Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
9.06 MB
2010-05-21 13:28:59
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
337
2622
Rövid leírás | Teljes leírás (244.32 KB)

Zala 1878 június

Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap


A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Mai Ftfef Haj CQfiroíW« MM |fij. «i»
EllliMiil M ||ai *r»* i frt FA*m I fri Kcfjod c>r* 1 fit M Itt

t pMHmt *<r***r 1 fcr. MfauAn UnlafcámSI • fas
Mf«ff4ij »> kr Wylltttr: C*i>M«ri n h
ZALA
MEGYEI ÉRDEK (J.
Surtasrt* Hés •>«* * Im sMllimí résséi ififtó tölsméiijsli H%Bá«U
Dj tírwbái iV» \'H h rUnMnt*UMi Utilek mk \\m*\\ V»t»kMJ foffet 41 K*»»r»tflV \'im MM Ml<4»u»^
\' I ■
HMüMul Wvewntt Rudolf Mmm BaUpUrt ftn&etUk b»-ikr II a — A. v. OoWWf r Miii< liM»lr Mani. — A. , (ImCi B4m Stubeokutó t a. — Vái Kár Bk» IL Táter Mnaá II U BdHaauia Jak*b to Hm Mijm JUrUr atm 17, m U »m. - ......««*■ & VoflÉf Bk» I. WaMMptH 14 \'
KÖZMŰ V ELŐDÉSI. TÁRSADA LM I «* GAZ D-A\'S 2 A T I HETILAP
.4 Zalamegyei Gazdasági Egyesület, a afcaaizsai tiszti önsegélyző szövetkezet és többwís egylet hivatalos közlönye
í " ■>. ...... ...\'
23. mm.
Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. Junius 5-én.
V. évfolyam.
A hldec én melez fürdőkről.
Az embernek mint eszes és gondolkozó lénynek, természetében fekszik a tulajdonság, miszerint meg nem elégedve az egyszerű szemlélődéssel, min dennek a „miért" és „mikéntje" után kutat.
- És e kutatás mig egy részről na-, gyöo is természetes, addig igen szükséges is, mert bt az ember nem birna a körülte történőknek helyes ismeretével, sóba sem volna képes adandó alkalommal előre kiszámított eredmény nyel javára fordítani szí, a" mit egy ízben véletlenül saját énjére jótékonyan hatónak tapasztalt, és kjfcnyteleo volna az ember az állattal egy aton haladva, csupán ösztönét követve ezt megtenni és amattól óvakodni a nélkül, hogy képes lenne megmondani helyes okát, mjért teszi ezt
éti miért kerüli amazt. .
• $ #
A hideg és meleg fürdókrói akarván szólani, itten mjndjárt alkalmazhatjuk a biztos tudás szükségességét any-oyival kézzelfoghatóbban, mivel köztudomás szerint a hideg fürdők, mint a melegek nem csal hogg jótékony hatá-• suak, de igen gyakran mint egyedüli gt ógyszerek nyernek alkalmazást olyan eltekben, midőn s \'belsőleg alkalmaz hatúgvógyanyagok megtagadják az óhajtott sikert
Ilyen körülményék között, ha nem volna ismeretes a hideg és meleg víz fajlagos hatása, nem is lehetne képes az ember biztonsággal használatba venni az egyiket, vagy másikat és csodálkozással kellene tapasztalnia, hogy Z.I barátnéjának olyim jót tettek a hideg fflrdók olyau bajon, mint az Övé, minőnek látszik és nekie határozottan ártalmára van!
Aj hideg-, mint meleg fürdőnek hatását vég elemzésében két működési — mozzanatra vezethetjük vissza, tudniillik a bór likacsait megnyitják, elmosván ai azokat betömeszeló föl hám, por és más nemű anyagok képezte tömeszeit, és gyorsítják a bór, valamint a bei izer-vekbeni vérkeringést. —
Mig az elsó hatásra nézve körülbelül egy marad, akár hideg, akár meleg fürdőt használtunk légyen, addig az utóbbi hatás fölidézése sokkal nagyobb jelentőségű és épen ebben rejlik a hi-
deg és a meleg fürdők használatának javallata közötti különbség, és e különbség ismerete szolgál utmutatásul, minő esetekben és minő testalkatú, vérmérsékletű egyénekuél várhatunk jó eredményt a hideg, vagy minőknél a meleg fürdók haaználata álul.
A hideg levegőnek épen úgy, mint | a hideg víznek, természeti sajátsága, j hogy a testeket térfogatuk legcsekélyebb \' mennyiségére Összehúzza. Midőn tehát a hideg fürdő azt teszi, a test bőre- és a bór alatt lévő véredéuyeket is össze j húzza, minek következménye %az, hogy , a vér nagyobb mennyiségben tódul a I belső szervekre, minők az agy, tüdők, | szív, belek, máj, lép, s. a. t.
Innét van azon érzés, melyet minden ember érez, midőn hideg fürdőbe ...