* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 3.85 MB | |
| 2006-08-28 11:32:27 | |
 | |||||||
Nyilvános  1076 | 8786 | Rövid leírás | Teljes leírás (587.44 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1876. április 027-035.szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. Zalai Közlöny 1876. április 00000000003 AG1 -KANIZSA, 1876. aprilig 2-án. 27-1K TlzenStOdlk évfolyam, . i írt l Nagy-Kanizsa város helyhatóságának. nemkülönben a „nagy-kanizsc' kereskedelmi s iparbank", a .nagykanizsai takarékpénztár* a .zalamegyei általános tanitó- , testület', a .Zala-SoBogy gázhajézási részvénytársulat * több ategyei és városi egyesület hivatalos értesitije. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalma lap. EKflzttssi «fetx «m I 6 p li 7, aásoáasor 6 • minóo I tbiábbi sorért 5 kr- £ioc*tiri ilUték m indán hirdaténért kölön I. ZALAI KÖZLŐIK slóbb: ■ZALA-SOMOGYIK', Í Uetó kAileneavn* i Bzerkesx:őhcx Tak» rékpénztiri épül«t ftild- nt. — £i rcs«^t; illető köíleménvt* pedig i kiadúho'z Wlasslethár *»•->- Felhívás előfizetésre! a „SALAI KÖÍLŐNY" 1876. évi 15-ik évfolyamára. Miután a második negyed ér (lej. n vagyunk, felkérjük lapunk t. olvasóit, iiogv el"fizeiésriket megújítani sziveskodjpnek. lithogv a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Vidékről posta utalvány által, helyben pedig Wajdits József ur könyvkereskedésében előfizethetni : egész évre ... 8 frttal, fél évre .... 4 , negyed évre . . 2 A kiadó-hivatal. Deák Ferencznek Zalamegyében felállítandó szobra iigyfhen. A mély fájdalomé pútolhatlan vesz* tcség lesújtó' érzetéből, mely Deák F e-r t-n ez elhunyta folytán a nemzetet boritá, Zalampgyénkuck kettős osztályrész jutott, n.crt mi Deák Ferenczben nem csak a haza legynagyobb fiit, hanem egyszersmind megyénk szülöttjét gyászoljuk : ez ártja .1 jogot és kötelességet, melynek a törvényhatóság egyetemét képviselő bizottságunk í"lyó évi február hó 7-én tartott közgyűlése azon elhatározását szentelé, hogy a di-csóültnek elporlathatlan nagyságát szülő-megyéje területén állítandó emlékszobra jelezze és tanúsítsa az iránta örőklu halis kegyeiére*, melylyel Zalamegye dicső szülöttje áldott emlékem■» áldozik ! E határozat nem szorul indoklósza- vakra, ép oly kevéssé, valamint, hogy nem az indokok hideg mérlegelése, — hanem egy megszentelt közérzülct egyetemi nyil-vánnlása szülte azt akkép, amint nyilvánult a nemzet fensége, legdicsöbb fiának elhunytát kesergö gyászában ! — De legke-vésbbé szoru! az emiitett határozatban kifejezett czél buzdító szavakra azok előtt, kik a fennkölt szellemű bazafiság érzciével tudják azt, hogy a kegyelet azon müve, mely Deák Ferencz emlékére emeltetik, egyszersmind hirdetője a törvény és örök igazság elévülhetlen elvei iránt való hódo-latnak. melynek a dicsőüit nagylelke és óriás szelleme nemzeti történelmünk évszázados viharait eloszlató diadalt szerzett; — kik továbbá érzik azt, hogy a gondviselés választott fértía iránt, — ki a haza sorsa felett őrködő bölcsességének, törhctlcn jellemének és nagy szellemének hódító erejével egyedül a jog és igazság tiszta ösvényén küzdve vezérelte veszélyektől környezett nemzetét alkotmányauak birtokába — az ebből folyó hála lerovása oly szent kötelesség, melvet lelkiismeretünk szava parancsol ; s végre kik mindennek tudatából folyó benső meggyőződésükkel érzik azt, hogy e hála lerovásának legközvetlenebb tárgyat képezi Deák Ferencz emlékének mig-örökitése ott. honnét ö eredetét vette, a ht-lven, nielvről az ó bölcsesége és szellemi nagysága elsőben veté fénysugarait a haza körül s melyet az ó dicsősége egy nevezetes korszakon át az országos kegyelet központjává emelt! ! E meggyőződéstől áthatva s azon hó tisztelettel, melyet érzek a nemesszivüség s áldozatkészség oly számos ragvogó bi/.onyit- . ványa iránt — fordulok t. uraságodhoz, ki megyénk törvényható-ági bizottságában mint annak közbizalommal választott tagja fog lal helyet, a fentidézett megyei határozat ból folyó azon kérésemmel, hogv .Deák Ferencznek' Zalamegye területén e megye közönsége által közadakozás utján állítandó emlékszobra létesítését — kegyes részvétével elósegélni és e czélra szentolt kegyes adomámat hozzám juttatni méltóztassék. Kelt Zala-Egerszegen. 1876. február 1:2-én. Zalamegye közönsége nevében: CSUTOR IMRE m. k. alispán s»,l) e;i k Fercnri1 emléke- siobra Üj-vól^n kikiiMíítt bitrittn&g elutíke. Kimutatás a Kaijij- Kanizsaváros kapitányi hivatala által lti7-~>-ik évben tett munkálatok >■$ elintézett ügydarftbvk felttt : A város kapitáovxí:: -\\\A az iWsz évben a cs'üid és rend. a szemé! v cs vagyon bá*.'rság fentartása tárgyában letartóztatott gyanúi egyé nek száma: lOtiii. Ezk közül a további iut^zkedés v^rtt a helybeli k. járásbírósághoz áíteU'tett: 7. A k. t. vizsgáló b'róaághoz: 41. A k. járásbírósághoz 44. A j. *zclgabiróságb<>z 3. Idegen hatúaágokho/. lj, KudÓrfleg megtVny illetett 345. Eitolonczokatott 'J2K>. Kik közül l,ü* a n:ipy kanizsai v kapitányaiig által, 121 p -dig más hatóságok Jtllal idetolonczoltau'a, innea illtflűaeguk helyére tovÁbhiitattak. Kütött ltivéllfl elutaaittatiak 40. Kórhá-zba küldettek ápoltatni 24íi. Kik közöl l'J'S bujakór- és 123 kulüDicie betegségben azenvedielc, vizs gálat uiio egysierüen elbocaijtatott 107. •Személy-é* vagyon-, ugy rendíri ügyekb n a tárgyalási jegyzőltönyr szerint elintóztetett 1502. Hivatalos megkeresés és itírat téte:ett 1506. Bűnügyek és rögtöni nvomoiá- sok védett sürgÖDVÖztetett 74. Mezei rendúri ügyekben elintéztet«tt 33. A nyersttírmenyek szállításánál az állategé^zségi vasúti szemléld bizott ság álla! vezetett jegyzőkönyv szerint elmtéztetett 4g6. Szarvasmarhák szállitáaánál 52. A vásári bizottság részéről az or- Bzágos- és hetivásárokon 1875. évi ju- liuo 28-tól kezdve az év végéig vezetett jegyíőkiioyv szerint eladva lett szarvas marha és eertéa. mely a jegyzököoyvbe bevezetve és egyúttal a vevő nevére átírva lett 4055. Igazolási jegy és vándorküoyv kiállíttatott 154. A cselédek és mesterlegényekröl vezetett nyilvántartásba bevezettetett cseléd " 1172. Meeierlegény 136 Az idsigU-n-isen tRrtózkodókról vezetett nyilvántartásba bejegyeitetett 578. A házalókról vezetett nyilvántar tásba házaló bejegyeztetett 177. Megjegyzendő, miszerint minden egyed bfj-'gyrettnek egy elismervény vagy tartózkodási jegy szolgáltatott ki. A rend és-csend fen tartása, a köz- (ígészsp-gi, tisztasági, ugy tüzeset rend őri tekintetben végrehajtatott és elín* tetetett tárgyak, összes száma IQ,y93. Végre a még elintézetlenül ma radt ügyek száma 27. Nagy Kanizsán, 1S70. évi január hó. SZAKONYI, vkspitioy. TÁRCZA. Az évszakokról. l [la * tVIulyasta : farkas László, fögj-mu ifi»íg. — (Kulytatis.) Bizonyosan nem mondok "ujat, h.i nzt ál-liumi. hogv az évi közép hőmérséklet uiHgjisHbb, vaijv alaciiouvabb foka sz<*rcut módimiil a kü-liiobüzó vidékeken az álUú és növényi élet gaz üHgabb, vagy szagény«11 b volta; de ennél nem kevéabbé lényeges az is, miképen uszlík meg HZ eirv évi meleg TT. egyf» hónapík ó% az év n-2v staka ki.zötí. Knn.-lf«>-va a lióiiíip.pk, Ki-vahbá külón-kiilön a tavaszt, nyár, r.sz I^J let kö?.ép tnérsék léteinek kittzámilRsa szintűi] igen fontus. Foglalkozzunk tehát most a hőmérsékletűek évi menetével. A Fold fölületének azon részén, mely a két napállitó kör közé esik az egyenli'ótöl délre és északra, vagyis az úgynevezett forró éghaj -lu.t alatt K nappalok az egész éven át csaknem egyenlők az éjekkel, de meg a nap magasabb é« alacsonyabb járásában :s ig"ti kevés a vál ■ tozás; miúelíwgva ott az évcstakok a meleg tekintetében *iig különböznek egymástól; n«m ismernek azon táiakon ma«\ csak száraz és esís évszakokat. Kllonkező okoknál fogva igen nagy különbség van a nyári éa téli hőmérséklet között a Föld sarkai felé esfl vidékeken mind az északi, mind a déli félgömbön, hol a napok hossza nagyon változik az év különböző részeiben, valamint a Nap magassága is. Ezen helyeHt aulában a hosszú kemény té! s a rövid, de forró nyár jellemzi; mig e két éles ellentét között ai átmenetek, vagyis> tavas* és az ősz alig észrrveli<-'tr>k.r urduljunlt ni'ist a mi mérsékelt égluijlalunkluiz: itt dtülában nem ta-paaztnljjíli azt a hirtelen átugrást egyik széUű-ségbiM ái másikba, sem azt a roppant különbséget a nyár heve s a tél hidege kózött. miut az északi tájakon; de azt fez öruküa egy formaságot sem, mely a forró é^alj sajátja. Kunek pedig az az oka, mert nálunk mcr&cki'lt változások mennek végbe mind a nappalok hússzá-bftn, mi^n.i a Nap déli magasságábHn. Nálunk tehát ln«sui>b és egyeulttteuebb m'ínetú a iiűmér-Bakiét évi ingjiduzáa;i és vele együtt a lernié szét fíjlódése ós elh .láaa. Csak a mérsékelt ég hajhunak van tehát eeyinástól jól megkuiíin-boztethetr> é* saját j-l:"g^el bíró 4 évgzuka, me Ivek niinilfgvikének megvan a maga íontos szeri-p-í a természet háztartásában. Láscuk sorban ezen szerepeket, melyeknek főrendezője a Napnak földünk fölületére gyakorolt melegítő hatása, eredményeik pedig a természeti élet számtalan jelenségeiben nyi' latkuznak. Vizsgálódásunk ezentúl főkép as eredmények felé veszi irányát; mert vé^re is nem az ok, hanem az eredmények azok, mik köze)-bb vannak hozzánk a igy inkább érdé kelnek, meg aztán ezek nyitják föl szemeinket az okok ismeretére is. Az a végtelen változatossága tarka szőnyeg, mely a föld színének ékes köntösét képezi .s mely az állatvilágnak táplálékot ad ; azok a növények, melyek majd mint megmérhet len terjedelmű rétek, gazdag legelőket nyújtanak, majd arany kalászok alakjában termik meg mindennapi kenyerünket, majd mint tömött lombok kínálják a nap be-vétől tikkadt vándornak hús árnyékukat, majd mint eulyos azólöfürtök tarkitják a napos domb-oldalokat: etek az égi Öröktüz éltető erejének nagy th^rinuuietcrei; ez--k mutatják nekünk az évszakok érdekes és igíuri fejlődését. Ezeket a átalábRU a termeszei élvt-;t k-.rll tehát figyelem-mi; 1 kisérnünk, ha az évszakok jeientő.->égével kívánunk tisztába jóni Kezdjük- & tavaszon ; eleiünk-JI ís avval kezdettük. És kapcsoljuk mindjárt hozzá a nyarat, mely a tavaszból t'Jíf.dú *ÍI«t teljessége. Vessünk mindeuekeiőu '-gy pillantást a természet téli órájára, hi>gv annál megragadóbb legyen a feltámadás ünnepélye. Deezemb>;r1 január ós február befödlek ;iz eget komor szürke palastjnkka) s kiterítették a földre n Hó és dér íiideg szemfed üjét. Halai éa IUUKJ 14 lat lantiig uralkodik a ttrrmészeten s tél e riJ»;g nnpjaí-ban, melyeknuk nincs friiyük, nincá rugyugó nnpjok. Az ég mintha ólomban volna, ugy ne-hezedík éa süpped fejünk fölö'.t. A t-rmészét néma. A fák lombt&lai) Hgai, mint megannyi vázak meredeknek ki mozdulatlanul a ködös háttérből; lábaiknál a pa'ak vize, mely előbb vig csevegéssel szök décscl t. most megállott, roegmerevült a tél fagyos Ithelett alatt. — De ime megérkezett a ta-v:.az, a nyárnak napsugá-ros, m'isi'lygó hirnüke. Az ég szürke íátynla szétfoKztik 1 a tél fogyasztó szele kitér a langyos eephyruk utjából; a patak ismét megkezdi meg akasztott vándorlását; a fold leveti hfJtakaroj i-t B a zöldülő rét kitárja kecseit a tavaszi napsugár enyelgéseire. Kz a virágok és az illatok, a madarak és a dalok évezaka ! A megiíjuíó természet fülébredett nehéz álmából; *z Atlatvi'ág szive hangosabban dobog; a vándormadarak visszatérnek az elhagyott hajlékhoz; a u-ii nívók előbujnak megunott odvaikhól, pgytnásnak találkát adnak a zuhogti forrásoknál, a verőfé-ojea tisztásokon, vagy a BürüsÜdö bokruk tö- : vőben; HZ ism^rkédesből bensőbb visftonyok : (rjlődiií-k; R páriád ö?zt(ine uj életűek veti meg [ alapját. Emlősük, madarak, halak, hüllők, ro-! varok, puhányok s az állatok egyéb nemei be-népeáitik még a magas északi vidékeit dt£ra-zait és vizeit is részint születés, részint beköltö-| zés által. Hasonló elevenség indul meg a növények világában. A csirát telduzzasztják a benne , meggyüleraló tápláló nedvek t* a földből kifelé [ szárba hajtják a világoiaág tele; rügyekből le-j vélek születnek: a bimbók folfeslenek; a virágok illatút árasztanak, melyet széthord az esti szellő. Az ember is, ha ttíirti, kimenekül hajléka nyomasztó gőzéből s alacsony boltozata alól, ki a szabadba, >m>n magas, sötétkék boltozat alá, hol a mest'-rség^aen melegített szoba komor lámpája hclvelt üdítő meleget és tiszta fényt hin: rá. a királyi nap"; mély lélekzetvéte-lekben szívja magába a mezők és ligetek bal-| za»moa levegőjét, m^Iy a vért folfriseiti és a uellemeffnldi'ríti. A földi természet életének ezt az egyetemes föilcndüléitét s a vele járó tünemények ' csudáit nem más, mint a meleg varázsolja elő, ' ez a titoktelje* erő, mely minden lényen érezteti kim:igyanlzhatatlan hatalmát! Egy sinca a lények között, mely oly hi-v n j^H-épczné a tavaszt, mint a madár. Fi-1 gyeljük meg ifíhát a légnek e gyöugéd7 stár-n\ as lakiiját, melyben az újjászülető természet összes kpllemeit mintegy megtestesülve találjak. Az árnyékos liget csöndjében, melyet alig 7av;ir meg a gyöpágyon elsurranó ér aze/ li<i csíirpííd'zésti, a májusi napsugarai átazürőd-nek a lombokon, melyeknek sűrűjében két parányi lt'ny cseveg és énekel; ezek a kis toŰaa lények nagy szivökkSl cssvk azért Utstanak él- KimnUtás azon adományokról, melyek Nagy-Kanizsa- j város tanácsa által eszközölt gyűjtés Joly- ; tán a budapesti és vidéki árvükárosultai számára befolytak: (Folytatás.) Belos József 5 frt, Saaveber József 5 frt, Oszeszly Anl»l 6 frt, Tmndor Ferenci 1 f[t, Zauscbner 1 frt, Simettane Ferenci 1 frt, Plosi-iser 1 frt, Báu Antal 2 frt, Hirschel örökösük í frt, Dr. Freuod Zugmond 2 frt, Trojkó La- ' jos 50 kr, Fea.elh.iier József 6 Ért, Váguer Karoly 2 frt, Herényi József 2 frt, Wuuú Lajot 2 frt, Szakonyi 1 fit, Kollarits János 1 frt, Ricb- , ter 4 Ssttler 1 frt, Weiss & Ledofsky 2 trt, | Kothschild Albert 1 frt, Weiller József 6'l kr. Kueeníeld 1 frt, Rosenfeld Sándor 1 írt, Schen Lujza 1 frt, Jáék Frigyes I frt, Dubrovit« Döme 1 frt, Dr. Sjukits Nándor 5 frt, Lobi Lipót 1 frt, Keller Ignácz 1 frt, Ozelczer János 50 kr, Roeenberg és Welisch 1 frt, Stemmer Kálmán 50 kr, MaracbalJ József 2 Irt, Jáck Kde 1 frt, Márkus Frigyea 5(1 kr, Maschanzker & Wil- ' heim 2 frt, Eisinger S. 1 frt, Wajdits József 1 ez frt, Mattos Józsel 3 frt. Földy József 50 kr, 6iv. Horschetzky-Júlia 1 frt, Axeuti 3 Irt, Pollik R. 1 frt, Gullmsn György 1 frt, Tóth ügyvéd 5 frt, Kuufman S»mu 30 kr, Varga Já-nosné 5 In. Tárnok Alajos 3 frt, Geizl Mór 1 frt, Sb'aretz Károly 41) kr, Kaspar Antal 60 kr, Sauveber József 50 kr, Nagy Károly vendéglői 50 kr, Kn.'pfler Mór 50 kr, Plihál Ferenci 5 fri, Horváth Antal 1 frt, Grttnhut Fülöp 10 frt. Fóliák Fülöp 1 frt, Kobn O> ula 1 frt, Ki-lik Ferencz 1 frt, Herielendy Béla 2 frt, Ter- . achánezky József 3 frt, Kocb 1 frl, Benkő Fe-rencz 1 frt, Ernfreund Salamon 1 frt, Czímbal-lek Jánoi 2 frt. Knezovits Jakab 20 kr. Bognár IstváD 1 frt, Száez Károly 1 frt, Bentiik Ferenci 2 frt, Bentzik József" 50 kr, Parter József 30 kr, Tóih György kovács 40 kr, Polák 50 kr, Slern Kozma 1 trt, Ralhmaon Boldizsár 40 kr, Lirheim Lajos 1 frt, Berdin Márton 50 kr, Horváth József 50 kr, Gáspár Ferencz 2 frt, Hántuáno József 1 frt, Komlónsy Ferencz 1 frt, Morgenbesaer JáDOS 1 frt, Hoffmann Mór 1 frt, Berecs Imre 1 frt, Kcsmbliib Lajos 1 trt, Gürt ler Agoelon ÓO kr, Lobi Miksa 1 frt, Mayer Jó zsef 1 frt, Hergenröther -K) kr, Hegedülné 1 frt, Dobrin Benő 6 frt. özv. Unger Lórinczné 5 frt, Franki 3 frt, Schiffer Vilmos 2 frt. Báron Lajos 1 frt, Weber Samu 1 frt, Stern I^nácz 1 frt. Pick Fáni 1 trt, Lobi Henrik 1 frt, Tarnay Jó zsef 1 fr-., Scherz Ignácz 20 kr, Rosenberg Ferencz 8 Irt, Lengyel Lajos 1 frt, Löwinger Is-rael 10 frl, Bacbn,ch50 kr, Hauser Jánosa frt, Bettlheim Samu 2 frt, Sommer Mór 1 frt, Lö-wy Lszár 50 kr, Mayerhofer Kati 2 frt, Sommer József 3 frt, Sommer László 40 'kr, Mikó Horváth István 10 kr, Horváth Ferencz 10 kr, özvegy Trojkóué 30 kr, Ring Pál 50 kr, Trojkó Péter 20 kr, Pollák 5(1 kr, Samu József 60 kr, Harsai György 50 kr, Rosenalock Aduit 1 frl, Steioer SaUxnou 1 frl, Bauer Miksa 1 frt, Frie-denthál Jakab 1 frt, Neuaiedler Pálné I frt, Práger Lipót 1 frt, Miczky Agostun 1 frt, Sack János 1 frt, Bajur László 1 tn, Weiss M. 2 fri. Halphen 1 frt, Singer Mór 50 kr, llilhoter Jó zsef 1 frt, Miiioier Ödön 1 frt, Pollák Fülöp 1 frt, Hirschl Jakab 1 frt. Singer Samu 1 frt, keichenfeld Igoácz 1 frt, Kohn Ignácz 80 kr, Sclwan Ignác. 1 frt, SehapriBger Adolf 80 kr, Tasch Simon 50 kr, Szűkíts Zsigmond 1 frt, Kttnchner Ignict 1 frt, Strém 4 Klein 2 frt, Wucskics János 2 Irt, I. Danneberg 4 Weiss 2 frt, Scherz és Englaoder 2 frt, Tachauer Lipót I frt, Sohr Lipót 50 kr. Stern I- Mór 4 frt, Aufrecht Nanett 70 kr, Fttrst Ignáoi 1 trt, Mersob Ignács 1 frt. Gutmann Simon 1 frt, May Mátyás 1 frt, Eger Ignácz 60 kr, Scbmidt Gy. 5 frt, K.rcxag Béla in frt, Herky Ödön 1 frt, Fischel FttlSp 1 frt. Schwarz * Tanber 1 írt, Neuman testvérek 1 frt, Weiller M. 1 frt, Ei-singer Henrik 2 frt, Rosenberg Ferenci 1 frt, N. A. Neuman 50 kr, Weiaer József 2 trt. Szüta Ferenci 1 Irt, Pollák és Stern 1 frt, Hoffman Henrik 40 kr, Sleiuitz Mór I frt, Koronya Gergely 20 kr, Reichenf Id Mark 1 fn, Pollák 4 Kohn 1 frt, Btück Ferencz 1 fri, özv. Steiner Fáni 1 frt, Hocli Lujza 50 kr. Petriis F. 1 frl, Pollik Bálint 1 frt, Apfelbaum S. 1 frt. Hild Ferencz 1 frt.Berger Adolf 2frt,Taa«z 4 Weiss 1 frt, Blau Lázár 5 frt, Stampfel Vendel 5(1 kr, 1). chauer József 1 trt, l>u'» Sándor 1 frt, Kai ser Sándor 2 frl, Dr. Blau 1 Irt í>0 kr, Blau Náodor 2 frt, Aup-nfeld Zsif-roond 50 kr, Au e<ufeld Fülöp 20 kr, Csemits Károly 1 trt, Kohn Lipót 50 kr, Unger Mihály 1 frt. Kau-ders Fülöp 50 kr, .Somboron 5 trt, Geiiz József 50 kr, Weber Mihály 1 frt, Pichler Jóisef 1 frt, Gutmsnn Henrik 10 frt, Weiss M«nó 10 frt, Weiss Mina'5 frt. Lowinger Ignácz 5 frt. Rich-ter M. 50 kr, Maninger 1 frt, Hegedűs Ferenci 20 kr, Berger Sándor 20 kr, Virág József 30 kr, Fürst Simon 2 frt, Weissmayer Mór 5 frt, Kaán Vilmos 2 frt, Szalmay Károly 50 kr, Ol lop Samu 2 frt, Barát 3 frt, Lendvay 1 frt, özv. Bucbgraberné 1 frt, Lenryel Ignáci 1 frt, ür. Prerat.urger 5 frt, Weiss H. I. 2 frt, Knor-z.r Amália 1 frt. Sommer Sándor 2 frt, Voss Károly 1 frt, Tallér Józ»«f 1 frt, Blau Pál 2 frt, Juhász György 1 frt, Winboffer Henrik 1 frt, Hobioka Vilmos 1 frt. Korunczi László 1 frt, llagocai Imre 2 frt, N. kanizsai bankegyesttlet 30 frt. Nyilvános köszönet. Kcszthelyváros lakossága által az országos árvízkárosultak javára következő adakozások folytak be: Neiger István 5 frt, J. Láailó b frt, M'tczl Kamilné 60 kr, Szép László 5 frt, Ehrlich Ferencz 1 frt, Eberhárd József 5 frt, Barsnyi Ignácz 10 irt, Beck Kálmán fiai 10 frt, Böröndy János 5 frt, Xagy Sándor 1 frt, Singer Mór 1 frt, Süeder 1 frt, Hoffman József 2 frt, Sauer Albert 20 kr, Gyarmatin Lajos 1 frí. Riersch Igoácz 1 frt, Gettioger Kálmán 1 frt, Kiss János 20 kr, Herteleody Zdigmond 2 frt, Peczel-man Györgyné 1 frt, Klein Lipót I frt, Welt ner Jakab 5 frt, Nuvák Márton 1 frt, Báron Jakab 2 frt, Pollák Izrael 1 frt, Rechniczer Mari: 50 kr. Szabó János 50 kr, Báthory Jó zs<'f 20 kr, Degoer Bernát 1 frt, Berper M. 1 frt, Lázár L. Lipót 5 frt. Práger 50 kr, A. Kirschoer 1 frt, JUudl Bernát 1 frt, Práger Z«igmond 2 frl, übersobn Lipól 1 Irt, Pollák Dávid 1 frt, S. J. 50 kr, Sándor Elek 1 frt, Kohn József 1 frt, Hermán N. 1 frt, Dr. Frei-sach 2 frt. Herczog Jakab 40 kr, Narancsik Kuglin 1 trt. Kovács Lászlóné 1 frt, Csathó Alajos 1 frt, Lázár Samu 1 frt, Hochmuth H. 1 frt, Fri«s» Jinot 50 kr, Eoawnberg MMÓ 60 kr, Priger Saaba 1 frt, oivegy Kronovetcmé 1 frt, Lepoas Fersncs 1 frt, Siabó Ferenci 40 kr, Stiz Ferenci 20 kr, Tretter Soxsefoe 20 kr, Reischl Venczel ids. 10 frt, ^GkjyschUeger József 5 frt, Sövegjártó Júlia 1 frt,Siabí György 1 frt, Zobb Bálint 30 kr, Neumark Mihály 60 kr, Oberscbal István 5 frt, Siv. Engelbrecbtné 50 kr, Siallos Mihály 2 frt, Meinerné 1 frt, X. X. X. 1 frt, Puly János 2 frt, Laiir Gyula 2 frt, Nyers János 50 kr, Oppenheim Ede 50 kr, öivegy Nausnanné 1 frt, Eichner Antal 1 frt, Sziniczné 1 frl, Sivegy Bogyayné 5 frt, Oppel Károly 1 frt, Lnpersibek 1 frt, Scbil- linsiky 2 frt. Láng Farkai 1 frt 50 kr, Ganai- l>eri;er 1 frt 50 kr, F. Neumark 50 kr, Hoff- tnan Jakab 1 fr^ W. 50 kr, Göd" Lajos 1 frt, Mnion János 2 frt. Nieszner Jónef 1 frt, Dózsa Nándor 2 frt. Polgár Antal 50 kr, Krausz Mó ricz I frt, Lénárd Ern6 1 fri Pelhí Jóisef 2 frt, Beck Móric* 1 frt, Beck Kálmán 2 frt, Schön- teld Karoly I frt. Laskay Ferencz 1 frt, Oü- wan Pál 50 kr, Buchberger 50 kr, Wünsch F.-rencz 50 kr, Horváth Teréí 50 kr, Manovil Dávid 5(1 kr, Weisz Sándor 50 kr, Puly Fran- cziska 5 frt, Schlciffer Sándor 1 frt, íl.iflroan Adilf 1 frt, Giicz Ferenci 1 frt, Gussig Jakab 30 kr, Uaál Károlvné 2 frt, Lázár Sándor 1 Irt, Vadona János 3 frt, Planka Mihály 30 kr, Wolf Frigyes 50 kr, Keresnes József 10 kr, Gáreer 2 frl. Braun Pál 1 frt, Scheiner Henrik 50 kr, Weisz Albert 1 frt, Bohm József 50 kr, Beck Adolf 30 kr, Weisz Sánd >r 30 kr, Krausi Ignici 50 kr, Zárka Lázárné 20 kr, Bauer Mátyásné 50 kr, Pintér Jinos 50 kr, Horny Alsjos 50 kr, Szegieth Mihály 2 frt, Unterber- ger Ferenci 1 fri, Sulek János 1 frt, Breyer Kálmán 1 frt, Mtgyar Ferenci 20 kr., Breyer Gyula 1 frt, BöröCífy Antal 5 frt, K. K. 1 frt, Bohm Mihály 1 irt, Garay Sándor 5 frt, Grőber Jóisef 1 frt, H. 20 kr, Liputi S. 50 kr, Dékmár János 2 frt, Dr. Singer 1 frt, Rogács István 1 frt, Meizler János I frt, Neuvrért Gábor 50 kr, Trcffler Ferenci 1 frt, Kunié Anul 50 kr, Neumark Ignács 40 kr., Udvardy József 20 kr, Holczmao Ferenci 1 frt, Fiizár 50 kr. Dr. Csa nády 2 frl, Polácsek Máté 1 frt, Börjzy József 1 frt, N. N. 20 kr, Ruisicska János 1 frt, Gaál Endre 3 frt, Len bárd Antalné 50 kr, Tuboly Farkasnéí frt, Zapletál János 1 frt, Zsbó György 10 kr, Polácsek Nándor 10 kr, öiv. Zábó Istvánné 20 kr, Horváth János 20 kr, Böröczi Jóisefné 10 kr, Borovics Antal 10 kr, Cavallar 20 kr, Hoff.uan Soma 2 frt, Böhm Lotti 20 kr, üzv. Vajda Antalné 40 kr, Antal József ifj. 20 kr, Lusstig Ignácz 30 kr, Miko- viny Ödön 1 frt, Premontrei társbáz 3 frt, Rády. Antal 1 frt 50 kr, Deutsch András 1 frt, Kern Ágoston 1 frl, Özr. Flizárné 50 kr, Tóth Mihály 1 frt, Reischl Venczel ifj. 2 frt, Wá- ginger István 1 frt, Molnár Pál 5 frt, Rády György 2 frt, Rehák Lajos őrnagy 5 frt, Bita János 40 kr, özvegy Dooáaiiné 5 frt, Sárváry Ignácz 10 kr, Keich Károly 2 frt, Balás Árpád 3 Irt. Stocker Aotal 3 frt, Pócza István 60 kr, Kugler Nándor 2 frí^öiv. Puly Jánosné I frt. Összesen 27.") frt 10 kr. Fogadják sz igén tisztelt urnök és urak szíves sdomáoyukért az árviz által sújtottak nevében legbeoséob köszönetünket. VÁROSI TANÁCS. < Helyi hitek. — PUhál Ferenc* kir. köziegyio ur 5 forintot adott át nekünk a budapesti viikáro- sultak javára, melyet Hiciki Miksa és Deutsch Miksa arak szakértő becsusi nspidijaik. fejében < óiéira adományoztak; köszönetünk a figyele mért, óhajtandó, hogy mások is kövessék a ne mes példát. As összeget a „Pesti Napló* szer kesztőjének küldöttük el. — Hernyók. Sokfelől nyert tudóéitások lserint ess évben igen sok hemyó-féaxek mutat- kozik a gyümölcsfákon. Minden kertész és kert tulajdonosnak, de a t. közönségeknek is figyel mébe ajánljuk, hogy esen fészkekel a legna gyobb erélylyel pusztítsák, mert ellenkezőleg az összes idei gyümölcstermés vessendóbe megy, de sót a letarolt gyümölcsfák is kihalnak. Te hát vigyázat! — Nagy-Kaniitsa városában eddigelé tudtunkkal az árvízkárosultak részére 1864 frt 55 kr lett gyűjtve. — Dr. ftlassics Gyula nagy-kani zsai törvényszéki gyakornokot 6 Felsége a bu dapesti ítélőtáblához segédfogalmazóvá nevez te ki. Tevékeny s társadalmi korszellemünk oly buzgd elSbaroosának körünkboli távozását saj náljuk. — Hagy Kanizaaváro8 képviselősége 1876. évi april hó 3-án délután 3 órakor ren des közgyűlés tart. — SoUán Ernő honvédtábornok apr. 5-én Nagy Kanizsára érkezik. — A. svéd noi négyes hangversenyre előjegyeztek ezennel felkéretnek, jegyeiket leg feljebb szerdán, april hó 5-én délig átvenni, erén időn tul másnak adatnak el, miután ai ülőhe lyekre már is asükség mutatkozik. — Tánemoijunk a viskáromiUak JavAra I A ssükölkódók nyomorát enyhítendő, a ssámoa gyűjtő iveu kívül, melyekkel egye* emberbarátok tisztelegnek köreinkben — Sü megben egy bizottság alakult; e bizottság gyűjtő iv helyett legközelebb meghívót fog szét bo- csájtani, egy a sümeghi nagy vendéglő termé ben f. évi april 23-án megtartandó táuczviga- lomra. E különösen Saulokból alakult minden üdvösért lelkesülő rendezőség már is mindent elkövet, hogy a minél több számmal egybe se- reglö vendégkosaoru igényeinek megfelelhessen s igy a nyújtandó belépti díj kettősen hisszük megtermendi gyümölcsét az élvdus estély ál ul szerzett érzemény, másrészt jótétemény, melyet gyakorlunk, midőn saját hontársaink nak segélyt nyújtunk. Örömmel üdvözöljük ezen intézményt Sümegben annál inkább is, miután a múlt farsangról csakis buskomorság- gal emlékezhetnénk meg. A rég nélkülözött kedélyes vigalom, hozzá a hazafias áldosaikéez- ség, mely e kis hely ii vidékén már többször is igszolU ezen állításunkat, azon reményt en ged táplálnunk, miszerint a vigalom után tör ténendő tudósításunkban Budapestre küldendő összegről referálhatunk. Előzményül első helyen meg kell említenünk, hogy a termet, miért mán alkalomkor 20 frt fizettetett, e czélraMojzer Jó zsef vendéglős ur díjmentesen bocsájtá a ren dezóség rendelkezésére; az ily tett dicséretre nem szorul, bár példája a felülfizetéseknél delej gyanánt szerepelhetne! Különben nincs okunk az ellenkezőről említést tenni! — 1.— — ZeUamegyei Szent-AnUlfa község- ni az ég derűjében s az illatos légkörben, hogy egymást szerasiék s örömüket, bánatukat dal tia öntsék. A régiek a lojást a világegyetem alakulásának jelképéül tekintették, mib<:ti szép kőltói igazság rejlik; mert ebben az aprötke-meny héjú, élettelennek tetsző tárgybau egy kis világ csirája van meg s bensejében a meleg életerővé alakul át. Ez most minden ren.éoyn a fiatal anyának, ki még tegnap vidor, gondtalan volt s »a már aggódó és türelmes az öu-megtagadásig; ki napokon és heteken át éjjelnappal mozdulatlanul UI fészkében, hogy saját leste melegével adjon, életei dszlünszertt szeretete .tárgyainak ; mig egyszer csak fölp»tun a kemény burok s egy uj éli léoy hagyja el börtönét és üdvözli a szabadságot. Alig keltek ki a kis madárnak, már is éheinek él enni kérnek A szülők eddigi gond-jaihoi most a táplálás gondjai járulnak ; felkutatják a környéket s fa!atonkint.hordják ai ennivalót kicsinyeiknek, kiket égető napsugártól, nettó! is efriiól megvéd a esetszerűen rakott fészek. De-nemcsak táplálni, hanem nevelni és oktatni >s kell a család reményeit. Ez sem cse- ssor csal és hogyan rejtőzzenek el a ragadozó madarak üldözése elöl. Végre az ntravalóul si-lgáló legfőbb Uoitás: a k i r ö p i t é s. Mily megragadó mozzanata ez a madár életének! Kö pulni a levegőben! melynél ai o teste nehezebb; saáruTaioak lebbenéseivel tultenni a léghajó-aoa, ki tehetetlen a síelek játéka ellen; a csillagászon, ki csillagok nélkül aem tudja magát a térben tájékozni; és a tengerészen, kinek iráaytíjo sem oly biitos, mint a repülő ma-dárssnoa*. Valóban! a gondolkodó s a természet iránt érdeklődő ember előtt ugy lünik föl a madár élete, mint a tavasz egyik legszebb s leg-csodAlairaméltóbb látványa. Azonban legközvetlenebbül és legszembetűnőbben nyilvánul a Nap melegének batáaa a növényvilágban. Ez a földi természetnek atna nagy nyitott könyve, melyből sorról-sorru kiolvashatjuk aion befolyás etnelke dését, melyet az elevenítő Nap Földünk fol-szinére gyakorol a tavasz és nyár szakai alatt. A növényiét fejlődése egyszersmind a legjobb hévméro, mert a legátalánosabb, legbiztosabb s legéletbevágóbb eredményekben tünteti elő a hőmérséklet változásait. A tlior-mometer -csöve a melegségnek mindenkori tokait, a növényorsiág pedig alt mutatja m<g, hogy ama fokok a növényi élet mini jelenségei: képesek létrehozni. Minthogy a melegnek emelkedése, vagy csökkenése csak annyiban bir jelentőséggel, amennyiben életet fejleszt is éleiét ront: síért az időjárási viszonyok folytonos és rendszeres megfigyelése csak akkor-fe lel meg feladatának, ha együtt jár a növények fejlődésének egyidejű észlelésével. Est illetőleg különösen fontos a levélhajtás, a virágzás, a gyümölnerea és a levélhullás idejének éven-kinti följegyzése, legalább a vidék elterjedet-tebb és hassnosabb növényeinél. De nem csekély fontasaágu az állatorazágban mutatkozó tünemények lanulmáoyozáaa sem, különösen azoké, melyek leginkább ftggenek sí évazakok befolyásától. Ide u rtoznak: a költözó madarak 6sii eltávoiáaa és tavasai visszatérése, a pánás, költés és vedlés, az őszi elalvás és Uvaszi ébredés; mert mind ezen tünemények ideje, mist tudjak, a szerént változik, amint az évszakok korábban, vagy késouben Itosxoatanak be. Sso ros összeköttetésben van továbbá az évszakok alakulásával némely állatfajok nagyobb, vagy kisebb ssaporasága, tömegesebb, vagy gyérebb megjelenése; így pl. ismeretes dolog, hogy a hernyók és a cserebogarak némely években nagy pusztításokat okoznak tengernyi sokaságuk által, mig más években alig mutatkosnak. (folytatás k&v.) A császár leánya. — Korrajs as ellő császárság korából — ina : Barbotx Boger. Frascziábol forditát Kivárt BOa (Folytatás.) A rendőri tanácsos gyorsan távozott és felkereste Mhérac Ficéron marquist. As ilju marquis rendkívül siomoritó ke-délyillapoiban volt; arcsvonásai dúltak volCak és egén valója gyógyíthatatlan kétségbeesésre mutatott. Pierre Blscé sem ismerte a marquist. — Ki ön és mit akar? — kérdédurván a tanácsostól. — Pillanatnyi türelmet marquis url Éa Pierre Blacé, rendőri tanácsos vagyok — és se gíteni akarok dnnek. — As Isten küldi önt I — kiáltott föl he vesen a maiquis. Ugy van, ön as ég küldöttje, rendelkenék magammal és vagyűnommal I — — Nem arról van sió. — A csalit mi ej nem foghatjuk itt, mert mitsem biionyithatunk ellene; — különben, hogy fekete bajit asokére festi, ex tény, arról mar magam is meggyőződ tem. — Nekünk Oroszországban kell kutatáso kat rendesnünk és mindennek a ki—tág meg történte előtt kell kiderülnie. — Természetesen! — Ob, természet* sen ! — mokogá a marquis. — Csak az a kérdés, hogy hajlandó e a marquis ezen expeditio költségeit előlegezni. — Én nem vagyok gazdag ; csaknem kizárólag fizetésemből élek. — Elég, elég ! én gazdag vagyok. Meny nyit utalványozzak? — Ötezer francot. ^ ~ — Helyes, itt ás utalvány. —De várjon! e csekélységet bankjegyekbe adom át. Eszel a marquis egy csomó bankjegyet csusiutott a rendőri tanácsos keiéibe. Pierre Blaoé szilárd léptekkel távozott el az ilju msrqus lakásáról, ki pamlagra vetve maKát, fogai között mormolá: megboszulom magamat, megbotzulom magamat Amint látjuk, elitté egészen különös ér teime volt a boszunak. Ez a Mhérac Ficéron marquis rendkívül furcsa, önfejű ember volt. Valériát, mint láttuk, szerette és általa visezautaaitutott. — E perez tol fogra fejébe vette, hogy ugy fogja magát megboszulni, hogy Valériát valamely nagy veszedelemből fogja kimenteni; Rövid időn megtudta, hogy DemidofT Leonin herczeg az i szerencsés vetélytársa. — E pillanattol fogva árnyéka volt az orosz főúrnak. — E fejeietünkben mint kémmel ismerkedtünk meg vele. Almaiban még most is látu a szép Valé riát, mint bájainak leijében, kitárt keblére öleli it; azonban fslébredt és azt tapasztala, bogv vánkosát részesíti a legforróbb szerelem ölel? seíben. A forró álomra: fagyos ébredés. Lelkét ilyenkor azon leírhatatlan zsibbs dis foga el, mely a korán élt fiatal embereknél hóra 4'/r - Nagyobb levelezéti lapok fognak | jobb - frt - k,, k«s.p»«« - *« -kr. - Uj. 7 , "i i r_' A. „_~ tiriralkui i b« beetolilerkint 7 fit — kr Ó-kor 11 frt — kr. — forgalomba hozatni. — A» tutora tárgyábaa Mkkh kob„4urki„t, egJ m,,et h<».„ baai- tőrvényjavallat készül kamatmaximummal. — bókban, ksieaatrikáaesl 3 frt 40 kr, kereastrakáa ben eiontul évenként febr. hó elao és oovem-ber utoleó hetének uerdáján egy-egy országos vásár lees. — Ctermep-Tornai ketztbelyi hegy ségben az országos árvízkárosultak javára 9 frt 88 kr jSlt ba. Keazthely-Polgár város lakói ugyan a czélra, 19 frt 3 krt gyűjtöttek. — Bokányi György tzepetneki plé bános ét aletperest o Faltaga a szombathelyi iséketkaptalan t. kanonokává-nevette ki. — AM .Orion' általános állatbiatotitó- egylet nját kiadásában b«vi folyóiratot indított meg, tagok részére dijmantatan küldi, nam ta goknak 1 frt 20 kr. Igen helyes gondolat, mart ezáltal mind az egylet tagjai, mind a sajtó bit- ua indomátt nyer is agylet agyairól éa állapo táról. I — A sátneoni plebánot egész télen nam volt a tzőllChegyi pioczéjében, most a napok ban kiment • a legoagyobb meglepetésben ré szesült, ugyanis minden hordóját üresen találta* mintegy 60 akó borát a télen eltopták. . — Kobány Mihály szerkesztése és a szülők figyelmébe. Ara egéu érre csak 2 frt. Ezen felOl még külön kedvezményben i» résse- sülnek. "-. ■ - Oyáthir. Kis János 18i'/.ri n°»- védszázados és fia Ernő, Szecaódy Pál ét neje stfll. Gombosa; Terézia 1 gyermekeik Ireae, I Gabriella, Joiefa ét Mária taomorodott uiTrel j jelentik felejthetetlen kedvet nejének, illetőleg édet anyjának, tekintve szeretett leányuknak, | illetve nővérüknek, Szecsődy Juliinak férj. üis Janotnenak élte 27-ik, boldog házat- .ágának 3-ik érében, folyó hó 24-én reggeli 6 órakor váratlanul torfent gyászol kimultát. A boldogultnak hűlt tetemei a f. bó 26-án d. u. 3 órakor Andráshidán beszenteltettek ét ugyan az andráthidai kosos sírkertben eltakerittattak. Ai engeszteli tzent-miaeáldozat ugyanazon na pon d. e. 9 arakor megtartatott. Aidát, ét örök béke hamvaira!! — Rövid hírek. Versecaen felállították a polgárőrséget. — A magyar kincstárba 25 millió frt folyt közelebb be. — Zaják Ferenci Nagy Károly" hetilap azerkesztője meghalt - CtongrádsnefflHódmesővásárhalytontötteal a Tisza árja. — Az ezüst árkeletpótlék april magát. — Budapetten a gyapja-utcaai német-szinház elirvereztetett. — Az athletikai club •zimára .állami (Jijérmek" késtittetnek. — Kíposvárott a kereskedelmi caainó megalakult. — A czár azt tanácsolta Milán fejedelemnek : óvja meg a békét r— Királyn«nk termeit Gö-dölloo csinosítják. — Gr. Károlyi Györgynek 286,000 holdoyi területén 17 uradalma van. — A bankjegy forgalom 4 millióval csökkent. — Hírlik, hogy Andráasy gróí beadja lemondását. _ A római törvényszék egy rablófőoóköt itélt el ki basánkban olaazminlára rablotzevataégat akart létesíteni. — A szerb kormány lemondott a háborúról. Papirtieletek. Á afk oly sseliiok, oly réntvevlk, oly tusiak, oly lunWnsMk <• sseraleaiaevárok, kegy sekogy na foghatni mer, m<rt naai kiptsek — efymíat megtörni. Futai leányokat virágokból hasonlítják, a melyeket leseakitsuk; de hibáa olk eltapoeott riraf- — IT. Napóleon mia siven .Luft" ber■ tu|, ki u ola! ttHpril.il laiu-ben Saarbrdekennél állu ki éa uóts a woolwlehi intéseiben s tOsértiez-ti próbatiteu kit isben mfgbnkott, — TSlsbira kapott aji aagol hadseregnél egy kia katonai rangot : kiBevezletstt s Oibrsltiron azékelo* tizennegyedik hu-eaár ezredhez alhadnagygyá. — A percaa aab hiiaesigai. A ezirili-aált Európában a házasságok mintegy szuksegea rojz-ból történnek ea ninea férj, ki ne panaszkodnék bá«i kereeztjiro'l elöbb-míbb Persze a perzaa aab máskép gondolkozik, ki hetr-nkint egyszer tttrvéiiyer-pn megn5sulni el nem mulatztja CÍ felsége háremében ran rendeaeo három négy öreg aaszony. kiknek kötelességük as orazág- megy újra más valakihez. Nagron ritka -eet, hogy a házaeeig fgy hetsel tovább tart. Piacid árak. Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kanitaaváros piaczbiztosi k6ny véből: 1876. évi márczius hó 29-én. Busa legjobb súly 39, '/, hektoliterkint, 100 kilogramm aserínt: 11 írt 60 kr., középszerű iay 37, II frt— kr. — Kétsteres legjobb súly —,— frt - kr. kozepazem soly —, — frt — kr. Boze legj'ibb eoly 35. 8 frt 6U kr., kBiepaz.ru ealy 34, 7 frt 90 kr. — Árpa legjobb erjly 84,9 frt — kr., kozépzzara euly 31, 8 frt 30 kr. — Zab legjobb soly 21, 8 frt 90 kV, kozépazera ml; 18, 8 frt tt> kr. — Knkoricza |ten-. geri) 5 írt 50 kr. — Borgonja 2 irt S0 kr. — Bzin-lieat 24 frt — kr., ceemlyelitst 22 frt — kr., kenyir-liast febar 18 frt — kr, fekete 13 frt — kr. — Biaa 21 in — kr. — Bnia-dara 28 frt — Arpa-káaa 15 i frt — kr. — Borai »4 frt — kr. — Unoae 28 frt I — kr. — Bab 8 frt — kr — Küles-kias. 10 frt -I SaTujn-káponta 16 frt — kr. — Ssranyn-réps 12 frt — kr. Szína kötött legjobb 5 frt — kr, kosep-tseru — frt — kr.; ezens kötetlen legjobb - frt — | kr., k&sepeseru — frt — kr- — Kfitott- -rag? ág7-! asalma legjobb — frt — kr., küsepezsrll — fit — kr, azalma takaroainTnsk Tald Ugjnbb — frt — kr., koaepesart i ftt 60 kr., asalma alomnak rali leg- 44 kr. — Lsmpsolaj, repcééből, egy kilogrammkiot 50 kr. — Stearingyarty* 1 frt — kr. Fagyugyertya BntStt M kr, mártott 7Í kr. — Szappan 40 kr. — Tiaztázott fsgyyu 32 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhához egy kilogramm szerint 44 kr. — Jobbul — kr. — Sertéshús — kr. — Szalonna 76 kr. — Diaznóaair 80 kr. — Köménymag 56 kr -Vorozhagyma 16 kr., foghagyma 60 kr. — F6tt ao — kr., ko-so 13 kr. — Cznkor 50 kr. - Bors 1 frl — kr. - Paprika 60 kr. Kiadta: (P. h.) Maninger József, v sljegyzS. Lottobuiáa. Prága, márct.29én: 10, 59, 64, 77, 25. Saerkeutói Usenet 1943. Y. A esáktorajsi Usnttatáat lapaak jsvS ssáaaa tasss. K5»«net s figyelemért! 1944. T. Bpeat MagáaleTll.t irtaié, asives U- voalat. 1945. Zala Egemog Egew terjedelmeben keUe bosaoau 194>. 8. B. ttenjsa sudafáasai, ott több 0ro-mot fog halaazai. 19*7. .Itt s Ursas*. .Haragazik s rosaám' keaeellegez állapotban ainlUnek. 1948. Tapolc. Elrirjak. V 1949. L Balsloa-Fared. Igen koazSnjOk ■ mi.líbb ksaoljllk Érték- ét váHéWvM mircziw 31. b'i, niataUquet 66.15, 5*/. nemz. köloaou 69.50: 1860-ki iUadalmi köloaön 109.50; baak-részv. g.69- ; hitelintazeti részvények 155.59 ; Londou 116.40; magyar földtehermentési kötvény 75.75 ; temesvári fSldtahermentéai kötvény 75.50 ; erdélyi földtehermen tési kötvény 75.50; horvát aluvon róldtehermentési kötvén v —.— ; ezüst 10150;cs. kir. sraoy 5461; Napoleond'or 929-1. Vasúti menetrend. Érvényét deczember 1-tól 1875. A kanizsai időtmuUtó ón szerint, inslul KanimáriSI (Kaniiiai vsapslyáe az órák pontoau a helyi idSt mutatják) Vonat Ásva : azáni Ora Pere. Id5 205 Eazek,MoU<»,DoDboviraFinm<ba 4 30 reggel Sl6 . . . . 2-2S dilnt. 2|2 Bnda-Peatre 4 50 reggel 201 1 58 delut. 504 . 11 82 eatre MSBeeabe (Szonbatliely, Beca Ujndy felij5 — reggel »01 . 11 40 eatve 815 Sopronyba 3 30 delnt. 505 Trieastbe ea Pragerbofon kereasttll Gráez ea Bieabe ..... 4 42 reggel 201 Tneaatbe ea Prágerbofon kereaatul Qrács sa Bieabe s 39 delnt. irkcsik Kat.iza.ra Jkosmée.- 216 Easik, Mobiea, Dombóvár a Fiúméból 1 33 delnt- 906 ,. . II 3 eetve 203 Buda-PeatrSl 4 12 reggel S01 , 1 57 dílut 211 9 36 eatve S14Beeab<Sl(8sombatb. Bica UjbelyJfelEI 10 19 eatve 802 „ „ . . 3 57 reggel 316 8opronyból 11 45 delel. 114 BáesbSl Oiáes, aUrburg, Pragerkof felSl 4 4 reggel 201 Trieaat- ii Beeaból Marburf. Prager. hof felől 1 13 dilut. 204 Trieezt ea Villaekbol Prigerbof felSl 1" 52 eatve. atarbargba esstlakoaás Villscb éa Franeeafeetbe. . , . FiaseesfestbóL sprHIt 2-tM tariHl 8-kj I87S. Hó- éa heti- Kath. éa prot. nap | naptár ntj G D r o g naptir 14. A zaidok megakarák Jé»mt koiesni Janoa VIII 21 C. 6 Jak. a. 22 v„ui 23 Nikon. 24 Artem. £ 25 Qy. o b. a. jf 26 Gábor | £> 27 Martin ] J-J 2 Vaatrsss A 5. Judiea 3 ! HétfS Biobard 4 K»dd ' Ambma 5 J 8zerda ! Vincze Sixtua 7 fád. i DezaS 6 Caatortok 7 ; Pintek 8 [ Ssambst F«lel6s szerkesztő : Bitirf UjtS. Eh Hupt-Óepit Befner KL Schweehater u. Steinbru- cher Brauereien befindetsich in Gr.-Kan tzs*, Kazin czy (ebemahlige Brsobansgass«) Witve Ungerisches Haus, wo Bier in allM Arteo von Biergebinde stets in Vomth. Besonden empfehle einem P. T. Pubiicum mein vorzugiiches Export Ktrzen-Biéf In Flaschen. J Anton Dréher. Adresse far Depeschen: Dréber Gr.-Kanizsa. Mindenkinek különös figyelmébe ajánltatik Dr. Forty-féle általános S E H3-T .A. I» ^. S Z, mely rer.dktvQli gyúgyereje, elválajztó, irlelS ea fájdalmat railiapito ö«ijUa iltal leggyorasbb, legbiztosabb a egyazermind gyokerea gyigyniaat eazközlil külonnemS bajokban. — Ily bajok a torokgyalladaa-legeaSbnnit, b S r k í z-bsraág, bártyáagyik (Croup-sngina) misdeaemu megsértések, barspá*, storáa, vigia vagy egéa áltaj limadbsso a e b • k, megforrá-sáaok, dsráss- vagv mebsanráaok, konok-fekilyek, suaatok (eontoziok) — meglepő gyora fájiaJom eailla-pitisssl — r»g«ott daganatok, glmSk, tiljogok, pokolvar (oarbnnealua puzrala maligna), magkeménysdaeek, genyedéaek, vérkelesek, mninden mirigyb«t«gsegek, grirvilyea fekelyek, fagydaganat, ujjfereg, kororaierog, vadbaa, tagasivacs, eaontazú, kifiesamitáa is oaegráa-dnláaok, belyi eaúz; továbbá a aallia folytáni láb-feliakadasok i. sebek, fájót f.kirysstt vsgy már genyea nSi melL — 8ok o6 már cairában volt emlS-riktol, — a kolonben elkeroüietlss ilstvaszilyea aebiaai motitnek mellSzésivel — egyedOl eaea jelee eebtspaza baaanilau által menekült meg. Vejre a teltbe teljesen bemilyedt bárminemű ezaUka, vagy daráxa- éa mebfnlsokja canpáa ezen Uspsssaak rorid idei baaznslata folytán annyira et5-tlnik, hogy uatia a teatbSl kBaSnaigessn ssabad késsel, sebiazi műtét ia fájdalom nilkol Uauyen kibBsbato, mire a aeb gyógyoláss nemaokára bekövetkezik. '£aen megbeeaUlbeden gyogyazer, melynek jelea-aége egbitefeaebb egyiuek azámoa a kfilenoa kivi--natrs birmikor felmutatható bizonyitrinyai által már régen a legfényeeebben eliamertetett — rendkívüli, a legkalottnemlibb esetekben megpróbált hátáéinál éa leltonS eikerdna eredményeinéi fogva, melyek bssanál-lau által még elavult bajokban U eliretnek, jól megalapított éa elterjedeu hírét kéuégbevonhatlannl igaaoljs. Egy oaoma^árs 50 kr., nagyobb oaomaf I fru bassoálasi ntaaitaaul egyau, po<tán kaldve 10 krrsl »bb. — Egy frtnyi elomagnál kiaebb szállitmány nem telje5ittetik. I " Központi küldea>4nyea5 raktár: Ptttsa Tlrik AsZStf gyógyazeréaz urnái kirily-ntcaa 7-ik asám alatt. Továbbá kaphatok : Nagy-Kaaiztás : WAJWTS lOZSEf urnái. PakStl: tUlatiaezky 8. — PscSStt; Sipóc. J. — Stoeitt: Stamborazky. - Sl.FsWrvS-rttt: Br.no J. _ Sirafeltktiyat: PiUich F. -VeaiprásikSa -. Ferenczy K. — Zátrátltl: Mitlbash Za. Sátraikat: Book J. A t- ez. gyógyazeréaa és kereakedő urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felssólittatnak, miazerint e részbeni ajánlataikat ezen gyógysaer kiasi-tőjibea FORTY LÁSZLÓHOZ czimeave • Budára, (Háes. vitoa, fönteza, 590. azám) beküldeni sziseakedjenek, ki megrendeléaeket ia pontosan teljeait- assa^- Vidéki bérmentes levelek általi megren-deliaek sa srusk kéazpénzbeni bektUdéae, vagy poata-ntalvány vagy ntánvét mellen tüstént és legponto-asbban teijesittetnek. *) E rovat alatt k&zlsuért felelősséget nem vállal a Saerk. a vágy ét gyengeség között ingadozva szokott mutatkozni. — Szeretnék gynjtaw a becset gyűjteményeket, de nam képetek eissorni a múltnak bilincshez hasonlítható emiékait. "> Ez a habozás a boldogság ét kétségbeesés között képette a marqoil gyötrelmeit. — Oly ember volt ó, ki a középutat sohasem találja meg, hanem a különféle ttéltotégek gazos me-zejeí-tévelyeg. Azonban le kell mondanunk a bölcselkedés gyönyöreiről ét e szép és nagy thema kifej tétét máskorra halasnak; — esuttal követnünk kell betzélyunk kiszabott fonalát. V. A nóTért*. — ,A saelii >rsm«k Bosaa-njelvin saoloak, Mini aaelid gerlieaik : H<a irnrak krSat bágnak; — > A forró olelée Éa aa édea eaekok : lrigrleodS kipek, aaesavonsici ilaok- - Charpentiar bárt családi körében nagy volt az orom, az előkészületek megtörténtek a fényes mennyagzora. — Az egén oaaládWa mindenki örült Valéria szerencséjén, oaak akis Eleonóra nem, a ■arató' mostoha nővér nem.— Könnyezett, valahányszor a közeli elválás eszébe jutott. Szegény leányka! — romlatlan, szuzioi lelke nem érezte azon általános közönyt, mely különöteo a magasabb körök gondtalan világában oly mindennapi. Igen természetet, hogy a kuiönyosaég látszatát némely alkalmakkor ügyesen alkalmazott képmutatát álul tzukteg elpsláslolni. — Ismét természetes, hogy id4k ét alkalmakhoz A két mostoha nővér, mint már elóbb is említik, meleg, tettvéri szeretettel ragaslko- dott egymáshoz éa daczára azon körülménynek, hogy kizárólag felsőbb körökben éltek; - Eeo- nora éa Valéria kedélye tiszta éa illetetlen ma- radt. Azonkívül Valéria lelkftlete oly nemet ét határozott volt, hogy Szent Heléna d^csoté-get foglya örömmai tekinthetett le magát szellemi lakásából leányára. Eleonóra még nem voltawakorbu, hogy kedélyének ét érzaményeinek bizonyai irányt jeleljen ki; gyengéd szive csupán a pillanat behatása alatt volt képet ítélni, szóval ama toeta-azebbre ható gondolkozás, mely nővérét annyira kiemelte, nála zaégcsak csirákban mutatkozott, a jövíl kétes homályu fátyólával elleplezve. . De ki is keresne tizenhat évei lánykátál bölcsészt emelkedettséget, vagy higgadt megfontolt azámilást ? - Az ilyen igények az életet a költészet ragyogó ajándékaitól fosztanák meg. A tarmeszet legdicaóbb ajándéka, az ártatlanság mélye* nosolt a két mostoha' novar romlatlan keblében; a hiúság, ksezérság, fénytani vágyát, snnyi korukbeli fiatal hoígy csa-lékony álomképe nem gyakoroltak e kedves lásykákra behatátu ók oly nevelésben részesültek, mely az egyszerűséget, mint minden erények kútfejét tündököltette. — S ok nemit váltak szégyenére a rendszernek! - Meg kall vallanunk, hogy a párisi hölgyvilág legérdekesebb és legvonzóbb csillagait a kit ifjú hölgy képeste, mint a baldog htiiiitig mosolygó angyalai. Aü( vteWhtteok alruoúkat ktjdvstabb körbe, mintha e két szende hölgy alakot kérettük föl. Egy világos, fényesen bútorozott teremben Ölnek ok egy kerevete% at örök ifjú Ben serade verteit olvaagatva. Számtalanszor lón átlapozva e gyengéd könyv éa a kél nemes hölgy szíve nem egyszer lelketült aa érzelemdús torok gyönyörű eszméin. Eleonóra nővére vállára hajolva, csendet merengéssel olvitta a sonetteket és egyszerre mosolyogva hajolt Valériához. — Nézd, nézd Valériám 1 Olvasd e toro kat: — .Édes a pillámat, gyönyört s jelsa; Szivem boMo|ságs s forrt azereleat.- — Oh kedves nővérem! ezek bizonynyal a teétWmeid. így kall érezni szivednek, mart az aa igaii taerelem. — Hit tndaz te gyermek a szerelemről ? — Nem énsheted te azt, ifjú szived még nem képet fölfogni annak áldásait ét fájdalmait. — Ah, bár te te tanultad volna itmerni. — Szegény Leonórám, te csak most is gyűlölöd Leonint ? — Igen Valérül - habár közel rokonok leazfink, éa gyűlölöm otl Meglehet azért, mart tőled foszt meg, meglehet nem. Ah, én nem tu dok tsámot adni éraolmeimrol. — Megvallom Valériám, én sem tudom elképzelni, hogyan Méretheted éten embert ? — Nem szép-e, sem nemesssivü-e 1 — Az ég tudja! Szép éa még (sem az. Vo- siaai igen rendetek és valóban szépek, de az ég őrizzen olyan mosolytól. — Bocsáss meg kedvesem, deengemaherozeg mindig az egérre rohanó macskára emlékeztet. — Hallgass le bohó I Már ismét minő ktt- — Igen, én örökké gyűlölni fogom ót, mert tőled foszt meg engem, te kedves, drága teremtés. — De különben is Leontnod oly rút, — Ah, ah! hogy mondhatod ezt? — Én igazán nem tudom. Pedig esküdni mernék, hogy ó nem nemesszivu, olyan aroscxal csak rablót képzelhetnék. — Ezek rút szavak voltak Eleonóra ! Mig jegyesem külsejét birálgatttd, nam szóltam, de ez több a toknál. — Menj, komolyan harag tzom rád. — Bocsáss meg Valériám ! Oh! kedvet nővérem, te nem tudod, mensj;«e szeretlek 1 Bocsáss meg a te szegény Leonórádnak, mert nem tudja, mit fecsegett 1 Nyújtsd kezedet ked vet Valéria. Valéria megölelte a bájos fecsegotét a két mostoha nővér a pillanatnyi haragért bőséget könnyekkel engesztelte ki egymáat. Azután vidám gondtalan lépésekkel hagyták el a termet és a melegház üde levegijü sétányait keresték föl. Elnézegeték az óriás levelű pálmákat, a hajlongó csillsgoöveny különös alakú virágait, a futokák és kúszó füvek számtalan faját és a tropikus égalj egyéb csudálatos terményeit. Nyájasan vitáztak egyet virágok szépségei fokozata felett, mi ily nemes és romhülan lelktt lényeknél nem is leheta egyébként. Mint két tündér lebegtek a nagyszerű vi-rigcsoportosatok között vígan csevegve ét aranyos színekkel festve a jövőt. — Épen egy nevezetességét a téli kertnek, a roppant banauan bokrot bámulták, midőn a nedven porondon kaik lépteket hallottak közeledni. (Folytatása köv.) - i.i ' í' ,•5 = * 55 áj í b SjtJjjá ni P^ = = • Q. =O- E " S O9 as s|illf süt 5 líll Hl CD ■• Pályázati hirdetés. A n»p-kaoiz««i i»r. bitkSairf a Cseng.rj-otoiit « Kaainciynt-Tal ön.Teki.lG ujunan nyitott utciibtn két latbáial- épittetn1 BKánde-sán, ei épitkexéat í. é. april hú ti-in délelőtti 10 órakor ajánlat «rt; utjáa ktadandja Iraibeli ajánlatok • meitjelíll épité»i dij n^-iibíl álló liinatpíni i*t^ben a f«nt kitdzntt határidőijí éji pedig naponkint a délelőtti örafc- a hitköxaéffi irodiba nynjtan.lók be hol a* épitkeséai tervek, a tre/vetéai elöirányxatok ín a föltételek mejTtekinihetSk. Nagy Kanixsán 1S76. márex:ti* 24-én. Bízzatok a bebizonyalt jóban. lekiiitelyek és mímm magán o#ok bíionjrítriinyai, i kédSkdík £ u»poritis kkdk Ut l)r. Miller mol.-növéi.yuedve léő ll id fi lkjiál é y fai ti lkjainál ilÁMJŰ 50 kr Dr. orvos-, sebésztudor, szülész és szemész gyógyít gyökeresen fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennemű titkos betegségeket 1) ax önfertőzésnek mindeiAövetkezményeít, úgymint magömléseket, t* ingerlékeny gyengeséget, »i ondófolyást, külöDosen a tehetetlenséget (elgyengült féríieröt) 2) hugycsöfolyásokat (mé^uly idülteket is), a nem- zörészek bujakóros fekélyelt és másodrendű bu- jakórt miodeo aUkjaibao és elcsuiiiásaibaD ; 3) hugycsöszUkiileseket: 4) frisa és idült nyáktoljásokat nőknél, nz u^yne- vezett fehéríolyást és a 7. onnan eredű MAGTALANSÁGOT; ó) bőrkiütéseket; 6) a hogyhólaj; betegségeit cs mindennemű Tizelési nehézségeket. Rendel oapttniíént: délelüti lOnrátúl l-i^. délután ií óralói ü ig és eslve 7 órától 8 lg. Lakik: Pesten,belváros, kigyó-uteza 2-ik szám a. kigyó- és városház ateza sarkán (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott levelekre azonnal *^mm Tálasz adatik és a gyógyszerek ^a^^aS megküldetnek. (45-12 a légcső éj » . c! Efry tégely haKtiáUli Köszönet- és ajánlólevelek. Tekintetes ur' ity ■ irrnek kii«íinhet"iti az h«<i jnvullinómat, érek Sti*eakf>d)ék a izenvpdő rokat kinrilvinium. r,.«;inet.-niet Jc.ícjrsui ; etryed&i iiz rom ínyt*-len, de mont bÍKt..s»n tart-'. melljryrngc»ég í* kohóé ibori«i'-£ ér.likébcn exen ie*zs*£h Teljen tisztflcUel fí.-.,rg Mihaeli, tZkeyírr.z-*. Dr. Miller hatóságilag, vegyészileg megvizsgált öv-balzsama görcsök ellen. .\Utf f.'i.il]mulh*ti*r Imtáoira n.'rve mindnnifini. £» i morhaj, gyomor , azrv- ra taegnrrsiifctvil, vátt Aáx t5« nphéikóron robatnok-nÁl Epy BÍRJ pxUrsk ár* ! frl ftO kr. eKy kinuny Wl kr. í'ekiuteles Miller Jiuoi umak Brassúbau. <'K l.aly.rfiunn g-ir-c»i3k ellen uöranek *xiv- «*. me'lgttrcteinél igen jel»s sí<.>lE*l*tokst f'n, kéiem nekem pr.tt* utánvétellel még 4 nagy pjüacikkxl i 1 írt 5l> kr CZ*MI elúggv n*m mtltányolbatö jele* nz-rli'"! ktllileni s nem fogom elmulnmtsiji eme hat.-isci tctrt roiudeoíltt a legjobban aíánUai KtUÖ-Te.tkc ISTó (ing. g.áu. Kiv.iiO linztflttiei Alotti Pál. fftldmiv«lo. Min-lenkor k»].lint<5 : Stégeden Ga»zner m. k. loUotrySjíS- nél, Arad.-n Tonner és tánánxl és Prisner W. I. n^l KweReD Golietzky 1. é» Di» i.er U. .1 ^y.Vyireré»inél. Tcme-ivártt Pecher J fj^ínnintutí és Hi-si«fr J " F.-nél, Pécsett Ccerte J.-aél. VV,«eCzeű Strji-h Sebruivén tyágysaerísmél vj6—S) Kümkfár: Müller Albin vegyésznél Brünnben. l»r J .hn Ynt* Flortline-ája. A lepjnl.b foctí"itit<5 «a e<ítö «xtr, nörény restekből, el távolit ja x **áj rósz urasát és belyette kelletne* illatot gerjeizt, a fngvériéit ét a tophui dnga.ci.tot elhárítja » megóvj* a fogakat rottudáatól. E|pr palacsk Öu kr. Ur. John Vntr Serail-fogpora timitja * foRakat ■ iiaazn&lala után nemcsak a fogon la rakódó kOveie.ies.rket távolitj* el. >>au?iti a fog fényét, fehémég.'t kitünS-en elŐK-giti. Egy doboe 40 kr. Dr. J-iui Y«le P r o m p t o • A 1 1 v i o ■ j a Cfograet>pt>k) jótállás mellett * dalik. A legmegrögzűtttibb fogfájást ti kevés idO *Utl mi-gKttuteii. Egy dobos husxá késiil.-tt pamuttal 40 kr Török Hzáj-pawtillok, golyócskík, melyek a brajban forgatva elűznek minden k Németien szikot * fíjjbnl, Híkíp czétaeríl ai i«ioház*kban, bálokban ■ egjeb UFS*H körnkben ÍR -th. Kgy dobox 411 kr. Ur. Itnrbavcr Általiinos nÖTény-gyomorerösitő. Ej.en j.i ill»tu H erőíiit." ké»xt.l/*k ÍK^H jó határai bir pj-flnge einéixteR í« xbb<'>! asármaxó étv:'nrvbiái)_v. izélbáutalmak, idecex ÍPJ-fájá». ffvoni..ríi:t-,. g).>morkntjrli. aranyér, sárgaság ^, nípkltukífB bAntalmakiiál. K^y palánk 5d kr. l)r. Mailcr > ö T hatható* euvlnt.l-^ rekedtségi-knéi. K^ fn),víny bajk^n."..-* m*-gtaitj>L x li a j a t n y ■ m e I 1 ■ p a s 11 1 1 j a P ll I I Q f Q m P,' tiaB.vrísjiut nlt-C'" éfiliajUt. nlajokbiil keüzfilt t, "xliill t-re.Ieii Azépaégi'beu t-s en-jében i|-.t .'•« uj liajai ;».l * k-pa^tn ik, gy'.gyitjx mi.. A keleti szépitó-tfjnek •oW«n kr>»nul.rr.k «.-|. fc;il-r - ,f,u arcbőrüket, n,c]y n.inJen a' | í.; |.,jok»r arc belyeb- finom it'ju an-zb^rt M ára 1 fn ÍK) kr. Mindezt-n itt f i>..r»it s Nagy K.niMán. Práger H. r i- 1 ■;. m áj f n I t,' sebhely, :■«.!. A hátin bizonyos. Kgy üveg rk ert-J ti Diiiiősvgtteu kapliatúk : O-flZerriz UHÍJÍI «B —lí) Nagy Kanizsán, 1S76. márctnis 24-én. A hitközségi elöljáróság, r^j I . . . I AA Jí Áldás az emberiségre nézve, jtt | Saját találmányom ; — mely által a legnagyobb fokra jutott iszákosság az illető tudtával vagy tudtán ! kivül gyökeresen gyógyítható anélkül, hogy az egészségre ; káros volna. Ezer és ezer család köszöni találmányomnak . házi békéjét és családi szerencséjét. Nevemet annyival is | inkább kérem pontosan megjegyezni, mivel utánzókban nincs hiány, kiknek szere azonban eredmény nélküli. Bizalmas tudakozódásokat kérem egyenesen hozzám intézni. Dr. Konetzky, (67—2) S "t e 11 i n, (Poroszország.) Badacsonyi sima szGllóTBsszQ eladás. 10,000 darab muskotály, ezeré 10 frt. 25,000 , olasz rieszling , 7 , 20,000 , fekete szigeti . 5 . - 10,000 , fehér , 5 , Az eladással meg van bizva Kondor János, lakik Badacsonyban, alulírott szellőjében. Fackh Gedő, (64-2) Budapest, VI. Gyár-otcza, 7. Hölgyek számára igen hasznos a legújabb ■ legnagyobb batáit elöidésett szépitő-szer osztr. császári és magyar Itir. tzabadalmázott Erzsébet-Creme Dr. Rosenberg S.-tól az orvosi kar — de különö«t?n dr. Zvisal M. U-nxr ur í'.ial moevizheüt s ti>kt!<pt"»'>u rzélozcrü ■ nrtatlann»k találtatott. Ezen BTtr a húr mogurten: s a Itck^solih korig tartó ifjú fris-Bí-séglteoi uriásáru szolgál. illtÁvuiit napszurást. bGrkiütPKeket, foltokat, vórhenyt, süt a ráoccok is a t;vnk>iri használat ultal eltűnnek. Szinusz-nők s miivésznüknek kiváló jó szolgálatot tesz. Ára 1 tégelylyel 1 frt 60 kr. K'&pható & feltaláló Roseaberg Fr. özvegyénél B-sben, VI. Kahl^asse 6 Thür 7. — >:»íy-Kainzsán Rosenfeld Adolf urnái. — Szent .LeoDold"-faox ciirai. zjógr*zfTt2.Tb*n NesiUJB Fülöpnél. BVÍ I IMankeuffassv 6. — Paal &. '1'AT»XÍ ca. kir. udvari il.itUzi'resznH H«C9. Karntofrring II. — Petiiben Kreuzplatz ll'.y. MaczBski illaUzarészm-I KürntniTEtrassL- '26. — Tricf"ztbi'u Kohó W.-ut-l .Tricwtt-városház* t'orso *íO:í. — Budapes ten Miller .1. A.-nal v-m m. — ZAi^rúbliao Mlttelbacfe Zsld«B»dail. Va- ras.lo» HoCh«ÍBger A. (..yúgyitzcn-ixae]. i^TU—1) Tisztelt docíor úrhölgy !. HarátüaKiit'kf'iii ajánlott Ertgébf t-Crenif rövid faassnálata utáu az arciombol minden BZKDIÓ. vürhenyeim éi foltjaim csodálatos mudon rögtun tliüim-k é« ecuciíup-a legűaxintetib liálámut érte nyilrá- nitom aonál is inkit.h. hogy ctclŰtt tobljf^lékot biker uélkul baszDáltam, örömmel teljeniti-m t* hát kotelességeinet és jelég készlett-1 miDdeakínck mtlegen ajánlom. Tiutelctte) SPANOCKI ASXA, ffrúfnG Rrdélybeo. oooooooooeooe Deák Ferencz arczképe (színes olajnyomat) széles barock-arany-keretbe illesztve, általam 25, 28, 30 írtért megszerezhető. — E kép sikerült másolata azon.! elethu eredeti festménynek, melyet THAN MÓR a budapesti uj városház tanácsterme részére festett s mely ( kétségkívül, a legkitűnőbb valamennyi létező arczképe között. Több példány üzlethelyiségemben van elhelyezve s bárki által mindenkor megtekinthető ; kívánatra részletfizetések mellett is kiszolgáltatnak. Tisztelettel Wajdits József, kBnyr- és műkereskedő Nagy-Kanizsán. OOOOOOOOOOOOC^OOOOOOOOOQOOOOOQQOOOOOOOOOOOG Wljditl József kiadó-, lap-és nyi>niH»tnl»jdoQoa~tyorai»jtn nyomáaa, 51G1-KA2TIZ8A, 1876. április 6-án. 28- Tizenötödik éTfolyam, J Wiirtm «f: f ' *UB éTr« a Irt. l J illMft KAIX.II énvnk a } BFrknntln. Tak«- 1 rékpénztári tj.Ulel föld-2 szint. — anyagi réiftfl illető koilfménrPk pr-J gn »ni iO fcr. I 1 6 huÁboi petitiorbao ' 6 id ZALAI tOZLOI. ■JUI..I"1 * v— — — — , >.?*«■ lúrd.t*aért ktUSaf ^ ' JO to. s««.»«. l ■ elóhl: .T'ALA-SOMOQTI KÖZLÖNY.' Nagy-Kanizsa vártt helyhatóságának. nemkOH^ben a ..nagy kaniztai Icersskadelmi s iparbank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár" a .zaiamegyei altalános tanítótestület*, a .Zala-SMftgy* göznajózási re.tzvénytársulat s több negyei és városi egyesület hivatales értesítője. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre! r 1876. évi 15-ik évfolyamára. Miután a második negyed év elejín va-gyunk, fölkérjük lapunk t. olvasóit, hogy előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. yidékről posta utalvány által, helyben pedig Wajdits József ur könyvkereskedésében előfizethetni : egész évre ... 8 írttal, fél évre .... 4 negyed évre . . 2 , A kiadóhivatal. Iparos kör. ■— Hatodik bs ntoUy körlemény. — 10,000 frtnyi üzlettökével, erre bizonyos arányig igénybe vett intézeti hitellel meglehetős áratár üzlet kezdhető meg, mely folyton kiszélesbithetö. Az árutár minden év végén lezárja és a részvényenkinti nyereményt a tartaléktökére való elhelyezéssel kiadja. így, míg az iparoson szükségében se-pit. takarékosságra szorítja, mely után neki ha-znot ád, a tartaléktöke pedig fedezi a károkat, mely minden üzletnél fennforog. Nem felesleges azonban megjegyeznem, Imgy az árutár erejéhez képest ipari meg-rpndcléseket is teliét, fióküzletet nyithat — itthon és a vidéken, bizoniányokat állít fel satb. Legf'lkép pedig saját tömeges megrendelések és szerződések által a nyersanyagot beszerezheti először a hazai gyáraknál, másodszor legolcsóbban, csekély közvetítési díjjal adhatja — evvel pedig legtöbbet lendít az önálló magyar ipar fejlesztésére jóság és olcsóságra ! Ahhoz most már kevés felderítés kell, miként nyújtson a szövetkezet önhiba néi-kül nyomorra jutó iparosoknak segedelmet — ott az üzleti nyeremény bizonyos hányada, valamint azt sem kell fejtegetnem, mily behatással lehet az ipari érdekek körül ilykép szervezett iparszövetkezetnek testületileg tett nyilatkozata. Bizonyosnak hiszem, hogy ily szervezet mellett az iparos először: becsületes munkát nyer és munkaszünetre kényszerítve nem lesz, másodszor: csekély befizetés álta! takarékosságra és tőkegyűjtésre szokik, harmadszor : saját osztálya öntudatára ébred és az ipar, de a nemzeti ipar fejlődésének nemcsak őre, de tényezője is leven, adni fog hitelére, a jó munkára és megbízhatóságra és emelkedni fog társadalmi állása ebból folyólag negyedszer: művelni fogja önmagát — az olvasó-körben és azon kivül, igyekezni fog hazafiságot, becsületes séget, ízlést tanulni. Adja az ég! ab. Kimutatása azon usszeqcknck s megnevezése azon nemes-szivi'- Csáktornyái járáshoz tartozó emberbarátoknak, kik a vizkárnsultak részére kü-ni/iiradományokkal járultak, ilktületj szedettek : Csjiktorovaváro3 ni. testület 50 trt. c*ák-toruviii takarékpénztár Tó irt. IMirbáuvi Eiuk ügyvéd 1U frt, Hegedűs Jüzsuf ;") írt, Krasao- recl örvegje 60 kr, Szieber János 1 frt; Her lioger Mihály 50 kr, Kunvárv Mihály Ugjved 15 frt, Körngaszt József l'frt, Huzják Vida ÜU kr. Jakopcsiej) N. -KI kr, Drorcaáic Mátyás ÓU kr, Prunzatz Antal áU kr, D'-bics Jánoe 4i) kr. Roseuberg L. ŐU kr. N'.-uwirlh X. 1 Irl.íjzudacz I^iváo 1 t'rt, N^umao Müncz 1 trt, iX'eumna í*. ;> frt. Lupp'.Tsbek Jczset ú frl, Ciyürgy Kálmán 1 frt. Imre Antal 1 frt, .Szilágyi Gyula 2 trt, Miloár £lek ügyvéd T> írt, Kuez-Mh Matyáakir. aibirú 2 írt, Ki>lláricii Mih&iy kir. alüiru 2 irt, (iöacz Lajua eyú^ynzeré«z 4 frt, B^aedikt Illés 2 frt, Ziegler Káiináu.kir. j-í^yzú 5 írt, Vucsák Mikaa ügyvéd ö írt, Dr. Weitendoríer 1 frt, Toddr Kamiin 1 frt, Szirk Frigyes 1 írt, l'ullá esek Ferencz 5U kr, Urauitz József 1 irt, Ju hász Eduárd 1 fri, Hauzel József ÓD kr, MegU György 3lJ kr, bzeiverth Aaul I írt, Xeumau Jóisef S frt, N 179. 50 kr, Keuwirth A. 1 irt, Tódor Józaef ű frt, Nru l'ói. 60 kr. Ur. Klein .Sándor ti irt, Lobi Jakab 1 irt, Ilirőchuian San- üur •> trt, Fischer Xa;h:iu 8 tia ö frt, Ziegler LBJÍB tiszttartó 5 írt, íSchulleg Janoa 2 trt, Yr.- j-;r Józael '6 frt, l'ecsoruik J-uiosó frt, lieroyák Ferencz 2 irt, Zakál Henrik Ügyvéd 2 irt, Hor válh LHJIIB záid«tunúk 1U frt, 6teián Ferencz ügy véd 2 írt. Cdá&ti-rnya járás azulgabirája 5 irt f)l kr, N-üelicz közsiíg teatúiete 10 írt, Kuro- löind Nándor 1 frt, Novak Pal 50 kr, Nuvák Károly t. kauonok 'ó irt, l'uláczek N. 1 irt, Ló- vensolin 1 írt, Egyed Autal ;'MJ kr.Svágel (jyórgy 1 frt, Ciakathurner S. 1 t'rt, Bell Elizaboti 1 irt. Gutlinann i^osiDa 50 kr, Kantes Iván 50 kr, Kru-ssinger István 1 írt. Novak Jüzsei :">U kr, tH-udits Fereucz :">U kr. Láng Sí. ÓO kr, Karu targer .Mihály jegyző 5U kr, Leppen AUjos pié- banua :í irt, Mandi Mihály földbirtokos 1(J irt. BKIICZU község 4 írt 25 kr, üardÍDorecz község 5 írt 21 kr, báró Knezovics K. 2 irt, Matosso VICI* Isivátl plébán'.H 1 frt, Radocsay Antal káp lán 50 kr. Tuiuási Rozália 5U kr. Sliksics Joze íin 2 írt. Ijorijzay Anna 1 irt, Poklavccz Má tyás 50 kr, íízin^er Mór 5U kr, tíostarics Fe renc/. 50 kr. N. N. ;iü kr. Gregorincsics Imre 2U ür. IVWics J. 5" kr, Sieru Zsigmond 5Ukr, Grengg N. 2O kr, Filipica Jánoa ói) kr, Ambrus (iyürgy 50 kr, Liszt Antal 20 kr, Fhszár Mi- hálv 4U kr, Mártincsoveí» község 1 írt 37 kr, ! III." henykerUlet 2 írt 33 kr, Hartman Adolf ! jegyző 1 frt, podturení növendékek iő kr. G-uz-[ miis István 10 kr, Kollay Jeromos plébános I trt. Min András 40 kr. Dávid Pál 20 kr, Szertan Imre 20 kr, Goricaáuecz Mátyás 10 kr, Bar-tal György jegyző 1 frt. Kuch Izidor 2 £r, . Wranua Frigyes 2 t'rt, Horváth Antal jegytó 2 írt, Színodics Klek 3 frt, Kontseoz István 10 kr, H"fl'man Antal pénzügyőr 40 kr, Kiozl U^örtry pénzügyőr 2Ukr, GrAstyán István pénz-üey/lr 20 kr, í'ersjiteoyak András pénzügyőr 20 kr. lJfalz József 20 kr, Hoffmann József ven-défílós 2 frt, Palinecz Gvörgy 20 kr.KobbKIek 10 kr, Czofek György 1*0 kr, Baráth János 30 kr. R.íbb >Iárk 10 kr, Novoezel József 20 kr, Horváth Mária 20 kr, Grahovecz Endre 1 frt, Horváih János pénzügyőr 20 kr, Stipáa György 10 kr. Vassic* Miklós 10 kr, Tropsa István 10 kr. Kodon Mihály 30 kr, Senk János plébános 'J trt, Kobb József í>U kr, Neurnao Antal 20 kr, T'-hohohtíi Jiizsef 2 t'rt, Kovácsics Ignácz 50 kr, JiUu Jxkab ÜO kr, Ucger Júlia 1 frL, muraszer-d»h«lyi község 2 trt. így bejött összesen: Csák-mrnyavárnsban 278 frt 51 kr, Nedelicz városban 23 frt 50 kr, beliczai jegyzűségben 22 frt ih) kr, stnriói jegyzőségben 15 frt 30 kr, hráa-tynni jigyzósc^ben l frt, podturení jegy,z6ség-b^n 3 ín lő kr. vratisio^czi jegyzóségben 4 frt, muranzTdabelyi jegyzöaégben 20 frt. így összesen 3ÜH frt 42 kr. Kz«n kivül még be nem adták Juháas SÁndor nzelníczai, illetőleg szt.-mártooi, Megye-reHi Gézaszt.-eyörgyi ésGrészEIek (Csáktornya külfÁribeli jegyző urak, kiknek terjedelmes jfjjyíőségeik lévén, a köoyöradományokatmég m<>st is gyűjtik s a midőn a pyüjtéat beíogják végezni, nem mulasztóin el azou jegyzőségekben íí AZ stdnkozók neveit közhírré tétetni saz ÍIletA ir-mcöszivü adakozóknak a ezerén esetlen hon-polgáraink nevébtín forró köszönetemet nyilvánítani. i'íÁUtornyán, 1??76. márczius 28-án. VHANTSITS KÁROLY, tÁRCZA. A könnyelmű virág. Ne tArd ki míg ki* kebledet, A iiAp-niosoly bár íuteget, OKlókK fény: Csókbun für."s?.t, tnxjd k'-dbe Mii, I>ír- 8 fagynak adván hfiil*nül, Mint riltoió remt-ny. lej- nzóK ix ivato«b iboly, Tárxáfaoz, melyei bú, komoly Nem AUjU míg ; De u nzubadra vágy ig«n-Sogárt Síelni, édtiea. BIBI" kékre uyilt u ég. l'gy Irtt. Kifejté mirmmit; Sceretni oh, beh boldogít I Mi jV. á-Aog: SEI-IIŰ, iogir honi simul, Üntm-kftnyfi roxg bsrmatal, Keblén &z Qdv Igen ; de kiknek nfj bir% Elb*gyt* mindegyik hire, llsgin maradt: Az ál idd borún rált, Ueghoir* a«ki «. halált, EöTidke pwet alatt. Fervoyen rirt a maiik, e» Nem érte vétw., o^m aseiiTCdés Ax ti*ek«t. VLralt sokáig boldogan. — Több napja, több d *• r fi j e vin, Kí Jlni n«m ii«t. HAJGATÖ SÁNDOR. Az évszakokról. -IrtAi felolT*«U : Farkas LÓJtSlÓ, fögymn igáig.— (Kulytatás.) Nagjoo haainos és azükséges tehát azon összefüggés tanulmányozása, mely az áll&tnk, a növények és a légkör állapotai kört létesik -, mert c&ak. ez utón szerezbet az ember Ufbb-keve aebb tájékoziat az iránt, mennyire képesek bi zonyoa időjárási viszonyok siettetni, vagy késleltetni az állati és növényi tenyészetet. Ily ösz-asefiiggő tapasztalatok utasítanak arra, hogy vidéküok égkajlati természetével, mely állatok és növények meghonosítása fér nieg leginkább és bogy mily tenyésetési mód által várhatunk azokból legtöbb haasooL A gyakorlati életben a mi mérsékelt ég-hajla.tu.uk alatt három időpont emelkedik ki a a többiek kot ül, melyek legszembetűnőbben jellemzik az egymást köve tó évszakok hatását. A gazdászatnak e három nagy és ünnepélyes mozzanata: a szénatakaritás, az aratás ée a ss&ret. Miis tapasztaljuk éven kint, hogy ax ezen időszakokra eső munkanapok estéin a Nagy-Kanizsa botolevardján végig öcöolö'kis-kaoizsai leányok leghangosabban lengedezik ékes melódiáikat, a járókelő feneértő publikum roppant gyönyörűségére. Nálunk a ssénakasxálás junítubán (és másodwor augusz tus vége felé,) az aratás júliusban, a szüret október első felében történik. Kzek voltak a régi éknél Flóra, Cerea és Bachus ünnepei. Ezek kö«ÖU is kétségkívül legnagyobb jelentőségű as aratás, mely meghozza a várva-várt nehéz kévéket, a Fold anyai keblében a Nap melegítő ereje által ápolt magvak becses ajándékát. Egy, u ido szeszélyének heteken keresztül ki- r tett £_vünge kalászon, egy esöcsdppön, egy napsugáron nyugszik, a mezei gazdának raiodun reménye, m-rt ezek jutalmazzák meg hosszú és táraditlmus inunk ájul. Kz uz oka, hogy ha i-gysziT a remény odáig valósult, hotry csak ariitiii kell a készei, t-zt H munkát mindcu más-ual uagyubb hévvel és buzgalommal v^gzi a fold n**pe és nem laukasüja el sem hullíi verejték, sem égető szomjuság. Az uratok csoportjai kora hajnaltól i'ugVü döntik a tömött rendeket, melyek egy hón»p óta hajiongHtták szőke fe-jukcl a szélben s holuap már a fuldóo hevernek. A núlyoa kévékből kivert s garmadába gyűjtött szamuk nemsokára a malom zúzó köre »!á kerülnek, honnan miot liszt ümlenek ki; a liszt-búl tészta a a tésztából kenyér lesz. És ki bin-né! ezt a sok munkát a földbe vetett magtól az asztalunkra jutott kenyérig, mind a nsp | végzi! mert ez adja meg a ozükséges hőmérsékletet a kic-irázáehoz; ez készíti az ősz ködét, a I tél havát, a tavasz esőjét; et tövcli a gabna- { í szemt-kbe a oyári hősugarakat, melyük b»tasa , alatt ott a tápanyag készül; ez hozza mozgásba ' a malmokat; ez fűti be a ftütőkemenezét is — mert hisz a fa csak annyiban alkalmas az égetésre, amennyiben nzeuet tartalmaz, ezt pedig élfi korában a nap sugarainak hatása alatt pyüjti magába a légkörnek e^yik lényeges al-k»irészébűl, mely szénsav név alatt ismére to«. Atalában minden növény ki fejlődéséhez szükséges bizonyos mennyiségű rnele^ elnye lése, mely sejtjeiben a legkülönfélébb szerves anyagok képzésén munkálkodik ; de ezalatt eb' bői a melngböj mindenkor a véghez vitt munka eredményének megfelelő aráoyUgos részt veszti el további mánk a-képességét, mit tudományos nyelven u^y fejezünk ki, hogy a meleg m e g-köttetik. K tekintetben tehát méltán tekinthetjük ú^y a növényeket, mint a naptól gyüj-tótt roppjut mennyiaégü melegnek raktárait. Azonban ez a meleg nem marad örökké lebilincselve, hanem f*-lftzabadul, vagyiB újra mint valódi melegítő erő működik pl. az égéani*!, sziniupv az állatok és az emberek táplálkozása alkalmával. A különböző növények különböző meny-nyiaé^ú melege: emésztenek fői, míg kifejlődnek « gyümölcsüket megérlelik; de ugyan-azoa növénynek mindig és mindenütt agyast-azou meuiiyigégre van szüksége; mit eléggé bí-zonyit az a tapasztalás, hog/ valamely tápnÖ-véuy rövidebb idő alatt hozza meg termését a melegebb, mint a hidegebb tartományokban. Ha valamelv növényre vonatkozólag a tényé-Bzet megindulásától a gyümölcserésig lefolyt napok számát az ezen idő alatt uralkodó hőmérséklet középértékével soksorozzuk, minden vidéken csaknem teljesen egyenlő eredményre jalunk. így például nálunk a búza aulában 1-10 napot vet-z igénybe a teljes felnövés- és megérésit;, mely idő alatt a közép hőmérséklet fölülmúlja a 14 fokot; ez annyit jelent, bogy a búza 2OIK) fok melegei használ föl; Tunuero-bftn (Amerikában) elég neki 92 nap, mert ott a rnegfeMő időre eső közép hőmérséklet 24 fok. Az árpa már nem oly követelő s megelégszik 18* Kí fok melegjei; ellenben boni terményeink IfSielhetetlenebbj'ii közé tartoaik a szőlő, mely üí'iK) íuk meleget használ föl, mig fürtjeit meg-érl'íli és 10" hómérséken alul meg sem indal. D* hát tessék összehasonlítani az árpából főzött sort a szőlőfürt kiforrott nedvével, melyik hevít jobban ? a váljon s sör, vagy a borfogyuitó Xagy-Kanizsaváros képviselőülése, apr. 3. ' Beliu József elnöklő polgármester ur üdvözölvén a szép számmal megjelent képviselőket, az ülést megnyitotta a k jelenti ki » egy-szersmint a jegyzőkönyv hitelesítésére Martin-kovics Károly és Ebenapanger Lipót urakat kéri fel. ■ 1. Tandor Ferenci városi főjegyző ur ol- vssá az 1875. évről szóló jelentest, mely észre vétel nelitül tudomásul vétetett. A jelentést, miután várotmnk haladásáról a minden lakosát érdeklő állapotáról szólván, igyekszünk kö zölni. , 2. .Pótbitel a tanítói nyugdíjjárulékra nézve' javusolá a tanács, hogy a luifuaadöra kivetendő pótlék által a 384 frtnyi járulék fe- decve lenne, mire nézve Plihál Ferencz ur ta gadja, hogy á város „póihitel* kifejezést hauz- nálbat, igen is ki varja megszavaztatni, de „rendkUü]" czimen. Darás Zsigmond ur he íyesli, mig Hirschl Ede ur neheztelésének ad kifejezést, hogy ha a luxusadóra vettetik ki, akkor a kuzonségnfik csak tigy része viaeli a ter het. Az összeg megszavaztatott. 3- „Javaslat a fűgymn. rajztanán állomásra.* Éfénk vita fejlődött ki, miután Szász Károly ur 20 évi szolgálat után visszavonul, valjoD végkielégítést, avagy nyugdijt szavazzon-e meg a képviselőség. Hirschl Kde, Plihál Ferencz, Farkas László és Hertelendy Béla urak felszólalásai után nagy szavazattöbbséggel - 600 frtoyi végkielégítésben részesittetik, állagát e tanév vpgeig megtartani köteles. A jövő tanévre pedig rendes oklevéllel eliátptt s képzett rajztanár választandó meg próba évvel, fittese 800 frt B 2<>0 frt lakbér üaszesen 1000 írttal. 4. 1H75. utolsó negyedére fennmaradt fó- kttpitányi tizet és felhasználása iránti ji vaslat Horváth Lajos, Hermann N., Plihál Ferenci és Farkas László urak felszólalásai után elfo gadtatott, melyszerint Szak-myi József urnák 120, Taródj József urnák iíO'frt fizettessék ki. 5. A Cziglenicze szabályozására vonatko zólag nem fogadtatott el a tanács elöterjesziése, hogy rendes partépjtéssel szabáljoztaasék, ha nem hagyandó ugy, amin: van. a szükséges viz előállítására nézve pedig a Czigleuicze szabályo zására megszavazott 800 frton c-gy kut ásattas- Bék. Hozzá szóltak: Hertelendy Béla. Hencz Antal, Dr. 8zukics Nándor, Vágner Károly, Horváth Lajos, Darás Zsigmond, Hirechl üde, Martinkovics Károly, Plihál Ferencz urak. 6. A virilis képviselők kiigazított név jegyzéke ;udomáaul véietett. 7. A városi szabály rendeletek módosítá sára készült javaslat kiadatni rendeltetett az eddigi bizottságnak s a jövő közgyűlés egyik tárgyául tüzetett ki. (Vége a jövő számban.) » í ^ Helyi hírek. — AfUikoxd*. Rózsavölgyi Antal köi. tanító ur b frtot adott át az árvízkárosultak ré szére, mely a nagy-kanizsai köz. népiskola, is- kola-utctai I és Il-ik leányotztály növendékei nál gyűlt be, mi ex összeget a „Pesti Napló" szerkesztőjéhez juttattuk: I-sŐ outály: Boár Ilon* 40 kr, Szabó KUra 10 kr, Piackor Melá nia^ kr, Sumfel Paulin 20 kr, Kozma Margit 20kr, Spitzer Karolin2O kr, Geisl Anna 10 kr, Gáspár Róza 10 kr, Bánatay Maihild 20 kr, Kovácaics Gizella 50 kr, Kandi Anna 10 kr, Saller Mari 5 kr,. R-tt Ilona 5 kr/ Koch Auguszta 10 kr, Árvay Szidi 1" kr, Ssóllösy Antónia 10 kr, Pasqualetti Ágnes 10 kr, No vak Mari 5 kr, Jack Ilona lU kr, Vincze Ka- rolin 10 kr. Kleiman Katalin 10 kr, Güllesz Julik 10 kr, Grebenz Betti 20 kr, Mugel Teréz 5 kr, Matto* Uizell* 10 kr. Borsiczky Mari 10 kr, Kurc Hertnin 10 kr. Gáspár Júlia U kr, Szaimny Terka 6 kr, Osetnito Gizella 8 kr. Összeg 4 frt. — Il-ik osztály: Budai Márt 30 kr, Kottimn Muri 10 kr, László Anna 10 kr, Szerencse Szidi 2 kr, ilfdasek AWri 10 kr, Var ga Magdolna ÜO kr, V'rátl Anna 4 kr, Sipos Juli 4 kr, Kocsics Apolonia 20 kr, Sárecz Ve rona 10 kr, Kozma Muri 30 kr, Kuezovits Lui 8 kr, Kisfaludy Laura 20 kr. Kerekes Etelka 20 kr, Győri Mari Ü kr. Gerócs Anna 10 kr, Nagy Mari 6 br, Csf-mits Vilma N kr. Pssqua- letti Lujza 10 kr. Németh Anna 20 kr, P«s- qualetti Anna 10* kr, Zoli Paulina 12 kr, Vioaz Aranka 20 kr, Viosz Mari 20 kr, Szalay Ilka 20 kr, Wajdils Irma 10 kr, Wajditt Flóra 20 kr. Összeg 4 frt. — ítírst Simon várr-si állaton*'* ur egy három hónapoi csirkének óriási oagyságu tüdejét epiritushan eltévé, fógvmn. muzeumunk számára adományozta. — A Hvétl nők hangversenye vasárnap, apr. U én lesz az .Arany Siarvasu fogadó dísz termében. — Aki#de<lnerelö~egyei*ület választ mánya az óvoda helyiségében apr. Ü án délután 4 órakor ülést tart Ujabban alapító tag lett In- key-Bittó Agn*:s úrhölgy ö nagysága Xagy- Kécséről 100 írttal s rendes tagokká : Uaboehay Anna, Inkey László és Dierk.es Krnestina őr nagy né. — Ifafiitel Hirnch B. nagykanizsai izr. főrabbi 25 éves jubileuma egyházila« fé nyesen ünnepeltetett meg s miut halljuk, tiszte létére banquette ÍB rcudeztetett — A német színészek előadásait igen kevesen látogatják, ped<g a társulat jól szerve zett s különösen nagy gondot fordítanak ope- reitek összevágó előadásaira. — A hitelsornjegyek apr. 1. húzásá ban következő sorozatok nyertek: Ü39. 895. 933 999. 1277. 1327. 1390. lt>91. 2039. 2382 3136. 3483. 3636. és 4014. — Gyilkosság. Lancsák Ferencz kis- radai lakos Cső odor György csapi lakost april 2-án e*t« 8 óra tájban a caapi hegyen egj késsel boszúból agyonsiarta; a azerencsétlen özvegyet B 3 neveletlen árvát hagyott hátra. A tet-t-d* elfogatott. — A magyar földrajzi társulat rendé* tagjai lettek Zalamegyéből: Br^koer Alajos és~Skvar«mn» József SümeghrŐl w Wy József Zala-Egerszegrúl. — Axuj kereskedelmi törvény értalmé- ben w. kereskedők és iparosok kötelesek őség- jöket bej egy estetni, erre nézve a soproni keres kedelmi és iparkamara Weissmayer Mór kama rai tag úrhoz kétféle nyomtatványt küldött le, egyiken a czégb<jegyzettek, másikon a még be nem jegyzettek jelentkezhetnek; ssiveakedje- nek az iiletők Weisamajer Mór árhoz fordulni, hol a szükséges ivek díj nélkül kaphatók. — TürjéTÖl Írjak neküok: Az általi- iiua magv ar vízkárosultak réssére ad• közök névsora Türjéról: Prépostság 10 frt, Vanizsáb Jaaos 4 frt, Zdráry Imre özvegye 4 frt, Erdős Gyöigy 5 frt. Kocka József 1 frt, Lánckor Imre 1 frt, Valdaméia N. 4-ik huszárezred ka- piiiny 2 irt, Hock Pal 1 frt. A kis tanulók 1 frt 11 kr, Lengyel őrmester 34 kr, Kartz La jos 20 kr, Bogywzlay Pál 20 kr, Klein Ignácz 10 kr, B»oer Jakab 20 kr, N. N. 40 krt Bom bay Lajosné 20 kr, Rózsa Ignácz 10 kr, Kozáry György 10 kr, Csiszár János 10 kr, Spiegel Ja kab 10 kr, Varg» Ferencz 10 kr. Szabó János 20 kr, Günzberger Mátyás 5 kr, Türja belvá rosában összeszedett élelmiszerek elárverezésé búi befolyt összeg 6 frt 50 kr, ^chlo«inger Ig- náczné 50 kr, Málics József 50 kr, Akermann Utván 50 kr, Fáner József 40 kr, Fáner Ferencz 30 kr, Hujber Mihály 30 kr. Akermann Fe rencz 20 kr, Neszlev Rozi 20 kr, Fáner István 20 kr, Mákszl Ferencz 20 kr, Kalup Józaet 10 kr, Policzer Mihály 20 kr, Kretter Ferencz lOkr, Kép János 10 kr, összesen bejött 41 frt. Amely nemes adakozásért a szerencsétlenek nevében szivbeli köszönetet mond: H. P. — BarbaH*mwt. Pákán Varga János nevű erdőkerülőt, ki Széli Kálmán pénzügy- minister birtokán Gacsházán a vetésen keresz tül ment, az odavaló ispán Lakó György meg támadta és midőn fegyverét átadni vonakodott, erősen meg ütlegel te és nagy ujj át annyira szét- zu7ta, hogy azt orvosi vélemény szerint ampu tálni kell. — A pápuák körött talán megjárná, hogy néhány krnyi esetleges kárért egy mun kája után élő ember megcsonkittassék. — Szerelmi féltékenységből a na pókban egy borsfai ember nőtelen szomszédját, kivel felesége összeszürte volt a levet, BZObajá ban kapván, annyira összevagdalta, hogy éle téhez kevés a remény. — Hövid hirek. Az első magyar ált. biztosító társaság osztaléka rénzvényenkint 102 írt. — Zágrábban fakereskedók gyűlést tartot tak. — Bagdadban naponta 15 — 20 egyén hal el pestieben. — A rSopron" szerkesztésétől Moller Ede visszalépett. — Hg. Eszterhácy Pál neje meghalt. — Andráasy és Gorcsakoff spa- nyo) grandokká nerertettek ki. — Jókai 4 t-1-TOnátos bohózatoo dolgozik. — XIII. Leo, Örményország egykori királya kórháiban halt meg. — „Veszprém" szerkesztője Kompohhy Tivadar Philadelphiába utazott, szerkesztő Préni Jótsef lett.— Gróf O'Donnel Henrik csapi bír-tokos szabadéivfi-párti programmal Nyitrame-gyében kép viselő-jelöltül fellépett. — Temes-Gjnrgyevo köiséget u árvíz teljesen elmosta. Budapesten .Szere let ház" lótenttetik. — ka első hazai takarékpénztár Deák Ferencz szobrára 2000 frtot szavazott — A fővárosi ebadú minden kutyáért 3 frt. — Temesvárott a hagy ■ mái uralg. — A magy, hitelbank belgrádi só-raktárábln több miliő forint értékű ső olvad t el as árvízben. — A halasi gőzmalom leége'i. — Hetven milío frtnyi fényűzés! csikket vásárol * magyar nemzet éren kint — külföldön. — Kovács Zsigmond jtéesi pü*pok ó ex ja a bara-nyameg^ei viskárosultakoak 1000 frtot adoma-oytnott. — A gr. Karácsonyi pályádijt nem adta ki az Akadémia. — Jókai .Milton-jn. nagy hatással adatolt elő. — A. veleuczei plébánost kétbpesti lakatos-legény kirabolta. — L-v bécsi kvuskedőnek 2 nap alatt 6 gyerni< ke I halt meg diphteritisben. Irodalom. -■■ — Albach a hírneves szent-Feremczreudt hitszónok .Szent Hangzatok" czirou és Su-jánszky Antal esztergomi kanonok által fordított imakönyv igen szép kiállításban La6te t:* Elsner badapeati könyvárusok 7-ik kiadásába a megjelent. Egyszerű kiadás fűzve 2 frt, disz.-eb 6 frt, kötésben különféle ár sserínt axerezhe ő meg. ' — A. m Vasárnapi tfjság" apri 1 > * t 2-diki száma következő- tartalommal jelent j meg: Mátyás éa Beatrix egykorú arczkép- i ; (két arczképpel) Dr. Rómer FlóristóK — ,,v ' csudálatos történet.- Elbeszélés Baksay Sándor tói. — Királyi bevonulás Pozsonyba 1875-ben. j — Az Alhambrából (képpel). — A spanvul vérbiróság előtt (képpel). — Egy aj szerkezein hajó (képpel). — A szegedi Ütközet Vidéki i tárcsa Borostyáni Nándortól. — Aprilie. Sáoú Lajostól. — Úszó jégdarabok az Atlanti oczeá- ' non. — Irodalom és művészet stb. rendes rova- 1 tok. ■ — A mMagyaror8*ág és a Nagyvi- lág" 14-dik száma következő rajzokat ho77.a : Könyves Tóth Kálmán. Árvízi emléklap"! , Délszláv nők, f Freiligralh Ferdinánd é* Stnuz-fogat. Ara félévre 5 frt Negyedévre 2 írt 50 Ur. j Vegyes hirek. 1 — JSxmilliá dollár értékű arany ét «zii-t hegy, A .Philadelphia Prnsse* szerint San Fran-ciocofcan híre jár, hogy az ottani milliomos bankárok oly tárgyat akarnak a philadelphiai világtárlaton kiállítani, minőről eddig a vihi^ nem hallott. E tárgy egyetlen, veretlen arán v és ezüst rudakból álló óriási hegy volna , szár- népek-e a hevesebb véralkatúak? A kukoricza sem enged el a 2600 fokból semmit; no de megérdemli, mert sonka lesz belőle. Hanem azt már csakugyan nem értem, hogy a krumpli sem akar hátramaradni a szőlő mögött! Leh*;t, hogy a sókoldalúságban van az érdeme. Én leginkább azért becsalom, hogy gyermekkoromban az ő levele szolgáltatta az első pipadohányt B ezáltal & legelső alkalmat nyújtotta a told forgásának studirozására. (Folytatása köv.) . A császár leánya. — K<»rraji u elsS cwUzinaR k»riUl — Irta : Btirboix Itoger. Fmocziábdl fordití : Köváry Béltt (Folytatás.) Valéria szíré hevesebben dobogott; — jegyesére gondolt. És a jövő pillanatban csakugyan az ifjú orosz herczeg férfias alakja tiiiit elő. — Mily nem remélt szerencse, hogy itt találom a hölgyeket ! Különben mint vadász azt tudhattam volna, hogy a galambok az ár nyas sűrűket keresik. — A héjától tartanak; — monda Eleo nora nevetve. — Ugyan ugye? — Kilka felfedezés! Hölgyeim önök magok sem ismerik hatalmukat. — Ugy van; — felelt ismét a bárónő — ön magáról tudhatja, mily megmérhetetlen az. Nemde Valéria?• Azonban bocsánatot kell kér nem, sürgős foglalatosság követi távozásomat egy pillanatra. Eleonóra könnyed léptekkel sietett el, mig Valéria egy hálás pillantást küldött utána. — Kedves Valériám! — szólt rögtön a berczeg — én rendkívül fontos újdonságot hozok. — Keménylem, hogy örvendetesét. — Ellenkezőleg igen szomoruat. — Atyám WUdimir Demidoff herczeg alig egy hét előtt hunyt el. Képzelheti tehát szomorúságomat — Oh León in ! te igen is szilárd vagy. — Hol vannak a könnyek atyád emlékére? 1 — A férfiú nem hullat szünetlen köny nyéket, de azért érez. — Azonban fájdalom, atyám halála azonnali elutazást parancsol és ez okból két hét multával tervezett meunyrgzünk szükségkép elhalasztódik. Valéria nem fnlelt, szóilunul hajtotta le fejét. — Kiváiiod-c Valéria, hogy ugy lehet, hó napokig f-p'djek hiába érted. — Oh szívem sze relme! hoxí áldozatot értt-m és kövess azonnal. : — Az Istenért! Lt-oniu hova gondolsz'<* - — Ne ijedj meg! Uiközben birtokomon a pap készen vár roáuk az áldással. — Nem és örökre nem! Én c-tak mint nőd k5vethetlfk. — De gondold meg Valéria : én Vlntj ' zöm, ügyeim lehetséges, hogy holnapokat \-.-sz nek igénybe. — Jó, beszélj atyámmal s anyáiiim&l. AZ { ő beleegyezésükkel követni foglak. — (!harpent(er báró sohabeiu adná b<-ie- * egyezését. — Ugy tudod az én válaszomat is. — Ne tftgadd meg Valéria! lm térdeimen kérlek hallgass meg! ígérd meg legalább azt, hogy négy nap.múlva fogsz csak határozni. | — Én már határoztam. 1 — Oh! ne mond azt. — Add Kgalább árnyékát a reménynek! — Nem, nem lehet Leonin! Bocsáss meg, de nem tehetem. — Ilaldd tehát, a legvégsőt: ha négy nap múlva sem fogsz követni, szemeid előtt röpítek golyót agyamba. ; — Ah Leonin ! Leonin ! Megtöröd szive- met. — Nem, ne öld meg magadat; mert én követni foglak! — Ah! jó angyalom! Szived a meny or szág; igen az én meny országom I Valériám te nem tudod, mily boldoggá tevéi! — Oh, de milyen áldozattal, milyen áU dozatul! — Egy becsületes férfin kezeskedik ér ted. Ne becsüld tul nagyra ez áldozatot ked vesem, mert a szerelemnek hozod att. Alig fejeste be szarait Leonin herczeg, midőn a téli kert ellenkező részét Charpentier bárd és bárónő, Eleonórától kísérve tűntek elő. Demidoff herezég kezetcsókolt a bárónőnek és szívélyesen Jtezet szorított a báróval, azután vidám csevegés közben visszatértek a palota vakító gazdagságú termeibe. Ch*rpentier báró tudtára adta a herczeg-nck, hogy u következő nap estélyt fog rendezni é» tiz aláirt meghívójegyet nyomott kezébe. LCOUÍD késő üs'e tért lakására é* egy nif^hivo jegyet azonnal borítékba zárt és rá-irta a czimet: ^Girraun János bankárnak." — Azután csengetcit é* belépő kotnornokának nyújtotta a borítékot. — Louis! E levelet rögtön küldje Girraun János bankárhoz. — Hercegséged magas parancsa szerint tog történni. — Felelt a komornok alázatosan, azután haj Inogva távozott. Demidoff herczeg gondatlanul hányta le magáról elegáns öltözékét és néhány perez múlva a selyem párnás ágyban nyugodtan elszunnyadt. Ugyan ezen este Mhérac Fícéron marquis is kapott meghívójegyet. — Elmegyek; — gondolta magában a Datál fő ur, hogy lássam virágában még a börtönök jövendőbeli sápadt lakóját. — Valljon mikor fog visszatérni Pierre Blacé? Ily gondolatokkal tépalödve ▼irrasstott sokáig a marquis, mig végre a. csel vészekben üdítő álomba merült. — Midőn szemeit fölnyítá, -a nap első sugarai aranyozták meg a gyönyörű paloták tükör-ablakait és Uh4rac Fioéron raarquis feledve setét terveit, egyedül a korány eme mindennapi bájait bimulá. Néhány peres múlva rendbe hozta öltözékét és épen kit sétára kéwült, a Tuileriák parkjában, midin egy rendőr lépett minden bejelentés nélkül szobájába. — Marquis ur 1 — monda a rendőr, leve let húzva elő zsebéből; — e levél as ön számára érkezett a rendőrségbe*. — Pierre Blacé taná csos or küldi, ki épen most tér visaza utalá sából. A marquis mohón ragadta el B levelet i — Fogja barátom, ez az öné. Monda a rendőrnek a marquis és egy száz frankos bank • jegyet nyomott kezébe. A rendőr örömmel eltelve a gazdag ajándék fölött, vigan bag;á el a Ficéron palotát ' A marquis azután feltörte a levél pecsét- jét és olvasta: Marquis! ; Holnap fogok visszatérni hosszas utKniböl, melyet Oroszországba tettem. Igen sajnos, bo^y feltevéseink alaposak voltak és azon gazdag tV> ur, kit mi Demidoff Leonin hercz**gnek tartót-tünk, nem más, mint Voroiszlow Tádé kapí- ' tány; — az igazi Demidoff herczeg gyilkosu. ; — Itt van kezeim között Leonin berczeg arce-képe és a herczeg anyjának bizonyitvánja. hogy fia szemei kékek, mig, mint ön is tudja , Voroiszlow szemei barnák. _, - | Bírom Strepow Iván nádvágó bizonyít- ványát, hogy a kirginske í mocsárok kősóit hármas gyilkosáig történt, a holttestek azonban ' folisruerbeUénekké voltak téve a farkasok álul. | — Bírom az igazi León in elvesztett éreztárczá ját, melyben naplója találtatott, hol ű novem- | ber 20-áról keltezve olvastam, hogy ö VoroUa I low Tádé kapilánynyal ismerkedett meg, ki igen ' kedves ember és kiaérni fogja Francsiaorará^bu Még valami: Csarkoff kirginskei vendéglős és állo.náit főnök vallja, bogy Leonin herczeg és a kapitány együtt utaztak el; azon kívül Voroiszlow ur kimerítő személy leírását is adja, természetesen a hajkivételével, mert ait ac .ügyes gazember jónak látta szőkére festeni. — A dolog tejlát világos és több bizonyítékra nincs u<lkségünk. Holnap fogok Parisba érkezni és ugyan ekkor Voroisslow Tádé ai ál Demidoff hercz---a chatelet-be fogja találni magit. Maradtam a marquis ornak: köteles sxol- g*j»- Pierre Blacé, rvudSrí Uuiooi. líhérac mirqoú SrSnitelJMea futatu végig » bonurtS levél torait ét fölkiáltott: Vii'i bit keninkbei vu! (Foljutá..) ötven tonna sulylyal; mely u egyetült virginiai bányák öt hó alatt kiásott termékének felel meg. | Kz aranyhegy értékét tízmillió amerikai j i.rany_ dollárra becsülik kerekszámban. Ha e | tervet valótmn végrehajtják, a kiállitis e tár- pya a világtái-lat_ legnagyobbazerü látványai | kózé fug tartozói. Ot millió értékű uemes erezet, i uhát az egésznek felét. Saa-Franciakoban a | a h*jora szállításra készen áll, a többi a kiálii- j iáé kezdetéig a bányákból még kikerül. Nem 1 BOkau vannak, & kik ennyi kincset «gy ha- ! lomba Összehordva látlak, és ké(céget.nem szén- ' ved, hogy Flood bankár és tár*ainak eMméje h» végrehaj tank, nem csekély mérvben fogja emelni a kiállitáa érdekességét és jöv«delmtí- — Hep, hep l Z-jidó polgártársainkat bn- Bzantó tme BZÓObkák az első keresztes háború jiifj^bül datálódnak. A HAJ na táján ugyanis tubb banda «Zfrvtfzkt-dtítt a zbidú lakók kiír- lása végett; zászlóikon #*gy kereszt díszlett a alatta e háruiu betű: .11. K. P." Mely betűk í-rtelnie : „Hvnrufiolima est perdita*" (Jcruzsa- l.-ni piveaztítt , A laüunyplvet nem értű bandák harcuk iái tá&aikban « kezdőbetűket t-gyezerru hangoztatták s ugy rohantak a zsidókra. Innen kiáltják most IB (•okán, liogy : íi*-p! Hep!" — {Magyarország hivatalos lapja.) Ai árvíz veszélye e^y bejen át a leglázasabb izga- totaá^iaa tartotta az egész fuvarost. Rombolt, pusztított az e^éaz Duna mentén végig. Az egész orezág s/ive remegett éa aggódott; a ve.-zély fé lelme meirláts-íott mindenkin. Csak a hivatalcs jap volt vérfagyasztón nyugodt. „(Jt nem ij**8zii Vfa-iéiv, baj, iJtiu baL le azivéru hníáljajj.- A viz dagadt, áradt, a hatóságok ijedeztek, de az ordiág hivatalos lapja nem jüct ki tiepmijából, 5 nem tudott az egészről srmmit. Hasáb számnv köz^iitp napról napra (még az nüp ÍB, mikor az el''ad?sükat beszÜDtetlék) a szinlapot; közölte a mrleort.íogiai jegyzeteicet Prágából, Bécs iül. BregenzLúl, Durrazóból. Ózon mérő Bu- dap sten nappal 7. éjjel 0; Fiume mellett B :en<:er csöndes. Az árvii veszélyének hire villámként futott véj;Íg az egész országon; a vidéken gyermek aggódott szüleiért,szüió gyer mekeért, rokon rokonáért, barát barátjáért. Lá rai^an kereste minden nap az ország hivatalos lapjában a vész fejlődését, a kifej jód ott vész sudiumát: de az nyugodt vult és néma. „&. nfmzöti SZID ház ma zárva. van. Fiúménál a ten> gT ffiöjides" ■ A bécsi „Wiener Zeitung" hasáb- pzámra közölte a táviratokat magyarországi viz- áradnBrciS, az osztrák hivatalos lapból pontosan én gyorsan értesültek mindenró!. Mint inter- □átionalis hirUpi statistika bizonyítja, Chiná- i)Hn secimiBem történhetik a oélk.ül, hogy a chinai hivatalos )»p tudomást ne vegyen róla, u."t még a Kfiss Schleiss Lobensteini rAnzei- ger" is (pedig az egész herczegaég alig nagyobb mint az (ICrzsébettér) hiven referál minden na- gvubb mozzanatról: csak Magyarország híva- ia.loö lapja nem tartja érdemesnek meglátni azt K veflzúiyr, mely az egéaz fővárost pusztulással fenyegeti s mikor a Duna tengerré válik, böm- Wl, mg ■ pokoli sebességgel iramlik, • a lég hAláljajjal rsn tele, — fl arról referál, hogy Fiume mellett a tenger csöndes. Osonméró nap pal 5, éjjel 3. És ha Budapesten kiáradt volna a vir, ha kiöntötte volna a hivatalos lsp szer- k esz tőségéi, eltemette volna a nyomdát és a hi vatalos lap nem jelenhetett volna meg egy hé tig: a nyolezadik napon megjelent volna régi flegmájával, írván, hogy ,Fiume mellett a ten ger csöndé*-* — A nagy-kaulzs&i takarékpénztár részvénytársaság 1876. évi márczius havi forgalma. I i I BEVÉTELEK. nw maradván; 1876. fehr.) '■cu \ Pí-aztAr ».;ml« j Ilürl-í.u.rk. ! t nutmláiiak 36 ,*»?>! II 67.1HJ0T3 1303- 6.U85 ys Beiraiisi díj K«»- (U-lmi kam«t Siáxallk H«KJOV« delem Kintiéi kamat -Házbér hitraJék Betét kamat 3% ill Ar«i.v H frai.r Lc]--fjxií>i dij v 7 73 B«*t frauk Arany kíilciűD kamat KictlerS MTSOJ kölcsön kamat 7 48 210 50 1030.40 ' 311% 30; - 21 — -r —, 126 — 1 - 15 - nat 26 — 6WJ|, KIADÁSOK : 17 Adós Pénztár szinti. C3.6T0 28 40.342 — 1,090 — 1,045 Cl 33-1 26 74SK3 272,40 202'S I 3«R|_ 7i mi — Hvt.1! számla Váltö KBIcaiin Beté: kamat Ktttvlny és váltó kamat AdotTiányoitiai Hiijövedflem BKI TKZÚ fi.e:^ Bútor Betti kamat 3*o illetik Araujr botét Arany betét kamat 600, Arany kölciön l^zAzalélc 31,20| — Unstalék Franc betűi Arany éa franc Pénzkészlet 1H76 márcz. 31-én | 472 69v| 17,65L><)3 Öasze< forgalom. |pHS 138uji 2Ó9,15 Papirsseletek. — Timii httrtnjitái. Efy t»vai»*i kei t n y i táa sokban hasonlít egr fiatal nffí KÍT kinjitiiibot; de némelyekben különböiik is attóL Haiootit abban, hopy annak i* vas kinyitás* aa élet tarxzxán, abbs i» tódulnak, a vendégek élvesni, itt >• van ax illatos Tirigók mellett néha kábító bflrök, itt ii icállongajiak a lepkék egy vi-riffrál a másikn, de lappang néba veazedelmn k i-gy & U a bokrokban atb. De kulfinbosS U egy ily mulatókertifll a B&i iziv tokban A kertet ngyania minden évben megnyitják egyraer Uvankor, a í.ői «atv c?*k egyaX«r nyílik meg, mert tavaaza enxic •gy»*«r vao, de na egy Mer nyitva van, Bem lá-rul be többi, boloU a kertet tílre íaaaet beaárják. A női niv U tele van illaloa virágai, mint a kert, abba is jár d o ■> * 4 éa darái* a lepkék mellett; de a iiűi nivlien c»k a HxorgaJmu méh (fyüjthel mézet, a virágok ktlybeiböl, a kert vendégei általában t^^snon, oae nflea<jD mennek a kertbe, hontiét g.v«kr»u roámoroa*n, kedvraapoiigúok kOzt jCiunfk ki: A DŐÍ Küiv Teodé^t fordít™, tfthbnyire níinoron, kábnlt ÍI'ÍTPÍ rohftnnak sbba, de t g í a 7. r D k i j 6-z x D o d ▼ a, uendt'en tÁToxtutk onnét. Ha a kertnek »ok látogatója van i«, olóbb cask jóllaknak mindnyájan, — a tziv látogatói azonban rendelten csak egy ■znkott atitalhos ititni proteerío ntján Azért a kert unnál johh. minél többen látogatják, a női »ziv ason- Végrc a mnlatókertet bérbe siokják adni ; a női ixiv azonban caak akkor boldogít ha orok áron veazi mag as ember a az egyházi telekkSnyvlie, azaz a* a-trimlábi »ajál aerére Íratja be — Ueglehet->en illaminálva ment haca a-kán- tor a tiazt^lendS árral ; as nton a pap kiué hátra- maradva, egyszer vaak hallja, hogr káator nram egy pocsolyában lubiczkol. OJacrre. rákiált : — Mit cainál kántor nr ? — Kótázok? Mi csodát kótáz 1 — Azt, hogy: „lm arezockra bomtnek !" A pnBzta-azt.-mibályi ín njhegyi embert a me-gj-ébeu ^Vasban) liurvátnak, ba Zalába borért megy, ott németnek, ha FdlOBt^m&e ráadul, ott a steierok magyarnak tartják. Egy pnrnsz Inp Izerínt közelebb Németországban Ffry mátka-pár fog polgár' iiázaafágra lépni. A völeRéoy 35, menyasszonya 70 év*«. Utóbbi meg van győződve, hogy jövendőbelije caak nagy vagyonáért veazi DÖOl a mégis egéaz Srötnét ama gondolatban leli, hogy imádottját cainos vagyonnal megajándé* IOZVA hagyja hátra. Az igy létrejövő rokoni viszony asonban oly fnrena. mioö még sóba sem fordult elS. A menyasszony 42 éven fia ncyanis mar tiz évvel előbb nófll vette a vőlegénv édes anyját, egy még mindig kedves 60 éves nőt. Legközelebb tehát a vőlegény saját nagyanyjának férjp, saját anyjának apósa, testvéreinek és igy önmagának ia nagyapja lesz. A menyasszony jftvőbeo saját menyét anvosának. édes fiát apósának nevezheti. — niig uuokái mint sógorok és sógornők tisztelegnek nxia — Tojáat evett a ven.iii-glőben egy uri em ber ; midőn az egyik tojást feltörve, csirkét talált benne a e roialt boszankodra akarja odahivni a pin- rzért . — Hallgas. ' — mondja a táraa, — mert még a csirkét is mug6zcttetik veled ! Lottobuiás. Bé<a, -»pr. 1-én: ó, 8, 83, 65, 45. Szerkesztői üzenet 1950. G. Jáizbereny. Mert in u kapUm. Kéiz- ■ágfel Befojitom. 1951. B. A tornúiatrál. KezBIjak, amint torínk enf«di. 1952. K. /L. Kudapeit. A ritát nem olrutor. TSbbire oizve miaden lebetSt, de ha nem — °>*t7 < majdcaak egyazér megindnL 1953. >'. K«po..ir lUgáo Űréiben. 1954. H Kecskemét Soraid rnsgnyugráaial rettem ; aaiTea üdvUxlet! 19:>6 100 hirafa ! ? 1956. K ,Nem látni" kozSljak. Érték- ét viJttfWytn április 4. b'l, meUliqat* 67.20; 5'/. ásni. külooíia 70.75; 1860-ki illad«lmi kölcön 109.75; bank tibiT. 8.77— ; biteliatéseii részványak 157.20 ; London 116.55; m»gyar földtobermonlé«i köt rény 75.25 ; temesvári fóldtehermenteti ktit-vény 75.^ ; erdélyi fóldtehermeDtési kötvénj 75.25; horvit-»l»von fóldtehermentéu kötvény —.—;e»U«t 102.10; CÍ. kir. w»ay 5.491/,; Napoieond'or 331. Vasúti menetrend. I Érvényes deciember 1-töl 1875. ! A kanizsai idótmatató óra szerint, ! indul Kanimárúl (Kanizsai vaspályán as órák pontoala a o«lyi tdfit matatják.) Vonat hova: szám Ora Perc. Id8 205 Eszék, Mohies,Dombovár a Fiaméba 4 30 reggtl 215 ., . „2 22 dilut. 212 Buda-Pestre 4 50 raggel 202 I 58 dUat. 204 11 S2 ee«T« 313Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujbely felé)5 — reggel SOI . U 40 ejtve 315 Sopronyba S 30 délat. 203 THesstbe és Pragerhofoo kerurttll Grácz éa Bécsbe 4 42 raggal 201 Triesztbe éa Prágerboíon keresetül Orácz is Bécsbe S 39 délut. Brkeiik Kauixsára honnét: 216 Eaiék, Moháca, Dombóvára Fiaméból 1 33 délat. 206 . , , , 11 3 estve 203 Buda-Pestről 4 12 raggal 801 „ 1 57 délat. 211 9 36 estve 314 Bécsből (8xombatb. Bica-Ujhely)fel61 10 19 eatve 302 „ „ . 3 57 reggel 316 Sopronyból 11 45 délei. 214 Bécsből Grácz, Ulrburg, Pragerhof felSI 4 4 reggel 20z Trieszt- és Bécaból Marburg, Prag«r- hof felöl 1 13 dilut. 204 Trieazt- éa VUlachból Prágerbof felSI lu H estve. Marbnrgba ciatlakoaás Villach éa Franeesfestbe. . B , . Fianceafeatb61. Felelóa szerkesztő : Bátwt U)M. KEMÉNY EEGINA, BÉCSET IGNÁC Z, jegyeaek. Szili. Títb-SjeratWy. *) E rovat alán kOalőttirt felelSaiigat n«a vállal a Szerk. X) TS. : Badacsonyi sima TÓTH SÁNDOR _ SZŰUÍTESSZlI ÜÜÍl OOOOOOOOCTOOCKXXXXXXX5Ö9 RAKTÁR asztalos ( kárpitos bútorukban, hajtott, nád- < szál ma- saját készitmún,ü RAKTÁR SZOMBATHKM. ,„■•„. ruganyos á g y a 1 j a k , matráczok, tükrök és füpgönv- ,.-KANIZSÁN szikekben, vasut-uteza. a városházban, tartókban. 10 frt. 7 . 10,000 darab muskotály, ezeré 25,000 , olasz rieszling » 20,000 , fekete szigeti . 5 , 10,000 . fehér , 5 . Az eladással meg van bízva Kondor János, lakik Badacsonyban, alulírott szöllújében. j Fackh Gedo, '(6-j —3) Budapest, VI. Gyir-utcza, 7. ^^^^^0^^£^^£^^0^^0^^^^^£^^0^^0^^^^^0^^£^^f^^0^^0^^£^^£^^£^^£^^&^^0 0t3O0OOOCXXXXXXX»00O0O0CXXX)0O0O0O0| 1 11 I I ■ I I I 11 I 11 11 I III 11 IIÉ II I ■ I I I ■ KeJler I^nácz oooooooooooooocxx>oooooooooooooooo Ajánlja gazdagoD telazerelt uruk-, hol. gjtík, óe gjermekek Bzámára vaJó topánrak. tirát »legjobb minftflégüekfit a lehetfi jutinyoa áron. Ugjszinte figvelmébe ajánlani bátor vagyuk a cs. k. katonasága t. kA^onségDek, hogj-megrendeleteket a logjobb b«l é* külföldi bőrből elfogadok és készítek, az árt legjutánjo-sabban számitom. As én raktárombuD vásároltakut kijavításra elfogadom. J : JCmpfiehlt sóin reicb assortirj^a i>*ger ailer G*ttiingen Herren-, Damen- and Kin I der-Stifletteo VOD bester QualiUt und zu [ möglichat billígen Preísen. Ferner mache ich das k. k. Militar und rerehnuigBWürdiges Publikum auftnepksara, dua ich allé Bestellungeo vom beaten In- and Aasi&nderLeder rerfertige und prompt und billigst berechne. Aacb wtrd von mir gekauft** Wsvare sa repsríeran angenommen. MIKOLASCH SAMU fényképész, olaj- és szobafestő s mázoló N.-Kanizsán ajánlja 26 év óta fenalló Qzletét mindennemű szoba-, teaphrni-, ezég-festésre és mintákra. A legQJahb fali minták és dasrájasitlkn kir pi tok birtokában, ajánlja magát diszitéa«kre il a kárpitosáatis alvállalja. Fán és órczen kiviendő aranyozások a legpontosabban teljeaittetnek. (6Ü'5) Elkészített olajfestékek kaphatók. Fényképek a legsikerültebben készíttetnek az e czélra felállított üvegteremben. Tartós és ízletes munkákról, valamint a legolcsóbb árakról kezeskedik. Lakik a „Zöldfa* vendéglő átellenében. I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Weiser János az „Ar.my kas/alior Nagy-Kanizsán. Ajánlja a n. é. közönségnek nála létező „Clayton és Shuttleworth" ' Ai eredtti ' H Wilhelm-féle köszvény és csúz elleni mint ff r téli-gyógymód .Európa* első orvosi tekintélyei állal :i . rrt-l s'ksü, és Í.ÖrküU^fli-beteg'ai-geií, luiixtikiiB bftiok í>ll*n. !<Ml:ilá*áuáI, v.tU-Ü. fi *■ ildézés. ++ m egyedüli bíxlon hutú-u vérlfeilitó esitÖi- kivi- A narr-kanizsai kir. törvínyszíknek 1876. évi február' si.-ioit.iUu iiiiouyittiny. elinteni- «■ .ticírö ir. 22 ón lüiiT. Fzinm megbízása is az örökösök kívánsága »»tra ínitvf* \V i I b c 1 m Fel in <i<T M..1d.,ii. loT.i. iniiri-K. 25. .lik lii-zt.."! ÖHU*1E kirea Wilheim- er'f'n urn*k SpunkÍrcJ»enbcn. H»llfimt-in, 157;í. IPÍFCZ. 31. Fogadja C)a a U-L'bcns'bb é* r-zi'.-rlyc* kó-xön-t«met az Ön WiU helm-fóle k-i«v^ny- é* ■■sús- I'en-i v.'-ttiszt ló thfájinak gyrit küldt-seért. LegnagV'iliii r<'itzi;[ magara han/.iiiiltAin tel, részbun ■létosxtám ba- \V i l h e 1 m fcVreawe folytán főihivatnak azun ismeret!en hitelezők, lyk Nagy- Kanizsán c-Iliilt Hi-gcdüs Júzsof és neje Krahovicz Uíleo- K,,„„ tmMtea „Ü nora liagyaníka elleu követeléseket formálnak, hogv a f. ovi ,;i„ k;,«>.'-ny- ;., „úztV.w aprü hu 2Í-ik napjának'dílelúili U órájára alniirulir. köz- ^^^^^T^^^'m™ £"MS£%£& iegyzú elé Nagy-Kanizsára kiiüziitt tárgyalison j.-U-njonek ' Biliyki ujo>, meg, uicn különben kfiveielésirik a tárgyalás alkalmával <>•*>'■ m»g/ heijottos-Comui. figvelini-n kivttl fognak hagyatni. zsán, 1STC. niárczius 24-én. Plihál Ferencz, kir. közjppyzii. íln;;;i;it Smftr.ui^ák. tulk^rt-nt-fcm L-S IBIÍE .littítiam, hogy k>"> ii'l k.'.írIU,.i,iket — Fük-'-p uSlara tiu-ájáitak li.iüználau íii A hamisitástól óv.atik! Üres fogak kitöltésére Jíiiic* í,:Lt.;:y.-ixhi. ."■* ji.t»t> SZ-T, tumt (ir Popp J G- u.lv. f.>E..r- Aiiittíieríii-szájviz Ür. POPP *J- G. cs. kir. udv. fogorvustúl Bécsben, Siadt Jioguergassc. Nr. 2. üvegekben I frt 40 kr.. JI i^ckitíinni.b «ter«r«i Jliui.iu .'-u .ix un kö»a»-ijt!y- t-i c*úzelli-iii lliexjit j.lnak í» Ry«ffT ni? k Lftlálíiut, tini tel--tt.-I f«lki-rf m, >izir«^k-*.l]V-k nz Öu k-liizvény- éi ■Uen-n VL-rluzt.tú ibí-ájáb.íl 12 dubuzxul küldeni, melyért AZ 5ÍM-> loraimliut im-llékt-lsni. Tinxteirttel UsterleMtaer JÍBO*. birtokos. \V i 1 h e 1 m Ferenci gy&gyi eeréxE itrnxk N.-uiikJrch,-i,!>.-n. M Stb»títjerg. k«73. máj. 5. >U kitin'; Wilbelm-féÍ« kr>Kvény- é< Kiviig :i./.trlHtt.-l ' FrÖhlich J . n7Iig)ilmaz"tt rír..-,lr.- i.»|ffiijd*imak- -l-, t'üi olvasztja ^y « lrlt-ai"i fiigkíivít t-s mi?^ak:id;iljr<>it7,a an iii^ii fi.p.ik!it a fOíjbnfl er^mtóst állal ííiljí .-« i't.triiitst ininil'-n ártalmas any.iií»lu<'.l ni lt>nie» ítÍA«estgi't kuli-síiiiöz ú" nur rivid nak uj Óvás a hamisítás és felcserélés ellen. j Síive&kcdjí'-k .i t. küxün^i;i> vái.írlísoknál törvényes 6\" béiyege-m"t >'.s czéjrpmíT. ni.-lv-k mia<l«n .-gys rsnmae kílisó fölén láthatok, kilK'iitis fipvclcn'njcl ini-2!i'.!tit>-iiif hogy !iaruii<ita.i'jk által rá ne szedessék. Anatlierin-rospasta JJr. 1HJ1'1> .J.G.cs. k. udv. fugorvostoi lí(Jcsl*(.'ii. \ V..I.MJ! Wilbeln-f.'-lr- .-.:,t::;r:i,rít-. xiitirtf-uiiiüakUH verüixtitú-thca i-üik az cl-*' iiem/'-i Wilhelm f-!.- v.'r:]-:iit(j-:iit-ai;yirli.i!i N'ninktrrhenWu !;->■.-. mi-'l-it -.H-V Ah*,,,i,i a lajn.kl.iLii K*;clt-H r^ktHrnimliuii kaiiliaiók Egy doboz 8 adagba felosztva, orvosi ha sziklat- u uía*itassal i-lláivii 1 írt.. ;i Ifiyt'if r> j:aK.-iafr-»l;t lu kr. Dr. Popp J. (i. növéiiy-íojíp(»ra. A :^'[^^kí^: oly szrji-n ::«.;titja, H»gy annak iia}i..nk.'-ii A i. r«. k.izóiís-í; k.-ti>.im.T-"4 vaMdi Wilhelü féle antiartttritls ..' antl'hfnmatikut vf tiszti tó thea kai.hüf : Nagy-Kanizsán: Pr ig er S t I l gyógy«ertáráinn ; ZÁKráb-bin : Mutli.arh /hipiimrui evú^ysz,; Ki'>ü2i-efti: '^aosinnvitü Istv. gvófjysz. ; lioteofeld, We i. Z»U-£g*THscí."ii :IBV>.> F:. iry'.ffVM r.eréax. V.irataon : ll*lttr cyúiryszvréa >atbelyeii: l'niii-li Kcreii.-r . s iítidutí g O-Ön:-l'ibi<- t. C V,-«t>rrint>rti : M.-JT Pl":-i iiüciáii: \W-rli (ryógj-: llonitr Kiic:. .Sx«m kür.irv.d.k.'.Si.-Qrür . npy Uittlt;ir<l Tiv»d»i '•* fiajnil. — Sn'k^ifehérviiroU i Legmanii A.HraouJ. lerénybeii: Heisier (fviirv!-/.. K.iloc-uui : llorválíi K. %s>'?•;*■.■.■:» métcu : Millioior «s iúrl,i<...l ty>$y*t. P'.K-.,. : *í.,ri]ui .' 'nut'udr:! : Horváth J.S-iinr.euruud gyúgyas. Ktji-ovárui: : oli.ay W. ts K. ZAríi, Sipőt-x (fi «(,'}■«■ x. Kár.-íiÍ..u: X*-:t...iu.íi«ky JIlrt«aliLaa: Kiss gyógyít. Toluál.Jiij : Graff gyógyii*. _ 1 . Lovai K 0 V A S. A/.: t.tp.isitilfini, Intjry &z általj<n 26 év "ti kós/.ilett Aniilhcrin szájvíz i tiev alxlt íiumi-xittatik ús tlŰadatík K*|iruiiczan : W.-rii Miksa gróeysz : sopnmban : Wrcbownzky Rudolf; -T.iioibdtii*lyeii : lMlich Kerencz gjógj!»z. ;és Szatmártt; B.-ssin J. e.yt>gy- »zortrsx uraknál. " (g 5j flók-pprattárát mindennemű ki- stitett Anatiierin HXMJVÍZ iniiidi-iikur teljes tíé^t cs kir udvari fogorvos, Bécs, Bognergasse 2. artvnri (Miiourrui ^kctiujü rnus crilfeki.,1 tanv*) e;- * tr.rvényentn leteli óvji»íygy«] lest tiIUtvs, í-a miinlazun k.'sxitméuvuk, melyek Ugyan has^ul-'i, ile nem íjifii *z itt Iniit folnt.-.-elé««et lé*»nek el-lÁtva, l.aniiBÍtii>ii*k U-kiuit-adők, vgyldt-jul^); su:t is mej^je^yti-m, bony * lixmisiíutt Aiiatheriu BIÍJTI*. mely Kynkran kártékony h»- cl, J. G gazdászati gépekben, kéz-, ló- és gőzerőre és különösen figyelmezteti a n.é. közönséget a bécsi és londoni világkiállitásnál a nagy arany éremmel kitüntetett . máortv-st meg, hogy a haminit,.k ellen flillíphosaalí : tisrtelet- f«;kón>tn a t. ^,cv, ka:j«.n»éget, hogy a hamiaitolüiak m*gö*mert Aö«therin fixjijvi/.i'I .ír. rlad.l n«-vo iiu-gnevext^o mell-tt náUm va- j ellen cserélje ki. sor-vető-gépekre 9—15 sorig 290 frttól 360 frtig, J. Q. Popp, ki di C úgymint a híres amerikai Wood-féle kir. udviri Oiprvoi Béot, BogavittM 2. kaszáló- és arató-, (72-1) Árlejtési hirdetmény. A pOMOnj-var*adiill*niOt28—— mértföld kGiötti tn»fíü TÍOI JŰ«tt volt x--UtidTu 729*2 mát- bouxa makxsxának ktípitéae A n*gyrnéH6ságo kötmnnk.T. és kfizl«ke<iéai mínigteriom f. é mircziva bt> S5^D kelt 378. tiimg mufcaj, rendeleUrel l-->480 frt 26 kr. C*i«efTf«l *• 69iO kfirmnnkn kési umpiximmAl «nye(Ulywt«t«tt. ESCD atépité*i manka bitto«itá** tekiűUtébÖt ftlMirt hiv*t*l írodiji-ban foiji 1876. ÍTÍ április hó 12-én reggeli 10 urakor irá*b*li «jáiiU tok atjati vemenrtirgjatá* fog tartatoí. Ai ajiolatok 187< én aprílii hó 12-én regéli J|.lU óráig fo gadtatnik el. ex«kl>«o a* Jtjánlaltevű o«re, lakiu AB polgári illiaA pou-tnxxn kitt-codő ; toTábbi *«Ámmal ús ixóral kiirandii azon aaáitóli elén-, melyért éten rounkilatokat civilUlni nxindékoxik. világonan ki-nd." vt-pr^, hogy a kQtttégretéflt í:« terveket b«t«kint<?ttn n Ungy a kll-^» f»-lu>t<>Uk tartalmat innen, nsnket elfogadja. A >ervek, költaégveté^i kUlűnleget feltétel*-* alul írt iiivaUl irodi- )khnn K utók ott hiv.itxlos iránbja megtekinthetők. Síl 1Ö7 ö á 3 A ni. kir. mérnöki hivatal. Ax ajinlatokhot 12.*»U Irt o. é. kéw^nibeu. TARV iü*(o-»r AlUm- kb llÁ Dr. Hüier Mór orvos-, sebésztudor, szülész és szemész gjógyit gyök-eresen fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennemű titkos betegségeket I) az önfertózésnek miDdeo következményeit, ugjmiot magömléseket, »i Ingerlékenj gyengeséget ai ondófolyást, különösen a tehetetlenséget (elgyengült férfieröt) 2) hngycsófoljísokat (még o\y idülteket i»), a nem- zörészek biyakóros fekéljeit é> másodrendű bu jakórt minden utáltjaiban és elosutitÍ8»ib»D ■ 3) hugyC8Ö82ÍII(Ule8eket: 4) friH és idült nyákfolyásokat nőknél, »z úgyne vezett fehérfolyist és az onnan eredű MAGTALANSÁGOT; 5) bőrkiütéseket; 6) a hngyhólag betegségeit és mindennemű vizelési nehézségeket Rendel napunként: délelítt lOórától li^, délután 3 órá-tói óig és estre 7 órától 8 ig. Lakik: Pesten,belváros, kigyó-uteza 2-ik szám a.kigyó- és városház-uteza sarkán. (Rottenbiller-fele házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. Dijjal ellátott levelekre azonnal 'V^MS válasz adatik és a gyógyszerek 9*^1 megküldetnek. (45—13) nemkülönben a legnjabb amerikai szénagyüjtő-, répa- és szecskavágók-, k ukoricza- morzsolok-, szelelő-rosták- é"s kézi cséptó-uépekre; további: járgányok lóerőre, darálókés szivacsokra, Vidats, CzaaU és angol Rajol vasekékre eredeti jutányos gyári ár melled. 5AG1-IUIÍIZ8A, 1876. április 9-én 29-1K »a TlzenStSdlIc évfolyam. SYD.TTERXKN ( lorntikict 10 kr«n i Kincstári illflték mind. <e?jes tairdetéa«rt kfllfi: J 3U kr. SicM ZALAI IOZLOIY elóbb: ÖZLONT.1 S A lap iieilemi rtuét 1 J illfttó r*xl«niénv«Jr a 3 rekpC-nT.ULri épület földszint. — ftny&gi résint illető köxlemények pe-liig & kiadóhoz é--meutT* lutesftutüt: N'ARY-KANIZSA Wliasicshiz Nagy-Kanizía vára* helyhatéságának. neakOJönben a „nagy-kanizaai kereskedelmi i iparbank", a .nagykanizsai takarékpénztár' a .zalamegyei általános tanítótestület •, a ,Zala-Somegy gízhajázási reszvénytársulat (több negyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhivás előfizetésre! a „ZILkí &QILÖXY" 1876. évi 15-ik évfolyamára. Miután a második negyed ív elején va-^yunk, felkérjük lapunk t, olvasóit, hogy i'lútizetéseiket megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Vidékről posta utalvány által, hely-btn pedig Wajdits József ur könyvkereskedésében előfizethetni : egész évre ... 8 frttal, fél évre .... 4 , negyed é\rre . . '_' „ A kiadóhivatal. A meteorológiai (légtQneti) észleletek érdekében, Zala-, Veszprém- KS Somogymegyék t. ez. mélyen tisztelt köz'dnségékez. Ami kis magyar tengerünk, a Balaton hullámaival e három megye határai közt terül el s igy ezeket mintegy közelebbi rokonokká, testvérekké fűzi. Ez az oka, hogy e három megyéhez együttesen bátorkodom néhány szerény szót intézni. — Nem lebet szándékom e megyéket, — melyek egyikében én is lakom — más megyék rovására di-rMTiii, mert hiszen mindnyájan testvérek vagyunk, kiket a haza szent szeretete kell, hogy összefűzzön; annyit azonban mégis mondhatok, hogy e megyéket a természet több oly előnyben részesité, minőkkel sok más megye nem bir. Ezen természeti előnyök, mint a vé- letlen esélyei csak annyibau bírnak érdemmel, a mennyiben a szorgalom, ipar, munkásság ezen előnyöket saját czéljaira kellően felhasználni tudja s ez által saját közvetlen. közvetve pedig a haza jólétét előmozdítja. Szóval, ha a pasztán lelketlen anyagot a szellem fegyverével haladásra kényszeríti. A békés haladás nagy apostolának, Zalamegye szülöttjének, Deák Fercnczaek példája előttünk ragyog. U tanított meg saját lábunkon járni, a balsorsban el nem csüg-gedni, kedvező körülmények közt el nem bizakodni és a szebb jövőt öntevékenységünktói reményleni. — „Nincs veszve bármi sors alatt, ki el nem esüggedett * mondja az öreg ur kedves barátja, — a koszorús költó. A nagy szellemek találkoztak. A békés, de biztos tudományos haladást is csak a haza polgárainak öntevékenysége képes azon színvonalra emelni, melyen már nem épen nagy terjedelmű országok is állanak. — A kormány bármily ügyes jó-akaratu intézkedései elégtelenek s nem képesek minden irányban az óhajtott sikert el érni, hacsak a haza polgárainak őszinte, uuz-gú közreműködése nem segíti. Zala-, Veszprém- és Somogymegyék megérdemlik, hogy ne csak a bájos vidéket, termesztvényeiket sat. méltassak figyelemre, hanem ami ezekre lényeges befolyást gyakorol, az időjárási viszonyokat is megfigyeljük és a tudomány rendelkezésűnkre álló eszközeinek segélyével följegyezzük, hogy ugy mondjam, megmérjük és pedig nem pasztán tudományos — elvont, elméleti — czélból, hanem azért, hogy e följegyzések- és megfigyeléseknek idójártával hasznát vehessttk. A légtűneti (meteorológiai) észleletek pnntos megfigyelése 6—12 év alatt hú tájékozást nyújtana a megyék időjárási viszonyairól, — sót már az első három év után is jelentékeny eredményre juthatnánk. Ezen cszleletekből lehetne az egyes megyék vagy vidékek naptáraiban az általánosan óhajtott időjárási viszonyokat leghívebben közleni. Ezen följegyzések bizonyára pontosabb tájékozást nyújtanának, mint a 100 éves naptár idöjóslatai. vagy akár Hcrschel jegyzetei. Herschel följegyzései tiszteletre és figyelemre méltók, mert egy lángelméjü tudós tudományos alapra fektetett vizsgálódásainak eredményei. — Azonban ha meggondoljuk, hogy ó távol túlünk egy más, a miénktől eltérő cli-máju, északibb hazában élt — ha figyelembe vesszük, hogy az ö kora óta mily sokat változtak a légelyre befolyó körülmények, p. o. erdőket irtottak, hogy ne mondjam kipusz-titottak és ajakat nem ültettek, tavak s mocsárok virinyos rétekké varázsoltattak, — fákkal szegélyezett vaspályák szelik át az ezelőtt migányos tereket sat. — Ezeket megfontolva, beláthatjuk, hogy az említett nagy tudós bármily pontos észleletei nekünk csak a legnagyobb átalánosságban szolgálhatnak tájékozásul. A légtüneti észleletek, vagyis az időjárás megfigyelése úgyszólván az embernek természetében van s nemcsak a köznép, hanem még sok uri ember is az idójóslásban nagy örömét leli. Ezt bizonyítják azon számos időjósló mondatok, melyek nemzedékról-nemzedékre átszállanak s melyeket a nép mintegy időjárási dogmákul tekint. Ilyenek például: ha gyertyaszentelőkor (febr. 2.) napfényes az idő. nagyobb hideget várhatunk, mint volt azelőtt. — Ha Dorottya (febr. 6.) szorítja, vagyis hideg van, akkor Julianna (febr. 1G.) tagit, vagyis enyhül az idő. — Ez az idén csakugyan igy volt. Mátyás megrontja _ (febr. 24. v. 25.) a jeget, ha talál és hoz, ha nem talál. Az idén ez is igazolva van. — Emlitsem-e a szóllösgazdák föorakulumát : Fénylik a Vin-cze, telik a pincze (jan. 22.) Az idén meglehetősen fénylett, — igazolva leend-e ? meglátjuk, ha Isten éltet. Idetartoznak a Pál fordulásáról, a napkelte és leáldoztáról, a hegyek közelsége s a távoli harangoknak a szokottnál erősebb hangjáróli stb. jóslatok. Ha e tárgybani figyelmünket nemcsak egyes napokra, hanem az év minden napjára kiterjesztjük s észleleteinket rendszeres alapra fektetve híven följegyezzük, — ekkor megyéink climájának hú tükrét bi-randjnk. Hogyan lehetne ezt elérni ? A szükséges műszerekkel ellátott tudományos utón, vagyis azon ,utasítás" nyomán, melyeta m. kir. központi meteorológiai intézet munkatársai számára Budapesten kiadott és melyet minden fónálló észlelési állomásnak megküldött. Ezen utasításban elószámlálvák mindazon műszerek, melyek segélyéve! a légtüneti észleletek esz-közlendők. Ilyen nélkülözhetlen műszerek : 1-ször egy Kappeller-féle (vagy más) légsulyméró, hőmérő és paránymérővel (no-nius) ellátva. 2-szor Psychrometer (nedvesített és száraz hőmérő.) 3-szor Esófogó, esótartó és esöméró. Ezen összes készlet &5 — 92 forintba kerül. — A szélirány és erőssége, valamint a felhőzet megmérésére elégséges (az utasítás TÁRCZA. Az évszakokról. — irt« ■ felölVMU : Farkas László, fílfjma ig&rg. — (FulviaUa.) A növények italában magasabb hőmérsékletet igényelnek a gyümölcstermés idejében, ojÍDt egyébkor ; ha tehát ez be nem következik, meddők maradnak. A szőlőveasző pl. szépen tenyészik sok oly vidéken, hol már fürtöket nem hoz, mert ezek teljes kiképződésérc legalább •Ki—40 nap kívántatik, melyek közép melegsége nincs alább a 19 foknál; hazánk bortermő vidékein a 20 at is fölülmúlja. Érdekes jelen-aég az is, hogy nem minden növény hoz termést oly földrészeken, melyek az egész év folytán majdnem egyenlő magaB hőmérséfckel bírnak. Így a búza a meleg éghajlat alatti tartományokban buján tenyészik és szaporodik sarjadéi a által, de állandóan zöid marad és magot nem hoz. Ez az oka, hogy ama vidékek lakóinak háztartásában a mi gabonánkat a rizs és más tápláló növények helyettesitik. .1 szürettel átlépünk az év őszi szakába; de amit ekkor szedünk ume g amivel pinezé-inket megtöltjük (ha ugyan van a rólunk és pin-ezénk), az is a tavasz éa nyár közleménye, még pedig nem megvetendő szüleménye, bármit mondjon hozzá Prisnitz. A szőlőtőke Magyarországban egyike a leghasznosabb növényeknek ; mert terméke egyrészt jövedelmező kereskedelmi czikk, másrészt — mi tagadás benne V — jó magunknak is erősítő és kedvre déri tő ital. Vagy nem tudja-e a* egész világ, hogy mi. Árpád apánk jó vérű unokái, nagy esimé- j ket, rengeteg terveket pillantunk meg a telt pohár fenekén és lelkesedést hörpentünk belőle; csak az az egy hibánk van, hogy a bőven élvezett olvasztott arany, vagy bikavér gőzével lelkesedésünk is elpárolog. Sok jó tulajdonsága van ennek a mi szép hazánknak éa ezek között nem utolsó az, hogy bortermő hegvei szerencsés éghajlat aiá jutottak, Ho^y valamely vidék iható jü1 bort teremjen, egyebeken kivül azon kellékkel is kell biroia, hogy évi közép melege fölül legyen a U fokún, meg hogy a tél közép hőmérséklete ne igen essék a fagypont alá; ez a két kellék pedig megvan a magyar korona határain belől, kivéve azon legfolsú hegyvidékeket, hol tót atyánktiai borovicukában áztatják még a bocakorazijat is. Nagy-Kanizsa * vidékén, mint már egy helyen emiitettem, az év közép hőmérséklete, mindössze három évi följegyzéseim szerént, majd 10° meleg ; a téli időszak közép mérséklete gyanánt pedig, a négy utóbbi télből kiszámítva, 1 fok hideget nyertem. Nem tudom, másutt úgy van-e, de nálunk, jól tudjuk mindnyájan, a gazdasággá járó munkák között legvidám abban és legban-gosabban folynak le a szüret napjai; mintht maga a hosszú munkában elfáradt természet u még egyszer neki gyürkóznék, hogy vigac menjen a halálba. Lassanktnt elcsöndesedik minden; a forró napok elmultak; most harmatosabban izáll le az est és hűvös szellője fül-frissíti a lessüretelt dombokat, hol sxétömlik a völgyek fölemelkedő illata és az est ezürkületi bogarak zümmögéae, mialatt az átellenes lejtőkön egymásután riilanak föl az éji tüzek, mert októberben vagyunk. A munka után megjött | a nyugalom ideje, a nagy napok izgalmai után az est csöndes békéje. A zajló gondolatoktól hányt-vetett lélek lecsillapodik azelalvó természet szemléletében. Mielőtt a természet elevenségétől megválnánk, néhány feltűnőbb jelenségről akarok még egypár megjegyzést tenni. A növényéletet tentartó hőmérsékletek szélsőségeit tüntetik fül: egyrészt a Tremella reticula nevű növény, melv a daxí fürdő 49 fok melegségö vizében diszlik; másrészt & vörös fenyő, mely Szibériában 40 foknyi hidegben még tenyészik. A megérett növénymagvak pedig bármekkora hideget kiállaoak; a 100 fok hidegnek kitett mag nem veszti el csírázó képes-Bégét. Miből azon következtetést vonhatjuk, hogy ha földünk egész tol ül étét az a szerencsétlenség érné, hogj 100 lok hideg állana be rajta, az állati élet teljesen megsemísülne, de a bő-mérsék emelkedésévet a növényvilág újra föl-éludne. itt nem lesz érdek nélküli, ha elősoroljuk azon legnagyobb melegségeket, melyek századunkban, legalább mióta rendes föl jegyzések történnek, Európa különböző, országaiban elÓ fordultak. Francziaországban Orange városában tapasztalták eddig a legnagyobb meleget 1849. évi jul. 9-én, midőn A hőmérő 41-4 fokot mutatott árnyékban. Más országokban észlelt legnagyobb hőségek a következők: Nagy-Britanniában 35-6*, Belgiumban 388°, Svéd- ée Norvég-országban 37*5", OroMoraságban 38'8Ú, Németországban 39-48, Görögországban 40-6°, Olaszországban 40*°, Spanyolországban 39°; Magyarország.legnagyobb hőségét eddig Lúgoson észlelték 1861. évi aug.25 én, mely nem keveaebb, mint 48 7Ü árnyékban! Budapesten 1841. jul. 18-an volt a legnagyobb meleg: 37-5e. Nagy- Kanizsán az utúbbí három év alatt nem tapasztaltam nagyobb meleget 34*2 foknál éa ez a múlt év jun. 24-én fordult elő. Ami az Európán kívüli tartományok rendkívüli hőségeit illeti, a következő legnagyobb értékek ismeretesek : Ázsiában, Bagdadban 489°, Afrikában Suez mellett 52-5°, Syenában 54Ü, Mursukban 56'2°. j Ezek mind árnyékban észlelt, tehát a levegő melegségét mutató számok : ámde a nap verő-fényének kitett hőmérő gyakran 10, BŐt több fokkal is íölülbaladja az árnyékban levőnek fokát, mire meglepő példát szolgáltatott nekem a folyó hó 1-ón tett tapasztalat; e napon ugyanis délután 4'/a órakor árnyékban nem volt egészen 13 fok meleg, míg az ablakomon levő hőmérő, melyre a nap erősen rátüzött, 30 fokon állott. Két magas állású franezía katonatiszt állítása aieréut Abyssinia napsütött völgyeibeo, melyek valóságos fűtött kemenezékhez hasonlítanak, egy alkalommal 75 foknyi lorróság volt észlelhető. Itt őnkénytelanül is fölmerül az az észrevétel, hogy a rendes észlelők azon bevett szokása, mely szerént csak az árnyékban mutatkozó hőmérsékleteket jegyzik föl, nem egészen kielégítő; hanem ha a melegnek a növényéletre gyakorolt hatását akarják tanulmányozni, a napra kitett hőmérők állásait is tekintetbe kellene venni; mert a növények tudvalevőleg nem viselnek napernyőt, hanem kénytelenek a hő-sugarakat ugy fogadni, nmint jŐnek. Etek után azt a kérdést is fölvehetjük, mekkora meleget képestiemben szervezet ki-állani a nélkül, hogy a közvetlen halál veszedelme fftnyegetné. Az emberi test belső melege 27 fok körül van, mely a külső hőmérsékleti változásokkal csak igen keveset módosul. Minthogy pedig számos lakott helye van a földnek, nyomán) az illeti tájékozott figyelőnek ítélő tehetsége. Azon pénzáldozat, melyet az eszközök-beszerzésére az illető város vagy község for-dit, Wen kárpótolva lesz a megye légekének ismeretéből származó haszon által, főleg pedig az által, hogy szeretett hazánk szellemi felvirágzását ezen irányban is előmozdítani segítették. Az emiitettem készlettel tndtomra, rZala-, Veszprém- és Somogymegjékben, csak X.-Kanizsa, Csáktornya, Keszthely, Pápa és Balaton-Füred (fürdőhely) bírnak. Ezen szám olyan nagy területre, minőt a nevezett három megye elfoglal, nagyon kevés. Ha megyéink clinjiját tökéletesen is-me*ni akarjuk, szükséges, hogy minden város, sót a megyék minden kiválóbb községe bírjon alkalmas műszerekkel ellátott légtüneti állomással. Balaton-Füred, márcz. 30-án 1876. JALSOVITS ALADÁR, ftii<dű-intézeti l«lltís/..*) (Vége köv.) Nagy-Kanizsaváros képviselőülése, apr. 3. (Folytatólagos közlés.) 8. Olvastatott Czápáry József uttatarozú kérvénye a bótisztitási költségek megtérítése tárgyában, melyhez a polgármester, Ilirschl ■ £<ie" Martinkovits Karoly, Hencz Antal és Kpurjessy Sándor hozzászólván, szavazat szerint a na^v tübbeég penzbeü megtérítést nem, de a aapv" hózivatarok alkalmával tanusitntt gzor^almkért ulisinérést szavazott. A tanács ]uU írt kártérilést ajánlott. !'. Fútisziulendú Berzsy Klek k. r. báz-fuDiik ur kérvénye, melvazenntafógymnaaiuroi épület elútti lérbefásiiásátés bekerítését óhajtja lét^aittetni,. zajos helyesléssel fogadtatott, ellene senki, mi ff mellette szóltak a polgármester, £perj»8sv Sándor, Tárnok Alajos, Darás Zsigmond és Farkas László urak. Kűlönös<:n tűt. Farkán László igazgató ur hatásos b-;szédi:, ki a magán- és közérdek kürüli érvelést uly meg-győzőleg tiin^teté elö, általános éljt;nzésse! fogadtatott, mire elnnkló polgármester ur ürömét te jezé ki, hogy a közegészség s a város szépité-sére oly nagy befolyású határozatot mondhnt ki. melyszL-rint^z_ Eötvös tér belásittatik s a fuvarosok általi nyilvános etetés ott beazüntet-tetik. Eszmelánczolatnál fogva a jövő gyűlésre kitüzetett ismét ama kérdés: váljon a várus közepén levő tereken szabad-e etetői-, vagy nem. Örömmel hisszük, hogy a város tisztasága és a közegészség, e legdrágább kincs megőrzése szem-puntjából is a köztereknek berutitáea egyszer mindenkorra betiltva lesz. lü. Elnöklő polgármester ur tárgysoroza- *) Tiüiteleltel kérem ax íísnes lapuk i. <■«. tiszt, szerkesztő urait, szíveskedjenek ften köxleménjt lapjsíkba íőlveimi. * J. A. ton kívül előterjeszti, hogy a kötségi iskolaszék egrik tagja Teesz János városunkból végleg el-' ^íjtíisvén, helyére Morgeobesser jcjto* polgár-{ iskolai jeleDlegi igazgató-tanárt ajánlja állásánál fogva az iskolaszék tagjául, egyhangúlag elfogadUtott. 11. Javaslat a város szabályozásról és építkezési szabályokról. Erre nérve lapunk több száma a szabályok tervezetét közölrén, a t közönség ismeri, most a bizottság névsorát koiöl-jük, kiknek nevezetes munka adatott fezébe, jóakaratu viutkozás nyomán, hogy oly javaslatot adjanak a képvisejóség elé, mely egy szép jövőnek vesse meg biztos alapját: a bizottság Darás Zsigmond, Ebenspanger Lipót, Geizi Mór, Gutmann Hentik, Hencz Antal, Hcrte-I lendy Béla, Koch Mihály, Plibál Ferencz Plow-I szer Igoácz, Tandor Ferencz. Tensánczky Jó | zsei és Vágner Károly urakból áll. Kzzel az ülés bezáratott. Kern mulasztjuk el felhívni a tekintetes tanács figyelmét, hogy » nagy terem átalakításáról mielőbb gondoskodjék, mert ugyancsak megkell feszíteni a hallgatóság hallérzékeit, hogy a felolvasást és beszédet megértse; ha már v»n szép termünk, legyen az jó is. Helyi hírek. — Xémet nxinésxet. Volt alkalmunk Wellisch Ernő városunk szülöttjét, a Brsszlau városi színház azsrzúdött tagját „Az ibolya- . evü* cziroü vígjáték egy mellékszerepében lát- í hatni; bátran elmondhatjuk róla, hogy finom i raoduru, csinos alak és sok színpadi jártasságot ! árul el. vendégszerepléseit folytatja. ! — Kéjvonatok.hirca-, Kanizsa és Zá- I kányról líécn-, Trieszt- és Velenczébtt szombaton, f. april hó 15- éi vasárnap, f. hó lö-án fél-menetár mellett kéjvonatok fugoak irsnyittatni. Indulás Barcsról Bécsbe éa Triesztre april 15 én 8 óra 2ő peres este, Kanizsáról Bécsb« april 15-éo 11 óra 40 perez éjjel, Kanizsáról Triesztre nprii lü-án 4 óra 4;J perez reggel. A jegyek 14 napig érvényesek. Közelebbi értesülést a lapunk kiadóhivatalához beküldött meuettervekbül bárki ingyen nyerhet. — A Mt'étl-négj/es műsorozata: 1- a) Orpheus sjóng vid lutans toner etc. (Orpheus gang zu seiner Lautc) U.Xindbltd. b) Varsang i.Fruhlingshed") O. Lindblad. 2. a) AftOnrodnad l^Abendrolh) Öcha«-ft«r. b) Norks Springdaas (Norwegischer Spriugtaaz) Kjeruif. 3. Tri*> am dem Oratórium .Elias" SlendeUohn. 4. a) I ro- sens duft (lm K'>aenduft) Prinz, Gustav. b) l)al- pt»)aka( Volkstauz von D«lakari«'n arr. Ahlstrum. ;"i. a) Kosén i Xordanskog {Da& lí^»lein im W'aidt*) Fischer, b) tichwedisches Volkalied arr. A. Si.tiermann. ti. a) Saeterjüntens sőndag (Der íiennerin Sonntag) O!e Bull. b). Bröllops- marsch (Hochzeítsmarscb) A. Södermann. 7. Standchen zum NameDstest, Eísenhofer. <S. Bröllopsdans (Hochzeitstanz) A. S<>derrpaBn. — .Adatok Zalamegye történeté hez* czimu kiadvány I. kötetének III-dik füzete a következő tartalommal jelent meg: Kisfaludy Sándor, életrajz. Kisfaludy Sándor emlékszobrai Sümeghen, Bo*óky Jánostól. Göcsej, Kővár/Bélától. Orof Banhyány Ádám levele, közli Csutor Imre. 1714- és I7l5-tólf közli Góton Imre. A zalavári apátság. Zala-Egemeg történelmi múltjából, Szélig Ferencz-tól Bacaányi János születési napja, Varró Sándortól. Muraköx, B. F.-tíl. A Történelmi Táraulat. SzerkeMti s kiadja Bátorfi Lajos. Ara 6 tUzetnek 3 frt, 12 füzetnek 6 frt. — Elöadá* atimbaUuon. Néhány nap óta a fővárosból hazaérkezett hely béli síü- letéaü Oláh Jöanf a FS»arva8--hoz czimzett vendéglőben ciimbalmon nagyobbacerU operákból éa izinmüv-ikMI a legkedveltebb va- riacaiókat adja elő. Amint több Ízben alkal munk volt látni, eaen előadások a t. ez. városi közönségtől a legmelegebben fogadlatnak, ugy, hogy szívesen kéazek vagyunk ezen még csak lü éves fiatal embert a kanizsai tisztelt közón ség pártfogásába ajánlani. Vasárnap, april 9-én Oláh József az .Oroszlán "hoz czimzett vendég lőben fogja magát produkálni. — Előbbi számunkban hibásan közül tetett a városi állatorvos ur neve, ki nem FOrst Simon, hanem Furat Lajoa. Bocsánat a hibáért! — A peleskd nótáriut Kaposvárott csakugyan uinre kerBl és pedig f. hó 30-án az arénábaa. A szerepek már ki vannak osztva, sót pár nap múlva a próbák ia folynak belőle. A rendezést Tar Csatár fogja vinni a a zenekar igazgatására Dr. Oirardi Karoly kiváló tehet ségű zenészünk kéretik fel. Az énekeket Bar- cza József nagy zenekara kiséri s olyan erők vesznek részt a darabban, hogy — mint mű kedvelők ^ csakugyan megfogják ütni a mér téket. Hölgykoszorunkból számos szép virág ígérte meg közreműködését « miután megyei nagy gyűlés ú lesz rákövetkező napon — azt hisszük, olyan nagy és szép közönség teszi em lékezetessé az előadást, mind az arénában még alig voit. Május hó 1-én szinte meglepetés vár a t. közönségre,-melyet a fiatalság bankettje log bezárni. Kik eddig szerepet vállaltak a ma gyar nép e régi s még mindig kedvencz darab jában a következők : nagy-zajtai Zajtai István nótárius Koboz István ur, Klára felesége Tar Csatámé assz., Bacur Gazsi pesti korhely Gru- ler János, peleakei biré Lajpczig Vincze, pe- leskei rektor Matolcsi József, kisbiró Auguszt, éji ór Nyulassi Pál urak, sötétség királynéja Madarász Ilona k. a., Tóti Dorka géczi boszor kány Schröder Hennin k. a., megye biztos Neuman tanár, Sugár Laczi ifj. Folly József, Szegtü Bandi, Síik lói István urak, haramiák : Szép Dénes, Bernáth K., Trombitás Miska, Auguszt, Dóréi, Tar Csatár, Horváth urak, Hortobágyi csapiáros, Wendl István, Botos, Tar Csatár, vaaas káplár Kajcaányi, vasaa né metek : Lűw S., Szép D. Auguazt, Kántor L-, Horváth, Igmándy A. urak. Zsuzsi Zuzman Fáni k. a., Panni, Sárközr Margit k. a., Zaj tai Sándor a nótárius fia Matolcsi József ur, fiatal urak a kávéházban : Halmi Lajpczig^ V., Sasi Póhl László, Keserű Szép Dénes, Édes Miklós István, Kecsege ifj. Folly József urak, Hopfen aerfőzo, Schwarcz Samu, kávés Kohn Igoácz, pinezér Wendl István, Hermán, Fáni jegyese Andorka Elek, színházi rendező Tar Csatár, OtheJo ifj. Csorba Ede urak, Dezdemona Gáspár Ilona k. a., Fanni, Hopfen leánya Ro- boz Flóra k. a., Nioa, azobaleány Koboz Irén k. a., serfőző legény Nyulaasi Pál ur. Az ének karban több hölgy. Roboz Irén, Szobovich Ka- tinka és Lenke, Sárközy Margit, Zuzman Fáni, Markuai Friderika, Boné Mariska, Scbüffer Mariska, Roboz Flóra, Fater Hermin és Aloiiia, Gáspár Lenke, Geizler Irma stb. kisasszonyok. — Meghívó a sümegi nagy vendéglő termében 1876. april. 23-án az árvízkárosultak javára rendezendő zártkörű táncmulatságra. Chernél Olivér, elnök. Takács Zsigmood. al elnök. Brucker Alajos, bizottsági tag. — B». lépti jegyek a meghívó elomutatáaa mellett előre válthatók Stamborszky László gyógysze rész és Doroer Kajetán .kereskedő uraknál Sü megen; a bál napján pedig esti 6órá ól kezdv» a pénztárnál. Személyjegy 2 frt, családjegy 4 írt. Kezdete 8 órakor. Felttlfizetések és magán adakozások köszönettel fogadtatnak s hirlapilae nyugtáztatnak. — Veszprémből írják lapunknak: KohD Ferencz helybeli szorgalmas iparos (magvar szabó) egy 300 forint értékű sorsjegyen 21 ezer forintot nyert, ez emberen a Mindenható áldásos keze bemufatá azon jutalmasást, hogy ki azon szent parancsot „tiszteld atyádat éa anyádat- megóvja, Isten áldása követi, mert Kohn F.-nek már évek óta szánalomra méltó öreg atyja van, kit kézen, lábon megütött a szél és a fia oly tiaxteletet tanúsít iránta, melyet példásnak méltán nevezhetni. — A vemprémi távirda és postahivatal egybekapcsolva, illetőleg egy épületben leend apr. 24 tol kezdve. — Benkö István szabadalmazott ká dármester az iparos művelődési kór elnökéül választotta meg. — Letenyére ifj. Horváth József kir. adóhivatali ellenőrré neveztetett ki. — Böröcxfy Antal keszthelyi ügyvéd meghalt. — Keszthely város képviselőtestülete a városház felépitédét a folyó évi márcziua hó 28-án tartott ülésen kimondotta. Az uj város ház nem a mostani helyén, hanem a .Szentna- romság-tér"-en — homlokzattal az intézet felé — leend felépítve, a mostani városház idővel, mint e sorok irója hallotta, szinte emeletre véte tik s szálloda leend. Az uj városház, mely a vá ros egyik legszebb terén leend felállítva, még ez évben el fog készülni. Adja az ég, hogy ez ige mielébb testté váljék. — Jegyzéke azon tárgyaknak, melyek a .keszthelyi ifjúság' által az országos árvíz károsultak részére folyó évi april hó 1-én ren dezett tombolához beküldettek. Böröczfy ji- tal egy szivartartót, Veichinger Dóra egy virágtartót. Udvardy István fgy virágtar tót. Kober István egy ezukorscitát. Beck Janka egy kendőtartót, Garay Sándor egy va dáazteritéket,Schillinszkynéegy tortát. Vértessy Irénné egy kis toilette tükröt, egy tintatarlót és egy hamutartót, Klug Viktória egy palaczk pezsgőt, Ujváry Sándor egy dobanytartót, Uj- váry Sándorné egy szivartartót. Beck Vilmosn.; egy pár virágtartót, Horváth Teréz egy tűpár nát, Lázár Ede egy naptárt, Koller Vilma Alsó Pihokról egy óratartót és egy porczellán szivar tartót. Wttnsch Károly egy 2 frt 50 kros sorsje gyet, Oppenheim Katalin egy hímzett tűpárnát, Sujánszky Etel egy névjegytartó koaárkát. Kierschner család egy névjegytartót, Göcz Anna egy imakönyv alakot viaszból. Gaz- hol sokszor fordulnak elő ennél nagyobb melegségek : ennélfogva helytelen a régiek azon véleménye, hogy az embtr megfúl a saját testénél magasabb hömérsékü környezetben. Hogy mily nagy melegbea élhet az emberállandóan. az eddig nincs megállapítva ; de azt tudjuk, hogy ez a határ rendkívül magas fokra emelkedhetik, ha rövid ideig kell kitartani. Párizsban 18líS-ban láttak egy embert egy fűtött kemenezébe belépni, melyben 137° volt a meleg s bent maradt 5 perczig; mellette egy edényben a viz a leghevesebb forrásban volt. Ha az ember hí ganvba mártja az ujját, nem áll ki 47 foknál nagyobb meleget, Tízben bO'b fokot, olajban 54-ei, alkoholban 54-á-et. 42 foknál melegebb fürdőt csak kevés ember áll ki rövid ideig; ámbár Aragonak, a híres természetbúvárnok beszélte egyszer egy franczia tábornok, hogy egy osztrák orvos társaságában Brussában láioit egy törököt 7í<ífokú vízben fürödni. Aligha a paradicsomba nem kívánkozott az a jámbor muzul-máp ! (Folytatása köv.) A császár leánya. — Korraji az első csúxiraág koribál — Irta : BftrboiJc Rogcr. FmurziÁhÓl forditá: Köváry BéUi. (Folytatás.) Ünnepély és börtön. — „A viltosia, csak \i\lo%í& Üröm s remény, h» éltetett, Setít mebében a jövőnek, Mig sem ■ a gjín • a bánat niUetett, Egy éde* perc*, dicaÖaéf, fényösön S lerouiv* vsa: minden öröm!" — Elérkezett a másnap. — Charpentier báró ismét nagyszerű ünnepélyt rendezett, melyen ma ugy, mint máskor a párisi magas ariszto-kratia asgy számmal volt képviselve, sót ba nem csalódunk, ezúttal a szokottnál siámoshÜbaD jelentek meg; kétségkívül a sz^p Boignard Valéria grófnő éa jegyese iránti gyengéd ti-íve-| lembV.I. | Általánosan fultünt, hogy az ifju grót'n.'> '. P. napon szokatlanul nzótlan és busou^ó vult, j mely körülmény: különösen a mamák és az él-! tesebb hajadonok nem voltak képesek maguk-! nak mecmagyarázni. I Sokan, sót bizton mondhatjuk legtöbben i e szokatlan szomorúságokat azon eszmékből szármáz taták, melyekből Moore így énekei: — .A teljexült remt-iiyek r<l«s álma. Miként, h* lclkOok mái vilifrb» jirnn, A mely dicsőbb, boldog * m»g*sHúsabb ; — — Érit-smk t»jgó terugerébe c«ap.B Mi azonban nem táplálunk ilyen gondolatokat, mert figyelemmel kísérve a fiatal hölgy kedély állapotát, annak indító okát is beazély Unk folyamából fáradság nélkül kimagyarázhatjuk. Ügy van,: Valériát a titkos távozás me rénylete tette gondolkodóvá és szomorúvá és örökké azon áldozat nagyságát fontolgatU, me lyet szerelmének hoz. De a szeretett jegyes életéért kész volt mindent elviselni; & nyomort, a halált é* mi több, a gyalázatot! Oh! hogy e nemes, tiszta sziv méltatlan kalandorra pazarolta az érzemények legdrágább gyémántjait! Azonbao folytassuk elbeszélésünket, mely úgyis közeledik a szomorú kifejléshez. A meghívottak már majdnem mind együtt voltak; a férfiak és nÖk által képesett vígeso-portozatok kösött ott látjuk Mhérac Ficéron marqnist komor arczcxal föl s alá járkálva, figyelemre sem méltatván a legszebb és legelőkelőbb hölgyeket, kiknek neheztelését e figyel-metlenség igen nagy mértékben feJköltötte. Azonban a marquis lelkét sokkal fontosabb dolgok foglalák el, mint a mindennapi udvariasság rideg szabványaihoz való pontos ragaszkodás. — Valóban ő mindenre gondolt, caak épen e fontos dolgokra nem. Mintha valakit aggódva várt volna, gyakran és érdeklődve tekintgetett a szárnyas ajtó felé. — Mi tudjuk, hogy Pisire lilacét várta. Demidoff Leonin herczeg, a boldog vőlegény néhány barátjával képezték aa eatély mulattató ifjait; mig Girraun Jánne, a bankár komor elvonultságban' ült egy s utbiztoa homályában. Mhérac Ficéron marqoia észrevette e komoly pénsembert a fényea társaságban, rögtön felé közeledett és bizalmasan ütött vállára. Girraun föltekintett éa különben ravasz arcza szolgai jelleget öltött. — Ah marquis ur! ezer bocsánat, hogy észre nem vettem. Szabad-e tudakolnom, hogy hogyan szolgál az egészaég ? — Azonban ez ugy látom, épen fölöslegéé- — Felségesen néz ki a marqais. — Hála as égnek kedvea Girraun-omf semmi bajom. De mily rendkívüli dolog, hogy önt e fényes körben találom. — Charpentier báró kegyeskedett a meg hívással szerencséltetni. — No azon örülök. — Hanem ugy látom, hogy ön nem igen mulat. — Az úgyis van marquia ur. Én nem ily körökben születtem és itt igen sikamlós lábaim alatt a talaj. Az igazat megvallva, csupán De midoff herczeg ur iránti figyelemből vagyok itt. — Hm! hát mióta lett ön a hercaeg ad la tusa? — Nem épen régen, de mégis mintegy két hónapja. — Ugy sok szerencsét honi! — Köszönöm marquis nr. — JCz most hasndott, annyi bizonyos; — monda magában a marquis — két hónapról beszél, pedig én legalább egy éve tudom, hogv közeli ismerősök. Jó lesz ezt a ránezos uzsorást is szemmel tartani. — Csak bár a tanácsos érkeznék meg már. E?en rövid monologizálás után elvegyült ismét a tarka társaságban, hol komoly kinézése miatt néhány idősebb dáma méltó megrovását érdemelte ki. Midőn ilynemü változatos szórakozással ölné ama kiválólag lassan haladó időt, egyszerre hangos sióváltás üté meg füleit. — Oda sietett és a báró komornokát látja egészen fel-hevülve belépni. — Bocsánat báró ur ! — kezdé a komor- nok; — egy ur van az előszobában és daczára azon körülménynek, hogy meghivójegye nincs, erővel kényszeritett, hogy névjegyét átadjam. — Jól van Babtist, lássuk a névjegyet! monda a báró. .— Píerre Blacé! kiáltott föl olvasván a látogatójegyet. — Az én derSc, "nemes barátom 1 Babtist áa egy hatalmas süsü! Bogtön ve zesae be a tanácsos urat 1 Mhérac Ficéron nagyszerűen megörült, hallván, hogy Charpentier báró mily szívesen kész elfogadni a tanácsost. Alig pár perez múlt el, mig a komornok ajtót nyitva bejelenté: Pierre Blacé rendőri tanácsos ő nagysága! Közvetlen ezután belépett a tanácsos. — Charpentier báró azonnal elébe sietett és szive lyes kézazoritás után monda: ez aztán a viszontlátás öregem! Te osak nem íeledéd el régi bajtársadat! Isten hozott, lég/tonn e falak között, melyek nem fogadhatnak soha nálad kedvesebb vendéget. (Vég. köv.) daaági tanmtézeuegéljegylete egy «iwtartót, et>y duczat zsebkendőt, egy fogpiizkálótartót egy bábut, e^ pár virágtartót, egy kenyértál-«it, egy tűpárnát (hímzett), egy Uletsser tartót és effy jeges virágot, Kovács Irma egj uzul-kendŰUrtót. Topicb Emília egy poharat, Felhő Emma egy szivartartÓL, Puly Francziska egy szivartartót, Légmán Zsófia egy csigákkal di-wittítt eombostütartót és egy fogportartót, Si-wm János egy üntatartót, a szegény alap ja- , lór egy kis téglázóva- Bat, Stieder Laura egy pár aazUlkendőtartút, Nyers Betti egy weiikendCUrtót, Pintér Júlia .■L'y tinUtartót, Leohárd Kornélia egy dohány-7...cak6t, We'tner Adél egy aranykeretü képet, (iiirger Karoiin egy névjegytartót, br.Bothmer Jenú egy képet, Vollák Borosa egy névjegykosárkát, Károlyi ZBÓtiae^ óratartót, G*il Endre pjjy varrúeszközt, Piatér Laura egy dohány tartót, Hoffman Regina egy varróeszköít, Kugler Amália egy dohánytartót, Scheiber Hermin egy névjegytartót, Cseunák Mariska egy szivarUr tót, Csesznák Stefani egy himzett gyufatartót, Kovács Laura egy himzett képet, Kovács Ma-thüd egy könyvjelzőt, Kugler Ilka egy mun-kakosárkát, Ehriích HermiD egy óratartót, Ehr-lich Amália «gy tolltörülőt, Gaál Atalaegy tü-párDÁt,Ba!ás Árpád egy hamutartót, Oppenheim Lujza egy lámpasapkát, Srabó Teréz egy lám-peaipkát, Volák Mari egy lámpasapkát, Antónia e^y üvegpoharat, Saláta Klára egy üvegpoharat, Lövy Juliska egy pohárhát és egy tűpárnát, Altstiidter Anna egy tolitörülót. Kieín Lipót egy dohányszelenczét, Schleiffer Sándor egy dohány tartót. FelüJtúettek : Buchberger Jozeta 2 frt, Kayserilaria2frt, Péczely László I írt, Becker Antal ó frt, N- N. 10 kr, Szép László 1 drb. CB. kir. arany. Összesen: 10 frt IU kr és egy drb cs. kir. arany. Fogadják az i_'cn tisztelt adakozók az árvíz aital véginségre jutott honfitársaink felsegélésére hozott áldozataikért legbensybb koszOnetün,ket. Lehetetlen ez alkalommal ifj. Feaselhofer József úrról megfeledkezni, ki is a tombolát rendező bizottság kértére szíves voltKa^y-Kanizsáról nemcsaka tombolajegyeket megküldeni, de egyszersmind sze-iDí-lyesen is megjelenni s teljes erejével oda hatni, hugy az árviz által nyomor-a tán véginségre jutott embertársaink részére minél több jövedelem biztositasüék. Fogadja tehát ő, valamint Stieder Istvánná úrnő is. ki a tombolához küldött tárgyaknak lakásán helyt adni szíves volt, h^benaöbb elismerését Keszthelyen, 1876. ap-ril hó 3-án a rendezőségnek. — A nagy hangverseny, melyet a kaposvári állandó műkedvelő társaság rendes a Duaaraenti vizkárosultak javára a vármegye [.almájában, — t. hó 22 én lesz. AE elökeezüla-tt:k után ítélve, nagy müélv vár a hallgatókra, miután kiváló zenészp.ink nagy mesterek müveiben lépnek fel. Hangverseny után táncz lesz, meiyet Barcza József muzsikai ki IS ad magával. (Tudtunkra jelenleg egyik legnagyobb czigánybaoda egész Dunántúl.) Felkérjük tiszti-lettel a társadalom minden osztályát, hogy minél számosabban legyenek képviselve a*on estvén, melyen önerőnkkel, szivünk sugaltából akarunk Begélni a szerencsétleneken, mely mindig legbiztosabb éa legnagyobb szokott lenni. Kérjük különÖBen a birtokos osztályt, a megye nagy értelmiségét ugy a Bzékvárosbau. mint a vidékeken, hogy tehetségéhez képest áldozatát int*^h»zQÍ BÍesseo. A hangverseny programmját HÍ alább köíöljük: Műsorosat. „Isten keze a a löld.in" irta és felolvassa: Roboz István ur. 1. rész. J. Szózat: zongora; harmóniám és vonó hangszerekre, előadják: Girardi Károlyne asa*-, .Kc-dl Philamela k. a., Dr. Girardi Károly, Hfiúig József, Prohtiszka József és Marscball Péter urak. 2. Férfi kettős; éneklik: Hiva rYter t's .Marschek János urak. '.i. Nagy hármas-, (D. mull) zongora, gordonka és hegedűre Mendels-suhn-Banboldy Bódogtól; eladják : AUár Gyula, Dr. Girardi Károly éa Hfinig Jó«ef urak. 4. Két dal, Rnbinstein Antal éa Schuman Kobert-Lül; énekli: Püchler Celentina k. a. ö. .Kont" Garay Jánostól, sxavaija: Kacskovic* Mihály ur. 6. Hatoe, Dooizetú „Lnnmermoori Lucia* czimü dalművéből; zongora é* vonó hangszer kíséretté), éneklik: Riedl PbilomeU k. a-, Jan-caovics Gyula, Ríva Péter, Krausz Samu, Har-Bchek János és Prohastka Jówef urak- — A kíséretet játszák: Hiltaller József, Dr. Girardi Károly, Honig Józset, Girardi József és Mar-schsll Péter urak. II. rész, 1. Cappriccio brillant; zenekar kísérettel Mendelssohn-Bwtholdy Bódogtól, előadja: Maár Gyula ur. Ai ötösre átdolgozott kísérletet játszák: Dr. Girardi Károly, Hónig József, Probauka József, Girardi József és Marschall Péter arak. 2. A vándor, Schubert Ferencitől; énekli Krftuac Samu ur. — 3. Ábránd, gordonkára Servaistól, Mayer-beer „PloermeH bucsu" dalmüve dallamai felett — előadja: Dr. Girardi Károly ur. — A zongora rétet játsza: Riedl PhUomeU k. a. 4. „Szavalat" ifj. Csorba Ede ügyvéd úrtól. 5. Magyar népdalok, énekli: Kacskovici Stephanie k. a. 6. Lisit Ferencz átirata ,Faust-"ból, előadja Maár Gyula ur. Hangverseny után 'táncz. Belépti dij: A három első sorban, ugv a mellék belus ssékekeni Ülőhely 2 frt. A többi ülőhely 1 frt. Kamtoni Ülőhely 1 frl. Földscinti állóhely 60 kr. Jegyek elöjegyezhetök, vagy válthatók april 19, 20 én 21 én a társulat péoztárnokán ál és 22-én estve a pénztárnál. Feluiiize-tések köszönettel fogadtatnak s hírlapok báni közlés által lesznek megnyugtatva. A vidékekről jövő levelek é* megrendelésekre ítézve sorrendben történik az eljárás. Czukráez&t, ételitalról gondolkodva lesz. Kezdete esti 7Vi urakor. Nagy a csapás az uiszagon! Szegények vagyunk mind ; de vannak még szegényebbek a Dunameolén, kik u árviz miatt kenyér é* fedél nélküli koldusok! Kik felett csak az Isten és a jó emberek könyörülete vir^szt. Ezek segélyére hívjuk fel a nagy közöoség réazrétét. A társadalom első sorban maga-magánsk a legjobb orvosa s áldva van az az erő, az az adomány, melyet annak minden rendű és rangú tagja nyújt ezer és ezer kezével, szivének meg-mérhetlen jóiágával! El az erő, es a segély kifogyhatatlan s ezekre kéri fel a* alóiirt rendezőség Somogyvármegye nagy közönségének figyelmét, mely az elsők sorában mindig ott áll a haza oltárainál! ! A kaposvári állandó müked. társaság. — Jiőcíd hirek- Győrmegyében az ártér 100.250 cat. holdat tőn. — Május 9-én jő össze a delegatio Budapesten. — Tarnóczy salz burgi herczegérsek meghalt. — A nt-w-yorki magyar egylet mart. 15-ét megünnepelte. — Kossuth Lajos ujabban levelet irt Simonyi Er-nŐbez, melyben Tisza Kálmán ellen óles^n ki kel. — Prágában egy hegedű 2250 frtért kelt el árverésen. —A szombathelyi takarékpénztár 100 frtot adományozott az ottani óvodának. — Niigy váradon egy leány menyegzője napján akasztotta tel magát. Vegyes hirek. —BUlardverttny, Parisban a Grand Hotel hangverseny termében 600—800 nézó jelenlétében f. hó. 1-én a föld két leghíresebb leké-lője Vignaux urTouluoseból és Sexton Willíam ur New Yurkból, mérkőzött meg egymással egy 600 pointra menő carambole játékban. Vignaux ur'New-Vorkban tartott versenytekézésen 3000 franca értékű serleget nyert volt, ezt akarta tőle Sexton ur elvitatni, és 5000 francot ajánlott föl ellene. A játék ax americai által e czélra, ellenfele beleegyezésével egyenesen New-Yorkból átszállított tekeanztalon ment véghez. Mindkét játékosra számtalan fogadás történt, melyeknek összege 50.1)00 francnál többre rúgott. A játszma negyedfél óráig tartott, nyertes Vignaux maradt, ellenfele csak 46H pointig vitte. Uignaux ur epy folytában 102—104 pointet U csinált, Sexton 75-öt, egy írben pedig 120-at Több americai, kik teljesen bízván földijük ügyewégében, fi ri fogadtak; leverten távosott a teremből, midőn a győzte* a világ első tekejátssójának kiáltatott ki. — Ktityactók vetttdtlmu /Sok lánykának (és Bok mamának is) meg van az as inaesthe- tiktu szokása, hogy a hasi kutyákat i ebecs- kéket csókolgatják. Egy ily csók legközelebb g/ászoaan végződött M. kisasszony sokáig gyen gélkedvén, fölötte orvosi tanácskozás tartatott. A tanácskozásban résztvevő Wilms titkos ta nácsos egy ideig figyelemmel megnézte a bete get s pár rövid kérdés után így szólt bozzá: „Van a kisasszonynak talán kulyája?* A pa< tiens nemmel felel. .Hanem talán volt egy V — szólt ismét az orvos. „Nos igen, egy kis ku tya valami három év előtt" — válaazolt a hölgy csodálkozva e kérdéseken. „Ét — ugy-e — Ön mez is csókolta azt a kis kedvest?" A beteg nő töredelmesen vallott s az orvosok konstatálták, hogy a patiens mája kutyákon észlelt apró sza lagférgektől van megtámadva. Egy rögtön tel jesített operátió e diagnosist cs*k megéróaité. Négyner vetette maga; a beteg ily operátiónak alá — az ötödiknél meghalt. — Iszonya pusztító usköz. Most öntik az olasz királyi ágyuöntŐ gyárban Rosset tüzér- tibomok uiz tonnás ágyujához a lövegeket. Egy-egy löveg súlya 1000 kilogramm, belső üre gének kiterjedése 88 köbdectméter, s ezt 88 kix>gramm dynamittal töltik meg. Egyetlen ily löveggel a legerősebb pánczélos hajót, vagy leg- Bzíiirdabb bástyát fél perez alatt szét lehet rom bolni. Ugylátszik, halad az emberiség. Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1876. márczitt* ö-tl'd — április 23 ig. I — „Szarvashoz" czimxett siallodába: Bvgenrinder J Harca. Reiii M. Sziszek. Balogh J. l Pest. Mojer H Klagenfurt Kohn H BÓe*. LOwy A. ; Bécs. SmitS. Bécs. HiricLl II Domború Weissberger | A ii■■(■!>, AbeUs M. Pest Deutscb J. Veszprém. Neu-I manó L. H.-c-. Dr. Milller Posega. Hnba/ N. Z-! Egersz*<|r. Sciaster J. Bercny Hoffmaon L.'íiécs. Ki-i scber A. Bél*. Kürst L. S. Bécs. Mart J. Sopron, l Láng E. Grfc-7- Varga J. Pest. MOIIer A. Bécs. Balog . J. Légrid. Pk-Uer 1 VjdoveL-z. Perr-r K. Domború. ' Moser E. Sopron. Bouk S. Bécj. Braun G Pest. i Graber G. &%<■*■ Muloár A. Csáktornya. Kreuod L. , Pfnt Kosk* K. Pest. Srioe J. Bícs. Adier D. Koná-roro. Kotlay K Kotorí Grünhut. J. Ksposvir. Deulscb II. Bécs £chtieider Gy. Brflnn Hartmann C. Grácz. Roaeuxweig J. Bécs. Bedekoviu N. Bpest. Hmclt. M. Dombom. Antoni 8. Győr. Gr. Erdődy Istv. Vörös-vir. Kopfatfín J Siófok. Deu.scb K. Bpest. Andrisai F. Bécs. He.aiik K. Bécs. Hea* K. Hicn Dr. Adler Komárom. I lent teld J. Csőm bárd. Gr. Cúkv Pécs. Dr. Boizole Trieszt. Dr. Collo Trieszt Gr. Xícxkv Gy. Kimabáx. Klein Kr. Bécs. Hüller E. Bícs. Kried J Búcs. Anderríd J Zákány. Szarka A. Sopron. Bu-rikovicn Sopron. Grüawald L. Z.-Epersxeg. Roseu-berg 3. Z.-Egerszee Ragendorfer J. Z. -Egervzeg. Klainer J. Várasd. Koréin U Sümeg. Tandor L. .Sümeg. Roacban J. Z.-Egerszeg. Kobn R. Bécs. Tuboly Viktor Letenye. — .Arany Koronáb oi' ctimiett nillo-dába : Liebwertb E. bpest, Roaenstok E. Bic*, Reményi L. Hortobigy, Uügl I. B-cs, Hollaader TfM-T«r«k Bjiect, Skablics N. Szent-Mihály, Bt>retTÍs P. Kecskemét, Wcber I. Baxcs, Töriky L. Buda-Pest Beuelbeim S. Sopron. Beamt K. Bécs llayerhofer BörzOucze. üűnsberger T. BórzSucze. Hollöny Ern5 Bukarest. Almásy G. IípenL Ros«nberg«r L. Ba-da-Peat. Lénk Ö. I>ndva. Schnufeld Bpest. Svastics B. Z.-Egerszeg. Urann P. Keszthely. Smodics E. Mnrx-Sxerdabeiy. Schwarzcnfeld Czilli. Haucbek ■' Bpebt- Dr. Klein Csáktornya. Schlecbta J. Bécs. Ta-labér J. Somogy. Schőnb«rger R. lUca. Hencx N. K.Iiman. Ruat K. ingolíUdt Weiis Zs Kecskemét. Hurvátb R. Székesegybá* Rabel A. Bpest. S»badkai E. Béca. Pamer N Keaztbely. B«rKflr C. Viddin Haim-ner Zs Atád. Pollik Gy. Rl-szt.-Kiritv. Horváth S. Yesxpiem. BeukZ K. Kulosrár Ilarkáy M Sxékes-fejérrár. Hincbl K. Várasd. Arosteia S. Bécs- Kricg N. Bpest. Dr K»bl Bécs Hirschl H. Páka. Grahovec* E. M Szerdaliely. Nyiry K. Paloskefo. Rasinger G. Bécíujbely. Fresaborger J. Bécn. Nígel L. Somogy. Takica B. Bpest. Fogel M. Materaáorf. Herzog J. Baier. Vogel E. Steyer. Luxtig E. Amerika. Hol'lin Ernő BposL Uicbeller N. Bpest. Eicbberg K Pécs. Laxir N. Keasthclr. Bár6 Scbwnrzenf«Id Czilli. Por-nek E. Bécs. — rO r o i 11 í n h o i' csámxett szállodába : Ungcr M. Bécs. Lelolf J. Kapuvár. Latin* N. Várasd. Loleke -I. Sopron. Blamlveia A. Varud. Peterskowsnky J. Morraor. Dracii A. Pápa. Kabar K. KÖrSs. Her- etog J. 8z«k«ifejénrár. Stelzl U. Patosfa. Pulii Zv CiahoTecz. Dobric J. Kraljeveci. Wencl J. Leítomi- achel. Rauch J. S*-Péter. Hechü N. Komárom. — „Zöldfa h oi' ctimutt stallodáb* : Brück- ner N Sx.t-LSriocE. Neimana A. Pest Böhro K. Sn.- Litxló. Goldbaam J. Bécs. Weiss J Vízvár. Raictr J. Feldbach. Kraftner J. Bécs. Horváth F. Somogy. Hoffmann 8. Bécs. Wütst S. Csáktornya. Tisza K. Arad Krabert J. Sopron. Weiss J. Magyaróvár. Mundi J. Pécs. Borganoer J. Grácz. Molnár Pál Kesitliuly. B-V.bm K. Szt -Lásiló. Koncnberger A. Sopron. Weis's- bergor A. Pest. GSde t. Keizthcly. Mikula J. K.<zék, Waldbauser J. Bécs. Rcisciiel F. Csákti.rcya. Schüii- hofer J. Becs. Siuger M. Gyár. Kraua J. Pest. Faplrszeletek. A nők becsét a férti azerelme határozza meg; a kit sem tisztel a férfi, azt nem szereti többé. — Soha ne higyj oly gondolatban, melynek szive ellen* mond. (Eötvös.) — A költő költővé, a harezoa harezossá, a szol ga szolgává, egyeddl ax aayft képezheti emberré gyermekét. — Pikáns tajtóazlet. Egy kereskedésben meg-jel ont minapiban egy magyar menyecske, váttó-blan-quettet vásárolni. „H«j Róza, — mondja neki a kereskedő. — m:nek magának az a váltó V Ha van kiadni való pénze, értékesítse azt mis uton-m^don, mert a váltóhoz kaveset fog maga érteni. „Nem pt'-nzre akarom — feleié a menyecske. — hanem elváltam *z ha három évre biztosit engem evvel a váltóval.* Érték- és váltófslyaa április 7. 6*/, meUliquM 66.70; b'/, nemi. kölcsön 70.15; 1860-ki álladalmi kölcsön 109.90; bank-riur. 8.69— ; hitelintéioti rétzvéajeí 151.30; Loadoii 116.95; magyar földtehermenlósi köt-yéay 74.— ; temesvári foldtehermentéaí köt-vény 74.'— ; erdélyi földtehermentéai kötvény 75.—; faorvát-slavon földtebermentési kötvény 85.— ; eiüst 102 25 ; cn. kir. arany 5.50'/, ; Napoleond'or 934. Heti naptöx. április 9-től április 15 lg 1876. Hó- «• heli- Kath. és prot 6Iri( nap naptár naptár l»tj; 15. Júituoakbe vonulásáról J eru Esá lemb«. Mátú XXI.! 1 rt1 10 Uétlő Ezecbiel 28 Marcus 11 Kedd Leop. 30 Jin. Cl. c>€ ia Siord. Gyula 31 Hvp«. 13 CaatSrtok N. csiil. t 1 Apr. n. c» 14 Píuuk N. pént. t. •J N. pvQt. é |15 N. I...1. K. mob. Felelós szerkesztő : Báterfi Lajos. Ein Haupt-Depöt meiner KI. Schwechater u. Steinbru- | cher Brauereien befindetsich in Gr.-Kanizsa, Kazinczy (ehemahlige Brauhausgasse) Witwe Ungerisches Haus, wo Bier in allén Arten von Biergebinde stets in Vorrath. Besonders empfehle einem P. T. Publicum mein vorzugliches Export Karzen Bier in Flaschen. Anton Dréher. Adresse fttr Depeschen; Dréher Gr.-Kanizsa. *) E rgvat alatt kSalSlt«rt villái a S El Ezen könyv okulást is ««KÍt*^f« nrnji mimlaaokiiak kik ifjabb korakbu titko* bűnt v*gj métúkultn pongiK ttetsk 4* nmk kSvMkest«ben b«t««** lIasátál £tay«««tatMk. luk U. kik Mös&H búakó jakároa ktos^aybm, haf k híganradivok által t7ón- .*.*.* * i í t s x % Kéj vonatok fél menetárak mellett Bécs-, Trieszt- és Velenczébe. | A ht^íéti ünnepek alkalmiból Barcsról, Zákányból és Kanizsáról kéjvonatok fognak Bécsbe, Trieszt és Velenczébe és vissza fél-árak J (78-1) mellett irinyittatni. A menetjegyek 14 napig érvényesek és ez idő alatt minden utazó a kedve szerinti időben vissza-ntazhatik. Közelebbi értesülés szerezhetiS a lapank kiadóhivatalában kapható menettervekból. >oooQooeoeeoooooooooo<a>oooooooooooooooo' Áldás az emberiségre uézve. i67-3) Sajit találraáuyom ; — mely által a legnagyobb fokra jutott iszákosság az illető tudtával ragy tudtán kivül gyökeresen gyógyítható anélkül, hogy az egészségre káros volna. Ezer és ezer család köszöni találmányomnak házi bókéjét és családi szerencséjét. Nevemet annyival is inkább kérem pontosan megjegyezni, mivel utánzókban nincs hiány, kiknek szere azonban eredmény nélküli. Bizalmas tudakozódásokat kérem egyenesen hozzám intézni. Dr. Konetzky, Síelt o, (Poro«or«Eag -■ i" nEá iíVíS S _ = rE 5 -fO Mi Bizonyítvány. Tudományos Ítélet WILHEUI gyógyszerész ur köszvíny és csúzellcne.s vértisztitó theájáról. A kinek a miiidfimemú általános gyógyszerek kei ujabb ídüb"1 . tizet: ajfglest-grOl fos alma van. konnyoD felfoghatja az ormaiknak azok iránt tánusitní; bizalmutlajiaácitt £s épen nem tulajdoiilthacú uz újítás jrár.ti peiianiicus idegenkedés iifk, ha az orvosa feldicsért arcauumoktól mokolTogva fordul el. Mimicmfliett e Hzzbály iincs kivétel nélkül és ez ieljfb*ipazolt*áf[(»t és jogosultságttt talál azon esetekhen, midúii tények. á.li&\ bizonyított tapsn/talás és a kuzöaségnek erre alapított általános hí-Iveslésc az orvosok vizsgálódását megelőzte és ítéletét ugy, min', a \V i 1 h e 1 m-féle vértisztiiú thi-ánál kimondotta, mert az általános vé-liíffiény legbiztOBal l) jótálló valamely dolog értéke móléit és leg'..izto-sal buak mutatkoziitt a micdeniipmii rheumaticus bajuk, csúz és kisz-veny .-ilcii ajánlóit W il h e Í m-féle Térüntitó thoanál, mivel e» a le?-ir.aksi-5»lih csuzos és kosz vény es bantalcnakcál, a Í>Cirnek elfojtott te-létenyséjíét és kigwzölgéwé'- üagy mértékben előmozdítja.. Nevfjctesen az emberi Lest mioden reomatirus és V usxvényei BZ'-nvfdéBtm'-l. mt-ly misidií lázzal és az izületek gyuládásoj bántaínji- •val. daganatokká! stb. van pgybekütre, ^ podagránál. a Jteresstcsont és cjipú lajáiácil. nyilalásokDá.1 » Ugolfban. a csuklók mereTíég íüel. lábikragörcsöknél, bút idült Morulasnái éi ax aranyérnél is e tbr,* na gyon batbatóB szernek bizonyuk. *\ E thea tehát a felsorolt bajolc ellen ltyjobban ajánl hátú. „ Berlin. IS1'2. január havában. Dr. MŰNer J (P. H.) Óvás a hamisítás és felcserélés ellen. Szíveskedjék a t. köeónstg vásáriatoknál tón ényes óvA b':l) egemet és ezégempt, melyek miodeo eKy«-s csomaK "IfliB5 f^Jén látbatok kUlötos figyelemmel megtekimeiii. hogy hamiiitás. x iiu) ri D(, SZt.dessék ; A valódi Wilhela-félp antiarthritis. antirh. amatikua Tértisxtitó-thea .-ak az el»S nemxen Wllbel«-félí TéniaiÜtó-thr * virh„ SeanJcirchenben Iiecs n.-llntt. vaCy általam a lapokban kije) eU r'aktár&imbu kaphatók Efly nohoz 8 tdagra f«l«Mtv«, ©™- ,. ^4,^. él at«itá«al t'llatva 1 frt., & bélyeg és pakolás-dij 10 kr *A l ";,..kö*y?«K kényflmére a Tai/ldi miMm fe|e „««,thritU ■ -* antlrheomatlkus vertisrtilo thea k^> ha[ii Nagy-Xtilzun P r á g e r ^ t , , gyi-,,.V5Icrlnr,,hM, ; Zigráb. S artíiMcbZ-iímondg^gyK.: KSne^n: CW.ÍDOTÍU I.tr. gyógysz. : Kaíarkuton: Bt-ck Béla gyógyír^. Kemhelven Kea«tliplvi Emuiul: X^pronczán: ^ erli Mik» gyA-^ . Sopronban. Wrchowixky Rudolf: fezninbatbelyen : Pilhcb FererjM gTÓg)M .;és Szatmárit: Bowin J. Kyógy- i i»mx uraknál. (6_& , Ár4ejtési hirdetmény. A poasony-varasdi államul itti mírtföld közötti magán vám alatt volt t-lendvai 729-SÍ mét. boaazu srakazzának kiépítése a nagy méltó ságu kasmonka és kozUkedési nunitw.um f. é márcxini hó 25-én kelt 378 számn magas rendeletével Ü4ÖU frt *2b kr. üsszeggel *• 69J0 kOvmnnka kézi n apásammal engedíljeiteteti, Ezen átépítési munka bistositása ukintetéből alólirt hivatal irodájában folyö 1876. évi aprilii hó 12-én reggeli 10 órakor írásbeli ajánlatok alján versenytárgyalás fog urtaini. Az ajánlatok 1ÖT8 évi április „ _, -- ... _r._- - 12-io reggeli \IO óráig fo gadtatnak el. ezekben az ajánlatUsvC neve, lakása és polgári állása pon tosan kiteend5 ; továbbá isáraaal és szóval kiírandó azun szántóit eleo- e^-déa, melyért ezen mnnkálatokat elviUUlni szándékozik, világosan ki- fej esendő végre, hogy a ksluégvetéat és terveket betekintette s hogj a kü- lüuleges féltételek tartalmát ismén, ezeket elfogadja. Az ajánlatokhoz 12Ő0 frt o. é. készpénzben, rágj magyar állam-[inpirukban csatolandó. A tervek, kölcaíffreiési kiiIGnlege* fellételek alólirt hivatal irodá-jábau a szokott hivatalos órákban megtekínthetSk. Zala-Egerszeg'en, löTó. é»i márczius hó Sl-én. A in. kir. mérnöki hivatal. Főraktár: Müller Albin vegyésznél Brünnben. Ur. John V«le Florlll ne-ája. A legiobb fdgtisxtit^ és edző szer, nóvér.y részekbSl, eltá-Tolitja a stáj rósz szag-ál és helyeue kcll.mes illatot gerjeszt, • fogrérxést én a fogbos dsgaoatot elháritja r. megórja a fogakat rotbadáttól. Egy palaexk tiu kr. l)r. John Yate Ser a 1 I - fogpora tisztítja a fogakat s haszuAlala utál-, nemcsak a fogon larakódú koirsedéseket tárolitja el. banem a fog fényét, fehérségét kitünö-en elCsegiti. £gy doboz 40 kr. Dr. John Yate P r o m pto-AllTlo-ja (fogrieppek) jaállás mellen adatik. A legmegrög<3U*ibb fogfájást is kevés idC alatt mi-gszütiteti. >^gy doboz hozzá késaitett pamat-Ul 40 kr. T c r ö SÍ golyócskák, meljek a scájban forgatva, elQznek minden k-Uemet-I-D szagot t, ni. jól, főkép íiéUií-rri ac srinháxakban. bálokban * egyéb társas k'.rökbeo ia stb. Egy dubox 40 kr. Dr. Borhaver általános nö Tény-gyomoré róni tó. Éten jó illatú ■ erSmtS kémíllék igrn já hatá&aal bir. gyönge omésit-Ii élt abból siármazó étTÍpThiány, szélbáutalmak, idege* fejfájás, gyomorégés, gyoroorkatarh, aranyér, *árg&*ág éi sxékkakaca bántalmaknál. Egy palacsk 50 kr. Dr. MQllrr Kövény-mell-pastlllja hathatós enjhitúscer kehQlés. mellbajok, lélegiri, axamárhnrut s rekeduégeknél. Kgy dobot 30 kr. Phllocome (növény hajkenG.-s; tiagj-reiwitil ideg-^n é^hajUti olajokból k*«ült, megtartja a hajat, scakált eredeti szépségében és erejében, eitávolítia a h*jk<>rpát i't uj hajat ad a kopa»za ik, gyógyítja minden hAJumgiégel a nélkül, hopy le^kevetbbé in kellene orrasí m-grlyhes foíyatnudni. Egy sitp üvegtépely ára ! frt. A keleti szépítő-tejnek sokan kostSnbeük nzep. febér s ifjú arctbörUket, mely minden az arcion támadó bajokat m. p. iizeplő, májfolt, sebhely, kOteg, orrreresség stb. a legrövidebb id i alatt eltávolít s helyébt* finom L/ja arczbSrt varázsol. A hatás bizooyoi. Egy Üveg ára 1 frt ín) kr. Mindezen itt f^Uurolt sierek eredt-ti minőségben kaphatók : Nagy Kanizsán. Práger H. íyit£-y«í.eré*z a mái ;S—20) Dr. Hffldff Mpr orvos-, sebésztudor, szülész és szemész gyógjit gyökeresen fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennemű titkos betegségeket 1) ax ölifertóxésnek mioden következményeit, ugjiuiai magömléseket, «i ingerlékeny tryengeséget, ai ondófolyást, küluuöseD a tehetetlenséget (elgyengült férfierőt) 2i hneycsofolyásot»t (még oly idülteket U), a ueni-zörégzek bojakóros fekélyeit éa misodrendü hn-jakórt mindeo alakjaibao és elcsafitásaibau ; 3) hugycsőszükflléseket: 4) friss és idült oyákfolyásokat n ő k D e 1, as ugyoe- vexett febéríolyást ésai onnan eredd MAGTALANSÁGOT; ö) borkiütéwkel; 6) a hngyhólag betegségeit és mindenoemú Tizeiéül nehézségeket Raodel naponként: déleliu lOóritil l-ig, délután 3 úritól 5-ig és eitre 7 órától 8 lg. Lakik: Pesten,belváros, kigyó utcza 2 ik szám a kigyó- és varoshaz-cteza sarkán. (Kottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott levelekre azonnal ralasz adatik és a gyógyszerek megküldetnek. Hölgyek számára igeu hjuzoOB a legújabb g legnagyobb hatást elŰidésett szépitő-szer osztr. osisiixi és magyar kir. iiabadalnuitott Erzsébet-Creme Dr. Rosenberg B.-töl az orroBi kar — de küiönöteo dr. Zeissl M. tanár ur áltai, megvizsgált s tökéletesen czélazerfl ■ ártatlannak találtatott. Exen i«er a búr megórzéa* ■ a legkésSbb korig tartó ifjú frU-•egégbeni tartására szolgái. iűtávoUt napszurást, bűrkiütf geket, foltokat, TCrheuyt, sőt a rinezok ii a gyakori használat által eltűnnek. Színész oŐk s muvésxnökoek kiváló jó tiolgilatot tesz. Ára 1 tégelylyel 1 frt 60 kr. Kapható a feltaláló Rcstaberg Fr. öiTecyénél Bécsben, VI. Rahlgasae G. Thor 7. — Nagy-Kasix&án Roienfeld Adelf urnái. — Szent ,Leopo!d--hoz czimi. gyógy szer tárban HeHítria Fll&plé!, Béc« I. Plankengaa3e K- — Pali & Társai cs. kir. udvari illatszeréinél Bécs, Kámtoerring 11. ■— lscbiben Kreoiplati 169. MaOZHSkJ illatsxeréiznél Eárntnerstrasse 2tí — Tri-sztben Kabl W.-nél .Trieazt-Tárosház" Corso tíO3. — Budapo- t,D Miller J. A.-oál vácn ut. — Zágrábban Mittelbaoit ZsidMODdnál. Va- rawlon HaebslDQer A. GyógyazerKSzoéI. i~ü—ií) Tisztelt doctor urhölgj-! i Miután arezom stötnölc*ökkel, TÖrhenyekkel és minJennemfi kü- ■ Eegi'kkcl lévén megtámadva, mint gzinézsnó naponta a szépítő szerekre atxsitva lírén, túbbféle eldicsért szert hasztalan és t-iker m-lkül felhasz náltam, még elvégre szerencsémre mondhatom a hírlapokban hiresxteit E r 11 e h e t - L r e m e-t használatba vettem év ennek habzn^lata utam rövid időre arezom megfinomodott, minden ktiiegek elmúlIónak én elüb- beni frisseségemft mazanyertem, melynélfogva hálakötelerre érzem ma gamat és ezen meglepő eredményt áltáljában teljes küsistggel értesi- téíre adom. Örökös üsztelöje LINK ANTÓNIA. a cs. kir. Karoly szinháznál Litcslieu. Weiser Jáoos az „Arany Kaszáhor Nagy-Kanizsán. Ajáolja a n. é. közöii^égDek nála iétezű „Clayton és Shuttleworth" nemkülönben a legnjabb amerikai szénagyüjtő-, répa- és szecskavágók-, kukoricza-morzsolók-, szelelő-rosták- ' és kézi cséplőgépekre; továbbá: járgányok lóerőre, darálókés szivacsokra, VMats, Czenki és angol Rajai vasekékre eredeti jutányos gyári ár mellett. mindennemű ^^^^^^^^^^^^ Bízzatok a bebizonyalt jóban. yy kezeskedik alant OrTOai tekintélyek éa számos magánosok bizonyítvá a n.'- 76kedS körddŐíködések és itap az■_, gyégyaTeiek jeiesaége felől. ör. Miller moh-növénynedv; ep;; httánu a légcs é ll id fj lbjiál & f; httánu a légcső il betegeknél. Egy ttpely fajú lobjainál fAi kr. Köszönet- és ajánlólevelek. Tekintetes nr ! r (rítiiduluatlan mou1 DÖct^nvnedvéért ezennel indit^itva ér— , «em mkg«m l»*m«Iy.bb köttöoeUmat kifejexoi ; egjtdal es«n •cernek kíSszSnfaetem az eddig r.ménruleQ, de meit bi£toaui Tir-hat.t JAvulisomat, évek óta Urtó melljfyenge»ég »n köhögúibSl. SEiTe5kt:djfk a szenved? emberiftég erdekében ezen igaziaghfi io-rokxt kinyilvánitAni. Teljes tústelettel Georg Hihaeli, tőkep^axM. gazdászati gépekben, kéz-, ló- és gőzerőre és különösen figyelmezteti a a. é. közönséget a bécsi és londoni vilájkiálításnál a nagy arany éremmel kittttstett sor-vető-gépekre 9—15 sorig 290 fittől 360 írtig, úgymint a hires amerikai Wood-féle kaszáló- és a r a t ó-, Dr. Miller hatóságilag,, vegyészileg megvizsgált ív-balzsama görcsSk ellen. Még tvlülmuibatlao batasára nézve mindennemű gyomorbaj, cyumor-. síiv. éa taígorcsokoél, rállfilii é« nebézkóroi robamok-nal. Epy néiry palactk ara 1 frt 50 kr, egj kicainy 80 kr. Tekintetei Miller Jánoi urnák Urasaiban. Üvbalaaama f5r-.Cüíik ellen nőmnek ixiv. és meUgörcs.inél ig«D jel.« szolgálatokat tön, kíi.m nekem posta ntin»4tellel még 4 nagy palaczkkal i I Itt 3(1 kr. ezen eléggé nem méltányolható jeles szírből küldeni a nem fogom elmulasztani eiae hataaos szert miodenatt « legjobban ajánlani Kelsö-Telekes, 1875 ang. S-an. Kiváló tiszteletiéi AlosU Pá' foldmivelS. Mindenkor kapható : Szegeden Gaszotr m. k. lottogyöjtö- nel, Aradon Tonner és társánál és Prisner W. I. nél. Ea..g.n Ijobettky 1. és Diener G. J. gyógyszerésznél, Temesrártt Pecber J e?óg;szerés«:nél és Hiesiger J. F.-nél, Pécs«« Csert. J.-DÍ1. Verseczen Strach 8ebestyén gyógjsaeríazoél. (36—9) Wajditt sjttwf kiadó-, lap- ét l-KANIZSA. 1876. április 13-áo 3O-113C Tizenötödik évfolyam. 3 üiíüiii ■rartifi 70 Jer. ■i hawh.. NVI'. r: KÜ:;KN ■M.icttit '.n ir**-i > :r-,i:T IV. elöhb: .ZALA-SO IVE OGYI KÖZLŐN "XV A lap ueüesii ületá tóti«mén\"k a werketitöhes. Takarékpénztári épület föld-«iat, — anyap ré«éi UletŐ közlemények pedig a kiadótoi pé~- i caak Umsrt mnakatár- J Kéiiratolt Tiatsa küldetnek. íiícv-Kanizss varos íislyüatosaganaK. naiikül6níi3n a .nagy Kanizsai kerasKadelsil « loarbank'-. a ,nagy-kanizsai takarékpénztár" a .zalamegyei általános tanítótestület*, a ,2aí2 Sosiagy jczhsjozási raszvónytarsulat s több megyei es városi egyesülat hivatalos értesítője, Heteiikini kétszer, vasárnap- .\ csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. A llliM('(l!(>l((;Í;lÍ (It'^liilK'li) fV'.ll1- U'lek crdikclic;:. /./'./-, 1 •■K/,r/„i- .'.< S.mn,,,/,,.,,!,/.■/; /.,•;. ifiél;l-n tisztelt küznnttyi-lir;. ,v,s„, K i k ez élje és periig m j ;,. il i II i i s z t e 1 e t <1 i j n ■■ 1 k ü : eV. c n i- - /. I i; 1 c t i f ö 1 j e ^ y 2 ú s c k >• t V l!/.cii kí'rilú»rf cjrys/orü válaszom ez: Minden városnak, közM^nck van tisztikara \::^y cliilj4''0s;ií;a. — íz !is/.ieij-ii im-g va-ls:.ii, ■ - kinek kririihuciiyei (-Mi;i'd,k — l,i /almával s éli ngy his/i'Mi. liufív az illető •• liizaiins' fiil-zúli'ásiisk engedni fos ('•- <aját r-A: rs iié!\ mérvliiMi iirénylir vett kérne] iiu'l a közüRyuek alárcndt-li. Varosukban, liol a tisztikar a kii/.pénztárli'•! ti/.ctctt alá-:. :iiiiit ojry'ínekkel. p. <>. liajdu stb. rcndul-kcz:k. nagyon könnyű lenne a közvetlen £<'•• l'i' - leolva-ist, — természetesen kellő be. tanítás után és felügyelet mellett — ezekre bizni. illetőié'; kíiti-ie^égükké tenni. A c-se-kély idüt igényin fiílj.'gyzí'-ck nem hátrál-tatnál: ókét teendőikben is a figvcliisi állomás vezetőjének inégiN jő szolgálatot tenné-in k. Mindenesetre czéls'.erü. sót szükséges, ln'gy a közvetlen leolvadásra valakit beta-iiü-unk. nehogy beteker, vagy távollét ese-iflieii a f'íljegyzfeek meg.ikaiijai-.ak. A készletek kezelését, a közvetlen leolvasást és számítást legczélszei übii egy már •■biicn gyakorlatilag j írtastul eltanulni. Egy-^zvrí látás elégséges. Azon városok, községek, melyek a lég-tüm-ti megfigyeléseket,észleleteket maguké,-\á tennék, az általuk bizalommal kezelésre í"lkért egyén utján, tegyék magukat érintkezésbe a _köz])ouii m. k. mclcumlogiai in- K/ritei, - ni ■iviii1!; na^_\ tu Imuám u. hnwa uü< i^;izg4tt<t.-áxi- lii^/.'-'in s/ivcácn fog s-.-~ pi'ilkfZi-t nyújtani mind a luü-zirek megvij-Tol('boi) és hitt'l''sití;sób-.'ii. mind piídíg kivált \ a ni'-gtuy élések kezdetén füluiorüihetü no- 1"J "Z'-r-'nv i:nüi'.aiivt kiváiüan még a ta!!Íio[e>tületf'knok. a tirl(t;náiiy r.'^i nn.*n-ln-lyciiiek : a kolostoroknak. Í»;-VI»-Í. U-lkész, 1 íVuilbirtakos és g:i2d3ti*zt urak ke^\ *;- pi! t iliiitáü jjL'd'.LT ez iüttszoriut alii; ni'1-rrui úlni íliii i-=. lm^y az iMnli;ctt'*rii tul<i-injiiyo> m^fi^ycléiek kisebb fulvaklu kivi'1 ve talán néhány uri házat urat tör-liT'-st'nek Dia^ukn;ik. egy ni i^ i ir\ -/.crű-itctí ítúpie-i me^tigyelési múdnt vs!f\nk bátor aj-iiilaiii. E/fii ntpgfií;yel(*si mód. hab írnom is Míurritó, mé?is nag)' ^ivnián\Km lenne és :i tudoíiiányo-an szerke>ztcU mcpíi^yclé• Stknek nagy előnyére válnék. Ezen egyszerűsít*'!t tncgfiívoltsekiu"1! clé^sé^esiiek tartom : a hűniúr^k. szélirány é> a csapadék (on vagy huj nuinnyi>é*;t;t fftl-j<uryi'/.ni. Ezen népio> mofítíjjyolévt miriden f;iiiibaii. (pusztán) a f.tlu házánál lohe'iíe ('s/.Uüzölui. A mtfrtijyelü linziét a tanitú, \;ijrv .ikármeivik pazdaembor, vapy a kisbírű i> i-lvéfífzhi'tnO. A szüksé^ps készletet ei^y líi> üííys/erríe' mellett csekély áron minden Kzcn kés/let állana : 1) KL'V cpyszerii száz ÍV-:u ('CVNius) ]ni:íiérubi")l. mely árnyékos helyen a szabadban (télen, nyáron) állíttatnék fiil. 2i Eg\ bado«b'»] ké^zü'i tíucsénílaku osőfíigóból. melynek fól-o ij\il;í-a hol az o-ö. vagy hú bclehnll. két drciinéicr h<isz-szu és széles legyen. Ezen (■M">IU^<'» ulsú ré- ; -/■■*• egy sxiiittín bádogbúl ktSzult nagyobb ; í-d'Miy (p. u. 4 liter) esi-tartú nyilasába te- endo, hogy a tölc^-rbe hullott viz va^y hó- ló az csötaritiba lefolyhasson. Hogy ezen kés/.- 1 lel a szabad ég alatt állítandó fól és a szél | ellen megerósitendu, macától értetik. A h't ! mérés clutt fölolvasztandó. : 3) Kgy hiteléltet:deciliter iirmértiík- h búi. — Az esntartúban ö-szeg_\ ült csapndé-: kot ezzel kellene minden 24 órában nn.*g-! mérui é- az orrdmOnyt a megfelelő napi ro-. vatba följegyezni. A csapadék O^zfg-1 melle í 6 cső. vagy h. hó t-.vnd i. A szélre vonatkozólag okvetlenül szük-'■&■'> 3 n<"'iry vil.i^iájat. kelet, nyugat, észak í délt isinenii. A népies f ö1j e gyzé se k keze i é & i ta ó d j a. A h'imörű napjában háromszor, rcggoli : 7, (iélittáni 2 és esti S.vagy ít ór.ik*»i meg- ; nézrudó és a tapasztalt leolvasott h-unérsök j a j«'?yz'"»könyv megfelelő rovataihn bejegy- I zemlö. — Ha a hóméró zérus fülölt áll, 1 akkor a hotnérsék foka e™j;szt!iii<'n beirandi. ha pi'úig a higany zérus alatt áll, akkor a hőmérővel leolvasott száih elé egy kis viz- ;■ szintes vonal f—) teeiidó. A felhőzeti vonatot igy vélném kitől-téridőnek : Ha az ég c-jés/en tiszta, vagy csak igiin csekély része felhős, akkor 0 i'zenh)-t ; hicg*." negyed ré^ze fclhós 1-et; ha az égboltoz.it fele borús- 2 ót; ha há- 1 rom negyed része .'í-at; és ha egészen, vagy legnagyobb része felhős -4-et kellene i beirnt. Kme népít-'S fii!joií}v.ésokben a szélirány im^íiirvelé-énél jónak látnám a ma-gvar kif-jiízésHÍí első betűit használni, p. o. Északi .szél É ; dőli 0; nyugati Ny ; és keleti-^K. — Ezen jegyek mellé kite-cnűó lenue a szél erőssége is, melynek meg* jelölésére a felhőzetnél használt számjegyeket lehetne használni 0 — 4-ig. P. o.: a szélcsendet vagy igen csekély légáramlatot 0 (zérus; jelezné. 4 (négy) jelentené az úgynevezett nagy szelet, mely erős fákat megingat és a járást megnehezíti. Az 1, 2, ó számuk alkalmazása az illető h'gyelú ítéletére bízandó. Nagy orkánok, melyek házakat rombolnak és nagy fákat tépnek ki, ork.-val lenne bejegyzendő. Kz alázatos véleményem és indítványom a népies meteorológiát illetőleg. Kz. mint már emlitém. a tudományos megfigyeléseknek nagy hasznára lenne, különösen a hómérséket és csapadékot tekintve. Távol van tőlem azt hinni, hogy ezen szerény indítvány tökéletes és hogy szó hozzá re férne. Ezt nem hiszem, csak azt tudom, hngv az ügy iránt érdeklődók által gyakorlatilag használhatónak fog találtatni. Méltó Y\ássanak többen hozzá szólani, — több szem többet lát. Egy kérdés veti föl még magát és ez : Mit lennének teendők a népies megfigyeléseket vezető urak feljegyzéseikkel ? Egyszerűen nagyobb idókö/.önkint. p. o. négy ed-évenkint, vagy hónaponkint be-küldenék a megye székhelyén létező" meteorológiai állomás vezetőjéhez, ki ezeket a megye climájanak kiismerése tekintetéből saját c/.éljaira fölhasználná. Még ugy is lehetne tenni, hogy egyes vidék a hozzá legközelebb eső műszerekkel ellátott meteor, állomásnak küldené be följegyzéseit. Ezekből lehetne egyes vidékek, vagy megyék naptárait szerkeszteni, me]y~ T Á R C Z A Az éjsza — iruiM.-1-.lvfiMia: l'url,Cis /,«.^«.Í.;V,(,M i^c. -,K..1>:.-1L^., ,vzi:n Imii in'hofjy liczh-lt h.ilig;iti<ím is megizzadj mink ettől a sok melegtől, vagy iu kátib az én felsorolt uimlmas nzáninifntú'. rn--J.Vtíknck valami cieliues ember U-^leljcbb a lu inn tudná hasznukat venui : jó lesz már. ha kö zt-icdíiiik R liutegcbb évszakükhor. \'o\t már ^z^■^tíutóéin azl :.z <íszrevéli;lt li'üni epv helven. hofrv ha íuldiink Ittr^ádi icu-íí^lje tüíjj;él^tís iráa\ ú volna a nap kürül vt^.--zelt injának síkjára: *-bt.(-n az fSt-tb^u a D: \> íolvvást az <-^v«;uliii"i fuiint járna s a mi v;d«-.-keniken urókús volna a tavasz vÍrul*«H. Ha ív k^zdtíttől fiiKva volaa igv. bizonvi.;eaii min'lfii élű lény — níivúnv, állat, vagv ctubur — tiuo-mabh. deÜkátabb szervezetú volna, mint jeh-n )^K; mert az élö szervezetek a külnű t<-nufífziMi btííui^íuíGk alatt íejlódvén, azukoak niegiíle!i'» módon kénytelenek alakulni. Do tepvük fíil. hogy földünket valamely hatalmas en* mosi billentené egvszerre azemliiett helyzetbe ; min dfinesetre nagy okunk leune visfernohajtani el vesztett évszakainkat; mert é^hr-ilatunk alaii 'ÁI ősz estél valóban nemk<:vésübe nélküliizlit1-tetl^üc.k a fúidí flct t'-rüartásárs. mini a tavai./ <*s a nyár. Miután a tavasz mv^hozta viráírai: éa a nyár pvüniyli-scit, a kimerült földnek nyu-iralooira van-szttks^ge: m«rt ez i» csak akkor murHd kiapadhatatlan furrása a tunyédze>nt:lí, ha id6t nyer a megpibenéare. A késű *si egészeu mi\;vi;Ui>z:aiju a i«r- m<::*7ft külső formáját s evvel frgyüt; a sztmlc lüni;'-; I>_-lki hangulatát; mert mindenütt az enyészel képe tárul löí elíítte. de oly enyészeté, melv a-í új feltámadás föltétele. ü<:in hangzik, tübbó a fészket rqjtű lombos ágakról a madarak \'\-z, én«ke s n^m t5lii m-^ a lyve^út a májusi viráguk pvíiogéd illata ; a fik levelei, UK-lyek » ta-vaitz és uyÁr fjiy tán üde zöld ezinókkel gyi> nviirküdlctt-k szem-jiiikct, elaár^ulimk, mii-iijtt lehullanának. A lOl-uik m ind inkább dúlnak haj;ú nr.y ferde su£.<rüi s a tokoztttusau rövidulú nnppülok^ nem adják nn'g már a tenyészetre szÜKségt-s mi*legei; n föLi termékenyítő keble kihűl, mint a haldokló emberé; az élénkségét vesztett, ei csiindr-siilú vnitíken szomorúan hangzik vé^i>[ az űszi szél gyáazéneke, mely letépi B mafrávul rwgadja HZ elszáradt leveleket. iJtfii^k » lehulló levelek s az epéaz elhaló núvénjvilág rumjai a jiivű tavaszszal iültámadandó új cl'-.t fohcieil készítik elö. mert a termű f«ÍÍci, mely a tény; sztrlm-k nélküiüzhi'telleD alapja, kiliült. szét bum lőtt szervezetekbűi képződik. így váiik a haiúl a jövű ölet forrásává. - A magába vonuló terméscet megváltozót: jelleme mij; egy rész: ez eddigitől kiilönbüzG elet-módrH és niuukakörre utalja az elabort, nias-ré«z' vinszatiikrüzúdik eunek szellemi éé morális éleién is. Az emb-jr alavuuzí-jjiivárszabadiba liivú, de;ült s nmleg napjaiban inkább társa-d;.lmi, na«y világi; ell«ub';n nz osz éé léi kö rios. komor, liid-^' éa fénytelen napjai alatt inkább mwgáija vonult, egyéni éa családi életet él; tav;isz5zal és nyáron inkább tevékeny, űrtz-pzel és télen inkáob goiidolkodii. Irigyelném. ha nem szánnám azup enibiTi-k sorsilt, kik a külvilág bvíulyása alól annyira tudjrik m»gu- kat eniancipálni, hopv s«rn a lerraéBZCt eleven fcé^e unni buzónja úkt-t ti-vékeDVségre, P«ni an-D^IÍ CO'IIKI'-H 7árkúzüttsa^a és az eovéíiet képe n íju iMiiija nit-^' ^unü.'lkudáíra: d- az ilyenek Haezt;iUn crúködüok vérképen It-rázni j a ttriin-.-Z'.-t Í^:ÍJH! ; jobb. ha beletörődünk, meri 1 ukkur k<*v.>b: é iunjuk ér.rzui terhei. A statis-, tica két,-t.:L'!>-vni.h;it:iliiiu adntokkkl iuut»\j« ki, I hupv az euibtrDfk enyéüi. családi es nyilvános (Metf, a niüi civüizatiu közepette is, an£V n^r ' tékb^n iiigp a változó évszakok ama befolyása ■ tói, m-lyne!s &z állatok és a növények teljesen alávelvék. Vegyük pl. a halandóságot: etekin-t-tbcD a <;vtTun.'kt-k ^yLin^e és az aptr korúak hanyatló s*«rvezett; i.-gérzékenyebb az évszakuk I bvhiitrsai iránt, le^kcvéebbé a 20 és 30 év kö-' 7''Ui k'»rb;iD. Mi-<rálli»piti>tc téoy. hogy az t;ry '. <;vcp KIÓÜ iryiTintiktk kiizül ]f j;tobb hul meí; nyárim, kü ÜUÜSL-D nugusztu«ban, Irgkeveocbb ; april IU novenib«r hóu»pukban. Egy *-v:ii í- lüi esészt-u megváltozik a ^yproiükek halálozásának aránya, Mgy, busry a legnagyobb szám a ) :éi végére, a legkisebb p-dip nyárra esik és ezen arány — csekély in^aduxással — megmarad a legkésőbb kori^. Eawo általános szabályra vüuatkozóltt? a szi-rz<--U tapasztalatok nyomán azt a meg különbőz üt '»t kell tennünk, hogy a halálozások száma az év különböző hónapjaiban thvnlivbti esú határok kü7'\it ingadozik, azaz nagvobb ménekben látszik függni az évszakok b«foly»sá!ói az alsóbb néposrtálynál, kivált a | mely*falvakban Ukik, mint a várótok müvel-[ tebb Ittkúi kön. KKD egyébaránt nincs, mit ' csodájkoznuuk. ba megg'Ldoijuk, hogy a tul-' nvomcllag mezei muukával foglalkozó és eza-; badbao élő nép'inkább ki van téve az idű vi- ■ szontagságainak. mint a dupla ablakok, vagy : árnyékos függílnvök mögé rejtőző, szónyegtipró uri Oi*ztáiy. melv külíinben is tíibb eszközzel ' rendelkezik arra. hogy a hőmérséklet egyenlőt- ] leuiiégci ellen megoltalmazza magát. I A halál mán fordítsuk moatfigyelmünket I a szüftjtéüek arányára, mert erre vonatkozólag ! ma már szintén határozott adatokkal birunit. ! Az évi változások menete ismeretes és egyen-I lónek mutatkozik az északi mérsékelt éghajlat | alá cső államok legnagyobb részében. E szerént I íitalában legtöbb gyermek születik február éa I márcziuá. ellenben legkevesebb június és július i hónapokban. Némely országokban azt islapasz-Uhák, hogy deezembfT bóban íeltünően csök-] ken a születések száma éa ezért — elég szel-I lt;mdusan — a márcziusi bójtí időt teszik fele-| lósöé. Nem akarom ezen okoskodás helyességét, j vagy helytelenségét vitatni, de meg kell koez-káztalnom azt az észrevételt, hogy az idevágó adatok gyűjtése aligha esik a legújabb korba. Érdekes volna még azt is kimutatni, menynyire tü^genek az időjárástol a házasságok. A tünemények idetartozó rendjének alakulásában | természetesen sokkal több része van a vallási óa I egyéb bevett szokásoknak, meg ax egyéni akaratnak, mint a fentebb emiitetteknél; az ember könnyebben elhatározhatja magát arra, hogy niegházasodjék. mint arra, bőgj szülessék, vagy hogy mikor haljon meg. Mindazaltal ez ügyben nem vagyunk egészen függetlenek a kü.1-természet befolyásaitól. A farsangi idő sok lakodalmán kivül — a minek oka van — legtöbb házasság köttetik — nem ai égben, hanem májusban. Igen természetes, hogy a virágok hónapjában az egymásért lángoló, vagy a hozo-mioyórt epedő íiaul asivek legkönnyebben be- idójártával, - ha ezen eljárás áttlánown elfogadtatnék — olyan országos naptárrá nóné ki magát, mely hazánk időjárási viszonyait lehetővé hiven matatná. A légtüneti észleletek kiegészítéséül nagyon előnyös egyes hely, vagy vidék nővén ytfe j főd é s i idejét is tudni s ezért minden egyes észíelő az általa figyelemmel kisért hely nevezetesebh növényzetének (p. o. gabnák, fák stb ) fejlődését is föl jegyezhetné. Erre vonatkozólag legczélszerübb Sraub Móricz tanár ur fölosztását követni -ily rendben: 1) A lomb fejlődése. 2) Az elsó virágzás napja és általános virágzás ideje. » 3) A gyümölcsérés kezdete és az álta lános gyümölcsérés korszaka. 4) A vetés megsárgnlása. — A rétek általános megzöldülése. — Az elsó széna- kaszálís^A sarju aratása. — A rétek és legelók raegsárgulása. — A lombfáknak ál talános megsárgulása: A tömeges lombhul lás időszaka. A téli gabna vetése. A téli hó elolvadása és a vegetatio megindulása. A növényzet fejlődését, illetőleg ezen jegyzetek szolgálhatnának zsinórmértékül. Balaton-Füred, márcz. 30-án 1876. _ JALSOVITS A LADÁÉ, ffirdfí-intízeti Ulkí«/.' Zalamegjei Gazdasági Egyesület ölese. — April bú 8-ín 1876. -Nagy KaoizBa ma egy a megyei gazdasági egyesület által egybehívott közgyűlésnek szin-beíye volt, mely kóígyülés intézkedései közt a borvásár, tenvészmarha és gabnavásárok mi-módoni létesítését vette fel, a gyűlést Árv*y István egves&leli elnök Djitotla meg a szép számmal "megjelent vidékig»zdaközönsegés hasonlóiig az erd-kkel viseltető kanizsai kereske dók jelenlétében. Nedecíky Jenő ur.mint a borászati osztály elnöke és Baán Kálmán ur, mint az áMaUennészit:*. osztály elnöke és a fárathat-lan titkár tizigeihy An-al ur is jelen voltak, — miután elnök ur az ülést megnyitottnak ki-jelentette. mindtín*rkelött a gazdasági egyesü-letoek azon jegyzőkönyvi határosata olvastatott fel. mely a tor.'tenyész-tnarbaés gabnavásarolt helyenkinti felállítását és hogy ezen termelési ágaknál a tulajdonosuk, minél biztosabb vevőre számíthassanak, az egyesület magas hivatását helyeseo felfogva, miot a vevő, ugy a termelőre nézve biztosítékot azzal, hogy saját kebelébúi válautntt bizottság állat a közvetítést elvállalta és átvette, az alapot biztosit ni czélul ki'üzte, mely végzés felolvasásautáü Nedeczky Jenő ur által a kivitelt magában felölelő és sza-kavatotian sz-rkesztett tervezet íelolvafttatván, ezt követte Baán Kálmán ur által bemutatott és a tenyészállat vásárra vonatkozó munkálat szinte felni vastatott, mely munkálatok felolva- •) Tisxtelpttel kérem az iís«zt>* lapnk t. i-«. tiszt. sxer keiztj nmit, szíveskedjenek vxen küitemínyt "lapjaikba íalvcnoi. J A. ■ás* után Arvay elnök or axon kérdést intézte, ha együttesen kivinja-e a bizottság ekét mun-kalatot tárgyalni vagy elkülönítetten, többen hozzászóltak, voltak, kik együttesen, voltak, kik elkülönítetten kívánták a tárgyalást, míg végre Zigier Lajos egyesületi ttg felszóllalása után elnök ur a két munkálatnak Külön külön tárgyalását mondta ki, mire ai részletesen, pon -tonkint tárgy altatván, elsőben is a bonrásár tárgyábani munkálat vétetett fel, mely szerint a gyűlés a bizottság tápjaiul Nedeczky Jenő borászati szakosztály elnökéhez, Belus József és Talaber Zsigmond urakat küldötte ki, — ugy-hissem, jobb kesékre nem bízhatta a gyűlés nagyhorderejű intézkedését, minte kezekre, bot az értelem és tevékenység karöltve vezérli azt. A beadott tervezet felolvasása után és annak helybenhagyásával Nedeczky Jenő ur f..l állt és Kanizsaváros és keivfikediibez melug •tavakhan nult, az ügy íoniosságát, a esel elérésének üdvös voltáTK^ltósigteljes szavakban ecsetelte és ajánlotta, felemiitvén, hogy a keres kedÖk helyesen felfogott érdekeiket csak ugy érik el, ha a termelőkkel karöltve a kölrsónÖK bizalmat egy masaint nem csak szóval, de ^\-tel is biztosítják, IIÍBZ a gazdasági egyesül, i ezen intézkedésével midőn egyrésrt a gazdák.", zönségnek biztos gyülbelyet állít, terményét értékesíthető csarnokot nyit, csak alkalmat kivan szolgáltatni arra, hogy kiki meglevő kész létével szabadon-a piaczra lépvén, terményét értékesítheti, azon intézkedésével pedig, mid Ön saját Kebeléből megválasztotta a rendező és közvetíti bizottságát, a cs&rnokban felmutatott tár gyaknak a létező elárusítandó tárgyak azonosságával! léteiét beismervén, a vevő félnek biztosítékul szolgál, — mely lelkes és buzdító szavak harsány éjjenekkel találkozván, a tanács-kozmány tovább folyt. Ekkor az állatkiállitás tárgyábani mun kálat vétetvén tárgyalás alá, mi is kevés raódo- sitással elfogadtatott és átdolgozás, illetőleg le- tisztázás végett Baán Kálmán elnök urnák által adatott, egyideüleg e tárgyban egy f> .tagú bi- I zottság küldetett ki — Belus József. Séllyry ! László, Martinkovits Károly, Talabér ZsigmoniJ mint kiküldöttek, Baán Kálmán szakosziályi : elnöklete mellett, mely tárgyalás alkalmával ! egyideüleg a dolgozat egyik pontja Séllyey László ur felszólalása folytán oda módosíttatott, hogy a tenyészállatok kiállításával rgytdeul<»£ : az eladásra szánt hízott állatok is kiállitandók. I Végül a gabti a vásárra nézve annyi haiá- roztatott, hogy Belus József és Jlártinkuviis Károly urak bízattak meg, hogy ezen vásár roé-r ez év augusztus havában lehetővé tétessék. bK zottságot hívjanak egybe, kiknek tanácskoz-, mánya folytán a szükséges előkészületekre ja-I v&slat tétessék. | MidŰQ már az idő tul haladt, elnök ur a I jeleavoliak és as ügy érdekében a vidékről i* ] ide fáradt tagoknak köszönetét nyilvánította, az ülést bezárta, erre Belus- József ur a város és egyátalán a közérdek előmozdítása tárgyában viszont köszönetet mondván, a gyüles szi-l- ; oszlott. I Bárha ezen nemes iniésk'edés, mely mint a termelő, ugy a kereskedő osztályra nézve egyformán áldást hozói ag ígérkezik, minél nagyobb korben elterjedvén, üdvös hatását maradandó ; lag eredményezné. Még ezen tanácskozmányban : keszthelyi , borkiállítás és vásár szinte felein lit te t vén, hol ugyanis mivel a keszthelyi kiállítás borvásár ral is összeköttetik, hova már biráló bizottság is szükségeltetik, így B tárgyban Nedeczky Jen.' ur bízatott meg a tagok és biráió bizottság ja vaslatinak a májusi gyűlésen leendő bemutatá sával. — A Cziglenicze tó szabályozása. — ElsZ kCzlcménv — A legutóbbi városi közgyűlésen tárgyaitatott a Cziglenícze tó szabályozása, de mivel a nézetek és szakértői vélemények nagyon szétágaztak, eredmény nem éretett el. Miután azon-bau pár órával utóbb egy záporeső eléggé bebizonyította, hogy a kérdést elodázni n*m lehet, ugyhiszem, helvén van, ba a rövid gyűlési vita után a sajtó terén komolyan foglalkozunk ez érdekes tárgycyal. Annyi talán mindenki előtt világod, hogy a viz, midőn egy föld mély édesből lefolyást nem talál, akkor ott felszaporodik és tavat képez mindaddig. nr>íg v»^y elpárolog, vagy a füldbu szivárog. Azon terület fcholtése, melyet a viz legelsöb-'n elönt, termesz*(r.<u>n semmitsem hasz-uál, mert a viz talál magának más helyet: igy a Cziglenicze tó b^temet(j»o is, mit it;>k&a óhajtanak, nagy képtelenségéit ép'*a az okozza :t uapi-renden levő áradásokat, hogy már tíibbet teltiil-töttek kelletinél. Mert míg a tű nagy volt, elfért benne A záporuk vize és egy ujabb zápoiig elpárolgott, de must mára kisebb tóba ki;vc(.*tbb viz fér el és a virállás magassága által putolj.i, amit területben vesztett. A növekedő vizi bajok ellen több ruúd-m lehetne segíteni, de épen azért neh>iz u váíasz-:ás és nem határozt&tik ucmiiii. Azon terv, mt-iv-szerint a tóba irányuló vizíolyásoka' másMé kellene elterelni. n«gv(m költsége* és n-m kielégítő ; féliff ugyan már is foganatba vétetett; de egészen noha sem vihető keresztül, mert végre is a magasabb vidékekről jó vő vizet félre lehet vezetni, de azt, mely a tó körüli alacsony területre egvenssen az égből Hr«d, eígátulni nem lehet. Ezután még legtermészetesebb orvosszer vu'na a tónak kibővítése, ho^y több viz férjen hu]*:: azonban amit már egyszer feltöltőitek, azt újra kiásni mindenki röntellené: sizon másik lehetőség, hogy a tű egész vidéke oiy magasri feltöltessék, misz<TÍnt a viz onnét s/Hb:itlun le-íulyjon. naivon közel határus a lebet-;tlouáégg'.-l és szüksegt'-ii'tl is. inert hókkal o!cc«'6bitn ké-szithetű vohia >-gy tüldalatti cdaturm*, uielyen az egész vidék vi/u kéu_velme«ea elfolyhatna: ugvanis bU ól fao-szu közönséges Lohuzott csatorna elé^Pi:^ft4 vulnü e czélra én keríilnu luiot-egy 2400 fr;ba. 120 ülnyi hoosxn csatorna által pedig aí egész tavat 1-nékig ki lehetne -zári tani. Azonlian még 2 — 30O0 frt is suk pénz óit e^v tó a v.-iros legnmgaeabb vidékén nem oly igen értektuien purték». hogy azt minik-n árun mt-^seiiiniiítiieni nzabadua, midőn körülötte a kutak 10-12 öl mélyek és rajta kívül *i-hol nagyobb ir.unnvitk'gü viz nem t*íált»tik: azért nem árt a tervezést tovább folytatni és újra megfontolni: v;iljun azon terv, melyet R vártig) k>'>z-iryülés félre vetett, valúbau kiviiietetlen-c, v:i^y t-zél«2früűcn V A terv abból áll, lin<;v boltozott csatorna helyett kcsziltessek i^ry vékony esi",, mely által a felesleges viz. tuíután a tob&u tu>-^;-ülepettett i'a tUztult, levezethető, a nem felesleges víz ellenbun utczaőntözésre é^ tüzultú^r.i értékesíthető lenne. Ily vízvezeték k^zitheió lesz akár közönséges katasovekbö],akár bádog, vas, vagy cementcaovekból és sokkal olcsóbb, mint a boltozott csatorna, a mellett meg van azoD jó tulajdoniága, hogy egy dugasz által elzárható, ha pedig kinyittatik, a templom első sarkánál magasra szokellő ugrókutat képez, melyre, ha egy vászoncsA alkalmaztatik, a viz egyenesen az öntözőkocsiba, vagy & tűzoltó fecs-Eendőbe fog ömleni anélkül, hogy erőltetni, szi-. vativuzni kellene és oly tömegben. tnennvit ■4 —b kútból egyszerre nem l^hctoe szívattvuzní. Ez egyszerű, olcnu éa nagy hasznú terv vettetett félre: mivel ellene irányadó köriikbeo ellenvélemények és aggodalmak merültek tel. HEXCZ A Helyi hírek. — A svéüénekeHiiök' kik csalogány i szerű bű ■»jo.s daliamaikkal egész Kurópában lelkesítik a közönséget, múlt vasárnap este a „Szarvas" zsúfolásig tult dísztermében roppant lelkesedés közt tartullák toe^ hangversenyüket. Az eredeti műfaj sajátságossága, a harmonikus bánj; tökéletes e%?leolvasztása, az árnyalás művészetének kitünós-, a ityiingéd pianiuimo, mereteire tnéhó s pajkos humor a seraphok ; zengzetes karénekét, az aeoihárfaszeia hangok ■ leirhatlan bábáját tiiutété elő: nem szorulnak zenekiséretre, gyánibolra. hangadásra, magoktól ! kezdik s magok végzik. A Korvégucrü-tánci-| zenéjét s a svéd népdalt ismételniük kell% legvégül Csokonai „Cserebogár" czimü magyar dalával leptek meg bennünket. Az utolérhetetlen tökélyü SsszbangzHtos előadást hallani kell, i melyről a leghívebb leirás Bem adhit megkó" zelitö fogalmat is. — Kaiűxxai járás részéről az árviz károsultak javara kővetkező1 adakozások lör- téntek: a kis-koroáromi j'^yzőség 15 frt 80 kr, kis-kanizsai jegyzőség 25 frt, sárszogi i<"»vzósée 37 frt üi kr, gelsei jegvzóség 5U frt iXr. ba kónaki jegyzőséj; 10 frt S2 kr. lángról jegy- züséi; 42 írt 3ti kr. sormást jegyzőaég 10 frt 53 \ kr. Csapi község 7 frt 79 kr, gah.mbnki jegv- züség :-iU frt U4 kr. habóli jegyzóséi; 11 frt"3r> • kr. Összesen 301 frt HS kr. — Még a ezenl- balázsi és szepetneki jegyzőségek vannak hátra. Megjegyzendő, bogy nagvsáfro. Inkey László ur 1CXI Irloí közvetlen kUKlótt ilietékes helyre. — Iletjyi-n liüilyöu vigalmit. k\'\g hangzott el a svéd t-aalo^ány-négyes gyönyörű és művészi dallamzata, melyet az elhajolt müértó közönségünk lelkesült és vib.ros tap sokkal jutalmazott, már is körünkbe érkezett a kis Friese Dóra X éves leányka, ki a színpadon rendkívüli otthonossággal, meglehetős nehéz vezérszercpnket játszik, tánezol és énekel, bát ran mondhatjuk, hogy valódi csodagyermek, előadásait folyton nagyszámú közönség látó gátja, bár — köztünk mondva — jobban sze remélik ott. az iskolában, mint a színpadon látni, de ki lehet róla, ilyen a világ, ezt kívánja a mai kor, de félre a luezkév,-!, művészetről és a lüleket igénybe, már is uj élvezetről hallunk, bár a nagy falragaszok még nem hirdetik, de :. tava.zi szellők csak oly fél némán susogják. a Ij susogás BiajrúUzijra jár. hogy a kö- ' niiikbeu lakó közkedvességü műkedvelő, ki mar annyiszor mulattba nagy közönségünket lekerülhetnek azon rózsaláucz bűvöe hurokjába, melynek soha nem hervadó — azaz bocsánat! nem avatkozom ezen dologba. A bázasuiásokra igen kedvezd hónapnak tünteti föl a tapasztalás a novembert is; étinek meg a megelőző szüretben találhatjuk nifg az okát. A köznép italában nagyon szeret az uj boron lakodalmat ülni. A fülbozottakon tivül jelentékeny befolyást gyakorolnak az évszakuk az embernekegyéb élet jelenségei- és cselekedeteire is, minik pl. a járvánvos betegségek, az Öngyilkosságok, az elmezavarodások, a különféle bűntények stb., szóval az ember pahvsicai és erkölcsi életének minden mozzanata, melyek részié "e-zése messze vezetőé. Forduljunk tehát a téli természet panorámája felé! A hőmérséklet folytonos csökkenésével á hévmérő higanya leesik, végre egész azon pontig, melyet 0-val jelölnek meg, mert ez a melegség! fokok alsó határa; ezt fagypontnak nevezzük, mert annál a hőmérsékletnél, melyéhez mutat, a víz elveszti folyékony állapotát $ szilárddá lesz, mint az ásvány. Ezen megszilárdult állapotában különféle alakokat ölt magáram majd kemény tömeggé iU öasze, mtnt j é g, majd finom szegélyzettel és phan-tasticus hímzésekkel vonja be a lesárgult mezőket e a fák gályáit, mint d ér él zúzmara, majd könnyű pehelyként hullong le a légkörből a'' h <5 formájában. A télnek legelső hirdetője rendesen a hó, mert ez azonnal képződik a levegőben foglalt vizparábból, mihelyt a hőmérséklet a fagypontig esett. Ha ez a fagyponti vagy azon is alul levő hőmérséklet uralkodik a légkörben azon magasabb rétegektől kezdve, hol a felhők ala-kainak, le egész a föld színéig: a légkör vizei cnkis hó alakban eshetnek a földre Ha a ma- { gasból nagy mennyiségben hulló bópelyhőknek alantabb, a föld közelében, olyan levegő réte-; gen kell keresztül batolniok, melynek melfge I a fagyponton fölül áll, de mag<t ez a réteg csekély magassá'^ terjed; ilyenkor uincs elég idejök az eL. vadasra, tehát változatlan hó-alakban jutnak a föld színéig. Ez az oka. hogy olykor a mésegebb évszakokban is fordulnak . elő havazások. így pl. Nizza mellett 18G8 ban - jul. 4-én sok hó esett, melv még más napra is megmaradta völgyekben ;Árvainegyében 1817. ' év jun. 24 én oly bő h&vmzáa volt l'odvilk he]y-j ség környékén, hogy Oravkára szánon lehetett ■ menni. Ha ellenben a föld tzomszédadgában levő leTegűréteg emelkedettebb bőmérsékü és ma-I gassága néhány száz méternyire terjed: akkor I a hó, mely a fölötte elterülő hidegebb rétegek-! ben képződik, megolvadt állapotban esik le. Többnyire ilyen eredetűek a mi bőséges úsu esőink. Egyébiránt a hó, gazdasági tekintetből, nevezetes és hasznos szerepet játszik a természetben ; mert a földnek, ha ráteriti csillogó fehér szőnyegét, jó meleg takaróul szolgál a tél zordonsága ellen. Tudjuk, hogy az őszi gabnát szeptember és október hónapokban vetik el, a föld ápcló keblére bísottmag rövid idomulva kikel s a vetetek zöld pázsitja már a remény első csilláma a gazda szemében. Á tél megjön és a kihajtott mag életére nem hoz veszélyt lő — 20 fok hideg sem, ha a mezőket hó takarja; mert «z rósz meleg-vezetó tevén, nem engedi, hogy a föld gyorsan és nagy mértékben elveszítse azt a meleget, melyet nyáron át gyűjtögetett; jnig ama téli bunda nélkül kisebb hidegben is ki-íagynak a gyönge hajtások gyökerei. De még más módon is előmozdítja a hó a föld termékenységét, mert szintúgy mint as eső és kod (s e tekintettun hasznos H kiid is) egy "ly anyagot tartalmaz magában, nn*lv a gabn^u-tk n:t-jvon szükséges tápláléka; »-'Z az ug\ rn-vi-zett ammóniák, m>-ly gázállapotbao van ine£ a levegőben, honnan a ha és csú maguk kai húzzák a termő fűidre; de az esővízből, kivált m«-leg eső uián, hamar elszáll, mielőtt a tőidbe szi-TÓdott volna, míg a hó mintegy megkötve tartja ViMsZA. De a mily h;.szuoi macában a hú, oly kártékouy és vészthozó lehet túlságos mennyisége, vagy az álul, ha szélvihar kíséretében esik ; erre elég szomorú példát itdutl hazánkban az idei tél is azon helységeknek, melyek folyók partjain fekszenek, mert a roppant tömegekben meggy ült és hirtelen olvadásnak induh lm okozta a legközelebbi napok pusztító áradásait; másrészt a b«:ves és tartós hózivatarok több Ízben akasztottak meg nspu'-dg minden közlekedést és nem egy szerencsétlen utast temettek a hideg furatagok alá. A mi vidékeinken ismert havazásokat & leeső hó mennyiségére nézve sokkal fölülmúlják: szóit, melyek a hegyvidékeken, kühiuiM.m Ázsiának és Amerikában az and esi hegyláncnak fenoíkjain fordulnak elő; hol sokszor oly sürüen hullanak a hópelyhek, hogy az u^jiselűit pár lépésnyire ugy tetszik, mintha valam* vastag fehér felhő, vagy egy hullámzó átlátsiatlan fehér fá<yol zárná «I a láthatárt; ügy, hogy az utak néhány perez alatt teljesen eltűnnek, a tájékozódás lehetetlen, az utast ösztönszerüleg megállásra kényszeríti a félelem éi zavar, vagy ha léiekjelenlétét nem vesztve, menekvő utat keres, mély fuvatok fenekére sülyed, honnan ki sem jő többé. De legborsasztóbbak a hózivatarok a hideg északi vidékeken, mindenek fölött Sri be- nában. hol a magúból záporként hulló pely-hek s a vihar által Mkavart húörvények a lát-hiiUirt két-hár"m napon at teljesen elsötéliik. midőn a veszélyt még fokozza'az uralkodó dermesztő hi.l.^sé;;. Az Urai heiység szomszédságába e>ő ternog.-ken tanyáz a kirgizek barom ' tenyésztésből élő vándor népe; ezeknek gazóa I salára sokszor remitó pusztulást hoz a "havas ! rá viharos időjárás zordonsága. 1827-ben egy , vészes hóforseteg megölt 10 ezer tevét, 30 ezer . sz;.rv:iiin:.rhát, 280 ezar lovat s a juhnvájak- j ból tóbb. mint egy millió darabot. I (Vége kör.) A császár leánya. — Korrajz ax elaű í-sinzirsAg koriból Irta : Bnrttoix Roger. FruurziáliÁI f „ r .1 i tá : Küváry BHa. (Víg..) — Köszönöm szívességedet Miklrs! Meg vagyok győződve, hogy nem feledél el, vala- | mint én sem feledém el életem megmentőjét; | azonban a te érdekedben kívánnám, bár ezer mértföldnyire leuuék házadtól! I — Hogyan? — kérdé ijedten a báró ! — Engem szomorú kötelesség vezet ide. — Nincs-e itt jelen Mhérac Ficérou marqui» ? — K fiatal lovag vendégeim között van. — Az égre, csak nem öt érdekli, mint megjegv- zéd szórnom megjelenésed V " — Nem, nem! A marquis-val magán ügyem van. l)e íme itt jS maga. Jó estét marquis ur! — Ah kedves barátom ! felelt a marquia kezet szorítva, _ mily aggódva virtam.Levele izgalomba hozott. életei , dalaival és a mi fő, tulajdon szerzeményeivé), és elhatározta magit, egyrészt m helybeli mindkét felekezetú szegények, más réazt nem müDiiom. hogy szegény, de nem is iényes körülmények közt itt tartózkodó német xzinészek felsegély esésére, most húsvét hétfőn * szinpad()O fellépni, nem is kételkedünk arról, huiry a uézu terem zsúfolásig meg ne teljék, hisz u műkedvelő, kinek nevét nem jelentjük még, u-m más, mintegy valódi mágnes, ki nem a. villámot, de mindenkor a müértü és szórakozni TIÍ;:VÓ közönséget képes maga körül gyűjteni! — Meteorológiai észleletét a nagy- karmsai tőfrymuasiumnál 1876. évi marnius hónapban. ICöaép légnyomás: 740*3 milliméter legnagyobb légnyomás : 747-5 rnm. 4 én dél- után l órakor; legkisebb légnyomás: 73i|#4 mm. 20-áu reggel 7 órakor, — Közép hőmér séklet : 6-9ft"C; Ugmagasbbb hüraérsékJet: Üó4°C 29-én délután 2órakur; legalacsonyabb Uiiwraéklet: — 2*Í»"C 22 éu reggel 7 órákor. - Közép páranyomáa : 564 mm. — Á levegó kn7^u'nedve«ié>ra. KZ.iza!éknÍcban: 7.Vfe% í kff" cv-k^lyebb iifdvMSPc : 4U°/0 2ííén délután 2 iin-.knr. - Rr.zépfelhr>cet(iJ-túl 10 ig számítva) : tl-7. Egészen derüli ég észlelteiéit 4 sz. r, telje pfi. burult 2ó-szur. — Közép széierösség (0 lói U>-ii5 számítva): 24. 93 észlelet közül jegyez tetett Összesen 85 szél; még pedig: északi 10, északkeleti 3, keleti 0, délkeleti 7, déli 38. délnyupati 14, nyugati 12, északnyugati 1; szélcsend volt 8 azor. — A légköri csapadék les-", hó) havi összege-: 70'6 mm. E»ó esett 14 napon, havazott \y napon, kod volt 2 napon. A told téli hútakarója 4 ike kürüi olvadt el .telje sen. 11-én délután 31/, órakor hallatszott az idei első égdürgés északi irányban, de csak egy ízben. A hónap elejétől 18 ig folyton szép ta vaszi idO járt; de 18-án délelőtt 91/? órakor a hirtelen északról fordult éi gvorsmi erősödött széi az enyhe levegőt csakhamar nagy mérték ben lebütüLt* & havas esőtt hozott: a vihnros szél c&ak 19-én délben szűnt mr<;; d« már 2U-án ismét hózivatar dühínigíitt egész nap. s más nap reggel ért vég^t, vastag hórétoget és lir-füvaiukat hagyva az egész vidéken. Az uj hó oak 4 nap rrniivn ti.pt el egészen. 19-tői 22-Íg f-ií1 lsnkmt erüs fagyok voltak. 23-tól végig ifinél szép és meleg időjárás. F. ~ A balatoni gtizliajózás Siófok és 1). Füred között, a déli vaspálya vonataihoz < satUkozva, ez évben april 5 én nyittatott m«<; > tartand szeptember lö-ig következő módon: apnlban h«:ténkin: egyszer szerdán reged S urakor iudul Füredről Siófokra, s innen délbea Füredre visszaérkezik, másnap (csütörtökön) délután 2 órakor kezdi roeg^ugynna/un utat s este 0 órakor bevégzí. Májusban 1-tól 20-ig htttenkint kétszer, ugyanazon órákban. Az azon-tuli menetrend a szükséghez képest fog megtartatni s kihirdeítetni. — Keszthelyről vesszük a következő híreket: J>r. Falk Miksa ünnepelt publiczistánk s ♦• kerület képviselője a húsvéti ünnepek alatt k-rnil.;téiie szándékozik jönni. — A lóvonatu vasút tervezetét HCMJCZ Antal építész ur bemu- . t:iiá. - A közvágóhíd költségvetése 6000,TFrf. — \ ittioger Aotal ezukrászNagy Kanizsáról a iurdöi idényre Keszthelyre szándékaik menni. — Miklúaxy BzinLáreulatának egy része Hét-sről Zala-Eger-szegre kéazül. * — Rövid hírek- A vasmegyei árvaház telepítésért július l-ig pályázat hirdettetett. — Szegeden a vízvédelem eddig 86 ezer írtba kt-rult. — Fantus fővárosi ékszerész boltját a hatvan; utdiban feltölték ■ 16 ezer frt áru ékszert eltolvajoltak. — Vasmagye a közig, tiutikar^cincvpzése mellett szavazott. — Ko-TOjárom megy ében a toldiülyedée o*>pi renden van. — Purger kassai püspök meghalt. — Ö Felsége a liízai árvizkárosultako»k b ezer frtot adott. — Az öreg Táncsics Mihály Czeglédre költözött. — Mainzban egy liba gyomrában 10 frankot aranyat utáltak. — Toron tál megyében a vetéseket férgek pusztítják. — Japánban a hírlapok levelezései portoméntesek : s náiunk V a hírlapok mitiden jövedelmét a bélyeg s posta emészti fel. — Erdélyben .Kemény Zsigmond-egylet" alakul. — Szibériában egyetem létesit-tetik. - A .Vasárnapi Újság* Deák koporsója [ a tirkápolnában czimfl érdekes rajzol hozza. — i Királynénk apr. 5-én érkezett vissza Angliából. ! — Vékey Zsigmond Kossuth adjutánsa Uj- I Zoelandból hazafelé készül. — <ir. Karácsonyi | Guidóné míghalt. — A rMagyarország es a j Nagyvilág* ifj. Ábrányi Kornél arczképét hotta. I — Veglcsnél a postakocsist dróthun>kkal le | húzták s a kocsit kirabolták. — XvÍr.-g?hszH. iiiczái kövezésére 106 ezer frtot fordít. — Bitlla (Jtírgely az ál Wrtselényi meghalt. — lignint tengeri kikötővé akarják tenni. — Rudolf koronaherczeg a nyomdászatot tanulja. Vegyes hírek — Séta tűzben. A napokban Berlinben kísérletet tettek egy Uestberg nevű sréd által fel{alált készülékkel, mclylyel a legerősebb lüzben is kényeimen lehet sétáigatni.A kísér letet, melyen a császár, a császárné, a korona- üiokos és még számtalanon jelen voltak, Abl- strom hajóskapitány tette meg. E czélra elűbb 18 köbméter fahasábot négy rakásban egvmáa hoz nagyon közel leraktak, fürészporral sünien behintették és egy mázsa petróleummal le<>n- tötték. Midőn e farakás már egészen lángba borult, megjelent Ahlström hsji'iskapiUny kü lönös öltözékében, meghajolt a császár elő't. mi öltözéke oiroraba^áganál fogva oly comikua hatást idézett elú, hogy a császár is «lue\ette magát. Fölcsmvarták a lég- és víztartókat, mire a kapitány öltözéke ezernyi Wukacskán átkezdte föc&kendeni a vizet. Az é^ó fatomegek olv h6- sé^et terjesztettek, ho;y az még a messzebb állókra nézve is kiállhMtatlaaná kezdett válni, a kapitány azonbao habozáo nélkül közéjük lépett, mintegy negyedóráig U s fel sétálgatott, néha egy-egy égd tunkóhoz támaszkodott, pár szor le is ült, midún végre kijött a tütbűl, körülfogták, váljon niocA-e félig tnuglüve va^y megsülve. Semmi baja sem volt, sót másodszor ÍB visszakészült. Maga a császár is megelé gelve a látványt, visazaakaru tartani, de ú is mét eltűnt a lángok között. Midőn kijött, oly kevéssé volt fölhevülve, hogy maga vette le vas álarczát s Övig ingben állott a császár előtt, ki midőn távozott, azt mondta, hogy : az embernek fogalma sem lehet a dologról, hacsak saját szemeivel nem látta. — Jókai Mór feledékenységét tálában il- lustrálja „M. L." Kyitrából. Egyszerűen idézi •Tokainak „Forradalom alatt' cziraü művéotk 172. lapján olvasható következő tételét: „Kér d é s : Micsoda titkos jelentéseik vannak az erdemjelekuek, miket a királyok osztogatnak ? Felelet: A kereszt azt jelenti: íme te is segítettél a népek megváltóit keresztre feszíteni, viseld érdemed jelét a nyakadra kötve. — Fogadóiból. T'Kint Belga bankigaz gatónak, — ki tudvalevőleg 6—7 milliúcskát sikkasstott, — megszökésére és elfogatáaára vonatkoso, követketó érdekns történetet hoz egy párisi kp: .Egy bank főpénstárnoka és né-biny igazgató tanác»osa reggelixés közben T' Kint elfogatáfárol beszélgetnek. — Azt állítom. —"mondj* a pénztárnok — hogy ha az ember négy venuyolcz órával előnyben van, mint T Kint volt, telj*^ bizonyosság^:1 megmenekülhet. — Kn az ellenkesw'tre fbgad'/X— kiált közbe a bankárok egyike. — A pénztárnok nem áll el állításától s végre megegy< znuk, hogy a péns-tárook vegyen hat napi szabadságot, hogy oyo-nuiztatásá'- csak 48 óra múlva eltávozása után kezdjék meg. a hatodik nap leteltével, ha kézre nem kerül, térjen viss7a, a vpszto fél által fizetendő veadégoégben réazt veendő. A* elutazásra ii következő napot tűzték ki, és a pénztárnok a pályaudvaron az egész társaságtól elbúcsúzott. Csak kis kézi táskát vitt magával. j\ nyomozást, miként megegyeztek volt, csak 48 óra mulv» kezdették meg, de minden er< dmépy nélkül folytatták. Végre a hatodik nap estéjén a foga-disban részt vettek vaUnaeonyien tnegjelcutek a vendégségre, a pénztárook kivételével, kiről kés«"ibb kisült, hogy Fraacziaországot é» Európát is elhagyta, nyomára máig sem akadtak, de megtalálták a hiányt, melyet a pénztárba hagyott, oagy összegei egy ládában elutazása előtt előre küldvén. Papirszeletek. föi »ö iköiíée b.riií (ül kérem hupy ik avat y> iiia ygör izt mon d«ia joSr i.iir cius :ö dilíín tneg jtin D« B iy t«j»on miktt hvu-in ir j»-ninf liocj mikor ypübe mfg mert mik Pnr. !.,r iirkan m-m lele tok upyí to)t mir *wil P! kütt i* én hmietu vagy biró mi* \e: TO! a* fdig foK»tak vol iiahe letc 'A*i kat hknem to rntn Ál>/;r\ stcef; íti *oilicr: — Tegnapelőtt egy \>r\yMl Lromiiába heáliit re? íirpg »Hiony 9 »<>n axerény kért-st terji-ntettc elS. hojry „Siemeim már ü»Ev«n n>.<gru.nlotr«k. ké rtroi, nu'-lt^ztuiiék ia>ád<água kJ>nyt'«m betfiit mcf- - Honnan van x%, - kér.ié egy h'iTnnyon nri emher eBy másiktól — h«g> a szin/^^k baloldaliak ? — lliinjo. íeft-lé amaz — inrrt a azinésznek nem ú-iülrol. l.aiifm alulr.'.l xu^nok. Lottehaxait- Buda, apr. 8-án: 7tí, á, 87, 42, 23. Érték es váltéftlyam április 10. 5",'. meuüiques 65.70; 5* B n^nn ÍÍÖÍCSMI. 09.60; 186(>-ki álladalmi kólusMii l'j'J.ÚO; bauu-réssv. 8.63— : hiteliutéce:i róbzvényoK U2.ÜU ; fx>naou 118.75; m*gy»r tóidtehernientési kötvény 73.25 ; te-uesvári íüidtebwrműtitési kíii-*eo)' 73.— ; erdélyi toldtebermeutéai kötvény 71.—: horvát-slavon földtehermentéíii kötveov —.— : estist 10320; es. kir. arauy 5 58 — ; Kapoleond'br 946. Szerkesztői lízeuel. 1957. K lap í4-ik Tíoni ely ,-,*n megjel-ut kr.de- x!áirÁ.tn»l vií«suta*ii/. uk k y yp val«»x t>rl.»tett. melye' ki»-iuuuk k«lki.e Ufry.au. de a ;»>it<niiN oly élríst- vá|t7*!v»uy mi ei érd>nitiün ti'.iibé n*tn kii7.'<l)ivtííak senkitől jtemrait, nvilttűri in birde-trti rovat ejrvedíll * kitárÚlag « kiadóhivatalt illetvén, hozta a Merki-íitőjöfmjk semmi kíine ; a. tinz-tclt hölpyek iránt tartósé lovagÍAiftág: érx»tbül eion-ú4 vismavonunk min/cn n«tin sértó kitételt s felkérünk mindeukit. hopj- lapunkat ily nzemélyesk'-dí-s-tőt jiivi'ife mmtsi-k fai. 1958. .Nem Mszem én. . * A* atolaó v»n ki- aÍTal 1959. V. K. Örvendünk. 1%O. H. F. Kecakemét. Soraimat Tetted? 1961. Y. Z A kCltemúnjfk roiuak. Vasari menetrend. Érvény t-a deczember 1-től 1875 A kanizsai időtmutató óra szerint, indul Kaiiiitáról (K«ui«Mt vaipálván ax órAk pontnnas a helyi id3t mutatják ) Vonat hova: •*ám Ura Perc. ldS 206 EBsík1Moi1i,-Sll)l,mboviiri» Fiamíba 4 30 reggel ^15 . „ , 'J. 22 délut. 212 Bud*-Peiii# 4 50 r«gg»t 202 l 58 délot. 20* . Il 22 entra -SIi>Bé.-alji- (Sjmmhjicliply, Kí-.t Ujhety f«'!íi5 — rengni 301 . ......... 11 -iU Mtr« 315 Soprojiyb* .1 :il) déiat. SU3 Triesztbe *■ Pragerhofon k.-resstül Gricx é« ltécsb« 4 42 reggal 2<JI TneaKtbo is Prigerliofoo kercsitül Ürxc» i« hcc.be S ;I9 délut. Érkezik Kautzsúrn ftonnét: 2ld Eszék, Moiiifs.Üomboi-ira Fismébil 1 33 délat. 206 , ( 11 3 e»tve 203 B«ida-P(»tr51 4 12 reggel iíUl „ 1 57 delat. 211 y 36 eitve 314Bé«b51i.SKorabiith. B«ca-U*jkelj)felűl 10 19 eatve 3U2 „ „ 3 57 reggel 316 £oPrűayb«.l 11 45 dalol. l'U BécsbGl Ürácx, Marburg, Pragerhof felől 4 4 regg*l 2UJ Trieszt- é* Bécsből Uarburg.Prager- hof ftlüi 1 13 delat. U<HTri-.ürt- éi Villactiból Prigerliof felSl lo b'2 ««t»«- Marbtirgba csatlakoMS Villach és Francesfertb*. « KianceafBrtbil. Felelős szerkesztő': Bátorfi j Minthogy Dr. Kuhn én GyOngyüsi ur azon ki- i nyiULtkoztat&BDin, mutys^eriut nem £rdemeaít(endem őket többiíori feleletemre, oly aljas módon felhasználták, továbbá, mert utúlsó válaszomban elégtételem közlését ígértem, mel/ről ily nyomorult elleniénél bir-ván — kik már e ma*»<Uk kertelő feleletükben jónak látták durva tollúkon tőlük kitelhet illeg faragai — ezennel lemondok, de kénytelen vagyok ismét válaszolni. A fentebbi két ur gonyolra kiemeli irnokságo-tnat, '— miért is állásom állaláiioaan minden szakmában elterjedflt elnevezése mintt cn'-lszerűnek láiom felemlít ni, hogy- pár éve végeztem Ó-Virott és igy gazdasági irnoksávúin daczára egy olvau .újdonsült* orvosai, mint Kuhn ur. ki folytonos 'húkolá* és hi-zelgésre szorul, hogy szakmájában tengődhessék ét, eHy <>lyAii gy4gvszeré^Nz«l, ki taiiác^okaL ád, holott pxzti'lenstge miutt pár hó mulra aligltanem ma itt, holnap ott állomásozao4 é? rangját ernlegeti, bizváa" abban, bogy senki sem ismeri a n.-vidi gyógyszertár bérlőiét: ■ zen — Korpa kü'zé csakis ismeretlenségem vezetett. Dr. Kuhn ur maga sem hiszi el, bogy én mái tollat hasznáínai és igy nagyon okulaaol bozta fel például Esop meséjét, meg nem gondolván, hogy annak szamarában a körülményeket iimerö rögtSn Dr. K. ■:• Oy. úrra ismerettd. kik oroszlán bőrbe bnjva akarjak gyávaságukat leplezni, de ez a bölci H»m»-rával egyiítt mind a háromnak nem sikerült, minthogy mo»t mar idejénik látom ezen urakat kivet-kőztt-tui és kinyilatkoztatni: misserint ha Dr. Kuha éü Gyöngyíísi ur gyávuságukat élnem ismerik, ogy nem folytatott firkilií-, vagy hallgatáiisiil, hanem szemben győz«ndcnek megállításaim és kioyilatkosta-tásom vaKitlatiságárúI. Uj-Major, apríl 4-éu 1876. POLÁK KÁROLY. •) E rovat alatt kötlöttéri felelősa«(8t aeic valtai * " S«*rk. — Csak nyugodtan, nem fo» mcmeni:- kűlni. ' - — .l>e kérlek, mit jelent «; titokzatos li«- széd V —: kérdezősk'ndék u báró. — Jer barátura egy pillanatra ama ma gányos szobiba, uit mindent meg fugsz érteni. A rend úri tanácsos és a báró beléptek a terem bf. — Ugy vao Miklós! — kezde Pierre lilacé — szomorú hírt kell t-udatoom veled, igen szomorút; azért légy erős és fogadd férfiúhoz méltón a csapást. Mostoha leányod jegyese nem Uemidoff herczeg, Imnem egy <»r -sz kaUodor, névszerint Vnroiázíow Tádé elcaapott kapitány. — Lrain segíts! * — Ez nem mindan. Hallgasd tovább: Vo- roiszlow Tádé a valódi DemidoffLe?nin herczeg gyilkosa, kinek irományaival sikerült magát az orosz követséget elamitania. — Én irántad és a „császár leánya* iránti tekintetbúi magam vet tem kezembe ee ügyet és habár rég nem foglal kozom már az ilyen kutatásokkal, a dolog fé nyesen sikerült. — A dolog egészen tiszta. Az elfogatási parancs zsebemben. —Sietnem kellett az úgygyel, nehogy ast az esküvő megelőzze! — Voroiszlow rémi tő összegekkel adós. — Fö hitelezőjét is itt látom t. i. (xirrsun Jánost. — Az égre barátom, nagy veszélyből men téd meg leányomat! — Másodszor mentéd meg életét - Nem nekem tartozol hálával. . —Hát kinek? — Mbérac Ficéron marquis nak. — Hogyan? — E fiaUl fö ur előttem ismeretlen in- dókból egész szövevényt földerité ; én csupán e nyomokon haladtam. — Azonban az idő elérkezett, én rögtön fuglvommá teszem Voroisz-low-ot. — S házamra semmi tekintettel nem vagy ? — £z az ember gyilkos! — monda a ta nácsos hangsúlyozva az utolsó szót. — Igaz! teljesítsd kötelességedet; telelt saékre rogyva a báró. — Oh Valériám, szere tett laányom, e csapás megfogja törni gvengéd szivét. Pierre Blacé végig ment a termeken és a játék asztalnál felfedezte az ál Uemidoff hercze get, ki épen pharo bankot adott. A rendőri Unáczos oda vegyült a nézők közé és észrevétlen oda állt háta mögé. — A bankban több volt negyvenezer franknál. — Nyertem! kiálltaLeonin herczeg. — On vesziett Voroiszlow Tádé kapi tány ur! Ön ef vetttette a játszmát! Á felismert gonosztevő halálsápadtá lett a rendórtanácsos szavaira. — Uram, hozzám szólt öo ? — Ugy hiszem, az ön nevét mondám. -- Én Pemidoff Leooin herczeg vagyok! — ()o csalódik. — Uram! — Ön VoroiazJow Tádé kapitány. — On sérteget, holnap szólni lógnak e tárgyról. — Talán ma is végezhetnénk '(■ — De ki ön, hogy ily hangon mer velem szólni? — Én Pierre Blscé rendőri taoicsos va gyok. — Ua gvslásatos, pimaas rágsimaso! Holnap megfogja bánni e határtalan szemte-lenségut. — Lassan, lassan Voroiszlow ur! — Már mondám, hogy eng. m Demidoff herczegnek hívnak, azért eltiltom önnek, hogy más nevet használjon engem megszólítva! o. magas társaság kört képezett a vitázók körűi. — En elfogom önt Voroiszlow kapitány! — Urajm! — kiáltott íöl hevesen az ál herczeg; — Ön üt hallották e határtalan rágal makat! Vért kivan ac ilyen cselekedet! — Oh ! nem. Istenem, nb ingerelje annyira fel magát. Ártani fog becses egészségének. — lm elfogatási parancsom. — Hát valljon miért fog el, .ha szabad kér denem. — OQ jól tudja azt! — De nem tudom. Önnek kötelessége fel világosítani. — Gyilkosság miatt Voroiszlow Tádé ájulva rogyott Össze. — Arcza hirtelen izsó vörös lón, azután hirtelen fehérre lett. — Szélhüdés érte. A fényes társaság némely tagjai as el-ijult-Vorouzlow felélesztéséve] foglalkoztak, mi azonban nem sikerülhetett, mert a gyilkos ki-uenvédett é* földi hatalom előtt; nem fog felelni Demidoff Leonin herczeg haláláról. A társaság szétoszlott a borzasztó esemény tanteréről, magára hagyva a mélyen sújtott Cbaxpentier családot. Mhérac Ficéron marquis midőn távozott, e szókat súgta as őrjöngo Valéria fölébe: Meg-boanltam magamat Megkisértaük-e leírni Valéria fájdalmait. £ Dagv feladatra nem vállalkozhatunk. Gőthe tollával kellene bírnunk, hogy e nemes hoipy gyászát és fájdalmát rajzolhassak. A császár leánya boldogtalan volt. — Siralmas sora jutott anyja példájára oBztályré-szeü.1. — Váljon gyenge szive megbirja-e a ré-mitő csapáit? Elrre a jövőben rejlik a válass. Eleonóra kónnyesve ölelte meg nővérét és monda. — Lám kedves Valériám megjáón-dám, hogy jegyesed arcza csakis rablóé lehet. Vigasztalódjál kedvesem, szerencse, hogy minden kiderült! ' Valéria sóhajtott és bársony pilláin a legtisztább könnyek gyémánt cseppei hallottak alá. Azonban az ég minden fajdalomra megadja a gyógyirt. Valéria is elfeledte a méltatlan kalandort és szivét .be&zélyünk egyik szereplőjének ad*. — Olvasóink sejtik, hogy a boldog férj- nem más l£n, mint a grófnő forró imádója: Mhérac Ficéron marquis. Charpentier biró és bárónő saját hányatott életpályájukra visszatekintve, Örömmel látják a boldogokat. És Eleonóra? Ö is boldog egy nemesssivu férj karjain. Még csak Girraun Jánosról néhány scót. — Mondanunk sem kel), hogy as ál Demidoff herczqggel kitervesett pénzügyi müvelet teljes hajótörést szenvedett Az ál hercseg roppant fitszegekroi ssóló váltóit csupán fidibusznak használhatta. 3 r I - ~ c S. §■* 1^ ||- N | ?! o - ♦♦ || III jni M | | I I M II I I II M M II I AllKOLASCH SAMl ('j)ósz, olaj- cs szobafestő s mázolt) N.-Kaiiizsáii :ijfinlji L'(i t;v óla fcnállú (i/ldti't IIIÍIHII'IIIIIMIIII szoba . templom ezég-festésre és mint.ikra. ...-. ki,,, ii.,,.,-,,, ,. fi,,iii»]j«. Pftn és órczfín kiviondő aranyozások a legpontosabban teljesittetnek. 1 " ' Klkószitctt olajfi'stc'kok kaphatók. Fényké|ick a lo^sikerOKcbbcii készíllediek az P czrlra fehillitutl ilvi-c;lprcinbon. és Ízletes nmiikiikról, vnliiiiiiiit a lep>lc«ól>b iirnkról kezeskedik. Lakik a „Zöldfa" vendéglő átcllciiébon. i PRfSERVATI] ■s ir.viirliiiniiv h../»lj.i 1 ! tinir. l'.'k'r'n" ii'--''-1 EMPÉCHEUR 1ta»lii;|(i!. r/.'■!'/. Ml k/'-/( '<■ ■ HK élJell mmjíimléspk u^avi l,n-/IMllr.ti u's-il.-M-Pil «•■ Mltl Zieger János GrftCíbntv KloslerwIesgB s-e 34 giimml -flvArlmányok é- niimmi- arukülönlpgrsstflpk rn ktara ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ n ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ S^£- =■ ói w ^ 3 S: í f » " B 2 & 7T E 5C o a s tn NAttl-KÁMZSA. 1876. április 16-án. 31-1K Tlzenötödlk évfolyam. ■ÍY1LTTERRKN ZALAI ROZLONY réuet eile A lap :6 é szerkesztőhöz. Tálca- |j rbkpt-nztári épület főid- ' "zint. — anyagi réntét ilii-tó közlemények pe- iíig a kiadóhoz bér- moutTe mtasexulük: >IA<iY-KANI/SA Wlassicsház elóbb: -SOMOGYI KÖZLÖNT.1 Késíratok viisea nem Nagy-Kanizu váró* helyhatóságának, nemkülönben a „nagy kanizsai Icariiskedeliai t iparüank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár* a .zalamegyei általános tanitd-testíUef, a .Zala-Smagy* jözhajozasi reszvénytáraulat s több negyei és virul egyesület hivatalos artesitöje. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Meghívás. A ,nagy-kanizsai kisdednevelü-egye->úlet" évi rendes közgyűlését /*?(/. ti'i aprll 23 án, dfjhittni 4 urakor tartja a városháza nagy termében Tárgyak: A választmány jelentése. Az alapszabályok l.'j. !<-sa szerint ki--orsóit következő 10 választmányi tag he-'Ivett nj választás, vagy a 17. J. szerint uj-lnili megválasztása: Unger Lórinczné.'Korli Mihilyné, Zadubanszky Lajosné. Darás /.MLnnondnií. Kaán Károlvné. Kocsis Fe-mic/.né, Blau I'álné, Osze<zly Autalné, Klán Xándorné és Bellis .Józsefné. Van czerenesém az egyesület alapító, rendes és pártoló tagjait a szíves megjelenésre tisztelettel felhívni. Nagy-Kanizsa, april .S. LSTii. MAItTINKUVICS KÁliOLV.NÉ. Feltámadunk, A1 lel uja ! Mi lelkesítő, mi lélekrenilitu e szú: feltámadunk ! Ember, van-e enne1! méltóbb szó hozzád V van-e teher vállaidon földig roskasztó. rlviselhetlen. melyet e megtestesült szent eszme meg nem emelne, elviselhetővé ne tenne? Sem hi-;zed talán/ szánlak ! De ó jer ki velem a még félholt természetbe. Itt vagyunk. Emeld fel fejedet; nézz fel a végtelen ég kék azúrjára s tekints lea lábaidnál nyüzs-gú-u>iizgú fi'ldi lényekre. Ott fenn milliárd világokat látsz, nem a véletlen buta rendszertelenségében, hanem egy kimért, meghatározott, de átkutathatlan bölcseség örök törve- nyei szerint működei,alakulni és átalakulni. Lenn a földön gyáva kikiricsen akad meg szemed. Mért van ez? Kivesz talán? Igen, egyidőre, '— rövidlátó szemeid elöl; de töröld ki csak egy kissé homályos szemeidet, lásd és értsd meg: hogy amott ismét hason, vagy más élet fejlődik a látszólag elveszettből. fis te a kikiricsnél nem volnál különb? Láng lelkedet, nemes arezodat örökre be-íiyelné-e egy odvas gödör ? De Azt mondod: boldogtalan vagy, mert czélodat, a partot nem ott éred el hol kikötni óhajtanál. Igen, de kérlek, ki boldog egészen a sok boldogtalanság eme hónában ? Talán, — mint sokan fülhozni szeretik — a pólyában fekvő csecsemő? Ugyan hát, az örökös nyivákolásban lehet boldogság ? -A serdülő ifjú? Hiszen érettségi vizsgája alatti kínjában nagyobbat érik, mint a milyenről a kezébe nyomott bizonyítvány tanúskodik. — A komoly érett férfiú ? £pen azért, mert komolyan és éretten fontolja meg és fogja fel az életviszonyokat, egészen boldog nem lehet. Hol tehát a tökéletes boldogság ? Az Istennél Igen, tökéletesen elégedett s így boldog, tulajdonképei] csak a tökéletes Isten lehet. De éppen ebből veheted észre •, miszerint az az ötven-hatvan esztendő, még e tökéletlen földön vándorolsz, a te tökéletesítésedre nem lehet elég. Ha tehát nem e gyarló földgömbön ; ugy egy más, a te tökéletes kielégítésedre alkalmasabb világban kell elérned czélodat. Mikor? Keltámadunk, majd akkor! Oh, e hitet ne engedd megraboliatni kebledben; de magad se hazudd ki abból. Ha e hitet elhazudnád magadtól: hazudnál azok hamvai felett, kikhez szomorogni, a jövő létben remélni jArsz ki. Avagy mi az, mit elhunyt kedveseid sirhalmai fölé köböl, fából állítottál, — a myrtuskoszoru, az örökzöld, a cypruslombok, melyek ama jelkövet, fejfát befutják, körülárnyékolják ? Mik vol-ólnak egyebek, mint a leendő feltámadás, az örök alleluja folyton emlékeztető jelvényei, melyek alá keseredve vonulsz, az ott szendergókkel csendesen beszélni — a viszontlátásról ; de a honnét megenyhülve, megkönnyebbülve térsz vissza eme titkos édes szózattal kebeledben : feltámadunk ! Ke add hát ölő búnak szivedet. Erőshöz nem illik a kétségbeesés. Avagy légy legalább következetes ! Azokat, kik oda kiin a hideg iöldbeu nyugosznak. hányd ki üregeikből : hisz nagy igaztalanságot követtek el rajtad, mert összezúztak halálukkal, a viszontlátás minden reménye nélkül. A hiénával nem bántak oly kegyetlenül, mint veled, mégis szétdulja a sírokat, — és te mért kímélnéd boldogságod feldúlóit ? ! Mit mondasz mindezekre? Hallgatsz? tehát beleegyezel, hogy helyetted én feleljek : Feltámadunk, Alleluja ! SÜKÜ3D. A < ziirlenleze tó szabályozása. — Második közlemény. — Hugj* a Czigleoicse vizálláaát seabíilyozó és az utczaöotözéstéa tűzoltást lényegesen köoy-□ yitű vízvezeték ellen felhozott ét felhozható minden ellenvetés egészen alaptalan, azt hijába ismételném, azért kissé -hosszasabban akarom bebizonyítani. Az első kifogás, hogy & vékony caüvün kevés víz folyhat el, így kimondva, értelemmel tiem bír, csak azt bizonyítja, hogy senki sem számította még ki, mennyi víznek kellene el folyni, vagyis mennyi az a kevés «e mennyi az elég : a Cziglenicze vidéki érdek- lett felek, va^y a városi tanács hivatalos közegei vehetnek maguknak talán anayi idót, hogy kipuhatolják, meoayit szokott áradni a tó egy nagv esö alkalmával egy-egy nap alatt: akkor azfán ki lehet pontosan számítani, mily vastag le<ryen az a vékony edó, hogy rajta nem kévéd, hanem elég viz toivjim el. Addig is a készített terv szerint ugy áil a dolog, hogy 4 hüvelyk vastag csövön -s láb esés mellett óránkint legalább 3(JOO köb láb viz kifolyik, tehát egy nap alatt TiMXHJ Ub. ugy, hogy A ló, mely közelítőleg L'I.UKN) ^j láb területtel bir, egy nap alatt 3 szóval három lábnyira lecsapolható, ha ennyi nem elég, akkor vastagabb csövet kell tervezni — di; én ugy tudom, vékonyabb is elég volna. Mási'dik egészen alaptalan ellenvetés az, hugv a szűk csövet a viz b'.-iszupolja és azt tisz-titani nem leh.-t. Krre nézve hivatkozom a pesti vízvezetékre, mely kuztudomásilag szinte nem a legtisztább foirásvizzel van tele és még sem iszaposodik el. de még világosabb a dolog, ha feltesszük és elhisszük, hugy a esü bedugul és még békák és rákok is fészkelnek benne: de viszont tessék elhinni, hogy egy *0 ól hosszú egyenes csövet tisztítani ig-;nis lehet, sót tetemesen könnyebb tisztítani, mint egy boltozott csatornát, vagv mint egy városi kutat. Több igen egyszerű módja van ennek, lehet közlük válogatni : például egv ve'konv drót végig húzva a caövön. niik'jr még nem dugult el és benne hagyva ugy. hi»gv két végén megfogni lehessen és ide oda húzni, elégséges az iszap f<:lko-verésére: erre azonban már kész az ellenvetés, hogy hátha a drót elszakad ! akkor a szakadás helyét könnyű kitudni és ott a csövet kibontani még mindig nem lehetetlen. De van más mód is: venni kell 2U daraii vékony iéczet, azokat összeszegezni egyhouszába és beledugni az iszapos csóbe, kerül összesen 2 frtba ; de ha még jotiban akarjuk, lehet vasból késziteni ily durung">: épen ugv. minta szivattyús kutaknál, furót, vésőt fogói lehet n végére alkalmazni és vele minden képzelhető dugulást átlörni. ez kerül legfeljebb 40 frtba. Még egy egészen ingyenes roód van, nurlvszerint egy tűzoltó fecskendő állittatik a csó alsó végéhez és e fecskendőből TÁRCZA. A n y á ni li o /. Lezárt flzemnx'l, - ■ kiterítvi> Brt-pe Feküdlől a kuparsó ülébe-n Mintha tegnap tűrt ént volna még fsa HlyjiD híven, olyan ti sitin látlak; Minlbft must in egyre hallanám még VV-eHsurxt x fája btícaútáauak. Éden aoyám ! Köna a mapa* égben, Kord ax Istent, könyörögjél értem! Olt fcküdd'l a b&lottaj ágyon, MoxHulatlan', nemin, halavanr*,. . Betakartak feíu'r nzenift!<i<"vcl. S felcsengeti a temetési ének .... Szomorúan, — — — mintha romuit* Me"rt bAgytil itt, hútiak, sienveiiósufk Kiles anyám ! Fflnu » mapas ípben. Kérd as lítant, kíitiyiiríipjíl érteni ' y Ni'-Etem, midőn letettek a pírba. Mib£! ÍK van hát a »iv teremtve '• ! Krvékotlen márványból V hogy annyi Fájdalomnak súlya alatt nem bírt Sirgődi-r.dnek nzllún meE*E»kadni ? ! ! Kde* anyám! Ffiün a magaH égben. K.'rd as I*tent, könyörögjél irti-rn ' Hár 1 I m térbe* ér múlt «1 felettem reményiül véled eltemettem gy y Mennyi míndifiit erte Itáatott ember, Üldöt<Ht u élet -S annak a n-A kandéitnek jutalma I'jabb átok, Tijabb «envedéi lett. Ki len anyám ! Füon a magái égbeti, Kérd ax Ment, könyörögjél értem \ Lángra gyújLÁ KÍvem7 egy It-inyka. — Alom volt csak, .... föl ébredtem raja. . S ax a lok *típ csillogó remény, mit Kínált, ígért a caaUdi élet. (IneS, érdek-emberek (tarára Önxsseorrlott, mind. mind semmivé lett ! Kdén anyám ! K.inn a maeas égben, K^ra az Istent, kíiny.ir^gitM értem ! Álló száraz, lombtalan fa Ittiem. Az at egy-kit ág, mit irgalomból Kajt' felejtett mép a sor* liara^ja, llt-rvadását várja csak, — — — mali..Inap A xivKiAT er.t i« elragadja Kdes anyám ! F<1DD a mapas égben, K^rd ax Iifent. Itönyüriígjél érteni ' Kérd ax Iíte-itr Adjon M.ivel, — euyiiyí KÁidalooinak terhét elviselni. imádKiera Oütszetett kezekkel K>'-rj erűt e c«Ü£fretlü kebelaek . . Kelek. l*iíK7 a liarciot nem bírom ki; M>ir is, már i* rottkadoini kesd^k, — K'-rd az Intent, könyörögje! értem!! ! VÁRHALMI KÁLMÁN. Az évszakokról. -h.,. í.-i„in.i. ■ Farkon lA*zló, i~k._vr„„ \g\z^.~ iVége.1 Kijutottunk & tél Je^átalánosabb B legjellemzőbb lüDetneovéhez. Sajoilattal bár, de kénytelen vagyok tisztelt hallgatóimat, kiknek türelmét máris kemény próbára tettem, jégre vezetni. Csak az vigasztal, hogy Kanizsa kiválóbb íérti- és hölgyküzünségéDek egy jórésze fényes bizonyságát adu annak, hogy a jég hátin is biztosan jár, sőt hegedaszó mellett oly köny-nyedea éa ügyesen lejt, mint akár a .Zoldta'-terem viaszos padolattn. Szerencsés alkotása as emberi íerméasetoek! melyet sem a bajok le nem sújtanak, sem as idö egyhamar meg nem viael annyira, hogy meg a tél xordouágat is meg ne enyhítené és fol ne elevenítené kedélye melegével, mikor gondtalan, vidám tánezot jár a természet koporsója födelén, nem törődve a lábficzamodás é» a fej- vagy nyaktörés vtszé-lyeivel. Távol lejryen tfllem, hogy ezt megszúlá6-kép mondjam 1 sűt ki tudja V tiz évvel eiobb ennek a sportnak talán magam is szívesen áldoztam volna föl egy oldalbordámat, kivált ha tudtam volna, hopy úgy járok veié, mint valamikor Ádám apánk. De hagyjuk a tréfát, mi-kur komoly dolgunk van! Ha a hőmérséklet néhány napig a fagypont alatt marad, az álló vizek fültzinét elem te tinóm hártya vonja be, mely kitartó hideg mellett mindegyre vastagabb és szilárdabb jégkéreggé alakul. Hogy & jég a vizeknek nem fenekén, hanem felületén képződik, ezt a viz egy különös tulajdonságának köszönhetjük. Ismeretes dolog, hogy az olyan szilárd tostek, melyek a vizűéi könnyebbek, ez utóbbiban nem merülnek le, hanem tetején úsznak; ha tehát a jég ís fönt ússik, mindenesetre könnyebbnek kell lenni a vízcél; és épen ez az, mi a természet átalános törvéuye alól kivételt látszik képezni. Ugyanis az átalános törvény abban áll, hogy a hideg minden testet Összehúz; eszerént a természeti testek minél inkább meghűlnek, annál tömöttebbekké, tehát egyúttal súlyosabbakká is lesznek. A víz ís hódol ezen szabálynak, de csak bizonyos fokig. Tegyük föl, hogy valamely medenezében levő viz egész tömege 10 fok melftgségü; ha most azon legfelső részei, melyek a b&ebb levegővel érintkeznek, ex utóbbinak határa alatt 11 fokkal hűlnek, eme 9fokmelegü vlsrétsek már sűrűbbek lévén, mint as alattuk elterülő 10 fokúak, nagvobb súlyuknál fogra lefelé stiJyednek, minek követ- keztében ismét a melegebbek kerülnek a föi-azinre; de ezek ia csakhamar elvesztvén egy foknyi meleget, szintén leesnek, helyet engedve a még alantabb található melegebbeknek. Ily móduo az egész víztömegben fülűiről lefele 6a alulról fölfelé szakadatlan áramlás, forgás áll be, m-ily további lehűlés mellett addig tart. míg az egész víztömeg hüméraéklete 4 fok meleg. Knnél a foknál éri el a víz legnagyobb tümött-spgét. Ila még tovább hűl, már ismét ritkul és vt-szt súivából, es pedig annál inkább, minél alább száll a hőmérséklete. E szerént a 4 fokon alóli vizrészek már nem sülyednek le, hanem állandóan a fölületen maradnak, hol 0 fokú hőmérsékletnél megkezdődik a jéggé fagyás. A jég tehát csakugyan kisebb tömöttaégű és köny-nyebb a víznél, ezért úszik rajta. A folyóvizek befagyása átaíában nagyobb és tartósabb hideget igényel, mint a tagaké; még pedig annál inkább, minél sebesebb folyattuk van, mert a roocgás akadályozza a már kcpiwdótt finom tualakú jégrészecskék ö£?.ze-tömörülését. Ha a hideg szigorúsága huzamosabb ideig tart, a víz fölüleién képződött jégburkolat mindegyre vastagodik &z alatta levú részek hozzá-fagyása által, minek következtében szilárdsága is annyira növekszik, hogy nagyobb terhek alatt sem szakad be. Ez ügyben tett figyelmes kísérletek a következő eredményekre vezettek; 5 cm. vastagságú jég már megbirja az embert; í'cm. vastagságún biztosan mehet át egy lovas: ha 20 cm.-nyíre vastagodott, keresztül vonulhat rajta egy tábori tüzércsapat összes szerelvényeivel ; végre a 27 cm. vastagságra erősödött jégen teljes biztosságban haladhatnak a legnagyobb terhekkel megrakott szekerek, ellenállhatlan erővel kilövellő víz" nyomatik a vízvezetékben visszafelé; hogy ily erőltetés il-tal * vezeték szétrepedne, ac is merőben alaptalan eBrme, csak azt nem kell feledni, hogy a cső mélyén a föld alatt v*n. Még egy kifogás tétetett az iránt, hogy a Czigltnicze vize nem elég jó és talán nem is elég sok a szándékolt utczaöntözésre. Valóban bámulatosán könnyű dolog nem gondolkodni, nem számítani, hanem kimondani oly tétéleket, melyekből világosan következik, hogy mivel semmi sem egészen tökéletes a világon : azért legjobb semmit sem csinálni — akkor aztán nem követünk el hibát. Csak az a bökkend, hogy a városi közgyűlés nem elégedett meg avval, hogy elejtette a hatalmas kifogásokkal ostromolt vízvezeték tervét, mivel ax talán nem egészen jó, hanem tovább ment és elfogadta egy kut tervét, melyrfil könnyű bebizonyítani, hogy egészen rósz. Megengedve, hogy a tó vize nem oly tiszta, mint a kutviz, mégis az a csekély iszap és rothadt alkatrész, ami ezen vízben van, elenyésző csekélység azon szeméthez képest, mely az utcsákon, ha nem öntöznek és nem söpörnek, összehalmozódik: következéskép ha kissé tisztább, vagy kissé zavarosabb víz használtatik az Öntttíésre, az nagyon mindegy. Ha pedig valaki art képzeli, hogy a tó vize egészen romlott és büzhödt, az csak siessen a tó végleges kiszárításához kivan Utó összeget megszavazni, mert a büzbödt viz épen annyit árt az egészségnek, ha ott áll a tóban, mint ha az utcsára öntöztetik. De még azt i* feltéve, hogy most rósz a tó vize, váljon nem valószínÜ-e, hogyha a msz víz lecsapolta tik és minden zápor után uj friss viz gyüjtetik, akkor jobb lesz a viz? én nem világos-e, hogyha a vízvezeték elkészül, akkor az eddig lehetőségig másfelé elterelt esi viz ÍB mind a tóba lesz vezethető, hogy a már romlani kezdő régi vizet kiszorítsa'? Rendkívüli szárazság idején elhiszem, hogy megpos-bsdoa a viz, de nem annyira, mint jelenleg, mert ha ax utczaöotözés szorgalmasan folytat-tátik, a viz nem annyira megromlik, mint in* kább elfogy. HENCZ A. * A községi bábák. Volt alkalmunk e lapok hasábjain hozni ' azon üdvös intézkedéseket, melyek ama uélkür lözhetlen községi bábák nemüleges rendezése és oktatása tárgyában ZaUmegye bizottsági kőicgvüiése áUul foganatosítandók, minden járási orvos kötelmévé tétetett, még pedig ezeu végzések ZaUmegye bizottsági közgyűlésének 1*75. évi május 3. és folytatva tartott ülése 29tX)/148. ugyanannak azon évi augusztus hó 2-áo éa folytatva tartolt ülése 41*41/224. számú végzéseiben tükrözik vissza, minthogy azonban Somogymegye bizottsági közgyűlése a községi bibik rendszeresítését szinte ezéiul kitűzte, szabadjon itt a BSomogy" ezimő lapban kozlött és f. évi tebruár 26 ki közgyűlésében hozott végzését közölni. Határozat: Áz állandó választmány véleménye elfogadtatván, — e tárgyban 1872. évi májas havi közgyűlésben 139. sz. alatt atkotoft szabályrendelet felelevenítésével, egyfelől utasi itatnak szolgabi ró urak, hogy azon községeket, melyekben kellőleg kiképzett bábák nem léteznek, kipuhatolván, azok báni egy-egy erre hivatással bíró nőt választassanak s kiképeztetésöket a já rási orvosok éa bábákkal teljesítessék, mégis Tenánczky Józset zalamegyei nagy-kanizsai járás orvos által kiadott „a falu bábája" czímű kézikönyvet, továbbá a szülészetben nélkülöz-bitien csőrefecskendót minden községgel mul-hadánál és mielőbb beszereztetvén, ezeket a községi bábáknak használatra adassák : másfelöl a járási orvos araknak és bábáknak mégha-gyatik, hogy a községi bábák ki tanítását kötelességüknek ismervén, ezeket időszakonként és körjegyzőségekként összehivassák és a megkívánta tó oktatásban részesítsék; mivógből tekintettel a járási bábák szerény fizetésere, egyúttal elrendeltetik, hogy valamint a fő és járás-orvos uraknak, agy a járási bábáknak is korutazásaik alkalmával a községek ingyen fuvart kiszolgáltatni kötelesek-Miem külön ben még elrendeltetik az is, hogy a kötségi bábák a szabály rendeletileg megállapított szülési díjakon kivül, a községi ^pénztárakból költségvetésíleg biztositaadó évi £z&idssel elláttassanak ; a ii*»-gyobb községekben pedig két községi bábs> rendazeresittessék. Melyeknek foganatosítása, illetőleg ellenőrzése szolgabiró uraknak — illetőleg tiszti főorvosoknak feladatík azon hozzáadással, missé rint tett intézkedésük eredményéről, illetőleg a bábáazati ügy állásáról időszakonként tegyenek jelentest. Mindezen előrebocsájtottakból tisztelt olvasó meggyőződhetik, hogy e két megye hatósága beismerve a községi bábák szükségességét, beismerve azt is, mivel részint az alapos szakképzettséggel biró szülésznőkkel nem rendelkezünk, részint pedig az amúgy is tetemes terheket viselő adózókat ujabb és tetemesb áldozatok hozatalára kényszeritni nem lehet, hogy e két éd fontos körülmény ügy elem be Tételével a szükségelt javítást lehetőleg létesítse, Ter sánczky József kanizsai járás orvosa által kiadott és „a falusi bába" czimü kisegítő könyvet hozta javaslatba, sőt annak beszerzését So-mogymt-gye derék főorvosa indítványa folytán végzésileg kimondotta, — most tehát csak a nagy közönségen, függ lehetőleg oda hatni, hogy az amúgy is elhagyott szegény falusi nép érdekében közös erővel m?gtétessék mindaz, mi annak és családjának jobbléte előmozdítására ezé-lu! kiiüz<n>;u. mely intézkedést Zalamegye alispánja H járásiszbirákhozintézett92lít, 10211*. számú rendeletében szinte *lreudelte — a rendelet következőleg hangzik: ! 9219—10219. Zalamegye alispáni hiva- talától n. i. 1H75. Tersánczky József nagy-kanizsai járási orvos ur vt&lu babája" ezim alatt egy kézi könyvet adott ki, mely röviden mindazt magába foglalja, ámít egy közsö^i bábáinak okveteilen md-nia kell és miuda on eseteket is híven elttadi*, I melyekben n gzülűanyához nyúlnia nem szabad, sőt esetek szerint vagy okleveles bábát, vagy azütószmestert segítségül hivni köteles. A megyei főorvos ur ezen könyvecskének, valamint az allövetek és nádra vérfolyásnál használni szokott fecskendő a községi szülésznők részére leendő megszereztetését a fenteb- i bieknél fogva nemcsak szükségesnek találta, hanem ezek megszerzésére a községeket utasit-tatni is kéri. Ennélfogva felhívom szolgabiró arat, hogv azon községeket, melyeknek szülésznőik vannak, utasítsa, miszerint a „falu bábája* czimü könyvet és fecskendőt (kapható Tersánczky Jó zsef kanizsai járási orvos urnái 3 írtért) szerez- zék meg, mert a községi bábák ebből is fognak oktatást nyerni, Z.-Egerszogen, 1S7G. márcziui 29 én. CSUTOR IMRE, alispán. Helyi hírek. — Magyar tudományon akadémia. Az akadémia czélszerünek vélte Deák Fe- renci gyászünnepélyéi? a dicső emlékű hazafi születés'napjáról október 17-ről elhunyta év forduló napjára 1877. január 28-ára halasztani s ez alkalomra következő pályázatot hirdet: Kívántatik ódái költemény; „Deák Ferencz emlékeze'ti.u Jutalma száz aiany. Határnap 187C. október 17-ré, a mikorra a pályaművek, (az akadémiai általános pályázati szabályok szerint felkészítve) beküldendők. A jutalom a versenytársai között legjobb műnek minden esetre kíadatik. Kelt Budapesten, a m. tud- akadémia 187G. april 10 én tartót össxes ülé séből. Arany János, fótitkár. — Életveszélyes a Csengery-utczai járda a gőzfürdő volt telkénél, mély pinezét ásnak és semmi korláttal sem látják el a járda- szélét, figyelmeztetjük a rendőrséget e mulasz tásra mielőtt néhányan belehalnának. — Erős havtutás állt be nagypénteken, mely ismét leirhatlau károkat idés elő. — Gyátmhir. AlólirotUk a saját, vala mint a rokonok nevében mélyen szomoro dott szívvel jelentik, anyjuk és nagyanyjuk özvegy Vakkant Krisztina született Kál- lay úrhölgynek, élete 77 ik évében április 12-én 1876. délután 4 órakor hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei f. lió 15-én délelőtt 10 órakor tétettek örök nyugalomra. Az engmztelű szt. miseáldo zatok április hó 2<>-án reggeli 10órakor fognak ielkeüdvéért a szent-Ferenczrendüek templo mában megtartatni. Nagy Kanizsa, apriüa 13. Béke hamvain ! — Özv. Buchgraber Anna szül. Wakkant, özv. Wegscheider Krisztina BZÜI. Wakkant. Hiuteric* Amália szül. Wakkaut, Matotek Katalin szül. Wakkant mint leányai; Piníerics Ferencz, Matotek András mint vejei; Sínavek János mint unokája; Fulcsz József mint We^pcheider Krisztina fogadott ti;t. — A jmlgári ínkulai tanárok buda pesti gyűlésére a helybeli polgári iskola tanári karából négyen : Murgenb'-sser János igazgató, Hotfmann Mór, Solinjidt Károly és Rosenblüh Lajos utaztak, útiköltségeikre a városi tanács 120 irt előleget adott 1U havi törlesztésre, el ismeréssel registráljuk a városi tanács ezen a tanügy előmozdítására tett támogatását. — A nayy-kanizsai királyi tör vétiysxék bünfvnyito osztálya f. évi april hó 7-dik napján tartott nyilvános ülésében (El nök : Wlussics Antal. Bírák: Gózony é» Gu lyás. Jegyző: Lovak. Közvádló: L)r. Laky Kristóf, kir. ügyéaz. Védő-ügyvéd: Zxkál Gyula) tárgyalta a múlt év augusztus 29 éo Szepetnek községben letolyt nyilvános erÓsza koskodás ésa közhatósági tömegek elleni izgatási bűnügyet. Az eset a legutóbb megejtett lete- nyei kövelválasztás alkalmával a Kocb. és Re mete-pártiak közt felmerült súrlódásokból veszi eredetét és abban nyiIvánult,hogy a Remete párt jához tartozott Szepetnek közaégbeltek, a Koch- párti közaégbiró és körjegyző, ugy a többi köz- ségbeliek ellen folyvást ingerultaéggel viseltet tek és több alkalommal szóval követelték, hogy a községbiró és körjegyző köszönjenek fe. — Az izgatottság tetőpontját érte el a múlt évi szepetneki bucsu alkalmával, a midőn este 10 óra tájban a kozségbiró szalmakazal a kigyu-ladt. Bár a legszorgosabb vizsgálat sem volt képes a tüz okát kipuhatolni, miután azonban ez már 3-ik tüzeset a bírónál, alapos gyanú forog fenn, hogy szán tatán dékosan gyujtatott fel ez utóbbi alkalommal a szalmakaz*!. ,E feltevésre er0* gyanuokokat szolgáltatnak a tüzeset alkalmával tapasztaltak. — Ugyanis daczáraannak, hogy a nép fejszével kezében nagyszám mai gyűlt Össze a tűz körül, oltani senki sem akart, egy községbelí nem engedett vizet hordani kut-jából. E közben zajos kiáltások hallatszottak: „agyon kell verni a bírót és jegyzőt és tűz be dobni; el kell tőle venni a biróí pálezát, a biró és jegyzfi jobbpárti kutyák; — emberek, holnap reggel gyerünk össze, kihordjuk a jegyzőt a határból éa mindenét felégetjük." Többen a biró házába akartak behatolni és csak a csendbiztos rendelkezésére a kapu elÓtt felállított foglyárot nagy erőfeszítéssel é+ szuronyaik feltevésével voltak képesek ezt meggátolni és a rendet némileg fenntartani. — A további veszély és eshetőség elhárítása pedig csakis Kovács János kanizsajárásbeii szolgabiró ur erélyes intézkedésének köszönhető, ki másnap a fŐtettesekct azonnal letartóztatta és a kir. tétéit vizsgálóbiróságának átadta, ugy a csend és rend helyreállítása végett as alispáni hivatal utján egy század katonát kért a helyszínére és ezek felállításával vége szakadt minden további rendzavarásnak. Ezen ügyben a kir. törvényszék következő ítéletet hozott: Fiichel János és Hit ter György a nyilvános erőszakoskodás és veszélyes fenyegetés bűntettében találtatnak bűnösöknek és ezért mindketten fél évi szigorított börtönbüntetésre Ítéltettek. — Molnár József és ifj. Weber András veszélyes fenyegetés bűntettének elkövetéseért 4 havi, Molnár György közhatóság! közegek elleni ellenszegülés vétsége elkövetéseért egy havi, — ifj. Papocsi András ugyanazért hat heti szigorított börtönbüntetésre ítéltetnek.Szautner és Fux elöljárók pedig hivatalos kötelesség rou lasztás vétségeért birói)a<; megdorgáltatni ren-ileltétnek. Az ítéletet vádlottak mindnyájan felebbezték, a kir. ügyész ur vádlottak ellen szintén felebbez^tt. — Meghivá*. A keszthelyi választóke rületnek igen tisztelt országgyűlési képviselő]*; Dr. Falk Miksa a jelen országgyűlés befejezett első ülésszaka eredményéről jelentést teendő, ugy hazánkat mélyen érdeklő baok, keres ke delmi és vám ügy érdemében nézeteit nyilvá nítandó, a-választó kerület székhelyén Keszt helyen folyó hó 19 én megjelenni fog, melyről a tisztelt választó közönség azzal értesittetik, hogy a mondott napon reggeli 10 órakor az „Amazon" cziroű vendéglő nagytermében meg jelenni szíveskedjék. Novak Fereocz, keazthe lyi választó kerület szabadelvű párt elnöke. — Eredeti sürgöny. .Szakolcza, apr. 11. Nyitramegye szemezi választókerületében gróf .O1 Donéi! Henrik szabelvüpárti jelölt, gróf Apponyi Albert conservativ jelölt ellenébea 424 szavazattöbbségéül választatott meg or szággyűlési képviselőnek. — A kitt-komáromi jegyzőség a hazai vizkárosultak javára nem 15 írt 80 krt, hanem 75 frt 80 krt gyűjtött, eszerint javítjuk ki a múlt számban hozott közleményt. — Meghívás. A zalamegyei honvéd egyesület múlt február 27-én tartott közgyűlés határozatához képest f. é. májas 1-ső napján délután 3 órakor Zala-Egerszegen a megyeház nagy termében közgyűlést fog tartani, melyre vagy egy egész hadsereg. Hazánk történetében Örökké emlékezetes marad az 1458 ik év jan. 24-ike, mely napon Szilágyi Mihálynak a Duna jegén álló 40 ezer embere Hunyady Mátyást királynak kiáltotta ki. A"nagy hideg valósította meg azt a hadászati képtelenséget is, hogy egy tengeri hajóhadat elfogjon az ellenség lovassága. Ez a nagy franczia forradalom idején 1795. jan. havában történt északi Hollandiában; Picbegru franciia tábornok lovas csapatokat küldött ki azon rendelettel, hogy a TVxelen horgonybzó s a fagy álul ott szorított holUud hajókat támadják meg; a lovasság sebes galop-ban vágtatott keresztül a jégen, az ellenség tehmetltn hajóit elfoglalta B a tengeri haderőt foglyává tette. Hogy a tartós kemény hidegben képződött jég'mily szilárdságot nyer, erre nézve érdekes kísérlet történt 1740 ben Sz. Pétervárott, hol a Néva folyó jegéből egy elegáns palotát építettek, melynek hossza 17, szélessége 5, ; magassága 6 5 méter volt, és a falak legalsó darabjai a fölöttük levők nyomása alatt legkevesebb zuzodásl sem szenvedtek. Ezen kivül az épület előtt 6 jégből készült ágyút -állítottak föl s golyóra töltöttek egy-egy negyed font lőporral; 60 lépésről mindenik ágyúnak golyója áttört egy 5 cm. vastagságú deszkát, és egy sem repedt meg, pedig vastagságuk nem volt több 1 deciméternél. Fejezzük be ezt a tárgyat az eddig ta-pasztaít legnagyobb hidegek felsorolásával. Az Európában ez ideig észlelt hidegek legnagyobb fokai a következők: Franciaországban 31-3*, Olaszországban l7-8», Spanyolországban ik, Németországban 35 6", Belgiumban 24-4°, Angolországban 206°, Oroszországban 43.7°, Magyarország eddig, ismert legnagyobb hidege 1855. decz. 20 án Axvamegyében Alsó-Kubin-ban fordult elő, és ez 36.3° volt; a fővárosban ; 1850. jan. 30-un érte el a hévmérő legmélyebb ' állását 25 fokkal: itt Nagy Kanizsán pedig az 1873 ik év kezdete óta a múlt évi deczember 1 hó 11-én jegyeztem föl a legerősebb hideget, mely 19 fokot tett Képzelhetjük, hogy a hideg éghajlat alá tartozó némely vidékek szörnyű hidegeihez képest a mi ropogós és zuzmarás januáriuaunk egy kis kellemes tavasznak is beválnék. Az utolsó osztrák-magyarészaksarkiexpeditioegvik vezetője, Payer Gyula, az általa felfüdnfbti Fa-rencz József földön 1874. márcs. 14 én 50 0° hideget jegyzett föl; ennél mélyebbre nem esett a hévméró higanya. A Melvílle szigeten eddig tapasztalt legnagyobb hideg 48.3°, Port Felix-ben, mely az előbbinél valamivel alább esik szintén Északamerika fölött 50 8°, J*kutakban nem kevesebb, mint 5tí°! Ez egy átaláb*n a le-gealegnagyobb hideg, mely ez ideig a földön Upaaztahatott. És itt is laknak emberek! De én majdnem hajlandó volnék elhinni, hogy ott — boldogult Bernáth Gazsiként — a gyermekek ködmenben srületnek. Az előadottakból tehát az tűnik ki, hogy az ember 758 melegtől 58° hidegig, vagyis a hőmérsékletek 133 foknyi skáláján keresztül képes állandóan élni! Ezt a szívós szervesetét mégis mily hamar szét-rombolja sokszor egy kis hüa légvonat 1 És igy tisztelt hallgatóim kegyes enge- I delmével szerencsésen keresztülgázoltuk a te- let is. Láttuk a nap melegítő befolyása alatt élő természetet tavaszi virágjában, nyári munkahevében, őszi haldoklásában és téü szemfe-doje alatt. Elmélkedésünk akaratlanul is visszavezet oda, honnan kiindultunk: az ember életéhez; meri e két élet lefolyása között lehetetlen föl nem ismernünk a hasonlóságot. A fa tavasz nyiltával kihajtja virágát és leveleit s meg-termi gyümölcsét; de csak rövid ideig tart vi-rulása; a virágok lehullana*, utánuk a gyümölcs s végre a levelek ia; életük letűnt mindenkorra, sohasem lesznek többé azok, amik voltak. Maga a fa is, habár évtizedeket, *$t évszázadokat látott elvonulni koronája fölött, csak egy tünékeny jelenség az idők végtelenségében: egy forgószél gyökerestől kitépi,.vagy legkedvezőbb cetben elvénül, korhadt lörzsöke leroskad s megszűnik lenni. Ez a sontn a föld minden terményének. Az egyednek, az egyesnek halála csak az igazi halál, mert egyértelmű rá nézve a végső feloszlással. De. maga a D*gy természet az ő részeinek, tüneményeinuk és erőinek egységében örökké mÜkódő, melynek élete, valamint a térben, u^y az időben is túlterjed a ml belátásunk szűk körén. Ilyen az ember is, kinek élete áthúzódik a tavasz, nyár és ősz egymást követő szakain — ha oly szerencsés, hogy egy forgószél korábban ki nem dönti — de napjai mindegyre rövi dűlnek, mig végre megjön a legrövidebb nap is, mikor a haldoklónak ágya mellett megjelen a tél a Lalái képében; és erre A télre sem nyílik több tavasz, mert as eletet végleg kioltja s romjait lefekteti azon sötét jégverembe, mely nek sir a neve. — Az egyet amber meghal, de az emberiség fenakadás nélkül folytatja életét; az elődök alul megindított munkát* következő nemzedékek örökhk át, hogy egy-egy lépéssel tovább vigyék az egésznek azt a soha be nem végzódó fejlődését, mely a végtelenségből eléje derengő örök ezélok felé irányul. Ki mondaná meg, hol és mikor fog ez véget érni ? ! Az egyesnek mindig nyomában van az egyéni múlandóság sötét árnyéka; de ez ne vegye el az életkedvet tőlünk, hauem forduljunk az östzeségnekj a mindent magába ölelő természetnek ama nagyszerű és változatos látványa felé, mely szakadatlanul munkás életet tár föl előttünk, akár nyugalma ünnepélyes csendjében, akár felháborodása megrendítő fenségében jelenjék meg; ez az enyészetet nem ismerő örökkévalóság képe, az élet ki nem alvó fény-özőne, mely mint ilyen, mindig föl dérit fl, mindig vigasztaló. Tisztelt hallgatóimnak, kik kitartó tílrel-mökkel engem annyira leköteleztek, ón is tartozom egy vigaixtaláftsal; és ezt már most sietek ís megadni az által, hogy felolvasásom*! befejezem. Azesthomályban HoDoati .ejted, honnan tudíd, Hogy bú tépi keblemet ? Arnjat fík kost aniiogő ntél Vigamtal csak engem«t. Estbomálybao elmerenev*. BúbámitoiB •.feledre, Imádkozom iguáo : L«gr boldog te kis leány ! az 1848/9-i honvédek minél asámosabban megjelenésre tisztelettel meghivatnak ; egyúttal nz&n bajtársak, s a megyének tettes srolgabirái, kik a rokkantak összeírását ez ideig nem lelje-nitették, tisztelettel felkéretnek, bogy az összeírás, lajstromot elkészítvén ; azokat, ugy a se-tféljKViijtési iveket a gyűlést megelőzőleg leg-k*sőbb folyó april 25-ig Keszthelyre Oaál Ku-lre alelnök úrhoz beküidjék. Kelt Szent-Tamáaon, 187t>. april 15-én. Kerkápoly Mórr elnök. — Berzsenyi Dániel nagy költőnk t-vszázadoa születésének emléknapja május 7 én lesz. Szülőföldjén vasmegyei Egyházas-Hetyén hzon házat, melyben született, e napon emlék táblával készülnek megjelölni, * költségek be- ^przésére a „Vasmegyei Lapok" hazafias fel- hívást íutéz a közönséghez. — Kozma Sáiuior kir. főügyész a iiujjulvbao körünkben volt. — Perlakon april 11-én este 8 órakor a dühös szélben tüi Ütött ki, és hogy as egéaz város nyugatról keletnek áldozatul nem esett, különös szerencse volt, ámbár a derék tíUoltóeág kötelességét egéaz odaadással teljesítette. 12 gazdának melléképületei, egy csuppos lakház oda lettek, ez utóbbi a hostáférhetlenaég miatt menthető nem volt; marha is égett, kél tűzoltó sérült, egy legény pedig égvén, a fecskendő mentette meg a haláltól. — Mocsáry János 1348-iki bajnok, legutóbb letenyei kir járásbiró. saját kérelmére közelmúlt időben nyugalomba helyeztetése foly tán a napokban Bellatioczra távozott L-tunyé- nvéről, hol majdnem négy éven át fáradozott az igazság érdekében járása népének boldog- sáfára, a kikben a béke olajágát iparkodott meghonosítani. — Kisérje űt is a béke angyala, legyenek számosak még életévei a derék hon polgárnak, kinek szive mindenkor a haza és emberiség boldogságáért dobog. — ó.— — Csongrádról írják nekünk, hogy a „■Tisza" áradása kimondhailan kárt okozott már eddig is, összedőlt 680 ház. a tanyákkal fgyűlt 1200 épület. Nyomor és ínség, mi a legtisztább magyar fajt érdemeüenül sujtj*. — CurioHUin. Egy bűbájos honfibüvész Muraközben a következő hirdetést küld szét: Kdtiori. Ma Aprillis 11-díkén 1870. A nagy Vendéglőben. Egy nézésre érdemes Bűvészet az indiai mágia és természettanból, a legújabb találmány szerint — Stettner Béla, honfi v» bűbájos művész által előadva- Végtére, A VUTÍÍTS lövés. Kezdete Sorakor estve, Dobbjel nélkül. Belépet. 1-Uő kangu Ül . . kegyes teiczéase szerint, Máskép ülőhely 2(j kr allrangu lükrajánlja magái, roéiy alázattal, StB: bűvész. — Égy iskolabarát. Bessenyey Ernő, sümeg-mihály fai "birtokos és községi iskolaszéki elnök az ottani községi iskolatanitó szorgalmá nak jutalmazására évenkinti V/t— 2 hold föl det ád tavaszi alá, azt megszán tatja, megmű vel teli és a terményeket hazahordatja: az isko lai melléképület alapjához szükséges köret ingyen adta B saját költségén le i* rakatta; as iskolaházhoc saját költségén uj piacseajtót csi náltatott; a tanterem fűtésén- a múlt télen '/a öl fát adott, a méter mérteitek árát legnagyobb részt sajátjából fedezte; a faiskola berendezési költségeinek fedezésére 45 frtot adott; az iskola- takarékpénztárát 20 frtnyi adományával meg alapította; továbbá 100 frtos alapítványt tett oly csélból, bogy annak kamatja ösztöndíjul a jobb tanalók közt kiosetassék ; és végre az éven- kinti zárvizsgálatok alkalmával a szegényebb növendékeket ruhanemÜekkel, tankönyvekkel és taneszközökkel megajándékozta. A hivatalos lap ezt azzal hozza köztudomásra, hogy a vallás- éa közoktatásügyi miniszter nevezettnek a *iép nevelés érdekének előmozdítását ezélzó ezen ne- meakeblü hazafias áldozatkészségéért elismerő köszönetét nyilvánította. — Bövid hírek. Konsjaskí orosz faluban egy 166 éves asszony él. — A lipótmezei téboly t dában tűz ütött ki. — Magyar-, Horvát- és Szlavonorazág területe marhavészmentes. — Angolországban rósz termés mutatkozik. — SzékesfejérvártTtt a magyar színészet állandó sítására consortium alakult. — Szegeden a négyheti árvízveszély múlófélben van. — Ga ribaldi első neje ellen válópert indított. — Vá- CZOD a polgármester ellen alig akadályozható tüntetések vannak. — Budapest népessége 295,254 lélek. — Az aradi vértanuk egyik gyóntatója Winkler Bruno meghalt. — Ar ér tékpapírok árfolyama csökken a háborús hírek miatt.— Patti elsőelőadása Bpesten 10,746 frtot jövedelmeién.— Peregen barbárkori urnateme tőt fedeztek fel. — Krupp a zultánnak aczél- ágy ut ajándékozott, esért tőle 200,000 frt értékű ékszert kapott — B. Sin a egyik kitűnő gazda tisztje Gríeger l*ajos meghalt Irodalom. — Uj könyvek. A FranklinTár- i u 1 a t Budapesten iámét néhány, kiadásában ' ujabban megjelent s igen csinosan kiállított könyvet küldött be szerkentyűnknek, még pedig: Bernátéin A. A termettet könyve. 20—21 füzet (Tége). Egy-egy főzet ára 50 kr. Tartalma: XX. füzet A világegyetem W- vebb ismerete. — Mily anyagok párolognak el a napban. — A csillagok fényének megmérése. — Miből áll a hold. — A naprendszer keletkezésének története. — A föld fejlődésének története. — Az ót fejlődési időszak stb. - A hulló csillagok és üstökösök rejtélye. — A szórványos csillaghullások. — Miért van reggelfelé BÜrubb csillaghullás. — Az üstökösök rejtélye. — Ac üfttokosök bizonytalan élete. — Hova lett a Biela-féle üstökös. — A hulló csillag-rajok és a hideg napok. — Mesterséges lebkÓvek stb. XXI. füzet. A szinképelemxés és as állócsillagok világa.— Érzékeink, lelkünk és nyelvünk. - A végtelenség és a természettudomány. — A nap fekvése és rangja * többi állócsillagok között. K két füzettel a mű most teljesen megjelent- Családi könyvtár. 13—IS füzet. Egy-egy füzet 40 kr. 13. füzet. A divat szélsőségei. Műveltség- és erkölcstörtéoeti kútfők nyomán. Irta K.- Benictky Irma. 14. füzet. Házasodjunk. Irta dr. Síkor József. 15. füzet. Gyakorlati széptan. Tekintet tel a házi életre. Irta K.-Beniczky Irma. Herzog Ödön. Ar átszámítási táblázutok a méter-rendszer- és a régi mérték-rendszerek szerinti használtabb hossz , ter és űrmértékekre, továbbá a Kalmár- és gyógyszertári súlyokra nézve. Magyar német kiadás. Ara fűzve 60 kr. Olcsó könyvtár. 17—20 füzet. 17. füzet. Kölcsey Ferencz válogatott szónoki művei. Fűzve, tíO kr. 18. fűzet Jósika Miklós br. Egv igaz ember. Beszély. Fűzve ÜO kr. 19. füzet. Conscience Henrik. A szegény nemes. Flamand beszély. Francziából törd. Grfgusa Ágost. FÜZVP 40 kr. 20. füzet Popé Sándor. A mübirálatról. Tanköltemcny. Angolból ford. Lukács Móricz. Küzve 20 kr. I könyvjegyzék. 20 kr. Vegyes hírek. — Halandódig a fővárosban. Kőrüai József a budapesti statisticai hivatal igazgatója .Halandóság Pest városában 1872— 1873-ban-czioiű müvet tett koszé, amely leverő színben tünteti fel a főváros egészségi viszonyait. £ mű szertDt42 nagy város között halandóság tekintetében Pest a 40 ik helyen áll. Bécsben a halandóság felényivel csekélyebb, mintPeBten ; 8 csak Odes sában és Prágában nagyobb valamivel. Mig Pesten 1000 leiekre évenkint 40—00 haláleset számitható. Bérli a ben csak 33, Hamburgban 27, Brüasclbeu 22, Parisban pedig épen csak 21. — A halandóság a lakosság alsóbb osztályaiban legnagyobb és leginkább az öt éven alóli gyermekek kost pusztít, ugy, hngy ezek az 1872/1873-bas meghaluknak közel ■j2 részét teszik. A halandósággal természetesen összefüggésben áll a lakosáig életkorának átlaga. Ez átlag Magyarországon 26 évre rug; Pesten azonban csak 20 évre, a Józsefvárosban pedig épen csak 12'/, érre. E roppant halandóság okául Kőröst az egészségtelen pinczelaká-sokat; számos egyénnek együttlakását szűk egészségtelen szobákban ; a Bakosról származó nagy port stb. tartja, s a baj orvoslását a pia-czeSakások kiürítésében, a tultömött lakások orvosi felügy elesében, a csecsemőápolás rendezésében és felügyelésében, a kórházak szaporításában, a Rákos beültetésében, as atcsák tisztántartásában, leginkább pedig a népnevelés előmozdításában véli feltalálhatni. — Veszedelmes feUkexet. Nagy feltűnést okozott Havannában a múlt hó egyik vasár napján 150 ugy nevezett „Nanigo" bekísérte lése, kiket épen „áldozás* közben foguk el. Gyülőhelyükön egy madár csontvázát talál ták, melynek ax áldozásnál vérét szokták inni. Megtalálták a fakeresztecskéket i#' me lyek mindenikére a felekezet egy-egy tagjának neve van írva. E keresztek sorshúzásra szol gálnak, s e melyik Nanigo neve kihuzatik, annak meg kell eskünnie, hogy a legelsőt, a kivel találkozik, meggyilkolja. Találtak to vábbá egy Jézus alakot, hátában két késsel, annak megjelöléséül, hova kel! a Nanigonak kését áldozatja hátába szúrnia Eleinte e vesze delmes felekezet csak négerekből állott, az elfogottak kqzt azonban több fehérbőrű és tizenöt nő is van. — ViUgidállifis Parisban. A fraocsía kormány elhatározta, hogy a két kamra bele egyezésével 1879-ben Parisban világkiállítást rendes. Kiállítási biztosnak Ozenne ur van kiszemelve, a kereskedelmi minisztérium ismert vezértitkára,a sxépművészetek osstálya uámára pedig du Sommerard ur. Papirsjseletek. — Egj pajzán fin nagy koatxarrskat rítt ko-aárbaa » totkanukadtábol ordit: — .Honi narvak!" «m «fT 0r«f«, ki nemreg fiatal n6t rett menTitá ablakát és a&fM«D kiáltja: .Oazaaber, D« ordtta, nem kellenek szarvaid.« — .Engedelmet kerek"— vigyorg* ik, - nw tadtam, hogy már ran a tc-kinUtM armak!" EfT Takaak volt MOtalMra *• ut elásta kart-j«bea. Látra azt a ixonizéd, kivette a fnldbSl a tal- I lirokat. Nibinj nap maira elment a Tak raeglíto- | gxtai elásott péuét ém bámulatára uem találta oti, i Axoiiaal gyanakodott a tolvajra és átment nomtzéd I iáhoi tanácsot kirai. nondvin : .rao 100(> drli. tallé-ron.. 600-at tair eltnttem belSle, mit mond bot** kxomsséd or, oda tegyem a má«ilt 5ÍX)-at i», »*f}' I mái helyre?* A nomssed asce íitbeu hofy 10(M) UUérbo* jottud, tanácaoli oda kvJDÍ, í$ S riaszavitte | a» &XJ tallért, hogy ott találja majdan a skomsxéd. £a mefftalálTaB p/oxt-t; haasvitte aet és aztán **t monda stomssáájáiiak : ,lássa, most jobban látott a vak, mint ax, kinek két szemo Tan!* komoly O elérheted. Efy-aahann liAJigált egy bítiífü Mé LáUa t*st [y komoly Orag. ant uiondá ax iíjtwJik : „Csak rajta! A pcrxaákaak v»i» ©gy k<*t«momJi**: .Ifibbet ír rgj- basnpaág, mely ál<Uat boxbat, miut sok igi«-»i.g, mely vemélyt txül.* A persaa xab egy rabssolga k:vég«t«t(í*él readelé el. A rabuolga idegen nyal-T«n bonuuutoaa átkoaá a cMutárt. E< megkérdi egyik udvamokát, bogy mit beixéh ama rabixolga. Ax ad-vamok megsajnálta a balálra-íteltet é» azt monda a csámarnak: „e KereDCaetíeo ac íg minden Üdátát kiránja rvkd.m Erre a c*asair megk«ty-lme«ett. JSgy másik, aa elSbbir* baragv<5 Qdrarooci atoaban meg-mondá a esásxamak, hogy a rmbtsolga St átkozi. Erre a CÚJKÍT ast feleli: .aokkal kedvnebb nekem a> elóbbbi magjarisat, ha faasofság ít as. mert jot c«élo*ott, miot ax ntábbi, mely botcat kíván.* És udvaroocKát kitilt* koriból. Egy .koldus egy ka'onitól alaniuinat kert, igér-rén, hegy imádkozni fog érette. A katona adott egy pár trxjcxárt a koldusnak í* monda : .iu van, de rsak imádkoznál ''naagadért, mert én nem uuorii-kd Egy herexegre a kSzTelemény nzt stittojrá, gy hazaárnlo. E« ítépíteai akarta magát ó* a ki-ráijuak bepaausolá a ituttogákat. A király igy rá-; luzola: .lím lám ez a k5*vélemény sxeret minilen j doljjot aaját nevín iiereiai ueg. Eg-y liivaUl elnöke kordé egy ügyvédtől: .lio- *»t v^delmciUíl i„, igaEjtágtalan ügyeket ?" Ar flgy- d kát vilaín.li : .uram, annyi igazságos Qgy«t itettem már el, hugy nem is tudok köitük kfllö&b- t í ! l Arragoniai A Kom királynak 10.003 darab Ul-Urt hottak aranyl>au. Az udvamokok egyike oda ■Ugja a mjUikhue : .Ilyen űasxcg eofT«-met *gé*% életemre boldoggá tenne * Ezt ne^lmlJi a király én oda ajándékozá as <*jfé»t Usix<>get, moadvún : nLúgy boldog tehát egéaz eltedre.- ■ Hit agyán Pali. miért nem veszed tnár ■lül «t x nép Özvegyet, kinek wly régóla advarolUK? — Harátoia, azt hiszem, bngy a nngy tisztelet, iclylyd egymás iránt TWeltetiink, nem enged vrg- créiankhox jutni. — A Ex ám a nxép vidék, nem gy őr fi ED eleget ni1 — B. Éu nem: minúl tovább nézem, Annál ebb lenek. Üzlet 187Ü. aprilü bo 1-én. A BUasa* éietbiztoaito és hitelbank 1876. február—márcziua havi uzletkimnUtása. Begyújtott 285 drb bevallás 214^61 f t KiiltiUtott 331 kötvény tf04.5ál M. Ez befolyt dijak Ostxegy 9A.8U1 frt 86 kr. Ex ir- ben kiflsetett karok Oui^e Í3.&16 frt 99 kr. Az o*s- szes érvényben levő bisioaitisok össsege 12,441.253 frt 89 kr. / rHaza- sivtBfztMlté éa Mtfiktak. Üzleti szemle. Nagy-Kanizu. 1H"6. apr. 13. d u. 3 órakor. Időjárás : sfeles, hideg. Csleti forgalmnnk ntolsiS tndositáaom óta ongy Táltoxásnak nem volt kitéve — A hangulat ugyanaionoi az akkoron jelzettel- és az árak ra-riatiot tapasztaltuk ugyan agj darabig felfelé, csakhogy hamar visszásalyedtek előbbi niveao-jókra. Mai piacai jegyzéseink kfivetkt-sSk. Boza mínS*égéh?B képest 9 frt—10 frt 60 krig métermázsánkint. Rozs minoségébex képest 7 frt 38— 4o kr.— 8 frt 5 kr méturmázsáakini. Árpa minSségéhez képest 7 frt 12-71 kr mé* termáxsánkiDL Zab minSségéhez kép«st 8 frt 90-9 frt 60 kr aaétermázsánkint. < Knkoricaa ainSaéfébca képest 5 frt 10—5 frt 30 kr métermázaánkiat. ^ Ilajdioa mindégébe* képest 7 frt ÍU-5U kr métermázaánkint. Bab teher minoségéhex képest 7 frt—7 frt 20 kr métermázsánkiaL Btb tarka minőségéhez képest 5 frt—5 írt Í0 kr métermáxsánkifit. SINOEB .SAHD. a-rtts K-til aprltti 22-fcj 1876. 16. Jéxos feltámadáiárűl. Márk XVT 4 C. Hnav. T. J, fi Eotr. h. - 6 Katych. 7 OrörfT 8 He«ld 9 Eap*Ych . 10 Tsrast | S 161 Vasáraaa j A. Rnv. v. HMTétbétff CstttOrtSk Piatafc Bwstbat Apollónia Antónia Af«H Asselau 8oll<r Értik ésviH«My»aprifel3. 5*/« «et»Jiques 66.60; 5*/. BWI. költwon 19.-; 1860-ki éllMUlw körosű. 108.70; buk- .oz—; «i 119^0; rter. 8.62— <SUtolun>«ilÍB kSt- vény 73.-- temesvári földtehermeotési kötvény 73.— ; erdélyi földtehermentesi kötvény 70.75; horvát-slavoD fóldtehermentési kötvény 82.— : ezüst 103 20; cs. kir. arany :V69— ; Nap<»]eond'or9ő4ya. Vasúti menetrend. ÉrvéDj« deciember 1-tól 1875. A kanizsai időtmatató óra szerint, . indái KaniMárél (KAOÍKUÍ TaapÁlyÁn as árik pontouui s h»l/i időt mntatják.) V'oiiAt /tova: »Ám OraPwc. ldfi 206 t.iék, Mohi<M,Diimboyír ■ Fiaméba t 30 regj.l 215 . . . „ 2 28 áílnt. il'J Knd.-Peilr. í Sl reggel t 202 . . I 58 d«luc. 204 . 11 *-' »•»• 513Bir.be (.Hr.Mnbitl.oly, Biolljhelj fclí)f> "gK°> SOI , 11 41) ««VB 315 gaproQjb* S Ml dilul. Í03 Tri«Ab< (• Prsgerbofoa keruitai Qricx «■ BfcKbe 4 42 reggel 201 Tnentbe <• Plifarbofoii kenutól Oríc. t. Bínb. S 39 délut Brkrslk Kanlisár* hóimét: ■216 Ejlék, íácihio, Domborlr ■ Fimoíbö! 1 33 dólut. 206 ,, . . 11 3 Mn 203 BucU-PotrSl 4 12 reei5.l 201 t 1 57 délut.' 211 f 9 S6 astve 314 Bei-ibSl (gtombitli. Béc^UjbeljJfelöl 10 19 «»• 302 „ „ . .3 57 r.re,l 316 Sopionjbó] 11 45 délei. 214 B4cabűl Órás, Mirburg, Prmgerbof felíl 4 4 ieK«l 303 Trieast- él Bécsből Harburg-, Prager- ho( fe!5l 1 13 délot. •204 Tri.r.xt. é. Villachból Prágerbof Íel31 1» 52 «■!". Harborgba ctatlakosás Viüach és Fraocesfestbe. „ , . Fiancesfestból. Felelős szerkesztő : Bátorít Lajt*. Schwechati és kőbányai sör főraktára Nagy-Kanizsán, Kazinczy utcza (előbb Sijrbii utcia) özv. Ungerné-féle házban, hol a sör a szokásos hordókban folyton készletben van. Különösen ajánlom a t. ez. közönségnek kitűnő márcziusi sörömet pa-laczkokban. Dréher Antal. Sürgőnyezim: Dréher N.-Kanizsa. Mindenkinek különös figyelmébe ajánlutik Dr. Forty-féle általános S IBI B-T -A. I» -A. S Z, melr rendktTttli gjógjtrtjt, elvilasstd, érlelS és fajdalmát oaillapitú hatása által leggyorsabb, legbiato-sabb s eg/sserniod gyökeres gyogjrolist esskozöl kOlSUMUO. bajokban- — Ily bajok a toroKgyatladai-légcsSharut, b 3 r k é s-barsig, hártjriagyik (Cronp-angisa) utindeoema megsértések, barapá*, sanrás, vigás Tag/ égés által támadható sebek, megforrá-sasok, daráa^- TagT méhsaorások, koaok-fekélyek, susatok (contotiók) — meglepó gyors fájdalom csilla-pitással — rögson daganatok, gümSk, tályogok, pokol-Tar (carbnnculos pastula maligoa), megkeményedések, ge&yedések, Térkelések, mniodea mirigybetegségek, gorrélyes fekélyek, fagydaganat, ajjféreg, korfimnéreg, Tadhaa, tagaaiTaca, csoDtssd, kificsaoitás és megráu-dalások, helyi csús; továbbá a sslllés folytáni láb-felfakadások és sebek, fájós fekélysett vagy már genyes o6i melL — 8ok nS már csirában volt emlőráktól, — a koloobeo elkerülhetlen éietvesxélyes ■ebéssi mfitétnek mellőséséTel — egyedül ezeq. jeles sebtapass basználaU által menekült meg. Végre a testbe teljesen bemélyedt bárminemű ssálka, vagy daráu- és mébfolánkja csnpán ezea tr.pMsnak rfiTid idei használau folytán annyi£*-el5-tunilt, bogy asntán a teatbSl kösonségesen ■ saabad kézzel, sebésai mStét és fájdalom nélkül kosuyen kihoanato, _mire a seb gyógyulása nemsokára beko-.. vetkeaik. '' Eaen megbecsnlhetl«n gyógysser, melynek jeles-sége egbitelesebb egyének saáinos s külonSs kívánatra bármikor felmutatható bixonyttrányai álul már régen a legfényesebben elismertetett — rendkívüli, s legkfllODiiemabb esetekben megpróbált hatásánál éa teltflnS sikerdús eredményeinél fogra, melyek hasxnal-Uta által még elavult bajokban ia eléretnek, jól megalapított ás elterjedett birét kéUégb«Tonbatlanul tgaaolja. Egy csomag ára 50 kr., nagyobb csomag I frt, hassnálati utasítással együtt, postán knldve 10 árral tSbb. — Egy frtnyi csomagnál kisebb szállítmány nem teljesibetpk. Központi knldeményeaS raktár: Pattat Tirik lázuf gyogjaMfias nrnál király-nteza 7-ik saám alatt. Továbbá kaphatók: Klfy-Kuiiaái: WAJWTS J8ZSEF srail PaktM: mUlatUusky a - PécuM; Siptc. 1. — .IMIIM : Stamborssky. - SL-FtMnrá-ntt: Imi 3. — SnsskatMyaa: pulich F ■-yilllli»>t« : Fetencay K. - ZtfrikkU: MiUbaeh Zs. tHarm*. : Bock J. A t. ez. ejójTSserisz ás kereskeaS urak, kik raktárt .Ivállalai hajlandók lennének, felsxílittatnak, misserint e részbeni ajánlataikat eseD gyágrszer kéaai-tíjéie. ratTY USZLINMZ aámm: Boáira, (Bác-város, fSstoaa, 59a ssám) beknldesi ssiTeekedjenek, ki megKnneléaeket ia pontosan teljesít. - - - rralak áll "' > le ■ Viláki Un •élések aa inak kéaaptnabeni beklldése, Tagy posta-nJílTány Tagr •tánrét aallstt tOstesd ás lagpomo-salitattMznk. •) B rovat alatt koaJWárt (eleUsaégM aaa TiUal > * ' Dr. Rosenberg 8.-t61 az orvosi kar — de különösen dr. Zeissl M. tanár or ilu.1 megvizsgüt s tökéletesen ozélszerü * ártatlannak találtatott. Ezen a«er a bőr megórxése s a. legkésőbb korig tartó ifjú fris-scfiégbeDi tartására ssolgil. Eltávolít napsturást, borlciütPKeket, foltokat. Tdrbeiiyt, sőt a ránccok is a gyakori használat által eltűnnek. Színest oök 6 "múvéBinüknek kiváló jó izolgálatot tesz. Ára 1 tégelylyel 1 frt 60 kr. Kapható a feltaláló Roiwberj Fr. ö«veryén*l Bérsben, VI. Rahlgasxe C, Thür ". — Nagy-Kanizsán Roietfefll Adolf urnái. — Szent .Leopold"- hot czimz. gy úgy szertárt-an Neisteii FfilÖpttél. B<-<-s t Plankengasse C> Pul & Társai cs. kir. udvari illatszeresznél Bécs, Karntnerring 11. — Ischibeo Krpciplati 109. Maonskl illatazerészn^í Kárntnerstraast- 26. — Tri*-«ztben Ktba W.-nel .Trinuct-viroibú* Corao 603. — Bndapei- teo Miller J. A.-oál ráczi ut. — Zágrábhan Mlttelbaoh Zsiừ«UáJ. Va- . . r&sdon Hochtlifler A- Gvúgy&z^'stnél. (70—3) \ ♦♦ Tisztelt doctor úrhölgy ! Baritilag nekem ajánlott ErtBébet-Cremi- rövid baamilata ntán ax arczomból minden iiepló. vörhenyeim éi foltjaim caodilato* módon rögtön eltaotek éi eDnélfogr»~Jeg5siÍDtébb bálámat érte nyilvá nítom annál ia inkább, bog; exelűtt többféUkot liker ot-lkül hasxDáltam, örömmel telje«item tehit köteleuégemet és jelei kéazlctét mindenkinek melegen aj in lom. Tisztelettel SPANOCE1 ANNA, grúfnC Erdélylipn. Römerbad a steyer Gastein. Az ivad május hó lén fog megnyittatni A déli vaspályán gyorsvonattal Bécsbíl 8'/,, Trieszt- röl C óra. Igen hatalmas hö-forrásokkal 30 — 31° R., napi vízmennyiség 36.UQO akó; különösen hatásos a köszvény. csuz, idegbajok, szélhttdés. gyengeség, nói bajok, havi tisz tulási zavarok, időszaki hurut, csont és Ízület-betegségek nél. Nagy fürdómedencze, nagyszerűen kiállított márvány-, külön- és kádfürdők, kényelmes lakások, bájos alp-vidék. terjedelmes és árnyas sétatérek. Fürdő- orvos: Dr. MayrhOfer ^ H. ur, műtő Bécsből (april végéig lakása: Bécs, IX.,Berg-[ strasse 19.) Kimeritö leírásokat árszabálylyal iugyen ésj bénnentve küld a (81 — 2) I Römerbadi fürdő-igazgatóság,! (Alss-Steier.) ■I7 Aláás az emberiségre nézve. Saját találraánj-om ; — mely által a legnagyobb fokra jutott iszákosság az illető tudtával vagy tudtán kivul gyökeresen gyógyítható anélkül, hogy az egészségre káros volna. Ezer és ezer család köszöni találmányemnak házi békéjét és családi szerencséjét. Xevemet annyival is inkább kérem pontosan megjegyezni, mivel utánzókban Dincs hiány, kiknek szere azonban eredmény nélküli. Bizalmas tudakozódásokat kérem egyenesen hozzám intézni. Dr. Konetzky, (67—5) S t e 11 i n, (Poroszország.) Hölgyek számára haLá«t előidézett hasmos * legujabti s Iftguagyobh szépitö-szer z uh ad alul nz ott Erzsébet-Creme Főraktár: Müller Albin vegyésznél Brünnben. Dr. Jcihn Yate FlorlMne-tja. A legjobb foj;ti«íUtó és ed*r, szer, növény réazt-kbő], elti-voluj* a stij roll «*«*. én helyett* ki-ll^me* illatol ger)e»»t, » íogrérzétt é« * foghui dagAnhlot elhiritjn H mrfr^Tj* a ff>p»k»t rothadiiitíil. Kffj piUnk 60 kr. Dr. John Vnlf Nerail-fogpora tiitüt]* íTogakat » liuxaiUtj. útin nemcMtk * fogna Ur»kód<S kfivesediselcfit távolítja ■>!, imn^m A í-g ft'uyít, Ohérnégrl kitltnn-en *>]5iP(ntí. Egy dobot 40 kr. I)r. John Yntc Prompto-Allvlo-ja (fogneppekj jótállá* melleti i .Is lik. A legm*[rröjrzíitlt>l>b fogfiJMt ia k*tv£* ido lüatl mi-ffiailnieti. Kgy .!..i»oz h..«r.* Jté«*itPtt piimui Ul 40 kr Törők fezáj-pjistlll o k, ffciljúcukÁk, melyek s. s*ájb»u forgatva, elűznek minden k-llemet-len tMgOt * txájbol, főkéj> ciéUzerii « utinházjiMmn, bálokban u egyéb társas, kűrökben is stb. Kfry dobi.r. 40 kr. Dr. Borhaver Általános nŐTény-gyomoreróaitö. Etea jó iUttu i erfisitS kí-sttlltk ijj*n )6 hutásul bir, gjöD^e «mentéi éi *bb61 nuirmiiü étvi(t.vhiány, Bzéibibt&lata.k, idegm f«j-fájáj, fjomorégéi, gToroorkiUrh. *r*uyér, airg«uLg és ixékkokiic* bÁotxlrcitkitHl. Eg-T p&laczk 50 kr. Dr. Müller NŐTény-meM-pastllIja bathftlói euyhilőseer kebülés, mellbxjok. lélegié*, nxamÁrburut a rekedUé^knél. Egy doboz aO kr. Phllocome iUti olajíAh ép**gében és kíasült, erejében, j (növí-ny hajke j h mt idegen óeb ált eredeti << eltiv deo jg j j p , gg etegflí-gel a nélkül, hi>j;y le^keve^bliú i.< kelK- folyamodni. Epy stép üvept^ccly iiü. 1 frt. A keleti szépitö-tgj'nek i if,u arc*b6rilkut, mely minden a* líl. máj folt," sebhely, gvídebb id> atatl eltávoüt a a»ol. A hatis bizonyos. Kgy sokan ki.KÖnbctik »íóp, irrtoii támadó bujnkat kütg, liom ilju art-sbőrt jira I írt fm kr. mef[biatiAtri tmnácsadó, Dr. ERNSZT L. kvonnri m.il..l. ltulut ts weil#éjr«t oyajt min'tftxc kik ífj»t>b konikbsn titkcn bánt **& mértékuiw kieM-pOBEMl Qstek *' eon»k követk«xlébaD bet«frM en y •Krldoll IdrulrM.rn .xeovélnek, v>«T SAtUtk kö-b«ál!uÍEúl ftiiVriT-ttMník. Ávjk i*. kik tdu-iilt bujkkórlifti), kirfaMokbnn. b>- hig«orni»fnk Utal gyflo- á b«rlwritDk, kik a Mindexen itt f.-Nagy Kinictún, J'rúger fí. Bízzatok a bebizonyult jóban. Orron tekintélyek 6* »*imo* m*({ioo*olc hizonyitrányai, a napoota növekedő kérderf-akcdóíek ia nxaporitáfl kdenkedik alnnt Ü ök jlée fifil tygy Dr. Miller moh-növéii)nedve a léRciiS é* a m«ll minden fai" lotjiA! t gy t.-gi-ly haMtnálati utasitáitsal W) Köszönet- és ajánlólevelek. KíiUilmulhatlan moii növén tein ma^am legnirlyobb küfxíin •«ernek k.'i»7.ÖDhetem ar. eddig ro hatA jaralánoiLat, évek óla tartft KriTMkedjék a. wenTedő embtrin rokat kinyilvánítani. Teljéi tisztelettel óv Dr. Miller hatóságilag, vegyészileg megvizsgált balzsama görcsök ellen. Még f51 ül múlhat lan hatására nézve mindetiaemtí gyo morbaj. gyomor-, KÍv- é» taggörcböknél, váltaláe és nehézkóroi robamok-nal. Egy négy palánk ára 1 frt 60 kr. egy kicsiny 80 kr. Tekintetes Miller János urnák Hruiúbau. Uvbalua.ua g;;r-csak ellen aSmoek *%iv- t* meUgörcaeinél igen jeUa •zolgilatokat tín, kéiem nekem posta ntinvítellel még 4 nagy palaczkkal á 1 trt 5u kr. eteo eléggé nem méltányolható jeles s*«rbSl küldeni * sem fogom elmnlaaztaoi eme hatáios atert miodeoUtt a legjobban aiiinljLDi FeUő-Telekei, 1675 ang. &-in. Kiváló tisztelettel Alosti Pál, földmirelo. Mindenkor kaphatá : Stégeden Oaszner m. k. lottogyBjtS- néi( Aradon Tonuer és társánil éx Prisner \V. I. nél. Kntegeu Gobetíky l. és Diener G. .1. gy.ígyszer6«znpl, Teme.irártt Pecher J. gjófty«zerésznél és Hipsi^er J. K.-n£l. Pécsett C^rte J.-nél. Veisecieo Strach Sebestyén gy'.g>-.ireréssnél. (36—10) Tarcsai fürdő. (Tatzmannsdorf.) Az osztrák steyer magyar határszélhez közel. Vas-megyében, a szombathelyi indóháztól öpereznyi távolságra. Kitüni) vas-forris, nagyszerű hatású a vérszegénység-, sápkór- . a nói szervele bántalmai- és minden ideg-gyengeség , valamint a légzési és emésztési Szervek időszaki hurutos bántalmai- nemkülönben a hugyszervek slb. betegségeire, nézve. Fűrdó-orvos: Dr. Thomas. Fiirdó-leirás minden_ könyvkere<kedésben kapható. A fűrdö-ivad május hd 21-én fog megnyittatni A fürdői gondnokság. 5ÍJ . 5i: i5 '■* í ISI tí"ÍS m«gl*po h»ta»u a léRciiS é* a m«ll minden fai" lot.jainA! dPhet.ceknél. Egy t.-gi-ly haMtnálati utasitáitsal W) k nrt kifejel nyU-len, de egyedül *t biztosai. Dr. Weiser János vüHkcrenkedéae az „Arany Kaszához" Nagy-Kanizsán. Ajánlja a u. é. közönségnek nála létező „Clayton és Shuttleworth"1 mindennemű gazdászati gépekben, kéz-, ló- és gőzerőre és küíönösen figyelmezteti a n. é. közönséget a bécsi és londoni YilágkiálHtásnál a nagy arany éremmel kitüntetett sor-vető-gépekre 9—15 sorig 290 írttól 360 írtig, ilgymint a híres amerikai Wood-féle kaszáló- és arató-, nemkülönben a legújabb amerikai szénagyüjtő-, répa- és szecskavágók-, kukorieza-morzsolók-, szelelő-rosták- és kezi csépM-gépekre; további: járgányok lóerőre, darálókés szivacsokra, VidaU, Czenki és angol Rajai vasekékre eredeti jutányos gyári ár mellet.. orvos-, sebésztudor, szülész és szemész t gyökeresen fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennemű titkos betegségeket 11 ai önfertözésnek minden következményeit, usjmint magömléseket, az ingerlékeny gyengeséget, aroiidófol) ást, kíilőiiüscD « tehetetlenséget (elgyengült férfieröt) 2) hugycsófolyisokat (még oly idülteket ia), a nem- zorészek bujakóros feltétjeit és másodrendű ba jakórt minden alakjaiban és elcsutitasüibaQ ; 3) hugycMszflkflléseket: 4) friss és idült nyákfolyasokat D ú k D é 1, >s úgyne vezett fehérf olyáat és az onnan eredu MAGTALANSÁGOT; 5) búrkiúWseket; 6) a hngyhólag betegségeit és mindennemű vizelési nehézségeket. Rendel naponként: délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 őrá túl D ig és atve 7 órától 8 lg. Lakik: Pesten,belváros, kigyó utcza 2-ik szám a. kigyó- és varoshaz-atcza sarkán (Rottenbüier-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn- Díjjal ellátott levelekre azonqpl *^mm válást adatik és a gyógvsierek ^S^V megküidetnek. (45—16)| Wajditi Jioef kiadó-, lap- é« DjoadatilajdoBoi gjor Tizenötöd!* évfolyam. ÜA61 -KANIZSA, 1876. április 20-an. 1 A iap txeiiem ' -lletó rfliifmé azerkeutÖhex. Takarékpénztári épület föld-< azint, — anyagi ré«ét, . illetó közlemények pe-N ; dig a kiadóhoz 6é-- YAtiY-KANIZHA Wlassloshiz. caak intsen ainnkatár-ufctál t"off»dt%iu»k il Kincstárt i]l«ték minijan )e|77»a airdatéaért ktilAi J 30 kr. ía.te ZALAI KÖZLŐIT .ZALA-8OMOGTI KÓZLONY.1 előbb: C rátok Tiataa Dwn i küld.m.fc. J ~*sí '»""' , « ,i.«u«-j»m<n|j yvciMiHiui mauTonyuirsuMi < non ongysi u varon sgyrauiai nivaiaiss Briwujs. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalom lap. Nagy-Kanizsa váro« helyhatéságának. nemkOlönban a ..najy kanizsai Icersskatielin i ipartan*'-, a .nagy-kaiúztai takarékpaiutár-a .zalameayaJ általánM tanito-tettfllet', a .Zala-Somogy gsztujozaii raszványtártutat »tétib aegyei és városi egyesület hivatalos Meghívás. A „nagy-kanizsai kisdednevelú-egye-sület" évi rendes közgyűlését 187ti. éviapril 23-án, déitUán 4 órakor tartja a városháza nagy termében. Tárgyak: A választmány jelentése. Az alapszabályok 15. §-sa szerint kisorsolt következő 10 választmányi tag helyett uj választás, vagy a 17. §. szerint újból: megválasztása: Unger Lörinczné, Koch Mihályné, Zadubanszky Lajosné, Darás Zsígmondné, Kaán Károlyné, Kocsis Fe-renczné, Blau Pálné, Oszeszly Antalné, Blau Xándorné és Belus Józsefné. Van szerencsém az egyesület alapitú, rendes és pártoló tagjait a szíves megjelenésre tisztelettel felhívni. Xagy-Kanizsa, april ti. 1876. MARTINKüVICS KÁROLYNÉ, _^ egyesületi rlniik Állítsunk takarékmagtitnikat. A*t mondja. »i irái : : . Segít* mtgKiion. Ax latén iü aejpt .... A jövő aratásig van idő az eszmével megismerkedni és ha jó, helyiségről gondoskodni. — Időjárásunk szeszélyes kifohása következtén egy évtized óta minden évben olvashattuk, miszerint egyik, vagy másik ré-széu az országnak nincs termés,— melynek szomorú következése az, hogy kölcsönre kell szorulnunk; — de csak volna kihez? — l'zsorásokra? — ez kész tönk-rejutás — a kormányra ? — ennek van elég baja az or- szagos dolgok rendezésével, azért, ha lehet, ne terheljük olyannal, a melyen magunk is segíthetünk, csak egyetértés legyen. Bár azt mondom, hogy a kormáoyt ily csekélységgel ne terheljük, mindamellett ótet kell felkérnünk egy oly törvény hozására, a mely hivatalos utón tegye kötelességévé minden egyes helységnek egy ily takarékmagtár felállítását — ez pedig legyen vagy a papiaknál, vagy a község házánál. — A takarékmagtár alapjául tegye kötelességévé minden gazdának, azon gabona-nemből, melyet termelt, egy osztrák mérő beadását fertály telkenként. — Ha netalán volna a faluban vagy községben közbirtokos, vagy haszonbérlő, azt ünnepélyesen kérjék fel, hogy legyen szives valamit ajándékozni az üdvös czél eléréséhez, igy ajándékba adni fog még a legszegényebb zsellér is néhány itezét — smeg vau az alap. Más évben, ba valamely polgár megszorult, már van, mibül segítenünk, — feltéve, nem szorult meg senki, az illető kezelő eladja és ugyanannyi mennyiségűt vesz az uj termésből, a könnyebb kezelhetés te-I kintetéból. — Hogyha pedig az árak oly alant állnának, hogy a felszökhető árak következtén az uj termésből a kívánt mennyiség nem lehetne beszerezhető, egy párszor megrostáltatván, tartják a jövő évre. Mi módon növekedik a takarék magtár jövedelme ? 1. Minden szegény ember, mert csakis a szegény szorul meg, kapja a magtártól a kölcsönt tisztán lecsapva, a melyet aratás után tisztán megrostált gabonából tartozik vissza adni. 2. Ezen üdvös czél előmozdítása te kintetéből nem árt, ha kivált egy kis jó ter més volt, újra felkérni a közbirtokos ura kat, haszonbérlőket és polgárokat, hogy len nének szívesek bármily csekélységgel is já rulni a takarékmagtár alapjához. 3. Ha akadna polgár, ki pár mérő fe lesi égje árára nem volna rászorulva és köl csönbe adja a takaréktárba, ez ismét tete jével adja be és csapva veszi ki azon egy pár itezét, melyet ó rajta hagyott, saját há zánál az egér, cseléd ngy is elpusztítaná éven át. 4. Van feleslege a magtárnak, eladják, a pénzt ismét a maguk körébe mérsékelt %-ért használtatják, vagy olcsó árak mel lett gabonát vesznek, — szóval a helység ben gabona tekintetéből szükséget tűrni nem engednek. Egy példát vagyok bátor felhozni, So-ruogymegyébeu Szobb községet, hol a lelkesen gondolkozó lelkész B. Zs. egyház tanácsa közreműködésével a takarékmagtárt ezelőtt néhány évvel felállították s a mondottak szerént járva el annak kezelé-e körül, azt merik mondani: építettünk paplakot, pénzünk van, és egy évi szűk terméstől nem fűlünk. Egy más példa, mit tesz az uzsorás. A Tisza vidéken egy izraelita tehette magát oly becsületesnek, hogy a szegényeknek kölcsön adott gabonát 1874-ben, de azért az áráról mindenkitől váltót vett, - 1875-beu azon a vidéken egy kis jó termés lévén. az ottani piaczou a gabona ár alant állt s mit tett? a váltó értelme szerént vette meg a gabona árát, ugy, hogy volt aratőm, aki egy mérő helyett 2 — 2\/t mérőt volt kénytelen eladni, hogy az egy mérő árát kifizet- hesse — ellenben, ha a gabona ár magasan állt volna, akkor gabonát szedett volna be. Szabadíts meg uram e nadályoktól, egyelőre a takarékmagtárak felállítása által. Időjárásunk: 18-án délben kezdett az eső esni s 36 óráig folyvást esett ugy, hogy több vizünk van, mint a nagy hó elveszté-vel, 21-én újra esett, a mely vissza tartja a nagyobb gazdaságokban a tavaszi munkát — Zabunk, árpánk nagy része a takarmányból is valamelyes szerencsérc az eső előtt eltakarodott, KOVÁCS ANTAL. Gáz világítást Nagy-Kanizsának. Innót-onnét 3UO0 frtut költünk a világításra; igaz, hogy eatu a Fű-tér és Fű-utcza — átilábao a város közepe meglehetősen van világítva — aki azuubaii utazó ember és a véletlen később hozza, vagy küldi esti 11 óránál, az agyonütheti maga-magát a nagy sötétségben, azt gondolná mégis, más iitöíte agyon. Ha a mostani ködön BÖtét időben reggel kell valamelyikünknek elutaznia, az két kézzel togodzik a sülétségbü, hogy orrát valamibö ne üsse, lármáziiuuk azonban uem szabad, mert világításunk csak 30OO írtba kerül, ha azonban a petróleummal nem gazdálkodnának, ugy vagy rajta lennének, hogy a világítás kellő idóig legyen, bizony mondom, a világítás minden roaz-szaaága mellett is belekerülne 6—7ü00 frtba és még akkor is rósz, hiányos lenne! ti — 7000 frt pedig szép pénz, lehet vele valamit lendíteni, legalább is annyit, hogyha a magyar múzsának, a színészetnek megyünk áldozni, ne legyünk kitéve a nyaktorés veszélyének, mint mostanában. Tudomást szereztem arról, hogr gázvilá-gitási bizottságunk is van, még pedig majdnem 4 év óta. („hol késel az éji homályban ?") Kz is működik, mint minden állandó bizottságunk -~ működik pedig a aemmit-tevésbeu! hogy négy éven át is elfeledtek, a reájuk bízottakról gondolkozni ú V! TÁRCZA. Sem látni.. .. NÍDI látni többe már a telet ; EljOtt & virágos kikelet, Hint & hajnal a bmtiu éj után A ctalogínv szavára felébredt. Mély álmából az alró urmínet, S tündér-biijal moiűlyog már reitn Miodeafelé «x öröm i reminy Vtriu-képe iotegrt felém -. Lombos li^et, a vijj m»dir-da!oit, Csacska csernselj és a nyila virág, Bua itivemet mind örömre bírják . . S haj, örülni ín mégae tudhatok Oljan szivein, mint a hólepto Jég hideg bércitetC, a melyre Nem hintheti viránit a urui. A tél, h tíl iokibb való nekem, Virág'talaii tiomora életem 1 Vészvih.iros, kietlen képe *x. Miként a hervadt fa. a melynek Lombjai • virági aincs-nek : Upv állok én a tavfluz kOzepett. S ■'jhajimra susogó nellSje hVIrl a mintb» azt hallanám tol.- : LcfTJubb volnft'meghalui te neltod KELRFT OT Május tizenhatodika. — Tíírténeti r«géoy. — Iru: HirarhfeldBermán Fordította : Pápai I. 1776-ik év egyik hŰs őszi délutánja volL A nap csak iféha-néha tekintett a földre a sötét felhőtömegek közül, mint a> elaggott ember, ki nehezen, fájdalmas mosoiylyal vese övéitől bucsut. A fák között hŰvöa szél fújt és az ágakat el hervadt leveleiktől megfoestá. Ugy lát-Bzák, hogy a tél előbb be fog következni, mint közöDségoseo szokott és a füst, mely Orlennstól néhány órányira fekvő s igen kis határral bíró Ormond várinak kéményéből tört elő, jelette, hogy a vár lakói a lég melegségének hiáoyit a kandalló tűsével iparkodnak pótolni. És es nem volt szükségtelen elő vigyázat, mert Schuselkoi grófné — három év óta egy ifjú orosz nemes neje s egy egy éves iiucskának anyja — beteges volt s állapota, mely fölött a franczia király orvosa is kétkedőleg rázta fejét, gondos'ápolást igényelt. A várba rezatö lombtalan fasor közt egy férfiú halad, ki orosi aemzeti ruhát visel. Fénylő, aürü, fekete azakáll köríti komor arczát; pedig alig harmincz éves. Egyenesen a várnak tart. Ugyanekkor a vár egyik oldalajtója nyíllik meg s aion egy másika férfiú lépett a szabadba, ki mintegy tis évvel idősebbnek U<* szik. Sötét haja s rövid szakálla már Őszbe borult : arczárói némi szomorúság, de egyszersmind határozottság és jószívűség tükröződik vissz«. Termete még középszerűnek is alig mondható, de mégis erős testalkatú ; ruházata egyaterü. de finom szövetből készült. AB oross homloka mindinkább elsötétült, j szemei a legnagyobb gyűlölettől szikráznak, midőo a lassan feléje közelgőt megpillantja. — As alattomos mormogja magában; mily szelídnek és csendéinek látszik s szegény OregororiUot mégis Ő fosztotta meg ura kegye- 1 tol s Önmaga Olt a nyeregbe; de esért lakolts i fraocsia. Mert ki bízott meg aszal, hogy sxam- ' adásom hiányaira figyelmeztesd uramat, midAa a pénztár reám volt bízva? De számolni fogok veled, előbb vagy utóbb. Ezt mondva magában, lassan fulytatt* útját, a másik ellenben meggyoraitá lepleit s igy a várhoz közel találkoztak. — Végre hát itt van Gregorovits, kezdé a franczia; a gróf ur már nem tudta elgondolni, hogy hol marad. Hol hagyta a lovat, mert mint látom, gyalog jöttV E kérdés, mely a legnyugodtabb baugon volt mondva, az orosz vérét arcaiba kergeté. — Mi köze hozzáV viszonzá nyersen; uramnak azt telelném, hogy lovam a korcsmá ban van, hol kinyugodtam magamat, mielőtt a várba jöttem. Önnel azonban nem állok szóba; mert mit önnek mondok, az úgyis félre lesz magyarázva és elferdítve s csak azért, hogy Lafont ur a tejszínt elválasztja a tejtől nekem. A franczia félbeszakita. — Qregorovits! ön, mint látom, minden alkalmat fölhasznál, hogy engem sértegessen. És miért? — Nemde azt hiszi, hogy ín tola kodtam helyébe? Isten a tanúm, hogy ezt nem tettem s szívesen békében élek mindenkivel. Vagy ismételjem önnek, hogy én az öreg d'Or- mond marquisnőnél titkár voltam, midőn Schu- selkoi gróf annak unokahugát nőül vette s en gem jegyesének kérelmére fogadott szolgála tába V Oka vagyok-e tehát annak, ho^y ífju aram oly bizalmasan és jóakarólag bánik velem, hogy szivem, melynek az egész világon senkia sincs, egyedül uraaágom érdekeiért dobog? Ea midőn a gróf könyvei! átvizsgálás végett át adta nekem, hallgathattam e, a mint fölfödöz- tem, hogy ön Gregorovita, ön, ki hú szolgának nevezi magit, bizalmával évekig viaszáéit ? — Elég, elég 1 kiálU Gregororits; &• Önt valaki hallja, olyan ártatlannak látszik, mint a galamb, de én ismerem önt. Ha ha, öo mondja magát hűnek szeretett ura iránt V A gróf vak és süket; a neje iránti szenvedély a delej, mely önt a házhoz Itóti. Nézze csak, mily kedvező szél volt reggel, mely e levelet az ön szobájából az ablakon át kihozta és Gregorovits kezébe játazta. Lafont ur, Ön kitűnő költü 5 de ítéljen a gróf maga. Lafont elpirult, de szemeit nem sütötte le, midőo az oros* boszut lövellő pillantásait észrevette; az orosz egy levélpapírt vett ki ru haja zsebéből és f Ön hangon ölvasá: „Tavasz gyermeke, kedves Btép virág. Gonddal orködém életed felett; De néked, hogy ékesen virulhass, Napsugár kell — rám éj sötétedett. Mely lemegve leszakílnt készül, Selyem és bársony fedje a kezet. Kertészed — hú, gyengéd ápolásra — Méltón csak arany edénybe tehet. Boldog kertész, oh ezerszer boldog, Ki e virágút tőlem el ve véd ! Nem irigykedem — méltó vagy reá. Hogy megéYd a legnagyobb szerencsét. Az édes titkot, mit csak én tudok, Engedd mélyen keblembe zárnom ; Hova sírba hadd legyen temetve A virágos, gyöuyörittaa, álom.a Fokozódó dühhel hallgatá a franczia; midőn azonban Gregorovits az utolsó versszakot igen hangosan és gúnyos arczjátékok közt olvasta, haragja vad lángra lobbant. — Nyomoralt ficskó 1 kiállt s az oroszt Padig nálunk nem boszorkányság lenne a gáxVüagiUat meghonosítani, hol annyi vendéglő, korcsma és kávéház, annyi nyitott üslet T»O. Talajunk púba, könnyen ásható, a csóle-rakások raá> varotok viszonyaihoz, Ulajihoi, sziklás ftkvéséhez mérten '/3-ad rész kőltség-gel történhetnek, legfőkép pedigazért, mert kövezett utaiok alig vannak. Fehérvár, Sopron gázviligitásainak lefektetése költségesebb volt, mert kövezett utczákban baUd — de a mi agyagunkban ágyat csinálni könnyű és igen olcsó. Felhoutik, bogy a város kiterjedt fekvé sénél fogva aránylag igen hosszú csőhálózat kell, és a fiattól elesi vonalakon gázfogyasz tásra magánosoknál keveset lehet számitani, hogy nyílt üzleteink koraeste bezáratnak. '- ' Mind ugyvan, de ennek a jelen körülmé- nyek az okai - most este a közönség nem jár üzletbe, mert nem lát rendszeres és jó világítás hiányában, ez mindenütt igy volt és lesz, hisz ; előbb kirakatot Kanizsán nem látott senki — a kezdet megtétetett a városháza építésével, és ime a kirakatok gomba módra szaporodnak, és ho?y legalább a fővonalon lehet este látni, tapasztaljuk miként «z (illetek nem a tyúkok elülésével záratnak be, concnrrentia az egéss, ba Pál fényeskedik, Péter is utána fog kapaszkodni. . Az első két három év a szokás éve leend, természetesen a fogyasztás is kisebb, de 4—5 év alatt oly terjedéket nyerend, milyet aggó-dóink sem is hinnének — ott a példa azon városokban, bol a gázvilágitás uj, - vegyük csak Szombathelyt 2—3000 frtial emelkedik a gáz-világítási forgalom évenkint, mint ezt a társulati jeleotés matatja; azt gondolják, hogy mi nem tudnánk szintén ily lépést tartani. Legalább áldozatunknak volna azon eredménye, hogy utczai lámpáink parancsszóra ia jól égnének. Tetszik, ha a kővezétvám növekszik, és nem akarjuk megfontolni, bogy ez a forgalom gyümölcse, hogy e forgalom jó világítást kivan. A város 6000 fiiért igen jó világitáM szerezhetne magának, lenne vagy 200 lángja az utczákon az eddigi 130 helyett és látnánk nem / csak 10 óráig, de reggelig is. ' Van ötven korcsmánk, hat vendéglőnk, négy kertünk, számos hivatal, 200 nál több nyitott üzlet, ezek szükséglete naponta legalább 800 lángra menne, a városéval együtt 1000 láng, jó világítási ' ' Tisztelt gázvilsgitási bizottság! fogjunk már egyszer hozzá, vagy garasos gazdálkodást akarank és mellette folyton panaszkodni^ hogy 3000 írtunkat a sárba és sötétségbe dobjuk ki, tegyünk hát valamit hozzá, iegalább ezen 3000 irt nem vesz kárba. ab. A Czlglenicze tó szabályozása. — Harmadik • utolsó köslemény. — A vízvezeték egyetlen gyenge oldala te bát, hogy nagy szárazság idején nemid elég vizet; hacsak véletlenségbfil valami kiapad ha ti an forris nem nyílik a tó fenekén : ' reodft* viszonyok kost fentebbi bizonyitiaaim alapján mindenkinek el kell ismerni, hogy jó volna, de mikor legjobban kellene, akkor fel- mondja a asolgalatot, eaea okból bisony jobb lm kutat ásni as legalább miskor sem ád vizet, nemcsak saarazság idején! KöstudomákU dolog, hogy a varos felső részén vannak mély kut, sok kut, de egy sincs olyan bő visérral ellátva, hogy belőle a város öntözőkocsíját csak háromsaor is egymás-ntán megtölteni lehetne ; maga as alant íekvŐ gőzfürdő óriási kútja sem akar elég vizet adni: remélhető e ily szomorú példák után, hogy a templom előtt ásandó városi kut még szárazság idején is elég vizet adjon? És még azt is megengedve, hogy a megszavazott összegért sikerül ily jó knut épitni, nem féle a város közönsége, bogy midÖD esen egy kútból naponta minden vizet kiszivattyustat, akkor a többi kutat ugy megapuztja. hogy még ivóvizünk sem lesz? így ali a dolog a kuttal, azért nem akartam én arra egr 61iért is megszavazni: És azt sem szabad feledni, hogy a kut-ásás kétségtelenül drágább experimentum, miot as ajánlott vizvexeté^aiertjjfhet, hogy az építés csak 800 frtba jön, hanem az évi köliség : matlába sserini"l875 frt tokének felel így számítva, pedig csak igy helyes a számítás, a kut kétszer annyiba kerül, mint a vizvesetés, melynél szivattyúzni épen nem, igazítani igen keveset tsQJtséges. Általában a mély kutakból emberi erővel szivattyúzott víz nagyon drága as öntözésre és ha valaki nem restéit számítani, befogja látni, hogy ha a város gazdálkodni akarna, ugy kei lene az Őntösést eszközölnie, hogy as alsó város részben, hol bőven található a terek vize, ásatna kutat és állitaoa fel egy ló járgányt (Göpel) vagy egy kis szélmalmot; ott astán gyorsan és kevés költséggel lehetőé a nagy hordót tele tölteni fannak felvontatáss lóerővel sokkal kevesebbe kerülne, minta vis felvonása szivaty-tyukon mély kutakból emberi erővel; és ott lenne mindig elég víz. De még innét sem következik, hogy addig, míg a Czíglenicze ingyen adja a vitet, azt máshonnét pénzért hordozzuk. Végül figyelmet érdelne még a tervezett viívesetek roppant haszna tűzvész alkalmává}, mert ne higyjb a város közönsége, hogy mivel régóta nem volt nagy tűzvész., tehát nem is lehet és mivel van tUxoltó egylet, tehát vizre nincs is szükség. Az eddigi tapasztalás eléggé megmutatta, hogy a kutakból Összeszedhető víz nem sokat ér a tüz ellen, csupán ha véletlen sserencüéboi valamely árkot találuaka tiUoltók viszel tele, akkor tudnak sikeresen működni, például a honvéd laktanya táján ezelőtt dühöngött nagy tűznél. Ezért nagy biztosítékul szolgálna a város középrészére nézve, hs a tervezett vízvezetékhez egyenesen hozzá csavar-tatván a tüzottó vászoncróvek, pár perez alatt vizet lehetne kapni az egész Fő-utcsáo, Iekola-utczán, Kölcsey- és Petöfi-utcsán ; és ha távolabbra is as öntöző kocsikon gyorsan lehetne vizet szállítani, midőn azok a Cziglooiczéből 4 perez alatt megtölthetők volnának, holott must legalább fél óra'kívántatik a tele szivattyú záshoz. Röviden összefoglalva a mondottakat, a Cziglenícze megcsapolásának három előnye van : biztosit vizáradás ellen, segélyt ád tüí-véss ellen, és legolcsóbban szolgáltat vizet az utcsaontftzéahez; evvel smamben a templom előtt ásandó knt csak diastele&iteui fogja a Tarost és nem hóna be a reá fordított költséget HENCZ A. Helyi hírek. — Jelentés. A nagy-kauizsai fogym naaiumi ifjúság segély-egylete javára május 3 án a „Zöldfa* vendéglő teremében tánezvi- ga]ómmal egybekötött hangversenyt tart,mely nek szíves pártfogására a t. közönséget felhív juk, megjegyezvén, hogy az idén — mint hall juk — a söldbeni tánczmulatság elmarad. — A nagypénteki erő* havaaá* lassan-lassan caondea esővé változott, mely az utcsákat és földeket fedő több büvelyknyi vas tagságú hóréteget egészen tölolvasztotta, mint hogy pedig a csípős éjszaki szél is, mely a havat hozta volt, megasfint s jelenleg déli «el melleit tűrhető szép meleg naput>k van. remélhető, bogy ez úttal ax ijedtséggel menekszünk meg és a váratlan erős havazásnak nem lesznek ká ros következményei. — A nagy-kanixsai tiszti Önsegélyző szövetkezet igazgatósága tagjainak aláírása a kir. törvényszéknél hitelesíttetvén, és a bemu tatott alapszabályok az nj kereskedelmi törvény értelmében kifogástalanoknak találtatván, a ezég bejegyzése a napokban megtörténik és a központi értesítőben közzé fog tétetni. — Hangverseny. Ismét egy élvezetes est áll előttünk; városunk szülöttje Prager Her mina kisasszony, jelenleg énekesnő Bécsben, rokonai látogatására jővén, több tisztelői fel kérésének engedve, most vasárnap a ,Szarva*" vendéglő termében hangversenyt ad Rózsavöl gyi Sidonia k. a., Oüop Imre, Welltsch Ernő, Bischitsky Miksa urak közremftködésével. A kisasszonyt, ennek nővére, nálunk sxép emlékű Tyllemaon Özvegye kiséreodi zongorán; a t kisasszony dr. G&nzbacher tanítványa a ritka szép meszo snpran hangja van. A prograiqmot jövő számunk hozza. (Jegyek Wajdits Jóssef ur könyvkereskedésében már is válthatók. — örtUé&i rohamban szenvedő Brunner N. ily asánandó állapotában hétfőn este anyja s oóvéreinek fejszével ment, azonban esek ab lakon át az utczára menekültek, míg egyik szomszéd s rokon BLnezovics csizmadia mester segítségre menvén, amint as ajiÓboz ért, fejszé vel fejére vágott > a szerencsétlen asonnal meg halt, ki Özvegyet és 7 gyermeket hagyott hátra. — Meghívat. A sulamegyei gazdasági egyesület 1876. évi május 2-án délutáni 4 óra kor Zala Egerszegen saját helyiségében köz gyűlést tart, melyre a tagoknak minél nagyobb számban leendő megjelenése kéretik. Előfordu landó tárgyak: 1 ür. Az elnökök megválasztása. 2 or. A Nagy Kanizsán augusztus hónapban megtartatni tervezett gabona vásár tervezeté nek ; — valamint 3-or a keszthelyi borkiál lítás foganatosítást módozatának megállapítása. Zala Egerszeg, 1876. apríl 15. Árvay István m. k. ügyvezető elnök. — Aémet színessel. Jól értesültünk, hogy az eddig itt nem nagy dicsőségre vergődő német színészek szombaton tőlünk buesut vesz nek, hogy tehát az utolsó előadás fűszerezve le gyen, s vajmi emlék hátra ne maradjon, ugy Wellisch és Ollop urak as igazgató javára éten egy bucsu estélyen közre fognak működni. Minden többit a falragsasok fognak a nagy kosoneégnek jalMtoei. - — Vhuokttl hátijuk, hogy apr. 19 én viradóra Szent-Lászió-EgJ basán u olyannyira anjtott azent-Ferencziek ottani gazdasági épületei égtek; nem szeretünk hitelt adni a himek, de ha tlgy volna, mély részvéttel kisérjük a megdöbbentő ujabb szerencsétlenséget. — lelhőaMakadáé. Apr. 4 én Bsda csony szőllőhegy helyenkint roppant pusztítás színhelye volt. Iszonyú felhőszakadás látó gatt* meg az áldott hegységet A 2—3 méter mély-, ép oly szélességű, nehéz termő-kővel kirakott árkokat a leszakadt eső rohamos árjai roppant erővel dúlták szét és szörnyű rombolást okoztak a szőllőkben. Szíllílőkéket, fákat rsei jéket kil több pin Va " szén szoll. semmisült. — Köves-Kállán egy 18 éves legénj lovait tilosban találta a csősz, miért zálogba elvette felöltönyét, ennek visszanyerhetéseért a csőszt agyonverte. — A azentgróthi uradalmat egy bécsi pénsintaset vette meg 500,000 frton. — lapolemára Őrsi magyar színtársu lata készül, a nyári idényben előadásokat tar- , tandó. 1 — Dr. Failc Mtkaa jeles Dubliczistánk s Keszthelykerület országgyűlési képviaelője, kerületébe apr. 18 án a déli vonattal Keszthely- \ Szentgyörgyra érkezett, hol számos tagból álló \ kttldöttseg zajos éljenzéssel fogadta, az üdvözli beszédet Kovák Ferencz, ny. hétszeméiynök, mint a .Szabadelvű párt" elnöke tartott, melyre f a megtisztelt s szeretett képviselő meghatóan felelt s hosszú kocsisor kisérte Keszthelyre, hol tegnap apr. 19-én a magyar bankügy s vám. területről tartolt beszédet, melyről jövő síi-mánkban szólhatunk. — Udvariban Sörös Sándorné e hó 13-án este hazulról eltávozva, 14-én este egy boitpinezében elégett ssőlő venyigén találták meg. Orvosi látlelet szerint teste annyira elvoh égve, hogy cukis koponya-, egyéb csontjai s t hátából vajmi kevés maradt meg. — Gy&rffy D. ezolgabiró helyébe a u< polezai járásban — mint halljak Csepely Ki- roly b. füredi bites ügyvédet emlegetik. — A mennyire sajnáljak a távozó érdemdús veteránt, ép annyira örvendünk, ha a következő biz. — { gyűlés egy oly fáradhatatlan egyént tisztel me; bizalmával, mint Csepely K-, kinél alkalmasabbat kerületünk semmi esetre fel nem muiat-hatna- — BSvid hírek. Bulyovssky Lilla Veszprémben nagy elismerés közt vendégszere, pelt. — A Rajnán két gőzös összeütközött, u utasok mind elvesztek. — Ghyczy Gyula meg halt — Csöndes Ferencz soproni finöveldéjé- ben Deák Ferencz emlékezetére diszelóadii tartatott. — A ,Sopron" szerkesztője Baái Endre lett — Jóki i Mór Olaszországban vas — Vasmegyei Kisasszonyfán egy földmivet igérvénynyel 60 ezer frtot nyert. — A franczn kormány 150 ezer kilogramm magyar dobál? levelet vásároltat — A királyi pár-májusbás Budapestre jő. — Az orosz czár Kmsben vso. — Az elhunyt kassai püspök helyére Babie egri kanonokot emlegetik. — N.-Váradon e£ arczul csapi, sárba akarod tiporni legszentebb érzelmeimet ? Gregorovit* dühében majdnem ordított. — Engem megütni — éső ? monda li hegve ; es halált hoz reád! Teljes erejével rohant ellenére, ki sokkal kisebb volt nálánál. Borzasztó jelenet fejlődött volna ki, ha e pillanatban egy erőteljes kar Gregorovitsot visezs nem rántja. — Semmirekellő, bogy mered ezt tenni ? kiáltá egy erőteljes férfi hang. As orosz fölhagyott támadásával. Lafont majdnem eszméletlenül feküdt a földön. — Kelj*tn föl barátom; megsértetteenyo morult? folytatá s szükségben segítő, a nélkül, hogy Gregorovits mentegetődzéseire hallgatna. Lafont nagy nehezen fölkelt. — Koszönöm gróf ur, viszonzá; csak az esés kábitott el. Megvallom, önmagam ingerel tem föl Gregotovitsot. — Megütött, mint egy kutyát, kiáltá az orosz, mivel egy költeményét olvsstsm föl előtte, mely véletlenül jutott kezembe. Oh atyus- „ kám, Gregorovits nem oly ostoba, hosry ne értené meg, mi rejlik ama sorokban; de est nem fogom elfeledni. Istenemre, as ütést kamatosán adom vissza I Schuselkoi gróf kivette szolgájának kézé bői a végzetteljes papirt; egy elfáradt napsugár bevilágitáast A gróf vonásai, melyekre Gregorovits és Lafont szemeiket függesztek, változatlanok maradtak, midőn * sorokat elolvasta- Azután haragtól lángoló ssemekkel szolgájához fordalt — Mily joggal veszed el te Lafont ur sa játját ? kérdé hevesen. Gyűlöleted és irigységed szón férfin ellen, ki téged, mint nsalót, leálczá- sott, vért Umtó, Kedves Lafont, kisérjen a gróf- néhoz. Ira jó lovagló ; még ma este Orleansba kell mennie bizonyos fontos ügyben. Még éjfél előtt itthon lehet; nőm sürgető követelésének kell eleget tenni. Gregorovits, hsllgass rám. Voltál d'Ormond marquianőnél Orleannban ? — Igen, atyuskám. Ezen az orosz szolgák által használtatni szokott kifejezés Gregorovits szájában majdnem nevetségesen hangzott, mert ura majdnem egyenlő korú volt vele. — Láttad Alexiat, fiamat? — Igen atyoskám. A fincska virágzó, mint a harmatos rózsa, de as öreg asszony sze retné, ha nemsokára elhoznák és — — Voltál ss orvosnál ia levelemmel ? vá gott a gróf azavába, a nélkül, hogy hangja azi goruságit változtatta volna. — Itt a válasz. A szolga bepecsételt levélkét adott át urának, melyet Scboeelkoi gróf eltett — Jól van, megtetted kötelességedet Má tól kezdw nem vagy hazam tagja. Atyád hü szolgám volt s as ő kedvéért nem akarok szigo rúbb lenni; de jelenléted terhemre van. Holnap reggel visszslérez Oroszországba. Gregorovits elhalványult — Atynskám, ne taszíts el magadtól, monda majdnem eadóleg. Midőn nagy Katalin számozott, mivel Besbodko gróffal összeütköz tél, akkor mint leghívebb szolgádat vettél ma gadhoz, és most — — Most ast tspasztalom, hogy csalódtam. Távozni fogaz, szavam visszavonhatatlan. És Lafont felé fordulva folytatá a gróf: — Jöjjön a várba, ugylálszik zivatar lesz; meatsen Isten a syvataros éjt6L Anélkül^ hogy meg agyszer Gregorovitsrs nézett volna, a várba ment; Lafont mellette haladt. Nem urasak magas termetén csüngött a szolga szeme: féktelen szenvedéllyel tekintett a mellette leví férfiú után. — Eluzetoi, mormogá magában, elüzetni A miatta. Zivataros éj leaz, gondola a gróf — zivataros éj. és halálos ellenem Orleansba lova gol. ,Sötét erd6n ne menj át*, mondja egy régi dal, melyet a grófné komornája tegnap eléne kelt előttem; sötét erdőn ne menj át. Lassan, lecsnggentett fővel távozott, s a melléképületbe ment, a hol lakáaa volt. — Kíváncsi vagyok Düarnit nrvos tudó sítására drága betegünk felól, miután a párni orvossal tanácskozott, monda a gróf.— Oh, bár vetne véget az Isten szomorú sejtelmeimnek! FöltSré a levelet, melyet Oregorovits adott át neki, és elolvasá; Lalont észrevette, hogy arcaa fájdalmasan vonaglott, s a levélre egy könycsepp gördült. — Az lalen óvja megszegőny Armandemat, kezdé a gróf. — Az orvos azt írja, hogy állapota olyan, hogy minden irgalom vérfolnlást idézhet elí, mit a grófné kimerült természnte nem képes kiállani. A leggondosabb ápolás, minden föl- hevuléa kerülése sz egyedali gyógymód, melyet az orvos eloir; és nemde, Lafoat nr, fin is segé lyemre less — ön nőmnek régi barátja, s remé lem, nekem, a kertésznek ia barátja, ki a főid szende virágát oly öríimmel magának tartotta volna? Lafont oly mozdulatot tett, mintha a gróf libái elé akams borulni. — Oh gróf nr, hebege; ama. nyomorult-ük nyilatkozata ntán e jóság földig alázna, ha nem tudnám, bogy tiszta lelkiismerettel tekinthetek önre. — Ku ismerem önt, Lafont, viszonzi > gróf szelíden; ön nemesebb, semhogy bensejé elrejtené. Már akkor, midőn Armande kezéén esedestem, már akkor fölismertem gyengéi hajlamát úrnőjének unokahuga iránt; szem ügyre vettem önt, s láttam küzdeni és gyfca Tudtam, hogy ön, minthogy nem lehetett o!.' boldog, hogy Armandet nőül vehette, a boldc gabbra nem fog boasankodni; de tudtam azt ti hogy midőn kértem, hogy kövessen h&zunkbi önben oly barátot nyerek, a kinek hűségéi számolhatok, habár csak Armande ked véén. — Kérje életemet, és lábaihoz tesz«» kiáltá Lafont lelkesülten. Javamat és véreo<| áldoznám önért és családjáért; erre eaküszda s eskümet hallja az Isten, és büntessen, t" — Elfogadom ugyan esküjét, viszont1 Schutelkoi, de- mint szegény száműzött nem \z talmazhatom meg u?y, mint szeretném. ^ Oroschon, mikor látlak viszont ? — És száműzetésének oka annyira sül,"* kérdé Lafont, hogy a caászárnőhöz intézett zr rés s visazatérbetésert eredménytelen maradn', — Átültethetném e Armandet észak °^. deg földére? viszonsá Schuselkoi. Katalin ai- ■ számő ugyan megkegyelmezne; száműzetés^11' nek oka nem államveszélyes; nem egyéb. "«•'■ Besbodko gróf rokonommal vitt párbaj. — A Páriában levő orosz követség »eí'J' jéfíl? kérdé a titkár. — Igen. A. grót halálos ellenem. , Először változtak el Schuselkoi gróf '!'■' goát, komoly vonásai s gyűlöletet tttkr6i>" viasza. — Hallja osak, folyutá és ítéljen önmag" Besbodke Konstantin velem eerütt nevelté' M nagybátyánk házában. Hízelgő jellemek*1 marhahizlaló 80 hízott marhájával elégett — Radiiáa oly leány született, kinek 1 lába • 1 kan lincs. — Dublinban oly csillagvizsgáló távcső készül, mely 90 ezer frtba kerül. — Amerikában az elitélteket 4 perei alatt halaira fagy asz t-jik. — A magyar történelmi tinalatnak 1000 ' tagja ran. - Kossuthnak két nagybácsit levele találtatott meg, 1849-ból válik?- Báró Sina, at áldozatkész nemesszivü {Sor, meghalt a vele a család férfi sarja kihalt. — Báró Véoaey Gyula 48-ki honvédtiatt is meghalt. — A magvar orvosok ét természetvizsgálók ez évi nagy. gjülése Marmaroí-Saigeten lesz. — Dunántúlon a szentgotthárdi és magyaróvári törvényszékek sítlntettetnek be. — A nemzeti azinhái 140 ezer frt kölcsönt vett fel. Kecekeméthy Aurelnek philadelphiai aljára a kormány 4 eier frtot adott. — A bud.pe.ti lóversenyek májas 7. 9. és 11-én lesnek. — Szivák Imre orsz. képv. jegyet váltott Balogh T. kisasszony-nyal. — Kncskovics László privigyei kr. ház-főaök meghalt. — Maros Vásárhelyen roppant tűz volt. — Gamáson kétfejtt csikó van. Vegyes hírek. — Berlin iskolái it tudományon intszstsi. .« Mint kiváló helyet foglal el Berlin a német birodalom többi nagy városai közt, azt a kö-vetkezó sutisticai adatokból megítélhetni. El»6 helyen áll tudományos intézetei közt a Frigyes-Vilmos egyetem (1810. óta áll fenn), évenkint 1 mintegy kétezer hallgatótól látogatva; 1831-ben alapított könyvtára 60,000 kötetet és mintegy 20,000 értekezést foglal magában; kapcsolatban áll vele a királyi könyvtár, melyben a kittetek száma a 700,000-et, a kéziratoké a 15,OOO-et meghaladja; továbbá a királyi csillagvizsgáló torony, a vegytani laboratórium, a bounicus kert és herbárium több, mint 100,000 külöoneműnövényoye], atheologiai, philologiai, mathematicai és történelmi seminarium, a gya korlati orvos képzőintézet, phisiologiai laboratóriummal, anatómiai, zoológiái és ásványtani * maseummal. Berlinnek jelenleg 10 főgymna-. siuma, 6 főreáliskolája, két ipariskolája és egy felsőbb polgári iskolája van, ezekből csak hat állami, a többi mind községi iskola, mig 3 felsőbb iskola épült félben van. A felsóbb iskola kat hallgatók száma meghaladja a 10,000 et, a tanároké az 500-at. Van ezen kivül két állami és két Községi nyilvános felsőbb leányiskola és Bzámtalan magán nőnevelő intézet, továbbá a a Victoria lyceum csupán nonövendékek számára. Az elemi oktatás csaknem kizárólag községi iskolákban nyujlatik; ilyen j 'lenleg . 72 van 8114 osztálylyal, melyekben 48,000 gyermek részesül oktatásban, minden tani-tásdij nélkül, ezenkívül a köiaég évenkint még 12,000 gyermeket taníttat a maga költségén magán iskolákban és más intézetekben, ugy hogy a kö'Ség költségén tanuló gyermekek ,'- azáma meghaladja a 60 ezerét. Minden bevétel levonása után Berlin községe évenkint 1,250,000 • tallérral járul a közoktatás költségeinek fede-- zésébez, mely összegbe az iskola telkekbe és épületekbe fektetett ló.ke kamatai nincsenek belefoglalva. Van ezeken kívül még egy hadi akadémia, tüzér- és mérnökiskola, építési és báoyászi academia, gazdasági felsőbb tanintézet, zenész academia. Kiváló helyet foglal el a 1 tudományos és szépművészeti academia és a számtalan tudományos egyesület. Az ott meg- :-k jelenő időszaki lapok száma megközelíti a 350 et és nagyobb, mint Kémetország bármely más városáé. Van két híres muaeuma, számtalan jótékony intézete, melyektől több, mint 60,000 sze- gény nyer segélyt és ápolásLSzinházainzk azáma 18. — Ráillik tehát a latin anagramm : Bero-linum-Lumen orbi. - Am MéjoUaaen. Nagy-Váradon a Tasst mellett egy szegény ember bájtja taligába fogott szamarát a szóllók felé. A mikor is az utolsó házak egyikénél megszólalt volna egy verkli méla boa danája. (!) A csacsi talál a taligahuzást unva meg, pillanat alatt négy felé Tetette lábait, s á verkli mol-sonátái kosé olyan toletvai acoordokat ordított, mely nevetésre indította volna az élőfát is. A verkli* észrevette hangszere orpheusi hatalmát, ergo csavarta: azt erősen, kegyetlenül, a csacsi pedig ötször hozaá fogott, • mindannyiszor „lelkesülten' kiáltá tol a „zenét". — Sorttá «ís/dniol.KendkiviiJi látvány, ban gyönyörködnek Pária lakót Soha még eddig nem látott nagyságban és fénynyel állí tottak ott egy lovardát, melyet oly temérdek nép látogat, bogy hozzáférni néha lehetetlen ség. Ast mondhatná valaki, hiszen ez csak csirkus! Igen, egy oly czárkos, hol azaz meg száz ló és lovagló vonul a nézők szemei előtt, hol elefánt csoportok végeznek gyakorlatokat hallatlan összhangzás- és pontossággal. Ez ele fántokról igen érdekes adomát beszélnek Paris ban. Rövid ideje, bogy Myers czirkosa Liver poolban adta mutatványait. Az elefántseregnek elhagyva rekeszét, hogy a látváoy helyére in duljon, minden este egy nagyobbszertt sörház elótt kellett elhaladni. Egy alkalommal vala melyik söröző tdanyajtotta kancsóját az egyik elefántnak, ez nem nagyon kérette magát! megfogta kecsesen ormányának végével a kancsót, torkába öntette annak tartalmát s visszaadá illedelmesen az edényt a tulajdonos nak. Oly mulatságosnak ttine fel e dolog, hogy azonnal számos kanosokat kínáltak a számos álla toknak, melyeket azok kiürítvén, az előbbi mó don visszaadták. Kkkur maga a serfózó még to vább ment nagylelkűségében ; kivív a kapu elé egy sörrel töltött hordócskát. Egy perez alatt ki vol: ürítve ; s a csapat eloltva szomját, vígan haladt a színkörhöz vezető utón. Másnap az ele fántok, melyek mindig bőséges italt kaptak a színkörbe indulás előtt, egytől-egyig elutasítot ták az italt. A felügyelők nem erőszakolták őket s azonnal megindultak. A sörház elé érve azon ban, mintegy jelszóra megállapodott a csapat s ismételni kellett a multnapi jelenetet, különben egy lépést se mozdultak Myers urnák makacs alattvalói. A serfóző kénytelen levéti egy má sodik hordócskával kedveskedni, kevésbbé mu latságosnak találta már a dolgot s megkérte az őröket,hogv azután más álra tereljék az állato kat. A serfúzó azonban rostul ismerte az ele. fántokat. Harmadnap, daczára az őrök min den erőlködéseinek, hogy más útra tereljék a csapatot, a szokott órában valamennyi ormány a sörház kapujának volt szegezve, bámulandó összhangzatta! utánozva a szürcsölést. A sörház tulajdonosa megunta már háza előtt látni a ret tenetes gyülekezetet s kénytelen volt kedves kedni a harmadik hordócskával is. Este psdig elmondta az esetet Myers urnák, ki neki kár pótlást adott, sőt minden napra egy hordó sört rendelt meg nála az állatoknak, midőn ezek ot tan elvonulnának. Midőn Myers Liverpoolt el-' hagyva, más városban ütötte föl tanyáját, gon- doakodott arról, hogy utjókban ne találjanak sörházat az ó elefántjai. / — Jálikuini ezédula 1745-ból — .Budapesten a tizedik számú nemzeti színházban, ma, október 16-án először adatik: .üöghalál, földrengés sáskák és gyermeki meretet", vagy ,Egy kedélyes család szeszélyei.* Torzdráma 13 felvonásban, harangzugisaal, igya robajjal z a színház; ünnepélyes fSlgyajtásávai. — Sze mélyek (hely zzüke miatt egyenként nem neveztethetnek meg, elég mondanunk, hogy majd valamennyi elsőrangú művészünk részt fog benne venni, tudniillik): 675 hős, 587 hóné, 900 fiatal szerelmes ez ugyanannyi azelmetno, 206 gazember, 82 mulattató inas és 1200 kis gyermek, mind művésznőink csemetéi, követ kezéakép született művészek. Az első felvonás után a nagyérdemű közönség külön élvezetére, két gyilkos ünnepélyesen fog fölakasztani, a bitéfa görög tü>«? leend kivilágítva. A második felvonás után hat ezer deagonyos lóháton sáltánezot fog járni. A r.«rm»<iifc felvonás után I a két hónapos Bibiéi ur bőgőn fogja magát hal-' látni. A többi felvonások után hasonló elóadá-. sok fogják a nagyérdemű közönséget mulat-| Ütni. — Kezdete reggeli négy órakor, vége éjfél után." — Megmárgetett cudAd. Csantavéren (Bács megyében) néhány nap előtt egy calad valamenynyi tagján ebéd után mérgezés nyomai mutatkoztak. A rögtön oda hivott orvosnak sikerült a mérgezés hatását a család nyolez tagjánál annyira ellensúlyozni, hogy azok néhány napi rosszulléttel menekültek. A család feje azonban a helység legtekintélyesebb és köztisx-| teletben álló polgárainak egyike áldozatul esett, semminemű ellenméreggel sem lévén megmenthető. Eddig még nem lehetett kideríteni, esetleges, vagy szándékos mérgezés esete forog-e 1 kérdésben. Egy szántogató reflexiói. Pítríl., apríl lt. 1876. • Amely ebnek veazet: hirét költik, .1 kell veszni annak.* Szocnoro dolog, mikor ax ember azt latja, hogy e sokat zaklatott nemzet nem elSre, hanem folyton reb-ograt helyzetben törtet minden czél célkai a i jOv," tátongó örvénye felé ! — Mindetrn kétségbe-I ejtS állapotot nagy mérvben elftidézék honatyáink, ; kik anyagU-hely/etaokOn a legjobb akarattal aegéloi | akarván, azt minden további számítás és megfonto-' Itt nrlknl oda juttatták, honoét ninci többé naba-, duláa ! — és nem elég a politikai téren ehbeli vesz-t<-ségank, fof TStkozárank, — mert a gondviselés meg-! látogatta e mnukás éa jóakaratn nemzetet más oldal-j ról ii. ma, midőn e sorokat irom, 2 centm magasan ! : fekszik a hó vetéseinken, mely kilátint nyojt bS gaz j és bojtorjáuyos terméére. A mttlt mostoha termésű I évet érzi a föld népe, érzi az iparos, a termelő, a | kereskedő; általak pedig az ország minden rendű és raugo lakossága. Mindenki panaszkodik, bogy nincs péoz, az üzlet ■ • kerelkedós ronszul mfgy, vajy ép»n sehogy sem akar menni Mindenki roc?tes«i. amit te- I het, bogy e nyomasztó helyzeten könnyttbessen. mind hiában, mert a lamentáló sorsra jutott nemzetnek alighanem koxel végórája: liten ! te magad látod, mennyit szenvedett e nemzet anélkül, hogy valaba ellened határozott roiz akarattal vétett volna és küzdelmeiben már majd kimerfllve ne engedd St ax enyészet zsarnok va&karjaiba dőlni ! adj erót és elegeadS észt ne csak a munkás nzántóvetó hazafiaknak, hanem azoknak is, kik a haza sorsát ily labirintusba jnttaták I Paplrszeletek. Etbymologiai tanár: (halálos ágyán fiaihoz:) .Kedvei fiaim! a halai kfizellt hozzám (hosz-| szn azQ.net után.) — vagy én közelitek a halálhoz .... lindakettő helyes kifejezés ... (meghal.) A marca éppen kiszedte a frissen sült pogácsát s egy tányérra rakva, a kis Laczi vágyó szemekkel pillámon felé. — Mamám — kezdé végre, — hát miért nem beszélsz velem 7 — Kis kópém te, ngyaa mit szólnék bozzád, hisz látod, bogy el vagyok foglalva. — Hát csak ast kérdezd tőlem : Laczikáa, nem ennél egy kix pogácsát. N«mrtSgÍb#n PAriban egy hírei tolvajt fogtak •1 uját lskáián, mely tel* Tolt a legválogstoittbb, legdrágább leiustárgyakkal. .Én Istenem!- kiiiufel ..m a bámuló roudoriiistos, .honnan lopbatottaunyi pénzt ' oMsa, boftv miad e tárgyakat megrisirolliuaa, ?-„Uram" viatonsá oemen önérzettel a tolvaj, „én aem-mit lem ssoktam rásátolni." Bomiban kfteelebbröl ,Col» Rianíi* Blöadisi-tiál egy ar, kit nomsz-ídnSi uflooi nem akaró caa- ,_ c*ogi*a nagyoo bosaaatott, midőn már náakéii a«m t^j tudott magán aegitoi, « navakkal tordalt horiijak : .UmSím, engedjék meg figyelmexUtaua kegyedeket, liogy Somában vágynak Qg^ao, d« * ripitolium n incien T«uílybeii* A n&k mfírértíttrk e tör tén fi mi ídésest éi eUuűlgatUk. Hátin 5: „Siti-eti J3n * gyermekeket?" Vendég: .Oh igen, én nagyon axeretem a gyermekeket, különösen ha visítanak." FT á i i n fi : „Ha vítitAi.ak ?* Vendig: .Igen, igen, mert — akkor kiviszik őket x szobából.* O r o f-n 5 : (a birtokán titctolgéare egybegyfllt ^| tintTÍMl3ihez) ,Igen Ürűlfík araint, bogy önöket óira \D Uth.tom.- j| ErdÖBíiter:,Mii» tuÜTOnkbSl örüldo-t, <| bogy méltóságod, mint pompái isinébÓ! láUrik, me gint olyaa jól k i t e 1 1.11 " Részeg rend ég: nPinczérr . . pinezérr ... pinezérr-.. Hozza eiS maga nekem a budapesti Ügy védek csimtárát. . . ■ keresie meg benne hogy £11 bol lakom és? . . ■ j| Érték e* váltéftXyan április 19. b'l, motaliques 64.45; 5'/, Din kölcsöo 68.30; 1860-ki illadalmi kulcson 106.50: bank-resiv. 8.38— : kiteliutéieti ráasvénjek 135.70; Londm 119.60; magvar foldtehermeatési kötvény 72.— ; te-neSTari földtehermentési kötvény 72.— ; erdélyi fóldtehermentési kötvény 72.75; horvát slavon földlel,erm.-ntéai kiitvény 82.— ; eiüst 103 60; cs. kir. arany 5.66—; Napoleond'or 956—. Vasit I menetrend. Érvényes deciember 1-tól 1875. A kanizsai idotmutató óra szerint, indnl Kaaizanriíl (Kanizsai vaspályán aa órák pontosan a helyi időt mutatják.) Vonat hova: szám Ora Perc. Idő 206 Eszék, Hohars.Dombovár s Kinméba i 30 reggel 215 . s . . , 2 22 délot. 212 Buda-POtre 4 50 reggel 204 l 58 délnt. 204 . 11 22 eitve •313Béc.bc (Szombathely, Béca-Ujhely feié)5 — reggel S01 . 11 40 eiwa 315 Sopronyba 3 30 dérnt 203 Trieastbe éa Prageruofon keresztül Oracz és Bécsbe 4 42 reggel 201 Tneaztbe én Prágerbofon keresztül Qrácz és B.'t.be 2 39 délnt. Érkezik Kanixsár.a hortnU: 216 Eszek, Mohács. Dombóvár s Fiaméból 1 33 délnt. 206 , , ' . 11 3 eitve 203 ljuda-Peitröl 4 12 reggel 201 „ 1 57 délnt. 211 9 36 eatve 314Bécsb51(8zombatb. Béca.Ujhely)felől 10 19 estve 302 , , „ 3 57 reggel 316 Sopronybol 11 45 délol. IU Bécsből Qrácz, Harbtirg, Pragerhof feiSI 4 4 reggel 202 Trieszt- éi Bécaból üarburg, Prager- hof felíl 1 13 délut. 304 Trií.zt- és Tillachból Pragerhof felöl 10 i2 »itv« Marbttrgba csatlakozás Vjliacii és Francesfistee. , , p , Fianceafeítból. Felelő! sierkesztó : Bátwfl Lajos. vessé tévé őt; engem álmodozónak neveztek. , Csintalanságait reám tolták ; pajkosságaiért ne- j kem kellett bűnhődnöm. A katona iskolában elidegenité munkálataimat s a dicséretet elkapta előlem. Önhittségét és kitüntetéseit türelemmel : viseltem, mig egy nap megsértett. Következése ' párbaj lőn; vállán megsebesítettem s ezért hazámból kiüzettem. Francziabrszágba jöttem s midÓD Orleansba érkeztem, mtghallám, hogy ; nagybátyánk meghalt és Berbodkot tette örö- i •kösévé, nekem pedig csekély évi járulékot rendelt De legkevésbbé sem aggasztott akkor, mert d'Ormond Armande jegyese lévén, azt hittem, hogy a földön mennyországnak vagyok birtokában. Ugyanekkor — ezelőtt mintegy három évvel — Betbodko is Francziaországba jött, diplomáciai küldöttségben. ÚtjaOrleaiuba vezette ; ott- meglátta Armaodet, jegyesemet a azt hitte, hogy Armande kezét ifjúsága, szépsége és gazdagsága által könnyű lesz elnyernie. A nyomorult minden eszközt fölhasznált, még a csábítást is megkísérelte, de ezt éberségem meghiúsította ; sót mi több, annyira ment, hogy nyíltan kijelenté nekem, hogy hajlamát és ke zét elakarja nyerni s egy millió frankot ígért, ha Armanderól lemondok. A boszuaágtól lihegve, Schnselkoi elhallgatott. — S mit felelt ön a grófnak ? kérdé L»- font — Két nappal később Armande férje vol tam, folytatá Schuselkoi; midőn a oász menet a templomot elhagyta, nyílt utazó cséza jött fe- lénk. Besbodko ült benne; arczát a düh el tor-zitá és öklével fenyegetett. „Majd találkozunk; emlékessel májas tizenhatodikára !* kiáltá felém. Azután jelt adott, a kocsis a lovak kosé vágott s ások robogva vitték tova 'a könnyű jármüvet; — Armande padig eszméletlenül fo küdt karjaimban. Szomora menyegzö volt, »zo-mora lett a háaaiság is, mert vetély tártam fenyegetése mint súlyos kő nehezedik nőm lelkére és elrabolja nyugalmát s egészségét; igen, Lafont, e fenyegetés a felhÖ, mely házunk boldogságát beárnyékolja. Halk kopogtatás félbeszakitá izavait; egy egyszerű cselédrubába öltözött szolga lépett be. — A grófné kéreti a gróf urat. Schuselkoi azonnal fölkelt. — Megyek, monda. Maradjon egy kissé itt, kedves Lafont; az erdész számadásait aka rom megvissgsiní. melyek ma érkeztek. Kerne lem, hogy nemsokára a grófné termeiben üd vözölhetem ; hiszem, hogy jobb less, ha a vá rosba való lovaglását holnap reggelre halaszt- juk. Armande kivánatára fiamat nagyBéajótfil elfogja hozni, a kinél már néhány napja van. As anyai ■ziv gyermeke tttáa vágyódik és tudja ön, hogy Alexis senkire sem bizható, mint önre vagy magamra. De ma már későn van s látta, u ég mindinkább beborul. — Ha a grófnó megnyugtatására szolgál, engedje meg, hogy azonnal Orleansba lovagol hassak. As utak biztosak és kényelmesek, jó lo- vagló vagyok és Alexát köpenyembe gyengé- den beburkolva anyjának meghozom, viszonzá Lafont. Barátságos fóhajtással koszSné meg ezt a gróf s elhagyta a szobát. Al épület azon szárnyába ment, hol a lakszobák voltak. A szoba, melynok küszöbét épen most lépte át, a barátságos háziasság képét tárja elénk. Gyenge melegség ömölt szét benne; múvésziescserepekben levó virágok illata árasztá el a szobát; puha szőnyegekbe mélyednek a lábak; s bárhova tekintünk, szemünk mindenütt csínnal és jó ízléssel találkozik. A ház úrnője, Schuselkoi Armande, egy barna bársony karszékben ül; gyengéd, karcsú, kedves arczo; alak, de arcsvonásai veszélyes betegség nyomait hordozzák magukon, mely mint féreg a testen belülről kifelé rágódik, mig a külső burok látszólag tovább virágzik. — Végre itt vagy, Mihály, monda csengő hangon; oly sokáig magamra hagytál, pedig ma ismét igen gyengének érzem magamat. — Bocsáss meg édesem, viszonzá a gróf, nem én vagyok az oka; a gazda kötelmei tar tottak távol. — Hivattalak Mihály, mert kérésem van hozzad, nagy kérésem; szeretném viszont látni fiamat, kit a néninél' hagytam. Csak ne enged tem volna a raarquianő kéréseinek; nem vagyok nyugodt, mig ismét karjaimban aem latom At. — Lafont a városba fog lovagolni, ha kí vánod; vissoui a gróf; de nem halaaithatnók a dolgot holnapra ? Zivataros éj lesz. — Épem ez aggaszt s ez aggodalom engem meeöl. Mihály, kényszeritlek: ne küld Lafon-tot Orleansba; náladnál nincs jobb lovagló; csak a te védelmedre bizhatom gyermekemét, lovagolj a városba éa hozd el Alexist. — Armande! A grófné finom, hófehér kezei közelebb vonák a férjet. .- — Kérlek Mihály, add vissza nyugalmamat. Távolléted alatt egy keveset aludtam és borzasztó álmám volt, melyet csak ugy feledhetek el, ha gyermekemet látom. A nélkül, hogy férje válaszát bevárta volna, élénken folytatá: — Azt álmodtam, mintha Alexist azon ember karjain láttam volna, kit remeges' nél kül meg sem nevezhetek; fekete lovon fiit s gyermekünkkel tova száguldott az éjben. Gyer mekem világos ruháján pedig vérfoltot pillan- ték meg: — Mihály, kinek a vére volt az ? Borzadva hallgatott el s zsebkendőjét szájára tévé; vöröses habbal festve vev'é el onnan. Schuselkoi elhalványult. Az épen most kapott orvosi levél tartalma lelke előtt lebegett. — Azonnal nyergeitetek, monda fölállva; néhány óra múlva ölelni fogod fiadat. A dajka holnap kocsin haza jő het — Jó és nemes vj^gy, mint mindig, monda a grófné a legbensoob szeretet hangján. Az Is ten áldjon meg, drága férj s élted, ösvényén folyton a boldogság virága illatozzék ! (Folytatása k6v.) Tárcsái fürdő. (Tatzmannsdorf.) Az osztrák steyer magyar határszélhez közel, Vasulegyében, a szombathelyi indóháztól i> pereznyi távolságra, j ^^""^^^^^ Kitünü vas-forris, nagyszerű hatású a vérszegénység , sáp-' :t7s kór-, a nöi szerrek bántalmai- és minden ideg-gyv: ™i«. valamint a légzési és emésztési szervek időszaki burutos ' bántalmai- nemkülönben a hugyszervek stb. betegségeire, nézve. FQrdö-orvos: Dr. ThOOias. Fürdő-leírás minden mluau i könyvkereskédéstten kapható. A fib-dö-ivad május hó 21-én fog megnyittatni. (80-3) A fürdői gondnokság. Dr. prvos-, sebésztudor, szülész és szemész| gyógj-it gyökeresen féuyes és tartós siker biztosítása meHett mindennemű titkos betegségeket 1) az ÖnfertÓzésiiek mÍDd«Q kiivetkezményeji, ugvmiat nia^oinléseket, »«ingerlékeny Rjenees^Kel, a/oudófolj i-tt, kui.jn.js.-n a tehetetlenséget (elgyen^ült férfierot) 2) hu itycsófoly ásókat {tnég uly idült eket ÍB), a nein-zórészek Imjaktirus fekélveit éa másodrendii hu- jftkórt miod-íO aUkja:ba.o cs clcsutHiU..il>:tii : u) hugycsÖszüküleseket: 4) triss es idült nviiktolyá^okHt n ü k Ü ti 1, HV. u^^ ue-vezeti t t b é r t 11 i y á B t éa u' onnan eredű MAGTALANSÁGOT; I> 1 burkiűlrseket; ii) a hu^jiuilaj betcipti'-^pit és UIIUI1>-IIII»II>Ü vizelési u^hrzségfkpt. K-üü«l napoiiKéut: délen".:! lüoratúl 1 ii;, déluúu S úrá-túl ;*> i^ és i-átvi: 7 úrátol .s ig. Lakik: Pesten,belváros, kigyó-uteza 2-ik szám a kigyó- és városhaz-ateza sarkán Rottenbiller-féie házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. Híjjal ellátott levelekre uzonnal vál«s7. adatik és a gyógyszerrk meeküldetnek. Weiser János az „Arany Kaszához" Nagy-Kanizsán. Ajánlja a n. é. közönségnek nála létező „Clayton és Shuttlewortb" nemkülönben a lrgnjabb amerikai szénagyüjtő-, répa- és szecskavágók-, k uk oricza-morzsolok-, szclelő-rosták- és kézi cséplőgépekre; továbbá: járgányok lóerőre, darálókés szivacsokra, Vidats, Czenki és angol Rajol vasekékre eredeti jutányos gyári ár melled. Ai eredeti Wilhelm-féle kömény és csúz elleni i mim g y vérlisxlitó t éli- g j ó g y m ó d Í éliitó IÖ «z Hyedüli hlltoH mely Európa* | elsű orvosi tekintélyei álul a belyeneltetptt mi mÁ.t wrkö eltávuiiij* v*l legjobb sikerrel : , thfi tisztítja M lőtt • :»z szervezetet, mint «^ Eze egész tust rt-íieu m, beliü hi.aznáUt álul iBtátalao betegségi anyagot, halús biztos és bámalandu mennyi Alapot uvedéibe gyögyu«r kfVBzvéoy, ciú*, üdült inegrögxöit bajok, ^e-lebek, valamint miuden n«mi- és bűrkiQtési-betegségek, A ,Co. i_ — i btírpörsenések, tömör és srpbilistiknj bajok ellei Kltfisd hat&M van e theának a máj és lép vixtó mint arany éri betegségeknél. 1'orgóság, «ros ideg-, ix-gyomorixoraiás, szélbajok, altestnorulások, magömlések, ség, nókníli vér folyásoknál atb. Betegségek, mini skrophis, mirigy daganat gyorsan én meggyógyittatnak e th«a használata által, miután az egy igei oldószer. natra Kőnek Witb Számtalan bitonyitvány, elismerő- és dicsérő irat, melyek kivá-Lüldetoek, a fentebbiek helyességét fényesen igazolják igazolására a kivetkező elismerő iratokat kötő Íj ük : c 1 m Ferenc* gyógysserész árnak Neunkirrhenben, Kéuzer Bottasasi,' in der Moldaa, 1373. márci. 25. mdeltem meg harmadik kéibol Önnek uires Wilhelm-féle kösxvéuy- és csúzelleaes vértisítitá-theájit és az legnagyobb örömömre kitűnő bitirt sztlU, jelenleg egyenesen Önhox fordulok, küldjön számomra 10 doboizal, a melyért jirí 10 Irtot ide melléklem. Tisztelettel Mdzykl Lajoi, oszir. magy. helyetten-Conjul. 11 iroxk Neuskirche lein, l»7.i. i,l e m&r D. 'Cl. 31. "i,t, t-S 51, »ÉI\ -e< ki. szün'-teoiet &z Ön Wil- nzti l.', the ájia»k gyor ■ ki n.l.'. »vérl. r*m baszn Üti is fel. részben Bf ;tot ZtÁL a ba- Wil helm Ferenci Fogadja On a legbei ■^beim-féle küKvény- és csúa Legnagyobb réazét n rátáim és ismerőseim kúit. Mindütoktúl, akik xs Üu Wühelna-féle köszWuy- és csúzellenea vértisstitó ibeájit használják, felkerestet:em ón tolsz'>línatUm, hogy ko-zoíiem ÖDuel köszönetüket — FŐkt-p nálam tbeájának használata örvendetes hatást mutAt. Az én kószvéoyes fáidali-aim daczára 28 éven keresztül tett gyógykezelésnek az Ön vértisztitij tbeájábúl cyolct doboz-isJ basználva, tvljesen m^gsztintek. Miután én ax Öo kftszvúijy- és c*úielleni theáját júnak és KybgJ- erejüaek találom, lisztelrttel felkérem, sziveskejjék HÍ OH küttvéuy él ciúeileoes vérüsztitó tbeájábó! 12 duboxxal küldeni, mely ért az üssze- get soraimhoz mellékelem. Tis*lel*-tt.-! birtokúB. Wilhelm Ferem-I gjógyszerésí urnák NeDnkticbvnbfii. M Scbfiul.erg. k»?3. máj. S. Kérem, ^iv^kedjék Un xz 0D kit<mő Wilhelm-réle kOméuy- é* Cíiitellene* vértiítütí'í thiAjából -J tuc*atul pontxi utánvéttel küldeni. Kiváló tisztelettel FrÖtolloh J , uyuRalma7..>tl ezr.-d.>s. I Óvás a hamisítás és felcserélés ellen. c. Szíveskedjék a t. kötönst'-g váhirláioknál türvéoves- óvA bélj'i"g«* mei és ezégemet. meiyek minden Pgv>-8 csoniiti,' külső íe\vu láthatck, kíilocus figyelemmel mt-Rtekinteni. hogy hamisitasuk ulta.1 rá ue szedessék. A valódi Wifhelsj-féle aatiartltriti>.. autirh^umaiikug vérüitató-thea csak az elsű oemieu Wilbeln-féle Térüsxtitó-tht-uKyárbaii N'<-tmkircben-bea Bécs mclli'tt. vagy iltulam a lapnkhan kijef-lt raktarairahan k&[ili»tók Egy dobol 8 adagn feloutvt, orvosi LamimUt- (-« utasítással ellátva 1 írt., Ü bulycg ea pakolás-dij lu kr A t. ex. kozons-g kényeimére a TUUI. WllbolR fele antiartiritil é. utlrheautiks* vctititlló thea kanhat.. Nagy KaiizsaD : PrigerBCll gy.'.gyKzertxrxbim ; Zágráb ban : MittiDach Zsigmond gyógjax.; K^sxegiMi Csacitiuovju Isiv- gyógysz. ; Kadarkutou: Bi-ck Béia gyógj-sí:. ; Kcnzíln-iyeo: Keszthelyi Kmaóuel; Kapronczáo : Werli Mikta gyógysz ; So|vroDbaű : Wrcbowsxky Rudolf; Szombathelyen: Pillich Ferenci gyógysx. ; és Sutmám : Botsin J. gyoey- axeréaz araknál. ' {6—6) mindennemű gazdászati gépekben, kéz-, ló- és gőzerőre és különösen figyelmezteti a n. é. közönséget a béc8i>és londoni világkiállításnál a nagy arany éremmel kitüntetett sor-vető-gépekre 9—15 sorig 290 írttól 360 frtig, úgymint a hires amerikai Wood-féle kaszáló- és arató-, Walser Ferencz első magyar gép- és tűzoltó-szerek vtó i, gyára Budapesten, ajánlja ujabb ss?rkez<-tü laxiferbk'-i.dűit ^/.al>a da lm ü/.ott szelént yu rfrdMerr^l n-.eW x. I-^zavan-shh vir nkstiUIytalán íinsznA!.ilfct en»t ili. Kzon fpcfskendók mnkodő tehets^^e és 1 ők ereje mindeddig páratlan. A „KilgH-nloii fúl^ar- .P.---.T Llnyil" é* tí.1,1. lapnk ki-v tki'zú. u koi öt.in!Íi!»)K»lvi lürnltú fi>!'&r.Hiir-Dokl)ak a lmdai>i:ti rr,i.nr9iirsn<>ks»^hoz it:téx»*tl surgünyt közük: , l'cri. januir l<)-t;u. A mtí BU^V iür.vt-szn>'l szaili rj^irvzvktjk «i Árlejtési hirdetmény. & saltiinegyebeii államatak reudazerej fennt»rtx»ára 18TG. évben ■XÜkség«f uti szerek besurzése a nagyméltóságn köimaaka és Eütlt-ke-áén miuisteriam f. é. april bő b én kelt 4426. »áma magas rendeletével 634 fit 75 kr. iiaszeggel eugedéhrztetett. Ezen szAllitís biztosítása tekintetéből alól irt hivatal irodájában folyó 18TG évi május hó 1-én reggeli 1U órakor Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli irlojtéí fog tartatni, melyre a vál-lalkoxr.i szándékozók azzai hivatnak meg, hogy az árlcjtétbcni résztve-véa esetérc trajrukat a fentkitett ösíiit-p -•'/„-vei mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás csrtébrn 10°/c, bizto-itékra lesz kiePé*TÍU-ndő. Az írásbeli aj áo lat ok f évi májúi hó 1-én reggeli 10 ór-iip fu-fadtatnak cl. erekben ax Ajánlattevő nuv-e, lakása és polgári Állása puu gfdés, melyért txeo munkaiatokat eK-álInlni axáudékozík, világosan ki-fcje*«ndű végre, hogy a kfilt-égvet^st betekintette s hopy a küluiilegea feltételek tartalmát ismén, ezeket elfogadja. . Az ajánlatokba* a vállalati Össeeg lÜ^-je készpénzben, vagy magyar állampapírokban csatoiaudó. A kültségvetés kalűnleges feltételek aiulirt hivatal iroáÁjábno a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Z»U-Eger«íi<^en, Ití76. évi április hó 15-én. A m. kir. mérnöki hivatal. líSkönlebb jeleit meg a iires, naft oe-1 I Bében enetlei koaynek m á s « d i k, lítearae | | javított és biTitett kiadása : „ÖNSEGÉLY" 1TÍ KfiOítiil. Dr. ZRNSZT L. tew ll idrKr.ril.rn oenvednek. vagy annak k&- ♦♦ Römerbad a steyer Gastein. Az ivad május hó lén fog megnyittatni A deli vaspályán gyorsvonattal Bécsből 8V5. Trieszt ről (i óra. Igen hatalmas hó-forráfokkal 3n -31° K., napi vízmennyiség 36.000 akó; különösen hatásos a köszvény. csuz, idegbajok, szélhQdés. gyengeség, női bajok, havi tisz tulási zavarok, időszaki hurut, csont és Ízület-betegségek nél. Is'agy fűrdömedencze, nagyszerűen kiállított márvány-, külön- és kádfürdők, kényelmes lakások, bájos alp-vidék. terjedelmes és árnyas sétatérek. Fürdő-orvos: Dr. Mayrhofer H. ur. mütö Bécsből (april végéig lakása: Bécs. lX..Berg- strasse 19.) Kimerítő leírásokat árszabálylyal ingyen és bérnientve küld a (81 -0 Rümerhadi furdü-igazgutóság, (Also-Steier) Áldás az emberiségre nézve. Saját találmányom ; — mely által a legnagyobb fokra jutott iszákosság az illető tudtával vagy tudtán kivül gyökeresen gyógyítható anélkül, hogy az egészséjn' káros volna. Ezer ós ezer család köszöni találmányomnak házi békéjét és családi szerencséjét. Nevemet annyival is inkább kérem pontosan megjegyezni, mivel utánzókban nincs hiány, kiknek szere azonban eredmény nélküli. Bizalmas tudakozódásokat kérem egyenesen hozzám intézni. Dr. Konetzky, (67— 6) S t e 11 i D. (Pnroreorezig.) Wtjdits Józaef kiadó-, lap- fe im>md*tn!ajf!4nas gyOTSsujtó nyo-rísa N?.<rr-KtBÍ7.9&rt. r .VAUI -KÁMZSA. 1S76. április 23-án. 33-lHc Tizenötödik évfolyam. J üitzitm: i **«**> 3fi kr. Kinmúri UUt.'-k i f ZALAI KÖZLŐIT A lap IXPIIPDIÍ rwtct 1 illet* kfixínménvk a J txerketKőhe*. Taka- [ rékpínxtiri épüle: füld-(tEÍnt. — anyagi rés«i*t illető Icörloményelc po-\ ■ dig i kiadóhoz bér- ;, Wlisttcsház GYI T "XV Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „nagykanizsai kereskedelmi s oarbank", a .nagy-kaoizsai takarékpénztár" a .zalamegyei általános tanító testület*, a .Zala-Somogy* gózhajézási reszvénytársuiat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. .Iliként magyarosítsuk meg hazánkat ; Hazánkban oly sokféle a nemzetiség, <>ly sokféle a nyelv, hogy a törzsnép a magyar, mely ura e földnek, elszomorítódra tűprenkedik azon, miként magyarosítsa meg c hazát. Krüszakos behozatala és kényszeritett megtanulása a nyelvnek alig eredményez í,f_\ ümöie-iöt. Törvényes intézkedések sokszor ellcn-^ogülúst s nemzetiségi súrlódást okoznak. Franciaországban, hol Elsass, Bretagne és Alemann tartományok németajkú nemzetiséggel bírtak, sok fejtörést okoztak a kormánynak, mely üt a franc/.ia nyelv <>]-f'iiradására kényszenté és e kényszerintézkedését siker nem koronázta, mignem a múlt század végén Seres tudós azt ki nem mondta. iingy nem kényszer alkalmazásával, nem az akkori néppel, hanem buzditólag kell oda hatni, hogy a következő generatio a nép iskolájában tanulja meg a haza nyelvét. Az indítvány elfogadtatott s a tartományok ne-;:yed század múlva külérintkezésökben a hazn nyelvével: a francziával éltek. Hazánkban is e módon érlictnénk el a czélt; de mert mi nem a hatalmas franczia nép vagyunk, melynek nyelvét a polgárisult államok már politikai nyelvvé emeltek s melyet mináhmk is a művelődés a tanodákba és családok körébe behozott. — nem lehet reménységünk, hogy hazai nyelvünk különböző nemzetiségeink körében oly hamar lábra kapjon és állandóan megmaradjon. Nekünk e tekintetben mellék segély-r>7.kö7.ükrc van szükségünk, melyeknek olyanoknak kell lenni, mint a nap sugarainak, hogy felmelcptscnek s a legzordonabb cl-burkolódzó lelkületére is Iefegyverzűk legyenek. Mit érne oly eszköz, mely kényszerítő? Nem hasonló-e az a szélviharhoz, mely alatt öltönyünKet jobban összehúzzuk s daczolunk tomboló hatalma ellen, mig a szelíd napsugárnak megadjuk magunkat s öltönyünket ismét levetjük. A nemzetiség, a nyelv azon öltöny, mely átalakítja hazánkat, hogy eza nyíltság előtt el ne zárkózzék, ne szélviharral, hanem napsugárral győzzük le az akadályokat. A tanodákban, elemi iskolákban, ott, hnl idegen ajkú a nemzetiség, ott kell a jótékonyság eszközével hatni a tanítványra s tanítóra. Az, ki idegen ajkú községeinkben, | a tanító szerepét, mint a magyar nyelv ter- j jesztöje buzditólag képes vinni, megérdemli a külön jutalmazást, de a tanulókban is szükséges ily esetben versenyt kelteni, -- az ilyeneknek falusi tanodáinkban egy kalap, egy kis szűr, vagy dolmány stb. elég, de a hoz méltó jutalmazás lenne. Példa erre restmegye Domony községe, hol a jeles tudós Perger János ily módon magyarosította meg a tótajk-u lakosságot. Tapasztalásból szólunk mi is c tárgyban s törekvésünk az, hogy e téren buzditólag és csclekvöleg hassunk. Szerintünk a magyarosodás eszközlésére jótékony rendelkezésekkel lehetne hatni. A végrendelkezések sorába felveendőnek tartjuk e czélt s ha eddig a jótékony alapokra volt kinek-kinek mit hagyni, most legyen alapul kitűzve: a magyarositási czél is s ki eddig a magyar tud. akadémia oltárára is hagyományozott, adja azt jövőben olv feltételek mellett annak, hogy abból azon néptanítók, kik idegen ajkn községekben fáradoznak a hazai nyelv terjesztésén, ngy a tanulók, kik azt buzgalommal el is sajátítják, jutalmaztassanak. A végrendelkezések által nagy alapot lehet gyűjteni e czélra s hogy az hatásos leend, kétségbevonni nem lehet. Erre is vannak példáink, kivált hazánk felső megyéjéből, hol a tanítók és lelkészek, különösen a zord téli napokban, egyik hegyen föl, másikon le, járják be hivalalköreiket s nagyon sokszor a nyomorult díjért, melyet kapnak, még lábbelijük árát sem fedezhetik. A nyomorult helyzet szüli az ellenszenvet. Ez hangoztatja nyíltan szláv és a többi idegen ajkú és nemzetiségű néptanítóinkban azt, hogy miért buzogjon ö a magyar nyelv terjesztésében. Hol zordon a vidék, mostoha a sors a föld lakói iránt, elkeseredett és elfogult az idegen ajkú nemzetiség, oda nem szélvihart, hanem napsugarat kell küldeni; ott nem kényszerrel, hanem jutalmazásokkal kell magyarosítani. Itt az idő, hogy e czélra törekedjünk, morf nemsoká™ » jinn-Uf"""*" »""' — « évét ünnepeljük, eddig még ugy vagyunk, hogy e hazát sem testben, sem lélekben egészen magyarnak nem mondhatjuk. Működjünk tehát egyesült erővel c czél eléréseért s törekedjünk azon, hogy a végrendelkezöknek, kik jótékony czélokra is hagyományoznak, buzdítva ajánljuk a .magyarositási alap"-ot; ezt bocsássuk a magyar tud. akadémia rendelkezése alá, mely eddig is törekedett a hazai nyelv terjesztésén, hogy ily módon is hasson és alkosson. S mi elfogjuk, érni a czélt, hogy e hazában egy negyed század múlva alig lesz község, mely hazai anyanyelvünket érteni és beszélni nem fogná. Az eszme, melyet itt felhoztunk, uj és megérlelni való; részünkről, ha a sors ugy engedi, e szóval hirdetett eszmét tettel is fogjuk tanúsítani. RKSÜ-ENSEL SÁNDOK. Minő hatása van a tornászainak a testre nézve és szükséges-e a tornászat ? A „G ymn&szlika" származásának idejét megállapítani nem lehet, inert miod-axon őskori népek, melyeknek történelme homályba vész: ismertékés uctékmár atornásza-tot. A rendszeres tornászat kezdetét számítják Krisztus Bzületése előtt 8*0 ik évtől. A midőn is „Ly k u r g" álul Spártában mint nevelési eszküz legelőször is felhasználtatott. Nemsokára az egész államban elterjedett és nemcsak a nevelőintézetekbe vétetett fel, hanem a polgári életnek minden viszonyaira ÍB kihatott. Legújabban pedig a „Németek" által 18 ik aeázad végével emeltetett ismét érvényre a tornászat: de még előbb a 14. és 16-ik században Luther és több jeles férfi által, kik a tornászat rendszerét minden európai nyelvre át- Mégis 1774-ben ,15 a z e d o r f - uevelo intézetébe vétetett föl, 1 7.S4-ben pedig „S c h u-lemann" nevelőintézetébe Schnepferttbalban Bat. Ezen intézetek, a melyek a test^yakorlat oktatását felvették, „Phylántrophinok-n a k" neveltettek. Eeen időtől fogva a test-gyakorlat Némethonban is mindinkább elterjedt és a kormiDyok által a politikai viszonyok szerint hol felkarolva, hol pedig hanyatlúdva lenni látták ez ügyet, de mindamellett-egész Németországban mai napig el van terjedve. Ebből láthatja a tisztelt olvasó, hogy a teatgyakorlat eszméje nem újdonság, hanem már igen is régi dolog. Hogy a turnászatnak jó hatása van a testre nézve, azt a mindennapi ta- TÁRCZA. ' Leány-tréfa. 1 látónak tart csikós suda: fent ti 1 n py kicsi Min" n Tikkadt a líe, mrg «c lehlun fcr.ártiy* ; De a rxikást nem e hőtig llánlja; Kg vnlami a nEivt'ben Néki, Mi nyugalmát, mint a pokol Ti' Ai a ki« lány. ai a s,;;ke, II..1 maradhat Ily ju.k •IMII-?! Il.-ili ! ki tudja, talán Axiiak, II..eylia «*irít ••loirí No, df lefjyi-n Irdalnia* a vögi.-t: Mind a kott<". Minién mia l.ípbet .... ^-'ÍTJ' olbusul, töPTonkeriik Ki ilft, Mint vAlxmi i>Krj*-vf/.t'-tl líólv*. Ppd'n a ltis -iKi'ikc, |)irr>s Eszti, Ért# maidn-m pnndolatit Rajta. S imkur hogynf'Hi |*tj u*vara Pattan, Oda fut v* ajakára Csattan. Randi, nsegt-ny majd »7.<iliorrá Bámul, H"C.V 'Rv "zolgá't a liamtauak Bábul. Jött is atún liáWrii, de Kily.'., ! (iyör aíalt ae volt talán mí-g Ilyen ; Nap mef a sz{r egyre tobhan S — délibáb lett xt egvisnck Víg. HAJGATIi SÁNDOR Május tizenhatodika. In — Tr.rtvneti regény. — ^: H i rnrh felit II r r w á n F..rdit»tia -. i'íí/jaí. (.Folrtatis.) ' II. Krdún 8 mt'zűn nazi zivalar tombol. A fák remegnek és sóhajtva hajtják le koronáikat. A madarak a cörgó tuziaara elül félve rejtözoek el s az erdű lakói aggódva hagyják oda tekhe Iveiket; a különben oly csendes erdei patak hullámai nagy robajjal törnek ki a mcdurbül, magokkal sodorva mindent, mii utjokban találnak. Az erdőben egy keskeny mellékút van, mely az országutat átmetszi s a mely utón sok-- kai hamarabb ""érhetni < írmond várából t 'r leansba, mint az országúton. Csak a vihar tora-bolása & az erdei'patak zugása volt hallható; ki is volna oly merész, ki e zivatarral daczolni akarna V Ka mégis, ime egy férliu vigyázva oson tova. Egy-beburkolt alak tör utat a cserjéken keresetül. Nagy siéíü kalapja el födi arciát. durva köpenybe van burkolódzva B egy piaz-tüly csöve gyengén fénylik elő, h& a zivatar a köpeny Bzélét visszahajtja. — Pokoli idd, mormoga az éji vándor; a gyilkosáig és boszu végrehajtáaára legalkalmasabb. Ugy-e barátom íáxol 8 meleg kunyhó után vágyódol ? nemsokára ott letsesz Lafont mester. Most majd megadod az árát, hogy miattad elűztek, mint gazdátlan ebet; meg mindazon bo-szuaágnak és dühnek, melyek miattad emésztettek ; meg azon óráknak, melyeket reád várakozva, itt az éjben és sivatarban töltök. Vigyázz magadra, jó lovagló, nem fogaz visszatérni ! Csörögve ütött lőfegyverére, azután egy úfl bükkfa mögé húzódott, a mely mögött még világos nappal is elrejtőzhetett volna, mennyivel inkább tehát a sötét, borzalmas éjben ! Mozdulatlanul, mint zsákmányára leső tigris, állt ott; szemei ördögi fényt lövelltek. Körös-körül az elemek harcé* s közepeit az emberi szívben vak szenvedély és gyilkos szándék. A távolbúi lódobogáshallatszott; tiites lovon egy lovag vágtatott ar erdőn keresztül. A vastag prémes öltöny nyakáig be volt gombolva, s süveg szemére lehúzva s maga előtt egy köpenybe barkóit tárgyat tartott, mely inkább hasonlított valami árucsomaghoc, mint élö lény- hez. Pedig a prémes csuklyából egy kedves gyermeki arcr tűnt elű, a melynek nagy kék szemei félelem nélkül nézték a zivatar tombo-lását. — Eiőre, hű lovam, monda a lovag hi- zclgő hangon B az okos állat még gyorsabban haladt. — Mint fog Armande aggódni, folytatá magánbeszédét, de nemsokára nála leszek s há- lapillaDtá&ával meg fog jutalmazni nemso kára. — Ekkor ogy fa mögött hirtelen villanást lehetett látni, a hulló zúzmara zajában a durranás nem volt hallható ; de a golyó talált; azután szelet és záport, magit az erdei patak súgását is fölülmúló, a legnagyobb kétségbeesés hangján eme kiáltás lón hallható: — Eltalállak! Az Isten ótalmazza az én — A magas alak ingadozni kezdett a nye regben ', karjában görcsösen, de szoro&an tartá a beburtcolt gyermeket raég akkor is, midőn leesett a lóról, mely megijedve, vadul rohant a siirün kere&ztül. Mély csend állott be. Az elemek tombo lása egy pillanatra elnémulni látszott, mintha megijedt volna a bünténvtől, mely ó tálra a alatt hajtatott végre. Vigyázva lépett közelebb a gyilkos. — Sejtetted-e ezt, kincsem? suttogá; Is tennek ajáltad-e lelkedet ? Hadd lássam "még egyszer arezodat a aztán az erdei patakba ve led ; nyomtalanul fogaz eltűnni B csak én ma gam — Aczéllal és kovával tüzet vert s az izzó taplónál egy darab kénes kanJczot gyújtott meg, a melylyel a meggyilkolt fölé hajolva, il-dosatának arciát bevilágitá. De sikoltva vissza-tántorodott; as állati vadságot, mely csak né- pásttal a* bizonyítja: de nem csak a testre, ha-n*m a Illőkre is van befolyása. A mely gyer-ni'-k remiwwn tornász, annak IAIIC*- sokkal vi-dorabb: nvírt csakis ép testben lakhatik ép Idők. lfrt£\ mennyire szükség**, azt ugyhiszem - D«;m kftl tovább fejtegetni. Kléiígé ipárolják annak szükséges voltát azon Durazetek példája, melyeket fent elűso* r'iltam. Hoey van az mé^ín, miszerint még a mai korban i« sokan kárhoztatják a tornászatot? Annak tisztelt olvasó többféle oka van. EIsű nka abban rejlik: hogy igen sok azüiü zokon vt>s i, ha pvermekének ruhája vá-sík, vh%y els7akad. Akkor Bzidják és átkozzák rnéjj; azt is, ki a tornászatot feltalálta. Ez a panasz azután szájról-szijra terjed. Leginkább harczolnak ellene ezen esetben azon kedves mamácakák, kik szeretett gyermekeikre restéinek foltozgatni s talán még foltoztatni ís. (Bocsánat c vakmerőségemért! Tisztelet a kivételnek.) Második oka pedig abban rejlik, miszerint it^eo sok astüló nem fogja fel szentül rendel ■ tetéset, s<;rn a lélek, sem pedig a test fejlődésére vagr semmit, vagy igen csekélyét gondol. Csak nűjjön gyermeke akármciy irányban, az ö neki mindegy. A tornászat, mint fentebb is emlitém : nemceafc ^.testet, de a lelket is képzi. A lelket TÍdórrá, atestet pedig ügyessé fejleszti. Vegyük csak alsó néposztályunkat p. o. a melynek szabatos nevelésről igen csekély, vagy semmi fogatóa Dem volt éa mai napig is bizony igen keré^ sajátítja el magának ezen nagyfontosságu nevelészeti üipio tatot. Felnőtt korábaa^aem tud rendesen állni, sem pedig akármely testrészét szabályszerüleg tartani. Miért ? Mert sem szulője, sem tanítója nem tanították erre. Csakis a tornászat által fogjuk azon czélt elérni:. hogy sok ügyetlen s nevelésben elha nyagolt ifjak helyett ügyes és egészséges nem zedéket nyerendüok. / HOCK PÁL. Szőlészeti és borászati előadások a vagy-kanizsai m. kir. áüam-Jegykázban. EHiadó: Tersánczky József tiszti megyei járásorvos. Alulirt, mint fegyházi tanító, jónak és szükségesnek láttam a fegyenczeket a szőlészet és borászatban is tanítani, mert feladatom azokat a gazdászatban is oktatni. A czél sikeres kivitelére, illetékes erűt •■ArraD •.ucjtcui, iei&eriem leraanczKy József orvos urat, lenne szíves e tárgyban idő- , közönkint szakismeretével ténylegesen támo- j gatni. Bizalmas felkérésemnek eredménye az Irta, hogy a jelzett urat ac ügynek megnyerni szerencsén valék. Előadó ur kijelenté, hogy a jobb szőlészeti, borászati és pinczegazdálkodási elveket sóba biztosabban nem népsserüsithetni, mint ezen utón és módon. Igaza is van, mert átlagos számítás Bzerint a hallgatók létszáma 90, kik közt alig van oly egyén, ki szőlővel nem bírna, vagy ha nem is tulajdonosú vahmely szőlőnek, mindenesetre oly egyén, ki nnpimuii-kája után élvén, utalva van n aziíiiinmnk.ra i*. Mélyebben magfon tolván n vállaltinak raesazclerjedő horderejét, alig íeli«:t kéfeégb*; vonni, hogy ilyképeni képextetés által a felyes eaunék felélesztésével nagyon hamar le fignak gy Azétni azon előítéletek, melyek mint 5 ha gyományok csak hátrányára szolgálnak a íazai szőlészet és borásxat fetvirágoztathatásánsk. Előadó ur ismervén a kösnrp szokiaait, annak a szőlészet éa borászatbani hiánj oskép- znttségét; ismervén a hallgatók szellemi febet aégök mérvfokát, előadásában igen híven ra gaszkodik az érthető, egyszerű magyarázóhoz, melyben kiindulását mindig a hö tapasztalisból veszt. Ebből kiindulva, hiven törekszik *cse- telni minden tárgynak, municának íétty és árnyoldalát. ^^ Midőn ily szolgálatot kivan un k lenni közvetlen H fégyjijilHEeknek, közvetve a fr*nj-zetnek, az államnak, a jövőben élesen Iái juk visszatükrözni a sikert; bizton lehat is remény leni, hogy előadó urnák közreműködésével szükség kép következni főgázon idő, melyben észrevehető leax, míkép szaporodnak a jó szőlűmivelűk, a szakképzett vinczellérek, a jA és hfi szülümuokások, pinczeszolgák. kiknek még mindig a legnagyobb hiányával vagyunk. Legyen ezabad e vállalatot valóságot üdv-hozó intézménynek jeleznem, mely, bög* valóban nem más, ki fog derülni az ezután húzandó előadásokból. JUHÁSZ PETEK, fr|?jhá«i tai.il.'-% Kes/.thely, april hó 1S7G. Keszthely városa s a keszthelyi választókerület folyó hú I8-án ürümünnepet ült, mert a kerület érdemdús képviselője, dr, Falk Miksa ur a déli vonattal a választókerület székhelyére Keszthelyre érkezett. Az indóháznál, hol számos választó vára az ünnepelt férfiút, a választók nevében mlgos Novak Ferenc* ur a szabadelvű párt elnöke üdvüzölé ő>, mire képviselő ur meleg szavakban Válaszolt. A városi közönség a városba érkeztekor zajos és szánni nem akaró .éljen !* felkiáltásokkal fugadá az érkezőt s este 8 órakor fáklyás-zenével tiszteié meg. A fáklyásmenet a városháztól indult, melyen a város Összes lakosságát jeleDlenni láttuk. Az ünnepélyt a helybeli dal-égylet n „HymnuB" elénekiúsével nyitván meg. Ez után Lénárd Ernő ur Keszthely város tiszti képviseld urat: Nagyságos ur! Keszthelyi kerület igen tisztelt képviselője! Nagy ünnepek után ismét nagy ünnepet értünk. Ha már egy kedves, rokun vagy barátnak övéi körébe érkezte az eg&z családra nézve örömnapot képez, mennyivel inkább örömünnep kerületünk- és városunkra, egy tágasabb érte-lembe vett családra nézve a mai nap, midőn nagynevű képviselőnket, nagyságos Falk Miksa urat viszoiit láthatni e körünkben tisztelni sze rencftéaek vagyunk. Az jött el küténk. ki az Istentől nyert fényes tehetségeit »ma magasztos j.'Isxó értelméhez képuat, hogy „« haza mindenek előtt" kezdettől fogva mindig a haza javára használta fel. Az jött, kinek országunk xnyagi és Bzell*mi jóléte körül n<:m jutalom és kincsért, hanem kötelesség érzettől szerzett érdemei az egész hasa osztatlan elismerésében részesültek. A ki ennélfogva egyike azon keveseknek, kik joggal és igazán hivatva vannak a haza sorsának jobbra fordulása hoz szükséges eszközöket g as oda vezető utat kijelelni, éa abban vezérként szerepelni. Nagyságod az, a ki a múlt ülésszak alatt hozott törvényalkotás terén kifejtett ernyedetlen munkássága, orszá-•;<»8 gondjai és másnemű elfoglaltsága közepette, kerületünk méltányos érdekeit t-ry perczig sem hagyta figyelmén kívül; sőt azokat áldásos közreműködésével egyeuesen érvényre emelte. Nagyságod az a kitűnő szivjóságu ember, kinek keblén, noha még nyitott az n seb. melyei tajta általunk is a legmélyebben fájlalt családi gyászeset ejtett, ki választói iránti vonzalmától indíttatva csak azért jött közénk, hogy vigasztaljon minket a haza jelenlegi sajnos helyzete felett; hogy aggódó sziveinkbe a jövő iránt a remény balzsamát csepegtesse, hogy a már-már kétkedő kedélyeinket példájával és buzdításával ismét felbátorítsa, éa hogy a jelsnlégi setétségben HzeIliimének szigoraival kijelelje azon utat, melyen hazánk megmentése ezé íjából okvetlen haladnunk kíílend. Midőn tehát a polgári erényekben ily gazdag férfiú, a kit képviselőnknek bírhatni egész kerületünk méltán büszke, bennünket u agy becs ü látogatásával szer.ncséltet, ez oly nagy ünnep reánk nézvt:, h»gy a feletti nagy Örömünknek tehetségeink szerint kifejezést adva, eme vár<»s polgársága íme itt Nagyságod színe előtt, érdemdús képviselünk összegyűlt, hogy a maga részéről is ügy részt legszivélye sebben Istenhozottai üdvüzoljím és örvendetes látogatásodért mély köszönetét jelentse; másrészt pedig ezúttal is kifejezhesse azon óhaját, miszerint ax Egek ura szeretett képviselőnket, ngos Falk Miksa urat még sokáig, igen sokáig éltesse! Mire képviselő ur igen szépen ecseteié a kezdet nehézségeit s beszéd** végeztével a közönség közé jíitt s az őt üdvözlő ügyvéd urat magának bemutattatni kérte. Végül ismét a dal-egylet énekelte a .Vadászok búcsúja" czimű dalt siu ünnepély a közönség harsány éljenzésével véget ért. Másnap, e hó iíl-én délelőtti 10 órakor értekezlet tartatott, rnöíyftn dr. TFalk Miksa képviselő ur a bank- és vámügyről értekezett. Délután 2 urakor bnnquetie rendectetett tiszteletére, melyen mintegy 100-an vettek részt Ugyan ez nap este fele a gazdasági tanintézet gasd. épületeit látogatta meg s folyó hó 20 án a déli vonattal körünkből ismét a fővárosba visszautazott. Helyi hírek. — Hangverseny- Práger Hermina kU- itsszony, Rózsa völgyi Szidóniák, a., BUchitzky M., Ollop Imre, Wellisch Ernű urak közr^mu ködésével vasárnap, april hó 23-án az „Arany Szarvas" termében hangversenyt rendez követ- Iteső mflsorozattal: ]. Oa ver túra, Mayerbei-r „Északi csillagjából," zongorán előadja Rózsa völgyi k. s, és Bischitzky ur. 2. a) A posta dal Schuberttől, b) Az ősz dal Róbert Ferencztő], előadja a hangversenyzö. 3. Szavalmány, elő adja Wellisch Ernő ur. 4. Mignon, dal hasonV nevű dalműből, előadja a hangversenyző. i>. Fauszt, keringő Liszt Ferencz után, előadja Ró zsavölgyi k. a. (i. Kettős dal Verdi Tmubudour jából. előadja a hangversenyző j»s Bischitzkv ur. 7. Huraurisiikus előadás, előadja Oll^p Imr« ur. S. a) La Favorita Donnezettitől, b) Magyar dal, előadja a hangversenyző. Pénztár megnyi tása fél 8 órakor. Kezdete 8 órakor. Körszék ára 1 frt (>0 kr. Zártasék és karzati ülőhely 1 trt 20 kr. — Jegyek előre válthatók Wajdits József ur könyvkereskedésében- — Beléptijegy 60 kr., valamint deák- és gyermek-jegy 30 krért csakis a pénztárnál kaphatók. — A nagy-kanlz*at plébánia B illet-'- leg a szcnt-Ferencziek templomtornyát javitjdk, ISlG-ban Uírtént az ezelőtti javítás. A t. közön ség e czélra kegyes adakozásra hivatván fel, az adományok lapunk utján fognak nyugtáztatni. Díszes templom emelt a hívők ájtatosságát s szépíti a várost, mire nézve hisszük, hogy a kegyadományok fedezni fogják a költséget. — Akixdednemlo-egyexiUet közgyű lése ma vasárnap, apr. 23-án d. u. tartatikmeg a városházánál. Ujabban tagjai lettek: és pedig György. — Zalameffyének a koszthely-bagre- gedi útvonal állami kezelés alá vétele iránti kérvénye az országgyűlés apris 2<> ki ülésében I bemutatva lett. ! — Kinevezett. Zalamegyui főcsendbiz- i tossá Kubász N. ur cs. kir. huszárhadnagy lett ! kinevezve. — Eljegyzé*. Végh Lajos, m. kir. tá- I virdatiszt Kolozsvárott g lapunk munkatársa f. ■ hó 30-án jegyzi el Németh Véri kisasszonyt, 1 Németh Ignácz (somogymegyei) vrászlói tanító kedves leányát. Kísérje boldogság fripyöket! — yecrolog. Újlaky Mátyás keszthelyi ; tan férfiút húsvéthétfőn nagy fájdalom sújtotta I — Zoltán kedves fiát a kérlel hetién halál ki- ' ragadta ax élők soriból. i - A mttlt csütörtöki ked«theIy'Í orazá : gos vásár igen kevéssé volt látogatott. Eladó ' sok, vevő nagyon kevés volt. — Az árvizkártttniUak javára na gyon tisztelendő Ambrus Ferencz szent-balázsi plébános ur állal következő gyűjtés foganato síttatott. Tisztelendő Ambrus Ferencz plébános ur egy.dbm. kir. arany, Tóth Rafael káplán 1 frt, Kálivdda Juli 3 frt, Baternai Ferencz 5 frt, Andalics János 60 kr, Blumenschein József 2 frt, Dani Hágó 1 frt, Blumensschein Jakab 10 kr, Blumenschein Ignácz 10kr, Sáringer Károly hány pillanat előtt arctát eltorati, sápadtság és ijedtség válta föl. — Mindenható Isten ! Hisz ez nem La font! ^ Nyelve megnémulni látszott s csak nehezen nyíltak meg ajkai, midőn susogá : — Hisz ez. — A hullára borult s kezét annak szivére tette: megszűnt dobogni. Gregorovits néhány pillanatra mintegy megmerevült. Halk nyöszörgéa hatott füleibe, mely közeléből a földről jött. A gyilkos öeszeborzadt — Gyermekhang! hebegé, irgalma*Isten, csak ezt ne, csak ez egyet ne! Ismételten tüzet ütött remegő kezével; a kénszövetnek kékes lénye egy gyermek rózsapiros, a sírástól eltorzult arczára esett; — a kiáltás, mely Qregorovits ajkain kitört, nem volt emberi. Trapp, trapp! Lódobogás hangzott a tá-' vAlboi. A gyilkos, félelemtől űzetve, a sünibe rohant. A gyermek nyöszörgése tovább tartott. A lódobogás közelebb hangzott, A köpenybe burkolt lovag meghusá most a gyeplőt s lépést haladt. — Mokány egy idő, dörgé boszusan s ily zivatarban az erdőben eltévedni, valóban nem kicsiség. Baaikoft herczegnek drágán keli meg fizetnie futárságomat, a melyre Önként ajálkoz- tam: téves lovaglásom mmsokára véget ér, mert esen Ösvény —hej, mi ez ? Minden ügyességét igénybe kellett vennie, hogy a-nyeregből ki ne essék, mert : ló egy, az utón fekvő, sötét tárgytól megijedt ét folágoskodott. Egy pillanat alatt leszállt a lovag s, a földre hajolt. — Egy boít emb*r! monda az idegen. Ek kor egy holdsugár bevilágitá a megholtnak meredtarcsát: — Mindenható Itten! Schusolkoi Mihály — meghalva — meggyilkolva! Az idegen mozdulatlanul állt a hulla mellett. — Mama! Egészen közelében egy siró gyermek hangja hallatszott. Meglepetve fordult meg a férfiú. — Istenemre, egy gyermek e borzasztó helyűn! Fölemelte a gyermeket s karjára vévé. — Jöjj, szegény te. monda mélyen meg hatva; Besbodko Konstantin ugyan rósz gyer- mekápoló, de azért gondodat viselem és ápollak, a mint tudlak. Kernelem, nemsokára vodő tető alatt leszünk. Atyádon már senkisem segit. — IstenemreI ezt nem kívántam! Mihálytszivem- ből sajnálom, habár ellenségem volt; te ne ré szesülj az ő sorsában. Gondosan beburkolá a gyermeket, Ei' megszűnt sírni s nagy ssemeit félénken meresztette az idegen férfiara 8 azután védenczévél tovább lovagolt az erdőben. * * t — Lafont 1 Semmiben) lát, aemmitsem hal] *? As aggodalom megöl. A grófné lánnn kígyóit arczczaJ ült karszékében, lángoló tekintetét a ház hű barátjára irányozva, ki u ablaknál Ült ■ a távolba tekintett. — Semmitsem látok, grófné és ■emmit- sezs hallok, de minden pillanatban megjöhet a gróf. Csak nyugalom, csak türelem! — Mily nagyon szeretném, ha Mihály elé lovagolna, de nem maradhatok egyedül s szolgát nem merek ntána küldeni. Mihály túl ságosnak találhatná aggodalmamat és bossua lenne, de ily sokáig sohasem késett. ■ — Tán a sivatar miatt még nem hagyta el OrlaaostsAiexissel csak holnap reggel jő meg. — Nem, nem; neki már útban kellett ten nie, midőn a viha^ kitört. Nem viselhetem már tovább el ai aggodalmat; Lafont lovagoljon. A titkár ajkain örömkiálltás tört elő. — Ott — és ujjával a szabadba mutatott — ott egy lovag; meleg köpenybe jól betakart tárgyat tart maga előtt, melynek Alexisnek kell lenni, de — Armande oly féle mozdulatot tett, mintha föl akarna kelni, de erőtlenül rogyott vissza székébe — Ah, az izgalom miatt tagjaim megta gadják a szolgálatot, sóhajtá; — de mi baj:», Lafont V — Semmi, semmi; lehet, hogy csalatkoz tam, az más lovag is lehet; egy idegen, ki ezen éjben menhelyet keres. Engedulmet, egy pilla natra távozom. Egészen szokása ellenére, a nélkül, hogy a grúfné beleegyezését bevárta volna, elhagyta a szobát. A grófné figyelmét nem kerülte ki a hű barát izgatottsága; kimondhatatlan aggály fogta el lelkét Az ajtószárny nemsokára ismét kinyílt * Lafonl halálsápadun, karján a kisdeddel, lépett be. Az anya magához ragadta a gyermeket és csókjaival halmosa el. — Ismét enyém vagy, kincsem! Nemde semmi baj sem érte a félelme* zivatarban — de — s mereven tekintett körű! — de hol van atyád, hol van férjem 't Lafont, mért nem jön Mihály V A titkár teljes nyugodtságát összeszedte és monda: ( - — Méltúságos asszony) a gróf nem jött j meg; a véletlen őt Orleansban kéuzteté maradni; j gyöngélkedik. . \ — Hazudik, kiáltá a grófné kimondba- ' tatlan aggálylyal, — Mihály nem küldi gyér- ' mek% idegen által. Ne kínozzon e borzasztó bí- I sonytalansággal. Oh, hogy nem tudsz beszélői ! gyermekem, te megmondanád anyádnak az ' igasat! | (Folytatása köv.) | Csikós Peti. Po«zU nikoti. xUld merőben Ott van ax én lakájom, Rzejtény vajryolt, nincn palotám. Nem ís lem, _ de nem báaom ! Ila felülök paripámra S rvpíilíik, mint a tnadar : Hit ornrágon IIÍIICB. nem in volt HozEÁm hanonli'. betyár. Art &>pják rám. nincsen azivem, - ilejli 1 pedig ha ölelem A r<Wtnnt, keblemben Füllángol n sxcrelum. Amott látszik árnyas fitt tói Bekerített fehér ház ; SiaUdj fakó ! — mert o&x\e \ l'By sepéljnu me(r nem állnz ! Hi-kcritett feti«r házban Lakik az ín kedv^nem. Sn-p axenu'b&l tűndőklik a Tűi én tiszta szerelem Z$Dx*i leiken! etaem a szid, •Tojj ki hamar! — a*utxii Megcsókollak innen-onnan, Jüjj, ha mondom asaporán ! ülj le mellém ! — itt a gyepre Csifra iz0r5m letessem, így ni róxaim ! — kBxeledbcn Búmat ia elfeledem. Aprói szakadt árva vagyok. Nem tanultam ejryebet; Mintbopry uálad nélkül élnem Ezután már nem lehet! — Azt as idÓt, m«g n. gólya Vissza jS, hát bevárom S lakodalmat tartnank, nHyeo Nem Tolt még a határon! — POZSOOÁR GYULA. 40 ' -, Varga Kati 10 kr, Kováta István 10 fcr Kő/ t Borbála 40 kr, r^y valaki ;> kr, Koszom .Ián s 10 kr. Táloai István 10 kr, Sonky József !O kr, fiái József 10 kr. Mátyás Antal 10 kr, Kos/...™ Vendel 10 kr, Koszorú József 10 krf Tiik:iea István 10 kr, Jakab Sándor 20 kr, JlaluUnntMiHk 10 kr, Takács József 10 kr, Moltúr fiyiirpy 10 kr. Szabó Zsiga 10 kr, Viisz-ini 1 lyütgy 10 kr, Takács László 10 kr, Tóth .lózf t' 20 kr. Árok István 10 kr, Rudics Vendel 10 kr, Toplok György 20 kr, Ssekeres Jó-y.s<'! 4 kr, Hegedűs János 10 kr, Bánfi Imre 10 kr. Marczin Jánoa 10 kr, Szakái György lOkiy Ki.k'i György ö kr, Németh István 40 kr, Ko-váís Vendel 10 kr. SOI'IS Kerencznü 2 Kr, Szüts ]-:ván 1 frt. Tóth Vendel 10 kr, Cserenkó Ven-• M lJ<t kr, Bakonyi Katalin 50 kr, öZv. Ilóól l-Vreucztié 1 írt, Kardos József takács 25 kr,í>z. .Magyar Mihály 1 írt, Ueuisch t^t vérek fíükr. tívura v. Csizmadia J.'.zseí 1 frt, V.:li»rVi:s Ad«lf 2 Irt 40 kr. Fcrenez József 20 kr. (Uál Wndi:! ■JO kr, iij. Szabó Cxürgy 20 kr, a szcui-baláz*. jil.:bdnU hivck az oltárra raktak 4 frt í)f. krt, Varga József 2 trt, Molnár (iyörgy 10 kr. Varga László 50 kr. Balog Jánosné 20 kr, Füle István 20 kr" Pap József 10 kr. íiódor János ■10 kr, Nagy Sáudur 20 ki. Czutnpfl Mátyás in kr, Tóth István :$0 kr; Fülű Vunde! 10 "kr, Kiss Vendel 50 kr. Tholtai János 10 kr. — Mindösszesen egy darab m. kir. arany t;3 :}:> i'rl M kr kéázpénz. — Továbbá az elűbbi tudúsi-tásunkliDz képest még adakoztak. — Kaczor-l;tki község ö frt 2" kr. sz'-peíncki j^gyzógcgbül Ií:ijcsa 2 frt 11 kr, Keresztur és Kollátszeg I'.t i'ri -11 kr. Összesen 2tl frt 72 kr. Szent-baiázsí adakozás il3 frt b 1 kr. KlÓbb közhitt 3M frt í'S kr. Mindösszesen 3ií;> frt ál kr, egy dar^b ni. kir. ar.uiy. Midőn az itt elsorolt nemes adakozásért egyesleg és összesen a vizkárosultak nevrbun hálás köszönetem nyilvánítom, fogadja a tisztult plébános ur ez-;n az emberiség érde-kébi'ii ujolag nyilvánított szíves kiizremükiidé-Bi-ért le^nn-legebb elismeréssel párosult köszönetem. Kováts. járási szbiró. — lirteaitéa. Ivtartóimat tisztelettel ér tesítem, hogy : »A nemzeti nyelv, a nemzett öntudat és hazatias érzület ébresztésének esz köze' czimű munkámra az előfizetési és meg rendelési határidőt április végéig meghosszabbí tottam. Ennek kapcsán egyszersmind tisztelet tel felkérem, hogy az iveket a megrendelők és elütizetők neveivel szíveskedjenek hozzám jut tatni, hogy a nyomatandó példányok iránt ma gamat kellőleg tájékozhassam. Nagy-Kanizsa, lSTli. április 1-én. Ilufftnann Mór. — Jiiirid hírek. Némethy Jrma jeles színésznő meghall. — Mohácson nagymennyi ségű fegyver és töltény szállítmányt foglaltak le. — ÍV maros-vásárhelyi twxkár egy millió írtnál többre tétetik. — Petőn" .Talpra magyar" versének kézirata meg találtatott. — Algírban lázadás tört ki. — Brassóban «gy 101 éves nő halt meg. — Toldy Ferencz könyvtárát 3000 irton vette meg a kormány. — Szegeden téve désből nagypénteken délben harangoztak. — Szerbia és a porta között kitört a háború. — ISeroben lábbeli kiállítás rendeztetik. — A go- lubáczi legyek Temesvár vidékén oagy pusztí tást tesznek. — Báró Sina évenkint 40 ezer irtot adott jótékony czélokra. — Dusnakon már harmadszor állították a felekezeti iilcol.it köz-j oégivé. — Gyűrött a „korcsolyabál" most tar tátik. — A közös hadsereg tartalékosainak hadgyakorlatai Tatán nem május, hanem mg. uept. hónapokban lennek. — SaJvi Pál magyar lovon apr. 2$-in indul Parisba CnglédrAl. — Dr. Képes Karlsbidban telepedett le. — AB uj honvédtiwti egyenruha iránti javaslatot 6 felsége jóváhagyta. KOzOnség köréből.*) Tekintetes szerkesztő ur! A 22-ik számú .Zalai Közlöny"-ben (megengedjen) őrültség rohamban szenvedő Brunner Ignácz álul elkövetett gyilkosságot igt»n rövidPO adja elő, mtrrt Kneiovica uem azonnal ment az asszonyoknak, midőn az ablakon kiugráltak segítségre, hanem a megrémült asszonyok szomszédságukban lakó rajzmesterhez tutottak. ki azonnal a városházhoz tnenvén, két hajdúval, áliitólag városi Őrekkel onnan az őrültnek lakjához mentek, időközben a jószivü szomsiéd Knezovics meghallván az esetet, ki ♦öbb ízben az őrültet — hogyha rohama reá jött, kibékiieui képes volt, azon reményben ment hozzá, hogy — ismét kibékiihetni fogja, azonbaa az őrült fejeiével fogadta és perben állott vele, mire a két városi őr U azon perezb^n oda érkezett — melyben a gyilkos az első vá gást Kuezuvius fűjére telte, melyre összerogyott, eztlátván a felfegyverkezett két őr, elfutottak és Knezovicsot meggyilkolni engedlek. — Ezen fett után jött még csak az alkapitány heted magával az őrültre, a szobaajtóját reá törvén, megadta magát, a városházhoz lekisérték és másnap reggel az illető bíróságnak átadatott. Jólehet, hogy a városi hatóságnak több-izben fel jelen te tett, hogy Brunner Ignácz gyak-rabbi kihágásokat, mint megörült egyén tett, tőit: félni is lehet, hogy rohamában még a városban valamely szerencsétlenséget is követhet el — de úgyszólván két éven á» szabad járása engedtetvén néki, mitsem tett a hatóság, mig-len íme most a valóságos Őrültségnek jeleit be nem bizonyította! Egy becsületben álló városi polgárt éltjtétöl meg nem fosztotta, egy özve gyet hét élő gyermekével nyomoruságba nem ejtette! Ki felel ezeo tettről? nem-e a városi hanyng rendőrség? melynek csaknem egy fél század hajdú rendelkezésére áll, kiknek éji'lenkínt az utczákban ís őrködni kellenek: de ezen kötelesség is minő rendben teljesittetik, vol: a múlt őszben elég tapasztulááuuk, midőn egy éjjel három bolt.es kettő ugyan a városház szomszédságában raboltatott ki, anélkül, hogy az éjjeli rendőrök észrevették volna. — Minő bátorság vau magában a városházban, ellehet gondolni, a hol egyik tisztviseflÜ közbejött betegsége miatt három napig dolgozószobájába nem mehetett, negyednapra lemenvén, szobájába rendben visszahagyott irományait szétszórva és tajték pipáját szaráról leszakítva és ellopva találta; ez is a házi rendhez tartozik? Egyébiránt városunkban egyik szép és némely czélszerü rendelet a másikat követi, gazdagítják a nyomdákat, de csak az a fájda- *) E rovat alatt köxlöttekért felelősséget nem lom, hogy ki sem ügyel fel, vájjon a rendeletek teljf*ittetnek-e? nem-e ? Elég, hogyha dobszóval közhírré tétetnek, akkor már jól van. Nagy-Kania*, aprít 21-ín 1876. T. p^eeletek — Egy alig; 15 £vea grízette Ulilkozik .ba rátja* kíséretében egy 40 éru felesicsomázott pilra- tariMl, kit huonfóitn .barátja' küér karján. — Ab, „mim!" — jegjr« mer runrotan a 40 éve. delhSljy. — Ah, „mégia1 — replikái TÍMU gyorsan a kit grizette. — Egy kegjea txirfl dnafftsdag azép palotát tpiitetett. F a bai homloWm ixép araayb«t<lkkel ext •nttA : .Jfijjetek, mind iütik »«QT«dtek; én enyhet nyojtok tin^ktek !• A cinn^ctyfl aUtt pedig Pz állt -„Koldnini tiloii; a kuty* h*r*p.'.s !• — Ucrepin *p*n Vikinl.tirg T*p«stMmPn Qjue ni 3 cm elet 2 Trxpeman miniánxk, Síidben. A l.'v.'l -7.ÓI: TraHpmao EmilíAnnk Bi'ca'oon. A k i bin'i az ollári rend égi ű be bement, ■ nigy hetyktn a vendíglőrtül egy ki I^g im méter bort k/rt. x vendófflfiit axabódott, hogy oly mértéke ninra bornak, mire * biró pirongálni kezdte, hogv mt-g moirt lem nerecte meg az uj mertékeket, (egy litor bort akart keni ) Tanfelügyelő: (Vizsga nlia as Mtt*l-aAl:) Uraim! em«Ijflk f*Í pnhJininkat v* igynnk do-r^k, fáradhatlu buzgj^Imu tanítónk egíszsógeírt! Klj! éli!* rj Ti élien! ó: Kljén — de miből ? ! . . — HiUgyek jellemzetté. Egy társasÁgbai] valaki így jpllemzé a hülyéket : Az asszonyok madarak, melyek minden nap töhbwfir TáltonUtjAk tnllai-kat lláxban aeregélyek, aétinyokon parAk ín m'gy sz*m kűxJ galambok. Lottobmás. Bécs, apr. lö^n: 1G( lő, 76, 27, 83. Prága, o 12 én: 7, 59, 50, 40, 90. Placziárak. j Hivatalosan jegyzett píacxiárak Nagy- | Kanizsaváro* pi&czbiztosi könyvéből: 1876. évi április hó 20-án. Bnza legjobb snly S<t, ■/, hektoliterkint, 100 kilogramm iterint: 11 frt GO kr„ k&xépwerfl RUIV 'M, 11 frt — kr. — Kéuxerea legjobb mily —, — frt — kr. köiípaierü «uly —, — frt — kr. ROXJ legjobb onty HS. 8 frt 1U kr^ koE^pexcrtt «nly 34, 7 frt 70 kr. — Árpa legjobb súly 33, H frt 10 kr., kOzvptLeríl snly 31, 8 frt 40 kr. — Zab legjobb mly 21, ö frt 90 kr , kiitépaxerü jttily 18, 8 frt 70 kr. — Kakoricxa (tengeri) 5 frt 50 kr. — Hurgonya '2 írt 30 kr. — Síin-Ii«t24 frt -- kr., xaemlyelimt 23 frt— kr.. kenyír-U-st fehér 1G frt — kr., fekete 13 frt — kr. — RÍM 24 frt — kr. — Hatk-dara 28 frt. — Árpa-fcljU* 5W frt — kr. — BomÓ .'H) frt — kr. — Lencse 8í)"frt — kr. — Bab 7 frt HO kr — Köle«-ki«a 11 frt — Savanyn-kápoaxta lö frt — kr. — Savanya-répa 12 frt — kr. Széna kötött legjobb f> írt 50 kr., kösep-■Jterfl — frt — kr.; »téna köteti«n legiobb 5 frt — kr., kötépiserü — frt — kr. — Kötött- vagy ágy-azaJma legjobb — frt — kr^ kSzipaxerü — frt — kr, ■Mlma Wt^manynak ralo legjobb 3 frt — kr., kQzépizera — frt - - kr.. tulma alomnak való legjobb — frt é— kr., köréptterü — frt — kr. — Uj-bor beetolirerkiDt 7 frt 60 kr. Ó-bor II frt — kr.— Sfir — t*/— kr. — I'Álinka 80 kr. — Eeaat 8 ki. -BOkkfa/egy köbmít«rkint, egy méter bouxn basa-bókban, kei eitxtrakWl 3 frt 60 kr, kerewtrakia . nélkül — frt — kr. — Cserfa keresztrakawal 3 frt I' 20 kr., keretxtrakü c.'-lkül — frt - kr. — TQlgyfa kereaztrakáwal 2 frt 70 kr, kcre*xtrakás nélkül — frt — kr. K.Wn a banyiból 100 kÜograamkint 44 kr. — Láinpaolaj, repeiébfil, egy kilogrammkiut 54 kr. — Stcaringyertya 1 frt 10 kr. Fagyogyertya CntöU 68 kr.. Mártott G4 kr. - Szappan 38 kr. — Nyer* fagyra 17 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marfaabu egy kilogramm s*ertnt 44 kr. — Jobhns — kr. — Serti-ahas 66 kr. — Szalonna 80 kr. — Karhauir 1 frt 10 kr. — Köménymag 36 kr. - Vöröshagyma 16 kr., foghagyma GO kr. — FStt ■£ 14 kr., kő-nő 13 kr. — Czukor M) kr. — Bor* 1 frt — kr. — Paprika 72 kr. Kiadta : (P. h.) Maninger Jonef, v. aljegyxS. Szerkesztői üzenet. 19<2. N. A azim nrm hnzatott ki. 1963. S. Kil-Ciell. H. sflmeghi izr. tanító ellesi rzikket nem knzftibetjük, habar felekezeti ÍB az iskola, a tanfelügyelő jopkr.rébez tartozik. 1%4. V. Köszönjük a megbivigt, non lehet! lí»6f> .Tftnadalmi nnbeink" tiimE palyamnn-kát lapnnk JÖTŐ száma hozza. 19IÍ6. K. .Na^ynagod réalere a Il-ik fízetet be-kr.tetem t tnielűbb megküldöm. 1967. X. A költemények használhatatlanok. 1968. N. Kapo.Tir. MeRérkezett. Érték és valtófolyam április 20. 5*/, meuliqaea 64.60; 5% nemi. kölesén 67.75; 1860-ki illadalmi kölcsön 105.75; b»nk-rÍMT. 8.46— ; bitoliiité»oti r4.ivényok 130.20; Londou 120.15; miagyar földtehermenl^si köt-Tény 72.50 ; temesviri földtehrn-meDtái kötvény 73.— ; crdélji fdldtehormentósi kötvény 72.50; horvit-slavon földtehermentéíi kötvény 82.— ; Mflít 103.70; M. kir. »r»oy 5.711/,; N»pol«ond'or 960—. iffMIt Í3-W urilll 29^11876. Hr,- U heti- ! Kath. 4a prot. G 8 r ü I f n«p naplÁr naptir Btj 17 J.'-im lírt mjtin jő keretül Lnk X. 23 Vltirur A. 1. Ijnxn. C. 1. Ai t. !« Hét(5 G)írry i: Buil ** :26 Mirk Ev. i:i Artem. rt <26 Bserds Kilit páp. u Márton n* •£i CiQtQrtök Feregrio 15 Ari.Ur. •a Pintek Vitilyo. 16 *l»pi» •m Ssombat Péter V. ÍJ Simon 1 Feielós szerkesztő : Bittrfi LaJM. Schwechatí ós kőbányai sör főraktára Nagy-Kanizsán, Kazinczy utcza (elAbb Sorház-utcza) özv. Ungenié-féle házban, hol a sör t szokásos hordókban folyton készletben van. Különösen ajánlom a t. ez. közönségnek kitűnő márcziusi tóröaiet pa-laczfcokban. Dréher Antal. Sürgönyczim: Dréher N. Kanizsa. *) £ rovat alatt k&slBtUrt felel8M*(«t D«n Tállal a ~ 8i>rk. <ii, franczia és amerikai gépgyárosok vezérügjnöke ajánlja i R Hornsby és fiai legújabb szanatfalmazott fűkaszáló gépeit, (Paragont) mely 187 l-ben az angol királyi gazdasági egyesületnél Tauntonban a nagy és léire irányadó kaszáló-versen yen 58 versenytársai közt, 7 napi próba után, nemcsak az első, de a második és harmadik dijat nyerte el s egyszersmind a legkönnyebb, legjobb anyagú és legnagyobb munkaképességű gépnek ismertetett. Hasonló minóségben ezen kiTül az aagermündei nagy versenyen — Poroszországban — az első díjjal koronáztatott. Ezeken kívül Magyarországban az óvári gazdasági academiának géppróba osztálya is, ngymint a nyitramegyei gazdasági egyesület ezt az utólagos próba alkalmával a legtökéletesebb kaszáló-gépnek ismerte el. Ajánlja továbbá __ a legjobb amerikai szénagyüjtőt. (iüulky itake.) Ezen gépnek szélessége 8 láb, 9 hüv. kerekei 4 láb, 6 hüv. magasak és ama könnyű és korhadt-lanságáról hírneves amerikai „HickOry-diófából" van készítve, miáltal felette csekély vonerőt igényel. A gép 2") szabad mozgással biró fogakkal van ellátva. Minden egyes fog felső rége felé egy csigarugó működik, mely minden erősebb lökést, vagy ütközést meggátol s miután fogai egy második rágó által, mi más gyűjtőknél nincsen, feljebb, vagy lejebb állíthatók, bármily területen képes a gyűjtést végezni, — ez magábau véve is oly tulajdonság, mdylyel más gyűjtő nem bir. A legközelebb X a g y - A t á d o n tartott versenykisérlet alkalmával könnyüsége és tevé kenysége által, miután egy gyengelóéslfiuáltal naponkéaí 20—25 holdat ké pes gyűjteni, a legelső díjban és a legnagyobb kitüntetésben részesült. Új-Angliában pedig ed dig a legtöbb és legnagyobb arán; éremmel dijaztatott. (84- 1) Fehér Miklós cs. kir. szabadalmazott patkány, egér, poloska és féregvesztő felajánlászolgálatát uradalmak, gyárak, gőzmalmok, sörödéknek sat — A legjobb bizonyítványok megtekinthetők. Feltételei igen olcsók. Rövid ideig lakása: „Zöldfa" vendéglő N.-Kanizsa. Budapesten, Sip-utcza 16. szám alatt, ^ agyigcső-raktárt tart és elvállal központi-viz-, gőz- és légfűtések, gáz- és vízvezetékek, szivattyúk, closet ek stb. felállítását. (85-1) ^^^ tésre adom. Weiser János vaokerrskedrár az „Arany Kaszához'' Nagy-Kanizsán. Ajánlja a n. é. közönségnek nála létező „Clayton és Shuttleworth" Wíjdití József kiadó-, lap- ás nyomdatnlajdonM gyorssajtó ayomáia. Kagy-Kanizsán. Hölgyek számára „,-ra buco. » li-ínjabb s l^nacvobb b»t»«L i-lóiJe"1" szépitő-szer osztr. csisziri és m»íy«r ki'. sMbadalmaiott Erzsébet-Creme .-1 ., nrvn.i k»r — ilf kliH'iöMn ilr. /-•■is«l M. ta- -tol az orvosi KÍI " , ._i.-i........ ;nek tivilu jó'szoleilaTol test. Ára 1 tégelylyel 1 frt GO kr. r..doi. Uirshen. VI. Bablpsse G Tisztelt doctor úrhölgy' i kü-•c-krf LINK ASTUSU. i i->. kir. Kiroly-slinháznil Birsben. Dr. Irvos-, sobésztudor, szülész és szemész gvógyit gyökeresen fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennemű titkos betegségeket 1) ai 5nfertózésuek minden következményeit, úgymint • magömléseket, . az ingerlékeny gyengeséget, ai ondófol yást, kütónüscn a tehetetlenséget (elgyengült férfierőt) 2) hngycsófolyásokat (még oly idülteket is}, n. nem- zörészek bnjakóros fekélyeit is másodrendű lm- jakórtr minden alakjaiban és elcsutitásaiban ; 3) hugycsőszDkQléseket: 4) frias éa idült Dyákfolyásokat nőknél, az ugyne- vezett fehérfolyást és az onnan eredü MAGTALANSAGOT; 5) bőrkiütéseket; 6) a hngyhólag betegségeit és mindennemű vizelési nehézségeket. Kendéi naponként: délelőtt lOórától l-ig, délután 3 órától o-ig ófl estve 7 órától 8 ig. Lakik: Pesten,belváros, kígyó-utcza 2-ik szám a.kigyó- ös városház-atcza sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn Díjjal ellátóitlf-velokrí azonnal ^■■fl válasz adatik és a gyógyszerek ^^^B megkfildetnek. ^4^—IS 1-Ériárát mindennemű gazdászati gépekben, kéz-, ló- és gőzerőre és különösen figyelmezteti a n. é. közönséget a bécsi és londoni világkiallitasnai a nagy arany éremmel kitüntetett sor-vető-gépekre 9—15 sorig 290 írttól 360 frtig, ngymint a hires amerikai Wood-féle kaszáló- és arató-, Füraktiir: Miillcr Albin vegyésznél Brünnben. Dr. John Y»t> FloriliuP-ája. A IcrnoLl. f..Bti..til.-, i. orf,.- .r>r, i,.-.vi„y r*«»rkböl, dlá--„litj. » ..ij m„ «.,(>> í. l,..|,,-.l. k.II.-.,,,.. ilLt... «.ric,l » C.e^-tTZ.'*! .■■ IL foRliiix ilaK.-uii.tot .-lliirit;* * HM-C-VJA A fosukat rnthadi-l.'.l. Key pal.vsk li'l kr. Dr. Jolin Viit<-Serall-fog|inra ...c,-t k.iil ilj. f .-....K^kot tAv.,litj» A. h»....,„ > f.-e í-'.v.r l,l„ (.l.".«í'iriti. K"V rtnbí.r. -í" kr. I»r. J.ilui Yali-Frompto-A 1 i v i o ■ j » ( i. ki-v tal -1" I,-. »l.tt m.-im«iii.t»t;. Kjy J..b..» 1...«T.» k..«7ii Török s z á j - )i a s I i I 1 n k. a Siijbrii, fök.'-j. tziUz ;rii xr. s/iiiliaznkli.ni rs«* kiírHkhen i- «th. Kiry ■i''h..T. Itt kr. Dr. llnrhaver általános iiiivény-gyoniorcrósili). T,\ .'-ivri-yliiAnv. */.'ll.:ti.ialii'nl., báiitalniakn'ál. Kcy tk M' kr. l)r. tlülhr N ii v í n y - in e I 1 - Ii a « < i 1 I j » irlm ,.vl,il.".s..-r kol.iil.-s. ...,.|n.,ii..k. l.-l.v-r..... ".3 Philofonif i.ri.il Mrcen ieka.iUli olajukb.'.l k.'.««illt, .-l. ;;b«ti ••• prrj. ik, Ky.icyilja ;> k.lli- r |„.,v..„y li«jk«».1r.| ■,.cy,.-»ii.l Míüen íclaiUl m.|rtarTja aha i a 1. ...*iM rreíni,'»«O|.« .■ltaw.litia a l,ajV.ir|iát .'■« nj bajai .1.1 r, k..p.i< den b«jbrt>T!<í|;M * H'lkiil. III.'ÜV l-jk-ii-bi.. .cf-lvln-i riilvnmmlni. Ecy .«.'l' iiv-irl.'-c.'ly iia A keleti sr.rpHii-tpjiii*k k;i.,.;iiihrli .*bőrl . .'!.- li 1 frt .'Ml lr. Mi.,ile/..-ii Ül f.-|...r..ll ••,.-•■ k .-r. v- K..nií«.i". l'rógrr 11. i:.v".-j»/-•■ iljn ,, »..■ i 1." mái <■>> '■ "'■ Ii. 1} .11. x u-;rr.\ ;.|-i.b i.l • »l»ll .lli\..lil nemkülönben i legújabb amerikai szénagyüjtö-, L répa- ős szecskavágók-, kukorieza-morzsolók-, szclelő-rosták- és kézi cséplőgépekre; továbbá: járgányok lóerőre, darálók- cs szivacsokra, Vidats. Czenki és angol Rajol vasekékre eredeti jutányos gyári ár mellett. Walser Perencz clsö magyar gép- és tüzoltó-szerck («:Í-2 gyára Budapesten, ajúnlja iijabii ST-tTkr-zi-tfi tür-if-cskcnrfüit szabadalmazott *íi'l*-tity(i rcntlMi'rrpI. mi-iya h-gravurosl.li visHkatUl) talán )ms/n41*tit onei-tti. E/.PU focKkPiidók múkodö tehetsége és lökorcjc mindeddig páratlan, A ^FiiRgrtlí'.i Polffiir* ,1'i'Strr í.ioyil" t-s t:;bb lipok ki1.-ví'tk'7-ü. a knn6tauiin*|inh Í tilz<iU<> főparancsnokuak a t>u<lat>i'»ti rr»i)ar.inrsiir.ksá.chaK inti-n-It türpr.ny! korlik : ,Í'IT:I. iannár ]"..'..i. A m:ii niiey liiívríKm'-' fi i'inlnjip,ti \V.iUnr fel.- eiárlml sKÍlliiott f«'c»ki"ini.'k l.-^.-l.'^T/.r f.-ny"s «rcti. ménynyol vult'ak aikalmazá&ban. K^y cfii-s-/. városrészt menlettiink int-p' a jnisztüástől t^s min<l''nki H li-gfi'jlib i-iisnuTiist nyilva.nit.-i. Tűzoltó legénvsi-fji t»-Ij*-s fclszcrrlrsi-k ipen i/clszprüi-ff ki'-sziti'tt lolölrtriik, miinl<-n nasysit;ban. olcsón s pynrsan siáüitíataak t^s kívánatra :i riszíTfl-srö! mintH darabok és árji-cyzi'-kpk küldciook. Tárcsái fardő. (Tatzmannsdorf.) Az os/.trák stt'yer magyar határszéllic7. közel, Yas-mpftyílien, a szmnbatliolvi indóháztól ■") píreznyi távolságra. Kitűnő vas-forrás, nasyszcwi hatású a verszegínysúg . sip-kór-. a nói szervek bántahiKii- i3s minden idt'ií-gycn.iíest'^ , valamint a h'-fízési és eimsztósi szervek idószaki hurutom bántalmai- ncnikülünboii a hugys/.ervck stb. betegségeire | nézve. Fürdó-orvos: Dr. Thomas. Fürdö-leirás minden könyvkereskedésben kapható. A fúrdö ivad május hő 21-én fog megnyittatni. (so- 4) A fürdői gondnokság. Bízzatok a bebizonyalt jóban O-vus l.-ki nt.-lv.-k .'-. nxántos tllAt;:ÍT.nM[)k l.i/.u. vit v.iit\n i. a ii a p kö% dk,-/.; B !k..(l>". k.'-riL'í.i"j<k"il.:*..k is nxnji.iritás k..r.('.sk..<lik i.íryH7.fr<.k j.-le^s.-iri' fi-l."l. I.M.I llr. I.T.-; hat Milleriiioli-iiövéiiyned ve it"l OtfCl'lvi.,- Köszönet- és ajánlólevelek. Tekintet.-* itr ! Fr.lnl inilii-ilUu mo'it-niivt'nyntMlvct'-rt ezennel iniHtlatr (T- »err inasam li"Em>-lyel>li küKxi>not«ni^t kífí>j«xiti ; egvetlül I'ECII iit' ncfc kri.t iinliiítern a/, Sildig reménytelen, dn most bixinAnn vár- tiit ; j.vuii. •ra.ii, évek «ix Urttí mcIteyiMigegt'e éx küliiv^i ••ttT.!. r.ik it kinyi! iuiUci. Dr Miller hatóságilag, vegyésziieg megvizsgált óv- balzsama görcsök ellen. M.V "•liilmiilhxiUti b»tjiwira «.'xve mind.-iin.-mfi ffv.'ini rbaj. nior-. ss v- <■!. Ixcpíirvsliki^l, vílt.,lá/. O*II tu-hfxkóroB "r«b* m,.k- t.»i KCy aí EJ' i<AUrxk Ara 1 Irt 50 kr. fKy kii-xiur «'> kr. Teki. ti-tr* Miller .1,-inofl urnák llr.is*V.b*ií. Óvtj»lx»ina If.ir- esi k ellen . íjnuiek szív- KS meügörcseiiu'l igen jeloü siolpála okat , Ütem nekem posta iitAnviir-lkl míg 4 nagy palai-tkkal a 1 Irt Í.II kr. c t-u fli'-gpé nem míltiliivoiliaio jele* sz-rliül küldc ajá !. Í„C„„, elniuiaar.taiii eme hatásos szert miudenütt a legju libán Kivilö Uszteleitel Alosti Pál, földmÍvei,": Mind nkor k*pliatű -. Szegeden Gaiiner m. k. loiio^y ujlű n.'-l Arad..n Tonner CH társánál és Priaiier W. Unt-1. KM eeeu Oo l)»lík}- 1. í» Üiencr H. J. gyógyKícréssiH-1, Temeívártt Pecíier .] Ky<'>f:y«/.'." i'-!»7.«,'l v« Hí'psiger .1. K.-nOl, í'écsett Cserte J -nil. :>iS. .x. yö—2) Árlejtési hirdetmény. A talamegj-vbeli álUmntak rendítnerei. fenntartánára \ülC. éviién iliik.it'cr1'' "t« ^i<Tfk bt-Kz>T%t>se a Dan'mi'-lti'.iiá^a közmunka és kiizlokc-rli'-«i mini»ierium f. ó ajiril h/i 5-én kelt 4420. mamii magas rendelet ív el •134 frt 76 kr. .'lussieppel engedélyeztetett. ¥,%?n szÁtlitáa bixtoititáaa tekintetéből at-'<lirt liivatal irodájában f<' lyü 1«TO évi rn^jn-. h.'. l-.-n r..Rpeli 10 ór.k.-r Írásbeli ajánlatok Hfo-eadilsával páriütult iiyilvátins «Abeli ár lejt ős f.ig tartatni, melyre a vállalkozni oránd^koxík .i/.xai hivatnak mep, hogy ar. áriéit.'*!>«ni n'-nztve-vén es.-l.-re n-aiíukai a f.-ntkiteit T.síiífC ;.J, ,-v'el mint bánatp«'ii7.zcl ellás *ák, ínt-ly válUlkornn eseteién Hí" n t.i/.tu*iti-kra lenz kiegépy.itend.". Kr iráslieli ajáolat"k f evi n-áju* \i& l-t:n rejrge-li 10 í.ráip fn-eadtntnak el. eKcJcl^n ;»Ü ajánlattev" neve, lakáía {■* polgári állása poti l..*au kiuend" ; K.^bhá «.-i.uiral é* M.'.vat kiírandó azon «áztóli elen-cedOd, mely«rt cien nmnkál.Mr.kat elvállalni •szándékozik, világosan ki-fejeteudü vi-cre-. hogy a kiili •.'■-vetést betskictett* s hopy a külőnlepea fel-tételek tartalmát ismeri, eiek.-t elfu^adja. Ai aiánlaíokb»x a vállalati önsteg 10^.,-je ké«r.pi-ozben, vagv roa-pvar állam|>apirokl>an rJiatolatidó. A klilmégvetés kiilr.nlfigpi feltételek aii'.lirt hivatal irodájában a Mokoít l.ivatal.,^ árákliin -nej;!, kiüthetek. Zala-Egersze^en, lftTi^. évi április b.'. lfl-én. A m. kir. mérnöki hivatal. -KANIZSA, 1876. 27-én. 34-ltt BZ«un. TlzenBtödlfc éTfolywn, [ Hilzttltt sr: | rr* . S fn i ífcl é'ff ■ * i ROV « mm ifi kr. HlrflittBtBt 5 tlMÁb M i>viitM<-rbaa 7, manón T.ur r> • iniaáan tovább ■ orari □ «r. SYJL TTERKKN caidí ín. illeték nioden detétirt kfilSnr ZALAI KÖZLŐIK elöhb : , Z . -SOMOGYI KÖZLŐN' 1 A lap isellemi résMt J illeti, kfixlenéotnk & werkesitőhea. Takarékpénztári épület f&ld-uiot, — anyagi réaiet illetG közlemények pedig a kiadóhox bér. ariui -n inM»a«o<íöi: Wlasslotfcáz caak ismert miinkatár- aaktól fog Ad Latnak al K*úr&tok kUd. IKtw Nagy-Kanizsa város helyhatóságinak, nsmkaiíakm a ..nagy-kanizsai kwasksdelai > loarbank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár' a .zalamagyei általános tanítótestület', a .Zala-Sone^y* gózhajézási részvénytársulat « tébb megyei és városi egyesület Mvatalas értesitije. Metenkiiu kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Társadal in uuk sebei. — Pályamű — A tirsadslom helyzetéről csak elfogulatlan ítélet és a döntő viszonyok figyelembevételével lehet szólanunk. A magyar egyedül áll Earópában minden rokonfaj-, de nem minden rokonszenv nélkül. A szabadságot fzeretö nemzetek testvéreink. A culturnépek velük egy színvonalon lévőknek még alig ismernek el, de ezredéves maitank, e nemzet életrevalósága biztosíték arra, hogy mind nemzeti miveltség. mind anyagi jóllét tekintetéből a jövőben velük karöltve fogunk haladni. Nagy és hatalmas volt nemzetünk, midiin a száz négy nemzetség mint egy test és lélek járta be Európát Álmos és Árpád vezérek harczaiban. — Ez volt a harezok kora. melyben a nemzet jó- és balszerencse között majdnem e század közepéig küzdött és hírnevet vivott ki. — Megvédtük az európai, — de a világ civilisatióit erős kamukkal s ezért megérdemeljük, hogy a letűnt harezok után a béke és boldogság áldásait élvezhessük. Uj aera, — nagy feladat várakozik nemzetünkre ; föl kell mutatnunk a világnak, hogy miután fennkölt, nemes eszmékéit — és a szabadságért vivni tudtunk, ugy azt megőrizni, fejleszteni és tökélyre emelni is képesek leszünk. A szellemiség terén .vár reánk a küzdelem. — Óriási — léptekkel kell sietnünk, hogy a nemzeti jóllét és műveltség azon fokát elérhessük, melynek már a többi nagy nemzetek hosszú idő óta örvendenek. A köz-.jóllétre kell törekednünk. A hazaszeretet legyen legragyogóbb polgári erényünk, mert minden nagy erény, mit lelkesedés szül, steot értelem s az isteni gondviselés által oltatott sziveinkbe. A szeretet, barátság, a hnmanismus magas eszméi és vallásbuzgalom mindannyi szent rajongás, mely az embert fölülemeli önmagán, népeket, korszakokat teremt s ilyen érzelmeknek kell köztünk ápoltatni, terjesztetni, hogy a nemzetet felemelje. A vallás édes megnyngvást ád lelkűnknek — az erény pedig minden örömeink kntforrása s a sziv megérdemli szeretetünk, gondozásunk és ápolásunkat. Sok tekintetben conservativ nemzet vagyunk, — a társadalmi életben ugy, mint mindennemű fogalmainkra. Rendületlenül ragaszkodunk sokszor átörökölt elvekhez, addig, mig az élet cl nem rántja azt alólunk. Napjainkban divattá vál a hiedelem, hogy egyedül oly tanulmány és foglalkozás érdemel kitüntetést, mely kézzelfogható haszonnal van egybekötve, a honnan ered a közügyek iránti közöny és részvétlenség. Meg kell szűnni a szenvedélyes pártos-kodás-, bosznérzet-, gyűlölet- és kenyér-irigységnek, mely mint tövis burjánzik fel nemzetünk politikai és társadalmi életében. E nemtelen szenvedélyeket kell első sorban leküzdenünk. Adjátok kezembe az emberi szenvedélyeket, monda Bertham, adjátok kezembe az örömöt és fájdalmat, szerelmet, a gyűlöletet, én valósítani fogom e földön az eszményi életet. De mit mondanak ma a lelkesült költő szavaira az üzérszellemü-. számító- s önző lelkek; — azt, hogy a költő elkésett az istenek osztozásáról. Kloszták az ég és föld javait és néki nem marad egyéb, mint szabad társalgás az istenekkel a képzelet önte-remtette menyországában. Az eszményi- ségnek kevés barátai vannak s ezáltal le-foszlik a költészet zománcra az uj nemzedék lelkületéről és csak egyedül az anyagi személyes érdekek megóvása képezi egyedüli figyelmét, pedig az örök igazság és szent érzelmeket, melyek az emberiség életével egykoruak, kiirtani nem oly könnyű dolog. Sokrates méregpohara. a máglyák, vérpadok nem megsemmisítő, hanem diadaljelvényei az igazság és eszmék harezosainak, — mert az eszmét megölni nem lehet soha. A családi életben kell keresnünk bajaink legfőbb okát — a fényűzés, szereplés és rangvágy, a könnyelműség és az ezekből eredő bajok és társadalmi mételyeknek kell elejét vennünk, mert a közerkölcsiség lazul, a corniptió politikai életűnkben feltűnő. Nem tisztelik már az erényt ugy. mint kellene, kevés hajol meg az ósz fő előtt. A baráti viszony társszellem, mintha csak a múltnak édes emlékei lennének. Az uj nemzedéket egy daemon szállta meg, mely az önmérséklet ösvényéről levezetni látszik, mindenki siet élni. mintha ideje nem maradna. Az igaz sziv érzelme üres ábrándozásnak tekintetik. — de ha vagyonod van, azzal tekintélyed, becsületed, külső szépséged emelkedik. Szomorú jelensége századunknak, mely az anyagiságot még a sziv világba is bevezeti. Innen van a gyakori öngyilkosság, kevés házasság és hogy annyi szerencsétlen, de oly kevés és boldog házaspárt, megelégedést találunk. Kincs hit, nincs valódi szerelem és jellem az emberek között, csak külféor, ál-nokság, anyagi érdekek lánczolják már egybe ókét. Püdig a jó Isten, ha egy szép álmot teremtett e földre, egyedül csak a szerelmet hozhatta az emberiségnek legszebb ajándo- kul, mely által az emberi szellem rokonsága az istenséghez legfényesebben nyilvánul. Az ég azért teremte a nőket, hogy lelkünk szenvedélyét csillapítsák és a jó ösvényre vezessék, hogy szenvedéseink keserűségét megédesitsék, hogy minket boldogítva jobbítsanak és a megpróbáltatás nehéz óráiban mellettünk őrangyalként álljanak. Nem is csalódnak az ihlet emberei, midőn a női erényekkel bírókat éltünk angyalainak nevezik, mert aki közöttünk azokkal nem bir, csak átka lehet az emberiségnek. A női emancipatioról is sokat irtak szakavatott férfiak és az emberiség e nagy kérdéseinek egyike vita tárgya. Mi azon nézetben vagyunk, hogy a női hivatásnak a családi élet az alapja, azonkívül is használhat az emberiségnek és saját érdekeinek, de a családi magasztos élet kötelességszcrű betöltésében látjuk a nemzetek jövőjét rej-leni. Nagy kincset bizott a gondviselés anói kezekre, kik az elsó nevelés s különösen a sziv képzését vannak hivatva gyermekeik ártatlan éveiben gondos ápolással fejleszteni — és ha az órködó anyai szem látja az ész fejlődésénél a tehetségeket előtűnni, azokat gyengéd kezekkel az életre is előkészíti éa megmutatja az ösvényt, melyen majd a leendő férfiúnak, vagy az anyának haladnia kell. Az első feladat a haza iránti önzetlen szeretetre tanítani őket s utalni az elődök erényeire, hogy lelkűkben a nemes nagyravágyást felébreszszük. S ezen a téren van elhanyagolva nevelési rendszerünk. Mindenki magasabbra törekszik és sokszor küllátszat által is akarunk föltűnni mások fölött. Eddig a nemesi osztálynak volt kiváltsága gyermekeiket a diplomatiai pályára nevelni s így TÁRCZA. Kucitkov.es László halálára tanítványai . Kik nem*ötökre nagy fényt áruztáuxk, A ravatalnál mrgdObbenv* ali A nép, de neked Borsod axt nem *dtx, Cxündes kíírhrn ért ntol ■ halai. Élted folyá** zajtalan, mikéut a Csermely folyiaa, mely virinyt űdit, De tán Demesb volt, miot kiknek * tftmeg Alfénj-nyel Iiinti be erényeit ' Bár hunytodat, — mely oly kurin vala még ' - Rideg mÁrvátiy nem örökíti meg, Szebb emléked marad a*ok «ivében, Kik, inmei-ve. cl nem felejtetlek,— Kik .sajgó .isivvel kfinyet t-jtőnek le Sírodra, kiknek oly kedve* v.tlil Kik £fT.ik milyen, mennyi nx^p remé:ivi vitt Kimdba le veled a zord halai ! Hasit szeretni tőled kik tnnultak-, H.-vílim dioŰért kík lelkien. Simduál z»npk hilaszóiatuk P|, • S leik51c elCtt bús arnyad megjeljn, Hogy fájt **>ed elhagyat kedveaidet, Fájt a téged xxereto ifjakat, Kik binni nem tadik, hogy a* er<í« lölgj Ledőlhet oly rövid ido alatt. Nyogodj békíbeji oh nemei tanárunk, Viruljon sírodon a kegyelet, Ki bCstkeséfrílnk éltedben Talál n rsak Haláloddal fakasztasz kflnyeket; Ki hí fit ralál taindtg huádoak. Fogadd im tőlünk búcsuszÓKaiauk, -Szivünkben emléked, — is szellemed él Költünk, mig' gyűlni a honért tudunk I EOSS GYULA. Május tizenhatodika. — Történeti nagény. — Irta: Hirschfclú Hermán Fordította : Pápai. (Folytatás.) Hirtelen elhallgatott A gyermek világoskék ruháját mereven nézte. Három sötét vörös folt volt a világos ruháo. Ha Lafout hirtelen oda nem ugrik s a gyermeket meg nem kapja, kiesett volna anyja karjaiból. Ingadozott, mint a guta-ütött — Álmom! Almom! Gyermekem ru hája vérét: Mibily meghalt, meggyilkoltatott. — Az Istenért, legyen nyugodt, legyen nyugodt! esedezett Lafont; gyermeke kedvéért viselje erővel ax úteni megpróbáltatást. Szeren csétlenség történt, a gróf ur gonosz-tett áldoza tává lün, de a gyükos föl fog fódöztetnu A szerencsétlen nő mereven nézett a beszélőre, mintha annak szava üres hangként hangsán ék füleiben; de arezvnnásaj egyszerre görcsösen vonaglottak; kezét fölemelve,'a. kandalló fölött levő tükörre mutatott. — Ott a gyilkos! kiáitá, ott! Rettenetes ember, gyermekemet is megakarod ölni ? A tükörben Besbodko Konstantin halvány arcait pillán ti meg, ki a küszöbön, az ajtószárny mögé rejtexkedve állt, s látható részvéttel Bzem-lélte a szerencsétlen nő kétségbeesését Most természetesen eló kellett lépnie. Nyúlánk, világos, csillogó nemű, szép éi szabályos arczu férfiú volt De mintha medu zafó lett volna, a várurnő visszahutódott tőle * — Ne köselits! kiáitá bonaJommal. Ke séd vérrel van bemooakolva — mentsétek meg gyermekemet, mentsétek meg gyermekemet! — Armande grófné, hallgasson meg! kezdé az orosz. Esküszöm : én ártatlan vagyok. Az utón találtam meg Mihály véres hulláját, midőn a Páriából Orleansba vetető erdei utón eltévelyedve bolyongtam. A tóidról vettem föl a nyöszörgő gyermeket s ide hoztam. — Tehát neked köszönjem gyilkos, hogy ez ártatlan gyermek megkimehetett ? kiáitá a | szerencsétlen. Átlátom nyomorult játékodat; látom, mikep rejtőzöl el Orleansban, mint a zsákmányára leső tigris; látom, mint követed férjemet a zivataros éjben, mely a gyilkosságot é* bűnt elfödi. Teljesttetted a boszáeskQt, melyet akkor tettél, midőn nászmenetünk a templomból kijött: .Emlékeszél május tirenhatodikára!' — S az atya vérétől bemocskolt kezeddel az ártatlan fiút is merészled érinteni V (Ht fenn majd bevádol áldozatod, de a földön légy át - Egetráxó sikoljljal fejezte be szavait; vérozün ömlött ki száján s befesté fehér ruháját. Kaztnéletlen&l rogyott karszékébe. Lafont megborzadva, megijedve a csen-getjühöz kapott. A besietA szolgák k5zt volt Oregorovita is, ki meüékatakoa észrevétlenül tért riasia a varba. Fájdalma, kétségbeesése határtalannak látszott. — Én Orleansba nyargalok ! kiáitá, el- hivom az orrost s magam elé a lóra ültetem ! — Kirohant, s fönt azonnal hallható tón as el robogó lónak dobogáaa. Besbodko Konstantin a sápadt grófné elStt térdeW Lafonthoz, kinek bensőjében a fájdalmak kemény tusát víttak, fordulva moodá : — Uram, ön jólelkQ - (n megfogja érteni — Ah, Laiont lelke csak egy gondolattal foglalkozott: ó meghal • a férfi, kit halálos el- lenének nevesett, közelében van. Kiterjesztve kesét, az ajtóra mutatott: — El, monda nyersen, a törvény majd fog határosni; ne fertőstesse meg e helyet. Konstantin meghajtá fejét. — Hegyek, monda lassan ; jaj nekem, hogy egy könnyelmű szó ily rettenetesen raeg- boszulja magát rajUm. Bár küldene az Isten vigaszt és Begélyt e szerencsétleneknek ! Még egyszer végig nézé a mozdulatlanul fekvő, szánalomra méltó nőt; azután lassan kiment a szobából. A* udvaron fölnyergelteté lovát, melyet kizabláztak; ha még oly fáradt lett volna is az illat, mégis újra útra kellett kelnie; nem volt szabad itt tovább időzni. Meg-mntattatá magának az Orleansba vezető legközelebbi utat s még nem is hajnalodott, midőn a városba szállására ért. Elfáradva, testileg B lelkileg megtörve vánszorgott szobájába. Az asztalon egy nagy, Oroszország pecsétjével bepecsételt levelet pillantott meg; sietve föltöré és Katalin császárnő saját kezűleg aláirt parancsát olvasá, melyszerint késedelem nélkül Pétervárra kellett visszatérnie, hogy a mi-nistertumnál egy hivatalt átvegyen. * • * A várkáplán Schuselkoi grófnéí » kath. vallás utolsó vigaszaiban részesítette s épen most hagyta el a betegszobát Az orleansi orvos még nem jelent meg. A grófné ágyában feküdt s fáradt szemeit az ágyánál térdeld titkárra s a szoba hátterében szomorúan álló ssobaleányaira és szolgáira fOggessté. — Ne szomorkodjatok jó cselédeim, monda elhaló hangon ; jói énem magamat Nemsokára egyesülök férjemmel s gyermekem jó kesékben a művészet, ipar ís kereskedelem nem tartozna 3 Oitafrtzi-iü pályák közi: azonban a kur haladt s minden életpálya, mely "■\anyap y'A\ft H a fcüzórdekekre nézve ér-tefetifl bír. most mind-nki előtt nyitva áll. Tegyük le az álszégyení, a munka még senkit1 UI^ÍÍ ju-iii alázott, hanem csak felemelt,' uftnif^iíett és boldogított. -(Vége kóv.) .* c Zala megy A titrvínyhatftffaii hízott .tógának /"Itfó J870. fvi mrfjus bú l-é» tartandó rendes évnegyedet k'ózijtfvh'^hfu Jrh:#?»fli> tárgyuk .*»-mzata. AiUpám évnegyede* jelentén a törvény ha.ii.a.'.t: állapjáról. A ieuiiiütiifl folytán üresedésbe jött aJ&ú ieiiuvüi járást orvosi állomásnak választás utján betol tp^e. A nagy méltóságú ro. kir. belügy mínister ur leirata, melyben értesíti a megye küzousé-fff-t, hogy Deák Ferencz elhunyt* alkalmából tanúsított legfelsőbb kegyeletért fel terjesztett hála feliratát űíi. és apóst. kir. fel Bégé, valamint császárné és királyné ő felsége legkegyel íesebben tudomásul Tenni méltóztattak. A nra. m. k. be) ü*y min isten am törvény szerű intéikedés végett leküldí Aaerbach József katasterí tisztviselőnek a horvát azlavoo dalmát kir. minister ur utján benyújtott folyamodványát, melyben ;i murcsáki határbeli helyszine-lesi munkálatukért j?kró 149 frt 54 "ferjyi tiké követelése s kamatainak közigazgatási utón leendő beszedetekét elrendeltetni kéri. A nm. fuidmivelés, ipar és kereskedelem ügyi m. kir. ministerium leirata a megyebéli mértékhitelesítő hivatalik 1875/6. évi költségvetése érdemében. Háry Péter töberki molnár mester éa ér-dekiárbiii kérvénye, melyben a ui értékrendszer változás íolvtán a malomvámnak sulymérték-keti szedését hatóságilag elrendeltetni kérik. A közmunka és közlekedésügyi magas m. kir. minisu-rmm leirata, a szécsi szigeti határon lböO-ik évben épített hidak építési költségeihez való hozzájárulás tárgyában. Skuulics Zsigmond föpénztárook urnák » megyei házipénztár 1S75. bfivéttílei és kiadásairól szerkesztett z.irszAmadása. Ugyanannak a megyei utt'entartási alap 1875. évi bevételei és kiadásairól szerkesztett zárszámadása. A nagy-kanizsai kir. türv^nyszéK átteszi több pribiszláveczi közfiégbeli lakósok ellen er döpnsztit.is miatt indított ügyben 184/B. I87ti. ezám alati hozott végzési-1 a vimatkozatos ügyiratokkal együtt. Dt:zs<* Fcrencz kupacai kíízbirtokoásági felügyeli' cs Kálmán Gábor kapolcsi községbi-rónak folymnudványa, melyben a kapolcsi 8. az. tjk. 1 — 45. sorszám alatt hibásan a köfftég nevére belvHzioelt felívöaégnek a tulajdonos közhír tokossá^ nevére leendő kügazithatásához a törvényhatósági engedélyt az e tárgyban 1555/874—107. jk. sz. alatt kelt megy*kík pvülési végzés megváltoztatásával kiadfttni k'.lrik. Vasdt-nyey Lajoa szolgkbiró ur jelentése kíséretében beterjeszti Baksa községnek folyamodványát, a község tulajdonát képező földek e?y részének eladásához szükséges törvényhatósági jóváhagyás megadása iránt. A megyei központi árvaszék hivatkozva a folyó évi február hó 7 én • folytatva tartott közgyűlés 1018/7. jk. számú végzésére, néhai Ohay Sándor hagyatéki ügyében történt gyám hatósági intézkedések igazolása végett beter jeszti az említett hagyatéki Ügyre vonatkozó összes iratokat és az ez érdem beni beadványokra hozott árvaszéki végzéseket _. KoJUy Rókus szolgaikra ur hivatkuzv.,, a mull évi november 2-áii H525./2tSil. jk. aj. alatt kelt közgyűlési határotatro, jelentése ki aéretében beterjeszti Periák mezőváros képviselő testületének a községi Urtozá&ok törlesztése tekintetéből czélbavett küzdégi birtokrész letek eladása tárgyában hozott ujabbi határozatát, a kérelmezett törvényhatósági jóváha gyás megadása végett. A sümegi becslő járásban lemondás toly-tán üresedésbe jött tagsági helyeknek választás utjáni betöltése. A zalaegerszegi becslő járásban leuon dás folytán üresedésbe jött egy póttagság-Bak választás utjáni betöltése. Czigány Bei talán választási elnök ur jelentése a pákái választókerületben folyó évi márcslus 9-re kitűzött pótválasztás meg nem tartása érdemébe*!. Pretsioszky Pál megyei főmérnök ur je lentese, melyben a kursaneczi Dráva psrtvéd munkálatokhoz Eursanecz, Tottovecz és Stra-honinecz községek kézi közmunkáját átengedni javasolja. A lendvti járás szoigabirája, Bagrioya község kérvényét, melyben az ottani régi te mető megvizsgálására egy küldöttség kirendelését kéri, jelentése mellett felterjeszti. Mester József tea kandi lakos és érdektársai folyamodása, mely ben a szent mihályfai patak megvizsgálására ujabbi bizottság kiküldését kéri. Horváth Mór szolgabiró ur jelentése, a fuíyó évi ujonczuzás alkalmából előfordult meg ^agyási énetekről, melyben egyszersmint az v<iX-ik évi XL-ik t. czikkbcn megállapított sorolási időszakunk megváltoztatását közgyűlési tárgyul felvétetni kéri. A soproni ktrasktidelini és ípar kamara átirata, melv mellett a fény űzési adókra vonatkozó 1876 ík évi XXI- é* XXVI ik t. czik-kek megszüntetése érdemében a foldmivelés, ípar és kereskedelemügyi m. kir. núniaterium hoz menesztett felterjesztését pártolás végett megküldi. Kékkút község elöljárósága az ottani 2-ik számú telekjegyzököoyvben 131 hr«z. a. a köz ség tulajdonául felvett 2 hold 392 Q öl «rd£-oek Rácz Ferencz és nejére leendő átíratása engedélyezésére vonatkozó iratokat huny pótolva, bemutatja. Nagy-Kanizsuvárus tanácnáuak jelentéit arról, hogy a város házában tevő megyei mér- tékhitelesítő helyiségre vonatkozó bérleti sser-ződésfiket a városi közös képviselőtestület jóvá nem hagyta azon okból; mart a megye részéről azoknak telekkönyvi bekeblectetése feltételül tűzetett ki. Krób Pál tanfelügyelő ur megkeresése — melyben a becsehelyi <'t bánok-szeut-györgyi iskolák felépítésére engedélyezett állami segély összegeknek telekkönyvi biztosításiból szült-séges törvényhatósági engedély megadását kéri. Czukelter József megyei számvevő ur je lentései, melyek mellett a megyei betegipolá«i alap 1874. és 1875 ik évi bevétel*-) és kisdá sairól vezetett számadásokat megvizsgálva bemutatja. Győrmegye közönségének átirata, mely ben a hagyatéki osztálytételeknek a kir. közjegyzők kezeiből vi*nza a bíróságok hatáskörébe leendő vitele iránt a m. kir. belűgymiuísuiriuui t»oz iutézett feliratát tudomás vétel, eshető! cg páriolás végett megküldi. Pozsony szabad királyi város közönségének átirata, — mely mellett az ipartörvéuy módosítása tárgyában a iöldmívetés, ipar és kereskedelemügyi tn. kir. TnÍDisttriumhoz intézett ielterjesztését pártolás végett megküldi. Vorstsdla Emília zala egerszegi lakosnA folyamodványa, szülésznői oklevelének kihirdetése iránt. A Cziglenlcze szabályozása. (Válaszul Henci A. három közleményére.) Azok számára, kik a kérdéssel nem foglalkoztak, elősorolni szükséges azt: miasaCzig-lemeze — és tulajdooképen mit lehet Czigleni-ezt; szabályozása alatt érteni? Valamikor egy, vagy félszázad előtt a Cziglenicze helyén uradslmÍ téglavető állt, melyből a város legnagyobbrészt épült; mint minden lég la vetőnél a fóldkiásások álul mély gödör'áll elő, így lett a Cziglenicze, hol magának az esővíz lassankint állandó ágyat vetett. Ily gödör megtelve vízzel a Cziglenicze tó 7 — 800 négyszög öínyi területen, a 20 as években a gödörben a régi száritók helyeit eladták, oda 3—4 ház emelkedett; a 60-as évekig a víz megfért medrében, baj nem volt, a buda-tebérvári vonal építésekor azonb&u a gödör füle betöltetvén, a víz felényt helyre szőrit látván, íj;en természetesen frlBcine is kettőzö-dött, a felemelt vitszio tehát befolyik a gödörbe épült telkekre, beivódott az épületekbe is, mert KI iszaprakodváoyok által a fenék évenkint t^y hűvelknyíre betöltve less, nagyon természetes, hogy az esővíz a szomszédos házakba inkább es inkább b«önt. A Cziglenicze tó tehát nem más, mint esőfogó, mely először most már csak télakkora, mint volt, tehát az esővíz felfogására és kár nélküli megtartására kicsiny, másodszor Önoön-uiHgát íszapolván, felszíne mindennap magasabb lesr, ha tehát a mellette levő házak nem emelkednek, a víz ezekbe mindig jobban fog benyo uiuliii. A Czigleniczesz&bályozás pedig az: miként lehetne meggátolni, hogy az esővíz ezen házakba be ne öntsön, az, hogy- ezen víz más célokra is felhasználhat* legyen, csak mellék kérdés — fő az. hogy kiöntés ellen az ottani házak óva, védve legyenek. Hencz A ur azon nézetben van, hogy alagcsövezéa, vagy hasouló utón a Cziglenicze víse állandó magasságban lesz tartható, tehát » lakósok nem járnak ugy, mint »z ürgék, hogy minden zápor után kiöDtve Ügyének, de más oldalt ezt hasznossal kapcsolhatja egybe és pe dig csinál a templom mellett magasra szökellű ugrókutat, oda állít egy meny kő nagy csapr>t, melylyel elunt tüzet, port éa homokot, csak ■ agy tetszés szerint, sót **.gy nap alatt 72000 köbláb vizet is nyervén, jó lenn*? a híres orsovai 8 kerek il malmot is odaállítani, 72<HX) köbláb víz ennek is unos-untig elég voloa,-lehetne inéi; uszodát és birkauaztatót, gyapjú mosót és tímár kallókat elhelyezni, 72000 kobláb «ÖkŐ-v izzel mínd kifutuá. Ezen üzletek minden 1)> köbláb viz után naponkint fizetnének 1 kraj-czárt, napjábui 7 írt 20 krt, egy éven át .'ÍOO munkanapot ozámitva, ÜlljO trtot ~ a váiOh igen tekintélyes bevételéül tehát többet, mint a mibe az egész vízmű kerülnél A dolog iHetén illustratiójátazonbsn futtatni nem aksrváo, térjünk át arra, hogy a vízmű létesítése által eléretik-e a kitűzött czél: a) a kiöntések elhárítása, b) a vismfi állandósítása. c) víznyerés az öntözés és tüzesetekre? Hogy az ajánlatba hozott alagtiaövexé* sikertelenségét legyőzhessem, nemcsak akként fogadom el a tervet, miként költR^gkimélésbűl Hencz A. ur tPtte, de még; Bókkal tovább megyek és a tervet jobbá, szilárdabbá teszem, ha bár pár ezer forinttal többe kerül is és pedig 4 hüvelyk átmérőjű csővek helyett veszek 6 hü velyk átmérőjűt, cement, vagy terracotta csövek helyett pedig vascsöveket. A 6 hüvelyknvi MŐ'72000 kübláb vize helyett levezetek lObOOO köblábat; leszállítom vele a vízszint 4*2 lábbal, tehát akiöntési eáta kat nevezetesen javítom. A cement, vagy terrakotta csövek szilárdsága ellen alaposan tett kifogások nyakát szegem a vascsövek által, melyek szilárdsága ell*D kifogást senkisem tehet. Eltekintve a szaporuló költségektől, tehát iizeb mód még jobb lenne és mégis rósz, mert épen roaz és czélt eJ nem érne. Nem gátolná meg a kiöntéseket. Záporok alkalmára a Cziglenicze tő a következő területek vizfogója: Az Eötvös-tér déli részén, aSzechenyi-tér északi részén, a Vásár-tér északi részén levő há zak és telkek erre eső része körülbelül 50-szer akkora terület, mint a Cziglenicze, ha ezen területek minden négyszög ölnyi síkjáról csak egy tized von»lnyí viz rohan a Czigleniczébe, ez már is 2—3 vonal vizeméikedéat nyer per-czenkint, ha a zápor egy negyed óriáig tart, a vizszin 2'/2 lábat erm-lkedett. Ezen felül még a Cziglenic-zéb^ fulyik a városmajor hátamögötti kertek és földek zápor vize, a Vásár-tér és rajta levő házak vize is mét 60—70-szer akkora terület, mint » Cziglf-nicze víztükre. Egy negyed órai zápor után tehát a Cziglenicze vizszine 5—ö lábat emelkedik, pedig lesz. Lafunt, folytatá még csendesebben jgyedül szeretnék üncel lenni. A titkár intésére a szulgák zajtalanul eltávoztak. A haldokló mély és nehéz lélek«etet vÓn, mintha nagy üuio^ra készült volna. — Géza, monda és Lafont megrázkódott — még keresztnevén sohasem szóllította — Géza, tudom, mily hú, miiy önzetlen irányom ban a remélem, hogy Önzetlensége halálom atán iá megmarad : legyen Alexisemnek — bÍBS ő egyedül áll a világon — barátja, Unitója, atyja. — Barátja, tanítója, atyja, Ist«n engem ugy segéljen ! viszonzá Lafont remegő hangon. A beteg meghajtá fejét; a megelégedettség tükröződött vissza halvány ttrczáo, melyre a halál már rásütötte bélyegét. — Fiamnak öröksége csekély ; folytatá Armande fáradtan; legföljebb a végszükségtől meit^i mog; az ön kezébe teszem le. S most hallja végakaratomat; az Isten adjon erőt, hogy egészen Kifejezhessem. Újra vérfaön ömlött ki ajkain, de « a haldoklót mc-gkönnyiteni látszott. — Géza, folytatá tovább, mentsd meg gyermekemet azon iszonyú embertől, ki szüleit ■ meggyilkolta. Gyűlölete a síron túl is terjed; jaj. ha keze egy nap Alcxist találná! Lafont, hallja parancsomat : fiam nevének el kell tűnni az élők sorából, mint atyjáénak; adja neki az ünét. Géza, az ön neve nem nemesi, de azért mégis nemes. Alexie 2ö. évéig ne tudja meg származását Akkor azonban, midőn már fér£u leazj akkor megtudhatja a szerencsétlenséget, mely e házat érte; akkor adja neki a ki* vas-ssekrényt, melyet tejem szobájában talál. Mind-azon ügyiratot tartalmazza az, melyek törvé-oyesitá^re szolgálnak. Eh most adjon iróeu-közt Lafont a egy lap papírt; vezesse kezemet — csak néhány vonást akarok iroí. Lafonttol tegittetve, végaő erejét fölhasználva, majdnem olvasna tlanul néhány sort kar-.czolt a Lafont által eléje tartott fehér lapra s nevét alája irá; azután pedig kiesett a tol) ke zéból, hideg verejték boritá arczáí — B a hal doklónak merev ujjaira Lafont könyei csor dul uk. \ — Ntjmsukára végem lesz, susogá hosszú szünet után; már nem szenvedek. L*font, h» oly körülmény jön elő, mely szükségessé teszi, hogy át kell adni neki a szekrénykét, adja át neki, akkor is, ha nosülni akar. Uj vér özön, mely utolsó volt, örökre el vágta szavát. y JX meghívott orvos megjelent; a boldogaltnak csak földi maradványait találta. Ka elé térdelt most Gregorovita, a legmélyebb fájdalom kifejezésével; untán J*fonUől bocsánatot kért, ha megsértette. Az orosz teljesen tnegvál-tozottnak látszott Oroszországba akart visszatérni, hogy, mínt monda, Scbnselkoí gróf akaratát teljesítse, mihelyt a profilénak holt tetemét az utolsó nyughelyre kisérte .... A bíróság, 4befy azonnal lépéseket tett a gyilkos felfodöwísére, kevés tevékenységet fejtett ki; természetesen Besbodko gróf navsszáj-ról-szájra járt, de u orosz nemes, császár nőj >< parr-ncsanak engedelmeskedve, Franciaországból eltávozott. De ki is foghatta volna rá a véres tettet? Az azon korbeli ssolgmlelkü bíróág legalább nem merte karját észak uralkodónojének ke gyenezére tenni. Schuselkoi gróf gyilkosa ismeretlen maradt ■ a nemsokára kitört franczia forradalom e kicsi gonosz tettet — kiosi azon borzasztó vérengzésekhez képest, melyeket a történelem elénk tár — e kksi gonosz tettet csakhamar * feledékenység fátyolával boritá be. m. Szt.-Pétervár Newski terén levő herczeg Orlovits-féle háznak egyik termében, 1796-ik év egyik vidám teUddvtáajáokétzvemély voh: ! egy ur, katonai öltözetben, mellen fénylő rendjellel s egy ifjú, körülbelül 17 érés leányka, ki kézimunkával foglalkozott, A szoba a legcsioo-sabban van bebutorozva ; nehéz szőnyegek födik a padozatot, drága ko&zorugyertyatartó függ a tetőzetről s bárhova tekintsünk, mindenütt ízléssel párosult gazdagság tárul föl előttünk. A két személy : a ház ura és leánya Feodora. A herczeg neje néhány év múlva a leányka születése után meghalt s az atya most egész szeretetét és gondoskodását a virágzó szűznek szentelte, kinek szelíd kell eme még Katalin csáazárnŐ előtt is kegyelmet talált. Tán ő volt a tényezfi, hogy az atya fokról-fokra emelkedett; természetesen aa atya e kitüntetésekre kőtelességhu-sege álul méltóvá iparkodott tenni. Magánélete, gazdagságának daczára, a többi ndvarntfgyoké-val ellenkező volt; sőt akik néha néha meglátogatták, búskomorságáról beszéltek. A herczeg körülbelül ötven éves lehetett; arezvonásai gyengedek voltak, szakált nem. viselt; csak a szájánál levő két mély redő tanúskodott us évek számáról s tán titkot lelki gyötrelmekről is. A terem nagy ablakaiból a pompás palotákkal telt ntezára tekinthetni, melyben tarka sürgés forgás volt szemlélhető. Észak kék téli egéről ma a nap sugárzott alá. A szánok ezüst csengőikkel, szakáll** kocsisokkal s a bundákba burkolt benülőkkel, az aranyozott udvari fogatok, a behajporozott lakájokkal egymást űzték s a széles gyalogút on nagy naptömeg hullámzott. Épen egy csinos szán robogott el; drága, prémes öltönybe burkolt fiatal ember igasgatá a jármüvet; ostorával fölintett, mit a herczeg barátságosan viazonzott, mig Feodora föl sem tekintett munkájáról — Te kegyetlen vagy az ifjú Paaiasky gróf iránt, monda Oriovia szelíd* nemrehá nyó hangon; a hölgyek és az ad var kegyenoe- vel oly módon bánói, mely hidegséget árul el; fólek, hogy a <*as*ámőt megharaghod, ha igy folytatod. . — Hegfogom neki mondani, hogy előttem Pasínsky gróf épen csak csinosnak látszik, vi szonzá az ifjú leáoy mosolyogva. Udvariassága illatnélküli tarka virághoz hasonlít s ezen ki vül — nem beszelte e el nekünk az ifjú Lafont hadnagy, hogy a gróf azon durva Gregorovita hadnagynak barátja, ki nem rég ittas állspotá-ban engem sértegetni merészelt s csak Pál nagy herczeg sürgető kérésére szabnditett zue£ a czárnő a kel eperéből ? — Törődik is a nagy herczeg azzal, ha tisztje egy fiatal leányt sérteget! váléahercze? kétkedve; Gregorovits jó katona s ezt legtöbbre becsülik Gatsinában. Félek, hogy szomorú na- pokra virradunk, ha nagy Katalin behunyja szemeit; az arany enged a vasnak és — hsnpja hebegő volt— észak Semiraoiisa öreg; már egyszer unokahugának (Gusztáv svéd kirak- lyal történt szerencsétlen eljegyeztetése alkal mával a guta megütötte s ez ismétlődhetik. Azért szeretnélek biztosítva látói, folytatá han gosabban : az én állásom is könnyen megdőlhet a forradalom által, a mely Oroszországban egy szerre kitör, mihelyt Katalin megszűnt lélek zeni. Akkor majd vöm bázában menedékhe lyet fogok találni, de külöuben a császáraű in óhajtja. — Ah! — Faodora arczán élénk pír öm lött el, szemei jobban ragyogtak; a távolban egy fényes tiszti egyenruhába öltözött karion ifjú embert pillsntott meg. As ifjú katona BZ<: mei vidáman ragyogtak, mig a magas fehér homlok szellenidas voltáról és eréiyérŐl tanús kodott. Arezvonásai finomak és gyengédék vol tak ; arczát csak kis szőke bajusz ékité. — Lafonl hadnagy, jegyzé meg az atya, azután pedig leányára komoly pillantást vetve, folytatá: — Feodora, elárultad, amit már rég •ejtettem, de nem akartam elhinni. Te Lafon- tot ■■éreted, te, Orlovits herczeg leáoy a, egv ifjo, név és vagyonnélküli tisztet ? " (Folytatása kÖv.) ^ ^sait 4 lábat szabad emelkedni**, tebát okvetlen k:iini, mert a CSŐ Hencz nr számítása szerint úránkint csak 3000 kúblábat, tehát H vizsrin l.öi <-sakia 2 híivi-lvket apaszt/egy negved óra HI.IU az én I'I hiiv*:lyknyi csöveimmel is csak •■X} hüvelyket mérsékel az f> lábból 5 II hü-\^lkicvi viz tehát mindenesetben az ottani ker-t-kb-. udvarokba és utcsára ömlik épen uKyr niífií )i:ltf[)leg omlik. HYÜROPHOR. Buesu-cloadús és hangverseny. Szép idő k.-dttízménye mellett végre-valahára megtörtént a német színészek óhajtva varr végbiicsuJK ;* 1 búcsúzzatok is el, m«rt uaív a német fold lérj*', sok német színész fér ni'-ir benne. Mi 11 H^V-kanizsaiak igazán szeretek -s tiszteljük :i művészetet, ezt már évtizedek i'ita számtalanszír bebizonyítottuk, de csak akkor, ha az valódi müvftHztit, inidón azooban k-'véasel több a s^tumiüél, akkor caakueyau j.ibb, ha pályát változtatnak az illetők. Ezek ■•Inrebiicsájiásával a mi uémet S7.inesz.eink nagy tHDtílsé^iríl nem szólhatunk, mert náluk a szó szoros éneimében hiányzott. Bucs'ijok sem vnit valami azivrepesztö, sőt még acaeugfi hangú primadonnák, balerinák hódító kacsiutásai sem biruik K nagyszáma udvarlók seregéből csak <-<ry árva könnyet is ki csalhatni, minden utó-baj"k nélkül is igen könnyű voltabucsu, hanem :iz est hőseit már meg kell említenünk, kik puro szívességből csak azért léptek fel, hogy a bucsu a távozóknak anyagi könnyebbséget szerezzen. 01 lop éa Wellisch urak kedveért meg is teitek az első ülőhelyek. Az áldott jó humor-, élez- és tapintatos rögtönzéseiről ismerjük Ollop urat, ne csodáljuk tehát, ha bárból és bármikor nyilvánosan lép fel, közönségünk őt mindenkor szívesen felkeresi, kivált a mostani nehéz napokban, a folytonosan tartó üzletpan-■JÁS uuy is súlyosan nyomja a kedélyeket, igy éá'-á önmagunknak kétszeresen ís jól esik, ha jól ín^gkai^zagtatunk. Ollop ur mind a játékban, mint A dalban, ugv e<jv kis tánezban kitűnt, s mula'tatta a közönséget. Városunk szülöttje, WtíliiBch Krnu ur, a bn-öiaiii városi színház tagja szintén közremü köiliitt. Ligy látszik, hogy tapintalos és szorgal-in^siui Lauulmányozó szenvedélyes szinész, kü-iuijustíij ezen estélyun * „Strick-;" czimű darabból Higanyosán előadott kovács legény szerepét \ alúban ig«n élethűen személye&ité. Wellisch urnák csak az az egy hibája van, hogy erősebb hrni^iil nem rendelkezik, mert a mi en miniatűr th-'atro de scálánk, a melynek felépítésével Eurúpáuak legjelesebb architectusni, mérnökei évtizedekig a fejüket törték, hogy, hogy és mi-kép lehessen e dicső nagy-kanizsai színházban u mostani haladó kornak oly tökéletesen meg-fel<-M sülyedések és mélyedések, a vizjátékok, az ujabb decoraiiók közt még acusiicát i; elű-tertítiitHni. — fájdalom, nem sikerűit; ne csodáljuk tehát, hogy egy ily élvezetet Ígérő Bzin ■ pad Wellisch urnák érzelgú és fájdalmas hangjait mind elnyelte, egyébként bátran állítjuk ülőit: azt, hogy ő, mint itju szinész, e pályára teraictt, birja a magyar nyelvet is, ugy azon éd-a remény kecsegtet bennünket, hogy nemsokára a hazai színművészek közt fogjuk őt üdvözölhetni. Vasárnap este valódi élvezetben részesül' tünk; Bzép és válogatott müértÓ közönséggel zsui'ulásig megtelt a .Szarvas" terme. Itt elő* szőr niutata be magát szinte Tarosunk szülöttje a kis kedves Prager H«rmiaa k. a., ki jelenleg : Bécsben énekesnő, alakja megnyerő, hangja tiszta, erüs, mezzo-sopraa, énekében sok érceimet én taanlmányt fejtett ki, előmenetele haladó' Uo, k *) Kora volt ai öröm, mert ix utolsó elÖ»dii keddeii is Tolt a tán még ezután ía lwt eloadág. Különösen magyar dalai isi vünk belsejébe hatollak. Neki a m A vészi pályán nagy jövőt jósolunk, szép é« gyönyörű énekjót közönségünk kebelből eredő éljenek kitöréseivel, viharon tapsokkal és virágcsokrokkal jutalznazá; nekünk különösen jól esik tapasztalnunk, hogy városunk szülöttjei közt a művészek gzapomduak; ugy ezen ifjú művésznőnek e pályára szivből szeren csét kívánunk. E hangversenyen a közreműködők közül megemlítjük, hogy Rózsavölgyi Si donia K.a. kitÜDŐleg szépeu játszott. Ujjai alatt a zongora epész zenekarrá alakult, szabatos játéka zajos tapsokat aratott. Bischiuky Miksa ur (ugy csak mellékesen, titokban mondva, egy kissé ingerült természetének daczára is) igen kellemesen énekelt; a közön'ég uagy roegelé-gedéasel hagyta el a termet. Ezúttal helyén látjuk a nemcskeblü Gelsei Uuttman csatádnak nevét elismeréssel felemlíteni, kik már évek óta városunk művészeit szárnyaik alá veszik és a lehetőig pártfogásban része#Ítik,dicsérfttet és ui:iu/áht érdemel! KÖNYVES. Helyi hírek. — A kUdedtievelé-egyetrület közgyű lése szabályszerűiig megUrtatrán, a kisorsolt 10 választmányi tag helyett nagy rét* l ujolag a következők választattak meg: Belus Jóxsefné, Blau Nándorné, Daráa Zaigmondoé, Koch Mi- hályné, Kocsis Ferencsné, Oszeszly Antalné, Szígethy Károly né, Tersánczky József oé, Unger Lurincsoé és Zadubánszky Lajosáé úrhölgyek. A jegyzúkönyvet egyébként jövő pzámunk hozza. — Lapunk egyik előbbi számában az volt említve, hogy Vtttinger Antal helybeli ezukrász ur a fürdői idény alatt Keszthelyen fióküzletet nyit, kijelentjük, hogy e hírnek Bem mi alapja sincs, Vitünger ur czukrászala osztatlanul Nagy-Kanizsán marad. — Táncxhoszoru. Marnesy Lajos táncz- mester ur nóveodékeivel most szombaton, azaz aprll hó 2il én az .Arany Szarvas" vendéglő termében tánczkoszorut rendez, melyre a t. ez. családokat és mindkét nembeli lánczkedvt-'ló ifjúságot minél nagyobb számbani megjelenésre teljes tisztelettel meghívja. Belépti dij szemé- lyenkíot 50 kr. Kezdete íí órakor, tart 12-ig. — Meghívás. A nagy-kanizsai fiatalság társasköre vasárnap, 1876. évi április hó 30 án, délután 4 órakor, a városház nagy termében 2 ik nyilvános felolvasását tartandja, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja Tárgy : Goethe „Faust'-ja, Madách „Az trrnber tragé diája" czimü drámai költeménye és Byron ^Manfred'-je. Aestheticaí tanulmány. Klüadja: Huffmann Mór tanár r. t. ur. Kezdete pontban 4 órakor, vége 5 órakor. A t. közönség kéretik pontosan megjelenni, mert a felolvasás tartama alatt az ajtó zárva leend. A n. kanizsai fiatal ság társaskörének elnöksége. — Hangverseny. A nagy-kanizsai fo- gymnasiumi ifjúság a gyrau. zene- és énekkar javára 1876. május 3-án a „Zöldfa" vendéglő nagy termében zene- és d a 1 e s t é ly t rendez. Műsorórát: I. 1. Marseillaisi, zenekar-kisérettel előadja a gymn. énekkar. 2. „Erdű erdő, sürü erdő", változatokkal Fávayiól, zongorán, elő adja VoJQÍts Imre tanuló. 3. Szavalat. 4. „Haty- tyudal" Lammermoori Luciából, előadja a gymn. énekkar. 5. Egyveleg dalművekből, előadja a gymn. zenekar. II. 6. Csatadal, Huber Károly- tói, zongora-kiaérettel előadja a gynín.énekkar. 7. Régi magyar zene gyöngyeiből: a) Indulás Pannóniába, Lavotátől, b) egy magyar nóta 1833 ból, zongorán négy kézre előadják Berecz Imre tanár és Stocker Antal tanuló. 8. Szavalat. 9. Pepi tante, tréfás férfi négyes Markbreitertől, előadja a gymn. énekkar. 10. Magyar darabok, előadja a gymn. zenekar. Belépti díj 1 frt Kar- zat-jegy 50 kr. Kesdete 8 órakor. Az előadást lánczkoszoru fogja követni. — Cnáktornyáról írják nekünk: Twz- telt szerkesztő ur! Van szarancsém axon oem« lelkű emberbaritok névsorát közölni, kik H húsvéti ünnepek alkalmával a csáktornyai szegények részére s> Csáktornyái járás szolgain- róság utján köoyöradoisitfyokat küldöttek : Göncz Lajos 1 frt, Pecdoroik János 1 frt, Ko- nyáry Mihály 1 frt, Vucnák Miksa 1 frt,Caesi- nák Sándor 1 frt, Zaká) Henrik 1 frt, Tódor József 1 frt, ZiegUr Kálmán 1 frt, Gayer Sán dor 1 frt, B*rnyák Ferencx l frt, Deurbányi Elek 1 frt, Htgedtts József 1 frt, Pecsornik Ignácz 1 frL Lp. 30 kr., Se. 20 kr., Molnár EUk 1 frt, Ziegler Lajo« 1 frt, Fejér 40 kr., Vraataiu Károly 1 frt, egy névtelen 10 kr., összesen 17 frt, mely össsegbol következő 17 szegény között folyó hó ld-én reggeli 9 órakor a csáktornyai járás ssolgabirája által, Márcxms József városbiró urnák jelenlétében és javaslata folytán kiosztatott: Riegler József 1 frt, Novak Márton 1 frt, Holccer Mária 1 frt, Neuwirth Anna 1 frt, Graoatier Juli 1 irt, Pajteln András 1 frt, Reaseln Ferenc* 1 frt, Marciiua Oyörgy 1 frt, Szirk Nándor 1 frt. Schrey Jósaef 1 frt, Glogovecx OyÖrgy 1 frt, Csáh Özvegye 1 frt, Horváth Mari 1 frt, Juráai Mária 1 frl, Jupá- neci Katalin 1 frt, Tkálcsecz Dorottya 1 frt, Jurisa özvegye 1 írt. A midőn ezen nemeslelkü adakozás folytán beküldött összegnek elosztását közölném, a szegények nevében az illető1 adako zó araknak forró köszönetemet nyilvánítom. Csáktornyán, 1876. évi április 21-én. Vrantaiu Károly, szolgabiró. — AtiUtkoxAs. A magyar szerdahelyi tanulók között bizottság alak alt, kik tanulótár suk, de a felnőttektől is a szerencsétlen árvíz károsultak részére gyűjtést rendazsen. A be gyölt 5 frt 25 kr. összeget, midőn teljes tiszte letünk nyilvánításával beküldenénk, kérjük a tekintetes szolgabiró urat, azt illő helyére jut tatni szíveskedjék. Eiúttal azon óhajtásnak adunk ki fejesés:: a gondviselés enyhítse az ár vízkárosult honfitársaink nyomorát s mentse meg édes hazánkat az Isten minden szerencsét lenségtől. Magyar-Szerdahelyen, 1S7G. aprilhó 21 én. Taaulótársuink nevében alázatos szol gái : Koszorú József, Sorts Gyula, Sáringer Róza, Kelierman Gábor, Francsics Ist\án, Ko szom Juli, Polák Kata. Adakoztak pedig : Sá ringer Róza 10 kr, Sáringer Margit 10 kr, Ma ri tó Antal 7 kr, Magyar István 4 kr, Keller- man Gábor 4 kr, Hencsei Viki 1 kr, Tálosi Péter 1 kr, Koatoru Anna 2 kr, Koszorú Juli 2 kr, Tálosi T«réz 4 kr, Tálosi József 2 kr, Ko- váts István S kr, Horváth Imre 3 kr, Bakos József 3 kr, Sodkoli István 1 kr, Major György 4 kr, Bakos Fenjucz i> kr, Horváth István 2 kr, Kováts Mari 2 kr, Baricza Mari 4 kr, Ru- dics Kata 2 kr,iJertalanicB Mari 10 kr, Mátyás Juli 14 kr, Szabó Anna 5 kr, Árkus Teréz 4 kr. Varga Anna 4 kr. Fekete Gyula 4 kr, Francsics István 2 kr, Tóth Mari b kr, Tóth Kata 5 kr, Köveai Zsóti 4 kr, Kelemán Gábor 10 kr, Kováts Menyhárt 1 frt, egy szt.-miklÓBÍ tanuló 10 kr, Dávid Mihály 10 kr, Dávid Lo- rimo 10 kr, Sáringer Kálmán 10 kr, Pollák Mari 10 kr, Márkus József né 4 kr, Soós Antal 1 frt, Soós Gyula 25 kr, Tóth Ferencz 11 kr, Papp Anna 10 kr, Papp Juli 10 kr, Varga Fe- renezné 10 kr, Szűcs Anna 1 frt, Koszorú Jó zsef tanuló 3 kr, Hoss Mari 14 kr, Kováts Jó- zbef 4 kr, Dolár Kata 10 kr, Polák Mihály 8 kr. Blamenschein Kóbi 10 kr, Blumenschein S. 10 kr, Sáringer Etel 5 kr, Steiaer József 1 kr. Összesen 5 frt 25 kr. Ezen nemes közreműkö désért fogadja a magyar szerdahelyi község de rék tanítója Sáringer Károly ssves ügy buzgal máért, helyesen felfogott és tapintatos buzdítá sáért hálás köszönetemet; adja Isten, bogy osz tályában alakult zsenge bizottság áldásos mű- ködése az egéss községre ki téried ve, Üdvöthozó hrtdJTfTi1 más ügyben ts működhessék. — Isten tartsa meg a derék, jó és nemesre törő Sxerda-hflly ifjúságának a minden jó és nemesért törekvő saüleít is. Kováts, ssbiró. — GyásMhir.Taboly Gáspár; Tubolv Jenő és gyermekei: Eugénia, Ferei ez és Kerka- poly Irén szomorodott szívvel jelentik folejthet- len kedves gyermeke-, neje-, illetve édes any juknak Lochuch Carolina, férj. Tubcly Jenőnó- nek f. hó 22 én esti órákban, élte 26-ik és bol dog házasságának 6-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei f. hó 24-én délután 4 órakor tétettek Söjtörön a köz ségi kosos sírkertbe örök nyugalomra. Áldás és örök béke hamvaira ! Söjtöriín, 1876. éri áp rilis hó 23-án. r — Ki*-Komáromban a ssent György napi vásár april 24-én megejtetvón, bárha esen vásár a forgalomra nésve az előbbi évekbeni vásárokhoz képest nem a legjobban BÍ került, mindazonáltal 595 drb marha jött adás-vevés alá és es42,724frt tokét hosott forgalomba; — a legdrágább egy pár ökör 375 írton kelt el horvát-ssent-mik lósi Szukics Mihály adu el, galamboki Takács Boldizsárnak. — A vásáron megjelent pénzügyőrök egy pár leletet vettek fel bélyegröviditét miatt, egyéb büntetési eset nem fordult elő, mi is a vásárosoknak a törvény tissteletbentartásáról testnek tanúságot. Egyet len eset fordult elfi, hogy a miháldi jegyzi a a szabálytól eltérő előbbi marbás járlatot bé lyegzett fel és arra állitotU ki as igazolványt, de ezért az azt felmutatót megfenyitni nem le hetett, igy ezen egyetlen eset esuttal figyelmen kivül hagyatott, egyébként a csurgói szolga- birói hivatal e tárgyban értesítve lőn. — PerUikról vesszük a megdöbbentő hírt, hogy A Dráva soha nem tapasztalt mérvben árad, a várost hétfőn reggel elöntötte, a legszebb vetések vix alatt állanak; leirhatlan károkat okoz a töméntelen viz. Reméljük, hogy a me gye Muraközért minden lehetőt megtesz. — Rövidhírek, Kecskeméten athleti- kai-club alakul. - A sultáo 2.200,000 frtot örökölt egyik harem-firétől. — Brassóban föld rengést észleltek. — Pauler Gyula „A WeBse- lényí összeesküvésről" két kötetet irt. — Ki rályné ő felsége e nyarat Ischlben tölti. — A Margit-híd megnyitása april 30-án lesz. — Ausztriában 1875-ben 867 hirlap jelent meg. — Az angol trónörökös május közepén ér has*. — Kossuth, arczképét csak a honvédmenhái javára engedi áruitatni. — Az ungvári székes- templom renoválására 25 ezer frtot adott a minister. — Keleti menekültek kösül 41,773 egyént tápláltat kormányunk. — A bukaresti magyar-egylet olvasótermet építtet. — Pápán is alakul athletikai club. — Románia lovakat vásárolut hazánkban. — A .Vándor* czimfi szépirodalmi jeles bécsi magyar lap politikai lap lesz. — Budapesten 5881, Bécsben 17187 has van. — Kecskeméten egy rendőr felakasztotta magát, neje nem merte megmenteni. — A phila delphiai világkiállítás ünnepélyes megnyitása május 10 én less. — Az ó-hitü zsidók társulatot alakítottak, hogy a sultántól Palisttnát megve gyók. — Kolozsvárott nagy tüz volt. — A „Vasárnapi Uj*ág* b. Sina Simon arczképét közié. — A szegedi kiállításra 400-nál több jelentkezés történt. — Moller Ede szerkesztése alatt „Sopronyvidéki Lapok" mutatványszáma megjelent — Beustnak 32, Andráasynak 17 rendjele van. — Kapown 3 kis gyermeket as oláhcsjgányok elevenen megsütöttek. LottobntáB. 6, &6. Buda, apr. 22-én: 5, 7, 9, Felelte szerkesztő : Báttri UJIS. Az orvos-gyógyszerészi ügynökségnek Budapest, IX. Nyul-uteza, '25. Birmingham kék és violaszin másoló tentája. 1 meszel vés üveggel, azaz '/, kilo 50 kr, V. ." . . V. • 30 . V. • '/» - 15 - V. - V.« -. « . Nettó súly 1 kilogramm 1 frt, — üveg külön. Isniételadúkauk 20° „ jutalék. Megjegyzendő, hogy ezen tentáknak nem szabad ide- irpn témákkal vegyülniük, valamint egy más tentiból Írott toll szinte ezen tentikhoz nem használható. (86—1) xx Wogrincsics György, zongora-készítő és hangoló (88 -1) ajánlja magit a t. közönség pártfogásába. Lakása: Eötvös-tér 12. sz. Dr. ERNSZT I~ humani <™UL Kién könyv iAulá*i ét> M^iuétftf nyajt a kik ifíXbb korokban titkua bűnt v*gy mértíktekn k Öltek ucniMk kói -1-- * y kextcbco b n kS- u, kdrb«J«kbiiN. k>« »xlklle«M-H «Md által tl, írljca kigjúgToliat ;*iil*ítdn»i. «*«liSk. l(Jk««-k a it^libui -mbertmrilok, kik ^jÉ wÍTÜkon hordják, jel temik t kö k4k ooooooooooooooooooooc/ Fehér Miklós angol, franczia és amerikai gépgyárosok vezérügynöke ajánlja t R. Homsby és fiai legújabb szabadalmazott fűkaszáló gépeit, (Paragont) mely 1875-ben az angol királyi gazdasági egyesületnél Tauntonban nyadó kaszáló -versen 3* en 58 versenytársai közt, 7 napi próba után, nemcsak az első, de a má^dik és harmadik .dijat nyerte el s egyszersmind a legkönnyebb, legjobb anyagú és K-gnn-gyobb munkaképességű gépnek ismertetett. Hasonló minőségben ezen ki\ül az angermündei nagy v e r s e n \ e 11 - Poroszországban az eU» díjjal-koronáztatott. Ezeken kivCl Magyann-szágban az óvári gazdasági a c a'd o mi .1 n a k gf'pprúba osztálya is, ug>Tuiut a nyitramegyei gazdasági egyesület ezt az utólagos próba alkalmával a legtökéletesebb kaszáló-gépnek ismerte el. Ajánlja továbbá a legjobb amerikai szénagyüjtőt. (ísulky Rake.) Ezen gépnél szélessé>;i' >i lib. H hüv. kerekei 4 láb. G hiiv. magasak és ama kőnnvü és kor! lansigáról hírneves amerikai „HlCkOry diófából* van készítve, miáltal felette csekély vonerút igényel. A gép 20 szabadmozgással bíró fogakkal van ellátva. Minden cgves fog fc!sö vége felé egy csigarugó működik, mely minden erősebb lökést, vagy ütközést meggátul s niiuian fogai egy második rugii által, mi más gyűjtőknél nincsen, feljebb, vagy lejebb állíthatók, bármily területen k » p c s a gy ü j-t é s t végezni, — ez magábau véve is oly tulajdonság, melvlyel más gyűjtő nem bir. A legközelebb N a g y - A t á d o n tartott verscnykisérlet alkalmával kónnyüsége és tevé kenysége által, miután egy gyengelóéslfiu által naponként 2}l —2ö holdat ké pes gyűjteni, a legelsú díjban és a legnagyobb kitüntetésben részesült. Uj-Angliában pedig ed dig a legtöbb és legnagyobb arany éremmel dijaztatott. (84- 2) >oooooooooooooooooooooo®ooooooooooooooooooooc Weiser János YHofcert-Kkrtii'se az „Arany Kaszához" Nagy-Kanizsán. . Ajánlja a n. é „Clayton SOOCDOOC Wajdití Jónef kiadó-, Up- él nTOmdatmUjdonoTgyorsaajtó uyom*s» Walser Fereoez első magyar gép- és tűzoltó-szerek gyára Budapesten, aláírna ui>l.b ii.-rki-ii-tü iü«ifer«ki-nd6it síibadalmíiotmelentvO ríí,l.«-rreí. m.ly • ■■■«»'„' .,.1,1. „..k.dilvul.., h.«ail.tite.«di. Fzeii fecskendők müködú tehetsége és lokereje mindeddig páratlan. \ loEgellri, fo\gif .V-*ur Lloyd- és tsbl. lapok kü-.«[k>z.:, ő kMBtanlinipolyi tllinltó főparancsnoknak a budapesti l'era jannár l"-cn- A mai oa*y uuvínm-1 a budapesti Wahcr'fíl.- ejirbó] s,.állitolt ff«k,:ndOk U-gtló.iör f^nye. .r«l-ménvniel vultsk alkalmazásban. Kgy i-jén viroiresit mentettünk ni.-.'«'imsztitist«l <■- miní.T.ki » legfSbb r]i«meré«t nyíWamU. Tüíolf, le«énr.»P teljes felszereljek igen aélmrtm Ikéu»««t tr.lol.-trak. mind™ n.Evsigb.n. olcsón s gyanún •.állíttatnak é. ki<ánairi a felszerelésről mintadarabok ésarjegyiékek kaldttoek. Budapesten, SBp-utcza 16. szám alatt, sgyagcsó-raktárt tart és elvállal közponü-Yiz-, gőz- és légfűtések, gáz- és vízvezetékek, szivattyúk, closet ek stb. felállítását. A .liamisitástól óvatik! Üres fogak kitöltésére nme. katílyojabb él jobb .zer, mint dr. Pipp I 6. odT. fojor-,„ 0, iBééjíároi. B05nerga.se Sr. 2.) fogonj*. meljet mindenki könnyen és fájdalom nélktü behelyetbet odraa foyaiba, mely ailin a f.jgré-siekkel és íogbiusal teljeaen ogjeiül^ s a fogakat a t'.vábbi elromlástól óvja fl a fájdalmat cllapitja. Aiidtherin-szájviz Ur. POPF J- Cx. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben, Stadt Bognergasse, Nr. 2. Üvegekben 1 frt 40 kr. * legkilünSbb sreracaúzos logfÁjdilmak- hun. Ejuladá-okuil. a íoghus dag*n*tai- «■ aebeinél; fölolvasztja s. létt-zi. fnfrküvet <-JI meg-akadM.lj'ottív *na*k uj képxSdését; *I inffti fogakat « fochim cronitíse iltal ■tilárditj*; s midSo » fogak*t és fujflnLst mindfn Árrslman anyagoktól megti«titj», a Biijnak iteJ- leniei íriíHtMcget kuli-soníix é« már rövid buxoáUt útin elUvolíci* * k«llvo>«ttea szagol. (15 13; Dr. POPP J. (J. cs. k. udv. fogorvostól Bécsbea. KKCII kiísaitinvtiy .i lehelet friss es-'jjét in t'titzUinigkt i>utartjA. aioukjviil .i !'..gaknak hófeliérséget kíiU-sClnür. a«ok roinlJt»At meg- Dr. Popp J. <i. növény-fogpora. A i'o^akAt oly szépen tisititj*, hogy aau&k naponkénti lixst nálata :illai nemcsak a, kozfinséjjes togkŐ eltávolittatik, hmem a foe.ik tnniáncta ós áuomiág'a ia miudiokibb tökéletesbül. Kxpi.atík: Nagy-KaniKsin : Beim Jótsef gyógy«*e., Kuaesberg, Koi«Dr«lii. Wcliich, J. és Keoselhoffer J. ^ruk«dJ«£bM. — Pápán: rachepeu J-, Keszthelyen : Pfiítteror gyógjiterisK, Singcr II. W«Ul ».. ZaU-Kper.«eg>-n : IÍÖÓ Ki, gyógy««rém«. Kaproncxin : Werli gyógy-Eerési. VxrAídon : 11 altér gyógyaseréas. Bfitaegen : Dorner Kaját. Siom-atli«lyi>n: Pillii-h Kérem-* éa Kudolf gyógyiter. HatárSrvidíki 3«.-Qyör. y;'.ii. Fibii- K. C. Watprénibeii: Meyr Taitkao, ugy Qothard Tirádái n tiaiuál. — Ssókwfeh érv írott ; Legmaaa A. Braun J. gjógy»«. IIOTU-íer^tiyb-ii: Heisl«r gy&gyaz. Kalocaá& : Horváth K. gjógjn*TÍn. Kft€«-«méien : Miltios'er én Machleid gyógyax. Pakíon ; Flórián J. gyÓgj«« .iirmendoit ; iiurráth J.Somt-;tir«nd gyógyít Kapót Tár ott: K.obo J. ögl, Hciun és Schroder gyógyi«. Sxegsiárd: Brahjay gyógyac — unybádoo : Eramolm J. áiig«tTÍrott:Barwarth, Salamon gyigjM.— :*jÍD : Micíiitach St. éa Henfeld fiai, agy H«rmog ígnácttiái. _ Ptea«tt . üolnny \V. «s K. Zácb, Sip5ce gyógyn. Kárádon: Zadabánnky gjógyit, Marcudit-ain KIM gyógyiE. — Tolnában : Qraff gyógy**. — Dana föld ■iroit Lukáca gyúgyir. —8«ent-GyörgyÖn: NStfaig. — AUÖ eyi'igym. — Kohoncson; Simon gjógynéréit araknál. ÓVÁS. Ait Upajittiltam, bogy at áltaUm 28 év oU késciteu éa köikedvtJtflégü Anatherin Hiájviz híson név alatt hamisítUtik éa olSadaÜk. A t. küz&Dség ámítására az eien bamUitáj kénitSi ogyas-in fel*rerelt-st baaxnáljik, roiot mi nők kel én a saját gyártmányai mai ellátom. 'Ennélfogva mindenkit figyelmeztetem, hogy ax általam ké--itett Au.ttherin írájvis mindenkor teljes cségemmel, J. fi. Ptpp, cs kir. udvari fogorvoi. Bécs, Bofltern«8$e 2, > " kir. osstrák udvari cximerrcl vkétfejíi sxa griffektöl tartva) és a tÖrvénjOMn le-i-it -'.vjepyiryel lesi ellátva, «■* miniiazoti kísaitaciiyek, molyfk iiey.in IIJMUUIÚ, d« nem éj-on az itt leirt fel»erel«sa«l lenanek el-l.-itva, LaioisitÁHiiak tpkintBiidÖk, egyidcjitlcg axt ia megje-gyaeni, ■'gy a haminitutt Anatherin SZÁJVÍZ, mely gyakran kártékony ha-i*u. olcsúbbAti adntik cl Asért is, hogy agy rés« valódi ánatfao-ssit szájvizem. ji'> liir 11 eve & batnínitott által csorbrlást ne nenvAÓi-j.-a, máxrénzt tnee, hogy a haminitük eilen n>Uéphess«k : ÜK telet ■ ifi f«;kúrt-m a t. ez közönséget, Uogy a hamUitottnak megöimert Anatbt-rin suíjviiel ai *«lad<i ««ve megnevexése uellett nál%m vi> l-';fli ellen cserélje ki. J. G. Popp, kir udvari foga Béét, Bt^eriasM 2. l-ppraHírát : mindennemű í gazdászati gépekben, 1 kéz-, ló- és gőzerőre , és különösen figyelmezteti a né. közönséget : a bécsi és londoni világkiállításnál a nagy | arany éremmel kitüntetett sor-vető-gépekre 9—15 sorig 290 frttol 360 írtig, úgymint a bires amerikai Wood-féle kaszáló- és arató-, X)OOOOCOOpOOPOOOOOOOO( Tárcsái fürdo. (Tatzmaimsdorf.) Az osztrák steyer magyar határszélhez közel, Yas-. megyében, a szombathelyi indóháztól 5 (irányi távolságra. Kitünö vas-forrás, nagyszerű hatású a vérszegénység , sápkór-, a női szervek bántalmai- és minden ideg-gyengeség . ' valamint a légzési és emésztési szervek időszaki hnrutos bántalmai- nemkülönben a bugyszervek slb. betegségeire nézve. Fürdő-orvos: Dr. ThOtnas. Fürdő-leírás minden 1 könyvkereskedésben kapható. A fürdő-ivad május hó 21-én fog megnyittatni. í | (80 — r>) A fürdői gondnokság. if »|í * | e \ 5 =-■ -« - ; 'III'I HU II1 a nag\ és (évre i r á- ) rhadt- &&&&&&&&> . közönségnek nála létező és Shuttleworth" nemkülöDben a legújabb amerikai szénagyüjtő-, répa- és szecskavágók-, kukoricza-morzsolók-, szejeló'-rosták- és kezi cséplőgépekre; továbbá: járgányok lóerőre, darálókés szivacsokra, Vidats, Czenki és angol Rajol vasekékre eredeti jutányos gyári ár mellett. XXXDOOC -KANIZSA, 1876. április 30-án. Tizenötödik évfolyam. i A lap ueliemi réuAt i illetrt kösif-senyék a sztrkeaztöhei. Taka-r.rkpt'-axtári «pQlet földszint. — anyagi restét illatú közlemények pedig a kiadóhoz bér- további iti.rtrt 6 kr SYILTTEKFíKN iorin.«>ui 10 ÍT-T: , ZALAI IOZLQIT elóbb: ,ZALA-BOMOGYI KÖZLÖNY.' J yea hirdetésért kfllfiul 3U kr. fiteteodfi. j ■' ^ig) Nagy-Kanizsa város helyhatóságának. nenkOlinban a „nagy-kanizsai ksrsgkedelmi t iparbank", a ,nagy-kani2sai takarékpénztár* a .zalamegyei általános tanítótestület*, a .Zala-Semgy* józhajozási reszvénytársulat s tSbb negyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kelszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Társadalmunk sebei. — HilvimS - (Vége.) A társadalmi osztályok összeolvadni kezdenek, sót az úgynevezett középosztály — mely az értelmiség zömét bírja magában, van hívatva e hazában uj művelődési mid-jzert kezdeményezni. Valamennyien e haza polgárai vagyunk s a törvény előtti jogegyenlőség minden előjogokat, s elavult előítéleteket s a szó szoros értelmében Tett aristo-craticus igényeket megszüntette,egyedül saját érdemünk, benső értékünktől függ egyéniségünk becse, családunk, hazánk szellemi és anyagi előmenetele, jólléte és ha ezen eszmével megbarátkozunk — és e? irányban haladunk, nemzeti művelődésünket alapítottuk meg és a haza hálájára érdemesítettük magunkat. Nem mindig önmagunkért, de a közügyekért is kell áldoznunk, hisz ábrándjaink s a clique uralomról lemondanunk, ha azt akarjuk, hogy hazánk szabadsága, dicsőssége és jövője ne veszélyeztessék, mert ezen eszme fog bennünket a culturállamok sorába vezetni. Politikai életünkről örvendve szintén nem szólhatunk, mert még annak számos kinövései vannak. — az absolutremlszer hibái megmaradtak közöttünk és'sokan még a passiv ellenállásban keresik hiu dicsőségüket. A lelketlen demagógia frivol köny-nyelmüséggel fennen hirdeti vésztanait s a nép becsületes lelkületét beszennyezi, tévútra vezeti. A nemzetiség szánandó apostolai önérdekeik előmozdítása végett a testvér nemzetiségeket igyekeznek tőlünk elidegeníteni, — kik velünk százados őröm-, és bánatnak részesei voltak s e nemzet lovagias is erkölcsi magariseletében nem csalódtak. Ezen modern népboldogitók külbefolyás alatt állva, saját hazájukat is elárulni készek. Innen a törvény iránti tiszteletlenség, az államhatalom elleni ellenszenv nyilatkozatai és számos bűnök halmaza. Kzek daczára hála az égnek, a nemzet zöme még júzan és lassanként lefoszlik a varázsfátyol a szemekről, meiy e titokban szi-tott átkos üzelmeket elitéli s nemzetünk c szellemi törpéi az óriás többség ellenében nemsokára porba fognak hullani és maholnap nevetségessé válni. A magvar nemzet politikai egysége változatlanul marad, szigorú önismeret és óvatos körültekintés vezethet ki bennünket ezen hazaellenes törekvések chaoszából. Ósi erények, szerénység, egyszerűség, igénytelenség hódító fegyvereivel kell magunkat őriznünk, hogy minden kísértésnek ellenállhassunk s azon lennünk, hogy modern társadalmunkat a nevelés, művelődés sa humanismus alapjaira fektessük. Le kell mondani születési-, vagyon-és rang előnyeinkről ott, hol a közjó tőlünk áldozatot kíván. A szellemi töke mindig dúsan kamatozott, erre kell szert tennünk, mert mig a pénz elfecsérelhető, addig szellemi vagyonúnkkal önmagunkat és másokat gazdagítunk és van-e ennél vigasztalóbb e földön, nem ez lesz-e azon boldogság, mely után mindannyian oly régóta vágyunk, midőn látni fogjuk szeretett hazánkat fel virulni s körülötte a jó hazafiakat seregleni. Enyhítőnk legyen tehát mindannyiunknak, kik e hazában lakunk, hogy Magyarország nem volt, hanem le?z, — és reményünket valósítsuk meg munka-, egyszerűség- s önművelődésünkkel. Szeressük polgártársainkat rang, vallás, nemzetiségi különbség nélkül, — emel- jük magunkhoz az elhagyott, de minden jóra képezhető népet, mely anuyi szembetűnő szép tulajdonokkal bir, világosítsuk fel az elfogultakat, rontsuk le az előjogokat s küzdjük le előítéleteinket, mert csakis ezen törekvések fogják hazánk társadalmi sebeit egykoron begyógyítani s e nemzetre áldást hozni. Ne mindig a múlton csüggjünk, hanem az adott jelent felhasználva, lelkesedéssel hazánk nagyszerű jövőjét önmagunk teremtsük meg. Jegyzűküuyr a iiaffij'kanizsaikisdeilnevelii egyesület 1S7G. éviay/ril'23 ánNagy-Kanizsán tartvtt 11-ik *'vi rendes kiJzgyi'Uásér<''L Martinkovics Károlyné úrhölgy, mint elnök a jelenvoltakat meleg szavakban üdvözölvén, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja. 1. A mnltévi közgyűlés jegyzőkönyve felolvastatván (Tudomásul vétetett.) 2. Olvastatik az igazgatóság s választ mánynak a lefolyt 187ő. évre vonatkozó s az egyesület állapotáról és működéséről szóló je lentése.A jelentésbólkitünik a többek között, hogy a lefolyt évben az egyesület 4 alapitó, 10 rendes. 7 pártoló. így összesen 21 taggal gyarapodott; ennél fogva ez idő szerint 12 alapító, 218 rendes, lül pártoló, igy ösz- szesen :>b'l taggal bir. A kisdedovoda nö vendékeinek száma 187."). év végén 57 volt, mely létszám a folyó évi márczius hó végéig 82-re emelkedett. (Az évi jelentés örvendetes tudomásul vétetett.) 3. Az alapszabályok 15. §-sa értelmé ben kisorsolt 10 választmányi tag helyébe szükségessé vált uj választások megejtése kerülvén szőnyegre, Martinkovics Károlyné úrhölgy mint elnök, a szavazatszedő bizott ság tagjaiul Gabelics Imre, Hertelendy Béla, Hoffmann Mór urakat nevezi ki s a beadandó szavazatok összeállításáig a gyűlést fel függeszti. 4. Félórái szünet után a gyűlés újra megnyittatván, a szavazás eredménye kihir- dettetik, melyszerint beadatott 23 szavazat s a kisorsolt 10 választmányi tag helyébe megválasztattak: Belus Józsefné,Blau Nán- dorné, Darás Zsigmondné, Koch Mihályné, Kocsis Kerenczné, Uszeszly Antalné Szi- gethy Károlyné, Tersánczky Józsefné, Un- ger Lórinczné, Zadubánszky Lajosné. (Kljenzéssel lűgautatott.) :>. A kiküldött három tagú számvizsgáló bizottság, név szerint Simon Gábor, Nucsecz József és Stolczer Gusztáv urak által felülvizsgált pénztári számadás és az egyesület vagyoni állapotáról szóló kimutatás előterjesztetvén, kitűnik, hogy a lefolyt lH7r>. évben, illetőleg folyó évi márczius hóig a bevétel N79.J frt 33 kr, a tényleges kiadás 2359 frt 42 kr. volt. Eszerint a bevételi többlet 6235 frt 01 kr, melyből 5G27 frt 6U kr kamatozás végett a takarékpénztárakban van elhelyezve, 608 frt 31 kr. pedig rendelkezés alatt készletben tartatik. (A számadás lielj ben hagyatváü, a közgyűlés az igazgatóságot és pénztárnok urat rault évben terhelt számadási kötelezettsége alól felmenti.) 6. Laky Kristófné úrhölgy indítványára. (Nagy-Kanizsaváros tanácsának az egyesület iránt tanúsított buzgó támogatásaért Bá-torti Lajos titkár, Dr. Schreyer Lajos orvoB, . • TÁRCZA. Ifj. Lendray .halála. Kuge.lj tni'-if egysz-T sorsa vt'^/.eiciiinrk : ' At.ik, I»ten, vafcy mi vagy ? . A Etikákra fel, — Uul megvakul A nnn, A lAmpjikt bfivfía csillogó i'énvibcn, l'r d i c.% Z a i g és * koatuni I e r - ni ' '■«*k tn krttíl rí ne bagyj ! Amaz kísérjen & bu« temetőbe, 1U nevemet tán nem it vésm'k k<íh« ' M^K etry»r.{T. ah! méc ejfy.«7.er jálizntiiun ' F^lUfc'níilve h<'.<ÍitiR'k m-g minden!, A [ a [i •) viiitgot ufl.tzer.iiz6 lenni1 ! Hah, eadi-e kérlek ! . . vaey nem . . . kényszeritlek : Álwk. I,t«i, vaCy mi vagy !?!... Hadd tudjak hennám, hogy mit veszítenek ? K, v„lum ni aMniiák t e m p 1 o m a b a ti V £ s flEitnjenek meg ax irigy v c r ^ n j f k ' Csitt . . . rnöngetik : II u t o 1« ■". f o 1 v « n á st Moflt mindenki itt marad. ..! S az én ütememben boldog*if;t.'>l k-Miy íc. A lapu rajong ; majd Ámulatban vé«i el : Halai aea Iát Igy " . a üxxtdt k;,ir.,,,<■£ ' SARKAHY ISTVÁN. Május tizenhatodika. — TilrU'neti regíny. — Ii u : II i r & c h f e l tt Hermán Fordította: Pápai (Folytati*.) Feodora fölkelt. HollófürtÜB fejét atyja keblére hajtá i steretetteljesen tekintett tul reá. — Igen, atyám, monda beosGsfiggel, meg tudhatod. Lafont hadnagy volt az, ki engem azon durva, szilaj liszttől megvédett; Lafont volt az. ki eDgtm karjaidba vezetett, miután az engem kiaérű szolgák üregoruvits kardj.i Aital kény szeri ttetve, elfututtak. Szívélyesen fogadtad út a azon naplói nyitva áll elűtte há zunk. Egészen más 6, mint azon sima udvaron- cznk, kiknek egész lényük, érzelmeik nem egye bek, mint a Bzertartásuseág kifolyásai. -- S Lafont ismeri hajlamodat? kérdé az atya, biztos vagy, hogy viszonozza? — 0 sohasfim merészelne oly féle szót Or lovilfl ht-rczeg leánvához intézni, a ki út VCD- dégszeretettel fogadja házában ; de szemei mond ják meg azt n^kem, mit ajkai elhallgatnak. Ke nézz oly komoran kedves atyám, folytatá fci- zelegve; te sohasi-ui voltál iíju, sohasem szeret tél az eltó izbeu lángra lobbant szív egész ben söségóvel V Ks Lafont Alexis méltó Orlovits Feodora herczegnŐ vonzalmára. Á herczeg leánya kérdésére összerezzent, mintha tűrazurást kapótl volna. ~~ — IgeD, monda lassan, én is szerettem egyszer; ne emlékestess rá; keményen bűnhőd tem érte. Epén azért szeretnélek boldognak látni. Az ifjú Lafont tiszteletre méltó jellem, de tár&adaimi áliástok oly különböző, hogy üsszekelésre gondolái esztelenség lenne; mit mondana az udvar, mit a császárnú? — Katalin nemes érzelmű ; kitárom elűtte szivemet s ö kegyelmének varázsvesszőjével megérinti a választottat és — A terem ajtaja megnyílt. — Lafont hadnagy, jelenté az inas, üröm- toljet pír ömlött el Feodora arczvoaásaio, mi- dón atyja a bejelentettet hívatá; néhány pillanat múlva az itju tiszt belépett. Tiszteletteljes, habár fesztelen magatartással üdvözlé a herczeget s az ifjú leánykát. — Hadnagy ur épeD jókor jön, kezdé a herczeg; épen önről beszéltünk. Feodora óhajtja, hogy ün tudja meg először az újságot. Az ífju katona elpirult, mint valamely ifjú leány. — Feodora herczegnő igen szíves, monda meghajtva magát s bizonyára teljesen osztozom. — A caaszimfi Feodoiát férjhez akarja adni s l'aniosky grófot ajálta neki férjül. A fiatal ember elhalványulása,egész lényénele remegése a herczeg minden kétségét eloszlathatta ; Feodora igazat mondott. — Valóban, hebegé a tiszt akadozva, meglepő újság — egészen váratlan. Kezét mellére szoritá, mintha a fájdalmat akarná enyhítői, mely mint izzó vae égeté szivét. Feodora sera szóval, sem szemeivel nem meré nyilvánítani a részvétet, mely lelkét e! tölté s mindennek daczára keble az ú'rüm érze tétől dagadt. A herczeg ugy tett, mintha nem is vette volna észre, a mi az ifjú katona benaejében végbement és folytatá: — Szeretném az ön véleményét Paninsky felöl hallani, ki ön előtt társai által ismeretes; ugy-e lesz míves szobámba jőni V — Engedd meg kedves atyára, hogy tá vozhassam, kére Feodora; itt »z óra, melyben a házmesternek naponkint utasításokat szoktam adni. A hercsegnek kesét csókolva ■ Alexisre barátságos búcsúpillantást vetve, elhagyá a termel. A két fér(j egyedüi maradt. Alexis tőré meg a csendet. A herczeghez közeledett 3 heveafin hebegve monda: — Herczyg, Paűinsky gróf felöl akarja hullani vél«nn!Dyemct ? Hallja tehát; a czárnő ia meghallhatja, ki út részint családja miatt, részint szép külseje miatt pártfogolja; kerüljön bár állásomba, va^y életembe, — mindegy : — ba Feodora herczegnöt a szerencsétlenség től, a Paninsky gróti'al való egybekeléstől meg menthetem, mindent örömmel föláldozok. Az ifjú gróf Gregorovits hadnagy kebelbarátja s ez eléggé jellemzi őt. Gregorovits pedig nem méltó arra, hogy érzelmeit a világ előtt eltit koljuk. Paninsky sem ment minden bűntől, ha nem keztyüket huz, nehogy fehér kezeit be mocskolja. Kimerülve elhallgatott. — Barátom, ön hiába oly izgatott, vi- szonzá a herczeg mosolyogva; majdnem azt gondolom, hogy Paninsky felőli Ítéletében egy kis önzésnek is van szerepe. Lafont elpirult. — Herczeg. én — — Ön tiszteletreméltó fiatal ember, aza- kitá félbe Urlovits s az ön nézetei az enyéim- mel és leányoméival teljesen öBszhangzanak; Feo^rjrának azonban még egy oka van, hogy a Faninsky gróffal való egybekelést ne óhajtsa: szive már nem szabad, egy férfit választott, ki ót egy durva ember sértegetéseitől megszaba- ditá, egy férfit, a ki elég nemesen gondolkodik, hogy az álláekülönbséget belátja s az elitté megnyílt ház vendégszeretetét nem használja föl rossul. Sióval, Orlovits Feodora, leányom fxivét teljesen önnek, Lafont AlexÍBnek adU. Knáusi Boldizsár pénztárnok és Rapezay JÍ-uef ovods-v«etó. urakoak « lefolyt évben u RSVMiili-t f-lvirá»oítatása érdemébeu kifejtett fáradhatta tevékenységökértslankadatlao ügy, buzgalmakért a közgyűlés egyhangúlag meleg köszönetet Bzavaz.) Jegyzetté: GYÖBFFY JÁNOS, titkár. Szőlészeti és borásatfl előadások „ n.-kanizsai m. kir. állam /egyházban. Etóadó: Tersíarzty Jóisef tUzti megyei j» '-- . rásorvos ur. Első előadás- A) A szóllóniúvelésről. J.-A fűidnek helyes elkészítése módjáról. Elóadó ur első mefyelenésével méltó .fin-mérést szavazott a wagas kormánynak azon erkölcsbe™ inlézkedéseért, mely elrendelé, hogy ezentúl a fegyenczek a fegyházban minden |*r«, minden hasznos ismeretre iskolaszerüleg tsnit-tassanak. - Serkenti 6ket a kedvezi) alkalom tüzetes felhasználására, ugy mond : .az embernek feltétlen azüksége lévén a szellemi képzettségre hivatva van minden fegyencz, hogy e helyen annak megszerzésében mulasztást e ne kövessen, nehogy később azon meggyőződésre jusson, hogy mulasztásával önmaga iránturosz akaratu volt. Szüksége van a szellemi mivelő-désre kivétel nélkül minden honpolgárnak,mégis legkivált oly egyéneknek, kik az életben a sor. mostohasága álul megfosztva a szükséges szellemi neveléstói, ily épületbe kerülvén, azon mu-la.ztJSert lakolni kénytelenek. Szükséges a szellemi miveltség oly honpolgárnak, ki ily intézeten kivül a társadalmi életben becsülettel helyet foglalni, misok által tiszteltetni kivan. Ugy tekintsék tehát önök e zárt helyiséget, melyet ma velem együttesen foglalnak el, mint az élet azon kiváló iskoláját, mely arra való, hogy a benne kvók egy buzgó töredelmesség után a munkásság, a becsületes keresetmód megkedveltetése által még becsülendő, tiszteletre méltó, hasznos és megbízható tagjai lehessenek a társadalomnak." Végül hangsúlyozva fejezé ki legmélyebb érzetét aíelett, mennyire örvend, hogy a fe-gyenczeknek a jobb Bzőllőmüvelés, borkészítés és pinczegazdászat munkálatában irányadó lehet, feszté figyelmüket, hogy az előadásukat melegen tegyék magukévá. A szóllésiet és borászat kiegészítője a nem-zetgazdászatnak ; hazánk élénk bortermelő ország, mely milliókra terjedő jövedelmei képes biztosítani, azért is arra kell törekednie minden bortermelőnek, hogy munkája által illetékesen megfelelő hasznot tudjon felmutatni közvetlen murának és közvetve az országnak, al államnak és ne csak azon czélnak, hogy valaki terményével szomját, szenvedélyét tudja oltani, kielégíteni. A szőllészet és borászat ma már tu-domáoy és miu*t tudomány nem elégszik meg azzal, hogy tőkéket szaporítsunk, a szóllü levét kipréseljük s azt bor gyanánt eláruzzuk. vagy megigyuk. Az idő haladván, a kor, a helyzet azoknál többet kíván, megkívánja pedig azt, h"gy oly módot kövessünk akörül, mely vagyo-nusodásunkat leginkább biztosiUndja. Midőn előadó ur ily néiponlból indult ki előadásában, hallgatói figyelmét egészen hur-f.'szre csigást*, arezuk kifejezéséből olvasni lehetett, hogy nekik az erkölcsi és tantárgyi előmdás jól esett, azt nagyon azivesen fogadták s várva-várják folytatását Első előadásában a fegyenczek figyelmét az nj telepítés kBrttli teendőkre vonta. Úgymond : .miként az ember élete, egészségének egyik fő tényezője a jól vetett ágy, a jól épített lakház, a jól teritett asztal, .azonkép a növények, tehát a azőllőlozékaek ia fő szükséglete a jól elkészített, jó táperíbe hozott föld.'Ak-kor mondható a föld alkalmatosnak a szőllőte lepitésre, midőn az lég, viz, világosság, meleg ség álható és tápláló képességgel, mérsékelt hőmérséklettel bir. Nem alkalmatos a csupán ho mok természetű porhanyó fold. Ebből következik, hogy uj telepítéskor a földet forgatással kell kellő porhanyuvá, trágyával megillető lápké-pessé tenni. A f6ldforg»t«8 azon munka, mely által a földnek felső, mint tápképes rétege legalulra, a legalant volt pedig roittí tápképtelen, föld-szinre, legfelülre bszstik és ez által a kétrendbeli rétegnek mélyen megizereztelik arány.« tápképessége, a munka (árasztó és kiltaéges ugyan, de, ha számba vétetik a siker, sohknem mondható másnak, mint áldásos munkának. Későn őszkor, télen szokás forgatni, midin legkevesebb s gazda dolga. A felforgatandó földet simára kell hozni, a fóldszinén létező akadálytárgy*kat eltávolítani, aztán széliében megtrágyázni, benne az első évijén kapás növényt termelni, ezentúl következzék leendő felforgatása. Számoló táblán mutatva igy teljesítendő : a telep magasabb végén keresztben ásunk 3 láb mély, 3 láb széles, minden oldalon egyenlően kidolgozott árkot. A földszin földet legkivülre, a többit leg-belülre szóratjuk. Ezen árok elkészítése útin ássuk ÍJ másodikat. Ennél a földszint az első árokba szórjuk, a többit hegyibe rakjuk. Midőn ilykép az első árkot betöltöttük, fennmarad a második árok, melyet ismét ugy töltünk be a harmadik készilendő árokból kiszórandó földdel. így dolgozunk végesten végig. A legvégül maradt árkot azon földdel kell betölteni, mely az első árokból kiszóralo'.t. Legalulra hordájuk a volt felső, legfelülrí a volt alsó réteget. Forgatás közben a netán kéz alá került nagyobb gyökereket, köveket kiszedjük, az apróbbakat azonban visszahagyjuk és a forgatásnak e neme egész forgatásnak neveztetik. Uóna, nem vizlejtős telken van ennek helye, hol a felforgatott földet a vizhordástól félteni nem lehet. Nagyon meredek, igen vis&ietes hegyoldalon elegendő a félforgatás, mely abból áll, hogy elkészülvén az első árok, a második árokterület közfalnak meghagyatik, elkészül a harmadik árok és igy tovább. Ilyenkép a. viz nem képes megszaggatni a földet, mert köifa-lakkal bir. A munhához ásó, kaps, vaalapát, kapocs, zsineg használtatik. Ily munka által megadatik a földnek kellő porhanyusága, kellő tápképessége és miként a tapasztalat mutatja, az igy elkészült földben nagyon életre valók, tartósak, bőterniók a tőkék ; aránylag a nem forgatott földben éUdő tőkék életéhez örök életet, folytatva egyenlő " \t termést biztosithatni és ez azon kamat, melyet gazdagnak mondhatni. Tekintettel a üiker iránt, tüzetesen ajánlotta előadó ur a megkísérlést legalább is kicsinyben, úgymond: „a szerencse próbálva jó, mely, ha sikeres, azt elfogadni kell. Előítéletből a bebizonyult sikernek figyelem nélküli hagyása nem mondható másnak, meggondolatlan önmaga iránti rósz akaratnál, melyet az ész rendesen sírig ostoroz." JUHÁSZ PETEK, A hazai árvízkárosultak felségéi) é-sére adakozók névsora. -- Ili. kiauhttú — Nagy-kaniuai távirda igazgatóság: Lau-bender Gyula 5 frt, Oprisiu Péter 2 frt. Jónás Fercncz l' Irt, Szomnier Náthán 1 frt, Nnibert Ágoston 1 frt, (irandpierre Károly 1 frt, Bur gics Nándor 1 frL Fő állomási tisztek : Sokai József I frt, Marton Vilmos 1 frt, Székely Elek 1 frt, Munkácsy Dez»ő 1 frt, Horváth látván I frt, Kromer Antal 1 frt, Nyuli György 50 kr, Lázár József 1 frl. Zerbes Henrik 1 Irt, Filó József 50 kr, S*ligmann Ágoston 50 kr, Jung Károly 50 kr, Pickel Ferenci 50 kr, Berg Antal 50 kr, Kubeach Frigyes 2 frt, Perczel Tiva dar 1 frt, Ceinponeriu Dénes 1 frt. Távirdstisz tek: Kesz'hely : Tőrök Edéi frt. Siófok: Kiegel Károly 1 frt. Sz.-Fehérvár : Mechtler István 1 frt, Za-charides Gusztáv 50 kr, Schmied Mihály 50 kr, Dóczy Endre 1 frt, N. N 30 kr, Mittler József 50 kr, Roth Márton 1 frt. Veszprém : Tagleicht Károly 1 frt. Pápa: Vécsey István 50 kr, Farkas Alajos 50 kr. Győr: Szeuffert 1 frt, Gombos 50 kr, Glück 50 kr, Bistrianu 40 kr, Kerber 30 kr, Fábián 30 kr, Láng 30 kr. Sopron : Hruhy József 1 frt, Slurape János 1 frt, Dzsida Mihály 1 frt, (ineth Mátyás 50 kr. Szombathely : Havel Gáspár 50 kr, Mu-ei's Zsigmond 50 kr, Pongrácz 1 frt. Barcs : Vilsinszki László 1 frt. Kaposvár : Kimanóczy J^nö 1 frt, Hego-ilüs 30 kr. Pécs: Hosenkranz Ödön 1 frt, Pient Andris 20 kr, Steinkogler Mihály 50 kr. Stróbl Antal 20 kr, Szathmary Kázmér 1 frt, Herte lendi Jánosné 50 kr, Kiss Gizella 1 frt, Ko-vácsics Lujza 1 frt 10 kr, Arramovics Fanni 50 kr. Mohács: Bene Károly 2 frt, Egerer Antal 20 kr, Tobl Antal 20 kr, Kisztics Mihály L<0 kr, Orzechovsky János 1 frt. Dunafoldvár: Marczell Béla 1 frt. Ercsi: Berényi Irma 1 frt. Paks : Szomeiauer József 40 kr. Tex Jakab 20 kr, PreUinger Antal 10 kr. Vasútiak Nagy-Kanizsán: Karún .1.3 frt, Hinziza József 2 frt, Biczka József 1 frt, Gratza Mihály 1 Irt, Stemberger Ferenci 2t!kr, Breier Lajos 50 kr. Pistalek Rudolf 20 kr, Salzgruber Pál 20 kr, Szargó János 20 kr. Skripok János l>0 kr, Klanzig Márton 1 frt, Kocb Mihály 40 kr, Egresi János 80 kr, Sikom 50 kr. Egreder István 50 kr, Piró Mihály 50 kr, Rácz Mihály 30 kr, Konvaliüka Igoácz I frt 20 kr, Link 1 frt, Schrank M. (SO kr, Humán 20 kr, Nik'las 20 kr, Holz 20 kr; Berghaus 20 kr, Koch 1 frt, Walter 1 frt. Kainzrr 1 frt, Ilgo 2 frt, Work.i 1 frt, Haberfelner 1 frt, Perger 1 frt, l^Hí,. -j frt, Fritsch 1 frt, Wernig 1 frt, Weber 1 |rt" Seitz 1 frt, Ergauer 50 kr, Mirtb.50 kr, Zaboíer 1 frt, Uitz 1 frt, Wesitz 1 frt, Sgeiner 40 kr, Zách I frt, Jeglita 1 frt, Sikora 1 frt, Junker 50 kr, Jantz 50 kr, Wranz 50 kr, Kugelnjayer 1 frt, Kodich 1 frt, Sajkó 1 Irt, Obergmeincr 1 frt, Szavary 1 frt, Breglej 1. frt, Kral 50 kr Vajnovita I frt, Wisiak 34 kr. Hnbinsky +! kr, VViwod 50 kr, Sperl 24 kr, Verh;.u..viu ;">0 kr, Strigel 40 kr, Anderluch 30 kr, Doutach áii ' kr, Kronovetter 50 kr, Kleinman 50 kr, Horváth 40 kr, Szettler 20 kr. Luschin 50 kr, .1... nisch 40 kr, Steinberger 50 kr, Kutrik 80 kr Pichal 40 kr, Jelenitz (JO kr. Kir. postahivatal Nagy Kanizsán: Chino- f rány Géza 2 trt, Zadubanszky Lajos I frt, Jlao-hard 1 frt. Bartos Gyula 50 Jer, K-ttig Lászl., | 50 kr, Körmendy N. János 50 kr, Müblbui-h t 5o kr. Panger Ferencz 1 frt, Eberhart Antal I frt, Fiedla Antal 1 frt, Hochn-in Lajos 50 kr. Chinorány Boldizsár 2 frt. Összesen 124 !.s Ur. Azaz: Százhiuzonnégy (orinl W krajcrár. Nagy Kanizsán, 187U. április 24 én. I Városi tanács. Jegyzéke azon lünpercknek, vieli/ek a zala-egersznfi kir. twv&nys*k liiinlctii osztálya által J. <-'. májns hóban tartandó nyüvíínns i'dístilien ellkulatnak.. Május 3-á n : 1870. 86./B. 87íi. Sz. 1. T»>.nai János biníi zár töréssel vádlott elleni ügyben királyi táblai ii,'-let hirdetés. 251./B. B7C. Sz. 1. Hermán Imre'és társai nyilvános erőszakoskodás és zsarolással vádlót tak elleni ügyben folytatólagos végtárgyalis. Május 4-é n : T S 7(i. 14S./B. 87fi. Sz. 1. Vachtl Lipót vétkes vigyázatlanságból tűzvész okozással vádlott elleni ügyben véglárgyalás. 2Őti./B. 87C. Sz. I. Marton József « tár sai súlyos testisértésacl vádlottak elleni iigvben curiai Ítélet hirdetés. 3-1O./B. S7G. L. t. Simonyai t'ola József s az. 1. Sz-.ibó Kozálúi lnlvtíjláamil vádlottak el leni ügyben véetárgyalás. 327./B. K75. L". t. T«:h József pincz-v rí'* és tolvajlással vádlott elleni ügyben végtár gyalás. M á j ii .4 "IP n : 1 ÍS7G 372./B. S7Í;. Sz. I. Cs-kö (iábor suli-,,, testisértéssel vádlott elicui ü^ylien kir. t:ií>i:o ítélet hirdetés. 3711/1! 876. Sz. 1. BaliLajo»hanii.<e5kii tétel miatt vádlott elleni üfívben kir. táblai il.-let hirdetés. M á j u B 10-én: lS7fi. 1711./B. «7t>. Sz. 1. Srágli György la-tolvajlással vádlott elleni ügyben véstár^yalás •2--3./B. 87ti. Sz. 1. ()sv»ld Farkas és lár-sai tnlvajlással vádlottak elleni ügyben v<;>;t:ir-gyalás. Alexis megrendült; ugy tűnt föl előtte, mintha a herczeg szavát távolból hallaná, mint. ba csak varázsszó lenne, mely neki oly sok boldogságot hirdet. — Nekem, ismétlé hebegve, nekem, a szegény, ismeretlen Lafontnak? Nem, nem, es csak álom, mely játékot üz velem, egy édes álom ! — Eszméljen barátom, való igazság a mit mondok, monda Orlovits komolyan. Hogy egybekelésre nem lehet egyhamar gondolDÍ, azt beláthatja; de ajálni fogom a czámőnek ; Keodora fönséges uralkodónőnknek kitárja szi vét s Katalin lefogja rontani a korlátot, mely Lafoat hadaagyotdeányomtól elválasztja. Ad dig is házam nyitva áll ön előtt; tudóm, hogy számolhatok becsületérzésére s csacskaság által nem fogja lerontani a kitüntetést, melyben » bi zalom ré8zesité. — Méltóvá teszem magamat reá ! kiáltá az ifjú lelkesülten. ígéretei oly boldoggá tettek: engedje ezt megérdemlenem; küldjön a czárnő bzulgálatára az ellenség soraiba, hogy vérem árán vásároljam meg a tiszteletet, melyre mél- •; tattak. — Majd lesz alkalma a hazát szolgálni, moadá a herczeg komolyan; de hogyan ? — — tehát Oroszország hazája önnek? Neve franczia s ha nem csalódom, már hallottam egykor az ön gyermekségéről valamit, melyet Paris közelében élt le. — Igen herczeg, viazonzá az ifjú Lafont; Francziaországbao éltem le ifjúságom napjait egy férfiú mellett, kinek nevét viselem, a kit szerelek, tisztelek, mint atyát s mégia Fran- cziaorsság nem azon ország, melyért szivem do bog s azon féfiu Bem atyám. — Ön talányokban bénél, beszéden vilá gosabban. — Már mint gyermeket, keidé Lafont, minden érdekelt, mi Oroszországra vonatkozott. A katona-élet iránti előszeretetemen kivül az oVosz nyelv, irodalom éB történelem tanulmányozása képezte foglalkozásom tő tárgyát; erős szándékom volt orosz katonává lenni s a jó Láfont, kit atyámnak noveztem, beleegyezett, minthogy szándékomban nem tudott megingatni. Tizenkilencz éves voltam, midőn katonai u* nulmányaimat bevégeztem. A líceumban megismerkedtem az orosz ttövet fiával; ó atyjánál közbenjárt érettem s a befolyásos embtír.közve-títésével a császárnő ó fölsége gyalogezredében zászlótartói állast nyertem. Távozásom előestéjén drága nevelőm szobájába vezetett; itt közié ^élem, a mit már rég sejtettem: hogy ő csak nevelőm, nekem kölcsönzött neve pedig csak álnevem; közölte veltm, hogy szülők nélkül állok a világon s csak 25 éves koromban fogon megtudni nevemet e sz&leim állását. De meg-igérteté velem, hogy minden fontosabb esetről, melytói jövóm függ, azonnal értesíteni fogom, különöseo pedig, tévé hozzá, midőn házasodni akarok s a büszkeség vagy előítélet akadályt görditne az egyszerű tiszt elé. — Hisz az egész regény, monda a hercze,; mosolyogva; s ki tudja, vájjon Lafonthadnagy áiarcza alatt nem herczeg rejtCzik-e, a kinek rokonsága Orlovits herczegre csak megtiszteli lehetne. Exen történet a czárnőt bizonyára érdekelni fogja; Katalin szereti a tltokszerut Most pedig, tévé hozzá fölemelkedve, kötelmem hi. A viszontlátásig ifjú barátom; titkolja el boldogságát addig, míg el nem jő a nap, mely a titkot leleplezi. Kezét nyujtá az ifjúnak, melyet Lafoat tiszteletteljesen emelt ajkaihoz. IV. Hint ittas ember, ugy ment keresztül sí ifjú tiszt a főváros népes ulczáin, 'a boldogság is képes megzavarni az embert. EgyBzvr csak vidám férfihang üté meg füleit: — Hej, pajtás, hová, ön se lát, se hall ? Lafont fnltiikintett; egy ifjú tiszt, ki ugyauazon eiredben szolgált s vele barátkozott állt előtte. — Bocsánat Feodor, viszonsá a megszó- litott, de gondolataim árja kiragadott a jelen ből. Most azonban szolgalatjára illők. Eljú hozzám V — Ellenkezőleg, ön jöjjön velem. Regge lizni akarok s épen a tranczia étterembe akar tam belépni, midőn önt a távolban megláttam. Lafont örömmel engedett barátja meghi-váaának. Szive annyira el volt telve az épeu most átélt eseménynyel, hogy egy kis Bzórako-zás csak jót lihetett neki. Nemsokára mindkét-ten a vendéglő egyik kényelmesen berendezett azobájában ültek a egymásnak minden jót kívánva, koczintgattak. Egyszerre a vékony desskafalon keresztül, mely a szomszédstobát az övékétől elválasztotta, hangos, a bortól és izgatottságtól he vea férfihangok hatottak füleikbe. — Mondom önnek, kiáltá a hang, hogy a női uralom már nem ér semmit, az állam el bukik ; eljön az idő, hogy az üreg; -meghal s Oroszország czárja Pálnak neveztetik* Némelyek csititák a merész beszélőt, de a fölizgatott férfiú nem hallgatott. Alexis és barátja nem tetszéssel hallgatik a beszélgetést. —- De én sem togok hallgatni, kiáltá a hang még erősebben, mint előbb; én acárevics testőrcégéhez tartozom s Pál engem legjobb tisztjei egyikének tart. Ha meghallaná is az öreg, hogy haragját kinevetem; ha sötétre tetetne is; napjai megszámlálvák a a szégyen, mely Katalin alatt érne, Pál alatt dicsőségem lenne. Azért barátim: vessünk véget a noura- lomnak! Kljén Pál, Oroszország jövendő napjs — éljen. — Csörögve hullt le az üveg a fűidre: o^' villogó kard ütötte ki azt a henezegi" lo-zéV'l. J..afont hfcdnagy kardja, „-ilt'xta n<>m fékezhet''" tovább haragját; fölugrott s a 8Zf>m8zéd.«zobáiiH sietett, hogy a czárnő szemtelen rágalmazóját kérdőre vonja. Négy ur volt itt; kettő — az egyik a beszélő1 — Pál nagyherczeg (Jatsina-ezredéoek egyenruhájába volt öltözve, a másik kettő — az f*&J*it Paninsky gróf — polgári í»l-tiizetben volt. — Gregorovils hadnagy, monda Alexis uyugodtan, egyszer már volt dolga e karddal. midőn egy ifjú leánykát sértegetni roercázelt.. A czárnő funségét nem mocskolja be ugyan fgy ittas ember ajka, de előttem, ki azon megtiszteltetésben részesülök, hogy egyenruha ját hordhatom, előttem sokkal szentebb, htj^v^-m az előbbiekhez hasonló szavakat megtűrnék :i nélkül, hogy kardommal Önt oda nn terítn.Mit. hol üvegje fekszik. ^FolyUtása köv.l ' i.. Néma búban Néma bitt.xn, fcj.l*]<.inl,.tii ' * ^Tilkos-édv*. buldogdip van; Sieuvcrl.'Iiifk k«:ll>c löl.b még. H* «rxelmc, szívó jiiu-k ; lluldogná^it, «des ílinat Orvkest-kkel roi-gitabnl^k. R£gi búm, te ni^mi pyennek1 •Ín, hogy téged u«tn i!ni»erin-k. Nem gúnyol a v»'*g t>y*\ve, Telem 1WIM» elteinetve. BÁTUKFI. r 'J.-S7./B. «7i;. Sz. 1. T.-kliCs.Hn,»i'„ikka«. lassul vádlott flli:nX fi^vbfn vegiárjfyi-.l;^. l 4Ü:Í-/B. x7U. L. t. Balázsi Elek r.blógjil- I ssá^:il vádlott elleni iigjben kir. táblai ité ;.-i lurdrtés. Május I lé n : ls7li .Ml./ii. 87Ü. L. t. Szakily Zsigmnnd sik ^.szliú-sal vddli'tt elleni üdvben véftáfralrtK .>ü.,B. S7'i. Sz. 1. (inrdunri Péter t.,1-'-ojlásíiil vádlott elleni ügyben curiai Ítélet hir- Május 12-én: 187G. ■H")./B. S76. I,. t. Galúczi János uiikc víni-iMinzügyűr zsarolással vádlott ell.-ni ügy !. -ii vé^tárgyalás. Május 17-én: 1*70. :>.ilJ./B. N7I). Sz. I. llerti-lendy Ferdinánd i..lii-.-u'1-rszegi Ukóa hamis "kirstkésziteWl, l"Válibá Háry Jó?si't, Horváth Antal biinri'-r-/.-^(;^f;fl v.-iill.itlak -lleui Ü£yb';ll végláríívaláa. .S-w./B. Íj7l'>. Sz I. Sáiry Mihály ."mber .ih'ssnl vádlott elleni üdvben királyi táblai ittlét hirdetés. Május 18 á ü : 1S70. 1 ;>*;>./B. .S7ti. riz. 1. Bazsú György és neje l'íapú Anna, Stcinir Albert es Kli-iu JcÉ.zs»f ha-lois nkiratkészités i-s csalással vádlottak elleni névben vé^tárgvalás. ;>2S./B. S7ti. Sz. I. Hegyi Anna vagyon-iiizíDnrtáK elleni vétséggel vádlott elleni ügyben végtárgyalás. Május 24-én: 1S7Ü. Ifix./B. 87i;. Sz. 1. Kaukó (jáborésSián !ói Gábor sikkasztással vádlottak elleni ügyben végtárgyalás. .'ÍSS./B. 87G. fSz. 1. Szívós Ján '8 hamis "kiratkészitéssel vádlott elleni ügyben fotyta-lúlagos véglárgvalás. 3'J:»./B. S7G. Sz. 1. Iloll Antal hamis ezál-lilólevi-l készítéssel vádlott ell.ni ügyben kir. líbiai itélet hirdetés. Május 2ü-á n : lh7G. J*O./B. *7ti. L. t. Mlinorus János halálos restisértésse] vádlott i-lleni üsvli-n végtnr- 427. B. S7Í). Sz. I. Keresztúri Ferenez Milyus lestisértéssel vádlott elleni ügyben vé^-'áigyalás. Május 31-én: l»7ri. I.jli./B. S7G. Sz. 1. Horváth ( jilra. .lózsel én Tjlh János sertvéstolvajhissal vúdlottak el-l-ni iigybeu végtárgyalás. Helyi hírek. — Meffhirás. A na^v-kanizsai járási ímr tanítói <;v ülése f. évi május hú 1 S-au Íu% ]>;Lkcnnkou megtartatni, meljr*; a, ta^ok éa taa- "■jy barátok ezt;nn<il tisztelettel meghi válnak. Nai^y R^fr-sü, ls70 april 25-éD. Szigethy János, :i kiír eluüke, Kumszauer Simon, a körjtigyzújt;. — A fiatflLsáffi társaskör által reod-i- ■"■U niüs'idik íelulvasád ma vasárnap délután 4 urakor tartatik a városháza nairyuirr-imíb^n. l*'-!liivjuk a t. közüneé;* figyelmét a minél szá- 'ii'tsli rnt;írjflt;n«sre. — Az JCötrÖs-tér elzárása s bei'ásiiása •■<r. iKiulltítvén, a vidékiek ott mi-g mindig «:ti:t ii'-k. Kérjük a rendel"t azonnali fu^anaiDsitását! — Jt'iirst Lajos városi állatorvos ur la- 1 kását a Kölcsey liluzai 1. szám alatti házból a magyar utczai JJau-;r-fé!t* házba ^iuttmao H. ur háza mellett) te Hu át, miről az érdekellek •rtirsittetnek. — A fofjymnasiumi ifjúsági ének- •■s 2i;nt*k:ir j»vára május íí nn tartandó s táncz- '■7-;tl fitívUt-kötüt: liidi^vtirHeayérc bek:pli-i*'<;V*'k li'ítr.n, kedik-o KÍSI-IMÍ! Fülnp ur küuyvk'Tea- k'-dcsében, szerdán pedií^ a „Zöldfa- terembt-n Uphülúk. — Kin-Kanizsán apr. 27-én est« v.?- >"Z''f. kutva létéről jóit a liir. azonban nmn v:i lóault. — A Dráva és Mura ijes/lö múd árait; n.i^y vtiszélyiűl retteg egész Muraköz. — Attgastich Imrétől ua^vhuszmi k«invv«*csk« j«li:nt ioe^ ,Vend mafjvar nvelv-' lüu,- uieíyet S/.iiUt Imre tizomhaiht/lyi püspök >:r fiáját kü'tségén adott ki. Kíismurés érit-! \ ;LS é? Zíilam-jryélj'iu v»n : 'J.h k*alíi.. 7 |»rot. i>|. ki'zeti és 1 1 közáégi s áüntni venditjku iskola. A t;iuoiii:7.ok száma éveokent :>2iK). S>- nio^vnníírvébeii, a nagyatádi keriilrtbf-n szin tén van három vi:ndkózség közel :">oix) lelek Hzámmal. Kziík ,t*k<'Iáiban is lauiitathatík e nv«'lvtan. nn;rt c nyelvi-u ez a/. els*> ily íüjla ':tnkonyv s ifít*n napy hiány tpúto!. E most in*-<^- j'-liMit vrnd-tna^yar nyuívtan kiegésziléstml leg- közeltrbb réftzli-ie;* példány tar fog mi-^j.;l-;Diii. ^ziikséí van : magyarok lórtéti«tére, természet rajzra 8 számtanra vendnyelveu. — Az isk"li- ijaii használt könyvek kyméay kötéssel van nak «:l]fttva. — Köretikálfáról jelentik, hogy az ott t-!kövt-ti;tt gyilkosság leírása nem nü. A tény áttás ez : Kgy kövtakállai ezolgalegénynek subáját egy kövá*ó-ei>rsi suhan ez ellopta, kitől azonban a lopott tárgy a tulajdonos küvetelü fellépése után a napokban megkerült. A tolvaj léit a lopás kÜvetkezméaytíítiil g elhatározta, hogy a köve&kállai meglopott subáét alkalmilag „elnémilja". Száodéka teljeaült. A kegyetlenül megcsonkított hullát csak egy hét múlva talál- ták me« a vadászebek a kovágó-ör-rsl hid alat!. A try.lki.A filfti^atnU, n.'vn: H->rány J.Jswi-f. T-t-t'*t iiHin tagadja. — Az árvízkárosultak részére szent- K.vörgyi, Csáktornyái külfárai és szent-mártopi j«gyzúá*'>gek ia beadván nagy fáradsággal w il«tt könyöradornányaikat és pedig kö>etkez"»- l'ig: szeut mártoni jegyzóség: Szele Ignácz plé- báuos 1 frt, Csury Anna 1 írt, Tislarícs János 1 frt, < írovics l(ÓE8h I frt, Mayhen Ferenci tauiló I frt, Vugrincsics Jáno« kcrwkedó 1 frt :">" kr., Ledermaypr Ferencz ken-sk<-dü 1 frt, Juhász .Sándor l frt. Uasífseu S ín ;"HI kr. — Szcnt-gyurgyi. illetőleg V. hegykeriileú jt:<ryzr>- Hcg: Megycresy (Jfizajegyíű I frt,Tischlér Jú zaef plébános 2 irt 20 kr., Sctiick lUizsa 1 fn. Kin-miliálvovetrzi küz.*églten szi-dcH gabona t-lárvcr-zéséböl befolyt ítu kr., Zártzadtnlit öl' kr., V. htigykerületbí-n btjíitt az tladott áru czikk'-kbűl l» frt '.!;> kr., (íregurincsirs Sáudor :i0 kr. Összt-sen í^ frt 27 kr.. — Csáktornyái kuifárában adományozott gabona s t'>júe eladÁ- fiából bejött: Felső-Pusztákovecz <i frl, l'»tlu- sttzky Lajos I frt. Ivanovctz község 4 frt, S^nkn- vi;cz 3 frt 30 kr., Vidovecz 1 frt, Szaoczkávecz 2 frt ")0 kr.. PribiwliTeix :i fn M0 kr.. Mihov- lán 2 frt ü" kr., (Irész Klek jegyző 1 l'rt. O^szc sen 2ú frt 20 kr. Macskoveoz községben ada koztak 4 frt 1)4 kr. így bejött ez alkalommal f)0 frt91 kr.A midőn ezen kimulatást tek. szer kesztő úrral közölném, egy úttal köszönetet nyilvánítok ugv a könyöradományok gvüjtői . valamint a nemeslelku adakozóknak is. Csák tornyán, 1870. április 24-én. VrantsiN Károly, szolgabiró. — Az árvízkárosultak javára rendé zandű iparmű és történelmi emlékkiállítás iránt nőttön DÜ az érdekeltrfég: — hatóságok ugy, mint egyesek is vételkedut-k a nagylelkű aján latokban: így a fiildm. ipar és k«rcf-k. minister ur a kiállító bizottság álul a kiállítókhoz és viszout intézett egvázerü levelekre, iigydzintéa a 10 kilogramm sulvt nifg nem haladii k"t-3Í- puBta - küldtmiépyekre . ha értékük □ incs megjelelve, augusztufi 1 jg portomentességet t;ngedt:lv«:zt'tt ijv hozzáadás sal. hogy ugy a lrvélboritékok, mint a szállító levelek ÍB nk i á I 1 i t á « i tárgy; mi nist, engedély folytán portó- m e n t e a" záradékkal li-gyenek ellátva; — hii-ionlú nemeslelkü eng.-diti':iivt tettek a hazai vasutak és az 1-ső cs. kir. K/abadalm. dunaguz- hitjózási társulat igazgatóságai ia: utnennviben minden a kiállítási bizottsághoz czmtz.-u kül duinenyt ké-v.ck injíyen szállítani. — A már beérkezett nagy érdekű tárgyak, közül, mint küioiiöseu említésre méltókat kicnifljük : Fes tetics Tassziló gróf küldeniényéból Kinizsi l'ál- nuk, vagyis inkább l'alnénak egy rendkívül szép, hártyára irolt imakönyvét Mátyás ktráiy idejéből. — Az ónodi r^f. egvh. község e/üst aranyozott kelylieit, közülök néhány Rákó- czy (lyi,r,:y ajándéka. — fc>dr.dy Juliánná gróluö áital küldött, Zboróhati talált mozsarat a ljáthory cv.imem'l. m«lv t^hát v;ili'i.szinüleg Báthory Zsófiáé volt. KmÜtéo nélkül n-m hagy hatjuk még a fiumei kormánvzó lelkes eljárá sát, ki a felszólítás vétele után azouual kulim bizottságot áliilot£ össze, muly Fiúméban a a magyar tengerparton, tie még I >.tlmátiábai) ií a Magyarországra vonatkozó érdekesebb tár gyakat ossz«-gviijli;ndi s felfogja küldeni. — JiÖciű hírek. Ausztria Magyaror szág lián élű lengyelek légi 4 alakítanak. —■ Hatzfelden a tauitó 10 ezer gom'i.óczért ad'a el zongoráját. — Csongrád várus Imtárábmi 11..MÍJ holdoyi területen tett kari a Tínza. — Jókaí Mór hazaérki-z-it t>iaözur»zágtMi!. ~ A bécsi magasninguak h;.ii-vcroen v.- (>i) .-z--r irtot jövedelmezett. — Az ezüst árkeietpótiéü niajui hóra :ín/0- — (iíidóllőn 22 ház ég^ti .;1, Kolozs- vároit pedig ltiO. - V Szaihmáry Károly jeles írünk „Az títnberi nem fejlődésének lorténute" czíiiiű nagy művet irt. — A kuUr/s-vári nagy tűzben egv asszony bennégett — Juli na 4-én ünneplik az egyesült amerikai államok fuggtrl- lenöégök 100 éves emléknapját. — Parisban a templomba nem mehető nők visitkártyájokat küldik az oltárra. — A „Sz-g^di Hiradó" sz<-r- keaztöje ellen Csatár Zsigmond csongrádi orsz. képv. sajtópert indított. — Kom Fülöp Antal kapitányt, ki kanizsai viszonyairól is iá meretei, a _R N.--bau Rákosi Sándor egyet-m tanár ajánl. — i'aczal'ts községben a magyarok és oláhok közt véres verekedés volt. — Konstan tinápolyban nagy tüz volt. — Ferenczy litván Sopronmegye alispánja meghalt. — Király- Némethft>«u egy csnlndapa éhségből legkisebb gyermekét megette. - SziLs-Iialliáson már 3 év óta szülénk kétszer annyi leány mint tiu. — A ve«j;prémi püspöki hagyaték végtflrgvaláía ier ét el haj ászt atott. — 13ÓsDÍából cholera hir ijesztget bennünke*. — Kgy szabadkai polgár a királyt komának hívta meg s levelét igy czíni(Wtu: tekintetes (JsászAr ur! — (Jraova vi dékén mérgrs kígyók mutatkoznak. — Sina fólöu az akadémiában Tóth Lőriocz túrt emlék- be«zedet. —- — — Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1876. április 4-től— április 24 ig. ,Ar»uy Koronák QZ" czimsett atiilo- •Ul.a . Breider A. Bpest. Mii-<ijEitt<>r S, C.urg*. Dörr N HrÁe-n Kchrott Gy. Uinyliád Seinveiger 11 iüdm. CII^M-CÍ K Bjitrst Hertok L. Esztergom. Vi'sey N. W-M- n„Her M. Köldvár. Horovirz A IVmesvár. Kr •<-~dy M. Pécs. G.,ld Ign. Bécs. Szabó Imre Muraköz, .lai.kovir* J. Dra.kov.M-x. Klein N. Bpe*t Arvay .1. K|fiTi*»'j». Sjtip^tliy L. Kí-TsttiC- Stemlii*r A- Búcs. Bla.i J. Bécs. Gusztáv tíy. Muraköz lí*ró Rieffel H**l»ília, lí-i'k O Lenilva. Báró Pntheany Szigligi-L K;,!srVf»y K. Bfil.Rnye. NVdeczky S. Nedt-lii-s. Koma .1. F.-Js~kfl. Király L. Keszthely Len-hay József Hp.-*r. iUrtmann E. Bír*. Bosnyák K. Somogy. K**i-n«-r K II-. H. Tumanics .1. Zágráb. Gold Ign. lípfst Sipauu N l>aiba.-h. Reinrr J Béra. Stork H. Brlln M„Z(-r 1. /.ákát-y Deurbánvi K Csáktornya. Hofmann S. Ko-ztWlv Kut»y K B-ci.uil.ely. Véiey S. V.-se. B Bpenl. Siliirinarm K Prág,*. Kinyer K Púf" Tu-l'ijly L Siűlir.!.. Ki*?!*el Pál Hpoat Varga -\. P/oi. <'uK«] N H.■<■•. Mannnr-ik K Hé.-.. Dr. Epatein i:.'.«. • 7.,-V'-TI-H S. N. Vái.iH Mii mer K B.-.-fl-l'jlifly. <t-walii II B-'f-!- Ilnlfr K Britn. Kőváry '». Krdély. líina .1. Itj..-xi Hiis/ár K Hpest U..in*ii.'.i /.y A. Bpest. >*■)*?..■( M D.t.iv.-/.- tttiinl n-tvír.-k lí.'«< H..1-I.-ndVr ■> S<>pr..» Bailcr .). Hécs Lu.|i<-« J. Béri. SvMti,. N /a a Frank A llpe*! Taiíi.yi Fereurz 1' -*íít -L:tKtÍó. Kántor A Kapoirs. Woiss A Bécs. S-/.ijr...!liy K. Itp.«l. Ur. CitrOsá Kg.-rszí-g. Ma' erhofer N. BOrxüuozc-. MunkitL-r Csurgó. Haspel X. Ivódva. .1. Bí.hi.nyo. Karsóh P. Gyékényes. Kos* L Bío*. Caní O B.V* Back F. Mura-Snérdahely Neuffebauer r. BiVs báapár J. K."b»nya. Haas S*iív. Bée* Derv" A. Bpi*st. Teleky A. Bp-st. ivraus \ Pest Sehl..ss!>*rg N. Ili-íissf-l Kollermaiin J. Iipesl. lilanboiu A. Seg. sd. >ádaimy L-ijos Szigetvár l'jvárj M. Bp«at. Koviti 11. M.-Szombat. Kafa-1 A. B|irst. Leitncr G. KiV-saj-hely Szkóky ti Sx.-EíyliáM. Taliáu N. Utvüskóny. Bühui J- Kaprontí.a Usmandy £ Suruknár. Zakál (ivnU L.tpt.yo. Jeray F. N-unkirchcn Iiikey LAí-ílű N-lU-cfle. Harlru-inn K. Grátz Neumann Cyula H—s. G..ldnera Bécv KHiiTmaim M. I-T,«. Ab,l,... B.' s. Salter M. Kc-sz.-g. Ifnrvatii M. S/i.-Mil^iy M->lnár K C«:iktun.ya. llamprl J. K."s7.ei: Imrok K. F.l*i".»r. Hnuuv E. Mag>»n.<l, Wocher Bak. Mihail-vi-í M. Eganirg. Mi.-h.-l A OehumzáR. (íhern.ay.r Pír,. Hinchman:; H. lip.-.-rt Tifriit I B.-.-s W.-w-l 1. V.vZ|i;i'.m. Kohn M lljnntiure Hirb-h J !».•'■< Scl.ul-I.u1 N. ÜL'.- SulL-re A. I.t-rl.l.hn. íiutli.irtj Zi/rák I.;.*v A lí.Vs. V.,.,. stlív S. CiriiMÁn N*gy J.'.zsrf S ..n'ílr.iiii-ly. Krati* .1 Mnrl-'irq. H.irtmauti N Pí<-s. H..tmrtna N'. B«'«-s K.i«.<>ixwrig J. BéL-s Haltn J. Bécv Kanlopi J. N".iád W.-i-skupf A. B.V*. .Islu-.< J.'r- f KiWee. 1...'•!.« G. MarLnrp Kaim II Hp*-t Scliwn A. Or.i./. Oeitmeli W. (irii-x S.-linn<ifr L. B.'--*. (ÍIIIIMT -1 Pr:itfa. Hi.lL-zl.au. r A Bécs Nacv .l.'»M.-f Kl-nnynm \\'.-^«bereer S IV«t Hermáim .1 Hé<-«. Ko<niÚ«rs: H Ki-i-jn-11 ftn>nnrr Kr. P«it. Frank-furt.r \V. B,'..-s. Wi-incr J. K-Vs Krey L. Bpvxl Bi-« .1 B.V-. Nrtnnanti A. Szoml'ailiuly. H-ffinan S. H,-.-.-. M:«izk«T M. -/...mbatlu-lv. Anderirn J. Zákic. . S,lm ..r/. lita F.fftir.*. - Sr-'ider \. Kap.isvár. K.tLn Pt". P.-*t. S.-I.irud! A Ki-e* Berc.-r M. Pe<t K'irr. J. Ili-.-*. Psl k.mt-. F. Érivknjvár. fli-rrh H. Cr<.nf>tiliiT^ Uutli M. I'.-! M-im*r M. B.'w. KirscLm-r Bíca. GTO^MT 1.. Ité.-. Kitfii.-r F. Sopron. Varja M. lípus:. — .On.ul.inl,..>' L-zim^ctt szil'-'dába: Lij.Mf-4 7.* Sz.'iit-CcttliárX. H-ct,i S 1UI»<V<-[» H.in-rirli K B«-!.. lHi.Tiiiil.vr ■' Kralj.-vi-rz. Cs-it»s .1 Szila* T.rlív Cl Trrticsin. Ueut<i-ii■ E. X.-KőriVs. Sz.II-\r-y .1 P.-.-x lN7wal.| K B.V.v Kraim-r Fr. Kru.k. l)./rr F. KniosiH-.-itr Stein.-r N. Briiim. Wtiil .!. Fflsó-Kr.ijiia. Kt-r.-nvik A. F.-U.í-Krain.i. S i" Nit-k. Grácz. Aninski H Varat.I. Kumprr J Diliir. Lcker J, Készt-liely Va.i-.iv .3- Pápa L-iipv-1 J. Maivxali. Krnnst J. Manyii." Fran>-z;*r> W." Ité« Wt-iss J. Czilli Miirbacb .1. Baj.i. Kuli fa \- J. <zegszárd. Flfischmann j N Gvör. Vrinrwnv S KámlrvÁr-.*. Sip.isik .1. Zá | KiÁI>.*Bri-u.-nhAi»tnvi .1. Grá<-/. \\\-ÍM M. Uv."r. Kraffl í N PeKt. l...wy G. Baj..ni. KisN-r X. Wni..»a Slra» j s r l>..nib..-.ár. Kr.iiiif I'.-ipa Schenk .1. DresiU. j Kr^u.mer J. 'l'nu. ^iu. (hi.cr A. Nyitra. W.-ísit J. < K:\~-A-C. I.rl.enMt-ín IVst. S-liiller K. LaiKacl. Fun-l.ik N. Pest. Báró Kotiunrsy B.-rs. riclifr/ .1. lltVa. .1. BiVs~M»yer Fr'. Szomhntlu-ly. K«nl<» ■ K. Smbb. 1..-1 r Fr. Záirrál'. Srli.->nn»fer K. Bors. Daiim K. Sjri.ml.ath^ly ISr»Kn A. Fi-l^rvnr Srlimidt A. Bécs. >t»hni K. Sitei.t l^l.V W.-.Í..4 J. Vixvir. Bért.. .1. S.-iimn. Kitl.-r .1. //igrib. Wcidmani Fülüp Mécs. j Jri.in.-k .1 BiV« Jíí'«kivir« .1. SMiini- Kohn Karka* Miv.."-Kuiiiárom./N-i(ry Ferfttrx Sopron. Siiipcr B. K.np»v.ir S.-kirilmf K Teplit-K. Zul.liu .í. ttr.ic^. Jü-Ucr K, P.Vs/líö!.m K SKt.-Lá»zl.i. FÍSCIUT M. <>1 iiiiii-r. W-iss K.-iroly Ft-l(.'-rtt»>pl"tn. Hirs-ii F S/..>m-ballicly. Ft-k^lc János F.-l'.vjir. Kran&s A. Grácz. S.intvl'l A. K.-c<iijb<-!y. M..r.i .). K.-ndek l'nlt/. M Üráoz. Miilli-r .1 Klagenfurt. HOhm K. S/...ml.atli.-lv Kovám -JáiiL.* P-ttau. Tynay Fr. iVl.éru-m, .!->». Hoffmann S. lí,'.-. Kampf M. Ipl... M.'.scv Jó/:spf ll.'-es Pnliák L Urái-ü. Kraui L). l',-it. Plaezlárak. HivhUlosau jeg^Ztítt piaexiárak Niigy-KanÍ7>:iváros pmczL»izto>i könyvéből: líiTÜ.évi április hú 2ú-an. llnza IvgjnMi s«ly ::!i, \ hoktolit.Tkiui, 100 kil-emmm Jixoriiit: II frt '1<I kr.. kii7.ép.«/rü -u!y 3S. 1 1 irt — kr. — Kéltir-r-res lepjobb snly —, - - frt - kr. k.iz.'pszcríi *uly —. frt — kr. Kozs Ivpj'.l.b «u]y lift, ö frt 10 kr., kr-zépszerü súly 34, 7 frt 70 kr. - Árpa l.giúl.h fiuly :(3,1» frt Hí kr , kőíépxz.-rü nulySl, 8 frt iu kr — Zab legjobb snly 'J.\, ti frt 1KJ kr, középsM-rii mily lS, H frt 7O kr. — Knkoricza (ten-eeri) 5 frt ;>0 kr. - Burgnnya 2 Irt 3U kr — S-.in-liszl 2-1 t'ri - kr.. zj..-mly.-lim W frl — kr . kfnvi'r-li«ít fehér l»i fit -- kr., fekete ]3 frt — kr. — Kir.s 2i frt — kr. — Bur-a-dara 2» frt. — Árpa-kása W flt _ kr. — Borsó ^U frt — kr. — Lom-íe 32 ftl -- kr. — Bab 7 frt 60 kr — Kölcn-kása II frt — Savauyu kápuszt* ltí frt — kr. — Savanyú répa V2 frt — kr. Széna kutött logjobb ö írt 50 kr, küzép-SZITÜ — frt — kr.; széna kötetlen legjobb ÍJ frt — kr., kozépsztrü — frt — kr. — Kötött- vag-y kg\-.-zalma legjobb 1 aaupp 2H kr., — középszerű — kr, ■lalina takarmánynak való legjobb 3 frt — kr., középszerű — f't - kr.. szalma alomnak valú legjobb — frt — kr., középszerű — frt — kr — Uj-bor hectoliterkint 7 frt 60 kr. Ó-bor 11 frt — kr. — Sör —frt —kr.—Pálinka 80 kr. — Ec«t 8 kr. — Bükkfa, egy kdbmvterkint, egy méter hossia hasábokban, keiesztrakinsal — frt — kr, keresítrakás nélkül 3 frt 60 kr. — Caerfa k«rest;trakÍ3sal — frt — kr., kereutnkú nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfa kereaxtrakÚMi — frt — kr., kereutr&kig nttkOl 5 frt 75 kr. 41 kr. 54 kr. íintr.tt Tüixtáx kr. — Borjú l kr. — K.iménv hagyna Oxnkor t P. h.) - K'-i.'n A bányából 1U0 kilogrammkint — Lámpaolaj, repcxi-bíW, ugy kilogrammkínl — Ste*riiigyertya 1 frt li) kr. Ka^yugyertya 63 kr-, mártott 1)4 kr. - Stappan 3ö kr. — :ott fag'yyn 3- kr. — Lámpa-bél, tgy mét^r, — Marhahiin eey kÍloKramm sterint 48 kr. — ii.t 5í". kr. — Sort.'shn- fii' kr. — Szalon0A »> HUxnóxsir W kr. — MarUzsir 1 frt 10 kr. — vtnag .'16 kr. Viir.íshapyna 1G kr. — Vog-a 60 kr. - PCti só 14 kr., k.i-sá 13 kr. — ■ M) kr. - B-M ] frt — kr. - Paprika 7'J kr. Kiadta: Maoiager József. SzerfceszfŐI fizenet. IIHJH \Mi sok nt -z-át . . . . Pajtád jó .-ziinbo-rám ... ,-ximfi népdaluk n<-m közüll»tnk ]it7O. .Kpy táv«»..'. .'nckes !<7-iii('*znöiii>k.i' Al a l!(71 .Pásr-tortfiz mull.-tt igtn. d» a tná.nik ii**m. 1972. S. Hndap.^t. A lfj£viltrt*t.it;i* f.-l."l írt^-■ itém & ktAdóhivattllt. A jelzett számuk <■!!"<.cytak. l!»7:i. .TemetGbin* igen, de a t-.bbi nem k-i. l!»7.r). Sz Bécv Magánlevelet irmik. 1976 L. F. AUú-Leudva. A>i» expediálás nrm a sierkositöt, hanem a kiadót illeti. Egyőlik^ íitt<'akerlt-i tr.rU'nt, bocsánat a hibáért! 1977. A nümegbi lévé] e azátnra megkésett. Heti naptár. április 30-tól május 6-lg 1876. H '.- 4K heti- Ka tb. és prot. íi tí r ü g nap naptár nspti ' otj' 18 A jó pásr.torrdl. .ií no. X. Viwrotp A. - Miser. is C. t. J D 1 } I ét :'."• Kül. J.ik. 19 ; J Keild Z»in mumi ■2ti T.ldor 1 .'1 SY •: (Í-V t f-iUlá! ■j] Jsmiir 4 Cüiüort-ik Flu ián '-} Thend. S. .j í'.-i.ick Vim z<> ■2d Gjürgy ű Sz .mbat UI. - .!;„„» •24 Zacbir , n. Kcloiós szerkesztő : BátOffl LajOS. Schwochati és kőbányai sör főraktára Nagy-Kanizsán, Kazinczy-utcza (eiúbb .Sürházutcza) özv. Ungonié-féle házban, hul a sür a szokásos hordákban folyton készletben van. Különösen ajánlom a t. ez. közönségnek kitűnő márczíusi sörömet pa-laczkokban. Dréhcr Antal. Surgönyczim: D r é h e r ' N.-K a n i z s a. Mindenkinek különus tígjelmébe ajánl tutik Dr. Forty-féle általános S £2 H3-T A. F> .A. S^ Z, mely rendkívüli Kyúeyer.-je, elválasztd. érlelt" és fáj- sabb s egyseermiitd gyükeres gyógyulást eszközöl kiUiiuiiemQ liajokban. — Ily bnjok a toroKgyulladia-légcsfiburut, b .'i r k é s-barság. hártyásgyik (Croup-angina) minitent-mü Lncgsértétvk, harapás, sxarás, vágás vagy égén áltxf tAmadbatii sebek, inegforrá-xás«k, darázs- vagy mt-hszurásuk, koiiok-fekélyek, zúzátok ti-üuttisiúk)— mt'gl<í(>Ó gyors fájdalom csilla-ptt.UsaJ — rögzült daganatok, gümok, tályuguk, pokol-var (carbuncalus pnstula malipna), inegkeményedéaek, geiiyedésuk, vérkulúdek, imiindeii mirigybetegscgek, giirvélyea ('okélyek, fagydaganat, ujjféreg, kr-römméreg, VAtlIma, tAgszívacn, csuiii.-.zú, kiszámítás és megTÍn-dulások, hi-lyi i'iűz ; további a sz(Més f oly tini láb-fel t'ak adásuk és sebük, Ujós l'okélyr.ett v&gy már genyes uüi mell. — Sok nG már csirában volt emlőráktól, — a külr.nbeu eikt-rüllietlec életveszélyes ■ rbészi mfitétnek mt-ll'izésével — egyedül ezen jeltíS .ie)>t»pasz banzuálals által m^uekült rn.ig. Végrv a if.stbu t>-!jescn bumélyedt bármi ne mii szÁlka, vagy darázs- és inéiifnláükja csupán eteti tapasznak rövid idei tiaazuáiata folytán annyira elií-liinik, hogy azuta.ii a testből ktiziíiiségesea. szabad kízzel. sebészi mfitét és íájdalütn nélkül könnyen kiLuibató, mire a seb gyógyulása nemsokára bekövetkezik. Ezen roegbec-tülbetlen gyógyszer, tnelyaek jeles-lége egbitélesebb egyének számos s küiünds kívánatra bármikor feSmutatiiató bizonyítványai által már régeu a Icgiénye.iebl'eti elismertetett — rendkívüli, s legkaiííuneinUbb esetekb^u megpróbált hatásánáJ ót (eltűnő sikerdús ercdményi-inél fogva, melyek basznál, íata á.lta.1 még elavult bajukban is^ eléretuek, jól megalapít ott és elterjedett Lircl kéUngbevoobatlanul igazolja. Egy csomag ára 50 kr., nagyobb csomag | frt, használati utasításai együtt, portán küldve 10 krrai több. — Egy frtuyi csomagnál kisebb sr.állitmÁny Btm telj építtetik. Kotpooti küldeményezu raktár: Pestéi T9rik JÓZtef gyógyszerest urnái kiráiy-utcza 7ik ssám alatt. Továbbá kapbatók : Nafiy-KaalzMB : WAJDITS JÓZSEF urnái. paklOB: Malatinszky S. — Pécutt; riipücz J. — Sfiaegen: stnmborszky. — Sz.-F«liervá-r»tt: Braun J. — Szoabttbelyei: Pílücb F -Vetzpréabei: Fer^uczy K. - Zagrabbu ■ Mitibad! z*. SoprHbu: Buck J. A t. ez. gyógyszerész é# kereiikeJC urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felsxólttutnak, miszerint e részbeni .íján la Iáikat ezVn g/ögysaer keszí tőjéhez FORTY LÁSZLÓHOZ czimezve : Budára, (Rácz-város, főateza, biHj. szím) beküldeni szíveskedjenek, ki megrendeléseket is pontosan teljesít- py* Vidéki bér mentes levelek áltaJi megrendelések ai árnak kéírpánzbeni beküldése, vagy postautalvány vagy atÁovBt mellett tüstént és legponto-■abban teljesítetnek. *) E roTkt alatt köalööírt TÍU«J_« nak. vi^.' kiknek ie*te tuisit;o* bÍK&nraU»iink Utal gjón-gitUMtt, Uíjea kixyÚKyulúi if.Uiu<ltMk Fehér Miklós angol, franczia ós amerikai gépgyárosok vezérügynökc ajánlja t R. Hornsby és fiai legújabb szabadalmazott fűkaszáló gépeit, (Paragont) mely lS7.")-ben az angol királyi gazdasági egyesületnél Tauntonbau a nagy és 7 é v r e i r á-nyadó kaszáló- verseny eu 5-S versenytársai kiizt. 7 napi próba után, nemcsak az első, de a második és harmadik dijat nyerte el s egyszersmind a legkönnyebb, legjobb anyagú és legnagyobb munkaképességű gépnek ismertetett. Hasonló minőségben ezen kivül az anger m iinil ii nagy verscn)en — Poroszországban — az első díjjal koronáztatott. Ezeken kivQl Magyarországban az ', v á r i gazdasági a c a d e m i á n a k gtppróba osztálya is, ugymiut a nyitramegyei gazdasági egyesület ezt az utólagos próba alkalmával a legtökéletesebb kaszáló-gépnek ismerte el. Ajánlj* továbbá a legjobb amerikai szénagyüjtőt. (Sulky Rake.) Ezen gépnek szélessége 8 láb. íl hüv. kerekei 4 láb. li hüv. magasak és ama könnyű és korhadt-lanságáról hírneves amerikai „HÍCkOry diófából" van készítve, miáltal felette csekély vonerút igényel. A gép 2't szabad mozgással biró fogakkal van ellátva. Minden egyes fog felsó vége felé egv csigarugó működik, mely minden erősebb lökést, vagy ütközést meggátol s miután fogai egy második rugó által, mi más gyűjtőknél nincsen, feljebb, vagy lejebb állíthatók, bármily területen képes a gyűjtést végezni, — ez magábau véve is oly tulajdonság, melylyel más gyűjtő nem bír. A legközelebb Nagy-At&don tartott versenykisérlet alkalmával kúnnyüsége és tevé kenysége által, miután egy gyenge ló és lfiu által naponként 2(1—20 holdat ké pes gyűjteni, a legelső dijban és a legnagyobb kitüntetésben részesült. Uj-Angliában pedig ed dig a legtöbb és legnagyobb arany éremmel dijaztatott. (84 _ 3) KüraktÁr: Müller Albin vegyésznél Brünnberi, Dr. Jiihn Vntf Florlllne-aja. w.Utju -t -raj tw »XA?N. ** l.í-Iy.tre kell-me* .IUt»t K-rJMzt, i x.Miniláht^l Kifv |>sl;tcik Gu kr. * * Dr. John Yate Ser»il- fogpora tiMilitja a fugákat •* baszaáiaU után nemcsak a fognv larakóJíi k.pv.--<.,Í.-.,.-k.-t távolítja cl. hanem a fog fóuyíl, fehér«é>^kÍlflnS-. t. i-i-■;>.-)£itt. Kgy dobos 4U kr. Dr. John Yate Prompto-AMvio-ja ptmut- ■■■■/•■..•f|irki jótáll** im-llell adatik. A legrnegi"gí"ttcl)i. ' ' ;"* in"kt.vt'-i ifií alatt mffratünteti. ügy dnbuz hurrá k-^xit-tal !•■ kr Török sz&j-pastinok, ff<>ly<'c*k«k, nielyeK a szájban forgatva, elíizuek minden k-!i«raet- l-'ii •'zníol A b7ijt)ii], f.jkép eiéInteni ar sLÍnbázakban hxlokban - "íry/-t- tirvAs k;-.r-vikben is «tb. Egy doboz 4(1 kr. Dr- Borba ver általános tiŐYépy-gyoinorerósltő. Ki i-n jó illatú a erősítő kísililck i%<n jó hatá&a&l tiir, gyöngí tmísT-tri í-s ab ti ól Niirman'i étvágyhiáDy, ■tzélbáutaJmak, idegeit fej* fájÁ.-. gyumDrégés, gyornorkatarb, aranyér, aárgauig éi ÍÍ ék kukac* hát.:a!máknál. KKy paiactk 50 kr. Dr. Mull. r Növény-mell-pastlllja ba.'.Kat^x ^i.yhilosi.-T kebülén. mellbajok, lííegiéi, az&marhtimt B rtke<itsé(-eknél. F.ej- doboz 30 kr. Philocome <!,<V.-íny bajkeiiőcTit) i.agyréitzint idegen écbajlnti ulajukb^l késtült, megtartja a baját, szakáit eredeti az<5p.<égében és ereiében, dtwvuliti* a hajkurpát és oj hajat itl a kopaszaik, gyógyítja minden Ují-eteiíséget a nélkül, hogy legkevesbbé is kellene orv mi *eg>'-lyhei fvj]v:itnodni. Egj arép Üveglégvly ára 1 frt. A keleti szépitó-tejnek * -kan kí.niflnlieük szép, fehér - ifjú arezboriiket, mely minden az arczffii támadd bajokat m. pr A i Í p ] o, m n j f i) 11, 5 eb li elv kü:eg. urrveresség stb. a legrftvidebb idő alatt Í-UÍVOIÍI'B íi'.'ty"JT>»" tin-fm ifjii Arczbort varázsol. A batís bizonyos '"'gy ^^^(T i frt 5H. kr. Mii.de/^u ilt fnlnorott aiertk eredeti minőségben icAplintiSk : rv K^ni/.in, Práger B. gyóeyizerésí uruAI .w—Í3> Budapesten, Sip-utcza 16. szám alatt, agyagcsü-raktárt tart és elvállal közponil-viz-, gőz- és légfűtések, gáz- és vízvezetékek, szivattyúk, closet ek stb. felállítását. lK5_, jorvos-, sebésztudor, szülész és szemes?] gyógyít gyökeresen fényes és tartós siker b i z t o-' s i t á s a mellett mindennemű titkos betegségeket 1) az önfertozésiipk mioden következményeit, ugjmínt magömléseket, \ az ingerlékeny gjengeséget, az ondófol) ást, küloDüsen a tehetetlenséget (elgyengült férfíerőt) . 2) huKycsörol.vásokat (még uly idülteket is), a nem- zúrrszek liujakóros fekélyeit és má.sodreudű bo- jakúrt minden alakjaiban és elcsutitásaibao ; 3) hugycsöszükiileseket: 4) tristi és idüU nyáktolyásokat D ő k n é 1, az úgyne vezett fehérfoljist és az oonan eredii MAGTALANSAGOT; :Í) bórkiütéseket: 0) a liusyhdlai; betegségeit és mindennemű Tizeiéül nehézségeket. Kendéi sáponként: délelőtt 10órától l-ig, déluún 3 óri-tól 5-ig és e-tve 7 órától 8 ig. Lakik: Pesten,belváros, kígyó-utcza 2-ik szám a.kigyó- és városház -utcza sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I emelet, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott levelekre azonnal «^B válasz adatik és a gyógyszerek ^P megküldetnek. (45-20] Az egjedűli üzlet Bécsben, mely a kedvet5tlrn TÍsionyoltkal ssimot vetve, áruinál egy további 30^-nyi irengeáményt k-ptetui ételbe indokolva látja Bettelheim II v* tárna berni china-ezüst gyári raktára ft 12 , most 6.S0 ft íi. —, . l.W fi — -SU, n ~ 20 ft 9 —. , »M ft 2.'.0. . —. Grabei, 28 vii-ivii Solhens Wechselstnbe (Handelsbaik.) \i kávéskanál előbb ft 3.öí), most 1 ..i;n i ciukor-szel. előbb ft 12 —, most 6.S0 G evőkanál „ ft. 9.50, „ -J üU 1 \ajas ki'n.süi; íi G asxtAÜ kés » ft.S.M), . 2.0) 1 tbéa-szürő 6 T villa , ft-8.50, , L'fiD 1 pár gyfrtyat. k ft. &.—. . L'L'II 1 ezuknresipó 1 lffvesm*T)k. n . l tejmeró-kanál,, ft. 3.50. LII 1 ezuknresipó _ ft 2..0. . —.yO -n» 1 rC£et s uUjurtú 4 fruúl 7 ft5o krig. Különösen figyelemre méltó ! >i k.:-s ) A huszonnégy darab ösz- >; csemc?.. kés ) 18 darab díszes u vilU ) szevéve díszes tokbao 24 ■> ^'-nx-Kt'-iilu ) tokbai 18 frt béli Mókán, i frl helyen csak 8 frt -; csrmcgc-knwlj lyett oak 8 frt. 6 kávésk ) 25 kr. Legújabb p&sta arany, fzüst <'s cíiina.ey.iist lisctnÁíiára. darabja 2.rt kr. 6 darab 1 frl 20 kr. lJompás tálrzik, kávúskannxk. thfakanuík. tht-áskútzlrt, asztal- szírek, eyertyalartók, czukorhioiük. t.'jásurtok. foKpiszkálü-tartúk, asr.- talkt-ndiSlt, csatok »tb. Videkri1 lüáuvr-t mell.-tt pontosan i-s Iflkiisraeri1. tesi-ii KivánaLr* részletes árjogyzt-k killdi-ttk. (Xá—ll Tárcsái fürdő, (Tatzmannsdorf.) Az osztrák stpyur magyar határszélhez küzd, \'aí megyében, a szombatlielyi indóháztól 5 órányi távolságra. Kitünó vas-forris, nagyszerű hatású a vérsz<-í;<''iiysi;g , sápkór-, a női-szervek bántaliuai- és minden idej;-j;yengfsé^ \alaniint a légzési és emésztési szervek időszaki hurulo-, bántalmai- ticiiikülönben a hugyszervek stb. beicfi-i'^iin. nézve. Fúrdó orvos: Dr. ThODias. Fürdü-leirás uiiuden könyvkereskedésben kapható. Az orvos-gyógyszerészi ügynökségnek Budapf-st, IX. Nyul-utoza, JÖ. Birmingham kék é.s violaszin másoló tentája. A fürdő-ivad május M 21-én fog megnyittatni |(8o új A fürdői gondnokság. ■■=!,■ , kiici f>0 kr 1 meszelj ea V. ■/« l:j V, V. Kettő súly 1 kilogramm 1 trt. — üveg külön. "ismételadóknak 2u°,-„ jutalék. Megjegyzendő, hogy ezen tentáknak nem szabad ide gen tentákka] vegjrülniők. valamint egy más tentaból iroit toll szinte ezen tentákhoz r.em használható. (S(i—2] Hölgyek számára f igon bas*nos n legnjai.1i s ]egaa?robt> hatást Hiiiili'zott szepitö-szer (^zir."1 császári és mx^yar kir. bzabadalmaü.tt Krzsébet-Creme [>r. Roifnberg S.-től az orvosi kar — de killiinu- cn dr. ZPÍSI! M n«.r ur í'.tal megvizsgált s tökéletesen rz^lszi-rii a jti-tatKtiinxk talAhn fris- kat. Ezrn^ swr .1 bür mpgöriése s a l*'gkí*sr.lili korig trirt.l ifju níV-gl>pni turtásárA molgáL Kltávolit nai'SEtirást, bOrkiüte^-ket, folt vQrbspyt. süt a r&sczuk is a gyakori hiszuálat által eluíuuek. Sr.i uGk s miivtisziiűksek kiválu jó szolgálatot tt-sz. Ára 1 tégelylyel 1 frt 6 ü kr. Kaphat.', a Oltaláló Roseoberg Fr. iuví.(ryt;n^l Börsben. VI. RS1I!K.M.^.. Tliilr 7 — >:acy-Kanizs:in Rosenfeld Adolf urnái — Sjipnt ^I.cnt.ol hox czimz. cyÚKysZf-rtárl.ail NeostelB Fülöpnél, K.vs 1 l'lank.-i.L'^*^.. — Paul i Tirs»i c«. kir. udvari iiialszi-r»zi..l Brés, Karnuiirrmg lb Knnzplau 1^9. Msczuski iHatszerr-s/.m'-! Kitnitn.Tstríiss- — Tri"UtliPli Kohó W..UÜ1 .TMCKít-virothii- (orsó GO.i. _ l!n,|a|, Tisztelt doctor úrhölgy ! Barátilag ncktin ajáuiotl K r r. s é 1. e t - (; r <? ni c rövid has".áUt* után az arczomliúl minden s/.eplú. viirhenyfim és foltjaim csoi!:ilati>* módon rr.Ktön cHüim-k ^s ennélti.üva legGstiutéub bálámat i-rt.1 nyílva- nimm atinál is inkxbl.. irjRy oxrlOU tubbféléket siker nulkül baszuáitam. órómmPl tcljeniu-m tt-bát kólfl.'SS.'-gpmct C8 jeles készletet n.indrnkin*k melepen ajánlom. Tisztelettől SPANOCn ANSA. griíiir. A.-nál viczi iu. — /..v.:r.,l.l.au Kittelbactl Zsidmondnal *■ liyÍBysz.r. «uel. :7II- WaVJoitTjÓBeí kMó-, Ut^öTnyomdtóulajdono" gyor»ajtó nyomása, Nagj-Kanosán |
