Zala 1898 03 március n..djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	8.43 MB
Keltezés:	2010-06-09 15:12:38

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	402
Megtekintések száma:	2168
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (250.25 KB) Zala 1898 március Politikai és vegyes tartalmú lap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 24 gzani. >'a§v-Kamz8a, l898. március hd 24-én. OCXV. erlolvam hKkmtMf i Vir»^il«MUt, Meshet Ftli kteyHiiMkiililkn A Mkmltfti irUkwal Uk«t UfM-kitt i. i. 4—1 én UM. ii uttmS i kf aallMii iWn ZALA Politikai és vegyei tartalmú lap. IWHMwW: >iriith Ipfltt ! nmM pm. >>«Jt>HM>IÍt«< lUkmmH íui tm II >■■■» HM»>( rilini S kttww IlM-u lacrWéfr* I ><»»»» \|lfW kmt ■M^kktoMi. Megjelenik N -Kanlisán hetenklnt kétszer: mánup él osfltörtökön IkMat Ini^M aéaM>M« > ■11111111 Wllll wl ham IM KiainM na (étak it kiaéui «L Felelős szerkesztő: X\|7M wám Ara: lO kxojcxArJ MAIsAT SÁNDOR. -r'—'-* * kMaMnSx mittrtl ftihl fUr A névmagyarosítás. ^Őrömmel tapasztaljuk, -hogy u ország Jjtülönböző részeiben, még a nemzetiségek lakta-, vidékeken is megindult a mozgalom a tömeges névmagyarositásrá. Midőn erre a hazafias mozgalomra rámutatunk, egyúttal megragadjuk az alkalmat, hogy mi is néhány buzditó stót intézzünk vármegyénknek, különösen pedig Nagy-Kanizsa városának és vidékének idegen nevfl közönségéhez. Jól tudjuk nagyon, hogy az őszinte, igaz, lelkes hazafiakat nem a név válogatja. Meghisszük, hogy valaki nagyon derék, odaadó, áldozatkész fia lehet hazájának idegen hangzású névvel is. De hát azért "nem veheti tőlhmc rossz néven senki, ha azt óhajtjuk, hogy ebben a mi maroknyi, rokontalan nemzetünkben még a külső tényezők is kifejezői legyenek egybetartozásunk-nak, egységesítő törekvéseinknek. Tudjak mi nagyon jól, hogy aa idegen nevek viselőinek nagy többsége: izraelita polgártársaink, érzelműkkel, gondolkozásunk- J kaPteljnen egygyéíorrtak a magyar nemzettel s őket immár erős benső kapocs (Űzi a mi szent rögeinkhez .* a hazaszeretet szét-téphetetlen köteléke. És előttünk ez a fő. Nem.keressük:milyen Hévvel, hanem, hogy milyen- hévvel fűződnek ehhez a földhöz, melyről az a tudat gyökerezett szivünkbe, hogy >a nagy világon e kivül nincsen számunkra hely.» De azért mégis hozzájok (sőt éppen ezért egyenesen hozzájok) fordulunk a névmagyarosítás érdekében ; mert erősen hisszük, hogy nekik már nem leSz áldozat megválni attól az idegen névtől, melyet II, József császártól kaptak ajándékul; mert az a meggyőződésünk, hogy jiektk kell példával elül-járni a névmagyarosításban; nekik,a velünk I egygyéforrott hazafiaknak, azok előtt, akiket talán még nem csatolnak olyan széttép-hetetlen kötelékek ehhez a földhöz, mint őiret. Igazán jól esnék szivünknek, ha az általános népszabadság kivívásának ötvenedik évfordulóját azzal a Hazafias példát adó tettel szentelnék meg,. Uögy iflinugnaan meg-magyarosítanák nevüket. És büszkeségünk volna,, fWemelőleg hatna lelkünkre, ha ez a példás mozgalom innen Nagy-Kanizsáról, a mi izraelitánk köréből indulna ki. Végtelen örömünkre szolgálna, ha at itteni izraelita hitközség igen érdemes fö rabbija, dr. A/immi K4t, aki Isten házában és azonkívül is igazán lelkes apostola a hazaszeretetnek, — a nemzeti egysége* ették eme külső tényezőjére ie súlyt fektetve, buzditó hatással lenne híveire. Ugy hisszük: nagyon könnyű lesz beláttam ii izraelita polgártársainkkal, hogy nagyon furcsa dolog ai, mikor egy ilyen teljesen magyarrá lett eleme a nemzetnek még mindig a-mult században ráerőszakolt német neveket őrzi, Ha még valami ke-! gyeletes tradíció fűződnék ezekhez az idegen I nevekhez, jkkor volna értelme e ragaszkodásnak ; de így éppenséggel nincsen. Ezt a ragaszkodást még ftsleti érdekekkel sem lehet megmagyarázni; mert a mi kneeke* dlink magyar neve a velők összeköttetés* ben levő kűlfŰldi cégek elölt éppen olyan jé név lesz, mint most a német név. Nem látunk itii egyáulán semmi akadályt arra nézve, hogy még eszel a külsőséggel is ne dokumentálhatnák lányegében, belső erejében eltagadhatatlan haza faágukat és a TÁRCA. Az élet Iskolájából. A midőn vn amely komolyabb lépésre hiiirox-• suk magunkat, nagyon sokféleképp meglt&nyjuk-veljQk a dolgot, a minden végképp elhatározott dolognak elég fontos okának kell lenni. Ilyen a v^növzakképzéM I. Hogy miért lehet „egy emancipált nflre ellenszenvvel trkintenl", nem tudom, s nem találom helyesnek, de annál inkább tisatélem ss eszmét, ba valaki ragaszkodik a kellő iskoláztató-boz. Sokszor erőnfelQI áldoznak a szülők, csakhogy gyermekeiknek valami alapot uereaenek, hogy hányattatva as élet tengerén, a küzdés biztosabb révbe vezessen. 8 ml a jutalom ? Az iskolázott hölgyekkel ellenszenveinek. Mintha az hivalásléveszlett dolog volns. Ha kitanul tanítónőnek, postásnak, távirássnak, ügyvédnek, orvosnak, ne rójjuk fel azt hibának, hisz így szépen megélhet u maga erejéből, ugy költ, hogyan as erszénye diktálja, de legalább Itata ríja magát tisztességgel. — Igaz, hogy egy nö t család törzsfája; de sok szór s csemeték jó kertéas hiányában elkallód-] nak, nincs gondo* kés, ki azokat szeretettel ápolná, s a nem gondozás áldcalául esnek néhai pedig megnyirbálják s a sebek syógyslsllanná válnak, s elhervadnak, mint a tavasz virága. Ns higyje senki azt, hogy nem lenne abból a tanítónőből, nöorvosból, nMgyvédból slég jó házi asszonyi Caak mindenegyik leánykának kerüljön megtelelő Időben párja, kísérője as élet göröftgyBs uWdfiTitj szeretettel őrködjék féltett kincse fölött. Figyelem figyelmet szalu a kölcsönös forró ragaszkodás ekes zománcsa ragyogja be as arcot, s a mélységes tekintem nemekben pedig aa I édes boldogság lükrttódiki Így leas s jó hási-ssssony l>e ha kellő fdOben nincs gondoskodva klke-paststéséról, mondjuk: legyen a esaláflban 8-4 isny, igen szépnek s jó hozománynak kell lenni, hogy elvegyék, mert bs nincsenek meg e kellé kek, már nem számithat biztos otthonra, s ki van léve snnak, hogy at arak nem komolyan tetsik s court, mert sokkul anyagiasabbak, semhogy jó szív, tissls, nemen lélok, Fájok komolyan haeson, s hogy mint kérő jelenik essenek H ába adja értésükre minden erejével a mathácska, hogy .kán minden a silonérbsn", — ss nekik nem elég nr Üdvösségre... .Mi,a nó, s mi s hivatása* ?.,. est a sarkalatos kéltlást uraim őnők tudjak megoldani, mely elől nzooban inkább kiiérnek. Mi az oka e kitérésnek ? Mért marodnak inkább agglegényükül, mintsem annyi száz és eser hölgy közül egyet is boldogítsanak, pedig ven mit aprítani a tejbe, hozomány nélkül is megélnének boltig vi-1 gan, bőséggel, kellő szereplésben.., Nemi 1 Ink&hb végigjárják ötven éves korukig a bálokat, melyek-1 ben megtelelő pártira nem lelnek, míg egyszeri eljön a legvégső idő, nincs aaa testvér, sem ro* kon; s szülőket régén hant Mi, nincs ki csak szemeiket is lezárja, s Igaz SraaleiMI fakadt kényeket hullai na ártók, nem mondhatják senkinek : Mm fsndw írt, jöjj ki majd a fjtgw* tíbe, Ulopud mtf rirMMl I" I ftz Ili hal meg szerető karok nélkül, haszon* i lesüktől körülvéve, egy mogorva gatdáaswonv a ] egéss környezeté, ki siet sí ének-sebb holmik elMlyeséaével, nehogy a 'Nagyságos Uf« roko \| osi mindent elvigyenek. Ampli. egy magányos osllába térdéivé állják I körül ss apácák haldokló társukat, as agglegény \| egykori ideálját, kinek nem levén sok bosomáaya, !cserben maradt. Kell hogy Iwyen többféle hlvslás a hő szá mára, nem kizárólag •családanya lenni, mert akkor ha nincs is elég „katonai műveltsége1', (vagyis pénze) nem kell kétségbeesnie abban t tudatban, hogy szegény lányi nem fognak elvenni szegénynek nem >sabad szerelni 1 Ha azonban talákoznék egy elszán! lérfl, ki megházasodik, ne hibáztassa szegény satMket, hogy, isemkápráslaló (férjei fogó) nevelésben" rá* ssesült a felesége. Mint kormányzónak módjában állnak as újítások. Nevelje ss SMionyt. de as tulzsarnoksággaf bánva vele, (meri s ferde nevelés nek káros következményei vannak) hanem gyengéden s csak azt engedje meg, a mi állandó boldogság revébe vezel, Tanítjuk-e lányainkat a seerénység sib. őket Ozlet megnyitási Van szerencsém a n. érd. közönséget tisztelettel értesíteni, miszerint helyben, a főtéren a volt Eisinger Henrik utóda cég helyiségében üzletemet megnyitom, éa azt teljesen uj árukkal szereltem fel. — A legnagyobb választékban, a legolcsóbb árak mellett kaphatók : selyem-, gyapjú-, és mosó divat-ezövetek, fehérnemflek, nyakkendők, nap- és esőernyők, függönyök, szőnyegek éa bútorszövetek. ' Vászon- éa damaszt-áruk. Különlegesség vízmentes esőköpenyekben. Szíves jóindulatukat kérve, vagyok-teljes tisztelettel ' ' Klvesél Kálmán. Nay-Kainzea csütörtök magyar nemzettel való őszinte egygyéfor-rásukal Mégis csak egészen misként tog hangzani a külföldiek előtt is és sokkal édesebben reng a mi fülünkbe, ha pl. Neumann helyett Neményit, Eauch helyett Radót, Grünhut helyett Radvinyit, Kürschner helyett Köncölt hallunk. Elképzelhetetlen, kogy az íö magyar lei-köknek is kellemesebben ne csendüljön a a tősgyökeres magyar név. Azért legkisebb kétségünk sincs az iránt, hogy — mihelyt a hitközség lelkes magyar főrabbija a névmagyarosításra megadja a példát, nem marad egyetlen német név sem a hitközségben ; minden hive sietni fog őt kövefni, hogy nevökkel is teljesen magyarokká legyenek. - És mivel ilyen erősen hiszünk és bizunk az ő lelkesedésükben, egész csomó nevet válogattunk ösfté a magunk magyar nyelvérzéke szerint. Az összeválogatásnál arra is tekintettel voltunk, hogy a nevek kiírásánál az a hagyományos sehol ne kisértsen és hogy azok magyarosan hangzó tősgyökeres magyar neVek legyenek. Itt adjuk sorban. ingyal, A rali, Akónyi, Ajkm, Atpár, Arany. Biró, Bakó, Hirdos. Hölönyí, Botó, Búzás, I Barna, Bedíh Boros, Babó, Babon, Berkei, Bercsényi, Bogár, Boncz, Bojtor. Cakó, Ciglányir Cövek, Csondor, Csendes,! Caigó, Csányi, Csapó, Cserjéi, Cseresnyés, Csontos, C«ák, C»ók Dilói. Dobon vi. Darás, DOmény. Előd, Erős," ErciSnyi, Ebergényi. faragó, Fejes, Farkas, Fördös, Fehér, F-rke, .Fekete, Felejtő, Fonyó, Füriős, Falvas, Furányí Föcjényi, Fdiiyö, Fenyves, Fondor, FQ/ményi, tiárdos, Ondó, tierö, tiárdonyi. (lombos, (íorzó, tiombás, (jajzágó.: Halász, Halmos, Hajnal, Harmat, Horloványi H-ugató, Hetényf, Házas, Hajagos, Havas, Hideg Ho lós, Harsányt Illés, lványi, Ihász, Irtó, Irinyi, Izményi. Irányi, Igaz. -Égg— Jámbor, Juhász, Java, Jós, Jákó, Jólcaányi, Jártányi, Járvás, Zala 24. axilm. i* lap.i Kacor, Kllényi, KajiJos, KIdár, Kondor, Komor, Köncöl, Király, kai£, Kuiiányi, Karikás, Kei}, csenyi. Karap, Ked^ Kápoiziás, Kónyi, Kárász, Kutas, Kocó, Kacsó./ Lakatos, Ladányi,Lankái, Lengő, Latos, Lubjnyi. Markos, Mario»p,\|\|érö, Mustos, Merényi, Mar-kolány, Mcsonyl, Márvány, Nádai, Neményi, Nagy, Náményi, Nyirö, Nyakai, Nyalka, Nyerges. Orosz, Ormós, Oltovásyf, Oros tonyi, Ojtó, Ormányi, Oszló, Ollós, Örmény, öcsényi, Ötvös. Pap, Püspök. Perei, Perényi, Péter, Pál, Polonyi, Pergő,' Yordányi, Pajkos, P«do», Páros. Piros, Pető. Badó, Radványi, Redő. Rojtoi, Ráionyi, Boz-gonyi, Rigó, Romhelyi,.- Hűtő, Sáros, Sivó, Salgó; Sólyom, Som'ó, Sidó, Surányi, Sajó, Sándor, Selymes, Simán, Seres, Szelényi, Szegő, Szűcs, Szőcsényi, Torkos, Tar, Törő, Török, Tikoi, Turzó, Tom-ber, Tarcal,'Toronyif'Tömén, Turányi. ~ Ilzonyi, Ujj, Ujjas, Utas, Örményi, Üzbég, Cgyes, Cgek. Veres. Vágó, Vitéz, Varsányi, Virág, Villám. Vágyó, Vigyázó Suárd, Zrínyi, Zajzon, Zdmolor, Zágonyi, Zoltán, Zalán, Zengő, Zsedényi, Zsóngor, Zsebő. A szegények gyógyítása. A „ZALA" 23. számának vezércikkjével kapcsolatosan közölt és Augtnftld Fülöp körorvos ur által irt felszólalásra vonatkozólag a következő sorokat kaptuk: Tekintetes Szerkesztő Ur! A ,ZALA" 83. izámának a , Sztyénytk yyógyitáta" ciintt- vezércikkeben egyik városi k.ültanácsosra jjrvap hivatkozás — éi mivel ciekélyiégem mint .izegény-gondnok' vulgo: ,kolduibiró" hivatalos működénél megbízattam, [ — találva íi erezhaíáéin magamat: van ize renc'iém tehát a következőkben tisztelettel válaszolni. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy ezen vezércikknek minden mondatát egész Augenfeld orvot) ur „iűrgös''sibi recept igéjéig — az én egyizerü külianáciusi felfogásommal — színarany igaziágnak larinm, 1 az igen tisztelt cikk irójak nézetét osztom. Asonbau Augenfeld orvoi ur a többi uláu azt is mondja, hogy a rendelvényre ráirla: „Sürgős, életveszélyes, kérem receptjeit ideiglenesen láttamozni Tehát nem egy. de esetleg több receptet is. Ha ilyen megjegyzéssel u recept nekem márcitt* hó 14 én mutatlatik be, az elsőt okvetlen lá'tamosom Hivalkozhalom a gyógyszerész urakra, bogy hatoaló megjegyZéiü rendelvényt nemcsak a városházi hivatalos helyiségben, de ha éjjei a lakásomon mutatták is be, a nyilvántartási napló és kiállítandó bironyitvánv számával utólag elláttam és a gyógyszert kiadattam. Es ezt bizonyosan megtenné Csóka Ferdinánd kfil-bnácsos-társam is, a ki haaonló esetben a humanitást éppen ugy izem előtt tarthatja, " (üTnt 'én; — sől hi egyikőnk sem volna a városházán, — (mert hát, kérem, mi kűltaná-csosok, többféle adók, közmunka, legeltető, barmok. tenyész-marbák apa, anyáik. Ibi összeírása végett-, továbbá építészeti vizsgálatokboa, honvédség- ét közöshadseregnét előforduló árlejtésekhez, erdészeti munkák kiadása, átvétele, árverések megtartásához, bérbe adásokhoz, temető sirkelyek kimutatásához, templomi gondnokság végett és egyébb kiküldetésekbe menesztetvén, egyikünk sem lehet mindig a városházán) ha ily megjegyzésü orvosi rendelvény a polgármester vagy főjegyző uraknál bemutauatnék-, meggyőződésemből kifolyólag állithalom, hogy az késedelem nélkül érvényesíttetnek és a gyógyszer kiszolgáltatható lenne. Szabad legyen ez úttal az ingyen gyógyszerre szolgáló bizonyítvány kiadása kódú—körttett eljárási röviden közönöm. Az ily bizonyítványnak érdemleges kiadására egyedül a polgármester ur vagy helyettese jogosult, amennyiben az ö aláírásukkal vilik ervén yessé. A bizonyítványt a kűliaiiácsos vagy valamelyik írnok kiállítván tartalmát és számát a nyilvántartási jegyzékbe veteti; ■ küllaná-csos rilenjegyzi 1 aláír* végett beterj-nah. — Azt - ugyhíssem — senki sem kivánha'ja, hogy minden egyei ilyen bizonyítvány aláíratásával u polgármester ur — amúgy is tulhalmo-zott leendőiben zavartassék, — mert naponként délelőtt is, délután is minden a tanács áltai kibncaájtotl végzés vagy egyebb okmány és ugy bizonyítvány is, a polgármester ur által alá szokott íratni és a feleknek kézbesi'tetni. Végre a város szegényei figyelmeztetve lettek, Logy a város altal lizetendö és ugy nekik ingyen kiszolgálandó gyógyszerre érvényes biionyitványt~ ne akkor szerezzék be, mikor a család beltagja beteggé lesz, vagy haldoklik, hanem az év elején, január hóban. A kUapott bizonyítvány egy évig érvényos, A városi orvos ur, ha a bizonyítvány előmu attatik, annak számát a rendelvényre vezeti, s a rendelvény kiállítási keletét, a betegség neméi viszont a bizonyítványra írja. Ha azonban a szegények a figyelmeztetést mellőzve, a szükséges bizonyítvány megszerzése elöU orvosi ségélyr* szorulnak, s ingyen gyógyszert kívánnak és e célból a rendelvénynyel a városházára (útnak — ott bizony kérdés tárgya lesz a személyazonosság, illetékesség éi egyébb körülmény. Megtörtént már, hogy a kültanácsos a recapt érvényesítése vagy bi'onyitvüny kiadása helyeit ismerve az ékesítő "erényekre, mi egydűl bizlosflja a bof -dogiág a apját ? Elve minden nemesen érző anyának ewkw ez lehel, de ne lévesszük szem elől, hogy a neveié- annyijele, ahány a család. Az erenyei nevelésben . kert-ssftk a paízspl, mely-t egész erővel megragadva, bizto»itsun<< jövőt csemetéinknek, mert az a gyermek s gyermek-leány szakadatlanul nem lehet az anya oldalán; be kell leliál szivébe oltani a jót és nemeset, mely megvédje minden időben a csábok ellen. Pl. e;yik „fővárosi élmények" sorozatából csak egy pontot iktatói ide: „(Csodálkozva vettem részt a kislányok (merő-bak flschok) táncpróbabalján. 1 nein tért a lejembe, — de ily korán egéfcz halszerű mulatnád a kis lánykáknak Ni kii gavallérok csakúgy ronan* tak egyik-másikhoz 'elkérni, azokat a világ átkos kormánysója, az érdek még nem lasi olta el szivüket lelküket - a blazirtiág sötét nyoma még nem ütőit tanyát az, ara iy ifjúság homlokán... Ah! mily kedves kep es . „a fiatal embereknek feli! pedig mar elment" — mondja egy szomszédnö, mert nem jutnak láneosnéhoz, no de kárpótolják magukat, hisz ti.enegy bál van mn, elmentek máshova... Másnap az óvókiiasi<ouy jön: # „Ma okvetlen' lessék kís-llonkát sz ovodába küldeni, mert farsai gi ozsona és táne lesz" ... De ezt már meg kell nézni, lemegyünlA kicsi kével. Az óvoda már lele, — teljesen báli díszbe fi -rözőtt csepp lánykákkal, nkalrdzgalérou parányi tiucskákkal. Az óvónő egyike léühciterázni, a másik hegedűvel kiséri, 1 a már sorokba állitolt angyalsereg egy megadott jetfff a magyarpalotáit jartá-ban táncolni kezdi; végül dalra lakadva kiiérik a lépéseket. „Ritka buza, ritka árpa, rilka rozs, Ritka kis lány takaros itb. ' .. Ez az ártatlan kép kibékilell, s meggyőzött arról, hogy az aranykornak miért ne lehetne egy-egy jobb napja' szigorú korlátok s a tisztesség halarai között. Még a fiatalságnak is lehel mulatságot szerezni. Nem jó volna, hit az megmételyezné 1 lelket. Csak szivébe kell önteni, de ke;ló Időben mindazt, mikkel az élet csábjaf ellen vaipáncélkent védheti magát... Ne higyje senki, hogy talán léllucat leányom van, Cak bizonyos téves véleméhyt óhaj ottam eloszlatni. ■ Triloma l'tária. Japán népmese. Az egéss világ népeinél sem találni a hitregék, tündérmesék 1 népmesék oly halmazát, mint Japánban A jspániak népköltészete öuzhangzatoa viszonyban áll a benssűlőtlek vidám, életvidor jellemével. A japáni nép, mely a kuliurának utal engedett hazájában, s oly hamar togadá el a művelődés szabályait s szokásait, hogy inpéleU. népköltészete, népviselete « enyészet veszélyének van kitéve. A japáni népmesék beható tanulmányozása igen érdekesnek mutatkozik, miután aa európai népek gyermekszobai történeteivel feltűnő hasonlatosságot tinusit. Hamupipőke s HÜvelyk-Mat)l-léle történeteket mind-n jól leiszereit japán házlartáiban találhatni; ha ai ember azon eredeti papirboritéku könyveket, melyek, minden gyermekkel megáldott család házának gyékény-leden pallóin fekszenek, megszemlélni nem sajnálja. igen lurcsák ason szines pupir-íüzelkék, melyek a japáni ákombákkal irt népmeséket tartalmazzák Azt állitják, hogy sok európai dajkamese eredaie keleten keresendő, honnan oly sok keleti szokással bevándorol!. Azon népmese, melyet alább közlünk, egy ódon könyvhéti foglaltatik, melyei Jeddo egyik utcájában talállak. Ezen könyv, melynek csak egyikjtis részét képezi a népmese, következő címmel bír: .Az ifjuaágaaáz oktatási órái jámbor kedélyüek számára." Szószerinti fordításnál áthághntlan akadályokkal találkozunk, mart az eredeti szöv-g teli mindenféle ezcentrícilással, de a szöveg szelleme biven van vinzaadva. A népmese a kövaüteaő: A kát bambusxfs. Jeddo öblének kies partjain, az illatos asaleák, iris és kaméliák bottai közt két bambusafa állt, Nagy-Kun** o»l\trtrlrtk illetőnek vagyoni viszonyéit (mert erre fektetendő ■ lösulyi > recepten rendelt gyógyszerek 'kiűzetésére utasította a kérvényezőt. A személyazonosság, vagyoni viaionyok, rtlet-rejti adatok megállapításira az Orvos Urak nincsenek hivatva, ez a városi kűllanácsosok-nak a kötelessége; eieknek ismerete és véleménye szerint adatik ki a vároai izegénynek a város által Szelendő gyógyszer igénybe vehe-tesere, a szegénységi bizonyilvány éa ennek bemutatása alapján az Orvoe Urak által ia ingyen gyógykezeltetik.— - Ennyit kívántam Augentéld ürvoa Umak a jelzett vezércikkbe foglalt közleményére megjegyezni. Tekintetes Szerkesztő Urnák, Nagy-Kanizsán, 1898. márc. 21. őszinte tisztelője: THOMKA ENDRE, r kHltandctot Politikai szemle. Országgyűlés L „Napirend elölt" kezdődőit héttőn a — napi* rend. Legelsőnek Bánffy Dezső b. miniszterelnök illőit lel szólásra és arra kérte a Házat, hogy a kvóta-küldöttség tagiainak megválasztását a szerdai Ölésre lűzzék ki. A második napirend előtti szónok iirdityí Miksa voli, a ki Pblinyi Géza szombati monatreinter-pellációjára a>it» meg a maga részéről a válsszi. Kevés szerencséje vo't a harmadik .,napirend előtti" orátornak Molnár János apátnak, a ki sónak érezte égető szükségét, hogy utolsó beszéde fura kijelentéseit uma^yonUfa." Csak ezek után yolyistnatta a H&z uz appro-priaciónális vitát, melynek fonalát Emmtr Kornél vette (<>l. A viiában eddig fölhangzott eszmékkel éa léniákkal kivánt foglalkozni éa ezért eiaő sorban a válas'tási visszaeléaeket hozta >zóha. Kijelenti, hogy ö fogadalmat téli asiránt, hogy ha viaazajut a Házba, mindent meg tog tenni a választasi visszaélések ellen, bár a választásoknál a furfang és csel nem Ítélhető el. Egy ideig Emmer beszédét sQrfln zavarták a közbeszólások, mikor azonban rátért beszédének tulajdonkfpptni tárgyára az igati liberalizmus definíciójára,* elnémultak a közbeszólások és za jos helyeslés váltotta fel azokat, ó a sztbadelvfl-aéget nem a szabadévQ part szempontjából iléfe meg, hanem azt mini az előrehaladás egyik tokát ünnepelte. Ennek a liberalizmusnak hódol mindenki, ki fölemelkedőn fővel akar járni és a ki aohaeem téveazli szem elöl, hogy a jogeazme a liberalizmus szülöttje. Zala 24. Szám (3. lap.) >898. mirelit* hó 24 én Emmtmtk a liberalizmusról elmondott ezen definíciója minden párton, csak éppen a szabad elvtt párton nem talált felezésre. A jegyző fölhívta SíiMy Gyulát és Károlyi Sándor grőlot, de a hivő szóra nem emelkedtek föl a Biónokok. Helyettük tölállt Apponyi Albert gróf, ki ugy latszik mára tartogatta a leszámolási. A hallgatóságot már ÍWwólalása flsö percében lekötötte egy pompá* élccel, melyei Bmmer egy megjegyzésére mondod. Harsogó kacagás követte beszédéi, a mikor Darányi éa Lnkáe* múltkori kijelentéseit összehasonlította Bánffy báró klassikus Piáló-idézetével, melylyel agész hellén -műveltségét állította annak idején sikra Igy aztán nem lehet azon' csodálkozni, ha a Bánify-kabínetjninden azakértelem hiján van, mive egész idejét a fan taaia-iöli le, már pedig fanla iát és szakértelmet Bánffyekiól csakugyan nem lehet kívánni. Ezen pftríltya-UMklőzések ulsn főlvonlatla az jvatok, bizonyítékok és érvek nehéz ütegeit, melylyel behisonyilolla, hogy az ország viszonyai minden téren rosazabbodnak és hogy sz országnak áldozatai a* elért eredményekkel semmiféle arányban nem állanak. Roppant hatásosak voltuk beszédének azon részei, melyekben kimula'ta, hogy 1878. óta a közős monarkia keretében Magyarország érdekében semmi, Ausztria érdekében pedig minden megtörtént é< rámutatott arra a célzatra, hogy a küszöbön levő kiegyezesi tárgyalásoknál Magyarországot uiabb hálratélel fogja e>ni — oxgyobb financiális aldo-zatok melleit. Ea ha ez megtörténik — mondá —t u nem a ntmzrl akaratát fogja kimutatni, kantm a ntmtft jtUnlnji állapotát. Beazéde végén foglalkozott Tisza István grót beszédével és Uarlia Miklósnak ebben történt közbeszólásával. Zugó éljenzés kOveite a kétórás beszédei. , A szokásos szünet után Erdiíy Sándor, az fgazságtlgyminiazler patla^l lel mérgeaen. — Mellóságomon alulinak tartom, hogy Apponyi -vádjaira rrllektáljak, csak az igazságügyi kar reputációja érdekeben jelentem ki, hogy a jászberényi bírákat felkértem, hogy szívességet tesznek nekem, ha nem szavaznak reám. — Ok, higyjt, a lei kinti' — mondja zajos derültség közölt Lnkáti ttyul. Hnránszky Nándor, kire Erdély beszédében szintén célzott, feláll és igy szol: — Soha bíróról nem beszéltem, mindig haló sági kőzegokröl, leleljen a miniszter ur arra, igaz-e vagy nem, hogy a jászberényi választásnál a pénzkezelője a megyei főszámvevő voli? A mimszier hallgat, de lelzudul az ellenzék : — Erre feleljen! Ebhez mit mond? Apponyi is értelmezi a maga szavait,, mire P»rcá Dezső belügyminiszter szólalt lel, — a sorban a harmadik miniszter, ki BánfTy helyett beszé. — Miu áh Appoiiyival szemben védel- mezte a maga eljárását a jászberényi központi választmánynyal szemben, bővebben Indokolta sz utolsó időben kiboc-átott rendeleteit majd pedig a néppárt szónokai ellen lordu!l és megismételte egy régebbi mondásál, hogy a néppárt tulajdonképpen — el keresztelés, mert as snlissemiia, reakcionárius, vagy ullramontán, csak nem néppárt. Végfll a szocialista ízgatá sal szemben bejelentene, hogy április végére löl lesznek állítva a csendőrőrsök, mely megnyug'aló kijelentéssel befejeződön az emóciókban épen nem stegény ülé-. - II. A keddi ülés a néppárté volt. — A< ülé elején Polinyi Géza refllekiált Arányi Miksa hétfői személye* felszólalására. Diána Lepsényt Miklós, a fanatikus paler remegő hangja sivított végig a teremben Ökölre szorította kezét, hajlongott és a fejet hol a vállai közé liusla, hol meg a magasba nyújtotta. — Puszták lettek a lemp omok 1 — rikácsolja. — Nem caoda, mikor ilyen papjaik vannak t váglak feléje az ellenzék padsoraiból. Fanatikus dühvel, kapkodva és renduertele* nül támadt össze-vissza, u miért azután egyszer jobbról, máskor balról zugiak le a rikácsol* pátert. A kormány sajtipörökkel üldözi a néppártot... Zarándyról beszé'jan I hömpölygött felé viharosan a közbeszólások lorró áradsia. — A szocializmust a z-idók csinálják, ez ellen egyetlen orvosszer — A papi javak feloszlass I véli a negyven-nyolcas Palentr Jenő. Juritt Mihály erre roppant dühbe jAn. az öreg papocska nagyot ül ok ével a padra, ugy kiabál Pulcnerre: — A magáéi öszsza, ne a mienket I A magáét! Végre negyed egy után kijelentette Lepsényi, ihogy nem logadja el a költségvetést Még £.mmtr Kornél szólt, személyes kérdésben \| cáfolta meg Lepsényinek azt az á Inasat, mintha ö mandátuma! a visszautasított néppárti voksok oak köszönhetné. — Lepsényi ur négyszáz visszautasított voks* ról beszél. Ebből a négyszázból igaz — huszonnégy és ennek ia az enyém voli a fele. A jobboldal meghelyeselie Emmtrt, as elnök pedig öt percre felfüggesztene az ülést. Szünet multával a legfanatikusabb néppárti után a legmerevebb néppárti következeit. Liptinyi alán AAAlk János. De csak addig volt rideg a nemes Sir Jolin Aibótk, a mig az ő „gtönyörQen képzeli" vezérének,' ilj. Zieky Jánosnak a léteiéit védelmezte Menten lelmelegedetl azonban, mihelyt az aaii-szemitiamusról beméit, itt még élcelődött is a nemea Sir John. as egyik u<\|ár, magas és friss, a másik kisebb, gyengebbj hajlékony és erőtlen. Az erős ekként Izólt a gyöngéhez: ^-MZeretoém tudni, mire volnál te hasznos, a leggyöngébb szeláramlalnál te lehajlítod koronádat s bánatosan nyögsz; nézz meg engem, én nem bánom, ha szél vagy vihar jön a tenger falő^ mindennel dacolok és érzem erőmet. Gyönge társa sserényen és nyájasan viszonzá: — igen, mink mindketten hivaiásunknsk megfelelően vagyunk alkotva, te belőled erős karó lesz, mig belőlem .. — Karói ismédé a másik megvetőleg, — mi nem jut az eszedbe, én árboc leszek egy junkén (kbinai barka), az én életemet képezi: büszkén és szabadon a nyílt le geren hajókázni, — És én legfeljebb qj-évkor valamely házat fogok diaziteni, üa belőlem valamely hasznot vehetnek. — Ne számíts arra, — viszonzá az erős boszu-san, — belőled legfeljebb gyékények vagy bambusz eső-köpönyegek kerülnek ki, le semmi jóra aem születlél! Midőn igy beszélt, nagy szél kerekedett, mely az apró szegény növényeket mind mind összetépte, csak az erős bambuasla állt érintetlenül, gyöngén hgjlitá koronáját, mibtba mondaná: ,Cssk folytasd, vihar, romboló müvedet, engem ai nem báni." A gyönge bambusza folyton nyögött éa sóhajtott, sajnálta asoa sok gyöoge virágját, melyet tőle a vihar elrabolt. Idő mult idő utón. Egyik reggel ácslegények jöttek a vidékre. löl, A ime egy szép hamar kezükbe vélték — Orra! - kiáltották törza Htnaai junkéjének; fejszéikel s leváglak. — Hurrah! nem mondtam f auttozá bUsskén I gyönge társának, — jobb, mint évről evre ezen \| unalmas parton busulni és sóhajaidra hallgatni. Levágták ágail és koronáját, s nehsny nap múlva fnifirárooc vígan hajókásoli a pompás junkén a tengeröbölben. Azálatt a gyönge, vékony bambuszl^,m>ndig erösebb letl; a gyermekek measze vidékről jölleti hozzá árnyékában játszani, őt megénekelve, k<>rü lőtte láncollak f „ezüst-Iának" nevezték el. Egy szép napon titokzatos suttogás volt az aza« leák, kaméliák közt, mint soha sem előbb ■ — Mi baj ? — kérdé a bambuszfa társait, S erre elmeaélték peki, hogy 'Pofa császári herceg azámára ezen a helyen nagy palotai lógnak emelni s e mialt minden lát, bokrot, virágot innen eltávolítanak. — Oh jaj, oh jaj I r- panaazolá a bambuszfa, — bárcsak nagy leltem volna, legalább áriioc leheltem volna egv junkén, most pedig össze logusk vágni, hogy talán a herceg lürdőa'obáját fütsem. Jöttek végre a kőművesek, hogy a rombolási munkál elkezdjék, a legszebb virágokat ide a lova hányták A parton, a bokrokat gyökerestül kiszakították/; a bambuszfa reszketett, midőn barátja sorsátyiátla remegve gondolt arra, mikor kerül reá t sor. S már kőteledéit a veesedelmes ember/fölemelt lejszével, hogy.,, a halálos csapást reámérje, de ekkor a csengő gyermekhsn egész ko kórusa csengé : ■ < Oh, ne bántsa ezüst-fánkat I Az ember eltávozott a fejszével és a bambuszfa meg volt mentve A gyermekek gondosan kiáslak a Iái s egy szép kertbe ültették, honnan pompás kilátás volt s tengerre. Egyuer bornszló orkáo keletkezett, habozva verődlek a hullámok a purlhoz","mindenfelől lehetett látni junkékat, melyek nly hamar, amennyire csak leheled, a kikötői lörekedtatf'elérni, gonosz órák voltak ezek a kert fáinak éé növényeinek, de a gyenge bambusztát a biborrirayzalu irisek egész aora védte. Következő reggerVomoru kinézésű voli a part: vitorlák, eltöröli árbocok, söt emberi Lulák is feküdtek ott, melyeket a bőn tenger a parira vetett, s esek között a szép kertben levő gyönge bambuszla egykori erőteljes társara ismert, mely kettétörve s jelentékenyen megsérülve leküdi ott. Midőn a partőrök őt a kart mellett elvitték, ö is ráismert egykori társára s bánat tejesen suttog: — Oh, csak meg lettem volna elégedve egy karó szerény sorsávalt Tüzelő fává aprították szál, mig társa még sok éven át növekedett s pompásan kitarjeaskadeit és ha körülölte dicae«edésről, bűsa-élkedésrői. gőgrfll beszéltek előszeretettel mesélte el az eltört junke-árboc tanulságos történetéi. 8 r. L 1 i Nagy-Kanizsa csütörtök & la 24. M«m. (4. lap.) — Én nem tagadom, hogv a néppárton vannak aoliaaemita velleitások; de tisztelettel kérem, hol — nincsenek? Derűit a néppárt, Asbóth ur pedig tovább el-méskedeti. — Nemcsak mi vagyunk antiszemiták, maguk a gaadag /sidók ia lenézik a szegényebbet, ról a régi gazdagok az qjabbakaL Ahogy kifogyott az elmésségekből, megint ünnepélyes lett' az egyetlen monoklis képviselője a néppártnak, ünnepélyes leit és unalmas. Egy-egy telvillanisál a derültségnek azonban mégis elérte. Ezúttal azonban a — jobboldal derüli, a mikor Asbóth János a jobb sseme elé szúrva a monoklit azsal a nyilt kéréssel járult eléje: legyen szive* és határozza el a — revíziót ! — Sürgős? kérdi egy msliciózus hang. Kossuth Ferencről is barátságtalanul szólt a néppárti d'plomala, nem ismervén eltfúla többet, mint azt, hogy ,nem kávéházi politikus." Majd kérdéseket adott fal; , — Igaz-e, a mit Zichy János gróf mondott, hogy a polgári házasság megcsökkenletle a népben a családi élet-jyentségének érzetét ? — Nem igaz! Nem igas! dörgött jobbról is — halról is a felelet Háromnegyed kettő is elmúlt már, mire Asbóth befejezte a beszédét. Városházából. Hirdet Méay. Nagykanizsa város tanácsa részéről kOzhirré tétetik, hogy Nagy-Kanizsa város 1898. évi házbéradó kivetések lajstroma az 1888. évi 44. r. a 19. éa 35. §. értelmében a mat naptól fogva 8 napon át a városi adóhivatal helyikégében közszemlére -kitételeit, oly célból, hogy a bivalyos órán beltll bárki által betekinthető, hogy al lelten észrevételét megtehesse éa pedig ai Azon adózók, kik az illető lsjstrombsn meg állapított adónemmel már a mali évben is meg voltak róva, a lajstrom közszemlére kitételének napját — azon adózók, kik a kivetési Isjstrom-ban megállapított adóval folyó évben előszOr rovattak meg, adótartozásuknak az adókünyvacs-kében történt bejegyzését kővető 15 nsp alatt Írásba* a városi tanáesnál benyújthassák. Nagy-Kanizsán, 1898. aiárcins hó 20-án. NEU ALBERT VECSEV ellenőr. ^ polgármester. ' hire z. Apa éa fin tragédiája Letenyén egy listai fér', boldog családapa és egy kicsi ót éves liunska borzalmas halála tartja nagy izgatottságbsn a kedélyeket. Mély résivel-tel gondo'nsk a listai szép Özvegyre, a legszerencsétlenebb anyára, ki a kiállóit nagy izgalmak köveikez'ében hjgymázo* lázban, iszonyatos rémkép-k között itfzd »z élettel. Kél név folyik le egyre kiszikkadt ajkairól,, de nem felel rá senki; nedve, égő azemeit mereven hordjs körlii a homályos szobában és a jóbarátok visszafojtott lélegzettel állják körűi a hófehér, habos ágyat, nem s/ól «enki, megbénítja nyel.ükét a nagy lájdalom sirnsk, zokognak csak. Sok sok asenvedéaben volt már ré«ze ennek a fiatal «zivnek, de. végre enyhet lelt a szerelő térj oldslán es boldogságé akkor lett tOkeietes, mikor egy gyónyOr.ü fiucskaval AldoHa saeg Ot aa ég. Na már mindennek vége, üres, puszta lelt a ház, és a uems csendben a láabeteg sikolya rezeg végig réuiessn. Mayer István letenyei fiatal gyógysserész a legboldogabb családi el»tel élte »sép feleságévei, kit es&lói akarat ellenére lett nejévé, A gaadag Ifja kitagadva, üres kézzel állt a világban, de Wrhetetlea akaratereis nem iamsr'a a csüggedést és így csakhamar vagyoara tett szert, s mint tvAtyszeréi-s-iulajdono telepedett le Letenyén Később megbékültek szülei é« ezzel gaadag lett. A fiatal, rokonszenves pár nagylelkűségéről és oemeaszivűaégérOl megkapó rész.etek forognak küiszájon aa ottani vidéken. A boldog hitvas tártak azesaelénye, minden-ér* egyetlen kis fiaos-káiuk vol', üldözöd srereln ük legssebb záloga. Ebbe a uép családi szentélybe furakodó'! be erőszakorao aa ádáz végzet romboló kese. Egy moadulatával rombadfiotóit míodent: kidöaifttte hatalmas életerős törzsei, elseperte sz áayéká hsa bomlodozó kicsi ártatlan virágot éa sötétsé-get, dermesztő sötétséget szűrt a szerető hitves a gondozó anya szivébe. Mayer Istvánná asosibaloo déiatás bejött Nagy Kanizsán. A legvidámabb hangulatban boosazoti al férjétől, nem sejtette. hogy ekkor oeókolta j meg öv utoljára, Ot mea ast a ragyogó szemű kicsi aranyos csöppséget, a fiát. A asép ári \| asszony eMe ott Dl a színházban aa első sorbsa és mosolyogva hallgatta Pia oqu ette zenéjét Otthon Letenyén aaalatt megkezdődött a leg-j zordabb, a legiszonyúbb tragédia. Mayer hatván tiz óra felé nyugodni tért. Kiesi \| fiacskájával feküdt agy szobában. Elalvás előtt , még olvasott egy kie ideig, alig tovább, míg két , cigarettát elszivhstott Ez a második eigarett \| olt az okózója borzalmas kimúlásának. Még égett, mikor eldobta, aatáu 0 elaludt A .bolyhos szőnyeg szálai laaau tüzet fogtak ée \| égett láng nélkül, de folyton erősebben. Nehéz i fojtó fllsttel tellett meg a hálószoba. Mayer az .! utolsó pillanatban felébredt álmából, kábaltaa i vánszorgott az sjtóig, hogy segítségért kiáltson \| kete rajla pihent már a kulcson, de ekkor tehetet-i lenül Suzeetett és ott fulladt uieg együtt kicsi I fiával a szobában. A ház ssemélyaeie osak reggel veit i«dnmá«i í a rémes kstaaatróláról. A hogy a szokott időben I nem hallatszott semmi zaj, a asolgáló bár roasaat j nem sejtve, de sörgeteti aa a\|tón. Semmi válaaa. így tartott ez egy félóráig, mig végre kénytelenek voltak aa ajlit felfeszíteni. Mayer fekete arccal, tágrannyilt szemekkel feküdt az ajtó lelőtt hóban, a kitóduó erős fU<t megma-gyarázott iniudent. A kicsi fiu az ágyban volt, színien haló t Megpróbál ák ökst az eső pillanatban éleaateni, de hiába. A szerencsétlen hí vest kíméletes módon itt ; Kanizsán arról értesítették, hogy a kis fia hir-i telen rosasul fett, ntaazék haza, ha ínég életben I akarja találni. A hír annyira megrendítette, hogy .utána elájult. Férje kimaláaról még ma asm tnd semmit a beteg asazony. Mayer István és kicsi fi«halála nagy részvétei keltett mindenfelé. A holttetemeket beszentelték és kedden délatán vasúton hazaszállították a I családi airboltba- — Kinevezés. A vallás- és oktatás- 1808. március b6 24-r. nokat, aztán összeszedte a sok fafajt él komoran lépkedett ki az ajtón. Fordult a zárban a kulcs; csak még tfí utasítást ádottT vegyék le a kapu homlokzatáról a nagy táblát a közel jövőig, mert majd novemberben nyilik meg ismét a népkonyha. Ez évben 122 nap alatt étkezett 21507 gyermek, 3251 felnőtt, összesen 24758 egyén. A gyermekek ellátása kizárólagosan csak a népkonyha pénztárát terheli. A fel hőitek közül 1100 kapott ingyen ebédet utalványok ellenében; fizetett 2151. Átlag étkezett náponta 203 egyén. Legtöbb étkezett december 3-án, 308 egyén — Bstegsegél/zl mémalár. A nagykanizsai kerületi betegsegél yző peostár 1898. évi mároius 27-én vasárnap, d. a. 3 órakor a „Kereskedő Ifjak Onképő Egylete" helyiségében tartja rendes évi közgyűlését melyre a munkaadók, valamint a biztosított tagok meghivatnak. Tárgy-sorosat : I. Igazgatósági jelentés a lefolyt évről. 2. A felül vizsgált zárszámadások élőterjesztése, melyek a tagok által a .Kereskedő Ifjak önképző Egylete" helyiségében betekinthetek, S. Aa igazgatóság bAl sorrend szerint kilépő 8 tag helyett mások, vagy ezek újbóli, továbbá a választott bíróság, valamint a felttgyelö-blxollaág megválasztása. 4. Netáni indítványok. (Kivonat ai alapszabályokból t 38. §. A közgyűlést képesik: a) a nem biztositólt munkaadók; b) a pénztárnál bta-lositott tagok, kivéve azonban a gyakornokokat, tanoncokat a azokat kik nem bírnak önálló keresettel.) Tavasa. Beletévedi agy meleg szivárványszínű napsugár a télbe es végig csókolta szerelmes ajkaval az ébredő földet, A kaveháaak előli lelállitotUk a magaa vasoszlopokat, a szürke sodronyhálón megpihen egy kis idSre a tavuszl verőfény, hoszatapad szerelmes ajkaival a fák gályáihoz és enyhe csókja nyomán rügy fakad, aárgazóld rügy böl valami sejtelmes édes illat árad szél, belekavarog a langyos levegőbe és magunkba szívjuk a .haldokló tél az ébredő tavasz első leheletét. Mosolygás mindenütt, fenn a kék égen, a levegőbea. a korzó aszllallján sétáló asszonyok, leányok bársonyos arcán. Tarka, változatos, derűs a kép Aa első h<'fehér ruhán, ott valahol a gyorsan dobbanó, pihegő kicsi sziv lőlőlt szeműnkbe csillan a első Qgyi miniszter Hoffmann Mór nagykanizsai márciusi ibolya. Sötétkék szirmain talán annak polg. iskolai igazgató címmel felruházott \| a szép, szerelmes leánynak örömkönnyei ragyog- tanítót a IX. fizetési osztály harmadik foko zatába nevezte ki. ' • — A a utoNA nap- Csendesen, minden feltQnés nélkül, a sablonos ünnepi ceremóniák elkerülésével zárták be szombaton a népkonyhát, A tavaszi napsugár nak. Megkábít a világosság, mesét szövünk a kis ibolyához, nem regényt, a tisenhsteves szívnek, sz ilju tavasznak nitios még regényé, idill csuk, hangulatos, ragyogó, virágot lakaazló kis Idill. Ilyen bolond álmokra caábitott sok lelket künn sz utcán a télbe tévedt első napsugár Így volt sz vasárnap is. — Szürke, nehéz felhők 1 t il j„.. . ... 1 takarták el hétfőn a tegnapi ragyogtás. Dideregve meleg ragyogásában fürdött az utca zajában j efJöeruyö alatt sisltek lovaegymes mellen aa minden, világos felöltőkkel cserélték fel a j emberek a csatakos utoán. Ez volt sa első híve-nehéz téli kabátokat, és itt-ott égy egy, taloe tavaszi reggel. A kalendárium—gyárókra. napernyő tünt fel,. alaUá mosolygó szép1 ■kr» °«ak biaonynyal rácáfolni az ifjú évazak asszonyfej. A népkonyk-hosszu üvegfalain jffn" 'fl^Rffiun Hllt' is befúrta fejét a Napsugár, kicsi fiuk és ; E dlnMI "fo. H^követfezőket irta tegnap.' leánykák gyorsan szürcsölgették az utolsó \| számában : „Uoeenberg Zsigmond Nagykanizsáról tál levest, azután siettek ki, ki a langyos 1 való 24 évee közkatona, ki a Pozsonyban állo-levegőre Hosszú négy havi áldásos mükö- másosó 48. gyalogezredben szolgált mint le-dés után szombaton bezárták a népkonyhát. H^k jelenti -- ms szolgáls-i legyverevel löbe , . 1 • • tölte macát. Amint látszik l etön-asredáben ma T.z.éve már hogy e nemes, tgazt ember- Mm sokkal kellemesebb a katonáskodás, mint jó oarati intézmény városunkban fennáll és e 1 Petőfink idejében!1 tiz esztendőben alig pergett le csak egy — ■•■•rttii. Benedek János, zala-apátti kórkét nap, melyen Vidor Samuné, a nép- i jegyző, alig gyógyult fel hosszantartó, súlyos konyha nagylelk&elnöknője meg nem jelent ml"J «M,kflnk irJ»k- IT mélt vesaé- ' - 0 ' riülmattahh halAmSalia m.1 _ m—JMIl k volna a kicsikék között. Fáradhatatlan ki- tartással ennek szentelte legtöbb idejét és ebben hü kisérője volt Klein Illésné a szerénységéről és áldozatkészségéről ismert élelmezési gondnok. Sorban jöttek a kicsi kis iskolás fiuk, búcsúztak ; illendőséggel szépen meghajtották fe.üket, mígegyszer betekintettek a hosszú nagy asztalra, mintha egy kissé fájt volna némelyiknek megválni attól a helytől. Rostnfeld Lajos, kollegánk, a népkonyha buzgó, tízéves titkára, nagyon elérzékenyült, az ő ismert humora cserben hagyta, szótlanul nézte a kis gyámoltala- delm'sebb betegségbe eset — megőrült. Környezete csak akkor lett figyelmessé bajára, mikor a szerencsétlen fialal lérüu£-egy borotvával élet veszélyesen megcsonkította lestél. — Aa alslaé aaar. Hatos, szürke novemberi délután volt, a nehéz köd beledlelkezélt a csatakos aaalaltba és lomhán hömpölygött végig as utcakon. A kaszinó lépcsőházában a pici topánkák uját leifogta a szőnyeg. Jöttek sorban a mamák, a p'pák és a kedves, fürge kis aaur-kisaaBgonyo't. Ka azután minden vasárnap együtt ült a kerek asztaloknál a vidám saurtáraaaág. - A tova vonuló bárányfelhők mOgttl e őbukkan a napsugár ék kacagya mosolyogva balkan végigtáncol a löWöo. A komor utcák képe aseg.áJto-zott, e even képet ölt és á korzón feltűnik aa 1888. március Itö 24-én, első rózsaszínű rulm; izgatja csábítgatja a lelkei valami, «du hangulat; ki, ki a lalak kötül,' ai utcára. A langyos, enyhe levegő ssét-tépi, elmossa a xsurok villámon lényben úszó illúzióit, a szép, a kedvaa uurl, temen a szebb, a mosolygóbb tavaszi napsugár. Vaaárnap délután utoljára jötek össze ai évadban ozsonára a kaszinó dísztermében. Kz alkalommal kivételesen 0 órakor kexdődött, de az asztalok ssorongásig mentelmitek, alig volt elég hely. Ez a isur tulajdohképpen mar sxoáré volt, mélyen belenyúlt a hajnali órákba. Ez volt egyik legkedvesebb laghangulatosabb isur. A siépen ösazeválogalott műsort élvexeltal hallgatták és minden egyes ssém után felhangzottáz s lap'ok. Kramz Józza 14 tői agéaa 27-éig tartanak. — A tanfolyamokra aM aorban olyan néptanítók vétetnek fal, a kik lakintet nélkül arra, va\|lon állami, közaégi, vagj felekesoti iskolákoál vsnnsk-e alkalmaava, oly kósségben műkődnek, a hol a phyl'oxsra a »sőlő ket már alpusslitoita, vagy nagy ménékbet^pues-tiiií s a hol a lako»aág e'sfl aorban a saőlőmi-velésre, illetőleg as elpuwtitott sitiink felutitá-sára van utslvs. — A tanfolyamokra falvatl tanitik utikülinégeik s a lakss és elelmeaési költségek fedeaéxére aa easx négy heti taalolyam tartsiiiirs egyenkint 60 írt általányt kapnak. — A aagikaalMal ksrlleil belegte gélya péaiMr vasárnap d. u. 8 órakor tartotta renaea évi kHygyilMt a városház nagytér* Halmi Frigyes elnök nyi-jelentést Dgbrovice Milán gondoskodva, maga a közséf padig a ksm«reW> rűlflt leleiitékielenubb kősségei kóé tartozik Aa stm lekvésénél, sem kereskedelmi- és Iparrtsao-nysinál fogva nem alkalmas arra, bogy forgalmi éa kereskedelmi gyúponldi jelöltessék ki a emellett ugy ia van már két oraaágoa vására a soproni kereskedelmi- éa iparkamara közös gyfl-lése a kereskedelemügyi miniszterhez teendő jelentésében Tót-Szent-Márlon község kérelmének elulsailéaAI hozta javaslatba. — Halált sksié l»«b«eaa- Zebeckén (novai járás) a napokban Szenti Gábor 5 évea István nevíl fiacskája lulladási tünetek kfcfttt hirtelen meghall. A megrémült szegény szülőfe-nem sejtették, bogy mi lelte kicsi gyermekQket. Az orvos-rendőri boncolásnál a légcsőben,.-egy babszemet talállak, es okoz'a a gyorsliáíált. — KII«ott Ulvajob. M ura-Sterdaktlyen ségat kelleltek. Végül GabAnyi Árpád „Hipnotiz-1 ben 2114 napon kereaitül, temetkezési segélyben mn" elmt) pérjelenetet adta elő dr. Engel Rát;- 10 esetben .'146 frt. Tagjárulék uiAn befizetlek dőrnő éa Mkm Emil. Dr. Engel Sáhdornó meg lepő közvetlenséggel játszotta szerepéi, iiszm, értelmes, vilAgos volt a beszéde, ttöhm Emil 11916 frt 21 krt: kifizettek Ugoknak 7487 Irt H8 krt. Künnlevö követelései a pénztárnak 4681 frt 46 kr. Az 1807. évben gyógykezeltetek méltó partnere volt. A szép műsort tsne kivette. j Összesen 1121 égyé'n 1706 esetben. A lalolyi l 'Alasstáaok munkaadó A kedélyes zsúr, mely táncvigalommá változott At, a reggeli órAkban ert végei. — reaala. Pénteken délután ugy négy! Schapnnger óra körfll kinn a mezők ön dolgozó mikdtdiak I adó tagjai figyelmessé lellek, mert a közbirlokosaág rezu-jPóttag: eredményi: Felügyelö-bixoiiaág távjai lenek; Mor«ndini Román. Adolf. Választott hirósAg munks-í- Keller Máivss, Varga János. Maxikár Vinoe £Vlttyelö-bisntt«Ag .Simon Judit'-ol szavalta szépen. Ltdotttky I mében. A közgyűlést Mici Suppe és Massenet egy egy dalAt énekelte totta meg, az évi el kedvesen. Zongorán kísérte Udofttki Ernő igazgató olvasta fel. A pénztárnak mnlt év Ho/riekter Emma, Mger Ilona hegedűjátéks december végén 2218 tagja volt: 821 nő és vo t a műsor egyik legszebb, kiváló müérzekke ! 2684 férfi. Orroai segélyben és gyógyszerben 6* környékén hosszabb idő óta napirenden voluk előadóit része. Zongorán BShm Emil kiserte n \| részesült 1048. Táppénzt élvezett 6886 napos ál * lopások. A gyanú mindenütt tíiriet János kisrtszoftyokat. OUoo Imre üwyes kupiéi derűit- 276 tag. KórhAzi ellátásban részesültek 121 eset- turnlsai illetőségű csavargó ellen fordult. Acaen- • - - "t^-j^iü^-^au.-——i^.—^-i dőrség lisyelemmef kisérte öt éa csakugyan sikerült is a notórius tolvajt benne leifedezni. Tegnapelőtt letartóztat lAk öl és bekiaértAk a mura-szom-htill járásbírósághoz Krctkét Anna nimt-Mázsi lakost az oltani csendörök többrendbeli lopás miatt pénteken letartóztatták. A kihal gátas tolya-mán kiderült, bogy sok agyébb bűn tárbeli a lelkiismeretét. Legutóbb a kilimM korácsmestertől emelt el egy csomó ágyneműt éa es okozta vésziét. Nem sokáig élvezhette a babos párnák kellemességél, mert leljentatték. A helybeli jáTaa-biróaági börtönben gondolkodik már az t<fím ét tied közöi li különbségről. — Oslrsmtllapsl sgy »»JI4 fér ■alatt. -flfes szombaton válósággal ostrom állapotban volUA sajtó biróaág ugyanis szombaton tárgyalta Nnuehlan Ödön és Marcefl-dtgnek a pécsi hadapródiskola épiié-i vsllalkoxójának Dmira Karoly kőműves -llen indított pőrét. Smira volt a pécsi kőmives-sztrájk vezetője s egy röpiratban ,,.-... megtámadta a Neuschlosa-cáget. A tárgyalás nap- tüzelj logott ajletimkár-felolvasta óvuelenléséVmelye^« köz- j4rg n8gy tüntetéseket vártak, a mi tényleg bekövetkezett. A munkasok már előzetesen valami tervben állapodta meg Smira Károly szocialista , ... H , . vezér elítélése esetére, ezért kora reggeltél gya- \| jennel kísérte. A vasárnspi^ oxsonnák snyagi^fe! /ogQ8 éa loVag rendörök járták be a várost, de jriHőnősen a kir. törvényszék környékét, bogy Iájából szüntelenül nehéz füstoszlopnk szálltak fel. bistoaitott. tagjai: Fiichel Arthur, Komftno-A kíváncsiak rosszat sejtve, arra ve lék ulju vios Pál, Hiraőh> Alajos, DarAasdv Ferenc. Vaksi, és leltevésükbeu nem csalódlak: a 40 hold laasiott hirósáKbiatoaiiott isgjai: Nikicser Jóiasf, lerülelen fekvő 6—10 éves rezula nagy része lángok ban állott,1 és a tflz rohamosan tova harapódzott. A tűzoltók kivonullak, de minden erőfeszítésük Németh Gyula, Reidinger öyuls, üo eaaxky Ferenc. Póttagok : Meíaen Jakab, Segesdy IstvAn. Slsgylcll kAiirAt^a. Át ir. jbtfkony kArba vesxet/i mert az rgymásrabajlóazáraz gnlya- nGcyyht március hó 20-án Vidor Samuné elnök kon recsegve,<ropogva folytuk végiga lüzea láng- elnöklete alatt, n 'agok élénk részvétele mellett nyelvek. A tüzet nahány halászó atyafi idézte {tartotta meg éri rendes közgyűlései. A melegein, kik a rexula kia tavában vetetlek ki háló"\| hangú elnöki megnyitó utAn tiotin/tid Lajos egy jukat. Egy elvetett gyulaszAltól kiszáradt buja- fű, maguk ügyekeztek elfojtani az \| gyűlés nagy telszésse1 veti ludomásnl. A jelei;-1 égést, de mikor minden fáradságuk eredményle- lés azon részét, melyben Vidor Samniié einőv len volt -megjigrttjtakr A csendőrség nyomában ! tevékenysévéröl van szó, a közgyűlés lelkes él- ven már a bűnösöknek. TSy ilt kérés. A március 7í. tiu- 'erkölcsi eredményéi szintén élénk szavakban B titkári jelen Ima már mekhaladta a 700 forintot és egy árva neprtndnő bizottságokat tisztelettel kéri az (IT^'/Ji'ltui6!,"^^ m<«akaddh oxxák a csoportosulást. A Hói tartva, ma m -"a. °" — • """munkások tulnagysaánával, /," . rn, . - é li nj is i a j ma mar metns aaia a /uu lortniot es egy árva- un„_ „.„,!„„ Országos fdrt. Erthlye Muztum Kolozsvárt, j i\|ap \|éleglléllére gxoIg4\|^Ax anyagi eredmény atíXak haS hogy címére az ünnepek összes soksorosi tott nyomtatványait (plakát, sorrend, vers, Iheiő, mert emlékbeszéd leírás stb) megküldeni szíveskedjenek, valamint a, kokárdák, érmek, vagy egyéb jelvények egy példányát. A muzeum ezeket~a jövendő számára elteszi és megőrzi. — A asgyksulusl AltalAnoa ■aiin-kkskfpié rtynAlel március 27-én, vásár-napon delntAn 8 órakor tartja saját helyiségében évi rendes közgyűlésit. Tárgysorozat: 1. Jelentés as 1887. évről. 2. Pénztárjelentés. 8. Uj válasxtmány választáss. 4. Neláni igdilványok — Taallék ss«l«gasdasA\|l laalé ... , ,, , . ,. - , azoknak hangosan nyilvánítóit tüntetési azándé • választmányi tagok áldozatkészségének köszön- k4va, nem \|6H\| ,1^, 000 a rendelkezésre álló helő, mert a kellékekről mindenkor a va asxl- j „„^ er5 kat0nagáK kivezénylését kérték, mányi lagok gondoskodtak. - «o'^A'W A - Csakhamar kivonult a 44. és 62. gyaogezred öt heriné válaszlmány. tag az év lolyamában ebbel, j^árUTbeiai 600 ember A katonák on- lisztségéröl leköszönvén, a közgyűlés s emondást \|0^kbitn 4„0\|\|ak as utcákon, csak azokat sajnálattal tudomásul vette, és Rothschild Albert-1 At M e\|ltrt területen, kiknek ott okvet- nenak az egy et körül szerzet! érdemeiért jegyxő- \|erlfl\| do\|>(uk akadt>A gzombalj kilizetéa. után könyv! köszönetet szavuolt. - A nöegylelnek g0rQ ,ömegbe„ hullámzottak a munkások az 1 tiszteletbeli, 6« alaptió\ és 296 rendes lagja u(c4kon éa nem kis fáradságba kerüli szok elvan; vagyona pedig 12876 rl 14 kr., mely távolítása, A renilenskedők közül 12-nek letar-részml helybeni pénzintézeteknél és as Ixr. hil- li\|l\|\|AM jg 8zQk8éKessé vált, a kiket katonák és köxségnel, résxmt értékp:ipírokban gyümölcsöző-1 rend6rök kifértek a városházára, több helyen a leg van elhelyexve. A titkári (jelentés a népkonyháról való megemlékezéssel végződéit,' mely nép- lyaasa. A fnldmivelénttsyi miniszter különös1 szerű humánus intézményt 10 év előli sz izr. súlyt helyes srra, hngy az elpusstult ssőlök felújításának elCmo/ditása érdekében a néptanítók is hathatósan közreműködjenek. £ célból intéa-kedeit a miniszter, bogy a néptanítók réssére a jótékony nőegylet létesített. A Pénztár-/oryalmi U taqyonkimiitatit- a lagok mindegyi-kéuek nyomtatásban megküldetvén, ietojvasoltnak tekintetett és a számvizsgáló bixottság jelentése mólt évben rsndezstl és sikeresnek bizonyult alapján a számadóknak a felment vény megada- néaybetes szőlő- és borgazdasági tanfolyamok mintájára hasonló lanfotyaabk as idén'is tartassanak. Ez évben 12 helyen lesznek ilyen tanfolyamok és pedig : Pozsonyban, Váoott, Egerben, Tarcaioa, Beregaaáaztian, Uihsr-UiAszesen, Ns(ty Enyeden, Ménenen, Pécseit, Ves/prémben, Talán éa vármegyénkben Tapolcán. A tanfolyam célja aa, bogy az axon rési'vevő néptanítók a szőlőéi* borgazdssag terén, külUoős tekintettel aa el-puszluli -zí'ők IsluitásAra, elméletileg és ayakor-latilag kiképeaiasaeaak, bogy a szakmában a népiskolákban a a gatdaaági isméilő iskolákban a tanulóknak kallő oktatást nyujtbaasansk, s ál-islábsu az illető községben a szőlő- éa borgax* dsaági ismerstek tsrjesstése a a nöiölelujíti" előmosditAsa érdekében batható<an kozremünőd-jenek. e— Az egéaz lantolyam négy hétre terjed és két részletben isttstik meg, és podig a taa-lolyan első résae lavaaaasal, a mAsodik réssé pedig öasasel 14-14 napoa át. A laafolyamon mind a kát időszakban, tehát aa tgAaz aégy hé* tea át ugyanazon tanítók vernek részt. A tan-lolyamok april 25-től egésx május 7 áig, október tolt. A pénztár-forgalmi kimutatásból megtudjuk, hogy a nőegylet a mull évben Oaszesen 2377 frt 16 krt. (ordított jótékony célokra. - A tárgysorozat negyedik pontját 11 választmányi tag választása képezte. Ennek eredménye a következő volt: beadalolt összesen 86 szavazat, megváloB'latlak 8 évre; Kürtchner Ignácné, Ebitifpatujer Lipótné, Btau Lajosné, RtMenfeld Adollné, Wtútr Jóxselné, 2auber Alajosné, Ltdoftki Arminné, dr. AVmnmnn Edéné, TWldk Arminné és dr. Rothtekild Jakabné (uj), továbbá l évre Grünkut Allredné (uj); számvizsgá ó bizottsági nTgokká : Rothtekild Samum!, Őrünkül Henrik és- dr. Oilop Mór. — Indítványok nem tétetvén, eln'Jk a gyűlést bezárta. — Meaa kaptak llkk vásárt. Tót-Szent-Márton köxség sség két országos vAsArt kért a kereskedelemügyi minisztertől, de mivel a folyamodó községtől számitolt 80 kiloi élernyi körterületen belül levő 28 városb >n és községben már ez idö szerint 96 országos vásárt és 18 hetivásárt tartanak s igy a vidék kiiztorgalmi éa kereskedelmi igényeiről kelleténél is jobban van zajongó csőcseléket a katonaságnak kelleti szuronyt szegezve visszaszoriUni az elzárt terMetröl. A kirendelt katonaság még a késő éjjeli órákban is cirkált a városban. — BacMivtuar Desisgy-IlkAliaa A kereskedelemügyi miniszter 6871. számú határozatával megengedte, hogy Somogy Miháldon ezentúl minden évben éa igv mér az idén is Szt. Kereszt fölmágatztahUát köteti vasárnapon országos vásár jellegű buosut tarthatnak, melyen kereskedők is részt vehetnek. — lair lAvásár firsekajvárstl. A Nyilramegyei Gazdasági Egyesület Által a I. évben rendeiendő XVl-ik nemzetközi nagy lóvásár, mint minden évben, ugy most ia május hó első héttőjén s a megelőző vaaárnap délután, vagyia n ájus hó 1 én és 2-án fog megtartatni. A mull évi vásáron eladatott 600 drb ló. A Nyitra-mesyei Gazdasági Egyesület lóvásáijai a leghire sebbek az országban. A hazai és kültöldi 16--kereakedők leginkább ilt Szerzik be szükségleiő-ket. Lakások és islálók az érsekújvári rendőr-kapílAnyi hivatalbán rendelhetők. — átlats\|kii«glgil klaaaAalAe vármegyénkben március hó 20án. Lépfene'. Saaot-Gróth Polgárváioa 1 udvar, Zala-Egerszeg 1 adv. öaaxeaen 2 község 2 udvar. SertMu: Dohri, Felső Szemenye, tus-Caernee, Pálovec, Petőbenya, Tűrje,-Zaja Koppány, öaazsaan 7 község V Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala 24 8*m (6. lap) 1898. március bé S4 én — laialMk vételnek fel TÍ1 faniBcl berendezett ba-targjáraa aaxtaloa, kárpitos, éi MOterfáijM OMtilyaiba. -- Helybeliek elffayben réaxeaBl nek. — Friedaaaa Károly éa 6laik«rc«r ba(anjir«wk N-KaalwAa. — Elad kám. Nsgy-Kaaizsán, élénk forgalmú utóiban levő, jövedelmexö bérház, jó menetein ízlettel, szabadkézből eladó. Bővebbet a kiadóhivatalban. Színház. tléak, összevágó előadásban kertit színre szombaton Planquette legnjabb operettje: a „ Variufyirü'. A „Korbetilli harangok* éi a .Ripp-Bipp* z«eniali« szerzőjének ebben a 4a-rabfában korántsem találjak meg ait a jól ismert erfle drámai muzsikát, ax édes dallamok fiagy« meatere kevesebbet nyujjlott, mint a mennyit tóié a zeaeirodalom Tárt D' Ennery és Barmi librettója nem egyéb, egymás mellé fiizötl képek boesxa sorozatánál, melyból hiányzik ss egység, ds étért sí operett eléggé bijos és ntolsó évek egyik legsikerültebb alkotása. Hidtéghy (XV. Lsjps) a vőn, de még mindig pezsgő vérit királyt a legutolsó résslete-kig tökéletességgel áhrszolta. Igen szép, kedves, pajtán roll Tibtri Frida (Michelette) SUnym Araakáaak (fanét) sikerflt es>éjs volt és játékára is nagyobb gondot (ordított ex alkalommal .Ysyy Imre (Osorgss) a tőle megszokott precizitással énekelt és játecott. ErekGcy (Nieolas) sok ssép vonást, mutatott be assrepébfn és a hsrmadik felvonásban Táborivá! előadott uuctljét zajosan megtapsolták. A többi szerepifik nagyban segédkestek a skerlllt elő ailásnál. Vatirnup d. a. a 'Diuruittdt' adták.1 lzsA Miklós játszotta a címszerepet és ezt isrtslom-nálkQIHiiinySigot is gonddal ábrázolta. Étit: a ,. TrUbfk" került Színre; a szereplők igen sok jóakaratot pazaroltak FM Mátyás dramsiró ar e nmk alkotására (!) Héttőn as „Orogxláiivadásx" ment másod«zor. Dacara a dsrabváltosásnak a aéaóter egé-sen ■es'ellet', és ügt találtuk, hogy aa előadás jobb volt aa eieőnél.'A villamos Ívlámpa bizony lel mondta ex £00 a szolgalatát, a »'i sikerült rög-tSütésekre adoti alkalmai, melyeken a közönség jól mnlatntl. Bapttszt például, dacára hogy urával a legsStélebb Afrikában vadászolt, ott sem lálolt olyan aSiétséget, mini a kanizsai ssiapadon. .— Keddtu : tfuckstedt Irén vendégfélléptével a „Cigdni/biril' adták zsúfolt báz elölt. As előadás egyike volt a legsikerültebbeknek. Hucfotedt íren (Saffy) hangja diadalmaskodik miaden nehézségeken, énekével eohassm kttzd; szint, lelket, köIcönOz a bájos melódiáknak, a piaaoi hangulatot keltők, a magas regiszterekben ercesen cseng, könnyedén fal végig s banglép-ceOzet minden fokáa. Szinreléptekor egy nsgy babérkoszorúval lepték meg ttatelől, Játék-teknikája míg kezdetleges, gyakran fél, nem elg bátor, kivált ha teljesen ismeretlen partnerekkel kell játaaaaia. Kz nem St. Nagy Imrének (Baraakay) szól, mert talán ő volt aa egyetlen, ki kezére játszolt mindenbeajs mi édee baagu fBldinkaek. A második felvonás duettjét háromszor kellett énekelniOk. Najy Imre kiváló figyelemmel énekelt ée a hálás kOsOoség szívesen megtapsolta. Tóbori Frida (Arzén) több szerencsivel énekelt, szépen játssotL Fsltttnési keltett lesíöi. fényes Öltözékével, báreze«akkülső-ég, de mindenesetre nagyon finom ízlésre vsll. Hetinyi (Zsapán) kifogyhatatlan humorral játaaofa szerepéi, telje-een elemében volt, A villamos lámpi megint nem reagál) és ez ismét talpra ssett eksztempo-ritálásra adott alkalmat. £rcáősyW Cipra a terepében matstoit be figyelemreméltó, jellemzetes alskitáat, Bortütb/ (Mlrabella) saiaiéa sikerrel játszott Izsó (gróf Corueró)-kezében nem maradt kidolgozatlan sgyetlen momentum sem, ugrlátssik sokat fbgisikoeott ezzel s .tereppel. Tökéletes, hl alakhásai arra predsestteáQák -ót, hogy ne csak operettekben {átszék nagyobb szerepet, ftrtóey (Gábor diák) kiesi szerepében is fsltl nést keltett. A zenekar kiilaO volt. Surdin : .Kikspós patikárius" kertit ssinia.1 böszlreíegét, győnyőrkíMve az idagaaak bámalá-aán és ktdo'ateo. A fiatal leányka a reggel és délután tti részét, ba csak eaö. vagy zivatar visaas _jmm tartotta, rendesén e téren tftltfttta. Sokszor latiam fit magam w némán, mély gondolatokban e.l meröl ve hallcatai a habok, megtehet előtte érteim?* .uttnpéMt ás elmerengem a 'ova bBmpSlygó hullámekoa, melyek megtörve a part lépceQin, (élénken és jajgatva vimxafutnak, hojy talán többé soba vis«aa ne térienek, Feltfinö alak volt. Senki asm haladkatott el •ellette a nélkül, hogy érdeklődéssel ée kiváii-csifággal na tekintess rá. Mindig feketébe volt öllózködva, mélynek ayásaa a-nál jobban kiemelte ara ijeszti hal* ványeágát. De ami kllöaöaea szentbe mm, s a fehérraaáa leány nevet adta neki, azon kwtU mány \olt, hogy keblén mindig fehér róaát visel, Senki nem is eaiirtte máskép, miat fehérrótsás leánynak. Szépnek nem volt nevexheitf, legalább a sió --. . . „ . . P, , í . i közönségen éneimében nem, de voná»ai oly ae- Ki nem tameita tmlUdsi, melynek relrainje meapk, 0\|. i^m.owtiak, oly antik-sartak voltak, mmden éretiu ludó aaivej; részvétre lágyit, a miwba caak val.mely görög Szoboréi lettek minden szembe önkényleien könyel casl ? iT0 „ valamely királynői, melyek Ankénytalea .Azon Asrsk kö/Oi vagyok, kik meghalnak, j lk,t.latra éa bódulatra kényszerítenek. Fekete (Irtai gaaásg hullámokban omlottak alá karosa termeién, a mintegy gyáaatátyolt ké- klr\|t. . ^HH^B j—tk^—t-^- i — mu w komoly ara 0 eg ar flaul ssivnek hattyúd.la vá vált. társaságéban volt, l inak merev és lsa.se lartása L„u, hét srtvs és d I smmsl besaéld ttárulta a vén katonái, s kinek hbltó sem olvadt bwse oly csodalatos Saazhaag- LroirA ké\|ltU pi\|\|»nt«nnnk, hogy azonnal meg-ban, mint e balladában Heine és Speigel, mim lm tttdjuk, hogy a fiatal I • ány kánsitatyja. Oly la-esak egy azitt' aajogla volna sl a hus tftftnetel, l\|n4 ro\|l k5(IQk , b.aoalaio-aSg srt és dallam ngyanssoa percben asfileiatt Al uw,lbl{l\| m(\|,,kkel oly eggM«g agy lkaNteaivérnak látswk pedig iti senls is aé- aéllt 4, ,„ ki ltkt,ttl t4r,.n<> mei kOUo már régóta, talsn végképp elporla-doao't akkor már, midiin a felséges Rajna agy augában megssQleeii a dsli . Ibanat marcangolja. A«oo Asrsk kösfit vsgyok, kik meghalnak, Mindenki megértett és tia.Ul'e as aggódni hs szeretnek . , mat é« bánatot éa senki «m mebesett el etói- (uh meanyiszer hallottam (éj.. gyOnyorkOdéaxel j ,ük ^bajtie nélkQl. e refraint, oly gyOngéd. eszményi hangon feled- Természetes, hogy mindenki érdeklődött a ha\|tva, hogy minden oaiber. ki ai< meghallotta, wép \|fiiny Hnt1(N .,\|,Dtk o'y Ma, ctütSrtikön Saghy Zsigmond harmincöt éves n üködésének jubileuma és jutalom játéka alkalmából ,Dobi Katiéa kerül színre. Sdyájr Zig-mond voll az e!aö igazgató, ki a lövároe legelő-ke'óbb művészeit éa m&véaznóit nálunk megi«-merteiie, ezsei snoak idején már megnyerte kózóneégöak meleg rokon>seové<. Figyelmee k5 söaségOnk nem mulaastja el raganzkodtsáaak agy ajabb jslét adni akkor, mikor a társulatnak egy nly érdemes tágjáról van szó, minő Sá/kj Zsigmond. Pénteken d. u. Trílbyk(lélhelyárakka). Este: Ördög mátkája kertit ssinre. Szombaton Eohsgarav hatáson drámáját: a „folt, amdy tiutü" adják másodssor. —Ifi. CSARNOK A fthérr&ssá* Uány. — EHwnUif. — ' Irta: ■ ..... Sáador ba szeretnek I KOIönOsen Speigel gyOnyört daliaméval, mely-lyel egy leheuégea ilju zenekfiltO hírnevet e.er-1 ^ükTo'^ly és"sao~Hora sra' sett ugyan magánét de -ely egyszerémiid e Mindig egy k'Omoru é* komoly Rflllll \|\|t»nal ka»émikUi»l uiU I . . . Soha I hogy lelfesen íameri a veaaé yt, kOrayeatr s hogy s miatt aaivet nely leányát reménytelen visszafojtoU lélegzetlet állt neg, hogy mint virág illatát, ssivéba-ssivja a gyöngéd légrss-gés', mit aa elrasadólag bajos hang hullámai hzánlotlak a légben. 1866-bsn volt Velencében. A Márkus-térre nyiló paloták egy ablakából szállt szárnyra a dal, a haris aselid, lágy kíséretével, hogy lábujjhegyen 8e«zegy0lekezö tömeget e«aijun az ablak elé, mely oéms elragadtatásnál mint imái hallgassa o dalt, esy szenvedő, >ajgó lélek bos panssaát es egyedfi i vigasát. Mindenki ismerte a fiatal leánykát, ki bizonyara a nélkül, hogy oaak legkisebb sejtelme ia let) volnajalóle, az est hisonyo* Órájában mindennap o'y égkgy^nyörttséget szerzeit s Márkus-ter látogatóinak. \ Hogyan is lehetett volna sejtelme felöle, hisz soha sem voll senkinem bátorm gs megköeaSnai neki e dalt, melylyel halvány és szenvedd arca alán ítélve, csak saját bils sorsát psnaasolta el a hsl gatsg és iitoktartó(_plws ég osillsgaiaak es a liiokteljes, rejtélyes 'agubáknak, melyeknek szellői ott ólálkodtsk sblakar^örll, hogy szárnyaikra kapván a gyöngéd elbalo hangiodrokat, elssálljansk velüksinessae... meesze... ki a asa bad Adriára... Talán hnszá, bos<á azon gonoaz, vagy boldogtalan valakíhea, ki elég bQaöa vegy •sersnc-étleo volt e szegény gyermekléányke szivét halálon.n msgsebeani. SOt még a tömeg, aa érséketlea durva tömeg ia öeztOoeaertleg sejtette, hogy legkisebb tetszés* nyilvánítással sem atabad megfélemlíteni, elriasa-táni s gyönge beteg madarai, ki enyhttletst és visasst kere»ai jött Velence saelid ege alá, a ei«eaaTojtva a könnyen szikrái fogó. olasz lelkesedéi kitöréséi, csöndesen éa aaj lanul oszlnti széf, midén a dal utolaó bangit a a saelid hárfa utolsó akkordjai elhangzottak Melaniet, a kedvek be'eg leánykát, kinek halvány sreáa a halál Vágya éa közelsége oly ijetotöles kl volt fejeeVe, egéas Velence ismerté Nemcsak aa idégenék, kiknek a Márkus-tér képexi a eendee találkoaásí balvet, a azt a Dt-vös eaalont, matyrfl a nagy Napoleoa joggal mondta, hogy caak a^tilagoe ég méltó rá, hogy ma ayesotét jLépaata, hanem a lakoaaág a aép is, súly bármily isrhee aappali munka mán sem bájtja fejét .nyugalomig addig, mii legalább legalább jürszcr körül nsm sétálja Vsleeoe « lerméatetQ valt, hogy még as asszonyok is irigyééit nélkül sáemmbették, » mely a ísstéfe. nyebb azivbcn am ketbetet (élelmei ée gyt löieéget. Még a férfiak ta csak agy tekintettek rá, miat valami oltárképre, . egyetlen földi goodols'U' vagy vagygyal nem merték volna megsértefll 8i< Etete regényéről laa-aakéat egé«s mnndailmeg keletkezett, melyet aa idegenek és baaazfilStiek szftjr>M-szájra adtak egy másnak. Különféle, aokaanr egymásnak el leataoadA részleteket beszéltek életérdi ée kftétérOl, tttelyek azonban mindnyájan megegyeztek abban, hogy a Halai leányka bu dogtalan szerelemből eeárma-soti szivbajban szenved, a hoay nincs maa.se as idO, midőn a horvadásnak iada t gyönge .virág öröktQ lehajtja faját Aat te tudták, hogy a listai leánykát a nagy hirt dr, Manctni gyógykezeli, a ea még jobban elszomorította azokat, kiket a fiatal leányka érdekeli, mert annak ia eakbaasar híre futott, hogy a (ele urvoa lemondott a reményről, hogy aa életnek visszsadhassa, s e lemondásban meg nem másítható halálHéletet látlak. Ha Maurlni nem képes meggvógyi>aal, alkar valóban meg kall hatnia I mondák áiomornan mert MaaHai a világ legelső orvosa I Egy aaorencaée véletlen alkalmai nyújtott a nagy birfi orvoxssl azemélycen megismerkedni, a éa a kitüuő szerencséi aaoansl klsaákmáayol* tam, hogy as oly annyira érdekes leányka sorsa (elöl tÓbbat éa bizonyosat ludjak mag, — Mondja csak, kedve, örves ar, — kérdeni title a legelső alkalmas pillanatban — Igaz-e, — ami köassájon forog, — hogy Aa te lemondott mát ama báioa fiatal leányka mententke<é'éról, kik honfitársai lehérrózaáa leésyosk kereszteltek? Az orvos srca elkomolyodot1. — Nem mondhattam te, — mondá aaaawraea —« mert soha sem ia tápláltam fly reménységöt, Ciaö pillanatrg telismertem beteg-égét, mely ellen, fájdalom, a tudomány nem ismer gyógytlvet. A fiatal teáayka lélek- éa kedélybajboa gsenved. a as öaaaeMri idígsstét és (Ütemééit! teste erejét. Minden basgalmam éa odaadásom hasztalan. Pa dig aanyira érdeklődőm a bájos gyarmati Iránt, hogy saive«en odaadnék bálralevö él etem bét agy eazteadőt, ba meg tudnám menteni ö<. Ds ér- 7 >»gy-K»niz«a csütörtök Zala 21 szám. (7. lap.) 1898. máraas hó 24 én sem, mdom, bogy mitssm tehetek, i hogyha ti lami nem qgméli szerencsés Télelles közbe nem lép, menthetetlenül el na <wn Azon beteg-eégbea kell meghslnis, melyei > kOltök s iiit megtörésének uioudanuk, aielyet nsqhau n tudomány nyelvén a túlságos érzékenység idegessé-gének é* iáinak nevezünk. — Tekét némái remény ? — kardé n szomorúan. — Mondtam sár: eaak egy télolen Cnende'eg kedélyrázkí da menthetné1 meg fit, d erre, fájdalom, semmi reményem nincs. Komoly, határo-ioii jellemmel bír, melyben ssmari könnyelműség nincs. Neiu esek nem keresi,.de Bgyenísan visz-szaatasit minden szórakozásts önkinzó gyOnyör-rel ragaszkodik fájdalmához, e úgy anayira ki van békülve, sflt »ária haláléi, hogy aton naiv szerelel nélkül, melyiyel öreg atyja iráni vieel-letetik, meg vagyok gyOfűdre, bogy már régen Ongyilkoseá váll volna. Alléi tartok, bogy igy ii a* lea< a vége, a ea aa, ami külllnOzen remegtet. Na idót tudnánk nyerni, akkor talán megment hetnflk öt, igy azonban, fájdalom, nem lápiái-hatom lton boldogxAg reményei, hogy az eleinek visszaadhassam fit. ,' •* — Szsséay alya I — sóbajtám önkénytelenül mert fájdalom, jól ismerem e mihez nem hasonlíthat 6 fájdalmat a jól tudom, mit teás egy bál-ványiott gyermeket elveszíteni! Tud valami részletesebbet élete regénvérfil ? — Teljmea ismerem, atyja egész bizalommal közölte velem. Sem nem nj, sem, fajdalom, nem is ritka, kBlóaGaea oly gasdag OrtkOeöknél. a minő e szegény leányka. Szeretett, de cealödoii s oly kíméletlen médon s oly miadea elókészQl^t nélkül jnttaliák Indomáaára kedvest aljaaságát, ki Oi csak roppant vagyona miatt akarta nóttl venni, bogy a szegény pyermek szive megtSrt el szörnyű csapás sntya alatt. Egy kegyetlen névle-ien levél világosította fel, s midőn a uegény gyermek meggydnwt, hogy a kíméletlen levélnek ima van, a bogy szívtelen Jegyese még aa eekBvS előtti napon sem italotta magéi régi kadveaével egén nyíltan egy színházi páholyban matatni, elájult éa sgylásba esett. Magfthnz tért agyan, de fájdalom, osak azérfcjjlbgy hosszú fájdalmas betegség etnészsce fel öt Elképzelhetni, hogy e szomorú értesülé* után még nagyobb érdeklódésasl néztem e szegény gyermeket, kivel mindennap lalá koatam vagy a Márkus-téren, vagy pedig a nagy caaiornán, vagy éppen k&nn a siahad lagunákon, a hol minden szép napon találkozni lehetett gondolájával. Egy napon, vagy is egy síép reggelen kimenvén a Triesztből érkesfl gOzBa elé, melyiyel egy ismerdsöm előre bejelentett inegérkezérét vir-tam, újra mogpillantMtam gondoláját aa éppen megérkezett hajé köré tolongott vizi fogatok kfia'. A hajé tOmve volt utasokkal, melyek osak lae-san szállhattak alá a keskeny lépcsőzeten. Bará< I tómat várva, magam ia kötél mentem a gftiös-bük, türelmetlenül várva a« utasok lassú kl-ssilláaát. A loloogásban gondo'áss, a fehérósaás leány gondolája metté jalotk, ki, mint mindig, mo-t N fekete ruhában volt, keblén aa elmaradhatatlan lebér rózsával Éppen egy fiatal emher sasltt alá a szék lépcsőzeten, gyönyörű fia'al hölgyet vetetve kesén, midőn _»gy velőt rázó. sikoltsa bangwtt mögöttem. A fehér rósaé* leányka volt, ki hirtelen felugrott Üléséről, a miután pár má»odperv.ig rádermedt a gondolába szálló fiatal emberre, oly gyorsasággal, hogy elrémüli, atyiáaak nem volt idfje visszstártóstatai fit, a habok közé vetette ■Mát. , ___, 'A liatal éöSSerT ki a sikoltásba Kainlén meglepetve és fájdalmaséi) fölkiáltott, a minden haboeaa nélkül maga ia a tengerbe vetette magát.' * Néhány* erőteljes lökéssel szerencsésen elérte a fiatal leányt, ki bár Öntudatát elvesztette, de kit bö öltözete méjTleíitarlóit a víz színén. Hirtelen átkarolta derekát, s a« e« alatt odaérkezett gondolába eme is. Nem kOuOaóm meg önnek, nyomorait árnlé — mormogáaz atya, mintán leánytt a gondolában ellielyez'e — nézae ön, mivé tette a szegény gyermeket. A fiatal ember válaszolt rá valami', de az öreg rá sem hallgatott,i s a gondola gyorsan tnv.a siklott Elkepáelhelni, hogy az e«emény híre mily gyorsan elterjedt a városhnn, t mily lázas halast eszközölt. Aa iagalottaág oly nagy volt, bogy sehol sem bestéitek egyébről.. Aa egész város a Márkus lém sietett, mely csakhamar megtelt kivá'ncsi és érdeklődő csoportokkal. A lapok külön kiadásokat rendestek, melyekben részletesen és a ssokásoa bozzátoldásokkal beszéltek el a febérrfiasás leány öngyilkossági kísérletét, tudatva egyszersmind szón örvendetes körülményt, hogy a fístal leányka már tatyeen magához tért, jól érzi magát, a dr. Manclni állítana szerint semmi hátrányos következmények* tői tartani nem lehet A* érdeklődés oly általános volt, hogy az az emberek egymás kezéből kapkodták a lapokai, s minthogy mindenkinek nem jatolt, a tömegben, többen székre áttoltak s len hangon olvasták (el aa értesítési, a nép meg hurrá éa eviva Msncini I kiállásokkal logadta a megmentés hirét Velence tudja, hogy az idegenek ntán él éa Velence hálás. Szereli az idegeneket. Es osak ugyan a"fíIrTitpok igazat besaéllek. A fehérréasás leány másnap mársujból megjelent a Msrkus-iéren, s megjelenése olw kedveaO hatást keltett bogy a közönség éljenzésbe lőrt ki megpillantására. A lehérréssás leinyVbájos mosoly-lyal köszönte meg a barátságos fogadtatást. Alig SMftMi siameimaek btont, midén awas-\| lyogní láttam őt fiát meg mikor elkeadait aty-I jávai vidáman csevegni! Mily tökéletes átváltoaás bosaouéfy ára alatti .. . Nem sokára aj pár érkraott hozzájuk a helyet foglalt a»talak melleit Meleg kéxKsoritáaokkal üdvözölték ágymUt. fiz- még nagyobb meglepetés vtt ssámomrs. A fiatal ember ugyanaz voli, ki a fsMrróísá : leányt megmentette, as Öreg katona padig kezét fogott vele, btitttán tegnap köszönet helyett nyomorultnak éa áraléaak nevezte őt! — Mi történhetett oly hirtelen ? kérdési Ma-; gamtói önkénytélenttl és léiig hangosan, — Megmóndontén Önnek — monda dr. Maneini, ' ki a pillanatban mellém érkwatt és maebailotta \| Onkénytelen felkiáltásdmat •— Félreértés történt, a fel ven világosítva, A jegyes Mm iiulé, hanem derék fisital ember, ás \| gyönyörű nő I P'dig a testvér.' Most. már érti, ugy-e? Most j már nincs szükség többi a« én közreműködésemre. most már megjött, Itt van as igazi orvos. De nett is bocsátom el okét Velencéből addig, mlg csak Baase nem edow őkat K< légyen orvoai bonnrárinmom. De heleegjezik-e as örag V — Ha bsliegyasik e ? Nézzen On arcára I Valóban, as Öreg katoia aroa oank agy su i fáraóit aa BrBmtOl 1 Ima vaa még boldogság is ezsn a világon f Csakhogy, tájdalom, ritka virág. Olyat, mint as A Iné. 8sás esztendeig kell \| é nOnk, bogy eeak agyscer ia gyOnyOrkOdkaaefink virágsáeábaa! Nierkeszlől Bieaelek. [ S. J. Minden aggák Mwlh slksrlltss vg»H kl(start-jék, hosr a lupánk matt wf>haa, ..V aa Maaa" dm* sasrkssait Saáwt, ttm ■itUil Issassa iMássk a gslgárlskala sstyaélk osstU^a sDvtadikintk. Is sa amstt s«a Is ksl/MI Isvehrs Volt vilwa. I Irssa. MUri Ir ily ritkán f TaUa Unw na káetlak. \| bliststlsn. ki Mr OernovioMt 1 (Mvtlsht Uwgltaak la á Mát Itt nem Mslk Bár saki Httttm Mikor WMt a sslhl évad? (I—a ügy na, tttfity ArmU nékmbkt-várii sa Uss alyjs \|árásMié. As Mm ujjt vüls IdMk Waátg, rágvasárnap dksgyja a lámlaW. IwakaSaa l<n instt Mailé* imnpébsn fellépni Ma is Maag nialén [áisslk Laptulajdonos ás kiadó s riiciiL r ti i. O p. />XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX> - 736 898 * Haszonbérbeadási- • • • ••••• hirdetmény. Az Esterházy hercegi hitbizománytulajdonát képező y Zalavirmegyében fekvő csobánci uradalomhoz tartozó ÉH úgynevezett gyulakeszii gazdaság circa 1251 kat holdnyi Q területtel-, további a hegyesdj gazdaság circq 510 kat. X 1 holdnyi területtel a hozzátartozó lak éa gazdasági epűle- X * tekkel együtt az 1898. évi november hó i-től husz (20) X 1 egymás után következő évre haszonbérbe adatik. X Az ezekre vonatkozó ajánlatok f. é. ápril 20-ig alulírott X igazgatóságnál Kismartonban (Sopronmegyében) írásban X nyújtandók be, ahol a bérleti feltételek is megtudhatók. X Haszonbérbeadó fejítarjjá magának a jogot, hogy a X beérkező ajánlatok közül tetszése szerint választhasson. X Kismarton, 1898. március.hó 16.-án, \|\| as Esterházy hercogl javak zárgondnok- Y V ■ 101-1 ságának központi Igazgatósága v/ Qxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxö f^»ooöooooaoiijoooooooooow • Birtok-eladás. Zalámegyében Borsfa község határában egy 800 holdas birtok (elszereléssel vagy annélkül eladó — Bővebbeket a fculajdo- IIO-S % nosnal, cím a kiadóhivatalban. &OQ0ÖOÜ0OOO(IK)0aOOGOOGO00ti Hirdetések 1 felvétetnek e lap kiadóhivatalában Na^y-Kanlzsán. »«T-Kam«M, fltrttk \ Zala H R (•» »ip<)____ im ÍJ 5 Akácia arccrim I frt, szappan tftr i > M ' -> A MAUTHNtK-tele zTzzn^ ^üiiti Imí Ült Auguztua é «» lODTDUoni" ®s • • ■Siilljtyal fcüuoMI #4. %7 Itas S fit, Ir lm 1 Mltr I P * khuioi^^ss&sa&s - • • vlrácmacvak ■MHIN mkm ÜMrég kUktkl. mái kM tisty raMBp tráfyUOtt > « ™ tti m#m t«l\|«* sHw** I mMm irititt «l mm JHHP&, ^ a* _______ ^_ - _____>. i^i^iHkMnfWkf Uss^l^^^ láfl \|\| kilMfIlii ÜMM\|M* yiifthnifaf^inviiTII *** 1 mnyaatt rMMr IiUmüii ti-él j WWilllwB \|PI^WflyV8ls I . J » A ^ ; raed ve-véd egy el Kriagnar György nMii Jtair Imik" ' " . . ~ 1L. M A - ^ teÉHmefi wiytfcl KID4PBIT, CslilaMr IWMtiiH ;Vm\|\|fl[ und Sap> ,m . L . . lmb«»r VflNy V fllltr ét fa»B«r#ftt«MtlMi £ U MM ••irtwfclft^t^f^flnct/ Mr a H«di\|wN« Andráss? * Mán ***** ftbv Mwthw Óla <aéf mkm atya* onif>tmál HM faltér Ntdapast, Kóws-uícsJ. sjéni lMüJ<arófeb ^ jmaIIaíI «é»t» irt és «#« pfigsa usaiérsk m^ílell llvélé ftnwa Pr«sl ; V ^ ____________k __ A SmMi, lidsa MfftfoUtkh. Morta-1 • ^^ • A®**! Ét dslls. nysltlsIMM, libsméjlslbéss, Mini' ét ^Ja Maytlmar almi »ff » mmt a frankfurti mA\|ki báu éa péMétomot jutanfas él rji ta Miauja, lyon Mssolfélfts nHUrtt . 7»-lJ mm^mmmmmmmmmmammm^mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmrnmmmmm Homoki szólótelepitóknek igen fontos. I 1.000,000 ».r...\| M/MMP^ ailWi^wyf f i m l \\MW A\ I I i ^ ^OTT Jt ## MM nyatawiéiyéiiali ««« ■ -Jl l.Ylí I I \Wj* Af II fl r JM Imawwékm ***** * * • ^ ■ nn 1 II1 r/ll-k/l 1 M^rnV Iffr ^' ^ffll ^ ■ iltílllly& MnUlmllli^^ f Mm l*** **** ulto I BilKr üliv ^MMlPltllj^Cfci .N#Mmmí u„„lu inMN■ unríl rí II ^f^ulUunm iu^ 17 l JzWitflIfíllflili «mm mi h ■ vL I Jlt 11™VuYuuV\\vjP1^ a'" ^Yr jmmlillíwllm i.oon<hh» ^ w mm ■ /KI O^^W • íttr.rr^.r;; I ' ^ • ^' 0 jffi ' k MteilweSl^i ni—fc •jMMjjrt iMM HMMMaa 14— nwlfMfc, I ^/^^Sb^b/B^SS^^^^^^S^ • WH-4W A« Kunié MHHil 4»)w «1M E A czéíü 16 éy í»ta Ali fenn ^ Z hlI ül ma 4t viáiM mmU mIIHI lliriii ailiiwiiMét. Imii. Cheé», a«r?§emls * fffff IMn iNéaflllMvbi h m \|\| AiHwMk a1it<rl««, má)«f«ftMlc. AIM- li rM-AwMrift, hImiIM B«l«Érift I • ü.lfl M h«M ^pw-i t» M\|ft«ml B lüiito !• farturuAt timU. il«««f« nttal 700 '"O éri j néan éll« 1 • HJM li sMn Um >«• néiil mmmí K mtof tt mAÜé A tíf IfüHtt 4M>ftiin) wilrtliil MM «4KiM^lftt A tyl 9 t 11111 m InmMA ■ StŐSírT.fe homoki nOlOtelepitOknek kin- «. u« I AttM háTA ^ talvt m i h—>lldijia IU«rH H • lnllüéi ' II » II.Hl ni ifiwliiy i^n lliéHn Ihm B uim UAM fcM éNM HJ. M AtnCM. 11 Iliim III 17 • I Hl fcfVi Mé Mmmü i n^jjj «M» 19 taf li MfM ib^Mi) lÁféiMI HwmtWi «rd Mf » HiM4il. MM WMÉf I I , «m IMM MMfM\| íM f«Mlf Mm. • B isiin implMiNiw »»it taMfüti MvIHMI llt(Wa AllHtetlfc A Ulwllia% lti "________éftM fcliMn M\|f iMM B m lilMfill aMvtt iáié »iMlitl»lM WfMtH iMipélW vM%. nnMUi 1 W * 7 wm hüMl B «MíMM Mrp cmmMI ■umlilMII itrtp. Mm. <MIí» M —^-Inn lírM^ \| : I • 1.IH M»i<n\|liw<iil«l myw tméáú M B MJ Mii l«ip»«\|i» Mélt ipfMI AS l-l—1-4 ém, \|>A\| I IM • \|ü \|\|iw> MfigrMt MM* ^M^A. W B !««• »—iMI artbj. mI m irlM\|i iMHM II Irt 40 \|v%. A 4-4 I j ai » Ml * wiJilitiyiyil m IéwíiI M B #rt» UnM* üHI éwlÉfc tt-H ftf. HM\|IÍM ÜMMI M \|M\| i >' iTU. K ^ ttm MMÍ I«4MM« ...... MÍMM Mft B MIM MflÜlMéli IMivM Upnll fültlrl stMUMMmm HHilHlM M/4\| I , %imm 1M 'ím li ta#éMM f. é. aMM B I—t—Í-4 Itta nljjimit bIMMsI mmm«4\| la li\|llMI, «IM\| wrtil I [ IM. M. M ImMM IrtSMiul B IfMi Mini t«sf ilMMniSliM ktgri MMI Kij^lMi IT" ^ ^ rnmmm—m B MmMícMi MjrÚA I«m i\|MlaMM VM«i MalM«S WMII t^wM fe Kértté flílfl 19 iftfl AM l\|f fllér Ü IATM 1 ÜK Ü ■iriilillMH * ÉáfÜft AT «m4m tyVlKI nlMHl I0H ' \|ÜMlM UIW.WV Mi t« IimI iiMáMar0M> lllriMM 1 mM MM\|i Mrtit I frt 11 IfMI tl frtlf MtH RwA HMM A^IO^tl tttoMé . . . 4 __________ .. .. . ^ \| •mMMM. - l44om \|T \| MylfcMMMHit^ tliiiiiIMIIif mmmmptmK f , I ' MImH> Mi a máum 'Js Dngváry László !mmihhJ gyümölcsfa-iskolaja CZEGLÉDEN. i 1 ! Arir«.r»ékn kérni! 'fWf ' fW^Wf I ÍiW^wSBÖwI iynaAtotl Khobtl KülÖp I»!>(tüaMkNHMiiál Na^rj-KkMMM, liífT^^" HIIMIUIM Akácii arc créme I bt szappan 50tr itiii rMi.yw A MAUTHNER-féle konyhakerti- és • • • • vlrágmagvak MMMMHMMM Miiiiil IfliMillÉli U«AMm íhíéím mmv' ikm iftjmmji<mt wugjmésta* «HiAMMuMI rl l«M ÍM, M. tn\| íaMIr ft\|l\|\|lTA\| Oua la llBiliy íIIn MgMM tel UIIIAIUll küwr, MiflyM i MMI»UfMiM ■MaMMIN aMWa ftMMHf IlMfH aaM IMI im mii Ili iatjü sHAyaléa 7 Mlm jatifAa MMMt al lMf IfUlH im imf M II. \| Bmb IMMMi/é laylMél iwésmiHi a t\|u—léiallaa rMMr liliyMii H-l KrtofMT 0y örgy jj^jösttil l „fcpr tmÉl. III4PBIT, ishlaUr ■bv tráfyuott y iiMjcwjyl sári él kaiéi4flla\| npgi\|ot- ban 1 Ürtéa^fMa m«pMtl medve^védjefyfjel talaaiaaay< aiffahl fHaa«r #«■ fasliarésbtélitkbfa Isplaii^l A HaáapaMia kmirűmy u( 81 MÉM ifctt MMtl Miuttmar Oüa M<\| ctafcis oiyan osoMefolnél vaM ti(tM iméilátí qfimm IrltM és valéll WfrsléH a mljr osoMafol nisnita, a mh% MiImI la a ÜMtfcwsr almi uiy l ama a aMlléMi 4011 rats 4s auüa(ja fillér BaéspMt, Hóms»uIcí K ajánl laoloiftbb prlfai tts^ársk mslIsCI llvélé ftnooi Priisl lltafcai, agyinini lldég rslflaotlalhos; Morta* éalla. nfilflsIMM liMmélksIbéss, WMiii' és (ImaMarti laéjks NUa és péMétoonx julanfas és lyors kissolfélés m^ltU, .79-1 Homoki szólótelepitőknek igen fontos Korona A B il magy. Mr* aaaM •aimyaar^HMi M #0# iiyai sailafliisl (aayaéka A)M«lMrv S \| MMtol iimm^ \|SM fMMMHhMÉM fiM MMiMaMtéfsi s naav Ngr»* M alM ImMIm KfvMatvt himMM M IlM li srtséü imm sím msim mmímí MÉSM aoaéüi l«MM ta\|M«aM %a£raa mmm mmammmi sséi wÉik s mém i laMÜli SMÍ MWMMif imnifm MtélMa ImM-fefr mmm Mmmi anr mnfia! ' MtM MAWMS MMM\| MMMM, S mér mmí mm mgl mim s#m imm ÉMuMMiail iii»t. isMto év S\|waM «%li( MM MM^M, mm S WíiéMliÉii\|i\|<l M IMM M H^lA MMí KMMMIMI MHML UMlM aés* mwfw mafcésmstmévmsw SM\| laaMM haMMNN fiMr Lij#a éa lám SMlSMA MüMMMifélM SMAmMIM 30,000 ISJ 13,160.000 ■Mfl IM aaMAIftaa UmMMhÍ gyümölcsfa-iskolaja CZEGLÉDEN ! ár\|«cjrték»t kérni ! Nyomától! Vtatftl Fülöp UplalaidoniNn.ál Ndiy.Kunífcw)! I89Í 25. szaiu. N&^y-Eaaiasa, 1898. március hó 27-én. XXV. eviolja* ZALA Társikái-ipttft. Vissktl Íttí kkftbnWWte. á —lussttitl krtaktsai kkrt nip»t- klat á. «. 4—4 r» ktal _ taMaaM Politikai és vegyed tartalmú lap. ""W ■«■•_Megjelanlk N -K&nixsán hetnnklnt kétsxar: minap Is atatfrttkfe. EitMWmW: TMM\|tlM ! fMWHH. Mar mltowmm íui tn It kw (• ftl - »» • karra ft tn — kt I kam fl HMM BrMal \|»w ijmi t>»—mk»» MM M MMD >MtbM tnhil g kakiHI mm Muk ByyW macAm FsMOe aaerktaziő r.\| HALAT RÍMDOR. 1 " ■yllliér MttlNn U kt. luriat t klrlilli i » miauik rwy n>t Templom ét politika. Nagyon tanulságos dolgok történtek legutóbb a magyar képviselőházban. Molnár Jánost, a harcias komáronfl apátot elkapta a fékezhetetlen néppárti szenvedély éa el dörögte, hogy „éljen a keresztény reakció!" Kijelentette kihívó modorban, a törvénynyel csak amúgy könnyedén packázó dfllytOsséggel, hogy igen ia be fogják vinni a templomokba ia a harcot, a szószékről ia hirdetni fogják az egyedfll üdvözítő polititikát: a néppárti elveket A néppárti vezérnek éa bajook társainak erre a nyílt kijelentésére a sajtó utján most már bajos dolog volna ludenciát mondani. EK\| szomorú volt az ia, hogy Körülbelül a—3 éven át a vallás megvédését hangoztató néppárttal szemben ax istentagadónak, vallásehiprónak kikiáltott szabadelvű sajtó volt kénytelen védelmezni a \|\| i ll .á. a— ' _ 1 «l ■ i wi^ rrrp imnon es w iiiiuui tponaavi i iiiutin szent helyeket, a templomokat A szabadelvű sajtónak kellett hangoztatni, hogy a néppárti papok né vigyék be a templomok tömjénillatoe levegőébe a békebontó politikát; hagyják meg Isten hálát imádság] házának; ne profán utálják azt olyan igék hirdetésével, melyek csak a gyűlölet magvait hintik a nép Ifikébe; melyek csak arra lehetnek alkalmasak, hogy megrendítsék a vallás magasztos, fölemelő, megnyugtató erejébe vetett bizalmat Ások a tisztelendő arak, — akik a néppárt lobogói alatt akarnak a vitézkedő anyaszentegyház bajnokai lenni, akik a vallás magasabb érdekeiért üytn szellemben ki vánnak küzdeni, — nem hissik, nem akarják hinni, hogy a nép vallásossága szent és sérthetetlen a legjzabadelvűbb eszmék, törekvések küzdői aiőtt is; nem akarják el* \| hinni, hogy a magyar nemzet politikai küzdő terén nem lehet, nem támadhat soha egyetlen olyan eszeveszett pán, mely bármely \| vallás igaz érdekeinek meglépését, de még jcsak megröviditéeétis célul tűzné. A vallás szent és sérthetetlen minden magyar poli-na pán mai, ner a nrppen Ma csak ttok előtt a néppárti papok aiőtt nem, akik a vallásosságot a templomokban, a szónoki székekről politikai igékkel akarják táplálni, Masttsni; mert eszel a vallást egyenesen megaientaégtalenitik és a templomokba egyenesen maguk vonaaolják be a vallást, a boldogító hitet megtépő, pellengérre állit* és kikacagó ördögöt Majd «neg fogják látni, hogy milyen pusztítást végez ott a gyűlölet becsempészett ördöge a nép hitéletében I Majd meg fogják látni, hogy ^politikának ott elvetett szele milyen templomokat rázó, hitpusztitó vihart lédit nemcsak ai ő fejőkre. hanem (fájdalom 1} mindnyájunk, az egéet nemzet fajéra. Még eddig caak szórványosan fordult eW ez t templomi politizálás; s a iiahméslvt sajtó minden ilyen esetben védelmire is kuk U megtámadott templomnak éa vaMáai étetnek. De most már Molnár János apátnak parlamenti harci riadója után a sajtó hatalmas befolyás^is valószínűleg gyönge Isai a templomrontó politikusokkal aaemben. A vét í szemet kapott templomi politikusokkal most már valószínűleg a vállán élet törvény aae-ar Ilit k i I..... kell érvényesítenie a maga arajét Hogy ** meg ia fog törtfttm, az iránt legkisebb M>» aégűnk áinqsen. Ez aa államhatalomnak olyan kőteleaeégu, melynek tejjsaitéséhan őt támogatni éppen a vallási élet magasabb TÁRCA. A mai Beoa. tIL l láiMá(WL Vacaors einralt, de a Iheéa-cséasék még asm jMteafk^, A htsiaastony ezen lalvonéekOat Itikasználla, hogy utolsó parancsait otziogaaaa Mademoiselle-nek, Idt ma koayhaá\|yt aaárayae\|édéoek nevezett ki s egy-két anyai alaaitáat adjon a ház másod-ontófáatk: Utkeri kisaaasonynak. a Unom teritékek, Aadzaák éa hasonló házi ereklyék ki- a berakoagatámt kflrtL A vendégek a szák baráti kör legszűkebbjéből kerültek őt-ze. As ebédlőben három iadiffertos férj parázs tarokkhoz Bit Tehát a szalonban maradt három aaasony — mindhárom sayás elöiti korban, no ét egy ur, aki ssalmaöavigyi vendégssereplé sekre látogatott ide. Még egy ur volt ixtabmn Est caak a kalbedráról szólítják rendt<trini urnák — (tavaly óta) — családi s intim vendégkörükben még mindig ,Do Hant" Etyébiráni hallgatott, éa aem, mert Jé gyerek* volt, hanem mert fölöslegesnek vélte goodolatait ily profán körökben közprédára bocsátani. Megmondjuk jó előre: ezen ezpoeioié lijtődtet Ml semmi hatásos feivonátvég nem eaáraaaik. Ertjük ,Du Hane'-ot éa Kttberit ők hadilábon álltak. Mért ? Tehenek lejebb olvasni. árikogy egyik aulai-másikig M' lárgyról beszélgettek. A Kereailtársalgát lolyt- Mái végtől a doktorné a ttalmaöavegygyel jövő évi syaratá tokról, ét a mawk kél hölgy — no miről — loaeiádekréi váltetiek aaót, béeksikiátbo a kát fél odavettél! valamit a másiknak la, mert ilyenkor kát nyelv áa léi ISI jet egy-egy taao^élyre. „Doktorné, le rummal iszod? r— (kiállóit be a I háiitstaony látatlanul a méták mohából, t pohár-tzák mellől. .Kérjük as ösaaaa mellékleteket, — veté vitass a taemlOlee taelmaflevegy mindnyájuk nevébe* Jött a tálca, ibrik, meg tgyéb apró holmi. S a theával együtt as aievee hásisassony tgy-ságee táiaalgáet ia boaott a körbe Elég voli egy kérdése, hogy félrevetve a asteágbek théaaákat közöt naptrendre térjen a tajot hát. „Maine Herrtcbaflen' (demokrata megaaólitáaok lebbtzebbje') ki hallott a holnapi Ibeen praaiér-riD a * tziohátban. Hant orfl mondott volna vak mii, de a háziasa-ttony Önmagának * a lártaeágának feleletet adva, folytatá: — Ségor»m, a Pressétől, nyakrafőre dicsérte. — Megboctáitz, Elza, de az efféle naturalista urak... Kálhtri jött, tehát' sem leheteil befejezni a mondatot meljnek elhallgatott részében jókora csali a öttinieség maradt eltemetve. Kátheri újból kimtől cognacérl (kát erről már szabad tudnia f) a a malmaflavegy vette ifil azi a Maoeyee vöröt foealai, mely véfigbutódlk a láraalgáaon. Ibsent csak a leistégem Ismeri, átéri kellett — levá hotsá öniróniával — moet Is idtglf ii Abbaaiára alitálnf Moet már Katberi jelenlété aem áttikatia akeg a beesád MTStsat, inért a vita emélkedKl sen-vedélyébetí megfoledkeptek róka. Enyébifánt vajas zsemlyékéi ken ege alt' a lálmtóltg Senkire aem Igveli. Ibeen.'. gyqjtó szikra a iheetrománla fölélett-lésért. Akit egyik sem' éri tneg — arrál Mindenki kedve martai besaélhét,' ét miséig igstt lett. — — Rettenetes, bortatzió, rétaöldőiíHl s kit szőke Hanocben. Obmm sokát töfe, de Meg sem nézném. — Mért nem?'elek s bátitttaoa; —a tzin-lázban mindent aiagaéabtiit. — Nem,, aam akarom lefontam as eddigi él-vte4u4stet Ks nínj, aMMt .Du jfa'ns1 'tőül Msha, akiről est hitték, hogy caak a csokoládés maistkáket assreti 1 ,— llye?>> Wcsi pokülum Ha isleasMa magát a mi szín teteink kiálihaiailao modorával és valami ígaaia ■üváasl dolog nyújtatnék aeki, lOn-tetdleg lekritia%, — Nézd.Cflaklordok feléje a szalmaözvegy mig a többiek ámulatukban azinle még fbeái inni js (ifflftjfettejt ~ nézd a héreia* Ifjul I Hölgyeim, er megn/ilsikozát rok ! íme í modora Üzlet mepyltisl Van szerencsém a n. érd. közönséget tisztelettel értesítem, miszerint helyben, a főtéren a volt Eisinger Henrik utóda cég helyiségében Ötletemet megnyitottam,1 éa azt taljeaan uj _____árukkal szereltem-Jeli t A legnagypbb váfasttékbaa ét legok^óbb árak mellett kaphatók : selyem-, gyapja, és divat-szövetek, Mi felöltők, fehérnemüek, nyakkendők, nap- és esőernyők, ftlggönyök, pdoyegelt éa bútorszövetek. Vászon- és damaszt-áruk. — Különlegesség vízmentes esőköpenyekben. Nagy választék uri gyapjúszövetekben. Gyári raktár grácti és insbrukki Loden-kelmékben, bicikli, vadász és atazó ruháknak. Teljes tisztelettel KSvcndl Kálsnán. N»K)-KnnixBii vasárnap érdekei uwipontjábót minden politikai párt ■fik szoros erkölcsi kötelessége. Azért szinte érthetetlen előttünk az, a mii «é\|> imáiba ajánlunk, hogy Wayörflgjön • képviselőháznak március ij-iki illésében történt, mikor PúhUr GyM függetlenségi képviseld kijelentette, hogy Molnár apátttk nincs igaza, ha azt állítja, hogy szabad a templomban politizálni. Pichlert ezért a saját pártjából kurrogták, 1. -V -x Miéit ? Mert egy ellenzéki, néppárti képvisdóvel nemben állást foglalt olyan ^rtetafyben, a Zala 25. wám. (1, lap) t- ■ ..' "I ' ........ '--- csak a néppárti papok nem látják; akiket wyébként a józan,,természetes magyar \| M megtévedt lelkökbitegy kis világosságot. Politikai szemle. Országgyűlés L mint azt siabadelvOpárt részéről is meg* cselekedték. ' o.'.!:<- m • itMt-ws1 Hogyan? Hát az eUetüzéki morlt azt követelné, hogy a szabadelvű pártnak még olyan álláspontját sem szabad védeMteznif^sILa'bíííéde amelylyel a minden párttal kOzös érdeknek, a vallás magasabb érdekének sérthetetlenségét, megőrzését kivánja biztosítani? Ezt mi innérf, — az objectiv ítéletre alkalmasabb távolságból nem bírjuk meg* érteni. Elszomorítónak tartjuk, mint paszta jelenséget is. Ha pedig azt látnók, hogy elvi álláspontul fogadják el,, teljesen jtneg- S«erdán megválasztották a kvóta-koromiieiiói. Egésaen á régi maradt, fiak a Hizbftl klnrekedt Josipovich Géu helyett vslaartottak be egy másik horvát képviselőt £ vá'asztá-i aktus után folytatódott 'áa kppropriácionálH vfta. Az eM ssónok Síahf Orala volt, ki a kormányt, a »a-sodik: Pichler Győső, a ki a néppártot támadta. Beszédét nürUen asakitották lébe a néppártból kösbeasóláaok. SaOnet után Sima Fereqc birálgat'a a kor- ntán ai elnök — minden vátra-koiái ellenére — berekesnette a vitát. De ekkor fölemelkedett a miaiaaterelaók, hogy elmoadia a maga nagy beszédé'. Appoayi, Ho-ránsaky és Koaeath beaaédeivel nem fajlaUioaoit, ellenben reflektált Sima Fereae, Mrtoay Antal ás Asbóth János megjegyséaeire. Csak a ssoeiulir-mosról és satisaamitlamaiiról mondotta el »é-leményél. E kőiben többezór i« kijelentette, hogy minden vád, melyet ellene éa a ku máay ellen fólhostak, alaptalaa. A három millió esse , ripht ni,* melynek niaesen semmi komoly alapja, rendülne, bizalmunk az..ellenzék parlamenti Rohoney is csak hallomás utáa beatéit erről. ■Trrrnl.rf irám I Mjd * ^PP^ feayegette mag. Eljaráaával, szerepwse iranu ,„„,..«(.• JJ' j mely'yel leront minden tekiatélyt, cmk ni fogj Mert mikor a kormányon levő szabadelv* slérui, hogy idővel majd a papi tekintélyt is le fogják roatani a nép kőaótt. Beszéde végén bű<zkéa hivatkozott eddigi eredményeire és neaneti politikájára, melylyel kiérdemelte magának a nsmset biaalmát. Utána két helynigasitás hangson el. Atbith János, fcivél á miniasteralnOk Malkoaoti, ki-jelentette, bogy as ő mai és régebbi beszédei kilőtt niaoH semmi eliéré". Kubilc Béla pedig, kinek egyik köabeázölásál a miniszterelnök kemény kifakadásrs húsnálta lel, oeak anayit,jelentett ki; ,v , .. — Ha a miaiaztaralBOk ur beosületaaavára mondja, hogy nem adott egy kormánypárti kép-viaéMbek sem aemmiféle választási költséget, elbízzatn. ,.r, , . .JL párt részéről azt a köteles törekvést tapasz* táljuk, hogy az emberek. lelki életének, a nemesítő hiterkölcsöknek1 ué\|dü várait: a templomokat a politika, i inváziójától meg akatja 'minden áron. ótalmajni: akkor minden parhupenti párttól, 4nég a néppárttól is, azt -váijük, hogy a kozmányon- Jevő pártot ebbenj az egész aemzet ihOMfe érdekét képező Idrtekességteljesilfsben a'-pártteldatetek Hittérbe szorításával, egész odaádáasai támogassák. Mert neiÜ lehet Magyarországon olyan párt, -mely be nem látná, hogy a vallási élet legpusztítóbb veszedelme fenne az, ha az iatepimádás szent helyei, a templomok, kortestanyákká :,sülyesztetnének. Ezt Csütörtök a záróbeszédek napja volt. A nagy tűssel megindult appropriacionália vita végé-hes ért. . i " • » mrtciiitob Hqtiüt 'Sándor előadó, a saokottaálhoeaaah- 1808. március hó 27 ér/ hsa vett ígéaybs a sáróasó jogát A sóasAgyl bisottság régi előadója nem tudott klzőkkenaí a régi kerékvágásból : ragyogónak, róaaáaaak fsaieai mladeal, flasneiákst, gaadagodást, kte-áJlapolokai... As sleasék osóaoas suwotygássai Wllgatta, eesk egyatsr jött ki a ssmsati párt a aduéból, akkor, mikor Appooyí Albert grofttfa kösttptagaiáai reform elleti obi'rukció isáséé-kávál vádolts. . » Zichy Jáaoa gróf 'savai értelmének rövid megmagyarázása ntán Horánozky Nándor siróbsaaéde következeti. Saokáaa szerint alapo-, okos 4s hasaflas beszédet mondott, a melynek éle leg-iakább a péazügjmiaiaeléi maHbew ktsiádi led irányult. De előbb .lesöpörte' a törmelékeket a »ita anyagáréi; bebcsoayitotta, hogy aa Apponyi^lga iv«lt obstrukoiós vád csak miss-lilUriiv; Ifagtfitriintl a kormánynak izociália politikájával, a mely az erélyt a törvények nyakának kleaaesráaáeen találja éa a rend belyre-áliitáaából, a mely a legprimitívebb kötelesség, különös kormányzati eréoyt csinál, a * metybea kimerül egész gaveraemsatálii pnocipiama Újból behatóan, maagyózöea bisonyiiotta be adórendsserttnk meddőségét és agyoldaluaáaái; rámutatott a aaktató isinztemára, a mely különösen aa ftaiaéréii adó bahaitáaáatf nyilvánul; éa ismét, 4a talán még rsáliasbbaa tárta fal aat a gaidssági hanyatlási, mely aa oruág nagy eladóaodásában ayihráaal. Kodatalálta, begy adatait mag aem cáloltak és így jaaaaalatlam a vád, bogy tulaöiét nzinskksl lelett ő Isyslmea tetui akarta as oraaágot a nebés kétyietre, a melyben vaa ; azzal aaamhea a pénsügymimsaisr agy tünteti fal Magysrorsaágoi, miai valami tőkegyüjtö országot, a malyoak népe aagy fölöslegeket rak léire... Esaa eljárta, aem moadja, hogy kisebb méretű kaaaáratt, de miadaaesstre — aMggniidoiatlaaság. Be ha a péazfigyminiaster nem mesl be az ál Utólagos .kslepeébe', aa srra utat, hogy aem bírt wugiiidmi a föladattal... Lukács Utasló péaaűgymiaiawer érette a beszéd lesújtó hatását éa rögtön flBálMMt, bogy megpróbálta aat sleaalatai. De estiig s«a jutott ■sóhoz a Horánssky beszédét honoráló éljaaektöl. — ót perest! öt percet I kiáltották balMől. Szilágyi azonban aem adhatta meg ■ szünetei, irt a pénzügyminiaster már beaaalai kezdeti. Beesédéaek tendenciáis oda irányait, hogy visszatérjen a végletei lejtőről, a melyre maitkori bestédével lépett. 0 aem moadetu, hogy a ország gaadaaági állapota virágaó. Aat sem mondom, hogy a fogyasztást adói emelkedése hll kifejezőn ai adéaM képeaségask és a jólét Wfldétáaik. El lesben hBtaaama foglalkoaott Appooyinak és I^oráaaakyMk aszal aa iMaéjével, hogy a birtokosok terhein aa állam könnyítsen. Seöval óvatosan kertíhe ria á kiayeaebb kérdé aake. Iskola sokat igérö növeoí^ke., Pardon nagysád! .toafoljs,a,y Hat^s jelenlevő mamájához, mintha ezxel.ifli,gértéUe volna meg. A mama kedélyea hölgy volt. Elvetőleg Intelt kedvei i tpqsolfogva jegyzé meg; hagyja csak én is ilyen vollam lánykoromban ; én Wagnerért éllazn-ha^mp, eat itt meg Intőért. Most, bizony jobban szeretek valami less oj)erettet. .. atpi,mpt, terem, mái; Bősben —^géazité ki >Du Hans<, mert eittcá, fki (dőadja- No már ez több a sojmsl. Több a bűnténynél, súlyosabb a botrányogl. Van valaki, m\|U' elvét minden' tekíMélyt, lefijtaAa1 az 'egész rflág kia-isteneit I Atdi ezulán' ^'óvÁkWetf'mátf nem. tdnalgás, hanem yjta, volt. Kezdődőit a .mai fOMHitml* a mely nem ismer füklfatéhM, letkgadja S'iMpet, szóval 'újra lizéretné "fektém az ekéiz "rílágot. ,Uu Hapa* fgyeseayedűl képviselte a kjaebbsé-gtl. dé'i'tii ál erélyeaebWtóL:' A tdbbiék"már-már Máltát.' hogy eobSt l'a \|MékiM' * modem iákola' Wél, s ezt iudtaléVQléfe jó rátHaiágbfen nem lehet pártolni. ElöhotakolWk érvekkel, tle Ham 'ÜVft állott, ellenezte Valuméhhyit. ' '• " A izli' maözvegy eszreftMI/'; boky idije htásró bestéi ti í Belsőleg tartolt á 'lecáfóltatáslól, ami lerontotta vólna szinházÜ^yl teklntélfél, Éielyre féltékeny volt. De külsőleg est nem szabad mu tatnla,'* dekórum kedvéért Kellő időpontban átvitte a bestédet %■■ mull halak salai ujdon-ságaira- ' „ .j.! — Rt Is icy l'ukolf darab; amóu isi Altét kell tárfiiotouk, hogy riéMókárá kihal a szellem •.M1..VI.* • • 4'i\| i 'i , a világból. A múltkor égy francia iMtoságőt néztem Végig (tekintetét tétovázón Wtrdj'Üörüt, amit á háziasszony elén t Kfttherll (Hsskréten kiküldi valami édiMl^rt).. s mondhatom soh-sem jöttem még annyira csalatkozva a isinházból. -<- Tálán nem vólt eléggé feoraoe — kérdé raviiz tnoeolylyal egyik hóigy. •>» Mért ia kellett a hát kiaaasaooykájának oly hamar megtalálni aat a-nyalánkságot I Három hölgy 'kíváncsisága maradt kielégitstleo gyors jötte miatt. 9 «'j-o ••■».• Az elbeszélő gyonan feltalálta magát a mintha mo- dókáját lolylatná, álazelleműU arccal be-zélt tovább: .,i'(i ■ t.-j^i , • i ; Oly isteni énekest mint ez a V. mégse saa-badott volna knnnyü szerrel alerasz'esi,. — ilyen fmbert, kit \|aján soha sem tud az opera he lyellestleni... ,Du Hans" itt közbeszólt, — a gonosz. — Bizony kár Kftlhe uigysam, hogy nem tartól látok jobban vissza a keddi előadás után, midőn kocsijába akart ülni. A megszólított végletééül zavarba jötf, midőn nak, kiknek legkevésbé volna szabad tudni ro-maniikus vállalkozásáról 1 Bisony 0 ii sagitett megéljenetii azt at isteni énekest boesufelUfte után a kis sainpadi - ajtónál, ő ia tolongott a raj -ngó tiatelönők köat, hogy si ünnepeit teao (Ast kérdik, hol volt Mademoijralle az eset alkalmával? Az eisö sorban, a legelső .mulier exlatica'-k közt.) >\ A ktnoe jelenet már-már vsatedulmea véget ért, midón a tarokkoaó lérjináss agy ügyetlen nttimo követkesmeaydia okulva, a játékot abbahagyta és a kii na önbe jött a Uthhéea. A háziúr jó kedvet matatott. (Btatoe naateség, gondola a haziamony.) Amennyire aaohd termete megenged e, tánclépésben járt elil a a legújabb operett lérflháhnaaát dúdolva kftssön-tött be: ,Im a három eimboea, cimbora .Kartberl ülj a zongorához, játssd el a cimborák nótáját" unssolá a papa. Ilyeakbr játaaik ö vigat, mikor annak k..... Hans nak asálankint szeretné kihaaegatai a ba-jus-a rügyeit' — Hál ez üalal lányoknak való ? szemtslén-kedék >Du Hans«, — mosólylyal a hölgyek fett pillaalva. Kuk «eezenéztekvJfallherl vérig sértetten, sietett Iktia, hogy féltett titkát igV adják tudtára azok--ki a szobókol. Hains ur papája, anmőldökeit rán rista kötelébe jnthasaon. Balaaerencaéje vitte oÜk -* Ha aem i* aaeká\|táiea><gksa aa kasttik! Hansot is, a ki értette módját, hegyén kell haH-gatási dijat követelni. A díj megtagadtatott — a a semmirekellő most bowulja meg magát I colva rászólt Iára: — Már megint erkőieabirót játszol ? / — Ibsen Uailváayal loldá hozzá a saalma-öavegy. ,J>u Ham' -ban felforrt a Üatalos vita kedv. de éavadg nem jtUUsai abba a kor ka, mtitn hfpehfi— — Remélem, nem kiváaja, hagy komoljan Nagv-Kanissa vasárnap H ÍR 1 K. M e&fer IIJ aa\|i>émjwmM. Városunkban aa MyakenyrvetstésMl eddi* Vkeey Znifmond po-férae-ier 4a LoyyW Lajos v. ISjegysö Toltok msghizva, m abbéli teendők azonbaa annyit* túlterhelték a< amúgy . i«. i\|sn elfoglalt véro«i Igtatviselöke', bocy a itra aa államtól Hl állandó aarakóavveesU kireadeláaét kérelmeate, mely kérslemaek kaly ia adatván, a kincstár ter-Mte 800 forint évi javadalmaival egy állami álisadó helyettes aoyakönywaseiöi állás rendszeresítettek éa ennek betöltésérerpályáaatailitr-datiek. Eaenpályáaat alapján a belügyminiszter kinevezte üorválk láttán sssatgoihsrai küaaégi irgyzöt helyettes anyakönyvvesetívé, Lengyel Lajoa »aroai iöjsgyzőt padig enyakteyvveaetöv. — Ialjr<iaalUa A. fíeltjtegUpS pintOr' eimü, megelőző számunkban közöli hirbe sajtóhiba csúszott b«, á mannyiban ma vasárnap nem a .kerületi, hanem a >kereekedelmi' betsgsegélyzö péoatar tartja közgyűlését. — Maimhaal páalk. Pénteken este egész zsúfolásig megteflett a színház nézőtere. Géczy István poétikus darabja az »Ordif mátkája« került színre. A második felvonás végén, mielótt a függöny leszaladt, valaki meggondolatlanul elkiáltotta: Tste van / Egy pillanat alatt megmozdult a nézőtér, az ajtó felé tolongott a megrémült közönség. A kiabálást, a jajongást túlharsogta a azi ítészek nyugtató szava, hogy nincs baj, nem történt semmi. Tűzről, égésről tényleg szó sem volf, és nem lehet a kanizsai színházban, mert a színpadon gyufát gyújtom tilos és erre nemcsak az ügyeletép tűzoltók, hanem a színházi rendszabályok elég biztonságot nyújtanak Az . öltöző egyik kályhájának a léghuzata rossc volt és igy egy kis füst szállott ki, a miből a merész fanatizáju ismeretlen férfiú azonnal tüzpt csinált A rémület alig tartott egy percnél tovább, mindenki elfoglalta újból helyét és a darabb minden zavar nélkül tovább folyt. A népszínmű humoros részletei eloszlatták csakhamar a közönség lehangoltságát és sokat tapsoltak Szalkay nak, sőt az utolsó felvonás után sokáig tapsoltak Gaxdy Arankának. „— Ezzel egyidejűleg figyelmeztetjük a rendőrséget : vegyik, Hans „ur"! szólt a háziasszony, kit feszélyeaeit a dolog. „Du Hsns-ból Hans ur! Ez bizonyíts, hogy mégis komolyan vat'ák — Az apja hibája - szólt Haas mamájának, hogy a fiu nem tqa kellő tartózkodást, meri otu hon egyre vüalkoanak az ifjúság úgynevezett jogairól, a Hans megszokta a kimé etlen bírt latokat minden ellen, mit a világ elismert Jó, já, helyeslem as ily.vitsikozások elvét — monda a szalmaözvegy, — de színházi és nevelési dolgokban már csak hagyja ránk a kritikát tisslelt ifjú barátnak. Hans „ur" íünlaláleg wgarettre gyújtott, mintha jelképezni akarná, hogy oekí csak lüet aa npsn MM A háziúr ssamceés ötlettel vetett végett a feszült jelenetnek: — Játszunk ptkeri, hölgyeim és araim, Haas ur is vetünk tarthat. as Uju közömbösséget tettetett. — Kösstaöm, nem értek hozzá — feleié. — S ez aa l(juág akar baladni a korral! mondá érts a szalmaözvegy. — Ibsen ée hasonló Jkoloodok" tanul mán yo. záaától nea értem rá megtanulni — szólt Haas száraz irodával. ... As eréoybőe doktorné élénken kérdé: duplán játasunk vagy egyazeriien ?.,. Folyt a játék, a hölgyek kacagtak, az arak aaókáztak. — Hana még agy tromfot játszott ki,n mén lölt aafci báamapokerrei, - .. Megunta a nhioelést, aa ájtóoos ment s kiszólt : „Kátheri jöjjön, aség agy résztvevő kell a játékhoz!" Zala 25. szám. (3. lap.: intézkedj' mielőbb, hogy az úgynevezett szükség-lámpák a színházban rostély alatt * falhoz legyenek erősítve; Mert ezek csali ugy szabadon állanak - Asaetélytl azlvstksietl klagyl-lé« á nagykanizsai tiszti önsegélyső szövetkezet 1898. évi április bó 8 án délután 2 órakor Nagy-Kanizsán, a polgári iskola helyiségében tartja évi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgyai: 1 Jelentés a lefolyt űsle'i évről. 8. A felügyelő Bizottságnak az évi számadások és mérleg iránti jélenléee s ennek kapcsán határozat a nyereménynek miképeni feloszlására vonatkozólag. 8. Az elnök ée a sor szerint kilépő 5 igazgatósági Ikgsi'p, ö0zpriy Sándor, Hajek József és Knortzer GyBriy, ugy sz időközben elhalt llothmann Béla, valamint az eltávozott Fagysz Lajos urak helyett ujak,' vagy ugyanazok; úgyszintén 8 felügyelő* bizottsági tag megválasztása. 4 Neláni indítványok. — A közgyűlésen előterjesztendő indítványok, — a közgyűlést 24 órával megelőzőleg — irásbelileg a szövetkeze'i elnöknek benyújtandók. A felügyelő-bizottság állal megvizsgált zán<áma-dások a szövetkezet helyiségében az üzleti órek alatt betekinlhetök. Vlráfkalláa. Oroti Miksát és nejét súlyos csapás érts, kicsi őt e.es leánykájuk JMnlm tfldögyuísdáshan meghalt. Temetése ma délelőtt les/. A kicsi koporsórs a nádor-utcai ivpda növendékei koezorut helyeznek, Oráoló Oasdy Arankának Rég tapasztalt érdeklődéat tanúsít a kötönség a jelenleg itt működő színtársulattal szemben, melynek tagjai között van néhány kiváló igazi tehetség. Csak azt sajnálják, hogy alig ismerkedett meg jobbjaival, már is te kell arról mondani, hogy továbbra is láthassuk őket. Virágvasárnap többen eltávoznak, köztük Gcudy Aranka is, ki eiaö felléptével megnyerte közönségünk általános szeretetét, és azóta minden alkalommal, mikor csak játszik zajos tüntetésekben van része Tegnap este egyik legjobb szerepében lépett fel, „Folt, a mely íiartir'-ben Matildot játszotta. Ez alkalommal az „Jrodalekt íi nMueti IdtrM egy hatalmas babérkoszorúval lepte meg a fiatal tragikát. Hallomás szerint viharos tüntetésre készült a közönség tegnap este, á melylyel Oatdy Arankának akart őrömet szerezni ■- latálszáa. Részvétté! veHűk a gyáazhirt, hogy JQMa Lipót salabéri nagybirtokos, gebei Uutmann László né édes-atyja boaasu szenvedés után Meránban elhunyt A boldogult közéletben nem játeaolt szerepet, de birtoka a magyar vendégsaeretanet/ál andó otthona volt, hol aemcsak a megye, hanem az ország jelesei gyakran és szívesen találkoztak Az elhunyt főleg jótékonyságávsl vált ki ée ha Nagy-Kaai-nizsán a gelsei Gutmsán család lá'ogstásárs lejött, mindig feékazáen emlékezett mei hnmsnus intézményeinkről. J» Á család gyász jejeolése a'következő: Klein Lipót ur zalabéri nagybirtokos, március 88 án áldásé na, ueaaaa, önzetlen életének 89-ik évében Meraahan elhunyt. As alatirattak ai naegboldogultban a lag hűbb az avató lértet, a legjobb fivért ée a ieg gyöngédebben zaerátő atyát éa nagyalyát syá-szólják. A drága mefboldogalt (Ildi maradváayai Bécsben, 'vasárnap március 87-éa délelöti 10 és fél órakor lógnak a Ceotralfnedbol iar. osztályában örók nyugalomra helyea'etnú A mélyen gyászoló család: Klein Ltaa, neje. Klein Nándor, Ivére. Gelsei (iutmann Hósa szül, KJeia, eánya. Uetssí Galmaan Hsaié, veje. Gelsei Gutmsnn Iram, Géaa. fiáit haaokái. , -r- fcaiáslfl a áileaaiigBil A káaüe ksdlggaiaisaiar n boavájflml ■ialselawel agyat értőin érdakee aijuást kos be a kstooai aka-démiábaa. A kadügymiaisater agyaala ki mosd ja, katonai főreáüekolAkból e katonai aka- rtflfft' márCín Ivó ttr Xllef SSL: ha átlépő aővaaiekstaak érvV^V vl«M\|i kell taaaiök. Esnek u ajtááeaak aa a oélja hogy a katooai főreáliakalák egyenlők legyenek r polgári Miakalákkai: as sgyetamekkel s igy magszlojék az a viesaáeság, hogy ha valamely katooatmz, a ki keaeaa éveket MIM iskolában, a katonai azolgálalókat elhagyva, a polgán pálfáin lép, M lágyan kéaf elea a keseláai saak-ina kisbivatalnokoskodni, hanem ayitva legyea i'ááUi's a fogalmazást eaat 'alüniwi. \|^\|e^teeál olyannak tekintsék, akadémiái vjiáy\|', mintha agyetaaf^ Enóek jpéglélelőet) as érettségi .vissga s nlkségM laatárjgrakák. misé taöleH. Üt első kat< aaj éretteáii i«jtát ..már as idei inaév vegén, jeliuji k^p<pbas megtar<iák — A kalaleal ^fUUaaá. A' balatoni ha-lászati társulat tegnspelőit tartotta Keaathélyeo éri közgyűléséi, FeMfaetátott áa iffögaMt jelentés, melyből ki\|Éme hógj «z 1897. áv mostohább votl sg 1896-iUnál, amennyibea á halállomány nagyon, fogjott, aminek egyik tőoka, a Kia-Balatmon Végig vonuló tp az\| tápláló Zala lolyónak sgabályaÜása, a tál ál\|al \| víz kiösatéee a Kis-Balatonba majdnem leijnteo megszflni ee Így a Kis-Hslaion viza tespedve, a. nemesebb hal feltételének már nem lelal meg. A jeteniée kiemeli, hogy a főfdmlyelési miamaier .8,7 millió sűllöikrát adományozott és á viWmosi '^ItiJtiSból éa 6a000 ponty poronty lett a Hajatokba he-lyezye, végül lölemliti a jelentés, hogy a múlt évbea kifogják a Balatonból 56,448 kii. fogas süllőt, 10,806 klg, nontyöt M8.8M klg. kecsegét, 68,918 klgr. gar#L ^ kl#- harcsát. 7841 klgr. csukát, 9fM' ílgf. ijőnl, 8764 klg vegyes halat. Oaszsssn 8B6.789' kiogrammot. A betérje-ztett számadások ssarint a társulat múlt évi bevétele 8885 Irt 80 krra, kiadásai 8187 Art 91 krra rúglak. Elhatározta a közgyűlés, hogy a somogyi berkekben és bosOtokbaa levő halastavakat a iniaatart leirat értelmében gondozni Ingja, de viszont kéri a minisztert, hogy a halászatra vo-nalkozó lilalmi idfit ott Is állapitsa meg arra az időre, mint a balatoni halászatnál. r érti a képvlwlékáshaa. Csütörtökön délelőtt lizóra lalá, im\|tor a karsafi Jegyek kíadáaa megkezdődött a^, képviselőházban, a aob érdeklődő köafli égy piros képű, szőke bpjusau, simára Sorolva!, elég jól öltözött lérfiu is megjelent, az irodában ée ueetem(t) László teremórt kereete DesaewfTy épen ott volt, as ismerettett padig azzal, hogy 6 Csányi Janoa, a ki Deaaiwff,t Eperjesről ismeri, tiz jagyat kért az SMare.. — RMgpkket jéett, letetik tudni, telté hozzá nagyúri zgjaiaÉmaaÉt, msjd magyaráaatal meg azt ts ehbpodottit, Uy aztán velük ebédelek. Tiz jeRM nem Aipott jó Csányi Jáaoe, de hármat aMK neki Beérte eaael I* ée tavdaáe előtt még egyisar adásáéit OeaaevffyMa : —"JÉwa,' "M Mutéu staaÜt Smiieiheel, hfjm Csányi János lurcsa viselkedése leftőnt mindenkinek éa igy aenkit aem lepett meg, mikor pár pete muva a* Orieat lopidó tutajdooosa azzal jött a Ház irodájába, hogy gay ilysn éa Ilyen kinézésű. Csányi Jéoae nevű e^iert terest agi nála Ía0f k Mmuftsa triá Aj inspenksiós rendőrtisztviselő azonnal mtes-kedett. kiad a rendőreinek s assiélyleiráet, akik Csányi Jánost á Házba való batépésskór azonnal elfogták. Csányi q\|ipgndtan viselkedett, előadta okmányéit. amelyekben Egsláry Sándor VU karate" elüljárd egy nazykamzasi hivatalos okmány alapján an4 uíáeitja a Saant János kprhássi, hogy Ctiufi Mmes, a>ijy4jaan>«i ttileímá 33 jm pm-eirt, aki nagysáai aöborthaa szenvedő 4a, éi Ma-nuMpee Srill, koleMktmlemul eefyt fel a wy-tifpeU tetuUfl* .. Egy nagyaá éra múlva Caáayi Jáaoe már a mentők kocsiján ált, a k* baesál Htot Iák oda, abba a nagy, apoasora házba — A lelvsj. K... langy, fiatal éa aaéa Tagnap mint vádinak! a kíréiig etétt A vádlott osSdos, de (élénk halni ember. Uaáti sasaselt a mint a biró káiééssin leM: rr Igaz, kérdi a Airó — bqgv napestig g nagysága ablakai ettt saokott laaksladai i Igaz, — haagaék. a lóradalsass valooHka. , — Igás, hogy Aa ma délelőtt a nagysága aao-bajába lepádaatt, a aűdto a esslédik ásarnettek éa sajt álOMet, ehneaekllt. — Is is igaz, aratója a Miénk liatal ember — te mi célból l«kedett as ablakok alatt és aHaéibéi hatok s lakásba ? — Upám elM... A aJldfcépI báré slhnmarsdih. a aaép liaial özvegy eteápad. — Ke Idpotl t — kérdé a kér r >vW ssáast után. * — Klaő esélboa Mát loptam, ssárt á nagysága nem jelent meg as ahlakhaa; aaámk saslbea padig csákót akartam lopni, de alaavartak. N«k y-Ksnizsa, TasAmp Zala 25. »sta. (4. lap.) 1898. máraua hó — Lári-(án mndja a bírt a után a pana-asoshos fordul: — Nagyságos asszonyom, fen lartja-e vádját, mely aaenat aa a fiatal ember lopni akart f A likul asszony elpirul a zavartan feleli: — Majd ha tetten árem I — A fcarwl aerMaiilet — mint Barcsról itják — meglehetne csendes; a kövér sertésnek helyben síig vsa ára, mig sovány síig kapható. Sertés vén még mindig van nsfcány kőz«égben ás es aa óriási csapás ss oka tulajdonképen, hogy a mindig oly virágsó sertéstenyésztés annyira hanyatlott és ennek folytán a kereskedelem is csaknem teljesen megssém. Hizlalói is síig mer valaki, nagy a risikó, kevés a hasson. A barcsi sertéshislsló készlete is alig 1600 drb. Azt remélik ai érdekeltek, hogy minden meg fog változni, ha saajd as export vásár megnyílik. — We««l sgtrekd biztosan és tömegesen kipusztít a Sipöcs István pécsi gyógysseréaz által labdacs alskbsn készített, évek óta a legelőkelőbb Hra selmákban, számos gazdaságban és községben páratlsa eredménynyel használt tgtmhrtg. Hiteles tapasztalatok szerint egy holdra 1—2 kgr. (10-Í0 ezer labdacs) elegendő. Postscsomsgot (körülbelül 6 kgr.) 3 írtért, 100 kgrot 46 írtért kaid SpSez bttdH gyóvyszerész Pécsett. tehetségét. Temperament amos ssinássnő és egy keadönél nagyon is fsllünö otthonosaággal mosog á szinpsdoo. Brckif (Ferdinánd) az ügysiogyott, félénk, tis/ta lelkű titkár sserapábsn volt igen jó. Gfr—n Alica és TUon Frida nagyban boszájárullsk az est eskeréhsz. lttó egy inas szerepben valósággal kabinet-alakítást mutatott be. Dtiti, (Cáriul) őrömmel látjuk, hogy mint ritkábban vaa dolga a színpadon, mert miadan ■zámotterő sserapaél csak arról gyösi meg a közönséget, hogy neki legjobb belye s kórusban van. Ebből a kedves alakból is valóságos Agarát csinált. Uasdyt és Gyarmant többszőr nyílt színen ia megtapsolták. Színház. ...Sokan pirultak anésötéren,s férfiak kényelmetlenül fészkelődlek helyeiken, kűlöoöeen az olysnok, akik mellé s jó sors és a pénztárosnő kegyelme egy szép .leányt ültetett szomszédnak; a másik réss, és ss volt s nagyobb, jól mulatott Csiklandós darab agy kissé a „Kikapit patiká-rim". Ebéd stán, lakaté káye mellett a legbecsületesebb házuál is nigy derültséget, pezsgő vidámsá.ol kellene sistiemáeségrj bizalmas társaságban igsa, de i>em a vidéki szinhazban, hol nagyon jól .'ismerjük a „myyaé^M <usionyi ', ki előttünk ül m azt a fekste szemű mmrrcUnft", ki a karzat könyöktöjéröl sokat mondó pillants sokat szór agy egy korista felé a színpadra. Foumgioll ur pstikánua,. 4* es csak meiiék foglalkozás, a kémiánál sokkal jobban ért as Csütörtökön Si/kp Zsigmond harminoötévea működésének jubileuma és tulalomjátéka alkal-kalmából DM Katim került színre. Az iró, a lestő. a szobrász tehetségének, tudásának gyümölcseit papírra veti. vászonra leati. márványba laragja. A .-sináss s pillanatok művésze, olyan, mint a berki csalogány, örömmel hallgatjuk a dalát, aalán elvés< as édea dallam a védhetetlen légürben, egy ideig ott él még lelkűnkben, nem sokáig, aztán már caak mit bornályoa emlék kísért, befedi az idő finom pora, lelfdéabe véss a dal, az ajk, melyről lefolytak a ssép melódiák. A ssinéss nagyot teremthet, bámulatosai, az egén világ tapsa ki érheti utján, de eljö az idő, mikor a mult a. semmiségbe olvad, a csillagok kOsüi mélyebbre suhan a földnéL Sdyky Zsigmond annak a kornak gyermeke a melyben hivatás volt ssinéssnek lenni, amikor az országot keresztül kasul bolyongó társulatok has'üss missziót gyakoroltak. . Harmincöt ti... Sok sok küzdésnek, egymást érő csalódásoknak labsttek tanúi a sok eser nspok és a vissontagságok keserű emlékeit elmossa a -ok kösül egy nap, az a legszebb, asa legboldogabb... Melyik volt ea ? azt csak a jó Séfhf tudná megmondani... Közönségünk nem volt eléggé figyelmes, holott tőle nagyon is megérdemelte volna est. A pálya társai kösül is egyed®- Oaxdy Aranka lepte meg s jubilánst sgy szép pálmacsokorral. Babérleveleken pihentek a pálma ágak. a végén sxélea ssazonycsábitáshos. Paulplie kisaauony kedvea nemseti ssalaggal.» mtlynek egyik rajtett fodra leány. Naiv akár agy iúmoöUszteoaős bakfis és között asarényen huzoddtt m«-g s színtársulat ked-regényes, hóbortos, mint egy harmincéves ssssony, ™ tagjának, a közönség kedvencének egyassrü pedig csak lizenkilrnc esztendős. „ A nevelő jolé- névjegye. zetbee as imakönyve alatt hevert Maugaesent, Hogy a nézőtér ssufolásig nem teleit meg, Zola, Baovile egy-egy kőtele ée ő felvsltva sgy- «>nek részint maga Séghy as oka. Rosss darabot fonna örömmel olvasta'a szentet mondásait és választolt, ma már ae ilyen éppenséggel nem Nana heves kitöréseit. Egyet en mentsége, bogy voni- A szereplők egytől egyig igen ssépen meg-Foursgíott ur a papája. Paalatte kisasszony csat 1"ák helyüket ebben' a minden elfektua nélküli olyan léíjet akar, kiá'k eléggé zajos a múltja a darabban, Sághy Zsigmondot padig tefvjnások annál értékesebb, haáz asssooycaábilásban minél alán többször a lámpák elé hívták, nagyobb rekordot ér) el. Ferdinánd titkára. d- u- .Tnlbyk" került színre. FoüragfoUaak, valóaágoe nőgyűlölő. A patikárius báa előtt as .Ördög mátkája, ment mint gondo* apa, öt szeineli ki Psulette lérjeül. Fer- másodszor. dinand ur furcsa helyselbe jut, szinte Üldözik a nők &>mbaloH .Folt, amely tisztit" ssent máaod-szerelműkkel, úgyannyira, bogysgyógysserést nem U0T — hsjlandó odaadni leányát. Pnlstts kisasszony u.. f- \ ■ ■ pedig azért 'nem akat Pardfáánd fb'ssége lenni,1 ... V -. - . . mert kisült, hogy neki tulajdonképpen- nincs is ^mal\|jil, hqgy ő gyámoltalan Iélénk, anyámasszony férfi. Ds ss utolsó felvonásban Bertinet sssssony-nyal lefolyt látszóhgos kalandja, a mely élül Ferdinánd rohant, mint á tüzeaötől. meggyőzi Paulette kisasszonyt, hogy leendő férje ért a nőbolonditáshos Is; feleségül megy hozzá. SMflbsy (Fóuragfottl igen tfWNtilen JáWzöMa s szürke lejű vivőrt, afavallér kéjencW, és voltak jelenetei, 'melyekben megérdemelte volna, bogy hirtelen tofotogginafC^AA, I Omtdf Aranka (Psulette) tehetségének egy qáfeb árnyalatát mutatta be. Nem as 6 egyéniségéhez illő ' ssertp se, de óiy sok spró kedves vonással színezte est a leányt, mennyi egy hivatásos naivának is dicséretére váfoé . Sdjky (Bertinet) ■ind rendesen, s,mtén igen tgyessn játszott, árttójr Gizella (Amaadlne) oly megkapó rsaKani naaal adta a parissi grisettet, a mi aajl^H as ö A biztosító közönség figyelmébe. Aa egáaa biztosító kösösséf, ás Mlöntea as elnökletem alatt álló Haaai á lalaaes biztositó társaság igen nagy esten, éa magyar nép ssiaejavábw álló ügyhleHek latjes mognyagt táeára, örömssel hozam köztudomásra, hogy mind •sok az elleaaágas birsaaieláaeh, melyek s .Hasai jövőie értet kétséget akarnának támaaztaai, melyek arfadig tal»o<tak valtak, immár sgésssn elvasaietiék-asiaden elapjaást A ,Hssii* asely as fla'elsteraée teráa ssép i> kereket árt el a a ssagyar kflsőaság páratlan ro-konaaeaváaek örvend, a baW ttgyisastfohia «l> követett, de még (dspkeria MMeaetl, alaposan ■egviangáb ás Immár legnagyobb lel kikéért tes-séggel jóoi-fo leit hAA • fotyksa valósággal sémi tisaliségiket sssa esdett As IgnspM tanács syoasára jávéa a hihááapb egy pere lg sem takargatta, hassa a legnagyobb aalgaiimággsl gyökeiaaea kiirtatta saekat; aa sddkgi vasár, ^azgatót slbocsátolta a a beieö >g) isasiéansá olyas rintesiasliésátlf gssénshsésit a élte olyan saakMréat áUkati, begy a .Hasai" m méltán foglalhat helyet a lefSataaahb alapokon aüködö bísiositási 'állalalak sorában. Le^obb biaoayaága snask az, begy aa „Alaö magyar áluláaos biztosító társaság" a régi, nagy anyagi arejl a nagy tekintélyű boai 'állalat asaty eanekalfltu s .OaaaT sllen a lagfaataiasasatib versenyt faftatle ki, aMst e teaivár ma«yar vslfolat-aak érte társává ás réaassévé le»t. A „Hasai" ipsaatétaaáoM slnőklst— alatt ssaga hívta fol ías „Első asagyar általánsa bn»s«itó társaságért jhogy a „Hasai" ag«aa ügyvitelét ée öaaaaa könyveit korlátlan as Isfsaiterabb vissgálat siá vegye. Aa „EM magyal lésalrfl eágveeaiöje Saeaéa Károly ar tsljeaiiaite is e legslapossbb viasgSja-tm, melynek eredménye alapján a kél honi Mr-aaaág köst aemeeek a Isgjohh viaanny, de állaaob baasö öasaekö'ieie ia jöhetett létre. A« „Első magyar áhaláaos Mmaakó társsáét" a „Hasai" réaa>eaysiask tekkMeiyaa részéi lal^j-doaául sanrasie meg, s igatgetaauak ajjá aaarve-aéeéksi sagádkeart ayajtva, egyik elsőrangú líast-•iselőjét Pali Imre nrat, Igrvtvö insigstó gys-aánt a .Hasal' rendelkvaéHrs boosátotta lassl • ,.Haasi" lovátbi öaAllá mflkóéáss semmifals oaorkái sssa saaavaé, elleabea élstsrös vállalatoakaak jöveaéö Irj'ö4é.e A virágsáss, valamiét helyes, körtltekiai* ás tskarékaa igaa-gatása jobban bistwltva van, mint volt valaka. Magam agy saín< sédig sseatal is, arint alaftk fogak k&sremákiénl a „Hasai" vissté ákis. 1898. aarcios 19 «a. Komdh IWvRf K 51 g 11 d i« í j. Aa Blné Msgysr ÁHattoee lalaaááé Térsnaég ma >artotta meg aa M klagyiláeél gróf Ceskoaiea Kadre elnöklete akti. Aa ataék a kösgyülás ssegayitáaa uián felhívta Jeaey Lajos igazgatót as IgaagStóaági jslaatés eláadtera, a saelyből a köveUesöket emeljük ki: A mult gssteadö fisleti grsdpáaye, lekiefotM a romi termésre, ossk kóeápaaartaeh moaéáaté, de a társaeág leletének n\| eaarsaméaysi mind aaselleti as örvaedetae lillandlláaá biaeayttják A társaság tűs- A saállteáay ssatálybsll éúke-vétele 8,088.116 lórint 7» krajcár vall; a }ág-biztosiiásl ágasaital i,7á>.090 lonnt 78 krsjeár díjbevétel éretett el. Aa áteibialoaitM sgaaatbaa én el a társaság legnegyobb eredményt, amsay-nyibea na uj sesrssmáay 19.tl9.A18 foriat 49 krajcár volt, lakát t.HM.090 forinttal több, mim as I99é-lk évben. MéAáat áll e dolog a WMi toriéi jágosstályi vaateséggsl A jézossUly agyssólVán ssegroatája a társakat jé sradmáeyeK aaa. A társaséf kehslében aiekelt Msgy Oas-dák Jégblstoalfo Seövatkeáetét, smely mér t millió foriai vsaattságrt okosott, Sea fa 'ogiák újból magalskiiaal s ossk Msoayos idsig Urtjlk még Mim. A társaságnak a mult évben M5ÍI8 forint 96 krajcár tiasu syereeáge volt. amslyböl 191.780 forint 61 krajoár fut as élatbiitoaiistiak ayereimáuyrásaeé', igszgató«ágt afirsmányesa-talékra 46,964 forint 80 krajcár, a tkstvisélök nyersménynssislékara 18.477 forlal 46 krejeár, a tlaatvtSelA nyegdijafapra 11318 forlal 16 kr. Minden egyes rtevaayra ÍM' foriai osztalék esik a nyer aa égből. Jsüasy Igasgató Irlelvasta ssntáa a AllgyW Wsdttság jeleatásét Iá. amelyek aa igaaga'óaági jilsaiássei s a aárteámaéáask-kel együtt a MsgviMa tudomásul «en s jévá-bagyntt, aaatáa pedig magadiá-ttedsa Irányban a folmsalást. As elaök bejeieaietU ekkor, hogy as tisstsll-ket, tekintettel a mtreías 16-iki űansprs emk 16-íkta, aaaz aaeréáa lisstik ki. Maid bsjslaateMe, begy báró Lávái Henrik rssédgs«alé laaaoa dott a a B) ugdijasáaát kéri. A köagyű'é* flgjre Fényképészeli mfltermemot, mely a legjobban van berendezve, ajánlom k jn. érdemű közönségnek. — Kítflnő segéderőkkel is rendelkezvén, a legmagasabb igényeket kielégítő művészi kivitelű képeket készítek. — A i. • böfrylHUOilségnck öltöző A áll rendelkezésre Számns látogatást két* »j »• ri «■- .,'j Slngor Sándor Mafkipén 4* feeüaaetl aftsnu Itgy látlg^a s-aagykaniuai takarékpénztár épélstében, IflédasinL K0ltal«fM«éf: Olajfestmény, Platinotypia ée Aquarellek N»\|Y-K.»m«s», vssirnap ^ luix tét* Lávay M\|j érdemeit i ut i körül-•Myt, bogy mw évii v«H aa latint taal» Illatában (5.000 torúit éti ayygdtíat natnoii mg. Jőváhsgyia • UmyUlét atóka Ml % iaaaa-latot ia, hogy a ayanaégből MS forint lordit Inaik közhaaaaa célokra Aa alatt waftiotli-kfaatt vé»ül Bitté Xáhaán te Jilica Kálmán •ihuaytáról, mire megejtették a válaastiaokat. flaők lati ojbét: gtóUCeekoaicn Eadn alélnak: gróf Ntdaaay Fenne, választmányi tagak: grAl Aadrtasy ttyula, gróf Bánty Oyény. BurkbaHi Ma Véri Konrád, Baratvkjr Albert, Hatvány Deutsch Sándor, Uioay Sáaacl, gróf laiátsooyi Janö, Németh Tilaai, béré NikalUa Pdor, Sebóller Pál lovag. bart SrhnnMrgír Nándor, Saastdy György, Szitányi Uéza, báró Ucblritz ?i«aad Tttosky latrán, pót Wenkbaim Frigyes, gról ZaatáMsby Róbart. Igaaga'óaági tagok lattal: Báró Harkányt frigyes, Jensy La-jo, Ormódy V.lmos, bárt 8ohonbargr Zsigmond, gróf Zichy Ittador. Figyelő hhMteági tagokui ■egvátantoiták grftf Battbáay Géaát, Hajóé léntlai, Jakattahwf Ujoat, Láaaló ZmgmooUot éa béré Badranaaky öétát. Végül Tharáci Qjatgy téanéayn a ráaatéayaaaá nevében kö-aataatat mondott as tgaasatiaágaak, felfigyelő kiaaitaipak a válMaimáayaak sikern működéséért, mira aatáa a WsgytMI* végt ért. Zala 25. saam (5 lap) NY1LTTÉR. ■i - IRODALOM. ' -á HiMHwt IfctMm TMaMla MM Oaaaya na a amwwt A haaa iJjÉiallitliiaik ~1il>ai1 írtak k\|áal» km—kink; lltf-uk Kiásásáét Mai-flkjáa saagéav la pit\|, malgs la ar, katahm la ata/s-aott Nadmlad t(ykaelvaé agy «ai liastnkia. áa amik ksast márayaia Tkaasviataasaállask a sagy tdlk aagy tea-Mayái kWi mimilsk «lkt atraealaak a késék ilssl alakjai Hár lh>iri\|i, I Mfti, aiatktetek tagasplast Ttaal ■awllk, llntiWkt aal iéakaak, klaéatatk a aat ékai-áittk uMaMi a bí javaak , mart «a igasa Qak a ■■wlli V\|ák JM wlayéksa v 3 • tssttlyikatk. K klsdalask, a aantU Wrttaatt knád !■)§ ■ aéta magyar, kM lka, aln ntt Upo aa Wla ....... Ut, alhr nmllkst atvslts ksatai iléaaalkka kg' ia mik— ksWk Mépt a \|Nn séavs! g kaaa-«m tél MMfttt a .irrtlj?'klai njssali límikjlliaki mm, i aáksi áiM a n y IÜk tinfaiki tí- kiawtitea ia toaaé tllalálbaa Bagiratja a áa » ravaikaa Halmokért m viliit Motliilgit a wft EoÉtg h1]I 15 krtál 4 kt « kric MUnakaat — mk akkor valédt, ka Ua-atka Bániakét i—éaltataak,,— hkata, lakk «a «Uaa, -a laféitatoaakh mtfU. aaln la aialkaatkaa. hktt- fa» U—ni>nnk féJUt la HaMtaaaa, Tataaiat klahea aaélltva, — alalékM £él\| saaUfaféallátal HENHEBERO 0. selyemgyárii («a. la kir. adfari aaátlHé) Urithkaa (1) Ihc ru laraiaala. Svábba k««aaraa Uvllkltyag ri(«aaUadé. 1U»Mminy II tAb 11A-. ■IM, IHtS fabraár tt A „HakkfH" SalaaatWaUaitó rlaarlayiirMlnak ■ndafaataa. Tatdai aallalaaafjráraak Iga^atója Vaavtrt NHa Mltiui ar Mvt tabrair ké Ma wááwilról ilrattirn igy T«at-laatl a latit aaféUSvéa lkai aaflMaU. A JNamW kaiMttiaUaM-léaiTlaytánaalt Saéapaalaa a ttayitlaálk hWIula atáa aaaoaal baklru a alkalmit akalajrakat la taak rMailval katodák aétklt UtUettakMa-péaiSn a taUta bktatHatt »aa«\|«t. aiaj 38.101 karaaát, ■Urt la HmI\|iiii racaéiak at\| aaaikaiaat a Wwilir ■n paw laalíalkaaj atjlrlakrt trijM iliaaMritlakat tű- BvUé tlaatalattal 1898. márciu hó 17-én 8s aaaal a (tlbWánaJ tétatik kéaaé : 1., kotr auodaaok, Wk as 1881 éti XZU. (.-ót. 16 éa 11. W-ai M* • M-nak aa 1889. XXXVIII. tteaikk 8 éa »4k H-ai-bao áa ai 1891. XVL t.-o. 18. \|. k) poat]ékaa loglalt klagéaaitáaait la - takaűst aa 1881; fltXVIII. t-Tl \|. la ss 1891. Xff. t-flfck 15. I. b) poatja alapján aaaköaSIt bajamésab, tagy as 1M8i XtH. t. cikk tt. f-a a&piáa iMáat tbHéaak Irténytalanaégét kimnUtkat\|ák, a félből tóriéai kernetttkat hat héaay <ain>t, tagyki 1SM. M iktábw M l MRf«lK baaárélag a tkti kaióaágkoi nyaitaék ba, aart aa un mag nem koeaubbithaió sáraa batáridő eltelte után iaditoit tftrléai kereset annak a harmadik sasmélynek, a ki iddkSsban nyiltia-köayti jogot aaarsatt, hátrányára o»m saoigálkat. 1, hogy miadaaok, kik as 1888 : XXIX. t,-c. 16. éa 18. M-aiaak eeet'iben, ki* értve m atókbi ft-usaak as 1889. XXXYlII. t.-« 6. éa 8. Svaiban toglalt kiegésiitéseit is, a tényleg** oirtokoa talajdon jogának bejegyséa* ellenébta elleotmondáa-ssl Hói kívánnak, Írásbeli elleatmondasakat hat hóaap alatt, vagyia IM§. <tI aklébw ké tL upjálg Tortlal wIlalastgyAr Sohoallar éa Tirsa f. p. Hm/M Király. * é A Jtaattk" >sliiillilallim-ilss»teytltasrtg Maae>< (Haalkit klrst u. n) kfatsaitUt ayitt aladtaaMl kai-Ntt aayagi kl»ilkismlnl s\|n, agyadat Sfyaa sgytaetst (gs'glr le kaiaaa), gyén ia karvfialaU ilktnaisttakst (■aakáaok la ÜasuiaaMk), vaSalat bárkit Wvatát tsl\|ssl-tén Uikea rasy un HlV- ptaás alatt néáázatn va» kármety mát alkatiaméi trkaU balsasi sUso a taanakai-<MM Mitealtásl MtátiMi II t letfatáayeaaM fytétsIek SHgil sissiiklaiaalg mámlra sljkép, tn u ssülkad Élf 1H IMHÉMMII pUAt li HMtt ktliatB m flanma MalgáiJ n alwttak Mvé étsam kükMsa ■!, asiv 64 sUaisaát Iréikism, Mm ktavatiso. sl^ri kmHII a mskaéalgksre m»iajrt sgy, kegy ss •ívesé ss képel sysr s aagy Wk lsfclykkH. A aiad-véits kdskss mtrt* a ligwill képak aagy mksaáge ai-(makaam iOOkép). itt táifak a maksáségkarc Mb kléiask klyMaak, a nifs»sts»sll eaaUk ntaát, Mkb •Sykovs Mnfasat la WvsK adadsaaksl sl^gsaVssakk kl-vksftsa. laaa Mii a ktayv sgy tlbiénalsl tartalaaa, msiy iélnal mariét aswlja tat a makséalgbars leilayitt, aask ayajt: a i tmímktiWW. s ..fcpar UastsbW MvtUtsMáal ^misiit)", 8i 4m mmrt fraaela" Is s nMet ktSíakl atadsa II- Is illgysliölgs n srsaág Hrmsty kslyMgMn. MIM^ai Mtetnirstfc fal- basárélag a 'kvi hatóaághos nynjtaák be, mart eaen meg nam honssbbitksté tároa határidő la* tatta után ellentsnoadáaak többé tgylnb* vé-itai Mai fo(. 8., hogy mindazok, a kik a lalakkőavt átala-kitán tárgyábau la>t iatéskadénk által, aeakl-taa\|lOabM aaok, a kik aa L M l poatban körért eae'eken kivtl aa 1891. XXIX. t. sikk neriati •Ijárá Is M ennek lolyaana törtéét bejagyséatk által előbb ayan nyflvánklsyvi jogaikat bámly irányban sirtv vétik, — iá* értt* ssokat ia. a kik a tulajdonjog arányának u 1889. éri XXXVIII. t cikk 18. f-a alapjáa történt bejtgytéaél ségal-messék találják, - * liklulilkn latnéliÉMkjlai tartalmaié kérvényüket a telekkönyvi batóaághoi hal hóaap alak, fagyi* Laptalajáoaoa éa kiadn: r i ■ c m k l r 0 l t r. ■HjalHIslnL Mr aagáUl a tlMáwtkil Btala-aaMtak a aag; aapak NhiaaUt A méf (last, aaig Iga-sáá akt* amllka a Hsat Idlkask, mak étt Ma bssti bao Mg a lip—lajikk ksayké lakéi h ayAimlk. Kaabalé alaéaa Mapkumkaékkm. Mipiiiilliik a Wsrtéey kteynyaola Blssvéaytlnaaéf eiaaka' (Msfaal, IT., Tlr-wgya-atn 11. n) lát tan Hk. Mtdlllt s Hsmfaykk IM lapm, 11 km miaaa ktkst laakaaktajrv IT. klaélaa Tsrlahn: l\|M aatokmk, ssk kas, a Mmkat smetartássk, a saMIk la Uklass mtakMsk. DkkW ktatmilay makasm aaskmUbaJaa tslltmle/s a laanlaik, alvet abbét a uMlikik say-kéé ka alatt tarajlkbe! Mgtaaalkatsak akkllllll Flaam Ikwlmai kMlabaa 15 kr. tt-» Uayv Is mk gykt/ért laak sffsaa kaHé)a tagyaa.gspball a sasrateM gtkélkatn, Kalai gSBaigjibaa. Hirdetmény. P.-Pata KBrtBs könég IHkWo/fi blrtokna ' liályoxás következtében átalakíttattak s ezai sgyidejileg azokra az ingatlanokra nésve, a melyein u 1888: XXIX., u 1889: XXXVnL,ál ss 1891. XVI. tcilkkk,s téayhjn birtokoa tulajdonjogának bejegyzéaét rendelik; a* 1898. évi XXIX. i.-«ikkbM esabályoaott eljárása tlak-jegyzőkönyvi bejagytértk helyeabitéaével kapcao latoMn foganatoaittatoit IBM. éfl tkléber MII Mftjáa beMrólag nynjtMk ha, art mm Mg aem boniabbitbató sáros batáridő elmalta atáa as átalakításkor kAsbejött téve* bevesetésből sMr-maaé bárminemű igényeket jóhiasnal hamadík sseaillyek irányéban többé dm érvényesíthetik, M említ itt béjégyzlnkct pedig oeak a törvény rendn ntján éa eaak az idokösbM nyilváaköayvi jogokat szerzett harmadik személyek jogaiaak aérelmt nélkül táandbatják mag. Kgyttital 8gylmstetnk ások a (alak, a kik a hitaMtl bisotttágnak eredeti okiratokat adlak át, hogy a mennyiben aaokhoa egyanrsmiad egynertt másolatokat it entoltak, vagy ilyeneket pótlólag beoynjtiaak, as wedatiáktt tkfi ha-tóaágnál álvabatflr A kir. lönéeyMék jaiat tkti haléaág Nsgy Ktnisaás, 1891. októbw 3-án. 119 l-l ' GÜZONY SANDOB, ' kkr. tsalU sMH. Fontoa házi aatsonyok részéra. ?ALÜBI BOtBSTTiH-Ei PADLÓ-rtKTliZ kgllltkall yaM MyMtl klUallla Maskbaa, vataitt gyorsan azáradó azeaz-padló-fénymázak SCHRAMM CHHI8TÓF lakk* éa féaymái gyáraiból Béoa (Simmofing)j t a Majna m. (RohmWa), Berlin fW. Továbbá mMhatd sotnáaei foatákak «l«gánt -asinárnysklbah mindennemO házi t^gyak részére. , r Mdog éa ttaiyaaá-lakk játék- éa fényaaetb-árv gyárak réaaéra •őrlakk (MyaaatUakk, éa attqaattaMakk. valamint mindennemű lakk M öaaaM Iparágak éa haaaaálati mód résséra. Különlegesség! biaté és ssáalakk - vasutak, vasgnn és hintó" gyárak, kocsigyárak, (ényesők nt réaaér. Raktárak: Ft—lhofwr Jórnf, Nm k Kitin, fHrnrkmUk-nét Nagy-Knn—6n, ü Himhin MvtrénM ('$Akt»myAn. 10 HK%XKKMMUH*\**HHKMH g Tanoncok 3 . , Vétetnek fel azonnal a villamos üzemmel trendezett bútorgyárunk kárpitos, asztalos ós esztergályos osztályaiba. . Hü" Helybeliek előnyben részesülnek, ^f S Fneiiau Rártlr fa Gluferpr bútor gyárosok NagyKanitaén. nnnnuunnnnn nnnnnnunnunm • VTÍ'.VI « '"':>}f\| N«gy-K»nim vasárnap pl « iffgsF . Zala Bsám. (« Up.) --^ 18ÖÖ. máreiua hó '/I ée /CXXXXXXXXXXXXXXXXXX xxxx Haszonbérbeadási- « • • • • • • • hirdetmény. Az Esterházy hercegi hitbizomáaytúíajdonát képező Zalavirmegyében fekvő csobinci uradalomhoz tartozó úgynevezett gyulakeszii gazdaság circa 1251 kat holdnyi területtel-, továbbá a hegy esdi gazdaság circa 510 kat holdnyi területtel a hozzátartozó lak és gazdasági epületekkel együtt az 1898- évi november hó t-től husz (20) ; egymás után kővetkező évre haszonbérbe adatik. >( Az ezekre vonatkozó ajánlatok/, é. ápril 20-ig alulírott X igazgatóságnál Kismartonban (Sopronmegyében) írásban X nyújtandók be, ahol a bérleti feltételek .is megtudhatók. X Haszonbérbeadó fen tartja magának a jogot, hogy a X beérkező ajánlatok közül tetszése szerint váiaüthasson. X Kismarton, 1898. március hó t64n. Q u Eatorhtsy hercegi Javak zárgondnok- y V 10t—• algának központi Igazgatóaága u Qxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxy Birtok-eladás. Zalamegyében Boreía község határában egy 800 holdas birtok felszereléssel vagy annólkül eladó. — Bővebbeket a tulajdo-í! noenál, cim a kiadóhivatalban. u0.i mecmaoomdxloooaeoooocws xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxu Kerestetik a taranyi henger-gőzmalom részére f évi április 24-re egy értelmes és több évi gyakorlattal bíró fftMlnár. — Bizonyitvány-mAsolatokkal felszerelt ajánlatok a taranyi £ urodalom föbérnőkségóhez Tarany, Somogy- S megye, — intézendők, honnan a feltételek 8 az illető tudomására fognák adatni yöooo&xxxxxxxyooooooooocxxx xxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxx HIRDETÉS. J Megbízást nyertem hat darab nagy- jj kanizsai takarékpénztár „ részvénytársulati g részvénynek az eladására. Venni szándékozók szíveskedjenek a g beígérendő ár megjelölése mellett ajánlata- g ikkal hozzám fordulni. Dr. Lágler Alfréd flgyvtf. X 114—2 Amprmabam * jfoxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxx leleaéi Kevés haszon, nagy forgalom! Üzletünket a mostam viszonyokhoz alkalmakra, oly módon rendeztük be, hogy MsmIsIm Ste<4 trsn l«g)sM 4a IrgdlvstsMbk teákat! adhatunk el; u. m : n««j. MéiiiJi Nagy raktár jó mosó Creton Nagy raktár jó moaó Creloo Nagy rsk'sr jó mo«o Oetoe príma . , Nsgv raktár divatos sHg]s Maia / Nagy taklár divatba \|ysgja Dststa , Magjr rsktSr dlvst mIjmb . . Nagy raktár divat aalyraa . . Nagjr nklár divat mlrsm . . Nagy raktár divakoa maradék Creton , <■ Nagy raktár divatos maradék atlssa-satin Rumhurgi vásson maradák különféle árak omUoII. Isgy raklár aaptrajlhMI . . . . aaéNtl IM kr ezelőtt -£0 kr. most kr, ezelőtt -.40 . most —M ezelőtt -,50 . most —45 ezelőtt -«S . most - « eselött -T9 , moat —M9 ssstltl 1M,bhM-TI •maidét S.- „ most -,M •aaldtt ÍM „ amat !.!• Legjobb e»er«\|«kMl esélMI 4 M ».«• kr. ÍM .< • 78 4 SO • TB minőségű Cnilfoa vége Legjobb mjnőaégl ChWon vége Lé\|jd>ll. mioóeégO giotcs , Legjobb minflségQ gyolcs , . Férfl fjapju aiÖTatak bianUtoa llné ám. Kivárnál ra Ntmiaa kIMalaak. FANTL TESTVÉREK ,- Hág jaahsla. ---10S-4 4 Nagy-Kanizaa vasárnap Zala 25. szám. (7. lapj március hó 27-án Magyarhonnak l<n»J«> aenaáliós találmánya. ,Hölgyek rétiére elkerülhetetlen CREME NIOBE. IptMU nini i ■Iwiifc aéUdk A magas m. k. kereskedelmi ministerium állal 426154. aa. a. szabadalmazott éa védjegygyei ellátott, Ifibb orvostanári szaktekintélyek, valamint a vegyészeti laboratórium állal vegyileg megvizsgáltatván, es tdőeeerint a legkitűnőbb arckenőcsnek « nyilráaittatott. _ H „Creme Niobe az úgynevezett egyedüli .Hölgy szépítő szar apeciálááa, esidő szerint felülmúl e téren minden egyébb Crémet, m> gadja az arcnak rögtön a termeszét ea üiaom fehér i-zint, hársonv puhasággal Ezen csodaszer nappal a kimenés, de főképpen bálok, eoncertekbe aienés előtt használandó ; nem tartalmú egyá'talán semminemű zsíros anyagól, a így a haaanálat után azonnal megszárad. A „Crraae Nlske" i legjobb sikerrel használható még különféle bőrbetegségek ellen, u. m. szeplő, buborcaék, májfolt stb., valamint vöröa orr ellen is, nemkülönben kitűnő szernek bizonyait a szál és nedvesaég által megrongált kazak bőrének helyreállítása és megfinomitására. A „Creaae Nlabe" Urak réasére is kitüoő szar, s borotválkozás után a leghatásosabb szernek bizonyult 1 nagy Ugn Cnbh Nlabe két ka* rsaa KI* klgrs Crcaaa Nlabe eg/ ksrsaa Egyedüli főraktár Nagy-Kanissán éa Zalamegye területére ALT #a MHI cégnél Nagy-Kanizsán. RícMeruicHergony-Paiu-Expeller Liniment Capsioi oomp. ba kiiattss klúw sOsatálh sz iát moriUlfaá-■nk, twft már Mbb mint 27 ij óta aMsWskSá «\|áa-taaasMsfM kiéliaWikist sEsimaitatfc Uszvéayaü. Mánál, tagsnisstásaál is saiSHéssásil ássa mik Utal ksdSrnSUnbs Is mindig gyakrabban rendeltetik. á valóéi Horrooj-Psia-lzpeUsr, gyakorta Horgony-LiaÉ»«»t •lasvuissUtt, aan titkos sssr, kanom Inul ityassrt ká^ MST, ■ aljnak tfj háatartisfcnn Hm kellőm biányoani. tO kr, 70 kr. is 1 bt tvagsakánti irbsn a^dMmaiaéta írben káaxlotbwi van; firaktár - tésssf pépsisiisMil IsSspsstss. H«-viaérlis alkalmával Igen óVstosak legyünk, mórt Mik MatlIitlH ítl—t— forgalomban. U aaa akar swgkársnésl, sS mindaa agy« Ing* Jtergsty" ródjagy is Bakter cxigjagy- I im síikül mint asa VSltétt utanitsa rtaata. I ram r.ii.atkM.aatk.rimi mmt. iihutut. k Mpi-Ui raktár Budapest, Rózsa-ulca t. ajánl legolcaótA prágai napiárak mellett kiváló finom Frégal NamkAI, úgymint kideg felvágottakhoz; Mortt-dalia, nydvkalbáaz, libamájkalbáaa, beriim éa frankfurti májksikáas éa páatélomot jutányos ás gyors kiszolgálás meflait. 79—1 I közölj* válunk foc&ea cxünél. Levelezö-lap 4fTí A mi a&mml kúldtülí thmtÁ/ JutMi aifiií JhstőfwuMwn/i tó mMjánmmttXnfhdx/^/tímfí&t Áaiicfr duní/mtMnf » j ELSŐ SZOMBATHELYI . SERTÉSHIZLALDA És HUSFŰSTÖLÖ6YAR SZOMBATHELY. Augusztus éa mp> J 6—20 cm. trágyázott. y _ und 8«p> i _ ffc—Éi. iS^WCm. Gnt pdta\|t.jl A MAUTHNjER-féle kirnrreé konyhakerti- és • • • • vlrigmagvak ■Art és hatéaáffllag vMett osomigok-ban, a tirvéayéstn bfljegyutt medve-védjegygyel valamennyi nagyobb fBns«r- éa vaak«r«skedásekben kaphatók. "V" M- A Budapesten ándrássy-ut 23. aaám slsu létsző ÜMithnarödőii caégcaakia olyan oMUgokaál vállat teljés jótállást egészen Irlrn és vsléáf magvakért, a mely csomagok ragantvs, a medve-ábrával a • Mauthner névvel jelölve, ugy a mint a mellékeli 40—11 rajz is mulatja. % Mas Ara : I I ftrint M irajcár. J Oááaaéttel vagy aa I "m* Mit* 1 " ! kmaag élálacas bakii- J déae ntáa küldetik KlaVTHlA a bőr ápolására szépítésére ós p .. J ü finomítására -L U, U " I ■r ugtMksHkk auanáki. bél á« nmift rt'ana, — v«Ur, iSéiimIs ia sárga -ragyilag saaljséH is sfáalva Br. Vahl 1. i. Ok. Klr. tanár tHal >lm>ia \| Kllamser* levelek a legjobb körökből minden dobosboa mellékelve vannak. - í TADSSICI QOTTLIEB i hfcla sévsd latlasss ■■»»»« is IHalnaar pti Iksksa. . rtratii aács, i.. VaUsaU* a. Kafkáié a jngtlfcfc gr——- gytfyasrksrssks-áésksn éa g;ég\|ssertárfcsa R.-Kaaliaáa t Ali «a ■Oka, Keleti H. Mér «• Krelaer tlfgls eégakaél. i Gutori Földes Ketemen arad gégjfiMrta Margit Cpéaaa\|». Margit-Créme S^ÍTT iljilja éa szépíti az aroot Margit-Créme ^ffLSU pattanások, böratka (Milaaaar) aflea MargitrCröme SSlT^ éa késvörősödés, nspbsrnilás sNaa. Margit-Créme fi bőrre kenve ez által rögtön fölvétetik és es okozza azon csodás átakktalüt. hogy a a szeplő vei vagy májloltokkal ledéit ara 8-4 nap alatt alábástromlebérré lesz. Margit-Créme&fr ssiros, hanem igen finom, hamar fsMvé 4atáaaal bir. Aa arc nsm less olyan léoyai mint más Crémetől, azért nappal ia hasa-nálhaló MargitrCröme SWS J Mai^t-hölgyporí^r^ Margit-szappan 14oko<Mk,. Margit-fogpép t ^ CsakM skksr valéál, ha asiodea doboz gnlori FII4m Kataas— gyógyszerész Aradon lölirattal áa clsaarrsl vaa elMlsra. UamiUtáMktél órakoruk ■Főraktár Nagy Kaaizaán: BEIK « YI7LA gyógyszertáráfcw ■ ■ ' A NaKj-Kaniaa* vasárnap Vö, /tt, l«p.) 1198. miroiua bó V én UM MAGJAI ALTALAJON BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG BlDAfENTEV ■hfc----n„„ \|lt,—j-------im-------------- - ------^-T . . . . j \| -------■--1-* -- O I. Tűe- uállltmáa/- éi jé(M>teallá«l ttUlL Negyvenedik évi zársünila 181)7. Január MAI deeseabfr 31-ir Ll.l L, Ü.I 1 tSffnPnHí I t TtaMatMlUs. KilattoU klrtk » rlaatatblataellatl réat ItWtáaa tláa mmmmm Wntkl BMiadt károk UrUléka ..._____________________ •miíM klllataak I viaaoBiWitiMiuu réat atáai barátai taroaáláfal JtraWMl alt M «é!ytgtn«iéktk... „. „f j &i& ............... feolabéMk ..._________________________. Ml. NI M ##* W M M* IM »»» #1 ük M Mt AdtkortMk kltlf Mit aajfakra i.tM frt n kr. tartalék lartaáaa atáa A tfirtíitötlttii laktat terhei Igaiifttáit kMtaégak 4 BlhaMuUkí}kíriUUMk lalráaa ............ÜTh. ..-....... A kéraikaal rvak kéaapéBi díjtartalék* » vÍ5ontbl»to«itott réti lat Báaa atáa M feladta MagtarbalM aélkll ............. 11 Uimmimf)áKtU \|tla«t«tt karok a TiaaaatMataaltatt rtu laraaMátal -.-i....4 flgglbaa maradt károk tartaléka ............. A MUllitrBánybltU»ltál laktat tarhall aaaraM éa Igaagalétl kllb Aaroltaai"évnak kWpéat "iÍÜUrUlJ)k»"a' vimlbíal^tau' 'réáá II kroBééértl i» BUadaa mégkrMl nélkttl__________— J m JéfbliIoaitAa. Tfcatatblaiaaltáaok éa tlrkMk JLai».« Kllaltatt káMk a vlaaoBtblatoaltott réaa la?oaáMrá\| Martéi M Jnnfatéa) MIlMgak a vUaeatkiitoaltaaak atéai borítalak BMHII aláa ,„>«>>.f.... •■> m..«••».« ...••• «•«H. « JtokaJtkatlan klvatéMéaik Mriaa ___-..s.________ l«tr. ayara^f y.................... i.mi.vmi lé lvé\|tll w IN»hii •• 114,Ml M li.Vfl «ft Mél VI Ml,fia fft ••ne; h téao.Mt - NJI 11,1(1 llfét JSiSt i llt.mí ii MM ) életéé 1,MI,WJ 114,114 1,111 1 TtsMetwMá f- At léfé. érvéi áikoMtt kMapéaa dllUrUiak a rlaatatbtrtaMWil réaa kvoaéMtal éa MJalaa MMMkraatéa aalktl--------------j' nk. éJKééé-W lavoaéaéval éa BilaéaB m«\|taraaléa aélhll M7. íftjfrt «a kmyí kfttéti hiaioaltiaok aUa, raía» mint a foljfé évWa Mért ét)véaélotokk4l baMjri díjak ltrtaf • timaagttttéHM .......' .......... W,i4t i« d»aoBthlatoéltéai dijak eta.4ét'M l«Járt vlaaoatMataattéat dljvéaalaUk i.i#7.éirié l.niMJO ta Aa ibm. évkoa flffgébaa maradi karok tarUiU______J..,.' l»lfMW M itikitM él iw Ma SL UimtrnAafltol—UU A« iim. évrÜ étkoaott dlitaHalék it.Mé.Mé frt lé krayt köwtt Watoaitéaok attaí dttak ttr.éMJé \| inLart-ta J t»MW _ I ■i.im.mi n »i».aaih< >.Mi.tWiiH Mérlegsiámli 1897. dectcmber 31-én, laroavai tértaaatatt dUak ....... viMoatkéataattéat di>k . Aa im. irtaa tiggitou Maradt károk tarteléka JJt JéjltotwtHi ll.iri,éét \|M M Irayl kötótt Mataalllaak atáal J nr. wgfék wdtéiék Brráltoit éaatréB/ak aláa, vaMat in* MMrt kásátok éa áriNI Ijraaaayoaaaéf ahdaté Irtékaaytrak éa Uagoa yaNMaak aláa . Táraaaág} Mk tiafta jAVOdalmO mmmmmmmmmmmmi uy t ^ j um iéái rt at.aaáiáé NaWi tf»,nni «é I akélll « f WMHii ' t I agai jl aibalxoaatt tikaylaaak tak.rtkaéaatárak* ée kaakokaál ^^mmjmwmimmmo««o« I.mí'.mo-- Bayar WldhM< ItttUaat é^roa karaaaérMkl aálotfa falak m...m«mui.a<<>iM•«• •■• ______...__iwnm 1.Ml^oi frt lé kr l.AfMéa frtlBcyarlIMMtallatéaal é»/«-oa talaUavitáat éa mi% mimrút A — HHMSH «rrz Noti aa —A ír* - i.ui.m » - » iágyar karaaksáahri kaak 4»/rO» láléglévélék á té'TA ■ Mé.vié > » Ma,óm KiíVMlilt kaaapMU Ur lakp. i»/,«oa rélegliHlaa á tfil m Mi,m » - » M4,iwo'~- BadaBoat fl* M aaékráiaa 4/íoa koroaa Mlaala lUMréay á NH tc Ma Ma i i lééi darab Hacjrar-fraaaBta blataaitl réMTéay-táiaaaáfl rétivé- ■jrok _________________________________á IM.- - TM»IM I - » ia4 drb n«Maé Uatoaité-táraoaáf réaavla\|ok.^H.H.»M. á éér— m MlyMI » - » lé/M--» fMt\| Lloyd tára. kltréhyáa^-.44«á lír— m i»,Mé » - » A featl - i t-kpnpirok atáa aa év régélc MaéékM kaaaMk________M.4T1 » M » Uüáiftilolt, vlMalMaátoltoU la ágyék vélték A Mfaabéa háaa ... ,u .A .'I.W ..VW. n mm ww w;m wKt WM wmmm nmwmwki IvaMbaliArl hátak Xaüof-klleaéa KIMaféla aOleek: a) NMRkéaafct éa aaaialráayak a képrtaellaéfokaél I) MaradTáiyak M«foa biataatté Iktéaatahaél ...........__ JéfMatifitáal aaatály féljré aaáaaláa l'«WM,MMW.,NWMMMéw»w.MMMMMW Kla\|ati pénkM»l«t ____________________________ IDCmKl I MaaTéa ayalaytlhat taüaaaa ajralaftáka: uljoaaa MM agáaa MM A H H kalaététt Tárnáét) tartaléklöké KIUi tartalék________________ TlthiilMitátl mtoiUHk llaattatlii a íavoaáaára) ét wadaa tgtaiialia aélkiJ réaaooar. á MM frt . á Mé ftt tétt,ttt MMt fn - kr] \| MOB.BM — I M4.4M • fNjMlé BaálMtaMa/ htataaltáaé éijuruték kAoajMaakoa a HwelhétMalMM TlaMatMttáal fl<fé károk torértéka HaállltMáav Watoritáai aflta hl MUalk m, - hto IWéaféU UM« BBbéérefciil oédl« fal réM ImiáMTalM aaadaa awgiarhaMa aélhü .......... rtaléka^................ károk tartaiáka - — pttttaMoMéPtaao«flaoM«taaaéttttttltfVaa9ttoMa«9«Maat< Vatt otttallkak ............ tlr—Mf lUviaakfi.,....., Dal BMffrar általáaM MaMalM UraaMf •BtwoM alafMoáafn .. toatrtajBa ayaadUalapJa ....................... TIlMaa aíaa____________________ Mattat ooataif Mfé mt. én ajftNMéay^ ... .. < » «— * ■MM* ül miftUt .J tMé_4« . Jf étutr 10 Játu >"4 •Mtijtt J6Bt ctMtife* íviút Mjié* lltJtt.M Xiadiaok. . IV. ÉletMctaoltáal tilet. HariniiioAlddik éri zárszimla 1897. Január l-iől decyniher 31-ig, » ma k,.m„">1 1 ■ ..... BtTéMUk ser VlaMaréltatl kltréafakért. TMtaalatá kltréarak di> réavtl üalélaMiak atáa kttMtaU kárlMaag ........ LaUri kllMai«ailá«é Ilkákért DMI iéafeíilftal btatoaltáMkaál FHa^bOM larl kévok éa IMftaaaalérttéMk kiltltaX klrathaatékaa éijTlm^rltM 1 dHrtMtalérltéWk tartaléka . . . . . w. ^ . KI\|{Abaa larl kikáaaaltáai tlkék tartaléka avjérallkakérl« ............ . .... . VlMttthtalnaitáé dl)ak Bétyattákért IrodaiHr, piatadijak, aivaatatráayok, lt\|- ét dgyéh KMttégali.... TÜttl HaalMak.......... Tlaatl Jlvadalml adáéfé........ .., Orvod dijakért.....^......, SaaruM M dijbahaJUal kütaécah KlMmdl béataalláatk tartaléka ÖoknJilmíUa tarMMaok laivtaa ..., DU'arlaték as ér réféa ........ MM. éti BianaMaf....... R lft,IM W été, Ml ét l.Mt,Mf M \ fM,arr M M,éft M Itt,Ml IM,»»7 II M 1M,III tt na, Ma M •4.M7 II M4.MT II 44,444 fé t»4M M 41,1 M II IM,ftft M 14,004 — 1Í.M4 fé t.Mf\|tilit II^M,tMM 'ié.léyjitwjiil lat A mbH érből átkoaott díjtartalék ^...^.....i... ■aHíyt ItJak : m 4rba« kiálMMti kétoé^ok atáa — aa aHbM évtkhaa kiaiuuu kttMajroa aéáa a biatoattatt Aa iMallalri MMI Mait éri ftcgdb«a roll károk éé áUitoMtlItlIlwfc lartalékt Hall ért flfgibaa volt UhátMttéal tlkák torMUha .... IUaMkak — IiMálJIralalaM — — 1 I 1 áJéaütl éti iM^tM tarj • t. OB. Nérle^mla 1W)7. (leexfmbT 31-én. nrr M aaa.afy fyt ra kr agyaato IrtékyapÉrtk .................. iM.aM Kar. a. 1 sacrar kir. 4•/.-aa koroaailraUk M frt U.TM frtati aaafjrar alr. araayjAradék 111 frt M kifáral........ MwaMJI • < krjrI taliatéaaU 4t.-oa aáiaglaralak M irt té krftvtl ....A Uliatéaatl tatajarltéal M aMkAlyaaéaé aáiaglaralak 4,4isMt Mm a-III JM frtajrl rt frt aa krjával iji\IM Kar. a. é. Mtgyar IIMMtallatéaati 4^»-m kovoaa-aél«áar«ak M írt T« krtáral aéa.Mé frtart aattt Mtgyar kantkaMag haak M-m tl\|ig»alia ÍM ftywír •a,4n4 fMBytBaaU BMgrar kaMékadafari boák -ta klMIgl MMakÍMv. im frtiáfal itt,itrnm nMMatMk ovm. mdkitaiiti. vu-m uUagf. m M«Mé fTtayi kMirtakaaok oraa AMhétállal. fVoa aáloal. inMMI ........Jf Mé,Mt frtayi aagytr takafékféaatárak kftaaoau JaltHigtthJ tálad, im fnjival, laiyéM frtayt minr avat Um, lakaiák tél ÉW Mrm Éai. Mt frtjáral...1 4i,Mt frtayl agyaallt badayaatl ftráraat takarékpéaatéi' «V<.-oa adMaraM ím Máral ív,vm frtayt Mtgy. Mtlltg hllall a'.-M ayaraíMBykHaoia kVréflftl n» frt MkrjAv«i tagyar >IMlagMtalhéak «V t Maala 1 iMah ayoroMé».yl gya M frt) ital .jf^J ana aai rharl tjmr JatMja\| klKlatk VM-m aMtglmfal im frUáral .,! i «#;,4M frtayt laéa\|Mt AráraM IV^.v-m kUcatakltvényak im flügial i i.aaéJM frtayt M^yar kir áUaMvaaaM MiélkllMlt vf,mi ftrtayl m Ida kalaU raaatl ánaMlHnala r'.Mt araaykttvéa M.I M,Mt é.ira,Mi attr.iM fM,l41 M,aM r kir, é/«-ot foldtabentaBfMitéal kltvéayak frtiáral,......... J tat,Májét kir. italMéréal Jog kártalaaltéal 4V.-M kMvaayok lao Mjtrafj a aiv.aaaH ptakl^MdahaayUI vaooM aM. kütMay ______.... J aa«.44t,t IcT'^.-m paM Maa-att UflMl lét fit fi kr\|áral 4a, tm tflJMM im.im frtayl \|,.itétM frtayl BaaaMfaaabáaya-baÉMaal M pMkHMMMayatt tatait Ma. kot May .. 4a,aM frtayt égyariMM lüiia llMáa l'/^.-oa yaW (P»álaa aét IMtét fit fl krjivai iié.MI 14 vt Ma. wmm ^,-oa Uraíékta katoaöJÍ----------------,4 TaMléai vaapirtik rUkaoairtaí: aa.»a« frtayl pTk. ItalM. iaghált. l^f.M kft tv im firf\|. íMT-baa fMlékM kamatok éa élaataMlt pélakiUdáiaéayéK J Jaliiloa kéloaéalk- KHvéa\|4M\|MMMa .............!.iiv,aM vliRQMjwik aflréayMai • tóaáaa Myf yalkMgoa I A kftxjKirtt tartaaáM faaér M fllgf "* -aaáaűáa. M Máaah tartaaáaal .. DQtartalék lavaava a TtaoaotbtaMaltáal üflartalikot HaMaatgt alay ............ J%\|háaMttáat téklk ayoroaMayo ... — .....- ttijtéj" rtgaébaa Itrl károk éa éljil—i'iii'éook tartaléka--TT Igglbéa lati klháeaéH* MMk larl -JtHHMaállltáaakra raaatkoaé ay»-Méayok tartaléka ftJéHat uétpaittj aaáMláJa M. ttta jLm tM,étt fét,Mt M,4M i Itt ■MA iMi,m i^M,Ma ItT.Mfl- M mm ratt ayaraMáayok taaa. évrét jjlttltoit btaMMtáMk taruléka Vi«BOBtbuaaalté taMaaMk éa Ml M,Mt* mi, tn n tat^tag M itar. Itt ayoroMéay ■ » ( KieiTlMki JAaoa élatblalaaM klaytvlol MN Harká.jl FrlCjM, tétf. lanaaMlar Itiiéa . 1 LZ lereit2i^ató«á.ar: JaanytLaJiNi, Onpod; Xümfi, Wri.Hetofa^r\|ar Z«lcaiaBlf pjmll^'^MllTili 'li.layÍTkWt j^1 a f M jű»yA^\|i\|\|ikbaa aaa^katáij^tf alva MUtíal kteáttíaak éé a frif Batthyány CMia, (Jl Namn, Hajtia 4ó/arf. Jekelfalaiay L^aa, h^atja .. at.aM,airlRt ra kr ------- műim frt tt kr .. ^Ja --------------tM^ ............. j «M«y iiizzzfrf HPS^J,-!.'.!,.......... ...._____ M,hm\| aaift\|Mv\|aNiia<aMt>Mo\|oM»MMaiMai««iM«\| ^HÍ^^M (C Iff mm Ü . ai * M 4 t ■■ frfi mwmj MMM tgyaa MMMtt 0 » M glBI \| LáaaM Nyomatolt Ki-eltel Külöp UptnUidonntnál Nágy-Kimtién 1898. 26, azam. -\a°y-Kanizsa, 1898. március hó 31-én. XXV. évfolyam ntM m HejlÉBWá.llaOia tWliMkiUH ZALA fw«U»4HM : fwu fa. ■uimiTM mi lm II m m — .» é. >.—4. .imimnm. Politikai és vegyes tartalmú lap. j^,,,, \| ÜZ Ü " i » Btotoikw>% Megjelenik N -Kutasán hstsnklut kétszer: ruámp át csütörtökön mm MmM Imi HMlI Mml m filir-" 4. áit: lO teeleeár. Felelés aaerkeasto: ■SALAT IÁHDOA1 MIM.iMMi lMi •w.NM r«w A honv. laktanya kérdése. ♦ Ugy értesültünk, hogy N.-Kanim város képviselőtestülete elölt mihamarabb napi rendre kerül a hon véd-laktanya kérdése. A honvédségi létszámot ugyanis száza-donkint kuszonit emberrel fogják azapon-tani a jövő évben. A Nagy-Kanizsán elhelyezett wftU szánd honvédségnél tehát kknántl fog szaporodni a létszám. Nagyon természetes, hogy ennek a létszámnak elhelyezésére a most fennálló honvédségi laktanya nem elégséges. Ha tehát azt altaljuk, hogy a honvédlégnek ez idd azerínt itt állomásozó két zászlóalja városunkban nutredjon (ami pedig nagyon fontos kérdés) okvetlenül építenünk kell. Minden ilyen városnál, mely a fejlődési processusok korit éli, ha valamely nagyobb méretű alkotásról van szó, két körülményt kell mindig elM vonalban meg-fontolni. Először: a város fejlődési követelményét, másodszor: a befektetett tÓIcel gyümölcsözési biztosítását. Minden tarvet! ebből a kettős szempontból kell megbírálni. Nagy-Ktytizsa város képviselőtestülete előtt a honvédségi létszám szaporítása folytán ismét napirendre kerülő laktanya-kérdésben két terv fog szerepelni. Az egyik ; a jelenlegi honvéd-laktanyának kibővítése. A másik: egy uj honvédségi, első osztályú laktanya építése, a Petőfi- éa Magyar-utca közötti mező-részen, az úgynevezett Szombátkaí-d ülőn. Vizagáljuk ezt a két tervet egészen tárgyilagosan, de a kimondott kettői szempontból. Ha i meglevő laktanyát akarjuk kibővíteni, ez a kisajátításokkal együtt el fog nyelni egy hatalmas Összeget A laktanya azonban ez ujabb óriásé befektetés dacára sem lehet ebö-outályu (tehát jövedelmezőbb)- laktanyává, mart ehhez a katonai részről megkívánt kellékek önzeséfi; nincs meg, nem ia lehet meg. Megmarad jelenlegi minőiégében ölyaá jftedelemmel, mely a befektetett tőke mejPtftlfaét és gyümölcsé zéeét egyátaJán Mm bíztoeitja, vagyis; maga-magát nem fogja kifizetni soha. E mellett a város fejlődési követelményéhez semmivel sem járulna, mert az építkezésnek, a jövőken való tervszert terjeszks- désnek lendületet nem adna, de nem U adhatna már minden oldalról beépített helyzete miatt sem, sőt éppen a privát épületekhez .való túlságos közelségénél fogva inkább lohasztani az esetleg most még meglevő építkezési kedvet is. A mostani laktanya kibővítési terve tehát Mm s befektetett tőke gyűmölceözési biztosit&sa, sem a váras fejlődési követel-ménye szempontjából nem fogsdhst&^gL „ Nézzük a másikai: egy uj honvédségi laktanya építési tervét! Az uj laktanya az úgynevezett Szóm batkaklülőrc, tehát a városnak ez időtt még kAlaö tértimén építtetnék- Megkapná mind ama kellékeket, amik satkaé-gesek skhoz, hpfry első osztályú laStMya lehessen. És mint ilyen: biatoa forrásból I nyert értesülésünk szerint nemcsak az építési, hanem a kisajátítási költségeket » teljesen fedezné, sőt még jfl védelme Mte-'legéből a mostam laktanya íitikcsltéeénH esetleg bekövetkezhető hÍMyt ia pótolná. A város fijttJáaénuk pedig hatalmas lendületet adna, mert több uj etca-vonalai I lehetne ott huni és tág tere voks ai TÁRCA. As —hsrl baj ssliériL Ms: Sr. TelU Semmi asm tinik (öl jobban aa első pil snalrs , egy ss-p asszonyon vagy leányon, mint a szép s ssem is a ssép haj. De inig a szem ssinétöl nem Iflgg annak szépsége, addig a hsjnsk csupán a szín adja mag a szépségei. Égy sárgás vagy sMdas esem. éppen olyan vagy anbh ia Miét, miat a legfeketébb vagy legkékebk nem-pár, ba kifejeslee ssép vagy mint a kogy mond-mk: a •pillantása - A baj, u agéaaeo más. A Loreley sranyhajától Sbeherezáds éjfekete flrjeig minden váltóiéiban megénekelték a költök a aöf hajat, s a poéták esétlrlbaa eser éa easr jeiaM találunk s selyem fllrtflk dicsőítésére. As ihletett s s nöi szépségtől magKtanft bárdok már s ködös eMHtorban szép rseéhst ssood-tak, bűbájos dalokat énekeltek a lényes vöröses hajrtL mely örvénybe siéditett lengéitévéi, aőt a mai ragíéeyekben a vöröses haj arssvasine mindig démont játékot Is a lérftek szivével. Mire nem képes vinni as embert aa Aranyhaja sss-szonyl A S«ajna melletti Babylonban sokáig diedslmámorbsn úszott aa aruy baj a második csMrtnlf kóréhen A divat istenasszonya, mint istsn, bslslmss, miat ssssony sseasé yss, nem elégedett saeg ssssl, hogy sokssor örült sseasHylyai rendelje aM I bizarr, sokssor Ízléstelen bajvmeietoket, banem még ut Is mgghsgyts alattvalóink, rabszolgáinak, ée kflfÖaöMQ rabnőinek, begy mily ssia-ben viseljék bajukat, lessem után a legszebb ékességet.' A perzsáknál az s szokás, hogy gyermektől kezdve a roskatag aggastyánig, mindenki feketén leáll báját e ott világos /hajjal járni Izégyen volna Carpában, ma, némely körökben fsshlonabls-ask tartiák sárgás saöks hajat viselni, oly dint, a mi nem ia olyan bizarr, ha elgondoljuk, hogy sok baruvörös haj, minőnek szent Vsrooikáét festik, Igen esép és szálld szőkévé válbatik bizonyos ártalmatlan vegyiszer következtében, a állandóan sárgás szőke marad, As első ösa hajszálakat, melyeket a gyöngéd nö Mérető férjének szakállából vagy halántékai-ról kilép, mindig bizonyos malanchoHkas érzettel fogadják a lájó emlékkel merengnek IMMia e ilyenkor az „egymást állandóan szerető szivekben megszólal egy haag, mely mint u ős<i letarolt mezóket beaüvölti az egées hervadó vidéket; msgszó\|al egy bue hang, mint az Mi harang, fájta csendítve a szívben: .As élet lavs-zs egyszer virágaik és többé j soha! As Iz őszülés, azok l szürke hajak I Itt különben időzhetünk egy kévék ideig. Ha agy kissé kl is zökksnlnk a poétikus hangúlatból, nem veszítünk vele. As őmQléa gyakran korín beáll, MelMl assiv lavasn elvlrágoznék, s ilyenkor s baj báni szürkeségéi öröklés után nyerté, ba agyaa nyeremény es ilyw örökség. Dr. Rulf Ismert egy teljésen ■sgflaslH tlzennégyéves Aui, akinek apja még nösüléía alÖlt teljesen Ml vol. Kimerítő, nehéz betagségel után, a Maik a hagymás, vörheny, diltsrilisa stb. gyakran emg öszQl s baj. a Igen laial emberek ia saMKeek. Így egy buseoaegy éves vörheny beteg, ki betegsége elölt bem sroMrl Is sötét-bár:* baju ve t, s vörhenyes láz megszűnte atáa csaknem tejfehér arobőrü s éppen olyan hajtt lett. Aa Ilyen les haj aniáa megmarad, ámbár róttak esetek, midőn a lölépOlée atáa, vagy midőn a test régi erejét vMnayarte, ál Iss haj kihullott, s alán a régi salai bsjsnisl aátiaá As aalal ssia, a hogy galambősz nagya yéinksl festik, sa már a tUztss aggkorral jár. Is itt előnyben vsa a gyönge nem se erős Matt, a mennyiben a nők sokkal későbbén őasülnek, adat a férlek LáUam éltes naaoeyelfpáai, pompái Iiajszinezettél, melynek üde lényt Is megvolt, Igaz, hogy különösen tdagrasásm, nem egyszer gondoltam as illstssaráss Is gyágyasaráat tégelyére, de b\|tolyan ismeŐseim la voltak, »aidl megvoltam győződve, hogy nem fsatlk hajukat \|s mégis oly fekete volt aa, mint a bollószárfiy, noha mar hatván év laraaaa, most már tm repfllt ál felette, Aa sem érdektelen, hogy milyen befolyást gyakorol as elmebetegség s annak aaaie a hej A düböngöknél n előbb puba és sima Ihlet mepyitásl Van szerencsém a n. érd. közönséget tisztelettel értesíteni, miszerint helyben, s főtéren a volt Eiainger Henrik utóda cég helyiségében üzletemet megnyitottam, éa azt teljesen ttj árukkal szereltem fel. — A legnagyobb választékban és legolcsóbb árak mellett kaphatók selyem-, gyapjú-, és divat-szövetek, női felöltők/fehémemflek, nyakkendők, nap- ésesőemyők, függönyök, szőnyegek és bútorszövetek-Vászon- és damaazr-árulL^r^.K&lönlrgesség vízmentes esőköpenyekben. " és insbrukki Loden-kelmékben, bicikli, vadász és utazó ruháknak. Nagy választék uri gyapjúszövetekben. Gyári raktár griczi Teljes tisztelettel Kivernél! Hálásán. N«iy-Kaoiea, csütörtök Zala 86, aaém. {9- lap.) 1898. nárap hó 31% habozás nélkül kimondjuk, hogy a tanitás ] marad — megszabadul a főgymnáaium érdekeinek és' a ' tanári ka? megkívánt Nyugalmának v^ízélveztetése ^nélkül a gymnásiumot valami alk^fcmadn bérházba jpgabad rendelkezés alatt tartja a abba a ftj^ymnásiumot éa a tanári tawQletet kényed •Mar el helyezheti Ezen! egyutul biztosítja a tanitás sikeres, fenakadás nélküli folyását, valamint azt is, hogy az uj főgyérirtásium építkezésnek a nélkül, hogy az épületekkel habozás netküt kimondjuk, hogy a tanítás r a laktanya közvetlen közelébe kellene zst» érdekeinek és ' a'tanári kaf megkiia»iWM^lenes elhelyezési gowdjétdi iei mert a * folódni. A kijelölendő utca vonalakkal a^t- Nyugalmának vtftélye ztetné liléikül a fij-l mosdani honvédségi laktanyát egy évré után bnfMhani lehetne a város terjeszkedésében a masszív arányosságot s ftem kihelyezni nem t lehet 'E célra alkalmas keletkeznélek . aféle szárnyutcák, mint bérház tudtuptkka] nini- tf Az osztályokat aminők; » Petőfi , Teleky- és Magyar- szétszórni pedig nem lehet. Est a szak-utcák ii ' tanítás lehetetlenné teszi. Éppen olyan bajos j 'Megjtfcyfczzük niíg, hogy ennek a ter-j dolog volrta a' szeftetes tanárok széthelye-jegy év alatt az igényeknek teljesen meg-jeazkedésnek és a vele járó kisajátítási ki-\|zése ts. \| feTeltf, módón felépülhet j i igy nem Jfell adásoknak be kell következniők akkor is,\| E kérdés megoldásának nehézségén véle- sem az építkezést megszakítani, sem ueiV ha uj lakunyát nem építünk; csakhogy ményünk szerint' másként átesni nem ia adásokat esetlég száradattan, egészségtelen ebben az esetben a kisajátítási költségek \| lehet, mint ha a honvéd-laktanya éa a fő-JtanítSsí'termekben folytatni, megtérüléséről szó sem lehet; míg ellenben gy mnásium épitési tervét egymással kapcso- Mindezt azért mondottuk el most a hdnvéd-ha uj lakunyát építünk — ajiint már latba hozzuk. ' sógi laktanya kérdénével kapcsolatosan, viíágoa hangsúlyoztuk — annak jövödelméből az! Az egyik terv adjon időbeli előnyt a egyszerűséggel, cikornyálanul. hogy városi utca nyitásokkal járó kisajátítási költségek másiknak, hogy attól azután kiviteli és! képvMőtaatütaOnk &rdemes tagjai a tárgy kényelmi előny biztosi ttassék emennek, fölött elméikedve, majdan ne a pillanatnyi Vagyis: előbb az egyiket, azután a másikat hangulatkeltés hatása alatt határossaaak^ foganatosítsuk! hanem leikök igaz meggyőződése seerinc Ha mindakét épületet egyszerre akarnók I fogadják el azt, a mit Nagy-Kanizsa váron létesíteni, abból különben is nagy kár háro-ljövője, fejlődési érdeke megkíván. Erősen hisszük is, hogy Nagy-Kanizsa L0lnék a nagykanimi iparosokra éa műnké- - véros képviselőtestületé mélyreható rieg- Lókra, mert ezek nem birváti megbirkózni a fon tolás után okvetlenül az uj laktanya sQígős munkával és anyagelőéllitásaal, _ építésé mellett toglal állást idegen iparosokat és munkásokat kellene LeglSebb ü a kérdés merülhet fol I foglalkoztatni s azok vinnék el az épitke- „.. ■íiííii hrmi • —r** »DeP»* ""XX za lúl Uktlrry«tpOtat.l, , . .ki, MttnoMk U egérre »lí jSpltkc- ^ * ^T^kJ mm <V Nos hát ennek a gondja a mi lakbér- z és bői a városra is, annak egész közönsé-1 ember, aki a megválloaotl visxunyökon leti viszonyaink kőzött ne igen aggasZ- gére is, mivel a vállalkozóknak idegenből megnyogsaik és nem reklamál vissza sém- ii megtérülnek Könnyen megítélhető ezekből, ,hogy a váróénak ügy fejlődési, mint tőke-biztosi-tási érdékei határozottan az uj laktanya-épitéái "terv mellett szólanak. Megváltozott életviszonyok. Minden oldalról halljuk emlegetni, bogy aa életviaaoayok lényegesen megváltoztak. azon senkit se. Annak értékesítése tudoitfá- kellene hotatniok az itt egyszerre elő nem sunk Szerint határozottan biztosítva lesz. állitható épület-anyagot, téglát s. a, t, vala-Vah azonban egy másik kérdés is, amivel mint a mesterembereket is, és igy az árlej-szemben mi hamarabb igen nagy hasznát tésnéi ' meg kellene szoritaniok tnagyon a veheti a város a mostani laktanyának. \| szokásos Százalék-leengedést. Határozottan mondhatjuk' úgyanis,' hogy i Miután a honvédség létszámának fel-a város körülményein, fejlődési vívódásán emelése már 1899 ben megtörténik s aggódással csüngők lelkét már igazán erősen akkorra a laktanya-építésnek meg kéli tör-megfeküdie az a gond, hogy hol helyezik ténnic: leghelyesebb lesz, ha képviselőtea-el a főgymnáaium tanári karát és oaztályait,' tületünk elsőben ezt a kérdést oldja meg s ha megkezdik az uj fögymnásium építését, megépítteti a laktanyát Ennek megtörténte Ez 'valftban nagy és nehéz gond, mért után — mjkor a mostani laktanya Üreseit mit abból a póétai erővel festőit saép mattból, amelyei visaaa sóhajtani sainta divatos betegséggé vélt. Legtöbb ember merengő lélekkél gondol aa elwállolt malira ée szomorúan mondja: »Bizony megváltozol! mindent* Uát éa igaz! ífe megvigasztalhat bennlln ket as a tudat, hogy ez mindig így voll, Emberi gyarlóságunkban taksáik aa, Hagy mindannak caak akkor tudjuk mag, rnmer jűk be valódi éclékél, mikor már atvana-" lettük. Aa egészséges ember ugy szólván minden pillanatban jélsatk egészségével, mintha éHMtfe abstolate semmi értéke sem haj olyan darva éa kemény less, mint s serte, s ugy égnek áH, miat mikor as embert borsadaly fogja el; a mélabúsaknál azt lapaaztalnl, hogy tellünö gyorsan áll be aa őszülés; snnak bizoliyi ék'ául, hegy a haj növésé és állspots mily ssoroasn öaze-lUgg as idegrelideserfbl. Kgy sápkóros leányt ismertem, kinek hsja a hajgyökértöl két hQvelyknyire teljesen ősz volt, litig felső részén barna. Ea még jé, mert a világ nem látta, hogy őszült Egy vérszegény fiatal ember pedig egyee helyein elveszté a hajaslnél s leje oly tarka vélt, akár egy zabra. Mind'aea állapotok oka a hajlala j hiányos táplálékában. Vagy Vérszegénységében, melyek rendesen s testi erőt kimeriiö lázas betegségek ulán következnek, vagy padig az idegrendszer megbomlásában, jtjlenek. áz irodalomban, nem egy példáját látjuk a jrögiőni össülésnek midőn ugy»nis rendkívüli nagy Megrázkódtatás következtében az ember megőszüli. De nemcsak a költök festik igy. liyönyöréen -caetelik megható aorokben rajtolva a lőlduli lélek állapotai a megbamloti idegek tueéjál melyek éppen o.y diszharmonikusak, mint a hangok, melyeket a megtépett hurok adnak, a aztán, midőn az egy éjszákén ál megőszült lérfiu lemondásai festik : as mind igen azép és megható. De ssi moi dje rá egy-egy kétkedő hogy a< ilyent esak a költő lanlaaiája gondolhatja ki, ily badsraág nem esbetik meg a mai vilagb <n. Dehogy nem, mélyen tiasiell kétkedők; aa éleinek, a sorénak nagyobb fánlazlájs van. mint egy millió köliditek öessevéve. A tudomány bsjnoksl,' ss orvosi ksr legkiválóbbjai is álliiják azt, mini ss eihunyt bécsi tsnár Hebra, határozottan mondják, hogy vannak ilyen esetek, midőn valaki rendkívül erős ideg ráskódtatás következtében hlrt-len megőszül, e hirtelen alatt természetesen néhány órát értve? de fiát egy emberöltöt tekintve, néhány röpke órai megöszülés igszán rögtöninek mondható. Hebra és dr. Pinius berlini hajspecialista szerint a haj — normális körülmények közi — meglehetik Isassn őssül; Aa fli pedig alulról fölfelé. De hát nem normális körülmény köst * Pedig bizony gyakran ss elet, a némely • mber ie.éaz élete nem egyéH, mint abnormális körül* mények áncolala. 8 csak ss a jó, hogy az ilyen eseteket nem jegyezik föl mind; hiszen leune akkor a szomj j ruságok történetének dolga. Moeler a Leadna tanárok (irellswáldban 1866-lmn észlellek egy belegel, a ki oU szemük láttára egy több órai öijöngés ulán teljesen megőszült. \| A világtörténelem beszéli, hogy Morae Tamás Vili. Henrik angol király kancellarja, kit ssar-nok ura lefejeztetett, ha alitéletének meghsllgs-lláSH után rögtön hófehérré ősiült. A krónikák 'bsn olvassuk, hogy Obi pertus barát m.gasabb isteni rendeletből egy éjen ál megóssflll, uogy elég öreg legyen s pőapöksüveg viselésére. Máris 1 Antónia Franciaország szép és szerencséi len királynéja a -Temple börtönében egy éj alatt megőszüli. Számos adat áll rand«lktsáé>ikre, melyek sserini oly estberek kösül sokan megőszültek, kik tudták, hogy másnap halmok kell, mégpedig a vérpadon, szágyenhalálthl, vagy « kikre vaUwl nagy csapás, rémes saervncaéiWnség vért. De talán sok ts volt as össálesröl t As ösaülést a tudomány igy magysrasas í a hajlesteny kivaaaéss. De kát a saéip hófehér, vagy eslstssürks hajai nam-e a lealeay adja atag ? Külőmben erről vitatkozzanak aa orvosok. A baj Oaaftlését megakadályozni nem lehet, esalt elpalástolni. Vannak olyan aéveayasdvek és vccymsrak, melyekkel minden kár náikOi tetszés sasriat megváltoziatlialjuk a haj színéi. ■Ssárkülö és gyorsan leberhemenö hajat lebírt barnára vagy feketére válluztalm, vagy hogy műszavakkal é(jüak: a saürkl ö hajai (ekeiére korrigálni, msgyarut lesleni, csakhogy astán mindig festeni kell, nehogy ugy járjanak niiul as éa vidékj patikárius ismertsöm, a ki java (rajéban ál t még akkor, midőn leje derésedai kea-dell, lelvén ez öregségnek még Uisaiától is — akkor udvarolt maayaas'ooyának — ugvsaoaek Isste a kaját, koromfeketére még pedig. Mikor a leány az ő felesége lett, s s mézes hetek efrft-pülése után beálltak as unalmas napok, a me-aoiyfó. jáisst verémay alán a fo«ka ksd ; a jó paifcsÉfo >«Hlr«a isMtm 4 kajét^Mst klaek kívánt volna lettzéni unalmas lalujában ? Idők maltak, talán a tükörbe sant aéaett, agysaer esak felesége észre veszi, hogy férjének haja Nagy-Kanna csilörtök Zala SS. rnkm. (t. lap) máram hó »Mrt. volna, s csak akkor 9ÓhaKas<é»ie keserve-kirándulás <uT Es még akkor nem seb, mikor már meglepte s betegség. így került olran igen sokba, mert olcsóbb volt i Van n minden egyébbel. Égésien bizo minden éa sokkal aacvényebbak voltak as njpwa. veheljük, bogi' ebben fakorban, melyet mi most visszaaóbajlunk, éppen olyan elégedetlenek voltak u emberek k fennálló viszonyokkal, mint mi a mostani viszonyokkal. és éppen olyan sóvárgással tekintet-lek vissza as elmúlt élelvidtooyokra,mmtmL A folytonos fejlődés, átalakulás örók törvényében rejlik az, hogy életviMonyainknak folytonosan Változnia, formálódpia kell á igények. De lesaék est megpróbálni moei, mikor az igények szertelenül megszaporodtak, a drágaság nagyobb tett; a jöv«de\|em pedig t régi maradt I Ennek a próbának, ba kflltlnösen gyakoribbá válik, okvetlen01 anyagi romlással kall járnia. Es nem pusztán föltétele* állítás; mert tények, momom tények bizonyítják est ia. Politikai szmle OrszagarQtea . L szerint, amint mA«más körülmények, álla- Oaak körül kell tekinteni. Azok az emberek, polok hálása magával l<om-llogy asulán esek u életvissonyok ma- \| a kik a m<-gváltoaoll életviszonyok tekintetbe vétele nélkül tovább lolylalják u lyik minőségükben hatnak lendületesebben évtizedek előtti ssokáaokat a nélkül, hogy aa egéaz emberiség egyetemének eoraár/, régi jövedelmük emelkedni! volna : aat min-ast megállapítani mindig a jövő, a törté- dig anyagi helyzetök megrenditékével teszik, nelem ítéletének marad fenn. Mert asokat Mindebből iz következik, hogy ml az a életviszonyokot ilyen magasabb tom* életviszonyok váHotlsának gátat sohasem pontból sohasem ítélhetik meg azok, akik vethetünk ugyan, de rendelkezünk önaka-köavetlenül benne élnek. Mi élatvioonyaink rattal arra nézve, hogy a folyton változó MaOI akárhányat nagyon kedveaétleonek életviszonyokhoz alkalmazkodhatsonkKnnél találhatunk a mi közvetlen sortunk aaem- fogva arra kell törekednünk, hogy a tára-pontjából, a mik at egész emberíeégjövéja, dalmi élet kötsaelleme is már olyan irány közős sorsa szempontjából talán tjagyon • ban bonlakozzék ki, hogy tt esetleg beálló üdvösek vagy legalább Qdvö* eredmények- változások kai fognak járni. vak) beilleszkedéshez szükséges erkölcsi Ha jói meggondoljuk a dolgot, maguk- «r<H már a társadalom kőzBzelleme megbán a megváltozott életvi-sonyok laján nem adja mindenkinek, ia átülnének olyan nagyfokú elégülellen é- Az mindig veszélylyel jár egyesekre, ha a társadalmi étét közszellem olyan, hogy a megváltozott életviszonyokkal való daco-láa', kihívó aaembeasállást fejlettU • mintegy Versenyre iaaalja a küzdő anyagi Egy *aa r ontó ■ittariáwl KsMdMOtt a héttői flléa. Amolyan apré, eaaM<aagaaaMk voltak aaak: nem vtheretek. d annál ktéeaii-sekkek. ás eésó awtátia a fotywé vek; a iMy agy m«g<«ii. mintha aem ia keM vdaa. Aa %aa — kegy saavaaások ígérkeztek, A máai dlk aaaaaáoid a napirend ma A legtekintélyesebb aapyaad. a mely etak elképzelhető, Nem kevesebb, mint titeaaágy pnM disti lette a BfagfaaMtat.—Sivssstss apptopriáció, hódow felirat éa tklRA'M A harmadik aeeaaaete - Jliigy Antal vatt t a ki »«m katalll Fedte M vak iittkasvs aa gn* ur, de leiartftösott, Azután még egyre jöttik a meglep>á»ek ; ilyenformán: —■ Következik át apyefrteelái jsvastát Wfa-tölagos tárgyalása - jelenti aa eÉadkli Bm> rittf Albert - Ki van leliratkatta í — Maa Ferenc I — aath le Lakaté* Mikié* itl \| — konstatátja Uáag l^fae Károly I — hívogat tovább Lakaim — Nirios MI - hangzik megint a NéaM. Két perc múlva nagy élj«iséa aogatt M i alkalmával az uj visionyokba Johboldatoo. A költségvetés; magke-aimatá* ja vaslal részleteiben ia meg vek get; mindig inkább as a gyöngieégiiuk szüli, hogy etekbéw megváltosotl éleiviaaonyokba rémsége* nehezen bitjük magúnkat beleélni vagy egyáialán nem íb bírjuk. Lényegesen megváltozott életviszonyokkal Állunk szemben mostan ia Hogy mik, minff hatások erebményeslék eal a lényeges valtoaáet: annak kulaláae, kimutatása nem taflothalik egy rövidebb újságcikk kertiébe. Elég nekünk a kü önben it mindeoki elölt allaggdhatallan bizonyossággal fekvő tényt konstatálni. Mk már sokkal neheaebb megélni, sok-Ital pehetebb a munkája után éld ember-bek as anyagi egyensúlyt eltalálni, mint néháoy évtized előtt. Akkor még a társadalmi éleiben vidámabb volt a hangulat; napirenden voltak as ugyneveaatt családias összejövetelek; most itt, rooat ott volt egy-égy hatalmas ebéd vagy vacsora, ulána M meg von saavaaya. Aa aaprnpriációe vita végtag véget ért. >, Előbb aamtban a aágpfrtl MM htm kért szól napirend előtt, hogy1 szombaton almött* doti félreérteit ssavel értelmét kelveeMeaMaa A Ztigárdyjeliraii javaslatának la megáag^af-mellek, esek Iknlli Uéle jelsnlelle M aa Igte* ságügyi-bizoilság ellenzéki tagjai atsébta. báty semmi kosilk ehht a ilm ftyaimasadsfAae. Ezután a tftrrtinyjavsslatséaah knasae aareae-eröket, hogy kl bírja tovább, vagy ki bírja \| tát darálták minden lelwólalás ndktH igyet most ia Azzal, bogy a mull után 'óhajtozunk ; hogy a megváltozott életviszonyokkal szem-bén elégedetlenkedünk T éppenséggel nem változtatjuk meg a helyzetet és msgunkon sem aegilOnk. De hs kellő okoeaággal arra törekszünk, hogy a megváltótól! életviszonyok arányában modonuljon életmódunk is; ha igényeinkkel szépen beletudunk illeszkedni at uj életkílrülfnénydkbeokvetlenül elérjük aa óhajtott eredményi, ha tObb küfcdelémmél in-de l ettekségee exis-téflelát biato<fllikt^nk'magánknak és c«M-dunknak. \ Megváltozott s nem megÓetOli, hanem megsöldült ■^5-^na elyan zöldes, mintha békaleaoaés buktatta volna féfél. Átért hat ne lessűk á hajunkat! Mert még jó szereticae. ba a festés atán ctak más arinflvé válto'ik a haj, de sokkal nagyobb bej aa, ha a (esték megritkítja a dua fürtöket, e a fejet oly kopaaara tarolja, minő a határ a hűvös őst végén. Okoz sztfnban nagyobb bajt la; 'kUlŐhösen az olyan festékek, melyek ólom tartalmeak, ve-sáélyaaek. Már pedig az a számtalan .salon-hailestő* s más hangzaloa dmO festékek jó MntéaaéUa vkn ölöm, meiy mérgek "hatású. A qh'honikus ólom mérgezések, melyekel az ify lljtk lestékekkel való élés idé* elö. a következő tünetekben nyilvánulnák: a bőr megsárgul, ^ löghus halványodik ét kékésfkkete homokszerű 'tnyág rákódlk lé a szájból kelemetlén szag ter-* ~ betegnek mindig lém-lt vak a később leáovánvodlk, gyomórbán-: » .» szenved, majd elviselhetetlen . láj-'daUsk gyötrik, agya is meg lesz támadva, s ha orvosi kát nincs jeien, vagy a baj id9!t, könnyen bérflm a halál. jed il atgjáhan. MK At agy ne veséit .diökivoaati semmifé'e őssae-lőb i j kölietéslieii nem áll a dióval, hanem ásváayal-kalrészekből alL nevezéléMtr pyrógnlhis taskél, vas- és réZűhloridból, sósavból és fljalsreres vitböl. A kövér olajok, minő a tojásait), mutkálviiag olaj, palazsir a más egyebek ajHíire latlik ugyan a hájat, de a sötét ssin csak addig tort, inig a haj meg nem szárad. Vörös hajat szőkévé a kőnekyperezld vará taolja, mely lehető eg Iriassn kéttilendo. Ktl minden foatolgalás nélkül lehet alkalmaaai, mivel nem ártalmas, s valóban ,alkalmas is; aaért lehe! a nagy városokban annyi csodaszép szőke leányi és asszonyt Iáiéi. Cakk at at egy megjegytéaflnk vair, bogy ások, a kik hajukat IsMlt, őrökké a fodrász rabjai lettnek, Azért fontolja meg aa ember jól,, ■lelőtt a nagy lépési megtenné Ifiadea hatodik héten újra kell festeni a hajat, a makállat, a bajusz! pedig sókkal rövidebb IdökoaŐkben, mivel ét gyorsabban nő, 'mint 1 baj- Ha ^mulasztjuk sz újra festést, akkor hamar foltos len a haj a a kárörvendő szemek gúny-1 Egy tiszleaaéges gyógyszerész nem is készít és m wgi\|\|llk nem is árul ólommal késtea kittieket A kaiéi ' színűre festő prtparatumok nagy óbbért a követ-kező oldatokból állnak: sálétromsavu ezüst, pyroitajlus say, kénmáj, rí?V'noff ecéttarss vá* és éfcyflf A jnok, IflftalerBBt té-zfllt festék bet, csak leve ■elgáltat agyagot, ■valamint a perzsaJiepna por és as indigó l<\'él-por, i javaala'oknAl még aa iltelö asakmlnlaater asm I volt jelén a Házban. * Megint Igaza lett annak a mondénnak, kegv mennél hosszabb a napirend, gaaal rövidebb aa flleé, Negyed tisenketiőre teiárgyalak t UJten-I negyedik pontot la II A képviselő ház keddi Illésé aagyoa rövid Mete tartolt. aa elnök bejelentette, kegy Mi ad* Pál alsó-leadva! mandáltíma végleg igasolvs vsa A hét Ma elfogadott at lörvényj»anlalot Olvasta KI Molnkf Antal jegytő t a Hát e kar^sdsenrt ol vatákhan le megarataata valamennyit finnek ve* tettével SálUgyl Dezső bejelentetté, kogv á tt-r* dal llésan. a mély tizenegy órakor kesdódlk, hét Inlerpellácíóra fognak felelni é mMasMrsk. A [ifleletek köti vaa gg is, a tusijai Ndsai Hátának, a Newyork féle bfzlosltások dolgában téti Interpellációjára ad a kortnány bt a vklatt érthető érdeklődével várják a kaawyak T0ltf\|ttÍtftR.v Apró kit normallafa gyerekek voltunk. Mar harmlttokél esztendeje annak, Egyik ja lantlónk k»t-akarta, hogy ilaseélál u elménk; lógós kérdéseket dlktall nekünk, a mikre írásban kgllttl teteigi t Mi máf akkor erét kivel vglíaak ^ máéi el járásátk. Ea aa iréásfíi%,a)>ety igta sokwor ^ utöli bennQnkei a kedves leHfMfC y>H"a volt ínyünkre, legtöbbször egy lörjénK jiogy lakaki a .lollszár"Végét el slieltak a jagtiaaksl, efomak pedig elszabadul! pillangókén! jopk >éw be a ,siéM** tsret. Jél emlékezem tgyaeti kfll<i nősen aagy emrti-riumja volt a toHaeár végéaa^ A lógós kéréásak között se volt a légfogósabb «oaolyaeak Jtargyr leag Jö wagu^ . __ gázért legjebk mfnéen ugf, e( ^gy van. UaM Tmtk wrt Wejni, unkkal egyUUv. káfj^ sm s tmMtmmk fthfr mpkdfn' jen, szemOnk előtt aa imént elbeszéli példa, a . ____ . __. .... .. . Q hajú pítlkárfüs.es M^áftétfmr'/íkvU • I* ^ 1 leteket. .Hogy mindig tisata legyen.• Magy msgléMpn rajtó azoajgy^ ajiadsg^ftjs- tenyetal. Egy kékszakállú herceg igen érdekes Mditó lehetett a maga idejében, de agy sóid gavallér u^pminkkbgn pem yen loa-a aüfoi .íyok kegynél dtcsekflni Wld isi^sdjyi. ' 'I jíWös raaj es szakáll, báTÉtetr ugy tetefhtef e1 A Hnrbarpjsik"min^íg érdeketek. <• Hogy a hab atag ae lessek rajta, ha kétksa rafsear«se • keverés Nagykanlnaa osh törtök1 Zala II «tfjB. (4. lap.) / lltl. má/eio hé 81-án .Hogy aa lt olyan lágyon, adni a fehér oukor. * Hiö>»l elmondtunk, leirtunk mindent, aaloMk % gyermeki lejünkből kikerült. Mikor lelolvaalak, jó tanítónk áldott, saalld »mával ádaaao mosolyogva néaall ránk. — Egyik aan laálta al. Méf t\|\|uir leiadom I Még eiyaaer megpróbáltuk ml la a tollrágáai Nem sűll kl aei mt. Valamelyik torlangos lurfcb ugyaaer lölugrik a nagyot nevet. — tiyarekek, ne törjétek a faieleket I Ingem ismer a alkráai; elmegyek megkérdezem. Ai ceek tudja, hogy miért van' neki a lehér sapkája. Kai nagy örömriadsllsl logadtuk. Neki Iramodtunk vagy llaen, el as uloavégf cukráaaho< I Pajtásunk másodmagával bement,mi pedig aainle vlssasfojlolt léleksellel várluk Okét a ouk-ráazbo'l ajtajában Hamar kljOtlek. ; összedugtuk fejünket. — Miért van hát, no ? Egyik kis pajtásunk ssinte röstelkedve mondta i — Ast mondja s cukrász báosi: ssért van a lehér sapkája, bogy föltegy Mi nagyotib do got vártunk. — Is as egéas ? Issen es temmi I 1 Padig hát csakugyan es volt as egéas. As élet usgy iskoláiéban Is kapunk föl fogós kérdéseket. Iseket már nem lógós, hanem proibpa/ikiu kérdéseknek hívjuk. Mert most már nagy gysrekek vagyunk; mi már nem as e mánkat élesítjük, hanem filoiolá unk. Is hogyan keletkeznek esek a problematikus kérdések ? s A kávéházi asztalnál 01 két fiatalember. Igyik kávét esOrcsöl, a másik újságot olvas. As Újságolvasó nagyol sóhajt. (Kossuth Ferenc sleglkus hangon beszél a közszellem zülléséről.) _ A kávésé faloti fajét S figyel. As ajaágolvssó tovább otvss. I közben szaliri-riktu mosoly vonul el sroán. (Mócsj Antal prédikál a lelebatáli ueretelröl.) A kávéaó szemei kidűlednek. Felugrik e sz olvaaá fiatalember e é á I. — Maga zsemléién, pimasz fráter I lat a névjegyem. Válom a segédeit. Sarkon fordul ée ott hagyja bámuló asstal-társát. As inzultusra többen oda sietnek. — Ez becsűleteértés! Még kell verekedni I Hát meg le verekednek. Ha vér foly: jó, ha nem foly: még jobb. A lö, hogy megverekedtek a becsületért. a A kávéház egyik szöglali a-ztalánál fii agy ur és nézi a kaaeairoe kisass'onyt, hogy milyen kedvee gondtalaneággal rakosgatja a cukor-koc kákát adagokba. így másik ssöglell ssstslnál szintén egy ur al ée ho' a kisasszonyra tekint olvalag szemekkel, hol pedig errs a másik úrra vet szemeiből villámló sugarakat. Egyszer csak föláll s egyenesen hossá megy. — ön guaztál ugy-é bár ? — áltsaiegély. A vallás és kásoklaláatgyl mtaiaster a osáklorayal sisótoku iparos laaoao-lakols számára as l»7-81ki Iskolai évre 800 lorlnl államsegélyt olalványosoll ki. « Ctaadf Aranka jalaloB-Játéka. CsfltörtOkön este lép f-l utoljára Oudy Aranka a „Dólomi nábob leányt?ban. Job Vilma szerepét fogja játszani ez alkalommal. A fiatal művésznőre itt kOlfln sorokban nem szükséges a közönség figyelmét fe'hivni, mert az ő neve minden egyes alkalommal nagy számú látogatót vonzott a színházba. Ez az est teáz' legméltóbb és legzajosabb befejezése az 6 rövid ittlétének* az ő kicsi azámu, de annál nagyobb süT* reinek. — M laevsiév. A budapesti fűgyéss Jan-kovioh Mikaa oa. és klr. iö, ssámu gyalogezredben igazolványon őrmestert a helybeli kir. törv.-székhez foghásmeslernek nevezte ki. — Islálssá« Krémtr Lajos nagykanisaai tanitAé mély gyász érta i édes atyja Krameh József folyó hö 14 én éleiének 78-ik évében elhuny! fVegy-Baj»mha, hol sz öreg ur általános lis/telelnek és szeretetnek örvendett- ösvegyán kívül, kivel 48 évig áll a legboldogabb házasság boa, öl gyermeke és skámo* unokája gyáeaolja. •- A krmk keiei>rg'l;>« péaalár hésejrftláa. A nagykanisaai KtrmknUmi MigttgUftS Pénziir Folyó hó 87-én Halphtn Mór elnök elnöklete alatt ugy a munkaadók, mint As ránés és bárnál. A'tan kérdi — Talán ferhllaéere méltóstslik hívni. Kőssö-nóm Nem ssoktam,jálassoi Krra egy hatalmsa ókölosspáa rsngstl meg a fehér márvány-aaztalt. s végig-hsrsog s terem minden segénsagáet — Mags tolakodó, esemtelen, hitvány, komis, gszember. Ili s névjegyem. Várom a segédeit. Sarkon lordul, elaiot. A löbbl vendég mind fölsziszssen. As Ismerősök as legt\|llállhos rohannak. — Becsületsértés I Meg kell verekedni. Meg is verekednek a becsaletért • Kard oaallog, pisztoly durrsn. Egyiknek oaak vére hull, a másik bele Is hsrap s IUbo s be-osűletérl. -.--, r- III s becsületért, olt s becsületért, smotl s becsületért, mindenütt a beoaűletérl. A józan áss, sz élet- Iskola meatere, Ilyen tormában adja löl a kon Oly. kűzdelm a, céltudatos élet normallatálnak a fogóa kérdést: , Miért wn a UoiüM f" Is azok minden lejlöréa nélkül rá felelik; .Hogy megverekedjünk érte." A blggsdt, józan ész szelíden ast mondja : — Nem találtátok ef. Még egyezer lőladom. Mikor aaután aa élet normalislái megkérd esik \| aa alkalmasénak szén érdeklődése mellett tárás élet komoly, érett munkásait akik szemaég •<"'» w közgyűlését Miután a< el- ____. , . „_„\|L , ._... nők a hutároaatképeasével konstatálta, BomfM gyanánt őrzik a magtik éa mások beesftlsttl, ^ lHktr b-u^A es igazgatóság és s péns- hogy miért is van hál a becsOlel: esek csendes, (g, mu\|t éYl mfikődéséről. A közgyűlés őrömmel nyugodt hsngon ast mfndják ; I vette tudomásul, hogy s pénztér most már a 3É A becsület ssért vsn Raim, hogy maguk- Nf ™d«b«n wüködlk * . . ... , . ._..... I teljes mérvben megfelel. A pénztár 1897: május ben is, másokban is megbecsüljük. . ^^ ,Méi>t wkoost. ukcíójT alkalmával ősz, Aa élét' normállalái gstán szinte röstelkedve „airátolt 208 kereskedelmi alkalmason, idöfcüs- mondják t — Hál es az egéeat'lszen es semmit Psdlg hát ezat egéez : ez s minden: s legdrágább kincsese', S bácndfétM szemben. " -1 HIRE K.^ - UJ tUkan taaAe«a« Egyház -megyénk fejének kjáró Hornig Károly veszprémi püspöknek a király a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta. ben béjelehfelett 86. kijelentetett 98, jelenlegi lag-saám 195. Sajnálattal emli é lel a titkár, bogy egyes munkaadók a törvény tilalma ellenéra aa alkahnaaolíak által Asettetik aa sgéaa járulekot, továbbá, hogy egyes cégek alkalmazottjaik után hihetetlen csekély jizelést vallanak be; hneaea megtámadta a továbbiban aaon cégeket, melyek semmikép nem akarják magukat a törvény követelményeinek alávetni. A közgyűlés aa Igaaga tó ság jelentéaét tudomásul vette és utasította aa elnökséget, hogy a mulasztó cégek elleqéhen a törvény teljes szigorával járjoa el. A zárszámadás tudomásul vétel* után megetetett az aj vá-laaztáa. Jgatgaiitági tagokká választattak 8 évre: a munkaadók csoportjakéi: Deutsíh Lsjos, Ledofsky Ármin, a biztosítottak csoportjából: Erdő* Lajos, Friedláoder Miksa. Mstán Ödön, Nala Frigyes, — ÜMkttvi. (khlttinger Izidor helybeli keres- „,.... D, _, . ... ... „ . kedő vasárnap delulán vesette oltárhoz Haa» ' ttS! Józza kisssssonyt, ílaa. Msnó kereskedő leányát ^ ' Veanrémben : I/sMyyetfhedtadgó* 1 évre: Böhtn Emil. Neu ' , - I Lajos , (munkaadók), Kormulh Markos, Weiss Ktt«H,» Ödön a sárvári Ella Lipót, Láaslö Vilmos, Augenfed Itea-ö (biztoai-n főkönyvelője, eljagyezle Korányi Etelkát t„(\| alkalmazottak); a válautotí bmítdgba lám : malom Zala Egerszegről —■ Blsehltzaé mi elhalt- Ezen gyászhír hétfőn a délelőtti órákban már eljutott városunkba.ja, általános részvétet keltve mindazon körökben, hol az ember-ázerrtet nem ismeretlen fogalom. Hevesi I Lfjost pénsiárnokká, Ltdtftky Ármint aKeadtré Bückitt Dávidné -h a humánizmus ezen!4* >«káná. Pollák Jóssef, schwarz Gusztáv (munkaadók), Fenyves Sándor, Sfolser Zsigmond (bűtositott alkaímszoltak), A választás eredményének kihirdetése uláa elnök a közgyűlési bezárta. — Köz ve>tea a köagytlee után megtartotta aa igazgatóság alakuld ülését ee megválasalotla: tiszteletreméltó és kiváló alakja ' — a nagykanisaai izr. jótékony nőegylet egyetlen tiaztelelbeli tagja volt, azon kiváló érdemeknél fogva, melyeket ezen egylet éa a népkonyha körűi magának szerzett A nőegylet meleghangú réssvétiratot küldött a pesti izr. nőegyletnek, melynek az elhunyt Örökös elnöke volt. Oslakázl feaekar kaafvrraeays, SrkaUa Adolf senekari igazgató vesetéss alatt a ssinhási zensksr a Polgári Egylet vendéglő belyiségébén hangvsrsenyzetl s minspábaa, igazi műélvasetbea részesítvén a termet zsúfolásig mcgtültö közönséget, mely ssivesen venné, ha mielőbb .ags második bangvanenynyel ksdvss kednél s szinházi zensksr, Miudamellelt ajánljuk a nagyleheteéga zenekari ígszgstóoak, bogy a jövő műsorba néhány vidámabb operettet! le T Hölgyek figyelmébe! Aa aiyedlll anlrlalaa arekkeales, tellétlea blaias kntánaal -A- irak i I assy kané S kar. I kh haraé I kar. A rak t I aagy haraé I kar, I fcla karé* I kar CREME NIOBEl Egyedüli főraktár: ALT £s BOHM NAGY-KANIZSA. Nagy-Kanizsa osll törtök vegyen lel, mert a közönség nsgy általánosságbsn nem anÁyira műértő, hogy nagy opera áriák folytonos előadásaban, ha s* még oly mfivénlw ia — gyönyörködni tudna. — Aa áll. nanklaképil rg)ta«le\| vasárnap délatén tartotta renden évi köagyOléeél uját egyleti helyilégiben- A közgyűlést fwM Lajos elnök nyitotta meg, egyúttal lelkea lelhi-váiban kéri i< egyesület jelenlegi tagjait; baaaa nnk oda, hogy a taglétsaám emelkedjék, különösen aa ipsroa iljak kötött, a mennyiben ujabban vatwunk különböző ttrsadsimi osztályaiból sokan beléptek u egyesület kötelékébe. Klói Imre, a pénsléri jelentést matatta be. A kOagyüléa igén rövid idő alatt leaajlott. A megejtett válanláe eredmény: alntk: Fischel Lajoa. Alelnök: Xálesz János, Pénztárnok: Fitos Imre. Ellenőr: Kloboeaa Lajos. Jsgysö: Salgó Sándor. Háanagy: Nyári János. Könyvtárnok: Zalai Károly. Válaaat-máiiy: Otsnbeok Vilmos. NagT János, Muzikár Vince, Eichner Sándor, üfenbeck Károly, Doiiáasi Ussló, Vidéky János, Weiasttin Lipót. Sgady István, Aaatalo Béla, Taraaaovila Béla, Kell- r János, Pótlások: Cvelkó Ferenc, Filipovits Sándor Winkler Quaatáv, Tóth Mihály, Kondor Gyals, Baléaai Károly. SnmvUsgáló-bisottságl tagok: Varga Gyola, Bódis Béla. Puaolaaki Sándor, Miltényi Gyula, Ko«enkranii tiéaa. — L'J ikaalM MpsrsnesMb. A sala-egerazegi önkenles tüioltó-egyesUlet e hó 80-án tartott kőigyüléaen Borbtiy György állami tógim-náaiuqii tanárt egyhangúlag tüioltó lóparancanoi-nak válásitól ia meg. TltatAata* gyilke»á\|, Somogy-Szent-Miklós és Bagola kötött a aapokban egy ismeretlen férfi-halléján akadtak. As orvoerendóri vissgálat megállapiioiia, hogy as iameratlent egy doronggal verték agyon, astsn levetkőatelték. A ruháit nem messn n bullától megtalálták, mly egy olesóbh, de jo állapotban lavő nadrágból és söfétsiinfi barna prémes k»báiból állott. A maggyilkolt 20—21 évaa bajuaa éa ssakál nélküli, rövidre nyirott világon geraienyessinB hajú férfi, — mellette egT nádpálcát és egy féligégelt cigarettet találtak még. Rubásaiáról és késéiről következtetve valóaiínű, bogy iparos lebetelt. A vizsgalat Jalláteleai, bogy a meggyilkolt egyén n Csurgón 'olyt sorosairól mehete t hasa leié a útközben vagy valame yik újonctársa, vngy valami rabló áldoaaiáuí eeett. A tettest nyo-moazák. — A „Caelét-atlkaa." A helybeli cseléd-ügynek társidslmi otoo való rendesésérc egy „Cseléd-Otthon" egyesület alakitáaát vették tervbe A „Cseléd-ollhon"-t jótékonysági alapon, miuden üzérkedés és haaaon teljes kizárásával akarják szervezni. Egyelőre csak tiaatán humanilarina utón. Később fogják a városi hatóságot kérni, hogy ss sgyesöietet ö is támogassa és bo y saahály-rendelelet elkössön mely sserint ss összes cselédek és cselédtartók a .,Cseléd-otthon"-njk tagjai legyenek. As egyeaOlat célja, helynélküli Csel (leknek családi otthont bistositnni, beteg cselédeknek gyógyításéról bizonyos ideig ingyen gondoskodni: ss sgysallel s cseléd szerzési ingyen végsi s végül s jó magsviaeletO cselédeket jutalomban ré ssssíti. A gazda cselédsnkint és hónaponklnt 26 krt. n cseléd 6 frt bérig SO krt, 10 b-tig 80 krt, 10 frt béren lelOl padig 40 krt kőtele fizetni. -April bó 8-án vaeárnap délután 4 órakor a városház nagy trméli«n tartják as első kő győlést. A szervező bizottság lelkén a város netneauivQ hölgyeit, bogy a közgyűlésen zziveskedjeoek részt vsafni és ■ hölgy választmányi tagasgot megválaaz tás esetén eltagadni. — Issleaka helyed klpvlaslll l«lt. Egy somogymsgyei sialonkavsdászalon kellemet len kalsndjs volt Makklalvay Géza orsz. képviselőnek. Egyik eaomssédjs a fölrepülő sz<lonka helyett véletlenül öt lőtt meg. As apró sőrét, melyiyel a I egy ver töltve volt, négy helyin se nezti meg Mskkfslvsyt; négy nem luródotl tn lébe. Kettő arcban találta éa nek közül ss egyik s nyelvét Is msgáértslte, egy a mellén, egy padig a lábát nbnta meg. Saanocsére, a sérülés n«m volt súlyos. — Rrjllssleli gj ajl«galka HaraUltpríl irjs Indó'itónk: Ugy látszik, nálunk most már mindea vuáraapnak meg van a maga tűzesete. As elmeit héten bárom ház égett I, ma pedig Korpán Bálint bán gyuadt ki, de minthogy a gyújtogató alőro bejelentette, bogy a hánt föl lógja gyújtani, a tűzoltó Itcakendő már kéuenlétbsn- várta a tűset, bogy szt mindjárt Zala 28. síim. (f. lap.) lokalizálni is lb'tt. A dolog ugy történt, bogy nombnton virradóra valaki cédulát ragautott Korpán házának ksptljárs, hogy, msrt az éjjel vonakodott kukoricát adni, másnap as 6 és nomuédjánnk a hását föl ingják gyújtani. A házbdlek azonnal tmntk a jegyzőhöz jelentési lenni, nkl óvatosságból kinndelte s fecskendőt, és tényleg délután 8 órakor ki is gyuladl a ház melynek lukjrfoaoaéra azért haragudtak meg, mert a mult heti tfisnél segiiení nem sksrt. A ház lelqe teljnen leégett, de a tűzoltóság egén éjjel örjste a szomszédos hánt, melyről uinién bejelentették, hogy föl lógjuk gyújtani. A lenye-geté ezen részét nem váltotta be a még isme retlen tettes. — G) IIIím v* éa feleség. VamrémbSl Írják n követ kezőkm : A szomszédos Kdddrta község lakosságát kegyellen, véres bűntény tartja fogalomban. A mult péntekre virradóra Éndridy János volt községi bir'i házának udvarén a kútban egy holttnlre bukkanlak a vízmérők. A léi falu összefutott a hírre, a nyombsn kihúzták n holttestei s kútból s abban magára a gasdára, Endrédy Jánosra ismertek A holttesten levő nyomók kétségtelenül taiiusilotlák, hogy Endrédy gyilkosng álaozsia lett shnlllsslét gyilkosai dobták a kútba. A gyanú nyomban fdüíyér* és vajén, Nagy Jánosra Irányult n kik már ezelőtt vagy négy hónappal valami örökösödési ügy misit ugy megverték Endrédyt. Iio y csaknem be ehall, — Endrédy hétfőn eate 9 óráig a korcsmában fiidögéit és innen egyenesen hazament. Később egy legény, a ki elhaladt a lián előtt, u abla kon benézve, a lócán feküdni litln. A szobábnn levő nyomok mulatják, bogy itt — álmában — verték agyon a szegény embert a holttestét a szoba padlóján és az udvaron végigvonaanltak a kutig. Mikor reggel rábukkantak, Endrédy teleség* Nem volt otthon. Később érkezeit hsn és ast állította, hogy egén éjjel nem volt otthon, másutt töltötte ss éjszakát. Duelul Károly cnndörhsdnagy, veszprémi siak asz parancsnok löbh csendőrrel kiment a helyszínére s megindította s vizsgalatot. Aliként Jilralksirlt Néhány hét előtt, n Csáktornyán állomásosé ulanos szánd egyik közlegénye, Jurkovict András megszökött. A nyomons nem venletl eredményre, de a napokban n megugrott viléa önként jalenlknell a parancsnokságnál. — Hall a kaealkerlk alatt. Bókaházán Németh Jánosné 4 éves Mári leánykáját tegnapelőtt egy gsbooával terhelt kocái elgárolta. A kicsi gyermek ss ulea közepén játszadozott, a könledö gabonás kocsi kocsin ügyeimét nem vonla magára, így. történt nieg a neiencsétlenség. A leányka gerincén gázoltak át a kerekek. Szörnyet halt. ti — Tllalaaaa a kivitel. A földmivelési miniszter közzé leszi, hogy ás osztrák belügymini sler március 18-tól- ksádődő érvénynyel, nrtésvész mistt a sertések kivitelét Auutriába Zalamegye területéről betiltotta. ' — NaraaAa aredalays MilaaegeN. A sümegi járás katona-köteleseinek ujöncéllltásál 22-én tejeitek b«. Sor :>lá került 69», besoroztak kőxQlök 163 ai. Távol .maradt 60, ismeretlen helyen lartóskodik 16. A katona-köteleseknek bevált 869/,. — AllaldgéaaaégAgyl klaaatalAa Ksd-velő iordulat áljo't be váikMgyéni terű etén sa állal betegségben. C-upán négy községben uralkodik enyhe eertéeven: Pstőbnye, H itks, Türjs és Zala-Kopndayban. A többi allatok köaöil járvanya«srü beteg-ég nme. — A Ifew-Yark élelbiztoeitó-tArsaság, hogy milyen alaptalanul lett meghurcolva a napokban, ékenn bizonyítja a mai lapunkban köuéiell nyi latkont. A New-York a világ legnagyobb és legmegbízhatóbb hizlositó intézeteinek egyike, a jó hírneve éa szolidságs miatt kőakedvellségnek örvend; minden ionnal gondolkozó le tudja szállitani kellő értékükre a légből kapott éa lei-fajt vádakat/ — KlasM ka Nsgy-Kaeuaán, éléuk for-galmn uleában levő, jövedelmező bérház, jó nMnelaltl ízlettel, snbadkéiből eladó. Bővebbet a kladóblntalbaa. 1898. március ké 81-én. Színház. Nem voltam soba színikritikus és «* un vayyak ss, egén egynerfien, mert nem értek boiiá Nem tmultam én soba semmit, s vok tanárai azt csak ma nem szeretam, és nem cao-dálkozom egy csöppet sem, bogy valamikor s lileralnrából alaposan elbuktam, mert ni hiszem, hogy m* is cssk agy járnék. Egyneá örülök : n én volt tanáraim nem Írlak soba és ma sea Írnak ssinikritikákat, legalább Kanisaáa nem. Krüikm I Egy kissé aevetségeaen hangzik ez a szó faion, vidéken, ott hol állandó szinkáardl csak szép álmokat sső néhány boloodos feji ábrándozó. B» modern, -zép színpadot akarok látni, bajő előadást akarok végigélvezni, Pntn utasom, vagy Becsbe megyek; de aaért láttam mar itthon k sok aiktrfilt, összevágó előadási a mint tini tuióriti (korántsem kritikait) szólottam már több ízben színészeinkről, de soha a plasztikus idomról, a mely véletlenül vatta ia lehat Csodálatos azonban, bogy sok kiavárost tolt leritíkut (1) ha véldlmttl egyszer bvtOdik a nézőtérre, a ssép idomokon kivfil egyébéi nm figyel meg a ninpadon; Ir is erről sz estéről, cssk a<ért, hogy eukkel sstán pinnindtÉkad-katúk. Est s néhány bevesető sort sokan nem értik meg, de Isisnek viszont olyaook is, kik tudják : miért állnak ak Üt. Ide tűztem Igzzo ásni, mert én nem voltam eobn szisikritikus é- ma sem vagyok as E^ebat, hogy uért vagyok néha sf/syaft, áa azért nem Irak igen tok rosszat színén sínkről... a Néhány rövid nt volt eddig n egén s máris el kell bucsuinusk a társulat jobb tagjaitól. Közeleg Virágvasárnap reggele, szétmegy ekkor a társulat nagyobb réssé, helyükre ajak jőaaek. Oazdy Aranka ia eiaaeiiödöit egy nngyobb I társulathoz. Tinái Deaaöbőa megy Miskolcra. Közönségünk nagyon megszereti a rokoaaaaavea kedves ari leányt, a tehetséges komoly sainéaa-nöt. Szeretetreméltó volt Qaady Aranka a sala-padon, diaakrtt, finom, sobaaam batásvsdáasó, szerepeit mindig öntudstonág jellemeste; s játéka, s mozdnlrai közvetlenek, piasskkosak ; néha hatalmaaan megnőtt a deszkákon. A mi hibája van, azokat ő maga jól ismeri, aJeoyéaaö kicsiségek, hamar leküzdi esekeL Ki. ádl hónap alatt annyi sikerrel kü'dle magái előre, miat tiazdy, annak nyiltaággal bátran jösolbataak ssép jövőt. (Jjonc Qaady eaak a kulisssák világában a bizony nem egys<sr tekint körül esodálkoava, ha a színfalak mögötti apróbb en-tarozások ép előtte folynak le. A lámpák eiőtl nem haboz soka, ez az ö világa, as a máaik, sz még idegen ilötla, nagyon ilkiaérti utján a békés, boldog enládi ház derűs, tinta levegője. Hriényi Elemér, Oymrmmm Alice. Ss. Mm* Imre, Satpatay Gusztáv, Aranyai Aranka, Göndör Aurél, a ki mint kiváló maszkírozó tűni ki mindig ssinlén eltávoznak. A kar férfi és uő tagjaiból uinién kevesen maradnak itt a mostaniak közül. Mii pedig mir el is ment. Egy cseppet \ nm njnálkosunk ö miatta. A heli műsoron ,Falt a nwfy (iwfif-ben tínady Aranka aratott iánét zajos alkart. A nézőtér illaaatria közönséggel volt tele máaodssor ia. Sainre léptekor as »Irodalmi k mütitziii Ur' hatalmú ssép babértoazorujSl nyújtották fel a •sínpadra, a mi kellemenn leple meg a színházlátogatók kedvencél. As elaő percben a sieretet • váratlan, uép megnyilatkoaan nagyon meghatotta a fiatal Iragtkál, de aalán annál nagyokb ambidéval játsaotta ia Matild' rokonszenv, saar-pét. A harmadik felvonás végén hatszor a lámpák elé tapeoltak. Sdghy (Husío) igen kedvn vök; művészi egysaertlséggel, igen szépen játsnott. Oyurman Alice a há állán EnnqaetávaJ nem tudott tapeokat aratni, a köaönaég a uivévk nézi* a dánból, éa ilyenkor nm mé láayoljl eléggé a möaéazeiet. Kocsi a szobaleány ssanpé-ben volt figyn. Vasárnap d. n. -Ördög mátkájá<t adták harmadszor. Kste: mérnkeiten lelemelt.de sokkal nagyokb arányban (uaáltttoil előadáaban Verő Gyirgy látványossága u ,10U0 év" került síinra. Nam a ssinéukn, nem is a ruhatáron muksi n siker. Egv ktaaé merész váttalkosU sákora színpadon ily darabol ilöadni. Több a merén-ségnél, nem tuloaank, ha azt álliljai, bogy nevetséges. — Ngy-K«ni<»t csütörtök Zala 26. Mám. (6 lap.) \|69& ffiárCMU M 41-éo HU fin: a „Varásagyücfi'-rt került1 másodszor Ált Tanítótestület- alul küdhetö 5 kepvtselő a sor. A kis Tibtri Frids es Mányoi Aranka kösé egyet a járáskéri válaaztmany uijá^ saját sqk tapsot kaptak. járási köre lapjainak sorából ki elölni s öt aj .... . :, I szükséges igazolványnyal ellátva, a jelaatt alakuló Hatbonoagatóan rémséges : beteg, nyavalyás közgyűlésre lelkűiden! aiéllóztaaaék. .._-—— alakok ideg ringató görcsös vergődését végig I nézni-a ssinpdou. Nem a feslett világ ez löbbéJ hol illu'iába-riogat bennünk a bíboros palást, a napirmsséból készült arany korpna; a bol egy bádoglemez ritmikus gyors hajlitása a menny-dörgést, a rostában ide oda hánytorga'ott babsze-mek a szélt es esőt jelzik. Azt hisesük, hogy égy magas köiallal körülvett óriáai épület zord komor folyosóin .1 'longunk, a az elzárt fülkékből min-denunnen rémaégea üvöltés sivító hangjai tőrnek \| ki. Fázva, dideregve gyűrjük lel kabáfunk gallérját, a füleinkbe valtát szeretnénk dugni, oly télemletes a kórház. folyosóin tolongni, egyedül, egészségesén. Kellemetlen a színpadról végig nézni a különféle betegségek szimptomáil. Jók»i Mór, a költő-király, egyre a színpadra svágyik, padig ezéq a helysn megköti valami az ö hatalmas szárnyait nem tud mozogni ezen a téren. Kedden este kerü i színre előszűr az ő , Helvi/á'-ja. Ugy tűnik fel, mintha á harmjneas évek egyik iszouyaloa francia rémregénjét forgatnék leiekvés elő t Felünk tőle, salán kacagunk a képtelenségeken, de az a beteg leány eltorzult arccal egyre szemünk előtt vergődik, sikongása elhajazolja közeliinkből az édes álmot. Nagyon Összekuszálódnak ebben a darabban a mese szálai; nincs rendes menete éa a ml fő löttébb szokatlan: vannak benne réaaletek, a hol a szerzőt nem ismerjük ifibbé lel, As egyes alakok, a nagy hazngaagok dacára alkalmai nyujl balnak a színésznek alakításra, de a drámában más is kell, Gazdg Aranka a címszerepet ját-szotla. Szerepében a fé enk kis leány spróbb vonásaitól sz önérzetes büszke nőig minden jel-lemzelw asszonyi sajátosság Összegeződik ; ezenkívül a éiásodik lel vonásban égy iazonvklóa be tegségei ' kell bemnta'nia. Nagv-Kanizsán, 1898. márciua 29. Kariárai üdvözlettel í Szalag Sándor,«. k. mtffh InnUalü/iti Watt. Eétsktél, lnoarnasokoál egyáltalan miadea olyan aasUhcn, a hol honesaeUitó hatást akarnak elérni, a loattmáav trágyákat hasaaélfnk. Uotj vajjoa a azupartaeatai allaü vagy áasáayi ere-detu-e az tel**** mindegy. K 0 Z g 11 d 1 5 i g. A nsOtrágya haaanAlata. A trágyázás alapját minden okszerűen vexe* lett gazdaságban as Is1állótrágya képezi, A műtrágya rendel'átése aa istállóirágya hatását fokozni. Aa iaiál ótrágys feladata kettős : el«ő-Ijen iáplál\|a a növényeket, másodsorban javítja a tulaj). Bár aa isiáljóiragya az Osases növény-tápanyagokat, tartalmazna, még sinosenek a táp- ■« el®®, 1896 évben. A anyagok kalló' mennyiségben éa kellő aránybáir\|'<lBc4rH 3207 9-84 Irinyi benne. A műtrágyának lehái faladata, hogy as ■ """ istáUMrágya hiányát pótolja, a liképen aa Aa KM Leéayklkésssllásl EgflM, non. t. hé 90 án tartotta meg számot tag jelenlétében XXXV. rendét évi közgyűlését. Miután Sctorarcz Ármin elnök kimutatta a kdagyéMs ha ározatképességét, amennyiben 202 tag 1406 iulalékrészt helyez-lt let élbe, előlerjcsztetlék a jetenleseket. As •iöterjeaatttt jsitoléebOl kilét-t-ik, hogy az I897>lk kaaatesi év ia nagyon i>red» mánydua volt, mivel- 7281 uj, jobkant a legttats-Isbb korosztályhoz lanoao jatakHréaet inak be, megjegyzendő, bogy a Ilii-biztosítási osztályok is jelentékeny szaporodást szolgáltai ak. Esedékessé váll biztosítások léjében 136,406.13 Irtot, tehát 74,11.144 lórimul többel Ázattak ki, mint jtltatékany kifitelé-ek kezelési tetealeg étetett leli amely ősszegből a ma ihemalikai díjtartalékhoz 261,7120!) Irtot csatollak. A díjtartalék ennel-1,608,903 29 írtra emelkedett. \| egyik vagy másik tápanyagot, mely különftesn ' '"t"1 1,608,903 29 Inra emelkedett, A lenmaradó nagy terinéshnzamnak elérésére szükséges, jut- I48,ii09'8t In az alapaaabátyueni alapok erős» tasaa a talajnak. Aa istáltyirágyának a talajra \| biléséro fordiliaiolt, amely összeggel azok gyakorolt jóhatáaát azonban a vBtrágya aem '96,808 36 frlra egészíttettek ki, így lehat aa évi pótolhatja, ea okból caak nebaay küö leges mérleg 1.904,21 Iftü Irt főösszeggel sfVul Az eaetben volna lehetséges kizárólag müirágyával alapok fedezetüket nyerik jő kamalozáaa buda-gaadalkodni. Tisztán műtrágyával gazdálkodni pesti házakban, amelyek 7612 Irt leifása uláu caak tösegtalajokoá es kivételesen hurouszdus 765,664,35 forinltal vannak a mérlttvbén kimu talajokon volna la bét réget, egyéb cselekben a tátva, továbbá 4',%-oa elsőrendű biztonságú r-müiragya c-ak mintegy kiagéasitasflt használtait- tékpapirokban 426.440-30 forinttal, takarék pénz-•ék as islájlMrágyának a aszal vagy egyidejűleg,'] Iái' bélélekben 460,313 67 IrlU, vág re saját ' kötvényekre adott kölcaOnükbsn aa kial levő követelésekben Dr. Alex inder liernál a íe'.ügyélő lanácé elnOka clölerjejzli a tanaea jelenlétét- éa Indítványát a lelmentvény megadására, mire a fOjeletilésl éa aa igazgatóságnak abban kifaie tars juioti indítványai! jóváhagyólag tudomásul vatták ás a Wl-menlvénft egyhangúlag megadlak. A jegyzőkönyv hitelesítésével Márffy Károlyt ás Síuger Dávidot bíztak meg. A lelü^yolö , tanácsba választattak '< dr. Alexander Bernát, Baeb Lajos, Fleger Jós tel dr., Simányi Zsigmond, Wail Dávid J, isméi és WertheimW Albert tnji. Miután még Hevesi Józisl tag indítványára Schwates Ármin elnöknek, ki Ivsgv ami még jobb; felváltva használandó. A \| aOvéaytápaoyasok, melyeket müiragya alakjában juttatunk a talajnak, a foszforsav, nitrogén éa kálium. Eaakaek mennyiségéi ól és alakjától, ___ \| melyek a műtrágyában taglaltaknak, lügg unnak f Kedves voltig első r'^'r m'n1 nsgyobb egy műtrágya lapaayag felvonásban ; a másodikban, mikor a viina láncol I £■»"•. •n"1 értékseabb. Mínö é< mennyi járta ideggörcsben, megborzongatta a közönséget. j haa.aáljuWt t fis több körülménytől Iszonyatos volt ezt nézni, nem háláa leladal az M®** « P«»«: » laUiióI, a lalsj trágyáaási ál-ilyen, de a k< zönség zajosan meg'apsolta őt nyi't I l»»>ot4,rtl> M ® ^i1^^ 01 * * Ur",elul "A"' színen. A többi felvonásokban a komoly, az "i0" np«óttytél«»giw> életharcában erős akarattal küzdő nőt igen szé- L l) A ul»l- Nabás^aadtea ás bldag talaj sok pen adta. (Meritorís) ellenszenves szere- ,0,lorM"'t V'4 ,lr"«M,l- aé keveaebb pében is baláat tudott kelleni. Ks a leghazugabb kAlmmot, a sok eelbén káliumot egyáltaláa karakter ebben a darabban, de Sáok minden n,ni igényel. Könnyű; meleg éa ssárss talaj sok \| busaonkitencs év <Ma all az inteal élén, továbbá réazletében megérlelte az író intencióit ésl ni,r"*nt' kev«ebb Intzfóruvst ét káliumot, az egész igazgatósági testületnek éa Kohn Arnold megkapó realizmuaaal játszott (fyUrmaii Allc Huniusz dus talaj aok ká'iumol éa fost- vezérigazgatónak élénk áljsasta mellalt köaaöne- ügyeaen villa előbbre ezl a röskz daraboJL aok foratvat igénvei, a helyes veté.forgOnál (büve-1 let éa elismerést szavazlak, elnök a gytléal jóakaratul pazarolt szerepére. Hidt^kf, Heténtji] ]Jmtk """lásénél) eagy söldtrtgytaáa melleti besarla. ■elleti Sttpui, Izti éa Göndör sikerült játékukkal nem tudták a közönségét ama nézetében megingatni, hogy ez a darab rossz. Az előadást a városi azegényalap jávára tartották éa a nézőtér alapossn szegényesén nézett ki, már b t közönség nem igen volt ez egysser. Sttrdán: a .Diplomás kisasszonyok "-at mutállak be a'öször. Ma csütörtökön Gazdy Arsnka julalomjáiékául >Doloeai nábob leánya* keiül sziare. -íj. TANÜGY. ->- üivalalaa. — A „Zalamegtjei Alt. Tanítótestület" elnökétől. 69,-898. sz. A „Zola megyei Alt. TanititmMet" lek. jirútkőri elnökeihez Igen Tiszteli Elnök ar! A „Náptanitók Lapja" f. é. ináro. 24-iki száméból értésüllem caak, hogy a ; Magyarországi Tánilók urxzágoa Bizottsága alakuló közgyűlését 1898; ápríl 7-lkén d. 10 órakor loeja magtartani Budapesten, a VI. Kér. Felsö-Erdősori köss. elemi népiskola tornatermében. -At- olt kőző t meghívó szerint az elszállásolási és esetleg utazási kedvezményben részesülni óhajtóknak ment. 27-illéig jelentkezniük kellett volna. Étre nézve azonban 3 nap alatt intézkedném a leggyorsabb eljárás melleit sem leheteti. IRODALOM. kevés nitrngént, vagy egyáltalán semmit aem igényel. Tőtegea talajok fOképan lowtoraavat és káliumot kívánnak,' végre a méazben gazdag talajok sokkal jobban hálálják meg a műtrágyát, mint a méhieaegéeyah. A talaj tráyá<áai állapota. Jó erőben--tevő termőtalaj, mely rendesen részesült ialtl ótrágkábaa lőképen loazlorsavai, scaak nagyon kevéa nitrogént igényel. Kimerüli termöia'aj ellenben whidig meghálálja a három legfnntosaj)^ nftvenytápknjaggal való trágyázást. 2J As eíővelemény. Kepce, lóhere, cslllagtUri, bükköny, borsó é< ^yéMiüvelyésék után főképen foazlorsaváslrágya ádanUó, a semmi, vagy nagyon csekély menayiaégfl nitrogén Burgonya, > ^^zr répa, vagy kalászosok a tán, ellenben löbbniiro-\|j^T"ktBj gén, keveaebb foszrorsav a esetleg még káliua adandó. ■ - ■ " ■ 8) A termelni szándékolt nltvény. Kalászosoknál a fősüly a foBztorssvrs, aia'áa pedig a káliumra fektetendő. Nitrogén rendszerint nem szükséges többnyin nem is fizeti ki magái. Répánál, burgonyádéi éa egyéb gyöknftványtk-1 nél a fősúlyt a nitrogénra kall ffkleini, a mel-1 leslsg a foszlorsayai is figyelemben kell részesíteni. Káliumot, ba szükséges már as elóvattméayhaa: aeprítssara NmmíMm Usükwlnsk ariélj kogy adni. Tengerinél, rapcénál ét »gyéb uiajoa nű-1 "^MS* WapW fény«. «f,f,t.t. » ' _,___ 1," ' "V Irt . 1. rk«»4í«at a aaty mgjalSSMI aagWata á Bséssssll vényeknél erős mlrogén és foszíoraav trágyáUa; H,pM „„sawiTg, J^rZTTteaJ^. ím gZatUai igen jól Qzel. Ba az Utóipteméoy lóhere, rápfftawlag 4s,astvaa yinj») I^IMOtt ki MMmkfst jatantkaaik vagy burgonya, akkor már aa tlöveteményt I <a • »ssrksssWl saaaaKk rvratálná. á ssltyaá laalé valamivel srósebben trágyázzuk meg fossforsav-1*''<'/'^í' 'f? "^stókgára, klrlapln)! • I . .il' .j- í . LV,.. ' , alhantr* hlvatkesva S kftaésaég »g\|MUMra s\|iMfH)Sa, val a ekkor adjuk m\|nd\|árt a kálit Is, b{MlWWH ráSaiaa^aéU a.«í»al44«U a tataiban kevéa van. A műtrágyákat egyenlete- aitban éa »•■ ewIUstt a ktbcaaégbsa, aaaty a»g/ mm-sen kell elhinteni és Sekélyeirálástlánlani cset'eg tattal karolta fal sgrit aa «)<s jtaruúj lógva. Ks kjsr « ks — aeáajsaH SagM, aa a\|««lr»h lag)a ás a tlaaaayala ■aajrar ajaágiré, aki hogy istgdlaaitM aagát mladsa pofltlkal baftilyAi ta ataéoa ttnaikaaé tél a aylga alél, mtgátspllsttt a Mkga asa 4UI alaéaa Vét látat wallí-aésévsl i aataalMi aa\|ál fal^jdsas gyaaáat a \|a\|g. peatt Xaylá I, a»aéa alkart én al. i Mkas kis oaaual moat késéi kél év laforgáu mán a aabaáaits MayarkS SdaMgaak tagkaíveltabti sJ>i\|iaolgilUI6jk lait tagáial taa-ván ttavas a jétilrfi Irél asvékai> Unalstsé 1 ssorgsIéMSial éi kitartásul gys\|tséa aliinu) ta&a mii sst, asri s aa«r> iiiliÉg, a Ma aitalitil ás Wt^MU alaéaa Iráay-baa (Iggatlata polltckájáaak, ptmsati MUlMi is lasgas Inilaa kaáasaaígy értbaa IMaétlMD Mamraégat gMt layll aa atr naask >»I»\|\| alsi ask UMtasMása sj és waásil, ás a tsaaaaig (alapatlájtsak gyors MkftlIMbaa lt aááig asa látott példái lattat, fca ■iaéae aaéa aira vall, b%y a Baéapeatl Vaj pl léi ■agérdaallk aat a táaagalM A SnéaptStl aal Mas Is SiSgblkksUIWiaSIÉaal, Mkw, Sapiiiaaiiaii komoly, tialaa katásakbaa salMggsl sasiatéUa gaH-llksl óikkal, a aatyst ayoaatikoaai t«a\|k a foUllksi alpi doatft JataalSatgé ajtig vitamlayíl, tirwataláaak siagss Ifodátml aawMh. fűiét latNMUf áüyags, kWtnS éda-atHsat, klaarHt, Mlalss, vütaasl a, al»w» ravatal a mta-déiaad^ké«laalarlast atKaaslasaéss ts folyttá gjraráiirt ala- tanléftűlatfink ezen alakuló üláaaa képviselve legyen: kérem igen tisztelt Klnők urat; bogy —amany-nyiben a veselése alatt álló járási liflp a képvi-seltelés jogát gyakorolni kívánja — a „Zalamegyei a..ag aa raaWdJktW.. arrk',álta»éa" wakkda«la> W gémöal 4a lalkaaédénal'tOrékiaHü á naéi itllila, aasly De mivej óhajUndó volna mégis, Jbogy megyei \| vetés előtt elvégeznirÁ Simperiosaját, cíilis\|iét \|hlaMa aaar^s'étu^iwrSS^ákS^ K»°tÍi] Cíalr Tilaa, l'arri (fyata, gita Ujrala, Vu Ma, litfgal; István, RalU Jláítoa. Hórvilk RIMér, lahévha Fát, ár févta Jaat, iyka Clnáv, MAaa ítamt. Rértt Adolf, ét I Milton Miksa. MulnJu Vassaa. asáév, tljfts, ér WMas Aduit, Svib Tivadar, Tkgiy SSéllia aagyél napra agtaa — jól beboronálai Near eélszért a műtrágya kiesé-rását a vetéssel egyidejűleg eszközölni, jobb ut rom és kénsavas-káli küllinösen'tavaszi trágyá-záshos ajánlhatók. Thomaa-aalakot, kénsavas-1 ammoniakol, chlorkaliuarot, érékeinitot inkább \| őaaiek alá haazuéljunk. Nigy-Kaniaí, eaiiiöHrtk lit, i\|« UlkwéWt, Imi blrlapMI kvalttáaait tini a hareba Illáig.. HtoWtiil tbb.iia WDIaA Biinketireak dl-•W eerm, amWyblt rak ágat idill. Hal.ti Ml, Uak ti a. Oaaativ. 'bnaiayet Vimo, Ukrf inul, BM«fe Károly, fwl (tiaa, Okjr lit«U, dr H«gan Viktor, dr Heláaa Ifilt, Kapa AriiWj litngytl Uart, Maloevai PurnO, Mim-káoiy Kálaia, Snbó ift-%111 Jelflfa. ftáai fttB, MaU Klímán TSaOrkiny lettle Tataek Aim nenlt ealltjtk ■Ml Ft a rngija a llilfMH >aplA rddlgt \|>élditUa nagy aik.rinek ia biataaitika Jtteaili. aailird eileatailtléiá- aak. Éa mi agy. inak aa ajaágaak, aa«ly aaukli niai, eaak a aa«rkeeatioigi ia a kSaAaaigi, — rjjr raaalláli lil" \|w lik* aaolgilatikaa Hm ill h oaak a aifi aaakálkoéii eaberilaek, aeg a aag/.r kötöiaigaak, a m.gy.r kaiiaak, a aagyar namaati Igra.k ia a aifjir aaabaéeWkeignol aa Makait aaolgil\|e: ibbea a ll\|\|allaaai\|il>aa eeaalhn aaai kemlltketó katabaaa erifenáaa na, OtvaaAlak flgyelmlt ajkét la falklíjak a Budapeetl ItpUii ta iaaileln a ItfaulaRabbaa ejiatjak «a ujaigot. tntaaáan aa e)d.n-lgnk iraal i'dekladtkaek ia nlóááfo* la)M ipálMlkn .aoknak, aklknak a aagyar hírlapirodalom magaa .alovonaliban ia ■aacjrar'Mk la eJHgtrik IU\|>imi\|lMla» 'Wtik tattk 4a • rai«Hia >i<lialllll> art aMtaaaM-kait ia kathali rknkal rtlip klajikam kadiaikaa npgj Ttmlnr1- • Hrr k «•• 101 flaaiflfk, Buáapeatl eltáteiá Sal»aakadjik lal\|aa dalt kfteflliii agjr akikor iirltit britben megírjuk, Kgyeldr. annyits aaeasay.' jlf • • Ííj 0 " # Kesaá VséspViaa I' t.lt mlg4rka.tt, falu kaaa niltuk. lééig aea vált irktaileta aa tráera. Redabea tea aieda. Vlaaoatlili.nl . S. Margit Km >tebad oly klvaocaiaak leaal. A fi,II tér aigott ll* egy ni r-^lMlk MlLTTÉR. (ia a rattikaa ku.Mt.Uit aaa rtUal faWfceipti aaark.) Folyó hó 28-án a balyba i színházban kény-telén toltam dr, Üteiasr DessA arat, velem taemb'D isouiutott aiagstineléie miatt nyíltan laaultalni. Dr. Sieinar nr folyó hó 27-óq dófniAn 8 éa jé közt' bossám' kltláie Szonnsnsr éa Fejér arakat, a kik fslük nevóben elégtétel! kértek &é.ssmrói megneveztem segédeimet Broaaek éa Laoabardt urak .senélyében. a megneveaeit négy aegéd ur u«ynsztsp eete tárgyalt, de om tudtak megegyeaal, mire megbisottaim I. hó 2B-án d. e. {11 órakor (adatták velem lemondásukul. ? 6 * , m Erre réeaemrAl lalkereetam Hruaka éa TiU knvnky ea. éa kir. hadnagy urakat éa eegédke-aéére kénem fel éket. Saea két ur voll aeii-deimmel elóbh érteketeit ée Broaaek ur által értesültem, boey a megbi>áat elfogadjak, de egy óra lejarta u án, eajuálkoava ugyan, viiaialé^tel, minek tolytin Beonaauer urat arról rOgtBn érteaitettem éa ni aegédek aaeRneveaéeére 24 óni balaealiet kértem. Skoaoauer ur levélllet értreiiett, bngy ea Qgyheii; nem illetéken, mer' ■ár aa elótó napon viaax'alé'péli ée Így aaonna ellenfelem má>ik >egédjéhea: Fejér urhot fordultam eaeo kéréaael, a ki nekem e«t iente, bogy A ón utan velem beeaélni tor. de haagta-Man^VKftani, — mig {8-kor egy levélben értééit, hogv }y lőréig elvérta aegédvlm mefneveaéaét Habar Fejér űrnek eten kívánata a Clair-Codex 06. aaakaaaával homlokegyeneat elleatéi-bea áll, mágia, bogy eljáráaomoan eemmi kOrttl-méayak kőit, még rnaa/akaratial ae lalélhaaeon aéneant, aaonnal megnevM'em Beluex Lajoa ée JBperieaay üábor nrekat, . a kik el dr.^teiner ur aenédei, aa idókóabéh belépeti Vermeae Gyula m. kir. bonvéd-had«agy ét Fejér ar tárgyaltak, de eredmény nélkW é« a tárgyaié tolyiaiáaát a kóvetkeaó nap J9-ér», d. í. J2 órán tO<tét ki. Segédeim néhány percoel a kitQaAil határidő -lóit a* ügyet átadtak Briniki Báró Rajaoaiob Vladimír éa Koeatire Libud uraknak, 'kkoaben megjelent ellenfelein két aegédje éekl elenteiiek, bogy további tárgyalásba nem boosátkosaak, és réasttkról as Ogyst tájit ftMuégükr* befeje-settifsk nyilvánítják. £<en magatartáauk okát nem akariák megmondani. £n réasemról eaen eljárásra, melyet a két aegéd nr (Vermees Gyula m, kir. honvéd-hadnagy és Fájér Jóugf ank) saját tflálöeségákn követtek és melyei a fél, dr. Steiner ur ie osst, oaak sál jegye«batam meg, i boey ha valakinek aegédei kénytelenek a fél hibáján kivOl lemondani, e miatt á legéalUsnUí eodea éa a legaalgotskh b citülalbír^Bág asm hoshst diÜtámáló Ítéletet, Zala üli. saám (7 lap) annyival is inkább, mivel as itt alul kóvstkssfl oyiletkoiaihól világosan kitűnik, hogy segédeim nem a asemélyem éa elfánaom Iránti bisslmsl-lanaág, haasm Irtlsfl kény>ssr kftvetk eitében jutottak sson helyűibé, bogy ea Qgyemet tovább ne veseaaék,'' " ' Hs mindaionáltal Siaiuer ur és segédei ré-ssQkról ss ügyet befejeMitnek nyilvánítják, es as ó privát néielBk, melyet gentlemann alighjr log oestani; ha sxonban belátnák aa Ugy inper-lect voltát, bogy megmutssaam, misserim náluknál correktebbül gondolkodom, én még mindig) hajlandó vagyok a kSsaétéieitftl aaámiiolt 24 órán belül a (enforgó ügyben bárkipek ie legyveres slégtételi adni. IielkÜHineretain nyugodt lévén, remé'em, bogy miaden uri Rondolboeáaa eentlemann eitéráaomat a lovagiasság szabályainak —megfelelőnek lógja tarlani.. Kelt jNagy-Ks isaán, 1808. mároiua 80-án. Ihrkinyi Kite Stimuel, Nyllatkeut. Atallroilak, mint ttarkiajt Rita Soma volt magblaottal a k«au (Uarkiajrl K) h llr 8talaar DaaaS ar ktai hínáréit igjrbea, aaaaaal kljulanljtlk, bogy Harkányi Ida Hova ar JalWaia h aoirast magalartáaa altaa aemml klfagiaaak alaoa ia aa ■■ ta roll ia a nsUltta valí aagidkaa«ii<il »«wml-féla aaaaaéljrwskok, baaam aaak a MlUIrMiaiiijnk ia prlail akadályod káayaaan tarioilak vtaaaa. Kait Uataio. tSSa émánlu W4a. 1898. máréitis bd SÍ é » m ASUTI MENETREND. Krrésjes 1837, ottóler l-lü. KáiVIZHA állomás. Nptrjttif tidboi' H h. LtüHhtv'dt Jrní' a. le lltirhka í»i»> 48, l»Jilllífi-. Hifii UfluH hajon . k, Bntutk Itesm ». i'. Tllkumkn i k in. Kft. Nyilatkozni áa onaággyáliMa a N.w-Yark álatblatnaiti tt'ruaig naliliaa altaa emelt vádak folytáé, ml, kik eaen tinaMgaál btatuittva' ragyaak ia blatoaitiai díjban irak Ma aankat áa.tl0ak ka, uját magnyogiatiauili eiltábil lagtaklntilyambb európai piaalatMatakiil iaforaidikat kirtlak a „Ne-Y.rk* ■agblabatdaiga ra aayagi balyaala iitmL h-t kirtaéskn ayart latafáatéSbaa 4rd.k.iak Mjaa Mgn.rstaté<t lalátvia, ama sgyaaeae. lánaaigail blsto.lt Uak tijikoiiea Wg.ll a kaaáiak irkaa.lt inior-■áeiik and.II aaitagit ailnarSyk láttak aa alibblakbaa léaai Imát. ■adapwt, IHtM. Mkralaebaa. útlay KUmáa, oraiAgty. kipvltits, Oialal Oibor oraaiggy. kiptleeU, BonaailMaa Adla. onaággy. kipviaalS. ■agyar Alta ássi tlltalkaak j ,trtaaaiialak aaarlat a tánatág a legnagyobb amerikai Matsalti laliaatik egyike ée sagyoa jé lilraltaak srvead." Peatt Magyar (errakadalail kask : Ala\|iiltM«tt ISil-baa, luak Rtnll. IHifi-bon, agylka a hirom legnagyobb h lagrigibV amerikai blktoaitd telAaa-lakaek. R.edeeea dolgosig, blrii.tit ia paaietijit, miat a bárom legetlkeMkb táreuig egyike, W\|mm Oaun\|a, S. ElaOrandiinek lakial\|lk B. Príma " g. k griv. Osst. Crséttssstslt, lioi „ÉIrteelliaalnV aaerlilt a liraaaig Haakraijiban a lagjalea-tikeatebb tiraaaigoklioa tartaalk AaMrlkikaa, aagyea eaolldaa tea veget ve ta ptaaeeakAaSkkel bbtea raadalkeeík.'1 K. k. prtv Oeat Laeaderfeaak, Bies „Egyike a bnlikalikb amerikai itatMataaiii laliaetekaek, a mely aiudw kitalaaaltalgeln \|i ia an.lylyal latja, aag-ayagtiaeal leket biatoailiaakal kltai." DeuUohe Bssk. larlla: „Kiréiaira irtaait\|ák, bny a láraaa\|g S legelllkálOlill ia legjalaalikaByebb amerikai, íletblstuillé' lireaaágokkoa tartaalk " Credit Lytaasli Piita: ,A Nav-YortT alakalt (MA-b«a BlatneUáel iiloaiava.......tea, i.Mi.tSO.oüo Jindikbiatoaitiaai ...........9.000.000 aktivál 1.0ÍV.UOO.OOO 1897, deoealier Sl-ia ratyaabakktatiaal kévetkasdk toltak i C , -S Sxombb lléea Zala-Eg,I A "S OQ B.-Sxt-Gj. InduUsIbrkcrét K.utaiirdt I Kaaiaaára I I líil ss. v. 442 regg. így v.J 6 88 regg. ai. v. 2 35 di u. ks. v 12 10 d. u. gy. v. 12 20 este tsá. v >1122 éjjel v. 4i\ 7 83 este lv. v I nfiregg. gy. V. 12 délb. Ly. v 466d. u. —. v.\| ö Oö rsgg. Lx. vJ 1 í 01 este gy. v. 12 80 d u. \|sg. vJ 0110 —-v. v. 6)16 d. uj v. v. ss. v, 2.05 d. u. \|bz. v ss. v. « 46 éjjel Jgy. 648 ragg. 016 r?gg. St- d. u ». v.\| 12,16 éjjel ir- gy- v V. V. I az. V. H 42 ragg. 8 0-ir7gg. 186d„u. 7,06 este rej® ím. v. 852 sz. vJ 1 <4d.'u v. v. 8(66 sste \|gy. v.jl» lOójjel v.l 600d. u. gy. v U 46d. H\|; (lyékény sz, v.j v. 8 9 regg- 467regg-[ss. v.j 129d. u. 2j26d. u.\|n. v 1141 éjjel 7 2Veste ks. v. 11,14 regg. Laput la\|dono« éa kiadó: r iiciel r ( i é r. ----------- . - .- ^r- Hirdetések: I _52í8_ lk. 897. Hirdetmény. P.-Psta Kin9a kásaég islekkünyvéi birtoksaa-bályozás kSvetkeatébea átalakíttatlak' a ezzel egyid«\|81eg azokra az Ingatlannkra nézve, a melyekre ea 1886: XXIX., aa 1889: XXXVIII;; éa aa 1891. XVI. iczikkek a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik; aa 1892. évi XXIX I.-cikkben ssabályozoit eljáráaa telek-jegysókftayvi bejegyzések helyesblié^ével kapcsolatosan foganatosíttatott. Ki azzal a fölhívásául tétetik kBtsé: 1., hogy miadasok, kik aa 1886. évi XXIX. t-oa. 16. éa 17. g§-«i alapján ide érivé a uak az 1889. XXXVIU. tvoikk 6 éa 6-tk ®-ai-ben éa as 1891. XVI. Mfc 16 g. a) pontjában loglalt kisgésiiléssit is — valamint as 1889: XXXVIU. t-c. 1, \|. éa ss 1891. XVL t.-oikk 16. 8, b) pontja alapján sssklizöl; bejegyzések, vag^ aa 1888; XXIX. t.-oikk 22. \| a alapján történi törlések érvéaytelevaégét kimutathatják, a végből törlési ksrrsetSkel hat hónap alatt, vegyit lagi irtikak.......... Baek inraelkediie. JeiaálogkiloaSatk ..,.-.. . . . ingatlanok.......... Kinpina ia liaukbatilok .' . ). . . KtUeeiaitk lagi irtikakn Is Utviayakn fra. SU.7M.000 80.0S6.000 818 910,000 880M,000 SS, 009,000 ét 901,000 18W. a Uraaig raadeeen tattaelll kHUlM.tlaig.lt biatoallotljal Irányában, Ji kin itaak ia Ji Útelaek Stread " beaárólag a ikvi ba'óeágbos nyújtsák be, mert ss eten amg nam bmmsahithato sáros batáridő eltelte atáa indított törléxi kereset anaak a harmadik ssemélyaek, a ki idftkOahea nviiváa. könyvi jogot szerzett, káiráa yára nem ssc lgálbat 2„ bogy miadaaok, kik ss 1888: XXIX. t.-flí. 16. is 18. 88-ainsk eseteiben, ide értve ss utóbbi § aanak aa 1889. XXXVIll t.-c. 6. é« « M slbas Nay-Kanizaa csütörtök Zala 211. ssám (S. lap.) halait kielézitéasit ia, a láayisgM birtokot tulajdonjogának bejagy >4>e allenében eUeatmondás-Ml élai kívánnak, Írásbeli (Uea)BBOodáeuksi hat kóltp alat>, »agyis - HM. évi ekláber hé II napjáig beskrólag a k?i batóaágkoa oyajteák be, sseri aaao meg nem ho-eaabbitható tárna batáridő letette után elleotmoadáeak többé figyelembe vé-tetal nem fog. 3., hogy mindatok, a kik a telekköayv átala-kitáaa tárgyábau leit iatáakedáaek által, nenkü-IÖnben aaok, a kik aa 1. éa 8. pontban körülírt essUken kívül aa 1898 XXIX. t. cikk surioii eljárás ég aa ennek lolyamáa történi bejegyséMk által előbb ayert nyilvínkBayvi jogalkat bármely irányban sértve válik, — ide értve azokat ia, a kik a tulajdonjog arányának aa 1889. évi XXXVÍ1I. L cikk 16. g-a alapján történt bejegyzését sérel-meaaek találják, — e tekintetbea falssólslásukat tartalmasé kérvényüket a telekkönyvi hatóaágh04 kai hónap alatt, vagyie Eld Prágu-Saeb raktár Budapeti, Róaaa-ulca I. ajánl legolcsóbb prágai napiárak mellet! kiváló finom Prágai Mánkét, úgymint kideg felvágottakbot; Morta della, nvelvkalbáss, libsmájkalbáaz, berlini ét frankfurti májka báat éa pástétomot jutányos ét gyora kiszolgálás mellett. 79—1 IMA basárólg nyújtsák be, mert esen meg aem koesasbbithstó sároa határidő elmalta Után \|at áialakltáakor közbejön téves bevesstáaböl «sar-maaó bárminemű igényeket jóhiatemB harmadik asemélyek iráeytbsn többá nem érváeyesithetik, as említett bejegysáseket pedig eeal\| a torvény rsndss utján ás csak as időközben nyilváakApyvi jogokat sienstt harmadik aaemáíyek jogainak aérelme nélkül lássad hatják mag. Egyúttal figyelmestetaek sxok a lelek, a kik a hitelesítő bizottságnak eredeti okizatokai adtak át,, hogy a mennyiben atokhoa egysssramisd egysserü másolatokat ia odatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, ás sredetieket s tkvi hatóságnál átvehetik. A kir. törványsaák mint tkvi hatóság Nagy Kanizsán, 1891. október 3-án. 1898. március U U-éc HllMIUMs Akácia arc créme I Irl, szappan tötr ihssagéajslg. siskát, ttHfj tahadh gyégjdÉsam t/mm gjiraitik iséshwásáis UHMss in ■■"■^■bb gyw katásm Uwilaéa/. Kiiásl a^átságsW kitta/aulmim •siadiljtyal látuwft aL tfj á«Sg airt, kr. ávag I é# kr C«ua ás kSmatay Um ■mliflm km kgtmsr, ■aíyljal a SM-Ukas-kértáaksa 1SS »atan Miauig kháriat, wak klakl ÍM mrtbaa taljaa grégj^Hs, 7 aaaSSm jsniáa iratett <\| Na(/ Seag Ifrt. kis bif as kr. ha klssKaésyakksgkslék iimlgmirti a ty^tymartárakkaa Férsktár hlanlll; M-l Krlegner György gfánrtfn t „ligjv timlk'. BUDáPKMT, Csalvtmtér. 119 1-3 GÓZONY SÁNDOR, Ur. tsséki alMri. J F Ivstái Usjé: Augusztus ás \| temher. Üttetás UvtlsáBOT&— jo cm. Tal^j Btaás^l^f trágyázott. i A MAUTHNER-félc Umni konyhakerti- is • • • • vlrágmagvak aárt és kalétágllai vMttt oaomagok-ban, a tirvényeaea bejégyiétt medve-védjegygyel vtlsmennyi nagyobb flsitra én vatkereskedésekbea kaphatók. A Budapesten Anérássy-nl 98. saám alatt látaaö Mauthnar Ödön cság csakis olyan csomagoknál vállal teljes jótállást egészen leim éa vattái magvakért, a mely csotaagok racaaatv, a medve-ábrával éé a Mauthnar némi jelölve, ugy a mint a mellékeit 40—11 rajt is mulatja. Birtok-eladás. Zalamegyében Borsfa község határában egy 800 holdas birtok felszereléssel vagy annélkül eladó. — Bővebbeket a tulajdo-t nosnál, cim a kiadóhivatalban. SxxxxxKoeeotixiooec no—a Mily elkerülhetetlenül saükeégea a azöllőlE piimátezéaá u elmúlt évadban bisonyult be midőn CMkis a permeteMit saöllök nem mentek tönkre, Kanak eérbeté»ére legjobbnak bisoayalt May far th Ph. ia társa —O iishsdslmsioü o— 99 Mh rtTtrrf&lcfldd SYPHONIA ixöilövasuí és nővénypermítezője, mely as oldatot szlvsttyuiás nélkül önmDkör döen a növényekre permetezi E'en parmeietőkből ssár ssk asar van ha»snálstban es aaá«aa éIcaéré hlteayllvásji mu'atja kitűnő voltát valamennyi egyéb JM rende/erret ssemhen. I_10 Ábra és leirás rendelkezésre áll MAYFABTH PH. éa táráénál Biii\|iiin4\|i fényárak, UMategeeeégl gyár karea\|ttk ée gylallee értékesítési gépek réaiére. Bées, H/l, Taborstraase 70. szám. ,írjyrtkek ft sím tliwri M o^a. - tyriitlü k iuétdiM liráiaUaak. Kerestetik a taranyi henger-gőzmalom részére í évi április 24-re egy értelmes ée tóbb évi gyakorlattal biró fómolnár — Bizonyítvány-másolatokkal felszerelt ajánlatok a taranyi urodalom föbérnökségéhez Tarany, Somogy-megye, — intézendők, honnan a feltételek az illető tudomására fognák adatni C>000í>000«x>00000000000fl XXX 1 X 2 Megbízást nyertem $ kanizsai takarékpénztár HIRDETÉS hat darab X részvénynek az eladására. X 8 Venni szándékozók jf beígérendő ár megjelölése 8 ikkal hozzám fordulni. X Dr Lágler Alfréd Igyvéd hIT-2 txxxx X X X nagy-\| részvénytársulati X X szíveskedjenek a 8 mellett ajánlata- g 8 B Mepreakaa xxxxxxxxxxxxx Nyomatott Ktacbel Fülöp laptulaidonoenál Nagy-Kamzsau 1898.

Insert failed. Could not insert session data.