* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 3.8 MB | |
| 2006-08-28 11:46:40 | |
 | |||||||
Nyilvános  1181 | 6678 | Rövid leírás | Teljes leírás (590.96 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1876. október 079-087.szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. HK6. október 1-éa. •7&-US. aaftm, TixenStSdlk évfolyam. S^MmtMMér: I fű i«» ■ • • • ♦ . X Iss szeuezil rtszst 1 DMthWn« » í wrkeattttoz, Taka- | rékpénztaii estist fSM-•xtot, - UTS«Í »•■•* illet* aoll»Més\|«T f» djf s lriaaaBM Mr. mm iutaadtk: Xa»T-U.SIZ&a. WV ■MStSSSt (baaiboa netllaorbaa oríbki lotirt 6 kt. JYILTTalRIlíli 10 krtn M Bimurtstlas ImU esak tanárt naokatir-saktíl fogadtatnak •!. ilik mindan hirietiiirt k«o> 10 kr. fiseundS. ZALAI KÖZLÖNY előbb: .ZA1.A-BOMOGTI KÖZLÖNT.1 a ^-kaabaai karaakaéalag) « iaartaiik", a ,n.- kanizsai takarékpénztár' a .zalaaMgyai altaünu tanitéta»ta»f, a :*, a .Mpraai karttkaMarl a ^arkaatara a.-kaatatai külválatztnánya- * tiba angyal ét várni •gyesffiat hivatalát értatita]a. Me.enktnt kétszer, vasáraap- s tsatörtöliöD, megjelenő vegyes tartalmi Up. Ürményi József, Zalamegye főispánja. Ürményi József, az ősi Ürménji, előbb Ilfflérí nemzetség ivadéka, hazánknak egyik legeréljesebb fit született 1807-ben Szé-kesfejérvárott. - Nsgyatyja Ünnényi Jőzsef tz onzág-biró, nagyanyja Komjáthy Anna, atyjaÜr-mésyi Miksa, akkor a midőn József fia született Fejérmegye alispánja, anyja felsőbuki K»gy Júlia, Nagy Jóssef kir. szemilyaSk leánya tolt. Tanulmányai befejezése ntin 1824-ben a bölcsészeti tudományokból tadori koszorút nyert. 1839-ben tette le íz tgyvédi vizsgi-lstot s fogalmazó-gyakornok lett a fiaméi tengerparti kormánynál. 1830-ban Fejérmegye t. aljegyzőjévé neveztetett, mig 1831-ben fofegyzijévé lón s miül rette Tolnai Festetics Antalnak Amália leányit. 1836-ban alkotmányos éneiméiben sértre érezréo magit, hivataliról lemon-fy még agyanaian évben roppant szó első alispánnak választatott. 1839-ben országgyűlési képviselő volt. 1840-ben az alispánságról leköszönt és a kir. tábla előadó elnökére, 1841-ben pedig alnádorrí neveztetett 81843-ban mint ilyen, részt vett u országgyűlésen. 1846-ban Tolnamegye főispánjává lett és e minőségben a főrendi táblának 1847-ben egyik kitünőbb szónoka és vezértagja Tolt. Ugyanezen országgyűlésen a kir. £6-•jtónálló hivaulra is helyettesittetett. Főis-psnságáról 1848. apr. 11 én lemondott. A nyilvános pályáról lelépvén ugyan, de áldásthozó volt folytonos mnnkissiga és erélyes befolyása hazánk szellemi és aaragi felvirágoztatására a ott volt ó szóval, tette) mindenau, hol a fennforgó körülmények lelkes részvétre hívták a buzgó hazafit. A« nj deeemvlratug. II. A közigazgatási bizottságok rendszeré-aekeharakteristikonjaépen a szakértelem előtérbe tolása, munkakötelezettség kimondása és a felelősség nagyobb mérvű megvalósítása. Az egyes közigazgatási ágak képvise-Kiképen helyt foglalnak abban és főfó működő szerepet viselnek azon hivatalnokok és tisztviselők, kik mint az egyes közigaz-gatbi szakok előadói a tulajdonkénem mnn-kát végezik. Ott vannak a főispin — mint a központi hatalom általános képviselője; az alispán, főjegyző, tiszti agyész, mint a megyei közigazgatás eszméjének hordozói ; — az árvaszéki elnök, mint az árva ügy előadója, a m. főorvos, mint a közegészség agy őre; azután a kir. adó felügyelő, mint a kincstári érdekek ellenőrizője; továbbá egy kir. építészeti hivatalnok, mint a közmunka-Dgyek előadója; a tanfelügyelő, miit a közoktatásügy képviselője; a kir. ügyész, mint a közbiztonság őres végre a posta-és t á v i r d a ig azgató, mint az ezen szakba vágó ügyek előadója. S ezek mellett 10 választott bizottsági tag, kik sem állami hivatalnokok, sem törvényhatósági tisztviselők, sem községi elöljárók nem lehetnek s a kik atérieHett testületben az önkormányzati független elemet képviselik B mint ilyeneknek kettős hivatásuk van. T. i. egyfelől a tényleges közreműködés a munka b a n, másrészről az ellenőrizé s. A hatáskör, mely a bizottságra ruház-tatott, igen szép, igen tágkörü. Felöleli az a tulajdonképerii közigazgatás minden ágát, sőt messzebbre terjed, mint az eddigi közgyűlésé, mert az a d Ó-, posta- és távirdaügyis hozzá lón ntasitva s ezen felül a közbiztonsági intézkedések és a közmunkaügy rendezése körül is szabadabban mozgó hatáskört nyere, a mennyiben az eddig kizárólag állami közegek által ellátott munkálatok is, igaz, hogy a központi kormány közeg közreműködésével, általa hajtatnak végre illetve ellenőriztetnek. Függetlenség minden irányban, fel és lefelé;— jellemszilárd-s & g, mely csak az igazság előtt hajol meg; — becsületesség, melyhez még a gyanú árnyéka sem fér; — ügyszeretet, mely a közérdek szempontjából anyagi áldozatoktól sem riad vissza; — é r-t e lm iség és jártasság, elméleti, még inkább gyakorlati képzettség, mely egyedül vezethet önállóságra; — s végül vagy inkább mindenek előtt hazafiság, mely a magánérdeket a közjőnak alárendelni tudja: ime ezek a tulajdonságok azok, melyek a tervezett reform megvalósításához okvetlenül szükségesek. Ezek nélkül a legszebb remények is füstbe mennek. — S ha igy lesz: akkor az önkormányzat ezen, — félünk utolsó, — kísérlete is kndarezot vall. S mi következik utána? Mindnyájan tudjak! A bureankraaa, a mere* centr&lisácio, melynek keserű poharában már volt egy időben szerencsénk — vagy szerencsétlenségünk, részesülni. Pedig büszkék vagyunk s méltán a»k lehetünk ezredéves multunkra 1 Ne feledjük tehát el, hogy ezredéves fennállásunk kulcsa : épen autonomikus szerkezetű alkotmányunk! Ke feledjük soha, hogy a mely nép könnyelműen feladja múltjának emlékeit: jövőjének zálogát pazarolja ell őseink azel-lemalakjai, kik a magyar közélet legsajáUbb alkotásában, a vármegyék termeiben, az önkormányzat nyújtotta jogok fegyvereivel, egy ezredéven át megvédelmezték az alkotmány sáncait: ez ősök szellem alakjai mindaddig Tédóleg lebegnek felettünk, a mig önmagunk nem abdikálunk. A „régi jó táblabirők' letűnése óta, független állampolgárokból álló egyetlen egy testülethez sem lett kötve oly nagy feladat, egyetlenegy polgárra sem nehezedett annyi folytonos munka, mint a közigazgatási bizottságra és annak minden egyes tagjára. — Bármennyire álljanak meg azon támadások, melyek e rendszer czéürá-nyossága és kivihetősége ellen felmerültek: annyi áll, hogy benne mindenesetre meg van azon erő, mely az önkormányzati tevékenység üdvös munkásságához megkjvin-tatik; annyi áll, hogy benne a fejlődésnek oly csirái vanaak'J letéve, melyekből kellő ápolás mellett az'autonomia legtökéletesebb alakzatai képződhetnek. Meggyőződésűnk, hogy Magyaromig — kiváltképen pedig megyénk, nem szűköl ködik oly férfiakban, kik a törvény kívánta fokozott követelményeknek is bőven meg M felelnének. URCZA. Égte későn. ÁftriadoMn M<1 a zene Kiás ac ntexán, ablak-alatt; Isteu tudj*, ni nol buuw. Oly megbaioo, hogy mit airal. Tik nliai siogiay 60 Hasetja saip krtnriuk; Boldof jSví, irur *>°> De > aiulSk mim karibiak. Gudig UrS J5n • Minib. Ssivök g j; mir bAllanik U, ly&t T £j P«4ig »t a ■aayiiiy fia £MT annyit bír saagabu, - - — CMkhofy na mar ona az ámbár, Hanem kineae Tan Hokisban. Att bini a esiír* rilig. Hogy odrinak eaUlognt kall; Uejh! p«4ig as mélyen zagyog* KOlfiny wli'iain gynjlbatja teL Kicsi tSabely a kabelbea, MeaMa nas !• kai ki Uágja, Aatde ked'el ■•!afí»«l Sairririgod' mind kitárja Elhald baag, <ttmim íjjW, HttDo ctiUag tat aa igen ; Mit jalutbet? — TUkol a let, Álmodjak át oiok nép«a. HUOaTÓ 8ÍLNDOK. Inkey Kálmán párisi leveléből. (Folyt <• vége.) A nimet gyártmányok hitvinyságak által hinnék ea a nemet maga is írancaia portékát vees, ha csak nerét tabeti, aajit németjével padig, (mert máshova nem küldheti,) te-hai elirasiya vele Magyar esOlibotsiigot. Alt mondják, nincs ipar hasinkban, tennéuetee, hogy nincs, mert kormánynak nemcaak hogy aem támogatja a keletkeio ipart, hamun *st a keveeet, a mi volt, eljiriaa által megbnkutta, például a onkorgyarVk mind megbnkuk, nem kianm, legalább, hogy u égess országban még 10 létesnék s ha létesik, nem soká fog tartani; véd vám nem létesik, mely támogatni porató és egjéb gyárainkat; tehát bogy álljanak fenn a régi morva és cseh gyárakkal ssembon, melyek nsgyban gyártják a ross posstót s minden bs-sánkbsn keletkeiu gyárt elfognak nyomni rSg-tSn. Tisennegyedik Lajos idejében — tehát es előtt 200év előtt, Colbert, a világhírű pénzügyér inditrányára a király es utóbbit megbízta több gyárnak felállításával és késelésével. K minis-ter beusonyitá a királynak, mily roppant hasson less as as onxágra nésve móg akkor is, ba a kormány semmit nem nyer, sot ssoo esetben is, ha a késelési költségek felfilmalják a gyárak jövedelmét; mivel tömérdek péns marad as országban, hitele pedig a gyáraknak Colbert genialts és lelkiismeretes keselése következtében as első lett a világon. T i z é v múlva felállíttatásuk ntán. Nem hiába monda a busske király Colbertnek: ,Ha olyat nem tnd teremteni, mi felülmúlja mindast, mi jelenleg létesik, honi se fogjon I Mai napig is az elsők as akkor felállított gyárak, mert csakugyan párjak nincs, mint például axon. híres posztógyár, mely a világon a legfinomabb posztót gyártjr. A hires és valóban páratlan tukörgyár, a világhírű Válencsienni és Chantilly csipkegyárak, a bámulat** és a világon egyedüli .Gobelin" ssonyeggyár,eat.Hogy a magyar nemzet ízlése minden irányban aa otromba német ízlés befolyása atán nem nagyon fejlődhetett, es terméssetes, de intelligens nem-set lévén, lelkiismeretes, valóban ***"<iff magyar kormány, (mert a jelenlegi magyarul beszéli német, asas: alisatna szolgája a németnek) alatt sokra vihetne, de aat is jól tudom, hogy a horvát, oláh és rács nem oly faj, mely srra van hivatva, hogy Sevre i porcsellánt készítsen ; az mind igas, hogy nagy szerencsétlenség a magyarra nésve, miszerint ily népfajok környezik, de nem ta álmodtam én valahs hasonló dolgokról Magyarországban és nem as a osélom, hogy hasonlatot tegyek a két nemzet helysete fölött Csak mindig eszembe jut aaon lelkiismeretlenül megassvasott 25 millió kölcsön pesti sugarat építésre, mely a hencsegés és köny-nyelmoség legnagyobb tanúbizonysága- E 25 millió bizonyára elég lett volna oly gyárak felállítására, melyek a nyers anyagot képesek lettek volna nálunk feldolgozói, sot még talán kórhás és lelenczház is került volna ki belóle. Itt van előttünk Francsiaország példája, as előbb mindarról gondoskodott, mi humánus, hasznos és ssép s azntán nem az ország építette a boolevárdolut, hanem a város ssját költségén! Es még annyira jutottunk, hogy közoktatási miaisterunk. nyiitaa kimondja a germani-sálás iránti hajlamait, német tanárokat akar- ván Magyarországba hozni és nem is talált var Istni nagy ellentállásra. Egy itteni fraoczia követ a minap igy nyilatkozott: Ha más volna a nemzet, más lesne az országgyűlés is, mert as a nemzet, mely agy minden ellenállás nélkül tönkre hagyja magát tenni, agy sem érdemel egyéb sorsot, mert még nem volt eset, hogy valamelyik kerület bisalmatlsnaágot szavazott volna képviselőjé nek, vagy proteatált volna aa orstággyOMs el járása ellen, mert . . . A minap egy francsia lap az ni fraacsia követek leírásával %talkozott a többek közt mindegyiknek vagyoni állását is közölte, ha aem tenne ki oly »agy csomagot, bizony elkol-deném, mert érdemes volna, mert oly garaatia, mint ily országgyűlésben, mint a jelenlegi fraa-czia — nem igen létezik. Először, régi kipróbált hazafiak, mint Thiera, Qrevy, Pervier, Simon sat Axntán pedig roppant gazdag emberekből áll, nagyrésze >z országgyűlésnek, tízet olvssnsk, kiknek jóval több van, mint egy millió jövedelmök, például Henier, kit 4 millió jövő-delmanek tartanak, André 2 millió sat számtalan más pedig, kisek 500,000, egéss egymillióig van jövedelme, azon alól pedig sok kivált százezer forint jövedelemmel bir. Ily emberek után tudják, miért őrzik az ország anyagi jó-iétét, azonkívül is hiszem, bajos lenne itt vesz-' tegetni. Sokat írhatnék Parisról, e remek város nagyszerűségéről, de azt sem tudnám, hol kezdjem és bizony Isten tudja, mikor fejezném be e leírást s azután még annak is kitenném magam, hogy azok, kik csak roszindolstu, rágalmazó német lapok után ismerik Parist, vagy dő ahoz, hogy az enyv elvegyüljön a cserenyí zett borral. Három egymásutáni napon botul fenékig összeviazza keverjük, azután bekét ba-gyunk és 14 nap múlva lefejtjük, hat hét után „A jövő évi deczemberi fejtéi és derítés I ismét és most minden akó kapjon V, lat cse- A Tilasztó közönségtől függ tehát.hogy a tervezett reformot állandósítsa. S a megválasztott v. hivataluknál fogra a bizottságba tartozó közegektől elvárjuk, hogy teljes odaadással, teljes erővel közreműködnek az an-tonomikus testület czéljaival s az ahoz kö-tött várakozást megvalósítani lesz főtörek-vesük. Övéké elsó sorban a pozitív működés, Svék a munka terhe. — övék fog lenni az eredmény oroszlánrésze is s egyúttal a di -csötég, hogy Magyarországban megmenteni segítettek az önkormányzati rendszerből legalább aDtiyit, a mennyi rendkívüli viszonyaink között megmenthető volt. S-n. Nagy-Kanlzsaváros képviselő gyűléséből. — 1876. ucpttmlnr 16-"in — Elnöklő polgármester Boiua József ur ezi-vólyeaeo üdvözölvén á nagyszámban megjelent városi képviselő urakat, a gyűlést megoyitott-nak nyilvánilá. Polgármester ur meleg szavakban emlékezek meg az év folyamában elhunyt képviselőkről, nevezetesen Kis János v. képviselőt em-lité, ki végrandeletileg s városi népiskolák javára 100 irtot hagyományozott. (A közgyűlés as elhunyt képviselők felett részvétét fejezi ki s azok neveit, illetőleg Babocbay Jánoa, Eben-spanger. Ms.no, Szűcs Ferencz, Kia János, Imrei látván és Fruncsics József képviselők emlékét jitooyvbelgtatni határozza.) Az 1875. évi közös és magán zárszámadások jóváhagyása tárgyában (a felmcntvéoy megadatott). A> 1868. évi XXII. t. ez. 4. §-8. sierint a házbéradó 20%-rfíl 16%-re szállítása (elfogadtatott). Polgármester ur indítványa a házbér^dó leszállítása ügyében a nm. ]>éozfigyminisleríum informálása végett bizottság küldessék ki (elfő* gsdtátott s Belus József, Epnjessy Sándor, Tóth Lajos, Martinkovits Károly urak kiküldettek). A kSzkórház ügyébeni tanácsjavaslat (elfogadtatott, 1869-ben már elvileg megállapítva volt, hogy a város közepéről a vásártérre he lyeztessék, jelenleg as alap 12,353 frt 92 kr., a népiskolák szomszédságában tovább nem tűrhető, az építés elrendeltetik; tervkészítésre s egyéb hatáskörrel következő bizottság küldetett ki: Belus József, Plosszer Ignácz, Vagner Károly, Eperjessy Sándor, Daráé Zsigmond, G. Gutnun Henrik, Rosenberg Israel, Ebenspan-ger Lipöt, Sommer Sándor, Geizl" Mór, Hencz Antal, dr. Schreyer Lajos, dr. Szukits Nándor, Tersánczky József, Rácz Antal, Weisz Manó, Löwinger Ignácz, Hirschel Ede és Tárnok Alajos képviselők). Főjegyzői állásra egy pályázó, Szalay Lajos köz- és váltóügy véd ur jelentkezvén (egyhangúlag me^viilasztatott, kivántatván, hogy az 1871. évi XVIII. t. ez. szerint a jpgyzői szigorlatot letegye.) Stalay Lajos or személyesen megjelent sí esküt leteszi, 'kijelentvén, hogy ttz ügyvéd képesség a jegyzői képességet feltételezi s a szi gorlat alól magát felmentetni kéri. (Ha jogor voslat utján fensőbb helyen a kötelezettség alól felmentetik, a képviselőség véglegesen megerő síti állásában). ' i Francxiaországot, el sem hinnék azon igazságokat, melyeket mindenki ismer, ki több időt töltött Franciaországban. Hanem, ha egysser at angol kezd rajongni a francijáért, az azután tul tesz a .íöbbin, itt van például két angol, az egyik egy hires lord fia Wallace, ki évenként százezereket ad a szegényeknek, azonkívül a város szépítését is előmozdította azáltal, hogy mindenfelé gyönyörű, kia kutakat készíttetett, hogy a azegésy emberek mindig ihassanak a kúthoz lánczolt csészékből A másik egy báró Taylor nevezete, Ezen ur, ki egén életét a művészei és tudomány pár--tolásának szén télé, képzelni lehet, mily népszerűségnek örvend a két egyéniség 1 Báró Taylor minden újév alkalmával szokott a müveitek és színészek felsegélyző és nyugdíjazó intézetei nek valamit ajándékozni. Január 1-én 1876-ban meglepte úket egy szép három emeletes házial. A drammaticua színészek nyugdíjintézetét főleg ő gazdagította ugy, hogy jelenleg már néhány millióval bírnak és minden esztendőben tetemesen szaporodik a tőke. Ezek után pedig költi barátom 1 tiszteld nevemben az egész Göcsejt; tartsatok össze két irányban; ne engedjetek a germanisatiónak és ne hagyjátok magatok ellentállás, illetőleg til takozás nélkül végkép fosztogatni, mert ba így folytatódik, minden ember kénytelen lesz meg szokni és majd a kormány és országgyűlés egye dül maradhat babérain! TÜBOLY VICTOE. Manhger József aljegyző urnák a főjegyzői teendők 3 hónapon át történt teljesítéséért 100 frt jutalom szavaztatik. Az ebtartási díj szótöbbséggel elfogadtatott, a kedvtelésből tartott ebek után évenkint2 frt, egyéb kutyák után 1 frt fizetendő, a jegyekért külön 30 kr. jár. Gntmann S. H., Sommer Miksa és Sándor ugy Stern J. Mór urak kérvénye a klinkerati dijak elengedése, illetőleg mérséklése tárgyában (bizottság küldetett ki Belus József elnöklete alatt, Plihál Ferenca, Löwinger Ignácz, Eo-glaoder Lajos, Fesselhofer József, Hirschel Ede, Eperjessy Sándor, Knauss Boldizsár és Eben spanger Lipót urak). Azon tanácsi jelentés, melyszerint a polgári bormérés nem nyilvános árverésen, banem ■> fóbérnökBéggel kötött szerződések alapján adassék ki, helyeseltetvén, elfogadtatott. Ezek után ez érdekes gyűlés feloszlott. JegyzőkOnyv, mely a zalamegyei 1848/9 ki honvédek egy^j siilete részéről/, é. augusztus 7-ik napján Zala-Eger&egen tartott közgyűlés alkalmával felvétetett. Jelenlevők: Kerkápoly Mór elnök, Gaál Endre alelnök, Mártinkovits Károly, Königmajer János, Kerkápoly Balás, Sípos Imre, Sípos Bálint, Dooászi Ferencz, Vöciköndi János. Elnök nr a jelenvoltakat üdvötölvén, a gyűlést megnyitotta. 1 szőr bemutatja - múlt körgyülés 5. és G BZ. végiései álul kiküldött bizottságnak je leotését 8 ezzel kapcsolatban az elkészített alap szabályok tervezetét, mely is felolvastatván és tárgyalás alá vé tetvén, a) a 2. §-hoz hozzá adottat, hogy egyéb minősitvéoy mellett az egyesületnek az lehet tagja: ,ki mint rendes tag 1 frtnak, vagy mint pártolótsg legalább 3 frtnak évenkint leendő befizetésére msgát kötelezi," minél fogva azokra nézve, kik eddig már évdijakat írtak alá; határozatba ment, hogy as eddigi aláírások ezutánra is érvényben ma-radrán, ha az aláirt évdijak 3 frtot elérnek, vagy annyira kiegészíttetnek azok eláiróiapár-toló a 3 frtoo alóliak pedig a rendes tagok sorába vétetnek fel, továbbá as is megállapittatott, bogy ,aki hátralékban marad s kétszeri barát-ságos felszóHitásra is tartozását meg nem fizeti, attól az egyletbőli ki küszöböl tetes mellett köz, igazgatási utón egyedül a körjegyzőség utján fog a hátralék behsjtatni." b) a 3. § nál megállapittatott, hogy as évenkinti rendes közgyűlés Keszthelyen. ,Július hóban az elnök által kitűzendő naponu fog tartatni. c) az 5. § hoz hozzá adatott, hogy az el nököket B az egylet egyéb tisttviselőit a köz- g* Ülés válaBllj:i," minél fogva az erről intézkedő 15. §. ide áttétetvén az eddigi sorból kihagyatott. d) az igazgató választmány tagjainak száma, tekintvea megyének nagyságát, különö sen aránytalan hosszúságát, 40 re határoztatott meg. > e) az igazgató választmányt, illetőleg egy' külön §-b*in kimondatott, hogy .választmányi üléseken 5 tag jelenléte szükséges s ezek szótöbbséggel határoznak." Ezen módosításokkal az alapszabályok elfogadtatván, hely beahagy as végett a nm.belügy -ministeriumhoz felküldetni határoztattak. 2-szor elnök ur felhív ja a közgyűlést, hogyv a megállapított alapszabályok folytán szükségessé vált egy 2-od alelnöknek és az igazgató választmány tagjainak megválasztásit oszkö sülje. A másod alelnök választass mint ez idő-szerint nem elkerülhetetlenül szükséges, máskorra halasztatván, as igazgató választmány tagjai, tekintettel a 20. §-ban figyelembe vétetni határozott megye kiterjedésnek viszonyaira, kö vetkezőleg választattak meg. A Csáktornyái járásban Konyáry Mihály és Göncz Lajos. Perlaki járásban Szabó Imre és Láposi Márk. Letenyei járásban Folly Bernát. Lecdvai juráéban Nagy József szbiró és Horváth László. Baksai járásban Kis János. Egerszegi járásban Skublics István, Bese-nyey György, Königmajer János, Kerkápoly Balás, Osoknyay János. Pausai járásban Kerkápoly Mór, Botka János, Sípos Imre, Kern Károly. Kanizsai járásban Mártinkovits Károly, Inkey László, Belus József, Eperjessy Sándor, Svaatita Károly. Kesztheíyi járásban Gaál Endre, Ter-sánszky L.joe, Kugler Nándor, Szép László. Tapolczai járásban Gerzaó János, Miltéoyi József, Ats Ferencz. Sümeghi járásban Oasterbueber Péter, Szüts Pál, Baumgartner József, Kecskeméti Al bert, Petrics György. I S«nt gróti járásban. Bessenyey Ernő és Szüts István urak. 3-stor. Ai igazgató választmány megválasztása folytán elnök nr indítványozza, hogy as alapszabályok 2. § ából kifolyólag ások simára, kik as egyletnek Ugjai "wani akarnak, aláírási ivek bocsáttazeanak ki, erre nézve katárostatott, hogy az elnök ség aláírási iveket bocsásson ki, melyeket avá-laaztmányi tagoknak megknjdjon, kik jelen közgyűlésből tisztelettel felkéretnek, hogy as ivekét mennél nagyobb terjedelemben köröz vén a honvéd bajtársakat aláírásra buzdítsák s a körözött aláírási íreket folyó évi dectenber utolsó sápjára Keszthelyre GUI Endre alelnök úrhoz beküldjék. 4-szer a mait közgyűlés jkőnyvének 5. pontja szerint kiküldött bizott-ág e jkdnyv 1. pontjában megemlített jelentésében még elötrr-jeazti, hogy a sorsjátékkal egybekötött táncsvi-galom tervét elejtette éj pedig azért, mert a sorsjáték csak azon esetre volna hasznos, ha több ezer MTSJrgy bár Bérsekéit átoa boesát-tatnék ki s ha azok mind el is kelnének, erre pedig a jelen nyomott pénzviszonyok mellett számolni nem lehet, más réasról pedig megkel-lene fizetni a kibocsátandó sorsjegyek összes értékelői a kincstári illetéket s maga a tánezviga-lom is sokféle kiadást igényelne »"igy megtörténhetnék, hogy a jövedelemből a kiadások levonása után az egylet javára alig maradna valami, ezeknél fogva nem lévén remény, hogy a sorsjáték és tánczvigalom jövedelmezni fognak, de hogy mégia a segély alap gyarapítására kínálkozó más módszer felhasználtaseék ; a bízott-ság a megyének több helyein, melyek egy vidéknek mintegy központját képezik, tombola játékok megtartását hozza javaslatba sezeknek megtartására as igazgató választmány tagjait véli megbízhatni a bizottság jelentése az abba felhozott okoknál fogva elfogadtatván; as igszgató választmány tagjai kéretnek fel, hogy mindenik, vagy együtt többen a magok vidékében fiók bizottmányokat alakítsanak, a tombolák megtartására szükséges intézkedéseket megalapítsák, a jutalomtárgyak beszerzése végett a közönséghez hazafias felhívást intézzenek s megtartván a tombola játékokat, az azokból bevett (a költségek levonása utáni) tiszta jövedelmet az egylet pénztárába beszolgáltassák. 5. Alelnök ur előterjeszti, miszerint az eddigi gyűjtések eredménytelensége mellett o az e gyűlésen e)határotott_aláirá*októl sem vár annyi sikert, hogy a megyeben eddig összeirt mintegy 450 rokkant honvéd kellőié* segélyez ethessék, hogy tehát semmi at és mód ne ma radjon kísérlet nélkül és tekintve, hogy a nm. belügyminister nr előterjesztése folytán 45 ezer frtot szavssott meg a magyarországi rokkant honvedek segélyezésére as országgyűlés — s tekintve, hogy az országos honvéd segélyzó bi- zottsághoi, mely a fentebb említett összeget ke zeli, nincs is minden rokkant honvédnek módja folyamodhatni s e miatt is sokan segély nélkül maradnak. Tekintve végre, hogy egyletünk már kellően szerveive lévén a segélyezésre érdet mes megyebeli honvédeknek kijelölésére legil- letékesebb, alelnök ur indítványozza, hogy a nm. belügyminister ur alázatos folyamodásban megkerestessék, miszerint az országgyűlés által leendő kiosztás végett 2 ezer frtot kegyesen ea- gedélyezni méltottassék. Ezen indítvány elfogadtatván, a kérelemnek A nm. belügyminister urbox leendő felterjesztésével az elnSgzég bízatott meg. 6. A múlt gyűlés jkőnyvének 2. 3. és 7. pontja szerint nyert kiküldetésére nézve elnök ur jelenti, hogy as emiitett pontokban nyert megbízatásának teljesítésére az előlegez lépések már megtélettek s reményű, hogy azok kedvező eredménynyel fognak befejeatetni. Elnök urjeleStéee azon észrevétellel vitetett tudomásul, miszerint megbízásának tárgyai elég fontosak lévén, azokat egyletünkre nézve sikerrel megoldani iparkodjék. 7. Végre m limit bajtársak és ivlartok értenttetnek:hog? az egylet pémrtárnoka t Szép László nr, ki Keszthelyen lakik s minden fizetések ó" nála, teljesitendők • a se* küldemények i hozzá in tezendők. Egyéb tárgy nemiévén, a gyűlés eloszlott. K. m f. jegyerte: MÁBTINKOVITS KÁROLY, kelettel j<CJsS. Szülészeti és boltozati előadások a n.-kanizsai m. fór. állam fegyházban. Előadó: TersiBezkr József tiszti megyei járásorvos ur. TizenStBtHk tliarii*. II. Az uj boroknak iskolázásáról és az ó borok-nakpiBCzekezeléseről. (Vís>) 2. Az 6 boroknak J>incsekezeléséról, névszeriat a fejtés, t ö 11 ö g a- tés és derítésről. 18 hó ÉmUával aioj bor ó bor nevet kap ■ mint ilyen mái kezelésmódot kivin él pedig:" .1. Megkívánja, hogy mindé, héhna 14 naponkint niugHllzaidk a hordó, mert minél több űr marad benne, n bor annál inkább megfölöao-dik n beható lég által. Tölteni mindig tiszta, egészséges és jó borral kell; ónak ó , újnak nj bor való." .2. Nem kell elmulasztani a későbbi rendes (ejtegetést, mert ez által csak tisztul, derül, tarai a bor. Fehér borokat hat évig évenként 3-ezor kell lefejteni és pedig a tőkék nedvbe in-duUaa, virágzása és a szollő érése előtt, vagy asttrel után én pedig február elsejétől márczius derekáig; május elejétől június közepéig és sep-tember vagy deczember hóban. Hatév után elegendő minden 3 ik évben egyszer fejteni. A vörös borok nem szeretik a gyakori fejtést, ilye-ket evenként február" és septenrber hóban megfejteni elegendő. Egyszer kell; megfejteni a befőtt és aazu borokat is." .8. Fejteni darlb,csendes naaekban kell.' .4. A gyenge, silány, megnyulósodásra hajlandó borokat fejtéskor mindig meg kell szs •zezni alkohollal, 10 akó beéri ■/, kilS (egy it-cze) alkohollal.' ,5. Ha boraink megtörni szeretnek, akkor azokat derítés alá kell venni és ha nem lettek volna kiegyenlítve, a sav és szeszre, ezt is meg kell tenni, mert a megtörés * kellő mennyiségű csereny, savany és szesz m>att történik. .6 Ha különböző boraink volnának és azoknak bisonyos vevőt, fogyasztdt tudnánk kapni, legjobb azokat a fogyasztók ízlésén kiegyenlíteni aziore, ízre és szeszre nézve. A különböző borokat elsőben ivó pohár, vagy liter-szám kísértjük egy mással elvegyiteni, kiegyenlíteni • midőn igy eltaláltuk a színét, izét, szeszét, honi fogunk a nagyobb összeg kiegyenlítéséhez. Ó borokat borkősavval, alkohollal uj erjesztés nélkül nem tanácsos kiegyenlíteni, mert évek múlva sem egyenlődnek ki. Azért is, ba czélunk ó boraink savanyát, azeszét borkősavval, alkohollal kiegyenliteni, akkor szüret után az első fejtéi alkalmival teazszük ezt, hogy 10 akóhoz egy-egy sajtárra való boraeprüt lehessen adni, annak erjedésbe indithatására. Meglehet az erjedést indítani ugy is, ha minden 10 akó borhos2'/, kilo (5 font) száraz borsoprüt keverünk és a helyiséget 18-24 R. fokú melegre fokoztuk, hol a bor az erjedés bevégezté-ig erjketaletek alatt tartandó.' ,7. Szükséges leven a derítés, meg kell azt tenni és pedig uj boroknál kivétel nélkül a borderito enywel, (gatatin) silányabb ó boroknál ugyanezzel, finom fehér boroknál vizahó-lyaggal, sima vörös boroknál tojáafebéroyével, fanyar vörSs boroknál szinte enywel. A viza-hólyag legerősebb derítő, mégis a gelstin jobban leviszi a csereny t, vörös boroknál nem csökkenti a vörSs szint, igy hat a tojás fehérnye is.' „A derítés ézélja: a borból ehávolitani a visszamaradt finomabb dorványokat és a benne letethető felolvadt ajkért." „Az uj borok derítésénél, mivel sok eserenynyel bírnak, használjuk a borderito enyvet. Egy darab 35 grammot (2 latot) nyom ás ez 10 akó bort képes megtisztítani. A jobbféle derítő enyvre nyomva van e név: ,Lai ne;" legtisztább mégis az, melyen ez olvasható; ,e. P. T. O.teocolle sans odour Pour Clarifier hs> Wiens." Egy darabot bele kell tenni valamely OMróp.edénybe, hegyibe önteni egy mess-azely meleg vizet, folytonos keveréssel tűzön íel-elvaaztani, egy sajtár borral elkeverni, aztán hozzá vegyíteni a derítendő borhoz. Ha az uj bort ugy szüreteltük, hogy héján állt, vagy héján lett erjesztve, vagy a must máskép lett cse-renyesve, akkor e derítésnél cseren vt nem használunk, ellenkező esetben hozzá kell keverni és pedig hat héttel előbb, mint hozni kevernök a deritó enyvet, mert ennyi idő kell, hogy a •serény átjárja a bor nyálkás rétegeit és megtámadhassa a benne létező felolvadt sikert. Csereny nélkül nem lehet tisztára deríteni. Cssp alá teazszük a boros sajtárt, beleöntjük a felöl-Tzsztett dezUA enyvet, Bort eresztünk hegyibe éi jól elhabarjuk, átontjot a megtfiltendő kéne-tetlen hordóba, ezután lefejtjük. Az magában értetik, bogy ilyenkép jól elvegyül a borral. 10 nap múlva átfejtjük egy másik hordóba, mégis elejét és alját külön hordóba szedjük. Tegyük fel, hogy gyorsan szüreteltünk, igy nem enged-tűk multunkat caerenyezni. Ily esetben, mielőtt a derítő enyvet honi kevernök a derítendő borhoz, meg kell azt cserenyezni.* ,A cserenyt borban, vagy kevés alkoholban fel kell olvasztani, sajtárba tenni, a bort hegyibe fejteni, elkeverni és átonteni a megtol-tendó üres, de nem kénezett hordóba. Ezután megtöltjük a hordót és valamely vasoélkuli bottal (mert a vas ceereoynyel feketeszint ad) még össze-vissza keverjük á, beverjük, hetonkint megtöltögotjük; 6 hét múlva csapra üljük, sajtárba ontjuk a felolvasztott 4eritó anyut, tele eresztjük borral, jól elkeverjük és viatza 6nt-jük. 10-20 ily leeresztés és visszaőntés elegen- (P. h.) -As így derített bor a 3-dik fejtéskor alig ,i csapadékot A cserenynek mindig annyinak kell lenni, mennyi a deríti eny v, mert csak iev kipu tis»ttn fenékre cupUtá a lecsapandó „yilká. f*"*M- E szempontból kiindulva óidon 10 akó borhoz 70 gramm (2 lat) derití t skarunk adni, akkor a csereny ia 2 lat „b) Ó borok derítésénél épea ngv bánunk el s deríti enyvvel, mint imént mosdottam, csereny és borkieav hozzá segélyeivel vörös borok derítésénél nincs szükség a aereDjesésre, mert azok ugy is eléggé csera-„resettek.* .Ha vizahólyaggal akarjuk deríteni ne-■« f«tér 6 borainkat, akkor az előlegéé csere-oretés ntán lOakóhoz átlagosan 17'/, gramm (1 l»t) vissbólyagot, ugyan ennyi bork6sar»t tgjüttesen egy meastely vízben szét kell fizni ,üra ruhán átsstlrni és mint a deríti eny vet elkeverni, a második és harmadik fejtéssel ugy kell elbánni, mint imént említettem.* ,A deríti enyv ugy, mint a vizahólyag is kSonyen foszlányokat szeret feltüntetni a pa-Ucskokban, szert is, mielitt a derití anyagról egjuer lefejtett borokat palacskokba fejtenik, tuácsot a bort 3-ik lefejtés után hat két múlva fuiinporral behintett sürO stövetu vászon-isikon, leghelyesebben sz agynevezett: iiiiro gépen átereszteni." „c^A vörösborok déritésére legjobb a tojssfebérnye, 5—6 friss tojás fehérét tg; evoxanálra való konyhasóval, kevés viszel h.bks kell verni, aztán a borral jól elhab^rni. A so bozsákeverésétil ne féljen senki, mert sínek semmi utóize sem fog maradni, a tojás leWrnye lefllepiti. Só nélkül nem is derít jól a tojsi fehérnye. E helyett lehet használni, ha úgy tetszik, sz agynevezett kony haeny vet, ily ennek nevezem azt az eny vet, melyet a szakácsok bumálnak fel holmi ezukor-iéle kocsonya ké-uitéire. Színe fehér, uvegátlátszó, kristálytiszta, pipirvékony. Ebbil is 10 akóhos 35 gramm (2 In) kell, de sót nem adunk hotzá.1 .Palscikboroknál a derítést ismételni kall, midőn s már egyszer derített bor hordón kivül nyitott pohárban pár ne,p alatt megtörik. Csak u a bor nem kíván isméti derítést, mely nyitott palaczkban napos, meleg helyen tartva fényét, tisztaságát el nem veszti. Isméti derítésnél próbára kell tenni a bort és kiludni, váljon caerenynael vagy derítő enyvvel, vizahólyaggal kell-e aztferSgezni. E kísérlet így történjék: két ivopohara* megtöltőnk az ismét derítendő borral, egyikébe egy magyarbors nagyságú cse-nnyt, másikába egy kávéskanálra való igen elhigiioti deríti tárgyat adunk. Pár nap molva meglátják, melyik derít Most a derítést azzal lojj'ik újból tenni, mely derített" „Kagyon sokssor meg«drténikajáratlanok •ál, bogy túlságosan adnak deríti eny vet vagy titabolyagot a borhoz és o miatt nem képes megtisztulni, sot annál inkább homályos marad, minél jobban derítik. Ily esetben egyedül a wreny derít. Hás esetben azért nem tudnak ciélhoi jutni, mert nem használnak csereny t, "g? bs használnak is, nem adnak a deríti ■nrbes borkósavat." .Midin cserenynyel kell tenni az ísmétí derítést, egy akó borhoz '/, latot számítunk. Felolrsaztatik vízben, borban vagy szeszben és !e> meg visszaöntéstel jól elvegyittetik. Ilyen-k»P isméti derítés után 6 hét múlva kell fej-jwi ét újból megkísérteni, Bem maradt-e benne felesleges csereny, melyet viszont nagyon kevés "uhólyaggal kell fenékre csapatni.-3 A beteg boroknak gyógymódja. „Jé kezek közt a bor meg nem betegszik, « bs megbetegszik, a gondos gazda segít azon. kr Például :• •LA gyakran megföloaödni szereti bort Wejti.' ,2. A nyulós bartmegssnsiusi és megesere-°7«i. Ilyenhez 10 skéra vess S-4 lat cse-r«yt, 9 iteze alkoholt és 4 lat borkizavat, ■"mezeket sajtárba teszi es * avulos bort 'egyibe fejti, szétveassisi, átönti a másik hor-fS h«gjíl>e i»\ú u egészet, bottal szétveri és 3 Ml múlva lefejti." >3. A minduntalaa megtörni azareii borát ^•nynyel és borkisawal megderiti mint el-k'^tem." .4. A penészes bornak nincs orvossága.* ,5. Az ecsete* bor aoaetaek való, és ha aa ?*>tesedée még oaak kezdi fokon áll, minden 7 skóhoz egy akó vizet legjobb önteni.* .6. A megfeketalt bort deríteni kell.* . ,7. A fanyar bort deríti enyvvel kell deríteni.- , .8. Az elavult bort fiatal borral össze kell Utaiitaai.' , .9. As ujonan erjedésbe jött bort újból át "U vinni a rendes erjedésen.* . . ,10. Ha igen eUcénestetett volna a bor, '•S)obb ezt derítés és csapos fejtés alá venni, boey a deríti tárgy éa a levegő elvegye a kén stvát1 JUHÁSZ PÉTEE, fss-rbásl tsaibi. Felhívás előfizetésre! mint eddig, ngy ezentúl is hetenkint kétszer jelenik meg; az előfizetések mielőbbi szíves beküldését kérjak, hogy a Up pontos szétküldésében huny ne merüljön föl. Előfizetési ír: Negyedévre október—deczember 2 frt. Kiadóhivatal. (Wajdits József könjTkereskedésében.) Helyi hírek. — FöUpán jir i méltósága ma, okt. 1-én érkezik a budai rendes déli vonattal Zalame gyébe; az elsí, megyénkben levi állomás Ko- márráros, hol sjárási saolgabiró Kováts János s e lapok szerkesztője üdvözli; a kaniasai pálya udvarban megyénk alópánja, Kanizaaváros pol- gármeatere a a város képviselőinek küldöttsége, kir. törvényszék, kir. ügyészség, sat. által ttd- vözöltetik; a pályaudvar zászlókkal diszittetik föl, a rendre a helybeli önk. tűzoltók ügyelnek fel. Zala-szent-Ivánnál számos diszfogat csopor tosai, honnan Zala-Egerszegre a bevonulás nagy szerű less. — LeUceaUö példája tűnt fel nekünk a polgári erények koszorúzásában akkor, midin a fiváros dúsgazdagai kost megyénk lelkes szü lőttje, a honfi eréoyek és munkaszeretet köz- tiszteleta bsjnoka Királyi Pál baksakeruleti képviseli nyerte Budapest 10 es bizottságában a legtöbb szavazatot. Szép és dicsí jelenet ez! Fényes jele annak, hogy ma nem a nyers va- gyoa.de az éaz és szivnemesség az iránytű! Üdvözöljak t barátunkat e polgári kitünte tésen ! ^* — Tanfelügyelővé ideiglenes minoBé?- ben ZsUmegyébe Krob Pál, taafelugyelóségi tollnokká Gyorffy János neveztetett ki. — KápU Antal ur sz ipar egyesület alelnöke, l évi szeptember hó 16-án az ismétli iakoláknái szemlét tartott a felett: vájjon az iparos tanonezok szorgalmasan látogatják e as előadást. — Lapilag is tett e látogatásról emlí tést; oaak azt az egyet felejtette el t. alelnök ur, hogy alulírottak a nevezett asp as utolsó beirs- tási idi tartamát várták és tartották be, — és csak azért tartották viasza az iparos tanoncsokat, mert hallották, kogy az iparegyesulet tagjai idiközönkint meglátogatják az előadást; mi pedig megakartsk mulatni, hogy mily eredmé nye van az egyesület erélyes eljárásának. Kü lönben üdvözöljük KápU ur szép reményre jogosító működését ! Nagy-Kanizsa, 1876. évi siept 29. Jahász Péter, Németh Ignács, tanítók. — Belj/etlémel emlékezünk meg az ál lami mérnökség dicséretes cselekedetéről, hogy az általunk is annyira dögönyözött kerékvetii ósdi intézményt besittnte ü, legalább a iutcsát annyira ékteleniti fatuskókat eltávolíttatta. — A kiédedovoda helyisége október 1-til fogra megnagyobbittatott, amennyibe n az intézet vezetőjének lakása is óvodául alakítta tott ál s igy jelenlég az óvoda 5 szobából áll. Jivi évi májas elsején pedig az ujutezai volt isr. leányiskola díszes termeibe helyeztetik át, melyet as egyesület évi 775 frt haszonbérért 3 egymásután következő évre ss izr. hitközségtSl felvett ^ — Alftld-fiumei vasút nsgyvárad- esséki részének díjszabásai személyek és áruk ••állítására nézve, október 1-til jelentékeny változás alá estek. E terjedelmes és tüzetes ki mutatás szerkesztőségi irodánkban letéve van, a hazai kereskedelem érdekében készséggel fel matatjuk mind azoknak, kik azt igény be venni kívánják. * ' — Jd»mtányo*á». Egy magát megae- vesni nem akaré nemes érzelmű helybeli pol gár e lap szerkesztőjének kezébe & forintot adott át az óvoda részére, mely összeg az egyesület pénztárnokának kézbesittetett. Fit Jaisovics Aladár bslaton-rüredi lelkész ur az óvoda láto gatása alkalmával játékszarsésre szinte 1 frtot adományozott. Fogadják szíves figyelmök s ál- dozatkézzségökért az egyesületi igazgatóság meleg köszönetét. — Lapunk jelen számtól kezdve a nagy kanizsai kíadednevelí egyesület hivatalos orgá numa lett Jfl&elettfáae a soproni kereskedelmi és iparkamarának 1876. évre, igen díszes és tartalomdoz kiállításban megjelent. A Zalamegyére vonatkozó adatokat, amint terünk engedi, közölni fogjak. — Oróf Smápárv Géna Zalamegye volt főispánja, jelenleg fiumei kormányzó ur í ezja emiittetik, hogy kereskedelmi ministernek vas kiszemelve. — Néhai veszprémi püspök Banolder János hagyatéka fölött több viszás közlemény jeint BMC • *—* lapokban; ezen közlemények nyesnie, sat ■ ngistráitak a fekvi birtok - és u azt tarfceU adósság mennyiségét; most azon- ba>Kálooa7 Ujo. világi gondnok és Eötvös Károly Veszprémből tényekkel csáfolják meg a aN. H.'-ban, melyszerint nem áll, hogy 400,000 frt adósság volna, hanem csak 46,416 frt 16 kr folyó számlatartozás, mely tulajdonkép a gazdasági év közepén nem is tartozás. A nemes főpap ssép emlékének adózunk, midin felemiitjak, hogy hazai, közhaszna, jótékony s nzgyréssben közoktatási czelokra 2,244,350 frt alapítványt tett — Morgány pusztán az uradalmi bérli magtárait egyik éjjel feltörték, azonban korán észrevétetvén, a tetteset elillantak. — Balogh Gyula a jelesen vezetett „Vasmegyei Lapok' felelie szerkesziije, Heine kituni fordítója, de önálló mfiveirol is előnyösen ismert tisztelt kollegánk idisött mait pénteken Nsgy-Kanizsán. A „Vasmegyei Lapok1 lOéves fennállását, mely mind s szerkeszti, mind a ki adójának becsületére válik, kedélyes ünnepély- lyel tartják meg a napokban. — Tatmegye 10-ee bizottsága: Bertha GJ5rgJ. Szabó Imre pUipöfc, Radó Kálmán, Kborer Lássló, Szabó Ferencz, Eredica Ferencs, Vidos Kálmán, Veörös István, Egerváry Mik lós és Haiden Imre. — Gyermekölé*. Ssent-Gríthon egy fiatal lány, tiltott swrelme gyümölcsét születése után azonnal megölte, s elásta a ház végében levi félreeső helyre. A vizsgálatnál kiderült, hogy az ártatlan csecsemi már több nap óta aludta e helyen örök álmát. — Hint illetékesek beszélik, nyakán és mellén késvágások látha tók. A tettes elfogatott, ugy szintén a netáni bűnrészesek kipuhatolása érdemében a legszi gorúbb vizsgálat van folyamatban. A szerelem, a szerelem — Rövid hirek. A fegyverszünet okt 3-ig meghosszabbittatott. — As ezüst árkelet- pótlék október bóra 2°/,. — Temesvárott a roncsoló toroklob erősen uralg. — Turn- Severinben az orosz consul 2 oroszt, kik vonakodtak Sierbiába menni, fibe lövetett. — A pT-saíban fia körútra ji Európába. — 0- Kanizsán egy 104 éves ember balt meg. — Lő csén szept. 22 én nagy hó esett. — Santa Crus halálra ítéltetett — Rákoson kövült rákokat találtak. — Kolozsvárott Gyulai Ferencz em lékszobra nagy Bnnepélyességgel lepleztetett le. — Lord Sámuel budspeati faraktára leégett, a^kár 400000 frt — A szerbek szept. 26-án megtámadták a törököket — Olaszországba a stüliszállitás eltiltva van. — As országos véd egylet megalakult. — Ujabb török trónválságot emlegetnek. A magyar bank jövő év juliai 1-én állittatik fel. — Verchovinán roppant felhisza- ksdls volt— Lótízsdét és nemzetközi lórásárt állítanak föl Bpesten. - Hitbad pasa fiietése 10 ezer piáméiról 30 ezerre emeltetett. — Lima szigeten sz oroszok oly ateget állítottak fel, mely 3'/i millió rubelbe került — Az or szággyűlés szept 28-án megkezdette üléseit. — Beneoczén Kavulák János plébános kisdedovo dát nyitott — N.-Vársdoo repülőgépet találtak fel. — Ssept 27-én a szerbek sz egész hadvo nalon megkezdették az ellenségeskedést. — Sonzogno gyilkosa megakart szökni. — A páps igen beteg. — Utazók névsora Kagy-Kaniztán, 1876. szeptember 21-t6l— neptember 21-ig. — BArany Koron ah OE* eiiasattatallodába: Knater J. Btea. Pnoachart J. KUianfaA Luk O. AlMdorf. Dr Ovin K. Z.E{«ra<ec. Or. Mitakr A - Lendn. Ladányi N. SomorT. Baiofeld t. Bécs. Ba kács L OSn. Prerofskv E. Njiregjblia. Hendlor ]. Teiiprím. Bock F. Béc. Eikoij t. giékeaf«hírrar. Habar a. Budapest. Br. Biflná Bdlesca. Srboieke! K. B^cs. Oswald B. Posooy. BursAnyi ö. Ssékasfebérrár Láiár 8. Kasstbelr EUiter Q. Bécs. Pamor N. Z.- Eferss^. Etíct M. B*c. Haindul 8. Triwu Kisoaa L. Budapest Jatfw N. MaibiUf. — ,)iiriiiboi< esinsMt ssállodábs: Canaoaisw L. rriest. BalUsr L. Badaptst. Mihalo- TÍU A. i-Efima;. Boabüf H. Kü-Cs«ll. Zakilj O. Lauore. Lö»j t Btct. BoUav N. Panuk. Bittó M. Ktli.!/. Hoffman J. Bios. Nraoian J. Snwbat- kely. F«ttüiJ«r S. Sopron. Sekers J. BocUr. BoselM J. BrBna. Laofs A. Becs. B«senb«rg af. Z.-Efenseff. Ortnwald 1>. i. Becs. Bnehwald M. Bécs. Pranr J. Lúa. Kohl B. B*ta.Irola K.Sopron. FUoh.r A. Bacs. Biodsi M. Beu. ZMIIDMÚUI K. Bécs. Kagr 8. 8.Í- kaafskarrár. Bass K. Bécs. Ilii. £. OjSr. Wiedí W. B*es. Erans A. Biea. Aaioai D. Oror. Kardos K. N.- AÜ4. — .Oroiilishoi* eaiBaett SláU ódába: •Uutoar M. Molnári. Reiner A. Dsmbotár. Olsek- sun A. BsdspHt Jidr O. Lctenje. Csiesnr B. Ls- trare. Kodrik A. Essek. Kobn L. Psrlak. HirT A. Harkány. Deatsch N. Bécs. V slko a. N.-Hantos. Fsnto K. Bics. Hassbanmer J. Becs. Fiaisher L. BndapesL Tog.1 M. Sopron. Heindl E. Bia. Weiss 8. VÍ.TSÍ. Siaonitl B. Foldrár. Paa» E. Bihar. Bertalan L.Zse- beJr. Kunig J. Zágráb. Tuboly J. SojUr. Stein J. Bndspest. Tonnái B. Bniapest. Hedrader N. Z ■ Apátii. Molnár F. Kessíh.Ij. Lakj J. Csákvsr. Lel kes J. Kíviió-öra. Koseaber P. Z.-Efena«(. Fbilipp F. Budapest Placzlárak. Hivatalosan jegyzett piacsiárak Nagy-Kanizsaváros piaczbiztosi könyvéből: 1876. évi srptamber hó 27-én. Busa legjobb saly 40, '/, sektolitertint, 100 kilofiasiai sseünt: 10 frt 60 kr, kssépssarz nlj Sí, 10 frt—kr.-K«ss<™ legjobb salj-, —nt — kr. kSsésaaars ssjy —, _ frt — kr. Eoss latjobb ssly S7,S frt—kr1kos<pss«rasKl78&,7fr< 60 kr. — Árpa lesjobb solj S2, 6 frt 50 kr, koaépawa súly S0, 6 frt — kr. — Zab Iazjobb snly S0, 1 frt » fa, kssspssert snly 18, 1 frt 10 b. — Kakoriesa llaa-seri) 7 frt 58 kr. — Bírfonya 1 frt 80 kr. — 8sis-tlisstSt írt- kr^zsoslyslisstSS frt- kr, kssrrtr-Usst Már lf frt — kr.,fsksu lí frt — kr. — Has SS frl — kr. — Bosa-dara 26 frt —. Aips-kása *8 frt — kr. — Borsi xo frt — kr. — Lsaese SO bt — kr. — Bab 11 frt — kr — Kolss-kssa lí írt. — SaTaoyn-kápossts 16 frt — kr. — SsTSayii-répa 13 frt — kr. Ssena kotolt legjobb — nt — kr., kosfp- sserfl — frt — kr. j ssésa keletien legjobb 2 frt W kr., ko.epj.ertl 2 fit — kr. — Klltott- n& iff- asalma legjobb 8 frt —. kr_ — kSstpasern 2 frt 50 kr eulma takarmánynak vaM Isgjobb S frt 60 kr. kosapsurtl 2 frt — kr., szalma alomnak Talo leg jobb 2 frt — kr., kosepaiera — frt — kr. — Uj- bor heetoUteridnt 8 frt — kr. Ó-bor 11 frl 50 kr. — 1 liter pálinka tó kr. - 1 liter seset 8 kr. — Bükkfa, egy kobmélerkint, egy aétet fcoassl hass- bókban, keiesstnkással — frt — kr, keresstrakás nélkfll 8 frt 50 kr.— Cserfa, keresitrakissal — frt — kr., keresstnkáa ndkal S frt 20 kr. — Tolgrfa kenastrakással — frt — kr., keresstrakas nélkül 2 fit 75 kr. — Kiesen a bányából 100 kilogranmkiat 70 kr. — Lámpaolaj, rspeátbal, agy kilograaimkiat 64 kr. — irpadara — frt — kr. Fagyttgyertja ontott 64 kr., nuSrtott «8 kr. — Ssapsan 40 kr. — Nyers fagyirs 81 kr. — Lásspa-ML egy ssstar, 8 kr. — Marháim, agy kilogranm asniat 48 kr. — Borjahas 60 kr. — 8«rtísb». M kr. — 8saloaas W kr. — Disssossir 96 kr. — Msrhassir 1 frt — kr.— Köménymag 58 kr. — VBroahagyma 11 kr, — Fog hagyma 26 kr. — FStl so 15 kr^ kS-SA 18 kr. — Bors— frt 95 kr. - Paprika 70 kr. — Cinkor 50ki M a a i n g e r, Lottehazás. Prága, szept. 27-én: 11, 17, 49, 70, 5B. Lemberg,„ , 5, 56, 42, 59, 84. N.Szeben,. „ 69, 11, 80, 76, 88. Szerkesztői Dzenet. - 2146. „Cteplis alatt...* Hagyjak; nel t&bb csépelni valónk ran, mint a gasdáknsk; mos-toba időket élünk. í 147. V. K. Bpest. Nem minden jó, ami a fl-Tirosbol Talo. 2148. .Éress alatt . . .* dalolja boldog, bol dogtalan, nem untatják vele olvasóinkat. 2149. 7.. a. s. Nagyon „snzmorásak* a rmú. 2150. .Boldog Toltam...* Önendlnk, más est nem igen mondhatja. Kosárba ment. 2151. .Vétettem . . .* Rostul tetts, de a vers már jobb lebetae. Hás lapba ktUdje. 2152. „Koselega siürst" csak aa idejs, egyik ben sincs kSssonet. Érték é*viltéfMyuraptenlMr29. 5'/. metaliqaes 66.75; &•/. neros. kölosöa 69.20; 1860-kiálladalmikolos6a 111.70; bank-réazv. 8.64- ; kiteUntézeti réssvények 152.50; London 121.10; magyar földtehermentéai kötvény 74.20: temesvári földtehermeatési két-vény 73.25 ; erdélyi földtehermentési kötvény 74.10; horvát-slavon fbldtehermentési kötvény 86.— , esBst 102 ; cs. kir. arany &.81—; Napoleond'or 9.65 Vasoti menetrend Érvényes májas 15-til 1876. A buda-pesti idótmntató óra szerint, ináal Kaoizsáról Winat ltova: ssám OrsPsrcldí 205 Essék,«obics,DocnboTÍr.Fi»meba 4 48 raggal 215 .. . , 2 80 dehu. 212 Bnda-Pestre 4 68 refgel 20J , 2 6 salat. 204 11 30 estre SIS Bécsbe (Ssombathely, Bécs-Ujhely felé)5 8 «gfel S01 . 11 48 estre 815 Sopronyba S 88 delnt. 103 Triesstbe és Pragerbofon keresstU Orsea és Bécsbe* 4 50 I 201 Triesstbe és Prágerhofon kerssaUl Oráea ss Bécsbe 1 47 délat. ■rkeaik ItaBtzaára 21S Essék, Mobács, Dombóvár sEiazrfbol 1 41 iflst 206 . , , . 11 11 estve 208 Bnda-Pastril 4 20 reggel 201 „ 2 6 Mit*. 211 „ S 44 estre 814 Becsből (Ssombath. Bées-rj}hely)felSl 10 2T estve 802 „ „ , .46 regf el 816 BoprosvMl 11U déíel. 214 Bécsből Oráca, Marinrg, Pragerhof felöl . T . 4 12 reggel. 201 Triesst- és Becsből Harbnrg, Pragei- hof felíl ! . . 1 21 délst 204 Triesst- ée TiSacbbol Prágerkof feltl 11 — estve atarbnrgba esatlakoaás yiUaea ás Fraaeasfestk*. »tt naptéur. Okttksr I-W sktaktr 7-kj W78. Hó- és heti-nap <|| naptár Katk. és prot i naptár | 40. A legfSbb parsncsról. aUtí IIU. 19 C. 17. Tro.|; 20 Eastaab. 21 Sodrat 22 Fékás 21 Jáz. fog. 24 Tekla 26 Sniesa. Kedd Bserda CsStSlUk A. 17. Ol». 1. Leodegsr Kandidns Sser. Fer. Placteu JasUna íelelSi uerkentó: Uttrt LajM. >ooooo< Hirdetés. A „Zöldfa" vendéglő »(I93 2~2) nagy termében levő tükör-, csillár-, s ülőpadok szabad kézből eladatnak. Az árak a nagy-kanizsai meg- tudhatok. FÜRIT AS 4 A 4 ii A A 1 I -A t iÉ Éi i I HOPPÉI, I-AJOS aranyozó művész Pécsről (1903-3) ajánlja magit mindennemű templommunkák, a. m. oltárok, különféle kép-és tükörkeretek aranyozására, úgyszintén elvállal oltárfestést és legfinomabb márványozást. Minthogy jelenleg a nagy-kanizsai sz.-Ferenczrendaek tem plomaban mükfidik. eszerint ideiglenes lakása a zárdában van, a hol is minden e szakba vágó tárgyakat a legfinomabb elkészítésre a legjutányosabb árak mellett elvállal. Állandó lakása: Pécs, fö-uteza. Bie a11b*kaB»t bUlifate Schuhfabrik Emanuel Temesváry, Budapest, Königsgasse Nr. ,,offenrt IHneD-8ckMhir«iren: Kommodc-Scbabe *at fi-Jnam EreHutinf t>d«r L«dar . . .. . t. 1.— Kommode-Sctiabr-, e)«fmote F»<jo» bob* SUek*l, (rou* Ujukén „ 1.80 Gartfn-Sehnbe mit GDanni Eimlt««ii, lackirteo Kcppeo 00^ MM.- «hen „ 1.80 ET#rÍMtirf-Zug-Sti«fletUm fi Zoli hoeh »H LkckapHzm ané r** n«^«tUD Sohlfto feíne Oattang . . „ 3..0 Cbayratn-Le«Í-r Sag SüffieUM 6 Zoli hoob mit guiftba üop- " "' i, itavrke, gnf Arbaít », 3 40 Uerren-Schnhwuren: ftss Loder odac&úlT fl. 1.— Chafnün-Led*r-StÍ0fl«t!fto mit oder i.«ekkapp«et f»U, MhOM Arb«U „390 K*Ib- oder Jad>tenl«d«r8ü«*«*é«-mit r*nag«lt«B «od *f«H>brMib- lea (fir Dopp«Uoh)«a Strftp&zrB . ■ n 4._ P«i««r-Noble»-H*lb-Stiefietten mit Gammi Eiuütieo ín Boi*U nl»U od«r Uekiit ver»cbÍed«n«rti(E eU^mtefte FxQon . „ i._ and noch riel« 1000 Taare in Ttmcbiaduum Purncn und Moáen i« Daraen-, Herren-, Hftdcheii-, Knaben- and Kinder Schnhar-tlkeln. BrieSicbe AnfUiffe warden exeh MUM oder Mn»í*rtchab aD- Ur 6>ra«tlt pr. Nacbnahm* Tersendet, nicbt KoBW»uir«nda w«rdcn all- ■ogleich amrctanachL (tói 2—20) Wajdits Jóatef kiadó-, lap- 61 nyoadatalajdoaoi groruajtó árosam, $íagT-«a«iii4n. Haj-ifjitó-tej. A- .Parh»»* nem ha/Vsték, lisnem tfjnoir.fi fjly.id.-k mely majdnem tinó cfo<iáUtnR laTi ^aí iür, liopy ?<*■/. l^akm ropp.fj.t, «Í.IB lassan-kirt még PedlK lejkéscbb tizennégy nap alatt anu mini vi3ataadji. -Qjelylj'el eredetileg bírt '. A . Puri'as" nem Itr'9i1m.t2 fe-t«k»nyagot A Imj tetszés jutrínt v'rzeí mo;a I:nl , 1'-!K*. f- V-r.-el áíroi.: v.iir't-íJi, *I i iui é* gösfardííket hai-i^lui. a fer: kii'k nyoma s-i-n Vih-.j v —.-<?, m«it a nem feít. hanem iv'ja és peili^ a leghosszabb ta Icgdusabb nűi hajzatot él a férfi hsjst é* r::akú.I.it OOOOOOOOOOOCi O WViiUn.trSMP TI 1. E77 ürcj ..Piriin ár.i 2 :.'. (;>o.v,i (7.v kf;l.lÚMiél 29 krrsl tóbb s íé'rpiaircl vafry r ánvct:,:! kai-liató : FraSZ OttO CS tárSibál BéCS, Ma- liaBllfSTS rasSS .33. Száai. Nagy-Kanizsán valudi min.iségbeu Práger Béia Sjógjs*cré«i útnál. (135 13—S6) 10 Uirawa. í0 Akár mely ininösrgQ állást keresendők b«l- és kiilf.rldöQ azonnal, va"jr ké.v'ibbre t-üie'y.-zívtrek a a*T -NORDSTEUX" czégü központi elhcUezé-i irodiíbau Breslauban. (löií 5-30)< Tudakozódások 20 kr. érlíkü levél hi-ljeg melléklésével intéztessenek. F. J. Alláttindók Inxy**n kapjáfe az aLfcalmaa ueméljisé^ekre vocátkozó utasiUat. I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Az egyedüli üzlet Bécsben, mely a k*dvexStteu vissorjökkal számot te'vo, áruinál egy további 3.'°|d-nfi árengedmc-Q : léptetni életbe indokolva látja: Betlelhrim II. és tnrna bécsi china-ezüst gyári raktára Kiraturstraus 14 sz bazárban. AÍ árak és peilig : 1 dobány^zelptice 6 kiTéekauál elCbb ft 3 őO.most 1.60, lürökdobái hoi o ft 4.-, most l.'( 2.75Í 1 rsj.-u kuc, J S75! lt!i,-a-)i-.nii.i - 7.r> 1 ^ár gy'T'y^í. a&0| 6 czukórtr'Icta I.5U1 cezet j . fi ^ -, ft H.—. fL 0—, 6 evOksnál , ft. 7 fi asztali kés ,. ft.7." \ 6 , vilim . ft. T.ú'>, 1 leresm'ró k. , ft. íi.—, t tejmero-kanál,, ft. ü.- , Különösen ajándékoknak alkalmrs. IIII mi i mi ii Iliim 1 kivéavlodsa kan. ft. t—, Állatorvosi vélemény a Beszédes Gyula-féle kehporra nézve, Alólirpll, mint okleveles állatorvoa a t. Bonédea Gyula gyógyszerész ur által feltalált és készített kehpor alkalmasáait több é?ea át 6gyelemmel kísérem s így a meglepő siker atáa íiakértfli véleméDjem ; misieriat ezen kehpor lovaksál levő ttt dobajoknál mint kehpor, más mindenféle házi állatoknál a hiiékonjságot igen elúmoxditji, mivel étvágjsierzo élekpor, járványos vértályognál mint óvszer használható, puffadásoknál, kólikánál mint szél-csillapító kitünA szolgálatot tesz s ennélfogva mint a gazdaközönségnek, mind pedig collega társaimnak esen gvógysser használatát állataiknál a fenDt elősorolt bajokbsn, mintán én már többször alkalmaztam és a használat után tapasztaltam a sikeres gyógyítást, ennélfogva mindenkinek tiszta lelkiismerettel ajánlom. Kelt Duna Vecsén, 1876. jun. 24 én. Mitaeri László, oki. aUatorroi. Ezen hathatós kehpor valódi minőségben egyedül kap ható 80 krjival csomagonként: Beszédes Gyula gyógysze résznél Duna-Vecsén (Pestmegye) Thallmayer B. és Társa uraknál Bndapcsten, Dieballa György gyógyszerész urnal S z. - F e h é r v i r o 11, Rosnyay Mátyás gyógyszerész urnái Arad, Wajdits József urnáiN.-Ka nizsa n. (178 2—*) Ktpbat.; toviljbi alulírott Ejigytáríhan : HantnHzioQ r«>AP(l>* — kellemes szagu, fogkövek lerakő dásat niegakadályozé — s a ioginak erősítését tlóídézó hatásánál fogva — kitünű. Egy nagy doboz 50 kr. Mosdóviz, arcx- én kéikenöcH — szeplA, májfolt s más bürk Ütegek ellen igen szép eredményeket mutatott feL — Külön-külön drbja 60 kr. r'ogy-Kyapot mái — minden háznál' elkerülhetetlenül szttk«éges, — fagyás, égések, valamint az oly kellemetlen láb- és hónály izzadás ellen —■ páratlan hálása, gyorsan s gyökeresen gyógyító. Egy üveg 60 kr. Hölgy rin-pnr. Kelltmes rózsa illata, ártalmatlan népitd szerek vegyüléke. Egy nagy dobos 50 kr. lláii (apum — kelevények s elmérgedt sebeket gyorsan gyógyítja. Egy drb. 30 kr. Étrk por — mellégés — étvágytalanság, nebéz emésztés ellen igen ajánlható. Egy doboz 50 kr. L).-Vecsén a .Megváltóhoz" osimcett gyógytárban. Beszédes Gyula, gyógyszerész. Kitűnő hatással bir I mint hali Mer Kyoiuorbajek, elrontott gyomor * étváiK) talanaágaál Dr. FESINI IBLBT-ELIXIRJiLl Egy nagy Dveg ára 80 kr., kicsinnek 42 kr. ( Egyedül m«gsz<ir«hetS FRANZ V.-nél HoleubkubaB < (Csehországban,) 1 Ugyanott a rövid ido alatt oly nagyhirfivé lett kön- I VÍBJ-szesz, (mely idült köszvény ellen is bánnal) i l 1 Ti t SO-krérl B-iulea kapható. I Ismct-vladék keresttetarb. (12S 15—*), ooooooooooocxxxxxxxxS 138 Árverési hirdetmény. Nígy-Kanizsaviroa irvaszéke részéről ezennel k5z-hirré tétetik, miszerint Somogymegye bagola-sinczi 92. sz. tjk. 291. hrsz. fekvöeegek (présházzal) önkéntes árverésen következő feltételek melleU eladatni fognak. Az árverés a helyszínén íolyé ért october 1-én becs-ároo felül s october 7-én becsáron alul történik, a kSzgyám és látóbegfi hegyközség elöljárósága közbenjötte mellett. 1-sxor. Kikiáltási ár 500 frt, bánatpénz 50 frt. 2-szor. Ve?ö tartozik az első részletet 8 nap alatt, a 2-ik részletet 3 bón»p nratra, a 3-ik részletet 6 hónap múlva, a 4-ik részletet egy év mnWa mindenkor az esedékes 7'/, kamat mellett a nagy-kanizsai gyámságba befizetni; a Tevők az adókat és terheket minden szavatosság nélkül átvállalni tartoznak. Különösen figyelmeztetnek a verők, hogy ha egy esedékes részlettel hátra maradnak, veszélyükre nj árverésnek helye leend. Kelt Nagy-Kanizsán, 1876. september hó 20-án. (19! 3—3) Bátorkodunk a t cs. háziasszonyokat meatetai, m«>7 attb^l áll, hogy a kivi v«ládi jí fO»ekivé TogjOI4»4vel kéasitteaaék. Esael jir, míg pei\g: 1 ac oeaestoni lohol is 2. a jutánjo. bmásartfi Worwn ta-karitaáilTt kos »»fí»al. £ c%il-ból kirjík h»tsiutlan leUttnwi. Miatán aol araojosott beesoms- gólt foge- klvÍDk niodeo sgyes csomagjának tartalmáért a valódiságát illetőleg, 100 frt-taljotállonk, tebát laj-stromogott TÓdjegyaakrül ka-idaSsan tudomást renal kérünk. * fa. kir. faad. s7Aroaflk Béeabén. EjjedOI! raktár N Straa éi Klein uraknál (179 5— A városi árvaszék. 3A6T-KANIZ8A, 1876. október 8O-1KOH Tizenötödik évfolyam. 4 A lap ssellmi réssét illeti kfalomeoTo' a anrkesstflwi, Taka- rékpénitari épfllet föld- niat, — anjati réuet illeti kSsleményík pe- di{ a kiadóból bér- s b peütsorbao 7 BModuor 6 a minden ' tábbi lóriit 6 ki. HAST-EAinZHA i ler.Uk eaak ismart mnnkatár-ukt6\ fogadtatnak •!. K**iratok TiHsa a«m kSldatnak. í ZALAI KÖZLÖNY előbb: .ZALA-BOMO&YI A.-Kanizuvárw belybattoátinak. OMikffltobw a ^.-kanizsai ktrasketolai * ipartank", a .i.-kiuizsai tataurékpéutár' a .zalawgysi altalánw tanitt testület' „n. kanizsai kMedneveli egyedist*, a .topnál kereskedelmi s iparkamaran-kaitoai ugváluztmánya' s tM mgyei és vártsi egyesiét Wvatales srtesJttje. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre! A mint eddig, agy ezentúl is hetenkint kétszer .flenib meg; az előfizetések mielőbbi szíves beküldését kérjük, bog}~ a lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Negyedévre október—deczember 2 frt. Kiadó-hivatal. ('W'ajdits József könyvkereskedésében.) Crményl József, Zalainegye Jiiiipánjának beigtatási ünnepélye. — Zala-Egerszeg, október á. 1876. — Az idő rövidsége miatt a fényes ünnepély lehető hí leírását lapunk jövő számára vagyunk kényKtenek halasztani, ez tikalommal főispán ur ő méltóságának nagyhatású beszédét közöljük; az üdvözlő választ, melyet lüzkedcességfi megyei főjegyzőnk Svastics Benő ur oly érzelemdnsan mondott, szinte jövő számunkban közöljük. Főispán ur székfoglaló beszéde: Felséges Uram, királyom jobbágyi hódo-Utt&l t'ugadott parancsszavával már-mar lankadó erűmet ujabban igénybe venni sboldogító legmagasabb bizalmának jeléül Zalavármegye közigazgatása vezetésének tisztjével szerencséi-tetei kegyeskedett. Bizalom nagyságának éa ax annak meg-- felelő bálaérzésnek mérve azon kincsnek becsében rejlik, mely a megtissteltettekre bisatik és ez az, mi minden szerénységem mellett i» lel-ketito büszkeséggel tölt el, hogy királyom ke- gyelme, hazám oly gyémántja fényének meg őrzését bízta hűséges gondozasáaomra, mely amint a természet minden adományával megáldott termékeny-dus, kies, gyönyörű vidékeivel, agy Bajnak minden időben a szivet rázkód-taté szomoroakban ép ugy, mint a boldogabb időszakaszokban tanúsított rendületlen hazafi-ságáva), főleg pedig egy dicső névnek sugárza-tával tündöklik. melynek emlékét, ha az a személyes tisztelőkből álló, most élő nemzedékkel BÍrba száll is, a magyar történelem, mig ez or szag feonálland, felejteni nem engedendi. Minekutána kineveztetésem, mely által oly Bzámos és legkedvesebb emléket magok után hagyott jeles férfiak helyébe lépek, ép azon időponttal vág egybe, melyet a nmgu kir. kormány a f. évi VI ik a közigazgatási bizutt-'ságokro! szó'ú törvénynek, a jelen közgyűlés egyik főtárgyát képező életbeléptetésére választott — nem lehet, hogy ezen, az országos közigazgatásra nézve oly fbutos eseményt ez alkalommal néhány szóval meg ne említsem. A középkori századok óta egymást követő korszakoknak fel-fflemelkedő szelleme — a polgárosodásnak, amint a tudás és ismeretek, ugy az általános művelődés felé irányosult — ha nem gyors is, de tagadhatatlanul hazánkban is észlelhető — végre a vagyon és élvezetvágynak mindezekből önként tolyó öregbedése,mond-hatni általánosodása oly felette nagymértékben é> változatosságban nevelte természetszerűen a népség minden osztályának, a közigazgatás körüli igényeit, hogy a kir. kormány égeti szűk-ségünek kellett, hogy elismerje, legtüzetesebb tanácskozásnak a feletti megejtését, váljon a létező közigazgatási rendszer a lakosság jogosult igényeinek megfelelniképes-tt?igy tűnt fel a reform szüksége, igy keletkezett a jelen törvény. Nem lebet hivatásunk t. közgyűlés ezt akár elemezni, akár alkalmazásának ránk haté eredményeiről jóslatokat koczkázutni. Lehet, hogy ezen törvénynek is, mint minden emberi műnek az életbeni eredményei némi tökéletlenségeket fognak felmutatni, aki vitel némi nehézségekre, vezetni, azonban sokkal inkább vagyok meggyőződve a nm. ministerium kötelességérzetéről, minthogy kételkedhetnem, miszerint részéről is ő legéberebb figy elemmdki-sértetvén ezen törvény hatása, a mondott esetben a valódilsg szükségesnek mutatkozó és lehető javításokat alkotmányos utón eszközölni ne sietne; mert hiszen a baza önállóságának megőrzése mellett, a mit az ország királyának kormányától főleg követel csakis az, a mi ezen törvénynek tárgya is, czélja is, egy jó közigazgatás; — minekutána ez egyedüli útja az általános jólétnek és megelégedésnek. Nem kívánhatja a honpolgár, hogy az ő jólétét s annak gyarapodását kizárólag a kormány eszközölje, de igen is jogosan kívánhatja, hogy mindenekelőtt az e czélra szükséges képesség megszerzésére a kormány, illetőleg helyhatóság által neki mód s alkalom nyujtaasék, hogy továbbá abban mit gyarapodására önszorgalmával művelni kivan, utjaiegyenlitteasenek, az akadályok elhárittass&nak, főleg pedig szór galmának, iparának eredményei biztonságnak örvendhessenek, illetőleg hatásosan megvédessenek, hogy személyét és vagyonit érdekli jo gai tiszteletben tartassanak s ha sértetnének, rövid hatásos eljárással elégtétel, illetőleg kir pótláshoz juthssBOD. Csak mindezeknek élvezete nyújtja az erkölcsi ösztönön kivül a baza szeretetnek vajmi erősen ható anyagi indokait; — s mi az, mi mindezt megadja egyéb ? mint azon közigazgatás, melyet lehető tökélyre emelni az uj törvény kitűzött czélja. Törvény ! szentesitett törvénnyel állunk acemb* tiaitelt kösgyfiléa, hazafias kötelesség e szerint becsületes egyenes szindokkal, minden erómegfeszitéasel annak minden előnyös részleteit a kormányzottak érdekében különösen azért is kiaknázni, igyekezni, hogy a mennyiben e törvény szabályai némi részleteinek czél ravezetóbbekre való javítása mutatkoznék kívánatosnak akkor a tényleges működés tapasztalásából tárgyilagosan levont következmények a döntő helyen annál méltánylottabb sulylyal bírhassanak. Nekünk, kik akár állami, akár vármegyei hivatalunknál fogva a köziga galási bizottságnak törvény parancsolta tagjai leszünk, nekünk, a törvény és ministeri intézkedés világosan szabja elénk teendőinket, melyeknek teljesíté- sét elleaflrizni a varmegye közönségének roppant fontossága tisztié is, joga is. A. mint a parlamentalis életben az országgyűlés a kir. kormány hatalmát bizalmával erősíti, de egyszeramint őrködni van hivatva a felett, hogy az tul a törvény engedte korlátokon se terjeszkedhessek : ugy Zala tisztelt képviselőségére is a mindenekelőtt megejtendő bízott-mányi tagok választása után hasonló kötelesség teljesítés vár. Minekutána az elemeinek összeállítása és a különböző kormányzati szakok képviselőinek együttemes egymást felvilágosító s kiegészitő közös tanácskozásánál fogva a közigazgatási bizottmány szembeszökóleg a minieteri rendszer alapján működik, a vármegye közönségének, mint ellenórködésre jogosított testületnek alkotmányos feladatává lesz közigazgatási bizottmányát nehéz feladatábani eljárásában folytonos éberfigyelemmel kisérni s azok működését hatalmas hatású helyeslésével, vagy, bölcs észrevételeivel könnyíteni, egyszersmind pedig ez által az önkormányzatnak szabadságunkkal együtt járó elvét fentartani. £ szerint a választást, melynek küszöbén állunk, a tisztelt közgyűlés annyival könnyebben ejtendi meg, minthogy, ha valahol itt a politikai tekintetek akadályt nem támasztanak? Hála a mindinkább felébredő műveltségi szellemnek, már általánuiul azon igazságnak üdvös elismerése, hogy a politika és közigazgatás nemcsak merőben különbözik egymástól, hanem az utóbbi előbbit teljesen ki is zárja s kell, hogy kizárja. Jaj azon vidéknek, hol a politikai pártok, mint olyanok veszik kezökbe a közigazgatást, nem mintha ennek elméletileg igy kellene lenni, de mert a politikai vélemények melletti tulhe-ves érdeklődés, csalhatatlannak vélt meggyőződésnek szenvedélyes védelme a a mind ezekbúi folyó általános ingerültség a hajlékony emberi szervezetben oly türelmetlen állapotot ezül, mely nem árt ugyan azon helyeken .és cselekvények nél, melyeknél ez a törvény által korlátolt joggyakorlatnak némileg kifolyását képezi, de igen is árt ott, a hol nemcsak a törvény, de minden nemesebb érzés rend és igazságszeretet, a leg- TÁRCZA Nézzünk körül... NézxOnk körűi falon. Hogy' él csend ■ békében A romlatlan nép, mely Hűt még Istenében. Eljár sientegyhátba. Áhítattal térdel, 5 imáját regétre, Nyugodt szívvel mén el. A gyermekkart otthon Baiditj* szflntelen. Oktatja, hogy jámbor, Istenfélő legyen. És bitíbw boldog Ai Qy fala népe, — Maradhat a Táros Tarkabarka képe. Nem agy Tarotokban 1 Ott nagj mérvben látnik, Bizalom aa égne* Mennyire hii&rtik . . Hánjasur áll Qreien Ssent hajlék : a templom, Hányan teltbvtsék be Kiket má- £1T elron. A férfikar nem u Tekint mar felije, Miratt moiolyof rá Stűvdernje, élre. 6 némely o5, ka megy U, Ok tán imádsága ? Ah, csakhogy a világ Piperéjét láua. . . NŐTTEK ANTAL. Az árva. Vesthoff E. utáa: Babos Szidóniától. Egy lábnyi mély hó feküd^minden mezon és utakon. A messze terjedd fák nélküli rónán a jege* éjszak i szél hordta ides-tova a könnyű fehér pelyheket maga «lőtt éa a vén fák meghajoltak a gróf Valinsky-féle parkban, melyek szakadatlanul hallottak s fehér ruhájukat maguktól messze eldobták. Ez egy oly zivatar volt, a milyent Lengyelországban a tél legtöbbnyire magival hoz. Hetekig ée hónapokig fekszik ott a hó egyhuzamban; mérföldekig nem lát az emberi szem egyebet a fehér rónán kívül, hol hébe-hóba egy-egy setét ninecésü könnyű szán, ásókkal a kicsi totó, de fáradnatUn lovakkal halad, sokszor a* ut kanyarulatánál, melyet csak néha jeles egy fa, legtöbbnyire a miheztartás miatt, melyet az igui lengyel kocsis soha sem téveszt szem elöl. A faluk itt igen messze fekünnek egymástól. A földbirtok kizárólag a nemesek birtokában van. Minden egyes birtok stáraUI ma gáboz nagy termo, részint rósz fekvő talajt. A talaj itt keveri kizsarolást mutathat, részint még erőtlen, de nehetten muokálfaató. Csak ott a porosz határ szélen ismeri az ember az ujabbkor vívmányait. A németek a civilizatió pionírjai itt keleten, legtöbb határ birtokot szereztek kezükbe; ott lát az ember j mintagazdaságokat, milyent «ak Németországban szokott találni közönségesen- De ki nem csinált magának Lengyelországról különféle eszméket? Minden mesebeli, estélyi és titkos I meséket, melyet az ember még a vén dajka szájából hallott, ktnek nem jutna eszébe, gondo latába Lengyelország! Itt lelik hazájukat a farkasok, a medvék és minden vad versenyvadá-ftzatok, azok a lovagias férfiak,, azokkal •> setét villámu szemekkel és a ke esteije* nők azokkal a világszerte ismert kicsi gyermek lábak kai! Nincs-e Lengyelországban, hol még most is középkori nagy bilikomban töltött magyar tüzes borokkal, az Asetul kört képezi, hol szé gyen és megvetéi éri azokat, kik színig nem üríteni bátorkodnak? Ki atonban ma, mint a lengyelek sí Ő összejövetelüket » Estély " -nek nevezni szokják, a lengyel nemes körökben időz, ar bizonyosan egy párisi társaságban áthelyezve képzelt magát. Fraoczianyelv, gondolat és tevékenység itt otthonossá váltak, a férfi nemű lengyel fiatalság, kik bizonyára néhány évet Parisban éltek át, hogy előkeld nevelést nyerhessenek, a fiatal hölgyeket ellátják franc*ia nnvetóQÖ'kkel, sokszor igen kétséges gondolatokkal környezve, mig azt a könnyű semmitmondó saiootársalgást el nem sajátítják, melyeket a németek oly nehezen sajátítanak el és minket oly igen meglep egy kecsteljes lengyelnö szájából mely igen meghatóan és elragadósn cseng. De térjünk vissza elbeszélésünk folyamához. Két gazdagon öltözött szolga ült a magas előszobában egy ódon styl szerint épített kastélyban, a zivatar ugy látszott kedvét találta benne, hogy játékot űzhetett a nagy hópely hekben; mintha felfrissítve várakoznék, hogy ujabb erót gyűjtve, annál nagyobb mérvben dühöngve sípolhatna, fatyölhetne s panaszkodhatna. .Jézus Mária* kiált a szolgák egyike egy rendkívüli erős szélrohamtól megijedve éa ájtatosan vetett magára keresztet, „én meg nem foghatom, hogy a méltóságot! grófnő ily kutya időben kedvet lel az utazásra éa épen ily este.' Az én ŐrzÖ pásztorom a szent János, mind amellett nem kívánnék az 6 helyzetében lenni. .Nyalláb* mtirgott a másik, nagyot ásítva s egy hasáb fát tett a nyitott kaminba, hol a sziporkák lengedezve körül röpködtek, ő is egy meggondolatlan no, ki sem veszélyt, sem félénk-séget nem ismer ,Hja, ez mar igsz,u gondola az elfibbi sóhajtva, „6 nem is olyan, mint más nembeli nők." Egy néhány rongy forintért utazik körül ily borzasztó időben, hol az ember még utat sem lát, birtokról-birtokra, majorból-majorba, mintha csak kincsgyüjtésben fáradoznék. Meglehet, hogy ott veszély küriyeii. „Áh" ellen vetette a másik, .ki nem fél, azt nem is éri semmi veszély.* Halld, József, kérdé az előbbi íélig félve, félig kíváncsian, „nem gondolod, hogy az ördög segít azoknak, kik Is tent és a szenteket nem hiszik ? .Hallgass osto-bafejii, szóllitja a másik", áldozz a te őrpisitorodnak az 6 névünnepén két gyertyát, az a te lelki gyógyításodnak nem fog ártani; a mit azonban a méltóságos grófnő tesz, azt csak todd magadnak közönböué tenoi, különben hallod a száncseogetyüaefc? Uar! Hamar ki 5 el ej be ! — És mindketten siettek szolgálatkészen a kastély felé irányzó seány elé, hogy az úrnőnek, ki drága préraben volt burkolva,iegitségére lehessenek. Ezen időben ült egy gazdagon sizlésleljes berendezésű szobában a földszinten egy Öreg ur, mintegy hatvan ór körül számíthatta élet idejét.A premben öltön lábakat a meiegitŐ kandalló fele fordítva, tekintett gondolkodva a lángokra. A setét szemek még nyíltan tekintettek a surü szempillák alól, habár már haja és szakálla végkép megvolt ősiül re és a nemes tárgyilagoaabb 8 részrehajlatlanabb eljárást kö vételik. , , MidU az igényeknek tarka tömkeleg* * közigazgatást szaktudománynyáalakitotta,azóta az ebben való jártas«ág mellett a politikai vé-leraény árnyalat másodrendű tekintetre siáll le. Ez álul a közigazgatás érdekében tágul-nak a kormány ép ugy, mint a kormány cottak-nak bizalom korlátai s amint aa érdemlett hirü orvoatól nem tekintve ae felekezeti, ae politikai vallását, a szenvedő hálával iogadja a bizton negjtí szert: agy egy vidék, mely jobb közigazgatási koraiakot óhajt, vagy remély, jólétnek emelkedését előlegezett hála érzéssel várandja eii«mert közigazgatási tekintélyektől, bár hányan lennének is közülök politikai oézetök különbségéről ismeretesek. Biztos vagyok e szerint, hogy a tisztelt vármegye közönsége a kevés perczek után be-követkéz* váiasztásokksl legjobbjai közül minden más tekintetek nélkül azokat jelelendi ki bizottmány! tagokul, kik részint hajlamuk, ré-.zint tényleges gyakorlottaágok, részint általános szaktudományok és érdeklődésüknél fogva a reájuk váró nagy feladatnak biztos sikerét remélytetik. Abból, amit előbb mondani szerencsés talék, valóságos, hogy ezen törvénynyel szemben nincs köztünk senki, kire akár közvetlenül, akár közvetítve, akar működve, akar ellenőrizve kötelességet ne róna B igy a mint a nagy angol tengernagy ütközet elótt csak azon rövid seregparancsot hirdette ki: hogy Anglia elvárja mindenkitói, hogy kötelességét megteendi, ugy szabad legyen nekem is a tisztelt közgyűlés'figyelmét arra irányozni, hogy itt is az ország elvárja, miszerint mindnyájan kötelességünket megieendjük tisztviselók ép ugy, mint nem azok, mert - a közjónak minden magyar ember tiaztviselóje, Szőllészeti és borászati előadások o n.-karúzsai m. kir. állam Jegyházban. Előadó: Tersánezky József tiszti megyei já ráaorvos ur. Tizenhatodik előadás. B) A borászatban. A must és bor főbb alkatrészeinek elemezése miképenjóről. „Csak oly mustból fejlidik jó, becses ég értékes bor, melynek vegyalkatrészei közt meg van a helyes arány, az aránytalanság és azok egyike, vagy másikának hiánya, legnagyobb veszedelmére van a must és bornak. Ez tesai szükségessé, hogy ismerjük az elemezés módját s általa megtudjuk határozni az eltérések természetét, de a bajon segíteni is képetek lehessünk.* „A mustnak legfőbb alkatrészét teszik: a viz, czukor, borsav, csereny és vonatanyag, (fe-hérnye, mézga és sófélék); borban a TÍZ, szesz, sav, czukor és vonatanyag. Tehát,-hogy mas tunkból elfogadható bor fejlődhessék, éten alkatrészekkel kell bírnia, ezek közt kell a helyes vegyarány." ■ BAhoz, hogy a must és bor minden alkatrészeit vegyelemezni lehessen, oly sok oldalú feltétel szükségeltetik, mely miatt azt e helyen könnyedén végezni lehetetlen. Ebból elég tudni tinöknek annyit, mennyiről ma értesíteni togom. Ugyanis:* „Mi ■ vizet illeti, mondanom kell, hogy ez teszi a mustnak legnagyobb mennyiségét. Ugy lehet mondani, hogy egy akó must átla- gosan 100 fontot nyom. Ha tehát egy akóból például fél fontot annyira befőxunk, hogy elvégre caak száraz maradvány fog nyerhető lenni, megmérjük ezt a a mennyivel kevesebb fél fontnál, annyival több volt benne a visrézz. Ily kísérlet után könnyű kiszámítani, hogy menynyi vizael bir egy akó must. Czukrosabb must. nál több, cznkortalannál kevesebb fog lenni a száras maradvány.* „Mi a eznkrot illeti, ellehet mondani, hogy a mustnak ez adja édeaségét. Minél érettebb a szíllő, mustja is annál édesebb, savanya annál kevesebb, minél édesebb a must, annál több benne a czukor, minél több benne a ezu kor, annál azeszesebb bor fog abból fejlődni és fordítva. Miután a czukor adja a bor szeszét, erjedés által ebból lesz a bor szesze, a szesz pedig emeli a bor becsét, értéket, azért is minden borkétzitonek és — vevőnek mulhatlan szüksége van a mustezukor mennyiség meghatároz-hatásának tudományára. Tudva ezt, könnyen lehet a mustot javítani, könnyű a must becsét, értékéi meghatározni, mert tudva azt, hogy minden 2 font muatezukorból egy szetzfok kép zúdik, tudni lehet előre, minó erős, mennyi szeu-tartalmú bort lehet abból várni. Hogy mindinkább tájékozhassák magukat, kiaérletet kivá nok tenni vizzel és czukorral, mert jelenleg mustunk még nincs. E kísérlet elégséges útbaigazításra, mert e kettő épen oly helyesen lógja a kérdést megoldani, mint a must." .A mustezukor beinek meghatározására több mód van. En caak azt fogom önöknek feltüntetni, melyet a közéletben legkönnyebben alkalmazhatnak. Nem egészen biztos, tájékozásra mégis mindig elfogadható. Én a Wagner- féle muBtczukormérőt alkalmazom, melyet ezúttal be is mutatok, — s mikép látják, az egésznek héber alakja van, melynek csövében áll azon rovatot papiros, mely vonalai, szá mai álul jelezi, hogy egy akó (100 font) mustban hány font cinkor van. E mérőnek az a természete, hogy minél édesebb, tehát sűrűbb a most, ez annál inkább fölfelé emelkedik a mustban, és fordítva: minél kevésbé édes, tehát hígabb, annál jobban alásulyed. Szolgáljon bizonyítékul e kísérlet: vizet öntök ezen — ütegedénybe és látni fogják, hogy mint czukor nélküli foly a-j dókban teljesen el fog bukni a 0. — (null) jel-j vényig. — Most ezukros vizzel fogom sűríteni, hogy lássák, mikép fog az a fokonkinti édesi-téere fokonkinl fellebb emelkedni és mindig több czukortartalomra mutatni. Adok hozzá keveset — adok hozzá többet — adok hozzá sokat — és íme látják a feltűnő különbséget. így kell elbánni a must mérésével megjegyezvén, 1. hogy a must az első szakulás után még erjedése elótt mérették meg; — 2. a mattot sürüszövetü ruhán át kell folyatni; — 3. meg kell mérni a Reaumur-féle hőmérővel, hogy 12 fok meleg legyen ; — 4. az edény, melybe öntetik, mély (sörös pohár, itezée fazék) legyen és 5. a mustezukor mérőt tisztán szárazra kell törülni, ellenkező esetben épen nem adhatni hitelt a mérésnek." „A mely számnál, egén rovatnál megállapodik a mérő, ast vesztsük számba és azt mondjuk: mutat 20-tzat, van egy akó mustban 20 font Bsőllőcsnkor és ebből 10 szeszfoku bor fog válni; — mutat 10-zet, van egy akó mustban 10 font ttóllőczakor, less belőle 5 szeeziokn bor; — mutat 5-töt, van egy akó mustban 5 font czUkor, leaz belőle 2'/, szsszfoku bar; — mutat 0 lát, azaz semmit, nincs a mustban csu-kor, nem is leend belőle tseeztartalmu bor.* .Ezen elemezésből kiindulva, nrgyon könnyű meghatározni a mustjavitás szűkséges- ségét és azt, hogy hányszor 2 font csakrot kell egy akó muttho« hozzá adni, hogy azon tzees-foku borrá fejlődték, mint minővé szeretnók fejleszteni, mert mondottam már a mostjavitáa mi-képenjéaek tárgyalása alkalmával, bogy 2 font ctukorból egy font szesz (egy sseszfok) válik.* „Mi a most és bor savanyát Illeti, a tapasztalás azt bizonyítja, hogy a közhasználatú nyári, asztali és pecsenyeborok csak akkor becsesek, ha legkevésbbé 6 —, legfeljebb 7 ezered rész savanyúk van éa ezen savinymennyitég-nek megfelelő cinkor vegyitekkel u bírnak. És ez annyit tesz, hogy, hanem bírna mustunk, bo runk legkevésbé 6, legfeljebb 7 ezered rész aa-vannyal, szaporítanunk kell azok savanyát durvább boroknál borkősavval, finomaknál czit-' romsavval, vagy savanyú borral, hogy a savany 6 —V fok legyen. Ugy fog pedig ez megtörténhetni, ha megmérjük a savmérővel.* .Én ezen Mollenkopf féle savmérőt használom. Fehér borfajoknál as alsó üreget az első vonalig megtöltőm lakmus fettvény nyel, a következő vonalig megtSltöm musttal, vagy borral, összekeverem és káli lúgot csepegtetek hozzá még csak viola színre nem kezd változni aszine, legkivált mégesen — sárga kémpapirost barna színre nem változtatja. A hányszor hozzácsepegtetem a káli lúgot, mindannyiszor bezárva hüvelykemmel a nyilasát, feltor ditva megrázom, nehogy az aveg szélén fellelheti káli lug fesse meg a kémpapirost. Most, midőn ez megtörtént, megolvasom az üveg oldalán levő számokat s a mely Bzámoál megállapodott a színváltozás, tartom határozó számnak, mely megmutatja, hogy hány ezeredrész sav van a mustban, borban és ez által tudom m<*g, több, vagy kevesebb-e a* savanya. Tudva ezt, könnyű lesz meghatároznom, ha alább állna a (5 nál, hányszor kell 4 lat borkő- vagy czitrom-savat minden akóhos kevernem, vagy ha tel jebb állna a 7-nél, hányszor 5 lat borkősavas kalit (vagy e helyett ennyi porrá tört oltatlan meszet) hozzá adnom.* .Példa erre a következő: e bor Kr. 1. a jelzett kísérlet szerint 61/, ezered rész savval bir, mert mint látják, a kámpapíros épen a 6xf2 számú jelvénynél változik barnára; — ezNr.2. 8 ezered rész savanynyal bir, mert a kémpapíros a kísérlet alatt a 8. számnál változik barnára. Most, hs kiegyenlíteni van szándékunk a savanyát, akkor aNr. 1 alatti borhoz nem adunk savanyt, mert savanya a 6—7 fok közt áll; a Nr. 2 alatti felül állván a 7. fokon e mivel 8 annak ezered része, tehát, ha 7-rc akarom leszállítani, akkor 5, ha pedig 6-ra, akkor 10 latbor-kosavat kalit, vagy ehelyett ugyan annyi porrá tört tiszta oltatlan messet keverek egy akó borhoz, mert mint s maga helyén már megemlítettem, 5 lat borkosavas káli (olcsóbb lévén a mess, ama helyett 5 lat oltott mész) épen egy ezered rész savat közönyöeit, tess semmivé.* JUHÁSZ PÉTER, foBjhxzi tanító. (Vége köv.) Tárgyalóterem. / A nagy-kanissai kir. trvszék biinfeoyitő osztályánál f. évi október hó folytán a következő bonperek tárgy altatnak: Október hó 5-én. Vidovics György és társai n.-kanizaai lakósok elleni súlyos testitértési bűnügyben végtárgyslás. (Elóadó: Gulyás Jenő kir. tvszéki biró.) Október hó 6-án. Petkovics Mátyás elleni tulyottestitértési bűnügyben végtárgyalás. (Előadó: ugyanazon kir. törv. biró.) Óta Gábor elleni hivatali sikkasztás iránti Mnperben végtárgyalás. (Előadó: Gozony F k. t biró.) Október no 12-én. Tóth János és társai elleni csalás iránti bünperben vég{árgyalás.(E|o-adó : Dr. Horváth Ferencz kir. törv. biró.) Takács Imre elleni birói zártörés iránti bűnügyben végtárgyalás. (Elóadó: előbbi.) Október hó 13-án. Németh Katalin és tana elleni tolvajláti ügyben végtárgyalát. (Előadó-Gályát J. k. t biró.) Október 19 én. Novak Balázs és fársa elleni emberölési bonperben kir. táblai, határozat kihirdetése. (Előadó: előbbi.) Október hó 20 án Honig Karolina és tár sai elleni sikkasztás iránti bunperben végtsr-pyalát. (Elóadó: Gózony k. t. b.) Simon János és társa elleni emberölés irántibanperben végtárgyalás. (Élőadó: előbbi) Október hó 26 án. Marton József és társa elleni emberölés iránti bűnügyben legf. it-széki ítélet kihirdetése. (Előadó: Gulyás Jeni k.t. b.) Szabó (Mandik) Ferencz elleni könnyű teaüsértési bűnügyben ül. bírósági ítélet kihir detése. (Elóadó: Gózony k. t. b.)7 Hozz József ét neje elleni pyilv. erősta-koskodás iránti bünperben végtárgyalás. (Eli. adó: Dr. Horváth k. t. b.) Október hó 27-én. Koréin Ádám és társai elleni csalás iránti bűnperben kir. táblai it hird (Előadó: Gózony k. t. b.) Közli: ZALAY LAJOS. Jegyzék azon bünperekröl, melyek a zala-egerszem kir. törvénytzéknek 1876-ik év oktoberluzvi nyilvános Métán elöadatnak «. m. Október 6-án 1876. 814/B. 876. Sz. 1. Szabó Vincze és társai véres verekedés miatt vádlottak elleni ügyben végtárgyalás. (-39/B. 866. Sz. I. Kovács Imre és Ortner Ferencz súlyos testisértéesel vádlottak elleni ügyben végtárgyalás.. 909/B. 876. Sz. 1. Ruztás Dávid tikkssz-tás miatt vádlott elleni ügyben megtárgyalás. 963/B. 876. Sz. I. Farkas János és Far kas József tolvajlás miatt vádlottak elleni ügyben végtárgyalás. 1053/B. 876. L. t. Végh Ignácz és Hospu v. Sovér János tolvajlás miatt vádlottak elleni ügyben végtárgyaláa. Október 13-án 1876. 838/B. 876. L. t. Czigány Józtef gyújtás miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 1003/B. 876. Ss. 1. Hermán Imre és társai nyilvános erőszakoskodás éa súlyos teatisér-tés miatt vádlottak elleni ügyben kir. táblai ítélethirdetés. 1007/B. 876. Sz. 1. Gérí Józtet csalás miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. Október 20-án 1876. 813/B. 876. Sí. 1. Hoch Ignácz és társai emberöléssel vádlottak elleni ügyben végtárgyalát. 945/B. 876. Szt I. Horváth József, Tóth József, Németh János ét Balázs litván súlyos testisértéa miatt vádlottak elleni ügyben vég-tárgyalás. 1009/B. 876. Sz. 1. Szabó László súlyos tettisértés miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. Október 27-én 1876. 936/B. 876. Sz. I. Kelemen Vendéi birói zártörés miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. vonáaok as öreg lengyelnek inkább betegség, mint az öregségtől tevének mély benyomást s beszéltek a gyenge testalkatról is. Ai öreg gróf Valinski figyelt a közeledő szánra, akkor egy sóhaj szállt el ajkáról s lassan tette leaz elóbb föínyitott levelet, melyet mindaddig gondolkodva tartott kezeiben, egy közel levő asztalra és csengetett A komornok lépett be. AB én nőm jött meg? kérdé at öreg ur. Parancsára gróf or, ép most. Kéretem ót, mihelyt lehetséges less, hozzám átjönni. A szolga eltűnt. Egynéhány ssempillanatra később a szárnyajtó feltárult éa a küszöbön egy szép fiatal friss kinézető nő je-lnnt meg. Gyorsan lépte át azokat, közeledett az öreg úrhoz és mielőtt az székéből felemelkedett volna, gyengéden nyomta vissza ülhelyeres könnyedén nyújtotta oda kezeit. Gróf Valinaki öszzecsókolta a finom uj-jakat és szólt aggódva rápillantva. Vanda, te nagyon gondatiaa vagy, hogy egészségedet nem félted ily időjárásban kitenni s körül kocsikázol. .Légy nyugodt," ellenveté Vandacsaknem elárnlva a foly tata rövid idő mnlva. ,Ai urnák a saeme mindenhol ssükaéget, att belátom mindennap jobban; mig az egyik gazdatiszt bennünk ép meglop, addig a másik hanyagaága mimtt nem kevesebb kárt szenvedünk ét én ast a Tak bizalmat nem tudom mutatni, mint te, ki tisztjeidnek mindenképen meghatalmazásokat nyujtan magad a kezükre. ,De kedvesem,' monda aa öreg gróf jóaka-rólag, .hidd el, ismerem én őket mind jól. .Te sokszor feketébben látás, mint különben szükséges, habár én azoktól as öreg emberektől nem kívánok oly szigorú tevékenységet, mint milyent te követelsz, azért mégift megvagyok győződve, hogy ők becsületes , és hű lélekkel bírnak, kik bizonyára mindkettőnkért a tütbe is mennének. Vanda hallgatva egyengette a nehéz fodrokat barna selyem ruhájának, húzogatva a finom vállárat és nyugtalanul kiáltott. ,Én ma Benovaki ispánnak az el bocsa ttatáaát érté-! tere adtam, ez az ember eltürhetlenné váltelót-[ tom nagy családja miatt, as ó elnéző, szerető férj helyett feleségét napokig hagyta magára éa kilovagolt, vagy kocsizott, a mint az évjárta engedte, birtokról-birtokra, a gazdatisztek ntánnézésére, a jövedelem ét kiadás fölött szigorúan őrködve. Ép e* este is ily spekuláns utazásról tért haza és feküdt minden életjel nélkül egy székben. .Vanda, gyermekem* kezdé gróf Valinaki a mulatságot, „hadd az öreg huBenovskit békében, én óhajtok veled beszélni, hogy neked egy ajánlatot tehessek, a melyről reményiem, hogy tetszeni fog.* Vanda elvárólag nézett fel. Litthauenban él, mind te U hallottad, egy testvérem, kivel néhány év óta minden közle kedési raegszakasztottam.Én most keserű ssemre-hányást teszek magamnak ezek miatt. A szegény Theklal 0 oly viharzó szeretettel viseltetett I hazája iránt, hogy as utolsó felkelés alkalmával, amint szerencsétlen hazánkat férjével J egyetemben a veszélybe rohanni és az ő oldala mellett egy orosz tiszt golyója által megsebezve elesni látni vsjmi fájdalmat. Én akko.- tettem neki szemrehányást, hogy a szomorú végzet, férjének halála^ o^osá. Aa én meggyőződésem szerint a felkelés útin nekünk kellett volnacaendeten lennünk, hacsak valami ember feletti kéz nem nyal a csomó bo. nyolitásához; de ez oly kétséget volt, hogy én minden egyes ember iránt, ki a felkelést elősegítette, bensőmben, mint honárulót néztem, mint szemfényvesztőt, ki as oktalan rögeszmében, ami szerencsétlen tzétasakgatott honunkatOrosz-ország toljhatalmulag ájuldozva lábai elé dobá éa a halálulésre elősegítette. Ezek után minden találkozást Tbeklával kizártam és ép most kaptam egy levelet, mely az ő halálát j. lenti! Minden birtoka konfiacálva van, az oroszok becstelen árért elkobozták és sz ó egyetlen gyermeke,egy tizenkét éves leányt egéazen szegényül s elhagy atottan hagyjak. Lásd, itt vannak Thekla végső sorai, me-l/eket rövid időn halála előtt hozzám intézett s engem kért, a régi haragot feledve, az ő szegény elhagyott gyermekét magamhoz venném. Nemde Vanda, a kicsi Genovefa legyen nálunk szeretettel elfogadva? Nekünk nincs gyermekünk: foly tata as öreg ur sokat sóhajtva tovább, as én egyetlen fiam Fülöp most Parisban van, aa öreg ódon kastély oly üres, én óhajtom majdnem, hogy víg fiatal egyénekkel teljék meg. Vanda kezeit szemeire tévé, ugy, hogy a grófnak lehetetlen volt arczára figyelmetni; amint azonban! ő elnémult, fölemelte fejét és monda anélkül, bogy egy csepp melegség is lett volns hangjában. .Ugy, te óhajtod a vig és lármás életet, Konstantin ? te majd nemsokára megunnád, mit csináljon itt egy fiatal leánj-1 Gondold meg, hogy neked nyugalomra van szükséged; ő bizonyára akíratos, ellenkező és kényes, örökkétsrtó fáradság lenne caak neked. 0 nem Vanda, kényes Genovefa nem lehet, mert ó SÍ utóbbi időben a legkererübb szegénységben élt, nem igen különb, mint sz utolsó paraut gyermek. Akkor még aggasztóbb ránk nézve, ellen-veté Vanda hidegen, ó bizonyára minden jobb-veléstől mellőzve volt, nekünk félni kellen* « idegenekkel összehozni, hol ó csak mindenkor tTiámnnkra a legnagyobb zavart csinálná; se-githetlen és balnézetei miatt csak a mások megszóllássit és gúnyt idézné elő és a mi finom érzékünket ezerszer megsértené. Vanda felkelt és a szobában kereszti* font karokkal járt ides-tova. .Atttenem teszed," vágott közbe az öreg ur csaknem megijedve, „azt te nem viheted keresztül sziveden.* .De igen, én ezt megtettem," ellenveté Vanda erősen, ,&> soha az udvarba anélkül nem jöhetek, hogy egy nagy sereg kíváncsi gyermekek által meg- bámoltaatam ét legnagyobb részt ezek as i gyermekei, ' ' Én hiába, a gyermekeket ki nem fllba tom Vanda) kiáltott gróf Valinaki szemrebá-nvólag csaknem szigorúan. ' (Folytatása köv.) • 1117/B. 876. S». I. Kovács tavin és Ko-ja József tolvajlás miatt — Novak János, Korák József ás Növik Istvin aulyos testieér-^ miatt vádlottak elleni ügyben végtárgyalas. 1213/B. 876. L. t Kovács Sándor tolvaj-lú miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalis. Helyi hírek. — Felséges királyunk nevenapját okt. 4^n egyházi ttnoepélylyel tartottuk meg, imáira, hogy ő felségét, minta magyar nemiét jlkotminyoe e korooásott királyát ai ág min- iea áldásával boldogitaa és éltesse. — Zalamegye bizottaági tagjai követ- ketóleg választattak meg oct. 2 in 199 szavazó tóiul: GlavinaLajoe 198, Csertin Károly 189, Thisny Miklós 179, Bessenyey Emi 176, Mar- ,intoTÍc8 Karoly 174, Skublics István 172, & Putheány Géza 122, Horváth Mór 117, Séllyey László 110, és Arvay István 104 szavazattal. Főispán ur ő méltósága még az nap délután mégis tartotta az első ülést, melyben fegy él ni bizottsági tagukul: Glavina Lajos és Bes- jeojey Ernő, póttagul Csertón Károly, az ál lami tisztviselők közül pedig Krób Pál és ghernd] Károly, póttagul az állami mérnök urak választattak meg. — Krexma testvérek hegedű és zon gora hangversenyüket múlt hó 30 án mfivétri kóBnyüdség s nagy hatással játszották végig, s i kéve- számú közönségnek ritka mfiélvet sze reitek. Kár, hogy a fiatal, szépreményümfivész- pirépen városunkból volt kénytelen oly üres emlékkei távozni. — Hangverseny. Biztos forrásból ér- lesültünk, hogy városunk szülöttje Prager Her mina k a. Nagy-Kanizsán még e hóban hang versenyt rendezend. Előre ÍB felhívjuk a mü- pártoló közönség ügyeimét'. — Vj hasznos könyeek. Wajdits Jó aef könyvkiadó hivatalában N.-Kanizsán meg- jelentés minden könyvárusnál kapható: .Ön- mentő" vénymintákkal, orvosok és mindkét nembeli betegek számára, irta Dr. Kriegler MOr. K múveC8ke igen díszes szinnyomatu bo rítékban jelent meg ára 90 kr. Az elvesztett idegerőnek visszapótlása vénymintákkal orvo sok és betegek számára ára 90 kr. Mindkét tűset egybe kötve 1 frt. 60 kr. postai rendelé sek azonnal szállíttatnak. — A hitel sorsjegyek f. ok tuber 1-én tar mii húzásában következő sorozatok nyertek: 13,204. 220,-710, 1634, 1674. 1848, 2252, 2B8!', 2930, 3022, 3033, 3075 és 3696. — Az őszi kanizsai országos vásár okt. ^•éu, oétfün tartatik meg. — Következő meghívót kaptunk : Fehér Miklógur a Howard angol ház legújabb szerkezetű eg^mozgonyu gőzekéit a magyar gazdaközönségnek be akarván mutatni, okt. hó V.. 10., 11 én nyilvános szántást fog tartani K.- Ksrtalon (aszódi vasúti állomástól'/, órányira), mely alkalomra gazdatarsaimat az ügy érdeké ben mentő] nagyobb számmal megjelennikérem. K.-Kartal, 187(5. 8-pt. hó 22-ikén. B. Podina- niczki Géza. Vonat érkezése Budapest felől Aszódra r. 8.54 p., Hatvan felől 9.46 p. Vonat indulása Budapest felé Aszódról d. u. 5.5 p., Hatvan felé 4.27 p. Kocsikról az aszódi indó háznál Pekarek vendéglőt gondoskodik megha tározol t díjért, ki azonban táviratilag értesítendő. — Zala-Eger stégen jelenleg Balassa Károly és özv. Dalmay Arthurné igazgatása alatti színtársulat működik a casino helyisé gében. — Rötrtd hírek. Az államrendőrséghei több, mint 200 honvédtiszt ajánlkozott felvételre. — Mária Kriatina fherczegnő a prágai nemes hölgyrend feiedelemasszosya lőn. — A brazíliai császár üti naplót ir sajtó alá. — A nemzeti színháznál betörés történt. — Amerikában női Uitoltótestfllet alakult. — Gróf Nojukow Libo- nér orosz főúr Bánó Flóra .úrhölgyet Erdély ből vette nőül. — Nathalia szerb fejedelemnó Milánóba utazik. — Valéria főherozegnó táncz- tanitója Róka Jani. — Trefort ministert Ka Félegyháza 'díszpolgárrá választá. — Vegyes hírek. — A hűiig próbája. Nagyváradon történt, beszéli a „Szabadság*, még pedig épen agy, amint szépen le fogjuk írni. Az utczát, a hazat, leányt és fiatal embert is megnevezhetnek, de hát minek tegyük csúffá őket? Ugy történt biz az, hogy a sok Ponzon féle regényt faló leány ' nem hitt lovagja szerelmében, bar es erősen bizonyította neki, hogy szive agy lángol, mint a Vezúv. Miként kellene a lovag epedő szerelméről kétségtelen bizonyítékot szerezni? e kénlés fűlött négy napig töprengett hősnőnk, míg végre megfogamzott heves képzelődésu kis agyiban a legczélhozvezetőbb terv. Kiteritteti magit az asztalra, mintha csak imént halt volna meg s aztán hirt adat kedvesének . . . Környezőit titkába beavatván, ugy lőn, amint előre képzelte .. .A sem messze lakó fiatalt csataljak . . . megjelenik s mert csakugyan szerette a lányt, képzelhetni, mennyire meg volt lepve, midőn kedvesét egy hevenyénett teritőn Játtá. Az első dőbbenee-hől amint magához tért, elkezdett hangosan,két Bégbeesetten sírni... Történetünk vége, hogy az erős megpróbáltatás alá vett kedvez sírását nem állhatván a lányka, elnevette magit^eeaillt a teritőről • elmondta, hogy az egén osak próba; vajon igazin szereti.e ót? Erre a megkísértett lovag oly dflhbe jött, hugy a linyt ott hagyta és mi* nap egy másikat kért meg. Ne bolondozzatok a szerelemmel Ponton {éle regényeket faló leányok, mert bizony a faképnél talál hagyni lovagotok. Az egén történetben — ismételjük— az a jó, hogy való. — Am embtr «r*M. Az izomerő tudvalevő leg a dynamometer által méretik meg. Érdekes as igy nyert tapasztalatok nagyjibani Bswoál- litisa: Egy kSzéperejü férfi emelésnél 265 fontot képes mozgalomba hozni. Nők általában egy 16 éves fiu erejével bírnak s mintegy kétharmadat képesek kimutatni a férfi erejének. Az ember legerősebb izma az alsó allkapocs-izom, mert vannak olyanok, kik baraczmagot is képesek feltörni fogaikkal, mely pedig 300 font teher- nyomás alatt törik szét. Egy ló középszámitis- sal 736 font erővel von, mig az ember függőle ges irányban csak 123 fontot képes mozgásba hozni. Rendkívüli azon erő, melylyel a szárnya sok izmaiknál fogva a légbe emelkednek z ott magukat fentartjik. Az ember szintén képes lenne repülni, ha karjai szarnyakkal volnának ellátva; azonban karjaival saját testének súlyát 10,000-ezer meghaladó erőt kellene kifejtenie. A balba százszor akkorit ugrik, mint a mek kora ő maga s nálánál 80-szor súlyosabb terhet képes tovaczipelni. — Otttrák ssitwo*. Nem csekély rövidsé gére van a magyar állami kincstárnak, hogy Ausztriából a legutóbbi évek óta mindinkább növekedő mennyiségben hozatnak be az osztrák szivarok s dohánynemttek. A magyar pénzügy minisztérium részéről minden elkövettetett e visszaélés megszüntetésére, de hiába, az osztrák pénzügyminiszter halogatta a szükségelt intéz kedések megtételét A mostani alku alatt hihető ez ügy elintézést nyerend; — noha mi egy- szerüebb utjit tudjuk, meg kell szüntetni az okot; mert bizonyara az osztrák szivarok azért hozatnak be, mert a mieinknél jobbak ; tehát adjunk, gyártsunk jobbakat, adjuk olcsóbban, majd megfordított lesz az arany s ezt mi kSny- nyebben tehetjük,mint az osztrák, minthogy mi termeljük a dohányt, amaz meg veszi; de mig szivarjaink nem javulnak, dohanyunk nem lesz olcsóbb, minden törekvés hiu lesz. Merthiiban csak nehéz az, hogy aztadohanyt, mely orrunk előtt terem s melynek fontját 20—30 krért meg kapjuk, a kormánytól 1—2 írtig levő árban vegyük meg akkor, mikor a termelés s bevál tásnál a szegény termelő a nevetségig kiterjesz tett osztályzás által érdekének minden ároni megnyirbálását latvin,majdnem kényszeríttetik a dugáruságra. nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság 1876. évi september havi forgalma. BEVÉTELEK. 7,593|l7 Pénatár maradván?7 1876. aögjl1*/,. 31-én '■ -" Pénztár saámla 15 Hitelea6nek. Betét saámlának Váltó , KOteleavény . ElSlegesisi . Bélyegilleték . KOtvény is váltó kamat ■ Beiratási dij Késedelmi kamat Keltáig Ssáaalék HáajOvedelem Kintlevő kamat Báibér hátralék Betét kamat illeték Arany és franc Lejegyaési dij Értékpapír Betét arany Arany költsön Vegyes Értékpapír saelrény , - f 166,396 27 KIADÁSOK: 17 Adós Pénztár számi. Betét ii Váltó Kötelezvény Betét kasát Költség KOtviny *■ váltó kamat Adoatfayosáai HásjOvedelem asái Tiaiti Ésetis EMÍlegoisi Ssásalék Betét kamat illetik Biljeg illeték Vegyes Arany betét Óvadék Araay betét kamat Betét frank ÖtstOndij -j| 12«,907|82 ?he-.>o 2«, i 5:36+0. 312,792,54 Péitikisslet 187« sept 30-ír Oaaaea forgalom Egy szántogató reflexiói. Potrete, 18% saept 29-ín. Hagy Sséehenyiak iUitiait ma Bár fordítva latiak, hogy ,Magyaronaág nem volt, hiüsas less", ma azt mondhatjuk, hogy volt de' nem lesz. Tekintsünk végig politikai ügyeink sililt állapotán, tekint-•ük haaai viszonyainkat minden ágaiban, ugy bátran elmondhatja minden halandó, hogy eeeMl állasak ügyeink! — ellenünk esküdött, mit ember aeaa alkotott is nem változtathat meg as idí is. Dy mostoha idtket élünk 1 Hol van aa a sok tonriata, tar-mémttxdói, eaillafiss és a nagy ég tndja, adféle néven aeveaesdő jos, kik ea*n saorencaétlen ivat egyelőre megjósolni képtelenek voltak,— íkhallgatnak, -mkmi gazdák (reaaflk, ssenvedjflk az ido kegyeden járásit, eaak mi Jajdaluk fel ia kérdezzük, ba így megy mig soká, mi less belőlünk? Hazai viszonyaink IS tenyesttje, a kneekede-lszt éa gasdáaaat tdbb ev ota eaeaved, — muakás-■agnnkban Oradhatlan, saivóa kitsrtasssl tortánk ez ideig a e«íl feli, hivén, hegy a folytoooa bonra elvégre derülni fog, — is rajaalom, ott állónk, hogy mindenünk elnthadl tavassssal r»ményteljti vetemé-nyeink oly szépen állottak, suaMrint hittak, hogr termékeny. b£ eaatendSt kapunk, — asonban a ke-gyeUen tel ntán Uvaaa aiéllel beállott folytonos eao-aia osssea terménylnket megaenmiaité ! a kalálaos n&visy, melyet minden £aja a bojtorjásynak lolvert ia melyet oly keservesen sikereit learatnánk, nagy réexben a kasaiban áteairosnlván, tönkre ment, — nagyobb kárt aaenvedtek e tekintetben aaon gazdák, kik azalma hiányában ea évben kénytelenek voltak kasalaikat fedetlen hagyni, — a magtárba hordott magvak a folytonoa nyirkos légkor kovetkeetébra — daőára a folytonoa forgatáanak — romláaaak indnlt; a tengen tönkre ment, a bnrgonya k földben rothadt, az agg saéna éa kivált a aarjn nagyobb réssé kint rothadt, - marháink, birkáink a táperS nélküli le-gelCo a helyett, hogy javulnának — viaeaaeanek, • as 6aai vetésekben végtelen viaazamaradás is így minden munkáinkban végtelen fennakadás, aaóval, minden a feje tetejére van állítva. Oaaaaaágailkat, hogy a lebetSaégig vezethea-•ük, ailkaigea, hogy pénzre tegysak asert I — Bi-aosy pinzre. Caakbegy a pénx nem terem ám ngy, mint eső ntán a gomba ; el kell adnnnk valamit, hogy pénst ^Hrlil'™!!^ érte, — de mit, midin oly esekily termett is az a mi van, annak sínes ára. — Avagy nem iga.? £s mintán nem igen van, mit eladnánk, bisony pénzünk sem igen lees ia Ba tán leas is egy knvea, aat csopán a les^attksigesebbekre fogjuk kiadni a a nilkülSshett dolgok vásárlását elbalasatjnk boldogabb idSkre. Paplrszeletek. „A legjobb német vígjátékot franoaiából foríjljik. A legjobb német fürdők as oroaa gösfllrdSk. A legjobb rimet tésatia étel aa olasa maecaroni. A legjobb német sebawlok a persiai acbawlok. A legjobb német ácsé! aa angol aeaél. A legjobb német gyolca a hollandi gyolcs. A legjobb nimet aajt a rromage De Brie. A legjobb német csipke a brüaeeli eaipke. A legjobb német kestyü a avid kestyü. A legjobb német dohán; a torok dohány. A legjobb német eelyem a majlandi aelrem atb." — Asorshnmora aokasor mig aa adó végrehajtót sem kíméli. A vidéken megtörtént, hogy egy végrehajtó sajátfelOltijét árvereate el 2 frt 5 krért Egy kiürített rahakereskedésben ugyanis aa utolsó 8 kabátot lefoglalta t néhány nap múlva jött aa árverést megtartani. A melegben kabátját leveté ■ a többi mel- lé dobta. Elkezdődvén a kótya-vetye, a becsüs ellicai- tilta mind a 9 kabátot. Menfhetlenül oda volt tehát a végrehajtó kabátja, mely felett akkor már egy pár asidó alksdosott egy ntesa sarkán. A kereskedő pedig aa érte befolyt ossaeget javára akarja fordítani, mi felett majd elvasaekedhetnek együtt a végrehajtóval. KSzgazdászat — Abelftgymissteras nj mértékek alkal masásábavétele végen a kovethesS erélyes körrendele tet bocsátotta ki: A foldm.-, ipar- s kereskedelmi m. kir. minisster ur f. évi aug. Sí-én 16,658. aa. a. kelt átiratából ! arról értesülök, hogy több oldalról fölmerült panaazok J szerint, aa nj mértek? endsaer. általában mig nem terjedt el oly mértékben, mintás a kosforgalom érdekéken kivi natoa volna. Kitűnik ea abból is. hogy a mertékhitelesiló hivatalok jovodelme sok helyütt, a gySkeres is általános újítás dacaira csekélyebb, mintás elSbbi érékben volt, am:ből bátran kOvetkeatetbetni arra, hogy aa nj mértékek sok helyen nem hassnáltatnak. FOlbivotn ennélfogva a torvényhatóságot, hogy aa illetS kosegeket ugy a foldmivelisi-. ipsr- én kereskedelmi, valamint a m. kir. belügyminisztériumok által kibocsátott rendeletek éa utasítások lelkiismeretes, pontos is saigoru megtartására is keresitUlvitelire asonnsl erélyesen utasítsa, hogy as 1874 évi VIII. t. ea. végre a gyakorlati életben gyökeret verhessen. A caél bizonyos és gyors eliriee vigett a tOivényhatóaág a kóvetkeeokes tartsa kiválóan saom előtt: a) BendSrileg ellenOristessen minden oly usUt-helyieiget, hol aa adásvevés mértékek alkalmasáaával saokott kOsvetittetni és azon mértékeket, amelyek nem feleinak meg as 1874. Vili. L ca. kovetelmé- j nyainek, bírságolás mellett mulhatlannl koboatassa el. ! b) Kísértesse ngyelemmel: kivannak-e nyUt helyen függesztve aa átssámitáei éa Qsesehasonlitási méter-mirték-táblásatek a ábrák ; ha nem volnának, rOgtOn intéakedjék. c) Utasítássá a visárfelagyclőket éa kös-ségi elöljárókat, miaserint a piacaokon és egyáltalá. hsa s kosforgalomban: aa aditvevéoek csakis a font-idiaetl torvinvesikk irtelmibeni merSkeazülikek kOs-vetitisivel k«ttetheasenek,Uletoleg fogasato aak. i) Intiskedjik, hogy ott, ihol mig ssüksigee, a métermértikek iamerate terjsaatessik is nipsserü-sitteaeek fololvasások, ábrák s assenajriben a körülmények engedik, rigi is nj mértké«ulékek Osaseba-sonlitása által; • végre : e) Utazittassa ásom kOiage-ket, kik a vevőkkel is eladókkal koavetleo irintksa-nek, miazeriat aa «dó-vev5 kosOnsis; ngyelsaeattt&B, megistia, stt birságbüatetisek által ia serkentéseik arra, hogy a mstenandasar mist1 nj intiamény meg-honosnljon. Bndapestea, 1876. évi ssept ho 14-én. A minUter helyett: b. Kemény s. k. államtitkár A gyepdik mivelise. A kertek egyik 15 dissit a asép ssabalysaarü gyep képesi, mely hogy egyenletes staradjoa, folytonoa gosiosáat is miveliat igényel. A gyepdák vagy vatensenyesis vagy gyephantok segedelmével állíthatók ett. A raabályaaerü diaa gyepbeo saües levelű s nagyon felnyúló bokros füveket tOmi nem aaabad a axirt, mihelyt ilyféiék <»uut- kosnak, nyomban kiírtAndnk. Ssabály, hogy a ve-teményeaett gyepdék (KaaanpanerTe) sűrűbbek és tartósabbak, ha a vetéahes nem egy, de többféle fűmagot, tehát keveréket (Kishnng) vessünk. Kivált a varast n. n. eltksrtak gyepeotéaére kadveU fi a vé-konj levelű aatol perje (Lolinm perrsnae var. csnae), mely s kOsOnaifes angol perjénefc egyik félesége, s de'legfelebb 3—1 evig'tsrt. gaép is inom gyepdékhea e kOvetkesi füvek aján-laadok: Agroatia eapfllaris, Agrostb ztolonnVra, Antho-xsntsm •doratBOtt, Cynosonu erístatss, Fastnea ovina, Festaca dB^osssila, Lolinm parreane var. tenne, Poa memoraiis vsr. sempervh-ens, Poa prztessis is Poa triviális. A vetés tavaassaal történik. A saip gyep folyvást röviden tartandó, bias abban külonbasik a gyepde a réttol (WieseX kogy as utóbbi gazdasági esélból évenkint 1—s-asor k»tv"*"i^ Másként kOvetkeaik á kn asor k»tvi Máskét a vágási ido a gyepdeknét, melyek vslabáayssor a fű 6 em. -»«gi«i^«« elér, nyomban kaszáUndók. A kanális mindenkor borait időbea ejtessik. A leka-aaált füvet asaa szabad kigereolyéani, hanem esirok, vagy vesasSbol kotott seprSvel gondosan ki kellsep- . reni, asntán pedig a gyepsaint jól megheagerelni. BOviden asólva, a gyep nyaratszska minden 14 nap lekaszálandó, kiaeprendO is meghengeresead<!. £s8t-len, aaáraa nyári ivad alatt, a naplement utáni onts-aia, illetve locaoláa, jó azolgálatokat tess. Minden harmadik év Ssain a gyepdiket meg kell tárgyásni; U-vasassal pedig a maradvávyokat legerebljeani. A hóra való ganajli-oatSsis ssiate eailsaerü trágyáaáai m6-veletaek bizonyait be. — Vessprimbol írják nekünk: Folytonos esi-aéask, temérdek kán okoznak vidékünkben, mig egy felül a Balaton mentében a a»Slo rothadásnak indul, addig a Bakony vidékén a burgonya, pedig a kenyér ntán «ek minden saakmájn osstáfynál élelem f6ti-nyeaSk; saámoa ssólógazdák a rothadásnak indult ■«51őt lesaedék. és már is bort priseltettek belSle, ily bort a mnnkásosatály olcaóaági uempootból iasik, bisa 9 frton egy akót is kapni; ki tarali borát el nem adta, annak as idei rosa ssüretért némileg kárpótlást nynjt, azt gondolni sem lehet, hogy az idei termés ily időjárás mellett kivitel képes lehetne. Lottehmzaa. Bécs, szept SO-án: 33, 90, 72, 16, 6. Grata, . . 66, 84, 18, 49, 34. Temesvir,. . 20, 72, 59, 7, 3. Érték M vittÉMyu •ktvbar 3. 5'/, metaüqnes 65.30; 5% neois 67.60; 1860-ki álladalmi kolosSa 107.75; bank-rézzv. 8.42— ; bitelintésetí rénvények 150 90; London 124.65; magyar földtehermeniési kötvény 71.— : temesvári fSldtebermentési kötvény 71.50; erdélyi fSIdtebermentési kötvény 71.75; horvát-slavoD fSldtehennentési kötvény —.— j ezüst 102.90; os. kir. arany 5.98— ; Napoleond'or 9.97. Vasúti menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A bnda-pesti időtmatató ón szerint, Inslal Kaainárál Vonat hova: un Ora Pere. ldO 206 Eaaék, HohieeiDombovar a Fiumiha 4 48 reggel 215 . , . , 2 30 dilut. 212 Buda-Pestre 4 68 reggel 202 26 dilnt. 204 . 11 80 estve 813Bécsbe (Ssombathely, Bécs-Ujhely feli)6 8 reggel Ml . 11 48 estve 315 Sopronyba 3 38 délit. 108 Trieaatbe ée Pragerhofon kareeetul Oráca it Becsbe 4 ÍO refge! 201 Tneaatbe ea Pragerhofon kereaatül Oráca é> Bécsbe í 47 délu,. ■rkesik Kaaiaaára 216 Essék, Uobács, Dombóvár a giumiból 1 41 délit 206 . , . 11 11 eetve 203 Bnda-Pestroi . . 4 20 reggel 201 „ 2 5 délnt. 311 „ 9 44 estve SUBeeebfUSaombath. Bees-Ujbely)Moi 10 21 sstve 802 „ „ , .46 reggel 316 Sopronyból 11 5> délei. >14 BicsbSl Oracs, Harbnrg, Pragerhof felöl 4 12 reggel. 203 Trieaat- í< Béesból Harirurg, Pragsr- bof falSl * ... 1 21 dilat. 304 Trieaat. is ViUachból Pragerhof fslol 11 - estve sfarnargba esatlakoaás Villaeh is Franeesfestbe . , , Fianceafestból. Felelős sierkesztő : Bittrfl Uji« Nyilvános köszönet Fogadják mindazon tisztelt résztvevők' de különösen a helybeli tűzoltó testület, kik egész díszben, fájdalmunk enyhítésére, fiam, Baráth János pékmester gyáazkiséretében oly számosan jelentek meg, a legmélyebb köszöne tflnket. Az egész csalid nevében: Özv. BARÁTH HÁBKUSftÉ, mint a boldogultnak édes anyja. PTTRIT A S N ■*** «* "m "»if«"4k- aa- rVaií A3, „."„ ^ tejnemí folyadék, mely majdnem aaon csodálatos talaj donaággat bír, hogy 6as hajakat megifjit, saaa lassanként, mig pedig sajké- SfM ttzszaifjr sasslstt ama aiintviaiaaadia, mely. lyel eradatlleg birt! (136 8—26) Kapható t a kiaaitS Fraai Stt* SS Ursáaal, Bee*. sWiakMirstraass 38. süss, Nagy Caniasán valódi mrnSaigben Fráasr Béla gjagyaserisaaraal. •) E roval alatt ksslottért feelSsséget nerv vállal a ftserk. ajánljak ■ téli idényre f> kövétkes5 ccélsterü és jó tárgjakat J fá QQ kjHYÍ bámuUt0" ?lwi ^n, 1 csinos petróleum-lámpa biztosító 6 valódi karlsbadi porczellan esesse. "- 6 brittuia *zli*t thea kanál. 1 *xé> ozakomelencce < ooooooooooooooooooooooo Schwarz Ignácz kereskedése a városház átellenében, ajánlja, a t, ex. köxönségoek ujonaa berendeeett oagysserü férfi- és gyermeköltöny- ugy kalapraktárát, esernyők, szücsárDk, fehérneműek, gallérok és különféle nyakdiszek válogatott minőségben és igen jutányos iron kaphatók. Nagy-Kanizsa, 1876. éri ang. haviban. (174 7—10) ' ^^T ^^ ^T ^^T ^a^ ^aay azzzzzzzzzzzzi ■ ■ - —^zaz^aw- ~^j w -^ ^/ bd .** — -- \ — — j Wajdits Sinust kiadó-, lap- ét nyoadatnUjdonos gyorsaajtő nTomau, N«gy-K»niisán. t>ie allbekanot billigste Schuhfabrik de. Emanuel Temesváry, Budapest, Königsgasse Nr. I, efférirt IHnien-Síhlihwaaron: Kommod.'-S.liiil.i' aus Miiem Evcriartiní oder l*der . . . . fl. 1.— Kommode-SrLoli.-, degantc Kagnn bi.be SliM-k.l, irroase M.izchm „ 1 60 (inn^n-Scholie mit Qnmmi EínsAtzen, lackirten Kappca und Ma- „ch.n . ,. 1.80 Kvrrl»!tme-Zug-Sticfletten fi Zoli hocb mit Lackspilzen und e»- napikon Solilen feioe Gattonf 3.10 Chaprain-LediT-Zng 8tiefletten 6 Zoli lioch mit gMiajfelteii I>op- pclsoblen. slarke, (rnte Arbeit ,. -^ 20 Herren-Schuhiraaren: Kommode-Stbahe an» Ledér oíer Stoff fl. 1 — Cbaerain-Leder-StieneUen mit oder l.ackkappen, gvle, »cb5ue Arbeit :,•■,.",.■" Kalb- oder Jncbtenleder SUefleltcn mit genagelten Ond geschranb- ten für Doppelaohlan Strapazen »> *- Pari.er-Nobles-Halb8tieaelten mit Gnmmi EinaiUen im BeaaU platt oder lackirt TCrscbjedenartig elftfraDteste t'xqna . ,. 4.-und nocb viele 1000 Paare in Ter=ebiedenen Fonnen und Modeo in Damen-, Herren-, M&dehen-, Knaben- and Klnder Sehuhar-ükeln. Briefliphe Anftr&gc werden nach Uxasn oder ilnsterscliuli un- tci Garutle pr. N*ciiniilime versciitieL nicbt Kouwenir.ndc werden all- íoglcích umgeUiischt. t^1 •*—:i0) Állatorvosi vélemény a Beszédes Gyula-féle kehporra nézve. Alólirott, mint okleveles állatorvos a t. Beszédes Gyula gyógjsrerésr. ur által felülik ét készített kehpor alkalmazását több éven át figyelemmel kiaérem s igy a meglepő siker után Bsakértoi véleményem ; mÍBEerint esen kehpor lovaknál levő t ü dobajoknál mint kehpor, mis mindenféle háti állatoknál a hiiékonylágot igon elomotditja, mivel étvigyaierrf étekpor, járványos vértályognál mint úvszer használható, puffadásoknál, kóli kánál mintszél-csillapító kitünA szolgálatot tesz s ennélfogva mint a gazdaközönségnek, mind pedig collega társaimnak ezen gyógyszer használatát állataiknál a íennt elősorolt bajokban, miután én már többször alkalmaztam éa a használat után tapasztaltam a sikeres gyógyítást, ennélfogva mindenkinek tiszta lelkiismerettel ajánlom. Kelt Duna Vecsén, 1876. jun. 24 én. Mizseri László, oki. állatorvos. Ezen hathatós kehpor valódi minőségben egyedül kap ható 80 krjával csomagonként: BeszédesGynla gyógysze résznél Duna-Vecsén (Pestmegye) Thallmayer B. és Társa araknál Budapesten, Dieballa György gyógyszerész urnái Sz.-Fehérvárott, Rosnyay Mátyás gyógyszerész urnái Arad, Wajdits József urnái N. - Ka- nizsán. (1783-*) Kapható további alulírott gv6g?taraban : Ilamiiftiinű fugp»r — kellemes szagu, fogkövek lerakó dását megakadályozó — s a foginak erősítését előidéző hatásánál fogva — kitűnő. Egy nagy doboz 00 kr. Moüdúvii, ara- r» kéikrnam — szeplő, májfolt a más bőrkütegek ellen igen szép eredméDyeket mutatott fel. — Külön-külön drbja 60 kr. Fagy-gyapot máz — minden háznál elkerülhetetlenül szükséges, — fagyás, égések, valamint az oly kellemetlen láb- és hónály izzadás ellen — páratlan hatású, gyorsan s gyökeresen gyógyító. Egy üveg 60 kr. Hölgy riltt-pnr- Kellemes rózsa illatú, ártalmatlan szépítő szerek vegyüléke. Egy nagy doboz 50 kr. linzi tapasz — kelevények s elmérgedt sebeket gyorsan gyógyítja. Egy drb. 30 kr. Étek-por — mellégés — étvágytalanság, nehéz emésztés ellen igen ajánlható. Egy doboz 50 kr. D.-Vecsén a .Megváltóhoz* czimzett gyógytárban. Beszédes Gyula, J A hamisítástól óvatik! Üres fogak kitöltésére nincs haiilroaabb és jobb ner, miot dr P»M i *■ »d»- '"»""-vos úr (Bícararos, Bojnergasee Nr. 2.) f ° í ° ») a, meljet nua-denki kSnnyeo es fajdajom nélkül behelyezhet od.as fojaiba, melj aatan a fogreazekkel e. foghanaal teljesen ejjenlll, . a fojakat a tovibbi elromlástól óvja s a fájdalmat esUlapitia AnaUierin-szajviz Dr. POPP J. G. cs. kir. udr. fogorvostól Bécsben, Stadt Bognergasse, Nr. 2. liTlfla'lM | frt 40 kr., a legkitűnőbb szer a cnúlos togfájdalnak banTíynladi»oknii, a foghns daganaUi- ia sebeinél; fololvaszlja a létezó fogkOvet éa megakadályozza annak uj képződését; u ingó fogakat a fogbns erősitéee által szilárdítja; a. midőn a fogakat éa foghajt minden ártalmas anjagoktól meglisititia. a szijnak kel lemes frisaeaéget kúleaSnoa éa már rövid használat nbiii eltávolitja a kellemetlen szagot. (IS »7-») Anatherin-fogpatta á 35 kr. Dr. POPP J. G. cs. k. udv. fogorvostól Bécsben. Ezen készitménya lehelet fri.seaegét es tisztaságit fentartjj, azonkivQl a fogaknak hófehérséget k&les5nöa azok romliaat meg-akadilyoaaa és fogbnat erísbitf. Dr. Pöpp J. G. növény-fogpora. A fogakat oly szépe, tisztítja, hogy annak naponkénti hass nálata által nemeaak a közönséges logko eltivolittatik, hanem a fogak zománcaa és finomsága is mindinkább tokéleteabSL Kaphatok: N.-Kamuin : Belns J. és Prager B. gyogysz., Kosén >erg, Kosenfeld, Weliaeb, J. és FeeselbofTer J. kereikbon. — Pápán : Tacbepen J-, Keszthelyen: Pfíazterer gyógyszerész, Singer U. Weiai l. Zala-Egerssegen : Isóo F:, gyógyszerész. Kapronczin : Werli gyigy serész. Varasdon : Halter gyógyszerész. Sümegen : Dorner Kajet. SZOB >atbelyec: Piliieh Ferencs éa Rodolf gyógyszer. HatárSrvidéki Sz.-GyOr 7fin: Fibic K. C. Veszprémben : lleyr Tnszkan, ngy Gnthard Tivadat ■ ftaiuil. — Székesfebérvirott ; Legmann A. Braun J. gyógysz. Lnvaa lerényben: Beislar gyógysz. Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. Keca íftméten : ztilhofer és MacbJeid gyógysz. Pakson : Flórián J. gyógyss. Lonnenden: Horváth J.Somzenrend gyógysz Kaposvárott: Kobn J ISgl, Belns és SchrSder gyógyss. Saegaiárd: Brahsay gyógysa. — lonyhádon: Kramolin J. 8zigetvarott:Bar«arUi, gálámon gyógysz.— táján : Uicbitaeh St. és Herzfeld 6ai, agy Herzog Ignáczuál. — Pécsett: ^aolnay W. és K. Zieh, SipSez gyógysz. Káridon: Zadnbáníizky gyógyss, - Marczaiiban: Kid9 gyógysz. — Tolnában : Oraff gyógyse. — DnuafOld-Írott Lnkics gyógysz. — Szent-QyorirySn : KStaig. — Al.d-Ler.dvin gyógysz. — Robonczon: Bimon gyógysseréss nraknál. Ó V Á S. II Azt Upustalt&m, hogy at ilt*l»ii 26 ér 6ta k&gutett i» Anatherio nsájvii haaon név alatt luuDisittatik é* előadaük. A t köBÖnaóg amiUsára ax ezen hamisitáfl kéizitűi agyán-asoo felixerel&st baaxniij&k, miot miuőkkel én a saját gyártmá-nyaimat ellátom. £nnélTopva mindenkit figyelmeztatem, bőgj az általam ké-8«tett Anatberin ■xijrit miudenkor teljes cíógemrae!, J, G> Popp, M kir. idvtrl ftflorvo*. Beca. Bogurguse 2, a c«. kir osztrák udvari czimerrel (.kétfejü sas gr.ffoktól tartva) is a törvényesen letett ávjegygyel lesz eliáiva, és miitdazoQ Léa.íli'.éuvok, melyek ugyan hasonló, de nem é^en az itt leírt ft_UzereltSiel lesznek ellátva, haroisitáünak tekintendők, egridojöleg azt is meQegyteai, hogy a hamiatitott Anavherin szájvíz, mely gyakran kirtűkony hatása, olcsóbban adatik el. Axért is. hogy egy rétxt valódi Anathe-rin sftájvixem jó hírneve a hamisítót, által csorbulást ne szenvedjen, tnáaréskt meg, hogy a hamisítók ellen fölléphessek : tisztelettel felkérem a L ex kösönséget, hogy a h&misitottuak megismert Anatberin ssájrízel ax eladó neve megnevezése mellett nálam valódi ellen csereije ki. J. Q Popp, csász. kir. advari fogorvos éget&vel. 1 thea-késclet, a melyen 2 perez tnulva a legjobb theát keasitem i sxep ozakomelencce eglelS zár lehot. ral. 1 valódi karlabadi porczellán thea t 1 brittan ia cxnkor-foKÓ. kanna. j 1 cxélnzcrU tbea-szQrö- 6 Talódi karlsbadi porczelUn the* 2 ponpás, bronz figurákkal kiczif. csésze. I rázott gyertyatartó. Minden itt feljegyzett általános asép es czeluerfi UOkseglutár-gyaknak 5 frt 50 kr. a* ára és kapható a* Djonan megnyitott Brud Blau és Kann-nál, [m Wien, Stadt, B*benbergerstr»sse Nro. 1. Wien. rtms latyn Síétkflldés kéazpéosért, v. utánvét mellett e«sko*o.t«ük Bámulatos hatású illatos köszvényszesz, köszvény 6a csüz etilen ,egyedali biztos szer* még elavult bajoknál is kitlnS eredminynyel alkalmazunk 1 üvegoKke 1 frt 20 kr. A fő központi- és sz&llitási raktár Franz V.-nál Holloubkán (Csehonaag) van. (188 3-*) A bel a külföld minden hírneves gyógyszertárában kapható. Árverési hirdetmény. Nagy-Kanizsaváros árvaszéke részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Somogymegye bagola-sánczi 92. sz. tjk. 291. hrsz. fekrőségek (présházzal) önkéntes árverésen következő feltételek mellett eladatni fognak. Az árverés a helyszínén folyó évi october 1-én becsáron felül s october 7-én becsáron alul történik, a közgyám és látóhegyi hegyközség elöljárósága közbenjötte mellett. 1-ször. Kikiáltási ár 500 frt, bánatpénz 50 frt. 2-szor. Vevő tartozik az első részletet 8 nap alatt, a 2-ik részletet 3 hónap mnlva, a 3-ik részletet 6 hónap múlva, a 4-ik részletet egy év molva mindenkor az esedékes 7% kamat mellett a nagy-kanizsai gyámságba befizetni; a verők az adókat és terheket minden szavatosság nélkül átvállalni tartoznak. Különösen figyelmeztetnek a vevők, hogy ha egy esedékes részlettel hátra maradnak, veszélyükre uj árverésnek helye leend. Kelt Nagy-Kanizsán, 1876. september hó 20-án. (192 3—3) Í900COOOOOOOOOCOOOOOOO A városi árvaszék. weid^rtrM.. Breslau. Akár mely mig állást keresendők bel- éa külföldön azonnal, vágj kelőbbre kihelyeztetnek a WB~ „NORDSTERN' eiégfl kSipontl elhelyeiési irodában Breslauban. (186 6-30; Tudakozódások 20 kr. értékű leTélbéljeg melléklésével intéztessenek. F. J- AlláHladók iilKven kapják az alkalmas uemélviaégekre vonatkoió utaaitint. ÍXXOOOOOOOCDOOOOOOOOC Ertes A aiegedi in. kiillitáaon érdeméremmel kitüntetve! isités. Szénnel bátorságot veszek magamnak a t. ez. közönséget és tisztelt vevőimet figyelmeztetni, hogy saját felügyeletem alatt, legnagyobb gonddal készített és a budapesti kereskedelmi kamarától 100,875. számú védjegygyei ellátott hatóságilag engedélyezett SÓSBORSZESZ egyedül kapható: N.-Kanizsán: Feaselhofer József, Keszthelyen: Wünseh Ferencz, Z.-Egerszegen: Horváth M.Sü-meghen: Dorner Kajetán arak kereskedésekben. (195 1-6) Tisztelettel Bárvárt Károly, Budapesten^ -KANIZSA, 187«. október 8-án 81-1K TisenStffdlk évfolyam, f „■odreor « • min"" : tolábbi torért 6 kr XYU.TTERKKN n:"i>< '" ST«n »»■ :i>tnec íe. or(WÍ iiUték cmudan ,jef hirdeténért kaloof )ll kr. öftelendC. ZALAI KÖZLŐIT előbb: .ZALA-SOMOGY I KÖZLÖNY.1 J ill , lap ssailrari r*n*t í I HlMO Ushnniiint • 1 , ss»*e«í!iei Tak» ll " rékpenviri épület fBld-, áriul. — anyagi r*>«ét "illeti közlemények pe-! dig > kiadóhoi •>*■• SAUY-KJLNIZMA WlutlttUi. f: eamk ismén maiikxtár-'} aaktfll ff>p»dt*ti»»k ni H.-KaniztavárM Imlyhatóságáaak. iMMküléabw a „a.-kaniztai ksrukadaUai t ipartant", a .n-kaaiztai takarékpénztár' a .zalaaagyaj általáiMt tanttétwtfltof, ,n.-kanizsai kisdednevela egyeaülef, a ,stpr«ii kareskMMau i ipartanára n.-kaaizui kOválatztaánya* t ttbb mgyai ét vártti egyesület NvataiM értMitiie Metenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre! mint eddig, ugy ezentúl is hetenkint kétszer jelemi' meg; az előfizetések mielőbbi szive1; beküldését kérjük, hogy » lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Negyedévre október—deczember 2 frt. Kiadó-hivatal. (Wajdits József könyvkereskedésében.) Ürményl József, Zalamegye jíiisjiánjának beiktatási ünne- — Zal»-Egers«e|;, október 2. 1876 — Élénk érdeklődéssel vártuk az annyi ideig halogatott föispáni kinevezést; megtörtént s valóban megvoltunk lepve. Mi-nisterelnőkünk előterjesztésére ő Felsége azt nevezte ki. a kire egyáltalában nem gondoltunk. Innen van, hogy állásunknál fogja i diszes fóispáai szék betöltőjének életrajzát lehető tüzetesen közölni vagyunk ugyan | utalva, mégis ebbéli kellemes kötelességünket teljesítendő az idő rövidsége miatt, de különösen a meglepetés perczeiben alig tudtuk magunkat tájékozni s csak annyit hozhattunk, melyet lapunk 79-ik száma közölt. Egyébként is a régibb korra kellett szorítkoznunk, mert az ujabb időben ki ne ismerné Ürményi Ijízsef nevét, mely névhez a munkásság babérkoszorúját övezte haladó nemzetünk, egész életén ragyogó láncz-szemként tündököl a hazai kereskedelem, ipar és gazdászat felvirágozásához vezető intézmények hosszú sora; üagy Széchenyink messzeható törekvésének zászlója lobogott és lobog Ürményi József kezében is, melyen korunk legszebb jelszava ragyog: szorgalom, munkásság! Dicső eredményül ott van ő méltósága língszeretete- s törhetlen munkásságának a budai alagút, a Tiszaszabályozás, majd a Kábaszabályozási munkálatok, de itt van megyénkben a .Kisfaludi gőzhajó társaság," melynek évek hosszú során át ftgybuzgó, lelkes elnöke sat. lm a tények beszélnek! Mi hévvel fld-Tözöljük! Október 1-én érkezett ó méltósága Za-kmegyébe a fővárosból reggel elindult vonaton, keszthely-szent-györgyi állomáson Svastics apát nr üdvözölte legelőször ó méltóságát a keszthelyi számos küldöttség élén, Komárvárosnál már Zalamegye földjére ért, hol Kováts János szolgabiró ur meleg hév-vel következőleg üdvözölte: ■íltóságos főispán ur üélyentteztelt férfin! Engedje meg méltóságod, hogy Zalamegye = ssélsó pontján, hol méltóságod, mint megyénk alkotmányos főispánja első érinti megyénk ha tárait, Bzerencsekivánstommal párosnltan üdvözölhessem. Ha tekintjük hazánk és az összes birodalom felé tornyosuló vészfelleget, czak örömmel idvötölhetjOk a magyar kormányt minden oly intézkedéséért, mely a véss elhárítására csak iránvul is — méltóaágodnak a haaa és aa uralkodó Dináutia iránti tántorithatlan hűsége, kor -mányiati képessége, szilárd munkássága kellő biztosítékot nyújt édes megyénk felvirágostatására ée a megye lakosainak jóléte elómozdi tására. Midőn méltósáerodnHk megyénk főispánjává történt kinevezletéseért R magas kormánynak hálás elismerésünket nyilvánitjnk egyúttal kérni fogjak: a mindenség istenét, hogy méltóságodat a haaa javára, édes megyénk felvirágoztatására és as emberiség hasznára igen, de igen soká éltesse. A közel vidék szépen volt képviselve, éljenzéseik elhangzása után megható szavakban adott ő méltósága érzelmének kifejezést, megköszönvén a szívélyes üdvözletet, jelezve, hogy Zala szép földjére lépve, mélyen érzi e fényes multu megye követelményeit s a benne helyezett várakozás fontosságát. Istentől erőt s az illetőktől őszinte támogatást kér. Nagy-Kanizsára érve, az indóház di-szesitése, a zászlók lengedezése s a város, ugy a vidék nagyszámú intelligentiájának, nemkülönben a tűzoltók testületi megjelenése hatást idézett elő. A vonat megérkeztével főispán ur megyénk alispánja, Kanizsa polgármestere és Glavina Lajos, a .szabadelvű párt" elnöke által fogadtatva, a zsufo-lyásig'megtelt váróterembe vezettetett, a hol kőztiszteletü alispánunk következőleg üdvözölte : ■éltóságos főispán, ex. kir. kamarás és udvari tanácsos nr! Van szerencsém méltóságodat, ruiut Za-lavármegyének d császári és apostoli királyi felsége által legkegyelmesebben kioevesett főispánját a megye területén ily minőségben első iehen lett megjelenése alkalmából Z a 1 a m e-gye nevében mély tiattelettel üdvözölni s fogadni. Tudva, hogy méltóságod a knisaolgálat terén ssámos évek hosssa során át bő tapassta-lást, gyakorlatot, sőt érdemeket ssersett ma^á n&k, a megye köiőnsége aaon bistoa reménynyel és meggyoso'déssel nés a jövő elé, miaserint mél-tóaágod bölcs kormányaáaa alatt a megye kos-igazgatása áldásdús sikert és eredményeket fog Járuljon méltóságod hivatalos, működésébe* a Mindenható áldása s engedje o, hogy méltóságodnak, ki hajlott korában sem tagadu meg szolgálatát a közügynek, élete a haaa és megyénk javára még hosszabbra terjedjen. Szívből fakadott ezen kivánságaim nyíl-Tanulása után ZeJamegye közönségét, mely a törvény ösvényén s annak korlátai közt működj kormánytójától a támogatást megvonni nem szokta — méltóságod nagybecsu jó hajlamába ajánlom. Szívből eredt lelkes éljenzés után ó méltósága meghatottan válaszolt; ismeri, úgymond — nehéz feladatát s csak azt ki-vánja magának, legyen elég ereje, akaratának véghezvitelére, a bizalmat nem kérni, de megérdemelni kell s ő erre törekszik egész erejével, hogy a gondjai alá bizolt megyének jólétét, boldogságát, igazságszeretettel 8 gyors közigazgatási ügyvitellel előmozdítsa, meg van győződve, hogy mindezen kötelmeiben a megye tisztikara s a közönség lehető segédkezet nyujtand. Viharos éljenzés kisérte a rövid, de velős beszédet, mely után Belus József, Nagy-Kanizszaváros kedves polgármestere emelt szót, üdvözölvén a városi képviselőség nevében ő méltóságát, ajánlva hathatós jóakaratába a város és pol- gárainak érdekét, kérve a Mindenhatót, hogy Zalamegye javára, a nemzet örömére s a haza díszére sokáig éltesse! a viharos éljenzés elhangzása után ő méltósága érzelmes szavakban válaszolt, ismételt köszönetét fejezvén Kagy-Kauizsaváros becses figyelmeért, hogy ót a kineveztetés első perczeiben oly meleg rokonszenvvel üdvözölte, ígérvén, hogy e virágzó város érdekeit folyton szivén hordozza s mielőbb meglátogatja. A szűnni nem akaró éljenzés .Isten hozza !" hangzás között, szemlét tartott a tisztelgö önkéntes tűzoltók felett. Zala-szent-Ivánra érve, Zala-Egerszeg város képviselősége élén Horváth Károly esperesplebános ur üdvözölte szép beszéddel ó méltóságát szinte a váróteremben, ajánlva Egerszegvárosnak századokon át őrzött állását, jelezvén, hogy valamint a fa gyökerein át életerejét a földből meríti, ugy a tartós állami alkotmányos élet fája a nép szivében gyökeredzik, főispán ur e találó hasonlatra reflectálva, gyönyörűen válaszolt. Élénk éljenzés közt történt az egyes bemutatás és ennek végeztével a kocsik beláthat-lan hosszú sora indult meg, közben-közben számos mozsárlövöldözés hirdette Egerszegváros lakóinak a megye főispánja megérkeztét. Még okt. 1-én este megtörtént a tiszti kar bemutatása. Másnap, okt 2-án délelőtt 9 órakora székesegyházban tartott isteni tiszteleten részt vett ó méltósága s a tiszti kar, ugy a számos bizottmányi tag. Szentmise után azonnal a megyeház ős teremébe vonult a tiszti kar és bizottmány. Megyei alispán Csutor Imre ur üdvözölvén a bizottsági tagokat, örömét fejezte ki, hogy ily számosan jelentek meg, tanú sitja e körülmény azt, hogy a közügyek iránt meleg érdeklődéssel viseltetnek. Botfy L. jegyző ur neveztetvén meg, hogy a szóllani kivánókat feljegyezze. Felolvastatott a ministeri leirat, mely-szerint értésül adatik, a megyének, hogy ó Felsége Örményi József kir. kamarás és udvari tanácsos urat Zalamegye főispán jává legkényelmesebben kinevezni méltóztatott. (Éljenzés.) Alispán ur indítványozza, hogy a bizottmány kebeléből egy küldöttség neveztessék ki, főispán ur ó méltóságát meghívandó. Helyesléssel fogadtatván, alispán ur elnöklete alatt Glavina Lajos, Inkey László, Növik Ferencz, Bessenyey Brnó és báró Putheány Géza bizottmányi tag urak választattak meg s ezzel az ülés felfoggesi-tetett Pár perez múlva teljes diszmagyar öltözetben a küldöttséggel főispán nr a terembe lépett és élénk éljenzés közt foglalta el helyét, mély csend között állva hallgattuk a főjegyző uraltál felolvasott kinevezési okmányt, melyet zajos éljenzés kisért; főispán ur ekkor leoldván kardját, felemelte kezét B letette az esküt, melyet háromszoros éljen követett Feszült figyelem közt tartotta ezután főispán ur megnyitó beszédét, (lapunk előbbi száma közölte) melyet több helyen helyeslés és zajos éljenzés szakított félbe. A nagy tetszéssel fogadott föispáni székfoglaló beszédre megyénk lelkes főjegyzője, Svastics Benő ur férfias nyíltsággal, megható érzelemmel válaszolt, kiváló lelkesedést és leirhatlan édes benyomást tett a sziv- és leiekre azon magasztos pillanat, midőn beszédében a gyászszal beborított Deák Ferencz és Csányi László életnagy-ságu arczképei felé fordulva s azokra mutatott. Elismerésünket fogadja ezért a nemes érzelmű szónok, de halljuk őt magát: KéltÓBágos főispán ur ! Mélyentisztelt közgyűlés! A főispáni beigtatás, — mely most tartatott — egy megye nyilt s határosott czélzatok-kal bíró közéletében bárminő körülmények között is mindenkar oly komoly jelentőségű tényt képez, mely elöl elzárkózásnak helye nem lehet a nem főleg a jelen pillanatban, midőn az^al egjszersinínt a mai viszonyok kérlelbetlen erejével érlelt ujabb korszaka tárni elénk a köl-administrationalis sservee ténykedésnek s oly feladványokkal, melyek arra hivatvák, hogy sikeres megoldásuk által próbakövét rakjuk le ai önkormányzat gyakorlati értékének, azon értelemben, amint ast a körébe utalt állami fontos érdekek elut&sithatlan követelményül élőnkbe szabják. Áthatva e meggyőződéstől, engedje meg mgod s legven kegyes a mélyentttzteit közgyűlés helyt adni közérzúlete tolmácsolására irányzóit felszóllalásomnak, hogy főispán ur ő méltóságát, midőn a törvényből folyó királyi legfelsőbb elhatározás alapján megyénk kormányára lép — mély tisztelettel üdvözölve, egyszersmind gyenge szavaim mértékével jelezhessem azon álláspontot, melyhez e megye közönsége egyetemes jugot tartván, az abboz való ragaszkodás kötelékére kész fűzni az önzetlen és őszinte bizalom szálait méltóságod iránt, kit a megye élére hivatott Wispáni állásánál fogva törvényhatósági működésünk vesénylőseloöki tisztsége illet meg. Mindennek alapját a mgod által székfoglaló beszédében komoly figyelmünkbe s emlé kezelünkbe vésve előadottak kellőkép szolgáltatják ; mert az egy czélra törő s csupán fokozataiban különböző, de lényegben egyfittes köz-hivatást teljesítő s illetőleg egymást kiegészitf politikai tényezők törvényileg szabályozott, viszonylagos mAkődése megkezdésekor kívánt s kifejezett bizalom — mintaxtméltóságod hangsúlyozni méltóztatott — bizalmat kelt és a méltóságod által való értékük teljes arányiban el«-tüntetett feladatok kell, hogy találkosást adjanak e megoldás ciéljából arra hivatottaknak, bogy a számukra törvényileg kijelölt hely betöltése végett hazafias teljes készségükkel sorakozzanak. £ sorakozásnak egyeeitő hatalma v»n mgod kesébe letéve, szellemét e hasafiaaságosk kebleinkben tSrhetlan erővel elóérzete adja, et jelöli ki soha nem tévesztő biztos irányát a törvény sérthetlen jogait s elengedhetlen kötelezettségét, az állam s közélet ezerszeres igényei lankadást nem ismerő teendőit s mindezek zár-kövét — a polgári bőség a törvény s korszerű haladást biztosító alkotmányos intézményekhez való ragaszkodás és beláUapotsink javitására — rendezett fejlesztésére irányuló ernyedetlen törekvést — ime ez azon álláspont, melyre Zala megye közönségének: bizalma helyezve van! azon megye iz,melynek lelkiismerete nem bordja magán legcsekélyebb árnyát sem a hivatásából', — a haza érdekéből és a kor szelleméből folyó kötelmek megtagadásának és amely mrgre — szive vérével összeforrt emlékét dicső örökjéül őrzi a honszeretet és polgári nagyság ttok pél dányaiBsk! Ez alapon önérsetteljesan építjük Abbeli reményünket, hogy mgod, kit egy hosszas közpályán mindig tiszteletben tartott h&zafiasságá-nak, magsa szellemi tulajdonainak, a hivatalos közszolgálat terén szerzett érdemeinek, tanúsított erélye és rendszeretetének országos köselis- mer** kasét megyés* ebjfiki székébe, - s matt életbe lépi törvény álul bővített megye-kormáayzoi hztósigánsk nsgy terjedelméről - teljes érvényt fog ssowirni mindazon feladatoknak, melyek egyáltalán . törvény teljesedése és tüzetesen közállapotaink javításira hivatott közigazgatási ügyvitel körében u ép oly mnl-hatlsa, mint beljee éa üdvös megoldása elen-gedbetlenül követelik. Fogadja mgod e reményünkben mély tisztelettel kifejezett üdvözletünket, mit ason hó óhajtásunk kis*, hogy Zalsmegye fii-páni ál Iáéiban a megye erdekeinek ■ magas hivatáeá-nak szentelendő fáradosássira as ég » kiránt •iker ildiaát és abban mgod tíispini működésének legboldogitóbb jatalékát adja! Szűnni nem akaró helyeslés, éljenzés és Ups kfivette a jeles beszédet. A lelke«dé8CsflIaptütá»alGte*in«La-jos biaottmányi tag ur szólalt fel s indítva-nyozá, bogy mind a fóispáni, mindafójegy-tői beszédek örök emlékül a jegyzőkönyvbe igUtttassanak, egyhangúlag elfogadtatván aion hozzáadással, hogy mindkét beszéd ki-nyomattatva, a megyei bizottmányi tagoknak küldessenek meg. Felolvastatott azon ministeri leirat s azon törvény, mely a 10-ea bizottság megválasztását rendeli. Főispán nr meleg szavakban felhívta a bizottmányi tag arakat, hogy legjobb belátásuk szerint oly férfiakra szavazzanak, kik munkaszeretettel párosalt haznfiassigukró] ismeretesek, ezzel következőleg alakíttatott meg a szavazatszedö bizottság: Gtavina Lajos elnöklete alatt Nagy Károly, Haczky Kálmán, gróf Deym Nándor, Novak Ferencz, Bessenye) Ernó. Horváth Károly, Derva-riea Ákos, Bogyay Máté, Pály János és Árvái István. Az fllés felfüggesztettén, főispán nr eltávozott s a szavazatszedö bizottság megkezdette működését. Október 1-én este tartott értekezletben a következő 20 név közül való szavazásra történt megállapodás. Szavazó lap: Báró Pntheány Géza, Bessenyey Ernó, Csesznák László, Novak Ferencz, Glavina Lajos, Horváth Mór, Séllyey László, Már-tinkovics Károly,. Árvay István, Csertan Károly, 8kublics István, Thassy Miklós, Dr. Berger Ignácz, Horváth László, Lénk Ödön, Molnár Elek, Szalacsy Farkas, Uj-laky József, Horváth Károly, Szigethy Antal. Tiszti ügyész helyettesnek Isoó Alajos tiszteletbeli tiszti ügyész. Az eredmény kihirdetésére 2 óra után főispán ur njolag megnyitá a közgyűlést, mely szerint a benyújtott 199 szavazó lap után 198 szavazattal Glavina Lajos, (egyhangú bizalommal) 1848-ki országgyűlési képviselő, jelenleg gazdász, 189 szavazattal Osertán Károly gazdász, 179 szavazatul Thassy Miklós, volt országgyűlési képviselő, jelenleg gazdász, 176 szavazattal Bessenyey Ernő gazdász, 174 szavazattal Martinkovics Károly ügyvéd, 172 szavazattal Skublics István gazdász, 122 szavazattal báró Pntheány Géza gazdász, 117 szavazattal Horváth Mór cs. kir. kamarás, 110 szavazattal Séllyey László gazdász és 104 szavalattal Árvái István ügyvéd. Eszerint 8 gazdász és 2 ügyvéd lett beválasztva, sajnáljuk, hogy az iparos osztályból egy sínes. Nagy-Kanizsáról 1 lett megválasztva: Martinkovics Károly, Kanizsa vidékéről 2, Glavina Laios és Horváth Mór, Zala-Eger-iiegről 1, Árvái István, Egerszeg vidékéről 2 Osertán Károly, Skublics István, Baksa-Lövő vidékéről 1, Thassy Miklós, Muraköz vidékére 1, Séllyey László, Sümegh vidékéről 1 Bessenyey Ernő, Tapolcza Keszthely vidékéről 1, Báró Pntheány Géza. Számosabb szavazatot kaptak még: Csesznák László 93, Szigethy Antal 86, üjlaky József 77, Novak Ferencz 62, Horváth Károly 39, Hegedűs Károly 21, Gróf Deym Nándor 20 stb. Écsy László, Szabó Imre, Szalacsy Farkas, Inkey László (az értekezleten kijelenté, hogy nem fogadja el a jelöltléget) Chernél Olivér, Dr. Berger Ig-náo, Horváth László s ezeken felül még 15-re történt szavazás. Az nap délután a bizottság da& ■lését megtarta. Estve főispán nr termeiben diszestély adatván, a meghívottak számosan jelentek meg, fesztelen jó kedv, kedélyes társalgás faszereié a választékos és gazdag teritékü estélyt. Ujlaky József paesai plébános ur érxeletndus pohárköszöntéssel éltette főispán ur ő méltóságát, ki viszont a megye jóléteért emelé poharát, id. Skublics László az uj 10-es bizottságért, Farkas Dávid Glavina Lajos úrért, megyei főjegyző nr igen találóan a főispán, mint a megye legfőbb tisztviselőjeért, főispán ur viszont megyei tiszt-társaiért, Szabó Károly ny. pkbinos ur derültség közt a főispán, mint aj házigazdáért, főispán nr viszont megjelent vendégeiért sat. emelte poharát. A kitűnően sikerült rig estélyt abba kellé korán hagymámért valamennyien a tombolával egybekötött tánczestélybe siettek, melynél a tiszta jövedelem dicső emlékezetű Deák Ferencz szobra javára fbrdit-tatott. Szőllészeti és borászati előadások a n.-kanizsai m. kir. állam fegyházban. Előadó: Tersánezky József tiaiti megyei já ráaorvos ur. Tizenkilenczedik előadás B) A borászatban. (Folyt. és vege.) „Ml a bor szeszét illeti, legpontosabban meglehet határosai iSileraB, vagy a V a* porimiter- féle készlettel. Közhasználatra tájékozhatás végett elegendő a Wagner-féle bor-szeazméró, mely a mustczukor mértf alakjához hasonló. Ennek természete a borban annál alább aüiyedai, minél több a szesz és fordítva. Példa erre e három rendbeli bor. ANr. 1. helyi korcama bor, melynek itczéjét 30 krval fizettem és mikép látják, benne a szeszmérónemzülyed, megállapodott a 0 (a null, semmi szesz) jelvény -nél; — a Nr. 2, 5 — a Nr. 3, aiinte 5 sseszfo kot jeles és hogy az 1. saám alatti szeaztelen bor czélzatos szessezéssel mikép hat a zzeszmé-röre, zzezzt öntök hozzá. És ima láthatják, mikép sülyed aránylag mélyebben szesztartalmához képest; láthatják, hogy tulszeszezésae! a szeszmérC teljesen elmerül a borban.* „Már most, ha vistsagondolunk ezek muBt-korára, kétségbe nem vonható, hogy az 1. agám alatti most korábbsnsemmissólloczukorral sem birt, a másik ksttj pedig 10—10 fontot tartalmazott aki szám.* „Ki a eserenyt illeti, meglehet ugyan határozni, váljon van-e a must, vagy borban caereny, kevés, vagy sok, de a mennyiséget meg nem állapithatni. A caereny vassal tintát csinál. Azért is, ha megakarjuk tudni a mustnak, bornak csereny tartalmát, elvesszük a bor savanyát a barkcsavas kálival, vagy hamuzairral és zöld vasgalicz oldatot csepegtetünk hozzá és ez feketére festi a savaaytalan bort, hat van benne csereny, ellenkezó esetben nem. Ha nem vesz-szük el a bor savát, hanem csak a nélkül csepegtetjük honá a vasoldatot, akkor a bor csak lassan változik sötét színre, később annál tSbb barna csapadékot képes, minél több esereny-nyel bir és fordítva. Ennyit tadni mindig kell, legkivSlt a* ó borok derítésénél, mert a cse-renytelen borok épen ugy megkívánják a cae-renyezést, mint a cserenyesek a kevésbé, vagy épen semmi cserenyesést, irányadó es a derítő' anyagok mennyisége meghatározásában is,meny-nyiben a kevésbé cserenyes boroknak kevesebb, a többé caerenyea boroknak több deritó anyagra *n szükségök." „Ei a vonat tárgyat Uletl, könnyű ezt megtalálni és mennyiségét meghatározni. A derített ó borból */% ''«*** valamely edényben parázson elpárologtatunk, a visszamaradt •zárás anyag neveztetik vonat tárgynak." —A, vegyészek * vegytan elvei kifolyása ból moborokst is tudnak elölállitani és a nélkül, hogy ások elölillitáeára szöllót haaznsiná-nak fel. Igaz, hogy nem mindenben asonos a borral, mégis elfogadható kbihaaználatrs. Ha már borgyárak letessek és nem oaekély hátrányára a természetes boroknak, mert bevallva as igazat, olysk azok, melyek as egészségnek nem lévén ártalmára, nagy kelendőségre jutottak. Össseállittatik rábol, csokorból, borkosav-bol, essnoyból és hogy meglegyen snaak bor. természete, borsöprüvel erjedésbe hozzák, erje-dés ntan msgadják siutak bor asmgát a hara-magaavval, aainét mttfestékkel. Éa mondom uj-bol, hogy némelyek oly tökélyre vitték elölál-litását, melynéÚogva csak alig lehet s tarmé-asetes és ssen muber kost kttlö»baéget tenni. Csukom! 10,16, J0 fokra édesitiks vizát, hogy 5-7'/,-10 ssessfoku borrá fejlessthessék; sa-vanyát a borkosarval 6— 7ezered részben állapítják meg; adnak hoszá cserenyt éa hogy a vo-nat anyagot is megadhassák, ■yen, vagy szá- jMMsfJtt teamek hozzá. A keveréket l&t-' 20 R. foka meleg helyen erjedésbe hozzák s midón átment az erjedésen, lefejtik, borasagát megadják a haramagsavval (oenant aether.) Esek alapján igy készül egy akomubor: agyaké visben felöl vasztstik 10, 15-20 font czukor,(hogy T/„ 10, & sseazfoka legyen) adatik hozzá 24^-28 lat borkosar, (hogy 6—7 aavaayfoka legyen); hozzá kevertetik »/„ ■/, 1»' tennin,(hogy tartósságot nyerjen); kap még egy itcze híg, vagy 4 lat száras bonoprüt (hogy erjedésbe jöjjön éa meg ksfijaavonatanyagotfilletSIega borizét;)a fejtés után 240 csepp haramagsavat kap, (hogy megnyerje borszagát,) végre tetszés szerinti ossss-get kap a czukorfestékbíl, (hogy szslmssiint kapjon.-) .Erjesstés, tehát borsSprfi és ezukor nélkül u lehet műbőrt előállítani, melynél ezukor helyett a frlycerin és aseasszerepeljenek." ,Hy mesterséges utón és módon készfii a tsobor safillo nélkül, tsöst kézzel *e.igér ssCUo-tórkSlybol.' .klsjd egy idíben tényleg ia befogom matatni a mabor készítés módját, hogy láthassák és ízlelhessék, mit képes véghez vinni ész és tudomány.* ,E munkálatok elég Un aUágot szolgálhattak, hasszsit is vehetik önök és hogy átvihes-sék s koséletbe, melegen ajánlom a fölmutatott eeskosöknek beszerzését, unáeslota, hogy ezek nélkül bortsohs ne kéazitseoek, árába ne bocsájt-aaaak, de ne is váaároljaoak, ha > borászatban csak némileg ia ssereőcsével akarnak búvár kodsi.* .Ezúttal mindent almondottam s szíllé-sset és borászat tárgyában, miksek ónok ms-holnap hasznát vehetik. Fáradságot, idót nem kímélve, meghoztam azon áldozatot, mely önöknek haasnot hozhat, önök jövőjét biztosítani képes és eszközt, módot nyújthat a becsületes kerssetmódra. És én mindezekért megelégszem önök szerény elismerésével és a hálás viseaaem-lékeaéssel. Engedje ss Isten, hogy hasznát ve heaaék és én aa által nyugodt lélekkel mondhassam: »hogy fáradságom aiker nélkül aem maradt." ,Majd egykor, mídoo e háasi elhagyasd-jak, jászon eszükbe, a mire taaHettam és ha részbea elfelejtenek előadásaimat, keressék Ma .Zalai Köstóny* 1876. évi asámsit, mert azokban híven ecsetelve, fogják megolvashatni minden előadásomat. Isten önökkel." Tersánczky József orvos ur befejezvén előadásait, alulírott a maga, valamint a f egyenes tanítványok résséről szívélyes köszönetét nyilvánította azon buzgó fáradozásért, melyet körünkben töltött. Erre éljenek hangoztak el fe-gyencz tanítványaim ajkairól jeléül, hogy elismeréssel és hálás köszönettel tudnak viseltetni a jóakarat iránt JUHÁSZ PÉTER, Gfiszbeszéd, melyet Kápli Antal ipartársuiati alelnök Barát János n.-knnizsai polgár sirhalma felett október 2- án elmondott. Tisztelt gyászkiséret s ipartársaim! E sirhantokon állva, melyek pár perez múlva egy ipartársulati tagot és egy kedves barátot takarnak be. Ki már nevénél fogva is vele hordozá azon szót, hogy * jóbarát mindenek felett, fokép a társadalmi életben és a veszélyben megfizethetetlen kincs. Ha éo rajtam állasa a tőlem függne a barátság szent kötelékét a hét szentségek kosé és pedig jogosan nyolezadiknsk iktatnám be, mert a barátság szent érzelme nem ismer semmiféle vallás, semmiféle szektái különbséget s nem ia keresi azt soha, mert ha a valódi bsrátaág érzelme a szírben megfogsm-sott, ut kiirtani abból csak s halál képes. Mi ma egy ilyen barátot kísértünk ki az örök nyugalomra, egy ilye* barátunk koporsójára hányjuk rövid peres múlva a baráti hantokat esés szavak kíséretében: Isten veled 1 Hogy Barát János ki volt? felesleges itt elősorolni, nézzünk korul, tiasteloji elég nagyszámmal bizonyítják azt megjelenésök által, tudja azt minden kísérője, hogy a megtestesült becsületesség férniát, N. Kanizsa mintapolgárát, majd minden egylet tagját, tSbb egylet lelkiismeretes pénztárnokát A n.-kanizsai ipar-társulat egyik érdemseljes kezdeményezőjét, özvegyek és árvák véd bástyáját, a csendes munkásság élőképét kísértük ki e szomorú helyre, hogy itt Isten hoszádott rebeghessünk hamvainak és ss ég Órát kérjük, adás ortk nyugodalmat porainak. Három nap alatt két csapás érte az ipar-tánalstot, két tagját veszté el, tegnap IsUánfi Jánost, ma Barát Jánost; ss áldaathosó béke angyala lebegjen sirhslmsik felett I Néhány évvel eselott egy szerény sírkert kapuja hemloksstán s követkéz* bölcs mondatot olvastam: Ember, lelkeddel bár menyekbe lebegj — mégUUd fáidon jár, számolni tudj! igen, ide, tartozónak tartom a boka mosdat tar talmit, mert ha mi szeretjak felebarátunkat ugy, mint magunkat, akkor a jeruzzálemi mester sseat szarait lépésről lépésre követjük, min- rJ>g a földon járt, számolni tudtunk; a Ulek hang-vezetője ss érzelem és áhítatnak. Jeremiás ptft-féta ast mondja: as Isten többfélekép akarja magit imádtstsi, minden vallás csak egy hang, ezen sok vallás hangjai képesnek egy nagy harmóniát, mely harmónia örökké szól éa együttesen hat fel mindé* nsp.minden órába a mindenek urához; tehát őrizkednünk kell az álszenteskedéstol, sehogy az összes hangot elbizoltságunk által megzavarjuk, habár lelkünkkel menyekbe lebegünk is, magunkkal számot vetni tudjunk és cnssssük, hogy te mindezeket biven teljesítetted kedvez halott, Isten veled! Régi tapasztalat már, bogy a jolelkü emberek korábban bezzillittstnsk, mint s másikak és valahányszor egy községnek ilyen halottja van, csapás éri s községet, de egyúttal a hasát is. N.-Kanisssvárosa elvesztette egy érden-teljeszdt^t.s.t.mejry, mindegekben igíz-lelkü fiát; hogy milyen hazafi volt, ezt mi tuM-juk legjobban, kiket közelebbi viszony főzött össse vele, azért mondjuk kedves halott, Isten veled! Tisztelőid és barátid könnyei eléggé tanúsítják ez ünnepélyes szent helyen, hogy'sziveink emlékét magaddal viszed a viszontlátásig, most éressük még csak, midőn az elválás jwrcse itt van, hogy nemes lelked álul mennyit vesztettünk; azért utolsó búcsúszavunk kedves halott, Isten veled! örök béke legyen nyugvó helyed! SOmegh, szeptember hóban 1876. Élépkülni kezd a kis város, batyukkal terhelt kocsik robognak as utakról befelé, az atya, vagy anya oldala mellett ül a múzsa — elmélkedik a múlt élvekről, dudolván magában: .0 hó-hó, elmúlt > vacatió!" Ily szokatlan időben iskolába jönni, es már mégis sok! Haskor legalább delectáltnk magunkat előbb szollovel is, mely után szívesebben kezdettünk a tanuláshoz — beszéli a kis mohó. Ne bántsd fism, küldök én neked, csak jó légy, jó tanulj ! biztatja édes anyja. Eféle beszélgetések közt megérkeznek a kívánt helyre — még egy intd beszéd és zzüló helyettesek közt van a fiu ; bucsu-sás után csakhamar találkozik régi társakkal — az újonca ismerkedik — és igy — beéli ma git környezetébe, hozzá fog a munkához, hogy szüleinek örömet, önmagának hassnot szerezve, snnál vidorabban érje meg a majdan ismét be- követkesendő szünnapokat. Mindez megtörténik, a középtanoda meg-kezdheti előadásait, tanuló közel száshez siet naponta föl a lépcsőn a helybeli reáltanodába, csak a franczia nyelv Un ara hiányzik még, hogy okét idegen nyelvre is tanítsa I Nem igy az elemi iskolában, sem hiány-sík itt tanerő, megjöttek, s kik elvoltak is — fürdeni, tornászni, üdülni ztb. — tanuló nincs! ? — meg kell hosszabhítaoi a beiratáai idót! A nép lassan akar hozzá szokni az njji-táshoz, ráér, majd szüret, vagy Dömötör vásár után, addig: ,bis kell a gyerek itthon is! " Vannak, as igaz, oly azegény szülök, kik tanköteles gyermekeiket is kézimunkára kénytelenek szorítani — azonban az ilyenekre, ha valahol, ugy bizonyára Sümegben elég tekintet vao. A osekély tandíj, mely még számosaknak el is engedtetik; a ruhátlanoknak jotevo általi ruházass; a helybeli takarékpénztár sso-kott évi ajándéka, mint e tanévben is 70 o. é. forint adatott át asiakola bizottságnak szegény-sorsú gyermekeknek könyvvételre — ennyi kedvezménnyel szemben elvárható lenne s szegényebb gyermekek pontos megjelenése is. Ebből látható, nem a nehézségek gátolják a Unit-tatást, es igen azépen volna nálunk egyeageive, vsljuk csak be — köznépünk még értelmetlen, nem képes eléggé felfogai s nevelés fontosságát; nem egyszer hallható sz anyáktól: .apja sem tanult, mégis megél!" As ily aépnél tehát, hol s segélynyújtás, az üdvös intés, a biztatás, csak pusztába kiáltott szó marad:. bizony as elöljáróságnak jogát gyakorolni, a köimivetó-dés, a haza jobblét érdekében teljes szigorral szent kötelme, a törvény értelme szerint ha másként nem — a büntetés felhasználását igénybe véve, a tudatlanságban tespedA szülJ-ket gyermekeik tanítására kényszeríteni. — Tekintsük közelebbről: kinek jut ki e bajból, sz osztályrész leginkíbb? mint sz oktatónak. Ki fog legtöbbet dégaletlenségrol beszélni? mint épen azon saftU, ki legkésőbb irattá be gyermekét iskolába és sz érkesf enyhe napokkal buesnt mondatott annak: pedig ha tudná, mennyi kellemetlenséggel jár s mily küzdelmet okos a rendeden érkezőkkel csekély eredményt is felmutatni; tán kíméletesebb leesel? -Amint halljuk, Sümegh elöljárósága már tett is e tárgyban intézkedést — bezseirstuk s tan-köteletek — esek száma mindkét nemből:607. így nincs egyéb hátra, mint a legszebb eredményt bevárni, mit hiszszük, s J5v5 igazolni is fog. Miadasiltal ss oktatás jelenben as eleni tanoda osztályaiban it rendszeres folyamában van, habár nincs is meg s tanítványok teljét létszáma; sót a reáltanulók aem kérdezik már egymástól: .láttad-e ss uj tanárt ?' — „honsaa jött?' — .szemüveges?" ttb. — mert hiszen r oktat, magyaráz köröttük:, Harsány i Ferencz „, ki mull tanévben Székesfehérvárott műkül dött. Most veszem észre, egész tudósításom csupa „rtgy - padig számtalai olvasó fcg jj^. komi, ki szeptemberben inkább vadáaaattal óhajtott foglalkozni, mint a sokat caépalt neveléssel! ? Jah! — ebben sem volt nálunk hiány • _ iti a püspöki uradalom, — elég nagy gondo- ÚMal tar ütik fenn az úgynevezett „sarvaii va daskert.* — Jelenben Veszprém pttjpSkséei birtok felett Budapesten rendelkeuek — elk jöttek a fővárosi vadászkedvelók barátaikkal _ > «ok barangolás nagy fáradságba kerülne, iy legbiitosabnak találták a f. évi szept. hó 2W« Siimegh határában leví vadaskertben 15 vSldüzni — el ia ejtettek a majdnem szelíd narvas és dámvadak közül 16-ot, másnap se besült találtatott 7 — e szerint összesen ■ 23 radat. ^ Este peisgozés, a vadak elszállítása éa mint csendesebb a vadaskert < Hihetőleg tudták a jo urak, hogy a szarvasokat nem siámsserint leltározták?! Hadjuk a dolgot, majd lesz utánnSvés. Menjüok nagy vendéglőnk termébe, ki> msgyar lantos társulat fog 26-án este dalt zen- Igen, csak ugy kong a terem as Üresség-lil, a czigány keserves nótát sirat hegedűjével, elúre aggódván a sok jövödelem miatt — mintegy » kevés közönség előtt megmutat! keresztényi család dalképességét. Apa, egy fia és hat leányának dicséretére válik, hogy a 'sgváloga totlabb nemzeti és népdallal kivannak hazafias értelmeket gerjeszteni és fentartani. Hja — &i ilyet valamint az országban, ugy városunk ban sem szokás túlságosan pártolni — magyar dalt eleget hallunk, majd jönnek még Stejerok U!!! Mit írjak befejezésül ? ha csak föl nem említem a közelgő szüretet — az esoiés megle-haloeen elrohasztá a azólloszemeket, ize még most is savanykás, Be jó, sem sok borra — e nerini vig szüretre sem számíthatunk. Különben orról beszéljünk elmultakor! B. Helyi hirek. — Főispán ur o méltósága október ó-én utazott Budapestre, hogy a fórendi házban he Ijél eltoglalja. — Écsy László, Zalamegye gyöngyé nek Balaton Fürednek aUgyérdemü felügyelője Nagy-Kanizsán csupán Sért szállt ki a napok ban, hogy a messze vidéken is szép hírben álló Knorlzer Frigyes ur elegáns uj szállodáját meg- tekintse. 0 nagysága valóban meglepetését fe jezte ki az izlésteljes diszterem szépségén, mely bármely főváros díszéül szolgálhatna. — Jtteghivás. Van szerencsém a nagy kanizsai fiatalság társaskörének t. tagjait a f. hó S-án délelőtt 11 órakora kör uj helyiségében ^ görög n. e. hitközség hálának 1-so emeletén) tartandó alakuló közgyűlésre tisztelettel meg tol"-A közgyűlés tárgysorozata: 1. Pénztári jeWr'sa kör vagyoni állapota felól. 2. Az .igstgató választmány" lemondása. 3. Uj ,igaz- %Ki választmány- választása. 4. Az évi költ "egvetés megállapitása. 5. Az alapszabályok "•tleees módosítása. 6. Netsiáni indítványok. Nagj Kaniisán, 1876. október 3-án. Bothó Imre, tuők. — Meteorológiai észleletek a nagy kanizsai fogymnasiumnál 1876. szeptember ha- »aban. Közép légnyomás: 745-80 milliméter; legnagyobb légnyomás: 753-6 mm. 21-én reg- g«l 7 órakor ; legkisebb légnyomás : 7348 mm. &án este a órakor. — Közép hőmérséklet: 14-«1«C; legmagasabb hőmérséklet: 27-6°O 6-án délután 2 órakor; legalacsonyabb hőmér őét 6 6°C $3-án reggel 7 órakor. - Közép pá- "nyomás : 10#8 mm.— A levegő közép nedven- •ége»2ázalékolfban ; 86-8%; legcsekélyebbned- Msség: 54°/0 9lén délután 2 órakor. - Közép fel •*KI(0tól 10'igszámítva): 59.Egészen derült W val jelölt) észtslletett 7 szer, teljesen borult (10-zel jelölt) 19-szer. — Közép szélerősség (0- 161 10 ig stámrtva): 1-8. — 90 észlelet közül Jtyeztetett összesen 75 szél; ezek közül: északi 17, északkeleti 8, keleti 10, délkeleti 7, déli H, délnyugati 3, nyugati 11, északnyugati 13; ••elcsend pedig 16 szőr. — A légköri csapadék («•«) havi összege: 190-40 mm. Eső esett 13 "apón. E hónap rendkivűli tok esőt hozott, mely ■Srttlmény sok kárt okozott a még be nem ta- ksritott gazdasági terményekben s hátráltatta •» ősii mezei munkát F. — Kováét Gábor ismét elhagy u de- ™* 'ámulata! és Standi Sándor zenetársulatába Kpe"> mely jelenleg Sopronban mulattatja a közönséget. — Pozsogár Gyula végedi munkatár- ■onk szombathelyi tanító lett s igy Zalamegyé- Ml elköltözött. — A .nalamegyei ált. tanítótestület* — „keszthelyi járási köre' folyó hó 26-án, Keszthelyen, a községi elemi fiiskola helyiségé- ••» délelőtti 9 órakor ülést tart. — .Bálijuk a »*ép szót' czimu po- wköszöntéaekot tartalmazó könyv, mely Waj- ***-H**ikim4AiU»a jalau meg, ismét elfo gyott s igy uj kiadás rendeitetvén sajtó a<á, nevezwtesebb túrtok szövegének beküldéséi a kiadó készséggé elfogadja . arra a< illetéket hazafias tisztelettel fel is kéri. — Me&tomt Eoder Adolftól SfoabX- helyen .Levélszerinti okUtás a német nyelv őntanuláaára- czimfi kiadvány 20. és 21-dik levele. Ára 40 levélnek 6 frt. — Peterntts József, paoaai t szolga- bíró urat a családját nagy csapás sújtotta, négy éves kedves Lujza leányuk toroklobban meg halt Enyhítse t. barátunk fájdalmát a nagy részvét, mely a temetésnél is nyilvánult — Bomamtó eset tSrténtCsány ban nem régiben; ugyanis a dicső emlékezetű Caányi László egyik rokona Csányi Mária ezelőtt miBt egy 37 évvel épen menyasszony korában halt meg, anyja leirhatlan fájdalmát enyhíteni hitte, midőn mindazon ékszert, mely a menyasszony nak kedves tárgya volt, vele temettette el, igy arany karpereezét,gyűrűket, aranyláncaot, ezüst nemSeket, sőt még egy porczelán csészikét is. E sírboltot ismeretlen tettesek kebelláaitó vak merőséggel feltörték és a porladó hamvakat megrabolták, minden ékszert elvittek, csak a porczellán csészikét hagyták ott. Beméljük, °°gT a járási azolgabiroság e vadbarbarismust üldözi s a gaztetteseket késrekeriteni teljes erélylyel igyekszik. — Csab-Rendeken f. évi okt. 1-énbo- rozás közben egy Molnár József nevű embert agyonütöttek, a bíróság már intézkedéseket tett, a tettesek hüselnek ! — Beküldetett az Athenaeum nagy és kis képes naptára, mely e napokban jelent meg asámos fametszvénynyel. Ára amannak 1 trt, emennek 50 kr. Csimlapja a tanyai életet áb rázolja, más rajzai máramarosi életképeket, az árvízre vonatkozó rajzokat s Deák Ferencz emlékezetére vonatkozó képeket tartalmaznak. A képek szövegein kívül fülemüléére érdemesek e naptár szövegéből Torkos László ,Mir nincs mit vesztenünk* czimü hazafi»s költeménye, SzépfaludiO. Ferencz ,A havas tündére" ezimfl népies elbeszélése s több leginkább gazdászatra vonatkozó ismeretterjesztő czikk. A czimtár igen gazdag. A naptárt Concha Karoly ismert nevű írónk szerkesztette s az ügyes összeállítás méltán megérdemli a közönség pártfogását. Egy általában az Athenaeum kiadásai nagy figyelem- csin- és eleganciával állíttatnak elő, mi által iro dalműnk termékeinek kOlbecte is emeltetik. — SmstUs Károly ur keszthelyi apát sertéseit folyó hó 3. és 4. közti éjjel eddig is- meret'en tettesek — kibontván a rétre szolgáló ölnyi magasságú kőfalat — elhajtották. — ügyiédi iroda megnyitás. Sárréti János köz- és váltó ügyvéd folyó hó 1 -én nyitá raeS ügyvédi irodáját Tapolczán. Ajánljuk ez ifjú, de tehetséges erőt az illetők méltó figyel mébe. — Rövid hirek. Kovács József n.-kor- pádi ref. lelkész szíven lőtte magát. — A szer bek több helyen énekenyen megverettek, a törökök diadalmasan előre nyomulnak. — A sporuorsjegyek húzása oct. 18-án lesz.— A len gyelek londoni társulata inti a szerbeket az oro szoktól. — Nikita Szent-Pétervárra maiik. — As orosz tisztek kancaukával űzik a szerbeket a csatatüzbe, ha nem mennek, lelövik. — A pomázi szerb pap nyilvános imát mondott a muBzka fegyverek győzelméért (Kancsukát ne kérjen, úgyis kap, csak várjon.) - A keleti ügyben az angolok 262 meetioget tartottak. — Don Carlos lapot indít meg. — Vegyes hírek — Kotsuthndl. Helfy Igoácz közelebb Kossuthnál tett látogatásáról a kővetkezőket írja a »Nép Z."-nak : Kossuthot a legjobb erő-1 ben találtam s mintha nyom nélkül haladna el fölötte az ido, testileg, lelkileg ugy van, mint tavaszi gyengélkedése előtt. Mindent ugy talál tam itt, amint régebben volt.Kossuth környezete s életmódja nem változott. Ihász is kitűnő egész ségben van. Hogy látogatója e kk pusztának van elég, azt képzelheti ön. — Miótaitt vagyunk (Simonyi Ernővel érkeztünk) Alglave úron, a „Temps" szerkesztőjén kívül három pap von- dége is volt a házigazdának: a pest-belvárosi, a lipótvárosi és a budavvizivarosi plébánosok. A közelebbi napokban egy kis családi ünnepély lesz itt. — Ueszlényi Ilka kisasszony, Kossuth unokahuga, itt fog egybekelni Ambrozovia Béla közlekedésügyi osztálytanácsossal. — Mon danom sem kell talán, hogy a politika is szóba jött. Kossuth nyíltan és határozottan fejtette ki nézeteit ugy belkormánysatunk, minta külpo litikai helyset folől. Ezeket bármennyin óhaj tanám, nem foglalhatom e levél szűk keretébe. — AfSváron Ungytl körökben ti a sir van elterjedve, hogy az agg Sapieha Ádám her- eseg, az 1863-ki lengyel komité elnöke s a len gyelek egyik legnépszerűbb fia, távirati aton Bécsbe hivatott E hírrel kapcsolatban, melyet mint a aap izgalmas voltára jellemzőt jegyez nek fBl s> fóVárosi lapok, megemlítik még, hogy a herczeg galicsai kastélyában közelebb nagy ünnepély lesz, melyea a logtekintélyesb len gyei családok is megjelennek, hogy üdvözöljék a hercaeget aranylakodalma ünnepén. — At**rh s> erős* tets*tfc a mré ttnf &*n. A „N. H." ban olvassuk : Egy pancsovai ismerésünk beszéli a következő esetet, melynek valóságáért neki egy sumlsnu Unvrőse kezeskedett. Nándorfehérváron pár nap i-lőtt a „Ko-ronáW czimzett Uvehiibu egy sacrb tfirzs-timtel szemközt a másik asztalnál orosz önkéntes hadnagy ült A szerbtSrzstiszt aaarevette, hogy az orosz hadnagy mást sem tea, mist megvető srcxkifejezéssel feléje köpköd. A szerb méltatlankodva távozik a pár perec múlva az orosz elé egy rendőr lép, ki aat kérdőre vonja. Az orosz válasz helyett dühösen revolvert rántott s azt a rendőrre suté, a megsebzett rendőr viszonozta a lövéit, mire az orosz halva rogyott össze. Paplrszeletek. — K. S. liirei volt niles imerttuégérSl, ugr, h°ity a solc kalapem«léa miatt ssiat« ftdetlen fővel járt SHd cxalc — kiált egvik &aUl rmber a másikam _ K. S. mi„die fodeUoo ffivel jár. Kz el«g elmáseti igy válaszolt: „írja barátom, írren faijkra fedő aem dukál." jnfchaUgató berakkolt Bnkiavtesoek c Midin kpb.lb.li barátja v.l. ul<lko-sott, igy .«6liU meg: — „Hogy vagy kedves barátom ?' — SsOrnyu komiaz kedvam vau, — váUuolá az Cokénylea. — Talán axt is a magazinból fuiolud ? — moudi rá sebesen a civil. — KzolgAbirci : TizenkiUnet rablás. i'-3 botő-rÍMel van vidolv*. Hopy tudott olyan elvetemült ««« fnljtitni 1 Rablcí : Hej, initilom aliaun, oem volna az olyan roiz mesteraéff. caak np volna ax embernek annyi irigye 1 A bortelik. £a sem tndom, ez álmákat Ki saslte énnekem ?! Irtúsva, félve nézek át A bántó rímeken. Kjnt látok, orvany felett, Kint kozd hillámival, Az Istenért, ha elmertll, A joaaiuágba báli — Viiíyétek porrá znzii* «ét A vizes tlveget : Ks láa^ak almomban le több Ily rémes képeket. BÖKÚDY. br, mely BorKbeac Paulina bercK nnst mez nélkül ábrázolju és meatermfi K dlö ki ű dálkál névsora — Romában a Borgbsse palotiban vao egy f-zobur, mely BorKbeac Paulina bercKegafit mint Ve-nnst mez nélkül ábrázolju és meatermfi t'anik Nagy-Kanizsán, 1876. szeptember 28-161 — október 4 ig. •— aArany Koron áboz" czimzett azalloHába ' Tomáa Ferkó Letenye. Dervalita N. Kilimán. Kuzler N. C3nr|;>f. Berfcovits Kmit Bcca. Haasner N. Triest. Hartany 1. Bndapest. Molnár E. Gndnllfí. Kranz E. Béca. Horváth D. SzolŐB-Gyfirők. Rigó J. Péea Gróf NitEky A Lendva Tcditaok G. 8omogy. Uaaúnyai lnkey BasKiuya. JakoboviU N. Debreczen. Krana N. t-etrmiu. Ca«tor I. Z.-Hfmef. Ko«tyál K. Caák-toniya. Sánráry B. Kikinda. jankoviea J. Draako-ver.z Cfteaznyák N. Keaztliely. Tomáa F. Leteoye. Hatschok N. Budapest. Király N. Keazthely. Kaüler J. Bécs. Vaadinnyey N. Sárazeg. Fürstner A. PoMouy. Beeker N. Zala. . i ! — „Baarvaah o z" . eaimzeU aaállodába: Laier J. Sissek. Hónk 8. Béa Staell J. Budapest. Lakner F. 8»t. Péter. Waseertrillinir H. Poaaony. Onnter L Langentbal. Franz J. Harburg. Vincw Tapsony. M'amberger A Pápa. Neuroaun A. Szom bathely. Hacker M. Lackenbach. Cborin Z. Budapeat. Hibeim A A-Leníva. F.ach E. Bogard. Baaet K. Sopron. Kuglrr Csargd. Kováes B. Kaaiau. Bieneo- fold 1. Qyór. Kobn J. Bica. Hoaer A. Sopron. Pra- per 1*. Brünn. Speel A. Bécs. Hartmann Péci. Bar- ward K. Budapest- Hayer J. Budapeat. Hirseb L. Bécs. Siskovits N. Péca. Anzani P. Lugauo Blnm A. Biei. Aatony S. Gyöt. iiolnár £. Caákurnyt. Fiacber M. Bécs. — ,0 r o s z I á nboz* eaimzett szállodába: 8<h6nkovazky M. Bém. DenUch II. P.-Fakos. Nyit- rai J. P -Szentkirály. Hiracblar 1) H.-Szt.-Mikl6>. Baléi J. A.-Widovecz. Olber T. Qleichenberg. Haot- nsr 8. Molnári. Joiim J Prag. Deles J. Tri«at. Conv- vorisni A. Trioal. lJi»iitri«TÍe l Paaeaova. Woiat L: Dombóvár. Pitscheider A. Boaeu ftmetana F. OySr. Németh S. Csáktornya. Lengyel J. Z.-Egerszeg. Mol nár Pál Keaztbely. Meier N. Strasagaog. Neumann S. Nádax) r«r»ntz J. Bajbáza N.jr U. L.-Istvánd Es«£ K. H-Ápsii. NaEy Q L -Istvánd. Koppéi K Bérs Kosa M Neustadt Fleiaehman F. Qyór. Ko vács F. Szombathely. Kür«t J. Pápa. Him H. Szom bathely. Sebalzer 1". 6y8r. Tbomka G. Klenoniik. Frímicsek L. Tnröez. Soós J. Caákvár. Marko F. Saaia. Wollner A. Baja. Beiabanit J. Kaposvár. Werli *, Eanrowsa. Caigá.y B. Ut»j« Üzlet Bndapeat, 1876 október bá 1-én. A „Haza" életbiztosító éa l.itelbank 1876. aep-tember havi özletkimaUtáaa. Az Ssxzes érvényben lovS biztosítások összege 13.032,357 fit 80 kr. Ez évben befoljt dijak Ssszege 296,719 frt 91 kr. 1868 év ota kifizetett károk Osasege 1^79.041 frt 96 kr. Ai öaz-azea f. év septomber 30-ia; biztositotuknak adott kst-vé&y-küleaönOk összege 214 315 frt -28 kr. As összes tartalékok Összege pr. 1875. decsember 31-én 1 mil'lid 891 eaer 881 Irt 37 ke. .- .- ^Atíif OetbiatasUi és Uitalkaak. Placzl árak. Hivatalosan jegyzett piacaiarak Nagy-Kauizsaváro. piacibiitosi kflnyvéoől: 18 7S. évi október hó 4-én. Busa legjobb súly 40, ',', bektoUterkiot, 100 kilogramm szerint: 11 frt — kr,koatessein súly 88, 10 írt50 b. - Kit.zere. legjobb sor/ —, —trt — kr. küzípazerfl sülj —, — trt — ke. Bozs legjobb a«ly S6, 7 frtBOkr., k5zéps«rtaiily36, 7frt — kr.-Araa legjobb snly S2, 7 trt sO fa, kosípaserü inly 10, 6 frt — kr. — Zab legjobb anly 20, 1 frt, 26 kr középazerQ súly 18, 1 frt 10 kr. — Kokoriesa (ten-ceri) 7 frt 60 kr. — Burgonya 1 írt 80 kr. — Szin-Usst24 frt — kr., ssemlyelint22 frt— kr., kenyér-lisst fehér. 18 frt — kr., fekete 13 frt — kr. — Rizs 32 frt — kr. — Buia-dara 2« trt —. Árpa-kása !M frt — kr. — Borai 34 fit — ki. — Lencse 2* frt — ki. — Bab 11 bt — kr — Köles-kása IS frt. — Savanyú-káposzta 16 frt — kr. — Savanya-répa 12 frt — kr. Széna koutt legjobb 4 frt 50 kr., közép szerű 4 frt — kr.; széna kötetlen legjobb 3 frt — kr., kSzépszerü 2 frt 60 kr — KOtttt- vagy agy- aaalma legjobb 4 frt 18 kr., — kosépazerO 3 frt 60 kr szalma takarmánynak való legjobb 3 frt — kr. középszerű — frt — kr., szalma atomnak va!ö leg jobb 2 frt 50 kr., középszerű — frt — kr. — Uj- bor beetoliterki&t 8 frt 60 kr. Ó-bor 13 frt — kr. — 1 liter pálinka 40 kr. —1 liter ecaet 8 kr. — BIkkfa, egy kobméterkint, egy méter bosasn hasá bokban, keiesztrakáaaal — frt — kr, keresztrakás nélkül 3 frt 60 kr. — Cserfa keresxtrakáasal — frt — kr, keresztrakás nélkül 3 frt 80 kr. — Ttügyfa kereaztrakássa! — frt — kr., keresztrakás nélkül 2 írt 75 kr. — Kosáén a bányából 100 kilognsatakmt 70 kr. — Lámpaolaj, aspczebdl, egy kiiegramarttat 56 kr. — Árpadara — frt — kr. Fagyngyertya ontott 64 kr, mártotl 68 kr. — Szappan 40 kr. — Nyers fagyira 84 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marbabna egy kilogramm aserínt 50 kr. — tíorjubua 60 kr. — Sertéshús 56 kr. — 8zalonna 85 kr.— Diszaoxsir 90 kr. — Marbazsir — frt 70 kr. — Köménymag 5ti kr. Vöröshagyma 11 kr, — Fok hagyma 25 kr. _ FSrt sí 15 kr., k8-s6 13 kT. — Bora 1 frt — kr. - Paprika 70 kr. — Cinkor 50 ki Kiadta: (P. h.) M a n i n g e r, v.. aljegyző. Szerkesztői Dzenet. 2153. K. B.-Füred. Mielőbb megkezdhetnek a czikk közlését. Megkaptam, köszSoöm. 2154. F. B]M-st. Nem mehetünk. 2U>3. N. A czikk vicét lehetetlen közölni. 2156. L. Veszprém. ÜdvtzSljtlkl 2157. I)r. B. Szenl-Gyorgyvölgye. Mini a lapra, mind a füzetekre f. évi deczember végiéig lett el5fi. I zetve. Szivea Üdvözlet! 2158. .Hogyan pártoljuk a belföldi ipart ?* mialőbb kGzoljük. | 2159. H. Soro. Megküldotuik 2160. X y. z Hagyjuk pihenni. 2161. Tűrje. A reclamalt füzetet postára tettük. Értek é* váltéfoiyam október 6. r>7, meUliqnos 65.30: &'/, nemi. IÍOIOÖO 68.45: 1860-ki álladalmi kolesön 110.76; bank-részv. 8.42— ; hitelintésxti részvények 151 50; Londoti 123.60; magyar töldtehermentési kötvény 72.— : temesvári foldtehermentési kötvény 71.50; erdélji fóldtebermentési kötvény 72.—; horvát-slavnn föliluiinrmnntósi kötvény —.— i ezüst 102 20; cs. kir. arany 5.91— ; Mapokiond'or 9.89. Vasúti menetrend. Érvényes május Iától 1876. A hada-pesti idútmatató óra szerint, inéiul kauiz>«rul Tonat hova: Szám OrA Per<i. HU 205 Eaz«k, Möbacs,Uomhovár a Kiuméba 4 4rl r«gs>l 2lS . . . „ 1 M déhu. 212 Bada-Psstra 4 58 reggel 202 ne déiM. 204 11 30 .«». SHBicsbe (Szombathely, Bécs Ujb/ely felé)5 8 regg.l SOI . 11 48 estre- 315 8opronyha 3 38 délat 203 Triesztbe éa Pragerboíon keresztal Oráez és Kiesbe 4 60 reggel 201 Trieaatbo éa Prágerhofou keresstSl Qráoa éa Baeabe i 17 délut. Brkrzik Kauixaára htmnét: 21S Knék, ltobáes, Dombóvár a Fiúméból 1 41 dtint 206 . , . 11 II estn 203 lluda-PestrSI 4 20 regf*í 201 „ 2 5 délnt. 211 „ 9 44 eatv. 314 Bécsből tSzombatb. Beea.Ujbely)f<UU 10 27 e.rve 302 ., „ , .46 reggal 316 Kopronyból 11 53 díleL 114 Bécsből Qrácz, Uarburg, Pragerbof felíl 4 12 legtel. SOS Trieszt- é< Récabol Marliurg, Prager- liof felől 1 21 dél««. 204 Trieszt- és ViUachbol Prágerhof felöl 11 - eatve Marburgba csatlakozás Villacb éa Frauceneatbe. . . . Fiauceafeathol Oktsstr 8-tM ekMer 14 kJ 1876. Bo- és heti- Katb. éa prot ü o r ö g |) nap naptár naptár | atj 41. Jízua koazvényeat gyógyít meg. Máté IX. 8 Vsaáraas A. 18. Brif. 26 C. 18. Jan. (t Hétfő Déaes 27 Callist. w 10 Kedd B. Ferencz 28 Charitoo 11 Szerda Filomena 29 Cyriak 12 Csütörtök Mikaa P. 30 Qregor \m 13 Péntek Eduárd 1 B. a. Pokr. m 14 Ssombat Kall'atns ■2 Cjpriau Jejf Felelő, nerkesztó • Báttrfi PURITAS Haj-ifjitó-tej. A Puritaf nem hajfantfik, hanem tejnemfi folyadék mely majd nem uoo csodálatul* Ii*tá-*&J bir, hogy K*E hajakat megifjit, aiaz laaiian-kint még pedig lofkélöfeb tJZMMgy Mp alatt ama «zint visazaadjti, roplylycl eredetileg tiirt! A „Paritat" m-m tartalmaz fenték anyagot. A haj tetacés azerint Tistel mojaihaLik, Ifhei fehérrel átvont vinkoxou aludni cl g5zförd5k*t baaználni, & fenteknek nyoma sem vehető é«tr<", mert * nem fest. hanem ifjitja és periig * legbosatxhb én l«'f;dua»bl) női hajlatot ít a férfi baját éa azakállát Egy üvec „PiT.Us ' ára 2 frt. (postai uétkülti énnél Sí krral ti.bb • kéaxpéuxEei vitgy utáuvéttel kapható: FraK Ottó é» társáM. Bécs, Na- rlaMIfentratte 38 szám Nagy-Kauicsáu valódi rainÜH^'tivu Práger Béla gTÓgyazcréae urnái. (135 14 — 25) poooooooooooooooooooc Kitűnő hatással bir ] miot háii szer gyfinifirhajok, elroDtott gyomor f j Dr. FERINI ] ELET-ELIXIRJE.: Egy nagy üveg ára 80 kr., kicsinnek 42 kr. ' Egyedül megszerezhető FRANZ Y.-nél Holonbluinbui < (Csehországban.) I Ugyanott a rövid idő aiattoly nagyhírűvé lett kösz- f vésrj'-szesz, (mely idült köszvény ellen U használ) á | 1 frl SO-krért szintén kapható. I Umét-Fladok kerextPtork. (,123 16—*). ooooooooo oooooo 5OOOOOOOOOOCÍ TÓTH 8ÁND0R EAKTÁE saját készitményü BAKTÁR asztalos és bútor oyári raktár ^e^03 kárpite SZOHBATHKLYBÖL » í J • > j • k > bátorokban, # matráczok, hajtott, nád- és ' *~ K/.KT7QAVI t ü k r ö k és szalma- NAGY-KANIZSAN füfrg5nT. székekben, tasut-uteza, a Tárosházban, tartókban. háziasszonyokat najy takarít monyra űgfrí- mettebii, mely xbbál áll. bog/ a kivé valádi jó ffigikávÁ vegyfllésével késiitteanék K»«iil ? plSny jár, mép pedig: 1 « iilé»t nemeaiteni lehet és 2. a jatányoí bevúárirs láoyeg«« ta-karitmanyt hon mi^ártl. £ rabiból kérjük hantsitailmn egy ki.ér letcttanoi Hintán mi| aranyozot papírban heooml- I gólt fűire-1 kivénk minden egyes csoniagján.-ík tartalmiért a vsiódinárát MletSleg, 100 frt-tal j ót állunk, tehát lajstromozott védj együnk r<~l kfl-lönOaeD tadomáat venni kérünk. Fia. Scbil Győző ci. kir. gmxd cyáro*ok Búcabeo. KgryedOli raktár Nagy-Ka&iuán : Strem és Klein uraknál. (179 6—•) irírt, ajánljuk a téli idényro a következő csé]s*erfl 4t j 6 valódi karlsbadi porczellan alsó esesse. 6 britunia ecQat thra kauil. 1 sxép csnkorazelencze églclÖ zárral. 1 brittania. rzukor-fogó. 1 csinoi petroleonj-lámpa bUtositó égetővel. 1 thea-ké»let, a melyen 2 perez ' múlva a legjobb tbeát kéaxiteoi lehet. 1 valódi karlabadi porczellan thea kanna. I 1 czéinzerfl then-nzörŐ. valódi kariibadi porczellan thea 2 pompis, líroDü figurákkal kiczif- caésze. [ rázott fryertraiartó. i Minden itt feljegyzett általános szép és czélaserfl izükaégiettár Igyaknak 5 frt 50 kr. az ára és kapható az ujonan pifgnyított * ~ * BIau és Kann-nál, [194 8_I0J Wien, Stadt, Babenbergerstrasse Nro. 1. Wien. Cl—tfttl tiyw. SsétkaidAa keazpéoiért, v. ntáovét mellett •ukösoltetik i 111111111111111111111 Az egyedüli Qzlet Bécsben, mely a k*u.v<-x&tlen Tiaannjrokkal siámot vetve, áruinál eg; tofiblii ^"lo"11!' áreogejniéDTt léptetni életbe iadukolv& látja: Urllrlheini II. én tárna bécni ehina-ezüst gyári raktára UntiaritrHM 14 u. buárku. As árak ás pedig : « *.—, most 1,50 evőkanál li kés l leveimerú-k. I tejmerő-kanál, 3.—13 idom.cstTtlugaBz ft 3 Különösen ajándékoknak alkalmat. 6 kéi ) A toazaHtty tarai in- <> ^mege-kéi ) 24 sarak <IUM 6 villa ) Imire diazn takku 24 « oemege-iilu ) tokku 28 frt kf e e«6kan.) frt Myett eamk 9 frt 6 caemege-kanál) lyttt oaak 9 frt 6 káTéak.) 50 kr 6 késtamuiték ) 75 kr. Legújabb pasta arauy, eauat ét cbina-eaOat tiutitásara, darabja 25 kr 6 darab 1 frt 20 kr. Pompás tálezák, kávétkannák, tbeakannák, theáskéttlet, aa«tal szerek, gyertyatartók, ezukorbintok, tojástartók, fogpiszkáló-tart6k, asz-talkendSk, caatok stb. Vidékre utánvét mellett pontosan és lelkiismere- tesen. Kívánatra réoleus árjegyzék küldetik. nsxleDce torükdoháDyhoi 1 rajai kocsOg 1 tbea-kánna 1 pár gyertyát. 6 exukortálexa 1.5Ü|1 eczet H olajtartó 6 káTéakanál plílib ft 3 f>0,tno>t 1.50 2.75 2.75 ft. 7.50, ft.7.5ü, fu 7.50, ft. 6.—, ft. 3. . :an. ft. 6.—, ft 3.—, f/s—, fi 3.60, ft 8.—, 1.60 2 50 . 1.20 ft 5_ ft 90 ilkiismere-(104 23-24] Dte allbekannt billiód te Hchuhfabrik Emanuel Temesváry, Budapest, Konigsgasse Nr. I, offerírt Damen-Schohwaaren: Kommode-Schnhe *us f«>inem Everlaating oder Ledér .... Kommode-Schnhe, elefánté Fa^on bohe Stöekul, groaae Maschen Oarten-Schohe mit Onmmi Einsatzen, lackürten Kappen and Ma- „ i.?o achen Everlastiug-Zug-Stietietten *> Zoli hocb mit Lackípitten and ge- nagelteu Sohlen feiue Gattang Cbagrain-Ledfr-Zug Stiefletten 6 Zoli hocb mit gunageltei. Dop- peUoblen, atarke, gőte Arbeit 3.20 Herren-Schnhwaaren: Koo>modcr-Scbahe ana Ledér oder Stoff fi. 1.— Chagrain-L.eder-Stíefletten mit oder Lackkappeo, gvtd, achSue Arbeit 3.80 Kalb- odnr Jnchtefileder Stiefletten mit genagelteo and geachraab- ten für Doppelsoli.eu HtrapajKn „ 4,— Pari-er-Nobles-Haíb-Stiefletten m/t Garami Einrftxen im BeaaU glatt oder larkirt verícbiedenartig ele^anteate Fa^On . „ 4.-nud noch viete 1000 Paare ín verschiedouen Fnrmen and Módon in Damen-, Herren-, HÜdcheo-, Kuftben- and Kinder 8chuhar-tikeln. Briefliche Auftrüge wérden nach Maaas oder Moaterschnh nn- ter fivastíl pr. Naehnabnie vtriecdet, nicht Konweuirende werdea all- sogleicb itiBgetausebt. (191 4—20) megjelent aj naptárak. Wajdits József nagy- és kis képes naptárai 1877-ik évre válogatott tartalommal és temérdek képekkel megjelentek. Ára a nagy képes naptárnak kötve 50 kr„ fűzve 40 kr, a kis képes naptárnak pedig csak 25 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Postai megrendelések pontostosan szállíttatnak. Wajdits József, kiadó könyvkereskedő Nagy-Kanizsán. W»jdit« Jóxsef kiadó-, Up- ét nromdstnUjdonoi nyoreatqtó nyoaiu, N«(ty-Kani»án. Tisztelettel r évfolyam. EMttattsl «■ Hlrastaut h J; „ -ronkiot 10 krftn »#>- ttuiefc fel ,, ín illtiték mindsm || bird etésért kfill i ki. fiietendS. c? ZALAI IOZLOIÍ dftb: ,ZALA-BOMOOYI KÖZLÖNY.1 llt>p tntUmí tton 1 I Uhu M»le«éoT«< • ■» 1 II ■ tékpénstári épOl«t fSM ■bt, — anyagi ré««*t i UlotS ksileménrek pe-I dii a kiadóim bér. BAmentatlen l«*«l«k eMk ima«rt m«nk«tár-wktil fo(*dtttoak *l Kttiratok nKss 00111 k N-Kanizsaváru helyhatnágának. neakOHnben a ,ji.-kaniz«ai keretkedelai s ipariunk", a ,n.-kanízsaí takarékpénztár' a .zalamgyei általános tanitttestiBef, a ,n.-kanizsai kisdedne^li egyesfilef, a .soproni kereskedelmi s iparkamara n-kaninai kelválasztmánya' s több negyei és városi egyesület hivatalos értesitije. Metenklm kétszer, vasárnap- s csutorákon, megjelenő vegyed tartalmy lap. Felhívás előfizetésre! mint eddig, agy ezental is hetenkint kétszer jclcnitr meg; az előfizetések mielőbbi szives beküldését kérjük, hogy a lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Kegyedévre október—deczember 2 frt. Kiadó-hivatal. (Wajdits József könyvkereskedésében.) Felhívás és kérelem a magyar néptanítókhoz. A manyarországi néptanítók II. egyetemes gyűlésének 50-es bizottsága Deák Fcrencznek f, évi janoár hó 28-án tőrtént elhunyta alkjhjaábol tartott rendkívüli gyűlésén elhatározta, miszerint ,felhívja Magyarország összes néptanítóit, miként oda működjenek, hogy ezental évenkint minden oépoktatisi intézetben megünnepeltessék Deák F.születésének napja, mely alkalommal a megdicsőült életéből merített 8 a növendékek felfogásához mért előadásokban álittassék a serdülő nemzedék elé nemzetünk büszkesége, hogy erényének tisztasága, magasztos példájának hatalma által nevelje nemzetünket, hogy a népiskola zsenge ifjúsága minél el.'bb megismerkedhessek a legnemesebb hazafi eszményével, melyet ő hagyott nekünk, hogy az egész nemzet — példájának, nyomdokainak követelése által — emeljen neki oszlopot, örökké állandót." Ugyanez alkalommal a „fővárosi néptanítók egyesületei is a kegyelet szent érze- tétől áthatva emelek fel bálájokat a nemzetek sorsát intéző Istenhez, ki Deák Feren-czet adta népünknek, hogy országunk védő oszlopa, fiainak példátmntató atyja legyen s elhatározták, miszerint felhívják a főváros összes néptanítóit, hogy megragadva azon, a nevelés körül megbecsülhetlen hatalmat, melyet a megdicsőült Deák Ferencz élete, példája s a nemzetnek iránta nyilvánuló hálája nyújt, a serdülő nemzedék fogékony leikébe oltsák Deák Ferencz szent emlékezetét ; felszóliták s megbízták elnökeiket, hogy Deák Ferencz rövid s a gyermekek által is felfogható alakba öntendő életrajzának szerkesztéséről s kiosztásáról is gondoskodjanak. • Egyszersmind elfogadták a fővárosi néptanítók egyesületei az egyetemes gyűlés 50-es bizottságának indítványát s kimondották, miként ,ezentúl a főváros minden egyes népiskolájában évenkint megünnepel-tessék Deák Ferencz emléke október 17 - é n.' S hogy az ünnepélyek tartásához anyagot szolgáltassanak,, felszóliták az egyetemes gyűlés 50-es bizottságát, miként Deák F. életrajzának bővebb ismertetése czéljá-jából szerkeszszen egy könyvet, mely a népiskolai növendékek s egyet, mely a népnek felfogásához mért legyen. E könyvek kiadásának gondjait a főváros néptanítói vállalják magukra az országban létező összes tanitó-egyletek bizalmára támaszkodván, annyival is inkább, mivel a befolyó jövedelem oly alapítványok létrehozására fordítandó, melyeket a népiskola növendékeinek .gyűjtéséből azon iskolák mellé állíthat a III. egyetemes tanitógyülés, melyekben Deák Ferencz tanult.' E határozatok végrehajtása czéljából az egyetemes tanitógyülés 50-es bizottságá- nak központi 15-ös albizottsága a népiskolák növendékeinek felfogásához mért olvasmányokat készített, melyek Deák Ferencz arczképével 3V lapra terjedő füzetben fognak megjelenni. Bizalommal fordulunk azért hazánk néptanítóihoz: eszközöljék azt, hogy október 17-ke Deák Ferencz nagy nevéhez s halhatatlan érdemeihez méltólag ünnepeltessék meg népiskoláinkban; használják fel ez alkalommal a jelzett füzetben foglalt olvasmányokat s ennek minél nagyobb meny-nyiségben leendő darusításával tegyék lehetővé azt, hogy Deák Ferencz nevére, a néptanítók által, a népiskolai növendékek filléreiből is, alapítvány tétethessék. A füzet két ívnyi terjedelemben, 16-odrét nagyságban, borítékba fűzve folyó hó 10-én fog megjelenni, hogy azok október 15-ig az ország legtávolabb eső vidékeire is elszállittathassanak a végből, hogy tanító-társaink az e hó 17-én tartandó Deák-ünnepélyre elkészülhessenek s a fűzetek megvétele iránt növendékeiket előre értesíthessék. Ára egy egy füzetnek 10 kr. leend. Az előfizetési pénzek postai utalványnyal Vodiaper F. könyvkiadóhoz (belváros, megyeháztér 9. sz.) küldendők. Megrendelések utánvét mellett is történhetnek. Az eladott példányok után a megrendelőknek 20% adatik. A nyomatási költségek után begyülendő tiszta jövedelem — a fentebb idézett határozatok értelmében — azon iskolák mellett fog Deák Ferencz nevére ala-pitványkép letétetni, melyekben Deák Ferencz tanult. Ez első alapítvány a keszthelyi gymnasinm mellett fog felállittatni, mely alapítvány évi kamataiban ezen intézetet látogató néptanítók gyermekei közül — a leg- jobb viseletű s legjelesb tanuló fog — nemzetiség- és vallásfelekezetre való tekintet nélkül — részesülni Magyarország összes néptanítóinak leg-buzgóbb pártolását kérve s remélve vagyunk Budapesten, 1876. október 4-én, a II. egyetemes tanitógyülés nevében ügy- társi szeretettel: PÉTEBFY SÁNDOR, •> 50-e. biiotu. kö.p. albitotuagáaak elnök*. LAKIT8 VENDEL, • kotp. albiio A n.-kanizsai m.klr. áüunfegyházban történt szöUészeti és borászati előadások utánaJóí-irott egybevont kimutatást nyújt a közönség birtokába. Midin Teninnkv Jemef tisiti megyei orros ur elfedaaait telje* kitártaiul befejszto, alólirott az öuse> eKadisokat sorrendjében faljegyeste, hogy fegyencseink elhagyván e helyet, nekik agy, mint az olvasd közönségnek alkalmat nyujthauon, hogy az előadásokat e lapokban alkalmilag minél könnyebben fellelhessék, ugyanis: Beveietés. Április hó 23.33. síim. Elaó eUadás. A) A srillomfivs-lésWSl. 1. A földnek helyes elkésajtéw módjáról. April 30. 35. azam. Második előadás. 2. A földnek megmunkálása módjáról. Máj un 7. 37. szám. Harmadik elSadás. 3. A m&\-lifaiok megválasztásáról. Május 14. 39. izám. NegyedikeUadáe. 4. A toke-izaporitáa módról. Május 21. 41. szám. Ötödik e 1 o a d á B. 5. A telepítésről Május 28. 43. szám. Hatodik elíadás. 6. A BzőJlfl-tőkék védelmezéae módjáról. Június 11.47 .szám. Hetedik elíadás. Folytatása a hatodik előadásnak. Június 25. 51. szám. TÁRCZA Nevem napján. Hit ez mindig, rajodig igj jár, Koiyvárt, ssünUleo ? ! Változtatni nem lebet már . - Semmik ép' ezen ? ! Meddig hordom még a fájdalom <\rijW terhét vállamon ? I Innen-onnan, — éatre nem vuisem, — Osz hajam len, restiket<" kezt-m, S él L-m napja «-la ti téted ik, AttAn vége. — — — Hejb pedig, pedig Máik ép volt az egykor, — bárha n*g, — Njta MÍT vert a bituke mell alatt; Él &z óta Jó Keruicse még Hogy bújában szerte nem hasadt. Vagy, ha akkor elhal, épen, Jobb lett volna tán, KlbaJ* volna ifjan, népen Mint virág a fán ; 8 már azóta elfelejtve, rég' , Lenn a néma úrba poriatok. Mnlt idS te! 8s£lj, ni vagy nekem? ! H&vü* erdő, árnyékol fa tán ? Mely alatt a lélek megpihen Anyuyi kinoa hányfttás után ?! Elvihnr*ott szenvedések Fája vagy te mólt, Helyről a sok »ép reménynek Lombja miod lehűlit! Olyan volt a niven eddig Mint a haWáay, hervadt rúzsa. — Szegényt, ezt is elfelejtik, Ua lehullt a levél róla. — A ki egykor ugy •MTettil, Olyan forroo, olyan híven, Te ja elfelejtve lettél, Elfeledtek árra wirem! Két nemembe bánat kOnye gyUl, «U! Te airaz, te kooye>el ? ! Kiért V ! Mért? Talán, hogy éráemetlenQl Annyi bántott, annyi minden ért?) E«t a ki* «tót mo»t s«>m érted : Kifelejteni ?! ... Nem tanítottak m«g élted' Szenvedései ? — — — — Ugy van. Ugy lesz. Báuato* múlt Kifelejtelek. Ábníndképak, régon .'lluilll Róza* levelek. Búval, gooddal fliuelÜrcxelt úl«t, llejh 1 keserve*, kinő* állapot! Nem tudnálak úti rászedni lí-geil ? Ejh ! dehogy nem. Minden Iwnntot Borral oltok, Ontok én le -, Vájjon gySztes melyikünk lej* ?! . Majd meglátják 1 Vt'gre vúgre Mámor én bor tanterébe Kgyiklink csak elhat, elvese ?! ... Mámor és bori Egyik, Siint a másik, Mint a lány csók, épen olyan édea Mindaketlo vigasztal halálig, Aztán, — — — fül a mnnybe vinni kípes. Hsép leány csók 1 Et)b*n in volt r énzetn, Éde« méreg ez ! Majd ezentui bor lesz az, mi nékem Gyógyulást nzerex ! Töltsétek hát! Hol van hát a bor?! Lám, hatását marin erezem. Tfiz a vérem ! Mindeu ríeppje forr, Táuezot jár az asztal IH velőm ! Névnapom vau Hát azért iszom — Megiimám a fél vilaR borát! Ne vegyétek tőlem «*t zokon, — Hugy legyen majd lugalább ok>»m Névaapom, megemlékexut rád ! VÁHHALM1 KÁLMÁN. Az árra. YesthotTE. után: Babos Síidóniától. (FolyUtis.) Qróf Valioski ösazecaókolta a finom uj-jakat és atölt aggódva pillantván rá: „Vanda, te □a,gjon gondatlan vagy, hogy egéuzaégedet nem félted ily időjárásban kitenni 8 körüj kocsikásol. * „Légy nyugwit," ellenveté Vanda csaknem elárulva a foly tata rövid idfj múlva. ,AE urnák a szeme mindeohol ezükséges, azt belátom mindennap jobban ; mig az egyik gazdatiszt ben □üpket ép meglop, addig a másik hanyagsága miatt nem kevesebb kárt szenvedünk óé én azt a vak bizalmat nem tudom mulatni, mint te, ki tisztjeidnek mindenképen meghatalmazá&o kat nyújtasz magad a kezükre." „Du kedvesem," monda az öreg grol jó-akaroiag, „hidd el, ismerem én Aket mind jól." „Te sokasor feketébben látsz, mint különben szükséges, habár én azoktól az Öreg emberektói nem kívánok oly szigorú tevékenységet, mint milyent te követelsz, azért mégis megvagyok győződve, hogv Ők becsületes és hú lélekkel bírnak, kik bizonyára mindkettőnkért a tűsbe ismennéoek." Vanda hallgatva egyengette a nehéz fodrokat barna selyem ruháján, húzogatva a finom vá)lakat és nyugtalanul kiáltott. „Én ma Benovnki ispánnak az elbocsáttatáaát érté sere adtára, ez az ember elturhetleimé vált előttem nagy családja miatt." .Azt te nem teszed,* vágott közbe az Öreg ur csaknem megijedve, „aZt-te nem viheted keresztül sziveden." # De igen, én ezt megtettem* ell«nvétó Vanda erősen, „én soha az udvarba anélkül nem jöhetek, hogy egy nagy sereg kíváncsi gyermek által meg ne bámulta*-e»m és legnagyobb részt ezek az ő gyermekei. Én hiába,a gyermekeket kt nem állhatom." „Vanda!' kiáltott Gn5f Valinak! szemre-hányólag, csaknem szigorúan. Könnyű pirosáig ömlött a szép asz-szony arczárj végig. <"» érezte, hogy szenvedélye álul volt elragadva. Vanda már hét év óta volt neje gróf Valinak inak. Igen csekély vagyonnal, de régi Bzármaziflu lengyel návvol volt ellátva ! — s nőit elragadó szépséggé — űly azep-1 seggé, mely minden szivet elbűvölt. Egy Örag | oéoje álul neveltetve előszeretettel viseltetett | minden gazdag kérő iránt; eUo sorban helyezte a fényűzést, gazdagságot, a fényt, mely Ö előtte mintegy nemes és megkivántató eesköz volt, ugy, hogy mint fiatal tizennyolcs éven lány a körülötte udvarlók iránt hideg 6 kSzönbÖs maradt s ennek ellenére az öreg hatvanhat évee gróf Valinakit el halmozta gyengédségekkel, ki már rég idő óta özvegy éo a leggazdagabb földbirtokos volt a meesxevidéken. Qróf ValinaltiDak bizonyára sohse jutott volna eexábe, mint imádónak » tsép fiatal Vandánál fellépni, de az öreg ember óhajtotta & fiatal virágzó kör őket ée társaságokat— «5 maga is beszédessé vált, kedvelt és fiatalnak éreste magát Nem volt csoda, ha as ezerféle hódoUtok és kedvességek a fiatal lány részéről bűvös virággal telt erős szerelmet idéztek elő benne.mety Őt megragadta és egy boldogabb jövőben ringatta. Gróf Va-ünski elfeledte éveit és amint egy nap Vanda, mint as ő menyasszonya karjaiba rohant, * legboldogabb embernek képzelé magát. Házasságuk első évét utazásban töltötték el. Valioaki egészen el volt ragadtatva aszerefi-cse által egy ily szép fiatal nőt magáénak válhatni s büszkén nézte mindazon hódolatokat, melyeket Vanda előidécett. A fiatal asszony vig volt és szerencsés. O gazdag volt i rangjához és a divat után öltözködhetett, a jódágos férj, ki őt imádta, a változatosság as utazási életben, mind oly szórakozott* és felváltva tűnt előtte, hogy Vanda igaaán boldognak iné magát. Nyolczadik előadás. 7. A szorosabb értelemben vett szollőművelésról, (név-szsrint a födée, nyitás, ojtis, metszés, karózás, kapálás, válogatás, kötözés, lefejezés és lelove-lesée munkálatairól.) Július. 2. 52. és 53. szám. Kilenczedik altidii. 8. Különösen az ójtáaról. Július 9. 55. Hám. Tizedik e l ő a d á a. 9. A metazés-röl. Július 23. 59. szám. Tizenegyedik iliidíiFolytatás > metszésről. A lugoeművelésról. Augusztus fi. 63. szám. TiisakattUik eltidii. A lugosmfivelésról folytatás. A karózásról, kapálásról, kötözés és válogatásról. A bekurtitásról. A lelevelezesről. Az elaggott siöllok újjá alakításáról. Augu-zttu 31. 70. szám. Tizenharmadik előadás. B) A borászatról. I. A borkészítés miképeojé-ről. 1. A azfillő, must és bor fő alkatrészeiről ; — 2. A borkészítéshez megkivánutó eszközök, edénykészletekről in ezek gondviseléséről; — 3. A borkészítéshez megkivánutó épületekről; — 4. A szüret előtti teendőkről. Szeptember 7. 72. szám. Tizennegyedik e 1 ő a d á t. A szüret alatti teendőkről. A azőllő megszedés módja. A zamatos, nem zamatos, a romlott, mint fehér és sötét szőllöfajok felrauDkáláaa módjáról. A mustnak erjeszténéről.Szeptember 14. 74.síim. Tizenötödik elóadáa. A mustnak hordom tzedéaérol. A törkölynek felmun-kálásáról must, borjavitásra,csigernek. A mustjavitás módja. Szeptember 14. 75. szám. Tizenhatodik előadás II. Az uj burok iskolázásáról én az ó borok pincze-kezeléséról. A fehér borok iskolázásáról. A csiger iskolázásáról. A vörös bor iskolázásáról. Az uj borok zamatositása és festése miképenjéroj. Szeptember 28. 78. szám. Tizenhetedik előadás. A must és bor főbb alkatrészeinek, névsserint: a vis, mustezukor , must- és borsavanya meny-nyiségének meghatározása módjáról. Október 5. 80. szám. Utolsó előadás. Folytatás és vége. A bor szeszének, cserenyének, vonattárgyának elemezéséről. Október hó 8. 81. szám. Midőn a szőllészet és borászat tárgyában ez évre u előadások bevégeztettek, alulírott újból köszönettel párosult elismerést szavaz Ter-sánczky József előadó orvos ursak azon szép törekvéséért, melyet a fegyenczek irányában tanúsított. Kívánatos volna, hogy előadó uruak vonzó és szép sikerre vesető előadásai a magas kormány hatóság hozzá segélyezésével sajtó utján adatnának a közönség birtokába. Hasznát vehetnék ennek az állam-fegyházi Unitok is felolvasásra. És, ha a fegyházat elhagyó fegyenczek egy egy példánynyal megjutalmazva lennének, még nagyobb sikert lehetne biztosítani a hazai szőlléazet felvirágostatásának. Vajha minden államfegyházban hasonló előadások tartatnának, ilyenkép igen is előnyösen lehetne népszerűsíteni a Bzóllészetet, borászatot, legyőzésével az előítéletek és helytelen kezelésmódoknak ; igen rövid idő alatt észrevehető haszon háramolnék egyesek és nemzet előnyére. Ilyes valamit kell tenni a népnek, hogy okulhassanak, hisz a szőllészet és borászat nem-zetgazdáazati iparág! Figyelmébe ajánlom olvasóinknak Ter- aánczky Józ*.f urnák két könyvét, ugyanis: „A jobb ssöllómávelés, borkészítés és pincze-gasdálkodás korszerű könyve," 117 ábrával. Ara 3 frt., és ,A szőllészeti, borászati titkok gyűjteménye" czimú könyvére. Ára 60kr. Ezek igen is népszerűén leven írva, minden szőlész és borász hasznát veheti. JUHÁSZ PÉTER, aito. Színészet Zala-Egerszegen. 1876. october 8-án. Csendes városunk unalmas egyhangúsággal folydogáló estéit erős lüktetésbe hozta Balassa Károly és özvegy Dalmay Arthurné szio-igaagatótársak most már ritka tapintattal szervezett színtársulata. Mielőtt a társulat megbirálásába fognék és mielőtt a műsorozat felett egy kis dramaturgiai szemlét tartanék, kötelességemnek ismerem az iménti .most már* melléegy kis commentár-ral szolgálni. Hogy ezt tárgyilagos rövidséggel tehessem, három héttel viuza kell mennem, L i. azon időszakra, midőn az érdemes igazgatotár-aak, kik a vándor Thaliának méltó vezérei, városunk körébe vezették a társulatot. És ezt igen ürömmel teszem, mert alkalmam nyílik egy megérdemelt köszönetet szavazni caasinónk ne meslelkü tagjainak, kik honfiúi és muvészpár-tolói kötelességük helyes felfogásával engedték át a termet a társulatnak, és csak is ezen nemes tettük álul tették lehetővé, hogy a közművelődés és s honi nyelv factora városunkban egy ideig terjeszthesse magasztos igéit. A jónak jutalma önmagában lévén, feleslegesnek tartom dicainéket zengeni. Míg azonban a terem áten gedés rendes ügymenetében, az áz közgyűlési-leg, ki lett mondva, mintegy 10 nap telt le. Ezen, egy vidéki színtársulatra felette kártékonyán ható, szünet volt oka, (mint biz toe kutforrásból tudjuk) hogy a társulat nem a maga teljességében kezdte meg előadásait. A legérzékenyebb hiányt az énekesnő késő meg érkezése okozts, mely hiányt a társulat dicséretes ügybuzgalma sehogy sem tudta pótolni. Mit azonban maga az ügy buzgalom sem volt képes pótolni, azt pótolta azon örvendetes körülmény, hogy Kétszeri Ilka k. a. bájos személyében a napokban elvégre megérkezett a várva várt énekesnő, ki a hozzákötött reményeknek nemcsak, hogy megfelelt, de részben felül is haladta azokat. Igen jól tudjuk, hogy a mi szinirodalmunk-nak van egy válfaja, mely méltán feltöltheti az egész müveit világ irigylését, és es a népszínmű. Más nemzet szinmfiirodalma is felvette a népies elemet, de egyik sem találta és nem is találhatta azt mfivéezi érték tekintetében egy egészen különálló szinirodalmi faj feldolgozására alkalmasnak. Ennek különösen két oka van; az egyik az, hogy egy nemzet népének sincsenek oly határozott jellem vonásai,oly ritka sajátságai, mint a magyarnak; a másik ok pedig az, hogy valódi, művészileg fejlesztett, de azért zamatából és eredetiségéből ki nem vetkőzött, népzenéje csakis a magyarnak van. Nagyon természetes tehát, hogy e válfaj iránt nemzetünk minden rétege lelkesfiltséggel, vagy helyesebben kegyelettel viseltetik, hogy színpadjainkon e faj a legszívesebben látott, melyet még az operetté — kór sem tudott onnan leszorítani. Tudjuk azt is, hogy e válfaj megteremtője és legsikeresebb művelője veterán írónk, az érdemekben óriási, Szigligeti volt. Utána Tóth Ede bír elvitázhatlanul legtöbb érdemmel, kit azonban a halál kérlelhetlen keze élte delén és irodalmi munkásságának csaknem kezdetén rabolt el tőlünk. Esek önkényt érthetővé teszik, hogy min den Upinutos színigazgató a népszínműre fekteti a fósulyt, és ezért illeti derék színigazgató-inkát a legnagyobb elismerés, mert a társulat mint népszínműi támulat, a szó mukritikai értelmében, complette. A népszínmű énekes (dramaturgiai néven vandeville bős) Balassa Károly. Inpozáns alakja fajunk délezeg szülötteit, hangja, zenénk erő-, teljes zamatját, kifogásolbatatlanol' eszményesiti. Az eddig itt időzött komikust, Kendyt a napokban Szombathy váltott* fel. Keltőjük közt rendkívül lényeges különbség van ; és pedig az, hogy Kendy a színpadi hatásnak felál dozza a dassicitást, mig ellenben Szombathy a ,claasicitasoak áldozza fel a színpadi hutást, tilgy kettőjük közt ki jár a valódi ösvényen, arra nézve a jelenkori dramaturgiaiak véleménye oagyon eltérő, szerény ítéletem azonban az utóbbit Ulalja helyesebbnek. Kétszeri Ilkáról fentebb azt volt szeren ctém mondani, hogy .részben* felülmúlta a hoczá kötött reményeket. E nagyon tágértelműnyilatkozatot összvonUbbá azzal teszem, hogy leirom lehetőleg objective a kisasszony érdemeit. Szakmája: népsztnroűénekesnő. E szakma kellékei : kifogásolhatlan színpadi alak, ércces, csengő hang, és az énekek magyaros zamatának kezelése, végül pedig a színpadi routine teljes bírása. Ez utóbbit kivéve a kisasszony, pazarul van megáldva az elősorolt kellékekkel s így, ha ez'ulóbbit, szorgalom és ernyedetlen buzgalom által magáévá teszi, a hozzá méltán kötött szép reményeket nemcsak részben, de teljesen felfii U haladhatja. A női drámai csak egyik méltó képviselője: Kőrfieiné, ki valódi bensőséggel, szívhez szóló drámai érzéssel rendelkezvén -(..egyszersmind szerepét behatóan tanulmányozó színésznő lévén, nem kis mértékben birja a közönség ozz-Utlan tetszését. Nunc vevismus ad fertiszima femina t. i. a derék szinigazgatóné Dalmaynéhoz. Neki nemcsak jelene, de szép múltja is v*an már a szini téren. Már évekkel ezelőtt kedvelt anya-színésznője volt a pesti istvántéri színháznak, és habár jelenleg a színigazgatói gondok csak ritkán engedik a színpadra lépni, mégis teljes mértékben birja művészete hódolstunkat Berzsenyi bácsi, jubilált színész, kinek előhaladt kora ifjú kedélyéve) csaknem ellentétet képezve, ha haUlmas routineja azt művészi harmóniában nem tudná olvasztani. Kedélyes apáinak, meg van a legfőbb kellékük a kedély. A műsorról majd egy jövő csikkemben fogok megemlékezni, valamint a társalat többi tagjairól is. X-Y. Ismerkedési estély. Egy nem mindennapi eseményről kívánjuk tisztelt olvasóinkat értesíteni: t. i. a győri kir. törvényszék tagjai s az ügyvédek közti ismerkedési astélyről. Köztudomású dolog, hogy a győri kir. törvényszék majdnem egészen uj tagokból áll, még az elnököt sem vére ki, ki különböző vidékekről jővén, a dolog termesze ténél fogva reájuk nézve első szükséggé vált aa ügyvédekkel! megismerkedés, kikkel hivatalos kodásuk körül agyszólva szakadatlanul érintkezésben vannak. Mielőtt tovább mennénk, lehetetlen örömünket elpalástolni azon szerencsés véletlen fölött, mely törvényszékünket ily kitűnő bírák kai megajándékozta; oly kitűnő fiatal tehetségek, oly jeles munkaképes egyének találkozását üdvözölhetjük törvényszékünknél, kiknek képessége s ügybuzgalma az eddigi rövid U-passtalatok után a legvérmesebb reményekre jogosítanak fel bennünket s örömmel jelezhet jük, hogy a régi panaszok nem fognak ismét lődni s e részben csak gratulálhatunk Győr megyének s egyáUlán vidékünk igazaágkereto közönségének. As ismerkedési estély f. évi szeptember 23-án tartatott meg s .Fehér hajóhoz- czimzett vendéglőben s a csakhamar felpezsdült jó kedvet Vörös Jancsi kitűnő zenekarának jeles játéka mindinkább hatványozta. Mindenekelőtt megtörtént a kölcsönös bemutatás, a jelen vo) tak közt szerencsénk vol* Lacza József semmi tőszéki potbiró urat is üdvözölhetni. A kedélye, beszélgetés közt elköltiitt vacsora végével poharat emelt Csepy Pál helybeli ügyvéd ur ■ kartársai nevében egy remek szónoklatul üd vöxölte a törvényszéki tagokat » a jelen volt többi biró urakat; az átgondolt s értésnél előadott beszédből emlékezetünk után közöljük a következőkel: .Uraim! a mai estély feledhetlen kedves emlékű maradand előttünk, mert ennek nagy jelentősége van; itt a mag elvettetik, 3 hála. talaj ban gyökeret ver B a jövőben hozza meg áldásos gyümölcsét. A győri kir. torvényszék igen tisztelt tagjai ugyanis, élükön mélyen tisi telt elnök ur ő nagyságával, alkalmatakarván nekünk ügyvédeknek adni a megismerkedésre, az érzelmek kölcsönös kicserélésére, e mai ke délyes estélyt rögtönözték, mi pedig az slkal-mat örömmel ragadtuk meg, mert a bírói karnak ezen szívélyes kezdeményezésében, ezen önzetlen közeledésében mi ügyvédek baráti job bot látunk felénk nyúlni s mi nem késünk azt örömmel megragadni t> egész bensóséggel melegen megssoritani. Uraim! államis társadalmi életünkben as igazságszolgáltatás játsza a főszerepet, e téren küzd a jog a jogtalanság ellen, itt döntetik el az enyém s tied kérdése, itt harezol a törvény a törvénytelenség nllen s itt keres a sértett jog érzet orvoslatot. De bátor vagyok kérdeni, váljon el van-e érve a kitűzött nemes czél, meg van-e oldva a nagy és magasztos feladat, ha mindazon tényezők, melyek azükségképpen kell, hogy vállat vállhos vetve, egymást támogassák, egymással karöltve járjanak, a czéltól eltérőleg egészen ellenkző irányt követnek, hátrányára a közérdeknek, hátrányára az igazságszolgáltatásnak ? Nem, ily módon a czél soha nem éretik el! E két fő tényező pedig a biró és az ügyvéd s most eljöttem igénytelen beszédem főtárgyához. Ne méltóztatsanak félreérteni, én nem a győri törvényszékről s a törvényszék területéni birákról szólok, én s kérdést egész általánosságban ölelem fel, mert a miről szólani akarok, as egy általános baj, országos calamitas igaaság- De amint visszatértek hónukba, férjének abba a vén, nagy, bntorozott kastélyába nagyon egyhangúnak érezte magát; csakhamar elkezdett a társaságok és változatosság utánásitozni. Gróf Valinski adott ebédeket és vadászatokat; neje bálokat rendezett; meghívta a szomszédo-kat és maga is látogatásokat tett, de miotán a legközelebbi szomszédok is néhány mértföld-nyire voltak, valami kedély esőbb összejövetel nem volt kivihető és a látogatások legfeljebb néhány vadászatra, bál, vagy ebédre terjedjek ki. Ekkor volt ideje Vandának gondolkozni; egy kimondhatlan agaág gyötörte magányában; a férj már rég óta közönből volt előtte; kime-rithetlen érdekkel kisérte az utánnézést férje gazdaságában. Itt volt dolog elég az ő idejét eltölteni itt volt rendezni való, számítani, parancsolni, oktatni és szidalmazni. Vanda gondola magában,most az ő életének cselt és anyagot szolgáltat-ez; az előszeretett a pénzbirásá-hol mindinkább képezte boldogságit; az5elnéző, szerető férj ét hu feleség helyett napokig hagy -ta magára és kilovagolt, vagy kocaisott, a mint acrévjárás engedte, birtokról-birtokra a gazdatisztek utánnézéaére, a jövedelem és kiadás fölött szigorúan őrködve. Ep ez este is ily spekuláns átázásról tért haza és feküdt minden életjel nélkül egy székben. „Vanda, gyermekem' kezdégróf Valinski a mulatságot, „hadd az öreghfiBenovskit békében, én óhajtok veled beszélni, hogy neked egy ajánlatot tehessek, a melyről reményiem, bogy tetszeni fog.* Vanda elvárólag nézett fel. .Litthsuenban él, mind te is hallottad, egy testvérem, kivel néhány év óta minden közlekedést megszakítottam. Én most keeerü szemrehányást teszek magamnak ezek miatt A szegény Thekla! ó oly viharzó szeretettel viseltetett hazája iránt, hogy az utolsó felkelés alkalmával, szerencsétlen hazánkért férjével egyetemben a veszélybe rohant és oldala mellett egy orosz tiszt golyója álul megsebezve látta őt elesni." En akkor tettem neki szemrehányást, hogy a szomorú végzet, férjének halálát okoeá. AZ én meggyőződésem szerint a felkelés után nekünk kellett rolna csendesen lennünk, ha caak valami ember feletti kéz nem nyúl a csomó bonyolításához \ de ez oly kétséges volt, hogy én minden egyes ember iránt, ki afelkeléstelő segítette, bensőmben, mint honárulót néztem, mint szemfényvesztőt, ki az oktalan rögeszmében, ami szerencsétlen szétszakgatott honunkat teljhatalmulag dobá Oroszország lábai elé és a haláltttéere elősegítette. Ezek után minden találkozást Theklával kizártam és ép most kaptam egy levelet, mnly az ó halálát jelenti! Minden birtoka konfizcálva van, a« oroszok becstelen árért elkobozták és egyetlen gyermeke, a tizenkét éves leány egeszén szegényül s elhagyatotUn áll. Lásd, itt vannak Thekla végső sorai, me lyeket rövid időn halála előtt hozzám intézett, melyben kér, hogy a régi hangot feledve, az ő szegény elhagyott gyermekét magamhoz venném. Nemde Vanda, a kicsi Genovefa legyen nálunk szeretettel elfogadva? NekUnk nincs gyermekünk: folytat* az öreg ur sokat sóhajtva tovább, az én egyetlen fiam Fülöp már Parisban van, az öreg ódon kastély oly üres, én óhajtom, hogy vig fiatal egyénekkel teljek meg. Vands kezeit szemeire teve, ngy, hogy a grófnak lehetetlen volt arczára figyelmezni; amint azon ban ő elnémul t,fölea>elte tejét és monda anélkül, hogy egy csép melegség is lett volna hangjában. .Ugy, te óhajtod a vig és lármás életet, Konstantin ? te majd nemsokára megunnád, mit csináljon itt egy fiatal leány ? Gondold meg, hogy neked nyugalomra van szükséged; !ő bizonyára akaratos, ellenkező és kényes, örökkétartó fáradság lenne csak neked. Oh nem Vanda, Genovefa kényes nem lehet, mert ő az utóbbi időben a legkeeerübb szegénységben élt, nem igen különb, mint az utolsó paraszt gyermek. Akkor meg aggasztóbb ránk nézve, ellen-veté Vanda hidegen, A bizonyára minden jobb neveléstől mellőzve volt, nekünk félni kellene ót idegenekkel összehozni, hol ő csak mindenkor számunkra a legnagyobb zavart . csinálná; balnézetei miatt csak a mások megszóllásait, gúnyt idézne elő és a mi finom érzékünket ezer szer megsértené. Vanda felkelt és a szobában keresztbe font karokkal járt ides-tova. „Mit csináljon az a koldus gyermek itt? Egy örökségkobzó, egyéb semmi; én magamat elnanyagoltaaaam,* morgott lázasan s ajkait harabdálta. Gróf Valanski felkelt és lassan Vanda elé lépve, szólt keményen! .Ezazutolsó szavad?' .Add valami neveidébe' — veté oda Vanda. .Gondolod," — ellenveté gróf Valinski, „azt hiszed, hogy ez volna az igazi ut a lánynak valamit szerezni ? Nincs nekünk helyünk a sze gény, védtelen teremtésnek, egyetlen testvérem gyermekének, az én húsom s véremnek. Axczai komoly jelleget öltöttek magukra és szemei haragot lőveltek az átellenben ülő nejére, ki St csendesen éz hideg mosolylyal nézte. „Nem mondja neked szived, hogy te mit tégy" — foly-tatá a gróf tovább, ,ugy megmondom neked, hogy az a lányka eljön és legyen ugy eltartva mind tulajdon gyermekem, én óhajtom ezt." Vanda csodálkozva nézte szokatlan tettét férjének ; könnyedén vállatvont és gondola izgatottan : .Akkor szükségtelen volt a gondolatcsere, egéaien. Jó éjt!" Ezen szavak után ki ment, lassan és gondolkodva a hossza koridorun le, s lépcsőn föl szobájába. Ott ledobta magát egy kerevetre és órahoeszat tervezgetett mindenfélét, a mi a lánykaidejövetelét hátráltatná. Gróf Valinski mélyen felvolt indalva és hosszú időkig Olt székében mozdulatlanul, végre felemelte fáradt tagjait, egy hallható sóhaj rebbent el ajkain, felvette a nehéz ezüst gyertyatartót, oda vitte Íróasztalához s leült. Mély gondolatok foglalták el az öreg gróf lelkületét. Az ő imádott Vandája igazán az a kedves nő, kinek tartotta ? Nem, nem, az igazi ■ szeretet és gyeogédség hiányzik nála. — Nem kérte ó maga szerelmét? az öreg aggastyánt, ki felhevült fiatal szenvedélylyel övezte a szép fiztál nőt és elég balgatag volt, as ő karjai közt éveit elfeledni. Szerette őt igazán Vanda ? vagy külső benyomásoktól izgatva, nyújtotta neki kezét? Igen elhalványult és nehéz cseppek álltak homlokán. Valami igen szaggatta szivét, mit ő előbb titkosan és édesen ápolt, jéghidegség fagyasztotta vérét, most tudta, hogy az ő helyzete igen egyhangú. — Reszkető kezekkel lett egy levélpapírt jobbra, és irt soká — igen soká. akkor összehajtotta a levelet s erős vonásokkal irta rá a czimet .Valinaki Fülöp grófnak" — éa nyugodni ment Az előbbi oly pompás lengyel királyi városban, Krakó egyik elegáns falusi lakában, az uj városban Olt egy éltes elegáns nő a verandán ima könyvvel, a mely minden figyelmét „„Igáitatásunk teres, amennyiben e bajjal maid „iodeofelé találkozunk, igái, hogy nem minden birónál é» ügyvédnél s aiért tisztelet a számos y,,telnek. Szólok pedig az el nem palástolható bajrtil annyival i« inkább, mert ex már nem igen régeo heves ás éles hírlapi czikkezés tárgyit képeíte, mi a bajnak s hibának létét kellően igazolja. Nagy hiba a bíróban ugyanit, ha < ast hiwi, hogy az ügyvéd felett uri hatalmat gya-korolbat, téves hiedelem, hogy at ügyvéd a bi-rónak alárende'tje; midin a bíró minden alkalommal három lépésre áll az ügyvédtől, mintha a,! mondani akarná: idáig éa nem további in „eo uirmaiik uután a feszült viszony, a hidegség s nem ritkán elkeseredés biro és ügyvéd köiött 8 ba a biró egy ily ügyvédnek ellenjegyzőét látja, már örül, hogy ismét alkalma len re]e uri fennhatóságát éreztetni. De kérem Biepeo, as éremnek másik lapja is van. Ha van , bíróban hiba és gyengeség, as ügyvéd sem Ül hiba nélkül; némely ügyvéd ugyanis, ha peréi egyik, vagy másik biró előtt elveuti, már ut hiszi, hogy a bíróság ót üldözi s fellebbezésé. ben, a helyett, hogy a sérelmes Ítéletet a tör-véoyekbCI ■ jogtudományból levont okoskodásul a indokolással forgatná ki sarkaiból: a go-rombaságok dorongjával ront a biró személyének. Mindezekkel agy hissem nem mondottam újságul ai igen tintelt ssakférfiak előtt. S ha mindazt felhoztam, -tettem átért, hogy szakit-niok a múlttal • hibáinkat levetkezve, bizalommal u.zzünk a jSvó felé. As ügyvéd ne keverjen mindig a perben, ne iparkodjék as ügyet ilokmk ódátokkal mindinkább bonyolódottabbá unni > eiáltal a biró állását s ebból folyólag as igazságszolgáltatást megnehezíteni, hanem a legjobb akaratul szolgáltassa, mint as igaaaágszol-gilutii egyik tényezóje, as adatokat a biró ke-■éhei; nyújtson neki alkalmat éa módot,segítse fc az anyag igazság kipuhatolásában, a biré pedig oem nézve azt, hogy melyik ügyvéddel van dolga, a kiderített tényállás alapján lelkiismerete-e legjobb meggyósódéae szerint mondja ki u ítéletet. II; jóakarata közreműködés, ily odaadó ügjbuzgalom, baráti belső viszony, egyet-erlá és kölcsönös bizalom biró B ügyvéd között megtenni a m-iga gyümölcsét s igazságügyünk csak igy és nem máskép fog feivirágozni. Én lehat poharat emelve a tek. törvényszék igen tiutelt tagjai s a többi itt jelenlevő biró urak egészségére, kartársaim nevében unvemból ki-vásom, hogy szép, de nehéz pályánkon a barit-iig, Keretet s bizalom köteléke mint jó testvéreket fiitzön össze, teljesítse mindegyik tény esö leJiiiimeretesen kötelességét s a nagy közönség halárai fog reánk tekinteni. As Isten éltesse te hat az igen tisztelt birói kart s arra kérjük, hogy bennünket, mint a közös nagy munka kö ás napszámosait barátságukra érdemesíteni kegyeskedjék.' A lelkes szép beszéd megtevéo a kedvezi lnlút, megkezdődött a barátságnak borkeresz-wíje, egyik társpohár ürült a másik után, az arcokról jó kedv s megelégedés sugárzott. Mi tehát e téren hatalmas lépest tettunk elSre, a kedélyes estély egy uj, egy eddig nem magára vonta. A verenda körül be volt húzva feegH; kellemes melegség áradt síét a légben; sötétzöld mirtusok, narancsok, és inas növényekkel volt tele a világos, magas helyiség a a papagályok hintiztik magukat hajlékony abroncsokon. Az öreg no nyugtájánál tekintett fel, amint hangos énekkel nyitotta lel a terem ajtaját egy fiatal lány — és a levelet magasan tartva előtte, megállt s ujongva kiáltott: „szivem mamám 1 gondold el, Vanda irt számomra egy hosszú levelet, melyben arra kér, hogy menjek el hozzá s töltsem nála as egén lelet. Nemde édes mamácskám, ezt meg-«geded nekem?' A fiatal leány letérdelt anyja mellé és csókokkal borította annak fehér ás finom kecelt. •Lásd,' csevegett vigan mellette és egy gyors kézmozdulattal simitá hátra barna törtjeit bájos arcairól, itt borzasztó unalmai, te oly ájta-toa vagy, nyndig imádkozol, vagy mess a templomba, de nnc*aalits«banssmtiree»ági összejövetel, sem szánykásás — es Hallhatatlan 1 És > mellett vén leszek és rút.* „De Melánia,* mondi az öreg nó elutasítóiig, „a mit le itt összebeszélsz, az vétek; kevéssé; ereznéd aa egyhangúságot, ha »*or-gslmanan imakönyvedben lapozgatnál és ájta-Xwblan a templomban volnál. De ma reggel komolyan haragudtam nád, mert a reggeli »i»e alkalmával csaknem elssenderültél. (Folytatása kSv.) Megfogtam wép ■ . Megfogtam ssép íeb*r keiét. Hint jégesap, oly hidas; i«l«; És még is, — »Uy csodálatos — Majd meggynladtam altalaj - Csillagssltnével hirtelen Kim «gí tekintetet vetett . . . 8 ki kimé ? Lángtekiotele Kaj4 megf.Jjaa.ta lelkemet. ismert aerának volt megkezdője sóhajtjuk, hogy . más vidéken is utánzókra találjon; a Hnrék és lelkes kezdeményezők pedig a közjó a különö-•ea az igazságszolgáltatás érdekében nyilváni tott jó indulatukért fogadják a közönaég hálás elismerését .öy- K- Helyi hírek. — Nemet lett. A zalamegyei magán alapítványokra felfigyelő választmány a nagy kanizsai kiadednaveló egyesület alapitói sorába lépett s a nevelés ügyének elósegitése tekinte téből 300 frtnyi alapítási összeget szavazott mag. Örvendünk, hogy az alapnevelés ugye iránt ily bazafiui meleg érdeklődéit tanúsított a zalamegyei nemesek pénztára. — Zaiavármegye közönsége részvét- iratot intézett Gróf Mikó Imre leányához, a ke gyelete* éraelmet tannsitó réssvélirat köztiszte- letü főjegyzőnk Svastica Benó ur kedves tollá ból folyt, lapunk jövó száma, közölni fogja. — A xalamegyH • gazdasági egylet Keszthelyen tartott közgyűlésében 1878 ik év ben Parisban tartandó nemzetközi világtárlatra vonatkozólag a következőket határozta: 1 ör. Az egy esUletszukségeeneka kívánatosnak tartja, hogy Magyarország az 1878 iki pálisi világtár. latban részt vegyen. 2-or. Az egyesület reményű, hogy ax egyes ágak megfelelő képviseltetése mellett a közönségben a kiállítási hajlam meg lenne, ha a kormány által tárnogattatnék. Az egyesület maga is kész, a mennyire anyagi ereje engedi, a teljesen vagyontalan kiállítókat anya gilag is támogatni 3-or. Az egyesület as ország képviseltetését csak azon kiállítási tárgyakra véli kilerjesztendoknek, melyek hazánkban na gyobb virágzásnak örvendenek. 4-er. A költ ségek lejebb szállítása czéljából az egyesület kívánatosnak látja ott, hol a tárgyak terme azete és térfogata ezt engedi, a gyűjteményes (collectív) kiállitésoknak csoportonkínt leendő rendezését. 5 ör. Az egyesület kívánatosnak tartja, hogy a kiállítandó tárgyak elküldés elűtt kellőleg megbiráltassanak. ■J — GyásxMr. Alulírottak fájdalommal telt szívvel tudatják bensőleg szeretett édes atyjuk, illetőleg ipjuk és nagyatyjuk Hirschler Gyűli urnák Alsó-Domboruban, folyó hó 8 án déli 12 órakor, hosszas szenvedés után életének 67. évében történt gyászos elhunytát A boldo- gultnak hűlt tetemei f. hó 10-én, kedden dél után 3 órakor, Schlesinger Gyula ur hátából a nagy-kanizsai izr. temetőben tétettek örök nyugalomra. N.-Kanizsa, 1876. október 9 én. Béke hamvaira! Hirschler Lipót, Hirschler Miksa, Hirschler Antal, Hirschler Jak>b,Hirsch- ler Henrik, Hirschler Ödön fiai. Löwensohn Terézia született Hirschler, Schlesinger Faní szttl. Hirschler leányát Hirschler Hermina szül. Königsberger menye. Löwensohn Samu, Schle singer Gyula vejei. Löwensohn Emil, Löwen sohn Lajos, Löwensohn Camilla, Löwensohn Mathild, Löwensohn Árpád, Löwensohn Wil- helmina, Schlesinger Hugó, Hirschler István unokái. A boldogult ritka szorgalma, becsüle tessége, jótékonysága és vendégszeretete által az egész vidékben köztisztelet tárgya volt. Ó volt a 41 év óta fenálló a jelenleg .Ujlaky Hirschler és fiai* ezég alatt fiai által vezetett virágzó, nagy kiterjedésű faűzlet egyik alapi tója, és ezáltal AUó Domború és környékének valóságos jótevője; a közügyektől nem vonta magát vissza és mikor szükséges volt, áldozott is értők, szóval polgári erényekben kitűnő volt élete és azért túlzás nélkül mondhatjuk, hogy halála általános sajnálatot és részvétet keltett és érdemelt Temetése nagyszerű volt, a gyász- kisérők eleje a városhasához ért s vége még a halottas háznál állt Béke és áldás poraira ! — Köngyüléa. A nagykanizsai fiatal ság társarköre múlt vasárnap tartotta uj díszes helyiségében tisztújító közgyűlését. Elnök Bo- thó Imre, alelnök Dr. Laky Kristóf, titkár Ta kács Jenő, pénztárnok Lovak Ede, ügyész Len gyel Lajos, háznagy Bogyay Ödön és 8 választ mányi rendes, 2 póttag. A közgyűlés az eddigi csimet megváltoztatta s ezentúl „Társaskör* czimet használ. Jelenleg 45 bel- és 19 kültag gal bír. As alapszabályok módoaitása, nemkü lönben a bálrendezó bizottság alakítása a vá lasztmányra bízatott. A közgyűlést diazebéd követte, melyen Bothó Imre, Dr. Laky Kristóf, Farkas László és Simon Gábor urak szebbnél- szebb pohárköazöntést mondottak. Knortzer ur kitűnő s Ízletes jó ebédet adott A „Társaskör" áttörte az eUó év nehézségeit, hiszszuk, hogy nemes feladatának ezentúl még nagyobb mérv ben megfelel. — Kérelem. A szép Zalamegye dicső múltjának történeti igazságátfölderitendó, nagy- szülöttjeinek életrajz adatait, régi okmányokat s egyéb a megyére vonatkozó régi és ujabb is mereteket egybe gyűjtendő adtam s adom sajtó alá „Adatok Zalamegye történeté hez* czimfi havi folyóiratot, melyből, eddig 9 fűzet jelent meg lehető díszes kiállításban, mi dőn még ez évben 3 füzetet adok ki, bizalom mal kérem mindazon tisztelt pártolókat, kik a füzeteket elfogadták, szíveskedjenek a* előfize tési dijt mielőbb beküldeni, hogy a jövő évre történetül', folytatása iránt tájékozhassam ma- gamat Egyúttal kijelentem, hogy ismerve a t. közönség legnagyobb részének az olvasmányok iránti hajlamát, arra kellé főfigyelmemet fordítani, hogy a füzetek tartalma lehető változatos és a közlemények lehető rövidek legyenek, hogy az adatok száraz volta miatt az egyked-vűség vadját elkerüljem. HaaaŰM tüstelettel Bátorfi. — Aa Apotto czimfi zenemfifolyóirat ötödik kötete legújabban megjelent októberi füzetének tartalma: 1) ÁbrándRemeo és Júliá ból, Magurányi Józseftől. 2) Caglistro négyes, Lantos Gábortól. 3) Bolygótüzek, Wachtel Auréltól. 4) Imre csárdás, Egri Jánostól. A bo rítékon : A zene történelme Kapi Gyulától. — Wagneriana Ambros A. W.-tól. Zenemfijegy- zék stb. — Az előfizetési ár egész évre 6 frt félévre 3 frt A jelen szám 1 írtért külön is megszerezheti. Az előfizetés vidéken legczél- szerflebben a postahivataloknál posta utalvá nyozás utján eszközölheti, Budán, az .Apolló* kiadóhivatalában viziváros fő ntcza 220. az. a. Minden eddig megjelent szám és kötet ugyan ott leszállitott áron kapható. - Rövid hirek. A philadelphiai kiál lításon 11 ezer érmet osztottak ki. — Stéger operaénekes Bukarestbe szerződött. — A szerb patriarcha Deák Ferencs szobrára magyar le- veiben 100 frtot küldött — Trefort minister két lánya egyszerre férjhez megy. — A floren- czi négyes társulat hazánkban ismét körutat tea*. — A csongrádmegyei közlöny mutatvány száma megjelent — A siófoki postást egy va súti 6r gyilkolta meg. — A bukaresti lóverse nyen is magyar ló győzött. — Vegyes hírek — Dtatiutika. A statisztikai congressu* alkalmából megjelent zsebkönyv sok .tanulságos dolgot tartalmaz s érdekesnek tartjuk a minket közelebbről illető terület s népesedési következő adatokat — Magyar, a Erdélyország területe myriaméterekben 2,803,,,, népszáma 13.561,245; Fiume területe 0.,„ népszáma 17,884; Horvát-Szlavonorsiág területe 229.,,, népszáma 1,138,970; Határőrvidék területe 189.,t, népazima 699,228; összes területe 3,232.M myríaméter, összes népssám 15.417,327. — Egy myriaméterre átlag esik Magyar-Er-délyországban 4837 lakos, Horvát-Szlavonor-szágban 4960, a Határőrvidéken 3697, összesen 4784. — Sz. István korona-országaiban összesen 61,693 középület és 2,388,520 magánépű-let van. Az épületek közül: Földszinti 2,415,567. 1 emeletes 30,827. 2 és több emeletes 3,769. Lakások száma összesen 2.992,277. És pedig pinezében 14,596. Földszint 2.915,453. 1 emeleten 50,290. 2 és több emeleten 9,686. Padláson 2,052. A lakásokban van összesen 11.844,826 helyiség. És pedig: szoba 3,884,356, félszer 209,535, kamra 1.826,237, raktár 98,728, előszoba 307,124, csűr 594,411, konyha 2,091,454, istálló 1.888,943, pincze546,313,akol299,740, bolt 50,841, egyéb 47,144. A vallásfelekezetek szerint van római katnolikus 7.502,000, görög 1.587,585,örmény ó,104,gorog-keleti 2.579,048, örmény-keleti 605, ág. evangélikus 1.109,154, helvét evangélikus 2.024,322, unitárius 54,438, más keresztény 2,714, izraelita 552,132, más nem keresztény 214. Természeti hiányokban szenvedők van: vak 18,523, (9800 férfi, 8723 nő); siketnéma 20,699, (11,869 férfi, 8830 nő); elmebeteg 12,161, (7164 férfi, 5998 nó); hülye 18,449,(10,247 férfi, 8202 nó). Korszerinti népesség:0-1 évig 303,264 fi, 304,227 nőnemű, 1—2 évig 231,264 fi, 233,494 nőnemű. 3—5 évig 596,745 fi, 605,985 nőnemű, 6—10 mű. 11 —15 évig évig 890,693 fi, 900.630 nón. 833,787 fi, 838,451 , 16—20 686,313 fi, 782,147 . 21-30 1.204,296 fi, 1.321,553 , 31 -40 „ 1.101,936 6,1.074,910 „ 41—50 „ 838,247 fi, 802,956 , 51-60 . 669,382 6,530,679 , 61-70 , 301,760 fi, 276,618 . 71—80 „ 89,459 8.76,868 . 81-90 . 14^66 fi, 12,783 . 91—100 . 1,933 fi, 1.970 . 100 éven felül 185 fi, 196 — StiuhuM nimtt fegyver gyári mtnkdt átázott tegnapelőtt Budapesten keresztül Nán dorfehérvárra, s mint sz ,U. C irja, a porosz arzenálban 600 munkás nyert több havi szabad ságot, akik mindannyian Szerbiába készülnek, hogy az ottani fegyvárgyirakban szolgáljanak. A napokban illitólag 300 munkás fog ismét fővárosunkon át Nándorfehérvárra utazni. — Ha még ez sem jelent békét! . . . — Nadrágot nSk. Amerikában a nók nad rágot kezdenek hordani szoknyák helyett Már gyűlést is tartottak és erivei sürgették a női öltöny ezen reformjának meghonosítását. — Tanultágot minta. A berlini .Fr. Pr.* a követkesóketirja: Állapotaink égbekiáltó voltát eléggé jellemzi a következő tényálladék. Egy általunk jóravaló, becsületesnek ismert fér fin lépett be ma szerkesztőségünkbe s a követ kezó hirdetés felvételére kért bennünket: .Egy ügyes lakatos, ki pénztárak felnyitásához töké letesen ért, egy nagyobb gazember bandához kivan csatlakozni, mert nincs többé azon hely zetben, hogy a maga és övéi számára a kénye- ret becsületes ut»n megszerezte. Tisztessége* munkát hetek óta hasztalan keresett, most tehát vagy éhen hal, vagy lopnia kell. Részünkről megkiaérlők ót a borzast tó eszméről lebeszélni, de nyomorával szemben nem volt részérj tanácsunk. As inaég napról-napra nó, de a segély nem akar érkezni Papirszeletek. — Lelkéu *> oltárnál a rSlegén^bea: — Ast kérdem oDtöI, ia az latra ea ráiii jelralerS elítt: akaria-e (Sn «t a tintessigM loáajzót, Bibiannát, felőliéül venni? — Henjraasxooy: — Bocsáttat UsatelendS nr, őn ax éu Tolegénypnist kérdési: akar-e 5 engemet feleségül venot? ea meg erre ast noodom, hogy 8 ürfilbet, ba éo fit akarom 1 Igen, neki semmije sines, nekem meg Teo 6Usás forintom ; — es igy tiszte lendő aruk engemet kell elóbb kérdezni: akarom-e ín — Bt?! — Volt On Velencsebeo ? — Oh, igen. permé hogr toltam. — No akkor látta On ii Veleaeae régi pom páját? ^ P — Asaz én csak éjjel keresztollovagoltam rajta, mert épen utamba esett. — Ax nem is tehet, hUx Velearce a tenger ben áll. — No tsjdja, én télen lovagoltam rajta keraas. ttll, akkor a tenger be Tolt fagyva. — A barátság a napórához basonlit. mely csak derült és tissta napokon mutatja a námokat, fellegés és nős napon axonbaa nassnálhatlan. — Ha a természetnek annyi t&treoye lenas, mint as államoknak, aa Isten m&ga sem tndná ast kormányozni. — BOrne. — Egy nGtől, ki nastól meg volt idéxve a tor-vénysxék elé tannnak, kérdé as elook: Bhány éves ín ?• A no, ki mée tetsieni kiránt, elpirult a kérdésre és azt feleié : „28 éves.- Később nát nallgaták ki s midőn éveit kérdek, ast feleié : .annyi éves vagyok mint anyám - — Ssentesen e héten temettek el egy kis fiat, akinek apja katholikns, anyja gong, a kis fin reformálna, keresztapja púidé, keresztanyja pedig latheránus volt. — .KSIjok*, kiált mérgesen a tisxt szolgájára, kivel meg nem tudott értatni egy magyarázatot, „bo lond vagy. vagy én vagyok az?" A saolga egyked- vttleg felelt: .hiszen csak nem tart bolondot legi- nyfil a hadnagy or !■ — Egy könyvárus egy regényt nagyon melegen kívánván ajánlani, végre ezt is mondta: meg vagyok gyóz&dve, hogy e regényt mindenki örömmel fogja letenni 1- — Egy kü városban OaUotti Emiliát adták. A bercaeg a nőnek szerelmi ajánlatokat tesz, mire a esiauzerepet viselS hölgy vizssaboraad. A karzaton egy oU szállásoló huszártiszt prívatdienere elneveti magát ■ mondja: bDe már ezt a mesterséget jobbau érti az én nram, a kapitány, ki engem levéllel s bat aranynyal küldött e makranezoakodo menyecskénél.* Lottnbaxéa. Brfinn, oct. 4-én: 23, 29, 85, 7, 71. Innsbruck . „ 78, 68, 35, 50, 38. Érték M vtittMyu okttber 10. 5*/, metalique* 65.45; J>% nemz köloeöu 68.50: 1860-ki álladalmi kölcsön 111.30; bank-réssv. 8.52— ; hitelintézeti részvények 152 50; Londou 122.75 ; magyar föld teher mentési kötvény 73.— : temesvári földtehermentési kötvény 72.50; erdélyi fSldtehermentési kötvény 73.—; horvát-slavon Földtehermeutéei kötvény —.— ; ezüst 102.50; os. kir. arany 5.83—; Napoleond'or 9.83. V t i g t 1 menetrend. ._ Érvényes május 15-tól 1876. A buda-pesti idótmutató óra szerint, isulnl kUnissárál , Vonat hova : saám Ura Pere. ld< X)6 Eszék, Mense*J>omboTár s Fiúméba t 48 raggal S15 „ . . 2 30 déloU SIS Buda-Pestre 4 68 ragg»l 302 . 86 délm. 804 11 30 estve S13 Bécsbe (Szombathely, Bies-Ujh«lyfale)5 8 reggel »t „ ......... 11 48 estve 515 Sonroaybs > 88 délut 203 Trieastbe éa Prageraofoa ktraastU Qfáes éa Réesbe 4 50 reggel 'int Triesztbe és Prágerkofon kenustól Qráea éa Béeabe 1 47 délut ■rbeaik. Katizaára hotmM i ~ ; 516 Eszék, Moháé., Dombóvár. Koméból 1 41 délit SOS , , . „ II 11 estve SOS Biida-PestrSI 4 20 reggel S01 „ 2 5 délut. 111 , 9 44 estve 314 fMcsbol (Szombatit. Béea-Ujaely)fel81 10 27 estve 303 „ „ . .45 reggel 315 Ropronyb61 11 53 délei IU Béeabtl Oiáca, Marbnrg, Pragerbof * felül ... 4 lí reggel. 201 Trieszt- i- Béc.bol aUrburg, Pragar- bof falSI 1 21 delnt. ■ÜHTriMaV és VUlaebbol Pragerbof falSl 11 — estve Harburgba esaltakoaáa VUlaeh és Frauoeel.stbe . . . Pianeeatastbol szerkeszti) ■ Báttrt UjtM. 0O0OOOOO0OOOOOOOOOOOO0QOOOO08OOOOC oooooooooooooooooc Megjelent uj naptárak. Wajdits József nagy- és kis képes naptárai 187<Mk évre válogatott tartalommal és temérdek képekkel megjelentek. Ára a nagy képes naptárnak kötve 50 kr., fűzve 40 kr, a kis képes naptárnak pedig csak 25 kr. | Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Postai megrendelések pontostosan szállíttatnak. Tisztelettel ! I I I > I > I I Wajdits József, kiadó könyvkereskedő Nagy-Kanizsán. (1U5 2—') OOOOOOOOOOBOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOO Wajdits József kiadó-, lap- éa nyomdatulvjdonos (rjorsaajtó nyomása. Nagy-Kanizsán. Bámulatos hatású illatos kösz vény szesz, köszvény éa csúz ellen „egyedüli biztos szer* mlg elavalt bajoknál is kil0n6 eredményűvel alkalmaitatik. 1 Bvegenke 1 Crt 20 fcr. A fő központi- és szállítási raktár Franz V.-nál Holloubkán (Csehomíg) v«n. (188 4—*) A bet s külföld miodeD hinaerea gjtSgyasertáráb&D kapható. OOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOO Schwarz Ignáez kereskedése a városház átellenében, ajánlja a t. cs. közönségnek ajonan berendezett oagysserii férfi- és gyermeköltöny- ugy kalapraktárát, esernyők, szücsáruk, fehérneműek, gallérok es különféle nyakdlszek válogatott minőségben és igen jutányos áron kaphatók. Jíagy-Kanizaa, l876.éTÍ aug. havában. (174 8—10) idényre a következő czélsxerO ó» jó frt 50 krnyi """'T^t"? irért' ajánljuk a tíli szikiig. Urgyakal K a clak « 6 valódi IcariabAdi |>orrxellii. altá WÍiWe. 6 brittania eztlst thea kanit 1 iz«p exakoraxeleocsc églelS %ir- ni. 1 britUni*. exukor-fogá. 1 csinos petroieam-lampa bixtoiitó égetővel. 1 Üiea-kéizlet, a melyen 2 perez múlva a legjobb theat kén iteoi lehet. 1 ralid! liarUbadi poreielláa tbea 2 pompia, brooi fignrikkal kicjaf-rixott gyerty»Urti. S valódi karlibadi porciellio thea eaésxe. Minden itt felj«nrs«tt líUJinoi nép U csilnsrfl nttluáglettár-k 5 frt 50 kr. *■ Ar» •*• kapható n ajonas megnyitott " ' Blau és Kann-nál, \m3_10j Wien, Stadt, Biibeabergerstrasse Nro. 1. WI< T. utánvét mellett esskOsSltetik. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦<►♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Dio allbekaunt billigato Schuhfabrik Emanuel Temesváry, Budapest, KSngsgasss Nr. .,efférirt Damen-Hf hö^waaren: Kommbde-Schahe ias feioetn Everlaating^der Ledér . . . . fl. 1.— Kommode-Schahe. eleg&nte Fagon bobé St$ek»l, growe Maacheo „ 160 Oai-teD-Scbone mit Onmmi EintóUen, UckirtiBn Kappen uad fcU- ' scheo \ „1.80 iting-Zag-Stiefletten fi Zoli hocb mit L*ck«pit»en uud g»- aagulton Sohlen fein«'Qattong . . . T ,, 3.1Ü CbagraÍD-Léder-Zag Stiefletteo t> Zoli boch mit geoagetten Dop- pelaobieo, atarke, gőte Arbeit ■> ., a.20 Herren-íkhnhwaArea: Kommod«*8cbobe atu Ledér odor Stoff fl. 1.— Chagrain^Leder-Stiafletten mit oder Lackkmppao, gBte, tchöue Arbeit 3.Ö0 Kalb- oder JachUsnleder Stiefletten cait genftgelten and geaebranb- ten für Doppelsohlen Strapaxen . ■ „ 4.— ParUer-Nobles-Halb-Stiefletten mit Qammi Eituitzeo im BC«UÍ RUU oder lackirt TCracbiedenartig elegantett« Fat^on . ,, 4.~-und nocb viele 1000 Paar« in v«nchiodenen Pormen und lioden in Damen-, Herren-, Kidchen-, Knaben- and Kinder Schnhar-tikein. Pályázat iefiicba Anftrftge werden naeti Maan oéer Unatencbnb OJR- t«r fiartlAtpr. MaehnaDme versendet, Dicht Konwenirande werden aJl- •ogleicb nmgeUQMht. (191 5—20) Mu-val- Zalamegyébe kebelezett Szent-Mária községben raközben egy magyar és horvát nyelvet beszélő kath. lásu altanitó szükségeltetik. — Évi fizetése .- 1. 345 frt készpénz. 2. Szabad lakás. 3. 3 m. és 79 cm. (2 öl) tűzifa. Pályázni kívánók felhivatnak, hogy tanképesitö okmányaikkal felszerelt folyamodványaikat f. é. október hó 3 l-ig alulirthoz bekaldjék. Perlak, 1876. október 1-én. Láposy G. Márton, ' - h. aletp — pleb. ai&t a marakozj mesStegi al«sper«aí (197 1—1) kerfllet tanfe1Ogvel6j«. A ssegedi firar. kiállításon érdem-éremmel kitüotetve! Értesítés. Ezennel bátorságot veszek magamnak a t. ez. közönséget és tisztelt vevőimet figyelmeztetni, hogy saját felügyeletem alatt, legnagyobb gonddal készített és a budapesti kereskedelmi kamarától 100,875. számú védjegygyei ellátott hatóságilag engedélyezett SÓSBOR SZESZ egyedül kapható: N.-Kanizsán: Fesselhofer József, Keszthelyen : Wünseh Ferencz, Z.-Egerszegen : Horváth M.Sü meghen: Dorner Kajetán arak kereskedésükben. (195 2 — 6) Tisztelettel Bárvárt Károly, Budapesten. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (183 4-*) kaphatók: Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok 20 levélpapir 20 botitékkal csinos tokban színes monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapir 50 borítékkal csinos tokban 100 színes monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal díszes tokban 1 frt 50 kr. Bámulatos olcsósága levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapir 25 borítékkal egy csinos tokban fran- czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapir és boríték színes kerettel 60 kr. Gyaszkeretü levélpapir borítékkal 60 kr. mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3,10. 1 , fél minister 4 , 20 „ 1 , egész minister .... 8—9 , — , 100 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papíron 1000 példány névnyomással együtt csak 4 frt. Látogató-jegyek angol, franczia, bristol, színes és gyászkeretü 100 példány díszes tokban 1 írttól kezdve 2 frtig. Továbbá ajánlja dúsan berendezett könyvnyomdáját mindennemű nyomtatványok elkészítésére. NAtíY-KANIZSA, 1876. október 15-én. Tlaenötödlk árfolyam. A lap szeüemi rtss*t Illető zexlemenv" » uerkeutohea, Tska-rézpenztári épület ftld-axint, — anyagi réstét illető közlemények pedig a kiadóhoz bér- il«k: MlrSstesst _ oetitaorbao 7V»á»oá«»or * a minden 'további aorért 6 kr. XYILTTÉBVBKK .—onkint 10 kMn •*- :etnot fel . Siautári illeték minden || hirdatéaért knlSi ' Dietendo. 3U6T-KANIZ8A Wlassloakti. Bérmeatellai lrv«Ui eaak iamert mskatár-taktol fogadtatnak el. Késiratok viseia nem kfildetnek. ZALAI KÖZLŐI! előbb: „ ".B . ÖZI.ON- -SOMOG H,Kaniz«avárot helyhatóságának. neakOlönben a „n.-kuizcai kereskedeM t ipaftuk", a , (..--kanizsai takarékpénztár' a .zalanegyei általános tanitótettOIef, ,n.-kanizsai kudednevelo egyesület-, a „soproni kereskedelmi s iparkamaran-kaniíni kOtválasztroánya' s ttbb megyei és városi egyesület hivatalos értesitéje. _ üeienklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre! A „SALAI mint eddig, ugy ezentúl is hetenkint kétszer jelenik meg; az előfizetések mielőbbi szíves beküldését kérjük, hogy a lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. E 1 6 f i z e t és i á r: Negyedévre október—deczember 2 frt. Kiadó-hivatal. (Wajdits József könyvkereskedésében.) Zalamógye részvét Irat a jnS/" ilikó Imre ~ellíunyta alkalmából özvegy báró Vesselényi fbrenczné, született Miké Anna grófnűhez. léltóságos báróné! Kegyelmes asszony! Zalamegye törvényhatóságának egyetemét képviselő bizottságunk mai napon tartott közgyűlése mély kegyelettel emlé-kezrén meg méltóságod boldog emlékű édes atyja, néhai gróf Hikó Imre nr 6 nagymél-toságának a haza iránt szerzett halhatatlan érdemeiről, hálás elismeréssel határozá el, hogy az 6 elhunyta által támadt országos veszteség feletti fájdalomérzete, — melyben ezen megye közönsége hazafiai teljes részvéttel osztozik — és a dicsóültnek any-nyi érdemekkel ékített emléke Zalamegye jegyzőkönyvében megőrőkittessék. De nem tartanánk teljesnek a kiérdemelt nemzeti hálából eredő kegyeletünk kifejezését akkor, ha egyszersnünt meg ne emlékeznénk azok bánatáról, kiket az elköl-tözotthez a földi lét leggyengédebh köteléke csatolván, az elvesztés feletti fájdalom is legközvetlenebbül sajt! Fogadja azért méltóságod — a mélyentisztelt gyászoló család összes tagjai nevében is — sziveink mélyében ápolt hálás elismerésünkből fakadó részvétünk s azon hó óhajtásunk kifejezését, hogy a gyászeset alkalmából országszerte nyilvánult közérzülettel egyesülő eme részvétnyilatkozat un libán enyhítő vigaszt találni kegyeskedjék a sors oly csapása felett, mely, habár fájdalom érzetével tölti is el a keblet, de kell, hogy megnyugvást is adjon. Isten intéző hatalmában és azon tudatban, hogy az el-hamvadottnak hiven betöltött földi rendeltetése véges határait túléli emléke és azt ápoló nemzetének hálás kegyelete! Fogadja méltóságod mély tiszteletünk és részvétünk ismételt nyilvánítását. Kelt Zala-Egerszegen, 1876. október 2-án tartott bizottsági közgyűlésünkből. Zalavármegye közönsége. Kirándulás az aggteleki barlangba. Elkésett ■ tan a pontiban elhangzó aló leu az, mit a t. olvasóknak mondok. A napi lapok eleget irtak róla annak idején s épen ez ejtett gondolkodóba, váljon irjak-e én is, vagy csak magamban elmélkedjem felette, elűzve ex által néhány magános órának — miből bőven jutott ki osztályrészem — unalmát. Végre Ilonban elhatároltam magamat arra, hogy írjak néhány sort azon útról, melyről oly stép emlékekkel tértem vissia: a magyar történelmi társntat kirándulásáról,— vagyis inkább axon mellékkirándulásról, melyet a történelmi társulatéval kapcsolatban teltem, ennek még két tagjával; -r- s tessem est azon reményben, hogy talán mégis aikerülend olyan apró részletekfof, mikre a napi lapok ki nem terjeszkedtek, egyetmást, érdekeset elbeszélnem. — A társulat as idei kirándulást Gőmőrme-gyébe intézte, az evvel összekötött gyűlést a megye székhelyén, Rimaszombatban tartván meg. Igen, Rimaszombatban. — A gömöriek nyelvén: Bátyiban. Hova megy kend ? — Bátyiba. — Micsoda Bátyiba? — Szombatyiba. — Micsoda Ssombatyiba? — Rimaszombatyiba. Így tudja meg a más vidéki ember, hova megy a gömöri atyafi: Bátyiba. Épen olyan, mint nálunk Zalamegyében: Szentergyán (Szent-Adorján.) Hogymi lett a sajátképeni kirándulás eredménye, azt a történelmi társulat közlönye a „Századok* bőven tudomására fogja hozni t. olvasóinknak. — Én — ne vegyék sxeréuyte-lenségnek — csak magamról, illetőleg azon mellékkirándulásról fogok beszélni, mely ben féezt-vettem. Ne féljenek semmit; —jöjjenek csak bátran utánam; — lemegyünk a föld gyomrába; — nincs sótét, világit a fáklya ;*— nem téve dünk el a kuszáit utcsákon, jó vezetőnk van; — ne tartsanak tőle, hogy ránk szakad a hegy, hisz ezred éves sziklák tartják a boltoza tot; még pedig olyan sziklák, melyek nenTpor- ladnak el az idők vasfoga alatt, hanem inkább erősödnek, vastagodnak a természet tolyton mű ködő ozereje által: — ne riadjanak vissza, ha néhol hajolva kell áthaladni az alig pár láb ma gas üregeken, majd mindjárt kinyilik a föld alatti láthatár s csoda szépségével bőven kárpó tolni fogja önöket azért a kis kényelmetlenség ért. Jöjjenek as — aggteleki barlangba. Majd én vezetem önöket; — megmutatok mindent; — az a fáklyafúattel bemocskolt kő — az a csodaszép csepkő oszlop — az az örök éjhez szokott patak, mely itt foly lábaink alalt — ac a feneketlen mélység, mely elnyeléssel fenyeget — az a sikos kő, melyen nagyon kell vigyáznunk, hogy le ne csuszszunk — az a kristálytiszta forrás, mely a természet által fa ragott medenczében oly felséges italt kinál — az az óriási szikla, mely ott fOgg fejünk felett, mintha mindjárt ránk akarna szakadni — mind, mind jó barátaim; három napot töltettem együtt velük — fájt, midőn meg kellett tőlük válnom — s oly jól esik, hogy most még egyszer látha tom őket, midőn önökkel oda visszátérek. De lassan — bocsássanak meg, hogy nem vezetem önöket mindjárt a legszebb helyekre; — épen azon utón, azon módon fogunk haladni, a mint én mentem. — Mielőtt a barlang szép ségeit megtekintenek; három napot kell tölte- nünk egy füstös üregben, melyben a sötétségen kivül egyéb figyelemre méltó a felszínen nin csen, de annál több van a föld alatt, ha ast ez red éves nyugalmából ásóval, kapával, csákány nyal kiforgatjuk; — ba keresztül törjük a csepko réteget s megnézzük, mit hagytak ott azok, kik (Jobb laktak ott, mint az a kő folya dék alakban lecsepegett a boltozatról s szilárd réteggé keménykedett. Ez a komor üreg az úgynevezett csontház. De még előbb nézzünk körül a vidéken, mielőtt leszállanánk a fold alá. Aggtelek egyike a legegyszerűbb faluknak. Kietlen sziklás talajon épült — semmi nevezetessége nincsen. Egyik falu végen van a templom, másikon á torony, pedig tulajdonképen az összetartozik, mert mindkettő az evangélikus vallásuaké, mely valláshoz tartozik az egész község — kivéve két zsidót — egyik a boltos, másik a korcsmáros. Ei utóbbi gyászos nevezetességre vergődött al aggteleki expeditió történetében — a mennyiben — határozottan merem állítani, ha még három nap ott időzünk, sikerült rolna neki velünk az, mi a czigánynak nem sikerült lovával; hozzá szoktatott volna bennünket a — koplaláshoz. A falu felett egymás mellett két nem nagyon magas, domború tetejű kopár hegy fekszik, melyen puszta sziklánál egyebet nem látni — azonban mint mondják, tavaszszal a szikla közt bár ritka, de jó fü terem s juhlege-lőnek használható; — ezért holdját megveszik örökárban — 5 frtért. Ezen hegyek alatt nyúlik végig a híres aggteleki barlang, a nép nyelvén: baradla. TÁRCZA őszi dal. (Anyámhoz.) A t^rm&sset éa as embir Önén bir eaak emlékkel, — Hervadt virág a bidgyadt wemek Mnlt képein merengnek el ... Anyám 1 neked is már a mait Emlék koasoruját fonja, — Virie — • USvia I — jo lelkedet Égeti, bevitt — • vonja. S felfakaa konyed, imád • s Boldogság egy-egy aohaja, Énelmid e elent barcxa költ Lelked dalom érzi ? — bálija ?.. EmlekMel-e ? bog; én harang SíivedtSl érintett harang, — KOsol, távol — eaend I viharban Feléd scneg minden egy bang. Feledhetlen, bogy én forráa Jőve síived kSsopébSl — Árnyban, fényben fntva mindOU Lelked angárzik tükríböL 8 éresned kell, bogy én madár l'énkeden felnevelt madár. Lelkem minden gondolata Szivedre dalolva beaiill . . . Jöjj kát mmltad viri(iTal, Toviaivel boaaám jöjj el, — 'Virágaid felSatosOm, TOvisid elrablóm kéjjel. Hadd legyek melletted barang, Dalló ajkn Badar, folyam; — Hadd tengek dalt, imát neked, S bánatod el badd elokoljam. OUOTH GYULA. Az árva. VesthoffE. után: Babos Szidóniától. » (Folytatás.) .Kedves, kedves mama, annak bizonyosan a lelkész az oka, mert ő mindig oly hangosan és ájtatosan ásít, hogy nekem akaratom ellenére is utána kell tennem, de ma nem aludtam, ments meg Isten, csak szemeimet zártam le, hogy ne kelljen őt látnom. De most anyácskám, nemde megengeded, hogy Vandához megyek ?" ,Étt nem bánom,* monda Vanda és Melánia anyja néhány pillanat múlva, Vanda fösvény és én teljesen bizhatom benne. Ha te nekem megígéred, bogy nem lestesz gyerekes és a jó társaságban mint egy felnőtt leány fogod magad viselni és minden tárgyban Vandának pontosan szót fogadsz, akkor József elvibet Baranovba." .Éter, ezer köszönet, kedves legjobb anyácskám!' kiáltá Melánia, az ó anyját csókokkal borítva és énekelve, QJjongva ugrált körül — mint egy csintalan gyermek, míg mamája bo-sxankodva kiáltá .Melánia, Melániái Te elrontod a narancsfákat, nem lesiess te már soha oko-sibb ? Én gondolom, szerencse lesz reád nézve, ha te egy ideig Vandánál leszess, de csak ugy, ha te majd mindig szót fogadná! neki.* .Oh, minden bizonynyal, én mindent megígérek,* éneklé Melánia, még mindig tánczolva, hogy a setét fürtök legrendeüenebb módon fogták körül a kedves arczot és csak a barna nemek néztek vígan elő j mindjárt rá egészen komolyan kardé: . De hát mikor szabad utaznom 1 még ma ? kedves, kedves mama, még ma ?" „Nem, ma már nem, menj fel szobádba és hadd Zsófia által holmidat becsomagolni, hogy te holnap korán reggel elutashas.* .Mindjárt!* szólt Melánia márazajtóban és ugrálva repült fel, csengetett erősen komor-nájának és midőn ex nyomban meg nem jelent, tobbantott bossusan piczi lábaival, felszakgatott minden szekrénytés dobált mindent idestova,egy percsnyi türelmetlenségét gyorsan feledve, ült mélyen eltemetve selyem, csipke és virágok közt, sseszélyében egészen feltornyoeitva-Akkor azzal töltötte idejét, hogy az ép akkor megjelent komorna fejére egyik koszorút a másik után rakta rá, neki egy kicsi tükröt elébe tartva, egészen ielhevülve nevetett, míg-len Zsófia a tréfás játéktól elfáradva, szorgalmasan a csomagoláshoz látott éssegitségül hívta Melániát, mert maga nem végezhette el. így dolgozott a két kis leány szorgalmasan. A mouselinezalagot, csipkéket és egyéb tárgyakat dobozonkint, csak néha-néha szakitolta félbe egy ujongó kiáltás végzetes mun-kájokat a karácsom hév meh hazánkban oly sok kezet foglalkoztat, oly sok ezer édes titkot rejteget, mi a gyermeki sziveket oly türelmetlenül várja sok gyönyörűségével, mit a karácsonyi ünnep haz oly mozgásba, hogy csaknem min-den éjjel álmaikban csak illatos fákat és gyertyafényt látnak; a karácsonyi ünnep ezen varázsa Lengyelországban nincs. A lelkesultség az adás és fogadásra; "s, tisata öröm többféle meglepetéseik iránt; a hozzánk tartósok kisebb óhajtásainak teljesítése Lengyelországban teljesen ismeretlen. Ott a karácsonyi ünnep oly lehangolt és színtelen, mint a téli természet. Nincs ujongó öröm, hiányzik a körülrajongó kedvesség, mely ezen ünnep magasztosságát jelenti. Baranowban mindezek daczára fényes előkészületek tétetlek. Vanda utazásai közt ismerni tanulta a né met karácsonyi ünnepeket; látta a karácsony fákat sokféle lángoló gyertyáival, habár azon elragadó hangos örömöt a körülálló gyermekek nél rettenetesnek találá, még sem bírta elfelej teni a pillanatot és elhatárolta, hogy a nagyte remben ritka nagyságú karácsonyfa állittaasék fel. Egyedül tett mindenféle készületeket s amint már csak két nap volt hátra, a fa annyira meg volt rakva mindenféle ragyogó kincsekkel, mennyire csak ágai elbírták. . ^ Vanda ezután becsukta a terem ajtaját és magával vívé a kulcsot. Alant a lakszobában, régi helyén, a kandalló előtt ült az öreg gróf, lábai meleg pamut-takarókkal voltak borítva. Komoly köszvény-fájdalom bántotta, mely tökéletesen a szobához lánczoli. Itt többnyire egyedül volt. De nem les* igy sokáig. Irt Fülöp fiának Parisba és kérte, hogy jönne hozzá, maradjon nála, neki, as életuntnak szemeit bezárni. Fülöp egyetlen fia volt első házasságából gróf Valinakynak; előkelő nevelésben részesült s mint legfőbb ifjú lengyel aristokrata Parisban tartózkodott Gyengéd szeretettel csüngött atyján, ki visxont istenitette fiát. így mindketten a legnemesebb rokonszenvvel álltak szemközt. Néhány év múlva azonban as öreg gróf levelei egészen más szint öltöttek; kevesebb sseretet, gond, sőt fösvénység nyilvánult Fülöp irányiban. Sokáig nem tudta Fülöp e talányt megfej- A barlang bejárata a falától éjszak felé, gyalog menve egy negyedóra járásra, a hegy oldatban szögletet képesd, 150 láb magas sziklafal aljában van, a kürti] fekvő talajnál valamivel alacsony abban, ugy, hogy egy kis lejtön j áthatni oda. A bejárásra sárható ajtót készíttetett a barlang tulajdonosa, az aggteleki közbirtokosság s annak kulcsa a bírónál van, ki a barlangot bérben bírja, a mi abból áll, hqgy neki van . joga a barlangot a látogatóknak mutogatni s osektol a szokásos dijakat szedni. Ezen jogért fisét a közbirtokosságnak 105 frt évi bért. Vezetőket maga mellett fi alkalmaz a községbeliek közül, természetesen a barodlá-ban jártas-keltet embereket, a milyen Agglelek községben alig van 10—12, mert ott sem mindenki ismeri a barlangban az utat Augusztus 24 én reggel indultunk ki az aggteleki vendéglőből báró Nyáry JenÖ vezetése alatt, Thalióczy Lajos és én, mint az ásatásra kiküldött hármas bizottság — biró, mint vezető* s az ásatáshoz a megye által kirendelt 15 napszámos k apával, csákány ny al és kosarak kai felszerelve. A bejárathoz érve, meggy ujtottuk a fáklyákat & tlbucsuzva a felénk mosolygó naptól, leszálltunk a föld alá. Valami titkos érzés futott rajtam végig, mit magam sem tudtam megmagyarázni, váljon borzadály, vágy, avagy roí lehet. Sohasem voltam föld alatt A bejárástól meglehetős magas, de nem nagyon széles folyosón jó darabig lejtősen lefelé baladtunk, útban érvén az úgynevezett kéményt és pitvart, melyek közül az el&6 a felső sziklába kup alakban benyúló, az utóbbi közönséges, szélesebb üreg. A menés a lejtőn lefelé kényelmetlen, mert az utat csúszós törmelék kö fedi a itt ott nagyobb kövek hevernek. Nemsokára már kétfelé ágazik az ut; — az egyik balra visz a denevér barlang felé, a másik jobbra egy sikátoron áj a — csontházba. A csontház több szakaszból álló, széles, vagy mintegy 4— 5 öl s némely helyen ennél is magasabb üreg, egyes Bzakaszaí lehetnek oly nagyságúak, mint egy közönséges tanácsterem. I Oldalfalai rendetlenül összehányt sziklák- j ból állanak, szépség nincs rajta semmi, sÖt ellenkezőleg. A földön elszórva sok csontot találni. Innét vette nevét. Ebben a komor üregben töltöttünk három napot. Körültekintettünk, hogy melyik göröngyöt mozdítsuk ki először helyébői, hol kezdjük & kutatást Az első szakasz, hova értünk, szép sima talajú, de sáros hely — féloldalra kihajtó szikla falaival, alkalmasnak mutatkozott ugyan, de eleinte mi is még kényesebbek voltunk s elmentünk a legvégső üregbe, mely a többinél magasabban iekszik s talaja száraz. Itt a munkásokat három felé osztva, három helyen kezdettük az ásatást. Az első kapavágásra már csont és cserép töredékek fordultak ki, miket gondosan beleraktunk a velünk vitt kosarakba. A felsÖ föld réteget kiaknázva, lefelé ásat-tunk, mindig más és más rétegbe, melyek szi- nfikre s anyagokra könnyen megkfilosbJSstet-hetoleg feküaznek egymás felett, mindegyik egy-egy óakorszakot képviselve s magában rejtve annak maradványait. Pár réteg alatt néhol csepköréteg következett, melyet keresztül törve, ismét aj földrétegre akadtunk s igy folytattuk as ásatást félölre, egy Síre lefelé. Meglehetősen kiaknázva e helyet, visszafelé mentünk az előbb emiitett sáros szakaszba, mert akkor már úgyis szurkosak lévén füsttől, földtől, nem voltunk többé oly válogatósak. — Kzt is megásattuk, a mennyire csak lehetett. Ez ásatások közben előkerült tárgyak: különféle csontok, emlős és szárnyas állatoké, kezdve a veréblábszár vékonyságú apró cson-tocskától egész a barlangi medve, szarvas, bS-léoy vsskos csontjáig; — köztük szarvasazsr-vak s egy egészen ép bölényszarv, melyet épen én vettem ki ezredekig meg nem zavart sírjából ; — roppant nagy szárcsontok, csigolyák - állkapczik fogakkal, melyek legalább háromszor akkorák, miut a jelenleg földrészünkön tanyázó legnagyobb illatoké; — egy egészen ép zerge forma kopoDya apró hátrahajló szarvakkal — s egy jelenleg nem létező illat koponyája, mely még a tóéhoz hasonlítható leginkább, csakhogy annil sokkal vékonyabb s legalább másfél olyan hosszn. — S ezen különféle állatcsontokkal vegyitettembercsontok, néhány állkapcza fogakkal, de koponya itt nem került elő. A csontokkal együtt kerültek elő különféle vékonyabb, vaatagabb- cserépedény töredékek — ujnyLvastagságu, kavicscsal elegy, tisz-titatlan agyagból égetett, kívül belül mázolat-lan, minden díszítés nélküli, durva, kezdetleges, vörös és sárgás; — majd vékonyabb hasonló fezinü, vagy kivülről setétebbre, barna, vagy feketére színezett — egyenkörü vonásokkal s bütykökkel ékített — majd tisztább agyagból, kivül belül fekete mázzal befuttatott s már — a még ugyan mindig kezdetleges fazekos mü-v&zet valamivel magasabb fokáról tanuBkodo, néha csak kivül, miskor csak belül, néha igy is, ugy is alkalmazott czifrázatokkal ellátott vékonyabb, finomabb cserepek — melyek közül némelyiknek alakját, az oldalnak a fenéktol elhajlását tekintve, egészben óriási edényeknek kellett lenniük. — Sajnos, hogy ily állapotban egyet Bem találhattunk, mert vagy utolsó gazdijuknak az utókor előtt menthetettea vigyázatlansága miatt, vagy az elemek romboló hatása alatt mind darabokra törtek — egészben mindössze csak pár kÍBebb példány volt szerezhető. Eszközök közül előfordultak a legprimitívebb kőeszközök, leginkább dörzsölő, őrlű kövek; — csontból: hegyesre csiszolt szarvvégek, csonttőrök, bunkos csontokból szabályosan hegyesre csiszolva, ugy, hogy a bunkó, vagy forgó kényelmes fogantyúul szolgált — nyílhegyek, tük, többi között egy igen finoman csiszolt, meg lehetős nagy s egészen ép füzőtü-féle — ezen kivül különféle alakra idomított csontdarabok, melyek nagy szerszám, vagy ékszernek használtathattak ; — agyagból égetett, négyszögü alappal biró, felfelé szűkebben összemenő, felül domború s közép magasságú tájin egyik oldallaptól a másikig négyszögletesen átlukasztott. vörös tégla készítmény, melyet a régészek bál-ványképnek tartanak. Egy bronz Itt és egy közönséges evőkés nagyságú, kissé hajlóit alakú a hajtása felől élesített metszőeszköz; — néhány agyag gyöngy s több efiAe, mik már emlékezetemből elmosódhattak. Fseszközök, természetet, nem fordultak elő; — réznek, vasnak z általában a két darab bronzon kivül ereseknek semmi nyoma. Egy helyütt világosabb srinü, rothadt polyva forma, ismeretlen növény hulladéknak látszó réteg találutott, melynek meghatározása tüzetes vizsgálatot igényel. Ezeket rejtette magában a csontház; — s rejthet még többet is — de egyelőre megelégedvén ennyivel, másutt is akartunk szerencsét próbálni s harmadnapon a csonthizhoz vezető sikátorban kezdtük meg a munkit — s végén csattant az ostor. Eddig megtaláltuk azon helyeket, hol a barlang őslakói tanyáztak ; megtaláltuk az edényeket, melyekből ettek; megtaláltak a. miről leették a húst: a csontokat; — most ráakad-tunk azokra, a kik ott tanyáztak, a kik Ott hagyták a csontokat, ráakadtunk magukra a barlang őalakóira, kik ott feküdték örök álmokat aludva s most a kegyelet nélküli utódok által nyugalmukból kiforgatva, világ csudájára a muM.'jnba tétettek, mint akár valami kitömött vadmacska, vagy borszeszben kiázUtott cserebogár. Megtaláltuk öketl Temetőben vagyunk* S e hely épen temetőnek való. — Nincs tejfa, nincsenek virágos sirhalmok, de ott állnak a sziklák örök csendben, örök sötétben, ez tokkal jobban beillik temetőnek. E sikátor mintegy 3—4 méter szélet, körülbelül ugyan ily magas, hosszúsága 30—40 légies; — oldalait csepkősziklák képezik, melyek felül góth ív forma hajtásban egyesülnek. Ez üregben is három helyen kezdtük meg egyszerre az ásatást a sziklafal mentében 8 kevés idő múlva előkerült az első koponya, melyet a felfedező munkás mohó örömmel kapott ki helyéből, hogy övé legyen az első Ulilás dicsősége. De meglakolt érte, mert a koponyának illkapczijs hiányzott t neki össze kellett keresni a kihányt földet, hogy nem keveredett-e el valahol az állkapcza. Hasztalan minden keresés, sz állkapcsát nem lehet megUlálni. Jön a másik koponys, jön a harmadik 8 igy tovább egész tizenkettőig, hanem azntan vigyázóbbak lettünk, hogy az állkapcza el ne maradjon. Egy előtűnt koponyát egész vigyázatul bontottunk ki a földből, szépen, csendesen kiemeltük, nem maradt olt belőle semmi — de hiányzott az állkapcza. S igy feküdtek ott mind állkapcsa nélkül. A temetkezésben, ugy látszik rendet tartottak. — A sikátor két oldalán végig a szikla tövében - fejjel az ut, lábbal a szikla felé feküdtek, arczczal fordítva lefelé; — a fej alatt egy lapos kő, felette szintén ilyen; a csontok körül cseréptöredékek, s mindegyik mellett valami pörkölt forma mag — gabona féle, vagy köleshez hasonló s egy borsó nagyságú és ajaka, fekete saintt, de senki által nem ismert nSvény-mag. Az előlkerült koponyák után folytattok az áaást s test irányában, de s nyakon tul alig mehettünk pár arasznyira, a többi az olv dalfalat képest szikla alatt volt s hogy kossá juthassunk, a szikiit kellett bontani. Miként történhetett ez? — Hogyan ásták s ékelték be a testet annyira a szikla alá? Bizony nem véstek azok sírt a sziklába, mert hozzá való eszközük sem volt, hanem a szikla nőtt rá s csontvázra. Midőn szokst oda temették, a folyosónak olyan szélesnek kellett lennie, hogy a fejtói a lábig ss egész test szabad helyen feküdt s talán még azon belül is volt legalább ogy kis héssg. (Foly Utasa küv.) TÖTTÖSSY BÉLA. Helyi hírek. : — Kinevezés. A foldmivelés, igar- ét kereskedelmi ministerium Donath Lajos Budapest-vári kír. távirdaáliomisi főnököt, főliszli ranggal a nagy kanizsai tivirdafőallomaa főnökévé nevezte ki. — A nagy-kanixsaipo\glr\ iskolának jelenleg 129 növendéke van. —Epe. Zalamegyenevét viselő,Zala" lap vezérczikkjébea ez áll: „ . . . e megyében a közügyek — hossza idő óu — . mentek ugy, s hogyan, de nem vezettettek. Tökéletes decen-tralisstio, minden központi mozgató erő nélkül. Minden hivatal dolgozott,saját belátása szerint, megállapított rendszer, felügyelet, ellenőrzés és öiíhangzás nélkül. Nem csoda tehát, ha ily állapotban a megye csak névleg létezett, nem pedig mint egy bizonyos czélrs, elébe szabott hivatással működő erkölcsi testület azt.* Nagy szavak, rettentő értelem ! Szegény Cautor, ezért őszültél meg a megyei szolgálatban, ez juUlmad a posszu évek után . . . Szegény Svastics, ezért buzogsz szép tollad egész erejével Zalamegye jó hire s neveért... Szegény SkublicaZsigmond, ezért viszed a megyei pénztári számadásokat oly lelkiismeretes buzgósággal. . . megtámadva Zalamegye egész tisztikara I „Folügyelet, ellenőrzés nélkül" hagyva, — mit szól a 600 tagból álló bizottmány? Glavina, Inkey, Csesznák Sély-lyey, Novak, Nagy, Bessenyey, Skublicsok, Barczák, Thassyak tat., mit szóltok éhez? Mi. nehogy a fentebbi éretlen, tinU helyett epébo mártott vadkifejezés a közérzület tolmácsolásinak tekintessék, ezen közbotrányt előidéző azörnyszüleményt, a bizalom és köztiszteletérzet e flagrans megsértését határozottan — viss-azautssitjuk. — Földrengés észleltetett Nagy-Kani zsán és vidékén okt. 11 én éjjel s 12-én reggel b óra 50 perczkor; Surdon a harang as erős ingás következtében megcsendült, a nsgy-ka- nizsaizzeot Ferenczrendüek templomának egyik része pedig megrepedezett; a rengés délről észak felé húzódott Okt. 13 in délben 12 óra 40 perczkor ismét erős földrengés volt észlel hető. — Nagy-Kanizsa, 1876. október 10. A halál, a kérlelhetlen halál ismét egy, az em beriség, a jótékonyság tündöklő példányit sza teni, hogy minő hatalom változtatta át atyját, ■ mig végre hírt kapott a házasságról. Most minden világos volt e)Ótte*Egy szép fiatal asszony foglalta el az első helyet atyja szivében. Minden közvetítés, melyet a házasság ellen tehetett, már későn érkezett volna, azért hallgatott; «sak röviden szerencsét kívánt és hova — tovább a levélváltás végkép elmaradt Mélyen s keserű fájdalommal érezte Fülöp, mily könnyű volt a fiatal asszonynak atyját el-, idegeníteni tőle s habár atyja szerencséjeért minden áldozatot szívesen hozott volna, mégis gyűlölte mostoha anyját ismeretlenül, teljes szi-vóből. Később atyja felhívta a vadászatot hazájában tölteni, ó azonban megköszönve egyéb ürügyet hozott lel B nem ment. De most, most akart menni. Hisz atyja irt neki, még pedig azon kedves hangon, melyet fi oly rég nem hallott, és sorai magába zárt fájdalomról beszeltet. Nem volna-e kedves atyja oly szerencsés, mint hitte ? £1 volt határozva. £1 akart men&i haza, atyjának hiven oldala mellett maradni, ha mind-járt gyűlölt mostoha anyjával szemben viszály- 9 Mély csend uralkodott a lakszobiban, csak Vanda nehéz selyemruhájának suhogása, mely királynői termetét körül folyá, szakította meg az egyhangúságot. Vanda irt és számolt. Az ispánok egyike, kezében tartva ka-lapját^állt készen az ajtónál várra úrnője parancsait. Vanda felkelt s férjéhez ment; felemelte a leesett pamuttakarókat, magasan födvén lábaira, s épen egy pohár theát akart férjének adni, melyet az inas hozott, midőn megfordult • még mindig ott látá as ispánt az ajtóban türelmesen várakozva. ,Hitakar ön még?*— siólili meg — aBem adtam-e épen most parancsot 1" .Méltóságos grófnő' — vágott közbe az ispán alázatosan, — „előbbi években a szegények mindig kaptak tüzelófát Baronowban. Ez az év oly hideg; a hó már nyolca napja hnll szakadatlanul; a szegény emberek majd megfagynak, és kérném, ha a méltóságoa gréfné ez évben is . . . .' .Nem, abból semmi sem lesz", — ellen-veté Vanda hidegen — „a szegények, kiknek ön oly jó szószólójuk, szedjék fel a hulladékot; elég, ha ezt is megengedem.* „Méltóságos grófnő," — merészelte as ispán megjegyezni, — az utak mind mély hóval vannak borítva, hogyan menjenek az emberek az erdőbe fát gyűjteni ?• „Ha az embereknek oly igen nehezükre esik a fagyüjtés, ugy a szükség nem lehet igen nagy; elajándékozni mit sem fogok s az erdőket kipusztitani sem akarom. No, most már elmehet!" Hallgatagon, B csaknem földig hajtotta meg magát az ispin és a szobát elhagyá. Hallgatva kisérte az öreg gróf is az egész jelenetet Most azonban észrevehető nyugtalansággal fordult a fiatal asszonyhoz. „Kedves Vanda, én hoztam be azon szokást, hogy évenkint karácsonykor pénz nélkül adaasék fa a falu szegényeinek, és óhajtom is, hogy ebben a télben se történjék kivétel.* „Tehát erdőidet és jószágaidat nélkülözni akarod csak azért, hogy e vadnak kedvébe jár-haas*— monda Vanda — „oh, a Bzegéoyek bizonyára nincsenek oly Bzükségbeo, ha csak az ispán nem volna barátjuk; talán több ily egyén vindorol egyik-másik nton, mint a mi javaink elkobzói.* „Ez nem lehet tolvajság; a szegényeket oltalmazni kell;' — el len ve té nyughatatlant az öreg gróf, — „ő megoszthatja a zajátját ve-lök. Vanda, Vanda, ez nekem igen nehezemre esik; oly kevés részvétet mutatsz az elnyomot- tak iránt, még a segélyt is megvonod tőlük; Isten neked oly kedves vonásokat kölcsönzött, hogy én egy angyal jóságát imádtam benned, de arezod meghazudtol, szived szikla kemény és könyörtelen! Szegény,szegény kisGenovefa 1 ü majd hidegséged miatt szenvedni fog! Es én oly erősen reméltem, hogy te a szegény árva lánykának elvesztett anyját pótolni megki-sérledl* Mély sóhaj tört elo az öreg gróf melléből, s keserű felleg ült vonásain. Vanda kezébe rejté arczit és hallgatag ült; most fölemeló a nemes főt; arcsa halvány volt s ragyogó szemeiben könyek csillogtak; egy gyors mosdolattal megragadta a gróf misd két kezet, hévvel szoritá szokat szivéhez s szólt reszkető hangon: ,Mily igazságtalan vagy irányomban, hogy igy feddesz Konstantin !En miattam történik-e, hogy a jövedelmeket gazdaságodból gyarapítani óhajtom, as életet elviselhetőbbé teszem s megtakarításokat eszkőzlök ?— Nem lesznek-e mind ezen javak egykor Fülöpé? — Fülöpé, kit még nem is ismerek, ki bizonyára gyűlöl engem, mert ha nem, mar rég itt volna, én azonban szeretem őt, mert a te fiad. Örökségét nem sksrom megrövidíteni, mert óhajtom, hogy engem ne mint tolskodót tekintsen jsvai-ban; erőszakkal oda fogok hatni, hogy, habar szeretni nem is fog, legalább tiszteljen; mindent hiány nélkül akarok neki átadni, ha Isten ugy akarja, hogy még éljek, midőn Fülöp javait átveszi.' Ez utolsó szavaknál hangosan kezdett simi. „Soha sem gondoltam magamra,8 — foly-tatá tovább akadozva, — „csak érted és fiad kedveért fáradtam z tettem mindent; megérdemeltem ezen szemrehányást a részvéüeztség s keménység miatt, de, hogy engem ily igazságtalanul Ítéltél el, es igen, igen fáj.' — Vanda ismét kezeibe rejté arcait és sirt hangosan s lázasan. „Vanda, Vanda 1* — kiüti az öreg gróf, ki őt felemelkedve s meghatottan hallgatta — „Vanda bocsáss meg nekem, as öreg balgatagnak, ki nem tudja, mily drága kincset adott Isten neki !* — finom kezeit ajkához emelé s ezer csókkal borította, — „Oh, Vanda, ismét boldog leszek; hisz most tudom, hogy Fülöpöt szereted ! Mily édes érzés ez nekem, tudva, hogy szeretettel fogsz eléje lépni, annak, kit én oly melegen szeretek és oly aóhajtozva várok I És — nemde, a ize gény Gennvefat is fogod sseretni." — folyUti tovább ss öreg gróf, — kedveskedve simítván végig s sötét fürtöket. „Te szivedbe fogadod ót, barátnője és anyja leendesz neki ?!" Bájos mosoly vonult át Vsnda azép vo násain 8 monda határozottan: „Minden esetre, a a nálunk töltött napok emlékezete sohase hagyja ót eL* — „Oh, mily jó és kedves vagy 1 — mondi as 5reg gróf örömmel, — „mily felséges karácsonyestét fogok átélni; oly víg és boldognak érzem magamat, mint már rég idő óu nem! Hisz mi oly kedves vendégeket várunk: Fülöpömet, ifjabbik nővéredet és Geniit! Nem Dondtad-e, hogy Melánia tizenhat érés? Oh mily szép, akkor mindkét lány pompásan fog rokonszenvezni 1* „Remélhetőleg,' — veté közbe Vsnda szórskozotUn, s sggódva folytatá, — .kedvezem már későre jár az idő, talán nyugodni késtülnél ; én csengetni fogok." — „Tedd ezt kedves Vanda, oh, ma jó éje-lem lesz!" (Folytatása köv.) rw,t. ki az éU 'ní-csüleat kiérd ki az élők soriból, egy tisztelelet és stkiérdemeltcsalid kebeléről, Hirseh-,-Üyula also-domborm lakost, kit, bárha a ^jil ó7 éves korában, mégis az élet mezején ^rin talált. Akik Uirschler urat ismerték, azok Iliink együH a csalid bánatában és fajdalma-osztoznak. Nemes volt ő tetteiben, mertnem : eri ioha és semmi körülmény közt valláakü-í°Wget' "'''' m'D<*en eI»ber felebarátja volt, ■irtotta egész életén át: .mit nem kívánsz malinak, ne cselekedd azt másokkal." Bárha iz-"ieiiis vallástt volt, mindamellett már több, gint ne??™ *TS> n0^ Ujlaky keresztény fér-:artliolytonos kereskedelmi összeköttetésben \l ^^u^rcle jó és balsorban OBZtozott. O volt az, r 'i- lob* » szükiilködot segély nélkül el nem bo-'' „|loÜ». a luz A'u' károsultaknak az összes k -,tkp7MÍ fatárgyakat minden «líleg nélkül több í .íi törlesztés mellett, csak hogy minél gyorsah-\ ua hajlék alá jöhessenek, a folyó árnál olcsóbb i „„„ kamat nélkül elólegez'.e, az illető becsü-"* * ttssi'?"'-1 bizia tartozásit, oly részletben, a mi-j.'.ben'cssk tehette, torleszthette. Ö volt az, ki ,t iikolák"0'' bárminő iskola volt az, anyagot ','; iiuon t'ellélel mellett adott; — a számosak ko-■i ,ililljnn iti e néhány: Eszteregnyén, hol 95 1 iii pwri ég6". » bozzi szükséges építkezési jenkit, léczet, más szükségelt fát adu, Fut tnjjTTóu háromszori tüz után az összes Bzükség-,te;'mioden előleg nélkül kiadta, — az ottani „tolncpitéshez szükséges tárgyakat több évi * ■órleaztes mellett nemcsak adta, de a hely szí-i tért is szállíttatta. Nemcsak a család, de bátran elmondhatjuk, a vidék halottja, kivilólag Mu-ifcöz érzi a nemes férfiú elvesztél, hol valódi i;via volt. hol a szegények és árvák valódi vé-ü'ióket kesergik. A hazai irodalom, a nemzeti ;.-y kiváló pártolója, az alsó-dom borai olvasó-kir egyik buzgó alapitója volt Legutolsó őrösét Dvilvánitotta akkor, midőn tiszteletére az i-ién a varasdi magyar fürdővendégek testüle-:üt* meglátogatták vendégszerető házában. Jel-l^m^, hogy a boldogult mindig magyar ruhában járt. Mit szóljunk a háziur vendégszerete-lerúl, itt megakad a toll kezünkben, mert, bárha Muraköz a magyar vendégszeretetről egész Ma. ür&rorazágou ismeretes, de Hirschler or háza mindezeken kitett, mert ast az önzéstelen szeretetet, melyet ú tanúsított, átérezni igen, de ieirni képesek nem vagyunk, csak az vígasztal, hogy gyermekei megtanultak a becsületben znegúszük fáradbatlan atyától, mint kell egy becsületes honpolgárnak élni és mit kell cselekedni, hogy neve maradandó' legyen, — élni fog o még soká, neve arany betűkkel van ismerései szivébe vésve, — nyugodjon békében — áldás legyen hamvain 1 — Kimutatása a nagy-kanizsai város-kapitánri hivatala által 1876. év Ill-ik negyedében, az az július 1-tól egész september 30 ig lett munkálatok és elintézett Ugydarabok fs-!ex A városkapitanyaig által alll-ik negyedévben a csend és rend, személy és vagyonbitor-üg fentartása tárgyában letartóztatott gyanús egyének száma 332, ezek közül további intézkedés végett átvétetett a kir. törvényszéki VÍZB-:üi bírósághoz 8, a kir. járásbírósághoz 6, a -*■. gyalogezred hadkiegészítő parancsnoksig-MI 1, eltoionczolUtott 58, kötött menetlevéllel íiküldetett 15, rendőrileg megfenyitetett 244, Mesén 332. Személy, vagyon és egyéb rendőri írekben a panasz tárgyalási jegyzőkönyv szerint eiiotéztetett 438. Más hatóságoktól be-"kezett hivatalos megkeresések száma 444. A személy és vagyonbiztonság kedvező lévén, na-cvobb bűntett nem fordult elő. Nagy-Kanizsán, Mű. október 10 éa. Szakonyi vkapitány. — Lókiállitá*. A földmivelos-, ipar-és Kereskedelmi ministerinm által Zilamegye lótenyésztésének emelésére kibocsájtott hirdetése 'lapján az e czélra engedélyezett 80 darab arany jutalommal báró Pntheany Géza, mint a zala-me?yei gazdasági egyesület lótenyésztő szakbi-«*ltság elnöke által vezényelt lókiállitás Kar-'•agb testvérek által ingyen engedélyezett he-'.'iségben számos résztvevő jelenlétében okto-^r 8-in d. útin 2 órakor ünnepélyesen meg-Djittatván, miután az igentisztelt elnök ur, mind > magas kormány, mind pedig a megyei gazda-**gi intézetnek a lónemesites iránti szándokát közölte, a kiá'litist megnyitottnak és a bíráló bizottságot működése megkezdésére felkérte, elaűben is a csikós kancáik vezettettek .elő — «tárgyban 29 kiállító volt, közöttök Dervarics Júos kozmadombi és Benczik Ferencz kanizsai ''tós, miután a különben I s£ jatalomra érde-°<nittettek, az arany jutalomról lemondottak, "anyós díszoklevéllel tüntettek ki — s igy az elsó jutalom két részre osztatván, más két egyén jutalmaztatott, még pedig Tivadar Ferencz De-kinovecz 10 drb. arany, Csernyovita Mátyás Novikovecz 8 drb, Palkovits János 6 drb, Gel-•Éríl — Furdi Lénárd Novikovecz 6 drb. Kuz-""ics József Qelse 6 drb, Dervarics János Kozmadomb 5 drb. A 3 éves kanczacsikók után SlcalcsicB Elek Hódosa 10 drb, Sintek Márton " drb Novákovecz — söjtöri Csaby Lajos 6 drb, *Wba József Novákovecs 5 drb, ugyanaz má-■>k caikó után 5 drb, Sántek Márton Kováko-'«: 5 drb. Most, midón a magas kormánynak c«n, a lótenyésztés emelését ezélzó nemes in-W'kedéseért gazdaközönségfiak nevében hálás elismerésünket nyilvánítják, egyúttal sietünk WTe. figyelmükbe ajánlani, hogy csakU as il-lami ménektől nyert csikók lettek jutalmazva, érdemesnek bár több csikó ia mnututott, de vajha mindjárt észrevehető volt, hogy az apa, mely atán származott, nem az állami méntelep-bői került ki, hogy jövőre iparkodjanak az állami méntelop ménjeit igénybevenni. Mindazon által kedvesen esett az igentisztelt elnök ur, ngy a bíráló bizottság azon nyilatkozata, hogy Kanizsához csoportos községek a legjobb lóanyag-gal rendelkezvén, csak gondozása szükséges. Kovits. — Rendőri hir. Sánta György gr. Somsita Adolf or kocsisának pénzerazénye 28 frt és 78 krral f. hó 11-én éjjel a .Hattyú' vendéglőben ellopatvánj * tettes a vaspályái udvarban, midőn tovább utazni akart, azottlevfi rendőrség által leUrtózUtott, a tolvaj a kir. já rásbírósághoz további bünfenyités végett átki- sértetett, az ellopott összeg pedig tulajdonosá nak visszaadatott. — Rövid Atrefc. Arnim grófot a bar-' lini törvényszék üt évi börtönre Ítélte. A n.-kátai poaukocsis orgyilkosság áldozaU Ion. — A görög király Bécsben van. — A Zichy család seniorja gr. Zichy Zsigmond 76 éves. — Damjanich mankója Papp Miklósnál van Kolozsvárott. — Lúgoson Bonnaz püspök 60 ezer forintos leányiskolát építtetett. — A lévai tűzoltó-egylet zászlószen telese okt. 5-én volt — Turinban női trappisU (őrökíeen hallgató) apát ságot állítottak föl. — A törökök hat havi s a szerbek 20 napi fegyverszünetet akarnak. — Az Uchatius ágyukra ujabban harmadlél mil lió forint kell. — Vegyes hírek. — Az orosz iarbaritmiurói Shuyler Jenő, a Londonban néhány nap előtt megjelent ,Tur-kesztán- müvében, kitől basibozukok felőli első kegyetlenségek ismertetései is erednek, érdekes adatokat közöl, melyek kétszerte tanulságosabbak most, hogy Oroszország a „humanismus" nevében csörteti a fegyvert. Azon időben, midőn az oroszok Khivát elfoglalták, Shuyler a közép-ázsiai tartományokban volt és a hadjáratban részt vett. Mikor a jomud turkomanok megadták magukat Kauífmann tábornoknak, ez megígérte, hogy binUtlanul hagyja őket, ha szomszédaikkal békében élnek. Minden orosz tiszt azt állitá, hogy a jomud békeszerető, becsületes és őszinte nép. De Kauffmann tábornok megakarta őket rettegtetni s értesítette őket, hogy 300,000 rubelt 15 nap alatt hadi kárpótlás fejében fizessenek le kezeihez. A nép elöljárói ezt meg is Ígérték teljesíteni, azonban törekvésük haszU-lan volt, mert a kivánt összeget előteremteni képtelenek voltak. Erre Kauffmann megparan-csolá Golovatacheff tábornoknak, hogy az egész népfajt irtsa ki, mit az szószerint teljesített is. Szemtana beszéli,. hogy midón Khivától 25 mértfóldnyire voluk, Golovatscheff az orosz tiszteket maga köré gyüjté és megparancsolta, hogy se nemet, se kort ne kíméljenek, hanem gyilkoljanak meg mindenkit. Ezen parancs ismételve kiadatott, nehogy egyik vagy másik megfeledkezzék sí ngy nevezett, cserkessstylus'-röl. A parancs pontosan teljesittetettis, a kozákok veszettek voluk s lekaszaboluk mindent, fér-nakat,nőket,elaggotUkats gyermekeket rakásra gyilkoltak.Felgyújtottak minden házat, gabnát. szóval mindent, mi a lakosság tulajdonát képezte, semmivé tettek. A kegyetlenség iszonyú volt. Midőn a lovasság már bele fárad I, jött a gyalogság és foly UtU a legborzasztóbb hajmeresztő kegyetlenkedést és öldöklést. Ezen két orosz tiszt iszonyú tettük jutalmául Sándor czártól, a „békéstói* a legmagasabb rendjeleket és dicséretet kapták. Andidsau város, bár lakói minden ellenállás nélkül adták meg magukat, ielgyujutott és minden élő lény lemészarolutott. Ezen bős tettért Sándor czár Trotsky tábornoknak a Szt-György rendet adományozta Namangan város »em kerül hete el sorsát. Ezen védetten város ellen Skoboleff 16 agyút állíttatott fel és rommá lövette, 3800 ember gyikolutott meg egy nap alatt. — Mindezt számbavéve elég megundorodni a muszka missiótól s belátni, hogy e kegyetlenségek mellett a basibozukoké számba sem vehető. — A popagály, mint gyilkol. Fipps, a vi-14f egyik leggazdagabb embere (négyszáz! milliója van), e napokban Parisba érkezett, hozván magával egy papagályt, melynek beszélő tehetsége bámulatos. Elég előtte egy, bár hosszabb mondatot háromszor-négyszer elmondani, hogy egész érthetően utánmondja. A madár e tudománya egy embernek életébe került. Egy nagy Baltimorebu meggyilkolva Uláluk ágyában egy gazdag bankárt Volt egy unokaöce-cse,Domersnevü,kit minden ember tisztelt snem gyanította volna ő benne a gyilkost, ha e pa~ pagály, mely akkor s meggyilkolté volt, egyszer el nem kiáltja magit: „What haveldonet I have murdered my poor oele!" (Mit tettem I megöltem szegény nagybátyámat!) ErreaBaUl embert elfogták z mintán több összejátszó körülmény is gyámba keverte, minden tagadás daczára felakasztották. Elképzelhetni a birik elképedését, midőn két hét múlva a következő levél érkezett az egyikhez: „Coroner ön nagy szamár 1 Egy oktalan illat vallomására felakasm- tatta Domerzt, pedig ő ártatlan volt, én vagyok a gyilkos. Én magam tanítottam rá u előttem jól ismert papagályt arra a mondatra, hogy a vizsgálatot tévútra vezessem. Sikerült Mire ön e sorokat olvassa, én már távol vagyok az akasztófától s ön soha se fogja megtudni, ki vagyok. H." A gyilkost csakugyan miig sem sikerült felfedezni, de a papagily egyszerre hirre kapott s Fipps, a Ki mint minden amerikai, különben, is nagy kedvelője a curiosamok-nsk, eser dollárt adott érte • mindenüvé magival hordozza. — Murád éxtzultdn éüapotáról jelentik Konstantinápolyból: V. Murád egészség: ílls-poU folyton roazabbra fordulván, Hamic szultán a legkitűnőbb orvosokat küldötte bátyjához a TJBchegeran palotába. Az orvosok Murádat szinte megmerevülve, a legnagyobb mérvben lesoványodva, halvány arczczal s kialvó tekintettel ulálták karszékében. — Fáradozások némi életjelt csalni ki a betegből, egészen hasj-Ulan volt; a beteg mindössze néhány érthetetlen szót ejtett ki s korábbi mozdulatlanságába esett vissza. Az orvosok erre jegyzőkönyvileg konstatálták, hogy Murádnak három hónap du tartós búskomorsiga fokozatosan paralytikns őrültségbe megy it A beteg örökös álmatlan ságban szenved, teljesen érzéketlen, szeme világa kialvóban, emlékezetét elveszte s legutóbb több ízben görcsös vonaglások fogták el. — Ha-mid szultánra, mint mondják, az orvosok e jelenlése, melyből Marad közel végfbioszlisira következtethetni, igen kinoa benyomást tett. Papirazeletek. — .Kinek a Bxolgij* ken* ?' — kérde* eg/kor IT. Henrik a Louvre-palotiban eg? viaaxatetasS kfllsejü embertS], „ÉD a magán szolgája vagyok" — föleit a kérdett igea ayera modorban. — „No akkor kendnek igen goromba gasdája van" — vissonza a fejedelem. — A „szent* szo, mist jelxS hasznalata tet-asea, vagr esudálkosás kifejezésére, fSleg n% olaszoknál nagy mértekben szokásos. Így példáol az olasz a kitUDo borra is azt mosdja: .Viao aanto.' A brOs-seli olasz nnntioi egykor láztól gyotorre s brUsseU sörre aaomjazva, igy kiáltott fel: .Santa birra di BmxeUes '■' Környezői azt hi'tftk, hogy valami szentet bi segitiégtu s nagy áhítattal rámondtik : ,Ora pro nobUI' -~ A házasságok ast mondják az égben köttetnek. Egy csinos özvegy ismét eljegyeztette magái es pedig egy csinos tisztviaelohez. De uram fia mi történik. Az esküvő elűtt valami ayolez nappal egy nagy malbeor írté a srep Özvegyet ugyaa ia nagyot történik. Az esküvő elűtt valami ayolez nappal egy nagy malbeor írté a srep Özvegyet, ugyaa ia nagyot talált vSlegenye etStt áaitani, a eaen ásitis alatt berakott sorfogai imádója lábai elé estek. A vőlegény ez alkalommal nem szolt semmit sem, de más nap reggel a következő sorokat intézte mátkájához. „Tegnap délutáni 4 óráig imádott angyal 1 Ha reggeli 9 órakor csak Madame ! Mintán nlUam igen sok lenne a rágni való, on pedig jó sajit fogakkal nem bir,ast hiszem, hogy hálával fogadja azon kijelentésemet, hogy szabadságit visszaadva, magamat további barátságiba ajánlva — megmaradok nStlenségemben. X szám tiszt nStlenségemben X.t szám tiszt. Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1876. október 6-töí— október 11-ig. — .Arany Koron áh oz* czimzettszállodába: Or. Fejacaevits N. Somogy. Fohn U. Bpest Ifj. B. Saegedy N. Keszthely. Mnsqnitter M. Csurgó. Riedl János Társad. Skard Alajos Béesnjfcely. Tolaeh I. Szombathely. Dervalitsnc Kilimán Hoffer Károly B - Pest Blawk N. N.-Kanizaa. Or. Forgách N. Somogy. Frinz Rohan Keszthely. Farstner Károly N.-Bajom. ErdSdy N. Sseutgróth. Herzog J. Bécs. Lfiwy J. Ba- dapest. Bvastics Elek Zalamegye. Horváth Károly Ka posvár. — .Szarvaskő a* eaimsett szállodába: Saigetby L. Letenye. Bokorny F. Bécs. LOwy J. Bn- dapest. Oeilei H. Becs. Kendi K Z.-Egersxeg. Ne- mea £. Cúktomya. HoSoann E. Bécs. Helle K. Bo- denback. Gr. Csáky K. Pécs. Bogenrieder J. Barcs. Ekrentein M. Bécs. Omnner L. Béctnjhely. Scherz Zs. Boglár. Zlocha P. Sopron. Eckatein M. Béca. Kar dos K. N.-Alid. Grunberger M. Bécs. Weiss J. Szom bathely. Kirchner J. Bécs. Baner Qj. Bécs. Dansch 1. Bécs. Hencz Vuvár. Or. Forgich M. Gomba. Mi- 'kilovita A. Z.-Egerszeg. Baia K. Szabar. EiBer J. Msdliag. Meunann F. Szombatliely. Uwenskin J. Szombathely. Gr. Inkeyné. Kasainya. Gr. Apponyiné HSgyiaz. Bosraberg R. Csáktornya. Hirnchler H. Dombom. Lakir F. SzL-Péter. Kohn L. Béca. Dr. GrOn-aot N.-Bajom. Dr. Waaserlaof B. Körmend. — .Oroszlánhoz* ezimsett szállodába: Kettig N. Bpest. BosenthaJ N. Z.-Egerszeg. Heim N. Saozabathel/. Caaba L. SOjtor. Csabin J. Bécs. Wei- ser N. Bpest Csznk J. Zikál. Witreicb G. Bécs. Bicb- lei H. Zágráb. Pief N. Keothely. Siklósi N. Osztó- pin. Witnich T. Keszthely. Wnchovie Á. Belovir. Polai J. Gy6r. LyabiU 0. Légrid. Schwartz N. 8oj- tor. Kobuda D. Budapest. Poeza J. Bérvia. Lobi 11. CieboTeca. Sohr H. Bécs. Mattwsdorfer H. Laibaeb, Globoenek L. Krainbnrg. Sten J. A.-Lendva. Glo- bitszek F. Kropp Spitaer J. Perlak. Kohn J Szt.- Georgen. Balloni J. TamTÍzin. Knndagraber E. Bécs. Ronsiry J. Budapest. Panoaetíea J. Pozsony. Mayer E. Graz. Sdiwarz B. Eszik. Placil árak. Hivatalosan jegyzett piacziirak Nagy-Kauizsaviroa piaczbiztosi könyvéből: 1876. évi október hó 11-én. Baza legjobb snly 40, '/t hektoliterkint, 100 kilogramm szerint: 10 frt 60 kr., kozépezert aoly 88, 10 frt — kr. — Kétszeres legjobb snly —, — írt — kr. kSzépszerU súly —, — frt — kr. Boza legjobb snly S6,8 frt — kr, középszerű aoly 85, 7frt 40 kr. — Árpa legjobb snly 32, 6 frt 60 kr., koaépsxrt saly 30, 6 frt — kr. — Zab legjobb soly gO, 6 6V— kr középszert ndy M, 5 fit 40 kr. — •Takoriezs (tsn> geri) T frt 60 kr. — Buijoiya 1 frt 80 kr. — Bsin-Iisst24 frt — kr., zaemlyeliszt 22 frt — kr- kenyer-llszt fehér 18 frt — kr.,feksu 18 frt — kr. — Kiss 22 frt — kr. — Bnza-dara 36 frt —. Árpakása i8 írt — kr. — Borsó 23 frt. — kr. — Lenose 23 frt — kr. — Bab 11 frt — fa. — KSlos-kisa 12 frt. — Savaayn-kipoaBta 16 frt — kr. — 8avsnyn-répa 12 írt — kr. Széna kotott legjobb i frt 60 fa., ko»Sp- saert 4 frt — fa.; széna kötetlen legjobb 8 frt — fa., középszert 2 frt 60 fa. — Kotott- vagy agy- saauna legjobb 1 kire 18 fa, — középszert 8 frt 60 fa ssalma takarmánynak való legjobb 8 frt — fa. középszerű — írt — fa., szalma alomnak való leg jobb 2 frt 50 ki., középszert — frt — kr. — Uj- bor beetolilerkint 8 frt 60 fa. Ó-bor 12 frt — fa. — 1 liter pálinka 60 kr. — 1 liter eczet 8 fa. — Bükkfa, egy kbbméterkint, egy méter bosazu hasá bokban, keieaztrakáaaal — frt — fa., keresztrakis nélkül 3 frt 60 fa. — Cserfa kereaztrakissal — frt — fa, keresatrakas nélkül 3 frt 20 fa. — Tölgyfa keremtrakáasal — frt — fa., keresztrakis nélkül 2 frt 70 kr. — Koszén a bányából 100 kilogrammkint 70 kr. — Limpaolaj, repczéból, egy kilogrammkint 56 fa. — Árpadara — frt — kr. Fagyugyertya ontott 64 kr, mártott 68 fa. — Szappan 40 kr. — Nyers fagygjn 34 kr. — Limpa-bél, egy méter, 8 fa. — Marhahna egy kilograsun szerint 48—50 fa. — Borjnhos 53—60 fa. Sertéshús 66 fa. — Szalonna 85 fa.— Disznózsír 88 kr. — Marhazsir — frt 70 fa. — Köménymag 54 fa. — Vöröshagyma 11 fa, — Fog- hagyma 25 kr. — Fitt só 15 kr, ko-só 18 fa. — Bors 1 frt — fa. — Paprika 72 fa. — Csnkor 50 kr Kiadta: (P. h.) . M a n i n g e r, v. aljegystE. Lottobnás. Priga, okt U-en: 36, 12, 64, 45, 88. N.Szehen,. „ 42, 25, 14, 75, 35. < Érték é* viltÉMyu október 13. 5*/, metaliquas 65.45; &'/, nemz. kOIoaöo 68.50-, 1860-ki alladalmi kólcon 111.30; bank-részv. 8.52— ; hitelintézeti részvények 152 50; London 122.75; magyar földtehermentési kötvény 73.— : temesvári földtehermentési kötvény 72.50 ; erdélyi földtehermentési kötvény 73.—; horvit-slavon fb'ldtehermentési kötvény —.— ; ezüst 102 50; cs. kir. arany 5.83— ; Napoleond'or 9.83. V a s n t 1 menetrend. Érvényes május 15-tól 1876. A bnda-pesti idótmntató óra szerint, laslol Kanizsáról Vonat hova .- szim Ora Pere. ld! 205 Eszék, Mohaes,Dombovirs Fiúméba 4 48 reggel 215 . . , , 2 30 délut. 212 Buda-Pestre 4 58 reggel 202 > 2 6 délit. - 204 11 80 eltve SISBécsbe (Szombathely, Bécs-Ujhely felé)5 8 reggel SOI . 11 48 estve 815 Sopronyba 8 88 délut. !03 Triesztbe és Pragerhofon keresztll Griez és Bécsbe 4 50 reggel 201 Triesztbe és Prigerhofon keresztül Gricz és Bécsbe J 47 délut. Brkezik Kanizsára Aomtec; 216 Eszék, Mohics, Dombóvár , Ruméból 1 41 délnt 206 , , . . 11 11 estve 203 Buds-P«tr61 4 20 reggel 201 , 2 5 délut. 211 , 9 44 estve 314 Biesbei (Szombatit. Béca-Ujhely)fel5110 27 estve 802 „ „ . ,46 rsggal 816 Bopronybol 11 58 délei. tl4 BécsbSl Griez, Marbnrg, Pragerhof feltl 4 12 reggel. 201 Trieszt- ii Bécsből Harburg, Pragsr- hof felSl 1 2t délnt. 204 Trieszt- és ViUachból Pragerhof felöl 11 — sstve Marburgba csatlakoais Villecb és Franeesfestbe. . . . .Fiancesfeatból. Oktsker IS-til ektokn 21-hj 1876. | Hé- és heti- Kath. és prot 1 » nap naptir naptir l'tj 42. A kirilji mearegrtrol Halé XXH. 15 VasÉrass A. 19. Teres 8 C. 19. D*n. df 16 Hét(S Qil apit « Bieron. n 17 Kedd Hedvig 5 Charitin 1B Szerda Lnkács e. 6 Tam. ap. 19 CsStSrtok Ferdinánd 7 Sergina rf •M Péntek Vendel 8 Pelagia ai Bsomhat. Orsola 9 Jakab a. M Felelós szerkesztő : Bátort UjOS. Nyilvános kSszOnet Boldogalt édes atyánk, Hirschler Gyula ur temetésén akik oly számosan megjelentek minden vallás- és rengkulönbség nélkül, különösen adiasben megjelent katonai tiszt urak, fogadják hálás köszönetünk őszinte kijelentését, jól esett tapasztalnunk a köjrészvét ily meglepi nyilvinulatit, mely a mély fajdalmát annyira enyhité. Fogadjak mindannyian ismételt kossone-tttnket Alsó-Dombom, 1876. okt 13. HTRSCHLJEK TESTVEKBE. •) ■ rovat alatt korfottfet (sisMssAnt Mű TiUala •- • Állatorvosi vélemény a Beszédes Gyula-féle kehpon'a nézve. Alilirott, mint okleveles állatorvos a t. Beszades Gyala gjógTszeréss ur iltal felUlalt «s késsitett kehpor alkalmazását t6bb éren it figyelemmel kísérem • így a meglepő siker után szakértői véleményem ; miszerint ezen kehpor lovaknál levő tü-dobajoknál mint kehpor, mái mindenféle házi állatoknál a hizékonyságot igen előmozdítja, mivel étvágyszerefi étekpor, járványos vértályognál mint óvszer használható, puffadásoknál, kálikánál mintzzél-csillapitó kitnnS szolgálstct tesz a ennélfogva mint a gazdakoz&nségnek, mind pedig collega társaimnak ezen gyógyszer használatát állauiknál a fennt elősorolt bajokban, miután én már többször alkalmaztam és a használat után tapasztaltam a sikeres gyógyítást, ennélfogva mindenkinek tintalelkiismerettel ajánlom Kelt Duna Vecsén, 1876. jun. 24 én. M i > a e r i L á • z 1 á, t oki. allatorvoi. Ezen hathatós kehpor TalódTinioöségben egyedül kapható 80 krjával csomagonként: Beszédes Gyula gyógyszerésznél Duna-Vecsén (Pestmegye) Thallmayer B. és Társa uraknál Budapesten, Dieballa György gyógyszerész urnái Sz.-Fehérvárott, Eosnyay Mátyás gyógysz. urnái Arad, WajditsJ. BraálN.-JKanizsán. Kapható to.ibba alulírott gTOtJtarábaa: DataasziaO fagaor — kellemes ssagu, fogkövek lerakó dását megakadályozó — s a foginak erősítését előidéző hatásánál fogva — kitöno. Egy nagy doboz 50 kr. Moadóvlx, arez- éa kéxkeades — szeplo, májfolt s mái borkutegek ellen igen szép eredményeket mutatott fel. — Külön-külön drbja 60 kr. Tt^J-gftpoi mát — minden háznál elkerülhetetlenül szükséges, — fagyai, égések, valamint as oly kellemetlen láb- ét hónály izzadáz ellen — páratlan hatású, gyorsan s gyökeresen gyógyító. Egy üveg 60 kr. HOlgy rizs-por. Kellemes rozsa illatú, ártslmstlsn szépítő szerek vegy fiiéke. Egy nagy doboz 50 kr. Báli tapasz — kelevények • elmérgedt sebeket gyorsan gyógyítja. Egy drb. 30 kr. ' Étrkpor — mellégés — étvágytalanság, nebéi emésztís ellen igen ajánlható. Egy doboz 50 kr. (178 4—*) D.-Vecsén s „Megváltóhoz1 czimzett gyógytárban. Beszédes Gyula, gyógyszerész. PURITAS ttttituttttntt ttttt A hamisítástól óvatik! k kiöltéé Haj-iljitó-tej. A PwttaV nem hajfesték, hanem tejnemfi folyadék mely majd nem azon csodalatos hatással hir, hogy Sss haiakat m«gitjit, asas laasan- .._... . _._u tuna ssint «^*« Üres fogak kitöltésére . fofor- i , g kint még pedig l«fki«<kll tlZMiéfy *M melyjyel eredetileg bírt! A „PKtiU" nem tartalmú festékanyagot A haj tetsaé* nariot vízzel moaathatik, lehet fehérrel átvont vánkoson aludni é« gísfurdíket K feitéknsk nyoma Hu vehető észre, mert a nincs hatályosabb éa jobb szer, nuot dr. Papa J. 6. adi vos úr (Bécsváros, Bognergawe Mr. 2.) f o g ó a j a, m«ly« RUB-deoki kBonyen és fájdalom nélkttl bebelyeshet odrai fogaiba, amely astán a fogrefxekkel éa foghassál teljesen egyetrfll, • a fogakat a további elromlástól óvja ■ a fájdalmat caillapitia. Anatiieria-szájviz nem fest, hanem ifjitja és pedig a leghosszabb és legdosabb nSí hajzatot és s férfi baját és sxakallát Egy üveg „PirrtM' ára 3 frt. (postai ■sétkaidésnél 20 kral tóbb s aésspéDszel vagy utánvéttel kapható : FraU OtU és tírUaü Bét*, Lte- rUUtftrttraata 38 IzáM- Kagy-Kanissán valódi mi&Sségben PHtfBr Bétm gyógyszerész árnál. (135 15—16) Dr. POPP J. G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben, SUdt Bognergasse, Nr. 2. IHHrthW I frt 40 kr., a legkitűnőbb uer a cs&xos togfájdalmak- ban, gynladásoknál, a foghtu daganatai- éa sebeinél; fölolvasztja a létesÓ fogkövet ét megakadályossa annak uj képződését; a* ingó fogakat a fogtms erősítése által szilárdítja; s midőn a fogakat és foghast minden ártalmas anyagoktól megtisztítja, a szájnak k#J- lemea fraseségel kölcsönös és már rövid használat után eltávolítja a kellemetlen Magot. (15 Í8--•) Anatherin-fagpasta á 35 kr. Dr. POPP J. Gr. cs. k. udv. fogorvostól Bécsben. Esen késaitmény a lehelet frisseségét én tisztaságát fentartJA, asonkivfll a fogaknak hfifehérseget kölcaSnti* átok romlását megakadályozza és foghuat erósbiti. ajánljuk a téli idényre a követkexS csélsserd is jó 5 JJ Uta^ y 1 csinos petróleum-lámpa biztosító 6 valódi ksrlsbadi porexeílán ég«ti5v«L é hkél Dr. Pópp J. G. növény-fogpora. irért, A fogakat oly ssépea Untatja, hogy annak naponkénti hass-nálau által nemcsak a kösöoséges togko eltáTohttatik, baaetn a fogak zománcsa és finomsága is mindinkább tSké.etetbttl. ég«t5«L 1 thea-késslet, a melyeo 2 perei múlva a legjobb theát készíteni lh 6 brittania etJUt the* kaoiL 1 szép cxnkorsselencze églelŐ zár- ű nű. 1 brittaaia. ecnkor-foffÓ. kanna,. I 1 cséUzerfi thea-sxttrS. 6 Talódi karlebadi porcmellán theft . 2 pompás, bronx figurákkal kiczif- osésxe. I rázott gyertyatartó. Minden itt feljegyzett általános szép és czélszerfi irakiig! ettár-gyaknak 5 frt 50 kr. az ára éi kapható az sjooan megnyitott Bé EUMltfc leheL 1 valódi karlsbadt porozellán tfaea kanna,. Blau és Kann-nál, [194 Wien, Stadt, Babenbergerstrasse Kro. h Wien. C»«BSS«lát tBfy*ea. Sxétkaldés készpénzért, v. utánvét mellett etxkflföltetik, Kaphatók; K.-Rsuú*sáo : B«1QS J. és Prager B. gyógyss., Bősen >«rg, Roseofeld, Weltaeh, J. és Fesselhoffer J. kereskbea. — Pápán Ttebepen J-, Keszthelyen : Píissterwr gyógyszeres*, Siuger IC. Weísi A. Zaia-Egernegea : llóó FI, gyógyszerész. Kaproncaán : Werli gyógy ikerén. Varaidon : Hattar gyógyszerész. SQmegen : Dorner Kajet. Sióm bathciyen; Pillich Ferencs és Bnáolf gyógyszer. Hat*ro"rvidéki 3z.-Györ íj-ön. Flbie %. C. .Vemprémbeo : Ueyr Ttuikan, ngy Qnthard Tivada. BS fiainál. — &*éke#feb érvírott -, Legmaon A. Braun J. gyógyss. LOVM-Berenybeo; HeisUr gyógyss. Kalocsán : Horváth K. gyógysserésa. Keos-kaniton : Milhofer és MAChleid gyógysx. Paksoo : Flórián J. gyógyss. R&ra*B*len: Horváth J.Somsenreod gyógyss. Kaposvárott: Kohn J. Bfigl, Bellii *• Scirfíder gyógyu. Ssegssárd: Brahsay gyógyt*. — Bonyhádon: Kramolin J. Ssigetvárott:Barwarth, falamon gyógyss. -Baján : Kiehitach Bt. és Herxfeld fiai, agy Hersog Jgaácxnál. — Pécsett Zaolnay W. es K. Zách, Sxpdcj. gyógyss. Kárádoc: Zadabásssky gyógysz Marcsali bau: Kiss gyógy is. — Tolnában : Graff gyógyss. — DanafOld rárott Lakács gyógyss. — Ssent-OyBrcvön : Nnthig. — Alaó-LendvÁn |RÍM gyógyss. — Bohoncaon: Simou eyöfysseréfs nrakoál. Att tapaast&lUm, hogy as általam 2« év ÓU kétsitett és AnatberiD siájvii hason név alatt hamisittatik es nlSadatik. A L kOsOoség ámítására as eien hamisítás kóniitSi ngyan-aiton felsserelést hastnáljak, mint miookkal éa » saját gyártmányaimat ellátom. Ennélfogva mindenkit figyelmeztetem, hogy as általam ké-ssitett AnatheriQ szájvi* mindenkor teljes cségersmel, J. 6> Pspp, « Ur. MIVITI faforvos, Bécs, Bognraaste 2, a cs. kir osctrák ÉLET-ITAL, kitűnő háziszer, váltó- és mocsárláz, bél- és gyomorgSrcs, epe-in-ner, hányás, tengeri betegség, viieletszoroláa, álmatlanság stb. ellen. Ára egy nagy üvegnek 65 kr., kisebb 50 kr. Sós-borszesz mint háziszer. Nr. rVilliam Lee utasítása szeriot. Gyors hatást eszközöl: rhennta, c»óz, szaggatáa, ragyán, fog-, fején Ulfájdalmak, siemgyulladás, rákfekélf, bénn-láHok stb. stb. ellen; aSt fogtisstitó szerül is igen ajánlható, mennyiben a fogak féajét elősegíti, a foghast eröabiti és a siáj tiszta szagtalan iit nyer a aseez el-párolgása alán. Haasnálati ntaaitai nagyar Tagj nemet nyelven jelentékeny, orrosi a egyéb eliemeró bisonyitrányokkal, valamint bisományo-aaim néraorival, minién Orejhaa mdlikeltaük. Ára egy nagy ütegnek 80 kr., kisebb 40 kr. Brázay Kálmán Budapest, gyári iroda ésközponti főraktár országút, 24. szám. (198 1-3) Nagy-Kanizsán kapható: Fesselhofer és Práger uraknál. udvari csimerrel (kétlejü sas gritíektöl tartva) «s a törvényesen letett óvjegygyel lesz ellátva, és mindazon készitméuyek, melyek ngyao hasonló, de nem épen as itt leírt felszeretésnél leasnek ellátva, hamisításnak tekinteadSk, egyidcjaieg att is megjegyzem, hogy a hamisított AnatberiD szájvíz, mely gyakran kártékony hatása, olcsóbban adatik et. Azért is, hogy egy reszt valódi Anathe-rin asájvizem jó hírneve a hamisított által csorbulást ne szenvedjen, másrészt meg, hogy a hamisítók ellen fölléphessek ' tisztelettel felkérem a t et közönséget, hogy a hamisitottnak megismert Anatheria ssájriset az eladó neve megnevezése mellett nálam valódi elleo cserélje ki. J, G. Popp, Bén, B*s»rgasM 2. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦■♦♦♦♦♦♦▼♦♦♦♦♦♦♦▼♦♦♦♦♦♦♦♦ Dia aUbekauit billigate Hchuhfabrik Emanuel Temesváry, ■ Budapest, KMIIQSQUM Nr. I,otf6rirt Damen-8ehnhwa»ren: 1.60 1.80 3.10 XoniBode-Schaba ans fainam 'Evarlaatin; oáer Ledér .... Koinmode-Seaahe, elagante Facoo hohe StOefcat. groaae Maacheo Oarien^ehaha mit Oammi-EínaaUes, Uckirteo Kappao and Ua- •chan , ^^ » te a-v O. r*1 lilii ETerla*titiK-ZDg-3tiefletteD 6 Zoli hoeb mit Lackapitzen nud g«- oagelteii Sohleo feine Gattang CbapraiD-Leder-Zog Stieflettan 6 Z«U hoeh mit ganageltea Dop- pelsobien, ftarke, síita Arbalt „ 3.20 í. 1.— „ 3.80 „ 4.— Herren-Sthuiwaaren: Koms\ole-8ebiia. ui Ledar oder Stoff ......... Cbagrain-Lader-Stiaflettan mit oder Lackkappeo, gvta( acaSue Arbait Kalb- oder Jttehtenladar Stiefletten mit genageltan and gesebranb- teo mr Doppeljohlan J>tr«pazon Pariaer-Noblea-Balb-Stjeaetten mit Qommi Eioaitsen im BeaaU 4.— >dan ia glatt odar laekirt ▼eracbiedenartig elagaoteate Facon . und noeh viele 1000 Faára in Targcoiadenen Formán und M Uamen-, Herren-, Midehen-, Knaben- und Kinder Schnhar-Ukeln. Brielieae Anftrice werden naek ataaai oder Hoit«rad»J> on- tar a^'1*^ pr. MaenDaana venendet, nicbt Konwanirande wardan aU- aogtaica uafttaoidit. (191 S—30) ttnntütüütmnnttmn Wajdits József kiadó-, Up-éa nyopadatulajdonoi (rjorsaajtó nyoatáu. >Utíl-KANIZSA, 1878. oktober 19-én. 84-UE BtB&XTL. Tizenötödik árfolyam. A lap saeOezii részét Uleto kozlssrinyar a jl szerkesztiMz. Taka-|| rékpénztiri épOJet föld-I szint, — anyagi réssét | illeti közlemények pe-j dig a kiadóhoz bér-i BMorv« intésesioők: ; SA«Y-rLANIZ8A ZALAI KÖZLŐIT Ce* birdetésért kfilfinf ,ükr. 6..t.ndo_^| elobb. ,z AL A - S OMO GT I KÖZLŐN TT.' N-kanizsavám halybatóságának. nenkl(önD«n a .^.-kanizsai karukatJelni t iparbéuik", a .n.-kaniztai takarékpénztár* a .zalamgyai általános tanítótestület', a ,n.-kanizsai kisdedneveli egyesület', a ;soproni kereskedelmi s iparkamara n-kanizsai kOlválasztmájTya' s tSU Megyei és városi egyesflet hivatalos értesitije. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. évre . . 8 Irt. Hlrsstaaot Shanibn" r.etitsorb«n r mssodwor 6 s mindé* 'további sorért ó kt. ■Jíll.TTÉRBKrí „roosin: 10 kr«rt «,. I -.érnek fel. rinr^tiri illeték miodeo Bérmeutetlitn levelek esik imiiert munkafár-ú fdk i Késiratok vissza, nem klldetaek. a Felhívás előfizetésre! A mint eddig, ugy ezentúl is hetenkint kétszer jelcnil'meg; az előfizetések mielőbbi szircs beküldését kérjük, hogy a lap pontos síétküldésében hiány ne merüljön fői. Előfizetési ár: Xegyedcvre október—deczember 2 frt. Kiadó-hivatal. (Wajdits József kőnyTkereskedésébcn.) Hogyan pártoljuk a belföldi ipart. Ezen lapok 74 — 75. számaiban a belföldi ipar pártolásának hasznait, sőt szükségességét kívántam kimutatni; erre most röviden ismét visszapillantván, lássuk még, hogyan pártoljuk belföldi iparunkat. Államtestületünk összes tagjai négy átalános osztályba sorozhatok, ogymint : fizetéses osztálybeliek, kik hivataluk, vagy szolgálatnk jövedelméből élnek; iparos osztálybeliek, őstermelők és kereskedők. Ha figyelemre vesszőt, bogy ezen osztályok mindenike minő mérvben járul a közterhek viseléséhez, ugy találjuk, hogy az legnagyobb részben a fizetéses, kereskedő és őstermelő osztályok között oszlik meg s az iparos osztály járul hozzá a legkevesebbel ; pedig államunkban az iparforgalom az összes belforgalomnak mintegy harmad részét tévén, ennélfogva a közteher viseléséből is harmadrész az iparos osztályt illetné. Uonnét van az tehát, jiogy ily nagy , vagyonforgalom mellett mégis oly kevés já-T^tlckot nyújt a belföldi ipar a közterhek vi- seléséhez? Egyszerűen onnét van, hogy ezen íigyon a legnigyobbrésiben külföldre, nem pedig iparosainkhoz folyik, mi álul elkerüli a közterhek viselésébeni résztvevést, mert természetes dolog, hogy csak a testület vagyona hordozhatja a testület terheit, amely vagyon pedig a külföldre folyt, az többé nem tartozik illamtestfiletflnk vagyonához s ennélfogva közterheit sem viseli. És mivel az ipartermékekért külföldre folyt közvagyon a közterhek viselése alól elvonni, ennek az a következménye, hogy a közterheknek azon része, melyet ezen külföldre folyt közvagyon viselt volna, itt bent maradása esetében most mindnyájunk között oszlik szét, azt mindnyájan hordozzak, mely azon kétszáz, vagy több millió forint után, mely évenkint ipartermékekért tőlünk külföldre folyik, oly tetemes összeget képez, hogy mindegyikünkre eléggé érezhető részlet jut belőle. Nálunk tehát most a közterheket illetőleg az a sajátságos állapot létezik, hogy nemcsak attól fizetünk, a mink van, hanem attól is, a mink nincs, hanem lehetne. Mert ugyanis, ha ipartermék fogyasztásunkban csak a belföldi iparnál maradnánk, ez által mintegy kétszáz millió forintunk megmaradna, a mellett, hogy ipar-tennéibeh szükségletünk is ki volna elégítve s azon összeg, mellyel ezen kétszáz s néhány millió a közteher viseléséhez hozzá járulna, a mennyied részét fedezné államkormányzati kiadásunknak, a közteherböl mindegyikünkre annyiad résszel kevesebb jutna. Most azonban, mivel ezen tőkénk közvagyonunkból évenkint kivesz, a közterhek azon részét is fizetjük, melyet ezen tőke viselt volna. Az őstermelő, fizetéses és kereskedő osztályok vállait nyomja tehát most a leg- nagyobb részben a közterhek azon része is, melyet kizárólag az iparos osztály viselne, ha ipartermék fogyasztásunk csak a belföldi iparra terjeszkedvén, a most ipartermékekért évenkint külföldre folyó milliók iparosainkhoz folynának és ez esetben bizonyára viselné is szívesen, mert volna, miből ; s közterheiuk igy jobban megoszolva nem gyakorolhatnának az egyesekre oly súlyos nyomást, mint most, mikor e mellett még mivel oly tömegesen megy ki a pénz a forgalomból a külföldre, az ennek következtében beállott pénzszükség miatt pang a kereset, minden téren megnehezült a vagyonszerzés, melynek következményei ugy az erkölcsi, mint az anyagi téren elszomorítók. De ezenfelül még, mivel az államtestületnek kormányzati kiadásai elmaradhat-lanok, a testületnek vagyonilag évről-évre mindinkább kimerülő tagjai között pedig mind jobban szaporodik a közterheket nem viselhetők száma, a kormány adósságokkal kénytelen terhelni a közvagyont, hogy ki -adásait fedezhesse, mi megint csak uj terhekkel növeli a már létezőket. Látható ebből, hogy a külföldi ipar nemcsak közvagyononkat apasztja, nemcsak pénzünknek a belforgalomból kivonása által okoz sokféle bajokat, hanem ezenfelül még mindegyikünknek úgyis eléggé súlyos közterheit is neveli. Az hozatik talán fel, hogy a külföldi ipartermékek behozatalától államunk vámot szed. — De ki fizeti meg ezen vámot ? — nemde mi, fogyasztók, mert a kereskedő, a külföldi árus annyival adja drágábban áru-czikkjeinek minden darabját, mint a menynyi arra a fizetett vámból esik. — Mi tehát az itt fogyasztott külföldi ipartermékek után bejíivó vámjövedelem? — saját kivándorló pénzSaknak egy kis része, malyet viíaza ád a külföld, hogy a többit elvihesse. Veszett fejszének a nyele. De, ha a külföldi ipartennék fogyasztásunk útin bejövő vimjövedelem tiszta haszon volna is, pótolja-e teljesen azon összeget, mely-lyel a mellette külföldre folyt kétszáz, vagy több millió forint, bentmaradása esetében a közterhek viseléséhez közvetlenül és közvetve járult volna? — pótolja-e teljesen azon károkat, melyeket a pénznek a belforgalomból oly roppant mérvben külföldre özőnlése folytán bekövetkezett pénzszükség, tőkehiány, államunkban okoz? — pótolja-e teljesen hátramaradásunkat, hogy többet ne említsek, csak közintézeteinket illetőleg is, melyeket pénzszük állapotunkban kellően nem gyámolithatunk, nem fejleszthetünk? — pótolja-e teljesen azon mellette kifolyó kétszáz, vagy több millió forint tökét, mely itt bentmaradása esetében annyi család jóllétének alapját képezné, kiktől az most elvonatván, annak mindnyájunkkal együtt csak terheit érzik ? — Bizonyára nem. Ha tehát államtestületi pénzviszonyainkat javítani, — közvagyonunkat a folytonos apadástól megmenteni — sőt gyarapítani akarjuk, akkor az állami gazdálkodást mindenekelőtt a belföldi ipar pártolásával kell kezdenünk, mely által e czélra legtöbbet nyerünk, amint hogy most elhanyagolása által legtöbbet is veszítünk. : . (Végeköv.) TÁRCZA >"e mond kérlek ... Ne mond kérlek, na mond, Hogy f'tldcrdl egem \ Boldogságot a sors Nem, nem szabott nekem. BeszelS géppé meg Hasanálom tollam&t, Melyből sajgó Hívem Bú- ■ siralma fakad. Szavakat mondanom Nem engtd értetem. Mely majd eloémuland A sírban, oda lenn. Kjjy volna, csak egjr, mit Kóserrel vesztenék . . . Kit tan nem részemre Alkotott a nagy ég. De felre, félre, el, Te gyotrS gondolat. Alattad a kebel Sorvad s ah, megszakad. Ki fájó szívni bólrg . A kétes létoton, Less, miként Tolt s aurád Árva, hagyott, tudom. Ne mond kérlek, ne mond, Hogy földért! egem ; Hisz' szived nem jutott Boldogságai — nekem) NOTTER AHTAL. Az árra. VesthoffE. után: Babos Szidóniától. (Folytatás.) A koraornok megjelent; B miután Vanda figyelmeztette, hogy nrát a legpontosabban szol-gálja ki, kedres moaolylyal nyújtotta kezeit aa öreg grófnak, ki egészen el volt ragadva és vi. dam tekintettel kiséré, mig termete el nem tűnt.* Alig hagyá el Vanda férje szobáját, csakhamar eltűnt arczárol a mennyei kifejezés; aze-meiben a harag és vadság váltotta fel egymást s ajk&n boszuálló mosoly honolt.' Szorgosan csukta be szobája ajtaját, szét bontotta az éjsetétségfi fürtöket s lassú léptek kel közeledett as ö!töz6 tükörből. Soká és erő sen nézte magát a tükörben s lásasan szólt ma- gáhos: y ,Fog-e sikerülni Fülöpöt is agy meg-csalni, mint Konstantint 1 Távolléte igen hasznomra van, mert helyzetem megfog nehezülni, ha egy pár éles szemmel több lesz itt, kik engem figyelemmel fognak kísérni s csak gyülö letemet tennék élesebbé. De hit mire való volna szépségem ? Nem-e a legjobb fegyver es egy asszony kezében? Fülöpöt megfogom varázsolni, elcsábítani; nyílt tekintetét legyőzöm, hogy mindent elfelejtsen és csenvedélylyel, imádat ul kisérje szépségemet — És én ?• — folytaiá tovább lázasan s febér keséit kérdőlog tévé szivére —,— no, de csalódhatok; sem ismerek más szerelmet, mint egyet s est is aranyok iránt. Igen, u én szenvedélyem: gazdagnak lenni, tengernyi kincset bírni, aranyat aranyra halmozni és mindig oj és nj összegekkel szaporítani. — Oh! mily boldogul nézett ki az öreg bolond, amint tudomására juttattam, hogy Fü- löp számára fáradok1' — titokteljesen s hangosan nevetett — „nem, nem, ez mind magamért történik 1 Birtokait nem vehetem el, mert az Fülöp öröksége, de magamat sem adom el ingyen az öregnek; kihasználom, kissákmányo-lom birtokát, mig titkos pénztáram megtelik; ha végre Konstantin meghal; itt hagyom a kizsarolt fészket s mindent, mit eddig gazdálkodtam nagylelküleg; a magam hasznára gyűjtőitekkel pedig odább állok s mely pénzösszeggel uj helyzetemben is rangomnak megfelelóleg togok élni. Ne halj még meg gyorsan öreg; Néhány évig még kell gyűjtésem, hogy számomra elég legyen. Oh, a legfeláldozóbb figyelemben részesitendem drága férjemet; a legelragadóbb ezerelemmel fogom oltalmazni még néhány évig, azután pedig távozni akarok esen fészekből — el messze a ssép s nagy világba! — Szeretni nem fogok egy férfiút sem, ha százan vetnék is magákat lábam elé. Hideg és érintetlen maradok ." egy kéasoritás, vagy forró tekintet sem fog felmelegiteni; szivem csak akkor ver hangosabban, ha as aranyra pillantok!" Ssép ssemei természetellenes fényben ragyogtak ; egymásután gyújtotta meg a sok gyertyát az ezüst karn gyertyatartókban, hogy a gyertyafényben visszatükrös&djék idéző szép magas termete s a nemes f(5; ezután hozzá fogott a vetkózéshes. A legközelebbi nap reggelén, előbb, mint Vanda szobáját elhagyta volna, már kedves látogató tért be a grófhoz. Fülöp megérkezett. Elsó kérdése is atyját illette s legelőször is-hozsá lépett be. Soká tartották egymást karjaikban; as öreg grófot elragadá a viszontlát. Könnyes szemekkel csókolta ismételve Fülöpöt; örült fia férfias termetének; gyönyörködött nemes kife-jezésü arczában, melyet oly virágzó színben láthatott. Fülöp megöregedve találta atyját, de oly boldogan s megelégedett hangulatban, hogy a szivében táplált titkos gondolatokat egészen háttérbe szorította. „Oh, Fülöp, te megfogod ismerni őt, as én szemem világát, gyöngyömet, imádott Vandámat. Ő oly nemes; ismeretlenül is szeret téged, habár fél, hogy gyűlölni fogod őt De nem, te nem gyűlölheted, mert későn korán ritka erélylyel gazdálkodik számodra édes Fülöpöm; én gyenge és öreg lettem; ö tndja, hogy es egykor mind a tied lesz. De én sem hagyhatom védtelenül, azért a 200,000 forintot, mely a bankban elhelyezve van, neki hagyom hátra; as én végrendeletem kész. Hogyan meg lesz lepve, ha egyszerre gazdagnak érzi magát, holott most azt gondolja, hogy egykor szegényen s általad megvetve lesz kénytelen Baranowot elhagyni 1" „Oh, nem drága atyám* — ellenvet&Fü-lfip elragadva — ha o téged szeret és boldogít, én mint angyalt akarom tisstelni.* Sokáig csevegtek még mindketten zavartalanul. Fülöp már türelmetlen volt, mostoha anyját ismerni óhajtotta; azakimagyaráshatlan eloérset, melyet szivében táplált, csak közönséges előítélet volt a mostoha anyák iránt Talán Vanda axép, kedves, jó és neme* volt. De nem mert kérdést tenni as iránt, mi benne mindig és folyton megújult, hogy miért választott a kitűnő asép, fiatal lány egy elöregedett aggastyánt férjének, kinek kedves kedélyhangulata és ritka, becsülete talán, mely tiszteletet gerjesztett nála, de kit nem sserethe- Kirándulás az aggteleki barlangba. (Folytatás.) Igea, de a csepkö folyton növekszik. — A leszivárgó nedvesség rátapadt as oldalra, lerakodott s a sziklán ujabb réteget képesett • az lassankint évről-évre vastagodott kifelé, raig végre ezredek útin elfedte a testnek nagyobb réexét, — néhány század múlva tán elfedte volna a koponyát is. Tehát még épen jókor mentünk. Hanem talán már meg is unták t. olva-BÓim ezeket a háji-báji dolgokat De nem is folytathatom tovább, mert a harmadik nap estéje elkövetkezvén, az ásatást befejeztük s annak eredménye a földtől megtisztítva, négy nagy ládábsn szállíttatott másnap a pelnöczi vasúti állomásra, honnét a nemzeti múzeumnak Budapestre küldetett, hol aztán a f. «. september 3 áu tartott fetörténelmi és embertani congressus tudós tagjai a legnagyobb érdeklődéssel vizsgálták a legujabbkori leletet, magukkal vivén emlékül néhány cserepet és csontot s elvivén világgá az aggteleki barlang hírét. Míg a világ tudÓBai érdekkel szemlélték a kiásott tárgyakat, sajá(ságt&, h<>£y mégis némely einbur, még upy nevezett intelligens emberek is nly korlátolt felfogásuak, hogy például HZ aggteleki barlangban ulált csontvázak korára nézvu nem tudnak tovább menni a tatárjárásnál. — Persze, ez az általános veszedelem kora ; — a ki,[s ami elpusztult, akkor pusztult el; — hiában magyarázza nekik bárki a leletek jellegét, mib/ll azok őskora kitűnik, végig hallgatják, álméikodnak rajta, de a tatárjárás csak nem megy ki a fejükből. No de hagyjuk meg őket hitükben, ne vesződjünk velük; nekünk más teendőnk van : visszamenni a mi leleteink igazi korára. Hivjuk segítségül a phantastát; képzeljünk hozzá ahoz a cserépdarabboz annyit, hogy edény legyen ; — ahoz a koponyához annyit, hogy ember legyen ; a bölény szarv hoz egy fél -szarvu bölényt, hogy egész legyen; ahoz ahosz-szukás lú fej forma koponyához, azokhoz az óriási fogakhoz képzeljük hotzá az egéss állatot, a medvecsonthoz a medvét, az agancshoz a szarvat, actán vegyük ezt mind nagyobb mennyiségben, hogy meg népesítsenek erdőt, berket, barlangot, s nézzük meg, milyen világ lehetett akkor, mikor ezek éhek, mozogtak és — vadászlak egymásra. Hogy mikor lehetett ez az idő, azt én megmondani sem tudom ; de hogy ezen ős, úgynevezett történelem előtti idő régen volt ezen a földön, melynek törtenete egy pár ezer évre vissza vihető", —■ az bizonyos. — Mutatja ezt as ÍF, hogy szén, csont és cserép fordul elő a csép-kúben B igy azoknak régiebbnek ksll lenniük az utóbbinál. Azokról a kopár, sziklás hegyekről azóta mista le a viz a földet; — akkor még erdő volt azokon, óriási fákból áiló fiserdő, melyet senki sem tisztított, senki sem irtott; tele nőre bozóttal, folyondárral, melyet akkor a ki nem zsarolt föld ostermő ereje óriássá nevelt. Olt a hegy alatt a lapon az n. pocsolya, melyben egész éven át mocskos, iszapos víz van, akkor messze terjedd mocsár volt, tele berekfával, vízi növényekkel. tett? Nem, ez nem lehetett, ó nem szerethette férjét tiszta szivéből, nem ugy, mint ő egykor azt érezte; szeretni azt, ki szivet hálójába ke-TÍlé s kitől szintén oly forrón szerettetett. Nem, nem agy! Talán volt még más ok is, mely ezen szövetséghez vezérelte, mely e talányos összeköttetést lebonyolítani aegité. Az öreg gróf egészen ki volt cserélve. Szokott karszékében ölt és boldogan csevegett Fülöppel, kinek gondolatai Vandánál idűztek és pillantásai a legkisebb zörejnél is az ajtóra estek. * Keresztbefont karokkal az ablak párkányához támaszkodva állt Fülöp ; a sötét göndör fürtök, a magas és mély gondolkodást jelző homlokot, 'e/komoly fékeid szemeket egészen beárnyalták és finom ajkai körül az erély ritka vo-jiása mutatkozott. Gyorsan, csaknem zajjal — ártatlan fehér reggeli öltözékben lépett be Vanda kedves pírral arczán s ajkai körfii varázs mosoly-lyat. Az öreg gráf ielakart emelkedni, de Vanda gyorsan hozzá lépett, karjait gyengéden nyaka körül főni, szeretetteljesen megcsókolta és a legédesebb mosolylyal leülésre erólleté. Az öreg gróf arexa legtisztább örömtől ragyogott ; kezeit erősen tartva, szólt: .Fülöp, üdvözöld az én Vandámat." Meglepetve a fiatal aaazony ragyogó és nem kép~zelt szépségétől, pillanatig megzava-rodva állt Fülöp, de csakhamar magihoz tért; lassan szétváltak az össsefont karok ; a fekete szemek komoly pillantásai csendesen és jól találták á fiatal asszonyt, ki bájos zavarában, mélyen elpirult és előtte állt, mindkét kezét neki nyújtva. «. „Legyen üdvöz, ezerszer legyen fidvSt ai atyai házban* — mdndá ő elragadva — nem akarom ezt ön előtt idegenné tenni; hanem oly A baradla bejárata egy gödörben, surü bozót között elrejtett szabálytalan sziklahasadék, melyhez csak bajjal lehetett hozzáférni. A* erdőben lakott a serge, medve és a szarvas; — a mocsárban a bölény; — ások aa ismeretlen állatok egyikben is maiikban is; — a baradlában lakott az ember, ki akkor meg nem volt a föld ura, hanem egyenlő jogon birta ezt amazokkal. Hogy ennek igy kellett lennie, bizonyítják a csontok, mert az a medvéét szarvas a kopár sziklán, az a bölény a száras, kopasz mezőn nem maradt volna meg. Az embert, ki még akkor házat épitení nem tudott, a természet mégis annyi előnyben részesítő a többi telett, hngy a baradlát ennek adta lak-helyül, hol ez a csontházban, mint legközelebbi üregben rendezkedett be. Innét járt aztán ősapánk az erdőre, a mocsárra, prédát szerezni. Kileste a vadak járását, elállott a bozít közé, felfegyverkezve egy jó utleggel s megtá * mkdta az arra czammogó medvét. — Aztán, ha a medve volt erősebb, ez ette meg az embert, ha az ember volt erősebb, ez ette meg a medvét. — Sem egyik, sem másik nem képezett valami nevezetes eseményt, egyiket sem tették ki a va dász és versenylapokba. Az elejtett vadat beozipelte* barlangba, — ha útközben valami erősebb állat el nem vette tőle, — ott lefejtette bőrét, megette husit nyer sen, vagy sülve, — tüze már lehetett neki, mert nagyon füstösek még a föld alól kiszabadított sziklák is, — s látnia is kellett a barlangban ; — bőréből készített öltözéket, mert hisz a tilt mi másra használta volna; — csontjából csinált tűrt; — belét talán összepödörte húrnak, mit ijjakon használt, mert n hol nyilhegyet lehet találni,-ilyennek is kellett lennie, — ezzel lőtte le a madarat, mit kézzel el nem érhetett; — a mit aztán el nem tudott használni, otthagyta a 1 barlangban, hogy gyönyörködjék benne az aló-nemzedék, mely most a csonthulladékot szedi össze utána. Aztán még ax is kitellett ősapánktól, hogy ha épen éhes volt és vadat nem kapott, oda lo-pódzott a bokor mellé, hol atyja fia szintén hasztalan lesett prédára: agyonütötte és megette azt Legalább ezt lehet következtetni abból, hogy a cserépedények és állatcsontok között, — a füstös Bzikla tövében, a konyhában, em- bercson'.ok is találhatók. De a vastag eledel mellé jól esett neki néha egy kis gyeoge növénymag is, hisz megtaláltuk a követ, mivel azt őrlötte a tahiltunk a magokból is. — Még pedig ez nem is lehetett valami megvetett eledele, mert még a halottnak is ilyent adott utravalóul. A baradla sok embernek adhatott tanyát, kivált, ha a csonlháznil beljebb is mentek. — Laktak is benne sokan, mert a Bziklafal oldala mindenütt magán viseli az ember ottlétének jelét: a füstöt; — s mindenféle sok hulladékot hagytak hátra. Kellett is, hogy sokan legyenek, kik e jö tanyát megvédjék ; mert nem egyszer jöhetett kedvük valami kényelmetlenebb helyen tartózkodóknak, kiverni az ottlevöket, kik ahoi a tényleges birtokon kívül sem nyilvánkönyvi, sem egyéb, az övéknél erősebb jogot nem tudtak kimutatni. bizalmassá és kellemessé, amint csak erőmből kitelik." „Asszonyom", — ellenveté Fülöp komolyan és csendesen — atyám szerencséje hazam-bani időzésemet kedvessé teszi s mig atyám ar-czát boldogság és örömtől látom ragyogni, mint épen most, addig én is boldog leszek itt. Kegyednek pedig köszönetet nyújtok az atyámnak szerzett boldogságért. „No, akkor neked mindig fog nálunk tet-Bzeni — kiilti az öreg gróf — mert mi igen boldogok vagyunk." Fülöp figyelemmel kiséré Vandát, ki tartózkodása miatt épen nem érezte magát sértve, hanem elragadó szeretetreméltóságot matatott Fülöp iránt s a mellett atyját szeretettel ápolá és védelmeié: .Szép, mint egy angyal" — monda magában, — „de mint egy gonosz angyal." S hova tovább elvitáshatlan szépségét el ismerte, annál inkább kereste okit férjhez me netelének. "*■ „Sajnos, — kezdé meg az öreg gróf — Bajnos, de neked itt nagyon unalmasnak fog tetszeni Fülöp; egyhangú és kevés változást mutat falun az élet; féiek, hogy a fényes, vig-társaságot, a ssinházi estélyeket és barátaidat nehezen fog"d nélkülözni s majd unatkozol." .Dehogy" — kiáltá Fülöp moeolyogva — „eléggé megismertem a párisi társaságokat, az élvezeteknek oly időt áldoztam, hogy most ezeket igen könnyen mellőzöm s es egy rég óhajtott jótéteményt fog reám gyakorolni s ei: egy ideig távol lenni a nagy világtól, a legszűkebb és legegyszerűbb élvezetek közt egészen visszahúzódva egyedül élni." (Folytatása köv.) Természetet, hogy aitin lusankint csak ciivilizálódott ü egy kiorit szegény ember. — Észrevette, bogy a föld megkeménykedik a tüs-ben, — csinált magának először valami lapot tányérát, után más edényt is, — később neme sedrén ízlése, meghozkodva annak külsejét, vagy belsejét vonalakkal, mig végre meglehetős czifraságokat tudott azokra karczolni. Mikor aztán megöregedett t meghalt, rá-bagyta fiára azt az'egéss asép országot, medvet-től, böléayestól, — se pedig elvitte őt a másik üregbe, sirt ásott neki, de nem nagyon mélyet, feje alá tette a lapos követ, ráfektette arczcsal, — feje fölé is oda tette a lapos -követ, ott hagy ta neki valami edényben azutravalóját, betakarta szépen földdel, hogy nyugodtan alhassék a síi-tétben. Hanem az álikapezáját levágta! Azt .*em temette el vele ; — ast haza vitte magával; — talán ereklye gyanánt, — talán istenének áldozatni, — vagy nem tudom, mit csinálhatott vele, — de valamit kellett csinálnia, mert a koponyák mellől hiányzottak az all-kapezák s ott találuttsk koponya nélkül, hol az élő emberek tanyáztak. De vegyünk oucsut most as ős embertől, elég soká tartott az első viaite, mivel purqueti-rozatlan talonjában megtiszteltettük; térjünk vissza a magunk szép világába, a jelenbe, most már itt az ideje, hogy Ígéretemhez képest megró u lógassam önöknek a barlang nevezetességeit. (Folytatása kSv.) TÖTTÖSSY BÉLA. Színészet Zala-Egerszegen. 1876 október 12-én. Mait csikkemben bemutatni volt szerencsém Balassa Károly és Dalmay Anhurné igaz-gatőtársak színtársulatának elsfibbrendü tagjait; ígéretemhez képest bemutatom most azon tagokat, kik részint alárendelt szereptzakmájuk, ré-Bzint tehetségük folytán, másod, harmad stb. szerepkört töltenek be. Előre kell bocsátanom, hogy a vidéki SZÍD-tártnlatok egyik fő megölő betűje az, hogy a segédszemélyzet nem áll arányban a főszereplőkkel. Ennek oka természetesen azon rendezetlen viszonyban keresendő, mely közt jelenleg a vidéki tzinügy teng, melynek oka ismét — in ultima analyzi — a közönségben, helyesebben annak a szinflgy irint unusitó meddő rész-Tétlenségében rejlik. E sajnos ludiciumot levonni igen könnyű volt; ámde a logikusnak kötelessége minden dolog végokát fürkészni és ez már sokkal terhesebb feladat leend, mert a mily igaz, hogy nincs könnyebb dolog, mint hypotnesiseket halomra felhozni; ép oly igaz, hogy nincs terhesebb feladat, mint egy általános baj valódi okait kifürkészni. Hogy azonban egy dologról tiszta, minden befolyástól ment ítéletet hozhassunk, első kötelességünk tisztába jönni azon fogalmakkal, melyek prr- és contraokokként szolgálnak az ítélet meghozásában. Érzem, hogy es erőmet felülhaladó vállalat leend és csakis azon tudat bátorít e kérdés bolygatására, hogy némi hasznot hajthatok vele, a magyar sziműgynek ét igy közvetve hazánk közművelődésének és nyelvének. E nigytontottigu kérdés megbeszélgeté-sét azért találom alkalomszerüljek most, mert egy oly társulat ügyét van szesencsém taglalni, mely mindenkép megérdemli a vele való tüzetesebb foglalkozást és melyet kellőleg ajánlani nem vagyok képes tisztelt megyei közönségünknek. No de — ad rem 1 Tegyük tehát fel a kérdést egyszerűen és czikornyát kerUlőleg igyekezzünk ast megoldani. „ Miért mutatkozik oly részvétlcnségaszin-figy iránt; oly megölő közönyt mért tanúsít a közönség a azini előadások iránt? A színpadot a modern kor erkölcsi intézetnek tartja és ennek jellemzésére a lánglelktt német költő: Schiller szavai játnak önkényte-len eszembe, ki egy tudományos értekezletében azt mondja, hogy a színpad hatása nagyobb a vétkek és társadalmi bűnök, ferdeségek büntetésére, mint a vallás és törvény ereje, mert mig azok csak negative igyekeznek hatni, a színpad hatása poaitív. A puszta szó, a leírt betű, sohasem hathat oly közvetlen, mint as előttünk drámai actiókban lefolyó esemény. Gyakran veszi át — mondja Schiller — atzin-pad a bűn zsoldjában tengő igazság ietennőjé-től a kard és mérleget és a századok előtt elpor-lott bűnötöket állítja a legborzasztóbb itelőszék, a közvélemény — vagyis a kor — megvesste-gethetetlen itélosséke elé. A ferdetégeket, melyek büntetésére a törvény nincs hivatva, melyeket a vallási dogmik csak ignoráloi tudnak, egyedül a színpad mindenre kiterjedő satyraja álul korlacsoluthatnak. Babossá Tesszük még, hogy a honi nyelv mily istápolást nyer a színpadon, ugy a legtisztább kegyelettel kell, hogy viseltessünk a színpad iránt. De a kegyelet bármily nemesenelem, na gyobb szabása mozgalmak rugója nem lehet. Pedig a mi társadalmi culturánknak mozgalomra van szüksége — tusra, melynek titstito ereje sakkjától megUsztitsa, szóval egy nemet tzen. ▼edélyre, mely mint a tenger hatalmas dagálya kidobjon magából minden dögleletet felesleget. E nemesttenvedélyt a materialismus rö. gehes tapadt korbsn csakis a színpad keltheti fel, mely jó és rost érzelmeinket kedve szerint változtatja. De épen as a baj, mondja Lessing — s dranatorgiaták fejedelme, — hogy az ujabb színpadi termékek elveszítettek rendeltetésűk szabta erejüket és hstározottan állítja, hogy egy modern SEskespeare képes lenne njra feleleveníteni azoo óriási vonzalmat kortársaink kébe-„ lében, mely azó korban a „panem et circenses" szavakat csalta a felhevült római nép ajkára. De a legnevetségesebb dolog volna összetett kézzel várni a színpadnak ama képzeleli Messiáaát, hiszen hála az égnek, szinirodalmunk .egén nem egy csillag tflodökölt. Egyedali kötelességünk e tényekkel szemközt folyton srra ügyelni, hogy szinirodalmunk spbaeraja végkép megtiastuljon as ízlés- és cr kölctroDtó fércsmüvektő! és a rendelkezésünkre álló színirodslomból (miután a világ csaknem minden jeles színdarabja, hála irodalmi tevékenységünknek magyarre le van fordítva) ulv műsort megteremteni, mely, ha nem is Uzú nyugtalanságban, de folytonos écdeklCdésueo tartsa a közönséget íme elraondám nagyjából a vidéki síin -ügy iránt uralgó köcöny okait és egyszersmind egy szeréW véleményt e baj orvoslására. Essél kapcsolatban lehetetleo dicsérelet nem szavazni a mi derék színigazgatóinknak, kik a műsor megválasztásában lelkiismeretes következetességgel hsladnak a feutjelölt ősre nyen, a mennyiben az eddig előadott színmüvek a legszigorúbb dramaturgia álul sem lehet tek volna kifogásolhatók, v At olvasd közönség meg fog bocsátani e hosszas kitérésért, mely természeténél fogva nem egy referáda szűk medrébe vsló; — de ezen körülmény egyssersmind mentségül szolgálhat magyarásgatásim pongyola voltáért. És most áttérhetek czikkem valódi érdemére, t. í> a még eddig be nem mutatott ssintár-sulati tagok bemutatására. Ezek közt első torban Horváth Erzsi kisasszony áll, kinek elvitázhatlan érdeme az, mi tagaóhatlanul nagy érdem, hogy több szerepszakmát tölt be, még pedig egymásnak ellen mondókat, mi szép tehetségre, értelmiségre éa a színpadi routine teljes bírására mutál, utána Konrád Mari kisasszonyt tartom megemlítendő nek, ki dicséretes buzgalommal tölti be szerep-szakmáját — a szendét, mely baigalom által lényegeren járul az egyes darabok menetének sikeréhez. Könyvesné, komikiné, ki helyenkénti talzissit leszimitvs, nagyon hasznavehelö tag-Bak bizonyult be „Feleskei nóUrius" előadáut alkalmával. Fűzeaty Adél kisasszony jól indult kezdő, kit egyéb tulajdonságai mellett szép színpadi alakja is igen ajánl. CsobáDCii, Körösi, Sárdi elsőrendű tehetséggel, de másodrendű routinnsl rendelkező szi-néasek, kiknek jövőjéhes joggsl köthetjük a legszebb reményiét. Lakácsi, Csabai, Czifrai stb. a tulajdon-képeni aegédazinésiek. Ezek kezdők lévén, rájuk még kritikai mértéket szabni nem lehet. A műsorról jövőre! Helyi hírek. — Deák Ferenc* születésnapja. Köz tudomású, hogy halhatatlan emlékű nagy ha sinkfia okt 17 én született — Ki az, ki ke gyelettel ne ildoszék-e napon emlékének. — a II. egyetemes tanító-gyűlés albizottsága Buda pesten 1876. okt 4-én kelt felhívásával felkéré Magyarország összes néptanítóit, hogy e napnak a vezetésük alatti népiskolákban kegyeletsierü megünneplését eszközöljék, mi végre a nagy hazafi életrajzát a gyermekek felfogásához mért' modorban összeállították s náluk 10 krért kap ható. — Igen helyes esame, mert Deák Ferenci a polgári erények oly magaslatira emelkedett, hogy azt mintául a jövő nemzedéknek ajánlani polgári kötelesség, s erre legcxélszerübb szüle tésnapjának alkalma. — A nüret aluliban e héten Urtalolt vidékünkön s hsbár mennyiségre csekély, de minőségre néxve nem áll az utolsó helyen. — 8*ás* Gyula tehetséges fiául szob rász Issó Miklós „Fonóházijelenetéből" 25 gvpJ- öntvényt készített eladás végett. Megrendelhető latinénál Bpesten. Óhajtanok, ha Nagy-Kani- ssaváros szülöttjének ez ujabb műve a váron díszterem számára megrendeltetnék. — AébU Szentkirályi Aurél hátraha gyott szépirodalmi kéziratait Ambrus Lajos nr beküldé hozzánk, ss érdekes kéziratok közt több szép költemény van, melyet alkalmilag közölni fogónk. — SMSU Kálmán pénzügy ministerur a napokban Medecsky Jenő ur balaton-edericu birtokán időzött. — ÉrteaUét. A« országos magyar kirá lyi mintárajztanoda és rajiUnarképezde 1876/7. tufoljramára a beiratások folyí éri ocfober 23-kától kezdve ugyanazon hó végéig az intett sugárúti uj épületében Budapesten naponkint reggeli 10 órától déli ] 2 óráig fognak eszközöltetni, az oktatás pedig november hó elején fog megkezdődni. — A fölvételi fóltéti |ek a következők: Az elSkészületi osztályba fölvétetnek oly növendékek, kik egész polgári iskolát, valamely tanitóképezdét, vagy algymná-íiumüt, vagy alreáltanodát jó sikerrel végezek s a rajzolásból némi készültséget igazolhatok, A íelsóbb vagy szakosztályokba ellenben raak olyanok vétethetnek fel, kik az elSkésati-leti osztályt, vagy gymnasialis, vagy reáliskolai ti osztályt, esbetöleg magasabb osztályokat jú sikerrel végeztek s a rajzolásban már mej;-ielel" gyakorlottságot szereztek. Az esti Unfu-Iram leginkább iparosok számára tartalik, kik iiakmájukra való tekintetből a rajzolásban májukat tovjibb képezni óhajtanák. Az általá-„,,j é* rajzüpli ismereteknek bizonyos f..ka atusuan, az esti tanfolyam látogatóitol is mo(--kicántatik. Az előkészületi és az esti tanfolyam-It.-li .iktatás teljesen ingyenes. A szakosztály-beii rendes tanuló beiratási díjul 2 forintot, tandíjul fclévtfukcnt ö forintot, a vendéglátó-gatö ptídijí, kit a tanórák rendje kevésbbé kö-ulez, félévenként 1O forintot tizet. Az intézet által nyújtott szakoktatás gyakorlati és elmé-lai. A gyakorlati tanágak: a) A figurális rajzolás és festés, (az emberi aiaknak élet után t-st'-u tanulmányával befejezűl<-p.) b) Építészeti rajzolás (styl tanulmányok) c) Ékitményes és iparművészeti rajzolás és festés, d) Mintázás. ej Fametszészet. Az elméleti segédtanok: Sik-mértan, ábrázoló mértan, távlat és árnytan, i'ístészeti boneztan, műtörténelem, módszertan. A beiratkozásnál a szülök vagy gyámuk beleegyezése igazolandó. A rajzban való elSkészült-ség, valamint általános képzettségük kellő fo-kál a felveendő növendékeknek hiteles bizo-iryitvány hiányában eshetöleg felvételi vizsgálat utján kell kimutatniok.Megjegyzendó végül, hogy az üresedésben volt ösztöndíjas tanárjelölt állomások, nyilvános pályázat utján már betöltve lévén, az ujonan belépő növendékek állami segélyre e tanév folyamiban nem számíthatnak. Az orsz. m. kir. mintarajztanoda és rajztanár képezde igazgatósága. — Hangverseny, Prager Hermina kis asszony vasárnap, október 22-én a .Szarvas" vendéglő nagy termében hangversenyt több műkedvelő szive* közreműködése mellett ren- dezend. Müsorozat: 1. J. Lombardi opera első része Verditől, zongorán előadatik Vértessy Te réz éj Sarolta úrhölgyek által. 2. A zsidóné ope rából Iíalévytől, (ö jön vissza) énekli a hang- verseDv-zű. 3. Faust operából. Kettős dal, énekli ISischilzky Mikss ur és a hangverseny ró. 4. Ma gyar rapshodia Liszttől, zongorán előadja Ollop Emú ur. 5 Magyar dalok, énekli a hangver- wnvzó. Ü. i. Lombardi opera második része Verditől, zongorán előadják Vértessy Teréz és Sarolta úrhölgyek. 7. Dal, énekli Bischitzky Miksa ur. 8. Profeta operából (oh fiam) Mayer- beerlűl, énekli a hangversenytől Helyárak: Karszék 1 frt (iO kr. Földszinti és karzali ülő hely 1 írt 20 kr. Belépti dij 60 kr. Deákjegy 3tJ kr. Jegyek válthatók Wajdits J. könyvke reskedésében és este a pénztárnál. Kezdete 8 órakor. — Lapunk bezártakor értésülünk, hogy a Dagy-kanizsai szent-Ferenczrendüek templo mából éjjel a pénzgyűjtő szekrényke ellopatott ra liogy az állami fegyházban egy letartóztatva volt zsidi lakos magát felakasztotta. — Takács Jenő nagy kanizsai kir. kiirjegyzői helyettest a m. kir. igazságügymi- nister Tapolczára közjegyzővé nevezte ki. — JtOeid hirek. Pápán egy n<S 3 gyer meket, szúlt. — A királynak két kunfélegyházi ember egy kosár ajmát küldött, 30 frtot kaptak érte. — A magyar országgyűlés nov. közepén úl össze. — Nagyváradon ismét érik az eper. — l'elífi több versét Agusztich Imre vendnyelvre fordította. — Bécsben nőlyceuro nyilik meg. — Magyarországból Németország felé a gabona kivitel igen élénk. — „Rimaszombat és Vidéke" czimu uj lap jelent meg. — Afrikában is lesz nemzetközi kiállítás. — Gr. Mikó felett az aka dumában Horváth Boldizsár tart emlckbeszé- det. _ A szepesi püspökség nov. 11 én tartja H" éves Ünnepét. — Az orosz-török háború közel kitörőben vaq. Irodalom- -Xaptárakl877-4kévre.A .Franklin-társulat" mag;, irod. intézet által Budapesten épen most küldettek be szerkesztőségünknek következő közkedvcsségben részesülő, csinosan és pontosan kiállított, s a legnagyobb gonddal szerkesztett 1877-ifc évre kiadott naptárak. István bácsi naptára vagyis családos házigazdáknak és gazdasszonyoknak, népnevelőknek, helysegi elöljáróknak, iparosoknak és fóldmivelőknek való képes kalendárium 1877. közévre. Alapitá Hajer István, szerkeszti Kőhalmi Klimstein József tanár. Közleményekkel l'erger Lajos, Kövér József, Zibrinyi Géza, Varga, Tólhfalnsi Béla, Maszlaghy Ferencz, Somogyi stb.-tol Tartalma: X. Az erkölcsi világ. U. Qazdák naptára. III. Népnevelők naptára. IV. Történeti naptár. V. litván bácsi a hátában és a nagy világban. VI. A művészet országából. Vn.A természet világából, VIII. Tréfák mezeje. Számos képpel, XXIL évfolyam. Ára fdzve 50 kr. Protestáns nj képes naptár lS77.évre.Bodon József, id. Kiss Áron, Dr. Kiss Áron, Bonyhai Benjámin közreműködésével szerkesztette Dúzs Sándor tanár, XXIII. évfolyam. Több képpel illustrálva, és a protestáns egyháztiszti névtárával. Ara fűzve 50 kr. Falusi gazda naptára • 1877 ik évre. A magyar gazdák, kertészek és Unitok számára, Ébner Sándor, Entz Ferencz, Grand Miklós, Grubicy G., Kunszt János, Lá-vay J., Liebald Béni, Molnár Lajos, Molnár István, Tormay Béla s többek közreműködésével szerkeszti Máday Izidor XIII. évfolyam. Számos ábrákkal. Ara fűzve 80 kr. Lidércz naptár 1877-ik évre. Kalandok, bűnesetek, lündérrcgcik, csodás tünemények slb. gyűjteménye. XVI. évfolyam. Sok képpel. Ára fűzve (ÍO kr. Honvéd naptár az lS77-ik évre. (Egy úttal katonai naptár) a magyar nép számára szerkeszti Áldor Imre. X. évfolyam. .Báthory István lengyel király az orosz béke szövetséget fogadja" nagy czimképpel (Matejko festménye után) s több képekkel. Ára fűzve ÜO kr. A nép zászlója naptára 1877-ik évre. A magyar nép számára szerkeszti Áldor Imre IX. évfo lyam. „Mátyás király legyőzi llolubarl" nsgy czimképpel (Wagner festménye után). Sok kisebb képpel. Ara fűzve 40 kr. Kossuth-naptár 1877. évre. Szerkeszti Honfi Tihamér. VII. évfolyam. .Arbuez Péter" nagy czimképpel. (Kaulbjch festménye után). Több illuslrátiók-kal. Ára fűzve 40 kr. Nemzeti nagy képes naptár Ib77. évre. Szépirodalmi és ismeretterjesztő tartalommal, számos képpel. Szerkeszti Áldor Imre. IX. évfolyam Deák Ferencz nagy arcz képével. Közleményekkel Tóth Kálmán, Szász Béla, Milesz Béla, stb-től. A magyar biroda-. lom kormányzati, közigazgatási, törvénykezési s tÍBzti czimtárával. Ára fűzve 1 frt. A magyar nők házi naptára 1877-ik évre. Szerkeszti Be-niczky Irma. IX. évfolyam. Képekkel és naplói jegyzetekkel ellátva. Ara fűzve (>0 kr. Borászati naptár 1877-ik évre.Szerkeszti Dr. Nyáry Ferencé, A földmivelési ministerínm megbízása folytan. IV. évfolyam. Több ábrával. Tartalma: I. Természettudományi rész. II. ScóUészeti rész. Gábor Józseftői. Hl. Borászati rész. IV. Apróbb közlemények. V. Házi tanácsadó. VI. Mulattató rész. Borkocsolyák. Ára fűzve 80 kr. Deák Ferenci naptár az 1877 ik évre. Irta Áldor Imre, Első évfolyam. Képekkel. Ara fűzve 50 kr. Iparos naptár az 1877-ik évre. Szerkeszti Gel-léri Mór, az .Alföldi Iparlap" szerkesztője. Számos fametszettel. IL évfolyam. Ára fűzve 50 kr. Nevessünk ! Mulattató naptár a gyönyörűséges 1877-iki esztendőre. Megcsinálta valaegy asztromokoa. Számos illustrátiókkal. Ára fűzve 40 kr. A magyar nép naptára 1877-ik évre. Képes kalendárium sokféle hasznos és mulattató olvasmánynyal ellátva. Szerkeszti Tatár Péter. Képekkel. Ara fűzve 25 kr. Neuer illustrirter Volkskalender fűr Ungarn und Siebenbürgen auí das Gemeinjahr 1877. Preie geh. 50 kr. Uj fali naptár az 1877-ik évre. Egy egész iv. Ara 20 kr. — A ,Sxegedi Képes Nqptáv h»r-madik évfolyama az 1877-dik évre már megjelent Burger Zsigmond özvegvéné) Szegeden az eddigi alakban és ár (30 kr.) mellett s ezúttal még egy félivvel bővebb tartalommal, mint az előző két évben. A naptári részen s a naptárakban rendszerint föltalálható közleményeken ki-vül 47 lapra terjedő olvasmányt nyújt, a minél többet az 50 kros naptárakban sem talál az olvasó. Tájékozásul itt közöljük a tartalomjegyzéket: 1. A vizár-veszély. (Várady Ignác*, a .percBÓrai hős" jóltalált arczképével.) — 2. Szeged 1876-ban. (Dani Ferencz főispán és Bakay Nándor arczképével.) — 3. Bolond Kata. Elbeszélés. — 4 A kisértet. Népies költemény Kék Hiacynthtól. — 5. A hold. Ismeretterjesztő közlemény. — 6. Indiánok vadsága. (Két képpel.} — 7. Az újdonsült brúder. Humorisztikus elbeszélés Kék Hiacvnthtól. — 8. A Back-féle gőzmalom. (Képpel.) — 9 népdalok. — 10. Adomák, több fametasvénynyel illusztrálva. — Ezenkívül a métermértékekről s illetőleg a régi mértékeknek ujakra való átszámításáról közöl gyakorlati táblázatokat, továbbá Szeged város tisztviselőinek, köztörvényhatósági bizottságának, as egészségügyi személyzetnek a kir. törvényszéknek és járásbíróságnak'névjegyzékét, bélyegmutató stb. — Hint ebből látszik, a naptár e harmadik évfolyama még növekedett tartalmasságban s azonkívül as eddigi hibák és hiányok kijavítása- és pótlásáról is gondoskodva volt s így bizton hihető, hogy ezen oly hamar oly nagy népszerűséget kivívott s mondhatni e nemben csaknem példátlan kelendőségben részesült vállalat iránt a közönség részvéte az idén sem fog csökkenni. Különösen érdekessé válik e rendkívül olcsó naptár most első két terjedelmesebb közleménye által, melyek az idén ai oly kiváló szerepet vitt Szeged ez évi történetének — u árvízveszély i a lefolyt jeleatfe kulturmozzanatok csoportosításával — rövid keretben hfi képét nyújtják, minélfogva a szegedi naptár eme 3 ik évfolyama emlékkönyvnek ía mondható. Ajánljak a közönség figyel-niébe. — Ugyancsak Burger Zs. özvegyénél jeleit meg Tarnóozy Tivadar főgymn. tanár, ártól „A magyar irodalomtörténet dióhéjban. Igen czélszerüen irt hasznos tan kön rv ára 60 kr. Yegyeu hirek. — Tisza Kálmán as országgyűlésben megtette nyilatkozatát a keleti ügyekre nézve s ki-mondá, hogy a közös kormánynyal mindenben egyetért a magyar kormány is, továbbá azon biztos reményt is hangoztatá, hogy a hatalmak ezután is teljes egyetértésben járnak el. As ia kitűnt Tisza feleletéből, hogy Milán is, meg Ris-tics is elvetik a szerb .királyság" komédiáját. —- Deák Ferenci botja. Elhunyt nagy hazánkfia apróságai között egy értékes bot is van, melyet Köbeit János fővárosi polgár- s esztergályostól kapott ajándékul. A .P. Lloyd" e botról — egy vidéki lap téves hírének helyreigazításául — következő érdekes észleteket beszéli el: Deák mindig nagy kedvvel eazter-gályozott és leginkább szeretett sétapálczák'at készíteni, azokat külőnbféle disxitésekkel látván el. A csiszolást azonban nem értette jól s Ko-belt gyakran meglátogatta Deákot, hogy a csiszolás titkaiba beavassa. A kiegyezés létrejötte után a koronázás emlékére, Köbeit egy értékes sétabottal ajándékozta meg az „öreg urat*. A bot az északi jegestengerben található narval (monedon monoceros) kiálló fogából készült, mely ritkaságok közé tartozik. Köbeit azt hiszi, hogy a hófehér, eletantcsonlszerü kemény anyag, melyhez egy esztergályozáesal foglalkozott föur hagyatékának megvásárlása által jutott, a szarvorr u orrából való, ez azonban nem áll, mert az sohasem éri el a hat lábat, a mely hosszúságú a bothoz használt csont volt. Köbeit sokáig kincsként őrizte a csontot, s felét Stáhlynak, a hírneves orvostanárnak ajándékozta természet-rajzi gyűjteménye számára, míg a másik felét Deák Ferencznek dolgozta föl. Nagy hazánkfia szíves levélbea köszönte meg az ajándékot s azt mindvégig nagy becsben tartá. Paplrszeletek. Bizonyos városban a már megtelt régi sírkerthez njat készítettek. Ac első, kit oda temettek, egy öreg süteményes, ily. siriratot nyert 5r5koseitői: Itt nyugszik legislegelöszOr X. Andris ur, kisütött pékmostor. Egy tozsgyükeres magvar ember, német ismerősét a szíves fogad*atás öntudatában „Isten hosotf kifejezést németül akarván mondani: „Qeh uta Ten-fel !" üdvözlettel fogadá. — Sam-aroffaak, a hírnevei orosz tábornoknak, nagy keáre Tolt fogas kérdenek foltevéseben • esak igen ritkán sikerült is valakinek axokra. rálasaolni. Egy hideg téli este, midőn palotija kfpnján befordul, észreveszi a didergő katonát, ki kapója el5tt Sri állott. „Őrmester!" — stólitá meg SnwaroC „Parancsoljon őrnagy nr." „Mondja meg nekem, bány esiUag ragyog most as égeij f *' ' „Aconnal őrnagy or" — feleié as őrmester -„Egy, kettő, bárom, nagy, 5t, hat. ." S az őrmester legnagyobb hidegvérrel kezdett a számláláshoz. Mikor aa ezreshez ért, Snir»roff di-dergett a hidegtől a dohosén dobbantót! lábára! s boszosau monda : „Ez az ember toljárt az eszemen!" És oitább Állott. Az őrmester másnap hadnagyi rangra emeltetett. Vtsiti menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti időtmntató óra szerint, inslal Kaniixáról Vonat hova: >m Ora Perc. Id5 205 Eszék, Hohios,Uombovár • Fiaméba 4 46 reggel 21.',,. . . 2 30 délnt. 212 Buda-Pestre tál reggel 202 í 6 délut. 201 11 3() estve Sl.iBicsbo (Szombathely, B4esDj«ely felé)5 8 reggel SOI . H 48 estve 315 gopronjha S 3B délat. 803 TtiesMbe es Pragerbofon keresztül Qraea «• Becsbe 4 50 reggel 301 Triesztbe es Prágerhofon keresztül Orács 4. Becsbe 1 47 délnt ■rkesik Kanizsnra hotmtt: SIS Eszik, Motács, Dombóvár s Finmébol I 41 délat 206 . . . 1] 11 estve 203 Buda-Potrol 4 20 reggel !01 ■ „..25 délnt. 211 , . 9 44 estve 314 Becsből (Szoaibath. I)éo-IJjbely)felo4 10 27 estve 302 „ „ ..46 reggel 31G Sopronybol 11 53 délei. 114 BecsbSI.Oráo, Marburg, Pragerhof MSI 4 12 reggel. SOS Trieszt- é, Beesbil Marbtirg, Prager- bof felől 1 21 delnt, 21)4 Trieszt-és ViUwkbol PráKerhof felSI 11 — estre Marbnrgba csatlakozás VUlaeh és Francesiestbe. ... , Pianeesfestbol Szerkesztői üzenet. 2161. N. Pies. Nem tehettünk róla. 2162. T. Temestár. Ha caak lebet, készseggel. 2IC3. Sziliási Elek egy vadászata. Kozoljsk 2164. B, Kottorí. Szíves leveled vételével in tézkedtem. 2166. A. Gelse-8ziget. Köszönettel vetHLk. 2166. M. Csáktornya. írtnak a régi okmány ügyében. Értik ét vittéMyaa aktibar 17. 5*/, metaliqoes 65.5; 5"/, ion. koIotSn 47.20; 1860-ki álladalmi kölcsön 109.75; bank-véaav, 8.38— ; hitelintézeti részvények 149.30; Londou 124.10; magyar fSldtehermentési kít-vény 71.50: temesvári földtehermentési kötvény 71.50; erdélyi (Sldtehermentési kötvény 72.—; horvát-alavon foldtehermentasi kötvény —.— ; esűst 104 25; os. kir. arany 5.95— ; Napoleond'or 9.94'/,. Lottobuasv. Bécs, okt 14 én: 20, 27, 76, 87, 73. Grátz, . . 68, 65, 14, 83, 51. Temesvár,. . 64, 65, 44, 39, 60. Innsbruck. , 14, 13, 90, 74, 82. Felelős szerkesztő : BitarK Lajos. Valamennyi beteg erőt és egészséget nyer gyógyszer és költség nélkül a RevAleseiére do ltom gyógytápszertil Londonból. J 28 év óta semminemű betegség tan volt képes e keUema egixuégi t&paernek Hlent-áünt s üdvösnek bizonyul az felnőtteknél ogymint gverm ekeknél orvosság és költség nélkül minden gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyákhártya-, lélegséri-, hólyag- és vesebaj-, gumó-, aazkor-, nehéz lélegzés^ kohogis-, emésztheüensé(-, dugiűás-, hasmenés-, álmatlanság-, gyengeség-, aranyér-, visl-betegség-, Uzszédülés-, vér-megszonűás-, ffllzsibongál-, émelygés és hányás, sőt terhesség folyamatában, bártyalob-, mélakor-, soványodás, csúz, koszrésy, sápkdr ellen, •gyszintén csecsemSkníl eledelül dajkatej helyett előnyt érdemel. Kivonat 80,000 bizonyitványbol gyógyításokról, a melyek minden {gyógyszer ellen daesoltak, esek kost bizonyítványok Dr. Wurzer tanártól, Beneki, Dr. Angeistein, Dr. Chorelaud, Dr. Campbell, Dr. Déde tanár, Dr. Ure, Castlestnart grófnő, Brehan márkiné, lasenstein hercseg Hennsdorf-Ponllí ministerelnSk és több magas áUamssemélytSl, tetszésre birmentva beküldetnek. RSridrevont kivoaat 80,000 UioBfU-ványból: Hit hava most már, midSn vigaaztalhatlan ál-lapotban voltam. Kell-és idegbajban szenvedtem ngy, bogy napról-napra szemlátomást fogyatkoztam, enoek következtében tanulásomtol hasamosb ideig háborgatva voltam. Ekkor csodálatos 'Kevalesciére-jérőt hallottam, azt fölhasználtam és biztosíthatom, bogy tápláló és kellemes Beralesciéie-ja egy havi élvezése alán, tökéletesen egészaégesnek és erősbeitnek értem magamat.Jlgyannyira. hog7 a tollat a lagcse-kélyebb rélWetés nélkül bírom Tetetni. Indíttatva érzem magam ezen aráoylag igen olcsó ízletes eledelt, minden szenvedőnek mint legjobb szert ajánlani és vagyok alázatos szolgája. TKSCH.NEK QABOB, a magasabb kereskedelmi-tanintézet hallgatója. Aa igen nemes de Bréhan markiné levele. Nápoly, 1872. april 17-én. Uram! Hijbstegség következtében hét év óta borzasztó sorvadási állapotban voltam. Nem bírtam olrxsni vagy irni; reszketés fogta el idegeimet és egész testemet, rom emésztés, tartós álmatlanság éa a minduntalsni idegrázkódás idestova hajtott- s pillanatra sem volt nyugtom, a mellett a legnagyobb mérvben mélakóros valék. Sok orvos bánt el velem anélkül, bogy konnysbbülést szerezhettek volna. Tökéletes kétségbeesésekben az 5n Kevalesciére-jét használtam s most, mintán bárom holnapig éltem vele kSszonom a jó Istennek. A Revalesciere a legfőbb elismerést érdemli, egészségemet tökéletesen helyréál- ~J litotta s oly állapotba tett, bogy állásomat a társaságban ismét elfoglalhatom. Fogadj.* tisatelt nr legforróbb köszönetem és teljes tiszteletem nyilvánítását. DE BBÉHAH MÁBKINÉ. 75,877. SÍ. Köller Flórián, cs. k- katonai felügyelő Nagyváradon tüdő- és légcső-hnrut, fejssédüléa és mellszorulásbol. 65,715. De Montloois kisasszony, emésathetlea-ség, álmatlanság és sorvadásból. TápíáUbb Uoin a hiúnál, SO-tMtrtttn mtg-kimíli a gyómatr árát, felnötteJaUl %gy, mint klL PMhszelenczékben V, font 1 frt. 60 kr., 1 font 2 frt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr., 5 font 10 fit, 12 font 80 frt, 24 font 36 frt. Bevalesciéro piskóták szelen-eiékben 2 frt 50 és 4 frt 50 krral. Bevalesciire Cbo-eoladé táblákbaa 12 csészére 1 frt 50 kr., 24-re 2 frt 50 kr, 48-ra 4 frt 50 kr., poralakban 120 csészére 10 frt — 288-ra 20 frt — 576-ra 36 írt. — Megrendelheti Barry da Barry & Comp által, w>en,walliichgaM8 Nr. 8., Valamint minden város gyógyszertáraiban és füsser-kereakedéseiben; ssonkjvOI a bécii ház minden vidékre megküldi postai utalvány vagr utánvét mellett. N.-Kimiuán Prága- Béla, (ötlött Lovak Károly) gyógyiztrtárdban; Pesten Török Józsefnél; Aradon Tones F. és társánál; Debreczenben liibálovits István gyógyszertárában a kígyóhoz; Eszéken Dávid Gyula gyógyszerésznél; KassátL Wondrssohek Károly gyógysz., Marosvásárheljtt Fogarasi Dömötörnél; Pozsonyban Pisztori Felixnéi és SSltz Rezsi gySgysz., Síékes-Fehérvárott Die-balla Györgynél, Sopron Voga A. gyógysz.; Temesvárott Pap Józsefvárosi gyógyszerésznél, Újvidék GrossingerC.B. éa Ernst János gyógyszerésznél; Varasdon dr. Haltor A. gyógyaa-, Verseczen Fischer Mórioznál, Zágrábon Irgalmasok gyógyszertárában. Tisza-Újlak: Eoyko •VietOT gyógyszertárában. •) C rovat váUal a att Uallttsrt fslelSsséfet o S P Miuthogy ujabli időben több vevCm Által a , iijBltornesi11 minSnég*1, jó ea g ©J ei)en paijaBB éi «ion kérdéa iDiésteictt ho«Am, bogv „sóshomosii* kástítéi rendsiere- m«t tenyUs; eUdtaro-e, aias enoek keixltéaével mAi valakit ti ittam volna mpg ? ÉrtesiiU'icm ÍT. érint néhány bndapeiti, stéged), braiaói és prágai elég as általam már ivek során At py Art ott jtí sikerrel fordulómba honolt gyógyerejü B^S-boríient (ÜTeg-míutáim és uítem ftlhiaiiialaM a alAiriaom bamiait4»a mellett) utAnoEia A« illetek extn valóban nem-telén «(jiráiQkiiak elejét veendő: üregjeim bAlaó rétiére 1876. január bó 1-tíSl fogva U r fc c a y KAlmAn o a g y ereikedfi Bttdnpettvo körlratu cilmemet oyomatum fel. i I kösiÜDhetik a mely egysxersmint a pikkelyeket nyom nélkül elpusztítja, ugymiod a IIOIEA UrtoctJ valódi | steier havasi növény-kenőcs | a ca. cs kir. magy. kisArólagosan engedélyeiéit elaB |>arfum-gyÁrból Bécsben, HAWRANEK MIHÁL Y-'üTÓD A, elSbb VI. ker. BllrgeraplUlgasao 2(1 ik asio, WW" most: I., Telnfkltstrassp 17-lk szánt, II. emelet, "VV raolf mindenkinek 1000 frt eittstbuD jótáll, ha ii illet?, a vilighlrlM lett, most njolag javított a betaiereien erlsbltett cs. s kir. magy. kizár. eng. haj- és szakáll-nttvesztS essentia s a hot/i Urtoaó hivtll keiJOtRek telt polgAil állaabóllaknak tegltetl. javitot-tnk a kéllierasen eroabitettllk. így kíliiorea hatásúvá teltük, melyről mindenki legjobban Iln fo'BOroltak idSstitmAnye csak nímileff in mcgfülclne n i/-i'tii:i i'r<?g alá burkolva, növemet 'ily mAdon haaxriAlják, mítitlm kiRziiinényllk hogy a t. kti>:í.(íiíó(r csnk ftion a/'ii-bnriiZPSr.t ÍHIIMTJ" cl tfJlom sziirmnK-t 8«m itzmriiel « nr ilvppro rnKtc/.it.tt C/ÍHÍIHJI h«iii ,.imiit' viipy „IIÍK^I" IÚDK1)VII \i.l<Ui lL,reBl(cdyk kú*r.ilni6nyeni lívlyctt IIÜÜZÁU fuiyalűiiil'a. v«)im FirtllcK^iiilk arrí*, ÍIORV art idegen ittiirmimiH. Kijclontem leliít ismílolten, ■■Ivl,,^ n hrtf.í.nnlnti ufftnitAnni) alnirA-elliitvn. mo»t A kírdi'sp* n-in-boraim 1000 frt jótállás 1000 frt! ! 1 ezüstben !! Százezer ember ■ tép haját éten egyetlen £■ egyedül UtexS, legbittoatbb és legjobb ts. is Kir. v a. j. U- m. is meggyfiaödhp. Kinn vOrfli it «>• baj tnhbiS, >ími minden conrnrrentia nílklll Alid liajiljut* tej haat- Dilata mellett A hajak Mit /c«l.',éliei, aa ujon javitott kátntt«reii erejtl hajlfjito dió extract-pomade 9 a d o (Coimctlqne), mely íífr, folj-tonoa liaasnAtat ■cint viiszaadja :td«e, Diogtartaia 8 elfímondltAaAlior, mint e7.en IV'-tt validi baj- in mHllu rmenlii-e k folytonos hasanaláaa mellett, a kopaax belye-ken hajat vagy saakallt kap ea pedig kor-íi ne mi klIlíuiKÍt; uelklll. Egy tökéletes tar lótcaéséuél hat havi, a csa-pin hajfogyáaoknal nyolos uapi 0. plkkelykiptüdéseknil eau-pan baromaKori basxnalat utAn jotal-lünk. — E aaert, muly már esreknek a ma-gasb atistokratial korokból, ugymlnd > tlsl- al kaimat iáinál, ngy^d io-extract-olaj vagy r u d p 0 n mellett, hofebir hajnak a Nem letelik jobb a aiakill- í« icjhajak nöTdsinek, termen nyes, majdnem csodálaton hatisu erodméuynyel koroniro ha]- és szakáll-növesztfi leszünk. i alt kikOailmi s ciak egy kia prjhíka kc-ísfejhajnílküllok voltak, kihullt. haj Ml lukiba jutottak i m4s eddig egyetlen, vtluk a boteg hajgyokorekot rövid idü e r 6 n e d y a mi egyedül! hatású cs. s kir. a. p.. (,'aak a vnUban jónak kell a dia- «• rlll. Egyenek, uiolyek t ij k í 1 o I e . c n . « « k » II- BU len r l< v i d I d (! alatt dii'gatdng aünknll- ÍB ^QP e g j kis^rlet aem maradt eredmény nélkül. Er6-öed«uun a uuing iinju/unu.Enva .v.~. — mnlva ala|>osnii mcpgyi^yilja a folylonoa haatnilatital a Ic^kcBŰbh kőiig 'lú = g a i d & g hajsatot biztosit. A fejhftrre igen kellemesen hnt a a fejlajáet rlháritja. KigyolniuEtetlInk, hogy a mi valódi kíaíilmeiiylinli, mAa srídolgD ciihkekkel nem raerílcnd(!k f>«l. A kHznnííg liiítouiAgn v6gftt AruiiiU minden tégelyon éa tlvcgecakíin, mint bolgtatott vídbílyt'g, n fpltalilo arcíkfpe van. Megrendolcaek InteieiidKk : Hawranek Mihály ^ utódához Bécsben, ra. 6a. k. fpagy. a. p. ^9« e I )5 parTum - gyár o I 6 b b: VI. ker. lillr- Ok g e r » p i t * 1 g a 8 a e 26. »». IV most: I. kcr. Telnfnltstinsso ^^ 17-lk sz. II. 0 m e 1 o (. " Arjegyzók: í) frf, 1 kis frt 1 alabas- ódi dióolnjjnl, hajlfjitó- iiatoalttataak. 1 tlveg kítflíorea erCssígU haj fa B/.akiilnöveBrtí MdMilia nlftbnslrom ilvogben Uve-K lí frt f>0 kr. 1 slubastroro-tlvegH^-ply valódi s t Aj e r li a v a s i n íl v í 11 y p o m a d p '2 trom-tlveg valódi bajifjltó e * I r a c 1 ■ [> o m a d <■ 2 ftl 1 llvoE vsló.ll haj ifj Hó toj, val tAIcaa is kefóvi-l tgjHIl 5 frt. 1 kia 11* rg v«lódi hajifjitó lej 2 frt 5u kr. 1 llveg valódi il I ó Ditrnrl-nlij 1 frt fiO kr I> i ó e \t r a <• I i('i»Bmeliqu<} i»<!|».mat!e I fit. Megrintli.lesik kllllWdrCI kvKpíiiiíítlí', a viilíkríil uianv.H mrllelt l<-eevor.aM.nn foga |y l'8uiiinK<>li'»<"<<l 30 Ur»l Ittbli. -fjg {U XXXXXXXXXXXXX Í 5. i* 2: ÍŰ 5 S-F XXXXXXXXXXXXX 5A61-KANIZSA, 1876. október 224n. ' Tizenötödik éTfoljram, Ultistul sr : A lap aseiletii róuét illető köilpmenye: m uerkeMtffaöx, Taka-rékpénxtári épület föld-, wict, — Mjagi réraét illető költemények pedig a kiadóhoz bér- t dm 10 Jer. Hlrtltssst ! WisisJosaáz 1 Bérmsntetlen ••▼•l*k ' eaak tumort mnnkatár-i aafclál fogadtatnak «l. ZALAI KÖZLŐIT |oronkint 10 krtrt *i -.einet fel £,„««" illrtík mind. j^Ju kr. fi^ndó^^l el6bb. ,ZALA-SOMOGYI K-Kanizíaváro* helyhatótágának. nemkaibnben a „n.-kanizsai kereskedelmi > iparttank", a ,n- kanizsai takarékpénztár'.a .zalamegyei általános tanítótestület", „n.-kanizsai kisdedneveló egyesület*, a .soproni kereskedelmi s iparkamara n-kanizsai kfUválasztmánya" s több negyei és városi egyesület bivataios értesítője. tfeienklru kétszer, vasárnap- s csüiortökön, megjeleuő vegyes tartalma Folhivás előfizetésre! A „SALAI K@SLÍÍÍY" mint eddig, ugy ezentúl is lietenkint kétszer jelenít- mrg; az előfizetések mielőbbi >zives beküldését kérjük, hogy a lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Negyedévre október — deczember 2 frt. Kiadó-hivatal. (Wajdits József könyvkereskedésében.) Hogyan pártoljuk a belföldi ipart. (Folyt, és vége.) Kivel azonban még a csekélyebbnek látszó iparág is, melynek termékei a kül-föidrül hozatnak be hozzánk, százezreket visz ki tőlünk a külföldre, a legtöbb iparág pe-ái» milliókat, ennélfogva a belföldi ipart feltétlenül és kizárólagosan kell pártolnunk ; azaz nem csupán csak azon ágaiban, melyek az azon nemű külföldi iparággal egyenlő fejlettséggel bírnak, hanem pártolásunknak a belföldi ipart összesen minden ágaival ■ együtt magában kell foglalni; összes ipartermék szükségleteinknél kizárólag csak a belföldi ipar termékeit használnunk, habár még most teljesen nem elégítik is ki mindenben külföldihez szokott Ízlésünket, igényeinket. Lesznek, kik a külföldi ipar teljes mellőzésének következményéül a belföldi ipar fejlődésének hátramaradását jósolják, mert ekkor versenytársaktól nem tartván, aem lesz ősztönző oka a haladásra. Ezen feltevés azonban azért téves, mert termé- szetes, hogy minden egyes külön iparágnak nem csupán csak egy, hanem több önálló mivelöje is lévén, a fogyasztó közönség, a kereskedő ott és attól szerzi be szükségleteit, a hol s a kitol szebbet, jobbat, olcsóbbat, italában igényeinek megfelelőbbet kap-liat. A haladásra sarkaló verseny tehát ekkor fejlődnék még ki teljesen, mit nagy mértékben előmozdítanának a nagyobb városainkban időről-időre rendezett iparkiál-litások. mert a szorgalmas s e mellett gondolkodó, haladni törekvő iparos — nem nyomatván el a külföldi ipar által — annál több jövedelmet, annál előnyösebb anyagi helyzetet biztosithatna magának, minél inkább megfelelnek készítményei a fogyasztó közönség ízléseinek, igényeinek. Ezen tudatból merítene ösztönt az elóhaladásra. A mondottak szerint tehát a belföldi iparnak feltétlen és kizárólagos pártolása nem hazafiság, hanem államgazdászati kényszerűség ; hogy véget vessünk valahára azon szerencsétlen viszás állapotnak, miszerint folytonosan a külföld szedje el tőlünk ipara .álul azon vagyont, mely közvagyonossá-gnnk, jólétünk alapját képezné; hogy végre kiemelkedjünk a külföld irányában azon gyarmatszerü helyzetünkből, melyet legtalálóbban a római költőnek ezen szavai jellemezhetnek ,sic vos non vobis melificatis" „apes." Mert ha továbbra is tétlenül tűrjük államunk határain belül a külföldi ipar által belföldi iparunknak háttérbe szoritta-tását, ugy teszünk, mint azon ember, ki égő házának pusztulását tétlenül nézi, mert lángjai mellett melegszik. A külföldi behozatal nagymérvű csökkenése következtében kereskedelmünk fog szenvedni ? — A kereskedelem, mivel az ál- lamtestület közvagyonának igen nagy részét hozza forgalomba, igen fontos az államtestületre. De az csak addig lehet hasznos működésű az államra, míg tevékenységének iránya az államtestület közczéljával, a közjóllét és vagyonosodás előmozdításával meg-cgyezóleg a közvagyont gyarapítja. Kereskedelmünknek azon ága, mely reánk nézve leghaszonhajtóbb, a kiviteli kereskedelem azntánra is megmarad; csak azon másik ága fogna csökkenni, mely közvagyonunk külföldre folyásának egyik legnevezetesebb csatornáját képezi, a külföldi ipartermék-behozatal. Behozatali kereskedelmünk a belföldi ipar kizárólagos használata mellett is lesz ugyan oly ipartermékek s egyéb terményekre, melyek államunkban elő nem állíthatók, nem termelhetek, de ez aránylag csak kis részét tenné azon egész jelenlegi behozatalnak, mely akkor a legnagyobb részben elmaradna s adja a jó sors, hogy — végre ssját kárán okulva a magyar — minél előbb el is maradjon államtestületünk jóllétére, felvirulására. LASSGALLNFE SÁNDOE. Kirándulás az aggteleki barlangba. (Folyl.tis.) Eddig még nem voltam tovább a caont-háznál s igj ugy szólván még semmit sem láttam, de agy megszoktam a föld alatt léteit, az óriási üregeket, fáklyavilágot, hogy ezt mar nagyon természetesnek találtam s ha ez előre nem iett volna bocsátva, hanem príma intrada végig megyek a barlangon, azt hiszem, még egyszer olyan érdekes lett volna előttem. De igy is valóban meglepd, elragadó hatást gyakorolt rám. Mindenek előtt a barlang alakjáról, terjedelméről kell elmondanom a következőket. Mint emlitém, a baaadla a két egymás mellett tekvű kopasz hegy alatt terjed el; áll egy főágból B több mellékágból; a főág ismét két részre oselik hosszában; — az első része az ó ág, melyet rég ismernek; — ennek folytatása az uj ág, melyet csak ei előtt mintegy 50 évvel fedeztek fel. Ai egészen végig fut az Acheron patakja, mely a csontházban ered. Az ó ágnak mellékágai: jobbra a sokszor emiitett csontház, balra a rókaluk, denevérbarlang, paradicsom; — az uj ágnak mellékága jobbra a retekbarlang. Ai ó ág fővonala sokkal rövidebb, mint az uj ágé. A bejárattól az u. n. vaskapuig, mely már jól benn van az uj ágban, 750 öl, innét a pokolig, az uj ág végéig 2317 öl, az emiitett mellékágak hossza 1127 61, igy az egész üregé összevéve 4194 ölre megy, néhai Vas Imre gö-mörmegy ei mérnök s az aggteleki barlang szenvedélyes kutatójának felmérése szerint. A két főág egy hosszú, részint egyenes, részint esi vargós utciát képea, melynek hol egyik, hol másik oldalán folyik u Acheron patakja. Ezen sokszor át kell menni, a rajta levő hidak és bürük, a nevezett Vas Imre buzgóná-gának köszönhetők, ki sokat fáradott a végből hogy a kariangi utak minél járhatóbbak legyenek. A főág általiban meglehetős azéles éa magas; — némely helyen szélessége 15—20 ölro tehető, magassága a Morea hegyénél 50 5let fe-lUl halad. Á járás sok helyütt egészen kényelmes, másutt, az összehányt köveken nehéz, mint az úgynevezett nehéz utón, vagy sok helyütt a patak sziklás, vagy nedves, csúszós partján, de életveszélyes sehol sem. A barlang levegője tiszta és üde — pedig a bejáraton kivül egyéb nyilast nem ismernek; — légmérséklete kissé hűvös, de nem hideg. Az üreg oldalát részint egyenes kofa], részint szabálytalan óriási sziklák,résant csepkő-rétegek képezik. Az üregek tele vannak a leggyönyörűbb csepkő képződésekkel: oszlopok, szobrok, pár- TÁRCZA. Az én bánatom. Rirok, airok, kfirdítek, mié Siratom a« életet? Vapy * sorsot, mely ma emel & holnap "tin eltemet? — A*agy nem volt, a ki engem Roldogitott volna Un ? És rirok nőst egy eWesctett Fájdalomtelt múlt atin? Nem, bal ind 6! mis AZ oka, Miiért sirok, könnyesem - --Mai u,ioi bi a* torna Tett e rögöt életen. — Az életet mért sirmtním ? Boldog Toltam egykoron 1 8 boldogságból kevé« elég Oh, mi* aa én bánatom ! — És a (torsnak Tftd mestélye <"«*pánit nem KÓrta rám; — Multán U nép, boldog nli : Szeretett egy ssöke lány. — Szeretett ah, végtdenOl, HAnystor vaJIi ext nekem I Hánygxor ralU, hogy uivébaa Őrük tfi« a — Herelem I — S mégis, mégii a hfitelen Rútul m«gesalt eagenet... Talál-a majd olyan isirre, A ki, mint éa, agy M«ret?! — Sirok, Rirok bánatomban, I>e nem értfld, csalfa lány 1 Csalfa Toltál, hfitlfn lettél, Ext előre gondolám. — "Sem tégedet sir*tl«k, nem 1 Oh, >JÍB az én binatom ! — Pi|láimra könnyeket hajt — Kiket meg fogsz még cmüni majd, Oh, azokat siratom ! — VÉRTESSY BÉLA. A jó g&zdasszony munkájáról. (Vend méné.) (L„)A vendeknek Németországban, de különösen StiriAbao virágzó irodalmuk van. A háziakban lakó rendek rgy kis töredékét képesik a nagy srliv családnak, melytól a népvándorlástol elszakadva, Hazánkban maradtak. Nyelvüket megtartva, at a többi vendétől as idö folyamában sok tekintetben eltért, még pedig annyira, hogy csak az irodalmÜag képzett egyén képes a német, stájer s magyar vendek nyelvét egyaránt megérteni. A mi vendjeink magyar értelműek, hazánk harcsaiban számosan kitüntették magukat s különösen a axabadságharctokban vettek tevékeny részt. Akárhány Bocskay, Rákóczi, Pattyán, Zrínyi nevüeket találni a vendek kdet, a kik azdnban egy szót sem tudnak magyarul. Rég idő óta nagy hiányát érezték, hogy nem volt alkalmuk tud vágyukat kielégíthetni, anyanyelvükön az imádságos könyvön kivül más olvasmányt nem kaphatván. Múlt évben indult meg itt a fővárosban nálnnk as első vend havi lap ,Prijátelu czim alatt, melyet Augus-tich Imre szerkeszt hazafias szellemben. A vendek e vállalatot meglehetős támogatásban részesítik s ha van .népies* vállalat, ugy ez igazán az, mert előfizetői, néhány kivételével, mind gazdaemberek. A szegényebbek ketten-hárman oasseállnak s ugy fizetnek el6. A dologban as a legszebb, hogy a vendek közül többen nemcsak olvasni szeretnek, hanem hajlamot éreznek magukban a tollforgatáshoz is. Valóban öröm látni, hogy es egyszerű, magák szőtte vászonban járó emberek mily ügyesen tudnak írni. Szinte jól esik nekik, hogy alkalmak van a tollforgatáa-hoz s gondolkozásukatk kifejezést adhatnak. A pPríjátel" legközelebbi száma egy vend j gazda tollából folyt mesét közöl, melyet érde-' késnek tartunk fordításban bemutatni. Kz az első vend irodalmi termék, mely magyar nyelven megjelenik. A mese szerzőjének neve Gábor József, Zalamegyében, a Muramclléken Bisetrícze faluban lakó gazda. A mese czime: „A férj kezébe ekeszarv, az asszonyéba pedig fözdkanilvaló.- Norvégiában a napok igen rövidek s a n vári évssak is rövid, mert es ac orssag a föld legészakibb réraén fekszik. Olt a gazdának jó idején kell a szántáshoz és aratáshoz fogni s nem szabad késedelmezoie, haószszel a szegényesen termett gabonát a födél alá akarja kapni. Ott a gazdaembernek sok adolgaskevésajövedelme. Ebben az országban élt egy gazdaember, ki sehogy sem birt boldogulni, a gazdasága nem gyarapodott, pedig a felesége rendet szereti, gondos gazdaasszony volt. Az asszonynak sok baja volt a férjével s habár minden nap agy ag-rándozott is, mint a mokos s bármennyire igyekezett tt munkáját jol s gyorsan elvégezni, a férj mégis mindig zsörtölődött vele, mondván, hogy neki korareggeltol késó estig kell dolgozni és fáradni, mig G otthon egész nap egyebet sem tesz, mint üldögél 8 haszontalan mesés könyveket olvas. Az asszony e dorgilásra igen megnehez- telt; de azért férjének mégis egész nyugodtoág-gal ezt monda: — Minthogy te nekem un talán szemrehányásokat teazesz, hogy te jobban értesz a háci dologhoz, mint én, hajlandó vagyok ráállani, cseréljünk hát. Te itthon maradsz a tehénnél és sertéseknél, a tűzhelynél s köpülSnél, én pedig kimegyek a merőre, hogy ott a te dolgodat elvégezzem s igy rövid ido múlva ki fog tűnni, hogy egyikünk és másikunk melyik munkához ért jobban s legalább tudni fogjuk, a jövőben miként gazdálkodjunk. Ez indítvány tetszett a férjnek s már a következő nap munkát cseréltek. Az asszony kaszát, gereblyét és villát fogott s kiment a rétre kaszálni, a gazda pedig otthon maradt a a biz körül megkezdé tevékenyeégét. Legeisíben ia megeteté a sertéseket s azután sietve a köpü-léshei fogott; de a nagy igyekezetben a sertésólon elfelejté az ajtót betenni. Oly erősen kö-pült, hogy csak ugy izzadt belé a szegény, de a tejföl csak nem akart vajjá lenni. Az ilyen hirtelen munkában az ember torka igen köny-nyen kissárad s mert a gasda ugy sem volt ellensége a bornak, gyorsan a pincsébe ment, hogy asáras torkát megnedvesitae, ast gondolván magában, ha rövid időre a munkát abba hagyja is, ez nem tesz semmit, mert hiss a pincze úgyis közel van a azután majd könnyebben fog hamar dolgozhatni, hogy vajat kapjon, síig a gasda, a pincsében a hordó körül késlekedett, a házból nagy zajt és sivitást hall. Erre hirtelen vias-szassalad, hogy vájjon mi történt ? Az ajtó tárva-nyitva, a köpülő (eldöntve s a sertés szörcaőlgetl a félig vajjá lett tejfölt. Ez annyira meghara-giti, hogy mérgében a menekülésre utat kereső sertést jól elpáholta. De a szerencsétlenség oyo- káayok, függönyök • jégesap alakn csepegi-•ékkel. A csepkó képződés némely bolyén mar megszűnt — mig a természet ujr» nem kezdi valamikor munkáját — másutt még folyton tart. Az oldalfalakon 8 tetőzeten ezer meg ezer csepp csillog.mely egy-«gy gyönyörű fttggí cseppkőnek, vagy otzlopnak alapjául teazi le a mé-hében leví parányi szilárd anyagot Amint az eUŐ csepp összegyűl a tetó sziklán B lecseppenik, ott felül egy vékony, gyakran üvegszerü, tinta, átlátszó s belül üres cs6 képződik; — mig alul a leesett cseppben levő szilárd anyag a fenéken elterül s ott először c»»k egy vékony, fényes réteget képez, m»jd időjír-tával gombához hasonlóan kezd magasodni, mig századok lefolyása alatt magas oszloppá növekszik. A falai képződött vékony csepegés lassan-kint vastagodik, üvegszerttségét elveszti s jégcsap alakban növekszik lefelé, mig végre az alulról magasodóval találkozik s egybeforrva mintegy a tetőt tartó óriási oszloppá fejlődik. — De éhez hány század kell, kivált ott, hol az üreg több öl magas, mert egy évben rendes ese-pegés mellett csak 7 milliméter vastagság képződik. S ily oszlop néha magánosán áll, másutt egész osoportot, valóságos tömkeleget képez. S a színben mennyi változatosság; — kezdve a fehértói s világos sárgától egész a setét barnáig, mig máshol festve a fáklya füst által is, majd egészen fekete. De nem minden csepkó képződik ily óriássá; ezer, meg ezer példányban függnek le a kihajló oldalszikláról s a tetőről, mint kisebb-nagyobb jégcsapok, csillogva a fáklyafényben s a legphantasticusabb csoportosatokat képezve. Másutt ismét a ssiklaialon csurog végig s képez rajta különféle alakot, mintha óriási ecsettel volna oda festve. A vezetók aztán megmondják mindegyiknek nevét. Mert neve van minden n agy obbszerü képződésnek. — Meg » érdemli, hogy nevet adtak neki — ennyi szépség, hogy is férne meg ez egyszerű szóban : csepkí — összefoglalva. A neveket a boldogult Vas Imre osztotta ki, össszeállilotta a névsort s mindegyik kire ráírta láthatólag a névsor megfeleli számát. De menjünk végig a barlangon csak ugy futva, csak ott álljunk meg, a hol valamit mutatni tudok, mert hisz, ki ismerne meg névsze-rint annyi azép tárgyat egy látásra. Mint említem, a bejáratnál van a kémény és pitvar; — ezentúl a csontház bejárata mellett elhaladva érjük Palsagia romjait, mely nem egyéb, ösezehányt stiklatömeguél — mintha egy egész hegy szakadt volna le. Ezen tul van u ország táblája, a barlang falához rézsut támaszkodó, több négyszög ölnyi lapos kó, melyre azon látogatók, kik ottlétük megörökítésére rá érnek, nevüket szokták bevésni. Éhez közel van a király kut, a barlang oldalába a természet által képzett sziklameden-cze, nem mély, de kristálytiszta kitüuó italu vízzel. — Szintén kívánva az ember ott a föld alatt egy kis nyári forróságot, hogy annál jobb iiüt ibassék belóle. Odább van Mózea oltára, különféle természetes díszítésekkel ellátott csepkőképződés. Innét megy az nt a rókáinkba, melyet azonban minthogy a btsmeoet nehéz a nem sok látni való van benne, a látogatók többoyiro visszajövórc szoktak hagyni, mint én B aztán viaszajövet már eszük ágában sincs bele bújni s igy szépen elhaladunk mellette, mint én. Itt következik aztán ismét néhány érdekes alakzat A függöny, a tetőről sok bodorban leffiggő, hosszú és széles caepkő, ép olyan, mint a nagy ablaktüggőayök. Amott bárom, egy talapzaton álló caepkő: a szentháromság oszlopa — ott a szegletben áll a vaskályha, mintha csak mondva csinálták volna. Ott beljebb az összehányt köveken tul. miotegy négy-ot ölre tőlünk áll a kozák, földig érő prémes buadábau, tején óriási nyuszt guc9-mával, zsebre dugott kezekkel. A barlang egyik csekélyebb nevezetességü s épen nem Bzép, de mondhatom, leghívebb alakja. A fél világításban, mit a két fáklya a nagy üregbeu előidéz, ugy távolról szinte látjuk, mily mérgesen forgatja szemeit Borzalmas alak ott az örök éj hónában ; méltó ajtón állója a denevér barlangnak, melybe tőle jobbra — az ut irányát tekintve, melyen odáig mentünk, balra van a bejárás. A denevér barlangba hosszú és tágas nt vezst, melyen nagyszerű, de elnevezésre nem méltatott csepkőoszlopokkal találkozunk. Ez egy tágas, egyenetlen sziklás talajú üregben végződik, melyben előbbi időkben óriási mennyiségben tanyázott a denevér s a boltozaton összekomolyodva, nagy csomókban csüngött le s a lövésre felriadva s körül röpködve, néba még a fáklyákat is eloltották. Most azonban alig egy-kettő jön elő még a lövésre is. Szegényeket ezen őai tanyájukból elűzte az: adóexecutió. Ugy beszélik, hogy a múlt évtizedben, mikor, mint tudjuk, a Baisonja volt, katonaság voU Aggteleken adót exequálni. Jó kedélyes német fiuk lehettek, mert egyszer a bortól jó kedvük Bzotytyanván, felkerekedtek s bementek a baradlába — csodát látni. Beh gyönyörö látvány is lehetett ez nekik, midőn a szemük különben is káprázott Tudták, hogy odabent lőni is lehst, ezért fegyvert vittek magukkal. . A denevér barlangban meglátva az ellen ség nagy tömegét, sortüzet adtak a denevérekre. Azóta elvadultak oonét s valószinü, hugy a barlang valami rejtett üregében telepedtek le, hova nem hat el az adóexecutió hosszú keze sem. , A denevér barlangból visszatérve s a kozáknak örök jó éjszakát kívánva, legelőször érjük a nagy templomot, melyet nem emberi kéz, hanem maga a természet alkotott Isten dicsőítésére. Emberi kéz alig is tudta volna oly csodásán felállítani. Van benne egy gyönyörű csepkőképződmény, tele oszlopokkal, tornyocs-kákkal, ez a nagy oltár; vele összefügg a BZÓ-szék, mely alakra nézve nagyon jól megfelel ez elnevezésnek s a természet a díszítésben valóban remekelt Ott a szegletben van a pápasüveg, valóságos tiara; amott Mózes szobra, emittszűz/Mária szobra; éhez ugyan kell egy kis phantasia. Amott egy szép magas oszlop tetején több apró tornyocskával a szent István tornya sat. ' Ionét áthaladva a kis templomon és a kis ebédlőn, mely utóbbiban padok vannak pihenésre feUllitva, a baradla másik patakja, astyx partján vezet az ut a paradicsomba. De a paradicsomba ezen a világon sem juthatni be szenvedés nélkül, elAazör ki kell ál-lani a purgatorium kinjait; — igy hivjáfc azon szűk s alig fél öl magas s jó hosszan tartó nyi-láfct, melyen hajolva kell áthatolni, nyelve a fáklyafUstöt s kitéve annak, hogy a tetőből kiálló kődarab verje fejünkbe a vigyázatot. A paradicsom bejárata is nagyon szűk, de még sem oly szűk már most, mint midőn az ötvenes években a tornallyai járás testes azolga-birája bele szorult B a maga emberségéből se ki, se be nem tudott menni, szereocséjére még utána is mentek 8 ugy kifelé tudták huzoi, mert ha ő lett volna az utolsó, befele kellett volna hurni s akkor visszafelé még egyszer ki kellett volna állnia e torturát. Nem is láthatta meg a paradicsomot, pedig sokat vesztett vel«, mert ebben vannak a baradla legnagyobbszerü oRzlnpcsopor'nzatai. Ott van az őskorból: Ádám, Éva és a tiltott fa; Ádámot egy barna, Évát egy fehér oszlop jelképezi, (tehát a nő már a paradicsomban is fehér nép lett volna!) — A tiltott fa egy magas sugár oszlop, természetes, abban az állapotban, midőn az almát már leszedték róla. Ott van a második nemzedék: a barna Káin, lábánál Ábel koporsója; ott van a földbe tűzve Kain bunkófl botja, irtózatos nagy ütlng, szegény Ábel beérhette vele ! Ezen bot ököllel ütve érez, kővel ütve tompa hangot ad. / Ott vao Dávid hárfája s a ledőlt orgona. Az ujabb korból: Széchenyi s beljebb a 13 aradi vértanú szobra. Ha emlékezetem nem csal, itt van azon a fótdtfl egész a tetőig érő csepkö oszlop, mely közepén valószínűleg földrengés következtében megtörött s felső része az alsótól, vsgy egy arasznyira elhajolva függ ajlá. A paradicsom gyönyöreiért még egyszer kiszenvedve a purgatoriumon visszafelé a Slyx hidján át — mely alól a fáklya fényre, a barlang egyedüli lakója egy sovány bika mindig előjön — a Nádor utczaba érünk, mely hosz-szán tartó egyenes, széles és magas üreg, melyben a purgatorium füstje után mohón lélegzi az ember a jo. üde levegőt. — Itt az Acheron és Styx egyesülnek 8 a hídon van Nepomuki szt János szobra. Ez utczában van a Nádor oszlopa, egy az egész boltozatot tartani látszó gulya ezen felirattal : JosephVs arChIDVX aVstrlae regnl hVngarla paLatlnVs páter patrlae Latebras sVbterrancI antrl baraDLa VIDIt Odább grót Keviczki főkaoczellár 1829-ki látogatásának emlékére Reviczky szobra e felirattal: üDVozLégy Drága Jó klráLyVnk Jobbja KeVIsnyel gróf KeVICzky, hazánk tsILLaga Dísze, Nevezetes a Nádor utczáján s kerékvágáshoz hasonló s e nevet viselő, egymással egyenkezüen futó két bevágás, mely emberemlékezet óta ott van, pedig ott szekér ugyan soha sem járhatott. Eddig azt gondolja a látogató, hogy erre ingyen lehet járni, de a Nádor ntozájában már vámot kérnek; ott ül a vámszedő komor, magorva férfiú, persze kőből; mellette van a per- sely, melyben az aggteleki iskola javára gyiij-tetuek udományok. Ezután jön a nagy terem, hol néhe, ha valami vig társaság kirándulást csinál a baradlába, táncsolni szoktak. Odább van a Morea hegye, mely az üregben 50 öl magasra emelkedik, oldalán lépcsőkkel ellátva. A Moreán tul van a Horeb hegye, ennek oldalán tér el az ut az uj ágba. v' (Vége küv.) TÖTTÖSSY BÉLA. Helyi hirck. — Vrm&nyi Józxef főispán nr ő mél. tósága a hét*-!! kezdi m<»g bivntalos körútját a megyében. Isten hordozza szerencsésen f — Kováé* Zniijmond pécsi püspök ur 5 excíllontiája a szüreti idény egy résrét rau- gyéukben töltötte; a megye szöklir-jyén Znla Egerszegen együtt voltuk Horváth lioldizaár, Szabó Samu, Köoigmajer Károly sat. Ö excol' lentiája, megyénk nagyérdemű síülottj,-. jó egészségben okt. 19-én utazott keresztül Knm. zsán püspöki székvárosába Pécsre. — A déli vasút öBszes magyarorszá,;-, vonalait Langer Károly ministeri tanácsos és "a hazai összes vasutak s gőzhajózási főfelügyelőség elnöke személyesen szemle alá vette, 1 y_'an Jju. dape<t-Kaniz8Íu. 19-én Kanlzsa-Burcj, 20 án Zágráb-Szuzek-Kánly város, 21-én Kasizsa- Csáktornya, 22-én Kanizsa-Bécsújhely közt tartotta' szemléjét. — Erőn földrengés volt isméi észlelhsió Kanizsán »kt 21-én d. u. 2 óra 10 pereskor és 5—6 másodperczie tartott — Gyászhir. Balázsovics János kiváló szorgalmú polgártársaink egyike, a szabad«ae- harcz sokat szenvedett üldözöttje, a helybeli iparos osztály egyik köztiszteletü tagja hwazu szenvedés után múlt kedden meghalt. Temetése nagy részvéttel történt. — Milliofer Miksa gyógyszerész segéden a téboly njból rohamosan kitörvén, az országos tébolydába Bp?stre szállíttatott. — A .Jogáss naptúr' 1877-re meg jelent, szerkeszti Szántó József köz- és váltóügy véd, a rendes naptári részen kivül a ministe- riumok, ügyvédi és közjegyzői kamarák, a fő városi ügyvédek s hiteles tolmácsok jegyzékét, az illetékek, díjszabályzatokat a legfigyelme sebb részletességgel és tapintattal közli, pala táblával, diszkötésben ára csak 1 frt 50 kr. Kapható Nagy-Kanizsán Wajdits József könvv-* kereskedésében. E kitűnően szerkesztett zseb könyvet minden jogásznak méltán ajánlhatjuk. — A Zubovies-féle sportsorejáték ho zása okt. 18 án történvén, nyerő számai a kü vetkezők: 149 s. 17. sz., — 598 s. 85. sx., — 48 s. 8. sz.. - 220 s. 29. sz, és 43 s. 30. számai — KBrmendröl vett értesítésre búza lopással vádolt Sziderics József a kapitányi hivatal által azonnal letartóztattatott — Tú». Z.-sz\-Mihályon f. hó 19-én d. után ismeretlen okból tűz ütött ki, melynek egy ház lett áldozatává, noha az idő kedvező volt a tüz tovább nem terjedésére, még is elis merést érdemelnek Fríedl vasúti méroöks Vodi- nák gépész urak, kik az idejében érkezett Skub- lics ursság fecskendőjével nagy szolgálatot let tek a tüz mielőbbi eloltására. Itt a polgároknál a biztosításról persze szó sincs. L. Diában csak szerencsétlenség jár. Amint körültekint, észreveszi, hogy a hordócaapot tartja a kezében; nagy gyorsan szalad viasza a pinczébe, de már későn járt. A bor ép ugy kifolyt a hordóból, mint a tejföl a kőpübol a a sopánkodás mitsem használt Mihez fogjon most, melyik munkát vé- gene ele>b? Mig e fölött tBprenkedik, az istál lóból tebénbőgést hall s es figyelmezteti, hogy a tehenet legelőre kell hajtania; bol van a leg alkalmasabb legelő, hogy a tehén hamar jól lakjék, ezen gondolkozik, amint eszébe jut, hogy Bzalmafodeles házikója tetejét kiverte a fü. Itt leghamarabb jól fog lakni, — gondola. A has mögött állt egy törjK szilfa, erre két deszkát tett hídnak s a tehenet fölhajtá. A régi azalma- tető egészen be volt nóve fővel • így ez alkal mas legelő volt a tehénnek. . . Ezalatt közelgett az ebéd ideje a igyekeznie kellett a hozzávalóról gondoskodni, fát tördelni, bögréket s serpenyőket a tűzhöz állítani, a -tálakat s más szükséges eszközöket előkészíteni. Mindezt nagy szerénységgel elvégzés nemsokára a fazekak közt a tflz vigtn lobog. Ekkor eszébe jut, hogy a tehenet is meg kell nézni, mert a háztetőn veszély fenyegeti, hit ha leesik a akkor hol veszi majd a tejet. Hogy e veszélyt megelőzze, a háztetőre fut, hol a tehén békével legel, — hosszú kötelet köt a tehén iörül a a kőtelet a keményen át a konyhába ereszti a ezután siet vissza a fazekakhoz. De már ismét njabb szerencsétlenség várt rá. Amist a házba lépett, csakhamar érzi a szagról, hogy a leves kifutott a a kása megkozmá-sodott Hirtelen segélyre volt szükség, hogy az ételből valamit megmentsen ■ mert nem volt ideje, hogy a kötelet a falnál valami erős do-rostgbos kösse, hamarosan maga korul köti de rékon a kötelet, hogy a tehén valahová el ne menjen. De a szerencsétlenség soha Bem aUzik. A tehén messze nyúlván fü után, megsiklott s a háztetőről leesett; ugyanekkor érzi a gazda, hogy a kéménybe rántja valami, mert a tehénnel össze volt kötve. Ez nagy baj volt a gazdának. Hint valami ijesztő lógott a kéményben, szagolván a kormot, mely jól befeketité, a tehén pedig a ház mögött csüggött a kötélen, nyelvét kiöltve. A gazda ugyancsak fohászkodott : .Vajha már haza jönne az én jó feleségem s megszabadítana bajomtól s.venné át a gasdasazonykodáat, mely az én kezeim közt tönkre megy." így sopánkodott a gazda a kéményben s dicsérte a feleségét; hogy mennyire jobban ért mindenhez s hogy milyen jó gazdaaszony. Azt is mondta, hogy soha sem lesz többe elégedetlen a feleségével B nem fogja ezntán boszantani. Megfogadta, hogy ezután százszor inkább fog dolgozni a mezőn, mert hát ott nincs oly nagy füst, mint ebben az átkozott lyukban. Az asszony délfelé hazajött A szerencsét, lenséget már messziről meglátta, hirtelen oda szalad, mintha csak a szél röpítette volna B a kaszával a kötelet elvágja, megmentvén a tehenet és férjét, ki nem esett ugyan a katlanba, de rósz csontjairól a bőrt sok helyütt lehorzsolta. Reszketve megy a felesége elé s már mesz-sziről köszönti nagy udvariasaággal, a mit még eddig nem tett soha. Az asszonynak rögtön szemébe tűnt férjének kormos ruhája a fekete ar-czs; észrevette a kozmás kását, a fölázott pin-ezét s az üres hordót is 8 mégis hallgatott, mintha semmi sem történt volna. Hamarosan pépet fűzött s ebéd után vissza akart menni a mezőre; de ezt a gazda nem engedte, mondván : — Szépen kérlek, csak maradj te itthon, mert látom, hogy mindent jól csinálsz ; a házon-kivüli teendőkről majd gondoskodom én; mert ahoz a munkához én értek jobban. Ez időtől fogva békesség volt a háznál; a gazda jókedvvel végezte munkáját s megelégedett azzal, a mit felesége otthon jól elvégezett. Bizony mindenki legalkalmasabb a maga munkájához, azért a gazda kezébe ekeszarv, az asszonyéba pedig főzőkanál való. Ez a mese mind lelemény, mind tanaiság dolgában becsületére válik Gábor József zaJa-megyei vend gazdának. Az árva. Testhoff E. után: Babos Szidóniától. (Folytatás.) .Visszavonultságában legalább egy társa lesz' — monda Vanda barátságosan, — ,Iva-novics, mely Baranowal határos, egy uj urat kapott; a német származású Freihagenr ur vette meg rövid idő előtt, ki ma reggel látogatását jelenteié; én kérdeztem őt, töltené nálunk az estét.' .Ez nem remélt meglepetés,* —ellenveté Fülöp örömmel, — „Freihagen Egon igen ismeretes előttem; együtt töltöttünk néhány évet egy és ugyanazon egyetemen ; de az utóbbi időben különféle viszonyok miatt elváltunk és párisi időzésem alatt semmit sem tudhattam még felőle.' •Talán segít nekünk a véletlen szerencse önt hazájához lánczolni,' — monda mosolyogva Vanda. Abban a pillanatban feltárult az ajtó s egy kicsi finom teremtés elegáns prémbe burkolva jelent meg a küszöbön. .Itt vagyok," — kiáltá Melánia, mert ó volt a belépő és mosolyogva rázta le fátyoláról a vastag hópelyheket. Melánia, jöjj előbb szobádba,' — szólt Vanda eléje menve — - Bés hozd öltözékede; rendbe." .Oh, nekem semmi kívánságom sincs a ti vendégszobáitok után, melyek bizonyára barátságtalan hidegek, én itt is lerakódhatom. Itt van a prémem; ugy Jean,' — szólt az ót követő szolgához — .és itt kalapom ! Ugy, most szerencsesén lemálháztunk. De a fejékem ? borzasztó, mennyit szenvedett; mk mondana mamám, ha ez összekuszált fürtöket látná!" smit>d két kezével mosolyogva veté hátra fürtjeit arcúról. Csintalanul ugrott Vandához; hévvel karolta át s megcsókolta; s mielőtt megakadályozhatta volna, mintegy .gombolyagot forgatta kórul a szobában. .De Melánia,* — kiáltott Vanda haraggal és lélegzet nélkül, — .te rosszabb vagy a gyermeknél, soha sem lesz neked eszed ?" .Kedves, drága Vandám, ne kezdj mindjárt feddeni, hisz oly sokszor kapok feddést. Orgeron kisasszony .és a mama százszor is ismétlik naponta; én u;y örültem, hogy szabad volt hozzád jönnöm. Hisz itt falun vagyok, mindegy, ha nevetek vagy tánezolok; mindent tehetek, mihez kedvem van, itt nem lát és nem hall senki s kinek sem jut eszébe engem udvarolni." .Mi nem vagyunk egyedül Melánia,' — monda Vanda komolyan. ,Ah I ez igaz! Jó estét Konstantin ! Bocsáss meg, hogy még csak most üdvözöllek,' [' — A gőzfürdőben történt javítás vrV- h.-s miMivi'n, oki. 21-ktí lila is múl füriidheiui. — A radászjegyek lassú kiszolgáltatása n.utt tíibb oldalról haliunk pauaszt. \$y egyik í larituuk súg. 24 én lefizette a dijt, azóta siir-jjtttü is és még ma sem kapta kezéhet. Gyorsabb intézkedést óhajunk! .- Köszönetnyilvánítás. A budapesti hnovédegyiet választmánya, köszöne'ét „viivánitja azon adakozók irányában, kik szi- i vést-k voltak a torok sebesült hnrezosok részére ' úybl c& vílszflatgyüjteoiésadománj-ozni.Szen-vjúűk. és S'-besültek fajdalmait enyhíteni min-j.-nk'ir emberi erény, de neküok egyúttal bála fiiíTelfsség és tehetségünkhöz képest a tőrök se->t---ü:tek részére felajánlani adományainkat. }I..l<*n idegen hadak ni'gy részben ázsiai vad ,-íirrdák tiporlak vetéseinket és égették B dúlták r árusai okát és falvaínkat s öl'cíc rakásra leg-j,,l,b tisiinkat köztük láoglelkii és elméjü hall-*|;;i*ntliin kőltünkft, 8 midiin eg^sz Európa nyu-jf'nltan nézte elnyomatásunkat, mediatio nem i ír eut crdiíkünkbtín, csak a török nemzet és ruipak nPmM kormánya volt, mely ezrivcl fo-jadta. védíií és tartotta meaekülü testvéreinket e coyhitt-tu: e oerozet kimoudhatalan fájdalmait s törölt* le számtalan magyar család konuyeit; ezt elfeledni nem lehet, ezt elfeledni hálátlanság s a hálátlanság undok biin. — Ma ugyanazon t^vverek t-jtik a török h»rczoson a sebeket, meiv benuüuket akkor a porba tiport és mi n*m ra^vunk azon helyzetbeu, hogy hálánkat más-ktoi fejezzük ki, mint érzelmeinkkel, rokon-szén vünkkel és azzal, hogy a sebesültek részére tehetsügünkhöz képest ha hármily csekély arányban is azt adjunk, mit módú okban áll adhatni. Felhívjuk és kérjük honfitársainkat, I küíonusen a nemeslelkü honleányokat, hogy adományaikat továbbra is vagy a török Consu* laiushoz (Budapest ösz utcza) vagy a budapo&ti honvédRgy let megbízottjához, Chorio Zsigmond szi-rk^sztö úrhoz (váczi utcza Í6. sz.) küldeni szíveskedjenek. Budapest, J87iJ. october 16 án. A budapesti honvOdegylet választmánya. Felké-r'-'tnek a t. lapok e sorok szíves közlésére. — JPÓla községben, Letenye mellett a Milgves Weiss Jlór korcsmárost 17-én éjfélkor M fcgyvercs rabló megtámad la s mig kettővel ! birkózott, a harmadik baltaüléssel életveszélyesen letéri tette, az asszony azonban elfutván, zajt ütött a a neszre a rablók is elfutottak, gyanu-búl eddig 4 egyén befogatott. — JSffy vasúti magyar munkás Boglár mellett 21-én éjjel saját vigyázatlansága foly tán a gőzös által elgásoltatott, mindkét lába térd alatt összezuzatott. Életéhez nincs remény. — J£ővid hireh. Az Uchatius ágyuk gyártása nagyban halad előre. — Karádról a ^hunvédek Kaposvárra távoztak. — A királyi pár okt. 28-án Csehországba utazik. — A kassai püspöki srékre Rómer Flórist emlegetik. — A bpestí népbank igazgatója, pénztárnoka és ki>nvvvivője elfogattak.— Jakab István veterán írónk meghalt. — Damjanich arczképe árva-leánynevelú intézet javára kapható. — Bpestea egy $ éves tanuló leszúrta iskolatársát. — A romániai vasút naponta 23 ezer oroszt szállít a hareztérre. — Liszt Ferencz Bpestre érkezett. — Keleti Károly a Lipótrend lovag keresztjét kapta. — Bpesten a váczi utczában egy had nagy lelürelett, a tettes elfogatott. — Bécsben egy levélhordó meggyilkoltatott s 14 ezer frt értékű pénzes levelek el tolvaj ol tat tak. — Klapka Bécsben van. — A .Gólos* orosxlap a háború ellen ir.— A lengjelek készülnek az orosz ellen. — Bécsben kőnyomata magyar lap jelenend m**g. — A m. szig«:ti taniíókópRzdébf1 -1 li*:ir.y i-* jár niinísteri engedélyivel. — Kolozsvárott '■*■ kegycsrendiuk ottlétének századik évfordulóját Ünnepellek meg. — 2(> án országos honvéd-gyűlés lesz Bpesten. — Gr. Andrásay (jyula Bpesten van. — Vegyes hirek — ügy látszik, hogy a díplomatia egé ezen elvesztette fejét azon határozott nyilatko zatok következtében, melyeket Sztambulban és Bécsben hallania kellett Most a flottával meg tíz európai értckeslette! vsló fenyegetést vari álja, hogy általok puhítson a török államférfia kon legalább annyit, a mennyi ujabb egy havi fegyverszünet kierőszakolására szükséges, — Az alatt Angliában megunták az indígnations mcetiogek mulatságát, a közvélemény stélka- kasa egészen ellenkező irányba vágta csőrét s (il.'d&ronc urnák van mit hallgatnia, axaz, hogy 5emmi hallgatni valója nincs, mert most kar ban és eólókban csak Derby és DisrascK politi káját dicsCttik az -ngolok. Az „Indép. Belgo* híre Hzcrént a francnia kormány is kimondá, hogy a többi hatalmakat csupán békés lépéseik ben fogja támogatni. — Olaszországról pedig azt beszélik, hogy Oroszországgal minden es hetőségre nézve megállapodott. — Vérrí vált benne, mint a csizmadiában a bontó fésű. E régi példabeszéd, irja a „Nagy-Várad", valósággá vált nálunk a napokban. Egy menyecske ugyanis halat készített urának ebédre. Azonban véletlenül — mint az irigy világ monda — sokat talált a konty alá tölteni az uj szilvonumból, s midőn a halat rántotta, a tojásba esett fésűjét ís bele találta mártogatni a zsemleporba. De minthogy vékonynak tetszett neki a falat, ismét megmártá mindkettőben, s megsüté annak rendje és módja szerint. Ebédre kelvén az idő, a fésű is bekerült* gazda elé, ki arról jóízűen ette le a ..köpenyeget* csudáik órását fejezvén ki a felett, hogy „e halnak minő kevés busa van, mig a szukái annál erősebbek." — Szili pénzügymínister a múlt szom baton tette meg előterjesztését a képviselő ház ban. A bruttoszámitás szerént a jövő évi költ ségvetés összes bevétele 218,300,000 forintot, kiadása pedig 213,-410,422 üt tesz, a hiány te hát 15,110,422 forint. — A fénykiféizet a háborúban. Arról értesülünk, hogy egy m. k. honvédtiszt s eg^ ike kiválóbb fényképészeinknek annyira tökélete sítették a fényképezést hadi czelok elérésére, (például táborhelyek, hadállások sat. fölvéte lére), hogy rendszerük nyomán bármely értel mesebb altiszt megtanulhatja három-négy napi oktatás után e'fényképzési e'járast. Az egész, könnyen fölállítható készülék súlya nem több, tíz kilogrammnál, beleértve a „camera o"bscu- ra"-t is. Az ilíetők be fogják mutatni készülé küket a honvédelmi minisleriumnak. Papirszeletek. — A ..Figaro'1 CZimű franczia lap felsxúlitá a ktiiücdétet epy farawig alkalmával egy áUrczos bal-bani TÍ-<tzv(-te)Ti-, mely hálnak jíJvedi'Imébnl ar. „adó-nők bört.M.t'be" jutottak küzöl kiváltandúk leunének azok, kik arm érdemesek. , E ffilhiváara megjegyzo egy ballet-t&nczoBnő: ,,So er «ent oté>, ebben kőire kell működnünk, ogy is annyit vittünk «x adások börtöníbe, tehát méltányos, hogy kiantbadnlhatátokért táncftoljnak." — Ke:y szejn'ny asszonynak f.:ri« cilhaU n a temett'í elült li:Ut as-ixonya itt mi-g opTSKcr látni úbujti, tebái btmeut a szobába, hol elhalt áreodA«s a rnv.-iUion fe-iidt; amint a s«ohába űrt. ésxreTottc, ho?_v » lialottit^k r«ak egy mellűn/ adatott felöltőül, mire küvf^kezülcg kiállt fel : — Miért o«m Kara/* »«?énTre kahit ,t is I ? — Oh édet biti vjwonyci::, — felelt az el- lialtnak n«jo, fatsz ngj is nagyon meleg itlok Tannak. — Toreque-Tille igj jellemexte A franoxiikat: „Olyan elemet kt'pex e nemzeí, melyből az Tijnhb vegy tani ismeret folyton idegen alkatrészeket választ ki." Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1876. október jfitöl— október H-ig. — .Arany Korooxii oz" czímze Líher Sándor Briion. StefauiU Ü. Bajom. Horráth N. ^í'C^s^l. Frankfi;rti C. Bnt].ipe^t. líreíkovits J. Warasd. Tnhtiér Oy. Txzár. Miksin N. Bndapo«L Koraflln N. Bi-cs. 1'iroTií* S. Kaniísa. UirnSaum N. Hücs. IMlff X. r.'líiske. Os/wald J. Tt-meiivár. Kulin N. !:,■<■, Ko|.fmitnn N. Iludapcst. Manovil N Keszthely. Vi-rtesy J- KesK:h«ly. Batinaiso Cx. Olanxorazág. Dr. S^afried K. lUcs. Moor A. Sxeg»áid. Hoffmun N. Hndap»st. Te.-sán<-zky V. Pécs. Günsbcrg-er. N. Ber-xonno. Béfics J. Zágráb. Bejdű 0. 8xomb>thely. Vagner L. Bcdapeat Csernyek B. Budspetit. Babó-cjay N. Somogyin. Szüea N. Sümef. Svastics B. JSger-szeg. Takács M. Sflmeg. — „Smivsihoí" czimxclt izáilodába: Mfillcr A- Lipcee. Balaiiek J. Bécs Kagersberg Bükk. WeiM M. Bécs. Wirth S. Pragn. Erd&lnk7 N. Por- fcKcnr*-. I>eitgel K. bécd. Karress L, Badapest. Ro- lenlicr^' If. Kis-Czeli. Hofmaun S. Lendva. Weinber- ger N. HudapiMt Farkas A. Pápa. Persiak E. Posouy. Inkcy S. SscDikoreszt. Tantoat B. Kipyács. Kartos K. Atád. Hirtirhma&n N. Csáktornya. Scblesinbar F. Becs. Steíner M. Brüun. For«ter J. Csáktornya. Bret- t-r N. Prága. üchob«r JC Klagenfort. Hirschler H. Budapest. Oawaid J. Búcs. Seppili K. TriesL Weita- msnn M. Budapest. Zimmer J. Sxatmir. Koőr Pál Kapornak. Hocker K. Budapest. Behran J. Béc*. Koha Q. Budapest Breiter C. Vásárhely. Kás A. Bécs. Pichter E. Várasd. Hirschler Gy. Dombom, lilám J. Becsehely. Nenmaun 8. Kaposvár. Schmioá J. Póia. Hjfmann X. Záknny. — ,0 TO » * 1 án hot* cximzett szállodába : Lőporaik A. Légrád- Maylender M. Sőjt5r. Gordig- nani Fr. Leadva. £chwarz 8 Kaposvár. Polák M. Kaposvár. Kekncr N. Temesvár. Hauser J. Daruvár. Htr* L. Bécs, N*ovot»y A. KuutS. Balthazir J. Vess- prim. Spíteer J. Perlak. Löbl M. Csehorets. Sehartn J. Zombor. Vonal K. Székesfeb4rvár. Schntz L. Zá kány, Kováu J. Canrgú. Ágoston B. Ciurgú. Wonner A. Baja. KCÍDA Fr. Somugyvái. Sendel F. Aogolor- szag. khrlich N. Sopron. GiQckmaiin A. Badapest. Tarnay O. Pécs. Winterberg N. B>'ca. Walterhanser F. Ivánicí. Lakner J. Szecsód. Ujváry U Porlak. Po lák N. Kaniua. Kerschmavor N- Kipyjíci. Vodnni F. PetUn. Knnfí B. JáoosháM. Kat&«r J. SE--Miklós. Gober 9. Bécs. Piaezi árak. HÍT&talos8D jegyzett piacziárak Nagy-KauizsaTáros piaczbiztosi kony vébi]: 1876. éri október hó 13-án. Ku<> legjobb mlj 40, ■/, bektoliterkint, 100 kilogramm >K«rínt: 11 f.-t 40 kr., kSEépxxerd sa!y 38, 10 ftt 50 kr. — Kétucres legjobb lulj —, — frt — kr. kSzepu«rQ mily —, — frt — kr. Roxs legjobb «uly 36. 8 frt 60 kr., kSiepsserU inly 35, 7 frt 50 kr. — Árpi legjobb raly 82, 7 frt — kr, koiépszcrll nly 30, 6 frt 50 kr. — Zab legjobb <oly 20, 1 frt, 90 kr kGzépszeril nűy 18, 1 frt 15 kr. — Kukoricxa (teo-(reri) 8 frt — kx. —, Borgonya 1 irt 80 kr. — Sxin-liMt 24 frt 50 kr., zsemlyoliizt 23 frt — kr., keoyír-lifit febír 18 frt — kr., fekete 13 frt — kr. — Riza 22 frt — kr. — Bm*-d»ra '11 frt —. Árpa-kasa 18 frt — kr. — Bortá 23 frt — kr. — Lencse 23 frt — kr. — B»b 11 frt — kr — Kalej-kisa la frt. — Savanya-káposzta 16 frt — kr. — Pavanyn-répa 12 frt — kr. Széna kotott legjobb 4 frt ~M kr, kozép-izern 4 frt — kr.; néna kötetlen lejjebb 3 frt — kr., középszerű 2 frt 50 kr. — KOtott- vagy ágy-vsatnia legjobb 1 kére 18 kr., — középszerű 3 frt 6o kr ■aalma takarmánynak való legjobb ÍS frt — kr. kSzépazeril — frt — kr.. szxlma alomnak való legjobb 2 frt 50 kr., kozepazerü — frt — kr. — Uj- ]>r.r hcciolilorlíir.t S frl GO kr. (Vhor 12 frt — kr. — 1 l:t<T pálinka 50 kr. — 1 liter eczet 8 kr. — Bükkfa, ocy kobnúterkint, egy méter hoMiu hasábokban, keiesztrakássa!— frt — kr, kerentrakás nclkul 3 frt 50 kr. — Cserfa kereistrakiual — frt — kr., kerHztrakú nílktl S frt '20 kr. — Tölgyfa' kereastrakiaaal — frt — kr., kerxztrakás nálktll 2 frt 70 kr. — Konén a bányából 100 kilogrammkilit 70 kr. — Lámpaolaj, repeaéböl, eg7 kilogrammkint 56 kr. — Árpadara — frt — kr. Fagrogyertya ontstt 64 kr., mártott 68 kr. — Szappan 40 kr. — Nyers fagygyu 84 kr. — Lampa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhabas egy kilogramm szerint 48—50 kr. — Borjába* 53—60 kr. Sertéshas 56 kr. — 8zalonna 86 kr.— Disznózsír 90 kr. — Harhazsir — frt 80 kr.— Köménymag 54 kr. — Vöröshagyma 11 kr, — Fog-bagyraa 25 kr. — ÍStt a<- 15 kr, kö-sí 18 kr. — Bors 1 frt — kr. - Paprika 72 kr. — Cinkor 50 kr Kiadta: (P. h.) M a n i n g e r, T. aljegyző1. Érték és váltó folyási október 20. :>•;', metaliques 61.60; 5'/, nemz. 65.G0; 1860-ki álladalmi kölcsön 103.35; bank-sv. 800.— ; hitelintéxeti részvények 145 70 ; London 124.75 ; magyar földtehermenlési kötvény 71.50: temesvári foldtehermeotési kötvény 71.25 ; erdélyi íoldtehermentési kötvény 71.25; horvit-slavon fSldtehermentési kötvény —.— ; ezüst 105.— ; cs. kir. arany Ő.94— ; Napoleond'or 9.98—. Vasúti menetrend. Érvényes május ló-tól 1876. A bnda-pesti idótmutató óra szerint, indal kanisuiról Vonat hova ; skilm Ora Perc Id5 205 Eszék, Mohiea.Dombovir s Fiamsba 4 48 reggel 215 . ; 2 30 délnt. 212 Buda-Pestre . . .• 4 56 reggel 202 2 6 délnt 204 . 11 30 estre 313 Bécsbe (Szombathely, BécsUjhdy felé)5 8 reggel 301 , 11 48 estve 315 Sopronybl 3 38 délnt. 203 Triesztbe és Pragerhofon kereuttl Oricz és Bécsbe 4 50 reggel SOI Triesztbe és Pragerhofon keres.tíl Qrácz és Béube I 47 delnt. Érkezik Kauiisára hmmét: 216 Essik, Mohács,Dombovirs Fiaméból 1 41 délat 206 , . . . 11 11 eatv. 203 Buda-P<sstr61 4 20 reggel 201 2 5 délnt. 211 , 9 44 eKve 314 BéubSl (Szombati. Bécs.Ujhely)íelől 10 27 estve 302 „ „ . .46 reggel 316 Sopronyból 11 53 délei. 214 Bécsből Qrácz, Harbarg, Pragerhof felöl _ 4 12 reggel. 202 Trieszt- éi Béssbil Harburg, Prager hof felöl 1 21 délnt. 204 Trieszt- és Vülachbol Pragerhof felSI 11 — estve Harborgba eaatlakozáa Villaeh es Frzno~leslbe. . „ Fiaaeesfestbíl. HeU Okttber 22-til •ktoktr 28kJ 1876. 1 H6- is beti- Katb. és prol. Glil| | í>| oap | naptár naptár | ntj 43 A kirilr beteg fiiról. Jauoi VII. 22 Vaaaraaa A. 20. Kord. 1U 0. 20. Eol. JS 23 Hétfő Kap. Jía. 11 Folöp 21 Kedd Fortttn. 12 Fropas «J9$I 25 Szerda Krizsin 13 Carnaj (ff ^6 Csütörtök Dömötör 14 Parasc. tik 27 Péntek Szabina 15 Lucián a 28 Szombat Sím. s Jad. 116 Longin. FelelSs szerkesztő : Bátort Lajít. — szólt Melánia oda nyújtva kezeit az Öreg gróf-n&k, -* „Vanda irta mamának, hogy igen sokat szenvedsz; látom, nagyon be vagy burkolva; nehezedre esik a járás?" „Igen, kis nevető galambom," — veté közbe gróf WallinBzki mosolyogva B gyengéden fiimitá setét fürtjeit, — ,lásd én ross* társalgója vagyok Vandának, nem tudok mozdulni, azért neked keli öt felvidítani csevegésed és üde nevetéseddel <" .Tehát mégis megengeded csevegni és nevetni, annyit, mennyit akarok !ö — njongott Melánia a gróf karszéke melletti zsámolyra térdepelve, kezeit nyaka kerül foná. .Oh édes pgyetlen Konstantin, én igen foglak szeretni és oly szorgalmasan ápolni, hogy ezeket a csúnya takarókat rövid idö mnlva nem fogod használni,* „Lásd csak Melánia," — monda az öreg RTtjf, — „itt van fiam, ki eljött engem ápolni, &z én Fülöpöm, ki téged örömmel üdvözöl."- Fülöp, ki az érdekes jelenetet sz ablakaikéból hallgatva szemlélte, most előlépett és nevetve nyújtotta jobbját a fiatal lánykának. Melánia, ki a fiatal ember jelenlétét eddig nem is sejtette, megijedve emelkedett föl térdeplő helyzetéből; sötét pír ömlött el rózsaszínű arczán, hallgatagon hajtotta meg magát &z illem szoros szabályaihoz mérten és leült csendesen Vanda oldala mellé. Vanda lázasan beszélt, tolakodva a fiatal Unyhos, kinek arcza türelmetlenséget árult el, a*g egyszerre felugrott és az ablakhoz lépett, ragyogó tiszta tekintetét a fehér hóval borított utakra meresztette. .Megbánta már, hogy idejött ?* — k^rdé Fülöp nevetve^ — „kegyed oly gondolkodva Déz ki a vigasstalhatlan egyhangúságba, — bi-sonyára Baranow nem fogja kegyedet sokáig magához lánczolni ?* ,Nem szabad haragudnom, hogy ÖD engem oktalan gyermeknek tart," — ssólt Melánia elpirulva, — vast gondolja ön, hogy nekem a tél falun unalmasnak tetszik ? Örülök, ha kedvem szerint ugrálhatok a hóban, hólapdákat csinálhatok; hossza sétákat tenni vagy szánkázni mehetek v erdőbe, midőn a jég és hó ragyogó ezüst öltözéküket a fákra rakták; nem szép-e mindes?* nDe igen, A tisita, romlatlan természet magában foglalja a tél nagyszerű szépségeit a legmélyebb érzékkel," — el len veté Fülöp melegen és a fiatal lisyka kezeit feérve hozzá tévé : — .Melánia kisaassony, ak<tr barátom lenni ? Éo esedezem, hogy kegyeddel hólapdákat ke^:. szithessek : az erdőben a legszebb helyeket meg-mutathatóam, elórebocsájtva, hogy elkísér kegyed, ha a puskát rállamra vetve sétát teszek, vagy pompás jégatat rögtönsök, a hol kegyed kedve ezer int futkoshat?" „Oh, ezer örömmel fogadom el szíves ajánlatát, — ujongott Melánia; Fülöpöt meglepetve nettó és mindkét kesét az övébe tette, — .mí tehát baráUigot kötünk!" „Őszinte barátságot," — gondola Fülöp éa kedves szorítással foga körül a finom alakot. Mindjárt a benEélgetéa után, egy szalmából font Hányt látott a kastély felé tertani, melybe fáradt ló volt fogtaaakapubtó megállt. ,Ah Vanda!' — kiáltf Melánia, — .micsoda különös Tendéget kaptok ; nyomorait pa-rantaxány áilt meg a kapa el6tt és egy vetnu alak ül benne kendőkbe burkolva; micsoda te remtés lehet ez?" Vanda gyön tekintetet vetett u ablakon keresztül; észrevétlenül vonogatu vállait és elhagji a nobát. Melánia az ablaknál maradt, figyelmesen és kíváncsian kisérte tekintetével a nem látott utaxót, ki most az utolsó hajlongást tette. Fiatal lánvka szállt ki a síinvbői s félénken nésett fel ai ablakokra, nem tudván*, merre lorduljoo. ,Oh Istenem ! miiv sajnálatra méltó lehet ai, ki épen most érkezett!* — szólt Melánia; — .Talán Vanda nj komornát hozatott magának 'I Csak láthatnád Konstantin, mily nevetséges {élelemmel nézeget ott kint a szegénj teremtés ! so, bizonyára valakinek meg kell mutatni neki a lánvszobát,* .Oh, mily pompás, — Konstantin! Mily elragadó meglepetés! Fiatal, ssép, soká itt marad?" — njongottMelániáé* csintalanul ugrált a betegetek körül, mig észrevette, hogy Füliip minden mozdulatát figyelemmel kiséri; gúnyosan moegatta piros ajkait és csendesen húzta vissza magát egy sarokba. A szegénj árva lány, kinek tabb rokona nem volt nagybátyján kivttl, kit még soha sem látott s kinek neve homályosan volt elméjébe vésve, mert anyja sokszor kimondhatlan keserűséggel ejtéazt ki, — most egyedül nagy bátyja ■aereteui s hátira volt uUlva. Ezer kSnyek közt csomagolá össze szegényes holmiját, midőn nagybátyja azt irta neki, hogy elvárja ; zokogva búcsúzott el anyja Bir-jától és fellépett a kicsi szányra, mely <t uj otthonába vitte. Nem volt birtokában sem meleg széna, sem takaró, mely a metszd hidegtói megóvta volna, csaknem egészen meg volt fagyva, amint Baranowba ért s alig birt lelépni £a szanyról. Á csillogó köuyek, melyek szemeibe tolultak, mindent kBdfátyollal borítottak körttle. Senki sem jött eléje ; talán várták, de az emberek nem tartották érdemesnek barátságos fogadtatást készíteni számára; hisz 6 csak teher volt. A gazdag bácsi, a azép néni — ob, öknem méltatják fáradságukra a szegény árva gyermeket. Erre az ajtó akaratlanul felnyílt. József jelent meg a küszöbön ás Genovefához lépve, mormogi: .Teleska kisasuony ?" „Igen,* — monda Genovnfa lázasan s lopva törülte le a könyeket arczárói, melyek tekintetét újra beárnyékolni akarták. .Ugy jöjjön velem; hol vannak holmijai?" .Itt," — kiiltá a kocsis, agy ki« csomagot nyújtva le. „Ei az egész t" — morgott József és méregette kezeiben a parányi csomagot. Crenorefa lassan követé. (Folytatása kör.) Szegeden, 1876. érdemerem. Die kllbekannt billtgit« Pályázat. ajioljuk a téli i fényre a ko>etkes8 ciilnerl. *• jó -**>*" 5 frt 50 krnyi """""^„"i?" *"* ■ petroleam-limp» biztosító 6 valódi kart*badi portíSelIán alsó _^ vei. caé«e. 1 tbeA-kéu]et, a melyon 2 perez | 6 brittania ezQwt Üi >a kanil. oulva a legjobb tbeát kesxitcni 1 ttép atukurazeleucze égUlö tár- leliet. | r«l. va)6dí karlabailí purcxellÁn tlie* < 1 briltania cxukor foj,6. kanna. I 1 ci£l«ír?rü thea-ítrllrű. 6 valódi ku-Ubadi purcxellan tltea ' 2 pompás, bront figurákkal kiczif- csúgze. I riíott gycrtyularto. Minden itt feljegyzett áltaiinoa *«eép éa célszerű iíükaí^ettxr-Byaknak 5 frt 50 kr. az ára ét kapható *x ajoaan megnyitott 6rud- EtabtlisMwitkw Blau és Kann-nál, tl94 ^10] Wien, Stadt, Babenbergerstrasse Nro. 1. Wien. SsOtkOtdés kéazpéozért, v. ntiovét mellett eszkozGltctik. ÉLET-ITAL, •-2.il S5 = ffllfc H!|3 kitűnő háziszer, váltó- és mocsáriéi, bél- ég gyomorgdrc*, epr-iu- Ker, hánráft, tengeri betpguég, viirletHiorulÁH, itl- mallansáK htb. ellen. Ára egy nagy üvegnek 65 kr., kisebb 50 kr. Sós-borszesz mint húziszer. í;;Ss Újvidék, 1875 ezüst Mr. Willinui LPC uti>»ilA-n sien.t Grorshatást eszközöl: rhrunin, caúi, »i»KKntn«, funyt-, fog-, fej-én lülÍHJdnliiink, HieiuRjrulladiÍH, rákfekélv, bénu láttok stb. stb. ellen; sőt fo|(ti»iztitó szerül is igen ajánlható, mennyiben a foguk fényét elősegíti, a foghilMt eröübíti és a azáj tiszta MZAgtalan ízt nyer a szesz el-pirolgása után. Hjiflznilati utaiiitÁg mugritr v«py német nyelven jplentúlieny, orvosi ■ efvt-b eliomord buonyiuáiiyokkal, valamint biinmnujro-.aim n.'-i...r»val, minden Ovrghsi mellékallnlik. Ára egy nagy üvegnek 80 kr., kisebb 40 kr. NovotnyAntal harangöntö Temesvárott ajánlja magát n t. ez. közönségnek minden nagysága harangok előre meghatározott hang utáni elkészítésére. Különösen ajánlja az általa feltalált átlyukasztott harangokat, melyek által nagyobb mérvbeni hang éretik el; egy ilynemű 100 fontos harang egy más 17 0 fontos harang ;al egyenlő mérvben áll. 100 fonton alóli harangok mindenkor készletben ta láltatnak. A szegedi orsz. kiál. érdem- és emlékérmei ércz- lemezből öntve s díszesen elkészítve 9" nagysága párja 3 írtért kapható. — Becses megrendelések pontosan eszközöl tetnek. (201 2—2) Brázay Kálmán Budapest, gyári iroda és központi főraktár országút, 24. szám. (l'J8 3 -3) Nagy-Kanizsán kapható : Scliulifahiik Emanuel Temesváry, Budapest, Kőnigsgasse Nr. I, offerirt Dameu-Schuhwaaren: Kommode-Schufas KOS feinem EverlMtiDp oder Ledér . . . . fl. 1.— Kommode-Schahe, elegante F«^on hőbe Stöck«I. proíws Mjwcben „ 1 G0 Gtrten-Schabe mit Oammi Einsat*en, Uckirten Kxppeo and H&- «chen „1.80 ETeriisting-Zug-Stieűetten 6 Zoli hoch mit Lackapitseo aud ge- n«gelt«n Sohleo feine Gmttang „ 3.1U Ch*gr*in-Leder:^ag Stíefletten 6 Zoli hoch mit gen»gelten Dop- pelioblen, sUrlte, gute Arbeit , 3 20 Herren-Schnhwaaren: Kotr>moda-Schube an« Ledér oder Stoff ....:.... fl. 1.— ChAgraiD-Leder-Stiefletten mit oder Lmckkuppen, gvte, acbPuE- Arbeit .PÍ.S0 K*lb- aJf r Juchtenledor Stiefielten mit genagelten ood f eschrAub- ten för Dopp^iBobleo 8tr»parfn . „ 4.— PKríi>er-Nobles-H«]b-StIefl«tten mit Oummi Einafitseo im heixtz glatt oder l*rkírt yerschiedenartig eleganteste Fx^on . ,, 4.— nnd ooch víele 1000 Púra in Tenchiedeoen Formcn nod Moden in Damen-, Herren-, MSdchen-, Knaben- und Kinder Schuhar-tíkeln. Brieöiche AnftrAge werden nach Ma&ss oder Uaxterscbuh un- ter CtrMtia pr N»chnahme verieodet, niefat Konwonirendc werden A'1- •ogleicb umgetau«ebL ('.í ' 8— -'») Fesselhofer Józseffiiszerkereskedö és Práger Béla gyógyszerész uraknál. iííjiiííf ii a Egy egészen uj szép s kitüDÓ jó zongora Hofbauer hírneves gyárából való, szabadkézből eladatik, részletfizetés mellett is. Bővebben értesülhetni néhai Baráth János házában Nagy Kanizsán. (204 1 -*) 1 IÍ:ljfl;|I pooooooocoooooooooooocxxx)ooooooooooooooooooo Előnyös sorsjegy-csoport. Harminc* havi 2 frt 50 krajezáros részletfizetés mellett egy ily CMpOrt-levélnek tulajdonosa OOMzen egyedül játszik a ar-u. eredeti sorsiegyre^gint: Egy &) frto« kir. krakói sorsjegy. Legközelebbi hnzis január 3-án. A legkisebb nyeremény 30 frtot tesz. gy magyar jutalom-sorsjegy. Legközelebbi hnzis november 15-én. A legkisebb nyeremény 100 frtra rng. A befizetési idín át 18 hnzáat élvei Szepesneki község (Zalamegye) rom. kath. iskolába két magyar ajka segédtanító kerestetik. Évi fizetése a fóta-nitótól 100 frt, teljes ellátás, mindkettőjüknek egy szoba fűtéssel, ágynemű és mosással együtt, önszorgalmuk által ■mellékes jövedelemre is számíthatnak; az állomás 1-sö novemberben elfoglalható. A vállalkozók akár személyesen, akár levél által értekezhetnek alulírottal. Kelt Szepetneken, 1876. október 17-én. Kolossá József, (206 1 — 3) kántor tanító. 100,000, 75,000, 50,000, 20.000 frtnyi sat. nyereményekre. Ai utolsó részlet lefizetése után a csoport levél tulajdonosának fentebbi 2 tXBkJCBLty eredeti sorsdegy s25olg-ei.rtea.tLli. m.. A> elsu résilet beküldése után a i o n n a 1 átküldjük a törvényízerüleg bélyegzett átvételi levelet, a melv-b«n mindkét sorsjegy loriiimai éi itímai feljegyezve vannak. Biztos nyeremények! Csak 15 írtért átengedünk egy, a folyó évi angnsztns hó 1-én történt húzásnál sorszámánál kihúzott 100 frtos 1860-ki államsorsjegy huszad nyeremcnyrészét. A Dyereménybuzás folyó évi november hó elsején történik. ln>Ám;nn¥rnl7AiL ai 1S7Ű diki magyar sorsjegyek november 15 én történendő hutására bélyeggel egytttt 2 frt 50 IgWfCUjtKCl krral számitjnk. Alsérvben szenvedők » felette jő ■ ártalmatlan hatan St*rzeMN*r fiotttteb HerisUlX (HílveMia) fél. jírv-keníei hunalau álul m.fiep! jo-ágrirt ulil»««. ng7*sint« aUárr- s oamt bintalmakban nenv«dók ii. BiiottyitvAn?- * >>** lairst A banoálati atJuiUsfaos Tan mellvkelv*. Uegrendelhető t«g«!.von- kint 3 frt 20 krrerl o. é. akár egjon»s«o Star.eoeg£»r Q -lói, ngv kíTtt- keiö raktárakból: Badaperten: I'onnigji F. .Sít- Miria" 8TÓC"'' Tátt: F«cber J. CT6pl..r4Mn<L (iW í—11! Nagyon előnyös forsjegy-tarsnlatok feletti elórajzokkal kívánatra ingyen szolgilnnk. — Szilárd kereskedőknek helyettesítések megfelelő dijak mellett átrnházt&tnak. Díjazandó utazók jó feltételek mellett felfogadtatnak. Heim Testvérek, (203 1—3) Bécs, Wollzeile 6. sz. xxxx»oooocxxxxxxxx)OQgooQOQogoQOQQOQgogjgggg^ Wajdjts Jóaef kiadó-, Up- é< nyomdatulijdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kaniisin. SAG1-KAJ11ZBA, 1876. október 26-án. 86-UE szájn. TlsenfftMlk évfolyam. í a(é. \%nr fi «n rabbi i aoi :ért 6 kr. ro nfciní 10 kr« rí *«- - :f>utek fel •tiri illeték m ind*iti s bír d«ténért külíSn t ZALAI IOZLOIT Ö SS XJ O 3NT előbb: ,ZALA-8O 3VI O6 A lap mlleori rtuét S ílletó k6.le»í«T«- a J szerkesztőhöz, Taka- II rékpénztári épület földszint. — anyagi réazét illet! költemények pedig • kiadehoi M--amticvn lattanai.5t: Wlasstottáz. Bero.nt.tlen tenlak j eeak iámért munk*tár-: síktól fogadtatnak el. Í Kéziratok Tizasa D«m N.-Kanizsaváres helyhatóságának. nrakOlontMn a „n.-kaniztai karMkedelml s ipar-bank", a .n.-kanizsai takarékpénztár* a .zalamagyei általános tanitótestSlet*, a ,n.-kanizsai kisdedneveli egyesület', a .soproni kereskedelmi s iparkanaran.-kaiizsai kflh/álasztmánya" s tibb mtnw és váres) sgyetülat hivatal** érteaitíje. Hetenkint kétszer, vasafnap- -s csütörtökön,, megjelenő vegyes iartalpm lap. raköri városoké. Szóval, tz 6 áldásos működése Csáktornyaváros tanügye terén korszakot alkotó. Legyen jutalma az — öntudat. A könyvek szétosztásával befejeztetvén az ünnepély, a díszes vendégsereg szétoszlott. MENCSBY KÁEOLY, Felhívás előfizetésre! A mint eddig, ugy ezentúl is hetenkint kétszer jelenít meg; az előfizetések mielőbbi szives beküldését kérjük, hogy a lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Negyedévre október—deczember 2 frt. Kiadó-hivatal. (AVajdits József könyvkereskedésében.) Deák-finnepéi}* Zalamegyében. Koszthely, október hú 17. 1376. Magyarország népiskolái nagy ünnepet ültek. A fentebb érintett nap, mely a felejt-hetlen és halhatatlan emlékű Deák Ferencz-nek, Zalamegye szülöttje, hazánk legnagyobb fia- és bölcsének születés napja édes búzánk összes népiskoláiban fényesen ünnepeltetett meg. Keszthely város polgári-, felső- nép és elemi iskoláinak tanulói az emiitett nagy napon a rom. kath. templomban d. e. 9 órakor az elhunyt nagy hazafiért tartott gyász-isteui tiszteleten megjelenvén, innen saját tan helyiségeikbe vonultak. A polgári iskolában Wiese Károly igazgató, a felső népiskolában Biró József és a községi elemi iskolában Pöltz Pál igaz-gatútanitó tartottak emlékbeszédet a jóság-, igazság-, bölcseség- és honszeretetben a legnagyobb férfiakat is jóval túlhaladó ünnepelt férfiú, a halhatatlan emlékű Deák Ferencz felett. A keszthelyi községi elemi népiskola tantestülete a folyó hó 14-én tartott értekezlet alkalmával Deák Ferencz születés napját évenként megtartani kimondotta s a mai napra az ünnepély ügyrendét következőleg állapitá meg: 1. Az összes elemi isk. tannlók vallás- különbség nélkül megjelennek osztálytanító juk által vezetve 9 órakor a r. k. templom ban tartandó ünnepélyes isteni tiszteleten. 2. Az isteni tisztelet után az 1-sófiú osztály tantermébe vezettetnek a tanulók, mely terem Deák Ferencz arczképével lá tandó el. 3. A Ill-ik, IV-ik fiosztályu tanulok Holczman Ferencz nr vezetése mellett ének lik a Hymnus első versszakát. 4. Emlékbeszéd Deák Ferenczről. Tartja Pöltz Pál ur. 5. „Akoronagyémántjai.' JókaiMór- tól. Szavalja Nagy Margit IV-ik oszt. tanuló. 6. „Ki volt nagyobb?" Tóth K.-tól. Szavalja Trsztjánszky Kálmán IV-ik oszt. tanuló. 7. A Hymnos utolsó versszakát énekli a Hl. és IV. fiositály. Az itt felsorolt sorrendben tartatott meg a keszthelyi községi elemi népiskolában Deák Ferencz születésnapja. —L Csáktornya, 1876. október 19-én. Folyó hó 17-én, Deák Ferencz születésének évforduló napján, a helybeli közs. nép- és polgári iskola, a haza e nagy halottjának emlékezetérc, ünnepélyt rendezett. Az ünnepély a közs. népiskola egyik e czélra, a nagy halott arczképével s azt körülvevő K. T. úrhölgy szívessége és fáradozása folytán készült gyönyörű virágko- szoruval s babérral ízléssel s hatással díszített termében tartatott meg. Jelen voltak az összes elemi nép- s polgári iskolai tanulókon kívül, a meghívott, szép számmal megjelent iskolaszéki tagok, a járási szolgabiróság, a városi elöljáróság, az izraelita hitközség több tagja s más, számos férfi- és úrhölgy vendég. Az ünnepély 2 órakor vette kezdetét egy alkalmi felolvasással, melyben a felolvasó Polyák Mátyás népiskolai igazgatóta-sitó ur megemlékezett a nagy halottról, mint gyermekbarátról, árvák atyjáról, polgári erényekben tündöklő hazafiról, a haza és a nép jóllétét szem előtt tartó országgyűlési képviselőről s mint az önzetlenség és hazaszeretet példanyképéról. A felolvasás útin a nép- és polgári iskolai tanulók közül többen szavaltak hazafias irányú költeményeket. Legsikerültebben (s szivrehatólag) szavalta Danicz Sándor IV. osztályn népiskolai tanuló a .Szózatot." Luperszbek Karolin szinte IV. osztályn tanuló ,A gyermek álmai' s végre Vucsak György ,A korona gyémántjai* czimú költeményt. A szavalatok után énekelték a tanulók énektanitójok vezetése alatt a .Hymnust.* Végűi a szorgalmasb nép- és polgári iskolai tanulók között 100 drb. .Deák Emlék" czimű könyvecske osztatott szét, melyeket M. £. ur volt szives megvenni. A nemes adományozó nevét, kinek a csáktornyai népiskola létét, rendezettségét, szóval mindenét köszönheti, azért nem irom ki, mert félek, hogy tulszerénységét sértem meg. Neki köszönhető, hogy itt az nj, 1868-iki iskolai törvény foganatosítva lett, ha ő nincs, Csáktornya tanügye ott áll; hol a többi mu- elemi néptanító. Kirándulás az aggteleki barlangba. (Vége.) De balra az 6 ág még egy darabig folytatódik, még pár csinos csoportosattal, milyenek a zsinagóga és a hárem, mely utóbbi oszlopcsoport egész tömkeleget képez. — Itt van a holdvilág, a barna sziklatéin gömbölyűén lerakott fehér, csillogó csepkőrétog. Még a Diana templomán és a gyémánt hegyen, melynek jegecei a ,faklyafénynél mint ezer, meg ezer gyémánt csillognak, — áthaladva csekélyebb jelentőségű képződmények mellett elérünk az 0 ágvégére, honnét viasza kell jönni a Horeb hegyéig, hogy az aj ágba átmehessünk. Mint emiitettem, az aj ágot sokkal később fedezték tel, — s mivel távol van a bejárattól, B mert az ó ágban is látni annyi szépséget, a mennyi a legtulcsigáiottabb igényeket is képes kielégíteni, — s végül, mert benne, különösen mindjárt elején, az u. a. nehéz utón, mely körülbelül »/, óráig tart, s hol folyton összevissza hányt nagy köveken kell áthaladni, — a járás kényelmetlen és fárasztó: e részt már kevesen szokták látogatni, ezért ennek csepkö-vei sokkal tisztábbak és ragyogóbbak, mint az ó ágéi, hol a vezetők által haszDált közönséges szurokíáklya füstje, különösen a szűkebb üregekben a esepkövet annyira belepi, hagy ha ez még tovíbb igy folytatódik, pár évtized múlva az aggteleki barlangot bátran fekete barlangnak lehet nevezni. 8 még a vezetők oly kíméletlenek, hogy ha a fáklya nem lobog elég jól, a hol érik; hozta verik a legszebb oszlophoz, hogy jobban égjen, nem törődve azzal, hogy a korom ott soha le nem mosható nyomot hagy maga után. TÁRCZA. 1736—1876. (Gróf Batthyány Lajos jöispáni helyettes, később nádor, Ürményi József egykor al- nádor, most Jdispán.) Emlékesét ! te azabad madár Repülj vissza a rég mnltba, Mobosult sirhant, leomlott vár Besxél, dalol neked aorba .. . Kéjittasin ölel ax flldoxGtt, Mert azabadon járhatsz a sir köx&tt. Bársony, darócx, ganyho, palota Egyiránt kedvet teneked, Ha dicsen ragyog benne, rajta Hazám, történeti képed. Egy-egy dicsSfÜt fog veled, kezet Lelkünk drága gyöngye : emléknél • Kgyazix negyveo eve e helyen Nyitott temetS még a tér, A feldőlt var k»rül minden lépten Mosok Bseat caontjain jir-kél. Iv'ijáo a caontot ha felemelé K jó nép, kSnyjeival fsentülv. S ki ai ki eat látra felkiált: „Értem oh nép ! fájdalmadat !*' K mint nap ba felhők kőiül kivik Érlelőén, melegen hat, CdUlt e varoe apraja, nagyja. . . 5 lelSa téve ukoliok alapja. Ha a munkától vidám polgár 6 nagynak atidát üdvözli, Ki nyomdokiban edzetten jár S érdemét érdemmel tetéii... , O«a-haj, itja uiv, munka-erűben — Kjh ! nincsen még a nap lemenSben ... BÁTOBFI. Az árra. VesthofTE. után: Babos Szidóniától. (Folytatás.) Sóhajtás közt haladott Genovefa fiil a lép csőkön ; a második emeletre érve, mely szűk és rövid folyosókkal s néhány ajtóval volt ellátva, igen sok piszkos lábnyom volt észrevehető. | Itt József egy ajtót nyitott fel. Genovefa [ szemei szegényes szobát láttak, melyben néhány vén, vég nyugalomba helyezett bntor foglalta el a tért s kellemetlen lég ütötte meg a belépőt Mily rég lehetett e szoba lakatlan. Genovefa gyorsan rakta kezeit a kályhára, de az hideg voh, a kicsi megfagyott ujjak nem találtak meleget. József, ki őt figyelemmel kíséré, titkosan nevetett s monda: „Én márrégbefütöltemvolna,haakályha nem füstölne oly erősen; ha azonban igen hidege lesr, átmehet Aurelia kisasszonyhoz ; ó a folyosó végén lakik sszobája barátságos meleg.' aKi az az Aurelia kisasszony?" — kérdé Genovefa. „No, a méltóságos grófné társalkodónője, és ha kegyed ért hozza, magát a kisasszonynál behizclegni, ugy itt jól érezheti magát. Persze a grofoénak mitsem szabad róla tudni, mert ő igen szigora- s könnyen megharagudhatnék. Kegyed bizonyára fázik?1 — kérdé félig részvéttel, amint látta, hogy Genovefa kendőit sem rakja le, az ágy szélén ült és az érzéketlen uj-jakat keblén szorosan összekulcsolva tartotta. Genovefa fejét rázta. .Igen, ez különös szeszélye a grófnőnek, hogy kegyednek ezen szobát adta, holott oly sok díszesen bútorozott vendégszoba áll üreaon, de ő egyátalín ezt akarta samit egyszer felteBZ magában, véghez is viszi! Ko-no, ne féljen az* ért,' — tévé hozzá jóakarólag, amint látta, hogy Genovefa arcza ijesztő benyomást árul el — .eyorsan öltözzék ; majd felküldöm kegyedhez Marinját; ő jó leány, majd segíteni fog kegyednek, mert egy fél óra múlva a nagy terembe kell kegyedet vezetnem." József távozott s bezárá maga után az ajtót Genovefa egyedül volt. Most már tudta, hogy sejtelmei liem hazudtolták meg. Nehéz, komor s hideg napok vártak raja. Záporként hullottak könnyei szeméből; és még soha sem érezte magát oly elhagyatottnak, mint e pillanatban. Mig fiatal volt, mindig anyja hú szeretete s gondos ápolása által volt körülvéve; kihez forduljon most a fiatal, félénk saivtt lányka, ha fájdalmai meglepik? Hisz a szolga szavai elárulták, hogy mily ssire van úrnőjének. Genovefa kimondhatlan fájdalmat érzett, s óhajtott volna meghalni. .Oh, édes anyám I miért hagytál itt engem? miért, miért élek én még?" — zokogott kétségbeesetten. De nem, a hideg,kexényszivü emberek ne lássák könnyeit és jajait ne hallják, hiszen csak kigsnyolaák! Hamar törülte le hideg arczárói az eláruló könnyeket és a mennyire kimerült tagjai engedték, elkezdé lebontani a kendőket, melyeket még mindig magán hordott .Jó napot kisasszony!" — kiáltott a kicsi, fürge lány, ki lengyel nemzeti viseletében, hoszszu, fehér ujakkal, vörös koralokkal a nyakán s tüzszinu kendőjével a fején oly kedvesen nézett ki. .Ah istenein, mily hideg van itt 1" — szólt magát megrázva, — .segítek kegyednek, mert lent már várják." Hallgatagon rendezé Genovefa egyszerű öltözékét. Még gyászban volt; csak pompás, aranyszóke haját rendezé el egy kissé, mely hullámszerűen folyt vállaira és fekete -szalagot tett reájfcv Most már József is jött érte. Genovefa, épen ugy, mint jött, aggódva lépett fokról-fokra, néha két lépcsőt ii lefelé ; leverten haladt az előtzobán keresztül; még egy ajtó nyilt fel; és Genovefa nénje előtt állt. Meglepetve, de hideg érzéssel szivében, tekintett a gyönyörű szép asszonyra. Szilárdan és csendesen állott meg; aggály nélkül tekintett az eltiporni akaró szemekbe, melyek szerény termetét méregetek. „Egészen közönséges benyomást okozol! *— monda a fiatal asszony gúnyolódva; — mert az utóbbi időben nagy szegénység közt éltél; az ellenkező itt még sokszor fog emlékeztetni multadra, mily áldozatot hoztunk érted és mily hálával tartozol nekünk. Nagybátyád kegyes akaratából jöttél ezen házba s tőled fog függni a kellemes helyzetet kiérdemolm. Ha szerény le-szesz s nekem minden esetben engedelmet ígérsz, ugy igen szerencsés lehetsz. Akarod ezt, ugy egy jóságos nénét találhatsz bennem.* Vanda ez utóbbi szavaknál kezet nyújtott Gonovefanak, ki hallgatva fogta meg azt. Két jéghideg kést mozdult meg és mindketten érezték, hogy soha sem lehetne köztük melegség és iiivélyeaaég. .Még csak egyet," - egészité ki —„előbb, mint nagybátyádhoz vezetnélek, meg kell neked mondanom, hogy az igen szenvedő állapotban van és hogy semminemű, felindulájt el nem Mondhatom, e tekintetben valóságot barbaris-mtu uralkodik, mintha caak szántszándékkal akarnának rontani. E barbariuno* nyomai az uj ágban még nem annyira láthatók. Itt legelső neve«te« képződmény zs'ezer ráncra szoknya, egy a tetőről, ha nem i» ner, de legalább száz ránczban lelóggó csepkókép-zódmény, mintha redóit a legügyesebb szabó ujja szedte volna ránciba. E felett után elméikod hetik ia ai ember hosszú ideig, mert aztán jó darabig nem Iát Mmmit; ez az oka, azt hiszem, hogy aa ezer ráncra szoknyát egy látogató aem feledi el. — Itt következik ugyanis a nehéz ut, mely a vaskapuban, egy keakeny hiaadékban végződik ; eien áthaladva, azonban a kínálkozó látvány egészen elfeleáteti velünk e máaodik pur-gatoriumot; s mig elóbb folyton lábnnk alá nettünk, hogy el ne easttnk, most tekintetünket a boltozatra vetjük, mely tele van a legtisztább, ragyogó csepegésekkel, • ezért czifra boltnak Jön aztán egy égi, é« egy földi uralkodó ülő helye, kik közöl mindegyik elég hatalmaa volt annak idején, meglehet, hogy nemsokára caak az aggteleki barlangban emlegetik ókét. Egyik Jupiter trónusa, emelkedett helyen, a mennydSrgó Isten méltóságához illó királyi izék, ezer féle diszitéasel; a másik a szultán pamlaga, habos felszína, s terjedelmes lapoe csepkó; nem tudom, a konstantinápolyi szebb e, vsgy ez jegyben megegyeznek, hogy jelenleg mindegyiken nagyon kemény az ülése szegéay szultánnak. De most le a kalappal uraim! Minden alkotás remek a maga nemében, mit eddig Ültünk, de midin a természet az Olympus hegyét alkotta, akkor remekelt valóban. Széles és óriási magas üregnek egyik felén a hegy lassankint emelkedik egész 120 láb magasra; alján, oldalán, tetején csepkó oszlopok, felváltva a földből kiemelkedótól egész a tetóig érókig, réssben karcsuk, részben vastagok, de ezer alakban változók, fehér, sárga, barna s mindegyik más alakú duzitéuel. Egyben hibázott a természet, hogy nem ide tette Jupiter trónusát. Itt a hegy aljában megállva, az egyik ve-zetó felmegy fáklyájával a hegy tetejére, ott bemegy jó messze az üregbe, hogy fáklyája nem világit le. Ekkor a lent maradt vezető eloltja fáklyáját, s egyszerre az örök ijben vagyunk, melyben nem pislog a legkisebb csillag sem, melyből nincs kilátás hajnalra, a nincs menekvés előle, mert helyünkből nem mozdulhatunk; de hiában is mozdulnánk, ez éjből kifutni nem lehet, sötétben a járás lehetetlen, — itt meg kell halni; — nem látjuk többet azt a azép világot, melyből ide jöttünk kíváncsiságból, hogy mi van a föld alatt Ha ez most igy történnék! Ily gondolatok szállnak meg bennünket a koromsötétben. De nem. Az Olymp tetején lassú, méla fény kezd derengeni, mintha nagy távol bejönne felénk ez örök éjben; a legfelső oszlopok- fény-leni kezdenek, mint a hajnalpirban a hegytető; mindig jobban, mindig közelebb világosodik az Olymp, már az oldalán is látjuk a fényt, — majd alább, — az egész tündérhegy fényben Ül előttünk, s az eltűnt vezető előlép egyik oszlop mellől, s megcsóválja fáklyáját a magasban, mintha csak az Olymp un készülne vil lámokat szórni. Vegyünk bucsnt tőle; gyarló embernek elég ennyi az égi fényből, többet tán nem is birna el szemünk. Odább egy azép magas oszlopot érünk, ez a tdrok mecset; - még odább az az alá függő, ábrándosán ékített csepkő csoport: Szemiramii függő kertje; amott van a papi palást, magasból, hosszan függve le az oldalfalról. Ott a patak partján az az egy pár avult deszka, a boldogult Vas Imre ladikjának maradványa, melyben a barlangot bejárta. Ócska fadarab, nem érdemes rá nézni ennyi szépség között; de az utóW kegyeletben tartja, s elhaladva mellette, tiMtelettel emlékezik meg azon férfiúról, kinek a barlangban a természet után legtöbbet köszönhetünk, mert a mi ott emberi kéz műve, a hidak, az utak, a tárgyak nevei, mint az ő érdeme, s illő, hogy egy per-czet szenteljünk emlékének. — Most az egyik vezető elmegy előre s mi megállunk egyet pihenni; messze megy, már alig látjuk fáklyája viligát; egyszer megáll. — E pillanatban egy nagy város összes templomának minden harangját halljuk szólni a legszebb összhangban, mintha feltámadásra harangoznának. Mit mivelt a vezető ? Elment a nagy orgonához, melynek egymás mellett lenyúló sípjait kővel sorba vére gette, s ez adta amaz ünnepélyes hangokat A nagy orgonán tul van a pisai torony, egy nagyon vastag, s ferdén álló oszlop. Odább van a másik orgona, Pluto orgonája; hs sipját többen veregetik egyszerre kővel, pokoli tájjal hangzanak. E tájon van a bejárás a retek-ágba, mely mint mondják, a barlangnak szintén egyik szebb részét képezi s nevezetes retek alakban lefüggő csepköveiről. Jó darabig haladva tovább az uj ágban, eljutunk a barátság oszlopához, két összeforrt oszlophoz, két iker testvérhez. Castor és Follux igy lehettek lelkileg összeforrva. Ez volt föld alatti utam végpontja. Tovább nem mentem; — az idén én voltam az első, ki eddig is elment. — Messzebbre éveken át nem megy senki s alig akad 4—5 évben valaki, ki az egész barlangon végig menne. Ez az ut tartott befelé 41/, óráig, kifelé gyorsabban menve s a mellékágakat nem érintve 1% óráig. Annyit hallomás után még szükségesnek tartok megjegyezni, hogy odább is vannak, de egymástól nagyobb távolra, igen szép alakzatok s ezek természetesen legtisztábbak, mert nagyon ritkán szennyezi őket fáklyafüst A barlang végén van a pokol; egy óriási üreg, melynek mélységét meghatározni nem lehet ; a ledobott kő kopogása hosszú ideig hal-latozik a közbeeső sziklákon Ezen mélységben tinik el a barlangon végig futó patak. Most vegyünk bncsut a baradlától, me- lyen végig vittem önöket s melynek megmutattam csodaaiépségeit'— Nem tudom, jól láttak-e az én szemüvegemen keresztül. Sok helyen átfutottam s nem mutattam meg mindtnt, de az a szépségek nagy száma miatt majdnem lehetetlen is — s nem tudom, nem hagytam-e ki valami érdekeset. — De bocsássanak meg e figyelmetlenségért, mert ha arra gondoltam volna, hogy önöknek elfogom mondani, a mit láttam, akkor feljegyeztem volna mindent; — de igy a névsoron jcivul kénytelen voltam egyesüli kalauzul az emlékezetet használni. Bncsut veszek én ia önöktől; talán nemsokára viazont látjuk egymást, ha ráérek elvetetni önöket — a dobsinai jégbarlangba. Letenye, 1876. okt. 12. TÖTTÖSSY BÉLA. Jegyzőkönyv a zalamegyü ált. tanítótestület központi választmányának 1876. szeptember 30-án tartott üléséről. Jelen volUk: Elnök: Schmidt Károly, Horváth Pál, Hajgató Sándor, Morgenbeeszer János, Eich-berg Adolf, Boronkay Károly, Hoffmann Mór, Récsey György, Páros Endre, Bosenblüh Lajos, Juhász Péter, Szilvágyi Gyula, Tóth István, Zánkay Zsigmond, Vitt Fülöp, Kutor .utal, Váry Józaef, KWN., Pongrácz Adolf, Liszt-ner József, Rózsavölgyi Antal és Németh Ignici választmányi tagok. Elnök üdvözlé a választmány tagjait, az ülést megnyitja. 1. A közgyűlés jegyzőkönyve felolvastat ván, annak 8-ik pontja következőleg módosít tatott: Brucker Alajos ur értekezletét a tanító testület magáévá teszi és az országos lanitó-gyü- lés alkalmával elébh az egyes megyéknek ha tározza végrehajtás czéljából ajánltatni. , 2. A közgyűlés által kijelölt pénztári bi zottság átvizsgálván a pénztárt, azt teljesen rendben találta. Ezzel kapcsolatban, vonatko zással a közgyűlési jegyzőkönyv 16-ik pontjára, határoztatik, miszerint szóllittaasanak fel még egyszer a járási körök elnökei, hogy tagságidi jukat felerészben a tagok névsorával együtt be szolgáltassák, mi, ha meg nem történoék, a vá lasztmány kénytelen lesz a Un felügyelőség ut ján az alapszabályok 11. §-a értelmében az il letőknek törvényes utón az uj tagságidijakat a régi hátralékokkal együtt behajtani. 3. A választmány tagjai saját tagaágidi- jukat mindenkor gyűlés alkalmával pénztárnok urnák lefizetni határozzák, Kutor Antal és Váry József unkát pedig 1875-ik évre csak fele rész ben kötelezik ennek teljesítésére. Evvel kap csolatban határoztatik, hogy Molnár István polg. iskolai szolga, ki eddig évi 10 frtban ré- szesült,a tagságidijak behajtása, meghívók esz közlése s egyéb teendőkért — ennek utánna a gyűlésekre való összehívásért minden alkalom mal 1 frt dijat élvezzen. 4. A közgyűlési jegyzőkönyv 17-ik pontja alatti határozat értelmében az alapszabályok 23. §< ának módosítása, továbbá a tagsági di jaknak 2 frtról 1 forintra leendő leszállítása tár- gyában a szükséges intézkedések megtételével elnökök és jegyzők megbizatnak. 5. A könyvtárról lévén szó, könyvUrnok ur tölhivatik, hogy annak szétküldését addig ne eszközölje, mig a 2-ik pont alatti határozat szerint a járási körök elnökei a tagok névsorát be nem küldik. ' 6. Olvastatik a keszthelyi járási kör el nökének átirata, melyben indítványozza, hoey a választmány a tanítótestületet érdeklő hiv«. talos dolgokban a .Zalai Kötlöny* számait a járási köröknek küldje meg, kijelentvén, hogy a nevezett lapn a sok kiadás miatt tovább nem fizetne* eló. További indítványozza, hogy a közgyü-lesi jegyzőkönyv 18-ik pontja némileg bővít-teasék. Az eltő indítvány a választmány álul el nem fogadható, a másodikra nézve pedig kimondja, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv 18-ik pontja változás nélkül meghagyandó, minthogy abból nemcsak a jogok, de a kötelességek U egyaránt kitűnnek. 7. Elnök ur indítványozza, miszerint , gyűlések alkalmával előadások tartassanak. Egyhangúlag elfbgadtatik és a jövő gyűlés ti kalmával Vitt Fülöp ur a rövidített osztásról, Bosenblah Lajos ur pedig a rövidített szorzás! ról fognak előadást tartani. 8. Juhász Péter tantestületi első sljegyaj ur hivatkozva sokoldalú teendőire, tisztjéről le mondott Lemondása tudomásul vétetvén, he lyébe Zánkay Zsigmond ur helyettes jegyzőnek beválaaztatik. Egyéb tárgy a mai ülésre kitűzve nem lévén, a gyűlés befejeztetett K. m. f. SCHMIDT KAROLY s. k,. tantestületi elnök. Jegyez';: NÉMETH IGMACZ s. k., tan.«•((Heti fSjegjiő. Helyi hírek. — XJrményi Józief főispán ur o mél tósága okt 24-én Nagy-Kanizsára érkezett, tiszteletére fáklyászene s banquette rendeztél- vén, lapunk jövő száma bővebb leirást hoz. — Zalabér vidéz-én a szüret okt. hó 16-án vette kezdetét Szőllős gazdák állítása szerint akár mennyiség, akár minőségileg véve a termés nem legkielégitőbbnek mondható. — NyUatkoxaL E lapok f. évi 81. síi mában közlőtt ama hírrel szemben, mintha la kásomat Szombathelyre tettem volnaát—netáti félreértések kikerülése tekintetéből — kijelen tem, miszerint szombathelyi állásomat bizonyos körülményeknél fogva nem foglalám el s igy továbbra ia e megye lakója vagyok. Pozsogár Gyula. — Prager Hermina kisasszony hang versenye múlt vasárnap megtartatott, az idő kedvezőtlensége miatt kevés hallgató jeleDt meg, pedig a kisasszony iskolázott szép hangja s a műkedvelők igyekezete számosb hallgatói érdemelt volna. — Ax önkéntes tűzoltók működő tag jainak évi rendes közgyűlése november 1-én UrUtik meg. - viselhet, azért ne idézz elő ily jelenetet Tartsd magad lehető nyugodtan és most jöjj !" Megfogta Genovefa kezét és átvezette gróf Valine-kihoz. Amint az ajtó felnyílt és Genovefa nagy bátyját anyjának egy karszékében ülni látá, óhajtott volna lábaihoz borulni, térdeit átka rolni s szeretete és jóságáért könyörögni, de Vanda erős, hideg keze, mely az övét még át karolva tartá, emlékeztette arra, mily kevés kérdést tennének itt viselt szenvedései után. ' .íme, Konstantin, itt hozom a mi Geno- vefánkat!* —monda Vanda gyengéden sa fiatal lányt a beteg székéhez vezeté; — „mi már ism«rj$k egymást* Genő'vefá mélyen meghajtotta magát és hallgatva csókolta meg a szívélyesen oda nyújtott kezet „Kedves gyermekein!■ — monda a gróf reszketó hangon, — .légy ezerszer fidvöz általam, testvérem egyetlen gyermeke. Igen, mutasd arczodat ós szemeidet, te Thekla vonásait, azép, hullámszerű haját örökléd" — a gyengéden simitá hátra fürtjeit ,Te most nálunk maradsz; a néni és én kísérletet teszünk mamádat helyettesíteni." „Iit is van még egy bátyja 1" — jelenté Fülöp barátságosan. Melánia, ki ar egész jelenetet élénken figyelte, türelmetlenül várta, mig a sor reá kerül; gyorsan ugrott most fel és Genovefa mindkét kezét megragadva kiáltott: .Istenem, micsoda elhagyatott kis teremtés kegyed ? Beszélni aem tud talán ? Vagy fogadást tett kegyed: senkinek egy szót sem szólni? Ok Istenem és mily kimondhatatlan kékek kezei, épen mint Vanda szolgálóinak; kegyed azonban igen csinos; én egészen mást képzeltem kegyed felőli* Geoovefát körüljárva, épen egy sereg megjegyzést akart teui annak öltözéke, haja és fejekéről, midőn Vanda mérges tekintetéve! találkozott, ki az ellenkezőre akarta terelni. Melánia duzzogó arczot csinált,' karját Genovefa dereka körül foná és hangosan csevegve kihúzta magival a szobából. II. A karácsouyest megérkezett. A nagy csengetyü hangja összegyüjté a család minden tagját a tánalgóterembe, hová Vanda behozatta a varázspompába öltöztetett fát, melyet körül rakott drága ajándékokkal. Genovefa hamar bizalmas lett Melániával és a fiatal lányok legtöbbnyire együtt voltak. Lent a teremben Genoveía mindig félénken és elhagyatottul érezte magát Az öreg gróf többnyire fáradt volt, vagy Fülöppel mulatott, ki ót kevés figyelemre méltatta, mig Vanda hidegsége csaknem szivét repeszté meg. A sok lángoM gyertyafény közt Vandaés Melánia elragadó öltözékükben bájosán néztek ki; Fülöp szemei Vanda királynői termetéről mindig Melániára vándoroltak s először történt, hogy ő is nevetett és vígan tréfalódott Pazar kiállítása s igen sok drága tárgyat rakott Vanda Fülöp elé, melyeket nagyobban saját kézimunkájának mutatott be, valóságban pedig egy varsói raktárból hozattak. Melániának nehéz ruhaszövetek, fénylő selyem kel mék, mindenféle színű szalagok, virágok és igen sok apró drága szükségtelen tárgy volt felhalmozva, ö ugrált örömében; Vanda lázas ajánlatait figyelmen kívül hagyva, pajzánul futkosta körül az asztalt és a nagy falitükör előtt, hol egy virágkoezorut, hol egy szalagot próbálgatott fel. Genovefa hallgatagon állt egy félreeső helyen és könnytelt szemei mintegy kodfátyolon át láttaták ktrfile a gyönyörűségeket Végre ő ia előhívatott Vanda a kijelölt helyre vezeté. .Itt', — monda o — fényűző és drága ruhákat te nem használhataz; de mintán félek, hogy nevelésed igen ferde volt, azért sok fran* czia könyvet szereztem számodra: erősen n-gasskodjal a nyelvtanhoz s én remélem, hogy az alakját iamerve, magad is tanulhatsz.* Genovefa hallgatag és komolyan köszönte meg. Amint Vanda elfordult, föl nyitotta a könyveket s szemeit a betűkön nyugtatta ca»k azért, hogy ne kelljen felnéznie, vagy hallania,) mi körülötte történik. A könyvek és nyelvtan épen oly igen szükségtelenek voltak, mint a drága ruhák. Genovefa a franczia nyelvet oly tisztán s ékesen beszélte, mint milyent ritkán lehet külföldön találni. De érezte, hogy itt ő soha sem jön azon helyzetbe, hogy ismereteit érvényesítse; igen jól érezte, hogy élete e helyen csak akkor lesz elviselhető, ha mindent hallgatva elfogad, mit Vanda ezámárr. kiszemel és jónak talál. Hirtelen tevődött egy kéz a könyvre, setét hajfűrtök omoltak arczára és egy pár barna szem villogott, mélyen aa övébe. .Genial* — kiáltott Melánia boldogan — .még most is néma vagy ? Hogyan bírod azt tenni, hogy most egy unalmas nyelvtant tanulmányozz? Jöjj, mutasd meg karácsonyi ajándékidat" Némán mutatott Genovefa könyveire. „Hát csak ezeket a könyveket kaptad? Hol vannak a többi tárgyak ?" ■ „Én semmit aem kaptam egyebet, mint e könyveket* — ellenveté Genis nevetve. „Hiszen az teljességgel lehetetlen Genia I* és elrepült; gyorsan hozott ajándékai közül szép kék szalagot — .lásd* — monda < ujongva és tánczolva tervén viasza — .ezt el kell fogadnod tőlem, mint karácsonyi ajándékot, nekem oly sok szalagom Tan, sokkal több, mint lyit használhatnék.' .Köszönöm* — ellenveti Genia szilárdan — .én még gyászban vagyok és igy szép sza lagodat nem használhatom.' „De hát örökre csak nem akarsz gjászt viselni és eljön még az idő, midőn örülnél, ha egy kékszalagot bírhatnál és — tulajdonképen jobban is áll világos hajadhoz, mint az én setét fürtjeimhez" — s mielőtt Genia megakadályozhatta volna, már a fekete szalagát, melyet Genia viselt, szétbontotta és a kéket illesztette hajára. Ekkor karját megragadván, megforditá agy, hogy épen a tükör előtt álluk s mosolyogva intett a saját és Genia tükörképéhez és kiáltott: .Nos, nézd, mily szépen áll ez neked, mintha csak anoy hajadhoz volna teremtve.* Genia a tükörbe tekintetű; lázas mosoly vonult át ajkain s tévedezve tekintett az átel-lenben levő Vandára, hol Fülöp setét szemeivel találkozott, ki tekintetét reá és Melániára szegezvén, onnét el nem forditá. Setét pír borította arczát; gyorsan vette le a szalagot, midőn Melánia felkiáltott: „Tudod Genia, hogy te ma igen szép vagy 1 Oiy elbájolón nezesz ki s ez onnét v»n, hogy ma nem vagy halvány, hideg és kék, mint egyéb napokon.* .Micsoda nevetséges komédia ez Melánis!" — kiáltott át Vanda mérgesen, .hogy tudod s szegény gyermek szivét fölösleges próbáid áltsl megnehezíteni, ki még hosszú időkig nem visel het semmi kincset 1 Vedd félre a szalagot! — különben is Genia igen halvány arra, hogy va lamikor kéket viselhessem.* „Halvány ! Vanda halvány ?• - «°u Melánia — .nézd caak meg öt — Istenem, sohasem kívánnék sztbb rózsákat magamnak, mint milyen, épen most Genia arczán virágzik' .Percnyi felhevülés, mert te e gyermeket elkényezteted- veté közbe Vanda röviden. (Folytatása köv.) választatott meg. — Szegeden társas estélyekft , közeledvén ama kikötő felé, mely boldog-rendesnek. (Kanizsán is megjárná.) Hiskolccon ságinak fciöi6i« leead. többet praeliminált ajöv<5 évre, mint a meny- j Wj**^ ^.TwT '"'l'ií" k6J?kíkít'"T" . T. J . ' . . . . lyekki1! jOrenaobehéoek bírnia kell." „Meglehet, de lássa 3n, első feleségem igen fiatal korában halt meg — Áthelyezés. Gibbon Erford nagy ka nizsai kir. törvényszéki aljegyjő a budapesti Ill-dik kerületbeli kir. járásbirósághoz helyez tetett át. — Bercselly Jenő igasaágügy minis- téri tanácsos a nagy-kanizsai kir. törvényszék megvizsgálása végett körünkben idóiik. — Gyászhir. Blau Ssidónia saját, ugy. miai ledtvérbátyja Blau Ferdinánd, sógorai és siánios rokonok nevében atomóra ssivvel je lenti forrón szeretett férje, illetőleg sógor ésteet- Tér.Blatt J. P. urnák (Bíau M. fiai cseg tán- u&j8'1 gJ*"0* elhunytát, ki ssélbüdós követ keztében f. hó 23-án életének 56 ik évében jubbletre Bxenderült. A boldogalt hűlt tetemei sierdán, f- hó 25-én délután 3 órakor tétettek örök nyugalomra. Béke hamvaira I Nagy- Kanizsán, 187tí-ik évi ocktober 23 án. Blau Lipót, Blau Pál, Blau Jakab, Dr. Blau Simon, ÜJftU Bernhard mint fivérek. Blau Lina, Blau Z-ufin. Bíau Eugénia mint sógornók. — Jelentéit. A nagym. magy. kir. föld- miveléai, ipar- és kereskedelmi ministerium f. évi september 2tí in 19775. bt. alatt kelt ren delete értelmében, az olasz kormány az osztrák-, msgvar birodalomból eredő, vagy onnan érkezA kérődző állatok és azok nyers terményeinek Olaszországba való bevitelére, eddig fennállott korlátozásokat megszüntette ugy, hogy ezentúl kérődzők és azoktól származó nyers termények a vész mentes időben is érvényben álló feltéte lek mellett Olaszországba mind szárazon, mind tengeren bevihetők. Sopron, 1876- október 20. A kereskedelmi és iparkamara. — Uj zenemüvek. Táborszky és Parsch nemzeti zenemű kereskedésében Budapesten megjelent: A Tolonczból. Zsidó, zsidó, rongyos zsidó. Szabad madár vagy te rózsám. Azért jó % disznótor. Volt nekem egy szeretőm. Babot vittem a malomba. A faluban csak az járja. A szivem, a szivem oly szórnom. Csárdás zongorára Bzerkeszté Köröesy Gyula. 60 kr. Krk ! Krk! (Cri-Cri) rezgú polka zongorára szerzé Rosenzweig Vilmos. 50 kr. — A zalamegyei gazdasági egyesület 1676 ík évi november hó 6 ik napján délutáni 3 urakor Zala Egerszegen saját házában rendes émegvédi közgyűlést tart, melyre a tagok tisz telettel meghivataak. Főbb tárgyak: a nagy kanizsai gabona és borvásárról jelentés, ugy az egyesület háza építéséről számadás. (Zala- Egerszegerj, I876ik évi october 20-án. Arvay István s. k. ügy-vezetÓ elnök. — A xalamegyei állandó bizottság minden hó második hétfőjén kezdi meg rendes üléseit. — Hymen.Hwizir Nándor Csáktornyái jegyző f. hó 21 éa vezette oltárhoz a szép Z&i- dák Josephin kisasszonyt. A szertartása kotirü ka'.h. templomban ment végbe. Áldás frigyökre ! — Gyengéd figyelmet tanueitott Gelsei Biró Vincze polgártársunk, 1848-ki honvéd huszár százados, ki páltelki pusztájáról a napok ban egy láda Kossuth vajkörtét küldött s&gy hazánkfia Kossuth Lajos részére. Elismerést ezav&zupk érette! — Gyermekkertésxno-képxö intézet Sopronban. A nagymélt. vallás- s közoktatás ügyi minisztérium & soproni gyermekkertéaznő- képzfi intézetnek f. é. október bó 10 én kelt leiratában a nyilvánossági jogot s ezzel együtt államilag érvényes bizonyitványok kiállításá nak jogát végleg megadván : a soproni gyermek- kerti egylet f. é. deczember elsejével uj tanfo lyamot szándékozik megnyitni. E tanfolyamba a l(i ik életévet már betöltött s a népiskolai tantárgyakból a felvételi vizsgát megillott lá nyok vétetnek fel.Beléphetnek az intézetbe oly nürendékek is, kiknek nem czéljok a gyermek- kertészetet életpályájukul választani, de a kor követelményeihez hfen, ugy vannak meggyő ződve, hogy gyermekkerti ügyességek s isme retek nélkül az anyai köteleseégeknek egykor alig lesznek képesek megfelelni, hogy ezen az nton a házi nevelés is mindinkább megközelíti czélját. As ily növendékeket az alapszabályok Mm köteleznek minden tantárgy hallgatásira. Az uj tanfolyam 2 évig fog tartani s felőle a nagy mólt. minisztérium által előirt tantárgya kon kivül a gyermekkerti gyakorlatokat is. Az oktatásért járó díj bavonkint 5, évenkint 50 forintban állapíttatott meg; azonban, ha na gyobb számban jelentkeznek növendékek, ama összeg arányosan le fog szállíttatni. Alulírott bizottság tehát felkéri mindazokat, kik e tan folyamnak Dövendékei szándékoznak lenni, hogy magukat a tanfolyam vezetőjénél, Fehér Samu tanár urnái (Klastrom-utcza 7.) vagy a gyermekkerti egylet jegyzőjénél, Schrans Mi hály urnái (templom ntcza 10.) november 15-ig bejelenteni szíveskedj nek. Bővebb felvilágosí tással szolgálnak akár dzóvt.1, akár írásban a nevezett urak. Sopron, okt. 22 én 1876. A sop róni gyermekkerti egylet bizottsága. — B&VÍd hiretc A történelmi társulat 1878-ban Kassán tartja nagygyűlését. — B. Baldácsi Antal 10 ezer hold birtokát & prot. Egyházaknak adományozta. — Lakj Antal ttombathelyi ügyved agyon lőtte magát — Kis Czellben „szabadjólóttársulat- alakul, (váljon mi ez?) — Medun törökvár a monlegroiak-n»k capitulált. — Ai uj váltótörvény deci. 1 én lép életbe. — Ssekács helyére Győry Vilmos ( gj) egy nő halt meg, kinek 294 kereaztgyermeke volt. — Az „Ung" czimü lap megszűnt. — Vegyes hírek. — OrrnVx*. Mer, — Írja a ,N. Fr. Pr." — leghathatósább és legbiitosabb szer az álka- pocs gyors, rágásszerü mozgatása. Gyermekek nek egy kis papircaomagot kell szájába adni, Wí rágják. Felnőtteknél ez természetesen fö lösleges, mert a vérzést az alkapocs mozgása szünteti meg. Ez egyszerű eljárás a leghevesebb esetekben is használ. — Vittontagtágot iteU Az egyptomi had sereg legutóbbi háborújában Abyssinia ellen, egy napon egy 4000 emberbél álló csapat egy sokkal nagyobb hadtest által megtimadtatott é> tökéletesen tönkre tétetett. Az egyptomi ön kéntesek közö'.t volt egy Zichy gróf is, ki súlyo san megsebesítve, halottnak tartva, a csatatéren maradt. Tizenöt nappal később, mint a .Times*- nek irjik, Sarsek franczia fokonsul története sen a hareztér mellett sétálván, a halomra do bott hullák között csinos, alig hallható jajgatás ttté meg füleit. Oda ment Begy embert pillantott meg, ki még lélekzett, de már végét járta. Fel frissítette pálinkával, mire magához tért s elbe szélte, hogy 15 nap óta szüköl s a halottak ku lacsában talált vízből élt s hogy ó gróf Zichy. A főkonsul egy abysainai községbe vitette a grófot, gondoskodott ápoltatásáról s azután to vább utazott János király székhelye felé, hol engedélyt kért, hogy a grófot magival vihesse Kgyptomba, mit a király helyben is hagyott. Mire azonban a derék konsul viaszaérkezett azon községbe, hol betegét hagyta, azon felvilágosí tást nyerte, hogy a grófot, János király paran csára abyssinai fegyveresek elfogták 8 azóta hi- rét nem hallani. — Az orizdgos teneakadtmidra is színi tanodára a közoktatási minister 8790 forinttal nji 1876-ra megBiavaiva volt. A tanintézetet a megszavazott csekély összeg folytán má.- az idén meg kellett volna szüntetni, ha csak í Felsége a kir. udvartartásnak mfivészeti czélokra szánt javadalmazásából annak 8000 frtot egv-szermindenkorra nem engedélyezett volna. Pedig, hogy az ezen i ntézethes csatolt várakozás nem volt hiu s ez intézet mélyen ércett szükséget elégít ki, tanusitja annak örvendetes látogatottsága, a mennyiben az 1875/6. tanévben késő megnyílta daczara 38 hallgató látogatta azt; hogy pedig a tanítás az elméleti szakokban, valamint a zongorában, mely ez idö szerint a gyakorlati zenetanitás egyetlen szakmáját képezi, a kezdet nehézségeihez mérten kellő eredménynyel folyt, igazolta a folyó évi július 10. Hl 13 ig a közönség mindinkább növekedő részvéte mellett tartott évi vizsgálat. A minister nézete szerint a kért 8790 frt többletet vagy megszavazni, vagy pedig az intézetet a hazai köz* művelődés nagy hátrányávsl megszüntetni kell. — Egy feUS-Undvai pandúr, kitől a gondja alá bízott jomadarak útközben megszök tek, bánatában először felakasztotta magát, de az ág letört alatta; azután fegyverhez nyúlt, de a golyó az egyik oldalbordán elsiklott s kijött a bőr alól; végre pedig ereit vagdalta fól, de észrevették s megmentették, mielőtt elvérezhe tett volna, most felügyelet alatt van, hogy to vábbi orgyilkossági kísérletekbe ne bocsátkoz- hassék. — Magy. Jár. ttivar. A napokban egy vig társaságban rágyújt a társaság egyik tagja egy Virginia szivarra, a milyent rendesen szo kott színi. Egyszerre csak szédülni kezd. Lete szi szivarját, meg csak felteszi s ismét rágyújt. Végtére azonban mozogni kezd alatta a föld, ő siet ki friss leregőt színi. S ép jókor jött taég. Midún ismét jobban lett, bemegy és elkezdi bontani a szivart s íme egy gyönyörű fekete — hajfúrt tűnik elő. Nem hiába drágák szivaraink. — SzombaíkelyrSl Amerikába. Egy szom bathelyi leány a napokban Amerikába ment férjhez, egy new-yorki gazdag butorgyároshoz. Ez utóbbi szintén Szombathelyről való volt, hol atyja asztalos, a leányé pedig nyerges vaja. Együtt jártak iskolába, együtt játszottak, egy másban lelték örömüket, mint gyermekek,míg ennek vége nem szakadt azáltal, hogy a tíu atyja családostul Szombathelyről Amerikába vándorolt ki. Hossza szünet állt be most, hisz az uj világrész oly távol van tőlük! A leányka szép hajadonná fejlődött ki, a kérők is jöttek, ámde az ő szivében még egyre élt gyermekkori társa emléke. Tizennégy ér múlt így. A múlt hetek egyikén a leányka levelet kap Ameriká ból Philadelfiából, mely mellé 300 dollár volt mellékelve. A levelet az egy kori játszótárs, most vagyonos philadelüai butogyáros irta, ki barátnőjének emlékét szintén nem volt képes kebléből kizárni. Asl irá neki, hogy ha még emlékezik reá s hazáját érte elhagyni képes, jöjjön hozzá Amerikába nőül. Leírt neki min den állomást New-Yorkig, a hol ő várni fog reá. Ha pedig ő a leánynak nem tetszenék, is mét ad neki 300 dollárt a visszaterhetéere. A hajadon a múlt héten elutazott s ma talán már a tenger habjai ringatják őt és reményeit, egyre j — A müvdt németek babonái icStBl nem a legérdektelenebb az, melyet egy fővárosi német lap közöl. E lap szerint egy előkelő bécsi füaserárus keservesen panaszkodik, hogy mintegy öt évvel ezelőtt eltiltották Egyptomban a múmiák küsatisit, melyből neki igen nagy jövedelme volt, mintán Stiria s Ksrinthia lakói azokat, mint „Sympathie Hittel"-t, por alakban wgették s fontjáért ŐOCsiorintot is megfizettek. A nevezett kereskedő azt hiszi, hogy ha a múmiák kutatásinak tilalma megszűnnék, ő egymaga még most is képes volna ebből évenként 5000—8000 forintot bevenni. Mily jó dolog, hogy ezen üzlettel a barbir magyar kereskedők nem foglalkoznak, azóta a bécsi lapok által már világszerte hirdetve volna vadállati terméstetünk I P&plrszeletek. kapói — Két fogaddá, kiknél társas ebédet lehetett vitatkoznak. - Ax in 1 fitoi ebédem négy tal ételbíl áll, a tied csak baromból. — Igen, de éa rendesen kétféle bort adok. — Igaz, mert vendégeid u e'sSt, mint ihatat lant rendesen visszaküldik. — A kis né(ry éves Béla 3reganyját kérte, hogy vegyen nokí jitékoL MA nem lehet, monda SreganyJA, mert VJUXT-n*P van, a boltok bevaonak zárra. Pár óm ranlva Greguiyja csókot kír a fiatói. Ha nem adhatok, visxonsá a kis ember, mert ünnep van, szám be van csukva. — Házassági ajánlat. Egy chicagói lap hiva-talébao köxelebbrCl epy férfi jelent ne;, ki a következő hirdetés közlését kérte : .,H4s&8sági ajánlat. Hir-detfi oly mfivelt é» teltintéijes o5vel óhajt megismerkedni, ki a koTetkető leirajnait megfelel: Magasság: 5 láb I és fél hüvelyk, mlj : 126 font; mellszélesség: 39 hüvelyk ; derékmérték : 28*), büvelyk ; ctipgsxin. : 3'/( '. Jfe»tjÖ nim: 51/, i arcsíxine : sOtét-barna ; szemei gőtét kékek. A levelek következő czim alatt küldendők : .,W. 1788. Tribnne offiee. ' A hivaulook ki a hirditést átvette, bámulattal olvasta azt végig. „Ön , g g g S minthogy szerfelett sok ruhaneműje maradt hátra, oly not óhajtanék, ki azokat elviselhesse. Az embernek takarékoaoak kell lennie a mai rósz világban !*' Ha Gellftvt valahová hivatalos volt. rendesen egy negyed órával elóbb jelent meg a kitur.au időnél. Mert — úgymond — az időt, melyben magára várat as ember, a társaság rendesen arra használja, kogy előkeresik a aibáit és gyöngéit, vagy ilyeneket koholnak is ki reá s én azt tartom, ezt is jobb el-kerülni. Furcsa kérdés- EgJ tbeatarsaságban afTdl volt no, bogy mii; benyomást tesz az emberre aaon személy, kit elSazor látnak és a háziasszony megjegyzé: „Én azonnal szerzem véleményemet valamely egyéniség felöl és megvallom, nem emlékszem, hogy TS-laha csalódtam Tolna." „Mama I — hangzék közbe a legifjabb gyermek hangja — miiént vélekedtél felS-lem, midőn először lattal ? ' — I. Miksa azt mondta Sweiezrol: „ez ország olyan, mint ejy durva, paraszt kabát, dnnra rinezokkal, de mely még is jo meleg." Érték é* váltóMyu október 24. 5*/. metaüques 61.40; 5*/e nems. kölosSa 65.50; 1860-ki álladalmi kölcsön 107.75; baok-réssv. 810.— ; hitelintézeti részvények 145 40; London 124.60; magyar foldtehermentési kötvény 73.— : temesvári foldtehermentési kötvény 73.— ; erdélyi foldtehermentési kötvény 72.—; horvát-slavon foldtehermentési kötvény 82.50; ezüst 105.60; os. kir. arany 5.95— ; Napoleond'or 9.99—. Y a s u t 1 menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti idótmntató óra szerint, iádul Kauizaáról Vonat hova: szint Ora Pere. UI 205 Essék, Mohies,DosakoTÍrs Fi.méba fM reggel Í1S , , . , 2 30 délnt. 1 Íi2 Buda-Pestre 4 58 reggel 202 2 6 délat. 304 . 11 30 estre 1 S13Bécsbe (Szombathely, Béea-Ujhdy Mé)b 8 reggel X>1 . 11 48 esne 315 Sopronyba 3 38 délnt. 203 Triesztbe és PrAgerhoibn kérésztől i Griez és Bécsbe 4 50 reggel 201 Triesztbe és Pnlgerhofon keresztal Gracz és Bécsbe S 47 délnt. Brkrzik Kanizsára 216 Eszék, Mohács, Dombóvár s Finméból 141 délnt 306 . „ , . 11 11 estve 203 Buda-PestrSl 4 20 reggel 201 „ 2 5 dilnt. 211 „ 9 44 estve S14BécaoSl(8zombath. Bécs- UjhelyJfeUI 10 H estve. 802 „ „ , ,46 reggel S16 Sopronyból 11 53 délei. 114 Bécsb61 Qráca, Harbnrg, Prsnrhof felSl -. 4 12 reggel. 201 Trieszt- él Bécsből Harbnrg, Pragex- bof MSI 1 21 délat. 801 Trieszt és VUlaebból Prágerhof fald 11 — estre Marbnrgba csatlakozás Villaea és Fraaeasftstne. . , , .FisneWxtbol. Felelő, nerkesztö : Bittrl Lajtt. Nyilatkozat. Alulírottak kijelentjük, hogy Fichler Lajos állami patkány vesztő, megbízásunk folytán, az általa felrakott saját talalmányu patkány mérgeivel oly sikeresen a gyökeresen kiirtotta lakrészeinkből a nagyban elszaporodott patkány és egyéb kártékony férgeket, hogy jelenleg nyomajk sincs s szorgos megfigyelés után sem fedezhetők fel többé, mért is ezennel neki nyilvánosan köszönetünket fejezvén ki, ót e téren a nagy közönség figyelmébe bátran ajánlhatjuk. Kelt N. Kanizsán, 1876. october haviban. KNORTZEK FRIGYES, KNORTZER KAROLY, HORVÁTH BOLDIZSÁR. Valamennyi beteg erőt és egészséget nyer gyógyszer és költség nél-kfll a Hevalesdére do Barry gyógytáfnzartfil Lwdooiwl. 28 év óta semminemű betegség sem volt képe* e ketieme* egészségi tápszernek eUent- Úllni ■ Üdv6.mek bizonyul AZ fai ní> (leknél ugy mint gyermekeknél orrossig és kBltcég nélkül minden gyomor-, id«g-, mell-, tüdő-, mij-, mirigy-, nyikhixty»-. lélegzetű-, bolyig- éa veaebaj-, gümÖ-, Míkór-, aehéi léiegiés-, köhögój-, emé»theUeaaó.;-, dafnlia-, hume-oé«-, ilmitlmniág-, gyeageaég-, »r«nyér-, víw-betogiég-, U*ií*Sdttlé*-, vér-megazoruiás-, fülsribongiU-, émelygés ei hinyá*. főt Mrbeuég folyarnttibau, bJÍrtyalob-, móltkór-, lOTiuyodiU, cstix, kftazvéay, tápkor ellon, ogynintéD cs*c«emSknél eledelül d*jk»tej helyett elSoyt érdemel. Kivonat 80,000 bizonyítványból gyógyítások* ról^a melyek miaden Igyögysser ellen d*c*olt*k, ezek kö«t bitonyitvinyok Dr. Woner Unirtól, Beoe^i, Dr. Angelstein, Dr. Cborelaod, Dr. Campbell, Dr. Déde tanár, Dr. Ure, Cutlestaart grófot, BrehaH jnirkinét Istenttain herczeg Menncdorf-Poallí minuterelnök ét több magú áUamsxemélytÖl, t«tisétre bérre entve be-kaldetnek. Rövidrevont kivonat 80,000 biionyit-ványból: Hét h«T» most már, mídSa viguzUlliKÜan állapotban Toltam. Hell- é* idegbajban szenvedtem agy, hogy napról-napra BXemlátomást fogyatkoztam, enuek következtében UDoUaomtil husamosb ideig háborgatva Toltam. Ekkor csodálatos Sevalesciére-jérol hallottam, azt fÖlhaatoálUm és bistosithatom, bogy tápláló é« kellemea Bevalesciéie-ja egy havi etvexése atáo, tökéleteMn egészségesnek ét erSfbaltoek érzem magamat, olyannyira, hogy a tollat a legcsekélyebb restkete* nélkül birom vetetni, ladit-tatva, érzem magam exen aránylag igea olc^S ízletes eledelt, minden azenvedCnek mint legjobb flzert ajin-lani és vagyok Alázatos szolgája. TESCHNER GÁBOR, a magasabb kereakodelmi-tanintézet hallgatója. Az igen neme* de Bréhan markioé levele. Nápoly, 1872. aprU 17-én. Uram 1 Uájb«t«gség kfivetkeaUben hét év óta borsasató sorvadási állapotban voltam. Nem birtam olvasni vagy írni; re«ketés fogta el idegeimet és egész tastemet, ro»z emésstéa, tartói álmaüanság és a mindantalani idegráikódá* ideatova hajtott t pillanatra sem volt nyugtom, a mellett a legnagyobb mérvben mélakóros valék. Sok orvos bánt el velem anélkül, bogy könnyebbtllést 6»er«Ehettek voloa. Tökéletes kéuégbeesésekbea az ön Revaleiciére-jét haxz-Dáltam s most, miután három holnapig élUm vele k&s*Ön5m a jó Istennek. A Revalesciére a legfőbb el-umerést érdemli, egésaségemet tökéletesen helyreáU litotta s oly állapotba tett, hogy illiaomat a társaságban ismét elfoglalhatom. Fogadj - tisztelt ar legforróbb köszönetem és teljes tiszteletem nyilvánítását DE BBÉHAM HÍREIKÉ. 75,877. a*. Roller Flórián, cs. k. katonai fel-ÜgyoIS Nagyráradon tüdő- és legcsS-horat, fejszédülés és melUzoralásbóL 65,715. De Montloois kisaaszony, eméssthetlen-sj£g, álmatlanság és sorvadásból. Táplálóbb lévén a húsnál, 50-aeré$m meg-kimili a gyógytter áráu felnőtteknél vgy, mint gytrmdukniL Plébszelenezékben '/, font 1 frt. 60 kr., 1 font 2 frt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr., 5 font 10 frt., 12 font 30 frt., 24 font 36 frt Revalesciére piskóták sxelen-esékben 2 frt 50 és 4 frt 50 krraL Revalesciére Cbo-eoladé táblákban 12 csészére 1 frt 50 kr., 24-re 2 frt 50 kr., 48-r. 4 fit 50 kr., poralakban 120 oiéuére 10 frt — 283-n 20 frt - 576-ra 36 frt — Megrendelheti Barry du Barry & Comp ütai, Wien, waJtfiscbgasse Nr. a, Talanint mindeo város gyiS^rszertáraiban és ffiszer-kereskedeseiben; azonkívül a bécsi báz minden vidékre megktUdi postai utalvány vagy utánvét mellett. N.-Kanittdtt Prága- Béla, (ezelőtt Lovak Károly) gyógynertárábem; Pesten Török Jóásetnél; Aradoo Tones F. és tárainál; Debrecsenben Hihálorits István gyógysr'ertárában a kigjóhoi; Eszéken Dávid Gyula gyógyszerééinél; Kasain Wondraschek KÍroly gyógyas., Marosvásárhelytt Fogarasi Dömötörnél; Pouonyban Pisitori Feliinéi és 8SlU Reaí gyógysz., Síékes-Fehérvárott Die-balla Györgynél, Sopron Voga A. gyógy"-; Temeevarott Pap József városi gyógyszerésznél, Újvidék GrotsingerC.B. és ErnstJásos gyógyszerésznél; Varsádon dr. Hálter A. gyógysz., Varasáén Fischer Hóricznil, Zágrábon Irgalmasok gyógyszertáriban. Tissa-Ujlak: Royko Victor gyógyszertárában. •) K roval alatt ktslIHfct felei5ss.tet ara váUal r> QOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Előnyös sorsjegy-csoport. l[ Harmincz havi 2 frt 50 krajeziros részletüzetés mellett egy ily csoport-levélnek tlliajdonMa e«ászen egyedül «• játszik 2 űrta ereüetl sorsi esyre, agymint: A. befixetéai id«o át 18 hoaast elves aa illető 100,000, 75,000, 60,000, 20.000 frtnyi sat. nyereményekre. As utolsö resalet lefisetéae után a csoport-levéí tulajdonosának fentebbi 2 ca.s.x-Ea.10 eredeti sorsjegry azonnal mázt _ Az e 1 s 6 részlet beküldése után a • o n n a 1 átküldjük a tSrvénvaaerűleg bélyegiett átvételi levelet, a melyben mindkét sorsjegy sorasámaiéssiámsi feljegyesre vannak. Biztos nyeremények! Csak 15 frtért átengedünk egy, a folyó évi augusztus hó 1-én történt hozásnál, sorszámmal kihúzott 100 frtos 1860-ki államsorsjegy huszad nyereményrészét. A nyeremény húzás folyó évi^november hó elsején történik. as 1870 diki magyar sorsjegyek november 15 én történendő1 huaáaára bélyeggel együtt 2 frt 50 krral stámittatnak. Nagyon előnyös sorsjegy-társulatok feletti elórajzokkal kívánatra ingyen szolgálunk. — Szilárd kereske-i dóknek helyettesítések megfelelő dijak mellett átruháztatnak. Díjazandó utazók jó feltételek mellett (elfogadtatnak. Heini Testvérek, —3) Bées, "vVollzeüe 6. ez. a»»»»»»a'a»a»a»ia'a'a'a'a»a'a'a» ^y^'» mt ■ay^ay^»y^ay^^^^^^^y^|»^By^y^y^y^^^y^y^y^^^B^^|y^^^^^^' Wajditt Jteaf kiadó-, lap- és nroadataJajdonoi (yoraujtó nyoafiu, K«ty-K«aúa»ÍB. Az egyedflli üzlet Bécsben, mely a kedmiaés Tissonyokkal aláaot vetve, árainál efj torabM SOl-im árengedBényí léptetni életbe indokolva latja: Bettelhein H. éa táraa bétái china-ezüst gyári raktára UnturstnsM 14. az. ktzárkaa. Ai árak és pedig : _s. ft 4.—,mo«tl.50 . ft 3.-, . " - . f: «.-, , 1 pár gyertyát. . ft 6.—, B z ov 6 citikortalca . ft 3.60, . l.SO 1.5011 eczeta olajtarto. ft 8.—, ft 5.— 8.—13 idom-caordugasi ft 3.—, ft 90 ökdohioYb « köciög ki e kavéekanil előbb ft S60,mo«t 1.60 6 erikánál , ft. 7.50, " " ft. 7.50 ft.T.50 ft.7.60, ft.6.—, ft.3.- 6 íTokanál 5.7 2.75 6 aaatali kél G , »illa 1 leTeamerö-k. l wjBero-kanál I UJJaHijri^aaiua*e *»» w.— ■ 1 kátíirindia kan. ft 6.— KtUSnisen ajándékoknak alkalmas. . ÍSta ) 24 darát dl HM > W*U 26 Irt bj- 9 w 6 káTéik.j 50 kr.'" I6 Mstamasstek ) 75 kr. Legújabb pasta arany, eiflit i. obina-ezlUt tisztítására, darabja !5 kr Pompás taksák, káréakansák, theakaanák, theaakéaslet, aiatal uarek, gyertyatartik, cauaorhintSk, tojaatartók, fogpiafkáló-taxtík, aaa wlkenatk, csatok atb. Vidékre utánvét mellett pontosan ét lelknmere- [eaen. Kívánatra réezletes árjegyiék küldetik. (104 25—251 Stabilé Vertreter finden lohnende Beschaftigung dnrch(208 1—2) Ferdinánd F. Leitner, k.k.Hofwecosier,wien A hamisitástól óvatik! Üres fogak kitöltésére ninea hatalyo»abb é. jobb axer, Dint dr Pspl J 6. ndv. fogor-•oi ár (Bieavaroi, Bognergaaae Nr. 2.) ío g ó nj a, melyet mindenki könnyen él fajdalom nélkül bebelynbet odrai fogaiba, mely astán a fogriaaekkel ea fogaiuaal teljeaen egyeiul, • a fogakat a további elromlaatol óvja a a fájdalmat clillapitja. Anatherin-szájviz Dr. POPP J. G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben, Stadt Bognergasse, Kr. 2. IlMtlrhll I frt 40 tur^ * UgkitflnSbb »xera.csúxoa togfij dalnak- ban, g^uladáaoltail, a foplnu lUginitw*- £s sebeinél; föloWautja s \it*%6 fog-karet ia mt*fakadál/ossa anitak aj kép«5dé«ét; &s iofj fogakat a fojtoi arS-útAn* által •siUrdttja; ■ midőn a fogakat ia foghait nisdcm irtalaau anyagoktól msgtiastitja, a »tijn«k kel- ItmN trÍM«44f«t kfileaBnOs •&> már rt-rid hanoálat után eltávolítja a kal!em«Üen aufot. (15 S9-*) Anatherin fogpasta 11.1.22 kr. Dr. POPP J. G. cs. k. udv. fogorvostól Bécsben. Esen kénitmény a lehelet t¥is»Wff£t és tintasagit feoUrtja, rtl a fogaknak bdfsbéraéget kSleaOaSz aiok romlaaat m«g-ta foghtut •róibiti Popp Hatos fogpat^tája. érek óta •litmert. Mriat le^bUtosabb ómer fogfájás ellen 6a vÍDt laskittlDfibb túr ft ■« á j fi r e g ia a fogak ápolására éf fentartiaár*. Ára egy tfarabanb 35 br. Dr. Pópp J. G. növény-fogpora. ái fogakat oly népeit tiirfitjm, hngj annak oaponkéoti baai* nilaU által nemeaak a közönséges togkS eltirohtutik, liasem a fogak KOmáaesa él fioomsága is mindinkább tökéletesből. Kaphatók: Magy-Kani«i,B : Prager Béla gyógjíMréw urnái, osanbarf, ia FMsalfaoffer J*5ssef fOnerkaraskedeBSkbeD. _ Pápán Faeh«pMi 3~, Ecntbeljen: PGastorer gj óg^izeréss, Singet lí. WaUi A. ZaÍa-Eg«rneg«D : U66 F^ g^og/azeréax. Kapronezán : Werli gjógj-Wrésa. Var—Jon : Balter g7ogyszeréiz. Sümegen ; Dorner Kajtt- Sióm >ftta*l7«n: Pillieb Perenes ia Endolf gjogyseer. Határírvidoki á«.-QySr-rjön: Fibie £. C. Veszpremb«n: Meyr Toazkan, ugj Outbard TiTadai ■• fiainál. — Ssékcafebérrárott ; Lepnann A.. Braun J. gyógy«i. Lovas-Berínjbín: Heitlar g/og/sz. Kalocsán : Borráth t. gyógywereiz. Kecskeméten : Milhofer és Uachteid grogyix. Pak.oo : Flórián J. %y6gy»* Konnend«n: Horráth J.Somzeitrend gjág7«. KapoiTárott: Kohn J BOgl, Belőj éa 8obr5der g/<igjji, Szegzsárd: Brabaaj grigvaz. — Bonyhádon: Kramolio J. Szigexvárott:BarwarUi, Salamon gyógys*. — Baján : lliehiUcb 8t. éa Herzfeld fiai, agy Herxog Ignácznál. _ Pécsett; Eaolnay W. és £. Zách, SipScs g7^g7>z. Káridon: ZaJnbánazky gyogyn, Kareaaliban: Kiss gjögysz. — Tolnában : Graff gyog/ss. — DanafMd-rirott Lnkáes fjófjn. — Szeat-Qyorgyon: NSthig. — Alsd-Leodvái Kiaa gyógysa. — Bohoi-'»on: Simon gyógyasarésa uraknál. ÓVÁS. Axt Kpairtiltim, hogy as általam H év ÓU késziteU és Ánalherin suijvii buon air aUtt humüttatik fa «!Sadatik. A t kSiSnaég iaitáús u na blmiúbU kiiiitSi ngjtn-uon fobier«lé.t buuiüjik, mist min5kk»l in • uját gjirtmi-ojaimst ellitom. Ennüfopra mindenkit figjeln>eitel«in, hofj a« általam ke* •altett Aiathechi asajrU mindenkoF uljt eaigetmel, I. G Pipf, ta kir. •anari fctarvaa. Béta, BafHrtwu 2, a e>. kír. o«.trik ndraii eaimaml (kétf*jfl aa* priffektól tártra) i* a törvenjeten la-tut íritTtJ'l leas ellitra, U mindaaon kiasitmenjek, umlyfk agyán baaoaló, de n«B epaa aa itt teüt íaUaareliiael leasnek ellátta, btmiaitiaiak UkistulSk, «SJÍd«j»Ue ast !• moejegjíem, ko|7 a haaiaitott Anaiaetin aaajria, meij (jakraa kártékony b»-tiaa, aloaobbao adatik eL Aaert ia, iofj OfT ráaat •rtliii Anatbe-rítt aaaiTiaea jó hlrnare a bannaitott altai csorbnliat ne nenved-J.o, •jáariaat isef, hogy a bamiótók ellen fslMpbeaaek : tintalet-Ul f>lk«reni a U ea kSsODaefat, bo<7 a bamiaitottnak magSinert Anatberírt aaajriaet aa eladó nere menerea«fe mellett nálam ra-lédi ellen cterílje ki. J. G. Popp, eaiaa. kir. adTari f o go r TO t. MB1 PVRITAS Haj-ifjitó-tej. A PvKu' Ben bajfeaUk, hanem tejneat foljadík mel; majdnem aaon c.odáUto. batawal bír, begy Sei bajákat magifjit, uu laaun-kint mig pedig ItfktaeM tktuéfir MP •»« ama ...nt «ii.«adja, melrlrel eredetUeg birtl A „Pmritaa" nem tartalmai featekanjaget. A baj ttuiii eaennt Tiaae] moeathatik, lebet febirrel átroot ránkoaon aladnt ea gSsftrdCket haaaDálni, a featekntk nyoma aem rebetd aaare, mert a ' „Furtteua" "•■ nem felt, hanem ífjitja éa pedig a legboaaaabb í. legdnaabb ntl bajaa- lot ia a férfi baját ia aiakálUt / Eey flreg „ParttU' ára 2 frt. (poaUi uitkOldianil 20 krral több > kiatpinnel Tacy ntánritul kapbato : Fr*U Otto éa ttntmU Bén. Ha- ríabHfanlrataa 38 Uém. Nagy.Eaninán valódi min6aegben PráftT Béla ó umil. (1»5 "-») llllllllllillllllllll; Egy egészen aj szép s kitűnő jó zongora Hofbaner hírneves gyáriból való, szibad-kézbil eladatik, részletfizetés mellett is. Bővebben értesülhetni néhai Barith János hazában Nagy Kanizsán. (204 2—*) I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Die allbekannt biliigata Schnliíahiik Emanuel Temesváry, Budapest, Königsgasse Kr. l.offerirt Damen-Schahwaaren: Kommode-Scbnhe ans feinem Everlasting oder Ledér . . . . fl. 1.— Kommode-Scbnhe, elagmnte Fa^on bohe 8toek*I, grosae liaseben „ 1 60 Qarten-Schohe mit Onmmi-Eins&tien, Uckirten Kappen und Ha- zchen „ 1.80 Ereiíaztiag-Zog-Stiefletten 6 Zoli hoch mit laacktpitten nud g«- nagelten Sohlen feine Gattnng ,, S.10 dtagrain-Led«r-Zag Süeflettan 6 Zoli hoeh mit genagelten Dop- peiaoblen, starke, g»te Arbeit ,, 3^0 Herren-Sf huhwaaren: Koonmode-Scholie aos Ledér oder Stoff ......... 11. 1.— ChagralD-Leder-StiefleUen mit oder Lackkappefi, gvte, sch5ue Arbeit 3.80 Kalb- oder Jachtonleder StiefleUen nít g«nagelten nnd geschraab- ten fflr Doppelsohlsa Straptzen „ 4.— Pariser-Nobles-Ilalb-StiefleUen mit Gnmmi Einzitzea ím Besats glatt oder lackirt TerscbiedeDartig elsjgantMto Fagon . ,. 4.— nud noeh TÍele 1000 Paare in vmehiedenen Formán und llodett ía Damen-. Herren-, Mildchen-, Knaben- nnd Kinder Schuhar-UkeiB, Eg7 50 frtoa magyar kir. jutalom-sorsjegy. Legközelebbi huzas november 15-én. A legkisebb nyeremény 100 frtra rag. 1, (203 2 ooooo< Bríefliche Anftrage werden nach Mamaa oder Ifasleraeboh un- Ur Gmrajrtl* pr. Nachnabme reraendot, nicht Kottwenirende werden all- ■ogteich amgetauscbL (191 9—20) Pályázat. Szepetneki község (Zakmegje) rom. kath. iskolába két magyar ajka segédtanító kerestetik. Évi fizetése a fóu-nitótól 100 frt, teljes ellátás, mindkettőjüknek egy szoba fűtéssel, ágynemű és mosással együtt, önszorgalmuk által mellékes jövedelemre is számíthatnak; az állomás 1-só novemberben elfoglalható. A vállalkozók akár személycsen, akár levél által értekezhetnek alólirottal. Kelt Szepetneken, 1876. október 17-én. Kolossá József, (206 2—3) kántor tanító. DieWeltinWaften.: Die Welt in Waflfen. Die Welt in "Wafíen, Die Welt in Waffen. Die Welt in Waffen. Die Welt in Waffen. Zeitgeschichtlicher Román von Arthur Storch, aracfaeüu soaben in 16 bis 94 Ulnttrirtea Liefemogen á 25 kr. 0. W. (mit sch5D.n, geiehmaekrollen PramiesJ, von deaen be-reits awei Prinnmerationen verdén In jeder Bnchlutndlnng (2071—*) angenommen. Vprrüthig bei Jesrph Wajditi in Gross-Kaniisa. A. Hartleben's VerJag in Wien. poooooooooooooooooooc Kitűnő hatással bir l| mint háii ntr (tyomorhajot, elrontott gyomor s étvágy tKlanságuál , Dr. FERINI ELET-BLIXIRJE! Egy nagy Bveg ára 80 kr., kicsinnek 42 kr. Egyedül meganrezheti FRANZ Y.-nél Holonbkanban (Csehorsaagban.) Ugyanott a rSvid idS alatt oly nagyhírűvé lett kösz-Téay-gusx, (mely idült koasrény ellen ia hasiaái) á l 1 frt tO-krért stintén kapható. Ismct-fladók keresteteet. (123 19-*] k rak ói sors jegy. Legközelebbi húzás január 3-án. A legkisebb nyeremény 30 frtot tesz. fyyyyyyy^yt I j„» hirdaténért 31) kr. ösetecdS. 87-llE 5A01-KANIZSA, 1876. október 29-én. sáwsa- giazstisl it<itn 10 kr. át>bi lorért 6 kr. ZALAI IOZL elóbb: ,Z AL A-BOMOOTI KÖZLŐN Tizenötödik évfolyam. A lap illírt illaté Maisa «ar«' * sserkesztssAz, Takarékpénztár! épdat OU-szut. — sa-rafi rémei illeti MziesiéBTtk p«-dif a MassSM tér-xa»n> mwitos: SAST-KAHIZtU Biraontatlea lercUk etutk iáunart ■Aokatár* Mktöl füC«rit*tD-a eL KWiritok finu ■•- jUanizsavára* helyhatóságának. nemkülönben a „n.-kaiiizsai kweskedelnii « ipartuk", a .a.-kaniztai takarékpénztár' a .zalamegyei általános tanítótestület*, a ,n.-kanizsai kndednevelé egyesület', a .soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kaniz|ai kOhálasztminya- s tibb negyei és városi egyesfllet hivatalos órtesitéjo. Hetenkint kétszer, vasárnap- $ csútort(fkon, megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre 1 A „SALAI mint eddig, ugj- ezentúl is hetenkint kétszer jelenil- meg; az előfizetések mielőbbi szíves beküldését kérjük, hogy s lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Negyedévre október — deczember 2 frt. Kiadó-hivatal. (Wajdits József könyvkereskedésében.) A balatoni hajózásról Boglár és FQ lCp között. Alkalmam lévén megtekinteni azon gőzhajót, mely egy tönkre jatott hazai vállalat gyász emléke gyanánt, szomorú elhagyatottságban hever a bogiári parton : elmélkedni kezdtem azon okok fölött, melyek ily éleire való és valóban jobb sorsra érdemes vállalatot megölni képesek. A forgalom hiánya nem lehetett ez okok egyike, mert láttam, hogy azon szegényes komp, mely most a hajó helyét pótolja, zsúfolva volt utasokkal; és különben is a dolog természetéből következik, hogy a hol a nagy Balaton két partja közt rendes és kényelmes közlekedés nyittatik, u:t maga a közlekedési eszköz képes magának évről-évre növekvő forgalmat teremteni. A részvénytársulatoknál szokásos gyarló ügykezelés mindenesetre egyik oka a bajnak : hallottam és olvastam erről sokat, de még sem hihetem, hogy ezen ok egymagában elég lett volna a vállalatot végkép megbuktatni. Mfetem oermt i»WM> •s-technika-terén elkövetett hibák okozzák a sajnos eredményt és a vállalat megölő betűje maga a terv, vagy jobban mondva a terv hiánya. Példa erre maga a hajó, mely épen nem mintaszerűen és nem balatoni hajózásra látszik épitve lenni: de még inkább a kikötő, mely töméntelen sok lazán összehányt kőből ngy van szerkesztve, hogy a hajó tőle tisztességes távolban kénytelen megállani: holott tizedrész annyi kőből egy kevés vízálló segélyével rendes rakpartot lehetett volna építeni (quaij, melyen a hajóból egyenesen és könnyen kocsira lehetne rakni minden száMitmányt. Feltűnő hiba továbbá az alig 400 méter távolyban elvonuló vasut-tali egyenes összeköttetés hiánya, melynél fogva az átrakodás annyira nehezítve van, hogy valószínűleg azon rövid nt a hajótól a vasutig többe kerül, mint maga a széles Ba-latononi átbajózás. Ily kezdetleges berendezés mellett tehát nem csoda, ha a vállalat sehogy sem fi -zeti ki magát; nagyobb csoda az, hogy a részvénytársnlat czélját ily czélszerüüen eszközökkel elérhetni reményelte. A példaszó szerint saját kárán tanul a magyar: azért, miután a kár most már meg van : hazafiui óhajtásom csak az, hogy hasznos tanulságot vonjunk belőle, melynek alapján a társulat a helyett, hogy kétségbe esve a balsiker fölött veszni hagyná az életre való ügyet, inkább merítsen uj ösztönt és igyekezzék eddigi veszteségét egy czélsze-rübb terv segélyével helyre pótolni. Hogy a terv czéUzerüsége mily nagy befolyással lehet valamely vállalat fentar-tására: arra közeli példa gyanánt csak a keszthelyi sziget fürdőt említem, hol egé- -*■ iaemái wet feldúlt tíé. uiaajihm* évig mig a társulat a régi faépület tatarozását folytatta, az alaptőke majdnem egészen felemésztelett: ellenben mióta maradandó nj fürdő épült a kedvezőtlen időjárás daczára, tehát csupán a terv czélszerüsége folytán, a részvények ismét felemelkedtek. Megkísértem ezek után nézetemet a boglár fülöpi közlekedés módja iránt az érdeklett közönség előtt kifejteni, de csak röviden a fő dologra szorítkozva, mert a terv részletei nem is állapíthatók meg bővebb tanulmány és eszmecsere nélkül: de nem is tartoznak a nyilvánosság elé. Elsőben is ngy hiszem, arról le kell mondani, hogy a hajó kettőnél több állomást érintsen: elég lesz egyelőre egy rendes it-járás a Balatonon, de ez aztán legyen biztos és kényelmes. Kétségtelen, hogy a boglár-fülöpi vonal a legalkalmasabb és egymagában elég forgalmat igér, mert a Balatont épen közepett vágja át és igen nagy területek közt az egyetlen közlekedési ntat képezi; ezenfelül Boglár, mint nagyobb vasnti állomás, alkalmas kapcsolati és távpont gyanánt kínálkozik, melyen nemcsak a somogyi partok Zalavali közlekedése összpontosul : hanem a zalai kőben és borban gazdag partvidék Pest és Fiume felé irányuló forgalma is, mihelyt a balatoni hajózás úgyszólván szárnyvonalát képezi a déli vasútnak. Ezután okvetlen szükséges, hogy a hajóról kocsikra rakódni könnyen lehessen ; e czélra tehát alkalmas kikötőt kell építeni függőleges partfallal, hogy a hajó és kocsi egymástól alig 2 méter távolban állhasson meg és nagyobb terheket emelő daruval lehessen áthelyezni. Két ily kikötő körülbelül hasonló módon épitve, mint a keszthelyi -sziget, » régi Wltfaefc kőanyagának felhasználása mellett legfeljebb 4000 frt költséget okoz : tehát épen nem valami drága dolog. Továbbá lényeges feltétel, hogy a bogiári kikötő a vasúttal közvetlen kapcsolatba hozassék akár egy szárnyvonal által, melyen a vasúti kocsik átrakodás végett közvetlen a hajó mellé járhatnak, akár egy csatorna által, melyen a hajó a vasútállomáshoz annyira közeledhetik, hogy mind a személyszállítás, mind a teher átrakodás egyenesen a vasút állomásról kényelmesen végbe mehet. Ily csatorna hozzávetőleg 7000 írtért létesíthető és egyéb előnyein kivfll a hajónak téli kikötőül is szolgálna. Végül még megfontolást érdemel egy nem rég feltalált, de már több helyen sikerrel alkalmazott hajózási mód, melysze-rint a hajó nem a vizet zavaró kerék vagy csavar által, h»nem egy láncz segélyével mozgattatik, mely láncz a viz fenekére sfl-lyeztetve, a két végállomáson megerősitte-tik és a hajón a gőzgép forgó tengelye körül csavartatik. Ily módon sokkal kevesebb mozdító erőre van szükséges a hajó szélben, ködben, sötétben egyaránt bíztasan Kriad meghatározott utján. Ily módon talán még az is lehetséges volna, hogy a hajózás télen is folytattatnék; legalább mig a hideg nem nagy, addig a hajó naponta többször fordniván, utat tör magának. Ha pedig megerősödik a jég.'akkora hajó alá valami szántalpat kell csatolni és a lánczot a jég fölé emelni: akkor aztán még angol és amerikai kéjutazókra is számithatunk, kik ezt a magyar találmányt bámulni jönnek! Mellőzve minden egyéb részletet, ámbár elismerem, hogy még sok fontos kérdés vár megoldásra, azt hiszem, a fentebbiekből TÁRCZA. Szalay Lajos, városi Jiijegyzö üdvözlő beszéde a fáklyás zene alkalmávil. Méltóságos főispán nr! Nagy-Kanizsaváros kiuönsége mindenkor méltó örömmel szokta megülni azon napot, melyben szerencséje lehetett hazánk, de különösen megyénknek — majd a törvényhozás terén, majd pedig törvényhatóságunk vezényletében fáradozó — érdemteljt-s bajnokait falai közütt üdvözölhetni. Hazafiai érzületünk és szivünk mélyében gyökerezi! ragaszkodásunk ép ily ünnepélyét üljük e pillanatban, midőn a törvénybűi foljó királyi legfelsőbb elhatározás folytán közigazgatásunk élére emelt fiinükét Méretett megyénknek, — méltóságod nagyrabecaült személyében — hódolatlal tisztelni szerencsések vagyunk. Áthatva azon őszinte meggyőződéstől, mi-szerint méltóságod fői»páni nagy állását egybekapcsolt torbek elvállalása álul leginkább a közjó, de azon kivttl megyénk a 1 k o t m á-" J o s ténykedése iránt is, mely résivétet s nemei áldozatkészséget tanaaitani kegyeskedett, jegren szabad közérzületttnk tolmácsolására irányzott felszólalásunk 8 azon biztos tudomásunknak lelkűnkben meggyőződés, hogy mélto-•fgod sok évi áldásteljes működése a kifejtett -áradhatlan buzgalma nyomán szerzett sokoldalú tapasztalásait, a közébe letett hatalomnál fogva a törvényess korszerű ha-•Kiiít biztosító intézmények emelésének áldcii s megyénk dicső fényének kiterjesztésével, egyszersmind N.-Kanizsavárosának haladását és emelkedését kegyes támogatásával mindenkor előmozdítani fogja. Fogadja tehát méltóságod ezen reményeink mellett mély tisztelettel kifejezett üdvözletünket, mit asoa óhajunk kísér, hogy a Mindenható — Zalamegye főispáni állásában méltóságod mindazon nemes törekvéseinek sikert adjon, melyeket megyénk s városunk boldogitáaára s dicsőítésére fordítani kegyes leend, méltóságodat pedig a valóban kiérdemelt teljes megelégedés, tiszta öntudat s általa boldogított nép hálájával jutalmazza meg! Dr. Schreyer Lajos pohárköszőnlése. Igen tisztelt társaság! Mid&n rendkívüli szerencsénknek tartjuk, hogy megyénk élére oly jeles, európai műveltségű és a közügyek terén tapasztalt és érdemdús férfiú, mint ő méltósága sitretett főispánunk lett állítva, egyszersmind kedvező előjelnek tartjuk azon körülményt, hogy ezen örvendetes ese-ménynyel egyidejűleg megyénk az aj közigazgatási törvények alapján megalakult. Ezzel nem azt akarom állítani, hogy az uj megyében, mintegy varázsütéssel, egyszerre minden bajnak vége lesz, bőgj példának okáért közbiztonságunk most már a legjobb, megyei utaink most már rósz időben is járhatok, a nép-. nevelés mit sem enged kívánni valót, a közegészségügy a kor igényeinek megfelelő lnend, ilyen reményekkel nem kecsegtetjük magunkat, hiszen tudjuk, hogy mái cultar államokban is ilyen rendezett állapotok létrehozására kedvező körülmények közt, évtizedekre volt szükség. De bizunk, sőt erősen hiazssük, hogy ezentúl megyénkben a közigazgatás minden agaiban ily jeles vezérlet alatt nagyobb lendület és nevezetes haladás lesz érezhető. A közigazgatás egyik igen fontos ága a közegészségügy rendezése, mely iránt most nem csak az orvosok, hanem az államférfiak is érdeklődnek; hiszen tagadhatlan, hogy a kozegéss-ség igen fontos nemsetgazdászati tényező, néhány esztendő előtt Angolország jelenlegi miniszterelnöke Disraeli választói előtt tartott beszédjében ugy nyilatkozott, hogy a jól rendezett közegészségügy egy nemzet jólétének alapköve é> hogy nélküle állam hatalmas és virágzó nem lehet. Hazancban az egészségügy igen elhanyagolt és innét vsn, hogy a nép szaporodása hazánkban aránylag igen csekély, a halandóság túlságosan nagy, a betegségek által feleslegesen elveaz'ett munkaerő évenkint milliókra megy. Ezen szomorú viszonyokat tekintetbe véve, törvényhozó testületünk egy, a kor igényeinek megfeielő közegészségügyi törvényt alkotott, és moet csak a megyéktől függ, hogy a törvény írott malaszt ne maradjon. Engedje meg méltóságod, hogy ez alkalommal én a megyénkben annyira elhanyagolt közegészségi ügyek rendezését figyelmébe ajánlom és végül azon kivánatomnak adok kifejezést, hogy szeretett hazánk minden tekintetben boldog legyen és hogy Kölcsey szavaival élvén, .Isten áldd meg a magyart jó kedvvel s bőséggel," ezan kiváiuágot így változtatom, v Isten áldd meg a magyart jó kedvvel és egéss-aéggsl!« Éljen szeretett magyar hazánk! Szalay Lajos, Jöjegyzö pohárköszöntéie Ctengery Antal képviselőnkre. Igen tisztelt uraim! Egy angol államférfin azt állítja: ,Nem a nevek puszta csengése, hanem a haza érdeké* ben kifejtett tetterők állapítják meg a honpolgárok nevei emlékének időtartamát.* Ezen eszméből kiindulva, bátor vagyok jelen fényes alkalommal drága hazánk oly elő-harczosárol emlékezni meg, ki a legnehezebb politikai válságok között is bölcs belátása, haza t i u i érzülete, alkotmányos királyunk iránti hu ragaszkodása a a becsület alapján ítélt; s az ily kutforráaból merült elhatározását még számos évi tapasztalataival öaszhangzáiba hozván, nemes szivét s balos szavait önzetlenül a nemzet üdvös intézményeinek ssentelé. De nemcsak országos érdekek vették ezen dicső férfiút igénybe; becses figyelme Nagy-Kanizsára is kiterjedt ■ teljes készséggel működött közre a városnak haladási műveleteiben, sőt a mennyire lehetett, szellemileg és anyagilag utat tört ott is, hol tán félreértés nehézségeivel kellett találkoznia. Ezen férfiara, ki ismerve mindnyájunk álul, jelenleg is a város egyik — leginkább a mobtani szomorú pénzügyi viszonyok között — nsgyfontosságu ügyének szerencsés keresztülvitelén fáradozik, ezen dicső hazafiara emelem poharamat, a midőn azon óhajomat fejezem ki, hogy a Mindenható Nagj-KanizsaTáxosának számos ily őszinte jóakarót adjon, hiszem egyhangúlag kívánjuk: Csengorj Antal országgyűlési képviselő urat az Isten sokáig éltessel is kitűnik, mily kár volna e szerencsétlenül kezdett vállalatot most, mintán már annyi pénzt elnyelt, abba hagyni, hogy az isvesz-szen, a mi még menthető; ellenkezőleg szebb és hasznosabb dolog lesz a káron okulva, nj erőfeszítéssel a hibákat helyrepótolni, mely esetben lehetetlen, hogy a vállalat okszerű gazdálkodás mellett, a még ezután reá fordítandó összeg ntán búven ne jövedelmezzen. Megjegyzem még, hogy nem szükség és ha pénz nincs, természetesen nem is lehet a fentebb jelzett javításokat mind egyszerre eszközölni; hanem első évben csal; a rakpartot kellene megépíteni és a menetrendet, habár veszteségre is, fenntartani; aztán, ba egyszer a közönség megszokja és nélkü-lözhetlennek találja ezen összeköttetést, bátran lehet a dijakat emelni és a vasnttirsn-latot is szorítani, hogy a közvetlen kapcsolatot saját érdekében segítsen létre hozni. Ezután már jövedelmezni fog a vállalat, de egyszersmind a mostani hajó elégtelen iesz és el is romlik; ekkor van ideje nj részvények kibocsátásának és a linezhajózás foganatba vételének, mely által aztán a kitűzött czél fényesen el lesz érve. (Balaton és Vidéke.) H. >íüt levél a gzerkesztőhez. Ptlilli, 1876. október 23-iu. Kedves barátom! Hs figyelmünkre méltatják hazai lótenyésztésünket, ut észleljük, hogy e téren meglehette haladást tettünk és pedig nem egyoldalút. A kormány nagyon helyesen állította fel elvül azt, hogy ba mind tökéletesebb eszközöket, módokat találunk fel háború esetén a lovak kiirtására, sgyonlBvetésére: kell gondolkodnunk a lótenyésztésről és a lehető jobb fajok szaporításáról, létrehozataláról és ha e tekintetben nem akarunk különbözni, hátramaradni más nemzetek jó indulata és törekvésétol. Ami a megyében lótenyésztésünket illeti, azok mennyiségre épen ugy, mint minőség tekintetében kielégítők, — ezen nemes csel buzdítása és sikeres tenyésztésének előmozdítása tekintetéből a .Zalai Közlöny* 83-ik számából a különfélék rovatiban olvasom, hogy az ipar és kereskedelmi ministeríum által Zalamegye lótenyésztésének emelésére kibocaájtott öaztón-dijak kiosztását folyó hó 8-án tartott közazemle után teljesité, — sajnálatunkat kell jeleznünk e tekintetben, hogy lótenyésztésünket ily nagyobb borderövel biró kiállítási napról az általános gazdaközönség eleve értesítve nem lesz; mert szerintem ily kiállításoknál minél nagyobb ~ K pályázó közönség, annál nagyabb mérvben ^ lesz serkentve az érdekelt fél a sikeres tenyésztésre; tehát az ily egész megyét érdekelt kiál-litás napja jó előre szolgabirói és körjegyzői utón legyen a jövőbeni közönségnek tudomásul hozandó, — hivatva van e tekintetben a megye egyik ténykedő orgánuma, a .Zalai Közlöny" is, — mert nem csak a történteket, hanem * történend6kel is szükséges aV'nak idejében az olvasó közönséggel tudatni, vagy egy ily mulasztás nem is Liba ? nem tudjuk, kinek rójak fel — a működő gazdasági egyesület lótenyésztő szakbizottságának, vagy e lap szerkesztőjének, .avagy kinek ? mert kereken tagadom azt, hogy egy ily lókiáUitisi nap, ha kellőleg hirdetve lett volna, hogy arra csupán 29 anyaié koncentrálódott volna egy ily terjedelmes megyéből, melynek csak egyik kerületéből a múlt nyár folytán működi lóősszeiró bizottság álul 473 drb. alkalmas és háborús időben basznavehető 16 íratott össze. A hallott vélemények közül csak egy igen ügyes és értelmes urí egyén szavait akarom megemlíteni, kit kérdezvén: hogy volt megelégedve a nagy.kanizsai lókiállitás állapotával, azt felelte nekem: az egy és fél éves csikókat a lehető leggyengébb színben láttam, ép agy, mintha azokra gond sem lett volna fordiiva. Miután a kiállítási napról tudomásom nem volt és igy saját, tapasztalásom következtében mindannak ellenkezőjéről meg nem győződhettem, mások állítása szerint hinnem kell, hogy a kiállítás nem volt teljes mérvben képviselve, azonban óhajunk, hogy a jövőben minél nagyobb számmal jelenhessünk meg a kiállításon, — mit figyelmébe ajánlónk a minden érdeket egyformán képviselő .Zalai Közlöny'-nek is. * * (Igen szívesen közlünk mi minden megyei érdekű mozzanatot, ha azt biztosan tndjuk; 15 éves e lap s ez idő alatt létezéséről tudomása lehet mindenkinek; nem mi, hanem a t. közönség van ignorálva akkor, bt általános érdekű mozzanatról nem érteaittetünk. Szerk.) Helyi hírek. — trményi Jtouet főispán or o méltósága okt 23 in Palinban és Nagy-Récaén látogatást tevén, okt 24-én délután érkezett Nagy-Kanizaára, a nagy-récaei határnál polgármester ur fogadta és üdvözölte. Főispán ur a városháza helyiségeit megszemlélvén, itt több hivatalos küldöttséget fogadott, innen a polgári iskola, foelemi osztályok látogatásán ment, majd a mértékhitelesítő hivatalban időzött, hol kijelenté, miszerint nem hiába, hogy .a mathema-tikin alapszik, de maihemaiikai pontossággal adatik is elő,* vajha találna már valami meg-r6vni valót, de mindenhol bármerre megy, rend és tisztasággal találkozik. Főispán nr az .Arany Szarvas* vendégfogadóba szállván, este 7 órakor fáklyás lenével tiszteltetett meg, a fóntezá-kon és főtéren hullámzó sokaság harsogtatta a megújuló .éljenzést*. Dalárdánk többszörösen énekelt, városi főjegyző ur lapunk tárczájában olvasható üdvözlő beszédet mondotta, a zajos éljenaés csillapultával az erkélyről főispán ur szívélyesen válaszolt, 'megköszönvén a figyelmet, kijelenté, hogy a város és polgárainak érdekét nemcsak kötelességszerüleg, de sympathi-ával védi s mozdítja elő. Harsogó éljenzés közt szép rendben távozott el a fáklyásmenet és oszlott szét a roppant számú népség. Este 8 órakor Knortzer Frigyes dísztermében a fényes ban-qnetlre gyülekeztek össze százan felül, míg a karzaton a kanizsai hölgyek _ lalt helyet. A pohárkossontések hosszú sorát Belus József polgármester ur kezdette meg, éltetvén a királyt és királynét, mi állva s háromszoros éljenzéssel fogadtatott Wlassics Antal tvszéki elnök, a főispánra, viszont a főispán Kanizsavaros jólétére, Berzay Elek kr. háafo-nök a magyar ministeriumra, Szalay Lajos v. főjegyző Csengery Antal képviselőnkre, Besse-nyey György Kanizsa hölgyeire, Plihál Ferenci a főispánra, Kováta János szbiro a törvényszéki elnökre, Farkas László fogyom, igazgató a törvényszék s jbiróaág tagjaira, Hajgató Sándor a főispánra, Wlassics Antal tvszéki elnök, Beste-nyey György ügyészre, főispán nr Zalakincsei, Zala gyermekeire, Dr. Schréyer Lajos a hazára, Farkas László a két kir. ügyészre, Dr. Freund a polgármesterre, szóltak még Tuboly Viktor, Simon Gábor, Bátorfi sat. Dr.Schreyer urnák nagyhatású s közhasznú pohárkoszönté-sét, ugy Tuboly barátnnk elmés felköszöntését lapunk mai tárczájában közöljük. 10 óra után főispáo ur élénk éljenzés közt eltávozott A jó kedvet fokozta a rögtönzött táncz is. Knortzer ur nagy dicséretet vívott ki valóban kitűnő „figyelme- s gazdag választéka ízletes ételeiért Főispán ur másnap reggel Balaton-Füredre távozott — Emiitettük lapunkban, hogy Taro sunk szülöttje Szász Crynla jeles ifjú. saobrá- szunk Izsónak világhírű .Csikósát* utánkéuili, 0 kitűnő mű két példányát Kanizsára is szíves volt leküldeni; megtekinthetők Ssáss Károly urnái, nemkülönben Bosenfald Adolf ur keres kedésében, hol árak is megtudható. — Deák Ferenc* emlékezetét dicsőítő ódára az akadémia es év elején 100 arany pá- lyadijt tűzött ki, melyre a határnapig 40 pálya mű adatott ba. 2 aésaet ayelvea íratott s igy a pályásaiból kizárva Istt. — atUWM»st*»86-ik azamban. 2. lap 1 hasáb 13 ik bsksadsabsa PaUagia - e he lyett: P a I ■ y r a. 2. lap í. hasáb 8. bekez dés 4. sor kóstoljad** — • helyett: go m o- I y o d v a. 2. lap 3 hasáb U. bakezbés 4. sor ban bika - e helyett: baka. — A témttienUt Tálsastmányának ülése múlt vasárnap tartatott meg. Elaök Val- bach Mér, jegyző Kovács Lajos, választmányi tagok: Belns József, Vágner Károly, Piosezer Ignácz, Bátorfi Lajos, Henes Antal főparancs nok sat Az ülés főbb tárgya: Az egyezőiét el hunyt pénztárnoka Baráth János felett, mély részvétét jegyzőkönyvileg örökíti meg s helyére ideiglenesen Horseczky Frigyes nr választaték meg. Egy érdekkönyv nyitása jött sióba. A. kerülsti csatlakozásra nézve a szövetség műkö désének eredménye bevárandónak határozta-- tott Az országos tüzvédségbe testületileg leendő belépés mellőztetik. A tűzoltói tanyán egy má sodik kapu nyitására nézve a városi tanács fel kéretett s végül a parancsnokság megbizatott, hogy a működi tűzoltók némi jutalmazásira nézve irásbelileg véleményez javaslatot dolgoz- ték ki. — Igen óhajtandó volna, ba e humánus intézményhez a most alakult .Ipartáisulat" testületileg szövetkeznék. — A pólal korcsmáros, kiről megemlé keztünk, hogy rablók támadták meg, sebeibea meghalt. — J>r. MátM Domobot udvari fog orvostól Budapesten egy igen hasznos és saaka- vatottan irt füzetko jelent meg, czime : A leg szükségesebb tudnivalók a fogak és száj ápolá sáról. Ara 20 kr. Dr. Máthé egyike azon hazai fogorvosoknak, ki a bizalmat szívélyes modora, figyelme és szakképzettsége által máris orszá gosan kivivta. — Megjelent és beküldetett hozzánk .Babérok," magyar költészeti gyűjtemény, iro- dalmi-törléneti és elméleti bevezetéssel, kritikai és ssavalási jegyzetekkel és számos névsorral ■ a tartalomban műfaj és méret megjelölésével ellátva; tekintettel minden időszakra Kazinczy, tói máig s e mellett műfordításunkra is. Szer kesztette Gáspár Imre, kiadja Grill Károly kir. udv. könyvkereskedő. Nagyhassnu kézikönyv ez as ifjúság számára, mint anthologia ajándék könyv külön kiadásban is megjelent diszkötés- ben. Annak ára 1 frt 80 kr. Ennek pedig 3 frt 60 kr. — Surdon oly erős és gyakori volt a földrengés, hogy a templom összeomlásától fél. hetni, több háznak kéménye ledőlt a odavalók beszélik, hogy a házak ingását szabid szemmel látni lehetett — A mala-eger»Méffi tombolaentély, mely a Deák-szobor javára a főispáni installatió alkalmával tartatott, 316 frt 72 krt és hat ezüst húszast jövedelmezett — BOvid Mrafc. Bebsing szorosnál 12 haji elsülycdt — Győr vidékén hamis tíz fo rintosok vannak forgalomban. — Novikow orosz nagykövetnek nem engedte meg kormán va, hogy atyja temetésére hasa menjen. — A szer bek, hogy harcaképtelenné tegyék magukat, baltenyeröket rswgsebsjk s a puskát nem fog. hatják. — A vaczi-utcsai merénylettevó őrült — A sagybaromi kosségláda rejtett fiókjában 100 régi pénzt találtak. — Szende minist szülei arany lakodalmat Ötnek. — Gyulai Pál beteg. — A karadi olvasókor megszűnt — A képviselőház első ülése nov. 11-én lesz. — Hosazumezőo egy 3 ezer forintos szőllőt 5 Írtért vették meg árve rés utján. - A Prágában fekvő b. Mamula ne- vet viseli 25. az. ezred tulajdonosa grót An- drásay lesz. — A kisdedóvó egyesület fővárosi képetdéje felépült. - Szlávy Józsefet kereske delmi ministernek emlegetik. V- Soldosné ass- ssonynak lánya született — A bogsáni gőzma lom leégett — Garibaldi mossksbarát lett. — Károly román fejedelmet katonai királynak ki áltják ki. — Poiapoff tábornok jobban van. — Hire van, hogy a pápaság székhelye Jeruzsá lemben létezzék. — A budapesti egyetemi ifjú- ság fáklyáarenéjo, melyet a tőrök consulnak szándékoztak adui, betiltatott — A délafrikai háborúban fiatal nők, mint rendes katonák bar- czolnak. Vegyes hírek. "' — A halottak elégetésének kérdése njra szőnyegre került s most, miután a külföld több városában tényleg gyakorlatba vették, fővárosunk is komolyan foglalkozik aszal, sót epy társalat is alakult már, mely es uj temetkezési rendszernek gyakorlatba vevése iránt legköse* lebb kérvényt fog benyújtani a kormányhoz és a főváron tanácshoz. Felköszöntés (aföspáni banqvetten N.-Kanizsa, okt. 24.) 8ok»t ér • gazdasignil. Ha jú gazda az ispsn, így van az a megyénél is, Ha derék a fűispán! A k&zigasgatas egy nagy Gazdaságnak iok iga, Mozog abban mindönkinek Keze is és a liba. A kés és lib még csak aagyjin — De fídolog itt a fej I Ha aa iipín jól nem vigjiz, A szakácsát rosszal tej ! Feje lett Zalám egyének Most a derék Örményi, Hozzá vannak így csatolva Zalának ssép reményi .. . E szép remények kQszSbén Üdvözli üt e T i r o s. Hol az Orom s jé kedv ma a Tlasulettel határos... Poharamat én is tehát O érette emelem; Kivinom: jó egészségben Sokszor lássnk e helyen! Kivinom, hogy niat, hidat, — S készítessen sok ily jót — 8s«rencsésen vezease a V Balatont gőzhajót I V És e megye hajója is Vele akként erezzen, Hogy minket egy szebb, boldogabb KikStSbc vezessen I A ki tehát velem tart és Szépet, dióit, jót kivin, SzivbSl mondja: éljen soka Dmfayi, a fiSUpin I T0BOLT VIKTOB. Az árva. Yesthoff E. után: Babos Szidóniától. (Folytatás.) Félénken tekintett Genia Fülöp után, ki hangosan mulatott atyjával, kit egy szolga hordszékében közel a karácsonyasztalhoz tolt .Genia* — suttogott Melánia lázasan — „ha már mind az agyban lesznek, ugy ma este fölszököm hozzád szobádba, akarom látni, hol lakol. .Uh, nem Melánia* — ellenveté' Genia elutasitélag — .jobb, hogy ha nem jösz — oda fönt nincs oly meleg, mint te már azt megszoktad.* „Mint én megszoktam? Ej ha, te jég és hó között ülsz ?.... S mivel nem akarod, most még inkább megyek, mert egészen kíváncsivá tettél!" Ezután gondolkodva járt Melánia az asz-tal körül. .0 mindig oly reszketve jön le; .... ez előttem megfoghatatlan .... meg kell vizs gálnom Szegény teremtés, Vanda nem szereti őt* — itt megállt— .Miért nem tett Genia karácsonyasztalkájára mást, mint könyveket?" — kérdé csaknem boszusan. .Mert a szegény elhagyatott teremtésnek nincs szüksége fényűzésre !* — ellenveté Vanda élesen. .Hm, a könyvek is teljesen szükségtelenek voltak" — monda Melánia szárazán. — .Genia tökéletesebben beszél frsneziitú, mint mi mindketten és meg kell vallanom Vanda, hogy Geniáhozi magaviseletedet csúfosnak találom.* Eszel röviden sarkon fordult és tovább ment Fülöp néhány lépéssel eléje sietett .Köszönöm kedves barátnőm. Kegyed az első, ki a szegény árvához oly jó s ki ót szereti.- Melánia szemei villogtak. .Mennyire őrülük, hogy fin nekem igazságot ád*; — kiáltott élénken — .eddig azt hittem, hogy Genia önt nem érdekli." .Mélyebb érdek nélkül is jól esik az em bernek látni, ha a boldog és szerencsés emberek megosztják szeretetüket a tehetetlenekkel 1* I „Genia megérdemli a mélyebbérdekeltsé- ge; is* — monda Melánia kérkedve'— .6szép, jó, okos és bölcsebb, mint én, szóvsl: igen tanult* „Majd alkalmat vessek mélyebb érdekkel viseltetni unokatestvérem iránt!" — nevetett Fülöp tréfásan s élénk pirt kergetett Melánia arczára, ki boszussn fordalt el tőle. Nemsokára jött Freihagen or, aa nj német szomszéd, kiről Vanda már beszelt, A társaságnak bemntattatván, igen örült Fülöpöt ismét láthatni, kit még mindig Páriában lenni gondolt. Minthogy Fülöp a német nyelvet tökéletesen birta: a két jó barát, ezen a nyelven táraalgott, csak mintán Vanda csodálkozását fejezte ki, hogy ezen barbár nyelvből e;y szót sem ért,.tértek át afranczia nyelvre, mely mindannyiok elótt ismeretes volt Freihagen nr igen meg volt lepve, amint a németeknél szokásos karácaonyfáf meglátta a lengyel házban és a leghizelgőbb szavakban fejezte ki Vanda elótt csodálkozását. .Oh* — ellenveté Vanda — .én nem Vagyok oly szűkkeblű, hogy az idegenek ssép szokásait mellőzzem, habár ellenségünk hazájában találom is azt; minden szépet gyakorolni, oly csábító erő ösztönöz, hogy akaratom ellenére is cselekednem kell." ,A karácsonyi ünnep szépsége s mily jelentősége — »>lyet az örökzöld fa oly hiven képesít — wUjdonképen nekünk saól.' — Monda Freihagen nr. .Bizonnyal* — erősité Fülöp — ,s beismerem, hogy Párisbaai idosésem alatt semmit sem nélkülöztem oly nehezen, mint a nemes karácsony ünnepet" „Hosszabb időt töltött ön Németországban?" — kérdé kíváncsian Melánia. .Igen, egy évet töltöttem részint Münchenben, részint a Rajna vidékén s onnét látogattam meg a külföld nagyobb városait és hozzá kell még tennem, hogy ott igen jól éreztem magamat. A német kedély nemcsak a közmondás, de a valóságban is nagyszerű s épen ez változtat Németországban minden külföldit oly hamar otthonossá.* .De hit a német nők" — kérdé az öreg gróf Waliaski — .igazán oly unalmasak, mint róluk beszélik — hogy máshoz nem értenek, mint gyermekeiket ápolni; a konyhában a tűzhely mellett állni a attól a kiállhatlan kdtőkap-czától kísértetni, mely még ss ágyba is velük vándorol ?■ .Minő ijesztő képek ezek, gróf ur? szólt Freihagen mosolyogva. — .Én elhiszenK hogy a német nők a legjobb anyák és házinők s M komolyan véve egyik legszebb dicséret a nőkre nézve; de a mi azt a kikiáltott kBtőharisnyát illeti, hasadnék, ha sít állítanám, hogy az oly elválhatlanul a német nők foglalkozásához tartozik; ba pedig mint érzéki képe a faradhat-lan munkásságnak állittatik ez felölök, ugy ezt igen nagyra becsülném." .Ön oly igaa elvitáshatlan szükségesnek tartja, hogy a nő atargalmas legyen ?" — kérdé Melánia halkaa. .Mindenesetre nagyságos kisasszony ;* — feleié Freihagen • lángoló tekintetet lövelt kék szemeiből — „nem irtudnék magamnak kén-selni nőt foglalatosság nélkül. As igazi női jellem á mások iránti gondoskodást s fáradozást életfeladatának tartja; és hol a tehetség el van _ Udvariban — Sssthmár-m. — egy ■#, astsionynál , gyermekágy i-düh* fejlődvén ki, kisdedét niegakarta enni. Áronban idejeko- & érkeMtt mentség, mely as ajizölöttet mer- ntaté a sajátságos végtfl. ^ — Cziriiiiíái. Egy párisi lap szerint as oro« cisroak jut egy napra 125000 frank. II. Ikmid szultánnak 90,000, at osztrák császár- uí 50 ezer, a német császárnak 41000, az .ilui királynak 32000, as angol királyijuk 314ÓO a franciia köztársaság elnökének 2500 irank- _ BM bottmi tanár, (ha hinni lehet ai .merikai lapoknak,) oly távirdai készüléket u-l,lt volna fel, mely a zenét és emberi hangot ú jó DPjuzire hallhatóra tessi. _ Ejy íiitóli államllgyiu. Kuaoher £nmei illsmügyészt, mint egy bécai lapnak irják, a iamei törvényszék érzékeny pénzbírságra ítélte iiért, mert rigalmaiutt egy fiatal hölgyet, ki vl£szauU8Íti szerelmi vallomásait. — 28 mázta csempészeti dohányt roglsl- ;,k le a múlt héten Lónyán a finánczok. A ;jempes«ket nem keveaabb, mint 23,200 forint pénibirsigra, eaetleg pedig, napját 6 forintji- T,l síimitva, 12 évre éa 264 napi fogságra Ítéllek. Paplnzeletek. _ B6roe állítja: a sserető tej, a menysssiony „j u s««ony l«jt. Conti herezeg egy alkalommal szigora incog-:itóbu Lyonba érkezett. Itt letartóztatták ■ a polgármesterhez vezetek, ki arról *o!t hires, hogy rendkívül kíváncsi ember. Örüli •> alkalomra, hogy valami érdekei nj-sirot ÍOR ballsoi. .Mi jót mondanak Pariiban ? — kérdésé a ber--i-jtöl .Misét* „Nem agy, mi Qt legnagyobb sajt ?* .A bérkocsik." ' .Értsen meg, ait kérdem, mi újság í" .Zdld borsó." .Hogy hi»ják Ont barátom ?• — kérdé erre dutyién i polgármester. .Stamarak, barátomnak hívnak — szol a her-def — M udvarnál Conti hercseg a nevein." — Míg a nagy városok kerítéssel és kapuval bírtak, a kajiuőroknek kötelessége Tolt a gyannsnsk ttfnS bejűrCktül megkérdezni foglalkozásukat. Efry upon & brandeubargi kapunál ment Berliobfl egy lu. jelentéktelen kinésésü, papos zsidó. As Srtiszt j» kiüt: „mire! kereskedik r" Es »«t válatsolá: .<>h, sít 5n nem ve*z, amivel éo kereskedem" „De =-z ú mivel ? ' türelmetlenkedik a tust. „Szellem nél", volt s rövid Tilaai. És es Mendelsohn Mois, s folt, a hírei seneazerzS. — Kottschild a ntm rég elhalt párlssi pénz- kirily, egj alkalommal jötekoojesélrs 10.000 -íran- kot irt SÍK. Fis ugyanazon ívre 100.000 francot irt Uiddn ss .öreget erre figyelmeztettek, mosó* Ijopi feleié : — Hja! Fiam teheti, neki gasdag apja vao, de Bekem nincs. — UoD-.eiqoien azoa nagy jelentSsega kiíeje- úiiel iellegsé ss országok gasdagságát: „nem any- BTirs s ulsj Unnékenysege, mint inkább a lako*iok lubtdiiga testen egy orsságot gasdafgá." — Kend mar ma megint résseg I — rÍTall a "pitiov e|y krsti gyanosan lépdelő hsssárjára. — Jelentem alásaan, — maategetosik «a — « nej s tegnapi. ' I — Hány balotttusk vaa ma? — kardi az or- vos járvány idejin a kórházi felBgyelóV — Kilencs! felel neki es. — 1* tis beteg számára rendsltem orvoasá- i*1! — jegyzi meg az orvos. — Igen. - - feleié a felllgyelS, — de egyik nem vett* meg I * astnéeznStO'l régebbi mosáa diját slrgette a mosono*. A ssiaéssnS asemtelennek Devezta, bogy miért nem tud torább virai. — ktiesoda 1 — pattaat fel a mosón* — hallja *■•*•> >IT heasél velem ? I Hát kicsoda maga 11 Ha én a ksrsacn 0t garaasal j^yet váltok, magának előttem el kell ájulnia I — II. Jézsef ki nem állhatta, ha n£k as any- nyira egészségtelen fnsSvállakst viseltek. Egy séta alkalmával, egy különben igen mtvslt, de nagyon be- <0soU nö'el tslslkosék ; rogtSn hossá kaidé kiséröi egyikét és megkérdesutte, „hogy melyik esrsssiol. ngementhes Urtósik r" — Amint a bires államférfin Talleyrand halá- loságyin feküdt, meglátogatta FOUp Lajos király és kérdé: vajjoa nagyon ssenved-e 1 „Igen mint egy elkárhosott- válaszolá a beteg. „Már is?!" jegyzé meg a király nsivul I — Deríre-boro. Falon tortént ez a Jd- lemzo párbelséd. Két paraszt találkozik s as egyik ajságolja: .Megégett as lesik korcsmája." , Ujojol" — kiált fel örvendezve a másik. „De a rováskony- vét megmentet- e!" — , Jajajaj I" — végzi szomornaa a reményeiben csalódott atyafi. — Véletlen házasság Anglia rettegett protek- torának, Kromwellaek Prascalaka nevS leányába halálosan szerelmes volt udvari káplánjok Vitae. A leány nem idegenkedett a káplántól, de ismerve mindketten a saaraok Kromwelít, bonadtak a gondo lattol is, ba valahogy tudomásra jotna viszonyuk. Azonban a bius szemű Kromwell figyelmét — országos gondjai dácsára — ki nem kerttlheté a vissony létesése. Személyesen kivánt azonban meg- gySsffdni és azért egykor, midSo todu, hogy Vítbe leánya szobijában van, észrevétlenfll közt&k termett Vithe Frsneziaka elolt térdelt és kezeit kéjit-tasan eaókolgatts. Ba eláralja msgát, vagy savarba jSn Vithe: hslála bisonyos l«tt volna éa e tndat léiekjolenlétét annyira megerüsité, hogy folállva terdclö-helyzetébil, Kromwell elé lépett és igy ssolt: nrsm, haulmaa védaogyala Angliáoak. a gondviselés koldett e peresben ide, jer segits kieszközölni leányodnál, hogy alja hossám n6ftl komornáját, kibe én halálosan iserelmee vagyok. A kormsnyso tisstában volt a dologgal, de tetszett nekie a káplán találékonysága éa Klekjelen-léte, beleegyezett zivánatábs: de hogy elejét ve«ye a további udvarlásnak; rogton papot hivatott és Viliiét oaszeesketteté a komomával! PalakSvi Oynrgyalag bátyánk mámoros fóvel botorkálván haza viradatkor, siemére lobantották, hogy egy bisonyos árokban viiadt meg. SsSrayen U-gadta; banem midőn azt kérdésé tSle a fogdolödii : hát annyira volt Gynrgvalag bácsi, hogy ast Be tndja, mikor as árokban fekQdt ? Dehaon tudom, — válaisolo elhirteUokedve Gyorgyalsg bácsi. As a szokása is meg vsn Gyurgyalag bácsinsk, hogy koufekt alma és >s5llő porcióját halomra hor. doga^ja; s mikor már annyit hordott Qssse. hogy érdemes tíle ellopni, ellopják, z megkínálják belőle, mit 5 nagy hálálkodások közt köszön meg. Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1876. október 18-tSl— október 26 tg. — sArany Koron áh os" csiissattszállodába: Talabér Jizsef Sároi-Patak. BIenk P. Bécs. Erdődy N. Szent-Grétk. Babochay N. Bsbocsa. Bansner N. TriezL Hayerhoffer J. Kétnyár. Oizelle U. Budspott. Horváth N. Szl-Miklós. Preikoviu N. Warasd-Toplicza. Linbachor H. Béd. Lnsdei és Társa Düsseldorf. Gerst- ner B. Sopron. 8z«s E. SSnegh. Hstachek J. Bndz-pest. Eígner L. 8zt.-Pétervár. Kawratil E Budapest, Mabl L. Ssekssfehérvár. Talián N. Zágráb. Bettlhaim N. Budapest. — .Szarvashoz* ezimzett ssállodába: Örményi Jozaef főiipio Zala-Egerszeg. Hosinger F. Várasd. Kalivoda N Letenye. Vidie F P. Bécs. Dr. KMi N. Csáktornya. Horowett J. Bécs.Beit E.Pécs. Siakw J. Varaad. Bluts J. Becsehely. Nadosy F.Inta. Laitnar (3. Becs. Krámer A. Kaposvár. Seben Zs. Boglir. Or. Somaaich Ö. Kadaikst. Prates J. Eibis- wa9d. Bobm F. Badapest. Scbnlu W. Bari. Láng II. Berlin. Kossbaeh H. Wolfsberg. Hoffer S. BrOnn. Wag ner A. Gratz. Schubert F. Bécs. Briker J. Bndapest. Bsrs A. Frankfurt a)M. FBr.t A. Bécs Winer J. Po zsony. Inkey S. 8zt-Kereast. Uerbzt H. Haimbsrg. Balling N. Til| me>. Zlocha P. Sopron. Stern L. Béea. Csntorás I. Sírd. Tribnc J. Frasaberg. Pobl N. Bécs. Klementacbitseh C Laibaeh. 8tockheil G. Sopron. Szilágyi G. Konyi. Eisinger J. Jáák. Wesel at. Vaaz- prém. Hindi r.vtOratz. Jnng R. Bécs. Storm Qy. Z.- Kgersstg. Percsel J. Budapest. — .Ovosslánbos- ezimzett szállodába : Gldckmann N. Budapest. Hetéssy K. Kemse. Deutseh F. Bocs. Ocskay P. Kaposvár. Albanits Gy. N.-Ka- nizsa. Kovacevic E. Zágráb. Círichanie C. Bukarest. Poilak A. Zupanje. Kemény B. Kaposvár. Prosberger J Magy-Vázony. Giovani & Treviao. Kovesy I. Bu dapest. Abeles B. Vrbovec Ssatlósy Gy. Leteaye. Psliy A. Szokolovecz. Girardi G. Veiencze Sormana J. Szt-Máiton. Spiegelüial M. Zágráb. Cas Gy. Grats. Zakó Oy. Horavecs. ajlauzs 8 Essék. Hscks P. Brack a/M. Foldváry K PárV. Lotsohuás. Buda, okt. 21 én: 73, 77, 5, 42, 15. Lines, . „ 67, 23, 73, 38, 15. Fiaczl árak. Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kanizsaváros piaczbiztosi könyvéből: 1876. évi október hó 25-én. Búza legjobb súly 40, '/, hektoliterkint, 100 kilogramm szerint: II frt 5U kr., középszerű súly 3á, 10 frt S0 kr. — Kétssens legjobb súly —, — frt — kr. kosépszerft snly —, — frt — kr. Boss legjobb súly 36, 8 frt 60 kr„ kosépszsrü súly 36, 7 frt 50 kr. — Árpa legjobb auly 32, 7 frt — kr , kosépszeru súly 30, 6 frt 50 kr. — Zab lagjobb suly 20, 6 bt, — kr koiépsseru suly IS, & frt 20 kr. — Kukorícza (tengeri) Uj 7 frt 90 kr. — Burgonya 1 frt — kr. — Ssiu-liazt 24 frt — kr., zsemlyeliszt 22 frt — kr., kenyérliszt fehér 18 frt — kr., fekete 16 frt — kr. — Biss 24 frt — kr. — Busa-dara 28 frt —. Arpa-káaa 36 frt — kr. — Borsi 30 frt — kr. — Lencse S0 frt — kr. — Bab ll frt - kr. — Koles-káza 12 frt — Savanyu-kápossta 12 frt — kr. — Pavanyu-répa 10 frt — kr. Széna kstétt legjobb — frt — kr., kBzép- iserO — frt — kr.; izéna kötetlen legiobb 2 frt 40 kr, kosépssorl 2 frt 20 kr. — Kstott- vagy ágy szalma legjobb 1 kéve 18 kr, — kösépszerd 3 frt 60 kr szalma takarmánynak való legjobb í frt 50 kr. középszerű — fit — kr.. szalma alomnak valé leg jobb 2 frt — kr., középszerű 1 frt 60 kr. — Uj- bor faeetoliterkiat 8 frt 60 kr. Ó-bor 12 frt — kr. — 1 liter pálinka 40 kr. — 1 liter ecset 6 kr. — Bükkfa, egy kobmeterkint, agy méter hosssu hasá bokban, keiesztrakással — frt — kr, keresstrakás nélkül 3 frt 60 kr.— Cserfa keres<trakással — frt — kr., keresztrskss nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfa keresstrakással — frt — kr., keresstrakás nélkül 2 frt 70 kr. — Koszén a bányából 100 kilograamkint 70 kr. — LámpaoUj, repcsébol, egy kilogrammkint 66 kr. — Arpsdara — frt — kr. Fagyugyertya ontott 70 kr., mártott 68 kr. — Ssappan 40 kr. — Nyers fagygyu 85 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm ssarint 48—50 kr. — Borjnhus 56—58 kr. Sertéshús 66 kr. — Szalonna 80 kr.— Disznózsír 86 kr. — Marhazsír — frt 80 kr. — Köménymag 64 kr. — VSrozhagyma 14 kr,-— Fog- hagyma 28 kr. — FSa sé 15 kr., kö-so 13 kr. — Bors 1 frt — kr. - Paprika 72 kr. — Csokor 52 kr Kiadta: (P. h.) M a n i n g e r, ljS^-' Vasúti menetrend. Érvényes május 15-tól 1876. A buda-pesti idótmntató óra sserint, indal Kaoliniról Toaat OraPere. ldí Í06 Eszék, Hohies,Domhovárs Fiaméba 4 48 reggel 816 . . . . 2 S0 délül ■ 212 Bnda-Pestre 4 68 reggel 202 2 6 délut 204 11 30 estve 31SBérsbe(Szontl>atboly,BécsUjhelyfelé)5 8 reggel sol . 11 48 estve 816 Sopronyba 3 38 délut. S03 Triesztbe és Pragerhofon kereastül drács és Kécabe 4 50 reggel 201 Tnesstbe és Pragerhofon keresitül Orács és Beeső* 1 47 délut. BrLtsik Kanizsára 216 Eszék, afohács, Dombóvár s Finmébil 1 41 délat 206 . , , . II 11 estve 203 Buda-PestrSI 4 20 reggel 201 „ S 6 délnt. 211 » 44 estvo S14Bécsb<l(8zombath. Bécs Ujhely)felöl 10 27 estve SUa „ „ . .46 reggel 316 Sopronyhol 11 5> délei. 114 BéesbSl Grács, atarburg, Pragerhof fe-151 4 12 reggel. 20S Trissst- it Bécsből sUrburg, Prager hof falSt 1 21 délut. 204 Triesst-és Villaehbol Pragerhof felSl 11 — es»s marburgba esatlakozáa Viüsoh éa FrmsoeaaMtbe . . . . , Fianeesfestból. Értik és viltéfaiyaa október 27. 5*/s metaliques 61.95; 5"/, nems. kíloada 65.80; 1860-ki álladalmi kölcsön 107.75; bank-réssv. 820.— ; hitelinteseti részvények 146.10; London 124.35; magyar föidtehermeniéai kötvény 73.50; temesvári fóldtehermeatéai kötvény 73.— ; erdélyi fSldtehermentési kötvény 72.50; horvát-slavon fold tehermentest kötvény 84.-;esflst 10J.15; o». kir. arány 594>/s; Napoleond'or 9.94Vi- XXetl rLta>x>«áar. Oktsber 29 tél ssvesner 4-ts 1876. Ho- és hoti- Katb. éa prot. (Iliii nap naptár | - naptár •tj 44. A király siámvételérGl. Háté XVIII. 29 Vsaaraa. A. 21. <Zenub. 17 U. 21. lioa.! 55 m Hétfí Koloss 18 Lnk. ev. ;s 31 Kodd Farkas 19 Joel. pr. JHt 1 Szerda ■Msztat 20 Artera. 2 Csütörtök Halott, em. zl Rilarion ti* 3 Péntek Viktor 22 Albert 4 Saombat Bor. Kár. 23 Jakab Felelős sierkesitó : Bátort L-JO». — Beküldetett. Érdekes a lapunk mai számában előforduló szer encs e-jeles-tés idoabb Hekscher Sámueltól Hamburgban. Ezen ház pontosan és titoktató kifizetése által az itt és a környéken nyert összegeknek oly jé hírnévre tett szsrt, hogy mindenkit figyelmeztetőnk e helyen mai hirdetésére. •) E rovat alatt koslottért felelSsséget nes. vállal a ~ ' klmoira, ott a tevékenység sokuer igen ki-«i, d« a kivitel igen nagy.' •Oh, én ki nem állhatom a pedáns acor* gilma nőket, azért nem is fogok ai ön német "unénvképeivel megbarátkoni" — aaolt Me-linia élénken a dacaoaan rété hátra gyönyörű í'jil. „Ha a fiaulság iélreértőleg neret, annak • téileniég megbocsátható; náluk a gondolatok ■■vajakat nyernek, tele phantaaiaval röpködtek i álmodnak lUndéronaágokril. Sokat kell kütdeDi, mig aa ily Baraetorlódott gondolatok s kniowtgok eJüihetók lesuekl* — monda 'reihagen mosolyogva. »A>ok a fehér ujjak bisonyosan nem ismerkedtek még meg egy kötobariinyival sem ?* Jírde Fülöp — Melánia kiesi finom keiére te-*'°tve, melyekel oly akaratosan a mégis nyu-S'dlan tartolt ölében. #Nem" — sxólt Melánia elpiralra s hara-l°«an tekintett Freihagenra — ,nem is fegnak Kl», sóba! Semmit sem gyűlölök annyira, mint ' tölétt > nem ia jövSk soha ason helyaetbe, hogy totói Unuljak, mert nem tudott sóba németet "entai <■ egysserra megakadt és elpirult, ■útaróiaa. Fraibagen mosolyogva s oaainte bámulat-<*< tekintett felhevült arcsára, melybe* a du-"V Whuiott ajak oly igen jól állott. „Lnkamn oross hercaeg is megérkecett ,'«lui lakába- — keidé bea»Mét ismét as öreg fr.6f — ,bisonyosaa meglátogat a napokba*. 0 dotted nem nmeretlen FUop?< .Nem atyám, Páriában tanultam A is-mi, később egy délnémetorsaági fürdőben ilkoatnnk, hol a játé*.bankot a kétaégbwtea j»tutta.Nem köiölte relém, habár nem Utoak leveleaéabes, hogy a nyarat Tulajában fogja tdlteni éa a régi barátságot velem meg-nyitani reményű.* vEn is ismerem a heroeget* — veté oda Freihagen — .mi néhány nap elfttt találkoi tünk egy vadászaton éa tegnap meglátogatott." As urak később áttértek a foidmivelés és politikára, mely egy kis háborút idézett eló, a mi azonban diacretio alatt vezettetett. Eite as elválásnál Melsnia — Grernía fülébe augta: „Légy ébren, fél óra alatt nálad lessek.' Ceákugysn fél óra molva Genia ssobája ajtaján kopogtattak és Melánia ugrott át a 1tu-sstibfin. .Istenem, mily rettenetes helyen lakol Genia 1 alig találtalak volna fel, ba Marinja nem jön velem.* .Miért laknám máshol?" — feleié Genia fájdalmas mosolylyal — „én scegény vagyok 8 tudom, hogy ennek igy kell lenni.* .De le nem voltál mindig szegény a ilyen szobához még sem vagy hosaá atokva 1 Laktál valamikor ilyen sseganyes helyiségben ?* .Nem, as igas, ilyea helyiséget még nem ismertem, de as gyogyitilag hát rám ; ha környezetem megegyezik viasonyaimmal, többé nem fogok álmodni gasdagaág éa boldogságról s tSbbé nem feledem el, bogy nekem juthat osa> tályrészOl a kényelem és pompa* — ellenveté Genia lásassn. .Szegény, ■segeny Genia 1' — szolt Melánia, karjait a| ojjonan nyert barátnő nyaka iörül fonva, mi alatt a setét asemekben könyek csillogtak — .de ca nem maradhat igy; es igen csúnya Vandától téged ily barátságtalan szobába balyaaai ; holnap magam fogom neki megmondani I Hsasas van itt elég asép kényelmes balyisag • hasban és" — türelmetlenül toppan- tott picsa lábával — .neked nem szabad tovább itt maradnod, mert én est nem türőm 1* .Nem, kedves Melánia, kérlek, ne szólj neki semmit; kínnyen azt gondolhatná, hogy én panasskodtsm;* — kéri Genia — „jól van es, ha nélkulozésekbez szokom. „Jer* —monda Melánia— .menjünk közelebb a kályhából, itt hideg van.* — Ó előre ment s rányomta kezeit a fehér alapra, melyet még tfiz nem melegített, mióta Genia itt lakott. .Mi es?" — kiáltott Melánia meglepetve — .a kályha egészen hideg ?• .Igen, es nem fiUheto*, igy mondta nekem a szolga, ki bördodSmet ideérkestemkor fel-hosta* — feleié Genia. ,S mióta itt vagy, folyton hidegssobában Öltél?' — kérdé Melánia felindulva. Genia némán intett igent .Tehát azért nésess ki oly fagyosan és mersven te szerencsétlen 1 Akkor bizony nem csoda, ha nyelved is lefagyott." .Mindig vastag kendőbe burkolom magamat* — monda Genia — .akkor nem fásom annyira.8 Melánia szokása ellenére alt mélyen elgondolkodva, mis; végre felugrott és monda: ' „Habár Vanda nekem egyetlen testvérem, de ma ige* haragszom rál Jó éjt Genia 1 Én itt tovább ki nem állhatom, meghatom lábaimat!" Genia hallotta, mily sietve ugrált le a lép-csfikSn. Melánia egyenesen Vandához szaladt. Meglepetve állt as ajtóban. Vanda még mindig a puha karszékben alt teljes ruházatban Sltöxf asztalkája előtt és fénylS aranyak voltak ajjai kosfitt. .Vanda* — monda Melánia ríviden — .nekem bestelnem kell veled!" Vanda megijedve emelte föl szép fejét, fi-nom zsebkendőjét ráborította a megszámlált aranyokra s a legnagyobb nyogodtságot színlelve, monda: „Mióta jutott estedbe, hogy ily órábsn szobádat elhagyod?" ' . .Én nem vagyok többé gyermek!" — monda Melánia finom vállait húzogatva — , „hagyd az ily megjegyzéseket, mert elvessték reátn hatásukat." Meglepetve pillantott Vanda fiatal nóvére megváltozott arczára. Oly erős és határozottak voltak a gyenge vonások, agy villogtak a setét szemek, oly erősen tárta egymásra a piros ajkakat. „Mit akarsz?" — kérdé komolyan. „Óhajtanám tudni, van-e neked szived ! Vanda? Én sokkal fiatalabb vagyok nálod, de még sem találtam viszonlszeretetedre; sohasem juttattál osztályrészül a kicsinek egy barátságos szót, vagy gyermekies enyelgést, ki sokszor bizalmasan ioná karjait nyakad körül. Részemre csak gúnyt és lenézést találtam; stigort a szegény teremtések irányában, kik kénytelenek szolgálatodban lenni; kemény, csunyajszavakat s goromba intéseket. Soha sem gondolkodtam e fölött a mai napig és ...." .Mit akarsz különben e kiállhatatlan pre-dikáüoval?" — kérdé Vanda hidegen. .Oh, rövid lessek!" — feleié Melánia élénken. — „Soha sem értetted felébreszteni ssivem sseretetét irányodban; de mióta látom, hogy szegény Genia irányában, mily kegyetlen, vagy, azóta megvetlek!* Vanda gúnyos tekintettel méregoté ni vére kicsi alkatát (Folytatása köv.) (206 3-3) Stabilé Vertreter finden lohnende Bescháfügung durch(2Ó8 2-2) Ferdinánd F. Leitner, k. k. Hofwechsier, Wien. Alsérvben szenvedők a felette jo • ártalmatlan batá-n StlrZtsOfjer BottiielHerisulaa (Helvecxia) fóie sérv.kenócs használata által meglepS gyógyírt^ találnak, ugyacinte alaérv- ■ nemi bántalmakban azenvedók is. Bizonyítvány- • ba- lairat rí baranálati otaaitáiboz v«n mellékelve. Megrendelhető tegelyeu- kint S frt 20 krrért o. é. akár egyenesen Stanenegget G-t51, ngy kivet kező raktárakból: Badapeaten: Formágyi F. ,8«t.- Mária" gyigyat, Temetvárott: Pecher J. gjógyazerésznél. í200 2—12) oooooooooooooooooooooo Schwarz Ignácz kereskedése a városház átellenében, ajánlja a t c». közönségnek njonan berendezett nagyszerű férfi- és gyermeköltöny- ugy kalapraktárát, esernyők, szűcsárok, feiiéroeiiiűek, gallérok és különféle nyakdíszek Tilogított minőségben és igen jutányos áron kaphatók. Nagy-Kanizsa, 1876. éu aug. havában. (174 8—10) oooooooooooooooooooooo Bátorkodunk a t. ez. LatiMtst Budapest, váczi-uteza 18 sz. .Nemzeti szálloda* épületében tjánljl ujonan nyitott m divat- és női pipere áruk raktárát legújabb divata n9i él férfi nyakkendők, fehér és uinea ingek, gallér és kéz«Iík, zsebkendők és vászon lábravalók, bír- és positő keltjük, gyapjú alsó ingek és nadrágok, férfi, nöi és jtyermek-barisny&k, kamiflik, nyakfthawlok, izinbázi fejkeadSk it kip«chonok, ÍUaUie-rek. Mappán, féapk stb. ogyixintf mindennema rovitUrakbao leltüaő olcsó árak mellett. Vidéki megrendelések legnagyobb szorgalommal, pontosan eszközöltetnek. (2101-6) háziasszonyokat egy n*gr takaritmÍDyr* figyel-mestetni, mely abbdl áll, hogy a kávé valódi jó fOgekávé vepjüUaével készíttessék. Enel 9 előny jár, még pedig: 1 ax itléat nemesíteni lehet és>2. a jutányos bevásárlrs lényeges t»-karitmápyt hox magával. K exél-ból kérjük bamtsitatlan rü£fi-távéiikl]ól egy kísérletet tenoi-Miután mi araoyoxoU papírban becsoma-gólt füge-kávénk minden egyes csomagjának tartalmiért a valódiságát HletCleg, 100 frt-t a 1 j ó t á 11 n n k, tebát Uj-■:rotnoiott védjegyünkről különösen tudomást venni kérőnk. SCÉI Győző s Pia. cs. kir. gaid Eyárosok Bécshcn. Egyedüli raktár Nogy-Kaniasán : Strem és Klein uraknál. (179 9—lOj A Btegedi 6r«z., kiállításon érdem éremmel kitüntetve! Értesítés. Ezennel bátorságot veszek magamnak a t. ez. közönséget és tisztelt vevőimet figyelmeztetni, hogy saját felügyeletem alatt, legnagyobb gonddal készített és a budapesti kereskedelmi kamarától 100,875. számú védjegygyei ellátott hatóságilag engedélyezett SÓSBORSZESZ egyedül kapható: N.-Kanizsán: Fesselhofer József, Keszthelyen : Wünseh Ferencz, Z.-Egerszegen: Horváth M. Sümegben : Dorner KajetAn urak kereskedésökben. (195 4—6) Tisztelettel Bárvárt Károly, Budapesten. azlarta ajánljak a téli tdényr* a k«T«tkexG c«ÍI«terQ ÍB jó .gMtíí8Jlk" 5 frt 50 krnyi "°uU"" °lai 6 valódi kariabadi porcxellin al«í 1 csinos petrolesm-lámpa bixtosito t tburn kanál. 6 brttunia «BU tbiim k 1 u4p ex«konc«lencte ral. 1 brittanía czokor-fofcó. 1 hő 6 britunit, < 1 thea>késxlet, a melyen 2 perez tir- mutra a legjobb theát aetziteoi lehet. 1 valódi karlabadi porczellán thea . kanna. j 1 eiéluserO thea.tzOrő. 6 Talodi karlabadi porcaallán thea | 2 pompái, hrons figarákkal kieztf- esesze. I ráaott gyertyatartó. Minden itt feljegyzett általános saep ét cselaserfl Isfikaeglettár-gyaknak S frt 50 kr. aa ára és kaphati as sjonan negnyitoa Brsnl- EtaklisstMrtNi Blau és Kann-nál, [191 ,_i0] Wien, Stadt, Babenbergerstrasse Nro. 1. Wien. SittkÜldéB , r. utánvét mellett aszkös&Itetik. Die allboksnnt billigste Hchuhfabrik Emanuel Temesváry, Budapest, Königsgasse Nr. I, offerirt Damen-Schoh waaren: Kommode-Sctinhe aus feinem EverlaatiDg oder I^eder .... fi. 1.— Kommode-Scbuhe, elegante Fa^on hőbe Strtck»l, grosao Maschen „ 1.60 Garteu-Schulie mit GuEnmi-Einaatxen, Uckirten Kappen und Ha- h IW „ 3.10 ,, S-20 fl. 1.— „3.80 „ 4.— Everlaating-Zag-Stienetten 6 Zoli hocb mit Lackspitxen nud g*- nagelten Sobico feíne Oattang ChtgTtia-LtderZng StiefletUn 6 Zoli boch mit gen.agelt«n Dop- pelioblen, itarke, gute Arbeic Herren-Schnhwaaren: Kocrtmode-Schuhe ans Ledér oder Stoff Chagraiu-Leder-StiefleUen mit oder Lackkappen, gntet ach5uC Arbeit Kalb- oJer Jncbtenledér Stieflelten mit g«nagelteu and geaebraub* ten för Doppelaohlen Slrapaz-n Parixer-\obles-Ktlb-Sti*aeUcn mit Gnmmi Einiitien im Besatx Itlatt oder larkirt ver*cliiedonartíg ele^anteate K»<jfm . ,. A.— und nocb viele 1000 I'aare in verschifltlcnen Furmen nnd Moden ía Daraen-, Uerren-, Madchen-, Knaben- mid Kíader Schahar-tlkeln. Bríefliehe Anftr&ge werden Dach UaaM oder Haatertebah nn- ter 6arutíS pr. Nachnabme versendet, ntefat Koowenirende werden all- üogleicb amgeUuBcbt (191 10—20) Pályázat Szepetneki község (Zalamegye) rom. kath. iskolába két magyar ajkn segédtanító kerestetik. Évi fizetése a fóta-nitótól 100 frt, teljes ellátás, mindkettőjüknek egy szoba fűtéssel, ágynemű és mosással együtt, önszorgalmuk által mellékes jövedelemre is számithatnak; az állomás 1-so novemberben elfoglalható. A vállalkozók akár személyesen, akár levél által értekezhetnek alólirottal. Kelt Szepetneken, 1876. október 17-én. Kolossá József, kántor tanító. Főnyeremény 175,000 urk nj lémet birodalmi érték. A nyercméoyekért a kormíny réuírjl Szerencse-jelentés. Felhívás, a hamburgi kormány részéről kezesked- tetett (2 nagy pénz-lotteriából rrráö ■j-rreményekbeni résilvfvésrc, melynél 7 millió 420,000 birod. mark biztosan nyerendő. Elén czébwerücn azerTezett péua lotteriának, tervszerQleg csak 79,uo0 sorsjegyre alapított nyeremények kővetkezők: 1 nyeremény eshetőleg 375 000 tarod m«rk. kolünleg 250,000 125 000 80,000.60.0*0, 50,0o0, 40.000, 36,000 ; 4-s»>r 30.000, éa 25 000 4-szer 20,000. 2í-»ör 15,000. 12 000 f. 10,000, 2«-izor 6000 66-szor 4000 éa 3000. 2IW-szor 2500, 2400. és 2000, 410-ször 1500, 1200, es l»a 13.7>6-.ior 500 300 e> 250. 2^G3-»or 2oo 150 IÍS, 124 éi 120, 14S39-!ípr 94, 67, 55, 50, 40 éa 20 Urod. maik, mely nyeremények nébány bo alatt 7 osztályban biztass* elvállnak! Az első nycreméDjhuaás ba.tosá|ltag állapitutváa mpg és ára egy egész eredeti sorsjegynek csak 3 frt 40 kr. .tó' , . . 1 . 70 . . negyed , . „ - , Hó . * kuraáajr résziril keieskeitetett eredtU sonj«gy«lt (nem tiltott ígérvények) a vételáraik btrantsiea, kéupénbnl vairv nsts- ■Ulváiy itjáal hekliaése asdlatt álulam még a leiUvolibbi vU dskekre is bekaldetnek. Minden megrendelő az ereJeti snrsjrg^'gyel cgyQtt egy, a kormányczimmel ellátolt játszotervet Ingyea, a hasas Qtáu pedig bivataloa oyereménykimutatást kap. A nyeremények kifizetése általam közvetlen és szerény titoktartás mellett intéztetik el. QSf Megrendelések akár postautalvány, akár készpénz bérmentve beküldése, akár pedig ajánlott levélbeni átszármaztatása mellett eszkSzölbetök. Megrendelésekkel a kösel álló haiás tf^^'ntetéből f. é. november 15-ig mindenki teljes bizalommal fordulhat Sámuel Heckscher sen. bank- és váltó-üzletéhez Hamburgban. Előnyös sorsjegy-csoport. Harmincz havi 2 frt 50 krajezáros részletfizetés mellett egy ily CSOport-levélnek tulajdonosa Bflészen egyedül játszik a <3lrt> eredeti sorsieffyre, Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (1835-*) kaphatók: Feltűnő olesóságu monogramm-levélpapirok Egy 60 frtoi magyar kir.jutalom^sorsjegy. Legközelebbi hnzis november 15-én. A legkisebb nyeeemény 100 frtra rag. Egy krakói sors jegy. Legközelebbi hozás január 3-án. A legkisebb nyeremény 30 frtot tesz. WajdiU József kiadó-, lap- ég nyoadataUjdoaoe gyormajtó nyoaataa, Nagy-KanJMán. 20 levélpapír 20 botitékkal csinos tokban színes monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tok ban 100 színes monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal di-szes tokban 1 frt 50 kr. Bámulatos olesóságu levélpapírok és borítékok. 25 fnnczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran- czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapír és boríték színes kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. Látogató-jegyek angol, francos, bristol, színes és gyászkereta 100 példány díszes tokban 1 írttól kezdve 2 frtig. Tovibba ajánlja dúsan berendezett könyvnyomdáját mindennemi nyomtatványok elkészítésére. A befizetési időn át 18 bázist élrez az illető 100,000, 75,000, 50,000, 20.000 frtiiyi sat. nyereményekre. Az utolsó részlet lefizetése után a csoport levél tulajdonosának fentebbi 2 <3.a:r&t> eredeti sor^Jesy azonnal kiszoU. Az első részlet beküldése után azonnal ítkfildjuk a tSrvényszerulag bélyegzett átvételi levelet, a melyben mindkét Borsjegy sorszámai és számai feljegyezve vannak. Biztos nyeremények! Csak 15 frtért átengedünk egy, a folyó évi augusztus hó 1-én történt húzásnál, sorszámmal kihúzott 100 frtos 1860-ki államsorsjegy huszad nyeremcnyrészet. A nyereményhuzás folyó évi november hó elsején történik. az 1870 diki magyar sorsjegyek november 16 én történendő húzására bélyeggel ogjütt 2 frt 50 krral számíttatnak. Nagyon előnyös sorsjegy-társulatok feletti elóraizokkal kisinitra ingyen szolgálónk. — Szilárd kereskedőknek helyettesítések megfelelő dijak mellett átruháztatnak. Díjazandó utazók jó feltételek mellett felfogadtatnak. Heim Testvérek, (203 3—3) Bécs, Wollzeile 6. sz. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCDOOOOOOOOOOOOOOC)OOOOC' |
