Zala 1879 09 szeptember n..djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	9.79 MB
Keltezés:	2010-05-21 14:54:10

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	557
Megtekintések száma:	2722
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (270.59 KB) Zala 1879 szeptember Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: MedéMvstah Mb»l Ftlftp UJván>»U« atetSt 61). uiin ttlftietéil árak K\|««« évra 6 fH. MIm* .1 M Nagy! érre 1 frl fttf Kt, Nirdststesyek T I UstáW I \|r. ttlbsiftrl ItlrtlcU\'tnél & kr. B^tnpíH Wl m Ny lité PsUtser* É kr. I MEGYE KÖZMŰVELŐDÉSI, TÁRSAD .•I Ziilameggei OaxUanágiKg yen illet, a u.hadimul tlnxti j/J/Me Hxfttwttiwxot Ah lurttiitfl Ireés Ny sifijsHil «é»4l lllflA VGilnnéi.;k HM»«4ék e) isrwsliss ntots Ml. m iMle* IfUlsk 0!ik Iswsrl k»»»kbft\| /of4lsMst itMt* H»in kSMstusb IIMtUssksl r«\|vM«n«k Uvéolf Horn Hu4#j»mi t#ftű$mk 4r 11. h. \'<+ A V. u .i.iwg r Hm4mm HmniiU sussl. — Á 0\|iM\|lk lliflf Sillb«bHMti I m. - WU Mf>t Hím II. Tiki* iüum II H«ibMi<i (ínknlj t UtfMHu4«pMt Klrálf IUh 17 •» I. v« - IImmmmw A Vo\|l»r iu«« I. W«IlA«hfMH 10. 3MZp A S Z ATI H ET1LA P f/ibb figültit UhuUaloH leM^nga 36. szám Nagy-Kanizsa, Szerd 1,1179. szeptember 3-á VI. évíoly A. z-egemegl Bzolior leleplezése. A mult példája a jelennek. Azon nemzet, melynek múltja van, di<?a<5, fényes múltja,és ennek példáin okulni képes, legjobban készítheti el# jövőjét a jelenbenl ha ismerve erejét, b a rendelkezésére álló eszközüket, ezeket ahoij visionyitva ugy felhasználni képes, tio^y a biztos fejlődés és haladás útjáról le nem [tér. Igaz ! hogy az erkölcsi hanyatllás a sok íezer éves alapon álló műviéit, tényen nemzetet is megdönteni képes ; .d« ha \'vannak férfiak, kik\'nemes példájukkal vezérlik k nemzetet kz igaz és (jónak ösvényén, ezek mégj akkor is. ha valamely nemzet bukása kikerülhetetlen, a hahyatlást egy ideig feltartani képese\|c, mignem láz álpró-féták hazug szpva győzedelmeskedik a nemzeten, melyből az erkölcsi érzettel együtt \|minden jó lés nemes iránti érzék is kiveszett. A- nemzeti és k^zérzület .ébreit\' tartására nincs jobb tényező az igazán nagy férfiak nemCB és lutánzásra méltó példáinál. Sőt annál szilárdabb és biztosabb alapokon nyugvó ez érzület, minél inkább képest valamely nemzetnek zöme a nagy férfiak pél-dáiti lelkesülni és buzdulni, minél inkább .képes felfogni azoklérdemeit, kik érette munkálkodva és fáradozva \|letük czéljául tűzték^ ki a haza és nemzet boldogitását. 8 ezek nem csak azt érdemlik meg, h ogy min-dicső em ílep honfiú szivében hordja léköket. hanem! azt is, hogjp a hálás nemzet kegyelelttel .viseltetve emlékük iránt, azt érezben és kdben meg örökítse, különösen azért hogy az utónemzedék az érczemlék látására folyton. visszaemlékezzék nemzetet boldogító áldásos tevékenységükre és példájukon buzduljon hason\| tettekre. A magyar ueiuzelnek; ilyen fér fia volt Deák Ferencz, a dieaő ei lékü férfiú, kinek szülőföldje Zal megye, ktlső emtilt szobi olt s azt s/.< tember l-jén ünnepélyes köigyülé^e alkalmából leleplezte. Szeptember ljjén reggel Zal megye jutezáin szokatlan élénksé sürgés forgás uralkodott. Odavalói: vidékiek, ellepték az utezákat, kül nősen a megyeház előtti bekoritc tért, ho^y tanúi legyenek a megy kegyeletes cselek vényének, u DeÖlk Ferenci.szobor leleplezésének Ponjt 9 órakot \| vonultak a fői pán élén a megyei bizottsági tagc a megyeház közgyűlési tennél) főispánon és alispánon kivül ott Iái tuk diszmagyarbanl: Jjnkey László Récséről; Horváth Móricz kamarás Z-Szt.-Mihályról, Bessenyei Ernő o szái:gyűlési képviselőt, Kovács Ká mán min, tanácsost Budapestről, Szí Ignácz, Vasmegyei alispánt, Tolna Károly megy. bizoots. tagot és m sokat. I I , A teremben elhelyozkedve, t ményi József főispán \|ur lelkes be széd kíséretében megnyitotta a köz gyűlést, a nap fontosságára mutatva Grf. Szapáry Géza távijratot küldött, melynek elolvasása lelkesült tetszé nyilatkozatokra adott jalkalmat. •átirat szövege a következő: ,Ked ves Zalamegyém és nugy Deáku emlékének tántorithktlin hive minc kettő iránti ragaszkodásom szivén mélyéből] harsány éljenbe tör ki mai nipon. Üdv önöknek és dicső ség a picsöült emlékében és szere tünk, lisrteletQnk által felállított szo bor árnyiában. — Szaplíry Qéea, B dapestrőlj. (A távirat nv.astics\'B alispádhóz volt czimézve.) A kozgyüléB megnyitása után megyei bízottsági tagok ismét ugyan azon renaben az egyházba vonultak a szt. mipe meghallgatliR%ra, melyet a megye kiváló szónokai főt. Dr. Hor váth Károly esperes Ah ózi mzöten\' apát végzett fényes segédletje Mise után pedig a közönség ^ddig már a szí tott állványokat elfoglal tésen belül, különösen! ajférfiközönség nagy szamu mára felálli va és a keri- kö ülállván a lelbblezundű ánobrot, a megyei bizoítiságok rAikére be dozott helyet, a dyülés (oly jgjeleutv.k ismét főispán ur m<i(yoi bizottság lagjjai.1 A . balra egy kulsöld aszta t foglaltak\' a fp a iiegyei főjegyző, vo t egy hosszú; z(j tal, a megjelent h\|i A áradhatlan renll is Lészittetett elő t városi és vidéki lá snan, ni kissé Idén bev< lapirók >ZŐ\' még [ zámukra. iiok közül sel e voltak: PcainTapló, (l)i the1 Antal); Pesier Art lin); Neues PesU Hugó); Budapester (ru Err kos Arj tori Kos Llöyd (& r Journál Corresp Sllenőr asmegyeK Közlöny Üjiág. ;taky (iyula); J, a „Va tője); Vasárnáp ád, rajzoló): ZiI Lajos,) Zala ({Hoffmann thely (Jiuisz A főispán uruil latására élen a szobor nál hé* itpán éi tlyoljab^) nt aiZ\' fámára, apirost A fő-képvi* Qün hwartz (Klein >ndenz, röbit •zer* jFeszty ű Közlöi^, (Bá-Mór); jglulváu helyét, a gjyüli\'itit folytatóiig alispái urat Iriv a feli a lalo\|)lp;;éai Ünnepi be-széc elmiondáaára. eme besi szól mel vei dóla kot kito szün és i siett szón hive kor lope alal< isme nem fájó haza neih [Alispán Svaatits Benó vényre állva az det mondotta e issul ; a nagy kegyelettől Ii lm oh d ott szebb tokban gazdag; öbbírzör lelkesül ta félbe, a bon/ nem akaró alább köi , elraga« tzámu ki. Ilgatta nél szeb t 61j ip.sba tört lei k kezet szói kkal, ki m i és szépen tolmácsolta iz elfödött szop s Deák Fere t tűnt elő, a i lődöct zajosan] egy szemben láttálc esi 11 erzes araga gyt bölqse már noi tudja, .vigaaztwl tét, melyet ő oly ml és nl>ndjuk kiv-őszipl zés vonult at szWtui bár i z egyszerű ne ben ellensége volt: I fénynek, Zalamegyéd szülöttje leleplezésére jtenvesebb nali ene hkros élj a köz itani a illettelvolna megj de egyszerűségé* is iiingliató volt az. A lelkesülés zaja léesll lapu Iván, fáispái ur vette át ismét a szót, ki kÖrŰIbmQl azt mondá, bogy a sza-\' vak, moly eket bz (il ispán ur éppen mondott, érzelmeinknek annyira meg-fülelvén, javasolja, hogy a szép be-széd, jugyzdkönyvbe iktattassék, i kinyomatván minden bizottsági tagnak i minden községnek megküldessék, s azon kívánságával rekeszti be a gyűlést, hogy e szép emlék hatása marudiindó legyen a vármegye szellemére s a késő ivadékokra, mire zajos ól jepek közepette az oznapi közgyűlés véget ért Mést a dalárda énekelte még szépen és meghatóap a szózatot, s a közönség szétoszlott. Délután sok terítékű banquette volt, melyen a szép fel köszöntések egymást érték. A pohárköszöntések sorát trmAnyi József főispán nyitotta nleg, ki a király ő Felségét és eMlíi.lj1\' ^^jjj I lékére ur, az /otl tező , ló ékes* mönség, i bóv- li gon- szóno* tel ; i iza- pédig i nz< »sbe el le vők lle kes ) \'it oly s mi- esperes előbb pjról. lehlullt a cz nemys j. iheső lkesült* éljenzés tObbször(sei) s MUi a zen a ttünk. ngyét, hi j jjár közi) ti [népét, Aeiuze n szereti 4?. cím is, inf nea lélek minden i fdjjó ér-rt ha életéintető szob* Innep it éltette ; 6flavina Deák emun el poharat, mire Horváth hatásos, hazafias beszédben hasonlóképen Deák Feroncz emlékéi vette fel köszöntője tárgyául azután pedig a város nevében köszönetet mondott a megyének az emlékszobor létrehozatala körül kifejtetf; buzgalmáért. Pályi Urményi főispánt éltette\| Svnstits alispán felolvasta ezután Fa)k Miksa egy üdvözló távirata t, mire Csertán Kovách Lászlóra, emez pedig a megyére köszöntött feli Balaton József az ijósághoz intézte szavait, arra kérve azt, hogy Deák tá aÚHos nyomdokait kövessék. Ezutáli Svnstits alispán Széli\' Ig-náczsá, vasmegye álispáujára mon* dott toisziot, emez pedig viszont /Zalaiue^ye közönségét éltette. Kro* setz Jái los tiszti ügyész nagy éljenzés közi az alispánra mondott köszöntőt, Csertán a hírlapírókra, Qün: ther pedig a, hölgyekro. Alispáni bettzétl. EmWcba iid. Deák Ferttnc* cmlékuobra kp)esésévé Z.\'Egrmefien^ 1879. step-ttfliber l>én, Zalsimegye kiUöuiégs a mai napra a bila ós kpgyölot flunspét issutslte Deák 4 »iala" tdiczája. A honáruló. ■ Beacéljr a szaliadsig-harcz idejéből. \| Irta K—bwrytr Ifoécs (Folytai á«.) nÉn azt hisaem, hogy Söhlaueiidör Lucrefia aaért nem vállalkozik ezen ssf-repre, mivel kttUejét caak holmi gyenge iretlen ifjak bódítására meri felhaesnáliii. de ahol hatalmának egy méltó ellemég áll ssembeu, mint a milyeo egy férfiú határúién lelkeiedéséiiek tar^ya a hasa, ott gyárán visszavonul és bájai az 0ellenállbatai-i»na nevet ee k bitorolják a. nélkül, hogy e jali,öt csakugyan kiérdemelnék. Te jél mdod, hogy báró Toiiiey Ká-rplj, mily kiolthatatlan mély szerelemre fáit irántad, de egyssersmiud tudod, hogr magrar, és hogy es basájának mindenét fet tudja áldoaei; lés aaért mintsem kérei-meiH mM^agadáaának valódi indokát, tudniillik képtelenségedet beismernéd, inkább a Toinay iránt valft hamis saánalom kön-tdtébe 0ltdsk9d0l. Itl a gróf be végéé boes-saas bestédét, és slsiat egy ▼ adási, ki as erdőben felállítói t vadászhálónak hatását éles es«aael figyeli rSeg, ugy viaagálU ravaas Uáiatettel leáttyának arczán a szarai állni tre^iiéayefstt j)snyomást. Ezen okos* . hedáeon $fj minden jobb érzülettel kí> at hlaftt eenbemek, saját vére ellen ármány* k#4é kÍ0Óstertl gpodolat hatódik végig, 1 «>y teak«0tB méltó volt bisouyoi arak- I hoz, kiknek szolgálatában ,grot Sohlauendorf állott Látjuk, minó nemtelen czél eléré-, sére, tudts e íórfiu felhasználni a nagy Soha-kespeare ason a női neiqel jellemtó sza vakat: „Gyengeség a te neved asszony" és ki mondhatja, hogy a! költészet, valamint más nismesitÓ dolgok, a gonoszok hatalmában alávaló czéjokra nem fordithatók.\| I Tán midin!Sohlauendorf LUorétia ej y jobU I érzelem lugalta megjegyzését tevé, szálltai meg a gróf agyát azón at emberek elÓtt ismeretes már évszássdok élótt Uitejs-tett eszme, jmely Sohlauendorf halai mában roly eredményt sztt\'einlett mind után as óriás j szellemű ángol költrf ilogkevésbbé ozélzott. Lucrelia gfófjifl atyja beszédét változó . indulatok béfolyása alatt hallgatta végig. • Nem állíthatjuk, hogy minden jobb érzület hiányában, rögtön beleegyezett vojúa a gróf aljas kivái alába, ha a ravasz férfiú valóságos ördögi fogással, nem hivatkozott volna a női hiuságty> mely leánya jelkflle-. tében különösen mélyen gyökeredzett. Ezen gyöngeséget kiaknázó mesterfogás elónyös és vMeloÖntó hatással volt gróf Schltueu dorí becstelen tervére, a mint leánya kö-vetkezó válaszából ki\'Is tttnik. nÉn eddig fljgyeidbe nem szoktam bele-tvttkosni, h vólt legyén az helyes vzgy helytelen, » mihez fogtá\', én avval mit sem törődtem, de mpst mrutáu mint moudád; a bécsi oamáriila mejibisáeának tfljesitései \| végtestélvbÓf mentenek oss^, én kész vt-gvok a segítségre, már aséft is, hogv be-pitonyitsam-, miszerint Seblatteudort Luore \|t \'kfllseflt egy. \'basávjil is ssembe tudja állUsni. De mfűtátí báró Toinay Kátoly-iitk untató szerelmi vjillömtiWrs legutolsó 1 1 együtt utásitó tunk fogva ha hos eszköz zendi étünk alkalmával határozott választ adtam, uoy kétlem, ho I üszöbét többé átfog a Jópnt\\ sak ágy teljesithptesn kiv^i zánk való űnkéuyiee eljövet öd, a többi az én leladatoinal v;siza* gy há- enuél Uodat, elJét ki-ké{<e- n szoiizá még ti sértett £ lak, és át a g reá, di jához: ted a neboosi ohina nek, rtsstank én táv< Lorelei voir. A met.u vi i Sz uem osekély nshésiéggel a gróf, és valóimul nem stábau vele. mikénti fogom a ifjút hossáiiit csábítani." pillanatban a terém ajtai m a belépő inas egyj njávjegyot ófnóuek, ki egy lekintetet idaltól sugárzó asástjzal fordu „A sserenosés véletlen ielme áradtság alól. b Tolhay Kán itatást hozzánk. nAp,> Diabolus ólt a \'gróf pókolii hangon, aa ry, jobban mondvl as ördögö k ügyeink felett \|\| fik most som, reményiem, \| hbgy a n%vének meg fog jfelelui. gróf egy oldálájtflu \| elhagyá igyok meg- guyH-nyujta retvén aty-nt té-kér ei ina-iste-vir-drófnő, modern re* ia ter- oly A a tereli akaduu gunkna megisir akkor moll sajnálat ozélra künk zsszáre ges ny III. F,jctt. gróf eltávozta után jegy ifjú ibe, kiben azonnali ismerői i, amennyiben v\|ss\|taidéssttk \| egyikét aa egme^ii épület í srt fiatal embereki\|ek, a kit károlynak szóllitoti Jneg. Isii ár hévén ssereíjnéimk tárgj nl vessaük észre -j— mind ne ^karják dt felbassskl^i. De 1 sem kell tarUnixuk, hisz, oly paits, mely 151 a csábi tá Imi batástalanúl ]»aUaunak lépett nkre erósjUi lila-eldtt társa, érjük és ih leien ne* aha-mér* tisssa. yit hiiz Ezen bistos hitben, nyugodtan kísérjük as események -folyamát. A belépd ilju mélyen meghajtá magái a grófnő e Ótt anélkül, bogy szóhoa jutott volnaí akár a kétes és jövonddis felett batároaauaó helyzet eszközölte legyen éten szóllanságot, afcár az trosán előmlÓ ssé-gyenpir wete. Végre is a grófnő, lein szintén némi elfogultság volt észrevehető, kesdé meg a társalgást. „Miuek köszönhetem ezen váratlan és . igasán sserenosés véletlent, mely báró urat oly hosszas távollét után, végre körünkbe hozza." E magszólitáara Tolnay végre félbe-szakitá látogetásáuak ozé iával legkevésbbé. sem egybeléró ha>lgatésát és a gyengéd szemrehányás hangján iutézte szavait Luo-retiához. „Ha tudtam volna, hogy méltóságod ha uem is szerencsinek, de legalább tüine-tdnek találja jelenlétemet, ugy legkevésbbé nyújtottam volna okot ittlétem felett való meglepetésére, de grófnd ugy látszik elfelejti aa indokot, mely kénysaerité^ becses környeaetétdl távol maradntm.1 „Legkevésbé sem emlékesem reá, vá* leszólt Luoretia.11 A heves Toluey, kit megaláatatásának a grófnő részérdi történt látszólagos lelej-tetése egészen kihozott sodrából, eldbbi sae-inérmetességével határozott ellentétben álló szenvedélyes hang folytonos fokozatával fordult Luoretiáhos: „fisén feledékenység, méltóságod, —* megfoghatatlan előttem és a mily gyorsan lávosott emlékesetéből megaláztatásomnak ZALA MEGYEI fcRDEKÜ, Fsreuos omlókénak a ime $ mindnyájunkat egvaaitő houiiui áhítat bsn»Q frselo saellemkarral övadzi kttrQl ea emléket, mely egymagában ünnep, ünnepe aa ígási hon saeretet éa polgári nagyig örök nffitájáiiak. ® plfda fölé o* -.r^ölorti jó \|\| igáinak nártatlau mértékévei itéló töfténoiHui nTHÍ(ji b«rvftdh«iUu babéré, inejyei már nem utaiithat vi«aaa uz elhamvadoit, ki e ttejraaitoi példának legdicaőbb s$áuiéiyú-•itflje tolj éa habár iiiiudeu líivalkoda.^iól teljeseu nient lelki nagyságával ueioi érde mai polcaán, hanem azoknak kristály tiasta fonásában, öiilelkiismeretében és a köto-lesség bű teljesítésének öntudatában ke-reite éa tklálta ii egyedüli jutalmát, mégis reánk örökített szel.eme kell, hogjr aa <5 végtelen paivjóiágával ragyogja át a ke gyelet ea jUnnepél, melyet a közhála aa ő emlékének szentelt. Igenj a közhála, mely a történetírást ia megelősive törvényben sietett megöl öki-teni Deáli Ferehcznek közei féUaázadon át Vesén ianrepben éa a legvál ágösabb körülmények közt szeizett hazafiúi érde mait. Esed érzelmeknek, tuelyek mint a nap fénye éa éltető melege mindeure ■kiterjednek éa a törvénynek, melynek. lapjára ig tattá fejedelem és nemzet Deák Ferencz emlékese tét, ugy ezen emlékeseinek ia egyetemed joga van minden eaivhoa, uieit abban a haaa és nemzet nevében mindenki oaatoaik. 8 méltán, mert a közhálán k Deák Ferenda iránt és aa 5 emlékezetének teljes belve csak a haza és a nemzőt egyetemének {kegyelete és ezen kegyeletnek ason oltátja lehet, melyen az igazi honszeretet legtisztább cultusáuak kiolthatlan fgja. égi \' Ámde feledhetjük e mi és nom i«i-vün\'c .parancsolta kötelességünk e megörökített honfiúi szent hagyoinányként adni át utódainkra annak tudatát, hogy az egy-aserfiaégében megható életnek századok tör-téneti magaslatán felQlhaladott útja e megyében ajaöjtöri bölcsőből vette kezdetét. ZaU megy éhez csatolta öt a löldi lét ellő köteléke, a származás, melynek benső j érzetét mindvégig híren megőrző, ezen kö- 1 telékkel forraaatá egy\'ie évtizedeken át j. megyéje Közéletével szellemi, nagyságának I kiapadhatatlan tárházát. Itt élt ő hatva, küzdve éjs alkotva léiének vAiasztott és aoha fel tiem adott egyedüli Bzen t czéljáórt \|\| a hasa és; nemsete boldegitáaáért! e szent j a cséjért azj <5 bölcseségének gondjával meg-T választ ott tárgyai szerint hangzottak fel e megye termében és jelen kegyelet helyén ia meggyőző szónoklatai ,s midőn Zala vár-megyéuek 1833. é\\i april... hó. 15-én (ártott örökre nevezetes közgyűlésében országgyűlési követté inegváiaaztatváu a nemzet asóvivőinek vezéri karibán fogla!t helyet : ason időtől fogva annyi nehés küa-delínek én súlyos megpróbáltatások közt letilnt korszakoknak minden (okán, mely nemzeti érdekeink váliágát éa veszélye t avagy emelését éa üdvös érvényeaüléaét] jelöli ott i agyog az ő igazi • nagyságának \| örök tiszta ténye, melyet sem a küzdelmek vihara/sem a megpróbáltatásoknak megrendítő ereje soha el neiu homályosíthatott. Mert midőu a nemzet jogainak védelme és aa átalakulás ezerszeres nehézség i közepett oly gyakran sötétült el poitikai lát-l körünk és a kitűzött czélhoz vezető utakat eltalálni oly kétea volt, Zala Deákjának mély államférfiúi bölcaeaége éa fenkölt lelkének átható világa volt a biztos kalauz, mely a baza veszélyezett\' érdekeit a törvény, jog és örök igazság oltalmának meg-vivhatlan védei közé vezette. S miután ő, kiben a lélek nagyá gának, a szív nemességének és a jellem szilárdságának egyensúlya az eszményiedig teljes volt éa lelkének, szivének rendűlet-lensége a tévely lehetőségén is felfii megáll\' erőseu, sailáidan, táuiori\'hallanul a né aég éi hatalom el\'pnében egj nráut r .Mioso és diosiUég verőfény** uapjl oly lugaihatatlanul. mint a balsora i eléli i ke taaalül, valamint a kőseirt U\'unk tomboló árnyában : aaeu kU Isten kegyessége, ra hosszú éa kincs védés után, mely pereiéit köve léi »\| Í"jelenete, oly mélyen van bevésve tudatom-ián azod perez, midőn én legutolsó ittlétem alkalmával, koráb i magaviselete által (elbátorítva szivem legszentebb érzelmét, szerelmemet tártam föl grófnő előtt, éa méltóságod tekintetbe sem vére, hogy ön yo t ki eaen érzelmet kiolthatatlan lángra gyul-laasti, a könyörületesség legelrejiettebo jólét aem mutatá szenvedélyein irányiban,» ót ellenkezőleg, midőn én mindenemet felakartam áldozni, grófnő vinsan utasításával vá-Uaaolt. Íme \' befogja látni, hogy egyedül méltóaágod réaaéről-vette eredetét asua indok, mely becses köruyesetétői oly hoa^zu időre távol tartott. \' „Mon dieu, felalt Lucretia, miközben bájló moaolyra szétnyilló ajkai alatt gyönyörű kifogástalan logsort látunk, mily igazságtalan ön irányomban báró" ur, mily helytelen éa egyasersmind mily öuző fel-togása ex azon vélaaanak, melyet szivemben valódi benső viseshangra találó ajánlatára adtam, mely válasz, ha tagadólag átélt, nem aa ön iránt táplált bidegaégben leli okát, hanem egyedül aaon körülményből magyaráaandó ki, bogy nálam :em ugy mini öönél, aa áfa álul urait higgadt meg-fon tolás győs-»lmekedett a aaiv ösztöne felett. Est pedig tulajdonítsa ason aa emberek cssdtaeága által ébreesteit keserű tapasz-talatoknak, melyekről annyiazor gyŐaldtem meg egyei nememhea tartozó saerenóaétle-eek elbósaéléeaibói." wí & Kms aa fmbariaég iránt yaié Ubx^ utgo* Maaimatlaaaág suga ta eugaaaleid, de keasie asavakaak a grófnő a számító ki-■aéraág minden mester fogásaival iparkodott kitelt Maraaai báj ó i olnay laemei előtt. asabadaág fa déket adott aet reménye lugaiá\' ijk és e roméi rat Deák F-* euoa böíon««ége a jog knijkPia ••zuritoU alko^tuáiiyos saa víms an4, 4o»éft"k lUjjpnyévA valósi Ex volt az ő legfőbb érdeme, nagyobb magyarnak legnagyobb inti a löi\'lóí el\'Mn lell\'ogja jogyezni. hogy tani go (Iviselés, melu néha a népe aá( aaeut hatalma érintésével iráuyo azent lialalom nyilatkozásával hely honmentés uagy nldvéuek létesítésé ák Forenra keaeíbe, ki azt lótesité légének fegyverével, jnely a törvén és igaSaáR volt \| lótesité önzést nem haaatiságáoak meggyőződésének és j nek leiidületlensége által, mely ni mai tartá össze iinijuaeiét bizalmat g tett (enn és ea erőt adott lelkiis inunkásságáuak. I»t«n \| áldása, a sík vette azt és a haza i alkotiuányána tokába jutott. Íme I mind\'zékhea vaunak Hla laiuegye történeti díceőaégének- igaz gyei, melyeknek ólcosí égo tőle aaái éa képezik azon alapot bor, melynek köveit e közéraülete azon be hm dia össze; hogy Zolamcgye hálája v inának legközvetleuibb tárgyát Deák Ferencz e.mlekéuolc megörüki honnét ő. eredeteit vettp, a helyen, i: az ő bölcaeaége éa Bzejliemi nugyaág ben veté: (énysugarait ja haaa körül lyt az ő dicsősége egy örökké ne* korszakon át az országos kegyelet kö jává emeli. . Ennek emlékét bírja Zalamegye borban. Doák Ferencz nljcotáaa, mc Öuszós művelt vi\'ágot liámulattal tölt nemzet tulajdona alapjai századokra nnk 1\'nkva, századok vannak hivató betölteni, csak az alkokái érdeme és maradt az egyszeri) polgárnak, kit ni o dicsősége .ór.ie\'tétöl ia megfoaztott lét kimért határa.! Egy\|edül elfogadlia talmál\\ abban helyezte, hogy elhunyt magyar király, mint (az alkotnuu főbb őre mondja el sirnán. „Deák F becsületes ember v[)lt,\'\| ebes és hazá cső királyu^jáua>i az Ő .hamvai fö^é kÖnyeihez rebegje e a mi szivünk zéae az Isten áldásft, tneiy Deák F örök emlékén e bazárja és abban gyé:e áradjon, (^zttnní nem jtkaró zés.) ét él hul alrtan aalu" villant nem-ysuga-veaatéi iitdiág á. a lej-ve I &i aa ii* aor-ízii.\| e izle a D« »öleie- amerő llemé-salom-trjeaa-ites r kö-bir- II 01 melyen épült megye egyet iső mrggyő/.í l«5ko K zaln-iiioirvei általános tanltptes-tQlet kOm íiióHe Tapolczán. A min\' y olvasóink lapunkbó értesültek a ZiUinegyei általános teatület e kó 2 i-ján tartotta m-g Tap ez évi közgyűlését. E köagyülés ami tosabb volt, mert i\|.t dütf el annak va jon a központ toyábbra is Kanizsi radjon-e vagy pedig más városi tai let vegye-e át alt a kanizsaiaktól, ép sajnálnunk lehet, hogy több tnegyeb rási kör nem is volt képviselve a ki lésen s hiányoztak a többiek között szegi j és murtközi kartarsaink. Me hogy amazok tálául u .közeledő eg ünnepélyek miatt nem jöttek el az Mégis azonbmi körülbelül 70 tanító meg a különféle járáaokból, kik ú elŐértekezleteii, iiiínt a tauácskoaá élénk{ ié»zt vettek s ujabban bebiaoüyitot ták, hogy a megyei egyesületnek csak éle- meg-knek téve 9in a >rdult Aa ingadozó fiatal ember pedig feledlilezjén arról, hogy ily bitegetéal Lucretiár részéről már föbbssör ki vol mindinkább olvadozni kezdett és sértett, hanem a bűnbánó hangján t Sclilauendorl grófnŐhea. „Oh Lucretia, mily boldogító ha ássál vannak ezen szavak egé«z lény smrel Oh bocsánat, ha tudtatii volna, hogy uenr a személyem iránti ellenszeuv adta i a ön szájába ama hideg válanzt, ugy nem mól tatlankodiam volna, de azóljou ha i em a azét elemhiány ugy mi az oka hogy aján-\| latomra, uiely szerint szivemet vagyon oiuat, mindenemet feláldozom önnek, a bele ögyo-aéa egy jélét aem mutatá. Oh (eleljou Lucretia, és ha emberi hatalom kezében fekszik ez akadály* elhárítása ugy én m nde-nemet, még éltemet ia feláldozom inntk keresztülvitelére. A balga vak szerelmen ezen szavakra térdre borult imádottja előtt. Leírhatatlan aaon diadalengáraól mosoly, mely ezen jelenetre a grófnőéi kain, ámbár alig étarevehatŐan ellebbent, éi csak aa elleuszenv érielmét kelthette benne b Tolnsj (érfiatlaa magaviseleie, ineíy t acsá ra aa előbbeni aértéaeknek, ismételten meg-alássa. magát; de agyának esen goidoia-iáit, szívetek efcpn állapotát mind e tudta titknlai és eiőlte\|áe^ iioinorú hangon (or dalt a. térdepío ifjaboa^ annak arozátjalbd vöLő forré leheleMvisl érintvén. \' „Keljfii tel Károik, ea mit aem vél-toalat a körülméuysk szomorú áltáai u él bogy iaáUtMten Igaaiágtalauul él ne itél-jen engem amúgy fit szerencsétlent, e mon- piaerü* a ize-(in én c e Za-gyön. mazik e aao nének dessel lero- ott. lyrŐÍ olaő- etes ipqnt- e sao-ly » el, a van-a azt udata a már földi >ó ju i illán t íreuca ik di-nnto\'t álaér-jrencz i me-é jeu- már aniló-jlczán \|l fon-ügye ii ma-teatü* azért ili já-6g)U-eeer-Elehet, o rszegi idén. elent y aa kbait tat kell adui, hjtjiiy tagja tavékanv rétit kodáabaii, amt né aa egyesület fül un aa egyesületet as vényre terelni aa sőbb jóváhagyás tétetett át, i fog kartársaknek a ír öltött kö önvt dani ueiii iebet\|\|i hogy íái Adózásaik aoaá^a bizouyáia likere, -é- Moil p a tapolc^ai útról gel éi napidíjak ka A tapolcaai gazd. lalső népiali AkijnSy git\'id lelaő ek ii, már hetekk érkezendő kartárs roiának lelken pol doikodjasuk j a e annyira felkar.Iia minél jobb logadt jen ütötte (el Un; értekezlet s más i tátott, az érkesők rél és bárcsávsl e INÍkllOS Ugyanaz nap kor tartatott . meg gy kiesé zajos, d len ; volt; sőt ebbe na érdekeltség, l\|t leg a in uiapt köz uok legfontosabb iyeaéiét vagy átue ovvél egybetüggŐI hány [fontjának re zottHúg küldetett ili a kiizgyülér nlt\\ á javaslatai lépni. I annak la vegyi kdlnagyon vlráfoalu ól afiott e/. áljai, hogy rejnényébai i elkerülni minden egféí n a luuultál* termés aateaeo lik. Sikerttlt-e Ura vezető öi* í( központ fel* Keiatbelyre a kesstbelyi \\ aaéleiébb mérvektf lŐra meginoií\' azt Mi ifrzii tén óhajtjuk, yeknek nem* adni, legyeu k egyetmáat elolyáaáról/ ián, a lue lelet lógják »4(g Hzólju gyűl r Kanizsáról l izennégyeu közgyűlésre, s így Kanizsit-vi legtöbben- vultakltépviielve a... ellő lorban Kanizsa jváiosánait váfpi (licaé retére, mely laniti it dicsérett feinéltó muni\' Üconcziával látja >1 a azűkoéj pa mikölta^g amit bii más városairól nöi n igen lehe t mondani. kartáraak ilai igazgat népisk dicséretes érdeklődést! mutató egyén számára k ezt csak körűi beit Az\'elszállásoló bwotUag a vá\|ros\|iá/, ie mé- áját, abo ap a gyulé i t ibzálltak iuduliunk a rosából ismét gy ütésen, ami y Zalamegye Ftrk MMltt Frimlm\'iHU ianL éa a többi- g város l előbb fái sdoztak, bogy k\' számára Tapolcza vájárainál szállásokról gou-váfoa lelje sa liDzö iHége 1 ilgy«i, s a lunitók itáéa iránt plv meleg és t, kogy 150 laiiettnk s állási, pedig I 7(\| en vi\'héttük igénybe. ésőbb as oiő-i ia megtar-le a kociik látva kisórletbek szállá t. ji. liétiőd elti 7 Óra-aS elő^rtekealet, mely > nem égéazen ér\'dekté-n fékezik tkilajdonképan á\|lapit>n<ott pneg vég lyüiés napiijeunje j mely-árgyát a kpzpout áthe-iii íielyez^aét illetőing, g !g aa alapazabályok no-viliiója tárgyábaogy bi-foladiií-a volt illető ké<%.. igj\'ii vol(.uk: Fvrk Wm iíeauihelyről) Kli» Hí Gif U-: elhatározta, eg, mely U akor reggel , melynek vita pT.it jái bizottság I llojfnuiim ftlúvy Spimiat Kúrái) ti), űáuti Alajos,; Sümegről) (Tapolc/.áról) CtmM Alajos, ( Uuinszáuur SimoiiJ rSoriuáaról) fn (Tapolczáról). bizottaag hogy u közgyülmt niege\'őzó órakor volt megujiitandó, 7 ó fogja ülését tartani, s az aUpa labályok ne hány pontjának • módosítását I árgyaláa alá venni. Erre Keti sA GuuU tap< letái, derék tagtámuuk azou Indítványtt tstte, bogy a többiek, a .köagyulés megkex lé^e előtt, a fe\'sfi népiskolai énületben kiállított tanszer kiálii\'ást tekintenjék .meg, a ni általános htlyeiléssel fogad\' Az előifitekc kod\'éai estély volt a hol a különféle nitók, ,a jó I) ilalo órát töltöttek ked Az ut fárad reggul már talpon kijelöltek bizottsi) atO\'t. slef után eg a GrUuwald vidékről ide unelléki me Myea ne zélg volt a la lit biek p^\'dig Keisli r Gyula ka alatt inegtekintettik ajtanszerki városnak és iskilájának egy) iránt diaaére á becafletére yá lik,\' uemkev&abbé érde-nelnak eliimr.félD a% Uaezeállit árnak és eaek.k^sül első aoi yula ur, ki e tekintetben. bt! el és fiuoin isléjsel bir. A ka nom mi képezi ama válaszfalat, melyen két iziv boldogiága t\| rik uieg.. Igás, hogy éj io ön sohasem neg üt\'iu tartám ülményesebben H nint megsértett öl illenem, távol leg mérem, meg nu nt f kis\' imijir-féle kertben sereglett tálét t nébáuy ülésben. lmai dacsái a 7 órakor >aág, az erre i üléare iiíeutek, a tob-ira vezérlete illitáat, mely ksáért a karban Készt er ismeretek-\'társak mind szerelmét viasaautaiitáin Uérdeate líogy miért, én lleudőnek eik önnel lett-)aölni. de most midőn ön érzetéuek vádlója lép felen tőlem miudeu álsze-om önnek Károly, — ez- nlatt a csábító Sjjfrene mindinkább • köze-ebb hajolt o (elifgatott ifjú arezáhoa, és lalkan az álszemérem baugján augá neki, — „hogy mégis aieretein én ós babát taen szerelem áldiozatául aaját boldogságomat is odaadnám, de nem akarom önt egy ;erméazetelleiiea egybekelés veszélyeinek kitenni; pedig valljjT meg, hogy a mi háaao-Hágunk dacaára alj ön — daczára az én forró izerelmemiiMC nom lett vnlua termé izetes, nem pedig azért mert ön és én is egy más világban élűn hazája ogy szttiitej ben sói a uinca* n; egy (olytonoa liáb rodaltnam esendői és boldogilé <bóktf k. Az ön világa, aa ön en háborgó i\'czoáu, mely- j Uffalom, egy örökös liaroi irti aa ön élale; aa én bi-kikötő, hol megelégedés vár a halandóra. De jaj i aaon laei^iiosétleának, kik aaalleiui életök birodalmából kikoltöave egy ulksikéba tét- j nek, és jaj antiak, a kihez a kiköltözött fordul, hogy valej örök frigyet ítössön, örök boldogtalau <ág, iftrök háború Irár reájok; I tűs és víz nem fér öiiae, aa éa éltein nem vállhatik aa ön éltévé, aa ön pazája nem ! vállhatik az én lakhelyemmé, lacaak aa éu boldogságom — éa nyugalmaminal együtt netn akarom agysaeramiud aa pnét ia fel- I áldoani. Ön érteni fi ja eien h< osjaai tán nem allimeréiüknak hangos kiféjesétt is sdtsk. öaiinlugy illeti elismerés a lapunkban már többssör említett Marton Gáspár urat, ki éppen e oaélra aa udvar planirozáea által i aa ügy indokában buzgólkodott. La tlatt a biiotnág is elvégezte a \' reája biaott munkálj a tárgynak a aözgyü-J léién vaó előadásával iiofTmanu Mórt bi# ván mag. U A közgyűlés. Punt II órakor g>űl\'.jiukf ö»aze Tapol-\| c ;k várna tanácsától e oaélra átengedett vá-rodiáz termébe a köagyülére. A gyűlés mtfguyitáat előtt Tapolcza város derék te uápia, képvinelve V limj Pál vároibiró, — 0mrey rál iakolaaséki elnök, Arvny jógy-ző és egy vároii tmiácaos által, lépett be, és Tapolcza város nevében ennek derék jegyzője ArV\'iy dr üdvözölte velős és lel, kos szavakban a Tapolcza falai közé gyűlt tanítókat. Erre a testület elnöke 8chmidt Károly válaszolt, Válasza kap\'sálrtn m nyitót Mi a közgyűlést, és Ispolcza vá kébviteloiéiink éa közönségnek^ a jelenvöl-lait nevében köszönetet szavazott a izives és vondégszerptő fogad látásért. Az elnök az után szóval előtofjeszié rövíd jeleutését, i ez UgycöÜlelnek-az utolsó két évben lelolyt I mazstnalálról.. A jelentéstétel után a ki-I küldött bizottság előadója referált az alapszabályok módonitandó paragraíu-nuról, a mint n «okat a bizottság megaiJapitotta. füzek\' \' legUo.itosbika a központ áthelyezését il\'etó. . — A/, alapszabályokjuak ezt illet5 §-a t, i. ú^y n/.ól, hogy, a testület központja, a központi választmány nzéklHye Kanizsa Ül § odá módoait\'stott, liógy a központ székbe-\' lyék időről időre a 4- közgyülia határozza meg, és e módosítás kapctáoau a bizottság atti ajánlja á közgyilléanek, hogy tét ess ik át ja központ ea alkalommal Keszthelyre, • a kbzponti választmány elnökéül pedig ajánlja üaathó Alajos ^atjtáivt- A közgyűlés részéről a bizottsági javaslat elfogadtatváu és jhatárosottá emeltétvén, aa eddigi elnök a aaját valamint a többi tissttársak nevébe i\| lemondott. 7— J\\öb Ignticz caabrendeki lagkárounk ajánlja, liogy az eddigi választ-máhyuak mukíídéaéék jegy -.őküuy.vileg kö-szöjnet szavaztassák.. Elíogadtatotl. Aa uj elnpk elfoglalván sj&ékét, -megváiasztatoU az juj központi tisatviselőség is . A ik^gvá-Isailottak mind megköszönték a béléjük helyezett bizalmat éé megígérték hogy eft jÜlJből kitelheiőlsg fogják előmozditani az ogvé.\'ililot Ügyeit. Következett Lbb Iijnácz, ciabrejideki kantára néveléiseti éjrtekeaése. Léb lginácz-nak ssép előadása vau s figyelmesen kidolgozott munkálatát, mely bő olvasoitságv ró< lauuskodott, uagy érdekkel hallgaitták vé^ig a jeleuvoltak. \' Ellogadtatott Hanti Alajos, sümeghi tagtársunk indityánya, a nyugdíj ügyében. - Érdekes volt Júliáaz Pét >r kámzsái kt. előadása mozgatható betükill, mely érde-" kel eszmecserér-. is adott alkuimat. /ís végül Obü^ündw timiid, kő vágó-eőrai izr. tauitó ügye, kinek 9 évi működéé utáu azon szép kilátána van, liogy két doriék kővágóeőrsi zsidónak akaratoskodáaa folytán állomásától megfosztassák. A szikszói zsidó tauitó, kjit a lapok érteiitáiei Bzerint, aa elöljáróság jól elvert a temp-lonibiui úgy hogy az ablakon keresztül keUett menekülnie, gróf Hunyady kegyelme folytán táplálhatja magát. Talán a szereteteméltó kővágó-eőrsi zsidók, — kik közül mint értesülünk csak kettő ellensége a tanítónak, nem fogi\|»k oly kegyetlenül bánni tauitójukkaij 1 a téli időiaak küszöbén fogjak megfosztani állomásától. A közgyűlés ez ügyneu mást \'nem határozhatott, mint • hogyja közigazíktáai bizoitaághoa fordul kér* vény nyel A dolog mibenléte fölött bővebb információkat fogunk szereani.i aztán a et derék zsidó nevét át fogjuk adni a ityil- egÓBzen sikerűit képletes beuédet és befogja. látni, hdgy igazam Van. Aa ön érzelmeinek országa, az ön világnézete egészen más mint az euyém, pedig ha mi egybe akarunk kelui, ha tui egy, aa életben többé lel ueui ojdható szent frigyre akarunk lépni, akkor lelkiéletünk köaött külömbségnek ueiu saabád fonforogui. Egy köny cailiámlótt a grófné szempillái alatt beszéde végeztekor. Es a szerelemtől megvakult if\|u hitt eaeu szavakban; korábbi meggyőződése dacaára biaott Lucretiábau, biaott áluok lelkületében /£ eat mi ne csodáljuk ; Ő aaou emberekhez tartozott, kik egy szilárd, egy táutori\'hatlau életelvhea nem tudtak ragaaa-kodni, hanem a pillanatnyi iudulatoft belo-lyáaa alatt határoanak, a jóaan éra sugallatainak tekintetbe vétele nélkül. „Lucretia ön nem aaeret, különben nem beszélne igy; mi lehet aiua válaiatal mi lehet ama akadály, én ast neui tudom uem akarom felvetni; ha iserptjük egymás , ha atyja beleegyezését bírjuk, mért nen^ kelhetnénk egy ie, miért nem lehetue ön nőm, kit én imádni fogok, kit én bol-dogitani akarok." „Nem akarom eaen jó aaándékot, hogy ne mondjam eaeu jó akaratát kétaégbe, vonni, de ön eaen akarat megvaióaitásánoa nem birna elég erővel, és oak későn yenné éstre, mire válla) koaott. Ha ea egyáltalában igy áll, iukább áll eaeu inéggyősődéeem a jelen körülmények köaött, midőn ön báró ur egy kelet* keaendő torradalom működő tagja éa egy névéi eaándékosik egybekelui, ki a forradalom jogtalan voltát haroftoaaival együtt vánosságnak, hadd isméi \|ék • tissteletre-Méltó vVri emheieket mAeult A délelőtti fáradalmai után 70 Úrité-lil bankettre gvül.ünk Öiwt\'V Moíssr van» déglójében, boÍTanolcsa (tarák uépsenéiati-»k lelkesítő i#íi mellett költöttük el a jóuil, md\|g ebédet, melyet Imgy hosssab ,éi rövidebb toesztok it tilsaereaiék, nem ii kell mondanom, — No do eaekre már nem jtit.i»tt tér, elfagyott a papirosom. — A jövő %éví l-gy gyűlés Kessíholyon fog uiogtav-műi- — Még egysaer köszöuet és el isme-rá* » derék tapólcaai kartártaknak fáradó-láaaikéit t válttá együtt a derék tapolosai közüusóguek a szíves, vendégszerető togad-tiiMtL leveled. Dresda 1879. aug. Kő. Tuptm $£irke$£lú ur! Dresda környéke felülhaladja az általam eddig látottakat regényesség!)en. — A szebbnél szebb nyaralók majdnem- félkör alakban veszik körül a váróit, mely éppen azi általunk lakott nyaralótól pompás erdő-tő\| van elválasztva — Az erdő közepén Aljb\'ert szász király uyaralója emelkedik; pompás ó német\' etylbcn épült kastély ez, két magas torouyuyal. Innen nagyszerű kilátás nyílik az Elbára, és különös élvezetet nyújt látnil míut repül a sok gőzhajó) imlsebee-íéggelí fel > alá. Aa erdőn n rei-tauratíó áll : „erdei kastély" név alatt, ifi helyen fogatot váltottunk s az £lba hidjáu át a belvárosba hajtaituuk. Itt a szász ud-vili fényképészeti intézetet tekintettük meg elŐazör. .— Nagyobbszerüt alig lehet gon-dnini; —- ámde nem kívánom a nyájas ol-vaiót fárasztani és igy folytatom köru.am leiiását. - A fényképészeti iu.ézjtből egy ói\'ás nagyságú négyzetet képező épület felé tartottunk ; éa épület Erőd Ágost állal építtetett fal és Dresdábau nemesük nagyságra, de poiupár^ nézve sem talál párjára. Ez] épület fa\'ai Fresco festmények el vau-uak ékítve. -- Ágost király kedves mu aló-hel\'yo volt < z; azonban ma már nem\' lakhelyül, hanem gyűjtő-helyül szolgál, mindennemű mesterművek és műemlékeknek ; szóval e helyen a tudomány minden kincse őríktetik Sajnálom, hogy csak rövid ideig" idŐehottem itt -f különben Ipiitam volna az lili látható jnevezetességeket — Rémé* Lein azonban, hogy pár uap alatt megtörténhetik ez is, és a\'ckor bőven referálok nitijjd a látottakról. - Jelenleg c»ak az udvarra forditám fő figyelmemet. — Az óriás uagyságu udvar narancsligetet képez, hol mos már javában érett gyüiiölc«ö} lehet enni. Term -zet\'-aen meaterségetjeii me\'egit-telik a talaj, mert az itten i uralkodó ég«lj ine\|Iolt lehetetlen \| volna a na "Ruca touyész fak a ligettel határos lyeztetuek lát. A tá<c közepén broocz lemiékszobor áll „Frigyen az igazságon" aUk jávai, melyen arany betűkkel a köveiken! lölirás olvasható: Güte Und Gereclitigkeít! beglückeu aufj\'Erden und tin\'l-n Lolm iin Uiwin»l. — Unsterb ich leuchtet dein Gei4t. oh König d\|er Geracli-tigkeii". —- Ez udvarból szép ujezára érni. hol a nagyszerű udvari szinház k< rttől környezve áll. — E kertben szátnotj i\'zökőkut-bol vidáman szökni fel a vizsugár; pompás látvány 1 A színháztól jobbfelé nagyszerű park és ■ sétány létezik j a Sétány közepén szp tó van. melyijek habjaiban a uap arany tésf>. -—i Télen ált e fu tói üvegpakb>n hely . I____• 11. sugarai fürödnek.,! uem említve a szánó hattyút, melyek büszkéu lejtitek föl • alá. Té\'en a tó ip korcsolyázó hely. — E sétányból a paioptipuuiha mentünk; ez épületen é\'elnű alakjait láthatni a leghíresebb személyeknek Méhanyát\' feljegyeztem magamnak. 9, Pius pipa breviáriumát olvassa időről-időre ég felé tekint: V^ctoria angol királyné fejét\' bólintja stb. Valóizinü- gyülölii, gyűlöli ázitt, mivel ez csak egy zavarosban halászni akaró pártielekezet go-íiosz műve, kiki törvényt királyt békét Ubbal taposnak éi ön Károly elég baiga- t ígüü e lázadók áorai közölt készüj har czolni. Nem ha tjiinden körülmény tíl .el tudnék tekinteni, .ettől nem. Pedig Károly ismételten inondom, én önt ffigen szeretem, uejévé nem lebet jk.a Egy egész tömkelege az éraelmeknek, >hull!ám;;ot\'. és háborgott báró Tolnay szivébe-ezen bestéd j hallatára. A megsértett housz \'retet induUtoskodott ós evvel izem* ben as utolsó szavak ismét felolvasaták eirászegiték egész lelkületét. .Látható volt a Helsó harci, mely keblében fcólyt, inert • sstnvedély.»ek pírja borait végig, szemei kéj érzetében usai»k. „Mi egy nemzet ősi jogaiért, melyei et lábbal l ip o r n.a k, emelünk fegyvert* „Ah tttdtáwii ttólt iodulatoean a gróf-iió, hogy eaen elcsépelt érvet Kasználja majd védpe]snil. A" azonban iscnétilvé kijeJemein, bogy InOk tArvéuyea királyuk elüt emelnek legfvert ée kösönaéges láza dók, egy ilyennek nejévé pedig nem leszek. Aeért tetea legyen önnel, mi többé nem lá\'jak egyoáet. Egf forro csókkal aárta be a grófÖŐ »» «Ul3 aaMfakat ée gyors fordulatul a \'erem egy melléi: ajtejáu elaurrantii ké-satflt. Taingy nem volt többé öntudatának birtakAbaa. L«lks; tsfts, agy aa grjtfngésig fekeaódett s«ewve4ély befolyása alatt Iá-, asugilt Elbódító kéjnek értelét kalté benne I jeg gépeset oko sa mindéit. KaenkivUl tlib-bek kőit Iá* tatul S.á-s Aliért királyi éi KároU klrályuét / UyUfgy haro«ngi; He nőniük Jánost, Vilmos uémet usássán, 1. Jiapoléuut aa Elba sslgetéu. Mao-Mahont, SámbhUálj Uisotarkot, Moltkat, Vagner Ei-flkái\'dit stb stb. - KülÖiiÖseu leesett a nholy\|pó aiidó", egy kis gyermek \|)tHt tele* inét drai. A fájdalomnak éi lemoudái In\'í mása I; Továbbá a oéiuet köliők szobrai is életbfi^u találhatók i\'t 8okat is elvegek már, bocsánat. Közelebb a leírást \'folytatom Üdvözlöm szép hazáin kíea vidékét a •zép Zalát j Üdvözlöm öut t. szerkosatő úr. Stllncj ütrmma. Helyi és uiojo\'QI ülrok. Nagy - kttuIzHiil. ^tiioim én bor-vásár. Zialamegye gazdasági egyeattlote^a mult évi gabona- és borváiár keuvéső eredménye\' tolyUu s egyetértve a nagy-kanizsai kereskedelmi tesíjllettel elhatározta, hogy folyó évi szeptember 9 éu Nagy Kanizián égy Iy.. vidékbeli xabona- . ét Uorvátárt rendezend. Midőn as aluliig ga»dasági egyesület a t. cz. közöíjségat e vásár meglátogatására tiszteletteljesen meghívja, egyúttal bátorkodik becses ügyeimét aa alább követ- , kőző hialát óz Hiányokra irájiyoz ni. Nagy-Kanizsa, 11879. julius 25-én. aiilniuegye gazda-sági egyesülete: Ghwin\'i l£i/oír. Határozatok : 1 A gabona es borvásár 1879. évi azept. 9-éu Nagy-Kanizsán az JArany Haar-Ta«u-hoa caluizett ssálloda he\'lyiségében fog megtartatni. 2. A vásár a íeutirt napon reggeli 9 órakor csnnge.ési jel mellett meg liyittal^k, éi ugyauas nap dó utáni 5 óráig tart. 3. A vásár megnyitása alkalmával a gazd. egyesület elnöksége! vidéküuk .ek évi tenuéséuek általános állapotot fogja köstu-domásna boini. 4. A titkiárság, a létrejött Uz\'etkötésoKet a délutáni órákpau jegyzőkönyvbe iktatandja.. 5. Az üplétiorgaloin bi/.toötása érdekében megáliapittatott, hogy e vásáron valamennyi (líl Ukiuón a- .pe-«ii áiu- és értéktőzsdének szokványaira való Itivuikózással történjék ; továbbá, hogy .vitás esetekben az idézett tőssdéuek 1870. évi II. t. cz. értelmében megerődített béke-bíróság illetékes leend. ö A belépti dij -a gabona- ós borvasárra ösüzeioA) személyeu-kéut 1 írt. o. é«, lias/.uálatr> szolgáló és a bizottságnál előie-ímegriindelbqtő asztalok dija 4 irt! o. é. 7. Azon rétztjvevők, kik eladás végett bormUitrákat kiállítani szán dékozuak, megkéretnek, miszeijnt e tczélra minden borfajtából, legalább 03 litert tartalmazó 4—4 palacskkal a beküldő nevét, a bor fekhelyét( ugy az eladásra ssánt borok faját, mennyiségét és ár^t kitüntető jegy/.ék l(iséreiéb<ii ieglcéiőbb Ifié. szeptember 5 ig a rendező\' bizottságiak aijiuento-. seu beküldeni szivet}"\'djeuek. f- Apalacz-kok vigoettiere a hiagy neve, a; termés év: száoia és a bor ára síint feljegyzendők. Gondoskodva lesz, pogy> minden kiállítónak bora elkülönitve elhelyeztessék és as eladó vagy meghízottja által a vevőnek bemutathassák. A beküldött bojrinintákj elhelyezését és kiállítását a bizottiiág dijineuteséu ess-közleiidi. Ajbeküldöit palaczkok é* fönnmaradó bor az egyéi>ülat tu ajdonává válnak. 8 A vasúti \' társulatok a vásár látogatói számára dij mérsékletét engedély iz-tek, —- As erre szükségelt igazolási jegyek a belépti dij tnegkUld^sje mellett<ul leude-, ző biaottság által az illetőkuek azonnal megkttldeinek, 9. A1 kü deiiiéuyek és levelek a „nag)-kanizsai gabona- és borvásár rendeső bizo.tságnak Nigy-Kauíjtsáu" ozim-zendők. — (A tüíöltok. ünnepélye Zala-Eger-•zegen.) A mint lapunk t. olvasói a mult as inban megjeleut tüsetes pr^graminbóJ luk. h ilye a grófnő csókja, aicak lángolt, szemei égtek, ajkai epedve rángatódatak, karmi rengtek feje szédült és gyönyör érzetében az egész világ megfordult körülette, c ak midőn, látta, hogy a giófnő Őt ott alja-rja hagyni az egész- létét megragadó láauak egy kétségbeesett mozdulatával veté magát a grófnő elé és nem ih emberi hkugon ese dézett a csábító ördögi ieremtéa előtt „Lucrctia, éltem mindenei, ne hagy* jon cl. oh rs^k mos\' ne, midőn a gyönyör tengerében hagyott assui osókjá ál\'al. oh oh ne-forduljon el, kivánjou tőlem mindent, lelkemet életemet, én itt e perekben feláldozom aat.tf i - „A grótuő alkalmainak tarjto ta a pillanatot aa eldöntő l^iéare éa oly hangon a minőn a rosz szelletnek ar.ólnak, fordult az őrjöngő ifjúhoz. \| j flJól vau Károly, egy feltet alatt az öné lesaek, ön leveti eien ruhát! mely teltét jelenleg fedi, öu leteszi a fegyvert, mely oldalát érinti és rai46n a lázadó bélyegét nem vi«eli többé, éu ap ön birtnkábau Ip-gok lenni.* „Nem nem, kiáltott \'b. Tulnay, Luc-retis, kívánjon raindentt ósak azt oem, hogy konáruló legyek." ] „UaJga gyermek, éujaet nem akaróik, de pártütőktől irtásom, azoubnh határozs, egy igenlő válasz, és (ninfkettőnk boldog-•ágável^idésled, egy elleotmondás éi mi sohasem látjuk gymást." . \' (Fojyta^aC kw) ÉJr- írtesl lll aalaegersaegl iiakt nyes kasá{ laput az üi vebl a tel lük, őzzin , Zkle Egerszég fényes Um ipély volt vaa4rnzn augusatus 81 in. A lüzo\'lóoijyesület\'zászli jánek felavi tási ünnepélye voll es, ntelv mái asért; lieoltáig einlékéhen fog Inaradni mim asi»k; kik beune részt vettek, meri 11 f fé-üiiiieuély nagy városokben is \\ rit-k klisé tartózikJ Hsluéljuk, hogy szűk tere nemi engedi meg, hogy pély miuden eigyii mozsanalit bő* leirl hol \'én leírjuk, sai nál uk, külöiiöseiiJ In >gy tte sikerült heszl&dekel nem kösblbet de referensi tiiatűuknek meglplelye e örömmel emlékezhetüuk meg m Ünnepéi y fényes sikerérni, melyben as éro4a-lánré a a derék zalaegerszegi tüze Itókát illeti, kik mindent elkövettek, hogy a wözel és tá rol vidékről Összese regi ett tűzoltók; a legjol >b és legssobb bpnyomésial távossaiiék ismét rdshelyeikhis. A zásalóavatásj én reszté korán reggel, költütte rel Zala-Eger-sseg akoqait a szép napra. A zene n\|\'4ái\|z-lóauyi lakása előtt Itisztoleg^én, körÚUáilta a vár jst. Aa ébresztőre aaután összegyűllek a tüz iltók aa őri anyán, s ónuan tenyps mene ben vonultak j a zásalóavatáti heljy-hea, i templom olŐtij (elállított állváiwhuz. — Ai emelvény melyről; i\'t rssólunk,[ fíjl-körali ku, a ssépwheiségü fiatal é\|iité>tz, Hagymásy Qyula állal k\'szftve, ez zö\|d lombu/iittal bevonvji, s belső pldalán u vá* rbs uzi ni erével s ia tüáoltók jelvényével dissitvn igen ke loieui benyoniást tett. lelőtte állétt az ugyanígy felszerelt s nemzeti szinü páss\'ókkil dilzi tett menny eset. — A főipáu a többi tisitvi«elókke magjel mve, minden tűzoltó egyletből két Ug kü d etet\' a zássjóanya lakásálja, honnan pz pompái látványt nyújtó menetben a koszulruleányi kkal együtt-az ünnepély — sziubejyére kii érte tett a izene lelkei ito 4iangjni mellett, -itt elhelyezkedvén, l-Vrl Csiudér István civá-lóau sikerült buzdiló.beszéjl kitéreteb in a zászlót) átadta az egylet főparjiucsiipki uak, íf ez pedig ép oly lelkjesflő szavakkal az sülét eáiclótartójának. — Mjoat tőt. rlorvádli Károly, esperes és cziiiisetes a aássjót remek besséddel fttUvatvAu, tt a szegek beveretés^J moiy az la áiiiábaii a pilograintnbai! előirv.a beveretés mpgtö\'rtéiivéu, ezzel1 yéuek egyik réssé véget, ért. vo t a lUsollök próbájaJ melyét ig a legnagyUbh érdnkltel ué/.el U óra után [kezdődött a népt „Roseiikraiizf\'rféle kertben, hol agy közönség a legnagyobb vetkez azon r mult s A sze^ ünnepi.1 órakjor kiJzöiM g\'g- - pé.y a kívül alka\'iui i bá1. — A terem kic^iuuek n í nagy és fényes közönség b mely azonban mégis a legna^ ellenséggel állotta ki a nybm Szépeket tOljegyezhetuéiik ha oz abban a uagy mjelegben leheta^gai lett volna. I—■ \\ 4Í tüsolfók élükön a derék tópari Ko^ác-r Károlylyal, valóban I etuek a sikerre. —■ A jiéifői u megtart tt.t szövetségi közgyűlésről méjj gyn Dr. apát: kÖ-ctue JUnlC Volt] nap — 5 ; vé-nue-itend-edó-kez-utat-oga-robb isztó .kár- egy- alá- uee-i ü iz- nk bővebben szóllaui. megisuie koltorii I ző szép megható mondani, hiány E faradosán önzetlen zénk. ho jöveuelei tapolczai k<-iyi-köi -kö vetkez thó A I d » r* fő ■ők: Pö bénatárnék uok: V« u. T minél e]. k t, ki családjával együjt jött T izsáiti kiaértjék. A kanizsai i dd- Vámbéry Ármin felolvfijiása orieutálistáuk Vámbéry lArmiu (gye* teiui ta ár ur «zonbatou, augusztus SO-áju tartotta felolvasását a kotlorii árvízkár tak javira. — helybeli kereikedelu jak önképzőköre s különösen auuak bn elnöke ! jengyel Ignácz ur mindent elkövetteti, ho ;y a felo\'vasáe eredményét sikerese >bé tegye. Szombaton reggel a nök és iét öubép£Őköri tag Utazott jtüuő iut \|kttldötts\|iggel e^yüttt a vonalot, bev^rv (Vám bér bél Ka máénál i [szálláBái pett be déglő c jobbára vösölve. hallgattájk tartott e vig ado adást, i tétetett, Az előat josau m követte, muuk a lelkes fogad\'atásbau részest Ive aren a* kísértetett. Esti* uyoljcz órák a hírneves férfiú a Szarvus szel termébe a nem nagy lérfiközöuiég lelkes éljeueivel A jelenlevők feszül♦ figyéieú a kellemes és vouzjó modoi őadást melyet az előadó azá iával fűszerezett. Az érdekes iutáu aa gy<orsirá»aatilag paj igész terjedőim übeu közölni fog ást, melyet á jelenlevők végül géljéuestek, egy kis társas vas melyben még. jobban vo\'t a derék tudós! szeretetijemélt^si gát ni Vacsora ] közbeu knegjele UldÖttség, m >lyuek íievpbeu a j izavakbau mondott köszönetet élőádóuak önzetlen fáradoaásáért. Valiban je\'.enet vo\'L Nem jazttkség hogy a felkÖlaümók! én sem ismerés illeti á derék eluököt bu áért, és nagvhirü tuoóiunkat emberbaráti [szeretetből jött ry a izenve^Skön aagit^en. A tii áta in iut halljak 90 frt I zalamtgyél iltaláqoi tknitóteit közgyüéséu e hó 26-kn a k Íiontt választmány tisztviselő^ k fppeu alaktilt meg: elnök : C íjoe; alelnök\': Be Iááyi Ti sgyaő^: Ert\| Káro\|\'yj aj^gy- Ján könyv ár- Pál éa IV d r 0 Keich Miksa röss János. (övetke/ó felh váat ve (ük. Felhívás klagj arorskág tanitó-egylétéihea. bensőbb irömmel s őszinte hazafias é\| lémmel toaauk iieretett pálydtáriaiuki iák a különös ru haaánk tanító-egyletéinek é tnleUinel; tudomására, hogy ama nagy je en tpeégfl ét íme melynek megvalósítását é pou Fesz hosszú soráo át oly oejteten. oly óhajtva vártuk, a magyarországi tanító egyletek szőve tsége f. é. augusstus hó 20 án, habár csak ideiglenesen, minthogy as alapsaabá-lyok a konuénytól még [e nem érltezlek\| végre ínégis megalakult Midőn erről hazánk tanitó-egyléteit testületeit jóleső öröm-mai irtesi\'jük, egyszersmind bizalommal kérjük lel, hogy ügyünket pártfogásukba vonni s a szövetség ügyét illető mindennemű megkéréséteíket ezrotul Somlyai Jó-asaf tanítóhoz l Budapest, I. kér. Krisztina-váios,) míut a szövet ég ideiglenes titkárához intézni szíveskedjenek. Erlesi jttk egyúttal, hogy a szövétség egyelőre a „Népnevelők Lapját\' vá asstotta hivatalos kös-löuyének. A szövetség ügyét illető dolgokról ennélfogva legyenek szívesek a tanlió-egyletek e lap utján tudomást izeresni sa szükséghez képest intézkedni. Hazafiúi s kartárai üdvözlettel: Lzkiti Vendel, a szövetség ideial. elnöke, Súmlyaí József a vétség ideigi, titkára — (Egyházi beszéd.) Ez évben szent l^ván üi. .epén Bécsben P ap p Kár o1 y «ala kiiituniáro\'iii e«pere»-plébáuoi mondott a ni. kapuczinus atyák templomában ®gy-házi-be««édei, mely nyomtatásban előttünk fekszik. A kjtÚuőj hitszónok Birák 49, 8. verséből: „Ó 1«lentől küldetett a nemzet megiérilésére indulva ki" — hazafias izél-lemtől állsngett beszédben mutat azon tényezőkre és kellékekre, melyek a magyar nemzetet ujabb ezer évén át fennUrtaní képesek lesznek. S helyesen következtet, hogy az erkölcs pusztulá«ával, az erkölesi érzék kivetésével az államoknajc is okvetlenül bukuiok kell, i hogy csak a tiszta erkö.\'os párosulva a roligióval képes meg- I szi árditaui az állam reudjét, és képei bíz-; tosítaui a nemzetek fenmaradását. — Horváth Gyula Szombathelyen „Uj Zuhany" cziiu alatt uj lapot indit meg. Vegyen. — Magyar fttiő Konitdutindpohban. henÁdt Kálmán festészről, ki állandóan a köre fővárosbau készül megUlspedni, a „Lövaut Heratd 144-ik ssáma egyebek •közt ezeket irja; „Beszédes Kálmán, a ; magyar művész, ki legutóbb ama megtisztelteiéiben rón/.csüit,\' hogy terméizet után festhette Ghazi Ozmán basa arczképét, érte-sülésüuk szerint, Konstantinápolyban telepszik meg és mar be is rendezte ideig-j lenes műtermét Perábau a „Pestuhez cziin-i zett szállodában. Miallatt houi * művészeink, a llamdik, Ahmetek Európában utasuak, \' hogy iímvézzetiikbeu tökéletesedjenek, az \| európai művészeket ide vonzza a keleti ég ragyogása s a Bosporus festő partjaira jön-\' nek U\| ihletet mei iteuL Beszédei ur, ki. Bécbeu, Münchenben, Rómában végezte ! tanulmányait, kiváló kiiüuietéiben réne-j MÜlt a megyar kormány Rómába küldötte i őtij hol több ezztendőtt töltölt. Ozmán basa \| arczképe, acajoujára vau festve, meglepő uoiuciak a hasonlat >szág, hanem a rendki-j víil gondos kivilel állal is. A képi[egy hónapig volt kiállítva az angol nagykövetség \| eltagadó terméheu, hol mindekí [méltán i bámulta. Csák a legutóbbi napokban nyuj-I totta át a művéaz a képet Osmau basának Yiidíszkioaakbau, valamenuyi miuisater jelenlét éüeu. T yen-szánig, adj- mol baf moB elől irrl jukr zaj-\' iorá ícalf\'j t a gyí as ink volt zgó ki kö- ttet u e a i a-r a- ím sé- ek Adomák Deák Fereno^rSl. Qsroiar-tól, > - . (Fővárosi Lapok közleményei után.) öreg emberek, %ik Deák Ferenoaet h irinin\'cz éves korábau fimerték, -azt állítják, hogy az időiől kezdve nem változott. Valamivel öórebl^é váltj de haja. ssemeí bajusza s egész arc «j el lege ugyanazok maradtak Az országgyűlésen éleseiről és anekdotáiról előbb ismerték s előbb megismerték. iniut nyilvános beszédjeiről. ■ Akkori anekdotái közül fölemlítem a következőt: Kocsi üorváth Sámuel veszprémi követ nagyou békességszerető ember levén a magán társalgáibau is, mindig miuden kinek jgasst aduit s mint aliipán ii min-deu peres felett kibékített. As ofttsággytt-lésre is utána meut as as adomn, hogy egy-szer behieut hozzá a felperes i baját elpa-íj nasalá, mire ő míut alifpáu aat feleié; „fi-\| am, neked teljesen igasad van", — de í\| ugyanakkor odamenvéu as alperes íi s ba-\| ját as is elpanaszolván, annak is aat fe-] leié: „fiam, neked ii teljesen igasad van;* I — mikor pedig éat aa ott jelenvolt Rohon-j ozy Jáuoi első alispán meghallotta i aat vagy te Samu, miudkettő- nek csak feleié: -van.* — Es a Koc«i Horváth Sámael aa or-srággydléien ii ilyenformán viselte magát í Hol as aalikusokkal szavazott, hol a libe-. ralisokkal, csakhogy nem ue haragudjék \| rá egyik se. Egyszer aktán Beöthy Ödön é* Balogh János keméuyen megtámadták Koesi Hor-váthot a poasouyi ligetben Deák Fereaca jelen étében. — Deák mosolyogva hal\'gatU B-ö\'hy és Balogh aaemnihányisait s mosolyogva nézte Kocsi Horváth kellemetlen helysetét Midőn már a vita kissé élessé keadett válni, Deák kösbessólt: — Olyanlormán goudolkodik as én Sámuel barátom, mint as egyesen saent-giótí manyeoske. As >s egy kissé h&Ulea fett sz uráhos s belesaeretett a nomiséd- uem lebet igssa,11 — erre ast „neked is János teljesen igaaad ban léké oeiaiaadia oaéhmeeter flib", A me» nyeesko uta nem néavén \|ó Baemmol a dolgát • pttrlekedéee se ha«análráa, Jelment a. plébáaoahoa panasara, hogy aa Hí»ja még a feletégét inagáhoa i térítaé i^enm ulra. A plébánoa meghívatja * iim»h> ecskéi, lelkére beaaóli istenesen i tiwgiHtfiidja uski, hogy itteni és emberi itfrvényék eaerint aa asssonyuak hűségesnek kall lenni törvényes uráhos é« senki máira mégoeak gondolni lem saabad, liánom meg kell meredni egyeden egy férfi mellett, „Jaj édei tisa-telendó uram, igv felel a inenvociko, köny uytt a gaadagnak, de aa o\'yan saegény aaaaonyuok, mint én vagyok, mindegyik jó nekem uem illik válogatóénak lenn/4 öregek ós a fiatalok, komoly, férfiak aa ItÖnylivórH emberek, saját pártjabeliek \'és eüeaaékiek egyforma kegyelettel járul-•tak hozzá. Öt, egyedül ót nem no veit Ük, nem nólitottak pertunak. Nem aaérti mintha ó azt roasz neven vette volna, latenért se. Hiszem egysserüebb, eaivesebU, kedélyesebb, volt, mint 6. Ámbár tagja volt a Battbá-ny-minuBzteriuuiuak : mindamellett aa ogy- VALÓDI tyilliel in-féle antiartliritikuR é* antirlieniiiuíikur j Verftaiíité-tfcci. Ezen thea megtisatitja az egésa eaer-vezetet, mint eeiumi másféle saer átkeresi a teet minden részeit — és belbaaanálat után eltávolítja a lerakódott kóranyagokat; ugyaainte hatása biatos és tartós. Alaposan gyógyítja a köszvény, I caúa, gyermekágyi lábbajokat és idült osü-\| künös bajokat, a szüntelen genyedó sebeket, ugyaainte mindenemi- éa bőrkiütést betegségeket j a testen és arcaon levó pörso-nésfket, söiuört bujakóros fekélyeket. KjülönAnon kedvező sikert mutat ezen thea a máj éa léptolulatnál nemkülönben aranveres állapotbau, sárgaláz, eaerfl .tekintette urf maradt mindiu rend rang, oalm caelrrng nélkül. Bár a Uff ■ágét1 ősimet idegebektől ne«n utssitá el hieaen mindénnsp ssáaan mentek b vényeeók, mint a kirá\'thoi s raimsés miatt mvtu berlekedlietett, mellet ó a ctluu-kiojiieiii adott se Oyulay Pál, mikor Yüiüsmi léi irta, levelében fordult valamié Poronoa a ót \|()»ag)» ur> na do egyulfnl bocsánaton kérve, aat aé tói\'1, iija iiieg, mij aa igaai oaim nat teh\'ile: ciíiueaasu a minelc legjobba l aaereioni, ha barátjának Pedig bizony akkor még Oyulay >»aá kér ékkel i minda ftli.nl t; ily éle t Deákj eaólitá kérde- ?. Deák latsaik aiinea.\' Pál ki-„Deák csike lci>« emberke vplt. A Király ur<(- na!, a királyné egy \' alkalommal koronázás után saemiól szembe „Diák bá ö-i4- naki Hzólitoita. Ekként »zólil\|& ót fővárosban éa vidékósi minden iáé és inlnd^n ifjú lányka, kinek alkat vele bizalhiaaan beszélni. (Vége köv.) I\'olelófl sfeorkcaztt1). HOFFMA.NN M fajú dayaUntokudh ugysainte elvvüU Iconkinl kiütő Itíbsemkm^ csökönös m (j\'inntok i» fájdalmas kelések" ü Ujjj sebes és yyuladduón esi Ifiknél. igeit sebe ssemy emutok, famott I h>goky ktitMvén és hasonló bajolcbqtu Kzfii ír v;t\|úililiiL\' csak ügyedül Wilhelm Ferencz gyógyszerésznél Bét lel ti Neunkirphrnben kapható b k idősed\' tigyda-regnil, l/uk-yfohjdi HIIIDKTÉ8EK: m M eNBkÖEÖkkel, kende W riifffyanta litknrók BORSAJTÍK) ^ és k ftXÖLÓraALUOK, (tranoaia Mabille féle) bor-NxIvatlyuk, rngKyaBtaesévek a hoaxávalé eNxkösttkkel, kendereettvek lAsoll^-feeekriidék számára, viaWntes ii«Kg;,yaiittt tltknrftk, noxden^ és gép-exljek, ruggyanta-eséké k penyegek és iiiiiidlnnetiiU riiggyiinia-Arukat legolcsóbban szállítják a Nchottola Krnö NeoschiL f \\ ) \\ BUDAPEST. Ö-I a inét- émr Egy sknlulynlárn 40 kr. o, éri. 2 tkalulytUuil kevesebb nem kíll lelik el u ketlö i&a fylyeg ét csomag údssal •gyiltt I Irt. kiMt, ért. Föntebbi U»aituiéi-/«tf valbdi mloéségbsn k ipbfttók PráKer Béla >2:yóf?y8zeróMzt6l Nagy-Kanizs&n. ■ —— „Tisza" biztosító társaság. élee ideg, in- izom és caukló fájdalmaknál, továbbá gyomornyomás, e^élbántalmak, al-haai dusuláaok, hudcaóbántalmak, magöm-léa, férfierőtlenség és a A folyásánál etb. Oly íájdalmak miftt görvélyesbetegségek, mirigydaganatok, cyorsán és ala poean meggyógyulnak tartói theaiváa által — miután ea enyhe, (feloldó) és vizeiet-hajtó szer. i f i Egy caomag, 8 ada^a osztva aa orvos előírása szerint késaitve — használati utasítással együtt a különféle nyelveken I frt, bélyeg és caumagolás külön 10 kr Csá8z. Kir. kizárólag szabadalui. Wilhelm folyékony növéuy-sodativ „BAiMORII" Wilhelm F, gyógyszerésztől Neunkirchenben. az egyetlén, mely a magaa cs. kir. egós/.-légQgyi bafóaág által szorgosan megvizsgáltatván — ;0 felsége 1. Ferencz-Józaef által, kizáró!, aaabadalommal tüntettetett ki. Eaen szer oly késaitméuy, mely be-dürzBölÓBÍil alkalmazva, gyógyitólag, nyug-tatólae, fájdalomesillapitó éa engesztelóleg hat iaeggyüugeség, idegbántalom- és fájdalmakban, testgyöngeségoen, csúzos ideges kösavényca fájdalmak- és cauzoe fájdalmakban, tagaaaggatás, izoinbántálmak-, arca- és csuklófájdálinakban ; küazvény, c«uzv fótá-jás, aaédelg<5e, flllhasgoatáa, derékfájás, tagok gyengesége ~ küIöuÖHen nagyonbaaerü gyalogoláat inegerólteiésekuél (katonák, és . erdészeknél.) oídalszurás, mindennemű idegen betegségek és más ídfllt csuauál. Egy kókoraócaka oi vosi- utasítással egyUt\' 1 frt o. ért. Bélyeg és csomagolásért 20 kr. külön Wilhlra/éíe Schneeberg növény-allop Wilhelm Fr. gyógyszerésztől Neunkirchenben Eaen nedv rendkiviili hatáat gyakorol torok- és méO\'fájdalmak, höhhnrut, rekedUcg, köhögés és náthátoknál. Sok ver ók erősítik, hofey eaen nedv élvezetének köszönhetik kellemes alváeukat. Különösen kiemelendő\' eaen óvósser ködös és zord időjáráskor. Azon t. cz. vevők, kik aa általam 1855. és óta készített kitfinő Schneeberg-növény-all.opot valódi muiőségben kapni j óhajtják — eaiveskedjenek határozottan : Wilholm-fólo Sohneoberg-növóny-nllopot rendelni. Utasítás mindén palacskhos mellékeltetik. Egy bepecsételt eredeti palaczk ára I frt 25 kr. és mindig fries állapotban caakis aa egyedttli kései tő W\'íhska f lyéfysíirésj Nranklrohenben A.-Aostrláb.m kapható. Csomagolásért DO kr eaámiltatik. Debreczvubeu a j,Ttsi riugu^atus hp 17 éu. tartató a j,TisJau biztosító tá I hatodik rendek közgyűlése Aa igaagatóság éütal béterjesat lentés és aa I878i]k évi zárszámlák1 \| sasáé ügyeinek örvenlietee lendületi \| tatják, a tanúság-1 tesznek a veaetés értelmes sáfárkodáeárél, mely által jazt, hogy a „Tisza" ma már teljeaen !so!idált és kétségtelen i hazai vállalataink sorá lefolyt Ualetév bőnéges után 23.706 fit 28 kr laa egy-egy részvényre esÓ 2 forint fc szeptember hó 2-ikától leadva Ie« kiü — A vagyonkimutataa 2,335.739 for kr. biatoeitéki alapot tflntet ki. A közgyűlés elisknsréssel vette leütést tudomásul a az igaagatóság j tait egyhangúlag eltogadván, a je igazgatóságot egyhangúlag ujta meg! meg sasáé biztosítékot san foglal bel leírás ée tartali nyereséget lajtott, yó é. zetve. nt 98 e je-vas la* snlegi álaea-a közgK-ülést n totta. Folemlitjdk ínég, hogy (megelőző uapon nagy azámu tekii jrészvényes értekezletetllartott és abbai reczen város polgármestere elnöklete meggyőződvén a társaság félvirágaási ról és \'teljes garautia képesaégéről, — elbai iroata aat tebetaége szerint támogatni ée n részvényesnek erkölcsű kötelességévé a társaaágot körében ajánlani, a sajá jég és életbiztosításait u)edig kiaáH Ti8záu-iiál esaköaölnij télyes Deb-alatt. inden tette tiiz, lag a xxxx: Bükköny-, konkoly- és zabnak a bu%a-\|J gabnátdl sih. \\ kló elválasztására WtfiiiUbb slksloi44tli a 13 arany és ezüst kitüntetett érmekkel Eredeti Mayer-léle TRIEURÚK, melyekből \\ I ZAHH) darabnAl löbb lorgnlomban van. I PT Jótállás \' legjobb munkAl<jépeP6őgérr, loj^Hzil&rdabb pzerk<\'zetért. Legjutányosabb árak / Minaen eredeti Mayer-féle Trieurnek hengere a fsat jelzett rso ellátva, ! és aj veTÖkjámításoktól tisztelettel óvatnak GROSSMANN 640.4-10 $dczi körút 76, §udapesten. Gépek és eszközök a mezőgazdaság; számára. DNDIN VILfflO i claii\' mácvar • ■ Wilhelm-féle rég kiprobAll rornal, valódi 10, seb, égés- és fagyellenes általános gyów és h uaó-ír* Emu tr 0 Felságe éa római • oaAaair-Ul aaabadaieaatatott. Aa erfi és hatás eaen\' Inéi kölfiaöien kedvelő stéiiép«r vá-yoU ée smrott sebeknél, mbdenoemU rwi- j i \| i l és vaskereskedés nágybku éa Kicsinyben BUDA PpSTElS vácii\'Ut 55. >tám uj. Specialista szerszámokban építészeti VHlijlkozók rfiszére. Mindennemű öntött árék valamiiut lízed- és radiitérlegeknelfl nagybani FISCHEL FULOP könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán, kaphatók mindennemű tankönyvek az 1879-80 tanévre szabott aron. Jegyzékek: íögyninasium-, reál-, polgári- és népiskolák szamára ingyen szolgáltatnak ki. kizárólagos Arakon. riadása eret 639. 5- Árjegyzékek ingyen. Magyarország legnagyobb raktára kicsinyben éa nagyban. Vadászie^yveréb. tefauclieúx 2csöv.. vésettek IflftlJI telj. Leneetlelr „; 23 fuj&i BevolTer 7— Bfövetü 2 a 8t kr. w » ® ii n i „ la- »i B»20„ Tjtítésejp.és pndásjdullékek legolcsóbb ár Vi^ékt megbiiéaok gyoraan éi pontosan tjeljeiiyetnák ; oaa Idényeknek eaetíeg oem íeíeltfk kéaaaé^eaiÉi kicseréltetne DesUek Albert íhKUpMt.- miíMuoi Wrut N. Iskolai értesítés. Nyilvános ludapek, I meg polgári és kereskedelmi iskolám b nevelő-intézetemben (Öudapek, KArol}vkörut 22. ssáui,) a 27 ik iskolti év f. évi szeptember l-jén vesii kezdetet. A iidreodékek felvétele augusztus 20 lkától naponta délelőtt 8 12-ig és délután 8—í) óráig eszközftlhetó. ■ . JNcvelölintézetemben a reám bizolt növendékek általam s nőm által a leggondosabb felügyeletben részesülnek s a 4egszei etette!jesebben ápoltatnak. Azon nevelése körül nekem ttiíib mini 30 évi sokoldalú tapasztalás áll rendelkezesemre, a mi arra jogosit, nevelő intézetemet minden t. cz. szúldnek á legjobban ajánlani. Programmok kívánatra ingyen 631 7-f I RÖSER MIKLÓS. OOOG \'Nybmfttjd éa kiadjf F sebei I\'Qlőp Magy N anizaári 1879. PMmI Wllj kftayvksmkeiáts. Qjvárahái ateu, 6i\|. (MftieMei árak Bf«u ím b Irt. 9 Irt Nsgjsdévte 1 frt «0 Hfrfctafey* I hawíbo* sgyuer 7 kr. tAbbsiSrl hirdet* tnl kr. flu kr Hyltté\' P elitsor a lu kr. K ŐZ M Ü V ELÖDÉSI, TÁáSAD A ZtílatMgyei QwKlaBági Egyemet, a n. kanizsai Uaxt A.L 37. szám. Nagy-Kanizsa, Szer A n.-kanlzsal 4. gabona és borvásár. p (Szeptember 9-énJ. A Zalamegyei Gazd. egyesület f 1879. évi májua 5-én tartott köz-gyftléee 6/38 az. a. hozott végzésével a gabona és borvásár megtartását elhatározván, a rendezéssel megbízott bizottság által annak határnapjául kitűzött s kellőleg kihirdetett mai napon délelőtt 9 órakor Glavina Lajos egyesületi elnök urf n. Bálás Árpád ministeri biztos ur jelenlétében a vásár helyiségében, rendező bizottság kiséretében megjelenvén, — Üdvözölte a megjelenteket, a előadván, hogy ámbár a gabonavásárok ozél-szerűsége, haszna iránt a vélemények eltérők, melyeket csak az idő éa tapasztalás fog még igazolni, annyi mégia bizonyos, hogy a vidéki termények minősége, mennyisége, bemutatása, megismertetése, a termelőre s vevőre hasznosan hát,a a mezei gazdá szat éa kereakedelem előnyére szolgál; ezt igazolja az, hogy mindenütt a hol nemzetközi, országos vagy vidéki gabona vásárok kezdetnek tartatni, azok meg nem azUntettettek, éven kint meg-! tartatnak. £z indította a Zalamegyei Gazd. egyes illetet ia arra, hogy a nagy-kanizsai IV. gabona éa borvá-aár rendezését elhatározta, a mely a mai nap megtartat!k„ s melyen a nmgu kir. földm ipar és kereakede I lemílgyi minister ué képviaeltetésére n. Bálás Árpád urat megbizni méltóztatott, - - előadván még, hogy a megyei éa vidéki terméa eredményéről biztos adatokat előterjeszteni — midón a kedvezőtlen időjárás miatt a termés oly különböző, hogy kereszt- < ísaám 15—37 kilogr. között váltakozik — nem lehet, mégis a beérkezett tudósítások és közvetlen tapasztalatok egybevetése folytán a vidéki idei termésről előadja, hogy egy 1200 □ ölea. holdon az átlag terméa buza 5.22 mm ; rozs 3.781mm. \| árpb 6.24 mm ; zab 6 mm.; a bortermés jó középszerűnek, s ha az időjárás a szüretig ily kedvezőleg folyik le, a múlt évinél jobbnak remélhető. A tengeri középszerűnek, a hajdina a köles jónak, a takarmány mennyiaég I tekintetében bőnek, minőségre nézve J án. hiarfcM<lfl Mi i \'MlU" i rtacét IJIstf tlMi<Mk 0) v»\|i/»í»»* altM fi\'lij MI, -Ml- jtafftlwi ímiiirl trMkb6l %!»ilU»n«lf \|iinl«té«n\|i«t fflvMinsk i ltudolf Moh BtfcUpMt FstmmMi ba iii H ti\' — k. V. OoMbwyír H«Um>\| Hamualr titeaai. —\' A \'>ppaOJi Hím SujlwBbMi«i t u. - Waba K4r Mm It Tt«r •traaaa II m. UnMualaln J«k«b M liruBuUpMt Király alaaa 17. w I. - Bmmjili 4 VogUr Béaa I. Tf\'Mrrtfg>n 10. Ml pJH GAZDÁSZATÍ HETILAP ÖastyéluzÖ Hxövethexfít én több >n<i egylet hivatalon MMtinye jónak mondható, 4- ezek előteri téle után a nagy kanizsai vidéki gabona éa borvásár megnyitottak nyilváníttatott. A gabona vásár lefolyásának alkalommal csak lövid képét ad) juk. — Mindössze körülbelül 500 togató sereglett össze\'a szomszédijie-gyekből éa távolabb Vidékekből. 1 Zala-, Somogy-, Veszprém- és ! hérvár-megyékből vagy 800 an ledtek meg. Távolabb vidékektől letpleg városokból és pedig Grfez, Klagenfurt, Bécs, Trieat éa Budap 200 körül. A mi magát a vásárt illeti a nálat igen nagy volt már annak me g-nyitása után közvetlenül, de vevjők tartózkodó álláat foglaltak el ez at-lá- 381 08 879. szeptembér 10-én. VI. évfolyam, ik 11 óra feléj kezdett az üzlet élénké ).b szint ölteni^ a azon pillanatban, n i kon e sorokat írjuk (délben) a következő eredmény jegyezhető fel: Buza \| 90 vaggon Éozs I 50 , Etető, árpa 15 * Seri. árpa 79 , Tengeri L ■\' 8 „ Zab !• 10 „ Tarka bab 2 1 „ a mi összest 254 vaggon különféh gabonát tesz ki, — tehát mindöss 25.400 mm. j Eszközöltetnek-o még a délután folyamábán ía kötések, azt előre m<g nem mondhatjuk, 4- de az ösazehi. aonlitáa kpdvéért lapunk jövő számi, ban az eddig megtartott gabonavi c aárok eredményéről bővebben fogún megemlékezni. Egyelőre js, ugy a megyei ga dasági egyesület, mint különösen derék rendeiőbizotltiság sikeres mun kálkodásáért csakis elismerést ér demel. Közleményünk, melynek a meg nyitásról szóló része a helyszínén lel vett jegyzőkönyvből másoltatott má ki volt szedte, mikor aa esti órák ban a gazdasági egyesület fáradhat lan buzgalmií titkába a jegyzőkönyv másik részét is rendelkezésünkre bo csátotta, a mélyből — a fentebbiek pótlására még a következőket adjuk Bejegyzett ügylet volt 27. Az árak pedig a következők voltak : A „gala" tdrczdja. s A holdhoz. Ejh, mi fényesen világol, Édes hold komám; Minősen honn a felesége? Bort ivott talán ?! — Nagy könyOrtelen átzznrdal Minden iölleget, Ösvényemre, f^nyrezegve Sugárt hinteget. Lám, midőn minap fáradtán Tértem meg hasa, Tudjá, mikor as a veszett Komor éj vala, Akkor eltudott vonulni, Vén barát gyanánt, 8 én hallgattam, bárba tudtam, Mily dologba* járt Kérd a felesége mellett Mást w éesre vess, Pedig látja, es kelmedneb Jé bút nem szerez." Ámde, mindegy. Már ha így van £1 nem árulom, Csakhogy aztán kend is néha Legyen pártomon. áoet as alkatai jelen van : - Menjen el kas, Fekldjék ik s ki se bújjon Má\' ma éjszaka. Én magatn uieg a sötétben Tudja, uiit teszek ? -f-Megmondom, ba el nem árul: Rózsáinhoz megyek ] Kabdebó Ftrena. A honáruló. Beszély a szabadsig-harci idejéből Irta Htnbnrger Ignées (Folytatás.) ,,Igen tehát Ördög ember képében a tied vagyok, csak csillapítod ezen tilset, mely csontom minden velejét megpörkölé." „Oh kis dacgpt, ez aa én gondom le-end,. csakbogV^tég%d ^birlak él he moat ördögnek nevesess is, tjidom es aa OrdOg angyaloddá fog válbi; Egy forró Ölelés kOveté esen enyelgő ssavakat, ée a buja iserelem egéeseu eltojtá a bonaseretetnek még itt. ott Csillámló szikláját. — — ---" — iy. Fejtut. A ki csak n^tai figyelemmel kisérlö\' bessélyem elejét, eml^kesni fog egv ifjúra, kivel aa egyetem eldtti téren ismerkedtünk meg, midőn b. Tolnay saklstott lelkét ipar koüott oeillepitani. Tudjuki mbö j kölosönös ígéretekkel vált el egymást** a4 két bsrát s egyssers-mind, mi tOrtént b. Tolnáyvel. ; NéssUk már most, bogj a másik fiatal ember, kit Bereeéayi Lajosnak nevesünk, hová fordult és min* éreelmek, behatása alatt állott ó, kj afint/n a\' harcabá volt in-4oiandó, ,■ t . \' T\'t /■♦ • I I Buza — 10.60411 76 \'i\| Rozs — 7.00- 8 50 / Árpa serf. 9.25-410.50 \' Árpa (etet ) 6.701 Tengeri 6.504-6.80 Zab — 5.0046.80 Tarka bab 7.00 — . Borban egyáltalau semmi üzlet s< m köttetett. A. bevétel a következő: befolyt b ilépti jegyekért 124 frt; a vásár ni pján a helyszínén -lü2 frt; asztalokért ós .géprak helyékért 48 frt; elirverezett palaczkborokból és palackokért 25 fct. 41 kr. — Összesei 850 írt. 41 ikr., a mely összeg-\' b< 1, ugy a még bo nem számolt 40 di rab belépti jegyről a rendező bi-zottsáuf részletes 4zámadását azegye-Büieti közgyűlésének beterjeszteni 1 í • Az lukolaév krzdeléii. a VOl BSt vári kel alkd Azon olvasóra Snózjc, kinek a tárra nézve érdekesebb tartalommal kecsegtető czim jobbatj te tszik, a mi szerén y csikkünknek rzlme bizonnjára kevés zeróvel fog birui s nlkolmasipt olva-anul hagyja,1 reál uézve semmit sein líán tőle, ami érqekét távolftjl is félhetné. És ez nagyi baj. Széled mervQ tmánvos intézménjelc melleti a hol a társadalmat mozgató kérdésekben :min-den állampolgártól bizonyos önnalló ítéletet követelhetünk, amit a sHfaoveAie nyos án, az ik, ha az el ment^ határozott feltételül is ki erec mén vek csak akkor j kielégít min lenki [egyrészt tisztában vau éreidó czélokkai, másrészt elég jó tau itó-lőte! tetséggel bir kövctelriiényoine; mérlege ésércnézve. Ez sil.vbs követelmény ugydn, de inein lehetetlen egy alkotmá- érzülétü nemzetnél,(melynek uralom éltétó eleme. Az nlkotmánj gártól első sorban a jogok és köt gek ismeratét lehet kívánni, bis helyes ismerete nélkül \|séjn azokat leg gyakorolfci, som ezeket kéllol jesiteni uíiu kópés, Szabad intéznSéntek mellett maira a jog is kötelességgé válik, mert ezek gyakorW amazok fejlő- \| az önös pol-olOBSé- : ezek kellő-i»g tel- dését legjobban és legbiztosabban előmozdítani képesek. fav, u 6 hatásában és eredményeiben a neuizet életérdekeit kiváló módon érintő Uk>\', a közművelődés ügye, szorosabbá^ véve az iskolaügy. Á kinek a nemzet haladása csak némileg szivén fekszik, vajha mondhatnók, hogy egy poU gára sincs a hazának, kinek ez szivén nem feküdjék, annak bizonnyára siivén fóltszÍK az iskolaügy is, melyét mi ugyanja haladásnak és fejlődésnek szol-, gálú cjgyéb intézményekkel szemben túl-becsülni nem akarunk, de csekélyebb értékűnek sem akarjuk tartani, mint a milyen valóbán. Mert £z alsóbb iskolaügy végre Is bölcsője az egész közművelődésnek és ugrás nincs sem az anyagi, sem a szellemi életben. Sót p bölcsőben fekvő csecsemőre van bizva, hogy a tudatlan-lanság és hitetlenség kígyóit megfojtsa. A ki olvasóink közól e pár soron át követett, természetesnek fogja találni, hogy a megkezdett iskolaéy, mint az egész ifjú nemzedék ujabb működési szakának oly fontos mozzauata elmélkedésre késztetett ben Hűnket. Éppen ilyen alkalmakkor nem rósz a visszatekintés, habár egy pereznyi, egy pillanatnyi is, hogy azután akár könnyű, akár nehezebb léptekkel előre nézzen és iparkodjék az ember. Magyarország tanügyé az utolsó tíz éven át\| Szépeu haladott, s ha vannak is még hiányok, (hol és mely téren nem volnának- ezek ?) azt a baladást kicsiny-leni nem- lehet és nem szabad. Tanügyünk uj aerájá sokat teremtett rövid évek alatt, amikről csak néhány évtized előtt is a legvérmesebb reményÜek sem mertek ál-inadozni s a társadalmi tevékenység éppen ezei^ a téren (és majdnem csak ezen) oly gyümölcsözőnek és áldásosnak mutatkozott, !hogy csak a megcsökönyösödött roszakarat nem hajlandó elismerni a nem megvetendő, sőt nagyon is megbecsülésre méltó vívmányodat. — Nekünk sem jut eszünkbe dicséuek&et zengpi, hiszen a Midőn {Bercsényi La jóé barátjától elvált, egy oldalutczába fördblt és röwd idő inul va Pest Városának egyik kevésbe zajos részében találjuk őt, hol egy igény te lön kifliié jü házba tért. Ezen házban szüléiéit 4 és , itt töíté ifjúságának első napjait, ebben \'is-merkedett meg egy leánykáva1, ki [azóta kiolthatatlanul befészkelte magát keblébe. Ssomoruság volt egész belseje és bánat $u-gárzQtt homlok ár-ól, midőn elgondolá,! hogy itt kell hagynia ősz atyját, hogy ifjiiságá- \' iiak legkcavésébb emlékétől^ az édes hzülői háztól, el keljl válnia, I Qgy tán örökre tá-vosnia kell ázon.\'- lény elől,\' kit atyja után legioJbban sseretett. De buílakodána csak pillanatuyi ideig tartott,\' j és midőn euébe jutott, hogy ezen áldozatot, a nagy anya, a haza részére kell hoznia as ádáz el ensé-gek ellenében, kin ezen es\|e4éves ssejitéjyt bepiukitani és felduiui akarják, a bánat el-tünt és a lelkesedés sugarai honoltak aiczán. •Ilyen, külsővel lépett \|ai egysserü h « egyik\' ízléssel rendezett ssnbáoskájába, hol ; kedveseit teljes saámban fellelte. J „Kos fiák készen vagy már és mikor ■ indulsz ?H így Bzólitá meglatvja a beippőt. „Bácsi, szólaúiíott meg Bertha, Öü ugy ; szólítja meg (Lajost, mintpa alig váijná a percaet,melybén távozik, p4d«, folyutfi sao- \| mura hangon, elég időnk mspad még i tána . sóvárogni." Clgaaad van édes húgok de itt i iem- \| ciak Lajosról van «vó, hknpm egy ne nae-tet fenyegető veszélyről, a mjsly oly é [ető, oly. közös, hogy röátöni uekitéat igé iyel, még ha ennek, kieszközlésére saját vé«in-í • — :\' igeuis ali\| vá- keTkell is od^ adni Tehá rom, miizerint Lajos inda jqn, mert 1 és vele még sokan elmennek oda, hol a baj legégetőbb, meg vagyok róla győződve, hogy az első lépés meg van téve annak elhárítására.11 A lányka szótlanul maradt, bár heves fájdalom (ogtá el keblét, mert kBnéyü azt kimondaui oda adlak, mivel a haza ugy követeli, megnyugszom a sorsban, ha eat a legfőbb érdek ugy akarja,- a saiv mégis szenved, mégis elmondja magának, mért épen neked, miért épen tőlem, kinek te mindene Vagy, élete, boldogsága, határtalan szerelinéuék tárgya Leányka, ne búslakodjál, hiaz nincs most {i hazában egy lélek, ki uem szenvedne, kinek egyiegy biztosnak hitt reményéről (e ne kelleue mondania, csak azért, mivel eat, egy közös érdek, a haza érdeke égetőn parancsolja. Ily változatban forrongtak az érzelmek a szerető leány \'szivében, és ő a szoba egyik szögletébe vonulva csendesen zokogott Tán helyén less, ba ea alkalommal némi felvilágosítást nyujlnnk Bercsényi Lajos családi körülményeiről. Anyja már gyermekkorában elhalt, atyja nyugalmazott ügyvéd csekély megtakarított vagyonkájából éh. Bertha, az említett leány, az öreg Ber-osényi egy szerencsétlen barátjának árvája volt, kit szülői halála után magához vőn és midőn észrevette, hogy fia ás gyámloáaya szeretik egymást; nem elienaé est, mert ismerte a leány nemes erkölcseit is alig várta a napot, midőn Lajos fia mint oklevelee ügyvéd Beijthát oltárhoz veaeteudi,— Hisz ezen óhaj képenie még életének egyetlen reményét, melynek teljesülése után nyugodtan aaállhatj a sírjába. Rfti Íiegye:i érdekű. kik mit tettek, caak maguknak tették, i ideje voiöá a, polgári kötelességéi tet szülte tevókenyiégért kövesebb nagyhangú, kevés velqjü inasatokat mondani! hadd lenne egyster ama Jelkel emelő önérzet u egyedült és igazi jutalom, melyet erős lelkQek, kevésbé hiú lolkek már régen a legszebb^ mert legkevesebb kellemet-lenaéggel járó jutalomnak tekintenek. De elismeréssel adózni csak nemes érgület-nek kifolyása,! nem téveszthető M azou olcsó dicsőséggel, amit nálunk megszerezni oly könnyű dolog. Ámde az embernek mindenre nevel-telni kell, is mig fiatal, az alapjellemvonás, könnyen módosítható, s az ember nemesebb értelemben anyaggá válik a neveié művész kezében, ki ez anyagot a czél szemmel tartásával formálhatja kénye es kedjve szerint. Azért báimíkép kicsinyeljék az iskolaQgy tevékeny napszámosait, csak a hflleség nem képes fel fogni, mennyi üdv és kárhozat vau a közműveltség napszáinosáinak lelkiismeretére bizvi. Csakhogy, mig egyrészról az a baj, bogy a másik oldalról sokan napszámosoknak tekintik Óket, másrészről még nagyobb baj az és még veszedelmesebb, hogy (egyrészról maga sem tekinti foglalkodását másnak mint napszáiuosko-dásnak, iunen támad azután az igazi lelkesedés hiánya és a mi a facitja neki — az eredmény meddősége. Habár a lelke- \| sedés valami ügy mellett minden téren j többet képéjs eredményezni, de annyit se- 1 hol, mint itt., ahol ez szükségképen a ! foglalkodás mozgató rugóját képezi. De ez I csak a kellő, őszinte táiuo gatás mellejt tartható folyton ébren, mely — ha a legtisztább és legszentebb is \' volna különben, — a közöny mellett \| igen könnye^ elszunnyad. Ebben szülók-l nek és iskoíahatóságoknak egyaránt lehet részük. Amazoknak, ha jószáguk, mar-bájuk és egyéb élvezeteik vagy kenyér- I kereseti gondjaik méllett gyermekük fej- íj lódéseért isi melegen érdeklődnek, ieme- i zeknek, ha az iskolát igen is fontos köz \' művelődési tényezőnek tekintik, melynek gyakorlati tzéljai mellett az eszményi j szempontokai sem szabad szem elől té; [ veszteni, (mert nemcsak kenyérből él az I emher) és ha oly belátással bírnak, hogv figyelmük dalóban (de csakis mindig a \| reájuk bízott ügy érdekében) mindenre, j a legkisebb (csekélységre is kiterjed, mert \| ebben a dologban csekélység nincs. Csakhogy bizony sok helyen a puszta névnél nincl meg több belőle; mert ha ilyen helyen a közművelődés elóinozditá • * De eljött 1848, éi ellenségeink jogtalan támadásai az oreg ereiben u felláziták a vért, és ő, kinek egyetlen reménye 6á-ban központosult, lemondott erről is, bogy odanyújtsa azoknak a n tgy hitélésőknek, kiket halának, netnsetiségnek, szabadságnak nevesünk és midén Ütött a fizetésnek! nagy óráia, nyugodtan vált meg legdrágább birtokától, egyetlen gyeimekétől. Megható egy látványt nyujto\'t a ki« j sióba és méltót egy fesiő ecsetjére. A szög-létben Bertha csendes zokogása, a szoba közepén as Ősa Béresénví, hasonló egy Ab-rabámhos, kl fiát késs feláldozni, midőn est j egy magasabb érdek így követeli, és eseu F áldozat nem. esett nehesére, sőt öivendett nek^ hogy o ilyen derék fiút küldhet a csatatérre, ellenségeink romlására A fiatal Bercsényi nem ssélt, sunyira meg volt hatva: keresztül-kasul száguldoztak keblében a kiilöníóje érzelmek, melyek kösött a bánat legkevésbé sem foglalt h«-1/at. Nem is volna atyjábóz méltó, ;ba ily pillanatban ezomorueág sááliuá meg. Küzdelem-, harca után való vágy lölté be egéss lényét, a gálád ellenség iráuti gyü-let megfossité tetterejét,feldusssestá arénának, süt Sgéas testének izmait; a hazaszeretet macasstos fénye tükröződön visssa, mintegy dicsfénybe burkolt lelkei szemeiből. Esea lelkesült állapotnak megfelelő hangon ferdült atvjáhos: -Atyám I Sohasem voltam barátja ama •e* jh&ködésnek, mely rendesen a tetterő hiányában hangzik aa erélytelen és tétlen férfiak ajkairól ( sohasem tartosism aaou •mberek Jtlsé, kik érzelmeiket fenhsngoü szokták hirdetni; kik sokat ígérnek és ke-vesac teaifiek, és erre támaszkodva. áHit-kstsa, hogy a mii e pillanatban neked b/íl-vási ígérek, ás amit egéss saegéüv ér meg* elásott M—etaégsmoek, magamban foga- sára szánt intieftet tokiutjük meiazt v«8issük ésare, hogy a ha/. füléf ilbon, a falak uyirkom, Lasp ablakok valók, a vakolat a falról eltüttt, s vasárnapimként a templom helyett ^elvék a ^orcimák. Ilyenkor azutáu persze nagy \'hanyagság terheli az iskolai hatóságot, de ot, van mellette még, a ki^iuk a pusz\'ul\|Uban némi részei vau — a napszámos No de .májd ezt is fel fogjá váltani a jobb. - > Ezt■ minden évbei újólag reméljük, azért ne is csQggetjUuk. Sí-én Levelezén Dresda, 1879. augusstua hé Tistislt Szerkesztő ur 1 éri iiiok Sértőm, skjos1 iíri éi Alig látta második levelűm heosds lap- Í\'ábtn a napvilágot, njár is a barmi dikat locsáitom útnak — Npiu fogja ea Ui t \'tar- a mi saás ssás ide aarándokló idegent érdekel, as cses lapja t. olvasóit is érdekelni fog Asért is kedves (köteleas égeinnek ts addig .mig kirándulásaink eléggé anyagot szolgáltatnak a közlódie aat I önnek, beoses lapjában]való közlés átküldeni. — A Sehkffdr nyaralóból jelenleg tartózkodunk, k lóvonatu v as Elba mentén s belvarosuak tartót Kies, regényes uti es, es innen mint tér látható,\' hol lB70ben u német frap háború folyt Mielőtt a belvárosba é nagyszerű pal\'k mellett (vonul ol a e psrkbsn óriási épület oll, magas 1 up Iával; es épületben van as óriás usgj ,Germánia - gyps szobor elhelyezve, mintául ssolgál a most Ivásból öntendl bornak, mely azután Koblencz mellett tajnai Ünteifwsldenbe vezeti uton les: állítva, emlékül a fraucsiákkal viselt 1 rura nézve. — A gypsaaobor lBjMoi ssült. — A belvárjosba {érve, az épüld beu lévé ígáaságügyminisieri palotát tettük meg, mely pompásnak ígérkezik ni. Nem messse innen van az ugynev Györgytér, hol Kötner Tódor euileksi van fölállítva; Kpráer szobra bron raló és életnagyságú ; egyik kezében vet tart. y* Megtekintésre méltó rály emlékssobrs is; a hós lovon ü\' és övedsi derekát. Szjép heuy az ugyuev „polgárról" (tílirgerviese) számos szö\' — és mytholo^iai szobdrxa. — A méutelep meglepj gyönyörű szép p; szerű épületben van eihjelyezve; az u valóságos virágkertté van varáz«< a számtalan magas osslopok, melye Ágo t ki. ike i épület nyuszik, kúsznövéuynyel vas elborítva. Ez épUlet már légi, de idével ezelőtt tataroztatott és a külsó lak oly nagyszerű festményekkel ékes tek, hogy érdemesnek tartom e festmén\|y ről pár ssóval bővebbenl megemlékez \|A festményekben uagyslerü szinpompi kifejtve és ünnepélyes nienefet ábrázó S. Szászország minden cirálya, uialk rendben, hosssu sorban ovagolnak eg után; az itolsó képnél I flrülbelül a ki kezét olvashatni : m Igen aich verpfl zen dia Eülen dieses Siammes, daa jder Wunacjh jedes deutseben Biedermaui E festményeket a» idtis készítették, e czélra meghívott leghiri sJbb. olasz fei E helyről, melyuek imléke sokái( hatással Teend rám, az állatkertbe men itt ismerősökkel találkoztam. — Ugj t tkit gff ol ajiu^nr unk. ason icaia Unk, isut; o BftgU nely szo- . » föl-ábo-ké fél-u-len-szett obrs zból őny-ki-kard esett kjékut áiyi sllota-ivar lva; aa nak Hövid faltét ek- van } dási más vet-, an-vjlré es." az tők. i tink, J »P» dok. bármely körülményék között, valamni mindenki, ugy egjeselr- ellenében, ha kell életem feláldozásával is be fogom váltani. Tagadom pedig, i\'olrtatá Beroaónyi La joB emelkedett hangon, hogy hazáuiát loha él nem hagyom, hogy eUzántau íohanók a jiarczba ós minden mellékkörülmény tekiu-tetbe vétele Aélkül kenesem fel ason\' helyeket, hol nemsetemnek legjöbban szolgál-1 hatok, hoxy addig a fegyvert kezemből le nem teszem, mig ellenség tapossa a drága ssülői földöt, Isten engem ugy segéljen." aTe pedig ssélt oldalt ülő ksdveséhes bocsáss meg, hogy ennyire leköteleztem magamat egy szent érzelem követelményei-1 Aek, t>i" éii testestől [ lelkestől kettőtöké vsgyok, ti pedig agysuíly mérvben ason ncinsethes lartoztokj, melynek védelmében egyszersmind éltelek küsdök, ha pedig ezen küzdelem, a miliői óvjon meg bennünket a magyarok istene, eredménytelen volna, ugy niqos több kérosni valóm e világon éa találjon engem U ama n egy szerű halál, hol a temetkezés iölött egy \'Oisság vérben állt Asért Berthám ne vádolj, hisz én visszafogok térni, dióséséggeí, babérko-ssoruvsl, vfssaafbgok térui egy nemzet öröm-haraogásai altkl üdvözöl tat ve, hiss mi rér izünkön van 4 fog, mi réasüakön vau as ígaaság, mi részünkön less a mindenhaté védelme; + — tv— J És ha én nem lérea többé visssa, ha a koszorúz\'a lők közepeit a te Lajosodét nem fogod találni, vigasf alódjál, gondold meg, hogy meghallani egv oly küsdelem-bta, meiybeh ÖrÖin\'s halál és aaentelj olt kor egy könyttt egy édej emléket annak, a ki iég«r élet és halál l\|9iBtt/e^f a liron Él is fog eseVelai." 9ánhs Inejn jálassMhatott, könyei elfojták a iiét. ajkiról, 4 mély tájdslom-msl borait ás ifjú keblére, ki ét ssendéu Budatoésten husaaabb Ideig larttzljodott egy állatodat mutosaté nubiai néger társaság, és ea titulálja be Itt ii a uagv ktf«öinégu«k szebbnél saebbl állátalt. - líséssn a társs-ság sgyik tsgü, ki iileglehelŐjen jtö/í akü-löníéle európai oyjelveket, isép ! példánya a néger lajnak — és igen előlékany a nőnem iránt, itt ja viselőül ajánlkozott és néhány kiváló szép plhtynyt mutátoik nekünk, így, ogy elefántot, 13-f 4 jegesniedvét. óriási kígyót stb. Aslállaioki ketreceire tábla van saegosvs, következő lakonikus jfigvelmezte-tésssl: Vigyázz! harapunk. A nubisisk et-nograöjiufi gyUjt«»jéiivük«t isjkijliit tták erről (alán egyTkO^elebui levél ben bŐveb* ben. J Eiulitéire méltónak találom as ugy-neveseit „Vogelvissé f is, mww rcippsnt té-req éppen most tartják a saásfok as éven kiüt es erdőben iaijiéllődő nagy" népünnepet, mely 8 iipig tait. — Kébzeljen t. szerkesatő ur így igen nsgy vísáh és képét látja as imjéiit mlém\'itett néittnnennek. — As idő rnárj elére haladt; patftáaunk sürgeti leveleimet, isíbáí kénytolen vagyok aárni. — Köze ebbí megkisérlpm ás itteni asinház képéi ajiniJ I Men öiiiisl vdzli ősaintp tirfítölottel Müneil HtnnituL iftely 1 b tuegyel kjrvk. . — A lalameuvel Qasdasáái egyesület 4aepteii\|bér 2 cliki közgyűléséi melynek iegyzőkön vét aönleblbi e.;ámuokban kö-zölni fogiuk, —i ainiíi\'t. órtOaUlUnjk a borászati szaítinuukara kijüzött páflyadij kérdése nem döntethetett el; miután a bíráló bizottság a. beérkezett j munkák terjedelme miatt véleményét már ezen a aözgyülésen be uem, terjeszthetik - Élénkült a váios, megénkeaett a tanuló ifjúság apuja,I nagyja) közélről, távolról. Gondos apák es anyák vittéje őlcel bei- padig ni Ijedjenek vissza sem a nagy sem ss apró diákok. Tanáraiknak pedig legyen elég kitartásuk. , — A n.-kiniisil iparos ifjuaát, mely. nek köztudomás szerint segély-egyiete van. ratásra, — sokan djsrűlt arczcza tek be az igazgatóhoz^ a taná sokan — kiknek iuég egy pót köszöntötokhoz, — vagy ja- vító vizsgálat kéiefjü nImájába 1 .olt beleharapni, kétes, kiyánjési arcsosal. Ilja l ha évm át nem hiáuyaolt volna a szükséges buzgalom, nem J«tl volna ssüks tges s pihenésre szánt időt Icinpu aggod alom közt át tanul ni, s a. ilyen toldozott foltozott bi-sonviivány nem á legjobb jel a jövőre nézve is Neui kell iddu kívül halasztani, a mit jé idóben kényalmesebjbeu lehet megtenni. Augusstus utolsó éa nzt\'pte.nber ellŐ napjaiban van miudug sttriés forgás a .h&sbsii, honnan — kiseUb usoyobb deákok anyjuk góndoa védpssáinvii alól ailé\|-nek as idegenbe. — A jó uiyl nem miuden aggo- dalom nőikül bocsátja el fiát ssiv remeg s gondolat súlya kedves fiát in stj mér ejgéss 10 ss anyai latt, hogy hónapon át idegen gondviselés klá mizza. Mikor az ap juklral neszéU a fiu eliávuzásárd I ós ennek jövőjét megbessilgektékl sokasov 4- mikor senki^em látta, eg/ egv^ forró kDnyet is törölt e kötéúyévnl, [csakhogy senkise lássa gyengének. A fiuná az aggodalom mellé egy kis kiváiiOsiiügL vágy is járul, mely könnyjebbé is tasai ps e\'válási, ínég ar el-aŐt is. Varássseal bír f deák jióvT az uj ismeretség Mi kar Át apa azu an ! kocsira le zi fiát, cgÓHA«n köuyek uólkjl! mégsem megy ám. a dolog;.no Ide, bele kell uyu-godni. Majd osaltTuidi^szokja lassan. - Most inár itt vannak majdnem mind. Isten hozta őket. Az atiya jóakaró \| tanácsai ne • legye-ii.uk Injába mondottak. A fiu ígéreté ne legyen csak szép sso, a hogyha a vacátié, után ismét látják egymást,.1 egye i egy másban teljea{aa örömük Á komoly-nfunkától ---uJOÍjLSLI ,■ kebelében ujabban egy daláraát látasiutt, mely tény annyival Rrvendeteasbb. mert aa ily nemes irányú foglalkosáe, a nehéz mun\' kától aaabad órákban, oask osmeiité befolyással lehet, örvendünk as ípsros ifjúság egyesülete es ujabb életjelénel; -- kívánjuk, bogy a derék Berecz Imre vesstése alatt, k\'t karmesterül kérteit tel, minél több víg és derült érát sseressenek mind ms-guknsk, mind másoknsk. — (Tüiolto aiOvelséQi köiuyWée.) T olvasómk már lapunk mult számából érte-aültek, boay a zalaegerszegi tüzoltó-figylet zászlajának fe avatása alkalmából\' a dunán-tuli tűzoltó szövstség közgyűlése ím megtartatott. A szövetségi köscyülés Pápa város tanácsának szíves meghívása fo!ytán e várost tűzte ki a szövetség saiohelyéül i a szövetségi választmányt a következőképpen válssstá meg: Elnök: P. Szabó Károly Pápa; Alelnök: JJautet Qyfiryy. Győr: — Titkár: Sbotolj/ Igwícz, Ploa ; Pénztárnok : Sznoltoila VunciPápa, Választmányi tagok: a pápai egylet tugjsi közül tinro-nyi Iitvjn, Vtebtiley Lajos, AnUil Gábor; A vidékek közül pedig: Kovács Károly, Zala-Efferszeg; Laníovics Jőtssft Szombathely ; Nagy Aladár, Tapolcza: Csirks Jsl-udn, Devecser; Kraust Adolf, Jánosbáza. Egy füst alatt megemlítjük még utólagosan hogy a zászlóanya Tarányi Perenczné ő nagysága a ssts egerssegi tűzoltó-egyesületnek 1000 frtot adott. — Azon felolvaaált, melyet hírneves tudósunk Vámbéry Ármin egyetemi tanár u mult hó 30-áu este a „Kereskedelem a moslim keleten" csim alatt tar(ott, miután gyorsirászati\'ag utáiiiralott, már lapunk legközelebbi saámábaii közölni reméljük. — — Ugyancsak e felolvasásra vonatkozólag a következő kimúlás köslésére kérettünk fel: Vámbéry Ármin 1879. évi sug. 80-án a kottorii ínségesek javára tartott {elolvasásának pénztári kimutstása: Bevétel : jegyek.által: 117 frl. 10 kr; felülőze lések által 51 frt; összesen 168 frl. 10 kr: kiadás 77 írt. 79 kr; marad tiszta jövedelem ; 90 trt. 3 kr. — Falulfizettek : Et>eu»pauger Leo ur 3 irt. 50 kr: Sinogyi úr Kottoriból 1 irt; G. H. úr 20; Ebetfr apauger Linót úr 1 frt. 50 kr; Dr. Press-burger úr 3 irt. 50 kr; Milhoffer Ödön úr 1 frt; Dr. Ficshel Pál úr 1 Trt; Orünhut Alfréd úr 1 frt; Bosenberg Richárd úr .50 kr; Qlaviua Lajos úr 1 frt; — egyieli tagok 34 frt. 80 kr. — A kegyes szívű te-lülfiaetőknek úgy mint mindazoknak, kik a felolvasást bármikép uemeslelkű pártfogások és támogatásukban részesítették eaui* tal legmelegebb köazönetet szavaz. As I, nagykanizsai keresk iQak önképző egylete. — A francziak és egy szép veszprémi nő. — A mult heteken végig futotta a ha-ssi hírlapokat egy „Munkácsy kalandja* csimü közlemeny, — irja a „Veszprém,"\' — mely aok tekintetben a valósággal el-lenkeso tényoket állított. Hs s kaland hősnője nem veszprémi volna, saót sem tennénk; de mivel büszkeségünkre: csakugyan as, kötelességünknek tartjuk a tényállást felderíteni és s hősnőt megnevezni számítva a szép uő szíves elnézésére, hogy névét a nyilvánosság elé hozsuk. Augusztus 19-ike volt, ssép verőfényes nsg, midőn egy vess-prémi fiatal eiuber nejével együtt a béasi hajón átázott, ugyauaaon hajón,, uielyeu a margitszigeti Arrogante-Ünnepélyie ér-ezett franczia vendégeket vitte. A fiutal uő sugártermete és szép vonáeai lekötötték a os. Tolnsyrél, ilt kellene el bucsu- fogá körül; de ijöviid idő múlva Lajos, kibontakozott kedveséi karjai közi il ép nyugtalan hangon fordult édjes atyjál ^Egészen* megfeledkeztem kinek ígérete Bzeriiít már régóti leunie, pedig ha most nem lön szó\'•a, később nem jöhet, miutáh zászlóaljunk holnap még hajnalhassdta élőtt indul, és ueküuk ms elte a láktanyául kell lennünk, különben \| várjunk, tán nemsokára eljön. „Zokon vennéiji, ha eat nem lené, ssőlt as öreg Bercsényi, miután ugy a^in fordúl be soha hozzánk] éa cuk tőled nyerek volt gyámfiam és unopöcsém hogyléte felél oly* kor tudósítást. „Igazad vas ajtyánt, de est fel Károly szándékps roaaakaralá nak, liánom ason aserenosétlen kedélyál lapotuak, melybe jutott, mlótá Soalauendort grófnőt megismerte u „Elfogadom! a [mentséget, és a fiút hogv ily reménytelen eae keblében nelyt jadótt, de máaréa ne rójad Lusreüi aajnálom fel emu ek it örülök neki, hogy atyiááak vérét nem tagidja meg és ő is lelkesülve ragsdia meg a kardot a hasa iriogvédésérp, inertjőssinlén ásóivá fél-tettem ét a gróf éa leánya oaelazö vényeitől melyekről leguj^hbjan, oly különféle tán kei ingének, kü-köss- nem épen alap talán hirak lönben reményljök, hogy a osstaaki köi p»tt Károly ia fplejjeüi fogja a grétnét." „Iaen igen, ssólt Lajos uyugtalauul, de m<\|gfoghatatla)i előttem, hogy most sem jön éa férni kezdjek] hogy Tomaya valami baj esett, meri it\| a legvégső határidő mely. re váíhattuk, deltán valami akadály tar* tóatatta ót és eljön kéaabb; nekem pedig kedvtsaim távosqon kell. tslsn veled at/ám, fogadd fiai hálámat atyai gondoskodásodért, fogadd ufra előbb tett eakttaatjée bízzál a mindenha- tóban, ki a iiépek\' sorsát veaeti, ki nem fogja engedni hogy a feneketlen jogtalanság diádalt üljön a legszentebb jog fölött. Isten veled, ked/es Berthám, ne feledkezzél meg i ólam, ki tégedet inost is csak s hazáért, képes emágyni. Két lorré csók, két hosssantarté ölelés kiséré a assvskst éa fierosényi Lajos atyja áldásától kisértstve elhagyí a szülői házat. .„Ki tudja szólt s leány, aóhsjtó csüggeteg hangon a távoaó után, visssaatér e többé?) fFog-e aa ígaaság győzni s gssaág fölött?! Szólt bánatteljse kételylyel aa öreg Bercsényi. V. Fejttel. „Látlál-e már tengert, midőn fergeteg saánt rajta éa vet beléje halálmagot0 — K en aaavakat olvassuk PetŐfy p Őrültjében" éa ki ne ismerné tel ama mély értelmet, melv eaen látszólagosan őrült ágy azüleméuyéneu rejlik. A nagy tenger Magyaroraaág, a fergeteg, mely aaáotott rajta aa elleuségeink által elŐidéaett óriási haros, és a halálmagnak csiráiból egy óriási temető nőtte ki magát, hol testvéreink mély álomban uyu-gossnsk.) A fergeteg is leosendesült, leszállt a pokolba sötét gouosa anyjáhoa, mígnem ss emberi állat édás sseuvodélyei fel nem old • ják biliucseit és a féketvesstett pokolbeli któzatosaág büntetése öldökölve be nem járja a felvilágot, hogy romok alá temeaae évszázadok iáradalmaa oMnkáeságát, éa a nagy művel együtt, annyi milUó monkás tagját as emberiaégnek. ) Á« -Őrölt" mar t&44-ks S«U.Sxt. Msr-toak»a késsBlt sgjas, mlaiayiuatUl P«téfv jús lel-Wvel síért sojté s asgy vihart. I franca* vendégok egyikének — Gousien-uek figyclmét, ki nem is késett Munkácsy Mihály mAvéeat felkérni, hogy errőla szép uóről vásUtoi t«M* esivee néki készítem. 1 köeben f frenoaiák kíséretében levő Hu-{aiH tétrahiv\|a a fiatal férjet, kérvén II \|\| alleaére uice, iönue neje oldala uie-p I jifp tedeaetéusk egy távolabbi pontjára, raig Öouaien kérésére Munkácsy mű rét be neoi végni kedves uojéről. A fiztál térj kéea örömest sőt büsskéu engedett a hiviUimk é« minidig társalgott Husaár Imrével a balé felső poutján, uiig Munkácsy váalaiát él nem kéaa:tette. Ez a való •ág, melyből láthatni, hogy a fiatal férj korántsem tétovázott állítólagos féltékenyke-déaMÜ — tuint a hírlapokban volt — neje meiől távosni, éanem leste, várta apil-lanntot, bwgy neje mellett iámét helyet fog-lalhassqu, 01 fraocaia vendégeiuk sreinei elől elfödendő, sót ellenkezőleg Budapeatre érkeztükig vendégeinkkel együtt a legkej délyesebben eltársalgott. — A fiatal fér-Bohuniczky Ödön veszprémi aljárásbiró ur volt, a pzép veszpfénii .io pedig kedvei neje, szül Mihály fa Ilona u ni. — A mint olvasóink egy másik köz-töményünkből tudják, a keszthelyi gaad. tp a intézet jelejs tanára Bálán Árpád ur volt biatoeként kilcüldve a toldm. ipar éi keres-k< delemügyi minist er ártól es idei gabona éa borvásárhos. A d«rék tanférfiu, ki tudvalevőleg a keszthelyi iskolaszék elnöke s a tauügy iránt meleg érdeklődéssel viseltetik, meguéste polgári iskolánkat is és te-rain\'Ő-teremre menve saeinUgyre vette au-nek berendezését. Aa épületben uralgó tisz taság, a lennzerelt a aa egéss bereudezés l&ihatólag kellémos benyomást tettek reá a a iá<ott k feletti megelégedésének kifeje zéstis adott. Idójariiuuk oly meleg, hogy .mindig Jobbul a kilátás arra nézve, hogy jó borunk lveud. Ha as időjárás, még tovább is legalább néhány hétig ily tartós meleg leeua, a szőlőnek alkalma less érni i jó saüret lest hivatva ugy * hogy kipótolni a silány , termést, fiz is jobb, mintha asüret utáu újra kellene eirni — Tlldos kutyák. Türelem és kitár- • tás állni «ok majdueqi lehetetlennek látsaó J dolgot lehet kivinni. Városunkban néhány \| nap óta uoy furcsa és ritka I impresávio ütöue (el tanyáját. -Egy pár kutyával utazik, de aa ő kutyái fajukban mindenesetre ritkítják párjukat. Nem keveset lehet ol-vanni. könyvekben is a kutyák okosságáról; sok miudenféléne lehet őket tanítani;! do az itt bemutatott kutyák mindazt, amit eddig lehetett ró uk hallani felülmúlják,\| mert ezek igazán tudós kutyák s némely nem iskolázott , embert megnzégyenitenek, ülva«nak, uáiiiplnak, előmutatott képeket mc£Í\',ueru«\'k, a hógy a hasznos mellett a kellemet »e liimt/i-sslk még tánezolui is tudnak tactus kerlnt. Mer hoey egy kutya aa eleje irt [szót vagy mondatot, mozgatható betűkkel kiszedje és szépen kirak ia; hogy kártyázni is tudjon ej^ralóbanl olséaeheí szUk gk esdj ék. — A bb a kitűnő épé-énekelni. — A oy rendkívüli toka as értelmi képességnek, melyet mélián csudálni lehet, érdemes megnézni!, ha még el nem taentek, hogy másutt is bemutassák művészetüket. — Balaton-Füreden amint onnan írják, dacáért a autsoii régé közeledtének még most ia vannak néhány száara menő vond ígek,\' kik élvézik a szabadot r annyi ra a mennyire lehet szeretik kihúzni a nyári évadot, a mi közönét a forró napoknak tehetséges is. A 22. számú kimutatás szerint\'augusztus 27-ig 2039 vendég fordult meg és tartózkodott e kies fürdőnkben. A mottaói évadot tehát sikerültebbjei közé Azért szállj vissza anyaméhedbe pokolnak szülőt tje; ki tetvérvérbeh gyöuyör-kiidttl és ti lényei a délvilágnak ne ingerel-jé\'.ék a gonosz szellemeket. De JstáriM nagyok voltait a viszályok és csaták romjai, bármily tengerárja a vérnek folyt légyen is, egy óriási hasznot hus-tuuk a 48iki függetlenségi haresból, nemzetiségünk kéteégbevohhatian biztosítását. Mert a romokból, miként egy porá-bóf föléledt Phoenix tűnt fel ismét, as uj és ifja Magyaroraaág. A ssabadiág számtalan inartvrjaiuak I vérétől ástato\'l föld oly termékeny Iőn min-. den szép és jó meghozatalára, hogy as utol-1 só 30 év termékei fölülmúlják veestessé-geioket. „Irodalmunk, műveltségünk, nemzeti- j ségttok, Önérzetünk sohasem emelkedett volna aaon feisaiure, a meiven jelenleg áll és tán most is osztrák provincsiának tekin-! tsne bennül ket a külföld, nsliemi életünk \' pangása miatt kilétünkkel nem igen törőd ! ve, na vérre: nem viviuk ki a.világ tiszte-" letét elismerését ós létjogunkat as európai neraxeiek soriban. Dr térjünk visssá be-eaéiyflnkbts. £s«r nyuloassáa nsgvvenkilenes aug. Havában élUnk j agy röruike év rspüll el basséiylttk kezdete óta, és vele egy aem-Mt rtmécye i« sírba szállt. Magyarország a pueatulás képét és a halál országát tün-teté fél. Helyén volna tán aa elmúlt hónapok nagysaarU aaaméo/aii slőaditi, de eaen váJlefstrk nem ér sem magamat elég erőt Mk, és kttlönbeo ia a törléoeUmből eléggé iamsrstM. hogy sít tatt a magyar nemzet es í4ő küsbeo mio4 báoNilalot keltő vitás-taggal vé4Al«aata magát és verte la hatalma* alleaságeit, éa végra is miként bukott íl a talnyomé erővel asambaa agytMtlan-. ség, éa agy se veaérfériiak vieaaavonása saámithatja Balaton-Füred. Kívánjuk; ho\| y a rolytonos javüások éji ssénltéi tk évri I évre vonsóbbá és keilémaeebbé tegyék e Hlraőt aa idegenekre néava a mi a den k és busgó Igatgatóu Lásslóu bl«ou< o ssn nem fog muluí; — Rövidhírek A királyi udv.r, nen sokára Gödöllőié Ing jöiinij Lssseps « Tüjrr legköaalebb A\'h«uhe mennek, ho^y a Korintnusi félssig -t é\|tiuetszésehe4 ssüf ségas, előmunkálatokat inegk nemseti aainháaban köselebb kaauŐ Wilt asssony fog bolgárfejedelem még e hónapbau látogat jk meg a »erh fejedelmet. —r A aaegszá^dí selfemgVár beszüntette működését, — UayU uald Lajos kslocsai bibiruok-érsek küllődről Bécsbe érkezett. ~ Wenkheim László báró, Béls fivérének temetése mult péntef ken volt Kőrös-Ladánybau. — A székest fehérvári kiállítás tiszta jövedelme sentem béri l-jéu 33.426 fn. 82 kr. volt — Budai-pesten .Kis nagy iám" osime alatt uj ope lettet adnak inelyuek oaimszerepét Erdosy Euge «ia kisasszony játszsaa. — Horvátor aaácbau mindinkául) érezhetővé válik a lel Készekben való hiány. Szabadka várul száz éves fennálásán k üanepélyét ülte mej ! közelebb. — Berlinben 1885 re világkiál litást terreznek — Mosonyban egy 10\' éve^ matróna halt meg. Sem szemüveget sem! botot nem haiznált soha. — A Pápa bátyja gr. Pecci Károly 86 éves korában meghalt\' — Sándor czárnak Vilmos czár-ral Alezandrowoban ta\'álkozása volt. —\| Károlyi Lajos- színtársulata már Balatou-Fürédről eltávozott. Pápára mentek. ; V^gyep. — Magyarok kitUntetéi* Francziaoi-isághan. A franczia nemzeti kézműipar, kereskedelmi- és mezőgazdasági akadémia ju-nius!hóban tartotta évi randiz közgyűlését és ez alkalomból nzoú jkiváóbb iparosok és tpjrmelŐk \'közül, kjk! a párisi kiállítás alkalmából teitüntek, a világ miudeu részéből tagokat választott. Éazánjcfiái >küzül is többeket tüotetett Ui as akadémia és mint a hozzánk beküldött évi jelentés bői láthatjuk, az zkad^mia tagjaiul a következők lettek hazéukból megválasztva: Andrássy D. gróf Dáma, kiállított ásványokért; Bosnyák Gusztáv Lel le, mezőgaza. terményekért j Cxettel Gy. Budapest, aranyozó gé pékért j Dreher és fia Budapest, sebésze\'i műszerekért; Eördögh\' Lipfó Szt.-Miklós, tengeriért; Erczhegyi jFereucz Budapasi, könyvkötési mfivekérl; Falk Zolgmond Bu dapeat, köu.fvnyomd»i munkákért; Frey-etftdter A. Kaposvár, gabouákért; G asel A. 2]solnat vadászóItöilyökért; Hafner- J Zágráb, fogmüszere ért. Jósa C Kőszeg, gabnáiért. - Králik S.\'l Budapest, órákért. — Kruspéi tí. Újvidék látszerés«eti czik-kekért. — Ma dny J. lv»poivár vegyészeti szerekéit, — Mihálykövi Lajos Budapest, szalonruhákért. — Uocznik Lajos Bű<la dapest boreozetért — Müller testvérek Budapest, vegyészeti szerekért (tinta,, pecsétviasz u — Neiidtvich AJ GyŐr,\| automaticus késaletért, — Pécby E. Budz^est, helyrajzi művekért. — Posner K. L. lovisg Budapest, nyomdászati művekért. \|— Hddíiczky Jenő M.-Orjár, mezőgazdasági szakmunkáért. •— Boseubaum B -Gyarmat, tehénbőr kidolgozásért, — Rozsnyay Mátyís, Arad, vegyészeti perekért. — Sarlay J^ idB - zarvas^ indigóért Smigutz T UjvidöK.\' ételne-müekért. -4 Sebessy Pécs, fűrészelt tárgyakért. Ziiwanovicz G. Újvidék, másoló A temesvári ütköset elmúlt; alkonyodott és a lenyugvó nsp; sugarat busán ve-lék utolsó fé»yöket a csatatérre, melyen egy nemzet végső remjáhyei héldokoltak. Mennyi > emes vér I kit számos catá kon át megkíméli a halál lela fel itt önkényt azt. Iszonytató látványt nyújtott a csata színhelye; iiju bdnvédeink az osztrák katonasággal vegyesen boriták a kétségbeesett küzdelem véres meaejét, még a halál sem törülte le asön daezofc vonásokat arcsaikról, melyek az elkeseredett harezott legszembeötlőbben jelleinzék. —Különöseu bonvédeiuk hullái c>assieus látváuyt nyújtottak, még a balálban is gördi\'ösen markolták kőiül aaon tegyvbrt, melylyel hazá-jókat annyi dicső csatában védelmeaték,. még most is tárva álltak ajkaik, melyekből sz utolsó átok hangzott el a kajáu ellen-aégre , \' * \' (Folytatíta Köv) . ! Adélhefi Ha volnál rózsa.leni) a völgybe\' 8aeretnék lenni tUpeucar; Lesaáll nék h«zaád a tőidre, 8 rezgőéin : „Szerellek rézsassáll" Ha volná), lányka,\' kis ssigetke Szeretnék lenni ténger én j Körülted Ömleoém szeret vi, Es súgnám, súgnám : .légy enyém I\' % - 1 • \|gp ; jQ T Ha volnál aöldtá^ürft lombji^^ Untáért. A megvAlásstották ssáma I össse-!s«u 80 •rjj/1 méhtill Ji krlé»it Immaikot s k\'llíöpwen a BiliMnegya kösségi népts-ultóhos jUobócsy Karoly blliarm. gaad. egy-leli titkár s következő felliívást létéate: .As oksaerü mébéfMt, kartéesst ssklleme és hzsstiá megérdédll boj^y mindastm, kik legkisebb e, oaélralhassnálbstó térrsl as idővel rendielkesnek. áréa busanálják azt Meg-érdemli,! hogy klváU a községi néalanitó urak egyik, min\', mésikal tanulják, 1 tanítsák ismuetes haaznáit terjesszék a nép közt s amemmben ők ii fi\'gitségÜkre állok akként, lippy NxgyyárRdoD a bihariü. gazdz •égi egyleti telepen j levó minla-méttésaet ben, ugy a legnemesebb gyümölcsfák1, szőlők előállítási módját feltüntető otgt ter jedehnü kertben minden héten keddi aap délelőtt 10-12 óra köat sasksznrü minkák Ismertetése mellett a látogatók számirá gyakorlati utmutntást, előadást tat tok; ff t követő 2 -3 napon punig, a hol peUsjeéges, különösen a hol uép\'tanitók és máz érdeklődők többen jöhetnek össze, előre nyert megbivás folytán inégjénk bármely vidékére — érdekeltek tarheUelésa néiklll — az érintkt szakismeret terjesztése végett éu is kil&togathatók Ily alkalommal egyszersmind a megkereáett község gasdasági állapotára is figyelemmel lenni, s azt alkalmi használatra rtyijlván tartani egyik iÖ-rekvésenl leend." -r- Dicséretreméltó -buzgalom Gpbóczy urtó.lIs példiája megérdemli az uiáuaái\'\'\' — 110,000 forintos $frelm. A monostori járás biróság előtt a mull héten a kjövetknzp szerződés képezte egyik pör tár gyát: Budapest 1H78 r4\|3. K m. kisasszonynak Budapesten. Félajáulókiönnek önkényt tízezer frtot (10,000! fkot) osztr. értékben, a kivetkőző 8zigorjmi\| megjartatni • iváut feltételek meg nem mellett, niblyek bái melyikének tartása a klsMsszoay részéről, az általam félajáulott tiaeaer ibriut elveszté- sét vonjs s lemond kein egy maga után s ön elveszti jogát peres eljárásról ellenem, mit ne-levélben elismer. Az jajáiilott Szeretnék leniD aiiyba Tehozzád aaállanék susogv .Saaiasa te is, dél I <Ur Hutai. összeget ii iiegHzctni ném lartőzum s perel belő senl vzgyok, hwöu kisHjiszonyoin tudtom, -belé igynzéseiii. melyet íráaban vagyok köteles m tgadni, - [vatíy akaijatom ollénére az -általa)! kijelölt tartóskodási helyét el-hagyja vagy beleégyezésernnjel történt távozásánál u meghatároz tt időben haza nem tér, mely rendtől icltérnie semmi körülmény,; nég betegsége esetén sein sznbad, miért is tikiam rubázlt és teljes ^liátáNban részesülen 1. A nimiddtt tizeiéi IVt. 0. é. ezen lappii irt dátumtól száín <andó busz azaz (\'20 hó\' után, fizetendő ki teljesén és hiány né 11 Ül, i mely összeggel1 ön szabádon rendelkezi etik, mely dejg tartozik ön ve lem együ t maradni. — Egysiáz iránt von-zodásuukbpl préda ezen visz\|nyunkzt j kölcsönös megegyezéssel lezen i(\|őu tul is ioly-tathatjuk \| jekkoi \|a W) hó (\|zasz 2-)\| hó) to-vi- után lejárt] Vuházai éslteljez ellátásban vább is répSesüleim éli két ezer forin lágosan igpH zse^péqz mellett. 3, szándékunktól a négy nap alatt az bau ezen cjgyessög hogy fmmáradjon. J. 1. K. A kisasszony \|s én J. alulírott dátumtól mitva visszaléphetliuk, mely Inőu tul a mint tanú megváltozhat BpL, 1HÉ, Is: k. K. anul njáro. Gr. e mint tanú. \|A frntcbbiejiot ejofvasva, a család £aeu l. is szálon kell. 54 \' k. niut feniora, 870 in - Vártatlan h«1ál azokba belenyugoi lott ilái\'CziUs 24.IIK. Gy. i. k. ini esetére Ipzeii inté tke-kis- désem épugy érvényei, mintha K. M asssony\'ki\|öítötto Ivoláa az iilőt s igénye van aa említAt öjszegre, fllggeli kül ehhez ia^ 4. p p n t — B ú \|d a-pest, 1878. Imárcziai hó 24. 1. s. k. Kz okmánv alapján jelenleg férjezett K. M. asszony pert inpitótt J I. ur \'lleu,, as okmány értplmóbeii lejárt 25ö! frt. rénalet-fizetés s játjulókai iránt. — A monori já róbiróság Kj. \'1. alszonynak a 250 Irtot időközi kamataival s perköltségekkel együtt megítélte. I \' CSARNOK. 1 A/ orr. ttam&rcstij w. Zssnkátél GyerrajekkoroinDan gyakran hálám ümHteni, hogy ha aj véletlen sors által így iő és férfi [orrá banmijy ériitticesésbe iő sgy mással, kell, hogy egy pár legyen belőlük^ Velem1 megtörliébt. Figyeljenek nyj jas ilvasóim tÖrténetemré, türelmüket esak rö-riden vessem igéuyM. B. városban laktam. Egy\' uapsuga-as, idám juniuii napi nj történt- Emelt iléptelckiM, mintha gomuospk i zurnák talpamat,\' smteiu egy utczábau, ró isás kedélyfyel mint! kinek aaélet minaeu i sekélysége lörÖiuet qkoa. As emberek sQroa megfordultak i lá áam,.s ugylákeaék, miitha bámulattal kii ér i ék életvidor vonássünat, honnét a mosojyt ipmt egy II,\'Nevető embernél, az élet olt mellem és emv\'iatj oly korjta kifejlett Igyejtnél kit ka voltls kik bizonyára \| ;u ^yolódtak rdlüttejn, s Ismételnem sem kfll, ogy hibás I kgyszsrTflzettel is vádolmk, gy magok\' közt, amit aaoaban figyelen ra •ka méltsték. Midőn így képsllt szellemizáruyakao, repeső islvvel ai utozasarkhoz érve, sebes kanyarulat\'al a iqellék utcsába fordultam volna, nekiütődik orrom valamely porozogói csontnak, s nyomban két fájdalom kiáltás ballatsRott, aztán huss ujj kapott két orrhoz és kétpár szem vetett gyűlöletes szikrákat egymásra. De ongem csak egy perosig ragadt ipagával as iudulat és fájdalom: A követ\' kező pillauatbau ^sokáaom szerint a bajnak azonnal mulatságos oldalát kerestem, ennélfogva o»akjiNiiiar átéreztem a helyzet ne-vetiéges voltát, — hangos káosajba törtem k, mire aztán a férfi ki részes volt szs-rsncsétlenségembeD, gyönyírü összhanggal szekundálni kezdett. A katzstropba helyén összegyűlt piaci nép a „suszter" iuasokaal- élükön a nevetésben kardalnokókként sserepeitek. No es volt sztán a bét világra saóló esemény! 8obssem feledem. .Hajdnem egy negyedig készültem folytatni utamat, ámae az öiszeosoportosu\'/\' néptömeg mulatságát lelte a imvaiiéges jelenetben, elzárta utamat. Végre \'.inára —ki melesleg szólva — ildomos, szép barna ember volt, karját ajáolá, s halálozott, komoly felszóllalására kettéválj előliünk az ut, s mi emelt fővel, zseb-bélivel betakart arotcsal mentünk át dia-daltílunkon. Alig hogy szabad leget szívtunk, kísérőm minden teketória nélkül, a következőket adta tudtómra: — Rég szándékom volt nősülni, de mi dig asou eszmét tápláltam, hogy a nő választását átengedem a véletlen sors intézkedésének. Orrom ez életbevágó kérdésnél iránytűként szerepel, — megjelölte, kit talál hozzám illő kis párnak Nzgysádka vlg, s gazdag sem lehet, mert különben nem járna egyedül és gyalog, — nekem szintén jó kedvem van az élet tavaszában, s megvetem mindazokat, kik nem ismernek .gazdagság néjkül boldogságot. • Adja ide azt a picsiny kis kaosót, osst1 legyünk egymáséi 1 — Hisz oly isép harmóniával tuduuk nevetni; mint fel fogjuk vidítani szép kis lakuukat, melyben boldogabbak leszüuk, miut a jiápa a maga 365 termében 1 — — Nekem semmi ellenvetésem személye iránt — viszoazám — a péuz meg legkevesebb becscsel sem bír előttem; hanem van egy jó öreg anyám, ki nímdké\'t szemén vak, i kőelem kiköté, hogy esak ugy mehetek fér\|hez;\\ ha ő kezeivel érintve .jövendőbeliül orrát,.következtetést yout arról. Mert ő azon hiszem ben él, hogy csak nagy [vagy legalábl is középszerű embernek orrú . van oly je leme s természete, hogy egy nőt, ki hozzá fűzi életét boldogith/U. — Rohanjunk ahoz r nagyanyához aronnai, mert ha máskor találhat íz kifogást orrom ellen, jelenleg, tuidŐu az óriási bufgonyává dagadt fel, nem tagadhatja meg tő.\'em a kegyet, üdvét nyújtó kesét 1 — \' Lakásom elé értünk. Mint kiébesett verebek ugráltunk /el a lépcsőkön, fi -közben kísérőm oly külö-uös tekintettel szemlélt, hógy már én is alig vehetém le róla szemeim, s érzém hogy eddig mindenkivel; játékot Uző szivem, telje sen hatálmába került. Nem kérdeztem őt, hogy kicsoda, mi-osoda, talán ha a világ leguagyobb banditája\'lett volna, kész\'voltam követői őt mint neje, a legfélelmetesb rengetegbe, — vagy egyenesen a gyeheuiia tUaébe in, mert éreztem, hogy hozzá van. fűzve üdvera, hojdog-ságooi, s nélküle a földön már reám ez örök kárhozat. , n , «■ -r Nagyanyám, férjet hoztam 1 e szavakkal léptem a szobába. A szegény öreg .ott ült rendes zselyeszékébe, • fehér szemgolyóit ideoda forgatá, aztán kérdezett: tréfálok-e, mint azt gonosz, örökké kópéságot üző lényemtől már megszokta. Kézen fogtam válaaatottamat, e még most is remeg ssivem, ba rágondolok, .-mily édfB volt az első kézszorítás, mit váltót-tuuk, j- e jó öreganyám elébe állitám őt, keaét az övébe téve. —\' Itt van anyám I sugám neki — ne légy uagyon szigorú bíró vple szemben, mert — én nem tudom — nem értem hogy van aa... de ugy fáj a szivem érette 1 S erre érzém, mint tódul a vér ar-caoinba, mert a rosz ember oly fi mis mosolygással nézett reám, hogy igazán zavarba ejte\'t Nagyanyám maga mellé ültette őt, uiegkérdeaé nevét, állását, s aztán mintha tetaaését megnyerte volna, az öreg assao-nyok ismert rztfineríájával végigsimitá göndör haját, halovány oicsáját — -4- s végre — — otrát. Midőn ut ú elvégeaé, hirtelen felállt, átölelt engem s balkan fülembe sugá : „Meiu Kiad, Nsse geuug füi DiobJ" S es döntött sorsomoo. Rövid idő rauivs sstán fricn\'ny lakba pyi fPífW? T M k0:t0a0tt be egy uj párral íriim boldog^, u, küzdelmei. S aa émben gonossság s lüF1 ** \'r , • . olt képes elüsiiij mi fiartóskodásom hel^ln,!\|\' Saükséges^e mondanom ki volt aa u\| pár r--- ü- \' — írvlelfs nerkesxtö HOFFMANN 0 ft m A* osztrák-magyar bjwik itt i^jonan felállított flókju toxpber .16-án takarékpénjítir-ujcza S. saámu (u\|) ház els<3 omolj) helyiségekben meg fog; ny(tutaj. £ien bankfiók bank képei váltók, értékpapírok 4a kul( vények leszámítolásával, jovábbá: alkalmai értek pap irdkra a( oattniel, noinkUlöi\\ben Nagy Kanim és a többit barikoelyek kö utalványok kiállítása és beyáltáisával, Nagy-Kníasa Vagy máH ken ^tetendd alkalmai váltók, különféle szelvényeit,éi lértékp zomápyképem behajtásával, vaUmint\' bankjegyeknek bankjegyejk kicserélésével, i egyelőre -4- a rendelkezés alatt álló készletbe eiüit pénznek bankjegyek iránti egyenértékben (al Ipari) való is -r-t fog foglalkozni. Á bankfiók egyiiernuipd fel van hatal osztrák-magyar bank részvényei, illetőleg, zálogleveleink lejár éjvijél! régebben esedékessé nem vált osztalék-, illetdleg kamat kifipeini, továbbá bank-záloglevelek, állampapírok és egyéb, ár biró értékpapírok eladására és meg vétólérey megbízásokat elfog BŐvjebb ■ felvilágosítások az alóliri bankintézet bivaUil •égéiben nyerhetők. Kelt Nagy-Kanizsán, 1879. évi szeptambeii 8 ári. {•V. OSZTRÁK-MAGYAR % Nagy-Kanizsai f 1879.\' léptében lévő :xxxxx: nfóle ezqi-amló köl-ÍÜU bank; >ankhelyé* pirók bji-kel va\|ó képest •)-eladásával mazva, az t, de egv zel vényeit blyammai ftdni. os helyi* BANK intézet. Bükköny-, konkoly- és zabr ak b buza-, gabnától stb. való elválasztásiira leginkább aikalniKsak UTa 13 arany és ezüst érmekkel Eredeti Mayer-íélé •nirtíitíUítt TflIEURÖK, 1HL meljekbdl 12,000 darabnál több forgalomban, van. 0)gr Jótáiiás -m let? jobb munkaképességért, legszilárdabb szerk^zetér L cg jutányosabb árak I Minden eredeti Mayer-féle Trieurnek hengere a fent jaliett ^37- á.ri 3 eITTé van ellátva, és a vevők ámításoktól tisztelettel óvatnak GROSSMANN Ü T"\'0 föáczi kőrút 76, Budapesten. Gépek és egzközök a mezőgazdaság számára. ml I/íOLO!I4LTIOH (íranczía Mabille féld) bor-Mxf vatíyuk. ruggyanta-csövek a hoi^wló eutes J eaaközökkei. kendercaövek liixoltó-fecakeiidflk ■•imára, f raggyanta takarók, mozdony- és gép-Nzijak. roggyanta-e* (kö- penyegek éi mindennemű rngg>anta-árnkat legolcsóbban psállitj Schottola Ernő és Neopchil, ^ BUDAPEST. KjT Nagybani eladást vácsi körűt 29, Parii saállodának átellenében. Ik \\ 6-2 DNDEN VILMOS első magyar és vaskereskedése nagyban ét kicsinyben BUDAPESTEN ficii-«t 56 asáa uj. Sp«lall»ta iMmáaok-ban tpitéasstí fllatfcosák rftaaéra Mindennemű öntött áruk valamint tlied- és Hídmérlegeknek kiaárólagos nagybani eladása eredeti Araken. 080. 64-10 Arjtffúktk ingyen. J Magyaroratág legnagyobb raktára kiosíny-ben éa nagyban. Lefaneheox ScsOt., vésettek 16JM01 telj. Lencesier „ - 23 fttói „ Revolver 7— 6lö?etü 2 fi. 88 kr. L legjobb n f „ 8 „ 80 „ f mmdsé- „ \| 11- .„ )»J gtték Töltések és iodduhUéhk legolcsóbb árakon. Vidéki megbíaások gyorean és pontosan teljepittytoek i al igényeknek esöfleg meg nem felelek késsiógesen kicseréltetnek. lletiUrh Albert öüdapoit, nouum ként 49. VALÓDI i Wlllieliai-féle antlarthrítikoB ég aiiiirhemnatikUB Vértisztité-thea. gyógy hatásáról kflvstkesd elismerd sorokat Kisüljük: / . i 1. ifevél í T. Wilhelm FereHet gyóQysurées urnák NEUNK1RCH8NBEN. Giersdorf, Hirso!)bergi kerület, 1877. apr. 16. Postautalráoynyal kllldök ma 6 márkái, és kérem nekem es Osssegért aa ön Wil« bolin-féle antiartbritikos és antirbeumaükai Tértis«titótbeá[ából fofduló postával küldeni. Tisztelettel Sobttttgsn K. 2. levél, T. Wilhelm F$r$ne§ urnák gyógyturétt NEVNKIBCHENBKN. (jiersdürt, Hirsohdérfi kerttlet, Slésia, 1877. máius 10. >, \| • Hét!éviig irtó atusan ssenyedtem a rbeu-matlsn^usban, basstalan volt aa orvosi segély, as ijn Wilbeiu-féle vértiiatitó tbeájának 8 nspi k^siiiálaU jelentékeny jobbulást hozott, és 2 osomsg elbiiisitálása után egéasséges vagyok Óh pedig oly egéssséges, mint már régóta! oíéiu betegségem eldtt, ismerdseim mind as ön WilbelmfAle vértisxtitó tbeáját kélik, iniiitán esek rajtam meggy/ísddtek annak sikerérdi; est biaónyitékui önnek le-nyomatás! végett. Kitttpd tisstelettel Suhüttgon Keresztély, kir. gyapjug/ar. Egyedül valódilag késsitve Wilbelm Ferenca gyógysseréssNeunkirobenben(AlsóAuslría), Egy caoma^, 8 adagra osstva as or voa előírása sserint kéíasitve — kassuálati utaaítássaj együtt s különféle nyelveken 1 frt, bélyeg és csomagolás külön 10. kr. . ff\' p Williolm-íéle Schneeberg növény-allop Wilhnlm Fr. gyóffyaserésstdl Neunkirclienben kitünd hatásáról \| Wilhiltíi Farmot gyógyitefin urnák MEUNKIRCHEMBEN. Kklterú, Dél-Tirol 1877. február 16. Tekintetes ur! Még 6 év eldtt, mint 24 éves tiflmaetdr egyik nagyobb íegyvergya-korlat álkalmákal meghűltem és nenés mell- bajba estem. Mellssorulás, kellemetlen kö jelenségtok. J&t nehéz léLegxés köabe-kösbe >et vérrel vegyítve voltak a évrdl évre ismétlődött külö-hogy as BORSAJTÓü/ nősen ópuael és tavassssal, ugy orvosok lemondtak rólam. Akkor inult év óssén Dr. Pupetachek törv. orvoaunk asön világhírű Wilbeim-féle havasi növény italát ajánlotta melybdl 10 tfveggél bevettem éa ime asóta nem köpök vért, egy napon át sefcn feküdtem és még kereshettek is ismét magamnak. Mellsaoru-láat aem éreatem és könyebben lélegsbettem Ujabbun egy egéaz nspon át a szabadban voltam 2 nap óta ismét mellszorulást érzek ea nebeaeboen lélegzem, télek tehát hogy ismét vért köpök, mit szeretnék megakadályozni. Azért tekintetes urat igen* kérem, minthogy Wilhelmfél^ havasi növéuyitalban igen bisom éa bistoa gyógyulásomat tőle várom, ssiveskepjék nekem néhány üveggel küldeni I ! Mély tisztelettel UlCGABOpA MIHÁLY, i ! ea. ik. rokkant-uemsatór fórndúz. Minden Üveg hasanáJati utasítással láttatik el Egy lepecsételt eredeti üveg án 1 írt 20 kr. s folyvást ttáe állapotba kao. ható aa egyedüli feltaláló • Wllbsla F. lyéfyatsréei Niaal lrsfcirtia A.-AasWu kapható. Csoibagolásért 20 kr. seámiltatik. CfiáBK. kir. kizárólag azabadalm. Wllhelm folyékony növény-sedati? „BA8MOR11" Wllhelm F. oyógyizeréiztól Neunkircheaben Wtíhtlm Ftrma gyógytttrétg urnák MEUKKIRCHEMBEH. Sehvent, post. Kössen, 1878. máj. 14 A Wilbelmféle antiarthritikus és antirhsu* matikus vérftfestító thea által köasvénysa bajom ielentékenven javul Kérem most nekem két korsóo«ka os. kir. kis. saab. Wí\|. beim-féle folyékony növény-oenativ Bssso-ríni küldeni. Tisatplettel F1LZER ÖYÖBOY, pintér. Wilhilm Ftrtna gyógyturéu untak, NEUNKIRCHENBEN Foltisobung, a Moldvábao/1876. jul. I Wilhelm-féle vértisatitó tbeájának haUas után ({élté kérem a mellékelt 2ft?0krért két korsócska ca, k. ssab. Wilbelmféle fo. lyékony növény-sedatív MBassorínat küldeni. Teljes tisztelettel Luboaníai Tretter Neetór lovag. Egy kdkorsóoska orvoai utaaitással együtt 1 frt 0. ért Bélyeg és csomagolásért 20 kr. külön Wilhelm-féle véig kipróbált római, valódi fő, seb, égés- és fagyellenes álta-I lánóH gyógy és huzó-ír. I Wilhélm Ferenci gyógytwétt urnák NEUNK1RCHENBEN. Három év óta folyásban szenvedek és mindenki tudni fogja, mit szoktak ilyen idd alatt a\'kalmazni, amit én is tettem de hiába. Ezen gyógyerejü, régi római flastrom használata óta lábaim meggyógyultak. Flats, ■ 1872. febr. 20. Trimmel Antal. I Wilhelm Ftrenct gyógyiterén urnák v NEUNK1RCHENBEN. lt a n n, Steinbruck mellett, 1870, febi — A mellékelt 2 ft 20 krért kérek öt skatulyát aa ön hires csuda flastromából poatafordutl tával küldeni Beoaes csimét Eisenstáder I urnák kössönbetem, aki ast mondá nekem \' hogy csak aa ön rég kipróbált római osu-daflastroma asabaditolta ursg sok évi lát)-bajától, elvárva a flastromot tieztelettelje-; sen maradok Meraonita Antal, férflraha kéailtö. Ezen ír valódilag c«uk egyedül Wilhelm Ferencz gyógyszerésznél Bécs melletti Neunklrchenben kapható. Egy skatulya árq 40 kr. 0. éri, 2 ikalulydnát kevesebb nem küldet A el a kettő ára bélyeg és esvmagohistal együtt 1 frt. 0tgt. ért. Föntebbi kéatitmények valódi mln&iégben kaphatnk Práger Béla gyógyszerésztől Nagy-Kanizsán. FISCHEL FÜLÖP r•. . 1 , 4. könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán kaphatók mindennemű tankönyvek az l879-80tanévre szabott aron. Jegyzékek: főgymnasium-, reál-, polgári- és \| piskóták szamára ingyen szolgáltatnak ki, ■ ,oooo<xx)oaxx»oooooo<^^ ■ 1 Iskolai értesítés. Nyilvános polgári és kereskedelmi iskolám s nevelő-intése* temben (Budapest, Kiroly-könit 22. síim,) a 27-ik iskolai év f. évi szeptember 1-ép veszf kekdetét. A növendékék felvétele auguutus 20-ikától naponta délelőtt 8 - ife-ig és délután 3—5 óráig eszközölhető. Nevelé-intézjetemben a reám bízott növendékek általam s nóm által a leggondosabbí felflgyeletben részesülnek s a legszeretetteljesebben ápoltatnak. Azon neváése körfii nekem több mint 30 évi sokoldaln UpaszU-lás áll Rendelkezésemre, a mi arra jogosít, nevelő intézetemet nűndvU t cz. szülőnek a legjobban ajánlani. Programmokj kívánatra ingyen. j- 68i p-io. i j - RÖSER MIKLÓS. HOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOODOOCC] Nyomatja éa kiidja Fischel Pttlto Nafir-Kanináa 1870. KlaáftUVtlBl: FímImI rtlAp MayvkimkeééM. UJvtoskái etoaa, 611. nlt ElMietéei árak B«éM ém 6 frt. F»vw t S Négyerf ImlM 10 kr. Nlrtfetay £ tawébos ^WH\' fjwr ? kr. ttbbsiftri hlrdcWíaél 5 kr, BttyMH 80 kr Hy-HHr; Petlti er a lo kr. ZALA MEGYEI ÉRDEKŰ. Iierksstt* Hát H<«»\| » l«p mllMii réuét IIUM kbU«4nja» klIdsaéJk Oj féroibM iikxn 618; n, lltrmauMlM Itvilsk cnk iswirt knskMI fofarfteteab •» I lr«t<tk i)M(a iihíij kHM#tii«k HlrdU«sk«i ftlvMtmk 1 Rudolf Mouc Btásput PwsaNUk b» Or II. n. — I. V. 0«Ubwg«r Badupai Stmiuir utcsal. — A \' Opptllk Bto «tub»nbuul I. n. — W«Im U6r Mas IL Tábor iUiim II m. löjWntUin M»i ét t4f»»BndpMl Etoly itm 11, m I. •«. — HwnJfllUIn 4 VofUr Bfos I. W«\|llMbfMM 10. .4 Zalnmegyeí Qaxdasági Egyen filét, a n.lcanlxHal tlnxti KÖZMŰ VELÖDÉS1, TÁRSADALMID GAZDÁSZATI HETILAP thuettélf/xti Hxfivfít/cfíxfít AnMbb mdn egylet /Umtalot Icfalönye 38. szám Nagy-Kanizsa, Szerdán, 1879. szeptember 17-én. VI. évfolyam. A Zalamegyei Gazd. Egyesület. (H. M.) Az anyagi és szellemi téren egy arát nagy szerepet játszik az egyesülés. Az njkor társulási szelleme hozta létre az egyesülést, de e társulási szellemnek forrása kiválóan azon körülményben keresendő, hogy nagyobb ered-mények elérésére, melyek a közjó előmozdítását czélozzák, az egyed tevékenység maga nem elegendő. A társulás és egyesülés pedig különösen ott határozottan ajánlandó és czélszerü, ahol az egyén tevékenysége éppen semmi vagy csak igen kevés sikerrel kecsegtetheti magát, s a hol csak a hasonérzelmü erők egyesülése képes figyelemre méltóbb tevékenységet kifejteni és ez által maradandóbb sikert eredményezni. Magyarország par excellence föld-mivelő ország, s ha nem csalatkozunk, még jó sokáig at is fog maradni és ki, záróiag az. Az ipar terén felmerült mozgalmak,-mint ilyenek jótékony befolyás, sal lehetnek egyelőre az ipar fejlesztésére-8 ezzel karöltve a termelés felvirágoztatására és viszonyainak javítására, emelésére, de hogy lényeges] átalakulásokat idézzenek elő, az egyelőre nem várható. Ennek folytán még jó sokáig, de még az ipar folytonos térhódításának esetében is, Magyarország levitálisabb érdekét képezi földmivelésének emelése, gazdasági viszonyainak javítása, a ló és marhatenyésztés okszerűvé tétele, egyszóval anyagi érdekeinek minden téren való előmozdítása. S ha valamire nézvé szükséges a társulás, ha valahol nélkülözhetetlen az egyesülés, a vállvetett muukálkodás, akkor bizonyára a közgazdasági téren szükséges, czélszerü és fontos az. — £ szükségesség és czélszerüség adott életet széles e hazában a gazdasági egyesületek keletkezésének, melyek czélszerü vezetés mellett imponáló anyagi és erkölcsi erővel rendelkezve, vajmi Üdvösen működhetnek egy megye területén, — kiváló befolyással lehetnek a közgazdasági viszonyok alakulására, erkölcsi buzdításukkal áldásdús tevékenységet fejthetnek, ki. E szükségesség adott életet kétsé-gcnkivül a Zalamegyei Gazdasági Egyesületnek is, mölyuek tevékenységét e megye területén évek óta figyelemmel kisérjük, s melyiiek áldásdús működése nem egy intézménvt létesített, melyért a buzgó veketóket hazafias és önzetlen tevéken ségükért a jobbaknak hálája és elísm i-rése illeti meg. -t Ha rövid szemlit tartunk a Zalamegyel Gazd. Egyesületnek évek során át kiadott jegyzőkön; • vejre, s ezáltal tudomást szerezünk m i-gunknak mindazon dolgokról, mely ekk ú e gazdasági egyesület foglalkodott: a ;t fogjuk tapasztalni, hogy tevékenységét a mejzei gazdászat minden ágára kiterjeszti, hogy semmiféle .eszközt raegkisérletlen 11 nem hagyott, a meljiyel időről-időre ga -dasági állapotjaink javítására törekedht-tetL hogy a megyében felmerült gazdafáj ;i szonyokat, ezeknek minden mozzanatat gondoskodása tárgyává tette, hogy a gu; -daság emelésére czélzó törekvéseiben.i cq sokuor a kormány közbenjárását is k kérte, s hogy a kormányuak a gazdasági viszonyoknak javítására czélzó törek v< -séinen minden időben és mindenütt ahd lehetett, kész segédkezet nyújtott, — ej) szóval, hogy lelkiismeretesen mindent mb tett, amit, sokszor súlyos körülményei mc lett!, megtehetett^ E tevékenységnek két ségenkivül van és lesz is nyoma a mc gyében. A föld es szőlőművelés, a barom és lótenyésztés, a gyümölcsfatenyósz tés okszerűbb kezelese iészben a gazdasági egyesület bnzgólkodásának és ösi tönzésének köszönhető. S ha e kétségbe nem vonható buzg működés nyoma mindenütt nem tálálhátf fel öly mértékbén, amint ez magának megyének gazdasági viszonyai érdekénél oly annyira kívánatos volna,-nem az egjt süléit vezetőin mult, kik Önzetlen fára dózisuknak a különféle kiállítások és yá sárok rendezése által is annyiszor je\|é: adták, hanem mult igeuis a faép megtör hetlen közönyén, mely még — fájdalom — mindig ném képes mindig és miudenütl saját érdekét helyes szempontból felfogu: és érdekéltsegének teljes hiánya által megsemmisíti és kérdésbe helyezi az érdekében kezdeményezett legbuzgóbb tö-rekvéseket is. Ilyen körülmények között azután legkevésbbé sem csodálhatjuk, ha a gakdasági viszonyokban, metyek külöa-ben is sok bajjal kénytelenek megküzdeni^ tartós javulás nem áll be, de inkább a fölött csodálkozhatunk, ,ha a ve zetők türelme nem fogy az oly közöny nyel szemben, melylyel buzgóságuk mel lett folytonosan küzdeniük kell Segíts magadou és megsegíti az isten — régi é nifllb" tiiczija. A honáruló. Beszélj a szabadság-haixi idejéből Huniig m Igaéer (Folytaiái.) A megmaradtak rendetlen ősapátokban menekültek. í Dembinszki ki maga ii sebet kapott ée Bem, aa ütköset vezérei néhány isii hú kitérőtől környezve menekültek ; mögöt-tök egy század Kosuth-liuszár Szolgált fe-deavtÜJ. Hayiiaa aa érült, tigrisssivü osatrák fdvesér a h<5a lengyel vesérek eli\'ogatásaá fáradozott, ée egy egéta esred német va-aaet rendelet ki aaoa üldözésére. A fedesd buaaár század veaéuylő tisztiében Berctényt Lajost ismerjük fel. Aa ifpi megtartotta ígéretet és aaámoa csatában ttntatvéa ki magát basaáreaáaadoMá aerestetett i, és most is aaon kiváló eae-rep jutott aeki. a bár fesvtétt oeaia reaé-reil menteni meg as elfogatásiéi í jofcbke-aekre aeia lett To\'na aaen feladat bukató ; —-msrt é el valt saáara a tasaaokat, mtg csak egy embere ieas feltortoststni. A asélas orsaáguton haladt saáaadá-n»k elis, előtte meglehefés láppUágban ia flvatérek, saját kieéretökkel midén Barcsé-ayi i táfolbaá ieltlaé porfellegMl kötet-keataié, hefr, #ily aa«y lovas tlmeg kö-seiaák tiUaaidieskra. Cáféliserübűnek tartá aMf«3aa> as ellMis^tt éa egy elasáat ro- 1 hsmmal még jobbau elősegíteni Dembiois ki és Bem menekülését £s itt történt ama a szabadságharcéban nem ritka eset, hogy egy könnyű hu-•aár-saásad egy egésa eared német vasast támada meg és vert ssélylyel. Bercsényi Lajos, a vités magyar ifjú uak még jobban megbarnult arcsa villogott, saemei tűset szórtak. Nem taiiott 6 lelkesítő besaédet katonáinak, nem tartá saflk-ségetnek feltüselni őket a nagy feladattal szemben, hanem kivont karddal századának ! élére állva egy menydörgé nrajtáu val vil-\| lám gyors támadásra veteté busaárjait Lelkesítő egy látvány volt, midén Bercsényi húsárjai kivont karddal rohantak vesérök után ^ köseledő elleniéges lovas csapat megdöbbent a magyar hussárok vakmeré kísérletére, és aaon megdöbbenései, melyét a magyarok rendkívüli lelki ereje támass* tott bennök, helyesték magokat védelmi állásba. j De ki állna ellint a magyar busaán\' nak különösen, ha\'es a halált j inkább keresi, mint aa életet. k Bercsényi által. ioditoU rohamnak aem tudott a német lovaiság i ellontállani, ée bá^ nem tutamodett meg íjiiudjáit, de sorai keresetül töretve, haaaáraink mint tarkaaék a jotokolbán #ühörigt#k köaöttök. \| fiercs^nyi előlr jobbrá balra sflrűen oeaio\' \| g.tácsapássit, és nébén>y lépésről megpü- lantván a cailloaó sgyenrubáju ellenségei i lovaeearedest, néhány kasaár(átó a tisat-jeildl \'környeaelt ms^aé rangú katona felé törtet. f . ; \\] P Berceényi oftlttrsdéeébsn nem tekia- közmondás, mely, különösen a m(tógazdaság terén arany, igazság, megnetsülhe-tetlen mondás Csakhogy kévésén akar ják érteni! vagy tudjak érteni. Mindent felülről várva a légkisebb csapás elcsüg geszti őtófr, de viszoQt a legcaékélyebb eredményi vérmes\' regényekkel tölji el. A7 egyik \| óp oly! veszedelmes, mjnt a másik. A földmivelósi rninisterium maga, a mint azjt a gazdaság egyesülefi időközönként megjelent jegykóköuyvei bizonyítják, szivén hordjaj mezőgazdasági Viszonyaink emelését, 8 a; földmivelp nem egy ágának meghonositását ajánlatta már v gazdasági egyesület utján aj népnek kísérlettéire. De úgyj látszik, aiányzik ebben azlpsztön és a puzgalom sajátja-váuak elómozditáaára, s mig ebpe tart, mig e tekintetben gyökeres változás nem fog beállani, addig jámbor Óba is. fog maradni a viszonyojc javulása. Igaz, hogy közgazdasági viszoijyain\|c hnnyatláiaegyéb körűiméin ek \| szerjencsetlen össze találkozásában \'fi köresejn d<», i de létlet ül nem szabad néjlni ezt sem s addig is. mig e viszonyok l hanyatlásának oka msg uem szűnik, tevékenyen kelll iparkodnunk a magunk részéről is annak mogsiünteté sén. — Csak szűnjék meg a kö:öny és támogassa az egész megyei gazdiközönség a gazdásági egyesület vezetőit a közjó előmozdítására szánt önzetlen töre evésük ben — a folytonossá vált panaszok egy része bizonyára szintén szűnni f)g. De az akaratnak szentnek, a buzge ságnak tartósnak kell lenni, úgy mint tartós az a gazdasági egyesület vezetóibei , mert egy ily nenrü egyesület pártolásét, mely azonbau nemcsak a csekély tagdijnk lefizetésében,! hanem ja határozatok keresz tülvitelét< illető tényleges gyáinól tásban áll, elsó sorban magának a gazdá iák ér deke teszi kívánatosság de kívánatossá teszi a nemzeti és hazáfiui érdek Levelezés Dreida, 1879. éept. Tinlilt mvkuttö itt1/ 1-én. A dreidsi udvari ssinbás többek állítása ssSi int jleljeseu jhasonlit a páría bí operaházhoz. —\| lUváncii voltam e i^p épületet látni, de még iInkább Thalia papjainak előadásit hallgatni, -j- Budapestről el-jötteinkpr fmlaltam a népisinháaat ott hagyni, msrt mitágsdás benne\| csak jól esik a nspi fáradalmak után a népélet e csarno- kábán kiváló mdvésaeink eléadását hallgatni. Ds ast korántsem hitten volna, hogy a diesdai ssinhás olv élénk bsnjromáft tegyen valómra. K ssinbás sokkal nagyobb a budapestinél; éi ba a honleányi ihlet ki-monnatlan vonzalommal nem csatolna nép-él etünk isép teiunlomábos bátor volnék ast állítani, hogy a dresdai sainháai, össaeba-sonllthstlanul isebb a budapestinél. ... Ez ériáé nagyságú épület oly kiváló csínnal áll eléttQok, hogy a felsserelés pompája megérdemli, hogy néhány ssóval .megetnlé-kesslsm róla.. — A falak és karsatok itt gyöUyörti ablskokksl ékitvék; es alakok többnyire hires isinéisket ábrázolnak. •— Ad udvari páholy piros bársonnyal bevont él ép olv mennyezetű. A sin pad fölött a ásása osimer pompázik. —\' Szép a csillár is, mely e roppant hásbsn meglepő világosságot terjeszt; azonkívül még izámos gázlámpa terjeszti világoiiugát — A tsst-ménjfok, miként színházban levő isomssé-dom lállitá. külön-ktflön, fiiás festéis által késziittettek. As elŐcHsrnokok szinte igen isépek és a isttoetek köxt roppant látogatottak, a kösöuiég állal. azonban iem férfi, sem pedig né fedett (ével itt meg nem jelenhot es alkalommal játisott „der Ereisobats" opera élveset volt az slőadást hallgatni. A színházon nagy terasse van; innen pompái kilátái kinnlkosik. Valóban impozáns látványl mutat Drsida, éjjsl, amint a nagyszerű gázvilágítás mellett, as Elbában visssstükrödsik. a sssinhás átellenében van as ugy-1 nevezeti rBt Uhlicbe Terasse", es Dresaa j legssebb sétánya, épen ás Elbs jobb psrt-ján fekszik. — É hely a nemesség de ál-I tslában as elékelő társadalom létáova. £ itrasistől joabbra van a királyi pa-I lota, régi nagy épület. •— As ndvarban \| van as ugyuevesett „zöld bolt", hol a ki-\| rály kincsei éi ékiserei őriztetnek. — A rácsosai kspuja eléft mindig nagy őrjárat vsn. -p A királyi pslots s kathoíika templominál, mely utóbbi a szász királyok te-inetkeftéii helyéül is isolgál — van öisss-kötve.\'j— E templom s vároibsn ritkítja párját, ssépségét illetőleg. A ma látottak köz 11 még fölemlítem a képcsarnokot és mus\'Umot; e kettő Dresda legszebb éi legcsinosabb helye. llogy levelem a ásottnál hosszabbra ne nyúljon, a királyi nyaralóhoz való . kirándulásomról legköselehb. — Honleányi üdvöslettel t. Szerkeistő urnák tisztsléje, . Milncz Hermina. Helyi és megyei lilrek. — Vambéry Ármjnnak Ksnissán tsr-tott ielolvsoásának közlését lapunk jövő számában kezdjük meg; miután az tér ssüke mistt jelen saáinurfkból kissorult. * — Hun régiségek. Olvasóink már több előbbi köslemónyeinkből tudják, hogy Töt- tett as aránytalan harcara, nem figyelt balkarján ejteti sebére, hsnem már smugy is dühös a vesztett csata feleit, egyenesen az ezredest msgát támadta meg, elhatáyosván, hogy bossuvágyának egy érdemes áldozatot szentel. , As örek ezredes, bár vitésül védelmezte- magátí nem volt képes a féktelen, felbőszült fiatal erőuek el entállani és Bercsényi egy sjilyos csapásától sújtatván ess-méletlenül leteiült lováiél. A vités] itju épen a huszárjai által már amúgy ib elfoglalt több: német tiist felé akart (\'orjáulni, múlón egy hátulról megkerülő elleniéges lovas méiy szuráM ejtett rajta, és Beresényi keséb<S\|l kiejtvén a kardot lehanyatlott lováról; ide nem maradt boiaulatlanúl,\| mert agy jbuszárja kedves kapitánjáusk ] megiebesitéjét egy ro ppant csapássál kiemelte nyergébél. A barcaj egyre ld(thöügött, és hevében bussjkrtiink mástalé fordulta^, hol még ingatlanul állott as elléoiég. Midőn fiercsénii assmé^etlenül gyott lováról (rövid idő múlva magáho i tért és fáidalomte^t haldokló árcavonásaiji. irtéaatlal vegyült diijblisiéij vonult midőn a méllette fekvő német tisalbei Tolnavra, a h^uárulóra ismert. B. Tölnay is teUsmerte rokonét egykori barátját, és á kösáli haláltól félelsm és bánat susogta hángon eed< bocsánatért, és Berostayihia kösalebb ssolván testét, keset skart neki nynjM Dm Bercjényi a nalálorájában se dott megboosátani a tjonárulás rémité nánek és haldokló ajkairé\| aa irtéaát engeaatslhetlen gyűlölet átka liaugaoii el nnak lero- báré éi való ikíetl vonj ni. ; sí iu-bü-éé melynek halk töredezettsége b. Tolnayra még fokozottabb hatást gyakorolt. A gyilkolnak meg^bo^csátanék, de a haza—árulót meg—átkozom—, meg—-át —kosom, egéis— sse—tény nemsetségem-í-őu—atyám éi ifja mátkám nevé—bén. — Légy tehát átkosott örök—ké-légy—átko-zott, ezen és—a túlvilágon. — „Bercsényi as ét érinteni akaró Tol-nsy testét erejének végmegfeizitéiéval el-tassitá magátél, és astán kiadta lelkét. A harcs megszűnt. A vasasok elkeseredett védelem után megfutamodtak; természetes hogy nsgy áldozatba került nekünk a fővezérek megmentése. A huszár szásad fele ott feküdt a küadtéren, köztük hós kapitánjok, a fiatal Bercsényi is. A le-» génység leg«lább as Ő holt testét mentette meg, mert a kegyetlen Heynsu a hullát is bitéfára fUggeutette volna. Könnyeatek a derék magyar fiuk, midőn hős kapitánjo-kat magok kési sietve vitték el, mert aa osztrák derek had már újra nyomukban volt. — . Fáradhatlanul haladtak egén éjen át é« másnap regcel egy határsaéli erdében pihentek ai hol Bercsényit egy terebélyee bükkfa árnyai slá temették Egyssorü fakereszt disaiti emlékét a vités ifjúoak, ki igérelét hiven beválté. Hű kísérőinek egy réese török ÍÖldrt menekült, másik réssé pedig bujdosott saját haaájában. vLtyowf. Aa 1M9 ik év augustus lS-ikának délelőttje befkjesé a nágysaertt tragoeéiát, mely Magyarorsaág isiuhslyén 1 % évi váltosato* tösey Bált kir. jtráibhjó ar Leteuyén tiké-mw Ifoglalkosit a régészeit) ii és venden tatárait rendez, Kzek folytán már töb] régteéket tatált is, melyek m irányadó ti-dománvos körök figyelmét felköltötiék. Leg-kieelenb ugyancsak ikfln érdekes réglsj-gekrejbukkanl, melyek, ugyanott a községi papUk előtt vízmosás ^lkaíiuából ásatás alján találtattak igytöbb csontváz, melletek ezüst (fülbevalók, bionck ékességek é« gyti-rttk jöttek napfényre. rulesky Fereuca véleménye szerint e régiségek buu ékszerek áe igjj Attila korabeli műemlékekkel van dolguek. Töttösy ur e nagyobb mminyfaég-ben tálált ékszerekből 5 ezüst fülbevalót, S tanná függőt, egy Broncz gyttrUt boaott magával a mozeumnak én megígérte, hogy legközelebb aosoitvázak koponyáiból 5—6 darabot, melyek mind hosazudad fejűek, fel fog küldeni. I— (Ez sem rosz,] A „V—m" ben oj-vaesuE i A székesfehérvári iparkiállitásnak as volt a czélja, hogy a magyar iparról egy qsezképet nyujtsou, eeaerint aa ercéiUKi termejlmények is egyi\| lényeges ágát ke pesik a hazai iparuak.\| Ifj. Esaterháay Mórica gróf ő méltósága ; engedve a baaafies fölhívásnak, e kiállításra 28.000 holdra tW-iedő erdőségéből is k( Idött. famulatváúyi-kat, gazdasági fzeszkös őket, erdei veteméy-mágvakat eto..— De midőn az elíatnOrés kiosztására jött a sor, i föntebbi nagy költségekkel és fáradsággal létrehozott bakon jf-eroéeaeti kiállítás s/ób , sem jött. - - Mivel pedig más kiáilitásokoi nemcsak aa erdé-aaeti csikkek, hanem nég a mellettök mű ködő segédssemé\'yset \|is jelentékeny elismerésben részesültek, nem lehelet!■ unnak okát nem kutatni, .hogy miért egyedül a gróf Esaterháay Móricz féle aidé«se\'i ki-állítási — mely tudvalévőleg egyike volt ja legnagyobbaknak, — maradt ki a jutalmakból?!-- Sokoldalú kérdezősködések és ej len mondó magyarázatok után — különöséig i hogy ez erdészeti kiállítás egyéb, ez illeip \| pavillonban kiállított iparágakkal egyeteuj • \| ben jutalmaztatott; — ami alapjában lan-hatatiannak tUnik fel, mert a coliectiv-kiáj lilásba egy osztály s«m foglaltatott bele : I végre egy hitelre méltó egyéniségtől\'síkd I rUlt megtudni, hogy a gróf Eszterházy Mq \| rica-iéle erdészéti csikkek megitéléséné- g azok \|— állítólag — saédelgésueli nyílva-nittatlja t. Minthogy azonban .egy eonserva j ti ve-kezelt 28.000 holdnyi >rd^t!, 4- mij- \' ről aa adókataszter bizonyságot tesa, - én a rajit levő értékes taáilomány, illetőleg fatömng józan éazszel széde gésnek nem uej-vezheio, mert a tények mindenkire nézvé, a ki nagáuak meggyőződést akar szerezni, marad inoó bizonyítékokat képezünk: nem lenne érdéktelen megtudni, hogy gról Esterházy Móricz erdészeti kiállítása Széke* fehérvjárott, miért nyilváníttatott szédelgésnek? Ha e kérdés feleletre luéltattaluékL jaeretpők tudni amaa analóg indokokat, téj-J LŐztyUlés 60\|90 számú végzéssel 50 >y diijal kihirdettetett mébe. — telintése- tuegei-I özgyülés tt 3 tagú Festetios ieod. A tartott kőn db. arany díjjal kihirdettetett pályásaira be érkesett asőílőszMi ée borászati szakmunkák bírálatára ugyanazon számú végzéssel kikllldött bizottság eljáráséi Zala-Apátiban\' 1879 Ivi auguaztus hó Mii lel vett jkv, mely szerbit a kiküldött bisotttáa tagjai N. Moflrovici Gergely elnök, jOlavToa JLiaios, gf. Deyin Mándor, B. Puthsiány Géza, Deí-varws Akos, Baáo Kálmán össaeülréo, felolvasta* tolt a gazdasági egyesület 60\|8fj) számú pályásától hiíjdeto végzése ezután az egye-sttleti titkárnak jögyyeselő eluök úrhoz Jul. 1-rŐI intézett jelentése a liá\'ifatlal, mely* lyel titkár a Leérkezett pályamunkáknak, bizottsági elnök úrhoz azonnal] átküldésére tttat\|itta(ott,i mely utasitás folytján átküldött műveket és küldeményt\' bizottsági elnök ur a bizottságnak elóterjesatvéji megá\'lapitta-tott, hogy a hirdetményei határidő lejártáig 1870 juuiu* 30-ig köUltyzó pálya-ii. m. ? hó 2Mtf 68 iktató szám alatt t „A szőlőmivelésl és] borkeaelés kéij könyve tekintettel Zalamegye specia-lis viszonyaira* czimü mű: „Többet észugyan e iáuakák érkeztek be 1-ör 1879. Május uyeke erdésieii és iparágak kiállításánál, illetőleg kiál letbe dinália saor a érdemeket stb. is, melyek egyép itóknál és ki nem állítóknál tekm ütlek. — Hu pedig fáradságra uetf tartatnék érdemesnek, hogy\'erre alapos tölí-világoi itás nyujtassék, akkor az ily eljárási a nag), közönség Ítéletére bízzuk. 1- (A babona.) Mépttnkuek egyik carj-hibája a babona, mely igen sok] munkától is elvonja és egyébiránt ii sok bi jt, és kellemetlenséget okoz neki. EIh rsokui iiiégis igen nehezen tud tőle, mert la aa egyezer bele tészkeite gát az egyszerű gondolkozású ember lébe c ak igeu uehczcn it iható ki, oiinaii. Mi\'ndas ok, kik kAave^re vagy kozyetlef nül a i lép f nevelésével tog>alko/.nák, vagy egyébi ántl is befolyással vannak i eá, uem elMgé figtelmestAthetők azon e^aközöktej, melyei kell lassankéul elejét lehet venni a rút bal lonaskódásnak. Egy ilyen eszköz egy szelj initlt erőve ft ^ jel jeligével ijll^tpttj bepecsételi füaetlen és nyitva érkezett ; 2 or 11879. Május 31-éi ligével és ,NaeM jelű név alatt öiszeftti etleu és nyitva levéllel 61 ikt. sz. jelige és jeligés levél —• nél érkezett, kai; - 3 orí 1879. jJuuius ll-éki $6. ikt. sz. a a litkálhos étkezett ládaja 6? sz a. a titkárhoz jérkezejit ujasiiás íplylán bizottságilag feloyitlatott, s abban tnlá tátott as ád. 3 mellékeit: küld. levé, melyben az illető pályázó álul bejelentetik a lepecsé* telve küldött md s javasolt következő cai me: Szőlősaeti és borászati >ályamfl a szőlőtermelő közönség haszuála ára; — s jelige iueiy köveűfaző: „venni k kézműveseid aranyra, ézüatra\| léare, vatri, kelj fel azért éa ép\'ts, az Ur íveled leHzcij." 4- A ládá* buu lepecsételt borítják al41 mely felnyit tátott a jeligés lepecaéielt levél, S\'a jeligével ellátott 150 iHoazáinoi \' tartalmazó lU-zetljtn md; — s még kövitkeaő tárgyak lal^tattak. \| 1 a, cserép csésze erjesztésre, •ír és megsegít aa UUn" — ugyan e jeli vei ellátott lepeosételt levélkével, éé lapon 18 rajz alakkal. 7-er 1879 juoius 80 án 70. ss. a, fejtetett n8aőlőmU«elé»i és boráeaatí pályamű" — oaímü „Halmaidat koszorúzza borágM jeligével ellá\'ott md, - ugyan e jeligével ellátott lepeosételt levélkével. — As iktatói szám 68, 66, 71, 75,. 76, 6 6. 7. sz. levelek, méK tariosó («nt jegyzékeit elnök uruak megőrzés mflvek-ugyan b, cserép pipa erjesztépre, ső eii I ",íiU elihór küzdelmek! köst lezajlott; a világoá kaiaazlropha a magyar ijenizet bukásává] iejiődöUkl; végre is tel)«N>Ült mind .az a mit Görgey kétszínű magaviseletéből\' már régóta lehetett követkei etilünk ; egy féri fiu, ki «a által nemzetét bitófára szolgáltat] ta, ki lette le 30000 fegyveressel és 120 ágyúval Rttdiger orosz táboiuök előtt a fegyvert. J Aki Görgey eljárása felett kételkedí nék, olvassa eh^lorváth Mihály „Magyart orsaág függetlenségei harczának törteimét,11 és ott megcaáfolhatlan vádakkal látja eli iélve (förgeyt. \\jétaes napok vonultak el haaáuk egén a fegyvarletét után; csak Komárom váráu lobogott még a nemzeti zászló, ée midőn Klapka szeptember 27-ikén a várat kénytelen vblt aa osztrákoknak feladnif as utolsó ellentájlás is meg volt törve. FWskievice diadaltelt szavak kát jeleuté a ozárLak : „Magyarország legyőzve fekszik nleéged lábai előtt". Hogy Görgey nem BbyiiannaS adta meg magát, azon el< keseredett gyülfj\'.etbetí leli okát, a mely M oeairák és magyar katonaság közt létezett, ée a ajsly Hayoait elrémitŐ bedvieeléei modora és ksíiyetlensége folytán a túlzásig fókotoioti Híalalt aa osztrák ée oroea diplomátia a török földre menaktÜi honfiakat eseoj kioleó nigiei asylumtól akarta megfosztani,, Hivssá Őrjöogési rohamai köaepett a leg-j előkelőbb magyar nemeseket bitófára bar-ea^liattk aaárt esivel kaatfjok félaeabaditá-^ eáéft kuddttak Batthyányi, Osá»f, Petényi, Vécsey, Hagy mmM Aulich, Leiaingtn, _Dez«őtfyJ TfcH, Imánkért üamjaxuos-, de ki tni-, I c, bádoti (iső eijesztésrfe, d, cseiép pipa i énezésre, { e, légszürü hordó dugMZ, t, bordo dugasz hosszabb g, hordó dugó mosó knfe, mely tegy-veri kofe név al^tt megvásárolható b. három jdoboz .szőlő iuagvaktf — „szőlő mag liszt" és „Caoliil" felirattal i lepecséteiteii. i, kilence csomag külöUbiéle boridé rito szer. 4 er I879J juuius 23 áu 70. sz. a. „SeőlőmOvelés és borkeaelés mint pályázati munka ZaUmegye gazdasági egyesülete által kihirdetett : ssőlőssBti szakmunká-raui czimü következő jeligéi inú: .Viuum suutile faoit in sc..o eor iuvenile^ sed vinum vili reddit inveulla senile jeligés levél nélkül. ó-ör 1879. junius 23-áfu !71 ikt. ss. a. Siófokról küldve érkezetti bepecsételt kttldeinéuy felijyiitajtváu alibaji Utáltatott a következő catmü Ösazefüzitt jiuű: „Gyakorlati Szőlőművelés! és borarzelés" — következő jeligévéi: „Csak e őre! — a ki megállapodik a. elmarad j" I — i mellékelve a haaouló jeligével ellátott lepecsételt jeligés levélk»> is j— i 6-oJ- 1879 i juuius 26 áu bekűídve 76 iktató szám alatt beiktatott lepecsételve érkezett mű következő cziuimel és jeligével; „Olnserű lés han/Uos\' boi termelés ké-sikönjive különös figyelemmel Zalamegye hojyi viszonyai íja „Ne hagyd el magadat hazájával együtt vesz el j Bercsényi Lajos pedig uem szokta saavát szegni. • Alig lehet megismerni az öreget, ugy meglátbiottak rajta a legutóbbi tragivus eaeinények nyomai, annyira megrendítő egészségét a világosi katastfeplu gyászhíre hogy azóta folyton betegeskedett, és midőn még fia halála is luatáta juto\'t, ég felé emelt kesékkel; esdekle a Mindenhatóhoz \' „Urain bocsásd magadhoz öreg saolgádat, • hagy ne lássam a nyomort szerencsétlen háaámonJ De mit csinált,, mit szólt Bertha ? —• \' a szerelmes leány, Irinák Bercsényi Lajos egyetlen reménye volt. - A riŐi szív nem képes annyira megnyugodni, a sorsban, és bár őr is \| résat vett aa akkori egyetemea fájdalomban^ de mindig remélt, hogy Lajos mégis csak visszatér és megmenti életét a isksau) sorvasztó bától, vagy a kétségbeesés haláliától. Hiába reméltél leányka, * ke Lajosod meghalt ;iott nyűgözik a terebéijjes bükkfa aláttf nyugalmát óéin zavarna semmi. Midőn Bertha eat megfudta, keserű könnyekre takjadt, a legutolsó reménysugár sírba uállláuak kétoég\|eéjtjl könnyei véltak azbk. I Az örég buszár méghatjottan szemlélte a megtestesült fájdalmat, és a részvét, és egvéni bá éraelmeitől elrágadiatva, két neaéa könyoaepp gördŰU végig ránoaoe arcvonásain. i „Ne eirjoii édes sugonl saólt a vén huaaár, népen halt ő meg, Keríngettét magam is irigylem halálát, aaUu nem csak kegyelmed vesztette el k edvsWt, sokan vannak még ebben a széles oreeágbau, kiket hasonló b^j ért (Vége kövf vagyis a fenti 1. I kel küldött jeligés a 3 aa. a. mdhös tárgyak bizottsági végeit átadattak — Minthogy a beérkezett 7 pályamunka nagyobb terjedelme az átolvasásra hósa-szabb időt igényelvén 4 bizottság nem látta ozélszerütiek, hogy aipályamukáa a bizottság testŰUli ülésében; olvsstassaoak fel, elhatározta hogy a mfivek mindegyik bizottsági íagnak átolvasás és tauuliuányo-zás végett a köreikező sorrendben kiadss-sauak oly kép hogy átolvasás u\'án azt a szám rendszeriül! következőjének a bizottsági elnök urnák pedig az ntolaó sorszámú tag átkttldje, és pedig ez alkalommal átadattak. 1. N. Modrovics Gergely elnök uruak a fenti 1 i. ikt. 68 sz. a. 2. Glavina Lajos urnák a 2, ikt. 61; 3. Gf. Deym Náudor urnak a 3 ikt. 66; 4 B. Putheauy Géza urnák a 4. ikt. 70, 6. Nedeczky Jené urnák az 5. ikt. 7f; 6. Dervarics Akos uruak a 6. ikt. 86; 7 Baáu Kálmán urnák a 7. ikt. 76 ; sz. a. művek minthogy pedig a bizottság bírálatával a f. e. Sept. 2-kt köagyülésig el nem késaülhetett, est a közgyűlésnek bejelenteni határolta. — Tudomásul vételeit. 52\| 137—879. Thomka Endre ur as egyesület rén-\| des^ tagjául felvétetik. Thomka Endre ur j n.-kanizsai lakós földbi tokos Glavina Lajos egyesületi elnök úrhoz iotézét\' beadvá-j uj ában az 1879-1884 ik hatéves időseakra i sz egyesület íendes tagjiu\' magát fe\'vetetni 1 kérvéu s aa ez alkalomból az első évi tag-j sági dij fejében hoaaá .beküldött ö Irt. ösz-. szeg egyesületi p luatáruok urnák általa át-i adatváu: Thomka Endre ur kívánsága készséggel teljesíttetik a Zalamegyei gazdasági 1 egyesület teudes tagjául felvétetik « a föláll iuivelési szakosztály ba i oroztztik, az öt frt. i egy évi tagsági ddj befizetése tudomásul j vétetik, Thassy Lajos pSnstáinok ur az ar-, róli nyugtáuak az egyesület költségén megküldésié utasittatik s mindesekrŐl Thomka , i Endre ur a jeleu végzés, a felvéteti igaaol-j vány és az alapszabályok egy példánya megküldésévei értesíttetik. 63 As egyesület lejárt alapító tőke, tag-• sági dij h egyébb követeléseiuek törvény jiljáni behajtása elrendeléséről. Ügyvezető elnök ur előterjeszti hogy a f. é. május 5-ki közgyűlés 10(42-1879. ss. végzése folytán az alapító \'őke kamat és rendes tagsági díj hátralékosokat tartozásaiknak a f. é. augUsztu < hó 31-ig a végzési határozat érte mében kielégítésére ielssóllitotta, amelynek következtében ré-Szin\' közvetleuűl a pénztárunk urnái ré^ szint hoazá vagy aa egyesületi titkárhoz küldve úémi befizetések történtek, mely utóbbi fizetmények is az egyesületi pénztárnok urnák átadattak, azonban még mindeddig neveseles káiuat és tagsági dij hát; ralékok vaunak, mezeknek behajtása vagy behajthatlanság esetében leírása ée az egyesület vagyoni éa^péuatári állapotának tisztába hozása ax egyesület"érdekében mu • katlanul szükséges, ugyanaaért a további határozott utasítást tartalmaaó végzés ho-aatalát szükségesnek látja! Egyesületi pénstárnok ur utasittatik-hogy aa időkösben akár nála akár az ügy, voaető elnök írnál vagy\' titkárnál tett s ezek által keaére átadott befisetésekről a formaszerü nyugtákat aa illető tagoknak aa egyesület költségén küldje meg, s a hátralékosok kiigazított jegyzékét ttgyvezető eluök nrnak adja át, ki iz a végzés kiadásával megbizatik, s .utasittatik, hogy mindazoii alapító tagoktól, a kik alapité tőkéiket sem készpénzben, sem\'tehermeu-tési, 4— szóló váltaági vagy magyar arany járadék kötvényekben be nem űzették sem teljes biztosságot szolgáltató jelzálogra be-keblczhető kötvényekkel ki nem cserélték, ugy azoktól is, a kik egyébb jogoaimen as egyesületnek adósai a tőkéket valamint általábau a hátralékos kamatokat és a tagsági diijakat az illető tartoaásban levőktől a törvény rendes utján általa válasatandó egy vágy több ügyvéd kösben jötté vei haladéktalanul hajtaa be. 54. j. A jelen jegyzőkönyv hitelesítésével. Dervarics ükoe s id Skubliu Láea\'é urak biaatuak meg s teljesítésére (elkéret uek — A többi tárgyak elintéaése a jövő ktegyülésre halasstatván, — elnök ur a köagy ülést befejezettnek ayilvánitá. A rvrtu Atoon mk. 6ii§tlkfi Antal ak. igen jóravaló ItOoyv, mely Kánnál Jéssef is jol e osiin alatt: A babonáról Kirdos ta uitó és Mihály gaada<k jelent meg is olcsói s* uiogszsreshető. K könyvben népes irtt nyel t- ven könnyön érthető felvilágosítás t an nyújt va a babona káros hatásáról. A kttnyvtá kí rak keaelői a [tekinteibeu igen siiat tehet t- uéuek. így is telhivjnk rá a nép barátai ik nak figyelmét j 4 H* — (Fekete pOQidk) „^cbwnrji Punkt* I- caíme alatt jelennek, nte* lapuuk levékeoj ik kiadójánák kiadásában időhos ne n kötöt u füaetokbeu egy kis folyóirat Sacht Matoch t- tói, a hírneves regényírótól. As első tüze t, most hagyta el a sajtót és tártalu a szerin tt ítélve aa egyee darabok a kor t IrSIdalm jy esemé yeihoa fttzvék. Az egyes < araboka 6 élénk irály je\|leinzi Az első tüzet, {melybe! »1 ké, illíaltátió is van és 48 kis 8-rétű lap uyi terjedelmO, 30 krron aaereal ető meg L Ajánljuk a németül olvasók figye mébe. — k — A kisbirtokosak orsz. töldli telintése U tének letesitő biaottságaegyik Hlésé >eu as u It köagy ülést, uiely a [választásoké t megej ( tendi, okt* 19-ére tűzte ki.\' A I özgyüléi L előkéssilésére egy 6 jtagu bizottság válaszig tátott, mely n multkdr megválasaU tt 3 t\'agv pénztári és irodai bizottsággal gr Festetioi Pál elnöklete alatt együtt műkölend. A r. most megválaaatott tagok dr. Ap ithy ig váu, Beliosey István, Horánszky Nándor, Piufsjcs és Tisaa László. eddig i meghatalmazások érvényteleneknek mon lattak ki i\| I % köagyülée a\'megyeház termébia leeud . , — Rövid hírek \| Bojner Pál egykor magyar belügyministér Öngyilkost ággal ve . tett véget életének, h- As afghaaok Ká i j búiban ag egéjix enool követséget leg)il> \| olták. — As ^gyptifni alkirály! loimtauli\' - j uapo\'yba jő. \'-4 itíb3. szeplő ni b r 12-én i I 200-dik évfordulója lesa, hogy jBics a tö-. i röktőí inegszabadittatult: Bécs ekkor eui-. j léküniiepet ül ezt •■^j bekötve az uj bécsi \| virosház. megnyitásával. — Bisuiar!; berezeg l \| és Aud^ássy Gróf találkozása e 2 )-án fdg . lueglörlénui. 4- Csepreghy Ferenci eg> uj uépsainművet fejezett] be; cziiue: A szén I asszony kocsisa. — Pásmándy Iíor; átb Euu-; I re születése százados évfordulati Ünnepé\' I lyének emlékére, Nofláll Károly (yőr székesegyházi kauouok omlékköuyvei adott ki. , A lembergi gsbnsjvásár élénk I togatott-ságuak örvendett. — A^Eeua-féle cairkust ! Budapesten tömegesen látogatják. — Sopronban egy mulatságban ellopták »gy ven-dég arany óráját. — Madridban ilágkiál liláét terveznek, u Berliniből azoul un valószínűleg mi sem lesz.[— A zágrán tarto-máuy gyűlés a nőket saavaza i iojgal ru házta fel. így írják azt a lapok. — Fiatal öregek : Égy 90 éjves szegedi ;azda 70 éves nöt vett a minap feleségül. Zalaniegyel khmIanAkI eg Ih hIrntalos éríe>iíoJe. Jegyzőkönyve, n ZafiimBgyeí gazdatáj/i tgyeiilld IH 79-ik á< tieytemlxr hó 2-án Zala-Egerteegt i tarto\'t könjyH\'ésén\'k J e 1 e -ii I evők. Avay István Ügyvezető elu ik, Glavina Lajos, Dervarici Akos, id. Skublics László, Sáige ny Antal egyesületi agok ez utolsó ugy is Imint jegyző. ÜgyvezefŐ eluőlT ur a gyűli st megnyitván következő tárgyak vétetuk fel s intéztettek. t x \' 6198 h879. A ssiTlőszetj és {borászati pályamunka, bírálatára kikttldött bizottság [eíeiitése be nem adhatásáról. j \' J Olvastatott a zalainegyei f asdasági egyesület által aa 1878 évi Septeui >er 2.án ná okét elszáinitaoi, mindmegamyi mártírként vérzettek e!. Mások miut köakatouák és Fubrvese-rek soroltattak be az osztrák halseregbe és küldettek el idegen népek sza adságá-nak leigázására. Uctobír 6-ikán, Latour halál: inak évfordulóján, egy Hecatombája a 1 oszúnak áldoztatott fel a tisaniokság istenének. Szabadságunkkal egyszersmi ad polgári jólétünk 1s sirba szállt. Bzámos vár.ób, falu és uemes lakhelyek foinclk köst hevertek; a látszat saerint 1 gyógyithatlan sebeikben siulődött a uia-gyar. A líasa és a Duna köati tág is pusztákon haiálesend uralkodott, és \'inély elke- . seredettséggel viselé a .nemzet nel és sorsát. mígnem eljött a felszabadul! s dicső órája Is a magyar kibontakozva elasib-baaató tétlenségéből, ttjra» de véráldozat nélaűl kivívta saabadsácát, és azé a büszkén balad aaon záázló alatt, melye}) a nagy í Széchenyi jelszava: „ Magyarország iu em volt, j hanem leea.^ De végessük beszélyttnket éj nézzük mi történt isméi őseink ke). Bercsényi békájával együtt bslt meg; halálát otthon oeak egy év mulval tudták meg egy bujdoeó huszártól, ki jelra volt teaMtéeéa, ée kapitánjának néhány I holmi- i ját a legnagyobbWeeaélyek köst csempéite be Peelre, tiiv^n, ^nlly drága ereklUi fognak ezek ksídveeeinek lsnni. Midőn aa öreg busaár hirűl. Ihoaá a szomorú yeióeáfot, aa agg JBeroeénti nyugodtat maradtugy m tudta, hogy na uem tér többé* ritoű, biss ő megígérte, hogy CSARNOK. A podoiui «liettobaii.) 1 Irta: / MHM Kérofc tH. Ww mefesimlalod k keséket maink •lUtttak sfUlteriaek, lueguiuuUlwi a wk\|\| melyek belsőnkben túrnak,\'■dpaémblM a kén nyele t, melyeket Bírunk." íme u ssgeeitelA nepon. Csendes nyári nap vagyon. Aa augustusi forró napsugár ólomnehésséggsl uyug-eaik a széles síkságon, melyen erdő nem afttdel, osak néha egy-egy réasa virít; megérleli a kalásst a meaon a a bodsabogyót a bokron. Aa orsaágút melletti nyárfák portél szürkék, lombjuk reaeg a nagy bőségben. Aa ég óriási harangján, mely aa át-láthatlan síkon nyugszik, felhőcske nem látszik. De az ég kékje oly gyenge, szomorú sattrkébe átjátssó, mint fátyol fekssik rajta. Mert aa ég fouséges kékje, mely boldogabb tájaknak iiiul, Podoliának niucs adományozva. A dominikánusok templomórája a délutáni bármát ttti, —a tompa hang csendesen rezgi át a forró, nehéz, osenues léget. A kis városkában minden kihalt vagy a bús árnyékban keres menhelyet A pat-r gazda izzadva\' halad a kolostorudvar izzó kövezetén s a hűs pincsében tttnik el. — A gyógytárban elssunnyad as ifiu gyakornok. Elfáradt főnöke hoikolása hallgatásában s a legyek olvasásábsn, melyek a kitett méregpspirra ragac(tak. A töjjvényszék házában Bohnsievici Tódor jegyző ur Rosenbaum Natban oontra Roaenblatt Mosea czimtt pert tanulmányozza — végre eltolja az aktázat, elálmosodik s ezendergéaében mormogja: aa át .....« zsidók. A ghettoban is minden csendes, az (Íz-letek aárvá)t, mint szombaton, a nyugalom napfán illik; A városkán kivUli patak füza partjain sétálgat aa ifjú nemzedék, — a városkában a férfiak és ndk kis körökben Ülnek, bessélnek errdl is, arról is. apróbo-ssantó történetecskéket olyanokról, kik nincsenek jelen, — no, mint mindenütt a világon. De a körök egyikében, mely a régi, omladékos lépeséire telepedett, máskép áll a dolog. Itt egy halvány angyal jóságra arcsu ész nő a szószóló. 0 regél, a töobi áhítattal hallgatja: egy 13 éves városi öltözetű gyermek, azután sok férfi és nd lengyel ssidó öltözetben. Aa asszony regéli: .Fogadni mernék, eldre nevettek, ha a férfi nevét emlitem, kiről szóllzui akarok. „Klein Mendeln, úgy e mosolyogtok. De d valóban hóbortos egy kis ember. 0 mindig vig tréfára késs, szépen tud mesélni, egész modora gunyoros a kis alkatú, gyermekies lényt! férfiuoak. :Eg£sz nrp dúdol, tánczol, nyugodtan még nemi látta őt senki. 0 nem jár aa utczán, d ugrándozik, nein bessél, de énekel! iDe ez mitseui tesz I Inkább vig legyen, mintj szomorú 1 Abendétern Mendel becsületes ember és nagysserU énekes, büszkék lehetünk! hogy o a kántor a községben! —- Igaz Ugyan, hogy sokszor a legmegindítóbb imát keringd módjára letrilláaaa, s a szentírás olvasásánál ugrál, mintha ssinbásban volna. De.et ájtatosságunkat nem zavarja, hozzászoktunk már 40 esztendő óta. Elnézünk neki mindent, mert énekével városkánkat egy isben toly veszélyből rántotta ki, melyből gasdag vagy bölcs, pénaael vagy jó tanácsosai alig menthette Volna meg. Ki dicsekedhetik közülünk azzal, hogy egy egész községet bajból és Üldözésből kimentett\'volna. De Klein Mendeln ezzel dicsekedhetik 1 . * \\ Elbeszélem nektek,hogyan történtasi külöuös egy t#rtépettt „Azt már tudjátok, hogy ma már a zsidó is ember mint a többi. Ha a nemes megveri a saidót, a sértett abba a házba megy, hol a nagy sas van a kapu felett* s a osássári járásbiró, Negruss ur igaassgot szolgáltat neki. De mielőtt a c-ászár egyenlővé tette volna ez embereket, s mióta a huszá ok eltávoztak, nem ilyek voltak a viszonyok 1 A földbirtokos ur jósaágkezelője által kormányzott b pedig leginkább jogtalanul. Gyermekeim nehéz idők vóltak azok. A földesúré volt a föld, a földesúré az emberek, a földesúré a vjelő a csontokban, a levegő, a víz is a földesúré volt. Mindenütt ugy volt es, a bol zsidó lakott. Nem akaioui sziveiteket ipegsaojnoritani az üldöztetéeek, a rosa bánásmód elbeszélésével — a földea-ur, illetőleg jéeaágkezelő volt a hatalom:" „Legalább nálunk Czortkowoban így volt ea I Földesurunk, Bawarowssky gróf, mindig Párieban lakott, jószágával nem törődött. Jóeságkezfllője minden hatalommal tel volt lubáava. Műidig imádkoznunk kel-le, kogy ea ié ember legyen. Isten eieő íz bán meg is kollgztta imánkat, tírudas István jó ember volt, jobbat nem is kívánhattunk. Részeg Volt ugyan reggéitől estig, de ha réeaeg von vig is volt, • ilyenkor nem eaeretie, ka más ember szomorkodott. De egykor ekéd ffflött igen víg volt, a.ebéd . ptia szél érte. A temetés utáa szomorú volt aa egész járásj köaséfitak is, akart a bol-dog Jt osokagyan jé ember volt, s ki tudhatta, mind leSnd utóda I* kepM ssOm* a Hssrélaf ssi44fe altat Is-k#l iss—éast ,\|Mli\'<ssk Hrttt v? „Ssomoruságunk es úttal okaditolt VoU K „As uj keaélŐ Wollmann Frigyes nevű német volt Aj német türelmeeeub irányukban, mint h lengyel, de ez ember I ivétől volt Magas, taikar, fekete baju, y llo-tó ssemü ember volt. Tekintete sutét, »ao-woru, mindig ssoboru volt. soha sem mosolygott A gazdaságot vezetni s aa 0b ibe reket kiismerni jól értette, gyilkost, r« blót vallomásra kényssentett, adóját rendsaere* sen be tudta hajtani. De bennünket ziidó-kat égető kínokkal gyötört Adónkat t >eg-káromaaóroata, fiainkat katonáknak vit tle. Ünnepeinket mzazavarta, ha kereeztéuy lyeí bajunk volt, mindig ez utóbbi volt a győi les. „S mért üldosött bennünket annyi ra Nem tudta senki, ide eejtotték 1, Bessél ék, b(^y ő poseni áttért zsidó. EgV keressl ény leány iránti sssrefemből tért át, dé a lidó földiéi e miatt annyira üldöaték, s elárulták. hogy a leány aafllői nem adták mki. Ki hoata e hírt, n^ár nem tudom, de aroaa mutatta kétségtelenül származását." „Szomorú napokat éltünk tehát 1 Wollmsnn kinaott beunünkef, akár vétkeat(\|nk, akár nem. így tartott\' ea egéssen a let badulás napjáig." „Náluuk katonának lenui nem ke le-ntes, de Oroszországban aaaá lenni, rosss ibb volt a halálnál. Ha zsidó katonává lett el-vjessett az Istennek, szüleinek, önnönmigá nzk. Nem lehet osodálni, hogy zz oioss ssidók mindent elkövettek fiaikat meg ál-tani, vagv — megszöktetni. Sok ily < eet fijrdult elő, sok ssökevény befogatott, aa ilyennek azután jobb lett volna • nem isü-létni, Némelyik aaooban szerencsés volt elmenekülhetett hozzánk vagy Moldvába „Ily eset történt akkoriban. Egy dó katona hoaaánk szökött. A község uin dpnt megtett étette s egy gazdag zaj EYftnkl Mojzes szolgálatába fogadta, orosz kormány kerestette ja ssökevényt vatalaink is utasítást vettek ót kipuhato Aj keaelő azonnal msgáhos hivatta járókat s kikérdezé őket. Mugijedtek és gzdtzk mirid jnt. Es ei engesztelő nzp estéje volt, Hogy léphettek volna Isten ha elárulták volna hitsorsopukat I Bárme nyire fenyegetődsött is a kesélŐ, állitá deli. tt maradtak. Midőn ljktta, hogy ssig nem húsnál, elbqcsátotott^ őket inondvjm: Jaj nektek, ha a szökevény itt van lr még nem ismertek,) jnajd megismertek utáni" r j „Ssomoruzág, fájdalom, és gyász tötte el a közaéget. A kereeett értein szbrgzlmzs ember, volt, de ha nem isi vOlna — hkfelünk voitr Ha útlevél néH eleresztjük, elfogják és....i. Végre Frz megig^ré őt egy rokonához Marmaroa gyébe küldeni, igy szabadult hazz övéil „Eközben elközelgett az est. A ség a templomba sijet.ett, alázatosan és natosan. Mert as esztepdő legünnepélvesé bb napja a Jom Kipnul, az engeaztelő uipi Oda siettak a nőL fehér ruhában, a férf ak halo\'ti. öltönyeikbei. Fi&ákl és családja, köztük a ssegéoy üldözött is templojj sietett." „Már az égési község összegyült, KI Mendeln ei akarta kezdeui a Kol imát,*) egész lénye reaáketett a megindulástól, midőn a templom ajtajá aaj támad, a gróf dlrabantjai elzárjak a járást, s aa ülések mellett Wollmahn a fri^y ládáig lépett, saoroian a kántor mellé, reszketve távozott, a községi ^lőljárók zattal léptek elé.. ! % Tudom, hogy a szökeívény közötte van, szólt Wollmann, kiadjátok Őt? A férfiak hallgatUk: Jól van, szólt a keaelő, látom boj ;y, jó utón nem boldogulok veletek. Majd bI fogatom, ha végestek, tüsak imádkozzatok, van időm, hallgatlak benneteket Halálcpmd , vök a templomban, cskk \| egy assaony jajkiáltása hangzott. A férfiak letenhea tekinlettek fel,\' aaután csOfidespn helyeikre ültek. j Klein, Mendeln minden tagja lesalje-tett De végre felemelkedett s elkezdette a ; Kol nidrétf abban aa egyszerű, ősrégi ulo-[ dórban, rthelyet senki ei nem -felejthet, \| egyszer H&llotta. Reszkető és bizonytal volt e őszöV hangja, de aautáu hatalin . tiszta és saivemelően zengett fel a Mindep-denhatóhoz. Sohse énekelt igy s kántdr. Nem kis ember vóít ő.e pOrcsben, de\| hlz-talmas lelkész, ki népeért I Istenhez eméli szavát Vissszgondolt aa egykori dioBŐaégve s aaután a^ szégyen és üldöztetée sok-sok saájmdaira, mint kergettetünk ssét a föld kerekségén, a legszegényebbek a szegények z egazerenoéílenebbek a szerencsétlenek köaött, s hogy as üldözés még nem szűnt meg, uj elnyomók, uj kardok támadnak ml ellenünk „S dalában visszhangzott \'fájdalmunk, végetlen keservünk, as\'mtniau könnyeink. De még más is hangzott benne. Uszkeeft-gftnk, btenbeni bizodalmunk. Oh Istenem! midőn énekelt, mindenki sirt s mégis büszkén emelte fol fejét! ; „A nők hangosan aokigtak, a férfi sírták, Klein Mendeln arcnál tenyerébe h totta ée sokogott ssivrehatóá, keserveeea „Wollmann aa ének apatt a frigyláaa foléj (orduLt. As ének végeJtévo\' előre fi aotti — aroaa .kaláJaámdt vwlt. térdei roé-kadtak, as érős férfid alig ta/thaté fen ml-gálf! eaemébwn köny osülogotj. Tántorgó léd-tekkel haladt a sorok melleit a kijárat felé. A drabaotoknak intett, bőgj kövessék." dó As hí-ni. ől-la-lő-lé, iy-uk Ha ez- öl-es, ett ifll ikl ae-eal izmá- ba iin ni ire belső iái Es s Iá- lek „Hocv mi történt vele, miadtaki sej telte. As ünnep utáni nspon magábos hí* vatáj Triókéit egy útlevél űrlapot adott naki! a saavakkkl t Talán bassnit veheti r „E Qaplél fogva eaelid volt irányunkban. De örömttok nsm tartott suá. A fel* ssabadu\'ás éviben, a rákövstkeaő tavaaa-ssal agyonverték őt a jobbágyok, kiket oly soká kinaott44 * o Es a törtlaete I Így meotettei meg Klein Meuéele a köaaéáetl Esut \'n a kor saétoas-lott, az asaaonyOz estebédet késáiteni mentek, a férfiak, miután a csillagok már fel-tünedezni kezdettek, a temploijibit léptek hálát adandók dekl I .,... , Közga/idit^l k5xle <11 éliy ék U i i/tagyar kávé. • Az álialuii\|t is már etnliteti gyljngyö-si kájféról Kovába Láaaló ur ja Igyiiigyöai „KöJÜgvtt-ben most már következő résa-letesllsirást ad, előbociátván, iw ezerint az eleő közlemény óta saámos megkeresés árkoséit hozzá aa iránt hogy aduk mustrá-kat, jmelyekkel próbák tétueaeemik s adna felvilágosítást, ■ liogy e kávé inilv talajban terméíhető, mily!-ápolást igényella növéuy, mikor! kell ssediii, mennyit áa sl általában mint kell vel^ elbánni atb. ? Mindezekre Kováca László ur következőkbeij felel: \' Mindezen kérdésekre itt alsarunk vá lasaomi s szerencsések vagyunk e sorokban a^yuttal ír. Kemény Qábok- földművelési í miulaztír ufnak e növény felőli né* sstét!ismertetni, ki esen kávébattot a -napokban ezemügyre vette s megizlelte. Előssör is é növény nem káwénövény, mert a kávénövény tudvalevőleg -fa vagy cserje módjáesj évelő a ssátuos éveken által ernfa sbecjia, Imig a gyöngyösi kávé babfajia, kUÍSejje iksn hasonlít a gyöngy-Icávéhloa. nbely (PérI Kaffee) név Ulatt árul-tátik a oOitökban. Vetése tii\|va\|iakor —• s váltunk \| öyön-gyöa\'ü í, épen ugy mint a közönséges bab, mert-jroU rá ppíaa^ hogy mig a[ közönsé-gea báb kifagyott s újra kslle I vetni, a „gyöngyösi káyébab44 nem fagyott Iái, ha nem szépen díszlett és termett. Művelése a asőlp kőzött egyenlő a bab művelésével, ugy minden eljárása sssdésrs és hüvelyből való kiválasztásra nézve ív Pörköuése mint a közönséges \| rendes kávéuak pörkölése, épugy! történik; némelyik ízlése ezerint erősefaib, másolcnál silányzbb pörkölés jó. — egyik a méreg fekete kávét, másik i könnyebb pörköléssel járó barnát sssreti Mindkét pörkölésben as iznek külömbö-zetét mint z rendes kávé isinél, a pörkölés minősége szerint vá\'toztatás eredményezi. A pörkölt gyöngyösi kávéuzk illata egé-tsaen a csalódásig hason\'ó a rendes kávé illatához Ize.a kávéhoz hasonlít esős vagy gyönge, a mint főjzetik, Ikeserüs lés min-\'denesetre kevesebb zamat- és illa! tartalma van, mint a vsljidi kávénak. De nem is akar ez a gyöngyösi ká-•vé valiódi rendes kávé növény léujii, sem annak! ssiuében szerepelni, de igenis hivatva van arra hogy azon számtalan kávét \| helyettesítő egéjazséges surrogstumpk kö-; zött, melyeknek száma legio, as első s j slkamasint legfoutosabb helyett foglalja el I a. hasában s kivül a hasán. Hivatva van I — vagy mondjuk tán sserényebben ugy, 1 hogy azt hissszQk, hogy hivatva láss — í; mert hiszen a chemiai vegyelemzéi fogja I jkidéritpni, hogy ugy van e?(>— pivatva 1 lehet, jnondjittc, arra, hogy az elaő helyet foglalja el a valódi kávéuak keverésénél, j mint klávét jiótlé surrogatum, • Máris ugy látszik, hogy. van benne caffeiniés \|fedig oly mérvben, melylyel sem a rozs izein, az árpa vagy tÜge-kávM nem bírnak-; vau benne továbbá mriiden kétsé-1 gen kivül igen sok tápláló anyag .s igy */ egészségre és tápiálkosásra ssükséges anva-goknak oly faktorai, uieiyek azon felte-\| vésre jkigositznak, hogy hivatva leszi uagy ssereprls kivált szegényebb házaknai, hol már is egy negyedrésa valódi k^vé mellett háromnegyed része a fentemiiteú kávék egyikből sserepel f-l nem említve azokat, iHkik kizárólag gyöngyösi kávét használnak, j ">4. Ai földmivelésil miniszter, ki a gyön- , gyösi^flkeáügyét felkarolta, megígérte, bogy iegkö>zeleomJcísérleteket tétel a gyOngyő- ! ai kávévál/iiogy vjegyelemeztetnvíogia, ugy i nyers inrA pörkölt állapotban s hiizssüa, j hogy nein sokára kznrencsések lesz tnktol-1 vásóinkkal aa eredményt megismertetnr. j r«rditotU: Holfmsns Gyula. Vegyes. 1— A keresdi katiély jjmeséje. A keres- I di várkastély, mily a maga nemébea egyi-1 ke aa erdélyi részek legérdekesebb í törté- j nelmí éi épitéazeti etálókeipek, nemrégibon j szép tánaaágot látott falai [között Bethlen Gábor gr vendékeinek hívta meg a törté- j ne Imi társulat tagjiait Bosaélgotés közben . feluierüllt a kasiálynak e^ igen érdekes réssé, a piucse, melyhea mindez ideig azon \' monda \'volt (űzve,1 hogy a protéetánsok, \| azon korban, miuőn flldöatottez, ei ptuoié j ben tartottak titkos istsoitisstelebekit. A \| pincae tálai ma már komor ssinüek. A le aajlott ezázadok megbarnították: de I azért iák mamikat a szakértők a monda felett. A kérdéssé hal v ben ugyanis egy tökélotee renaissanee korbeli gyönyörű, osakneof páratlan saépségű kápolnára akadtak, mely hajdan egéssen sssoályosan földszinti épület volt, s osak lassanként töltetett fpl a föld aa ablakoknál ugy. hogy aaoknak ma már osak agy réssök áll ki, a e miatt tartatott as pi.ősének egées mostanáig. A kánolu\'ibau egy műremek faragványu aaó azék is van, as ablakokon a legazebb tiszta arabeszk«k láthatók. A fa\'ákon s a saó-eséken a Bethleu-oMlád kígyós ősimre. A történelmi társulat tagjai e1 voltak ragadtatva e szép kápolna által, mely Valaha — igen természetesen —, egészen világos volt, mint minden kápolnl s ma is még annyira ép, bogy csak as oltái hiányaik belőle. E helyen tehát a protestánsok előtt már régtfs-régeu urtatlak istenitiszteletek. A Kápolna kéfsAgen kivűl a kastély legrégibb része, » a többi osstáljrok mind ujabb-koriak; E kápolna építési korssakát a XII -ik ssássdra teszik, s mindenesetre 1490-on tu< épült A történelmi társulat tagjai élénken sajnállak, hogy a derék Ueossalmáif uetn volt jelen. 0 adhatott volna e remekműről lagkompetesebb felvilágosítást. Egy fiatal aitMong t%omurú vége. Megdöbbentő öngyilkosság színhelye volt Karossg váross folyó bó 3-án. Nevezett nap estéjéu ugyanis 6 óra körűi fiatal éa szép hölgy hajtatott be a .Bárány" ozimü vendéglő udvarára s as elősiető pinosértől szobát kért A számára kinyitott ssobábs érve, úti köpenyét és kalapját letette, • a vele levő ssobaiányát jeges kávéért kül-dőlte. A leány visssatért gyorsan, de eredménytelenül, s as ifjú nö ki ekkor már \' nyitóit ablakuál állva merengett, bossusnak látssott „Eredj visasa — szólt cselédjéhez — hozz ísgsrább egy kis hideg tizet, meg öl a szomjúság " A cseled sietett úrnője ki-váuságánsk eleget lenni, s ídár osak néhány lépéa választotta el aa zjtótól, midőn abból fefyverdurrauás hallatszott a mikor a zajra élősiető piucaérrel belépett a szerencsétlen uőt a pamlag egyik végéhez fogyva találta] s neui messze hozzá a padlón feküdt á végzetes revolver, mely ifjú életét aioltandó volt Daosára a leggyorsabb ha-tósági ó v intézkedéseknek és orvosi kese-léquékj. óra múlva meg kall. A golyó a bal emlő felett fúródottbe, öessesuzta a tüdőt éa a lapoczka mellett \|t\'hálbőrig hatolt. Irtózatos kínokat kellett: kiállania, de arcsáuak egy iama eemijváltdaott,* hideg és ssenvtelen maradt mind végig. — A háro u kiuos óra a alt egyetleu nevet sem ejtett ki, csak uéha sóhajtott fel keaerveaen; s bár aseineit csukva tarloltii, eszméletének ss utolsó pillauatig birtokában volt. Halála előtt uéhány perczcsel megszólalt és ugy lálssott, mintha az élet Utáni vigy egy pil-lauatra telébredi volua benne. „Már látom, I — szól, fuldokolva, — nem bírom ki... i meghalok bele . . . segilsenek rajtam I..." 1 Hevesen felemelkedett, de csakhamar viaa-azaeaelt, száján .t vér megindult —■ és rneg-haltr Hullájától erőszakkal kellett a meg-, rémült "cSaléd-\'i elvonszolni j sirt, kesoit \| tördelte é# csókolgatta ucnője meghidegült i tagjait. -A bo do^ieJan öngyilkos osaládi ; neve Buú\| iluu. Férje.S«anó Sándor ura-j dalmi liszt a vodianer báré birtokán Alig I 18 éves ínég és néhány hete caak, hogy \| térjnél volt. Moudott estén bevásárlások j végett indult el a pusztáról, de Kunhegyee « j helyett, hol eddig zzokzt eszközölni szokta j Karczagra hajtatott. A kocsisnak 5 frtot \| ajándékozott éo sietésre nógatta, a ki egész gyanutlauul egy óra alatt te.te meg a hosz-ezu utat. Már ekkor- el volt határozva az öngyilkoü\'ágrz: l&jének revolverét magával hozta- és csak áz egyedül maradást várta szándéka keresztülviteléhez. Bitkz hí-; degvért és inindrvegig ti arló erélyt tanúsított. A távttz\'a.á után revolverét nem lelő és gyauakodóvá lett félj, nem különben as elhunyt nővére, c«ak a holttesthez érkezhettek meg. Hogy n^ lehetett e szerencsétlen lépés oka,, azt határosottan tudni nsm Ishet; hiszen a férje ssámára hátrahagyott levélben i> csak annyit mond: „Unom aa életet! ., meghalok!... de szegény anyámat sajnálom!De aa a hidegség, mély sorain kereaztülvonul, gyanittatni engedik, hogy férjével nem a mgjobb ^viasonyban élt s hogy öngyilkosságának oka, épen a férjhez meneteiben fejlik. Hulláját alispáni engedély mellett csütörtökön éjjel asállitot-ták el s Kunhegyesen tették s ^a._ Feie\'ős szerkesztő . HOFFMANN MÓR. UNDBN VILMOS ( első magyar P\' ■ . L iot rfille ** a» nap ewMffin ss tiupi ffcttstslst fatvexétp fs»#4f a áa mefbaté im» még mólt jiö nyojuaít mulat\|a, hogv (tt ís-teaitisztoletek tartattak. Ez tehát > niouda e pinozéről, s e tíiitbén volt maga a tulajdonos gjóf ur is. A történelmi társulat tagjait érdekelte a dolog, s lekivájnkeatak. A mint beléptek,; a jlegnaayobb mo^lepe-tée várt reájuk; üe egy kioslt elmos^lyog- es \\ askereskedóse nagyban éa kiceinyben BUDAPESTEN ^ rftril>ut 53 ssim uj SpeeiaUsta umrámok-m b«n. é^itÁittí vélálkAséfe rtnto* j Mindennemű öntött áruk I valamint Íthe<1- ^ rad mérlegeknek kiaárólagos nagybani eladása eredeti árakon. 639. 6-10 IPT AtjegytSkek (n<fyen. I Hirdetmény. At os/Jrak-muiO\'ar b.mk ill ujomiHii foljMUotl fiókja 1870. éíepitember Ifl-ántUarókpénzlár-utczR 3. arámti (uj) hta ebö emeletében lévA helyiségekben itíeg fog nyittatni. I1 s fixen bankfiók bankká vüllók, érltíkpapirok 6$ különféle jelvények leazámltolásával, lo-vrtbbá: alkalmas értékpapírokra ndami-i kölcsönnel, nemkülönben Nagy-Kanizsa és a löbbi bankhe-k l Ozöli burtkulalvtinyoN knUHap é* beVíltáaával, tyagy-Kanizip vagy más bankhelyeken fize-i jo tilktiima* vállak; különféle szelvények ép értékpapírok bizományképeni behajtásával, valamint j iíikjé jyejktií\'K bankjegyekkel való kicserélénével, s egyelőre —a rendelkezés alalt álló készlethez képeli e/ü-l pénznek bankjegyek iránti egyenértékben (al pari) való eladásával js-~ fog foglalkozni). A bankfiók egyszersmind fel van hatalmazva, az osztrák-magyar bank rejtvényei, illetőleg zálogleveleinek lej >rt, de ejgy évnél régebben esedékessé nem vall osztalék-, illetőleg kamat-szelvényeit kifht\'ini. továbbá bank-záloglevelek, állampapírok és egyéb, árfolyammal biró értékpapírok eladására és megvételére megbízásokat elfogadni Bővebb felvilágosítások az alólirt baiikjntézet hivatalom helyiségeiben nyerhetők.. Kelt \\agy-Kanizsán, 1879. évi szeptember 8-ánl 2—3 ÖSZT\|RAK-MAGYAR BANK nagy-kani/.sai íirik intézet. liií íj fcSlíO\' • ■ a • f V » « " g I S-r áí J-^-s a 5-i sg * m 8-<1h ^UÉm HiműS 3\|JJ4 A^l** ti & p L. •« r «— a u 2 V SaJ kg m e £4i 2 + Spe a g * ö lg-8 r 5, 9\'"C S c a. -o « < M <6 /^OOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Bükköny-, konkoly: és zabnak a buza-. í^abn itól stb. való Hválasztasara ^ UffinktbL dikhllUHtRli JCT a 13 arany és ezüst érmekkel kitüntetett Eredeti Muver-lcíe wiimu*** TRiEURÖK melyekből. I I 12.ÜOO díirabiial több for)t<tloiiibnii viiii. Jótállás lo^rjcxbh munkák épenfó^órt, legszilárdabb MBetjlíf^etétffJ Leyjutányosabb (trak / I Minden orodeti Mayör-íóle Trfeurnek hengere » ftnt jelieti j g"3rá-rI vaji cllntva, i éa a vevők ámításoktól tlpzíélctwl óvatnak GROSSMANN J 460 fi—10 Váczi körút 76, fiudupesten. Gépek éf eszközök a mezőgazdaság számira. oooooc v xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Iskolai értesítés. XulvHuov polgári t* ^r. tílidelmi iskolám s iiőveJő-intézí teuiben (I?uiiapo>t. ^vároíV- Ö üt 22 szám,) a 27 ik iskolai ér f. évi szép tenibor Mu veszi kezdetét. A növendékek felvétele augusztus 20 ikátq) naponta fJélelótt 8\' 12 ig é< deln?\|ii 8—5 óráig eszközölhető; 5evelú»iniézotenibeu a reám bízott növendékek áltálam s iiőiii által a leggondosabb felügvebtbeu részesülnek\' s a legszeretetteljesebbei ápoltatnak.! Azoii nevelése körül n^keui több mint 30 évi sokoldalú tapaszta lás áll réndelkezésenire a ini arra jogosit nevelő intézetemet ínind- tí t. ca szfilánek ,a \|legjobbat) ffjánlani. ffi?ogr;« roniok kiv.ánatra ingytn 631 9t-;l((. ROSER MIKLÓS r \\ } borsajtók) s é •XDI.OTItl.lKllt (iraneaia UftbiRa ftla) . 1___ * bor^ahalt\|nk9 raigyaataMüévek • hoiiiTild r raik&iitkkH. kradfi\'raivfk tlfol(4IVMli(iadÍk iiáiuirt, TÍimiul6» L rV7ata takarék, ■ndiu)-* é» gépnaijab. nnyaata^ilkM 1 \|>ei»\|fffffk miodaonainfl ruggfan(a«Arukal tegotosóbban •aAUítják 8cho((ola Ernő ás NeoscbiL BUDAPEST, - Ki \' MM S^T Ns\|yfe«s( slaáét: rAóiHcdíöt P»ri» «aitodáaák iullejiébao. . ¥ { s VALÓDI Willielni-réle untiurllLrltikus. én antirheumatikuH Vértisztitó-tiien. Eaen lliea megliiaütja az agési s»er-\| vo/,tótét,\' mint Idom mi iíjíáuféle aaer átkereii a tett minden róazeit — és belbasinálat után ahávolitja a lerakódott kórapyagolcat; \| ugyixiuta liatáaa biztos és tartósj Alapo^j^n gyögyitja a I köszvény, 1 oiút, gyermekágyi íátibajokat és idült eiö-j kOníiit bajokat! a izdntelen ganypdd sebe\'-ket, ugvszijtitej mindanemi- éa bdrkiUtéii bé-! tegaégeket; aj taiten éi arczoil Ijavő pOrae* néi* ket, utWnört bujakóros fekélyeket. Iv ívjóijőj^en nliéd.veza sikert matat czni)\| tli\'oit! a mAj és léptolulatnál nem ktlltiiiben áraávpr\'** állapotban, I sárgaláz, éles ideg-, in \| izoiii éa csukló fájaalinaknál, továbbá gypmjirnyoiuásV s\'.élbántalmak, al-basi dugulások, liudesúbántaliuakj inagüiii-l»> íérn-erőtlenség és a ník folyisáuii stb. Oly líijfi;llmti\|< • mint gürvélyes-be-tegségek, íuirigydagHuatok, gyoraau és ala-poaau meggyógyulnak tarlós tbeaivás által i rniutáu es eaylie, (feloldó) és viseiet-! hajtó saen Egy csomag, 8 adagra osztva as or* vos elóirása szcriiit ftészitve — baszuátati \| utasítással együttj s külö.itéle nyelvekeu I . frt, bélyeg éa csiimagólás külön 10 kr. i Chúbz. ) ir. ki/MlHg Hzubatlalin. WHliéiui folyékony nfivény-Bedati? JII^OKIl1 Wilhelm F. yyöovazaréittAI Neutikir chetHten az egyetlen, mely j a magas cs. kir. egész-ségUgyi hatóság által saorgosau megvizsgáltál ván — 0 felsMe 1. Fereucz-József ál* talv kizáról. saabaoaloiumal tüntettetett ki. Eaen sz^r oly készítmény, mely be-dörzeöléfüt\'alkalmazva, gyógyítólag, nyug-tatólag, fájdalpinosillapitó és engesztelőieg hat iaéggyöngjeség,! idigbántaloin- és fájdalmakban, te^tgyitugpségben,. csúzos ideges kÖBZvén^s fájdalmak-;<Sb csúzos fájdalmakban, tagsaaggátáij izoii^báutalmnk-, arca-és cbu kl ófá jdal tn a kibán; köszvény, cauz, fótá-jás, szédelgés, ftllbasgoalás, derékfájás, tagok gyeugesége\'— külöuöseu uagyobbszerü gyalógolási megerőltetéseknél (katonák, és erdészeknél,) óídalsaurás, miudeuuemü ideges betegségek és más idillt osuznál. Egy kdkorsóéska orvosi utasítással együtt 1 frt. o. ért. Bélyeg és csomagolásért 20 kr. kUlOu Wilhelmíéltí Schneeberg növény-allop Wllhelm Fr. gyógysaerésztól Neunklrchenben Ezen nedv rendkivflli hatást gyakorol torok- éi mell fájdalmuk, höhhurul, iikedltca, köhBgét ét náthaláznál. Solc vevők erősítik, bogy oaen nedv élvezetének köszönhetik kellemes alvásukat. Különösen kiemelendő ezen óvósaer ködös és zord időjáráskór. Hfs^T Asoú t. ca. vevők, kik at általam 1855. és óta készített kitUnó Scliuaebarg-növény-allopot valódi minőségbeli kapui óhajtják — szíveskedjenek határozottan : Wilholm-fólo 8ohnooborg-növény-Hllopot rendelni. Utasítás minden palaexkhot vielltkellelik. Egy bepeosételt eredeti palaczk ára I írt 25 kr. és mindig friss állapotban csakis az egyedüli késsitő WiJhelm F. gyógyszerész Neunklrchenben !A -Asitriibm kapható. Csomsgoláaért 20 kr izáinittatik. Wilhelm-félc i kipróblÜL í\'ötnui, vsüöfJi - fő, heí), égés- és fagyéi lenen álla iáuoB g;yósy és üu/ó-ír. Ezen ir 0 Felsége és római csássár-tól szabadalmaztatott. Az erő és hatás ezen irnél kttlönöien kedvező mély, széttépett vá (jott és iturott sebeknélj- mindennemű rosí-fajú daganatoknál, ugy szili te elévült idősen-konkint kiötÓ lábaebeknél, csökönös m rigydaganatok és fájdalmas kelések\' és Ujjfévegnél, sebes én gyuladdios emlőknilyégtít sebek, t\'iuk-stsm, zasásók, fagyott fogók, küstvinyfolyás és hasonló bajokban, Kicu ir uliitliUg csal> tgfmlttl Wilhslm Ferenci gyógytierétznél Béci melletti Neunkjrchenben kapható Egy skatulya árá 40 kr. n. 0; 2 fkatulydn\'dl kantéit nem kü\'ddik el í^y a kettő ára bélyeg és csomagolással , együtt 1 frt. 0stt. ért. \' Föntebbi kéisitmények valódi iuiaSségb«u kspbstók PráK^r Béla gyógyszerésztől < Nagy-Kanizsán. Fiatal nők nélkülözhetlen Kezi-] [ ;j könyve! tírlll jKárÓly kir. udv. kOnyfkOreakedétében, Budapest, porottya utcza 1, megjelent éa kapható: Fisutsui klőJs: IIiinniiiiAfa \|i terhesség és gyermekágyban A ki mi ede k ripolnna írta Dr. H«hulhof slabab o rvos és aebéaztudor, szülés. v Álfa kötve 80 kr. - DlukitMbea l IVl. 40 kr. Iweoj ázd kiégés, igen könnyen megértheti könyvecske •Ok olienjerd bírálatnak Orvenaett. 650 1—8 Nyomatja ós kiadja Fiákéi Fliöp N«\|y-Kt&i«áB 1870. r KiaáéMvstet Fiscksl PlM ktayrtwestodéw Ujvétesbái iku, bll. seáa EUIItettsi árak Bf4u sw« 6 (ri. fflftl 3 m K«ntd évra 1 írt M kr. NMstpéaysk: I huákot fgyttlr! kr. ttbbsiöil hirdetésnél K kr. B4)ih«Ííí 80 kr Ny Ittér: P • 111 • o r h Hi k r. MEGYEI ERDEIKÜ. KÖZMŰ VELÖDÉSI, TÁRSADA á Zalamegyei GazdaságiEgyes illet, a n.-kanlxsai tisxti ImHimiIII Héá flórt % U\| (4u4\| kflílííiiényel kftlil. iwlfik 0\| táieA»i nini f»tí n, Br««MUi» lH#\|«\| nik Isiiért k«mkb61 íogn.lMwik •>, hmmi-ik í»í» iipiii vi1\|/uifi>v UMeUt«kel ftUtMMb! IU4»lf Moss* Budspwt ft•pesUk b» >4r II. m. - A. V, ílftliltari r Hadspssl Ssmiwjr otcui ppjt«l\|k B4m HiubftulmUl I »«. - Wrt én Mór BU» II. Tibor II •» I(iiI)ImI!«\|a jsksb\'i* (ári«Buil«pMt Király utcu U. tt I\|»m«imI«\|o é VogUr Rím I. WallflwljgMio 10. LM I fix GAZDASZA TI HETILAP InHeyéltjwí nxilveUtexet és több inán ff/f/let Itlvafalo* fcfizlfiiiye M. szám. Nagy-Kanizsa, Szerűin, 1879. szeptember 24-én Előfizetési felhívás „Z A LA" czimii megyei érdekű, kösművelődéai, társadalmi éi gazdászati hetilap Ví. évfolyamának IV. negyedére Az uj negyedév beálltával lapunk t, olvasóit újra bátorkodunk felkérni annak támogatására és terjesztésére. Ipar-kodásunk folyton oda irányul, hogy a lapot, amennyire a vidék körülményei engedik, a kor színvonalán megtartsuk. Ez azonban annál jobban sikerülhet, minél inkább tapasztaljuk a t. közönség pártfogását. — A lap előfizetési ára: Negyed évre . . . 1 frt. 50 kr. FAI évre . ... 3 frt.— Egész évre . . . 5 frt. — A „Zaldmegyci Gazdasági Egyesület* tagjai réuére: Negyed évre ... 1 frt. Fél évre.....2 frt. Egész évre . . . . 4 frt. Hátralékban levő előfizetőinket tisz telettel felkérjflk a hátralékok szíves beküldésére. A ki adóhivatal. Títrnaskorfink. (H. M.) A társaskör kebelében megindultak az uj választások iránti mozgalmak. Bizalmas conferenciában megbeszélték az Ügyet s megállapodtak egy névsorban, melyben a társaskör tisztségeire kijelöltek foglaltattak. A közgyűlés is megtartatott, a közgyűlésen a választások megejtettek, b a társaskör egy ujabb phásis küszöbére lép. Idején valónak tartjuk, hogy a társaskörről, mely különben mint halljuk, anyagilag igen jói áll és szép összeget vitt át a jövő évre, épen köz-vetleuül az uj választások után mondjűnk el egyetmáat avval az Őszinte komoly- i VI. évfolyam. sággal, melylyel komoly dolgokat mcf beszélni szoktunk, különösen pedig olya nokat, melyeket társadalmunkra, a közt nézve határozottan szükségeseknek, ezé szerüeknek sőt nélkülözhetleneknek tai tunk. Elmondjuk pedig ezeket ugy, amit érezzük és tudjuk, előre is tflűkozvá minden téves félreértés és szűkkeblű fel fogás ellenében, miután tollúnkat ez ii ben is csupán csak a jó ügy iránti mc leg érdeklődés vezeti. • Tudjuk miudnyájau, hogy mily ric mes czélok valósítását tűzte ki^magána feladatul az alakúit társaskör, azt is tud juk mindnyájan, hogy kitűzött nemes czál jaiért nem is kiméit fáradtságot és ál dozatokat. Kezdett lenni aminék lenni i is kellett, irányadója társadalmunkig: mindiazon kérdésekben, melyek az egyén érdek határain kivül közös érdekiiekk* kezdenek válni. Kezdeményezte a társas mulatságokat, adott nekik nemes irány és az anyagi élvezetek mellett tagjainal bőven juttatott a szellemiekből Is hang versenyek és felolvasások rendezése s ol vasótermének. asztalán levő számos iro dalmi folyóiratok által. Szeiencsétlen körülmények, de különö sen kicsinyes személyes érdekek közben ját szása folytán a társaskör kezei közöl kisik lott a vezérszerep; a\'szétvonás gyengitvér erejét gyengült befolyása is, s a szép elv, mely talapzatát képezte a körnek \| már alakulásakor, nem veszett ugyan el \' csak szem elől tévedt egy darab időre \' s hogy ismét ragyogjon csak elő kell keresni az alapszabályok paragiafusaiból és érvényre emelni. S hogyha a társaskörből legyen a társadalom jobb-! jainak köre, ez lesz első dolga a mun-\' káját kezdő uj választmánynak. Nemesebb irányú közművelődési egye \' sületek rendesen egy rendkívül nagy hibában szenvednek, mely legjobb törek-■ végeiket paralysálja. A szigorú elvek és \| szabályok daczára, melyek paragrafusokba ! foglalva vezértájét képezik tevékenységüknek, rosszul felfogott gyengédségből concessiókat tesznek a közönséggel, szemben. Ez nagy hiba, mert akkor a szerep, teljesen megfordnl. A közönség lesz irányadója az egyesületnek, nem az egyesület a közönségnek. Pedig oly egyesületnél, mely azt tűzte ki czéljáül, hogy bizonyos irányokban és tekintetekpeu I a Közönséget vezesse, néki a neihesebb\'élvezetekhez alkalmat nyújtson, társadalmi életét nemesebb irányba terelje, úgyszólván igazgassa, ilyen egyesülettől i(em kívánhatja a közöuség, hogy szeszélyeinek hódoljon, s tőle mint valami magasabb fórumtól függővé tegye akár elhatározásait, akár a közönség érdekében kifejteti, működésének irányait. De egyre I nézve van eunek a közönségnek joga számot kérni az egyesülettel: azon szándékra I nézve, mélylyel ily fontos és a társadalom irányzatára kiható egyesület tisztviselőit választja meg, kiktől — mint bizonyos tekintetben vezetőitől — a Közön-! ség joggá) megkívánhatja, hogy komoly 1 ós higgadt megfontolással vezessék az ! egyesületnek szentesiét alapszabályai értelmében az ügyeket, s retrogad, szemé-! lyes érdekeket hajhászó erőlködéseknek 1 semmi körülmények {között tért ne engedjenek. Akkor azutáij a társasköri mint 1 nagyfontosságú erköljesí testület sohasem fog ellenkezésbe jutyi a közönség érdekeivel s a közönség mindazokban, melyek a kör hatásköréhez tartoznak siivosen fogja ezt vezéreül tekinteni s részvétele által czéljainak elérésére segédkezeti és támogatást nyújtani.- Ne feledjük azt, hogy egy város!intelligens közönségének érdekei a város társadalmi nyilatkozásaivhl szemben min- dig k ö z ö s e k, még ott is mint nálunk & „gala" táiczája. Íjígy gxinéfteiiö emlékkönyvébe. Ha majd a hir pályád göröngyein Szerencsésen czélodhoz elkísér, Elismerés legyen jutalmad, — óh, Elismerés a legszebb pólyabér. De a taps, a dicsőség hold csupán, Napsugár kell, hogy virág teremjen : A DÖlaogiág as élet virága, — 8 hogy e virág tereinjen élteden, Legyen napod aa édes. szerelem. A bánat virága. Nem aa öröm terem csak virágot, Van a bánatnak is ssép virága. 8 a .virágot ábrándos ssemedntok * Jtjtannye termi szőke kis leányka. 0 mi aaép aal hadd nyíljék tovább is, Ápold lányka esutáa ia híven j 8 caak aat ajánld meg kérlek énnekem, Iíogy benne holtig gyönyöiködhetem. fUdey Ittüdn. A honáruló. Hestáiy a ssskaáslf karéi idusból (Folyt éa vége) • Bertka nem válaoaolt, caak midőn a kAnyár kiaeé apadni kssdelt fordult a ha* saáimee éa smvMt kérte 4t hogy resette ijí Israslayi sirjáhoa, Md aMkasaa el Va kedves nyughelyén ismétellen keserű pa-\' nassait* De esen saándékát caak aa ősz Bercsényi felgyógyulta után akarta (valósítani és kéilelmére as öreg katona beleegyezett, hogy két hét múlva újra meglátogatja őket éa aztán közösen indulnak Bercsényi sírjához. A vén katona megígérte, hogy a kiszabott batáridőre itt lesz, még ha aa őr-dögökkel kellene is megvívnia. . A két hét elmúlt; Bercsényit kivitték a temetőbe, nem vol/ képes elviselni haaája feletti fájdalmát. Komor ősei este volt, midőn Bertha a -temetőből visszatért a kietlen szobács-kába. Leírhatatlan : iájdalom Ülepedett Uju keblére, annál nyomasztóbb, mivel már könnyei is kiapadtak, éa a sírásban sem találhatott többé ehyhUlést. Nfcinaokára hallí kopogás hallataaott aa ajtón, a melyen^aa öreg husaár lépett be.. „Eljöttem édes búgom, szólt a derék ember, hogy igéretemet beváltsam, miután én is aaeretném kedvés kapitányom lisját még egyaaer meglátni — de hol van aa öreg ur. • „Meghalt" volt a saomotu válaaa. „Hát ő is, különben ugy is sejtettem ittlétem alkalmával, látható volt a késeli halál beesett areaáa. Jöjjön Hugóm, Tolytatá hagyjak, itt e szomorú lakot,, a város végén van- egy •aorénr IMitt, áa majd elvíaa rendeltetésünk hafjjéra. 1 \' Bariba fejével bicfoáentltt; rövid idő maivá alhagyá áaon liáaat, mely annyi édes emléket és keserű lájdalmat párt magába, éa «te(yef_a rÖgtAojsAtt vérHré«ág, < njínt a \|ÍtqÍ bagyatékát, már rebellis Bercsényi la ís Mflalt : Hagyjak el I távoaókat, és nlnflk ahol az intelligentia nem kevés. A szét-vonás kárhozatos és veszedelmes, a külön érdekekre való támaszkodás meg-b é n i t j a a törekvéseket jobbra-balra s lehetetlenné teszi \|az üdvös mfijrödést itt és ott. A közérdiek mindig megkövetelheti a felsőbbséget a személyes érdekek fölött s ez utóbbiakat nem is nehéz az első alá rendelni ahol bölcs belátás a vezérelv, s ahol aszemclyesérdw nem önös s é g a. szó szigorú értelmében. De az önzcitlensóget; hol ikeresné inkább az emb^r, \|mint az úgynevezett mtelii-gcntiánál, a társadalmi osztályok élttelm;i->leg magasabban i képzett részénél. Csak-hogy fájdalom a\' míjveit elme, nem jelent- egv.s£űr$niiijt uiuidig művelt szivét és lelket. Mert d mávelt elme Ind ugyan többnyire logiHuilag gondolkodni, He áz összekoczczaáó érdekék kiegyenlítésénél már merevségénél fogva sem juthat szerepe, itt fezután a művelt-szív az, mely az ellentétek között csodálatos gyorsasággal fc)é\|iki az arany hidat. . Valamilcciipen a vallásnál az örökké maradandó az ami egyesit, nem pe* dig az, ami szétválaszt ugy a társadalmj alakulások folyamatában az egyesítő törekvések a fejlesztők, a szétválasztok a gátlók és becsetek amazok, megvetendök és haszontalanok emezek. Tudom, hogy sokaknak szivéből szólok, ha azon óhajtásnak adok kifejezést, hogy\'a társaskör határozott elvek alapján a kanizsai társadalom elére állva, foglalja el az ót megillető szerepét mint társaséletflnknek nemes irányban való szabályozója sőt. mint társadalmi közmive-lódési tényező. Még pedig "oly tényező, mely az együvé tartozó társadalmi osztályokat a nemesebb elvek érvényreemelésével egymáshoz közelebb hozza, hiszen a társadalmi élet többi téréin is egymásra vaunak utalva. A kicsinyes torzsalkodások elvégre is csak kölcsönös keserűséget okoznak anélkül, hogy ebben valami haszon is volna. Álljunk mindig oly dolgokban, melyek a közérdeket illetik, az emberileg magasabb szempontra, i mely u századunkat uraló eszméknek jobban felel meg, s akkor kétségenkivül hasznosabb szolgálatot tettünk mind magunk-1 nak mind pedii> a köznek, mintha ellenkezőleg az érdekek összekoczczanását segítjük inkább elő, — Ez érzülettel üdvözöljük a iát.Haskör uj választmányát és kívánunk sikert megkezdett működésére. Eszmei öredékek. Y/ÁMBÉRY ÁRMIN. A kereskedelmi világ a moszlim keleten, (XMOM: TürSkonzúii Perztia ti Kötép-Ásáití óUtének. rajza csimtl qlMftnból. Tart. N.-Knnizsin 1879. aaf. 30-u\'n. Vámbéry, esti 8 éra 5 percekor a „Szarvas* vendéglő dísztermébe lépvép, a közönség haisáuy éíjenzéssel üdvözölte ünnepelt orientálifttánkat, mely után előadását ekképen\' ktzdé:. Mélyen tisztelt hölgyek és urakl Mindenek eiőtt kegyes elnézésükért kell e«edenem, hogy e tijatelt kör meghívását útközben kapván, fellépésemmel a társadalmi illem sza\'iá yait néraikóp sérteni kell, • mi történt a honáruló Tolnayval, kivél még rettenetes számadásunk vaó. ^ I . I VII. Fejezel; B. Tolnay a fején pjtett mélkr séb következtében nem halt meg. Midőn Haynau derékhada a vasak I ezred veszteségének sebhelyére ért, Tpiiiayt I ki oly jeles saolgálatokat telt aa osatraknnk ! elvitték a csatatérről. Hosszas betegségbe \| esett a nyomorult, de a bósssu virrasztott ágya fÖ öli, mert aa őí ideje még nem járt le, ő nekie bfinhodníe kell borzasztóan; büij-bödnie a [hazaárulás iszonytató bfltaéhea mérten. Midőn felgyógyult és a most .mar derék szolgálatokért megjutalmazott Sobíauen-dorf családbos akart fórdulili, hogy elnyerje árulásának jutalmát Lucretiji kézét, egysz^ rüfh visszautasították, miye a grófné, mialatt ő saját hazája ellen k&zdött, eghr fó: rangú hivatalnokkal jegyeztetett eL T Elkeseredés, kimondhatatlan dűhaaáll-ta meg kaján lelkét eaen csalásra. Nein birt elég bátorsággal a szópzegŐ csalárd ^őszemélyen megbőszülni magát, ayáva lelke uem birt elég erővel, hegy öngyilkosság által vetne végett nyomorán életének. 8 midőn aaon följlet (melyet egykjor haaájáiink nevaaett a liukiiimeretének íji-noe fordulásai között pebslrfngolU, Jtöijsf. delmes búbánat saállta meg saivét, dn aa már késő volt; a fionájruláf bűne nemlnyM bocsánatot, sení fdldi selm égi bíró előtt 1 A cserben hagyott hasa, a memryil • kolt rokon és nzráf végre bpszuért kikítatt az égbe és a itiagyárok istene mégha íratja a kiáltást éa nem boasátott\| még a [hasa áraiénak a gyilkosnak, Hiába kereste fel az isten hását, hiába fordult az éghez irgalomért, hiába nyitá fel ajkait iináia, nem tudott imádkoani, és \' ha olykor néliÁny .zavard ösaaefügg^stelen ! szó ellebbent ajkiirói, tuldörgé azt a lelki-\| ismeret harsány hangja. A basaáruló, aa j eskQsaegő, a gyilkos nem nyer bocsánatot Hiába téptv kinok köat megőszült ba-\' ját, hiába verdeste fejét a pusztának kö-i ves szikláihoz, hiába átkozta saüietffcsének óráját, ő nyugalmat uem talált sehol, neki vigasztalást nem nyújtott senki, és a részvét utálattal fordult el tőié. Midőn megtudta Bercsényi nyughelyét, elment oda is. Egy komor, őssi délután fáradtan érkeaett a terebélyes bükkfa alá, hol Bercsényi nyugodott. Némán dűlt egykori barátjának sírjára, és magrendi ő hangon szólitá meg a halottat „Te meggyilkolt barát, bociáss mag most, ha élve megátkoztál is 1 BoCsáss m-g Lajos, szólt lázas hangon hisz én nem vagyok a vétkes, Lucretia a vétkes, Litoretia a bűnös, én esak eazköze voltam I Szólj I folytatá mintegy őrült hangokon, szólj l te élő halott, ki belsőmet ugy kinoaod 1 Te nem szólsz ?} Te nem bocsátasz meg ? 1 Te kiaéletlen maradsz, akkor meg-átkozlak én Tolnay Károly a honáruló, a gyilkos. Hja, ha ha! Az örült kacaaj irtóztatóan viaahang-Zütl az erdőben. E pillanatban egy erős kés ragadá meg b. Tolaayt és messze veté el Bar-csényi sírjától. Bertha és a vén basaár áltlak Tolnay előtt, kiaek esse bomolni kezdett a váratlan találkoaás folytán. zmm MEGYEI ÉRDEKŰ. \| 4 fiában azonban gyorsabb da t eal ni ózdul ataibau -u salonleeen nem tudtam maj-Kaen mentségemmel kapcsolatban k\\ némikép azon Körülmény, hogy felolvasásom tárgyává a moszlim kereskedelmi életet választottam. — A u -kanizsai keies-kedelmi ifjak önképző egyletéiül felhívatva levén, a legjobb akarattal sem választhattam volua más tárgyat, mint ólyant,. mely ; 4z ifjakat éhök napjaiban legjobban érdekli. K tárgyról eddigelé réezletesen azon terjedelemben, melyben én átélni fogók, még kevés íratott; remélem, hogy előadáson, mely több ujet tartalmas, érdekelni fogja a t. kösönaéget. (Efjeuaés.) Mielőttta kelet kereekede\|njí életéről általában szólnék, legyen szabad annak főbb mozzanatait előtUutetnem. — Mi á keres kedelmet, jojbban mondva istenét szárnyakkal lábán azpktuk képselni, a keleten magától értetik, hogy jött éppen ennek ellen-aea\'ője van. — Midőn keleti utazásomból visszatértem, legelőször Londouba, Öbeap-side, Lombard street utozákba érkeztein J midőn a világkereskedelmet láttam, midőn aat a sietést észleltem, ekkor jutott még eszembe, hogy bizony keleten azl mit kereskedelemnek nevesnek, nem az, mert a keleti ember mozzanataiban lassú, észjár -mint azl európai; uem ; ő nála a test mozdulatai illeiíisórtés. Az augol aat mondj: Time is monny, azaz: az idő pénz; a keletinél épén megfordítva van. »— A Korán azt inouaja: A1 ádseletuu min es sej-tán, ve et teenui min al rahtuan, zaz: na sietség aa ördögé, a lassúság as Istené." Már most pedig lassúsággal nem lehet tőkéket forgatni és kereskedést űzni, s ezért a keleti kereskedelem nem volt ko-ráusem olyan, mint milyen as európai most. — Erre nézve hibázott aa e$kkÖM} hibázott aa ember és hibázott a kereskedelmi szellem. £s látják tisatelt hölgyek és urak mégis volt kereskedelme, még pedig jelentékeny. Miután feladatunk a moszlim kereskedelem, kezdem a kereskedelmi élet azon mozzanatát, mely Mohámed után keletke-aett Ázsiában. — Itt a keréskedésnek ló-tényezői voltak aa arabok, ők voltak a culturának szóvivői, ő töltik. tanultuk annak nemcsak sokfele ágait, hanem a kereskedelmet is. — Hoey csak egy példát mondjak, as angol: ciphre, a német: Ziffer (algebra) innen ssármazik. Akkor az arabok nemczak a kereske delemben, hanem a miveltség más szeká- \| ban is voltak irányadók. —. Akkor volt két híres város Sirat és Kufa, továbbá Bagdad, Oamaskus és Aleppo; ezek voltak a fő\' pontok, melyekből a kereskedés kiindult és hatolt egészen Chináig. A\'s mesés dolgokat hallottunk ezen kereskedésről. — Lehatoltak a nagy falhoz; egész Chiuát lepték el as egyszerű kereskedők.. — Hoztak haza selymet stb ; sson as utón voltak, melyen a rómaiak és görögök voltak. Sziraf után Kufa négy kereskedelmi város volt: elhstoltak egészen a Volgáig és Volgától egészen a Fekete-tengeren .át basánkba jöttek. — Az arabhilüek. kik tniuáiunk a 12. és 13. században ínég irányadók voltak a kereskedésben, a kereskedést terjesztették, de lassankint ismét napról-napra fogyott azok száma s vslök együtt elrepült hazánk kereskedése. — As arabok nagy kereskedést Űztek egész Azsiábau, de meg Spanyolországban is; méltóztatnak tudni, nogy ott ők voltak az urak, — ugy, högy Spanyolország olyat nem látott; most mi os^k tüudér szerli romjait találjuk annak, milyen volt Alhambra. Akkori időben a spanyol kikötik tele !\| voltak a nevezetesebb czikkekkel és árak- I kai, esen keresztül . jutottak Európába, — innen van, hogy majdnem minden indiai jj árucsíkknek arab neve van, hogy csak egy ! „Ti is eljöttetek, szólt ő ott hogytá \| tok sírotokat, nogy megbőszülj ttok magatok j gyilkoson, a hónárulón. No jól van halljátok vétkeimet. Lát- \| játok a nagy hasát éu- árultam e1, látjátok \| ezt a sírt, mely alatt egykor^barátom nyűg- I szik, a kit én gyilkoltam meg, éu ki ro- j kona és barátja voltam, én b. Tolnay Ká- I roly a honáruló a gyilkos. Bertha elrémülve hallgatta végig as őrült szavakat; de midőn a borzasztó ö n- II vallomást megvallotta a melyet még az öreg buzsár nyilatkozata is megerősített, ki sjátknzüleg vágta le Tolnayt, a rémülés érzetét harag, engesztelhetleu gyűlölet váltotta fel és télelem nélkül lépett a bűnös közelébe. „Ismerlek b. .Tolnay Káról jr, ismer\'ek ördög ember képében, ismerlek személye-ai»ett bűn, és most uézz ide, nézd, ki vagyok én, héaz ide ha még van tekióteted. Nem ismersz, jól van megmondom ki vagyok: éu Bertha vagyok, azon Bercsényi Lajosnak, kit te hazaáruló, meggyilkoltál, aseayaseaouya, kinek te mindenét elragadtad. Látod est a airt? ebben nyugezik egy öreg ember fit, egy hŐe honfiú, egy fiata* leány kedves, kit te meggyilkoltál a. ha- I saárulá fertelme* bünénejt gyilkos kesével. I kit le megöltél öreg atyával együtt. Nyerjed éj tehát eaen pokolbeli gaztettetek méltó büntetését, teljesüljön rajtad aa elámít beat, a megölt barát, és iity-jának, egy bemért lihegő mátkának iszonytató ftlfí mely aeked nyugalmat ne enged («a soha -és sehol, mely mindenüvé kísérjen «Í engessteihatlenü! álljon att akol. lefek-! smrf, eu akol felébredsz, mely nyugalmat ! W angsdjtö ft sírban sem. mó van, marad- régi pír-osakis Tama-is s hol példát hoisak fal pld. a magyar gyömbér, as arab dasidssíber és más ily mely Indiából asármasot, ts mag ii tak esek uevei As arabokkal versenyeetek a tedky ezek nem oly messas betoltál Chináuak nyugati léssét járták bs rin, Tamátin, Sasarida, Jaxartes aa Osua aa Araltóba szakadott, ei an pontok képviselték a kereskedée főbb helyéit Ila politikailag valamely neitzet hanyatlani kezd, nem csak kereekedolii a, ipara, hanem mindéi e hanyatlik. Midőn a thalifák kezdtek nagy urak leuui, egyik trovincia a máaik Után elaaakadt, a keresi edés is aláhanyat ott és átmsnt ez oly né >re, melyet aa itiabok előbb megvetettek átment Olaszország egyes városéira, milye: iek voltak : Velenoze, Pisa, Qenua, Bari s Nápoly. Ezek lassankint az arabokkal k nskedtek egésa $ioi\|liában ; ez által megtauilták az arabóktó iu fürgeséget, s azután st ját szs-kálukra kereskedtek, ugy hogy nidőn a keresztes-háborúk keletkeztek, ezen kis köz-táisaságok ellepték egész dzsiát, U\| y hogy midőn Bouillon Qottfried keresztes 1; áborura indult, Velenoze képes volt egész á mádiát, de nem közönséges, hanem keres cedelmt árinádiát jkiállitfui, és nem csak Felesett* uábari, hanem a Kunokhoz is, sőt az olaszok lassankint a Volgán és a Ball ánou át Móngolonaágba s Chinába is kead ek benyomulni. Maroo Polo volt aa, ki azt a roppant utazást tette, s leírta élményeit egy k Jnyvbe, .\'Ezen férfin sokaktól eleintén széd ilgőnek tartatott és osak a jeleli saázadokl derült ki, hogy nem vo\'t szédelgő, hanem olyan ember, kinek thindeu szzva sz iutiiás. Beszélnek egy mesét is róla, melyet ba megengednek, elmondok. (Hallju ; ]) Marko Polo Kubila khan által haza íreszte-tett, akkori neiu lehetett Áasíábau a kincse ket mutogatni, s ezért ő\' is, habár nagyon gaadag oiuber volt, koldus ruhában járt, s úgy is jötlj haza, mint koldus; ittho a a ro konokát meglátogatván, daczára auua c, hogy koldus ruhiában volt, ráismertek; ko dus ruháit levettették, a ums ruhába öltöitették; a viszontlátás öröme annyira hatott i i, hogy egészen megfelrjtkezeti magáról. Elment egy más rókonáhoi? is,\'ja ott jutott íszóbe, mit cselekedett, azonnal visszajött, s kérdezte, hova tették előbbi ruháit; azt mondák- neki, hogy odaadták egy koidisnak; ekkor boraadt el, mert minden k ucso e ruhában vélt gyorsan utánna siettek, s utói is érték aJ illetőt, és ezért az olassok elnevették Marco Po\'ot Marko Milliói iuak. Az o aszok után köveikestek a hollandusok; ézek már nzgprobb mérvben űzték u kerepkedelmet, amennyiben H >rinuzt magam bámultam; jtt volt a nagy tempó rium, mely bámulatos nagy, innen Ii idiába, Kelet-Indiába és innen I Japánba hi toltak, A ho landusok után jöttek as angolok;] ezek oly mérvben meghódították A>iát, úgy hogy tzs\'ui kereskedés és angol kereskedés Agy és ugyanaz. £zen vázlatból ugy hiszem igen tisztelt hallgatóim észre vehetik, hogy a keleti kereskede\'pm nem állhatta meg a versenyt az európzivaí. (Vége kér.) Vége Levelezés. B.-Füred, 1)879. sspt. V il r d 6 i k a saisonnak.l Alajos vid tqt esendői komolyság \|váltotta föl annál nyomasztóbb, z annál kirivób vei az átmenet nem fokozatosan, hirtelen azt lehet inoudpui egy na történt. Tegnap még Dankóék heg I A boszuálló Bertha engesztelheti) u átka mint tilzes kiuzó eszköz vájta b. Tolnuynél-sejét, és ő kidüledt iszonytató sseipékkei kiabált r „Távozz sátán l Ne kínozz furii f Elégi Elég százfejU. kígyó ! Aztán ismét honáráló, gyilkos, eskü-szegő 1 Oh mi szép czimek T Es ezekért, Lucretia, adtam oua lelkemet. 9Ni! Ni! folytató, ott, ott hogyj közeledik felém a meggyilkolt barát árayéki hogy csúsznak felém a; százfejü kgyok; most, most átkarolnak, most 1 — — Egy velőkig ható ordítás hangzott Tol Inay ajkairól, mire aptán eszméik rogyott ^eroséuyl Lajos sírjára. Bei a\' vén 1 uszár meghatottan emelék i zeiket és hoszzu, nehéz uucsu után elül a szomorú lielyeL Bertha zárdába maiit; a husaár tovább bujdosott. án. i m álé-n^ly D, -mi-lianem alatt iljének el b. tlenül tha és rake-agyák pedig Tolnay magához tart, de eszét többé nem nyerte vissza; most is otttérde isi éjt ée nspnoazat a barát zlija mellett i s kéri tőle a bocsárifctotj most is érzi a képiéit üldözők iszonyú kínzásait, iniguem as é fi bíró büntető itélositéke elé nem ksrül, h<l nem nyer majd bocsánatot, mert ..Istsnndl • boesáoMt ei\'ISetfrt IgJilkuai \' öak sgjr at amit soh« a «g nem biesál A hassá} u ás. És.nHt csinál Scmauendorf Lioretia kedves atyjával f Jól ersik msgokaj, egy felakksatott magyar mágnás ^Ikobso ;t iósaágaiva jutal-maaták meg nemes szol gálát 6 kai. mélabús akkordjai susogtak a oierjék érett lombjei kösptt s ina már a rsrsbek tartják neeaes gyUléssiket ott. Tegnip még nyitva voltak a kávéházak, a basá ok, Is ma már mind bs vannak sárvs, mintha csak vala* mely bekövetkeaéndő katasStrofá elől szöktek volna rnsg bflŐlttk as eiibsrek : hanem es már sorss minden fürdőbfelvaék: esslőtt is igy volt t meg ezután is Ugy less s as ember csak megsaokja \'valahogy, Aa idei saisonját Füred, daczára a Balatoni tul.ágos visbőséga által okozott többnemü ksllsmetlenségeksiik, és daozárz annak a nagy alármnak, mellyel I különösen a német lapok telekttrlöltékl a világ füleit a tavasszal, — mégis siksittltebbjei közé számíthatja. Volt vendég élég, sőt több mint a legközelebb mu\'t ének némelyikében; jele, hogy a kösönség nem csskmint gyógyHlrdőt látogatja, hanem mint kedves mulatóhelyet is. pia itt lehet Í$ mulatni, csak egy kis péna kell hozzá 1 Aa oisság mindsn vidéke küldött vendéget, de a legsűrűbb r^t ugy, az idén is, mint egyébkor, Pest erossteite,\' A magyar ariiatokracziát, valamint m ipar-, üzlet-, és pépzyilágot is elég nagyi ssám képviselte. Megfordult itt egynéhány külfÖlcu is, legiukább tonristák, köstük néhány orosz is* A Károlyi Lajos veaetéee Matt működő székesfehérvári színtársulat, f. hó elején hagyta el Füredet, honnét {Pápára - ment égy ntáalél hónapra. A színészetnek aaonban nem valami fényes napjai voltak i>t; mert hát a pub-likuiniugyneviszelt nli<ingad<f \\ részének tó-. me inkább szeret a vist, djarokk-, makaó és ferbli-asst4lok mellett a csilingelő ezüstök hangjábafi és a szép sárga aranyak ra gyogó fényében gyönyörködni, — vagy pedig valamelyik előkelő népeég sa\'oojábau finom pletykákat szövögetve elbeszélni az időt, mint a színházba monnit A másik rész l.-ad t meg aztán csupz előaelőhetnémség-bol hóin ment nzinházba lAffektált erősen, szórté a színészek ellen azokat a ssel lemtelen éleseket, melyek ntirák akartak lenni, de tulajdonképen uem voltak egyebek pikáns megjegyzéseknél Kézzel lábbal iparkodott kimutatni, hofV . aa ő erei-beu is vau abból a kékvirU í vÉaini, ha más nem, hát legalább az al* Uja. jEgyiknelc a darab neui teteaett, máeiknák az előadás; a harmadik meg épau azért kapott hátge-ríuczcsikarást, hogy a dekorécajók az ő kedvééi történetesen nem Parisból bonttattak. De bezzeg ne lettek vohiaj csak színészeink ; egy ellen szézat, bogy iépen ők debacháltak [volna Ingjobban akkor. Pedig ha nem ál<l is a legkitűnőbb erőkből a azintársulat; de aaért voltak ki tüuő tagjai is, m,ut például: Fer^nczi, Fe-reueziné, KÖvesi farolta, (ohinai szerepek beu Kilüuő.)j Tóth Soma, Ujrrári, Abouyi, Abouyiué : o két ulóbbi azonban még a mult hó utolsó felében az arluli szintArsu-iulboz kaerzpdött. E két tag kilépte foly tán sokat vesztett a székesfehérvári szín társulat s különösen Abonyinet, ki kedves játéka s szép hzngjiival uouii egyszer ragadta el a közönség ;t, ileheaeu r>gja pó-i.í.halni. TÍBheUégcs sziuósáok továbbá. Izsó, Balla s Reiner Autóiiala társulatpri-madonuája, kinek játéka azonpau kissé erői -teteit s affektált. Négy előadásban fÖllépSU a vendégkép itt időző kitűnő színművészünk Tamási József is. Az első előadás alkalmával zeiu-folásig megtelt a színház, a publikum azonban csakhamar kimutatta joga lehérét; mert a töb()i három előadáson j melyek egyike pedig jótékony czélu is volt, már csak a szokott kevés számmál jelent meg. Tóth Edéué is föltépett kát előadásban; semmi nagyabb sikerrel, különben is ő Abo-nyiuévál semmi tekintetben spm j íuérkőahe-tik, pedig ében annak a szeijepét jálsrotta. \' Tehát,\| hogy Füreden rsudeseu bukik, a sziutársulat, annak nem a saiuészek az okai, hanem oka igen is a publikum, mely érdemes a megrovásra ezért.\'Igaza volt annak, aki azt mondta rólunk, hogy tudósa-ink, lcö!tömk\\ és művészeink vannak ugyan; de nincs a ki őket megártsa, iuinéuy vád ez nagyon, a egy nemzet szemébe Vágni nagy merészaég; ide mert igaz, tehát kénytelenek vagyuojk jó lélekkel elhallgatni. A jövőre tervezett építkezésekről s egyéb újításokról íjaajd mái alkalommal. Füredi P. i polgári Iskolák érdekében a vallás s ^közoktatási mfaister valamenuyi tanfelqgyeiŐhÖs, és szintén valamennyi egyházi főhatósághoz, szept 6-én z következő I rendeletet\' bocsátotta ki: Midőnia népoktatást 1868. évi XXXVIIL L es 81—78. §§-aiban« polgári iskolák felállítása elrenuolteté.t^ a nemzet törvényhozó testülete es által azt a czélt tűzte ^i, hogy a nép apou nagy osztálya, melynek ezeuemi Skikéégét aa elemi oktatás távolról sem elégíti ki, aaonban. fensőbb oktatásra előkészfilol sSm kedve, sem caél-ja: találja fél a péigári iskoláhtau azon intézetet, melybeu a mivélŐdési alapjához aaükségea ismereteket > rövidebb ido alatt megueresheeee aninyira, hogy esen ismeretekkel közgazdasági és politikai átalánoa . miveltsége mellett a miudennapS élet fog-lalatösságaíhos szükséges tudni jralók birtokába juthaason 4 vagy ügyes ^peaei gazda vagy mint iparos, vagy mint 1 kereskedő, »már ak igy szerzett alapon megindulhasson, vagy ha e tekintetből még több ismeretre kívánna eáart tenni, aa aha rendelt taniatétStekb^n torrább tanulhasson. ily czéllal nyit\'atott meg as oreság\' ban már eddig is ssámos polgári i4kola, de vsgy szórt, msrt nem helyesen fog\'ák fel magánosok és köseégek a törvényhozás-nak a polgári iskolák felállitásáhos kötött Üdvös oséljalt, vsgy asért, mert sokan még most sem tudtak kibontakozni a rég múltban meghonosodott iskolák azon tévesen egy bekevert állapotából, bogy miud>tu oly iskoláiiak, msly az elemi iskolák felibe\'kö-1 vetkezik, tensőbb oktatásra veaérlőnek kell lenni: a polg. iskolából is egy ki* gyrauá* aiumfélét akartak osinélni, mi által % polg, iskolák íráut a nagy közönséget zavarba bosUk. A polgári iskolákról alkotott s téves fölfogást ki kell lisstázui, s a Örvéuyho-sáe által ez irányban kitűzött helyes c.élt kell ugy a magánosokkal, a szülőkkel, niint a községekkel fölfogatoi; megértetni mm den irányban, mi a polg. iskolában a ne-veiéinek és a tanításnak közelebbi, mi az életnek ama tanítás által elérhető végcséija. A polgári isko\'ák ssámára mos\' u abban kiadott s rendeletemet kisérő tantervből világosan kitűnik, bogy a pelg. iskolában s közéletre tartozó azon általános műveltség adatik meg, a melyre (udoiná nyos pályára nem törekvő minden jobb-1 módú magyar állampolgárnak szüksége van. Ezeu altalános miveltség megszerzése idején alaposan elkészül a tanuló egy részben aira, hogy mezei gazdaságát ha ilyen-\|\| link birtokában van észszerűen vezethesse, más részben arrn, hogy ba iparos vagy ke-reikedő akar lenui, az ezen foglalatosságokhoz szükséges, alapismeretek birtokába I fut; sót alkalmassá válik arra is, bogy né-j mely közliaztviaelői pályára lépeht. A törvény uem liltju ugyan, hogy a polg. iskola négy osztályát bevégzett tanuló a középianodákba, vagy a tanitóképezdékbe átléphessen; de sokkal helyesebb azon föl-fpgás, hogy azok, kik a polgári iskolába Inpuek, megtartják-a»kezdetben mzguk elé tpáött czélt a bevégezik azt teljesen s lesznek vagy értelmes mezei gazdák, vagy tanult iparosok, kivévén azokat, kik keres-Ijedokké akarnak lenni, kiknek a polg. iskola 4 ik osztálya bevégeztével át kell Tépni n közép keiesked^lmi iskolákba Azokra nézve, kik a polg. iskola hat osztályát be végzik, intézkedtem, hogy ha még ekkor sem kívánnak a magán polgári, életbo mint már is általános miveltséggel. bnró polgárok kilépni, hauetn mint gazdák, erdészek, vagy állatorvosok magukat teljesen ki akarják képezui, a fóldmivelési mi-uister ur f. évi 928]eln. sz. a. kiadott rendeleténél fogva, a magyaróvári gazdasági akadémia kivételével, a gaadasági közép-intézetekbe, avagy az állatorvosi intézetbe fölvétethessenek; valamint a nénsttgymi-uister ur f. é. 34,500. sz. a. kiadott rendeletéből, beléphetnek a selymeozi erdészeti akadémiába. Más 1 észről azok irányábau, kik maglikat as ipari pályára szeuieiik, s különösén valamely l\'ontosabb iparág megtanuláséra hajlandók, már is megtettem itt-ott az intézkedéseket, hogy a polgári isko ák mellett -egy bisouyos iparág folytatására ipar-tanműhely á liitassék, melybe a polg. isk 4\|ik osztályába lépő — mint 13 éves korba jtttott növendék ifjú — ugy -vétetik fet, \| hogy a polg. iskola részére kiszzbott köz-; ismeretre tartozó tanulni valók mellett, ezek 1 tanulásától ürss óráiban \' három év elfor-gása alaf, as ott fölvett ipsiágst megtanulhatja s midőn a polg. iskola 6 ik osslá-\'lyát bevégezte, ouuau ogy\'azersiuind mint elkészült s mivelt iparos tanoncz, avagy miut kezdő, iparos-segéd léphet ki. Intézkedtem végre, hogy a polg. iskola hit osztályát )ó .sikerrel bevégzett mindazon tznu\'ék, kik sem a magán-életbe, nem léphetntfk mint mivelt. polgárok azért, mert nicsenek anyagilag oly jó módban, aem gazdasági, erdészeti,\' avagy állatorvosi intézetbe nem szándékoznak, som végre ■ iparosságra nem hajlandók s arra nem készültek, czonba& \'tisztességes kenyérkeresetre vannak utalva, megtalálhassák a pályát, melyen szerencséjüket keressék. E czélból fölkértem a közlekedési, belügyi ipar- és kereskedelemügyi ée a pénzügyminister urakat hogy a polg. isk. mind hat osztályát jó sikerrel bevégzett tanulóknak a vesstésök alatt álló alsóbb fokú hivatalokban nyissanak utat életpályát E tölkérésemre a közlekedésügyi mi-nister ur még 1877-ben 20,879. sa. a. kelt rendeletével megengedte, hogy az ily végzett polg. iskolai tanulók, vasúti gyakornokokul tölvétetheseenek. A belügymínister ur f. évi 28.115. ss. a. kelt rendeletében kiadta, hogy a végééit polg. iakolai tanulók, a belttgyminiate-rium aegéd- éa ssám tiszti hivatalok betöltésénél, valamint a megyei segéd- és kezelői állomásoknál fölvételért folyamodhassanak és folyamodványaik figyefembe vétessenek. A föidmivelés-, ipar- és kereakeds- 2 lemügyi mínister ur t. évi 628\|eln. számú rendeletében kiadta, bogy a polg. iskola 6-ik osstályát jó sikerrel végzett tanulók a nem kinoetárílsg keselt postahivataloknál kiadói minőségben, továbbá a távirdai ke-aslői szolgálatra fölvétessenek, valamint fölvétetnek a távirdai keselŐi tanfolyamokra is. — A pénzügyminister ur t é. 34.505. sz. randeleteben kiadta, hogy a polg. iskola 6 osstályát jé alkarral bevégzett tanulók, uxy a saámvevőségi és pénztárt, mint aa adó-, vám-, fogyaaatáai adóhivatalt péna-éa adó-őrségi éa a aegéd kivatafi m tevábbá a dohány-beváltál syiiUUi. • sla-diai, lolto-hivatali, bélyegző éi sóhivatali saolgálathos booeátassanek. Midőu \| fennebbiekbru leheld résale-lesen vázoltam a polg. iakolák osólját, kimutattam miudssaou életpályákat, tuelytkre I polgári iákolában a tanuló ifjú uemae* dék eljethal és fÖtkérem, hogy oda hatni törekqjék, hogy megértetvén a polgári ia-kólák elé tüsöil feladatokat éa aaoknak aa orsaág kÖsmivelMéaére ezélaó fontos saere-pét, igyekeaaék a közvéleményt e helye irányba téríteni a kiválólag arra iuditani ás illetőket, hogy mindaaok, kik aa elemi oktatás által eléfbeté mivellséggel nem elégedhetnek meg fc fensőbb in tétetekben elérhető tudoiuáuyoa mivelteégre akár hajlamaik) akár anyagi tehetaégeik miatt nem törekedhetnek, keressék éa találják fel a uiivelteég &Özép útját a polgári iskolákban, mely rendeltetve van a hazai népség nagy tömegét alkotó osztályát a közópinir veltség .ra egszerea hetóaóre, különösen a mi* veit meaei gazda és a tanult iparos osztály kimivelésére veaerulni. A polgári iskoláit ujabb tanterve ej napokban utólagfog meg küldetni. Helyi és megyei lilrek. ~ T. olvasóinkhoz. Lapunk mai saáma ez évnegyedben aa utolaó. Midőn o körülményre t. olvasóink figyelmét felhívni bátorkodunk, tisztelettel kérjük egyszersmind hogy beoses pártfogásukat továbbra ae vonják meg tőlünk. Hangzatos ígéreteket nem tettünk soha, nemi tehetünk most sem, aaon aajnos viszonyok mlytán, melyek a vidéki Ittpirodálojnra óusulyként nehezednek folyvást. A mit ígértünk — társadalmi érdekeink önaetlen szolgálatát minden téren, a mélyen ez leheteéges volt, azt erőnkből és tehetségünkből kitelhétőleg megtettük. — küzdelmünk, ha ellentétes érdekekkel szemben volt ilyen, mindig jogos, méltányol és igaaságos volt. — A a . igazságos érdekek szolgálatában fog állani lapunk továbbra ii. Ítéletünk minden fölött, mi táraadalmi érdekeinket közvetlenül érinti, tovább ia ko-jnoly éi higgadt lesz, i valamint eddig, ugy tovább is kerülni fogjuk a durva és eérto hangot, mely legkevésbé méltó a Baji óhoz, I mely a jó izléi rovállra itt-ott lábra kapott. Nemzetiségünknek éa nemzeti érdekeinknek tovább ii meleg izóizólói lepaünk, i a mennyire lehet, lapunkban telő elünk mindent, a mí a vidéki, lapirodalom körébe tartoaik. — Ezzel ajánljuk lapunkat Ujolag a t. olvasóközönség pártoló figyelmébe. — A nagy-kanizsai társaskör f. évi leptember hó 21-én tartott .közgyűlésén az 1879;80 évi igaagató választmány következőleg alakíttatott meg: Elnök: Dr. Laky Kristóf, Alelnök :Dr. Horváth Ferencz, Titkár: Varga Lajos, ügyész Lengyel Lajos, Háznagy Gr. Hugonnay Kálmán. Pénztárnok : Érdődy Lajos, Könyvtárnok : Góton Sándor. Választmányi tagok: I.) Qauaei János, 2.) Dr. Szűzies Nándor, 3.J Vach-tel Zsigmond, 4.) Dr. fcJchroyer Lajos, 8.) Vágner Károly, 6.) Gutinanu Vilmos, 7) To* ihasjoh Pál. 8) Lovák Ed Póttagok: 1.) Hauny Elek, 2.) ifj. Feaaelhofar József. — (Városi közgyűlés.) Ma, szeptemb. 23-án tartja a városi képviaelŐ teatület rendéi közgyűlését, melynek foutoaabb tárgyai kö Ő1 ,fölemi iy Ük e következőket: Az 1877 és 1878 évi városi magán záiazámadások előterjesztése. — A „Nagykanizsai takarékpénztár" értesítése a városi betétek utáni kamatadó tárgyában. A helybeli Dél-zalai takarékpénatár kebelébeu saerveaett gyűjtő i4öuiegélyző szövetkezetnek több évi városi pótlék elengedéie iránti kérvéuy ügye. ■aUfit. • -•r-\' (Erdekei hunQvarieny.) városunk lakásaira hagy élvezőt vár e hó 28-án. — Ugyanis Braga Hermina k. a., városunk szülöttje, a bécsi oa. kir. operaszínház első rángó énekesnője ós QrÜnfeld Alfréd ur, nagyhírű zongoraművész, kit kiváló játéka után városunk közönsége is iimer, a jelzett napou aa .Arany Szarvai" vendéglő dísztermében, hangversenyt rendeznek, melynek kiválóan érdekes mdaoroaata a következő: 1. fi) „Bondo" A. moll. Mozart, b) „Menne tto" Moaskovaaky, c) „Rigeaudon" Raff QrÜnfeld ur által. 2. „Három dal" Laasen* tői Braga kisaasaouy. 3. a) „Impromptu", As dur, b) „Nocturno", Des-dur Chopin, o) _ No v elette1 Schuman, d) „Erikönig" Schubert Liszt QrÜnfeld ur. 4. a) .Figaro laka-dalmá"-ból dallam, b) „Don Juan\'4-ból dallam Brega k a. 5. a) „Valse lente éi Pia aicato", n8ylviaból" Leo Delibea, b) „Per-aaiai indul" Straus Giünfeld : Grünteld ur. 6. a) „Magyar dalok", „Dalok" Grttnfeld Alfrédtől s Braga k. a. 7. „Ábrándok" (Fait- taaie) Wagner Richárd : Grünteld ur.--- Helyárakí Köriaék t sor 2 frt 50 kr., 2* ée 3 -ik aor 2 frt, Zártaaék l «ő sor i írí. 50 kr.. t 3 ík sor I frt., Karzati ülőhely; I Irt w kr. Földiaint 70 kr. — A zongora Böseaáorfar mű tárából saállittatik. Kezdete pontban 7 L árakor — Fölöslegesnek (ártják e két kiváló művészt műértő közönségünk különös figyelmébe ajánlani. fíraga (/Vií^rr) k. a. már néhány év előtt énekeit nálunk, akkor még keedo volt, de már akkor ia szép jövőt jósolhattunk neki; most mint a bécai op-raháa wdséezdje matatja be mafát, • tgv a ha Másnak mindenesetre rend ivflaek ke>l lennK — QrtofM AUrH ar a Jeítukor legki ?áióbb aongoraművéeeei kéaé tartozik. 0 Ify Weoováia nem csalatkozunk, ha telt hátat jósolunk a hang ver-eeuysdknek. < — KHQntetoH Iparos Kallar Ignábs osiaésa iparosunkét! ki aiuékealehérvTri orsa. kiállításon kiállított fiainál i egyéb lábbeli munkáiért aranvármfot nyert, Miauban ii a faliő ausstnai I jjnpsi m-aa. kíálll 1 tálon aaon kltttntetéa érte, hogy a l«gná* gyojbb érdemérmét nyerte ei. — Derék ipa. rosánk e kitüntetésén Ősáintén örülünk, ki a magyar muukáuak ima dicséretet saeraett a zUlföldi készitmóiiyekkel szemben ii. — Türr tábornok tegnap Zágrábba érkezeti. Itt időa jelenleg a tábornok bű belátja, Mogyoródv ezredes. TÜrr két napig marad Zágrábban, hol ea irápyadó körökkel értekezni fog a már emiitett kérdések fölött, laerdán Károly váróiba megy a Kulpa megszemlélésére, innét pedig Sziszeken [át a Száva meutébeu Brodba utaaik s Pályán. át a hó vége felé- Budapestre tér vissza. — „E—r." — A oi&ktornyai uj tanitójcépeide á uiullj iiapokbau ünnepélyesen megnyittatoljt. E kflnuadével a magyar Közművelőd ^euojk egy : igen tontos és áldást boaó oiarnokia nvilt meg. A miht olVaaóitik tudják, ez in-tézeoben oly magyar tanitók fognak képez-tetnii kik a muraköz1 vend nép ebbéli igényéit hivatva lesanek kielégíteni I eaeu tanítókra kétiégenkivül! igen nemei hivatás1 vár, az anélkül ii derék éi hasafiai veua-ajkú népet egészen megnyerni nemzetiségünknek. A mint olvasóinkíraár egyik előbei közleményünkből tudják, ea intézet igazgatójává Bárány\\ lgnáee) eddig a csurgói tanítóképezde jelea igazgálója* neveztetett ki. Udvöaöliük a derék tanféraut ujabb működése kezdetén js kívánjuk, hogy hasznok tevékenysége nyomán minél több áldás fakadjon. ^uzgalrnáról jfyeg lehet győződt miudeuki, ki Bárlány Iguáéaot eddigi tev( keoyiége utáu ca\'ak uéjmíképeu is ismeri. .\'— (Kagyar iLsxICon.) A Somogyi Ed\|e állal jelesen szerkeszteti éi Rautmenn Fr gyea kiadásában megjelejhő Magyar Lez oon 36. éi 87. füzete küljdetett be hoasán legközelebb. Aa ellőnek [melléklete: hasa nos háziállatok ; fa másiké: magyar vas ipar. I. U- (Figyelő.) Az Abafi Lajos által szei kesatett „Figyelőt cziuiü iroda\'omtörténe közlöny 7. kötetének 2. füzete jelent me( melynek éidekes !tartalma a következő í Petrarca és Kisfaludy Sándor, Rényi Jó zsőtől. — Szeuoi Molnár\' Albert nyelvtudó mánya, Dr. Janció Benedektől. — Révaf Szegeden, Ciaplár Benedektől — Dávip Ferencz, Aban Lajoatól. — A kii-torna puazta vendégei\' 1849-ben (Vöiösmarty és Bajza) Besze Jánóstól. ^- Bessenyei Györg ágens korából, Ssioyei Gerzaoütól.\' — Iro dalomtörténeti repertórium, Szinnyei Józse tői.— E közlöny julius és augusztus hJ kivételével havonkint egyszer jelenik meg s előfizetési ára elg^1* évre 8 frt; félévre 4 foript — A Istenyel ásatások.. Tötlösy Bé ur a következő sorokat Írja YeszpiémbJL as „Ellenőr"-nek : Szept. 12-ki esti lapjáb említés tétetett aa általam Letenyéu, Zala megyében — kiásott régiségekről, melyejt Pulszky F. ur véleménye izerint hun ere detüe\|>, i ugyanezen közlés azon reményét fej esi ki, hogy én aaokatanemz. muzeuoo nak fogom ajándékozni. Erire nézve van szerencsém megjegyezni, hogy minden faj tából egy-két darabot, összesen nyolez gyü rüt él függőt f. hó 10 én a nemz. muzeum nak már át ia adtam. A tárgyak! n$m viamosái ban, hanem a teaiplom előtt ^Italain eu közölt lendazerei ásatással kerültek eW mely ásatást még folytatni fogom. Rövid tllrpk. Novi Bázár occupá tiója véráldozat [nélkttl történt meg. --Az A r r o g a n t e ünnepély tiszta jövedelme 9827 frt, 14 kr. Aradon éi több teuieitnegyei köaaegben földrengés volt élezhető. \|— Cetewayjo zulu királyt az angol iok végre mégis elfogták. A lapok aRir ják, hogy Cetejwajo p fejedelemsége eléj; méltóiágonan jvisolte éa viseli magát. Vesaprémi megyés püspök e hó 16-án ér kezett haza külföldi útjából; — Széohei Autal gróf egy nagyobb irbdalmi essay irt, mely a Kisfaludy társaság legközelebb ülésén fog felolvaatatui. — A bécsi mérge aéai pör, mely általánosan nkgy lematiót keltett, véget ért j Winkler {Lipótot köté általi halálra ítélték. — Türri litván tábor nok Zágrábba utaiu)lL — Pulszky Ferenci eiulélciralaijtak elaő kötetét lkjtó alá adta Wilt Mária assjíouy reudkivüi sikerről ven veudégsaere\|ml;a jbuidapeati nemzeti sziu házban. A lapok jnein bírják eléggé ma gaaatalui játékai, i— .Jókai rjsgéuyei Svéd\' országban nagyon kapósak!, Mária Kriszti na herczeguőt 8panto!országba ! hirszerint i többek köaött j Áudrássy Iruia grfónő, ud gr. Andrásayi Manó >leánya ia Togja mint var hölgy kísérni.! -4 A régészeti és em bertaui társnlatj e bó \'30-á^i fogja a szünet után első ülését tartani az ajudémia palotájában. Vegyem \' — .1 kém as aHÓ4ÍUnMdé», A föld mivelési miniszter jjrélemérjyeaéara hívta fal i Kaad \'sági egyesületeket e kérdésre : „A köd otf éleim bsanás-tf melyéek beálltával ez adó\' lengédéinek Jogot ás imáitánjroe he* \'ve .vea ?* £ «ér<léira a HeVaimerye éa a JáAkerflíet geMekági egyesülete válaez-képpSn felkSliöftje é<dekes értekezését, melyből köaöljük á kövejkeifőkeí 11 ,Mi /Utal ikoisa a köd káros batáeát? — Ai ebbdl Isbt\|íg4 toftM nol^ot köd, illstŐlsg méshsrmet elhárítására eguda mit ssm tehet; minthogy pedig oly társulat asm alakult,\'mely eaen elemi oeepáa ellen biztosítást < szközölne j ha a köd íőter-ményeinket megtámadja, aaokat végképen tönkretessí, — a köd oly elemi csapás melynek beálltával as adóelengedésnek jog, és méltányos helye vanB. éi V. 8£erkeM7,től Qzenot. jíimíjfmuMitftlt Tapolosán. Kösölhstet-len. Úgy niizem, bogy maga sem. kössÖnts volna meg, ha bármily alakban közlöm. F. Tapoluu. A le leveledet óhajtva váróin. \'Ciak oincí talán semmi baj. Az én levelem megjött ? Nem nevezhetnéd meg világosau a számot, melyet kértél? ti. H,. - Z.-Egenttg, Beosztottuk j de türelmet kell kérnünk, mig a sor reájuk kerül. - 11.1. lipéti. Remélem, hogy eddig már jpbbról adhatna tudóiitáit. Az igértekfct le* vél- vagy ipás alakban bármikor köszönettel veenaém Szivei üdvözlet. l\'Víolö* szerkesztő: ICOFFMANNMÓR. 1 . J fJ^TJ- • Hirdetések. \| ONDÉN VILMOS I . első tuagyar; drótszef gyára <\\s vaskeresztese uagy ban éi kieffipnq a BUDAPESTÉN fl vácil-út &5. uui aj. S\|»ecizjiHtn ixcruitouk-J bán é\|iit-i.xi\'ti vnUlkoaák ro»t«re., f Mindennemű öltött áruk valamint \' . \| t ized- 6s rud mérlegek nek ( kizárólagos nagybani eladása eredeti 1 \| ár alom. 639. G-lO \| ■ ..T Árjegyzékek ingyen. fe Iww f f l : ÖVálS. MNHMN J I IKHHK1É 1 Lit • A mint értesülünk egy feltalunk elbocsátott munká, hogy sok évi tisat. vevőinket tévútra jvezesie, cséglnk nevét felhasználja és ugy tesa, mintha Lég- A íády \|Józset társz lett Volua. a , Ennek lolylán kényteleijek vagyunk kijelentetii, liogy Légrády József ur* w nak sohasem volt jtáisa,; amint éé Altalán Nmerve van, sót inkább üzletét (arany- M műves- és, irásgyémániok) maga űzte és ver-alte. i .pl l\\ B Kérjük számos t.* vevőinket tévedések elkerülése végéti pontosap otégünkré 2 Légrády József utódja • \| 1 I;\' , elébb Létrrády József .. ^ . ^ J Hem<tí8, 0ttakfíinger8tra88e 80-88. öíöM\' i* Gyártmányunkat egyidejűleg kiváló választékbau ^s minőségben ajánljuk á t. üveges, jivegfe\'stéiz, optikus és mechaoikui uraknak. Gép-gyémántok a t. gépész uraknak, papírgyáraknak, k«inény acaélpa-pir eiztergázására és polrczollánfneugereknek, gyémántfúrók sat. Továbbá durva, köszörületlen gyémántok az üveggyáros óé mineralogut urakufek. 65) 1—1 Áíuitaraftok és árjegyzékek kívánatra bér mentő* kiuolgáltatnak. Fiatal nők r €\|rlll Károly kir. njdv.; Dpröttyja utdea élkülözhetlen i Kézi- könyve e<>k ktinyvkfttfskedfoéboQ, Buds^eat, _ 1, íhegjclonl és kapható : IFisütscl iclölsz Ul IIIII táróját a tjjrhessés ^8 gyermekágyban \\A kiMtiédek úpoiüsa i i. j i irta i T. Dr» (Hdhulhof Jakab \| j, Orvos éi irobéaztndor, szülésa. Áirk Mlvr HO kr. Dlaakdttebea 1 Ai 40 kr. BffQ iRbk«é^rs, ig-\'i könnvon megérthető köttyvop.Hö el síunro bitfilatnak örveudett. 1/ 11 650 m^W^w\'1\' : • ! U ■ á * l 11 ■ * ■ l * méaharmetnal^ (Ho\|ilgthau) nsvesnsa, a busa, vagy iusn bibíjé< Un.yogi és ojiaslüg-Itéiben áll aa anyarwSal. (Malter ICoro.) A méaharmat lannkalb a kaláis<\|s, szemes növényre,1 lavésbbé más fümimekre stokott b^osátkozniiU- Ili által, k bogy aszkÖAÜ liáros\' befoljálát, éget vagy saá rif-e - Ipz egy gombáoska (Pils) íbrinájá* ban támad, elvonja a uövéuyektdt a láp-anyagokat\' melyek Hiányában nem kénes kifejlődni! —- A növények, mely Sládiut mában ligkároiabb ^sen hnrinet ? I — Ví* rágaái éi szemképsópéi idejében. A méz* harmatnak van>e más megnevezése is ? A mázhariuiit elueveaéspii (llonigtha^H spha-oelia legitium, fusarium hetrosoort^m, er-gotetia u.bortiiasius. 4- Mi alakúén, jelenik meg azen növény be egség ? — Ka csép* periként képződik, \'gjriíjik Össze a liuza virága, illetve bibéje kőiül; górcső alatt tekintve, aa ugy ne ves<iü arany rozs (Muttor-korn), saámtalan spóráit észle jük menne. Rövid ido a att (nedvein időjárásban puár 12 óra alatt) esen spórák Osirásnak, minik foly- • tán ezen uövény betfl^ég gyonun terjed, —- rendkívül nedvei pdőjárái tehát ilóiuos* dilja eme baj fej\'ódéáét. — A gabna més-harmata lényegeien klilöubözik az<b méz-harmattól, mely külöaböző növényik leve- \' lein ii élőfordul éi lénye* ragadói réteget \' alkot. — ;Ez utóbbi i^slligő, vagyr)i mel-lis név alatt ismerete^ — Sokan ad is állítják, hogy ainézharmal letvek (B1 Ul\|luse) izzadmánya; ezen nézet aaoubsn teljeien hamis 4s ujabb ésaleBések alapján meg is döntetett. Egy pár tekintélyes tandr nézetét mondanám el erre vonatkozólag! Schat-tenmann és Beneau tanárok azt ziliitják, hogy a köd, mely pkint tüstös -sötéjl burkolat mutatkozik a telhek alatt, neinj köavet-len ártaltiias de köavetiti azon harmatot, mely a njllvényi — tolog a buza Ilés rozs szfinet \'4 uiidon tejben vau, meafojtja s megsemmisiti. Caillwaaaati. észleléijeik azt eredményezték : ha ía ezukrot és kftményi-tőt tartalmazó jiövényjtojébeu van, flletóleg ha ozukor forrása (JGubrungu)\'<végLemegy akkor magas lég melléit, hideg északi, vagy nyugoti szél belilitával köd támad,! ennek lecsurgó harmata a saemet megfojtja, mert áa éleislést moLrakaaáíyozza, s ily kalász üresen marad, pousiingoult tanár pMig azt állítja, hóny c/jon veizély nem a lödnek, hanem kÖvetktSménvének, az ugynevezeU méz- és lisztbarmatnak tulajdonithata. Ezekből látha\'ó, miszerini a köd a nevéayl nem minden itadiumban, ne olyankor midpu telj-ben van,1 — midőn bztikor-forrása történik, okvetlen meg epimiiiii; ily semmisito-anyag pedig — szerény uékelem szerint —j onnan saármazhlatik, hogy h ieereizkedő köd ki-gőzÖlgés^ből eredő, az úgynevezett jbarmat több villany és kénsavat tartalmai, mint épen akkor a szemképződésre szükséges volna. E^en itl jelősordlt s tudományos forrásokból merített adatokat tekintetűn véve szeréuy nézetem szerint a t. egyesület bátran kimoiudkatná, minthogy az ugjiibvczett Hirdetmény. m. I m TRIEURÖK melyekből 12.000 dnrnbnAI fAbb forgalomban vnn. [JÖT Jótál \'ás legjobb mnnkaképeppégérr, legszilárdabb szerkezetért. Lcgjutányosabb árak ! Minden eredeti Mayer-féle Trieürnek hengere a fent jllistt van ellátva, é8 a Verők ániMsoktól tisztelettel óvatnjik GROSSMANN Jr $iczi körút 76, §udapesten, Gépek é. eszközök a mezőgazdaság számúra. jx: Iskolai értesítés. KF1 Nyilvános polgári és Itert\'skefíelnri iskolám s nevelő-intézetemben (Budapest; Károlr-kö rut 22. szán^) a 27Mk\\ iskolái év f. évi szeptember 1-én veszi kezdetét. A növendékek felvétele augusztus 20-lkától riapftnta délelőtt 8 12 ig és délután 3—5 óráig eszközölhető. Nevelő-intézetemben a .reám bízott növendékek általam j s nőm által a leggondosabb felflgjeletbeu részesülnek s a legszet etette!jescbbqn ápoltatnak. Azon nevelésé körül nekem több mint 30\' évi soknpdalu tapaszt! -lás áll rendelkezésemre, a mi arra jogosít, nevelő intézetemet minden t. cz. szülőnek s legjobban ajánlani. 460 7—10 Programmok kívánatra ingyety. 631 10+10. i \\ ) s l RÖSER MII^ÖS^Í, BORSAJTÓK) \\ A f WXŐLŐTltLüOH .(Irancaia Mabille-féle) ber-wlvaltyak, raggynla^aövek a hoieával ««iklilkkfl, kMtdf^vtk tflultá-ftcikradék stámira, viamenUti ranyalta Ukerék, moailonj- éa gépodak, ra\|\|yaaU^i4k4 prnyrgek ét mindtiwomtt raggyanU-ánikAt legolcsóbban uállitják Nchottola Ernő ós NeoSchi, BUDAPEST, r\'l 646 4-6 qr Hagytaai tltdtl: vácaí körűt 2H, Parit tiállidának átellenében. m a { Wilhelim-iOle . Sctineeberg növény-allop Wilhelm Fr. gyógyweréittöl Neujiklrchenben kitünŐ hatátáról 14 Wilhelm Ésrenez gyógyszerész urnák \| NEÜNKIRCHENBEN. Kaltern, ©él-Tirol 1877] február 16. Tekintetes ur ! Még 6 év előtt, mint 24 évei nemsetőr egyik; nagyobb tegyvergya-korlat alkalmával meghűltem és nehéz mell-bajba estem. Mellttorulát, nehéz lélegzés loöabe-köabe kellemetlen köpet vérrel vegyiüve voltak a jelenségek. Ez évijől évre ismétlődött különöse 11 őszszel éa távaitiati, agy hogy az orvotok lemondtak rólam. J ékkor inalt év! őtién Dr. JPupetschek törv. orvosunk az ön világhírű Wilhelm-féle havasi növény italét ajánlotta melyből 10 üveggel bevettem Át íme azóta nem köpök vért, egy napán ál seih feküdtem és még kereshetek it isméit magamnak. jMeílsaoru-lAst lem érettem és köuyebben lé egtbettem - Ujabban egy egftta nipon át a szabad-bau voltam 2 [nap óta iámét mellitoruláit érsek éi nehetebqen lélegzem, lélek tehát hogy innét vért kjöpök, mit szeretnék meg-aktdályoani. Azért tekintetei arat igen kérem, minthogy Wilhelmféloj havati növényiül ban igen bitóm éa bittoe gyógyulásomat tőle várom, szíveskedjék nekem néhány üveggel küldeni. Ifiélv tifatelattel RICCABONA MIHÁLY, <js. I k, \'roltkaattteaitcftftr fővadáii. Misiden Üveg baatnálati utaaitáiial láttatik el. Sgy lepecsételt eredeti Üveg árt 1 firt 25 kr. 1 folyvást üde állapotba ható aa egyedüli feltaláló Az oaztrák-mBgyar bank itl újonnan felállitolt fiókja 1879. szeptember 16-én takarékpénztár-uIckh 3. számú (uj) ház elsfi emeleteben Itwo helyiségekben (neg fog nyittatni. n Ezen bankfiók bankképes vállók, értékpapírok és különféle szelvények leszámítolásával, továbbá: alkalmas értékpapírokra adkndó kttlcuönnel, nemkülönben Nagykanizsa és a többi tankhelyek közölt bankutalványok kiállítása és beváltásával, Nagy-Kanizsa vjngy más bankhelyekenr fizetendő alkamas váltók, különféle szelvények és értékpapírok bizományklépeni behajtásával, valamint bankjegyeknek bankjegyekkel való kicserélésével, s egyelőre — a rendjelkezés alatt álló készlethez képest — ezüst pénznek bankjegyek iránti egyenértékben (al pari) raó eladásával is — fog foglalkozni. A bankfiók egyszersmind fel van ha almazva, az osztrák-magyar bank részvényei, illetőleg zálogleveleinek lejárt, de égy.óvridl régebben esedékessé nem vált osatalék-, illetőleg kamat-szelvényeit kifizetni, továbbá bank-záloglevelek, állampapírok és egyéb, árfolyammal biró értékpapírok eladasára és megvételére megbízásúkat elfogadni. Bővebb felvilágosítások az alólirt bank ntézet hivatala* helyiségeiben nyerhetők. Kelt Xagy-Kanizsán, 1879 évi szeptémber 8-án. OSZTRÁK-MAGYAR BANK 3—3 I H nagy-kanizsai \| fiókintézete. ijgjjp j V A tODII Wlllieliil-réle aiitiurthritjikns éa aniiiiicumutikuH Vcrtisztitó-theii. gyógy hatáiárll következő elismorŐ sorokat köiöíjük: ! \| i 1; íevél} T. Wühelr* Ferenci gyógy sierést urnák NEUmfibOENBEN. Qiersdorf, Hittc\'ibergi kerület, 1B77. tpr* 15. Postautalvánnyal küldök ma 6 márkát, ét kérem nekem et összegért az ön Wil-helm-féle antíartbritikus és antij-heumatikus vértisztitó. Utcájából forduló postával küldeni. Tisztelettel Sohüjttgen K. 2. J^vél, Tt Wilhelm Ferenii urunk gwgyeieriet NEÜNKIRCHENBEN. Giersdorf, Hirschdorfi kerület, Slétía, 1877. májút 10. Hét évig irtózatoian szenvedtem a rheu-matismutbtn, hasztalan voltai orvosi segély, az ön Wilhem-féle ,vértkititó tjheájának 8 napi haaználata jelentékeny jobbulást hozott, éi 2 oiomag elhasználása után egészségei vagyok éi bedig oly egészségei, mint már régóta nem betegiégem előtt, iimerőieim mind az ön Wilhelmféle vértisztitó theáját kélik, miatán etek rajiam meggyőződtek annak likeréről; ett bizonyítékul önnek lenyomatát végett. KitünŐ tintelettel . Sohüttgen Keteaztély, kir. \\ffj«pjudyár. Egyedül valódilag készítve Wilhelm Ferenci gyógyszerész Neunícirchenben (Alsó Austria). Egy C8amag,\| 8 adagra osstva: aa or-voi előírása riaenujt készítve — használati utasítással együtt a különféle nyelveken l fr\', bélyeg éa csomagolás külön 10 kr. kap- Wilhelm F. gyógyszerész NeunUrchénben A -Auitrlabm kapható. Csomagolásért 20 kr laámitutik Cfiász. kir. kizárólag Azat^adalm. Willielui folyékony növóny-ged&ti? .BASKORIl" Wilhelm F. gyógyszerésztől Neunkirchenben Wilhelm Ferenci gyógyiteréet urnáit, NEÜNKIRCHENBEN. Sehvent, poit. Kössen, 18761 máj.J4 A Wilhelmféle antiarthritikui és aoitirhta-matikui vértisztitó thea által kOitvénytt bajom jelenlékenven javai. Kérem most nekem két korióc«ka ot. kir. kis. saab. Wil-helm-féle folyékony növény-senativ Baaso-rint küldeni. Tlietelettel F1LZER GYÖRGY, piatér. Wilhelm Ferenci gyógyrzeréie urnák, NEÜNKIRCHENBEN Foltiiohang, a MoldváLau, 1876. jal. 2. Wilhelm-féle vértisztitó theájántk hatása után ítélve kérem a mellékelt 2ft?0kiért két korióctka cs, k. szab. Wilhelmféle folyékony növény-iedttív RBaisorinut küldeni. Teljei tisztelettel Lnbosniai Tretter Nestor lovag. Egy kőkoriócika orvosi utasítással együtt 1 frt. o. ért Bélyeg éi csomagolásért 20 kr. külön Wilhelm-féle kipróbált római, valódi fő, seb, égés- és fagyéi lenes általános gyógy és bazó-ír. Wilhelm Fenmcs gyógyszeréin urnák NEÜNKIRCHENBEN. Három év óta folyáaban itenvtdek ét mindenki tadní fogja, mit noktak ilyen idő alatt h\'kai mázni, amit én is te\'tem de hiábt. Éten gyógyerejü, régi római flattrom használata óta lábaim meggyógyaltak. Flatz, 1872. febr. 20. Trlmxyel Antal. Wilhelm Ftrencss gyógyszerész urnák NEÜNKIRCHENBEN. K a n n, Steinbruck mellett, 1870, ftbiA mellékelt 2 ft, 20 krért kérek öt tkatvlyát aa Ön híres ctuda flaatromából póstafordutl táyal küldeni. Beoiet oaimét Eisenatader urnák kösaönhetem, aki aat mondá nekem bogy csak aa ön rég kipróbált római ctu dalaatroma szabadította meg tok Ivi láb-bajától, elvárva a flaatromot tiszteletteljesen maradok Mersonits Antal, férfiruha készítő. Bsru ír valódilag ceak ifysdltl Wilhelm Ferenci gyógytzeresmél Becs melletti Neunkirchenben kapható Egy skatulya ám 40 kr. o. irt, 2 skatulyánál kevesebb N«m küldetik eí a kettő ára bélyeg it etvmagoldtitl együtt í frt. out. ért. FSntebbi kéwtoáayek valódi aiatséfbeu iápbát«»k Práger Béla ffyógyszerésztöl Nagy-Kanizsán. Nyomatja és kiadja Fiiekal Pttlöp Nagy-Kanixtáfi 1879. [Bükköny-, konkoly- és zabna < t a búza-, gabnáttfl stb. való elválasztására leginkább Alkalmasak • ^ A J* a 13 arany és ezüst érmekkel ^^^ ! kitüntetett y \' Eredeti Mayeir-léle 35K \| ■ ■ •

Insert failed. Could not insert session data.