Zala 1881 08 augusztus n..djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	13.68 MB
Keltezés:	2010-05-25 11:58:55

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	446
Megtekintések száma:	5405
Leírás:	Zala 1881 augusztus Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 318/ni ti. » \' " ! . I i( Nagy-Kanizsa, 1881, szerdán, augusztus 3-án! YÍU. éyfolyanL Kiadóhivatal. fiaekel Fülöp kjönt vkor«* iiiik Ujvihultái uicaa. Bll uárn.j KlOfiaetjial árak; ljgéaa iviijf) frt. Fw évik 8 firt Negyedévre lj ft, 5tí kr. Hlnlettáétiyek\' ft haéáboa pJtiteoragyia« 7 \|r. Wbtwaöri Imd«téaa4l ft kr. Bl-iyt^Jtj 30 kr. \| ZAILA MEGYEI ÉHDEJKC \| • I , \| . j T • [ I . j : f\' \' \' . - • ; KjöZMÜ V E LÖD ESI. TÁRSADALMI Q A ZD ÁSZ A TI HETILAI I - I I \| i j • r - - A ZALAMEGYÍil GAZI). líGVISSÖLKT 1\'iS TÖBB MÁS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Szerkesztői iroda. Hova! a lap ípllemi cé-ppbC illaté közlemények .knlqundök Uj váróikét ntcza 118. «u t llérinoiiletlént levelek [ cnak iiiiiert; kezekből fogadtatnak ol,: Kéziratok viaaza noui /köldujiiok. í/ Wyllttér \\ PjoiiUofa 10. kr. Mi kellene Kis-Kanizsának ?) ,.A i«gíltft m legtyjxUjlotro méltóbb iRMtarMf » raUmöielé " ktmmmt Emii Jlf/JÍ. Korunk élőrehaladott Kellemi fejlettségének orkölcsi kífolyiisa kü-Üfrifólo módon érvényesíti magát a ( tárittlálomnak jobb karbiuieilyozé&e, az emberiség boldogit&ga Körül s a liuinanizuiuH századunknak! legkivált; . innenii) felében oly jelentékeny te-l féket hódított meg, melyeken mi u-i dtg diadalninsiin lengeti az idők fu-j vulmu felér lobogóit. Á tilde a humanizmusnak is tá-\| Újra vart szüksége, -melyben esetne-léi nyiikeret verhessenek, fölvírnl-j hassanak • a neki lombosodott Agakon jztetes gyümölcseit meg\'terem-licasó. JÉ? zámjitye gyümöloaöket pe j dig nemcsak/ az idealizmus fónyea! napsugarai érlelik meg csupán a I«h vegő jótékony behatása alatt, hanem! reális talajra tan gYökorainok szUk j sége t \'asr ideál izmuk csak így való-i aithatjamoif gyümölcseit aj lnimaniz-j mua\' terebélyes \'fáján az em bennégj érdekeinek oltalmára. Ily talajt ismer fül nemcsak Rouo-aeau, hanem miuden gondolkodó ott, hol a munkái kezek ezreid mozgásba lehetne hozni okszertt munkái a az óeökiŐI tzolgni.módnn örökölt helyett, mely .jelenleg sem korunknak meg nem felel, aem pedig Jtel^ő értékű gyümölcsöt nem terem. Mi\' nemcsak elérkezettnek, hanem elodázhatlannak látjuk már azon időpontot, moly eurg£tő\|egj figyelmeztet bennünket a- ídürüljmónyekkel. számolni • azok mosMhauga alól; a mennyire lehet, kiragadni külvárosunknak : K\\-Kanizaánala ritka asj^r •) T. munkatársunk c atéj> czikkétkiiaGliftk, habár koránlaem értünk vele mitáhmbptí ogyot. Nom egéei^n bolyon alapon, nem agéaen lieíyoa köretkéstetéeékre jufolt; a ez pkozza, hogy eaél éa aasküsOk Irárit nincj Wlje«cu . tiszti-btíj. Tálán raég Vimalérflok á dologra; özoj-k oBzto. . galmad mellett is csak vegetáló, de jobb sorsra érdemos ereÜeti sajáUágu s életre való lakósait. £s itt egy \'kis jó indulatu szemrehányás is eszünkbe juthatna, mi-dón a belvárosnak bennünket is igen gyönyörködtető s virágzó tanintézeteit szemléljük, melyek^ majdnem a pazarlásig (ha ilyen snó valaha helyén volna a humanizmus csarnokai* nál) élénkítik és „üdvös reményekre ébresztik a belvárost, addig a szegény külvárosnak érdekeit az érdekeltek vagy éppen nom is érdekelték, vagy pedig csald balszemmel pillantottak át néha al viruló réten tul éppen nem viruló Sfekolai körülményekre, pedig egy ft-\'6 ezer la-kóssal bíró, a henyélést nemosak nem ismerő, hanem a lehető legnagyobb phisioai erőt ^kifejtő serény lakósaágu városrész, megérdemelné, hogy a belváros időlwzönkint1 oda is pillantson ibínd a két szemével éa érdekeit, n4«lyek a belvárosival bizonyos tekintetben a j mily homlokegyenest ellenkezők, más tekintetben pedig anayira összhang/ók, hogy anyagi és szellemi jólétüket 90 fokra csak együttesen és vállvetve egészíthették ki. Mi tehát nagy eajjiálattal látjuk, hogy eddig senkinek sem jutott eszébe a külváros valódi érdekeiről gon-doskódni, azt pedig még jobban sajnáljuk, hogy maga 9 külváros, mely a viszonyok: nyomási alatt nyög, észre nem vette, bogy^ minő orvos-ságra volna szüksége ügyeinek jobb karbahelyezése végetti ámbár a bo-yftegek sem maguk rendelnek saját s7Jhpukra orvosságot, hláncin szakértők jaltai s ilyenekben, hála Jupi-tornak, a belváros már rég nem szü-kródik. V Neiu a polgári iskolát tartjuk Vni a bélvárosban fölpllegeinok, bár még akadémiával is dipiekedhetnénk, hanem a méltányosság egy, ezzel hasonló rangú foldmüvetíiskoláért a külváros részére már rég harsogva kiabál s e hangokat caak nzok nem hallott ,k meg, akik nem akhrták s hogy éu-pen neküuk jutott \|a sierencáés I sae-renesétlenség e miatt éppen nepU)iÖ\' műnket kifejezni, azt korán .sém u - egoizmuB viszketeigtáge, meLy le-.tegség Bülia sem gyötört, sőt ijaltá >b a helyes ideák birodalmában, la n u-zsák osarnokáiban [szerzett tapasz a-lataink folytán ébredt háláalérzbl műink sugalmazták, A külváros szószorosIrttjméi ben földműveléssel foglalkozik vpedig kizárólag; mort néhány szivárgott s meggyökeresedeu sjta-tócaon kivül kereskedelemmel senki sem foglalkozik, áz ipart pediv, npm volt még, ki megponosította; (volna. Ha már Lucikis Junius Modera• tua Columella 12 könyvet \|tudott, irni a földművelésről, mertnyijvel \| többet kellene tudnia jelenleg a Idill-városnak, hogy kifejtett nagy dbi sicai erejéhez képest a megfo\|előlsi-ker is mutatkozik « a mindinkábbi szaporodó lakósíájg anyagi szükségleteit nem csak j kielégítse, hanem; egy jelentékeny részlet a forgalbin-uak is jusson, oly helyen, hol a va-j suti csopiópont az exportálás min-j den előnyeivel kínálkozik. A belváros jőgymnasiuma likda. ringatná magát Evlia, a híres tirOk utazó vjéleméqyével: aHer kim jjfiiui devrisürsze l^almaaz birguin \'aUzs( achiretde dürlü iiíemQt hep etstunf ler tadza* (ki a .tudományokra adja magát, Jbgy.-n\'rtp sem marad éhen é a más viíágQu mindenféle mait szila! kornyeztt\'tid,) a polgári is ;ola pedig, hogy kitűzött céljának 1 felelőleg értelmes iparosokkal ! el a hazát vegetáló jegyzősegi és telekkönyvi dijnokok helyett a külvárosban fölállítandó föl ves iskola no tartson se egyil »og látja Idok Idb md-kd, se a másikkal, haladjon oz pr ioti* ■nép Iföi kus irányban s mozdítsa elő a anyagi érdokoit az által, hogy det megtanulja a koc hlvána Imái ttZala tarczája," A marosvásárhelyi politikai 6sszeeskBTés éa nésset 185ll \' Molnár Györgytől .(A ui4roiráaárh«l;i Mat«t4 o5k — i Az ilr maajr . trafik* (Kuitorait. — Pów ftiutintolaU. V- J^Mbi IrigawM. Fiaimé, HuMjiaé, Béni, Dombi,9 OjfÖii-gfwl, nKwáai, IréiMi, u «rd41/ltk BokMv - ■f7«rbk újubb Oolgottja). ~v (Folytatás éa végii). 4 Kántor 0 vasait nom »ze»Jolt«\| mw\'t bántotta, jujgy -mellotto Ót DUk jbác^nak kozd-ték nevezni • miviasati érdetp- nwikfll máij ko»Mrtf»«6k, Kom in maradt biuréton tul a Fó«á Brralatánái; UdTarlielyj-e éa a kiwjblV •■ékiljk városokba lávozoU, máa aainUu-ae^ laloklíva. Pé«a kitttnőoa aaakértk fiatal •sinigaa-sató ~voU és mint ialríkoa, már i> mflvéni f Íírbfló, állott.. Több aréialjewéggel éa lokább vutag fatálakkal, mint metacC éllólj játaata az int-rikurnokut, de aaért aobasna wlt dorva: aa mtrikom- karaktereket jétaól auia fajtájából Vpit, a kikbél n Megyeri iikblájn n(án Tétli Jóaaaf ia kikerült éa aáoUa a mUyéaaet \'inagaa fokára szállt. A Fápoai iutrlkuma köttnysd, fino/nabb ét meUspen élat volt, amit aankjjMio tadott olaajltifaal fagy eaak megkö7.«litoni i»; átn axoa aá 6 vaalagabb, naliézk^fobb intrikumaikkal. «a nam ia voltak tartaimMabbak, da ifibb idrámai •alylyai Uréfc vajának. Fáneti nem tódoU ■asgprkéini Koor FerewcwateJ, KJod Freliétal Mb., a Tétit éa Póaa féle iatrikasok mm rjanjekoitek e ase-rapakban: a Fáne-líták inkább aaloointri-koaok voltak, kik e sskáieu moaterilag alá-kitolták a Hagyari-iéJ baWományo* tlpe-aokat, kiidnöaw a Km&mf part alakjait, melyeket astán Ssigligeti 4s\| mások ia rak toltak müveikben. V Kilüoó drámai Hzeti{l<\| aziiiéaznfi volt Péaáné a a ssinpadon érd4lűM areiával, két j fekete 6g6 saatnével, melo^ikasen aeneff kia j naarjával, ktképlermeténalj kareaneágával as Snmereldák, MaríténékJ Kaiimák olva* dozó a légy drámai nerepaeben tudott gyujr tani, tapeokra inoitani. llaraa a kösOnaégeMpb apa uinéasek nivaanjén állott, nem oaíoájt, nem rontott, ■ de igeu ponloa, axorgalniaa jaziuéaz volt, »z«-íppmt híb&llannl tudta maidig éa buvárko-ditt ii azokban, de nem vpit elég kivitali eréje, bogy bvvárlatainak érvényt ia asern* Iliiéit volna. \' ! Domby birea oépdalénakea veit, gyö-»y»rjl magaa alakkal, bár! áz örmény iajból, még í« igazi (örülmotizott alföldi bioakáa M-né%éanol, égyik neme liibu volt, de «z még illett neki é« aüvagAt, ponrt kalapiát rá-linzfa, a asiopadrélalig vpit ézrovoliotíí. A népdalokat ezépoii, nagy áielegaéKgel énekelte a inkább ia orré fekfétrett aalyt, mint a asareO daovi-lyrai eleioéfe, liinlyet Füredi aem taeoU kiemelni a oazii alánná mentek a többi népazinmfl énelrtaek la, niiglen Tamá-i jött, ki aztán a aaerepeknék dráínai.egyéni-léaét ia érvényre emelte. Dombynak ia meg vblt as a roaasaso káaa — de es abban u irlobon ki sem volt kerÜjhotÖ - a mi 1 Füredit kivéve, minden népizinmfiénákea átka, bogy a kopimákban éa barátaégos malatozáaok Jborosáa közt koptatta hangját, a mikorra Pj»tro nielietett volna, már káoforoaau rnoiogpi volt a hangja I "flarAnylnó/ szép azíraadi alakkal bírt • aa advdjri áaazoiiyaégokáf, meg a pörlo-kedÖ mecyaaakékat éa m% a finomabb ko-mikákat ia Meattt adta. Oobejuhé a paraazt aomlkéban éa anya acacpekben, nyerte meg rnindenfitt a köaön-lég\' teiezéaétj OröngyOai Pálya béia\' l (moat a nem-zetí Színház iegváráaa) tfniverrália Haioéas volt éa örökké igá kadélylyéL A aaereietre mélU nagybácsik kedvet jifakja, szerelmetek pártfogója nappal ia, Maga is mindig fiatal asivvel epedé; birea dalloa h- kivált dm szerint művelni kevesebb nyera, több azellemi erővel. Nagyobbrészt a külváros lakó-sai szőlőműveléssel is i foglalkoznak^ s geologiai ismereteink szerint, ha nem [is élső. rendű/ de mindenesetre elég jó talajon ia fiaik a bortermelést, ja Iiomokkomáromi, cáerfőí, för-héncid tiombokoo s ha az ember \'liosaztü távollét után bojrátfiival kénytelen egy pohárkával \| kibrltni, majd elájul a sánczi vigadóban, mintha csak angol kénsavai1 vagy plahe bangyasavat ivott voloa; mert a jobb fajok, pl. rialing, burguudi, tramini stb. helyett még most is csak andak magvát saaíporitják, melytől maga Noe ur ia elájult 9 bódító letargiáiba dült a bibliában. A [gyümölcstermelés sem megvetendő! jö vedelem íojrrást szokott nyújtani, ha nem ia vagyunk a főváros tőszomszédságában, ámbár ez ia csak egjy napi járás a száz kerekű foffátonl s ami jó népünk mit produkál?\' Az almafajok közül legnemesebb faj nála aa úgynevezett szent-ivánálma és a kenderérő alma ; egyik som múlja felül a [vadalmái; sőt ccztitnejc még a vadalma, több jevén benne áz almasav, alkalmasabb. Ne-uie6Ítoti maaancaki, fiohér kálvin stb. előtte\' ismeretlen, kolott ezekből ^ár példány többet j ér, mint egy kosárral ama lomfajokböl. Nemoaebb fajta szilvát, baraczkot, azt szintén nem a .külváros termelő képességénél kenessünk. Kfvés belső töltik található, hol a különbem értéktelen eperfa (0911 rus) a legnagyobb bujaaágga} nem garázdálkodnék. Érté\|ctelennek mond juk, mert a baszuavphetőségtől függ mindennek értéke. Qasanotaági szempontból az arány annyit sem ér, mint aj vas, a gyémánt annyit \'sem, mint al nmi^a (tmAr\| legalább azországutakatbelyraik jobb karba. De, ha nekünk il szűletnél^^ derék Mercynk, mínjf annak hiejéii a temeii jövedelem forrást biztosstana á sok mihaszna eperfa, mert-\| lombjaival táplálkoznának az<in igééytelen jt«\'-véa gonddal tenyészthető áliatkáky melyekwk foaalaij alatti annyi nagy igényű ft pénzét a . kii 1 fül dón olfe-uHÓrlí) ;matrot\|[i ék patfona bflgy-gyeazkedík^ A méhészat liol virágozhatnék * jobban, mint éppeu a lülvároabau, eaak hogy •ehhez 14 a réfiitő fáradt- ■ ság helyett inkább egy kis ügyen báuáémód volna azlikségea, jjo per-, y sze u jó nép őrről aeuí ;<\' templom! "t-ban nem hallaat aemtAit, sem pedig! az ujjáliól nem szophatja. A konyha kertben jegyebet seiiJ termesztenek, inint sárga répát meri fokhagymát, mely jelesj terménynek aztán számára illő árt kem tudnak kigondolni, osztogatván! veeztm gotven krajc/.úrért egéa^ nyalábball Itt lialeilaík akián az a! körülménji hogy a lohetu legailányjabb életmód melljett sem képes a jól nép magán sogiteni a a\'legjiibb csbtboo pár hatosért vesategeti Örege (apraja álet<\|-rejéi a közép birtokoadk, vagy in--kábl) mondva! bérlők jpazágain liap-számoskép izzadva, betegedve uéju 0 egyizer, uogy; ugy inoiidjuk fanan- cus munka bezgalmábáo. A népnol ereje, t^h««tsége tueg t van;, eaak ereiét fejluaatetii s tehát [ ségét irányozni kell aruknak,\' kpk \' ehhez értenek a kiknbk ilyen formáé erkölcsi 1 köleleea^ffflL ! Ezt pedig az álláp ejxkösiillw-tik, -hogy an ugyiz (if.őban levó] s felállítandó parallel\' élaő nsutálvott kivül a killviiioiií népiakoliihua «\|gy enqél magMébb földqiQTelesi iako* 1 láLállítaanakj-föl, hol » földműivé J léaj szól lő- éji gyűmölvatermeléa, jae-llyermbogár* éa méliient^aitea, esetileg Ja dohány, komlótermolAe, ay.»\'jvul i^i gazdaság áiinden áÉa s/akavniutt lés qualifioajt tiuii^k által tárgyal-taHHek a az .iskola nöfjendékei- pt at\'-tictis kis gazdákká k^«sitras<Mirk » Im, szeme, émékeny Áaivélffl mindig kö yben uasé. bort és baráiaágDl ,kedvelő, de azért mindenkor józan fővel • Irilj lélekkel beirt álló kndvolt, btlcalllt apa uinéiz volt. • 1 Ef \'ott vált. még, dé mér ouk I iaegi-tétkénoa dij méllólt lépett f&l lüi knoés, az Qtíibbi azinéazet karaklerböáe, r« ttentö mély btfiaua hangú, mzgai alakú, ö méjiy barnaa^gy éf bozontoi azotn(l\|dbká í mbér. Celsstin után Eránoas .volt az erdélyiek illái kitüntetett és vortáll szinisa; ,ak lürnié uyek faji öiasetarláaa Celaatln \'fölé awpltejéa bálványozta. Még 18&l\'boti ia smlogelték U\|goijii-eset boraéitató oröloljos iétékát, léulkot jas u\|abbkorl uinéazek ■■- kivált az örnjénf^k elfttt — nem birUk feledtetni I IIi\|\|h lí{\'/>-noaz, milyen volt ebben I Hogy adja volnu ózl Eránuas fiatalabb korában ! Héka tosttak miudenfelé, kivált a kiaebh erdélyi jvi roaiik-ban, iiMilyekbeu utolaó évei alatt többet meglordolt t;i a innly kia aaittpadék iák 0 volt as atolérlieteilcn, mogköz«lith«iji« 1 llni-oiuia. Kréuoaa játékéi (nini valami l< p-náát firél\'llrn hagyva, a omládok köreiliei loly-ton emlegették éa j magaaatalták I Alti c nam látták játazani. aiok ÍÖlött aiijiinlljo uk k aat moadlák, liogr akkor noui ia l/itii k alui-mit a nem tudják, mi aa a drámai Játék, aainimüvéaaet I Aa wÖnnyiu eaimtt <lrámá(»a\|t agy nagy ialenését mlfaden házban uláliila Ját-atotiáa évek multával ia éa lánaa jkömou produkálták, miuij valami aiodadolgoá Ea a nagyi aaomorujáték utplié jele. pete, iiielyiion Rrinoas — aa ulöhlj égy kia kaláiibkn adott naáreggel ieleaége é«éeMiiiÖ-jén\'ek Ím<ggyilkolátii tolult — lolkijitrtlrilá koktél mareiangpjvá őrUléabe oalk é< tébo< iyáoak vjaiójábnn latnn trónjánál njogjolonik a gyermek, keaébea a mérgei udé Ida k* lánaa). A gfilkoa léij as örüléalmn a gjjer-mekbea akar iÖljitlni, bogy le\'iowa, aert a •áömyü dráma Ivégén már meggy izöil Itt, bogy as nem máké, bánem aa 6 gj aratéka ▼olt, kit Jélléksajjf gyauuból ériatiat ul amg- márMaetl. EráuoSs tehát. \'«« égbs a gyer-meknaa jvaló ftlkaáaaskodáia végett agy aaztalt a jaain köiepére Voaaaoll, azután erre egy asékft tett fol, a hol pedig magasabb ■ziapad vttll, még egy ssámolyt ii rá, (kia aziapadon «gy azékkel ii az aas talon, már nem volt látható, mert a menyeaetet prola* ni/nlú aotilitiirongy oltaftarU\' a külötibvn i ia magaa laituatU boai, de aaért ea mitaem változtatott Htánoaz dioafittoán a kösönaég olfltO aautn e aaavakkal; BOu—olt aa egek Hullában, ott at Isten Irénjének saámelyáttál egy oieoioiaé játssik; 4> kesében kia eaflal kanál . . L . . laaaatikinl felmáazott aa aastalra. onnan a asékraiéa a luámolyra • itt.inialnajaa latnn viaasalökné a ayenae-kéliea kapaukodó gyllkna apái, egy noaaaau liömboló nBaIim I Iblkiáll^pal a magaaaág-liój banyai aaelt a pódiumra, nlely gyakran Jyakat töri alatta, if«i aa^ft máikor liiég többen »lattek aa Otaoyában fráuoas eme nyaktörő Kúátiáját bátnuliii, Melynek\' a adullgyre meg volt mégli a maga irtai anyagi a eraöl-oai eredmiuye mert a liol ,fi e \|elc<n«ticl mfgfotdulb olt mliidea kknilmln, minden odrkaaa aMgbukott, sla, atiaétsei háborít lattanul éUieiolt magáaak éa kOiIya rnáa azebb mQtekkel hivatáaáaak. A Péta társulat a nevesetaaabb egyé ntii mkllell, a praktikai igaagaté helyet ai> váiaeatáeávai keVéa isáma, de Ugy31 tegéd aiómélyzetj ia veit, kiknek eleven,, ponto* kéaremdkédéaével a jól betanult (aaeww noui-tudáanak fiire aem volt) mltvek, övaaevégó elBadáahait kilOnöan adattak. • lgé«a télen ál folytonoa teli bás olr.it folytak a« elfiadáaok, aelyekaak a politikai tOnleléeeki melUti mflvéaai ériékök és b(M»ök ii volt. Kulíjsivár után a IMia tánulata amel kedeU ki az erdélyi sainlánmlalok knat leginkább, Rtelyel orköloida, rendel saép maca-vitalaiéért ii nagyra bpoaültek a a etalooeV köreibea kaiveaeo -láttak, kilönleltek. A márlata lanárok, maga Raffi a ke lotlor főnöke, f&rieikkel a aaiaéetaéket ia a relek túriam aaltaUUioa méltatta. Itt.gyűltek Oásu íaioaváaárliwly poli- tikai férfiéi ia, kik Is MiiCráeaióval ériilke-aéabe lévéo, agy ÍUImeaté uetQréere aeeyvm kmjtok a már a halárig mlndeettlt iitkoa uo-lilikai adiniaiatralioaaltá éa katonai heloáét goltai Alítottak t«»t Mmoui^Arholv kiujior.t tat, honnan a jelsaé volt kiadaudé. IIái K» loziváren kematöl Vénáiig kitrrjtúzMick a asövétség uálaii, ■ a kéiMior falai llö<4tt tartott vaMorál alkalmával, aa éjfél énjibaa, éüuvvótlonlil Ulvoitak a (itét, pnieaék jh-jtr ki\'ibo, ahol gtfilém(k,\' mig a míii\'J\'í-1. aain^aanfik eaak homályoe esteiemmel Ijirfáu a Mrtéolakröl, Jtnvábh lalonároatek a tl.it^u galomra boeaálott eaelgapaeaiélyae! Uelietl nliaolgáltak. A aiebeal a béoai mnl^r^g eaiáiateU ia yalaniil, le lilában taijtotiak tauiilmkat. mig végre Itt? tavaaaéii árulójuk kkadi, ;m% peaii as emigrációtól bekaklaii «nr fiatal egyéahsaj ki\'a plniae rejtekét ii« túl ieleotvén Deebenbea, rejtük tttöiiek H a u Iáit irományok jnyúinán «* egta eaarfe»<4ei tölieditve, anoák muideJ ráetwtU agy , ét egtaaernt láncain ftlnék, fébtijen\| kivé> gmrtlk, a többit meg as bestiák vánk bor (éneibe vitték 1 \' Marnevásérkely gyééal« borult, a béiak ablakait fekete lepeMel fotnák be ép min, tlojiki aa udvstra a>ilé iwebAkha hiinWUui, as atosai lakáéokbél, oli itiaifln diéiga vér» I tanúit \' 1 j . I e i ■ . A aziiiéa^ok le véran aal«vel, kmlyivioii •\' boli távozlak Dééa vároMha >— a limgya- 1 mk ifjabb éa erdélyi Qejgiilájárél I ! A tanár ét védencei, ti Irta: Klyiiiai^\'ié\'lSii HiMipin. : Knnlüotl* i ratlDMiiiiijAUJda. j xxíij A régen tért kéri. (Folytatái.) A taoácaot moat isméi dgrea éa tee-, rejwaée ipeealatié állal kegiejiotöaen jémódu férfiú lett, Idijbáilia f- wt nem Urtáiuirma gawa ndnt #hVÍ idvUn, de éaarfe leUu 5 iH»Kjr idővel * \|taWiro» anvagi heljlse-fjft \|avi\|jm»\|!ák, 8ép gondolat «• pviiüi \| mond jóik némelyek, Üe as ttgy nóvfwU narvua rftfum gwéndarum hol vanf Mi erre ioUlni twrh tarti^k va-< lóban méltói) ak, oljf aauiroueaéa helyzetben vagvuuk 5 mert arra valtj as > a?, istenadta logieái hójry köyetkes-[ tftni csak tudunk általa •■akt mondjuk, \'liid volt a polgári, iskolai péus-alatt? A. hol erre a kakil péu* a vá* kincstárában, ugyanazon küvfct-k<\'set<>eaéggel, a külváros te ép olt. éa ép ason joggal éa méltányossággal egy kis morsaát a maga bmnjiá* ia is követelhet Volt alkalmiak bepillantani a .luVrom kis tanterembe, iiol a s$é-iny knlvárosnak B72 tanulója üsz-steactufolva éti zsugorodva sxlvta magúba ; h néhány perc alatt ii ke gyetlonttl megfertőztetett levegőt, ehnez \'járult, f hogy a két flosztály ajtai. egés/.en \| a wlosett förtelmes aromáticua aítherfcvel van. kOzveV* len éfintjcezéMueh ■ ilyjakemét) dombokon \'emelnek oltárt j dicső Minor-vánakT d«v erről cultus miniszterünknek tudomása shí«en. Jól tudtam, jiaidőn a fioxtá1yba beléptem, hogy most egyelőre él kell Képzelnem eg^ kiuiit magamat a kj tücd fővárosi mm (gyakorló iskola) tam, mégis a gvuinaziumtól ilo amit tapnsztajl-val tnhb-ivolt a soknál1 s e így van évtizedoken\'keresztül változatlanul. miuüiaj csak a mennyei Birodalom országában \'volnánk, \' íiol az ezied éves tespedés nem enged egy józan olérelépést sem koczkáztatui. Valóban b«ní \' azt az.indolenciát ktll-, mint pedig \'.\'hunyt e .tespedés , rfgni a nagy idői ktll, bogy otísóira kóczot sodortatott Igazj hogy á snek nevezhetnek melylyel mind a . bel várok izemet lőtt, s hagyta porokkáját. a nól-legalább egy kis volna. vád első sorban a külvárost terheli j mert mért engedte magára mérni az evangéliumi szavakat a belvár< ne\'lássuuak, hall v mert arról meg v « rőfevel: „Látván, ín, ne -értsenek4 j agyunk győződve, hogy a belváros inba erkölosileg el nem utasíthatta volna méltányos igény keresetét. JD$ a külváros némán négyszögölnyi te vn es .zsugorodva mekéi százankint testileg — lelkik\' jj, mert hisz az oxí géntől megfosztott levegő csak be \| tűrte, hogy pár rületre ttaazczsufo romoljalak #yei tegetdé! teszi a ta a modern tudóim ny, hanem a gifk is jól tudtál,hogy in eorpore sano \' venni rnjtn, hogy isii ét biztos .lajajou forgo- lódik, A töke, inolyt roll nolti, jin/ir régen a hitelezők\' is mind rágsó ós hitele korlthm mqi a Unácsos seu mennyi hálával tar óznak így s Isgbsráutaoi tanár Bóssái megfut* tet, azt pedig nen^. re-sana iucjíb t a lii\'ilúr elClsgittflit vi<M/.(i (un fixetve, és tiológiivo. As Uslvt vi nője itunak dsesAtt u«w ídlodvk al, h t«nárnak. £* ikIiI/ via>on)b»u élűik vtls. —• Axou jroiRch \'iryvl Moubsn, hogy « kórni, mivel legki* wbb jel, nem inuutoá taft, tul\|ow» lUlliogyL lak. llüidainotlou ltdcKSt ellouitoniro • iii-uuuág kíit(5«o iráui^toÍHtliogy a lefolyt fev-bun bi olöuyös psrihjet vimsuissitott, meg raíndíg inpgiusg)\'Rráuiiit!an munidt. ; Midiin n unár délután bekí^nOntftU. a UiiáowHt cM»l»djáv»ij» kávé uuiiptt Uláltá. > A tiwt\'fiot tirüin \|minden jflévol ion u tlrfign ritka rfltidég pgftd\|«, át ÍLfa** ki n iátogsiái exéijárói élete éileajtve volt,1 egy léireé«fi MobÜw medeküli, hol lujlveeénok a b\'gbeiluóbl; nzttioinit-i fehuHu lovele. a Iiomzu ránik^xástelje* óráért vigMtUiU, mig ztyja hívni Wjn. Miután a latijtr a fiáddal kávéját fflfgtna volt. ós a tttáeao«né migy lurúé-köt állított és misduou kii kényelmes dolgokkal, melybáx ssokva vsls, futta volt, melléje Olt é« liaimadior i* egáneége uláu Uuiskoxódotf. \' nKo"r sxélt a tanár, ki végre ssólios intlmtott, ogcftStégenj neúi épeu ifoaz, csak Íiogyorím mindinkább iogj és turul g}6> thoúm meg, högy Letveokét.éves\'ei/jbermár nem Mkat acámitbat azokra. iuMduu, arra eialékastetnSk, Itdgjj nem sokárk msnnení kell rés akkor öiöt veajs rajtam a^on gondolat, bogr aaok »»ordiJCíi/;jéi dllujtiuiitm meg, kiket m életben cperettem, és I stiveiohes kötői állottak. .Adja at ég. bbj^y míg tájol legyen itan idS, \'isitait mMiőm", süéll nőin min-d<-« nitgiudulás nélUUl a tanácsos, és hogy n^g étkéig koiQnftbmi lé\'liássók twtvér urai! Tudom, bogy senki sotn ítaplál más kívánságot. ,Ab »t!«o oébajtosott a lanáaso«tié/ .mélyen loegiudulva aaon gonddlat miau, bogr as 0tg Iw!<mQíwoi< ember Soot eaok •/ai\'i>o«Ajét akarja (fgáilapitani, kik\' koael állaank mívÜms, \'„ak nem ÍHf«kié«m táplál* tud inás gondoimai, tanár nr! toert eeen atyai kegy és jóeág fmo)i nirét a bála sr6s Xiure a külváros mégis nágy sokára kaadté lajkkllatíi aszal a kevés tanteremmel I tval6" megelégedését, mialatt a belváros népen beim-torolta magát, o\'ll I mely hy^inusok zengjék e meréii lépést? £zt meg-i tehette volna már évtizedekkel es előtt,\' .és pedig! á nélkül, hogy a k&zkihcsUrYtltgcok\'ésbbé is- terhelte volná. Hány agg np e sirelomvOlgytŐl való! bucsuxása k(zben mozdíthatta volná elő, illetőiig vethettevolna meg Oeres templomának alapját, ha lelke; üdvösségéről dirocte, nem pedig jnint még hjanap is mélyen Vlivikt ipdirccte gopaoskodott volna, legutolsó szép «b valóban számba véhető: „Menj alá gyarló testem" — alkalmával is nnnilen hová szivár-[ gott a léleklldvtlpség érdekében, csul pán szegény Miietjva és Ceres Isten asszonyok oltár, irl\' nem )ehelett\| bóldogulandótdl egy. fagarast sem kipróselni, Pedij;, jbu. minden küvé rebb lélek esak sseuiteleui ben levő tézet siáttára méhlelep a budapesti, országos minta hes haionlólag, uioly ma\|;át az ii[ kólát óvehkint igen izép Orvendeststoé meg. Miutnogy mi csak akaTtuk inegpeuditent a sz de jelentékeny, és káros méuyek nélkül se nem kii se el nem hanyagolhat mm VTr volna ki-állatkerti méjttelfjp vo M Hagyott volna kolai ezélokra, annyira óhajtott Is rég fölépült dig adhatott véln külváros, melynpk mire föl nem vaunak. A külvárosinál; nyája is. Ezt, m cgyúk legderokabL sobb polgárától ha Naek sehogy sem ér Let, ámbár kételk magunk volnánk t városban való hoss sunk után kimerjül á homokbányát is néhány forintot is végrendeletében isikkor az általunk földművelési iskola na, fundust pe* i hbzzá maga a oly!tág, dc sem-asznál t térségei van homokbánt a napokban és- legértolme-ottuk, nem képe* ékesíteni. Megle* dünk, hogy csak gyedül, kik a fő-zab b tartózkodj-. mondani, hogy tudoók értők esi- teni, ha"\'máskép nejii, legalább mag: vas, Ulrpe íeuyüvel, vagy mint hazánk fel^ő mméibitn nevezik, bo-rovioskafákkal [ ült.\'tnők be s már. esak ezáltaT^ aet ős haazna lenne a külvárosnak, elői zör: a futóhomok megköttetnék, másodszor: a borovicska szesz nem óidgvvtendő ital a szeszfogyasztók ok tt, vagy pedig az épitő techaieuspk homokért mérsnke.. az iskolai alajjjavá A selyem tén yé végett a kül[áiu\| bármely terülc volna kijelolm kel befásitam., T • t * előbb, hogy mire lén dv gy — égy kocsi dijat fi/.etuénok ra. ütés előmozdítás! nyugati, vagy alkalmas telek epot-iU cs"meték-nég .pedig minél az iniéxct mog- üBszeggol as bszmét Jban forgó JtOtetkos-inyplbeto,\' illetőleff el nem odázható földművelési\'iskola érdekében, nem fordithssitnk mot\|Í időt stólesebbenf kifejteni, jvagy megvitatni atjnak szükségességét^\' annal is inkább mellőzhetjük i ezt;] mert hisz maguk a körülmények hangosan kiáltják annak szüvségességéi, csak a méltányosság szava előU be ne dugják füleiket azokj kik! légin* kább hivatva vaunak anea, jiogy a város érdekéit szetnmol tartaátt; mert midőn a I belváros {blviráguztatása mellett a külvjrost tökéletesen elhanyagolni látjuk; mindig es&ttDkbe jut Jlenenius Agrippa nfiséja a has* ról, mely akkortájban ssjSnoai hangon el mondva hakását bem tévesztette el, de a meséknek [és esetleges j üres hitegetékekne : kora jlejápt, s jó-\' lenleg mnr .az eg iis világon azon erkölcsi szózat 1 arsog; .Adjátok meg a csissárnak; a mi a császáré, a népnek pedig, a mi a népé:" Mi is osak, ezt kívánjuk s nem , is rOs* tolunk éijetto bármikor sorompóba lépni s esetleg a legfólsőbb forumbak is kegyes figyel mébealánlani, ! Kosáry József. Jegyzökönyve u Zala nug^ti gatdatigi tgyiillUl Zala-Eger-ingén I68l\\ik évi julmi 11-én tartott r«}td-I kívüli tötinflftcicntk Itatott, s határosat foganatosítása véget \|ségas iotéakedésak most már aanál la kább elrendelaad^, inídüiogy a gytlmöloi és áiélStermés egóss Zala megyében kedvé sónak muiatkoslL Hely ülnöki e]6torieiá bely«siCl« nak, ki saját ssótfahaa atán a IsgsMbb gyflmOlcMa iskoláw bir, vaiy otyara&oC Továbbá egy juulom I drb. "egy io-rínlossfti as alsí «jra érdementétt után ks-vetkeiő uép(anitónak. MájfánoB fatanyóestókiiek bárom alsé aa uik szerint: L sUbodtatván, as egyeeaíektek már rasgálj randa díj 3—3 drb. exűst <gy foríutoeul és lapiTótt uját ssabjliysata Meriut f. 1881-jl) három Másodrendű díj sgy-fey darab estist évi (október hó \'/-ik és 3-ik uapjalu Zala egy íorintoseal. Egereaegan gyBmOles, saólfi, bor kiálltláé Itt. 8iÖlAéri S tl»6 rffllís két darab reudetése elliatáraitatolt miut követkexik \| 20 frankói, egy jnásod randa 8 dib. iű Í. A Zala .megyei casdieégi egyesület I frankóéi három luirmadraida agy-agy darab •ik évi október bó 2-ik és 3-ík napjais I 10 frankos arannyal. •Egetsieffen gyOmOlos, ssólS, bor kiállíj Esekra kívéj a ssorgalmat taausitó — ügy sséTóiufitolódi és ssUrijtalési onzköa Itarmalók számára négy díj sgy-sgy ezüst s gip kiálilást rendes a köretkes5 saabályí két foríntoeeal, tisaokét díj sgy-sgy darab "4- ——-í-^— — osüst egy foHntosijiL IV. Borért m alsó randa di\|2darab 20 frankos arannyal fehér borja, egy els5 rondít díj 2 darab 20 frankos arannyal veres borra; i— kél másod rendű díj 1-fJ darab tis frankos arannyal varos borra V. át&ómtipfá/i, nürtUUti eitkötöí « áfákért i I. és 11, rendű dicsérő \' oklevél. A pénzbeli jsialmarásnál a fíukíniei as leend, liogy leginkább a rfépnok, tanítók-pak s ason vuieseitéreknek szolgáljanak üst-tonsésűl, kik ugyanazon lelspben töiib\' éven át dioséretes ssorgélommal és )ó eredepfoyt nyal működtek; 4- egyéb kitUatatéeak alsó ée máiwd rendű tÜÍssérÓ oklovelekkoj eesko Vóltatéak. — \' A ssélé juiaknasásnál figyelembe vétetik : van-e forgatva a talaj, melyech a kiállított ssÓIS terraeltéiik ? a kiállítónak . uját Oltetménye-e ? míldtpen mlveli szőlőjét 7 talaja taily vagyttlatU? a begynek aljéhao derekán vagy wlsÓ részén fekínik-e ? • A gyamblcs jkiállitás kiteqasitatik afc a megyében termett mindeunemfi frus és fisait gyümölcsre. A gyOmOloS kiállítással OessekOUeti\|. igész megjebali gyümölcsfa iorwé»téí! I kifejtett szolgalomnak is megjaislms-és igy.urodalmi, kOsségi vagy magáu kólák tulajdonosai és kezelői pályásbat-a jutalomért, I ha a gyümilícsfálpiak a kezdhetné\' üdvps mdkodésót, már a csemeték eléggé neki lombosodva, tápot nyujthatuának\' a sélyemboga-raknák. J Alkalmas holyfen pedig az in kötelékeivel magáhos ÜiliucsolL kik h«mes leikliségénok kOauluik miudimiikot: JNum UgyJ kedvet <ts«soiiyoml f* vála- szolt a tanár, kissé za ség által. „Ami araság1 kis ssgiiMíg melyben légen ki van egyenlíts gondoltam, kit agy. tat retek, mint Hajút leá- nyomat } ét kortoléa ügyébeu jöttein jda." I Muti a (Miáciot légi gyanúja, lak I" jgoudolá, nem ak srt a liián/uyal elébb egybukclnl, miuu a Imi táu meg fog tOrtau ni, 1 búvó lébettcn Iwztáiii.\' ée finom gyOiigcjlség ji tára a tanácsosok sirv „Ali legjobb lumr ur! écatí gondolat,- \|u«lyét arodva aouyi szívósokat illeti, ugy azon rétzeltettom ŐuOkat, i. fűképpen Hézsára ««iaiL tliiíil úalAi II.A néikal tzólva, ás 8 r lélkn lijni mléladt a ífcAll a ii\'Olitas lé- levők ugos Qlavink Lajos, ty \'Kálmán, I)r. Urcas egyesületi tagok — is mint jsgysO. r [ok ur a megjelent ta-kOzgyUléft Tmegnyit-rnint a megbivókoán Jelei Árvay István elnOk, bkub\'iUls»án, Uácz János, &igjitliy Anuí es utóbbi ugy ( Arvayj István al gok UdvOsiasé után ván^ előtcrjpszté. bog; j közölve voju a jelen jOzgytilÓs oáriját a fo jyó évben randusandi gyümölcs, szojő, borkí-állitát, s ajssOlúuiUvt inti, tsüreieléii easkO-sok. « gupek kiállítás ij képesi.. As odjrosülót ti dniitük as lt80-ik évi májli* i l-ii« küzgylil íém Ü. esám alatt húzóit végzésével nlfogaüvái \| Uácsky Kálmán ur inüitváuyát^hogy, as ^gyeeület kiállításokat reudeszoti, vh«lat uiegi miután a b az eg) otUl azGló, bor t kOz t gépk Decsembur lés 128)270 rez alkal amuól a réulstes ja- (ilolérb b Sottságna as l»Ől gy szülőn bó G-án f tzáin ala sottságot küldvén ki, q asdb javaallta, hogy ik évi ősszel, gvttmOlcs, ■valósi izüretelóii osz az kOn sást fa \| . HP,. L « Íiá\|jásó által lett tenyÓMtéie a lialyssinéhes Bglusalebb lakó két gasdsságj egyeeOleti tag által ígasoitatik. -4 A osamaték fai, szám, és jkor szerinti pontos jegysékbun ki-muuiUuidók. r Ií. A szőlő és .\'borkiállítás kitaijed Zala megye terfllete ssalŐ éa bor terméseire. r Kiállításra bpesájtatik minden ssőlőíaj aa illető ssőlőteral felső, kOsép és alsó ré-ssejoek terméséből. I A kiállítandó ssőlófBrtOknek szőlő levelekbe való csomagolása < miniszteri, reode-lőttel ssígoruan tiltva lévéta ások güégiolé-sém kizárólag plpir alkalmazandó/ Zala-fjgersseg határábsu termett saólóHlrt azonban legalább bárcin levelet tartalmazó vo-nylgével és^virág cserépben aUitandó ki. I KióUitható t ivábbá ZaU megye lerOle-té\'á fekvő bogysé^kbou tormott mindcnueiuU bor is pah^oskokban, ba 1 ehetiéget ugj ríj-ason £a) bor tObb! évekről a asttotelési időnek s a bor átlagos folyó árának meg jegy-zéso mellett. \| é > f 41I.: 1 Kiállíthatok nőlő miveléin ée tzüreta lési eszközük és gépek u. m< borsajtó. ssófő mpom, morzsoló, vOrOs bor kéasitéeébes batS\' nálui ntokott kádJ eg)\'-egy példányban. Ho •dók — btolyszOkn miatt- m ki, nem állit-hátók. ilUlánea tud utalók. A kiállítás epr kOsponti rendesé bi* \|,sotuig s annek felugjylete alatt a vydékbeli albisdttmáuyok áltkl eeskOzOltatik. \\ ^ A kiállítás helye Zalaagansagao, a gyü-mülcil isőlő és bowiáilitásRa az pAranybá-ráuyi csimü vendéglő oagyllerae, bo! a kiál-klátrá iránt tárgyik pontok [egysék s meg-kiváut bizonyítékkal egyetémbao 1831-ík évi szepténibor 2Ü-ike [reggeli d órától kezdve október hó 1-ja dali 12 érák a rendező bi-zottságnak áiadanwk; — ja azőlóinflvaléti és aaiií»telé«i aaaktaök ée gapak kiállítására pedig az agyeettletpak a nagy-kaaissai (fii-liérképi) utasában [levő 833 szám alatti saját háza helyiségei, bél a kiállttáeia ssánt tárgyak ltfől-ik évi \|neptemb«- bó 30-án d. új Ő óráig a rendaső [bizottságnak jegyzák « sl tárgyak ára kitéMe mellett átadaadók. - \|_ _I_I_)_ Etad átadási kttkM tal kéMbb baérkaaeadő Mindbn cgyis gj-OmOlos íaj bárom pél- J tárgyak jegysékbd nem vettrtlietvéu, arnany dánybau állitaunp] ki; — u borok sziote ía iqukiut három pajaoskban tél\'fél liter tarta lommal. Mtalsaalu Minden kiál itott s érdemesnek talált tárgy részoslttatik juUűnmban\'és pedig péus-Isslf díjban vagy [lioiérő oklevélbeu, mi na elismert érdem fokozata szerint osztatik ki. J\'mxbéli állítást rtudessen, as InüO-ik évi jfytatva tartott kísgyü-hozott véoéeévot al- íj Uos ágyán j I de azu-egy tOrvényós OrOkO-— A iitiinojthilkjlség róbájáuak e gondola-/akadt és\'moudá: mily szei-omDsésté toss régi>iü isiiiSrtém ét becsUlteiti I l)e áiért n i\'m roméiheijflk, hogy Oreg, drága barátunk juég sokáig ajándékoz meg lienuünket Selvnléiével \|jDe mit tadott w /nlt beotüli már rég-éta lapáototné asssonyi?" kérdé a tanár kü-lOuOs jmosolylyaL ml taljeseif klhoata sodrából a Hó asszonyt. 1 • I£n 7 — oh igenli amit fudtain ét ismertem V Minői kérdés kedves Ling tanár I Termétsotetoii dréga, tíLatalt. barátom jóaka\' rátát értem Uózaa iiánj, ÍXgon, ssiveseu élblssam; ds . félek, Wídeii attzony e jóakarat indoka iránt osa-JatkozOtt. Asaubnn félreértésük az élat mindennapi rendjéhez tartesnak." Et arro jóízűt neveteu a tauár. Yalami méltóséfteljet, valaiul, aii)i biSonyitá. liQgy most komoly dologm téri át, i— rojlcít azonban tanaiéban, midőui mondá: „Uraságtok talán emlékeznek uiég azon korfllméiiyre, uiidŐn Wiokn, lettvéének ajánUtot totlpm, moly taerint lemét lábra negtt^m, liogy agyattal {nrról is totfomj említétm hogy ] fálótzinaleg , Itózsa azért titaaitotla >vitsza (Jarben ajáulatát,, mia< ynj szívó már tjálassloltl* JAli, igwjj igen 1" szólt isgatotlan a larfáesatné, Rkái év óta pblytou türtjim ralia Masmói. li\' KOvélkezoii volna \'ás ói\'4, melyben a j talány mogfujltoiitó f Wlgaú r sáólt a tanár, „es ón esak-ugyan lltt van, éa aa, ki agyadtél bírja Uó-asa érSeluiait, a, kegyet Csülök tói Itóasa ka-aét kéaL* .Ks ki legyen áz?4 hangzék egyszerre a tanácsos m neje ajkairól. „Lassau ét nyomatékkal hangjában szólt a UuiSr i bAzoi\| fiatal emberj ki tiuk-nak kíván jnoéesletnLi ki a logmelegebb gyor-meki aseretpttel fog iíóssája szülőin osüugeni, és ki logmtltóbb e iáány bidtokárá, és ki\' nok száz ni Is előtt /aiivosen előnyt adnék, lm táját\': lei nybm Voiila is, ka egyén a böl-osésaot tudira és 1)44 rooUir,. Jdjuuiorstádt Feranoz ur" A tan lesos1 nó nán Ult a (anácsosné podig vont itott hangon mc mié; \| pMa-Ma-Uannorstfld I" nA as igény jolOlt \'a ps lláakjunrábó] I" kUltá a tai áosos Jassánként áliuóikodásánól folociudva. „Testvér ur tréláli i oiótjósiatik f4 „Tréfi Jni ?" szélt n tan te silót pillán-tást lOvelva szemóből.i aÉp oly kdvéssé tré-, iálok most, mint mikor első ajánlatom vé geit láuigaaam meg. ÍAmlt n ondolc aa áj. ée amellett maradok éa Maiit ersteat Feronaz nem a szegény jiadlástzobál an lakó jollljjt, hunom a bi-i fiatal j\'iiolor. kinőtt JOvedsl-mező hivatala van, moly ioő il lolkéeai állomást blstpslt számára, a l«\| órdoijiesebbRé-sa bii\'iaké\|a Azonfelül oly náuajándékot knp tő lom, me\|y asou koll linoV lielysatba hozandla, liogy i fiatal nojé íolt gondtalán, OrOiutoíjes otthont késíiihoi." A taiiáosos hallgatott; Jw régóta asan* dergŐ, de ijl nem feletlett gog ujiía feléledt benne.; de iajkal egy hangol j aeui szóltak, mig a Juroaá ügyben naje ssaaat nem hallotta. HaniwNtedt mtjidonkor a tanáoaoéné kedvencse jroJt és azon gond\|i\|at, liogy a sza-rolot remél tó, »»oi6uy és udvari a* iljut isinél látnndja, éa fiának nemheti, ialédi OrOmmel tOlté al, annyival inkább, men lialíotta, hogy a ftatal rotjjor nejének ll\|ő jtMt bistosithat ét asonfeltá üreg barátjától návlejelő nászajándékban h réüaoaUlsiid. A dplog tehát nem adott okot a megfontóláera; ss aaért Is a vontatott t ülla — Ma — Manner{Hadta ssót kOvetkeső auvé\|yes séavak kPotwts „Mit? Ő, a kedveM IQq, tulajlonképeal keavoMSatt. kit valódi1 [anyai esérvtettel véde\|mestam r Igea, IvgjoUb Lmg tauár, legiagyobb OrOmmel fogadom őt fiamnak. %láp szép pár lasa baló\|a és Ré-ssábéM 1)4 uraim, liugy aat nem tudtam, nem eejtaUwa ás nemiátinodtiia j én. kl oly éJesetaü vagjyok ily dolgok i oagfsjtéeéksa I Mátairm&ti fi tossal, ésrhat nntosaal. \' II. Fatátifi darab uzust két I dijuk köHtkuik: I. GyUtuOMjl? első rendű dlj 2 drb. 20 frankos aratry as általában legszebb gytt* i iOlcs kiáliitójáaa— továbbá 5 darab 10 frankos a legtzdbi alma — és 3 darab 10 frankos arany, a ogssebb körte Csoportra. dijqk i három d^j egy ezüst [díj egj^egy oaQst egy fo- rfMH\'t egy jutalom három niatassal ason uépianitó- bM.ssi^hiicnia! I$m ! Ü« Wideu Oregam, mi tOrtóut veled f (ily éóma vagy, nem akarom reméleni, hogy e válatzut nem .letsslk, l\'.j I ha osak álmodhattam volna 1 1 nyirf -lohotséges Ijwnd felállittataak ugyan, de pályázatban fcs díjban nem iWosül-lietnek. J A kiállítás láosky Kálmán uvjaint a hiíéló bizottságjolnöko 4Jtal 1381-ík évi okiober 2-áu d. aj 11 órakor a gyümOles, tzóli, t borkiállítás ssiulielyén a asólőmive lééi St szQratolósi \|Mk0s0k\| és gépek\' kkUii-tásáajis vonatkoiólag üiijopélyofon msf nyit atik, s mlndapdig tart,! mig a bíráló bi* \|tott\|ág a kiállított tárgrak megbirálását, a utalmak és kitamatésak oaa íiilétéi, s aaok annbpllyos kiosztását befejfue, mi október 3-átl délután leenl A kiállításiiái belépti »ij nem asedatik . [ A kiállított kramOlet,\| szőlő, bor, a jci? állítás belojastévelj eUrvertWetaak. eaa éret* I tQk [ bejOvendő péuz a kijUlitáei küluégek \' pótlására fordiuauk,. I As •gyasOlajnek mjndpn tagja, mindw lOgypafát ée érd alléit szívat! réavótra felké> retts ;l kül&nüseu k iugyebeh nagyon Uas> \|teltjlefkéss urak,[hacy a kmlUtás aikerlask «iritéo{ditááia bkzditólag hatni s«v«skaá> jeuék, Hj A kiállítás Agaaate«ilákárK sikeree ke* tasstüj vitaiéra a pOvatkeaő t oá. urak vá< ^tatnak meg slkéretgek (a)>t L_[jd pirfísd tMtoijkéf : ár vaj ^^^A tauáasosl nóaata szerint a pártíjiot I jmndenate^ wUyuak vélte, ojy faUÉé. fcuJL ^ SS Utváa, r flíf ^ dali lloány résséra; de asoaáal AjDM, ökublio. _Z.ig.ucLd, A\'a- CWn.\'St TllT\' ^.r" josNlieodarovitsIlUroly,^Myer Akos, 0r. fosásoUa .. aal, f- oly ellen^kWoiinbU, Uvás wlk- : V mmó a tanár ée neje, azután előre la ta, fi... ... . ...A . . Wgy Róssa eedő ssava sem tag almaradnl , : ffl® Suüsun pedig Urt eagedett, inert ala- ^JelaOklete alatl: Ksgos é. Wuaete tadí bár barátságát lójte elveszíteni, ama malas jMrOvit. Qerg^ anát ur, ft,key Láulá díjat, melynek hatálya oly jó.szolgálatotjett Wgí, Volt neki, midóula végkukás száéu ^ik ,N\|W Vábusatebát igío lekötelesí volt. .Akit WJ^ W Ling testvér itózla jövőjére néeve hatiK- T»ylabér ^ kot? szólt, teljeéco bírja totszMnoi, lár 5F.onrá4 —Jj M tagadbatomTmég rnlnd^. e,ttam. £ \| \' jlMteii Antal. l>r Öréaa \' Seiraka Oábor, Usartia berstedt képe, atáint a asdk fekete frakkUn gTjj íegedtyével a lCmjegyállvány flőtt állt, g Asonbais nafs kóUlkJom," távé hossá Jor-1ffi^^P !\|hui, midőn a (aimr redőaOtt bomlakét ésa "* " rovatta./„nem kételkedem, hogy mióta latiul, mányait végeste ;és papnak IuUsauUl(te\|att íée jOvedalmaső hivauluan van. ugy külamre san, mlión á tailr mdősOtt homlokát "éta- 1 Q¥ín, irtstvaasak v U \' ■\' • j^Jyi, rsadk psrvarits lilra urak, éa a kttapouUraa raji ouolUáf OséNtt tagjai. — >A bíráló béotiaág lagjai a kiállítás (áikyki esarinü atakosatályokia oeaolsa t^-Mjfk a blrélatoU A kOsponü reudwó-klsotttáa tánioga Itádftrá a, uíóI elóségélyáeke inékNó vidHl alljisülttágok tagjaiul felkéretaek: Znl^-Jiftru^g vidékftt! laéó Biáó Ignlos, Pátiak Jóuef, — I Csi\'et vidékér: FőUssteleaéő Wallasv litván, Vidóasv I^jos. I OUAr niékirt: SOrfgjárló Ujas, Nóvák lános urotíahtii ispán, — . Kaparnak vjtf&ért: Fabyánita Qyalá, Itasati Jánot, — ! \\ /tymuiwfr vidikot. Koller Istváa, DóMtits Akosi>- tojtfr pidmrt: (Qtaky Lajos, Kovám Stod(ir népianité,\' — Botfa CWfr vidékén t Saily 0«a8, fidtUktalendő Koéil FersoCa; —. I] AVsms ^Wíái viWMr* i Osortáli LátsM, iWŰsáSslsssrif Ssttes János urak. — j Mely uvgállavitott kiállitásl taabájy-skt kalló Ssáaa MfiUarksn klsyomataaaé^ aj Mappát!<rsadeifl s vméklj ágy a búilé bisottaég tagjainak, aa sgyssfllaU, tOrvéay MMaAgi UMWfl tagakaiit a magyal aaol piáxi • lalkées araknak, korjegy aőeégeknek jövedalmáső ■ néava ée mái tekjiutetben is előnyOseu úlag Változott, mert tágadbatlau, jeloltunk igaa csimni iflu volt. Aionbaa hot van Réias ? Ilii kell Ot bivni, meglátandó, hogyan teujaik Inekl uj /menyassaDnyl állása. , K aaavakkal a tanáotofi\'maga nésaUa feány után ée a iulboldog Uóstát á tanárlioa \'vesetve mondát Not, most mond meg áia>\' gad gyermekem,\' agy áU-a a\' dolog, inlliént Oreg barátod n^oSajiat Valóban tObb év jőta eaeretted a szognny seae tanítót ,ét bpgjf legfőbb óhajod akis városban lalkéaanpvé leoai?" Jsan, Isten litj .ssiramat. atyám t* \'isólt Róssa, mikOaben atyja közét megáeé-kolá, .ueiu Ismerek nagyobb holdog«égot, mint uaunerstedt. jó és nalsorsábaa oea\|ea-batnl; mert saivetn Ové volt aaoa pareírtől fogva, midőn mbt kéialmeaŐ házunk kü-IssObén \|0tt. Igaa azóta eaeratlem őt ésíél-Itam aa Ovévm MBsőlag Osaeee vaű kap osolva" (Tólyk kéf.) «Nftritfi eMtytieáfetntk kHitoéa Hb l^gM* ttijia kitétel \| gép t wakti* gjáfossk « éitoisi- XAgett wd^kttl-a * hirUp ^orkssstlegoh valamint TWy Lajos péastárttok or utaaitta-uk, ^Mcy a jutalmaxáaoki a seokaégea Ay aseajgekei termésseti ArotpéneuemQekuen bf-taereavéu. Átver U&áu retuUeő-biaottaági [ (I&4 UfMkk adja 4l r ötfawMi^ij Nagy-Kauiasei kwskwlolmi laattlIM iMM^junua ? tói 47 aiám alatt as egyetlilot m \'I^O év tan Hegv-lLauissáu leudesett eósborvisárra vouatkosó iratokat hest-uálair iikaideuti\|kérvén — é reudosó-biiott-■áf 41ut\|kk»««it4U ssmnyouiatu peotét nélkül az iimn n, mull évi Nsgy-Kamzaai gabona éa WmvíMíia vosatkosó iratok jeg)ték szerint • Wwutilul utAu vltstavárás melleit a nagf-kauissai kereskedelmi twtlUlok rósaéro a meg-kejtytft Rbenspangw Lipót alnOlfi V koidi-bta megküldendők oly érteaiiássjjl, hogy \|zj asatatok, táblák « egyéb a gabona és \\nf-vfeiruit hasanált ©wtkOstOk) melyeket flafcy-Ktuiizsa váró* szivea roll saját helyiségeiben Wügveléte • gondozásit alnty. eihelyeztii — hatíiiáltura sante átenged te tnejk. Miről Nngy-KanizHft város polgáris és-, tow.- tok. \| Mnbocstty György a Arvay latrán • tren«le/.o-bjzoUsági olnők ur, a végiós\' mog-kiUdó»6vel éptoaittoluok, polgármester ur oly lelkáféese), hogy a gabona és borvásár utáu P az illetők tállal visssaszplgáltataudó aastalo-\' Unt, táblákat. eszközöket továbbra f«lüg)\|e-lelő \'éa gondozása alatt uiegtahuui szíves- , kodf&k. y 68. A jelen jegyzokönv v hite\'osiléaével Skub-lioa János éa I)r. Grész János .urak bikát* tak meg. Egyéb tárgy nem lévén — elnölí ur, a mcgjolentóknok köszönete nyilvánítása 111 fiiéit a közgyűlést befejezettnek jelentette ki. Kiuí. Arvay látván in. k. eluök. Szigotíiy Antal- nt. k. jegyző. del Tisjtíh szlávok e a { szKivok? - áÉnMBL érj^k ea czikket ir e tárgyról egy u4m« lupjian, melyet érdekességénél lógva áTcövHkoxűkbon reprodukálunk. Az soltiropologis ée elheologia a hjg-iflubb tudoinknyojc éa mint ilyenek tenné* «eUzr(tleg távolabb körökben ia megórde-l meit érdekeltségei Ivettek. A legkülönfélébb irányú tudósok, nnatomo, geologdk, régéezek ét nyelvbuvárok erejínet köwö-ntetrk e^liklal tudománynak tó "rövid idő \| alatt meglepő. eredményre jutottak. Mai USp-"•ág tudjuk már, liogy ninea román faj, hogy a iraoczják lényegeseit a régi galimok utódai, búg)\' á spanyolok kivéílósu ibéri\'jplr-mázásuak, a hogy a románok a Balkán ftl-aziget régi tlitakuteiból (ejlSdtek. A kranjo-logiaí kutatásplc if atalaükai felvételek , a néiuel birodalom iakoláa gyermekeinek bur-, 1 - ecem- éa hajesine íblOU bwisouyitotlák, liogy 4 mai németek aemmikép sem tiszta utódai a légi:germánoknak. Még inkább\' áll ea a dúlax ávokról., Elíirfl megjegyfizzuk, bogyj a Balkán lélenget lakoeainak azáma a azláv .-. wvándóriáa előtt Igen {ejentékeóy volt Jua* tiniáü jcaáaz&r a Őancáu félszigeten több mint SaJO várkastélyt részint ujonnap\\épitteU>U részint belyréállitiatolt. Ily usgyfazáinu káa-tfcly\' jelentékeny lakönaágot téiel\|z ful. Eöik-nek nevei Proeo^&anál mug vannak.őrizve 4* uyugaton illyr, .keleten tlirak\|o-roiuáu jel- !met árulnak el. A Bálán Mlaziget .teliát bUu ia időben illyrektöl ia tlirákokig volt akva, Vagy inodernül\' mondva »bánbktól a románoktól. Juétiniáu halála után eláraax-l jotla a azláv bevándorlás az albánokig éi I jomándktól1 lakolt területeket. A két germán Msi\\éri0rae a. longobárdok és a gepidák kü-jftHti irtózatos barax idézte eló a szlávok be-1 jándóiJását a Sava országaiba, amsaok I sgyánia azOyetaéges társai voltak a gepidák\'-ásk. A mai Qorv^tország, Dalmáczia,jflosz-sia éa llerOzegovina -akkor még tulnyöptónn ilyr törzsektől volt\' lakva, melyek a parton éiár többnyire rompuisálra valtak. Ha aró-smi,uralom íllyricumban még, két azáaadíg ■ lartött votua, akkor az albán nyelv épugy jnint a román román volua, ezt mntatja a (utinból kölcsönzött számos szó (930). Jire-tűknek igaza van, mikor: DieHandelsatras-i-n uud Bergwerke in Boanien (Prága 1879) zittB munkájában a dalmát városok lakóit i régi róaiai, Utinul bestéid ^nagyobb éetlm itlyr származás? Sidéki népség ma-ndékainak, tartja. Azoukívlil. — mondja Ji-öcek — még mi* maraálékók is voluk az nezágbán a római\' tartomány-ii^\|i««<iégbAll .,i. román vagy tulajdonképpen ó<U\|yr és {Wak rüinanisátt pásztorok, kik balul a hegy- Ífglkbtm a szláVók közölt éltek, s Inssan-éot wlávukká leitek. A belföldnek román ásstovait é« p\'irasttjait Manrowlielioknak, írus iekete Walaehoknak neyózi/tk, ebből UárpMZOtt a móriak :uév. DaltnAliaVnuiobhl-heo népsége ^ bevándorló szlávok állal \|iré-tór/l ftfwöletett, réíulnt lelgánatutt; nagy ries a dalmát szigetekre meuskalt. A part-jvjdék városaibah (Gálíaro, jAutivnri, Uul-Ugae és Beutártban) még az 1332. ér körül még két nép veit, aa albáit és a román, \'jMüdktüA kftoolikns. Az ntóbbuk valauú \'öIm* dialektuson bestéitek éf okmányaikat Istio nyelven esorkesztették. \|4úl való tóikéi, hogy Dalmátorsság olaszai nem tinta \'otsseok, ba a velsesesi uralom elatt dlats Bernek c»süakotak is kostáink; Jelontékóiiy >többségükben romaoizált illyrek. A bevándorolt szlávok az előbbi idyr jnétoel sökftfeképert összevegyültek elleszive sredMi ttpttiaikat. Míg á osebeknél, leogye-\|téknél éi oroszoknál a szőkék száma lul-hjottó — a krakkói tnthropologia bieoUség ;#»\|<i«tíikti adatai sesriat Oaleiiéwn a szőke \| .\'"iprf^ aséwosebbtk, mipt a bsrna végy taluii —.a déii sztárok agy minta jftft reminok és éjsaaki albániaiak túlnyomóan fekete Itajuak. jNemoaak az autbropolbglti lieiiitust, liaiiem asokásajk és jellemotkbku is albán aaonietédiatkra eiiilékeztetuok a [déli szlávok\'. Csak két példád akarok idézif A kol as illyr breQoi-k 8tetou által a latin (eHratefban oiuliltotimk) most ugyatiaNn a1 tait/en a SzáVá ót Karbtadt kösUtt a [bor vátul bessélfi braják laknak. , Boktiiiában a Tiúla -körUli lakda«ág Luaobas szerint doliehoksphal, inig a eubbi boanyákok és sgyébkMt.is mind a i/láv tüizqek brachy kephalokj Nemcsak lllyt, banem számos rotnáu elemet éettek fel magukba a déli szlávok, a mint legújabb időben Biedermann, Jireoek ói Miklósiak buvárlatai kideritették. A tőrük invázió ST békés roqián nász-^ tort páni félelembe ejtette. Az egyik rá a a Dunán át futott és a mai Oláborszá^, Erdélyország kelet galioza kárpáti lejtő nek és Bukovinának lakatlan térségeire tele fllt. A másik rész a dé\'i vidékeken széledijjel, hol özek utódai a kutzéwlaoliok vagy [ sarok nsve alatt Maoeponiábau. "Tliesi iliá-bao és Epirusban még most is legeli nyájaikat. Számot román északnyugat fordult A tisenharmadi\|( század mátodi lében már Dalmáciában, Bonniéban Hnrozegovinában találkfasunk voltlk, ini dalmátszigetekre jöttek lés végfll Istriál hol utódsik a Tsohitsoliek neve alatt isi tasek. A horvát tejánpk még most ia[ j/Tk, hogy a wlaob fő dről szármáznál wlaolii baniáni a monUnegrói baniani elődei, fcoszájuk caatlalooztak a wlaolii, nik-siói, kiknek salavisált utódai Niksioben Baknak. IKIeo és környékiek lakosai ereileti- j leg szintén román volt-j Arra uézve, liogy \| Bosniábnn és Horválbországban ogykon ro-máuok (voltak,, érdekes j bizonyítékot szolgáltat a Dalmát Lurio (mbgli, 1579.) ki LDel regno Dal inatlan1 ciiiud munkájában Kaa-I Qiában, Bosoiában és Horvátországban ro-l mánokról (moclakokróH sxól, kik már is 8 korában elsidávosodtak. A lierosegoiinát éa Veglia szigetét, hol még e stáaad kezdeté u románul beszéltek, az isstriai románok\| basájának kell tekinteiiOnk. Hasonlóan [fajtársaikhoz, as Isztriában lakó tsohitsobek is gyors elsslávosodásnak meunek eléje. Lálljuk tehát, hogy a sserb horvát uéptörss számos illyr-álbán ás tliráko-rámán elemet volu fsl insgába, és snnélíogva \| seinmikép som tekinthető tiaata azláv fsjnali. Ugyanez áll aj bolgárokról ia. A tzlávok: éa az őket kdvotő [finn bolgárok a thrákojrománokát Déli-Thrá-Iciába azontolták. A bvxanti ^vanliiknzbuui arról értesit, hogy a RÍiodöpétiegyaég lalkos-aága még as 6 idejében románokból áj\'ptt. A HÍlodopo hegység «\|lávizált lakoaainfk a pomákok és movákok dalaiban as tnsbb időben állit^ag thrák mondákat vettek]észre. Nagyon is valóizinQ, hogy a lllidpúpe hegység thrák vagy thrák román lakoatága szlávisáltatott. Thráciában, Maoedoniábsn és Thessállában az embertani burádat részéről még érdekes problémáit Várnak megoldatna. msnn Jánot, Hofmaho Gáspár, Kot mi Já-j nos, Kovák Ferenoaj Nóvák Mlbalyl PsTl ig% Árpád, Pallér KálUáit, BosetUln J<u£ Báírán János, Soltormi Káliíán, Türk aysr István ás VugrinesHb Ferenei. A II. psilálybL fölvolt \'2 tanítóéi von-dék közt yjöH: nnyá íjslvére aásvé IB ma* msgyar, 1 horvát, 4 vend : vallására i étvd 18 lóin. Idtli., I ági stai hitvallású, S isldój ssármaxására nózvoj 2 HÖmogyk 1 tolni-, .9 vas-, li salamegyeci Ezek kqzől 1 ji ár la tanév elején visszalépett) 2 pedig év l\|( zbcju maradt ki. Aa év fett,volt 18 nü^udékl közöl általánosan ktjünő osztályzatot iyort 1, jeleset 8, jót 8, é\' égtólent 1 Ez 1 n ivóii-dék pótvizsdálatra i:ta»lltatott,\| Ez oUtályti kitűnő\' eredményny\| ^végesle: [róth.Sándor;! jelesen: Orosz ^M Kovács GHjrula, Méndjy! Lajos, Mnrkoviot ] tárton, Pfsger Uidor, Thordui János, Töi l k Pál és Wirth \' jól i Csvetkevios Jádi t, Ctissár jJó/.nof, Antal, Pozderota J izsof, Siinon F< Szuhiy József, Vogr noaics Nándor éa Gyula. A nOvendékek kőrelkesfl segél* róssestütskt 31 un i^ljes ellátást (nz in ben lakást fOtéssel, • rilágiiássall és mqi ássál II. értesítés a osáktorayai állami tanitóképozdferól. Az 188f,-ik tanévvel második évj lyafutáeát végezte be a Csáktornyái ál i tanítóképezde, .mely még mindig a Fosj stioh György grófúr birtokábau levő Zrinyj "" várban van elhelyezve. As intézeti helyiség 3 lanterem , JH neterem-, 1 kettős ipartuűliely-. 1 azortár-, I tanári azoba- t 8 hálóteremből\'; továbH igazgató, gyakorlóiskolai tanító, aegédjanárl éa az iskolaszólgs lakásából; végre eM mog aókonybából s a azQkaégea mellék hl gekből állolt. £ helyiségekért . as ural l6tt) frt évi bért kapott, mely összegl lakásokul szolgáló. Iielyiaégekre eaő uaj réast a vallási; éa kösakiaiái miniastefiuiu, a tauitáai helyiségekbe ;éső kisobb részt pedig Csáktornya táros jiseiie. Az igazfoató-tanáes következő tagókból átjqtt: Krób Pál Zalafttogyo kir. tanfellgye-lője, lanáoseluOk; Konyárv Mihály ügyvéd, lieiyeiuis elnök; Ziegler kálrnáa kir., kös-jegyzo.-\'inlézeil gondnok ; Csstzoák Sándor ügyvéd Krasoveez Ignáos orvostudor, • Lu-porabeek József ursdáflhf tirtifturtó, Peospruik János msgánzó;ás Saakonyí Ziigmohdi hites máriiöku tanáostagok; Bárány Ignác/. Jiiitó-zeii igazgató\', tauácajegyső. Tauáríkar: Bárány Jgnács igazgató, a piedagogiai tái^yak\' tanítóját Lázár Gjfu\'a íéndos tanár, a német nmlv s a földrajz történeti tárgyak tanítója; Caop-reghy Endre i^ndes tauár, a menyiségtaoi és tiirinészeltüdöbiáuyi tárgyak tanítója^ valamint a háziipar tanítás vezetője; Uar-gitai zenetanár és a horvát-vend nyelv a a testgyakorlás tanítója: Ealui QyözŐ, a gyakorlóiskola tanítója; Belányi Tivadar segéd-tanár, a magyarnyelv iáimmal Rhédey Fe-renos helyboli polgári iakolai tanító, a ;ssép-írás éa rajs\'iláa tanítója; Vörös ReaaŐ foronos-reodi atya, a róm. kaih. hiterköloatan \| tanítója 5 Öclfararz Jakab h\'olyboli rabbi, a ssidó hitarkölosun tanítója. ,» iutézoli orvosi Krasovoct lgnáoz orvostodor. j As 4 osztályba (Ölvéti 83 tiiiiilőiiövon-dék közt Vollt anyanyelvére uézve 23 magyar, 2 német, 7 horvát, \|1 vend; vallásra nésvo ti tóm. katb. 6 zsidó; származásra nézve I Csongrád-, I \'fehér-, 6 sqmogj-, 2 vm-, q vemrmn-. 18 zabimogvei és z hqr-vátországi, Ezek közöl év közben jayithat-batlan hanyagság miatt elboosáttatolt \|2. hivatás hiányában kimaradt 8. As évj végén volt128 növendék közöl általánosan jeles osztályzatot nyert 6, jót 16 elégtelent 6. .Pótvizsgálatra 8, as oaetáty ismétlésére\'szín-lén 8 növendék utasíttatott. Ez osztályt je<, Ím trvdmtdynyel végeiték: Blauhorn Márk, Herboly AÍajoa, Horváth Gyula, Kiss Lé aái^ Kramasr Károly és Bohwares Náthán { •é sredmányáy^: Ábrahám János. Danioz ÖAndot, Wbssy Másk, undák Mdily, üart- valamint reggeliből, ebédből és vácdd álló élelmezést)^ élve lek; 4-en azonba i M közben elvaaaték o iogélyt, 4 növendék inj gyen lakált, (mosáéi ni, lfl>átsel és víŰgitátJ sal) éa\' havi H-8 fi hói álló \'BtztOndiii t él] vozött. 7-en 6-8 Hl hói álló ösztöndijsi nyerj tok. 3-mae csupán agyon \'lakaára (mo ássál sat.l vétettek fel: po év kösbén orrú s érj demotleunsk találtatrán, o sególy >m ii: egvo] vatott tŐlÖk. A növendékek! élelmetésére 34(7 fri 97 kr. —, ösztOndíjjiikra 628 frt —, :ehér\| neműik snt. moant/isára- 406 firt 66 kr ijerár fordíttatott As egészségi Állapot téliesen kidégilŐ volt Csupán iuuTó és jsieutékielea be egaéj gek fordultak .elő. i \' As iskolalátogatás szintén kielégíti volu Az I. osztályban ujnOvendék égyétlen \'órát sem —, 19 növendék pedig paasesen 404 órát tnnlatzloU igazolva éa z5-j0t nem igaj aolva; esserént egy jegy mulasztóra álla ;osan órai igasolt m i.„ órai nem iputtlt mulautáa jut A 11. osstályban 3 növ indéé egyetlen órát sem. -j-, 15 nöjondég pedig ötazesen 411 órát mulasztott igazolva )s 13-mat nem igazolva; itt tehát álmosan 27.M órai igazolt és prai nem igazolt m ílatz-tás esik egy-egy njulssztóra. j A fegyelem (olyvást jó vplt Na jobp kihágás uem forduld elő; • L Szukonyi Ziigmond igazgató\'tai ácsua ur a részére iárói\'uápidijjakat sgy olyi n idd* gen anyanyelvű jtánuló uiegjuta\'ma; áaárk ajánlotta Áll, kirk Irt agyar nyelvben h gtlibb előmeuetelt tett. A f\'J 1\'ith\'ól álló jutaom a tanárikarnak egyliángu^ftnlata alapját Futj-dák Mihály 1. ossWyá nOvendaknek f dstott ki az iga^gató-tanác i által. lefolyt tanpybon is támo-látogatásukkal H izerenotének tiazto Lajos zulsmogyei lő gróf urakat, kjl iaégeit éa fiilazerelé ti Ildii- hetnj, .f31i nei kélté- m a tanulok felőle leit (a Az intézólol a san lisztéi lék I meg goink sorában volí méltóságot Glavlna pán és Festotich Jb csak az iutózo.f liolj kiütötték, meg, lintjt huzamosabb ideig lallgatták Tudnivalók a növendékek fölvételi tárgyába Az 188JJ81. tánévre augusztus napjain lesznek a beírások. A tsniióképoMébe olyan \|ép és séges testalkatú ifjak vétetnék föl, 15-ik évet már betöltötték s 4 polgá középíAcolai osstályt végezteki vag fölvételi, vizsgálatnak vetik alá magi il at É —3\|. (gész-Lik a vaPr pedig ■tái-r tjz éa ÍV ff láaitj* AL raMwl Wié- vizagálár^zeptsmbsr I. napján itartalí k gyai a magyarnyelv, azámveféi, fólc történet oly teriodelplubon mint e a polgári iskolák, rmliaiiodák jia gy took négy alaó osztályábaú ndattiak Segélyben ezrjilul c«ak júraaga éa jelea oaztályaatu i szögén)\' tanulók sitinek; akik tehát az előirt osstályol ;fá)etak közép tzcrU sikerrel Vég^jjék, azok 4- lm egyazorsmint segélyért ia Toluiunommlc -j-pályázati vuHgálnl\'álá vonatuaz, lioLt így h folyamodók közöl az érdemesebbel. nyer-liessék meg n segélyt Jövőre 32 növendék nyerhet iz intézőiben lakást, fűtést világiláit és uoaúai, akiknek azbuban mjiguknaa kollend a taka-lításról gondoakodnsok. A bonniakéin, fölveendő növendéküknek legalább U j< i iggel, 4 gulyával, 4 lörnlljözővei, 6 pár kalic iával, ágynom\'tlvol, nyári lés téli toíjOt ö[iaiette\|, ruha és osizmatisztltó kefékkel, sah irom-heteokint esskötleiidő mosásnak nloj felelő msuynyiségű lonudnkkol, vánkoihkii kkal, ssebkendökksl stb. kell blrnioji. - 81 nf\| veúdék nyerhet teljés élelmeséit ósjl I—10 künlakó növendék havonkint ú—é fiiból álló össtöndijal. A beírásnál íwmutatandók, vagy a segély iránt e> igatgató\'tanáeshos iaU iendő s az igásgalónak aTbeiráa idején bsa laudó kérvény\'he^ mollek\|qiu\|ők: a kerosstlev íl, az iskolai (esetleg alka utazási), az orvosi és a azegénységi bitonyiUrányok. A horvát-veud nyelv, sé intését sstját-lagos (bladatáuak megfelelvleg mindet tiö? .vendékro néavs kötéleaő tantárgy. Csáktornyán, 1891. juliua 8l. Uárány lgm et. I i i \|- Helyi és meyyeii hirel L őrémmti éricdHAstk. hogy Wlnssils Antal törv^nyssélü elnök ségi álapota javuló hogy mentttl előbb ládja és asámos wjujirőáe nagy öröméfá. ~ (A hivat ét köaokteiáattgj\' Mm l«\|iMI.) a V«llá«-iaisiter Yizner IV , aai lamegyet végleges, I • gii Fssieltcb 1 leono torontáln«gyoi ideiglenöt segédtaoislflgyalő-kel köloipnöieij áthelyezte. IfipM. BUfs Vilmos, kővágóé őrsi kereiksdl s napokban jegy este el Bőd-uitsar Hnlrollá kisasszony t, őzv>\' uooliniteor fsrkasnq kedvÍM leányát Karmaosiól JflIHAly praemontrei kanonok a kisstlielyi gazd. intézet derqk tanára m. hó 81-én, Ölte 26 évss jubileumát rend-tártáig tanártársai, Unissráovai, a práros lpi-tó«ága dolgár éa népitkolm tantestaletek és számos jiaztbjőjo meleg réssvéte ;jaiollott 8 órakor réggijl tedettmot tartott sz ünnepelt férfiú, mely után — ugysnes időbon lévén egyssersmiod a gazd. intézet zárünnepélye a gazdasági int\' hallgatóság és tanári kar as intézet \'dísztermébe vonujt, hol as igasgató [Bálás Árpád szép bessédben üdvözölt* az lOnnsneltet, kik meghatottsággal válaszolt Juntán saját lakásában fogadta e tostíflotuUot -6b egyleteket, ki őszioie tisztelő-tőknek éli)isereletflknek kiiejefést adtii Örömmé) rngadlák meg e kedvező alkalmat Délbea ungyediszobéd volt a praemontrei társ-háibanjnol a folköszOntések ném hiányoztak. — A» derék tanférfiunak ez alkalomból mi ls őseimén gratulálunk, kiványaj.hogy e tanügy És as irodalom, általában pedig a . hasa és ii nemzet javára as foton tartsa Őt meg jó erőben és egészségben még sokáig. — Á jKoszlholy". csinos esilckéoen tldvö-zölte az Ünnepeltet. —- Hymeu. Belányi Tivadar a cták-(tornyai jtanttóképesde lanára f. h> 16-áu tartja eslQvőjét Klog Viktória kUasssonynvel, Klug József zenetanár szép és kedves leányával. (Aidáét kívánunk\' a frigyre. •\' —I ZAránnepély. > A kisdednevelő egyesőleánek zárünnepélye szombaton délután taitatott meg. Igen kedves látvánv volt, mikor a kit fiuk és Isáaykák, a nevelő bá-osi és néni vezetése alatt zászlósán koszorúval és csokrokkal 4 óra tájban bevonultak az egylet kertb« és a díszesen felékesített tánciheljrre jöttek, hol már akkor nagy közönség foglalta el a körülálló riadókat és I székeket Csakliatnar kezdetét ia vette as Idnnepély, s volt egymásután sprrsndbtn, szavalst, ének és játék, mi láthatólag kellemet benyomást tett a jelenvolt látttlökre és általábaá az érdekelt köxOnségie. Aa apró\'pol-gárok oi polgárnők bátran szépen feleltek és énekéllek, t aa egéjsz azon benyomátt tette, hagy Ketnéoy ur is neje Inystásuket lelkiiaméretoeen betöltik, s^a \|d* gyermo kekkel nelyeaen tudnak bánnú Hat órakor vojt véon az tlnnepélynok, este pedig tánezra kerekedett a fiatalság, s a jóisll mulatiágnsk csak a hsjnsl vetett véget. Somsaich LSrinoz ur, ki a kisdedosrelő egyesOlet gpndnoki hivatalát gondos figyelemmel tölti be, fárad-hatlan volt a rendezésben Az ünnepélynek szép anyagi aikere is volt, a mennyiben 261 frt [32 kr. bevétel és körülbelül 154 írt kiadás mellett a tiszta jövedelem jóval fölül baladja la 100 frtot -h Tfiz. Röviddel a déli harangozás után tegnap hétfőn, tűzjelzés liitszlottn fel városuuk lakóit A í\'etiili utozában a borzasztó elem ismét migkövetelte áldozatéit, löbbnyise szegény emberek hajiokai, kiknek a héttői nap nagyon keserves nap volt. A tOs igen gyortan terjedt Agy hogy alig lehetett annak elejét venni e forró tsáiaa idő-beu, s valóban emberfólötti erő megteszi tétre volt «0Kség a tUioltók részéről, hogy a pusztító irtdiatot élőmnek urává legveo, a mi végre mégii sikerüli Az utess mindkét oldalán égtek el. hátak, melyek kösött ugy halljuk nserépstiudelyetek is voltak. Ea utasában nagy baj, hogy ily ttlsvéas alkalmával koMs a vit s az égő épttletréesek is töbftnyino nebeaen hozzáférhetők. Néhány hás bistbsitvs volt A tüs támadásának oka iránt DM eddig teljesen luegbiahstó értesd-lésdiik einpsou; találgatni pedig nem akarunk ; att asonbsn tudjuk, hogy as elégettek kös ll többen teljeseu pusztáu maradtak, és etek ek segélyeséaére nésvo felhívjuk városi Imt iságttuk tigyelmét és jobb módú la-lakoaaiu k áldozatkészségét, s miután bisdat qui oito dut, gyorsan kellene gondoskodott arról, h igv ások kik mindenüket elvesztették, a i yilváuos jótékonyság által némileg kárpóto uusaiiak. As elégelt házak, pajták, épülotóli száma körülbelül 3U-on leiül van. A leégett épületek közül lakUás és melléké tület as osstr. Pjtönix biztosp tár-aaságná volt bittositva. Ezen társaságnak vezérügynökaégét Qoldsteiu testvérek vették át I. 6. jjuliua \|étől fogva, és ámbár eaak rövid idnjo, hogy bistostlva vaunak, még is osen tátjsaság azonnal fsl vétette s kárt és haladék] nélktll ki is fizetődnek as illető ká~ rosultakpsk, bizonyára oly gyors eljárás, moly Qsak tnegolégodéiiiol fogadtathatik a biztosító k ötön Mg, részéről. -J Bfvárl saalaUáf. A nagy-kanizsai tüáol\|ó-egylet tombolával egybekötött nyári mulatságot rendes a Zöldfa kertben augutstas 7én. Mentül jobb sikert kiváuank. - A Balnton-FUredd eddig látogatott vendegek száma majdnem meghaladja á másfé ezret. - Keaathelyl hírek. A 15-dik Pálffi Nussársered tisztikara lövölde üuue- Eéiyt raudosett julius SU\'án, melyre a kesst-elyiek és a Kesathflyen idéző fürdő vendégek intélligonsobb része hivatalos volt. A mulatság a logvigabban folyt le, a lövölde helyisénteo saámos volt a magyar nemzeti záazló. E mulatság d. u. 4 órakor kezdődött éa 8 órakor volt vége. —I A asinliáaban Lendvavné - Fánoay Ilka a budapeati ueinaoii asinhás tagja fut-lépté vei \| adatott: «Mii liaroz, vagy I párbaj szerelőidben." A darabot, molynek aikerét\' a vendégiaflvéaoő nagyban emelte, «én ásámu Jt^zönség uéata. — .Sslnltá* után a Wessner í léié kelti helyiségben a gaadnsági. iatéasti hallgatók buosuestélyt tartottak, melyei nagy köeöntég ii vett résat A asoét a kaaiasaí asoekar ssokáltatta- .— A kedélyes bucu-astélyrŐI csak reggel felé távbxott a kOsönség, — TOK. budapeati nemzetközi gabona és msgvásá. A tisztelettel alólirt bi- • KOttság esotmél közlairé tesai, hogy as ídói \\ cgyj gépkiállltásial egybeiötött budapesti, J V(U. nemzetközi gabona- 4* magtér f. ó, sseplember íio l-aő napján jfog megtartatni, és hogy esen gsbona-vásána nézve kíboosá-tandó egyéb hirdeftnényea és határozatok kom időjén fognak közhírré tétetni. Buda-pest, 1881. jíjlius^ bóban. [— A budapvli ám- ét árléküöiide gubon\'totuári bisotltáij\'i. — KüvJd hírek. Az elhunyt Ko-burg Ágost berezeg temejési gvászazertar\' táaa megindító ünnepélyeségek tözőti lofyt le Bböothslbsji, abonnaiv aa éll\|nurUiak földi \' maradyánjrait Kohurghf vitték.Tisza Kálmán mini^lor elnök -Tarkovict miniszteri tanácsos kisénttében 31 -ée {reggel Béesbe ii-kokott, a délutáni gyorsvonatai ismét vtsszS-utlzoit Budapestre.JUbilét János l«i-hercz^g a 23.. gyaloghado^UPy paranoMiobi közelebb körutat tett a dinántnli .városok-bfut. — A dán király Béésbe érkezett 4-Király, ő felsége utat tesz Tirol ée Vonjl-bergbs. — Az orosz csér jelenleg Moszkva^ ban tartózkodik, a hol nagy ünnepélyesse-j gojíkeí fogadták. — A regalt] megváltásit iiájit a korjiíány javaslatot teijoízl elő a legkűsjt-lelibi otsággyOlési ülétizakUn, — HaUatl^i dolog aa, hogy Blaháné Ssabadkáu a „Ve-\|rú\| hajul" üres ház előtt játszottaJ— Meérydn állomban 14000 bevándorló vanVkeoyér uá-\'V t kii), kiket alig győznek kényérrel ■\'. nagyszájú segély egyletek. — A megesehe> eltett bankjegyek, uj válfaja van forgalom-. -ban Bécsben; esőkben cfdt felirattal ssa-márfülQ cseh oroszlán van .nyomatva; \| kp-déjjes gdemonstrátio — lotzi hossá iK.ll. honnan a hírt átvettük." Vegyes közlemények. ] p Ax elhányt Kobtjrg Arjoel Lnjdt Viktor beroseg páratlan jó gasda volt; tái-gortt éa áldozatkész, mini est a körlúmr-nyuk mogukkal hozták. Egyik tisaiartójá \'ellen azt panassolták egyster előtte, ltogy ke-nvéradó -földks urát utonrutfóleu károiitja. n Kii meg osalhatatlan \'fonrátból tudom mondá szigorú liangon a lereieg a panariló kereskedőhöz, — hogy Ön]ama bi e<ub«i«< met 100 drb, aranynyal akarván iuegv«zijo-gejni, e miatt általa a kastélyból kidobatott .. . Vigyázzon Ott c«fk a maga beo^l-létére, as én (isztőimre májd vigyázok ük" —I Á.] sst autali birtokán pgy ispán yoú sikál masva, kit egyik osaládi sserenosélleus\|tg után a másik ért; tnsjd a n«je halt m<jg, 6 apró gyermeket hagyva bátraj majd peoig ő gyógyttlutlan tzembajbal eseti: — A hm-cz^\' mindezekről ártesülvái, ámbár aa ispen \' ck 4 évig szolgált nála, [nemcsak hogy tz egén jsvsdalmaaáfenl qjfugdijssts, hanoin gyermekei felúovel^ére 10 évre, ért SÉO . írttal emelte fel üsetését Hogy mily gyfi -korlati ét szenvedélyes gazda volt as clluifytx Iteressg, arról a kővetktnő. oset is tajtbukb-dik: Két báróin év glőtt egy febéi^nsgyM tőuif ö^yei. igeá rosssul állottak. Józset ít»-berosgy ki jó Ismerettségbse áfll a tömni!, egy alkalommál elbospMloUe. magánsk^i nokj anyagi hnjt setét. Ekkor < JÓaiet filkarf oaeg bevallóiul e Húrnak, i hogy sgy Iilöbiú at o viszonyai it rosss lábon [állottak. il» akkor kimoutétte a bajból -ipja, Kuhurg. ÁgiisL herateg, ki saemélyessa vseetn\'a gas* .dálkodást és rövid bárom év alátt helyiéül-litotta as ogyensulyt 4- Ai aradi tizenhárom vértana ki-végttésl helyénkalló \' éa diases ioltim»»UV-séra as aradi iljnság gvdj(őtv«ks6 boesájiki, melyben a \'kösöuséget hazafias ée kegj^etps ügyftámogatására állítja fel ,A gytUtolv azöjoge a kövstkeső: 1840. ol[ióber 6 A msgysr nemzői tisenbároui vértanujinak líi-végséal helyét j méltóan luegörökiteui s b\|i-aaoM kegyelet egyik magautos kllieleMéée. A gyászos terület egy mélyedésebői alig tU-\'niklsssmbe aa a azijröiíy kia kőoulop, u«4y hivatva van hinletni aa Utókvritak a világ legflo^eaebb efényét: a hiuaszéreletet Kss-moliii\' azért e követ -a gyakori árvis ve^á-lyéttöl e a nyár kóréi közöl, —j raábelyietoí Mt egy szakértői tsrv alapján elkéstiténdő szilárd magaslatra s körttl övsaei ostaea vaá-ráoioaattal, —les oeélja as Aradvároi llja-aágábóí alakult botos bíaoúságnfk. Lclkeatllt erével kezdtünk munkánkhoz, melyünk folytatna k elvégsehsléae iránt básaliat btsa-lonsnal fordulijuk miuden emberhea, Itinak saiiében édes magyar haaáuk uánti Meretet a buagaloiu hevül. Rakjuk KlérduM, liogn\' aég idei október hatodikára munkáé* ■ kai;befejeitiaaadk • « nemfcet egyik Sllálil folébitliessük, Arad, 181A julius hé. A l«< tea jbissttság i JÜsejn egky Mtbá^ elnök, Kórosai ot Gyula jegyző, dl. Ufbánr Jáuo* eona-tártloli, Ftiegl István ellenőr, Barabás IMIa, Dániel Kodra, Aknsy Andor búoutáayei j r- Ax Ujlklvy p^r Tibetben. Ü j r 11 v y tanár nejével, Indiai Upbk: jelentése »seriut, inul] M 18-án jSimlábóí 8r\|aagtrbe, lúsmir ftrAroSába utazott, honnan\' töyabb Tioetbe miiffl\'. A Ktuuiirbat való utat a llimalaya ksgjség mentés tették meg, miután Ujfalv^ e hégiség éjstijki részét ée%kótaágoi akarta tanulmányosni. Srinngurlrttij iöhb napig pl-j hensí fog as uUsdfár t esrópai ruháját das Iruhával eséréli fel. Kásmirbél Ladakh tarteeténfba takgy, melynek Lak fővárosi* ban aagy s a, Dalai-Lámától lói Olggő Lánw- léket otzt ingtao ki, aelyaopetéi ad díjtalanul, gubákat bevált, cgéasaépea magról goc-daakodik a rekaaapetéaés minden tenykx- Íillének górcsőn megvtz«gálása által, mi fi* erülbetlenfll aaOkségaaeé váh a teiroelty anyétesttel faragni ipgálym uijmirbtlm-sédnek saoa idSben ellerjedliége miatt. He. lyWnfoné-, növő- éi íetiőgyér létesítése ii megkiséreltaték Szegsxáraoik d« u olasa vállalkozó Í3ko Mányiban már as épitk* tkbo bolébnkott s ifj m jó esél dugába dfllt. 1S72 ifll 1879 ig & hatérfrvidéki, kf b&í és ssegsaárdí gubdberáítási in tételbe be-vtiliiiíoU i 1872-ben 1262 kgr. IM2 frt 50 kr. — 1873-ban 2729 kgr. 8841 fi 10 krí -! 1874-ben 3749 kgr. 6043 frt. lí!kr. ffe 1875-ben 189S2 kgr. 26860 írt 91\' kr. ~ 1878 ban 14369 kgr. 11987 fa- 84. kr. rr 1877-ben 345 kgr. 770 frt 30 kr. —187$-ben 7764 kgr. 9810 frt és 1879-lwo 2507 kgr. 3909 hl 81 kr. beváltán árral; ilwiu-mq tollát 8 ér alatt 61727 kilogramm gubÖ 63635 frt. 35 kr. bewárban. („E.-r."J ; ás Ka itt-elt a fórdSholyokb bédölatl li«-telgéaek keratik fej eeméltét, awna\| eso-megoltat 4a tovább ifaaikj; itt fe, eaak a prépost volt u egyedüli. I kíról társalgott. Aa Anna báli ii megtekinti, beficaté a be-, léplj jej^yot, de aaak aa ajtónál- állott meg; kiváucsian néata a a árdásj, de kifugásolia annál aat, bogy a neinzpti • tánözotj alig jária 4 pár/bogy a tánosook roppantál kifáiaszt-iák e táeeanál iánezosnéjokat. már kiajwinete magájnpk a házat, melybvu lakai fog; mert egy kóoapot akar, a jövö évben itt tölteni.* \| \'4 KÜZGtZIMUi. A Mljemteraitléi hásánkbaa eselStt mintegy jl-20 évvé) rétté kfzdetét, uii-i!5ti Mária lereWa jiwancsárá aelveni{ierny ó-j. petéket osstottajk ki uz otyságban. Jóüt\'f caássár nagy erélylyel karolta fel/e liastnos Itásoparágat, osOnban niitidwldig; neril birl uagrobb loud alilet venni, inig Nagy-Czenkeo ErHSaéebenvi litván éa llidján Tplnantcgyé-j »u Bozorédj Idiván íwzUkílej bem vették j is Ügyet, kik roppanj: AldoptkéWggnl éa\| nunkáw>ággal siép aélyeintcinel6 jeíepokctj dapitoltak. A termelisnek ily neímwtiea leu-i lölotc a védogyjleif\'U hatalmas támoga\'áaá-j, ji\| 10 év alatt oly (tiagn% tokra omolio a alvomtenyénteH, hogy IM j-betj. már nőink elaé aranyi ora volt eot\|»tutAlvn, mikor a első magjai íparkiáliítáM\|n feliflmeleli.\' datok aserint a Hoffraann él fia czég öaz-j zescu 32 bovál áti állomáson fonti iagáuo»ok.é« (Kjrleták pedig font,! íMeaen tehát 800,072 Iont gubM váltottak e. A hidjai vclyemtérineléa gyónt fujvirág-Ua kittluik • «zuk»fgb5l, m«Jy !83HJj«n uj ilep láteaitéaétl lOrgeié: Sredre^ kfraégét,! ielv már ma 2lM) lakúhá/at »/únjU\'- Ht»c-Wf lalván ugy i) telej itíat, mint áitaiáo a ilfemteriueléat azért léteaiteite i b rt"kuin, ert mikor aa lírazáf ban e\|aö ieUzaba<litá , (.katdi jobhiigvui\', egyidciüleg gondolkodni \' l.art a «zabaa polgátok megéliidtlaéről an- j Uiokábh, mrrl meg \'volt gyózCuve, hogy )mzcrtii<güuk féntártáaáuak ét atár«adaiini flvflMi anek iil eU6 kell\' kn aa ápywfii gon> , •klói munkáuággal mentbMdg —r óta I hidjai telep mp\'oláláit éa \|oná»l ii v. gez. 1 •guagyobb gubptern)oléae 45Su klgramott \| ott. Á fonott aelyetii maximuma 8 vam< I kzta lett. SzOvpgvára ia lón, évenkiut 5— 8 1 úu aetymet feldolgozó ioulaidda, ruha- f Ivetekké, zaebkendőkké, nyakk\'-nd/íkké, I 1 mind e munkák legnagyobb tfn\'i (még -C •sbvéat u) \'Lqir^Btoin Ltjpót mGyövéa lt egy negyed j tzáxad óin jbuzgó veeetéM I itt bére»gyen,Nek, iparai t . legények a a ✓ >tolláhUt paraaltt leányok jfégzjk, a muoj v azQoeteló téli bAjjepokban. A bitljii fo> C da által 18ó:i-[dl f879-íg Uváltoti ös«o} J 1 70.15ti font l\'i lat ael\|em Í:i7.77ó frt kr. értékben, mihez bonáaUmitva á edreá község állni az urodaloinhak ietti-lazerlilog bcnufllitotl- \',-ot,!as égéazOa<«eg J218 írtra tcln tő. A hiájaij bevfliá 1880- -\|i 22 uiázaa, 1881 ben II (mázán gnbóter-ijeat mutat fel] melynek bpálltUn e két beit át-litg. 60 Jirral töiténréo Jfoniotikinti, jOvOilelem 1980 (irt. Míjgy-Ckenljen , J 37-ben a lapított fonóda Uváliott (••50-ig kg minifgv 3300 font gulíót 1T60 \|i t ér- I ben ; 1860-til 1872-ie 11,020 fonUrt » fifért\'kb^i. Jelentékeny > légi telep g j mrrt a 40jea évekbeli jaok intézet a n-oa időkbe elkallódott) a fehér templomi Rj ída, uiely 1848-00. óv^b-n kOzépát- [jj aaerint 105,000 futJt gubót váltott . »t dóként be. £ menáyiwc eűt 11 [9-ig lolyvátt cí\'jkkcnt, ugy, I>piv at ad-lefolyt 30 éj alatt 2430,000 font gtibf 1< áltá* történvén, átlag ejÁr étre 81,\'.Oü t gubótermelép e«ik, mih«T ha a Határol1-ék gubó«aáltítmáiiyait\' v«z»zük, melyek iptíket \'jjnd rétzatol gyajrapiiják: 30 évi áltáa 82000W) font aélremgabót hozott T itegy 1700000 forint vételárrral forgalom- j Tolnamegye a aeljemieű/áastéaiiek bája volt eleitől fogva Rea^rádj látván, No- 6j lkéri Kis Pál éa máitok példája a támo- h* Ua le\'kcaitölc\'g hatottak. A uicgyo 3-4 I aaedree kértet (illettetett, \|Or«aágulalt m r m, lljtaívy taaár e kolostor AaO-t^b itjáuló levelet fbf átövojtani 4 éa KaamuUl. Aa ataaák \'asulán HtUi begy algea át Kaigarba tnenuek, •IvM an^vvl ■araOkflk erW* Gaivy nmén, kot\| a mérnökök a clti* ö«4goknái "."ántSa- klwakflalik a vá-a\'ó bcMetálí SimlÉban pénzűket n«ey u<4 «k>o (13 At Sl krjáral) xáitani. fiaimé Lalioie-ban kia kom h.f kfttJefta ia aatrsett be. Mmda ktöllmm tu m Mrnétémmt i kiiünUitu §f tm Ina Ptrli M7I. H Mm mája* 1-én 1881. amyáraa. Zali-E\|«rai«f máftfi 2-án 1881. EMdíj, gép- és roiU-lemee fjrári Budapesten]. A Margit, híd közel éjben,;1 kéeut Trlemrékei ( konkoly vilaixtó 6 különféle nagyaágban. Trieur kraferrket mamok áfáméra. Keptatákal, NuleK rwtákat, Szilákat éa reatákat caéplógép«k számára. .. 839 J64* Jfcleiőa 87.ci kcsztö • HOFFMANN MÓB • Kitüntetve ac elaő éremmel \'Z.-Eeer-\' ezeten, ugyarátén k Szécaéiyvjdéke (jUf rii) gazdasági egydaület £ L joniua 4-iki gazSaeágí kiállítáaoa: A mélyen itatélt. ga/dáp, .molnárok gipszei becsei őgjjeitftfcf. Hfcri, btj Mr\|ir4rMBbn QWM i^WWHl N/omatott Fiachel falöp UptvUjdohonál, Nagy-Kaoiiaán IMI Mit hl tl itt\|rjMka4Ü! aA asegedi Kapió baAti\'fí aJtftvetkaifi jókadrQ lOrtéuet-kát: eiadtft^Wter ImMÍa búzáját a «om-báu betiva»ároÉi, vígan akaaz otta hát vaaár-M»p a tavisznyál nvakáiá, hogy moat már aatáu tiaaa ipegy llarioaoara az anyjokhoa, hadd örüljön i\\>. A -8<4elionyi-térre énre; kirtvkw megál; Péter bácai a kOrmOa kezének nogyujját homlokána bOki: .„Megá^ttnk be, az anyjuknak is költ ám valamit venni!\' * éa amint igy gondolkozfik, elébe áll a kereskedő. aki butáját ningvötie. Páier bácsi meg-ijed\', hogy as tán uttgmCnU ■ jráaárt: azon-! . ban eaakheniar oll\|evétt pagátj! mikor verője fogylaliokni bi\|ja. ritei báoii jaobaae látott ilylan «te t,\' de nézett i«[ nogyet, mikor aa Aijeman Rvén aíttrje* aát » piroi »árgaazinil .iáéi" elébe tette. Kézzel akarj hozzányúlni, de idején étatevevin, hejgy a,\'tiraa kanalaaz^ I I hát • íí ia kanállal eniolto köczoi bajnua a\'átj j\'qi^ aa el»ö nveletot. —/-E nöm >érOg kéröm(J . — nyilatkozott erre Péter bácai éa két fa-latr^ bevette a pirosát ii, sárgáját ia. Aztán \| megint oda azólt a vén Ml&uik, hogyhoaoa ián még egy ilyen tízéL" ^njer\' ezOmjen jó." álig a vén aftló kflin jár a fagylaltért addig rétar báep leaaeBi\'aríaaojáját á ki-1 kerea belőle aaalonnáa halyog-papiroat a as aatalon szépen élaiiuouaija. Mikor\'\'oz új J • pero<iót elébe teázik, a vén autő elfordul, u keietkedő pedig a afiieméuj közt kotorá-Moll. Így senki Van voko éaaije, hogy Péter bátaij mit mivel, M-" nNp OaaOjui a szén löd aoyjuk, még ijet tj\'se ötkél, ezt a kicsit hanti viaiom nekUd — Is a -nmgy aoag tagylaluu a/.álonás papirba ek-üngyjölgelv^, belegyöiüO-riSílte a tarísioyáoa. —I aEjnye de liamár m eged te, kend ezt ft fagrlultotj? azóiiijnJ meg a lársa mikor viuzanézi mire Péter báeai megmondta, hogy noái laa ő, aat nem \' •ette meg, hanem a taríauiyábó lette aa any-J jukuik. Üe hogy a fagtlall, mikorra haza é»t ilanonoara nem völt többé fagylalt, a egyáltalán nem volt aeijol, aa Pétar bácsit nagyon elbuakotta, as ányjukat meg még inkább.. — Moiika gróf Taír -ifürédon való tartózkodásáról a „Magyarj Allaap-nak a következőket írják m. hó 2<j-áról: „Gróf Moltke, gjorosz tőtábornok e hó j2ő-éu megjelent uno-kaOeseséfrl, de uiásoap már tovább akart utasai azáu ok miatt, mivd ígpn rossz szobát kapott. Oltványi Pia pnipoat pápai ka-maiás ertead.vén e küatíiményrŐI, az igazgatóságot tigyélmesiette e ! bfl>ára éa a birea tábornokot aaouoal c«io\|a alkalmas szobiba heiyesték. Moltke Ibálával togadia e guodosf kodáat, .s igy osak ma táyoxolt peroa azilé* aiai biitokftra víwia, loJ as aratás épeií mssi keadötfcjii Aptübb\'kijándulá-okut Móliké a prépust táraaaágánn Síjett, ki itt mindent ÜiwmutafiotU.81 évea as örég tábornok, tér? meTere magfa, kissé ««\|yot hall. Távozáaa , előtt bemiiiátta a prépoétnok Károly porosz kír. lóhenuegnek tegi.ae este ideérkezett 15 évea üá\'t, ki lauitójávalj és ezredes udvari mesterével szintén neháey napra eljött e szép iürdobe, és ajánlotta ötj a prépost gondoskodásába. Moltke tábornok nagy érdeklődés kost meeélietie el inagáhak a asegedi oatas-truphát és a moat mttoKa alatt leVŐ reeon struetiói és az»o aéleiotmjél nyUvámtá, hogy ugy vlui\'értaatlive, bogi a szerencsétlen Ti-aaaszabályézáa okozlu ej bajt, és csen kellene uyudenekejűtt aegiieni. kliaúu a prépost tél-eiplité, l»ogy ő SzSígedoa épen a" rőroasor-szágból" a Csanádi pttspUki megyébe meneküli azegéuy iak«ia>nojré<]ek nevét viselő apáczák áltál Vezetett timiatéztftMk igaaga-tója, Moltko kijelenté, hogy sajnálják ők ia as apáczak eltávozását, de közeledik mind-iakább ázou idöpbnt, nlidőn esek ismét vies-• jtaierbeluck eíb»gj oU \'Iskoláikba. — A tá-Úornok unokaucs«se beáaélte él a prépostnak, JjC<gj az Öreg ur locogiiítóját nagyban őrsi, I GEP,SZÍJAK miiitifn U^IM IÍ1ib\| Qgj knpnsTjnri flókázlHetnlien hoani-ule8a 7. sí. a. s tc^aUnjiittbb tnk bmUU t ItkUiik iriiirslghi raU >iiwt\|\|il JuplfiUk A mig nnstN dukm gvulott s^jsk ss tcjol te Kjéb kŰŰi\'lisoB0kr[mi»)«;si s «iniji kiilij» és sáfif mWrfart u stk. U ianin • külfOldSn íjinotWuiU, • Ifjr- Uslta [■■ásjlia. áap hazai gyartmÚHym smtíjrea OaMsli\'\|»s4áá, milnirok iül f ipísisK fcital igy-Umn bf miluiuiul, SiimBí IMSM I \| kifiju tínfatl Kraúi Jéaaef fia, bmyir N^nsaShs* BC árjifjsAfk kirsastn Miasafrs \' Mkitlasl Hlzonylatok. T. Kratua Jóaaef fia uraáá KaitoaaUban. SIÍWMA lil»yal linMiff^Jíf, ahssfta 0ér»W MUI Ujnsáy«k»« illiilBmik •• aok MOsá niafsi^k ■él ftfrs, (AsM^Mak iMm m íftóvu »«St Unuá^oJoU márn4tkamáak M«Má Kell <ii HinonUu. lsáö 4«sWr t\|4s. HIHHffli A sit«aurtaai mtgmmabm (isnaésynu ttaBar^ .j T. Kreuaa Jósaef la urnák Xaroaaliben. Qudssi\|eié rtmin t WJwsto\' öitót fíjHsij sltstsiiifiMtol snmk ) eielMgs iMa tsU»-inm kasM, és ■ kawut uumjjMi jii\|n w^Mti mM Mna rl\' kiwilimi mm ss «3 ilul eíije wa -eéss a iwm h ujuttii I OrrmdH líbst. ké0 üo • Kául \|ysHyrt hJv-i-\'i mién Is iu»éUI ajnwtsBsihsss iMlfeBr aAaBat Ktll BérdMkkM. IM6 dvcikaUx t» ftu Itaaslsosi Márff KaM a. k. T. Krouas József fia urnák Mareaaltbaa. Vsa iwMúcn Seasá sssipsl uh tiHtmm alh-Iíms mi isfsssieUwól iséááisa iJiii. alsaslsi ss dsn<i fésénfe fi\|>»t)sk tsO«s M\|«UtSMssM< Maüw»iy>. Kif&ti rfiitmnyuiwiil tofckáhk iHaai>wri mtkt. mluUti ali Akkor, ás »ijí\'4t iWlwi Mé <it »uk fíu •njttUl billSMi) r üliiá, 4s M ts nihittU. ét k/j sriaisa sálle kmtn katattl kmiSnto.i mlbUésit. Ássa hsmÍÍishsI. inp j^rn«a «fési mé^ügítít- . rnsl Cüati Ugom OéltS). vapsá I Ksii Kscrk^H. iaea énL>ir ax Itaaslsosl (Ml\' 4—ÍJJj. • eáa 0.f.jk \|Msüsei ftala)Asas^a MA.. Blteauafi nklárak Islkaügwwn f B Sl sks il. (IsssrksnakMI Ksawa. éisfe:« Tlris fsbaslsraaksdl Tuf^cii. Pajifc Vilasea rasSstM kaéliTayeiaa. a\' j \' eparftkkál aaégélyaale, táegj <ű fékljnnérpol oasté, ehbóbeválió és j- M<édi ltfví j keadeinmyeaé«e éa aa áll alá tlaki ott aeíyet taayéaatM o^yeaOlot (alti rya eto alatt — a lyemgotaboHió intézetet á>li ott Hzegazárdt í saját tél m épületében, isal hivaulookot randalvéi ki. Aa fiO-o éiskbep megssfli , Ómágn rta mindenütt a sel remtermeléa hi I lóíaágtJtimogatáaa, -2-3 beváltóhely k véteíéfel megasflnt lársásáa, vagy magái ápoláaa is a gazdasági Hasznos uiellékfogla í kosáaáaic. 1809—51-ben a féltámkdt megyé éa a Keletkezett gazdasági égvletek siette tíj-éietro hívni aa alélt íternieíén kedvet. 1 aaepzini aelyembevállój intnet ismét meg nyilt, 1 jaaederfa-ültetés iráni meg/fii atatn tiiniok alkottattak, igyenea peteklosstáa éa, kSsiuiailoiit képező eporfákrol djjta\'anttl 1c vélazedév engedély ezt eleji, a gnbék nemcsal bevállaljak, de a termőtök 1 erkeutisére ja talmak ts osstatuk. 1870-li» kesdé meg 1 kormán aa egyes (\\megvéki ok áegé\'yOssse gekkel i kamáttalan ;k0loe0i nel lámogatáai a aelyei itermeléaben.18711 m átvette Tolj namegy tői a sélyembeváltó intézőiéi (díjtaj hunul uj ervén meg a bevál ó házat) és aj épreakej tot. Azóta. Szegszá dpn állami fel Ugyelőat 1 azékel, mely eper nagot éa oaeme* skolai értesítés. i N rilvános polgári is kereskedelmi iskolám a nevelő-intézetemben Hu-riapeat íároly-kOrdfc az uj.iakti)ai év t é.azrptomber 1-éu veiifi \| keidet it. A.\'növeudók.-k feívétele anguáxtus 20 ától áaponta délelőtt 8- 12-ig \' ói dél titán 3—5» óráig mközölliető. ; Ii tézetooiot 28 év ótif agját feipmbdl tartom fenn, ét már 8000 vendéle volt i\'ddig. pt lg&ri iskolámba 1 aj- kereskedelmi pályára képeaittetnek az ifjklc. Kereskedelmi iskolám egyenjogú.a kereakedelmi akadémiával s n0vendék«i jogoiu tak a katonai e- y éri Onkéntési azolgálatra. A nevelőintézet tz iskolai épületben van. Programmok kiviínwira ggy^l_______L.[._ Köeer HlkJéa legjobban 11 osztályozásra ""aTkaimasI Pf Eredeti j MAYER trfeur "ggj \|§ij 22,000 < \' ymm Agyárljei. I gép . /C®\|(8«t-5) Vv Ü5 ^^ használatban • fcivániassék I GROSSMflNN J. \| l^ róczi kőrút 76. \|\| BUDAPEST N51 könii 76^ Kitüntetve 0ráes,1880. t\|! TEMESVÁRY MÓR \| BUDAPEST \| \| Király utcán I. Hr. Oreiy<flfle hát. j VH^^^ n \'igtl\\g4wabb rt\\ Itgo\'cnfbb tnjdt gydrimtinyu UihMi\'k a tm gypb& ti Uggaidagabb tdUuüikbw. S 6 K 5 E iá. RbsrUst n* cn(M topái silraU ts Njwniae tslppst wsfsas fseaa . .. . . . ... \' S\'íit M j Utalást is csupa topéi Iskair I. arta uipjut . . .........."1 f1 Utr .. ,n « aaíirtlMbaa. » ............ \| > 4-\| ■irts r»g; »«frin-bőr ssifalske siAgett tnlppsl 3 „ 4D \|1 lSCr eaaj »a topia zsiJeWrbM. p íselt s»rW ut •• \'l\'" • .......■ S ,. 40 \|i I B á a 31 á a. tspsnok asgris rssy misblrbi s^ Ulppsl .f. . . ......... 4 .• 3 frt. tié ki I , tlekaioi bérbU nh i ófolt\'VetiAs uipp»l .....................4 „ 4 h " ksfsrls MrUI arts ar .folt ^alt< Ulpp^l .........................4 . Sé ti orosi basaHe Wr . I ..-j. • •• •»\' • \\..................I " J P j . bsatjüMrMI (Isll».Vl I) klM .... ......... J » 4 >i sn üite^í ffi. feyj:..:.;: ;. 3 : IsMcsiií ia katulrs?rott caxtukk I ksttA« UfsrtsMrMI ban>maiorsréf«Uu1ppslfÍimsaiH 9 „ W kr TórdciiiJna ^átulmmtt orosi b fsrtaWI, baromaaer sréfolt kitti talppsl, ii- ; ssar otdrssstf «Ha \' • ............... ....- "jr GfermelícihiAk fickas Tsf/ ssf labW ........................../••,!? r Laaaj eiiplá sberlwtlaf »s\|7 blrWl.......• ....... ,-..y \' Jr, Örerájolf íillitk , . « ......................... . W krW - 1 írt 30 k ty \| Jlscrsadslfotk aualrét ntf," «»»"B bektljiiíie "mellett MikMllstmk. Nna l lait tjJ-.i_áriseaséb sirauura ianaa. \| Százezer ember Révenként n«gy péoiOiueget venit laiáltal, bogy kfiMoféie min^gíl án m nak legolcsóbb éa legjoltii rétéltorráiokat n«tq bperifc v ÍQ________Ajml.il, t»Mt, Ist faréááaaji li\|ilnilib és tetfeWk staH»assa . . IM ^ÍAAA JU l»<flssaufcb brftUiMl. cwdsssspy lMwsott. vW aaa4a<é « x ki OvVv UU. ta\|(, •iMasUtfesUau Uri^s«\|«it. ásnbtat cwt a frWvV \' \'g fMtolw mt» uswéémwM Ttfcftss* Bm áfw ■■> K CAi\|A JL ,if(iiMMuMinatihM«raa)a«li«l u^nrl aarrmita1 (2 WUvU UU asl imn^niélfl«;utl.ini>4aiil wjl»nMkHaMnéMk«i<«r\' JQ 14 frt_(Mtodw mU HBsta—■ tíjm wNüSn Q lw fv IQArt dh IsfflaoBsbb frsanUaaárváaspaaáaat ••\'•ssrt aaarwáwficaai L\| ífctTvl/ UU a«\|, cMdssaépss Ukiroáott vsssllsujaTsI. ésrsbi* «Ak (• Itt E \' (Ojiri w Jw%tiiiA4nt»JH $22000 (j b f" jl^kvsott >aOl». axul tA( o 9" QAAH rih esedálstes bacal (rabisirlrHi)!\'WfskcM aiséi üUW UU> \|\|m as4p pslltararsl to dspis »)lák pstMl-lsktttal. IrjjMVl _______________^_________ _____ ____ i r -_______________^ V^ i^ Ul CylAA Jk lf«fbb 4 kttaalbb mréikMl ro»jtft«tUk inámár* » l%á»uiMt\'b » feli\' tWfcvV UU« léttel esiniMl. \\ f asMM UkirHéwsl sttttvs «irbMM«l \|« tH • . (¥tlbwM a»a m bt S kQAA A\\\\\' traaczU falsat** »ss tt>rm»lt.fcssarb«f>, aitwiif 4U>i 2 OOVA/ UU. u«m\| tlláHs, a41tWab««lsa uyrw» és tesssl »k>4sa cuUmI. « fr"*\' ft «étokoestas4r«. 10 frL máh] Ő AfWíí) flK kittel Ebőm Sárit syeipuMlsa áltéa h»Ií»I (ailaléa ursss ««< 5 WW UU. másesk s éisss?. jsrsbjs sssk 10 frt dOMM ass U,Hj 1 7ŐAA A raüdkíáii finom 4ar asfas faajUtqtt Nraásasi. \|áMkV^i 1 Iwv UU\' éafw pollurársl, ^wlwitánt ti frt. j (Bftt^ én ii gt 1 ^llWlA dh lafisabb és l^ieMBsbb Orlaé Afrlfit tMaimi tl\'vWU UU, 1 m wkk I II M. (»>bwl áss Ü QCiv g \| ____s i«ew 1 a i.M ■ dtásaaeiiaJ\' . % MigiaJh>st isrsbsaktsl ts ktaáe piMáeyi>is. laartasaa ta^asil^iask iswpsai fbskiléés asllait. I? IT 1 í OMi llfttt \|\| BVCijnri F. kiviteli Bilet Bérabru, p j\'_ LaaiairaSN, l»aH>eera»aae. i IC Linlnéssk wia^ia ajsIAaa. Élb "\' j t t Wr Ajánlja a táájoa hó 2-ád Adán tartat ckevéraenyan.. \| fl I . az «laó d f.11 a 1: arany érőmmel •.)\',\'■ h f- éa a mlLaodik dmiíl: eztiat árommot , gózmozgonyait hU^^Mat^éit;1] ÍÍ\|ÍÍ\|É\| f ■ a fa, izéi-es nílaaAtókei, —-i---f 6 * ; \|] igözcséplögépeit fl. ^J-fwi J[lmm\\ risIMtriiai \| a gal>onal piatzképesen j 1 I adj&H zaáfcokba. t, —líjcpétek bérmeiiÍVÓ. \| h«l«i«r m iMltf tatár • kolaster (Bofl ka »M-t«(» HMtUjAm bódolall hw n»rfákkal segélyest, aagtei \'aelymérpet tikot osst ingván ki, mijmntíkéá dijtalar. ^T^fTTS^^TTTTr?^?^* ké4 i&bb A W fog átoyujiatií teljénk keresik fel usmélyét, azonnal cm- ! oXééJ pbébováltó \'és -r- lBo«édÍ ísirén ml, gutykaibatálr, egéiwéfres Magról go» tton** ludUM é> Kaaémbál A« utesók ssatán magolta! és iovápi\| utaslk ; iu is csak k I kpímkimUé és as általa klakkoit selyem- doskodik a és minden tónyééa- \' _ UaiakffBM Wcv4Am ^ KuttiU mennek, prépost Tflh u egyedfllt. kirel \'társalgott. lenyésatási egyeaO el ielag>Jete alatt l-áM pílléwk góresóa mavis^$áláes állat, mi st- ; y. / Mv* HaisJ atg«» mámokök «rfei- As Anna bált ii jmagtakinté. befisetá a ba- [ lyemgorabolitó intéaetel áilijoii $zeg.zárdon kertJbsÜe»al aslikeégsseé váll a termelést MM mBjns l-ta teei. aranyé^ tfk. Ujfalvy j^kéjlf höttj a uicrufikük achi« lépti jegyei, de osak m ajtónál állolt m; ujját tágu éjiflletóljen, Malhivafcluokot ii enyészettel fioragetf ragtyoe selyinérbetóg- ! Zili Efirusfl májai 2>án IML EWdjj. aai katáasgok»ál\'». áttinw kiettktythk a vá- lüváBOsiaa nézte ja cirdást, do kifogásolta rendelvén ki. As !60-e« éíekÍKii megszánt- légnek saoo idíben elterjedtsége miatt, n- I i<ka \\»íi bdépiirttsi Biip Iában púiuüket annál aat, liogy f» nemzeti lánctól alig járta oraánserte juindfuptl a MMMtnMiáa ha* lyemfooó, isdvé- át (ct\'faylr lélesitéee is i ^H . e£at eisey uq)Ui« (18 fit II krjával) 4 pár, hogy a "látiwo<ok ronpsn\'ul kifárasit- tóeéffi támogatása, 4- 2 - 3 f be váltóhely ki; megkiiéreUeték ftsageUrdoa, de as oiasa i mUBBV k.\'ih-u váHaut. Ujt«Ívj t»o Laboré ban ki» ják e táeeaaál tár»v.o»néjokni. Jfjvőie már vitelével megsaOnt jtársuaárf, végy magán- válltlkosó töke hiányában már as építke- j f etráiiM kou\\U ké«tl«u( U »zcrzeU be. kiasaae\'te magáéak a básat, melyben lakni ápoláaa \|c e nadaaági baa^oe iiirjllékfoglal- táaba belábukött • igy a jó «4l dugába \' Uil . ... . . log ; mert egy hónapot akar a Jötü évben kosának) 18tf9—51 ben aftfaáiOiát megW-k dilt. 1872 tói 1679 ig a batárírndéki, kae* V UML ./ V^^LI MM tbil»l siiyinknA. aaegedi j \' h . kelMknoU KaUasági kgyUfk .iettrk aai 4a aMgnárdigobábotáltáaiiotáialbw be I i^UÜH Sr lÍTi^ Sí i!!?:^ÍuaÍT^\'-. __ö\| bifai ai nl4t ler^«M4 kednt A fállatoU: 1871-beo IM2 kgr. IW2 Irt 50 I/TtS Mt: Má eladta Bé;t«r báfan,* boaá\|áU«om- I aiga<á«4i aelymMáltá int «et\' iimét \'mag- kr. - 1878-ba. 2729 kgr.lWl frt 19 kr. rhTWm\\ J^jl bau brtitaUron K.n akaax olta bál raaár- ■ : nyift, » ultHá. irán alatt - 1674-ben 3749 kgn fl04Tfrt 11 kr. - ^^fcE ..p . la-anyáttvakál^ bogy mort már KÜZífi4ZH\\Slíf «NustUk, i^yeiiea ak&«tá« á.s 1875-ben 18992 kgr. 26860 frt 91 .kr. - \' ^tS^ÍÍIÍ^ nUMI.lLülűlU. kfetMlajdout kS Wák ót díjiaauui le- \|87tf ban 14369 kgr. 11987 frt. 84\'kr. ~ Q . , \' M ia MM.BrtŰJa í«. A 8iáebeuyrté,Ta ^re, . rtín-dL engedSynleieit, a gtitók nmcaak 1877-bea 846 U^VO írt 30 kr. - 1878- DrAfl P I AQ Míl Pr 1 t T^f^-Jrt Afíy-^^ hmumhbmm b^ált^tkkV-do ftUirmolök; ^Ueáraia. ban 7784 kgr.0310 frt á. 1879-ben 2507 1 110113 1.69 171111161 ,nf Y\'rlPr,! «áel0U mintegy 120 évvel ve4ia k^tát, mi- .Ulnuk i» ontattak. 1870-1 m kezdó meg a kgr. 2»09 írt. 81 kr. Iwráltáai árral; <W , . ._____ bá, as aiy)uknak ij» k\'- ^ aBÍ.T j!! vfnn Jta Mária fwJia m.rnnc.ára ^IvembemSÓ- kpnnáay u egye. megyék ek a^é yW aen fbát 8 ér alatt 61727 kilogramm gubó 68 t»-\\l?ntl ffáfft 4; !ÍS? .\' V p? / • \' l»ték«t oaaiotiak ki ax oratáglmn. \' gf»kkcl i kamatuUa köíeaö nel támogaláaát 63535 frt. 35 kr. beúiárbsn. (,E.-r.«J Badape«ten. uSfr\' iÍÍLJ^ÍtÍÍ , B"" ^án&r^sgy erllylyei karolta W o haanqi \'a wlyeuMwmeiéaben. 1871,1 eu átvette Tol- _ A Margitéi d kőidében, kák £ \\ X, i, T : S" aduban mindeddig nem Wrt nmq^l a aelyembevülló inlázctct (dijta- .---- Trla^rAket ( konkolf eála^ kl . T- ?? Tü.41\' "!k0r Tö\|t nagyíbbWdfllekt venni, mig NÍgvC^nkt^ lanuUyfWn n>4 « beVál 6 b/ümt) V az , izcrkmUi: Í^ST !Íi. 7 Sr\'ftJ,;! ^ ^ w Ul°M r-\'Szécbanyi I.Rán é, Hidfia^aamegyé- epmk/rtat As& »xeg«á rdon állami fal BOFFHANN MÓR. illan eia-l, do n^tt h nagyol, m.kor as Bozorii\| Jntváll k,zl,kU ...m Trtték (Igyelp.é^ „ékel, malylpei nagot éa caemo- ! Tri™ btmgt^kti malmok wámára. Állom, ,áu .Ú jé- aat ., p,ro. aáigMiinU M ( ^ ^ Aidoxn(kéa,^gt!\| é„ W f ^ . - .--7--- I, l Ja^u íL^t\'^Wl «3p a,lyemü\'riuei5 tóíepo^ 1 cif A faj ÓrfOCt^Q MM rmMékmí, d, ,arn ,ka«aláraakaBalaá.j twmelé^ek II; ntuutú&m- ; lOllüldl 611601160. HalUMl éa raaütluU -épUfépak Avt&ri^ Nyplfánoi polgurl ta kercckedelmi lflkolám a nevelü-inté/etcmben ila- 639 - nyilatkozón orfe f\'étor báe- 2 kk fa- ^J^^W^I bÍ már In KAroly-körüt & -iám, a uj i.kolai év t é. ptember 1-6* <«> Uua bevjtfo a pi^oaát K ró. gáját ia. Aztán nJ ^ mV^.aTolt eo».tatálv«f/mikor Vö/deté . A>B vendékok. fel f étele aMgus^tiu 20ától naponta délelőtt 8-12-ig Khflnietrea. elaő 4r«melZ,E«r. inrgint oda •«4ii 4 váa rtiönek, bogy.boiua u bW magyarT iparkiáHitáSon Miílu.etelt éj déldtán 8-5 óráíJ eitkffzdlbetó. 35?®°\' a ^f^mt (Kér aaztalon .iépoo aUünogat,a. Mikor as kA ^ M\|I,mterm»láa gyor. M virág Kereskddelmi iskoltm feyenjogu a kereskedelmi akadémiával • növendékei - ^ ngyeimeae._ 4 KÜkiíftSTÜÍ II" íaí L íkitonik • Lkatgbfit, mely fliUM Ua aj jogo.ullak a katonai ely évi ttnkénteai azoltrálstra. M Vm ^ ^ ^ ^J^PltTáL^^ S \'^^Wi^tlM^\' . A nevelő-ifltézet la Iskolai épületben Tan. Prog^ammak kivánsU (iRPSZHAk ife/iS--. it^ wtteisfifc I______. ^^ snyjuk, ui4g ijet i\'.e öltél, ott a knmt ban ^ letette birU.kaia, i gg^ u,iaki , T . iái 1 I .. , . . í? . vuaum aeljod\' — a a nagy adag fagylaltot ^ mikor „ ntk Un Waubaditál [ 4<g\|Ob^B OSZÍálVDláSra llktlBiaí! fKU k«\|H.f«rl flóLntlMrmbfn "t"4\' ?t\|Í,rU;1 >0nÖ>öl«í!ve\' We»ömö- il-.kudi jobbágyai., egyidejűleg gondekodni \| : » , \' • -T^Xirrm---bomn-olesa a. íti LT?0)Í ^r de TM ^srt a »zabau i>oígáiok m^llWől an- 33% V\'UlAYER tllPUr Í3ÍÍ . ^ ^ . ^ ^ . JT M i " "pílJE nálmkábl., m-, meg volt gvfi^dvo, hogy ^ gg ^----a aL - , \' ^ "7 inog a látM milor viaesaués, miro Pelei . •\'., . l J ^iWIW A gyál"! tel- a mig m iiuUm oüm w^űc mmm ■. ° ____j, ,__ T: . . uemsKia«-ffQi k ftontanáaánaa éa alaranatiu twJ\'M _JBL ■, < \' jjW _____ L ■-—— báci megiUondia, hogy nem b« Ö, azt D(U1, J eUa ke„,k. ^ ^ «éP J^W í864 1-fi) tény 342 ^JüSl^J^S^^ZTl f J^,\' M l"\'7- dóktól munkásággal mentoMcg - Wi ÓU jg^ ) használatban -^WCS „„ kivánla^k tóB «\'e ^ jttkuaa. Ue hogy a fagylalt, mikorra basa <7ji • . . _ jm, . . r., t . ,mm afvjU\' - . . . jí ;.t Manooom Diu^it .übbé fcgyU^ . fife^J^^itfií^ ! IWM^U 7TT hmzttl ffyartmmf/Bm egyáltalán nem vi It aebol, aa Pétw bácsit bfi^^SECLT.JS2L.Í^S 7 ^W^M^imId. . - „ v viu. -t-i J . • \| . , adóit A iouotlr aolyom maximama o vaui- ri^-rl ; /(.»•,«.«»& 1 Hői IMmiii \\HS IjSÉBhA hnr \|m —1utimi iii^ubb! /1 T anyjukat meg még m^lZsa \|e(, Sj^yGgyárft ia I5a,évcukintB—8 (SEDAIllm gjS máaaa aelymei felaolgozó loularddá, ruho- {^Xl^i ^v^j \| Y " VÜ^íV X1S irrauwj Jéáaef fla — Mpllke flbf Táirifüredén való tar- .»0retekké, iáebkindfikké, nvakkendfikké. I__[ \|_\' \' \| "\' " ~fcp* >S> ió/.kodáaáro\| a „Magyar Allam--nak a k«- mind e iiLnkák legnagyobb réazít (még aS4\|T™~-_ BC Arjwrikéfc Uviiuln Unuratr, t«i kötöket irják itt hú 2K SriW : „Óról Moltke, a azOvéat U)(,Lüw. o»U"i» Ltpói mfi«a»á.f JO^l P U II V V M R U II I > W porow iotábornok e bó 2&-én utegjeleai uno-\' uok egy m-gyóif ótá buzgó vrteléae, ! I ■ M I I \\ \\ IVI II N N I Kát/ . BllOBylatak. kaÓeattáveL de ukanap már looákk.akart .l.u bi^é. pílWt Ifgényok a a KJftj I \|\| I I U U U IVI ffl II II \|\|\| T. k^ /ásaaffla onafc M^iba, utazni uzou ok naait, mivel igen nwat azo- motolláláat panmt leányok vég/.ik, a man- ^131 ■ \' J \'->5\'^ «« bet kapóit. Oltványi Pál piápoat pápai ka- ka NztloetelO téli hónapokban. A híilj.ii. fo- g^UJ ■ \|X i,. i KVYH i VKWAW i \'—:—=-syfcÖi ■^Jteíí.TM^ i<1\'\' ÍÍÍÍ^SKir \' luará. tírtoaU.vén w kUrttlniényröl, az igatga-\' nódaüítal lök-lói 187Ö-Í- beváltott O^o- S 76-\|l BUDAPEST. I vB köft 76 lóságot ligyalmettkla o hibára éa a hirua Mn 70.l5ti font 12 lat a»lyőm :t7.775 frt\' T ( • ---------} ; j • üfnay^ai ■ma—m kW tábornokot: aaounal cinoa alluűmaa aaobába 66; kr. értékben, mibe hoztástámi.va a \| L \|k \\ -J • KilOnletva Ofács 1880. \| ^T.i\'"" Mj,ltke\',AlárBl • «oüdí- uroda,omnk !crx<1\'\' ~ fipiumcir HT»V mrAn * ui^tm ^IM. kodáat^ « így o^k uw tárosoU poru^axilé- démuriileg boaiállitoU \',-oL aa MéatO^aeg i ■ !<«Iwl f.S 1/ A K V JVlOR ttur birtokára vifaS, hol sa sratáa épen 47,218 frtra lefotó. A Indjai WjíiiA* 1880- [ \| mciat kesdóilüti. ApióbbkiiánduláiokutMoltko buti 22 wásaa, IlMST ben II mátaa gubóter- j N3S-<10 DIIHADCCT T. Krauas Jáasaf fla uraafc Kamatlban, a prépufi társaságában (olt, ki iu mindéiig melést muist fel, melynek beváltása « kél DUUArLol .n\'Já\'.\'é<r*.!é?w 1 JV.*" mrgmuUUAt. öl íves as örog tábornok, évben állag 60 krral lörténtén fonjoníinl, M\|pá\| g . „ há_ CHuL. é. . kaWSh^t^^I^^ Uiaifro magss, kissé uugyot halL Távozása a jfivCdelem j9«D frL ».gv-Cteiikeu az \' \' ^ "rray-reie Mas. f ^■.n.iSS u ZliJzZ Mótt bomu^ia a [»ép«.mak Károly poro« lh57-ben alapiét foiióda ^PWfe. . Ugtle^.M h Ufl\'crtb \\,<jit tábMM « fel ^{Sj&\'jg agts ^ g^n kir. tohe-jezegnek tegusp este ideérkezett 15 átlag mintegy p500 font gubón 1760 frt ér- Vi y Jy. . j JJ \\\' f titn tiiwaui ■nii.t. áaea liái, ki tanítójával á« ezredes udvar- tékben; 1850.131 1872-ig 1 l,\|l\'20 fontot U) ayoW) r< íeggatdttyaW vtilaH/rkba. X Itoatesw. imo ............. meaierável acintén neliány napra eljfiiloatép 660(1 frt ért/\'kMi:. Jelentékeny, iégi telep \| \' \| . timmMui Marffy (ala I. lürdobe, é« ajáuloHa f»t a prtpo.i gnndo«- még .mert a 4Ö-es évekbeli sok luiéxotavi- \' ! » i <r ír«,..« •« --•«w — _____ kodátába. UoUke tábornok 5sg; érdeklődés b«Ss időkbe 3kallódott) a felá-r templomi JfJ»»rUrt4 «««« «la * ^"J-\'i\'f1 "V \' \' ! H 1 t T\' kust BMéltaA. el magának a^edí cata^ fonóda, mely ?848-<i0. ,év,kb.« köJp át- gjrhstíí mo. I^is Uker .1, •«• JJJJ^L,\' { v ; \| \\ J J ff .....^^^ . tröphát ée a moat munka alatt lovö reeon lag sserint 10$,000 font gubót váltott « " j " tttg »«íj »íMu-Mr uirslsks nS\|sl\|> i»lpf«S . 3 ,. a\'kr- h^iIi<i<iisíii ktwewwháfc Ntriíctiót\'éi atim véleményét ayilvánitájUgy timdőként bu.\| K mennyWg lMJJ-ig, sót Ijír s»\|i vipia r-rlbörbOl, \|>réaeltjjr .. .lUa \' • • • • 3 - 4 kr\' , r^P\'^^r?^vT?"T* ugy vau ártei»Uivs, bpgy a nereuca«>tlen Ti» 1879 ig íolyváit esiikkent, ngy, liogy a< ad- J \| .., , .. , 7 , t . . J,. , JU2S.1, m. a . assnabályniáa oUotls e baji. éa eien kellene dig lefolyt 30 jév alall 2410,000 tont gubó- Topáaak éiarlu .bnoMrt >\\ «rM w»si .. . ......3 íru m ír. ^ ^ ■Wrtfr,4-.#»• P\'írk^wuW.8V-W \' tíXvfí:::;:::i:: 1:4fc IKSttiíSíT^ említá, liogy o özogwlcn épen a Poressor- font gubótermélése«ik, mihes ha a Határőr- L0,j banrU Mr - j » , .»L........ j • • J-T kt- a* Mw-aai, mo .«4k« ia szágból a canádi pOapiiki megyébe mene> vidék gubóaállitmányail veesssdk, molyok „ feNsijtUrMI (Kslbst d>\'»IW"® ........ t. . . . , . »„ - »r kUlt azegéuv iskoia>novérek uevét viselS a fontiket \'\|.ad részsaul gyarapiiják: 80 ávi Heaa(ts 141 topáuok jmi ysjy asfdé^rt« jii^ • • • \'\'Ív •• • I • J «• « 1W ! j r^LrV-r,1; r^v^r frl rf \'r" í ;; Í:- Ff-* ^jríjLL t ^ tuja, Uolike kijelenté, liogy sajoáliák ok is . mintegy I jOOOOO fonni vélulárrrsl forgalom- fir^clujs kátslnrr^t oro»i! «\|arUWI. bsreotksor srófolt tsttfis uijipil, óv- - J i . as apáczák oliávoz&»át, do közeledik mind- 1 ba. 1\'olnamogyo a solyemienyésztéenek ba- [ ] u«r e«dfM«\| »H<» • !• • • • I H» • • • ÍJ »» inkább azon időpont, midőn rn^k imét viszi rátlá volt eleiíől fogva Hernádi István, No- pywartAl^k .vlcltit v»\|y m.\| rliiWÍ • • • .....IP kr. Uitséuyl rsktamk UiaNfyAse: B.isk.sffM szátérhetniilo eibsgyoU ndioláikba. i- A lá> meskéri Kis Pál és mások páidáfa s lámo- W j¥»\|«Hrla^»l\|\| v.« MrbW . • • •• !flj ^ iff^Z:\'\' KjutluéL SUre é. Tim homok usokaoeMse besaélle el a prépostnak, gatása leikesítóleg hatollak. A megye 8-4 \' rrao \| Mi\|im4i\'ih\'l,-\'ií T^TÍt\' Ö,MI8 T ói>l«tt Mi^iöltotntk. NmMoI fakaskaw^iW TsH«a> N«k\' Tll«»» vmsmm- • \|,ogy sí ciitg ur ioooguitóját nagyban őrzi, ! hold szedres kertel Ultetietett, orwágulait árak késlétpl vImmcw<Iuib ik- . \| Aijsp«é\| >ltssaUs Isgyse. j ksá* Ttpolcw, pl ^SSíPmU Budapest,ouöuiia.bj. ■ M®®^ I ffl 5wo db ■ Ajáplja a május bó $?ín Adin tartott ekevertumyen \| íPÜW <4 frt ^mhii ta«tt».á Hy mmhw u aw » ■ \' -- az elsó dljjalisronTÍremmeir I 4900 db. 1 , _nn, . ... . .. • \' , ik. i UXroJ "ov" uu Bel, c\|s«U4y« IsltreieU tsaáUvafljanl. 4«rebi* wl li irt fwWI , továbbá: 6s a m&aodilc dijjiü: estist étotnmel f továbbá: \| jj j gJgK \' ^HtotoUwo^ aIj^ D A _____\'_________Ji kitüntetett lEabadalmatott 1/ i íllw f III R \' itr^ODAnA dh \'l*e)ÍM nli, Utlroiott (lék, knao* aneHuti, ^^ujK^ r Ari É PÉ j»l\| \| : • BiS \| I , , ^Ss. ^a^ ■ fcliií áeitelid ?apy atelííl, t moo Hh kM^inínKAS L\' rtÁ-vrcónmitonoit y^K T w r h tSkHEi írtW uu< ií.i.i c.iukUi, latnwsMsi tiuivs ar>MM i< m MjjQ \| ybc\|jiuytspcBi j i i > I ■ J \| , . m« m<gRj I i^mw fnililMÉ I m ^db- rlSHry^^^""^ I a gabonái piaczk^pesen ^ a ftlRtű /Ikaa .ik u<ü"4 ft"",u »»♦•■»• »»»Msr«-«,a »»<-«it«t mru 1 a/iják ztókokba. „ lijoivzékekfeéramjtve. I SS 4000 UD\' — .ü_•__, 4 1 I URifH 70AA ,IK rsédWvtl lesei á^y. «u«n»« kajlfiéu tysi. fSeiUtye ukit.ital l-^ilrf . B\' \' \' \' \' JT J" 1 \| In rtj «wv UU. Sa^. U try iSlllknl in ftl X1 fiMIB I B \| • ML. H f^yhinfUlA illt kpeU á ta\|lMiik\| Orla\'4 áM«a» eis(rari t-.- • v ■ uu. s Mjyaii fc^^s áti\'^i.^ (jnikéiy si> KFOHÍ^H I \|\\. /^k ^^^^^itíifcaa—.. I I fejlfre Myseá^mk késih HISsI yMáaay^ Ws.ns In ia nl\|JIií»«stk B B ml ig w feéttto iif^\'t) Ö\|C 1\' I ^füü^ _ UuMMirsWia ierkserisBSf, HmJ \' HHBBWB^^S58B5SSHropssfflspüöp0ÉSMB®Wí50íUS®UfaIBSÉQ0BV í^gj 11 * . Nj\|omtott Fiaekéi i qlop lapMlajdi mosnál, K«\|y-K»aia«áa 1881. és ka itt-ott,a flÉrtfkaiyekea hódolati Uss-lel\|ísok keresik fel személyét, saoaaal eso-ma\|olial és lová^ ttaaik; itt U esak a prépost volt aa ;egyedüli, kivel MárealgoU. As Aaaa bált is jmogteklalá. bafisetá a belépti jegyet, de dsak aa ajtónál állott meg; kíváncsian nézte ja eiárdást, de kifogásolta annál aat, hogy nemzeti \|á&OMt alig járta 4 pár, hogy a táuczO\'<ok rojipan>ul kiftnwzt-ják e táeeaaál lánmsnéjoknt. Jijvőie már aisaeme\'le mngááak a házat, melyben lakni lógj; mert egy bÓnapot akar a Jovö évben itt ÍSlteai.fe T Mimim kidlMum ai U6 trémé^mf, liHiiíifse. Ads május 1-én 18$1. aranyéren^\' ZaU-E\|«f«i»g május lás 1881. ÉW5di[ gép- éa roat«-lepiez tfkn BadapeMten. A Msrgít-hid kötelében, kée»t Trlcaréket { konkoly választó kl l^nféle nsgyíágban. Trletur -heagereket malmok vaámára. ksplstékat. MacIel4 rostákat, Mxlíákat éa rssUkat csénlógépek számára. 839! 16?-^ Feielpi szer kész tó; HOFFMANN M Ó fi Kitüntetve az első éremmel Z.-Em- 3egen, úgyszintén a Sséesényvidáke (ate-d) gazdasági egyesület í L jaáias 4-ikt gazdasági kiállitásou. A aélyen tisztelt gardák, Molnárok gépének becses figyelmébe. Vsa smsái taUüo, htfj tkpins>a Qtiti GEP8ZIJAK ■Mh slakhes dUmb, bnptwvÁrl flókŐKletrinben boama-alass 7. aa. a. s Ml adat » I^Jítli riátifkt rali tiMiü%gil bfMk. & Dl); hjiíqi m áluláu jfjirtirtt M^ak átnti(t s> Mpl t« MMU hmaoirtMefM a ki»)íj» Vj \'nSdij iriuimi at tade WIiUi&ckr «ÍHBléfb • Hinm. (jteiuttaküíJ, . Iff MaMe «tnc>I»as, hg7 hazat pyarimáHf/Bm araHysa UnUU gasáák, ■ililwkfcgl\|lnik iluf lp» bum f«c ntflUll«t«i léas WaMt aipaMMit m4m4 klviűi tfaÉufaMl . j lárMsaa Jlsirf Aa, böfjjjir IbffsAa.. \|C Arj«fyitt»\| Ursaslfa Umutn iMtlmk leKjoblian alkalmaa! 22,000 j . használatban A gyárt jel vény kivántanék Bizonylatok. T. Xmia Jóasef fla urnák Marosatiban. JMNW éátfé UMéfiáM, iiwmi ninfe rtr.iUli ImjiJíjyxli.i nk»luutíui n aiok hltfal a4l ágra, finakMA aétfM « Weya atftMglMii UmS(«ia4l ■AaStfraataá lédtaö. ■Keli Is MfetoaUa, ISIO asnwabtr >14a. TUtfiliMil A utnurtal ■Bflönwlwi ksntfer\'tft UulUr « k.- T. Krautz József fla urnák Marosait ben. Oatfwéfee tfmára l MJtmém OriN -ialnti tf—4 alkataaattfM mmk Jé mááhtgi mérném tkku Iiiih kiitta, C. • MMM gytuméMfdl j iktfi aa^BM ■aM Nna rali IsMattttaak. aet u ad Uu] rasS-«rrj« smb »í« a ata t* aynltk. OwiaSifc UlM. ka» <ta s )•«! gyMjert rini BMft kliaSkH wMgmétUmimn -rt—\'L~ atfahbsL kth BttfMlka, IW 4aaMtfkarU S4a f ■ Tmteiíiut jHárVy lal a iu T. Kranae József fla űrnek Marosallbaa. rVaa Maasaslei Seatf «««io«t asas fcaMMt tila-láaaa Ml u «uuW"l taXtafcSa aláL mluciiai aa SaaM \' ratfiéi \|ife\|a ktyat aa<U\|ta^Mt IMnaka. jKiiüh.\'<j:)4n«)ikn;uk a«wtl HiatfU iHawinm mérv miotíiÉ rtt akaar. és «mU4oÍ atf *m nmt errjaifuűl miiMok raaMastf,.é» mm á aMask, ét itf nündWt aáte iMMHt iSMMÜ MaaMaáajt aftilikit jAaaa MMtfaMl, hagyJeHkia 1/tm atfkat^M»-Ml Ml IkfM M»ai, ragyák j \|k«I( IU«y^aa, IMS kntfke I0. Taniiiiii tötícu-in, \' a4 a. e. k (MaaMi MÜJAaaaa tt US vicei könit 76 Killlnletvo Qtáes I680. TEMESVÁRT MÓR >4» BUDAPEST KlrCtly ulczn I. Br. Orcty-ffle ház, Ugtlrgéuiabb m Itgo\'ctóbb iiqjdt flfdrtmiiayti lábMüt gyobb rs Uggaid<\\gaM> vúltut/tkban. BbtrUitlu eiutfoi to\| ItlMrlaitiiaf czugoi Ülj tiér fu .. Biutfaarl náMrak taUnisfjjixn: ksisk.aNM M. f\|MMkMask^l J(h7 Kastaná. Il.ra ét Tlrea fákakksramril Tsfelsra. h«c?lle«i vasksns-ksél Tspelm. 1HB évenként »agr. póocOMseget veszít azáltal, hogy a kalénféle mlaóaégO árul n&K legolcsóbb és Imíomi ▼étellorfánikat nem ismerik, i Aláwlek toblt. wlst Earépáaijk leislosékk és le^akk ysWfkrrása: ÖA/\\a J L \|i\|\|Mein WfiMi lUaiöfN Uimitt, isMl Ma»lé>aM \| ÜVuu uu. init, alMsslitkaüsa wMiitti, linkjn cuk t tnérk I l OBelu «aU iaa»ákiiraM aaOkatf lljaa dtwwuUn W (Hol wiáilt). I C/UlA J\|. ir(iliiiHiiiU Ihociu N4rTae)«allaÍ NiarraailMnai UwU U U ael igeo uíp raaélvsa;m«l. ktihssl\| rtf Isnesk n<am ImUlM r* \' \'.••" II frt ^ í \|Maira mii VildkaaS Iraa aMaMrt U HM küeMj Budapest, filiőí nt 18. ul Ajáplja a május bó S-in Adún tartott ekcvertumyen az elsó dl.jjnl arauy óroiuuiol éa a méaodlli <IiJ.jial: ezüst éfrommel kitüntotott itabadalmatott kettős és hármas ekéit, isgiasaiskk (iMnUaiártéBfeaiial ia*nrl NiSrtáarleeiN Bel, eiedsu^wn laktreSoll vsastlváflya7»l. tUraki tmi M Irt (Q;H in MakitfM Mtt) továbbá: gözmozgonyait b-. néa éi mlmflUibti, gözcséplögépeit ItflgUutHé kmülékkdi a pbonát píaczképesen l adják zsákokba. f, továbbá tfáa eiiass vsUI fali, íallroiatt aBéli, klltal tait»raiey»l. dutbj* e 4 frt \' ; ■ ? 1 \' /WmI áaa U M cradálatss Meal 4«\|il«-elilM,sraleHi (nkraratT#«;) Wnktil lasat l\|«a »éj»,\|.i>liluraral fa doj.U ajlék Rafael-Ukaltal. ér« >» M lafraakk é kitttiiAlb flrMksá a»(»IIM nisin, » l^fluofaabk «i-(S Maki ciltikWl, tfsa Mass Uktieassast vitatva áárrfonkfot II M M (WM Ml MI kV) JH falMI Irssest fi\|h«(na tm \|y»wwk»ksa4rkara\|. wiliei\|i dlali Jfl tiiMtl ílUU«, BtnntaitiHUa ajsfse éi faaaal mii J\'n iralaileak. • IJWiiilalM »4U>o«at»lséra. J»rakl« 10 ftt \' (MIMitÉ.aia M Hjg kit&né íiutfW Wrll H>ai\|Hiailss ilMa l«?j-til \|>Mmí ena luUtoik »»}4«*oi éi.s4)« (UmliJ Mk 10 frt. tfctkUal Int 13 H) fi Nyomatott Fiaakél ÍQlOf Upmlajdt notail, Nafy-Kaniiiáa 1881 31 sxAm. II Nagy-Kanizsa, 1881. szerdán, augusztus 10-én. VHI. évfolyam. Matotmtal ftaaU Ffttóp tonytkarea keáésa. liftfa-sMáiib utat, 611, ni. «KfaaÍá« lltí. Kgéaa étre 6 <H fél HA $ H Negyedévre 1 írt. 60 kr. RNUM«7\| 6 U4JbwTwtiUer így ew ? kr. WkUah kudetáenél ö kr. Bt kr. ZALA I* : - I • I \' ri. -H I\' I.Jj I .• I 1 I - • •>\'. \'-f . MEGYEI ÉRDEK,0. KjÖZM (J V fc LÖD EST, TÁRSADA L\|.Í G A ZALAMIiGílil GAZI). KGYIiSÖLIiT IÉTöÉ MÁS Mfü! Szerkesztői íróda. Hont * lap szeletei részét M küzleményk kflldeodók 0j városház utoza 513. sz. Hérmentetien levelek eaak ismert kezekMl fogadtatnak el? Kéziratok rieeza nem küídeiuok. HyíJttér i í\'diuóra 10 kr. \\ZDASZATI HETILAP \' HIVATAíis KOZLÖNÍE. A sajti is hivatása a lár»adftlttnn«l meaibrn. A ki figyelemmel szokta kísérni égy jd darab időig a sajtó felszólalásai^ bizonyos társadalmi ba jukkái szemben, a egész lelki nyu-1 galommal gondolkodik ax elmélkedések egéaz halmazának tartalma fölött, lehetetlen, begy olyasvalamiképpen né érezze magit, mint mikor valaki őt abbana pillanatban, tűikor tgbi\\komolyan megakarja ríkatni, egys#u-»mindiiefdsiklandottnljaTegy-izó^al M^tetlm.-hogy a sokféle alakú) tárgy ti,-szénit \|erpmiá<lok a-komikum I dfriiA kaiásái\'áV ne, légyenek reá. Ha igaz az, hogy a (ulsigos fpti-miimutnek nincs értelme s a azá-mité ész előtt meg nem áll, a haladásnak útját állja s. a. t, még sok-• kai igazabb az, hogy a pessimismus-nak \'még Kevesebb értelme van, liog^ ac to^g] jogosulatlanabb, mert i-gyazurünn veszedelmes. A sajtónak .ily kinövései, hol a társadalmi ál la-nutok fölött • egészen indokolatlanul a voialiarangot kongatják, többnyire az éretlen gondolkodás és ép ilyen ité^ot, műveletlen elme s a világja-viió agyrém eredménye. Ás iljfen véezfcongptáaokban azután rengeteg nagy igaotalanság fekszik, mert szüli azon páratlan anomáliákat, bogy egy lap; hasábjain egy szüsz alatt teszem >Íel a vezérceikkben olvassuk a cea-ládi élet\' ppaztulását, romlását ét \' ennek természetű foJyományakép a. Jiazá; rofcnláaának okvetlen be\'követ\' krzését, és égynnetak «gy másik rovatban nemi képei eléggé — talán ugyancsak a vezérczikk írója,, feldi-caarni egy mulatság alkalmával ki- l—aa—»» ■ In \| ........ . i tűnt egyszerQségét, a családok Ossze-taríását, a nagy jótékonyságot atb. Kikor az ilyeiipfeet az ember látja, valóban \'nem tudja, nevessen, vagy bosasnkodjék-e. ]Nem viszsza-élés-e ez a hírlapíró nemes tisztével oá olvasőkdzónséggeI szemben, mely íijaiT sorban igazságot akar, mikor azt látja, hogy a vesérczikkben megírják fölötte a halottks éneket, egy íaáaik rovatban meg jtz angyaloknál szebb szinben lestik. ! Nety páratlan ajbsurdum o az, mikor társadalmi állapotainkat a lehető legfeketébben jfeitik, ilyen és olyan rossznak mondják a világol, líúndenQtt vés/t, pusztulást, gonoszságot, erkölcstelenséget s minden b\'hetó rosssat látnak. — amoit meg egynek a nagylelkűségét, másnak a Jószívűségét, hsrmadiknak <?xt vagy amazt a jó tulajdonéi emelik az ege* jtig? Hogy exekre ki anomáliakra reá nem jOnnek ar. illetők, s. hogy a jámbor közönség készpénz gyanánt veszi ezeket a lére eresztett fanfarán dókat. Vagy az ilyen lapok a „ne-pze semmi fogd meg jól-féle elvnek jbódolva, a közönségét éppen kevésbe Iveszik ? ■. Nincs kézzelfoghatóbb badarság annál, mely egyős példák után mind-járt az egészre szerét! kdnni a szenten ti át. Pinkafalvánl egy elválás történik, — és íme, a heves vérű újságíró előtt nem txistál többé a családi kötelék szenjtaége, vége van, vége van, a gydszháiangot meg kell liuzni, a a ^schlagwort mely alatt a czikk imegjelenikJ sensatiót keltő lesz; —i Valami aibeder botrányt csinál Tuzokváron, hallod megint ugyanaz\'a lárma, i köxerkölcsiség sülyed, hová uszunk, alámerülünk a feneketlen Orvényne s, a, (. Vala hol Nádasbelyén a kötelességmulasztásnak egy eelaians példáját födö// télc fel. Ott jteremaek mindjárt ■ krokodil kön yefe a vűág romlottsági fölött, a régi jjó vilátfban (?) mllyei szépen teljesitétték ás emberek köt ej lességeiket, ennek triost már vége, közügyeknek nincsenek emberei s. ai tM s. a. t , pedig ha a lágy agya!: egy kissé verzálva volnának, a réji jó idők .(jolios krónikáiban, a bajuk szála is fölegyenesednék azok tapasi • Ulatára, Ia miket olt találnánk. í igy szépségesen, végnélkül, És\'mo kéidem, mi czélja van.és lehet kc rtinknak fulytouos fa ok n^)lT0l valá gyalázásának \| rendesen olyanok r széről, a kik; ezt a kort nem értit, s a helyett hbgy rnkguk hozzáfogná-nak a dolog fkeméqy végéhez, sopáL* kodnak, sóhajtoznak én könnyezni k az agyrémek képzelte-gonoszság s romlottság felett Azért nem vagyok én\'optimisfn, hogy mindent áerlllt rézsaszinben lássak, de aj ki azzal a szándéknál fog tollat, hj>gy a társadalmat, nnjly? Í6l Írni akar, jó< pefeketitse és íje-szenyezze, a í emellett azt hism\', ho ;y mig czikke fncgjelpnik, a világ á^n nal olyan lesz,! a ijiin/Jnek C szereti é, az legjobban tész, ba.jóli bétömi fölét és betajpaotja szemét, )iogy jrilágért sb lásson és baljon Vialanjít, inert ő rá bizony a világ jnejn hal-jtat egy cseppet sem. ~ Sok baj m kéuégenkiv\|ll, de enn^k a bujnlk, azzal, hogy mimlfjnt feketén\' látujik, elejét nem vesszQl^. A Aildön és emberek kOSEÖtt nem is lesz baj i kul soha valami dolog. Mert a az embert és a társadalmat jigy ■éri és fogja kisérni, mint testet! az •ttiN" tére2éjae \' Töredék „ki emberiség Epllogjá\'4-ból. Gr L+1 BhkW A emfcemígbek hoauu harcsa — Hménj$ — eg«kro.ierj«dő vágva.— -A atásadot munka ily gyino* enyétzle Fslj«gja«tfn m^radjop-s bát?.. Píírarka Havának elhaló visszhangja — Egy 8ch»kft»peara — tgy Goethe meggyíl-(koH dala - ;%> Ntwion tndá«a — fuj Dante rem/ipye sPiiMirek lángja s iionvxnirelwe 1Vn«tvs Őrökre a siriia v«tvs?>. , m énekei aa annaJok kara: „Leaittat a föld I. í 0 angyalok Aa etoberekaa sújatok 1.\'. A fOld* rokon Mosollyal ajkán SdvSsBlt A\' bátor nagj rokon Az ossas ét a\' szeretet , Csodákat raévefe ét ember föl as égbe járt H a m Vm mfiboiye I « j M\'gUfliá karfa életét Lffkflzdre a* reesélrt fit á/ m ti Mwt -alk«toa - és élt! . . Lfkútiv váfv* sassagét, bsoaS karos után KMW4I a\' vadállatot — £s S ss k o r ÍSo OMpán I ÜMNtM »é0U Odtját 8 örömmel aíkWott Barlangból ^gyhásWl iMMioioott\'. TNtíelia sstedonok fckt A kását s betegetl I. A wfare \|r( — ridáa nweol/1 Nyújtott a\' kOny helyeit, — Fajával karosba nem merült, tiut fik nem ellenek : —-Ou áUtak ellonséaei: A (üld — i u elemek I . . bt barcs I5u — ériási Ibares , Eta jés ord kfisOU,: A föld teremni nem akart 8 as ég nom 0ol4zÖU. A nén fejgyott —• »\' fa fogyott — A tápszer elfogyott 4-j Ily vsezteeéiceket oeupán Aa áez pótolhaíotl I . . Nem ifljtott testek — légnemek — Len ételt anyagok Az ember oavát (ogadák, E szót: a tápláljatok I . . .« Éi éggel — Ifllddel ogyiránt A\' hóin emberek Hok hosszá század éven át Nagy bátran kOzdtonnkl . . De most a föld lakéihoz Egy rémes Idr kerül Zokogva ismételgetik: „Aj füld — a\' fljld k i b fl 11" Keaűk\' tördelve fainak fik A langyos Dál felé Sas agy baaára vágyva mind o ez minden nemseié . . , Hint zngé tenger hömpOiyOg A nagy embertemeg — EUraU a gyönge — ott marad — Nsn Tálja senki meg. „Tovább — tovább* es hangozik A\' rámáit ajkakont . . 8 as ember r— állat lett megint 8 a\' Aid megint vadon. Csordultig Ule áll e\' táj A\' lölá lakéival Bs minden bolyért mindegyik Vágefiig fcUsd ás bal. A\' bolyért foly a\' kttadalem Oly nagy e íssonylstó HoJlakWI bástyák állanak 8 kfisSttflk várWjyó I , . IX 1üa mindig1\'^- mindig változik K régs* iár-seívg. — Betörrmk Wfapb ősapátok . És adsdíre halnák pieg. K« van aki megunta jmár £ hasztálan tusit; Lesálja véres szemeit Es — megöli náagál I . , Már fölös száfnban térnyosul A hulla; és a váz, — Dögvészes gwtfikel Joliul S rombolva öl a láz. Et napról napra igyjfogyand Az emberi sereg V Mig végre egyatlien maradit 8 ex — megírni hfisileg. Fél angyal éa fél állat volt — Az emberi rokfn I — A büsske váron körpna Penész a romokon I . . Letttnt a frtld p 6 sngyslok Az ombsreken (sirjatok 1 Lezajlott az éljit — 0o lelkünk föléled i As Ur kegyelmének Keményé sugarán. O\'y hoejiu a pálya, -8 aa élet szabálya Vas lerbát nyom rája 8 naio indul íjieg lmján. Kötsleessg lerbe Mi bujjnl ojjjoIvo -V . Ds visélnttnk kells Mert te akarán igy Te — ogeknek fénye i-HatalmsT reménye I \| Mi vártuk tel reád Ki bisz, sa megismer Ki sajt kssas - aa Iá), Biriiat minden ember Ha tiszta és ígaff j . . Ks4nf a «iv üdve . ftiMitír a - kis ^ili iffiíhMiPli-; J árnyék. Hogy ezel megkQzdjönk, éá javításit \|megkisértsQk, azért vagyunk emberek. - Azért tpbát okkjj móddal < ne kiáltsunk tt^zet, a hol füstöt se látónk még, de i parkod iunk tísKtán látni, ha valamely\'köd l^áí d-jsze-meinket, majd akkortjobban -lesz minden. — i t í r\' • A keresztes hadjáratok okai is következményei. Értekesés. Irta: KOZÁBY JÓZSEF. \' (Folytatás.) a mi az! illeti, hogy a nemesség a ke-Veszte* hadjáratok, által réssíht/\'elaugénye íetl, miután, lljféh vállalatoki roppant kóft-ééggel jártai, részint msgfogiatkosott, miután sokan s\| háborúk alatt Sl vénattok, azt senki sem tagjedhatja, de as is bizonyos, hogy ezt nem vonatkoztathatjuk egész nemesi c«a-. jádokra, vagy éppen magánt ki öaszos ne-/ meseégre. A mi az elhalukksjl száoátk esökf kenését illst^ erre vonstkosálag kárpótlási találhattak as ezen idfiben szpkásha jfiU nemet i oklevelek által, de azok, kik oly ok-\' fevelet kaptak, rendesen gasdsgabbak voltak, tehát nem est kell tekintetbeTvennlInk, ha\| ;nom ast, hogy a kerasztes lumjáratok aJkal? mával a későbbi nemesség szelleme és alakja* jmiképen íojlídötLkr. + A kerasstoo hadjáratok] által a Ipvagi owláJy Stellámé jtágasahb tért nyeri, do as nem etapén [a ksn»zt** hadjáratoknk volt közvetlen kifolyása, mer* rnNrelfibb is magvoltak. ktÜöaOeen Earópábacj, az árra szolgáló alemekj Annyi azonban már ismét ál* lilható, boey őzen elemek a{ keresztez hadjáratok néfktll* nem fjlódb«llek volna ugy kJ a nem hozballak volna joly érett gyfl-möloeOt Ba eséa hadjáratok előtti időket tekintetbe voisztlk. azt tapassuijtjk, hogy a leg-fólsfibb osztálynak igen esesiUy reménye lehetett toruk válasBlaláeáboz. A polgári osz-táJvc kereskedelme által lkaiéit emelkedni ; a legalsóbb\' réteg,tán Jrfiszakkal vithatoU volna ki jobb sorsot nugánék, de aa ügyek közönséges Yolyása mellett\' mit lehetett/ volna várni a magaeabb osstá^r cjámára7.Xzörökös ozivódáaból, melylysl tjgymás ellen ép-agy, mint liflbér uraik pfloii vitellel tok, mi! r i Qavös befolyás szárú.asliatou volna fist.ál- J 0 jertek tmmbe \|Jó-gyermekin 11 i is tal tfinkrejotettak volna j mmtlaapr anarchiára és de0űtizmaera vezolbelteié volna esek ily eúródáéűit. Csakis v^iamelr rsadkivdli esemény bittositíiatott velna szánskra kedvezőbb eredményt. Azért volt szlksig&k egy fensége* idpara," mtt egéea erével kelleti va-léatniok * \'mely egyszersmind a sztinnyadosó széllemet mintegy W villanyost* iaj eaetsk-véere élvesctetto. £ien ideát esák a keress-les hadjáratok voltak képesek ajegteremtani. Senki sem sejtette, hogy] a kereszten hadjáratoknak ily/élé következményei lesznek, A lovagok jellemének kicsiezolátára igen jótékonyan hatotUk, mert áz ibriaiotó vitézség, enpoogó tmtím, rajongó vallásosság mind igen btiséges tápsíereket tatáit é^kereeztoi hadjáratok mozsan^taiban. \\ Az ábrándozó viténég pm találhaíott rjilÉpft aerkentfinb s fönségeeebb érdekkel bíró t%«éysgoL s szent ÉSli uegli^itásánál. — Semmi egyéb körlllmány a .vláaségeek ily eolhmnasmast nem kö\|eei}afid>etMt volnaaso\' jken akalj A képz^bsto igen nagy volt; egé* jiiíK nyiiöij vitéz tethjkre • a flldirati ludat-\'4ebság a k^xolnwt Cesk erősíthette a még r^ponylnf tobetie. Egy e suaadbeli \|bos r lovagpj na j«m keeeegtotbette] inkáim, mint [az, bágy iC keletre mehet a hitetlenek ellen hanspoíni, jnem ugy, mint eddig, ssonMcádjai elleti. Aa ti:nak boesnuiága, » városok fénye idegen nemzeteit látása, \'mind megannyi búz-ditó\'kfo4bény\|voU ia viiésséiii, féleg mintád ily ÍMluUtok nsodkiH^Tsek kalandra szolgáltat)jsttsk* anyagét, már ped>g azt tnd-jak,\' kogyja kaUndbajbászat i\'lNn volt a leg-jülentékldbnobb uldslu as ikkerí lovsg-kornnk. j J * A kaiassies \'hadjáratok i\'óémet lovagi osztályt vkl\|á«»»bbá is totiéki miután aaok nemeiak katonai saernpontból, raoem e^yháai tsampond 61 is iatéststtek. A joragok lú/jan is Krisztii muk, as isten fiájak ügyéUo s aa egybái hasznáért barezoltaki Bttil >o FrigjeS^vaÜdi bildáafképe a lovagnak a* korban. ÍJ reppaat erejB áa bfi\' sieeségfl volt, de mérsékelve Iáé eediáitve a\' vallásosság áltaL Mijy alázat js mily kedvee sasnényiéc volt tfile, a kortmát fejére nem tenni ottjbol a Megváltó érettünk tövis koron aláij véneit ell — Bogjr azonban vol tak oljaimk is, kik jnora velak kéjesek ily «er^iiy#guL feltHotetnj, az á íörténriembSl istneretesJ A Msreezies hodjárafok íltaf HHeg a le-VflgröhiM közbevetésével ak erkölesök is egéazeu megváttoztal, mert n lovagok sn-bályaik saerint egyivIÉdlelemwk\'sem, fölesv peuig n ndeiesue nem k kdp4s» gyesige nfi-.\' nemnek ftántalmazMU boestdallstlul el nem íOrbtiPéklt mily árjtölo^s Msdeftt leUiett; ea oly karszékben) éislybea pég a napjaink- filsfi jtörvényem a — jle vés\'; Második a ssmnisB.lén. Aa igaafÁk\'ft jiannadik, \' . A kii lényemben ^sxipziki J \' * Akar — a az egetj kérte .. Do 4- szoutedjén; éf b) . ,.. T Hetényi színtársulata. Qyór, Dqbréezen, NagyVárad, tízatlmár I\' 1866-1867^660. 00Indr Oyöf jfjfiíL (A wflvim<ii4(\|. - lltUnfM. Jaatfc, OyuU. I««Ss. Mis, AatsiteJaalNis, s kft Milas - T«Msltc< >rrf é s •Isblalis ktctflltilttB m.níttili i»J* si SMniirU« dlprkior. - A tSet* ÁMttswsl fW» \'tHwmOM (uHn a IHm« « 4 M»fpw •aalSI tIMUHfa a \'msVaa- J i ailiulsaail Ml itámwH iSMM lU)\|Mt>te« mg/ átSb.\'[.» A MSSaaal ttűlaiA kV Valtia t tftiéu bS\|r«UAI orijl ChmV r- Át WMMUrt StíaStt h\'i«nk Kíiom. H>ut4* kMr frúkkjí, — Aa alMat kij-wíi»i»tW\'; Wktk és MeksatA. — A wlrnait MnI«m \' - A >■»• MAWInIVI ^aaalsfak. A adtnCil S titUin^i A gbnértjk I s gtVíBírok tsahA Hajt t(M\|S, — t\'jÓlMl RAMlor Sa a illrrklur uní hIiimmi afill krum\|>!(, — fiiikjí. -( A \|inrllA» triSM SMatr. — As * j(«ffl\| kkrus. — Stüovstbt jtriaii* t« <n A baiHakea wskM «tat«\|wt» MM* — M-lvaa vtA a ji«í4 i»\|í»\' Ss faUjrse a llbtrjtlb IAmmM — TífcSwnai m hm* Ssris JítiMt ur — a Ihfljhl SsMi »\|ijw, — Hf»«kirlM SrSaw ks«44»l jtltatla. — aSfiüawSStlist — SssvkH \|s rmasriaististi «t<S ewtS kMtM* - A ssSf. SaUal — StéMSéz\' Aalal^éSal nh»lurp«í AMgyMisÁ OSrSanjft M IMM\'s •>• iMasi fletliU pH vfaSSzM-Itka. — MÍM wfcW «- Mgj 4mí* wöl>»Miif< \|js«-ktm) VSiaalsa. - Mttf, (Mavskl Mftsftotszl ftKStaM-— A Mo-vtmlt eitakSr a rt íwéeie — Qum itfckaatfc -4 Aá 11«0 ata»sO w4dt Vlrsa«a a satbaS-ti,\|l<M< auie, ~,ttbkietl rifira {a <ia4so4h ÍVt-Kj/.o> fiilMttHtH A tMlliibktl un ham maya kStta^f. -IMt»Mip áls6 hhiattSaik bftnkiBa — ZMaóMi (t UUt) ttisO Ut/üM 4tbtt\'js>\'-~v jA jtiiibinkri bStfia\'«\| bA lAaSt SsahSM a sst«bU WagesWwi - A« ^ éNiblSl! tinM Wsaatta Otbninakw) Hetényi a 90-es években hirea 11fisati-nées, a W-ea években nagybirfl sainigaagalé, •» Üujábr Ibmn .V(l4\|aalSI-VllSgatl iS W NtiaiBM lvr» It^aSS ít«;Ml, al «. aaiJallSa. tHUltthttnl • Mai assi«S wíi» \| Ahn, Vwlil altat A. as. bSMva. A bsejrv et. M4a S SilrtK. la illSiim mm tUmjUa Nanijl»»>, bwi VMfW IIUj;1\' i«art tű kitrt b^dwekk Mtava %UaO«h aa lulsba MaVfi alvatSIab %wslaMW Mtlyaifc IS, satk In etettfeS bs s AmíA wnl «•««(< U les sasnfsb a»MÍ>tíjMtty» virawabbsa k Jí, Sssrb. «lnft sM ai ren fiCvH szép Isáaya Bpéayi Jozefával,-a aaintén nagv hirtj drámai j ée énekes mf-váaznfiveL a dunai felső váttoeoka* járta be I kfiöMMtt a ulsmegyeí (gyűlések «lkal~ mátiű litjlndig Z. K\|erszegeq szerepalt táren-latáv4 \'mely eeaktteei essládiálííU tflt ki égészej],ide nntlái-tDéi -Isgétebo virágában e\|vesút<>(Vr az nrs^igban minaentltt-nagyón kegv«<ft JoMs legiiáeeWi leáaválj igazgalói fépv<M nsmjS is Máldosotl s bár a többi gwrmeaei is In le* tefelsécnk voltak, de samiael nr-m tueotf Mnél zíM ágra ver\' gódni. Asért próbálta mf, kántor Qynsai* nak nlindent tgérvn, az akkor lagnagyobb ( legjövStUmesrob hírben áUáfUyér városába vezetni Miiilár«ul«lát, hogy már felnőtt gy«r> mekeiva ismét sa else Igaagalók közsé klsdje (öl megát. J I Valóságos mdvéeaosalád volt, 0 maga flumgorgannmával,! raegne saép ahikjávál naveeotesi ajpasatnéw vnH még ek> kor i«, Laura leányta nam vnlt aaép, ée igen kedves,]megny«ró aempadt Jelenség és ur«S nétiazkiliU onakutia\'t, e^me\'wtt kííttmt drámai ImjnésSnö ia, vég^mn gyors felfogáaaaf, Aéek t«ni)H\'hjfO\',titnmii}ul ée nagy emlekee! lekea. séggWjjtnalvlyttls.fl legnagyobb sasrepel rövid Mö alatt b£faulta éa nem VoH sa a \' ntrtf, melynek kijlliifi^iM^e.lvbilt velna még a íkomikánakj is. Amállatgdl kedvtsf torsálnati ssiitéaaae volt, bizony es eláfcsM \| tiiKnii nodbnal I flyan eaftsdsa. uyngetll ke- -déljrlynj, mely nagyobb kuláwoaai n«m vetett (üili s épen eajkl (s arlatokmUnak tartották k olyatyiak, ki a Betonji eaaládbél sgiiamj kiltöu. Kedve soai volt sok a aziei pályáiiéx ás nom ié sokáig ásetgAlta Tbaliál. Autofna egéaaen a hiree jisoéá népére Rtott aaépeágben ,U\|y, bűnt kfllittdoeo éiaaktebes-aégivsl QytiU kiéRaé viniáki eaináta vall, de nM ktnán dbaltg Méla saintén gyönyörű aaép iflu. ffésaeo apja fial MeOkot játaeott ée MMefRaíaéneáes volt, d* még lagaaebb fialafeáWben katona Mi éa u olaiz badiá-retkesTa (éarihsUtsiákW meni ál a nini ssabédiágéri kateselni, Ml Igen kitlisum* ningát { 4 is igen korán wüt ai, még ieg* " kosában, agy Ssép ktUs^tt leket* Iki annyi* U—w4si-vsaáH rindluég M& >\|Hltl MÜ bírták, \' 7. ?V-\\ Aa egyik Isfttáskekii jdNi\'eSrWewád «öiá-mii • ,öíy vurai kapcsoiaiboa állott • ritéa-s^p^i 4s T>lUqwápfil. hagy egyiknek ha-, te* a másikén )» vlasaetükrösőJüit A fék u4ea muthIbwi t H\'V&gi kalandokban tet#* pontját Mi el, mtt Nikt) vwjf i vallásért ftBáv padig hoigya&llft kelették, mint olya-itftkárt, kiktől olykoron jutalmukat remény-Wtték. As wdiiett körfllmwyek mind bofo-lye«al voltak i lovagi bkituuy j&Hóménok kialakítására, dl inindeunek daoln i közép-koil fovagaág emnu rendkívül szépet és fé* . nViwiet tintó iml felmutatni. Azonban & lovag-M\|ot még sem iu.uiiőzinjljiik egészen, mert . I»sk azt mellőzzük, mi ni Arad bátra? Fél va-ilnjk voltak » (ttbbwk, kik örökös c/ivódás-! bau élnek egymás közt\' oaw) vad nyerse\' j »4g a lovagias valíáeosség ■ előzékenység ál \| tat legalább annyira-meunyire eaelidittetelt. l)c még egyéb nyereség ii volt\'a\'ke* , resztos. liadjáVatrtkból* t, Itt ének múzsája is éleire jj^\'redt, minthogy a keresetne hadjáratok legalkalmasabb s egy»x«rininji a legdúsabb anyagot szolgáltatták erre. Láttuk eat megtestesülve\' as ugyneveset tronbadou-rujkbiln é« minealugerekbeo. A költészet egénzcn máa irányt vetli mintán már a régieket nem utánozták, lianem mindenütt nemzetivé a a kornak megfelelővé idomították. A lovagi vítézoégnek éa a galanteiiá-tn«k aaellcme szólt ki belSlUk, a molyok esu-; nála éneklésre, nem egvazéreinind olv\'aaáara ia voltak saánva. llyetijnreián e dalok való* «nttl<>g óivösslek .volna, hnmmakad ösz-HtfW ki azokat iwgiueniae aa utókur I számárs it. Fraoauf9.mághaii a kcrepaiM . It eljáratok elftl ia virsgyou n troabadom ok költészete, dé még c-nk pengn korát élte. K#t réarv ,oeslot<: a valódi pro vonnál köl-I téertlrr és romantfeaira.\' Az utóbbi igen búi alyáget nyárt a keresztes Ind járatok állal. I fiaeu költészet arra is okot aznlgálta-.(jtoföbogy aunak raegértéi>ér<f az auyanyol-vet. kellett fölbaaaoálni, minthogy e (jttlbkI ezászoros érteménylie véve/ a nép számára keletkeztek. Az elaő költüinéuj; volt Jeru-\' zsálem megszabadítása 11 BŰ körül vagv tán még\|e(őbb m; költője\'volt ennek egy oeltá--diát lovag Torából, Orloatiaban. : Az énekeaek kedvet\' ott honra találtak FtjfiJp Agoat udvarában, ^rancsiaoraMgban, \'£Í3 Kicliárdimk Angliában a % bohenataa^ fok körében Mámetomágpa^i a mindön Jo-vag legnagyobb megtiastjlteiéanak (artotla, ha igen liirea költők dalaifi zengték az 5 udvarában. L A kemaztea badjánlok a nemeaaég kíjif\'i formájára ia voltak jbetolyáwal. £s 3 ni^n történt; t i aa 6a nempsnégnek, 6a neveknek éa 6a eximeireknak kialakulásába vonatkozélag, továUllá a iovagjátékok a K.illönféle lovagrandeknáM kifejleeztese által. Mig Európában semmi tele daaládnevek és] cfcimorek nem voltak nádig iajrolt dgyaa namesaég, mély apáról fiuija asáliált, de nem fYqh olyan, mely egész c«kládok\' hqaáyu ao-[ ráta vouatkozotti volna, firre néave sxflkié-ges volt egy aejátatwU liiiegkQlünbv/tctés, rafllv ősük egy ágra vonalkosoUj bogy a többi tagoktól, kik oda non tartoztak, meg-kflöubftztetiiptó legyon. Ezek voltak á^ családnevek éa cauierok. \'Qosebleclitsuame, törzanév (?) : -Á kereenUM hadjáratok \'czeVreí-aziutvn befolyáaaal voltak, hogy ti 1. ezén számtalan s kQlönféle caalía, Önmagának filli«mer(dté-aére különböző czímerekut cduáltaUiiL AzelKtíi idfkbati a jezfmerek Igen rit-káki voltak, s iéy úiot á kerltii^ !««)\'•• czi m\'trré váll s természete jokof f^o\'gáiiaüittl arra, hogy 4\|émelvek máa jelyáoyékei jVegyö-nek Ibi eeiimrUkbe, \'így pl. keresztes aégfca utódot hiígyva hálta, ki (jelenleg a nemzeti «zinliáznak< egyik Mép.»>üü])fidj alakkal bitó éa szép rWény\|l\' tagja.1\'A thetedlk csemete a kia Uilus volt, jki a gjjenttek azo-[. rojiókben jeloakedo\'t, 3e altntán nfm vált W \' l»lr tnstvéreiliiz. hasonló aiűvétcnú és korán is hagyta # szini pályái, egy\'lÜUlnS jegy-\\iö, férje mellett boldog csalátfi élethez jut-,\'ván, amit késCbb a iu0véazetért olltagy^K, du ez már nem kárpótolta liibbó, hüj, u nyo-moruaágot értjfteti vele caak, a kinosan vergődj falusi truppoknál. Hetényiné s középszerű anyassínésznó tylt, olyan, a ki~ nem esinál, de iiom< ía ront pterepein. A esawd tehát: Unténvi, lieténylné, iózeia, Gyula, Butrk Amália, fióla, Antónia, Milu., ögymagér^ U kitett egy kis asiátárau-latol, mélyhez mág aa elválhatlan tíynrí ur (IJorTátli Oyörgy) és Cslesége kellett, hogy eztán néhány segédaziuéaazeí elsőrendű társulattá uójje ki magát. Setényi végtelen panaszkodó természetű ember, a mi nem is esoda annyi gyermek mellettmegnokta a régi patriálkéifis időkből, hogy a nagy ufi báaaktól nem esak pénzsegolyt kérvgetetl, hanem aűtni-fosni valókat ia az éloskomo-rákból.; aaavá járása roH „tekiaUék becsli-létben megőezdlt fejemet, meg a sok gyér meltdl, melylyel aa isten meglátogatott" atb. nem mondu, hogy: „megáldott", mert A nem ennek vette* pedig az a csomó gyerek mind jó ptszkoreeo 4olt a színpadon; a sok {ere-j miádra aatáó halommal kttdték neki a jóiatt fatniokÁ. Nem "agyseer (ária ugy meg, mint Twldalsgi gróffal UaroTá«árlN>lyoó, ki nejével egyttu bőkeafl pártfogója volt a magyar f mnátMriaek a a kinél asintén gyakran aol-lékíáao^. A a ftrag gróf már ismerte Heté-nyi sfoíását, természetét, tehetetlenségét, tekét egy Ízben megtréfálta, megeiégyenitette; •gra«t« fj nagy kosorat teli rakatott min-AeeMe eMUIajtkel, — a nagy sonka* meg nagy fehér kenyér sem hiányzott, még agy pár nagy Breg bort i« kftldiíít éa egv két fe-rmtea laílert I legényét óivíl nütáha Mlostetve, •iMgkegyUi neki, kegy a^jf.^, jaíadnaeket llotényinek, de meg ne moiwjs íiogv, kMBf Vaa. A iegéey InvM éa poatfeau taljesitette badjártákao, melyben több Mftlöoftle nemaet veit? fá«l, ea«k sak által kfllouböatetták meg laagtkt. A fraaoaia vörfle, aa angol fehér, a flandriai sild keraaatet alkafaaaaott ntháján. Ilás^k meg más jelvényeket alkalmaztak, h-\'g7 még [abban megkfll0nb6zte(bee#ék ma giiKRl, Benotpen pajzsaikra rajzoltatlak azem-beötkB jeleket, melyeknek symbolama vagv vitézig vagy rendkivlűi gyorsaság volt. fizeic még nem voltak ugyan valódi esimerek, de alapul aaolgáltak a kéaőbbiakuek. h kerasates hadjáratok a lovagjátékokra is gyakoroltak befolyást, habár szintén csak közvetve; mert FrfnciiaOmágban már aa előtt ia voltak üvegjátékok, de eme háborúk álul ál ialánosbbá és fényeeebbé váluk, miután; kalönftle nemzetek itemeseége ily al-kaipntinil ösezejött s igy ngyik a m/ibilcut utánozta. \'■\',■ \' A franczlák e tekinlftben első, helyen állottak. Később Angliában^* virágyini kezdett, fSleg I. Richárd aait/ki maga is részt vett ily Íme gyakorlalokhait fényes, ^ikerrel, kiég később ktedett virágiani OlaMorsság-ban Anjou Károly alku,, ai Nápolyt ás Si-ciliát (^togialter 120.1-bott. A keresztes hadjáratok egyszersmind a sok nterzetee rend létrejöttét t« igen. elő-efgit<Ule. £ rendek eleintén papi aserseteeek váltak s csuk későbben nyerték katonai ssér-■ézetOket p Legrégibb a <johanniták rendje, mely Jeruzsálemben nlu^ittiíio.tt\' 1118-ban s kez doiben csakis a oetegek. ápolásával foglal-koaott, mig végre jUy ás\' de Puy által ka-J tonal renddé saervieztet<ft\| siezélul .tűzték ki fi mognknak a saraoeuék ellen-.vuló hatcanléa\'. •A szent föld olvo^ztéeo után 12111-ben Cip- I ru* s/igelére költözptt,\' 1,310-ben pétiig Uo-\| dua ozigetet meghódítván, e.ázigettfil Ikéaőblu rndusi lovagoknak\' ja ttfiveztetlok. Üt\' e azi-get If>2.; lg maradj c«ak a n-nd tulajdont, lm«rt ezen évben «4^rökök. Kodutt eli^glal-ták. Nngymeatero i e rendnek Villief* de 1\' lalo Adum, ki a awelet igen nagy vitúzség-gel védte, a reud \' maradványával Olaszországba menekült. jlS$0-bu y. Károly csá-\' liazár a rendűek adja Gozzo és Jlúlta ssigo-ti-t, mint Népolynak hdbéilt\'s ogy»zyr«inind azon kikötéssel, bdgy tagjaik a hitetlenek ellen harczoljauak/ái^it I50ökbon la!Valettel nagy meetvrllk almi dlceóségewm teljesítetlek! is. alig végre külbábözo vii^cnUgságuk után I onnét is el kellett {tágulok; \'\' A nyelvek salrint 8 cioportra 0«zúlra, jjjugati Lrópáuak ^uktdéu lartományában el-• széledtek s így ezétsneva, ^énU\|t-, Spanyoléi Olaszországban \| mégt bizonyos ideig tengődtek. i • Nevesetee rend volt még a templnriu-sokv is. £ rend nevét a régi twpplora mellett levő hpspiűuinoktój nyerték í 1118rban da-pittaitak, de esak II 28-ban drquijtetétt mag alfnitásuk II. Hónoríae pápaUltfl; \'£ rend Csakhamar oly virágzásnak iiMjült, híogy birtokra nézve minden más szemetet Malmait, A\' szeat föld olvesalése után hagymeaterük< kel együtt Ciprus szigetére vonultak a rend-lecjai, hol azon szbruyQ kataftropháig murainak, melyet nek\'ik IV. Ftllöp okozott. IV, Fülöp, midőn \|80\'> ben a végső döfést méri# rájuk,-! gondoskodott egyszersmind arHl1 iS, hogy tettére a titok fátyoía boritlrtesék. - la említett kát rendűk jchrül ;vőlt még egy hjurmadik is, melyet l(90-ben uémed lovagok alapítottuk Paleta\'iuábiói miéjrt- iyn^ met lovagrend nevet kapott. reuaii fónjtl tudta magát tartam s aunak dkezárá. liOgy gazdagság és kjtenjedés tekintetboa hátiább állott valamennyinél, mégia a legmaradandóbb nyomodat ozlhagyta- liátra^^ga után a Itirlénelomben a Imi világrészünkté vonatkozólag. h rendnek történelme nagy Uftotokro menő munkákban Íratott meg; nekünk o«ak -SÍ mlködástk eredményéit kall ne aSgyre rec \' ndnk Eturdpáj^ nézve; ®gyw is annyit mondhi tank, bogy e rend vak nemesség \'áomtu $ védtaan nak korlátait, mert magába a rendbe való bejutáU is Mflletési előnyök áltil tette függővé } hogy t, j. abba osaka as Jeleit nemesek vétették föj. Eleintén é^ak izületett ne; mcsíóg ki Untatott, később még aa is, liogy a nemesi családfán bizonyos né nu elődöket kellett iölmujainL így segítette elo ji német lovagrend az \'agynevezett tikién unooség alakulását iVj^H A Palesztinában levő szem ervén I3.10-rend a tutiból alakult tek mintegy előképei vplikk azoknak, melyei később Európában is létrejöttek. £lső bel en áll a tekintetben Spanyolország, lipl a XII. század közepe tájánj kolöníéle pipi lov igrendek jöttek létre, úgymint Aloantaii 1 o0«bau, Ca-latrav ÜSB-ban és 8z. Jakab ide Compos-tella llöU-ban. Portugálliábu i z Avis rend 1162-ben alápiitatoit. A kéeŐl b oly nagy hirra vergődött Krisatusrenjd P irtugalliihata Dyonis királytól birtokokat n bén kezdette) meg működésit. £ züllött templariíuok maradvány a hirnerüket az előbbiektől \| köl sönöaték. \' Később Angliában is Jétrt jött a Bzt.-Qyöigy lovagrena, me\|yettill Edvárd király 1849 bén alapifóft Hogy o rend mi czélrá alanitutottj aat nem tud latjuk meg a históriából; inert éem aa előbb emlileU rendeknek hivajásávaUnem bírt, uiutáu a hitetlenek ellet nem kellett hareolní, som po dig egyenlő Mahalyók alatti net i voltak tag-I jai, mert nem voltak ezek azer etesek. £me rendűk tehát mind a keresatee \'hadjáratok gyümölcsei voltak, u ert azok nélkül soha létra nem jöhettek volna. Sőt többet mondhatunk, azt t. i. hogy ezen intézmények létrejötte nélkül Eúrómnak tuonar-chiatfag való kialakulása igen tpkéletlen maradt volna, jmiutltogy a monaiidiiában mindig asükaég van arra, hogy bizonyoi tiizteleiben réssesflljön a fejedoiem a ezen tiszteletét könnyepbé s lehetővé!tetté a rend. A köztársaságokban, hol a polgárok egymás közli egyaujőségo egyesek ki Un intését ki- zárja, aa Általános tisztelete\', u sek biruak, elég »éges jutalíuul \| (Folyt; köt). Helyi és megyei elyíyel egye-tzolgálhat liirek. • -f (A Uiimrlrk.) Cs k kötelessé get véltluk ie\'jositeui, hbgyiia \'árosunk Ita-zalias közönségét ezeuuel liryolu eaieijük azou körülményrei hogy hazánk fővárosába, Hu-dapejftrói e nó l-l-óii fognak ui ízni a fiumei vettd^gVk, viszonzásul a midanestí dalárda* e^^\'ület [plíukösdkor Fimnébal) telt láloga-.topjak. \|Ái{\'g élénk emlékksdiünkben van aaQttl lelkesült rokonszenv; mtlylyol Fiume, baaábk o:gyöngyeitek, aj niagyar állameaz-mébéa és \|)agyarorsiágiiés itundíg hű pol-<$ra\|, á intmyur vendéguloel loaadlák. A líu-weislí et alkalommal is, átint mindig, mikor x^zt mlietik, joly lelkesült klfejezást adtak me-,.;4tíg tiitzaiiaáguknak, s a magyarok iránt ér«( aett iostvári\'szeretet legfofróbbjvonzalmáuak, hogy fcüiiiizsa város polgárai, iunennyire eat a Körülmények s na idór a láolytien a liu> ntoiqk Kanizsán keresztül fognak menni, megéugeaikl bizonyára sietni Ingnak rokon* saenVÜkuékf es azeretotül^uek Jbazatias jelét aduii Nem J tudjuk bizto«au, ao alkalmasint a kora rdgucli órákban Ingják a tinimnek Kanjzsát énateui. —J 2L«)KgeraaegP0l\' írják nekünk más\'o dalról,\'hogy Tratort ^Jostou közoktatásügyi minisül ur ur ;ki 113-ún érkezik oda nrugramm-boszédjet megtarlai dó, tílaviua Lajos fóispin\|úr vendégej lesz Array Istv-, és okublios;íst\\áu urak \'Kan zsára jönuuk elébe, Htt,-ífánig kisérendik 0 ezoelianűá- - nmniMá M-i ura pironcsát és Hetényi nem gyfizöt eleget hálálkodni a legéujy elölt, hogy aa islcin/ildía meg ázt a ismeretien bőkezű adakoiót,(k Itl tul telt a többiekep a neiu oly iösvéuyiiiut a gazdag Toldalaa gróf, a kiknél hiánajkft-nyörögiem, még aem küldött semmH sem A legény miudent ulmoodolt qda. Iisza « « gróf joiaflket • kaczagótt a vénJ/o-. téuyí szemrek/inyáSain, ki a kiküldőit lijmm x-li\'il\'jlokből és borukból jól ellátván Ujkgál, kipirult képpel elinout ebéd végére \'a/gróf, ^p»égesen t\'i«i Ját. itt Horváth Károly apátasperas fogja Őt Üdvözölni. — A fáklyászene alkalmával, raeiti ceti Ö órakor lesz, Sxigethy Lajos fogja a itmiaatart idvüaölai. — Dr. Reaatickcli E 8t.-l#aisi bítszónok az simult szombaton tar tolt pradlMoaiÓt a Mybfli ízr. templomban. A szónok, ki 13 év óta Amerikában lakik s egyik jelentékeny reformált hitközség prédikálom St-Loaisban, rokonszenves » nagy izónoki tehetsegei megáldott ftrfio. A »zeni-trás acon monoatából kiindulva; ^Tegyétsat meg azon egész -ittat, melyet nektek efő-aaantam* \' , óráig tartó beszéde, melynek gyönyört! dictiójfl, remek hasonlatokban éa megtépő érvelésekben gazdag tartalma volt, nagv hálást tett a nagy számmal megjelent ájtatos közönségre. A Tiitezónoklstot ritka szabadelvű szellem lengte át. -Daczáia annak, hogy improvisálva volt mondva, kerekded egészet népesett, ép oly gazdag szép gon* Colátokban mint lelkeattő és vigasztaló azon résaeiben, melyek a történelmi fejlődésből abrtrahálva a zsidók missiójára vonatkoztak. k helybeli izr. hitközség elöljárósága szép /eliratbaa fejezte ki bálás éraelmeit a kitűnő férfiú iránt — A hivatalos lapból. Kinevezés. A m. s.kir. pénzügyminiszter Tschürz Adél adófelügyelői vezető számtiaztet, a Zalamegyei területén mfikődó kir. adófelflgyeló melléf lí. oszt. pénzügyi fogalmasóvá no-vezte ki. > (Bünügy I wégiárgjmIán.) F. hó 2l-ép és 23-áu tasUtik meg helyben a vógtáigyiűás aaan nevezetes bünügybeo, melynek tárg/a annak idején messae-távol oly méltó sensauőt s cdy felháborodást keltett. £rtjük a HerczfeJdtrSamuéi társainak büu* ügyét Mindnyájuak \'élénk emlékeaetében lem még az hír, mjsiy ea ér február kó6 én reggel oly rendkirülí izgatottságba hoata városunk lakóaait, a az igénytelen kis Gel-, sét, hol á-én esti 7j éa 8 ón között oly ir, tóaatos gyilkosság \'történt, egysaerre beszédi tárgyává tette,. Á kegyetionul elkövetátt gyilkosság bűnügyében be vau fejeave al viugálat, s a helybeli kir. törvényszék -már kiadta a végzési, jbogy ez ügyben a vég \' tárgvalás e hó 22-ón és 25-án fog megtartatni. A<mily: sensatiót és iszonyt kel telt an\' nak idején e g) ílkosság, a a mily nagy veit i a részvét, melylyel ennek 3 szegény áldó aaUt egy eiúaűknsau elszakított élet után\' az Örök nyugalom helyérő kisérték, — oly nagy aa órdoklődéi a közönség körében a vígiárgyaláSjUlán, jnáily aa iszonyú tett el-ktjvetŐit és\' részese i átfogja szolgáltatni a földi ignzság«aolgáltalásnak, hogy a bűnösök teltfllé < uagysiigához képest elvegyék m\|gé\'rdpmlétt büntetésüket A vizsgálat, s mint iiyeiri oomplikált bűnügyben öumagá tój is ortetődlk nagyon oemplicált volt, ennek kefetében^a vád és a védelem fólötte gazdag lesz az érdekes mozzanatokban. A bljiiöaün és btinrasaertknek, a mennyiben üilmagijknuk védő lllgyvédet nem választe* n4,ii«l<,j hívulalból fkirándelietlek Uerezfdd Samu fészére Fa/gek Láeaió, — Kis Üyuru János részére R e m e t e U ó-aa. —• títenna Usnh István részére Sebes* ty éu iLa jos, H ilonot Jánosrésaére Tu-boly Oy u la.ügy véd jurák. A szabadlábon bsgyotf kis UyuiT Vendel részére Frey* ler Ajdoli, ■+> lurtoqr József réaaére Ko* v ács Jáu os, Uiyvéd urak. — A míg Idézett \'tantik szánta íí meglehetőMu nagy gyaláinál a Unylag elfoglaí saemélyek máma is elég pagy, «\|a törvénysáki tárgya-láai terem igeo kis; közönség befogadására alkalmas. — GfájtémA. A mah ben ttu által károsultak javála mindjárt a véaz na^a után megindullak a segéiy-gyfijtések, mdyst alaő norhan iámét a] lúsdednevéló egyésűlei le\'kes hölgyei sezk^tak. Eddigi érlaaBlá.. seíok sserrnt a gyljtések igen száp eredményt mutatnak, • ja azerény károswtaknak reazteeégeik márvélmz ki-pest hatliafóf segély lesz nyújtható. — Oraoágoe váaánsatkrél (hát-(h 8-ánj a legemii^reméítóbb dolog az, hogy eao nkm volt,, pedig e vásár sikerét tekintve jobbat ás jcedvsaebbat alig boaha- f tett volna mint egy jó saőt, melyra már ojy nagy saflkségflnk van. A vásár maga nem a legjobban sikerült Á kereslet ás kínálat kőzött meg mindig nctn terméaaatea a víszoay, a igy nagyon esemken mult el a vásár is. — fllyaaenu) Weúzmayar Tivadar » ur e hó 1-éjt\' tartoíta esküvőjét Moees K. kisaaazooynyal Vanmdon. Zavartalan bójjfog- ság kieérje frigyüket — Ili t n^alua ■yemtatráayek líBoi felhaaanáiáaa jellen saigoni rendeletet {bocsátott ki a pénalgymíniaztar. Tudomására jött agy ama, hogy a kösaégi /líljárók ée jegyaŐka InralaW nyomtatványokat gyakran levélboritékra használják fin. T s as egáa tárgyalás\' két napot blaouyára igénybe Ipg vonni áliut értesülünk egy kér-ény nyújtatott b<j a törvénysaékhez aa iránt, hogy a vsegtárgydlls — miután a köiönség éntekl^déee ea ifiái oly nagy — np a wr-vényskéki tárgyaló teremboti, mivel ea kiesi, hanem a váifthás nsgytermében tartassák inng ea alkalommal. A kérelmet aa említeti szompoutból jogosultnak taryuk, mart e tár Kigyelutex- leti ennélfogva aa lletőkat, hogy a hivatalos nyomtatványokat kizárólag eaak rendel-tetósi czélokra a na máara használják,\' oson küz»;gi elöljáróra és jegyzőre pádig, ki a kérdéses nyomtatványt a tilalom fellenére ia borítékokra vagy láás czélra használná fel, tnindeu egyes példányért 1 frtnyi bilaág szabandó ki. Kzen rögtön beszedendő bírságból \|25$ a felfedezőnek kifizetendő, a maradvány pedig, mint illetéktelenül elhasznált nyomtat-jvánrmegtéritáa, a pénzügyi tárcsában ^különféle bevételek ezimén elaaémoiaadó. - rslIUbetések aa ovodai aárüa-Inepály alkalmával: Hemetke, Lajjia O\'firt, Clement Lipót 4 frt 60 kr., Somsiclf Lórioczné\' 3 írt 80 kr„ Oatmaan Verona % frt, Gut-man Lázár I frt 80 kr., Ilj. lllad 1 irt 80 kr.,, Qcüuhut Henrik 1 frt M) kr„ Qrebeoa tído f frt 60 kr. Zathureeaky Ziigru 1 irt .00 kr., Báta Antal orvos 1 frt Wkr., Krug Jóaaeiné 1 l\'rt, \'l^oiiáth Lajos (1 frt, Simon Gábor 1 fri, Masékaaeker i 61 Zádubéaaaky Lajos i-frt, Laky Arpád A, Írt, [Faseiattiué 90 kr., fieidl »0 kr^#ámtlao 80 kr7 Sebestyén "Lajos • 80 kr.,, Báez Kálmáa 80 kr,, lultenbertÍNr 90 kr.,« Vaianosica kapitány 80 kr., Vittlager Antalfi 90 ifcr., Ko* váos János 80 kr., ttaboes 80 tí^ Oivas-.batlan bO kr., Káqtor fálaé 80 \|krn limms Antal 80 kr., Belns Lajos 88 kr„ Töttösy Béla 80 kr., (Jsukly 80 kr., Blaaek Józsel 80 kr., Dr. Laky Kristóf 80 kr., Hartalsndy bála 80 kr,, Soknál lóltadnagy $Q kr., Ita* seuberg Uielnud W kr., Bmmjtiliály 80 kr., Práger ttéláné 70 kr., Oyóiffir Jánosáé 80 kr., Czeleaer Antal H0 kr., ttlau Nándor 60 kr., Knausz űoldiaaárfé tiű krf, Sapará né 6ü kr, N. N. 60 ki^ Bnbinká Vilmosné 80 tóv, Blau Fálnl 80 kr., Frideeaky őr nsgvné 80 kr., Koosis Fersnea &0 kr„ M. N., 00 kr.,\' Miklós Károly 90 kri Horváth Gyulám\' 60 kr,, SÍaigrai Józsel M kr., Kn* gel 90 kr ,6ehőa Jóasef 60 kr^ fliiu Samu 40 kr, Fürst Lajas -áilatorvoa 40 kf., Weisa Zsigniüiid 40 kr., Sawriu Róbert 40 tí. Hulteim Emil 40 kr,, Vuosliea fllo kr.,Zomr bory bouvodhaduagy 40 k\|Lplfli41 Kersoos laé 40 kr., Loansár 40 krM Woliaehné 40 kr. öav. Prager l,.ipótM 40 kr., Tapbáner Lipót 40 kr. Clemini Ljnótné 40 kr.j Kosenbaqi Israelné 4í kr., jUjte kapitányi 40 kr.. Sseiü János 40 kr., Kolo György 40 kr„ Weiu Tbeodor 80 kr.. Pótlék fául 80krq Weliseh Adolfué \|0 kr., M. h. 30 fcr.\'Ballér hoz, ki épen a fekoto kávénál Ült h nnuden teketória nélkül maga elé bocsátotta ás örökké panaszkodó becsületben őszült (akkor még esak eaUrkUll) apát A gróf alig jafthalla vissla nevetősét, de még nem is akarta mások előtt, ínég maga>-mage előtt sjun nagyon inegaaégyenr leni Hetényit, Umtrot hát ve\|e ,.egy mellékszobába s igen barátságosan\'kéraeate, hogy mivel lehet szolgálatára. Hetényi il tíyájns szókiá egészen ueki bátorodva, szokott egye-fnes magyar bátoraégávaJ, de közbeközhen földig lmjiongva, tenyerével, szürke feje, búbját csapdosva mutogatja^ ny omolt m-\'-iy Itaügou igy molván: ffisteaem, akt paranosolja ínon-dani nagyságod, Itngy mivel lehet szolgálatomra, — pli ne tréfáljon a szegény öreggol, tsklnise becsületben megszürkült ie\|emot, ezt ni, nézze e«ak méltóságos uram, meg ouhnn a sok gyerok, melylyel aa isten meglátogatott három nap óu nem evett a családom száraz kenyérnél\' qgyebet s már aa is elfogyott —•\' tekintse jMosUlelbon megőszült fejemet mélts . du már aa utolsó két betű torkán akadt, ment a gróf ugy elkaczagta magát, hogy Hetényi nem tudott hová lenni ámuiáfában, gondolván, hogy a gróf talán kinéate a képéből a fillentést. A grót beoéöngelte legényét, bezzeg elképedi lietényi a huszár muudurban előtte álló legény láttárm ki aaelőlt -alig egy órá val a (alj kosorat hozzá vitte, Toldalagi megpirongatta a legényéi,\' hogy h«vá lette, hová Vitte azt as ugy hétre való elsmóssiát, hát nem ennek aa urnák adta ? A saambe-altásénél kiderillv^a a dolog, magukra ma bdtak ismét. — I Hetényi saó nélkül olt állt a aaoM-J«ürtpAn» hol jolya —hol balm Íorgnjviíii fejéi, ide-ida öltögetvén nyakát/ a gról meg folytonos! kaoaagálsal sétált jfill a alá sáoháhan aa előtte sülyotjaave, fel* /fedmve némán hailouga Uejényi előtt, ki •végre is egy rézsútos szmnpiljautásstl verej-\'táktjs kiiijábau\'ily szókat nyögött ki t auilm, Ifit Imiért mente líagyságou, nper ismeretleu jiftlili, aaérj nom átortünk hozzányúlni, no-hhgi\' ha Üat tévédéből hozták volna, hát Jepiégeeen iisNzaadliassulu — jpkintsd becsű* lotbtin szüikUlő" .... fo-jó édes öi«g, hál most már tudja, hogy fiitil van, monjeu esak — mondja k gróf f» folytonos kocaa-gástfal Hnlényi aoiiltától dti^mdó svomrát veregeti -\| költse ol családjával , tflleutée-Uujszürküít vén fej wha-hJ Ita,"? „becs(iletbouH javltja ki RntéiiVi és lölflig hajlongva, hál-rálVn, azt ..ko luata tnorré a hogyau menjen ki á grófi jlnkból. j Aa örökös I pauaszlodásáért és folyto* nos\'látogajásokért, ~ mert családját • min* detifUvé elVlite bérentftái; s aaián mindig vizáeltette] őke\', aa olylm háznál pedig, a holj aa ő szitmárá ritmán\'.voltak otthon, ugyancsalü megism^lolte a tisztelgéseket — élné vonták! mézga családiak, a miben ugyan a Sainésaek vidlak ,a aezdeinéiiyoső nggy inostorok, {különösen Pnrtiiiyl, (a .színház uóijtrég elhunyt tagja) kit mint festőt és budessk komikust máij kofa iljuaágában tánulatábéa veit J Parléuyi csintalan, hamk eredeti trá* fás ifieako volt. saámteláu adomát tudott a vén HetéuyirÖl és kltünlpn mánoxtal még a saojtásos röviden s \'mindig megtámadó moyóaus tnély tokahangját s beszédmodorát is Idven tudta utánozni. Sokáig láván a tár* solatnái, p >ela Is sok luristaság történi, melyekkel Partányi után aá öltöedj saobá-bau mulattatta társait. j Hálinyi volt a msgyar izinigaagaiók köáött a íegmostehább kezüj a pnjporcaió* osztás utak antiáipálásban. Nkgyou saerstle ma^s insgát — » a Duuán igen sokat utaa- Ealván, rásaínt aa olosóság, le meg: a lasau élutaaás\'gyönyöre végett íi, as ogytieveeeU burossllás gyalog Itajokou utazott társulatával, melybe <u összes [holmit is berakatta, ma* gának és családilutak egy jó nagy részt foglal vitai el a hámból, aat. ládái val ugy al barikáwroata mini valami citadellát s eat a résit konyhára, lányai hálószobájára és magának] egy élk«jző iuulont a közepén hányva, hol a leleségévelj török kéuyoimü aiváut vettetett-— oastoftk föl. Konyhája kát hétre is elvolt látva azoju város köaönségálól, moly et oihagyott {\'<m a magyar asztal ékességél, koronáját, a (öltött káuosatát, lőlsaeralve aprósággal jW dissnóhusokaal, disznó orr ja meg különösön sok-sok fokhagvmás ftUtült kolbánoal, óriási i uagy fasákban Uatényl mamajfudta osak jas Öreg teljes\'megelégedésére insaltanl, melyre a beösü\|etbeu meg-Őssüll Jdirektur mint valami oaukmísra, egssr napboiaat rájárt A töltött kánosatás áagy fazéknak tehát, ^egy minél töhbsnör kislé-gítve knnáf jobb Utt legyen, mindig a Ma-holyticl kellelt álhn\'a, mint valami pogány oltár urnájának, mélyet a kis ililus mint valami őrző angyal atráasáli saüuteleu és a mo\'letio égő tűzeti folyton ugy kelle élesate* nio, gpndoania, hagy a lüa osak parázsként égjeu Is nom lángolva, nehogy a királyi eledel nttgkoamásoujék, mert akkor j^j lett volnala kis klíluamak. K kis Milus;nát mint egy kis vulkán nnom, lolytAft ott guggolt a töltött káposztás faaék mellett, olykor-olykor mutató teával egyet-igyet kanahuván benne, szopogatni* talogiLta a töltolékokot. de ea osak a kia öraő i heruhnak volt aaabad, másnak senlu< nek u családból sem, amk Hetényi maga ki nei t osztotta mindegyiknek a maga résMt a kis kórházi poreaiós lányérkákrá. (Folyt, köv.) A végzetet eikilvü. ISlIrfl sötét felhők borítják aa agat; • eaikái ó villám kisártetieoen vllágitja be a oasnd n iklut j a menny dorgéae maimét ger M "" fold lakijában. Isaonyu erővel eaapkoája a savam Duna hömpölygő hullámait a staát saikláli«,\\ saét akarja tépni a láneaot, -midy a fiMM\' borzasaié torkától alválaaat-a. Httg emtw a állat E t4lalem szent boraáoálylyal tftkt. be a keblet Aa ártatlan gyermek edásÉnol édes anyjához; nála karaa oltalalal; kamagó ajak kai lohásakodik aa ember p „Uram Jsteo segéli.11 Valóban aat vé lem, hogy a mindenható azért nória éfivil> lámáit, bogy flgyelmeatoaee a gyarló embert aa Ő végtelen hatalmára Mindenki menekült a ftöaelgé vika< elől j egyedül báró Uózsavolgyij leánya sétál. » Iwgwladlwva a sivatarrólj — bárátné-jévol laséa kimért léptekkel a yssalsayaltk •sürtts lombjai alatt a kastély féli. aweagállj mélabás mameit swme ruaü kmeHeti a aaép t^on: .Így saeretent a lerméseetat, -- edM á bárónő, -4 esak sgy peroaig, .néhány pille uattg idfiasHnk még a saahadttan, aaiveina^k oly jól «sik aa ég haragja; á kavargó io lyam hullámai Oasaeillenak lelkem sötét áj-aalmávai." „Mytgodjál mag Laurám I bisaál a sors i végaéaébea, mely nem fogja aageduh hogy I ártatlan lelked kajótörOM saekvadjen. — He most siaasünk, a véaa kütalg, atyád aggódni fog elmaradásunk miatt" Aat kívánod, Lenkém, bogy megnyit Íodjam ? I Oli I én áraem, hegy nyugodt sokee teánk, — annál kevéeobé Jmldog { kines, kir, gyönyör eugain boldoggá aem tehetnek j saerwmam tárgya után eptu ^jkam; kii\\yu-godni keblén anaak, kit imádok — s astán, miként aa ikrioaa,... agyou halnibol« Íl® oéjgj •- ne igyf — jó barátnőm: hím atyád még nem is tudja, begy saiveu bálványát tlvárad neveltében találtad (öli a le már előre ii lehetetlennek tartod aat, a . mi még Mhatővé válhat Ha aiyám aat tudnád agr mig aaea örömtől ia megfosztana, hogy Uyule kOae lében Isbmaak. Pedig ea élet aélktte ehrkel-katlan; midfa sötét msmsit reám eaani, aat Mmam, bogy aa ég villámait saó^a Mámj Lft}* Jrt \|i h Imi 30 kr, Mubtoe W \|0 kr., IWtíwSw WülkrJ V«MI 10 kr., Aae«ti 3(yVr„ ÜHMeibr Pál 30 kr, N K. tT kr, Dr. Imi tS kr., Karain* Jgaá«s»»é j) ÜW<* Üjtiltr II kr ,/FÍii^ ta^júi* Jfi k«. N. 80 kr., Neqprk AlfoinA H fiiehnr Jóesef 20 t* * » kr., N. N. 20 kr Vt. Rómav \|0 kr. itdto Maivái kr , Masaerák, Roaa 20( V. ttályáa 70 kr , Masanrák K<«A 90, ttauw J«W 10 kr., Hó>mfór Nápdor kr., N. M. 16 kr., N. N. 10 k#Wof ikv Gyula 10 krM Deubeh Rost 10 krl , UortAtkaé 10 kr.. WiMiuger 10 kr X. :> kr.. öseieaeu >6 firt 90 kr. fólUlfi b Wtlil, jegyekből Wolyt: 181 40 kfl Uokiat a kegyei fultt(\|\|0iiL 00 a réezt kfie4u«ág togfd\|aaa égytaiUlet nevében UU* k>aaneiUMi. JLeoh IjLiUlyná ogyo-ifilell elnök - • { ■ v l\'J «aáaf«irlmt»a benljegyek fognak kibooeátUtni tv IqgMlj^tö hónapok %tán • valószínűleg ebekkel egyidejűleg az ly 5 íwintos. illemjegyek it. btrucfrfI érteailenek bennünket, hogy Trefort Agoit, vajjá- él közoktatási miniszter W c hó 13-án szombaton fog a déluláni vonattal Zalft-Egwfsegre vrkwni\'. uol nagyon lerrraéiizeteacit lelkesült szívességül fog fldvözüllejnt, • Ugyané nap Mu> iyjysaerü fáklyáazene fog tísátéletéra rofidezloini. Másnap vasárnap lógnak ax rgyei küldöttségek fogadtatni, fog a mintáié/ Szónokolni, délben pedig aok terítékű bankett lesz. Nem kételkedünk beune, hogy 1 bőgj en alkalomra Kanizsáról la fognak tlib-Viutt Egemzegre rándulni. " — A b^fttredl Annabálról írják: Aa évtizedek óta fényes Anna-bál tegnap folyt le a gyógy terem fénye* helyis égeiBen. A né* gyeteket a a fttzértápezot egy fiatal drago[ i>) ifk hadnagy, Zichy Károly gróf rendezte Ügyesen. Féltízkor már egy (Itt volt tf fényei] táraaség. A nagy énlok tödéit legjobban bifl lon.M\'otta az í«, hogy ,már délután nem lo-Mi:t páholyt kapni; a karút 7 páholylyál volt átalakiira. A lánczoinők legtöbbje gaz dsg bálö\'tözékben volt, melynél a teiiér színi Uralkodott. Ai eleő négyeit huszonnégy párl ranoiutlta. A tánezoinők között láttuk; Czi-I raky lléjéné grófnét, gyönyörű gyémánt bégí Jurákkal fi mattal, rózsaszínben, gazdag csíp! kékkel megy szín bárionyderékban; Almátsyl Kálmánná grófnál, mint mindig, rondkivüiij üléses Öltözékben ; özy] Waldstoin Györgynél , giólnét, az dl. Fiáth Ágnes barónéL fehér unályoi [rbh&ban, gazdag virágdiazit^iel. fe \' keté bártony páuczétódrékkftl; Fiátlt Pálnál bárónét, tózaaazin. uasé\|yoa ruhában, meggy uiit aelyem derékkal; Trautenberg Ri\'/.t^bn^ rénfit feliérbeu; Kqglok\'ioti Kóza- grófnőt tó-1 uaaain íz\|tt)tü)ant \'inoggyaziií báiyopy pán-célderálikal. mancrfTféaŰtt hkjjal j Miike Ciuma tMrónSt Íeliérj/OD ;j Timon [Gizellát cgéazen háziav ültöaékben;. Cwriky Lujza Igró.InSt, ililaiziíi ruhában, feotát riolaazia vi-r rágékitéael a hajban,] keblén ée uizáiyán; Deiewffy Emiinét gazdpg telyem ölUz^kMn. crémizinU iclyenirulin, bo«»/.u uazálylyaí, elál »friÖ» botéttel áa í/aijinazina dudoimlul a karokon; OonUng Idái a köske^velugfl an>. gol* (nkonzul gyönyörű leányát, >>gwartt fe* nérben, pompáa «céke liaja köonyebbltontyba ittzre; jtfagy Ibolykát, a nép«gittlia^e^t£> iabk nfltag)át, izintéii íeliérbeu, barna liaj* mnatán virágkoszorúval atb. A vigtilomnnk fényei flappa\'l lett réga — A a •raságéa nóiparkiáUiláa vég* . relíajló bizottaága tieníben tnotalettel fDlkér-jilk a líjvÁroi oá a vijlék amabnjoliiniott Irf-álltlóit, kik tárgyaikat még bo nem küldöt- téig liogy azokat liót tolwnilt útnak iuditaál, illet re bnliDZvják, mert kQBnliea a bitottaágl •uün f\|i\|«l</»»ég«t ii\'-n IHsl. auguxtui hó 51 T.jg, 0 hó K áig okve- Irifogáatalan wlielyozé vállalhat. Budapesten, én, gróf Zichy Jené i «lnök; e 11 á r i Mér 1. k. lítkár. 1 — Kud a\|>eal\| V1U. neinzet\|j(üzi ga-v\|oa* éi magváaar. Heghiráa. A búdapeati ára- ét ártékiőzide tauáeaámk határozuta ■Mfínt, nz.idéi, egy gépkiállíUnal égybekö-lÚílj budapeitl Vili. 1 nemzetközi gabona* é« tnagváiár C 1 atap^mtet hó 1«Ő napján (og meglarUiiii. Mid^n áa aléljroll gabona-vá«árl Mottaág J. uraaágodat ezen váiárra twatoWtioljaiM Mghiv)a, kéri agyaaertmind a> alábbi álialánoa • határozaloUat aatvea tu dumáiul vonni raéllóatao^k. Kjolt Budapoa-li-n, 18HK évi áUguatu» havában, A boda prtti ám* éa érték-tózide gnboimyáiári bi-•fl(illlága. ÁlUthínof hatdvot\'itnlt aa 1SUL évi aaenlember hó l-én Bndanoa-i 1en tartandó Vili. gabona- é* magVáxárhoa.-ft) A budapesti VIII. iximzetközi ga-bbua- éa magváaár az rilág" kert fielyi-aégribvu (a Tllküry-íélo töltéaep) f. é. izcp* tember hé lán reggeli 8 órakor cicngetcai jel mellett fog megnyittatni ói ugyanily jeladás által dálutáu 5 órakor bozáratni. b) Belépti jegyek adguistui hó 30-áig délalStt 1 frtnyi dij molloit, a tfcade titkárt hivatalában válthatók éi a gabonaváaár napjain qaakia a gabonaváaári pénztárnál \'knp-r hatók. 0) Killön helrek, aazUllal éa ülésekkel ellátva 10 frtnyi dij előlegei lefiaotéao mellett kaphatók. A kik oly helyökre számot tartanak, niveikédjenok Icgkéiőbb (olyó évi augusztus hó 90-áig a tózaoo titkári hivatalában eziránt nyilatkozni, minthogy .killön helvek eaakia korlátolt számban állnak rendelkezésre. d) Sürgönyök éa levelak lel és-kiadá ■ára, ;külön magy. kir. táviría* véa postahivatal fog felállíttatni. A gabonáváUrt látogatói felkéretnek, hogy n hozzijol^. intézendő sürgönyöket éi leveleket lohotn leggvorsabb kézboiilholéso védett, ffBudá^et gabonává-sár" (Hudnpoit, Síuitmárkt) jokéx mellett (ízi mezteasék. - e) A tőzsdei titkári hivaUl ezen nappn a gal\'onavásáron is irodát ny(t, a hol a látogatók azükségei felvilágoiiiMokat kéiziég* gel nyernek rt\' íuvartoritr«k ia kaphatók loaz-nek. A váéáron.a I, látogaiók használatára, egy telepUm is fog fétáll^umi. f) iígabnarásár gépki^l K láaial, továbbá a innlomA és sznszipar szakmába vágó ize* rek kiálliMiá\') les egybekötve. E«en ki* ál liláshoz Y^ifikotéiek a stUkségel t \|ér tej jedelme kijelöléaeMinUtfL, IttkésŐbb f. évi augnsatus óig a tőzeSe titkári hiralalá-hoz intéznek. Minden kiállító 10 frtnyi di)at tartozik e helyért tisatni, gi A ea Irir. Dunagőzhajózási társulat aaenáíyaaállitó bajóin úgyszintén az üszög* tíjohc<i vaspályán a gabonaVásárt lálogató t. közönség számára, aa Ide és viaszanta záana 33\' ,,-nyimeuei(lij leszáÍliiá»t engedélyesett, muly kedvezmény f.ijk augusztus hó j6át6l bezárólag izeptember! hó 6-áig érvényes.\' Ennélfogva figyelmeztetnek az idegen látotektók, kik ezen utazási Ikédvezméuyben részesfllni kivánnuk, hogy idejébeO rendeljék! meg a Bzükéégei igazolványokat, a mo-lyeltat az 1 frtnyi belépti jegy előleges vál-tása L\'llónébun (de nem utánvét mellett) a tózade.\'lifliári hivatala az illőtöknek azonnal meg f°g .küldetni. A magyar, ugyizintén az oezwák\' Vaspályák e)lonbun a menetdíj le* szájtitáaáiraz idén megtagadták. j^ Xmum leány ábél az eliŐ füzet mHokiadása már tökéletesen elfogyott 1 a napokban hagyja el a másoi)lk kiadás a laj-tót.j A kiadóhivatal ennélfogva kéri azon megrendelőket, kik még az első füzetnek nin-caiTiék birtokában, hogy egyj-két napig Ifire lenimel lennének. A második füzelet uiár oly példány számban nyomatják — Mach H. ás lána — Budapeat II. aebeetyénlár 0. izátn mely megíelé! nz.óriási érdeklődésnek, melyei a műi keltett Erdekei staliiztikai adataénen megemlítjük, hogy az els0 füzet eddigelé 7ÜŰU példányban keli el a hogy a második lüzet ugyanily számban nyomatott. Kgittital fülhivjuk a küzOnség ligyulmét u 2. Wzetnek kulönflien érdekfeszítő voltára és a szépen sikerült Bndapeiten készült kép-mellékletre. L- I - Uávld hírek ró feliége, a ma* gyár király utazása küzbm a legnsivólyninbb ÓVitiókkfi fogadiatik minden Ült* Kirá- lyunk i t német eaásair közötti találkozii darteinban igen Izlvélyw véli Rudo trónörököi magjjar lóewnááittet rendelt ne pooyiogata számára. A trónörökös anzoi* gUdöUiH tarlózkpdáaa alkalmából randellete meg a magyar ípa* e épeeiálii terméke. - -Aradmeeye egén lerdlétére, az e megyéin n napirenden levő] garázaálkodások miatt \\ i* hirdették a staUjrramoli r- Széelieuyi gr í berlini nagykövet palotáját Berlinben kirabolták. A tolvajok egéjtz icreg ládát iört< fill, többek köztj elvittek a grófnő aelyein bundáját, több rendjelil • a gtjófdi«imgy öltözékének egy részéi] — Imertyoh Iván kitűnő fis fáradljallan tjivgyalogló, ki julii hó 10-én Páriiq&l reggkl 7 órakor elindult, augusztus 7-én érkezet Budapeatre. A diéták gyalogló e bagy utat 2H nap alattC gezte be. — A lutwaii király Kalakme na J népizbrüiégre tolt ízen Bécsbon; tegnap d Ronáolier\'-iele e^abllsse oontban keringőt ti 1 ezolt. — Ifj. Eizterliá^f Mór grófauguizlii 85tén tartja onklivöjét Stokan Paula gr I növel Kkyogndluon. — II. Sándor czár m 1 llékére nagyezonl szobrot állítanak Moizk kan. —- Hóder Imre orvoieöteudék m mérgezte megéli A debrécsenil iparos ifjúság önkéfyó s btUgugtíyiő egyletének Felhívása, A hazai iparai ifjúsági egyletek laz 1870-dik évben Szögeden tartóit érsz. ú\'ifto-kezletben tudvalevőleg határpaatilag kim. flották, hogy iqvŐben testvéríos öuzekö^e tésboli óhajtanak egymásul élni; hogy gokat melyekkel reudelktznek, • a kedv -z méuyeket, egypásközt kölcsönös leitvái ies ■ziveai&gel kívánják megosztani, — e ca 6U ból iliiáiároztátott, hogy a többi haaonctplu estietek szintén testvériei egyesülésre hív dók Tel. Az ezen értekezletben hozott eg] fontos határozatokon kivfil legnagyobb fig; nmt érdemel az. hogy az énolett izövei zéssel kapc«olalbsn, az iparoi ifjúság ■: letni művelfidééiek éa fejlődésnek előiuoj \| fására időközödként Lvándoigyülásek" tai ia, i ezzel egyidefülfg ,munka kiállítja rendezése i\| elhatároztatott. Így jöU játra a veszprémi, b.-csabi l utóbb a széklifehérvári vátidorgj üléi. Ez ; utóbbi vándorgyűlésen az alulirt egylet orsz. iparos iftsági szövetkezet vezéreg lo tévé megválaéztatván, határozatba m ut hogy a legközelebbi\' muukekiállitáisal c jy beicapesolt vándorgyűlés Debraezenben, 1881 -ik évben fog megtartatni. E határozat érvényesítető czéljából szerencsénk a jfeitvétegylet és ipartársnl tot értesíteni, hogy a ly-ik orsz. iparai il]u ági vándorgyüléi i év .auguaztai hó 10-ik 1 ap jón, Debraezenben á rárosháza nagytan ta termében fog \| megtartatni, melyre ezeenel mcghivásuiikat teuzilk. A vándotgyülái napirendjére kitűze dő, ■ Gelléri Mór [ur által a veséregylette\| 1 gy akaratidag kmolgozntt, egyletünk váli nt mánya által lényegében eltagadott tárgyi kat a ktivetkezőkben közölik: H Megalakuláa éi elnöki megnyité 2) Jelentik a veiéregilet két évi lufi ködeaéról, tekintettel aa előbbi vándorgyü léiek lialározalainak érvényesülésére. \'B) Jelenw a létező iparai ifjúsági égy letekről, (lUtiiztikai felsorolás) tekintattu veszprémi vánnorgyüléi óla tapasztalt j y rapodásra. 4) Az tMroi-iruiági egyletek ter eiz-iáiéra nézve a eiibii vándorgyűlés által kidolgozott programúi érvényeiiléie érdekében téondő ujabb liitézkedésbk, és ehhez kénéit: 6) A iwvitkezoii kapoei izorojabb meghatározása, eietlig egy állandó közhout léteailése. 6) Eszmieiere aa iparoi-iljusági letek, esetleg negélyeaési pénztárak eg téie, illetőiig jköspouloiiláta érdekében. --u_---- .. rotyedgk tőle, ■ mégik ha nyílt\' tekintetével tafálVozom, oda roskadni vágyom lábaihoz; ott—htt meghalni, 0 nóval......... imádtak. E közben feljutottak a kastély erké-Ivéra; azeut áhítatul állott ott a két le-ábyka; azemeik ábrándozva merültek el a távolba.; A gyászba boruk ág, a reszkető föld. a begyek köddel fedett tetői, a Ugtáksó íelyó nforaja, megreizkettoté azivök(il. . ) Minő kÜI0ni»ég e két Én élet közt?I Az egyik gazdag hátalin«s család egyntlen fiáeya, kinek a száioiló atya hdeg kiuos-lushnait rak Jábeibeh j — a másik Vysaerü papleány, kinek legpbb kincsét ártatyanséga ki»«ti — atnaz baldogiilán; ez ha nem 1« wldog.\'dó megelégadett. — A »áez leu»illiu\|iuk; az idő kéiőre jár j — RMelőtt elválunk] ígArd ineg édesem, hogy •ersudat nemeshez, ijlóleg fégod lőrui. Psrauesold a Ítéli61 korbácsolt tenger-aek, — sóhajt fel azenvedélyeieű Laura, — begy t^rj«n vímm szokott medrébe, s szavadra a>Mternyoes\|t hullámok egetverő ka wfu váJass; paranosoljain azi-tnmek, hdgy enyhue fíjdalmát ? I oh ehhez gytngo vagyok. De ne aggódjál miattam; ayngodtan iávozhatka. A kií barátnő szívélyes baomesók után étik, —l • ♦ Fájdalmai asoaoi/lyal ajakáé aétál fel • alá a grófi nevelő aa ialéesef berendezett ktorvtárbea j szcffifii, — inelvekrdi a höl* lysit azt mondjá^, hegy eilenáliliatianok, - IAksi hévvel égiek. HirleUe megáll, 1 «oaoraao kétaraa-- kápee tok íj)t. ,01/ szép miMkettí, s miodegyík élv I Is; /.....étiogják Whivüft aikaí, ! ^ iMfláy Leprái áfy a^nálaa j erivem \| véifét eseppenkánt áldoznám fel, eiak ment-lietném meg e fájdalomtól] melyét -\'önmagának készít De hasztalan Ij Cjtek Leukát sae* rethetam. — Folyfön előttem lohpg sugár alakja? neielqM szemeit mélabüfan azegzi reám; aoryali arcza, melyet ébjsn haj keezorué, mAÍoleg tekinf feléin, 1 rózsái ajkai halkan susogják: „Hzeresd Laurát,felejtielengeml1* pej cxíti I ~ kdsemíú hallok lépteket; — ki az, aki ily késő órában könyvek közt k«ras enyhülést? 1 — Az ajtó osendeseu feltárul; könnyű faltért* öltözött leányka lép be; szeráf ar-ezén máris fájdalom tanyája honol; a köny, mely sötét szemében leineg, százszoros? n lükrözteti vísszi fényét; a ininjlaiiliató égi angyalát kűldá le e tudománynak azentelt ésernokba. Behvrarea Z<. Mária —• „a imniims t-ánya" — caímfi regényét lapozgatja \| ol* vwiái közbe hangoe zokogásba tör ki, 1 kétségbeoeetten felkiált: „A uemei leánya legyőzte szóróimét I ...... oh én izerouciétleu . . . Oyulám 1 Qyuláml a Blőresz egy tollat, 1 egyik lap sáéléro következőket jegyzi: — I «Oh a szít nek vannak vágyai; vágyak melyek legyfizbetlonek ;..... menekülj leáo^ e vág elfil) óvd megad a szőreiéin vad isenvedéirétől 5 tépd ki míg tohet, osi-ráját is saiveaból j tépd ki addig, míg gyö! keret nem ver, mikéöt Libánom oaédruia a földbe: — Irtsd ki ártetfau lelkedből azon kimeeéballaa árlelmet, mit azerelemnek ne> retünk j irtsd ki, mielőtt szivedet elmérgaai. mielftt ejfelejtéti vpled efl ész törvényei^ el e írldtg világ önző számítását" fflijs aJia Mpáey lépéanviri 0MVáry OyefasáU fársálÉÉ} szép arazán kltaágbe-aaatt láaat duluieemeibel minden láag ki-aladt j égí^kei látásán meritja ímee, oe- hogv gyötrelme eóliajban törjék elő: rjjész vaJójá 11 hevei feliiidulái miuelkoiik, l Szűnik á liarcz, előlép. 9Bárónő I izóft alig halhalólag. Laura ijedten felilkolt j do er£f \'kéve magán, inéltóéágteljeien felemelkodik.!; I „lleazáljén Saaváry url" — mondsfri hangon. -- 1 „Bárónői 1" ismétli erŐtlelolt hileg léggel, — „kftroni llnllgasmn meg. Ldgjlüiik\' bíza\|inatak egymás iránt: felsiUűk el ajkor* lálot, mely a\| külvilág előtt berfuüalei el-válazzi." — [ Sokáig hlladöftem az árral, - oly* tatja rövid bábozás után, — heteki { ver-\' aenyaett fu oi szív: e liarai iszony 1 volt. Laura báijóntf I iáját boldogtágéra ^ itnu, győzőnlolie^ning uemos szivét arról, li lg r mi ^egyíáásé hótól lelietünk. Oh I Amely fr ;yot egy édei atya átka előa meg, azon leti leltet égi álttyfaJ — Pedig báró Itóza v ilgyl eolieo egye\|ikj abba, hogy leánya, gy ripsai uevelőjélioz menjen nőül." .Ha ön valóban aaeralmet érez ii ái tam; úgy ninoi akadály, moly legyőahető ni v ilna. — Ismeri fiéneo • Julla szerelmét ?.\'..\', Kérem ne nöyoljo boldogtaláuiágoma j tán még nem kéie; mondja, őatinléii szórt M ? f" Halálos sápaduág boritla el a ólát \| kérdésre a névelőnek) e kőanen a iflkoliő izél erőien rázkódtatja míg a könyv ár ablakait \| a oailjáaó villám reítiesen vílágiila be a tájat) a njovelő reszkető Havára jj, Jimá-doml . ímjonyú dörgés keletktsik. ] Laura, nehogy kitörő örömének a nevelő tani\'ija légyen, — aieivi távoeot. w . e .(felyli kíi.) 7) At ipartör ény módosliáei lárgvi-baq a nag^mélt. ftdm.-, ipv és^keresae-deliéi mioiaaterium álUl terÁlt enauelekelé ez iparai legádekre vonatkozólag ueteqew* tetí kérdŐpontok lárgyáláta (szükség esőién A tanonnaokrel vonatkozó kérdőpontok megbeszélése). E kérdŐpontok a követzezők: 1. A ttgédfkr* vonalkotálafj. a) Szűkaágei-a a segédek (ée munká-sok) számára munkakönyveket kölelezŐleg hoooiiiAni ? Ha igen, lebet e azokat minden ipar ágnál (ideértve\' a Ikeraikedéit éa a gyáripart, isi követelni t luly tartalmúak legyenek A tnunka-köhyvek? b) Szükiégeije a segédeket (kereike-delmi aegédeket éi gyári \'munkásokat ii) arra kényizeritonil hogy muoká bérükbél ■egélyiő alapokhoz járuljanak ? Ha igen, az illető munkaadók felelői* té^gol terhelhetŐke ezen járulékok pontba betmetéaére nézve 7 Törvényi vaay hatósági izabályrondc-litek állni aaabáwoztaiianak-e ezen legély-elapok és mily elvek szerint? I 0) Az ipartörvénynek e gyári munkátokra f vonatkozó intézkedéiei kielégitők-e ? ha ntím, miként pötlendók ? • JJ. A itoouuokra vonaíhoiólag. 1 a) Holvoi-e kz ipartörvény 89. §4nak u aa intézkedéiel\' mely szerint Unonczot tartani minden önálló iparainak izabad ? avagy szükséges\'ej e tononczlarláii jognak megizoritáta r Ha igen, minő feltételek állapittaiaanak meg erre nézve ? h) Elégségese a törvény 41. (-ának az az intézkedései mely a tanonezok iehré-telét atabályozzas Nem volna-e szükséges, hogy a tanoncz (élvételénál valamely közeg közbenjárjoo ? , 0) A tansaetzódés felbontását tárgyizó törvényes inlézkelések kielégitók-e; ha nem, njikép egéazitendak ki ?\' A tanidö befejektével az iparai rá izéről aa ipartörvfiny 48. Qa értelmében ki szolgáltátandó bizonyítvány elégséges-o,avagy szükséges-e, hogyKa tanidő befejeztével ata* Inoncz képessége mia közegnek (és mely kö» Ai előadót mindenkor nfygilloti a zárszó 1 Azonkivfil pedig eiak rövid fölviÜágoii* -lás adáaa végett taúlhat a vili folyamában. Az indítványozókat ia iMcilIeu a zárszó. 4. I Bármikor azét kértet -. » a) kjja napireodrotéréet Indítványozni \| b) ki a aiemélysn figyhra válaszolni akar; c) ki a vita berekesztését Indítványozza. Ily inditváer fölölt ha azt legalább >10 tag folállái állal pártolja, a körgylüléi vita nár-kOl éa azonnal (elállás által WAVAfc a ha az indítvány dlfogadlatik, akkor faár csak az előadó élhet rövid záramvávzL* Az elnök a vitatkozás alatt bármikor] nólbat L . I 6. A vita hmikmctéee ntáa a kár* dél azavasáoa tűzetik ki, ét podlg ekkép, hogy „igen* vagy „nem\' mel Hónén szavazni. 6. I. A aaavazéa renfliízcrint fuíállás által történik. Tíz\'tag Írásba!hordott iiítlít-ványára névazerínti izeviiá«!iendéieod4rel. 1. §, A köxgvŰlA jMfzőkönvvdt a megválasztott jegyzők veMlikTi U efnöz az előadók, i a jegnő ér egy 8 tAgból áló t kikűldenli híleleiitő-bizotuáj; lirja alá. I ahgnek) lia igen. közbe nj láével igazoltaaiék f — mire tereljen Iti íz igazolás? -a gyakorlati képességre, m flméleti tanai-Hiányokra, — vagy mindkettőre\'? a) Szűkiégea-e a törvényben a tanidő tártamára nézve [u^ézkednk avagy bagyaai\' swk-o fen jövőre n a műnkaadó és a tanouez közt létesiteodő megállapodásnak ? 8) E Inífározatok éifvényeiitóiánek módja. 9. A legkluelebbl Vándorgyüléi idajé< \|ek éa helyének Imeghel^rozáat éa megálla (lilám annak, bury a legközelebbi vándor Íyüléssel egyetemben réndeztea^k-e munka\' láititái ís v 10) JavasldL a Itékesifehérvári ván-aorgyülesen \\ megallaptioU vbetegsegélyeaésl Szervezet" Miiódoílására uéivk 11) Metaláni saábálysZerüen bejelenteti áiiyok. Ezen pontolt mindegyikére nézve rész jetef javallatok jennek előterjesztve, melyek ndokláiát és eMfulását általuák felkért egyá nek toljeiílendiki \'Felkérjük k t e • t v.é re g y I e t e t ée i p ár t á r t u tsj 101 e vándorgyüléi táino gstá>ája éi aa aaou való Ifépvíiolletésére. A vándorgyüléstéj való részvételre kiküldött megbízottaik neveit kéljük a mellékelt nvom látvány 011, velűpk mielőbb közölni, hogy azok azámára tkon vasutak igazolványait, melyek vándorgifllétOkredijkedvezaényl ad Ilik, mogkuldbeiiflk. Az «gk-le(i küldöttek külön írásbeli mrgbitó levéllel látandók el, A mennyiliia, e váudorÉyűléit megsl aőleg f. é. Auguutua hó lU-en olőárlekezlAl fog tartatul, bouy aa egyleti, vagy táraulatl küldöttek már ej hó lü-éu délelőtt lehelőlef városunkba éi\'kuzzonnk.l A midőn uialeletteljaa i maghiváiunkat jújból ismételnék^ maradtunk; házalint üdvözletei ti cUbrtttmi ípttnt jfjutJa ünkcptö 4$ beleij-legéletó tyfUléiM tinlikicgt. Tájékoiái ját. mlhezUrtái végett izfik-Itégetnek térijük, a vándorgyűlések tzorvo* jzetéből éi tanáokkozási ügyrendjéből A kő> vetkező pontokat köattlni. Aj A aaerveae i, 3) A vándiortyu étre uleglilveU iiak tostülitek kélfélé képvlielőt i küldhetnek ái pedig itavaAÓ ói tanácskozó képviselőkéi A saavaiáihan etek a testületük e joggal falruháaott küldöttei vehetőek résat. A ta náoikoiáiban miden kiküldött éi inoghatni mázott részt vonói. 4) A Vándoigvilié* kéévlselt igyletek szavasati joga a fcövotkeaökben állapitia< ítlk meg: mindén meghívott iparos-il)iisági ogylot három, minden meghívóit iparjársulat Is iparegyesűlet vagy iparos kör ké(, míndeti meghívott ssameitűlet vagy hatósági egy szavazó tagot küldhet ki. Vegyes közlemények. — Uj kirnudu\'iii a Ráipneáée. A mérnök* é« jépitéizegylot kárpáti kiiinduláia e hó-végéq leiz. Napirend kövakenS: Augut-tui 2<i áo. Esti 0 árakor iiiilul/\'m Bodapeit* rfil, különvonaton^ Autusztui z7én. Érkezés Kassára rcggeli\'O órakor. Délelőtti 10 ómkor : Egyeteme szak liléi, nKivntk tárgyai: 1. Kraaaai lg. Kerpehr Antal nHeli«xiók 1 iu. k. vaanuvek újjaanerveaMrőh czíitiü elv-adása. 2. Pártol Gyula értekezése trlié magyarorizági- építészeii milmnlékekrel, kű- ^ lönöi tükíülettel a renatssanee- korra.* 3.8Í- í gödi István ártákezé^e „A\'Kaiaaoderbenri vasútról:" Délután I órakor \| közebéd. lL)él után vaeiora éi a várás műemlékeinek iüm;-tekiutésc Meghálás Kiisáu. Augusztus 28-jjiu 1 Indulás különvonaton • reggeli tf órakor, rx- f kezée Iglóra reggeli 9 ómkor. Iglóról Ló- : déré koosin, áraaeái\' \'LII órakor délelőtt. A város ás műemlékeinek migtekiuléie. Dél ( ulán \'1,1-kor közebéd, ,/a3-kjor indulás ko- • Igtóri inneni %4-kor különvonattal \| B) A tanápikozáii ügyrend. 1. fi. A Vándorgyűlés kötfelkíáltáasal avagy fölállát tíljáni szavazat által elnököt, j két alelnököt, my háznagyul 1 négy jegy jzöt választ. 2. f. Ai elnök nyitja meg, vozeli éi J zárta be aa Öléét, ügyet a rend fbntartására magát lapítja ét jfbltesal a mavaaáa alá he oiáúndo kérdéiMit • kimondja a határa* j aatokat. Ha valAmély eaónok flgynlmeatelés da> oaárA eltér » sjmnyogflii levő tárgy tál, avagy I oty klfojeiásekMol él, melyek 1 gyülás méltóságával meg áem egyeznek, aa elnök mig-vouhaija tőle a [szól. 8. \|. Dgyáaaaoii tárgyhoz minden tag a fbljegyaé* Mftendje saertat h djuik egy-mer nólba^ m% pedig agy nagyid óránál nem tovább, ka, aak arra á gyüléi által M nem jegoaittaUk. Popiádra. Érkezés Poprádra 4-kor; !d. u. \'Poprád ét Felka magVeiuatése, vacsora éi meghálál Poprádon. \|ltt\|tuiaUu 2D-i\|tén\| Indulás keefikon raggeU tí órákor a dobsinai \|égbArlabgboe és e itfaeenii [völgybe. Érkezét a bArlanghoi d. frj. vH órákor. A jégbar* laug megmkintéee. Íj), u. r {érakor köiehéd a hurlaégj;\'melletti vttdérlŐbru. I). u. 3 órakor indiujU Poprádra. Vaerera át mirfiálii Poprádoe! Augusztát 3ö-án. Ueggeli Q órakor kotí«ÍKon indulás Tátra-ffűredra, étkezéw reggeli.Bjórakor. Tátra-K\|iAid érU)^Vá>re-! Füred méglekintéie. I Déli lljérakor közphéd. 1). u, 2 órakor kirándulás k Twéjáká, a Uóaaineiiidokbáahoz áa a jt^i\'patáki zuhzta-, , Sokboa. Kuli 7 órakor vaetéra Táiík(p\|r«v Jen. Esti! 8 órakor indulás rop-ádra, erko. aái 0 órakor. Mugijálás Poprádon. Aukus" tus 31-éti. Homeh 0 órakta kfllúuvoaaton \|\' indnlát Popránrol, P\|4?«k<dr torkaiét Laotiv-nára. A Olrdőhely ini\'glnkÍii\|éso után 71 órakor laülÖnvooatiAl iednlás Caorbára, érkezét I \'1,8-kor. Indulái kootikon k oaurbai^tRiot, érkezés Ö órakor. Kíránduljáttk. Déli 12[óoa-kor köiehéd a ctoihai tó omHetli vomlégM-\| hon, I), u, \'\|4t>kor inda\'éii lioesikon » I utlioz. Indulás Csorbáról különvonaton li. U. %8-kor, érkezét Butikára. Sörekor. Imhilái (Iaram Beraeneaére \|,ú-ker,vrkesw íj Kor,. I (Inram-Beiéviitííóu buo«uté yaesora ás m[ej-jeti aaemáfyvonattal visstaufeaás iludápiMUű. I azoptoiübor iéii. léggel iniigéikuzói Bulla-peilre. Késavátl dy AfeJregy tagunk Itf toriul, melyben az étkeaáéÉc is beuf^gb\|l-latnak. — Tutttí néyér ÁMjy.! A napokban fo-lették be Páriiban a Horwjnueban aa egy hónap óta lolyó beeoalamnétuai víaagálálo-kat, melyek tudvalevőleg ■ megyarartaágii érotttí\'gi vüugáhak teteinek j inog. Aa o\|laf tátügyi miniternek egy eire Vonatkozóig klboosátott rendelete foly táé,\' a viatgák rdW\' kívüli migorral tartattakz ia\|i eléggé itlpaa-trál aa eradmény, malyni) ingva n i tudományos heoaajauraetuira jelijutkoMtt llfiü.lfl-ijll oaak 307 hoosátiAtott áa E saereaoali^k közölt van két nö is: llignim ét Malhieu» \\ DuUiu kisAtszDiiyyk. Ai ujóbhi négur n a franeaía Maniaiqué gyartnalrál való. Ajury el volt bámulva a néger kfcasaaenynak [ ia damánros j kiképeetlléián, különösön pMfg ason, nogV a latin bye)vet pty folyékonyán beteéli, mint talán magüli Á.1auár urak Ma, mert ismeretes dolog a nytfvéaeekrél, akár modem, ekár régi nyelv a ksakmájuk, Iiqgy ludunk róla alapeaeh könyvet Írni, dó k> szólni jól iflikáih A néger kiMusmny otfvnsi pályára inAn)n magát At aa első évi kematt uiáf. buf^jéete aa itteni eleiemen, jifl a badsAlAttreaiuii biaonyiiváqpn e»k a utáto-dik évi UéralkoiAtnAI kövkísdik. A ^ktöat ssouy áll e ktdvvaAiénnyel,\' leigy aa< Mai egy egész ávnl tiye^jeu. í höZGlZIMXlir Km (Okirat a korklrlfel én OOKIMO-\\ gj ári Ah énteá^beu. Miklói Oynle oreaágel boráuatl kormánybiztos wr berhivttcsfittn ól a ougnae-gyártásuak ■igjtrnraaáaod való «witl6a> illetve megkeeoiitáse érdekebeu pK/ilt saá MAgyarirsaág saáHtarmel* kfiiöaíJfbee" ozi* uien terjedelmes emlékiralot sasrksaNU, mihr arra irályai, hegy e két jeloi>lékeuy gaauaaági tényező fejlemátlra raHvinyUr-aalal ikkiltialk. Ebett kimerítő deigoieiol a kövstkeaókben van elkehinik íamirteuu, Íratni • a nerezetesebb -tavtpékaksa Hók piaesákst létesíteni. ! A kormány miádeo befa/yásával i télé kltsDjető eeeközeel pártolná, lámogHlni g vállalatot, a miben kételkedői nem Múl aitiaja hazai bortermelők, kik kétségtélentll teljesen méltányol jék, a kilüzfltf csélt, \'valamint ,\'m elértre javallatba hozott aaikOzó-kőt, mielőbb sorakozzansk basoo pénxerík támogatására, kik á mqgkivántató mim ejltoremléae mellett a hazai viesonyoknt jól ismerő egyének vozeiéio éa lámogatátá néi-kill A kiUUŐU ozél aléréeére a kelifi bátor téggll nem raodellupoek: léteafliai fog ezen (ív nagy jelen tőeégfl. vállalat, mely már ma* gobnji véve elég ani, bogy aa elérni kívánt tikett minden kétolyíao fejül belyasae. (H-n.) Feleifia aserkeaetŐ: HalTauai Hér. Kilüntotve Grácz 1800. TEMESVÁRY MÓR BUDAPEST kiinitn kitilUtiUon ai ehö 4rdmiumwe ; T,\' kit(lnt4tv$. PC* EtDit érem* fr\|t 1878. Ada májm 1-én 1881. aranyérem. Zala Egerezeo méjua 2-án 1881. EJifl dij. A hahóti bérlet inogizünto következtében eladandó: 860 darab bízott ürü, 82 darab tq nyész kos, 280 darab íonyéez anya tiírka; 110 darab toklói 180 dáráb hárfa y él 66 darab gulya-marhá másfél é veatól 6 éveaíg.f Ezenkívül mindennemű gazda aágilgépek, eszközök éi agy gőzcaéplő gépJ liindezekre két árverés ii lóg tartatni és pedig az \'filfid f. é. szeptember 4»én éa a második; szeptemb, 11-én délután 2 Órakór a fakoii ma-, jorfiko. 866 1—4 I Ulrúlj uteaa I. Br. Orcay.ffclt bét ^KP^B^^a, 4 hgdt\'J\'ín\'aM é* lepo\'tiábl tájit gyárinínyu lábMük a na lg] ^^SBr yyeW ét Ugfudagabb vahti\'iklwt. KÖKVEK. KbirUntinfe cjtugoa topén aslvaltkt fálrámái Ulpp»l<-tifnt Ua,u ,\'.,.(..........3 fit >0 kr. I F.b»rlattjny cxugoi topét Mórral, trét UIppii . J ......(..,.. 3 „ lr \| Jlir I „ \' „ I * , « atfigtll tilppíl........ I..........f "J — ér." » I M m [ n\' tf\| ng/ ugilajbir tflraUka nOgelt tklppaJ 3 ö) ér liér etagM tepéa MrgtMrbil, prMt ilérétiitl mt itjtié tlite .,,.\'..,,. a 40 kr tláEVá.\'lt. Topánok tagrlii vaij xírgebérMl eríi talppal , j . . ..,[..,,. 1 frt. S0 kr. w \' vlcliuoi bérli! trli tréfolt kettő* talpp >\| j ,..,,,. ...........é 4 - lr. 11 bagaria blrbél trét aréfoll lettéi talppal I................4 , 10 kr „ oroii bararia: bér . „ . . L . -...... ..... 6 — kr. . \| kcwt/öbflrböl (Kilbikid) kltfinfi nlaaé\|l k.I Regattái fél topánok teége-ngy aagria Mrbtl , •. L.\'. , , . I, , , ff, j L • •, f fiO kr. Ctliméjk tréa rlebtl imj bagaria görbít irófoll kttUa talppal ItfUtomabb 1..........9% — kr, Térdodiaa bátalrarrotTcaatokkal kitté bafartabArMf ba^naioraréftll lalaaal viimtalM S» „ K) kr.1 Térdciiíűu bátulrarratt oroii bigarilbél, banmtitor anifolt ktUéa Ulppal.fóf- ■ur ndr«a4f alito ......... 18 « — kr. Oyantflieilpék vlebaa kagjr ta(Habé) t . . . ...............8 lö kr. Utaj cilpéh vbtrlutdag »a\|y bérbél.....) ...... .\'.I.....ItMMOkr. U/arnek etipék , \',]...... ..... m krtél - 1 írt fu kHf HairtadaléMk otaarlt rágj at Imh; dll»\|ta bakllélei ntdatt «iik!i6ltetak. Hm Itlail Arak\'kétM4g\|«l flittaiatréllataik- Aijegjaék kiréaatra ingjrii, •I ■ g£p<r ^s roHla-lomc/i gyám 1 "maU-,. W\' It.Hlnpeaten. A Margit-hid kOlolében, Unit Trléirttkiet változó aaltAviil (konkoly választó^ 8 kOlfinféle nagytágban Trleur heagerek«t malmok asámára. KoptalOkut, M/.clilO reatékal, NaIIAkat éa roatAkat oaéplógépek asámára. 889 17 * Kitüntetve as elafi éremmel Z.\'Eger-aicgan, ugyarintén a Saécaényvidéke (Nóg-rád),gasaáaági egyeaOlst f. \'é? joniui 4-iki gasdaaági kiállitAaon. A mélyen tisztelt gardák, molnárok 1 gépészek becsei figyelmébe. V»h tHrteotlB tS4atat, bofjr MrgyAnialiaa i/Artttt GEP8Z1JAÜ tAaltt alahbát nkUm, üfj kiputviri flékAilelrmbfn koaasú-uloaa 7. as. a. a huMAajotabb árak matkn a )gj"bb a^aMgért vaM kri«M«f(fl kapbaUik. \| j A mij tuitol ai iltalaa Dkrtolj nljak ttlaMft aa aqpt ét mk kstOidl bitt^ár taUprayal a (totatyt-1 kUlha é aM% múréiit u árak U.ltitMtaM oMábUk a \' katMMta (ytrtotukokl, l Í0 bbtoa rwMajr\|n, bogy • I hazai gyartmáfyom a eiéyw Saitah guAáki tMltártk át géMtttk á\|\|tl Igyt- ! laart fof máltanatal. J ■ \' Miatt bttHt aNgrttdtláiárt mdanlf kt»W6 Utiliitiul j láraaaa léiaéf Aa, Uqpráij Manaallbat. Arjtfyiéktk kiranalra bénatatTt kllütlatk. 0lMnylatol\|. I Tj Krauaa Jóaáof fla úrnak klarosallban. 1 StlrMto\'tedaünk Uratágodiial, LtaMrial ffárábd I rcndidC liaji<í«lj»k»i JkatnaaUik 4a aaokJkltSaft. ililiiwútfük .aál i"t!v»i (AMaalaotk mladu aa Irta/D twk«4sltt«lt Unuttgiidiiál\' MáwUkoitkak ItAtut [ Ktll Stt-MAmthae, 1SS0. nuvsmlitr lUf \|J . f; I.UlUltUd A lil-aartael nűgfirmiűont kaaeAeyiéaa 4 kltlUr Ik. T, Krauaa Jóssef fia úrnak UCaroaailban. Uti<lugum rtatára í ári Julia.uui OalA váaárvil I fáM«U alkahaaiáiábúl Muak J6 hídMm bMm uklu-Uiutn klitkul, át a kflUSMI i;rtmánynál JabkaA intghUI I mtod láratj ntá baaeaálaceiík, mán ti «aA álul rs«á- I tn\|« Ma »»i a u«a U tjrtOk. OrrtMtk i bon Ot a baiil ffáHtart aOrtli I aUH ta »<.vfcbW tHEraedwtilara atwtkakar nAallktl. I Ktli tUi^UáUtt, 1W) Atcitalár M »4o Ttataliibl - Mkrffy Eail • k T, Krauaa Jpsaef fia nrnak Karosallban. Vu áaartetkáa Oou^k mqq<I la ma k«\|l»m»« áta I láMt tau ttpáiitalkirtl laááfiiáM Mioll mlmilM »» Saaát I rátáitU aápuüak U^m aMgtláftdáannjat klánÚatlUk. Kitt#áná(taaajr«k aMáiUlukiaballfatrácra aállái I aléUa aM kkaor, bt «iU)«li tMbadua mA árt »««k roaá>. I tr^lkbM aifraa vwat«Mk, «!• taar I* arattak, St Iff I atii4«a 44k Umut kSlMMI kátdunáiárl iulbtla4aak. I Atoo, MifcitláMál. hegy JfltábtJ tgáM MUktglla- I aál tetál íofom Műt, nmk KalliNifj\'.im<ml 1SS0. AMMaatr IU TlHUllUtl MÓ 6-13 Blba D. a. k fAataloa iuU\|4öoo» áa báili Ültoaiaayi raklArak Ctltangyébá t: lltlabtiftlé I Al fliastrktraaktdl N«kj Kajjimi. SltrA él Térta I fabeaktreiktdé Tiptloa. flauk Vilaoá raaatnt I ktdl Taptuoa. Nrflvánoi polgári ée kereskedelmi iskolám sl Derelő-in lő/elem ben Jlu- dapcft,\'Károly-körüt 22. szám, az uj iskolai év f. é. szi-ptember 1-én veszi kezdetét. A növendékek felvétele augusztus 20 ától baponta délelőtt 8 - 12-ig és délután 3—6 óráig eiskOsölbető. Ijntózetemei 28 év 6ta saját erőmből\' tartom! fenn, és már 8000 n6* vetítiéke volt eadig. Polgári Iskolámban a kereskedelmi pályára! képesítetnek az ifjak, kereskedelmi iskolám ogyenjogti a kereskeiiolmi ákademiáVal s nOvendékei jogosultak a katonai égy évi Ouikéntesi szolgálatra.; A nevelőintézeti az iskolái óp&letbep^yan., Pr^griimmok kívánatra inirven. J «\' . HM s_.in. gXXX XXXXXXXXXX)IOOOOOOOCXXXXXXX a Marokkói császárságból, Afrikában, g I wrKÁVÉ,-! JK pörkölve és darálva, 1 kilogramm 6s\'68Ö gra^ui tattalmu bádog A azebmezékben, valamint kevesebb s nagyobb, ihennyís/\'i^n, kliog- X ^ raitihijii 1 frt &> kr. ktl\|0n0sen ajánlható »iri családoknál a szo- W jk mélyzet exátnára^ ugyszinMn iparosoknak, jsftámos csal£atagokkul ac jl iiiegaldott polgároknakj vbndéglőaOk a kávAbáz tulajdonotoknak ! M Megrendeléseket a mennyíaégbez.képeaJjpostáu vagy vaspályán ^ C az éjték ntáuvéiele melleftt enzkózül " 1 I hö3 8-riftí i I l Geléby FllllJp, Q C \| flUfeflrksreákadfi Debreeaenben. O Százezer ember Kévénként nagy pénzösszeget veszít azáltal, hogy a kfilfiltféle mlnóségO áruk. 0 nák legolcsóbb és legjobb vétellorrásakat nem ismerik Q Ajiniok itbat, adat tarApAttk iistlasika éa liriakt vtiyftrrsaa; 5 JflAtfVA /ii/ litittiatbk Hataai. ttuéaiáptt itilrM«it. »ttj at.«é-a«a- ü Ovw UU. suli, dlpUMUlbalttn larl«tMaftl, Uarttóat rtakjl Irttfl. B (MlnJ«n aál nlrtbatiágt válUlkiM^ M Ot»;< _ k MflutatU Iraa^pí Mérvaaj annial I^Sffl «»«r»aa J övVU UU. Bd lant uiii VetAtvauviiret. karuauk ragyltrwtA Mtaara éartbaeMal «wk, ö lé fii (ttlrim aát TáltálkMá ttyie ttatláw q San \| 1 A QAA WK ItfBnowabb fraatala lárváayaaaial N»éH naárAwpl\|>aaae I j tuVV UU. mi, ctMatalpta laklreaell vaMllfénya^l, é»r»M« (Mk N frt \| r_ (Ojfári ára Átraktak tel aa M) j 1)22000 db ^ MlM f$éM IbkireitU eaaii. kltué ltrl«MiiMf«l, lattal #tak\| a QAAA A k cttdáitiM btcii 4ai\|ila>eiilffa«le«-a (rub»n»kitej) btrakoii muHkajni j l)l/W Uü» Igia réitfii puliierértl Ai dupla k]lék M\|nil-Uk««tl. áw »e fit. á (gkábbaal ára aA MJ j él ti A A JL iMtMbb U kltlntbk rarlékAl atfMllak tátratta. • IttSataébk mI-( i (rzvl/ UU (Áilal tilakbll, favu witut Itklrttatttl allAlva le«kMkMl II ni f » , . (IHAbktal M g\| H) i I KÍftO dlt táltél lraat>la ftltyt ra« gye>fli»liatarlia»»l. ratéMMp ét«l J • OUvu UU. léatl ellátva. aálkAlAabtilta njrároa $ Awttl alNte tttltéeak, a (ytratktlj II télakteiliAtért, dombja fik. tWákbial krt » M j J ) Afífií) ilk kl,Un4 Őöün kárai Mpwa\|M»aita« áella fbj-eltal (altAa laram rafrf f TÜVU UU» Ukttatk Yájéagak dlwtj, \'éarafa) ttak S0 M (WákUel ára \|> (H) f I 70AA Jk rtnéklrOl Itta énp. mákat b^UleM f«jrAHk«l. \|«aMrl laéláMlltl e\|j I luvv UU« jupU petlNXrat, éartbtafáwl Iá frt (SMkWa ára M M) ű IIAAAA dh l«(tttbb At ltfSe«Mbb Ovlti\'tf Af>-I«aie ntaaraei k 11WVV UU, a atgrtbb á 10 frt. (lUkDul ára ai St) • 1 almfc - . »M rtWIllittotm^ J 1 MámnétlAitk AarakttkiSI W kltéal t<Maa/eáUa. raflmt ktllMliltiatkj ktuftn^\'É \'btklMAt mellett, (\|AI ll~ll) V BlIGilVYI V. kiviteli Ualrl IIAeaben. Lit4iirt»* liar«á—»yaa»> v Mf LarilnAatk aüaéas i^lna. l\| Brdapeit, fillőt ot 18. n. I Ajánlja a májufl hé lán Adón tartott okaverssnysn " n az elfó d IJ jÁ I: ornny éremmel f H i éstanuAwodlkáiijJul: eauat érukuauel todbbó: kitüntetett szabadnlmasott J f t i l/f rll jp\'T kettős és hármas ekéit, Jtf{UfCSpMr\|\| <jNJ liszIHH szerkezettel vagy itt \| \' rDslíhtlrifiÉáár - — v / \\\\y iriairvvákalr kármAnba R továbbá: gózmozgonyait fa-, uéa h iulaaf8léskex, gőzGséplőgépeit Swfigtlwtító IfKiölékköl, a gabonát piacképesen adják zsákokba. r. Ülf.\'lfWHWfJ iUWfllW Nyomatott Kisobol Fülöp laptulaidoluosuál, Nag^fiuSnÜ? mm A aalM ás bertmmélés - mea^j •Ma Só lék Irat —- deeaára \| minden oldal HU felbaitg^Ó pikaataokaak, aa ul^bbi id ó<a oe»> Mn apadt velna, kasem alleaks aáka tf tem^a giSrapedásl t\|alat fel. JS ké # lwáayeek\| más réeal Ndit anayfi NMn ViíwM»««éág as alébw Idp alatt Ja aailo AragVktaUiátat által bortermelét tokiatmé bea mUmedsi kaayatletV kell talajoentiphi, i kdgy Vkoikéreakedelmttak már meglelietéi \' hagy f luéi «Mei SluMl a ojy kiterj«dát(\|vé áli, jmiteetlai tdAkamtlnek láiuik aaskBtfk-rM aendeeModm, ^teljek eat as eredméayt UtttMijAk se lokoakatják. A jé bélda elfftlUnk áll asoa tárvulat- • ban, mely átvéve Üreger Mikta\' hátankfia londoni boijaaletét 200,000 L. réasvényUfié-vel eaavelk\|»elt a borttaiet fa\|leut>Wére. — At aié\|mki! egy batoulóosélti vállalatnakfba- oooooooooooooooc aánkbaa való létesítésére annál kadvsaSbl ! mirel Praaeaiaorsság nem képes e takiute ben mindeddig gyakorolt inonopéliamát mé továbbra ia ftotartani a mivel a tnagyt bor a kflllbld alSU már ismeretei lévén, ok sserfl keaelés mellett kéas piarosra tali bármikor. Egy ily vállalat (islélkOro asonbaa aok kai jelaetékaayebb, bogyaem egyea kareake dőlt tikereaan éleiket uék aat farmival a bor ■ lUlet eeak akkor alakulhat jOvadelmsaévé ba as, a ki vele foglalkosik, oly téka fölüt rendelkaaik, moly mag engedi, bogy a bő termétU évoket.UMoio érdekébea a lögnagyobl terjedelemben kissákmányolbaasa. Erro otak réwvénytáraolat képea, mely ba megalakulna, már a dolgok, mai iekvéaéoél fogva ia a\'a-poa kilátással bír a jüvodolmur.O Qsletro, ne-veseteteu altkor, ba a sankérté a hitelre ..... ,. , l{, j tnéllá vaselis alatt lof boasá mflkjldé \| tébea, I g j K vállalat — és otijiii ogy réasvé íf liyokríj fektetett nagy tSkaersjil tánUlat, -i- nagy dénynyel irányosbaUiá a borOalllta il \| kapotolatosan figyelmét egy oly fonloa ter meléti:é\|ra, melynek Uagyaroratágon Igás \| asép jlroje lobot a — oognae-gyáitáara. Franoziaorazágban eaen Qslotág tu^vá-. levéleg ugyanoaak a pbyllpxera-okoiila puti-i ÜtátoN következtében annyira mogbauyallott, l \' bogy a. termőiéi nem képéé a keresletet . \| fedeanj, i \| Ha nálunk egy kellő pénserével rab* ; I delkedS vál\|alat rendtaereaen boasá fogna a , I cogiiaegyártáaboz, okveUsnfll lucghódiíapá raagánalc mindazon piaoxokat, melyeket Francpiaoraaég ellátni nem képoi. A oognao- m vártatnak (iirviiank által vnlH IftvadulmMA j. I lely^atása abban leli legtöbb nehézségiét, ho( oson iparágnál iniilliatlwuul megklyántali • bizonyoa[ideig való Jfeleoiélfenrebb lékab fektetés, \'miután a termény oaak aa évek b I sonyoa tóra alán váljk kellően piaesképss* Kgr tőkagtadag vállalatra néava ese 1 akadály [olonvétzik, a ba tekíotetbe vesssli ezen kllilllmenyoket í a pénsOgyi víszonyol kedvsaÓ átalakttláaát, Aksnen pedig a (oly ion emelkedő véllalkozáii Itedvet, lebelfltloi tagadni, bogy elérkesett as ideje egv il\' irápyu nagy acabáau vállalat msgalakulá aánsk. j A társulat —»íjiolynok tervesete mái ki> van dolgozva — 10 millió frt rétavéaytő kével lé\|etilletnék; atékktiye Budapet\| vol\' na, de bizományi .üzletet nyitna Béótbeo I feladatai kösé larlosoék vállalatának a ktfl I iOld neiMMtasabb betysin ia telepeket ase 11 j i ^ [ 4j § 1 Mi -fii í o jfe O Ili I I ^ ^^ fi ^^^ Í gl VIII. évfolyam. iNL \' U W \' Hr.erkésztől Iroda, nova a lep szellemi ré r 0 M m ■ ; I azét ílWv6 közlemények küldendők Uj , j " ■ városház uUtu \'>18. sz. V JBHM H y M/tt^k iWrmon tellen levelek eeak ismert keseklSI M A M M ■ i W fogadtatnak el: ^IBBHfli ^flL -JHkk. ^JRhHBHI ^flL. -JM^. Késiratok vieeza nem küldetnek. HylJttér : Petitaora 10 fcr. §lj nitáaával iá erősbülvén, — e szellemi egye-sülés fölyijm mi szerenesések ée bátrak vágyónk Nmgodat mieokaek. anyánknak vallani ason boldogité reményben, bogy Nragod S város éá kerület polgárait épes gyermeket j gyanánt svai gondjaiban rénmitetni, anyagi j \'ée szellemi; érdekei — különösen tanintézetei /ejlosstéeétés magasabb fokú iálalakitáaát — mely ntán\'o város fé\'«názad ója, mintás ígéret földje \'lilán vágy és törekvők, — M ingod a uwanyirp a körülmények llatalma engedi, j \| — laghatjtsiósir pártolásával j eszközölni ket 1 gyes leend. A gondviaeléa engedje imaszerű óhajtásunk teljesülését. hogy Nmgéd a Haza fld-vére, a honpolgárok ürömére jigfn soká bol-1 dogul éljen I A miniszter igen szívesen válaszolt, újra örömét tejezrén ki a fo-J gad tatás fBlött. A közönség kélő éjjelig bal lám-zott az utozákon. Másnap (vasárnap){reggel9 ócftT jelőtt nagyszámú közönség gyűlt ösz-j 87.0 a megyeház gy üléstermében. A r-vay István ur Ittazun indítványt tette, lipgy a jelenlevőit küldöttséget! inenessienek a miniszter úrért, nogy a megyeház termébe megjelenjék] El is indultak értté Ár-lay jísivánJ .Miszóry Ignácz, Mayer Jakab, Pás lék József is Jónás Orbán, Pár perez múlva fa miniszter meg is jelent ja megyeház termében lelkes\' éljenektöl üdvözöl tet ve. ÍAz él jenek le-csillapultával a miniszter azonnal a közönséghez lordult ésjfy £riíg tartd bes/Adben körülbelül aj következőket mondotta: A választások alkalmával több felszól litást kaptám, mit nem azntné\'yemnek, hanem áliáeotnuak tuiajdooiiok; de* jelöltségei esak 2 kerületben fogadtam el, melyekben mag ii választottak. 8ajoálom, hogy nem vaWói aaon helyzetben, misaerint megmondhatnám, melyik kerfllet mandátumát fogadjam el, de annyit mondhatok, hegy ma iu aa önök képviseltje vagyok (Zajoa éljenzés). Nem jöttem önökhöz, bogy beszámoló beszédei tartsak, hi«z nem volutá az önök képviselője ;• programmot sem mendhatnli mert nékem (nagamnak ninoten programtanai, ír as én, programmom a korttiány programiéig melyet önök eddigi működéséből eléggé ia ismerhetnek. — Mindamellett még sem hagyhatom, hogy működésűinkről és ax itta-lánoa helyzetről egy bt-mást fel ne emliomk ■„ ,. ]* i - Mórt előtte niaos kedvesebb virág a Ewyöiigviks • nefeUjtsuél; — adná as ég, ingy holnapi születése napján szive is bjra r j születnék!; szól önmagába!\'\' „Tsl gyakran öaszejlez a bárónővel; mond gyermekem, miért hála vény abb nap\' ról-uáprai szemet miért égnek oly lázasan ? Ez nem Jót jelent !a E ijérdéere Leake .zavarba jött; nir> boti Agyukról a\'leánykák nem szerelnekieay jok előtt i beasáloi; nétaaeree örömmel vette tehát, midőn a nevelői a kertajlóhál mag pillán toitá „TdgyQak egy sétát a völgy fníé kedve* kisasszony, siói kézileg a kolesönös üdvöslés után Sasváry. UikjBzbén feltűnő ballgaugok voltak, végre íwvéry megtöri a eeoudet. R8aabad tndíiem, Lenke khayaéeny; melyik virágot kmlfoli leginkább?" „Mág uemében miaden virág ssép, a Így minfagyikst ksdveloal; — da karina-ben legtdbb aa égő eaerelesn.11 „Hwt nem vagyok kertjében ánis%ő asaroleiui — eófaajt a. naVelŐ, — bogy elhervadhatnék szeme pillantáaa alatt. Atytyaii Lanka I igy tovább nem élbvtek; ba asánal-mai érez irántam, di> gyötörjön tovább ki-iim liiiii\|iyislan«á\|glil; könyörgöm kegyedben, mikjíat soba emberi lányból uéml . . mondja i......remélhetek o vimont- saswlmej ?" ajgŐ aaemeii láaaseaa ftggsssli a leánykára ; a I madárkák íbájee áaeae; a iüldáő meaő, a tarka virá\|ok eaNi, a megwalidtth folyó jaSsan hömpömő ubjai, a magasban röpködő\' pacsirta mind [est susogják sai-vének ] ! ftMe mondjál nemeti; — szerelme nélkül eemj élbataa.* i- JJsaia I sikolt fal Lanka j nem —• nom . . inkábbj, . . szakadjon meg a ssir, M(jött mag agy { — mi .. agymásé . i, . nom tsfliotttttk I" szól löredeeeit bangesi j a tál, vokéa előHi, miként a vadáss ayila által seksett Vad. Anyja kstjai (köal ksrea ssiykaléet; el-felejlij hogy Boreász fsgyawtó sasls által iiM \' . LÍi vi^rciakot. k\'Hi\'itonó RÍ milyen-nv honszeretet " — ü ikl^Wtól! fMnl Kttlöp köl)vaeiea • ksdáan, Ujvámakét nieaa- üli. esám. fftdt«elat Arak i k^m évr» Q frt Fél évi S frt, Kegyedévm I (rt. 60 kr. jftvAeuaéftyek - ö Wtábee^ peti>si>r sgyseet 7 kr. iébbeartri bbd^éanél 5 kr Bé Iteadil 80 kr. Nagy-Kanizsa, 1881, szerdán, augusztus 17-én. ) MEGYEI ÉRDfeKÜ KÖZMŰVE LÖD ÉS I, TÁRSADA LM l/itn G A ZALAMKGYKI GAZI). IsÉíilfflÍÉ TÖBB MÁS liGVL Bzerkeaztöl Iroda. Hova a lap Szeilemi Vénéi illeíő közlemények kllieadók V[ véiioehás atstt 618. <i lUrmontellen levelek eaak iamerti keaekbőí fogadlataak el t Kéziratok viseza nem ktild#nek. Hyllfctér: Petítaora 10 kr. AZjDÁgZATl HETILAP 5T IÍIVATALOS KOZLÜNVIi. nép, mely hatéját ugy szeretné, érette oly igazán lelkesedni tudna, a annyi honfiúi erényekkel dicsekedhetnék, olyan nép e föld kerekségen nincs.., Szive, lelke gazdag még ez eré-i nyékben. Lapunk más helyén: egyszerűen le van idva, a fiumeieknek fogadtatása nálunk Kanizsán. Mi esak még kötelességünknek teszQnl^ eleget, ha elismeréssel adózunk neojieslelkU hölgyeinknek, a rendező bizottságnak és ennek élén Dr. Laki Kristóf kamarás urnák,kiknek nagy buzgalma báláa elismerésünkre méltó. Trefort miniszter Zala-Egerszegen. Magyarország vallás- és közoktatási minisztere, Trefort Ágoston szombaton érkezett Nagy Kanizsán keresztül ZalatEgefszegr]?, itteni választói körébf, hogy képviselőnek való megválasztatásáért köszönetot mondjon.. Kanizsára 2 óra 6 percz-kor érkezvén, a városi Unács több tagja, a* iakolaszéki tagok és számos közönség által lelkes él jen ojt kel fogadtatott. Babochay (r)örgy pol-gármeat«f «\'•» iskolaszéki blnök ttr rövid, do szíves azavaljkal üdvözli ő NagyittóltÓságát, kínok városuqk tanügyének felvirágoztatás* körülía hervadhatatlan érdemei vannak. A miniszter ur válaszábah sajnálatát fiijezte kí az iránt, hogy, még eddig\' többször utazott már keresztül Kanizsán, de még alkalma nem volt a városba jönni, köszönetét! fejezi a szi ves fogadtatásért j a kegyesr. főgym-ná/ium jelenvolt reetoráiiak, fút. JJer-zay Eleknek gratulált a kftOrtően sikerült érettségi vizsgák [miatt az elmúlt tanév végén a helybeli gimnáziumban. Azután pedig Szász Károly miniszteri tanácsosiil együtt, ki " ■ ■ i ■ » kíséretében utazott, az ebédlőbe meni, ihol az elébe .utazott zalaegerszegi küldöttek, Árvay István és 8kiihlids, István urakkal az ebédet elköltött^ 8 óra 40 pereskor ismét vooatrk Olt s az üdvözlő küldöttaég és ssép számú köxön\|ég azives éljenzéaei között folytatta útját Égerszög Üole, Szt.-Lászldn notfy néptömég várt a vasúti bejáratnál, mely a~minisztei\|t lelkoaen megéljenezte. Itt lelkes bestéddel üdvözöl letett és szép virág osokrót kapott. Igen lelke volt a fogadtatás a szt. iváni indóháznál. A lelkes 61 jen zések let\'sillapulta után, főispán ar meleg szavakkal üdvötölte a közök-.Intibi minisztert, mire 6 röviden v l« lnszolt. A fogadtatásnál a nagyszáu-mai megjelent közönség mellett Ilit lulc ModrovlcsOorgoly zalavári api tot, a megye alispánját éa aok m ia neves efhbérét K-megyének. A k >-csisor fkörülbeltú 40), melynek él m •/.as/.hfa bandérium lovagolt, azut .n EgOTmg fijlé veim útját, melvn >k lakbssaga^talpbn volt, nagy lelkeit) (déssel fogadv.a a minisztert éa nte { választott.kegviaelőt. A megyei «z; I-lásház bcjMtalknU (őtiszt Horváth Károly apátplébános üdvözölte 11-kes és riadó óljenektől többször fii-beszükitott beszéddel Trefortot, sajnáljuk, hogy stfm ebből a beszédből, sem a miniázter válaszából nem közölhetünk sémibit, hallomás után ar- juk ide, hojgv La miniszter válaszában kijelentette, bogy megLisztui\|ve érzi magát a tapasztalt szívélyes fogadtatás által, főbb izben utazott már a köriijyélien és volt ia azándéika a várost meglátogatni, amely kicsiny bár, de hazafias érzületéről hírős; lázon reményének ad kifejezést, hogy \'nem utólazor van itt. Ezzel a\'azOiubati programm még pem volt befejezve. Eate fél kiloacz órakor nagyaz^rű fáklyáa-zenét rj»n-dezett.a lasoajiág a miniatter tiazte-leiére éa a városi kivilágította. A fáklyáaok nagy négyazöget képezvén, I a miniatter lejött és bottá Szígc-\| th\|y Antal ügyyéd ur a következő I békédét intézte: mgyméUitám Mhtiftter úr, mélyen lütüh I képviielónk!\' j 1 \' Zalaegerszeg mezőváros polgárai üdvözöltök Nmgodpst a tisztelet ason őszinte érzetével. molylyel Nmgod, mint a kormány \| tagja, hazánk égyik kiváló államférfié • let-\| kekedéesel megválesatott országgyűlési kép-[i viselőnk iránt priseltetttnlc. \|\| Örömmel! ttdvösöljOk városunkban dn-\' napét alkotó, megjelenése alkalmából Nmgo-dnt, kinek évek hosssn során át közpályáján folytatott működése, a hon boldogitáaára irányult törekvéseinek asakadatlan lánczolatát HMÉ J Nmgod már akkor, midőn nemzeti aj életreébredéatmk reggelén honszervtetben kifogástalan haskfiak is kegyeletes előítélettel rwaaskodva az ősi íntésményekhez, hasafiai aggodalommal elleusék az aj iatésmények aierinti áudalouáaát, Nmgod ifjú lelke egéaz hevével,1 ifjú 6Ite teljes elhatározottságával nemcsak caadskozott, do mint egyik vesér-fórfiu és szellemi előbarezos küzdött azon szabad elvit párt élén, mily zászlójára aa alkotmányos szabadság honfi vérrel szentelt upvo melm az egyenlőség és testvériség d-veit irta fal. \' Nmgod ott küldött, \'raig e párt kitdaött elveinek győzelmét kivjvu és e hon minden gyermekét a basa egyenjogú polgárává tette. Nmgod lörhelien elvhfiaMvel egyik ve-zérférfia moac is azon ssábsaeivQ pártnak, léely liaaánkit a koraserű istéamények szerint átalakítva nemzeti függetlenségünket, állami létünkotj fövő ésásadokm biztositotts. \' Nmgodat jolos polgári \'erényeiért falsé* gos Urunk knuyunk megtisztelő bizalmából 4 közoktatási Vezetésével megbixni méltózta-tbtt és mi hszáüui örömmel látjuk Nmgod bölcs kormányzaia alatt- a (cösoKtatás vese-tf&eéoek áldásos, hstását; a tudományosság és értelmiaég terjedését, a közerkölesisée emelkedését mint negannyi nélliülözbetoUen fel-tjéleleit aa anyagt és akellemi jólét felvirágo-Sásának, bálával érozzüje különösen mi is Nmgod gondolkodását melylyel városnnk és o kerület kÖaoklaUUi intézményeit anyagi wgMyezéeekkel lámogatui, több helyütt (é-tjssitenj kegyeskedeú. Áthatva Niugod dús polgári érdemeitől, Nmgod e kerület válaiZtó polgárai által lelkük meggVőzőAéééből a kerület onzággytl-téti képviselőjéül, választatott j e feletti örö-mflnknok adunk lés alkalommal ia kifejeaést, bogy azon melloiai kapoes, m«»ly minket s jisztelet és ragaszkodás Unqzaival Nmgod-bős füzöU, o leltéilon bizalool eaen uytlvá- nitáaával is BrMrillvén, — e nzetlemi egye aülés folvtán mi szereneeéaak és bátrak ve- j gyünk Nisgodat mieokaek, anyánknak vallani aaon boldogító reménybe^ bogy Nmgod \| e város éá kerület polgé^ait éqea gyermekei \| gyanánt svai gondjaibán részeltetni, anyagi J \'éa szoIloiWf.érdekej — különösen tanintézetei i /«jlosité«ét .és magasabb fokú Kialakítását — mely uláiro város Ainázad ója, mist az igére! földje után vágy éa törekszik, — Nmgod a mennyire a körülmények hatalma engedi, —■ tegha\'haióeb pártolásra! j eszközölni kot j gyes leend. A gondviaeléa engedje iáiaazerü óliajtá-\'sttnk teljesülését, hogy Nmgéd a Haza üdvére,- a honpolgárok ürömére íigfn soká bol-! L dogul éljent ! I ív A miniszter igen szívesen válaszolt, újra örömét, lejezrén ki a fo-j gad tatás fölött. A közönség késő éjjelig haliám-zott az utozákon. Másnap (vasárnap) reggel 9 órat előtt nagyszámú kjDzöusfg gyűlt ösz-j sze a megyeház gyfilésuirmében. A r-j vay litván ur :itt azun indítványt tette, bpgy a joleiílevők küldöttséget! menessienek a miéiszter úrért, nogy a megyeház termébe megjelenjék] El is indultak értté Á r- p a y \| látván, Miszdry Ignácé, Mayerjakabj \| Páslék József éa Jónás Orbáni Pár peyoz mnlva a miniszter mégis t jelent ja megyeház tertnébea lelkes\' éljenektfl Qdvözöltetve.jAzéljenek le-csillapultával a ministjer azonnal a köaönséglez Íordiiít ée \'/«firáíg tarló bes/Adbon körülbelül a következőket . mondotta: A választások alkalmival több felázó-litáat kantán, mit nem szauiKveinnnk, banam állásomnak tnlajdonitok; de a felOltaégel osak 2 kerületben fogadtam él, melyekbea mag i< váláazUittak. Sajnálom, hogy nem vagyok aaon helysetben, miszerint Biegmaadbataám, melyik kerület mandátumát fi^adjam al, de annyit mondhatok, hogy ma itt az önök képviseltje vagyok (Zajoa éljeasés). Nem \|öUem önökhöz, bogy beezámolA % beszédet tartsak, hisz nom voltam az önök képviselője ;• programmot sem mendhatnli mert nékom (nagamnak ninosen programmfn^ ír az én, prngraumom a korttiány programul ia, melyet önök eddigi működéséből eléggé is ismorlmtnek. — Mindamellett még sem lugyhatem, hogy működéslinkről és az áltat-lánoa bslyzelről egyét-mást fel ne emliowk I.. .. i mint buvir a vízbe dobott kjölél m^ik >é-gével bukdáo«ol a Dona mélyén s ugyaiiosak rángatja ide oda a hálói, ejuüatt Partéit) i a töltött káposztái fazékból \| kiszedi a fili-tölt kolbáaz darabokat, ráadásul vagy üt — tojáaéal, etalonával láÁitétt 4- riskáoás uágy tölteléket s újra odaugrik a többiek köacé, hogy mitse gyaniisauak, de la eauka (Rajz Jancsi) már éjikor nom ránciúgálóduU, a hálón a Hetényi nagy báusjiára inegoznba duit. A tréfáé lornáaaás uléi\|, annál mohóbban Ölt neki « löllöit kápoezlás fazéknak. — azulati pedig a két imposztor a Imjó o\'da Ián háuiiú\'osau bevágta az élosoiú ré«zt éa vig lüiyörésaéssiil tovább liuíá»ztnk. Hetényi k«vuri-kavarja, a nngy fabdánnal osak Im-láasgaija a kolbáu dara^o^ik-»de egyelnem talál> végre egy nagy Kalánsdagiiizió télim kiQriii aa egéaa lazekal; Ánj Ináéa kpUlja ott in, mert egy fiakolliást iines k káposztában, a töltelékük isdogyanctak megritkul lak. Meeiflletben megőszlllt fejéhex kap s nagv datiUaeu kifut atsánesv iraól, eitadellá \' jftbói és legényeit f(léolba jlllitva, miül ge iioralls a forton, kétaser-háromisor végig fut a aztán újra elől kezdve, mindegyiknélra«g áll, a ily atókkal mindegyikre rámoraul: _l elteljen a a ur reám",, mindegyik megtette, da fletényi a fokhagymás kolbászt egyiknél eem érezte; aor végén cgymásmol-loU álloti a két impoiator, Partényi meg Baja Jancsi, ki a lehelés máilett egyet trüsa-saeotett is és ez aa varba bosla a vén Ueté-nyit Farién) i fifikus volt \| és loheloiéi .bé felé szítta, „nem ugy\'— förmedi rá a direktor — Uanem igy" — a aztán olyan nagyot fútt Partéuyire, bogy ez misjtlliogy el nem dőli beié, aa impoaator vig gyerek már iieor tudta kiállni a; komédiát éjt elkezdett átvet-\' ni, miközben ráteheti Hetényire, ez lölorditva megérezte aa ő kedvee kolbászainak as illalát a esaknem Partényi ezájába kapott) utána k, bogy kiragadja gyomrából, de Partényi óljr hangosaili esattietolta Qsaae Hetényi keze előtt a wgait, hogy es ijedtében már a harapást is eroztii képzelte, mire egy la\| >kiálí lássál sebeeea visszakapta a kését. Uko\|jára is a szegény -kis Miias kapott ki, a miért ott hagyta a ősükéért ,a poaztják Vége is volt aztán PártéUyinak, kogyvesztetté lŐn s ha nom lett voltya oly haszonV)iheiÖ olcsó azinész inog \' ezerinostér, biz a\| kolbászokért olkeTgel\'.e volna láraulatától, de igy esak (Ölhlny(a neki folyton, pedig-anticzipé-czióba ia föliria nekij duplán. * Ilikor már n dunai városokban egy kissé nsgyon: i« megunták és est Hetényi as iijáudékoiiípak következetes elmaradáaából {is\'pSéiitl megérető, fölvette magát a göntöii is váröaékba, hói az urak vig életet folytatlak .és ja bol a \'magyar gavallér százával ia terein, miaden dalién meg Itelyeégben tis Is buaz is akad. -akikhez kirándulást lehetett tenni, és kívül belől jé\| mngrak odva leli szekérrel jviaésatérni. Leginkább KiinaszoinbátbanI izorolott időzni. -4 ba volt — ha tjorn volt jcözöuaég, fi addig eem igeu mozdult, \'amig a kösönaég aa fi kouyliájirá adUti főzni valót köhint, a íársutaia inog nyél te aa éhoa kortyot, do jiát fi azzal keveset törődött. Rimkazdmbalit e<akugy kurtán Batyh nak monilla, a ba valaki nem értve magyarázatát kérte, hát annak visssalelé szótagolta l ki, mert Iszerette a rövidre fogott beszédet, azt is sajnálta máitól, Ós a wdejéntik spő-rótta meg. ,]Eliéogyílnl( Bstyma — Üiöndá a tár sutáinak — mert itt már ugy látásik Üresek a kamrák"; „Miféle. Batyiba\'\'? —\' kérdik tfile. , Hát Szombatyiba" felel rá kurtán oda dobva. „Miféle 8«ombatyiba" ? kérdik tovább mind jobban álmélkodva. „Ua-szombatyiba" dörmögte rá már zsörtölődő hangon. „Uaisombatyiba, faj miféle város ée hol lehet -a?" mondják kórusban nsgyon alosudálkóava I „No hát Rimabatyi, Ri-ma-szom-bá-iyi-pa ti buták," böffentette ki végre nagy méSgCWP I Bátyiban nagv heliváaárok szoktak lonill, különösen disanókbaé; a gavallér uraiákók ilyenkor mind berukkoltak és kétinap. két est ve lakodalmaalak; [ez á két nap mindig sátoros ünnep volt a winé-asekre ié, mert ekkor áanfolásig megmlt a saioletism, a rimaszombati lányok isj oaak akim j mentén á szinelőadáaekra, miter a gomöri Savai I érek bejöttek éa elfiadástj dalos játékot rendeltek-1 Hecényikébt erdélyiesen — pafanoaoliak, a darabokat aztán a nézőtérről aa énekesnő és! énekes\' Után fújták — liltyölték ők is, as eljKadá* után pedig mindig nagy raespra volt, meg bál; még a kis IlMi\'ui ii ott lebzselt ~ lánezolt a nénjeivel, I ós ami ozukros iQleményi meg nem ehetett azt a mama ridikülébe szedte Oásuapra, harmadnapra.\' A társulatnak jis jó dolga volt, \'inert hetedként a hetivásár előestéjén és napján jól!laktak agy héiresigv keveaebbet kellett a direktornak antieéipálnl De persze, hogy mint; mindennek ezen a földön, ugy a\' lietényi BátyibeU jóvilágáiiak is vége volt \'egyszer s a gOmöri urak is rilkázni aezdék a hotivásáros előadások megrendeléeét —\' „paranesolásál", meg aa Síáodékok küídé-aéi n direktor konyhéjára.[Hanema „beeaü letbeu mpnőazOlt fej," élehtiaa ember nyakán \|ál\'ol<, a k\| bizony kiment a disznépiaeara a a ilyájban kissemelgette a félig hiaott, inkább húsos mint zsíros és ösxtöfáres sonkáju legszebb disznót s addig kokettiroiott a disznóval, a disznóról meg a gömüri gavallér Szí dévai, hogy mielőtt oki elndhstts volna, [etényi njtgy ssemmereastogetéeekkel ée or-I kánszerü \|K)l>ajiá«ok klfotjésával kinézte a gavallér léikéből is a disznót, amit \'peraae na érsékeáy gömöri esiv liem bírván olvi-eelni, oda \'«aóTlott kanéiaálioz, hogy azt a .megoaodálj ártáudot hajtsa be Heténri báeii udvarába la Lóra kieasesonynak, Hetényi pedig még egy kii malaosot kapott Al rá* adásul, oaak annyit mondoit a nagy hajlongások és köszönések közöllj hogy eat a ki* esit meg elviasem a Miluutak, hogy legyeit nski kivel jftszaui. (Folyt. köir). A végzetes esküvő. (Folytatás.) „AU\'i mint fog ÖrÜlai a kedvee bárónő e aaokoimk, — szól Ltjukéhoz anyja; ■ mért nemi vsgyilettél nélsiny róasái ia kü-sibs?" Mort előtte nincs ketjvosobb virág a E■gyöngyiké a nefeiejuuál; — adná as ég, ingy lioiaapi születése nádján szive is bjra asütetnékj; szól öomsgába? tTsí gyakran öaszejlez a bárónővel; mond gyérmekem, miért lalaványabb nap-ról-naprai azemei miért égnek oly lázasan V Es nem jót jelent l"i fi ijérdéere Leake zavarba jött; saiv-boti flgyékről a-leáaykák stem szeretneklaay jok előtt \| beasáloi; kéiaaeree örömmel vette tehát, midőn a nevelői a kertajlóhál heeg-jdUantotta. BTtóyftnk egy sétát a völgy l«lé kedvee kiaslsasony, ssól kélólag a köksöntts üdvöaléa után Sasvésy. Utközban feltűnő ballgatagek voltak, végre Baeváry megtöri a neondet. „Szabad tnniiem, Lenke klsafüjony; melyik virágot keditoli legiukábbT nMkgi» nénében núadeo virág asép, a igy minfegyiksl ksdveleat; — de kdrtsui-bén legtdbb aa 4gő aaerelezn.11 „Mórt nem vagyok kertjében éniiéfő asstraleiui — sóhajt a. MVelÓ, kegy ol-i hervadhatnék szeme pillantása alatt. Aagyali Lenke I (gy tovább nem élhetek; ba asánal-mai érez irántam, di> gyötQrjtíu tovább ki-nos jiiaosyialanaájml; kÖiiyOrgflm kegyed-bee, mikjint soba emberi lányhoz uew; . . mondja i......tamélhelok » viíaont- szoroliHoj ?■ figfi seemeit lásaseaa ftggsssti a leánykára } a l madárkák íbájee áaeae j a áötdéló meaő, a tarka virá\|ok eaNi, a megaoelidttlt folyó lassan hömpölygő habjai, a magasban röpködő! pacsirta mind aat susogjWs szivének; I ftMe mondjál németi; — eseretme nélkül oeraj éllmUz." j- JJsaial sikait fa); Lanka; nem « eem . inkább . . . ssakadjoa meg a ssir, litüjsu aseg <f agy \| — mi .. . agymásé . J. . nom lifliotüúk I" «aói löndeeeit bangón j a tál, rolian alőrtt, miként a vadáss ayila áljai sebzett vad. Anyja kstjai Jköet keres ssiykiléet; et> fals)ti, hogy Harejisa fsfyamtö ssale által Hetényi színtársulata. Oyőr, Debrecsen, Nagy-Várad, Bzathmár 1856—1867—1868. i Uoínár 0y Ur tjyiójif í (Folytatás.) A ekinéasek aa unalmas hossza napokig tartott utasáa alatt, már \'kilogytak a tarisznyák tartalmából éa a csigáoyoaan aü\'ött halat ia megunták már, melyet ntkösben halomra fogdoetsik, tehát hova/ tovább mind jobban vásott a fognk .a töllÖU káposztára éa ennek pompáa- füW/eruléseipe különösen a iilstült kolbász darabokra. Partényi nagy lurkó, a máéík j imposztor Rajz Janoiival iilkon öesseeskUsznek, bogy a töltött kápoaeiás üssék ellen borzaizió aiteotátumot követnek el. Kpeu délre járt már az idő éa így a gyomor, akaratától bktatva, bátorítja, neki fogtak a ezörnyű merénynek. Bnjs Jánosi hiree áezó gyerek volt, Partényi mg neve zetae knláaz; a kortica köteleket, spárgákat\' ztsaedlsif — mért fi volt a dakeráw\' ia — és agy i megspárgáazU, zainorozta, \\ liálóata S liunát, bqgy a nagy balak mind Mj& akadtak ; lietényi aa pgén iton nagy halai em-tegeíeltj egv három máaaáe kövér csukát szeretett, volna még a töltött káaoseta mellé. A felényi lakoeatálrá\'ól lávo\'i eafi hajó erieáo kívet«ü« kát Pártényi a koriina aoár-KákUI öeaaaesigáaoti meny kő lisigyj hálót s íppen mikor kanalazni kezdi aj (fi\'tött ká fxMsU közöl a pompás kelbáea darabokat, sUrdiija magát, kegy akna-é belékaiaMtt egy básem ináasás nagy nagy osaka a líáMmba, tegiálek a kötelei arlaen, saart sűndjért a Danába ránt tnjndeyájuwksi hajóétól styölt. - kisealad Hetényi (* egéaa kis asaládjával Mé kapaoakodft # többivei egyStt s keiét* be, aség n hie Müas is out&gyve firhetyet •s aparim oanapeeskodik, ftsjé Janesi pedig „Zala44 tárczája. Kanizsa-Fiúmé. A ki iga\'\' és (TazSnte lflkeaedéat akair látni, a ki tudni akarja, hogy minő az igati hónszéretet, az jöjjön flagyararssájrba és tapasztalni fog-« ja, milyen- esi igazi Ulkesedés és milyenek nyilatkozásai k szív mélyéből t fakadó (iünázeretót értelmének. A vasárnap reggeli fogadtatás ünnepélye lezajlott a habár post fes-. tűin \|— netu teh^tjült, hogy meg no emlékeztünk azon óriási lelkeaedéa-■M a ragaszkodás nf.on meleg aziv-bm fakadó érzelmének csalatkoihal-Isn ]cif<kjezésérő), melyekkel á kani-. zssí k^wnaég H3»ii)c-java fiumei icst-vérciakot. mngáboz ^eiC\'- Kj k\'Néi lené meg o lelkesedés leírását? Ki képes hiveo,jellemezni n atív.benső érzelmeinek kitörő nyi-j 1 átkozó I ? Fiumei testvéreink lelkében a szabadság ezoretetének rokon voná-, Siti élnek, azért\' ragaszkodnuK az anyaországhoz,, melytől .Ők szabad-aágt»t és srrretet várnak, s mely ne-• kik Izabadtúgói és szeretetet 4^ujt. A összetartozás sejtelemszerü érzelme mrindnyájakb>m él s az^rt nem veszhet el azon \\eményünk, .hogy nép, mely. igy tíirl lelkesülni, \|mcly ugy keblére öjoli azokat, kik őjt sze rétik és kik a a^abadaágért lelkesednek, nem Veszhet el sobat Annak . élei és virágoznia kell! • • .4 A fiumeiek títja Budapestig dia-I dalmciiet,:volt. Mindenütt a lügfán-1 golélib lokésedéssel fogadták i őket, \' miat igazi testvéreket. B a tujigyar •. (Vikt\'.riiyától kezdve fiudapeatig " niegmutn.tthí bogy lehet nép, mely gazdagabb -luiyagiakban és iolareba-Uuiottább a szel lem iek ben? — ae oly és aéa\'kajy, wltfiwki * ipi cakkmiirtl ^■r-tö fleenttmil kfyyfci kt IHHR w^kwsÉt AC NrttötU íM»#fea, mSh a ka>>k»e»* tt«él« e Isím& tt mi . tfoifay kewwfWij .Mert pak-»k tette1 at ni »a m ifj Ifárlra Iqmp Ihis ea t^eWtajtás? lláWleUil --le kltoetoa ti iíí be Ml w»ji a -m\|<p$il, f \'nniMitálu* • téren n<w hmé?) untwk iiittn lm4MlntimiB DI\|\|MÍ fi il»v oaikk aJkeltatoM, » mpfciftbkl oBwáf-g)8lle#. Klősslr A magya ejfelv. klMosŐ akiiU4t i< «iii i»h\',lahbié» Koiu a\|arok én .«rAakoasui magyartNÍlaai, mum utnpzöti-steAU m^tfu«iiaiti •cukit; dWmíuiáu a magyar •Uyfch" tudása u«titd»á kikoatk ní\'sva méin\|>i éa ai4rl a lürvJ ea. végraiMiM séi* k h-gsaigonihb rendufbáhokHi fjogfrin a ktlm«si > t<ega\|abban aa erdélyi zászok v»íik >e»m«tur kúlMili Janikban,né-luet-eobmljuktul akarom ökoi mcguiulani; • - eloabau ea awrft rágalom. M á a o.a i k ; e ml«>mUfkk feitttlartáaa; Ibből kiiniituthnl-juk. hogy Magyarország mindig a nyomattal indult m baladott, lesak a mull aaáuid vé-. gén éa 4 jélen elmén inanadt cl a byzauli aanllent ini\'utt, melyből kibontakozni .•uiinet ia nehésségt)k.okos. —\' If a r ni a d a a ?!\' Kinő-egyetem éa aa tlgpiűini épületek leléjpnéso aauál inkább azükaég^ uiert «ea íüpjllepk tfyszfersmind tanesizküzöla A tudoiáány »i\|ics . a póliükai Jprtiiáklól fejfélelezve j- Iskolára ■; aaUka^ge rao ugy az áriátokrac^iinak, iiiinl a detnokrácziáuak. Akaijuk, .hegy a [Iroda* pesti egyetem a 5\'ilág. bémjnlyíif- hasnoiiftmü ludi>ijiánu>« intézetével megállja ti. rófaenyt. A budapesti egyetem iuolMil %y elmét kell férditanunk a koloavéri\' cjgymotuie isi nem sSnbad. dfiuuyagolnunk és IHhetőb^ <-l!á\'andó » szükséges apparatusokkal. Meg,kell eiuli-. nem még, Jiogy a ponti \'egyetem \'tul Uiugatott ; ezeu ugy akarunk swileúi, hogy egy hauuadik egyetemet állítunk lel, mely akar >egeden, akar Pozsony bmi> leiz,. nem lokális \'etdek fog bennünket aljban veséruliii. A I középtanodai oktatásról szóló törvényjavas-B lét a jíivő Országgyűlésén\' fog botorje^zletui, mely elejét fogja venni az o j téren i clinrlatam\'\'-riáuak. Az elemi oklatásterén az állami iskolák sas pori tását tartom letadatomnák, va-lamiut kiadodovók fölállítását. Nagy taüksé-gtluk — égető satlkségünk Van a nőnevelésI .eJOmozditásárn; mert ősak\'fgy uoveilietttiik r férfiakat, E téren is lesz lojár némileg aegitre a hiányon a magyar nemMxiők képző-iuté-aele áltnl. Pénztlgyeiuk toréi ax\' aranyjáradék \' konvertálás volt a legwtú\|ál)b, moly hite* Ittuk javítására kedvező.™ jüvS oraaággy U-lésnek nagyon sok teendUíjé-laaa. Domináló lesz a közgazdaság, inmyi mint vámkérd és, mint csatornaépítés, vawtipHjás ó) folyó szabályozás fog leginkább álbnpeini.AMeai érezzük msguifkal jól. áll mágy árok- éllii akaruuk és jól akaruuk elni, ea jogásulL A jő* vedelem nincs artaybaa k kiadáyaj és ez tapasplailiató az álamban] a társAdiflomban és aa indiriduuipnáJ. DolgozuuukMifjll, mert kUlifnben sem . az állam, \'éern a társadalom, de még az úristen sem segitW rajtunk. —„-, Azért koll\'uevolni az uj genefaliót nemcsak a sportban ea kortoakedésben, baoemj a muu-: kában. A vámszorxudés ugy auiint vko, fen-tartandó. Amerika roppant verseny^ársuuk, As - arra kell törekednünk,, hogy azon piaezo-kát) ipelye^et eddig bírunk, ^rnegtar hassuk. Memotország már-már kíazorit betjuUúket, \'Zunáiiukább kflll, hogy az Ausztriánra! kő-lőtt vámaserzodvsi feuiarúuk, miután ott tatái vásárt gabonánk, borink, gyapjuuk, do-(hányunk sut. Fópuiy foktelendó gyári ipa-tunkra; de s/llkxéges, lidgyJog) luzjókat találjon itthon én hiigy a váuisteryiidií* nem hat erre ákadályozólag, mulatja Zsolnáy pé-oai gyára és a zay-ugróezi üveggyár. Ksre^tedelmBakré Ibnles, Hogy es4TVI< mtlöl e\|vsn)nk ás Fiam* felé tetfijnk, de kegf est alérhaésttk. különösen vaiutalnkal kell oda iiinyitaneea, s ^Ütal\|aos a paneaa M adtainisstratle\' elleni áaefiben ea nets inindeúütt egyforma ross, van jé bt> A legjébb rendszer U tünkre m^y ügyetlen kesskoen. Vaunak vidékek, Hol nincs hivatalnoknak alkalmsa egyén j máshol as önkormánfsai veasodelmes ezá-lókra használtatik; aoksaor pedig egyenes oppositio e kormány iellsb. Ezen ráltostat-ttunk ktíll. De na ltosmnk font és meter axe-rinJ tőryéiiyeket; es háládatlan munka, vég-rshajtani nem lehel. V\'égül felemlíti, be ugv dőlne el, liogy tény\'eg nem képviso\'hetné is o kerületet, de Ijjifi, hogy erkölcsileg inindig támogslója lesz. ).K luiiiic/t\'ír wlkff éJjeiink; közt v^gré iM\'B\'/.ótijót, uloly ul&it A r v n y lalváu pdrtoliiülc, icöszöunfot montfvit n qtiniizternék * megjeleaéi^rt, moo reni6nyét fejezi ki az egész kerülőt nevében, hogy a miniszter nemeink ma, de három éfen és azontúl, ii képviieldje leaz Kgerizognck, do barmit határozzon ii, az iránta való tiszteleti a kerület polgárainak ke* bolébon örökké fog élni. Tis órakor a íjnaiszlnr mi.iére ment. Tizenegy óra; után következeit a küldöttségek fogaidtatása. Tisztelgett a mogyihatóság, a városi képviselet, egyéb hivatalos testületek, a polgári és népiskolai tanítói kar Krób Pál tanfelügyelővel élén, az izr. hitközség elöljárósága élén a rabbival, a tűzoltó testület és egyesek Is. A miniszter mindannyit a logszivcsebben fugádla^ magának egycsoket bernit* fa itatott él néháíiy szívélyes szót intézett hozzájuk. Délután íél kettőkor LUO nál több teritékU fénycB bankett volt, melyen főispán tíl\|vina Lttjoi, király ő felségét éltette; utána Dr. C/itider. látván, Trefort miniaztorro emelte poharát, Trefort miniszter válaszolt s a kerületet éltette, alispán Szász Károlyra ürítette poharát, Szósz, Károly remek hoaszu beszédben a polgárokat éltette pártkülönbség nélkül. Az ebéd derült hangulatban folyt 4 óra u^ig, sokan még azután is ott maradtak. A nagy ei<5 éi borús idő daczára jók\'cdv uralkodott mindenütt. Hétfóu főispáni ebéd volt 40 terítékre a miniszter tiszteletére, délután továbbfolytatta útját Zala-Apáti bn. tamíttk^ m#t Uíls nyerek acrátei Ifáalkel. Dt\' m eask f^haális dolog volt, ma t /nff t<%-kojiitlt vetna ia \'pépa agy olyan kaU nai sssr-yeteti sllfm ? B rendek\'egrsaersinin I a birp-"aalmik állandó hadssregsí gyanánt tekintettek. j Kabsk Isgnsgyobb bizonyiták t s jeni* ssálsmi • Királyság, mely nélkülük obs a«n létoaliolelt volna. i Oly tartományokban, hol s rei dsk nsm uilntj hódítók léptek föl, nem igen irthatták ss ilstő\'féjedslomuek, miután egy tissé sjjét voltak szórva, de volt egy közös i -dekdk a pánifal,í t. I. hogy sehol a király hatalmin erót ne vegyen rajluk. Ennek íg izságáf a templarítuok türténelms bizonyítja mert ttjd-juk,fhogy IV. Fülöp akadályul teli inté Skót tervéinek valósitásánsn. Nómelykor hatalmuk veszet etinesnjqk látszott a fejedelemre nézve, de nl hs mégis igen jó szolgálatokat tehettek azok üak. Így CL ázoki segélyo nélkül Ferdinánd 41 Izabella ejtvén hódította volna inog Qri iádét., A maijai lovagrend mintegy védial olt a ka-raoének olleu is. i Később a királyok, hogy az knak \|6r-.dsajeit és gszdsgságát kizsákmán ollisssák. asoí. rajuk nésve igen liaasuos \| ondolaitra jötték, jliogy a gazdag szerzetes i eitdokiick nagymasterei lőnek s így módjukban állott a r+ndnpk vagyonával és katonai I hatalmával jreneelkezui. [ Etek után lássuk, hogy a keresztes hadjáratok minő befolyást gyakoro lak > városikra! és a- polgári osztályra. ! Tudjuk; hogy a városok a ü V. tjzá-ssd\' eleién egészeu másként néztél ki, mint a XII, láz. elején. A városok a ker sztes had-, járatok után nagyobb kiteijedést\' nyertek s polgársátuk kisebb szövetkezetedből állott, A keresztes htidjáratok okai és következményei. .K1 Értekeicén. irts: KOZÁKY JÓZSEF. . (Folytaik) A\'lovagrendek polifikai befolyása szintén igoú nagy volt, morli o papi lovagrendek igen halalmas és;gazdag katonai szervezetet képviieftek, melyek fíUggetlenek voltak ugy a pápai, niiut a királyi hatalomtól, de mégib csak a pápai hatsloiu alalt kellett magukat melyok^t ezéhoknsk nevelhetünk,!nem mint a badjintok előtt, midőn a városok iélsza-bad lakói nem ogyszer a zsarnokok ellen voltak kénytelenek osekély szabadaáguk vé-delméhj fogsort fogni. A, városok különféle . szabadalmakat nyertek a kiváltságok álul. Elöljárójukat is jogukbán állott állott választaiii. Néiuolyik-nek jogában állott a háborúba un t nem kö-vetui, mások osak azou esőiben la toztak követni, ha személyesen vitte uruk a főparancsnoksági)!, valamennyinek kivállsá ;a volt pedig az,j hogy csak bizouyos távc Iságra\' tartoztak követni uraikat. Közigazgatásukról részint önmaguk gondoskodtak közvetlenül, résziot uruk közbejöttével. Jogukban állott, hogy uolgári joggal ruházzanak föl bárkit, a kiuck városukban a [letelepülést megsugedtók. Hovezetes haladást látunk azon körül-\' ményben is, hogy a városok önmaguk által választott vezérek alatt gyakorolták magukat a \|fegy verforgatáaban s váró luk őrzésében. Kiváltságaikat rendesen pém sn vásárolták meg, midőn arra alkalom\' i lutatkozott, vagyia midőu uraik pénzszük éget szen-vsatok. Első helyen állanak o tel inletbeu a lombáhl városok, melyeknek olőiaiadását a gúeifok és gibollinek közti viszályok nagy múrlrkben befolyásolták. Fraitcsiaországban \'a küzsüjok sokkal későbjicu nyertek szervezetet, mjtit Olassor-sságban. Ott is a hatalmasabp osztályok nyomfák a városokat, mely körülmény á polgárság erős szövetkezetét vonta Imsga után. Hogy e szövetkezőtök elég biztosnak érezzék magukat, czóltekké alakultak s a biztonság ctoudj béke és rend fónutartáaát csakis a cíóliuktöl lehetőit remény leni. A német városok alaku\'ásit leginkább Eranoziaorszég befolyásolta. Eask legköny-nyehheu teltek szert a kiváltságokra, mert af német fejedelmeknek miudigívolt pénsre szükségük. A városok polgársága képezte úgyszólván a nemzetot. Eme Iskésság később osak a királyoknak vili kősvatleefll ilá-reods^e. A ksresztss hsdjárstok s befolyása két féls módon történt, közvetlenül ás küsvetvs. Kösvitlsnftl mart aok kisebb asarnok elvessel! i mirt a nemeseégnek nagyobb réase és pmig a legazilajsbbsx és legmsHnebbek o hadjáratokban réestvsitsk. Közvetve pedig a kerflxtes hadak befolyása abból eredt, mert czelul tftzték ki maguknak a személy és va• gyöt) biztonságát s ufinél gázdagabbsk let-Ipk, annál fofitOMbbak lettek kíváiUfégaik ia jMem esak a város lakóira, bianem a jobbákyosstályra is meg volta keresstesltsd-jéraujit üdvös befolyása. A jobbágyság eltörlése a kerssztsa hadjáratokra háramlik viasza, de szabadok mg sem lettek égészen a volt jobbágyok, hanem esak módoeiitatott helyzetük. Ugyanis ez időtől fogva minden jobj. bágyiiak jogában állott urát. slhsgyni a aj szent földre vándorolni a Így azon súlyoson •lebilincselő kényszerhelyzet, hogy bármily; gouon urától sehogy sem távotnatik, meg •süni I Azonban kevoien tértek [vissza hazájukba, a a kik visszatértek, már nsm igso voltak hajlandók ugy dolgozni, mint jobbágyoki mások pedig ismét előbbi helyzetükbe esten vissza, csakhogy legyen ki fönntartásukról gondoskodik. [De mégis türtintek változások; merte hadjáratok által a nép száma csökkent, fŐ-jóg Kémetoraaágban, hol még azonkívül is a izláVokkal való bosszú és véres háborúskodások a népet nagyon pusztították. Es áltál a Afipbirtokosoknak máshonnan kellett a földművelőkét szorozni; de kiknek egyúttal bi-sonjjos szabadságot is kellett adni. lifijen datálódnak a fbldmüvss gyarmatok Első volt a főpapság, moly ast slomozdüani iparkodott pl. frigyes, hamburgi püspök litw-ban. \' J Sokan a várósokba, vagy a városok környékére meneküllek, s es által szintén szanadokká lőnek. \'\'Frsnesiaorazágban nem akadunk ilyesminek nymára, minthogy\' a franbsia nyelvben sehol sem fordul elő a né inetpek ily hasonló kifejezésévsl egyenlő szava : ^Pfahlbürger", vagyis a város kürfalán kivlfjakó polgár. Francziaoraságjban X. Lajoa és V. Fülöp !a jobbágyok fblszabailitáiát elrendelték saját királyi birtokaiklutu. De est ugy \'kell csak értenünk, hogy a. jobbágyoknak joguk lett pénzért meg vásárolni szabadságukat. — Hogy azonban a póraaztály sorsa nem sokat iayjilt, azt a sok parasztiázadásbói elég helyesen véljük következtethetni. Hy lázongás volt pl Németországban a XVI. században, 1357-beu pedig északi Francaiaországbau s a szabadság ilyenkor mindig főkövetelésük vol,t. — r Angliában sziptén igen roaa helyzetük volt apói-oknak, inertII. Richárd alatt 1381. nem ütött volna ki másként pórláaadás, A koresztes hadiáratok befolyása a löldiuüve-seknek későfibsol jobb sorsához egyengette az utat. \' [ Hatalmas befolyást gyakorollak a keresztes hadjáratok a kereskedelemre is. As első momentum itt mindjárt as, hogy a kereskedelem két részre oszlott, t. L szárazföldire és tengerire. Hogy Európának kereskedelme Ázsiával, nem maradt olyan állapotban, mint a rómaiak korában, eunek két oka volt. Előazöf, hogy Konstantinápolyban a császárok nem pártolták a kereskedelmet, sőt ollenkostfleg, még akadályokat is gördítettek ollene, fölog a nagy vámot. Ezen kívül maga a vallás, játékok s udvari politika a nép kedveucztárgyaí köri taftosiák s L ezjsk miatt a keroikodeíoui itt nem verhetett, erős gyökereket. * A második ok, az arabiaí fölkelés, midőn a VII. század közepe táján a Földközi tonjrereu is tettek hódításokat. As earéMf jkersskedelsm Assiávsl kl lönöstea ValMMnek kesében veit, meiyaom. oalk.JCeita^Kpo\'yjfsl* hanem még s aa. raumoMl » iülönféle kereskedeku őssm köttetlek ben állott. fSW A velsoesáaeknlk nsm igen nsgy di-e«(s4gükre válilt, mert ők voltak aa elsők, kitt a rabszolgákéi oskedást is üílák, skár k^rssstények vjoluk, akár nsm. Est s ke resksdelmst s a saraoénokkai valót is a pápa ojjUtptta, de a tilalommal a velsoeséeek aap-zi\| jizelleme mit sem törődött. h De nemosak Vekpeas, hanem más olaak városok is íogmlkozfaa a kereskedelemmel, u. m. Amalfi, Bari, Oenua, Pisa stb. 1000-bse szintén a \| saraesDokial jöttek érintkezésbe s 1069-ltan /már Pisa igen gazdsg várossá fejlődött, Amalji város leginkább Pa lasatinával állótt keráakedslmí viszony ban ugy, hogy a ssnitán; is megengedte, hogy polgárai Jeruzsálemben a sa. Mária Magdolnáról nevetett j kolostort alapitfiasaák .a egy kórházat a zaikndokok fölvételére. A szárazfbldi, kereskedelem is megle-hetős volt, kfjlőnőaen Magyarországon sra-résstül s legelőször avarok, bolgárok, aztán ntsgysrok ájtai gyakorolva úgyannyira, hogy pl. a tnagyaroanak saját templomuk is volt már KonstanlinápolyHO. Es volt tehát s kereskedelemnek áffs-ppts s keresstes hadjáratok előtt. Azok után -flpin jött létre valami rendkívüli és más. A< onilt azelőtt, ugy. most ii -kát réetre osslov, ds nem moadiistni, Jiogy kicsinyben, hanets sKár nagyobb iiérvfcep Üzototlj Most is Ve Inese volt aa első e téren s nagy piaesai voltak ugy Konatanfinápolybln, mint a ke-leli birodalom más tartományaiban. A császároktól mindig nagyobb és nagyobb kiváltságokat\' nyertek a ha szép szerével valami nsm sikérült nekik, akkor fegyverhez fpgtak s erőszakkaJ -csikarták ki azt, s igy a keleti birodalom császárainak a keresztes hadjáratok nemhogy segitetlak volna, lument óllsnkszőleg, nagyon is ártottak s csak st -olasz kereskedelmi Városoknak tettek nagy (jzolgáiátokat. \' . Franőfaorsságbatt Marseille ugyauily \' szerepet játszott, csakhogy jjelci jtübo réssé {\'olt a koresxtes liadjjáratokban, mert asokat-oagyban támogatta, úgyannyira^ hogy ^tent tgyeser azért gazdagon megajándékoztatott, jgy pj. II. Baidumtóí azt az engedélyi kapta, liogy Jeruzsálemben esupáo jcsak az ö polgárai lakhatnak. Meglehetős számú bajovsl is bírtak; mart Richárd királyt 1190 bén aa-J-egóvol együtt Angliából a m. földre aaálli-\' tolták, \' i í (Vége küv.) y y \' , Nagy-Kanizsa, 1881. aug. \\í. Szombaton, aug. 13-án az egyleti kert. \| )li«ljieégben tánezoetélyt rendeseu a Budapestről itthon időid egyetemi baligttMég a iá ezígányuteaai tűskárosultak .javára. Szép jazámmal gyűltek össze. Szólt a aene ée ki-tünó jó kedvvel lejtették aosárdást mintegy íjTél Ú óráig. Ekkor asonban megeredtek as jiég csatornát és a víg társaságot hideg subeny ugrasztoUaszét! \' Asonban a vitás ssrsg nem hagyta magát megzavartatni mulatságában és tervében, mert az volt caélja, ltogy as érkeaő fiumeiok ifogadására mulatáes színteréről testújstileg i jvünul kii \| Meg is állották holyükst dicsőségesen: 1 ()a „KoronaP\' vendéglő termében, ahová lúrte-i <íen átheljíoztók a Wiadissá\'lást I Itt óflán folyt» vígság, egészen három óráig Kfgcell Ekkor Ím-ki honi látott, hogy «s érkező testvérek> fogadtatása körüli inegbisatá-sábos képsat elfoglalja helyét l megérintett /virágnak nem használ a tavaszi náp sfelid beio. e o e fiiig a szerény paplak körül néma csend honol, azalatt a bünké kastélyban féj-! nyes előkészület törtjük. Báró Rózsavölgyi mindent elkövet, hogy vendégeiuek sokáig kellemes omlékökbo maradjanak azon órák ügyeket házában • töltenek, mindenfelé sürgés-forgás mutatkozik; «—• egyedül a hatalmas\' ház egyetlen leányát keresi hasstalsn a •sem. . fv , .Keleti fény nyel berendezett öltözdében - ill a szép bárónő} szemei elmélázunk az előtte elterülő tájon j aroza rózsáit hasztalan ]»\' keresi a szem; feltűnő halványsága még v\'a-f ráudóbbá teszi; összekulcsolt kacsóival szíve heves dobogását szeretné fékesni; ajkain ki\' nos fobása tör elő : „Oh égi mi leaz belŐlrm, — sóhajt félig térdreereszkedve. — rüvid, tán néhány j - rez múlva megtudom, boldogság, — avagy pokoli kin vár o reám 11 Istenem -I aki vég-I telén hatalmadban csodtUiat m&vélsz, lágyítsd mog atyám kegyetieu szívéi. Ah I denuez?! [ kűÉalgói ballom lépteit; könyörülő istenem adjál erőtl A perzsa szőnyeggel bevont ajtó feltá-i r«il ít — halvány, nemes .vonású férfiú lép líe; férilasan asép arczán iidkább- a fájdalom, mist aa évek ssáma milyl barázdákat vont j daiíái termetéhea hozzá üak a magas homlok s Msötét szemei, ij fe j „Leányom I — »aól a báró lagyos hangos, — bocsásd meg átyájlnak, hogy egy ívsstj>ek szánt érái ól Jmegfoszt; komoly lolpgról, jtvtdről kívánok vjsled nólauL" E szavakra Lauraj árosát halálos sá-\' írrftiág borítja j jóságot sugárzóssemei meg-- gyóbge terjnéto remeg, mint a t«egil nyárfa. — De aj báró erre nem figyel, \| gépisesa foly Ilii Sí j > ^llolaap átléped ; ijmennyolóSadik éve-j (Öled függ, begy jaai ünoepélyse napot étasw k»geaetisijs» kosé aséroiisam. -»■ Oon-doliil a toár gytvtekaia, férjlMMmenslalre, . a\'he igee, ki azon boldog, kinek leányom kasét óhajtja nyvjlaai J\' I „Oly fértiu nem létssik; ...,,. .1 én solétse fogok férjhez menni;" válsssol Lsurs. elhaló Ina^igou. „E válaszra ol voltam készülve; bol-j fygult anyád is lekként nyilatkozott asülői* Hez. — De én ^tározott választ kérek; különben \' remélem leány om, hogy szived sza-jbnd, s igy kérdezhetlek, mit szólasz, ha azon aiánlatjal jőnóku • . . nyújtsad kezed gróf Uivárynak; oh jezzel végtelen boldoguak Ion néd atyádat.a [ \| „Atyámst boldoggá. .... önmagamat I boldogtalanná 11— Ah I jó Atyám; kezemet \'csak azon férfiúnak nyújthatom, akit önzetlenül, szívből szeretek. ígérd, meg, j— szól atyja lábaihoz roskadva, — Ijogy nem fogod, jeányőpal átokkal sújtani; 4- oh inert as atyai átok teljesülni fog; —1 az atyai átoknak teljesülni kbllf susogják öntudatlanul ajkai jj — úgyfe irgalmas loszess irántam; én érzem »\'..[, igen-igen ; s asért habozás nélkül; merőm ueyallani, hogy van (így fór-fiú, aljit imáddk, a kiért elszenvedem a fekete pokol izzó lángját; e férfiú ... Szavadal adod, hogy irgalmas Ijoszösz iránta is; igéid, hogy nem áigod\'Vélé hitalmadat érssteUii, hogy nem fogod ót Oidözui V" t cBántása ne legyen, — szól a reszkető stys, — dtj ne gyűlölj tovább... Idt vála4iottál ? ! „Szivem s- ezsol együtt kezem..... Sasváryél Jssonyál hatották s szavak a báróra; miként aa oroszlány, moly kiszemelt áldozatára tör, emelkedőit Áll Itelysetéből; fagyos szemei megdermesstik s gyenge virágot. „Kom I netn átkozom meg; est nsm teszem \| de előbb leasess mennyassonys a fagyos halálnak, mint ason férfiúé, aki kígyóként lopództjtt házamba, hogy megmaija leányom szivét. — Kívánom, — folytatja tompa tulviláki hangon, — követeli as atya Laura bárónőtől, hogy kezét gróf Ujvárynak nyújtsa, goddolkodásra két heti határidő •Mf!»— j ! „„ , Anélkül hogy a félig ájult leánykát sgy pillantásra méltatná, — eltávozott. —■ Kinn a szabadban aa azúrkék égen tlu- düklö hold bágyadt sugarait i, folyó habjaival uedvssiti; s leeiendraült hullám szelíden judonaaltetó dalát; susogó lombok köst a füls-u\\ilo (iallatja szivhes szóló énekéti Oh I á ter mélzét uom törődik egyesejc ujdalmlval; ót 110111\' savnrja a haldokló magzatért remegő anya\'jajkiáltása, iem a osalódpft szív kínos sóhaja. A törtédtek után a báró jiájába vonult; nyugalomra vo a iiofyet, hol felzajloU kedély jól válasatotta. •— A jviláj-os s tol bevont falat Rafael, \'i\'itián, világhírű festők mfirei díszíti dol^oaó-szo- ; szüksége; ; csillapítsa, Urko atlasz-több [más éajen- fábói kész\|tlt Íróasztal támlájátj fehér inár-jrányba metazve fénylik a biazke családi eíim\'er; a báró heves léptei elaalnak a nor lióz selyem fzőnyeggéij bevont padlón. Olt ha o falak beszélni luduának I — pni sok \'reményteljes öröm s kéiségboejtő bá-vatipl regéluéuek; évsaássdokon át ide gyűr lokcjttiok a esszéd tagjai; itt áluplíottak meg ss atyák gyortuekoik jövfiiét. I A báró mély gondolstakba t^erülve jár jfol a alá; hirtelen lúsas lj/jvvol inegra gadja á csoiiffulyűt, é a heroin tal Hasváryt hivatja. (Folyt küv) áó szolga ái- hlwldis A tanár és, védenczei. IhfAi;; \' Irta: FlyKarefCaiién K.iíjlIWltH !\' paiiOMAifiv A&A\'f j . XXIII. A régrs várt kjér« (folyutás.) FOS. i „Kos, kincsem!" ■J«ólt ni vetve i s tané-csos, miközben nejéhez fordul, «ajöj! ide és mond még egyszer, hogy M sa nsm ért a, nMrelemhea. De leányom, váliaaolj Isgy kér-désre: ha Mannarsteetet már oly régóta sse-reted, miért nsm utasitád via sa a kapitányt, midőn megkért? „Azért, mert a legvalóasinűllebb dologi nak hittem, hogy valaha egyesítve legyek\| sszsl. kinek képe ssivembe lakott; éa azérl Nándornak adtam igéretomet, mert közönyös volt, ki birta ast, osakbogy hocsülctos em bér legyen." Nos, hs oly engedékenyen goudoltál kedvos Rósss, miért nem fagautad el Qai bí»n nagykereskedő ajánlatát ugyanazon okból „Ali legjobb atyám, a dolgok idővel váltottak. Akkori szegénységünk azon re-rnényl kelté bennom,, hogy talán titkos óba-jáíut valósulhatnak. Es midőn 1818; évifebr. elsőjén hozzánk jött báosót veendő és sem styám, som snyámmslnem beaaélhetelt, ak kor, mit mondjak többet I .akkor érseimkiak szavakra találtak, és akkor nyorte el hűsé gein igéretét." T „Mit mondaaa leány?4 nóltja taaá psos magánkívül I „így tehát már tphb mínt két éve, hogy Manuerstedltel jegvben vagy, ásüléiti tudta éa beleogyeaéao nélkül I Istenem, mily hálátlanok a gyermekek I Te, kinek oly gyöngéd sserotő snyád ivöfc bizalmai Inu ieheltél hozzám, est uojn hittem yolna. Remélem, több nyíltságot éé szerető tet érdemeltem tőled I" .Ne haragudjál, édesjó anyáin I" esds kelt Rózsa. Sokkal több bajod volt, kedves anyám, mintsem még üj bánattal terheltelek jvplns. Különben mit szóltál volna, ha aa olr szegény ijjuval való ejjegysétan miatt ssót emeltem volna. Hogy aaonbau Maunerstsdt aaép jövs-debneaő állással bir, ast miudkettőnk jó ba< frátiának, Ling tanárnak köaaöuheti, kl utón-(utféléu támogatta. „Ah I tehát a tanár volt megbisoitad ff jssólt s taoáosdfeaé, miközben csititalan mö[ solylyal tekintett as üreg útra, ki1 régen fo* tanaiba volt tüunkáját örümmel j látta be> fsjs^vs. aIgen, Jó asszonyom" ssóltl a tanár benső maginoulásaal. A fiatalok aábun ke-ntjujk menedékei és In ürömmel támogattam a derék, ssto párt Művem be van fejezve, és kgffibo kívánságom, hogy ások [. földi boldogságát aiegállapitaam kiket életem II ben sserettam. — ílgen védencseim, Manner-(stedt és. Rózsa, Nándor éa Károlina, minden fblŐWeges szertartás mollfizésével, nálam a a nagyteremben, Sat- Iván napján sskeltes-sensk meg; mert nézetem szerint aa ily ünnepélyeket legjobban csendben üonepelui." „De as IsfsQÓrt kedves tanár ur I" vágott közbe bámujyi a tanáesosaé, .mire való most már a monnyegsőrői beshélni, hiai még hám i» volt meg a rendes aljsgyaéa, és a. Vőlegényt sem láttuk 1" „Ami as ekőt illeti", szólt -as öreg Ling, .lat liisaem, hogy oly aljagyaés, mely harmadfél évig tartott, elég randes, és a má aodik kifogásra ast válassoltom, hogy a rektor pünkösd másnapján itt leaa. A gyűrök megrendelvék és aaokat minden további ee-ramoeia nélkül kioaerélhsdk egymással, miközben mi öregek rajnai boromból pár üveggel üritűok. Aautij\'n vUsméoyem aaenot aaen-nal hozzáfogunk a kihirdetéshez és 8sant Iván uspján magtljűk s lakomái. Utóbbit illetJUug azonban Itannereledt-uek távolról sínes s^telms. De a doiagank asért ninosen épple semmi nshéailga^ mivel egyik régi barátjával Sifver tanéosossal már értekestem, ki M. távolléte alatt mindént rendben hoaaad. Sifver Fsraoeatukusk a szabadságidőt is msgseerasudí, Is fiaetlaénsk avitáaál is kiesskösölte. Kűlüaben gosdos-todni fogok arról, kegy a msnyseaks sNg-fsTelő kwi pénstárral renuelkessók, hogy azonnal intéskedbseeék^ ka bámi Is sem less inyárs." A jő tanár agy sanszassl elsModott mindent, hogy. a tanáesoané eUenmondásáaak elejét vagya. Ea el fa érte esélját, mart Vfi dsn asszony, igen elismerő volt ólünt tudjuk és minthogy a tanár tatéaksdéni ifaa jói tUseXtak aeki, teljes mageléfedéssal kiáltát „Legyen kát laton nevébe^ ur, tmként ast osmes barátom kigondoltál Kozsa érdeké* ban vall AradodUa ohr sokwyű és nagi1 s mit, hegy jsgesaa megerdomli as Üuitep#« Irakét iaye aserínt renassiii. Vfidea, kedves férjem, asg vagyok gyMdve, hogy mnes m \|UM iráw eeigánvzene járta \|t\| • a HUóeay fc Hüfcyady indulókkal, ptré tú éréhak hangjaival ábriü>vw\| ea + m «Élii»t\|Wa ráaat utou vetteket. M»>4 * WfcóUÓk köttjelo tudatá, Mgy , jémi ládftlóban van a Ve»uti indóház ffcls. ttuto hu hmm koeMtor, n>«g a váretháaa wŐU .elegyüli aagj néptöwg l»duU mag mmnmHh Huiiitk víg unu4 éi kidé-tar dalok hangjai közi, — a kűlttnböaŐ W tf&ek sejM záwtlóittk Alatt l - A népen fe\'lohogóiott éa virtgoVkal litotínttH Itlóháal ukgy elöoearnok a tsuiVIá ^ megtelt. Kiél apró antalok álltak lölie-ii?Al4. HMV ekt\'ft kfllöntele üdítőitalok ált\|«lc, pelyhet a e<V>gy\|t tagjai voltak kioazlan-,i)k" aa ^rkeió tunuoioU közölt Caeu asáU-ek t»JföU aa igjenruhás tűzoltók képeitek feuialjit, helyet Uttva tOl a tuegéVkezőkjiok, h • éeifalon kívül osak aaon hölgyek jfog-Ühattak helyet, kik virágcsokrokat liottak érkaaék ráazéce. Pont \'\|45 kur moaaáidörgéeek jelelték, hogy e fiumeieket hozó vonat föltűn taj lát-katáron áa aatáu jrázendült a czigányzeoeknr Rákóetyja l\' \' \' Egetverő „éljen", „Evviva" kiáltások között robogod V * vona* * f"bér zsebben-dók és kJepok: lohogtatáaa mellett. Még iueg som Allapoddtt egészen a hoezu vonat, minőn már kilónuik a kocsikból és külcsö* uös üdvözlésre tijujták kezttket az érWezők és várakozók. A frissítőknek ia volt kilétük I CsaUhiywir esküdre „vigyázz" t lujt a 1 tűzoltók kUrtÖaeés\'N. Kanizsa polgármestere flábochay ur,\' lelkes beszédben Uűvözlé ia megérkezett testvéreket — magyar nyelven I Erre (HottAV Fiume polgármestere meghatottan mondóit köszönetet a teatvériea fogadlatáaárt olasz nyolven s aztán szűnni nem akaró éljenek között Ölelkeztek. Ezután disáes, nagy koszorút úylijtot-tsk át a podeetának a kanizsai hölgyek ne-vébeb Somaich Katinka, Weisz Szabina és Ti>oc»ányi Mini k. aoszouyok. \| Aztán rágyújtott a czigány jó ftjwaesár-dáira, mélyet edész lelkesedéssel jártak ma liguk ii( fiumeiek is l H Hkruincz perc/, telt el ösaaesen a meg-i érkeztnél áz indulásig\' ée e rövid együttlét \| után/már i* oly nehéz volt a vájta 1 De ineoniök kellett I „Isten védjen* „Isién hoz-«i>n* kiáltások között lenglek a kennék a ruzoptlátái mielőbbi bekövetkezésének l — .Isten komon benneteket I" Flirdöi tárcza-levól. Krsilhrly. - H é w l z. (Vises kö^eiiisny) /1 Ügyié a nap fejünk fölött, mint az ifjú leánylikak .először szerelő szive! Az óriái tűzgolyó jk földnek \'vén udvarlójaa nap, még mindig nem vesztette ol égWő hevét, ép eiy forrón^ vagy talán még forróbban önti hevét, mint tette évezredek élőtt, ifjú korában, midőn még • jllbtt hozzá aa ifjú szerelem l Aa emberiség menekül a hőség elül} fllrdik mindenki, Kinek hogy lehet I Az egyik mésszé orazágba utaz és^azt hiszi: u tengerben fürdeni legjobb, — és a. nanoak égetó heve ellen ott koros menedéket ! — A (bánik a tenger azine fűlött 8—10 ezer lábnyira megy föl erdők borította szikla* tetőkre, hat hiszi, hogy znnyi lábbal rövidebb sngzra a napnak kevéabé hevíti! j kifogásod ellene, éa véleményed találkozik •z enyémmel ?" ,/Téljeifoii, kedvez, Brigitta Jiláriaj" válaszolt a tanácsos, ki örült, hogy ez ügy így végződött, Kincs kifogásom ellene, és mindketten köszönetet mondunk JLlng teat-\\érnek azon gond és. fáradozáséit, inelylyel házunk iránt viseltetett." Ezután kezet nyújtott a tanárnak, éa bár ez utóbbi jól látta, hogy a gőg ördöge még mindig a tauácsoában működik, mindent készpénz gyanánt vett ée nem mutatta, hogy tudja, hányadán ven a tanárnői aaioeskedé, •ével- — - i1 X Unáceesné ráazérőf azonban termé-szeteeebbnek tartotta aa öröm nyilatkozatát éa azért is, Ooeszu ismeretségük ideje óta legelőaaör szoiiurtt kezet vele. I Rózsa érzelmei még csak eete falé törtek maguknak utat, inídŐn a tanárt haza . kísérte. Midőn a sárga eaobában a jól iamert pamlagon helyet foglalva egyináa niolloii il lek, könnyebnek érezte saivet >ée hensö meg-íuduiáeeal hálát mondott neki /azon ifini szeretetért, melylyel ez évbon őt elhalmozta éa "ruely végre őt élte boldogságának tévébe vezette. \'.„fdeje volt már nagyon ideje volt, fpermakem", válaszolt a tanár szokatlan áa Hiesno megerőltetéstől lankadUa a pamlag támlája felo dőlve. ^Aa ÖT«g Ling ,uem sokára nyugalomra térned, azt érzi; de tokedves leányom nemde időnként meglékazel aa aggnatyáoróf, és szentélsz neki egy sóhajt, >&e)y aa egyetlen kia tövis leend, életed űi\' réaaái közt. Azonban e fájdalijiais irté/ idővaf^elvaazteodi keeerflaágát éle tákélei iránti vágygyá fog Változni. Azonban e i>em lehet e földön elérni. Tökéletesség e csillagokban van." £ Csendes, szent érzelem tői eltelve, térdére hajolt Rózsa és könytelt saemére tette aa öreg ur, kiaszott csontos kezét. „Oh atyám* sóhejtoeák mélyen, „azon idő kéjke •sáisaeggatfe azivemet és lelkemet bánatief Wlii aaon gondolat, hegy asakjs Károfíuá* ak jut ezen aaerenase a kedvez szemeket bezárni^ melyeket hosszú időre csókkal (aae-tetein volna beszorílani. 4 ífWyiiköv.) laláfk^zóil,ybmének oly^méken hatott szi-#(u ^ ludám : l fiu va-fflEjJj; j -dúl hollóim miknéa a)ab\|\|ln ■nal tei oly mezerfl öleikHftt volna az w ■— és kőszobor Csak nzok, kik a teétnáaaetet Igába hajtják, éa verítékükkel leaátk termákeanvé a fbldei, aaok fürdenek aa\|ái testük termelte verejték ükben 1--- — faegények Ea m% is ók hisznek legkeviabbé annak, hegy a >gyógy\|ttrda\|k velőben ^irnnk fvé^yiió hatáesnll t f \| \' De liisaen jól van ea jgyl Ha mindeo entber vízbe merülne a hőspg elül, — ha niiitide\'ltki o\'Uiagyná édes otthonát, mi lenne aa aianykelássek sorsa, é« miből költene a hfMk hada ?1 Aaok ezf hiszik: nem lehet egéaaaég-ben megélni iijunkahiáoyban éa nem \|ut idejük gondolni arra, hőgy talán betegeanek ia kellene lenni; — ezek Melnükaégletnek tkt\'tiák e beiegeekedéet, — [mert hiszen édee literien) — hogyan menekflljön máakánt a fófj legalább egy időre nejétől; — és a -nő hogy köthotnu viszonyt meaaze földről, jövő iliíirral V 1 — Ei ezek mindannyi szükséges kiegésntői az élet terheinek 11 Ee est án mindannyian uaaunk áramlatával a társadalomnak \| 4- Hát niz aat én ia eluptamt —. Nem messze ugyan { mert Keszthelynél partra volotUja hulliia I Nem is \|]úlüt(áui rosz\' helyre! Mert ha a mitbologiai uVtnpliák sokan voltak, any-uyian mégso lebetMt, mi^ií amennyi hftsölt a aaőke Balaton halijai közi. Úgy láüvik megérlelte a nemzet nagy hazáukháuakt 8záoeéuyinek mondalát: ,tengerre magyaij ! —mert mi ugyancsak saá-ntosan gyűltünk ösazo al(magyar!)el^geren I" Volt ott szőke, volt ptt barnáj: azépnél szebb volt mindenik l De ja legszebb mégis az volt, akit Meptim a......... bem terelt I Amint aaeműok egy eltévedt sugara vembe, hogy valóban gyok k vagy leány J Fürdő-Falapja igáaően borultak honi vállaira, mintha h h alkonyaiul ll — Egy" valók I - ! Aztán bem volt hatalmambau , egyéb, mint elmerengni a teremtő-erö szörnyű hatalma fölött I — ] Oszott — — — úszott — ^--és az uazóruha,\' — oly gömbölyű volt miuden irányban! I\' —. Tyű I Aki. Neptunuaa van enuok a Mymphának, hiszen most jut eeaembe, otthon nőm áa gyermekem ia vau I De aatán olyan hidagis le\'t aa a Balaton I £n nem tudom elgondolni, hogy határozhatja rá magát nős, eaaládos ember fürdeni benne, — —* — hál ha elolvad, vagy jéggé fagy szive pánit tcázou otthon a sze-gény nő ás gyormokei I ? — El — j — el innét I i Menjünk a melegebb helyréi El is mentem aztáe a „HéVvizre 1" Alig egy órányira/\'a hfisön) a voszé-lyes BulatonTól, platánok árnyai közt azeli-den tálja föl zöldes tükrét a „hév-víz I" — Agg nők, időé férfiak hűsölnek a pompás sátányok árnyában. Majd bénák, és asu-gorodottakat tologatnak két kerekű kocsikban ide ia tova a aaolgák; betegeket, kiket a természet ölére hajtól! a társadalmi élet ferde irányié 1 — , SaomOru kép I De oly jól ősik az embernek rcá.gondolui, hogy a betegségnek, melyet. af \'emberekre mért a sora csapása, — gfógyojizközökét iö\'dyujtott a tormószoí I \' . Áldott\' gondvisjaUal Mily jó vagy, mennyire nem tad méltányolni a bálaadat-len emberiség ! ^Jjf J . .De"— Mily lateni lény l — A szellő szárnyain libeg felém. — Alom-e vagy j Nem — nem 1 0 a fürdő aielleme I — A hajnal, mely biborpaláatban jön föl a bározek mögül, ceak azért píral el, — mert meglátja a leányka igéző bájait 1 Ha! .van istennő kinek alakját i\|iegÖrökilé a uifivéezi véeő: Agy a mintát icaek e nőről vevál — És ha van daliméin a snivbe jutni képes, ógy a aeneezetxŐk ólak e lánynak hangját tették le pajnrra! — £s ha alvó szerelőm van, ha van rideg közöny: ébresztője esek e lány lehet I \'-r i Oh miért ,tiom maradiam, miért nem Balatonban ; ott megfagy ott szivem, itt hőbeu\' oivadoz 1 j — Aztán a hőség elleu kereéve menedékét; mi lesz moatau, sorsa árva szí-véiunek ? 1 Oh szállj le, — szállj le eötét éjjel, te ritsd ki lürő lepledet Ií— Szállj szemeimre jótékony álom, .liogy megálmodjam a mennyország élveit 1 Azián maradj ölökre velem I Ea álom oly édee ; eaiébredée annyira kinosl Vagy márt nem vagyok teremtő, erő, mely a semmiből teremteni lud, liogy tündérré\' változtatva magam: birtokomba ejt-beaseui ez isteoi lényt It Akinek méjg ninöseu szive választottja: aa fűrdeoi meiljon, és jaki megun la eaáládi boldogságát: menjen ap is! I — Kanit mi. Budapesti levél. 1881. nugusflui 8-d». ílwen négy napja hogy megérkeztem, — Mikj»r setét eete aa iudóháaról befelé robogtam örömmel fütyörósatam magam el^ a: „Bgjártaih kétaaer a világot* kendetű nótát a mely elől különben szökni asoktam amerre látok, mert gyűlölöm ínég e franczia nótát is ke kopott. Csak a magyar dalt és a ma--gyár bort imádom minél öregebb, és ezzel a nézettel tán nem ia állok egészen egyedül Bogv Pest — paradicsom, \'azt esek akkor tudtam meg, Ifikor egy áll4 ItéUg mulattam ? 11 űóoében. De faeto pedig Bécs most a őrjöngésig Unalmas. — Aa arislek-ratía, a haute fiaanoe, aa előkelőbb polgárság, a kOeépieaiály, a suszterek, a szabók de még a ooeettok jevia le elhagyta a fekete- FOrdfii levél. (VHalau.) Vöslauf- Oeinferuból adott Ígéret met csak most válthatom he. Készint elfog alt-l ság, részint hazulról való távollét akndi lyo ! /.olt, hogy bJ lapod saámára is leiija i a Qainfahrnbad tapasztaltakat Maga e-fírdó-hely, aZ alpos hegység egyik északnyi coli. \'I étek nely végága lejtőjén fokszik, míg délkelot felé kedves völgybe ereszkedik, hol dús ós gabeafűidjrit üdítő kilátást eugeduek, völgy azután egy a Schueebergig elve nuló hegyiááea állal határolta tik. doha tisztább, üdébb levegőt neui nzít-lam, mífkt e gyönyörű terméazetáldotta íven; a váriaké mögött elvonuló hegy ános ép ágy a rögtön bekövetkező aord légé taui latra, valamint a peiaaelő nap hevére enyhítő belolyással van. A vöslitul fürdő vize 10 fok Ileaii uür a városka éneknyugati részén elterülő f wyfl, tölgy éa bülkfaerdö 2 órai távo\|nyira való területen parkszerűen van elreudeave. - K gyönyörű párk legszebb pontjai: A / fald-wiese" a ritka szépségű kuraeloUnal, a , Wal-deshöhe," honnan gyönyörű kilátái Iftuleii, Szóósz, - éj Qieezhübelre; a nWaldau(bcht" jó réslauratióval atb. stb. — MagábaníVös-lauban említést érdemel e azépen elrenleaett fürdő poiupae melléképületeivel: a Jllötol Uallmayer,] .Moriea párk" ée „llötel EUek,* a maga nemében mindegyik nártlau szépségű. ~ Qaíufahj-uban a -Villa-Melweíss,* 1 Villa Petr,* ZeUinger stb. mindmegannyi] szép nyaraló, pakkokkal körülvéve. — Kült aOeep saeretiem a Dr. Priedounnféle viz-gy •gyiií-tézetgyönyörű parkjában sétálni. — E (yógy-intézet, mely a Barna hegység aljái fékezik, iiol ni gazdag gyógyforrások er dnek, melyek bóééraéke állandóan f—8 fo tt R„ jelenlegi tuiajdonoia állal ezelőtt 23 évvel lett alápitvlu Aa intézőt négy főrészből áll: ka új le régi gyógyifitéáeiből, a Stajosi hádból ée a ,Kaltenbrnnnból.* — Különösen eojlltáno eárga ffvárNl\|—I Tehát Bé« .(ír«ji a «fó noroe értelmépen é* meleg annyira^ hogy a\' járó kelők, daczára „m o b" jellegüknek nem uevealiötők -—j aüí otle uekn o k;, — Még alupdalfmot sem hallottam Bécsben legalább ujat nem, képaelik liát hogy nagyot lélekeeve siettem a nyolozédik nap eetéjén aa „EneáUet* vasúttal Auiaee felé., — Az utazási gyönyörű, volt — egy öreg űrrel és annak még öregebb nővérével utaztam, kik folyjon nat kérdezték tőlem, hogy „Kérem, nem ^snek majd a kofferek fjeinkre r" Reményiem, [hogy nem, feleltein mindig exquiait udvariassággal a kérdeeősködőknek de végre megautajn a dolgot éa labácsolám, hogy rakják le dolgaikét erról a keskeny tartóról, akkqr maja biztosabbnak érzik magukat — A160 éves kiaasaaonv nővér, ki a rekkentő iiőiég flaeaárn mindkét ablakot aárkánymód :őrizőit a kinyitás ellen, most ölembe rakta öss^ee kalapskatnlyáit, amivel teljesen olkouritutt Meséltem boszuból irtóztató vasúti aae-reDoaétlenaégekrőli a melyek mind\' Bées éa Auaseel, között történtek vele, erre a győ nyörüséges pár megijedt ét egy középatátaión elhagyott Végre Auespébe érkezém éa mondhatom, hogy magasztos látványt nyújtanak i hófedte ormok, aj zöld fenyveeerdők, /» regé nyea fekvéaű nyaralók éa a — golyvás ben-szülöttek. Elég az hozzá, hogy pompái -■ iiten hely az az Ausiee, de csakis legalább 3! éven (óljllévő mindkát nembeli embereknek ajánlható nésetem szoríul, mert annak má nem kétaégbeejtq dolog a magány, a ayn galom, a pihenés. —■ Én ki kellemet fürdői éleire valék elj készülve, osodáláltal lálám ez elszigetelt tál saiágot, mely iavanyu tejjel é\|, éa bog tetőkOn tanvázik reggeltől estig. — 0«aló\| lam Aussoeban, hol a szép lányok a Daclj •leint csodálják Ós o«árdás helyett, lósfür^ől k«-l álmodnak. — Eu is megcaodáltaml Lohier sziklát de ea ellő benyomás esal hamar aa autipethiára fajult, midőn látáij liogy nevezett Loliser mennyire absorbáll a gyengébb nelnhez tartozó fürdővendég] kel ii. f Hogy a Grundéi, Halbetadti és A Aussooi tavakat kellőleg megeiodáltam fi megszerettem, aezt azért említem csak mej mert rendbe körülmények közt magyar n bor norn bolondja a víznek. Még a Tfaunnal ii megbarátkoztai), pedig meaeketei — hidegen fogadott el tő — fürdésem alkalmával. — A víz alig It foknyi meleg, de igen jó pisztrángokát lével habjaiban és igen dallamosan csörgei fizik modré)»on. Epet is van\' az erdői vidéken sok, in ig pedig a jávából, de hiába án \|pbb azeret un zz eper-a&akal, mert azokat magam fon o getom —\| ha Iphet 4- Hogy Pelten mi az ujiág, azt ne kérdezzék, mert azzal zavarba hoznak. — Fég-\| lalkoanaU n fiumei fogadiatáaaal, a nép-azinház Pepi felefáut) kisasszonyával éa \|na a nemzeti ttinbát megnyílásával — Eu oéak aat inonoom, hogy nem fázom és rögtön {levelem zárása után sietek a Svábhegyre a városligejbe, a lúgligetbe, Rákos\' Psloti ra, vagy a Margitszigetre. — Hja, nekünk \' an választékunk és mindenütt van mulatság ia. Nem adém Peilet még — K ánizs ért •em (haja kauizsai hölgyek kívándorolnik,) Hanem most Rohanok a Svábhegyre I óda, I hol aa mer uépok laknak 11 Szivem donogJ En avnnt II > Svai ci Jón méltó az uj gyógyintézet, melv minden a kor köv^ielményojiiek megfelelő vizgyógy-kéizülékkel van ellátva. A bwqlalők részére 0(1-70 szoba AH rodilkszéari; aaon-kívül van itt nagy*rfl él-, olvásó, zene-és hijljanl\'lorem; továbbá nelviség a avéd-gyógyh\'rnásMt részére. Említést érdemel még ia gyógyintézet gépházé is, nép berendezésével, naeyizerü vízvezetéke, mesloriégei tavai az iiihaTlziio és a villanytelep terme. Szóval; a Dr. ^riedmann-ftle intését mintaszerűen van berendezve. Mivel többnyire aa intézetben tartózkodtam, nagy érdekkel néztem aa igazgatás rendjét mely \' minden izében megtetszett. ~ Tudakozódásomra értesültem, uogy Dr. Friedmenn hazánkfia, ungvári ■űletáítt. Valóban dioséretre méltó a derék orvos hábásmódjá melyben dienieit részolleti. Mindez áa a tűzről pattant házi úrnő saorgos gondolkodása betegei és ven dégei iránt, sa intézetet igen látogatottá teszik. Találni itt fürdővondéget az Oezeánon innen ée túlról, itt Játálól ii van egy pár betegJ-\' gyógynláat kéretendő Gainfarnban. Aki empán szórakozást kiree, elmegy a vöslaúi fürdőbe, ott aztán luhjczkolhat, kénye-kedve izeriní a nagy ás kii medeocaé-ben. Gainfarnban máskép áll a dolog. Itt a beteg a rendelő (>rvoi utasítása saennt frot-tiroztaljk, pakoltktik be, itb. ilL., miként a megejtendő proowarák orvosiiöilag elneveztettek. — Azt Azonban almoedhátém, bogv aa egéiz fürdő láolgai személyzet érti a dolgát ; minden peacz drága. ->-1 Aa intézetben több nehéz beteg van, kik "térinésfcotoson a fürdésen "kívül még külön gt égy kezelésben részeiittetnek]_ezek a fürdéeaaz liordszéke-ken vitetnek. Valóban az ember szive meg Mik, midőn e teljéién bénz tömegeket viszik. Teljnen tehetetlenek, Imég mozdulni sem bírnak. Dé minő öröm rcyog ez oly ■zerenciétlen izemében, ha 90bb heti ottlét után béna tagjai rugékonyságukat kezdik \| vitixanyerui. Mint a kia gydrmek próbálja a lépéseket ál minő űröm, lia átkerült az ellő próba. Laasankint visszanyeri erejét és végre sétákat lehet az intézet parkjában.— Nmu gondolhatod kedvei bántom, mennyire ■ajnáltam e szerencsétlen petegeket Egy hazánkfia, duntföldvári lakói, igen derék ur, aziutén 7 hónapi !béuulái után Oaiufarnban keresett gyógyulást Még (ittlétemkor kezdett lépegetni, eegitiég nélkül járni é^ most mint örömömra érteeülök a derék Albert Jóuef ur sétákat bir teuui a vös\'auí parkban. ;— E darák magyar úri ember felgyógyulásán szívből] Orűlök éi miként egyik gainfami lovélbfll értesülök Iizzánk-szerle feltűnést okozóit,Albert úrnak oly rövid idő alátii felgyógyulása. Szó ami szó, tudod kedvei barátom, l>r. Eriedmann viz gyógyiiitóiete páratlan a maga Inemébon, a tulajdonná peoig tetőtől talpig derék magyar ember, kit bő tudománya, ritka emberbaráti szereteté és jótékonysága miatt azéllében tisztelnek és becsülnek. Vajha heaánkben is találkoznék elég vállalkozó, .kik a lerinéizat pazar adományait aa emberiség ée iáját maguk javára kizsákmányolnák. — Levelem már hoss-saabbra nyúlt, mint gondoltam. Boosáss meg I Isten veled 1 ,Olel hived Lajoi. Helyi és megyei hirek. — lecklváz A nagy-kauiaiai pinezér él méizároslifjurfág a nngy.kanizsai tűaká-Irosnltakjjavára IMI. auc. hó 2ü-án a iZöldfa kertben zenekara közreműködéee jnollull zene- él tánczpstólyt rendez lorsjá-iákkal egybékötve, a mélyre a n. é. kőaűn-kég eaennel tisztelettel meghivatik. Kesdete f? órakor. 4 Belépti dij 3jD kr., esaládjegy Ll frt Sorsjegy ára 10 kr. Felülfizetések kö-Lzflneltel fogadfttuak és Inrlapi\'ag nyugtáz-tatnak. A rendezőség. Kelkéretik a n. é. kö- Iköuség, hogy a jótákonjl czélt tekintve, a sorijátékhoij ny ere rtt^uy tárgyakat küldeni •zivoskodjéU, melyeknek átvételével Sehön József piuoiér (társaskörben) bízatott meg. KedveaőUen idő eietéu a mulatság másnapra halaotatik. Főnyeremény egy akó sör, ügy érteeülflfik. hogy aa eddig elámított jegyek által ii föaözvi vannak a költségek • igr remélhető, hogy e tüakároiuluk javára n izép jövodelom fog maiadni. — Nousogy l>ól. Somwíeh Pál ő Ex-oelleocsiájai országgyűlési képviselő. Csurgóra jövetele alkuiméval a következő ünnepély fog tartatni. I. Folyó hódO-áu vasúton K. Kárpádról Induló képviselő ur fogadtatása 28 lagu kűldOltaig által d e. 10 óra koi1 Szobban, majd II erekor Csurgón a vasúti állomásokon, amiti Ft Berky Jóaaaf, emitt t Andorka Oyula urak szónoklata mél\'elt 2j Fl Berky József urnái zártkörű ebéd. 8. JüMlotán 4 órakor az u.\'». kii pia oaou nyílt] helyen képviselő ur által lariaudó pi-ogi\'aiiiiüpeiiédel. 4. Este ff órakor aa ó-városi , 0dru venéglőben 4-4600 terítékű hanquett, J , Íu (Jv«vnia«\|yaroaMAa,) K lein Mór, li wr. taultó, tMÉflgymiuiasteri engedély e m é ii y-ro vflioatelta nevét. -^^jlvtiien hírek.) bűin«hen e hó 22-én jVMeti oltárhoa Sűmeghy Kálmán iamert iró Horváth János nyug. aala-eger-szogi kir. törványiiákl elnük leányát — Izabella kisasszonyt. ;•— Saalay Sándor, kedvas munkatársunk nővérét, e hó 10 én veeette oltái\'hoz farkas Ferenci, városi Írnok. — Saéligmann Ágoston (ávirdai tiszt pedig ugyanoiak e napon esküdött örök hÜiégit Darázs Röasa laniténőnek. — Mindhármuk-nek teljes föidi boldogságot kívánunk I - JttlM.) Páldy Károly pétu-Ugyminlileri;vámtiszt Budapestről a napokban jsgytBte el Slalmay irón kisasszonyt, Heaimiy honvéduáaadoi kedvei ái művölt- lelkű Mayát Oamlén gratnláloak o §üp frigyhi. \|y \\ ■L a tongy-kanfzüBf VI. vídékbejk, gabonaváeér. A nagykanizsai kereakedelmi testületi egy VI. vidékbe i gebonivásár reo-dezMtj elhatározván, e vásár f. évi izept 6-án Nj-Kúsuízaán lesz tailandó, melyre v0-nalk»aó határozatok a kfrr.etkezők : 1. A Vf. vidékhélí gahoeaváaár f. fevi izopt^mber 6-án reggeli 9 órákor e .Zöldfa kert" helviiégqi-ben méngXéM jel mellett megnyittatik áa áa nap déluiáu !& órakor záialik. 2. \| Belépti jegyek I frtnyi di) ellen a vásár napjáig i a lilKári :hívatjdhan váll hálók, a rtkaár napján pedig ewk á pénztárnál! kaphatók 3. HMz-nálatra szolgáló és a titkárságnál legkésőbb ■zeptember i-ég megrenoiUadS iiztalok dija egyenkint Sifrt. 4. Sürgönyök fó\'- és kiadására a helyszínén külfiu; távínda hivatal fog lülállitlatuie vásár látogatói fbikéretnek, hogy a hozzájuk intézendő sürgönyöket gyer-aaíb kézbcsiilietés czéjából „gabouavásár" jelnél mellett ozímeztesiék 5. A gabonsvásárra\' gandáiaaü ás ipari -gépek kiállnia Jáván így bekötnie, e kiállításra e beillőn lések a szükségelt Urterjede-lem kijulilfüio mellett l^kéelbbíC ári aaep-lemper 2 ígj a titkári hivatalhoz^ intézeadóL . Küldemények és levelek: ,1 nagy-kanizsai gjihonnváxátf rendező bíxollságáuak Kagy-Kanízsán" ffzimzendók — 4 vidéki kereakedrlrsm a Ipar érdékébeu iív. iginéKűgyminister körreudeletK intézett vjalameöyiíkir. törvény- . I széki olnölfli&z, milynan eOskét aa irodai anysgszerek beszéraéiére nézve! az eddig követett közpentoiitáai rsmdsser elejtése mellett iöv. évi jam l-től kozdvo féijogositja, hogy oeiátáea szerint, de a házai gyjár- és ipar-, készítményjdk lehető teainleiM vételénél in-tézkedjonoK, — (Mftgjnrnyelvlnii kirváfik. nzAaiára.) Tevékenlr kintiünk Fischl Fülöp anutKj kiadásábníi egj hézagot pótló nyelvkönyv jelent meg a mukenu tanulni akaró horvátok számára kétjkursusbau, melynek elsőié már izéjihlkühtetsét. A könyv szerzője Molnár in t njl, mbó-dombofut hazafias épelnUi plébajtos, ki aj künvvet az A lm • féloj möd szer azorintl írja. Őszintén óhajtjuk, i liogy botfát testvéreink közül legalább ózok, kik k<eOUfl\|ikléinek, a kik el nem zárkózhatnak a magyarnyelv tudásának tzljkiégHiségo \|\|őtt, i ea: államnyelvet elwjátitaák. Eddig valóban i hiánya volt érezhet-j oly Itönyvnek, melyUl cát könnyű módon tehették volne. H hiávroá segítve van \' a fentjewltt könyv megjelenéée által, mely-* nek kiadásával hazafias ufolgálalott telt Fi-sehol Füjöp> a nemzőt nyelvének. Az ekŐ kunui njáris kapliatd mináeii könyvkereskedésben, ára 50 kr. A másódik folyam sajtó alatt vaiij és legköamebb fogja elhagyni a < sajtót Hogy akööyvbek u legnagyobb el terjedést [Óhajtjuk, különöieu ia Muraközben, az nagyou toriuészotes. — (Brmtallltta.) XéwágdeOnröl írják nekünk: Itt helyben azon woinurú eset történt, hogy egy izf. segédtauítót egy isko-\' Isi elöljáró az iskolában s a\| tanulók jolra-fl létében ÍUrt, mert dgy girortuóket megduí-gált, néhányszor árazni Sitii léniával mem, vert i még eionfölül taorzóurfót dobott hozzál Ea megtörtént l(ővágóeörifaa hul jaj ba jó volna egyszer a taufelűgyelfl untak ié belá> Jtogatni fiadd tudja éieg, jníly állapotok vauinak itt! (Ezt a liirt fillctókei^ oldáliót kaptuk m iiínos! mit kételkednünk benne, habár « felulőséget érte a bsklldare [kell bárüauuak j de ha al dolog valóhau úgy áll, talán lese aj •egédlaéitóuak annyi esie, hogy magáaak Iilletékei helyeo elégtétel! fog keresni, a mij után jo«i államban jMűuk nom kételkadüek; benne, hogy ezt ily j hatalmaskodó és pöllessj kedŐ basa elleu meg is fogja kapui. Mark.) - (Hlhalgaallás.) Lapunk lijult •zárnának a gelsei Ügy tárgyalására "Vduatj kozó hirlhikben tévedésbéi Inint egyik v\'éd^ Tubolyl Cryula ezennel, aamy helyett T aj boly (Viktor értendő, j — Rövhl hlrelcj Humei teetvéremk logadtatásé ugy Saékeaf^iÓ^várofl, mint Bu dipiatih lélknült ál szilélyes volt. ; A lej pok nom \'győzik eléggé kiemdtai á haza iránti iuoii mély lolkesédéit ás mMNleies mely a\' derék fiumei testvérek keblét; hevíti — A áöiparkiállitát nagy ttnaipályeilégek-kel nyittatott mag Budapestén. A kj^lütott tárgyak lörveodetei haladást mutatnak á \'nőipar teréu. — Gróf oiohy JaáŐ üdvösölte . a lölditiivefés-, ipar- H fcereikedelamilgyi miuinfert, ki asuláu á kiállítást Kobuig . berozeénó helyettesítésében miguyilotta. -» llismark hereiig viasaaérkeaett Berlinbe Olaaaoraaágba a aaarvásaftarl ák aaálhtáaa állatoryon szemle nélkül megengedtetett. «► Leégett a temusvári szeiágyár, a kárt 800.00 forintra beosülik. -f> A tógale megváltása iránt a kormány jkvaalgto^ tarjeul elé alsg köaelehbi országgyűlésij lléeeaekhaa. — A. mult hó végén a Besatereiebáeyád a lőpor-malom leégett —I flolgráJon a dtvhány edé felmentése miatt a ddháhy keraakedők hu-csukták boltjalkat; — Leéged a oseh neá) neti itluhái. Al irtóaatbs tűset a padolét-rél lehullot nái atásiáa düilár ekoiia, bér aasntó látványt nyujtuit j; menteni mitefm lehetett. A kár haiiomij* tízorint 1 inilló m, • aa épület dOOOüÓ trük tolt biatoiíiva. p-Diseslflabást rendeznek! a: népeaioháaban! a fiumejek tiiateletéae. Béeeben agy négy emeletes hát dőlt Dísze nhgy röhej közöli,. I halott ás négy seboJail van. ->. JakVa Almbjirg Antal, finn tudói, Bfnleua Jóaefel t Balateaflredri utazotÜ \| — Haha leAaya 3-ik ttzote megye- dapestra teendő lurirduiaaa, illetőleg icsiye- Icnt Macii \'H. é« társánál Bi lapost sebes- riee látogatása emlékére ás a sréf 8za- tyéritér 8. ea. A liallallan siker, itólyet „Nana párV Uézáné, as. Győry Mária grófné, csil- leány&a-nakmár k\'t fbzete aratott, mint- lagkeresstes bOlgy aat. nemeslelkü kezdetné pgy bizonyítékul szolgál a kii dónak iránt, nveaéee folytán alapított éa védnöksége alalt hogy a t.\'kOaOnség érdeklódé e mindvégig áUÓ .Ortanotrofio Marta" (Mária nem lankad a kiváló mű in nt.\'Akadtak; árvaház Fiúméban) )• vára adatott ki. Be- lommal aj képekkel (Fiumo\' íol biejsek arcav mái) dk, hogy Magyarország müveitjei sietni képei, Finmo több azásadbeli látképei, aa fognak megragadni o kedvezi alkalmat, mely- árvaliáz stb.) e l\|ó 13-án jele it meg. Egy lyel. baaafiui érzelmeiket a legszebben vagy \'példány ára 40 kr., postán bérmentve 45 is jótétemény gyakorlása által, Fiume kis kr. FelOlfiaetéaök elfogadtatná ; a hirlapilag kora árva magyar polgárai irányában — ki- Minden lói/Muson tu thő irdméirtfifl k\\tántetvt. BC E<K ^ >878. Ada májún lán 1881. aranyérem. Zals-E\|trsz»o május 2-án 1881. KlsBdij. teb eladandó: 3 ! darab tett? tyéflz anya 6, 180 darab g ílya-Bitirha r int mii gazda-cg f gőicsóplő irverés ia fog Ind f. 6. isép-tdil: aseptonib.* n fakoai mi- 86» 2—4 OgejjTl gt\'p- tn roshi-leitte/. gyftra I Bndapeaten. * A M argit Ilid kóael ében, késeit Trieurttket válUaó nallAval (konkoly vjálasaió) 0 különféle nagyságbau. Trieür hengereket malmok saámára. KeptaUkat, lizetflC i-MlAkai, NaltAknt éa rmalAkat cséplőgépek saámára. 4 889 14 * kttrot \| BUDAPEST mm tw s Ma m ajnlik. í \| ürvsadsá t«tui, twn n a Imit gyáripart afltsS Imiért JtMsbM m^rssSelsseters miD-Wsk.f usakksl. [r ,\'Ksll lUnUl/uk Iku. isau dscssmbsÉ M t-Sa. • I I Ttwuuiui Nlfffy Eait a h. JtJ krauea Józaof fia urnák MaroaaUban. \' t Vsu MriMtja önnek sssaost sa»a hstluasi itta-iáaos M( upwttlánU taSMtési jutni,-}i>U»erim as Seaél VA.hAh)Ii:^(\|l«iIJ»I< tstjes ■nsléglélHimj klWimsIUk. ! KliAnOuysrtmAiijukswwUlskSbtislltwwfrfsfrMlfl, Inlutln »ói akkor, tu »»ijj»lt nuUutuii tm éri swk\' vsáé-knjáiMI ntiiMm M»t«nk, ds nem (« uvuliiski és luliiilsi) nWIjj lamcrt kttlíúUl késslhsésjrt tullwlsdnsk. I AmwiImIUmI, Iwgjr jOvíbcti 4\|Sss iiflturgleU-mit tanúéi fogom ledéin), vűjpsh I Ktlt NtgyUfÓvu, HUH), decisuibvf 10 Tiiitelcttel \' -v M016-18 Bümb D. I k * gSxáislom inlijit^m éslMrik Hiittimji raktárak Z»lwni«Kj<lwii i üti thssfsld M. Jtasrksmkedé Nagy Kaaiusu. KUm n tf* Térien gsbastsrseksdl Tiptkn. Paak Vltaiss Vasaetss-ksál Tspslcts. XXXXXXXXXXXXXX;CO(XXXXXXXJKXX ÜOifstfiSil^ll^^ll&L- .....i.Ji^ti. i^il^^l^L^gim^r^ rf.,1 Büdrtesl, üllői nt 18. a Ajánlja a májnmUÓ £\|tf. Alfán tartott ekevemnyen az e In A d i.JJn I nrany éremmel éa n mAaoiUk d(ljnl: uüit érem mai kitüntetett szabadalmazott kettős és hármas ekéit, továbbá Nyomatott Fiacbel Fülöp laptalajdonui a\'niaaán 1881 — 4 kttémMaH állami kOaépiparu-aada Aa aj\' iskolai év kiu«ledtövol tVlhivjuk aívMáink általában a satllék la gyámok I- 5veimét a Itéssnti állatni kdaépipartano-inu Ka isÉatask aa a ezélja, liog>* benne éptlmaalkrak, palléivk a a kttlOabtaA gyár-Mténk saáasára magasabb képzettség(l mű-ansbá éa oly iparosok nevelteaaanek, akik énállé nafketeeket, kieabb gyárakat alapi tani, veaatnt tudnak. Aa uj Iskolai évben aa in-tünetnek négy aaa^outálya ti. m. aa énité-m \'ti, gépó«áeti, vvgyés\'.\'Jti éa lém-vaupari 11 aeg, a a gyakorlati oktatás eaél)ára sa^rkováost, géplakatos-éa mintaasztalos mű-[ hely, a vegyésaat és fám-vaaipar saámára p«Jig nagyobb laboratóriQmok rendeztetnek be. Aa iatéaetbe rendes taaulókul felvétntnek azok : a) kik a gymnkaium, polgári Vagy reáliskola négy alsó osztályát jé aikerrm be- végezték, b)\'tiparos segédek és mtndaaok, a\'! kik kalló késztlUségOket felvételi viavgálnt \| utján bitonyitják. A laniolyam károm \'évro j terjedj a tanitás díjmentes. A beiratások ascptonibor hó 1-SÓ napjátéi 15-éig tartatnak, 1 ím elSadásek lS-én kozdotuck meg. Aa intá- ! zet helyisége van VUL kar. Dodiafa-utcxa 28. az, alatt. Aa igazgatóság megkemaésére 1 mindenkinek* azolgál bővolib felvilágosítással , a gondoskodott anél. bogy a vidékről jövő ; tuntilók aa intézet épttlot^bon és annak azom-i azédságában jutányos azálláqfttaláliauak. Fi-gyelmbztotjttk killóyOsan axóit érdekelt saü-i léket a gyámokat, a kik a 8kent látván ttn-\' nep alkalmával 4{{városba\'ntaauak, ^e mulasszák el aa intézőiét megszámlálni a iránta j szomé]yoHon tájékozást szerezni. Nagyon\' itt \' van aa, ido, hogy a magyar ijjuság nagy ró-sze a itudományos éa hivatalnoki pályáról — I a bél már annyi elalllótt s a 10I a prolntA-tiálás mind nagyobb mérvet tlt — a pro-ductiv munka, aa ipar realiaa >b kóréba töröltessék. , Irodalom. — Nana leftnya 3-ik nyugtáatatnak. A megrendelések Károlyi ] matathatják. I a emléklap táltoaatos tárta- ugyan agyas b rlapok, melyek ezen regény CfvOrgy kiadóhoz, Budapest, Doroltya-ütcaa 10. si., intézendók. — jk „Fluuse" aaimfl emléklapra megrendelési fölhívást kantánk. Ez egyeden ezántból álló emléklap Fiume város közön- ^ ségének aa 1881: évi augusztus hé lé-én Budapestre teendő kirándulása, illetőleg taetyé-; riee látogatása emlékére és a gróf 8«a-; nárjr Qéaáné, az. Győry Mária grófné, csil-Ingkercsztes hölgy aat neuieslelkü kezdetné-nyeaéee folytán alapított éa védnöksége alalt ^ 0 mindvégig ál\|ó{ „Oj^fan01rofi0 Maria" (Mária oooooooooooooooooooooooooooooooö a hahóti bírlet Iskolai értesítés. . Nyiltí nos polgári é8 kereskedelmi iskolám r neyelö-intó/.eteiuben Budapest, Kkroly-kOrttt :22! aaátn, az uj iskolái éy f. é. szeptembor 1-én veasi kezdetét. A növendéket felvétele augusztus ÍO.AtM naponta délelőtt 8 12 ig és* délután 3—5 óráig eszközölhető. Intézetemet 28 év óta saját erőmből Wrtytn fenn, éa már 8000 növendéke volt eddig. Polgári Iskolámban a kereskedelmi pályáira klpcsittetnek az ifjak. Kereskedelmi iskolami egyonjogu a kereakedelml ftkademiával a növendékei jogosultak a katonai qgy évi önkéutesi azolgálatra. A , nbvelő-intézet az iskolai épületben Tap. Prograramök kivánatra iagyen. \\ j 858 8—10. Rőser Miklós rxxx XXXXXXXXXX)CO<XXXXXXXXXXXX^^ X Marokkói császárságból, AlrMiában, PfKÁlViÉ,™ pörkölve éa daráikra, 1\'kilogramm éa Ú80 gramm tartnlmu bádo^ X azelen<-kékben, valamint kövesebb s nngyobb meooyiségben, kilóg- S ritntllljjl 1 frt 25 kr. különösen ajánllijut4 uri eialádokuál a a/e- ^ mélyzei^bzámárttj úgyszintén ipafosokunk, számos családtagokkal megáldott polgáruknak, vendéglősök a kávéház- tqlajdono toknak! \' U Megrendeléseket a mennyiséghez képest postáin vagy vaspályán jc az érték utánvétéin mellett eszközöl k 850 7—15 Geréby FQIOp, Q fUsaerkeraekedő pebroozenben. inegasUote kövntkeztébeb 350 darab biaott UrU, nyésf. koi, 280 darab t /birka, ^ 110 darab tokló, bárány ^a 56 darab g másfíí évestől 5 évesig. --Ezotikivlll mindeun ^gigápek, észköxök és g^aiibdesekre két ár tartatni ek pedig az el^ tember 4 én éa a máiodi ll\'én délután 2 órakor a jorban. u) irányárai se toáy sem bírtak kibékülni 1 azt -erkölcsteleniek a leányok kezébe nem valónak mondták ^ dó ezek ellenében viszont hazai lapoknak] jóval túlnyomó részére hivatkozunk, melyek nem a szavakban, hanem\' a eselokvényelwe\|, azok rugóiban és iuditó okaiban kereset na arkélosmtgat; lúvatko-zuuk a józanul gondolkodó magyar köiön-\' ságra éa sAfmoi előfizetőkre, kik élénk bizonyságául szdgáluak annak, hogy a Isg. nagyobb elleuszenv, mely néha kenyérirígv-séggé ia faiul, lem kénea a közönséget a jóravaló szellemi! [tápláléktól elvonni. KéUfi azerkatztó: H O F F M A N N MO B Kitüntetve Oráia 1880. ^ TEMESVÁRT MÓR büdapíEstS;. I Király ulczn I. Br. breay-ftle Máa. a UgtUgdmabb 4t kjo\'ctM snját wiíaíiji latlxlük a kfaa-gyofb ét kypaidafaén ajttaastáttmfc \' KitUntetvs az első érenjmel Z.-Eger-azegen, ugysaiutén a Széosényi\'idéke (Nógrád) gazdasági egyeadlet f. é. jonias ■ 4 ikl gazdasági kiállításon. A mélyen tisztelt gazdák, molnárok gépészek becses figyel nébe. Vsa surtassSa tutiul, hsgjr bfcgyti uabaa zjirtoit GÉP8ZIJAK rntwlsa slskbso ntliai, a J knpoavárl flókútlelrinbeD hosan-utesa 7. as. i. s It^atáa/essbb srsk mstUn s Uf^oU wlslil\|irt «aU twiinil ksptiuók. \' A utlg egyrészt ai ilulsis áriul sstysk ails8sl\|« as sa^s( és amit MBBUi ksso«\|Tsrtari ij.njst « siiWft kUtljs és aéa% uuUréut ss Snkw tsCs« sssa ulcalbbsk s\' külfcjilJu grirtotlskiiái, f Igf bizton reu; JiijrJeui, twgf -hazat gyárbnainyom a méljtii ttsstéll (udilt, raotrtruk é«\'\|SBsk ákat fgys-teuirt] ín iDéttsUsuit j ; Sa&am bfbsss iníursudslértrt ss»iyii)f ii\'". kjv»lú ÜizlcIcUel j lárnoaa Jéaaef fis, •UmySr Mamsltbas. ■CT Aijs\|/i4^sk kit -a»tr» bsnotptt* kűlilstasl • Bixonjlntok:. T. Krauaz Joaaof fia urnák Karoaaliban. \' HdrssM latUiJak "kr-fif-Hil. aüissrist «.»4rsW nodjt hsJUsi(\|«k«t sllntMsiiSrSi ttok kiiSoú ü\|iM\|tt Wl \|lim\|)>sa mlsd.a •< Mejra saahstfMsIt Urs»Sj. Ju»l Mámlskointsk IoImóí\' ;. . KsU Stt MirtouU.., 1SS0 n,nist%r M4n ;. lUlUlrtttl I j \', á sit-martOBl mügöimslom kormány .ssa Hüllsr »V T. Krauaz Jóaaef fla urnák Maroaaliban. I <U«l4Kk«om résiérs t. é»t Jullu«bsn OslAt vkslrsll MpsÉJ slkstM\|s>4sitHÍI aiuk Jó mlaMfs aúsdsa isktn-MMe ktlSat, és a kdtfuUl fytitaAayntf JsUms m»(t»l»l fxabad /Ursa sstó hswaétsnisS, sut aS ssi Alul vsaS lyalik. hvgy fia a tisssl ajráripan sfivsS léKIEK. Ebsrkstiaf ciiiijöi topin ttivalska félriináa talppal skfsat fan Ebsrlastiag esagoi topén lsáanaJ, trit laispsl . . . bér r» . V »,«. \'.• ssífritUlp\|iU..... I ."is. n „. , „ ssrge vsff sa\|r\|aMr Ktfsbka szlgwt talppsl llir ezagoé tepáa nrpbérkíl. présslt tlérésitsl ssr k ssé stlsa . . \| l .. . • HBákláK. T<ipáask ssgrla vi>j serge^lrbél eiás talppal . . I.......\| ..... . ,\'j ttchiies tirWJ »tii •röfolt kstOs Ulppil ....,«\'j. . I \| .. s . • -J „ I bafarta MrW siSS sréfelt isCtái talppal ....... I j .... • „ ereas Niaria Wr . t , , \|«\| . ■ . . L • J-l-"> •-,» "•{■-J , kssatjAMtbll (Kstbktd) kittaé alaSségft . . . . , . . I \|..... Regatta tét tepsaok\' wge vsgy sagrls bfirbfii . .1 \|......4 \| • . ♦ « CWuuák erői riclm rsfj bifarit MrMI srófolt i\'ttói talppal lsffaaa»b . - • • • Téfáesiiaa intulranott csatokkal kitU* bagari&Ló:U8t twmaser snMslt fcalppat dsmsalss Téráestsma bátatraiMt etess bigsrisból, Imrouisiorj srófolt kettái talpul] év- •ssr asdvasséf ellen.......1 j . . . . L . \| j . \'í • Qysnaakesipék riohu vsfy sagriakSI . . ...I ....... . I j .. f - • • lifiay ciipfik «bsrlsasliar Vsfj bírW! . . . J j I L • • « - tíjsnask csipék ..I . . ......... ......... 1 SS krtít - M^\'rtmleléiek oianvét vagy as ö-u»g jtúlcge* bsklUks mj!Wt s«k6éétlstask arak készséggel visaucserilietask- Arjsgyiék Mrauatr* ingjtu. Jjíit aOkt. \|V- tf. 3 „ — I .. fiO k«. 9 „ 40 kr. Ilit i 4 , t 5 , I „ I i» > .« u •.. 8 , 180-t l frt 20 Nem II kr. 40 i.r ktif tstu! továbbá: gózmozgonyait fa-, uta h oibuflthbei, jg óz cséplőgépeit iisigtialUf kénllékkel, \| & gabonái piaczképesen adjük zsákokba. " J ® \| i fi a ■ -8 a « E I I » O cp i. ff ö £ h scö r fi t i .g „ >« co I acc ctí 5 \| j- == ? 5 X CO f u I - ~ ® S J ** •» s -I S 1 " "a sCŰ >> 4J s^í c.2 <« £, - Öl I 2 II é rí öot Vi I i V \' ~ íj j Is? j ; « o o ffl 8 ?- J i 9 ■S =i ^ i Iflffs ■js =í Jll i ! \| i \' a) 9D »o • ! f" Ffc > ^ I hí fii - * 3 mí\'-s* öPá UJ i Í I feO 51 !P í Zp : f 5 s Jé M iJ«« 5 £ t o_ D Sllis ssi 2 - -fi \'A ^ .a\|\| > íií^iíglíi úi -í: ifáUlaísl? jy ■ Hl! * « P ► i- L li v ® rt 0 is jfifiis^jsi* EJ Oa* 121pSj ^SS 2 ^ iig \' 12 \| A/? a \\m fc gs £ ^ f ^ a H . ^ I -r--p— gj legJoMmii osztályozásra I- tiuiami jjí Eredeti L MAYER \| trieur ^í ^ 22,000 . m/L. A ityári jel- Eij ^ lins/níínUinn Vt^nlnyék ^^ 1 GBOSSMflNN J. ~fl S___1 L1m» Tí I OTTFTX DPCT I ItA«1 kfirnl 7líl^1 34. s/.am. Nagy-Kanizsa, 1881. szerdán, augusztus 24-6n. VIII. évfolyam. tffliMtoMLi •ÜÉ. tjí ciifit Ki liás nti KiQQistáai árak. lcg er« 8 ín. N«m kait \|vn 5\' fk, fii i r&b tó ki. VtfHeUMnysfc 6 baeáboe potiiior bgywor T kr Hbj-Un bnd«i«nél 5 kr. Hé kr. . •I ZALA J. •! i ^ • 7 ■ • j-4 Hzsrkeaztöl iroda. Jíova a lad szellemi rostét íllel" kósjeményafc kt Mendők üj lárosbáa stexa 6)8. m. 11 kezekből olliek. Hyilttér r Peüuors I0\| kr. .fférmontstlee levélek aeak isme fogadtatnak f): Kátiratok tmsaa nem kuli . \| MEGYEI ÉRDEKŰ. KÖZM Ö V ELÖDÉSl, TÁRSAD A LM lik G V Z Di;Á S Z A ti HETILAP ! í j A ZlLUII\'GYKI pb. líÖYESÖlkfejl ÍM HjlS BÖÍIJT HIVATALOS KOZÍ.ONYK. \' ■ 11 j 581. (Meghívás. .% ZnInmcic^Í Kaitlatiáfi elírni! let fofyó 18B1-Ík«vikze\|)- tvíiiber lió 5-ón <1. u. 4 órakor .yíala-Eííi\'tszc\'^cn saját háza tirthó-/ kit rewlc.^ y •n-\\ közgyűlést í\'irt, melyre,. 8 t. (feeíflotí ragok minél nagyobb - számban piegjolennil kéretnek S . j J\| \' A kfiwj ijiŐM ijiruyal: ít\'ija gépkipsztófbizottság jelentése > m át nemi vállalt gépek iránt intózkvdéa,. 1)1 folyó tWvek. , • \| Zala Kgemogvn 1881. anb. 10. Arrmj ImtvAu ja. k. \| ügyvezető uluölj. A budapesti nöiparkiállitás. Uudapeit, IMI. aug. fc) án. hő 15-énnyílt meg JiudapeH- \| tn nz^orszajgós* női park iállitáa, mely fivérében ép </ly fényei, beréndezé-sében ép oly nagyérdoktt, mint a mHy nagy fontosságú leltei éa lesz ts következményeiben. J£z iparkiállitáa, a pn ii ii k a azépf ünnepe hfczújnkbsn; a női kézimunkáé, mely ha/Aftk anyagi ffIvirágozinfásában han/íiló éi lékükén rnrigu az ( fciHzág tolihi k{Vz-ffnzdaaági /\'flipari tényezőivel egy ittr. Nagy feégényaégi Inxonyitrinyt \'ál-Ii isi níiiik, kl omuiiMÍ^Ift bog} Int ezc« kiáilitá^t .kii>in velnóli. Sót -lkuké ZŐh\'gi </. \'a ki/íHil/iá itfPin b stoa jóiét indiaija életr^yaf i&íl: jin kL;ik «Jy t<;r«n í.h, mely felélünk mégjen-ui téténél. piiLit- íiordjtf mugijhlu ^\'tíly Niy ni\'-l) »• il lii\'/\'U\'Ittakuázva nbiwii,L I ]tJelyri\|k\'Wnáát inni n/ijiÁfi náluuk \| mondojtuk, h női park iái liliw lu lió tnég Isokan nem ii ifiuerik, nőt a ruelyjiok jjbraon^rt)) mAg fogalmuk nincsen. l\|a atkérO.l a-női ipart 217.0k ulapji\'ti), -epikát ^ kiállitát, mint tóny-l«ara crctiiuénj\'t ffílnitttat, tuvúbli f«jlei\|/.tcni^ akk^r oly krVctetíorrások futnák nyilni aj. nemaet azámára, me-lyfk I eddibf majd no ni téljeseiy iamo-rotU-nek toltak 1 melyek idővel ki-apa<llintl4n Joirdsait képr>lx^tik u utíürjoti jüiíinék. \|A mit a kiállitáa A-I mutat, az naijv mériékbeé 1110^11 yugtató sni^y ioni.liiyokvt keltő. Sád sincs rólav lio^ry nálunk a munkás k«tc é» a Mior gulnni meg nc volna, csak Ipktmm a ki amasokat\' varáxavMizejévci lr-vék<tnyo^gr« krlii, emezt peilig gyitmolcsö/ő irányba terelje. A aőiparkia\'litáoban kiállított tárgyak különféle Csoportokba osat* liat^k s habar tagadhatatlan, ln>^)\' ha/kukban a női ipar még Csak a fejlődé* \| kQazdbén áll, a mit az ia biaanyíL hogy a klálliláa legnagyttlib eooiing^iaét a női, tanintézetek szolgáltatták, nem hiányoznak\' oly Jkikl-litáki tnrgyak is, melyek lejlilább azojn reményt keltik fel benjuUnk, hogy a női ipar egy kip btV^alo>m-mal éa jóakarattal kootVyen aifkMia* dúlhat iákolaiságából éa vzáfubávoi\'n-d« \| tényezőként fejlőilht\|(.ik női h/uij ijMirá, I a mit-mutat, jtz, hogy ,az egy»\'H vidékek ig\'n% ciilekeh tárgya kui állítottak ki a luí/.i azövő ipar ki) l\'ébőli K ttfkiiiietbi\'ii; hazánk déli I viuékei nagyban foliilmulj/ik \'az* or-dizag trjbhi. részeit. A kiitllilúson azért in rii«gV li^telmet crdi\'nii\'luek Hza J I bajika, Toroiitáluiegye, ilékéi-C«abn, ajiicaova, iuliiam*gye. A mint n caikk bevezetéaébi\'ii 15 én m^v/ Á kiállítás véiint} két ^oburg KlllOp herczegnőt -csa 1ád( gyász nflldályozta a kiállítói megnyitAsái/ln, ki hqlyettCBÓUl Ke nyény Gábor báró minisztert kérte fel, f .A kiaílitáai elniik ;gróf Zich Jenő Üdvözölte a minisztert igen s/i4 szavakkal, mely beszédből,.mint kiállitáara nézve- is jellemzőket, knvetkeaőkrt emeljük ki: v A■ prsziigoa nflipar e^ylnt\' m<»udja 31 gróf —— midőji másfél .élj v«\'l eaifíőtt a hazai innpar kiálíitán •\'\'hajlott tervét elfogadta, felttl t"tni kívánta azon ipaii\'tgakat, íyt\'kkel a majyar nők foglalkozna hd képet akart n^ujtan) a női kéj inn\'pka <vld>KÍ halK<láaáróI, az abb« (1 nyilvánuló izléa ft^jlettitégéiől ; ez/ Tolt továbbá e kiállitiaunknak liajrV közönséggel megiamertetni,ho) mifi\'lf ijiarezikkeki\'t képesek tnagy ir honleányaiiik e)őalliiitui , mely ihimi azQksiégb\'teil a u\|igy kO/Oi\|a uié^ ma is kflllíblkől fedezi, A Iciiü/ütt f» oíy régen óhajt czélü bátran mondhatjuk, hogy 1 érioki mertj honleányaink áthatva általános kpteleiség reájuk eső réi nek nemes ! feladatától, tervezett Ih. I l % i ■ állitáHirnkal legmelegebben karolt ik fel, és kiállitáaunk, melyre (i\'OOO . aliitonő 111 t\|gjelent 40,(ÍO0 lArg\'ygy uj líjzonyiuékul szolgál, hif^y. a n gvaij nő p^I^árerényekben\' gnvd i\'é koli\'letflccérzetéhen és )\|iizaíias I \'at UlaabaiiJoemaetOuk kulttirallaun iá való ntnlaKuláaában, mint hatalu aá tényr/.ő korreiu0kö<l-nd. * • IjKgy nemzet, tip\'iy neti a szépnem az altaláiiM haladna, munka éa mű* ve balén te\|én oly tömegea részvétet bir íl\'-linutjatni, az életképes I És ha\|egy hirjievi!i franezin "viza- Ii 1 1 gáló biró minden biln é« rossznak kn.iforrásaként jtz asszonyt kutatta, fölkiáltVát:: .olerchez la . femmc", mi bQSzkéii utalhatunk nOiparkiálli-táaunkra,mondmn, hógy ihegleliak a női, az igpzmagyar honleányt, ijicíy nemzeti átalakulási nitgy munk/ttikban hatalmas sköictségrailsk lefud! Miután a luiniatUtrt Odvéiölte, felkéri a nőipafkiállMi* megtiikinté* sófe és -megnyliáiárai A minis/Utr az élnök, Beszédére válaszolván, eNjtázHatl annak mondja .ki az ily klnllit&aok\|fontoasái;át, mert ben 11 Ok ezef jne^í\' tzor statisztikai ailat megtest«\'aikvej szemlélbetőleg és k\'ézzelfogbatólag ván közvetlenül az» ember elé áIliiva, Azután igy foly Uija: Természetes bő anyagot nyújtanak ezek a tnnulinányozásra. Ki van bennök tujntetve az, lu»g.y mily előnyökkel biniuk és ^ hézagok ál* .blányokkal küzdünk, S • ? t % szol gálufuatnak a tik ódás éij küzdelemre, UnkáikíjdítHliÜi éa küz-t az elólntlailárf, rejlik tál, hogy nrilj t-ólc motivuiiuj tévábbi műnk már pedig a n diulemben rejlí, ati élőt, Aunyival fönlosabbnftk mutat-IjoziIt -pedig. fpn kiállítás, minthogy ■zt nem egy [nőegyletI állította ki, Hanem hazánknak Össxiea lelkes nő-•jgyletet kOznuntlkudvoj fárad(ságoL iiü hittnkát nem; kiméivé, állítottak el«v Ls igy az itt kiállítóit tárgyaknak összesééi mtindiiitini; teljes képét nyújtja ajinák, h\'njy hazánkban a ké/mü, a női -kéziutlipar mezején I\'s a liáziiparLnő réazriben mejy fólián állunk á fejlődésnek. Már pedig mindkét Irányban, hogy mi mindent kép"M»k tenni a aői kezek, étről taniiskodik <\'xeti aiálRtásnak nagy %erje(h)lmeSsmi^ sukoldltlii.sagti. Jtlen „Zala41 tárczajas Könycseppek. •1. Az IfjQs&gról. íAl\'iin volt cak, édaa álom, Átrajongtiik. átsaerattak; £\|t/lnt«k a boldog órák, " \'Itt aaetneiiiban nifelajUllk. -- — KliimJik a lovasa és nyár, líibal joindon í kéj, ragyogá : Hannát m losa,\'— megfagy a Jtiiny tt a csalédást ikoadJioti más. Vafáuylmn. Magány elénk a méla csöndIran Üiiít miot.télig álmodé; I Mi édos ah J a zajtalshság \| Lolk«m nyagodt, nom bánija aáé. fsl égbe. szállnak érsemésiiui, Ujcy oimorűl szegény szívem; Oly boldog itt a szent ma\| ;/myban, Bogy színtoaaintf könnyei nn. III. TAflaek klht. Hár>már »aair»«\|nlw gyűlnek k Dnnyóia ; U^y ég4 ok I a íifooe fájdalo n; ■ A vigMzt Mábsj kér a,eoan«o fa I OCrnyoin ts is,) kiért aat hon 1 Vamcnalsk. sa {»bl)f bOlceább szokás} As érilt naiv Hadd aírj bánálái M<«ti ia éroa, logykaaaai difat? K2cttgjatok, Ugr élo ssé<joW ál I lUjyéi ÖUndor. >é\|Mlitlok. I \| «li)i r »4\'iU» (« mc/<i«(\|i">i un. k 1 , II<igyliu[ saonde ssép es«modlio kaeeínlok A/jt hicMm n loenyornzáglm pUlaniuk, — Pedig njőto rám e»Hlogoii a umuod, Pokolkinok égetik a aaivomet. Aa ép \|zomcm a to sxotned rabja lőtt, Kánt luaceiniMb — én ni\'-g sxoniom leiUtüiii, Nf 11} \'.aljiirom; (togy ImlUlOk klloseod, — Hiigy éu léged milyen (orrén ezoretlek., E\|lfled alá mennék én el bdsalni, Üst akarnám S nótádat huzatai, Ajiidii/lV\'lek, hogy to még vo hallhatod, Hám sá gondoUs, -r kí ee nyitod sblakod. 4> • 9 I * • M aroaí hós. Haad fl ttjrn aat a oárdásl, — tOaosoá ugyeo Uilom slfaladai aoluiaem, Vélő járl^m\', ~ aít igaaán szerotok, — Kiért fiivem, — elébb utóbb — imwroped I ftoitl Józsi. Hetényi színtársulata. 0/6r, JJobroczon, Masy-Várad, Bzatlimár 1B50t18&7-I85». Molnár 0 yih yyt ól. (Folytatás.) Oynri ur (Ilorválh Öyörgv, aa apusai-iiész és Hutéuyi tollú, plajbáaaa) voli a lien* tos, ki óéért a funkezioért a diaxnó kOrmeit \|ncg a baSaSlaak valé résr,t kapta dijul,> molyaast aa Arag Hetényi nem aioráteit { jOyiiri ur a 4issaóOléel»oa is jól ártott s nagy hassak)vai ovíuálta a táltos saoropét ii a diectió áldozat tol, molyöt nnm pKrknlve) hn» jn«m koj>paaatva issrotott* Hatényi is étvágy, jguaiaf osinálásböl fűi a alá sétált a már mafssOrtoteaitoa pompás fsbéf rótaa ssintt boretfált dissaó sKtt, mslyot öyurl araak folylon diewmi és s, llinyi^ével e<s\|A(idnt kfíldit. \'Ii<ig<r aa Üreg \|i«ii.» ér/ékriv^ nUl\'u ileleátálja Iftagát a fllbtkol o»i(iláuduw\| \|<V4« jtiilt, tl ma- ikin var-kér. Jletéllou kllljiii-kllloii ÍdÍMÍ mcgll mogfntOit á\|lapotál>an á\'lon gynmm «l«\| ! A llajvi-Sasmhiiiyi-MMiiimUtyi-^ •gomlmiyi Um giiviill^mk egv-ogy «sál si mogl piro4 májvAvnl éppon u lányuk uf láaáfa jütiek, udvariee gyöngül bangón .dey.vún a djsanó elCil nsey léph kkelti_ apát: „H. iiliiul é udvarolni a iingyaántow tli," mikor Gyuri ur olk\'W.Ult as áMoaalt il . s éupen fliínldirtn Imsiiaui, — \|lf«séRM nn mljn Ibiii\'u) {, jobb kezével « k«nj lianju\'i Í-M nitt-tatva, a gavalléroknak oiek dg)\' Mvi ilré. dobva oda a szól, birielon Qvnn urlms hr dúlván, kérdezi, hány niáxxn \|suOl aa adii iné v Gyuri ur (árkánál fogva négy nóh»xeii n*g-oumll a tnkii/ílmn s nagvutt nyögve m< ii\'ljn dksekvéaké\|M>n, lygy bia aa Ifsz vngy ogy é« fél máx<a, rátnotuljn asláa Hoiényi a s"ti \'eno/lát, ha\'KOxével adUzuóra miiiugaiv 1, \|n-lohlőa pillsnlásukkiil podig a k\|s gtiv/illé oknt ta^intgetvSt „et aziáii a giivnlléi\' (t. i a ki ajándékozta) Oynri ur hasiUa fi)l!" lm bia a Baiyiboll kis gavallérok nem akarták ol* érteni aezélsáaf, liogy nem májva su\'g npkftl vlrágRaál kuli idn kttrizállii, hanem kél má. ziAh disxaé, inog pujkudiba, tnuluer. ésliobb olféle apró marha, ha barju, vagy pjátii tla* ozomh less is. \' Egy izben Ujfalasi Sándor is ol re BdOlt IlstényPtáreulaláhoa, éppen akkor \' osakély jövedelmek kOai tartották dáiokat, asm volt mit osztani, tahál kotty anticxináesióból éklegélt«k a molyot elig-efig szorított ki a idireoU „Már a kis Milus braelftjét i« tnttom, ást Is megtették «z- urak, sinos mit onni" — mondj* iMényl in gyou U tiída-hvé->gokf tt sá ogba tJukeiit ái egy forint aoüeaipáoxiót káró Ujfalastnai li»\|>eii aa aliéd elült, mikor a konyhában flléuttiyl maiAa « kis maláozot éktel«S sikitás \| kosi msgszurts aa uafi pcesonyéuék. „llát aa a aeáfény malaea mit vétót 1 direktor tjr" — ssól osipOion ÜJÖűusy Sándor \'< ,A» - aa , I\'■ I ül tői jelentékenyebb a hi szon, melyre azáníithatink ezen kiáll \\tfp által, an-. ntfl őszintébb éa benső elismerést és kÖHzQii^tet érdentelu :k; mindazok, kik életbeléptetés-ben közreműkőd-t«\|k. — íKIső fiorhan 1 lint kezdeményező a :budapesti kí\'»/Jj»niiti nőegye* pillét; a/uián a tölibi melyek I kiállítás éle kozremíí\|ti>dtek ; . tóvá1 l«jtó bizottság/ m4ly aőtgye»aletek beléptetésinél Mn\| a végre* zicttel vbU ázott, !\|i.oi» f legegés/f bb l^épét njjtijtaa hazunk női ipara ál-lásáiiak. Pugadján ui iudezek tejjes eli&ineréH«ni én könzyietem kifejt Zését. • És jC/.ek után jő f< ns^ge nevében a jelen • kiállítást iie* rnyitom, azon óhajjal * vajha m\|n\|l tö\|>b komoly tanulmányra adna az slkíalmat, men-j nél töb\'i> muökássAgrj ^érkentene fa igy mentől nagyoMol 1 maradandóbb pooiQ lenne auniéjt h; I f] A kiállítás valói ao;mAgérdepli tanulmányozást ér gióf Zichy Jt nőtől lúe^aztvlelésrc- né(tö.tndttváitjy az, hogy egyes nőegyletét és teatjl- teljes igyfke >ket oda tanul-a tapasztalásé k jó tanácsot l^a* számos egylet illijás a vigadó van. Anni k liéy éo tártfyi Jetek küldjenek ki B mányo^Asra \'s azután 1 értékesítésére. Ezt « •/áiiklinjű bizonyára [föL\'pt Hpvetm. A ki te-rnieiuieii miitatójiit mely Sí lí,el le r i Mór, ha léiének, egyik buzgű állitas tiikára kéasiiptM. Ai osztályok éi vidéki \'Csop^r tok a vigatló teranei Vfnnak elhelyezve: \|_ 1, A kis terem >enj: A II. >\|sz tály (at időhaasnoai ás ózdijából jké-szült kézimunkák) ö»s/.ea targvai. Továbbá a* I. 00/1 tlvbúl : I)euisch nvi terjedelmű ;ai jparuuk eiae* hare\'/osa s á kl- l>en; követkr n Kis ^Milttv —ífiJirftoil rá \|lannyogvn, a be* ■«sáttl*fsNNii mogaHÜli vén llH\'-nyi, a kouv-1 ! híIin n\\ i«i ajtón titkos ksádntasokkal dür duaáóbös oialiogé iianaiailian Im-ly e ni.Vgte ijtaélváii - u«yen jio«>k már \|lfl\|.\'»yibb wljylkii gyanánt szolgált a lyptf\'- \|j^két annek a kié Milu«niü)j, Jóiért rikntjáiok\| ■ jniímlig." Újfalud is UkSKR na^t inipti»zn»r jg\\ i\'n\'li voli, déj. ily leli\'iiiiMiyi\'Mégfól álmodni I hi.0111 mdoit, IihíUhi ti ra\|ta I még á UniÓnyii furfsnirja Mm loholt ki, a kU Miliiatmnlnox-\| I viuiáwán "láiittUva. eom^l ja szoba Vu-jéréj \|«ii(<olto " Olt Ituigtishnii. ay.\| iilmni itttr,\' filliUtj egv tál fánkotjlnl kéeárti megtUive, tt.eg-\|oaukrosva — szép pirosanj (Uoténys bidfrgen H/ui\'sitn a fátiMol, Ijogy w\'ip l\'obíir logait nej ronUa vele, — Mtébaránt tnimlent b^gyine-j I legén óvóit miit Héli koinji) „bál ninbe inll mini a dirvkiov urnák so," — »xél iakáraái ItiN mosolyai ujl\'nlibi ur as slmáriom istoj jéio mulatva hát aa a sok pánko ,-í mondja oiijaa almárjoui lotojén nom ouuj valé 1 aNo bhoay —» vág viwsa dOrmOgva Hetényi — aa egy kis «Qlt kiumpli, a«\| rbédoltluk, d«] aat i* vaj uélklll oMaUk) üKagynn szen«t<im n sfllt krutuplil — »t<»l iréAlkoava Ujwlasi r* aagodohuéval mog[ kastolom I" ^Tosséa," Ibii}! rá utói géson a dirok.tor éa mind irigyebb képpel, sobesabl léptokknl (utk\|« a aaobában la ás fal. UjfiJ-Itui apré ember volt a miiidcuik darab tiáukó lovétolMiél ugrauia koliatt, hogy japlinsiá; olubb e«ak laseaa saodagetto s lalnioaia a láukokai, foly Ion dioiérgetvij, hogy ,boli jó joa a krumpli,11 ds naiáa mind gVorsauhaa usráadoaoit s \'kapkodIs sg)iuáá-után a gjiltnön\'l fánkokat, llclént i étváuvit, J— akárkit látott jéiaUoa taiaiosj, ha sUd-után voli- is, sjra maajott, hagyna most nbéil alélt, mikor ni ár nlig volt a tál tetőkén, oda Ugrott aat alijiáríuuilion éa aat n iirbAnyt ily eaókknl elkapta Ujlaluai eliil; \'pUfttján, már a kis Milusuak is Valamit ■samteirm gyomra" s fisául nagy pijo* UigyalárisAbél agy forintot joda vágott tjtjfalusinak, sgyét a pálikékéit \|s lilleaáiuitvá, két forintot if-váu (bl aoÜoépáoMdba I ltoppmij avigora morli«t« volt, nejn tOrt •euuui fÚvoliláal a aónpoden, sa tár mlatáuál { oniládi tUsksiyi&a ptritáa orköb eaitk honoltak; ftibér f>akknl, itrin vult wW I tui-iiileláiiál kiülni vo iiappul, aom s üoiubutt satűa kabát aá it ün er.nlá«i SadráMl; még i udvarié igitv^\'érokm h nadrégbia (iiitek kanaá aat i», bogy mi«IAti nu lianésiát adott iotoa beii\'jnu » áiiy okboa, rá bulja ba a kabá\'ját indrjtgbnii, kivágol1 •aihp iibn \|V«t M» difxné dtawls»»l rtopnlsll, lm \|«bác kkol inegiotio la nem vették ttilo roaai évra, in«-ri mm já ráaa volt sa is, mim n llirgAtal^ f«\'j»lliot,u a/t III NliMV\'ltiképdU iudta a H»zeiiiiVliaif t variád J<Wé«H\|i ltogy i piio-lilli\'len," esi a í tiltt- .lelvmUi- lii\'i\'ni^ftlttiii kiftj >t\'iii é« Aum nál lunSál»lf iiiiinikákk i> kineini, iut«bi»«k a legkaexagiiiVébb eoko1 volUk. ó mogyai Mm —. vágtáén (ti ollmmp vei ée durva rajaobal, < isolM"kat ae ittn saobák (alaia folyton fljklétla és jáiék JaÜu ■UM í>«n<>tná( » Ibjd isntl stokást, k irt • tr fánUwoi mkdky lányai jnn?g-akfra{ia aapé\'t. iet!l\\\\n\|é«e után K%á-lávnf, hol kántor[Q)U-iitt. A suu\|ied a ía» sisk; tágn* mrsiébia \|aisi asgy \|4r«»\|»«-ak mindig lekn^arta n\| lásák j \|aj volt aitnak A gy<Ht áunjiáz lorgoiiiha meni iár«u\' sat 6 Sandégjáiékot ad (hibás tisgy leodéglóji volt fináUnva ée a iá nrvandatl. Kántor Ut 1 oi ol»\'\'« voAdé^jatékö BamM toll, jatalomjl tétuf Hl KtbbáM ki rály • valniuitil rire, agy a k<ilK«i(w\'» ( vendégjátékra is ául<i asig nsvtoll af eaia-taram. K vandéfiáták* kkal Mata bé He-lényi is oNisafgaaé oi érült eae»sját.{ «i«iV hieM>uliiliAl(a»ttl iiinyen bl> volt a CáJ\| Bó diünál. ft\'iltliifoeu a k«\| reaeandi gym. lijnAtok ninutek. ft)m jó páblár I, nfrwoank aa jiijitaá got belátták a k«MMu kivált Slmbaü. p-it» i «l<»»ááM»k láteguárdra, Uu-iiij« simség] kbwtl Is basgi kmflint, bogy (uijin-1. mmyflbb aiámmal voa \'enokí hmki a j W\'t\'lo lekbetí, A koioetor rv eklujínniábán [amdig- Titll iM\'lián) s«inés<, nsif/ié Allé Veiilág l», aCuMRSsb enleiyekei i» stílek, lin\'heu hu<ltl> Ugf W\'VortIldáit\'V ^ 1 alt reggelig Us ol muli^Hk tötuwoltak, lo njiért ménmÉ kár boaolt im ms I ft ^tovitk) usm joll js-asultáskbdó f&pap ás 1 p as sssuifami kis* ée Gat hután, Hiegeii jtfdr, 8ekuléa \| tjsalops^rban: Vargysané Pet< Vilma —AiáL-^—j- J.l m-L—n- ÖÖyír) Ibábustobája. A kariatta r- ü ^ipF^r Kd* mdVtrágg párosok, SehwenílB-weia, tU\|tsruberger, rtiich ágyW MQfyároéok,< Raaenbirger nap-1 éa reernwlgyároe, Unok V. fiai ífe-héruemüiyároa, Furth Lajosné lám* aásei * qutordiasi tétéi, Schiller Kjor-ttéjia busorgaraitürája éa a felad kii keretit Ádám éa Eberling gyuj legény** kiéllitáaa. A III. oa/.tályból ; A czegte ezövéeiéti tanműhely (CVikvánjli Ciik Lajoi) készítményei aa ől»ö Ivegszekrényften. Ikj baol* dali álványon Klein Miksa szombat-helyi néprajzi tárgyal-. A nagyteremben: az I. mz-tály (ipjfrszeiVn előállított éa la\'-rosetforrásul szolgáló tárgyak) va-la mennyien, Továbbá . \\ A II, \|oaa* Hályból a Ipolyi Arnóld Umterezp-bányai püspök népismei íjégiblj • éa ujabb tárgyai. Ai eléő szekrényben IBo ru cin ikza■ Ko rn ia grófné, báré Vay nándornft éa Zaolnay Ind véljek niajp-] lika* éa agyagtárgyai. A nagyteremnek a Duna felé oftó^fólyoiójáii, /a baloldal} előrészénjJ\'jktrbui\'g.MujiiaJ lierezeg portja, són : A pezde, i kalocsa a Budaj iskola < ra: A I ő Ő lonaiijjiö kiállilánUcso-l IÍI, osstalvbóíAwjlyi>4 pozsonyi iparműi tónő ké-buda\'mla-lci I bÖípariskojln, a bajai, Szabadkai a pápák, iest, VX kor. polgári leány-soportjki. A bejáratnál jobb-\'szeretet-testvérek állal vezetett besktercaebányal püspöki náipaf-iskola. Ugyanitt Kl< tild es. ki. ty-herczegiaSszony ő fensége éa Ipolyi I püspök gyűjteményéből több [egyházi tárgy tan kiál üt va, ési ettől írftien Naéehitz Eibepschfltz Sarolta és Ityyer Karolin magánleányi^volő intézetei.- A IV. osztály tárgkai a nagyteremnek a Duna felé eiso fór lyosójának1 jobb oldali része fölött .fekvő üvegszekrényekbe!!, és] ezek iOlöti «\|\| falon. Az V. os terem jobboldali részén testvérek müncheni biuuőnlin^ űzte1 tének mintái és előiiyomatai. Á Rie-del. és JScblcser freifwaldaui I uim/ű-minta italét himzőmjmtán\' ■•]\' • • ■ \' \' L L ■ A vidék \| bizottságok köz hl: ia köeépg ilán, tuttiek nifl lékeli ványain éa i baloldali iei\\ es \| ezea sztályeíl : i i: a Sobmidt Üvegszekrény, részabna Szabadka gy.ÜjjtehiénmH kiállítása; a terem \|jobb .olaalánajk ielnő szögletében : Kssija páros kyüj-teményps kiállitásab A iczuknltzati helyiségben: Ttfrontjálinjegye gyüite-mén yes kiállítása. A czuikr&szat előtti ve fetői lépcső alatti folyosón: Vesí-prém éa Vcrsecs gyűjteményes,- Sia-j teeska Kárász Kat. magánkiái li táiai A nagyterem karzataié: As iikolálf kiáilitájsa körül, egész a főbejárat folyosójára veje lő lépcsőig. A főbef-járat folyosójának baloldali szöglej lében (a lépcső alján és körül : Az V. osztály tárgyai gépek, minták.) jAz éttermekbe vozótd folyosón (ruhatári1 folyosó): a tsékely. egylet gyűjtőidén yes kiállítása. Az 1. sz. szobában, olőt: folytatólag a székely • kiállítás j — e méllót\'t Szókésfehór-yár (Fshérmcg\'ye); jobbra : Rozsnyó, peés ($7.oInok-Doboka); balra .\'Deés (Szolnok Doboka), tízarvás, Szent-Endre r, — kilzepétf; Székesfehérvár iFehérttiegye), Szomolyáu (Nyitrn) lés Gyúr; — Deés (Sílilnok Dobóka), Léva, I Selmecsbánya gyüjteniényes [ki&lli\'Usaí. A 2. hz. szobában: Jobbra: Nyíregyháza, Szombathely, Eperjes \|(Sár6soiegye) \| V balra: Pbzsony; — kötépett: Szombathely, Eszter* gom, lEporjetj (Sárösmogye) gjfíjté-imenyeit kiállítása. A körópsű Üvegterem felo u pozs<»uyi bizottságé, a másik tele Kálózdi nővérek műriH tág-gyárosoké.. J A 3. számú szobában: Jobbsa; Debieuzen, Munkács j — balra: ll.-< M.-Vásárhelyi Uiuiuszombat; a közepén Makó í (CsAuádmejgye.) Itima-szombat (Götutfrmegye)\| Arad,\'Munkács gyüjtemuuyes kia^lttúsai/A kis teremtől balra eső 4. kaáuiu kia szobában: Jíoluzsvár (a IkörüliutÖ ál- ványökoh) és Nagybánya (a középső állványon). As 5. sz. kis szobában; Kiskolcz. Aj 6. sz. kis szobában : Tolnamegye lés Szegszárd. A 7. sz. kis szobában: PanuSova (l\'ordai Györgyné gyűjteményes kiállítása).1 A 8.sz.szobáinan: Jobbról : Zombor,-Zent a\'; — íjairól Pancsova vópos, Balaspa-GyaruiKt gyűjteménye; kiállításai. A 9. HzJ>iZoJbában: Békés-Csaba gyüjtfmófyeé kiállilása. A főbejárat folyosójának balra\'osú részein: képek, rajzok,\'feathiények, hangjegyrk. •S/ász Coliurg (iothit Lujza ■berezegné kiállítási \| csoportja külön szekrényben a nagyteremnek al)uua Éulé íső.folyosóján, a balulíLtliizög-létben. . Iine, a ntíi szorgalom meglepő eredjmén)féftek ttlnŐ\'tárházi. A ktf állítást mégnyilása dta igen asoiigal tép Arf k nary-)t kehd, Hm is inpg-ysl; ak liteg A 4 fő-ipiraze iskolák tárgUi síegjéd-i mas\|in lit^gaijij^, mert a gyak mjaljyelf kösüljigen sc szeijuségénjól jfog^a bámulat\' nágjyban lekétik a i luzerniéi méfe Edílijj a Éálliusi jurj alakult és pedig 4 osztály osztályok szerint íiajtároztsti a ^irányelvek a blrálatnát Biritfd bizottsági elnöknek llőtner í lórls k\'6 rőtéit fol, ki a figyelmet meg köszönte és ai elnökiégnt él fogadta, osztály a következő;: JL Az rllen előállitott h keresetforrásul s^ol-gált^czikkek pk a népipari tárgyak főofátálya; III A mdkedvaők! áltál házfijiasználatra készült női Ikfzi-murnák főgaztnlyaa III. A főosztálya, hova a ianitónő is tartoznak; ÍV. A nőiip; eszközeinek fqqsztdííyn. Az egyesi vidékok kiállítási gyai még az által js kiváló .érdeket nyernok, hogy az ipari czijtkek élő* áliitását gyakorlatilag is [befogják mutatni. így Eperjesről ogty csipke-verőnő, a székelyTöldről Jueg kít izé-kelyleány jött Budapestre, leik a Szövést fogják bemutatni a pzt\|kelyít»ldi szövőszékcu, melyet magukkal Jioz* uak. Selymeczbáuyáról is \'az,\|ottani kiállítási bizottság engetlolyt, leért, hogy onnan egy tót leányt! küldheí senfel i kiállításra, a [ki veiukön gyakorlatilag matathatná be a> csipke vetés művét Mi pedig a női kézi munka e szép vívmánya fölött, melynek J kii állítás tekinthető; hazafias jüKim(lüknek adunlf kilbjezési. trón assgnyarésében nagybátyja aH<m saki tegédknat nyújtottál^ asoiihan anuafc mag-tSrtéataiatán nem váltható ha szavát s így z ksraiitasek a valanezsiak ssgilMg\|hal 1204 has náreaias haváhaijj a rárost\'önmaguk számára maflwditgtták. A /birodalom \|\'j4 róSfét a vaMMÓask kapták.[Ebhan feglaltalott minden foltosabb sziget, annak eredmény* .-volt a gyaftnat-randizoHótrajetta. MíndenUtt áa at/pdalf ha-.lyakan kzi anyaváros miuUjárs alakialak nj városok. I *■• llkaédik eredménye a keroskedcfHn na gyobbittaa vélt. Ok ,leitek az egén fOldkt) zitengesitak urai s es által aa ázeíaii keres kedalaoaak ia. Al ganaaíak kÓsSbboii irigységből a görögöket rábaszélték, bogy as ofóbhi mfOdal\' inat viussállitsák, a mi sikerült is fsiaulo-\|ns Miiálynak.. > Yalanezéoakcs\|vakodá<a Qenilá^al igen plfgy Ijaasnára volt a világkerBskaóajsianak, nsprt mindegyik íész ujabb éa ujabb keres-krdelmi eaaközök1 uián nrzetl. A FAatatangaran gvnuaiak voltak az (jtrak. jt^yáupsakf itt virágzóit egyik legna-jjohb gyarmatuk, Caffa, mely gytühélya volt [úgy as ázsiai, pint az északról szánWó ke-reskedjilmi esikkakniak (prémes árak). ÉU is. iSitadc \| adigl olrnsrsdhlitlan kávét: toménye lau a házi éiet aóáoak áialaku-lása, magaaabb «lipeaéto, neátbsÁ a folaókh db á koaépoastál \'Wjia. ^\'T" A keraazta Imdviratdk k&fatkesméeya Ugfldvöaebbpn n ilvádalt a lúdpmónytíklian éji padig a plasb! iái iípdaTomj bélesészat, Ulr-jéilnlam, fojdraj: és : tarmészetpdomáayok-uit, -idaértvia as orvon tudományt is. Azoulian a nioainyok ig$a sokat szán-mdtak Koostant aápslyoak kéidzorí föMuláaa {Ital s külünösai ac « alkalmikkor lörténl Bavéssek által, njknek okozói [maguk a kai fksatasak éi a v daeekéaak Jollak. A XJiV. a áaadí végéo jftí át n alsó g5ri)g Cbrytsorol a üisnaí <0» ban) Oiaw-urs«ágba s után. Utbbae kSltMsft át,, hogy az olaszokat g/pg nyelvre éa Aó\'dalowra ta-M\'úák.,. i I Aj karaaztsÉ hadjáratok\' után 8tagíríta iitéinelylujahb p liJoMpliíai irata\|> fólag a ma-jtapliysikárS vei alkosók nyugatra vitettek Iái, melyek kéaó >b latinra foraítva Párosba (jutottak. íj[. Fri ;yos fis nékái^ ismóratlant ást>k köztit lati ira] mrdíllMtotlft a tudósok iak Bolugpába lülidfc. A Koastantíhápoly-nrái való érinti asés] AristotaléanakTdiikiBO-slsáját Eurójiáb ia la-jeafelteJ LagjabV -ió-apadásnak a til drájá örvenidatt, miután sók Jjli.uláu a Vfllénczósojc uralma agy kissé I aaieratleu orszá ^al ÍUcmerkedtok méf, a ke vttatett, onnok kárpótlásául a saraee- jreszte»k, lovát iá a missianaHasok\|la igeu sevazatas jföldn jzi j aözlemso ttok kelj gy>rpi A keresztes hadjáratok okai és következményei, £lrtekeaé8. Irta: KUZÁKV JÜZSjCF. (Folyt, és vége.) igjobb terü> ibany jolaai.i A karaekadelem eokkaJ latot kapotti Aa elélt esak u most cgúzz sora maradt a kiköti tnek, azuiott csak noliány hajó, most egész 1 olták indul tak, azelfltt a aereekedúk igen ztumn^ak voltak, dióst ók lépnfk fel kÍFáuágbkkal, krelótl csak Konstantinápolyra szoritaozott, inusi majdnem fgsz -Auiára, jPaleoiii jnára ■ Alrikáia t» Syriára terjedt llaif a ke rotkvdelom. A konstántinápojyiak mái- a kere«ztos\| hadjáratok kezdete ótá érezték] hogylbuká-i>uk igeu közel áll. Már az olasz[fpirosok, gyarmatai államot kópeztok úgyszólván iozj ailaniban. 1202-beu a mrgbukétt Isaao An galusnak ulmouekUlt áa nagy srivilegiumakj Ígéretével rábírta a !keraszteajket,\| Logy! aj nokkal szövetkeztek s Afrikára vetették szamaikat 1 j [ • A tfSly módon nagyobbodott a tengeri kereskedelem, ugy nagyobbodott qgyszers-mind a, asárazfbldi iís. Ennek alja a Du-nán al partjai mentében fokrti városikon vonult i\|waast(Ű. Bécs éa fiegouab\'urg már jó eleve [meggasdagodtak. A velenczeisk még az ez irányban tá-nuult kercskedelmot ia magukltoz takarták ragad ü a Sunélfogvá Szerbiával kütötiek s/.er-aódésokal, u. m. Ilj52-ben tiándor JlwrcK\'g-gi-1 éi 20 év uulvá István, sz«rbia\| királyijai, a ki magaugedto nekik ox ontzáuán való kereziitaiVüuuiásL • A németeknek ia volt kereakeaelmi páholyok Valencaében az ugynoveaott Jdenlsclta llau».u Auburg éi NUrnborg szinti] gy Ülue-lyoi lei lej keleti áruesikkekuek uz északi tartománvokra uózve. t >áro»«iknak [forgalma VelaneJével nem kezd\|dlní\|ott a XLY.jubtzad olőtt, mért Augs-burg/ lÖVÜ-ban kaumprívilogi um q t Tirolon keresztül\' jutni jDlaizorazágba. Mllrnbt)rg?(pj/uával és Volandzével állott Iccruikedelmi viszonyban. A nlímet vá-józok Fránczitórszágba is •xáliilollák\'áruikat. j Hogy a1 kerfskrdelem a néjlict várp-,aokkal: oly későn íijjlúdüti ki, ennek okát az aaob kor rah\'ló viszonyaiban kell karesnűnk, Jmelybon a kereekadö nem mclict>ilt egyik [ városból a máaikba kíséret nélkttí. 1 Ea idöbüii foilűdött ki a váltó törvény is, ao .esak; a XVI, názad tökélcsitnotto azt. j £s most veuflnk egy pillanatot arra is, liogv mily befolyást gyakorollak aj keresztesi liitbpruk as ipaifaj a tudományokra a általában a műraltsógre. , Elrf liojyon onilitlietjuk mindjárt a csér-! na- as íiilyomszövést, de czzpj megint R-ru-j liaféstésset van szob* kapcsolatban. 1300^6-\' \'rül Iköletröl Orsoiljeból azármaiott, át a ru-lintjístébzdf, hasonlóképpen a súiránt is ekkor, hozták Euróiába az indigónzl együtt, nfiiakaiöniian a eznkoriiádot. \| 1 I Ezt az elzó keresztes hadjárat ajkalmá-va\|\| kezdték megismerni a keresztek Tri-1 pólls környékén s meg a XII. apizad kö-zepaelciít már\'\'Káliéban\'mUveltatétt, a hon-l naá Mueirába, Bf-asiliábs és Nyugotindiába\' (iltytiotát át. V%fll meg kell amlilendnki hogy azj uj lendületet nyert azáltal, liogy nemj lotiák az jrodal nat, ucik Agának füidíralát közölték. I ] \|) > Erre nézv i náar érdemeket aseraett m«-citoak Mai«o F i>lo tftlenczei kkaakwÓ is, ki W éven át Azj ia Ulönffla otaágamán ba-\| faUgolváé, tapáazUiliUaít Isírja a későbben kijs adta, moly könyv bizooaos idHg földrajzi kézikönvv] gynánt Inuánáltalóu. Ma \|w\|maiikanélkil I aioiban mm ismeretek igen liiijnyosak volli k ; livábbáa térképéket sem fudták készílen s eánélfogvaaz iiloífi urai gok kiterjedőd él tt fekvéséről hiányos fogalmakkal hírli k. I ; A tllrtéin lem ja sok anyagot \| szerzett aaan hadjárat Skáláéval a lolegnzjílt a ne jvezetes, hogy a örtétjeimet anyanyelven kezd-íjtúk írni. j 7 jl ; \' í \'\' l-f ]\' A termés tudomány éa medicina; sokat köszönhet a kjsrsazteS hadjáráfoknak; mert száiuialai kel; li ntívénynyel és aznak \'hatásával isme kediák meg asembtrek, mo-lyck ugy az i{ arbaé, mintás orvosi)cxélok ban alkalmazá t nyjnlek. Ezopkivaj a aék kórkés ia % Kflrosztos hadjántok.áldisos gi-fliuölcse, mert sokat kel-létt löíáilitani, jmiitUan a betegek folyton su L\'piorodtak a néjuély 1 betegség gyógyításé\' i« i as araboktól Unoltik mag a keressfesok, kik \' az orvosi tudúináuyjokról elég hireaék voltak az akkori idótteo. j Miudazek csak csirái váltak az illető tudományoknak, mélyeknek kifejtébe késóbbi kornak as érdeme. A karaiztee liadjáratnknak azonban ^ nemcsak jó, lauam ro« köraikrztnényoi is Voltak,- föl DÉmalé írók kétségbe akarják vonni, hogy i ly mppantíraszteséiak árán hoshaitak-e vélamijpoajti^hacuiotja kárász- itMf. \|HH \' csak \'á fejed el tnek • igen gasdagék lettek fogyasztók, de egyszersmind a polgári osz tes hadjáratok, Htfa tijtzli nélkül 5-6 lióra tehetjük asokj számát, kik a Mraeenok\' .elleni harczolsbaii Í)rérzeUakt ragV pedig a\' hosszú ut táridalfliűnrk, nélkülösiMeknek és betegségeknek martalékul estek. Kétségki-val nagy vaestaséi a különben ia \|avésuén-séggel bíró uéugatpak. &ihá elies azám/tjnk még.as elpo^rloítj tömérdek magák- és köz-^vagyont, melj aSot erkély jólétérís, a tai Ivott, teljeeanl máfsemmiáté, a uyávalyákat, melyekot a viaesaléró kareatesek Kurépában meghonoiitottsk, a földmOveléi elhanyagolását, a, fegyelem éa, erkölcsiség hanyatlását, el kall iiberallnk, bogy érzékeny eaa-pások liáraltkk k korcszics haíjjáratokliól líurópAra, de bármint vé;okedjen»lí is néma • rus is tmnogosön járt a színházba, sót nem egy bérlfljvolt\'a káptalanljeli kanonokok-között ia) kiktől astán kedélyesen kérdezgett«, hogy a izinészek milyen előadásokat tartanak, -némely jelentést el is uiéndiak előtte, mvye-, ken jóizlen múlatott. Heién^ijó hozzá ié fwlvitte „becsülcthen niégÓssÖlt3&j«^ véltig dicsekedvén a derék föpap élőn, lingy az egész esaládja róntai kaiholikus, cakk ő kalvíunta, amit annak rótt ftl, hogy a jizinészi nyomorúságos pályán nem lehat a aatbolika vallás élvei és rendje szeript Uven felni, t L a böjti azent napokat poutnsaa megtartani mert bizony töub-4 szűr caak egy kia ezalonnára von utalva a szegény direktor hivő is, hanem ilyen "helyen, exCeiieqtiád magaa székhelyén és ily pérroDna\' kleria alatt mint aa eminentiádé,-én ia katholiljaaan élhotökj vJé-jó kedves fiam, de!hát gyermekei astáo, bogy tartják I meg a böjti sápokat, a mikor caak szalonnai van* — j kérdi télé tréfásad a jó öreg főpap. .Ok exeellenua, hát tel jjoaenl szár bt! böjtöt tartanak egéSa jn a p , ;dci \' ézt ax-éa őríjgségem már nem tüll ja kiállani : — feleli!rá (Ilidig Jj\'ukdációlé féjhajtogatá-sokkal Hatéasi, „tekinj.s« beeatt-Iet.bea meigőazStt fajemit11 saaaal elkíjzdé BeitOywky frtiverendáját aiókolgatiiiJ Haaeva jBciloVasky nem fogaz föl a vén diraetor jniönpiójéi, elővett nebáay kis azent képet, Ijogy a direktor nr vijrye kát a gy^ras"ka>aak ajándék képen a -aaán aaerrn-oiét kívánt még neki a örömAt Énjezio ki, hogy a hívei párimják fíou\'nyi tárfuiatá\', mag is dicsérte, hágj mint hallja,árútlati, morális aai«iarakoka\|,adott elő, mire llaáliyi közbe végett tmnK laa t MkailagatiMúval • ée eaé« lá<áaanrai, hagy. „oh, axaellenlia hogy np j Inta ea MM kiítalweégém, t ajk i/ji t a a v a-laaáglaai éa béaeSlétuan a«\|> faaITt fa lemet, ások ipierasekei, méiyf t\|«f aa Mmh magiétogntett,11 de] líl-oi lóvwky eaatj agy keiietHjas átdlesat líoiior rálía a ^kisSStiHiia magÓwQlt ■r\' éa ka t ^flalálf saaaatyaftak «mJ a I 1 j «\' 1 eaztergami papok a vén direktor audi^n-eziájat fölött, ijwlyot asztal mellott maga a főpap; bőszéit jol igen kedúlyo««n, maga is j^izflon nevetvén a kálvinista böjtén, mely ha a uő jövadalmek kőzött éli, megtartotta a .kathtnikus liőjjüt. \' A társulat\' Komáromba ment a nyarat .kitölleni s o ív)Aki».i\' tQfcetott ki a téli szer-vezkolésrájis, ;ho\|y üetényi méltó jó társu-lattaljmenkn\' Győrbe fizum fizetéssel, jnelyet azelőtt ő: sohasem adott,\' örökös osztályos direkeziót tartván. Üév-Komiknm vál óiénak egy távoli szük ulezájában Vo^valami ■ földes " nagy deszka bódé a táblabírák] egyik legkedvosebb é» lóikéi hazafini biiuóiágu, nem pecsovies, hanem liberális akkjénak portáján; Szarka János volt ea á jtőrül metűett, ritka példája Jiborális táblabíró. / Magyar eailmáján nem a szalonképes peesovies kia gomba, hanem huszárosán zörgő tarajos ezüst sarkantyú ponogott.; nyár lévén, <a peesovieS táblabírák aimaradhatlan sárgái angin nadrágot csizmaszárba básva 8 ia usvdta, fehér mellényén- haragos pirosáéi-nU antik kövek ragyogtak, ogyanilyen szinti nagy karaiul [gombok aa atiláján. mely ünnepnapokon bársojny, hétköznapon lOsster volt. i ünneplő kucsmája sötét fényű aakrakáu, mollötto nagy fekete sastoll, mint a magyar kard, fenyegotóen görbére hajlhva j kócsak-tollal, a peesivposok a jelvényét, a világért; sem tűzött vólnsJ föl .savegére. Bajaszát boül\| beretvá ta rövidijs a nem is pödörte ki mint á peesories táblabírák szokták, hanem Kilát-1 lan, viharoaan, mint a haragos villám szót-esikáaottao, kijwsdlve litírdia; ssemöldökej. szintén a bajussnoz veit aééktatva, gottdozvk,j \| maty alól piros posagáa jó képéből ícét.vil-j logé awiu oaiilámlett, akar a Ituiiidig nsragvó Jupiter aseine; jlo I eat a zSldaastilnél azl örftkös opponawsoli\' kösf caak meeaavkta, pedig haraattdni\|Mm Iadott, Kauem ónk ngyj maiatu á kéwVílai»e jdőt, mertjarea- ét szemizmai yf lioaaaa éMkMtvaiaroe , megye ^rHyfthfc ^ km«nyd<Jigéeaaa ooya wio-i og s lel [vi ii fagyva oreij- j I ig » fáldalomióL k\|l ; — alliagyjjaiá uj —filBi. ■ B ■■■ végzetes esküvő. íéw^oB Reveié ufl—jasól modtörtj ljangónJ ssomord ténVnők i jutottam tudpmásáija j röviden akarok ivégcziii; ön jo íágoiumal gaj Iádul viasza élt,j eleaábltotla lóiuyom [azivét j; a ház falai közt1, sőt ruí tílbb, e ialubaji többé nem piaradhat frmoatj még kér un, j—\' lávpzfi sók holnap." \| Intéaére n nevelő elhagy1 a a jormet. Ingadozó léplela)tel nibgy szol) ja falf} ^\'g f föld forog kÖrü\|e; a yérmegvi ben, színtelen araía jvonaglig fcKiutaaitvk I" kiált fel; ,f-T a házai, hol annyi nyugodt ói tl-tliUittoin hol mindou lomb, íuindeh irágl fg/\'W ismerősöm, ej al falut! ahol él iz, aki nélkül én nem.élb\'aitekjl [ I • I. ! j LaUrm I te vagy as álfloi it; oh lón naro-morult \| — injék nem volt or ni Uevallaaal, hogy ón Ct hóm szénatom; új y 4-1 fáj I -f ügy sajog itt 4 iu; lelkiism irot I Lsaöéjél meg maruoaoi , . . . L esillapo Ijál vérsŐ asiv, óaa \'térjói viáasa agjjtmbn ; k tartás A srJllk-eégem Rtn, vééi, ne\'fhagyi ül 4 I Letll imakztalájioz; izzi fojéti kesére támasztja ,\' lulomilli. a tolta d\| dz kiesik remegő \|cózó\|)őlLyégi íi összesít ii orujét és ír: „Báróijé ij^nrdüiék kiu Uotcji jonuil de nem szabad ; édes lUyjától jt rOk t i. .[. . .eloaébitoUa\|léányom szivét, - c Itáz fitlai közt, sőt mii több, e Salában u im iWadbát;" ezek voltak ihokzám intézett í sanjL I— Emlékezik ja köny dárna történ ekra?\| . J . . Nemes lélek I nocsáwon meg ka njam jvolt erőm sohse bevallani, hogy azo i éraaléwi, inolv kegyed iránt keWfMben él, . .j.l inkább sacnt .\'j i Ur%,. . . . mjot Imerelem. •j- kegjred iúdja legjobban, hogy h nivet éföllotní nom lobét j mit tel aleU mi, aoiy IrOll MferwlradtUápjfllok JZáijk aJ-V — Me átkosaeiseii jmert «a Irta folhat us ur a^uool/áboz. 1 Sen 8a vád Sokáig tkrtetti, Laara vefct kaséba; bem t olt mint«aayi ot ka ifáut. lahok ptka Ml \'égWteljé la- bogy felbontsa; érezte, hogy e lovíl aóraával öa.ízolhgg i tudta, hogy különös okénak kelj lenni, a igiért a nevelő a sorokat hózzá íntéziji í Gyakran leijei láüii^uidóu. k gyertneg aklée^ágot tartva!kesében,\'dobogó aziwo méndogatja: „élek-o, halok-e, attlntok-eve lof;o ? s ha a szó .balok" az utolsó kde vézre jut, ijedten dobja el as ágat. Halvány árosát ág /felé emelve susogj) a bárónő ia: „ilokfo hafok-o ? . . . -Bátor < ■ég" int egy belw liaqg, s elszántan bontjli fel a lovaiét Minél \' tovább olvas, szemei annál in[\' bb (dhóméiyosodnak; miként a vihar á\|r megitatott szomorú fils ^állott; közeit Ibégykdtan csüggeszti ló; vad kÓMégbeesésttn jBíjétdúlt arcsa hiulámxb köbeiére lianyaüiki j „Megcsalt I j sikolt fol s ájultan ösza j toronyban tiáanketlŐI vér aa óra kpngáaa rémesen! hangzik el a távolba; kuj lonbf n minden oéendes; esak aa ég érős azil nklmst o aaenvaaő I^Olgy iránt, é mosolygó i árasát sörü fátyolba burkolja: Másnap kora bggei a báró köretkese tártálmé levélkéi kap : j Jláró ér! IKövejtoli aa atyi Laura bft róuojtüi, hogy kopói gróf, Ujvjirytják iiyujt«a\|!r óhaja e^y leltét mellett teljeeíüjöá.-- 4- Révein, engedje meg, hogy sj nevelő éllél-sát továbbra ia megtarthátmtja: a ha ek megtörténik, Agy inéltóatasHki Wjeryeztat^-silnliot még mauétre hozni íj j Laura) Néhány órával késóbll a.ljáró asokaj-kn erőmtől augnrsó arascaal ndta\' tudtéik fwiiégeinek leánya éé a éa la gróf közti el-I^L \' \' — oündenki sietett aj boldog párt mTvösDlni; j j i ,i Ohl Ki vélne, hogy ájliur lelin paláaá, ttttlSr ja cyongédi termelőt fbjli, réraő keUi-tek ayujt ménmlyetj — ki gt odóliia aim íogy \|a désgasnag, a hájpa l «ra káréw aarfvérét oseppiaként áldoeaé 11 egy jgénr-eéeti férfia moaplyaért; kogy á BuUmuMUUR* tölt fékeit nem viaaonsott Bérelem Um mmk Miként agy ,isép Galathf11 áll ottja pasarúl diasitett tarom közepén : f&rkésaéla^ [áttatja körül; vé^re meglette asi, akit keres. —Az sMakiál kezében eaokorral Ili Lonke; a báióoö feléje köoeln^ könytelt zsembik találjcdsjiiik, szivük fajdalma tőrré\' csókká olvafl. i !\| .. aIieszéJjiom kell veled," ssóljbalkán, a karon lógva jöltösflöjébe vezeti. Parasalng \'\|st a két leánya ssótlaaal, gondolatokbíinafülvo. .Lenkém ljNSsóIhirtoiao a bárónő,1 volt idő midőn mindenestre kértél, bogy nyugodt l^ryek; mosf mjÜj nyugodt vagyak, nyugodt/ nyagoatabhi mini agykor még csak ahuahupatt. is kenzolém; — moat éa ótiajtaiu tőled, baigasMl meg, ityugoduin! fliillámkó keblébél levelekét vön elft, fájó aaivvel, jvéna kabaUta adja iái barátnő jének. ^Olvásd (\| Szemeit átkatón ftggéssti a reazkedfl leánykára; látja, mint aaSkel Lijnko aárl\' vány -4- hideg étpaáhk a vér, halván v ajkait bíborral feaii ái\| öröm: i I másik perei-. ben mennyi arénán /(mJélns sápadtság terül ■ jel, homlokán aéjíaraa talpaltam látaaíaaak ; gflrosöaoa tartja n levalet; olvas — olvas — tljassjtman.l — nam jiájét í — ktö» olő ajkain. I I „B miért ítém I" vaté köaha keasHleti bárónő; 4> li téged saaret; s én tudom,! hogv nincs jeáuj, oki az/ő szerelmének el-\|ieot álhatnai" f! Laura I leaobb baiátaőm I mivel lennél te. akt oélkjtle nem élhetsz P! . I . Soha 1 A.j f soha ... fia őtl nem sée . . .\'ve . . , tam. ! .Mindeorajami szent, ne folytasd I ta-dom, hogv ánivéfi meghazudtolja ajkaidái f ! menőd iukápb, logy imádod] végtaleoSl, ha«; lártalan\\\|i; j-f kpgy térdaidaa kéred a fiilkolői napot, hogy iára sugarával Sltéake át aae relmedel aalMbéj; a holddal hagy kégyadii. ténváVol mertualádaa ábiiamM; — a m, dárka osak nem singje Óneká j tttpa^jáill hogy esdeksiva Mérőd a Iombok», »oaogáok. kai ringassák énaa álawinba." I LsUuMhék tekint i«rit&Őj4ve; éi ktftelan, mkthj) kígyó oaipte volna aKg( \| fcmÉii> Mrt inéUimiHI, mg Ifjai1 éi »vefteng Unk Wnitli lfcfj\|)n>j M ár?> in iM» «4MMaa e\|y églsa^n egy yilgpik IfeTÍfi vááéwltal (UfvkwK iffl fciket a Wfeidtibla Inyete** flpftki y£%it mQinedá- ikhiii\' wfi\|nrtn->iiT>i ^mtaV^^e »gga»áagédva te aaiillemi «rgiak>a lé-rí^lt fÍMM el-yá ilAtlniliin • ujjásíillatfl. Waaá^sk aanakálknditi, hol ékk« u t^én legnagyobb átkaáa g^oitséfUe gj 0kwda»t4 leginkább, toidy h Inwtw hfclljÉfáiök szsteneaé-teNMWIlál. A gelsei rablégyilkossági bllnpörJ ni TI. Ritkán tartatott árá » köaötwég Wy nagv mellel, niibl M. a nagy-kanizsai kijélyi UJrvfnyzék lUiW.lá mogjkt i«átii»n m«, unni mejte vagyíutcM Mí éJ?T vö-ejj \'rag* diúiffi kMíftJ azon iteoMáeft\'í. jelemet! wlv «)\' \'áqot I igytfue három Bíj.fmlhjrí!^ érz^ azíl wk/ti utóit iii. Hárau Mm4 «uiW Olt nem fVfllw » Ui\'g »Z\| Áy i é* lelket. iwgderm Á Áf\'.\'/) áv\'iiilivnnuk sv Spiamer l.tát •bédlójéliow «- pM\'iá uláo 7 «•» H órn iűwtt egy gjsnink«»j r^ílo,! neiiaejcvi\', bogy iflvm perczek válasz; -iák l(tt «K«l » V.HIfcii- •••», ja véres haláltól, \' iMjet a bmtiává jváU. isvnt képmáséi" iri-fe\'iíHpt éiftlier -littf. ezééiukra, s rövid egy iümMW ónt\' fit\'! vpgéivalt ttiiadotiiuik. Á mci. ntutlko fií.rg, v<\|l .pré,(n wt^rn pa-4\'aíát baletté a tattteaárélt áldozatuk veié, t % i oiicsi-siju tix\'pujoulíkftlt családtagok . MHtégí\'eiiiiíitllk ben majdnem Oaezéroa-Udí^k nt irtóaNto* a»«>i»iip»étlcus<-\'g uagy te Itli bc i •a m fii Iá mi en IWI hUt__ i \'gyanú álla 1 íiid\'^RtUk fáSgattiÉL .tetl bt bli. U ÍDjnzlc1vl( i ülni unpra kt(ŰkDl<H<i Ai_ íatáa, mcljr <*ak a bánfit bUtiielo0t ellenbeti utn^^jvi >«la4i»ágtól a Uírvériyink otár moil egyuaáll A] nyoraoaá»ok mrt torkolt tátke^ek litiiúk a iríiigálat megm<tíOá-a y.\'-glárüyajá. a Wi igazakgM+igát-akar)a tiiijtatii, ja ii mitidau igMaág-kitpébun iVa«r«ttlt, Váo aa iadokokat y —^—: ------T ~rv--7 \'------I 1 • I . írt pkdt a Dftáui Innsm írvwk á« bi^ou/i irkúk alapéi jjE t>náitMM>D I litéletatL mugtértt\'t WlptcíJonÜl aeoli iii\'Tt\' liiaiií* tdlaptatáiife táiMulak>miiak. Iíjsjr/.oti a hl«\'gtét«lt erkúleú trt\'tvlnak, jmog u-\'ftt Mrtlrtt, mai áúájialim te E bó 22\|6n, béttfe reggeli 9 jómkor a nagyban érdrl&fció kikül isvg iieUát a tör-T):ny«sfk tárgyaláai tarioebei • miaid ébbeo, mind pedig a inelléktsoUMibau nagy ifigye-lemmel kiatrte a bálgatódAg a tárgyaik menetét. . /< \' I A tOrvéttya^lk a kovetkos&kfjppfo ala-\|kult meg: KtaOk* Bóaony Fere n•aa — bírák . Miki6. Káró 1 ír, pr. Ubrjv átIi P • r > u «i j :jegyx.i: Vmber Kárufy küx-Tádló, kir. tlg«é» Ür. faky Hrjatóf. — A vádlotUk í iiet^wd Sarait, bagolai korcamárua ; ÍCif Gyura Uánue; Satenpa Itl-ván ; lljtncz JÍknoi j kik I \\ isegálati fo4{»ágl»a helyeztettek } Marton Uúatef é» KiiUyn-ra Veodul, kik nabad lápon voltak. [— A védo Ugyvödet\'. Úr. Varnek Láatló; Kovác* iánóa, ITtiboly Vtctor, R\'tmeteOaaa, Sebeatyán , L a i oa és Preyler ÍA d o I f: ü SciUanul, n/ércved tekint líuiga elé Laaké; baláloa boraadály túija &( Qrengéd Mét, a jér jéggé fagy jneiben; iíjzoáyíi crő-rrl küzd ai Irzelmckkei, melyek ibeneejéb^n . tombolánk. \' Lecke .... Dyftjké ? u < oi-kír s-zóbnu leugernyí gondolát nyiwénnlt; ily haagéu fsak, &;Ult aaerolem bj-azclbe\'t .\'L .], 1 mivel érdemiültom uieg e bokb^aagoj? . . A, fajdalaiét bírtad jkcbol =— -7 ~ orüm, no uédiu el { ab I érfUet, ae azállj ateg; }E . liababalll ^benke . . . Uyuláe?l K távoli szobából piám zeao hangzik } vima keli téruiOk a vigadókhoz, nueiött íel-krreeiecnéuRk. jí Laaaanként aikerüjt Laorának Wrátnű-jét lec^á 1 kafátCauíi.: alig tér magákozJ odaroa-kad a bárónű láuailioz, a közét izivehes «o-ritya Í(&fáít : JLaitrám l én Ovjtlávai boldog nem le> be<ekt; én >em nevolhatmn lérjemiiuk \'azi, aki bérátj.lV?! . . . teHvéremet AIdokuI a»«g-caalliAtlt J iaienem 1 folytatja láz&a ltéw< I ~ liogy hajtliatiiám. fpjem nyogalotúra aapu tndatta^ hógy lérjeié egykor nwauazon azNyakoi tu-M«gta megehalt Iway (Uiébe, \|ueiyekot meet éekea,!" iKagyb& fel Vagy hevtU vc, éd«em; -r i eééraíkenyűlve Lupa; —- tijo#\| halíga^-toitk # tárgyról; ateeaánk viaaza a ijpreabe." TáMaolm tteutrla ; ék, akik a italait ^aegváká aagyalkéei adv(költik mlua, \'tánea«kak; — nekik iMaulyogni, aáérakotui IWfl^T\' fáucaelíaiek I fenétek el a g<mdo at»ti anrfy Mlilka aeédialáeaal letyagetí: ~í RHként aa ágról letépea levél a forgá vwbeo, — agy rpftltak rebentak előfl», p— eUrre aaél aéákai, — nem ia«iaek nyuáodoi, Itagjr a vár kkwiialllk #reuiét\| dB-kta oijjpakaéut ragadják magukkal táneao-mikai 1 \'■■lataak; »«gMoak. Aa éjfél aö-lék «árayt\|a kPaalyaltl médée a neodégak 4ee<\|\|í veliak allávoték bükt, akik a kalfáay ■eeaiiéeeyt iríg\|aiéék; vol* lak 4Í\|aaak, aluk LWa aápadt kreiáo a aMéy kéaitat MfiaÍMllt\| ekái jkuiaUák. aékHMk; — 4Í ae« (adták, (falyili.klf) { ©«ök t Oéaaay Pa^anaairrfr vlAM elftterjeaatvén a végtárgy áláara alapél \'«éRKí\|\|<«\'. beidévén ttgya vádlottakat, /el néave 35, figye mea- \'\' • bal\'- arékágot, hogy a végtárgyaláa fo-aa alatt a. Wf wtó«ágála)/. iflend^en Ije magéit, min<Un (#!«»•* viígy néMi tat-iffl nyi\|atkazettái ov\|ftydjék á vallottakét ^\'\'ji-: aivn jnivéit, kogj tdrádel\|nee fa igaa-\|pa • vaHetnáat U^yeflak. átadjk a kénrádlé-iv a»ót, J ttiVUlWi. Lakk Kríftéf tdretkezeket mondja: Tekintetea kir. (<:lrvény«ák t Ax lájl-ik évi lebruár W 4Íé\'n eata T N H éra; kuaUtt Oelaén. Sommer Samu fólÜbirtokoa ée kenwikedó bása\|el5tt ^ne^ál-\'°f paraszt kocsi, a melvrtjl négy egyén awlott lo. Ketiő fegyverről kefében a Horn-mér elalád axobájába ment , a harmadik ferfferral art állott a\| aj lóbálj, a negyedik pi-pigakoea) miijeitntaradt. A b Iép8 fegy-\'gyu uagy iplofembo «• té a loaaláoot, ilyet a/Mgyvereéek folliirlak, hogy oaend-gyon] KOrtilbelll bároir negyed óra dva — á gyilkaeok távosta ntáu — liálaó \'bábán levő eaelédaég éa a eaalád egyik kóiaégbeeaetten a azouál a Kp éa iazo-u látván} tíit\'lll eb\'jiik. a mejniyiben a oea-lot meggyilkolvá, vérben fetrengve látták igji kiötölt. 1 Váxol)á atntán, hogy a nyomoaáaok a :nagyobl\| orólylyel nicgtnditatttak, a menyiben a viaegálal, folyaiua mait ia brigu-va lett, a fogadgban levű Ilerzfold Hamu, tenna falván. Kia Oyura Jáuoa óa Uonox \|no* vádlotuk a tettet olkpvelték, minél ív a a névezottoket, mint a kik a viaagá-lai fogaágban voltak, ezennm a rablógyi\'* ■Étaág bijntrns évi-l illőivé ita abban való Mvi;tel1e{ vádvi^t, Marton jlósaefet pedig I Ki* Oyura Voi.d^lt u ijllnpalá-itoláaaal vi dó ja é* ellenük a vógiárgjfabU mogindi-b iftt kérij I Ha tíi-vóuyaaék aorompój; elélt He.\'zícld S iiiiu áll Itét tegy^erca foglár küaött. Kd-magaéaágu, gyt^ngu toatajkatunak lálazú pi ibér, kiftek buivány arezstiuét nétuikép □emeli a gycugu pír, rnenr rajta óesre-hetü. 8aakálu ^aknte bosonioa. A tárgy a-í 1 megittjUttatván, ő aa olaö Iki kíbagatta-\| l> volt aa ojaő, kire tninnjárt aa elké-v tétt lett tudomáaul jótto útin a rablógyil-k laaág gyaouja eeett. Aa klnOa Mezóiitáiára o\|igy. bőboazódü-i<ggcl ohuotidjhji^togy mint jaioit azon gon-d itatra, liogy magát .Sonunetnn megboaau ja, ti int voll 6 fogvH Marton Llúzáolfel, mint ii .\'bzúigctuík cl egyiuáiuak vlaolt dolgait a int iurtá lelkét a Marton jlósaeiTel türtént ttióváiU\'w követkaatébon uzoojlgondolat, hogy. magát Bummer Samun, az áflitólag rajta el-kbvetett móltaüanaágokért tucgbonulju. Elmondja liogy 5 e!5bb azabaduft ki-i JbOr-tOnból, mint M«fton Józaef,\|ji bbgy njikor Martén ilózaof kéeébb azintén kiaaabadult a vele j&kuixeáu váaár alkalmával találkozott, akkor Marton Józaet tigyelujwte)te fft, begy talán allaalmaa volna moat tojt a tervet va-léaiúni i J de 8 mondottál volna Marton Jétaebiei, hogy: mariiét vea^i líem \'ér rá; máaodazur iámét találkoztak^ akkor ismét aat a kilogált haaaaálta Marton jjlózaotfal azem-beu, bogjy niuei idejo neki. [ipo harmadnor U találkezváu a Knoresernéc kinek ivóazo-1 bájában I tübben\' boroztak, fiíjurröíír"I)é^{H)lfct iámét látta, a Marton JózaelJAtigyaiiueitet-vén \|t, liugy moat alkalom Vplna acándtntuk kiviteérl, aa Ott lóvé Ki/János óyuréral ée jjóuczra figyoimeaaé tétttUn te özekkel I bmólvéjt meg ia állapodtaat," de. i$íi aaon óhajtást l\'jezto ki, hogy Maiion hagyatnék ki a játekoél. mert nem m^ybizh^ió ember, boroa áBepottmn künn ven \|U\|eeaaghetné_azl egéazet áa bajba .kőverhütné I UjkaK\' £l\|>easéli aaulán, m azon péplekí napon, houua kéjx\'ii clíegyvcrke/.v\'j, iniltlflak\'d HoúCá az«ker«^, hogy 0 plőro m\'eijt a „Magyar ki-ráiy-ig, a magyar-illatában, hag^r aztáu ioU Uljuu ftíl, nohogy gyanuaudt! lüríjek lel, hal nui>d"égyeu egyazerro inuuluuk. £imoudja uiikippén értek Qelaéte, mlljor éa\'didl áú ták iiufe, miaiűti homeutdki Somot elé, hogy 6 megmondta uokik,, h<j pénzt ont nem mguak kapái, bovali aacrztel^eu való vétkoaacgéj, de ti gfdja a iet.i bejöttek üaaze hányan éa mi* láza bUn- meggyilkoláa szándékát, aat lüoojfi, libgy btlotármút kérte, bogy a Sdmmer eaaládoi ne búiitfálj, Inigy tiomiuer azen\|éjyo iránt volt lia-ragja, de <aolá^u iránt aoáijui, ahogy gyii* kuláai Htáiidéka nem yójt,íjlíjigy mikor viaaza felémejatek a MUt ciköveide utin,« a koenu haMvtta, bogv a aanbábaulievélt meggyilkol-tatuk, airt. ubeaáéli, hogy júUek ttagolára, kiket tpállak ott, uiiképenj tpeétok le a pia-ezébtijbogy a bankópénat ott a táraak kü-l auii fe(oaaaza, liogy az ozüilöt" te ékaaerekot magénál tariotta, uehogy áaekí nyomra ve* aeaaanek. Megkérdeatetvén elnik állal, iiogy nji veit olia annak, bogy tfommer ellen bokziit forralti hosszait te aokaaor kellé üeaaeniégte nélkül beaaél a kOzte te tjoinmér kteOtttej. forgott viaaonyrél a azokbaii, a miket d té* kiutatben emiitalt, a véate boaauáak Um igeü van alapja. Haiároaottan állítja, 9iégV: a n>bló\|yí\|-; kosság elkűvatéae utáo utki}zbijü tárni Xujf-nyit mondtak neki, bogy Kia Oyura Jinoe gyilkolta meg a eaaládnak \'a <zobábán letp 4 tagját, afrél nem akar kudniiaeuunii, liogy \'kik veitek ea alkalommal] a azobában. Kéi-deptetféu hogy miképoa Jmii-rija élübb Kies, titéenát te Umas"\', aál mondja,\' liogy\' aa-ÓÍÍU abkakem látta éket. [ i S í.\'" \| A vádiett kiraa«t\|eivéil, Maáíoin Jéaaef kiaérijitik ba, ki koiemeri, Wy Uerattiiddel Á bOrUtebúj ismerkedett mg, (Rf íagadja, Itebr BouttMj kírabtáaára né#re yaíawjt wélt vaku hoaaáL KnereMtuél vélt, ktia bogy eokau voliaLj niegleliet Uty HereWd ia ott veit, dal d mim tátu j Jp* Urw^t aem kmmi iataasa lilvájBi\' p^aatar ikáa> Beráaybaa, )M évea, két«t«r volt < lopáaért bOntetva. Tagadja a rabló^yiltoaeáabini vaiá rénvételt; 9enoa megigérw neki, ál]\| viaxi haza, de eaak Szí.-Péterig vitjo,, IkitZz Hat.\'Páiaren aigorábaa Ddálc Farenctbea eziil, t pedig IhlWBerénybta ai<-«Í liaza, (ideaége aaalfibeteg lévén, i-tum toltf; éé a pandorak-nak azt vallotta, hogv koro>n\|ázott[te 1 éra lehetett mikor Ijfckfidt Aat tiondjja, liogy régen volt 5 Ba^olán. •ByiiQa\' itovaí MCI kérdeztetvén, ast mondja, hogy áz egyjk fekete, a máaik aeng^lyaxdrke volt j(Uentfe\'d pej-nek mondta mind a keti&Ü Nem fadéaem mit, nem oaatocott aenkiveí, jfierzteld etakj lOdOageti magát Vele. A legyjvert ^agáénak vallja, eaaerint makaeaal (agad. B 0 o e a J á 0 0 a, 31 étrea, eyang, val láan nom tudja, hogy olyait ioIkd^etoU vol na, amit reá fognak. Berczleldet látta ugyan de nem iapieri, fát hozott be te eladta te el-vitte a lulkjdonothoi; Hercxfelddeii nem vol egydtt; lovai egyikét Mcatének, a másikai dereeazérttnek mondja * azt állit ja, 1 hogy Ka-nisaán aót váaarolva a kérdte<"< riapoa, in non Sat.-Pélrrre meni éa aógoiájnál Deái Feroneznól meghált, onnan 8 órakor jvgge haza ment; az ellenkezik u vizágáí^ binS tett vailomáaával; chldk azén kijoloníteér\'\' . hogy vannak tanok krra nézvo,! munerin rteztvett a gyilkoaaágban, azt tnyldjai nog ő nom tud máat mondani, minthogy az a hit vány mnber, a Ifereafeld, vele ilbdórfdik akárki Jöbetno a akaaltálára vihetné ;l a fej az£t, melylyel a gyilkoaaág elküvetosteit magáénak mondja, n\' vúrójocsojtra! pézv megjegyzi, hagy diazjiét azoktnk vele lllni npritaui; apoatrofálja a tdrrénvazéket, hogl né azeuvitdieaaék tovább, inkább iaktuz^zái f\'iV/A vádlott megmarad maknce tagndád iákén, e^rozetfotik.) ! . Utánn Kia (ívűre Jánia.v«z\| tik be. Vádlott azobbi azülflteU, 24 írnn mai kathj, legutóbb tmgy A\'akon, imáaiélé bi)riÜnbUiileté4t azonvMett Kaposvárott boH h bor-tolvajláwrt. Ilalároiotlan tagadja, hoj y a vádlottak valamelyikéi ismerné, nem b v izélt velük te a kérdéaea napop 3 órák r pénleketj elmonl Bolozuára, Talár Miháy molnárjiéz, aliol azUloipok egy tolieinc te bor a volt. Á\|iláaa azorint a Dráva tize zajlá n miatt uett mehetett ál .a réven, olt maradt pé -leken eeto éa szombaton egéaz aap, onm n ment Légrádra, ahol! két korermában az í I-itólag anyjától kauott 75 frlból 14 frtot 11-költöttel, a ás cGWl fennmaradt 61 frt >( Ocsoaévtjl .viaazak(lld\|tto anyjának. Vádi tt I eleintén I nagyon határoaoit hangén válaaz \|t az olnOk kérdteeii^, ;di? a kihallgatás folyat ta alatt, láthatólag szenVod a terhei vád aul >a alatt ós biztosaágát nem egyszoi! a tétovi tó éa habozó ingadozás váltja fél. Da azért mii d-Ivégig megmarad makacs lagadua mcB« tt. Az 8 siolgálaikereaésének módja nem na jy jvalósziiiUséggol bir. Ocacso Kia Oyura V0ndp 1 iegyértoluilleg mondja ki, hogy 6 érte bátyját\' a r a-lornban. nom pedig megfordítva, a bogy de uért tért bo, mert bátyja aem á péázeelviiz\' j aza neli jött, aem a markit nom hajtó :ta \| haza, t\'gyúb\'iWínl szolgálatot - karesett ű is és j be is .volt szogédvc norváth Üyula belez iái i birtokdaoál, de a\'pandurok akkbr\' fogták cl, mikof iM kellett volna állnia. Íj) vádlott 1] 1 éves.\' j IC kettő auyjáuak kihaltgalása 1 jm r. olgAltatotl órdekoaubb mozzanatot a ár-gyaláihoz. I A vádlottak kihallgatásával fojozto et\| bo a tárgyalás olsö napja, mely 4—0 ni <ot bizonyoaan igénybo iog vouni. -j Helyi és megyei hírek. — Érteaitéd. Á nagy • ki Vsui Itat osztályú polgári fiu-jsknlábanl 1881 -82 iki tanévre a boirlotáiok fJ s/cptcmlfer hó 1—\'4-ig e«krtz&ltcll reggeli ö—J2, dciutáni n gári iskola Iiclyi6>:giibcu. Ugyuitckkor {.íBtnak a\'folyéteü & jávitój viwgáiiji NaKanizsán; 1881. .TiugHsztiij lm 22-éfi. At ifiwiátóvúé \\ — Érlealt^s. A nagy-kan zrai peig^rj* iskolai f\'autcstQlct iltnl. — sur-dfllo iéávjvk azámát-a — miniszlcrí ?it-gcdiiíylyclTriidtzéu fctidkivilli tútfol; am> ban aa 1881— 82 ilii tanév e it bei litá-j síik folyó }iú 30J te 81. napján déhlntt 9 —12 fgi éi délntjái\'i 3 —öT-iff b^lí zí)l-tütnek. l\'c\|róictQtkjnmi iaoé Huuii v:, lilikek, kía a népiBliola C joszt&lyá ki-j rlégitó erédmón^ny^l végeilék te \' irrúl bizonyítványt feléiatátui kép.iek. Jé enr kenhetni á polgári hkolal irodában, N/J Kanizián,; 1881 j attgaiztusjhó 22. . I A \\poly. m. tantestül i. j — Ot l.ttjoa te pátiig. E r d 6 d Laj oa, Faiea 3Lalj o-s, oaalay L tjósj Hebeatyén Lla\'joa és Vjarga L oai I. hé 24-én azertlán eate 8 órára, mej hivu jé ilmcréaeit egy kis liajas esélyre, u elyet a Korona- vendéglé kerti helyisógébt a; -j-ked\'yezStleli idő ecetén\' az éttinmben artaé nakj meg. A gondolat igcn "eg.\':«í»\'t o« ji minUiogy clőrftlálhatélag vidáman iignak molatni, mi ia m<\|gliOXzuk az 01 Lnjo maln-tiak UdviizletUnket éa jókivánUinkai^l i tioiji feleavén A) magúnk réaiéról még egy hatodik jLujosU ia — Hátorfi Lájtiat. — A tttakttroanllak J«vá ra a nagk-kauizaai pincaér te mészáros i \|naág áldd e héj 20-án a „Zöldfa kertben" 111 iglar-toif sorajéiékkal ágvbekOtOtt aene- éa ánea-eatély killlné anyag) arediuéqyt aaolgi tátott a wciittyilöú a kOltaégek levonása ntáti tiaata j fedelem gyanául maradott Itt frt te 13 kr, EiMI is k&Bnik, hogy a jétékonycsé u ti. gaiom ígeji Jól v#h tátogatva a a nan aaám. mái oiogieleot kéadnaég aielett a jét kony célra Jdosaftt boani: A kiaoroiáebo 1 tér gy, ikat á4eÉáan\|eiták: Pdkwriái DOaaBiOaá, ;r\|ta OWlaJ Wéiaa KarollnaL N. N-. F 1., Klein MibáWaét ÜsiU Anpa, Kálmán fiitta, Sraáb Jpzaefné, A(nna, Hmgw Anna, Pretidlai Kklalin, Nagy Ferducsttá,i Bijuuigarinár laulipa, Ukhlerj Ferenezaé^ Ni N. Htljjrits UdlJart, Krootpadier Jatvády Mknaty, %yí Jfários, Krobfeldj M., Kaatn^ Jt titw, Blumeni abein Víliaos, Keptvicli Ovul^J H cltradi ErnÖ Htífel Antal, Zjigrai Józs^j •T naa Imae. 1 fafdila József, lftanása Ján\'«, Ityior Láazfó, \' ?olf Lajos, Weiis teetvárekj bfltt Jénjaf. í - Finczérek adakoxáaa: Keiéi ara \'JóMff 2 .frt t btaab J,óz4í 2 frt; Bicji-le Ferenez 2 írt \\ Csucíi Lajos B frt; Teiner A ital 2 írt j aíiBoáita Jánoa 2[firt\'; Áugiuat Ltnaorad 2 frt; iAugortlm«cr]2 frt: Jani J nos 2 frujfairáj 2 frt ; Lakpvita János 2 fi I; \'Niíftiucrfróli Jánoa l frt; Torma Imre 2 Irt; WolfLájoi 2.frt; TeniaImre 1 írtj 8thÓn Józsefi írtPj»ta Ferente 1 frtjV^Í nw Ferenu I \'frt : rraner Fercncz I fit; \\[adáez Pál íj frt; Sem Alajos^ 1 frt; Bréf npr jLajóa I frt; Iiojiui\'l Anlal 1 frt; Bartos Isf vfan 1 frt i Kpcli fi\'Ulőp I frt; Likatoa Otea I frt: Billenrpth Ferencz I frt; ivánita JÓ-aef 1 frt) ílblport Imre I frl. Grünbaunn W. j frt;<Qai\|gér jfézsef I frt t JelleríU tg* íjácp 1 frt; l>omokof litván lífirt; Schratea János 1 frt 4- FelOlfizetek IlaftmanalO Itr; Keikner 10 kr; Ifrágcr 20 kr Weias Jakab 80 Ikr; Nenféld IS frt 10 kr( Safyit F. 40 ifi; Sóth Károly 20 kr; N. ti. 10 kr; Kol- Iir F. 40 kr;.Kán FülOp I [frt; OOnzlieh ar 10kr; ífj. íítgy Fer. 40ikr. Rothscliiíd L pO kr; l^fenlfcrg E, 70 kr; Oflop fiO .r j Weiss tíngé 70 kr; Bajor László 70 lr; %akál ÍO kr; Kaatner 1. 40kr;Eben-Ipanger Leo 1 frt 70 kr; Koaenberg t. 20 1 Maifürilj 0vtfla l\'J kr; Wulskita 2" kr; Bmeuila I. ZO W; Héch lg. 170 kr; l\'rin-to.i\'inn.z I. rirt,lűchet; Saiml 1 frt* Mind a Ingyen tiastnt áéskozókl^k, i mint pedig a lUlfizét\'iknék bálás kOaibnctél mond a ren-HnovtbvoíBchOn J 4zsef, tártea piri pmezéri — \'A lennt neaezett Csizeg a IFáro»liáz tntác4^riuélicu fog néloazlalniT — C\'aairgér6l értcaiteáek bonutlnket, liogy Soméioh Pál. a csurgót kerület or-i/iggydltei ki\'priaelíjc nagy lélkeaedé«ael Qd-vtyöltetett kn^érkezéae alkalmából, Diaxea ■menet, melynek élén a lüzolló-twiUlet diaz-beat, csokrokat U koszorúkat vivd fehérbe! plifrOU leánykák te bandériujn, kitérte be a városba. Btorky plébát/oshctt szállottl Prog-rammbeszéde piÜtilórÚiR taríoU. ,A Idkcjo-dte igen négy véli. Több mjnt 500 terítékű bánkeU volt,- mely a legkodáyeaebb hangti-latbaii folyt le. A :kliduC hltzafí méltó kitüntette tárgy/t táteaztékerüMben. í ijégnnp éjjel indult Sopronba a 48. g^aloganed 13 napi gyakoriAlokra. B1U-mosaii\' kisérték Jki a tisztikart, kuzliltUit a hónvédtwuikar is. IHtolniár Aladár temetéae kedden d.j u. három órakor ment végbe B.-Fdroden. A temótéaon a Í5 városból nagyon aékan voljok réttel, I kuliíiifiscn a tantcslll-letek killjltek nngy-szitmu képvisc-Mkét j a\' kOzoklatáaOgyi miniszteriumjazemélyzetá fne-Vüben lia\'ij hivatalnok tjtazoti a lomutésre, a ravatalt klllOn koszorúval danítván fiit. Molnár Aladár balgáról a kövejkozó gyás^ejen-téat adták ki: Potáoy Józief, Molnár Károly és jSalasayi Aladár fájlalom teli szívről jelenlik feftltbetlen\'; nagyliátyuk, illctfileg barátja uagyréthei Mélnár Aladárnak, a iu. t. társaság leretezé tagjának, k b.-ftlrtdi «zo-retetház i^az^aióiauácaa elnpkének, több1 tudományos te ió\|ékónyeági társulat tagjának I atb. lOleiweaibcrgben L éji auguazite! hó 18 -án raggeli 4 te fél órakor, é\|te 43-ik évében j tortént elhunytát. IA boldogultaak h{ll> leteawi t hó ll-éo fogunk RalatobfFO-I reden jae ov. jróform. egyfiáz szerint; Örök nyugalomra tétélni. 1881. övi aug. havibnu. Áldás te;béke boraira! QyjUzlapot a bala* ton-filrcdi azonilctházi igazgató-tanácsa is adott ti.H \| llíj utÁnvételea aaállltdleve-Ick. A \|(lűlekMltei miniszjor leeujabn ren-polete nuNutatt otánvé^eka .e^ilitó-iil^dlék péntul iiáryiüt-lü sitt végzéssé Ii fognak\' kiadatni; u. ra. a) nutgyar-fmoczit-núiu^ti szö-ireggel a magyar poatatorfllelrSl] az oéalrák poslatflrilletre, \|továbbá Nétáciorsiágba, Hol-golaudba, Luxhmbuigba éé Svájczba szóló tatánvételea kládoményok aaámára. fíwrá űrlapok Ii4análandók a fiumei postalnvatalnál akár bnj- akái kOidfüldre szóló utáuvétalea kQldom^nyekJira. b) magyar kövagdalj a magyar \'postaliivataloknál fdadott i\'j magyar iposUlorjtléM asóló utáuvéléloa kflldeméar ékre te e) \'miaw hurváth srövcgdükj a lior ivá^SzlavünoMugbap ^ojadpft s magyar poa-ktolllotVci aaé\|ó tltáifvéo>]ea kal&mények ii>aámára\|. A liárjtnaaszövegtj ülAn.vótjjIüs szál-jfitélevelj már forgalomba bocaáttaMák, a többiek [ e«ak aa eddigiek elfogyása ulán\' {fognak [kiadatni - nknUMJ iémf Csáktornyái állami taajfflJpaMei tanáHél \'Horvát «y a I v tarfelsö rétté jelent nuk, mely tar-tilmasaa a Mvewtte a táapBMeit éa bl-vftett aoadátnt. A könyv jiagy 8-ráUI &é Up te ára éO kr. A könyifüekj érdemlege-a#bb iamártáthél jferl Jriáwakljan hozzak, akidig ía/ajáiijuk a kerváttu tanulni akarék-imk ftgyéiBéU. Kapható Fitdliej Ffljöp kOny v-kermkadéaékan. -I Bajzák te elbaajáláaik irta KL-\' rOey (iáazlM\'ŐasaegyUjtOU iajiejm te #e atélásfim jafraréoe czerteeaéf^ii: i^ár a 0vá-r\|Kii\'ÍMncri(íjb lapokbaa jeléatjiMg. fiaekhax niinpi ujabbat íf eantoltaa «j ]rj kdeikor aatt aa a.iOtet, metvnek báft\|ogáaát szép irodalmunk barátainak tezúge ríkonazeovébe ajánlom. Rajzaimban te eibeizéieaeimbea nem ifódoJok a jálzott realxatikaa irány dívaioa hatalmán a la A képzelet aMnefenpégeinek aan adok wabapoaaágoL A rétaea ite borzaaété köznapi luutehajhámtát ísj mellőzöm. Kem a plii»j)uáiból a nem az(.idegeknek, banm «z élet kMáwitébSI a a\' fogékony ezirnek "noL A kivároa ékt ismerkleii sokoldalnaá- i gáhdl matrltem tárgyaimat jjelkauetea tyjm- j aail»afl, mnlaiaágoa ferdeaégasMB, romlatlan aredetiaégébea, flae levegőjéén a lumisitailan érzéseiben. A teriödelmeo ptölti majd huaz \| rajzzal te plbeszéléaMt, tiianOtj íven, finom j papíron a plagáaa nyomáaaal október elején ;\' tag megjönni Aigber Lajpi óvárosi köayv-1 kiadó bizoináuyábaiL JÍISfiketéá ára fűzve I frt 50 krJ kOtve 2 írt, mely daeaeg augnaz-iu* 30-ig áz .Esztergom te fidéka* uer-keeztöaégéra, LSrincz otezá 30Í az. a. Esztergomba kOMendé. Dr. KMay Láazló. • — lalattaté taebkteyvtár czira alatt Buzéjrevica Gusztáv testejgomi könyvi kiadó. DjL KérOay Láazjó sterkeaztéaében egy humöhsztikna vállólatott indított meg; moly köri cUvrangu j íróinkon jkivfllj s ((városi ea vidéki sajtó [ kitölteti, elismerése ii baalalkozik. A vállajjii eddig tíz füzdtet adott közönségmik olvaaóaázUláru. \|Az elsü ölrÓ mér volt^ulkaimunk i nlviflen megemléktaaá • dictSröag megemlektaiíi n^ilatkózni. Aa utóbbi ötjj füzet a kfredmi tai latommal jelent megjj 6 füzet! Hiinloroí költ^séqyek. A legkitimdBb régibb te jijabli humorod köl> lemén} ek gyűjteménye. 7J füaat M. F. Már- rton úr butU; Humoreszk.] 0. fűzet Á kittiig vendég. Vígjáték egy felvtonásban CteoregW Forenczt(Í\|. Kólónoscn mfikeávelőknek elé- . adásra kalmas. 0. 10. (k^ttósi\'füzet) £dútejn hirnevaa iomeroazkjének ilm; Cárcen .-fordítása Dr. [Spinoza to\|lábóLTAa iskolai, kaié-dában ettkn alatt. Áj Mulattató Zsebkönyvtár -minden efcyée fOsete befejved egéeaat njnjjt a tartalmúé! te iránynál [ fogva neqt csak a nagy köz\|uaégének. tlé ifpjaágnnknal ia tiaata lolkiisinenttalajánlkatá. A fthMek ára egyenkint 12 kr; Tíz egymásután következő számú füzet elSnzettei ára bérméntaa sxálltláaa bér-mentes oállitáaaai 1 frt Kle^rendelhhté ppt-tautalváaoyal Bozárovita Gontáv könyvkia-dóságábof Esztergomban.\' l\'J zenemű. Stcipaekor Károly se-I nemflkeMakedéaeben Badidapesten megjelent i La Fiumana Polka e zongoiára sagerzó Lehár\' Ferencz. Ara 80 kr J J\|; • . I I j j. —j1 Bek fildetett liozxánk a iBndapéati epiléklan BFiu®eu a fiumei járvaMk javára. A cíinoMin kiállított ea flinta\' láiktjpével] G- ■ otta, poKármeater, te több] fiumas magaa-rangú anaképével ellátejt Ihpot- ajáljuk ol-vasóinkjjfigyelmébe. Ára i 40! kr. Megrendel-heté Fiiebei Fülöp könyvkereskedésében. Uttvfd kirak: \|á közoktatásügynek egyik légliivatottabb móakája Molijáir Aladár 10 hó Ipán Olciclibűr^ben megijalt A 42 évea fétjfiá elhunyta- nem jeltulckjeltái veaz-teuégejj jalent a hazára! nézve. — A fiiunes-ket Bén apestrél hazaédkoáekor. tt k^me- " legebbqá fogadták. -Bhmarck bemt^ leánya fiaunan Mária grófné fingyerniekpt azüli. Az p/üglenos Deák Szobor tajapkalának czütúpMa\'i munkálatait ma Imzdettlk mtc. Az ogéazel\|l2 vastag! fenyfij eaeiöp fogja tartan a magi\' a talapzat ia aroe ulgyfábói kíáaagi, minthogy aa ideigienee 1 gypanninbt jdanlé-kany wtatget képvisel. (Egy aajédalgiS bár* eaeget \| Davidovích Kriatéf Györgyöt je hé íl-én \|Berlinben a kdei pályaudvarban, midén a;gyorsvonaton Bit. jPétervérm lakait illanoillotartoalatlált i j Feleim nErnraitó; ROFFK áKN M O B í:■ I j \' 1 Meghívás \| 11 VI. Viilékbeli >ralioiiavi\\si\\rra Nagy>Knii liláit. A jtmgy kiníaJai k^nx.ked(1sóg tufnifel nieghijvia oj t\| cx, gazdáka t .kereauekMnt. a (jgyáUalán aa érdekelt kíitíjneéget al j 1/ \| bx(lp^ombér lió 0-áu K\|gy-Kaaj«ifai\| roegtirlándó Vlj vidjftboli ^oibonavAsár Ittogatáaáat I \' i I \| N a g y i K a n i r. a á n, 1881. auguaátoiban. A Dagj-kanftiiai YL Tidékbtfli gnbonavAsnr T fiáiiajtt, megasUote k()\\ etkoztAben e1s<)s[ndó :j 850 ttyrab birott ürü, 3 ! darab to \| nyész kos, 280 darab v- iyés\| luiiya! birka, 110 ditral> tok 16, 180 < arab bárány és 66 darab gjlys-nUrhn, másfél1 évestől 6 évesig. Bzuiikjvlíl,. iniudoniH tuti g udk1 n%i \'gépiik, cBzkü/Ok és eg y söpld g&p. Mindezekre két án erés 11 fuu tartatni és pedig aj. elf{ f. é, Lzepj te bíbor li én- és a titánod i c szcpfembj ll\'én délután 2 órakor a fokost inni jobbam \| I 86 j 3—1 H a 1> <51, u. p. Gelse, atigiU/.tué 18 án 1881. S/.cii\|( in III ily 1 Úc/.mí jtiaíü [bérié. \' I ^ ^^^^ Ah mim kiiltlilion ai »UŐ értUm/iemmrl /J I 1 rlnH^^^^.^ Ads május 1-én \|18bl. írsnyérsn. x I Br°9\'e J-ésMülier 1 C Uu\'daljjrttcn. 6 C 1 A Msrg\'it hidkoiflíben, kéa»t O Q Trleuraitet váltMé axItAval (konkoly válsastó)\' 6 ktUOnféio nagyságban.\' O Q Trlrur hrisitrrrLel malmok aaáttiárs. Q Q 14»pisiljék A t, Q Waelélft roMlAkalj X Jf MallAkát éa rmalákat cséplőgépek siámára. \| \| 839 I0- OOOOOOOOOOOOOOOOOOOŰOOOOCOOOOOOO Iskolai értesítés KitUnlstve as elafi éAi unol Zj-Egor-s/.Cgon, ugyaiiutéb u Sséoaénj vidéko \' (Nógrád) gatdasági egyesület f. 6. juniuá 4-iki gazdasági kiállításon. Á mélyen tisgtolt ga/dák mnlqárok gépészek becses flgye niébe. I Nyiijvánnij polgári éti kerefikedolmi iskolám b nerceld-in totem bon B«- d aprít, itárjilíy ktirlit 22. szám, a/, u) iskolai év f. él bzi ptmiíbei\| l én vésni kezdetét. A ndvendékfk fölvétele augusztus 20 ától napjanta délelőtt 8 12-ig éa délután 8-6 driig eszközölheti. Intésetanfot 28 év óta saját erőmből tartom fenn, és tuár 8000 nö» vondéko voljt eddig. Polgári I Iskolámban a kereskedelmi pályára kppesittetnek az ifjak. KoreBkedolIlii iskolain egyenjogú a kereskedelmi akadémiaval s növendékei jogosultak a katonai egy évi Önkéntesi szolgálatra. A nevelő intézet as iskolai épflletbeil Tan. PJograinmok kívánatra I \' I \' out i_tn Vsa eaereiiseéan tudatni, bog y bérgyá inlas nárlott GKPSZ1J miiulcn alakban Sálam, i gj kitputtvnrl flókiizle elitben bosasu-utcss 7. «t. a. a Ugjolányoeabb árak mell«ti a legj»b i aUMntt nlt . keieaeéggsl kaphetuk . A mig rgyreett ai aluUin g)árt« t itijnk \|mia6eége aa angol «-» auÁ kullüldl MM^irtn tiiyiijul a vrraeuyt kiáltja aa addig máeréeal u arak i» tau imái ilktlilak a kullu.űón gtarlutUkuul, ■ Így IditiMI rci ici.jlcm, Ibogy hazai yyariina r«f/onri a mélyen tiaatalt gasdák, molnárok áa g< pésaek állal ágyékán fog saéllatlatni. Siátnoe hieaai megreiideléeert aaa liuk k\\való Uaiteleltcl... , KratiHZ Jóaaf fia, , % Umju Marcaallljan. PC Árjegyiáksk kívánatra tyftulstve kkldrtnek. F-berlssting csíkos ti^sa aairalaks félnimas talpfát (. J I Kbntaatiog cjugoi típán Ukemt. erls talppal lli/.oil vllltok. W\' "l L „ .. SS fltuip w \| [ t \' „ l ♦» V iL / • n serr vagy sag< T. Krauss Jóssof fla urnák MaroaaUbatt. I^\'r cangos tepáv zergebérbéj. préselt elórémel sar Szívesen tutialjuk Grarógnddal, linlticriulj gyárábé rendelt liji.>«/y»k«i allulmattuk aa aáuk] kltSnS winoMgtk Bét fugvA, góiutalmuuk lutndeti m irkii) u •itkkaigluull lifaaágudoál ■eénJekoanank leduul Kell ttat-Manuultau, ISéo uuveu Mf 114a. llaskataUal A uUmartosi műgo/mi lom ksrfMaytáas J Muller a k. VT V Krauaz Jósaef fla urnák Maröaáiiban.\' Uaadaaágom tinin f. évi juílu<t ui Ontftj vásárolt gipulj alkabnaaáaábul auuak Jé miaúe ige nénim tekintetben kitiiui, és a küllüldl gyártmányú \| jobbatj mtgfclél nabad teteu való haaitialelaná, mell 11 «a6> altat voud-errjv ncut váaa a nem W njulik. V Örvendek lakát, hvgy. ün a kas I gyánpáil növeli ihlért u Uvábbi megfendelaseimre tuind nkus afaktHbat Kelt UárdlbiikOeti, ltíbO decsebtL -r bo l-alt. Tlutt\'ieiicl M irtfy tntll a k. Kitüntetve Qráes 18ÖD. TEMESVARY MÓR w-w BUDAPEST Király utcza L Br. Or<»/.y-réle h&x. - 1 II Jé 1 1 » jJ a legelegánsabb í \|cnolea^66 sa/át dr/iirtiiiánutt lábbeliek a "^egna flww i* fcafláxdagaw wlwwBia ; 1498 •!. \' \| i . ! Építési hirdetmény. A nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisztériumnak f. évi augusztusi hó \'1-én 28066J sz. a. .kelt mágus rendelete alapján a nndelítzi kir. dohánybeváltó hijvaialnái részben folyó évi október bó 15 igl részben november bó végéig befejezendő kö ltségvetésileg megállapított következő javítási niuu • kálatok leaznek teljesitendők : MunjcailgyelŐi lakát javitáa L • . . . . 2Í)6 frt 48 kr. \\ .J A/ őrház költsége .. .. T L . . /, léjl 29 „ t1 A dóbány raktár épület I. !. . . I . . 1423 3 „ Hid költség . . ........ . 229 0 49 „ \' % .A béjárati kapu ajtóval I. J.....28 „ — „ A fő Épület javítása . á . L . \' . . . 2030 „ 80 tt Öbbzcsoii : 41jÍ2 frt 9 kr. Ezen jtvitások biztotitáaa caéljából a nedolitzi kir. dohánybeváltó hivatalnál alólirt felUgyelőeég által f. bó »29 én Versonytárgyalás fog tartatni, min) [az előirt kelkékekkel ellátotti írásbeli ajánlatok f. hó 27-ik ezen Ed ugye jégnél és a nevezett kir. dohánybeváltó hivatalnál a fenn kitett tersenypáru yalási napon déli 12 óráig\' elfogadtataak. Az ajáilati és szerződési feltételek valaniint ai előméret és költségvetés és te vrajtok a megállapított hivatalos órákban alólirott kir. dohánybeváltó felügyeldségnél bétekinthetők. Tolnán 1881. ausr. hó 18 án. i • (887 1-1) X 6 K n K K. í f-4! Rberlaating esuaes tipaa uiralaks félramas tnlpp«l;élegaas ftrcin- . .1 . ,J . \|. . . . í írt W kr. Kb»rlsstiun czngoa tbpán lakorral, srás talppal ...... I . d ..... § .. - kr. Bfir T „ r L ,, . as/igeUislppál • . . j.\' . I - 1 . • S .. ~ " ;„ „ L . „ \' aerf ragy aagnk-Wr aalvataka aa%ett talppal 9 M ; 01 kr. Il«\'r CTOg^i tnj.áu wr^bórbél. préselt elórseatrl er •« elleB . j . J . . • . < .. 4(1 t\' I R A K X A K. tupaáok ssgrin vagf urgebirbúl\' sráe talppal . J .1 . . \'-11 • - * 3 frt. 10 4 vicltsios blrbSI «r6V ar&fult ksttáe talppjh .1. I............4 . -U ,;■ Bnfaria bérbM eré^ anífolt aettA* AalppalH . ...1.1-1..........« . Ml .r ,] orost kacipa b»r.. n •» 9- I j . . . . . I i . I . •■ \'• • \\ b .. — sr j keeatyQbllMl (KalbsklA) kllSaS mtaéeégSK. . . . i . . J . . ■ • A .. - ki Regatta \|él topasak aerya vagy angrin bárbSI .1........1 . . . • \| * "" C^Unjiik erSs vimlvegy ba^eria bárblt eráfolt k-Uía Ulppat leetinot mkli\| . .,. ■ J % J v JT * T^ntcaUina batiflvaréott cááj ikkaíl keltfts bagnr>abiUI l\\»r nin\'T #réfn t ulbptl vliment^e 9 Ml k Térdcsiaiaa kátmvarvotl oroes b«\|uisk\|l, ksreaes<ar. sn\'ifoit keltAs U ppatj év- aset nelfeaséff >tlea ...... I . . . • \| - • • t » {•» J! J Gy»r«Mkeaiplk rltlm vagy aSgrlnkót L\' . . . . ^ . . jl . • • • > ■ - \'V Uaay cu\'pAk ebelulstiag fagy tSrbűI . ,. L ..... . . I I - . Ij I l>--\' <0 - Uyeríok ÍTlpík . . . T......t ..... . . [ U keU\'-j 1 M » MegMilleléeek uiinvet fagy ns S«arg étiívpe WkSUaae aetlitt -JtkoiUtotiwk. Ne« tnls arak kéaaaéggel nasaacanrelteliel- Arjegysák 4itattatni ingyen. j \' t T. Krauss József fla urnsk KarfnMtllban. Vau aaertacaám Oonsk esenuel uus atlljiniu általános teli InpaaUnlaarül tudi>uU«t adui, uleuarial aa Aunél vásáfoll gépasi)ak ti\|\|« néwgiiluw it UéMenwIlák Kilbnftgyártmányok aunál lalnkál b aUainemre ntállé, mintán »ét akkur, ba <ujU sánbaduu né én nek vwni-ervjukböl uuteetn taaaleaek, de nem la nmibmk, éa igy minden eddig itutert kAlföld aseiitini kan tulkaiádnak. Asen uUtositasaal, kogyl júvbbea egémj »\|Qk»églete-sast önnél ívgnm ledet ni, vaunk Keli Nagy B^on, ISTnecsemk tr 10. OlpalalalftM I, 860 7-13 . Bohm 0. í ík. gBifaslom tala áeaoslés bérli. fiijlienfelil r 11 lés Társa és WSSStfSS Uisouianyl raktarak Zalai II. fGsierkereskeilA Nagjf I gabnaLereskcdé X-ipolciu \' kedé M\'i H. kir. dohánybcvAltA feliigj elflaég, Láng. anfia^hynyar^ iái Ü^I , LÜ r^ usn r jjj fr^ualüiiiia öm^ }0Mt9M llíólitt flilOp tSSXTmu lapmta)dou< éuali í I; l 1 ffí w 11 1 ^xxxxxx)o6oocx^o^ cn l \' gj I 5 I g \'^Ctf \' \|5/ £ -2\| 1.5 M \' L - P g! S > S5\'f \' 1 i 1? « « (/} r ^ « r" b S 5- M t I i , L I 5 2 $ ^ f I\' 1 B S c ■ Bf /i\\ • Is . •B x • m ~ Og KD r kJ « a «j b \' ii5 I t ® ■ wS 2 \'111 ** .= m V 1 rf\\ g rr é * p- O O 2 Vi S 1 = _ ! o ^ r ds M u gfeg r - u = 1 ^ a sri U i 15 q \| O I ül 5 ? 5 mEi 5 —4 * ! 5 5 S U 1; ■ fl \'.ÍM5 l ! i B»: &D,- Bel Jel Bit t ! n S ISS * ® JZ • J o be r-i g L; 2 Z i "8 f t NSÜIt I4\|J i BI-5 ^ éPüsüsi^ i T .a o 2 r sris kí ^^ I ti • ^ a M flili g 1 «La ™ g-a .efit? 0:0 ® S r »S C L iltf iiíísift^l i o jil aiSrllTT ; s al 11 1 í \' * El SS a I i E ^iiTi-n>nr-»i tm-t- iiimi \'—;—----------—-■ iimw 11 ni ^ - ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ ^HHCsmBV^ Ajánlja a május h6\|S-án Adán tartott ekeveroonyen • \'r^tVk/t^hS^^** jg as elsó díj jal: arnny éremmel ém a müsodlk dijjiU: ezüst éremmel torábbá: • , ____ ^ . _ ♦ A kitüntetett izabadálmasott • r r t ff [ il Hí iflőzmozgonyalt kettÖ8é8hármasekéit( jMiteÉi pil I b-, néi él suliuafülcsliH, --- - 9 M f &\| .. x is x fi \\ ^ tMí nm«tm nojBÉi \| \|gozcseplogepeit I f^AM t I ^^ák zsákokba ,• ^^^MtolBlTf. I 35. szám. Nagy-Kanizsa, 1881. szerdán, augusztus 31-én. Vili- évfolyam. lobtvaui ImM f k«dé»a, UjvAf^Jsáí < !z«Uai Arak. tói étit I frt Negyedéi MifljvU^ Áll\' Mám • b frt. Pál frt. 50 kr. KH Mményk 5 hasábos peuteer egj aaer 7 kr l \'bUaun hirdetésnél ft, kr. Hé 1««m\| V) kr. mmm Szer keez tói Iroda. Honi la? yfléii ré» ■ét iíidí közlemények kflldMtk üj vároebáá ulcza 513. az. IMrmeutetlec levelek esek ismert j kejsfekbCl fogadut nak eli Itéairaiok rím* aam killdefcekL \'megye:! ér\'®pjk fi • K ŐZ M 0 V E LŐ DÉjSI, T Á télS\'A, D ALMI GAZ L") .ÁSZ ATI HETILAf A\|ZÍmiE6jlí G/\\7J)í;tíVliS()i;id is TÖBB MAS KtíYIÍIíT HIVATALOS5 KOZí-ÖNyk. ffyllttér! Petílaora \|0 fa-. + KT 1881. Meghívás. 4 ZalamrKyfl gasditeági to^ailjteí folyó 1881-ik Ávl\'eze\|>-Itember hó 5 én tl. u.4 órakor Zala-föerszegjen saját -háza termében rendes, közgyűlést tart, molyn- a t. egj\'esületi tagok minél nagyobb számban megjelenni kéretn«\'k. A kffzjo Qté" tárgyal: a) a gépkiosztó bizottság jelentése é* az át nem vállalt g\|pek iránt intézkedés, b) folyój ügyek/ Zalft-Egerszegen 1881. aug. 19. Arim) István m. k. ügyvételö eluök. Mezőgazdaságunk emelé-« séröl. ► i. A kPveiketo .megszívlelésre inóltó csikket, mely a nugybiixguliuu hzüh-.ő. loHából a gyar Nép»iíágban" jelent még, megismertetjük olvasóinkkal ia éa ajánljuk gaadaközön-.aágfluk tigy elmébe. Midőn ci!y évi fáradságunk jutalmát takarítjuk be földeinkről. « •gy évi eUk»égUt«ink fedcdás&\'t ezo-rázzuk be, akkor l«\'hetetl"u nlom gondolkodni a fejelt, miként l«thei»t«» jövedelmünket akként növelni, liogy a munka gyümölcse nagyobb és na-gyobb1 értéknek; ilrvéídene. Hazánk fúbavételi forrása a mezőgazdaság. —Ví B# íratás jólétet, rósz aratás bénaltságtty, téj-emt. Ez tudva .opmcsak jhelyea/ de erkölcsi kyttelf-$égünjí\'\| ifcy elménket a mező gazdaságra fordítani, .a arra nézve megtenni mindent, a mi u mezőgazdaság eniéléeét teremti. j Erről akaró jc én moat elmélkedni Ha jónak i tói né a jt. közönség indítványomat, igen kérem,\' ne fl»se agyoo baliga-tánalj hanem inját jól tfelfogott-ér-I dekében kkrojja lol, a vigye ke- M\'hZtlll. Minden téren éajtleljuk a társulás patlkségét • a munkátok, ipar, kereskedelem, tudomány terén min-dtmütt tOrekedoek a/, erpk csoporto-sitáaa által nagyobb és nagyobb eredményt vivni ki. E társulási szellemi a mezőgazdák között igóu mos-toba aorban réses(ll, ugy szólva CMalc a főurak kö/ött látjuk nénti jelét,! — És ezeu szétszórtság oka annak, hogy kéuytelejnek! vagyunk a mezőgazdaság hanyatiláeát látni! holott éghajlatunk, í földrajzi fekvéi 6Unk véghetetleiv jó szolgálatot tehetnének a mezőgazdaságnak, ha a rendszeresség, okszerűség, körülnézés me rőgazdáink főjellegre volna. — Ez hiányzik, éa uii vesfcünk, pusztulunk. Ha] van, mit hányui a lejbe, lóháton se lehet velünk beszélniy ba meg r beüt a szegénység, jakkor meg elveszítjük a fejünket, banyathomlok ro-haitink ön veszt Un k)ie, I Hogy ez a betegs^ gyógyítható e nem tudom, de hogyia gyógyítást meij kellenne kisétplnilazt mindenki t\'liámeri. — Es e gyógyítás első kez-d>lie:az olvasás, tanulás, gondolkodás, folytatása a jónak bizonyult tapasztalatok és eszmék megtestesilése, keresztülvitele. 1 Tanulnunk kéli, inert — ha ősapáink ínég mog isi éltek, ha ugy vaktában Űzték i a\'mezőgazdaságot, de "e IfiÓBÍitni számító, kapzsi Ikurszal ban már nii nem tudunk megélni, I \'csak számot nem vetünk mágunkk és mindent as okszerüségte nem íe tétünk. Le kell győzni mflgunkbd a hiúságot,\'kevélységet, Önhittséget, no szégyeljQk bevallani, ha valanji-jbez nem értünk, s ne nyugodjunk addig, mlg a felvilágosítást meg nem nyerhetjük. Ezek előie bocsátása titán mést már \'ho^zá kezdek ahhoz, a mit mondatidó vagyok, Szereasük egymást,\' ne idegenkedjünk egyniásoól, irigyek^ gyGIOlkOdók ne legyünk, fég-junk kezet s mondjuk ,te\'boldoglis, segíts engem, én boldogitlak, secit-lek té^ed/ Ismerjük elj hogy a mezőgazdaság igen nagy munka a nem -lehet azt „bu bele balá?s, lovat adott az Isten i" módjára, saját javunkra Űzni, hanem gondos tanuimányotá, i s/.mecsére szükséges ahhoz. Társuljunk, egyesüljünk a közös munka becsületes elvégzésére. I)e \|iát Imiként ? Minden megyének kell lenni gazdasági egyesületének. Ezek az egyesületek vegyék kézbe az ügyet. Alakítsanak mindéit járásban fiók\|kö-[ rfyket, ezek viszont minden köaég! ben szervezzék „a gazdák tár<iula\|ál.\' így a társulatba be kell vonni min den föld- s s szőlőmives emlicr\', hogy az erős segíthesse\' & gyöi gétj a gazdag a szegényt. De ezen ala-kfilások még nem elegendők, falelte szükséges a kitartó tevékenységi Hiány, baj, szükség van elég, így nem hiányzik\' a tárgy, mely felett goi idolt kodni kell. Vegyünk elő egy j><ldü£. Itt az aratás, a szegény ombol j betakarítja!gabonáját elviszi a piaezra l\'ranifia I ott azok «az alkuszok Ugy bánnak vele, mint ha Ippta volna, s míg az uradalmakba^) eladták a búzát 12 frtért mélermálaánként, addig a szegény enrber elvesztegeti 9 írtért. Hogy-pedig ez kis gazdánál igen\'nagy veszteség, köd nyü belátni, a ki kivált tudja, ho^y e fertályoa gazda,< mikor kifizeti a községi, felekezeti, kir. aduját, könnyen megszámolhatja, mi marad a mag szántára. 1 De e\'üen a bajon loönnyfi volna segitept, csak egf. kii jóakarat kell hozza. Megalitkulna minden köztégben a gaZdák társasága Ha kiosíny a község^ —• 8—4 csoportosulna. Itt most összeírnák, liogyj A. B. C. D. £ stb. gázdáknak egyéuként ennyt-őiezesen pedig 1000 métermázsa bu-zájuk van eladó. Most <-z a társa, ság a,szaladgáló alkuazókateilterülve, nagyobb [kereskedőkkel lépne összeköttetésbe, és eladná egy summában. Bizton mondhatjuk, hogy lenne annyi haszon e műveletből,, a mennyiből a kir. adó kitelóék, \' itt az idő, kísértsék meg mezőgazdáink ezt a javaslatot, nem (bánják még, a méllett jót is tenné-. nek, mert.nem cssk maguknak szereznek jövedelmet, de sokszor csalási a számító alkusxoi piócza sere* re^ét-fogják fogyasztani, becsületes munkára kényazerítvé őket. - De Ivan még egy máa módja is, a mi által" mezőgazdáink terményeik magasabb árort való eladáaát eszközölhetnék. Mint f» Ijebb m<indám, ^kellene jármai gazdasági kör; is. Most ezep járási gaz(\|aaági kör, a járás\' egyik legalkcbnaaabb helyén, liol forgalmí1 eszközéi piacz van, \| alapi tana ga-bonacearnokot. Ide jejenwtté be isiin-den kö^aégi gazdák fliraalaia, hogy mi azeladift gabona ínrnnfyis\|ge, Ehez képwt a járási kör eaakötölné az eladást1 Még pedig ugy, hcfeyj ezen já-, ráai kör összeköttetés ben!\' állana me-\' »5gazda#ág előleg-egylettel,(és a gazdáknak illetve tagoknak mellett illeget adna 2 hóra. Ha pl. B. gazda jazt mondja: van hatvan métermázsa búzám, moit nem akarom eladni, de pénzre jran ifükaégeié\', oda megy a járási gkbtjna! csarnokhoz, sí így szól 1 eladok 60 métermázsa 76 kilós buzat, beadom dec. elsejéd, az akkori ár Bzerint\', de most is keli pénz, előlegeznének -ftí-\' mára \'/,-ot. Ha ily módon nem cselekezűnk, kis mezőgazdáink Mezéből még azf áldás fis elpárolog, tel lopjak a mun-kásiói a \'megérdemlett jutalmat a méltatlanok rakják jcaebre a aok keserves izzadság véres szerzeményét. Me .hagyjuk giudáinlkat e sanyarú állapotban. I Vegyük pártfo. gásba, az érteiming lelkesüljön hazánkat bojdogito (vy felkarolás sárá. Nézzétek a jfőldmiveat a nap forró\| heve alatt, fcnjnt dolgozik a tikkasztó liOfeégnrul olUiíd™, ertjét feeziti, hogy a, hazának, társadalomnak fényéi, nagyságát, hatalmát fenntartsa, ugyancsak mondaátok, nem méltói a pártolásra ?\'Ah 1 igen 1 A társulás a mezőgazdaság emé-loje, de csak ekkor, ^a ez nem marad k felső körökbe, Ide lebát ia íöld\|aépei^ m^víí^t^g mit se tud arML hogy nekünk már van azak „Z9I9" tározája, A vad&na. Ax ág.reeaegva ftlta, félre haji\', Kihc&tte Cz seCkeUve iui tova, \\ Vadász beyével im reája les Á bttkk tiívából fíju dalia. « Kfzén eawlve ktSanya fegy varét, Irááyt követve bisio»n visaji: Kay roppanás, — s a vad találva jd) Ldíegré-dfil a tág ny iláéi a kl. - Aa ííju már as áldozatra kést Kóbauuí, hogy aaivébe üt sebet; L>e im mié a losibps ág kfisfll SjkoÚva egy leány aUk lebeg. A m(U megáll, midőn e téírr IAj», S ijed v-é; n£» as orv vadászra Fnét febájtva oszt\' aaemérmeseii, S kitárt keblet pirulva rejti el. íkemérme gyajtj asemébe\'-Utkoemi Var^aiiataTmu lángoló tttaBt, H a mlg zavart kedélye c#endtUl, Tovább osoneí édesen teled- Qresva vájt golyóm aa ti szivén ftelbt, s nem adliat\'ok reá t»p»sst • ^Byém a bfla, Ihi a btíntt<:s, ba oead, wikáat bünöiti kívánja azt. héij ei á, vágy békce syapad keaed, $ bucaéas meg ás el e vedáMl, Ki bolygva Mr asfk\'< vadak nveatán. , Ha nap kikélt, ba aap nyugodni szállt. $ ka iM^daa egykor fr* téredak Vadét ayeesMU itt a Ólán, )te ftse BMgadlál el maUaaérr, 8 ae vsae komor tekintetet fotóm." A aaép radáaa kössön s Ifvábk aM, A lyáaka m maradva Uieváa, Aitán szalad, de vissaa-visssa néa. A merre tilnt as ií)a Sxép vadáas. : Zöldebb as ág s a barna árnyakon A szép leány olyan téerengve jár; Napokra nap, betekra bét javé, Maholnap egy lnlmllt virág n nyár. \'S a saép vadáss j felejt adott ssajvai, Vadat nyomozni nem aiet molaast Hiába vár a lyánka, \'nem zajul ( Bfiviis neszén a sárguló lieraut.\' Hiába vár, biába kérdi il Hegyet, pagonyl a tjén eer oldalát: • BJöu-é jöii-o a kedves ifjú, ó Hesséljetek, jön-e a vkrvavárt 8 a cser sokára ,5gy jelel neki ■ ^ Megrázva asép öreg (komoly fejét: várd,\' ne vArjlíl lifába1 vároa! őt I . Arája van, ki gazdag, bfisske, asép.f \' 8 miként ha bántjh jSeai dér • \'fát, A gyenge lomb íebarvados belé: A scép leány a \'titkos í>ú alatt, Bizton közéig a néoia sir felé. B a rengeteg, a melybe\' lángra gyeit . Örök szerelme bút szövétneke, A rengeteg takarja majd lakát, Hogy meg ne ftasék benne brf szive. Ridty litván. Helényi színtársulata. Győr, Debracsen, Magjj-Váead, Ssatbmár 185a-1857j-18óé. Molnár OyiirgjtM. (Folytatta.) Szarka János Út Uaaafiaágból oda adta se 0 deaaka alkotmányéi aetaaete aposyilái; aak ingysu, aa uieaára jwol^ftló réssén por-tikaal l» vágatott s Lm dgésa ddaakabédét ki-pingáltfltte més»zel> bogt épnle&t ma\'aaaaa: ráadásai még sxép kartjé&ek közeoén állá aialstsa patUlonját It ádaadia a kis tarem- mól együtt, hol az éoekpróbákat tartliatták. egy asobát meg kántor Üyustinak a 1 Qny vt tárra; aátoros Qunepnapokon pedig hol «y>l^ hol másik azinészoupetot a társulati] il dóu asztalához vondégnek hivatott. Hetényi hát és a társulat is jó «yái» jutott tekinteten nemeetes Szarica J/iy< s túllőtte a oában linbiró ur nagy portáján, ki\' olyba dolgot, miutha;\' as 6 magán ttioatru gyönyörködnék; gyakran meg iatrende kél hiatorin drámát, mert ott kserelle leginkább a titánná mindig nsgy trakta v<dt náía in nagy elbuaalás elóadétt tö\|\'.- íéiieti fón/es idők és jeles őníflc iOlöttH Szombat, és vasárnapokon egé«z lyártín\' át ssök. volt a/nagy hombár, melyb n 200 aártszék álott éa nagy földszint\' meg larsatí térség volt.\' I » yaaárnap népninmdvek adaUaia ázom butou mindig, történeti drámák, kedden fvl- j j váltra vigjátákok és társalgási sziomllvek, caü(ÖrtOkőn franoaía énekes játékok. I A bérlet 1{0 xártaaékrá három ftónapig bizioMiva volt és o mellett még kellémellen időben is kijött a uapi költség. A közönség igen szoruile a szorgalmas, rendes társuktól, melyet Beöthy Z- igmond (Zsolt apja) a peati lapokba^ is dicet rt; Ko-márombaa pedig nagy befolyáávsl ámoga-j to»tj kritikájával, okiatotf és a köaOo % köj sött általános kedveltté tatL Hegedűs „liibor és gyáss" drámája, Obernyik „Brankovies Ojörgy\'-e", fülozif-, rázva, lányosén kiállítva fölemelt li lyárak-kai Adatták éa mindaké dráma a n; áron .áj többizOr is előadatott. \'.1 Valóságos kaaaa darabbá nőtte 1 i magát a kft eredeti dráma, mert aa eU0f háromj e)Ő«4áa uláu, mely egy bét alatt esitt inog, lb-\'&\'nap inulva felváltva olőkellettjadui,.ép] raifatlig\' tömött .házj .volt rá. j Kántor Ornsai l\'artányi JantM val ara-ayw dekbrániókat osináltatett á két < rámára, Br«\|nkovicjot pedig egy templomi j ilsoetiel toldotta ineg, mely jelenet alatt a primitív kis Min^edaa is, a\|s egésa aainpod áiráltosott s Firtéuyl \'velóságoe bdvéaci ördöngösséggel vaitavpiW Mő birMlea aa aranyos s; srb seá-kesogybáaai, ősapa taaaparast bysaiosi »ty- luvu tzinos Iveglapokksl, díszei, főoltárral, moly előtt Brankovie^ orgona hangok; éa kardal zengése mellett briliáns féaytösektél megvilágítva, mielőtt egyesülve a törökökre mmitek Volna, hőséget evkQdött Székelynek és a magyaroknak, eáalsjt a betoldott, seéna alatt áient le a függöny, du újra meg újra fölkeltett húzni és, az óvaepíóuak vége hossaaa nem Volt.- ,\' iNíigyon tetszett a komáromi magyar bnsgó kdsOáségnek ez a betoldott jelenet, hogy a síerb despotát a \| magyarok iránt valló liőségre avkotetie meg a rendező kántor Qyuaiú, ki ürankoviemt isaeinélyesitatta, ámbár mindjén művészi ogyenité* nélkül, inkább as^k a höskődö vonásokéi találva el imitt-r amott, mint as egéei tragikui jellemet megalkotva.! A (felényi esaládon, flyuri nréa nején mog Paliéiiyí Janeai és Kántor Oyavsin ki-rflf. Völgyi Q/örgy volt- még a társulat jeles tag(al ki) igen azép alaké népniumfl énekes volt n elég jól énekeltél a népdalokat ügy kevés mjilegség ndm árjunt volna még előadásába,! de saép iiangláVal ós tíszmn bessélfi mágyarsagval minden!t^jraegkodrejtette magát s a Oyőrieknék is tetsseu. L Saáváti (a frsneos. meeterj ngyonekkor K(>mároBibaa próbált saéreöeeét a ^sinpedon, roppant t(lz és lelkesedéssel fogott Thalis szólgálstáhos, Ördög napfójában Robin de bois-t akarta játszani, dé a próbán kiderült, hogy eUies még gyO&gegjerek, uatán mng-elfedett Oerny gróf aít eaerepévei is, aaon ban ez le ÍÉkreueaátleinl QtöU ki, mert a aUadamea<iot mindig jqly tátott asájisl ás sapmmeraawtéaaal jnjtettalkhrainüiaesek ela kárta volna nyalni a grtifnől, amit aztán as íimátléa^kaél mijid jókban éa jobban bevettek é csak 8 íjom torlc« elképeelni, liíjgy váyon mit aevetnek aa!ő\|: kifogástalan las-dame kiejtésén; — mikor aatán l\'artéjiyí János as o jeles utáns^ képességével meg-n>HUtU.aeki, liogy ness a kifogástalan Ma-dauie klejtését, hanem S kifogásolt mimikát nevetik,\' aat ál —• ás utánednálta, 8as-váry nagy ámélkodással esek aaayit Mondott rá vVaijeBftfl aj mire a asinéaa nép még jobbaa aasaagott. A tMadame" farosa mimikáivá való kisérése,mellett, még as;e peelijb is volt, bogy a. svilie-trikóhos olyaa nagy kivágott lokeaipót esinwt a suszter* •bogy több. tábla vattának a eamŐ orrába váló. dogdosása daczára .még is ugy kotyogott-a lábán, mint valami fkpapac* vagy asáras eéó-nak a nagy atáazióvaf keleti mindég mag-fbrdulaia, nehogy mezítláb lepjen ki belőle s > taipők a máén marad juak; végre is sorsát o sem kerölhetto kl, -r rneit még ue-renoMra bogy nem előbb — ka utolsó jUe-netbeit oogvoo neki bátorodván fa miért-kínos vergwBaénsk mái vétkes juthatott) igen friss és előkelő mozdulatukul hajlongva köszönve akart Bávozai Is egy hirtelen for* daláaaal kifelé Múlván, jobb lábával ki é-pett a esolnakecmőbUl, díj.jó gazda létén s Bst képnelvée, hWy a na a sainpados marad iét kacyatik, atimiMÍ a Fekvisifároó a •gy az C léi topánkájU iá, jAnak látta háf a féloíipöt hóna alá kaptu itt a közönség roppant derültsége közt iigy ktsáalikálni a binétfől. t Bstényihes asarUdott még Saabóaé fs, kit jliaéhángsó »eépasgsA t általáaeeaa saén 8ssMnéoek nevestoki OMnyOrO asszony w volt, egéea alakja aeáhávoa, valódi auoia-asépség, még haogNgaaama m semsasiö. Uesen htoélgő, nemi eres Irosesaégű, babom olyan lágy fuvalmu] oljr kedvesen úl-Mflmaé; sötót-barná kme fényes, mind a nkétéa tündöklő bogár, j ariai^krata baj lett \|brr,írgöiögöá élfl-ktsSrcaj gömbölyű kis hőm-tok, sugáiívü esemMö^, fekete gyémánt pseBipár, vákoayan méueétt iiyíiháilásu, vér-kői majdnem kiesattanó /epríajk, üdén dem-jbork kebel) akár a Uoaráas rsmék váaljs íatól\' került Ivóláa kí él aémst, sugár termetű, jbosUkás, jgyüagódef bdló kis lábakkal I I Am mit ért a fetiMgwen,\' az ittenien gyönyörű bIbb, as ország által és m ég a ssj-Inéka e k ja j ka vBi is tiiép \'8zabónéoak pevjeaett női ssápaég poAfliMye a mővé«set [oltárán, ha ott bent k aáiv L fáWt ieékÍM-Iyéá éraékfolen, hidefe ti kdeöBeágai volt, köír.) FeUlotek tevékké fsa Öhfl Jéara I tgyrfg\' v aamért aku étié peweyi áilanu L irodalmink, gaaJák kire Budapee (gazdák nélkül) orjfftágoi egyelitek £s«kr<5l nem luáe nép semmit, meg kéezitjnk t drága jwföiiAgot, nem visstök a beteghez, elhagyjuk pe-nóezeetdni. A hanyatUiéak egyik fóokn barom trtyiAnrtéi sQlyedóse ii. Most kia mewgtzdálnfc tóként a tor weléere yanitak axörulva. Mig az eltilt nem volt ritkáéig a nk-r(>e gasdákat Ütni, már étwf, gyott esek számú, a mi kottás kár, •lóaxör kevés a trágya, más&dpsor kiapadt a mezőgazda mellék jOpeod-lÍMru»"k — mely sokszor a jó jöve-dóimét felülmúlja — lurrása. rj KoreisUk nzoká\'t, 4- Tény, liogy a. tervekben, elhamarkodott legeltf felosztás okozta o rohamos süly odést. IU hol oly áok föld van, az istállóm tartásnak -H kivétel aj kivételeknek nines értelme, haszna. At istállón tartás Költséges, mi sodszor haiutír veizede)mei, elromlik lába a-barotanuk, nincs megaizUz-séges mozgás, mely f test kifej-1 lödését eredményezné, i— A mellett •z istállón I tartás kétszeres muii-kát ad. A. \\barointenyésztésnek jromlááat idézte elő a sok dögvész, betegség. Ezeknek létyk* igen lokizer a véred-1 korceod&i, eliatnyulásj moly az erőtlen,\'betegBÓjjtyB magiljlatoktól i/At-mazik. Ezeken* it bajokon kell iigi-•teni, hogy mezőgazdaságunk emelkedjék a baromtenyésztés felvirágjo-zását kell eizközöfn tinik, s a szegénylégnek -egy nagy gátat emeltünk. Itt is a tárául&s útjára kell lépnünk. Vasadi Éaloyh Lajot. I j • A fővárosból. (Rarsatolts aaéiptrkláüttéskaa./ 11a azt llitte szép Nagysám, hogy a múltkori, komoly, őszes és hangulatdús irá-lyu levelet én irtain a uoiparkiállitásról, akkor csalódott I kUlönbou (\|n már eokkal job-1 ben ismeri hóbortos, folületee csevegéseimet, JlliutMlU IfugjjuljOU ilMbM^M ulkk IIÁOÁ- val gyatiuiiiaua; Hanem ézellemea barátom nyomdokait követve ma én is fölvetődtem a vigadó tor mai be, ezúttal i fehér nyakjúfedő helyett iúIyo« katalógust áa Ibegyuajíett "hajút z helyett ho-j gyes riporteri „ceruzát" jvivén magammal. Hogy mi minflent Hjegyezteífif-jkt ne-I héa voiua elmondauV. mert ciceróutun egy kedvelt kia ki&llitónú dly jó akarólag diosérte meg azegééa kiálliljt\'áatf, Imgja summa-suininárunj épen 8 darabbal irtani többet össze, mint a menuyilúnaga Gelléri 431\', oldalú (4 fofotot) katalWkában. Kern tudom, hogyMiuden tiiupjpx ha-l lanÜú réazösűDtei e azon acsi^nesélmil; hogy Olyan mű éa szakértő yeaetesft^Mliett barangolja\' be a ridotto sikamló , parkettját, mint án, ki egy kedvesen ceevegó hiuiaf>-i»-bérnél-, művéssuót- éá\'ki&llitóuöt kaptam vo\| netőül a sorsiéi. Higyjék; el nem szerénytelenség, ha aat mondom, hogy alaposan vizsgálva szeren eeémet, utóvejgre is külsőmnek tulajdouiiha* lom. —- Láttak már egyj ucavoeatett serdülő — ratlert -4* egy rotnénydús bikabpijú* újonnan befestett ístálókapúja elölt. — igee ? — Hát épeu ilyen kedvéé, szellemes arezot csináltam én ia a kiáUltáibai beléptemkor. — Égy kŐ is megkönyörülhetett rajtam, é, mint görcsösen aaoritvn jegyzőkönyvemet merev szemekkel néztem a diversi alsóasok* nyákét, himsett cbemiseiteket ée csipkékén* dókét, melyektől alig lehetett mozdplní a nagy tánczteremben. Egy szeije egy ceettgő hang szó Hal meg mellettem: „En... Én... vagyok ajánlhatom o vezetésemet ? — Uo-ho-hogyne rpbegém hálás tekintetet vetve az inspektióe kokárdára ée a kedves arosra, melyek tavkrom dnczára mindjárt aaemembe tűntek és most kezdtem — eszmélni. Lássa ez egy c«iqoe munkáju céipk\'e-zaebkendő, tnondá vezetőm egy átlátszó .vkis feliét ehiffuiira matatva. • M« aa ára tucatonként, kérdem jm re* perteri alsaneeval (tán vessek is egy pár dk-rabot emlékül goi doláin). í ; 4800 frt, tueaátja, hanem osak egy dk-rah volna egyelőre késien 400 fiiért,\'] Huh 1 «> ea ugyan osinov portéju, de ■ágié inkább tessek egy ösztességes hátas Wvat eaen a pénzen. Laek után végig uózíem váakdeohat, kéaa ágyakai, .asztal ufiléket, de már nmet nem inertem kárdesni az árát seiuminejk, mert ha kt egy eeehkandŐ ára 400 Irt, mibe jöhet itt egy — lepedő ? Legjobban tetsneu Kékkői fjorgáob llena gyönyört keremei vánkeea följk him aás, létig nstéa, mattkék ailaaeee egy lr»* pikns tájat oolibri fészekkel ábráaolvá, asa* tás egy Meéáaia 4 ladsép eaámá a JiimmU\' aagyaeorfl es»pkeasehke«»eő Stricker L md* ve. mely searietem legalább agy vagyont ÚoiiÓBŐképezde muakjU. oainos paníli Ipezde munkái. Köztük egy igen ■Ug vánkasj (kkete állasz alapon agy gy öayOrü fehéraáijga margusrile kossorú közepén akiié nehézt^ef arany monogrammal. Kéesité több nitvond Ae egyes oielájlyok fokozatot halmiéin igen ügyeeen van kitüntetve a mi különben termáiaetea, ha oly lányos tehetségű igazgatónők vezetnek egy iltézelet, mint Uiirl Józta ki Peiton is 16 j évig miíködöii, /niiimk idejében, mig végre ^itzaonyba vitte hivatáaa. : Most [Öltünk li bpeeti VI. ker. Unitó* nőképezde ,munkáikoa. Ezen intését Zir-zen Janka vezeté«e jajutt Alt ée a legzebb munkákét tartalmaz\|w. Egy gyönyörű fehér vátzouy abrosz hinnje\'t színes alakokkal csipkével izogélyczvp van hozzá 12 herozig •erviolte az egész fijajiozia rooooo genro kó-sziiették a növendékek ugy hiszem már ql is adódoii 150 frtoul jLuiztig EntitŐI 4 diin darab van kijálHtva I Iftinlnoquiii lila. sölyén plüoheiieJ eelyelnmel geuiáliion Ilimetvo f 160 frt.V Kgy hasonló crémo atlns félténél ét T. It. monogrammal Í1W frt.) Egy lila milieuz oljv kerettel (120 fi t.) s egy szék-rázssinfl pliehebdl kék szőlőfllrtök-kel (80 frt.) Láttam még aaonkivill pagyon azép íjosárfouást, porczqll&nfo^tési, Ooburg her-Ozegné szép ii/unk/«ít jót még egy gyöuyörÜ yánkoit, melyet majd jöyflrö kell felemlito-Qim, mert jegyzeteim itt egy kiwió eonfusuMk. Elég, az hozzá, hogy 8 termet végig futottam, Önöket it \|magúmmal vittem, db Íogy meg vauuak e éétájúkkal elégedve iát it tbe quetlion. Azt legelább bátran el* londltaiják, hogy leinmi esetre iem olyan ftradtak mint én. —I Inkább Párizstól restig lóháton mint végignéini egy nőkiállitáit tóliajtott egy igen Joj lövet bai átoin, ki alig tárja a ma otU olefflRenz elöadá-t. Ugy látaaik óid»mes is leiz törődni érte, mert a programm oiv érdekfeizitő emuit a milyet sa itiálóaaagú miria c ak nyújtani képei, de mindenről [hővebbeU a jövőre. ■ övar,* Jjfli, Balaton-Füredről. T. szer koszté url ll.\'FílreJ, \|g81. zug. 26. alatt a b.-fÜredl dalárda cyátadall nekell. A alrnál podig Endrődi Sándor fenköl sselleSiÜ beezédpsa \'buosűziiitla el a felületien halottat. _ f Mf A gelsei rablógyilkojssági blinpör. (Második nap.) Kedden, sugniztu 48 án! ]<j napon az előző napon kezdett tanuki* hallgatás folytiltatott. Számos tana lett kihall-gatva nenonk a geliei ügyet illetőleg, hanem n Honcjtol terhelő pálinka lopát űgyéjbon ii A Mehbc- f/f utáh\'an volt >ie yondojieii Siolczerlől tauuviülómftsük közül itt\'csak a ló ket öiizegozzűk rtjviden Herczíold Orotz Lajot szolgál Groisaai vallja, hogy Herczfelde leszámolt, Ő elboc«átölta magától aat ; hjillottn, hogy Ilerezfeld rajta neg akarja magát bőszülni. jVádlott Hertufeld tanuiva izombösit-letvée, \|iatározolt«D tagadja, hog r Souiméré* ket fényegetto v<>lss; azt mpndjz, hogy Qvon beteglége miatt bocsátotta el. Bjolezer Jakab. Szommorni nővére; az oiűáit [eiz oliiioullja, ben beszél\' at\| Imaziiált g^ Soinincr uval, tagadul é be inun- m vádlott Latsán, latiaii vém? í-lé közeledik a fürdői aaison. A fürdovendégok nziuejava Összesen mintegy dW-sa itt időznek^ még kgyan; de hát sziiitAjaVe iníndomu\'k Ifivo-aebb szokott lenni, jniut közöúiiégoá rőszo. A M.-Kaniuán is előhyöien ismert )Qe-jrŐfy aahttártulain f. j hó 24-én távozott ofkö rUakbőliJFiuinóba ogy hónapi sz\'trepléro. A; 144. tagból álló színtársulat egyike legki tűnőboeu ozervezett]vidéki sziutársuialoknak • osak egy fthiánya van, t. i. nem bir egy tragikui mGvözuővpl, ki ogyizersiniud ÓnolU mfivétznő is legyen: minek következtében toly népszinművekot melyekben a drámai ét énekek azerop egy ázemélyben vau Öiizpon* toslira, — pedig ez uOpiztuművetuk legjobb* jainál éi legnagyobb részénél ugy tan, — J nem képei előadni vagy csakis minden ere-: deti alakjából kivetkőztetve, mint ezt péU ityul a nTolonezvbau láttuk. Aa ily Olőadái azonban miudig több erködi kárt okoa a darabnak, mint a mennyi anyagi hatz-1 noL hajt a izinészelc konyhájára; dó meg f így öeaze-vistza nyirbálni, eradoti izolloiué [ bői él alakjából kivetkőztetni, szerintem a azerző Vagy a tulajdonos beleegyezéio nélkül, joguk iem rolni, -t* Qerőfy Bintártulalának azonben . ereje az; operettekben éa vígjátékokban mutatkozik legerősebben kifejlődve. Felojthetieii emlékét hagyott bálra közöttünk a közkedveiségU Qerőfy né. Folyó hó 20-ki lutértelle meg z hires amerikai távúszó [Qortiug keretztüluszni a Balatont Zamárdi u a szemközt lövő B, Filmi közt; de z Btlalonnak eiak mintegy kö zepéig birt eljutui, ámbár itt a pálya % mért-lölddel rövídob\'b, mint a Füred-Siófok közti, melyet tevaly tízekrényet«y úszott meg. Második távuszáaa ugyanazon pAlyavonnloní f. hó 28-án leend. J Holnap társas kirándulás lesz a „Kis faludy" gőzösön Keszthelyre, melyen azíiil \'Mőző fürdővendégek legnagyobb része réézt veond. A szolokúra szepiombor l-én kezdődik i egész egy hónapig tart. A zenészek szeptember 16 én lógnak eltávozni. Levelem bezárásául pedig a Gloichon-bergben I. hé 18-ftn elhall kitűnő tanügybe* fix ée iró Molnár Aladár temetéséről ltokká* hány réezletet a lij lapja mull számában kö-iplt rövid érteiitékiez. A temotéa 1 hó 23án d. u. 3 órára ^olt kitűzve, a mintegy négy ezernyi közjln-kég anonban mán \'/t3 órakor ellepé aa elhunyt nyaralója udvarát, melyen a koporsó kiállíttatott. Jolenvoltak aa itt időző lűrnő vendégek teljes számmal, a nagyvázsonyi aá. UiztÓkerűlét miijlégy 15 ti fűred vidékéről it 10~12 község teitűletileg képvisolf\'e; képviselve volt még az egyesült ellenaéki kör, a budapesti\'j tanítótestület, a népnevelési Igylet, a paedagégiai társulat, a budai saereNtház, aa otjjzágös tánitógyű\'és, a vliíz préntr káptalan • at ugyanottani piarittolet* ifltöt tth. Ott voltak még: Jókai Mór, Pkpp Gábor rdfo-m. tuperintendent, Sjmon Zsigmond tihanyi apát, gróf Biaáogen Ernő kép* viselő, grófrálny-Daun Lipót teanoi hereeeg, Sárkány József akírályi tábla tanácselnöke, Bodey Qéza aliseáu, Eosy Üt>zló fürdőigazgató. gróf Walniteie iknei, a Szentirmai család, a b.-füredi a tidékebelí Összes hono-nttierok tth. \'i A koporaő tneÜelti állványon\'tO ko-seoru volt elhelrhzvej melyek közt Isguebb volt aa egyMűlti íelleiuékl köré, gróf Wald-staie Ágnesé, Ordódí fái miólsater ái nejéé, gróf Heapári IslMánnM, Jókat Móré, a veszprémi izraelita áftegylelé stb. — Eiőoör e b.-ÍŐJtedi ssere<4tkáa növendékei gyáfedalt énekeltek, melyUek VégeaÜévol 8egesdy Ilik-lós fet lelkén Jérzéétill, mtthetó bestédet meadoit e végül Várkonyi István veoatéee eeeli( ligy mondja el a mint ,«4t több [helyen hallotta. S^éloti litván terhelő val ilorexfeld ellen sunyiban, bog, uiissériut irádloilAl, egy körcím getoit, a hol fenyegető tzavai Soiumerék ellen i azt moudta, In vérében fürdik meg. Vádlott izoihbeiitletvén tn ja, hogy itmerné, valamint a íz dollftluit it. . Holozer Lipót azt vallja, mondta uoki, miaaerint Orosz I <aJoion iueg, fogja magát botzulni. Vádlott Grois haragját indokolni, liogy Gront lopott aarhák olló gadáia terhelné. Wein Iziák vallomáfs az som hallott vádlottó\' teiu. Somn olloii, Szintigy nyilatkozik tanú it. Stolczer Gusztáv, Sömmei m tivére, ki mondja vádlottról, hogy az vqH -s a lakotok közül tobbszö Sommornél, hogy boctáua el gető kifejeaéaeket lógorától mag itól hallotln, hogy Herozfeld fenyegető kifeji léseket hasa iiáli^ azt ii, hogy mióta Herei tátott, a oaalád félt tőle. Szcrin igen jól kellett iiiuirui a házi Megindiló jelenet volt az, gyilkolt ozommarnek szép leáu Btennávsl, kire nézve e tanúk vallomáes igen terhelő. Vujcáii Farkai borvát-ezl. miklósí lóké, reskidő, [már bttnietvo volt egyén a Knor-j ezer KWoly vendéglőjébeu látta a vádlottad kel, ő oly atstallior ült a liová később ők is jöttéknél ivott\' velük; fitennát gy érmek-\' korálól\'fogve ismeri, Bonetezal [íuval. ismerkedett meg. Viikán Farkatsal ^izemboiittotH vén He^czfeld, állítja, hogy ueiji ismeri Kis ■Gyura János tágadja VukánnaL való iiuiert-j tágét-iáégleiiot hogy láttzj hogy ott volt a KiiorozeTnál. Steiuíával asembeállítva ez( mondja\' ik, hogy Vukánual egyűh volt Linóti várban. — Kiad Gyura Jáuot, Hisnitavi\' tzeinb<i4\|tiotve azt tnondja hogy icsak a Koor czoiihól ismeri, Sfenna izoiuébo mondja, hygy gyermekkorálmn együt nevekedtek fél, mire nézve azt a megjegyzést leizi, hogy megle ho\|. hogy itraen- A vádlottak makaót taga dásukbiul maradnak meg. Kevésbbé lénye g««ek, Hienuáhé, Horváth, Tatár Mihály, beléznai molnár és Uazner va(lomásai< ifní olviímí, — kén lótiai, liönnan wdia VocikérÖ mondoiihkai Hersfeld iaaft Ellök -föJiewi a \|édezi Váqlbtti mondják, hogy em } sem jött e m ő la. Vádlvtt állítja, dsállotk. Miklós Kárély, :tetáí akaria tehát Vld tnkjarékpéuztári ktíny- veiettetik. kót-désekel, miután tanuk azt kívül ia állt; időnként ogy a kocsiról le ita tört. bíró kéniéséri iogy ö mit-f r lem mái inger Fülöp arézda életű Alazóllaltak L A fenye- tanuvallomátt. Tőredozeti haiij >u moudja el aat, a mit az esetről tud, t ki nyüléaét alig tudta riaszafojtu lékéből visszaidézte azon iszony mikorra eselédsúggel a azobábi anyját éiöóscsét éteitelenül, vér ta a \'földön heverni. Mély m erőt mindegyiken, ki old elbocsátja ;ó a tettesnek viszonyókat. inikor a keg* a, ílortjv lett\' ürö elerfcéke-mikor em-ltos jelenőtől, lépve ktyját el borítva lát* gindulái vett tárgj aláiuál jelen iák szemében (N \'egyedik ii a p.) Csütörtökön, augusztui 25. Folytattatik a lanu-kíliallgatás. Kihallgattattak Gergely Ferenei, bagóiéi éjjeli őr, a helybeli korcama pinczáreTóth Imre1, a fővádlóit Herozfeldnek felesége, Keplár jbagolai lakói; Szommorék ttakáct néja, it^olgálója é* koctiia iát. Iiiividon öuzegezzűk e tanuk vaiio* másait j Gprgelv\'Feréncz azt vallja, liogy a kérdéses liitp éneién őrjáraton volt Bagoláa é§ éjfél tájba bemen! Herczfeid korcsmájába, hol az negyedmagával evett él ivott. Szem* beiittotyén Kistél ét Stonnával, ezekre ráismer. , j A helybeli kommá pbezére Tóth Imce állitjn, liogy Herczfeid, Steuna ét Kiai cgvütt voltak]a koretmában ét néhány, liter bort megittak. Uerczfeldné az éjjeli őr vaítoináiával megegyezőleg állítja, hogy február 4-én éjjel félje negyedmagával mulatott otthoá. U it inegitihéri Kies\' és Stennát. Keplár bagolai lakói ii zzt állítja, hogy látta Bagolán a tetteteket. Szommerák izakácsnéja Kluger Betli, az esetet qlÜnszélí, ugy mint az mác előbbi közleményeinkből is itraereies. Egy fegyveres eibber a folyosón belépvén, a cselédeket fádlott határozottan i Ilifia, hogy 4\'en voltak. A takarékpfinzti ri könyreeakÓt illetőleg vádlott azt mondjk Uogy a takarékpénztári könyveoakét 8ommer\|mniatta meg Kis Gyui* lláijosiiak, a 6 beskéllé <fl- uiköznen, mond-IvÁh, mit osináljoB ő vels, nem használtatja. Elnök: Jöjjfp le Marton Jósiof. 1 Marton Jótm levtteiteiík a HerzJeid-dal iseahesiiteiiki Héramd Mártonnál item-ben ii elbeMéli újra hz fuloitó egytJtilátét, a imikor Kii GyuraJ Jájioipal inégísin^kedett. Marton dühösen nyilatkozik az ellep, úgy iHerczfeiddel együtt Iktt volna. A mai tár-cyalás folyamára Mmton mellé őr áHittaOk, Ihogy stinkivel se bemélheaen. V Bfvez«UetÍBKf Gyura\'Jánosi Elnök Herczfeid bet: Tudja mit mondóit vallomásába" fctUbnűeen árrá nézve, hogy Martod Jézaefl mit mondott, bonélje. ol, hogyan izövotaasett jaim Gyúrásai, miké peu történi az egéta Herczfeid: Kiti Gyura Jánes Marton Jóueí mellett üli őkHerzfeld,) kii^eat,lKi« pedig utánna jött kardozvéo, hogy igaz e az, amit Marton mondott, de Kin nem akarta Marlout, áliitváni hogy fecaegő ember, kitel az egész a bor mellett /igen. könnyed, kim* dódik, de vannak néki jóbarátai, a feihivia Stennát ét Bonciot, ezek azonnal jVáÜalkoz-ták a lett végrehajtásává. <>, mondta nekik, liogy tuk pénz olt nem lesz, ogy pár táz forint mégia. (It» Km Gy ura dühösen közbekiállt, hogy faera igaz, amit Herzfeld luoud.), U nem VjUlalkoiott gyalog menni, Boncz moudtu arra, hogy majd kocsiján mennek, O péntekek 11 óra felé jött Kanizsára. Km Gyura Jánps, Stenna és Boncz a Knorezer Kára y jreiidéglőiének egyik asz tálánál ültek, kuciiif lepedőben é M^oáral eltakarva két fegyvhr költ. U a Knorezer nél fel nemakarván\|ülo\',.Mtfluéa kikerülése vé gett előre rneut L Magrar királyig, a keesf ( oda ért, bo£Ott ki nokik egy lite^ bori azt megitták, szálán ő la! koeura Űltji ugy el- ázzál (hajtotta bő a ctclédszobába. hogy cs-n-1 lisjUaltak, fél ötre jöhetett mikor elmentek: I_____I bl Jállll. ... » __. — ___I £ J___I. í 1__h. 1 . .. lí lu IImJ.^. IiL..<» l>.r....llA]MTI.Ih « «IVI uiiuurKjiivw. KI u K. volt, s notu ogy kjeinény férhu feloiil lógott a részvét könyjö. A rablók közül 5 ienk it sem látott. Sirui ét betzélui halotta atyj U, és azi is, hogy ntya mindent oda adni ii hangját is fölismerte, Herzfeld it köhögüibeu vélte lelitmorui, m dy az udvnr-varról jött. A tauúk u^ghitúltotéso unpí végtárgyalás végft ért. (Harmadik ii p) Szerdán, augusztus 24. A Unu kihallgatás folyt ttatik. I Mint lantiunk ellő kifial gattatilo Kion- Sncher. Pál ev. a ki azt vall a, hogy Kiss fyura lő frt (3 Ötöst) adott i oki dollányra, ha uetán a csempészek,- hozni nak hozzá, papirosból vette ki ezt z pénzt, elfordulván tanútól, ki nem látta, hogy a ] apiroaban volt e nrt-g valami, apró néuz leli itett a zaebjé-ben. Tanú ejbooiáttaok. Szabó Antal inéj jolou nem lévén behivalik Kiitfaludy Árpáid den* oiS földbirtokot, ki határozott ,n áílitj/, hogy Gnlaén keroulül hajtva, méllé lük el inon t\'egy IpOCii, melyen egy ember ült, ő etti időkben magizokta nézni a kikkel taí Ukozik i mivel art, — anyja podig ogy utáu, a mai .lesen! viseljék magukat, a cso(éd«5oháhan volt Szoininor egyik leánya Berta it. Mialatt h izájcácsuét a cselédszobába terelték^ .nddíg mát két ember a gazdája lakószobájába ui«nl Hállofiák a kis nunak sirását, meg at síz-szonw izavát it, mikor azt mondta: mott ón is meghalok. Ráismer Kittre,, a ki ki ét Ir járt s kínok arcza fehérre volt kenve. Termelőkről Steuuára ét Bonczra ia ráítmer. A Szommerék Volt szolgálója,! Biezák Borbfla a izemb^eitásnél nem tudjaj határi) znllnn mondani, hogy Kistro ét Stepuárn iá ismer. \'Szommerék kocsisa szintén az többiekkel megegyezően moudja el ai esetet. Skem boaitéenél Kittre \'hangjáról ót tekintetéről rál isinor. Kitt tagád. , Egy régi legénye Szommernek, Leittílr Gátpár, már a tett végrehajtása után került haza^ a cselédszoba ajtaja bő lévén zárva azti fu\|luszitotték a mikor ouniu a lakószobába meutnk, a hullákat már hideg állapéiban la lálták. A köléleeomóját, mely kötéllW az egyik hu\'la meg volt kötözvi-,- nem mvszá ros kötésnek mondja. Ai ezután felolvasott erkölcsi tyzouyit váuyok Stennára, Bonczra é« Kissro vonatkozólag kedvezőtlenül szólusk; aa orvoivé leiuéuy (szerini valamennyi vádlott beazámil ható állapotban levőnek, nyilvánittslik. Felolvas lelik a botfczle\'ot it, mely ize* .1 mau éítávoztak. Az uton a KiatiGyiirn Jáiioi mundiNvolna, hogyha Szouimtjr ejó nem adja % pénzt, akkor pofon üti, ő aiouuZü kérte őket, hogy ue h&utiák; Gelséti innen leszálltak,\| levették . ji fegyvereket fós megtöltötték. Gálién a \' Saotnmer ház előtt áiegálltak, Ő a kjteún maradott, miután amakok leszálltak, Oj ,a ke-óival a féiiii falu; vége iolé ment, körül-belül a 10 háznál {volt, mikor utánna jött Isza\'adva Boitczi kii aat mondia hozzá, hogy valamit itt feléjtek, szaal elővette a ko-[o<iból \' a lepedőbe takart fejszét, mikor Bouez megfordult k ^isszasielott ő utánna kiáltotta, hogy bántam senkii sem •. kzabad, — a falu végen ú/egfordult és viaszé ment, akkor láua,\' hagyj kint áll egy ember, 5 a la komival ido pda! ment: a harmadik házon alul ültek fal; ia kocsin Bouez mslUéje\' Üli. Lstuuna azután eibet\|wt^e.hogy Kiis leölte a osa-[ládot. ŐkérdaziékiKet.\|Kia Grura Já\'nde azt mondta, azért inert nem aduit több pénzt; •> »irt a kocsié és acMireháuráit toll Kiss Gy urának azéfjt, meri a gylkoaságoi/elkövette. Kanizsát! végig ntuuvu, hazamentek lltagolára, felesége: iiézott ttifkik endivalói, ittak is, ivás utáu lemeatek a \|nootébe; Kitt . Gyura egy leteritott.kendőbeitöltötte unsa-nyájából a pénzt, ] egy 4üer volt közte, a juit ő kapoá, jaa toztist pénz üáia markdoti, egy óra.\'lelieteit éjfél, utáu, mikor muidhár kél kocti egymáit igen közel \|ái)ozottan állíthatja, hogy embert látott, kOselobbrőí jol tirnzi általában illetőnek kióézótét. — Hérezfelddel állítja, hog)- izembeaiitetvén nei i őt\' Inijtta ko- lik előbbi foglyokkal szembe jttotvéwmondia hógjf azok között sincs, tanú oíhoüsáttatik. i Doboti János /légit gelsei foglár ül évet ni megetkétletvén gi lambokl illotő-vallja, hogy jte\|álkazott 4 kocsin ülő om^errel k\' kocsi ? oniogyban kocsi, á milyen tott^ í sztoni 49 évei azt mondja, látuljáili a ko-vett éltre iem- •vűiszovel fonott volt, amih állajáuoi, ugVanölynii volt uoki a ázeiulénét mégmuutu Ssabó Antal Or< rum. kath. 4 gyermek nly laégy hráglya volt a koci ejjln ülőre uoln vigyázott, nen mit. Márffy [János gai zásu; fog ár tizeiles, jelenleg kerülte ki, ha* teret válj aruzú aboncaij szárma-rarányljan előbb ICsuigoban., azoknál a rabié yilkosság megtörténte után kiküldetett k ezélból,! Jiogy a gyanúi emberekel lartta t emuiéi It a hol jnflkféget e motozást lartsi meg, i azért it fl-ikén éjjel háimotozáit la toltak k Stenna kívánnál, kinél azonnal az mbeötlltt a talon loggó puskapor tartó.\' - - Mártii Stennát luMsólitván, féltaége ágyából elővette a puskái, melyben még töltés v >lt, azt elvették tőié. \| Paragh 1 ni r é ciu -gói közfoglár éa Bár-tó József, csiOSói lakói ih előbbi* vol tpljesa.n ogyértolműlég -állják k Steuná\' aá\| Való motorai alkalmává lörténtáket, .ht hl Stenea Boloaeaal jo i haaa a 4-1 érdi menőt .ájulj etán agy térak^r Bouea* oeal. Tanúk mageakettetne^ raemleáttetvéa Irint az áldozatok éles, súlyos évköziéi lőnek legyilkolva; a vágások keresztül hatoltak a kabát\' mellény és ing gallérján ia; k gyermek nyakán két vájgát volt. Ezzel a negyedik napi tárgyaiét vé»\' gOtMi\' i i 1 I (Ötödik nap,) Pénteken augusatui 26. \' A tárgyaiéi foly tatáiéban még egy hátralévő laqonak; Boti Józtefoek kelle ki-liallgi\|ttatni, ki azonban a mai tárgyaiái kezdetekor még noinjvolt itt. ÍFeUzólitl Tuboly Viktor Ügyvéd, k fejnének megvisMáltatátát arra nézr^, hogjr valóban véitoltok-e, kéri éi az iránt ki-j vén [véleményt, vájjon azzal a fejszével vágathaltak-a oly tehek, melyek a honos-leint aaeriut 12 illetőleg 14 caentimeter houniak. j \| Beresettflik Herafeld Samu. Elnök vádlotthoz igy szól: ön beitmeri létlét, nyotdói okok vannak asonban hinnij hogy nem lökéleteseu fejezte ki, a mi tér tént,! különösen at áldoialok lagiri\'kolátárs Uiéivjj, folszóllitoin tehát hogy tettes ét IÖ< mlajmet vallomást tegyen. \| [Vádlóit htlároiotttággal állítja, hogy n rywkóságban részt nem vett, ipok gyií koítiik, vallomását lolkiismerate Után teszi, nekijiem akarata, setu szándéka nem volt, hogjj a Sommer családot meggyilkolja. Elnök: A vádlottakkal aaeinbesituéui fog, i előfogja aat nekik adni, amit vallott. Remete védő űgyVéd vádlotthoz kérdési akar intésni. [ Mikiét Károly, türv. bíró nat a tanú llávdllátében tartja kelyen valónak. Vádlott kiyméttetik,. : Remete védőügvvéd aton kérdést ki ráuia intézni vádlotthoz, vájjon mindig künn volú e a reblógyilkosság történté! alatt. Sebestyén Lajos rédőflaWéd aaintéu nwg akarja kérdsaai,\' hogy Hirafald beat rolle, vert takarékpénaiári könyveeikéröl roll nó, t vádlettek k(Ml igyedül t tud ék Kist Gyura János kivé* Elnök felirtó ltja Kits Öwrát, hogj\' ma* Igába etállván J tegyed löredelmes vallóméit. Kiu Gy. Jáuot aat mondja, hegy Uerca-leidnek egy eaavá sam igaz. Hcrcafeld alt mondja, hé nem gyilkolták volna meg a j családot, ami aa ő szándékában nem volt, • ékkor nem vallott volna rájuk,; Hercafeli settetlk. Dr. Seh/eyér Lajot, kir. törvényszéki orvsa mogjeloévéji, a feuntenílitett két kéri déare názveajtejNe újbóli álviaagáléi végett átadatik; a vizsgálat megtételére nézve mái Mohába vonni. ! HerozfeÜl ifmét bevezettetik, ogy satuién Stsnaa in, ■Elnök félikólitjk HercnfeUet, begy büulárs^vkl\' timmbeu moudja el a tortenteket. Harttfejd éimóudja, tiogr Kies Gyura [Jánök lánaklt említett <•• a Knöicserből ki hívta Steunál éa\'Honeaoi, kik aziveseu ál lak rá a tett vdgroli«jtááára. Ossahesaélgeuet, ■ hogy péniekdu jbouak össze. Steuuának egy 6a és kél nyitlMre Volt, eteket neki (Uerei\' folduőlt) álafla! i A JDe«asciumk eladta th) vagy 80 krój\'L Elmondja/miképpon mentek el, ugy mintlelebb, SaoflÁner elölt Stouna is leszállott s mikor Visszafelé mentek Stenaa moodoua: Latsa, Imit oboáit Kise. Stenaa Bagóién a fal jbeUett Ült a padon. Aa elnök pteóoát felhívja, hogy saáll-[jon magába,! vallja meg löwlolmosen lettét. Stenna.\': A ki mit nem tud, aat nem mondhatja el A két vádlott egy mástul felemig llWrafeld Steunának memreliányá-tokai leea, hogy miért, níoct knnyi letue-merata, hogy) Wpét bavaflajná, Slénna tagadja, hogy ő aká^uilen réotrett volna. Sienna\'kilfieértetik i bovezottotik Boncé. Elsőik UefeeMdet újra felnólitía, begy beöéHe d Bénetowlj való itmiretaéget. Herqpne ld elmondjanjra,begy Kms Gyára Jánoi Mibivta iwkorcsmából Boaeaot. íjénak odaadáséra vállalhei így hesaéii eh mint előbb.] íi^k, hogy miután 6 már tö ée Uoeca a kopj sott (az atat írni •aan * »t a néiik. M MVÍb Vöfc « He> mmSf hibáiét, Beo« ia snsladt, «wad»áe, fettgy valamit a ko \\* Wl » iHwn t atál a tej-/tasaanaaet tötkor mu>dn"gv<t a ke- 91 ahá vasiak, Hm U ImI-Ml eftwsélte a MsrtíH^ént ll ttlát) yv-» és wit iülik i as Mauat«k a pusínébe» <>Mt».»zk^lni. fc \| k felhívja Umteaot, bofV irill- i.Hi váta éa tegyen tarwMmee vallomást. Be unt est mondja. Ugy •• hjgköve-sskUt sasa Vad ráta, tu-iu látta U—t 1Wm.iI kikísérik. Bon &*«<.tanura nézve. kinek ma ki ktdwt vultii baliga\'- a? ^i, távirati éirteritée i,i( aa Mtttá Vgy holunp meg fog jolonui. IV l atnak 1. &.a 1ó, Hercaleld vé-Jr, jobb élolmeséeét kjirel- r.iv«tt; »,»vii$i>u aj tévén gyeugfllve. A dolog az ügyfesbea (tartozik. I j TubuiU V\|kt>»r védő ügyvéd: Özvegy Uncs Ji^aaetaé é tbtai Benézné nom láttok satran* kjhalkaivat bogy B. útikor -éjt haza, uuks^ésuek tartaná o kát tanú kibftllgutjlsát. Az elnük a tOttrányaaák nevél]oíi\| ki* mondja, kogy utiutáb ejre nézve iwiki ró- j eaéiől hivatkozás nem történt, ozok k hallga-■ tását fölöslegéének-tartja. kt-mele védi ügyvéd Kiss Gyuraj Járt <»sr* nézve Atak község részéről pálli\'ott I okmányt matat ba. Még\'felolvastatik aa orvosi vélemény, tttóly as I»Ó-kérdésre nésve ugy nyilatkozik, bogv több belyeu kétaégenkivtll véfnyo mokat mutat a fejsze, a tudomány juiai ál* bia» eimiiit áfában, halálozott mi megálla-pítáui még uem- liilíot, vájjon emberi aVagyl jlaivérób<11 származottak. ji A _ második kcrdéara hézvo az oirvozi ilíloméuy oda nyilatkozik, bogy a fejlzofvág-> IspjX" Ju etmtr, tehát egóifcti itlkatmasl voltl ply »obok Ütésére, mint a minők n legyilkolta áldozatokon a\' booQalolvl szerint ejtenek. A végtkfeyalás felfüggesztő\'ik és bzom-batou reggel fulytatta\'tik\', (Hatodik nap) \\i, . Szombat, aug. 27. Elnök beidézi lio.i Józn-f tanult. Tauu niB^yeliuvén elitök által Dgyélmozletik aa itekú jaéntségére. B oi ? J tt z a e l, kisdeuesi születési!, teform. vállású éves, felesége fi gVenneko vnit, jelenleg hely nélkül való, ihárjts beré-nji lakoz, tiapsaamös munkákat véget. Elnök; Ismeri-e Tatár Mihályt. T a ti ú: limeri, a gycrtyaszontolQ u\'áu való pénteken óment hoszá helyet kero»ui. \| Elsők: Mikor ment oda? I T an u a Déltftáá 8 órakor I > EI a Ö k : kik voltak ott ottléte alatt. Tauu: Kiaa Jánoa jött oda ki azt moudotta, bogy Kmiiaaáról jön. , . EI n Ö a: ismeri-e Kiazt. Tanú; Igen! Elnök: Az idó, rövideége minit még ÖoiUtzk erkoltm bizouyttványa be nem aza-nmt^tlioteti. K. ö z v á d l ó Air. ttgjéaz llr. Laky Kriatót e tat\\u valiomáaait mint v\|űótziuflt lenekéi, metlózte^ui kéli. M i klÓb Károly biró tanúhoz : Mi-búi tudja azt, hogy gyeriyaazeutj>l« ntáuil pé\'utukóu meni oda. Taou: Tudta, mert gyertjaasbntelöj péutekee vóft. \' / M i\'kióa bíró: Hjogyau émlflkezikl -íre a kÖrllHnényre. T aí ii n: Akkor volt. M i k I ó a: Mioaoda bóuapbait. \'1 it \'n U: <\\zt nem lutijn, a lóuapokat Mm iameri. I)\'r. Horváth Fore.nea: Mikor beszéltek erről, hogy mikor volt gyertya] nwatelő.; . \\ míl Tanú: Akkor-iuoudták ott a liáabaal Seboztyén védő üky\'védl Közvádló erre a tanura azt u.oufta, hogyl nom elaaaikna tanú; 8 (védő) nom tartja e tauut olyannak, • kinek hitelt nem lehetne) adni, kéri tehát, hogy a thuu iuegeékoU(eék. E Inök:\'Miolőtt e tauu láegbiteltet-nék. azOkaége* az erkölcai bizouyitkány meg-uorzáae. Elnök kérdezi tanútól, volt-e már , MlnUHve^ Tanm a/t mondja,\'hogy néni Volt.. Szolgáit Ihiioa Berénybeu, előbb Kia-poucaen, a caicdoii pusz\'&i\'. ljiáio«l«nbojtár volta di»auók io«llett; Csicaórél Berénybc monl, Berény-ből pedig a aáglii puxztára; a aáibi atUZ\'án ••gy e»ztendeig lariózkodoit; iuoeu Özt.-Péterre input, itt ia bojtár volt a diáznék uiel-italt, c-ak \'/. -évig volt itt, otumu Surdra \'-m-u( fKilalénak/ahül Aziuto /« évig volt; .lunlml Berénybe viaua<meut árcj d.it házba, xniün iámét esieeói puaatárk, óiííiuií iámét ^Ágiiba,\' hol egy évig volt; inneuSzt- Oyörgy-i apkor megint Ihároa-Beréaybe. Elnök kérdezi tannt, beazéll-a Tatár iiiliálynÜ Kiaa Gyura Jánotaal. T»nu -beaséit vele, De eaak annyit, begy kérdezte, honnan )0\', egyebet noui bo-. «zélt volo. I>r. H ö r v á t h F e r e n 6 z Mikor jöt-t»«k oda? \' Ta n n: En 8 órakor, D«aner köríti-Uiöi 4 érakor ée iinádaágtájba .Ki»i Qyura Ta«A. kiveaetieiik. Kiaa Oynra Jánoa Htkiltm. Klnök vádlottl.ok aaon kér\|é«t in-\'Óm, valami,Boti ióaeeíet, tnirtl vádlott tarse Mei. Ktn<)k; Honnan. Vádlottí 8znl-^laüából. Elnök. JÜIkor találkozott vole. vadiolt: Pénteken. Elnök: Ilit be-ttét v\|\|«t Vádlott: Bem mii Biaekt M.t kermit Boti ott\'/ Vádlott: Aay-ay»t i«\|, iHígy helyei koreeejt- 11-aok: Kam b»—ilt vele aemmit ? Nem. Kin ölt; A viaagáló báré e\'ÓU neto hivat-Um erve aa emkerre. Vádlott: Nem Wtt hirdetve. CI n ö k : Ugy tjtínt máéi. eat ia myaondbatta Volna, V A dj{e 111 Nem mondhatta, nem tudta hogy á gyilkoeaág történi. Vádlj»rUt Urnát elvezetik. Elnök: A kii. törvényszék Hoti Jó-aaoi m«gliiulletéaél erknloai biaÉiyllványá\'ól toeai jllggSvé. Aaért n <urg. wtblgb. hivatal meg fag kéretni, hogy a .bizonyítványt Mernie* be éa c) oraan köldja elJ Elnök: Tegnap a véairgyaláa be-fajantf ulán Btoloaer Giuztáv injául meg, ki- Ialenlvéu, hogy irodájában Kliiger Sándor \'utréjéról fllbotzéliiL miamiul mconyoa Tóth Jáno^ ki Herczczfeiddel Kuniján egy zárkában volt állítólag olc-!ukva{ azt bcszélto volnaj bogy Heresfeld oly nyiwkozatot tetV miaaotinl ü Sommer Sándort/ juj gyermekét maga: gyilkolta le. — Arrra j bézve, hogy Tóth Jánoa Herezfolddol egy ^árkában lett volnfti, börtönfelQgyelő határoizottun állitik, ogy ők egyQU nem voltak, j A dolog fóntozzága minli a kir. törvényszék elrendelte, hogy Tóth Jánoa meg-idéztiaaék, ki erre nézve ki rag buUgalálui. Tauu bevezettetik, kit elnök áz\'eaetre, ha ujeghiteltetnék aa eakü aaeptagéra figyel-maatéti. Tóth lánoa, ÍH. évee, róm. kalb., felesége, gyermakei vannak. Vizsgálat alatt van. Elnök kérdéséire, hogy miért, azt Teleli tpnn, hogy Írásbeli dolgokkal van vá-dolvá, mit elnök oda igazit kj, hogy hamis okmányok kóa^tilével\' és zsaróláaaal van vá-dolvá. Elnök kéidéaére, hogv mneri-e Hercz feldet tanú azt ieleli, hogy igé* j még Qel-néről ismerte. Elnök: Egy Mobábanl volt-e llercz- földijei ? Tanú: Nem. í Elnök: Hit beaaélt jBerezfeld? K kérdi\'sii" tanú eibeszéli, llogy mgyazer Herez-foldijul Ulrdütt a a fdrdéa alkalmával bemélte H\' rozfftil, hogy öríll, hogy a befogot lak vele rgyil.t szenvednek,. hogy a tiui leiemelte volna éa ágy vágta\' velna el a nyakát azt nem mondotta, —egyebat nem ^ eaak sorsáról bmélt. Azt aem moudotta^ hogy Kluger-uek>éa Vigli. Györgynek beszélte volna.. ■ Viglt György, FolsŐ Rajkról heve-aettátvén elnök figwlmozteti az osktl azent-kégévcb ■ Vigii Gvörgy 48 évos, rónt. kath., fe leeégn gvenueke van. \\ 1 ! Eln ök kérdezi tanúi volt-e már fogva? Tanú ieleli, hogy 5S bqngyanúképpen volt befogva, másfél hétig Paeaán éa bar-madlél hótig Egeraz«g\'\'n. —1.1\'.lnöktől kér-deat^tvén aa iránt, hogy moudta-e neki Tóth János, raiszeriut Herezfeld .neki mondotta volea, hogy réaatvett a gelse] gyilkosaágban, tanti ast Teleli, hogy vele Tóth Jánoa nem ia beszélt k\'oresmában sem beaséit vele. Klugerre nésvo elnök Iszon előterjesztési teszi, bogy őt tegnap délután 3 órakor kerestette, do sehol sem találtatott s tegnap esté elment. « j Klsvádló: As egéés dolgot mendemondának tartja és uieÜőstntni kéri. Remete védő Ugy!véd aKlugert megidéstetni kívánná Elnök, jelenti, hogy a kW. törvényszék Kluger kihallgatását szükségtelennek tartja,\' Kiss Gy urára nézve Rmete con-atetáltatui kívánja, hogy Kiss Gyuia Jáuoa-n-tk ezakálla van ; . a miután vixsgáló biró tu^ja, minő szakálla volt halogatásakor, erre nézve jelentéstételt kér. . Kcmote lelszóllaláaára, mintán a meg Ioto erkölcsi bisoiiyitváuyok között néhány terhe!\'> tsuunak erkölcsi bivjojiyiivínyji még ninoa nKg, azokat pótlólag > be fogja elnök kérni s mintán előre meghátározni nem lehet, hogy Boti Józsefre uésve mikor jön meg az erköleei bi..onyitvány, a végtirgyalásl fel-fí^gezti, s mihelyt ez megjön, a törvény-enéket «gybn lógja hivni és j erről as Qg}é»zt és a védőket ia értesíteni fogja Helyi és megyei hirek. - Tanügyi JHcatée. A n -kanizsai logyuináziutnban a boiratások augusztus 90. éa 31. vabimint saeptember I. éa 2 napién dl Ö—• 18-ig történuek, ugyimezon nap aül-Utáján, peoig 8-5-ig a javító és lel vételi vizsgálatok lógnak megtamtni, miről as érdekek t. es. satUőket UMstelettel érteaiti \|4i ignz\'ji\'ót\'ig. - (lakolni értenitén.) A helybeli ur. elemi íu- éa leányiskoIában valamint as őzzel öassekötött kvreakodolmi osztályokban a fölvételi ée ,javító, viiasálatok augasatus hó- 29. 30. és 81. napjaili fognak megtartatni ; aa iskolaév pedig eseptomber 1-én ve-\' esi k*d«tét/ Uj fgnigalótág. - Jlétékonyilg, A gelseszi-geti tÜ/.károsu.Uk javára a köVűtközők adukozt-ik: Clément L;]5 frt Clément Vilma 3. ft. \'XVembley iíári 1 ft. Wag-uer Hedvig 1 It. Wcifi Hedvig 8 írt Oatinnnii 8. 11. í) írt. Gutmann Lázár 5 írt. Blao Zsófi lrft. Varga János 2 fit. Sebertx éa Englánder 5 ft. Szűkíts Zsigmond 1 ft Wittinger Antal 1 írt 11. F. 1 ft. Varga Lajoané 1 ft Som-aiieh tióriaezhé 1 frt. \| firdudy Lajosué 1 ft. Gyóiffy Jánosné 1 ft. lüky Krli-tófné 2 ft. \'Süiiiinef Jópef 2 ft Weber Ferenci 2 írt. Otosz^ry iiuizá 2 frt Ohuner Ernó 1 ft. Allte Sclicnda 2 ft, Prager Terezia 2 ft Bapocíi Gjyuláné 1 frt, Slemmer Kálmánail 1 frt Lesiner Hermbe 2 ft. Wiaasioj Mari 2 ft £i-ainger Batnu 2 frt, Olvashatlak 2 frt. yrafos Zsigmond 1 ft fáraak 1 ft. Ro-snafeil 8 (t Piakor 8. 2 ft Karczágné 10 ft l)aaacka Ottóaé 1 fi Bschfach I. H. 2 ft. Karscknsr lg. 1 ft. Zsda-bánssky L. né 1 It Makay Deaaóaé i frt OftMszlytif 00 kr. SsaltiUoé 2 fi, Farit 0, 1 frt- Bisn Pálné i ft vinger í Fricdejjlka t ft Oatmin Vlltm 6 frt Dsoaebárg A Wsiss 2 ft. Itosei-berg l4rencz 2 frt Olvaabatlao 2 Goldsttjiu lostli 2 ft. Hslpbea 1 ft. M h hofer Jóatí 1 lt,> Fessel Injfpr 4 ft 1 achel Ifüldp 1 ft 8tern ,50 kr. Ko! Gyula I ft Milhofer öj.i i ft. Wci József \|2 ft 9treip A Kleia 2 ft Hlal! J. 1 frt. Kt\'óiUcr Fr., 1 frl. Hirscljel Lrpót 1 ft Bpenipanger fiái 6 ft H i sehol i 2 ft Bchecs 15 1 ft. Tprma i ft. Weizamsyer Mór, 2 ft. Psaleder 1 ft Úllop ljft Betiyieiin 1 ft W< heim 1 ft. Gol^schmidt 1 ft Seben G 1 ft Krompacker I. 2 ft Fürit L. ft. Heitt M. 1 ft Blomenscbeln 2 í Dr. Sclireyor I ft. Fri«e 1 ft. Olvts-hitlsofl ft. l)r. Benczik 2 frt. L>v E. 1 It Kniníold Mi i ft. Zalburcci G izélik Pálin! 2 ft Kamit* Gelie-S get 2 ft. Qlávins GcIku 2 ft. Véssejnó Várhely 2 ftj Nedeexkyoé Várhely 2 Rumszáuer 81 Gelse 30 kii. Véssey Vi hely 3 ft Modrovici Gelse 1 ft B Imre Gelie pO kr. Uulczor L. Gelse kr. 8ttngly Kár. Gelse 1 frt. Eróss Gelse 80 kr. Talabér László Lipótijia-jor 1 ft Grinner Ernó Eger 1 ft Oszkár Kilintán 1 ft. Hojfmatí JáiiióL Ifit 1 ft .Olváshstlan 60- kr. Woíf Palm 1 It. Kobn üd. fiO kr. BenUi frt. Ki lik Ft-tciicz 1 ft. — l)J tttiiárok. llúrom uj tanár lysztetett át s tanév kezdetével a belyj k<gyoM. fógynmáziuuiba Ezek: flüi M t i a P « t e\'r, Dr. O r m á n d y Mi ló a és P a p ev. J á n n s urak. Üijvözö B 1} fi ft. ré 50 I. VI tk •a- J. ; 1 be\| jrii Ir- ■k\| __p ov. Jánoa urak. Ocjvüzö jük őket a helvueli kegyesr. ház tagjai közC t z [kívánjak, hogy a leeszebb siker koronizia nemes fáradozásukat! — Tanév krzdrtr A szünidő v get] ért. Berukkollak iámét a kia és nagy jleá-kok a szélrósza miuden irányából. A kik már elhagyták néhányszor a szülői hi zat> azok nem olyan neheaeu váltak el már on-nau hunról s nekik köunyebb maguka vigasztalni azzal, hogy legkésőbb 10 In nap múlva uj«bb ismeretekkel gyarapodva fog jük lelkereaui a ssttiői,hajlékoi De ak ieb-bek, a kik legelósaör hagyták oda édes otthonjukat azt.a sok ssép dolgot, a mel h>z mo.ii már\'egy\'-ideig e«ak éléuk omlói eze logja"őket kötni,* s a sok azép dolgon 1 tlBl, az aiUa gondos szorototo, mely miijdbu lé-péeéull k.öriiyit", mely ott virrautott i gya melleit, mikor valami baja volt, a mely oly sok, oly nagy örömöket ezerzett a gye me: kekuek, s az. apa jósága, a testvérek szívessége, —- ezeket bizony nehéz volt bda-hagyni, a mily ridegnek tOnik fel a aj ida-gen, mily elhagyatva érzi magát a gyer neki aziv. No do nem luhet ezen aegiieni;« le mdő Arfiuhak mái\' ifjúkorában kell megedző Inie, hosaá kell szokni mindonhcz; a jó «illők emiéle, a a romAny, hogy azorgalma állat n-kik nagy és bö-ake örömöt szerez, I itar-táaraf ösztönzi a jó fiút, a nem ieledt< i el velo Mhaaem, hogy ez az idő az ismo etek gyöjtpaének ideje, melyet lelkismerete n fel kell haszuálbi miudmi jóravaló tauul nak, hogy majd ogy koron teljes joggal a kit ültek sorába lépjen. Asért hát üdvözöljük a fa aiuk közéj érkezeit tanulóifjúságot; őszintéi kívánjak és óhajtjuk, hogy a derék tatárok huzgjS vosolése mellett városunk tauinté .eleinek jjó hírnevét ők is eiuelnl. iparkodj nak. Akkor azután Ők is i>, szülőik is öröumel fognak mindig visszsemlékezui azon lőre, melyet itt töltöltek, megvetve jövoui őjltk bistós alapját az ismerőiekben és az (-köl -csökben. * Hangverseny. Vároeuuk derék zzü-lÖUjp ErdŐsv (Hiba) Eugeuia kisasssoiy, a berlini wilhelmsildii azinuáz íbekeauőjatöbb joicf műkedvelő kö/reműködéséval szeytont-bori l-én hangversenyt rendez részben a „Varos keroszt egylet" réazben az „Ovodn"- ja-várf, melynek gazdag ós változatos irog-rammját alább közölittk. A közroműki lő\';: Grdbetii Maiv, k a., Godiiia Lajos, Ollop imro éz Boaonbeeg Ádám urak. A inűmrosai i l következő: 1. Nyilány. Erkel nHuuyady L.jssló\' esimü operájához. 4 kéarejáusák: Grébolti M.jk. a. ée Bosanborg iidáiu ur. 2. Jiileuet éa lária a „fogvvorkovács" oaimti opei ából, énekli Erdősy Eugénia kisasssouy. 3. Fu-von solo. Játszva Godina Lájos úrtól. 4. Kellős as .Xpajune" esimfl joporotteböl, én ikiik Erdősy Etigonin kis<isisony és Ollop Imié ur. 6. jBoseignpl. Liszitől; t löádvn Grobotli M. kisasssoiiyjó). 6. MsgyaT dalok, éueka lür-dŐSy Eugeiüa kisas</.onyi 7. nDas Backlislch-cbeu," humor, polkn Kramsertől; elpailja Ollop Imre ur. 8. Áriái „Lócia" opeiiból; éujikli Erdőey Eugénia kisasszony. As ének-diarabokat ssiveaaégből Boaenberg Ádnn Ur fogja a zongorán kisérni.\' — Helyárak i Zárt szék : 2 frt Körazék: t.30kr. FöldsaiáU állóboly : 60 kr. Karzat: 40 kr. — Kásdete 8 órakor. — Óvoda A hwlybeli kid-d(érudá-bau a boiratások sslntén sseptember hd l-én veánk kezdetökei A aádor-\'uiesai ovojlábitn a havi dij 1 frt, a bejialáai dij egy éjrré I frtJ A magyar-ulezai ovidéban a havi uijÖO krJ, boiraiáai dij egy évre asintén 60 kij. Szegény gyermekek szegénységi bizonySvány invllott as igaagalóság Utján díjtalanul jvótofi-nek fel. ! /. — (A Lajoaok napja) r.s^eréi/y sor -k irója egy tárczaezikket akart szentelni an ak a ssép estélynek, melyet Lajoa napjának előestéjén a lapunk mull asáménan ia említeti ö Lajoa, ugyánis: Eniődv Lajoa,, Varga Lajos, Fails Lajos, Saaiay Ldos és Behat/én Lajos rendenett, de btsony jkiaao-rilotta as a tátgyalá4 mely már 0 napig neves ogy par sqrii as e azijr erpl^fek" volt a gllrsuvea, sUfeáksny s a nal dominálóvá Ipvvi fogi (oltt a tör vénvszéki. I erem ben, s igy as estély oaiüflgó jó kedvének megtelelő erőmből ki-teli ragyogványos táraaaeStkk helyett, melv annyi fejezetből állj\' volna, a hány fogásból állj\'a vacsora, eaak itt a helyi rovatban irhatok agy pár eertj As öt házj gaada „egr firfu érkeaé venoé-a fesztéieitségot azon fogadialásáb.t\'i. B ha mijidaunyian lelki üdvösségünkről ugy geo* doskodunk, a mint Ml\'K^sseretotre méltó öt enjber akkor testíl Bdvüitknek,, gondját viselte, nem félék tan liogy vafemeanyien ne utálkozzunk egytyron a psradiwombau, ^még oti is jól fog é4ti ez estére való vissza-cnilékozéa. Jó ételek)^yors lelszoltálás, ki tünő bor és czigánymözsiká, ée álmlános\'jé kedv, mely később killjsaést nyerj a ésiv-deritő dalban, ez égyüttVrtv« oly fharmónia vo!t, mely a lelkei a legkellemesebben érintette. Mull is az idő, tniolha esak kergették volna. Hogy toaszt is volt-e? Volt. bizony, Erdtíy Lajos lluvözöllo a vendégeket éa név társai nevébon is\'örömét fejezte ki á fölött, hogy eljöttök mindannyian a neghivott .-baráti körbe Szóltak még Simon Gábor, Nuoatcz Józaef, rjiboly Vuítor pompás rig-lulsokban beleVoova improvizált poemájáhs az öt Lajost. Másodszor a bírói karra válaszai azErdődy által as ügyvédi karra mondott folköszöntŐroJ 8 igy folyt le a legdarfll-tebb, legvígabb nangulatban ez a jelenlevőknél felsqhotlsnj szén estély. Mikor mentek baza az ulolrak? Bizony, bizony, a raj ki bakter akkor más pihenőre mehetett régen az éjjeli fáradalmik után. - Baltfeeftftrtn! kísérlet tétetett a hó 24-én éjjel Miljiofer aranyműves boltjában a kapu alatt. Aafa kapu tudvalevőleg egéez éjjel nyitva áll, dto a jó madarak bemenvén, maguk utáu belették a kapút, és kezdték alul boútaqi,a faja1. \'Ámde pórnl jártak, a mennyiben a bolt hoazában a fal mellett elővigyázatltó\' letett tölgyiadeaska a további manipnlátiót reájuk uézve hiába valónak tüntette fel. Elmentek tehát asépen a moat bizonyára aajnálják a fárad\'aágot - - Tfta volt Oelse4zl\|eten e hó 24 én 12 láz éa 28 melléképület lett lángok martaléka. A n.-kanizsai tűzoltók siettek a hely aziuére, hogy a tüz tovább ha-rs\|>ódzáaának elejét vegyék. A rögtön érkezet oltási sogély kétségkívül nagy bajnak elejét vette, mert könnyen az egész közaég is eléghetett völna. Takarmányban ia nagy a kár. — Geréiy színtársulata Fiúméban. Gerófy Andor azmtársulata, nu-lye hó 22-én tario\'tta buesnelfiadását B.-Füredcn, 26-án kezdette meg előadásait Fiúméban. Elsői elő-ndjlisul a nPiros bneyellsristf játszoliák a tinmei csinos téres színházban^ melynek minden zúga megtelt diszes közöáséggol. Kikor föllebbent a kárpit, a sziupadon^noeni csoportozatban állti a szinjársiilat. \'Garőiy An dor színigazgató, fekoto magyar ruhában előlépve, nagy hatással szavalta el Jókai Mórunk oz alkalomra irt, gyOnyöi\'U prologját.—i Qogy mioi iotkéaült Volt as 1 etvlva kiáltás és hogy meddig tartott aa, folyton fokozódó Iclkesáltaéggelf\'Sxt icirni nem! lehet. Most a társulat a hymnust énekelte, miaiaU a aziu- Íiíilou allegoriai képek váltaktntak, kifejezve flumo éa Magyarország összeforrását. A zenekar aztán rázendíteti a Rákóczy indulóra, melyet a leglelkesebb tetssés-iaj kövelett. A - Piros bugyelláris" előadása, j melyet Oerőfy kittlnö színtársulatától már itt is hallottunk, pompásan sikerült. Gerófyué, mint Tvlrök bi-róné nyomban meghódította a fiumei közönséget, tűsről. pattant menyecske volt s ds-lairal, játékával ebsgadla a kijsönségot. Miuden dalát iatuételuie kellett. jA viharos tapsok miatt ss előadást többasor kelleti félbe-ssakitani. Nagy tetssési arattak Balogh (Csillag Pál hussár^rmester), Takács (Öreg káplár) és Szigligeti (jegyzői Mégelősdás után\' is éljenző „evvlva l\'Unghoriaj\' kiáltozó csoportok jártak az niesákou magyar népdalokat énekelve, f — CltfxlilrdO. A helybeli gőzfürdő sok bajbs\'i nagy gyóg)\'hatással bir. fihoz járni még a gózálrdói nériőki HirsdilSr Ede lés BachrSeh (lyuls urak embersége, kik ax-gény etuberpknek a kik ii fürdő huzamo-l sabo luusnálslát erszényeikkel nem bírják fizetni, a g<u(Urdó használatát díjtalanul ja , megengedik. Ortlnbaum zeuész rusumatikna i bajban szenvedeti, az emberséges fürdőbérlőa neki előzékeny sziveeaéggel engedték meg a fürdő díjtalan (használatát, Most, miután Gj bajából a fíirdŐk bssználata után tökéleteseij kigyógyult, mélog köszönotetj akar ssavasiu a derék bériősnek. E magérdemlett elismej résnek súvoseji adunk kiiejenést Ispunkbaei — Aa lakalaév kendetévei Ispunk utján ia figyélmesletjűk a tanulóífjttMML hogy mindenupmű gymuáaiun, polgári iekoé kólái, és oloiiij iskolai tan-, éa segédkönyf vek valamint jegyébb tansserók és tanésaköf\' sök aa eredeti árakon kapinjlók Fiaehejl Fülöp köuyjv és papirkereskedéoében. - A hivatalos lapból. A helybeli törvényeaékbaz joggyakornoknak Kus István, végzőn jogáss nevez letett ki a lö\| vényszéki elnök által. — A danán In II kerdlet tflaoltii kösgyü\'ésükej as e\'mnlt sramrnapon lartoj-fck Pápán. A kaniasai tUsottói-teatÜlet kéé-viselŐi o kösgyttlóaeii Ofoeaváry Gyula ijök, Kardos pándor mászvejcető, Bódís János szisattynnaranesnok, Báy György, »b-gédtiul éa Batdrfi Lajoi valaastniáayi tag. - TAanláék ktt««> ilteac. Pápk-ról írják; augj; 28-áról: A {lunituülí tflzdlf \| tók küzgyülftU tna tolyl le hagyott aikerll ten 14 egylet küldőit öaaaeien saás képviselőt. Tegnap fogadiák őket Ünnepélyoseu a vasúti állomianál, majd ismfrkedMi estémé gyülekeatek Is tagok a Gsma kertben, l/ol felkössóiitő mondatott a szövetség felvirét-aáaári a aa faloOk Szfbó Kttrolyrfc ki anfv-tel tálakkal! mnakáf aaon Ma hajnalkán nagy ébreasB, II órakor jpedig disimaaat volt a város ftbb nteaáia. A váróstiáz előtt Nagy (Bjegytt üdvözölte v«odégaiaket, Uk a II ójakor imahaistt kwVDésrs itjlíos azámbab venahak fót. A kMgyllés feate4bb katámát*. hogy a azövetaég asinbflye állán dóan Pipán legyek; a lörtfMthaiMgokail lépések! intessenek vidékMsnő tB»\|tók költségeinek tűz esetén negléHtéetri; hjigy, a g) akin lati szabályzatban mBMőd^k Mouztá-sábsa agy énlMOaég hozassék nej ás egyén iáhá-nál kölCé\|es csifraeág mellásttasék, bogjí se gédesanatj/k alakíttassanak] a kéiwég^nMi sd>. Vk\'öj elhM^reaiák, hojjy ák 18»Ík évi köSgyü ós Keszthelyen tjKr\|kssék, a tiszt-visolókjiusgmeradiak Déiuláá 2 órakor díszebéd, n a vend kisüli ssélvsej miatt a disa-j Srakor at elmaradt A kqzg\|ülés folykmS ait jisateiett, begy EstelUki Móries grá a helyneli egyletbe lépett, tadte a védföki tisztségkel lelkesülés közt liertiBáHalettj — Perré napjai a k 1 voltak egé«s vasárnáp délutánig e bébu. A förró-aág már perzselő volt « ki^llMtailsSná nez-deli leanf. Vasárpap öt ára tájiján a ara- : gati láUiátáron -ílríi felhők jt«álettc>k torli/o-sOlni, ás!ég elsönilült s irlónftos sséi kare-kedettJ lóejy romboló erővel kapaszkodott a iák ágaiba. Azt hittak, h\|gj\'{ jótékony \' eső fogja akli a viliért követni, mpbao neukogy lett; aj kisüsd mely a fibamj löti megsiün\', a felhők elhúzódtak, aa ég ismét tiszta dóriit swsakJn saél fújdogálj elleni kÍHÜba-l tóbbá a meleget, de kiéllhttsdanabbá «nt-\' eza porát, melyét a kavargó !«él szemünkbe ! h»j«- 1 íj I f ! 4- Kgr nsagyar ilkMtrált heiilsp jeleniu meg Budapesten Ábrányi Emil jner-keastésében, „ Magyar ííépÜarM" czimen lüelyj I gazdag Unalmánál fogva léegsrdsmli á nioÁ irodalmi olvasmányok\' barátwisk pártojásálj. A lapnak ára egén évre p Rt, f most 3-ilj éviolyaulábs lépett J j j p TérnsHke minit nAiáiiy \| tárczjk^zhuiiéiiyiQukft csukj k jövó Számban fölytatbsijak. - A g«»Uei Iitlnptr végtárgra-\| lása hzinniiatni hslaxztsjou \' í ~ Molnár György Világostól-Világosig czimll könyve n»m 20 hanmn 30 sflrflnjnvomott iv lesz. A Igytmőkóhajtására a szerző azelőfizetési bajámaőt szeptember I; 16 áig beaárólag meglmeamilmtotta. E [napit as eírifiietéei dij ia maMikmd 2 frijávajt Minlhogy a könyv te^edmmepebb lőni mint i előre jgondolhatta, nyomatán! is tetemesebb j kiadást igénrot a igy a tuzlmotpéldányokou \'Valaijiint a köuyvpiaczrax\|ssMt példány okou llkivülj — melyotnek ára Mrpm. fonni l,e« í osak lanntiypéldányt nyomauat,! a l»ny adófizető fant jelölt napig boéruzik. Azj előfi\' j zetők kél kedvesinénybon ■ jiásMÜaek, ugyahis :11. a mull évben linadott1 és még megmaradt 50 példány JVusgos előu" oz. ; könVvai, mely ti jelenlegi 30 sQrü ívijo tsr-\| jedő ili IH könyvnek bévésstése I frt be lyett: 50 krért kapbatjáki í. A [jövő éV aug. havában megjelenő aViltgoé átán" czioQ IV. könyvet, mely az egfist j munkának befejezése lesz, I írt 50 kr. helyett . 1 írtért kaphatják. Utánvétellel [való migrendoiéet notn vehet tekintetbe. A péntek szerző ne- . vére Arad, Vendel ntezsí&.\|ss. küldendők. — T. olvasóink a. lapuikban eddig megjelent .mutatványait jpanorik azj érdekes könyvnek, mely fölötte, tanulságos éa mulattató. Melegen ajánljuk -tehát [kiúínő mfi részünk o derék könyvét olrasóiak flgyelmébe. t-Vllá\|törléaslnl tabellák ssár mazási táblákkal. Különös tekintet/el s magyar i történelemre. Iskolái n augáubaazná-latra összeállította Ilehnír Ágost logvm- te-nár. Ezen czini alatt jelent meg atampfel KÜroiy, pozsonyi kir. altad.lkonyrkeveskedő kiadólévátaléban agy kii füzet,! melyet min-deukimk, különösén pedig tanárainknak ée tanítóinknak legmelegebben lajánlbatunk. Es utóbbiknakifigyelmét azért hívjuk lej, mert\' a szerző, kr már egy ijendaivlii fontos éa nélkalösbetlen tsnsmkflyiell) gnedagiá irodalmunkat, osak a legérdekesebb legjontos-sabb adatokat állította Ősszé eeeu tabellákban éa igy nagyon hannáyehdtő aagédesz-\'. közt nyújt a lannléknaL-A vllágtöstruelmi adatok kiszemelésében q műben nagyobb ta-piatatot vélttnk tapaszudni, I mind as wddig nálunk közsé tett\'hasonló művekben. Tejjes -elismerést érdemel ason ssaasM, mely a ma-gyar történelemi adatokat tMtalmazaa. Judtunk aseirint nem létezik a [magyar történelemre Vohatkqkó hasonló mlveoake, mellben a tanulók ée nemtudós jomBsrek számára\\oly ügyesen volnának Összeállítva a magyar némáét életének legfoatosaabb momentumai. .Itt ia, ugy mint a világtörténelmi részben az irodalom hősei föl vannak jsmÜtve. Fokosán a mfl értékét ama 14 ssArmésáeu lábal, mely függelékként szerepel. Itt Utjdk például fvtt-Mntetve as Árpáuliás, la végyes házak- éa Hababugháabeli királyok közötti rokonságot, é« pedig jobban miniha aóstzá érteksaést olvasnánk orriíl; itt látjuk Ilevezetve a leg-loniossabb uralkodó házak j származást na-gyobbréát a legrégibb időktől kezdve, \'— A nö-lpar ; kéuesdébe Poaaoay-bau meg bal ínöveudékj vobetÖ fel ez idén mint bealakó. — A taafoiyim négy évig tart. As évenkint fizetendő jdiyj teljes ellátásért, mosás és orvosi ápolásért valamint kiképez telééért egysaáa Is [hetven fe rint valamint tla jérint tanszerekre. • Francsia nyelv ée soséora \'tanítás kfllöa fi-zetietik. A peaaonyi inar lanilónŐ képesde as országos női-ipar kaUlitéson ismét bemu-tattá rendszeréi, mely agy a maga uomében ée élég árrá, begy mindenI további ajáulga-tást felealcWsé tegyen ena valóban legel-osókb nevelő és lanitoió képezdébeoi befé-pésre folyamodványok Poawayba, as ipari%- -niiónő képesde igazgitósé\|áliDz küldendők. l ItWsl sssfyw tMMailal WHsp, nlaléa Staá^M IMIMii. 44 Felelés sjterlkstö: B O F r m Aj N (N HÓ megszdste kftifetkeziében eladandó: ; 660 (Uralt ii/$tt flrO, 82 qdrab t-nyáaz kot. ¥80 darab te fisz &r<}» lilrkit, 110 datab tokló, Ím) darab lúráiiv 66 darab giiljia-aisrbs másíál áveettf) 6 év«»íg. tíuukifOl míndenneftié ijízdv sági gépek, rszkOr-ökés agy jp/wéjjlő gép. ItUdiMkri két árverés is fog tartatni éetpe4íg az (üMÍ fLé. szpp tembér 4éft;ée a m4»<"lík •5««pteml»,.\' U-éo délután 2 órakor a fajkoer tia jorbati, $06 1—4 j Hahót, ii. p. GIse, AugiiáUwd tHán 1881. Hienlmlhklfcl [imii ilkiliu! legjobban Kitüntetve as alaó éremuiel Z. fcSgar •sagsn, Uf/asintéa a IhéeséayviUfce űraK\' rád) gazdasági agyssflUt f. 6. jütifun I iki gssdeeági kiállításon. A rnéljen liiizUlt gardák, pnéloáiwt gépészek becses figyelmébe. \| Iskolai értesítés. Vm aaarssaafaa (odatol, bagy Hg\|wákas g;4Í! ■laéae alahtaa iHm, 10 kapuifári llókútlrirmlifii boMn-atesa 1. aa. ai • Ufj«ua;«MU> tofc »alUU a tagjak* LéUtéft^ fsM l\|tMINf\|ll ImIiM. I a aSg ««\'♦♦«* M ll\'ttn (jlrtafl w\|\|il MÉrfalga u Mg«\| la kSiMt hMMgjatiMtfttajal a •MMayl kjtiij* m aSAs *aMM u arab « miwfcwi linókat a aawuSla y t if; iMw raMTiaM, ftaiqé yyui\'ímaitjjom a Ml/w UmuU nrftt, m lakrak ta gipéaaak aMaJ Sg/»-Wuti> aékMMai »iamu» l»i)i nap awU Matot aaidwib i kHM UaataMtei Krssat ^éoef fiit, Míwlti hMUv\'uou at I dd érdsavíreais* BC tiSst érsa pari 7l Mi május Íjén l88f. aranyáram, Z\'la Lgaraisf május 2áu IMI. YÁJf - MT AfJafjiéfcsk kivasalta b-nn»iá»» kMatim. HUoiiylntoL. T. JCratiee Jöseef fia urunk MaresaUbsn. Srfaai MiafM Lnnf iltl, iijiu«riM (;x>U rt\'uldl luj\|í,«iijk41 HkAiiiKlUi* «a ai\'ih ISiSaé Hi\|i\|vpkK(ÍS atfl fcgta, MmhÍsmím i«in<i«ti m Iraaba iiúkÁtglmdt UfaAguSsél «iiMÍik\'/iii4uk l»l«wL Kait SU^ainnt\|»aii. issw aitaaw IM. llaJafalK A i/l-ta.rUW mtigű/malóm úrsujíilu Múl\|«r a. I T. Krauss Joszol tí.» tvtuk Marosali. A mii « grif llaf4/ fifMu w adlU gfc* mIm a«áaia>a TMhI lewwí luaraaaiaii as li»ji{> hun kS/ww bsvi iMrtSalu uik« MMM* iflkfr lala.au léagMal\' laS a Imt* «a»lj »x»»iaaiia>. Haaai aMb-li mUí M SmIUS Hiiujiiuii, Iwd a MMMI haliak k tsyaaaa fl\|.M«, a »nms«aNliaU. In.-^/ I «H/, 4p naw (Ua SS kajtaaia i»«<ii i«k, mg \| -4, mUan\|ii\| i./ul-lak la K im aassA arMtiaaii/ • i«ími aailmaiiaa jkanwHi Kép* h r^rta^lemeZr gyfeti 1 A M srgit, bid kktol ében, Trlearftkct TAItoxó aalUval (konkoly választó) Trlear kraktreket nulin\'ik azámárá\' Ksptstékat, Nwlrll rsslákst, HzMAlfiit éa rvelAknl cséplőgépek számára. Kitüntetve Gráez 1B80. TEMESVÁRY MOR BUDAPEST llÖMiéle nsgyaágl Király aleta L Br. Ore^félff bái, lyíUtiw)uil/b 11 Itao\'utbb tojni gyártmányú IwbélHt rjyobb éi bgtoldngabb vlUán\'ékhnii, >00000000 flsk AfSStSS. ufMlalMI iMMUrt" T. Krauaa Jóssef li» urnák Marosallban. Va« wnaiiia veaah aaawal ému kallaSna alu-Uaaa UW UfNMSUlaatwl UMvaMaat a4iu, wlnarw M«al VSaa(vU gl^M^ak i«IJ«a MiagilayaStaaw^ >Uwtai>IHk aasaS\|y>itiaa««;aa aiieél latokabéatlaiaa>\|ira m6Ui, ■bilta atl aaaw, ka aiabatbm aké art no »uhu-ar.jOkOul wtlinw vaaMaaaS, \'l« [la a\|Ml«ak, $» lg; Milmlan afMig taaan ki»ii\'.iwt kaaállMMiji unkalaiaak. áai« UalnatuaMi, ltogy Jévaba agaa« aiákawpila1 Ml 9a»l fogtak lajsaai, vag/uS Kall Mag/ ii^\'ih, laeu Saaianb* 10 Tiaillii\|«t MU BUnb Ü. 1.4 géawaiuoi uti^)S««oa éa ^tria. tiitemaajl rsilafák Ztlautagjtbsa M. flsMi karasasdé t»g/ aanissao. gabaaMiasMéé \'fapalcts. Fa a k \\ nsdl Tspsloa. N;uui«iuU Fiscilal Fuiüp ÍApMiaj<loi uinál, F«\|fájl«lMak \|i>il l «Sa#\|S\'i\|a4 wnHiiiul kafffa a aSSr kia<Mttaé akew ImIn IkiVfuatM* ■Stalaiil «4MtoMMéM. t #«r elstaielsl-kM<\|M itk^tam Ml asart él iff mMsil sasa W^^té ftéáéé IH t«Sfset» ia éa H lr. Raf fesíW isfi-assMaée Mnws tanbaanmkMil tsla- IgvaNfgs HataeMk W, A L eleked. Mi f4tt AJiAmákl B E R L E T. ai«á«s-r4rasn » l)slst«iipaiijan MíN#ii a ImlAH vasittá\|bfn/< > \| nak m. e. ím keld fdld réi éser délegeM bérbe silstik. A fo<tá(«iek* rAI szóval Ttgylleiréllleg b-»!»!»<•»• ér- Ukeibatnl Cslgálif K&rolf figy- E véd úrral KArAgé-Eérsftn. r MM Meghívás n VI. vídékbeli (tHbouaTáBÁrrn jVigy«liaiUsAa. A nagy kanizsai -/rnn/A magbiivja la t ea. t^axdá kat ,karMV«d^ket é egyáltalán ax Iréekrdt Iu>c6aaég«t foiptaititar \|i4 0-áR Niigy-KttnlWiát megtartaadó VI. r\|4ékbelí gijbanaváaár látogatására. N a k y - K an í/.s án, 1«81. auguszttmbao. i A nítgy-kanlzíiaí VI Thtykbeli gtbottTAiár P u^nvfieu korul 76 várast kiírni TölCd 1 CXXX X)CKXXXX)OCXXXXXXXXXXXXXXXX w • X Marokkói csáé/iúrságból, Alrikában, l m~KAVK~m 1 X \|»0rk6lve ée darálva, 1 kilogramm és 680 grainiit tartalmú bádog X gazei«n\'/ékbeRt valamint kiesebb s nagyobb iitunoy leég ben, kllug- X raitttuja 1 frt kr. knl^fiftewi ajánlható uri családokmtl a ne- )( v iDélyxat szánjára, úgyszintén iuaroevknak, s/.aru<>i caaládtagokkal ^ Q mogáldoU polgáruknak, vitndéglóeök • kávMiáz tulajdonosoknuk! M Q M«yrendeléafdt>t á metioyieégbez képest poitáfi vagy vaspályán ^ Ö a/, érték utánvéted oi<\'lict( eazk&röl , > U ö 868 8—16 (ityréby Fülöp, u Q fdsserkereskedő Üebreszeobeii v. VCfCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX> INyíwinos polgári éx kere«kedeliai Ukolán h liévdlű-íntó/otemben líu- st. Károly korilt 22. szám, ai oj iskolai év í.;é. siupUniberl-An ->eezí etét Á növendékek felvétele abgusatus 20 étól nápoéta délekHt 8 - Híg ét után 8—6 óráig e§iklM\\U#6. Intézetemet 18 év óta iáját r;r<5«i!»ól Urton Íuti, ée már 8000 nő lékii volt sildig. Polgári llkolftmbtll a k"»ke4liní pályára [ kébeeitietnek az ifjak. Keijefikeaellli iskolám egyrijogu a kereekodclmí aáad«piával s r^v^fidékeí wultnk a katonai egy évtlönkénUsi az«»lgálatra. A nevelő intézet az U\|0lal épflletbcn Tan Protranunok kívánatra íngpen. 86$ 8-410. i Róser Miklós W 6 U * K U. KW«Uslia\| ciagsa UpM ailkalaks ff\'rániia talppal atsfuii f«í.»n ...... Kb^luttag es«gw IrtH* fr#< ^fPfí í» ■ • • • • f • \' • llér ,i L ( « t«gelltslppsi . . L . . . m t. /. vagy segrta-kér sstvstaks nSgatt Ulpfat tepén i«rgsbérk4l, pMt rbfésatsl asr éa ssé fl«n ti B A K N A K. ,, bástya bérből (Kaitokig kttl4 «lslM\|« ....... I. v ..« J lUfsUa Isi U)HUM\'a isrgs f«gy sügris brbél , .........;...... (\' iiiiirt* aféi (Isbai f«ff k«fsrU béfblJ arflfotl fcstláa tilppsl lagflaoaiakll ... TirduimM ItHuhaervU esa^aks} kailia kagsriskérkéi iiarnsMsvr sréfwlt talppal vlimeslss Tafiwiieia IiáojIv .r» »tt ermii kagsriabiL haioiuixur srófolt lettéi lalpps). óv- hi saátaasag ellSK . . [................... IK j, lej Uf«rk<slpék titksa fagv aagrlsbéi » . . . í. . 5i í. 10 br Uaor silsék ab-rl.aitlsg Vagf Mrkét j. .................I MOflMÜ kr 1 ortMk tiifi k .... .......... ,1 . Ü krt..l 4 \| frt Ii tril J M\'taiá«h s»a«imi ragé as s saag aiála^ss lüblMaas wa\'Uu ««\|iMiélletssli. Mka tsüil «r«k ktafséggal tiaaa«easfa^sia«ii> lArjsgyMé kira«atrs lng/n« 4 t X =. 5 c ffi ■ - 4 ~ 5 S B lfJS < CD 2 ría 8 I ? * ved ? • P £ \'s .g _ o CO i a ö \| =5> cd 0 B í £ « S -,k 11 - i L • y Vv í - ; S d -Í ~ oi fi i z <31 fp ^ ii-2 § -j JH fesl if 1 \\ 3 S2 « ri) I 6 i 5 o O Vii S Lg- O ^r Q In =1 ^i ipl L s S M :0 I III \| l I , a.* \'Síi. w m : í 51 ■ = áf 5i\| i" I i s M ^ 3 SSí 1 « i ! - cl ío S^\'-ÍT clc^\'1 I f éwm. LN tJ V M sí! > slalHll:! Ili [ a m^h C\'yá 1 B \'rM\' \| " CS ft\'S Z W «S bf ti: m il \' - - C oc cíSI^^Tj w • 2 a h HrllsfaiSiíí! jj IVfi & I ... £ i^i É I 1 • 1 aHiasan ÍHTI )\',Wlif\'lru""b"\'T\'l\'lJ4<l"<\'ti"rJ\'** i II^MliiiMll^kallllllHipi\' MKOTZÓPte Budapest tllól at 18. ss. xm\'i H-r^lM^l 1 ^PrSSLmSB^ Ajánlj* a május bé 2-án I Adán tartott sksvsrseDysn \|S I as eilflió dljlal. aranj érsmmal toéábbái (6* m, mUModlk ; atttat érmnmal to^ábbái I h _h kltfiatotettrubadalmatott ff / ■ lr lj IW gozmozgonyan kettŐBélllárilia(l ekéit, ^MvGSliulfGPGilL I ,\' iiii .. \\ "Z" WlntrlBelltlnn aitllll,I jgózcséplógépeít mŰtm , ... IA lamtauuiteiMM ifiMính ni,noAt.\| Ja gabonát piaosképoMD _ W ) I adják znákokba. »7 Arjegyiékek bérmintye,

Insert failed. Could not insert session data.