Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
9.06 MB
2010-05-21 13:28:59
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
385
2833
Rövid leírás | Teljes leírás (244.32 KB)

Zala 1878 június

Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap


A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Mai Ftfef Haj CQfiroíW« MM |fij. «i»
EllliMiil M ||ai *r»* i frt FA*m I fri Kcfjod c>r* 1 fit M Itt

t pMHmt *<r***r 1 fcr. MfauAn UnlafcámSI • fas
Mf«ff4ij »> kr Wylltttr: C*i>M«ri n h
ZALA
MEGYEI ÉRDEK (J.
Surtasrt* Hés •>«* * Im sMllimí résséi ififtó tölsméiijsli H%Bá«U
Dj tírwbái iV» \'H h rUnMnt*UMi Utilek mk \\m*\\ V»t»kMJ foffet 41 K*»»r»tflV \'im MM Ml<4»u»^
\' I ■
HMüMul Wvewntt Rudolf Mmm BaUpUrt ftn&etUk b»-ikr II a — A. v. OoWWf r Miii< liM»lr Mani. — A. , (ImCi B4m Stubeokutó t a. — Vái Kár Bk» IL Táter Mnaá II U BdHaauia Jak*b to Hm Mijm JUrUr atm 17, m U »m. - ......««*■ & VoflÉf Bk» I. WaMMptH 14 \'
KÖZMŰ V ELŐDÉSI. TÁRSADA LM I «* GAZ D-A\'S 2 A T I HETILAP
.4 Zalamegyei Gazdasági Egyesület, a afcaaizsai tiszti önsegélyző szövetkezet és többwís egylet hivatalos közlönye
í " ■>. ...... ...\'
23. mm.
Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. Junius 5-én.
V. évfolyam.
A hldec én melez fürdőkről.
Az embernek mint eszes és gondolkozó lénynek, természetében fekszik a tulajdonság, miszerint meg nem elégedve az egyszerű szemlélődéssel, min dennek a „miért" és „mikéntje" után kutat.
- És e kutatás mig egy részről na-, gyöo is természetes, addig igen szükséges is, mert bt az ember nem birna a körülte történőknek helyes ismeretével, sóba sem volna képes adandó alkalommal előre kiszámított eredmény nyel javára fordítani szí, a" mit egy ízben véletlenül saját énjére jótékonyan hatónak tapasztalt, és kjfcnyteleo volna az ember az állattal egy aton haladva, csupán ösztönét követve ezt megtenni és amattól óvakodni a nélkül, hogy képes lenne megmondani helyes okát, mjért teszi ezt
éti miért kerüli amazt. .
• $ #
A hideg és meleg fürdókrói akarván szólani, itten mjndjárt alkalmazhatjuk a biztos tudás szükségességét any-oyival kézzelfoghatóbban, mivel köztudomás szerint a hideg fürdők, mint a melegek nem csal hogg jótékony hatá-• suak, de igen gyakran mint egyedüli gt ógyszerek nyernek alkalmazást olyan eltekben, midőn s \'belsőleg alkalmaz hatúgvógyanyagok megtagadják az óhajtott sikert
Ilyen körülményék között, ha nem volna ismeretes a hideg és meleg víz fajlagos hatása, nem is lehetne képes az ember biztonsággal használatba venni az egyiket, vagy másikat és csodálkozással kellene tapasztalnia, hogy Z.I barátnéjának olyim jót tettek a hideg fflrdók olyau bajon, mint az Övé, minőnek látszik és nekie határozottan ártalmára van!
Aj hideg-, mint meleg fürdőnek hatását vég elemzésében két működési — mozzanatra vezethetjük vissza, tudniillik a bór likacsait megnyitják, elmosván ai azokat betömeszeló föl hám, por és más nemű anyagok képezte tömeszeit, és gyorsítják a bór, valamint a bei izer-vekbeni vérkeringést. —
Mig az elsó hatásra nézve körülbelül egy marad, akár hideg, akár meleg fürdőt használtunk légyen, addig az utóbbi hatás fölidézése sokkal nagyobb jelentőségű és épen ebben rejlik a hi-
deg és a meleg fürdők használatának javallata közötti különbség, és e különbség ismerete szolgál utmutatásul, minő esetekben és minő testalkatú, vérmérsékletű egyénekuél várhatunk jó eredményt a hideg, vagy minőknél a meleg fürdók haaználata álul.
A hideg levegőnek épen úgy, mint | a hideg víznek, természeti sajátsága, j hogy a testeket térfogatuk legcsekélyebb \' mennyiségére Összehúzza. Midőn tehát a hideg fürdő azt teszi, a test bőre- és a bór alatt lévő véredéuyeket is össze j húzza, minek következménye %az, hogy , a vér nagyobb mennyiségben tódul a I belső szervekre, minők az agy, tüdők, | szív, belek, máj, lép, s. a. t.
Innét van azon érzés, melyet minden ember érez, midőn hideg fürdőbe lép, tudniillik, hogy lélekzése megrövidül 1 és a mellszorongás bizonyos neme lepi : meg, mivel a vér nagyobb mennyiségben ; tódul a tüdőkre és iunét a szívre, mely I nagyobb véráram elosztásához előbb a j szívnek hozzá kell készülnie az erélye- i sebb összehúzódások által, de mig e ki- I egyenlítő működés bekövetkeznék a vérnek szokatlan mennyisége foglalván el a i tüdők sejtjeit, nem juthat azokba a szük- j .ségés mennyiségű levegő és rövid légzés meg aggályos érzés előzik, meg, a szív erélyesebb működésének beálltát.
Ez megtörténvén, a jóértet bizonyos neme által lesz követve az., előbbi! aggályos érzet.
De van a hideg víznek még más nemű hatása a szervezetre, az tudniillik, hogy meleget von el a testtől.
E tulajdonosága a hideg víznek igen nagy jelentőségű olyan lázas esetekben, midőn a szervezetben végbemenő rohamos elégés a szénsav és más szerves anyagok fölhalmozódása által az életszervek működésének fennakadásával fenyegetnek és azért ezek csökkentésére a magas fokú lázzal egybekötött betegségeknél a hideg fürdók vágy hideg borogatások kitűnő szolgálatot képesek tenni. —
A véredények re, összehúzó, és a szervezet melegének elvonó hatásával bírván tehát a hideg viz, e két tulajdonságából | Ítélve jó eredménynyel alkalmazható a j, hideg fflrdő magas fokú lázaknál, hol a j szervezetbeli rohamos elégést gátolja és így az életet veszélyeztető káros anyagok fölhalmozódását megakadályozza, az !
agy, tüdő, máj, gyomor és más belszer-1 vek vérszegénységénél, mert közvetlen | hatása e szervekben virbósóget idézni | elő.\' ~
A meleg levegő ellenién, mint a meleg viz, kitágítja a testeket; tehát a meleg fürdő kitágítja a bórbeli véredé-\' nyefcet. A kitágult véredények nagyobb mennyiségű vért lesznek képesek befogadni, tehát vérbőség áll be a bőrben és a bőralatti kötszö vetekben, minek folytán a belszervekben időszerű vérszegénység jön létre. De ezenkívül meleget is vezet be a testbe a melegvíz, tfhát fokozza a test saját melegét.
£ két sajátságát a melegvíznek véve tekintetbe, isinét önmagától kínálkozik a meleg fürdők használatának javallata, tudniillik általánps vérhiány, kimerültség táplálkozási-zavarok\', vagy hosszas bete-geskedések folytán, valamint sok gyaloglás, vagy erős testi odunkák utáni;
Hogy egyik, vagy másik fürdőt milyen hosszú idő tartamáig veheti valaki, azt előre meghatározni igen nehéz, mert aunak legjobb időmérője minden egyénnek saját érzése.
Ügy a hideg, mint a meleg fürdőt egyik ember jól tűri 30—40 perczig, mig másoknál a fürdési időtartam 10-tól 30 perez között változik
Leghelyeslbb meghatározása a fü-rödhetés időtartamának az egyéni-érzés, melyet a fürdő ejgyén mindenkor tapasztal.
Vagy is midőn hideg fürdőbe ülünk, első perezben bizonyos kellemetlen borzongást érzet lep meg bennünket, de mely csakhamar helyet enged a kellemes, jó érzelemnek, a mi eltart mindaddig, mig egyénileg a fürdőszemély véralkatához mérten ismét föl nemi lép a borzongás, a fáz ás érzete, mit rendesen a körmök inegkékülése és az ujjvégek össze-ránezosodása szokott követni. Ekkor a fürdés abbahagyandó
Bár a meleg általában sokkal kellemesebb hatást gyakorol testünkre, mint a hideg, még is a meleg fürdő használásának is van egy bizonyos időtartama, melyen tul már kellemetlen érzés lép föl és inti a fürdő egyént, hogy eddig, és ne további
A melegfürdő használhatásának határmérője épen ugy, mint a hideg fürdőnél, a gerínczoezlop hosszában jelent-
kező borzongási érzet, melyet az ujjvégek őslzeránczosodása követ, és ha ez időn tul benne maradunk a bár folyton melegvízzel pótolt melegfürdóben, be fog következni a körmök megkékűlése is! De ezt nem tanácsos bevárni, mert szédülés, ájulás, vagy hányinger igen kö-nyen tehetik kellemetlenné a különben igen élvezetes fürdést !
Nyári elmélkedések falun
„Ha vau miért élni érdemes — irá bold. Eötvösiink — bizonyára ellő cserei-műnk b annak időnkét felderengd emléke
Minden praktikát józansága mellett nagyou idealista volt e classikus írónk, de azért tán itt is igaza volt legalább értelmi oldalról —pedig hiába tagad jak: as érzelmek hangolják még az ész emberét is. Ugy hálózzák ezek át szellemünket mint a milliárd idegrostok testvázankat.
Hiuiem annak is jó részben igaza volna: a ki azt a tételt állítaná fel, bogy —: ha valamiért érdemes élni e (Vörösmarty-kéut „keaerülevében forgó") földtekén : agy a hedvn nyári évszak az*
.Minden bokor szállást ad nyáron !" mondja a magyar nóta. — .
Eleimet is a nyár ad. Ruházatot meg 1 kövesebbet kér. —
A paradicsomi kertet is nyári lombokkal festik. -
Méltán irigylik Nápoly és Konstantinápoly örök nyári lécét a ködös Albionés a zord Musska hon lakói éa — a mellbetege . —
Göröghon örök verőfényén ssülethetett csak oly hitrege, hogy ott az istenek is leszálltak a zölauen legeltető násstorfiuhos — a kzlásr szedő arató lányokhoz — a víztükrén úszó hattyúhoz.
Éld emes volna nálunk is ecy-egy ajár-multát megijjfánnlni. Tesasaük is ezt fekete téli felöltőinkkel, — a természet pedig fehér szemfedőjével Pedig hát nálunk hamar visszatér a nyár: Mindig ujat ér, aki éri Élvezzük hát mig tart — ét míglen mi kitartunk.
Már Horác megírta, hogy „boldog a ki távol a hivatal zárt fsJaitóla szabad ég legén sütkérezhet talon.11
Ét a falusi — mivel benne van — alig hogy észreveszi e boldogságát
De még is. — Nem lehet nem éreani!. A „kiterjesztett erősség" fellegtelen kék boltozata — e legnagyobb templomivezet — zöld hegyek ormain nyugodva magaslik, délről pedig a Balaton tükrére hajlik. Fent és alatt eget lát az ember, — oly közel érái szivét az Istenhez, ét mécse U\'ja azt de érzi, bogy „von* — hogy kö-
A »ipla" tirczija.
Vélemény kGlffnbtfég.
,Onnji idij liidfg idő Már tnéhébtr miM\' írj bwieltslt u emberek Tegnapelőtt est*.
fiiskosk u embereknél-á lelkét ha bánat Njroiaja: rflgtta valamtaya/i ás Időre támad.
Podíf sóba életemben Swbb estét nem értem: Hala róttam, kis szobája HMrstatss fssantyébsn-
Ipttl UtSak a pamlagon á ouuna a saékta, Dl I bímar ttatajokait aUf pedig mélyen.
6 ataáftt: hej de tütak Mtmw veit tt iinm i jCséfcn ttéM moH at éa Iséto betétetáftm.
A báaik nép.
ám mellett melyiyel miudee
«Ívttt lét aaat fehedasétek irámt viseltetik, Mim aa easbtr dekorál ét legrégibb IMé»t<ét ÜMk, aem leket csodáltosoank, ka Új ceedálatee népH«kf mini a bssaké. •Metet. mmkáeei, tfilve és hmésfii a kmMák imlasét mápkn v^jAk. Keek ÍHÉ|É ll Jkalmatak bsts«tk«t Méneljr ffSri Bpmán vesetei, *•!/ mé% Karépa
j- legrégibb lakóéti fBlÖt. való tudásunk Ián-caából hiányaik.
A baszkok nyelv* az. mely e népet eth-nologiai tekintetben a többi eirópai népek-tői u*egcsáiolhatlannl elválasztja, fiz tudvalevőleg teljesen eltér* az áriái nyelvid], t inkább Amerika eiedeti nyelveihez hasonlít némiképpen. Az igék alakjában nagy . hatoniatosságot mutat aaon vorösbdrüek ; nyelvéhez, kiket Algonkin, Leuapes névvel jelölnek, t kik a legeled európai gyar-I mátok idejébeu Ejtaakameríkában a mos-tani egyesült államok valamint Angol\'Amerikának atlanti partjai egy részét lakták es messze az ország belsejébe nyúltak.
A spanyol bátzkok,1850 ben még 600,000, nyelviket Énekórának nevezik, magukat pedig „ E*ekalloiiokoku~n»k, azaz oly embereknek, kik aa euskalara nyelvet beszélik. A francain baszkok, sokkal kevesebb tsámmal (körülbelül 150.000) vaekok-nak nevezik magukat, e ásóból vasok-féifiu. A báaakok, minden olv népet, mely mát nyel-, vet beeaél, mint a batak nyelvet; erdaldö-, isáb-oak hívnak, e apóból erdm — jött.
Oly embereket jelöl, kik jöttek, azaz | olyanekaf, kik Fraaeaiaortzág vagy 8pa- j ayokraácba bevándorlottak, akkor mikor as evatkMdonekok éár letelepülve toltak. 1 Amannak legjobban felel meg e szó: ad- ! veaae ~ jövevény. — E szóban trdddm«k tehát ae indoeurópai népeknek Európába jövetalé»ek történeti emiéi« ál fenn, oly esemény, naiv olv metazire visszanyúl aa iddk homályába, hogy aa indoeurópai né-péknél még aa emléke is kiveszett, a csak a legújabb kidben vétetett nyomára aa öea-teekaeonlitó nyeivkutatát.
A bászkok már korán a keresztény I tégi e tértek át, miáltal némely foatos hagyomány, némejy jelentékeny vallátot szokás a tudományra nézve bizonyosan elveszett, mely különnen talán nem egy homályot pont felett deríthetett volna világoitágot. — Tudják azt. hogy dk hajdanában aJainkor8~i a magasságok Urát tisztelték. A sírt, a „na^y nyugalom ágyának" nevezték, a hálái reá juk néave csak álom volt, a melyből uj életre ébrednek, miután akkor a jótettek megjutalmaaandók, a gonosz lettek pedig megoüntetendók voltak. A bátzkok hagyományai egy gonosz istenről is szóinak, Ha* \' uqjnon vagy a „vad ur," mely a nép teájában mostanáig ia él ét kflltő alakjában körülbelül így iritik de, mint egy orángutáug.
Hh már knoet ezen vallátot fogalmakét a görögök ét ómaiak, a lurthagó éi pheeniltiabelik, a germánok ét tlávok hitre-igéjével egy behasonlítjuk, akkor ugy mondja Dr. Heyt i.arthgh, fmtniíéle hasonlóságot nem találunk nennl: ha aaonban as amerikai vörösbői Bekével hasonlítjuk egybe, aligha itmerjük félre a haeonlótágot. A bászkok halotti taokátai ét saertartásai is a legdurvább ét legmdveletljhiebb népekéire emlékeatetnek.
Fajuk eredetére nésvé is csodálatos mondáik voltak a régi bátakoknak. Egy elenyészett világról taóinak, tne!yből csak néhány ember menekült; esek között volt egy A&or, mely minden természet átalakulásánál nejével együtt a hegység egy bar-lángjába vofcult vissza, l&cy egééa esztendeig éltek itt ét,lábaik alatt látták a tűs és via küzdelmét a föld uralma fölött Baen látvány annyira elrémítette Alitort, hogy
nemcsak elődeinek hagyományút, hanem nyelvét is elfelejtette, ugy4 annyira, hogy mikor a vész megszűnt, kénytelen volt egy uj-nyelvet az euszkárát feltalálni
Ezen legendában talán vouatkoeást láthatunk a hatalmat pyrenaeui hegységre, ; mely a baszkok tartományába^ emelkedik. Még csodálatosabb ezen hagyomány hasonlósága egyes amerikai tömök mondáival, melyek szerint a világ taintén egy kataklis-mai által látogattatott meg, a mely aa ugy nevezett hét alvó kivételével minden embert megsemmisített, mely alvók hegyi barian J gukba menekültek, és ott egy évig aludtak - A bibliai árvizze1 való haaonlótáf tokkal ! csekélyebb, különösen, ami azon módot illeti miképpen menekült a mostani embermem | törzsatyja as általános ényésaet elől.
As eke, melyet á régi aörögök ét rómaiak már a legrégibb iaőkben ismertek, ugy látási*,\'* basakok elődei előtt isme-rétlen volt, eőt még mai ncp is használnak OaipoKoó-ban kapát, a ezenkívül sajátságos szerszámot melynek alakjk ssénavillához haton ti Egyébként a baszkok kSaött^ a földmfivelét nagy művelésnek Örvend, ami annál elismerésire méltóbb, mert a Aid nemetek igen Cáradtágotan munkálható meg, hanem ez terméeaettől is terméketieu, a csak méeatrágya által javítható némíképen. Azért minden házikónál mészkályhát találunk, a szükséges trágya., kéisitéeáre.
KeraskedSem éa ipar ia virágúnak a bankok tartományában. Bimkayában kfl-. lönöeen vasgyárakat találunk. A vaa mel lett a legkiválóbb kiviteli oaikkak épület-fa, gyfiinölcs, csokoládé éa kor. A oe|y bajonnei füstölt sonkák ia kiltMk. ót iáft
Mi na. - De hal U tüak: (évé, m — kivivé less bennünket fgéss lénytak áhítatban olvad fel
Elviharzott eső atáa jóllakottan szikkad a R}ld, üdül * növényzet — ssíute tál juk növését Lábunk nyomán megrezzen as illatos kakuk-fŐ ét millió apró mesei virág aodaiité illatel telítik a legei, mely éleay telíségével pírt csal a halvány srcsákis/s.
A falevelek cmhínm susognak, mintha csak önmaguknak besaéluénea, pedig ae-ktiak is ssolnak, Eeaüakbe jut minden jó éa ssép, mit valaha átéltünk és aa is amit még ezután remélftak I... Olyan boldog éboc alemba zsibbadunk!.. A gondot a lejből, s a but a szívből — legalább egy időre kiiaíja egy véedorssalló, mely a lombok késéből ssAlotett ét a rosskaláeaok *enge-rébea vasa el, meJy szinte bnllámsik, de ctak min\' a csendes Óceán a „Boldog szi-gotek" körüJ: szelíden hintázva — nem as araay gyapjat kereső kalóz hajókat de as aranytűn mézet asedő méhraj millióival !—
Fent a virágzó ákáezCákon is ók doo1-gaoak, dk e kit rovar-monsrcliiának szor-gaimat napseámosai — nemcsak de valódi mávéeaei ét nemzetőrei; mert üy caimeket érdemei aa a példát rend as a bámulatos építési ügyesség, viaeakataárnyájuknak ezer ét ezer öteaőgü celláival, - aa a munkabeosztás. fegyelem mit a karcsú királyné gyakorol a titokzatos tenyésaetük éa raj ereaztésüktől (mikor az elboctájto anya királyné vékony hangon ítulsirja az utrame-nők zümmögését) egész a heréknek télrei megöléséig f...
Mert hát ók it küzdvén a létért — szinte lopják, rabolják ét ölik egvméet, mint bármely *má^cívilizált állam polgárai!
Beljebb ia erdő homályában ~ (myitr • jó idők "költői írták — fOluiile zeng —I most már) cafttogány ver, — ugylátszik magának dalol (mint J... irónk írja magáról) legfeljebb párjának, — ekt is a hímje teszi, mert a nősténye vagy nem akar, vágy nem tud. vagy nem ér reá dalolni, csak I annyi áll hogy a levegő énekesei üem „primadonnák.\'\' A színes tálakat is j| hintek viselik — tfya pávafark uszályt is, — mig a nőstény tzárnvatok szerények, fakók féts jtUkhÖz tapadtak — éppen megfordítva mint nálunk 2 lábú tollaiíau madaraknál dirik.
Tál a halmoo —.fai ur^tlan légürben pedig karvaly kergeti a kisded cainkét —I meg it etzi —\'1 miként 9nagyobb hal aki- | seboet — éppen mint mi. természet urai emberek. Azért mondá Machiavelli, hogy ea „iyy jogot\' ?\'. Ee hányan követik tév-tanát máig it ? I..
Amott a lomtemplom haaadékában parti fecske küzd a fészkébe tolakodó ve-rebok ellen I Ee tikerrel küzd, mert a mai fecske már politikus építész: toposra ta-paaatja fésake száját, melyen ő igen, de a voiéb „nagy leje" oem befér... ukaczíus uja nincs: tehát nfineszszeP védi tflz-1
ptrct alatt vém a várnak vége a hangya\' álladalomaah. Pedig tudót teraétaotbuvá-ralffk komolyan irják, hogy eaeknél it mintaszerű abssolntkormánysat, tót rabszolga -tág dívik — elannyira, hogy mikor egyik hangyaboly legvŐai a másikat, akkor lel-tzeai annak tojásait — otthon kiköltí — e azokból oly fekete tereget nevel, mely a győzd helyett dolgozik, tőt ujabbi csaták-nál ezeket küldi aa előütköaetbe — épen mint a művelt emberek gjarmata a néger rabszolgákat.
Tehát semmi se aj a nap alatt I Aa emberi kllamrendnek és civilizáló zsarnok-tágnak paródiája ott van — meg van a terméssel csúszó-mászó férgeinél it! —
Es ki tauitá eaeket erre f.. Ki oltá beléjük e kajan Önző természetet ?..
A nővén vek közt is akárhány as ^ósdi* .\' As ártatlannak iátssó móh -r a puszta szemmel alig látssó penész lassanként agyon nyomja as erősebb tőkés fátI... A repkény ée silány iszalag végig tekerődaik a nemeso galyakra — ezeket szívja fojtogatja, sokszor el is öli: azután a legyőzött rész korhadt porával trágyáava gyarapítja a másikait — épppn mint az emberek, — akarom mondani; a ragadozó madaraknál, me lyek társaik bulláin lakulárosnak.
Ki rendezé be mindezeket így hogy egyik állat vérén bizaék a másik , egyik növény nedvéből táplálkosaék a másik — ét tuégiem vess faja egyiknek sem !
Az egyed vess — ne a faj örök !
Bizony bizony mondom bogy: isten imádása a terméeset észlelése, mert önként költi azon bitet — nemcsak, de aaon mtg-ggótddétí: hogy itt egy lőnr van a felhők I felett — as as mindenütt — minden fűszál ban, a földben, légben, vízben, aa átporá-ban. körülöttünk és bennünk és mindenből; — mert aki e nagy bámulatos\'nagy mindenséget e millió kis és nagy dolgok collosális mozaik ját, ésekuek csudássan ősz-szevágó, összeillő rendszerét, e rendszernek „kezdet és\' végnélküliséget" igy berendezé mozgatja és féntartfa: as nem lehet „senki" I Annak oly valakinek |cell lenni, akit éppen azért nem bírunk felfogni, mert ha bírnánk, akkor mi is aztá lennénk.
Pedig csak emberek vagvuuk — múlók mint a „nép nyár-u De es jövőre\' is kimaradhatlanul itt less — ismét less — folytatja ön magái! Talán igy mi ín ?.— Bizony még a hslhstatatlanságrs* is megtanít a nyár. — Szakítsuk azért virágát. . Falurai nyáron 1 —!
Crít/iiny\' Kiíroly.
helyét. Ott az ovadas fa görében pedig kakuk tojik u aranymálinkó puhá fészkébe, — csupa karakter, de mégis tőle kérdi a szerelmes hajadon „kakuk, kakuk, sokáig élek-e ?u -- A ross cserebogártól pedig hogy • „babámé leszek-e ?tf
Ujebb n völgy ölén sürtt zöld názsit leheverésro csábítja aa embert, ■— nonább, üdébb minden bársonyszőnyegnél, ae oeak-hamar mérges hangyaceipéáek keltik föl a pihenőt Püvánkosát megirigyelt* a fekete sereg. Mert kÖzol a sarkon msgaslik egy vékanagyságu bnngyavár. Annak előőrsei katonai earöi, kik a közeledőt távoltartani igyekeznek, de nagyon egyenlőtlen erővel, mert a felbojgatott ember csapán kesebeli botjával is saétaaórja a hangvabolyt, a várőrség saétugrik — s éhes madarak kapkodják föl a hangyatojás embriókat — 1 öt
óta a baaakok mint merész és vállalkosó tengeréasek ismeretekek. Ok aa elsők voltak, kik a bálnát egéss a sark tengerig ül-dösték, aa elsők, kik Uj-Fundlandot felfedezték ée onnan halakat hoatak.
Ugy látsnk, hogy ííoiumbus előtt nekik volt már tudomásuk aa uj világ léte-aéat felől.
A bankok kösöneégesen karcsúak és aaikárok, emelett aaonbaa erődök, izmosak éa erőteljes testalkatúak. Saürko szemeik vannak és sötét aa arcatainük. Testi erejükkel oeak rendkívüli hajlékonyságuk ét ügyes-légük versenyez; járásuk gyors, tekintetük biztos; a legcsekélyebb ssédülée nélkül egyik szikláról a másikra ugranak s a he-
Jyak legmagasabb ctuctain mászkálnak, •onkivtl jó lövéaaek, ügyes lovagok, fá-mdhatlsB táncaotok ée kitűnő úszók.
A bássk nők általában szépek, gyengéd alkatnak, kecsesek mozdulataikban, s •IbivÖlő leintjük van, saépen formált ke-saik ée lábaik vannak, kectes járással, tü-Mi szemekkel sá görögre emlékaztatŐ arc-áÜel biroakj amellett vidorak, élénkek ée pijlánok. Mindezen tulajdonol mellett b4-mulás/s mélió testi erejük van, a mely őket nemcsak a férias fogtalkoaáaok alvégtéoére hiyitik, hanem gyakran még nagyobb kl- { tailáeeal hagyja aaokat végezni, uuii a fér-Aak aMfnk.
A m morális tulajdontágaíkal tfleti, a hásakok bátorság, tsaWaágíearetat, be-eatlmaaség, veadégaseratet és aa adott sió —igen megtartáia által tífainek ki EUon-hm btttnkék flOMe íagadáketrvek, babonás kküak !• nagy haaaid jáiékeoA. fiá-mwdea UJrvé ak
3660, szám Polg. 1878. ~
Hirdetmény.
A nagy-kanizsai kir. törvény-Hzék részéről küzLirré tétetik, bogy Kostyi L. Ferencz kir. közjegyzői jelelt, mint Ziegler Kálmán Csáktornyái kir. közjegyző helyettese, köz-jegyzői helyettesi működését íolyó 1878 évi junius hó 1-én Csáktornyán megkezdette.
Kelt a nagy-kanizsai, kir. törvényszéknek 1878 junius 3-án tartott üléséből. —
Oótony Ferenci,
kir. tszéki elnök helyeitea.
<\' Lovák \'Ede,
kir. taséki jegyii -

ék Sunra Mgy, hogy mbds U—I|kll taletett básak ni
lifott ^tékáik egyike a Iepdáaát, •H is tim fosnak gyakran A
legnépszerűbb nemzeti tánca az úgynevezett Mauckiko, a mely a rómeridk azaz nyíl* vánot bálok alkalmával, saabad ég alatt, dobsáé, és síp mellett fánczoltatik. Az úgynevezett Novadíüdk is, egy neme a bikaviadaloknak fiatal bikákkal, melvek azonban nem öletnek meg, igen kedvelt népmulatságok.
A körül fekvő népektől elŐnyöeen különböznek a básskok kúlöi&s tiiztaságuk által, ugy házaik belsejében mint külsejében, mely majdnem a hollandival versenyeahet
A spanyol bássk földön alig van tu-lajdonképeni falu, hanem csak számos külön áilé, a földek és mevők közepében elszórt házak, melyek majd sűrűbben egy-máe mellett, majd távolabb egymástél fekszenek.
Bizonyos számú ily parasztiak a hozzájuk tartozó templommal ugy neveaett köztársaságot képez. A tartomány egyeá helyein félig romba dült régi várakat is látni, melyek régi idők óta ugyanaaon családok birtokait képeaik s melyeknek birtokosa e spanyol néven Parentes majorét neveztetnek s nagy tekintélynek örvendenek a népnél.
A férfiak nemseti öltönye egy festői* leg a vállra vetett barna köpenykéből egy iaiéateijdeoa csokorra kötött nyakkendőből, piros nyitott mellényből, mely alatt fehér tag van, feszes nadrág, derékra kötött pl-roe vagy barna Övből éa barna vagy kék harisnyából áll Fején a basak egy kin, lapos aapkát hord, némelykor aaonbaa haja oaak egy selyem hálóval tartatik össze. A baszk öitfyiy sajátságot réeae aaonbaa agy kenderből font ét vöröt saalagokkal mag-erőeitett sisdél, melynek viupaiialasf a aova, a asaly ép oly tartós, mint a hegyes Mdön nagyon oaélseerft, fegyrer gyanánt a basak rondasaa agy vatsaJ kivert botot
Helyi és mefref hírek.
i nígy-kanIzstl fögymnásl-umbaa s folyó tanévet befejező vizsgálatok a követkeió. rendben fognak megtartatni : junius 4-én a vall^stanból minden osztályban; a többi tantárgyakból pedig 17-től 25-ig bezárólag, mindenkor délelőtt; magántanulók vizsgálttal 25. 26, és 28-án. Ének, «ens. cpívalás és disttofnázásból álló sárünnepély tar* tátik, jnn. 8-án délután 5 órakor s g^m-núsium rsjz-, illelóleg tornatermében* A tanév Ibezárása 30 án fjg történni ünnepélyes hálaadó isteni tisztelettel. Eme vizsgálatokon a tisztelt szülők, gondviselők s általában a tanügy barátai mindenkor szívesen láttatnak.
Nagy-Kanizsán , 1878. május 30.
• „ A fögymnátiiMi ígasgptótág.
—Iskolai \'érUtiUs. ;A nagy-kanizsai polgári fiúiskolában az 187 \\ évi rendes vizsgálatok {junius hó 15* én veendik kezdetűket és tartanak, mindenkor csak délelőtt, e hó 25 ig bezárólag a városház nágy termében. A magánvizsgálatok jnnius 20-kán fognak megtartatni. — ÍÉnek-, zene , szavalat- és a jutalmak kiosztásával egybekötött zárünnepély napjául június 2B-a tüzetett ki: [junius 30-án a bizonyítványok kiosztásával a tanév bezárása. Mindezekre a t. cz. szülőket és tan Ugy barátokat ezennel tisztelettel meghívja* N.-Kjinizsán 1878. junius i én A polg. isi:, igazgatóság,
— Iskolai értesítés. \\ A nagy-ka-nizsai polg. isk. tantestület által mi-nisterí engedélylyel — felserdült leányok számára — rendezett tanfolyam zárvizsgája június hó 16-án reggel fél 9 órakor fog megtartatni a polg. iskolai helyiségben ; mire a t. szülőket és tanügybarátokat ezennel tiszitelettel meghívja N.-Kanizsán, 1878. jyi. 4.
A%polg. isk. tantestület.
— (Társasköri Juniális) A n.-kanizsai társaskör juníálist tart, t hó 8-4n szombaton Laasnakon. E tavaszi mulatság sikeré-ben egy perczic sem kétkedünk. A társaskör vigalemrenuezŐ bizottsága teljee biztosítékot nyújt arra nézve, hogy e mulatság látogatóinak igényei tei|esen ki fognak elégíttetni. A tánezhely kellőleg ki iog diszittetni. Figyelmenetjük tehát a társaskör t tagjait s egyáltalán miudazokat, kik a vigalomr^ndeső-bizottság részéről meghívót kapni fognak, hogy a jó alkalmat el ne mulasszák s es élvezetesnek ígérkező mulatságra elmenjenek. Biaonyára nem leaz okok megbánni. —
— Polaciek Zsigmond generális ur (Rév-Komáromból) május h^ 30-án szemlét tartott a helybeli tartalékos katonák felett — Jnnius 1-éu ismét idrább utazott.
— Pünkösdkor és Pünkösd másnapján a helybeli telső templomban a főgym. zene- és énekkar a s^eut-niisét zene éa énekkel fogja kísérni.
bord, meljat soha sem hagy el, s melylyel igon ügyesen tud bánni
A mi a bássk nő öltözetét illeti tarka kendőt turbán alakban téu fejére, melynek két ceucsa hátul lefelé pógg; skarlát-pirofl viganóik csak térdig térnek. A férjezett nők egészen levágják [bajukat; a hajadonok csalt a hátsó fojjeni mig a többi najuk mintkét oldalon nosáu tonatokban lógg le.
Mindebből azt látjuk, [hogy a básskok néne évezredek óta egfcszen más fajú népektol körülvéve, politikailag évszázadok óta két ily nép között bcoíiztva, ezekkel hasonló vallást követve és inegen fejedelmek alatt sajátlagos nemének mégis egy nagy részét megőrizte, ée h(^gy ott, hol a laikus csak egy darab Franbzia vagy Spanyolországot vél látni, aa ethnologiá a legcsodálatosabb népszigetet feleate fel, moly aligha létesik többé máautt ja világon, oly népfajt, mely a praefaistoricus (történet előtti kor) népiemére néava ugyanazon szerep pel bír, mint. a mai eriiénygp állatok a föld történetéra nézve. Valamint aa utóbbiak oly tormákkal ismertetnek meg bennünket, molyok a mai állatvilágban esak alárendelt eaerepet játaaanak, előbbi időkben asonban nagyobb jelontőeéggal bírtak, 1 bizonyos tekintetbon, mint egy egykori fonnának utolsó képviselői jelennek meg, mely év. ezredek előtt a létért való küadelemben megsemmisült ugy a hass kok is világré-saÜnk\'egy egykori népeeeégédek utolsó kép-viselői, ét ők is valósaisűíeg arányiig rövid idő folytán ha nem is teljeeen meg-semmisittetnek, de mécis aa \' őket minden oldalról körülvevő ánai népekkel öeaao-olvadva mint önálló faj lét—ií megssün-nek (Aualand) I* §
— Dr. Némtth /Mai, győri tankart-lati főigaagaté nr f hó A*áa reg várainkba érkeaai aa érettségi vissgálatok végett. — Ugy értesültek, hogy aay érettség vissgálatok L hé 11-én vasaik Jtezdetükef.
— (Gyászhír.) $raumfflley H. vasúti főmérnők Siófokon, raájua hé 30-án hoea saas szenvedés után elhunyt.\' —
— Fáklyás-zensvsl tisatelták meg májas hé 30-án este a helybeli önk. tűzoltó-egylet tagjai újonnan választott elnöküket tea. Oroszváry Gyula urat — •
y Dr. Ktváes Zséfsood. nagyit pfls-jr O exeellentiáját, ki jelenleg 8<Une-, geo tartéskodik, — május hó Ifó-éa aste a sümegiek fáklyászenével tisztelték meg.
— Juniális. Ritkán sikerül oly jól tavaszi mulztaág, mint aa, melyet a keszthelyi m. kir. gsinaségí intézeti oallgaték f. tő 1-én Hévviaea rendeztek az inthet rSegé j-egylete* ée a „Deák könyvtár* javára. -A tulajdonképeni mulatság csak este 7 éra kor vehette kezdetét, mert a délutáni esőzés, — mely a növényzetre nézve rendkívüli áldásos volt, akadályosá a vidéki vendégek előbbi megérkeztet De ekkor már mi akadályfsem levén, tíabay-Bizy zenekara sorra vevé legválogatottabb darabjait s reggeli 7 óráig alig tartott pihenőt, melyre aztáu,*:bogy a bájos hölgyek s a vig kedélyű derék ifjúság reggelig a legjobb kedvvel s hévvel ne tánczoltak volna, arról szó sem lehet! — A franczia-négyeseket 35 pár táncaolta. A jelenlevő bájos hölgyek közül emlékezet után a kővetkezők becses neveit iktathatjuk ide:. Csesznék N. k. s. Kessthelyől, Koller k. á. Pábokról, Garger nővérek, Pataky Lujza, Galba Emiik, Csen-gey N. Szabó nővérek Keszthelyről, Heze-riczkv k. a. V.-Lakról, Bakó k. a Búkról, Semetke k. a. K.-Komáromből, Glei-man Györgyike k. a. Keszthelyről, Ceók Irma k. a. Szántóról s több mások-
B-i
<— Gyászhír. Froin Rezső, Vilmos fő-berezeg, 12. tz. ezred be li tiszt őrnagy május. 30-án, 42 éves koiábau Keszthelyen el-buuyt Temetése nagy katonai diszssel ju- 1 niuB 1-én ment végbe. — Ugyancsak Kesst-helyeu, junius 1-én hunyt elLang J. pol gár nagyreményű fia: hang Pínhdtz egyetemi hallgató 24 éves korában, kinek te-\' metése f. hó S-án folyt le. Béke legyen poraikon I —
— A hevvizi fürdő vendégek szlmz. már ez ideig meghaladja a 30-at, ezek között van Beinllnder Vilmos tábornok űr is Sopronból.
— A zsidó tanítok állandósítása ügyében végre erélyes minssteri rendelet adatott ki t évi apr. 18-án 8330. ss. a j£sen rendelet aaövege a magyar izr. országod tanitó-egyeeület értesítője szerint a kővetkező : , Vallás- és kösokt m. kir. miniss-terium. Általáoosan tapasataltatott, hogy as izr. hitközségek, aa általuk föntartott íelekeaeti iskolákban, figyelmen kivül hagyva az 1868: XXXVUL törvényezikk 133. és 138. §§-bau lendelteket, olv tanítókat alkalmasnak, kik a |türvéuy által meghatározott Unitéi oklevél birtokában nincsenek, és as okleveles tanítókat is csak évről-évre szerződtetik. A hitközségek által követett eme gyakorlat a törvény idézett §§-aiban foglaltakkal ellenkezvén, felhívom uraságodat, hogy mielőbb intézkedjék, miszerint ily visszás és törvényellenes gyakorlat megszüutettessék. annyival is inkább, minthogy elleukesŐ esetben a hitközségnek tanítóikkal kötött szerzódézeik, mint a törvény nyel ellenkezők, semmiseknek fognak tekintetni és a tanítók a próbái idő kiállta után, alapos Ok hiányában véglegesitteteknek tekintetnek ét azok elmozdítása esetén állom saikba és szerzett jogaikba hatóságilag vissza fognak helyeztetni. Miről uraságodat oly fölhívással értesítem, hogy a hitközségeket oda utasítsa, miszerint minden előforduló tanító-választásról az illető kir. tanfelügyelőt haladéktalanul értesítsék." Mondanunk sem kell, kogy ezen rendeletet örömmel üdVözöljttk, de meg kell jegyeznük, hogy a rendelet ezen saavai „a próbái fadő kialha után alapos ok hiányában" még sok visszaélésnek engednek tárt kaput s óhajtandó volna, hogy pótrendelet e tekintetben sr-igorubbáu intézkedjék. (£—r)
(Meghalni.) A magyar nyelv gazdag eága abban is kitűnik, hogy némely fogalom kiiejeaéaéie számos szóval rendelkezik; igy pld. eaen szó meghalni a megholtnak foglalkozása, rangja és szelleméhez képest különféle képpen variálható. Aa udvarias ember ütenkoziádoi mondott a világnak ; a kereskedő és vendéglős bmátiak námlájukat a kisded aa angyalok közé vétetett fal; a lámpás-gynjtontóaak a halál Mtotta oysr-tydfiít; afáraut nyugalomra ment; az éji őr aa «íoUó órát kiáÜoUa d; a hajós révpari\' ra ért j as álmos ssemetf tárta U; n ka-tié» a fűbe harapott; a fecsegő esőadss em-btrri IsU; a sirásó a tirba hanyatlott: aa ísaákoe utolsót húzott j as órának isjárt n árúia ; a szerencsétlen nloüdt táhajjtotí ; a vándor komijába tért; a takácsnak o pár. kák vágták il$t(fonaldt; a zenésznek utolsó nótája ssskadt meg; aa orvosnak nem fáj többé foga; a gyégysseréesnek nsm Kannal többé ftímtlu t a sípos aa utolsó lywlmm/sy-ja s a zsidó Abrakom ktbMbm
Hl: ansmss
Mm ím $\\6dmktí tért vistzo; a kíváncsinak isatmrt/ befogta a halai • a tudói hb adj* kikét; as Utentalennek hmm hiti*Ü bmm; a generális a nagy sarogkaa léte*
téti él; * testen hajós elvitoriásott; a § ssolfa ara uUo mmi; a gyors hité bs légwts tatását; * harcsoe tUguiolsi har* dóf ktedtt; a aésaáros mindeu kosnak ut-jin bm! sat.
— (MvM Mnk) A „budapesii csol-Unkáíé-egyesmet14 május hó 9C-4n tartotu hajéverseiiy ét tiacs mulatsággal egybekp-tött UüDepéiyét a Danán és a Maigiuzigé\'-tea. — Lord Ri—I, Anglia e^yik első államférfié 86 éra korában meghalt. — Jó-ssef iőherczeg a Margitszigeten egy nyitott táocahelyiséget fog felállíttatni. — A .bécsi magyar egylet" tia éves fsnuállásánsi év-fordulójátt*. hó 1-én megünnepelte. — Bankon 1420,000 hátnltöltöltő fegyvernek való télténvt foglaltak le a kincstár részére. A töltények 4 dxb. Wertbéim-iéle pénztárba voltak elhelyezve, és Szerbia rtárnára lettek volna szállitandók. — Szegeden az 1H48—49-diki uagy napok emlékeinek 30 éves évfordulóját megünnepelték. — A Margitszigeten a fürdő-saiuon már kezdetét vette, a vendégek száma eddig 108, kik Összesen 100 szobát foglaltak le. — Pélába bét kazamáta-hajó és bárom pánczél freg itta szereltetik fel. — San Stefanoba és Rodos tóba aj orosz csapatok érkeztek. — Filipo-pel öáneköstetése Sofiával a mohamedánok által fenyegetve van. — „Grosser Kurfll6ta nevfl porosz páncsél-freggattansk katlana ssétroobant, a legénységből számosan a tengerbe faltak. — A porosz király élete ellen egy ujabb merénylőt követtetett sl. Két lövés tétetett ellene, az első nem találta, db a második mecsebeste. A sörétek az areaba és vállba fúródtak.
Irodalom.
A n Ciöniki órák\' 12-ik száma megje-loot diaaes kiáltásban egr igen szép képpel s a kövétkező gazdag tartalommal: .A gyógyitbatlau seb", (eredeti regén). Feo-dortól (egy ismert írónk álneve)-,—tHvár éji álom", (eredeti költemény), Kisfaludy Aulától. — „A fér) becsülete", eredeti elbeszélés), Vértessy Árpáidtól. -— .Erdni magány (eredeti költeinéuy), Benőlek Aladártól (képpel). — „Az 1 alibi-, (Maaeroie Ksrlo olasz belzélyy). — „A dalok könyvéből1\'. (Heine után), Szu ik Józseftől. — „Piperék a római ookoéi." — „Négy nap", (Episod u török-orosz háborúból, Wssewe-low után,) Patak? Istvántól. — Az 1878-ki kiállítás és a nők." —„Nagyvilági hírek, adatok," „vegyes újdonságok,1\' „apró bi rek." — A buritékun: r szerkesztf műveinek hirdetése, Hymen, sakk-rejtvény, képes bet U-talány, szikrák, a szerkesztő nyílt válaszai »—
E már is igen kedv<lt szépirodalmi hetilap megjelenik minden hónap 1. 8. 16. és 22-ik napján s az első évnegyed május végével jár le, midőn is uj slőfisetéare hívja föl a közönséget. Előfizetési ára évnegyedre 2 frt, s kívánatra ingyen mutatványpélaányt s gyűjtő-iveket is bérmeutve küld a kiadóhivatal : fíudapest Wilekent F. C. is Jut könyvnyomdája, Korona bercseg-utcsa 3-ik szám, hová a kéziratoklis intézendŐk. Szerkeszti s jóravaló lapot\' Beiuótk Aladár.,
Aj „Orpheuiu zenemű-folyóirat legújabb száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: 1. Mttller J. As első fecske. Nocturné. — Csima J. Induló a zöldbe. 4 késre. — Németh J. Gizella Franeia négyes. -r a) Csizmadia J. Népdal csárdás, f- b) Mo ócz Alajos. Bausu csárdás — Gyulay Elek. Saivből. Gyors polka. — Eit-ler M. Rege. Uarmoniumra.
As p Orpheugu tltzUU elitfuelöihei! As „Orpheus* f. é. julius 1-től Fellegi Viktor ur ,által saerkesstett „Apollo" caimű ze-nemflfolyóirattal fog egyesfllni^ ugy hogy Fellegi ur sserkesstése alatt azon tisztelt előfizetők, kik már <deoaeinber végéig előfizettek, az egyeefilt lapot épen agy kapják mint eddig as „Orpheust" kapták.
Midőn t pártolóimnak a több éven át tapasztalt támogatásért ezennel legforróbb köinönetoiuet jelentem ki, van szerencsém egvsoersmind értesíteni, misserínt as egve-aüít lapban ismét tolálkooni fogunk. Felkérem t. előfizetőimet, hogy as aj vállalatot Fellegi Viktor laptulajdonos szerkesztése alatt, épen oly melegen párrolni szíveskedjenek, mint azt eddig tették.
Az ,Orpheasu u előfisetői agyon ezen czim alatt veendik ez évben az egyesült lapot is.
Előfizetési péoaek esentul as „Orphstts" kiadóhivatalához Badapest vár, országház-utoaa 49. szám, ozimsendők.
Egyesült erővel oda fogunk hatni, hogy as egyesült zenemű folyóiratban oly lapot nyerjftnkf mely mindsu tekintetben képes legyén, bármelyik seusmfifolyóirettal a versenyt kiállani.
Budapestun, 1878. junius hó l-jén.
KiUsA tUstslsfel Qoll János.
Mtgjdtni a „Magyar Lexicon" III füzete, rendjeleket ábrázoló képpel A füzet, mely as Alla tempóra — és Amr n llAzöttí szavakat foglalja magában s mint as előSbi kettő szintén 4 Ívre terjed. Újra melegen ajánljuk e vállalatot s msgyar olvasók figyelmébe.
Az Atgiier Lajos által kitűnően szer- j kesstett „Figyelő" V. kötetének Ii juniusi ; füzete a Következő tartalommal jelent meg. A debreceni kör költészete, Harasety Gyulától, — Kazinczy Ferenc levelezése gróf Dessewfiy Auréllal, Dr. Ferencsy Józseftől. — Dayka Gábor költészete, Kobzy Jánostól. —- Ki irta ss első msgyar nyelvtant ? Jancsó Benedektől. — Régi magyar költészet, Szilágyi Istvántól. — Paludi a nőe-mancipátiéról, Csernátoni Gyulától. — Egy anti-democraticus ének a kurucvilágból, Thaly Kálmántól. — Béres János a falu poétája, Ompolyi M. Ernőtől. — Bácsrne-gyev levelei, Dr. Heinrich Gusztávtól. —• Szeder Fábián és levelei Guernica Izidorhoz, Kőrösy Lászlótól. — Irodalomtörténeti repertórium, idősb Szinnyei Jó-séftől. — Kisebb köslemények.
— Magyarország ét a Nagyvilág 22 ik számának tartalma:
Ssöveg : Grfinwald Béla. - Tied volt Költ (Darmay Viktor.) — Fényes házasság. Regény a magyar társadalmi életbőt (Vértessv Arnold.) XXI. foly-. - Görög-orssági képek. — A fülemile utazása. (Hermán Ottó.) Vége. - Egy egyptomi királyleány Történelmi regény (irta: Ebers Gy. fordította: Huszár iiur .)|XXi. folyt. -Petőfi Arauyhoa. — S/iuházak. (Ba-i.)— Zene (n. m. h. i.) — A Bérsnger-utczai katastrófa Párísbau. — Social-democrau női gyűlés Berlinben. — Különfélék. — Szó-rejtvény. -t SaKkfeladvány. — Szerk. ;Üz.
Rajzok : Grünwald Béla. — Görögországi képek : Öv-felkötés. jKépviseÜválus-tási jelelenet Keresztedre meuő pap. — A Bérangér-utczai katasztrófa Párizsoan. — Social-democrata női gyűlés Berlinben. Szo-\' kál és bajusz. Humoreszk 9 rajtban.
Közgazdasági közieméit) ek
Knlöőrök szakTizMgáJa.
1. §.
A íoldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi in. k. minisstei rendeletéből, az ország különböző vidékein évenként az őszi hónapokban hivatalos erdőőri szakvizsgák tartatnak.
Ezen erdőőri szakvizsga letételére bocsáttatnak mindazok, kik az elemi népiskolát elvégesték, illetőleg olvasni, írni és a négy közönséges számművelet szerint számolni tu<)nak s est, valamint azt, bogy legalább 3 évig szakadatlanul erdészeti gyakorlati szolgálatban állottak, hitelesen igazolni tudják, feddhetleu magaviseletűek és 18-ik életévüket betöltötték. — A vizsgára eugedélyt azon megye főispánja ad, melynek székhelyén a viasgi megtartat ik •
1 3. §.
A vizsgáló bizottság áll az elnökből és két bizottsági tagból, kiket azj országos erdészeti egyesület javaslata és as illető megyei főispán felteiíesztése alapján, esetről esetre a földmivelés-, ipar- es kereskedelemügyi minislei neves ki.
4 §.
A vizsgálat tárgyát képezi mindaz, mit as erdészeti műszaki segédszolgálat sikeres teljeeitésére tudni kell« Ezen korláton belül a vizsgálatra és a tanulóknak vezérfonalul ajánltatik Bedő Albert magyar királyi fő-e\'dőmesternek „Erdő-Or vagy az erdészet alapvonalai" ezimfl és as országos erdészeti egyssület által pályadíjjal jutalmazott műve.
6. §• I .
A vizsgára jelentkesők á vizsgáló bizottsági slnök keséhez vizsgálati dij fejében B forintot kötelesek lefizétui.
6.
A vizsgála{ szóval és írásban tartandó-As írásbeli vissgánál, mely a ssóbell előtt ejtetik meg; as össses jelentkezők a vizsgáló biiottság elnöke által feltett agyana-aon három kérdést felelik meg\'. — Az írásbeli vissgálat letételére elegendő, ha az illető a 4 f-ban megjelölt sáakMeyv alapján tehető kérdésekre^keJlően megfelel As ms-beli vizsgálat tárgya csak olyan kérdéfcje-het, melynek írásbeli uton váló megoldása a gyakorlati erdőőri szolgalatnál előfordul.
7. {. j
A földmivelés-, ipsr* és kereskedelemügyi ministerium nevében és azon vármegye pecsétje slat\', melynek jsaékhelyén vizsgálat leitatott, a vizsgálatot kiállón egyé neknek bizonyítvány adatik
, tályzatot, melyet ae illető biaonyitvéa^ábaa uyerend. Ezen, z bizottság össses tag)si által aláirt jegysőkónyv a vizsgáló bizottság elnöke általa földmivelés-, ipar- és keree-[ kedelemügyi minisztériumhoz- tsrjssstsodő I fel. Á
18. §.
01 v jelölt, lei a vizsgál nem állotta ki, : a következő évbqn, vagy később is a vizsga i letételére egyszer még jelentkezhetík, de \'1iz ez alkalommal sem tsláltátnék kielégítően alkalmasnak, többé vizsgára nem bo-\' csáthstf ^ i
L - 14. §.
Ki i
A vissgálat megtartásának hslys és ideje a „Budapesti Közlöny." czimtt hivatalos lapban és aa országos erdészeti egyesület szakközlönyében, az „Erdészeti lapok-\'
gáló bizottság Ugja ír aljá.
elnöke és
8.
fnelyet a vizs-annak mindkét
A .bizonyítványban kiteepdő képességi osztályzatok a következők : kitűnően alkalmas, 461 alkalmas és kielégitően slkalmas.
1 §• \\ A bizonyítványban kiadandó képességi osztályzatot a bizottság egyetértésében vagy, szótöbbséggel állapítja meg.
10.S. , •
A vizsgálatról a következő tartalmú bizonyítvány sdandó ki:
A nagyméltóságú iöldtniveléo-, ipar-, és kereskedelemügyi magy. királyi minisztérium 18 évi bó napján szám alatt kelt rendelete alapján lá ovi hó napjáu városábsn megtartott erdőőri ssakvissgálat alkalmával az alulirt vizsgáló bisottmány által N N. ki Magyarország vármegyéjének községében ssületett, — az erdészeti műszaki segédszolgálat teljesítéséhez szükséges ismeretekből megvizsgáltatván, az erdőőri szakszolgálatra alkalmasnak találtatott, miről is részére ezen bizonyítvány kía-(Utik,
. Kelt ; 18 hó n A vizsgáló bizottmány : sat.
" i .u A vizsgáló bizottzág tagjai eten működésűkért kiiiün dijasálban részesülnek, mi iránt a föl$n. ipar és kereskedelemügyi m. kir. minister külön rendeletben intézkedik.
12. §.
A vizsgálat egész folyamáról jflgf^-köuyv vétetik fel, melynék tartalmazni kell a vizsgálat leírását, a vizsgált egyéoek pe-veit s az esek réssére a vizsgáló biztosok által adott osztályzatokat, valamint azon oss-
s bsn" a vizsgálat megtartásának napja előtt legalább 6 héttel köatudomásra hoaatik s azt az illető megyei hatóságok köröststés utján a községekben is kihirdettetik.
15. §. I
As eddig fennállott és úgynevezett alsóbb rendű erdésseti államvizsgáról nyert bisonyitványok a jelen ssabályzat érteimé ben megtartott erdőőri szskvissgáról nyert bisonyitványokkal egyenlő értékfleknsk tekintendők.
Budapesten 1877 junius hó 10-dikén.
TREFORT.
KX1XKKXXXIXX KKXXK
/poooooocc
Q Mindazon
gala és (Somogy
megyei
birtokosok,
Q kik Kanizsa környékén 200 * 300 holdat Ugositott birtokkal bírnak és azt e 1 a d n i szándékoznak, hozzám fordulhatnak. Közbenjárók kizáratnak. — Közelebbit személyesen szóval. —
Alsó Vidoveczen 1878. junius hóban. y EISLER LIPÓT
Q i 510 1—r. Alsó yidoveei Q u p. K o 11 o r i.
VűOOOOOOOXJOOOOd?
xxxx xxtxx xxxxxxx
Felelős szerkesztő: \' HOFFMANN 1ÓB
Vasúti menetrend.
Érvényes május 15-től 1876
A bnda-pesti idötmatatö óra szerint,, indul Kanizsáról
Vonat \' hova :
sxám Örs perc iái.
205 Esxék.llohscs.Dombovár i Fiúméba 4 48 Wf* 215 - „ M M 2 30 délu.
212 Buda-Pestre....... 4 56 (Sf.
2U2 ...... .J 6 délu.
204 ..........11. 30 ostv.
818 Bfcsbe (Ssombstbely, Bécs-Ujbely felé & B rtf.
801 ^ ........11 4B sstv.
315 Sopronbs 3 38 dáls.
203 Trissstb* és Pragerbofon keresstfil
Grácx ét Bécsbe 4 50 ng
102 2 47 délu
trkn|ik Kanizsára
honnét:
215 Esték, Mohari, Dtmborár* Fiamébél 1 41 Mis.
206 „ „ „ U 11 sstr
203 Dada-Peitrél 4 20 ng.
201 2 5 délu. 211 9 44 sstrs 314Básból (Ssombsthsiv Bécs-Djhélv) felöl 10 27 est • 301 „ „ 4 6 rs». 816 Sopronból II 5S délu 214 Bécsbél Grácx, Marburg, Pragcrbof
felöl 4 liKrsf
202 Trieit- és Bécsből „ „ „ t 21 délu.
204 „ t$ Villacbból „ 11 . - ssta
Angol királyné
szálloda BUDAPESTEN.
Első rangú jé hírnek örvendő szálloda n Dooa mellett, a gőzhajók kikötőhelye közelében, a legelegánsabb és legforcalmibb városrészben fekve, sjánlja magát 160 kényelmesen berendezet ssobáival 1 forinttól kezdve feljebb, elismert kitűnő konyhával, kávé- és kitfinő italokkal jutinoa árukon és poi-tos siol|ilsl mellett.
Kiváló tisatelettel
tu i-4 Solulek Lipót
BZ&lloda tulajdonos.

\'ipi.if i
PAfl
Fontos gyapjutermelők- és gyapjukereskedők számára.
Alalirt tárutág Ötletének most megkezdődő Htedik évében elvállal mindennemű f/yapjut ugy gyúrszerü mosás, valamint buományi eladás véptt ét csekély kamat mÜktt Megehet ad. Raktárt és biztosítási dij ingyen, A czimünk alatt houánk küldött gyapjúk a pálya- és hajóállomásokról általunk szállíttatnak el. ám ositáiyoiás és mosás sommnt gyorsan történik s egyenkint szigorúan elkülönöztetik. Aj eladás bel- és külföldi gyúrótoknak a leheti legjobb érakon eszközöltetik. — l\'rogrammok kívánatra bérmentesen küldetnek.
A tárnáig augnsMnt hónapban itt mindennemi gyapjúban gyapjú árverezést (Auctio) is izándékozik tartani, mi fölött a közelebbi részletek kátább közzétételnek. /
i
Első magyar gyapjumostf és bíeoiüányi részvénytársaság
6081-t
Visontai Kovách László, elnök.

BEOGLE J. és MŰLLEB 0jL
$[\' ^^ OS O göp-ÓB rostalemez-gyárnokok Q
1 A T? U D T TF L-j BwuiMt, *«rBi M UZ«MM Ovo
J§ 1- M #X -T * XX » V - O i ö »j*»lj*k a aér k«MÍgi iUajrrt koaaak iM piduit kiálUUaAa t«M>iW fl
■ « I ™ \'\' \' " \' ^^ " ^
■ * I é- 2 , ttdr.ri >sob« 1 ágygyal 10 kr. QOQ T R I E U R-j 6 Í k e t,
f 1 é\' 2 » " » 2 1 írt 40 kr. Q (koakalyt, Mtttajt, »tkot .tk .ilaaat* ro.tt), xli B#pB. 4. u«u qXq
jfl ____ AAA | eV** bí« efféle gyÁrte*í^sy»im#eii.\'if»Uei T1«UI4. ^TC^
I Szolgálat iifni számittatik Ht ^SArí^, S\'jrsW.^SE; qXq
^ ftAA Biakft-mdBáajftk ia moioi marad u ^^j^w
I — ■ -------■ WWW Ajáaljik UfiÜA llaxtltó-romáU b«i ft cséplőgépekhez rali O
* RQBEY és TÁRSAI hírneves gózcséplógfep.ei «WKÖ0«í»00000a
^^ Jgl^JjKM... gp
^T szén, ía ét azalmafttósre berendezett ^ta Ifl
ellékkeresetre w
M ■ ÖÖZIIOZIIOIfAittlT ** ctfplőgép. M tehetüek mrt Eján. ^
felülmulhztlzn ét l»AY*mely idöjáráx vi*zöntaá«?ftö»itiak legjobban -ellenálló | Uto^ küldhetők. — Mel- W J ^ _ / . J yy r m «*_. |W| lékkereset. Nr. 8. poat ret fW\'
Tasgerendas\' cséplogepeiket ; \'
taabadalinaiott magán etetrt szerkezettel vagy anélkül. Kazal-épit< »ket lójarganyokat, kézi cséplőgépeiket, kaozáló ét arató f
gépeket Mn lmokat, szecska ét répává .ókat, Bakériéle rostákat, tríeqrüket éa minden mto a gazdasági gépizakroába vágó „ „ _ Jki
tsköseikel Mindennemű javítások gyorsan éa legolcsóbban teljesíttetnek. Bővebb tndóaitáupl\'iétárjogyzlkkel tziveten szolgálnak : J^JT Y^ O YíjT jü;
ROBEY ós TÁRSAI Budapest, Üllői ut í szám ^ÖViyVkk^öfc^q
Mf\'F —r- ---------------------•.........• --___0000000000ooooc
SS—MifS S—SSS XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX> \' # ét A legolcsóbb é» legjobb ja •■lg > ] >
jl iáTD"beiiek j| || Umrath és Tarsa Pragaban. }
• ^^ T , y. . I J Mezőgazdasági göt) gyárosok I
I "lllcoVdí y IflUl lUtlIal 9 j Oajánlják, a Kzilárd kivétel, könnyű j^rás, nagy munkaképesség, és tí-zta csép |
^ K kaphatok \' \' 2 8 lésről lege\'lnnvösebben ismert, upv rámán álló mint kerekeken járó .1
BUDAPErtTP:N, kir/ily-utoza 2. nz&m br. Orczy-féle biz. * g * t
H\'ö u r 0 k B Z & 4& ár I: IwjnMrbö utputt. caarart kettü. talppal V \' J O f
,3\'-. ° * 1(60 «ru» ........3 Irt C" kr ^B W • | ---------
■ Kktrlaalliif ln\'-r k •ím •lc*i|»>k . . . lírt »» kr rripáa, ttüoa imtincin*. makui liőrkőL, krztu v*gy XX I y
I IWrlutli| gy bAr-k»iH>alrii|tok aariukkal v» oa(> chagriu aaárrai, l<gtfnaBiabhhÍBi^aMl \'4 írt 40 kr. ^H ! m ® T 1
.. I d«puia caukmal........1 frl V fr. i\'ikrU féKtpAMik rbaKrinbArbúI Ukkrlórr»/.u«l, tlé- ^B . ^Z 1 JMhI I *T --------IL J —Z
■ KUrtaating RU6l»p*i)<>k m>>kuH (luplatal|>pal. lakcml. gauMit kiálHtra • 3 Irt 7<» kr. H JK x 1 SjUJ* J| dk nagaa aaabAaii t frt 70 kr C\'tiunak rhagrin vagy fénymkun böAöl riooibau , ^E r - - "lí^íte—®\'"" V ^F Kbaitaatíly gutaini cuig tnpá»>k m»í»«M\'\'<«u lak-imil ii^p funnáju inana* nárrat . . 8 frt t" kr ^F i - — A ^^ (Uajűtra éa ruk<4u<Mrk»k. clagana iHvalu J frt — kr rántóium«k hatTarrWtai t-t caatul urvxi Ukko^ U- A w jj
Fuú-topáavk *(>•» bArkAI Ukurr»l > » t^tU <lapiatalp HioialKirbAI. hárnnmoro* srófolt dupla Ulppal, ltg■ ^r ^T \'
m pal mi* ...... i ört HUkr- Jt»l4) »*,l«fr. uecirca** tllca .llftt&o\'kr.M Iff 1/Ü7Í QC íárnÓnU f^C Ón I h 1/Óc 71*11D f ül U a t I
^E Topinok ftuwnl f«u«t*l ^ri ch»írio vagy burnyubir Kiu topao b«rjB vagy chagrialWtrböl erAara aufeaatt Xk II HU£I ÖO 101 UdllJ t/dCIIIUAGd£UIV lOIHCl X
bU aaógalt i» wi h •laplaulppal oaüa Mért Urt 9 n kattAa ülppid . . . . f frt fill kr. ■ . X Jl
■ l\'-imi>4ilmir-top*iK>k waloii nuHitti lakkbór)»>l JupUUlp- L>«iBy-t(>pui cbartaatluMI vagy bnrWl, Irgtinomabb AA «
■ pal éa r<*oe«H»mklu) Aw>man dlasltv* S in #0 kr dlaiit** lakluaagéljrlyel . . I Irt 8o kr ■ fl 1-töl 8 ló, Tagy ÖkÖreri\'ig. ^ #
■ BŰMto fékalpO mai >a malmi lakkkörb>l rnagaa «arkok Uy«rmaknlp6k ebertaatiii vagy tortól 50 kWI IJO H w j[
S B^^X- WrW, VMy ^ Jgl 8 T°v4bbA kéuilfl»k kÜlÖuf^e 0* í<> ™i
X áltatnak. N«n alkaimma Ubbcll a £gkéaaa*gaéab-X S...... , , , , . .
5 k»kk^lag^.bb «ratu » W 10 kr bmtomMtií ^aa a^fy^ khUtnV Q tlSZtltÓ rOStdKflt kllkoriCZfl IllOrZSOlükal 68 SZCCSkfl VHgOKHl f
H Urak számára j b*rm«utre koUetnak meg. 0 X \' 9
I^XrSr^^u-u^^-1 | 8 képfl8 árjegyzékek ingyen é« bérmentve. {
■ ajabb JlvalB.........SfttSOkr | * V K f
IH—H—HfMfHIBHI XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^XXXXXX)
Az első magyar jégbiztositási-társas\'ág mint szövetkezet Pozsonyban
"-————------— /pooocxxx<xx«xx*;
Alulírott vezérügynökség tiszteléttel figyelmezteti a nagyérdemű biztosító közöiidéget a fentebbi táraánúg-! * ^ . . „ , .7 nál való bistoaitás előnyeiről éa eonek biztosításául a jutalék táriffiftól a következőket .kezelni. * (
100 frt biztosítási érték után: Az alant álló jutalékokból a biztosítottak 60 frt. ju- Q szegrendszer. 1 __talék fizetés után 10% robotba részesülnek. -S4 _3 Kézi fiatra vagy 1-4 vonó- j
STfil-rr^-n-í U.ÜK^r I I „-Q tisztító-készülékkel,elismert j
III: Is \\ I I | . | **M*íi*t P ií t í 15 legjobb kivitelben, a könnyű ,á-
PaE Mi ÍÍ4E ÜHliijÜ ! I 2 XraTs nagy munkaképesig iránti,
lilil1 ii: I I llrü^ jiii\'l ilglhig I8 O ■ i J
^-I--| f "fitiir^ -9---£---Lrni Megbízható ügynökök kivá- <
lytnriMi - 40 — 76 — | 80 1 j 60 2 L 25 3 50 5 j - Uhip 5 natosak. Tovább eladók jelenté- i
■ - ■ —- — ■ \' — ! < i keny ár k e d ve zm é n ybe n i C|y|1|r _ 50 - 80 1 20 2 3 I — 4 , — 6 I 50 nj!{|| \' részesülnek. ; i
ü " ——" I —— Ti rJ Megkeresések czimezendók: 1
JJZ. _LjJL ijgl 4 1 ,8 JL—. _LL_ Éli j Ph. Mayfart & Cov !
tti itt ti t it t nt 111 Ml t«l Ijllfl O Gépgyárához,
irKE
tnélyeket ai utolaő tíz évben tdbbaAr miot ngolcsssor ért a jégoaspáe, nem vétetnek tel biztosításra. IC | FRANKFURT A. M. MiQdsss^biQ tudskoiódáirs győri éa kimerítő felvilágosítást nyújtanak. | ^ 2 506 1—16. £ ^ \'■» ^
NiffJ-KiBlMáD 1878 május 6 án. xXXXXXXX)XXXXXK
Oesterreioliex Test-vér©3^ yy^mmsa
SS slső magyar jégkár elleni biztosító társaság mint siOvetkeiet főQgynQkaége, ***************
Ím kíAiiU fslAii MicrluiflÉB 1878
RmM kftg ikwMkilisi OHmtt* wm IU- fába.
EÜ listást árak Rf*» Mit 5 fri FíWm 3 frt «ti* 1 frt \'*) .
Hirdetassyek
• Mltówr « kr. ittaUn Mi4«i*iiiH I W
H«y®gdíj m kT y
Nrüttir: r*u| |«M Hl ír
ZALA
MEGYEI ÉRDEK 0. •
SisrkesHA Ma . \' -»» »• 1-.? mll«ui részét illett kfcfcaéijak MW.n-fok.
Dj Txroihat ntezs 51) H iiprtiHtntotlun I »*»!»« ca%k i»">»rt k«»lcWt fn\'e»iÍUt««*l •!
Khtii •ti/i »i«m
Hirdetiwkei Mmk : lUUnV M<mm Bniaplwt PerMcitek W mt II. «. — A: V. Qdlilbfug r HiuUptal Semimir uiftu. — A. OpiK-lii. lléú HabMkMtH ÍM. — WeUr. Mór\' Kir» IL Tibor *nm 11 11. RnUnsItin Jaksb ki láru lludsjiMt Király Mm 17. n i tnuf- lloMMtafe k Vojíer lüt$ 1 WklUUcV^MM 10.
KÖZMŰ V ELŐDÉSI. TÁRSADALM I m OA Z DÁ SÍA T LjU ET I L A P
.4 Zala megyei Qa&liwígl Egyesillet, a uhauizmii tiazti öiMeffél tjzö Áxftfíetfcezfíf í A* több má? víjylHf" UlfíiUaloH IcfclVnrjc
24. szám.
Nagy-Kanizsa, Szardán 1878. Junius 12-én.
V. évfolyam.
Hég egyszer a trágyáról.
Elismertük, hogy a gazdászat emeltyűje jó létünknek; ugyan azért sziv emeli örömmel Játjak azon bölcs intézkedéseket, melyekkel hazánk nagyjai a mesei szór galom ügyét a legszentebb hűséggel ápolják. — De mivel ily jelenségek nem caak ürömöt kellenek bennünk, hanem egyszersmind rugóul szolgálnak az együM munká-• lódásra; kedves kötelességemnek érzem én is, ezen mi anyaföldttuk ügyében adqi azt, a mit tapasztalatom után adható*.
A mesterséges trágyák közt a gua nón kit ül, leginkább megérdemli a gasda figyelmét a csonk iis«t, nem csak azért, mert a mag képződésére jelentékeny befolyást \' gyakorol, hanem különösen azért, mert épen" gazdasági növényin azflsségeloek legtöbb csont anyagot, melyei növekedő termésftnk uiellett közönségen állati trágyánkkal nem vagyunk képesek a földnek o\'y mennyiségben visszaadni, a mekkorában elvettük. Innét származik nagy részben: a talajúik * folytonos szántásán, vetéséu klvü\': .a sok megdőlt, összerogyott, nsifoe szemet, Ifanein többnyire csa)t korpát adó őszi vetemény.
, A talajnak ily nevezetes alkatréssbeu elszegényedését meggondolva, Nagy Brita-uia magasa a álló gazdaság.. szükségeinek fedezésére, már több évtisedckvelőtt meg-aesdte a száras iöldiől nz olcsón összevett csontokat hazaszállítani s»uii oem is sejdítettük, hogy az ő földeik annyival termékenyebbek lesznek, mint a mennyivel szegényebbek a mieink, -r-
Mily jelentékeny mennyiségű csont anyagot veszünk el aratás által a földből, a vegyészek adatai mutatják. Ugyanis egy , 1200 O öl terjedelmű bld földről, egyszeri aratásban el viszünk 18—20 kilót a busánál ; a roZbban 13—15 kilót: a borsónál és lencsénél 20—26 kilót. sat.
Minden csont egykor a föld alkatrésze volt, ha nem adlak visssa, lassanként j el kell fogynia belőle. Egy réssé a csont auyagnak a trágyában visssa kerül ugyan a földre, de as emberek és állatok eledelében a phoepbor savanyos mész : —Csont | anyag : — tartalmi a csontvás képzésére ] fordittatik, sok csont más csélra használ tátik, s ismét nagy mennyiiéget a temetőkbe gyűjtenek össze : — i mint egy ke- | gyeiét sslllte kincsei őrizünk ott. — . Nem j ok nélkül sóhajtá fel egy nagy gaadánk: „mennyi kincset záruak a eirok magukban :* I haeu veszteséget oéinileg csak as által pótolhatja a gazda, ha összegyűjti az állati csontokat • — különösen mészár-székekben és veudéglókben, hol igeo olcsó áron kaphatók -- s as angolok rendszeréi követi.
Ugyan is ók: — Stephens szerént : a csontot egyenlő mennyiségű kőesén hamuval, vagy csak tiszta homokkal és ftréss
Eorrol halomba rakják, s rothadni hagyják, hogy ea könyeobeu esakösölteeeék, a
csontot előre több napokig viaben áztatják, a többi auyagot pedig csak megnedvesítik. £ halomban néhány nap alatt nagy melegség fejlődik ki, 11 nap alatt széthányják, meglocsolják vizzsl ós ismét ösz-sserakják. Négy hét alatt csak itt ott lehet csontot találni s azt ismét a fent irt módon kezelik. Négy mérő ilyen trágya elegendő egy hold földre s bámulatos erőt fejt ki.
De mivel annyi csentot, mennyit földeink igényelnek, nem egy könnyen gyűjthetünk össze, reá szorulunk a csont gyá-I rskra Itt különösen kell ügyelnünk arra, hogy a csontlisst ne tegyen hamuval, gyp-szjI, mésszel, homokkal keverve és a por egyenlő finomságú legyen. Meit egyik mesterséges trágyánál sincs, as eredményre oly uagy befolyással a norininŐség, mint a csont-lisztnél. Mentől finomabb, egyneműbb a liszt, annál gyorsabbau és biztosabbsu olvad és mutatja hatását.
Minthogy a nyers csontot igen bajos porrá törni, azért több féle részént mecha-uicai, részint vegytani módot használnak fel, hogy finom porrá változtaasák; az igy elő állított gyártmány különböző nevek alatt található a kereskedésben, u. m. 1-or Nyers csontlisst alakban, ennek metermá-zsája finomságához képest 6—ü frt. 96 kr. osztrák értékbén. Ezen nyers csontliszt minden előlészités nélkül malmokba^ őröltetik. As ily durva port, -ha azt akarjuk, hogy hasson, előbb meg kell. szifálui. As átszitált .részt rögtön fel lehet haszuálui, & durvább részlqteket pedig kén savpuy.iyal kell felpldani. Módja következő: a kénsa-vanyt, tömegére uézve annyivizzel feleresztik, azután egy kádbau a csontra öntik de nem egyszeire, — Inneni részenként. Egy súiy réss savanyra, két auly rész caout lisztet ssámittsnak. Ekkor hamut, finom kor-hányt kevernek hozsá, melyek a nedvességet mind felssivják, s keveréket megszárítják > poralakban n földre hintik. Nemcsak a durvább csont részeket kell igy kezelni, de nagyon előnyös a finomabb csont pornak is ily módoni keselése mert \'|$-del nagyobb termést eiedményes, mint s mely csont nincs kén savanynyal feloldva. Ezt nevezik Suoerphosnhst-nak. Stephens- Henry ast irja, hogy W\'űrtemberg-, Bsden-, Szászéi FVencsia Országban több helyeken a a porrá susott csontot már számos évek óin használják a földmivelők s uagy hatását tapasztalják- Lincoln város környékén csupán csont őrléssel, 60 gőzmalomnál több fogfalkosik. Va n gasds, ki évenkiut 6—8 eser n. forintig vásárol csont lisztet. Előfordul a kereskedésben 2-ssor páUitott csontlisst alakban, euuek ára metermázsán-ként 8—8 frt 48 kr. o. értékben ; ez rendkívüli finomsága és gyors hatáia által fel tűnő. Eien gyártmány ugy I észül, hogy a csontot meleg visgőzsel porhanyóbbá és olvadékonyabbá tessik. Azon edény, melyben s csontot ily porhanyóvá teszik és
zsírjától megfosztják, egy ItettŐs fenek s biztosító ssel\'entyüs bádog, edény. Ebben addig vezetik a gőzt, mig a jkijreu próba szerint a csont köunyen szQtiii.álrk, ini rendesen 24 óra*alátt megtörténik. Ékkő a csontokat >még melegen öanetprik a megő> lik A gazdaságokban,\' hol gőz-kazános azeat gyárak vannak, nyaranta jinidőn a gyár pinon, a kazánt ezen munkára lehet haszuálni; azonkívül, hogy a csalatáa ellen | | ezzel biztosítva {esznek az illetők, mér a »nyert zsir értéke a fáradságot bőven meg-1 jutalmazza, mert minden meter mázsányi | osont, & kiló zsírt szokott aAnL A pá\'li-tott csontlisst as ő gyors és bistos hatásáért minden más csontlisstnél, még a pfoos-| pbor savanyos méssnél is beoseleob. i4rul-I tátik a csoutiiszt 3-ázor ketted phoaphor : aavanyoa mész alakban, ára meter mázsa-| ként G-10 frt. 48 kr. o. értékben: ezviz-| gőz beiyett kén savaunyal boutatik fel és , tétetik olvadékonynyá. Előállítása következő mód történik: a megtört csontot kádba teszik,, vizet önteuek reá, azután kénysa-vsnyat a igy hagyjkk állani uéhány nap. A kén savauy mennyiség 50 kiló csontporra, 10—15 kiló: mentől több a kéusa-vauy,. annál gyorsabb s biztosabb a hatás. Néháuy nap múlva ezen s&rü caontoivadék-ba 4—6 szór annyi hamu ésfiuom aprótöld keverte tik, mindaddig, mig a szabad sa-vauy csipősségét elveszti, ekkor az egész lömeg inegssárittatik, hogy köuoyen elszórható legyen megtöretik finom apróra. .Egyébbiránt megjegyzendő, hogy a kén-savtnnyal vigyázva kell báimi, mert a ruhát s J/őrt kiége|i, sőt a vas szerszámokat is elrágja, miért a Keverésre fa lapá\'ot kell haszuálni. Előfordul végre a csont, de nem a kereskedésben 4-szer : égetett csont \'isrt alakban. Ugyanis kisebb gazdaságok számára cserép és mészégető keinencsékben, sőt közöuséges. kályhákban is meglehet égetni a caoutot a azután köunyü azcrrel azét lebe* törni.
Stephens azt irja, hogy a gyári hulladékok között a ezukor tisztilá ra alkalmazott csoot szén, leginkább hsssnáltatik trágyául, mert olcsó éis azon körülménynél fogva, mivel sok marhavér, ezukor és holmi tisztátlánság 20—25 száztoli arányban Ina-ad közte, nagyon erőteljes as aludtvér, mely a löbH megun anyagokat mennyiségre nézve túlhaladja, kösli a csontszénnel azon termékenyítő sajátságot, melyiyel előbb nem birt E körülménynél nevezetes az, hogy 20—22 asáztpli száras vér réss, mely s ezukor finomításnál jött hozzá, hasznosabb modulban működik, mint 400 uész nyers vér, ámbár ez 100 rész száraz vért képvisel: csupán azért, inert e szerves anyag hat-\'szórta hatályosabban működik szénnel vegyítve, mint puastán.- E tény magyarázza még a ezukorgyárí maradványok kelendőségét De aki csontszeuet akar használni, annak figyelemben kell .azt urtaai: miszerint a csontszénben bassnálst után ftenma-
radó csokor inkább árt mint használ a növényrészeknek,, tűivel á rothadás kezdetéu a\'csokorból léi, — alkohol; — ebből ecet, 1 és tejsavany tejlik? ki. Tehát a csontssenet : egy két hóig a szabad légen balomban kell i hányni, .hogy erjedjen. Ekkor ennek lege-■f nye nagy részt ecset-, tej és szén ssva-> nyos ammóniává változik, miket a sséu li i kacsai lc$zt felfog, s csak azon mértékben, I enged át a növényeknek, a inipt ezek ast | igénylik. Minekutáns a csont ssén a föld j .közé vegyült, a vér tovább boinlikj hanem \' csak lasE\'adáu, mivel a sséu visszatartóztatja.
Ily körülmények közt a növényeknek vau ] idejűk felszívni ós áthasonitni a ro\'hadási késsitvényeket, holott ha a vér tisztán alkalmaztatnék az oly gyorsan rothadnh, hogy I legnagyobb része gáz-alakú készitvényei-nck elébb szállana a légbe, mint a növé-I nyek mind magukba szedhetnék. A csont-| szén legbatá\'yosabban a hideg. nedves , i agyagos földben működik; fel melegíti azt I s ugy látszik, hogy hiányait megorvosolja, j Sö ét színe miatt, a fakó, kötött földre minden más trágyánál jobb, mivel azt a nap I melege iránt érzékenyebbé teszi. Francsia-j országban gabona alá egy hold agyag földre I 4 mérő csontszeuet használnak, meszes j földre 1—4 mérőt. Előnyéhez járul még, i hogy s maggal együtt lehet elszórni, s az-zal egyszerre alá is boronálni; vagy pedig.
< a silány vetésre lehet szórni, mi végre két-i szer annyi finomra rostált földdel kell Ösz-I szekeverui. Dubreuil-Chambardel meglepő ; sikert tapasztalt, a csont szenet ekkép nász*
• uálváu* miuekutánna finom porrá törette, , megnedvesíti auuyira, hogy % magra ráta-\\ padjon, mell,el azt a leheto\'legjobban el-
< vegyíti. Ezt pedig vetés előtt 7—$ órával
I teszi, hogy H csontszén erjedése a mag c«i-\'-rázásáuak ne árthass ou E«zután a magot I géppel va?v kézzel elveü.
A csont trágya miuden gazdasági nö-] vényre igen jelentékeny: busa, rozs, árpa, j kukoricza, répa, burgonya, dus termést ad-I uak utánna. Ez ideig mindenütt hói a csontot alkalmazták, ha a termés nem is lett j kétszer akkora, de miuőség és mennyiség tekintetében miuden körülmények köst emelkedett Az angoloknál példabesséfl lett, hogy csontlisst nélkül nincs buza, nincs árpa Jeles gazdánk Korizmics László, midőn 1862-dik évben guzdászati tapasztalatok gyűjtése végett Angliát másodszor is meglátogatta Térey Pjtl és Morócz István urak társaságában felkeresne Howard urat, ki Lincoln megyében „Temple-Bruer* birtoknak bérlője. Ezen birtok egyike a yidék legszebb és legnagyobb gazdaságainak. Talaja épen nem mondható jelesnek- Magas fekvése, kavicsos és homokos vegyülete, továbbá rsiláid kő alrétege, jóformán szá-razsá és soványriyá tessik azt. Terjedelme 1200 angol hold. Terméssetesyétje s legelője semini; tehát as egéss terület eke alatt áll, és a szükséges takarmány \' mind mesterségesen állittatik elő. Mint a vetés for.
4 „JWfl" tarezdja.
s Lftotoinho*
Lantsai, mit én egykor némi
(késettel paagwták. lábessgnesak bocsáss meg.
Hogy hotxad liűtlen tevék I. Zsagj éh kérlek! ka lehet UMf.
Kgy ssanlai -dall nokem; — AiUs legyen, nsm bénom, t
Dal stobö énekem t.... Oly bsasa. vagy oly vidáman.
Amiként te képseM, Hegy Mi agy kiasivt st
flsfvs Ustsa intgrspsd (.... Ham f igy sUg wmi ne rsped|}sn (
tU44 sswssss asgamat I — lefjeHsesígivsl » né
Xiaee. «wgö)..slta»»tl... Ksagj, aűkfai u Ihlst Aageai msftagstfé:\' MMfana. sadslltéa i
fcéviak Asvs sfy&ré f — Kern lm* agy passsss MM
SeesM ísgaésss; Ikm ktf&t; ssat sagMs. Mrlak, Msat as igysssi. bjwns ! ..
nwmon % méf MMMikoi
Mss — Wf Ué«y fam Is A m táj asáp ágűm
UyŐuyört syujt meg As is. b» te Oyénv&rkSdÓl Kínouion í
Oh aosolrgj Hm I — Bár noeofyod Sxlvsm t&rkiat Járja stl —
Mosolyedkas Még k látom As 4g bájos Angyalát 1
Jól tudom, íiugy Sem nersUs, mert Nem aMt*Üiet«i fiaieaet.
Uak körödben Lelem még k l\'ilvöiitó Egemet 11—
Oh, mosolygj csak. Árva ssivsm \\ Hadd véreixéfc Hadd torsbb; -
Oli, SMeolygi csak. A kitint Hadd j^jta ml-Hamaráhlji —
üss s Ma, Ha tUld Í6 Manyi Misé ttaskam! -
Cát s halál. He sarteyi K«UMMT V.hekaml—
HélAL
Hell Tárcza
iunialls a ,.8-incíV-on. Laz>uakon,\'j hölgyeink és Ifjúságiink. *
Még is csak jó az opppsitió I Éa hogy jó, soha kellemesebben nein ) bizonyíthatták volna be, mint tette est a | nagy-kanissai ^Társas kör* vigalom reodeső í bizottsága 1 —
Már as msgábsn rengeljeg jótétemény, | hogy a kör tagjai alkalmat nyújtanak a közönségnek élvesetes vigadómban résst-vehetni, hát ha még egy helyett három oap | alatt kétaser vigadhat as ember) — j Pedig igy történt 1 — f I „Lasbak* és „Sáncs" közöl nem tud-i ta a rendező-bizottság, melyiknek nyújtsa i iPáris almáját.
De nem volt ám könny|i a választás, épen ugy, mint midőn egy ssép, de kscsér, meg egy kevéebbé ssép, de jó és ssérény leány közöl kell váhustani feleséget ] —
„Lazsnak győzött. A vigalom megtartására ez a hely tűzetett ki szombatra.
Aa opposicsió vígalmat rendesett előad csütörtökön .Sáncson".
Pompás Ötlet volt 1 \\anissa szépeinek nagy ssáma jelent meg a rögtönsött sáncai vigalmon, és igen kedélyesen mulattnak már tudniillik ások, kik a tarilett hastalok körűi vártuk órassámrs, hogy hát saját képen mikor lom kikölteni a tyúk ama tojásokat, melyekből elhozzák részünkre a megrendelt rántott osirkéket I De s«ért nem tolt semmi baj, mert elmélkedéseink menete alatt a somlyói tűs nedve ugy fölhe-vité vérünket, hogy végre a táncsolhatás reaényéről már leaosrió hölgyek egysser-
re táacsra penderültek, és mig a kecsesen lejtő bájos hölgyek ábrándoaásba mentettek, elfeledtünk bort, meg rántott csibét és végre boszankodnunk kell* a kelnerek-re, hogy mi a manónak hozsák ast a rántott csibét addig, mig időt pem vehetett magának a szakácsné ecsetet önteni a salátára 1 —
Mi aztán csak megvoltunk a boeesu asztalok korul, de as ifjú hölgyek, kiket a táuczvágy még a tánezra is elvieken, nem egésseu elégüTteá foglaltak helyet mellettünk, pedig hát ugy kiaprósta a fiatalság a csárdást — ülve — no de hát olyan ne-hés minden iráuyu követelésnek megfelelni In.
Midőn a leszállni készülő nap kíván* cs an be-be tekintgetett a sűrű lombok alján ssépeink arcaára egy-egy lopott pillantással, szemeink már annyira kiprástok a bűbájos hölgyssemek igéző tekinteteitől, hogy Stonpeít figyelmeztetnünk kelle gyertyák gyu|táeára, melyeknek világa némileg mérsékelje a kápráktató fényt t —
Aztán folyt a bor — — akarom mondani a mulatság, mig visgŐzök nem telitették a levegőt, melytoknek miségét mind ez ideig nem sikerűit kideríteni aa elmu-laastott vegyelemzée miatt, vajfon harmat Volt e, vagy as ifjueág kedélytelsoségs miatt a hölgyszemekből elpárolgott könnycseppek ; de annyi bizonyos, hogy a levegőt hét fokra lehűlvén, basa kelte meonflnk, tíz óra tfjon 1 —
Aztán alndtank, a kik sdudtak I Álmodoztunk csillagtttzrol, rózsásajkakról, mo-solygó angyalarczok, meg lidércsnyoraás-ról, mig a felkeld napnak redőnyeinken beáűióoó sugarai le sem rántottak mesy:
lésbél láttak: - tóa a Unt tisztelt darák Eaaaű £ — a ariiJpifc réaae éveakiat ■spiéfjésisUa De eaaa érős trágyázás, ámbár * piHninilr fele takarmány-tcr ■ilásri fordhtatik, abból caak távolról sem kerülne ki. A szükséges trágyának mint esnr falt meetsrségis ée pénzen vásárolt, a áfl aévpenat ceonttientből, és hamuból. Bhs trágyában fikuik éven kint minden trágyázott aere után legalább ii 15—1 Tl% frt p. p. A baaaonbér pedig holdanként 12 pengő forint. Ai l nagy kénéi támad ezek Uái, mily aton lehet Howard untak nem e*ak feanáilatú, hanem kényelmesen megélni, léi gyarapodni ia ?
Est megfejti aaon körülmény. hogy a httsáask átlagot termése angol holdanként:
— Mmkiat Í126Q Ölével: — 18\',, p. méri; aa árpáé p mérő; a répáé*;
— Turaípszé — 9Ürn mázsa; a perjével fetett veres lóhere termete 48 máaaa \'Ir Nehogy pedig azt hibeeeűk. mínaqnt Angliában a nagy gaadaaági jóiét, kizárólag a magaa gaona áraknak következése roma, megjegyzi a fenttisztelt Korizsmíca, mikép a búza ára 1861-01 1867 ig viaazamenve, tett egyre-másra a mi pgő pénzünk szerint pozsonyi mérőnként 6—7 frt — Hegy jövedelmet ad a juhászat j — minek valóságát nálunk többen kétségbe vonják a még SűOO holdas béilö arak is beszüntetik a bír kássatot, mint nem jövedelmezőt a a más-
a féle marháknak megölőjét: r- Howard ur " pedig azt állítja j mikép a gazdaságnak fő állati czikke a juh ,e ennek fó rendelte-téae a mészárszék, a gyapja caak mellékes dolog. Egy éves korában a Lincolai juh, kíhízlalt áilspetb^p már mészárszékre ke* rflJ • ekkor nyom rendesen 112 angol fontot. Eladat tán pedig a húsnak fontja 6\'/, poncén, vagy ia ámí pénzünk szerint 16\'j, pgő kron, tekszilr enr ily juhnak- hus ér-tékében: 30 firt 20 kr. p. pben. A gyapjú, mely ezen éves juhról le kerül\', szokott tenni 14 angol fontot moeott állapotban, a mintán e gyapjúnak 28 angol fontiát 2 gui-névei fizetik, aa aa 2 p írttal, esik eaeo I árból egy font gyapjúra: 4fir p. kr: <pinél forva a 14 font. gysnjnbsn fekszik iámét Ív forint 90 kr pengő. Húsban és gyapj u- I ban tehát az egy éves lincolni birka 40 ft | 50 krayi értéket kiépvisel kihizlalt állapot-ban. — Howard juhainak > tárna 1500 darab aaokott lenni, agámra nem sok, de ha reeeaűk a nagy súlyt,.a ad ez által követelt tömérdek takarmányt, qgy jóformán nem igen fogunk hibázni, ha 4—5 ezer darabbal vesssűk fölérőnek, a mi juhászatunk arányában.
Aa ember- és ökörcaont lét réaaei Ber-aelius szerint következők: vilsavanyos mész, ssénssvanyos mész, vilssvanyos keserföld, ssiksó, kevés konyhasóval
A osont liaztet, mint már fentebb érintetett, a vetés alkalmával kell elszólni vagy;
saal; piaden mérő basa t bécsi mázsa csont lisztet kapott s így 8 mérő baaa 16 mázsát, Aa eredmény kitűnő lett, mert aa 1860-ik évben a 16 mérő busa termett 67 kereset 21 kévéiével számítva ée 17 kévéi, mely kévék ,oly apró kaszált csomagok voltak , hogy töt aratóimat dorgáltam, aa apró kévék miatt. Uram! mond aa arató gaada: /.tessék csak emelni, mily nehéz I" — Valóban az apró kévéknek rendkívüli sulys arra indított, mikép megegyeatem az aratókkal aa iránt, hogy a majorhoz közel fekvő aj trágyés ugarföldön termett hazából fogják kikapni aon arató résat, meíy ezen csontliszt után termett búzából járna. Tehát külön rakattam és cséplettem el az 57 krazt és 17 kéve búzát s adott 87 mérő tiszta búzát s 1 mérő 4|, tokosat Ily példátlan termésem soha nem volt még Sopron me gyében sem, hol nagy kévéket kötnek a sarlóval aratott búzából. Ezen nagy siker kedveltette meg a csontliszt vetést, tö\'tb gazda társaimmal, még olyanokkal ss, kik 1856-ban midőn először használni kezdettem a csontot, nevették eljárásomat — A másik felébe a fent emiitett kis táblának: az az 4 holdban 8 mérő rozs lett vetve minden trágya éa csont rélkűl, ea adott 16 krsat 3 kéve vadócaos rozsot. Nemde innét nyílván kitűnik a talajnak csekély ereje s a caontlisznek roppant hatása? — Ugyan azon 4 hold csontiisztes föld 1860-dik évben, aJetakaritáa után tüstént felszántatott; 1861-ben mégboronáltatott tavaaaaaal: Ju-nius hó végén megkerertetett, s őszszel 8 mérő rozszsal elvettetett: ez ternrtt 1862-dik évben 32 kereszt 6 kéve igen jó rozsot Még i\'.t is igen nagyon fsltünt a csont ereje.
Ugyan a fent említett 1860-ik évben egy darab föld, közel a majorhoz, me.lv már az 1858-dik évben őeaze! 6 hüvelyk mélyen telszántatott 1853-bsn tavaszszal mégboronáltatott, junius havában megke-vertetett és september havában birka trágyára! vastagon megbordatott a 10 mérő bnaával kézzel vettetett el. Ez termett 83 kereszt 1 kéve búzát, mely külön csépeltetvén el, adott 86 mérő tiszta magot s 2 mérő aljassal. Miből kitűnik, hogy a 8 mérő buza, pállitott csontliszt után, 2 mérő tisza búzával többet adott, mint aa erősen trágyázott ugarfbld 10 mérő után.
Mivel ilv nagyi tikerét látták a csont-lisztnek a saíoavári gazdák, többen pttek hozzám • vették tőlem: — ugyay annyi árért: — mennyiben nekem volt az Atz-_ kersdorfi: —\' Fichtner & Sobn.-íéle gyári* lisztem s mindnyájan megelégedésül^ nyilvánitták.
Miután a szél nagyon elkapkodta a caontliazl apraját, főkelléknek tartom a cson. lisztnek megnedvesitését; mi nálam a kép ment, hogy nárom akós hordó vizet vitettem 75 máaaa csonthoz, a egy mérő
kézzel, vagy oly vető géppel, melynek egyik ben 10—16 kilo mennyiségű csontlisztet
ládájában a mag, másik ládájában a csonti liszt van. A kézzeli kiütésnél: — miután titkán árulkodik szél — csend: — legcélszerűbb a csontot annyira meguedveeiteni vízzel, bory az össze ne ragadjon, mert ned-veaitée nélkül elhordja a szól a legfinomabb részeket. Általános mértéket a mennyiségre nézve bajos meghatároani, mert ez á talaj minőségétől s a csontlisat erejétőj függ. Aa angolok egy acre-ra 6—10 mázsát lordítanak, én 1200Q ölre 2—3 mdter mázsát elegendőnek tapasztaltam. Ugyanié 1858-ik év ősaén felszántottam 6. hüvelyk mélyen 8 hold olyan földet, mely caitkefát, imitt-amott boroeány bokrot, fehér koszt pedig minden Qölön termett Eaen kis tábleföla aa 1869-dik év tavaaaán, midőn a nagy székes sárga hantok lat jobban saétomfottak, meg b rónál tat ott s oly apró lett, mint a kerti föld. Junius havában raegksvsrtetett • így maradt sept 99-éig; ekkor elvettetett feie búzával, a máaik 4 hold pedig roae-
, országunkból, hogy dolgaink után \'átva saijjuk aa éltető kanizsai port I —
De saivtuk is ám sgéaaen szombat este G óráig I —
Ekkor megeredtek aa ég — — an-gyalainak eeragei hosszú kocsisorokon a B«UOkk" üditő lombjai alá. "
Es mi különös I Még a por is édesebb, ha saép hölgyekkel robogó kocetk verik aat (Öl ónunk alá I mert hiszen észre se vetők, hogy utunkban fekete kabátunkat szürkével cseréltük föl és hogy tüdőnk agy pár fonttal súlyosbodott I
Laanakban vagyunk I — A kíváncsi-tkg hozott ide; — no meg egy pár saép mtm is caak csalogatott, és ugyanénak ef-lasnakolta a ssulataág nem sikerülése felöl sWfttesen megállapított véleaényinket!" Mert uraim I Allén Haepekt! Lasnak pom pée mulatA-Wiy annyira, hogyha csak hárman leitfiuk volna benne: ,őa téa" és a jkigyó-, teeeék elhinni, aat hittem volna a füiaicsomban vagyak | —
Mert yolt befane kígyó is, no meg: gUltott gyteftenía* t —
De aprépoe kigyó! — szép
t»lt 1 Sugár termete kék meásei tolt W* nett Miét sg^msibnn aa ábrándok éjjele hansH, melyből a kéj ééayns sugarai a ant-nkif kaSott, kagy maggynjtaa ottan a po-M ÍM máj astálMtt gyömölcsöí mag-
érUü Uaaakitáars \' ^ ^
Eh ds mit beaaálek éa t — Hkaen s kígyó csak kép«ieiWu 41 és tettleg már M léttuikl -
Mhs mudmtm vtk m, hanem vi-
MHli Hi aés4 virágok t Élő, me-f^
J töltetve, egy liter vizet öntettem reá. mit is egy betanított féifiu lassankint akként kevert össze a csonttal, hogy annak min-den sseine megnedvesedett, a nélkül hogy caomós lett volna s két napszámos lányka egy vető embert folyton elgyőaÖtt csontliszttel.
De est vélhetné valaki gazda társaim közül, hogy csak az vehet csontlisztet, ki* nek sok pénze van, az igaz, oly gazda ki nek van pénze 200 mázsa csontra, aa köny-nvfl szerrel hozathat egy vagonnal; de i ki nem akar reá sokat kocakáatatni, az te
fven a maga módja szerint. Ugyanis 1856-ik évben nem hozattam többet 16 máasá nál és nedip Pápáról „Wels" gyárából, es került bécsi vám mássánkint Salomvárig 2 frt 80 kr. p. pbe, igy aa egées 44 frt. 80 krba. Ennek egész termését eladtam a vetőmagon kívül s hozattam érte csontlisztet s egy évekiut progreszive annyira ment,a termée többlet, mikép 1866-ban már 200
jök is van, de Ügyei kertész, avatott kézzel még is leszakíthatja anélkül, hogy\'meg vérezné kesét I — —
Ki aa a saép leány 1 Kérlek barátom, mntaas bs neki ..,«•; „Fád Jenő barátomé „Kisasszony szabad kérnem a mostani négyesre?"
„Köszönöm nem vagyok táncához öltözve I"
„De kérem, nem ruháját akarom meg-táucaoltatni I" -
.Orvosom eltiltá a táncsot !u .Bocsánat!"
A következő peresben jeladás történik a négyesre, és aa én km szabadkozó leányom egész odaadással járjál
vMo barátom, már minél kísérten^ meg aaeroncsémet I — Mutass be ama csínos barna menyecskének I*
„Ssabad kérnem egy toum ?B „Köszönöm, igen fáradt vagyok!" Alig, hogy o£bb mozdulok táncaos-né után nénni, valaki oldalba bök könyökével a láncsolók közül, visasanéaak, hát aa én .Ibrndt menyecském már röpil I
Mm tölt mit tennem, leültem agy adtaikon Mrt rondeltam ée ágy tettem, mintha soha nem akartam volna táacaolai I —
Leteltem a fegvvert. Aa eredmény moaast tulenárnralta^ képzeletemet líinden Jekiflt^be^ jól mk er«lt a araJataág) Ot inért /ú nem mulaszthatom kímondauTac íróságnak : Ltüzet belé fiak l Lejtsetek máskor nlr hévvel, oly odaadással, hogy leolvadjon wiiltt kflrgf t jégburok, mely iwyusntá-Ug hit as élst boWögságáral - fád.
mássá osont lísatet hozathattam; tehát 10 ér elíorgása alatt z 44 frt 80 krból lett H00 frt Ionét láthatói a eefntliest hasznát. Ha volna valaki? kinek kedve ée erélye támadna a kísérletre, bátran hozzá lóghat.
De legyen ssabad sgy gazda társamnak, T Kunig József urnák tapasztalatát fetboaei: .mióta s — ezt írja1: — a csont liszt ára 4 /, forintra emelkedett, és ezen áron sem kapható mindig kellő mennyiségben, — abból mégis mindig kevfset hass nálok a saem táplálására, miben követke , zőleg járok f\\: elősző/ a busára kftbUto* kint 12 lat feloldott kék gfliczo\'t öi^Ők^ óra után pedig 8 W főzött\' köadneéfss.aezf taloe enyvet, s aztán az egéezet azonnal K ti fi no mm törött ée feloldott csonttinttél hintem meg, mi azonnal e/Ősen rá raod a < szemre, s vetes közbeu el nem pariik. Ezen eljárás a termést gyarapította s a búzának súlyát növelte. — Forró., ajánlom a megkísérlést ! Azonban bá. ily kedveaő eredményt értem ís el * csontlssst alkalmasé-sávsJ. távol- van aa tőlem, "hogy aa állati trágyának nagy becséből bármit ís le kívánnék vooni, mert egyedi! az éllsti trágya hiányának pótlására hassoáUtm » csontot s csakis táfol iekvő földek le, vagy oly partos talajra, melyre a trágyát nagy .bajjal lehetett volna hordani. Nem is kívántam tovább hasanálni a caontlisatet, csak azon időpontig, melyben minden negyedik évben megtrágyázhattam volna eke alatt I lévő 361 hold esántó földemet. Mert mint lentebb említőm a csontban, aa állati trágyának caak némely réeaei foglaltatnak s nincs annyi televény képaő ée legeny tar-\' talmn alkréiz, melyeket a leletetett takarmány félék a talajból ée légkörből fel#et-tek s melyeknek aa állatok által tét nem sajátított széneny tartalmú résne, és pedig túlnyomó réssé, folyvást a talajban vitetik. Tagadást nem esenved; miszerint roppsnt szerepet viez a növénytermelésnél, a csont liszt már azért is, mivel a gazdaságban as idő arany. Ugyan ís minél rövidebb idő alatt képes a gazda egy bizonyos növény tömeget termelni, és pedig olyat, mély a jövedelmet leginkább szaporitjs s egvszers-mint trágya anyagot is kopár földekről nagyban szolgáltat, annál előnyöeebb au nak alkalmazása.
Körmend, 1878. május 29-én.
8imu nyák Anlal.
Xyirl elmélkedések falun.
(raljtatss.) I A nyári estét nem künn tölteni — vétek! — A madarakkal elql a asél is — e legnagyobb szárnyas állat. As egész nap hintálódzó galyak, a miliáid apró falevelek mozdulatlanul pihennek kusza agaikon. Csak a nyárlevél reng önmagától — mint a rosz lelkiismeret. — A nyugovó nap lomhán ereszkedik á láthatár ormaira — hol tömjénfüst szerű köd-pérna ágyba hanyatlik szemérmes piruláseaL mint a hűtlen lány, midőn uj kedvese ölébe oson, — es is tán mivel a tulgömböt karolni megy, — de ka-czér csókot hint erre is, — mégegyszer bearanyozza a kis torony bádog Ütőjét, mely vakítón csillog — pedig aranya csak „talmi* mint sok egyéb e büszke világon l..
A gazda pedig a másnapi esőt, azelet, vagy jóidőt jósolgatja a távozó napkirály résvörös arcsvonásainóL -r Aztán elhallgat minden Csak a hazatérő nyáj kolompja kong bele aa arató lánvok trilláiba. —
Azután szürke félhomályba véss el a lktás. — Az estike is becsukja világtölcsér-jét — mintha éji tolvajoktól féltené szirmait ... Akkor neki bátorodik a haris — a kuvik 4- a bölömbika madár, — amaz sí-pitón, emes lekottázhatlan fuldokló hangon nivja . . . ugyhiszem életpárját — l.iki a a maga módja szerint, — mert ezeknél is meg van a „nmvititégi kérdit? és még ezek se találták fel aa „univernil világnyelvet". (De as egy fajbeliek még se üldözik egymást, miként a spanyol katbolikusok és protestánsok maiclan is.)
Vém előjőnek a nyárest ipzrlovagjai: a denevér szárnyas-egerek. Tétova röpködéssel kussálódnak a levegőben. Majd a szemedet verik ki, majd a falnak mennek — mint a bamba ember — s jókorát koppanva potyognak lábod elé.
Már-már aludni ia mennél, — feldereng a hold, — eaüst fényt hint aa est fakó hálóköntösére, — rengő sugarai bújósdit játszanak fák ée viakék árny.ú közt Mystikus — sejtelmes fény űl a közel tárgyakra és a lélekre, maradáara készt, sőt íebilioceel, mintha ezüst békébs volnál fogva — lebuvölve.
Egyszerre kigyuladoak a csillagok, mint a jól rendeeett színház ezernyi lég-szeu csillárjai A félhomály félvilágoeeázgá lesz, — akár olvnshates — iikatac — betűt — naplód hasábjain, vagy —: merendő lelked emléklapjain avagy lövő reményeid tinta papírján — auerittt, habogy 40 éveden tul, Vagy innen vajgy mégl.. Vngv ol vashatss a rendesvous-hoti kedvesednek még doiejfényasnbh snamSibsn, hahogy ifjú vagy még nvagy nem akarss éregűlni... és mA| Jelmed* & van .!,.\',
CsnlthngT t jelen 4 röpüli . . .Oda saóll kedvesed anyjának hívó narancsa — s elrepül mallőlsl De még a „ kés a kénben" melegét kérődaöd kábult önfslsdsé-gedbnn — fúgle* agv szárnyas léoadály, agy oltott saunyof hólyagosra csípvén bfi bkodt éeare társa - iMM,
A nyári estét nsm élvezni — csak vétek. — De a nyári reggelt elaludni már valóságos bl a — kétszeres bűn I Hiszen életűnk felét agy ísfigy elnassuak át (ssért rnondá sa egyszeri kisasszony, hogy eeak 18 éves, mert a másik 18 évét betegségben vagy aiva élte áf).
A nyári kaáaal a természetnek piros, pünkösdje. Ilalvány sárgán kél a nap, mint egy hatalmas msdaíllon az ég azúrkék ka-bátján. — Először sugarait füröszti meg a harmatcseppek tengerében, mintha igaz gynagygyel volna föld. rét, bevetve. Szinte sajnálsz reá tapoeaL De csakhamar a nap mint hő szérelmes, lecsókolja a viszontlátás ezen örömkönyeit
^ A vad vivácok százezrei kitárják kelv-becskéiket, a halvány árvalányhajtél a 151-di mogyoró sötétprros ágáig, a saivárváay-nak mind a 32 szinvegyűletében lábad alatt terűi — mint egy tegnap hímzett óriási szőnyeg — vagy mint egy édenkert aa ígéret földje közepén.
A kertet látod — kertészét nem látod.
Fűvel, fák élenyt lehelnek aa athmos-pbaera és — tüdőd saámára! —
Ki korán kel: aranyat lel.
Annál ís drágábbat: Sert a nyári hajnallég orvoeeág! —
« A jövő században — írja Jókaink regénye — még a kórházakban is levegővel gvógyitják a cíviliaatiónak önszülte, u| még uj nyavalyáit (tán még a pénztelenséget is.)
Ember — állat — téres dologra pezsdül. Vidám sürgés-forgás eleveníti meg a belátható mindenséget.
Idegeidet fürgébbnek, véredet pezsgőbbnek, kedélyedet könyebboek — szivedet ifjabbnak érzed. — Ha roez álmaid voltak: szukát szét/oszlani, ha jók voltak: azokjat valósulni kapsz bitet, önbizalmat, — kapsz munkakedvet és munkaerőt — S meggyőződő! hogy mégis érdemee az életet élni, — bárha többnyire trágikomédia ís terhes szereped, de most nem érned terhét s es elég egyelőre az üdvösséghez | — (Pelyt.tor)
Czigány Károly.
Hirdetmény \'
A nagy kanizsai kir. törvényszék részéről közhírré tétetik, hogy Koatyál Ferencz kir. közjegyzői jelelt, mint Ziegler Kálmán Csáktornyái kir. közjegyző helyettese közjegyzői helyettesi működését f. 1878. évi junius hó l-én Csáktornyán megkezdette. —
Kelt a nagy-kanizsai kir. törvényszéknek 1878 junius 3-án tartott SlAséből.
tíózony Forma, kir. taaéki elnök helyettes.
Lovak Ede, kir. tazéki jegyző.
Helyi és megyei lilrek. .
— A nagy kanizsai kagyesrsndi tógym-názium zárűnnepélye e bó ,8 án, szerabaton tartatott meg. A közönség, különösen pedig hőlgyek,< a gymnasiSm rajztermét, hol aa ünnepély egy része a aene ének és szavalat lefolyt, egészen megtöltötte, s as finné pély már régen kezdetét vette, mikor a közönségből számosan siettek még az ünnepély érdekes programmjának meghallgatására. — A programmot alább köaöljfik. A zene ée énskdarabok, valámint a szavalla-tok, a jelenvolt nagyszámú közönséget teljesen kielégítették, mely tetszésének több isben sajos tapsokban adott kifejezést — A zárűnnepély végén mint minden évbeu, ugy ez alkalommal is Farkas Lásaló főgyra-náziumi igazgató ur ssóllott a gymnáaiumi nevelesről, helyesen fejtegetve annak caél-ját, irányét elveit A jelenvolt tankerületi főigazgató Dr. Németh Károly ur pedig, s gyninásiumból ea évben távozókhoz intéseit Ielkesitő, buadité szavakat. Az ép oly saép, mint sikerűit sárűnnspély a disstor-n ásással ért véget —
Itt közöljük a aárűnnapéiy mdeorosa*
tát:
1 Egyveleg dalművekből, őseseálh\'á I Berecz Imre Előadja a fögymn. zenekar
2. Ima a komért. .József és testvérei* czimű dalműből Harmónium-kíséret mellett előadja a főgym.n énekkar.
3 Bánkban. Garaitól. Szavalja TŐUŐsy Imre VL oszt. tanúié.
4. Bordal AbbtóL Harmónium-kisé-ret mellett előadja a fŐgymn* gyermekkar.
ö. QnprmlmlnL magyar ábránd Nagy Pistától. Zongorán tlősdja Stocker Antal, VIO. osst tanúié.
0. Névdal átírat. Előadja a ffigymná* siumi énekkar.
1. kofa. KuthentóL Saavalja Cso-masa Béla H osat tan.
8. Barcarolle, Dao harmónium és aon-gorára LsybsohtéL Előadják Msywald József és Bertea Imre tanár urak.
ü., Vig dalra fel! AbbtóL Előadja a főgym. gyermekkar.
VTKot „Praeetotn" csimű dalműből. Előadja s főgym. aaae- ée éntkkar. — Disatornázás.
— Csarsóe ámult hetekbea sgy föld-" míves nejével poriak sdvén, aat agy llŰUe fejbe, hogy aa ssssosy ásounal maghalt — A tettes már fogra van s várja a megérdemlett büntetését. -
— S»Játtá«w villáactapái — Juoiui •ísÉb |$P«# SttaegUa a villám a f*. msetitk lassplomába csapott. u oltár oldalát és oaiokéjét uiegptraselte, UpcaAse-tébíl egy tojtó-üagyságu követ kisaakitott. Miüdeuki ui várta, hogy * templom rög tön lángba tog .borulni, « aaonban uem tÖrtáut, bacem ráíutegy 28 óra múlva hit-fS» éjfél mán egy érakor gyulladt ki a templom hátaó rácsén a tu rutákat tárté feoyo-doea. Seeretiotére jókor étarevették és a tftMt eloyumiák. Megyés püspökünk, ki va-•áraap este érkeaett Zala^Egemegrel. Sö-aegbre, aa Qgyes oltó mesterem berak kö-slimiaUgy hetet kifejtett buzgalmukért mag ia jutalmazott. (V—nw)
— A b.-fDredi „8Zeretetb4au-ból folyó évi fuguaatua hóban olyan 4, 16 évet no-vendék tog kilépni, kik mind iparos pályára hajlandók lépni, nevezetesen : 1 pék, 1 mészáros. 1 suszter éa 1 kOnvvkStó szeretne lenni Tisztelettel kéretnek azon ipa-" roeok, kiknek tanulókra van szükségük, a kiket emberbaráti szeretetük az elhagyott árvák ily módon való gyámolitására indít, aziveskedjenek magukat Nagy Áron ssere-tetházi igazgatóval írásban vagy szóval érintkezésbe tenni. (V—ra.)
I — Az aj bfintetfi-tőrvény *J*gysettzá-1$ kiad4tau jelent meg Tettey Nándor és Túrta könyvkereskedésében Budapesten A törvénykönyv e kiadása a rendesnél kiválóbb figyelmet érdemel a jogáss k&sön-Ug körében. As eszme mely # kiadók szemei elÓtt látszott lebegni, eredetiaége mellett a gyakorlati haaaoálhatóság nagy el<5-uyével ia dicsekedhetik, mivel minden lap-oÁI a correct szöveg csak annak felét foglalja el, uiíg a jfolé üres és a practicus hasz-nilfttban elofprduló jegyzeteknek van szánva- Ez oly szembetűnő *16nv, mely alkalmas aa i íy kiadásoknak idővel általános tért hódi tani a jogássközönaégnél, mert kinek nem volna aaükaégea bejegyezni a törvény szövegéhez egyik vagy máaik iújnist. lenaeletet vagy törvényszéki döntő ítéletet? Végül még beiürendea tárgymutató ia van mellékelve. £ prscticus fóoTual makett a könyv a legkényelmesebb zsebalakban hajlékony vászontáblába fci ötté csinosan van bekötve, • így e Tettey-Féle tfmztt-uéül kiadót" mind berendezését, mind külső cimját illetőleg egyaránt melegen ajánlható. Ara 96 kr.
— Keszthelyről vettatt a következd sorokat: Lövinger Jóasef, a helybeli, izraelita hitközség kántora — több műkedvelő közreműködésével f. )|ó 16-án az „Amazon aaálloda nagy termében hangversenyt fug rendezni. A műsorosat a következő: I. Isten dicsősége (Beethoventől; énekli az összes kar. 2 Solodal „0 bitt euch liebe Vögelein" előadta Beck Berta k. a. Klug Jóasef ur zongora kisératével. 3. Honvágy (Zsasskovsskytól) éuekli as összes kar. 4. Szavallat „A bűnös éjsaakája" Nyilas Samutól, Szavalja Belánvi Tivadar ur. 6. Változatok magyar darabok fölött zongorán előadja Molnár János helybeli r. c. kántor ur. 6. „Die Ifischer" von C M. Qabussi. Teroaetto elAsdia 3 lányka; Ekkatein Mór, Lövinger József, éa lloffmanu Jakab urak aenekiaérettel. — 7. „Duetto" Kunok operából előadja Ltivíueer József éa Beck Berta k. a. Klug József ur zongora kisératével. 8, Vándordal (Abbtól) éuekli as ösz-saea kar. Záradékul: Kin komiaobea Duett tEin JügerfrtthatDok* (von Richárd Qenéé) előadják Lövinaei Jóasef és Hoffmann Jakab kántor urak. Bt lépi dij: Ssemélyjegy 1 frt, Családjegy 2 frt. Kezdete 8 órakor eatve.
— (Blk&ldetett) Fölkérjük a fürdő réaavénytársulat t. igazgatóságát, miszerint tígy a társaság, mint a közönség érdekében bossa köztudomásra Falragasz vagy a helyi lapok utján aaou napokat, melyeken gőz fftrdőt venni lehet, hogy kellő tájékozottságra! bírhasson ugy e város lakóseága, valamint as átutaaók, kik talán fürdeni kívánnának.
Kapcsolatban a fölhívással egy ibdit-váoyt is kooakáatatunk a tUrdő igazgatóságánál. Atalános a panasz, hogy drága ugv a gós, mint a mái ványfttrdŐ. Sokan óhaj-tanának gyakran fttrMni, de nékülttsniök kell, költségkiméléa tekintetéből. Nem Isu-ne-e gyakorlati és a részvénytársaságra nézve is sokkal alőnyöeebb, ha ugy gős, mint kádftrdŐ jegyeket 10—20 számra árusítaná el oly módon, hogy a ki 10 jegyet veszeti egyszerre as darabját 16 j a ki 80 , jegyet vessen, az 20 kraczárjával olcsóbban nyerje, mint azok, kik esetről esetre egy egy jegyet vesznek. E kedveamény azt éred-nSnyezné, bogy a közönség gyakrabban lfl-rtlnék éa a lármának igen jól kamatos-nék a tstt á«4eeegedés. Kérjük figyelembe vesmí as ajánlatot I —
— Ntfy s Miiyiimk aa egész-ségrs valé záros hatásáról bom totált, linbeo éa többen meggyőződnek, s izflk-•égeznek látják erre a nagy közönséget fi-
Sff Iwestítni, ^utalja az, hogy a Pániban aktit dohányzás alleai zfflet z következő pzlyáaatokat tartotta U: 1) okadatoit ewerjeeatéat tenni elv módosatokra, me> lyek i 6atalaágot » dohányzástól slíáege-ultik (dij 100 frk) j V) statisztikái ntesi bshiniíMvitam, váljon igza-e Bertikusnak nnat álfitáts, bogy | nem dekányaé tanulók előmenetelben, tademáaybaai stb ItUI-müák éekánysó tártaikat (dij 100 frk); $PÍ »«gl<y«U •Mtakktl ki««Ui«i a mértékieiiea dokáoysásnsV hátrányos be-íelyáaái « totább faisásra és u ebbdl mik iynrmakek alkatira éa i gémé|ére, 4) fiMer^ani a dohányáé* betolráaáta had-erkfllozBiségére
tosaánárs, betegeskedésére bflntetőségeirs Carlos" csim» drámáját, mely 1822-ben
Itn f ^ elMztvs. csak kevés sikert aratott. 1813-
Usateleti vagy péaabeli dijat matoSU min- 1 , , L . tt. ...
denkinek; ki a) érdemeket kénes felemii- \\hán ni«,kore 1érén\' * poUtikai pályára
taoi e duaásysás tovább terjedése raeggát-
lásábsn, n) ki legtöbb busgalmat fejt ki sz
iránt, hagy a dohányzás nyilvános helye
ken, vasúton, kávéházakban stb. megtiltás-
4k. i \'
— Msgysrorszao éz z Nagyvilág 23 ik számának tartalma,:
Szöveg: Suvalov gióf — Első ébredés. Költ. (Sz. HerminJ — Fényes házasság. Regény a magyar társadalmi életből. (Vértem Arnold.) XXII. folytatás. - Ber-unből. (—s.) — A magyar csárda- Páris-ban. — A termésset könyvéből. VIIL iAz időjárás. (Kunkel Alajos.) — Vasárnapi le-| vél. Sikét némaság (Por^ó.) — Pünkösdi vásár s bécsi IsWántéran. (F. J.) — Szin-! házak. (Bu-i.) 4 IHvasóasztal (-z-W,) j — Eg/ egyiptomj királyleány.\' Történelmi i regény. (írta:. Ebers György, iordította : Huszár Imre. XXII. folyt. -4- Különfélék. Képiejtv.énv. — Sakkfeladv. ~ Szerk. üz.
Rajzok: Suvalov gróf, londoni orosz nagykövet. — Pünkösdi vásár a bécsi lat-| vántéren. 4- A magyar csárda Párisban. A francsia zeneszeniők reggelie. — Berlini képek 1
— Rövid hírek: Berlinben és Németország több városában napirenden vannak a felségsértés miatti bsfogatások. Többeket elitéltek már. — „Fővárosi Erdekeink" cim alatt hetilap indul meg Budapesten. — As esstergomi érsek Bómábsn 20.000 frt áru képtárt vásárolt- — A népgyüléseket szabályozó rendeletet á kormány hatályon ki-
lépett a mint Tavistok képviselője azonnal
whignak nyilatkozott, mely pártnak később
veaére lett. 18L9-ben ,a parlamtint: reform -
ját iuditványozta, melegon szólt a catholi-
kusok emanutpátiója fijeilett, 1880—M-ben
hadügyminiszter, 184!-beu belügyminiszter,
végre 1852—65-ben iujat külUgyj|psnjaMer>
szerepel, mejy állást kétszer. is viselte Mi-\\ . • i i i J , . uissten pályáját 1866-ban mint miniszter-jj^
elnök fejezte [be. Lord Russel jeles ssónok volt, mint iró szintén tissteh nevet vivott ki. Legutolsó mMt lÖ7&-bsn adlé ki „Emlékek és tanácsok" caime alatt. Révével küiöubeu basája modern történelme szorosán ősszé van kötve. A szabadelvűs ég előharezosát tisztelték benne Sok évtizedeken át b e , megjelölést te\'jeseu megérde- j melte. Úttörő, volt a szó nemes értelmében ki alatt hazája a^ nagy reiormokáf érte meg, melyek most as egész világ saját jaj. O boldog is volt, mert eszméit még éleiében látta. megvalósítva.
— A Voltaire fiisnep Pánsban fényesen sikerült, daczára a solc áskálóuásnak, melyek enap komoly méltóságát csorbítani akarták. AGaleté színház, az üunepély színhelye, — zsúfolásig megtelt; mindeni a mit Páris kitűnőségben!, felmutatni képes, jelen vqlt vül helyezte. — Vukovárott a múlt héten \' a szinpadon. Spullqr és Daschanel képvi-■roppant károkat tett z jég. A saőlőkben BelŐk beszédei nzgyszerü óvatiókra szol-tett kárt a gazdák 100000 írtnál többre becsülik. — Párisbsn igen megszerették a magyar pezsgőt A napokban ismét egy ujabb asállitmány ment ki Egészségükre váljék..— A persa sah a merénylet miatt, nem igen jól talélta magát Berlinben, kíséretével együtt oaakhamar el ia hagyta a
Íioroas fővárost. —\' Salvator János berezeg lir szerint Tulln városában log önállóan megtelepedni. — A „Timesu-nek Páriából tivirják, kogy az osztrákmásyar uralkodó
hivattak, lisgamUtjftk még, hogy az ünnepély hősei meleg hangon irt ftdöalő levelet kaptak Damjanics özvegyétől i hogy a találkozó megjsleatek, az ösaaejövetel emlékéül, mindannyian lefényképeztették magukat k ezekből mindegyikök számára agy egy díszei csoportképet állíttattak ösaae. A városunkból Szegedre rándult 4$-íki honvédtisztek ma délután érkeztek vissaa e szép emlékünnepélyről.
Felelős szerkesztői. H O F F MAN K MÓR
; gáltattak alkalmat.\' ViktorI Hugót meg-j jelenésekor nagy lelkesedéssel fogadták.
„Vive Viktor Hugó", hangzóit össze-vissza, I mire igy felelt: nVive laj republiquae.0 Ünuepi beszédében Victor Hugó a Napo* I leunisinusl ostorozta s. Napoleont gyilkos i nak nevezte. Szósaerínt igy nyilatkozott : Az ur olőtt a gyilkost nem lehet mássá __ tenni, hz koronát teasnek is a fejéra! mi-
család legközelebb iocognito francziz fő- re MŰUni nem gkaré, harsogó demonstrátió városba utasik a kiállítás megszemlélésére, j
Vasúti menetrend.
Érvényes május 15-től 1876
A buda-pÓBti idötmut&tö óra szerint, Indul Kanizsáról
Vomt hova:
ssám ór» pérrc lát.
905 Estét,Molidcí, DotuGovár s Fiaméba 4 * 18 ne. 215 i ~ „ „ 2 30 déln.
212 Boda-Psslrs....... 4 56 rtf
.. ..2 6 déltt. •204 „ ......... II. 30 estv.
318 Bécsbe (SiomMtbely, üécs-üjliely felé & 8 rpg.
.......11 48 sstr.
~ Egy Crohn Gusztáv nevfi 19 éves kereskedősegédet a mult héten Spandauoán harmadfél évi börtOnbfintetéire ítélték el.
Vegyes.
— A legöregebb magyar srméir.Pár év előtt egy öt tagból álló társaság 1878. május 20-ra találkozást ígért egymásnak a Margit-saigeten. As 6t tagból álló társaságban volt egy $0 éves aggastyán ia, ki egés \' zészséggel megigérte : „Ott lessek fiuk csak ti ott legyetek I" — A\' fiatalok mosolyogtak, hogy az Qrag ur őket figyelmezteti\' mintha |>izony neki is még évei. voloánzk ! hátra. Teguzpelőtt, mint az „Egyetértés\'1 H8- egyszerre, váratlanul, betoppau as 6reg | ur egyik fiatal színészünkhöz és jelentif hogy itl van. megérkezett a május 20-diki ! találkozásra. As agg színész: aa Oreg Szákffy | bácsi, kjí már l8l&-ben színész volt és most | már z 87*ik évüt ■ tapossa, de még beteg soha életében nem volt. Feleki, Szigeti József, Benedek, Szzthináryné zsssony neki „gyerekek0, kik idő előtt kesdik aa öreg-i séget affektálni Ez a fiatal nemzedéket, í mely most tör a czél leié, csak ugy híré-: bői ismeri, mert .20 év óta tegnap volt elő-ssör a nemzeti szinháabzo és gyonyorkÖ-; dOU a wK>ubg előzdábán, melyet hajdan | sem produkáltak volna különbül. Lásaló Józief haláláról érteeülvén, igy szólít az öreg: „Nem csoda, ha meghalt, hisz fizta-\' labb volt nálam, vagy 18 évvel. Olyan halottat mutassatok, ki tovább élt mint én." , — A kedélyes aggastyán most is oly friss, mintha 50 éves volna. Kipödrött bajusza, sflrfl haja, piros arcss, egyenes járáaa még hosszú jövőt ígérnek a fiatal aggnak. Deb-\' raczenben lakik, i még most is hetenként .eljár vadánsni és egésznap elgyalogol, bz selmeczi pipája és jó magyar dohánya ve-I le van. „Kj. vállalkozik, hogy tiz év mulvz ismét etjő a találkára kérdé aa öreg ur tegnap ezte. ^Eljövünk, hz élünk,* moodá I egyik fiíztzí tagja a társaságnak. „Hogy ti éltak-e t mert én részemről est n kis időt i még cssk átélem." Az Sieg urnák nem ; csak leányn ment iérjbzs, de unokája is ! megnősült i sőt már ennek is vznnzk gyermekeid Valóssinft, hőgy Szákffy bácsi még a dédunokák esküvőjén is ott lesz. Lz|yen df (jvvv^m4/
J UrA Jokm, Bnmlf kinek haláUt egy iendoni távirat jelenti — egyike volt a legkiválóbb angol állsmférfisknak. Mint Betford berezeg ksrmzdik fia 1799. zug. 18-án LUd^iban született. Kiképesteiézét z Lun\'otiry Oellzgeben éa as edinbnr^ii egyetsmen nyerte. 17 éves korában be* utazta a ooatneest i Spzzyolorsságbaa Welüegton berezeg rakonieesvét nyerte meg, Eeee útjában írté meg Rnzsrl ■ aDon \\
következett A nagy költőt Voltáiret mint emberbarátot és a béke apostalát dicsőitette. Spullei az Üunepély politikai jelentősé-géről szólt: a köztársaságnak mindenekelőtt a nyugalmat ,kell megóvnia s ezért uein nyirvaiios aa dknepély. Descbanel többek közt igy nyilatkoeott: • Vádolják voltáiret, hogy kigúnyolta az orleansi szüzet, én azonban ezt kérdem: Ki \' égette meg a szüzet ? Végül politikai foglyok családjai ssámára gyűjtést -reudestek. A Galeté ssio-házbsn tartolt ünneppel egy időben a Cir-que America nbeu is megülték Voltaire emlékezetét. A templomokban prédikáltak Voltaire ellen. As orlesnsi ssüz szobiá\'iál azonban semmiféle manifestatió sem történt.
—> A vitéz 3\'ili honvédzászlóalj euil é kének megújításáról a Szegedi Hiardó a következőket irja A.még életben levő bajnokok, kik 30 év előtt a hősök hősének, Damjauicsuak kedvencz zászlója alakulásánál ős Szeged városábzu jelen voltzk, akik uleskÜdtek arra a zászlóra, mely alatt any-nyi véren váltott dicsőséget sserestek s magyar névnek, — az ör^kemlékü nsp 30 éves fordulóján találkozót adtzk egymásuak auia város kebelében, hol a sszbadság sássiója alá együtt esküdtek fel. Itt közöljük a találkozón megjelentek névsorát: Qrove Antal, Krecsináry Béla, Benyitzky Sándor Zólyomi Antal, Vas István, Szívós Aodrás Gergely Károly, Fiuk Fereocs, Kalmár Antal, Várady Lajos, Ssiksaay Lajos, Cókat-ricziss Pál; jCsáky György, {Jankó Mihály Elekes István, Kiss Ferenci, Kalmár La jos, Dávid Antzl, Buuyeváci Károly, Da bányí Józzef, Krecsmáry A-.tal. A nagyobb rész már ssérdán érkezett meg s esek ason este kedélyes estét töltöttek el együtt „ssőlőlürt" vendéglő kertjében, a melyen nem hiányzottak alj lelkes felköszöntések. A többiek! fiz megérkezteit aznap éjjel-Mind msglettkoru nagyrészt őssbecsavaro dott férfiak, de a kik még ma ii mind jól tartják majgnkat, mankabírók a a polgári kispályákén épp oly bsosületeéen teljesitik kötelességöket ma, mipt teljesítették egykor a haroameaőn. — Ez a szép csoport tégnajp egéss nap együtt volt Reggel 8 órakor csendes misét hallgattak a felsővárosi] templomban és pedig aaért ott, mert sázzlózljuk ott, mert zászlóaljuk ott esküdött fel, a felső városi! templomtéren. Bár s misét ősük félórával előbb jelentették be, mégis szép saámu b réssben itel-ligens közönzég jelent meg s mise végé-vei z|kántor z nSzózzta-ot énekeli* nagy hafésaal. 4- Délelőtt a főispánt és polgármestert látogatták meg, untán vidám sene azÓ mellett együtt ebédeltek a saőlőArt árnyú udrzrkertjében. Este ugyanott vacsora veit, z melyen már a főispánon z néhány fffbb tisztviselőn kívül z polgárság kzréből iz többen vettek rést,\' mint meg-
3 88 déla.
4 60 rei
00 reg 47 déln
801 ^ 315 Sopronba
203 Tnesstbr és Pragerhofon kerestt&l
Gráci és Bécsbe 102 •
Érkezik Kaniztirt honnét:
215 Eszék. M"luiei. Dombomt Fiaméból 1 41 dilu. 206 ^ ., „ 11 11 sstr1
203 Boda-Pestrtl 4 20 reg.
201 2 6 délu. 211 . 9 44 estre 314 Bésből (Szombathely Bécs-Ujhelj) felöl 10 27 est.• 301 \'•„ it „45 reg. 816 Sopronból , 1153 délu 214 Bácsitól Gticz. Narbatg. Prsgcrhof
felöl 4 12 reg
202 Trieit- és Bécsből ,, „1 21 délu.
204 „ éi Villacliból „11 - s«U
1461 18. . \'
Hirdetmény.
Nagy-Kauizsán a városház és bérházban létező több rendbeli bolt-, lak- és egyéb helyiségek folyó éri julius hó 8-án reggeli 9 ónkor a városház nagytermében, nyilvános árverés utján f. évi dwember 1-től 3 és % — illetőleg (két lakhelyiség) pedig folyó évi augosztu 1-től 3 és 3/i évre bérbe adatni fognak.
Az árverési feltételek jnniní 15-tór-kezdve alulért tanács számvevői hivatalában naponkint reggeli 9 tói 12 óráig, betekinthetek. i
Nagy-Kanizsán 1878 máj. 254n. 6131-3., a városi tanács
Idényi czikkek.
T. -. i!!•*■\'. •■[ <Ü n«í fernkfiidf\'k IW j.*. 1—, Ml, ÍM, dokac-Ilakli\'i iim-\'vltaii i\'uvi-iikníti Imii »xl\\»tljiu OUmít irt 4-W. v tzllárd kt-\'.aii kflk. nr-U«»brlrtfk rxnek M Mit.
voaokfól ^kmnriTwIctlMcrrMiMk írt —1 Jb, t.1+ il oUbua <Ae*<>n r« foljluuj uiii-.vrk frt \'. lo, I C9 frlMrii kHtith«t<\'> krlb- , .1 flítyflraihe! TipUlo Ott HMM Oitili) M(-dav»íiivk iBVIk Dvw, » |trrnn«k«Jk»W irt 7. ». ju.11, Mr #*" hyAttfti"utkl OötbHl nek i.»p Osinert *»irol 1<m igTniifknok 1.
I . srcrnicRK\'Tsi fM\'IM IL IU» t»T»«lt- ■JrlTtfk M*-
ketüi* knntir ft« v> 10 frtlg, ktagj-tUzíj IJI-1N, trr.
ímiv írt x.to, s.»i«\'.
faunln fH 1-4 knumlr*.
Uter VT I. l«Vl%. S l K
««HÍ« « borkő fi, rMttVW\'PZZW\' frt ».-. 10. 30 kr.
di
tl in "i «
úxsxi\'ltnjtli*! SS kr. U(«l kflw iivári laUf RlliwkHUk\'k Mitlll |al. Bamba, haliba jb.it klbuk. frri,«a kerékkel Irt 1-UJ h r^mUi 10—SS kriR. c*iló- M tM , -. . ..
ktlegrek, hie»t «> kr! UAlók.\'íl\'f?**
r»ai lnlicép uMii\'-t.il. Art- n .. ... ~ \'
mfikÍKJÖ frtV K, n. is. W*to«^Kl rer® rtr
r&! frt S.M. UJf>. ti. amer(k<l !
hab
méroaf
■r-n
tödo frt t. K. II. 18, Ml*. uwo™" wwon^KireWTrr fit S.JS, lt». fl. ameifkvU DffSSJíríT verő fit IM. If-pvm nlí- jHf^ 5\'
mór-borii. 40. M. SS,SSkr.\' V*"
rf<«Mr«ff Micr. ttki*.\',^„ „ . \'T-T*.^*
40 kr Cum öwídüp, ;. kr„ {""BdW(»|fttrolr«r M IW-.ll.
twpíORÚ lmrUveRduRv » kr.. ?*metm*\' 4
kriüUl}imnboi iaau M kr.. 5"*1 ""
Inrii •ulgrertMtartA 1 frt., ."LÍSJbÍ
ncnv»sa|ó 4 frt. LMHUe tt- JLfl .. ^""\' í
karekl (yonfliiA WS.SS, ifi. 9S3i ^
iHWwfc erSwa dwa- uoUikiai iaa.Ol.SS.
«olt «Tff«kkas frt 1.-, i.3(l, ."2:7?! 19S. t.15,1
Kttinllabdkk. klvtlá-
n»f ágy táikikbw ftwr- .••"^T* f.
M kr * porok 3s. M, » kr ^ffiSM^Ml^
SS kr., trSIriaafiiiMr SSkrl lzJífw15\' !? .»»*•»\'™
MnWr tiuUr leöeatanu-A., Wg"0 » M & enkAieibko-jV"4 Uyaa-— Jva! frt I4.lt. >>>V frt l.-, «U kN tornUKalidk iflA^ MJ Üi4®4\'"
tnk«s AaÜtaák \' .lakkal I.-. k«t"" 1
/\'UH mindeaneak rtUk ***íf "V\'S\'1. H WWII «*roílyM dhakwra. Ml.,
kázi kaauitalra, Wt«f Ajp*- . _ tt.
Hm, hlütik kifaavrit *-rll t+rmh< liljrt!
isiMSosl Irt tJt a— mái k mé*U* watotn to*« ■
Il-
it
MtHwaftr««.SH adttate M tf, H. H. »t ■nriiliftUS
Kertto Tódornál ^^
L
t

l\' J • a i * r be v^r n é ntetrli
i 8 LAFERL V.
Szállodája
H ml * „Ifftréa e
ju c H Budapesten, Ferencz József tér t
P| • 1 éi 2 emeleti otexai szoba 1 ágygyal 1 írt. 50 é* 2 frt.
■1 a. 1 * 2 . . íj 2 ágygyal 2 20 é« 2.60 kr.
1 é« 2 „ udvari szoba 1 ágygyal 70 kr.
Wm + 1 2 » e » 2 ág}gyal 1 irt. 40 kr.
Szolfrálat nem szitui ittatik
1 g—c zqq aM|3|íiQf «» \'njvun(

A % áru és termény forgalom
szintúgy
a lüezögasdátaati- ipar- hegyi és erdei, terményfelr i központi Irodája Áruk és tdrmeiztménirek veyéae én eladása bizományila^, minta és bizományi raktár, szintúgy pénz-előlegek bármily mennyiségben mindjárt adatnak; nagyobb.munkálatoknál szükség esetére jelentékeny Összegek is rendelkezésre állanak gyors ós ppntos^szolgálat mellett Általános kereskedelmi ilgynük&ég be- és Ímte|i bizományokért kép vizeletekkel a bel és külföldön legtiszteltebb Öss/.ek6ttetésekkel( Európának minden\'nagyobb kereskedelmi ipari és | kikötői vároaábájj UWder liCOnál BéC8, Kftrteer
ring, 1. és 5ö[qp (ezen Üzlet Bécsben 1854 éz óta létezik ) Külön osztálya a hivatalnoki ügy emberszerető intézetének és mindkét nem magas iangja elhilyezéaéuek, állást keresők a,kereskedelmi, technikai! erdei, gazdászati, iparij művészeti,zenészetí, tudományi, tanitói és nevelői szakmában. Ezen utóbbiak nyelvi, ének észenei iaineretekk 1 is már {évek óta elis mert szakértelemmel a tisztelt főnökök, iparo^pk, intézetek, társaságok, magas uraságok és családok kívánsága és megelégedettsége s/erint ajánltatik, tá vol minden nyereségi vágytál, távol minden pénzbeli haszonleséstől, csu pán emberszeretői szándékokkal feláldozó igazáu atyai gondviseléssel egy tiszta embíszeretői czél követtetik.
441 ^ BINDER LEO
íő ügynök, ezen emberszeretői intézet \'tulajdonosa fa alapítója, Bécs, Kártnerstrassé \'>5.
ROBE Y « TÁRSAIhirneves gózcsópiőgópeí.
obev» társai
488 10-12
LIXCO LXB ÓL (A u tz o 1 h o n ban)
BUDAPESTEN.
»\' Iroda-. Gyár és raktár:
IX, ŰÜÓírtit 1 8* IX. Rákos-utcza 7 sz.
ajánlják országszerte legjobbnak ismert
liizanyagot megtakarító
rr szén, & és szalmafütéire berendezett
(liOXnOKDOXIAlUAT
feíülmufhatlan és hArmely időjárás vi«zóntagsAgainak legjobban elldnlálJó
Trasg®ieiidás cséplőgépeikát
szabadalmazott magán etető szerkezettel vagy anélkül. Kazal-épitöket,\' lójárgányokat, kézi cséplőgépeiket, kaszáló és arató géneket. Malmokat, sjzeoska és répavágókat, Bakérléie rostákat, trieuröket ts minden más a gazdasági gépszakmába vágó esskOseikel. Mindennemű javitások gyorsán és legolosóbban teljesíttetnek. Bfyebb tndósitáawl ésárjegyzékkelszivesen szolgálnak :
ROBEY és TÁRSAI Budapest, Ülfti ut 1. szám.
Javított gérmotdony
Sxnh. „raigt)e»d i$* ctéplŐgép.
$ Angol királyné
szálloda BUDAPESTEN.
Elad rangú jó biruek örvendő szálloda » Dana mellett, a gőzhajók kikötőhelye .közeiében, a legelegánsabb és legforgáhnibb városrészben fekve, ajánlja magát 100 kényelmesen bsreudezet szobáira! 1 forinttól kezdve feljebb, elismert kitfiuő konyhával, kávé- és kitűnő italokkal jntánu* arakon és ponton szolgálót melleit.
Kiváló tisztelettel 5ii t-« Schalek Lipót
pz&lloda tulajdonos.
hhbnniihi
A legolcsóbb és legjobb
lá."b"b©li©lc
Temesváry Móricznál
I9SNMS
J
BUDAPESTEN Hölgyek számára

KbtrUatlag Mr-k] | EbtrbMliif VBjo" bür*k|
•Imm eaokoml . . . . KbMMtlng IhtUfiMk iwifcli ■nagai bmMmi
lup
. . 1 frl V> kr [rlMklul í\'3 ,Mn . 1 frl 5»> kr. iiuljíjmi, UnmL . . 1 írt 10 lur. iUriiiHn uuinipl < topjttuk tnk£*«u*tMÍu L-ili«mtl íinHtt é* rukoko-aarkofc. alacaM divatú 3 frt — kr VlMfÉank irti UiUI Uwnl m S»pi»t>lp-
tüU..K»íki Wfiro..........» írt 8L> kr
Topiaok gutiimi-r iu« arQ* (luirit- vagy buruyuWr Ml fentit é$ $rúM» <lBpUuljn*l Mut Mn tartót 3 ft. fHűlI ihtoptiak auUw maliit! UÍkMrW ilui>lu(f»lp-{Ml és MMMUnkU Immu inkn . I fit *» tűr.
■■strkok-tH éü kr. Ukk«r-
nl Bepeu Akwlty Mufti! diipkulppal, u£tfa* wt* kokkal. ltfFtgftbb dlfttu.....I frt 10 kr
Űr
JHU ■ iw* bkvui niniiiMu uinn . « in
| K*«*tt* Meatp5 maliul Ukkbojböi iua#a4 I kai lagujabti divat* . . . K . t Irt IfUtt (uctltll dM0Ía bárból ngr nMiiiii
a k Számára
Bftr no >MW«tiiaamtoiipA.....I M10 kr.
TopAa chafno burb^l finom ttunt Uka«*g*ljrlyel. Itg
«Jahb Av»m..........8 frt 10 kr
kaptatok
kir&ly-utcza 2. i-zum br. Orczy-féle ház.
Topán barjttMrMI ixOguctl, curirt keltű* Uipmű
ijft*o ti\'" ..... - - . 3 frt So kr [
Topán, m1\'-u féajrtattM. umidx] búrbűl. kcitü vogy rliagrhi >Mml. Irgfiiioin&bb hlmirtiil 4 írt 40 kr. rárW f.fl(..j..tu4 i lujrrinliörb\'i! UkktiMnusL «U-
gáoMH kiallitr*...... , . 3 irt 7» kr.
C-wuuÁk tMnta v«tgy IírjhAm UrUl rúncabau , nép torrnkju uugu számi. . . . 8 frt 10 kr. T4nlc*U«ák ItUramttal t* wltol urmí iakkoa bt-1 nikbikbÜ. Lártiautturo* aro/oJt dupbt talppal, lejf-
jobb vMmmt, uadrcMtf aUra . <11 Irt W kr. FiU\'loiriii hwjl vagy rrajptabArbAI crim atOftun
kettőt talppal ........2 frt 60 kr.
Léluyto\'páii í buiiasiliibíl vagy l»órbfil, legfinomabb
dWsíUsfi íaiik««s.-lvlj-ol.....1 frt 80 kr-
«)erin*kcii|c\'ik r^Hutio ngy bArMI 90 któl I W-I Metfrtmdrlfeek poflii otiavét ntéllíu, »T»ff u fiaaMf MpíMín itáa tjonma a poalian telje-\' •IttatKfk N"ui •lkalmaa lábbeli • loj(kéauéMaeb-km kka«r*lHlik. Urnkt*• a^afyaékek kiv«Mtr»\' litnuautvc- kftldetitek aag.
»a M UitMifUft (iltMf biztosíttatik.
501 6—5.
•NHNi
Umrath és Társa Prágában. |
Mezőgazdasági gép gyárosok
\\ ajánlják, a szilárd kivétel, könnyű járás, nagy mn oka képessúg. és tiszta csép # lésről legelőnyösebben ismert, ügy rimán álló mint kerekeken járó \'
1
IBI • Ar to X
^^^ ■ i J
s *
kézi ós járgány-cséplőkészlileteiket &
l-töl 8 ló, vágy ökörerOig. jj
Továbbá készitünk különféle nagysága és elismert jó minőségű B
lisztitó rostákat kjukoricza morzsolúkat é> szecskavágók«i; 5 képes árjegyzékek ingyen és bérmentve-
Az első magyar jégbiztositási-társaság mint szúvetkezet Pozsonyban
Alulírott vexérügynökaég tisztelettel figyelmezteti a nagyérdemű biztosító közönséget a fentebbi társadnál való biztosítás előnyeiről és ennek biztositásául a jutalék táriiíától a következeket kezelni.
ÍOO frt. biztosítási érték után: Az alant álló jutalékokból a biztosítottak 50 frt, jutalék fizetés után 10% rabatba részesülnek.
i—ni uu*u*u**nxnx**M*uu****x*MX*u*xx
xxxxxxxxxxxxxxx :xxxxxxooococ*^
Cseplö-oépek
if; <11 ti a 1 i í fi1 i V X a M ■ Ja | "5 "S « « E> h e 2 ■ a «il c i i j> ® 4 * • A _ Jt a ? <z* 54f .11 If_. a •ISJ * ii m ii / » 1 si • . •• • 9 * M M ÍSIe riL Ba|< a i a-íss HlH áf W 1 i B 1, ^ m £ - o » 1 i i 1 B a K 3 o O ta \'a 1 gr • a. e. j3 m m 9 8 ■ m
l|ysisns« — 40 — 76 — 80 1 60 2 25 3 50 5 — iíüll Ili-Ifi ill* l m *i 4iilp JísJf rlUlf MIMIP\'
Cfytxsr 60 •U- 80 4 20 2 — S — 4 — 6 50
tstsm — 60 •1, , ! i S 60 4 36 6 í — 8
• • 1 llt 1 • I llt • ti • ti ist isi
499 0-»
Hag7>Kaalaala 1878 míjue 6 én. , Jl
0©st©xx©icla.©x T©st-véx©Jsc
•• elfő B>ftgy*r jégkár elleni bi«tosító táimág mist saövetkeset fóagynökaége.
Micgrendsier.
Kézi 1 asználatra vagy 1—4 vono-erőre tisztító-készülékkel, elismert i legjobb kivitelben, a .könnyű já-i rat s nagy munkaképesét/ iránti jótállás és olcsó árak mellett.
Megbízható ügynökök kívánatosak. Tovább eladók jelentékeny árkedvezményben részesülnek.
Megkeresések czimezendők:
Ph. Wyfart & Co.
OépgyáráhoE, FRANKFÜRT A, M. 506 4—te. sa
XOOOG XXJOOOCtCOX)tCitűOOQ
Nyosatjs és kiadja Ftscbel Ffllöp Nagy-Kanizsán 1879
ZMLA
MEGYEI ÉRDEKŰ.
Ho* a ttp mllatol rétiét{Ubf6 kMwénjik rtld.aéíL
Üj riroakta itM 611 N (UmiMitatiM lawUk enk taaart kajakból fofadtafank a! Résiratok »i»m n«m kfildatapk.
flkéillnki* M--k: Bodolf H— Budipiaat P--lak ba
aki II. n. — Ju Y. GoMbargcr Bodapaat laaaatr utcaai. — A. Oppallk Maa Stabaobaitel t aa. - Wataa Mór (Uca U Tibor
MM II m. RnUnattín Jakab éi tina Bodapaat KMI7 Itcaa 17.la Lm. - .......rí 1* 4 Yoflar Ma L Wal&cheuM 10.
KÖZMO V ELÓDÉSI, TÁRSADALMI GAZDÁ.SZATJ HETILAP
# ; Alt
1 7rflfc1—Qamtu0fi-fyye$ület, a n. kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet 4s több ikts egylet hivatalos közlönye
25. szia.
Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. Junius 19-én;
I ——I |l | ■!■!■ || ■!■ I III I I É
V. évfolyam.
A i olrMttösöaségta.
Jului létől kezdve uj előfizetést nyitunk lapunkra:
Mint eddig, lapunk ezentúl is káráld tekintettel lesz megyénk gaz-dasági viszonyaira mint a megyei SftMftiágl egyeeOtot kfolfta; e; de e mellett a társadalmi kérdéseket la lelkiismeretei Higgadtsággal és népszerűen fogjuk fejtegetni vezérozik-keínkben. A tárcsára, a mepnyire ss a vidéken lehetséges, tovább is kel ló gondot fordítnak, s a novellákon itt-ott. költeményeken kivtll, a jövő félévbea több kitűnően irt ismertető czikket, népsserfl tudományos érdekű értekezéseket, j egy^b általános közleményeket jogunk hosni. Ajánljak tehát továbbra is lapunkat a t. olvasóink figyelmébe, % Iftr-jttkj hogy a közművelődés terjessté Bére tett fáradozáisinkat a maguk részéről is lehetőleg - gyámolítani szíveskedjenek. . _
A s&efkesztóség.
A lap előfizetési ára marad\' a •régil
a Junius — auguiztuii negyedre .... 1 fit. 60 kr. a junius — deezem-beri félévre ... 3 forint, egész évre . . | 6 forint.
A „Zalamegyei Gazd. figyeiü-let tagjainak a junius — augusztusi negyedévre .... I forint junius —» decemberi - i félévre ..... 2 forint, egéét t?re .... i forint A kiidohivatal.
Nagy-kanlua, juniusban, (A Lsnév végén.)
Kellemesebb munkát is ismerek mint i felvett tárgy | felett való el-n^Ikedéat Nem mintha ás anyag elegendő alkalmat nem nyújtana éke-
sebb szavakkal el nem Ütni sst, s mi fölvett tárgyban s társadalmi szemponttal való öszevetésében keserű van s igy talán a valamivei keserűbb porokat cznkros vizbe mártott ostyába takarva, beadni, de az ilyen gyógyszernek kévét hatása van, s az igazság minden körülmények között leplezetlenül kétségeakivűl ad-vösebb, mint azt takargatníi
A szíves olvasó, ki e csikket elolvasásra méltatja) nyilván valami tanitói reflexiókat vár a tanév végére, talán hálaadó, szózatot a nemzet egy ilyen napszámosa részéről, hogy már most bála istennek a munka napjai után eljöttek — a nyugalom napjai is, s a babérokon való pihenés gondolata is .már a közelgő kániktfla dacára fölötte kellemeB elmélkedésekre nyújt tért és alkalmat. A mely pihenő napokat igen sokan irigylik, és többnyire olyanok, kik pipaszó mellett egesz éven át izzadnak a — pihenésben, folyton panaiz-kodvi, hogy hát ő nekik mennyi dolguk van. — t y,
Nem szándékunk ilyen csendes elmélkedésekbe bocsátkozni, s az idealísmus szemüvegén át rózsa színekkel virutó tájakat festeni j csak némelyekről akarok mindazoknak szólani, kik haladó korunk előnyei közepette éles izemmel képesek meg-figyelni annak hátrányoi tüneteit ii.
Egyetlen hazafiaa érzelmű polgár tem hányhat izemet azon áldásos befolyás előtt, melyet közoktatási tör vény Ank népűnk miveltségi fejlődésére tíz év óta gyakorolt, i legkonokabb ellenségünk is szívesen elismeri, hogy ez aránylag rövid idő alatt közoktatásügyünk a várakozást felülmúló lendületet vett.
Azon áldozatok mellett, melyekkel kormányunk az ország pénzügyi viszonyaihoz képest, e lendüle-
tet előmozdította, maga a társada- I lom is ritka erélylyel és buzgalommal, éi még ritkább i eléggé nem dicsérhető áldozatkészséggel munkált közre a közműveltség előmozdításán. 8 igy a kormány és társadalom gondoskodásából a haza minden gyermeke megszerezheti a szükséges, nél-kűlözhetlen ismereteket, emelkedhetik ki a teljes tudatlanságból.
Nem ii szeretnénk kivonni lenkit az általános iskoláztatás kötelezettségéből, s nagyon is szükségesnek találjuk, hogy a haza minden polgára, legyen az a legalsóbb rendű, gyermekkorában a szükséges elemi ismereteket szerezze meg, s adassék alkalom neki, hogy esetleg, ha tehetségei, izorgalma és buzgalma őt a középszerűség fölé emelik, szellemileg tovább fejlődhessék, tovább aépezbesse magát. Igy mindenesetre biztosan lehet számot tartani arra, hogy egy-egy tehetség, mely különben teljesen elzüllött volna, a köznek hasznára megnyeretik. De ha meleg barátjai is vagyunk az általános isjcoláztattanak, s e tekintetben alkotmányos* közoktatási törvényünk szigorú keresztülvitelét óhajtjuk, nem óhajthatjuk a minden áron való felsőbb iskoláztatást, mely által oly veszedelmes proletárság neveltetik fel, mely egyáltalán veszedelmes káros, és legnagyobb mértékben vészthozó áilam és társadalomra egyaránt.
Némely szülők ugyanis részeseivé akarván lenni azon jótéteménynek, melyet állam és táisadalom nekik részint az ingyen iskoláztatás, részint az által is nyújt, hogy gyermekeiket tankönyvekkel, taneszközökkel ellátja, tekintet nélkül a gyermek hajlamaira, tehetségére, minden czél szemmel tartása nélkül, még mielőtt a gyermek a népiskolában az elemi ismeretekben egy kis szilárd
alapot szerzett volna, felsőbb iskolába teszi. 6 azalatt, míg a gyermek a teljen népiskolát végezve, legalább az elemi ismereteket szerezte volna meg, s valami hasznos mesterséget tanulna, mely hajlamainak legjobban megfelel, az élethez való igényéit .teljesen kielégítené, a társa-. dalom hasznos polgárává lenni készülne, az elemi ismeretek hiányában, szorgalom és tehetség és munkakedv nélkül nyűgére az iskolának járja éveken át a felsőbb iskolát, hogy azután, haszontalanul töltve a drága időt, végre kikerülve mi iem legyen belőle. Ez az oktalan eljárás nagy veszedelmek magvát rejti magában. A népiskolai oktatásnak jótékony befolyása igy teljesen elvész, mert be sem fejeztetett. Törvényeink nem is czélozzák azt, hogy mindenki tudós legyen, s csak sok szülők ferde, teljesen czéltévesztett eljárásáról tesz tanubizonyiágot ha—-talán maguk is irtózva a tisztességes
Í kézműtől. erőnek erejével tudóst akarnak nevelni fiukból, még akkor
• ii, ha ennek sem érzéke, sem tehetsége a tanuláshoz s minden perez, melyet kényszerrel a könyvek mellett tölt, a minek semmi haszna nincs, időrabláa, veszteség, mely később
j keservesen bozzulja meg magát.
Nem minden gyermek született
* arra, hogy tudós legyen, a kiváló j tehetségek sincsenek valami nagy , számmal képviselve}. A nagyobb rész
középszerű észtehetiéggel van meg-: áldva, s az is nagy befolyással van, i minő körülmények között nevelkedik, tanulhat a gyermek, minő pél-C dákat lát magá előtt. A tapasztalás büonyitja, hogy igen sok gyermek későbbi éveiben, mikor már a nyilvános élet különféle követelményeivel, komolyságával lép elébe, kevés\' hálát érez a szülők iránt, kik Őt oly pályára szorították, hol számára csak
é tárnája.
Dalok. L
I
Hiába sáron a atelft
ajka4rót, fajdját Hs SMtoIrra Is fotftWw; ptT- Mgy alt sNMfyf -fcé umtm plüaatáaa
illába vársn a mmotrí,
Mily boMsftsSoi ígérne; IJksí caakrs; i is mamadaak 1 ma NMtr
Ilik asirem mányi
I ara a kitud oHrtlam
Yiitfi drfc twtM
• mit 4a ott U áttett ested Tstés bt ntiUIM
fV-
áll SMI SNÉÉ HL
■ms mm tmki. Hm kk
tat, MMUrl M
ÍWT
I » —r "»
tUH -
tel « Mk«t
OMst
a
•ftdtfstoMsa mm lémsl . Mlfea 0fmé d mit*
HL
Hs tsdsáa sst, hogr elblnad As ét tinta sssrataisaMi; kitépném UsoayaéfMBal Stiran — s PéaMSáa aaksd.
Od.ndnám. hSfy ta is iáad; Hofy olaea hanaa mis émlem Mist otttpéD aa irtod égft Yéfhatatiaa, hs ninlem
S Is akkor alkiaaéd — amit Eddig nem akartál hinni} Hogy toértod éltom eaafas .... SjMgkflavMsél . . •. ikI autsa Bdaa lassa megpihenni I \'
öoroy Sándor.
A Kékay nemielség.
Ha aahoinap agy ralaki igyvslapiely prodaotMB alá ast ÍQgjs Írni, irts ^ákay Aranyos unokája, euppit sem iofank cao-diiaosni. Egy idő éfts a boldogalt Ksoaki-mééf Anninak iréi ábsvs aiá a legkttJöa-mi irék bajnak, s aiéta IL Kákay Ara-ayosaak ,üjakk aweággylléii árny fa fény• kéaaé- asgjsleotsk, ssóu sorba támadtak niáaaa a Kákay Aranyos J$ HL igy vl-ááki l^bai agy JftV, ogy másikban agy Jf V. snéotbfajdblM agy iQahkKákay Acanyoa. — üt még ss tovább igy Mgy, akkor s Kákay imeiek apkaaaar nim fafaak kihalni; más kérdés aa, ktfv a
IftwkwftáiM w mign-
m sainwi agysa mtaa fláaek Mdkilf SMÍ kinooyes, ^ocr aa ad-dk Mtfu módskbes al-
vóit, ki jelenleg már aa örök álmot aloss-saa, s ki egy hosssn ntasás után egy még hosssabb útra indult, a honnan lehetetlen a visvatérés, — még elrekedten sem.
, \'Néhány év előtt ismerkedtem meg vele, as igaai Kákay Aranvossal, ason alkalommal t L, mikor as o) apátot Zala-Apátiban hivatalába beigtatták. Köaépmagassága a sikár alak volt, sötét szürkés nyári szövetű öltönyben, nagv szalmakalappal fején. Kévéssel eselótt jelentek meg as 6 országgyűlési árny- ésíényképai.
Gondolkodva állott as apátság árnyas udvarában, majd aa itt ott csoportosuló vendégek köaé vegyült, de általában keveset saolL Mikor bemutattak neki, a vidék mávellségi állapota fel51 tndakosódoU. s keserűséggel vegyült gánynyaJ panaszkodott a magyar köznép mivlletlensége, durva hajlamai felett. Modorában finomnak, tartós-kodénak mutatkozott, s lehet mondani, hogy kliséjében is dlárulta a Oonserrativiamaet, melynek bensóleg hódolt
Aa 6 oraaásgyfllési árny és fényképei annak idején méltó feltűnést keltettek, bár eekaa, kik őt egyébiránt mint jó tolla pub-Uoaistát becsülték, irányával és elvsivsl se-hogysem voltak kéjpssék magbarátkoanL A mint s velem folytatott párbesaédéMI iaki-tftaty 6 némileg megvolt gypzódve arról, hegy a magyarén néni birjel annyi aaa-baoságot, a mennyivel bír. De as emelve, áa Maya, legalább elv és iiáay volt. ha Mm is működésének eséss ifején át, lega-1 lább annak ntebó éveiben bisoayosaa: • áa msggydnődése msiJsu kftsdött, kflsdStt | IsgaMao tisstaa fegyverekkel, éirtiUaaem! lápta át ast a határt, mWyet aa alri har-, oaok tarén, a jéisiés él tadás
parancsolnak. — As 6 orssággyűlési árny és fényképei azért nem is pamphletek e szónak alacsonyabb értelmében, hanem sokszor művészi öntudattal, sok szellemiséggel rajsolt alakok, melyek nem merülnek el a pbráaia egetverő hullámaiban, hanem tinta körvonalokkal biró alakok, melyek mindegyikének volt valamely jellemvonása, mely ssélesebb körökben érdeket keltett Hajlandók vagyunk azért az ó országgyűlési árny ét fényképeit kevésbbé ephe-mereknek tartani, mint asokat, melyeket Kákay Aranyos M IL irt, és mint ason árny és fényképeket, melyeket a 111. saámo Kákay bocsátott közre. Tagadhatatlan, hogy vannak bisonvos idósaakok, mellekben aa ily féle irodalmi prodnetumok bizonyos kelendőségnek örvvendeznek; de aa is bizonyos, hogy e kelendőséget nem mindig a
firoductumnak belső becse határoasa meg. igalmasabb időklen, mikor a közvélemény önkénytelenül Utalva van bizonyok nyilvánosan működő személyekkel bővebben foglalkozni, aa ily személyek neveivel, képiéit vagy Való tulajdogságaiknSl a satyra mesében való elbeszélésével igen könnven lehet bi-sonyos hatást elAdéui, de kételkedünk a pillanatnyira reájak irányzott közfigyelemf tartósságában, mert politikai jellemrajsoknak csekélyek és feiQietesSk, a satyra mesében hiánvsik a tartalom, mely fennns-rsdásska^ ftheliáMii^ vagy akár lívána-toasá tenui — CltlInéaOk ép oly gyors, mint feltűnésük. Ka ex a Kákay-utódok prodactamainak sorsa.
Ások a szeméivek tehát, kiket as ellő éi igaai Kákay Araayas tolla hegyére vett, és finom ■illimánik élével Wi|isll HMfliliB>l us^obb igéayt tarthatnak a
etore—fctotaanmaii —ana^
HM.....I toak - H
I|« •« ra \\ frt WMtra 1 frt K^rad tors 1 ftt 10 kr
i kaaafaa h^ O— 1 kr. >S>iiIi ui||i|wji a ir
S«|«fdlj 10 kr Á
ayanÉr:
! J • t*t<t 10 kr , J
tövisek teremnek; mig M festékét séfének ée hajlamainak jobban meg feleld páljira adják, eaak gyerme-kílk boldogságát mozdították tolna elő. —Jó uándékukat mi még aa előbbi esetben sem vonjuk kétségbe, j de a bzüIőí szeretet, ott ahol agyar mek jövendőjének megalapításáról 4 van szó, igen rósz tanácsadó. Az élet boldogságát a legegyszerűbb pálya sem zárja ki, épugy, mint a hogy a legfényesebb pályán is bol dogtalan lehet as ember. Az a fő, hogy azt a helyet, a hová az embert tehetségei, hajlama, viszonyok és körülmények álliták, emberül töltse be. Ez csak akkor \'lesz teljesen lehetséges, ha magúk a szülők is, öntudatosan fognak eljárni a gyermek jdviendő életpályájának választásában), és hiuságuknak sokszor gyér* mekük boldogságát áldozatul nem fogják hozni.
óva figyelmeztetjük tehát a szü-\' löket, hogy g yermekeik taníttatásában megfontolva járjanak el, hogy inkább ahoz értők tanácsaihoz forduljanak, s«h\\ elóre látják, hogy gyermekük inkább valami kézműre, bír hajlammal, ne foszszák meg az elemi ismerétek egészétől at által, hogy idő előtt kivéve a\' népiskolából, magasabb iskolába adják, hol egészen más czélok és más szem* pontok as irányadók* m
Nyári elmélkedések falon.
(Folytat*.)
Delelésre hág a nyári nap. —\'Aa ég asurja tellegtelen — nmitha sohase akarna I többé elborulni. Tikkadt forróság neheske-[ dik mindenre, csak koronkint egy-egy pon-j ton kavarodik fel a „szrllölesér*aa a inra j pbo»eorkányttélu mely a kasaált virágot fel-aapva s körbe forgatva viszi fel-fel a magasba — mintha az anyag is követné a felszállt illatot 1.. A kaszás pedig 9nárazsá-gol" jósol belőle. —
A gazda a rétparti fllzes árnyába vonulva pihen v. aggódik, — kassásai pedig nebés rendeket vágva inadnak I..
Váljon melyiknek élete terheeebb ?.. Ezekből meleg verejték ceöppöket sajtol bár a huzamos munka —, de éppen e jótékony tsaadás ,hűsíti bőrüket, vérüket, agyvelejttket — csendes taktusban és csendes lélekkel suhogtatják saénhangu kassájukat — legfeljebb as előkaszdsí szidják magukban: na gyors as, mert sorban kall követniük azt, mint a repülő vadludnak a vesér aunárt
Hallottad-e már sst s harmóniát: mikor 10—19 kaszás megállott a kaszált rsn-
fennmaradásra, mint as utóbbiak által vá-soltak, mert Keoskeméthy tollából (mindenesetre saját álláspontjából) tisstán kidomborodó alakok kerültek alő. s esek, mert rendeeen a kor történetének keretében fordulnak elő, kétségen kívül tartósabb érdeket képeeek költeni, mint aaok, melyek egy oeomó frázissal felpiperesve vagy gyengébben vannak jellemesve, mintsem, hogy (ha bárceak a satyrikus) politikai rajzos magaslatára volnának képesek emelkedni ; vágy pedig oly jellemek, melyek slé^anyagot nem nyújtanak a megöröki-
Néhány bsó a (adományok nép-uerflal téléről.
A bölcs eeeég szavai gyakran századokig pórus oodexekbon voltak elrejtve a tudomány nem hatott ki a tudósok szobáiból, éa a gépnek aa maradt, a mit Oöthe s szavakban fejea ki: „ein Bach mit sie-beo Siegeln". A biblia fofditáe által aa első lépés tétetett a tudományok népszerűsítéséhez Nemeokára aj élet is virágozott; egy Kepler egy Galilei mélyebben hatoltak a tarméeest titkaiba, as egyháznak már asaa volt többé hatalma tanaikat elnyomni, a szabad kutatás utat tölt magának a nagy természettudósok felfedezései sa égi tastel asosgáeáról aa sgykáa büntetései danaéra sesn maradtak .eíejtve j a nép réoet vstt a tudósok ssellemi munkásságán, képezni akarta magát, éa minél inkább tar-leéstt aaét s világosság, leklsdvs a Sötét, •éget, annál magasabbra emelkedtek a ta-desnánynk. Egy Kepler után Newton kÖ-vetkssett, egy (hsiéaao Inast Spinoza és eet as mw >ölceáaset nagy rséorma tora lant &maau»l váltotta feLA tudományok népsasfllsftéeétiek feateeeégs nsoet ■(■Énfciifc előtérbe kend lépni, fsat mi-
dsk parallel Uániáis- s sgysserre fltam nserüty köszörülik kassájukat?. Peqf a vsa, sivít a penge I.. 8 e csengő bangók felköltik bennedT ifjúságod szelíd ábrándfait, avagy — emlékeit... A kaszás pedig egy maroknyi f&vet büszkén megtörli pengéjét
— végig néz a gledáa — s tovább vq; — örömmel, mert e .kaszálás magyar népünknek egyik legkedvesebb, lenönérsetasthb munkája, -V-úgyhogy p. u. azi más munkát restell v. szégyenei is: sst büszkén te-aai, — még azgretóje előtt is eszel akar felkapni — mondván a tolakodó vetélytársnak törik saép népdalunk strófáit:
.Vagyok olyan legény mint te, Vágok olyan rendet mint te, Ha nem niazéd gyere velem Fogd még az éa kasnanyelem" I — Ruganyos erő — hajlékony Ügyeeség
— darázs derék kell hozzá, mint a magyar legényé — s annak (mint mondják) nem is nagyon nehéa munka
De á gazda — sokszor — ott a forró kövön Ülve^s hideg verejtéket Izzad az életgondoktól — vagy éppen e tikkasztó hőség mistt, — rémítgetvén önmagát bogy : ebül less majd as égiháború és a jégverés!.. Tüskévé vának nyughelyén apuba fűszálak — felkél — csutorájával biatatja a vidor kassásokat — s megy — megy: utolsó pénzét is a jégbiztosítónoz viszi I
Melyiknek küzdelme könyebb — a létért?..
A kisgazdáé legnehezebb — az bizonyos. £1 is pusstul ám a jelen és közelmúlt évek rendkivülieégei közepett Pedig ez volt a zöm — az „itt élned halnod kell" gárda. — Ez volt aki magyarul örülni, magyarul busulni, a dolog végét magyarmis-késsen megfogni és a Hazáért magyarossan „szuronyt szegetni" bírt ée -r, saokott I..
Hol és melyik less a helyébe lépő oss-tály — ha esek elfogyánsk "i....
— Delet kong a közel falu harangja. A kasaás a napra néa — s csak mikor aat feje fölött látja i— néz a falu felé, — nem kell neki sokáig nézni, ott hullárosnak a gyors ebédhozó lányok, menyecakék fehér takaróju fejvékáikkal — kipirulva a sietség és bőségtől, mely 10%-val ifjabbá és 20%-val szebbé teesi parlagi nyilt srczai-kat . . . Éa nézd meg aat a gyors takaróa felteiitéat a mint egy szúk fatörzsre, avagy vékája fenekére kitálalja a még párolgó egysserü ebédet, s nézd meg sst snemha-miz étvágyat — a utánna a munkáinak vidor tréfáját — vagy kurta édetf délálmát: nem fogod irigyelni a Orandhoteli férfi kell— ner átiíyártolását — speiscéduláiát — borsa tlan ételét, de annál borsosabb árát — sem a cvikeres ínyenca bele bűzhödt nyám-mogáaát — e ebédutáni léha unott (uralkodását.
A munka ée szabad lég be ni. mozgáa a leghatalmaab étvágy ée álom adó — vért éa kedélyt gyógyító. — A munka nemcsak isten paranoee de isten áldása — isten imádása 1 — ■
Odább a kapások víg csoportja pias-káljs a burgönyát 4- ezen univerzális gyümölcsöt, melyet évbosssat basznál boldognak boldogtalannak asatala — egyik mint cse megét, másik mint kenyérpótlékot. Betegsége nálunk még ismeretlen.
Távolabb eaénás szekerek rakoeanak, a halmokon már már aratni kesdenek.
A falvak lakói most s mesőn laknak, — csak a vének él kisdedek vannak ott-
fai wmtá lirtniiakia ÉmnaiétlanH msrnd-tak} KMat él aékáay tssJtváayei éa bs-
rátjai s königabergi bölcaéasnek már régen tudták, hogy Kant nagy tgondolkodó, [hanem csak Reinhold előadásai által a jenai egyetemen, éa különöaen as akkor iáén befolyásos folyóiratok által: A német Merkúr" ée „Jenaer Literatur Zeitung",i melyek Kantra mint egy uj evangéliumra utaltak . hívták azokra tel aa egész md-veltjvilág figyelmét,Kant bölcsészete asegéas német nemset közkincsévé vált, felaaaba-ditotta a tudományt, önállóvá tette a gondolkozást, uralkodóvá lett a német egyetemeken, ée legnagyobb befolyással volt a német mivelődéa fejlődésére, Így csupán miután kivétettek művei néhány tndóa éa barátai késéiből, ismertetett fel nagy jelentősége aa egésa nemzetre nésve ; iát-aaék tehát, hógy s nagy asellemi müveknek ia naty köaönaégre van ssükségük, ée hogy korlátosáé által tisstán tudományos körökre ssok elfelejttetnek vegy nem mél-tányoltatnak eléggé, és nem fejlődhetnek saahadon, bogy valódi hasznot hosssnsk a kornak. Pichte, Kant utódja, már -sssba-dabban lépett fel; neki a hallgató terem nagyon ia esük, s tudóé hsng nagyon ia aaárss volt, idealismusa s nagy éledbe vonta Őt, Lüsdött s nép jogaiért, a német fs-
1\'edelemtől szó ée gondoikeeáei szabadságot jövetelt, munkái ée bessédei által lelkesített, és a tudományoknak uj asellemi tar-taaaot és friseeeéget kölnaönsött, midőn aso-kat a nemzeti élettsl füsté Osane. A német mivelődée Rakta által qj lendületet nyert a közönség fogékonyabb lett sa sas mányi iránt, «. asellemi érdekek előtérbe lépteit, és Bsimask aaon raondsta, hogy „s tudomány katalom, áltslánóesa elismertetett. Bssntai s tudósok már nem éltsk elkülönítve a néptől, hanem kTflilimigiksak tar tották est tssítsns, fa a szellemi éieM a nsaaaet köspontjává tenni. Ason msggyő-sédést a#reaték, hogy s tudományok gyorsabban hajadnak, ée hogy tsnni iwstJisk, ka a kösréesvét MéjftJtMat „My ilvánoe előadások* mondja RaanUldt .kari és agy tani egyes réasninek Jó I
hon -yjWenaaámáhmn OmM\\ helyett egy egy háld eb őrködiF^- pökne ónak\' ugy mint kajínn Hegye sajtárában, melyről sátán fenn fi maradt a népmonda: „Ebre bízták Htygyosd várát: ebül vették hasanát." Munka itf — munka ptt Qyümölos
— termény — gabna mindenütt f Mégis ssegénység- nyomor- éhség sokhelyütt, s panasz- elégületlentség m pénztelenség, exekutio majd mindenütt 1..
Tényleges ellenmondás. — Ki fejtrmeg korunk n.boraalmns talányát.?;.. r
Hazánkon tul is igy sft igjibben\' van ez.
Rémából íHák, hogy utozáin a koldusok ezrei hömpölyögnek - • reggelefikinf tucaat saámra saedi fel a rendőrség aa ábeol haltakat"; pedig ott a^clima. kevée tápszert kíván — és ott a sövénybokor is fügét, datolyát terem - - és mégl\'se elég 1 Vagy legalább soknak kevés, se kmjAV — Igen: itt a baj alapja; *Sok*n milliókban turkálódnak; Még többen pedig a ssájba vetővel se bírnak.
Berlinből — a szorgalmas és kevés igényű német népről, (melyről nemrég Jókainalt aat irá hogy takarékossága álul hóditandja tneg Euiópááu írják mdst: hogy ott 100 ember kösül 7&-nek/nem telik jóllakni I -f
Mi okoaaa es abnormts állapotot ? e vésst jósló társadalmi betegeéget —« mely dühös kórrá, fajulni igérkeaik tán E^urópa szerte ?
Kérdezzük inkább hogy esti; okozzák ? mert ritka baj aa, amely ceak egy okból származnék, hanem több okok össMekatásdból!
Általános egyik fő ok tán eaen rég nvomnsztó —1 és éppen most is borotva élén álló ^európai fegyveres béke* mely millió fiatal munkás keiét von el a munká+ól
— éa miliárdnyi forintokát költet lőpor füstre — ember oaonkitó hadi szerszámokra
— hadsereg élelmezésekre, — ahol a nagytömeg mégis sokszor éhezik — aaélelme-zők pedig Dárius okká híznak 1..
Erről eszünkbe ötlik a másik fő ok —: a péruforgalom szabálytalansága I —
A pénz miként a víz: ugy ia oda ömlik, a hol már tőbb van. Csak as eleő milliót lehet összeszerezni. A 2-ik 3-ík miliőt meghozza már könnyedén as első, ms-jgáh\'oz vonjs mint delej a vasat, fa int tenger as apróbb csatornákat 1 . . Hanem aa-tán ha es spróbb csatornák kissáradnak,
— pedig esek öntözték a messze távol virányait, — akkor utána sorvsd a táp csapadékot adó vidék — ezután pedig maga a „víztartó" is ^egapad, utóvégre megbüz-hódik l *
A gazdagság siberita kéj hullámai is hamar erkölcsi posványba fuladnak, hol lidérca fény üldözi1 s gyáva lelkiismeretet. De a gaadagság natalom 1 — Hanem a hatalomnak terméssetssserü ellensége minden elnyomott —
Kész s háború s tőke ée munka képviselői köst
Kész a socialismus — ferde tulhajtá-saival — korunknak ea uj rákfenéje — melyet kurta erőssskos kimetsséseel operálni alig lehet, hanem ceak hosszú aselid „hasonseenvi* szerekkel orvosolható.
De e hrrcs éa béke köst vajúdó idő-szakban s tőke ia váró helyzetben pang. Akár biaonyoa háborút, — akár bistos békét látnának pénstősséreink : folyóvá ten-nék — akként tennék folyóvá millióikat.
vagy ross ösaaetartosáaát\'megvisgálni ? és Humboldt a tudományok népaserüaítéaében megelőzte korának legtöbb nagy termé* ssettudósát; nemcsak, hogy nyilvános tel-olvasásokat tartott, hanem 9Kosmostt-át is kortársainak ajánlotta, éa eaen nagy mő által bebisonyitotts. hogy tadományoa ala poaaágot könnyen érthető előadáaaal egyesíteni lehet A természettudományokra nézve a „Koamoa" nagy jelentőségű volt, méltósága és nagyságáról való fogalmat nagyobbította; a művelt világot s polgári élet szűk korlátéiból kivitte s sssbsd természetbe éa annak méetari leírása által s legnemesebb élvesetet azerzette. Nagy érdemeket szereztek maguknak tudományaik-elteriesstésében még Kitter Károly és Lie-big Justus, Ritter műve: „Die Erdkunde ím Verh&ltnisee sur Natúr und Qssohichts dee Menechen" nagy elterjedésnek örvendett, ée a földrajzi tudományban uj Md-ssakot alkotott Liebig műve „Chemiache Briefe" sok oldalú terméezettudományi ismereteket hosott s népbe, éa kűlöuöeen a vegytanra nésve általános érdeket keltett A tudományok most as élet minden ágábs hatoltak ; a ki aaakmájának szellemi haladáséit legyenek aaok aj találmányok as ipaifean, vagy javitáeok a kézművességben, nem követi, ss a létért való küzdelemben ss erőeebbtől kérlslbetlsafll mageemmisít-tetik. Nagy jelentőséggel van a nép mi-veléeére ss iakala és a sajté. A tsnrtfaoál lehetőlóg számot kell tsrtaai as éist eok-fé\'e formáivaj. Az ember nem marad mint előbb aaiát rögén; aa élet kivonjn Őt a nagy világba, idegen földre jut és antksé-
£van a nagy kaJtar-asaasetsk nyelveire; aáp tsaodáiskksn snenban a modern nyelvek sUf mindég eaak melé^eeea tárgyaltatnak. Tsrábbl a tsrméesettudomá-nyoknak nagyobb nsértéfcbss kellene tit> gyaltatsiok. A természettudomány a leg-tontoeabb oultur elean ée wéhto beket korunk polgári Is aasüsnai éietábe, A asité fériai, kik a sajtóban a fdvüágssodáaétt kanaea éa aetnss kmtáat tfl-
fgy sisstál minin — éa bnaasu a siesta.
A S-ik (lok tán a nsliilf » e mm-ka-eségym. ~ 4 ga»Jag * könnyen beönön-lő. kamatain hivalkodik. As ipart jobbára osak a reá szorult „ttegény ördbgök\' Iliik, kiknek ninos befektetni valójuk. De sőt ninns erkölosi elísmerésOk is. A/ganda| restellj v. aaégvenli a1 munkát, — lenézi leg. alább ia mellőzi a munkást. Sőt ha egy egy inaroe a forgalom és saerencse gráoi-, caán lelemelkedett: — £a már átnllja apja", mesterségét inkább „dandy*-vá képződve, élvek után szalad, — a szegény erény mer-ejtésére fecsérli öröklött kincseit, — utóbb mini Wvairt divatmajom gazdag básssaág. gal akar reuaairosni — ée és a színte-ferdén nevelt klssssaonykák mégis snnek .adnak előnyt a szerény iparoakéré mellett Persze es saórakoztatébb társalgó — ás lese annál unalmunk férj — netán 4ean sek rósz házasság — roaa családi élet — ebből még rosmsbb sarjadék — még betegebb társadalom ! . ,\' .
Kukussd keU. \'emelni a munkát I Bősnek jelezni s hssyeeéget Szégyen bélyegei ea rtdótahaju homlokára — minőt Kálmán V. Béla királyunk alatt a vásári tolvajokra sütöttek 1 ..
Disdslt ül most a munka és ipar a .Pdrísi ktámtásönu. Van ott fény, pompa, bőség, pénk, a pazarlásig — de ékeégről nem ^panaszkodunk. Látszik hát, hogy nem annyira a német lasau szorgalom és takarékossággal — mint inkább a francaiás flrgs munkával és a találékony ipar hatalmával lehet meghódítani n világot
4-ik fóhajunk tán — sőt mindenesetre ss „wkainámeág /" — A pógár átvette a nemesnek — és a főnemesnek -— ea a királyi hercaegnek viselkedését ruhában, étkezésben, háztartásban, időtöltését és élvs-ssteitl —
Nem ujj dolog s nap alatt! — Knsstus előtt tősték már a Lucullusi ebédeket — a\'oolibri nyelvet — a pintyőke velőt — a rómaiak. El is pusztultak. — Lykuigus vaspénzt veretett 8pajrtának-j hogy az aranynyal ne csilloghassanak. — Thursó nádorunk lánya lakodalma 1 hétig taitott s 7 orazágra aaóllött 1. Középrendünk -is ssereti a torkig bőséget — máig is görnyednek asstalaink a fölöslegektől (másnap ! I bár adóexecutio jön is) — gyerekkorunk óta meguokjuk a sok és nagy evést 1 — .
Ruház kódunk mint egy Párisból elszalajtott ipailovfg Nejeink schleppel söprik > falvaink utczáját is. — Azért mondáit a bécsiek a 67-ki koronázási prém és osalutás tollainkra bogy „Lám lám, mióta koppasst-juk a magyarokat, mégis minő tollasok" l máskor a ruha megmutatta az osztályt melyhez tartoztunk; most a kelner is nagyságos ur — öltözéke szerint A lábtyd mi-véss, fogaimaaó gyakornokok (suszter inasok) Pesten azt mondják egymásnak ünnepnapon : „menjünk ki a városligetbe és. hívjuk egymást tekintetes urnák." »\'
Egyik nő nem akar elmaradni a másiktól. A divat preesiója miatt présőli férje vagy apja erzzényét. Ez ssüli sstán a bevételt fötöső kiadást — as executio — a schwindelt — akrakkon as erény bérbee-dását, a sűrű öngyilkosságot
fiatal embereink piperkőcacsé leasnek. A nyakkendő csokrs szerint mérik s műveltséget Aat hiszik hogy s divatos ruha a 4 ló equipage teszi az embert —( Es esinál aziáu léha ifjúságot, mé/yre a költő
tenek be, hanem a sajtó ne csak ssolgál-jon s nemzeti mdvelőaésnek, hanem majd aegitaen ia a tudományokat terjeszteni Németországban sok ersdménynysl.hstnak. a legnagyobb tudósok, mint Qneist Helm-holtz, Hickel, Petlsnkoffer, Virchow, Holt sendorf és miások, kik msgok s nép tanítói közé léptek, és általabán érthntf sióadások által as időszaki sajtóban s közönséget a tudományod lngajd)b» vívmányaival megismertetik, éa es által aok elterjedt hamis véleményt ée előítéletet semmisítenek meg. Előitélettktől a társaság aaon-ban még máig sem mSnt; még máig is van egy kis ksszt, s mely magátmsjdnem egé ssen kizárja a asslIsmKiéletből. mert s tudományt, névleg s természettudományt, a vallást és erköjoaöt megsemmisítő elemn \'k tekinti, a mely szellemi ssűkkörüségéli m» elég előkelőnek tekinti msgát arra, bogy az idő folyamában mozgósító erőkön tul-tegye magát Ssáa meg ásás egyletben törekednek s tudományt népaserüaiteni; a közönséges polgár a kersekedő vagy kés-müvee nem áJl már a asellemi élet keretén kívül, gyakran taníttatnak aaok férfiaktól mint Leskor, Sybel, Rsulsuz ée má-aok. Aa stóbbi évedben a tudományok népszerűsítésében nálunk is ka a aok történt Férfiak mint Vámbéir. Pulaskyj Uunfslvy Qraguaa nyilvános előndásokbém felyvákt ismertetik tudománysnakmáik általánoe eredményeit : s ni a teméanettudományokat illeti, fővárosunkban különösen a tarraé-snettudományi támlát setélyei a nagy kö-söneégrs nézve eléggé érdekesek éa touql* aágosak. Ideje volss, kegy a vidéken is alakulnának egyletek. aSysk Hífelsdatuk tűznék ki a tudojaáoyok népeasrflsitéeét, ée jsliMül isinaanfk el Baoo mondatát: ,1 tudomásy fcstalom" I
B,
•óhajt& hogy i mily* léi* • gyümölcs kft , ilyen »iraga t —
4*4* ériaiük 1 Mindezek nm
általában érteinek, mert biU isién: vannak nAénuk itt ott jobb viszonyok ia. De {létezik » bej még tagadhatlaaul. Bothad még teiaaai — nemcsak Dániibin, de egyebütt».
Gsigátiy Károly.
Helyi és Begyei hírek.
— (Vizsgálat) A nagy-lr utasai polg. iskolai tantestület által felserdült leányok számár* ■itimiri engedélyijei rendezett tanfolyamban m évi rendes visagálat uép szánra hölgy közönség szülők és tanügyba-ráAok jelenlétében e hó 16-án tartatott meg Si városház nagytermében A növendékek a jnagyar és német irodalom-, törtenelem, éa JÖldraja-, számtan es természettudományokból vizsgáltattak. A vizsgálat végén meeca József iskolaszéki elnök or néhány bssdiló azét intézett a növendékekhez, ami alán a szülik és tanügy barátok megelégedve távoztak a vizsgálat helyéről.
— (Zárűnnepély ) A nagy-kanizsai polgári iskola sárünnepélye í. hó 2 6-án, szerdán délelőtt 9 órakor fog megtartatni. Felbiva erre a t közönség figyelmét közöljük a zárünnepély sorrendjét is.
/. Hattyú dal Lucia Lammermoorból, énekkar.
2. MartetUam sopran és alt, zongoraki-•éi ettél jr\\
$. Lmda dalműből kivonat, ylőadja, a aenekar. « m,
4. Salamon. Vörösmartytól ; szávaija Saabé István.
ti. NépdaÚjjgyosltg, előadja az énekkar.
6. Falinüza négyet, előadj* a zenekar.
7. Vig ksblüuk ét t/ivünk .keringő sopran és alt
8. A tornáit előadja az ének észenekar.
9. Pipdt kántor. Tompáéi, saavalja Bölét Géza.
\\ 10. Troubadpur, dalmái kivodft, előadja az énekkar.
■ > //. Magyar w^xWoi,előadja r aenekar.
12, Kattatk tnduló\\ előadja aa ének és aenekai,
(ÖyáMhlr ) Legyesbéiiyei ösv. Püspök y Oratianné született jobbabázi Dőry Mária toaga, és gyermeki: Qratián, László, Teretia és Klaudia, úgy fője Sohár Kálmán nevében szomorodott tzivvel jelenti el-(elejthetlen és szentelt leányának, testvér-íükuek, s illetőleg nejének. Legyesbényei Püspöky Mária férj. Sohár Kálmánnénak élte 2*4-ik, boldog házasságuk egy éi fél évében, hosszas szenvedés után, szív víz-kórban, 1878. évi junius 17-én. P.-Magya-ródon történt gyászos kimúl tét
A boldogultnak halt tetemei jun. 18-án d. a. 5 órakor fognak a P.-Váliokai családi-sírboltba öröknyugalomba letétetni, az engeeatelő szt-míseáldezat junius 19-én fog • r.-Msgyaródi anya-egyházban megtartani.
Örök béke hamvaira I
— (Hyman,) Városunk szülötte, t. barátunk\' Somogyi Ede *r> a „Magyar Lexi-oonu derék szerkesztője f. évi jonius 24-én esküszik örök hűséget a szép és bájos Wmt-btrgtr Antóniának aa ipolysághy izr. imaházban. — fi szép frigyhez őaűnte öröm-nul kívánunk a fiatal párnak tartós boldogságot és aa élet legszebb örömeinek zavartalan élvezését. —
fi hó 26-én pedig Osab-Rendeken tartja egyhekeléei ünnepélyét a lapunkban és gZa-<4*1 közlönyben" közlött csikkéiről ismeretes tanférnú LM tanács «r a kedves ét nép műveltségű tiokm MariiLa kíaasszony-nyal. Aa ég legeaebbb áldását kívánjuk e frigyre*
— (Tol¥«J14») Nagyon szerethették a hust. Azért meglesték az alkalmat, a mikor Treibec Gáspár nagy-vadai korcsmáros méeeársaékében annyi Ina, hogy számukra hoauabb ideig b elég legveu. E jó bi-szemben aaotán a hustolvajok, a mint ér-teettlünk, junius 8-án be is törtek a fent-nevezettnek nénérznékébe, éa aa éj sötétében ée csendjében el is vittek miuden bnst
— (Utaval Pster éa Aruf lánot) ealm alatt Mellár Ede soprenyl tanártél egy 16 oldalnyi nagy 8-ad rétfi fíUet jelent meg. melyben a Toldi moadát fejtegeti kritikailag éa autbotikailag nagy saakértelemtiel. A snerző már előhqi aasthetikai — irodalmi fejtegetéseiről, melvek együttesen e oaim alatt t vMagyar Kalliopé* jelentek aáeg, fa--meretee. Aa ily dolgozatok kedvelőinek, aaaraőnek ea utóbbi munkálatit is jó lelki-ismerettel ajánloatjuk. A füzet 60 kron sae-ruhető meg. Ha terünk megengedi, lapunk legközelebbi számában közölni fogtak az ■-iiIrVrtt dolgozat népen irt beveaetuét
— (%ll*Mr,) Lóránt Klára férj. Gti-tésr tétemé, Uránt CKaalle, Lóránt fáL ás Uránt Mariska Arj. Domonkos latváané Usmuraéott saiwel jelentik elfelejthetien ée snereuttt teetvérjüknek Lóránt Ignáca álte
évében, keeaaae setnvedée után, mell -bajban, IMM, évi jantaa lt«énd,e, llém-kor liftén gyiaen Viaultát.
A kolfisnltnsk h|lt Manai ianha 1*4 mter ingnak Hk arű|a ionba M Szent linll. 1871 jv&a 17-én. ölik kéke hamvaira I
— A (ttWNyt lée) álul narknaUtt .Mifyar Letieoö14 ítzité jelent meg, melv ÍM sMfvar jetiagü. tAz Ajzdráseyak saá» rnmmm n*mk kmmimn * tt-Mk K iagUl ée aa angel pM
s í p
Aiikint éilaeiNlak aa aW (%>
jak e lerieent ismételten olvasóink figyel- | mébe A MMacyar Lexicen" seeiissst/iiági junius 16-től l^va: Budapest t?. Béosi utoaa 6. ss
- Ms|yarerzzá| éa a Nagyvilág 24 Ut seámánsk tartalma:
Szöveg: Két halott.f Fogarasi János, f Balogh Zoltán. — A asomoru fáz. Ballada. (Bulla János.) — Fényes háaaaság. Regény a magyar társadalmi életből (Vértsééi Arnold. XXIII. folyt — a „Grosser KnrfÜst elsülyedéee. — A békáról. Falusi tárcsa. — Hulló osillagok. Költ (Pap Kálmán.) — Bzinhézek. (Bu—i.) — Berlinből II. — A berlini merénylet junius 2-án. — Adakáléhba L (F. A.) - Gyulafehérvár. — Egy enrtomi királyleány. Történelmi regény. (Irta: Ebars György, forditta Huszár Imre.) XXm. folyt — Különfélék. — Szó-rejtvény. — Sakkfeladv. — Szerk. üzen.
Bajzok: f Fogarasi János, f Balogh Zoltán. — A berlini merénylet junius 2-án. — berlini képek. IL A RacsinakV-palota. A régi palota, A börze. — Gyulafehérvár: A főkapu. A vártér. — A „Groeser Kur-fllrst" elsülyedése.
liébe-Pedig
ie
MWt.
IM IflJOQO péUáaya laltaasé «
amek } bMUn kénti «a,eé alT Ajáni-
Irodalom.
^Nemseii ruvelétűnk reformjs a tza badelvüség nempontjából,8 éppen most ke rül sajtó alá, de határozottan annyi példányban nyomatik caak ki, amennyi előre megrendelve van és utónb könyvkereskedői utón éppen nem v. csak kétszeres ár mellett len kapható.
Ezen mű, melynek kiindulási pontjául u aradv. t e. által dijjazott. az „alliberá-lis" elvék és intézkedésekről szóló pálya-művem szolgált, mindazon ott Cfak futólag érintett ée csakis negatíve bírált nagyfontosságú tanügyi vitás kérdónket, melyek ss idő saerint a közvéleményt leginkább foglalkoztatják, (tanköteletettség, tanterv, felügyelet,, tv.-reviáó, hitoktatás, tesi büntetés, javító házak stb.) a legbehatóbban tárgyalja ós a nevelés politikai, bölosészeti és nemzetgazdasági, egyszóval nemzeti oldalának alapos tanulmányozásán nyugvó positiv javaslatokkal szolgál.
Azon kedvező fogadtatás, melyben a kisebb teijedelmü, tehát-az nzmézet csak megpendítő pályamű rónesült, i kezességül nolgálhat az iránt, hogy a nemzetünk "él jelesül nemzeti nevelésünk fejlődén iránt érdeklődik a jelen műben egy minden irányban tájékoztató, érdekfeszítő és mzradanaó becsüjolvnmánynyal fognak találkozni Elegendő len, ha egyn főczikkeinek czimét itt kiteeznük. Esek. melyekuek mindegyike több fejezetben az actuáüs viszonyokra és nevelési módszerre alkalmazva az általános elveket és a mű sokoldalú és a nev. politika és gyakorlat reformjára nésve alapvető tartalmáról tanúskodjanak, a következők:!
1. A társadalmi nevelés czélja és en közei. IL A libcrálizmus, mint a szabadság énének gyakorlati alkalkslmssén IL Az amerikaiu nevelése. IV. A nabadság elmelete éa gyakorlatából folyó ált tanulságok. V. Aa állain-köuég ée család nerepe a nevelée körül. VL Hazai művelődéeünk fejlődési menete és akadályai VQ. Közoktatási tftrvénvünk mint háromságu compro-minum eredménye. VIII. Aa elkövetett hí* bák pótszerei nevelési praxisunk körül IX. Reformjavaslatok a hiáoyok orvoslására. X. Függelék: Á% 1846. VI. tv. czikk és vég rehajtó ,Utaaitásoks-nak a főváros számira külön kiadott „Szabályzatokkal" egybevetése.
A mű terjedelme 8—10 ivayi leend. Klőfiawéai ára 1 frt o. é, és julius közepe táján saétkflldetik, m. p, előfizetőknek bér-mentesen.
Budapest, 1818. junius elején. BÓNAI FEBEMCZ, UI. kerület, újlaki tanoda.
/Mulattató Újság a magyar név ttoméra.) Egy ily caimtt figyelemre m élté vállalatra vettük u előfizetni telkiváet. Czélja a ponyvairodalom kiküszöbölése. Az ily vállalat ajánlását lelkiizmeretbeU kötelességünknek tartjuk, aaért az egén hazafus érzület sugallta meleg hangú felhívást ssó-szerint közöljük, ajánlva azt ohmóink fi-gyeimébe,
Mióta népköltésünk illatos virágait bokrétába kötögettük, mióta dalaink, népballadáink és meséink a nemzet szellemi ain-csn házát díszesitik: csak asóta ismerjük igaaán a magyar népet Nénköltéaünk gyűjteménye olyan tükör, mely leghívebben mutatja lelkünknek egén vilájrt. nemzeti jeuemtnknek minden vonásit fiz a tükör n nem hízeleg, n nem haandik. Ha más ország fia meg akar ismerni bennünket, még a lábát nm kell kiknani csendes ott-honából; csak dállabluá meséinket vegye * kesébe, jobban tizanba len velünk, mintha Kárpátoktól Adriáig bejárta volna földünket vagy egy gyüpet néprajzi mánkéi olvasott volna át
A magyar kftltŐi nép. Menei munkáját vngy ház dolgait snereti megédesíteni •mv vif vagy búbánatos dallal Arató UgS sariók vicnbkan iir a ptroeló bnaa kalánokban, ha ajkukról ömbk n nóta; ft legény knaáia vígabban merül a rét puha flvéW, mihelyt dalra Crtfetti ítmékbm vignbWt fM n ené, ha járja a nóta
53rjA^i^t
min MsV naHé a iéU néla knngjaít Snóval a magyarnak nakaaaa eshetik aseg valami Mnkája aóuasó aélkül Még ört:
ekjeink is örömest eldadoránnsk óba mikor kndvök szottyan hozzá, saottyangat elég sttrün.
De nem ceupán nótásgatni. mesélgetni szeret a magyar nép; snret,olvasgatni Is vasárnap dálutánonaiiit, különösen pedig áz őeai ée téli estéken. Ha dolga a szomszéd városba vnetl, ha heti vagy országos vásárok alkalmával adni-venni valóját elvégezte : örömest elácsorog a „hístrffiás* előtt s s-földre teritett ponyvá* vi^fdeeaka kerítéseken béyerj5 teméntelen ,históriául" szivesen elnézegeti. Es nakit néhánylga-rast, kiválant érte néhány ^históriát11, hogv majd otthon qeendee pipaspó mellett felolvassák s gyönyörködjenek benne. < És mi az, á mit péqpeéít kapott ? Ál tanulmányoztuk a ponyvairodalmat — ós nincs az a kemény szó,1 melylyel meel otránkozásunkat híven leírhatnánk. Az ember lelkében egyszerre támad fel az utálat, az erkölcsi undorodéi ós a sajnálkozás. Az utálat és erkölcsi undorodás azok ellen, kik annyira lelkiismeretlenek, hogy alávalósáaokat, ilyen vastag butaságokat, ilyen galid \'otrombázigokat megírnak, kinyomtatnak és árubs bocsátanak: a sajnálkozás pedig azok irányában, kik enket megveszik és olvasgatják.
Ezek a silány irkafirkák három főoss
ép testalkatú, hibátlan látérnékkel bír, éa lB-ik korévét már betöltötte; b) n orná-gos rajztanárképeádénefc élőkészületei tanfolyamit, vagy c) valamely állami tanitó-képeadét, vagy pedig d) a főgimnázium, vagy a főreéltanoda 6 osztályát jó siker-rslvé|nte. 2. Előjoggal bírnak oly pályázók, kik érettségi viiegálétot tettek, vagy netalán magasabb körű tanulmányokat vé-pestek. 3. Kívántatik, hogy a pályázó a. szabadkézi rajzolásban oly fokú készültséggel birjdn, melyből további kílaépséz félti-, tele- mellett, rajztanán hivatásába következtetni lehessen. 4. készültségének |slíő "\'fokát a pályásénak sajátkezű rajzmunkálatok beküldése, eshetőleg külön vizsgálat utján kell igazolnia. 5. Az ösztöndijnakáz | első tanfélévsita tnli élvezete as arravalóság és sikern haladás bizonyítékaitól tétetik függővé.
A fecskék életéből a TermétseUudo- , mányi KözlQnuben a következő ssép apróságot olvassuk: „K. B. reáliskolai tanár Kassán nagykedvelője a művészet és a tér-mészét tárgyéinak. Lakásában egy fedett de nagy nyílással ellátott tornán inenye-zetéről a többi közt egy kitömött kánya függött le kiterjentett szárnyakkal, hátához erősített zsinegen. E tornáczba, most négy éve, egy feoskepár tévedt be;
„ ,----, ,, \' .---7.--------, négy eve, egy leoszepar leveut ne; s meg-
tájyba sorozbatók. Az első cupázon a bor- ijXe vagy nem n ílső pillanatban aki zasz^, jvérfagylaló, inonvu, baj meresztő m nem tudom, d j annyi bizonyos, iryilkoscágok 1 árnak s az aknatófa-virágok i uno.„ nB,nonu„ . uAz- „iíuti
gyilkouágok járnak s az akantófa •virágok vuelt dolgait öntik a ponyvára. Eaekben a i rémítő még rémítőbben, a vadság durvaság még vadabbul, még durvábban van előadva. Nincs az a kemény hátgerinca, a melyiken végig ne futknna a hideg, mikor ezeket igy előadva olvasn. A végire mindeniknél egy-egy rigmus van bigyesztve; ebben búcsúzik el az akantófa-virág a világtól, szeretőjétől ós a „végtiazteBBÓgere" egybegyűlt közönségtől. A ducbu ugy van irva,\' hogy U egyszerű, műveletlen lélekben részvétet gerjeszuen még aa iránt is, zi öt ártatlan gyermeket és a két tehetetlen öreg embert gyilkolt le s ezért került akasztófára.
Ha csak nagyjából ismeri is valaki a népet, könnyű szerrel tintában lehet a hatázni, melyet e vérfagy 1 aló históriák ol-vasgatán nyom a lelkére. Lelke elvadul, fogékonyságát minden valódi ssép iránt el-veuti, érzéketlenné, durvává len. S mikor az aknztófa-viráe érzékeny búcsúját elol-vasn: részvéte ehez fordul, megszánja és a törvényt kegyetlennek, igazságtalannak tartja\'; „hisz oly szivrehztón búcsúzik el a világtól. 8 Hogy népünk a törvénytőj annyira irtózik, szepeg : ebben u irtózásában jókora réue van ezeknek a históriáknak - ;
Második oeztályba tartoznak a csudálatos históriák. Egyik legszebb mákvirágja ennek a fajtának A disznóvá váh zsidó ós a félig kígyó, félig gyermek, hogy többet ne is emlitsü^ k. Mint oaimök is mutatja: as egyikben dissnóVá válik a zsidó, a másik egy saOrnyetes csudálatos históriáját énekli meg, a ki félig kígyó, féleg gyermek volt A disznóvá vált zsidót kén is ábrázolja, mikor a törvényszék előtt oinnóvá válik és aröfÖgnig kezd. Mindamellett hoey disznóvá vált, azért a törvényszék elítéli, a disznót börtönbe burczolják, a börtönben hét mázsárz hízik, az udvar1 poesolá-jában hentereg s végre a guta üti meg. És es ugy van előadva, mint valósággal megtörtént igaz história. — A Szárluiban megszólalt csecnmő czimű is ign történetként van előadva. Ebben a ma született gyermek világra jövetele után tüztént megszó-
lal és azt jósolja „a jelenlevők hallatára és rémüíésére,
azért
nagy megrémülésére, bogy <5t isten hjülaötte a világra, hogy kljelentn az embereknek, mikép u 1876 Ik entendő áldott lesz, de u 1876-dik esztendőben vértengerben fog fürdeni a világ." E jóslata után a csecsemő lögtön meghal.
Jóaanenü népünk közt minden esetre akadnak olyanok, a kik nem adnak hitelt neknek a némen szedett bárgyuságoknak de ezren meg ezren Bzentül hiszik, hogy ezek igazán megtörténtek, különben „nem nyomtatták volna ki." Az egyszerű nép sniuében már a puszta nyomatott betű olyan valami, melyet szentnek, igaznak hisz.
Ezek a históriáé\' csodák tehát asánt szándékkal, készakarva terjesztik a babonát a nép között, vastag sötétséget borítanak a leikér? kificaamitíák józan eszét
Legutoljára hagytuk a ponyva egyik gyönyörű mákvirágát: n erkölcstelen irka-firkákat Esek a szó szoros értelmében csepegnek a szennytől, trágárságtól az nlias-náT is aljasabb durvaságoktól. Osak a bá-ssssági mézes heteket, a Teljesen uj litániát vzgy a kolduló frátert vegye a kezébe valaki: Itisonyoean elundorodó boesauság-gal csapná a fejéhez annak a ki itta* (Vége k»v.)
Tegye*.
— A maffstr áir. ormégot ráfitanár* Uvtsdén raizlanánelöltsk náasárn, egyenkint évi haronaanr forinttal rendszeresített öt öiztöndij aa H tanévtől kezdve sdooányossndó lévén, felhivatnak mind-ssok, lok ily öestöndift elnyerni óhajtanak, misserint a Vallás- és köaoktatésigyi magyar ki& firm;r*taHT,t>tn* nlmaett, kellő-n felsaerelt a a törvényznbu bélyeggel ellátott folyamodásaikat 1878. évi jnüns hó vigeigi a m. kir. mintaraiatanvda ée nJaÉeBéKépUde igaagatóságáhos (Buda-peat, ligMJO. szám alatt) nytjtaák be. A pályánat tsíütefr a aívetkarfk s L Hi-lalaa jgnilán annak, keff a) a pályázó
bogy nemsokára a kánya hátára szállott s miután ott pár nzpig csevegve egymást biztatcatá, megkezdé a kánya hátán tészke építését A fészek köralakban s oly ügyesen volt felrakva, hogy általa az egyensúly legkevésbé.nm lőn megzavaíva. Bélelésről természetesen nem kellett a fecskéknek gondnkodniok. mert hát ott volt a kánya tollas háta, a melyen a nemsokára lerakott tojások s az uekből kikelt tollatlan magútok jó puha ágyat találtak. A fecskék azután fel is nevelték fiaikat, s valóban érdekes volt látni as ellenség hátán tanyázó családot, a mint egymással játszott, incnlkedett, kiszállott és ismét visszatért \' így mult el a nyár, igy mult el u őn; s a fecskék eltávoztak másik hazájokba. Tzvzsszal azonban iámét itt volt a két vén fenke; kitatarozó z fészket, és ismét fia-kzt nevelt benne. Ugyanez ismétlődött a hzrmadik nyáron is. Hol van aaonban a . zavartalan boldogság? Sehol Valóban a fecskékre és reájok nehezedett a sors keze, K. tanárunk most tavaszszal, mielőtt a fecskék még megjöttek volna, e lakásából siköltözködött; u) lakán ugyannon ut-czábzn voltugyan, de vagy hun házzal odább. Régi Izzásában a feoskeféukes kányát nm hagyta ott, jóllehet fájdalommal gondolt a nemsokára megérkezendő fecskékre, melyek régi lakásuknak majd nak hült helyét fogják találni A kányán azon-ban ui lakásán is, as itt már üveg abla-kokkal tökéletesen elzárt tornáczban, átégi módon helyűé el. A napok mindinkább melegebbek lettek, s végre megjöttek a focskék is, csak ugy mint máskor. Hogy a K. Fecskéi kemtél* régi fésakökét, n csak valószínű, de hogy nem találták, az egénen bizonyos. A fecskék nonbzn nem nért fecskék, hogy mindjárt dnperáljanak, mint as .ember. Egy reggel ut jelentik K-nak,„hogy a tornán ablakán két ftfes-ke ül, énekel, repked s ugy tesz. mintha minden .áron ne akarna jönni „Nyissátok ki neki u ablakot" volt a válasa. Még jó formán el nm távozott u ablaknyitó az ablaktól, mikor már a fecskék benn vol-; takaa tornáczban, s egyenesen, minden té-toyáj nélkül a kányára, a fészekre ültek s rákezdtek u ő kedvn csevegésökre, ugy, hogy kétkedni sem lehetett, hogy a régi feukék találták fel régi lakásukat S a fecskék most ismét a kányán tanyáznak, s tintogatják, rendezik a fészket, mely bizonyosan ismét a családi örömök tanyája lesz.
Vasúti menetrend.
Érvényű május 15-től 1876
A buda-pesti idotmutütó óra fflerint,
indul KanlzaáréP
Vonat hova:
mm Ori perc Ml.
205 Eszé^tfohacs.Dombovár a Fiúméba 4 48 reg. 215 .. v lf | Sö <UU.
212 Büda-Pestre....... 4 63 ref.
202 ........\' . 2 6 áAo.
204 ........ . 11. 30 e»tv.
813 Bécsbe (S*oml-»tkrfj, Bács-Üjhely hU6 8 «g.
801 . ......U 48 estv.
816 Sopronba 3 88 dtío,
803 Trlesitbe éa Pragérhofoa kanaaUl
Oiéez éa Bécsbe 4 50 rsg
102 2 47 áéla
Érkezik Kaaizaára honnét:
215 Eaiék, Mohám, Dombóvár a Fiomébél 1 41 ééla.
206 h ?T -
903 Bsda-Psstrll 4 20 reg.
201 t ödéte. 211 » • 44 sstve
S14BésUl (Szemhsthály Béea-Ujksly) fsUllOWist/
201 „ , ,, ■ „ . H 816 SMábél; II 68 Ws
814 BsmvM Qiicí> Maíburg, Prafsrhsf
ItAI 4 W mg
202 Triast- és Bkaböi . |N „ I 21 éiz. 204 3 éa YUashhél „ „ U - sstv
Felülőa azerkeaxtó: BOFFMANN ■ Ó ft
_HIBDETjfcSEZI: •
| Umrath és Társa Prágában. j j I \'
vijáolják, a szilárd kivétel, könnyű járás, aagy munkaképesség, és lista csép-1 ; . * r • .ST^jn I
8 Iáéról legelőnyösebben ismert, agy rámán álló mint kerekeken járó | % A palini uradalomban lévő pálini pusztán f. évi Nov. ■
m 0 j j l-re a tanítói álloméira pályázat hirdettetik V
tfl y : í Folyamodók csak is nőtlen e Unitóképeeitettek lehetnek, M
JBp. I__- ; 11 kik a magyar e lémet nyelvet tökéletesen bírják : Jk
8 $ „ - \' í Fizetés: 500 forint készpénz. szabad lakás ■ egy hold fi
a któ Ós iároány-CSépIfikéSZOleteiket Q , A folyamodások folyó évi augusztus 15-éig » palini V
X s 9 j r X gazdasági felügyelőséghez ny aj tandók be. v. V
fi, 1-től 8 16, vagy őkőreröig. ; \' **1 , . I
JÉ/ X Palin, Június hó 1878. 514 1—6 ■
Továbbá kéesitfink kölönCé ls nagyságú és elismert jó minóségfl W A
fi tisztik) rostákat kukoricza morzsolokal és szecska vágókat.; : X PíllÍllÍ g&ZdftSÁ£Í IClfigVClíS^e 8
képes árjegyzékek ingyen és bérmentve. ; (^X^QOOOOOOOOOO(^OÜOOOOOOCXX)QQQICDfl
nHWMWHHWWWÍKHHHiKKKKKWWKWHKItWHWHK\' --M—----—"" > r I \'
1 -Piíip íj? 11 | MRiKWP^I11-1
» bsíjíiMmIv 1 -1 -: pHWSí^iSídiiir^^^ff 1< I
I ■•líjíujrlf sí; g | $ \' Élínfí ás! » SS1$Iliiéi Jk"
i E|l!li|q|i| « t íjj SiirfitB^ih^Oiái ily a m 1 gi u { .
« -i^l-t^ : *| ? J * 31 J^lSlííll^iárj^ Mi\'liWiPPil ;
» -S ilirfirll?!^ j t - III\'WÍ lIÉlKp
» J xPtjjZif^l] I 1 8 \' ál\'Íi#l !lí!®!#s^
K ölÜSs^ isi M K IflífliEil^fM* 1 /fi, j ,
s -r Jimto Ili s » ■ riWriT«liÍrfii!íi lu liláid VB \' /
ROBEYé> TÁRSAI hírneves gózcséplógépei.
iw^ UARüV T A PQ A 1 488 11-14 fWíWIWIWWWWÍI^A
ttUMl É8 lAilOAl Bagaa Angol kirilpé
LINCOLNB,,ÓnUcTVM0lh0nb8D) ^H^B ! ■álStBOD AP ESTE 1.1 | -^W4 ^^aS® öUUArtoltN. EW rangú jó kinek örvendi : /Jvu * My^Hf Iroda: I Oyár és raktár: ssálloda a Duna mellett, a gósha-
y\'j ^ * JT\'II ZX üllöt-ut 1 8. IX. Bákos-Utcza 7. **• ^BBH 1 jók kikötőhelye késeiében, a lege-
V\'^\'^W&JtíEmÉ ajánlják országszerte legjobbnak ismert WHHinnp 1 legánsabb és legfonalmjbl) város-
tü zanyagot megtakarító Sfl^
» BZéil, & és azalm&flltésre berendezett 1 forinttól kezdve feljebb, elismert
•MM*.UÓZ MOZDONY A IHAT • **SSftffi
follilmulhatlan és b&rmely idöf&r&a viszontagságainak legjobban elléntálló 1 (0B nolgálat mellett. !
^ralsg^erean-ciáLS cséplő gép ©ilcet !
esabadalmasott magán etető szerkeaettel vagy anélkttlJ Kazal-épitöket, lújárgAnyokat, kézi cséplőgépeiket, kaszáló ós arató i m 8Z&UDda talaídonoc. gépeket Malmokat, szecska és répavágókat, Bakériéle rostákat, trleuröket és minden más a gazdasági pépssakmába vágó ,
ssskOaeikei. Mindennemű javítások gyorsan ée legolcsóbban teljesíttetnek. BÓvebbtudósításul ésárjegraékkelssivssen esolgálnski ^^^HRRRRRWvl
ROBEY és TÁRSAI Budupes^ Üllői ut 1. szám rrrrrifirí nrf mr —- —---;—i ■ 1 \'--—p—4——IT7 ^v^^RVffwrys^vy i^w ,
xvcaacnutaooácx
IlhSitlTTrglI ^ BR06LE J. ós MÜLLH o8q j /
■■UUUUKlIiHHHfl | 0(0 gep-68 rostalemez-gyárnokok J jj\'i vSCplO\'^pPK f
Budapesten. I 080 ks^^^^e^ 0 !j: . 5,
T ■ | )w __Q , Kézi i aszuálatrs
vagy 1—4 rono- Q
I A viszonyokhoz mért ■ q^q TRIEUR-jeiket, jP i! atowm. |
■ olrsd urak. -1> 1 r| \'\' I i ^ Mayfart & Co. J! \'
9 616 1-1. Mély tiwteleuel ■ w ÍW n<rrr tttt---^H\'t- - ^ -tftv m • Jf. ;!; n^.ii.ih.. \'i
Z s J sesm»s—ka MhIMÉI aI swéxi *1 -awAss s«a lénah s mtámgn QQO I WR/MW t <1
I frohner J. al\'ofc " ^
)ocx>o(ooQcoooooaQ!OroWefw ÜftiSMS^feSWI --Ipmb & m W -:--
j! : |H ■ \'.»■ é . Vjí^\' i
HmM k*rrik«M«MM. UjrimUi «aaa Ul a*u.
DMsstésI Éra. Kf«aa ém 6 frt jHftns I frt Ntgyxi évi* 1 frt 60 kt
I toaáW ptfMaor tfjmm I kr. Main lililatin M » fa Htfsféij 30 ki MMÉrt Pftllian 10 |r
ZALA
S«M|Ml Hova » Up neltaai részét tlwfc kftsfonénjtk kftléaaétk.
Ul rámka ittu 518 a " ••tmkiI»U«« líTÍfek cialc irtásit kntkWT (ofadtatnak »1 "iratok" viarn mm kUrf*tn«k
IMHiaikH hlf—ik Kudulf Mem MUffaft Fntscdtk fa ikx ||. m. — A. V, Ouiifafg.r Bofebot témmh utcai. —\' A. Opptlik bim ftafaafaaUl 2. a*. WeU* Mór Biea 1L Tibor MruM II az. Hflbiiu\'tln Jakab éa itofa Bodapaaf Kbilr ntm. II. • 1. «a. — Uaaaenateia k\\Vóflar Bka I. WaUAaaftgaaa 10.
MEGYEI ERDEKÜ. KÖZMŰVELŐDÉS^ TÁRSADALMI^ GAZbÁSZAfl &ETILAF>
4 Zalamegyei GazdaságiEgyesAlet, a kanizsai tiszti önsegélyző szövet kezet és több iwís egylet hivatalos közlönye
26. szám.
Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. Junius 26-án.
V. évfolyam.
i
i
Zalamegye szabadelvű párt gyűlése t é. Juitus 2-án áéle tölti 10 érakor Zala Eger szegen az „Arany Bárány" ven dégl5ben fog megtartatni.
I Tárgya leend :
A pártelnökök ér tisztviselők választása. Esetleg a szabadelvű párt feloszlatása iránti határozat, ós teendő indítványok.
4 aóftágok tisztelettel kéretnek, hogy ezed fontos gy&lésen^mi-nél számosabban megjelenni szíveskedjenek.
Nagy-Kanizsán, Junius 20-1878.
«. j
Az elnökség.
A t. olvasóközönséghez.
\'}Juliui l-éltfl (esdve uj előfizetést nyitunk lspunkrs: \'
Mint eddig, lapünk, ezentúl ia kiváló tekintettel lesz megyénk gazdasági viszonyaira mint a megyei gbMaságl egyesület közlönye; de e mellett nyársad a Imi kérdéseket is lelkiismeretes higgadtsággal éa nép-sMp*űen fogjuk fejtegetni vezérczik-keiokben. A tárcsára, a mennyire j az a vidéken lehetséges, tovább is kellő gondot fordítunk, s a novellákon, itt-ott költeményeken kivül, a jö?<5 félévben több kitűnően irt is- \' mertető csikket, népszerű. tudomá- | nyoa érdekű értekezéseket, s egyéb ál- í talános közleményeket fogunk hosni. \' Ajánljuk tehát továbbra is lapunkat a i olvasóink figyelmébe, s kérjük, hogy a közművelődés terjessté | Bére tett fáradozásainkat a maguk 1 részéről is lehetőleg gyámolítani szíveskedjenek*
A szerkesztőség.
A lap előfizetési ára marad a régi:
a junius — \'augusztusi negyedre . ... 1 frt. 50 kr. a junius — deczem-beri félévre . . .» 3 forint, egész évre ... 5 forint,
A „Zalamegyei Gszd. Egyesület tagjainak a junius.— augusztusi negyedévre .... I forint junius — decemberi
félévre..... 2 forint.
egész évre .... 4 forint
A kiadóhivatal.
Magyarország tanügye a párizsi világkiállításon.
Magyarország tanügyéről a párizsi vi-lágkiáUításou Nordaa Miksa a „N. Pester Jouinál\'-ban, Déchy broaQrje nyomán, ki a közoktatási misater megbízásából eliben basánk tanügyének fejlődéséről ét jelenlegi állapotáróíi kellő felvilágosítást nyújt, — figyelemre méltó csikket közöl, mélyei: ki-vonatilag mi is megismertetünk t. olvasó -i ukkal. }
A magyar osztályba belepve legel-sőbben is egy igen tágas terembe jutunk, melynek egyik felét a közoktatási\' minis-terium kiállítása tölti be. Ason tárgyak, melyeket itt látunk, nem épen olyanok, hogy a szemet vonzanák, vagy pedig kiállítást látogatónak pikáns ssórakosást nyújtanának. — Taneszközök, isko\'ai butor-táigyak, tervek, fényképek, könyvek ;s ta
OÍt*ii>|Ak igiii^aanaaS Jtlyi>>> «mL
De mindezen szerény és igénytelen tárgyaknak aaou érdemük van, hogy biaony-ságot tesznek egy nemsetnek a művelődés iránt tett küzdelméről, hogy protestál Európának ason régi és igaslalan előítélete ellen, mely iserint Bécsen tol már Ázsia kesdődik.
Igaz, sokat kell még utánpótolunk a közoktatásügy terén, ha a nyugateurónai culturállamok ntveujáVa akarjak magunkat ielküzdeoi, de állami Önállóságunk lefolyt tizedében igen sok tönként már, és lehetetlen őszinte megelégedést nem éresni, ha a fönt emliteU füzetet áüapossuk, a melyből a főbb adatokat itt ismételni kívánom.
Ha igaztalanok lenni nem akarunk, el kell ismernünk, hogy a reactionárius kormány az elnyomatás napjaiban ason fi-radosott. hogy Magyarországban a tanügyet emelje. Azonban ason félfia, a kitől e törekvés kiindult, Gróf Thun Lea volt, s nagyon természetes, hogy as ő működése után
A n$ala" tdrcxija.
A monda.*)
Hogy a nép mesélni szeret, ast mind-sgyikttnk tudja, na mástól nem dajkánktól, cselédünktől, kit ugrándosva, rimánkodva fogtunk kör&l, hogy este a mikor a papa, mama ránk csókolta a jó éjt • a maguk esohájába vonultak, folytassa ast a gyönyört saép mesét, amelyet tegnap kesdstt elmondani vagy ujat kesdjen, mely ssebb legyen aa előbbinél
Csönd lett, semmisem mocsczan már. Ssobáiok koromsötétséffl, a világot elfújtak, mart gyertyánál vagy lámpánál nem tudjuk s hallott dolgokat oly kápráaatos képekké festeni mint abbaa aa áthatlan, de lü—űrben, melybe a ssemünk mered és ■Mtvbw élénken látják mint iramlik- a btesermámvak serege a ml Gallért hegyére, mist kSadsask egymással a rettenetes erejű ériások egymáaeaü Szintén halljak a kar-tó pIsgiséL < a esetnek aaikráaáeát, sstgkanaésss a vér patakzó ceorgáeától. Más rettsgSnk la fejtekre kásánk a daay-hál s Sss* taég jobban, rémítőbben tok a v»ske4áet sssk a saSmyt alakok, melyeknek téka vagy kese ajra megnő, fejik két hársa aaayire is ■sssispeiosik, ssrasi MAdalelSk Mylss dsbödiebb leas j d« aaért m askkM sess aélssk. ajkunk meg ss lew, kegy sssk vslsarikés mag ne sa-vsrjsk a sssléd asaéll kadm, kisek Issgé
n tfsliSiÉiisl Msr U- nsiray ÍStarjfi»
áMSt fás* estet fcsenk ssll M««Üas HM*-
mflssbUHIMMm
1 hangja abbau a zümmögő süketségben egyformán, kísértetiesen tova mormol. -— Hát a Ittndérfiak, tündérlányok, királyfiak, királylányok 1 Hogy resaket bele ssivünk attól a bűtŐI-bájtól, midőn a dajka asavaelveset bennünket ezüst avuf arany gyümöl-csü, égise illatú kertbe, ahol aS estst-aranv halacskák fürgén, csintalanul lubiozkolnak a kedvea kis saemökkel ránk mosolyogunk. Meg se ijednek, mintha ismerősei volnánkI s kíváncsi nézéaökkel azt kérdenék, hol tudtunk oly eoká elmaradni, mene jártaink, nem felejtettfik-e még Őket? Aztán elsurrannak, elevicakélnek a pajzán ide-oda aaökelésQkkel gyönyörködtetnek. A fák cail-l logó gyflmölcatlkkel, — mely arany-esüat sefyemszállá eresztett hímporát lefüggeszti, — felénk bólongatnak a hüvöa árnyékukba hívogatnak. A legtarkább azinfi világok sokasága agy integet felénk mintha mindegyikük külön-külön kínálgatná fefelő keblének illatát A nap fénye birkésni látásik as ő estnök élénkségével és sugarai csak agy egyeMlhstnek vele, ha éket megcsókolja előbb s, kicsalván sserelmöket vakító csillámmal msrfbinti Itt nem száguld a vihar, légy ssellő/lengsdsssleotbokaBst, melyek úS$ nngááa as aeolhárta senéjéhea hasonló hangokat slag s varássteH kíséretét alkotja a ragyogó szmÖ madárkák ceiceergésénok. Kgyier osak SeesssMisdSak a baíacakák. Seesedogják fejecskéiket, elhallgat a szellő dala, elnémulnak a smdárkák. A kert arany ráess ajtaja hirtelen pattanással föltárul? s belép esy asgyatssépségl leányka. Híja kígyósé fesUáaokbas reng váQssé l jáÉm értőkkel dévajkodik kosMáé^ öltözékét ssgsrakbél szőtték s psd lába ugy lépégé ■Mba ISMet se érne. Sséise körttffttíja! a kertst, a tóhos klseUi A halacskák félén
az oraságra üdv nem áradt Rendszabályai erőszakosak voltak, éa Magyaroraaág jogai és kivánaágaiba ütköztek.....
1867-ben s dolgok e téren. U más formát öltöttek. As oktatásügy Sitt bi Eöt- I vöa József lépítt, ezen legnagyobb gO*adol- { kosó, leggéniálisabb törvényhozó^ legragyogóbb szónok és legrokonszenvesebb ember kit Magyarország valaha bírt egy rainiste-rismhan>0 oly nagy tanügyminiazter volt, a miuőre t egy önvétke nélkül hátramaradt éa haladni vágyó országnak szüksége van. Minisztertársait azelleiniieg egy fejjel meghaladva ; belátás éa tanultaág tekintetében fetülraalva az egéaa legislativát, saját szemlélet alán a nyugat vívmányait épugy is-mfcrve, mint oraaágának szükségleteit, mész-asSlátó és uját vuágnéslete abán elég ide-aUsticus, hogy minden ténykedésénél a jö-vőt épugy, mint a jelent tekintetbe vegye ő volt valódilag ason férfiú,liogy szilárd késsel jeölje meg a nemzeti művelődésnek ason vonalat, a melyet évtizedeken túl fej lőlésében követnie kell. Egyébiránt sokáig kellene keresni, ha a népek parlamentáris tötténetében egy máaodik mieUtert akarnánk találni, ki iránt a nép képviselői any-nyira előaékenyek lettek volna, mint a magyar parlament Eötvös báró ihint tanügy-mínster iránt — Ha valamikor ellenkezés re talált ez mindig jaak a e«&«s-miíiut<>rt illette. Felejthetetlen marad előttein azon üjéa, a melyben Irányi Dánul felemelkedett és egészen szabad elhatározásból azon ipditványt tette, hogy a ház a közoktatási miaiszteroek művelődési caélokra egy millió frttal többet\' engedélyezzen, mint a mennyit\'> ez kért% az egész ház ez indítványt páratlan dfcybanguaággal elfogadta ép a miniszternek, ki eleintén raeglebetős zavarban volt, és mindjárt nem tadta, mit kezdjen e uagylplkü ajándékkal, kerek egy millió irtot dobott ölébe. Minő érzelemmel olvassak e remiaiscentiát a krónikus defici-
•aa ImÜmm a m»lfK«« \'.gJMiiiaiittbb efféaa
nyilvános asolgálstokst szeretnének elnyomni, hogy csak a pénzügyi egyensúlyhoz kö-aelebb lehessen jutni. —
Eötvösnek egyik legelső alkotása a népoktatási törvény volt (1868. 38. t c.)Ezen törvény emlékoszlopa marad a szerző törvényhozói éa aservesői tehetségének. Magyarországnak erőmegfeazitéa nélkül, mint valami egyszerűt és természetedet oly dolgokat adott; a melyekért Augolorsság és Fran-ésiaorazág szabadelvű pártjai. még ma is dühös harcsbsn küzdenek. Elrendeli, hogy ss elemi oktatás kötelező és enuyire sem \' Angol, sem Franczisország még nem jutott
Községeknek és felekezeteknek azon jogot adja, hogy iskolákat alnpitli a*sauak, az utóbbiakat asonbsn az állam fŐielügve-lete alá helyezi j es olysa valami mit a trsnesis szabadelvűek még ináig sem vihettek kereastül; kötelezi s községeket, hogy közös iskolát alapitaauak, ha 80 iskolaköteles gyermek szülői est kívánják,! ez oly
vívmány, a melyre különösen Németország de FranSaiaország ia hiába vágyódik. Azon háröm npat közöl, melyét a uyugoteuropai azábadafvüek a népoktatásra nézve köve-telnelr\\akolai kényszer, — világi és ingyenes elemi oktatás; a szóban levő törvény cáak a baimadiknt hagyja valósalatlanaL Ugyauaso»! törvény a néptanítóknak, a ci-vilisátiu e páriáinak, a. cultura es obskurus áldozatainak, einbf\'rsages léteit biztosit.. . , . . A szerencsétlenség akacá, hogy Eötvös meghalt, mielőtt éktstási törvényét minden pontjában kereastülvihette volna. As ő kővetői Pauler és Tmfort urak ha nem is ugyanazou képességgel de hasonló jóakarattal bírtak a megkezdett mű folytatására és a haladás, melyet i hötvös kezdeményezett, azóta.meg nem állapodott, legfeljebb laaaubbodott. — Ha ikéxdezzük, miképpen • mutatkozik e baladás számokban, Déc^y ur röpiratábau találjuk meg erre a választ. 1867-ben Magyar ég Erdélyországban 12.076 népiskola volt 1869-jíg. Eötvös e számot 13.646-ra hozta, ez 1^70-el több. 1870-ben 3,80, — 1871-ben Eötvöa halála évében 1214-el szapozodött | Volt ekkor össaesen 15246 iskola. — Azóta 1872—1874-ig, 141 1847-1876-ig csak egy jött liozzá, és ma van 153S8 népiskola, mely 11,829 községre és 13,551\',567 lakósra oszlik fel. — Déchy ur.vannak a< fáradtságnak veti alá magát, hogy kiszámítja, miszerint minden 1-Ősségre 1,3 niindeu négyszög mértföldre \' 3,12 iskola és minden iskolára 3ŐS.45 lakós esik. — Érdekesebb\' lett volna, ha Déchy ar megmondja, hány község van turnénkban mai napság is, a hol nincs iskola.
Lassú, de mégis éssrevehető haladást mutat as, hogy sz I869*ben létezett 13,646 izkolából 234 .volt világi, inig s 15,388 iskolából 1876-bsn már 1481 kösségi. — Ap oly örveudetes az is hogy 1876-bsn ss is-kols épületek száma lő,389 vnlt (1869-iki 14,907 ellenében) mélyek közül 13,967 sa iskola talaidnns volt ,(1S69 iki iai9U «Hfl. nében.) — As osztályok száma, mely 1869-bon 10,938 volt, 187ö-ban 20,695-re szaporodott. Ezenkívül ujqnnan hozzájött 6917 faiskola. 4638 kert, 890 tornahely ée 1640 torna-be rendesés.
As Eötvös félé törvény elrendelé, hogy minden 5000 lakósnáj többet számláló város magasabb népiskolát rendessen be. E rendeletnek a legkevesebb község tett eleget, réssint s buzgalom és értelem, részint talán\'pénz hiányában is. — Mégis a^-felsőbb nép s polgári] iskolák száma 121-re megy. — -
A mi a tanítványok számát illeti, 1857-ben 828,500 volt; 1869-ben. 1.093,077; 1876 ban, 1.507,031. Jtt a baíldás folytonos, jeleutékeny és fölötte megörvendeztető. Azonban még mindig nem vagyunk jogos igényeink czélján mert liá már most nem is. rniut 1869-bjen azou lehangoló tény ^ előtt állónk, hogy az iskolaköteles gyermekek közül 47.8°j0 teUát kevesebb mint a
ken kuksolnak, de a lányka bátorító köszöntésére mintegy villanyos ütéáre szerte bomlanak, fel-fel Ütik fejőket s vigságak-ben fürge farkakkal egymást fredsantik A madarak ia feloosudnak ámultukból, h szellő is megrezdül a minden megint oly vidáman van mint előbb.\' sőt a kert királynőjének jelenléte mégjobban .tölcsiklaudja a jó ked jvet. — S mi mindeSt látjuk, élvezzük, A borzalmas tüneményeket tölválták j a kimondhatatlan kellemü tündér jelenségek. Már nem irtósunk as éj sötétségétől, hisz a sötétség elmállott á legvarássoab fénybe, a melybe oda rajaoljuk azokat a leheletszerű alakokat e kéjeaen remegünk, hogy valami durva recacsenéa föl ae hasznon ábrándozásunkból. — A dajka már rég bóbis-kál, de aaért még mindig caönög hangja fölünkben,1 magánk ia már jó ideje alasonk, de azért még mindig csodáljak képzeletünk varázslatait
A fonókban, ott járja osak a mese, a monda I A rokka pörgéee, aa orsó nerdü-léee közben ssakadat annl foly felváltva as sjkakrót a meséli hosszú sora, a danák változatos végtelen láncolata. A lányok kifogy-hatlan emféksete beszédes ssájoknsfc szüntelen szolgál aj meg aj táplálékkal, ki nem apsdó dalaié kedvük újra meg újra friss nótára kesd.
Bármily csöndes is a falu életa^szák körében még is csak akad mindig valami, amit népe érdemesnek tart sa elmondásra. Astán as egyféle anyagot is kásyféleképss lehet felfogni, magyarázgatni, elmondogatni Nem ie én be a történetnek egyszerű hallásával. okoskodik rajta, klkeriu, megtoldj*, míg végre aaon vesal magát ésare, hogy hát nem is olyan kflaSoségee doloíg Ss, a mit sl sitba/sa felejteni, Ea nemoeak a
| maga fslajánsk eseményei iránt érdeklődik. ] A szomszédos helységek közel érintkesée-ben vannak egymással i a mi sa egyikben megesik, okvetlenül megvíasik a másikba, megtudják a harmadikban s igy annyira \' terjed ugyanaz aa eset persze a sokszoros elbeszélés következtéuen számtalan közbe i szúrásul, megtoldássaL hogy végre oly ponton állapodik meg, a hol keletkeső helyét | még hírből sem ismerik.
A nép leginkább a képzelmet, érzel-met izgató esetek elmondását kedveli. Gon-I dőljünk magánkra, gyermekkorunkra. Szívesen hallgattuk-e a rendes eszközökkel, természetes módon végbement történeteket ? Nem kívántuk e legalább azt hogy a mese I hőse erejének tulfeeaitéeóvel, vakmerő vál-| lalkozáaokkal érte e el ezé íját, ha már a | tündeséget, csodálatost sajnosan nélkülöznünk is keUett ? Pedig a nép aem más megnőtt gyermeknél. A száraz, egyszerű ténytől hidegen elfordul. Neki egyéb kell a központi valónál, a szokottól elutőt óhajt, rendkívülit kíván * tea is róla, hogy aként legyen, Különben enqek oka máshonnan is ered: a nép egyflgyü természetén alapul.
A tettnek mindig külvilági vagv lelki előaménye van, a tnely vagy nyíltabb vagy rejtettebb Összefüggésben áll .vele. Aa, a nén közönséges fiának\' nem igsa saokétt tudomására esni, vagy ha mégis,\' nem törődik vele, kéaaakarva jmellőai, mert másként kutamia kellene, ni módon következik az esemény aa ekmményből As ilyes tfirkosaő gonaolkodásoatét idegenkedik s inkább a helyét, as Idejét ia ágyon hallgatja a tőrtént dobná s" aaon fcsadi, hogy: „hol volt, kel ama vo(tg Vagy ka hs^hes kŐU is. olyan {tárgyat aaemet kí, sssly tsoáás kellékkel birváu, s ujatságá^
lak látogatta tényleg aa iskolát, aa a aaony loW-Wa osak mm javult, akkor 70i76% réastsilt oktatásbán. Aa juság barmadrésse még akkor ia minden oktatás nélkül maradott,
A tanítók saáma terméssetesen ugyan-aaea fial—álló irányt kirótta, aminőt a ta-nalékrél tapasztaltunk 1869-ben volt Ma-gyaronaágban 17,76*, 187lbea ellenben\' 10,126 néptanító, kik együtt 6,637606 bt fövllislmsl huatsk, a aube a lakáé, éa tar mássetbeli járulék nincs beleszámítva, A tanítók kiképestotéeo Eötvös aoráia előtt teljesen éa baárélag a felekegetek kaaébea feküdt. Eötvös (világi, állami taaitéképes-dek folállitésáró; gondoskodott Hivatalba léptekor egyet sem talált, s mikor meg? balt volt 19—197 tanárral, 617 férfi, 244 női együtt 861 növendékkel 1676-ban a számok 22-re. illetőleg 242, — 1156, — 627 és 1783-ra szaporodtak fél. — Mindössze 1869 óta a kéjiezdékből 4583 okleveles tanító került b. Alkalmas tanerők hiánya népoktatásnak gyorsabb fejlődésének egyik legnagyobb akadálya. A képeedék szaporítása a hiányon lassankint segíteni hivatva van.
Aa elemi oktatás emelésére még as intézkedések egéea sora tétetett meg, melyekből caak néhányat akarok idéqai. A közoktatási minisztérium Budapesten gyárat rendezett be a különléle taneszközök elkészítésére sat
Mielőtt a felsőbb oktatásra átmennénk, még a kisdedóvó intésetekről akarnak megemlékezni. 1876-aanilyen intézet 215 volt 815 tanítóval és 18.624 növendékkel. Ami a középtan ódákat illeti, fejlődésük lényegesén mögötte maradt a népiskolák fejlődésének. A lop, melyet a Déehy féle fllaet.e részéből nyerünk, általában, nem valami örvendetes, a mint a közlendő számokból ki fog tűnni. 1867-ben Magyarországon 144 gymnázmm volt 868 osntály-lyal és 1442 tanárral; e szám I8f6-ig 147 gymnáaiumra, 951 osatályra és 1873 tanárra szaporodott, — A szaporodás, amint látható csak igen csekély mértékben illeti aa intéoetek számát, bánéit inkább sielen-tékenvebbül aa oestályok éa tanárokét. Aspnnan a tanítványok asáma, mely 1867-bon 33,908-at tett ki, 1877-ban 27,800-ra szállt siá I Igaz, hogy aa idő alatt a reáliskolák száma 21-ről S£ra gyarapodott, osstálysik saáma 15-ról 187-re. tanáraik saáma 191-től 472-re „ée m tanalók asáma 2661-tŐl 7197-re. — De vájjon van-e jógánk a reáliskolák látogatottságának o gyarapodását a gymnáaiumok látogatottságánál fogyásáért cserébe venni ? Nem I amint Ogy kis saámitáaból nehézség nélkül ki fog tűnni. 1867-ben gymnáaiumok és roáliako Iák együtt 33,997+2661 tehát dó,569 ta nuló által voltak meglátogatva, mig 1876-ban 27,800+7197 össaesen 34^997 Unulót számítottak ; az absolot fogyás tehát 1572
faMMftU,
Jó, hogy a magyar ifjúság, ahelyett, hogy inint elébb kiaárólag a „latin" életpályákra előkészítő gymnáaiumi tanulmányokra ssánjs magát a gyakorlati ssak-mák iránt is érdeklődik, melyeket a reál iskolákban tanítanak* Azonban, hogy a kö-aéptanodákba járók saáma egyáltalán fogy, oomorító jele aa általános Cultur-szükség-latek hanyatlásának Magyarorsaágban. — Ez oly tünet, mely allén a kormány nem tehet semmit —- Azon feltevéssel vigasztalhatjuk magunkat, hogy % nemzetgazdasági hanyatlás követkeaményéval van dolgunk, s hogy a ieltételoző okkal együtt ismét ól fog ooyésani.
Egyetlen reform, moly minden diósé-retet érdemel aa volt, hogy nŐnövendékek számára középiskola állíttatott A nyilvános oktatás esen tara teljesen parlagon bevárt; 1874 elÓtt nem volt Magyaromé-
nál fogra már előre megjelenti aa eset bonyolult voltát s fölmenti minden hoaaasb bevaaetéetől. Innen a sok bűvös forrás, li« get, erdő, begy, a molVek ogv-egy mesének, mondának kiinduló pontjai. Aa esemény folyamában szintén nem egysaer ne-héaségro bukkan, a midőn a jellem ée esemény ssorosb egy be valóságot muiit; de hát mire való a boeoorkáay, a sárkány, aa óriás la törpe, a táltos ló, a jós, ha nem arra, hogy a nép krónikásának segítségére legyenek? Biaony arra valók aaok, hogy a mese eaálait felbontkatlanul ösaaeflaaék, A ni egyébként a mese mondó ügyességén múlik, luaéa is ennkk fogyatékán. A nép azonban nemcsak a maga körében felmerülő tényekre aaorítkoaik, vissahangra lel benne mindaa, a mi őt közelebbről érdekli, éreahetőbben meghallja, szivéhez, képaalméhoa snóL
A nép a nemzet támaasa a a nemzeti igy egyszersmind a nép Ügye ia Nem meglepő tehát, ha a nép aa orsaágoa dolgokra Ügyel, sajátjává teszi, aa iao szerint való alakban kifejezést ad nekik. Legjob-ben megilletik a harotas, hőai tettak ée vég-takajlólk a vitázok, bármily oeetályból saár-tak. A királyi, méri Ma oaak oly
fontos neki ntínt a köavitéa. ka bámulatos Üttet vitt! végboa, sőt e meUottaat magaam említi ka aa vité as ártsa, bátorságban, erő-
atbagyja íelülmálja, Oda állítja a élért, mintha 6 volna ura, veaetője. Aaép a Hrtánslí alakokat szóhagyowányfcü iáiért s tebbáre a tálakat nyomban követő ISHmI kéamt magának róhtk egyeég* képet staiyei iijátaastf goadolkosásm&ttval saiaee ki Sat LÉaaiét Huayady Jáaoet,
XfoM na, Matfáoi MMlt, ■■ M
rályt »nd a asaga felfogásában jefoná mm, p| v«lt adu rn/MlKfn köaiéeek bői mi
gon nyilvánas intését leány számira, hol magasabb oktatást vohaiett volna, s különféle magánintézetek, melyek e oaélre törekedtek ea érzékeny hiányt nem pótolták kellőleg. A leány kHaáptanods, mely as 1874/5-ki tanévben állíttatott jelentékeny eredményt mutat PárisKan mókás, hogy a legelőkelőbb házak leányai is, "»"táp neveltetésüket résaínt pensionatnsokban, részint magán tanítóktól nyerték, a nyilvános viasgáíatot a vároeháaában állják kő, a saegéay leányokkal együtt a tanítónői oklevél „brevet d\'institutrice" megszerzése végett. A párizsi Botschíld leányai büaaka-ségüket helyezik abban, bogy a vizsgálatot becsülettel kiállják, s aa oklevelet melyet maguknak szereztek, pompásan nerá-máatatják. Nálunk oly sok párizsi divatot utánoznak, talán ssép honfitársnőim est a a ssokást is megkísérthetnék adoptálni.8
-A csikk végső fejesetei aa egyetemekről saélnak, érdekes csikkét a követ-k esőkép fejezi be a czikkirő:
„Mintán a Déehy\' féle (iratból oktatásügyünk haladásáról as utolsó tia évben tinta képet nyertünk, legköaelebbí\' vándorlásunk alkalmával élénkebb érdekkel és magaaabb felfogással fogjuk megtekinteni azon tárgyakat, melyekkel a közoktatási minisztérium láthatóvá igyekszik tenni áldásos működésének eredményeit
5307-5369/ n. L 1878.
Zalzraegye alispánjától
lUrdetBénr r<
A „Tortrix pillerianá" ssőllőpusztitó hernyó faj az idéu nagy [mérvben rnutat-kozik a Dunántuli kerületben, jelesül as eddig érkeaett tudósítások sserint Sopron Mosony, Vas, Bsranya. Tolna és Fehér megyékben s daoaára aa ellene erélyesen megindított irtási eljárásnak annyira elssapo-rodott és elterjedt, hogy esen rovar nemcsak as idei ssőllő termés hosamát képes igen éreshető módon leszállítani, hanem tekintve aat, hogy ae irtatlannl maradt rovarok nemsokára lepkékké alakulván át, eaek peterakás által ujabb és ujabb nemzáléke* kot hoznak létre, a.jövőre is a legkomolyabb aggodalmakra ad okot *
•ji
Pusztításairól fogalmat nyújt ae, hogy 1876. évben Versecsen a ssőllőket mintegy 15Q0 holdnyi területen annyira elpusztította, nogy ott nem cstJc ssőllő nem termett, de juninsban még levél vagy fiatal venyige sem volt látható, s as egéss területnek oly külsOÍe Volt mini IrlkapAn —
Ennek következtében a köaségeket önérdekükben esen vesaedelmes hernyó előfordulásr.i figyelmeatetve, sürgősen felhívom, hogy a területükön levő ssőllőket gondosan megviasgáltassák, és ha találtatik, eaen hernyónak öessegyüjtését ós elégetését eezkösöljék, annyival is inkább, miután a jelen időaaak, hol a rovarok bábbá alakulási stádiumban vannak, as irtáéra Isgalkalmaaabb, • s as esetben, ha esen időssak kellő felhaaanáláa nélkül mulaaa-ütnék el, kéeőbb, midőn a bábok további átalakulás folytán lepkékké váltoatak át, nem léteaik már többé egyáltalán mód aaok irtására.
A rovar iamertető jelei: hossaa mint-
ködésükről hallania, hogy egy-egy mondában teljes alakjukat aaemléltosse.
A nép küleőségoken kap, kegyeltjei ssálasok. termetesek) de karcsúak, deliek; a aaépeég egyik elengedhetlen tulajdonságuk. szikár, véana vagy oaak gyöngébb1 testalkatú hőst nem tud képzelni s furcsának találja, ámbár nem ritkán leleményes furfangossággal pótolja a külső lögyatko-sást, a mi azonban még nem vet véget a furcsaságnak, minthogy a cseles, fortélyos legény éppen o tulajdonnál lógva a legel-lenkeeőbo visaonyokba kerül, melyekben aa elszántság vagy erőhiánya ée n fondorlat kényszerűsége derítő, visszásságot kelt A testi derekaaeág a népre néave a lege-jánlatosb sajátsán. Aa erős, edaett férfiú adott alkalomkor mindig számot tartflht a nép pártfogáaára s a mint biaonyitékát saolffáf-tatja erője bánaínémü érvényesítésének, biztos lobot benne, hogy a nép fölkarolja, csak olleno no forduljon.
Minden falunak megvan a maga bőse, a kiről a vének dicsérőleg saólának, a legények tiaatalőlag nyilatkoanak, a lányok saivdobogya rebesgetnek. Délooc testalkata, duzaadó limai, he.yke magstartáaa tistosit-ják neki i tekintélyt melylyat irányában fiaolkodaak. 0 a bírája as össsetdaött vagy épan megverekedett logényekaak, kiket ha saóval nem esi tithat, köaéfök tág és akkor nloghanyásakodnak, — rá ftrmsdai aokogy sem manéaot Hogy a falu azája teli vas aa Uyaa nagyra termett 4őeéval, kiaovit* gatnunk fölöelegas. Mindon aaava, minden totto, minden smaja ktaiaájon foroc. Alig vaa aaa, koay ae emlegetnék. Menjen aa-láa világgá, kapja Ml a hír harangja s nínos a fal—Tankara, gyereke, s ki ma
\' í I w
egy két irantfmilér, iejs \'fekete, teate világos zöld; as oldalakon egyse fehér pontokkal ée a test gyűrűkön ritka saőrrel. A henyét magát oeak akkor látni, ha a saől-lőlevél, melyet faleméeatés előtt readotle-nül össaégönygyölit, saétnyitt#tik. ia akkor szem betűnő hernyó még aeon satátság-gal is bír, hogy igen gyorsan halad hátra Wé. -
A sikerrel alkalmaahatő egyedüli, eljárás a kővetkező: A j
A hernyód nkppali bnvhelyét, kéeőbb a bábok fészkét képeső rendetlenül öeeae-göngyölt és hervadt minó^gükaél fogva már távolabbiéi is falismerhető levelek kés ael leaaedendők, — nebog^ a hernyók kü-lönös mozgékonyságuk mellett eaokbél kiszökhessenek, késben öeeaenyomandók, s azután zsákba gyűjtetvén-alkalmas hal yen megégetendők. —
A gond azonban nemcsak a hernyók pusatítására fordítandó, hanem kall/ hogy eaen hernyó iepkéjénék petéji / ugy össse-saedeesenek és elégettessenek mint msgá a hernyó. ~ |
A hernyóból fejlődő lepke petéit a ssőllőlevelek felső oldalára csomókba, vagy inkább foltokba rakja; eaen petetoltok sárgás aöld színűek és némi gyakorlat után könnyen telismerhetők. A peték keresésé-sénél nem fiiak azon ssőllőket .kell bejárni, melyebben a hernyó aa idén pusztított, hanem a szomszédosokat is, mert a lepke a pete lerakására leginkább ae egéssséges és as idén a hernyó pusstitás által nem ssenvedett aaőllőtőkét válasstjs ki.
A peték keresését és össsegyüjtését már most kell megkezdeni és julius hó végéig több ízben ismételni, mert a lepkék nem egyszerre fejlődnek és igy a petéket sem rakják le egysserre és ogyidőben.
Ha a peték össsessedése elmarad, akkor a hernyó jövő évben még nagyobb mérvben fog pusztítani, minta mily mérvben az idén pusztított
Zala-Egerssogen, 1878 évi Junius hó 19-én. > %
Üvastics Benő m. k. alispán.
Helyi megyei hírek.
— Lapunk jövő uimában fogjuk megkezdeni a zalamegyei gazdaaági egyesület május 6-iki közgyűléséről szóló jeygzókönyvének és egyéb a gazdakörön séget érdeklő gazd. közleményeknek közlését; a mire előre és felhinti bátorkodónk olvasóink becses figyelmét.
— A n.-kanizsai ált ipartársalat által 1878. évi junius hó 30-án a „Polgár-egylet kertben" tartandó tüaijátékkal, ének, eaa-válás és táackoaaoruval egybekötött népünnepély műsorosain. 1. Szózat Vörösmarty Mihálytól. Előadja a helybeli dalárda több tagja: 2. Szavalmány a£3 még a magyaiok
lólag ki ne dicsérné. Már távoaásakor járta a sok jóslás, jövendölés, elŐremondás. milyen „fene gyerek1, „legéuy a talpán" válik belőle a nagy világuui; mindenkit csodálatra fog ragadni s most aa orré ssállott hír jóval tuíosva oly magasra emeli a falu hősét, hogy a nép osak ámulva-bámulva bessél róla s már el sem hiúi, hogy a maga köréből osuporodott olyannyira."Aa érkoaett s álmélkodva fogadott érteaüléaek még inkább sarkalják a képaeletot a a mendemonda annyira magnaporodik, szövődik, kikerekül, hogy idő folytán toljee történotre ébredünk.
Toldi Miklós is ilyen falu hőse lehatott Olyan munkát végzett mint akármelyik paraastlegény, csakhogy nem volt homráfeg ható gyerek, aki malomköveket emelgetett volna, a ki ugy kinyajtá a nyomó rudat, hogy a karja meg se halott Igaa. hogy nomee embernek volt fia, de a foglalkoaás, aa életmód levonta Őt a nép kösé. Társsi a béresek valának s ka a falu tulajdonképi népe között nem ia forgolódik vala, a mi alig hihető, mégis oaak a nén volt tanain ereje saörnyü voltának a osakis oa érdeklődők iránta, aa tövé saóboeoéddé. Tehát már otthon a ritka jelenségek köaé tartoaék a minthogy termete, ar^O, elssántságs képeste okát a osoéáletnah, melylyel feléje néztek, róla aaólfottak, tiimlaőatm. hogy aaft-lőhelyének otthagyta után egyedül a tulajdonok lakottak aaok, melyek kóborlásábaa, kalandjaiban a főeaamnet játonák vata. 1 fala mm ugyan wm leshotte mag kfeabA mit müvak vándorntjában, de aaért wm látta híját a hsrmondának, a ki kandi aj.
ságvágyát ........... A kán népe. a bé-
reoek, saolgák nem laalas^áiih el egyea* len ojor slialaMl sas, kegy Bkiaobb gaa-
Istene" N. E mfkedvelft artéL S. ,Hs téri lelkedet" bordal, ^mkbáa operából, négyss hang. Előadja a helybeli dalárda több tagja 3 A Veanv tflsokádóbegy kitörése a láva\' rohammal, itt még im látott gyönyörű és nagysaerü látvány. 5. A hold felkelése ve-aéromllagávaL IS Olymphiai élő aágyalak közül a Hjymnus eléneklése kieéretében. Mindkettőt rendeai Verhás Sándor ar. Sat követi: táncakossora fényes kivilágítás mellett, melyen Horváth Lacai jól renduaett zenekara fog közreműködni BeWpti-dij sse-cpélyenkint 30 kr. A jótékonycsél1 tétínte-téból szíves felül fizetéseket köszönettel (s-gad ée kirlapilag ayagtáa a raadasőség. Kss -de te pontban neti 8 érakor. KedveaŐtUm idő esetében aa ünnepély jnUus 7-ére ha-lasztatik. Aa inartáraalat a népmulatságát minden rendű kőaöoségüak figyelmébe ajánljuk, s hisszük, bogy ép oly fél fog sikerülni, mint aa utolsó népünnep, mely közönség ünknek még éléns emlékezetében
— Mai szánunkhoz vaa mellékelve a Franklin társulat lap és könyvkiadványáról ssóló lajstroma. I— E kiadó társulat kiadványait elég egysserüen figyelmébe ajánlani olvasóinknak —
— Horváth Gyula ssombathelyi ügyvéd ur előfizetési felhívását, a „Zuhany" cjimü dunántuli képes élcslapra, mely julius 14-étől hetenkint fog megjelenni, mellékelve vasaik olvasóink. Horváth Gyula ur magyaros samatn, humoros styljérŐl már előbbi vállalataiból is ismeretes. Jeles tollából tehát érdekes közleményeket várhatunk ea élcalapban is. A lap — mint as előfisetési felhívásban kitUfiik, ellenaéki szel lemben less saerkesstve. —
i — A keszthelyi népiskola rom, kath. tauulóinak f. hó 20-án — űrnapján, emlé-kesetes öröm-ünnepe volt Ugyanis ezen napon lőn felssantelve díszes kék selyem aásslójuk, melyet a jótékonyságban kifogy-hatlan Tolnai gróf FestetichTassiló ő nagyméltósága ajándékoaott e város nagyreményű ifjúságának. A ssenteléei ünnepélyt 8 órakor sat mise elősé meg, melyen a tanuló ifjúság s tanítókon kívül jelenvolt: a városihatóság, ss iskolaszék, a gymnásium tanárkara, ssülők s nagy számú közönség, A saentélyben levő aássló mellett a zászló-mujm; Bslás Arpádoé ő n«.gv«ágs, P.iesznák N. k. a. s angyalarczu, fehérbe öltöaött ko-ssorns leánykák foglaltak helyet A mise elvégződvén, Svastice Károly apát a sássiót fslssentelé s aa első sseget a sássló-rudba a „ssant háromság nevében" beUté, Utánna a zászló-anya „Magyorsaág védass-saonya-," Kugler Nándor város-biró a király*, Bálás Árpád sa adományoaó gróf úr, Nagy Sáúdor v. tanácsos Kessthely vároSf Pölta Pál ig. tanító a népiskolai tantestület s a tanulók nevében ütött be aaeget Ennek megtőrtéaeto után t Muraköay Pál sogéd-lelkéss, a tanulók hitoktatója, a gyermekek \'elméjéhez mért nagy szabású ssép ssónoklatot tartott Basel az ünnepély véget ért. Sorainkat aaon őszinte óhajjal Bár-
dájok" sonáról egyet-mást nagyitásképtn el ne rogéljenek s es elég arra, hogy a a nép a^ hallottat tovább üzzo-fÜzze, csinos kis mondává penderítse, moly szájról-zaájra jár, faluról-falura törjed s egéss vidékekot meghódít Akad aután agyén, kinek a monda megtetaaik s ki sajnálja nyomtalan elvaaaé-sét. -
Kétségbe vonhstlan, hogy a lagtotaae tősb s fontos, emlékoaetos tárgyú mond 4 k is osonkulnak, rövidülnek s végkép eltűnnek* A nép osak ugy talajt mint aa egres s minél jobban távolodik a monda keletkező idejétől, annál többet ojt el belőle, mig végre ősapán törodenatt msxadványokat om-agat s nem ritkán aa egyes mondahőeök-nek osak nevét tartja mee. Mért féltjük legújabban annvira a népdalokat, mért gyűjtjük oly sietősen a nép életének legcaeká lyobb mozzanataira vonatkoaó adatokat, népies mólásokat ? Mart a tanasatslái állításunkat erősiti s mert \'vaaaak nemaotak, molyok elhanyagolván népköltésao töket, ilyennel nem díceekedhetnek A Toldi mon dából a követkeaő népi töredékhagyomány maradt ráak:
Hirn Toldi Miklós arós vitás vsla,
Budán sgj kapebaa fttgg aUg vss eldsls> sem több sem kevesebb, mivnl aa, ami talán jelenleg saég Nógrádmsgyébeo belőle iamsírotoa, aam mryéb alsktalea. saakado-aott mondamaradéknál s igy KMnottal tartósunk Dloovai Péternek, ki asir a maga kovában is foaaUdonott Toldi meadát igy a hogy msgörikÜi «-
tok tet Istsn éltssss heh Ttodé arat * ük tanügys javéra 1
•okáig gróf Feete-a s kűlflulisn an-
Pogáayvári.
u) ás elmúlt toP*ksAoa.a helybeli kftaeégi leány- éefei-il leányiskola kénimunka tanítónői a taait-véaftk által kéanitatt kézimunkákból kiállítást raadaalsk a népiskola helyiségeiben. As sfjsaeiű harisnyától, s legfinomabb fehér ée avöngyhimzéeig mindenféle nfi mnnkák voltak in kiállítva melyek nem-mak s tanitéaők szakavatott ée buuré te-aitéeéról, banem a tanítványok rendkívüli laergaimáról ia taaaaágot tettek. Habár a tanitéaők mindegyike meleg elismerést ér-dsmel, még különösen ia kiemelSadőnek tartják Bereca Imréné felad leány-oeatályát bal a különös isléeeel készített női kési-munkák nagy mennyiségei a sok látogató ■éllé figyelő* felkelté.
— Rablógyilkostáo Vidékünkön rab-iégyflkoeeág történt s a mennyire eddigelé értesültünk. két Stáfejr borkereskedő, i kik s vidéken bort vásároltak, annak meg- J történte után a borvásárlás aaubelvérdl el-távoaván, útközben orrul megtámad tatának. Aa egyiknek életébea hallomásnak szerint, vsfi remény. A tettesek erélyesen uyomoz-
- (Ügyvédi Iroda megnyitás.) Győrffy János ur, kf aa utolsó években a kir. tör-vénysaékaél joggyakornok volt, letévén aa Agyvédi vizsgát, e a sala sfsrsssgi ügyvédi kamara lajstromába felvétetvén, ügyv édi indáját Bfagy-Ksnissán megnyitotta, erre \'vooatkoeóleg a köve(kezd értesítést bocsátván közre s
Van aaerenceém tisstelettel értesíteni, hogy ügyvédi irodámat Magy-Kaniasáa a Kmsltttu ntcaábsn (saját házamban) megnyitottam. A közigazgatás és törtéjnykeaés terén több éven át szerzett tapaaatalataim alapján bátorkodom felkérni, nogy netaláni peres, tagv peren kívüli ügyeiben becses ni-zalmával megajándékozni méltóztatnéa.
Győrffy János
\' « köz-! ée váltá-Qgyvéd.
A ritka eaorcalömmsl és ^núnkasrŐveí feruháaoU férfiúnak aa uj pályán sok sse-renosét kívánva, ajánljuk öt egyssersmind melegen s közönség figyelmébe.
- Schllllnizky Károly, derék ksssths-lyi vendéglős, még a magasabb igényeket is kielégítő osinos, s slég jé berendesésü aainhákat épített, mely már teljeeen késsen is van. A ssiní-előadások csak julius hó l-$n vasaik kezdetüket. Mikíósv Gyula iön ide társulatával Ssembathelyről — Midőn Schil-ünssky urnák áldonat kéasaégeért nyilvános köeaöoetet sssvasunk, őssintén óhajtjuk, hogy nasafiaa buzgalma megérdemlett jutalmat nyerjeu I
- Uwlnoer József által Keeathelyen jun. 10-án rendezett hangverseny kitűnően dksrűlt A gonddal összeállított műsorosat minden egyes darabja kitűnő precí sióval adatott elő. Belányi Tivadar polg. iskolai tanár Nyilasi 8. .Bűnös éjszakáját" szavaié aagy tetaaée mellett; osinos virágcsokrot Is kapott. Molnár János i. kath. kántor kitűnő csérdássival fslvillanyoaá a saámu kösöp-séget. Beek Berta kisaassony saép éneké-tel nyert tatesést. A karok s a többi kös-remőaödők is nem várt sikert értek el. Záradékul Sokstaiu Móf ur Nagy Kanizsáról énekelt nagysserü baasus hangjával egy
Talány. Di
.fittén s H-Bttsr tét kall Mi* aladsa Haraacet! KI esas atuisa Mlaé karókra | Fel, tl halál f Anyalek!*
solo dalt oly kitűnően, a milyent Kesstks-lyen hallani, a saó saoros értelmében lit-kaaAg. A hangverseny órakor véget élt
Plevnai.
(IsksIsJ értesítés.) A tanoleaaí gaa-dasági telaőbb népiskolánál aa évi vizsgálatok f. hé 24-től bezárólag 90-áig tartatnak meg — 80-án a zárünnepély megtartása, bizonyítványok kioaStása és a tanév boaáráaára. -
— (ksiális.) A tapolczai gaad. teleőbb népiskola egyik elaŐ osztálya növendéke, ki eaért egy ezüst frttal jutalmaatatott a következőképen irja le aaon Uvasai mulatságot, melyet a tapolczai különféle tanodák növendékei a tornahelyiség felszerelése végett randeatek. A derék tanuló e dolgozatáért egy ezüst frttal jutalmaatatott Megérdemelte Mi pedig elismerést saava-zunk a derék Friedmann tanárnak, ki _ a | mulatságot ís Üy nemes tevékenységre bírja , felhasználni A dolgozat a következő:
A tapolczai gaad. f. népiskola alsó udvarán lévő torua eszközök niányqs volta, a tanuló ifinságot arra aa eezmére hozta, hoty egy aöaös juniálist rendez, a ;torna-helyiség felszerelése végett. E szándékát a tanuló-ifjúság a tisztelt igaagató úrral közölte. ki örömmel avval a megjegyzéssel beleegyszék, hogyha a többi tanoda elöljárói u beleegyeznek. Ezek is beleegyezni vén, egy rendező bizottság válaaatatott, kinek elnöke Weiss Lajos volt; alelnöke Kemény Ignáca, Volf Gejza; pénztárnoknak válaaatatott Leesner Mór. efenőrnek Ber-gar Gyula; a rendező bizottság tagjai lettek : GögöS Gsjsa, Kohn Ignáca, Schwarz Jenő, Kjein Simon, Gráf Márkus, Sebestyén GvuU Ács Jósset, Lustíg Mór, A meghívók kihordásában érdemet szereztek : Gráf Már-kos, Haláaa István, (Ke^zi, Gulács, B. Tornaira) Gubján György, ,Gréf Gyula (Ba-poska Hegymagas, Szigliget Tördemitare) Gráf Márkna, Kohn Ignáca (L. Tornaj. L. I Istvánd Nemes Vita. B. Ederitare) Gögös Géza, Ács Jóssef (llaláp ée Diazelybe) vitték a meghívókat
Vasárnap junius hó 2-án \',10 órakor a tanodák tanulÖ ifjúsága uját tanodájok-ban összegyűltek ée 10 órakor a gaad, t, népiskolába fsljöttak és aaután a három ! tanoda taauló-ifjusága aene és dobsióval kivonult a biliegei -erdőbe. A menet szé-!
ur 40 kr: Löflmann ur 40 kr. Gesl Her-mann uP 40 kr. Gidró albiró ur40 kr. Hagy Aladár ur 40 kr. MilossávloVich telek könyv-veaető ur 40 kr. Saékély Emil ur 40 krt ÍR. Frisch Lipót ur 10 kr. Laeaka ndópéna-tárnok ur 40 kr. Verhovaí Gyula ur 1 ft. 40 kr. Nagy Sándor ur 1 ft. 40 kr. Lukács Gyula 80 kr. Bohán berezeg 40 kr. Hírach-ler Lipót ur 60 kr. és végre Wolf Sámuel ur 1 nt kiknek as egylet nevében^ Megkülönböztetett pártulásukért ezennel köszönetemet nyilvánítom.\' •
Pollak S.
— Nyilvános köszönet. Szivem suggz-latét követvén, sietve ragadom (bllamat a I nyilvánosság terén is kifej eani mély köszönetemet mindazok irányában, kfk L hé 16-án helyben rendeaett hangversenyem alkalmával nekem mind mdvésaeti, mind pedig a külső rendeaést illető réssében némi szolgálatot tőnek. —
Első sorban is Oezmüködő miibarátaimnak rovom le mély köszönettel ^erkölcsi tartozásomat, miután esek a . Isgblőzé-kenyebb szívességgel mindegyik kiváló má-ereje szerint vállalták el szerepöket.\' Klug Jóuef ur, e .helybeli polgártanoda énektanára , ritka képzettségűk a zenészet terén, aa előadott darabokban a zongora-kíséretet execut^lta, dicséretes tapintatossággal. Hoffman Jakab barátom, a Marczaíi kántor ur, jelesen oskolásott énnekkarának egy részével eljőve, és a darabok fitenyve-aényletét, amelyben ea kiteij edt hírnek , örvend, oly szabatossággal vivé, hogy az egész | közönség tiszteletét megnyeré — Molnár*! Jánoe ur, tisztelt ügy társam helybeli r. k. kántor, éivezetdus intermezzot nyujtá nagyszerű zongorajátékával, mely minden jelenlevőt tapsra ragadá. J&ckstein Mór ur. Nagy-\' (cánizsai israel közzég alkánloy, a darabok-baasus réueit fényes- sikerrel vivé, ki egyszersmind irántam aaon neinéskeblüsé-get tanúsította,hogy tőlem uti költségét sem fogadá el, miáltal mint hivatalnok analögoút adott érdemdús községének, mely is nagylelkűség tekintetében egész országunk izr. községeinek mintaképül szolgálhat Bel lányi Tivadai ur, ssavalattal kedveskedett a tisztelt kösönzégnek, melyet is finom előadása által réssére hóditá. Szeitz Károly tanár ur, ugy ssinte Hirschler Jakab ur a te-norréeaben jó eredménynyel szerepeltek. Végűi a kar-ének sopran és alt. haneban, helybeli és Marcssli fi- és leánykákból ösz
Irodalom.
Mulattató ujiág a magyar nép némára. (Folytsiss)1 • íme — csak nsgyjábél is fslmutatvs — ilyenek aa olvasmányai a magyar népnek. Ilyesmikkel táplálja lelkét, elméjét as diadalaiban\'
nép, mely efkölesű, sohasem alji
pen volt felosatva ée sorrendben voltak a szeállittra, egész odaadással éaskeltek, és sászlósok elhelyezve és általános tetszésben j feladatuknak buzgón feleltek meg mindnyá-részesült a menet Vendégek ssép számmal - - -
voltak jelen. E sserény mulatságot jelenlétük által eaerenceéltették többek köst: Gróf Deym Nándor, ífj. gróf Essterbásy, Bohán berezeg, báré Békeffy atb. A mulatság nagyon kedélyee volt A tanuló-ifjoaág j es a vsndégkossoru jó kedvben különféle táncsokat tánczoltak. Volt szavalat is. Késő eeta oealott fel a társaság és as ífjnáág, aaon tndattal, hogy a juniális napját jó kedvben töltötték. Ea alkalommal sajnálatomat nem mulaaatkatom sl kifejesni Kesaler tanár ur távolléte fölött ki betegsége miatt nem vehetett réeat eaen tavuai mulatságon. Egyúttal kössönetet mondok t igazgató urnák valamint a t tantestületnek, amiért a juniális létrehoaáaábao oly szívesen fáradoztak Végre me\'léklem aa igen tisztelt te- p ntUm ^^ér^ ingyenes lül fisetők névsorát: \'Gróf Deym Nándor i [teogodáse által anyagi előnyt nyuhának. ur 1 fonntöO krajcsár, Ifjú gróf Ejzter- As fatmutk igazság szerint meg kell adni háay ur 60 kr. Bohan bercaeg 50 kraje. korouáját, e szerint nem mulaszthztom te-Csendes Jóssef 1.60 Virius Vincze 1 00 hit Q helyütt u nyilTán registrálui, rnisze-Vioaa Bók 1 frt 60. Marton Gás^ 60 kr \' ueriat 0 Usztelt család, egyesek, egyletek Leesner Jósssf ur ée neje 1 frt. 2 gazdáss^\' a réB£éről megindított ne-(Keszthelyről) 1 ft. B. Putheam Géaa ur 1 mb| é| jötékouyckélu. intézkedést mrndig trt. Bruoknerné asszony 10 kr. AustarliU j je„iae|egQbben és a legnagyobb elősékeny-Péter ur 10 kr. Frisch Bernát 10 kr. Fnsch §é j pártol:a A társadalmi életet pompás Jóssef ur 10 kr. Fridrioh Ferencs ur30kr , kénye|inC8 ós a legfinomabb ízlésű igények-Milossaivlovita Ernő ur 60 kr. Székely Emil I Qek megfeieij ^6dou berendezett kávé- ée ur 60 kr. Thury László 60 kr. Lasaka Náu- | óbb millatut6 caamokai által lekditeni
)an. Beck Berta, ^oiegel és Weisz Kata k. asszonyok eo.ló és auetben ís énekelvén, te-hAt, a névlegi lelemlitést megérdemlik.
Fogadják tehát mindnyájan tisztelt és kedves műbaxátaini közreműködésükért mély köszönetemet, és vegyék jutalmul azon édes öntudatot, hogy ösaműköd *ünk. művésaeti része, a tissielt közönség arczárói vissza-tűkrSaődő megelégedée uerint, ítélve sikerült.— A hangverseuv érdemleges bírálatába mint rendeső nem bocsátkozhatom, mert eat aa illőm és S szerénység tiltja, de bátran teheti eat akárki más. —
Másod sorban pedig lekötelezve érzem msgam as .Amaaon" szálloda tisztelt ven-déglőse ZsiUinssky Károly ur, a saó való értelmében Amaaonszerfi hitvese és nemes
N
Kassát rajpi) 1 ^aaipsml;
Itt Aa nár ás iisMi. Mladsa eemss
„Vőrfls tsluii katoilyikrat Hidsf vasal
pnktat
OMSsaitafc Mlaé kakmta: htotol U
Mfisr*
He*, topefc to
Mira.uT.it
SS\'
ir
fidk
dor ur 60 kr. Békeffy hadnagy ur 60 kr. Fromberger M. kisasszony 40 kr. Gottlieb I ur 60 kr. Leesner Adolfnő asszony 60 kr. Fark Ferencs ur 60 kr. Lőwentritt doktor j ur 60 kr. Saabó Káplán ur 60 kr. Saanr I Antalné asszony 60 kr. Kohn Sándorné 60 fcr. Svarca Sámuel Devecserrdl 60 kr. Cza- r páry Boldizsár nr ,60 kf. kiknek kedvee tanulótársaim nevében ia köeaönetet mondok snieee pártfogásukért A tiszta {övsde-lem körülbelül 40 frt
Leesner Mór a tapolczai gazdasági felső népiskola L onstálybeíi tanulója — Tspolczsrol véltük s kővetkező se rvkst: A .tapolczai iparos ifjúsági egylet8 által folyó hé 10-én tartott .tavaaaí mulatság8 Eltekintve, — hogy Verhetni Gyula képviselő jelűit ur e napon tartá program-besaédét a váméban, — mely körülmény nagyobb saámu köaöaséget otthon tartoa-tatott, — de a kedveaőtien, saelee idő dacaira is* — meglehetősen ^került, ameny-nyiben a vendégkossora ssép és válogatott volt és s rendesőeég minden tekintetben helyt állt; naak a zenét eeerélte fel, a midőn a keszthelyi helyett a tapoloaai sene-kar kttoemlIBdését vette igénybe, mi aaon-ban legkevesebbé sem ekenett hátrányt, mert síiisinh. különösen a táncadarabo-kat, teljes megelégedésre kunták. Este felé Verkevei is, filMelitei; Lukács Gyula, Megy léMsr és Fakh Gedő urak sriata sJtotsgsMsk bénáinkét — ▲ swmteég é\\\\m 12 érakor befejaaődvén, aa egylet ja. 88 firt 80 kr. jövedelmet eredménye-Belépti dijíakos felfllfieettok : Svaroa urébkv, floCmsaa Sándorné asaaony 10 kr. Oeltlieh Már w 40 kr. StaiaerMikaa ur 19 ke. Békeiy ItoáeMV ur 40 b. Frisch Mt stoeTtO kr. etfasr Báader m 10 kf ÍM Ííii|mI sssa. » kr
és élénkíteni busgón törekedik. Jelenleg is mét jelét adja aa által érintett áldozatkész-Bégének, misserint roppant anyagi áldosat-tal járó színház%épitése által a város disséra és a kösönség élvesetére Thália papjaiqak oly pompás oltárt emeltet, mely válóban-a város dísaére szolgálnod.
E szerint tehát a városi köaönáég erkölcsi ée jogi ssSmpontból lekötelesve ém magát, e ssép és a társadalmi életre! üdvö-een ható törekvéet azzal visaonozni hogv kedélyee ée kényelmee vendégcsarnokaítlehető-leg látogassa és népesítse.
Végül nagy tiastaletemet fogadja ama kösönség, mely engem adott hangversenyem\' alkalmával réaavéte által megtisstelni mél-tóstatott Keszthely, 1878. juniua hó 20, Löwinger József kántor.
— Magyarország él s Nagyvilág 2b tk ssámánsk tartalma:
flsövsg: Hoheoaollern várkastély. — Egy muzsikus halálára. Költ (A.] Fénves hissmág. Regény a magyar térsaaalmi état bői. (Vértséét Arnold.) XXIV. folyt. - ()•-római bikaviadal. —• Frigyes Vumes német trónörökös. — Berlinből HL Oáar-kess családok meneküléee. — Sgy eeyp-lomi királyleányé Történelmi regény. (Irtat Eben György, fordította: Hnsaár Imre.) XXIV. folyt -VásánUpí levélt Ujsssdő-erseág. (Poné.) H Adakalékbe, 1L (Fer-ray Arthur.) - Stfnh. (Ba—d Óriási snamóesák. — KUHHIlk. - Ssórtjtv. — Sakkfeladvány. - Sssrkeeatői Üzsnetak.
Babok: Hskewrtllern várkeetély.-Frigyes Ttlmos német nénűrűkis, — Berlini képok. DL Aa aj várta Opera. Kir. ■rákén. - Oaerkess toajádok futása. -Oerómaí bikaviM — Óriási mmtmék
tiszta romlatlan sohasem durva so-\'hasem* trágár. Még a síkomlósat még a kétértelműt ís kerüli; ha mond is olyat, mely az irod^jmi nyelvben nem járná méf kimondja nyiltant kerekesen, egyenes nyílt lelke -Szerint. Meséiben, a vérfagylalónak, hajmeresztőnek nyoma sincs: a csűdálatoS természet felett való elég bőven megakad bennök, de ezekről-tudja, hogy nem igaz, tudja, bogy mess. Dalai és meséi tehát világosan mutatják as irányt, melyben a magyal nép lelkéhez szólani, lelkét a mivelő-dós ösvényén veaetní kel).
A ponyvairodalom azonban valóságos métely, valóságos eikölcá rákfene, mely népünk elméiét elbutítja, lelkét durvává I teszi, erkölceét aláássa. A ponyva megtflő | betűje a nép mivelődésének, útját, állja előhaladásának s riiég vele eaületett ép ízlésének is a nyakát tekeri. A mit papjaink a kathedrában, tanítóink az iskola falai közt építenek: a ponyva egy lábig lerontja.
Ila utánna vetnénk mzgunzzt, nem egy rabló betyár életéből kimutathatnék, hogy a-ponyvárol került históriák olvasgatása ízleltette meg vele a betyár életet s aa vitje as akasatófára
Es- a ponyva irodalom belső béllésének : e tartalomnak tökéletesen megfelel a nyelve is. A ponyva nyelvénél valami aaömörletesebb, hitványabb nyelvet emberfia még nem láthatott a nap alatt Valami Naplopó Róbert (bárcsak ne tenne egyebet a naplopásnál) irta a Hásassági mézes hetek csimü eszeveszetségét. Ez az igazi Naplopó így ront neki nemzeti nyelvünknek: Ép most jött a féri a bortól Részegen\'s mint hold tele, Egy rekedt asszonynak nyelve > Kiált: Itt vagy már részeg malaca ? A férj erre azt felelte: Oldalburdám mint látsz." De az efféle otrombaságok még nem ( as öregjei közül valók .... Nem Korbácsot, nem somfa-husángot —• cserfa-doron-got érdemelne ez a léha nyomorult nép. Saennyes kezök nem átallott hozzá nvulni még Arany János Toldiához sem. Béka-nyuzó bicsakjukkid végig-hosszig szabdalták nemzeti irodalmunk eme gyöngyssemét toldozva, foltozva^ csoukáu elnyomorítva vetették a opnyvára a Uagyar uép elé.
ía ezzel a inételylyel^ alávaló gyim-gyommal, és nyomojult garázdálkodálko-dásszl uem törődik senki. Városunk ható^ ságai felügyelnek aa élelmi szerekre: a* éretlen vagy rothadt gyümölcsöt, a megromlott bust, a meghamisított tejet elko-bosaák, bogy a nép testi egészségének ártalmára ne lehessenek — és a lelki egéss-sége\', as erkölcsi megrontó, as elmét m*g* mételyező ponyvairodalom termékeire ügyet egy csivalló lélek se vet
Akadtak ugyan egyes buzgó emberek, kik a jobban-jobban elharapódzó bajt felismerve"— útját akarták állni. Népies olvasmányokat indítottak meg részint havonként megjeleuő fűzetekben, réssínt apróbb köuyvekben. Ennek a dicsérendő mosgolódásnak fő-fő bökkenője. a» volt, hogy legtöbbnyire a vidékről indult ki, nem a fővárosból; másik bökkenője pedig ss volt, hogy ritkán találták el a hangot, m$| ritkábban a nyelvet, melyen a népnek írnunk kell. Aztán magasra is szzbták munkájuk árát, e mellett nem is esett a nép keze ügyébe, hogy könnyű szerrel hozzá juthatott volna Do tisztán pusztán füzetes vállalat még a legjobban lercsélirányoeab-bau veaetve js nehezen vethetne gátot a ponyvairodalom gomba módra tennŐ gisé-nek-gaaának.
(Folytatása köv,)\'
Vasúti menetrend.
Érvényes május 16-től 1876
A buda-pesti idötmutató ólra Bierint,
indul Kaslzsárél Vonst hova:
iiím Omwre iáé.
205 Eiré t.Moliaci,Dóm üovir s Finmébs i 48 rsg. 315 ~ \' || 8 aO ééta.
212 Bnda-PőMre.......* 58 re*
SQS ....... . 1 6 déla.
201 ...........11. tO sm.
818 Bécsbe (Szombathely. Bécs-üjhely felé 6 8 reg. 801 U 48 ssts.
315 Sopronba 3 88 déla.
208 Trlsssta* éi Pngerfaofon bnsstll
Qráci és Bécsbe 4 60 rsg
102 2 47 déla
Érkszlk Kaniztsrs honnét:
218 Bsték, Mohici, Deaboréra Fiaméból 1 >41 délu. 801 \' „ N „ . . „ U 11 sstf 208 Beds PssMl 4 80 na.
201 , 2 6 délu. 211 ti , 9 44 tsfce lléBésból (8iomi»thei; Bécs-Ujhelj) féléi 10 27 sst* 3ÖI „ / M 4 6 rm. 818 űsoieebél 11 88 ééb tU Bécsbél fitáo. Isiben, ftrsgeftof
fsW 4 12 reg
202 Triast- éa Bécsből , . „ 1 » éfa. 801 m és VIllMbból t. ,. 11 — «6*T

Különös nyomdai akt*
dályok miall lapunk mai sxi-ma egy pappal megkóaeH,
• Felelős uerkesxtö; ,i HOFFIálNHÓK
t* Cw
pH MUsI ! luSsf
«n iák
HIBDE T É S E X : 1
__]f v
HXKKHKyXKKKKKKlKXKKXKiatlKKMUMHHkkM @XX3O0G0Q00G000««0öC OOÜGO9QO<0
| Umrath ós Társa Prágában, l g Piítraflf T
Mezőgazdasági gép gyárosok X I (fjL > jDr[Tjl \\ t X
S ajánlják, a szilárd kivétel, könnyű járás, nagy munkaképesség, és tiszta csép-8 " \' ■ \' \'W
8 legelőnyösebben ismert, ugy rámán álló mint kerekeken járó 8 9 A palini ^dalomba* lévő pallni puiztán f. évi Nov. W
M o M l-re a tanítói állomásra pályázat hirdettetik. jjr
8 J, fP---------------® 8| Folyainodök csak is nőtlen b tani tóképesi tettek lehetnek, Q
raíftjfT H —__[ < kik a magyar b német nyelvet tökéletesei birják : K
8 * j^sSEi^sCt\' o ■ k k 500 íorint 8zabad ítká8\' kold I
kézi é$ járgány-cséplökészületeiket S, A A fctya®®.^0* folyó évi augusztus íö éíg a p&iini *
ff 2 | gazdasági felügyelij&éghez nyújtandók Se. I
W 1-töl 8 ló, vagy ökörerőig. 8 M • * í I \' * l \' - jE^
Továbbá készítünk különféle nagyságú és elismert jó minóségtt J £ g Plliü, Jtítoius hó 1878. .514 1-6 W
itisztitó rostákat kul^oricza morzsolókat é8szec8kavágók|it.|l X Pft|j||j g(V/i(lftSÍgÍ l(?IÜg) ClíSCff. 0 " \' I kép6B 4rí^yzékek ingyen ée bérmentTe. | (gxjööoeoeeoeöec^
uiuU -!„«» |
* Ü * l|Mis" -III 4 . 1 <. \'llísri^lliiilj0ii:íipf üáj f ?
1 • .llJiilf • 2|5 1 1 1 ppf^i Jtó® lÉlÉÍ l3 -
flip S o^a^ - « <M a KSiDt i 15*2.5\'"it i-SllsJ-6 -oísf? X\' •
$ íátf&i Ma\' WyéáfönL nll WUtfí I-« fIaMilIHh ; s ffi - pftil yiii FVsWfli ítgiffwi|;ik 1
*Jf M "» ad« > l ei - l S? <Wl&. ( \' « 2 . _e c. —-■= - i 5-u -.T— c _ <-„ si - c-.tí^rai: — Co- M O 11
W !m*2*, III. 3-;«|T rjWIráfiflOSpiBSIfcl líliö®^iillá J !
rn^^^mm^m feu - ■ , -1 - Jiu T ur r u^^jfc
ROBE Y fe TÁRSAT hirneves gózcséplögépei,
EOBEY
E8
TÁRSAI "
LINCOLNBÓL (A a g o li h o nban) Zálld Bü D ATESTB N
BUDAPESTEN. IMM
Első raneu jó birrek Onr -ndő m
» \'X Iroda: Oyár és raktár: ^Sg^BBIB^^^T 1 arilloda a Duna m llett, a gőaha-
nBfi^^B /X Üllői-Ut 1 8. JX Rákos-utcz a 7. sz. 4® I jó kikötóhelyp ko .elében, a lege^
ajánlják országszerte legjobbnak ismert 1 lej.\'ánsabb és legf« rsalmibb váíos-
tü zanyagot megtakarító ^rnSmT !
• \'^\'^BSUVjSuB^„ szén, & és sz&lm&fbtéire berendesett 1 i 11 rinttól kezflvo féljebb, elismert j
GrtKTlOKDOXYAIHAT
fellllmulhatlao és báma^ly ídöjíir/w» rinzonnak legjobban sllentálió (0m ssolváUt mellett.
rasgerendás cs#plőg>ép©,iicet ;
•sabsdalmatott magán eteti saerkesettel vagy anélkül. Kazal-építőket, lójárgányokat, kézi oséplögépelket, kaszáló és arató *zá\\U da tulaj. Ionos,
gépeket. Malmokat, azeoeka éa répa vágókat, Bakériéle rostákat, trieuröket és minden más agasdasági gépsaakmába vágó ^^ ^aaaaaíah^ essküseikcl lÜndenueinQ ja\\itások gyorsan és legolosobb&n teljesíttetnek. Bivebb tudósítással isárjegyiékkelsuvesen awlgálnak: Wtf« iWIRriWWVf
ROBEY és TÁRSAI Budapest, Üllői ut L szám I
|==1f -immüim
IIIÍ^ÍUBéM ■ 090 gép-ée rostalemez-gy&rnokok O O ^C Jirív ^
DuHonüofün I /JL. Wapsst, Mirgi bid közelében OCO Q gzegremlazer. k
ii DUUduKvilC ■ ! □ M «i4»lj4k a mér kiaalfi Mésjrf koiatk tíbb p*4aaáfi kiilUtiaáa rtnnjié U Cl \\w ,}
■ n HMé,ér1*U6 i,\'"\'x ^^Q ^ | t^Q !^^ilatn rtgr 1— 4 ríwtó- | |
\\ A mért ■ 0Ő01 ^^^^^^^^^rjeiket, ^ ^ |! cximon&dófcs^ ^ ^!:
1 olr*ó urihs — I C> / (k.*^^.rtér^x-íyi*r»k —fen«i»u 0 0 Ph. M&yfart & l#o* iV
2 wü . I Q irt isiaáea tüls pift1syiyaíf»r>e^y nkm T1HII V au. auijimi » w» , >
■ ^16 l—S. Mei} tíutslettel i ^ fw rsÉik mmA«r mtatálár^ »\'*Uiak <lWt iagjató, Badnr mid- | Q 6éDLTÍrÍhCZ . O » « I, I MM M«rut U*H*VerS5 M maita •«■ lkuk el, s aMipi Q O X m * . , ;
1 CMftiMAas I C ■ O V> —ks w.fcséaytt Wfeaas-rWa. ftJUértl Y Q FRANKFURT A, M. !j! I
i rronner i. cli ajá^kaMu^ikkss«>rsy i,\'llMla. Ifl ___
] I I UIIIIVI H ) nÉllÍBiflMií-illiimlsr í sijjiéhi r u \'ns Q Qt | 506 6-16. ■ ■ -I ■
0 IO i \' ^ p*1** " yXXXXXXXXXXX^
WVQ- P_ P_ P_ 0_(0-Q_Q_Q.Q_QAgb