Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
3.97 MB
2006-08-28 11:48:21
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
519
5054
Rövid leírás | Teljes leírás (625.43 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1876. november 088-096.szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

SA0Y.KANIZ8A, 1876. Lember

88-lKazáiin.



1 Eléltsi I eieu w>
i lil SVT"
nirettasat
6 hasáhns petitK.
lo'ál.bi sorért 6 ki
irimsint 10 krtt-t •*>
:etncz M
inc-jliri illeték minden ■ye. hirdetésért kfil 3IJ kr. fizetendő

ZALAI IOZLOIY
előbb: ,Z AL A-BOMOOTI KÖZLÖNY.'

■SS
1 A lap izellezsi r«az*t í
I ilnnft rtzliio.env.il a J
BnrkeazOMt, Taka- I
rékpénztári épület föld-
sziut. — anyagi részét
illrtö kozlcméojek pr-
<li( a kiadóhoz Ité"
-.„„„. „inn,4i:
Wlantoskái.
Hérmeatetlea levelek nsak ismert nunkatár-■sktol fogadUtnak el
Káairatok vissza aeas kSldatnek.

N.-KanK«avárt8 helyhatótágának nemkOlönben a „n.-kanizsai kareskadeini s iaartank". a ,n.--kani2«ai takarékpénztár- a .zalamegyei általánas tanitétettBtrt', .„-.-kanizsai ki*dednevelá egyesület-, a .soproni kereskedelmi s iparkamaran-kanizsai kfllválasztmánya" s tíbb megyei és várisi egyesfflet Hivatalt* értesttije.
Metenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.

Felhivás előfizetésre!
A
„ZAhkl K
mint eddig, ngy ezentúl is hetenkint kétszer jelenik meg; az előfizetések mielőbbi szíves beküldését kérjük, hogy a lap pontos szétküldésében hián.}- ne merüljön föl.
Előfizetési ár: Negyedévre október — deczember 2 frt.
Kiadó-hivatal.
(Wajdits József könyvkereskedésében.)
Halottak napján.
Halottak napja! — Fájó emlékek, ke
serű kónyek ünnepe Halottak éjele !
Némacsendü őszi éj. Hallgatag, néma, mint az örökre elköltözőitek siri álma.
Oh! ki ne ismerné e kegyeletes ünne
pet, c szórnom napot, a midőn a földi szen-
Tedúk szentségként megőrzött emlékeikkel
látogatnak el az elhunytak csendes birodal
mába, hol a siron tol élő tisztelet, bála és
szerelem felkoszoruzott sirok mellett lobogó
gyertyácskák kísérteties fényében átszelle
mülve érintkeznek a tulvilági lelkekkel
Oh, jertekjertek ki a temetőbe! Hall-jitok, mily busán zugnak a templom harangjai? . . . Temetőbe hiv a hang, asziv-nek felujuló fájó érzelme, kedveseink feled-hetlen emléke, a haldokló természet, az elsimult hullongó falevélke, mely nyughelyét keres a föld ölén, hogy ott ismét uj életre ébredjen, mintegy jelezni akarva, hogy az ember sorsa sem más, mint a földre jntva, a siron át ébredni egy uj életre, a tulvilági életre..

Örök nyugalom, tulvilági élet eszméje! Mily bűvös, mily magasztos a ti hatalmatok! Titeket bírva gazdag, végtelen, örökkétartó az élet, nélkületek, kietlen, sivár, rövid, nagyon rövid a földi-lét. Oh! mert igen hamar és visszatartóztathatlanol meghozza az idő, minden teremtményre a halál a hervadás óráját, hamar megfehérednek képzelmünk párnyainak tarka pillangós tollai. — Egyenkint kísérjük el a könyázott földbe kedveseinket: a szeretett anyát, ki keblének puszta vánkosain melengetett bennünket, a jó apát, az ifjú leánykát, kit oly kimondhatatlanul szerettünk, a barátokat, kikkel oly szívesen megosztottuk az élet örömeit s velük együtt eltemetjak álmainkat, reményeiket, ifjúságunkat és ha üt a halál órája, mintegy száraz, lombjától megfosztott fa szállnnk mi is a sirba.
És mégis ti, kik előtt az egyéni-lét szűk határa, összeolvad az örökkévalóság végtelenségével, kik fényben, gazdagságban aszva aranyaitokkal az életet is megvásárolhatni remélitek, azt hiszitek, hogy örökké fogtok élni, hogy soha sem kell meghalni!?
De várjatok c...