Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
24.2 MB
2010-06-09 15:14:01
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
184
3353
Rövid leírás | Teljes leírás (692.21 KB)

Zala 1898 április

Politikai és vegyes tartalmú lap.

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

27. szám.
Nagy-Kanizsa. 1898. április hó 3-án.
XXV. eríolyam
% iMttawIéin:
Tlfiikti-ipllit, ruektl rtisp UirkimMMhi.
A owkaattnl értakaml Mut napaa-klat i. ». 4—5 Art kőit.
l lap aiallaal rtnér*
ZALA
Politikai és vegyes tartalmú lap.
a^<^_ktal*Bi" Megjelenik N -Kanizsái) hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. BíríaUwk Haa?«
IlUtUvMI; TáwMi éf«IW : Ptfkd HU* ____ tk^fan^Mn
KLörnmi IUI :
lm II krnu |l M - II rtUm « korau (I trt — kr
Mac;a<M?ra I k»r»aa (1 trt 10 kr 7«u aMMtt
M bmuiIm jffalat csak taaari kMathU (ofaHuak >1. 14al ralat mi adlak Tina
Ef7M az.ám áura: lO lcr»3oz4r.
Felelög szerkesztő; -
SZÁLAT SÁNDOR.
■yllt
11 ilwUnk, rtUaíit a klNnbikia taailkatt PlnM FU| khfi kar-akadMba taUaaaáik.
Nemzetellenes zászlóbontás.
A néppárt valóban gyönyörűen ha&d. Ksjjdte az egyházpolitikai revízióval, mely ma már — egypár száz heccz káplánon kívül — senkinek se köll, és folytatta oly eredménynyel a dolgát, hogy ma már alig van retrográd irányzat, melynek szolgálatába e párt ne szegődött, volna. Az „egészséges konzervativizmus" jelszava alatt orezághá-borítást, forradalmat csinálna, ha lehetne és egyenesen nemzetárulást prédikál, mert lehet. Az állam és a hatóságok tekintélyének lerombolása terén kezükre játszik az agrárszocialista (helyesebben kommunista) izgatóknak, Reakciót hirdet akkor, midőn a szabadelvű politika sikertől sikerhez vezeti az országot
A pánszlávokkal és románokkal régtől fogva kacérkodott. E viszonynak most meglett a gyümölcse. A párt egyik látható feje, Molnár János apát, a nemzetiségi törvény^, revízióját fölvette a programmba. Akárcsak Lukácsiut vagy Stetanovitsot hallanók Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi törvény »csak papiroson* van meg és követelte a törvény »nem jó«
részének megváltoztatását, persze a nem-1 zetiségi törvények javára. Azonfelül bevallotta — pirulás nélkül, szinte dicsekedve hogy a néppárt, illetőleg ő (Molnár apát) adott néhány nemzetiségi lapnak kauciót, Szóval feltárta egész rendszerét egy oly reakciónak, mely egyenesen az államegység meg bolygatására vezetne.
Tehát nem csupán a lelkiismereti szabadság, de már az egységes nemzeti kialakulás terén is visszafelé akarják dirigálni a történelem kerekét Revideálni és restaurálni I Ez a jelszó I Revideálni mindent, a mi szabadsági és a mi nemzeti vívmány. Restaurálni — talán azokat a boldog időket, a melyek megteremtésére Kolonics érsek tett esküt a maga idejében.
|ózan és hazafias olvasóközönségnek bizonyára fölösleges megmagyarázni, hogy hová vezetné Molnárék politikája. A magyar érzelmű intelligencia körében alig van ma már valaki, aki ne tudná, hogy a nemzeti államot, a magyar állam egységét három nagy érdek követeli; az ország érdeke. az uralkodóház érdeke és a monarchia nagyhatalmi állásának kérdése. Ezt
csak a néppárt nem * tudja, vagy pedig tudva vét e három érdek ellen, midőn reviziót követel a nemzetiségek javára.
Bánffy Dezső báró néhány nappal Molnár apát fölháborító programmtágitáai debut-je előtt olyan tiszta magyar politikát hangoztatott a képviselőházban, melyet lehetetlen lelkesedés nélkül magáévá nem tennie minden jó hazaiínak. Valósággal szétszedte a két nemzetközi propagandát: a szocializmust és a néppártot. A maguk tisztin nemzetellenes mivoltában mutatta be őket A miniszterelnök büszkén vallhatta magát sovinisztának A magyar államegyaég kiépítését annyi sikerrel szolgálja, hogy a nemzetellenes, állambontó törekvések ellen a törvényengedte erőnek kíméletlen alkalmazására nemcsak joga, de hazafias kötelessége a feladata szivonalán álló magyar kormánynak. ,
Magyar szempontból évek óta alig hallottunk gyászosabb, el- és megvetendőbb beszédet a néppárti vezérnek minapi revt* ziós és reakciós mondókájánál. A ki e legújabb zászlóbontást figyelemmel kísérte ét a ki e szomorú ténynyel összehasonlítja
TÁRCA.
„Bánomisén." - -
„ irta : A.....T Jm*
Volt nekem abban a kit városkában egy liss-leraeges barátom.
Habár törvény* apjának a malrikulában is olvasható, reá maradi neve Pap Kálmán volt, mégis x> egész v»ro8 .Bánomisén* uramnak ne-vesle, a min én csodálkoztam legkevéibbé, mert ' a kollégiumban mi sem hívtuk másként.
Ezen megtisztelő vezetéknevét sem hosszú lábainak, *em bérihorga alakjának, még kevésbé szigora, néba törd kinézésű arcának, hanem aion sajátságának köasftnheté, melynél lógva mindenre aat vtlaszolla, vagy ha válassolni nem kellett, azon megjegyzést telte: .bánom is én I'
Neveseit kollégiumban is megvolt az a jó szokás, hogy a kétszáz, naponkint éhesen lelkelö, járókelő a ebesen lefekvö diák élelmezésére a nemes tanáéi koszudót rendelt, a ki azián az igazgatónak mérte a legjobb porciót • a kiről az igazgató viszont azt állitá, hogy a legtisztességesebb élelmező.
Bánomisén egyaser irgalmatlanul neki kezd a diák-lilániának, mialatt villáján a házi egérnek tp igen elhisott, főtt pédányát mulatja (51. Hómért kacagás követte e felmutstást s mindeni-
künk elkiáltotta a .bánom is ént*, psak as nem a kit leuinkább megilletett volna: Bánomisén maga. Ez roll az első alkalom, melynél köa-mondása nem jutóit eszébe, a másodikat alább mondom el.
Precesszióban vitlük aicgerel az igazgatóba;, a ki — liszlele'ére legyen mondva — ezegysser nekünk adolt igu'ui Még as nap el i| ment kétszáz bérmentellen levél a szülőkhöz, melyben Isnulás alul görnyedező gyermekeik megírták haza a rendkívüli eseményt Minden levél igy kezdődött: „Edes szülőim! Megrendül a férflkebel slh* Ezután köveikezeit a férfi-kebel megrendülésének oka.
Ennek következményé lön, hogy több egeret nem kaptunk, de a vizsgálatok alkalmával as egész tál, t i. mi négyen megbuktunk, a ml megint azt a kellemetlen következményt vonla maga után, hogy fundációa helyeinket elvesztettük,
Bánomisén a postához ment s csakhamar biz-tos állásba juttilt a megOlepedetl az emiileltem kis városkában.
Egy dolgot stonbsn kifelejtenem elbeszélésemből s ez lényeges. Bármily rossz élelmező volt is a mi kosztadónk, voll • neki egy igen szép leánya, a kii Idának hívlak s a kibe mi,] Bánomisént kivéve, mindnyájan szerelmesek voltunk. Annyi szerelmes verset alig írtak még leányra, annyi szép hasonlatot még alig loptuk a classicusokból, mint mi loptunk Idárari Ezen verseket mulogátluk egymásnak, bíráltuk
közösen, meg is mondtuk, hogy kire van írva a azért még sem volt S'erelemféltö egylkfink sem.
Mikor a 8-ik osztály elvégestével elváltunk, szavunkat adluk egymásunk, hogy az onlálybói vnlamehik Idát nőül venni köteles. Sorba megkérjük s ba mindnyájunkat kikosaraz, ujra kezdjük a megkérést, — egyikünknek végre is sikerül.' 8 a lakodalomra hivatalos ss egész osztály, el is jövünk mindnyájan, I Mintegy Öt év mult el ezen bus perctől számítva, a nélkül, hogy egymásról sokai 'udiunk volna. Szétszórt a sors, a bányát annyi felé. Nem tudom gondoltak-e a többiek viassa Idára, nekem legalább 1 lentjelzett ideig nem jutott eszembe, s akknr is csak azért, mert a lapokban olvastam, hogy as előbbeni élelmező halala kft-vetkesléheo megürült* élelmezőségre pályásaiét hirdetnek. Atyja tehát meghalt, szegény Ida I S ettől a perctől kezdve megint elfeledtem.
De otthon másként állott a dolog. Cegléd?, egy volt tanuló és osztálytársunk, mint joghallgató belopódzott Ida szivébe s mivel ö is csinos a a mi a fö, igen derék, igen okos legényke voll, minden ember szivésen nézte a keletkéső viszonyt As élelmező halála alkalmával oly szépen viselte magát a család irányában, bogy a pórciók osztásában nagyon szűkkeblű asszony is szívesen látta házánál s még segélyezte is a különben szegény .akadémikust,* a mit ez viszont avval hálált meg, hogy megtani tolta Idái magyarul, a minek az öreg kezdetben igen Örült, később azonban százszor is meg-
áfa | £ ^ ia—II j fa I Van szerencsém a n. érd. közönséget tisztelettel értesíteni, miszerint helyben, a főtéren a
UZ16I ID6fiDYllaS • vo,t EiBinger Henrik utóda cég helyiségében üzletemet megnyitottam, és azt teljesen uj
- ||, ....... , CT^J árukkal szereltem fel. — A legnagyobb választékban és legolcsóbb árak mellett kaphatók
selyem-, gyapjú-, és divat-szövetek,. női felöltők, fehérnemüek, nyakkendők, nap-és esőernyők, függönyök, szőnyegek és bútorszövetek. Vászon- és damaszt*áruk. — Különlegesség vízmentes esőköpenyekben. Nagy választék uri gyapjúszövetekben. Gyári raktár grácti és insbrukki Loden-kelmékben, bicikli, vadász és utazó ruháknak. Teljes tisztelettel Ktveedl Kálmán.
f»«fy-Kani>s», vasárnap
Zala 27 tam (9 lop)
Bánffy báró kifogástalan, szinte lélekemelő magyaros kijelentését, magyaros tetteit, * lehetetlen, hogy kétségben maradjanak aziránt: kiknek higyjen, kikhez csatlakom zék, leikre bizza jólétekkel Magyarország sorsát.
A kiegyezési javaslatok.
A kiegyezési javaslatok készen vannak és a magyar kormány csuk arra az időpontra vár, amelyben osztrák kollégája a reichsrath elé terjeszti javaslatait, hogy aztán ő is a képviselőház elé terjeszsxe a
gróí Badenivel szemben is. Utóbbi azonban, akit. egy turbulens kisebbség szorongatott, attól tartott, hogy a kiegyezési javaslatok a kvótajavaslat nélkül nem lesznek keresztül-vthetők a reichsrathban, .követelése lonAk-aága dacára ragaszkodott a junktimhoz, melyre végre, a viszonyok állal kényszerítve, jobb meggyőződése ellen, a magyar kormánynak is belekellett egyeznie, nehogy az egész kiegyezést veszélyeztesse. Gróf Thun első ténye a junktim elejtése volt, mert az a fennforgó körülmények közt a
Különben ctupa valaas volt aa egeas uapt-reád. Mm kevesebb ssiat hét interpellációra tolat tak a miniszterek.
üretl Dezsó vágezte el leghaasanwebhaa a dolgát. Felelt Mócty ntk PttUr-oik, BM-mak három interpellációién. Külöjibóző ügyekről tgj és agyaosson válássá voti.
— A rendőrség eljárása korrekt. Msssbssiéd, hogy a rendimig erő<sakoskodri, tőrveayiipró, ée alapúján rágalom, bogy u>i rendőrállam volsAsk. Nem iga*, hogy jogtalanul tartoltak házkutatási, a* aa igaz, hogy pénzt kobozlak el a uooia listák tói, szóval seami aa igat. eaak ai ifma, hofy Magyarország valóságon Eldorádó, melyben virul a személyes és mindenféle más szabadság éa a ki eat nem hiazi el. az — legfeljebb felületes
tárgyalások meghiúsulását jelenti. A júnk timot báró Bánffy szándéka szerint fogad- riporter
ták el és az csupán & javaslatoknak a Ilyeneket é* ehhe< hasonlókat mondott három
vonatkozó összes IfSSalkí^éW borona állal való egyidejöleges szentesilésére variáoióban ftred pazaö. Persae hogy eem Méy,
a betenesztésnek mind a két házban egt redukálódik. ..» voltak b.jlaadök a
........................ • .. UA.I l.k.
idejüleg kell történni. Hogy ez hűsvét elölt Most tehát másként áll a kérdés. A két ^^^E^íSK'vJfS vagy után lesze, az alárendelt fontosságú *°rmánY.,,en? akarJa a junklimol, mig az b«iy#Mjt. Nagy érdekkel bir az a kérdés,
ellenzékek itthon is, Ausztriában is görcsösen ragaszkodnak hozzá. A reichsrathban a néinet pártok a legélesebb obslrukcióvxl
é. ,«wllliliiili vzigtiisri
kérdéa Nagy érdekkel bir hogy a siker minő kilátásával kerülnek a javaslatok a két ház elé?
azt
elnt kél végtelen lontos kérdésben báró Bánffy miniszterelnöknek lett igaza. Az első kérdés a két állam iparának egyenjogúsítása az állami szállításoknál és a teljes kölcsönösség e téren. Ezt a kérdési, mihelyest vitás lelt, a fejlődésben levő magyar ipar javára kellelt eldönteni és mint a következmény mutatja, az erre Vbnajkoró osztrák követelest el kellett fjteinl
A második sokkal tontosabb kérdés a •junktim<-ra vonatkozik, melyet legelőször gróf Apponyi követelt a magyar képviselő házban és melyet később gróf Badeni conditio sitié qua non-képen állított fel. Gróf Apponyinak akkor azt felelte báró Bánffy, 1lögy a kiegyezési javaslatok és a kvóta elintézése csak véletlenségből esik egy időre, de sem közjogilag, sem az egyszerű józan ész és világos lógika törvényei szerint nem tartoznak össze. Gróf Apponyi fennlatlolta az ö junktimját és báró Bánffy előzékenységet tanusitott, amennyiben elfogadta a junktiumot a két.javaslat szentesítésére nézve.
Ezt az 'állá'pontot képviselte b. Bánffy
A kösnktatásüsyi miniszternek egy várnai választási epizódra vonatkozó interpellációra adott válaaaáa hamar tatain a Ház, mioián ZmmUl Zolién, aa interpelláló, nem volt jelen. &pp Ily New-York interpellációi Sándor kijalantetie, bugy o a New-York ellen felhozott támadásokra
sem igen akarják, sőt a leghatározottabb sem reflektál, de bejelenti a kormány navéban,
visszautasítást jósolják neki; ha pedig be h°*T ■ külföldi biztoaitó-tanulatok működésének
nem tartanák a junkt.mol, ez a kiegyezési S^S "ÜL™ ' , ., . . ;maid oly időben lerjeasti be, hogy aa a kiegye*
javaslatoknak az osztrák reichsrath részé Iél| j,Tai|,tok letárgyalása etán tárgyalható fesz,
ről yaló-b ztos elvetését jelentené. - Elég hosszn lerminna I — iaayté mag
Vájjon minő állást log e kérdéssel szem- T,l"k': , , ,
ben elfoglalni a magyar ellenzék, nevezete- A* »<»'«"« k«-«r
sen a nemzeti párt ? Osztrák ellenségeinkkel egyesülten fog-e működni és azok malmára hl|tjl á~vizéf, Vagy p-dig hazafias érzelemmel meir fogja látni a magyat-falók magatartásában az ujjmnlatást h saját eljárására nézve és aszerint igazodik ?Qtii vivra, verra. _
Politikai szemle.
Országgyűlés Amolyan „busgalmi demonstráció" volt a szerdai ülés képe. A honatyák lüntetiek a saját telkiie-meretességii & melleit. Mikor aa elnök tizenegy Ara nt<m megnyitotta ax Qléat, valóaággal telt Ház zsibongott morajló aagáaaal, a mely mintha eat aünmögné:
— Lásd, hazám, kitartnnk aa ulolaó percig, nem tietünk széjjel, pedig bogy oaalogai a vakáció.
is megesett, hogy aa interpelláció szövegét olvasva, aa abban előfordu o t, kormány rövidítését igv olvasta:
Ti kormány, a mi nagy derültséget idézett aló minden oldalon.
Eddig a dolgok még elég (imáa folytak, da ekkor fölkelt a miniszterelnök, bogy Koesoth Ferencnek ismereten interpellációjára Tilaaa-I|itn. hogy mi alapon adta ki a kormáar iameretss rendeleteit, malylyel a ►•jtö', gyllekaaéai éa egyesületi jogot megtámadtak.
A miaiaaierelaök boaaiaaao loagyarásgatoit minden egyea rendeletet, éa a aMgyaráagakáe alapján arra a konklúzióra futott, hogy a szabadelvű-pártból kikaHUi szabadelvű kormáayaak nem az a véleménye a mabadelv&ségröl, bogy minden szanad, hanem, hogy a axabadságokat a kfl/reod érdekében atabályoani kell.
Hagy augáa követte e azavakat Justh liyola felpattant:
— Maguk nm zaabadátüek. Ni «ttwu& mm-gukat ttabacUvütknék ! Ez lOrvénytipráS, a mit i magok csinálnak.
bánia, mert a fiatalok mindig arról beazéltek, a mi nekik tetzzeti a az öreg még bele sem zzól -. hatott, mert nem érteit magyarul löbbnt a «*-. moknát.
No, a azlán bogy volt ? Szerelték eityniásl hivaitf-"igazán. Idát a szerelem szebbé, Károlyt pedig fonnyadttá tévé; Ida lölnyitt, mini o rózsa. Károly okoe lett, mint a könyv z midim birói vizagálatárói tért meg a leány ölelésére, midőn büszkén azt mondá, hogy most lesz-állomáaa egy mázé lesznek a világ elöli, s midőn a leány sugárzó arccal, lorró csókkal közzö»é meg a jó hirt z azt mondá rá: ,hála istennek !* — meg-zakadl az órOm lonala. Egy kia küzdés a a tddö sorvadásnak vége. Az egész betegség nem más, mint hosssaz haldoklás, melynek vége rövid halál. S után kivitték oda, a hová előttünk mindnyájan elmentek s a hová mi is elmegyünk mindnyájan.
Az emberek a szegény öreg'anyát sajnálták, a' ki fiát fölneveié, hogy akkor temesae el, midőn már célját érte. A szónok virágról szólott, melyet akkor szakítottak le, midőn a bimbóból fejlődni kezdeti; a hosszan törekvés virsg és mag nélkül szállt sírba. Gyönyörű tavasz, de nyár, öaz és léi nélkül — megcsalt élet — rendeltetési gúnyoló halál.
Tanolótánai közül csak Bánomi«én volt jelen. Hajdanában cantus praeses volt. Ma is ö vehette az éneket a még német nyelvtanára is bevallá, hogy ily szépen soha sem énekelt. S Bánomiaén csak véletlenül jön be. Tegnapelölt kapoti egy kia levélkét az»eateli postával, Károlynak ulolaó sorai voltak. Midőn megérkezett, azt mondták
neki, hogy a kivet bessélui akar, avval nem fog beszélni az életben soha. Azláu elment Idáhoa, hogy vele beszéljen, de itt sem bocsátották be, azl mondták: jöjjön inártor.
De neki beszélni ketl a kisasoonynytl I
Jöjjön holnap tenetéa után talán akkor
Eljött a lem lés utsn. Az özvegy logadia: leánya bezárkózott, sírt ■■ De neki éppen avval a beaárkózoll leánynyal kell beszélnie, síró könyeit akarja letörölni, — de mivel ? Van-e hatalom, mely azokal letóröbelné? . •
Nincs, a« van olyan halalom, mely azokat nyugodtabb könyeiké változtatja.
— Is en hozta Pap ur, — zokogá a szegény leány.
— En Ida kisasszonynyal akarok beszélni, de tanuk nélkül.
— Anyáin is kimenjen?
— Ki.
Az öreg lávosott. Ekkor elővevé Bánomüén aai a rövid, kis levélkét és at mondá:
— Tessék est elolvasni.
A leánynak i<rca lángba borult, mialatt elöl vasé.
— Nekem Károly barátom éa iakolalársam volt, én poelahivatalnok vagyok, szerény, de bizloa jövedelemmel s most azért vagyok ht, hogy kesét kérjem,
— Tudja kegyed, hogy mi áll ebben a levélben ? S ha tudja, mágia leleségüt akar engem ? Meggondoltae, mii moad ehhez a világ?
— Bánom ia ént
— Látja, kegyed becsületes ember, de nem
gondolta mag, bogy mii cselekszik. Hagyjon engem magamra síró báualommat, majd eltalálok én ia oda, ahová Károly meni
— En itt vagyok éa azért vagyok itt, hogy kegyed kijöjjön velem s azt mandja annak a szegény Öaz asszonynak: ine itt áll vőlegényem, mához négy bélre esküszünk.
— De Pap ur, gondolja meg az lalen Kérelméért hosy mit tesz; könnyebb nekem így meghalnom, mint később kettős bénaital.
— En már meggondoltam mindent, s szerelném, ba kegyed többet biznék becsületemben, mint saját gondolkozásában,
S a leány annak a különös férfiúnak becsületében bizott. Al az öaz asszony majd elájult, midőn leánya a különös vendégel, mint vőlegényét mntatá be s midőn meg eat is hattania kelte, hogy a menyekaö már négy bél múlva iass, könyéltre akadva kiáltá: .Szegény Károly, de idejében temetlek el leged l*
— Anyám, na legyen még szerencsétlenebbé I
Erre aa öreg astán nem sírt többé, fölegyenesedett, mini a százados tölgy, megcsókold leányát, tregölelé jövendő vejét s oly hevesen szoritá mag kesét, mintha a szón ás ereje köszöastayilvásitáai fok volna.
A boldog vötsgéqy, a mint jött, ugy lávaaoU, caas abban egyezlek meg saég, hogy lasfss»altéi kérnek.
Négy bét múlva megtartották a aenyskfM, a a nagy váróénak volt mit beszélnie; léisaatsMá múlva agy kia leányok született a akkor a kia
N»gy-K»nu«« vasárnap
A lobbolrtil éljenieti, a baloldal azonban hoobolt a miniszterelnöknek, kl kijelentett*, bogy
• kormány kmartiea rendalilével caak kötelee-sáiáfr teljesítette.
Konnib Fereno röviden váinwlt. Kljaténterte, hogy t alt a ■iníutarslnök mondott, u nem felel atf a 48-as törvények Maliménak, mari urakban pl. a rensura eíiftröliettlt, ■ miníszitr-teralnSk padig ut ismét b«lyrelllilolta. Ea ujabb (•Isxólalásrs Idillt a mininaier, ki aaoaban percekig nam tndott aióhris |utni, mart az ellen-iák lolytonoa : Eláll I eláll kiáltásokkal lehetetlenné tette naki a beszédet.
Végül m elnök nagy nehezen helyreállította
• caaodat, mire Báaffy kiieientetle, hogy 0 nam oainélt OMiurát.
Eisal a« liléi napirendje ki volt merítve, ■irt u elnök ast at örvendetes bejelentést tetté ■ Hálnak, hogy április 13-áig « bét nem log érdetnlegea ülést tartani, aa április II iki kfl»0» Oléaen kivQt
...A mikor a Hát áprilú eliejtí fogja iárSi — mondá nagy derültség könőtt Haatallar Ltjoe.
A Hát égy irtkor a sablonoa boldog ünnep-kiváiással meni saéjjel.
Zala >7. Mám. (t. lap.)
1M8. április bó 14a
Osztrák parlamenti iHem.
At otttrák reichirith képviselőházába Dasynskv lengyel itociáldinytkrtli képviselő erős filippikát mondolt Mtgytrortiág és t magyur kormány elleo. Beszéde Magyaromágon nem oaakály megütközést keltett, éa t sajtóban olyan hangúkat hallottunk, melyek ennek t ga-liciti Hübele Balázsnak neveletlenaégrit véve tejtegeteseik kiinduló pontjául, felvetették t kér-déat, hogy hát hol marad a magyar kormány, hogy ilytu aértéal hallgatással vau ellene meglor-lást nem alkalmaz éa egyáltláu nem nyilatkozik.
Stemrthjányáat könnyű tenni, dé annak meg is felelni néíp lenne tanácaoa, sőt bizonyos mértékben nem leli volnt politikus. Foglilkouunk i-löbb tsttl t kérdéaael, hogy a tntgytr kormánynak minő eszközök állnak rendelkezésére Duyntky kepviaelö orvlámid»tánik visszautasítása vegeit. A jelen eaetbcn csakis a sajló éa l szónoki emelvény. Ez utöhlii nem jöhet flgyolembe, mert ba bonyodalmakhoz neirf iá, dé mindenesetre Olytn sajátsávo* eljámahot vetetne, mtly tbbtn állna, hogy u otttrák képviselők támadáaait t magyar ptrltmenlbén ultaitanák viaata éa megfordítva. Ht vilimelyik tntgytr képviselő hi-aonló módon megtámadná az otttrák kormányt é< gróf Thun miniszterelnök a tá>»adáat parla-menti Tiatttaltailát tárgyává tenné, eljárásában bironynytl lenne holmi önkénytéltn komikum.
Hogy ttonbtn t reicharálhban aem aa elnök, aem at egyik minirater uem érteit magában
Dtaynatky támadásaira azonnal ttolni, ét az agyatlan tgguttó
kéataégél
vák-
t dologban. A magyar képviaalőháiban hasonló lámidái nem maradt volna megtöriáa nélkül, mert ugy Szilágyi Detaö, mini Uánffy miniszterelnök ia lovagias köteleaaégöknek tartották volna t barátságos atom nédálltm kormányát t legnyomatékosabban megvédelmezni. De még a mulai<láiri ÍM, .melyet azonban aem uépitenl, sem takargatni nem lehel, vto mentség ét ett az otttrák reicbimh teljeeiéggel minötitbellen viszonyaiban lilái juk meg
Ott ugyinis t turbulens elemek ilól el iktrják vooni a tilajt « i legképzelhetetlenebb te leghihetetlenebb elnétéal gyakorolják velük nemben. Nem ttabtd felednünk, hogy ebben t képviselö-hátbtn a legújabb ülésszak eliö mpján Schönerar képviselő ut t kérdést vetette fal: vijjon Fux tlnök nam való-e t fegyházba és követelif, hogy e kérdés Ihleti ugyanit ■ Fux alnők rendelje el t -szavalást..
Ezt i képviselőházai nem lehal rendes mérték* kel mérni; végkép rendellenes az, a pártviszonyok benne hasonlóképpen, éa at osztrák krtké-lerek megítéléséhez való mértéknek kl kall atni t tisztességes szemlélőnek listli kezéből. Képviselőktől, a kik pipirgolyókit ét lintatirlókit vagdalnak » elnökük fejtbet, t kik elaCUlött suhancok htngján aljaiságokat vágnak egymáa nemébe éa késuurásokkal támadják agymáil,! ilyen képviaeiöktöl nem kívánhatjuk, hogy éppen' a mi kedvünkért tunuljanak némi életmodort t félig-meddig tisztességesen viseljék magukat.
A magyar képviielöhái éa t kormány tabál vigyázatlanságot követne el, hl észrevennék ét válaszra érdemesítenék Dasynttky beszédét, t mint nem érdemea, hogy észrevegye az ember att az uloai gyerkőcöt, a kl vtlikira kiölti t nyelvét. Sióra szó esnék éa ctakhamar olytn izóharc kerekednék, t maly távirati uton kötvetitletvéo, érlhetelleusegel éa komoly ellenségeskedést vonni mait Plán._--.- -.: -' '
De a sajló it jól teaii, ha nam kap mohón at ügy után. „A karaván halad.' A tiis'ességes sajló nem atonoailhiljt migát az i yen beszédekkel t nem bajlódhallk olyan emberekkel, akiknek homályoa az iiél^e.
Sokkal megnyugtatóbb lehat ránk nézve, ha at osztrák reicharathban támadóik ét nidutk bennünket, meri ez atl bizonyítja, hogy i kiegyezés kérdésében ■ helyes ulat választoltuk ; hogy az osztrák képvitelőhát turbulens elemei a mi részünkön olyan tnyigi sikereket a eredményekel ttimilolntk, melyeket irigy ét önző lelkük nem képee elviselni. Mi azonbin teljes tudatában vigyünk erős illáiunknik, jogainknak, de kötelességeinknek is éa nyugodtan haladunk tovább a magunk utján.
7168/1898. sx
Városházából.
Hlrdelméay.
Nsgy-Ksnusa várót ttnánaa ráaaáröl kOakérré létetik, hogy Nagy-Ktaíaaa vlroa ÍM. évi I—IL oastályu kereseti adó kivetési lajatroaa at 18M. évi 44. L-e. 16 ét 18. {f. értelaaébeo a mai naplói fogva 8 napon ti a várói adóhivatal halyiaégában közataalére kitétetett oly célból, bogy a bivatáloe órán halll bárki által betekinthető, begy at ellet éatra vétetett «agtahaaaa, éa padig:
Aaon adósók, kik u illető lajstromban mag-állapitolt adónemmel már a múlt évben is megvolt róva, a lajatrom köaaaamlára kiieteienek napját aaon adósák, kik t kivniei lajstromba a megUlipi'Ott adóval i. évben tlteör rovattak mag, aaólartoiáaaknük at ád^kónyvacikábM tdr-lént bejegyxáaét követő 11 nap alait írásban a városi Ttnáoaaál benyoj'baaaák.
Nagy-Kanizsa, 1888. évi april hó 1-éa.
VECSEY ZSIGMOND s. k.
>sl|ániatw.
NEU ALBERT a. k.
•tUatr.
H I R I K.
— Mmm#IjtI I»lr. Dr. gról Jonhmtk Láa<U lőíspán csütörtökön áí után álu áxóbln vároauok-ban időzött. Az éjiéli vonallal hattuitioU t magya sxékbelyere.
— Klavvasé* A ttk-egarsaagi m. klr. péntOgyigatgalóeág Őriét Jánot éretlaégi vingát telt alaő-iendval lakost at alaó-iandvai m. klr. adóhivatalhoz díjtiltn adóhivatali gyakornok-jelöltté nevette ki.
— MM«ffl Kálmáee «Ulépl«. tétar. Vármegyénk és Nagy-Kanizsa társadalmi kOreiben bizonyára általános örömmel értesültek arról, hogy Súmegt Kálmánt az >Elsó Magyar Általános Biztosító Tárjaság* vezér-titkárrá léptette elfl. Sümegi Kálmán megyénk szOlóttje, ki az idő alatt, mig az »Slső Magyar Általános Biztosító Társaság* nagykanizsai fóQgjrnókségénél mint titkár mQkódótt, irói tollával és kiváló társadalmi szereplésével az intelligens közönséget itt is teljesen meghódította A nagykanizsai * Irodalmi és Művészeti Kőr»-nek Ő volt alapító elnóke. Előléptetése alkalmából mi is szivünk Őszinte melegével fldvőzőljflk őt
város beatéll, de bál miérl hívták Ptp Kálmánt Bánomitéu postás urntk?
S az a Ptp Kálmán poatitiixt ur igazán aat mondta it egéaz mende-mondárt, hogy: bánom k in I
Ni hanem, hl nem ia mondd, bogy báqji, végre mágia bánla bia ö.
X kk lányka szépen ketdeit lejlödni, olytn egészséges, piro«-pozanás gyerek vált belőle, hogy abban nemcaaii at anyának, de az egész világnak k öröme telhetett. Kényezteti* ut i háznak minden bqáróijt, csak tnyjt mtgt soha. Midőn ezl Kálmán éurevette, odahagyti kávéházát, nem járt ki többé t félóra létányi convenlkorca-máha sörózni, btnem hazament a kk Karolához jáltttni. S mikor t gyerekekkel tt asztatok, azékek t ágyak alatt btykáll, hancukátolt, mikor térdein hintázta, a a leányka belekapankodott süiü szakállába a örömében vkilott; mikor kéaőbb, midőn dtdogni ketde, ni api stól darálta leatöiibet; at anya azemei meglellek könynyel, a kimen< a szobából, t mint mondá, dolga után keile látnia.
Ht után egyster erőt vett rajta u tnyti árt lem, ha gyermekét lölkapla karjai közé, ugy uorilá kebléhez, ho;y t gyermek ipját kiállá aegitaégQI.
At u tpt padig tulajdonképpen nem k volt mát, mini egy kíállhalatiin, nemeaaaivB át nemei gondolkotáiu becsületei ember.
Anyja pedig többet azenvedell, mintha a világ kígyót békái kiállolt volna rá, mintha kilbkták volnt tt ember-láriadalomból, mart ekkor legalább Isii volna egy emberi lény, akiért él-hal: gyermeke, — igy nem voll senkije
A mi másnak gondolkoiáaa aterint a legnagyobb boldogság: egy nemes, tiutektremélló félj i egy kedvei egészséges gyermek, iz neki a legnagyobb kárbottl volt.
Mert hát a >öldön is van lisititófyely, nemesik t más világon.
Ht et ■ lérj, t ki nem volt térje, durva goromba lelt volna irányában); ha att a gyermeket, a kií rna imádon, rugla, varia vo|na; ha koroamábt jár, éjjeietik. elkártyázza ■ htvi lizetesél atb. Ida boldogntk érti mtgát, de ez a boldogtág halálig kínozta, boldogttltnná, szerencsétlenné tette Érette ezt Kálmán k ét segíteni ákart a bajon. Elvitte tárauágbi, mulatságokba, maga k hívott egysxer-máaaxor ismerős ctaládo-kat magá: ot fslélyre, t törekvésével hijólőrést szenvedett. A Htlil menyecske lársaságban tökéletesen élvethetellen volt, dermtMiö hideg, alig várta, hogy hata kerüljenek, vtgy hogy vendégei eltávozunik.
Hátha u olvasás segit ? Hírlapokat járaton, ette, midőn t kk Saroltát leieklelték, egy ctéue götölgő ihea melleit lölolvatolt ötjének divatról, láraadalmi mozgalmakról, szerelmes novellákat, tudói regényeket. A szegény isszony mindent végig btllgtloll, meg it kimente st-pen férjének, dl látuott, hogy cstk azért hallgatja meg, hogy ut a jó, áldott embert meg ne tértse. —
Egy otpon, midőn Kálmán eslelelé hazajött u irodából, Idát kiiirt stemekkal találta
— Mi baj van? — kerdé.
— Semmi I — volt a kitérő lelelet.
— De hát miért lirtál? Tercsi! - kiállá be a szolgálót, — mi történt l'thon ?
Tercsi it kiiirt stemekkal tompolygott be u
udvarról t az iamételt kérdéare oly hevesen keidett zokogni, hogy idt újból naki kezdett t sírásnak.
— Na de most már elég volna a aráiból. Tercsi ni történt itt ?
i-; Nem találjuk, — zo^ogá fuldokolva a leány, „i Karolát."
— A gyermeket? — kérdé ijedten Kálmán. ,Hát a gyermek Ida ?"
— Én tudom, — tokogá Ida, .elthnl."
— Mióta ?
— Mintegy egy órája.
Keresték mindenütt, fölforgatták a sxobtkat, tOvé tették ú udvart, kertet, — a gyermek eltűnt. nincs éi ninct. A kútnak vizét annyira kimerítették, hogy a fanekén szökdécaelő békát k kihúzták már, de t gyermeknek itt teai volt nyomi. Kidobolták a váróiban; Kálmán stás forintot igért tnntk, t ki magkariti. Kereste k a fél vároa, de már at eatharaigot k elhúztak a • gyermeknek se híre, aem h*mva. Kálmán végre már at anyjára k gyanakodni kezdett.
-<- Isten irgtlmuton neked, ba a gyerek élvt meg nem kerfll I •
— Nekem ? — kiállá löl a halálra ijad' "ó, nekem Kálmán ? hát ta ut hktad... Tovább nem bírta, öaaterogyott, mintha tgy pillanat alatt kíveuatt volna belök . mindéi élet. Erőé uivgörci lógta el. Moit után elfeledte Kálmát t gyermeket, ellaladatt mindent, oaak azt a nőt látta maga előtt, a kit ö ölt meg.
Fölkapta, öMbe, vette, magáhos ooritotu lejéi, dörzsölte hakntékál, ma lát — mind hiába, luonyu gondolat, iszonyú helyzeti — Nam elég a gyermeket elveszteni, est u angyali nöt u eT veszítse uon öntudattal, hogy ö ölte mag I
Nnf jr-Kinittk uaármp
1898 április liö 3-án,
— HilálMái. Kéazétiel velUli a kővelkekő gyászjelentést Alulírottak a MUf', valamint as összes rokonság nnmii fajdalomtól megtűrt •Mvvel jelentik a legjobli atya, nagyatya, déd-atya éi rokonnak aaent iványi én aiiiaai Szilauy Karoly urnák löméllóságu herceg Eszterházi nyűg gazdatisztének, 1848/49. honvád lőhad-nagynak, t bó 1-én reggeli 8 órakor rövid azen-vede» áa a halotti szentségek ájtatos felvétele Utaa iletének 86-ik évében történt gyászos elhunytál. A drága halolt löidi maradványai f. ávi *prit bó 8-án délután fi órakor lógnak Vásártér 647. eaámu hásban a róm. kath. hitvallás szertartása szerint beszenteltüni éa a helybeli róm. kath. sírkertben örök nyunalomra helyeztetni. Az engesztelő. szeni<mije áldozat tolyó bó 4 én délelőtt 10 órakor log a helyb-li Szenl-Ferenc-rendüek plébánia templomában a Mindenhatónak bemutaltatni. Nagy kanizsa, I89H. Április 1. Áldás és béke lengjen a draga hamvak lelett I özv. Wajdita Jóxsefné, azént-ivftnyi és szilául Szila-sy lluna, leánya, llj Wajdila • Jnzsel, Wajdita Géza, Wajdila Árpád, Wajdila Irma, Wajdita Flóra, özv. Diitielisz Lipótné, Wajdils Ilona unokái. Danteiin Floriku, Danielisi Lacika, Dinieiiaz Jenőke, Dáiiieiisz Lajoska, dédunokái. ",
— Gm'd x áraaka flclnoáiybca. Pénteken délelőtt majdnem végzetessé válható baleset érte Oatdy Arankái. A kedves müvé-znő a szent lerencrendiek templomából jövet, egyik kollegával olt sétálgatott a szerzetesek hoessu kertjének bustvaju alatt. Egészen elmerül e a be* elgetésbeu haladtak előre, egyszer csak rémei kiáltások hangzottak az utcán végig. .Vlgyáa-lanak I Vigyázzauak I* A legjbb pillana balettek figyelmeséé a zajra A hogy ii^gfordoltak, meg rémfi ve vedén észre, hogy haluk mögőt a baatyalal és lasor közölt a szfik gyalogjárón két elszabadult e'ös ló szágu dva vonszol maga uián egy nehéz kocsit. A, veszély alig roll tőlük néhány (lépésnyire, de a kedves művésznő nem veaziette el lelekjelenlé ét, kitérőjével meghúzódott a fal mellett. A má-ik pillanatban alig egy lépésnyire tőlük tajtékozva rohantuk el a lovak és valóban nagy szerencse,hogy az ide-oda zökkenő, repülő kocsi iierti érintette Őkél, a ím igen nagy baleaetet idézhetett volna elő. Az Ijedtségen kiv.Hl, hal' ia ennek, egyéb baj nem li-rtent.
— A u«gé*)ek g;ég) ltit*a. Augenfeld Fillőp körorvos ur ujabban ismét küldött be hozzánk egy nyilatkozatott Thomka Endre v. tan. urnák ugyancsak a szegények g)ógyilása tárgyában közölt levelére vonatkozólag. Ebben megint csak a már első felszólalásában elmondottak he yességét hangsúlyozza a egyúttal kijelenti, hogy ujabban egy szegénynek lürg's receptjét a polgármester I úrhoz küldötte, aki azt azonnal láttamozta is,- de
azt üzente, hogy máskor a tanácshoz intéssé ily tárgyú megkereséséi, Ebből kitüriik hogy a szegé nyek receptjeinek kezelésével csakugyan a tanács egyik tagja van megbízva, aki azt a maga ügykörében rendszeresen végzi; kitűnik továbbá az Is, hogy sQrgös esetben a láttamozási a polgármester ia azonnal teljesíti; tehát a szegényeknek nem kell attól tartani, hogy patikaszer nélkül halnak meg.
— PAtlar1al«ke«»k e.kflje. A műit hó élsején bevonult póttartalékosok katonai esküje ma délelőtt 8 órakor lesz. A szer artás a lerencrendiek templomában misével kezdődik, aztán kivonulnak a katonai gyakorlóiéi re eskülevésre.
— V«asdor>el||*M|*k Ragy-Kaalasáa Városunk kösbistoesága nem áll a legszilárdabb alapokon, az éjjeli örködén nagyon fogyatékos, de nem mondhatnánk jobbat a nappali rendőr-éberségről sem. Évek óta igy tavasz tájon a a sánci batárba nebány vándor cigány inalád Ilii tel sátrát. Nappil a* asszonyok szabadoo Bejárnák Kanizsára és hásról-hásra mennek koldu'oi. E« még nem volna olyan nagy baj, ba ugyan kéregetni akarnának, de ez c«ak ürügy a lopáshoz, fia eaek a koborló tolvaj cigAny-ssszonyok elkertt'ik rendöraégünk éber (? I) figyelmét. Sőt reodőriégünk tovább megy már nemtörödömaégével. A napokban a Teleky mcában egy kereskedőhöz szintén beállított kát cigány asszony és a folyosóról könnyű szerrel magukkal cipeltek egy értékesebb asztalterítői. — A káros fél azonnal értesítette a rendőrséget. Beieleateite, hogy a lopás álig töriénl (ia perc é'őit, s ba biciklivel maitok sietnéaék,a toLvaiuka! e Inghatnák sánci erdőhöz vezető uton. D« ezt a vá'a«zt kapták: Majd holnap reggel utána Hitnek. Kérdciz jfc ese-után, miéri tart a várói rendőrséget és min ha»zoál|H h rendőrség a drága péaaen vaaárotl bioikliket? Talán csak nem az a céljuk, hogy a nyári nagy bicikli-versenyeken mint neveaök hivatalosan vegyenek rét-z'. Annyi azonban megtörtént, hogy a rendőraég másnap tényleg kereste a tolvaj oigányokat, de azzal az eredménynyel végződött, mint a milyent a legtöbb eaeiben elérnek: a nyomozd* eredménytelen.
— KétaégbeeaeM neHifiiK. Idő: jelenkor. Hely : egy vidéki város' a hetilapjának szerkesztősége. A szoba tneglelHősen szürke és üres. Egy asztal áll a poros ablak előtt, rajta: j szerte szórt lapok, kulyanyelvek. ollók éa nehíny ürea boros palack. A vignetták jelzik, minő volt a tartalmuk : somlai, tokai és villányi. A szerkesztő olt fii aa asztal előtt, lejét kétségbeesetten tenyerébe hajija. N'ha nagyokat sóhajt. G egyébkent a szerkesztőség egyetlen és összes tagja, kivévén a szolgát, ki a sarokban szundikál.
Szerkesztő: [Egy lapot tart kezében.) Jánoa 1
Jinot • Parancsol a nagyaágos ur ? Szerte.: Olvastad te is ? János: Igen is olvastam, alaptana megmondták a nagyaágos szerkesztő urnák. Azt a gyere -kel, mikor nálunk volt, nagyon dicsérte, nagyon szerette a szerkesztő ur... Mi lOrtéot ?
8urk.: Semmi. János, semmi. Felelni kellene reá. de én semmi okosai nem tudok. Jétto* : Mi lesz ? ..
Stefk. (tugta) : Legjobb lenne, ba megkéroők azt a fiút, leleljen ő > rre az ellenem iutézett cikkre.
Jánot (csodálkozva).: De hiszen ő támadott, nagyságos ur.
Szerk. (sóhajtva): Igaz Ő támadott, én pedig nein tudok erre lelelni. Hozz egy fiaskó villányii, János!...
— Tíi« tárok A folyó évi február h ónapban Magyarország területén (kivéve Horvát-Szlavon-országot) 6<9 községben 768 tüzeset fordalt elő, mig a mull év hasonló időszakában csak 419 klizségben vot Összesen 48S tüzeset. A tüzesetek oka csak 239 esetben volt kélségtelei 61 megállapítható, 866 esetben vélelmezett, 163 esetbeo pedig egyáltalán meg nem állapítható. A kétségtelenül megállapított okok túlnyomó részé • mindennemű gondatlanságra esik összesen 186 esettel; a vélelmezett lüzokoknál azonban > a gyújtogatás van túlsúlyban. A lolyó évi lebruár hónapban s tűzkárok* értéke 640.480 Irt. mig • mult évben ugyanezen időazakban csak 828.981 Irt volt a károk összege. L'gtöbb kár szenvedett Zólyom-vármeg\e (46.18 > Irt), Vas-varmegye (41,788 Irt), Pest varmegye ('26,938 Irt), #yftra-vármegye (26.826 fn), stb. Kilenc olyan 'üzetet volt, atne yeknel a kár értéke meghaladta a 10.000 Irtot, esek körött legelső helyen áll a Zólyom-varmegyében Miklóetalvan lebruár 10 én történt tüzeset 81,080 frtnyi kárral.
—- Mri£lopták. Szerdán hajnalban a •Szsrvaa szálló- pincérlakásából Ungdr Lipót kávéházi pincér ládáját ellopták A nyitott ajtón lopózkodott be a tolvaj a szobába éa igy észrevétlenül eltávozhatott a nagy épületből. Az összes ruhaneműje' benne volt a ládában, azonkívül 86 frt készpénz s egy értékes citera.
— A kl Megakart hatat Talián Etel 18 éves szolgáló, mivel szeretője hűtlenül elhagyta, pénteken reggel gazdája laká-án gyuíaoldatlal megmérgezte maiát A mentők beszállították a kórházba.
— Bfjelealett latra] Kákn Sándor tót-szentmárloni lakos bejelentette, hogy agy helybeli bérkocsital^jdonos kocsisa tőle ellopott egy női öltözetet Koeei Uedö kocsist a rendőrség ezek után nyomban letartóztatta. A ruhát a tolvaj szeretőjénél megtalálta a rendőrség.
— Drága, egyetlen nőm, térj magadhoz! — Siránkozik és ssólilá az alélt nőt dörzsölés kötbeti, nem lér a le angyali -jóaágodhoz egy mákazemnyi gyanú sem Idáin ! Szerelett Idám!
A nő a« utolsó szavak alatt felülé szemeit, fölnézett arra az aggodalom teljes arcra, azokba a tiszta kék szemekbe s azokból az első pilla mit alatt olvasott életei, boldogságot, a kővetkezőben átkarolta a szilárd térfi nyakát s most együtt sírtak, együtt zokogtak.
A nyitóit ajtón egyszerre gyermeknyfísztirgés hangjai hatoltak be; a szülék egyszerre ugrottak (öl, rohanlak ki a konyhába. A nyöszörgés meghallatszott, de a gyermeket sehol sem, lehelt látni.
— Karola, — kiáltá Kálmán
—1 Apa, — hangzót! viss'u s sütőkemencéből.
Kenyérsütés napja volt. A léiig kihűlt kemencébe üvegekel s aszalni való gyümölcsöt tő lek. Karola a szilva s körte után ma-zott be, azok-bó csent s u jó meleg kemencében majszolás közben elaludt. K-reszelték azutáu az egész világon. Az senkinek sem jutott eszébe, bogy a gyermek ide tévedhetett.
Kétaxeres öröm volt a háznál a nem tudnók kőonyen meghatározni, vájjon Kálmán örült-e jobbau a gyermeknek, vagy anyja?
E kis episód után az egész ház megváltozott Az előbb oly komor aaazony a kicsspongásig víg lett. Naphoaazst é ekeit, dai olt; a-munka csak ugy pergett a keze alatt, — még a cseléddel is sióba állott, a mi ezelőtt soha sem történi. S ba férje reggel hivatalába ment, az ulcaajlóig kísérte; délben és este i-léje szaladt s ha sokslg nem jött meg, még sz u ca szegletére is kiá lőtt
s ugy lésle inegjövetelét. Mikor aztán végre megjött, eleje sza adt, megölelte, megcsókolta, mintha épneu u mezes hetekel ünnepelnek.
Most aztán eljártai! a szomszédokhoz, még, mulatságra is ráérlek s a mindennapi sétát el nem ■ mulaazioltak VoiiUj ha kütm csupa vén asszony is hull az égről.
- KáTmairelig tudta magát beletalálni az uj életmódba. De még a jégkeblű embernek aem esik ikh-zére a boldogság. Mért ne lálla volna tehát ö, hogy a felesége tulajdonképpen igen csinos kis asszonyka; mért ne élvezte vnlua ö a perc boldogságai, annak a kis menyecakének lihegő keblén. Élvezte bizony s ugy lelt, mintha soha aem lett vol a máskép.
S ml kell mind ehhez a boldogsághoz még ?
Semmi és so -. Semmi, mert ha még valami kellene, nem lehetne boldogságnak nevezni, éa sok, no mert Karola leány volt, azután egyedül volt, no meg aztán hiszen Karola volt ..
S ez a semmi, meg az a sok meg (itt.
Ida elkezdett, szabni meg varrni olyan kia fehér fejkötőket s pic ke kia teliéi-nemül, mely még a kis Karolának ia igen "kicsiny volt; aztán megjött az anyja is a város bői s az ia őrült annak a kis holminak; segiletlJI la, varrt éa főzött a Idának butin kellélt-ülni a' kanapén, vagy kinn a vadszőlő lugaaban. Még az ebédet is oda ju lék ki, o t üllek mindnyájan ; Ida még ott la aludt ebéd uláu, mikor Kálmán már dolga utáu látott.
8 a nyár olyan szép, olyan meleg volt. 8 a köze. fekvő tócsákat is ellepték az ussók, megjött a gólra la unalmaa Mepeléaével.
A hosszú csőrünek okos szülei lehettek: meg-lan tolták arra, hogy a mindennapi kenyeret meg
kell köszönni, a a mit a kisgólyácska tanalt, azt a gólya teljesítette. Megköszönte, sőt meg ia hálálta a jótéteményt, hozott Ida márnának egy , kis — fiút •
Sokáig hozta, aoká g várták, de végre is megjött s Kálmán boldogan nézett arra a kia polgárra, a ki ugy kiáltott, mint a kantor, a ki nem hagyta alunni a' a kit ö mégsem adott volna oda a világ minden kincséért.
Hát még Ida I Azt az arckilejeséat mely az ! anya arcán látható, mikor először mondja: „Ram I van t* nem ludja a legelső festő aem lelesteni; olyan szép zenét nem irt a legnagyobb költő seos, linint a minő az anya hangja, midőn mosdja : j „fiain, lelkem, szentem t*
A flu megvolt, anyja azt mondd, hogy Kálmánnak kereszteltek, az apa itijongott — s aztán egyezerre nem volt sem flu, aem anya. Harmadnapra kivitték mind a kettőt oda ki aa uj temetőbe, elbúcsúztatták férjtől, apától, leányától, testvértől a az egész város sin, mikor rádobták, a kiszáradt hantokat
Azután hazamen ek a azt mondták egy azáp asszonynyal, egy jó aaazonynyal keveeebb van • világon, s nemsokára nem mondtak semmit, mintha nem is történt volna aemmi. mintha meg aem halt volna senki, —elfeledték.
Ká mánnak pedig a ketTőr sirnál nem jutott essébe közmondása, itt feledé el örökre.
Egyedül maradt Karolájával Együtt siratták a holtakat, együtt mentek ki annak sírjához, a ki nekik mindenük volt a világon.
1898. Április hó 3-éo.
— Hl teáik leg Itbbet ? Erre a fogó* kérdésre azsal a bizonyára leverő hatázn válasssial kell meg(eltlnün£»JÍ0gy — nem t magyar. Nem a magyar, hanem a belga, meg a* ánglius. A lieiga ember évtokint állag 169*8 liter, aa ánglius 140 liiar aflri fogyaast el. Még a ffirben aaBleteit és «örben lubickoló néaiet ia mindössze 156*8 liter sör* nyel el esztendffnkint. Még a borivásban la szomorúan hátul ballagnak. Ezen a téren Fran-oiaoraitgé ai elsőség, a melyben egy-egy leire «venkiot 103 liter jut. Nálunk mindöis«e állag 58*1 litert isaik egy-egy ember évenie Szomorú eredménye a filoxera pusztításának I Igaz azonban, hogy igy ia harmadiknak következünk a glédibaa. A pálinkaivásban a dánosok j&rnak legelői 86*7 literrel, nyomukban következnek csak h munkák, hollandusok és belgák. A legtöbb sör Németországban készül: 61 3 millió hektoliter. Tömérdek sört gyártanak aaulán még aa Egyesület Államokban, Dél-Amerikában é* Aua<-•ráliában : össievéve 66*4 millió hektolitert; de 'isatessége* mennyiségei Angliában éa Irlandban ia, (63>, továbbá aa oeiirák magyar monarhlában (80-01), Belgiumban (12.41), Kranoiáoruágban 18*87), OroNiorakágban, (458), Dániában (1.98) ea Svédországban (1.45 millió hektoliter). Az egész világ afirprodukciúja 288 millió hektoliter, a melynek 27—88%-a egymagából Németoraiág-ból kerül ki. A mi az egyes városok sörfogyaaz tanának mennyiségéi illeti, Uűnoben jár legeiOl, mert a bajorok Kórtól folkdokló lOvároaában egy lélekre kerek 568 liter sör esik évente. Mün-obea nromában legeiül Majnalrankluri kullog a maga 488 literével, utána Nürnberg 381 jiierrelL caat aztán következik Boroszló 186, Praga 172, Berlin 160, Béca 145, 8trassburg 136, maid Budapest 48, Moeskrá 88 és Pária 11 millió hektoliterrel.
— A vetéaek tiláaa. A lavaaxi munkála-tókról, és a vei,éhek állásáról Vidéki tudósítóink jelfiilese. Zalai Stefit-Gróth : A kedvezi tavaszi időjárás eddig igén jótékonyan hat az őszi ga-bonaneműekre. .Férgek es egerek sok kárt okoztak ugyan, de azért van remény, hogy a növényzet még kiheveri a bajt. A vetések uz égést vidéken szép egyenlet eaen zöldülnek A tavasziakat mái mindenhol elvetették, sőt néhol már ki is keltek. — Keszthely: A huzavetések éa a rozsok eleg jól telellek. A búzában ugyan a lekeie hernyók őszkor in olt kárt okoztak, minek lolylán több gazda kénytelen volt tájból lölszaniani és bevetni földjét. Ez utóbbi vetések most már kezdenek csírázni A-tiivaszí vetésekkel már el-készülték a gazdák, tíz időjárás rendkívül kedvező volt a uiunkála'okra, a főid" Is Igen porha-nyő volt. — Tapolca: Az őszi vetések, ámbár néhol a búzában kár eselt, általában véve kielé gitőan telellek. A tavasziak vetésébe* nagyon korán hozzáláttak; már régen nem indult meg a veteményezés oly korán, mint az idén. A mtiii-kasnép korai foglalatoskodásával nagyon meg vun elégedve és serényen hozzá is látóit a munkához; az aratási szerződéseket már nagyrészt megkötötték. A szőlőkben is megindult a munka és a filoxera állal klpus-liloll szőlők uj beülte-ie#ehez is boasáfog'ak.
— Dr, Jakaiea, hires orvos hagyatéka azon recept, mely szerint a Dr. Johnsen kenőcs készül. É s/er baaanálatának leírását ingyen küldi meg a Zoltán-lile gyógyszertár (Budapeat, Széchenyi-tér) mindazon cauz áa kö»xvényes be-regeknek, kik címeiket beküldik. Az elismerő levelek ezrei bixnnyrjták a s<er páratlan csodás hatásét.
— Kltka alkaleaa kínálkozik t. olvasóinknak caőnyegek, bútorszövet, függönyök, ágy- és asalallrritők, takarók, lópnkróonk rendkívül o caó beasanéa^re. Ugyanis aa 1880. óta fxnoálló Joannovita Döme hírneves cé$ (Budapest, IV. Kígyó -utoa 8.) üzletét háalaromboláa intett auguez tasban váci-alca 2. s*ám aiá helyezi át, s igy i raktárai levő tSwies árukat mélyen leszállított árakon ártlsijja. 'Ajánljuk a n. e. közönségnek, b'igy e kedvező alkalmat na mulassza el éa aaük-►égleleit e megbisható saőnyegü/letben fedez/e
— Nagy Njereaények. Amint értesülünk Török A. és Tsa budapesti főelérusilók (Vácí-kőrüt 4/A.) az < l»ő magyar királyi osztálysore-játéknál nagy nyerési eredméoyeket mutatnak fel. Már a< első öt huzáanál (lebát a 6-ik löhuzás nélkül) 100.000, 80.000, 6000 és még sok egyéb nagyobb nyeremény esett e cégnél vásárolt sorsjegyekre és a többnyire szegénysorai nyerőknek ki is lettek fizetve. Ennélfogva mindenkinek jOggal ajánlhatjuk, hogy szerencsijét Tőrök A.
éa Tsa cégnél kísérelje meg. Tanácsos a megrendelésekkel sietni, miután az előző sorsjátéknál gyakran előfordult, hogy a kik a sorsiegy rendelteével elkéstek, az I. os»tálvhoz már nem kaptak orsjegyet. A Török A és Társa cég lapunkban foglalt hirdetésére különösen (elhívjuk olvasóink szíves ügyeiméi
lak azokról a virágokról sem, melyekkel egyesek ismerték >1 a közönség kedvencének saép tehetségét.
Gatdy Arankát nagyon, nagyon meghatotta a közönség e megragadóan szép kitüntetése. Orftme-ben nagyon közelálleUák a kónyek, megérezték hangján, bár ezt mindenáron palástolni igyekezel i
Kjerrmíaj-vaiésiliiiiníg Lapunk mai I Szines/einkre is átragad) valami ebből az űone hirdetményei közölt t. olvasóinknak lel log tűnni pélyes hangulatból; a szokottnál több figyelemmel egy hirdetmény, mely a maga nemében páratlan; já szollak, mintha saját ragaszkodásuknak akarták és ha első percre amerikai reklamnak is tűnik volna jelet adni.
az fel, egy kis elmélkedés után mégis ami meg- Gatdy Arankáról (Johb Vilma) a mi szépet győzödtere vezet az minket, hogy annak megvan elmondhattunk, azt elmondtuk már eddig. Ha
a reabs alapja és csak átíveli bennün ama bizalmat, melynek a felvidéken Qülraféíd János polgártársunk örvend. Mig aaorsjegyelárusiiók legnagyobb része azzal kerkedik, hogy a főnyeremények egész halmaza a nálnk vásárolt sorsjegyekre esett 6* ea állal édesgetik magukhoz a tájékozatlan közönséget," elhallgatva azonban, hogy hány náluk
volna egy kívánságunk, az nem más: maradna közöltünk ő sokáig. Közönségünk mindenkor • legszebb emlékei közé lógja sorozni az a rövid néhány hetet, melyet 6 itt töltött.
fíidvéglii Ernő (Tarján Gida) igen elegáns lő-hadnagy volt; katona maradt mindvégig. A főhadnagy megszokott, szinte jellemzetes léha&ágán
vásárolt sorsjegyre estek e nyeremánrek é< hány I átragyogott egy komoly férfiszív őszinte, ' szia ezer pengőt* siratnak vevőik, addig Ouirsfeld János | szerelme. Hídvégi érthetően, világosan kiemelte,
magyaros őszinteséggel bevallja hirdetményében hogy biz' az általa eladott 189 sorsjegyre a le'e helyeit csak 23 legkisebb nyeremény ülőit be és figyelmezteti u közönségei, hogy a ll-ik sorsjáték vun hivatva uz egyensúlyt helyreállítani. — Ugy ludjuk, Quirsleld e hirdetményeit ma a szélrózsa
megértette vélünk e kettős sajátosságot és a legtermészetesebb módon egyesítette benne a két fövonásl,
Hetényi Elemérnél kitűnőbb Miliekyt vidéken alig találunk Rég láttuk löle már est. Ebben a szerepben aratta nálunk első sikerét, puszta meg-
minden irányában küldötte szél és állniuk bizton | je enésével régi, kedve* emlékeket Idézett lel, a gondolkozóba ejtette az ország lakóinak nagy valami üde, kellemes vidámság aradi a színpad-részét; mi részünkről geniális vfillulkuz&sához ról a széksorok közé a bolondos kis kádét naiv annál is inkább kívánunk neki sikert, meri ő a mókái nyo<ián Fess roll, csinos volt, olyan igazi magyar, lóképpen pedig széke y es szepesi házi- szeleburdi hadapród, minőkről kék, banaaaeart iparnak, miut azt hü országos kiállításon- alkal-jpici leánykák szoktak álmadozni. Komoly, mdvéaat munk volt látni, nagy gyamolltóju, kivitele e gonddal, hűen alakított, nem élt vissza szerepének cikkben (ialicia és Németországba tekintélyes, jóoldaliival, a mi igen sok szintezi a jó izl és érdemei' kereskedelmi katnarsnk is' elismeri rovására túlzásokba ragad. K <pott is taps ii • az által, hogy öl hathatós erkölcsi és anyagi legtöbbet Gatdy után. Öynrman Alice (Szenti*-lámogutá-ban részesili. mayné) nagyon intelligens színésznő, de a legjobb
_- -. akarattal sem mondhatjuk, hogy ennek a naiv,
sok esetben túlságosan is vidám assronykánalc | szerepe meg felel az ő egyéniségének. 0 komoly az életben, ilyen a színpadon ia, ez aa asszonyka pedig legnagyobb ellensége a komolyságnak. —
Színház.
Az utn'só lapot tartja ujjai közölt n sugó, ne-lj
hány pcrecel később megszólal r ttcsi c «ngetyü gdSta (Lortai) jó voll. 6imiőr AurelVMiskai é'M haAnU"x dörren ve.suhogvaszalad le a lüg- jAjza /umorra, f&(szoUa a tiszti-szolgái ebben a
f* , ,dU } ku: liatalfmberben igen egeszséges eret ledeztünk lel,
uiszák <niögölt hirleleo visszalojtoll, tompa uj jac^ra kigebb szerepének, a tehetség* ek te ui vígig a lesiet'erdödissleiek itt-ott k.hssadi, jdfl , ha amb|ciú ^ B^ra0(t9TŰ
hamvaszöld lak.Mik lombjain T« fKire mulva ^^ , A |e|yonósok u{áu ,öbbgzör Mmp4k
kioltják uz utolsó villamos kőrle c"n<« Llé lapsolták a színészeket, különösen azonban
van künn a néző:éren, benn az őllözőkben, | fj.^j/j"
csak a szolga nehéz léptei konganak hosszan az Pfattktn: .Folt. amely tisztit* harmadszor
üres színpadon. . került színre. A szokolinál elülőbb voll a nézőtér
-Bzmtezemk-közifr ma^Hegtöbhen elbúcsúztak | ^ n,m „ ló|)t e|(iadások ,á|ogalój haMa) „
rendes színházi közönség loglalla el a széksoro-, kai. Qatdy Aranka bucsusotl. Es a fellépése már a heti programmon klvjjj^. esett. A darab jcáltoatenak köszönhettük, hogy a kedves tragi-kávai még egyszer találkoztunk a ssinpadö'n. Gatdy Aranka bizonynyal kedvesen ÍJg visszagondolni kanizsai szereplésére. Két nép hatar-jelző közé szorul az ö nagy sikereinek emléke, Tritby és Matildé. Ez első és utolsó. Pénteken a harmadik és negyedik felvonásban fényesen ragyogod alakító képessége. Az utolsó fölvonás után viharos tapssal ölször hívták a lámpák elé, négyszer szaladt fel a függöny, hogy a rajongó közönségnek megköszönhesse tüntető elismerését.
Gatdy Aranka tegnap délután léi keltókor hazautazott Székesfehérvárra. Húsvét vasárnapján lép (el előssőr Tiszai társulatánál Tbury Zoltán kedves dramoletljében „SiMamw.ben játssa a oimszerepei.
Szombaton mulatták be stőszór a • Kukta ti'wiiway-L
Ma délután >1000 h kiskirály" kerül színre.
a kanizsai színpadtól. Néhány nap múlva ki Brassóba, ki Kassán, Sáloralja Ujhelyen, Somborban Kecskeméten fog ismét a lámpák elé lépni. Nálunk is szünetelni fog a színház néhány napon at. Uj aiakbkkal fogunk találkozni, q kiír esetleg jobbak lehelnek a távozóknál, amit ugyan nem igen his ünk. A nyári társulatok rendszerint gyengék A zenekar ia ezentúl tizenkét tag helyet csak hat tagból fog állani,, Egyébként nem jósolunk előre, könnyen .tévedhetnénk.
Az utolsó napok színházi eseményei kö*ü , Gatdy Aranka julalomjáléka körül forgóit minden ügyelem \
Szerdán: Kövesi Albert legujnbb bohózala, a ,Diplomát kimuzonyolc" került sainre
Csiltörtökün: Gazdy Aranka jutalomjálékául „Dolovai nábob leányá- l adták. Közönségünk megkülőnbözlelett rokonszenvvel és flgye emmel kísérte Gazdy Aranka >mindea egyes lelléptél. A szokásos jutalomjálékokoh még nem latiunk eddig olyan díszes, előkelő közönséget együtt, mint ez alkalommal. Zsulolasig meglelt a nézőtér, at erkélyűlésan otl láttuk dr. gróf Jankovieh László főispáni is. Gatdy Arankát viharos tapssal fogadiák szinreléptekor éíTT lünletteben maglik az uri hölgyek is részt veitek. Egymásután a legpompásabb virágcsokrokat és kosarakat nyújtottak 101 neki s végűi agy hatalmas babérkoszorút. Virágkereskedőinknek az utolsó, két napon sok dolgot adott ez a juta'omjáték, de ki is teltpk magukért, dicsérelére válnék az ilyen a legelső fővárosi virágkereskedőnek is. A csokrok-" és kosarak közül egyik szebb volt a másiknál. A babérkoszorúról nemzeti-szinfl hosazu selyem szalag csüngött slá, a következő (elírással: A kStbuig kedvencének — Nagy kanUtai hírlapírók. A csokruk mindegyikére - melyek közül a három legdissesebbel a közön*íy tüntette ki Gazdyt, — egy kis levélke volt leltükre, Igen szellemes tsr-latommal. Az ily pat'ogó spép sorok nem hiányoz
et adják. Este a ,GM —Ifi
Törvényszék.
Végtárgyalások és KéMMnteMtek: 1B98 április 4-te.
bűntettéi miatt vádolt eleni bűnügyben vég-
Lopás te orgazdaság L ttuann Mari te 'társ. tárgyalás.
Magánlak megsértés vétségével eszmei halmazatban álló szemérem eleni bünteti miatt vádolt Pártó Ferenc elleni ügyben véglárgjális.
Lopás büntette "miatt vádolt Sav. Simoncsics Lnjosné szül. Takács Rozi elleni ügyben vég-tárgyalás
Nagy-Kanissa vasárnap
Z»U 27. s«ám. (6. lap.)
1898 áprilw M I-ia.
Gálás bűntette miatt vádolt TáJosi Jóuet és Un. ellem Qgvben itéle'hirdeiés.
Lopai Tétiége miau vádolt Záboraaky Jénos elleni ügvben ítélethirdetés, i *
April hun.
Szándékos emberöléi bűntettének kísérlete éi vadászati kihágás miatt vádolt Biliege István él tára. elleni ügyben lolrt. végtárgyalás.
Idegen iigó vagyon szándékos megrongálásá-nak vétiége sat. miatt vádoit Nemei Mihály ■ tán. elleni ügyben végtárgyaláa.
Lopáa bűntette miatt vádolt Tkalec Oyőrgy elleni ügyben itélethirdeléa.
Lopái büntette miatt vádolt Varga Jóaael elleni flgvben iiélethirdetei.
IMS. «vl ikléker hé U aafjáig i besárilag a tkvi katáaáakos oyaiuak bo,
NY1LTTÉR.
(ál* imitu ktalttukáit Ma viliit faMJMpta atrk
Fénkilyi 55 krtft
3 frt 36 krif Bilwukut — japáni, eklaal itb. Ispjabb
atinkka, valaalit hkttt, hkár k ImikiH ■«»]«■ 46 kitál 14 frt « Mg aMmakáat — i lafdinMnkh laMt, ml* fa ■tatásatbai, Privát fujwillknk pfatabár fa itoiiitim valaalit kás-kos Máimra - ■lilttll H*l HMfwáillánl ktUéisik,
IIENNEBERG G. aelyemgyár&l
(m. fa ktr. adiarl tmilliló), UrMkw. (t) Ml0u Uvitiih. SváHk• Uumm UtUMIjh rag asataadó
végzése által Weiszmeyer Lpót végrehajtató ja-/ára Krauu Igaács n.-kaoiaaii lakos étlen 41
Irt 78 kr. töke, ennek 1897. ev szeptember bő I_ _ ._._. uau .
9. napjától ssáoitaadó 6J kamatai éi eddig "" íT^SÍÍfSL??! T
összesen 22 Irt 46 kr. perköltség követeié, erejéij! "ti. többé figyel*.!* vé
elrendelt ki-légitM végrehajtás alkalmival.biróilag Mia ,og
lefoglalt éi 368 írtra becséit bátorok és egyébb j 3 _ hogy nádatok, a kik a telekkönyv áts'a-lárgyakból álló ingóságok nyilvánoa árverés alján ki tán Urgyábm ie't intéskidéaek által, ntakft-elsdali.sk. ISnb«n aaok, a kik ai 1. ée i. poatban körtltrt
Mely árverésnek a 269,1898. sz. kiküldetést j eae«eken kivOl ai 1898 XXIX t cikk sseriati rendelő végsés lolytán a helyszínén, vagyis Nagy- eljárás éa as enaek folyamin történi bejegyaáeek Kanizsán, as alperes lakásán leendó essközlésére "löbb a yen nyilvinkíayvi jogaikat bármelr
irányban aérlve vétik, — ide irtva aaokat ia, a 18*8. évi *prll hé 7 Ili aapjéaak j kik a tulajdonjog arányinak aa 1881 évi XXXVIlf.
4. e. • érája
haláríddül kiiBieiik a, ahhoa a venni szándéko-lók exeunel oly megjegyséuel hivatnak meg, hogy ai érintett ingóaágok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. c. t« 7. g»á értelmében a legtöbbel Ígérőnek becsáron aluMs eladatni lógnak.'
As elárverezendő ingóságok vételára as 13*1. évi LX. I. c. 108. 8-ban megállapított Teltételek saerint less kifizetendő.
Kelt Nagy-Kanissán, 1899. évi március 23 ik nspján.
BARTS GYŐRüY. kir. bir. végrehajtó
t. cikk 18. §-a alapjái tfirtáat bajegyaéséi sérel-mesaek találják, — e tekiotetbea letasólilá«nkit tartalmazó kérvényükéi • telekkönyvi haióeágboi hal hónap alatt, vagyii
IMS.
•IÜ'
6288 ik. 89?.
AlapHIslart
<4
lééi. évkaa.
A pesti nap lereskedelw bank
váltóüzlete.
*Mk»i I naArnT fólió folt.' V. Denttya-staa l
Tártal*h-«h> 1
IIliirffoit
elad a Il ik sorsjáték 1 só osztályára érvényes
Jjfagy. osztály sorsjegyet
>|, 6 írt, >|, S frt, frt l.SO, >|, 75 kr.
* ptai IwktUtM, vagy aUavétot amiatt Miaden va»ár ó oiegkspia a hivataloa tervrseie'.
a£- Aj (*m intwln/1 citárolt ttnjtgytk a bank MjwytJ/M vannaí Mim.
á JMirilllllak poatafori illára! Hrtlut aart á kfaalat
Báda Ibfjrtáu vsa. Itt l-t
Maféowás*. hagy as alaé sar*}áUk>ál a lac-sibb If- éa ■elléfijsssaiéej aa asaa tatásat-•ál vásárait seisjetyaiaa aeatt
Hirdetmény.
r 1
Laptula|dono« éa kiadó: ICHKLfDki
259 1898. ss.
Árverési hirdetmény.
F.-Pata KBnöa kSsaig telekkón/vei birtoks<a-bályosáa követkeitébeo áUlakiitaitak a ezael egyidejűleg aaokra aa iagatlanokra néave, a melyekre aa 1886: XXIX, ss 1889: XXXVIII., ét aa 1891. XVI. icsikkek a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegysését rendelik ; as 1892. évi XXIX. l.-oikkben astbilyosott eljárása telek-jegysökAnyvi bejetysiaek helyasbiiisével kapoio latosan foganatosíttatott.
E> assal a felhivásaal tétetik kOsaé :
1., hogy inindasok, kik aa 1886. évi XXIX. t-ca. 16. és 17. 9§-ai alapján ide értve a g-ok-uak az 1889. XXXVIII. tvoikk.6 és 6-ik §§-si-ban és as 1891. XVL t.-c. 16. g. a) pontiéban foglalt kiegéa<iiéeeit ia — valaaint as 1889 : XXXVIII. t-c. 7.g. és aa 1891. XVL t.-oikk 16. g. b) pontja alapján ssaköaSI bejegysieek, vagy sa 1888: XXIX. L-oikk 82. g a alapján történt törtétek érvényteleyiégét klautathatják, a végből törlési kereseltlkel hat hónap alatt, vagyii
18SS. évi ehléber hé Sl. npjálg
bezárólag a tkvi ha óiághos nynjtaák be, mert __aa eten meg nem hosasabithatú aároa határidő eltelie nlia indítóik tórléei kereaet annak a harMdik személynek, a ki idAkóabea nyilvánul könyvi jogot szerzett, hátrinyára nem ssclgálhát
—2, hogy itiindisok, kik'is 1888 : XXIX. t. e. j 16. ée 18. 88-ainak eseteiben, ide énve as utóbbi
beaárólag nynjtaák be, mert eaeo aieg aam hoaaiabbitható sároi batáridő elmulta után |as áialakitiakor közbejött tévee bevezetésből a«ir-masó báreinemü igényeket jóbissessB haraadik 'Seaélyek irányéban többé nem ér vényem the*ik, a< amllteii bejegyséaeket pedig osak a törvéay rwdee utján é< esik as idokösbeo oyilváaköayvi jogokat sxaraatt harmadik eaamityak jogaiaiak sérelme nélktí láaadkaiják mag-
Egyunal figyelmeztetnek aaok a lelek, a kik a hltekiaítö biaotiaagnik eredaü okiratokat ad'tk at, hogy a meaayibea eaokhoa egysaer«aiad egyaaarO máaotiiokat ia e«atolnk, vagy ilyeneket pótlólag befiTBjtiaak, aa ersdetiaket a tkvi ba-tőeágBál átvehetik.
▲ kir. lörvinysaék mint tkvi hatóéig
Nagy Kaninin, 1897. október 3-án. III l-l GÓZONY SÁNDOR,
1 atblró.

g-nanak aa 1889. XXXVIII. l-e. 6. és 8. gg aibao foglalt kielégítéseit ii, a tényleges birtokos lu-Alulirott kiküldött végrehajtó u 1881. évi LX. lajdonjoginak bejegysésaellMéhen elleatmondia-t. c. t(W. g a értelmében ezennel köxhirré teszi, sal élni kívánnak, irisbali elleaimoodáaukat hat hogy a nkanissai kir. járásbiróaig 1800S|97. ss. | hónap alatt, vagyis
Rictifer-téii Horgony-Pain-Expel ler
Liniment Capaloi comp.
Em hírnevet aUntálU u idő aiprOIHil
uk. mert már tfibb mint tl *v éta mwWihatA, N|éa-IteeitasaHé kitliuWisklal ükita«a«a> klmkajutt, oianái, tsgssagaalásaál •• ai|k«iiikill m m írviwk Utal bodöriaőtóaekia b mindig gyabibban randiltetSk. A valódi Horeony-Pain-Ezpeller, nakorta Horgony • Lialmaat alntvezéi watt, nem titkot tttr, btntm Isul eégsnril káli-uer, melyntk wy háztartásban som kittem hiányosul. 10li.,70kr.h IttáttgwUatiárban msidntm mladaa gyógyazortárfaan káulttbtn vani féraktár: TVh láwef gyigvaméMBil giée>iitwt Bt-riaárlás alkatmáral In iratosak Ugyiik, nsrt több kinbkértiH attaaat raa tbfgalHBtea. II IMI akar aagááreilM, u wadsa tjm ilvsgit Jkm^mf "éáiHJ *a Bob» aét nélkül mint ate valédlt utasítsa vtuaa.
una i. U. M Hm. m. h Br. uMMi IINUTUT
)00<>0000000000(l)000000(«»«xg
gz w.
Árverési hirdetmény.
M Lissö község képviselőtestületének folyó évi március ^ hó 25 ik nspjin tarlóit rendkívüli ülésében hozott határozat alapján ezennel közhírré tétetik, hogy a liszói volt urb'res telkes-gazdák ingatlanain gyakorolható vadászati jog 1898. augusztus Sl-löl 1904. julius 31-ig letjedö hat évi időtartamra nyilvános árverés alján a legtöbbet ígérőnek haszonbérbe adatik.
Az árveréi Úszóban, lb98. május hó 8-án d. e. 9 órakor a községi bíró hátánál (og megtartatni.
Az árverési feltételek a somogy-szent-miklósi körjegyzői irodában betekintőtök. Liszón, 1898. április hó 1-én.
Hateleel J4i»«r (P. a)
Mrlagfaé. 119-1
Htekerra Jáuoa Mré.
WXXXftoto KKXtOOOOQ
tftt" Fontos házi asszonyok rétiére.
VALÓBl BOROSTYÁN-KŐ PABL0-FÉM¥MAZ
ItfUrlónkb paálé-HarMitl kSISaM* ai>«kb». nltalil
gyorsan száradó azeu padló-fénymázak
SCHRAMM CHRISTÓP
lakk- éa fénymiz gyáraiból Béét (Simmeríng). Offenbaoh a Májna m. (RohrmUUe), Berlin 8W Továbbá moaható románéi faatikék elegáns szinirnyalalban
mindennemű hisi tárgyak részére; Bádog éa ftnyezó-lakk játék- éa fénywett-ára gyárak réasére Bórlakk fényezettlakk, éa etiquetUnlakk valamint minden-
nemQ lakt az össses iparágak éa használati mód részére. Különlegesség: hintó- és szánlakk — vasutak, vaggon és hintó-gyárak, kocsigyárak, fényezők saL részére.
Raktárak: Fetmlkofer Jóutf, Neu <1 Kitin, fiimrbMc-
nít Nagy-Kanizsán, ii Strahia testvéreknél Csáktornyán. _' 10-1
Nafj-Kanizaa v»«árn»p
Zab 27. szám. (7- lap
IHSP, áprtl* hó *áa
00000000000000300000000000
8
8 ü 0 o
Ipi iíUu u lUiiuiu - M hunákt ilü iHkitaWn.
tg*Sie*|l|jil ütlU|M ■«frU«|tW>
(Bizonyítvány kelt Bécsben, 1887. jul. S-ín)
legjobb és lagolcaóbb F*(t(ss(h«-Nsrr
A száj kiöblítése csupán fog vagy szájvízzel nem elégsége* a fognak tisztitáslra. Ehhez felelte szüksége* valamiféle l«g ll«niUu«r használata.
If llaéMlll kaptat*.
tOOOOOOOC 00 OOOOOOOÓOOOO<
Eladó földbirtok.
Nagy-Kanizsa halárában 6o holdas házilag kezelt gazdaság, a város egyik nagy forgalmú utcaiján, épült lakházzal, gazdasági épületekkel, kelfő felszereléssel, fuvar üzlettel, őszi, tavaszi vetéssel, ugyanitt egy bérház, melyben S bérlakás, egy szatócs üzlethelyiséggel van, szabad kézbdl, előnyős fizetési feltélelek mellett
jutányos aron eladó, "fta
és azonnal által vehető.
] KösyetitÓ elfodadlatik; értekezhetni
THOMKA EN0RE
t uln jduncMftit I
107-8
NAOY-KANIZSÁN.
I ,
O $ Önműködő permetező vSrflsrézfcti). y
Q X A ssöllOlj^aitetvények psnaataalalri lltsmart latfotfc készülék V '
O X _a sMbidalmazott légayomtoal önmtknáó V
h „HERCULES" permetező
ö melj
P Brflok A. iuk Bpast fl Tarés-k&rat 1.»
i|TtnrttiMl
B répa p*nMt*í*»bu
Sksml muhMmiH. á immia Mi fttaaka IMMl hM|*M a kaaaM M«Mm k
HjimiIH kinfMwti
Arjinyrti lesysa és M^
Minta sitnttyués iWI MIlM SaaSMálaa Má-Mása i Myaéékat
Bmh I^nMMMM m* aattou » hftsUrt-kMttfetMM MtsNl fcj HRNim* |il, feM m lfW(M MklMi np<tt MMa aatyi mM,
VlntalrMékask asgf |r«af»ésM*|. r
tf Vidéki HK)B«k»k«r aaaKaa Jatalék árlicit íjji Q i-» keresek I '
VűCXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXX3Ö
Jalaaé t
Kevés haszon, nagy forgatom!
fYrt-1 nlflrilrfcf * mosürné viaaonyokhoa alkalmazva, oly ®ó-uaiomuaoi don „odaatokbe, hogy Masalataa ai«*4 *rmm lr|J*kk ■ln«a«|« 6a kgéfy»tss»kk Arakat sdhslunk el; u m i
\ Marja MMarJa
Nagy raktár jó mosó Crelon . ... \. . ezelőtt — KI kr. most -JO kr.
D
eselflll - .40 azatöu -.«!•» ezelőtt — M
eislöll —70 , raaMtl ISO, nrltll «. - „ HtISII UM
Nagy raktár jó mosó Crelon Nagy rsk'ér jó mooó Crelon príma . . I Nagy raktér divstos uyapjn Dalai* Nagy raktár divalos gyamja Dalai a llaajr raktár tlvat aaljaas , . Raiy raktár divat ael jaas . . Rag; raktér élval sslysai . Nagy raktár divatos maradék Crelon . Nagy raktár divatos maradék allasa-aatin
Rumburgi vásson maradék Xsgy raktár aapsraylkMI Nsqgjr raktár aaparaf #kk4l Legjobb minőségű Chiflon vége . Legjobb minőségit Chlffon vége . Legjobb minóaéfá gyolcs . . , Legjobb minőségű gyolcs . . ,
Férfl gyapja uDvtUk Hailntír oloaó árra
most — .M most — 4® most —IS moat IM» aaaal - TI aaaat — aaaal 1.1*
különféle árak mailatl. . aaalCtl D M kr. aaaal IM kr. aaaiflt 4M „ aaaal I M , »H , • Ti . IM „
Klváaalra aalalAk MMalaak
FANTL TESTYEREK
Hmgy-Kaalaaka
102-4
Nag) -K*ni««n vasirnap
Zala1 27. vám ($». lap.)
1891 Apr lit b«J Ma
, - A hiMü Mt
gondolkozó esz tál y sorsjegy«vásárlókhoz!
A mennyiben az l-ső osztílysorsjátéknál az általam eladott 189 darab sorsjegy közöl eddig összesen csupán 23 darab — és az is csak a le<;kÍM«bb njeroméltyiiyel — lei klftttoulVH, a még hátralevő 4 búzásnál pedig a nyeremény-esély már igen e»ekrily, a mftflM*Hi»ilkal vhíókzIii(I«h»k tehát arra nézve «l?l-táz Iliit InliÚI ua*y, hogy a 11-ik sorsjátéknál a nálam vá-árolt sorsjegyek itne)obb HxAmmal fognak kihúzatni és azokra nagyobb nyeremények is fognak. f*ul, ennélfogva ajánlom a nr é. közönségnek, hogy aoraiefyeit nálam szerezze be. Az első húzásra érvényes sorsjegyek Ösmeretes (1«, 1 3, 6 forint) átának posta utalványon való beküldésénél a sorsjegyekhez 1 drb m. kir. po*fa-Uk«rékpénztári bt'lí/.tilM lapol is mellékelek, a további esetleges befizetések kényelme* én (lljinlaii eszközlése czéljából.
A 11-ik sorsjáték első osztályának Iiuzánn m/i|us hó 11-éti é* 12-én megy végbe. A hivatalos hutádl liszt Akut, a húzás után díjmentesen küldöm azon fla) telel Ilinek, a kiknek xor« jr*)f I kihu/ntlrtk
A nálam vásárolt sorsjegyekre esö nyeremények 1000 forint érijéig, a batározroányok 11. §-a értelmében, általam fizettetnek ki,mig»nagyobb nyereményeket axouual a föelárusitó (előkelő ltunk) fizeti ki Budapesten.
A nj erőket a legnagyobb titoktartásról biztosítani — részemről fffi)islex6i<lltik tartom.
Quirsfeid János Kassán,
Hl'tmiiiri- i» ntrtiHytorfffy nlánntM.
Legaagjrebb ayereaiéay
1.000,000korona
ái 90,M# ijmaéar
jegyzéke
A ll|<Hyi>t ayaraaiay la|MTMHtiakk laattaa
1.000,000 korona
A nyereményük rauMaa btotlUu • kov.tk.io: Korona
■e i jltllM 600000
•a a i nyw. i 400000
OJ o i a a 2000*0
£ 3 a a ÍOOOOO
a 1 • a 90000
9 A 1 a a HOOOO
S 1 a a 70000
a. KI 3 a a 0OOOO
■ 1 a a 40000
M S a a 80000
la 1 a a S5000
s 7 a • SOOOO
3 a a 15000
31 a a . ÍOOOO
a a 8000
3 a a 8000
433 a a 2000
963 a a 1000
1338 a a soo
OO a a 800
31700 • a 200
3000 a a 170
4000 a • ISO
so a • 100
3900 • a SO
3000 * a 40
50,000 'Kí 13.160,000
A aiarfik Ún un. ktr. tutilyaarajitak iiwkin laaát awfktíiidlk m
100,000 ■w^w*
újból
30.000
jut, Tkfjli u oldalt larí i/mminyjaa/aék
Hat ai Hu** »ar»J»§y»fc Ma fMtMaall t %
A »y<Nai»y«ailyak Ukál, •■tat a ár általáao-■tii (maratta, árláalak.
Hatraa alaltbM aiaiaadaUaikitl aradatl n» (•Órák a tai iwill nMI érlna la padig t
agy aaéai l at a*k afadatl aata^apal 6.— irt
. rít .. . . »- .
„ aaMM „ „ „ „ UM n » nyakúd „ , „ t< — 75 „ klMlak Mát atáavattal. i*a t piai illlqii ka* klldiaa allaaákaa
A- kaaiaak atia MfklMJIk Untait vtrMakaak a hi»»u)o»-lmai«t Jugyaikat, kitalálni larauutak padig dIJUlaaal állanak óidra b raadatkaaiara. Aalat iMaraiaa, n\hnaia k a aafy. Ur. kanaáay •llanlrréaa aallntt uyil»á«a«ak áa aaaknil ■!•■ •dantíl ang|alaak*Uk.'
lílváli airrenear
kadvazatt (Iá rátánknak ai J. ángy. ktr. nnatily-•mjátákhan, a iHaaytkaa kár ai «UtJ iám lyakkaa (u Hal M aaititytaa) >M.MO 10,000. MM, valamint »áoo« MM, (000, Mt éa MO karaaaa ayaraaáayt nyárink ftárndánkkna aa-lynknt a nMtaacain nyároknak ki ta Arattunk
ájáalatoa annilfona a Il-lfe aagy Ur. aaatály -MnjtWk t-rt knnáaikaa a agmiiítiiku aMMk honink juttatni. KmlákurtalUnk aa alaO aarbáUk. nll kaaguzutott aan tlkkaalrl ftgyalawlaátatakra, kofy rllvlddtl u iM oantilyn íaate altit aa aM oaaúlyn noriijtgyík alkotnak; ta Igaaaak la nll, uart mén ktanüaa M alak oaatály baaiaa alatt a kai- éa klliaid tliriaáatt baaatakat ra*dalaiiiyak< kai alyaaaytra, hogy akánta irkaatknt lígnagyobb aajaálatankra nár aaa aaakMlknttlk.
lérjak tokit a randatnéayakit a* aMaatil/kaa ■lalSkb, ailUiaaaatfa aMakaa lefkiaOhb
április hó 8-áig
honink k<k(Uaat. mart «kak «a aaatbaa tférkat-)lk aaak Uatoa aaaUaliaÜ
T" "I k T$A
Torok fl.J"
• mmgf. ktr. aaak. aaalil;aar^|itik riatiraaitil
liéM \ll
arcaortme Id4 ala I
Gutori Földes Kelemen
aradi jófyMf áM
Margit CMaie|«,
Margit-Créme
lljilja M Kiépíti ai arcot,
Margit-Créme ^Syfe
pattanaaok, Mntika iMilftwer) aM b
Margit-Créme
4a kéíVÖrőnfldáa, napbarnitaa attati.
Margit-Créme SSSÖ
bőrro kenve aa által rögtön tölvéütik éa aa okozza a ion caodáa kialakultai, hogy a a aieptóvel vagy májtoltoklial ladatt arca 8-4 nap alatt álábáatromtebtrré I«m
Margit-Créme STSÜÍSi
raíraa, hanem igen finom, hamar lelavivé hnláaaal blr, Aa arc nana laaa oltan lányaa mint mák CrdmetOl, azírt nappal I* baaa-nálható.
Margit-Créme'íífkicl? w ki MáígMölgyporXmt Margit-szappan Id0b0Ift6kr< Macgit-fogpép l düb0€ h5 kr
Caakl) ah kar «at«4l, ba mindaa doboz gutori FiM*> H«lraa«ia lyégy-szerén Arádon tOUrattal éa cimarral *aa rllktva.
Hamisításoktól óvakodjunk
FöraMár Nagy Kanlztán:
BEIK 6 YVL1
gyógyatart Ariban
i A m»tMtii ———
Hirdotósok
felvétetnek
FISCHEL FÜLÖP
kttnyakereaked^séb^n Nagj-Ianluáa

Nyomatott Kmcliet Fülöp UptuUidooocnál NA^y-KBtnitin 1898.
28. szám.
Nagy-Kanizsa, 1898. április hó 7-én.
XXV. évfolyam
ImkMtMf I Tirtihii-ipllit, fkiMTIIW kíajTkar«kidta»ba«.
A mMM érUkmi lakat napa«-kUllM<nUiL
U» lallnall a lap asalkat rtntn
ZALA
Politikai és vegyes tartalmú lap.
Megjelenik N -Kanlzgn hetenklnt kétszer: vasárnap és osfitfiríAkfim. imm
KU4*kivatal Tlm»i kpilrt : fUW MM, klajik ■■!■<>■
zuJrameu itat.
Sfia lm II hna (I frt — >r rum I karaaa Cl M — U l«i«m I torna |IMNK
|»m|n KiBifaam.i
ImM aaak Imn tnubtl foftdiik Maimat m aiimk liau
£|7m mxím Ara : lO lcr»Jcx4r.|
Felelős sserkesstő:
RliliAT HÍIDOB.
Cl IImUm^, ralaaiat a klriilbiÉ l m.lknU FtnM VM* Mkpkli ililSlllHUMiüt
A zalai főszolgabírók mozgalma.
Egy hozzánk beküldött kérvény-máso-latból értesültünk vármegyénk főszolga-bíráinak mozgalmáról, melynek célja az, hogy a megyei törvényhatóság őket fizetés-emelésben részesítse; mert mostani fizetésökbül (1200 fiiból) „tisstes-sigistn mtgélni, ruházkodni, családot fe*• tartani, reprezentálni, a társadalomban megillető helyet elfoglalni nem lehet."
így mondják ók, és mi föltétlenül elhisz-szük nekik. Sőt többet mondunk ! Ha a mai életviszonyok között valaki privát vagyon nélkül izoo írt évi fizetésből ugy tud főszolgabiráskodni, hogy fülig adósságba nem merül, - az nem közönséges ember, az schwarzkünstler, az bűvész.
És elhisszük, hogy esetleg főszolgabi-ráínk között vannak is ilyen bűvészek; de azt is tudjak, hogy a megyei törvényhatóságnak és általában 42 egész közigazgatási intézménynek nem lehet célja schwarz-kflnstlereket kreálni. Valamint az sem lehet célja, hogy valaki a privát vagyonából fedezze az intézmény fen tartásával szemben követett takarékoskodást.
Őszintén bámuljuk a főszolgabiráknak eddig tanúsított kitartó türelmét és szinte érthetetlei^^lS^előttünk, ha a megyei törvényhatósághoz intézett kérvényükben maguk meg nem okolnák, hogy mi volt a tápláló reménységök. Az államos tást várták.
Mivel azonban — amint ők maguk mondják — „a nagyszabású és nagyterje-delmü törvényjavaslatból az ellenzék obatrukciója folytán semmi sem lett" — most már a bizonytalan időre elhalasztott állomositást nem várhatják s a törvényhatóságtól kérik anyagi helyzetök javítását.
Ez a javítás a kérvényökben előterjesztett résaletezés szerint 8800 forintra rug.
A főszolgabiráknak tz a kérelme teljesen jogos és méltányos. A megyei törvényhatóság nem zárkózhatik el e kérelem előL Es annak tárgyalása nagyon természetesen szőnyegre hozza azt — ami iránt már mi is készültünk lapunkban felszólalni — a közigazgatási tisztviselők fizetésének reorganizációját minden vonalon.
Nem hisszük, hogy akadna a vármegyei törvényhatósági bizottságnak csak egyetlen
tagja is^ aki be nem látná, hogy kOngat* gatási tisztviselőink az alispántól k esd ve az írnokokig mindnyájan olyan fizetésben részesülnek, amely éppenséggel nincs arányi ban azzal a nagyfontosságú és terhes faladattal, mely a nagy államgépezet kereté* ben osztályrészükül jutott
Ha Zalavármegye törvényhatósági bixotfe sága azt akarja, (pedig azt kell akarnia), hogy a szigorú kOtelességtudás és kötahs-ségteljesités színvonalán álló tisztikara legyen : anyagi függetlenséget, tisztességei megélhelést kell minden tisztviselőjének biztosítania. ,»
A régi patríarkalis idők elmultak; a közigazgatási tisztviselők most már nem kedélyesen pipázgató, borozgató ás tarok* kozó urak, hanem munkában veiejtékezó, szürke hivatalnokok, akik a közigazgatási tért étetpáiyául választották s akik ennél fogva jogosan elvárhatják, hogy az • szellemi, erkölcsi tőke, amelyet erre az élet' pályára visznek, nekik tisztességes exlstett-ciát biztosítson.
Ezt kéií Zalavármegye tízenkét fősiolgft* bírája is. Hogy csak maguk kérik s hogy
TÁRCA.
Ibolyafkkadis.
- „A I A L A" arodatt Urcija -
Gyönyörű, derűs, ibolyalakasztó tavaszi nap voll.
A szá< holdas park rügyeső fái alatt egy-egy urai pillabgó röppent tova biznnytalaa, félő lebbenéieel, nyugtalanul. A hallgató csendbvn valami bűvös ssongás ringolt tova. A sokáig ssen dergelt természet életrekelésének titkos hangja es.
Napfényben gyönyörködő, édesen sOtkértizö madárkák libbenlek ágról ágra, féloldalt fordították minduntalan óvatos kis fejecskéjüket, ba valami parányi neszt hallottak, ugy nésdehek jobbra, balra, föl, le.
Minden csendes volt. Csak a platánok alatti padok egyikén ült két Batal teremtés és balkan suttogtak. Talán éppen őket figyelték a lombtalan gályákon sülkéreső madárkák.
— Tudom én ast Elza, hogy mi nem lehelünk soha egymásé.
— Miért, Endre? Talán mivel maga ssegény, én meg gazdag vagyok?
— Bizony azért. A maga szülei sohasem egyes nének abba, hogy magamfajta szegény, szürke ember lelesége legyen. Majd egyszer csak betoppan valami gróf, vagy báró és aztán...
— Es aztán ?
— Megejtik a lelkét rábeszélő szép szóval.
A leány komoly, bsl£rozoll tekintettel nézett a fiatalemberre.
— Akkór maga még mindig nem ismer engem.
— Ej dehogy nem. Csakhogy az életet is ismerem. Nem maga az első Elza, aki fogadalmai less a szive üdvösségére és nem maga as utolsó sem, ski kénytelen lesz megtagadni a szive üdvősségét,.
— Én, Endre? Nem soha!/ Majd meglássa, hogy nem.
A fiatalember lélekvisagáló nemekkel nézelt a leány nyugodt, azenvedélylelen, de erős haiáro-sottságot sugárzó arcára; aztán megragadta annak áttetsző, rózsaasinü kis kezét és áhilatlal emelte forró ajkaihoz. Reszkető hangon suttogta
— Köszönöm; hiszek és remélek.
A kastély felöl, valami erösebb saj hallatszott, mire sz édesen suttogó pár szélrebbeni éppen ugy, mint a fölötlök sütkérező madárkák. I
Elza a kastély felé vetető ufón ment kissé gyorsított- léptekkel, Endre pedig ellenkeső irányban tűnt el a nagy terjedelmű park hatalmas fai között.
Elza alig haladt pár azáz lépési, atyjával találkozott.
— Mi ez Elzácskám? Te egyedül jársz a parkban ?
— Igen, apuskám. Üt csak nem érhet semmi baj. A madárkák és Ibolyák nagyon jó, ártatlan teremtések.
— Igazad van; valóban azok. Talán iboyáztál ?
— Nem, apuskám, csak gyönyörködtem as ibolya-fakadásbsn.
-~r— Kedves gyönyörűség I As ibolyafakadáa • terméssel legédesebb költészete. I Elsa tágra nyilt ssemekkel bámult atyjára, Lüneburg Tóbiásra, akiről még eddig csak ast tudta, hogy nagy válalalok terveseteivel vaa tele a lelke. Hát a tavasa még a folyton saiutf 1 üzletemberek lelkébe is költői értést lehel?
Még el sem os/lolt bámulata, mikor atyja egyszerre meglepő fordulattal ast kérdezte:
— Nem lállad valahol a nevelő urat?
Elza a váratlan kérdésre szédülni kezdett, el-| hslaványolt Zavartan kérdeste: | — A nevelő ural keresed ?
— Igen, Igen. Talán találkoztál vele f
— Igen, ugy hiszem: valahol a parkban leás. Mikor kijöttem...
— Merre ment?
— Valószínűleg a platánok felé.
— Persze, perese, mint a féle poéta-lélak, 0 is gyönyörködik as ibolyalakadásbari.
Elsa most fűiig pirult és félő tekintettel vizsgálta atyja orcái.
— Beszélni akarsz ve'a ?
— Természetesen, még pedig sürgősén. Meg fogom kerssni.
— Veled mehetek én is.?
— Nem angyalom, le csak menj-be, anyád vár. Négyszemközt kell besáélnem a nevelő úrral.
Lüneburg elsietett a platánok falé.
Elsa félig megsemmisülten állott meg .néhány pillanatra és reszketve nézett siető atyja után.
Utlet megnyitási
Van szerencsém a n. érd. közönséget tisztelettel értesíteni, miszerint helyben, a főtéren • volt Eisinger Henrik utóda cég helyiségében üzletemet megnyitottam, és azt teljesen uj árukkal szereltem fel. — A legnagyobb választékban és legolcsóbb árak mellett kaphatók selyem-, gyapjú-, és divat-szövetek, női felöltők, fehémemüeViiyakkendők, nap-és esőernyők, függönyök, szőnyegekés bútorszövetek. Vászon- és damaszt-áruk. — Különlegesség vízmentes esőköpenyekben. Nagy választék urí-gyapjúszövetekben. Gyári raktár grácsi és insbrukki Lodee-kelmékben, bicikli, vadász és utazó ruháknak. Teljes tisztelettd KiveeéU Kálaá*.
Nagy-Kanna o*ütörtök
Zala 28. aim. (t. lap)
Í898. április bó J-V
mozgalmukba még a velők közvetlenül egy irodában működő tisztviselőket, a szolga-- bírákat, sem vonták be: ebben mi nem látunk önző elzárkózást, inkább bizonyos tapintatosságot Még a látszatát is d akarták kerülni annak, mintha ők egy nagyobb arányú mozgalom-indíláasal pressionálni (Igyekeznének a törvényhatóságot Megind tolták a mozgalmat a maguk szűkebb körében, minden nagyobb zaj nélkül, de bizonyára azzal a megnyugtató, biztató tudattal, hogy a megyei törvényhatóság az ő kérvényüket tárgyalván, ez a tárgyalás asflnyegre hozza az összes közigazgatási tisztviselők fizetésének reorganizációját.
Hisszük, hogy megyei törvényhatósági bizottságunk nem is jog elzárkózni e jogos várakozás dől és követni fogja azoknak a megyéknek példáját, amelyek tisztviselőik (ítélését a kor igényeinek megfddő arányossággal rendezték és ezzel megelőzték azokat a bajokat, amik más megyékben a tisztviselők silány fizetése miatt támadták meg a közigazgatás erkölcsi erejét
Nagy érdeklődével várjuk főszolgabi-riink kérvényének tárgyalását, mert abból folyólag reméljük vármegyénk közigazgatási tisztviselői snyagi helyzetének javítását, anyagi ÍÜggetlenségök biztosítását.
A tizenkét szolgabiró Utal aláirt és baj nyújtott kérvény így hangzik: Tekintetes Törvényhatóság I
Zalavármegye össsea föszolgabírái Zala-Eger-Szegen a decemberi asámonkérö-ssek magtartása itUn egy értekezletre jöttünk Ossse, hogy meg-beeaéljtu aayagilag larthatailao hetyseiünket s anosk js vitása iránt, a szükséges lépéseket msg-legyfik.
Éten értekezlet halálosaiéhoz képest alázatos kérésnél lordulunk a tekintetes törvényhatósághoz és kéljük fizetésünk éa mellékjárulékalnk felemelését ea kar|Qk, hogy indokaink előterjesztése nekünk megengedtessék.
A vármegyei kósigaagatés államosiláaának kér- j d«se már tviiaad óta napirenden van, a a változó1
sitáaával, szabályosabb voltával, a mm kivánat-makkal ssembén, csak laagsrókstéaesl tadjot w-geaai feladat aakat
Mai aapif már Mg elmúlt az aS~M6, mikor még a tisztviselői állás nobile oMieium volt; ma mar nem tímet, nem rofcoai flaaaakötwáat, ne® vagyont ksll keresni a tisztviselői állások b«töi-i — mert asas aa adja aa«g a quallffoat&t.
r!
leendő megoldása. - Végre a közigazgatás álla-■osHásáaah javaslata eikéasáit s a l»Ns[ji>» lat ai országgyűlés elé kerülvén, — a nagyszabású éa nagy Iarjadeimő tői Üsyjavsalatbál aa ellenzék obslrokoiója folytan semai sem lett a a aaxy javaslat hahett, csapás as 1891. évi XXXIII. L e. két |-e fogadtatott el, mezben a közigazgatás állami volta mondatott ki.
Csen törvény meghozatala óta pedig csupán I hanem a tehetség, a képlettlég, a storgakim a a annyi történt, hogy a közigazgatási biróeág W-1 tiszta karakter aa. melyei a tisztviselői állás fea-állittatoll éa a közigazgatás államosításának kér- töltésénél figyelembe kéU venni, a saséi óakéay-déee a változott a a jelenlegi magas Imrmány I telenül előtérbe nyomul as anyagiakról való gon programmjábao újból lantartatoti. doskodás kérdése is.
A mull év aurán ugy értesültünk, hegy s köz-t Kétség!eleo dolog as k hagy a mull tdóhea, a igazgatás államosításának kérdése kedvezőtlen j mikor még a hagyatéki ágyék tárgyalása a p"nfcügyi viszonyok miatt oiástalik el. — míg szolgabirák hatáskörébe tartozód, akkor a va-a lolyó évben a miniszterelnök ur ö nagyméltő*! gyónt helyzet raaaaaaágáról panas'kodm netn lé aága ujévi beszédében s kösigasgatás kérdéséről i Matt, mert a hagyatéki tárgyalások aa abho* magamlékézvén, azon kijelentést tétté, bogy a I ártó főstolgabírónak jelentékeny jövede'mét Ma-közigazgatás reformjáról, mint s legközelebbi jóvö tositottak. a ma léke* jövedelem l« eltétetett pfogrammjáról, nem is beszélhetni, mert a hely-' tőlflnk
setét rgáasen as Auastriéval való kiegyezés kér- Kétségtelen, hogy a civilizstid haladtéval éa déaé uralja. emberiség igényei la növekednék; hisz ezt as
Estei tehát elesett sz»n rég táplált reményünk, életben lépten-nyomon látjuk és igy a mígöhe-bogy a közigazgatás Államosítása kérdése meg- Ua Mytoa növekedő nehézségével kénytelen küs oldásával a k(>zel jövőben vagyooi he ysstánkön denl s küzdenie kell sónak, kitől nemcsak magáit segítve lesz. Ml, de családjától Is megvárja a tanadsiom, Kétségtelen pedig as, hogy s közigazgatás begy állásához méltóan é|j«n ás alkaloauMhávál államosításának kérdése asért is vettetett fel annak állásához képest reprezentáljon Is.
idején, mert anyagilag is fUggetleané kívánták _ ___w .
teani a közigazgatási tisztviselőkéi ss által, bogy Tekintetei ^törvényhatóság fizetésük éa mellékjáiulékaik a méltányossághoz A tekintetes törvényhatóság által reánk ruha-képest kiagéésiltémék. - lielae* volt a terv, mert jiott tiastsl Itaatisslagsl, szorgalommal, becsület* U anyagi fQggetlenséggel karöltve jár általában a fel akartak teljesíteni, erünkhöz képeat léljéeitják függetlenség és eszel s helyes és igazságos (Ogget- ja, de ehhez anyagi aegáiyét kéli kémSak len adminietraiió Fiastsafink, utalványunk, lakbériak ás iroda-
Knnek dacára a dunántuli vírmegyék néhá áliaianyat.h Íelemcléaíl kérjük - aaai i n nyának kivételével, do különösen Zalában s lő- mérvben, melyben erőket végleg megéllspitáW szolgabirák Dsetése éa mellékjáruléka oly csekély kivánaét, osák s<oe mérvben, melvlyel Idelgle* Összegben van megállapítva, bogy meg szerény "9*" ra,mnk segítve leeml és ahhoz képset,
mellett Is, — s kinek magán-v
a megélhetés kérdésével kény
sgyons nylelen
igények Diacaen. küsdsni.
Ha lékintjQk azután, bogy a katonaság, s kir. bíróságok, a pénzügyi tisatviselök, a tanitók ftsetésénsk felemeléaéröl s közelmúltban intéske-déMk történlek s moH már a papi jövödelssék kiégéeaiiéae van szóban, — tán joggal és keserűséggel képezhetjük, hogy miért vagyunk mi, n(l * BaetéebW 1117 Irt N főszolgabírók sz orsságnsk, s megyének mostoha aspra M tlt H kr. gyermekei ?
Miért kap mindenki segélyt, csak mi nem t
Miért bistoaittalik más tlsstviseMnek a tisztességes megélhetés, csak nekünk nem?
amint egye* varmegyékben a lóaaotgskrák tt# téae jelenleg megállapítva vaa a asiat a milyen fizetési e kir. járáabirek búznak.
Xa la vármegyében minden főszolgabíró áaatáee 1100 Irt, a mely őaasegbál levonva as árt nyűg' díjösszegei 48 Irtot, as állámi adói 19 Irtat, aa átadót 1 Irt 90 krt ás a 11 Érit nyugta bélyegét I Irt »4 kit, Oasseaen tehát TI ÍH 74 srt, ma< kr, vagyis agy trih
Uy ássláahől tlaeisaeégeasa méfélni, ruhás-kndní, családot teatartéai, iv pinsáfot álni, a társa* dalomban megillető helyei elfoglalni nem lehet, Otlállalányunk 400 Irt, padig kőalodomá««
Hias as utolsó évlissdben hozott törvények, dolog, bogy egy tisztességes fogat latalansaa ministlerí rendeletek, intézkedésekiek majdnem ávaaktat legalább ki 100 trtel Igényel. mindegyike egy-egy ujabb terhet telt a közigaz-! Lskásbértnk 800 frt. Akármilyen asegény Igé-gat&si tisztviselők vállára. . ayek mailéit ka. WU írtért egyetlen egv járási
kormáayok programmjának mindegyIkcben kiló-1 Hisz teendőinknek évről'évre történt saspo Székhelyen sem kapai lakául, nlmely járási taék-tásbe is hiyesiételt ezen kérdéa minél előbb rwkfcíVsIs közigsssat*ai ügymenet kivánt gyor- helyen ennek kétsaaréeéért sem
Vájjon mit akarhat olyan sürgősen beszélni a nevelővel ? És négyszemközólt ? Csak nem vett éasre vslsmit? Ml lesz akkor? Kínzó aggodalom ssállotla meg lelkét Néhány pillanatig tétován állott. Azu án egyszerre vslsmi hősies elhatározás ébredt szfvébeo.
Endrének ssak egy pillanatra sem sssbad meg-alástaiást szenvednie ő érette. Atyja után Iog lopózni, Es lia ast látja, hogy Endrét magit-, maifia, eléje áll és kimondja nyíltan szerelmét. Azután tOrléttjék, aminek történnie kell.
A park egy kis kanyargó mellék utján ~«tyjs után surrsul s mikor már jól közeiebe ért, a hatalmas törzsű Iák mellett meg-mfál va. követte annak lépteit.
Látta nemsokára, hogy atyja éa Endre találkoztak.
A szive lázasan vert. Visasalojlott lé ekzetlel leste, hogy ini fug most történni. Asuk udvariasan QdvAsö'lék egymást. Nesztelenül surrant közelebb és t-gy lalőrssböz simulva, balUatóautt éa feléjók kandikált. 'j Oly halkan bessétgeliek szok álló helyükben, bogy egyetlen szót sem hallott meg a beszélgetésből, Látta, bogy atyja valami levélfélét ven ki zsebéből éa ast s nevelő e|é tartva, olvassa.
3ze»t Isteni hál valamelyik levelét ia megtalálta ? Ast bitté, bogy azonnal megse i misfii.
Erősen hallgatózott, de egyetlen hang aem ringott el honé a párbeszédből; ami pedig na gyon érdekes volt. -
Láneburg halk hangon elolvasta a levelet,
«r -"J
aztán n nevelörex szegezett tekintettel kérdezte Noa nevelő ar* Kn sokxzor megbámultam at ón -pKsiko ogisi tudását és halalmaa érsékét ; mondja; mit olvas, ön ki e levélből ? Milyen jellemű embernek iartj%, Vsrsay bárót ?
— Azt uram, nagyon/ nehéz volna igy megmondani. De mivel még is Őszinteséggel larlotom viszonozni LOneburg ur rendkívül megtisztelő bizalmát, annyit meg kell mondsnom, bogy esek as érzelmi Ömlengések szemenszedett hazugságok Varaay bálónak minden sorából kivigyorog as önzés. Ez as ember nem Elss kisasszony Iránt, hsnsm hozománya iránt érés.
- (iondolj*?
— Erre akár meg is eskfi asdm.
- No Ual Lássa, én nem vagyok olvatt nagy pssikologtw, mini ön, éa rám is ilyen hatással volt es a lóvéi, De hát a feleségem cl van ragadtatva. Persze, tudja i bárói Né án erre nem adok semmit. Gondoltam magamban: ün olyan ös>inl« ragaazkodáasal van irániunk a a melleit mélyen gongolkosó, higgadt galaiember, megkérdezem én önt is, hogy mit ssil élihez s Icvélh z.
Nagyon köszönöm bizalmát, Lünebocg. ur, de as én egyéni néselem a házasaági vi sonyokrs nézve sz, hogy átokhoz első sorbán mégis csak a szivet kell megkérdezni. Mert megtörténik agyan, hogy sí ugfneveáett „csinált* házasságok is Sikerülnek; de siókban mégis csak több a lemondás, a csendes martirium, mint a va'ódi bodogaág
— Igass van, kedves barátom, igass vsa, Higyjs el én Is egészen Igy goodoikotom, A magam részéről, — ha a»l látnám, hogy leányom
Uslve valakihez nem vonaódik, — sohasem tadnám erőszakolni a házasságot. Be ebben aa | esetben is löiléiienül leányom^eléalározásál tagom döntő tányeaóaek teáin tai.
Ltlnebnrg ■ qjra Összehajlógatta a levelet j asulán szép csendesen balgatagon, komoly ers-oal, gondolatokba aélyediea haladtak a kastély leié.
Elsa kerülő iilou, de nagyoa gyorsitolt léptek-kei sietett stiuléu a kastély felé ugy, bogy előbb ért be, mint atyja ás Endre.
Már a leírasson Ült, mikor ások edsárksatsk. Szertelen nagy komulyaág fik mindkettőjük arsáa joH'g akkor lé.
A uevelfi udvariasan felköszönt hozzá, as<»ián elvalt aa atyától áa iehorgautlotl lövet, seeawreaa ment a kastély ama szárny* felé, hol sapkája volt.
Lfineburg sstatáa komoly képpel Mpeti föl a terrssara, némán fiit Is agy Kékre. Egy Ideig magé elé merengve, gondolkesot', aztán fölkelt a igy szólt I
— tdes Elzáin, négyszemközi, savartalsoal szeretnék veled beszélni, Negyedóra múlva jöjj, kérlek, dolfosó subámba.
— Ott teszek apoakén I — mondta a leány határozott, csengő asaaoa. Akkor már India, bagf olt mii Iog m»jd mondani atyjának.
Nagy K*nl**a oellMrlflk
Zalá IS. mi A in (• |«,,)
|8W. április hó 1-4a
Iroda átalányunk 160 toriul. Kimi Önmagból kall aa irodahelykógit lltiláu tartant, taurollalól, miueltatnl, októbertől áprlllt vegéig, (áltál iiél hónipoit II Itiltatni világíttatni a a •tflkeégea Irodauirekel, nyomtatványokat limartinl.
Kaaal u«mben, ha a klr. |áráablrók n«olén4l látjuk a néitOk, lapaaalaljiik, hogy egy járás bírónak a llulée* lOOtitól IHtKl Irllg, lakbár* WH) írttól 800 frilg terjed a a flulét m«H«tt ott van aa előmenetel, ***tl*g a knrpólléll lolyláo a jobb fltekere vak) kilátta.
Ha pedig at európai államoknál teszünk be'e-klnláit t tlulvlwlOi fizetése leklnltlábto, ugy látni fogjuk, hogy Nigyaroruágon a magyal lia<t-vktlök 7, Hiatáal a m kapnak a lObbl ádam ha aonrangn ilsalvlselőlnek lla*lésáhu képe-d. A siomszédo* Auttiriában moat lógják javllanl a (kilviteiOk llaaUMt t a célra 10 éa léi millió lorint lordillalik, padig ott a fÖMolgtblróvhl agyunió rangoattályban levő hivatalnoknak Illatét* 8400, 8600, 8800 frt j*l*nl*g la. .
Nem tekintjük fonton klirQlménynek, de mént lelemlltjük, hogy mlg a klr. járásblrónik kikül-deléül alkalmával ft frl nitpltllj ét kilométere n-klnl 1b kr. fuvnnllj jar, addig a járá>l föuoigi-bíró 8 fH 80 kr. napidíjjal éa 16 kr. klmálar pénatal kénylalan baérnl,
T*kinl*taa Tórványbatóaág I
A Járáal lótaolgabirák vagyoni htlytéiének larthalallanaágát aa oratág lóbbi várma|y4)a, különösen a dunánlull vármegyék balátván, aten megyék iSilavármegyénél nagyobb llaatáaael dotálják lóatolgahirálkal.
8ubad legyen oaak a dunánluli vármegyéket telboul I Vaaiprátn-magyéban a fóaaolgabiró (kelése 1844 frl, Vaamagyéban 1880 frl, Somogy-áa Baranyamtgyében 1400 Irl, Fejér- ét Komá-rommegyében 1800 Irl, Moeonmegjében 1820 Irl, Nopronmegyábfn 1000 frt.
Ma, mikor at\ á'lamoailát kérdéta t napirendről ugjraaólván levételeit éa igy ea utón helyű-tünk jáviUUra o'm la gondol halunk, a akkor, a mikor a kOtigaigtiátl helytől változatására vo-natkoaó egyéb tarvak áa javMlalok a magu kormány állal lálralálatnak, at okkól, mart at államoailáa kérdé** erre mindig elég oknak lál-aafk, — bkalommtl kell fordulnunk Zala vármegye tekintetű kötönnégéhez, hogy iavadal-maaáannkal a kóvelkaaókben megállapítani uivetkedjék ét pedig: lóatolgtblró (Ittlété 1.800 frt, lakbére 800 frt, uiiálalánya 600 frt, irodai átalánya 900 Irt.
ár igy mtratkotó ftutéi- él mellékjárulék-löbb let ét padig i 1. 18 lóaaolgabiról ftteléi jivlláu á 400 hí 4800 ffl. >. 10 fóaaolgabiró lakbér járulékának javlláu a 100 Irt. 1000 Irl. A perlaki éa aOmegi lóaeolgablrák a lakáal terméuet-ben kapják 8. 18 tónolgib|ró uliátilányának javítása á 800 Irt. U400 frt. 4, 18 lóttolgiblró
irodai álalányának jivitáaa á 00 Irt, 000 Irt -HMtKi frt aaOkáégM többlet klulaláia Iránt s nagyméltóságú m klr b*lQgyminlail«rlumhoi Illír, mily kárelem hs miituadiainák, ugy a mtsya (Orványhaióaáu at 1,044,1144 Irl 407, kr Zilavármegytt állami adójt után msgyti nóiadó kivetését rendeli ól mindaddig, míg á térdéi törvényhozás tt||An «l nem lutéilallk.
Kait Zali Kgtrnftgen, Ibtó), lebroár 0-án. A tekintete* törvényhatóság alátiloi atolgái:
Hotk* mm. fűtik Oyula, Qctál Mikiit, KolbtnteUag Ma, Kováit UmS, Malatinttkf Lajbi, Mtrkly Antul, SMinlmlhUtf Oyula, Smmlilt Vidor, Dikach Imrt, Tfmty Cofot, Víou fartne.
Tollf uttában.
Nagy hál I
Vin It nakllnk nsgyhetünk I
Rohanunk, kavarogva a léikUtdilem Örvényein át. Hims mosolygáaul inrraauak el atyméa mel • ■lett, ahol lehet; oldalba lökdómük igywáat, ahol o*ak igy lehal helyet norlusl. Itlnea aekflnk most ■ár is aagy péntekünk, lo huihagyó-kaddBnk | csak kenyériogyualó napjaink vnaak. Niae*aa*k Idulia, igent helyeink, ahol kinpor hallanék * lélek magtépdaneli aaárnyait. Még a OolgoUUl la .kmyérmtoő* lelt. — — _ _ — _
KOns a *sahid terméssétbu, a lélakaaabadiló •gyedOUéghan, megállok és aiáriyairs bociét om l«lk*m«t, Mehet, repBIhei, atárnyslhal uabidoa, korláttaltsul a Mgy végtelenségben.
Ceodi-é, ha ibból a nig) háttelen világból vlaaia*aáll a gyermekkor leledh«tetl«a, édes világába, amikor még volt nagyhilBak. — —
á vaaaprémi vár aairtlokárél mtgsiélal a méltóságos dóm hstslmaa éreóriáu : aa Ór*f ,/«r-tiIpot" 4a áhítatra ébraaató, bógó hangja l*n*á-gea arOval hsUámalk lova as épólaMósMgek ló-iöli, a .7álor-áUáto*' ét a llakonf béniei kOté éa olt hal al a bBtske .Popod" rengetegében.
MagárijQk a baia'sias éronyalvl aaésok asóss. tál; negyünk owndiaan, valami kinsoidhltallaa ünnepi** hangulattal a ,rdráagy" ■ eredek atján (ól a uékesegybásbs.
át óriás boltivak alatt, a kolosssálls osslopok kötött s hívók ssafolt eireirt kibontja uárnysil S fájdalmas áhitsl gyástolé angyala. Mintha va-Inni nsty, vllágmegrásó tragédia plllsaslát vár-
nák a ■agváitoshsts'lsiMág tadiláaek megadásával
A M"IUriól lámán, lombén iiasva arswkadlk alá á kavargó tóm|én!0at ól Illatával magláM a témpliim-liajö lav*gó|ét, majd is4«auka4es*s. gyaaga, ködinarfl párátwhaa Hlanlk al a kön* holifvsl alatt.
Caand; — vihar', puiluláat váró csend mis-dwfltt. C*ak s aautály távolából bal atiaik » mláétO papok csendes mormolása a itt egy agy beteg tódejO Imádkosónak ellőj tett, kinös, vergó4ó kóhOgéaa.
A kómáról minden aaem a fóoitárra aaagasl-dák- A trombitálok, a hivolyáaok, a dobosak. bsgadOaók insirameatamaikat itorongalva, a karéneketek nyitott ajkakkal várják a aagy-pillanatot, a pmtsláa pillanatát.
As tgg, óm kssosok odsilpeg s főoltár kOstpére, kitsíjsssil s nép ksllgsto aurai (sió rastketó kaaét á* tompa. Mii hiagoa énekli 1
— CJloria la iieskk Oeol
Lelrksistlaa erejű, oulepokat ráeó, végiiéteti hsrtoni-ugát, dohpergós, palfogát, • unM éa éaakkaegok loetlaalmól tt akadnak egybe e pHlasaibas és ast s magrátó orkenlrnmol Ida-ságssia hegé harmóniaval klaórik a .tiasaad* karaagok, A stisiit-máuás , JMaáa" dtliamálél lélalmaaen raaseg a dom min ablaka.
A/tán ágyalent ileaudaall miadea.
A* oltárokat megfojtják éksmégiiktól. PmmU, kopár, bangtslas lett t ssmtigybai.
Végbemagy a megváltál aagy tragédiájának nposieiéjs. A templom ■ (Jolgoti mmbolumAvá laaa.
B* a délstási ypdwawu ayás a aagy templom paaataláa lölBtl meglendül a .kit frnpot' ajkain a Molotama mélyen ssonwo dallama:
„Jerutalem, Jav malim I aeevana ad demi-num L)eum taumt*
Másnap pedig, ugy-péeiaku, t magpewtllstt oltár elölt magaira emeli a pap a fekete pou-tóvtl letakart fenllleiet a kárammior énekH a megrátó igéket:
— nEoce UgiWM craeia, la qoo tálat maadl pepeadl"
A kárpit legördBi.
A világtörténelem Irgkatalmaubb tragédiája véget árt.
A hivők esrel aekogva omolnak I*. — —
Alig várta, bogy e teljék a negyedót a, (ólalatilt atyja dolgotó i>obájábs..
Lüneburg tnyeréMhajlottá komiokát, Ugy gon-dolkózott, hogy miként érlatie meg leányéval tonik i lépésnek lomo ságát, imi most reá vár. Suvakal kereseti kavargó gondolilai stámárt. De Eli* megelötte. Oda eleteti houá, letérdepelt melléje a szőnyegre és átkarolta.
— Apám, kadvw sposkám, ne haragudjál reá, bocaáas meg neki, ón közeledtem hozzá.
LQasborg bámulva nézett leányára.
— Hát a le todloddsl és sksraloddtl történt?
... Igsn ipám, igsnl mert szeretem, ouk ót
■terelem.
—' Igy s levélről is ludat ?
— Tudok mindent, mindent. En vagyok u oki mindennek.
— Jó, jó, inén ekkor mindm rendben vin. De Utonyoe vtgy benne, hogy Iguán léged iteret és nem s hozományodat ?
— Tudom, lodom; mert 0 minden nélkül is elven engem.
— As nsgyon s<4p; akkor semmi sksdály sincs, bogy egymáté legyetek u lbolytlikidU«il.
Clts most elragadtatással uorilolla magához atyját éa félig magOdvóilllin rebegte:
—« Hát Igasán beieagysitek, le It, snyám is?
— Nsgyon tsrmésielee. Anyádnak kOlónówn Imponál a bárói oim. Perau ntgydb uépen cseng, bogy Vortof Uráné.
K'u, nOnt aebzell ötike, ugrott (01. , — MII? Hát Te Vtruy báróról bessóllél T
— Nagyon lermástéles. Ka te nem ?
— Nem, nem, nem ipám! ín llakó EndrérOl.
— A nevelőről?
— Igen ipám, mert én esik 01 szentem I ouk U ÓVÓ leszek
A leány térdre uetl ismételten alyja olOU éa megtörten várta uiválL
As ipa megsimogitti leánys fejét, lehijoll bottá, homlokon otókollt, aztán elérséksnyOllw, suttogva mondta; V___
— Ne lólj I En nem őlőm el u Ibolyalakndásl I
Ahofy Tórók János fondolta
— Itaauitaak, —
Nem tudom Önök — kedves olvasóim — hál-lótlák-e hiroi, hogy Ferdeategen ven egy lOrók meoNl, t ennek i török meoietnek vin egy Török János ntvü dékánja? Et a Török Jánoe nem arról nevezete*, hogy a ferdeuegi török meotetnek dékánja, hanem arról, hogy a lerde-szegi plébános urntk 300 lorinlos fogadását meg nyerte.
Nem ikarok unalmas, hoaaiu feneket keríteni u elmondandó dokxnak, hanem egyuerre ott kudam, bogy kik itmerik a lerdeaugl plébánost éa a vöröaszegi ref. lelkén urakat, aaok biso-nyára tudják, hogy l kél atenialva arról neveu-tés, hogy egymást szeretik t villá'l dolgok itme-retében liggtini.
Sokuor maglörténl, hogy egéu délalán vllsl-
knalak minden eredmény nélkül e igy történt meg, kogy 800 Irtot fogadásul arra határosiák el msgukal, hogy nem stórai, hanem háromaaoroa néma kégjeladáaul döntik el: m*lyikők jártaubb a valláti dolgokban t ennek megtörténte ntéti Ifibbé nem lógnak vltatkoani.
A fogadét maglörténl. J5 napi goodolkodaat Idóben állrpodtak meg
... A lerdenegi plébános - különben — igen vig kedélyű ember volt s moat egyuerre mély gondolkozású, uinte more kinésáeO. haragot amm lett, éa e rögtöni váltósát Török János dókán uram előtt megmagyaráikalallannak tftnl tel.
Egy reggtl lel It Mle magában, — ba aw la olyan szotoora, hirago* leu a plebánot ar, hál megkérdetl, — ml bántja ? — mert valami nagy okánek-lokáask keH kani, hogy olyas haragot mo*t mindig.
Török Jánoe ui a sekrestyében gondolta meg, hová csakhamar megórkoult a plébános, látUókg még mélyebben gondoikosó arccal mint tagnap.
Török Jánoe előbbi gondolatának ara kő, mart egéu bátran szóit a pkbánoaboa ,Pkbé-noa nrT ha saómmal aem vétek, — miért olyas ttomoru, haragot a plébános or egy pár nap óla?*
—• Jánoe, ntegyan annak u oka!
— Má ugyan ml volna u oka?
— Ml Jánoafl Semmi eayébb — mint hogy a három aUt forintos (ogaoátomal nem ueret-ném elv estiem.
— HáromazU lorinlo* fogadást *l vsam lel ?
Naty-Kanisaa csütörtök
Zala 28. Mám. (4. lap.)
18M. Április bö 7 -éa.
áa éa maliba szálldt lelkem via«zalér. Msgresseaek.
Idefeiaeo valami csodái érié* vonaglik át Szerelném megragadni annak a kettévágott, nagy életnek azerte-oulott siálsit. Szeretnék följajdulni, Is'eohez kitltani, hogy miért aem lelt folytatásaimért nem la'l nagy, miadaneket átható, qjji'ereatS, ilta'ánoa, egységei diadala aaaak a munkának I Miért nem ?1
Milyen hatalmai, fönséges nagyhete lenne ■ost akkor aa ágén világnak I Ha a megváltál Golgotájából ia „kenyérmezét"
aem csiaáliak volna.
__
A vármegye házából.
>' Or. grót Jankorich László főispán a törvény-' hatósági bizottság májas havi közgyűlésére a; köveikelő meghívót küldötte sxét ft álisndfr vá-! laaslmány tagjainak: t
A Uirveuyhsiósági bizottság lolyó évi május havi rendes közgyűlésén felveendő 1897. évi ; vármegyei házipénztári- s a vármegyei pénztár'! ban kezelt összes alupok, mégis a za'avármegyei j — loválibá Zala-Egerszeg éa Nagy-Kanizsa r n« dazell tanácsú városok gyámpéuztári ssámadáaai tárgyában teendő véleményes jelentés elkéasitéae végett az állandó választmány Ölese 1806. évi április hó 15 én ugyancsak a fent kitett bizottsági közgyűlésén le veendO tőrvényhaló-ági ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése vegeit pe-dig az állandó választmányi ülés 1898. évi ép- j rilis hó 22-én mindenkor délelőtt 9 órakor Zala-1 Egerszegen az uj megyeháa gyüléstermében fog megtartatni — mely Ölese-re választmányi lag urat vau szerencsém ezennel liszléleltéj meghivoL
Zala-Egerszeg, 1898 évi március hó 23.
Dr. Jankovich Láasló gróf s. k.,
Ealaráraafja luiipiaja
arról is, hogy a hivatalos órák alatt szakmájába vágó kérdésekre vagy esetleg jen-forgó kétségek eloszlatására bárkinek a legnagyobb készségge l megadja a szükséges világosítást.

— áprll 11. felhívást intézte
a | — HlláateUa Vnajk Jánoa tapolcai áJL polgári iskolai tanárt az 1896 iki oras. kiállnáa jurylanácsának javaslatára, a kereskedelemügyi miniacter a közművelődés tarén ssersett érdemeiért a millenniumi állami nagy ezüsl éremmel tüntette ki. -
— Fiiplkl MlagatAa Antal Gábor dnnánlnli ev. reform. püapók jövő hé 8-áa a a helybeli míssaió egyház látogatása végett Nagy- Karnisára érkezik.
— CtJ*(|iéa KtíHtmaMH Adolf a nagykaniaaai takarékpénztár réazv. társaság tiszt viselője, jegyet
I váltott Berger Vilma kisasszonnyal Szombat, város közönsége hazánk tyjá-' helyen
Os
H I R E K.
Városházából.
Az uj anyakönyvvezető helyettes: J. Horváth István, hivatalos működését dprü 14-ikév Jogja megkezdeni Nagy-Kaniüán.' Lapunk utján már elOre is kéri azokat, I akiknek az az anyakönyvi hivatalban valami hivatalos dolguk lesz, hogy személyazonossá- j guk igazolása iránt megfelelő módon intéz-I ktdni szíveskedjenek, mivel néki most még I nagyon sitik körre szorítkozik személyes \ ismeretsége. Egyúttal értesiti a közönséget,
A városi tanács a következő Nagy-Kanizsa polgárságihoz :
Filhivdt t Nagy-Kanizsa születésének tényét az 1818 iki nemzeti vívmányoknak éa azok törvénybe iktatáaának ötven éves fordulóját a I. évi áprília hó 11-én, mini az 1848-iki tőrvények legfelsőbb szenie sitésének napján megünnepli éa ezfrikslombó! /• évi április hó 11 in d. e, 10 értkor a Dtik Ferenc téren, a szabad ég alatt, kedvezőtlen idő esetén pedig a helybeli plébánia templomban hálaadó istent tisztelet tartatik.
Miért ia midőn ez alkalommal Nagy-Kanizsa város le'kes közönsége az egész nemzettel, a törvényhozás mindkét házával éa ö Felségével dicsőségesen uralkodó apostoli királyunkkal együtt ünnepli meg az ország történetében korszakot képező 1848. évi törvényhozási alkvtá-►oknak szentesítéssel való befejezéséi, tisztelettel felhívjuk a közönséget, hogy a tartandó Qnnepiet szent miaén minél szárooaab-ban megjelenni ea az ünnepély fénye, méltóeága emelésére és az általános ünneplés kűlaöké-peni kilejezesére házaikat lellobogdzoi éa feldíszíteni szíveskedjenek.
A szabadság és az 1848. évi törvényhozási alkotások Magyarország minden polgárának drága örökségét képezik, azokért háladalos azivvel áldozni, azokra emlékezni minden 'hazafinak köteleaaége.
Nagy-Kanizsa város közönsége sem maradhat adós a nemzet, a törvényhozás éa a koro* náa király iránti hálájának lerováaával.
Nagy Kanizsa város közönsége hazánk örö mében éa bánatában mindenkor igaz szívvel vett részt, mutassák m»g tehát ezúttal is, hogy a nemzettel együtt érezünk éa a kimagasló történeti eseményről halával megemlékezQnk
Ünnepeljünk tehát mindnyájan I. évi április ll-én, legyük ünnepi diszsze: és ünneplő lélekkel méltóvá e napol a nagy nemzeti ünnephez, és tegyük méltóvá Nsiiy Kanizsa város hazafias és lelkes közönségéhez. Éljen a haza 1 Etjén a király 1
A városi tanács. Kelt Nagy-Kanizsán, 1898. április 2-án.
VÉCSEY ZSIGMOND s. k,
. potfiraaatar.
aaapa*g A nagykanizsai ipmiskeUi f. I hó 17-én délelölt 10 ótjtkor tartja meg a minisztérium által elrendeli szabadság-ünnepet, A tanügy barátait, a munkaadókat és mestereket tisztelettel meghívja az ünnepa^gra az igazga-téaág.
— Névvillailaláa. Setíler Ernó nagykanizsai illetőségű joghallgató, nevét béliig) miniszteri éngédélylyel .Szirt'-re változtatta ál.
— Cla^aaáfl Irjntvaikaial. Vidékünk lölbirtokossága körében igen örvendetes mozgalom inda t meg. mely a Gazdák tejszövetkeze* lének megalakitáaái célozza városunkban. A mozgalom élén Ebentptinger Ernő njnépi bir okos áll, ki az essmének vidékünk már több előkelő löldbir okosát megnyerte éa tekintettel a tejszö-vetkesetek fontos hivaiására, bizonyára aa Összes érdekelt felek szivesen hozzá lógnak járulót, hogy a terv sikerrel megvalósítható legyen. A tejssö-vetkezetek mindouQlt igen üdvös Intézménynek bizonyullak és kiváló belolyással vannak aa állal lányé." zlésro, De k'W egészségügyi, valamint közélelmezési szempontból is nagyon melegen üdvözölhetjük ezen mozgalmat mart a szövetkezetek telje* gsrsntiát nyújtanak arra nézve, hogy s fogyasztó közönség mindén időben tiszta, egészséges tejjel éa tqnemüvel lesz ellátva. — A szövetkezetbe belevonalnak természetesen a kisbirtokosok is, kik s szövetkezetbe való belé* pés által téjkessitményöknek állandó etáraailá forrást biztosítván, nagyobb gonddal űzhetik aa állattenyésztést, ami kiváló befolyását van a gazdasági viszonyokra. Ezen ügyben — mint értesülünk - legközelebb n tgy nép-értakszlatet tartanak, melyen ez ügyet érdemlegesen ismertetik.
— Tárlk-Bállat a plébáaam ailaa Zimiindy Ignáera. a iflrókbálintl (Fehérmegye) plébánosra, a ki Kossuth Lajosról gyalázó pam-flettet adott ki. odahasa is rájár a rud. Török -Bálint kósség képviseióleaiOlete április 2-án tartott közgyűlésén tárgyalta a Zimándy-lgyet, melyet Oyőry Sándor jegyző vetett fel, mert agymond, a közvélemény a képviselőtestülettől várja: saoli daritást vállal-e sasai ax emberr I, a ki meggys-, lázta, igaztalan vádakka1 illette annak aa embernek emlékét, ki egész életét a szabadság éa
fogadáa Miiéle az plébános ur ? Talán aegitségére lehetek valamivel.
— Ej Ja nos, ebben nem hiszem.
— Talán mégis, ha megmondja a plébános ur/?
— Megmondani megmondom, de nem hszem, hogy tudj valamit segíteni János. — Ez után elmondta a háromszoros kézjelsdással tett logsdásl, melynek s 16 napi gondolkozasi ideje bolnsp jar le.
— Tehát holnap lesz a terminus, plébános aram?
— Holnap bizony Jáu'«l
— Ifu, rövid idő! de ne busaljon plébános aram 1 én plébános uram helyett egy szó nélkül megfelelek modenre.
— Az ám Jáuos, de én fogsdtsm.
— Nem lesz semmit plébános uram I Holnap legyen beteg. En ez< még ma elhíresztelem a falunkban s holnap ha jön a tiszteletes ur, küldje kószám.
— De hátha elveszítjük a 300 Irtot?
— Ne féljen plébénoa uram ! En megfelelek mindenre a tiszteletes urnáit.
...Es a ferdeasegi plébános még sz nap délután ágybs lekűdi s dékán pedig tünek-fáiiek beszélte, hogy s plébános ur ilyen, meg olysn nagy, beteg talán s holrap reggelt sem éri meg...
De megérte, és s vörösszegi lelkész urnák trüllelett, alig hallható hangon adta tudomására, hogy a foga iás áll; de helyette a dékán log megtelelni.—
— HtJfeaen van bsrátoml — szól a vörös-szegi lelkész — nekem mindegy akárki. — Hol van a dékán?
— Valószínű: lakásán '.ár reád.
— Isten veled I) Jobbulást kívánok a viszontlátásra I — S a tisdeleles egyenesen a dékánhoz
I megy, kivel az udvaróiMalálkozik, kinek e mondja | jövetelének célját.
—• Van tudomásom róla tisstelrtes uram.
Még néhány szóvAllás és megkezdődön a néma játék, mint ahogy Török János nevssle.
Először a tiszteletes ur sz ég felé mutst; a dékán pedig lefelé. Másodszor a tiszteletes ur egy útfal a dékán felé; a dékán pedig két ujjal a tiszteletes (elé. Harmadssor u tiszteletes ar a tenyerét fa dékán pedig az öklét mutaljá. S ezután a tiszteletes minden azó nélkül visszamegy a plebá noshos.
Es ssegész? — gondolja magában a dékán.
-- ...Tied a győzelem 1 a fogadást te nyáriad meg. Mondhatom ügyesen betanítottad a dékánodat. Itt a 800 Irt 1
A plébános nagyol néz s meglepetve kérdési t .Hogy hogy?*
— Barátom I én elöazBr azt műfajiam, hogy a mennyet Isten teremtette; ö erre sst matatta, hogy a földet is. Másodszor azt mutsttsm, hogy Isten egy embert teremtett; A sst. hogy Evét is tsrsmlett melléje Harmadszor azt matattam, bogy Isten a világot a tenyerén tartja; S azt,
hogy be ia markolhatja; —- léhát tied a győzelem t
A tiszteleten eltávozána alán B p'ébanoa rögtön Török János dékánért küldött é* mire a dékán megéri esett, arra a plébános már á régi, víg kedélyű lett.
— Derék ember vagy Jáhoe — ásói a plébános — a logadást helyettem msgkysrlsd ; de szeretném tudni, hogyan?
— Hogyan pelAbános uram ? I hát ugy, hogy a tiszteletes ur először est mulslta, hogy na 0 lelké felmegy menyorsságba; én mag azt matattam, hogy pokolba, — s e éri a Italelss ar meg-baragudof, azt mutatta, hogy kiszúrja ss egyik szememet; én meg sst mulattam, hogy mind a két nemét kiszúrom, éa ezért még jobban megharagudott —, sst matatta, bogy a tenyerével pofon üt; én meg erre sst mulattam nnfci, bogy ököllsl ülöm pof00 i 1 ezért annyira meghara. u* dolt, hogy ult hagyott, mint Szent Fal as oláhokat.
De ekkor már a ferdeszegi plébános a hasát logts annyira he/etell. s csak ennyit tudott mondani: „Jáooel a tiszteletes ur — aem Igy gondol U."
— De én igy goodo tam.
tíurku.t Béré.
Nagy-Kani***, oOlOrUk '
■ 1 '"jf 1 t 1 egyenlőség megvalósítására ssentelte, A kősség éraeke megkívánja, hogy ■ kinoa te kényelmetlen ügyben illáit foglaljon, nshogy ágy ember bármi okból elkövetőit abszurditása míi'I egy k virágzásnak induló község lako»*ágát u oruág isioe elölt a nasafiatlanaág legkisebb vádja ia érhesse. A képviselő taalfilal kalárotatában kimondja, hogy bár a Zimándyl baaaáruiónak éa gessmbernek kijsienló közlemények Zlmándy magánügyét képealk éa elbírálásukra a képviselő leatBlet magát hivatott-nak nem árai, annak tudatában van, hogy azok a közaég, bár német ajkú, de minden tekintetben hazaflaenak ismer! lakoaaágát, legtávolabbról aem Arin<lk. Zimándy plébánost azonban fölazólitja a képviselőtestület, hogy e ránézve olyan lealázó ügyet tisztázza, mert ellenkező esetben a képviselő-testület ellene /HlStítt hatitdgAndl kinyiden Upiíélet (mmi, a mennyiken á község reputációja nem engedheti, bogy lelkéste tisztázatlanul ily vádakkal terhelve tovább ia álláaában msradhn— son. A határosairól szóló jegyzőkönyvi klvouatot lapunknak ia megkUldötták. •
— UJ aár. Huckitedt Irén, a mi uép hangú kedves löldlnk héllön reggel UudapéHlen járt, bogy as orsz. aainéasegyeaűlet tagjai közé lel-vétesse magát. A felvételnél egy kis mulatságos jelenet játszódott le. A felvételi bizottság elnöke Molnár László kilogásolta a Huekitedt nevet éa kijelenti, hogy mig egy ssebb hangzású mttvéaai nevet uem választ, vizsgálatra nem bocsáthatja. — A mi ksfivea földink nem Igen szeppent ineg, kérlelő hangou magaaólilotta az elnököt, bogy keresztelje meg. Kérése derültséget keltett a borotvált képű urak és a nagy írufusbaju énekes primadonnák körében.
— Nó Jó felelt erre Molnár László — hát legyen ezentúl a neve Hugonai. Elfogadja ?
— Igen, kertet! apám, pattogott találóan utána a válaaz, a mi szintén mosolyt csalt az arcokra.
Dr, Kutitr Józael felvételi bizottaági tag azt kérdezte tfljle, hogy hol működött eddig ?
— Petérdlnél, — volt a rövid felelet.
— Volt-e' lizeiése V
— Igen, kátasáz forint, de esak papiroson. A vidéki direktor urak erre a leleteire ráncbassed-t«k a homlokukat és legtöbbje tenyerébe rejtette "arcál.
— UnltklMvAa. Egy bussonkétéves ltját lek-teleit a gyölrő, hoaazanlartó kór a ravatalra. Egy köztiszteletnek örvendő polgártársunk, Bhttipp Lipót aaztalos-meaier családiját ejtette nMly szomorúságba huaaonkétéve* fiuknak balála. Csak néhány év eMMI kisérték ki a báaalos szülők egyik husaonnégyévee fiuknak koporsóját és ime, a kegyéltén halál egy ifjabb áldozatot ragadott ki a gondozó, szerelő szülők és testvérek karjai kőzöl. Pkilipp Józsel bárom év előtt lett érettségit ; beteg volt már ekkor is A poetatiaztl tanfolyam hallgatója volt egy évig, de lejlödö betegsége lemondásra kényszeritelte 0'. Azóta tolylon fogyott, bár a szülők mindent föláldoztak -értira hideg halál nem könyörült, vaaárnap reggel magához váltotta Temeléae hétfőn délután történt meg hagy részvét mellett.
— Meghalt. Két béllel ezel ölt hirt adtunk bogy Benedek János zalapálil körjegyző megőrült, éa életveszélyesen megcsonkította ssjál testét. Mint Zala--Egerszegről írják, Benedek az ottani megyei kórházban meghalt.
— Iparától Heti kfcgylMa A keulkdyi lpartotüld folyó hó ll-én tartja XIV. évi rendes közgyűléséi. Az erre vonatkozó meghívás a tárgysorozaton klvlli tartalmazza : 1) a pénztári számadást 1897-ről 2) egy „Névtelen" jótevő 600 forintos alapítványa — ás8) u könyvtár záró-számadását, ás végül 4) a vagyonkimutatást, Tagdíjakból belolyt a mull évben 828 Irt. hátralékokból 188 írt 80; az Ipartutület tonbetiltlt: 917 irt 67 Volt, a JMátok pedig 781 forint 80 krajcárra rágtak. A ktnyvtári táráetámeuiáibdl megtudjuk, hogy 88i frt áll n Ipartestületnek ezen célra randslkeaésere. Az Ipartestület összvagyona 4884 frt 48 kr.
— Vsa-s snésitay ? Nagyon caslstkoslk a ki aat hiszi, kogy a töldnlvelásügyl alnl»ster beéri azzal, bogy kiadja a rendeleteit a mini a ki jól vigeite a dolgát, napireadrt tér a régi rendelet iölltt a ad ki aaás ujabbat; a told mívelésOgyi ssiaiaaisr rendeleteinek eredmények
Zala 28. szám (1 lap)
is kiváoja tudni. Csak ai a bökkenő, bogy van-aak rss.tslatek, a melvsknek aa eredményéiül nagyon bajos beaaámolal. Ilyen például Darányinak as sgér Irtására kiadóit rendelete, a melybes minden törvényhatóság részére néhány aaás egérfogót mellékelt. A rendelet aa allspáai utaaiiásaal a ss egérfogókkal kiadták a fössolga bíráknak, a főszolgabírók a községi éa körjagytö aak, szak pedig aalndsn községnek adtak 10—80 egárlogót. As most már s kérdés, bogy bíoő aredsiénynyel használták sieket a* egérfogókat ? Tessék erre megfelelni I Ha aa Igazai, a Ueata valóságot jelentenek, akkor aat kellens jelenteni, hogy eseket aa egérfogókat nagyoa kevéa helyen használták, > mert a mely község halárában pá* százezer sgér volt, ott 10—80 egérfogóval aem érdemes elkezdeni; a hol még nem volt egér, ott jülöslsgea lett volna egerészni. Előreláthatólag kiaiklsoak majd a kérdésre adandó egyénen válási elöl s sst lógják jeenteni, hogy sz ege rek legnagyobb résiben elpusztultak. Punktum. Eszel igazat mondanak, mert tényleg nagyon megfogytak a kártékony állatok, a mi kielégítő eredmény, noha nem aa egérlogóuak tudható be, hanem a gyakori nedvességnek, a ml bstalmaean kipusztította aa egerek állományát.
1000. április hó 7-4n
— °y*»y—r**"*t "árslis A bsMn-mtnissterium egészségügyi osztálya legújabb kér-rendelele kimondja, hogy a kl Jövöbee gyógyassr-tár birtokába akar jntni, vagy uj Jogért IstywM-dik, köteles a (inti főorvostól bízonyltvánvt felmutatni, melyben Igazolandó, bogy a lolyamoió gyógysasréss teljesen egészséges és erzékassrval semminemű fogyatkozásban nem asenvsdnsfe. Crt-sőlésOnk szerint a körrendelet nagy tslhábo-rodáat idézett elő a gyógyszeréízek kősőtt. A sérelmes rsndeletst legutóbbi ülésén az •Orsságo* (J yógysasrésaegylst < is szóvá tette éa fölirattal kérls msg a belügyminisztert, hogy a rendelet mielőbb viasza vonaaaAk.
— Hairiii vásár. Dacára a zord idősek, héttőn a húsvéti orsaágos-ráaár sikerűit volt, de csak akkor váll volna be Igazán, ha a tomboló vad szél nem okvetlenkedett volna egésa nap. Szarvsamarhát és lovakat messze vidékről hajtottak (el és mindsn a legjobb áron kelt sL
lagysrsras, assktMk rskkaal-és aya«élj tgylHések vagyona rövid négy évi fsnálláaa almit 50.000 írttal szaporodott, tagjainak aaáma pedig az 6034-et meghaladja, köa-ponija ! Budapest, VIII. kar József-kőrút W/a. Fiók-egyletei a kövolkező helyen vannak: Ó-Buda,
— A gyllke* elelAat. Nemrégiben Harcion Diósgyőr, Zombor, Miskolci, Apatin, Szolnok, | prodoká'ta magát Proháuka Ferencnek a mena | Keeioaabánya, Temesvár, Dunafőldvár. Kaposvár, zaériája. Mikor az állataareglet Harcáról útnak Ersekitjvár, Ssékeafebérvár. Pozsony, Esztergom, iüdujl Pécs falé, a tulsjdonos sokallolla a vasúti, Oravioa, Hlajerisk, SAtoralja-Ujhely, NagyKemitm. köll8é)|et-ós az elefántot a hajcsárral gyalog (helyisége: Hunyadt-uica, Kovács-léte vendéglő) küldötte Pécsre. Útközben flottykán megpihentek. Szeghalom, Máramarossziget, Kudslr, Vajda-Amíg a hajcsár a korosmában Bit, egy paraazt Huayad. At egyletnek tagjai lehel minden műn-Ingerelte aa elefántot. A hatalmas 180 eves állat káa, Iparos vagy bármely más foglalkozású egyén, feldühödött, ormányával leikapta a parasztot, i sőt nők is korkülőmbség és orvosi vizsgálat met-levágta ti tőidre és rátaposott, ugy hogy az etn. lőzésével. A tagiági dlj 10, 18 éa 16 kr. beten-bernek a náfábil lógtak ki a térti belei ét t*r- | kint Tiz évi tagaág után a tag saját aaakmljá ménét—n nyomban meghalt. Az elefánt csakhamar ban történt munkaképtelenség esetén 4 Irt 10 kr., lecsillapodott és éjjsli 11 órakor minden baj! 4 Irt 80, illetve 6 Irt 95 heti asgalyl élvez éits nélkül ért Pécare. A boltykaí paraszt volt az végéig. Mlllél kéaőbb válik a Ug munkaképte-elelánt első emberi áldosala. i lenné, annál nagyobb heti segélyben ntetestll. A
— A |Saéatlaaiii( AMaaata. Holper' beiratáal dlj egyeeaknsk a helybeli fiók-egyleinél Rudolf öráliási lakoa vedássfegyverét tisztogatta, 60 kr. A betratások, ugy mint a heti be-
mely azonban töltve volt. A gondatlan ember azőrnyű módon bOnbődőtt könnyelműségéért, mert legyvere tisztogatás közben oly axerancaéllenOI sült el, hogy a golyó 10 éves leányának lejét találta. A eyermek sebe életveszélyes éa életben maradásához kevés a remény. A boldogtalan apát följelentették.
— Regaáli »••»»■/. Somogy-Szt.-Királyon egy özvegy Ssőke Istvánná nevű napazámosoö ragályos bőrbetegséget kapott a hogy alkalmatlan nyavalyájától megszabaduljon, több okos aassony tanácsára, kenyérsütés után a még lorró kemencébe bujt. A lörülötte levők, nehogy a gyógyító meleg ellilanjou, a kemence ajtaját becsukták. Időteltével kérdezik: vájjon nem jönne e ki ? Semmi felelet. Bizonyosan jól eeik neki a kura. Egyszer azonban megsokalják, bogy a beteg se kl nem jön, se nem szól, bsnéznekr-látfik, hogy az e célra behelyezett deezkáról Mordulva, eszméletlen állapotban lekszik a kemence lenekén. Az előhívott szomszédok vonszolták kl nagv ügygyelbajjal a különbem is nagytermetű, nehéz aaazonyt a ssűk szájn kemencéből. A szó szoros1 értelmében megsült. Fél napi kínos haláltusa
l&át kővető vasárnap easkSsölieteek, Illetve
lisetéeek minden l-jét éa délután fél 8-0 óráig történnek.
— As lalts le kaleaássh Isfesstett... A vármegye egyes Járásaiban már betstaaOdtak as ujonoállttáaok, többi réséért csak majd ezentúl kerül a sor. Hsngoeak a Járási székhelyek, be őltl ss utcákat a cílrán főlpántlikázolt, felbokrétázott legények éles kuijongatáaa.}Van köefltiük atomóra la, vig la, de vatamsonyi hajtogatja a széles poharat, valamennyi Iázik. Kmttkelym a mull hét végén ejtették meg a sorozást. Voltak olyanok Iá, kik a sorozás uian mindjárt megmntatiák harcratermellaégüket, rendesvén az >Amaaon< szál ó udvarán agy kia cseiepatét, melyben külü-nősen a zalavárjak tűntek kl, miat győztes harcosok ; a csendőrség közeledtének hírére azonban hamarosan beszüntetették a víaskodáat. A sorozás eredménye a kővetkező: Felvétetett aorozásra as 1. korosztályból 874, a H-ból 168, a lll-ból 134. Besorozlatott aa ajánlás és beosatás fentartásával 1880 végleges ajánlással t, egy éves önkéntes 1, mint közönséges önkéntes jelentkezelt 1, öröklött mezőgazdaság birtokosa kedvezményben részesít-
után azon éjiel meghalt. Két cssládos II,t s két I letett 2, mint családlentartó 8, mint kevéibbé al-
kiskoru tyermeke siratja a kuruzslás szerencsétlen áldozatát.
— HaasU pfMiek, A boldog emiékesetü haloesal. azt hittük, együtt, egyszerre tűnt le a bires uj pesti pénzverők dicsősége. Azonban azok a jelea uraz, kik a hatoagyártáa munkájával megbirkóztak, ugy lálezik nem riadnak vissza a komoly ezüst forint, meg a vidáman csengő, tetszetős korona másának as ólomba Öntésétől sem. Hivatalos érleeilés jött a pdsls-bizalalokhoz, amelyben óva intenek mindeneket a legújabban forgalomba hozott bamia pénzek eifogadáaától. Egy torintoa és koronás érmek lorognak késröl-kézre. Az újfajta .ezüst* pengőnek különös ismertető jele, hogy ónból és horganyból, illetve ónnal bevont sárgarézből van öntve; magyar a veretjük, 1878 as évszám vau rajta, szürke szinü s elmosódo11; '— a hamis korona körülbelül ugyanilyen vegyi összetétele, de magyar és asztma
kalmas 14,,a honvédség póUarlalékába 1, vias*a-helyestetett 808, fegyverképtelen 188/miat siket-néma és nyomorék töröltet
Illetett 8, katonai kór-I. távolmaradtak as I ad Il-ból 14, III bél 9, teljesen
házba rendeltetett korosztályból 88, a ismeretlen 18.
— Meuetlea sa;s. Nemrég Bottornya kőaaég közelében a Mura babjaiból agy három éves kia gyermekhullát fogtak ki a molnárok, Kilétét nem tudták megállapítani; as orvosi boncolás alkalmával a halián erőazak nyoaaai nem voltak felfedezhetők. A kflzségbrn eltemették a kia Üucakát, de a muraszérduhelyl assndőnég megindította a nyomozás', mely eredménynyel Járt. Láttli Mari oastSdleányt gyanúsították ■ bűntett elkövetésével ás e feltevésük csakhamar igazolást nyert. Lárnlá Mari ugyanis három éves törvénytelen kia Kát ugyanaz nap reggel vitte el elemek I szerdahelyi nevelőjétől, a mely napon a hullát a veretű, a | folyóból kifogták. Mikor kérdőre vonták, savarba
a 1896. évszám díszeleg a Szent István koronája jött, dadogott és kitérő válaesaival alatt. ""ligaaolta aa ellene támasztott gyanút,
mindinkább végre tőre-
Levelezőlapok
Nagy-Kanls** látképével különböző kivitelben én Összeállításban kaphatók Fiaohel Fülöp kOnyvkereakedMben lagy laalzzáa. M> Ara ásrabeaklat • kratfeér.
Nagy-Kanizsa, caülörlök
Zolti V8 mám. (0 ia]>)
IH98 lpH|i» hó 7-án.
saág a és Veoa
delmuoon bevallotté, högjf a gyermsk ss övé, Ó dobta a muroasordsbslyi bidról a lolyóba, mivel a tartáadijal nam oirta Árig meglsetái. A biana eaivü anyai tudtak a bíróságnak.
— * volánok. Tegnapelőtt tette kössé 4 töldmivelésl mlslsiler a vetések állásáról ás a ■etőgssdsssm állapotról taóló havi jélénléeét, JC saartai márciué Id áig oagyobbára saáraa s rés* ben aaybe, de lakább aiolos, etft Itt-ott viharos időjárás uralkodott; a hó vége felé megváltoooti aa Idő t asáia esakaem nsp-aap után ktaebb-aogyobbmérvü esösások vaasok as oreságbsn Aa srAsrn ssáraa tél atán a.sioatsnl )ó esőzések kiillnó hstási gfsknrolnak a növényaoire, küln-atliien pedij a< elvelett tevsssiakra, a melyek oag yobbréaabea ssépea kelnek; de ss Sast ga-bosavetéksk ia nagyon sok hasinál veoalk a lér-mékenyiio eeapadáknak, ámbár as öaaiakre ália-lábaa vére sok a paaasa. A korsi őosi vetéseknek osak mintegy kétbarmadrésie moadkstó kieléfiiónak, a későiek háromnegyed rásas. M«»-lebstdsea megritkultok és_jysngák a buaaveto-ask : Torontáli Báoa-Bodrog (alsó réasán), ArtÁ, Temen, Bihar, Sáros,- Zals, Vis éa Seprőn vármegyékben résében egér- • féreg-pus»Ui ás, réss-bea aaoabaa a téli fsgykár, (Iliivé nagy ssalek kBvstksoiébea. Egér okosít károkai jéfsniatisk
Dunántulról, oovesetéeea i Gyűr, Tolna eprimból, Es habár as orsság nagy rá-saébea as óssi gabonafélék ma még assi leletnek meg a gasdák kiváaalmainak, aaért koasto-tálbató, bogy a vbeaasisradi bua- éa rosavotések a jó onőaéoékre bokrosodésaak indullak s if.bb ayirt saép haragoesóld •sin! mutálnák. A roasok épp ugy, mint a basák tobb baiyso megritkultak, iU-ott ki ia veszlek; áll es (óképp u Állóidra ás DaaáaiuJra, a bol lérgek, egerek és otofegyok jelentékeny kárt okostok. As Sasi árpa aránylag még a legjobban áll as óosiék kóióll, ámbár abbén ia ■alefkwúk némi veaato aég a már említeti körülmények befolyása aJati A repoe legtöbbet saeavedett: többnyire gyönge kősopss as ia, a ai megmaradt Aa elégsé kedvesé márciusi idöjárásbsn a msaögaidaaági munkálatokkal nagyoa gyorsan baladtok a gaw dák ; oagyobbára as sgéss orsaágbao elveiették aa árpát, sabot. basát, takanaáaymafrakat, aft a répát Is. A burgonya Olistéoét ia csakaem (e-leráaaben bofejaaték.
— Eltsgell vásári UlvaJ. A legutóbbi alii-Iindval orasáfos vásár aikalipával as oUaal csendörök ép o«l»r fogták el Cterni A dám ismeri vásári tolvajt, mikor a TtUU János nagykanizsai kalapos sátorából ellopott, kalapokkal el akart iUaooi. A tolvajt ozooimü bekísérték a járásbíróság) börtönbe.
— Talált áa eliSMrlI térgysk. Folyó hó 2 ás a főtéren csomóba kötve hst darab kul-1 caot talállak. A jogos totajdooou jeleolkezbelik a rendőrségnél, — Ugyaorzoop este 6 órakor a löulcábea égy — az tMom honoidtk réssérs •sU (ffüjWt — veszett el Felkérik s megtalálót, bogy ezt aziveskediék a rendőrségnél átadni
— riváml Ijésaitf t á ki essióti oe-háoy évvel járt uio'jftra Budapesten, wa bizony
alig Nősemé meg rohamossá fejlődő uvároaaukai. I eloltása, ot adsa, vevéa misdee kaszt s/4márs, A szomorú emlékű ajépáiot a'olaA ioissorudvá- minden kórsak és senaek elő vss Irvaj s ba «y*ú bkw bontja felvidéki tótjaink eoákesye, valaki as előirt étabolyokból sook egyel le sug másait egész házsorok löntek el, helyükbe pom- nem tart, bünké esik, melyet eágy baabödás pás modern paloták emslk*d>ek s különösen aa követ. A brsmia sem teheti a földre lábát, nem otiás forgalma Korepsai-ot, melyook opré roaaaotloyaj'botjo kl kesét, asm vehet lélek zstst, o házikói hántolták valaha a kilelj pályeadvares Béliül, bogy tiszta-ágát ss vesiélyeztetné, a Bodapcotrs érkezők szemét, épült ki aUr esafc-| lelke kárát aa ekozsá. Hogyha megérint egy asm teljeses teljes pompáboo H kasé« sismpsotbél bo'odt a Ksrrpsei
elégítő eser meg eser a s*áiie s mladaafajia dlésmfl, játék, poroeljás éa bóráranak. lámpák nak, vaebutiirokaak, a férfl-dlvat sikkeknek, aa Uvesfelekoék, s a jó istso tud|« milyeaféle ás fajta árukaak, mai y«k mindegyike ssámára külön oesiály vaa barondoová, As sgéas reugelei ttalet mely néhány milllóavi értékel lartalaias és aulynék löbb mint 100 lősyl sasmélyseiéböl osy fél sáeilóalj kitelnék, a hires párisi »Hon Marosé" minlájára és elvei aserlnl késsüll és öeeses outályainek megiekiatesáré egy nap aligha volaa elég. As aa orazág, melynek kereskedelmi vállalkozó stellame t~-o évúsed alatt ennyire tudott lé|lödnl. as határoiotUn bélad félfllmaU balailsaul a boldogulás oé'ja felél
— Klrnáé hás. Nsgy-Essiisán, élénk for-galua uteábsu levő, jövedelmező bérház, jó menetelő üzlettel, szabadkézből eladó. Bővebbet kiadóhivatalban.
0 8 A K N 0 K
A tilalmak babonája.
Számtalan bslbiedrlsm vsa elterjedve a nép közölt, esá'it'ilau bébouaeág, melyeknek eredete még é kereszténység elötilkorrs viendő vissza így a népnek enéaaen sajátszerű jogi logalmai vannak, kfllön gyógytana, kfllöa okoskodása, melyek mind régi pogányftt<lugás maradványai, a mostani elvi iiáoió mellett továbbra is löaa-msrsdnak. Miként a köiöoséges jogladomáaynak, megvanilák ennek Is a msga tilalmai és paraoceai; miként «s orvosi tadományask, vannak ennek ia egészségi srabályai és gyógyszerei; miként a természettannak, ennek is vaaask sajátazerfi nézetei a dolgok, okok és okozatok OaeMflgsé-téröl ás befolyásáról. Eü a babona sokkal többet lad, mint egy közönséges ember; a babosát követő embernek sokkal kevesebbet ezabsd teaaie és sokkal többet ebbsbsgyois, mist egy fblvllágosalloék. ti aagyoa lermészetss, mert ss ilyen két telf.igáiaak, kétféle világask lertozik eleget teani.
Az iadisi braminaak uagyoa sok dolgot kell kerülnie. Vsa nekik egy ti ossza litáaiájak, mely sok niu dolgot tsrtal>nez, melytói a brsmiaaaa óllzkeduij kall, ka lelke Jhdrét nem akaija el-Véssitsei, Mindezek előttünk kioafnységskoek tlssek fel; ast hisszük, kogy szak közömbös dolgok, melyektől minket s legrosszabb esetben is egy tél yfz, meg egy kis szappan megtisztít; de a szegény binda s<zsl lelke üdvösségét örökre veenélyesteti.
Mii mindent oem ézzbad s szegéayskaek tes-aiök, kíálleak UH eaadálkozva. Pedig aem is kell ily messzire mensüsk. Csak takialsOnk ssét a mi népünk között, s látják, bogy a babona nálunk U mily sok dolgot tilt, minden helyes ók és alap nélkül.
Brsbms hitvallásának kővetői osgyoo körülírt, mindenféle előirt szabályok által megbatározott életet élnek. Az evéé, ivás, járás, állás, alvás, az öltözködés, veUőtés, a tűz awggyejlása s
vslóssiaüleg a pogány kor Mfagásássk marid* váaya. A tilalmak némelyike vslóbaa asép és ésssseiü, némelyike legelébb ouigmsgysrásaatá, de a legtöbbje ecéesea oly slsplslsa, s aktalaor mist a bramlnoa tilalmai, fgy példáéi as a sssbály, bogy fecskét vsgy gólyát nem ssabod megölsl, egészen érthető ée oksrsrl. Kitek kaes-nos állatok, a leket ho«y ss a fölfogás Is kősr*-mtködött, hogy ezek a családhoz tartoznak. De babona uem ezssl indokolja s tltalma', hanem, bogy a*éit nam szabsd ezeket megölni, sem fészkűiket féldalai, mart akkor villám Üt he « kásba, vsgy skkor a (eltén véras lej"! ad, ds azért sem Tshet azokat bán Ütni, mert bálba szoa elbűvölt emberek.
A veresbegyet eem szabad bántsál, sem fés«két elrontani; nem azért mert ártatlan kia állatka, hanem mert ilyesminek vihar, nehéz nyavalya, nagy szerencsétlenség a következménye. £ppea Igy tiltja a babona a sssrka és a barásdabillagető megölését, mert ss ézeranesétlaoaégai okos. As ember vigyázzon arra, bogy a Kslalla'bogarst valahogy meg ne sértse, mert as Is roaezét boa. A vakondot sok helyen nem szabad megpillantani, mert már es magábsa vakságot okoz. A pókot délalött nem szabad magölal, mart a pók dél-előtt szerencsét jelent t ha as ember ast megöli, tönkre teszi vala a ssaraaeeet Is, Déiaiáa már ézábad megölni, meri akkor ézareooeetieosé-get hoz.
Mikor holdvilág van, akkor nem szabsd fonal iert a fonál baasr elszakadj a«m stábod a fehérneműt tölaggsial, mert aaaak a koldiéoy árt; nem aaabad semmi kosait vagy más jármüvet megállítani, mert as akkor hamar eltortk; «*m szabad táncolni, mert holdvilágos éjjel a ftld kérge oly vékony, mim a pókháló, a mert a táoo a jfttld szélieméit (Ölesalja.
Nem taaáeeoé reggetsakto' ballábbal lépni kl ss ágyból, mert akkor vosookcdéo leás as uap. Hogyha valaki már fsk*zlk ss ágjrbaa, akkor asm stsbsd as ágy alá bojoí, mavt altkor aa ágybaa kilenc napig senki sem lod áladat. A kinek sz ágya ugy vaa MálUlve. bogy lábol a kapa felé fakSaanak, az auét tartoa', hegy nem sokára halva viszik ki a házból. Ugyanez a sors fenyegeti ast Is, a kl o földre kiöntött vtsoo lép ksranMil, Ha valaki látogatást isos, akko* nem szabad állva m«radato, le kell tlais, kátoa-bsa elvié ti azokaak álmát, a kikoél láíoeatáal tééa. Tiloa dolog aa ajtót srOaaa boasopai, mert ilyes előtt épp agy fog becsapódói a mennyország sjtsja, C|*zaka osa ssakad a tükörbe nézői, mert ilyenkor as ember abbéit valami ret arcot, vagy ördögöt lát. Vaaáruep nem ssabod fát faragni, mert az ember OS laton ajjáb* vag, Véstrnsp tilos rabét vattai, mert ast, aki aai viselni fogja, mennykő üli agysa. A tengeren asm ssabod tliyölal, mart az ember s szélvihart hívogatja. Az égra nem szabad ojjal matitoi, mert ezzel egy angyalt n» agyoo s as illstö ajj le fog rotaadai; épp agy aam tasts-aa, sőt vseso-dslmes villámlás, szivárvány, nap vagy hóid Mé sjjsl mutstnl.
Kklösösss sok tilalmat köt a babona aa év sápjaihoz Újesztendő napján nem szabad saskl oek tiszta inget flt bosoia, vagy almát ennie, aa ilyséssl kelésskst okoa. As egset ksráossoyl idő alatt, ti zsokét éjszakán át nem ssabod ssatmi-aamü aezkőat o földeken asohadsa küaa hagyni, sMrt azokban es okkor káosjáró táooa sárkány oogy kárakot okos. A ki nagypénteken osogj
t oly csodál* to< rokamoa módon, keraakedslssi k-'sriáss asm maradt amannak mögölfe s ki msgiekiati például a Mépssiahás átellenében épp okmI meg> nrflt .Pártéi a agy árakássl,* ssely a Kerepesim K. azáma klioo e «éfra épáfa nsgy aarokpaloia ősaaas földalatti, fötdaaintí és etéősweioii helyi-eégett foglalja el, ugyoocsok bámaloi fog a ssfipar kioosoioak aaeo miodoa eddig iéiossttot hátiérte séorfaá hsimosstáo. A lefíoeréoyebb, valooNst a lagtoisóbh igényeket egyioraás ki-
kertjébe, hernyókat visz oda. a kl ssgyssatör Ds ntmirra1! ápét- alsóbb kssstbsli embert, bo o'y helyre lép, a boi I tökftn olt kenyeret, ezzel oot idézi ole, hogy as repesi n! oly oso- általi mzradvtsyok, SMgek, hajak vsgy ssootsk ó kása tájékán agy sgéas soilsndslg asm lesz fekléiosk, ho megérzi azok Uteksotéi, kik vőtő*- eső. A ki áidooá oaaiőrtőkáa varv, vsgy keiéoa-hagywát vsgy logbsryssál ettok, sojái ayálát kot kao vagy villám Ui mag, Pál fordulás* vsgy köoyét lenyeli, miodsa oly tlsstáialsaoá! (joa. So-éoi vagv gyartyassoolsltker (lebv. >). tsM ét, bogy ka ezen .bűnökért sem vssoksl. som ossbod fenni, ss ilyen földjeire vokaadotal kárhozatra jat. Ha egy állatot meeől, «tel idés vagy pedig taekaa fog botárat odvoráro. halálos bánt köret el; ho egy tehenet OÍ meg, Haebagye kedd éjjsléo asm asokod a (óldskra babér égora vMetlssOl ke, aegyobb bOabe aelk, klmsaai, mart as a barom ti kárál S'SCSSL Hsos-mistks valami rokooál Olts voloa meg. vssó szard áa i
Ho a oép bolasoáját ukialjtk, ott la ssgyoo oMrt aa oivaéoi é«k dolgot találóak, a mi tilos ée a mi még ess had oam at
so szobád a marhát megkötni, annak erejét. I napon oam sL aaos vonal sem árit, mert aa
KMgyek ügyeimébe!
Aa egyedlll isirlalaa areakealeo, lelUtlea Elites balAesal
Jk.
^iryKSJír CRÉME NIOBE. '^".Kftsüs:
Egyedüli főraktár: ALT és BÖHM NAGY-KANIZSA
Nagy-Kanissa csütörtök
Zala 28. Mám (TLJap.)
1898. április botig
bmi hoihat iierenosét. Aki ápril 1-in, angnss-tu 1-án fagy december 1-in laliatett, nehéz-halállal fog meghalni. A ki káaikulibaa házasodik, anaak bésaseága szomorú Ina.
Kttlönöaeu nagy sssrenceéilenségei okoaó nap Jakab napja, jaJÍas 26 ike. Ilyenkor TbOrinjiá-baa a világért tan merne valaki fán mászni, mert könsyen ajakit szeghetni. Stent Mihály napján aeaa ilabad a metfiu dolgosai, sem fonni: ugyanén áll ssent Gál napjára is (október 98)
A siiadennspi életben is itimtalan tilalommal talilkoiank, agy hogy valóban el kell csodil-Losaaak, hogy arft mindent nem ssabad meg-teaaftak, ha nagy veszedelemnek nem akarjsa magukat kitenni Valóban, a köznép mig igen ank helyen nem sokbsa kliöabOsik a braminok-(64, kik elölt aais éa szái szabály Ül, mit szabad, * mit nem saabad tenniök.
A lulánoa esabály aa, hogy a kenyeret nem atsbad agy tartani, hogy megkezdett rlsze a* ajtó feli legyen fordulva, mert ilyenkor a szerencse kimegy a házból, ügy sem ssahad fektetni, hogy alsó része az ég feli álljon, mlrt es aat jelenti, hogy boszorkányság lógja a básat megrontani As ebéd tOlótt nem szabad ételt a tányéron hagyni, a kist n»m axabad élével föl-leli fektetai; as ejőbbi zivatart okos, áz uióbbi pedig a levegőben rtpkedff angyalokat aebesbeti meg. Egy másik babona szerint mindazon gyermekekre, a kik abban a pillanatban születnek, mikor a kás Mivel égnek van fordulva, hóhir-palloa vár.
As evis Ivással nagyon sok baboaa van összekötve. Ha az ember a villát földre ejti, nem szabad tovább enni vele, mert ez Iáit I okos. Tilos dolog a tojást sótalanal enni, a kenyér bélit as asztalos hagyni; mert ezt aa Ördög Összegyűjti ás tüzesen éteti meg az ess-berrai a,pokolban. A féli; kiivott poharat nem szabad mm megtölteni; ilyenkor az, a ki | belőle iszik, kószvényes less.
Ha aa embernek valami seb van a kezén, vagy a libia. tartózkodni kell a templom lito-gstásá'&t, mert ilyenkor a seb gyógyíthatatlanná vilik. A rabit sem ssabad magán a teatea megfoltozni, mert es azt okozza, hogy aa ember aebés halállal bal meg, elveszti sasét. Hasoali sms fenyegeti aat is, a ki csizmáját a sgját libán tisztítja meg. A ki kasait az asztalkendőbe t&rlh, annak telve leaa pattanásokkal A kifésd-léskor kihullott vagy levágott hajakat sem szabad aa ablakon kidobni, mert es AAjist okoz; aboszorkányok e hajból valami blvöt szert készíthetnek, melylyel másokat megrontanak a melyből jégesőt csinálnak. E hajat nem szabad as ablakká rakni, mart ea akadályozza a haj-1 lövést; madaraikkal Is tilos elvitetni, hogy esek aat Nssak-ki*zitiaail használják, mert aa aaeét főfájást okozhat: Ufcjobb, ha aa ember ezt felásás. Ha valaki fésfietlen&l megy ki, as illető a boszorkányok hatalmát vonja magára,
Ha aa ember tízbe köp, ettől sebes szájat kap. A lábbal aem szabad mozogni, „haragosai*, mert as ördög U reá s aa ember saját anyját > harangozta< a sirba. Az Ires bölcsőt nem saabad ringatni, ka c«ak as ember aem
akarja ast, hogy nem sokára gyermeke ssllee-aék. As Ajtóban nem eubad s karoka' a kit wtóragaaztek feli kitarjesstaai, mert a ki legei öesör kérésziül megy rajta, saivsaoralást kap. A ki ágy macskasaőrt vagy oeraa-eailst elnyal, ssidlliebe esik.
Ha valaki elataslk, addig aem ssabad szobiját kitisztítani, mig esak u illető a birtok halárát el nem hagyta, vagy a mig a várost látja; különben as atoa nerenciétlens-g éri ót. Ha valaki marháját a vásárra hajtja, akkor aem ssabad a szobát kisöpörni, mert a vevőket söpörnék el esseL A ki arra vetemednék, hogy a ssemetet este viteti ki házból, ezsel a szerencsét viaai ki.
A házból aem szabad semmit ingyen, ok aél-kll kiadni, mert ss ember a szerencsén ad tal. Valami esékélységet, habár egy tlt ia, kell okvetlen!! követelni érte. Es áll különösen a gabonára, a marhákia s a kert terményeibe, tejre stb. As ember ily sjiadikosáaeal a .tulajdon simpathiájkt sérti meg, a ml lovaviazi a szerencsét s veesélyesteii azt, A tulajdonost tehát adás-tevés utján kell váltós, tal ni. Ha valaki kenyeret ad kölcsön, előbb egy kis darabot kell levágni vagy ast papirosba becsavarni, különben as ember megfoas'js magát az áldástól. Némely helyeken tilos bisooyos un-1 pokon, kllönöeen hét fos, valamit kOlcsfln adal, mert es ia elveszi as áldását Tl, kis vagy olló ajiadikba adva elvágja a barátságot Napayugta előtt vagy utáa aem subsd a hátból semmit elajándékozni vagy eladni: es is elreszi as áldást. Kllönöeen tilos ilyenkor tojást, tejet, vajat stb. elaéai.
Ha valaki egy darab keayerat vagy zsemlyét ksp valakitől, a melybe ss már beharapott, aem saabad aeki ugyanazon helybe harapnia, mert a keHÖ egymás ellenségévé lesz. De ha előbb ráfájt a beharapott helyre, a harspás aem árt. A mely aapoa tehénnek boria lett, aem ssabad a tejből semmit sem eladai, előbb vajai kell köpülni belőle, különben a tehén ksvá* is rosas tejet fog adni. Ilyenkor a három eieö napon aem szabad /kölcsön add semmit, mert a kOleeftave-vők a tejet magukhoz voshatjilc. Az eleő vajon aem szabad túladni, azt magiben a házban kell elfogyasztani, kl önben es ember kookizlafja a tehén baeznát Mikor a marbit levágják, tilos dolog a/t nagyon megsajnálni, mert ekkor igen nehezen bal meg. -
Veszedelmes dolog as embernek egészségével kérkedni. Ha éppen erről beaail valaki s azzal meg van aiégeeve, mindig kossá kall tenni: „háls istennek I* vagy .jé érábaa legyes mondva." Ha valaki mie dicséri egészséginkéi vagy mia tulajdonunkat, ai ne felejtettük hasonló ess vakkal válaszolni, hogy a dicséret varázsoló erejét megtörjük : vagy pedig háromszor köpni, ennek is jó a hatáaa. Különösen az egészséget és a gyermekeket aem szabad dicsérni, a nélkül, hogy „jó órában lag^ea moadrá 't na tsgylak atáaa. Ha est emalaszljsk, kóanyes baj állhat be.
Ossssemókát tilos keresstatakoa átvinni, mert magkaiaak vagy nerewét lesekké leasaek As qjasllöltet aem esabsd köténybe oasvarai, mert később kötények,után fog saaledgálsl A gyer-
mek legelső Ollósaié se legyen uj, mit astás sok rskát fog elssaggatal. 1 salletéstöl egéks a ksresstelőig aem ssabad a gyermeket egymM kegyel, mert a sétán kicseréli vagy eljöaasá a vizl tündérek ée esi* gyermeket tesznek s bét-eeCbe. A kik vasárnap vagy ealtörtőköa ssllst-nek, atokat nem ssabad vasárnap sMgkerssateiai, különben kéeőbb szellemekét fogas k ütni. Egy ugyanazon családban aem esabsd kÜ gyermeknek egy kereestaevet adal, mert egyik magba! kösölfik. A gyermeket kereasteiő élőit aem sasssd kereszt aéven szólítani, mért as őt iss résééért soaé teszi. Ha egy leiayt ugyanazzal a viszel kenae-telnek meg, a melylyel előbb egy lat, a leánynak ssakila fog nőni. A kereestaslíikaek a templom feli meaet aem ssabad semmin kersaatll lépni; es a gyermeket holdkórossá leni. Hé leány a ksresstaays, se legyen sOtét rabija, különben meghal a gyermek. Ha a keresztlevelet bepeesitalik, a gyermek buta marad stb.
Hosszura terjedne cikkünk, ks a népbabona minden parancsát is tilalmát Ál akaraók sorolni. Ast hisszük, belőle ennyi is elég. Már ennél is fölsóhajtunk: Istenem I mit mladeot aem vetaa ssabad megtenni. f. f,
VASÚTI MENETREND.
IrMpMálÉrMl KAVIIIA Al I • mi Aa.
I
v. II. v. gy. v. v. v.!
Szorobh Bées Zala-Eg.
& cn
3 I. StUj.
Barcs
n d u I A s
iisbaáill
M
iiSregg. 2 86'd. b. 1210 este 78Késte
IT
v. 12 —déib.
v h5N"»
vjlSIOd u. k. v UllááM |f. v| 7&9regg. fcy. v I iiM'd. u.
v. 0 05 regg. gy. rJ2|20d u. 5:i5dL u.
2 06 d. tL •z. v. líéóéjjal
V. V. |SZ. VJ

m- v
V. V. a. v.
648regg. 915 regg. *|-'d. a m. v.11216 éjjel gy. v.j IHIC
m. v. 467 regg. V. 2 26 d, u. (iyékényjm. v.l 7 t<i aale
Érkezés Xaal
1 íili!
■4
v.jtltoiUe vJ ' ragg
v. v. I
goi:
, lm
rau
, i
ff. V.j Weslé
m. »j íwrs.
t. v. 866 asle gy. v. 12 MfrjUa|
gy. vJll «7a »•) 1
v.l 1 tf d. «. v. 11 iljéjjel v.'l 114 regg.
Ltptulajdonos és kiadó:
r i ic ■ i L r C l * r.
A MwiM >wt éa
gondolkozó osztály sorsjegy vásárlókhoz I
A mennyiben az I-ső OKtálysorsjátéknál aiálíSíanr-eiadoll. darák sorsjegy közül eddig Osw lén Csupán 81 iérak — és az is csak a iMckisebb ajereménj tiyel — le t fclaora«lra, « még hátralévő 4 hnráwiál pedig a nyeremény-esély már igen 6*ftkéljr, a nalbrwallkal valóaxlift*A< tehát arra sérve elvi-láaballaBÉi nacr, hogy a ll-ik Borejátéknál s nálam vásárolt aon|egyek aaty«hh axammal fognak kíhacalnj és azokra uagyoíib oyeremények is fognak ettul, ennélfogva ajánlom a «. é. kteönségoek, hogy norsfegyei! nálam szerezze be. Az alsó hozásra érvényes sorsjegyek ösnentes (% l1),, I, I forint) árának posta-utalványon valé bíkflitlfinfnfl a sorajegyekbei 1 drb u. kir. p»«la-takarM|kA«ztAri hrftz«léai lapot ■ metíékelek, a további eseűeges befixetések feén?6lme* és dljtilau eszközléHe czéljából.
A soniáték első oastfthfáaak kuAaa ■«)» ké 11-én éa 18-én megy végbe. A bívataloe klxAal IlaxtAkat, a hazán után díjmentesen küldöm azon lg) lelHmaek, a iákért sorsjegyei klktraUak
A nálam vásárolt sorsjegyekre eső nyeremények 1000 forint erejéig, a határooBáiiyok 11. §-a érteimében, általam finUatnek Hmiga nagyobb uyemBéoyekct azonnal a ÍÖelámsitó (előkelő bank) fiaéti ki Bodapestéa.
A nyerőket a legnagyobb titoktartásról biztosítani — részemről flUfalecMBek tartósa
Quzrsfetil János Kassán,
«samit é- k ismüpi d*rw#i
Nagy-Kanisaa csütörtök
Zala 28; aaám (TUap.)
1898. áprilia hó T én
sea hoibat szerencsét. Aki ápril 1-én, angásítás 1-én fip december 1-én sxületett, nehéx-haiállal fog meghalni. A ki káaikalábaa hása-eodik, aaaak héaaaaága nomoro leex.
Különösen nagy sxerenceélleneéget okozó nap Jakab napja, jofius 26 ike. Ilyenkor Tbüringiá-baa a ri(ígért iem merne valaki fira mászni, mert könnyen nyakát szeghetné. Sient Mihály napjáa nem iiabad a mezőn dolgosai, sem fonni; ngyanes áll ssent Gál napjára la (október 38.)
A mindennapi életben is axámtalan lilalommal taláikoxaokf agy hogy valóban el kell csndál-Losnaak, hogy mit mindent nem stabad meg-leonfink, ha nagy vessedelemnek nem akarjak msgankat kitenni Valóban, a köznép még igen s»k helyea nem sokban különbözik s braminok-tói, kik elölt ssái és asáa szabály áll, mit ssa-b-id, a mii nem asabad teaniök.
Általános ssabály as, hogy s kenyeret nem ssabad agy tartani, hogy megkesdett rtaxe as ajtó feli legyen lordalva, mert ilyenkor a szerencse kimegy a báxból. Ugy sem subád fek-teiai, hogy alsó réssé ss ég feli álljon, mlrt ex ast jelenti, hogy bossorkinyság fogja a básat megrontani. As ebid fölött nem asabad ileli a tányéron hagyni, a kist nem ssabad élével löl-feli fektetai; as előbbi zivatart okos, ss aióbbi pedig a levegőben repkedő angyalokat sebexbeti meg. Egy másik babona sxerint mindazon gyermekekre, a kik abban a pillanatban születnek, mikor a kés ilivei égnek van fordalva, bóhér-pallos vár.
As evés ivással nagyon sok bsbona van összekötve. Ha as ember a villát földre ejti, nem ssabad tovább enni vele, mert es lást okos. TUoe dolog a tojást sótalannl enni, a kenyér beüt as asztaloa hagyni; mert ezt as ördög összegyűjti és tüzexen éteti meg ss emberrel ^pokolban, a féli? kiivott poharai nem asabad óira megtölteni; ilyenkor az, a ki belőle iaxik, köszvényes less.
Ha u embernek valami seb van a kesén, vagy a lábáa, tartózkodni kell a templom látogatásából, mert ilyenkor a seb gyógyíthatatlanná válik. A rabát sem sssbad magán a testen megfoltozni, mert es sst okozza, hogy ax ember neMs halállal bal meg, elveszti essét. Hasonló dis fenyegeti azt is, a ki eaizmáját a »sját lábán tissiitía meg. A ki keseit ax aaztalkendőbe törülf, annak talve lesa pattaaáaokksl. A kiféailléskor kihallott vsgy levágott hajakat nem sza-bad as ablakon kidobni, mert es főfájást okos; aboazorkánynk e baiból valami bBvöt axert készíthetnek, melylyel másokat megrontanak a melyből jégesőt esinálnak. E hajat nem ssabad ax ablakba rakni, mert es akadályozza a haj-aövást; madarakkkal i* tilos elvitetni, hogy esek ast fissek-kissitienil használják, mert es ismit főfájást okozhat LÍJjobb, ba ax emberest elássa. Ha valaki fésDletlenttl megy ki, sx illető a boszorkányok hsialmát vonja magára.
Ha aa ember tűsbe köp, ettől ssbes szájal kap. A lábbal nem asabad mosogai, „haran-gosai*, mert as ördög Bl reá s ax ember saját anyját .harangozta* a airba. Az Brea bölcsőt nem szabad üagatni, ha c«ak ax ember nem
akarja azt, hogy nem sokára gyermeke sxBlee-aék. As qtóbaa nem sssbad a karokai a kél ajtóragaiztek felé kiterjessteai, mert a ki leg-elöexör keresztül megy raita, saivssoralást kap. A ki égy maoakasxőrt vagy ceraa-asálat elnyel, ssédtlésbe esik.
Ha valaki elatasik, addig nem ssabad szobáját kitisstitani, mig esak ax illető a birtok halárát el nem hagyta, vagy a míg a várost látja; különben as ntoo sxerenesétlensog éri ÖL Ha valaki marbáját a vásárra hajtja, akkor sem ssabsd a ssobst kisöpörni, mert a vevőket söpörnék el essel. A ki arra vetemedaék, hogy a ssemetet este viteti ki háziból, eszel a sseren-csét visxi ki
A házból nem asabad semmit ingyen, ok nil-kBl kiadni, mert az ember a szerencsén ad tol. Valami eeikélységet, habár egy tttt is, kell okvetlenül kővetelui érte. Ex áll különösen a gabonára, a msrhákia s a kart terményeire, tejre stb. Ax ember ily ajándékosással a tulajdon simpathiáját sérti meg, a mi tovaviazi a szerencsét s veszélyezteli azt, A tulajdonost tehát adás-vevés utján kell váltos-tami. Ha valaki kenyeret ad kőlesön. előbb egy kis dsrabot kell levágni vsgy azt papirosba becsavarni, különben as ember megfossza magát as áldástól. Némely helyeken tilos bixonyoe napokon, kBlönöeen hétfőn, valamit kölceftn adai, mert es is elvess! ss áldását Tt, kéa vagy olló sjándikba adva elvágja a barátságot Napnyugta előtt vagy után nem sssbad a házból semmit el-ajándékozni vsgy eladni: ex ia rlveexi as áldást. Különösen tilos ilyenkor tojást, tejet, vajat stb. elsdni.
Ha valaki egy darab kenyeret vagy ssemlyit ksp valakitől, a melybe as már beharapott, nem ssabad neki ugyanazon helybe harapnia, mert a ket'fl egymás ellenségévé less. De ha előbb ráfojt a beharapott helyre, a harapás nem árt. A mely napon tehénnek boria lett, nem ssabad a tejből semmit sem eladai, előbb vyat kell köpülni belőle, különben a tehén kevéj és rosss tejet fog adni. Ilyenkor a három első nspon nem ssabad/kölcsön adni semmit meri s kölesönve-vők a tejet magukhoz vonhatják. Az első vajon nem ssabad tnladni, ast magában a hásban kell elfogyaastani, ktt önben ez ember koekáxia\ja a tehén hasznát Mikor a marhát levágják, tilos dolog a/t nagyon megssjnálni, mert Mikor igen nehesen hsl meg. *
Vessedelmes dolog ss embernek egésseégével kérkedni. Hs éppen erről bessil valaki s asssl meg van elégeave, mindig hoasá kell tenni: .hála istennek 1* vagy „jó órában legyen mondva." Ha valaki máa diesiri egészségBnkei vagy más talajdonnnkat, el ue felejtsünk hasonló sssvakkal válassolni, hogy a dicséret varázsoló erejét megtörjük : vsgy pedig háromszor köpni, ennek is jó s hatása. KBlÖaösen as egészséget és s gyermekeket nem sssbad dicsérni, a nélkül, bogy Jó órában legyen mondrávt ae tegyünk ntána. Ha est e'mnlsszljak, kőnnyín baj állhat be.
Csecsemőket tiloe keresstatakon átvinni, mert meghaloak vagy szerencsétlenekké lesznek. As qixfllöttet nem izsbsd köténybe csavarni, mert később kötiayek,után fog asalsd gálái. A gyer-
imnsasi atm nana a aj waaw hagyni, mert a saiáa kicseréli vagy < vixi tündérek is má« gyermekei teasa csibe. A kik vasárnap vagy csütörtöki
mek legelső őltősete ae legyen ej, mart sok rakát fog elasaggatai. A aalleuetöl egfes a kertestalőig nem asabad a gyermeket agyaM
eljöaoek a mII M-
vaairnap vagy esütörtököe születnek, axokat nem szabad vasárnap megkereaslalai, különben kéaőbb axeUemeket fognak látni. Egy agyanason családban nem ssabad kit gyermeknek egy keresztnevet adai, mert egyik meghal kösölflk. A gyermeket keresztelő elölt nem sssbad keress! néven szólítani, mert es őt asereaeaitlanaá teszi. Ha egy leányt agyanassal a rizsei keress-taiaek meg, a melylyel előbb egy lat a leánynak ssakáls fog nőni. A kereextaifiléknek a lemúlom feli menet nem ssabad semmin keremMl lépni; ez a gyermeket holdkórossá lessi. Ha leány a keresztanya, ne legyen sötit ruhája, kt-lőnben meghal a gyermek. Ha a keresetlevelet bepecsételik, a gyermek buta marad stb.
Hoamra terjedne cikkünk, ka a népbabona minden paranceát is tilalmát föl akarnók sorolni. Ast hisssük, belőle ennyi is elic. Már eaail is fólsóhsjtaok: Istenem 1 mit mindent nem volna ssabad megtenni. K. F.
VASÚTI MENETREND. Mpttrutteui
EilVIIIi állsamsás.
m !
Szombh
így. v. Zala-Eg. T- v,
8Z. V.
Indulás
Fiaiméi <1
w*
ss. v. sz. v. gy. v.
V. T,
ÜT-»
4142 regg. 2 36 d, U. 12 20 este 7 88este 12 —délb.
BT & H. V 12 V 11 v 7
v. 0 06 regg. 2lg0d u. 616 d- u. 2 06'd. u.
sz. v. I2i6'ájjel
gy. v. 6 48 regg. v. v. 916 regg. sz. v. 2 — d. u v. 1216 éjjel ;y. vj 6,06 d. u.
4 67 regg. 226<L u. 7 83 eate
Erkeléi iiammis
1 Íllil *
I tt.ragg. iO d. a. 82'ijjel 60tngg. gy. v I 4|6fl d. U.
|sz. v,|l'l 01;esté SS. vj 842 regg. v. v. 1 akkrea az. v. 136d. a. ry. v.| 7 06 este
vJMLp, m. r. 124u, u. v. v. 8 66 este |gy. v. 12 lOéijel gy. v-1146T»
SZ. V.
8
v. 129 d. U. v. Ili 41 éjjel V.'ll 14 regg.
Laptulsjdonos ie kiadó:
rmcin k fi i, ö r.
A MwitM Mt ét
goidolkozé osi tály sorsjegy-vásárlókhoz I
A mennyiben as I-síí oazUlysorejátéknál az áTTáTanr eladott 189 ditrsb sorsjegy közül eddig összesen Oalipán Ü duritb — és az is csak a legklsohb uyereménynyel — le t klaorsolvat a még hátralevő 4 húzásnál pedig a nyeremény-esély már igen e«nkél)', a malhemiiflkal Tal(>MiluftiéK tehát arra nézve elvi-tishslianúl nagy/ hogy a 11-ik sorsjátéknál a nálam vásárolt sorsjegyek natyohb sMmmal fognak kihuaatoj és azokra mtgyolib nyeremények is fognak exnl, ennélfogva ajánlom a (i. é. közönségnek, hogy sorsjegyeit nálam szerezze be Az első húzásra érvényes sorsjegyek ösmeretes (1„ l'|„ 8, 6 forint) árinak posta-utalványon való beküldésénél a sorsjegyekhez 1 drb m. kir. posta-takarék pénztári befizeléal lapot is mellékelek, a további esetleges befizetések kényelmes én díjtalan eszközlése czéljábói.
A Il-ik sorsjáték első osztályának hua/tsa májat hó 11-én éa 13-éu megy végbe. A hivatalos husAsI llszlákat, a húzás után díjmentesen küldöm azon ügyfeleimnek, a kiknek sorsjegyei kibu/atiak
A nálam vásárolt sorsjegyekre eső nyeremények 1000 forint erejéig, a hatirosmányok 11. §-a értelmében, általam fizettetnek ki,miga nagyobb nyereményeket azonnal a föelárusitó (előkelő bank) fizeti ki Budapesten.
A nyerőket a legnagyobb titoktartásról biztosítani — részemről fWAslMennek tartom.
Quirs/eld János Kassán,
dtesmfldnl- és osztilysorsjtgy eldryriti.
Nagy-Kámzsa caülör'ök
Zala 28 BKátri.
1808. Április hó -in
11 H.
■közölje velünk áé£8(*8 étimét,

Levelező-lap
MÜan- —- ( j. _
á jm uzmmf kü/íhtíJi /ftn/neÁ/ Áióá/iamí', ÁőtmfiitMU/nA á mmdmnpmM
A
lanw
diméhuőMi/
ELSŐ SZOMBATHELYI SERTÉSHIZLALDA ÉS HUSFÜSTÖLÖ6YAJ?
SZOMBATHELY.
^^--—
idsje: Augu&tus te zzep-t tember. k. , Chilit ttveU«Sf&—20 cm.
trágyázott.
PgP
Kn^gg
und Stp-
Auautmit
tember ffianzwelte. HF^WCm. Iltotortiftlkdt: Gut fedünjt/'
ás*


A MAUTHNER-féle
hírnevei
konyhakerti- <8 • • • • vlrágmagvak
»árt és hntéMáKilác védett osomagok-ban, a UrTínyme bejegyzett
medve-védjegygyel
valamennyi nagyobb fÜNxer- éti vgnkereiikedéaekben
kaphatók.
A Budapesten Andrássy-ut 23. szám alatt létező Mauthner Ödön czég csakis olyan oaomagokndl vállal te|jea jótállást egészen Irla* ás valtát magvakért,, a mely csomagok rs|autv», a medva-ábrávsl éa a Mauthner névvel jelölve, ugy a mint a mellékelt 40—17 rajs is mutatja.
18» lap.)
n eöeMMieeeeeeoooe
Jl^l flf Hl gtlg'gM 1 » — »íi i te r* oeP
« mi s {ifS
11 i M) ! - S £ X H
H m stír 2 o* M
~ 51 Sr St 5S 5 P a S II II fi s'Sj í^
Síifl L-J 1 a y ."I ^ S16|P Ml P
ífJ lS^Ipf ^ ?
HI1S Ml*f
HIH [I ® f
•HMMimillllM
Hirdetések
felvétetnek
FISCHEL FÜLÖP
könyvkereskedésében Na| y-Kanl zaán
Világi czikk. — Minden országban fényesen meghonosítva,
_ — SARG-féle eli8mert "MWfetotlen fogtisztitószer
Kalodont
(Az egészségügyi hatóság által mogviasgálva.)
Igen praktikus utazások alklamával, - Aromatikusan liditö. —
Mindenütt kapható.
Hogy egészelgBnkre és jólétünkre nézve a legfontosabb téayeió a jó emésstés, ast mindenki tudja, de még kevesen veszik tekintetbe, hogy ebben az elmarádhatlan előfeltétel jó fogak birtoka. A régi német közmondás : ,Out gtkaut üt hali virdaut" többször és többször ajánlható.
E. M. Thomas bécsi udvari fogorvos éa cs. tanácsos, dr. Koch tanár éa egyéb tekintélyes tudósok és legalóbbDr. W. D. MU1-ler s berlini egyetem fogászati gyógyintézetének tanára : „Die Mlkroorganismen der MuodbUhle" ez. Leipzig 1892. mátkájában meggyőzően bebizonyították, hogy a nedves meleg szájlUegbeu folyton és hihetetlen mértékben méreg-anyagok képződnek, és hon az ezekből származó beteglégeknek csakis a száj szabályos és lelkiismeretes tisztántartása veheti elejét. A benső összefüggés „elrontott szfj" és „elrontott gyomor* köst esakis uj, behstó vizsgálat alul löa megállapítva.
A viz egyedül azonban nem távolítja el ezen méreg anyagokat. Teljeses eléretik egy satispektikai módon haló, gondosan elkészített és jóask elismert fogtisstitószernek — reggel és este — hassnálala által, a mint a HiBUlále HAI.ODOMT el van készitve, melynek értékét, a naponként növekedő kelendősége több millió fogyasztása fényesen bizonyltja.
Rossesa azt mondta: „Etty ssszony szép fogakkal sohssem csúnya". De aem csupán a szépség és s mosolygó ajk bája éretik el a fogak gondos ápoláaa által, hanem az állandó egéssség és jólét a legkésőbb korig less biztositvs.
As itt elmondottak igazoláss a legmagasabb körökből érkeső elismerő es megrendelő levelek minden darabkos van csatolva.
Nfc" Óvakodjunk a osomagolásoknál hasonló osalásokra számító, értéktelen utániatoktól! "Sm
Nyomatott Fischel Fülöp laptulajdonosnál Nagy-Kamzsan 1898.
29. szam.
Nagy-Kanizsa. 1898. április hé 10-én.
XXV. évfolyam
t InrtiMliiil i
TiitiUftMM nw UirkmMMn.
A ■■kalliil értaktaá tak* ntptt-kWliMkiW.
iát lillull t Up imIImI rtntn
Z A LA
Politikai és vegyes tartalmú lap.
HlMMnMi
TiiiU tfMil : AnU Mk
zu>rtzrrasj iut Sf*» *vw tl keres* rtlton I kuni ilM -K I«iM«n I Imm ilHMH
mMmk-kmtm,. Megjelenik N -Kanizsán hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön r,uum\
Mt»««HM«« UnM ad kMxn ksukMI M"> (UnM wa (luk liaa.
SI7M ■aeAm áxa: lO IcraJcxAr.
Felelős sserkeatiö: NZALAT SÁNDOR, > "
Ulli
T»iwi»t» wiinii > • miaun nntii n»p Mart tan iMliltiirtmMt
Az igazság győzelme.
Az ünnepiesen zugé Jiétmagok húsvét napján fenséges érővel hirdetik az igazság diadalát.
Az érdekharcok örökös hullámzásában verejtékezve, legtöbbször kinosan, félig | reményvesztetten küzdők ezreinek lelkét | fölemelik ezek a hangoitHígy zugnak bele az emberkavargás bántó morajlásába, mint valami biztató, bátorító égi szózat a pusztulás éjszakájába. Hatalmas igét hirdetnek artikulálatlan hangokon a kétség és remény kőzött vergődőknek, akikben már már megrendült a hit, hogy „Uu míg üniup a világon f%.
Sötét 'van; lélekbusitó, megtévesztő, éjszakai sötétség. A világosság meg-megvillanó fényes sugárfegyverére eltemető, pusztító hatalommal zúdul a sötétség fekete pallosa. Az igazság őrszelleme egyszerű szegényes zúgok ben vonal meg és fájdalmasan nézi a hazugságok cifra ördögeinek szertelen orgiáit
Nincs hát kéz, elég hatalmaa, mely közéjük ütne a hazugságok, az igaztalanságok vihogó, tobzódó ördögeinek. Nincs |
hát erő, erősebb annál a hatalomnál, mely az igazság lényére zudul, hogy szilánkokká zúzná a sötétség rettegtető pallosát ? Örök átok, rettenetes és őrületbe ejtő, a küzdő emberiség, ha nem bir kibontakozni a sötétség éjszakájából; ha nun tud soha világosságosztó Istenéhez emelkedni. Örök átok, kétségbeejtő még gondolatnak is, ha a meg-tévesztettv mjlliók szakadatlanul önmaguk rakják meg pálma ágakkal a lélek rabláncait kovácsolók útját Hisz akkor aoha, soha nem lesz ünnep a világon. Akkor sohasem lesz a tisztaazivüeké a föld, hanem a ravaszaké, akik ügyesen meg tudják vetni ágyujgtf, mások együgyüijégén vagy tudatlanságán.
Igy gondolkoznak a kétség és remény kőzött vergődők, a.kik szeretnék megkorrigálni az élet ttagv aránytalanságait a kik a sziv boldogító i|elegségét szeretnék belevinni a lét sivár küzdelmeibe; akiknek minden lépten-nyomon agyukba markol tüzes kézként a gondolat hogy az emberiség millióinak lelke most ia szakadatlanul rabláncokban van : a megtévesztő eszmék rabláncában. Veszedelmesek, a haladást
századokra megkötők etek a rabláncok. Éa jnem ügyekszik azokat lerázni egy sem a rablelkek közöl, mert valamennyi önként vette föl. Ezek a legveszedelmesebb rabláncok: mert ezeket a legelszántabb, a legnagyobb szabadsághősök, a mefctások sem bírják teljesen összezúzni. E rabláncok csörrenéee a sötétség hatalmának szomorú, lélekbusitó zenéje, mely csüggesztő szaka* lda$PMggal kiséri az emberiséget.
Elboruló homlokkal, talán bizalmat vesztve, kétségbeesve kellene mag államiak és reményvesztetten hagynók lehanyatlani az igazság fényes, de mindig vergődő lobogóját M meg nem- kondulnának időnkint as igazság győzelmét hirdető harangok
Az igazságnak, a milliók lelkébe emberi öntudatot sugárzó igaz világoeeágnak isteni apostola stól hozzánk, csüggedőkhüe, a húsvéti harangzugásban
Bízzatok, reméljetek I A világosság áa sötétség küzdelme öröktől fogva van ál időtlen időkön át kiaérni fogja a küzdő emberiséget Az igazaágnak verejtékkel meg* harmatozott mezőit cl-ül fogja bontant a hazugságok tenger-árja; de alatta csirába
TÁRCA.
Trllbj otthon.
- ,1 liU' tnéttt ttidjt -Ma: lalgá Sáaiee.
** ...fia agy reggelen eltűnt annak a asQrke híznak magaa ablakából a hólehár orgonavirág, a halványkék arsnydrádás karcsú virágvázái nem helyezték többé oda..
Aranygalléros kis diákgyerek volt. Divstoa, szűk kézelőit sioritgsits egyre előbbre. Féráaa bftaskstéggel leszitette ki mellét, minden harmadik lápét után fau blúza izéiét huiogsUs lefelé, bogy jobban ámuljon derekibot, hogy jobban feltűnjék eiegaat karcsúsága Nem néztem: hány aranyasaiag van a csillogó qj partomén közölt a fekete kemény poaslóa. csak gyermekei tiszta, szelíd arcél világállam. Kilejező, mély nemeit lopva, idegesen vetette fel a szürke ház magas ablakára. Megdöbbent... A hirtelen elővillanó sötét gondolat erősen belekapott lelkébe, bele-sápedt. Kimondhatatlan mély bánat Bit pillsin. a' homlokán, a nemőldőkök kötőit sord redők képződtek. Egy kiesé tántorgott, ssédőlt. Lator*! ganlott fajjal őpiudailanul, ernyedten átvágo't az utón, nekidőlt a sté'i közti utea taroképé lel ének. Az átszivárgó könyek csillogó fátyolán, remegő ajakkal némán asegtOdött tekinteté annak a nárks
hátnak ntolaó ablakára. Nésle bánakaao, asótlan, asomorusn
fit jött egy másik, hasonló hos>á. Megállt mögötte, sok ideig nem szólt, csak násts, végre szeretettel megérintette Unnak a szomorú kii gyereknek a vállát.
— Ugye e ninci ott egyik lem t
— Ki, mi í .. 1
— Ai a két nép hófebér virág: sz illatos nslence, és a nóke LoreleyTk kedves IWtty. Tudod, hogy én piktor leuek ? Jön majd as én műtermemben is ilyen aranyuőke, hosnuhaju nép leány... szerelni lógjuk egymást... De hát ne sirj,. ugy is hiába. Láttam, mikor alutaslak. Telve volt a kocsija világgal, de a legszebb köztük mégis ö volt. No, gyere I
Megindullak lanan, lomhán *t minden lépésnél toanan visssanéatek arra u ablakra ás minden lépésnél saomonian, panaasonn seksjtotl fel mind a kettő.
Bolondoa, édes kis gyermekiaivek, a niopsd felszaladt függönye alatt szedték fel az első bohó álmot és isiszórják azt utcs zsivajában. Etek a legszebbek, a legssomorubbak Vájjon ki nem emlékszik közülünk egy ilyenre V
... Es vsl'hánynpr elveset as én utam is, ott sms szürke nagy ház előtt, feltekintek én is srrs s migst ablakra, Kernem a hólehár orgonavirágot, kerseem,, ast a nőkehsju nép leáayt kit annyira megszeretett nálunk minden
ssinháshajáró ember. Tadoat, bogy árasén áll a kis szoba, de lelnélek, mintha ciaü valami erre kényszerítene. Aztán kutatva keresem a nyitját annak as őniats ragaszkodásnak, és csodáikosom a hatások magával tagadé ereiében, mely viUámsaarSen nyit utat maga a Ott Rövid, alig néhány est volt miedSane.
A mezltlábos, álomképü Ms model első mosolya, és s szenvedélyes, bSsaka, törhetetlen akaratú spaayol nő démoni km diadal lelkié láwa kösé alig szorult agy saáasoHavó, uj taarep, 4* e ksitö ttvedsi körül tevődő siáp tehetségének kereit, a zúgó viharos lapsokai, a lemén latsa virágcsokrot és a kát hatalmas bakéit a ssoraL
Ma IW% vek, holnap Maa'ldsnaá h vták vagy JU Vilma, PkultUt voh a neve. Isti tizenegy órától másnap estig aaonkan mindet ott marsai aa őUőtóbsn a festéke* nyullábak, a nnpasn puff mellett. A kuliuzák ostllogó. hamis lénye asm kisérte el a sainhás kapuján lel, as életben csak Qatdy Aranka volt a neve.
as ö lakán aMakábál iBai el egy regH a hófehér orgona virág, a halványkék araayekMái karosa vásáa nem babráltak többe linóm, vékony ejjai. Elment
s
Zakatolva, prüszkölve robogott be a hatalmai vasgsömyateg a homályos, fedett állomásra — Székes-FehérvárI Tessék kiszállóit A döcögő konflis ütésén félálomba bóbiskolt a kocsis, sgy hosszú ulcán végig törelmetlenfll hallgattam az elfáradt ló palkócsatlegftsál, vagy ham
Piletmegnyltás!
Van szerencsém a n. érd közönséget tisztelettel értesíteni, miszerint helyben, a főtéren a volt Eisinger Henrik utóda cég helyiségében üzletemet megnyitottam, éa azt teljesen uj árukkal szereltem fel. — A legnagyobb válaaztfekban éa legolcsóbb árak mellett kaphatók selyem-, gyapjú-, és divatazövetek, női felöltők, fehérnem üek, nyakkendők, nap-és esőernyők, függönyök, szőnyegekés bútorszövetek. Vászon- és damaszt-áruk. — Különlegesség vízmentes esőköpenyekben. Nagy választék uri gyapjúszövetekben. Gyári raktár gráczí és insbrukki Loden-kelmékben, bicikli, vadász és utazó ruháknak. Teljes tisztelettel Klvesdl Kálmán.
N»k>-K ini«*a vasárnap
Zala 29. szAm. (». lap.)
im április hó 10 én
indulnak, felsarjadnak a virágok és az iszap is azoknak gyökerét fogja táplálni. Valamint az ostorcsapások, a gúnyos meghurcoltatás, a bitótára vonszol ás sötét, átkos borzalmai* ból is megváltói halhatatlanság sugár-koronája fonódott az igazság isteni apostolának homloka köré.
Ezzel a biztató gondolattal emelkedjék lelkünk az emberiség millióinak fölött örköd<5, láthatatlan Istenhez és mig szentegyházak falai között a harangok gását fönséges erivei kiséri a nép Alleluja-éneke: a mi szivünkre simuljon le a biztató hit ertje, hogy a hazugságok romjai fölött is megzendül majd egykor az egész emberiség ajkán az igazság nagy dládalát hirdető Alleluja.
sorsa
zu
Politikai szemle.
Minisztereink Béoshen
Apr 6.
* A "fővárost,
magyar miniszterek elhagyták azsoaztrák miután közreműködtek az 18i)fc>*4Vi
kormány magatartására, melvlyel az adózók túlságos megterhelése ellen nyilatkoztak,* bízvást fölleheiö, hogy az eredetileg igényelt ötven millió jelentékeny leszállítást szenvedett, és bogy a minisztertanács által engedélyezett rendkívüli bttel évek hosszú sortra osztatott Ml, ugy hogy akösös költségvetésben nem leás nagyon érethető.
Feltehető, hogy az egéss floitaterv a tanácskozások folyamán vasárnaptól tegnapig egész mái alapot nyert, mint az az eredeti koncepcióban fel volt állítva, olyképp, hogy a monarchia nagybatalmi állásához fűzött igényeknek megfelel ugyan, de a két államiéi pénzügyi viszonyai sem maradnak tekinteten kivüi.
A költségelőirányzat többi részleteire nézve analógiák alapján a következő kombinációk engedhetők meg:
Annyi áll, hogy a hadsereg megerősödött béke-állománya céljaira a hadügyi költségvetésnek hat évre előirányozott progressiv emelkedése 4 és félmillió forinttal esultal móljára fog fölvétetni s költségvetésbe. A tiszti fizetések Javítása leló< nem hírlik semmi. Az űleganyag megújításának kérdése még nem érlelődött meg egészen.
Minden vslószinűség szerint s kvóts kérdésének modua procedendi-jevel is foglslkosotl. laroa-relej, hogy még Gsutsch báró abban állapodott meg s msgyar kormánynyal, hogy a magyar kvótabizoltság, melyen most a sor, hogy nyilatkozzék, rögtön megalakulása után jöjjön Bécsbe és ssóbeli tárgyaláaokba bocsátkozzék az osztrák bizottsággal. A Thun-kabinet most ast a kíván*
közős költségelőirányzat <tazeállilásán. Az eló-l'ágot terjesztette elő, hogy a magyar bizottság irányzat magasságáról csak hézagos adatok előbb közölje álláspontját írásban, mire osslrák i-mentesek, pedig éppen noat kellene nagyobb j réssről meg log hivatni a szói.eli tanácskozások világosság s mikor a flotta céljaira f>&—66 folyta ásár».
Mindenesetre asonban a kiegyezési
kérdés arra a térre, melyen az igazságos megoldás lehetséges sőt valószínű Et az (gysass adók alapja a monarchia két államában. Aa Osztrák kormány és kvólaMMWtség kénytelen volt e kérdésben egymásalán mjnden álláspontját feladni. Legelőször is a teljéi paritást követelték aa oestrákok 50:50. Est a nevetséges javaslatot komolyan vették a legradikálisabb magyar-tatok.
Az után a lakosság asámaráayávai álltak elő s ss a apon 47, 42. majd meg 40*/,-ot akartak Magyarországra tukmálni. A magyar ^eüenséki lapok riadót fújták s ast hiressisllé*, hogy Bánffy 88%-ra kötelezettséget vállalt Est a hírt minden cáfolat dacára fenlartotlák ás urbi et orbi hirdették, hogy jövőre 38:82 lesz a kvóta-arány.
Es csak legújabban állt az uj osztrák kvóta-küldöttség arra as álláspontra, mélyei magyar részrőt kezdettől fogva eltoglaltSk, és a legelső, smit nagy megelégedésünkre tapasztalnak egy jelentékeny miauéndo-iicitació ss osztrák követelésekben, melyek már aa első tárgyalás elölt 8664 arányszámokra redukálódlak. Ez alap aa igazaágoa magyar ügynek és s magyar kormáay józan lallogásának teljes győzelmét jelenti. Ezen as alapon tovább tárgyalhatunk osztrák barátainkkal.
A fiumei uj választások
m Diónyi rendkívüli kiadásokat igényelnek. Már a közős miniszteri értskezMek külsőségéből is látható volt, bogy Speun báró, as uj tengerésze i főnők a három kormánynak, s magyarnak, az oczlraksék- és s lözöanek kemény diót sdolt töréare. A hét minissler első izben vsaárnsp délután gyűli öesze, hogy másnapra ismét Islál-kst adjanak egymásnak A közbeeaő időt a két pénzűgyminisstsr felhsssnálts arra, hogy a lengerészeli osztály követeléseivel szemben közös eljárásban allspodjanak meg," Hétfőn délután a miniszteri értekedet iámét eredménytelenül ment azéjjel. Tegnap délelőtt a magyar pénzügyminiszternek audienciája volt az uralkodónál, ezt követte a kél pénzűgyminisstsr behsió értekezlete, mire s kóaűa miniszteri értekeztél as ügyet olyképpen fejezte be, hogy s Islség elé terjesztette. As uralkodó elnöklete elad tartott miniszteri laaáos egy óráig tartott, melyben sz 1899 iki közös budgtlel előirányzottnak jeleolhellék ki. A lélhivstalos tudósiló nem terjeszkedik ki arra, hogy Spaun báró tengerészeti tervei e sok kon tereneisban, értekezleten és tanácsbsn mily sorssá jutottak, de tekintetlel a két, pénzügyi
javaslstok
a húsvéti ünnepek után a parlamentek elé ler-jesztelnek a kvólsjavaslat nélkül.
A kvóts.
_ik kvótstárgysláaok, m>nt tudjuk, nincaeoek szervi ösasefüggésben a kiegyezési tárgyalások ksl. Hogy sz ellenzék mégis az egyidejüleges tárgyaltai köveleli, ss csak közönséges párttak-lika. Ha a két kérdés megoldása időben öaaae* esik ia, as eljárás teljesen- külöubnsö és különböző tényezőkre vsn bízva A kiegyezési tárgyalásodra nézve a két kormány ugy a dolog lényegét, miut az eljárást illetőleg megegyeselt A vonalkozó javaslatokat április 20-án sz illető törvényhozások elé terjesztik s skkor sgész terjedelmükben ismertek lesznek az addig titokban tartandi megállapodások.
A kvóla kérdésében tontos lépés történt előre és a kérdés mai Állása báró BápfTy minissler elnök nagy győzelmét jelenti, mert as A államférflas álihatato»sága folytán isreltetett a
I As sutonomista párt, mely dr. Maylender podeosla alatt a rappresen anza latoa/laláaáaak oka volt „választási felhívási" bocsátott U, mely nagyhangú Irázisokha burkolt visszavonulást jelent. Kijelentik sz antoooaiatAk, hogy készek a normális viszonyok helyreálUtásálio* hosaá-járulni, ha a kormány megasüntsti a mostani kivételes állapotot és Fiume autonómiáját elismeri.
Nos hát s magyar kormáay Fiume autonómiád ját aoha sem érintet'e és a kivételes állapot pusztarv- ama renitencia következménye, melyet az autonomiaták jónak látlak tanúsítani. Abbaa a pillanatban, melyben a fiumei rappraasntaoss többsége a kormánynyal szemben elfogta t ál'ás-pontjat leiadja, ierméa<etee*rülag elvesztették létjogosultságukat a kivételes rendszabályok.
As autonomista párt baataja, mely a válaaa-táakor slkslmaaint keresztül fog menni, a kormány szabadelvű, híveit, mint Gellelicb Miklós, Gelletich János, Gerbas Eraanno és Loibels-berger Benedetto nem veszi ftgyalamb*. míg az aulonomistak négy korábbi jejöllje minden mandátumot visszautasít, miért is a legújabb válása-tás tisztában nyolc uj névvel taiálkbzunk, melyek az előbbi lüstábea nem íotduifok elő.
A körülmény, mely rendes viszonyok közt aa előbbi renilsaoiábos való liaaiaisréal jalanlaná, a jelen pillanatbaa elvesztette mély fontosságát, mert világosáé lett, hogy sa autonomiaták kebelében tátongó ssaksdáa történt. As ötven jelölt köst ugyanis harmincan Vio Ferencet valljak
percig tartott már es igy. után jobbra fordult
A harmadik ház ablakából U/tkér orgona-virág Nem ia vártam be, míg megállt a kocsi, kiugrottam. KeU, hogy ebbsin a házban lakjék a mi srssjoa Ida Trylbynk, sgész biztosra vettem. Alig nésiem körül s kapu tűatt, lenn álltam már a hal feljáró lépcsőjén. Az ajtóra szegzett névjegyen e« állt: Oatdf Ma hir. jbird.
Egy kissé megijedtem ezután, a kezem remagve pihent a villamoecsangő fehér gombján, meg nyomtam.
A iegszeretstreméltóbb mamák egyike jött elembe, ahogy beküldtem s visilkártynmal. Ragyogott aa arca, éa ss a meleg kézszorítás jól tudom : nem engem, az a k&ni&ai kötönté/H illette.
Bőfcalő, vig uri társaságot találtam a szalonban és aoha aanyí dicséretet neui hallottam a mi aseféoy városunk köaöo>égéról, mini ez alka.< lommal. A szőke hajú kedves Trilby szeretet re-melló háziasszonyi otthonosaággal forgolódott a vendégek közU. A kiáncsi kérdések labirinluaán biztos kezekkel vágott át, mindenre talált egy ssellemes megjegyzést.
Homályosodni kented. Egymásután távoztak a vendégek. En sz. alánul magam elé meredve, el> rejive Bitem egy alacsony ssölyében, kürülöllem mindenütt virág. Alig látszik ilt-ot1 egy tenyérnyi a 'alakból, kisebb nagyobb bab rko«zornk sorakoznak egymás mellett Élénken kival közölök Sülét, friss -sínével az .Irodalmi ü miiétitUJfir' kedves koszorúja, és a miénk, á ssélea nemzeti-aint selyemszalag ssinls csillog, a hogy végig
iut rajta a köszöulő esthajnal egy egy betévedt búcsúzó fényfolij). \
Lassan, nesztelenül odalopódzott a hátam mögé. alig fígyetiem oda, csak egy pattanás hallatszod, nyomban után* vrgigresgett a zongora scélharjsin egy leheletsserfl linóm keringő. Valami miaaiikaa varázslat rejlett e/ekben s szakadozott hsrminikussn hullámzó akkordokban, ahogy lágyan sssrtetolyhk a sötétülő, virágillattal telt szalont* n.
— Noa, miről álmadosik ?
Elpirulta n, üedién emel em lel lejemet Diaakiét rózsaszínű viláuosaág terjengett körülöttem, aa átellenes sarokból egy nagy ernyői 'ámpa ssórta halvány fényei. Nsui tudom ki gyújtotta foT
— No, beszéljen már, hisz, az nem egy kart hauzi százados cellája; hol szent kegyelettel fakult pergameul loliánaokat kell forgatni Éhez mi ugy sem ériünk, bisz maga épea nem barátja a ssenteknek. Nos, unre gondol moat?
— Kíváncsi vagyok.
— Rajtam múlik a kielégítő felvilágosítás ?
— Igen.
— Ea miből áll ez ?
— Ugyan, ne szetzéiyesksdjék, mint valami szinéatiió. Nagyon elleste ezt tőlünk a kulisasák mögött.
— Nem haragszik meg érts?
— Nem.
— Jó. Mondja, hány anonim azereimes levelet kapott Kanizsán ?
— Nézz?, itt van mind. Egy, kettő, liz, huss,
sok, nagyou, sok... Itt vsa, olvasat. De nem, maguk ujaágirók, túlságosan is lecsegök, közlök még elárulnák valamelyik ártal an kis diákgyerek téliéit titkát. Ea egyébként nsm volt benne as alkuban. Engem csak a felelet kölélezeH.'
A piei aszta kán szemembe öttptl egy lei plct tömör ezüst Amorka. Kinyújtott Jobb kafjAbatt parányi ujjai közöli két sima karikagyűrű van egymásba kapcsolva.
A háttérben ügyes kis akvarell á'l aranyos keretben. Niobet ábrázolja, szőke foj rajta, nagyon-nagyon Ismsrös, és csodálatosan, ennek a hölgynek ugyancsak egy pajzán lekets Amorka sugdos a füleibe. Sokáig ímtem sgyikst Is, másikat is Leolvashatta arcomról a kíváncsiságot, egy kissé bár savsrba jött, és fotelt
— Nincs ezeknek semmi értelmük, éppeoséggei semmi. Kicsi kis csecsebecsék, kedves ajándékok,
Gyors fordulattal aaoahan másra társba a beszélgetést, észrevette, hogy egy kissé kétkedem.
— Hanem mit csinálhatnak most otthon, Kanizsán ?
— Sokan önre gondolnak.
— Nincs rá érdemem, bogy est tegyék.
— Emlékezik a csütörtöki sstra?
Lassan álmodosvs raiámaasloUs kasét a bt Hsa tyükre, ssép szőke leje belacsukloil bársonyos puha tenyerébe, megremegtek a pllfái,. lecsukta, de szért kél csí'logó kóaycaepp átssiváigott, ki* buggyant és halkaa végigpargstt arcán.
— Sohsem leledem eL
I Megkap), őszinte mély értés résfalt abban a
N*gy-Kanlaaa, vasárnap
1H98 április M 104a.
vaaérűknek, esek a békés kiagyeeéa hlvel és seosnáeeetr* im hajlandók dr. Msylenderl tüe-kén bokron keresetűi követni. Kiak oaak aaár! BMradlik aa aatoaaatisla pártban, mart a páti laladia a merev negaoió álláspontját 4a a békés megegyesAa utiáre lépett Ok lógják a rapprezan-lanaáiban a többségei képeam a Ok leaanek döntök. A podeea'ai Állatra egyelőre dr. Maylander aa egyedüli jelölt. Ha asonhan a kormanynut aggályai lennének Mayiender megerOsilrsére Délire jakkor egy mAaoiik válaaatásnál vagy Vlo Fereooel, vagy Mllcenioh Pétert választanák meg Fiume podeestájának. Akkor ailén a 10 lagol la meglógjak valaeslanl a kOsigaagaiáai blaoiteégba.
Biaoaynyal Piume érdekében lenne legelaö torban, ha aa aeemények békeaeégeaen, savar nélkül JáleiödaAaak le.
FünttkOk és alkalmazottak *
(—'ö.) Mar volt alkalmunk ssólsni arról, hogy a lönökök ée kereskedelmi alkalmaaollak küat Wi i régi jó időkben lennállolt patriárkálla vlaaony mennyire tneglaaull. Néhány évliaad elöli még ai alkalmasod a főnök otalédjáhot larloaóaak Iskln-lollu magét, hflaégtten aaolgAlta ée elömoadllolla főnőkének érdekelt, épp ugy, mintha ceak tejét érdekoi volnának, a gyakran megtörténi, hogy kiváló képsMIsegű alkalmaaoUak Igen elönyOs ajánlatokat ulaalloltak vfaaaa, hogy továbbra la a oég aiolgAlaláhan maradhaaeanak. Ma a viaao-nyok a tekintetben lényegesen, de egyáltalán nem előnyösen megválloalak. Főnök és alkalmason köst ritkán Ali lenn ssivélyes viszony és laljes bizalom: a löiiök — számos tapasztalaton okulva — áltól fél, bogy alkalmazottjai nem büaégesek, nem őaaiulék s ha módjai qjlhelik, kéesaéggel járnak a versenytársak kaséra; aa alkalmazónak pdig ritkán vannak megelégedve munkájuk anyagi Jutalmazásával i a«l hiúi*, hogy a oég, melynek aaolgllalában állanak, ridegen klhassnálja erejüket, ügyességüket, ssakképséltségOkel, és n«m véve számba as üsleli lorgnlom mérvét és a aulyoa versenyvissonyok küst elérhető hasson mennyi* ségéi, thlkövelelésekkel állanak elő, főleg akkor, ha magukat némileg nélkülösheiet enné telték.
As alkalmaaollak és a főnök kösli viszony lazaságát és utóbbiaknak állandóan a szocialista tanok állal is élesztett elégületlenségét használja fel igeu gyakran a tisztesség! len verseny arra, bogy Versenytársának Árthasson. A fontoeabb teendőkkel mégbizva levő alkalmason Ismeri aa flslel Utkál, annak gyenge és erős oldalai', vevő közönségét, hitelviszonyait és beszerzési forrásalt Egy ily alkalmazottat elhódítani a tisztességtelen verseny kél okból igyekszik; részint azért, mert a versenycégtói as ügyes, ssskképsett segéd elvonása már magában véve la nyereség, résalnt aaért, mert a mai l»sa erkölcsi viszonyok köte petle aa Osleti titkok elárulását szám « alkalma-
son nem lart|a Jellembe vágó dolognak, a törvény pedig nihink — sehios — t réesben megtelelő tilalmat nem állfl fal, A \ srsenyiársak aleiiomoa, néha harmadik negyedik vgyén köibet\jötlét«i véghezvitt Heitökéléeénefc következményi szotán ss, hogy a képességeit, hassnavahetöségét Ismerő elkalauzolt főnökévet zseniben egyre Aztt*s*me-lésl Igényekkel lén fel s lm túlzott igényei kl nem dégitietnek, slel lelmondani, hogy as alstlomban működő vsrsenvtársiiál részérő biztosított állást elfoglalja. A hűtlenséget és elégületlenséget azonban igen tokasor JiWtpoii köveii s bőméit; a lépeaméssel éloUkóstolt alkalmazol! Őnbllt«égé< ben nem veszi észre, hogy öt a kontra rren-esakflanek, klfaosarhaló citromnak tekinti, melyét aaennal eldob, mlh»lyl belőle m-enytársa Osleti titkait kifacsarta.
Aa alkalmaaollak erkölcsi müvelesére, bennük a tisztesség és önérzet fOlébreatiésére, intelligenciájuk lajlssstétére teliál nagyobb gondot kenene | fordítani S e réesben a szakiskoláknak, a főnöknek és n kereskedelmi Ifjak egyteieinek kezel kellene 'ognl egymássaL A laza erkölcsű, léha, át nem szűrt sacóiálls frázisokkal lévaira vesefalt alkalmasollak ssáma igen nagy s ha javulás nem áll be, nemsokára a hűséges. megbízható, taak-nájuknak 410, a kereskedői lissleaeég követelményeit tsetn elölt tartó alkalmazott oly ritka Iflss^ mint a fehér hollót
De valljuk meg őadnlén, hogy a fönökök is — tudva, vagy legtöbbször akaratlanul — sokat rontottak a helyzeten. Nem szólunk asutlal as inhumánus, alkalmaaoliaiksl rabszolgáknak néző fönOkOkröl; sem azokról,. akik a tisztességtelen verseny eszközei! alkalmasva. inaguk nyqjianak rossz példái alkalmnaollaiknak, hanem csupán azon ihlormáolókról mondjuk, st tapasztalatainkat, melyeket a fönökök alkalmazoltaik felől kiesolgAI« latnak. Ugy kellene lenni, hogy ezek as infonaá oiók mindenkor aa igasságnsk teljeeen megtelelik legyenek s a tényékkel egybehangzóan táJékos<ák aa Információ kérője! aa alkalmaaoll tehetségül, szorgalma és ' bfltége (elől. Ámde tekintetben igen visszás állapotok tárulnak elénk, annyira, hogy kösfelfogáasá kasd válni, misseriat a szolgálati bizonyítványoknak, de különösen ss slösetaa információknak hitelt adai nem lebst.
Ha ugyanis *s alkalmason bevált eaorgahaas, ügyes és megblsható, a főnők nem szivosen válik meg tőle, ami nagyon természetes; de mér as nem terméssetes és legkevéebbé sem joxos, hogy ha a fiatalember más, neki bármi okból alkalmasabb helygt keres, a főüOk tudakozódik aa alkalmason InlOl, nsm imlormállalik ksllően, aaaz, ax igazságnak megfelelően. A főnök ilyenkor, hogy alkal másodját visszatarthassa, oly információt ad, mely ae hu*, ae hal; a segéd képességeit, alkalmazhatóságát inkább elhomályosítani, mini érdem azerinl kiemelni Igyekszik, tőt vannak esetek, midőn a szóbeli információ egyenesen kedvesötlenOI hangzik. Nem lehet csodál
kosnl, hogy as Ily módon tröeaakfcaJ Hssaii'artew alkalmasod kedvéi veaUi a hasgtlma a hSaip lelohad.
Vlszon! megtörténik, hogy aa alkalmason sem vilikbe; hanyag, p<.n atlan, vagy szakismeretei hézagosak. Sok főnők azilyeoaluinuzoltal, bogy tőle ssépaserivel megszabaduljon, maga biztatja rá, hogy as Itt vagy ott megürüli hely elnyerése érdekében legyén lépéseket s hegy aa offert akart eredményeszen, oly információt ad, mely as alkalmazódat nem liteső képenégek kel ruhássá lel, hlbéil, fogyatkozásait pedig elhallgatja. Gyakran a tisztességtelen verseny is belejátszik a dologba j' - várj megnyoasorillak így hasznavehetetlen emberrel, •— gondolja as alkaimasotljától megválni szándékozó főnök, s vígan dörzsöli kezei!, ha terve sikerült A másik pedig, mely a kidicséri alkalmasod fogyatkozásait csakhamar leiiamen, mit tehet egyebei mint hogy a nyakába akasztót! terhen hasonló módon igyekszik túladni, s aa as oka annak, hogy sok hiatson'siaa alkalmazol! zsebei jobbaál-jobb bizonyítványokkal vaaaak megrakva.
.Amit nem kivárna magadnak, te se tedd embertársadnak I — mondja egy régi ertOtrei parancs - a ezt az tnlonaáeük és bizonyítványok kiszolgáltatása alkalmával a lönököknek káért is szem elöl! kell tartani, mivel aa Igaz* ságialanság as alkalmasoltak erkölcsi fa fogása-nok megromlásában érzékenyen megbosza ja magát
kijelentéeben. Cseedasta, biaooyoe áhilallal kelt Jel helyéről.
— Lássa a legkedvesebb amiékek, a legnagyobb tájdalom asttlői. Furcsa is rz ax élei. Ugy-e, anyácskám ?
A kedvet mama ott állt aa ajlóbaa ée egy kie batiast kendői ssorilotl pilláibox.
Vacsors alán, fekete. Lassan paráayi hallá-mocakák verődlek fel a kicsi csecsebec*a-flndzaá-ban, a cukor olvadosolt Néztem és a halk xflm-mögésében valami mélységesen ssomoru hangulat kériteU karjai közi. Kegyetlen halalom a müvi-azei. Sokai kíván, mindent. Nehéa próba, nagy ssenvedés lépcsőjének mindenik fokit mely a magasba veset. A lapsvlhar szép, édes, bűbfjoe zene, de elmúlik. Miért veesli el csillogását a dicsőség, a halványuló emlékeken ceak i sivárság vo-iá alt ven 4ssr* alőssOr homályos átérnünk. A virág fonnyad, e'saárad, a rossdassinű, széthullt, kiaaxoii levelekből nem tudjuk meg-mondani illatos róstassirom, vagy ssuróe csalán vol'-e valaha. Mi aa eredmény ? Pedig legtöbben mindenüket odalelték as oltár felcsapó lángjára.
Ima, ill ia a boldog, aaeretedél lelt, osaládi féssek enyhe levegője simogatja arcomat Kik most agyüli ülnek, meleg ragaaakodással fűggeaek egymás lelkén és asokra gondolnak valamennyien é pillanatban, kiket U élet innen, 0 helyről kiragadt Ások MHkk, erősek. Rgyik katonának késsűl, a másik elült fényes, magas hivatal lartja nyitva kapuit. Hanem Itt meHellem 0f> finom
lelkű leány, művéssi nsgy Almok forrnak agyában. Fiatal még, nagyon fiatal, alig tlsenkileno tavasz mosolya virul nagy szemeiben. Ki láthat a jövő idők méhébe? MII raji ez magéban? Már egyszer kirepült és most rövid időre megpihenni jött a pelyhet féssekbe, hozzásimulni a kedvea lesvé-rekhes, aztán ssállai megint messze, idegenbe, egy nagy kötelesség terhével : hódítani.
Es sikerülni log mindenütt. A ki! a mi pedáns, nehesen felmelegedő köxönségűuk ennyire meg-aseretelt, ax átgázol! már a tűspróbán.
Kocsiberregét, pafkóosaltanás hallatasott kívülről, oll esűnt meg as ablak alatt
Aa aranyos Trilby odalotoll a lüggöoy mögé is kibámalt a sötét, haragos utóéra.
- MMMgoi komi, a trifnS Mállott.
Mindenki kacagott, több ízben megnevettem én
Is már e kiforgatott jelentést, de moet nagyon nehesemre esett. Ez a válást jslenletle
Remegett a kese, a hogy benne pihent u enyémben.
— Mondja még a fcmiüraía&iiafc, hogy én., nagyon... nagyon szeretőin őket...
As utolsó két szó csak halványan folyt-le reaakető ajkairól, lesárts nedves ssémeit...
Két perccel később döoőgOU már a konflis. Viassanéztem még egyszer, a hófehér Illatos orgonavirág olt volt az ablakban.
3 ! R E K.
Mi
A lefolyt, héten csak a kOzöaaég emlékeseié ée egv rongyos, élénk s*emü bundát kis zsidógye-rez botorkált a nézőtér rendetlen széksorai közölt. A kózőoaég emlékezete ián mégsem olyaa sokai, hanem as a-mezítlábas kis gamin nem mert onnan távozni, súlyos kötelességévé telték as Má-dést, legalább 0 ugymoadla. hogy most minden felelőség az ö gyenge vállaira nehezedett
A tiaUti Icritiímmk — mert vannak ilyenek ia, —tétlenlil, ásítva Ültek iró-asxialaik etőtt, kegyellen tollúkhoz hosaássáradt aa epéa, fekete tinta. Az Idő Is haragodon, az elaő napokban, dühöngött a nyargalászó szél, meg-mageeapkodis hatalmas szárnyaival a ssinbáz homályos OvegietOsaut, visszhangja haragosan, aöléten hullámzóit végig as ürea, elárvult nézőterén. De ssatán kiderül.
Egy-kettő kivdtélévd, könnyedén bacsaskodla»k á társulat távozó tagjaitól, as qjooan érk esetlek kösüla legnagyobb rész 1 meretlen, és így ss Örömei még nem lehet okank.
Néhány nap elOtt, ott hnltámoalak a fővárosban, a kireptsi-Hton, as elmélyedt, ábrándozó Bomeok, a keminyléplü, . büszke Derblay Philippsek, a mord lekintelü 01 (Ukhardok, a iOna hőetxerelmteek, u őrökké mosolygó, sápadt képű bonvivaniok, a lapaaalall naivak, a kedékyea anyák éa as erősea becsavart nyaka, felgyűrt gallérú leooriKák nagy Áradatában. Azlán feMltalt a különböző irányba fotó vonalokra, sta mér minden táraiataái agyát! van, aa aidái kórwtá-101 a legelső énekaa-esahretüg. minden tag.
Aa előadások a .4 fim %wWrt»*-sal kea-dődaek. fi héten veadágsaereptlai fog Umt Albert. •Űeatiewl ar—ban lógjuk 01 látat
ia a .Mmtáf baa
— ItgtrétIMa. As igasságűgyminlsater dr. Konier Jenő nagykaaiaaai lörvéa|SB*ki sljegyaől állásában végtag megsrdsfcaUe. — A valiáa- és közoktatásügyi miniastar VMr Boldizsár Csáktornyái tanítóképző inláaali aegédlanárt álláaábaa megerősítene.
- ®J.
Angenleid Fülöp
klrJtarO. Fülöp kőrorv
Smmtt Zsigmondot, Orarvos Iái, a megüresedett ső/töri körjegyzői állásra ideiglantsso ki ne vésték. As oj körjegyző alig múlott binaonaégyévea éa félév elölt kitűnteléaaal lette le vltagáil.
- lak*lák állMMltáM Nagyfontosságú ügyben történt mag ápr. ynin városunkban az első lépés. A vallás- 4a közoktatásügyi miniszter kitűzte a nagykanizsai államilag segélyeaett községi-kári fiu- és leáoyiakoÍAk álsmaaitálMk •eltételeit; ezenkívül as iakotaaaékiidt « községi elemi iskolák számára építkezési 'segélyt célzó kérvényéra ia megjön a mi-
Nagy-Kanizsa vasárnap
Zala 29. Btám. (4. lap.)
1898. éprftfa laö 10-ér
níszter válasza, mely az építkezési segélyt, ily segélyezési címnek hiányában nem eazközölheti, megállapítja azonban a miniszter azon feltételeket, melyek alatt a körségi elemi iskolák államosítását megfontolás tárgyává fogja tenni.
Dr. Ruviak* Kálmán, kir. tanácsos, tanfelügyelő, a minisztertől nyert megbízatása folytán e hó 7-én városunkba érkezett, hogy a megfelelő tárgyalást megindítsa.
Vécsty Zsigmond, polgármester felkérésére az iskolaszék tartott elsőül értekezletet a két szóbanforgó államosítás ügyében. Kir. tanfelügyelő megtette részletes előterjesztéseit s az iskolaszéki tagok élénk részvétele mellett három órai megbeszélés után addifc érlelődött a> dolog, "hogy az iskola-azék álláspontja tüzetesebb javaslatok alakjában, a polgármester utján fog a képviselőtestület elékerülni.
Városunk egész társadalma rendkívül érdeklődik e nagyfontosságú ügy ir^nt, melyet minden stadiumában a legnagyobb figyelemmel fogunk kísérni, mert hiszen mindnyájan meg lehetünk győződve arról, hogy az államosítás keresztülvitele tanügyi s társadalmi tekintetben egyaránt áldást hoz városunkra s a tanügyi fejlesztés jövőjének oly perspektíváját nyújtja, mely mindnyájunk keblét a legélénkebb reménynyel s őszinte bizalommal tölti be.
— Miélisl; Micella é-Baáta Stéktly (Jifella, a Ssalkay-uintársulal lagjt, mivel nem JaUnloiI egy neki meglelelö szerephez, elhagyja a\lár»ulalot. A nehezteld színésznő igen előnyös leltelelek mellett kötött szerződést Fejér Dezsővel, a* A budai Kislaludy-szinbáz igazgatójával, hol már a napokban fel fog lépni.
— A király keNMlla a ksteusser •lati. Kőszegen lakik egy jámbor takácsmester, név sserint Freyler János, a ki arról nsveae-les, hogy éppen negyedszáz élő gyermek boldog spja. Mikor a huszonötödik gyermek megssfile-te'l, a ki flu volt, aibatáros'a a házaspár, bogy keressi apának magát a királyt kérik lel. 0 felsége tényleg e'logadta a keresztapaságot és a keresztelőn CztíU gróf esredea Által képviseltette magát. A gyermek a keresslségben Firene Jót te f Rudolf nevet kapott. As idén történt azután hogy a király keresztfla sor alá került, msrt hogy most 21 éves. A tiu kijeemette s mérték alatt, bogy tüzér akar lenni. Igy tSrtéot azután, hogy Freyler Ferenc Jiteef Rudolfot beaorosták tttséruvk.
— A nsallNég szsperltása As ország köabiztoa»ága érdekeben a belügyminiszter a bontédeimi miniszterrel egyetértőleg elhatárolta a csendőrségnek nsgyobb arányban való asaporitasái. Nemcsak lontos állami érdekek követelték eaes tovább el nem halaszthaló ssapo-ritások mielölti loganatosliását, de ssükségessé tettét est a csendőrségi legénység igen tarhes szolgálati iiszonyai is. A csendőrség jelenlegi lélaaáma mellett agjaois egy-egy o«endőrre átlag 86 kilométer beportyáaasdó terület esik, igaz, bogy 18 kilométerrel kevesebb a mult évivsl sieniben, de a csendőrségi legénységre nésve ez s ssolgálat is még mindig oly terhes, hogy annak megkönnyítésérőlgongoskodni kellett, es pedig esakis a csendőrség gyors kiegészítésével, illetve ssapnritásávsl érbeiö el. A belügyminiszter s honvéde'mi mini éterrel egyelér őleg enne'lugva a már is megkezdett uj őrsök feléllitSaArál ez ev lolvamáo 70 aj csenclörőrst log fe áiliiaai és száltsi a legénységi állományt 400 fővel lógja azsporíisni, ami laiméssetsaeiíleg 2 uj szárny és 4 saakaszpjranesnokaág felállítását vonja maga után. Az ország kózbixtoaságánsk lehető teljes biztosítása szempontjából s 147 gyslog és t levssörsftt felemelik 288 gyalog- éa 8 lovat-őrsre, miáltal ss eddigi 1056 főnyi osendőrség létszáma 800 eas dőrrel ssapomdik.
ríis
— Lelartéetatett ama/a caebényi pusztáról pár évvsl ese'ött agy Térés asvü szegéay leány került fsl Budapestre Elsasgödött cselédnek s oda került Budara s Krisztina városba Zaborszky János besteshez Dgy lá'szik, hogy a leánynak jól mewt dolga mert pár évi ssolgálat u'áa 70J—800 Irt kén pénal smerzett össze, a mely összeggel hazautazott ssüleihes. A sok n£nsre vonsikozólsg sst híresztelte, hogy ast a lutrin nyerte. A pénzes leány lerméssetssea kapós lati s s közeli legények valóságos hsdjáratot indítottak a leány keze, vagy jobban mond«s pénzéért Végre ia Ssakály József lett s versenyben a- győztes. Tegnsp volt a menyegző. Sírt s hegedű, kurjongattak a legények, lolyl a bor a vígan táoooil a szép menyasssony. Csakhamar véga szakadt azonban a mulatozásnak. Két detektív lépett a a szobába és UUerUtUUta a boldog mmjfatuonyt. Elvitték még ss éjasska loyaman Budapestre. A letartóstatásra aá adotl okot, hogy a leány a szerzett vsgyoat a bentesmeeter liókjábó! emelte el. Természetesen ezek után vége volt a me> ayegzönek. A vőlegény ment jobbra, a saép menyasssony psdig a fővárosi ügyészség börtönébe.
A padlások rfwe. A mull hó folyamán nem kevesebb, mint tizenhárom padlást törtek fel, legtöbbet szonbsn fel sem kellett törni, mert ugy is nyitva voll. Ezekről szárításra felterített lehémemü tünedezett el, néhol éppen a legértékesebb, a legdrágább darabok. Á« Ismeretlen tolvaj mindig ki tudta számítani, hol jut a legjobb zsákmányhoz és msnnyire boszankodtak a báa beliek, mikor a mángo'ás- és a vasaláshoz erősen neki készülve üres padlást találtak. A tömeges feljelentés szeget ülőit a rendőrség lejébe Végre Batf György alkapitány erélyes nyomosáé után kézrekeritetté a padláskedvelő tolvajt Ztidi Pál facér kéményseprő-inas személyében. Beidézték OéU Dániel pálinkás butikust és ennek feleségét: az orgazdákat. Egy hoeazustekérre vsló fehérnemű volt a vizsgalst idején lelhsl-mosva Bay alkapitány szobájában, a honnét ezt csakugyan szekéren kellett átszállítani a vizsgálóbíróhoz, hova Zeidi Pál uramat is átkísérték.
— „A gazemberek", Megrágalmazni a hazát, melynek fi <1 vagyunk, legközönségesebb gas lett. Egy es s hazaárulásul I. Bemocskolni a világ előtt hozzáférhetetlen magaslaton álló történelmi jellemek beesűletél és liszlességet, undorító ocs-mányság, bűntett, melyre a büntető törvénykönyv nem ssabolt kellőképpen szankciót. JStmdndy Ignác törökbálinti plébauos ocsmány pisskolódása, melvlye! Koetulk Lajos emlékezetén rkarla el-homályosilani a glóriái, Islbőszitette sz egész orsságot. — Legutóbb Vathy István Hmtiága Antsl fővárosi birlspirók a fenti cimtn sgy röpiratot adtak ki Ztmándy Ignác é» /ontilója ZelenyAk Jánoinak .Kossuth Lajos a világtörténelem Ítélőszéke elölt" — című könyvére vonatkozólag. A röpirat bevezető s-rai ezek : „Zimándy Ignác törökbálinti plébánoe. Tehát fölkent papja Kriss tusnak. Tehát mint ilyennek, as embereaerelelot kell hirdetnie, Zimándy Ignác azonban ember-gyülőletet hirdet.)Egy könyvel adott ki. Ennek a könyvnek a címe: .Kossuth Lajos a világtörténelem Ítélőszéke elöli.? Ezl a könyvet kinyom'ák Budapesten, az Ur 1896-ik eazlendeyébén a Stent-QtUért-nyomdában. Abban a nyomdában, a mii az emberiterelet (léhát nem embergyülÖltt) fillérei hoztak össze. A könyv, cirka halvan ezer példányban nyomódott küldtek a szélrózsa minden irányában. Csak a lő.árósl és vidéki sajtóhoz n m. Persze, mert a könyv a néppárt égise slalt jelent meg. Annak a néppártnak égise a alt. melynek mesalapitója slrohmanokat, Zarándy (iaspároknt Aliit az esküdtszék ele. — Most, mikor Zimándy könyve német nyelven ia megjeleni, mikor a lő városi sajtó odu nyila,! kozoll 1 bogy ennek az sjas muukának a lenyoma'áxál budapesti nyomdász nem teljesíthette, — most, mikor csak a bécsi ssjtó révén vess lud<»-másl a tóvárosi sajtó erről, u ikor szt hiszi, hogy nétneluövegQ kiadás Bécsben nyomó* dott : most inonjjük, ki kell jelentenünk, meg kell, hogy mondjuk, hogy u németszBptgil kiadás is — a mit Zeitnyák Jánoe á becsei plébános lordllo l — itt Budapesten, a etenlek szentjében, akarjuk mond mi, a Szent-Gellért nyomdában
ólmoztaiott k.' — Folytatólagosan ilyenek varnak még s röpiratban: .valami undor, valami névnélküli utálat fogja ai aa ember leikéi, mikor maga a népámité Zimándy ás*lésről beszél. — ,A liberalizmus nrm védi at tlnyomoU nép ir. dekét.. behatol a magánélelnek különösen rezervál! terüle ébe, átlépi a családi szentély küszöbét, megrendszabályozza a magánélet minden lépéséi...slb." — Jegyezzük meg, de igen jól jegyezzük, hogy szt Zimándy Ignác volt orsa. képviselő írja. Bolond ember, a ki ill a lóláboi meg nem látja. Mert váljon, ki lépte At a családi ssaataly küszöbei ? a liberalizmus-e, vagy máig a magé/ néppártnak tietetŐ cigánybanda t A lefolyt választások alatt a szent kereszttel kik hatoltak be éjfélnek ulánna a családok tűzhelyébe? Kik fanatizálták a népet ? Kik voltak azok. a kik a gyóntató székben is szavasatokat gyűjtöttek ? Ast hiassűk, erre a feleletet bízvást megadhatja a legeslegutolsó szűrdolmányos elámított néppárti atyafi is. — Igen : kilátszik a lóláb. Zimándy könyve csak azért Íródott, bogy aa amúgy ia agyonbolnndioü népet 289 oldalon a liberalizmus ellen usiitsa. Avagy ha valaki eme cimet adja könyvének: * Kossuth Lajos a világ-történelem iUUtmékt elitt— neme követethetjük attól, bogy könyve A.-ióI Z,-ig megmaradjon témája mellett ? Igen, azért, mert u imádságos könyvek is manapság ssért adódnak ki, hogy azokban ne az Istent dicsérj ák, ne öl kérjük, hanem a liberalizmust szidjuk mondván: Áéá meg Uram, a néppártnak at 8 jólétét ét eeuitni ok, oh én Uram, ltUntm a liberalizmust. Tahit a cél megvan. A cél Zitnándynát la aa voll, a mi a többi néppárti korifeusoknál. A ftctí mellett a mellékcfl at volt, hogy Zimándy ét Zeitnyák, volt képvittök, a néppárt hmit sfaporiltdk. Magyarán : uz amúgy is sselfemlleg megbutilolt tömeget, még jobban meg butítsák, bogy vakokká. Süketekké legyék s mint ilyenek, kassál-kapát ragadjsnak aa .arak' el en.
— Nagy éksserlepáa, Bmtktnftéd Gyula helybeli laaereakadő lakásából ismeretlen tolvajok 600 - 800 frt értékű különböző ékszert elloptak. Aa ékszerek eltűnése nagyon ia arra vall. hogy ezeket a házban jól ismerős sgyéu követte el. Bsichtnfeli Uyulátté kedden délután még kezei között tartotta aa éksaeres dobozi, egy drága -Ifilön fűggöt veit ki belőle. Másnap reggel, mkor egy melllüt akart felIOant, a konzol fiókja, mely mindig zárva van, nyitva volt, aa ékarerdobos kiürítve, Üresen állott benne. Atonóal jelentést lettek a rendőrségnél, de eddig még nincs semmi eredmény, mert a tolvaj semmi nyomot sem hsgyott maga után.
— Téasogoa ■nrsamlllsaiig aa e»-amAgataa. 8sorosáaról hasaiért ajoaeok véréiül piros tagasp óta a paosei orasáaat egyik ba-tárcölöpénék a környéke. As qjonopk — Írja ta-dósitónk — kocsikon hajtattak tegnap hazafelé, Hahóira, a Pacsán tartott sorosáéról. A kooaik egymással versenyeztek s Pnki István koesi|a mindenáron elébe akart vágni ss Óriást Bállal kocsijántk, a melyen ftrag emberek la ültek as újoncok kőzött. A két kosai gyors vágtatáa közben összeakadt éa egy határolj ön mellett felborult. Össze visaaa zúzott tagokkal, vérsö sebektől borítva terüllek el a földön a kocsiban ülök. A legszerencsétlenebbül egy öreg ember járt, a ki a halárcőlőpre esett, mialatt mellkatát bezúzta, A többieknek vagy a kese, vagy a lába törött el. As öreg ember életben maradásához nincs remény.
— A sáael malaléksrl, Kftsöaség|sk e kedvenc kiránduló helyé hnoUt kétfin isméi megnyílik. Brinntr Mihály jóhirü vend égős minden lehetőt elkövetett, hogy s nagyközönség igényelt kielégít beáss. Kitűnő Halókról és jé konyháról gondoskodott) árai pedig a lehelő iag« mérsékeltebbek.
— Akisek mlmaa lámpája — aaaraa rgiyet. Bárminő módon, ahogy csak lehet: Legalább igy gondolkodott as a koldus asszony, ki a napokban behatolt a Koronaherceg-utca egyik lakáaába és a folyosóról egy értékes lámpái elemeit. A szobaleány aaonnal észrevette, utána iramodolt, el ia vetie tőle a — nagykendőjét, a koldusasszony pedig egésa flegmával botorkált
Levelezőlapok
«_JI IBI IIIIHIII MEJTOII .111 I iiMII II
Nagy-Karnisa* látképével különböző kivitelben éa öaazaálliiáeban kaphatók Fis«h«l Fülöp könyvkereskedésében Hagy Eaalsaán. MT~ Ara áarakoaklat S krajcár
Nafy-Kaniua, vasárnap
Zala 29. fiséin (8. lap)
1818. ftpnbs tó 10 éa
tovább a lámpával. De alig voli ideje mellette aa iinAds&gos könyvböl olvasni, mert a rendőrség elcsípte. **
- H^JéJAral-k a Balslsaea A húsvéti Qnnepek alkalmából a Ba atonon es évi april 9 - tői tí-ikéig .1 Olöa járatok lessnek Siófok es Balatonfüred közölt. A járatok menetrendé mind a négy napon a következő: Siófokról indul délelőtt 10 óra 45 perckor; Balatonfüredre ért esik déleiőtt 11 Örs 16 perekor; Balaton roredröl indul délután 8 óra 16 perckor, Siófokra érkezik délután 4 éra 16 perckor. A boglár-révlülöpi vonalon pedig kitsqessti a kösl. kedést a két ün'nepnspoo Badacsony állomásra ia.
— III — A poals ilyenkor rendszerint meg hoasa asokat a szűk borítékokét, a melyektől mi aonylra irtózunk. Rövid sorok, a címe valamennyinek a napsugaras i(ju évsssk: Tamu Ha végigolvassuk, sal hisszük, logy december közepében éltttik és odsbusóduuk a fűtetlen Msidinger mellé. Etek az álnevos poéták elrontják i a mi lagssebb hangulatainkat, rettegünk, fásunk ba odatévednek az Íróasztalra. Nincs tavasz. Az enyhe napsugár, az ibolyaszínű ég, a rózsaszínű ernyők, a világos toalettek, a lassan hullámzó ssellő, a smaragdirinü ffl mind mind hssudik, csak as utcaseprőnek van igaza. Nincs addig tavas*, mig a finom, fqjtó port orrunk alá nem eeprik ss olcakősapáról. Esek alán jelenthetjük, hogy itt van a szép tavasa; tegnapelőtt sokan köhögtek már u utcán a portói. Söpörlek, ssuláa fel is öntöztek. de kérdezzük az intézőktől: vaijon nem volna-e helyesebb est megfordítva cselekedni: előbb öntözni, ezután söpörni. Sokan megkössön-nék éa sok nem éppen kedveső diszitöjelzŐ benue maradna as emberes leikében.
- A (élések aitésáréi s követkesö lu dósitásoksl kaptuk: ZtU-M.-OrUk. A bőséges tavéssi Isngvos esők uláa aa Ossi vetés általában igen jó Étiaoen Vaa. A busa hiba nélkül telelt — most már ssietéa bokrosodik, úgyszintén a rozs Is. A tavsssi árpa igán szépen kikelt; jó termésre lehet kilátás. A gyümölcsiák szépen rügyeznek, a batack és mandüla fa virágaik. Aa állatállomány jó húsban van. Tbkarmánylélékben nincs hiány. A munkás népnek nagyrá-se már ssersödött aratásra és oeéplésra, a mnnkkbérek jók. - KmihHy. A tavasa! munkálatokkal seré ayen végestek a vidéken, A gabonafélék a takarmány magvak elvetése már megtörtént e a mull héti kedveeő időjárás következtében java résit ki is keltsk. As őszi vetések melyek s száraz fél folysmán ss egsraklől szenvedlek, a márciust nedvességgel felüdültek, — A maakáa-lőrvényről kiosztott mygyurázatnak jó eredménye volt. A falusi lakosság kezd jobban megismerkedni ss uj renddel s élénken tárgyslják a törvény előnyéit s hátrányait. Egyáltalában nehezen megy A törvényben előirt kötelesség t-ije sitésé, különösen a kis gazdák nem tudják löt— logn, hogy minek is kell ss aratókkal a jegyző előtt kötni a szersődOat. mikor ut eddig egy pár esővel msguk Is efvégesték. Azt tartják, hogy est s törvényt osak a ssocisiislák vidékére buélák.
— A |saéskMa«<g figyelmét (elhívjuk a Sipőes István pécsi gyógysaeréee által labdacs alakban készített egérméregre, mely biztosan ki-paeetilja az elsaaporodott muri syrstsT Több év óta számos uradalom, gazdaság, kösség a legjobb sikerrel bsssnájja. így postacsomagot (ciroa 6 kgr.) 3 írtért, 100 kgröt 46 frtért küld Sip8e$ Ititún gyógyszerész Pécsett. Hiteles tapssktalalok szerint egy holdat l-t kgr. (10—SOsssrlsbdsos) okvetlen kipass'il*
CSARNOK
A lurikatailMiái éa aa és barAtnfaa. irts: bstry lyila
Asszonyom I On sokat olvas és sokat tud; ismeri a világ irodalmát; aiaeass 'olyan irodalmi éa ■Ovéeseti sasméay, mslyvél tadomá* ae aae reme. Ismeri kornak tudományos törekvéseit éa mlirásyaiL ön nem pusstán sgssert impre-sio-nists, kinek fogékony lelkében sumák és lrea)ek »is«aa|Skiöe6dee*, bt nem Önállóan gondolkoaik, eetméaysket alkot, fölismeri s burkolt eékato*, latja a hanyatlás (déeadaoee) ée as aj iráay tnoaveaa jen) irodaiménak ás mlséssetésék örvényeit, melysk megsemmisüléssel fenyegetik a a vergődő ssivek halhatatlan asatényeit, as em-bennég örök ideáljait... Ksftékesaék esak viasta,
midőn Sudermann irodalmi jelentőségéről beszélgettünk. Együtt olvastak éa élveatük öt, kinek müveibea a lángelme issó vérmérséklete lobog. Meaavire megegyeztünk abban, hogy a saiahási tudósítók, a hivatalos és aem hivatalos bírálók ■eghamisiuák at olvseó kDaöaaég Uiletét, müve ssei-tórténalmi ásíagségat terjoastoaak, tu-ds'lanok éa igaitalsook. A hanyatlás irodaiam s tiszta erkölcsök nevében tiltakozik Sadermaaa erkftlcsi tellogása ellen, pedig beaae a saiarelte-mas éa valóstsrlsigrs törekvés aa ssamiayelvé ség eairéit ki asa öíla. Ma is emlékesem arról aa élvMetae estéről, midöa társalgó karmába ityüjti barátait éa mi boaaaa időn ál egyik Mikében a symoeliamueril csevegtünk abból as alkalomból, bngy nem regibea a fővárosban a képtárlaton egyén néztük .Aa emberiség sorsa* oiml symboüaatikas festményt Elvezettől kall-gátiam, mikor Másságéit LeoáoaValIóval össsebs* gonlitá éa as én mübaosléssabet, etépteai fejte-getéseimhw zenebiráló megjsgysésekét Meött hangjának azon édes ösillingelé*ével, mely tnosl is Illembe cseng, mini Pué Edgárnál együtt olvsstak.
A ssépmÜvésiet éa aa irodalom kérdései asoa* balt elleledtették velünk a tontosabb problémákat, as örökkévalóság káidéaeit.
As éietaak vannak problémái, — aMadia . Boldigsár Bsa-Harnak Waliaee masierml<ébea; — éa vaaask est berek, kik aaok ssegaldéaénsk próbálgatásával töltik idejüket; de mik ők a túlvilág problémáival szemben r Olvsssa osak ! Agyelemmel est a rési letel Bea Hurbél, a viiág-j irodalom e bájos Krisztus regényéből, melyei .csak aem régen épen as éa ajáalalomre rea-delt magi
Igaz I — monda ö. szeretetre méltó kédyes* j eéggel — aa ön ajksiról, i jól ismert a modern | irodalmai ás ausdast figyelemmel kiéért, a mit a müvéaalelkék éa ssépmüvéazet létesítenek, ezen ttasliuas kérdések sem nélkülözhetik ss ár-dokeseégstf Na del megvallom Önnek k. Barátom, eaen kérdések fölüti eem igen szoktam tép* rengeni. A modern élet annyira lefoglalja Időnket éa öassss tih»ségMakót; a modem Írók aanyira ingatagok esea kérdések seabatas l<uál-litáabsn; aanyira batáfoaatlaaok i aaayl tt-loktstos léi homályt boritaaak a bileeeiik aagy problémái Mi, oly képsetsdas asseaélylyél tsi aeső és saemkápráataté méoaskötst (issbsikájs) mesterfogásaival homáiyoaltjsk el a valáaéast, mint a oiaquacenio mesterei é fsstmésy tárgyal; a ssellemi és Islki problémákat oly eibarlkas láthaiatlsa peráayokká hígítják, hogy a kétely magvai kieoMtaak saivaéak földjébe* Epea aa ön SMedáaa sseriat a nő slsséjs tQkör, - mely e*ak benyomásokat UkröaM vUasa; as a>sasay lelke oly érzékeny idegzetű (sensllív), hogy behatások érintésdnSlK|ol|éilen illetései alatt áll. Mi botnak aaeaonyai iktdtneeak, mert es lelkiek állandó sill-éfists; érre taoltétt édes anyánk: aat gyakoroltuk a zárdában. Jól esik aekttak; élveaaik a stivünk áradását, ss |*tee nel való bizalmas beszélgelée ábrándját, a Bol-dogsifúi 8süs mysatikájál.., De aem vagyunk bísonyoask a lélek balbatsilsasága Mól sem, ■
Nésae asaaoayeml Szivünk miaden dobbanása S boldogság Után való sóvárgás. Lelkinknek ál landó, örök éa kleléaithetetlea salkeigieie. Mlat é llabetog forgatja ágy Uakosát I majd itl, majd ott keres megnyugvást és eayhüllst: aa eariMri lég Is üalkergeti a boldogságát; maid itl, m«jd amott hajtja is a kladelembea msgvérasit homlokát. A láa egyre gyítrl ás ayigtalaa téteváa aaslIesM. 8 sség ka sítadea reméaylnk el veasett. minden ábrándnak, minden álmánk esétfasilott, és cserbe bsgyiak öeasés «ssrslmelak, akkor la botdegság etán epedünk. Lemandaal miadanről lehet, de a boldogság vágyát sslvünkből kiirtani asm tudjuk, A világ Őrómeirül vslé lemondásban, a magány passtaségábaa, a myastikus Istennel való sgyesllésbea, a sárda falai kü«t, a remetelakban, u öasanyargatáabea is lelkink vágya, stivünk tartalma, magánynak* lemondásunk, ön-sanyargatásunk és istenbe való merO ésönk lé-lekisai alapja aa. 8 akkor sem mondhatunk le róla, midőn mármár elakadt a szívnek ss a kis patakja, sselyet ki aem pótolhat oosánja vérnek Midőn gyermekkoriak üde árteilaneáfábaa a virágos réten ceobogó patak partjáa blmes lepkék után lutkosánk, boldogok óbeituttaak lenni, te a boldogságot hajszoljak még ekkor la, midőn tar koponyával vagy eaüaitttrtékkel gyermekkornak-nek árteHaa Arómeil ée Ifjuloraak aaei elmeit leljflk Ml aira boldog •iessaemlékeséseei aa élst a koojfáo. Isért halmoa kiaeaaket kincsekre a
bankár; énért kutat éjjél vagy vegykoayhá|ébaa á
jrásaatslé ■ taéóe; ősért rajaanak
ifjúkornak első frlhe«lléseiben; em MMak a
tértkor küsdeimei éa baj vívásai kfta»t; aalaak >isaaa és*aiketjak meg a esaL_ ■ bol elbaiyesheasék a oót éa a gymmsbst. Bal ha|seal)S a világi as élet vaséi Wyla, as a aaéa-ban, a siíakásakkss malaié betyakea, a kiitya-sstialail, ssl inrfon a miaásms tlméik var ssavfatá«ábsa A holiagsáfié ahsrja msgva gadsi a eaareetee ssék sértájáéaa
De bátbe s 'ágynak aem Mai msgs islésagt Hátha osupa élemb*valfeakáe a bsláisilasik kába álma hiába gyötör ? Hátba aéaaa kta'Égikisl f As ember Ián Loagfellow iljábo* hasonló, bt aa élet örvényei kOaMi sslrlrBl-stlrtw bég .. Cs sehol megnyugvást aem talill Egy hang folyton aat sasofjt: feljebb I ezoelsior I
Igen I exoalsior 1 Nem Mhétő föl a hnliewég a fóldfir, osupáh a váayakaaéa, a lilbsaássis a boldogság titán. Madách Ádámja vérig küzdi aa emberiség történelmét és aem a mait, aem a jövendő a'akulstaiban let aem Mi a boldogságét, faasst és Masfréd aa egyén typnsát képviselik at emberiségben. Es Taaaat aem a tudásban sm a gyönyörűségben. Manfréd e megsemmisülés vágyában M nem isit. Csak aa Or tsavábéa •aa vkasataláa, melp ea ambariaégat s kéiség-beeséstől vMntai^a i .Emberi Uadj ée Mva biaaál I*
De hátba uii^ssmmbélak> Tss a M*i Nirwánájs, a Hartmaan IstMtésss boWogití
Byron Káinját agylééra (elvidítja bíboraikkal mosolygó kisdede, w asutáa üssas altatja saial tejét, mert s syemsrask esirájáI herdozsa szagában milliók saámára.
De hiss a menemmteUée saérmyl gondolat Hamist bölcselkedő aagy leibe és slmélbeél sasi-ieme, traaika* Jénve eléggé llpiiikiéetl a lét* vagy aem-Wt kérdése Mólt A mspemmlsülis gondolsiibs bele aem ayagodkatoti.
Elhagyói mindent, mivel Miéak; eiksgyai mindenkit, kit szerettünk I Es seha többé visaas aem ayerai I Beaatelaa törekedtünk s jó, saéa ée igaz atta t As volaa beoalak ipse tUtsi kábé sémáiéig, mi é legssehb, a lagnemstebb r Hastlslsn sejdítjük a balhatstlaasémst és vágfsak ae ödHitéva'ék atáaf Kába tőrek.és Vsaae miaden aayagl és aasHeml maaka, a ás kMibataikaahb éraaism, a ' legmagasabban saársyalé aaama is geeéeM.,...f Héi akkor miért vées aa saaméay halira a végtelenbe? Miért vallják írók éa mévéeaeh, hs0 tollak vagy ecsetjük alkotta iegnsgyobh remekeli osak Irea árayékek elképaóit aasméayefthes képest ? Rabéi báav Maésaaái lestett, Mvel egyetlen képbea eeeméayéaafe megyelóai'iáit aem remélhette I Virgil tüiM akarja vetal AsaaMt, Apelles elhsjitjs eo«Úét. Mikor eaael a ayomemoralt saerssAmmal még anaak esi-saérisall sem tudtam vieaaeaéat, aseét égy hiras fs»iő, a mit éretik. Isbtisém, bagv as egéssbsa legssehb as vell a mit el aem mead-Ibaitam I Ennek a gondolata üldözi a mllleaiumra hasstéro Munkácsit, ■áaaéaakaeb tát legnagyobb iestőmttíistéi. Magant is iristémi mMéa éraelmeit rajsoláa ÍM asatakw elüti, vagy a ásásaiké a, minél kthtilebb véltem amgam aanál távolabb baaééett télem. Iméeat e gyet relem, — mosdja a kö'tő —
A fődet végiaise remiay hatotta ál
Btemem éakéatolea
Aa égre eeseli rovir pillaaatá'.
De lebetaéMS. begy eehsaem ér lak as óhajtott révparira í Ha magM'aab, a semmiség tea* sétálja ée aeklak bailemsM í De akkor aem beldngabb-s, Atea—yem, a meaé vadvirága, aa ateéa beveri kődarab? Nekik legeábbammsasfc vagvslk, reményeik. Niaesen li smll. De aem ia érsik aat, n;it less ssenvedni ia élni ée msgssm lini-ülai.. Asszonyom.
ön biss Istiabsa, ki aa öa leikát oly finomnak, ' sal lemét oly sokékla innak, égést léayál oly bijoeaak alkotá. Kép-selhetl-e, hogy ee e kHrágós látott aelrMsa assraok, ki esak gyötrödisre, ateypbeaat liade'-mekre, prbmatheusl kinn isramislts volaa aat a aemea gyöngéd Is kikutstbatallaa embert síi vet ? Lehet-e Isten agy Tamer'á*, vagy agy Nsra, kl gyönyörűséget Teli aa ember kínjaiban? Oh nemi latsa vlgteleatl j« és gyeagád, M nere'i aa emberi aaivet. Hlaa ba aem mustéi, minek leremtétle voiaa? Nem mcéti-é aa atya Uáayál, aa aaya lát, a mévéaa mévét ?
Szereti a lelket, — Írja egy aagy Iraasia iró —, steretsiból isteaMstto asaáat; mart
tagstolysbé taaaéba és
Nagy-Kaniaie, vasárnap
Zala 29. nám (•• lap)
1191. április hó 10 én
különben Miért teremtette volnt Akti. Hui harminc évig ákfya, óvja, élteti, imnií éi untán agyasam megsemmisítené ókat t Váljon, ■llven
* Itten volna ? Es ha aat mondjátok : teremteni fof M|atelen, aaaal a stáudekktl. hogy semmi-altaaa asfinieUa. váljon mily nOloaeeég, mily tökély nyilvánulna abbén I Iitonaek nagy aűvébea lakét eeupa kesdet, klaérlet, véalat volna aiadea I Semmi leljee, Maial bevágsettl Hangveneoy, melyben ceas aa előjátékot hall-halljak... Dráma, mely otrombán folyik éa bor-salomboo leli végét I Ex lehetetlen I
Aa Üo sMvai, aoodá aa éa mttvelt lelkű barátnőm éa aMlytégM aalvéból aaemeln át a meghatottság kűnayei csilloglak megindítanak éa olyan aéaflpoatokra helyaaaek, a milyenekről ai óa modern íróimnak alnee fogalmak. De kát mit eaól az élet nagy irányt alsóságai hos, kiaé-letlea létért való kOadelmeib' i, melyben bnkik a gyenge ée gyöt u erős, aa élet igaMágtételé-nea magbotránkoitató aiörnyOaégeihea \ A becsC-leteaaég koplal éa ékeo veaa; a becatelen dia' dalt arat éa bővelkedik. A bto-üleies ember esemeibol vérkűnnyak bullánál, mert a jog, aa igazság éa aa ialooí törvény aaavára hallgat, mig aa űldöaó gnnyt Ba aa eréayea bolondból éa neveti a beovQleiaa élet balga tagatgát. Beesüle-tee, de ostoba, aaokták mondani. Hiaa elég bőven kamatozik a rab áa ét aa naaora révén gyűjtött kincil bi«z s póni mindenre látyolt vet I a mammon elölt térdre borai a vl'ág. A
Kfeznek legendáját, megírták Zola, Juath ée
ttida.
Igata van aaanonyom I Aa élet aránytalan áa igaaia'an, a létért való kü'deltmbea, a hatalom igenlésében, mint Nietu-ohe mondaná, at erőtebb elnyomja s gyengéi.
M.Tragikoa asélet képe, ée fájdalom köat tzB-letnek aa erény gyöngyei., De kérdea, Isten lehet e olyan aaivtelea aaarnok ki győnyBrflaégét leli abban,, hogy as embert, est a aaegéuy térget iktietiporja ? A taivnek, at éraekeay, a törékeny ée finom ídegaelű aaivnek tar mtö Istene iutalom nálkBI odadobhatja e aa élet kéeánek, a fájdalom* aak eat u éraékeoy, gyengéd emberi taivet I Cél áa róeavét nélkBI gyönyörködhetik-f aton, mint irigykednek, vitatkosnak ée öldöklik egyaá« a világrendszer hangyabolyában a kétlábn bogárkák, aa emberek 1
Aa igaaaágoa Itten nem jntalaaaná meg asokai, kikel temmi ctapáa, semmi kin, semmiféle aaea-vedés és gyötrelem nere eiéröl sem tadott ei-lán'MriuniTAit biasi, bogy at öavegyek. árvák éa szenvedők könyeit, saent Mónikának áa aa aayákaak imáit és véreseppeill nem gyűjtik őeate aranyeséstékben és asm visaik Istan trónja elé ti angyalok? Vsjjon nincs, ki megesámlália as slnyoBoti sóhajokat, a leaondáa éa Meretet áldoaatail, böaiea erényeit, melyekel nea ieaer IBI a világ ét nem jegyes IBI a történelem ?
Ha tehát aa álat ígaatalaa éa tény. hogy a történelmi világrendben eokaaor szenved aa erény éa diadalmaskodik a bfia, kell lenni éelnek e airon ml, kell lenni örökkévalóságnak, a hol iu-talasat nyer as erény éa bűnhődik a gosoas. Eat as érvei a kőnigabergi bölcs (Kani) is elfogadta, holott lángelméje Beeaee erejét arra fordítottal hogy as Iaen Iáiét biaoayitó érvek énjét aeg eammiaitae. Miért is kövstaittsk aa élet művészi ábráaolásáhaa, a drámábaa igatságaaolgáltatáai ? Ha ninca erkölcsi igaaeágssolgáltatáa, csökkenik eaépésisti gyönyörűnk. A aaép, jó éa igaa a lé-leaéa, a valóság világában elválhatatlan ikertestvérek, as élet egységének elvont eleaeL
Szép, ssép, k. Barátom: ved elleacahe aaero-tetra méltó barátnőm. De hátha a boldogság utáa való vágyódásnak tehetetlenMirűnkeek ti-ránkosó jajsxavs; hátha tOnkvéatak as igaa, a aaép ss a jó, a tökéletesség, aa assaény mán csupán tolfinomult, ta'hevűlékeny képae ődo el arink unalma: hátha nem egyéP, mini a meg eemmisllés irtóaata, tulajdonképen pedig as élei-hea ásó Iveihea való ragasakodáa állati ösatöna, as élni éa aaaretai vágyó ifjuvág gyávasága, mely
• testi életkorral fogy és as élet alkonyán a halálnak áa a aaabada ásnak vágyára váltódik ki?l Hátba as isteni jóeágra ée igaaaágstolgál tatásra való blvatkosáe ősik korlát, óságunkról tanúskodik éa vakmerőségünket biaoayiije, ssiat kik a végtelent ie véges elmével mérjük, latenaik gondoláiéi n mi ulkkBrfl lefogá-ank kentébe illessijBk 9 Gyarló értelmink aajkájával a belát-batatlaa éa follogbatatlaa végtelennek tengerére bodsátkoaiok éa aat kiasaflk, hogy mélységéi ki-
(kutathatjuk... A nygmaeue ágatkodik ée vakae-rően Jupiter valtait akarja rátni as Olimpaaoa. ! Kimérte Itten a tndás határait éa elfödte elB-lllnk Ittensége titkait, -
Am 'együk föl, hogy igssa vsn Assaonyoa I Ds akkor csodásan aegnOve, mint á nap alkonyaién as árnvék, mered'elém a talányi Akkpr • aegmagyaraihatatlaai a osodasterQvel cserél tea lel. A halhatatlanná* Mamáiéi nem tndtam kiaagjrsráani; most pedig aat kell állítanom, bogy elegendő ok nélkBI csodás és felfoghatatlan módon jitott ss smberiség aalvóbe. Fejtse meg akkor Aaesoayom, mi úton-módon jnthatoit aa emberiség a halhatatlaaság goadolatábua ? Hogyan sserte reményleai, hogyan tudta kimondani, ha nem a lélek mélyén gySkeresik, hol as emberi lélek akarva- nsa akarva találkozik Alkotójával éa araglsli ÖL At Isten ihlette as er-beri leivet, st B sugallata teremié meg a halhatatlanság gondolatéi. Isten tőrvényei éa a ssiv törvényei laláikosnak, Ai emberiség IsnkÖlt esa-méi, halhatatlan ideáljai, sőt magának a halhatatlanságnak Mtméje aa emberi lélek legmélyebb rétegében vertek uéttépheietlen kiirthatatlan gyökeret. A Leibnita gondolata, bogy a lélek ét a tett élete előre megeaabott őeazhang törvénye aMrint működik, itt megvalósult, l-ten agy alkotta aa emberi lelket, hogy Istenaek és as emberi stivatk vágyai találaikozsanak Istso "terelt Ital vonzódik as emberi lélekhet; A saiv vágyik, lelkeadMik léten után. At Alkotó törvénye és elrendezett, Bss/hsngaó lélektana ea. Csodálatot hsrstónla. (Praeetabilin haraónia.) Kába áloa, bin győirödéa nem lehet. Mélyen kall győ-kere/ai aa emberi lélekben, midőn semmi kl nea irthatta: Mm szenvedte, Mm s kűzdsltm, som s kiábrándulá*, Mm a kaijtfzlrólák. Valóságos lelki s'űkségltt, lélektani törvény, a leraéeMt törvénye, tehát Itten jóeágM keiének alkotáM. Inén nem CMlhst, ét a mit IBrvéay erejével rnháaott fel, at tény éa nem szeszélyei képzelet.
Sőt többet mondok, Aéazonyom, egyencaen lehetetlen volna, hogy az eaberi k^pMiőtebetaég vagy értelem a halhatatlanság gondolatat Biunagt erejéből kitalálja, megfogalmazta. Aa ember az érzékiekből, a kflleö tapsastalaiból, a világrend tüneményeinek látásából éa lellogáMbói emelkedik az eeamék tMgaaUtára. De hisz minden, ait magok kőrfil látnak benső világunkban és a taraMaaet kBlsó randjébea, a vgliosást, a maltndóaágoi, a hervadási és IHiomhalláti juttat ja essünk be. Igau van BBrnének : Semmi Mm Állandóbb, mini a váltoaáa és bi/toMbb, mint a halál. A sasok éa as oroasUaok elaulnak. A gránit asirtsket ée kaetal-kegyc oportozatokai megőrli as idó VMfoga. Aa évearadM tölgyeket kioMvaHa a tomboló vihar. Hol as előtt a tea* ger habjai zúgtak éa aonao|tak hullámáénál, ■ott sivár bomokpnaztsk terülnek el; virágté városok helyén feneketlen hullámok torlódnak. Pompóji ée Herkultnua kiásott sőveiról felénk kiált a rájok véaettszÓMt: Eooe po teri I vasira res agitur I Utódok, \a ti toraolokriil vaa mó. — Múlnak ss örömök, változnak as érselmek, eny-hűnek a ssenvedétek ét uj sebek lakadnak a lélek fajdalom taatéa. Elődeink slrhalmai felett járunk, éa a porié oaootjaink felett lógnak ai-ránkotni utódaiak. Maga a IBIdgömb le — mondják a lermMieitodóaok — kl rag hűlni, egyen-m yba tér es erők egyeteme, msgsslaik % moa-gás, aegmeravedik aa ártlesss, kifogy as élet éa a gondolái... 8sóval miadenűtt váltoaáa,aia-deaűtt a halál kém lebeg. Ke ai mégis halhatatlanoknak hisstűk M valljuk ssasuakal. A gondolkozásnak törvéayei vaanak, melyek illan-dóak M kikerülbetelienek. Kaen (Örvényeket a halhatatlaaság goodolate sem kerBlhstl ki és ki aem láUskatja. A aralaadóeág óa e kalaadóeág állandó tapaHtalata éa a halhatailanMg mzssóis őiazeegyeibetetlének, ha aam Isten oltotta a MÍvbe, ba aem falai meg neki a vatóaág.
Belátom kedvM barátom I — mosdja a bájos káziaaazony, mialatt agy flfotoa havannával kinél — aa emberiség köiaaggyősödéM ez. A barbár népek örök vadáaaairél éa a legyőzött elleasóg ssolgaaágáról álmodotnak; at egyptoai lélek* vándsrluban hitt ét gúlákat, obslieakskei emel; a római és görög világaézet Tantalu*, lxfon és Syaiplrus kiajatról éa a Cha on svaiéiról regél; a mohamedán Walkal'át re uél éa értéki gyönyöröket vár a túlvilágtól.
Igen I vágtam köabe — aa ó-kor hölcmi t Sokratea, Plató, ArisitotelM éa Cicero, a korosa-lény lángelmék : Agoatoa, at. Ttaá-, Daate, Raeine, Detcsrlm óa Lttbai's — asóral mind
erről beszélnek, Erre eeklazik néhány hitetlen kivételével as egéss világ. E nsgyszerü általános ténynyel atombea u egyesek tagadása mit ér > A kételkedés nyugtalan savftrt, nyomorait kétségbeetéie nem umer htlárotoM rtaéssirt; tagad, babos és kétslkedik és miként Jadás, a megsemmisülés gondolatában keras enyMUóaá— Mit ér a megsemmisülés vágya, a nirvána, mely a legtöbb ecetben csak hazugság éa óaámitáa, l melyl jel legtöbb esetben agy jár aa ember,' mint a régi görög mesében a teher aiatt gBrnyodoaó öreg én a halál ? — A lángelmékben és aa em-berieég kösmeggyőaódéeében laienoak Ítélete, Isten akarata alól bozxáak. Ki megvett, olssaki-loda magát az éat éa a aziv legfőbb törvényétől. Ei enaek meg vaa a maga baesulé sematiM a aziv éa at értelom világában egyaránt. Ki a fizikai yllágraad törvényeit megaérti, ■spiami-tfil. Ki at erkölcsi ée stelleai világrend termé-«settőrvényeit sérti meg, ss ia meaMmmisQI, megsemmisül pedig értelmileg vagy erköiesilag.
A kandalló fénye vigaa lobogott; aa én szellemet barátnőm kilojeső szép szemeiben a halhatatlan lélek Ihletett fénye tBndöklBit. Miért •sive vágyott ée ayugtalaakodolt, értelmében megvilágoeodott. As érséMk, a asiv és a gondolatok ; a Mjditéa, a vágy éa a tudás találkoatak.
Iróaiasta'án Bourget legújabb kStetét pillantottam meg, a bOaősők, a szerelmesek iró gyón tatóját Nos aaeaonyo'n I kérdem — aa ón aaalisu regényírója, a aaAudvég uerelmeinek ét galaas bűneinek bBvBa bájos korfewóje, aem hasai! a lélek halhatallaaoágáról, mely vigaszt nyújt a t zen védők nok, a meg* érőknek ? I
Dua srkölc<taai álláapoatról sxigoruaa ilétt, erknlcsi tiaziaaégot és javulást kéve*olt, ée Ba-magárs utalja as smbart. Boarget a templom ajtajái*, a halbatailanaágba való ahré matat áa a megtáréare utal. A kétely löld felé hassa aa ember, a hit tölemel; a valláatalaaeAg eier-nyMztf at élet Mbeit, a fold tslstti iga faágba a való hiaalom begyógyítja. Miodea tudományunk ée minden eikerűak a szásadrésaéi sea évi lel a vMiteaégnek, bogy kihalt belölflnk annak a rejlelmea kapocsnak az érzése, a mely t látható mindenséget Onzefüzi a látbalatlaa világgal, a lOldfo'etti hatalmat belevoaja a léi MUéeb-Hbe, megismertet gyóngaoégBnkkol, ds meg is vifaas-tal. As smber bo dogsága megkövet ea, hogy oda forduljon, a hová öaai. és a vallás Igéiben karos-Ma orvoslást ntnvsaáMÍre. Ke ea e század végi írónak snaaeaeneU... A nataralíama< kaldoklik. Aa Irodalom, a művészet veaekeL la BuesogrBj-tfittem a dokumentumait. Hisaek a fsltámsdáabas, hiszek • megiéréabon.
Bejöttek a hát osaládi snatályéaoá pibagő kis galambjai, as édM gyermekek... Neas, a Marótól nem halhal meg örökké... koponóbéi ia kikél ée agat kér, a lélek kalkatailaa... moodja as én aiellrmu barátnőm... ad köt boa grenMkeí asőke angyal tejét timogatom és liliom UaataMgu lelkűk érintéM alatt konyak eaillognak sneaso-imbso.
Későre jár es,jdWó éjssakátl Asstooyoml Jó éjtl Kedvet Barátom I A fold feletti Iraao-oeadeae problémák mélyebben érdekeinek, miat a földiek. A legközelebbi viaaoatlátAara I
g. K. Kár kuk mUkéal, aa Uj rMa aiáraJla aMig kl rafláaik ataMa. Iiaálak aaáa ■asak, aasvaa tailtik.
m. 0. Kát vataa aliétat aravéiimtpa korai, aa ssitnk kaaayto, kJrfl mát a oMa. H aj áw fc IHHak te adilliik U idia. UMJM aáM, mlvtan ÍMglt. k« J*.
T. V. Hasj álért ■■aáják <at In, Slrimsi ■áriát, aaksak aiaaa Uáak Umá, kv aa Uytoaaa W-
Miéjeak.
NY1LTTÉR.
Aat rtratkaa káalMiaMrt Ma vállal tlilhilpil. laavk.
Kynlji-ióÉiiii 5 frt 5 tatul
41 frt 75 krlf tatfai NttajUa ralá kakat - Taam á IkaaUif Pvagá i, valaatat hkaia ás tslata ■oaaokonr •Írem 41 krUl 14 irt (* krlg attuwktat — a aatoa«bb uávla, asln a ■lalkaatkaa rit»M fcsrf vékaak pwlika te váaawkmti. valaarfit káskas «AI tiltva, - MlaMfcot § iiiafii •aláávalktUáwrt
HENNEBEBO O m1jmtgjini
m
(<a. a Ur. aávari mUMW) Macjar livitnki ürájcka ttlaaini UvéMtros
Nagy-Kaniisa, va árnap
HÉHKH aeoly 0 Dsl«n*i* és 1 .z*l«stenat«. kaptárkél áll,
*4> írtért tWl,
HegteklathHé ^ajy Kmilvaán GBitsk+rger OdSn ur kásánál. (Magyar-ates.)
A pesti uuar" tattii M
váltó-üzlete. _
"1*3571 iiaArnr
ISbIOÉLI t. Darettyá-st.za I. HllIM felit
elad a U ik aorajáták 1 -bö osztályára érvényéé
Jfagy. osztály sorsjegyet
1, • frt, 1, » frt, «U ^ !•»©, *U
a Hm baktiáása, »H7 aMifáM atlWli
Minden vásárló megkapja a hivatalos terv ze'e . Sf J* mm MimuUl tiUnb mnjmpk • toaá MgfpeJ^M rinnil WiáfM. á ■i|iialilÉnt poalelseéallával ktealaih, mh a klaalat •irta kpláa na. in l-t
Klelaáamáaé ktn asalaé—npáSáfcail a tor übk A- éa miniiajiusdsi aa ma tatásainál rtrtwM naaHajtkia —U
szépítésére ós TJ n H o v finomítására JL U U. " I
V l4gtllk(IIM áliiaákl, bél éa léraa%á M IJKI. *wm fakár, ráaaasala. áa aárja — »*jll»l aaalyaált la ajáalvi Dr. Pakl X J Ck. glr. laatr által Mlntia. BClUaaeré Itulek a legjobb körökből minden dobozhoz mellékelve vannak. 6
TADSSIO GOTTLIEB
zMIr aJvwrl MltUl WffU la Illáin— gyár Nataa. Kirak tár: a ára, I.. Wollulli a.
Haphalé a legllbk lllslaaer- |fé|yuarktrwkl. déakea éa gylgj mrtárkaa. H Kuluia i Alt éa Bika. Ktlell ■ Mér éa Hralaae «vmls eteakaél.
Utánvéttel vagy aa
férek tár: sáct, I.. Wglla.il. á.
Kapkaté a legllbk illatsssr* iré|yuarktrwki. J déakei de gylgj mrtárkai. H kuluia i Alt és 9 Békaa, lieletl ■ Mér éa lárelser flyali eéfikiél, #
összeg előlegei bek{II-
déae utáa küldetik.
OOOOOOOOOIOOOCOOOO;
0 Csak o
0 o fiatal o
| embereket o
1 Iréekalbst taiui, k»u a O
páriái Dr. BOITON 9
| lalMtta Orientál
j I sár alliiay upl kaaaaáht ttáa alaslaaatfa al| ,
1 a lafrlglkb hántelsukat ta, fMMatas tehát sastal U
■ ' sW n» ugaht katisaasil Malnteaal, Mrt Q
•tt asak a gyomrot rutyák Is a k^t mi gyé- J?
fjrttlák mf U
t üveg Bolton Injeotlo Éra I forint V
Ma|yamssá(i ftr.kU» i O
Mily elkerülhete'lenöl elOkaéfW
a ■ zöllőlc pirmatazéai
al almait évadban blioayult be ■időn oiakia a perme'eaeti siflllak nem adatik tönkre, Eanek r étbeté-ere legjobbnak biaoayalt layfárth Ph. áa táraa
É jÉfek — O uabidalsaiillo HlSll J^M (flh önmillcöd.<5 Hm
nLOg uöllSvemS ét növénypinnittiőji,
I * 4HH mely az oldatot izlvattyazái aétktl őnmlkő-döen a növényekre permetesi. K en perméteiökliöl már sek easr van haeaaálalbaa éa aaésaeé életér! blxonjll vány mnialm kii ö nő voltál valameasyi egyéb Ut rendszerről etemben. j_io
Alira és leirfla rendelkezésre áll HtYFARTfl PH. és táraámál
maalgaeáaaágl gépgyárak, ktilslsfsssáfl gyár kertdiák éa ptsWai IrWtimiil fáfek rtislri
Bééi, H l, Taboratráaaa 76 asáaa.
írjtpiM A Alii tliatrf teffl hga. — Uprátt h iaflátt kniutel.
!, ligimn-ita 23- (SitejV-tér orila.)
Kapható ■laésa aaaflkb gj Igjiaai Itfksi. MIMI Mul sasgtielillmS úa»: Mellém QégjaeaUáe ■a«a|iit
nrtktár Hág-Ualiala : PráfSr Béla |yéy|i>ert«ráks
SOOOOOIOOOOOOOC
Hirdetések:
Árverési hirdetmény.
Alnlirotl birösági végrehajtó tt 1881 évi IX t-ct. 108. (-1 érteimében ezennel közhírre testi hogy t nagykanizsai kir. járásbíróságnak 1898 évi 2668 p. számú végién következtében Fala Lajos naiykanissai ügyvéd altal képviseli Malck György kiskanizsai lakos javára, Ntnk János laagvki lakos ellen 76 Irt s. jár. erejéig 1898. évi mártfin hó 10-én íoganalosilolt kielégítési végrebájtát utján kloglall ét 840 frtra becsült 1 ló, I csikó át 1 linóból álló ingóságok nyilvanoe trveréaen eladatnák.
I Mely árverésnek a nagykanizsai kir. járásbíróság 8097/1898. számú végzése folytan 76 frt tőkekövetelés, ennek 1898. évi december hó 8, j napjától járó 8% kamaiai ét eddig 0semmi 188 Irt 78 krbin bíróilag már megállapított költségek erejéig Langvken ■ behraaliéo leeodö esaközlésére
I8M. évi aprlll* ké 15 uapjáuak délelélt • Arája
határidőd! kitQtelik és ibboz t venni atándéko-zók oly mtgjegyéttal hivatnik meg. hogy ta érintett ingóságok az 1881. évi LX Le. 107. ét 108. t-a értelmében kéupétizliietei melled, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul it el fognék adatni.
Kelt Nagy Kankeán, 1898. aprilia bó I. napján.
MAXIMOVITS GYÖRGY
Ut UrMgt Ti(r«ka|tó
A r ve rémi klidetméa/.
Alólirott bírósági végrehajtó st 1IBI. évi LX. jtű. 108. |-a éftehaébeo ezennel Mabirré tea4 bogy -a nagykanizsai kir játáabirOaágaak 1886. évi 181 tt. végzése kóvetkestébesDr. ránt UyóaC pécsi ógyvéd álul képviselt Práger Ssmu pesd szabó cég javára Kransz Ignábt nagykanizsai It-I kóa ellen 81 frt t jár. erejéig 1898. én jinnár hó 17 én foganatosllQtt kielégitéai végrebailát alján lelülfoglalt éa 868 írtra bee-áll szobabútorokból álló iagóngok nyilvános árverésen ekdatnak.|
Mely' árveréenek a nagykanizsai kir. jbjróaág 835/98. aa. vágaéss folytán 88 frt tőkekövetelés ennek 1887. éri november bó I. napjától jáié 6% kamatai éa eddig Bttteaen 18 frt w krbsn biróU kg már megállapított költségek erejéig Ifagf Kanizsán s helyülnén laendö ettközlésért INA. éri áprllla ké ti. magJAmak d. ■. a éré ja
batáridőül kitdietlk éa ahhoz a venni szándékozók oly msgjen sássd hivatnik mag, bogy as érintett ingóságok aa 1881. évi LX. I. c. 107. ée 106. §-a értelmében káespéaitoeléa melleit a legtöbbet ígértnek beesáron alul k d fognak adatni.
Kélt Nagy-Kanizsán, 1898. évi áprilk hó 7-és-MAXIMOVI C-S GYÖRGY, kk. Mr. »%r»ksjtf
A ÍMUÉBI JBQffí MtA 81 II BláÉ'jViAláá H^t J^R1!!
Richter uie Horgony PainExpeller
Liniment Capeioi oomp.
Eaaa.biiMvsa hislswr illaakUlt m tál Mgmiktiká-aak, mart már Hkfc aéat lf *f ék esi|kÉrt til. Mfáe-kMBdtlliipíté fecálfsllÉiléil AIIMINI aeémél, lagsranatÉsaél ás aa#IMamaM Is as a iisaá lltat 11 III lílláttkii Is mkd% gyakmkkaa wéakaéá á valódi Horgony-nün-Expatlsr, gnkorta HorgoBy-lfstiasat ilaavatás Matt, im tltioa smr, ksaa« tant tleamrl káli-use, aislyaak agy báxtarláataa asm Uksa ksamaat 10 krH 70 kr. Is lk áv^aakleü Maa a^éasai etaém gvógvswiMrliatt kkiletban vaat térik Ur |&aS9Bfl TMiMitáfayógjaaaeát—IIMaseataa Be- íf Ol vbárlIU alkalmával lem óvatosak Isgylak, MWt W ■ Ifibb küábWitlka u tanút van kraslialii IlL I J aas akar ■egkáreitésl, aa Maém agjrm nj^ tvigvt Jtargeur véájsgy la Mrátm ual^tp ItVd aéa aétktl mist mm vaMB otaittsa vtom. m»mritklSm,mSkir ^iuSkll. IIHUTMT
IKLTTHU a
N»sj)-Kanizsa vasárnap
Zala 29. szám. (8. lap)
18M április Itő 10->n.
>00000000000003 ooooooooooo
ipi tlUfea u ituMw - M katailtl t'ii iMiízWIm.
E|éu*if«fyi katáaágtél aegvUsiálva (Bizonyítvány kelt Bécsben, 1887. jul. 8-án)
Ö/imiíködo permetező vörösrézbe.
A szőllök éa Oltetvények permetezésére eltsmml legjobb készülék a szabadalmazott légnyomással Önmflkftdő
„HERCULES" permetező
legjobb és legolcsóbb
Fegtías(lté>szrr
Q A száj kiöblítése csupán fog' vagy szájvízzel nem elégséges
S ■ fognak tisztitásám. Ehhez telette ssükségea valamiféle log-
X ttoatltSsser használata.
B Mh MlatdeuAlt kaphaté 'fti -
OOOOOOOOOC 00 OOOOOOOODOOOOO
Brflok A. nab Bpoat. VI. Taréa-kónit 2. sz
tpatt éa gjuartsita1
tesnaset Nagy smsksMnistsisél ksva répe psnnsiBsásbsi alkarral kssmttásti
CUYTON 4 SHUTTLEWORTH "StSSZX
BUDAPEST, Váczi-könit 63. az.
ŰBI a lagjutinjroaabb árak mellett ajánlutaak:
HssMfts aaél|e»ll • kasaM ankét áltat h
afrtii ttaiSka Arfétyzét lagyta 4 kér- / aeatve y
Mta«l«a ttkattjatáe aéSkát f I tetjaaaa UaMtln MM- r i Mnékaa t tetyaétkst u Ittatviayekra B
laan tagélt tlataaatt _
MJtaaBau a légi* taré y
Vlaiealclsdéksak aagy áreagvdméay. ..
Vidéki flKjn«k<k«t Jutalék -Miatt C
keresek Q
ixxxxxxxxxxxxxP
l l vltfekl Bgyaöliikei C l t-e km
Qxxxxxxxxxxx
| ÉMaaUI Ét aiiséásUsás-kátvIsIsk *k ■*•" i> Martig, —1—k, Lsesmwii ss |NHifS|^ assziBwa i.,«k. mm ja>|iar«<fM.
Ili* M'atO. iumn naaék, a«akaifoi«kat kMau*- éa hu-W*. aüHKIin,
Méféa, ilpaeéa'k. kakarlaaa-bmhM, éaaélék. érté ■«!■«*, tj'
U(|M mnll|l)it, >nwl>.
Mttmm mmatUkék. kM- ét MiitmI
■asSaeéfl
m* Fontos házi asszonyok részére. ""ttt
flitll BOROSTYÁN KŐ PADLU-FÉNfHiZ
léftartéeahb padtó-fonyeahü tiltania miaakbaa, VitaaJat
gyorsan száradó azesz-padló-fénymAzak "ÍM
SCHRAMM CHRISTÓF
lakk- éa fénymáz gyáraiból Béoa (Sintmering) Offsnbeoh a Majna m. (Rohnnölle), Bar in SW. Továbbá meeható zománez festékek elegáns színárnyalatban
mindennemű házi tárgyak részére; Bádog és Anyezó-lakk játék- és ?ényeeett-áru gyárak részére Bór lakk. ttnyezettlakk, és eUqnsttenlakk valamint mínden-
nemll lakk az összes iparágak és használati mód részére. Különlegesség: hintó- és szánlakk — vasutak, vaggon éa h in tó-gyárak, kocsigyárak, fényezők sat. részére.
Raktárak: Feuelhofer József, Neu ét Klein, filsurkettík-níl Nagy-Kanizsán, ét Slrahia testvéreiméi Csáktornyán.
10-1
1,000,000 l9roBa
Kgy mail 114.
nya ihatö.
Keraaa
A 2 ik magy. klr. szabad
oeztályaorajáták. SO.OOO nyereményének Jegyzéke
A játéktarr I |. msrtat ilsuciH ajanaataj
l.OOOOOO lg; aalllié A Bjwaattyak kSvetkaaábg vasaak teeestva.
Vyeeeaééajsk ■ aartaa
i á 100 ,000
1 . 400000
I . 100,000
S > 100,000
1 » 90,000
i » 80,000
1 * 70,000
S > 00,000
1 . 40,000
| . 10,000
I » >,000
7 a »000
S > 11,000
SÍ . 10,000
07 * 6000
S » 1000
48X t 2 000
711* 1,000
1218 . (00
00 . 800
47880 HO, 170, 110 100, 80, 40 kersas.
50.000 EL* 13,160,000 &
aaljrakkat aaatiljbaa HeagaaHalaik
A Mi Mgf. Ur uaá o«atály ». raJAték
a iwiIM gwgwaa marta* agy mtttáS kínait whée *ir'zii éas-eaagá kéaaataat ipr a l«sa«u iH Ifr Méajr a játékterv ». I wurial; aaaél fogva e—a oattlraanjiték aapia eW*yt» apréai «aátr«asS «r»|t, la
100.000 50.000 evedé* Mnjafy féaasyérsml vy a awMésM Wéaak ijrente kélt áa kna tüÓOO lyiaatiy t mIMh áUé lyákkm M vaa awstvkleakamáar illiaImin aeUMt kst egyetoeláa tt> «Uw< rétw mhéebm kl imBiMá, ■Mis la a tysl lant « ssMsk ajrardttk kleapfaahta Uintietlk.
ZrWrtl ewjigjiSH éli mii areéel ároa adtak el l IMss rii
Mrü
áa tmmqmk seétBéM éa/«s vtM vétele stáa mul Mféllksa a nsám ■mém/ié es aM SaaMaa-érváersjai tirésslm etáaiXaal k kBM |Sfe a wajUJ iSH.
Mlaéaa nnKytlSiali/ls as aé»-éatt baaéal fa^NBBSM k a^hamta áa ■Isám kseée atás vaiMaá mmeal ■aatiajék as méeU kaséat laMaamai.
4/aki«* eaamaáet kaeWaésM aaaéas véüalalaákt. a ariéés a Ukésha aM lyaMay aa^as llrtlia SSaél bpi kaaaáá'taénak an unju féa*-Uwl afáBfkf éto nakllj Ma**, a awhr Altat klaériaa lakét ayar-heNsá.
SMéankéaalaNak asgfas aiMS ét puma iMtgjáaé, Mé« ^éaljaé. áaar a raadálMtarajrel aa Uaafak ia kérjék aaatai, liáaáilag aaasaai, éassáss ali-
liaiaiir»litaiee>CCá. sMMm a»éB kaaséaá kataHaá.
Tokár Lajaa éa táraa
ateaita tás a i
Nsgy-Kaniaa* vuaimap
Zulu 20. asám (0. lap.)
Igö8. AprilíM bó 10-éa

rM> Auggntua és azep-
tember.
DlMái tán J6-20 cm.
tiáffáiotL É
AMiaatxettwIkap und S«p-tember » •
nuzwitu. i^KrOn. IsdsabeeekalTeaheit: Gat gedüngt^
A MAUTHNÉR-félc
hírneves
konyhakerti* és • • • • virágmagvak
sért éa haténá|ila|TMMt oiomagok-ban, a tlrvéa^ma bejegyzett
medve-védjegygyel
valamennyi nagyobb
fiaser- éa Tinkeraitlirdéirkbfii
• kaphatók.''
gg£» A Budapesten Andrá«*y-ul 38. szilm alatt lelezfl Mauthner Ödön óság csakis olyan osomsgoknál vállal telje* jótállást *fészeii Irta. 4* vnlóril magvakért, s msly csomsgok rananlvn, a medve-ábrável ét a Mauttlnar névvel Jelölve, ugy a mini a mellékelt 40-17 r rájs is mulatja.
róMnltKAMtw

JLÉL
K0h5gés
rekedtség és slnyélkésodás slien a legjobb bau.u uer a RtTHY-léis
pemetefű czukorka
msly ezen bsjokit— gyoraan mégszlinteti. /J\ >.) C Kapható mindengyógy- CÁ^^I , aseriárban. Egy dobos Ara 30 kr. 6 dobossal 1.60 krért. bérmentve i kW
Béthy Bfm
flyéfyuartez Slkla-CsaSáa
Ouk akkor *alMI, ka nlailaa dalna fnwkia 78—10 illlrlesa látkaM.
Gutori Földes Kelemen
aradi gógyazaréu HarRlI CréMc|«.
Margit-Cröme
iljilja és ssépili ss arcot.
Margit-öréme JSKyEk,
pattanások, bóralka (Mitssser) ellen.
Margit-Créme g2tr£
As késvoróaódés, oapbarniias éhén.
■Marpít^rtoe ífiS^Sf
bérre kenve es Által rögtön fölvétetik és es okosss ston csődé* átalakulási, bogy s a ssepiövel vagy mAjlollokkal ledstt srcs 8-4 nap alatt alábástromlehérré less.
MargilrCréme^r1:::
asiros, bsosm igen Unom, hsmsr (elssivó hatással bir. Az arc nsm Isss olyan fényss mint más Crémstöl, azért nappal is hass-' Hálható. '
Margit-Créme |k!
Margit-hölgypor Slirí
Margit-szappan t d0b0lM kr. Margit-fogpép 1 doboz 86 kr
OmM* akkar taiMI, ha minden doboz gutori Flléaa K«l*aaea gyógyszerész Arsdon iölirattal és eimsrrsl (llálvs.
Hamisításoktól óvakodjunk Főraktár Nagy Ksnisaán:
BEIK fiT?L A
gyógyszertárában -A sMgvéMkaz ■ ■
Legnagyakk ayeríatfay
1.000.000korona
Hirdetések
felvétetnek
PISCHEL FtLÖP
köny v kereskedésében Nag y-Kani xaán.
a WJ twa;wa;wx'w tf
W''4-x
CLátiJ r^.i^.'AK r. /íkY'
Aa éaaaea NM* syensiésy jegyzék*
A laMMHBkk anara« t.M '----,... t__Lk
** RyinMif i|Nirvivvvivn
etftWa
1.000,000 korona
A ajmalajik M. kaaaatfaa a kSvalfcaaf t K*r*u
i eoeeee
1 ayer. k 400*00 l SOOOOO S .. ÍOOOOO
<D
s
I
I
>C9
M !t
1 1
1 »
1 I 1
7 •
ti •V
489 .. 7«9 , , IMS ,, • 9% . »
snoe ,, sooo ..
4900 . ,
• 0
9909
90000 SOOOO 70000 60000 40000 80000 SSOOO SOOOO 1SOOO 10000 SOOO
sooo sooo
ÍOOO 000 soo soo
1TO ISO 100 90 40
50,000 t£13J60.000
A miaodik mgy aa(j. ktr. aartllys*ri|áiek aaaaakán tnM aafkaadsdlk la
ltHMMMl ^41 >0,000
jat, nayli aa aléalt Irrí tjmtmtmiJtjtiá Hat u laaz** airatepfdi M* fkNMsaM qmt
H
A ajaraalajwUyak tokát, aaásl már ilteláM-aaa laaaasfca, órláaUk
ÍWth ■lalSbbl ■ipiatillaiHH nM )H7*k a lauaaail araAatt tftaa ia H*f
H7 Hhi !•*• <al aiim aaia|atjil a— Ért ■ tel a a" ' a • •
ssmA hmm • tss 9 f ayalua* n n ■• - 78 p
k Ildiik nM atásvéttat, a páaz atHafaa ka-klMáas aMsaáSaa.
\ A Mull atáa m.gknidjak UsaWt 'irtukut a klaatalas baatsl j^yatkal, litvaWsa tarriiak jwdíg dljUl.nnl állasak alSn la mtilkutai. áalat iMNratn. a baaia k a Mfjr klr. karaáejr iSaalrrtaa ■attatt n)rllvia«Bk Is tkaál ■!•-doki iM()ahakaUk.
Kiváló isereaese
Mii.ii WáwSáskaak ia l ktr. mtttr-■HtÉlikksa. a asaaTtkaa ati a* *Mrt Mita kMkba* (az *t(i It aaztáMas) «*.*** 3S.HS. 5004, >abialal Máaw* MM, MAS, M8 ta MA ksraséi *y*r*sits)t ay«rt*k HénwNikSa., m+ ly«k«» a ni mull ajwlkaak U k áailtSak
áláaUtos waáUkm a U-lk mar klr. autáb-imJéMk i tí kiataáksa impnumiI aM** kazzáak tattstst. KaMkwtaMU aa tial santtUk-aál ktifvauMt aaaa tlkkwlri lontaaMaMaaakn, kofjr itvtMst as aM aaláljrt uaáa aiStt aa aM aaatátya aanéagyak atkahak | te Igaeak la ieK, ■art mf ktavalka aa alak aartálf kaaiaa aMtt a bal- ta kiil*ld aUnaataM baaaSakat iwáaiat.jakkal at;aaajrlr>. l.o«jr a klala értnnillnmyitk a^Jaálalankra mér aaa aaakMIbattSk.
gMSk lakát a ialilali^la aa ilal ia.Mljkn awtkk, alaieeewüi aaaakaa lagktaUk
április hó 15-éig
kanták VklMeal. mart oai jak aaak blatoa aaakBatlalt
Iférkat-
Török A. saP
•atr klr. aaak. isstályssn)álik MalánaMI
l 4/A-
> "»
Nagy-Kanizsa vasárnap
Kapható:
9lk|f-KMlaái:
llj Fessetholer József Deutsch Lajos Marion és Habar Neu és Klein Pauk Jakab Rosenfeld Adoli és fia Schlesioger Isidor Schwsrs és Tanher Slrém és Klein Weiss es Schmidi
Psess: Schleiffer M. G.
Perlak: Kramsrits Victor Soslerics Pál.
Hsisi: Bodis Mátyás Darnay Kálmán Márkus Salamon áa
larestslsp i Szabó Sándor Weiss Sándor
OsasgS i Kreissler Géza Schwsrs R. Fischer Slmop
Oedinsiky J. gyógyst,
ZAGHERLIN bámulatos hatású!
felülmulhatlan biztosság ós gyorsasággal pusztít mindennemű kártékony férget és azért a vevők milliói által dicsértetik és kerestetik.
Imertetöi jelei a következők: i a lepecsételt üveg, 2. a „ZACHERLIN" név.
Jalsaá i
Kevés haszon, nagy forgalom!
aáJlnWaá s mostani viszonyokboz alkalmazva, oly mó-Vibiuiuuaai don rendestükbe, hogy báwalatas aleaá Aram legjekl ■slaSeégA éa lr|élvst*«akb árakat adhatunk el; u. m :
. aa«j. Miurj.
Nagy raklár jó mosó Crelon . . \ . . . . ezelőtt —45 kr. most —,a«» kr. Nagy raktár jó mosó Crelon . . J . .<' . ezelőtt -.40 , most — .M . Nagy rak'ár jó mosO Crelon príma l . . ,', ezelőtt — ,5«» , most —45 , Nsgy raklár divatot) uj apja Delala >' • • ezelőtt —M , most —.45 , Nagy raklár divatos gyapja Delala . <>,«•, ezelőtt —.70 , most — .50 ,
Nagy raktár dlvai aaijeaa.....eaalSSI 1ÖO „ asaal - TI ,
Nagy raktár divat aeijeaa . . aaalátá 9.- „ aaaat — .M „
lágy raktár divat aalyaaa . . ....... aseiatt SJW., aeaet !.!• „
Nsgy raktár divstoa maradék Crelon ...... — M ,
Nagy raktár divatos maradék atlass-satin ". —59 ,
Rumbnrgi vásson maradék különféle árak melléit Isgy raktár aspsraytkkél .... •■«!«(( 5H kr. aaaal a.ltá kr.
Hagy raktár ssperaylkMl ' aaatátt 4N , aaaat ÍM , Legjobb minőaégfl Chiffou vége 5SO ,
Légjobb minöaégá Chilfon vége , . . . '*. a 75 ,
Legjobb minöaégá g»olcs . . ........£ ISO „
Legjobb minőaégfl gyolcs . ■ . a.75 ,
Férfi gyapja szövetek báaanlatoa oloaó áron. gátváaatira aalaták káláalaek
FANTL TESTVÉREK
■......; Nm-kaaluán ■■■■ 10g—4
Nyomatott Fischel Fülöp laptulajdonosnál Nagy-fUniseán 1898.
30. osfcm.
Nagy-Kanizn, 1898. április hó 14-én.
XXV. évfolyam
^liivkMlMf t TtmUi-trlIU Md fWf
UajrkaraMMha.
A wtkintttil trtokani UM UfM-kWllMfelkM.
lé* laMaaá* > Up illial iWn
ZALA
Politikai és vegyes tartalmú lap.
fllMMnÜl: Virulta tflt* : fUU HU, UuittmmkiUm.
tLórnrrm iui l(éM tm It kmn (« Irt - >r r«Um I kim (S at - ir l«iMm I bnu (1 frt W> kr
•'^"••'•j Megjelenik N -Kanizsán hftankint kétszer: vasárnap te csütörtökön. Wriiii..i
Slwattia ImM wk tmm k—ábU hpdu> (wnlil in lluk tís
I Felelős aserkesztS:
Eryea ára: lO toaQcgAg.| **AI«AY BÁHDOB.
lylltilr fitltisrs >0 kt. II 'ln'tiik. iiliBlst s IItIiIIiiSis imlfcisll ftssM IlKf Hnnksnaáriattstallsiatlt.
Azok a „megfigyelő osztályok."
Orvos-szakértői kézből eredt sorokat ka^ tunk, melyek megdöbbentő közvetetlenség-gel festik különösen a szegényebb sorsú őrültek helyzetét, mely ezekre közkórházaink-nak úgynevezett megfigyelő osztályaiban vár.
Az idegeket teljesen túlfeszítő lázassággal folyó lét küzdelem, a különböző eszmék forrongása folytán megzavart, részben már erősen feldúlt élet-harmónia, az egyéni jogok és kötelesaégek tekintetében bámulatos erővel uralkodó fogalomzavar, a vágyak és ösztönök féktelensége, a fölemelő, tisztító idealizmus lehanyatlása mind erős tényezők ura, bogy qap nap után több-több egyén agyrendszere megbomoljék, s megdöbbentő arányban szaporodjék a lelki, szellemi működés egyensúlyát vesztettek száma.
A lapokban sürün megtaláljuk a hírlapírói sablón szerint záródó szomorú jelentést: % Bt szállították a ktükárká* nugfigytlá osztályába.*
Ez a rövidke sor a be nem avatottak képzelete elé a körkórházaknak egy különálló és szakszerűen berendezett épületszárnyát tátja, hol a megtébolyodás szimptomáit
mutató szegény betegeket a modern elme-gyógyitási igényeknek minden tekintetben megfelelő cellák váiják. És ez a kép a különben megrázó esetekhez a megnyugvás érzetét (Űzi; mert ugy gondolják legtöb-ben, hogy ott, abban a szépen berendezett megfigyelő osztályban a beteg részesülni fog mindenben, ami csak rettenetes bajának enyhítéséhez járulhat
A beavatottak tűiében azonban az a rövidke, néhány szó, hogy »beszállították a közkórház megfigyelő osztályába* —r olyan forma idegborzongató hatással zsong, mint mikor valaki fölé lebocsátják a sírbolt ajtaját. Mert ezek a beavatottak tudják, hogy a mi közkórházaink megfigyelő oaztálylyai nem rendelkeznek s igy szokat a beszállított szerencsétleneket az elkülönítés szükségességének kényszere folytán olyan helyiségekbe kell elhelyezni, mely fis kamarának, mosó konyhának, pincének tilán igen alkalmas lehet, de a szegény őrülteknek legfÖlebb csak arra lehet jó, hogy rettenes bajuk bomlasztó hatásának fokozódását gyorsítsák. Ilyen siralmas helyen kell azután maradniok, mig őket vagy a halál vagy az országos!
tébolydába való száUitás lehetősége meg nem váltja. Az a baj, hogy a halál rend©, sen gyorsabban jár, mint az elszállítás lehetősége.
Körfll-belfll %y vagyunk mi Nagy-Kanizsán is, s mi különben szépen berendezett és tdjeeen modem színvonalon álló közkórházunknál is Abban az időben, mikor épitették, nem gondoltak még arra, hogy az őrfllési esetek olyan megdöbbentő arány, ban szaporodjanak éa csupán egy megfigyeld fűikét építettek.
Ha csak egy őrüket szállítanak be az úgynevezett megfigyeld osztályba, akkor még elhelyezhető, de ha kettő, három is van (ami fájdalom: nem ritkaság) akkor kénytelenek azokat pince-helyiségbe tenni Mikor azután az orvos megállapítja kétségtelenül az őrültséget, akkor megtétetnek haladéktalanul a kellő lépések, hogy a beteg az országos tébolydába vétessék föl Ott azonban a legtöbb esetben nincsen hely és a beteget szállítani nem lehet
Ezen az állapoton valami módon okvetlenül segíteni kellene minden kfzkórházunk-nál s igy a nagykanizsainál is. Gondoskodni
TÁRCA.
Aa agyhái te aa üldAaAttek.
(As ipMi és a mtf*mjtk, bf Ijrok, Wtawk, öiv.gjf.k, árvák),
As egyhás Magyarországon sem lebetelt mái, mint másutt. A barbarokat nevelte másutt, a barbarokat nevelte itthon. Eat magasztos hivatása hozta maiéval éa ugyan e hivatásában kella eljárni a magyarnál. A hasonlóság teljes. Miből következik, hogy s miben történeti adataink nincsenek, ast aa egyház általános történetének adataibői bisvást kiegészíthetjük. Ha az asylu-mokra nézve semmi adatunk sem marad lönn, bátran ast mondhattuk volna, hogy a templo rok nálunk is asylumok voltak. Mert as egyház kaihohcitásánál fogra sa máskép nem lehetett
A mit pedig pL as asylamokrs nésvs igssnsk láttunk, valónak kella lennie az egyhás egyéb eljárására nésve is. A szegények és elnyomottsk irányában ugyan asoo állást kella foglalnia, melyet Németorsságbsn elfoglalt éa a mely egye-nesen a hitelvekből vstts származását Módsse-rüoket tehát teljesen jogosultnsk tartjuk, midőn analógia utján egéasitjük ki a kereszténység nagy tényeit első századunkban. Igy kall pótolnunk amas adatok hiányát, a mi kutforrásainkst általában jeilemsi.
Krisztus vallása lényegében a boldogtalanok valláss. Innen a katholika egyhás nsgysserü vé-
delmi szerepe a asarencsétlenek vigasztalására nézve As egyhás a feladatának a középkor erő asskkal telt állapotaiban épp ugy megfelelt, mint bármikor. Fentebb említettük már, hogy sz egyház a tizedet ée p-pi javakat a szegények vagyonának tekinté, assz olyannak, melylyel a szerencsétleneket támogstnia kall. Az ötödik or-leanai zsinat kimoodá. hogy a ki elvessti azt, a mi alamissnául adatott át a temp'omoknak. ko-lostoroknsk és ss idegen megszálló helyénea, as s szegények gyilkosa és ki van átkosvs, mig s kárt meg nem téríti. A püspökök erre néive szigora felügyeletre voltak kötelezve. A loursi zsinat ugyan ugy határosod éa egy pásztori levélben még hozzá telte, hogy s tizedet ezért ssolgáltsssák be s hivek, hogy abból a foglyokat ki lehessen váltani. A rheimsi zsinat megtiltá az egyházi javak slsdáaát, mert azok a szegények istápolására valók. Ariasi szenl Aurelisnus püspök kolostori rendszabálya meghsgyá, bogy s szerzetesek mindén feleslegüket pénzben és ruházatban oaasák ki s szegények éa foglyok köst.
A germán állam mit sem Isit a szegényekért. Minden gondoskodási |z egyhás initiált. Sok püspöki egyháznak meg voltak a aaga szegényei, kik lajatroaába voltak (elvéve éa gondosáask as srchidiskoora volt bisvs. A saegények e lajstroma Malriculának neveztetett s szegények mst-rikularíusoknsk. E szegények s templomhoz tartozó épületben ksptsk szállást, mely hssonlóképp Malriculának nsvestetett. Igy Dagobert király azent Dénes temploma hási szegényeinek (mstrizulsrii)
épületeket, szolgákat, réteket legelőket, erdőket' malmokat nyájakat és pásztorokat ajándékoaolf Ily szegényházak gyakorta plébánia templomok mellett is voltak Az első orleánsi zsinat efcsn-delie, bogy a püspök a szegényeket, kik mér dolgozni nem képesek, étellel és ruháaaltal támogassa. A Bencés rend alapítója, Naraiai asaal Benedek egy külön fejezetbéa aaólt a szegények és idegenek ellátásáról.
Kevééibbet tudunk a talált gyvmskek sorsáról De épp a körülmény mutatja, hogy a keresztényi könyörületesség a szerencsétlenek irányában általánosan nyilvánult Törvényekre Irhát nem lehetett szükség, de a talált gyermek, as akkori (elfogás szerint, mindig a találó rabóol-gájává lön. Egyhási szempontból s vsisooi zsinat érdekes, mely Hoooriue éa IL Theodorius római csássárok ediclnmát le!újította. A kilett gyermek tálalója tartozott a dolgot as agyháznak bejelenteni. A sabdiaeoo a legközelebbi vasárnap as oltárról kihirdsUé a közegnek, bogy gysna* találtatott, a kk tia nap alatt alvibet az, a ki ahhoa vaU jogát kimutatja. Es idő alatt a gyermek a találónak marad és as vagy kártériléit követel, a gyermek ■süléitől, vtgy as istentől várja a jutalmát Maga a császári edictum a találó birtokául nyilvánítja a gyermeket ha aeaea reclamáltatott és s püspök est bizonyította.
As ósvegysk és árvák védelme az egyhás részéről általános voh, a mi annál footoaíbb volt, .mivel esek a jogtalan alnyomáaak minden időben leginkább ki voltak téve. Már a kires ur-
Pstot megnyitási
Van szerencsém a n. érd közönséget tisztelettel értesíteni, miazerint helyben, a főtéren a volt Eisinger Henrik utóda cég helyiségében üzletemet megnyitottam, én azt teljeeen uj árukkal szereltem feL — A legnagyobb választékban és legolcsóbb árak mellett kaphatók selyem-, gyapjú-, és divat-szövetek, női felöltők, fehérneműek, nyakkendők, nap-és esőernyők, függönyök, szőnyegek és bútorszövetek. Vászon- és damaszt-áruk. — Különlegesség vízmentes esőköpenyekben. Nagy választék uri gyapjúszövetekben. Gyári raktár griczí és insbrukki Loden-keimékben, bicikli, vadász és utazó ruháknak. Teljes tiszteletid Klresdl Káliaáa.
Nagy-Kanissa, csütörtök
Zala 80. Ssám (t lap)
1898. ftprilia hé 144b
ellátásban addig is, mig rendes tf-
kell első sorban arról, hogy a közkórházak alkalmas megfigyelő osztályokkal láttassanak el, hol a szegény betegek is a humanizmus szellemének megfelelt! részesülhessenek bolydába szállithatók; másodsorban oda Ml hatni a szükséges lépések megtételévél, folytonosan sürgető feliratok utján, hogy az országos tébolyda az idegesség szomorú korszakának megfelelő arányban kibővittetvén, ne forduljanak elő olyan esetek, hogy a szegénysorsu őrültek a gyógyulás föltételeitől majdnem teljesen elzárva, az elmegyó-gyitásra be nem rendezett közkórházakban
pusztuljanak eL _" __.__*
Szóval — miként a hozzánk érkezett orvosszakértői felszólalás is végzi — itt áz ideje, »hogy ennek a humanizmust sértő állapotnak véget vessünk.*
Színház
As utcasarkokon njból feltűntek vasárnap reg-
volna még as engedély kiadással, mig több igazgató pályázik. Kkitinben szeptember eltiU még más lársulat is jöhet hozzánk, melynek eset fog akkor végződik a snezona. mikor a Szálkái társulata kezdődik. A vasárnapi és hétfői előadásokon átestünk, ugy, a hogy. Uéttitk a direktor nr szép bicikliingét is, igazán azépen. simán boaá-tspad szétee melléhes és Ctorba Márton rizsporos haja, szürke bajusza, szép magyaroe nadrágja, pitykés mellénye sem az utolsó
Az uj tagok közül Sxtbwi, Htgym Róni ée BteUi figyelemreméltók. A régiek kö<AI csak Ságkg volt mindenben a régi jó ée Ujtártmi, s ki ugyan most játszott először, de igen nsgy sikerrel.
A keddi előadás elé már várakozással néztünk.: ott, hol as éhes lángok .Folt, a smlg timtif került ssinre. Negyedszer száras tetőkbe, mentésről
nyugati szél belekspolt a felcsapó lángok és a kiaaakitott tflsooórákai esette szórta a lengőben. Néhány perc múlva négy tftsstsbk távolabb eső helyen gralad' ki egyasaautéa attz A szomszédok fejvesztve rohantak egyik udvarból • másikba. A száraz szalma tetőkőn lobogva folytak végig a lánghullámok, a mohó elemek mormolását túlharsogta a kétségbeesett asszonyok jéjongása.
Iszonyatos volt a kép. Négy őt helyen emelkedtek magaara a tömör, sötét iűatoealopok, a szél magasra verte a lángokat, tüses üszök, lekete pernye röpködött sűrűn a levegőben. A gyorsan kivonul! tűzoltóság alig tudta maghalamé ai aa rlaö pillanatban : hol kezdjen nehéz munkáiéból;
mohón belekap: ak a már szó aem lenetett,
a Iga tovaterjedéséi ügyekezlek meggátolni ée ea sikerüli is. Önfeláldozó nehéz muuka volt es. A kocáiul közepén alig lehetett kiállani a hatalmaa lángok perzselő forróságát, de bátor tűzöl óink.
láttuk, de nem hasonlítjuk öáaze a sikerült, zajos előadásokkal
Holtéi Ilonát (Matildé) a természet lelrubásta a legszebb külaö előnyökkel, szép színpadi alak,
magas, formás és hs ssive volna, area vi-ezs-! élén a főparancsnokkal, mindenütt ott állottak as verné bensejgnek minden rezgését, de igy merev izsó, égelő lalak alalt, s csak akkor pihentok maradt, csak sötét szemöldökei rángstóotak' egy-egy pillanatig, ha a csőből kifogyott a via. egyre. Jó színésznő lehel, nem vonjuk kétségbe, g kivonult katonaság szintén igen nngy zsoldé ezt a szerepet nem érlelte meg. As első g^latot teljesített, sőt néhány éborsaemO baké-felvonásban nem éreztük a szenvedélyes leány „^ köszönhető egy kétségbeesett snya élete. A elfojtott szerelmének kínos vergődéséi, hiányoztak uerencsétlen asszony, mikor már a lángok egéezen azok a finom vonások, melyek elárulják sóvárgó betametlék házának tetejét s as aróe gerendák lelkének gyötrődését. A harmadik felvonás telje- lahogvs dőltek le a tetőre, eszoveesotten be akart = , I , . ■ wn hidegen hagyta a közönséget. rohanni szobájába. mert nem találta sehol négy
SSÜ A , S6"1 (Ennquete) nem bírta kivivni a éves kis Hát. Néhány baka hirtelen utána sietett,
gel a falragaszok, de gyéren ülöttek már esténkin közönség ellenszenvét -Nem felel meg az a szerep a, nagy nehezen ..kerüli is nekik a kétségbeesel-a széksorok, a saezon aiet a végefetó Megfogyott ,, « egyéniségének. 0 egy szenlimenlális, örökké • ton o^ngő enyál s késs bslálbol kiragad... A a társulni, csökkent a közönség lelkesedése is. siránkozó kis leányi mutatott be az alakoskodó, gyermeke nem volt benn a házban, de nem A legújabb esték ftpriM. nem a egeike ülteb- hazug cselszövő, rosszindulatú, álnok, becstelen Etot,, elhinni, mig elő nem keritcUék bek, lehet, hogy annál zajosabbak leesnek majd nő helyett. E nőről csak Don Justo szavaiból| ,
a lévai etöaddsok. Mert nem volt több sz ujj vettük ki, bogy rossz, ho;y alakoskodó, kép-1 « tüzvéaanek egy neMs. veszélyes
lársulat bemutatkozása egy hányt-veti lőpróbá-' mutató. Hegyesi játékéból épenséggel nem; eebesallje: Bárd FMöp, fiatal mészáros. A nal, hol mindenki ugy lesz, ugy játszik, a hogy Dem érdemelte meg, hogy Maliidé leszúrja. I törekvő, szorgalmas Halai embert aokan ismerik
SuUni (Lorenzo) és %/ii (JusztoJ sikerült ala-1 »ároeunkban, egyetlen fia öreg szüleinek. Háaak-kitását még ebben a .diszharmonikus előadásban Mn» Y0Í,«k <*«hou. mikor kfgyuladl közvetlen is élvesni tudtuk. azomszédságukban a tűz, mely hamaiioeaoátcsapolt
Kedden este az idö ia, de még a színpadi be !•« 0 istállójukra. Bárd Fülöp mikor basaérksse*t, rendezés is ellene esküdött a jó előadásnak ée w® <K»ban le as istálló ajtaját ssakitotta fel. Ka egy két ízben a legkomolyabb jelenés komiknsaá ^va es őt darab szarvasmarhája állott beon. D* vált.
akar, de nem, a hogy a közönség megkívánná. 9salkai ügylét zlk, jo hírnevet akar maga után hagyni. Rajta! Nem a közönség less s vesztes meri ma még elbírunk néhány silány előadást, hanem ugy halljuk, hogy az ősszel visszaszáu dékozik hozzánk. Nem tudjuk, mi igás ebből. A fOkapitány megadhatja neki erre as engedélyt, de kívüle síig lesz akkor más közönség. Ezzel a mai társulattal bajosan log egyszer is telt ház előtt játszani nálunk.
ÉnekttnS ? Nincs, egyetlen egy sincs. Mert sem Satdlcainéról, sem lldrdon Ilonáról a legjobb akarattal sem hihetjük, hogy ők énekesnők. JVmea, sz van, vagy egy fél tucat, de drámai utnde, az ismeretlen valaki moel a direktor ur e Ott. Es hol van a nalouuiniite ? SmUhí kitűnő haturburs az bizonyos, elegáus, ügyes, de kivel játszatná esetleg az ► Államtitkári*, vagy merre rejtegeti Urai mrtlmttk, ki mindenáron Romeot akarja játazani.
Kár volna tovább kutatni Csak annyit akarunk megjegyezni, hogy a főkapitány várhatott
Szerdán Kövttti Albert vendégfelléptével ,Gm-lu*et ur' került szinrí. —Igá.
HÍREK.
órláal tüivész, Alig hogy ssétlebbenté szárnyait a napsugaraa tavazz, aiig bogy leolvadt a szalmaledeles házakról a tél fehér klipőnfege: megjelent a vörös* kakas.
alig lépett előbbre recscsenve, ropogva dőlt be felelte a tető; ezer szerencsé, hogy összeégve, de igy le kimenthették a halál torkibéL As Alalt fiatalember erca egéasen eltorsu ( as égési sebektől ée egyik kese lejéből patakzott a vér. A kivonult mentők nyújtották az első segélyt, de szükségessé vált öt a kórhásba szállítani. Bárd Fllöp gyötrő kínokat szenvedett az első napokban, de állapota ma már kielégítő ; felgyógyulását bizonyosra veesik.
Egy másik sebesültje is volt a tűsnek; Lfhi Ferenc földmiveo sérült meg as sraén. —A
Szombaton délután a nagy ünnepre készülődő- j mentők részéről Ungtr Ullmnn Elek láradosott ket serény munkájok ki)/.bon megssvarta a tüz- legtöbbet; nemcsat mint mentő működött legelöl, oltókrémes küilharsogása ózv. Herczrgk üyörgyné hanem a tűzoltásban is fáradhatatlanul segéd-szalmaledeles pajtája gyuladt ki a Magyar-utcáiban. ke<elt.
dicai zaiai 343 han az özvegyek, árvák éa azegé-nyek oltalmát a püspökök kötelességévé tette, Azóts az egyházi törvényhozás mindig e nyomokon haladt E védtelen időkben az özvegyek gyakran a kolostorban találtak menhelyet. Igy pl, Víennsben egy kolostor állott 26 özvegy számára. A második maevni zsinaton (686) a püspökök e határozták a kegyetlen bírák ellen, hogy mielöit Ítéletet hoznának özvegyek éa árvák ■gyében, értesítsék as illető püspököt, hogy ez a törvényszékben részt vehessen. A mely bíró vagy vádló ezt elmulasztja, kizáratík az egyházból. I. Cblotár pedig elrendelte, bogy távolléte eaetén a püspökök álla ában ellenőrzői a bíráskodásnak.
Szent latvái is intézkedett az özvegyek és árvák ügyében n német egyházhoz haaonló szellemben. „/(karjuk — mondja törvénye — hogy sz özvegyek és árvák törvényünk oltalmában részesüljenek, ugy, hogy lm valamely özvegy fiaival és lányaival hirramarudt. és azokat egéaz életén át tartani igérte, azt engedélyünkkel tehesse és senki által házasságra ne kényszeríttessék. Ha pedig fogadulmát megváltoztatva, férjhez akar menüi éa gyermekeit el akarja hagyni, az árvák vagyonából mit ae vigyen el magával, csak a mi ruházatához szükséges. Hs peaig ss özvegynek nincsenek gyermekei, és özvegyi állapotéban meg akar maradni, akarjuk, hogy vágyónál szalwdon kezelhesse és ugy éljen, a mint sssr. Halála után pedig vagyona férje rokonaira ssáljon, esek nem létében a királyra.* Egyszersmind intézkedik, hogy s világi hstóság ebben ss egyház segítségére legyen mert !. törvényköny-
vében igy szól :\ .Akarjuk, hogy a világnak ia engedelmeskédneklisztésségeikben a püspököknek sz egyház igazgatásán! az özvegyek és árvák védelmében.* '
A szegényekre néztto tényleges rendelkezési nem találunk, de a keresztény leifogás és gyakorlat megvolt. „A* ur szegényelt —■ mondta Hartvik szent Istvánról — oly kegyes irgalommal logadá, hogy soha aem lávozék tőle egy vándor éa jövevény is a nélkül, bogy meg ne vigasztalta volna. A szegények táplálására naponkint kilogybatatlan költséget rendele és éjjelenkint titkon egyedül szokott elindulni, hogy alamizsnáját a szegények kezébe júliussá. Egy éjjel azonban, amint igy ismeretlenül meglátogatá as Ur nyáját, mindjárt, mihelyt a pénzt osztogatni kezdé zavar támadt és a mohó koldusok reá rohanlak és a mint pénzét elragadták, szép őes szukáiiát tépték sz isten emberének. Erre a szent király igy kiálts fel: •Mennyei királynéi a ki engem királylyá teltél. Ime igy tiszteltek meg engem a le vitézeid. Ha ellenségem tette volna ra|tam, a le azenl sengedelmeddei bosszút Al|a-iiék, de tudom, asszonyom, bogy az őrök boldogság vár reám éa megem'é'-ezem Üdvözítőnk örvendetes sssváról, melylyel tanítványait vigssz tállá, mondván: Egy bajszál aem vész el s fejetekről. Így szólván az isten embere, egyszersmind megfogádá, hogy szive ajtaját soha nem zárja el azok elöl, kik segélyt keresnek"
Nem lehet itt érintetlenül hagyni az egyhét -férfiak gyakori közbenjárását sem elitéltek érdekében a királyoknál. A püspökök e föllépésének
példáival tolvék as aunáliaok. Ugyannal látjuk Magyarországban, „Gellért nsgy esorongalésban volt néha a rábízott nyáj miatt, mondja a szent férfiú legendájs. Mert valahányszor sseal István király egyik-másik fiát ea igesség vesszejével meg sksrta fenyíteni, a szeítt atya mindannyiszor a kegyesség és irgalmasság kényeivel oltalmasá őket. Történék egyszer, hogy valakinek védelme séoére s királyhoz siete... dolgát ssirsnoséssn végezte, mert a nemesnek, a kit nagy bűnnel védőitek volt be a király elélt ée a kinek még a nsgy számú löurak sem nyerhették meg • király bocsánatát, ő kegyelmet nyert."
Igy látjuk a középkorban as egyházat aain-denűn, mint as egyetlen orkö esi laktort, a népek tanítóját, a gonoszok ligyelmesletöjél, aa erkölcsök javlt/jét; mondhatni, mint a jónak képviselőjét a rossz mellett Ds mindenütt, e mennyire a szükség okvetetlen megkövetelő, alkalmsakon ve, mert éppen erkölcsi működésének céljából sejAl existenciáját nem téveszt heté ssem elöl* A középkorban, mely kiválóan csak gyöngékét éa erőseket ismert, as egyhás közepett áll, tűrhetővé léve as elleniét kegyellenségét.
A» txkowtn uHtkacióf a Mi é rúyrééo, o kamu $$U.
LéUuk, mint védelmezte es egyház az elnyomottakat. De e védelmi magatartása mellett toft támadó fellépése Is. As aüif—ak ás gsaisael ellen volt es intásve ée különösén ea egykén közösségéből való kiátkosáabau, as eaoommoai-kaclóban nyilvánult A fentebb Idézett tőrvények
Nágy-Kaniasa, csütörtök
A kir igen nagy. Három likóbáz teljesen leégett, • negyediket sikerűit valahogy megmenteni as éhető lángok Májától. Elpusztult teljeeen kiUne pajta minden takarmAnynyal együtt, köztük agy oserápfedeles, öt lertéaól, egy nagy kukorica-ka*, hat darab tértéi, kilenc boglya eiéna, nyolc makér iialma, azonkívül igen tok tüaila, ée vagyont érő gaedaiági eszközök.
A tűzoltók még a késő éjjali órákban <s dolgoztak.
— Áprll 11. Ünnepi diszt öltött húsvét másodnapján városunk. Aranyos napfényt öntötte el az utcákat, melyek csaknem mind lobogódiszt öltöttek. Nemzeti szinü zászlókat lengetett a tavaszi fuvalom és a fö utcákon ezrivel hullámzott a közönség. A városi tanács rendezte a nemzeti ünnepséget és részt vett ezen városunk minden hazafias érzésű polgára. Délelőtt tíz órakor szabad ég alatt tartottak nagy misét. A felső templom bejáró előtt állították fel az oltárt, alant jobbról az „Irodalmi és művészeti kör" dalárdája, balról az „önkéntes tftzoltó egyesület" zenekara foglalt helyet zöld galyakkal körülvett emelvényen. Ezek között hoasazu sorban állottak a székek a meghívott egyesületek részére Tíz órakor többen mint négy ezren szorongtak a Deák-téren. A fentartott helyeken jelenvolt: A városi tanács és képviselőtestület, a 48-as honvédek, szám szerűin t: negyvenhármán, kir. tőrvényszék, járásbíróság, kir. flgyéazaég, szolgabiróság, a helybeli helyőrség tisztikara, az izr. hitközség düljárósága, az állami anyakönyvi fdűgyvlőaég, m. lcir. posta- éa távírda hivatalok, m. kir. adóhivatal, m. kir. erdőgondnokság, pénzügyőrség, főgymnádum, felső-kereskedelmi, polgári éa közs. demi népiskolák, ker jótékony nőegylet, izr. jótékony nfegylet, Kisded-nevelő Egyesület, Ipartestület, általános munkásképző egyesület, csendőrség, önk. tűzoltó testület, a kiskanizsai polgári Olvasókör éa zenekar, a Zalamegyei Aggharcosok, általános betegsegélyző egyesület. — Az ünnepi misét a szent-ferencrendi szerzet szolgáltatta; Véber Vince kvardian celebrált (ínyes aegédlettd. Nith Norbert provinciális hazafias szellemű azép ünnepi szónoklatot tartott. Igen találóan méltatta april 1 i-ikének jelentőségét, utalt reá, hogy a mai napon
Zala SO. asám (t. lap)
1811. április hó 144o.
ünnepel az egész ország, de azért a történelem lapjairól március lj:ihíiuk emlékét kitörölni nem lehet, ez mélyen bevéaődött a nemzet szivébe, s hogy a szabadság ünnepnapja máraius 15-ike marad örökké A mise közben az „Irodalmi és Művészeti Kör" dalárdája néhány szép dalt énekdt, a tűzoltó-zenekar és a kiskanizsai polgári zenekar felváltva játszott hazafias és egyházi darabokat. Az ünnepély féltizenkettőkor ért véget. Ezután a 48-as honvédokat ' megajándékozták a városház nagytermében, utánna pedig a Szarvasban nagy ebédet adtak az öreg harcosodnak.
— Elletjafe Dr. Fábián Ziigmoed ügyvéd, a helybeli ügyvédi kar egyik legrokonasenreeebb tagja, jsljegyezte Nyuly Gizella kisasszonyt.
— Idalgttaei helyettesítések. A megüresedett vármegyri lll-ad aljegyzői állásra a törvényhatóság részéről megejtendő választásig BSdy Zoltán vármegyei IV-íd aljegyzőt, a vármegyei IV-ed aljegyzői állásfa pedig 8*g*táy János vármegyri V öd aljegyzőt ideiglenes helyettesül nevezte Id a főispán.
1 — Halálai** Részvéttel vettük OUay Uuidóné szflL csersseg-gárdsi Ctiundk Stefánia halálhírét. A fiatal előkelő úriasszony emésztő betegsége ellen, a mely hülés következménye Ivolt, Arcóban keresett gyógyulást, de nem talált, halála sokksl hamarabb beköretkezeti, semmint hoszátartosói hitték Férjén kivül két gyermeke: Malvin és Laci s nsgyszámu rokonság gyássoljs. Temetése vssárnap délután lo yl le Ssant-györgyváron. A családi sírboltban nelvesték örök nyugalomra.
- — Aa aikblsaeh kérvéare. Zalavár-t megye 13 utbialosa a tOrvinybaósághoz kérvényt ! adott be anyagi hdyselének javitása céljából. A {terjedelmes kérvény alaposan indokolja a kérvényezők kívánságát és egy részletes bevételi és ki <dási ' kimutatásban bisonyilja, hogy a legtöbbjöyödelmet 1 élvesö u biztos is kénytelén adósságot csinálni, ha csak fizetésére van utalva. A kérvényező utbi'toaok elég Igyelmesek voltak a nekik nyuj tandó eegelynek módosatalt is megírni, mdy módosatok sierint as útalap is nagyobb megterhelése nélkül is jelentékenyen javulna tarthatatlan helyzetük. Jogosnak és méltányosnak bizonyítod kérésükei a legjobb reményben bislák s vármegye intésó köreinek igasságssare-tetlel párosult nagylelkűségére.
— Vidéki aaaraallwsllka. Kapotcárott e héten Ssalay Oszkár saerkesalésébeQ „Somogyi NapU' elmen qj napilap iodul meg. A lap radikális demokrata Irányú less. — fisowtaláslwn a hó elején megssAot I ,Dunántul' cimQ politikai lap. A tatraflot lap asarketsiteége most ismét
&
\ tömörülve . Vanugyti Hírlap' címmel q) likai hetilapot indit .Szerkeazlője Outmr a .Dunántul' voll felelősé.
- flylsilleséitell UmMymm Ksill
| kel/ess A m. kir. fŐldmlvelésügyl miniszter az országban három helyen gyümölcséaseti tanfolyamot szervezeti tanítók ssámárs asoo óéiból, hogy sz oksserü gyOmölcatenyésslést a lani'ók a lanlolyamokon olaajáiiuák, a nép érdeklődéséi a a mezőgazdaság e haasnot hozó ága iráai td-költsék, továbbá, bogr megyéjük lerűleléa gy® mölcséazeti fdűgyelőkül alkalmazhatók legyenek. E tanfolyamok közül a keszthelyi gasd. tanintézetben március bő 24-étől április 2 ig sz ország legtávolabb eső részeiből is II laniló ia a|T földbirtokos, Ektntpanytr Gésa veti riest A tanfolyamot Farkat Sebestyén gasd. intézeti fö-kertéaz vezette, délelőtt 7—9 óráig elmtJetilag, 9—11 óráig gyakorlatilag; détatáa i-4 óráig elméletileg, 4 -7 óráig gyakorlatilag. Ápr. 8 áa tartatott meg a zárvizsga, amelyen Molnár István királyi tanácsas, gyömőlcsiasett biztos daökfllt aki miad elméletileg, mind gyakorlatilag biaooy megforgatta a hallgatókat. A vizsgál miudaanyiaa jó sikerrel állották ki.
Aa lar. léi. alegylst klréMI. A aagykanissai űr. jMJamy MtyyUi kedden dél* elölt váluztmáayi ülést tartott, melyben Hornéi Lajos egyL tilkár kegyeletlaljesse megealékeaeti hevesi Buckát Dávidaé úrnő as egylet támláiét beli tagja slhuaytáról. Aa ülés ioiyeaábaa FMsr Samuné elnSk jelaeti a választmánynak, bogy a Idyi év első Begyedébea aaár 106) tortat atál-tatott ki segélyeiéaekre. — A válaeeimáay aa lar. bitkösaig kérvénye folytáa évi 300 tortától szavazott meg itkala-ttfáytí,
- Ma. HdfSa éjjel tíaeakil érakor Mkám Jósad kása kigyaladl Kidmaiaaáa. A háaaál seaki sem vdt oithoa, da a saosssaiásk hamarosan kiraklak mialaot a saokákkél A kivoaalt tttsoltóaág gyorsan lokalizálta a tűset
- Halál a vtgáayek alaáá. A bl kár. á'lamvasatak BtUy (Somogym.) állomásánál a napokban a 19-es számú vasali őrt egy tahar-kocai elgásolla A vigyázatlan őrt darabokra tépte a nagy vaassörnyelog.
- éagyllliaaaáfl kladriat. Karmacson Kotáet Kati löldmivdő, meganra a lötdi ayosao ruságos életei, f. hó 8-én délelőtt fölment a háza padlására s ott felakasztotta magái. Ina, Doa-csek Jóssef, ki u udvaron foglalatoakoaott, látta midőn menye egy kőidet vitt keaébea ddvi. Rosszat sejtre, menye keresésére indáit, a kii a padláson a szelementára Mekaaalva asag is tatáit A kötdd azonban alvágta a a aaereaesétiea aaasony essmdetlen állapotban lehaltott a padlás földjére. Hot*sas ileastgetés után aagáhaa tért, s megbánva tettét, még aa aap déMáa éaáaaé-vel gyárts és sütötte meg a család aaáaára a a húsvéti dióé, mákos és szilvás patkókat
tannriiják, mily sok esetben vdt kénytelen u egyház a legretteneteeebb eszközét haasnálni. Az euommunikacló ama barbar világban nélkfllöz-hetellen vdt és a legjobb kézben, mely nem a világi érdekekd szolgálta. A kiköződlett bűnös polgári ártdemben is sqjtva vdt, mert tiltva vdt vele társalogni, vagy csak együtt enni is ; a ki art tevé, maga ia darab időm kizáratott az egyházból. Es általános kitaszitáa a társadalomból msgrásó hátássaf vdt a bűnös' kedélyére. De hogy as ezkommunfkáció visszaélésre ne vezessen, as egyház önmagát fékesé. Már nagy Leo pápa óvta a pfltpököket az dhamarkodult kikö södléslől. Később adnatl határosatok ugyanily értelműek. Aa rakommunikált a legközelebbi saiaathos lellebbezheteit is. Ha egy püspök tulsrigoru vdt as exkommonikálllal vemben, a taomaséd püspökök msginthaták a püspököt is pártroaáaakM vehették a bűnöd a közelebbi sriaadg.
Aa djárát aa ezkommudkádóben kővetkező vdt Aa evaagdium feldvaaása után a püspök pessédd tartolt a paptághoz és néphez, s mely ben a vádlott bűnét és annak következményeit kife itatta : .Tudjátok meg kedvsa testvérek, hogy N. N. as ördög sugdialára, miután a keresstségi fogadalmat megszegte és e< állal az ördöghez a kinek aűveilöl elesküdött, viuzalért, és nem irtiaotl Krisztus saőlőkerljét vagyis egyházát dnasatitaBl ét megrabolni, Krtsstas szegényeit, kiket 0 vérével megválton, elnyomni ée megölni és javdkd megrontani. Miulán as áltdunk igazgató t egyháa Iának keit vala lennie, mert benne
a viz éa szent lélek által újra ssületeit is Isten öiökösivé fogadtatva, de ennek dacára mint sz ördög fia, azt ntánozlaf azon aggály asállotl meg minket, hogy hanyagságunk következtében a bárányok egyike elvessnetne, a melyekéri a pásztorok fejedelmének uolsó rettenetes ítélőszéke előli Idelősek leszünk ama ránk nézvs oly borzassió ssavak értelmében: Ha ns igazta tannak szemére nem lobbantjátok igaslalanaágát ugy vérét s te kesedből fogom követdui (Erzechlal III, 18.), és asért lelkészünket har-madssor is intdműnkkal küldöttük hoszá és őt s kánoni sssbályokhos képest javulásra, dég tételre és bűnbánatra ssólitottuk fd atyai asere-Idtel. Ámde ő, fájdalom, miulán az ördög az 0 szivét megkeményíti, megvde'te üdvös intéseinket. A ssent vallás és béke ily meglőrüire azonban megvannak as Dr éa apostolok asabdyai, mdyek minket utasítanak, miképp bánjunk d ilyen bűnösökkel. Mert sa Dr igy ssól u evangéliumban : Ha testvéred vétkezik ellened, piron-gssd meg. (Málé 18. 16.)... Ha valaki lestvérnek neved magái, parásns vagy házasságtörő, gyil kos vsgy rabló, s i yennel ne is egyetek egy társatágbsn (L Korinth 6, 11.) Es János, Krisz
ragályos betegség által a test többi tagja beteggé legyen.'
Mivd tehát N. N. gyakori intéseinket megveté, mivel as Ur parancsa tsertnl harmad labea hozsáküldött felssótilásunknak a javulásra ás peaiteadára nem engedelmeskedett, mivd kánéi meg nem vallotta, mivel utadtásaakra ő, kl egyházunkhoz tartozik, (paroohianas) booaána'ol nem kárt.. annak okáért dliltiak öt minden bűntársával, résaesévd éa támogatóival as atya, flu ia sssnt lélek, Péter apostoli lejedelem éa minden aaentek ítélőszéke álld és as lasa áNd csekélytégűiiket felraháaott teljhataiomoál fogva, hogy a földön éa az égben köibssslnk 4a oda-adbasaaak, az Dr diága lettének ás váriarit dvesetétől, elzárjuk őt a tseni anya, aa egyháa kűssöhdól, exkommnnikáltnak ás Uálhaaailaak és elkárhoaoltaak nyüaikostatjok II aa Irél^il, angyalaival éa az örtk tűzbe dnboitakbd egytu, hacsak aa ördög kötelékeiből ki aem boeiakodk, javuláara és bűnbánatra nem tér éa aa tatén egyházának, melyet megsértett, elegei aem leás.'
E tsavakra hármas Amen köveikesat. Azdaői y_a püspök, a másodikat a klérus, a harmadika! a 1- [nép mondá.
tus kedvenc Isnftvánva megtiltja még as lly| A azertarláa megrendítő vo lát emdle még aa, ember üdvöstéaét Is. Ne üdvözöljétek öt és ne hogy a püspök niellett tiseakét pap állon égő fogadjátok öl házatokba; mert a kl öl üdvözli, gyértyákkd kezükben, melyekd az ezkoaiao-réS't veuen ss ö gonosz műveiben (II. János'nikactó végével a földre doblak és eltaposlak. 10. II.). Asért as ur és apostolok parancsainak EsulAn a pü-p'ik megmagyarázta a népnek á ki-beleUesiléseűl a rothadt és gyógyilhaUtlan tagd, {köaődtéa kAvetkeaménydl, hogy ladják, hogy a mely minden gyógyító irt megvet, a kiköaösités (bűnüa ezentúl pogánynak tekintendő, kivd mén-pallosával vágjak el az egyház testétől, nehogy' dannemű érialkaHM a híveknek ke kefl
Nafr-Ktntaa, csütörtök
— A mrtlaM ssalasaAsvoc/, A ku-rautáiban népünk még mindig biásrFnemosak ■ testiekre Dtan talál ordcyiló Irt a falusi vén aassonv kenőcsében *agy ráolvasásában, dg MHékbea la olt karos vigasztalást; mert abban • násstban van, bogy többd nyom a cigány asz ssony kivststt kártyája vagy a kérge* tenvsréböl kisllabisált jóslst, mint akár aa orvosi tudomány vagy bármi okos szó vagy tanács, msrt arra aa* ád semmit Nem agysser van alkalmunk hallani reménytelen szerelemben leledző ifjú lánykákról vagy legényekről, kik varázsitallal vagy tömjénfüstlel s egyéb hók uszpókászokkal akarják ksaénysslvQ kiszemeltjeiket szerelemre gyalasstanl, vagy a hűtleneket ojból magukhoz Hlincadni. Sőt a főlvilágoeodoitis néha-néha saég a gyéaysssrésshes is lordalt bizalmasan orvoslásért, hogy az III kapott medicina segilsé gévei sóbsjsi a szeretettnek ssivében visszhangra
güit jérjét, ki igy napon Öt a faképnél hggyva, róla többé mii sem akart ludni. A maga tireje
rnge veit ahhoa, msrt ura hajthalstlsn voll; akadt sgy dgányzsssonr Zala-Újvárról, valami JMrjnIm Márta, H blztosl'olla róla, hogy van agy Baafcstsdan ssere, melynek félje ellenállani asm fog tudni; osak adja oda 16'frtnyi kéas péazét g réklijét, mely vagy S Irtot meaért s akkor kitárhatja karjait s csak gyösae ölelgetni Nriét, mert asm múlik al ti óra • lérje együtt fújja vele a turbékoló galambpár asenlmi du ójót. Minden ugy történt, a hogy a cigányssssony kívánta. Készült a kuruzsló sssr és ss elhagyott Ariadné várta várta Tbsseusát, de hiába várta Csak akkor, a mikor meggyösödötl róls, hogy lérjs ara még mindig a régi a bogy raraó Ivadékl alaposan becsapta: löljelentette Bed-nyácsot, kit a osáktornysi csendőrség le ia tar-Isrioststott
\ — Hsa laMI Pál volt. Lapunk I. A >9. némának hlr-rovstátsn ,A padlást* rám* cimB birben aa van, hogy a ruhatolvaj Zaidi Pál taoér kémenyseprö inss volt. «£ A hir magjelenéee alán 7M Pál kéményseprő aagéd ssemélyesen igazolta magát ssarkasstősé-gftnknéi és tudatta vetünk, hogy itt névcsere mat, mivel anaak a ruhától vaj, facér-kéményseprő inasuk nem Zaidi Pál, banem Zaidi Ferenc a neve. Egyúttal kijeleoletle szt is, bogy ö (Zaidi Pál) a megbélyegzett Zaidi Ferenocd ssmmiléle alyaflaághan nincs. Esi d ia hisssük neki, mart Zaidi Pál kéménnaprö ssgédet tisztességei iparosnak ismeri mindenki.
— Blvaaaoll ekasar. A mull hó végén a főutcán agy arany medál Ion, mely kél türkiss-lórrd vsa dlssitve, belől egy nöi arcképet loglal,
Zaia 10 ssám (4. lap)_
ksdjék asl a rsndörségnél áisdnt, hol a tulajdonos Illő jutalomban fogja részssitsni.
- AllotefáaaaágAgfl klasaUláa vár megyénkben april hó Íz én : Lipt*n$: Barát-sslget 4 udv, Holdogfa I udv, őassssen II kösség 2 udvar. 8*Hniu\ Alsó Kustány, Bétka, Pstöhsnys, Ralka, Zsls-Koppány, ősasasen & község.
- ráállás asladeafalá A löldmivelés ügyi minisslsr mindent asgpróbél a nép anyagi hslysdének javítására. A mull napokban a keszthe'yi vssuti állomásra érkezett a tihanyi állami gvflműlcdalelepról három vaggoo kiűlte-tésrs alkalmsa gyümölcsfa, 1 kocsival sz állami útmester-, I kocsival pedig, Mssses-fiyórök köz *ég számára. A miniszter oda törekszik, hogy az utak mellékai mindeoütt sz egész országban gyümölcslékkel beültetlessenek, hogy a már ugyia nsgyon elkeseredett népnek jövsddme azáltal is
1IM. április hó lé-én
félügy élöségel, bogy aa ilíem mertei
sgéeaségss
szellem megteremtése és erősMwaéaek tlömozdj
lanitól kés
találjanak. Ily módon sksrts vissssssrresni Piláne lokozisssék. Aa áttami utak mellékeire, Keszthely Borbélya vsrssdi izalmsösvsgy is iránla elblde" -ér-Tapolca között már serényen ültet* as ottani
vidék talajában diófákat.
lerjobban dieslö mandola- és
TANÜGY.
— Dlvalalss. — A „Zslsmegyei Alt. Tanítótestület* elnökétöl.
A .Zalansgyd Ali Tanitótastülels járási körei Tekintetes Elnókdbes.
Iftn timUU Klnik Vr I
Zslamagye Tekintetes Kir. Tsnldűgydősége másolatban leküldte hozzám a Nm. vallás és köaoktatásflgvi Minisztériumnak 1896. március Mikén kdt 64 886 számú, valamennyi kir. lan-fslűgydóseghas intézett rendel elél, melyben Miniszter Dr önsgymdlósága hsngoststjs, hogy „aa általános tanítóegyesületek közgyűléseiről és a iáráaköri ülésekről hcazáérke'dt jegyzökönyvek bői gyakran tspasztsljs, hagy a tanitó-egye-sületi gyü'ések tárgvsorozsta sokszor olyaa, — nem szorosan as iskola és népoktatás körébe tartozó tételekkel töltetik ki, smelyek sem a tanítók anyagi és erkölcsi érdekeire, sem as iskolai élei ssskassrü fejlesztésére, — a nevelés éa oklatásflgyénsk előbbre vitelére nem vonstkoznsk; amelyeknek tárgyaláss tokát a gyűléseken csak meddő erOpesarláa, — sőt amennyiben as üléee-ken megjelenő állami tanítók fuvar- és napidíjat is élvesnak, as államkincstárra néave, aa erre fordított költségek nem gyömöiosöaö befektetési
sivaszstL Kérik a becsületes megtalálót: ssives- képesnsk. Ennek alapján KMbivja a kir. lan-
tetaiök. Végre elküldetlek a püspöki levelek a melyek szerint minden vasárnap ss magadam Islolvssáss dián as exkommunű kádé köshirré téUlstl.
Mint a formulákból kitűnik, aa rakommunikació csak kiválóan a nagy bűntettesekre mondatott ki, a. m. as sgyhás ellen vétkezőkre, rablókra, gyil* kosokra, tolvajokra.
Ba sson körülményt tekintjük, mily dsrabosan Is mint sgy rögt^nözvi vétettek törvényeink ssom-ssédsink saokáaaibói, bogy ásókban korántsem vall gondoskodvs mindazon bűnös Isayitéséröl, mslysk sgy kesdetleges és a keresztény erköi-saűkkd nem dy könnyen megbarátko'ó társadalommal agyült járnak, bogy ss sgyhás s népnek nssaossk tanítója, haasm erkölcseinek ellenőre és büntetésé re nagy hatalommal I átruházott leayitój* ia vot, Idlakstö, hogy a kikőaöeitést nem egy dy esetre is alkalaMala, melyek a törvényekben nincsenek kilejaava. Különbén as éi awgyar asinstok aaon Isilogását látjuk tör-véaydnkból, hogy aa egtháahól való kiaárás a iMfigaiahli bánietés. ts ilyenül takiatddt a Iskégeértés. Szent István 61 törvénye sasrtnt a felségsértőnek a templom aam lehet aaylam és S hívek közösségéből kizáralik, d omnium Iddhim communione privdur. Hasonlóképp halárosott Kálmán király II. könyvének «. pontja, mdy elrendelt, hogy s királyért nspankint min-daa templomban Imádságot kdl mondani, és a ki B király aaamdye ellen vétsos, kiátkoelatik és kiaáraük aa igykéaból
A nyugati aaokáaokkal és inlészsényakksi sgye-taasbaa behoaatott haaánkba a büntető törvényt kenés aaon biaonyltád eljárása is, msly aa ugy-aevaadt lAses vaa és forró vispróbábas nyilvánult,
láss, valamint a tanítótestületek munkálkodási céljának éa keretének belartáaa érdekében a tanító testületi működést ellenőrizzék és lakalólsg irányítani űgyekananek. Értesíti továbbá a taaiaí-ügyelőeéget, hogy a takitóagyadUdi gyűlésekre ulaaó állami tanítók réaaére, ha agy kőaséghól többen ulainak, a ssahályaaarü útiköltségeknek csak fele asámithaló fd. Dgyaaeaak a költségek kímélése szempontjából arra hivja föl a kir Isofetűgyelöségst: ügyekezzék oda balul, bogy a tsnitótestületi közgyűlések a főleg a járáskőh ülések nagylontosságu kivételes sseiektöl e lekim ve, akkép készíttessenek elö éa oly tárgysoroaatial, bogy a gyűlések egy napnál tovább ne tartsanak.''
Midőn a hozzám leküldött renddel tartalmát I. t Elnök úrral további eljárás végett kóslAm, egyúttal kérem: méltóztassék ast — ka lehet a tavaasi járáskön közgyőlésen, disokesó esetben választmányi' ülésen —. megtárgyaltam! éa annak tudomásul vételét vsgy az azzal szemben esetleg felmerülő aggodalmakat velem közölni, bogy így a miniszteri rendeld tartalmát már a járási körök beérkezeti véleményével kapcsolatosan terje«sih< s-sem a központi választmány elé.
Nsgy Ksnissán, 1898. spr. 11
' Kartárs! tiastsiettei: 8ZALAY SANDüB t. k.
IRODALOM.
H ■ngll. ss s)ilgai> anmls ása Uasaajsls aapar ejiksltl. skl h« HuilliJiss asaál afaáaa yaWttal kakfráa ás aáséaa váBaüsaá Mks afkis •t«i, m»i a —se aaéia alika véUalal awt-
■Mnl a —Imilili mJéi lahjlne giasásl a tlil pesti Maflái, assta stkwt árt sL á Ukss ka aua> aaat kSasikét év liáíjlss Máa s ■sksásIvS aasrar U slealnik t«(MnttoU sJaéeMleáilsagk btt H»eá—I tas-vés s Jétrfrt Irát milim, káasmaa inigilnm' k UIiiUmI gjrS|tv<a ataésaa^ t—m alaé al. alt S Ua makaáslfá la WMthaSI, atséai írtmy ksa Mgastlia polltlUjuU. wmmM lisltillsiS ás aagaa Isllilili >1mU> liinatii 4fiku áwáSlSOS liaiij iá><« aéls: - s Maáspasd aapU asaér saasaaá ksáaáaást mk llrllaillkis tj áa mUA, és t Walasáe Mi»f rtájás.á gfmn mitatlii la séélf mm látsM piiéM MU1 ti ataks saáa sanákvi Isiig nU Tisll sto-alaWiallk t a Masgalia A BataoaoM akotá-, Mas k asgklakiM IrtiiSlliil. lg i il i
haaelr, larhlaii Mtaakbaa wllnn«l ■ssaásáS* paS-Ittst ékké, a aa|ys> uj iillku l fafc a HMM aélyn
éSatl UUaUMfS i>á( illiatayll. MwsiHésst lliéstal aktaiils. sűén taOwiiHv aaW> kMal
s a mdy a vádlottnak épp ugy az Istenben és iáját ártatlanságában való hitén alapult, mint aa istenítélet és párbaj. E bizonyítás ssinhdya a templom, aadUMöie a papéiig voll. A jóval későbbi nagyváradi registrum szi mos Iy eset RHjegvsését tartotts fson saámunkra. De hogy már ktadetlől fogva gyakorlalba boaalotl, némely intézkedésiből kiviláglik. Igy határostatott, hogy a vas- és vispróbánál bárom tanú legyen éa a presbyternek as djárásban bizonyos dij költetik ki. Továbbá Kálmán király alatt határuatalolt, bogy a vas- és vlspróba osak püspöki bdyan, továbbá Nyilrán éa Posaonyban lartsthassék.
A bizonyítási eljárásnak agy más eszköze, aa ezkű, mdy egyenesen a kereszténység tanaiból vette eredetét, ssintén aa sgyhás fóruma alá tartozott, ugy mint a vas- és vispróba. Ka abból folyólag az eskü szentsége dlan elkövetett leg nagyobb bűn s hamis eskü, A kii hamlasn leU ssküröl vádoltak, tüzes vaspróbája alá vettetett I bűnre nézve Kálmán király első könyvének 8Mk pontja intézkedett, midőn elreodeltev. hogy ha a hamis esküiétslröl vádolt igyén a vupróba dall bűnösnek találtatott, arcán ugyancsak tű: vsssal megbélyegestetik. Egy teljes századnak kelle Idolynia Kálmánig, míg az sskűre nésve ss slsö törvény meghozatntl. Egy bitgnyiléka körülmény annak, muy időtartam kella a karsaslény logalti ak kellő megismeréeéhes. Mert u eskü togalma éa hatálya magiban invdválta ss nj vallás sgy igaz istenének ismeretét, léldmét, és megsértésének rdleotö bűnét
Bssrémy Oyőryy.
H—as. Mkwa, vllas US, sima imlal a ais-éaarnél ks«l»layilaik váNsaaaaaáas k Mytaa sjaagiél Usás*' asasál aaaia láiaslllia tissiáiliiá mét kaar a aaáaaaai MfepU aa7«aa assfclill a tavira—á> Tá-lehaaásaak la, a asljr a^likskit aasNak A Saéaaatl KaaM niikiallilsi ás Ti ni ámanlai Msá páeaiaáal
asMS k sairss visasaj i ss s issrtasllt lasesak
Mlléia ki SaaaakM Uatksál k ravstákaa. Alogafaad Maalé
■nkiallilgi. Msly asaWa aááld asaáámáaisa, bfeésskái riksnks Uvalaaeva k a kSaáa^ mémpmtétm miniIva.
Jk, d® Unkk Bt
aEss k m inlláia » kMaségása. saslr aao aam-MW kanlla M larW u ** psnail k|*a. t» kp a ká-■tasif aa aaléá|ék Waw, am válvet^ isakiliBia k» (ásással a tilkiiilliiit Miaksaft A ■»itils>s, aaatr-Mk talsi aaH: Vássi Jéaarf, Wwkiwa. Bsmi Biaásr.
--------- 4hrA|ir( iiyM ákrisjl Easaál,
Olulr TUaüa, Oavl Oyals, Ma Gyala, Vál Béta, tta«Blr latiás. Halié Márton Harválk Blsaár, Jtasvisa fái, ár Kevása kai, lorka Kánto, Márka* láaasl Maki AéaM, ér. Mártsa MUua. Mvtaár Int Psfcáz ey*, ér. B*aae Srik Tlvaaar, Tkarjr IsNáa aag iiia saáaa SS» a litkmiliW. tan klihgfcll kielllta* ta a HSsifa aaliitaáaai skkaea kSM aaakaMnak él-ssa ssrsgs, saatykM oak ápl Aéalt Batogk fái, Bstata (lustái, liawjnj fan**, Bákaé AaW, BM*ás rsta Oáaa, (Hajr lalsta, ér. Basan Vikta, a. Bs«a [(Kic, tssa iipáá, Laagjal Laan, kalsajal ttasá, Zw-Umj EátaAa, Baaká iá-iaaUI Jaaks, Swaa Taaáa, Bsáalá Kitaka Tlalrtlsy latváa te Taask Aaw anS ssaBltkk aasL Ba a raaék a Msluiad »a»M sállal gliailss sscr stkwáask a klanlllki jHiaál tatai ikili itljt ■sL is a% %y. Aaaak aa stagaak. aaatr aaMá ata. ssaá a airkitalilsl a a klskiígl, aaaly naaiaii ta-pa Nka ilgátatákaa asa áü ke «aak a >h> aaakálkeél sahsnáaak, ms a aaafar MstafHk, a aamaa tataak, a aaayar aeatal lareak k s ai||a ■akaáenSsá(Mk a kráeksn stasátk- e&es s Hgaill aiáall ■ aaaataa aaa kasesUtkaká kaáalaaa wMwita vea. Mi attak ItaaH ai-kél la ktklfjak a Baéapsod Mapiá-r» k Gataalvs a taailigikkia sjksIjik m aHast. Otrastan as a" Irtat kréakMélkaek k vaiMasa MU kgátalkw aktkaek a suar*r klrtaataáuaa susaa taaveas aagysr Irtk a sjrtfirtk kinjimimlalkia kaévSA IsUk
Mi éa ksgkill Slssksl Na»Ms|vkaa
Nagy-Kanizsa csütörtök
ZhIh 80. síim. (5. |tp.)
1898. április bó 144a
imént adott definíciója cssk aa uiaMi iSns nézve áll, mert S népvándorlás előtt ahhoijbiio-nyára még komlót a modern sónak egyik lényegei anyagit, nem baasnélták.
áttérve aaon kérdésre, honnan erednek a aór* lőzékt illető la meretek, ugy PltniU igen érdekes tanulmánya alapján, — a kit e sorok folyamán követünk, — nem áll as s régi néist, hogy s sör specifikus északi ital. lkár Diodor göróg iró említi, a sört mint egyptomi találmányt, habár aokan ennek semminemű jelentőséget nem talaj-dilanak. Jgyaaerre a Diodorra hivatkoxik Habieb a ki as elad tndomáayoa könyvet irta a «ör-föséaról 1864-ben, midőn szl írja : >Osiria egyptomi király 9000 évvel Kr. elótt fűzte as elaó árpasört, mert ax ott termelt bor neiu volt elég a atomj csillapítására.« Est találjuk még njabb kSnyvekben is, ml azonban tévee, mert Oiiris sobaaem volt egyptomi király, hanem az egyiptomi triádoa istene." Herodot beeséli, bogy u egyiptomiak árpából kéaaiteaek bort, minthogy arölőtöik nincsenek. Egy egyiptomi sírban Itlta-lált okmány isintén azól a tőrről, a tanitó ugyanis inti tanilváayál a sör kellemetlen következményeitől és ast mint utálatos italt tQateti elő. Az egyiptomiak azonban a komlót aem lemérték, hanem ut különböző lőszerekkel pótolták. Hogy árpát használlak, azt a bíeroglypbák
CSARNOK.
a ! A airrél.
Bárom 'neme van a aaomjnaágaak, mondja Brillat Savarin, a oaeadta, az égé éa a mesterséges. Az első, a csendes vsgy kösónségee szomj, szoa tifiktégképi kívánság, s mely, mintán minden lekellet bizonyos mennyiségű nedveseéget vos el lestflaktól, megint sz egyensúly helyreállítását eálnszB. E<en szomjnál fogva is»nnk rsadsssn evés közben ée ez képesít bennünket arra, bogv a nap bármely peroébes ihataak. Ez S azomj kísér bennünket utainkban s létünknek mintegy iootoa leltétele. Az égd szomj a szükséglet fokozásától a a csendee szomj kie'égitésének lehetetlenségétől ered. Égőnek mondjuk, mert az rendesen s nyelv s szájpsdlás asárasaáge, valamint aa egész teatnek bizonyai emésztő melege kíséri. A mestersége* szomj, a mely kizárólag aa emberi nem sajátsága, azoa valtak született össtöa kifolyása, a melynél fogva az Italokban azt aa erőt kereaaBk, a melyet a természet neki aem kölcadasótt és a mtly csakis as eqedés által áll elö. Et a szomj osillapitáaa inkább mesterséges élvezet, mintsem termé-zeiaa szükség-let. Gyakran oltbatatlaaná válik, mart aa italok a melyeket kielégitéeére iszunk, mindig újra amg
újra ielkóltik ast Eaen szomj azttli az lasákoe- világosan mondják, hogy pedig ebből malátát aágot. Csodálatos marad miadig aaon terméaaet-. készítenek, azt azon körülmény mnta'ja, hogy adta kórllméoy, hogy as, ki asomját, ennek emüleaek fehér éa veres árpát; hogy erjedésen tnlsjdonképeai ellenszerével, a tiezta viazel eail-ment keresztül, azt igaaolja annak leírva talál.
[ható bódiió hatása. Ha tehát nem le tudni biztoean, ki volt a sörnek feltalálöja, annyi bisonyna, bogy ast s régi egyiptomiak már iamerték.
Aa ó-kor egyéb államai kősót l ellesSr Hörög-oraság érdemel emlitést, a hol a sör élvesete ismeretlen vo'l Ok sst enk hírből iamerték és asm is volt eredeti ssavakaanak megnevezésére, hanem idegen kifejezéseket használtak. A rómaiaknál, a hol a bor olyannyira sseretett a költök által magasstalt ital valt, a sört, mint utálatos italt eaílitik, a melyet a gallokkal való érintkezésben ismertek meg, de magnk soha aem haasnáliak.
Nématoraságra nésve Caesar besaéli, hogy a germánok a bor behossislát nem engedték meg. í'aeiias idejében felső szássd Kr. u.) a »őr nagyon elteriedt vita és már akkor annak lulsá-gos élvezete a németek egyik gyenge oldala. „EledelBk — irja Tacitus — egysztrü: gyümölcs, friss vsdhus vsgy savsnyu tej; éhségüket minden nagyobb igények s nyalánkság nélkül elégítették ki. A szomj csillapítására nézve azonban mérsékletük nem mindig ugyanA; a ki itt a németé ket gyenge oldalakon megragadja, vagyia inni parancsolja a meneyit este Itiván, az ókat ép oly könnyen legyőzheti saját bünük mint fegyveres eró által.* Teljes össsbangzásban vak eszel a sör azon aserepe, s melyet az as éjszaki kai-tusban játszott. Az égboltozat az i«lan sörkásáa jának tekintetett, Walballában pedig Odiua/íaat-talánál sört iszpák. Emlitéfre méltó még ea időből, hogy aa amsonvok voltak azok, kik a eörló-zés mesterségét űzték,
A ai a komlónak alkalmazását illeti a serfőzésnél, a mit ma nap neheaen nélkülözhetnénk, as a mint fentebb már említve volt, a népvándorlás elótt nem volt alkalmasásban. A régi németek kifőzött tölgylakérget, köristalevelekel éa haaon-lókat használtak aörük fűszerezésére. Olasaor-azágban állítólag már a hetedik saázadban adtak volna komlót a sörhöz. Bistoa tudomásunk azonban csak 786-ból Kr. u. van, a mikorról Pipin egyik levele a komlókertek műveléséről azól. Ezen időtől fogva gyakrabban !eh*t a komlót felemlítve találni külöaböaö okmányokban a íróknál, aőt régi német vároaok címerében la. Cseh szerint azonban elaö alkalmazása a sörfőzéshez szláv országokban történhetett, a honnan n második népváadorlás alkalmival juthatott
lapitja, sohasem iszik még egy kortyol sem a rendes szükségtelen felül.
As smberi telhetetlenség egyik legnyilvánvalóbb jelét látják abban, hogy agy karnak emberei aem elégedtek meg azon szomjat csilla* pité 'serekkel, a melyeket f természet a hüsitő via éa az erósitő tejben nyújt. Nem találunk néptörzset, bárminő measze keressük is azi ás eerópai kataritól, a mely saját országának terményei között sem talált volsa egyet vagy töb-bet, a mi erjedd italok kéazitéeére nem lett volna alkalma*, hogy általa az idegrendszerre izgató!eg háménak éa a fautaaia elé róaaásabb képeket varásaoljanak, minisem ast a puszta valóaág nynjtja. A természet tói ked vetésben rénesűltnek moadhstjuk szoa népeket, a melyek s esettet ilal (eltalálására nem szilkeégesek mást, mint ast ea áesleiéai. hogy a ezőlöaedv avagy u édea gyümölcséi cukra erjedée által magától villózik alkohollá. Egészen mások azonban a körülmények olt, a hol nincsenekilyengyümö'cs-nemek, a hol at ember megerőltetett émdelö képességének kell ugyttólván feltalálni azt a ottrot, a melynek erjedése által valamely szentel ital késsilleesék. Hogy tlég világosan ttólisk. lássuk a bor a a sör logalmsit, .
Mi a bor ? Erjedt azölőnedv. Eazel a definíció kész éa ea ép vgy illik Noe tórzsapánk borára, miat a Boráé által megénfekeltekre, valamint — feltéve valódiságát — aa általunk élvezett borra la — Mi aWtan a sör? Maláta éa komlóból kÉmitett ita', tesz a kést telelel. Bel szolgálnia azonban a természet az etébernek a kész malátát ? Miadea esivee olvasó tadni fogja, bogy es alatt nem értOok valamely a fóld áltai ssol-gáltttott terményt, hanem bogy as gyári termék, Haaitve árpa vagy buaából. E gabonanemek latvalevéleg aem tartalmaznak cukrút, azt otirázái álul aló kell kéatiteni és eijesztés áltsl tMdétnl Csak tton perctől fogra, a mikor at édea árptlé éleeztóvel kezelve trjedétoek iádul, hasonlít* ak egymáshoz a bor- éa törkétiüét vegy-éietttai folyamatai. Nagyon jó, hogy nem tadjok sem azt, hogy si kéezité az elaö csepp kor, sem azt, hogy ki lőtte at eltö pohár tSrt, mert máiképp vitára idbatni alkalmai az t kérdés, vájjon kit illet nigyobb elismerés meg tÉmielet Részünkről hsUrosotUn nigyobbrt keesüljük annak imlékét, a ki a< éleaihb elmét vlkaégelö sörfőzést találta föl. - Az igszság érdekében meg kell jegy esni, hogy s sörnek
Németországb». Különös sorsban réiieaült a
komló AngOlor*ágba va<é beviidétié'. Itt legelőször a 16. Hátadban említik, atfst kitiltott nya-got, miután London város kstéságs s pariiméit-hez folyamodott két ördAagSs vieaséléa migikt-dályoaáaa, vagyia a sewcsstle-i kőszén s a komló kifutás* végett, utóbbirs nézve isdoknl Mboaváa hogy .elron^j* as isiéit és a népre aéave ve-ssénrss.* Később használatát megengedték, de a 16-ik státadban megint megtiltottak áe esak a 18-ik názad kizdeU éli lehetett azt megiat al-kalmaaai. Nem leit tán felesleges e helyén megjegyezni, hogy Giesamayer ajabb rlzigálaUi szerint a komló egy alkaloid mérget tartalam.
Nagy Károly alatt a sörfőzéa már virágaott, még pedig nemoesk a nép foglalkoaott aszal, hanem, gyártótUk is korossi uradalmakon s birtokokon ia Közvetlen utódai alatt kBlónösso s kolostorok kezdenek érdeklődni s sórfösés iránt és s királyoktól kieszközölt különös kiváltságok lámogstiák éket vállalatukban. Etek asu-táa értetiék, agy kereastényi taleharáti szeretetből, mert magnk sem vetették meg, sőt nagyon it tudták beeeülai a hüsitő korsót, a kitflaő ital kéaaiiéiét éa még ma ia Uanmaiadtak emlékei at igen kereteit .Páter-, Cinveat a Nos-nen Bíer'-nsk (nona-hora), nem kOlóabea egykori kire* vendégazeretetükaek. Nem agysssr hallani öreg törértók által dicsérai is Augaisti-ner, Frinciakiner, Benediktiasr söröket, habár ma már a legtöbb helyei régóu kiborította a jámbor aaerteUit t káromkodó aörfóaó legéoy éa megfontolta öt csendes ée eaeilemee mik Idán terétől.
Kezdetben minden egyes ember töshstett sört uját kátéban, később atonbaa a aőrföeési jeg a kSztégek tulajdonába ment át. A vároaok bólét atyái amennyire oaak leheteti igyekaaiek a aór-tóaéat miat igen jóvedeláetö monopoliumot a közaég réasére megnyertI él ciak ritka seilbaa engedték as öröklütt magán sórffaési jogot a magiatráittsaal szemben érvényre jnttatai. Behoa-. Iák kéovezerképen sa úgynevezett sörsNrtNHdet (Btarmsile), a mely a városokat aton joggal rabásta lel, bogy at egy mérföldnyire eső helyeé-geknek csakis lóle volt tztbad a tört boani. Esen joggal össsefBfgésbeo volt a „Rithakil* ler"-ek (vénei piaoékj alapíiáaa. a melyek kö-sll néhány még később it aagy airrs UH awrt A viszonyok még inkább erósödtak a oékek kataimának emelkedése által, a mibe egyeeOfad aa össtee törlőtök kőtelettettek. Külónóe főzési sta-siabályokit alkottik, megjelölték tt eljárási és óvtak kamisitásokiól. Ásóknak, a kik mindig a régi jó idők sóra után sókijtosnak, moigáljoa tana>águl, hogy Angsburgban már 1166-bee Münchenben 1420-ban, Páriabaa pedig 1864 bea bocsátottak ki readeleteket a aór haaisitáaát megtiltandó.
A sörkéssítésre igen sseretett éa elónybea részesült tnyag volt ái árpi, roast időkben pedig a zab. A aór kimérhetötégének maghatározáséra la vároa atyái kóaül külónya sörvizsgálók (Bitr-kieeer) voltak kirendelve és az illéspróbán kivtl lényeges volt a bőraidrág-próba. E eslból biso-nyns mennyiségű sört a padra öntöttek, amelyre a bőrnadrágos sörvizsgálók leültek, ozialatt néhány pint sört megízlellek. A sör jóságánál t börnidrágaak a padhoz kellett tagadni, mi ba a fölkelésnél be aem következeti, a sört kl aem mérhe'őnek nyilvánították.
Patrónusa volt a törlötö céhnek Szt (íambri-nus, Flandria ét Rribllt meseszerű királya, a kii talajdonkénpin eredetileg Jan I-nek, vegyis Jen prímus (Gaabrinnt).nak hívtak. Giabnant ortságénkk elaö virágtáai staka a renaiaaace korral esik önae, a melynek fBIvirágzáea aaorot viszonyban volt azoa kulturasak általános eró-leljességével.
(Vlgs ktvetksalk.)
Hölgyek figyelmébe!
At egyedOII talrláláa areikealen, Irltétln bistoa listással
JL.
irsk i 1 aagy kané 9 kar I k|s karáé I kar
CSÉME NIOBE. "-iKrKSÍÍS
Egyedüli főraktár: ALT és BÖHM NAGY-KANIZSA
Nagy-Kanizsa csütörtök
Zala 30. szám. {•. lap.i
lttff április bd 14<4a
VASÚTI MENETREND
Indulás Érkezés
>» Kuiwáril liilstn
J \\$i\i j iiiijr
n. r. 4 48 regg. gy v.. 6 38 regg. Jt iz. t. 8S6d- u. n. r 18 10 d. u. 1 |y. v. 12 80 ssts ss. t 11 82 éjjel £ r.r. 7 88ssts t. t IWnn, gj. v. 12 — délb. gj. v 4 66d. n.
Ssombh „ ,, 6 05 regg. n. r.J'1 01 este
béee „. t. 12 20 d u. ss. tj 8 42 regg.
Zala-Eg V. v. 516 d. u. t. t. 8 04 r«gg.
sz. ». 2(»d. u. ss. v. 1 36d u.
íz. r. 12 46 éjjel gy. v. 7 06 este
_ jy.v 6j48regg. «. vJsMregg^ H. »• »• 816 f9B- b. ». • 84 d. u.
« gr». 8Í— dTü v. t. 8 66 este . JBS »»• v- 12 15 éjjel gy. T.H8 lO^jjel
00 |y. t. 606 d. o. iy. t- H 46 d. e | __* T-1 8 9"W
iz. ?. 4 67 regg. n. *. 129d. n. Danié n. t. 226d. a. ss. t. 11 41 éjjel tiyékény a. T. 72!>esls ss. t.ll 14 regg.
Luptalajdoaoa és kisdó:
. mschkl r 11. é r.
Jtdzöljs vulünk focs€8 étimét.
Levele zö-lap

á im ámmá/falcból firmeÁ/ -fuiáábaMÁs, -fyótcukuAmní JÓ mindcnntmlJíaffáAz/^/i^m^^ pancc ' ^
& első szombathelyi sertéshizlalda is HUSFÚ5TŐLÖ6YAR
SZOMBATHELY.
CUYTON i SHUTTLEWORTH TSffSS1
BUDAPEST, VAcxi-kOrdt 68. H.
által t lagjutásywakb árak m«n«tt •jánlubuk
LK8MMI is íízaéflUéf lukiatok ^SSSESZ
■mi, ........ik, Minin i nitt, miliőt, mmSH m mm
!*>■>. ■U—iáHI*.
k^M ................*■»■«'*. Ml «S'S. »l»—«S«>. IH'Hm
MMMlllk, WMMHI «»T»-
IMMM xnéUkék. két- éé UnatM
gseSi

I^F* Pontos házi asszonyok részére.
T1LÓD1 IIIISMI-lf PADLO-fÉNYMAZ
l««art frakk faák^syeetU kSHslUé misakkaa, nlaaial
gyorsan száradó azeaz-padló-fénymázak SCHRAMM CHRISTÓP lakk- és fénymáz gyáraiból Báos (Simmering), Offsnbach a Majna m. (RobrmOlle), Berlin SW. Továbbá mosható zománca festékek elegáns szinárnyalatban
mindennemű házi tárgyak részére ; Bádog ée ttnyesMakk játék- és fényesett-áru gyárak részére. Bórlskk, Nnyezettlakk, éa etlqoettenlakk. valamint minden-
nemű lakk u összes iparágak és használati mód réasére. Különlegesség: hintó- és «á»i«irfc — vasutak, taggon éa hintó-gyárak, kocsigyárak, fény esők sat. réasére. 10—1
Raktárak: Fettelhofer József, Neu ét Klein, füsmrkedÓk-n& Naffy-Kimzsán, ét Sírakia testvéreknél Csáktornyán.
IRDETESEK
felvétetnek e lap kiadóhivatalában NAGY-KANIZSÁN.
1,000,000 Korona
Kgy Millió xx y • z
Kewas.
A 2 Ik megy. kir.
osztálysorsjáték. 00.0410 nyereményének jegyzéke.
á Játéktér? I |. Mértét > légaacjokk ifmskj
l.OOO.OOO Egy aalUlé á njrswásrek kSvatbsMeg Tassak kínai i a.
Hyseeeéeysk:
I á
1 . 1 >
2 • 1 > 1 >
1 •
2 »
1 * » >
1 .
7 >
8 > SÍ . 87 .
8 • 482 > 708 > 1288 •
000,000 400,000
100,000 80,000 80,000 70,000
00,000 80,000 2MM 80000 18,000 10,000 1^00 8,000 2,800 M»
47880
200, 191, 100, 80, 41 k
180
50,000 &k 13,160,000
■éljék két miáifku kliinikiaik
kar. évi
2i O t 6.
á t-k Mgy. klr. sssk • ■■tálja* rajáták
nft kééapéaal ijv a kpapdl a/*-Minj a JtUktem a | unlil. amk-kpiMM leWyiineiiik aagy«« eMajte ajárM wHyaSét ajali, la
100.000 BOOáO
senriepSIIW éjéra* kéU. As mm SOOOO ifiriaS? * mOHH UM legfsékkas tel raa sídnltiksiiar éli nlnlii aalMt ke* egraásalás ki ntkeat ie«W lésksskea kl nadtaUk, ■MSs h a afért law a amra«ée aj irtaik kéaasáasáes MaMkNk .
EndéU Unttal inSiK
Ina aéssk el:
ISla éréSétl iH()v s W — kr. NI , „ S . - .
»«SH . I . so .
kfllise „ 0 ,. 7S _
Mi etáa «sea«rfankSMak*a inliil iai|yS es <M ksaáekaa* kHajar*. kiriaatrt atékrétu k kSM |Sk a mmNyakel
Mtaées w^agTketSasIsibm es M-éaM ksaást imnaail b s^sU^k le sMaáea kseáe áUs mWak Messsl aéaSirttk éa aeéeU kaaW MUmmst Oyetoaa Masáat keéáásMsek maéss
Téttalaiakka, a alSSa a ktláléaSa katfé-sea usaiii aanas kliSlna SSatt. *gi» ksmká.twsá «g7 ni^mr éSka-Ural aitaztM éta mUIt limeil. a --»- 4iaJ ----

Ürtaa si0 MSU spm>
ane|iajkl«lia>k aa«j«a _
Zjénaa éUkfjkat lakál ^ás||ak, a eiali—lajajel a> kluük 1
es tmkUf Is MJ«k, ísse aá le héspl
aanahaa Hkt
aa legaieiaa t a IHs kmataf lalsláail
Pakér Lajos éa táfM
sa. kazak wsmwir)áálá IliiéreiMII t Badaprst,
Nyomatott Fiaohei Fülöp laptnlajdonosnál Nagy-Kaniaaán 1818.
rft ' n( i'
Nagy-Kanizsa, 1898. április hó 21-én.
XXV. évíol vám
pi»p
ZALA
KlaééMvMatt Vársskás-épUsI: flasási ttUr tk^kMhila
tLómarm iui
i +m II
re fet - it
rum « kuMt (I írt - kr hpWlm I k«H (1 tri M ki
Megjelenik N -Kanizsán hetenklnt kétszer: vasárnap és osOtörtOkSa. llrértámk iiuifHu atallMtMi
Politikai és vegyes tartalmú lap.
ét kntkW fogassak *L Jut dau.
4: lO Icrajcxáx.
Felelői Berken US:
SZILIT SÁJfDOR.
II llseááeek.vslaaktats Mrtillsitas <tii>nl> BuM W*» Mtphf altlÉtlktls>ás»»éSk.
lettek.
*t kell teremteni, ely hivatása iuda-| komoly törekvésé-iduktiv ügyességé-nak helyet biztosi-i az óriás verseny képezni kell Itülö-nzedéket, melynek arának jövője lesz jrmteni, meg kell ban értetni, hogy • iránti kötelessé-I rá; hogy folyto áizgalmának, keze fisával kell dol-ogy tiszteletes heti egyetemében, éűáijuk különböző ■esztése és ftllen-■zédekben és leirt .1 maguk az iparo-8r ilyen formán a de pOngették igen fülOnOsen akkor, iparos nemzedék
IA.
lak. >
ÁM u«áj» —
sokat, nagyon szép legényekben, hangu-a büvőa kis féaaek-készít maginak, mi-ával megjelennek az nepélyee komolyságéit akarjak álturbé » az oltár előtt meg
Idogitó, meleg fészek y bővén t s legegy-ündér pslolává vari-
épzelete ssépen kihi-l lészekrakás!. Msga i majd egyszer eeak A késsioritásból szé-hogy annak as egy-ipcsolódó két kisnek lésén kell monkálnia. Igalasai voltak a fé-fesáról.
éolt; sz ő házuk el-éseményeiből nagyon ipa*. Csak regények-
képezéséről, ismereteinek gyarapításáról a törvényhozás nem gondoskodott
Ezek voltak a szép szavak, a hangzatos óhajok.
Nem volt Magyarországon egyetlen tisztán látó és heiyeaen gondolkozó ember, aki be nem ismerte volna, hogy az iparos nemzedék érdekében hangoztatott óhajtások teljesen jogosak. Hisz mindenki látta a nemzetlen tartó elének legerősebbjének: a közép- osztálynak szomorú, csendes pusztulását és mindenki tisztában volt azzal, hogy a régi kOzép-osztálynak nemzet fen tartó, nemzetismositó erejét és hivatását jó részben egy modern értelemben alakuló uj középosztálynak: az úgynevezett polgári osztálynak kell átvennie. Belátta mindenki, hogy Magyarországra nézve az istenáldásul nyert nyerstermény-produkcio csak akkor lehet igazán értékessé, ba annak minden igényt kielégítő, versenyttftss feldolgozása is a haza határain bellii biztosíttatik. Ehhez pedig értelmes iparos Oaztály kell
Belátta ezt a magyar törvényhozás is, azért gondoskodott az iparos tanulók külön oktatásáról, azért szerveztek iparos-iskolá-
kat, hogy az ifjú nemzedék kellő ismeretekkel léphessen ki az életbe, a tapasztalatszerzés terére, s a tanultak alapján irányt kapjon a szakadatlan Onképezésre.
Ezek az iparoe-iakolák most vannak még a forrás stádiumában, a még igen sok bal felfogással kell megküzdeniök. Igen üdvös dolognak tartjuk ezeknek az iakoláknak életében azt az intézkedést, hogy ujabban hazafias ünnepélyeket is tartanak. Tanúi voltunk egy ily ipariskolai hazafias ünnepségnek Nagy-Kanizaán ia, aprít 17-én, amikor a miniszteri rendelőt szelleme szerint az 1848-ikí törvények szentesítésének ötvenedik évfordulóját ünnepelték. Örömmel tapasztaltuk, hogy mily nemesítő hatással van iparos tanulóiakra az iskola és különösen az ily hazafias ünnepség. örOminel és megnyugvással győződtünk meg, hogy az iparoe-osziály fejlesztése, müvelése érdekébén annyiszor elhangzott éa leirt szavak nem jutottak a pusztába kiáltott igék sorsára, nem maradtak csupán papiroson, hanem jogos re-ményeket ébresztő erőtrljességgel váltódnak egymásután valóra.
Egysser valami gasdasági gyűlés volt házuknál. Nagyon sok, addig ismeretlen férfi jelent ölt meg. Várhelyi Gizella addig künyörgOtt apjának, mig meg nem engedte, hogy jelen lehessen a gyűlésen.
Kastélyuk nagytermében volt a gyűlés. As el-nők és s titkár egy emelvényen ültek. Hát sb-bsn ssuián semmi különös dolog sincs, hs egy érdemekben megkopsszodott elnök és egy göndőrförtO titkár kösöl ukármelyik fiatal leány bsbosés nélkül e titkáron sksd meg mind s két szemével.
Így történt Yárhelyi Gizella vsl is. Sőt vele még több, még veszedelmesebb dolog is tőrtént. Vörös Gésábaa, a fiatal titkárban, megtalálta ast a iérfi-aiakot, amit as ö eleven képzelete már régen eléje isslslt
Mikor szuIán a bemutatás alkalmával egymással kesét lógtak, teljes bisoqyoasággal érsste is, hogy ea a kés as a delejes erejű munkatárs melylyel ast a kedves, srsayos fészket ő meg tudná rakni. As ártatlan, tepesslslstlsn leányok keresetlen odaadásával kereste s fistsl ember társseágát. fis mikor s gyűlés utáni Iskománsk vége lelt s s vendégek mindnyájan boceut vettek a iastyéltól: a tiseanyoloévss értstlsn teremtés s ssivében vslami ntgy aagy ürességet érssett.
Ennek s nagy-nagy ürességnek mélységében áruló dolog terem. A sóhajtás. As élstorgsnuinok tudós ismerői megállapitotiák ugyan, hogy a só-sajtás nem egyéb, mints UMkgsésnek egy neme; náluknál gonosssbb lelkek ssoaban már ut is
kisütötték, hogy ennek a léleksstvéteinei aem csupán a tüdő, hanem a sziv ia forrása
.Szegény Gizella sóhajtotok és s közben, ha atyjával vagy anyjával bestéit, kedves tat adatta naággal mindig Vörös Oésáróí kasdeti beszélni, mintha azoo a göndörlflrtü fiatal titkáron kivé! más as lett volaa a világon. Pedig as osak agy közönséges lalalner ember volt
As öregek öesseaéstek. A papák, mamák ta-paastalt lelké ilyenkor hamar készen van aa oiee tervvel. .
Stél válást tani I
Bebizonyított dolog, hogy a távolság ie vsa akkora éa olyan jó orvos, mint aa idő.
Néhány bét aralva egyik fsieössagyrror»ségi gróf Jóeságkormányvója levelet irt Vőrée Géaé-nak, melyben a gról megbtsásából igea kedveső ajánlatot tett neki, ba hajlandó lem a gról melleit a titkári állást elfoglalni. Ilyen bosssa kssük van a nagyuraknak I Vörös Géaa minden babosát nélkül elfogadta az ajánlatot. Néhány nap ssalva mér msglsMs a boesniálogalésokst. Várhelyieknél is megjelel.
A búcsúvétel s kimért odvariasság rideg aaa-bályai aseriat ment végbe. A pepa és maan erre nésve mér mindent előre okoeaa megállapítottak. Egészen az 0 tarvök essriat történt Csupán ast sz egy kőayossppet felejtették ki s prog-rammból, amely utolsó késasorttáskor OtaéM nemében megjeleot s amely néma eaerelomssal mondta jpag Vörös Gázának, hogy es ss kimért ridegség cssk ssámitó hasugség volt.
szölapok
különbOző kivitelben és Oaazeállitásban lagy-Iaaiisás.
Ara israbeaklal ■ kn\Jeir. ^g
NsgyKaalzsa látképével pahaktók Fisokéi Ffllftp kOnyvkereskedéeében
Nagy Hamsat CSttlttrlök
VASÚTI MENETBEND.
UU HU aaAin. (•• lap.*
llltP Apriái* kó 14
\
f. u. v. iy. v, Y. V.
ír*-
Swnihh IWm 7jla-I|
§ IM-íy
Barcs
OyAkény
Indulái
lulHtrfl
Ül
n. v.
ir- »•
V. V, M. V 11. V.
IT » V. T. K. V II. V. iy. »
06
na
Ü. II. Mit Mit délb.
648 015 91— lt 16 606
M. ». f. U V.
IT
is. v
u. v »
IM
Isöd u.
d. u. d. u. Aljul
R
467 ri(| 996 d. u 7 9.1 Mit
kr a eléi
Kulaaáit
M rt(|, 10 d. a.
Wrsgg. Md, n.
•t. ».|M u. v; 8
V. V. il*. V. IT- »•
•I
»». v. ■t. V.
?., I
ÜT. < 18
Eifi
N V. 1 Bt. V. H M. V.U
01 ttit « ml. J rsgg. 85 d, n.
<16 Ml.
H 04 1 1
5»rt« 94 d, a. BA Mit lOáljtl 46 d. t
'mi-
19 d. «. 41 *||«l 14 rsgg.
JkinSti* miiünk étimét.
■MMM■atfaallHMMM*nmmMi••—mmm^mimmmmmmmmm
ijbk levelező-lap
j mMfinm/ kúáúűl 0nwÁ/
ütmautJL. AőfáwuMwnA á
vwídMfimü'mmfizMfK srfw ,
Jmmr^ dym/ww

első szombathelyi Sertéshizlalda ís HusrúsTöioeYA*
SZOMBATHELY.,
UptulajdoBoa ét kiadó l riNCMKii r C i. O r.
CUYTON * SHÜTTIEWORTH
BUDAPMT, Váctl-körrtt 48. am.
Utal » bijulánjrotubb 4rak melltll «|ánlttu»k
MMMI n (NEltpitflf UU*IH UMII. terttM í*itmt
ji,,-. mi i.>.!>., iwtwwt*! iijtiynii. >»»»«'« «•
Mju.iir. • "'*■ •— —-Mm hiüiHII. kM- «• MTM.twi<
MMa O^paM •*»<
__ Fontot házi asszonyok réazére
min nmmi-i( niU-Ftmii:
I^UilMkk ,MD44MyMll kiH.HU Maaktoa, vriialM gyorsan száradó szesz-padló-fénymázak SCHRAMM CHRISTÓF lakk- ét fénymás gyáralböl Mos (Simmenna). Offtnbtoh a Mujnt m. (RohrmMlt), Barlla SW Továbbá mosható lománei fttiéhtk alegána sslnárnyslalbaa
mindsnnsmQ háti tárgyak részérő ( Bádof és Maysaft-lakk Játék- és fénytteU-4ro gyárak rétaére górlakk fÉaytMttlakk, 4t itkjaetUnlakk, valamint minden-
n«m0 lakk az (Vmm Iparágak és hassnálatl mód réssér*. Különlegesség. hintó- és stánlakk - vasutak. »aggon éa htató-gyárak, kocsigyárak, fényssflk Mt. részérő. 10—1
Raktárak: Femlhofer Jómf, Nm és Jtlsm, fttsmkeMk-ntí Nagy-Kamuén, ú Btrahia teatvároMl Ó«4Utornyán.
IRDETESEK
felvétetnek 0 lap kiadóhivatalában NAGY-KANIZSÁN.
1,000,000 KaroDa
Kgy ■ 11114 nytr
A B Ik megy. klr. aaabaá. osztályaorsjáték.
000 lyarMwAwyAwafc I*flyz4ka.
b. • t 6.
A t-a attr- klr m*A • ■■tálja* rajé Iák
á JMIkMv I 1 Matat • btM(r«u
faaky
i .*oo ooo k<mu
l|| aalllM
A ajataalayta kmUMIn vaaaak MMa.
gfaaaaaéayak i KMMMkl
1 á AOAAM
I . 400 008
1 » MA.AM
S i 100 AM
1 » M.MD
1 a HAOAO
1 • 70.0M
1 * M,Mt
1 a 40,AM
1 . M,AM
1 I M.0M
7 > MAM
I » 11,Ml
M • IA.AM
•7 a A.AM
I • IMA
Ml » IMA
7M . t,AM
IW » AM
N > MA
ATM* » MA, 191, ÍM
ÍM, M, M kar—a.
__ lét xfcM kitlw l»
H(l kl ty»» ImmspM «7»-
rwtaT t JlllktM' a | hW; mait-ar* mm MiÉ%aaAMMttarM riStyt. fméá nllyikH «jrm|t, ét
100.000 ttOOOO
I. iiiémiiI Mt.il KMbWl Aa _mm aoLúSo ajmilay • MU |M|t4k>« M na amhaleaSanaáer 1IÍ11I11I11 MaaM kai iu«niii 14-
ntkm* itvM lAMSakaa ............
■MM a t aprt a —r ■■*«
UMMMIh.
aaaéaM ataiair • M — kr.
. M ® . -™1 » .
» A1 •!•
. a .O .
60.QQQ ZL* 13,160,000
wtj«k tat MaWrku klMtaahalaak.
a-
■sasa a>ala«a
Aa taMaatk ftaJtiltaj— «al4 Mk aMa 1—1 ■ ^II4»«> a waMa •néaU iMy i m tm ha IrvAayayat. atiAaiüi aiMiHM bkSM lak a nn|iar*<
Dhta ■■^uklllialajl" " » AaM MaM pipiaaU U *alll(a kiU. laMa MM MtSIafc aanaal ■MMMÉk aa méti kaaÉM .........*
„ Ayakiii ninMilkiiklalitiik—*■
A00 rir '-"-*"-, a aMM a MMMaka Wj» M waajaialiiy mer- MMMaa Mtal-tonMIM m iH'P IMM wtarMt Mr MMir ■' 'a ', a ■4* Utal Ma —a MkM aM,
sn»ti>a»iiisik HO« MfeUr M
jaiaaa itMukal. atat aJAM)*k. tan a mliki liwil aaMaalak ta "r|»k " I MaaaaL aaataa aM-
mm r. 1 l|aa tatai SMSMmI.
Pakér Lajoa és táraa
kink ^^il^EllipNiO^ '
Fyomatott htobél Fuíöp laptulajdonoauál Ságy^E»nissá» 1898,
31. dzam.
Nagy-Kanizsa, 1898. Április hó 17-én.
XXV. évfolyam
Vir*ibis-ip Itat. Flaakai Ttitf Uiptiirtillihn.
á ■iiSimIIiiI étMuai ktt napas-kWliMtakM.
iáa ulti nál i lap aaikat il.aln
ZALA"
zuJntsrss int aia ta II km (I tn - u Ftttn* 4 kamu (I bt - w St0«áávf« I knu flMWk
Megjelenik N -Kanizsán hetenklntkétszar: vasárnap és csütörtököm. - ■m) «*»,i»»w
Politikai és vegyes tartalmú lap.
Felelős
10:
Sk—tmkt Wk u».n kaaaaUI kplul >L I IMnM aáaak tim. I
Ef7M wrám áza: lO taajoxáx.ii SIALAY SÁNDOR.
■yllllét iitllMti le kr
Uatat a IklUlnl« miau urrbi I>i iiiii i iiktnüt

A megbünhödöttekért
A humánusán érező emberi lelkeket már régtől foglalkoztatja az a gondolat: hogyan lehetne megmenteni a társadalomnak, a tisztességes életnek az oly egyéneket, kik ax erkölcsi rend ellen vétkezvén, börtönbe kerültek s onnan megbünhődötten visszakerülnek ismét a becsületes emberek közé. Hisz példák, konkrét esetek feküsznek előttünk, nem csupán egy-kelti, hogy az ily megbűnhődött eket rendesen a kényszerűség kergeti vissza a bűn ösvényére. A kényszerűség, mert rendesen a létlentartáanak minden segítő eszköze nélkül nyerik vissza szabadságukat a kényszerűség, mert a becsületes munkát, a létfentartásnak legalább napról-napra biztosító föltételét is elzárja előlök az emberi bizalmatlanság.
Ezen egy cseppet se csodálkozunk I Papirosra irni a humanizmus, a megbocsátás, a mindemre fátyolt boritó jószívűség igéit nem valami nagy feladat Könnyű dolog azt hirdetni a társadalomnak, hogy nyíljanak meg az emberi szivek azok előtt is, akik mögött egyszer már a feddhetetlen élet, a bünnélküliség, a becsületesség ajtaja
lezárult; hogy bocsássuk meg, feledjük el még az emberölőnek rettenetes bűnét is, ha már megbűnhődött, megvezeklett miatta. De ezt már a gyakorlatban is megtenni, sokkal nehezebb dolog.
Lehet valakinek igen jó szive, melyet a valódi emberszeretet krisztusi értelemben aranyoz meg, mégis ha arra kerül a sor, hogy az olyan egyénntjk, aki talán rabláa vagy emberölés miatt Mnhődötten került ki a fegyházból, a saját hajlékában foglalkozást, menedékhelyet adjon: a szeretet, a humanizmus érzelme erős küzdelembe jut nála a a bizalmatlansággal, a tejfelemmel s az emberi természetben gyökerező borzalommal, melyet az ilyen egyének jelenléte kelt bennünk. Es igy nem lehet csodálni, ha az ilyen egyéneket az embert bizalmatlanság a télelem, vagy borzalom kizárja a társadalomból még ha őszintén megvezeklettek is; mert a megbűnhödés még nem biztositéka a teljes megtérésnek.
A társadalomból eként kizárt s a tisztességes munka utáni megélhetés lehetőségétől megfosztott egyén azután — ha talán erős föltevése volt is, hogy életét becsületesen
folytatja —, a léden tartás kényszere alatt ás elkeseredéstől űzötten megint csak beleeod-I ródík a bűn örvényébe.
Ezeken a szerencsétleneken akar most segíteni az a humanitárius egyesület, melyet I Sopronban az egész Dunántúlra kiterjedő-leg szándékoznak létesíteni Amit a meg* ! bünhödöttekkel szemben egyesektől, még a legjobb szivüektől sem kívánhatunk meg: ! azoknak felkarolását és támogatását, érkötői és anyagi megmentését tűzte ki céljául es ja tervezett egyesület.
Célja tehát nagyon asép, nagyon Qdvöf jés igazán méltó a hiwianizmus századához. Ennek a szitádnak alkonyán szebb intéz-• ménynyel nem is igen lehetne megkoszorúzni a humanitárius alkotásokat.
As eléggé nem méltányolható nemes mozgalom élén a sopronmegyei főispán SimoM Ödön áll; a végrehajtó buottaág elnöke pedig: ár. Kani* Jdtuf, tekintélyes soproni ügyvéd
A tervezett egyesületet fegyenc- és rab* scgéiyző egyesületnek nevezték el; de mt valószínűleg meg fogják majd változtatni, mivel a megbünhődőttek — a kiknek érde-
TÁRCA.
A nép atyja
— Bftillli. —
Irta: B
tajss
Egéaz Ihároefslva leoekwlül lel vsa forgatva, as utcai járó kelők uomoruan adnak egymásnak kasai, buaan rássák fejűkel, s la varian, kedvetlenül, aaótlaoul haladnak tovább.
A mutsreinbsr asOnetei munkájával, a kereskedő haaatalao várja vevőjet, a tűzoltóság, dacára a vasárnapnak, nem vonul ki gyakoriéira, a takarék egylet nem tartja meg mára hirdetett rendkívüli közgyüléaét; csak a letnplomajióban térdeplő koldusok, a vakok, sánták és bénák taadkosnek bnsgósn as agek arához, hogy ne szólítsa még magáhoa as ő pairónusukai, az ö jótevőjüket: tekintetes Rostás István ursL
Hej, vsa is oka ö utána airni-rioi Iharos* falva aprajának nagyjának, mert hét megyében la ritkítja párját as olyan áldott jő ember, mint Rostás István. »Vsn is neki becsülete, nemcsak Ibsroefalváu, hanem az agész környéken.
Ha ason s vidéken az! kérdi as idegen: ki ott a legtekintélyesebb, legelőkelőbb ember, gondolkodás nélkül' mon4ja rá mindenki: Rostás lat váa. Ha azt kérded, V a legokosabb ? Roitái István; ki a leggazdagabb ? Rostás István, ki a legjóiákooysbb, legjobb bazafi, legbőkezűbb és
legbecsületesebb ? mind ezekre s kérdésekre csak azt az egy feleletet kapja a kíváncsi, hogy Rostás István.
A Rostások nagytekintélyű, régi oaalád a vidéken. Itt élt már u apjuk, nagyapjuk, ősapjuk, kik kösül többen táblai ülnökök ia voltak, sőt a maga idejében ai egyik Rostás alispánnak ii volt kijelölve.
0 migs puritán jellemű, leddhetlen becsületes, ségü ember volt, a kihez sem hivatallal, asm kitüntetéssel nem lehet (érni A közpályától irtózott mindig, de társadalmilag mindenben aagiti, tárni gatia polgáriáraait.
Birtokai bérben vannak, s 9 csak abban gyönyörködik, ba mentái több jót tehet Tai is eleget. Ihsroetilvi neki köasöoi virágsáaái, a jó lékony egyletek, as ovóda, a tOaoitóság, a laka rék-sgylst, a lérfl dslegylet, a téli fillér konyha, hol a szegények pár krajcárárt meleg était kapnak, mindez as ő kezdeményezése következtében jött létre. A lakosság áldja, tiasteli, s bajt a Búvára. Már egypárszor a város díszpolgárának is meg akarták választani, de még esi a megtiszteltetést um volt hajlandó elfogadni, bál nem erötették. Valódi Aristidei, ki csupa önzellenség-bői tesz mindent.
Ha valaki adóját nem tudja kifizelni, egész bátran mehet hozzá Rostái litván erszénye mindig nyitva van Ha tanács kall, aat ii kap bárki; ha az ipiros, vsgy kereskedő u assorU körmei közé került, Rostás litvao kétszer huszon-
négy őrs alatt talál módot mindig arra, begy kihúzza öt a sárból.
Olyan ember volt Rostás István, ktt mindenki szeretett, s kinek még karsava asm akadt ellensége.
Nem csoda tehát, ha Iharosftlvának polgár- ága magdöbbent a sissoasorodolt, a snm mégha Ilona, hogy Rostás István haldoklik.
— Mily ssswneiélliniég I...
— Igaián boraautó I...
— Asatáa milyen gyueáu baj as agáss, — mondták agymáanak a bás Ürül ácsorsó naplopók.
— Hát oakagysa halálán vsa»
— Igen késony. As orvss most ment el. s ast mondta, nem ad neki három órát. Uh I oh I ki hitte volna, hogy olyán kis baj ily nagy dologgá növi ki magát, — mond agy bekötött í*jü, ráncos képű vén assaony, ki a halottakat hlvstáif szerűen saokts mosogatni s már alig várta, bogy a mankáboa loghnaaon.
Rostás István otakugyan halálán volt Néhány nap elölt egy darán csípte meg jobb kese fejét Aa izmos ember, ki majd kiassitsai as éledéi, nem li gondolt- a daráucsipéssel, s most, bar* madnapra hirtelen roassal Mt A mint reggel M akart kalai, szemei eMu kékes vflrős karikák te* ragtak, megtántorodott s viuassastt ágyába.
Rögtön orvos után aaalajtotlak, es vérmélye-.sást konstatált R-adslt ugyan valami csillapító-lélét, de nyíltan megmondta, hogy itt as ő szerepe lejárt, s jé len pap után kt deni.
üzletmegnyitás!
Van szerencsém a n. érd közönséget tiutelettel értesíteni, miaaerint helyben, a főtéren s volt Eisinger Henrik utóda cég helyiségében üzletemet megnyitottsm, és azt teljésen uj árukkal szereltem fel — A legnagyobb választékban és legolcsóbb árak mellett kaphatók selyem-, gyapjú-,és divat-szövetek, nőt felöltők,fehérneműek,nyakkendők, nap-ésesőernyők, függönyök, szőnyegekés bútorszövetek. Vászon- és damaszt-áruk. — Különlegesség vizmentes esőköpenyekben. Nagy választék uri gyapjúszövetekben. Gyári raktár gráczi és insbrukki Loden-kelmékben, bicikli, vadász és uUzó ruháknak. Teljes tisztelettel Kiresil Üálaiáa.
Nagy-Ksuisse, va-árnap
Zala |i. mAq> (». kp)
1898. ipnli« hó 17 és.
kében a mozgalom megindult — már megszűnnek fegyencek vagy rabok lenni. Majd fognak bizonyosan találóbb ámet is lelni e legnagyobb mértékű támogatást érdemlő egyesületnek.
A végrehajtó bizottság kibocsátott felhívását egész tefjedeknében itt közöljük:
JWWtwU/
ö méltóságának, Simon Ödön w topron-vármegye ét Sopron u. ldr. várót főispán-jának ágim alatt megindult emberbaráti motgalom — egy Sopronban székelő és a dunántúli kerületre kiterjeszkedő Jegyent- és robttgélyaS-egytMtt létesítése tárgyában — az aluürott végrehajtólnzottságot btzná meg a széleskörű taggyüjtés mandátumával.
Honfiak, newstsszivü emberbarátok! Hazánk száz sebből vértő társadalmi élete tengerében naponta nyomtalanul merülnek el at árvaság, szegénység, betegség és bün áldozatai. A nemzeti jellemmel elválaszthatatlanul összeforrt szív jóság ét áldozatként/g géniusza meg nem szakított éberséggel virraszt a romlás szirtjein, mint világító-torony a sötét éjszakában. Játekony intézményeink mint
vissiatémi készülnek. Jll/' várakozó trgálr massággal, leereetkedő nyájassággal a t9m-Ibtíik előcsarnokaiba és kitérd nagy párt* fogásoddal at erény, a munka ét béke ösvényén újra járni bivánókat. Boetáid el Juntánk, alakulófélben lévő egyesületünk hos, a te hivő ét célunkban bitó szeretetedet, hogy felemelt segítő karjaid látására megujuljon tok tetem at Itten dicsőségére.
Alapító tagdíj mindenkorra 20 korona, — évi tagdíj 2 korona.
Sopron, 1898. mdmus 15-én.
A végrehajtó bizottság nevében :
Dr. Kdnia József, IffM.tMk.
Friedrich Ágost, Dr. Ounda Antal,
ktr. ét iparkamarai tlmík. ldr. oru. ffryintheh tinik.
Lenk Lajos, Brvnnu János, if. k. «*. UUn.
Kálmán, Tdeki Sándor gróf, Tina látván crM Hasa fáimén, Tboraeskaf Miklós grái, Tofsav Lajos, Órányi Imre ás Zichy János gróf. Póttagoknak:
Adamovics Bála, Herceg Fénanc, Knstóffy Jósset, Láncy Leó, Latioovits Pál„SsaW Imre, Saamsrs Attila, Sairák Imre, Zay Miklós grót ée Zeyk Gábor.
Politikai szemle.
Országgyűlés
Csütürtükón msgválantották a delegáció tagjait. A válaazlási aktus negyven percig tartott. A kormánypárton agy kis korteskedés is folvt, mert néhány pólingot rendes tsggá akartak elő-, , , • , i . >, . léptetni, de a lógás nem sikerült, a hivatalos
balzsamos kötések simulnak a társadalmi |UU g|(5llöu. Más nem igen történt a oaütörtöki
élet telténmeg-megújulóforradásokhot. Csak Oléa alatt. A kitűzött napirend negy pontját — m régi i Ift* Dunántul nagy részében S^^l^^^^^S^-bi^S kifo«^l«ü.
A M tértet fttsiémémk kityémüéeéi ét törvényjavaaiat került pénteken napirendre.
A tárgyalás, mintán a Ház áte«ett Tobs Jéaoa előadói beasédén, mindjárt érdekessé és elevenné lett Wlassies knltnnminisster nőkségét látta, ugyanis, hogy mielőtt a voltsképpi vita megkss-dödnék, tájékoztasn a Házat a maga áiláspoat-járói. — A miaiaater mindeoekelóti a javaslat alapelveit próbálta ismertetni, s ast bizonyítgatta, hogy a javaslat nemcsak nincs ellentétben azzal a bizonyon tradicionális egyházpolitikával, hanem ellenkezőleg egyenest abból folyik. Hivatkozott a tekintetben a felekezeti középiskolák és a népiskolák állami asnbveociooáláséról nóló törvényekre, a melyekben szintén a kisegítő, támogató rendszer valósul mag.
Hogy az őasass felekezetek koagrua-rendeaéss egyazon szabályozással történik, ennek magyaré-salául a minister as agyenlóeégre apellált a ast fejtegette, hogy itt aem as államnak aa Illető egyházakkal nemben való jogviszonyáról, hanem csupán egyes, anyagi szükséggel küzdő lelkészek részére a létminimum bistoeitásáról van saó. Éppen azért az e javaslat által nyújtott segélyt a kormány nem tekinti as egyházak végkielégítésének, a mi kifajezé t nyer részint a javamat agy uj szakaszában; részint abban a lénybea, bogy as eddigi budgelbeli segélyek, melyek aa egyházak egyetemét illetik, esulán sem fognak elmaradni.
Hosszabban foglalkozott még a miniszter anea melyeket a miniszternők a javas-
a feledékenység takarója alatt várván at jelentését pedig'á képviselőház pénztárának az I latban kontemplált diakrecionális fegyelmi joga ápoló kezekre, és ez a feoyhátakból és jva- ,897> iy "áaodik felére vonatkozó számadásaitól,! ellen emeltek. .Hímen esek ÍM valami lukiemi ~ . ,. „ j . , , , mivel az előadó nem volt jelen, péntekre halasz-> briMMá a nstdní államellenes üzelmek megtorházakból szabaduló szerencsétlenek árván tottak s igy az ülés egynegyed tizenkettőre már Idsdro.*
maradt ügye. Napjainkban minden táooláUá véget is ért I Dörgő tetszés hangzott fel, a mely hatalmaeaa
is láthatja a visszaesés kígyóját amegbélyeg- * kőaőaügyek látgyalására kiküldöttornágo.um4tJőd«t meg a mikor_s
, ' . bizottságba megválantaltak rendes tagoknak: iajánláeávsl teszté be kösel egy órás beszédéi
tettek toraiban módfelett pusztítani, mert a Andrássy Tivadar gróf, Appónyi Albert gróf,| Otána Apponyi Albvrt beszélt.
velük- sokszor éreztetett előítélet és megvetés a Berzevicy Albert, Bolgár Ferenc, Csernátony J Mindenekelőtt megvédte s javaslatot ama véd
/ _______Lajos, Dániel Gábor, Dókua Ernő, Esterházy ellen, mintha a javaalat egyáltalán bérmély
megélhetés nehézségeivel szövetkezve, meggyőz- ^ F|űk u'ikga FMtetich Andor egyházpolitikai Wnyt tyesneU. Nincs sbbaa
hetlen akadályt emelnek a sírjából támadó Fluger Károly, Francisci Henrik, Gsjári Ödön, semmi elv, semmi rendner; egy slksiml, oppor-
tlé. Áldott magyar közönség, ki ismered az Gyurkovits György, Hegedűs Sándor, Hieronymi tunlsta munkálat mely az égető szükségen kivéa
élet küzdelmeit, ki szeretedéi békességet, lei u,,, Lnkács Béla. Miklós Ödön. Mohav szól a tárgyhoz,
... . r„ ,. Károly, Horánszky Nándor, Klobusitzky János, segileni. 0 is tehát tisztán ebből s nempontból
la szeretedet békességet, Ja Láng Lajos, Lukács Béla, Miklós Ödön, Mohav szól a tárgyhoz, csupán art bocsátva még sióra, ■magad is őre vagy az igazságnak és rendnek, Sándor, Münnich Aurél, Nákó Kálmán grót, i hogy a javaslatnak a ksth egyház különlagaa
^ . m « ■ . ... Pnnn fláea PbvIm Ármin PnlsTkt ÁaAlt ' lrAflfl
ne ítélkezzél szánakozás néllcül
ni arbrl ' ^'PP Géza, íavies Ármin, Puluky Ágost,' közjogi az érzőm Raj,0Tglky Géza, Radó Kálmán, Rosenberg Hogy a nyomor áldozatot Jelett, ha jobbjai Hozzád Gyula, Spevee Ferenc,\ Szerb György. Széli
helyaetére való bivatkozáaa helytelen, kain. kongrüa-rendesés nem a többi felekezetekével együtt történik, annak oka az
Rostás István egyik ájulásból a másikba eset. , Midőn eszméletre tért, közelébe inté vaslag gazd asszonyát s meghagyta neki: küldjön gyóntató után, s ba as eljön, hagyja veie magara.
A vastag gazdasszony kidőcögött sjlón s a konyhában ssemfűleskedő mindenest nyekon törölve, ráparancsolt, nslsi^jon rögtön a plébániára. Ha a plébános ur misén, vegy temetésen volna, fusson lóhalálában a barátokhus s bívjon el egyet, hogy sdjs fel a gazdának az utolsó kenetet.
A mindenes hallván, hogy a toronyban haran , .goznak, egyenesnn s barátokhoz futott.
Mielőtt a szegényes kolostor ajtaját megcsen-getle, levette kalapját.
Csengetésére s kapu* kinyitotta a zárda ajta-j«t. Ennek a mindenes illendően megcsókolts piszkos, tubákos reverendúját, s előadta, mi járatban ven.
A kapus ssó nélkül távozott, s öt perc múlva egy magas, halvány arcú, Istal lelkialyával tért vissza, kinek nyakában stóla s kezében u uent segtartó volt, A kapus lámpái és csengetyüt tartott kezeiben.
A mindenes kalaplevéve ment dűl; a járókelők ájialoeai) vétettek magukra keresztel, midőn a szomorú menetet lállák.
A Rostás-kúria most még komorabb, mint élőbb. A nagy hálószobában, melybe kívülről gyér világosság balolt, a kövér gazdasszony hallgatag alakja mosgotl ide s lova.
A beteg még eszméleténél volt, midőn a barát hozzá lépett. A fiatal barát oly hidegen, oly kö-
zönyösen közeledett a haldokló vakító fehérségű ágyáhos, mint as orvos tzpkolt a boncasztalhos. Nem a uenvedő, nem a haldokló embert látta ö msga előtt hanem a bűnöst, a töldi férgei, ki pályáját bevégnvén, lelki enyhülést óhajt.
Rostás István erős, erőteljes férfiú. Jobb karja kékesen nederjes, keze feje formatlan s daganattól. Arca barázdákkal kerentül szántva, halványaa sápadt, nem a betegségtől, de a szoba levegőtöL Szürkés szemei tévetegen tekintettek hol ide, bol oda. Homloka alaceony, teje sürü, ön bajjal fedve, szemei bennülök. Orra nagy, nyerges orr, ajkai vékonyak, miot a papir.
Dacára e visszataszító vékony ajkuknak, Boslás Istvúu valaha nép férfi lehetett. .
Kissé kimerüli tekintetét gyóntstójára függesztő. Emlékeit, az elmúlt idők történetét lét-szék össseeaedni.
A barát as ágyhoz lépve, kereu'et ve ett s néhány latin szót mormogott
— Hivatott, hogy előkéuilsem sz utolsó útra, — mondá lassú, ünnepélyes, de monoton hangou.
A haldokló összerezzent s gyönge, alig hallható hangon sultogéi \
— Siessünk I Érzem, hogy csak néhány percem van még hátra. Oljőn kösel az ágyamhoz, uent atyám, ha nem iilózik olyan embertől, kinek vére dögleleies s ki kezd feloszlásnak indulni
A fiatal szerzetes nyugodtan, minden meginduló' nélkül liu'ta székét az ágy közvetlen köze lébe. Azulán a sió út jobbjába vette s arcához emelve, kérdé:
— Beszéljen, kedves teetvt'rem szánja-e, bánja e bűneit ? A beteg öeneráakódott: keresztet sksrt magára vetni, de jobbja megtagadta a szolgálatot. Látván, bogy hantáién erőlködik, balkariára támankodott a a belső felindulástól lásaa hányon keidé:
— Nagy bűnös, nagy vétksa vagyok, saeot atyám. Nem lutotn remélhetek-e kegyelmet t
— Aa Irgalom istene mindenkinek megbocsát — vissonsá a gyóntató gseretetteljes bangón,
ki büueit teljes szivéből ssánjs ét» bánja
— Oh 1 bér ugy volna I — sóhajtá zokogva as öreg ember. — De hallgasson meg ssent atyám. Nagy, aagy vét kas vagyok. Iguz, bogy két évtiaed óu igyekeztem jóvá lenni bűnömet, de moet érzem csak a lélekismeret furdalását I Tudom, hogy nincs bocsánat számomra oda lenn.
— Nem szabad kétségbe esni sohnem, kedves testvérem, -- vigas'talá a lelkla'ya.
— Tisztelve, becsülve, ueretve voltam mostanig mindenki által. A becsület mintaképének tartanak polgártársaim, engem a nyomorult gonouteyöt
— Beállott ss agónia, — susogé a barát lél-halkan.
— Nemi nem él ott még be. Teljen eas-| méletnél vagyok; s moet lélom csak, mily
könnyű a világnak port hinteni a nemébe, pévatollakkai ékeskedni; hosszú éveken kirssa tűi a becsület álareával járni-keini: de Ut, — mondá, balkase mutató ujját mellére téve, — Itt nagyon éget. A pokol minden tűse lobog odabenn. Ven okai Hallgasson meg, szent atyám. Kelten voltunk testvérek. Elek bátyám és ée.
Nagy Kmlsei, vasárnap
Zala «l arám (• lap)
1IN. áprtM* M IT-'o
agyhásnsk nam kAajual, hanem vtgyonl h*lys*i*, a mely lehtióvé t«w *si, hogy a« a feníaaM aa egyhis njál lorráaalból aa állam Mgélyéaek igénybevétele nélkül lőrléniék ««e.
Áttérve magára a javaslatra, aa allan három bardlnálli kllogáu van.
Al tleö aa, hogy nam kvaltkáll lalkáaaakal li ngélybsn akar ré*<**ii*rii. Kai a Isghstároaol (abban al'anil, mari biaanu a iivu'il oé||a ouk áa lah»l. hogy ai egyházak kultur-misásiójuk teljesítésében megsegíttessenek. Allamaagályt adni tanulatlan, képselllotlon papoknak, a minők ko lónóten a görög keletieknél vannak aiámoaan, agyanal bün éppen ama kultur-misuió allan
A máalk kllogáaa aa, hogy a Javaalal a i lyaaáa alapjául a moat fönnálló önue rudue-reeiletl lalkáaaiágakal vaaai. Ka halylalán, mari agyaa (Wskaattet, Igf különösei a gór,-keletlek, a íatkáaaaágnk aaámái nagyon lelnanorltollák, aokkal ama kallnr-mlntió márlókén lw. mely u állam lámoaatáaáre tgónyl tart, llag kall tahit állapítani a wkáeaaágaknek le ama mlnlmalla kvsllllkáéidjél, a taalynál aa illsmssgély igénybe vételének jogoanlleága keadódlk.
Harmadik nagy hlbá|a a javaalalnak, hogy a aagályeaie mérluét a lelkészt Jövedelmek jelen légi Allapoiáhoi mlrl.
Ssünst után RéM** AndrU gról beeaóll, tle-gáaa, halk lagollaággal ejlva a aaot A néppárti oldalon aaonhan Uy le meghalloUák, mart III telaaő vlaaahaae támadt *st-egy mondáaára a joltboidal aaonban néma maradt.
A mlniutar egyelőre nem nyilatkoaoll ai aggályokra i egy Igen óaa. gyónge eaavu asáaa képviselő fkhtriekír Henrik mondotta el a kifó< gáaall a javaalal eHen Nem mondott eokat, de sokáig mondotta. pgy, bogy Mkellő elmait már, a mikor a néppárt vuéruónoks fioby János gróf ssólásrs kerülhetett. Igy kudelle s bestédét: — a legnagyobb örömmel ét megeléfedáeul •dvóstlném est a javaslstol, ha
A As alán Itrméssetsun elkövetkezett! t de le és pár perc múlva mtr u Orvsndó Mvtslés helyett egyenuu tillakozoit a javaalal allén ée DMlg lillakoaott sHene nemouk s katolikusok, hanem a rslormálésok és s seldót nevében it...
—> Vájjon melyik rsbbi kérte meg rá ? — ttaódik valaki a meglopó kljelenléeen.
Még kél pero ét a Iflrfs gróf már a »válnt- j táti vlsttiéíétek. hallámaiban hibiokolL Nagyon | haragosan rontott neki a JivUlatnik. a melyet eaintén •korteeeukósnek< neveseit. 0 is nyajtott be egy hstárouti javaslstott, Eusl s •magán-Viharral' végzödött as Qlis.
„Nemzeti Ideál."
Kt s elms annak s nagy Mtánéat keltalt könyv-aek, melyet t/f Akrémm KmrnM Irt s a mely a Ugrady I tel vérek kltdáaákta jelent meg. Mulslóul közöljük belAU a kóvelkesó réttlelsl:
MK látna PesMwWy Aurél maf
mail igéiaan u sftsstokrisás beesWsl-ksdeÉws kormásyesaa s meiyhan s kulim sl van aérvs mindenki elél, aki a párbaj bálvány in ah srag aem hódol! t melyben tehát ss egyén a maga | életét csak idóla«ss a|ándékaak kall hogy lartaa, mtly uem le snsylrs Mu'ól, mint iikibá egy ijó VI vé vtgy Wtloean lóvé gsatlemsntél Mgg- S sbbe bele lttll nyugodnia, ba stak as erMleri •a Z .^H . .. fi _ ... ... halált nem tktrjs válssstanl. Látás egy tánmdal-JH ">Mt ^M /*' D«r,ffr A«f< F*' mai, mslyben s vigyonnertubez általammá SMSÖ* mlodeijaktlólt égv htUÍmisin ^ hogy u talán ean le igénn
klIejlMMt magyar tudominyos tktdét IM.melv- flgjg,^ « oem ad jogot lulsjdonotáflsk a ben azonban csak a pl*beju*ok ée lalelnersk ttok, UfM(Utom * TBgy0nának meg-
Mvltr ll,Jw\.ndb «ll.tl»ialf in I.m^ - . Iflfa l*j>_ .. . ' ... / . . . . .. T' .. .
akik dolgotnsk, alkotnak, épitenek a a kik Ing' fSlebb ottk leveluó Vagy rendű tagok lehelnek, de melynél At Igazgatót ét s linteleti ttiaágok nigy részéi t magta trittiokráoia lagjaibót lOllik be t mtlynek ililóuéke elótt, nylll pálvéulon a máguáa aurxónrk (fflkénl ha fólltttik róla, hogy a pélvadljil viaut ajándékot it) nam nyernie maróban lehetetlen.
Lálnt lovabbá egy bámulttoun klfejlódóll tajlól, mely tele van élénktéggel, tullemnMl, gyoruaággt' és Ugy ea* ággal, mely ne mos* k utolérte, hanem sok lekinleloen félül is malts Kuróps több neműiének idóeukl tajlóját a melyról tb-tioluit nem lehel ut mondtnl, hogy na a par etullenoe demokratikus elemek munkája volna, mert hlu kloslnylli vádként hoasák fűi sllsos, hogy már ouknsm sgéasen stldó kerekbe jutott t mely mégis, aia is hagyományos hőséggel ra-uukodlk thhos a gyakorlaihoa, hogy akármiféle ideSnnep, vtgy mát potf ikti vagy láraadalmi nyiivánoa tktut alkalmával, miedlg elaö sorban veeal étars éa regiaalrálja u trittiokrioiii s ouk utina a képviaelOhásal, a bürokráciát, a gentryl t ouk legvégül a eaeileml, a müviaaetl vagy a polgári kiiOnöeégel. Látat egy teltél, mely skár legyen bii, sfcár legyen jótékonysági, akar ijpdslml vsgy müvtoai sumény, fmlhdlg hátrsttaii
demokrtliku etemet t mindig sióiérbe állit js ss srlulokráolát. Ugyanasl, mely minden kép-ulhelö loglalkotás kött á legatólsé helyre teul a tkriblert.
Látna sainbáukal, melyekben a .nagy éa müveit kóaónaéget" a demokratikus eleinek alkotják
islésükksl emelik s mOvéssi uinvonslst, t anyagi lémoatlátukkal lápláiják a mlveeuttk pinstirail; s melyek mégis bittérbe kell hogy ssoraljsosk s mágnás! és s geniry klabok melléti, melyek IsoláKsn Ülnek ét s lagslsó sorokat fajuljak iL
Lálna lóversenyeket a fővárosban, melyek már nem ie lólenvéuléei ét lónemeeiléel eksspoiiturtk. baeem valódi láraadalmi suménysk és olimpiai játékok, melyek s stetonoktl megnyitják vtgy bslgjulk s melyek nemouk s ióksdvelöket, hanem a tumárimádók ssáassrsit js odaotódillk ét irlgye'l lényekké tetslk u egéu világ elótt a alélvllágot«, mely ott pompéslk és lellSnésével elhomllyosltjs u sltó ostls'yok polgárt erényeit.
Látni egy lérudilmit, melynek béoefllslfognl'
feléld pótidőt fogiaioi sfc Nem le kltérii Hál térne vonul, meri skár sterepeltii vágy, skár nem, sgysránt gáncsban réiitsál. Ht uerspel, akkor irrogána, ha nem surepel. akkor elleaeáce a magyar lámdalml lérekvéssansk éa Idegül Lálna egy ortaigoi, mslyben u állam f*Uk*Mt-nélkflllvé leli ügyen, de Mélyben a* egyhas nemouk minden vagyonát birja a mindén köa^ogi Mutyinál gyakorolja, hanem a törvény védelme alatt óiheti a revenáMaokai Js| és lálna agy orttágol, melyben a tudó, habar nemouk emitt. olpálva, hinem raolpiáiva le van. aem lehet toka mlolsster, bt bár iángtsu és tudománya u eget verné la De nemoaak miniszter nem lehet, de nem lehet blaonyu előkelő láraadalmi kluboknak tagja aem, habár jeüewe éa bueálele Islasarnyalaá a ksraks<slal hőseinek beoÉUstél. De nemesik uldó vsa ilyu hslyutbu, baeem sok lakúk
'min i . J..U j| .! ii
— Pislám I édes Pistám I ktállá megölelve, oukbogy megint lállik.
A hangjáról ismertem fel Klek bátyámal.
A haldokló melle elssorolt, sibálrti, fuldokolni kudett s a gyóntató ismét ail hitté, hogy beállód tt agónia. Rövid piienée alán uonban folytaié:
— Elek bályérn elmondá, hogy tiikós küldetése van u emigráció tónókeilól. Idegen név alatt, idagen alievéllel alssik. Egy kis kerfllői téti, hogy engem meglálogssson, mart árvs llucakáját akarja nálam hagyni. Neje mar kél éve hogy meghall, s a négy éves fluctka a a vistontagUgos, bányUvsMt élelU emlsgrimik osak akadály. Órőkségébó. esak néhány eser forintot akar most elvinni, s többi jegyeit s gyermeké.
Velem egyet fordall e világ. Birtokom adóssággal is volt terhelve, mi l*u belólem, he ss sgésibö! i li'tla réaat levágom s nekem ouk a megterhelt fél maiad?
Mindennel bírni, a mit uemém eUm ouk kívánt, t egy oupóttal mindent eivettlui I Mily nyomorult jövö lárull elén,
A haldokló t|jra megpiheni, K kinő* nOnit alall a gyóntató arca hol balaváay, hol idegeeen plroi lelt. Homlokán laaadlaágoaopptk jelentek meg. Kulit látván lolylalá:
Akarva, nem akarva ulvélyeenek mulattam magom bátyám iráni. Klmonolam neki, hogy nénat a birtokra nem birtam kenni, uérl nem küldtem eddig ulána. Biaialtam, hogy fluoakájét cuk hagyja nálam; jól got dját fogom viselni: t
leiben mU fei*ketetek is; mart hlu aauar a felelős kormányrendszer ma ia demokratikus alapon áll, de arra nincs eset, kegy egy nem kilbolikus ember, he maga Plató, vagy Arumie-teles lenne Is, MsgysronságM kuliuitmlnistlír lehelne, t* mlndssekst lálvt, látni egy at oeaasg. ban nagy gyókéttel Wró poJlllkaí pártot, asaiyel a mély slksssrsdU vitt oppoaMébe a kaik egy* hát megtámsdotl állása U leklutélye miill I
Látna továbbá egy aal dlianl dsmoiretiku slkotmányt, Melyben s régi nemesi sUjjogok helyett a semvtt uiéjogok ét tlónevsk (predikátumok) nagyobb aaarepel jálasanek, aial t ssásadbaa valaha játulak ; a melyben u alóksM körókhöt sUmillstni nagyobb dicsőség, mint jó hauftnak lenni melymn a otm- u rangkórsát betegsége gyógyilbatallaaaak látszik. Látu egy tirudaimal, melynek U arisztokrácia kedvteláamt nézőt nagyobb élvezel, mini s legszebb kőnyvnek olvatáu, t Mely ezeket aésve, nem is táljs a luUsitst. mely némára jut. Látaa agy lánedalant. melf bünül rója lói a polgári ilimask. ha kinmbee ia aa ariutokrásiával varnaynm tiaáaeri. a Melyben u trintokráeiál majommódra utánozni nem neviliégu — a melyben a lertálymágnások as ölperomágnások mellett u Igazi polgár félrevonul, ha bttuké; — dé melybea háttérbe szorulni akkor la, ba oem volna bOtska, hanem tolakodó éi kóveteló. Liina egy társadalmat, mely nem meri önmegál bccnölni, mert ena magát Illeték-
Bsknek t nabadtágbsro alán külföldre kelleii MentkOlnie. Kompromiltálvs volt, mini s forradalmi kormány bizlou, Péna nélkül ment kl aa iamerellen országokba. Kőző* vagyonunk még atyánk nevén áUotl. Mielótl meneküli, egy régibb keietO adái-vevétl szerződést adott nekem a birtok rU eső ré sérs, Hegigértem, bogy s mini lehelem, ulánu küldőm s birtok árát. Éa. a ki ssnlsgsun viseltem migam a nabadUgharo alatt, nyagodtaa maradtam, a apai OrOkaégamet minden akadály néiktl magamra írattam. A birtok árát asoaban nem kQldtem meg Elek bátyámnak, bár lóbb isben sürgette. A bírvágy ördöge esálll meg. Vsgy slpwstal valahol, — gondolám, — s akkor nam keresheti Igu tulajdonát ; vagy tisattiér, i akkori hogy mii logok tenni, szsil még um vollim tiulában.
A haldokló láradlin dóit v irata pánijára, a egy pohár viut kért. A lelkialya kéasségsun nyíllá neki U enyhtdó italt.
— igy mull el kilenc éf.
Bátyámtól is utóbbi években már nem hs lot lám semmi birl um.
Cralótl tizennyolc évvel, egy nép nyári esly agy sirpttmber vége leié leheteti, kónnyQ p»r rasitkocsi hajlott be udvaromba. A kocáiból magat, erőteljes, izmos férfi ugrott Is ! hosszú váuon-kOpeuyeg volt n|la, etemén Mk pápanem, bajuras a álla beretválva. Efey kiosi haos-két emelt le a koutiról, t nagy gyöngédséggii a karjain hotla be e szobiba.
A mint belépett, s látta, hogy msgunk vagyunk, a Aucskél letelt* t löldft • nyakamba borait:
ouk srra kértem, hogy mig s rátéri nQbégu Össkeget ielbniháazom, menjen kl a laayára, ott nem háborgal|p senki.
Bdlenyugodolt, 0 is jobb* a nerelí, ha nem kell lellOnnt. A kocsit, melyen jÖU, elbocáto1tam. Mehet vleaaa. Aal a német lőldkóttolól majd elküldöm én tovább, ha lőlarirte földeiméi.
Máamtp hajoalbaa felköltóllem bátyámat, indultunk ki a laayára. Kit lát késen lógva vezette.
Puskám válltmon volt. A kukoricáson cuk egyesévsl msbetlünk. Hátra maradtam. A lés elragadott, a mint magam alóu láttam bátyámat, ki moet mindenemtől megloeal, fegyveren felkapva (elöltem Szó nélkül rogyott Oaaae. Mini Kain, Ábel meggyilkolna illán, a nélkül, bogy áldozatom felé tekintetlera vaku, rohantam el a véres télt sninlielyéröl,
A haldokló megállt A gyóntató * födi* areál s fijdalmu kangoe lutlogái Uorsaaaló 1 bortautó I A klno-i némaság pár ptllaaatig tartott. A haldokló behányta nearail a szakadozott fingon végU gyónásal t
— Bátyám holUeslét aam lalállam mag aeboL Másnap kiaU leküzdve borudályomal, kimentem a kukoricába karéul. Ellftni. 0 ia, a Incaka is. Hogy golyóm aam ólt* meg rógtóa, ast láttán a vérnyomokoa, melyek kiveeettak az országútig. Oll már nem voltam képe* tovább nyoeraaaL Csak as sut után tizenegy évre hallottam, hogy a barátok kolottorába régea-regen, évek ka
Nagy-Kaniaaa, v**iro«p
Zala 81. saám (4. lap)
l*'*nntk tartja ; banan a agai ép lik annyi b*o*C-Jétad, mim a manayll átoktól nyár, a kik bér Hetük óinak, da ralik — nam érinlk asnak I
Lima agy köaéletet, melyben agy míniaitérfum-nak, iia nem agy ariulokrita Ali at élén, al Iwll buknia, ka aa oraaág legnagyobb leheleégeiböl állana ia; éa láiaa agy köeéíeltt, mai yben u aiárendeilnek ma ia több eaaének kall lenni, mint a lólebbvalóoak!
Látna agy kornakot, melyben a magyarok épp agy nerborreskáfyák as allaaieesmét a közigazgatásban, mini a aem magyarok. A nem magyarok tudják, hagy miért ptrborretkálják: asért, mert aa állataeasas magyar. De miért perhorrsa-ka ják a magyarok 1 — átért, mert u állameasate a közigazgatásban ma már nem sriastokratikas, hanem demokratikus gondolat éa koneepoió. A magyaroknak léhát a megye kell, mely as utolsó mencsvár a régi arlestokratikus alkotmányból a hol a réai családi beiolyáaok még mindig dominálnak. Is csodálkosva látná, hogy a ragaszkodás a magyéhes, ma, mikor, aa Bár csak ariastok-rati ua ín'ézmény, de sem a nemzeti, aem az álla mer yaég oéijáiaak asolgáiatot lenni nem tud, »H kárára na mindkettőnek, mégia sokkalta aagtobb, mint as 0 idejében roll, mikor még a megyékből indult ki a demokraeia I — Látna egy korszakot, melybea aa alkotaiányból ma már megint éa éppen annyian vannak kizárva, mint az 0 idejében Akkor 800 ezer nemes ember hol állt a politikai aamet, ma pedig á lSOOeaer választóból. Aki aem választó, as ma ia csak dolgoaik és Iset, mint a régi jobbágy; de ss alkotmány áldásaiban nem részeiül! Es látná á régi s eltörölt jobbágyság helyében a középosztálynak, aa ialaliigeaeiáaak jobbágyaágál I Látná hivatalos asolgálati pragmatika néikll, koldus lsetés**l-önkény alatt nyOgni éa nyomorogni aa egész nagy hivatalnokaeregel, látná egy azflk kaszt életre kárboslalva as egéea halalmos tanári és tanítói kart; látná agy elzárt életre kényssaritve a kereskedőt és iparost; és látná as állampolgár (oiloyen) magaaxtoe eszménye helyett mogorván lézengeni a nyártpolgárságol. (bourgeoia). Hallaná a régi gúnyneveket mindazokra a polgári foglalkozásokra, melyeket a régi római világban már Cicero ia »A megvet endök< kösé sorolt, minlhe csak a 19. azáiadbeli magyar arisztokráciának akarta volna aa ari ée a nem-uri faglalkoaáaokat BMakodlfikálni I
Es látna agy öasaekussált, megbomlott eezme-harcot, melyben a homogén elemek egymást öldösik s a heterogén elemek érdekssolidaritáat emlegetnek I — A fcfe birtok húzza a nagybirtok székárét, — és gytiöli a nagy tökél, a kereskedelmet éa aa ipart, mely pedig egysdSli forrása a kisbirtok prosperitásánaki Látná, hogy a mi alán ss 0 korában még Széchenyi ia ugy sovár-
goit, mint a gaada sováaog aaáraaaágkor esö után, lálná a lökét aűnt ellenségss hatalmat ki-peoéave, éa kösmeg vet étnek és kOablaaluaiiaaaig-aak kiállítva oéltáhla gyaaáat; — ássmit neki is a ssabad löld gondolatával azemben agyának Verejtékével kellett védenie halvan év elóli, látná most büazkén virágzani a liberális aerában a majoralusi intéaményl, töt nemoaak virágzani, hanam a nemzeti easme védpajzaa alatt állani és a régi atalushos kénest, megliárom-sorozvs élvesni a világ forgandósága közt a hozzáférhetetlen stabdilAst!
7581/898.
A város házából.
■irlelaéay.
azelőtt, kora reggel egy haldokló vánszorgott be. Nevét nem tndták. NévlelenOl teme<iék el a közkertbe. A gvermeknek ae hire, se hamva asóta.
A haldokló kimerOlten rogyott viasz* párnáira A hoaazas beszéd kövotkestében majdnem alájull. Néhány pillanat múlva maiáhos tért, s gyóntaló-tál egy pohár vizet kért, s remegő, aláaatos bangón kérdé:
— Kemélheiek-e bűnbocsánatot, szent styám? én, a testvérgyilkos?
A fiatal barát elvette jobb arcától a alólát, hátralökte bal lábával Békét, letérdelt a haldok ó ágya mellé s bosssaaan imádkozott
Rostás István ssanei a fiatal gyóntafóra voltak assgeave. Sejteni látsaott válásáét, ajkának mosgása elárulta, hogy ö ia imát mormol.
Végre fölemelkedett as imádkozó pap, bal kesébe vette s sz»nt edényt, s abból egy szentelt ostyát veit ki. A haldokló kinyitotta ajkAI, de a pap, mielőtt megáldoelatta volna, laaau, kísérteties bangón nondá:
— Testvérgyilkos, legyen a te bűnöd itt e földön megbocaálva. Isten nagy, hatalmas. Könyö-rttlet iaien-i I mily végzetesek a te ntaid I A fin kénytelen nevidhen apja gyilkosának megbocsátani
Ez/el a haldoklónak nyqjlá aa ostyát
A haldokló rámeresslé Ovegeaedö szemeit.
— öcsém I ur.okaöosém I suttogá rémes hangon. Igen esek Elek vonásait Essél holtan hanyatlóit viaisa vánkoaára.
A fiatal barát viessatalla az ostyát a azenl edénybe. Nem volt már arra isOkiég!
Nagy Kanitaa várót tanácsa részéről közhírré tétetik, bogy Nagv-Kanizaa város 1898. évi IV. ossláiyu kereseti adó kivetési lajstroma as 1888. évi 44. t o. 18. éa 18, Ja értelmében a mai naplói fogva 8 napon ál a városi adóhivatal helyiségében kösssemlére kitételeit oly óéiból, hogy a hivatalos órán belli bárki ákísl betekinthető, hogy aa ellen észrevételét megteheaae, éa pedig:
azon adósók, kik as illető lajstromban mag Állapított adónemmel már a mait évben la meg-volak róva, a lajstrom kösssemlére kitételének napját — azon adooók, kik a kivetési lajstrom-ben megállapított adóval folyó évben elösanr rovatlak meg, adótartozásuknak az adóköayvecs-kében történt bejegyzését követő 1& nap alatt frásbsa a salaegerssegl m. kir. Pénzűgyigazgató-ságnál benyújthassák.
Nagy-Kanizsán, 1898. ápril hó léén.
NKU ALBERT- _V£C8EY
allaaér. pilgimsalav.
Hirdetmény.
A helybea állomásosó oa. ás kir. 48. ss. gyalog ssred péliartalákos legénysége folyó évi április bó 21-én reggelt b érától kesdve Kis Kanizaa Bajosa, ssepetnekt major éa a Principális ksaális állal hauurolt lötérea aarooaerfi oéllövásastst tárt.
Felhívom a kösOaséget, bogy a jelastt tart lelet 6000 lépés körtlet ben aaea napon aanál inkább, is kikarttye, aert aa ott lartóakodáa áleivessályes.
Nagy Kaaiasán 1898. április bó 184n.
DEÁK PETEK s. k. rendőrfőkapitány.
ÍREK.
- IMUatttáak. A kereakadaiaaügyi mi-nisster Amm Benő po«ta- éa lAvirda tisatet a
IX. iseténi osziály í fokozatába fötieztté, 1897. iaaaár f-iől aa 1000 forintos fizetésbe KMtktnyi István, Bekmh Károly. KuMtr Ferenc, Sapka Béla, a 700 toriatoe fizetésbe Krütán Miklós Mgédtiaatat lépteite elö. — Titk Lajoe caáklor-nyai fönököt aa 1100 forintot fla*ti*b* léptellik elő
- Klatvttét A király KobUio Elek dr. esegtsárdi lOrvénytsiki aljegysöta perlaki járás-birósághos slbiróvá nevest* ki.
— Eljegyzések Snalay Irma kisaaz-szonyt, azalay Lajos nagykanizsai ügyvéd leányát, eljegyezte Eptrjeuy Imre zzegedi felsői pariskolai tanár, Eptrjtny Sándor, nagykanizsai ügyvéd fia.
Leonhnrdt Jenő, nagykanizsai bankhivatalnok eljegyezte lrmltr Iluska kisasszonyt, lrmltr József nagykanizsai kereskedő leányát. v
— darálták? Ilaaa JaUlaaűAMka. Nincs olyan astnlap, me yen nem áll rajta a neve. nine* at as ellentmondó szerep, melyei ne játszatnának vele, bizony egy kiesé nevetség**, de játszotta már Oertruaitt is >BdnA-ida<.aan Kevesen tudják tán, hogy Boroitaku lökünk, és hogy ssép sikerek koronásták pályafutását ö mint komika aratta sikereit és a szerepkörében ismert tehetség, lállunk töle néhány sikeréit slakiiáat, bogy többre nem jutoll, nem a aaját hibáján múlott Ssétforgáesolja tehetségét, ha to/ábbra is bssonló hely íetben m. rad, esért nagy kár volna, eszel egy törekvő, komoly tag-
11*8. iprili* kó 17 é-.
ját vaadlaaé el a vidéki aalafoad. Kedden tat* tartja Honit tkp fahUmfMUl. Nővére, AMCaáa Mariska, ki* ami rwdkirtl Agyat d'Mláax már több ízben IáHaak játaaaaá, szintén rém fog venni esaa as alóadáaoa, kívűit Jkrmu&kf Nádasy Jósael az oraa. asinlakadémia vegsatt növendéke mini omdép fog fellépői. Ajánljak a mi lebetaége* födink jutalomjátékái k <zön*égüok szivet figyelmébe.
— A heretgprlaUlt ialaiea-Hrtit a. Vtttmy Koloa ktrdínálts k*rc*gprímá* ki reggel titkára, dr. Kohl Medárd kísérőében ssabb tartóskodáira Beiattn tértire irkesati. Msgyaroraaáf h*rc*grriaá*áaok tudvalevőleg gyönyörű nyaralója vaa Aradia, amelynek rendesen minden ssslestéiben as Isa egyhizlej*d*-l*m a legtiaö veadéy*. A ayaraló vmndajaról remek kiíáaéa nyílik a aaép Balatonra, a aa*m asédból pedig oda fehérük a tibaayi klastrom tornya, ahoaaaa lisaiáa ballik át a hajaali, déli
aeti haraagaai. A h*ro*gpriaaáa l*fk*rl v*bh tartóikodáai helye at a vwaada, a mely alatt egy kia virágos park poapáaik, Oda, illalaa rózsákkal, jácintokkal éa bárafákkaL ltl (ÖIU a töpap oapoakiat a ééUlötUM é* a kéaö délutáai a innsn nési napnyugtán a lyoai a*lya*k aaáa-léla színében pompásé taagar kulláasáaá'. M*l-letie egy pieiay' kalitkáhoa o't caieisrsg klaéges kísérője i* b*oi««ei*li k*dv*llj*: agy aaraaat-sárga ki* kaaári, mely apró lakat* gylagyoae mév*| folyion jóaáf** padi jé a etügg, laave á pillanatai, hagy aavéa aaéUtsák. t> vígan saMt-déOMl a kalitka karfáia, ha a kát ajió kinyílik, a as agybásfejtdaltat Mvagslai ktadi. Ilyenkor osieatregv* asáii a főpap vállára, aagd pedig aa qjjain ográadotik ia Így aaérafcootalja a főpapot, akinek ebb*o aaiaie gyermeki** öröm* Mik. A hercegprímás kedvelt lasakalamáha kAktabaa moat már sisrényea folyik a moaka éa nagy a kéaifi ödé* oiíodanfslé arra a aagy bírra, nogy at idin Fru&ot királyné ia BUtéma Oavegj irónOrökloni is odaárkaaik aábéay hati aéh*a»a.
— lakolák AllaaaatiltAaa. Lapunk tg. számának ily cimtt hírét a »Pétn Naplód átvette, a következő sorok kíséretében: »Tekintve a Pécs városára nézve csaknem elviselhetetlen iskolai terho-ket, igen kívánatosnak tartan ók, ha a pécsi iskolaszék is foglalkozni kezdene Pécs szab. kir. város összes iskoláinak államosítási tervével. Ugy tudjuk, kan aant terv meg* valósítása nem járna leüadketlen utkáisé gekkel t — Ezek után bátran hiaazük, hogy az államosítási terveket nálunk siker fogja koronázni
— 1848. laaepMee, A nafykanimai úr. templomim I. hó 14-4a Qna*p*lték mag baaáak oj-j»sxüleié*én*k jnbilaria ivfoHalójái. Dr. Neummm Ede főrabbi hazalas sz*ll*ma alkalmi basaéd* nagy hatást kelttil; txép ünaepéiy magasstoaaá« (át n*gyb«B *meli* KorUcAmaro/f Let fAkáator is a tomploakar gyöaylrt iaeke. a polgári U-áuyitkoU folyó hó l*-áa Hanepelt * kövsikaső műsorral: I. Hymaa*. éueke't* apolg. I«áayi«k. énekkara. J. ,.Uan*pi baaaéd." TartotU Hajgaió Sáador laaár. 8. Tied vagyok, tied baaáa. !•*• kait* a polg. Isányitk. éa*kk*im. 4 „Vmiiii* léketét" 1848-ra Lampért Gáaától. Saavatta Kraaaa Margit HL. polg. iak. laa. 6. „Magyar (pitode" WlllmentOl, songortn *tö*dja Ntaasaaa Jóaaa HL polg. lak. laa. 6. „K keaUáay* RudnyanaakytAL aaavaka Flór Mari III. polg. uk. tan. 1 Eladé. Énekelte a polg leány iak én*k. kara. — A napyémiatai pola. Hmúkoia 1896. ápr. 16-án tartott laoopélyea a kö<*tk**öleg folyt I*: L Hymnua, énekelte a polg. Iniakolai énekkar. 9. Megnyitó beartd. Tkrotta Dr. Barik a Oyala polg. iak. Igasf. A Namaad dal. Petafli Sándortói, aaavalta Figlár O. V. eaat. tan. 4. Tavam elmúlt, én*k*lu a polg laM. étek kar. 6. betépi be*>éd. Tartotta Ho>fmaa* Mér taaár. 6. A ssabadaá* aapja. Saavalu Laak íiyaia V. naat. tan. 7. Záró baaaéd,.tartotta dr. Bwiba ttynla polg. tk. laatg. 8. Riadó, énekelte a polg. lak. éaekksr — CtáktornfórélaWvelkeifl tudésiitsi kaplak: április ll-ét a crtkiorayai áll. taaitóképa0-la'éa*i< ben I. bó 18Aa t***p*lték sseg A aagayitá b*-aaédel Margiiai Jóasef igaagaló ■ondotta a aaa-valt kit iatizati növendék. A napot Djlaky Vilmos IV. éves növendék méltatta. As laaapily eleien at Iniéaet énekkara a Hymaatt, a végéa a Ssóxalot iaekelte.
Ntgy-Kaoitaa vasárnap
Zala 31. sván. (8. lap.)
1898. áprilií hó 17-én.
— A l§MW honvédek raegven-déffléae. Lapunk megelőző számában megemlítettük, hogy a 48-as honvédeket megajándékozták a városhát nagytermében, titánná pedig a Szarvasban nagy ebédet adtak a harcotoknak. Mint utólag értesültünk, az ebédet PUkál Ferencz kir. közjegyző adta egykori bajtársainak, kik negyvenen vettek részt az ebéden.
— Klvstsaitástt psp. A „Vaaváraegye* cioiü lapbél vettük it a kővetkezőt: .Kollár uémet-ssent-gróti plébános 6 taan jelenlétében a legdurvább és aljasabb ssídalmakkal gyalázta taeg boldogult trónörököaünk : Rudolf fSherctg emlékezetét. — A feljelenlés az elvadult lelkű merénylő ellen azonnsl megtételeit as illetélies hatóságnál, s a budupes'i kir. ügyéasség szonnsl intéskedeii, bogy a vissgá'at Kollár ellen a királyi háa tagiának megsértése miau azonnal megiadittai-aékl Ez a legnjabb e»et sajnos bizonysága ismét aonak a söiét gyűlölködő éa lékielen esetiemnek, mely egyházmegyénk lel-késskedó papságának egy részénél lábrskapoti. 0 mélióságát, kegyes iőpásiiorunkat ismételve igaz hódolattal figyslmeaietiük már erre aa állapotra. Papjai köslll aaámossn, a privilégium ca-nonis s'őjogára támaszkodva, oly durva ée iáé gyealaies magavlselstet tanusitsnak, mely aa ér-lalmiaégbea tarloaó müveit embertkhes méltatlan. Félni lehel ilyes körülmények között, bogy a jelzeil .privilégium" se fog vedelmül aiolgálni, « a kösmegbotráakozés eiöbb-uiébb sitii a port afféls lekókon, akik ■eltailsnni viaelt egybáai öltönyük iránt tkateldet követelnek ugyan, da asl eemmikép meg nem érdemlik. Hihető, hogy esek a merényletek egyenesen a pflspdki palota fOldasinljéa létező odúból nyerik a buzdítást a épp aaért határoiottan Odvösségsa volna e botrányoknak ott Isppsnfó sdéayét, kovássál és saélorái: onaan delozzirozni Majd réazletesen ki fogjuk még fejleni, hogy milyen indokok Mólnak tata intézkedés sürgőssége mellett."
— A vtlIAas. A keddi nagy sivatar alkalmával a Bscbrach-féte fatelepen lecsapolt a villám. Baj nem lórténi, csupán Bachrachék nagy doggeja veoitott utána nagyot, után mereven elterüli. Bizony agyoncsapta a szegény kutyát a villám. — Letenye határában ugyanakkor egy ssénakazalba csapott le a villám és ast feleméaz tették a lángok.
— A oslsaaaAJa H a pfcflk. M16U Hsttyey 8ámasl bekö'tösött a pécsi rezidenciába, aióta a azegények vaóaágos népvándor áat rendeznek a jószivü pöapökköa, aki mindenkit meghallgat pansssáTal és már eddig is sok sae-géoy embert segi'ett ki a bajából. A p(lépők jó-lékonyaágánsk persze hamarosan megyeesvrte birs ment, a hs mostanában PtestU valaki nyomorba jut, aaiate szállóigeként hangzik feléje
— Meajea a püspökhöz!
A minap egy pécal esismsdia, akisek öt gyermeke vaa, nagyon elkeseredett aton, bogy nem bir kenyeret keresni, mart aines pénze bőrt vásárolni, s már a végsőre gondolt, mikor eesébe imott a pécsi ptspők. A aaűkaégtól ü dösteive, bekopogtatott a pűepök dolgosószobájába é. kAnyhallaiá* köat elpaaaiaolla neki flgyét-bajst A iöpapnak megeeett a srive a aaegény oísma-dián, előveti as naatalfiókból egy névjegyet s annak hátára sajátksaSleg ráírta, nogy s sorok átsdéjáask adjanak buszonSt forint áru bórt. A jóazivl lópap eztán BHgvigsaatalts as slkssere-dslt csizmadiát, kesébe nyomott meg néhány forintot ée ugy bocsátotta útnak. A caismadia pedig rohanva látott a bőrkareskedóböa, e most boldogan dolgozik kii mtbelyébea, ahonnan, egaláhb egy időre, aaámtzve vsa a nyomor.
— Dr. FAredl lékerl ayug. tsnár e hét lolyamán mutaiia be varosnak néhány lakolájában pénz- ée érmgyüjieaaénvéi, mely a maga nemében valóbea ritkiiia párját Pénteken 11 érakor állította jel a>t a helybeli polg. iskolában a itten érdekes előadásban ismerte te as egyes darabokat, melyek kötött vannak olyanok is, mik s muzeumokban ia csak ritkán JakUhalók. A köa-oki. miniszter igen melpgen ajáslia dr. Füredit, a ki valóban megérdemli, hógy gyűjte-
ményét minden iskolában megtekiataék. As tgy«e történelmi korvsakok ssinte megelevened atk a tanuló ifjaság előtt, aely nagy érdekló déasel nézegeti e sokasor alakra k különféle darabokat. Dr. Füredi kincseket érö gyűjteményével innen Székes-fehérvárra utazott.
— Ujabb IspSa Alig egy hete, hogy Bmchenfúd Gyula fskere.kédő lakásából több »záz forint értékl ékszert loptek sl és kedden éjjel isméi tolvajok jártak a háznál. Feltörték a pincét és onnsn sgy nsgy bödön asirt loptak el. A tolvájl kársaik.
— Veazélyea tévedés. Ihgyesty Kálmán szigetvári föaulgabiró a húsvéti Qnnepek alait kiment a köaeli erdőbe öslesre, A siksrielen va-dásaás utáa, a hogy hazafelé ballagott látta, btgy egy bokor mögül valeki puskát irányoz feléje, ó is fegyver után nyal), de annak a másiknak élesen villant már skknr a iü«e, Hegyessy elejtette iegyverél, s serétek megsebezték bel keié fejét, néhány ssem pedig a lábábs fúródott. A lövés után támadójának kutyája Hsgysssyhes futóit, kl a kutyát fölismerte a megtudta abból, hogy Biedermann erdööre lóit. Kiabálására as rrdöőr is hossá jött s kéiiégbeesve látiá, hogy vsdorzó, vagy faio'vaj helyeit a löaiolgabirót löite meg. Hsgyeaay ugy a nogy asbeit, melyek nsgyon véneitek, támadója segi'ségévei bekö-töaie. A sebek sulyonak ugyan, de nem veszélyesek. As erdóörjelenlkesstt a bíróságnál.
— Mesei egereket biztosan éa tömegesen kipusztít a Sipöoz lslván pécsi gyógysaeréss állal labdaos slskbsn kéasiieu, évek óta a legelőkelőbb uradalmakban, azámos gaadnaágltsn és községben páratlan eredménynyel basaaált egérmitif. Hiteles inpaaatalatok ezerint sgy holdra l—S kgr. (10-30 ezer lebdaqM elegendő. Poataesomagot (körülbelül 6 kgr.) 8 ír tér', 100 kgrot 46 frtéri küld Sipict István gyógysssréai Pécsett.
— A Magyar kir. a zab. aaalAlyaara-Jálék igazgatósága lapnak mai ssámábsn közzéteszi a II. aornjáiék terveveiét, melyre ti*sielt nlvaaéink figyelméi felhívjuk.
Színház.
As okvellenkedő, bolondos vélstlen egy hirtelen méré s bukfenccel gslibát csiiiált: a szloiár-sulal marad. Nekünk ugyan mindegy, nem tőlünk kérdik, hogy már most, mini less, de hát, miért is titkolóznánk, mi is kíváncsiak vagyunk egy kiaaé. Egyébként nem olyeh nagy dolog as egész, sokkal könnyebben megfelelhetnénk' reá, mintha azt kérdesnék tőlünk, vájjon mikor less jó villámos világitásunk.-
A színtársulat a héten l\lskásl cseréli a .Ssanmbél' áfköKözöM a „fttydr bgylMbt.
8 ardán esle Kivési Albert vendéglelléplével , Coultmt ur" kerüli szinre. As íjabh ssesonban ez slkalotnmai tellett meg slóssör s nésötér.
Cou'íssel ur egy qjsbb kiadású Pry Fii, az»z, előkelőbb czak, frakkot visel és ss arisztokraták stslónjánsk nevetséges vendége; hasonlóan hírneves elődjéhez ó is ksnál minden lében, s mivel bsleser frank évi jövedelme nem elégséges Ínyencségeinek kielégitésérr, ngv rendeii dolgait, hogy mindennap más hisánál hivataloa ebédre Hogy ssonban bakot ne löjjóa, alfabei sserint egy kk könyvecskében jsgyaéket vezei aa egyes hasiunk gyengéiről és ssenlmi vissonyairól. Nem is volna bohósal, hs es a könyv valahogy Couliasel ur zsebében maradna, és nem kerülne egy olysn kézbe, a melyben éppenséggel nem izabadna lennie. — As Ismsrt lárssserzök nem törekedlek valami eredeti után, de a kezük ügyébe eső helyselekkel kaosjt fakasztsnsk. Ennél többet senki sem kivánbat. — Egy kissé ledérkedő, könnyüvérü lársaságba jutunk, de hát valahogy állobickolunk azon, s ma már nemcsak a Iraiciák tartják a leghétköznapibb cselekedetnek más feleségével viszonyt lolytalni...
K/husi Albert játszotta a címszerepet. A közönség kacagott, mulalott és tspsolt, de csért mi Coulissett urat, még is másnak képzeljük. Ekö sorban is urnák, ki Pária Isgelsö nalómaíba hivatalos. Couüsrtle ur komolv és ép ebben rejlik komikumé. — Már pedig Kövezi slakilá-sából ss a vonás tsljessn hiányzott. Uoléei Ilona
(de Brioune grófné) elegáns, sz*p toalettjei, ki* rályoöi alakja meglepte mindazokat, kik ate először látták. A szerepe azonban nam elégséges egy kiváló alakitáshoa. Htjyesi Róssi (Aaette) édesen csicseregte d kicsi saerspét. %áy(Saint Castel) ss ő megások ott perfektségéval jálaaott. Jók voltak: Vnjim lloos, (de YeuisWssall Hiirigi Ernő, (de Briooae) Bortiíski (Alfrédaé) és &<é#M< ^de Veulettes).
a
A reklám-gyártás legatokó torsijához meoeklli 8zaikay csütörtökön, de nem vált ha As alolaé időbea sok minden nem vett ha Oandillot ,Kis hörcsög'-ií adták, de egy voasóbb eimmel t • Ssőkik a primadonna." A közönség sem tUt fel ss ártatlan kia hasüakodáaaak, de bí sjáalaak néhány jobb eimet e darabhoz, pld: ,Mikik as alprtfk ur', ,£n komornyik kalandja', .Ltoptld ur zavartan«, ,Jm a tákómok ur, vagy .Menjtn maga tábornok ur."
Dacára Kővesay lelléptéoek, a nézőtér leagott as ürességtől. Az eiösaás meglehetőeeo jé volt és Khesty knpléit zajnssn megtapsolták Sifku kiiünö volt as öreg fdéerasá sseiepébea, ds tírcktny, a tábornok ur hadaegédie, nagyon faayar képpel játszott. Sttkom (a'prcfél), Morf Frida kedvesek voltak.
a
Pintskl .Kikapós aatikáriaa*! Erről u sstről legjobb volaa nem ia besaélai. Első htbea ast hittük, hogy a ssialspot sasdték rosszal, de sssk-hamar kiderüli, kogy as eMadAsbaa rajkk mis hibs.
Ennél hsnysgsbbat még asm láitaak. A i nemtadás grssazáit első aorbaa Nem Írjak aa ezt as egyes szereplők rovására, mart kgaagjsbk rcsze az aioleó pillsaaibaa ,ugrott be*. Bimksy-nál igen gyakran ■sgtfliláaih, kogy egy arébára adaU elö nj darabot U. Sasgéay Bockí, ki ige-sziuéssusk szerződött^ jáiazotta a cimsasrspet. Bizony ut hitte a közönség, hagy ö a Qoidsteim Számi pspsja s sem egy előkelő párisi mér, ki százezer iraukot költ éveate aa aaezoayskia. Hihetetlen, hogy a legatolsó gnzett megnsóknljoa I egy hozzája haeonló lávát, ka midtárt miMé forintokkal bir ia Haslak a ssflvegbél, de aaért hosssabb ideig tartott ea aa elöaaáa, míat sgy hst felvonásos tragédia Direktor ar.asm gsadaéná, hogy a ssaloaokbaa nem nádssákeket bassnál-aakée a kuisastk mögött álmélkodó assrapléksi nem édes oakonal saokták bsaaslogatnl a jetoaa-hes, mint n hogy eat aa öa baritoaiata, baflo komikus és ssstaímas szioészévsl sgy seiaélj ksa, Ercköeyttl történt
Holtan Ilona, Htgp-f Bóasika, Bn-tttekf ét Stibeni /átéka ebben a kárbea aem ervéaysatl-hetett. Rédfi, kit még sgysasr sem IáUaak egy neki illó sserepbea, a sserakass gyógysisráss gyakornok aaerepébea Bgyeakedett. Es a Salai ember a vidék egyik alaöraaga teaoriaiáia, édasss esengő, lágy a hangja, aem nagy tsriedekai, de élveset hallgatni k iái I legflbk zeneileg képzett, finom érzékű éneksa Kél kariloa partit énekelt a napokban, ée miadkétaasr ifjoe etkart aratott Mi aligha fogjak őt hallani, mert aa operett sgy lálaaik végkép leitat a mi áeaa-káinkról.
Tegnap Xls«a Albest bansaftllépiéval a .Hátam pár oipö' kertit aaiara
_ -¥-
Tövényszék.
Véglárgyaiéaok 4a Hétotklrdstéssk i 1Í98 április 18 in.
Magánlaksértés bOotetto a a t miatt vádak Kveeziager György 4a tsa el les I ügybes végtár-gysláa
.Lopás btatstte miatt vádolt Ftges Ferenc ellesi Inban végtárgyalás.
"Lopás büntette alatt vádak Verbaaesics Bek slíbnt tgybea v ég tárgy slts.
Hatóság ellaai erőszak büalette miatt vádak Ifi. Hajdinyák Fsrsse áe ka eileaí ügybea Ítélethirdetés.
Sikkasztás ás lopás vétsége miatt vádolt Tati József elleni tgybea Ítélethirdetés.
Levelezőlapok
NagyKanlaaa látképéről különböző kivitelben éa öaazeáDitáabaii kaphatók Fliokkl Ft láp könyvkereskedésében Mh Ara düirakaaklat I knjsár.
'k Nifj-Kuiat vasárnap
Zah 31. ssAm. (•• lap.)
1898 április hó lT-éo
1898. ápril 2Uán.
Halált okozott talyot teetítértét hintette Blatt vádolt Vsacel Károly elleoi Ojtben végtir-gyaláa
Oaalia ét akkuitái vétsége alatt rádolt Haasoe Aaaa alleai ágyban végtirgyalia.
£apáa Matatta miatt vádolt Aea (Kovács) Jáoot elltoi ügybeo régtárgyaláa.
Közokirat hamuit ií blatetta alatt vádolt Horváth láttán allani ügyben Ítélet hirdetés.
1898 ijril 22 én.
Lopáe ée orgsidsság bttototte miatt vádolt Meadl lótni ée tárni elleni Igybea régtárgyaláa.
Hatéaág elleni etéessk bflntette miatt vádolt Laháaeies Mátyás elleni ügyben végtargyalás.
KabortHée vétsége aiatt vádolt Bódis Károly né mái. István Jsli allani Igybea végtárgyalás.
Párviodsl vétsége alstt vádolt Bet-ehl Richárd s társai elieai ügyben itéie'hirdetés.
Lopás bOntette aia t vádolt Táacsos Jéssef elleni Igy ben ítélethirdetés.
CSARNOK
A nlrrél. nwitiltaj
Saép voaásokban ecseteli Planits as akkori viamyokst többek kOsOtt következeket mondjs: •Nemcsak falui korcsaikban s vénei piacékbea itta la sss|át s polgár p paraast, nemcsak ax egyetemeken szaladtak a taaalék ssuroavik- s kardokkal kesékben a lebojokba a tanaltak eiua-kecaék aeOef. hanem agy a hercegek baokett-israeiben, mint a semes hölgyek ssaloajaiban as árpaM nagyra becetlt itatnia, a mit biso-ayára ott ssa nörpöltek drága, serlegekből, haaem Oatadataeaa és a agy élvezettel szintén csak piates korsók bél ittsk. A napnak kölöubOsfl ssakilsa maga araaga bélnek is 8—4 pint térni
fel
■ekéaság aélkttl mérkőztek meg. A tudó-aáay előkeld képviselői sem elégedtek mer as irpelé elaéietl Uaalaiayosáaának üreseiével, kaasa munkájuk kOsben sea egy kaacsé s kané tartalma tfint el jói keméayiMt nyakfodo-rak aőgőtt Eaen méltó ■ieteképeii • tadée profstoatkttk as akkori deákok mindenben atasotai igyekeatok, as iváebaa pedig aiadeakor Itlliaalai, s etn vesothető talán visasa, hon a bisoayos kagyominybot sslveeea ragaszkodó fiataléig aa nap Is oly nagy örömmel keresi a jé térni éa borral kecsegtető pincéket
Kesdetben s sőrkaltns Dél-Németorsxigban, a hal maaap a tőr as italok kőxőtt oly felette botot szerepet látásik, nea volt ennyire kiftj-léévt mint L-Ntaeiomighoa. Siáaaomég t Poamers valóságos ivóorstigok voltak. Mint u igen tlUrjtdt aéaetorstigi sörök két kiváló neme a „Braaneckweiger Mamme' s .Eiabeeker Bier' lenen itt ealitve, aely utóbbi Latheraek ia igen keivsae Itala vala.
Igen nagyot haladlak a sőrfősét terén u eije-déti lletménytk pontot aegflgyeléoe által; meg tanalták as át tok tőr iősését, ugy hogy s nyári tslkségletot aár télen lehetett előállítani, mi a sOrtparoak hatalmáé lendtletct adott. Elő vsa as asasp a sér aiaodik fénykorában meg sagitvs kllőnfélt gépek s egyéb tsskősők által a fÖzée-sél l habár a prodsklió-kipestég növeltetett, aégie tt egyetek Ivátl kedve, ts általános fo-gyssztia, s régikei visnonyittalott Volt idő, midőn sünt aa a pilinksivis, a törivis egyike a iegaegyobb bluOkaek vala s hiába boceálottak ki aaask aegtkadilyotátára rendeleteket, aaok eaak kévéséé hsssaálUk. Ilyntml rendeletekkel ss tssákosság ellen aár a 7. sxézadbsa találkos-katai. 810-ben pedig ftkép as öregebb papok lettek lurelaestetve s intve a fiataloknak jé példával ssolgilni, ea Issákoeeágtól tartéskodal, • ai ellen vétők kiiáratáaeal, töt ast ssegelösö
testi blntetéaeel fen vegettettek. Legnagyobb virágzásban volt a sörivás, aiat kiválóan alkalau sser ss iszik oesigrs, s 16-ik tsássdbta. nea csak s nép alsó rétegeiben, haaea a felsőbb körökben ul 1495-bea bomlottak ki egy rtade letet, a melyben megtiltják as egymásunk egészségére való ivást stb. („Zatriakeoa ss Gleicheu, Vollen and Halbeo.*) 1684-ben a fejedelmek e püspök kezdeményezésére országszerte aéretkle-tesaégi egyleieket slakiiottak. Ugyanekkor jelent tseg őambergben egy nagy Virrt vergődött munka, a következő eiaael: ,Vom Zntnaken. Neue Lester und Mksbraaeh, dtr Erfolg aot dea tebladhcbeo Zettískeo, dtalt jetst gsas Dentscklaad beflekt nnd veracbt iat*
A sörfogyasztás érzékeny csökkenést ssesvedott XIV. Lajos idejében. Miat ismeretes, Frsaeia ország ez időben be tudott tolakodni as ősasei országok politikai vitaooytiba, s francia ksltara pedig dön'ö befolyáaaal volt agy az egész ayil váaoa aiat a aagáa életre. Franciául konvertálni, imádkozni, aaidoi, szórakozni s vétkezői, enni ée inai, miadea hablonsserlen utánozni volt as akkori idő leiadata. Ily viaaonvok mellett as skkor divé sör-kancsók s korsóit it félretétettek. Finom, Párieból hozatott pezsgős poharak s drezdai por-ceiláa táoak váltották fel asokat, a melyekbe leraészeteseo a naa francia izléstt tör aea kertit Idegeket isgs'é szerek ée aeleg italok találhatók esentel aa aulainál. Mig elébb tejet kávéval vagy sört íeggelistek, most a kávé a a pálinka iatott érvény n t osodálatee, hogy saen magasabb körökböl kiindult újításokat a kllöaben koeservsiiv polgáiság ia aagy hévvel követte s Örömmel mondta magsának.
Viftatveí járattak a viszonyok I. Napoleoa idejében, álkora^jör parban megint leadllée tapasitslhsló. Es időbe esnek fontos, a sörföséen is igen jeleutőséges talilaáovok, egyebek kösött a aaebsrometer (oukoraérő) is, s melyek agy ss elaélet, aint s gyakorlat embereinek éraekét aegint ez irányban (elköltötték s s sörfőzés tökél yesbitését elöaosditoiták. A ftekus ia miad-inkább meggyőződött, hogy ás irpanedv épp oly kaszaira van as eaberkégaek, aint a péasatlk-ségletben aseavedó Állampénztárnak és mindestül minden essközt megragadtak ,hogy agy s gyára sok, akt s búvárok ügyeletét s zörfőzésre irány itsák A sőrvtzsgálás kllönböző aódjsit találtá-fel s oly kiree férfiak aiat Gsy-Lassac, később Fécbt, Sttíaheil egyengették tanulmányok által as Itat, a melyen nstás tovább kslsdva aa ötve-a években Balling e térea igen sikeresen lökődött Blstns ítélet kedveért aa Maelet emberei kénysseritve voltak s törfÖsés lényegét t a gyárak sslabslyén tanulmányozni, ainél lógva az elaélet ée gyakorlat tdvée egytttmflködéee tlstitolta meg asörfStés ujabb aódssaralt KleÖ sorasa Angolortiigbsn jutott az aaglebetós tökélyre, a hová s kostisene gyárosai jöttek a sörfőzést tanulmányozni. Többek köst Dreher Bécsből a Sedlmayer MüncheobAI Is ideráadnltak és utóbbi visssstértekor a bajor aér neve alatt ismeret ss söraeaet gyártotta, elöbbt pedig t tehvteháii sörtöső modora beraedesése atáa a bécsi sért. Ennek különbéin s bajortól ebben áH, hogy ehhes (bajor) sokkal sötétebb s magasabb fok anUeU készített malátát keesnálaak, a ai • aéraek egésa mis felleget kölcsönöz. Drébor as aagol aaláta készítés módját ée a ba|or sör-fflzéti eUáriat egyeeitvéa, aegalapitotta későbbi óriáai likerét. Halála után fiára szilit s világ lagnagyobb sörfőző gyára, s hol a mai borende-séaeel ospooként 8800 ekó aör flhhatö As ss eaber, ki es tkö évben örtlt, hogy 0000 akót állíthatott aló, 40 évvel későbben egy év alatt 080000 akót prodakálL A számos, Itt tel nea sorolható tőraemek kötftl még teák a eeek töri akarom felealiteai, a melynek tsékkolys Pilsen (asért pilseoi sér), es még világosebb ée köayebb aint a béeai tör, de erőeebbea van koalétva,
Hogy aily foatot tsenn jntoH a tőrnek as ártalmaa tzeezet italok kasoritásásá^ hogy el terjsdésén és ipsráask a mai (okra való emelé-
sére mily nsgy baéblyiatal voltak a mai gy«r< közlekedéii eeskösök, továbbá bogy ofoeó gW, előállításit minő ktUőaféla téayeaök segiatték elé, aiedett kllöu kiemelni ét bévebkea fejtegetni felesleges s e helyen nem h cél.
A sörfőzés teekeikai emelkedésével lépést tartott a sör eheai^je a, misek kgiobb bitonyi-tékai a sörfőző Iskolák, a molyok közöl igeo híres a Weiekenstepksa-baa lévő Freisíng mel lett, ahol oeacaak atakaaart törtötöket nevelnek, hsnea egyssarsmiad szakadatlaa taealaáayasáa kisérleteséa állal a sőrfSséet minél inkább tő-kélyesbitesi igyekeznek.
As adatok Jelealóaége voltát ál fogra nem leea talán érdektelea as Egyeetlei-AUaaok eörflaék-nek 1882. évben Oetruit-bee (Miebigsa) tartott kötgyllési jelentéseiből SMgemliteai eat, hegy et Egyeelld-Allamokbaa a sörfUiéti ipar aa átoké 80 év alatt oly aagy leodtietet nyert, bogy aat ea időben eeakia at ottani bánya- ét neipar múlja fallL A törfogysst'ás 1808-ban eeak 2,00,686 hordó volt, mig 1888-ben alig veit 18,000.000 hordó elég. A réeafetea ttatfosttks adatok felilaő tőrfogasstást mniataak klíOaéeta az einökváleaatáe ávsiboo, s agy látszik, kary as amerikaiak éa oly atorgalaae sőrívék, miat bazgó politikusok. Aa Kgyeetlot-Alisatok 1évo-delme a tOrtőtéei adóból (asáeaeal adó a afirt ott nea terheli) 1868-ban 1,618,088 dollár volt (8,110,108 frt], 1868-bea pedig 10,1M,8IO dollár vegyit 88,818,800 Irt ötsnss ebbeli jévedeiae aa 1888-ik évig : 818^880 frt - Nsw-York államban 389, Ptantylvaalábaa »«, Kaliforniában 830 törfttO vaa, etb. Flgyeleare méltó bé-rölmény továbbá, hon aooe államikba^ a hal sért gyártanak, a ■áMkafogyaeaiáo (Melle csekély, mig at, s bot as klMaOt lOrvéoyek által mintegy aeg vsa tiltva, vagy Igen mogoehesítvt, páliokafogyasstát igaa teteaee. Utat ea ériatett kimutatásból kitlaik, a tér 100 év éta igen (e-leatékeay kivíteh cikk, aég Eorépába ts. lOaé-ségérs nésre inkább kedvelik s nebesebb, sötétebb fs)okst.
(nga)
könnyebb, atai
NY1LTTBE.
áss levalhas Hslaaklrt saa válal l littiits I« mrl
1646, B.898
6 Fáládffá A kixilj
a nagykanizsai kir. játátbirőság, mint bflntetö-biróság becsfiletsértés vétsége minit vádolt Harkányt Ede Sámuel illeni bénlgybtn kóvttkteó
MMM
IumM :
A kir járásbíróság Harkányi Ede Sámuel aegy-ksnisssi szüleléstt ée lakos, 19 éves, r. km. nőtlen, jogballgaló a lipcsei egyetemen, vagyonos, foglalkozásának megtoMó mOveltségO, bfileüen előéleltt vádlottat a Bleiner Dezső kir. térvény-sséki aljegyző, nagykaniassi lakoa lérMmén tl-követaU ée a Btkv. 801. | ábao megbatároanu bfcsQletsérlés vétségében ktnéeoek mondja ki, a ezért a már bívalkosoU | alapján saen Ma jogerőre emelkedésétől számított 16 nap aiatt különbeni végrehajtás terhe mellett flsekmdö, es 1898. évi XXV1L t c. 8. g-ábsn előirt eélokra fordítandó éa bobajthatatlanoág esetén • Btkv. 68. |-e értelmében 18 (tboaketlő) napi lugbéera átváltaatalandé 180 fegyaoéabaaa) forint péns-büntetésre ItélL továbbá ee esetleg (elmerülő tortáid költségnnek ss aItamkinostár rétiére aa 1890. évi XLI1I. L cikkben megkeiáraaoii módon leeadö megtérttétére ia kötaleai és eaea bűnügyi költségeket bebajthatókaak nyilvánítja.
A kir. járáalüréeég végfii a Btkv. 117. |a alapján olrtnds^, bogy eaen ítélet Indokaival együtt jogerőre emelkedése utas s Nagy-Kanizsán megjelenő »ZALA« cimfi hírlapban vádlott költségén kössél étessék.
Könyvek, irodai felszerelések, díszes levélpapírok, nyomtatványok
FISCHEL FÜLÖP
feöayvnyomdLájé.'baxi, kfinyv- ém paplzlc«zM]c*dé«él9«n r\\mmér>
szerezhetők be legjobban ée legiHtfteyeeabbaR.
,Nagy-K»nis>a vasárnap
Zala 91. szám. (f. Up.)
IH9H. április bő 17
Indokok: % -7—
Suimr Dané kir. tdrvéaywtfki aljsgyiő a ion panssst taUa, bogy 1998. éri márc.us hó M-án aata NsgyKanizsán a „Szarvas" vendégln nagytermében. hol a aainielóadáaok lartatoak, a ssin-háii köxónaég jelenlétében Harkányi Ede Sámuel, joghallgató, nagykanizsai lakos, 01 teljesen indokolatlanul agyává* áa .pimasz" kifejezéaakkel illattá.
A mai napon magtartott tárgyalás során Harkányi Ida Sámuel vádlott beismerte, hogy s panassolt kifej eiéaekst mondta maglnvádlóoas s ast boata fel okul, bogy magánvádíó oly aártóleg riaelkedett irányában, a mi 0* erős leiindulásba kosta, mert a magánvádló 01 ssini elfladás k ötben ok nélkül lepiasssagte, továbbá midőn A exért magyarásstot kérendő, magánvádlónak magát bem utal la, a egy ssóra a teremből kijOoni felkérte,' S einer DessO magán rádió nemcsak hogy nem ielj»átetie kéreUé*, hanem ülOkilyéoől még csak fel sem kelt s bemutatási vissooosni. Ennek alapján védelme arra irányul, bogy a sértő ssa-rskst jogos falinduláaban használván csak, asért sem bóatethetö.
A kir. járásbíróság azonban ezen véda késést sl nem lógatja, mert semmi oly ténykörülményt nem talált fenforogni, a mi vádlott jogos felindulását indokolhatná, s mert s vádlott áltsl lel-hosott körülmények Önmagukban sem olyanok, meiysk alkalmasak rolnának oly jogos és erős felindulásra, a mi a bessámithatóságot kizárná ; annál ksvésbbé s jelen esetben, midőn a vádlott viselkedése adván okot a pisszegésre, vádlott legkevésbé sem érethette mayát sértve.
Ugyanis s 'elek előadásával, továbbá Dr. Blan Simonná és Roaebberg Richárd klfogáatalan tanuk vallomásávsl igazolási nyert, bogy a paoaasbeli alkalommal vádlott asinelösdás közben szomszédjával huzamosabb ideig éa hangosan bessél-getvén, s közelében ülőket, s köztük magánvádlót w a asinielöadás hallgatásában ssvsrta* midőn tehát esért magánvádló a ssinhásbsn szokásul halk pisssegéat hallatot', semmiféle sértést nem követett sl, mert hisz ellenkezőleg ssas általános és helyes szokás, hogy a ki mást a színielőadás élvezésében megzavar, esért ö kérjen elnézést, a nem megfordítva 0 követeljen magyarázatokat. — Ebből folyóiag tehát as sem lehetett sértő vádlottra nézve, hogy magánvádló ptassagéeeért kOlönöa sugysrásgstásoknsk szükségét nem látván, a teremből \ádlottal ki nem ment.
Minthogy tehát semmifélé beszámítást kizáró ok fenn nem forog, s minthogy a vádlott által haaanák kilajasáaak kátségtslanál súlyosan meg-gyslázók: vádlottat a Btkv. 261. fi ábs ütköző becsületsértés vétségébea bűnösnek kimondani, s esert ugyanazon fi a alapján megbüntetni kéllelt.
A büntetés kimérésénél a kir. jnráabiróság vád' RStl büntetlen előéletét, őszinte beismerését és fiatal korát, továbbá asoo körülményt, hogy mi-dón vádlott magánvádlónak bemutatkozol! es ülőhelyéből lel sem kelt, a mi némileg felingerel hálté vádlottat, vette flgyalambe enyhítő körülményekként ; mig viszont as, hngy vádlottnak semmi elfogadható oka asm volt az inzultusra, igy tehát cselekményének rugója, miként vádlottnak a meggya'ázó kifejezéseket nyomban kOvstd „elvárom segédeit" szavai minden kétségét kizárólag elárulják, nem le béta!! más, mint csak a kötekedés ingere, s feUünéai vágy úgynevezett lovagias ügyet szerezhetni, s es által as emberek egy réssé előtt magának nimbuszt alkotni, — továbbá as, hogy bár hslkshh hangon mondta iss meggyalázó szavakat, de azokkal nyilvánoasn s színházi kfizönaég egy részeinek hallattára iUé>le a magánfádlót, a végre a lelek társadalmi álláss s magasabb műveltsége, mely a beszámítást fokozza, — voltak aulyoajtó körülményekként mél-tatandók
ségein leendő kössélétele magánvádlónak e rémben előterjesztett kérelme folytán a Btkv. 177. fi a alapján volt elrendelendő
Á királyi JáráéirMg
*
Nagy-Kanizaán, 1898 április 11.
MAKARA ISTVÁN Ur. stJMré.
Selyem damaszt 75 krtól
14 M U krig aátaraakáat — nlaalat hkata, hMr éa ■laaa iiasilni aal/si és fcrtál 14 Irt » krlf aáta. raaklit, — a Urll»atoaabb asSvIa. ata la alatáaalkaa Mrtl-fHJuélkaili paaUMt la viaaaalaaaa, vala-■lat káaksa uállUita, — ■Isrtkit psálf psaérfat-álltával klldaaak.
HENNEBEBOO Hlymiyáral
(m. h Ur. aévurl alllttt) SSrtahksa. (I) Msow Imlak 8táj<ba kitasraa Mlküpf i
VASÚTI MENETREMD.
Intyu ffl.tfhrtt. KiMIIli állaaái.
Bsombh Béén /Jila Eg
Laptulajdonos éa kiadó:
riNCHKL V C I. 6 r.
1ndúlás
laalasáiét
OQ
t-SiUj
ss. v. sz. v.
iy V.
V. V.
(T- v.
IS. V.
iy-
V. V. sz. V,
sz. v.ll
gy. v. V. V. IZ. V. u. v.
í 3
regg. d a. jesté nte délb.
648 015 t
sz. v, , f.
Gyékénylsz. v.
467
gy v..
u. r »'
V. V
Rt
regg. d u. d. u. d. u. éöléjjel
regg. ragg. d. a
K
regg d. a. este
hrketéi
InWw
i !i l
U. V. II
vj s
v.v. I 8 V. 1
gy.v.17
S8 regg. 101 a. Héjjal
*»ra«g. M t a.
01 ma 48 ragg. Mn«g. Mii
06 esti
v. a. v. v. v. $1- *■! 17-
sz. v.|
B. V.í 1
II. V.1I V.ll
" regg.
Mii
66 esls 10 éjjel
46'fe. 9,wgg«
99 d. u. 41 éjjel lfNgg-
sulyositó körűimé-lSo Irt jténsbűn-
Mindezen enyhitö s il'etve nyék egybeveié-évsl skimsbott 1 tette megtelelő vádlott bűnösségének és vsgyoni vissonysinak.
Vádolt elmarssstsliatáss a netán felmerülhető tartási költségekben as eljárást szabályozó ÍM/90. 2) I. M. E ss. rend. t07. és 89. fiain alapisik.
As Ítéletnek egész terjedelmében vádlott költ
mr A világhírű Steyri
Uüftttctfnim
W^WTOTi^u
képviselete én raktára Nagy-Kanizsa, Csáktornya é« lala ggarszag tsrfllatéra:
Unger Ullmann Beknél V.-Kudxsáo.
Ajaatjn éasas Mnaaralt raktárát ksrékpáreaik-kekbaa.
As amerikai paeumslik védőanyag „aENBLKBH" raktára. Nélkülözhetetlen minden kerékpárnál, miután szegek által támadt lyukakst aaonnsl berágná <lja.
[ffélpír-ífjegjiékel iifln & Kmeilft-
T'i- &T3K ÁL Jöt ji 11$ '
KLTTHLA a ápolására
szépítésére ős p -- J o T»' finomítására I U U. 6 I
MT Ls(sMhsiéhk sitéaéki, hal és ansi|i rtsza. -aa
— fakír, réaaaaala la dug* -ntrlkc saaljsáH ét ^áalvs Dr Pskl J. J <k Kir taaár Utal sm>ia KlIaaserS levelek a légjobb körökből jainden dobosban v mellékelve vannak. 0
Efy doboz dra: I forint 99 krajcár.
TAÜSSI6 G0TTLIEB
Utánvéttel VSCY as I slsblr. sévsrl IsUsHr-saspp— la Ulsaasar gyár U"° W '' I faraktár: atU*, t.. Vatlsaüa a. ^
s
Oaasei előléfea beküldése utón küldetik.
kaphsté a Ingtákb lllalaaav- g)r«cjinaarkaranha> ééakea te gyáijnertárkia. N.-Kaalaaáa t áll te Béksn, Keleti ■ Wr te Kritair flyals Hgikaél.
Nagy-Kuni*** vasárnap
Zala 31. nAm (8. I»p)
1198. ápnlw hó 17 én

TTTTT^PET^B^^r.
kennel közhírré tétetik, hogy miután a Magyar Királyi r«aa«gy aelal.atarlaae ell-nörzö kötegei a Második m. kir. tuh Outály isorsjáték L oailáiyirs uóló sorsjegyeket feldl vizsgálták atok, a iöelárusilóknak eiárusitás régett kiadattak. — A Magyar KlrAljrl Péa*t( j 1 r aalalssterlaaa állal jóvákBgyott sorsolási terv itt kóretkesik:
A Magy. Kir. Szab- Osztálysorsjáték Sorsolási Terve.
100,000 sarijegy 50,000 ■jereméay.
KUS ara tál/. Betát B ksrsea Hasés 1MB MJ. U. Is li k.
Rpnakaj
1 á . 1 á 1 A 1 á 8 á 6 á 8 á 30 á 80 á 8900 á
kanos
60000 20000 10000 6000
9000 1000 600 309 100 40
8000 ayar. Kor.
6060 6000 4000 9000 6000 119000
940000
Méssdlk •salAlj Betét 20 kareaa Haaáa: 1IM Jaaiaa 7. ia S4a.
Harmadik esslály
Bstst SS keress, ■aaéi; 18»i jaHaa I. ia 7-ia.
Nyiriatay
1 á 1 á . 1 * 1 á f 8 á - 6 á 8 á 20 á 60 á 8800 á
Earaaa
70000 25000 10000 5000
9000 '2000 1000 MX> 800 80
4000 nyer. K.
9000 10000 8000 10000 18000 819000
477000
Kjrewaiay
1 i 1 i 1 á 1 á 8 á 6 á 8 á 10 á 70 á 4900 á
6000
Ktrau
80000 30000 90000 15000 1 0000 0000 6000 16000 9000 16000 1000 10000 600 8600U 190 067000
'nyer. K. 898000
Rigysélk esslály Bsttt 40 keress IBM aafsM. kkik
I
Rjwaskj
1 á 1 á T* 1 á 8 á 6 á 8 á 10 á 70 á 3900 á
4000
laasi
90000 30000 10000 16000 10000 90XX) 6000 9600t> j 2000 18<>00 1690 10000 \ 600 86000 \ 170 669000
nyer. K. 981000
Allálk aistaly Batét N kareaa Haaáa: ÍM a«aat M. is M4a.
K/aaaiajr
1 á 1 á 1 á 1 á 3 á 6 á 8 á 10 á 70 á 3900 á
Kareaa 100000
80000 20000 16000 ÍOOIIO 30000 6000 20000 9000 16000 1000 1«000 800 36000 _______ 200 780000
4000 ayer. K.
Hetedik esslály Batét M keress Haaáa: 1IM Mfl, 14-aktékar ÍM*.
Lepagyobb pÉf^iá^lta
KorekB
1,000,000 [Egy millió.]
II
B t
1061000
I
1 J«ai*a 600000
1 ayar." 400000
1 & 200000
1 i 100000
1 A 60000
1 i 400 0
2 A 80000 8 A 2u000
20 A 10000
60 i 600*1
400 t 1000
720 A 1000
1000 á 600
27800 á 200 80,000 nyer. éa jut K.
600000 400000 100000 100000 6OO0O 10000 60000 6000" 200000 260000 800000 720000 500000 6660000 9,660,000
As L osztály hosáss 1808. május hó 11. és 12>éa len. A hutások s Magyar királyi elleoörsó halóság é« kir. kóijegyrt jeiealétében nyíl vánoesn történnek a vigadó lermdben. Sorsjegyek a Magy. Kir. Ssab. OsslAlysorsjálék valamennyi dárusilólnál kaphstók.
Budapest, 1998. április lMn. Magy Kir. txábad. 0siUlytor^|áték Igaigatósága.
knrzáks s aássék a. M.Né ayt-

kir. se(tály**n|áHk rsméaytasH.
A kywgiW'ijjsah) a lisaaaiaMiilb aabii > t ^ vaaá » | aanrlat,
1.000^000 KORONA. 1 Jutalom
600,000
1 nyer. É 1 , 400,000
900,000
® § 100,0(0 900,000
1 . 90,0011 90,000
1 . 80000 80.000
1 . 70,000 10,000
• • 60000 120,000
40,000 40,000
® • 80,000 160,000
1 96000 96,000
1 . 90.000 140,000
® • 16,000 46,000
91 . 10,000 810,000
67 , 6,000 886,000
6 488 763 1938 81790 8900 4900 8960 9900 Söööö
3,000 9,000 9,000 864,000 1,000 763,000 600 619,000 910, 200 6367,000 170 668,000 130 637,000 100, 80 817,000 40 llgjOOO
nyeremény áe L jutalom 18,lflO,oOO
Legkedvezőbb esetben
1,000,000 korona nyerhető.
Munkán laait kasáMM naai a U tk aagr. kir. ssak. aieiAljaeralélSk ia aa alkabaaal á klbaodM tooeoo saM|egy*a H.see ajsaiaeéay Mik, ast; InalrlUkas 11.110,000 karttál kirriaal. As aléall hlisauuti sywwaiaylákláml Martai * asM|*gjafc Ma hkkkaál afar. Baa t»
tátjan|á»ik, aW tltaláaaaia kairin, aalc sete wtm lláaaall aiaHMáaii»*Mikkil kir. A ur» aarl áfa aa anM HO'1"* «o agSaa aa *M aaatályka S.— Ari
tpW . . . .
•ff saffd . IM ,
aay ayaleaá Jf „ „ — .TB..
aaljraktt a phi illáin kaklléia* tm aláavll aallaH MWSak aki * klvaaM .....Ml Jacyaákal l va-
•Maksak a anMillaá latolt atáa aiain fcMaUM ailkSl aagklMttk, afc Mwala linaikit klMaka kárklaak iljuitnl nalfUaik TWrakvMt aa laaMS hasáaafc a aaaaa ap. kir ill alnln aallaM a ap M». kSa|«oaS jtkalMkaa aHkatask a aaakaál aaésliskl Jalaa Ma LáMak, k ira Ml lalllj Kjr.j4Uk.il alJr irtási vall as kéaWéia, «ly»»»tlr». káavrtkall a kaaéa «IM Mjinlseil UaMM
vM wr^jigyvt kapat Aa *M saa|áMk Mukk JááalJa a |áük*« a akeiMk > mjjkákbaa knákk kljlatJ* • ifj aa *l mtt rtaic* aak aakálr a kiaM. *«t7« adga I«S11 Mkál a II Ik mmtj kk aaakalil*ia»ll isiiff •orejiiU Mi kaiáaákaa a annsáilliiktk sslaál iMi kartak (ituni, aWéaa aika aula MM*kk
április 17-élg
kogj tsakaak kialaaas aiaaak likmktk. Hyaaaiajak alaiwi mjilthi kka,k*a>a áailMaik kl aálaa
Pethés R. és Tsa
b BiBgy. kir. íMhadalwoeit eáitályiersjáiék fS«láraallé|«
BUDAPEST, V. Nádor-utca. 6.
Nagy-Kanisaa vasárnap
Zala 81. B*<m (9. lap)
1898. április fad lt<*n
o m 8 T 3 H 3 ÜI
Esennel köshirré Malik, hogy miután a Magyar Klr*i/l ré*ilgr«lalul«rlia ell«nörz9 közegei a Második m klr. sub Outály sorsjáték I. oaziályára ssóló sorsjegyeket felölviisgáliák ssok, s löelárusilóknsk eláruiitái végeit kiadattak. — A Magyar KlrAlyl 1*4a agg y
aalalaat«rlaaa állal jóváhagyott sorsolási Isrv itt következik:
A Magy. Kir. Szab Osztálysorsjáték Sorsolási Terve.
100,000 sorsjegy 50,000 nyeremény.
■lat isslály. Bettt II kereaa. ÍBSS aá). 11. M Il i*.
Rjwakr
1 A 1 á 1 á 1 á 8 á 5 a 8 á 80 á 80 a 9900 á
koreai
60000 20000 10000 5000
9000 1000 600 800 100 40
8000 ayAR Kor.
6400 6000 4000 9000 6000 116000
940000
lásséik aiimlAlj MM M keress. Heiáe: 1SM. jaalea 7. M B4a.
Harasadlb ssstály
Batat 32 kereaa ■aaM; ÍBSS. Jatlu S. M 74a.
Nyartaény 1 á
1 á 1 I 8 á 6 á 8 á 90 á 60 á » 8800 á
Koreaa
70000 25000 10000 5000
sooo Ü000 1000 M)Q 800 80
4000 ». nysr. K.
9000 10000 8000 10000 18000 819000
477000
Njarialay
- 1 á 1 á 1 á 1 á 8 á 6 á 8 á 10 á 70 á 4900 a
Keraaa
80000 80000 20000 15000
1 0000 6000 9000 1000 600 180
0000 25000 16000 10000 86000 667000
6000
nyer.
K. 898000
ffogya4lk aaalály V MM 40 ksrass HaaM : ÍBSS upnl |. éa 44a.
I^Mhy
1 A 1 á r « 1 á 8 á ' 6 á . 8 a 10 á 70 á 8900 A
4U00
Kórsat
90000 30000 20000 16000 10000 80000 6000 9600O SOOO 16000 1000 10000 600 86000 170 668000
nyer. K. 981000
ftltAlk esstaly AetM M keraaa. HaaM: IBM mul M. M BUa.
Njnraalay
1 A 1 A 1 á lá 8 á 6 á 8 á 10 á 70 á 3900 á
4000
Keraaa
i 100000 80000 20000 15000 lOOliO 80000 6000 96000 9000 16000 1000 10000 800 36000 900 780000
nyer. K. 1061000
H a 1*4 I k asstály. MM 14 karsas Hsaéa ; 1898. t—pt. 14-akl4k*r 13-fg.
k
1,000,000 [Egy millió.]
_ 4
II
Is 1

1 1 1 1 1 1 2 8 20 60 400 720 1000 27800
Jitalaa kor. ay«r.
á
á
á
i
á
á
á
A
A
á
A
4
600000 400000 200000 100000 60000 400 0 80000 StOOO 10000 600U 2000 1000 600 200
600000 400000 900000 100000 600u0 40000 60000 60000 200000 260000 800000 720000 500C00 5560000
80,000 nyár. és jat. K. 9,560,000
As L osstály bosáss 1888. május hó 11. és 12<An le-i. A hutások a Magyar királyi ellenórsö hatóság é* kir. kösjegysó jelenlétében nyíl vánosan történnek a Vigadó termeiben. Sorsjegyek a Magy. Kir. Sssb. Osstálysorsjálék valamennyi elánisitóinál kaphatók.
Bsdapsst, 1898. Április lton. Magy- Kir. Szabad. Osztály sorsjáték Igazgatósága.
ínyiMt a aáaa4k a. MMAsys-
4>
klr. asitályaartjátkk raatayiaik
A Ufiatfobi ayanariay a l«fwn*oe*Hbb aestbaa ili> Tuot I- f ariiat,
1.0004)00 KORONA.
í i í 9 1 1 1 2 t 5 1
7
8 81 67
8 482 768 1988 81790 8900 4900 8960 9900 ÜÖöÖÖ
Jutalom nyer. A
600,000 400,000 900,000 100,0(0 900,000 90,00(1 90,000
80000 70,000
80.000 70,000
60000 190,000
40,000 40,000
80,000 160,000
96 000 96,000
90.000 140,000
16,000 46,000
10,000 810,000
5,000 886,000
3,000 9,000
9,000 864,000
1,000 768,000
600 619.000 D Ó, 200 6867,000
170 668,000
180 687,000
100, 80 817,000
40 116,000
nyeramAny Aa I. jutalom 18,160,u00
.Legkedvezőbb esetben
egy ■•'■Jegyijei
1,000,000 kerona nyerhető.
N tatokon iaalt kosdotit ml a ll-tk klr. aaab. s lalBlfSarMBIIk hu all
klbeoM|Mt IOO SOO a*n|acjrr« SOOO* ayesaaaéay Mák, aotr MalnMfaa 18,110,000 prlaal. Aa oldalt blttaUUtt ayirialay-tábllaat Martat a aaea|aayk Ma fcwmnai a/ar. 1
I
Mart
tályaonjittk, alat Utaláaoaaa IsáantM, aaég toka aaaa lllaáelt ara** ■wl In aa wtaatl iM^nyakaak agy agáaa aa akt oaatátyka frt
«M . . . .
N
» « --TB,.
M aa alkalaaasl kaiaaM
laiaaMlskkal klr. A tarv
aalyokat a skaa illnlii kskSMMo ngt atAavét aollott kIMtak aM. a klrauloa 111II1I JacyalkM t ve-Vtlakask a aafWrtM ksaMak atáa aladoa Maaoltlái allkSl aofklM|lk, al| kintalat liniaiMil kIHaatra kirklaok dljtalaaal walfilaak Tadfatartlaf aa Imas haalaak a aa«aa aa«r. Ur. illialiMn aaUott M aay Mr. kBatagyaB JohaMMaa aHkotaak M saskaAl aMaisakl Jalaa lekaS UMak, k íja* iU oaatá^-aorajllékaál bIIt Arláal «U aa IrdaklDdéa, oljraaajlra. k*s7 klaroUoall a kaala aUU WI)iaMWil lakatatla* vak aottj.jT.i kapai Aa aM asnMUk l*(ttk jiuaója a IMkat a akaadlk soialMtkkaa krtU hljtatJ. ■ t0 aa al rartt riaUn saak oaokllj a klaalai Nac/oa a|áalatoa lakM a U Ik aatr klr. aaakadalaosatt aaaiily-aoiajltik ólat kutetkoa a anwalstlwkot aalaél alMi kaaaAafe JaUatat, abén aoatnaaoakaa lijklilkk
április 17-ólg
kogy aaukaak kiatosaa alagot Mariit Xysnalajok aladan aafjaáfb*a llM|taakia laoMotaok kl aálaa.
Pethes R. és Tsa
m aagy. klr. BMbaéalfliMatt outAlyisrajáték (leliraiUA|s
BUDAPEST, V. Nádor-utca. 6.
133—J

-Kioltsa va«Arnap
Z.la 31. Mán. (•. Up)
im április bó 174.
fl •©
5 ®
6 ®
K 0
O o e
s §
©
t s
o o
Q
Ka m illáim • Mttályka art tott
kmjtNBfoyi a kfrtütwl
Imu a Imi
1 Jatel* ■ tfwirtai 600.000 1 íjaai; 1 >5.000
1 ajtm ■feyi 400000 7 áC JO.OOO
1 á 100.000 8 á 16000
1 A ioo.ooo 81 * 10000
1 á 90.000 87 A ftOOO
1 A 8<XOOO 8 á 8000
1 á 70.000 48t á 2000
2 á — 80000 788 á 1000
1 á 40.000 1288 á AQ0
5 á SQjDOt) 80 * 800
81700 nyeremény á NO kor. 8800 <fyeremény»á 170 kor. 4900 nyeremény á ISOkor. &0 nyeremény A JOO kor. 8900 nyíremén? t M kor. 1900 nyeremény é 40 kor. öeSaegsea.
•0,000 »j*rrmémj
1SJOOOOO ksrssa leueiken.
BIHARI EDE
Méfí. Kw.
osztálysorsliték
főelárusitó helye
Dkflldűk nténréteM mjj a kiililniig aMNgas >séM«ii elten Q utalványnytl vafy lakott tsrUken) L oastAlyv ataáati m^HJ at
sa áféaa m Ml KI •fTod_m fal—l
8.- #1 A- ftt é INH -OÍTir
A hivatalos terv minden megrendel6n*k innen mellékeitétUu A kaeá^agy-séket mindjárt a busás atáa (elsiétitáa nélkül btkáHIas.
iagisalsllaifcet kérem mtnál aükb---"tfu " iTnltrtnl ■■Mull
■ikirtlirt
BIHARI EDE Budapeet, Kerepeai-ut 20,
A legnagyobb nysremény a legsierencaéeebb mlbwi
BG-T UILLIO ICOKOITA,
Eliimert
■osósar
Losslve Phénlx
PIOOT J. arab. Pária 69 árammal kitűntetve
Fehérnemű mosására, *ayma|átan eaaapae nélkül, aaáda. hamu és ohlor nélkül USSStVI PHtNIX, mindent legjobban ama.
KKZUStQ I OHLOR MÜ.KÜU
LESSIVE PHÉNIX
kaphatá Magyaromig minden llwkinalifé iséban ás draoMIJIaAl éa eredni áruéit taUk
KAPHATÓI |
Uram « iílmlm MtLmm
fijír taMt-fegjar ItunkiirMn; Váci
Híydfttésok
felvétetnek
FTSOHElOÜLÖP
k űay i kertek ed^aéhin ■ , V
li|yK taiiiáa
i i«p itt« 11 ■
*
íaés.V
á pesti huv ^r.MÉIii kuk
válté Jaleta
sratnar Vf ÉMftMHI
MA-áiap
ft küm RartaL
Kapibná,
elad a Ilik soraiáték 1 tá oaatályáraérvéayta
Magy. osttilftors/igytt
o ín, 1, S Irt. •VfrtJ.fO, '|t 7§ kr. a Hat taaaiH ny tUa«#M mIMl Miadeo vá'Arlé megkapja • hivstatoa temsste1.
- ám mm Mbrtnfí rttíb II n*rtjtg mk
Q mgggmHHHHBH
Itt «-*
■á kwbnWin<ÉilliU>lm. iltk i» éa apsfUByasemáaf aa sasa tatéasé-aál TMn>t Hn|MbN eaatt
Nagy-Kanizsa, vasárnap
Z»l» 31. ssáai. (ÍO. JapJ
1898 április hó 17 éa
io oo: ooooooooooo
Ipt iftatap m itatta y Irt hullt! iiü MfttkÉtis. §
nudliul Máeégtél sagtliigálss X
(Bisoiiyftváoy kelt Bécsben, 1887? jul. 3-án) A
o
legjobb és Isgolcsóbb
Fs|tli»t Ité-saer
Aazáj kiöblítése csupán fog vágy azáj viszel nem elégséges a fognak tatittsárs. JEhhei leletté szükségen valamiféle leg-UmtlttMiv basanálaU. | |(> IMesMI ksphálé.^1 a
IOOOOOOOOC 0000000000000000
EfauM ttWWrtok.
Nagy-Kanizsa halárában 6o holdas házilag kexelt gazdaság, a város egyik nagy forgalom taUm^áa, épült lakházzal, gazdasági épületekkel, kellő felszereléssel, fuvar Ötlettel, őszi, tavaszi vetéssel, ugyanit! egy bér-háa, melyben 8 bérlakás, egy szatócs üzlethelyiséggel van, szabad késből, előnyős fisétéw feltételek mellatt
fgr- jutányos aron eladó.
és azonnal által vehető.
Kőtveiilő dfodadtstik; érlek eshetni
THOMKA ENDRE
talajdoamsei 107-8 NAGY-KANIZSÁN.
Legnagyabb ayerestény
1.000,000téma
a
As Aaaaaa 50.000 sysremés;
jegyzéka.
A legaagyskt i)irials| legsieresssésská eestkes
1.000,000 korona
A sjaialsja *SSs keessUaa * Mniknái
i mm oo'oobo 100 000 « 1 M ttOOOOO
á » .. íooooo
1 ,, 90000 I ^POOOO
toooo 60000 40000 80000 25000 20000 1SOOO ÍOOOO OOOO SOOO
*ooo 1000 soo soo 800 170 ISO ÍOO M 40
• a
a a
a a
a a
a a
á Báeeéik U0 aagy. Ur. ssttéljasvs|áMk «ae<kir> tusét aigSieSUtt éa
1«0.004»
■Jbál
50,000
Jet, neria aa .Mait lafl ajnaalsiji|j.lk — Hat az laaiaa ssvs|sg)fik Me kltlBiall sjsvsl

ajinatajaatljat lekét, uriat air iltaka®-aes laaifatia, MM. Halra. alillkkl aaaiislilleiksll aaeéatl ae*-a (aimnS ir.Iitl trta éa yeéigi
a a
MM
50,000 ■CÍS13JW.OOO
hj eaáei 1 aa aaai tnáeU mw|nyii » - Irt
a ... .
» aegyss „ „ „ „ les » , ayaiataé . .. » • «
kSMSak asét sMavMM, w®f apési aMIaeaake-kIMéli ||nHn.
á laM alá. aagktmek UaataH mMaks* s Unltlas kaaW lkjaikat, khatalee. lameilak aamg IlJUla.al ilteaak iSn h raaárikaaiam a alít lawiOa, a haaia k a aagy Ur. keraásy laislnése aeSeM ajrtMaaak éa aaskaál aris-éaskl aag|alnMia
KlvAlé sierenese
keévasatl Márséésásak as 1 mm- Ur. eeatélr-aanféUkWa, a aselta áár as sMsé eaitá-tyskkaa (sí alel II Mitálrtaa) iM.Soe újm, ím, tfalai mtaaa 2N4. HM. Me te Ma ItfMÉi ijfirnéijfi lyiftok tUraitsáksa, sa-l7»k«t . aaanaaaia a/artkaak U la áaMISak
általatok MinUfogva a H-lk magjr Ur. aasMIv-lirdMIk l-el kaaiaáhas S api'l'IWil aiaHM ksssáak (etlalal lallkiiiliélak as atal an^lMá-aál kiaa lalililt asas Wkkialil ápilaiaéeté*afcn>, kegy rtréláal m >M aatáljn kaslaaHN aa >W aaatilya a»«Hr** alkriaak; áa Igázzak la ntt, aaart még klanSas ss aM aaséüjr kásám aHa a kai- a ktfjw riiwéaéé kasaSakal mástaáapá-ksl el/aasrtn, hagy ikMa érkaslk.llaga*j«tt wJ.4Ut.akn air sam l^latÜillSI.
Bérjak akit. naMaéwaá^H alMaastiljIwa alJSlV ataétsaaaém asaaksa lagkéatkk
április hi 15-éig
Mik k-kSMaal. aart aaak as aeaékaa IgérM )Sk aaak ki.tM ■■Msllaéi
Török A.*.?
a magy. kir. aaak saaéálj aavajáaéa NeHnaHél
1,1 tetat kii
Gutori FöWes Kelemen
aradi gOgyaaai ász Margit Cr(He|e,
Margit-Cr6me ,e«'obb»rc«rt«»-
rövid idö ala'i
iljitja éa ssépiti u arcot.
Margit-Oréme ^^
szeplő, májfoltok,
) all.n.
pattanások, Mvatka (Mii
Margit-Cröine XL^
ás kéavörösödés, aapfcaraitae skaa.
Margit-Cröme 5SS5ÍS5J
bőrre kaave ez által rögtőa 1ÖI vétetik áa ez okoaaa azon csodás átalakulást, kogy a a saeplövel vagy roájloliokkal ledett ama 8-4 nap alatt alákdebamtahárM Isaa
Margitomé SSTS
zsiros, hanem igen 8aoas, bemar latsatvé hatással "bir. Aa srs assa lesz otyaa fényes 'mint más Cráaetf, aaért nappal ia hasa* nálhalő
MargitrCréme SWS £
MargiirhölgyporSSJSTkí
Margit-szappan t dobos atkr. Margitrfogpép i dobos 8i kr.
Csakis akkor talédl, ha ssladsa dobos gulorl HMn Kaleaaso győgy-sssráss Aradon KMIral(al és dmsrrel rm vitaivá. v
Hamlaitáaoktól óvakodjunk
Főraktár Nagy Kanizsán t
BEIM fi Y V L i
i A
AékAééAAééééááááá
Bichter kt< Horgony FainEipellcr
Liaiment Okpalol eomp.
Kasa hiiaews kázUer aDaasUH aláéaasaéWMM-vl sMtflMHtolk MMBÉÍSH*
íMHilkMllé MItmHMM tfk^MMP I] NÉMÍi| iHMMllilÉI |§ MMMMmÉSÜ Él tllal kaáSnatSaaba la akaHg gyrtrakksa laaéekaSk. A valódi Baraaiy-Ma-gi; iga, gnkarta Bergasv-UsáBMaS dsevesk Aatt, aa thkoa mmbaürn tosD shwsrt kW-mar, aal/aak tp Utkr*Um mm la& 10fa,TOkr.k latStigiiktaSI áibaahl plpaaartirtsi IkSirts Vsa; férsktár: íBrsk létast p'l nutili ■ H Bsaasska B»-ürtilhalNalialkas lnaiakl^Sal.aal akk Uaattéikka aSnatvss AesSmlaa. ■ asa aksr aagkársssek, m saaésa wyas Ivagat Jtergesy* vl|)agy te Bidiier mkétg-akt nóltfll rnirt mm vak«a arfa tba.
Iltmt I II k «a. a k b swi Iiaw IIHintn
Nyomatott Físchel Fülöp Uplulajdanusuái Nagy.Kanixsán 1898.
32. szám.
Nagy-Kanizsa, 1898. április hó 21-én.
XXV. évfolyam
lm>iwlliH i
TiMiiU*t|(l*t> n*M rtup
khrtkmMMa.
A maimat! wl krtsknat lakat n»p»»-klit i. a. 4—i ón kíit.
ZALA
Politikai és vegyes tartalmú lap.
xiuumaii
TlrnkM^hl : IWNHk Milrt—iiitii
sLórairftn ÍUI ;
Ma ém II km i« frt - k, rtMm t tmu (IM-u ÜKj»é*»r. ' km (l In kr
lét IMlwW i Up w«U«i rkra*n
Hegjelenik N -Kudssin hetenklnt kétner: vasárnap éa csütörtökön, imm
ittdaa Imtet «k laaart ihUM k|Muk at IWiwt ím aduk viana.
Tgji ea arám ára: lO krajozáx.
Felelőé ascrkesztó:
HALAT HÁJ* DOB.
■yilltér Mtltiiii l» kt.
It HatUtak, .alaaiat a Urtillnkn mitkialk Fisakat I
kkTibwhxlWkilaUMiW.
Szavak és tettek.
Erőteljes iparos-osztályt kell teremteni. Olyan iparos-osztályt, mely hivatása tudatának magaslatán állva, komoly törekvésével, szakismeretével, produktív ügyességével képes legyen magának helyet biztosítani, előnyöket teremteni as óriás verseny terén. Nevelni, tanitani képezni kell különösen azt az ítju nemzedéket, melynek kezébe Magyarország iparának jövője lesz letéve, önérzetre kell ébreszteni, meg kell vele mér fejlődése korában értetni, hogy hazája, nemzete s önmaga iránti kötelességek nagy feladatot rónak rá; hogy folyto nos tanulással, eszének, buzgalmának, keze ügyességének teljes odaadásával kell dolgoznia, ha azt akarja, hogy tiszteletes helyet foglaljon el a nemzet egyetemében.
Ezeket az igéket megtaláljuk kfllönbözó változatokban az ipar fejlesztése és föl lendítése végett elhangzó beszédekben és leirt cikkekben. Első sorban maguk az iparosok pöngetik legtöbbször ilyen formán a húrokat még most is; de pörgették igen sokszor szaklapjaikban különösen akkor, mikor még a fejlődő iparos nemzedék
TÁRCA.
■lá«f fénsk.
- 1 ,« A L á" <nU Ontja -
Várhelyi Gizella nagyon sokat, nagyon ssép ábrándos dolgokat olvasott regényekben, hangulatos tárca-cikkekben arról a bflvös kis fésssk-ről, melyet két szerető szív késsit maginak, mikor s papák, mamik áldásával megjelennek az aayaköoyvvesető előtt és 'ünnepélyes komolysággal kijelentik, hogy ők együtt akarják átturbé kölni az életet, és asmén erre az oltár előtt meg ts eaküasnak.
Biz sz nsgyon kedves, boldogító, meleg fészek lehet. A szeretet kese nsgy bűvész: a legegyszerűbb kis kunyhót is tündér pslotává varázsolja.
Várhslyl Gizella eleven képzelete szépen kiki-mezta aat a költői, aranyoa I észak rakást. Maga elé képzelte azt a férfiul, aki majd egytstr eaak megjelen előtte s ők ss első kézszorításból szépen, kölcsönösen megértik, hogy annak as sgy-máaboa tapadó, delejesen kapcsolódó két késnek okvetlenül egy téssek megépítésén kell munkálnia.
Még nagyon easményl logalmai voltak a fé-aaeknkó kezek egybekapcsolásáról.
Apja gazdag fölubirtokos volt; az ő házuk al-zárt levegőjében az élet eseményeiből nagyon kevés asossanat vert hullámokat. Csak regényekből ismerte az életet.
képezésérő!, ismereteinek gyarapításáról a törvényhozás nem gondoskodott
Ezek voltak a szép szavak, a hangzatos óhajok.
Nem volt Magyarországon egyetlen tisztán l&tó és helyesen gondolkozó ember, aki be nem ismerte volna, hogy az iparos nemzedék érdekében hangoztatott óhajtások teljesen jogosak. Húz mindenki látta a nemzetlentartó elemek legerősebbjének: a közép-osztálynak szomorú, csendes pusztulását és mindenki tisztában volt azzal, hogy a régi közép-osztálynak nemzetfen tartó, nemzetisthositó erejét és hivatását jó részben egy modern értelemben alakuló uj középosztálynak: az úgynevezett polgári osztálynak kell átvennie. Belátta mindenki, hogy Magyarországra nézve az istenáldásul nyert nyerstermény-produkcio csak akkor lehet igazán értékessé, ha annak minden igényt kielégítő, versenyképes feldolgozása is a haza határain belül biztosíttatik. Ehhez pedig értelmes iparos osztály keli.
Belátta ezt a magyar törvényhozás is, azért gondoskodott az iparos tanulók külön oktatásáról, azért szerveztek iparos-iskolá-
kat, hogy az ifjú nemzedék kellő ismeretekkel léphessen- ki az életbe, a tapasztalatszerzés terére, s a tanultak alapján irányt kapjon a szakadatlan önképezésre.
Ezek at iparos-iskolák most vannak még a forrás stádiumában, s még igen sok balfelfogással kell megkfizdeniök. Igen üdvös dolognak tartjuk ezeknek az iskoláknak életében azt az intézkedést, hogy ujabban hazafias ünnepélyeket is tartanak. Tanúi voltunk egy ily ipariskolai hazafias ünnepségnek Nagy-Kanizsán is, april 17-én, amikor a miniszteri rendeket szelleme .szerint az 1848-tki törvények szentesítésének ötvenedik évfordulóját ünnepelték. Örömmel tapasztaltuk, hogy müf nemesítő hatással van iparos tanulóinkra I az iskola és különösen az ily hazafias ünnepség. Örömmel és megnyugváassl győződtünk meg, hogy az iparóa-osztály fejlesztése, müvtiéae érdekében annyiszor elhangzott és leirt szavak nem jutottak a pusztába kiáltott igék sorsára, nem maradtak csupán papiroson, hanem jogos reményeket ébresztő erőteljességgeJ váltódnak egymásután valóra.
Egyszer valami gazdasági gyűlés volt kásáknál Nagyon sok, addig ismeretlen férfi jelent ott meg. Várhelyi Gizella addig könyörgött apjának, mig meg nem engedte, hogy jelén lehessen a gyü lássa.
Kastélyuk nagytermében volt a gyűlés. Aul nők éa a titkár egy emelvényén ültek. Hát ab ban azután semmi kOlönöe dolog sincs, ba egy érdemekben megkopaszodott álnok és egy göndörföOT^ titkár közöl skármelyik fistsl leány habosát nélkül s titkáron akad meg mind a kél aaemévsl.
Igy történi Várhelyi (iiaellával is. Sőt vsle még több, még veszedelmesebb dolog 1a történ'. Vörös Gézában, a fiatal titkárban, magtalálta azt a Iéré-alakot, amit az ö eleven képieleta már régén eléje festett.
Mikor azután a bemutalás alkalmával egymáe-
I kezet lógtak, letjes hisnnjnasésgal érezte is, bogy aa a kés sz a deíajee erejű munkatárs melylyel aat a kedves, aranyos fésska ö meg tudná rakni. As ártatlan, tapaaatalatlan leányok ksrssetlen odaadásával ksreae a fistsl ember társaaégát ts mikor a gyűlés utáni lakomának vége lett s a vendégek mlodsyájan bucsut vettek a kaayéltól: a tizennyolcévee ártatlan teremtés a szívében vslami nagy nagy ürességet átesett
Ennek a nagy-nagy ürességnek mélységében áruló dolog terem. A sóhajtás. As életorganumok tudóé iameröi megállapították ugysn, hogy a aó-aajtás nem egyéb, mint a kilélegsésnek egy neme; sáluknál gonoesabb lelkek aaatban aár aat ia
kisütötték, hogy ennek a léleksotvétetnek nea csupán a tüdő, hanem a aziv is forrása.
Szegény Gizella sébajtoson és e kósbsa, ka styjávsl vagy snyjával beszélt, kedves öotodat-lanaággal mindig Vörös GáaSrél kandal hosaSlá, mintha ason a göndörlűrtű listai titkáron kívül máa ss lett volns a világon. Pedig aa csak egy közönséges latainar ember volt
Aa öregek őeasenéatek. A papák, mamák ta-paazlalt lelke Ilyenkor hamar késsen van u okot tervvel. Ssélválaastsni I
Bebizonyított dolog, bogv t távoláig it vsa akkora éa olyan jé orvot, mint as idő.
Néháuy hét mulvs egyik félsöSMgyaror»ségi gróf jótságkormánysója levelet irt Vörée Gésá-nsk, melyben s gról msghltéséból igen kedvesé ajánlatot tatt neki, ha hallandó lem a gróf melleit a titkári állást elfoglalni. Ilyen hooaau kesflk vaa a nagyuraknak I Vöröa Gáts minden habosét nélkül elfogadta az ajánlatot Néhány nap malva aár magitlls a bucsulátogatáaokat Várhelyieknél la megjelent A búcsúvétel a kimért udvariasság rideg taa-bályai szeriot ment véfbe. A papa éa amas erre néave már mindeot előre okossá magtlispi-tottak. Egészen aaé tsrvök ezertől történt Csupán aat u egy köoyoaeppet M ej tették ki a prog-sammból, amely utolsó kéaaaoritáakcr Gissn szemében msgjslsnt s amely néma tssrslemad mondta mag Vörös (iésáaát, "bogy az aa egéas kimért ridegség csak ssámltó hssugság volt.
Levelezőlapok
IVagyKaalaaa látképével különböző kivitelben ^összeállításban pahaktók Fisekei Pttlőp könyvkereskedésében liyyflliliil, Hh Ara ésrskesklat S kr^Jeár <1|
Nsgy-Kanizsa csütörtök
Zala 82. szám. (9 lap.)
1898. április hó 21 én
A szavakat iroe tehát tettek is koronázzák. Az érdeklődés már a társadalomban is ébredezni kezd. És jól esett tapasztalnánk, hogy azokra a szegény iparos tanulókra milyen fölemelő, boldogító hatással volt ez a kis ébredező érdeklődés is Milyen komoly, Öntudatos viselkedést tanúsítottak egész flnnepségök alatt a templomban és az iskola falai között egyaránt! Valami sajátságos, ébredező sugár reszketett azokon az ifjú arcokon. — Tehát ők is valakik I Nekik is lehet okosan, szépen, érett komolysággal ünnepelni, és velÖk ünnepelnek, részt vesznek lelkes örömükben az érett, tekintélyes férfiak isi Van Jiát nemesebb buzdulat az ő számukra is, nem caupán az ablakbeverés és a papucsrugás! Olyan komoly áhítat ült azokon a halvány gyermek-arcokon, mintha ezen az ünnepi ségen két-három évet idősödtek volna, s egészen uj gondolat- és érzelem-világ tárult volna eléjök.
Már csak ettől a kis ébredező érdeklő-#
déstől is! Pedig hát csupán a városi tanács és az > Általános Munkásképző Egyesület« volt képviselve ünnepségükön, meg néhány tanférftu, szülő és iparosmester volt jelen. Az Iparegyesület és ipariskolai felügyelő-bízott-ság képviseletét hiába kerestük az érdeklődők sorában. Azok feledték, hogy éppen az ilyen ünnepségek alkalmával (aminőket az önérzetfejlesztés céljából minden évben kétszer, háromszor is kellene rendezni) gyakorolhatnának igen üdvös erkölcsi hatást az iparos-osztály jövő nemzedékére tettel is. Ilyen alkalmakkor kellene az iparos tanulók fejlesztése és nemesítése érdekében a tettekre hivatott tényezőknek teljes odaadással, buzdító részvétellel érvényesülniük. Sokkal többet érne ez a temérdek irott malasztnál, az olcsón elhangzó frázisoknál
Hogy ennek teljes tudatára a törvény azelleme szerint hivatott és kötelezett té-
nyezők sem ébredtek még mind: nem bizonyít mást, mint azt, hogy nincsenek minden vonalon tisztában: mily nagy erkölcsi és anyagi értéket képviselnek az iparos-osztályra nézve az eddig valóságra vált óhajtások.
Ez a gyenge érdeklődés azonban iparos-iskola tanítótestületét ne csüggeszsze ( ^Láthatták az ünnepségnek nagy erkölcsi hatását a tanulók arcáról lesugárzani. Ez megnyugtathatja, buzdíthatja is őket
Majd lassan-lassan elrezeg ez a hatás azoknak lelkéig is, akik most még talán
értéktelen, fiászontalan komédiának tartják t *
az olyan mozzanatokat, amikből a jövő iparos>nemzériék öntudata, nemesítő önérzete, hazaszeretete, munkára buzdító ambíciója sarjadzik (Öl.
Politikai szemle.
Országgyűlés.
A kongrusjavaslatok felett általános vils hétfőn széles mederben folytatódott
A vita első szónoka Sima Ferenc volt. A Tmáík nagy befolyásáról beszélt. Mikor kifogyott az érveléseiből, s gorombaságok ismert mesejére lépett, a mely neki mindig gasdsgabb termést kinál.
Utána Fibiny Teofll, az egykori igazságügy, miniszter következett. —Tiltakozott u ölen, hogy s javaslat mintegy jutalmazása volna protestáns leiekesetnek ezért a magatartásért, melyet ss egyháspolitiksi javaslatokkal szemben tauusilott
A szászok részéről Melbd Oszkár támsdts a javaslatot.
A szünet után Ctdky Albin gróf következeti.
Bevesető részleg a b ssédének keveset szól a javaslatról, de annál többet az — egyházpolitikáról. Felsug minduntalan s helyeslés és tet-szés zaja nemcsak a jobboldalon, hanem még a szélsőbalon is. — Csak s néppárt ideges.
— Ne mondják azt — hangsúlyozza a beszédében Ctáky gróf — hngy az egyháspolitik a törvények ellentéteket támssstottsk, hiszen világos dolog, hogy ennek épen s meglorditoMjs áll. As egyházpoUUksi törvények megssűnteltek egy eaomó ellentétet, a melyek as állsm és a kstholikus egyhás közölt támasztattsk. Ellenléteket as egyházpolitikai törvények nem támasztottak...
— Törvénybe .iktatták a vallástalsnsáfot I — sivítja Lepsényi.
— A ki a felekezeteken kívül állóságot ftasas-téveszti a vallá-lalansásgal, az nincsen tisztában vagy az egyikkel, vagy a másikkal. A felekezeteken kivfii állóság nem vallástslanaág.
— Majd kimutatom I Harsan fel Polónyi, a ki tudvalevőleg me.sssvssts u egyházpolitikai javaslatokat.
Sürün felzúgott a tetszés hangja, a mikor Csáky gróf áttérve a javaslatra, sorra vette a felhozott ellenvetéseket és rendre cáfolta őket. — Egyébként az a véleménye, bogy azoknak aa egyházaknak, melyek félnek a kormány befolyásától, nem kell igénybe venni az állán segélyezését.
A javaslat ellen azólott még Polónyi Géss, ki sz ülés végén került szóhoz és éppen azért kérte, toklntetlel a mutatkozó türelmetlenségre, bogy beszédét kedden mondhassa et A Ház többsége azonban ha lani akarta Polónyit, a ki asután máslélórás beszédben a legalaposabban megkriti~ zdlta a javaslat <tértlmtf intézkedéseit. Kijelentette, hogy ss a javaslat megteremti az rceUú* npekuldnit. Eleinte a néppárt lelkes helyesléssel asszisztált neki, sikerült azonban i:l is elhallgattatnia a tetszést, a síikor Polónyi — a szekularizáció kérdést kesdte fejlegelni, erősen sürgetve a fagyon* tírdót megoldását, Vegye sissss ss állam a katholikut papiig kezíbSl azokat a birtokokat, a melyeket védelmi ét oktaldsi zsoIgáhnányok (al-jetiiéit végett adott át mid. Sima Ferenc után tehát Polónyi Uéss is a szekularizációi követeit*. A néppárti papok odébb husódtak és Rskovsskv is fürgén menekült el Polónyi szomszédságából,
— Apage .. Apage ...
Nagyon kevesen voltak már a teremben, mikor Polónyi báromoegyed három táján befalj este beszédéi. Természetesen nem fogadta el a javae-Istot, de határosali javaslaiot nyújtott be.
A nem katholikus lelkészek koogruája foglalkoztatta kedden a képviselőházat éa a vita ismét Uj snysggsl szaporodott, ngy hogy hamarosan végét asakitani alig lebet
A szónokok sorát Oytry Klek nyitotta meg.
Utána nyomban Wlainet Gyula állt föl, hogy második beesédét mondja el a vitában. Baveas-téaében naay elismeréssel ayilatkosoU a vita magas nivójáról és snnak tárgy ilagoe voltáról, asután sorra vette ss eddig benyújtott ha'ározati javaslatokat, melyeknek meggyöngiténéro a javaa-lat intézkedéseit védelmeste. Főleg Apponyi javaslatával toglalkosott, melyet — ép ugy, mint a többit — nem tart elfogadhatónak, mivel aaok sem az áUaarsiaonnak, sem a lelekezelek érdekeinek nem lelelnek mag. Igen részletesen foglal-kosott s létminimum elvével, s kvalifikáció kérdésé vei, a segélyesés srányának kérdésével, vCdaimébe vette az erdélyi püspököt, Bethlen András gróflhl
Es után Gisalls belesse* t a legelkerülhetetleuebb szerelmi betegségbe: a vilagíájdalombu.
A psps, msma már igen jói tudták, bogy es .jgysn betegség, s mit nem ssabsd azonnal gyógyítani Félessleodeig nem is történt semmi ifikor észre /ettek, hogy s leány sóhsjal egyre ritkulnak, akkor egész éssrevélleoül vendégek érkeztek s házba. Ercsy Károly báró jött as apjával.
No és minek babráljunk ezzel s do oggal ? Mindenki tudhatja, bogy Gissllánsk Ercsy báró leU s iérja.
A papa és a mama teljes komolyaággal ast mondták, hogy a fiatal báró kese az a kés, melylyel azt a kedves, meleg (éssket íreg kell \raknia. A leány fosn mondta, hogy ó ezt nem jtisi; de a papa és mama ait mondták, hogy majd az után fogja éresni. A papáknak éa mamáknak pedig — aratni tudjuk, — mindig igasuk van.
Egybekellek.
Mágia lék s szokásos nászutasást. Bejárták Franciaországot, Hevléciát éa Olassországot, azután visszaérkeztek Mátra aljába. Ercsy báró fiai kastélyába.
Eddig nagyon szépen ment minden. Az ulssás ezer változatosságával rgyidöre leiedlelte s fiatal asszonykával ast s nagy-nagy árt, a mit szivében érezetl.
Hanem asután s kastély msgányában a jogot követelő emberi vágysknak mélységéé bányájában meggyúemlett a bányalég éa néha néha ssime megrepesztesse! fenyegette azt a szegény sseti-
vedő szivet. Vesssdelmes^o nagy arányokban szaporodtak a sóhajok.
A fiatal lélek abbén a ssép, fényes fémekben ugy fásotl, ugy didergett minibe vslsmi grönlandi hómesőben élt volns Azt a delejes meleget, ami a lés«ekrakáaban as igazi bűvös srö, nem éreste egy pillanatra aem.
De ast már mégis tadts, Logy néki többé srrs gondolni sem szabad, hogy ezt s hideg léssket egy más kés erejével meleggé varázsolhassa. Akkor már a legdelejesebb, s legmelegebb kés is idegen volt, sonsk kellett lennie ö előtte. Azért mikor férjétől megludis, hogy Vörőss Gésa, X... gróf titkára, látogatást fog tenni náluk, mindan idegssála megreszketett mérhetetlen nagy félelmet éresett.
Nem bízott magában. Ugy gondolta, hogy ha az a fiatal ember, akihez szive legyőzhetetlen erejével ragaszkodott, megjelen előtte, elvessti önaralmát éa megszegi női kötelességét.
A látogatás napján kijeleulette, bogy neki halaszthatatlan dolonban néhány órára távoznia kell. Megragsdls fórja kezél éa kérte, hogy ne mmjen el! neki olyan roasz sejtelme van.
A félj mosolyogva nézett a sápsdt asszonykára^ és meg aksrta nyugtatni.
Szegény asszonyka reiskelett és (élénken suttogta : — Ugy é majd hass sietsz ?
Aztán, bogy egyedül maradt, isgstottaa járt föl. alá szobájában^ Valami titkos sejtelsm súgta aeki, éreste, hogy es a tstálkosás döntő bem-iyáaaal leás egén eletére.
Ha reá gondolt, minden vére agyába tolult.
Megkuasálódtak gondolatai. A sziv egész hatalmával leigázta lényét Hiába emeits föl tiltó szavát as éss, hiába álUtoNs eléje ridag szigorával a nöi kötelességet: valami lélekvesztö ssédö-latet éresett, mint ski örvény fölött áll. Nem volt sehol egy mentő szál, amit megragadhatott volna.
Mas nőnek s legnagyobb kisáriés pillanatában is vsn egy menedéke; s kölcsönös ezareiemmel megrakott féasek ss ö édes, mindennél boldogi-több melegével. Neki as sem volt
As ö léssks hideg volt fázott, didergett benne. Nem s szerelem minden ideaasiüat átható ar^je, hanem cssk a kötelesség tudata füsté öl shbos s fészekhez. Milyen gyönge kötelék es magában vével A valódi Hereiemnek egyetlen azikrája olyan könnyen ssélperzseli azt a köteléket
Ercsy né félig önfeledten dőlt psmlsgára és lángoló ls)ét tenyerébe hajtotta. Gondolat gondolatot kergetett agyában.
Vájjon ki és minő joggal ssab ridag kötsies-aégekel, korlátokat a rserstö ssiv elé. Ki assa-teaitette ezeket u úgynevezett arkölest tőrvénye-ket, mik elleo minden lépten, nyomon feliássd s a<iv?
Mit vétsne ó azzal, ha Vfetss Gézának magmondaná, hogy boldogtalan, hon idő elölt megfagy ebben a hideg léazekbso. Es mit vétene aa-aad, ha ss a tárfi az ö magérteti elhagyottságábaa oda nyújtaná kezét s ö est a laism boldogító kasét magáhon ssoriisná, elfogadná, hagy l» galább egy-egy pillanatra tornaaljé a hidsg iéassk iagyssstó világából?
Nagy-Ksnisaa csütörtök
Zala 52. túm. (S. lap.)
1IM. április hó
nemben, A járulatol a nemzetiségi politika szempontjából'is üdvösnek állította oda, mert — ugy mondá — ha a nemzetiségek látják, bogy u 0 papjaikkal szemben a kormány üy huma nőni bánik, nem lógnak a magyar állam ellen izgatni.
Ilikor Zichy János grái beszédjére tán át: egyszerre ideges moagáa támadt a aéppárioo
— Szűkséguaek látom igenis, bogy s kormány intézményes garanciákkal láttassák el, — mondotta a miniszter.
■ - Miért? - kiváacsiaskodik Páder.
— A sért, hogy legyenek ekkorra, — mondotta a — a mikor majd önök ölnek a lormányou: ssiitfl as Mm déja meg «s< w er.
— Kit aa isten nevében ssoodja ? csattant lel Busáik.
— Bét talán már aa isisat is kisajátították 1 — rág Tiassa A*p Géaa.
Hatalmú vágásokat mért a mintatér a nép pártra.
— Zichy János gról attól tart, bogy a protestáns paréohiék kortestsnyákká lesznek — mondotta — nos hát én Üt nyílta* Urdum SnikH as ortséf mim stílt, tpaa-e, Aagy Mk s katholikui plétám-élm pártéríoMttit tartottak f
— Beismerik tehát I konstatálta hatalmú mos gU köti a mininter Rákon >ky István pedig Is hetetlen dobéban egy olyaa gorombásagot naisj lott kj a száján, hogy u elnök a többség viba ros helyeslése kösött utuitoita tüstént rendre.
Hosasasaa súgott a taps s miniszter beszéde után, agy, bogy Baássssfy, a ki ssemélyss kér désben kért saót, alig tndott saóhos jutni.
— As elébb slksssredéssmben olyan szól mon djtlam, a melyért most boosénatot kérek... mon dotts a néppárti ,kamaráé, de egyúttal, hogy .fájdalomdíjat. assnssen magának, aat aserette volaa a miniaalerre •réigasolnii, bogy as agy báaakat lámadta.
Tüstént és óriási hatással ripoutiroaott a ml-ninier, lelvilágositváB Rakotnky urat, hogy a néppárt és s kstboükas egyház te(jeeaéggei nem ugyssss. Ns tévesesék öesss msgukat a néppárti arak a katbolikus egyházzal.
A aagy hálást kelteti saóooklat után nem ks vésbé érdekes bestéd következett. A Wtmsr Gyuláé. Ka a bestéd nemélyes kérdésben való lenaóialásra birta MsltM Osskárt, ki tíltakcnott a baufiatlasság vádja ellen éa kijelealette, hogy ö mindenhor östie tudta agyeatetai régi magyar asmssségét ssáss aemsstiségével.
As utolsó asóooá flbs»tisdapi Árpád volt, ki as ellenaék sajot helyeslése kösött ast lejtegette, bogy a javaslat csak p irt politikai előny őket bistosit.
Egy édet, bizalmú asó; sgy mindent kiléjssö kés esőn tás : hát még ss is bOa volna ?
Nem, as lebetelleol
FMwil ás s határoaottság ereje rsjsoldotl arcára. Sseme lángolt. Előbb még reszketett, ié-lelmet érnett Moet aa a dacos végy támadt lei-kében; bárcsak aayedül találná őt Vörös Géss, bogy kitárhatná elöl le esirét; bogy megmond bataé: milyen értéktelen semmi ö előtte u a tündöklő hideg világ;.bogy megmondhatná neki: .Néad, egyetlen kéaasorilésodban több Odvőetég vaa, adat ennek a hideg lésssknek egén min-denségébenl"
As ajtó (ölnyilL As inu nöst-láicán hosta be Verőt Géaa látogalójegyét.
A saép assaony isgatottaa similotts végig homlokát éa resakstő hangon mondta: .Várom..
Néhány pillanat mnlva nemközt álltak egymásnál.
Ertsey báróné némán mutatott helyet Vörös Géaáaak
Vörös Géaa néad savaira) kérdezősködött a báró ur hogyléte felől.
— Ah, 0 nagyon jói vaa I — mondta a szép assaony; u »ő«-t erősen hangsúlyozva.
— Es biaonyéra méltóságod is nsgyon boldog sbbsn s kedves uj fésűkben ?
A béróné maga elé merengett Issooyu hsrc dúlhatott belsejében. Msjdnem férésre harapta ajkait. ...Aztán egyszerre fölkapta fajét
— Ah, és is nagyon boldog vagyok!
Ránézett a tatai emberre. Szemében megint
ott csillogott a mindi at meghazudtoló könycsepp.
_' -7 !
A vármegye házából.
A megyei kösigszgaUsi bizottság április ksvi ülését dr. Jankovfch László gróf főispán elnöklete alatt I. hó lé-én tartotta a vármegyeház gyűlés termében.
As alispáni havi je'entés a közigazgatás egy* ágaiban március hóban előfordult eseményekről felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vételeit.
Novakovec községben s Murán egy komp (él* állítása tárgyában elsőfokulág hozott ba tarosai meglelebbezletvéM közigazgatási bizottság másod fokulsg a komp leiálUláaál kizárólag a köaség gazdasági céljaira engedélyaste a vámszedésl jog gyakorolbálása nélkül.
Nagy-Lsngysl község képviselőlestülelének vá-Issstását — a beadott lelebbezés alapján a kö*-igazgatási bizottiág megsemmisítette.
As alaó-bégodi templom építési költségeinek t ed esése tárgyában Oéeodfokulag bosott u s határozatot, bogy a költségeket a plebánishn tartoaó községek róm. ksth. vallású laaoui állam adójuk arányában tartoznak fedezni, a közigazgatási bizottság — a lelebbezés elulasitáu mellett — jó'váhagyla.
A novai járáshoz tartozó lentii anyakönyvvezető! helyetteuek 160 frt Javadalmazása tárgyában, valamint Sormás községnek u anyakönyvvezető! ssékhly magvaliostsláu tárgyában beadott kérvényét véleményei jelentéstétel végett a kósígss-galáai bizottság u állami aayaköoyvvesető fölügyelőnek adta ki.
A novai járáaban Imreh Antal és Tuboly Zsigmondot, a sssnt-gróti járásban Réthy Gyulát, és Psál Viktort, s pecui járásban Táncos Lajoel éa Clemenl Lipótot s közi(azgslási btaottség járási ulbisotlaégi tagoknak kinevnte
Zala-Egersssg rend. tanácsú váras képviselőtestületének bslároutát, smelylyel u 1898 ik évre s kösmunks felének megváltásét elhetárosts a a két fogatú igás napaUm árát 9 írtban, u agy fogatnál I frtban s a kési b>pnám árát 40 krajcárban állapította meg. a közigazgatási bisott-ság jóváhagyta.
reodeaett tanácsú város tanácsát (s bisja, hogy a miniszteri rendelttol haladéktalanul kigsaatemtu
Olvastatott a jártai lösaolgabirék jelentése a közhasználatú törvényhatósági távbeszélő HtssWési tárgyában a közigazgatási btaottség részéről a járási fősaotgabirákhoa. valamint Zala-ffBnaag és Nagy-Kanizu rsadaast' tanácsú városokboa intéseit megkeresésén. A közigazgatási bizottság a beérkezeti jslintéisá tudomásul vétele után (elhívja a váraiegye alispánját, hogy a küshasc* nálatu törvényhatósági távbeaélő hálózat létesítése tárgyában kén tervet és kéhséeveléei tii|*umu elő, kijelölve egyúttal a íelmerülö költségek fedezetének módozatát is.
A kigazgatási bizottság Mkisja u állami tft-téeaeti hivatalt, bogy a badacsonyi kikötő ■ueiébM basanélbató állapotba való boeatala iránt a szükséges intézkedéseke! tegye ang.
A kir. taalelégyelő havi jslsatéu szerint s aé-niuter elrendelte, hogy a uabreadeki állami elemi iskola réasére építendő lakolahéa céljaira a község által átengedett teleknek helyszínrajza a I éjimérési adatokkal együtt záros bs téridő alatt feltsrjsssUssék. — Eeea idősükben volt Alsó-Oomorén u ottani kösségt iskolából IsjlsastsU állami iskolai épület ügyébea. — Magié lógatta a felső páhoki, ssenl-sndrési, egregyi, neme* bükki, saeol-gyórgyvári, alaó-pébokl éa .énaaüékl, r. k. Iskolákat. — As állami laaiilképaő ügyében volt Csáktornyán. — Meglátogatta a pariaki kiaéeé-ovodst, Iparos tanonciskolát tájékozási saeraeil a gátdaségi Ismétlő-Iskola ■srvsaásiról. — Sumé lyesen értekezett Páriákon a járási fösaoigabiré-val, a periaki járésbea fenfbrgó átlamosttésok éa aj állami iskolák aserveeéséasik össaaa viszonyai* rél. - Tárgyait Nagy-Kaalssáa a községi Iskolaszékkel u ottani községi polgári le és petaárl leányiskola, valamim a községi elemi Iskola álla-mosilásának s mlaisstsr által kitűzött fetiéMaMI. A minisstsr ez időeukbaa oru <goe körrét delet tel elrendelte, bogy s tanfelügyelői lekoUlátogatésab sseptember f.jjjl ■■páádifc és lilnaiilar Msaé milások seerint történjenek oly kép, hogy aa összes iskolák évenként, a nagyobb tankerületek-
A tapolcai vasúti állomásbos vezető utaukau j b«« pedig két évenként meglátogatandó* leásnák, kiépítési ée fentartáei költségeinek felosztásit tér- - Végül jelenti, hogy s miniszter a magyar-gyében a mégtartoit tárgy slés alapján elaólokuisg, nyelv oktsiásában tanusltoH kllünő buzgalmuk hotolt sst a bstárositot, hogy a költséget jréas- " —11 ben a törvényhatóság, { réstben a Daaéaluli h. é. vasút és j részben Tapolca város tartasik fedetni, — n beadott felebbesés slutsailáu mellett — s közigazgatási bisottság jóváhagyta.
Zechmeintsr Viktor néprátisi bérlőnek s Dunán túli-A. é. rásüt mentén a 600—663 szelvények között kél á'sreu iéiesitásc tárgyában beadóit kérvényét érdemleges balárout boulal 'elölt véleményes jeMntfc|éie| végeit a kOelgasgaiási bizottság kiadja a fiunántölUt. é. vasút Igasgstö ségának.
A pécsi póeta- és lávirds Ipsgslóaág értssilését, mely uerinl a kereskedelemügyi minisstsr rendeletére s kérks-i émetlslusi póetshivMal beszüntet-teleli s e helyett naponként késbosjtö- és gyűjtő póstajArlat léptettetík életbe, s közigázgattai bisottság tudomásul vélté. J I talokboa,' s másik példányát pedig é mlnlnteri
A kereskedelemügyi mininler leiratát, mely ssámvevöeégbes terjeszletto be, tudóméul vé szerint a májusi vssutimenelrindnek akként való. teteit
liSiÉ «®<i»l'<hogy ss MIÜ námu llklÉimnt gUMvéitkaénsk tervuets u vonat (íáktornyárs reggel 8 őrs 88 perckor és| 18Wlk 0lUM érdekelteknek megkülde-
elismeréseül Tóth Sándor perlaki áA elemi Ütés Breuer Lajos hodoeéní áll. elemi iahelel igasgató-lnnitókal, valamint Meoc-ey Károly cséktoraysi községi népiskolai la altét BO-ÖO M juta ómban rés sal tette, ami a mininler által meghagyott finn pélyes módon fog u illetőknek átedatnt
As Összes járások községei a járási tósaoige-hlrák utján felhívatnak, bogy kiededovedei és népiskolai épllkeeésnél s mininler által saerkeu-lett „Kisdedovodai éa népiskolai épltkaaéai minta tervek, Ópilkezésl utasilások* oiml munkát ama-sssressék s annak ulasitéu szerint járjanak el.
Kir. tanfelügyelő jelentése, melylyel bemutatja az 1891, évi 48. t. e. ID | ábaa megállapított 16 kraa nyugdíj járulmányról késsiletl s 189MMél 1896/1. évig besárólag terjedő manáálelot, melynek egy példányát u érdekelt m. kir. adóhlvs-
u 5700/6804. számú voaatok Sümeghre reggel 8 óra 80 perckor értessenek, a közigazgnlási bizottság tudomását vatta s egyúttal feliraltlag
Uk. Egyidejűleg jelentés léte ik s miniszterhez, hogy s csáktornysi és pefkki járás több nagy foutoaeágu kősségében állami kisdséovodék illetve
.. „ - . _■ , . ... .< ._;; . , , - luiiiuaeasu auzsezBuuii uiiuim sisueuu i wuna ntwi.w
Ö ^^.Í'^ÍT!!:!'!' ^'ü!"! állss^gysrmekmeiiedékháut álltut uivukl-
iráni, bogy a Csáktornyáról este 8 óra 80 pere kor ZaJa<Egarssegra érkező vonat innen Ssenl-Ivánrs indittsssék olykép, bogy a
|ék, Igy egyelőre Maia-Ceény, Szobolica, Bellcs, községekben és s osáklornyal
Nagy-Kanizsára lehessen utasni, egyutlsl sa eseo n_____
vonattal Szombathely felől Zala-Egeruegra ataaó! —"-^7"-'" közönséget a helyi érdekű vonat Saent-lvánról IJÜÜIIT V.
JfiH
jah ... i Mura Seerdahely M TM0,0I,I kolláréban
A ssut-andréai r. k< Iskola résaére 188, a k. Iskola résaére 187 M államsegély
P_■ .folyóvá tétetvén, érdekeli köziégek errél érte-
beesáttitse. sittéinek,
A kerukedelemllgyi miniszter rendeletében A dfibrélei r k. ískoa állflmsegély ügyében érteaili a közigazgatási bizottságot, hogy a laiigvizi beérkezett okmányok, t vőlgyiralui és bánok-póstahivstal újból felállítására vonstkosó kérelmét sunt-györgyi iskolák államsegélyé ügyében s nem teljeeilhell; ha asonban Lsngvis s u érdekelt I beérkuetl Javsdalmí jegyzőkönyvek, a karmacei községek hajlandók tlz éven ál évi 180 frt fen- kérvény a második tsritói állás sssrve-
Isrtási költséget viselni, ekkor megfonlolU tár- Uése ügyében, a cUbi r. k, iskola okmányai gyává teszi ss újból való leláliltás kérdését A államsegély ügyében, a balaton-fceoyei r. k. miniszter rendelete másolatban a járási szolgabíró- lanitó államsegélyének folyóvá tétele tárnétas ság utján érdekelt községeknek kiadaUk. n egyházmegyei hatóság megkereeéu, s kápta-
A msgysr államvasutak ssombalbelyi üzletre- lati tótii, pölöskei és polsi Iskolák kérvényei ulöeége a Pallós János és Léglsr Gotlieb uls- államsegély elnyerése tárgyában pértolóiag M-
egeruegi lak ónok tüzlávlaü ügyében bosott kereskedelemügyi minisstsri rendeletek végrehajtását kért A közigazgatási bizottság Zala-Egersssg
terjesztetnék.
A járási lössolgabiró hitközség tárgyalásokai
jslsatéu, bogy fWMd folytat qj iskola épétéae,
Nagy-Kanissa esfltörtök
Zala 82. stám. (8. lap.)
1898. áprili* hó 21-ér.
nemben. A javallatot a nemxeliségi politika sumpontjébóISs Qdvflanek Állította oda, mert — ugy mondá — ha a nemzetiségek látják, hogy as ö papjaikkal szemben a kormány ily huma nusan bánik, nem lógnak a magyar állam ellen izgatni.
Mikor Zichy János gróf bessédjére tért át: egyszerre ideges mosgás támadt a néppárton.
— Szükségesnek látom igenis, hogy a kormány intézményes garanciákkal láttassák el, — mondotta a miniszter.
' - Miért? - kiváocsisskodik Páder.
— Azért, hogy legyenek akkorra, — mondotta a miniszter — s mikor majd önök dinek a kormányou: amilSi at itltn ifja meg itt at or. eoigot.
— E>t ss isten nevében mondja? csattant lel Buzáth.
— Hát talán már u istent is kissjátitolták ? — rág vissza Papp Géaa.
Hatalmú rágásokat mért a miniszter s nép pártra.
— Zichy János gról attól tart, hogy a protestáns paróohiák koriestanyákká lesznek — mondotta Mát hát ia itt nyíltan kérdezem önöket at orttáy ttine elStt, ígat-e, hogy önök a kathoiikue plébániákon pártértelcetletet tartottak ?
—- Beismerik tehát I konstatálta hatalmú mozgás Met a miniszter. Bakoveiky István pedig le hetetlen dühében sgy olysn gorombássgot sialaj lott ki a száján, hogy as elnök a többség viha-ros helyeslése köaött utasította töstént rendre.
Hosssasan ingott a laps s miniszter beszéde után, ugy, bogy Bakovttky, a ki személyes kérdésben kért aaót, alig tudott zséhoz jutni.
— As elébb elkeseredésemben olyan szót mondottam, a melyért most bocsánatot kérek... mon dotta a néppárti kamaráé, de egyúttal, hogy >fájdalomdíjait szeressen magának, azt szerelte volna a minizzlerre •ráigaiolni«, bogy az egy-háiskat támadta.
Töstént és óriási hatással riposztirozott a miniszter, felvilágosiiván Bakovttky urat, hogy a néppárt é* a katholikus egyház teljességgel nem ugyanss. Ne tévesszék össse magukat a néppárti mik a katboükus egyházzal.
A nagy hatást keltett szónoklat ulán nem ke véabé érdekes beszéd következett. A Wtrntr Gyuláé. Ez a beaséd személyes kérdésben való fsíssólalásra bírta MeUtl Oszkárt, ki tiltskozott s hsssflatlasság vádjs ellen és kijelentette, hogy ó mindenhor össis tudta egyeztetni régi magyar uemeaaégét szán nemsetízégével.
As utolsó szónoi Stentípdnyi Árpád volt, ki ss ellensék zajos helyeslése között sít lejtegette, bogy a javaslat csak pártpolitikai előnyöket biztosit.
Egy édes, bizalmú szó; egy mindent kifejező késssorités: hát még ez is böa volna ?
Nem, as lehetetlen 1
FÖládOtt és a határozottság ereje rajzolódott arcára. Saeme lángolt Előbb még reszketett, félelmet érezett Most ss s dacos vágy támadt lelkében ; bárcsak egyedQI találná ót Vörös Géza, bogy kitárhatná eUMte szivét; bogy megmond -hstná: milyen értéktelen semmi ó előtte ez s tündöklő hideg világ;.hogy megmondhstná neki: .Néad, egyetlen kézssoritásodbao több üdvösség van, mint ennek a hideg fészeknek egész mindeneégében lH
Aa ajtó fölnyilt As inu ezüst-l álcán hosts be Vörös Gén látogatójegyét.
A szép asszony iigatottan simította végig homlokát és reaakstö hangon mondta: tVárom«.
Néhány pillanat mulvs szemközt álllak egy-
szép
Ercsy báróné némán nmlstolt helyei Vörös Géaának.
Vörös Gén némi urarral kérdezősködött a báró ur hogyléte IslőL
— Ah, 6 nagyon jól van I — mondta a asszony; u »ö«-t erősen hang súlyozva.
_ Es bizonyára méltóságod is nsgyon boldog ebben s kedves uj fészekben?
A báróné msp elé merengett Iszonyú hsro dúlhatott belsejében. Majdnem véresre harapla ajkait. ...Aslán egyszerre föikspls lejét.
— Ah, éa ia nagyon boldog vagyok 1 Ránézett a Batal emberre. Szemében meginl
olt 'caülogoil a mindi nt meghazudtoló könycsspp.
-- _' -J
A vármegye házából.
A megyei közigugstási bizottság április havi ülését dr. Jsnkovtch Lánló gról löispán elnöklete alatt 1. hó lé-én tartotta a vármegyeház gyölés termében.
Az alispáni bavi je'entés a közigazgatás egyes ágsiban március hóban előfordult eseményekről felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vétetett.
Novakovec községben a Murán egy komp felállítása tárgyában elsőfokulag hozott határout meglelebbeztetvén,a közigazgatási bizottság másod fokulsg a komp lelállilásál kizárólag a község gazdaaági céljaira engedélyezte a vámazedézl jog gyakorolhaláu nélkül.
Nagy-Lengyel község képviselőtestületének választását — a beadott felebbezés alapján a kö»-igazgatási bizottság megsemmisítene.
As alsó-bagód! templom építési költségeinek fedezése tárgyában másodfokúiig hozott as s határozatot, hogy a költségeket a plebániahvz tartozó községek róm. kstb. vallású lakoesi állam adójuk arányában tartoznak fedezni, a közigazgatási bizottság — a felebbezés elutasítása mellett
— jóváhsgyta.
A novai járáshoz tartozó lentii anyakönyvvezető! helyettesnek 160 frt javadalmazása tárgyában, valamint Sormáa községnek az anyakönyvvezelöi ssékh-ly megváltoztatása tárgyában beadott kérvényét véleményei jelentéstétel végett a közigazgatási bizottság u állami anyakönyvvezető felügyelőnek adta ki.
A novai járásban Imreh Antal és Tuboly Zsigmondot, a uent-gróli járásban Réthy Gyulát, és Paál Viktort, a pacsai járásban Táncos Lajost és Clement Lipótot a közigazgatási bizottság járási utbizottsági tagoknak kinevezte.
Zala-Egerszeg rend. tsnácsu város képviselőtestületének hslároutát, amelylyel u 1898 ik évre a közmunka felének megváltáséi elhstárosts s s két fogslu igás nspszám árát 2 Írtban, u egy fogatúét 1 frtban s a kézi napszám árát 40 krajcárban állapította meg, a közigazgatási bizottság jóváhagyta.
A tapolcai vuuti állomáshoz vezető útszakasz kiépítési és fentsrtási költségeinek felosztása tárgyában a megtartott tárgyalás alapján ehőtokulag hozott azt a határozatot, hogy a költségei j részben s törvényhatóság, { restben a Dunántúli h.
vasul és j részben Tapolca város tartozik fedezni, — a beadott felebbezés elutaaitáss mellett
— a közigugstási bizottság jóváhagyta. Zechmeisslsr Viktor náprátlai bérlőnek a Dunán-
luü-fc. é. vásut mentén a 860-863 szelvények között kél áteresz létesítése tárgyábsn beadott kérvényét érdemleges határozat-hozatal előtt véleményes jeléméstétsl végett s közigazgatási bizottság kiadja a Dunántuli h. é.vuul igazgató ságának.
A pécsi póstz- és lávirda igazgatóság értesítését, mely szerint s kereskedelemügyi miniszter rendeletéire z kttrka-i émelfslusi póstshivalal beszüntet-lelett s e helyett naponként kézbesítő- és gytyjtö póstajárlat léptette tik éleibe, a közigazgatási bízott* ság ludomásul vette.
A kereskedelemügyi miniszter leiratát, mely szerint a májusi vasúti menetrendnek akként való módoeitasát rendelte el, hogy az 6816. zzámu vonat Csáktornyára reggel 8 óra 88 perckor és az 6700/6804. számú vonstok 90meghre reggel 8 óra 80 perckor érkezzenek, a közigazgatási bizottság tudomásul vette s egyúttal feliralilag újból megkeresi a kereskedelemügyi miniutertu iránt, hogy a Csáktornyáról este 8 órs 80 perekor Zshufigsraegre érkező vonst innen Ssenl-Ivánra indíttassák oly kép, hogy s déli vssulon Nagy-Kanizsára lehessen utazni, egyúttal aa ezen vonallal Szombathely lelöl Zala-Egerszegre utazó közönééget a helyi érdekfi vonat Sunt-Ivánról bessállilu.
A kereskedelemügyi minisster rendeletében értesíti s közigazgatási bizottságot, hogy s Isngvizi póslshivslsl újból lel állítására vonatkozó kérelmét nem teljesitheli; ha azonban Langviz z u érdekelt községek hajlandók tlz éven ál évi 180 frt len-tartási költséget viselni, akkor meglonlolás tárukból való (elállítás
rendezeti tanácsú város tanácséi fa hívja, hogy a miniszteri rendeletet haladéktalanul loganaloaitaa.
Olvastatott s járási (Össolgabirák jelentése a közhasználatú törvényhatósági távbeszélő létesítése tárgyában a közigazgatási bizottság résaéröl a járási főssolgsbirákhoa, valamint Zala-Egerasag és Nagy-Kanizza rendeseti tanácsú vároaokboa intézett megkeresésére. A közigugstási bizottság s beérkezett jelentések ludomásul vétele után felhívja a vármegye alispánját, bogy s közhasználatú törvényhatósági távbeszélő hálózst léi esi lése tárgyában kész tervet és költséivelést terjessusa elő, kijelölve egyúttal a felmerülő költségek fedezetének módozatát is.
A kigazgatási bizottság felhívja u állami épi-lészeti hivatalt, hogy a badacsonyi kikötő mielőbbi huznélhstó állapotba való bozaisls iránt a szükséges intézkedésekel tegye meg.
A kir. lanlelögyelö havi jelenlése sserinl s miniszter elrendelte, hogy s cubreodeki állami sleml iskols réssére építendő iskolsbás céljaira a község állsl átengeded teleknek belyssinrajsa a lejlmérési adalokkal együtt sáros bsláridő alatt felterjesztessék. — Ezen idösukban voll Alsó-Domorún u oltani községi iskolából lejlesstsll állami iskolai épület ügyében. — Meglátogatta a felső páboki, uent-smirási, egregyi, nemes bükki, uenl-gyórgyvári, slsó-páhoki és sármelléki, r. k. iskolákat. — Az állami lanitóképző ügyében volt Csáktornyán, — Meglátogatta a periaki kisded-ovodat, iparos tsnoooiskolát, tájékozás! szerzett a gazdasági ismétlő-iskola szervezéséről. — Személyesen értekezett Perlakon a járási főssolgabirO-rál, a perlaki járásban fenforgó államosítások és Uj állami iskolák szervezésének összes viszonyéiról. - Tárgyalt Nagy-Kaaissán a községi iskolaszékkel az ottani községi polgári flu- és polgári leányiskola, valamint a községi elemi iskola államosításé nsk a minisster áltsl kitűzött fsUéleiairöl. A minisster ez idóesakban orsz igos körre r delei tel elrendelte, bogy a tanlelügyeiői iskolalátogatások szeptember l i)JI napidíjak ét kitomnlrr falasá-milások sserint történjenek olykép, hoty u összes iskolák évenként, a nagyobb tankeroittek-ben pedig két évenként meglálogatandók lesznek.
jelenti, hogy a miniszter a magyar* tanúsított kilOnö buzgalmuk Sándor periaki áll. elemi isk-hodosáni áll. elemi iskolai valamint Menc-ey Károly csáktornysi községi népiskolai laaitót 60—60 fcí juta ómban rés esitelte, smi s miniszter által meghagyott ünn pélyes módon fog az illetőknek átadatni.
Az összes járások községei a járási fössolgabirák utján (elhivatnak, hogy kisdedovodai éa népiskolai építkezésnél s miniuter áltsl saerkeaa-tett „Kisdedovodai és népiskolai épitksaéai mintatervek, épilkesési utasítások* cimfl munkát mag-uereuék s annak utasiláss szerint járjsnak el.
Kir. lanlelögyelö jelentése, melylyai bemutatja u 1891. évi 43. I. o. 10. § ában megállapított 16 kros nyugdíj járulmányról késsitetl s 1892/3-tól 1866/7. évig bezárólag terjedő munkálatot, melynek egy példányéi u érdekelt m. kir. sdóhiva-latokhoz, a másik példányát pedig a minisiten számvevőséghez terjesztette be, tudomásul véteted.
Zalavármegye kisdedvédelmének terv esete as 1898-ik évre u összes érdekelteknek megküldetik. Egyidejűleg jelentés léte ik a miniszterhez, hogy s csáktornysi és periaki járU több nagy fontosságú községében állami klsdedovodák illetve állandó gyermekmenedékbánt ál Itani szíveskedjék, igy egyelőre Mura-Csány, Szobolica, Belica, Mura Sserdahely községekben és a csáktornysi kolláréban
A szenl-sndrási r. k. iskola réssére 168, a szalspai r. k. iskola réssére 147 Irt államsegély folyóvá lételvén, érdekelt könégek erről értesíttetnek,
nyelv oktstásában elismeréseöl Tóth és Brauer Lajos igssgsló-lanilókal,
gyévé teszi az újból való felállítás kérdését. A____
miniszter rendelete másolslba na járási szolgabíró- j taniló
ság uljáo érdekelt közzégeknek kiadaük. az egyházmegyei hatóság megkeresése, a kápla-
A magyar államvasutak szombathelyi Qzletve-1 lan tótii, pölöskei és polai iskolák kérvénysi
A döbréteí r. k. isko'a állsmsegély ügyében beérkezeti okmányok, a völgyifalud és bánok szenl-györgyi iskolák államsegélye ügyében a beérkezett javaduimi jegyzökönyvek, a karmacsi segély kérvény a második isnilói állás sservs-sése ügyében, a csébi r. k. iskola okmásyai államsegély ügyiben, a balalon-henyei r. k. államsegélyének folyóvá létele lárgyábaa
zelösége a Pallós János és Lágler Gotlieb zalaegerszegi Iskósok tüzlávlati ügyében hozod kereskedelemügyi mininteri rendeletek végreháj
államsegély elnyerése
terjesztetnek. A járási lőazolgsbiró
' lázát kéri. A közigasgslási bizottság Zala-Egenseg hitközség tárgysláaoksl
tárgyában pártolólag
jelentése, hogy BocfÖld folytat qj iskola épiléea,
Ntgy-Ktnitea csütörtök
Zala 82. agám. (4. lap.)
1898. április btf 21-án
esetleg megfelelő qj háznak megvétele ügyében, tudomásul véletett; s kávási r. k. iskola ügyében as iskolái- lentartó kósség lelhlvstik, hogy ss uj iskolahái tslépitésére uésve jegyzőkőnyvben logtail kötelezettségének sürgősen elegei tegyen ; a sárosdi iskola építése ügyében hosott végzéséi a kósigasgatási bizotság lenntartja s felhívja ss iskolát lenlsrtó községet, hogy as épiikesést le-lelósség terhe mellell haladéktalanul indítsa meg, mivel ellenkesö esetben iskolája besárstik; s Isgyoni r. k. iskola ügyében ss iskolát lenlsrtó kösség íelhivstik, hogy a térvénynek megfeió iskola és tanító lakás felepitése iránt s ssükséges intézkedéseket halsdéklslsnul megtegye
As árvssséki b. elnök jelenlése sserint s fogalmatói karnál február végén hátralékban volt 10.177, máreius hóban beéikezett 4.289 a igy slintésés slá kerüli 90.466 ügydarab, amelyből március hóbsn elintézlek 3 452 darabot s igy máreius végén hálralékkso maradi 17.014 ügy darab. As irodában február végen hátralékban volt 1.106, március höbau leírás végeit kiadatolt 8.4A0, ósssssen 4664 agydarab, amelyből március hóban leirtsk és ezpeúáitak 4,024 dbt s igy márcita hóban hátralékban maradi 680 db. ' A kir. pénsügyigsagstó jelentése szerint március hóban a vármegye területén befolyt állami adóhan 101.989 frt 80 kr. A folyó év eM negyedében összesen befolyt 614690 frt 91 kr., mely a mult ev haton titkában befolyt 620 788 Irt 88 krral sssmben 6.068 frt 17 krrsl levesebb. Március végén hátralékban maradt: l,t28.989 Irt 811 kr. egyenes adóban. 94.6*4 frt 661 kr. had-mentességi dijban 1,086.097 Irt 69+ kr. nőlő-déssmsváltságban, 894.856 Irt 68 kr. illeték sMMrtékbsn. 67,117 frt 68j kr. fogysstlási- és italadókban, 8.096 frt 061 kr. iia'merési illetékben, vagyis összesen 9,778.488 frt 08+ kr. Leirásbt hozatott a folyó év eitó negyedében: a) egyenes adóban 17.976 frt 79 kr., b)hadmen-itttégi díjban 771 Irt 79 kr., c) szólódézsma váltságban 89.991 frt 69+ kr. Fizetés halasstá* hst esetben engedélyeztetett 1.868 Irt 72 j kr. tdélsrlBsásrsi Ideiglenes házadé mentesség 16 épületre engedélyeztetett.
A munkás-törvény végrehajtása.
Hazánkban minden dolog, a mi s
bogy az ország egyes községeiben még nem bomlott 101 as izgatók által csinált paraszt szociáliala-ler vezet; . még sokin vannak, a kik nem fogsdnsk el semmmiféle hatósági tekintélyt, lőrvénypsrancsot s vakon biznak a munkások óssrelsrtása által kivivandó qj rendben, a midőn a szocialisták lesznek s tóid urai. Ezek az ele-
peressé vált kérdések elintézésének is biztat alapot lógnak nyújtani. Minthogy pedig közigazgatásunkra nézve ez s tér s legújabb, szükségesnek véljük, bogy hslóságsink már jó eleve beható tag ismerkedjenek meg a törvény vonatkozó intézkedéseivel s az azok háttsrét képező magánjogi elvekkel, mert itt a törvény végrehajtása az ele-
mek azonban már ia el vsnnsk szigetelve s sz jén sem lehet bizonytslsn a kísérletezés a haté
igasolványos és szerződéses, tehát s törvényes rend korlátsibs tért munkásokst nehéz lesz ismét elvlársakul megnyerniük.
rozatokkal és indokokkal, a melyet a felsőbb hatóságok kritikája kell, bogy határozott és helyes irányba tereljen. A gyors és igazságos, tehát a
ét részletes ismsrete
_ mezögazda-
ttgot fenyegeti, s nemzet létérdekeit tenyegeti. -^'!!!^ Földmivelő állam vagyunk; legtöbb jövsdslmi forrásunk s földben vsn. Ennek s jövsdslmi ior-rásnsk épségét természetes kötelességünk minden erővel megvédeni.
Tulajdonképpen csak most látjuk, s midőn as 1998. 1L t-c. végrehajtása megindult, hogy mily fontos misssiót vsn hivatva betölteni kösiguzgs-lásunk s mezőgazdaság érdekeinek a parasst-szociálisztikus rszaék és mozgslmsk elleni v4 delmében. Csak moai látjuk, hogy msnnyirs nagy szükség volt ezen védelemnek rendelkezésre bo csátsni hst óságainknak, sz eddig nélkülözött hatóssbb eszközöket s t törvény ét t társadalom különös gondozásába venni azt a népréteget, a mtlyosi keze munkája nélkül uinot mezőgazdasás t a mslylyel eddig vajmi keveset törődtünk.
Most. a midőn a munkás-iga olványok kivétele ét a nyári munk*S'.erződések kötéte vau folyamaiban, tok helyütt lapanltlhaljnk, hogy u izgatás mérge mily erősen elterjedt. Sok helyen vootkodtak a munkátok igazolványt váltani, sssrzödéseket kölni. Nem itmerve ss uj törvényt, vonskodlsk annak oltalmát igénybe venni, sőt nyíltan fenyegetőztek a törvény végrehajtass ell-n vsló szegflléssel.
A munkát-lörvény — est s kőzlorgslmu nevei ktplt ss 1898 évi II. L-cikk - végrehajtása folyamin esek s bsjok nem csak általában telszinre kerüllek, de legiissyobb részükben már Is orvoslásra találtak. A félrevezetett ^munkás-népre meg volt s maga morális hstáss s halósági apparatus munkábalépésének, a törvény megiameréténik. As sieinte hol passsire, hol lármásan vonakodó tömegek fokosatosan hajolnak msg sz 1898. évi 11. t.-c. intenciói előt1, kérik as igsaolványslkst s kötik s törvénysdts sssszit-ttocit melleit t szerződéseket A paraszt-szocializmus, a mely a mult éren as sgéss országol befonta, egységes óriási hálónak látszott, szél lett bootvs s törvény, s jog, méltányosság és a humanizmus erejével.
Nem általhaljuk szonbsn magunkat azzal, bogy ■ár a törvény végrehajtásának első évében tul esünk minden bajon. Tudomásunk vsn arról,
At addigi tapasztalatok alapján két sseinpont-j törvény intencióinak megfelelő eljárás, teljesen tiszta, a melyet a hatótágoknak a pa« raaztszoeiális bajok ellenében követelni ke!|.
Az első sz, hogy most, s törvény életbe épté nek első idejében, titrhetlen erélylyel, ellenlmon dást nem tűrő szigorral kell httározmánysinsk érvényt szerezni. Hs az eső időben látja a nép, hogy a lörvsny parancsait nem lehet tréfára vengi, a hogy a magyar állam elég hslslmsa akaratának érvényt szerezni, később nsgyon megkönnyebbül,* úgyszólván magától fog menni a végrehajtás munkáj Az erélyes löllépésnek számot kitűnő hatását láttuk eddig is és látjuk most is. a midőn a pörbe fogolt izgatók részint megszöknek, részint gyáván tagadnak. A télrevezeteti nép látja a hitványságál azoknak, a kiket előbb vezéreiül fogadott s látja a komo y ságát a jogszabályoknak, a társadalmi rend fen. tartáaára szolgáló erőnek.
A másik szempont az, hogy minden erővel azon kell lennünk, mikép a munkás nép, a mely bizalommal né'i az qj rendet, sorsé mk javulását várja a törvény méltányos éa humánus intézke-déseitől, a hatóságok közremunkálusálól: ne csalódjék várakozásában. Természetes, hogy ezzel nem azt értjük, mintha ss qj törvény minden baját megszüntetné a munkásnépnek s mintha helyes és jogos dolog volna ily várakozAaokat | táplálni. Mert az emberi intézménynek egyike
csakis a alapján
törvény beható lehetséges.
Nem hallgathatjuk el azon észrevételünket, hogy s törvény véjgrebajláat igen meg lett volna könnyítve egy a központban kidolgozott szerződési mints által. Es a föladat most s lörréay-vényhalóságokra van bizva, a melyek sokkal nehezebben telelhetnek meg anaak, mint a mm-dsntéle szakerőkkel rendelkező kormánybatóság. A törvény határosmányainak megfelelő munkás-szerződés lényeges tartalma as egétz országban egy kell, hogy legyen. A mi a leieknek a kü-lömböső viszonyokhoz mért szabad egyezkedésére van bizva, az maradhatott volna üresen a mintában. Elég lett volna a mintának otak arra utalni, hogy minek kell a szerződésekben lőttél* lenül benne lenni s sst hisszük, bogy a legfőbb garanciája a minta jóaágának aa lett volna, bogy ha a lörvényayel agy műhelyben készQL E tekintetben különben sst hi«<ük, aligha lesz lehat mtilökni a kormánybaiótági Intézkedést.
A viszonyok sulys régóta nem követelte oly főllillenül egy törvénynek goodoa és aa öaiaiál-dozásig menő munkával iáró végrehajtásai, saiat a munkás törvényé. Mindtn jelenség arra matat, hogy adminisztrációnk munkásai fölfogták sst a körülményt A nemzet hálája nem fogja figyelmen kivfll hagyhatni érdemeiket, ka a hazánk, a
ssm tökéletes; a gyakorlati élet log tehát bi<o> gazdasági fejlődését Zsvsró kórus társadalmi
nyárs elég esetet lölvetni, a melyet s törvény hozás nem láthatott előre, tehát nem is lehetett megtelelő intézkedéseket. Mi "csak aat vétjük jogosan megköVeteihetŐnek, hogy túlterhelt ét irodábt szorított adminisztrációnk általános bajai ne mutslkosssnsk t törvény végrehajtásának első idqjében Nem izabad heverni hagyni a munkásügyeket, nem ssabad takarékoskodni a helyszíni eljárással j nem sssbsd megijedni, hs vslahonnan híre hailttisik. Ha as ügymenet nem less elég gyors, s s helyszíni eljárás ssonnsli, hs a törvény végrehajtására hivstotl tisztviselők nsgyon öri«ni lógják személyei biztonságukat: a munkás nem ■■■■■1
jelenségeket, s törvény, igszság és méltányösaég szereivel s kesükl en, mentül siöbb teljesen el oszlstjak s ezzel lehe'ővé tataik a érdekében kifejtendő közgazdasági halhatót meginditását.
(*-
munkásnép tsvéksayég

Hirdetmény.
A helyben állomásosé magyar királyi 20. honvéd gyalogesred póttaralékoa itgéay-jsége folyó évi ápril hó 96, reggel S órától kszdve - KiB-Kanizsa, Bajeaa, ssepetneki major és a
tgg.iapni hamar és olcsón igu- príncipália kanalis állal határoU löléraa harcszarü
ságot, szabadjára less hsgyva as izgatás, a már J céllövészetet lart. Erről a közönség oly ágyai-
lecsendesedett elemekből is kivéss a hatóságok iránt való bizalom s a törvény elveszti hatásánsk IÖÖ00 lépésnél legfontosabb, Ittduiillilrinbrális részét. Hs vslaba, tartózkodjék! ugy most kell éreznünk, hogy a midőn a közigazgatás szolgálatába léptünk, a félét cselekedtünk, mint s katona, a ki háborús időre as életét.ia lekötötte. Moat pedig Igazán háborua időket élünk, a melynek vége: a tíéke helyreállítása, s magysr mezőgazdaság háborítatlan fejlődésiének megvédése kell, hogy legyen.,
Ilyen próbára tévs, mint most, még sohasem volt kösigszgatásuuk. Örökké dicséretére lesz, ha s rossz. rendszert az egyéni kiválóság sunyira ellensulvozni tudja, bogy a próbát aiker el kiállja. '
Egyébként Üröm >.st ke I konstatálnunk, hogy az qj törvények életbelépténél nálunk rendszerint1 előjövő félreértesek,
kevéa bajt okosnsk. E tekintetben igen soksl köszönhetni a törvény és a végrehajtási iende< lelek világos és hslárosotl intézked seinek. Már ma koustntálhaijuk, hogy a törvény és s rendeletek alapján határozott - csapásokat törhet a közigazgatási praxis és a törvény végrehajtásának egységes, a lörvénybo'ás intenciói Tiltal vetetett menete biztosítva van.
A tölmerült kételyek nem olyanok, hogy misltnk a törvény végrebajláss fennakadást szen vedne és bamar el is voltak oszlathatók, részint a földmiveléti ministar hstározatai, részint a törvény behatóbb megismerése, illetve magys> rássls által. Azon kérdések, hogy s törvúny hatálya slá esnek e s kubikosok, s szőlőmunkások, ss erdei munkások, s dohányosok; hogy micsoda dijak és mikor assdhstök sz igszolvá nyok és szerződések kötésénél stb., nem skast-tották meg a munkásügyek intézését. Reméljük, hogy a törvény és az élelbeléptetési rendeletek a
mestetéssei értesíttetik, hogy s jelzett lőlerülettől közelebb ne közlekedjék és ae
Kell Nagy Kanizsán, 1898. ápril hó 904n.
A rtndlIrlrMfitámfiif.
H I R S K.
üalnháa.
Ugy ttik sut már, kogr s gyéren Hstssvirlál közönség atm s asiapst faié toréti, hasam egymás arcát visscáljaa.
A hossza felvoaás-kötökbes, hogy ssomsaédaak elkétyszaredtU sötét ábrásata ae mtredka oly izoborszerBet t villámot körték sántát Mayába, , trőtztkotta életket gyártaak, aéatleg btlytUa-!?VMl ml*T«rtzalok igen | aíteoi ügyekssfitk s kedélyes apák sssrspéi A hölgyek a köaalgö ftidö-asaaot toalett kérdései rfll folytatnak botBss éléok etsmisssrél, s ki pedig * sok ftstékü ttiai világ álmait kerteli,ai tt emlékeken rágódik és ssöraysa hnsssaaadib s jelenes.
Kár miadsq. sióért: ksrssslk s régieket, tsoa-küsbea felszalad s ftggösy meg le is kall és s kösőaség lefelé bsladvs a lépőtökön Dereket aaa-leget - a régiek kötlL
Qratalálaak a ttkapM*y árnak 1 At a kár, hogy a társulatot nem évtiasdskre kötötte kószánk, «> őszi évad asgyoa rövid, Kaalssáaak kevéa lesz shböi.
Vaaárnap: „Soeambol,", hétfőn a nOétfi kit király" került ssiare.
Kedden Borttítlcy llooa jataioajálékául a „TéUnU adták tlö.
Szerdán : „A ttitUr nrtduf'-i mutálták be előtzör.
Nagy-rKtnina, cütörtök
Z«U 32. Mám (8. Up,
1898. áprilia U ll-éa
— A aegyé* pkpik kiexlaele A veazprémi egyházmegye püspökéhez: Hornig Károly báróhoz, a nagykanizsai rótn. kath. templom építő bizottság üdvözlő feliratot küldött abból az alkalomból, bogy öt a király v. b t. tanácsossá nevezte ki. Erre a megyés püspök a következő levélben válaszolt:
Nagyságos Mikos Géza, kir. táblabíró urnák, mint a templomépitő bizottság elnökének
Nagy-Kanizsán.
Nagyságos kir. TMohiri Ur!
Nagyságod f. évi március 31 én kelt becses soraiban ama legmagasabb kitüntetés alkalmából, melyben Ó cs. és ap kir. Felsége engem az által, hogy v. b. I tanácsosává kinevezni kegyeskedett, részesíteni méltóztatott, kifejezést adott ama megtisztelő érzelmeknek, a melyek kel irántam a nagykanizsai templomépitő bizottság és a nagykanizsai róm. kath hivek viseltetnek. Ezen kedves figyelemért és megemlékezésért midőn Nagyságodnak meleg köszönetet mondani kötelességem nek tartom, egyúttal kérem Nagyságodat hogy ezt a rom. kath. hivek kötöttsége előtt ia tolmácsolni szíveskedjék.
Egyébként magamat busgó imáikba ajánlva pOapöki áldásommal maradok
Veszprémben, 1898. április hó 14-én / .1 f< , .
Nagyságodnak
alázatoa szolgája B ltomig Károly t. fc,
— IMS ammefiáea aa Ipartakatébaa A balybeli iparttoia f. ké 17-éa vaaénap délelőtt teaepofie meg kaaáak ujjánülttnének jakilária évfordulóját Délelőtt 8 érakor aért aorokbaa, tárni A alatt voaaltak a aOveadékek fereneiek templomába Ouoepi miaére. Tit árakor a polgári lakola rajstsrmábea kisssáma kOtöo-tég jelenlétében tartották aa lnipeégit, mely ■ „8ióiil"-til vette kndeUt. Punl lUtaő ipar-itkoiti igiigité rövid rntgiyiló-bmédébea találéan, népet migyiráata a aap jalealöeégét. Utáaa Bnftmmm Aladár (betámadó) III. tért. itaalé lépett 1 dobogóra és héwsl sssvslts el P01ÓA Jfmntf dal* át. Aradét Aatsl ipariakolai leoltó laodnletea nép leírni benédet tartott, mily dauadt a hantit, lelkeaitő eetméktól. A tartalmat, aagy eaóeoklatot ritka 8aom előadói képee-stggel mondta el. EoUd Károly (betűnsdé) III. OSsMti- .ötven óv* ciml költeményt suvalU si népes, katáaoeaa. Bnriett Gyula (betl-aaadőt III eesL Un. tűzzel navtíli a PttSti aepta" eiml költeményt. Hangja tintáé eeeogotl, éa a mi faletta szembeötlő: as Olssn m valók a legkorrektebb kaaaalyoaiaoal ■áUk aló. Erről néha u önképzőkörökben ia asgielodkeaaek. BM Béla (eipén) L ont ttn a kmfoflnUi neméayeit idu elő népen a térkép ■•tt. A .,flwmnn"-aul ért végit at Igttáa nép ti megkelt üeaepeég. Az Oeean növendéket nmepfflbee, kiesi ssmieti nial kokárdával jelülik meg. A vnstóisairok, aa iaaepség mdnflié iM aorbat a aiker érd ima, nart ftrssull, aebét maaki eredménye tv KOtdaaég cnkáiy atámbao volt jeles, és s msgblvott agyeeiletek oagyubbára távolmaradlak. A várnai káááeigit % DonI v. tanáaan hápvteeJU. A •.Nsgy-Kaaiml általáan maibáifcépzfl tgynülat" képvfaeletébea ott voltak 1 fíodJ Lajn elnök, Wm János alelnök éa Bolfi Sándor titkár.
— ArnyakAmjrl ktamaémk. A belágy-■éalnlar Zalavármagyében ■ teli tpéti aaya-klayvi kert latba aayakOeywaaeUvé Tokáét Iára k. körjegyzőt. u tndrétkiim aayakóeyvi kertlath« aayakóoywetetövá JBai séta Jeaó kör-jegytől, 11 oiti pékoki aayaköayvi kirtletbe tayikOeyvventő belyetlnié FUSp Viktor jegytó •tgédit a végre tt F. tanán uáf isyuüyvl kerületbe layiköayvtinió holytUneé Bupmpi
,.8mt
Aatil jegyióeegéiet nevette ki és vslisnaayit
kásaasági anyakönyv vttetéaével éa a káan-aágk öténél való UaranlkUáeeal ie meghűli
laakaáalvi —aTveakaáéa Yaaaoe-tyébea Szombathelyről írjak, hogy Vasvármagye közönségé nek. különléle pártállami, de hksrills elveket valló közönségéből mintegy hiromttátan gyűllek Össze és msgalakitották Vasvármegyében a liberális sservesstet. A jelenvolt kOaal 800 törvényhatósági bizottsági tag Ernueat Ksii men lórendihá'i tagot pártelnökévé kiáltotta U. Alelnökökké Bárdony látván királyi lanáosoal. Kin Gyulát, Békámy Istvánt, Eroustl Józsefei) a párt oénzlárosávi dr. Németh Gyula Igy vedet; titkárokká: dr Szabó Lá-ztót, Jánossy Gábort, dr. Qrünn Károlyt éa Frayler Lajost válanlották. Az ügyvezető központi váltmlnUny következőleg alakult meg: Ebergényi litván nagybirtokos, Sss bő László királyi taaácaoa, Éhen Gyula polgármetter, Wálder Alajos műépitéea, Nagy Jenő lintlfMgyén, dzentmártoni Radó Kálmán vatóeágoe belaő titkos tanácsot, országgyűlést képviselő, K romékor József ügyvéd, Dsutseh J. M. nagykereskedő, Károlyi Antal síitán, Wsiaer Károly ntgykem kedő, Bezerédj litván megyei tójegyzó, Geár Frigyes királyi kósjsgysó, Kóváry Káder Béli lepeesrkentö, Borsica Béla nagybirtokos, Botsa-berg Gyula orssággyűlési képviselő, Hányi Béla nagybirtokba, Horváth Lajos nagybirtokos, bolhára Sándor nagybirtokos, Reiaaig Alajos nagybirtokos, dr. Edelmana Sebő premontrei kanonok, főgimnáziumi igazgató ée Gei>st Lajos nagykern kedő. Ezek után a lls válaszlókefrűleli binottságo-kat alakítottak meg ée végűi Ernuaat Kelemen
Sri elnök lelkes beeaédben utalt arra, hogy a
urális elvek erélyes megvéd én n Időszakban parancsoló uokség és ó meg van gyösódve arról, hogy.a mai Imtalmas liberális nsrvaaet legyőz-beletlen hetalonként söpör el ebben 1 vármegyét ben mindent, ami a társadalmi és lelekueU türelmetlenség felidézésével akarja megbontani aa orsság kötbékéjéL
— Ktaeveaée. A péntógyminist!er 1 mlm/tr tot/i péniilgyigaagatóság mellé rendeli námvivö-séghes Ntmtokf József állami végrehajtót ideiglenes minőségben pénzügyi számlintté nevnte ki.
— Deák Vereme egy teaseréé tea levele.. A hssa bő len 1848. junius 88. Debrecen virot kötőniégéhu omággvüléai képviselővé egyhangúlag ós közfelkiáltással történi választást alkalmából, mikor már iganágOaymininler 1 1886. május 10 óta Debraeen várót dinpolgára volt, levelét Inténtu Deák nem togsdis el s debreceni mandátumot, dea kóvetkesó magasztos megokolással: „Igen tisztelt SS, k. városi község 1 Mennyivel élénkebb örömet gerjesztett bennem s magyar Állóid óel, tősgyökeres (Óvárosinak, a" romlatlan magyar nemsetiaégUtahelyénakvOabré-oennek, uon kilUijtető e megtisztelő figyelme, miszerint engemet bruzággyűlési képviselőjévé válaaztván, a bizodalomntw'izon legbecsesebb nemével ajándékozott mag, mely asabsd alkot máayoa országban minden a'sotmányonn értő polgárra néávs a legszebb aMuhmflNttét: annyival inkább fájlalom, hogy a ktlínletö bizodalom FOihivánt elfogadnom nem leba. Kedvn szülő (Mdem, Zala, melyet már mát Oltalommal ia képviselni tzerenctém volt, — aaon vidék, melyben életem legnagyobb részét töltöttem, mely latia bölcsömnek ringásét. melyhez a legszorosabb, legszentebb láncok kapcsolnak, — parancsolt qjra vejem a követévé vá'aastolt A kegyelet esen értelmének, gyermekkor óta 'itkidil mai edzödölt szoros baráti nrokooi kapcsolat ezen neol kötelességének inlajdonilsa a Untak választó köaaég, hogy nagyrabecaölt felhívásának nem engedhetek,
arra lorró köszönetem kljeintétén kívül Cnk azon igéreitel válanolhalok, bogy legyek bár Zela vagy Dtbreoen követe, minden nelre szeretett hazánk követe lettek t énnek javtra körömhöz s tehetségemhez képest munkálw, mig élek ée moagok, soha msg nem nünőm. Amit s közös 1 érdekében jót és Üdvöst, szóval és lettel eeskAsölnóm sikerül, st egyformán szolgál a Duna és Unt, a Mura ét Hortobágy vidékének binnára, mert agy Aesdáet cné tgy lliárdté, tfy f^st
- A zaenal AllaaM »*latataaAay I. bó 16-én dr. JawkseiaA László gróf Miepán elnöklete akti Oléat tartod, amelven a vármegye 1887-ik ért bázipénsliri, lovibbi a vármegyei valamint Nagy-Kanizsa n Zala-Egemig rendnell lanáosu vároaok 1897-ik ért árvaasámtdáttlt és aemkllónben a vármegyei pénztár áltsl ketell at ilapok 1887-lk ért
megvizsgálván, aaokal a vármegyei jelntén alapján artogaéla éa a lörvéoyhatéiaági klaíjMnaik eüngaiáne. ^áeja. A aaoban loryé atémaéáank a törvéey értelnébta megtehető MmólanMMok enkieölhalén vágott a Várnagy ti etsó aljegyzői trndibaa köaaoenléra kilételtek, a ott a hivatatoa órák alatt Aalatni-hetók.
— A tt-lkl ttivéaiek iaas»lisi. ftniina György ségráta érsek driikti aa agyháimagyáiábn tartozó Muraközben, hagy aa IMB-iki lárvéayek niaiiilmiaik lébtándos évfordutójit ápril 18, éa IT-ia Ünnepeljék.
— Éizaisig. Alaó-Domborúi Htrstá-Ur Mára, a Feranc-Jómf rend lovagja, egybekelt özv. fiirstkltr Juknémé scfll JVnilsr/« Adél umöveL
— Djlléttk a jáiishli áságakmát. Bájai elsején lép éleibe a járásbíróságoknál aa agy-nevezett »maén tlfénm, amely aa Iktató hivatalokat, kivéve a telekkönyvi osztályt, migntattti Aa uj eljárások sssrtat s blftaigl beadványok vagy posta mján, vagy a bfrtaági épületben alkalanaott gyUjlőnekrények utján játnak aa előadó hMbaa.
— öaiyllkssslg Smudtk Jáeot, batvaohét évet, atgjisaajilsn bon véd henaaati módoa vitait véget éttaénak. Vnétaep állillf kan. jáoek egyik Mlneai amráhae li ilffi Hkintn • hmáL Aa te sggsatjfct rágéu gyégytthatattaa gyomorba)haa neevedett, n kaegatie M a halálba. Végaetas mtttasá alkSvilán utáa, még igyéiáág élt, várté n bével matt igák fal-alá 1 kirtiataa, még a Mimiil Is la aluuta baaat, da alta Ml la, enmélellaaai onnan!t és rtvtd Slliviáái stáe msgksll.
— lyirtmiiiim htanlléi. A iAmmi0' /I^mKh^MÍ Kv^wvitf AMK* BffilUn folyó hó lé-én tartotta tiaatuíM ér! rendes kösgyüiéaét. Maaiá lant attak 1 dr. Károly tb. elnöknek, M* Pw* raedeetaáaplney elnöknek, Oáhmr Kiwly éa hwdtr Jónef al-etnókókaek, Itaaát Jánoe taaapiHaak Amia^M EgKa Utkáraak, flbaá/fns Soma máanititkáraak, KtUor Antal péaatároaaak. ilj. Jméo Károly éa Wtim Bódog menetparinóttokoknak, Bémt Lijoa szertárnoknak. A közgyűlés a ItlvénU éljii tériké n u évi lag^ dijat 4 koroeákaa alaaMeue még. A .Hungária* bizalommal nétl a jöröbe, meri közvetlen s közgyűléi után nánoaea jaltn-k *s lek (elvélsln és Igy Mrtosra vehető, hagy ea sgyssületl élei at uj vezetés alatt nem len meddő n gyakran loguak nenenk klrinduiáaokoa, hanem a versenypályákon te a Hungária asirte dresnével liiálkotni.
A aeaeal plaslért válamlmáqy
évnegyedes gyüésél ImJby László elnök akiiklme alall I. hó iT-ia tartotta A megürmiéett vámsai-mányi Ugaági illáira Bátky Káinén WtdMrtekaet válanlolta. A válantiSön klvOl a gyüMa tárgyát folyó ügyek Mlnláaéss, ng#ynáná negnivatáM képeata
— Aa a| Isvélhéljagek. Nem sokára gl levélbélyegek kerülnek lorgalo»ha. A karashséalml minisztérium abból aa slksIombtU, hegy s korona* értékek életbe léplek, a| pottahályigrt hlrdstslt pályásaiul. A pályázati IttlhlVimsn ast ^mng-nlyoata külÓaOemi a mtataalar, bogy isujpotti-bélyegek rajaiban oly mttvénl njiüig nyilván üljön meg, a melyekről a migytr kénaömllvénai fejlettségi lókéra a poslajegyék vllágrorgtlmában ia kedven! kővetknlsMssksl lihann levonni, Erre a pályásain, melynek hitlrideje március 16 én járt ia. 66 pályázótól 160 raja érksasü ba A kiküldött ssüri március 80-ári döntött s pályamunkák na fölött és megjelölte a juttlmizandó rajsokat, de htiáraealál eddig aem hirdrtU kl, mert s légér són yn döntés jogéi a kereskedelmi minisztori um magának Isiiolls léén. As pedig eddig aem tudatta még elhatárosiait a ssürtvel. A döntés asonban minden perében virbató éa igy, hogy milyan len jövendőben a nagyér pootalorgolon bélyege, íagkésöbb tgy hél otatt 1 adhatjuk mag. A nélyásatra beérkezett 166 bélyeg
I lka óta M
mintarajs április 8 lka éta as oraságos iparmű-müvénetl muasumban van kiáfiitva. Sok aáaHo van ennek az árdskn csoportnak, mslykea mindenki vágyódva kérni, hogy melyik la len eeeh közül n magvar potltforgalom f jövendő hifraaa rajtok mlaéigyikéeak megvan aa a nagyon ia balyu köaöt voeáai, bogy nok niáagyiHt Ssent Irtván koron|ji ákníll.
— Vásár llkslyesés A ktmkedatamágyi minmrner aiagmigeéts hogy AenogyvümmT*
NagyKanlwa, oaülflrMtk
Zala 89 tsám (« lap)
1804. áprilla hó II-fa,
ItrQlttébts tartósé fthí %aad köaaágban a mptmbtr M D-ér* angedélyeaett oragágoa tlrir íUhM (WflHtMiW aápitmber (hó H ál migtlőifl kiirt* lartaaták mag. \
- v*rma k*ua Herénvből írják; Két év-fal tnalétt lílftétot bogv MtUr Wtar Jómódú gatdtembtr fttltuwgé vélitieutégbAI ogy kővel tgyoadobta II). Dinh Jáoot napttániot embernek •fyatlaa, kát évet gyermekét. Minthogy Metter Pélaraéaik emiatt baja nem etell, Ifl. Danke Jáaoa baláloa bonét eaktdflti a Mester famíliának. Többek eltilt mbb laben klielealette, kogy addig nem nyugatik, mig gyermek* halálát Meaterekéa meg nem bonnija. Ftnyegstéaét f, bó 10-éa be la Váltotta, Ifi. Deakt Jáaoa a jalaeit napon minden ok nélktll belekötött a nálánál tokkal Öregebb éa gyengébb Metter Péterbe. Megrohanta, (lllilre teperte ét addig ItOlle verte, mig t negénv fi reg meitert lélkoltan nem vette ki tetei kOidl.
A kaiét ét lábát ellOrta A negéuy ember a halállal vívódik
— Illáiéit*, A 19— atámu hérkoetl leg-ntp délelölt Kttdet Kruéhat nevé hat évta kit Itáaykál elgátolta. A kootl alá karéit leánykának otm történt talyoubb baja, de a koetltt aaonatl Itlartéatatta a rtndőrtég.
— Ile«aréll aray«. Vatárntp délelőtt a felaó-templomban a II órai miiénél llugonai (Huoktledl) Irén énaketnö ftkett aelyemerityöjél tévedétból eloaerélttk. Kérik at Illetőt, tilveakwiJék est mját|Aért vliatacierélni
— Numwtklil lávátár, A nyltramegvel ittdaaági egyeaOlet állal minden évben májút hó eltő héttőjén t aa elOltevaló vatárnap d. u, rendetnl nokott nemtelköti nagy lóvátár Ertek-irivárott (budapett-béoti vtttili 'Ővonal) a lolyó 1898. évben májat hó 1 én d. u óa í-án tartatik meg. At értekqjvárl váaárok Magyarorttág leg-kereaelteblv lóvéaérjal. A legklIOnőbb hazai
lenyéatlék itt taokték eladni lovaikai, A vátárra hotolt lovak aaáma rendesen meghaladja a 8000 darabot Kspkalók Itt betanítóit nágyes és kettős url logstok, hátas lovak, Igáa lovak éa kőlénbóső korú oalkók. lakások és istállók ss ártsba)véri rendőrkapitányt hivatalnál rendelhetők.
— lágjtr tmlálfurfláték a«r«Jo-»akaé eredeti árakon ad el a Peatl magyar kereskedelmi bsnk váltóSslets, Badspsstsn. At Itt rátárólt sonjsgyskrs esett s legtöbb ffi- és msllékaysrtaUay. Rtsn Intését eaak a tőle vett ét s cégével ellátott ayerésors|egyeket váltja tm. A lortjegveket utánvéttel Is kBldlk. Mielőbbi megrendelői már taért it tjáolatot, mert a keretlel rendkivtl nagy.
Laptolajdonoa és kindó:
r i ■ c h k i, r 0 l é p,
(tara és Társa
é m- k aisb oMtátysort|áták fftelárueltól
Bpest, Károly kürtit tt.
A nagy m. kir. oastályaorajáték eltő ess-tályánsk husáas májua hó 11. és IS én Isas. Kasa hat oaatálybói álló aorajátéknál több milliót lógnak nyerni, ^s elaö ostlályu terv at erő hetét
oarnyagyért t hí ttMtgym S frt —•
•ST mi
egrié oaadecfére iMis kr. yolooá Ml'^HTéH — VS kr
Rendelményeket ssonnsl etskóslllnk. fiára én Táram a m. Ur. tssb. onlályaoinjálék lőeláruitól BUDAPCST, Kéroly kórut It.
xxxxxxxxxxxxr
Gyári bádogos
keresztény, egyszersmind mint portás, ki a
!
magyar és német nyelvet bírja, a nagy-," S kanizsai gőzmalomban lel vétetik. Napibér1• ,M frt 20 kr., esetleg szabad lakás a gyár-1"
i ^ i , M.
j épületben. Használhatóság esetén állandó ]«j < állást nyerhet C
LcxxxxxxxxxxxxxxxxxxxJ
H1 rdetések
felvétetnek e lap kiadóhivatalában.
Nagy-Kanizsán.
Jtgytáka t aétták a. HASS «y»
4
ktr. autályaera|áték riaÉtylatk.
A ln»nyakk ajnnetej a li|oimi*i>li taatkaa a t r-mS t mmtat,
1.000^00 KORONA.
1 Jutalom 1 nyer. á 1 .
8 , 100,0( 0
t , 90,000
1 , , 80000
1 , 70,000
8 , 80,000
< , 10,000
8 , 80,000
1 , 86000
7 . 90.000
8 . 16,000 81 , 10,000 87 , 8,000
8 , 8,000
498 , 9,000
788 , 1,000
1886 . 600
81780 „ Bl'0, 100
8800 „ 170
♦900 „ 180
8860 „ 100, 80
9800 N 40
BuOOO „ nyeremény éa I. jutalom 1
800,000 400,000 900,000 900,000 80,000 80.000 10^)00 190,000 40,000 160,000 96,000 140,000 46,000 810,000 886,000 8,000 884,000 788,000 019,000 6887,000 888,000 887,000 817,000 118,000 {ftpffl
Legkedvezőbb esetben
Hl SMaJacjrgral
1,000,000 kerona nyertető.
Nnuakkrt taatt kaaáatát voal a Il ik _ a kiktmá|Mt ioo toe mn|mn m.ooo aiwíaáar sstk,
a«7. hl*, saaak. isstatisnelálák is aa alkakauaal _ ii lalay oaák, már kmirMkkis lt,ito,ui
k*p»laal. Aa aMalt MUUrtaMt afarmáa; láMuat mariit a 0000(000* Ma
at| wka aw MSoőoti ai
ta.ia0.000 kanaáá
Utjraanjáttk, alst álkaláaaaaa laaaealee, ■art áii aa aiáitl aw^asrakaak egy ogéso *ar fél
arsaaaiSarasálrifchot kir. i tar*-
aa aiat —tátyka él— frt
a^- „
US ,
aaifakat a aéaa Ma kakUéám va» ataavét aallatt kSMSsk aU. a UvaÉataa smIW Jujatkil k va* .Makaak a MftlrUat kistaak atáa alatta M^wHtái aHktt iakttá|tk. mig kivsWaa HrvaMal kháaaiaa káiklaak ájlakail malgálaak. Taávalartiag aa tmam kaolaak a atgai aagy. Ur. lUialrahi aallatt ia a kir. kaottnna JataaUMkw attkatsak ta aaakaál alatmkl jolsa MM Utta k, ko as aW aaakáfy-nnélilkiil arih érttel vett aa MakHáia, al/ua/lra kogr klivattiaSI s haata <UM lil|miu.l lakaMlaa WH aaratagjrat kasai áa aM nHáMk h«tttk jttaaéja a|Mhal a ■Illáik nm|álttkas továkk MjVatJa a as 4 nrtk rimára mak amkátr a káaaht. Mi«tm attslaáaa lakát a Il ik mtj. kk. eakatalew* aaMák-aanjiiák ataá kaaáaákaa a aagnolaltakal oataél iHkk koaoéak )»ttaUl. ataáaa waha asaskas lafkártab
április aa-áig
hagy aaakaak Uatotaa alifat kkmalak. Hyarwlejak ataéas aaa|S>skas Mmslaikip tmMilask kl aálma.
Pethes R és Tsa
• Mtgy. kir. iMbaialMuait oaatálysmrajáték f*«lármalt*|k
BUDAPEST, V. Nádor utca. 6.
Nyomatott Fiaohel Fülöp laptuiajdonuanái Nagy-Kanitaán 1898.
33. ősim.
Nagy-Kanizsa, 1898. április hó 24-én.
XXV. évfoljam
, » h«r>MlUM( ;
!lMikU>i|iiit, riMkd ruif tfcytknirtilliHii
á sankiasMiil trtsksaai UkM sapaa-klat i s. t—4 én kért.
ln>m» a lap awilaaü Hatén vtaatksaé aUa Ualaata).
ZALA
v Politikai és vegyes tartalma lap.
liaááfctmsal:
Vtnskks IfWal i MU MUt
iLónucrau iui u,— Illa Un 11 tanú (S frt - kr Filém é karaaa (k Irt - kr Sscjaéém I kastaa (1 M M> kf
Megjelenik N -Kanizsán hetenklnt kétszer: vasárnap ta csütörtökön nww
Feleifii szerkesztő:
Bk—Xrtw ImM ssak tsasn ksaasbU kplnt sL I Ikinitl aiaak iim I
Egyaa arám Ara: lO lcr®Jcx4rJ **AI*AY •ÁHDOB.
■n
kr
ai féastisak,vaksalal a Uséiktsik.s vinlksalk flaakal FS%
Részleges kulturharc.
Az egyházpolitikai küzdelmek izgalmai közben nem egyszer hallottuk hangoztatni azok részért}!, — akik a reformoknak ellenségei voltak — hogy az egyházpolitikai törvények majd rettenetes kultúrharcot fognak eredményezni. Az ezzel fenyegetőző reverendás és reverenda nélküli politikusok azt hitték, hogy a magyar nemzet nagy zömének józanságát majd néhány, gyűlöletre tüzeld igével könnyű szerrel el lehet söpörni és utat lehet nyitani a borzalmas emlékű középkori szellemnek. De nem lehetett
Hogy ő rajtuk nem múlott, azt mindenki nagyon jól , tudja. Kézbe ragadtak és felhasználtak minden Izgató, gyülöietszitó eszközt a kulturharc rémérek felidézésére; de — hála legyen a magyarok nemzetőrző Istenének I — ez úttal a középkori boszorkánykonyhák szakácskönyve uláty készült ételeket nem vett^ be a magyar nemaet nagy többségének egészséges gyomra: a kulturharc nemzetpusztitó izgalmai nagyon kis térre szorultak és szánalmas handa-bandázássá zsugorodtak össze. A felekezeti türelmetlenség nem verhetett nagyobb hul-
lámokat s legfölebb annyi eredménye lett, hogy egy-egy fanatikus munka-adó a pályázati hirdetményben kikötötte, hogy cuk keresztényt alkalmat. Éa ez magában VMe nagyon ártatlan kedvtelés, a mit. a nemkeresztény munkaadók legfölebb megmosolyognak, de a »vice varsa» elvét ebben alkalmazni semmiesetre aem lógják.
Tehát künn a nemzet egyetemében nem sikerült a nagy kultúrharc. Ami volt és ami van: az nagyon-nagyon részleges, és a magyar nép egészséges, helyes gondolkozásában és nemes érzésében bizva, talán nem alaptalanul reméljük, hogy még ezek a részlegesen kiélesitett ellentétek is mihamarabb el fognak aimulni.
Ennek a részleges kultúrharcnak — Istennek hála — nem valami nagyon vészé lyes méretű hullámai benyomultak kissé legutóbb a magyar képviselőházba is.
Igeal—ü___ •''•y'vv.
A képviselőházban, hol vallási tekinteteknek nem lenne szabad érvényesülniük s hol a képviselőknek nem kellene sem nemzetiség, sem vallás, hanem kizárólag politikai pártállás szerint csoportosulniok, —
egy szelid és részleges kulturharc ŰtOtt ki, melyben egyik másik szónok felekezeti ál-láfpaptját hangoztatta.
—■^Evangélikusok és reformátusok állottak szemben egymásul és a katholikusok a zsidókat hívták fel, hogy vegyenek részt a táncban.
Csak Wlaaaics Gyula miniszter meataai-tette magát a felekezeti velleitásoklól és vezette vissza indokait magasabb állata-raisonra. Wlassics a kongrua-törvényjavaalai alkotásakor s annak parlamenti védelmta-sekor tényleg minden felekezet felett ált
Ez a mutatkozó részleges kullwrkaic nem is a küzdök, hanem a majdnem te§e> sen nem érdekelt szemlélők közt dühöag és bajos ta lesz, sőt határozottan li limtlaa a katholikus egyházra kultúrharcot tukmálni mindaddig, a mig a legfőbb lelkipásztor, Magyarország hercegprímása, a »békét jelszóval tartja rrflaaa prímást trónusán a pásztorbotot ,
Az egyház és állam közt való viszony rendezésében, mely az el keresztelés) rendelet folytán az egyházpolitikai törvén yekias vezetett, Vaszary Kolos hercegprímás a
TÁRCA.
Amerikai párba).
Irta: kiua
Elbeszélésemnek ugysn szomorú s vége, mind* asonáltal éa vtgan kezdem. Beleképzelem manam ama kedélyes mulatságba, hol mindannyian kicsapongó jókedvünk által vontuk magunkra a figyelmet éa többesfiri inlés dacára oly zabolátlan vígsággal folytatlak a dévajkodást, bogy öregeink mintegy közős megbeszélés lolylán fölkellek as asstaloktól éa nekünk követni kellett őket De mindnyájunk kösött a legpajzánabb voll a kis Ilon. Vidám, dévaj kacagása, gúnyolódó szaval, melyekkel bennünket illetett, midőn még mi kissé viaasatartottak magnókat, belerántott mindnyájunkat a hínárba éa eeakia neki köeaönballBk, hegy olyan hamar vége szakadt a mulatságnak. Jól mondja közmondás, bogy »s«k a jóból ia megárt«, de hál ml Üatalok esi elhinni nem akaijnk, és esakia saját elménk és belátásunk szerint sseretünk cselekedni, mely a legtöbb etet ben hamis é« helyleien. A mainak megbot-ránkoava bontottak asztalt, elképedve azon, bogy mi, kik nőskor olyan engedelmesek, olyaa bárányoséi idek voltnak, moat nem hallgatunk intéere, nem lényégét étre. Megvoltunk mindnyájan babonázva, lioo végtelen pajsánságs magával ragadott bennünket és mi ssivesen hagytuk magunkat befolyásolni, ö volt a házi kisasszony, mi voltunk
a Vendégei, kik eljöttünk öt születésnapján üd vőoölni.
Volt Ilonnak egy kis unokanővére, végtelen kedves teremlés, kit Ikm szfllöi mint kia gyerme ket magukhoz vetlek és leinevellek. Dicséretükre legyen mondva, hogy a leányka aobasem érezte hiányát semminek, de külOaöeen as iga*, őszinte szeretetnek nem. 01^ gonddal ápolták, nevelték mint saját gyermeküket ét tz árva tobasem panaszkodott semmiért Majdnem egyidős volt Ilonnal. A vendégseregnek leltőnt, hogy Mici nincs jelen az ünnepélyen éa midőn néhányan kérdési intéslek es iránt megtudták, hogy Mici látogatni nlasotl egy nénit, hova lioii la pár nap múlva kö/etni lógja.
A leányka birtelea elutazásának pedig es volt ss oks. Az Ünnepély elölt nyolc nappal kőnyea szemekkel lép Ilon e'é és kesében egy remek himsett kötővel ast mondja:
— Édesem, én meielösök mindenkit, egy héttel wü letéted napja előtt adom át ajándékomat éa boszálüsöm s legjobb kivánalokat éa agy kérésemel, ob, kérlek, könyörgöm, ne tagadd mag-
— Ugyan Miéi, micsoda gyerekség es már, hisz jól tudod, hogy én soha semmi kéréeadel leljeai-tetlen nem hagylam. Megrémitaaa. Mire valók éaak a könyék? mii jelentően magaviaeleted és ml a kérésed ?
— Eszközöld ki szüléidnél, hogy én elutazhassam, hogy ne legyek kényleien megjelenni as
ünnepélyen...... óh ne nézz ugy rsám, hisz
tudod, nem irigyeiig, nem rosszakarat tartana távol......
— Ne zokogj kedvesem, mondd el esak tiyugod* tan érveidet, éa meghallgatom, éa orvoaolni tagam Ím jódat Nos...
— Te meghívtál valakit, a kit én nem (adok lálni anélkOL.
— Ki aa ? ét éa aaonnal vitasavoaom a mag-hívást
— Ast nem teased éa nem leheted, aem eaakaé lenned, mert különben magiadná, bogy én eléről* tam, ast pedig nem akarom. Nem akurnm, hegy lutfya, miszerint én gyönge voltam árzelméimet el palát tolni ée.....éa......
kinO'Z, óh ne kínosa, édes jó Utatan, mondd kl, kiről van szó. Eaklasöm, nem tudatom vele, de megboosulom magam.
Ilon sejlett most már valamit Zokogva vetette magát Mid vállára éa elfúló hangon, halkan susogá:
-f"
— Mit vétett neked ?
— Egy évvel ezelőtt esküdölt, hogy sserat, ás moat közel aem jön bosoám. ta aem akarom őt láini, kerülni akarom, éreztetni akarom vele, hagy meanyire méjTtltm. Mscaö etiaavái adta, hagy elvész ét most kerül. Visszadobom neki kinaMai szavál, leioldom eoktye éa Ígérete aM, mindent megleszek, bogy boldog legyen, mert éa még sasét is őrülten szeretem, de talá kosai vele, nincs érám í Ob, a nyomorult.../ *
— Ne bánled édesem Kívánságod teljesülni fog, ulasz el, vagy ladd magad beteggé éa éa
Levelezőlapok
_ . . ...Qi ni
NiajCy-KanisiMk látképével különböző kivitelben éa Oaszeállitáabaa kaphatók Flsehel Fülöp könyvkereskedésében Hagy-Kaalseáa. MT~ Ars darakeaklat 5 krajcár.
r
J
N»g\ -Ktiiits* vaaárnap
Zala 33. ssám. (9. lap.)
1898. április hó 74-**.
legkeményebb dlenlállást lejtette ki és mint egyhárának hü öre, a lehetőség legszélső határiéig védte annak érdekeit
Ez s határ ott volt, ahol az állam vitális érdeke kezdődött melynek fontossága elől s hercegprímás, mint jó magyar, nem zárkózhatott d, nem is akart elzárkózni.
A lenkőit lelkű egyhizfejnddem a katho-bkus egyház érdekeiért folytatott küzdelembe* azon asilárd meggyőződésre jutott, hogy Magyarország életérdekeit egy kultur-karc jóvá nem tehető módon veszélyeztetné és szeretett hazája meg lett mentve a kultúrharctól.
Az egyházpolitikai tőrvények, a kőtelező polgári házasság, as állami anyakönyvek életbeléptetése nyugodtan, békében, rázkódás és nagyobb mozgalom nélkül megtörtént, amit az állam kizárólag a mindenkor haza-has kalholikus egyháznak és a primási székben ülő hazafias főpásztornak köszönhet.
A katholikus autonómia kérdése, mely valamivel később tüzetett napirendre, a hercegprímás vezetése alatt álló magyar pQspöki kar türelmessége folytán alkalmaaint kielégítő megoldást nyer, ép ugy a kongrua sem fog errröl az oldalról nehézségekbe ütközni.
A magyer állam é8 a katholikus egyház közt való viszonynak ezért a békés rendezéséén a főérdemet a békeszerető egyház-ijedelemnek leéli odaítélni és nincs senki ez országban, aki ezt az örök érdemet el _j akarná tőle vitatni. Saját hazafiás öntudata dosan jutalmazza őt, és kortársai elismeréee, a vallás és politikai pártállás különbsége nélkül.
Magyarország történetében pedig arany* belükkel lesz feljegyezve, az idézett okoknál fogva, ennek a főpásztornak a vezetése, mely az ellentétes felekezeti érdekek egymásra pattanását a magyar képviselőházban egy réaileges kulturharc üres árnyékára szállította le.
maid vele végezni fogok és esküszöm neked, kegy többé hozzánk nem Iog jönni
Tetetett nyugodtsággal hagyta el a szobát és sav stpsizma aem árulta el, bogy az a .nyomorult," akit Mici látni nem akar. a klen ö bonul állani msrskfkdölL az as 0 laglellettebb, legszebb álmainak éM alakja, as sa ö képzelt jövendő boldogsága, aa ö bálványa.
Bement ssüíeihei és kérte őket, hogy agyes-zenek bele Mici távosáaába és bosassa rábeszélés atáa sikerült is neki. Mosolygott, enyelgett szőlői vei, mig belsejében emésztő vihar dúlt.
Nagysokára magnyugodott éa szón töprenkedett, aiikép bossnlja meg magát a csalfán, ki neki is, Midnek is felajánlotta szerelmét éa üdvét.
Térve készen volt
Kiérkezett születésnapja éa s meghívott vsndégsk közUl mindenki megjeisnt, és midőn ■ár a ssj és vígság átlépte a batárt, éa mindenki megütődve e ítélte lton maga viteleiét, ki a leitfleő oainoe és alegána Zőménd Marcit nem bocaájtotta oldala asellői, láassnkénl felemelkedtek a vendégek és elhagyták as ünnepélyt. Ilon oda ragja Marcinak :
— Holnap sivárom; beszélni óhajtok Önnel.
A fiatal ember udvarissan meghajtotta magát és t is távonott Másnap megjelent Ilonnál, U egyszetfl fehér ruhábsn, feltűnő hatványán várta az ifjuL Szemeit fekete karikák vették körül és a könyek cltörülheletlen nyomai ott vokak hslvány srcán.
Marci magdAbenve nézte a leányt, kinek
A magyar katholikusok nagy és tekintélyes többsége az eddigiekből itéive bizonyára folyton Hokozódó mértékben srfvja lelkébe föpásztoiának békés szellemét; föl fogja akaratában ismerni az igazán fölkent apostol és a hazája, nemzete sorsán szeretettel csüngő nagy hazafi akaratát, melynek érvényesülése csak áldás lehet az egyházra és a hazára egyaránt
Politikai szőnie.
OrteáfgyOM*
Olaj/ Lajosnak sssréáo benyújtott kát névsftff nti szavazási indítványa közül osütörtökön enk as egyik kirtUl isszavssásra, — a kereskedelmi miniszter javaslalainak kinyomstáaárs vonatkozó — a máslkst vissavönta, miután ss elsőnél s mavssatok aránya sa vot: 166 nem, 99 igen.
Erre aztán aj indítvány nyal állott eK, hogy t. i. a javaalatok as oastályokboa ulsssiltsssanak, mely indítványt a minisztereinők ellenzett, fteálsr Győző pártfogolt. A kérdésben felszólalt JWénjrí Géza is, ki szt az áliáspooto' foglalta el, bogy az oriság veszélyeztetett gazdasági és ksreske-dalmi yisaooyat ast köretalik. bogy á ja vasiatok, ha azoknak lelárgyalá.a egyáltalán komolyan tar-vsststik, minél hamarább véteaaenek elő is asért misdes késedelem melHitmék. Esért ö ast kéri, hogy bármily bisottságba kerüljenek is a javaslatok, az illető bizottság faladatává tétsasék, hogy azokat gyorsan tárgyalja
Nagy derüleég kő ött jelentette kl erre a miniszterelnök, hogy ö léi ugyan mindig attól, ha Polóoyi vele egyatén, de azért ö is la a javaslatok minél hamarabb való letárgyalását óhajtja.
Erre a ház többsége a pén«ögyi, illetve a köz gazdasági bizottsághoz utasította a biigyasási javaslatokat éa totytal'a a kongrus-jsveelal tárgyalását, melynek vitájában ma ismét caak két szónok jutott szóboa.
JKaáwnájr litván azon kezdte, bogy liltakosottj 1 .mélyen tisstelt nraW| mélyen llístilt rabbi-! neasi" számira adindó segély slltn. 0 nem bilik s mélyen tatait i"idóság harafiaágában, akármit Is mond mélyen tisstelt mmi Mór képviselő ur.
Nem igen hsllgstts s mélyen Uaalalt ksmarás arat a saját pártjáé kívil senki. Csak mikor aa-ntán a mélyen Uaatatt protestiasokra tárt át caapott Méfs egy-egy ingert t köeheasólás a asélaőbairól. Asután magára hagyták, éa Lspaényi oastatlanul gytmy örköd betett benne.
A szónoklata végéo kijeleatélté Rakovsaky. bogy Wsrner Gyula bsssédéysLjs kivánm loglslkosni, de erre gysngének érzi magát
nyugodt arcáról as elfojtott kénre tükrösödék riii,
— önnek vslsmi baja van tán V kérdé aggódva |
— Fáradt vagyok, falaié kősönyöséa t\isáay, és kimerült ds nem bej- Találkámat be akartam tartani, mert sieratek aaavamnak ura la lenni — téré hangsulylyal utána.
— Erről meg la vagyok gytaódve és higyje él i es s legszebb tulajdooság. As adott ssét meg nem tartani...
— Becstelenség, s.
— Asl ' A
— Ns! n»knd nem vasaik ast olysn uigoruin.
— Es s baj. Padig higyje el, hogy mi nök inkább aegtartjnk siavnnkat, mim a Jártuk Mert ba a férfi nem tartja mig szavát, mafsértik, akkor kard. vagy pisztoly helyre M ar sdott és be nem váltott ssót Oa mi nők nem folyamodhatunk Ilyen módszerhez, és asért mondhatom, hogy ai sokkal jobbaa vigyázunk hol adjuk éi kink adjuk Havunkat, ast ssetán be is tartjak.
As ifja bámulva haügatá a leány Havait és aggódra ügyelte vonásait, melyek mindinkább élénkabbek lettek éa arcára viaasatért as ólat ssiae.
. — Mondja csak, mit tenne ön, ha én megsérteném?
— Mii vétettem én önnek Ilon kisasszony ?
Semmit — fe'elé kacagva a leány, épen semmit, de tudja — tavé most már pajkosáé utána — én ugy szerelnék férfi lenni, párbajt vivai és
— Seollitaisstg a, vagy hiismirái t — kérdik jobbról
— Ei uallamaaaég! — válaszolnak a néppárt fsW.
— Nem látszik Mg rajtat — vágják visasa faléjük — Inkább kiiamii.
Szünet után Palszky Ágoston tartott oagybatáap beszédít. Kemény polémiája áMt eW ssrkaa Molnár apát ellen fordította, a kire rábtnenyiioAa, hogy is sgyháspobtikai törvényeket, amelyeknek revízióját olyan hevesen sürgeti — nem is ismert Erői lendülettel, igen szépen, nagy figyelem éa sOrt HiiéHáJ kóaftt bnslK, rmdrt lerombolva a pápai prelátus érvelt
— A képviselő ar Uoaolsi munkákból oktat ki bsonőnkvl a vallásszabadság ásassa fogalmáról Ks a lecke egy kissé felesleges. Lehel hogy ö maga rászorult a munkákra; a magyar nemesi magtsaaka a vsttáHishadság fogalmát hlitórféjából, e l Mérte tanulságaiból, Mesvedéseiböl, küzdelmeiből éa asa-tsaiiatta meggyőződése erejével.
Hatalmas. sMgssaun<sitö erővel kritizálta és-alán Pulnky a néppárti vezér logikáját. Vázolásával annak a szánalmas, ellanlmondasokkél telt msgyarAzgatásnak, amélyet aa apát ur tegnap a Ház elölt elkövetett, sürü timtsri gyújtotta a jobboldalt és ideges mozgási táaaaantou a néppárton. Es as isgutott, ingerült (éttkalödés bizonyságot tett róla, hogy a vágásai alersars találtak Lepsényi sikoltozott, Ka mán Károly amúgy is vörös, napim Ide pírosra hevült A sóskúti öeönasóook különben nem sokáig gyönyörködhetett a saját ötleteiben, mert aa okiak hamarosan raesöagetett
— Kálmán Károly képviselő arat rendre utasítom l
.As orsság eliő népanónoka* felpattant #a kirohant a teremből. Pulszky Ágoston pedig a néppárt nemzetiségi ssenvsdmmsire tért á*.
■talán s néppárttal alapoaan végzett — Pulszky Agosfotk s isáimkralitrt ál.
Sajátaégos dolog, bogy — még aa le a néppártnak lajt. Beszéde befejező réssében Appiiyl gról javaslatának kereaatálvihetetlisitgii bino-
nyította AUy Agosion.
*
A nem katholikus lelkének jövödelmeinek ki-egénitéséről nóló javaslat vitában pénteken M ellenzéki nénok vett ránt
A néppárt rénéröl aa ülés elején Akta* IUssA támadta a javnalalol és a kalholikus koagrna rendezését sürgetlo. U Ián na JMsrjsy Péter aaák a javáslathos, melyet egyik filikanra nézve na talált ttsUgMaat.
Lakatot Miklós rövid bsnéábia slleoeau e javsalatot, melyet még általáno-aágban nn leged el, mert u nem tekintbétö a U-es alhotáaok folyományának.
Kálmán Károly agy rapseodlsitikn besvédben támadta a liberalizmust, s Bánffj korssakot éa s
megölni u olyan embert, ski nem tartja sMg savát,
— Ks hs asm Indás vivai ?
— Akkor aanrikai párbajt kérnék I
— Tudja milyen uf *
— Tudom. Anz, hogy még sem itsáoai. Annyi bisooyoa, hogy nem kell Asnrlááhe menni a illelflknek és esek ast tudom még, nagy annnsk egy különös méésisrs van. Mondja el kérsm.
— Nem merem, (eleié tréfás komolysággal aa Uja, nem merem, fétskM
— Hogy Mtgpróbáfom ? Tudja mii ? próbálj meg ketten, hin időtöltésből is megfobst)(Ut< hiszem pspir és irón kell hossá | egy-e bér I
— Tegyük ugy. Felírjuk mindkettőnk ősszegöngyöliljük a cédulákat és bslsdukjeá aa én kalapomba, ön kiknan agylkat a ni laa a büntetése a kihúzottnsk? Egy évi idöl sags-dünk neki.
— Hs aa ön nevét busóm ki, akkor Önnek egy év alatt meg kell aósCtal és est kell el* vinnie, akit én mondok, fe'elé kedvesen csevegve Ilon. Ha valaki IáUa volna őket aaálasa goodolla volna, bogy sanek a kacagó leáeyaek a íegbisakrabb gondolatok fogtalkeataiják agyát — Ea ha a én nevemet kasom ki, akkor ?
— On agy év alatt tán ha fog menni akkun, kit én mondok, mondá és savait JMatlséglil ja pillantásokkal kísérte a ilju.
— Nem, altkor án agy év nnln agyonlővén magam, bén után olyan tdria kacagott, kogy nép sssmabOl csakúgy patakzott a köny.
X
Nngy-Kanissa vasárnap
Zala >3. alám. (S. lap.)
1898. április hó S4-éa
j«raaiatot, mely megfosztja a lelkészséget a saa-bad gondolkosáslól.
Végül a' ssaaok ia küldtek egy njabb szónokot a Titába, Iroutektnfeit Emil, ki íWssájr Ágosttal nemben védelmnte a ssásiok aulooomiáját éa tiltakoaoU ai ellen, bog^ a náasok államellenee tendenciákkal gyanúsítsák.
As Olea régén s kereskedelmi mininter Olay Ur—w egy a villsmos rasutra vonatkozó interpellációjára felelt. Válaasát a Ház, Oiay Isl-ssólslása után, ludomásul vette.
Megint Fiume!
Az ország törvényeinek, melyek alkotmányos uton jöttek létre, minden körülmény köal engedelmeskedni kell; a kormány gondoskodni köteles, hogy a (örvényeknek érvényt szerezzen as országban,' mig a törvényhozást sz ellenőrzés joga illeti meg. A magyar oszággyülés, magától érteodöleg, mint egy ember áll a törvény álapján s e tekintetben nincs párt, nincs véleménykülömbeég az országggy&Iésben. Fiume azonban a magyar osssággyülés állal alkotott törvények érvényre emelésé-nek, alaki tekintetekből, a dolog lényegével nem töröd ve, az 0 veto-jával ellene akar szegülni: nem mintha a törvény ellen akarna tüntetni, hanem azért, mert autó nom testületét nem kérdezték meg: vájjon beleegyezik-e a törvények éleibe léptetésébe. Ez az ellenszegük következménye kell, bogy sz legyen, hogy a magyar or szággyüi's egy emberként fogja a kormányt rendszabályaiban támogatni, melyeket Fiaméval szemben alkalmazni jónak lát, hogy az ország törvényeinek érvényt és tiszta-lelet szerezzen.
As előbbi engedetlen rappresentansa feloszlatása a tán néhány hét elölt volt az aj városi képviselőtestület választáss. A többi pártok, szabadelvűek és mérsékeltek, az aatonomistákosk engedték át a (ért a nem vettek, részt a választásban. Az rapprezen-tanza egybehiváaa előtt gróf Szápáry lAszló kormányzó jónak találta az ttf képviselőket A kormányzói palotába egy előzetes tanácskozásra meghívni, hol azonban csak a legkevesebben nyilatkoztak a megegyezés mellett. A kormányzó kijelentette, hogy ha olyan podesztát választanának, á ki loTább
As ifjú megdermedve néstea leányt.
— Lássa, mondá es, milyen bobé vsgyok, vfifdic magamra nem is gondoilsm, én csak a
maga nevét akarom kihúzni, uem as enyémet, msrt én nem akarok egy évig várni, én slöbb Óhajtok férjbn menni. Es nem ahhoz, akit maga amad, hanem akit én válanlok magamnak Tudja lalan tán még valami könréayss agglegényt, vagy selypítő divatbábot ajánlana nekem Hogy is ne, nrig osak as kellea*. De hadd lás sok osak: melyikünk jut elóbb a házasság révéber
Es esaal, bogy bissrr ötletéi végre is hailsa, belenyúlt a kalapba éi az egyikj ósssehsj tott cédulát kivett*, gyermekes kiváneaiaággsl gyursan kibootá és nevelve kiáltá:
— On mapnabadult, éa vsgyok a rab. Legyen ugy mint Ön mondá azzal az eltéréssel, hagy magam választ bamm tárj emel. Jé, nem bánom, várak egy évig, ma van január harmadika tehát mához egy évre én önkényt válssatott vőlegényem kariaiba vetem magsm.
Öröme kimondhatatlan volt, hon tréfája sikerült.
Egy évre rá, január harmadikán bucsul mondott a földi létnek. Csupán egy kis cédulát hagyott hátra Zöménd Hasának, a melyre est irta:
— .Olyan völigényt válantottsm magamnak, aki hO less hozsám örökre.'
Most sstán Zöménd Msrci is megtudta, bogy miért utazott el Miéi, Ilon nQletésnapja elült.
is opponál, a kormány szt uem fogja megerősíteni, mire sz értekezlet eredménytelelenül fetoazlolt. Távosás előtt gr Szápáry még egyszer intette az sutonomislákat, bogy ne élesítsék ki a fen forgó differenciákat és a közigazgatási bizottság behozatalának kérdését ne állítsák élére, mert ez esetben a kormány kénytelen lenne a rapprezentsn-zát újra feloszlatni De az urak nem hallgattak a kormányzó intéseire és a remélt békés eredmény elmaradt. *
Ami most köveikesik, programmsserűleg (og történni. A legközelebbi napok egyikére értekezletet hívnak fom az autonomisták, amelyben hevesen megtámadják a mérsékelt képviselőket, hogy a békés kibontakozásra. hajlandó tagokat megfélemlítsék. Azután az alakuló gyűlés less, melynek alkalmával a kamtokat nagy*sáju néptömeggel töltik meg, hogy a megfélemlítést az utca segédkezése mellett folytassák és ify körülmények közt lógják megválasztani podesetának dr. Maylndert.
A kormány est a választást természetesen nem fogja megerősíteni és újra feloszlatja a képviselőtestületet, hogy után Fiumében olyan közigazgatást létesítsen, amely képes az orsság törvényeinek tiszteletel és érvényt szerezni.
A kormány e tekintetben számithat as összes pártok támogatásán és esek azért nem nyúlt már korábban ax altima ralio hoz, mert előbb a célnak megfelelő eszközt nem akart próbálni.

Etckrf at észre vételek re alkalmul a«lő-vetkező tudósítás szolgált, mely Fiuméből megbizkató kézből érkezett:
A kormányzó, telve izon kívánattal, hogy békés megoldást létesítsen, az oi képviselőket értekezletre hívta meg a kormányzói palotába. Az eredmény abszolúte negatív.
Ketten Smoqaniaés dr. Grossich, a megegyezést javasolták. Ka-cher, mint rendesen, a magyarok ellen mennydörgőn, ragaszkodva az életbe léptetett törvények viasza-vonásához. Maylinder ugyanazt követelte.
A kormányzó azon nyilatkozalAta, hogy a kormány kénytelen lenne a rapprezen táncát njból feloszlatni, "ba megint ellenzékit választanának polgármesterré, kijelentette dr. Vio, hogy ő eddig a megegyezés híve volt ugyan, de most már feltétlanill ellene lesz.
»Mlaka lejedelme«, amint itt az alköz-ségi képviselők vezérét közönségesen nevezik, a kormányzónál járt, kivel ,flumei jogokról" akart beszélni. A kormányzó azonban kijelentette neki, hogy ö jogokról csak jogtudósokkal beszél.
Nem autonomlsta magyarbarát körökben itt általánosan szt tartják, bogy aa értekezlet összehívása elhibázott lépés v- II, mert az értekezlet előtt dr Mayiánder kisebbeégben volt, utána pedig erösebb lett, mint bármikor volt.
latokra aéave éansvéieleit megtoksli, eaea mn-vételek a lenti batári idó atoll irásbaa aa aéá-ki velő bizottságnál — melynek tárgya láss leél aa adéaék ktiöo hirdetmény utján laéésittalaak — tirjmtbaUk att.
A táron arféti—IW
Nagy-Kapizsán, 1898. évi ápríl hó 99-éa
NEO ALBERT, VÉCSEY Z8IGMOHQ, polgármester
ellenőr.
8377/898.
A város házából.
Hlrdtolaaémj.
A III. osztályú keteseti adóra vona'kozó kiszámítási javaslatokat tartalmazó lajstromok közzé tétele és az sdókivetés körüli eljárás tárgyában as adékivstó-bizottság elé torjanlendó adókiazá mi'ási javaslatokat kitüntető Isjstrom 8 napra a városházánál kitslotvéo, asokal miadenki megtekintheti, s as öt vagy másokat illető adójavas-
a i & i E. .
__kirak. Cm**! Arthar
ezredes, a os. és kir. 48. gyaiogearad paranoa-noka, hétfőn éa kedden városunkban időzött, szemléi lartotl a március l en bevonult póttartalékosok lelett. — Dr. Jemktmk Lánló gróf IKspán pénteken esto néhány órán át Kanizsán voll,'-- Hét érakor aete érkeaett, as éjtéO ve nattal már vissaautaaott ulkhelyére.
Esklrá' Sutlay Erzai kisasszonyt, Stalay Lajos ügyvéd kedves leányát szombaton vezette oltárhoz N/etU Béla töMbirto. kos, A polgári hásasaágfcőtéanél tanuk voltak Craramft Miklós kir. törvazéki bíró és Kntrtm György, a „Zalamegyei gazdasági takarékpénztár" yosérlukára.
— Katsnsl tiiml* A m kir. honvéd huszár dandár pannesaoks dembaeki (Mk AmeM báré, a dandár kötelékébe tartózó honvédba ezredek telelt nemlét tart Csütörtökön PaoevSI Keettkeéyre erkesett és másnsp saraiéi laftaU a pécsi a honvédhuszárasred olt sHoatoasaá osstátys telelt. Kern helyről tagnap gsis l»»rnsyrs utazott, a honnan Verőcére megy m mkr*.
— Tliesl kémáik. A vára* képvkdl testülete legpap délután 8 őrskor a városkái nagytsrmékeo kOzgytilést (ártott a kSrsikaaő tárgysoroaattal: 1.) Tanáusl jsvas'st Wsin Hssvik volt városi péaatarnok tissil biztositéka tárgyában. 9.) Tanácsi előterjesztés ss l-V. és Vl-VH kerületi temetők megugyobbltásáhoa siUsápk területeknek kisajáUlál alján Isspdé m>ssi«rsásé hsa a n&ktésé* djárás folyamaiba telek tárgyában 8.) Tanáesi javaakt a községi elemi népiskoláknak államosít én tárgyában. -tudósítást lapunk Isgkősalebbi ssámábaa la boani.
— Hldvéghy Kraljslskagtlik*. HU séfkg Ernőt, a Szálkái nintársulat Hatni, wkstoé-ges liösssarolaMsét már skö este s*«a*n*eeMe közönségünk. A atoretiM 13 Mi baláass sásea-lata pedig fa edbeleűen marad öröke ások *M<I, kik hallották. Azóta, a mit tőle láttunk, miad csak erős, ismos tehetségéi dicséri, s ha van égf jé k ivánságunk, ss nem egyéb, minthogy ketfQtta ö mielőbb olyan helyre, hol ss ó lakatoménak tere nyílik nagy alakitások bemutatására. Úiittfkf Ernő kedden «k mteiemjétikn alkalmából .(Melót' lógja játszani, mély egyik legjobb szerepe. Fölöslegesnek tartjuk a a<ianáaba járó közönség figyelmét erre lelhlvni.
— ■•! lakatlak a neélrlkf A Deák-tér lakói szerdán este 8 érakor épOlmes utcai verekedésnek voltok tanai. Két nő viaskodott egymásul. A törvényéé bitvsa a férj szeretőjével. A támadó a legális alapon áHő hitves volt, a ki ,már megint mié s férjemet' csatakiáltással rontott a gyanútlanul sétáié vané-leányrs. Agyba-föbe verte a szegény leányt, a kl virsssn maradt a csatatéren. A győztes hitves a kíváncsiak sorfala előli távozott büszkén, Önelégülten, A küzdelem félóránál tovább tartott Rendőrök uem zavariák, Hol tehették a rendőrök ?
— Iratok* tssisyell ks«árksé-aaajr. Kstonáéknál soka ssm anhaija mag magái u ember. A fakóbb katonai paraatanofc ság mindnntalan gondoskodik arról, hegy aa egyes csapattesthez booutott lisztek a kellő módon gondostodksnsnak a maguk saérskosáaéféi Áthelyezik, elvezénylik, beosztják más és más helyre- Vezényelni aaonban rendesen osak a tehetségesebb, különös szorgalmai tanasMá Hsai* kei ssoktok. Ha valaki fellünö ügyisséggsl vív, elküldik Bécs-Ujhelyre a vívó tanloiyamra, begy ott aa illető tovább képuvén magát, dinire váljék agykor he csak a csapatlestének, banam aa egéss hadseregnek. A m kir. p'csi 8 honvéd* huszár esr d sgy Igen rokonszenves hadnagyát
Nag^-Kanizsa, VHwirnKp
Z»U 33. szám (4. Itpi
érte most u a kitüntetés, hogy alvesénjrelték boaszsbb idötsrlsmra Pécsről a brucki lirta-iskolá^a Aa elveaéoyelt honvéd huaiárbadnagy anik igon rokonszenves földink: Sebmidt Fiigyes. KQIödöí, figyslemreméltó jártasságot árult el aaok iráni a dolgok Iránt, amelyek a fegyverekkel ás sz aaok működésével vsn egybekötve. Káért vezényelték el aslán Urukba.
— kslakáal kir. fíugonai (Huckstedt) Irén ssardáa sete vendégszerepelni fog Ssalkai-nái. .Stép Oalalkta" kerfll szinre, vele a címszerepben. i mi ssép hangú tökünkét Ssaikai aa őssí ssasonra szerződtette.
— Vihar. Pénteken éjjel rettenetes vihar vonult el ▼árosunk lelett. Dörgött, villámlott és a, suhogó sasöessppek vegyest mogyoró nagyságú jég-saeoekkel irtoeatos lármával csapkodták a há aak ablaksiL Aa orkán vslahonnan messziről jött Ménk és jó résst k dühöngte magát, mire foénk jutóit Több helyen mégis megrongíálla a byte* töket éa ablakokat betört nagy ssámmsl.
— NzsralaasMH. Végh Ferenc kiskomáromi eipésilegény ssemsi megakadlak a mesterné ssép arcaa. A fiatal mesterné előbb ellordult, e'pirult, de végre engedett mégis a legény ostromló, tüzes bsssédének éa a karjaiba dőlt. Mindennapi törtéinél, egészen sablonos. Bosszú ideig háborítatlanul élvesték a tiltott szerelem gyönyöreit, de a mesterben a héten gyanú támadt. A sérelmesek nessét vet'ék ennek. Végh Ferenc megszeppent egy kissé és borzasztó gondolata támadt. Csütörtökön eaie lopózva odahuaódotl mesterének ablaka alá éa egy revorverből kétszer belőtt, az asszonyt is ■ag akarta ölni. A golyók célt tévesztettek, nem talált egyik sem. Ekkor maga ellen logla a fegyvert, de nem sikerült szándéka, csak a bőrét bőrssoila egv kissé a golyó. A zajra összeszaladtak a szomszédok, a szerelmes legény eldobta a revolvert te futáéban keresett szabadniáat. Csakhogy félelme nem hagyta'byugodnL Fémeken hajnalban Komárvárosnál a robogó vonat ke-rekei elé iekOdl, csakhogy a várt halál itt is elkartlte. A kerekek elkapták mindkét lába te kese fejét. így vérbe lagyva, eszmeletlenül találták mrg öt a síneken. Tegnapelőtt délelőtt beszállították a helybeli korházba, de a löldi bírák aligha fognak törvényt ölni felette. — FUyeházán ugyancsak sserelem miaU akart agy tatiű hossonhároméves menyecske gyilkosságot ée öngyilkosságot elkövetői Tikiét Rozi a gyerek-aasaoay neve, ki beleszeretelt egy suhanoba. Aa assaony szillel kipirongatták e miatt és asaal fsoysgstték, ha lel nem hagy ezzel a gyalázattal elárulják az urának. A menyecske erőszakoskodott elébb, de később léteimében egy nagy koayhakéesel hasba szúrta önmagát. Ifikor négy hónapos kia leánykájához rohan*, hogy aal meggyilkolja, kissakitották kezéből a kést. Sebe életveszélyes, felgyógyulásához nincs reaaény.
— BakUvIlág P*e« vldékéu Pécett éa környékén as utóbbi időben nagyon sok útonállási és rablást követlek el. de a letteseknek nem tudtak nyomára jönni. Hoassu kutatás után a csendőrség tegnsp Pellérd községben s garás-dálkodókat fölfedezte s egy nyolc tsgból álló eigány karavánt fogott el. A kocsikon hosszú lőfegyverek voltak elrejtve. Lopott tárgyak egész garmadába voltak felhalmozva.
— TalAII all gallér. A rendőrségi hiva-tálnál egykék ssövelböl készült fekete sújtások-kal kivarrt aöi gallér van alhelyezve, melyet ál-litólag a felső templom kőről találtak, de ninca kizárvz szon lehetőség sem, hogy azt ugy lopták el Felhívjuk a tulajdonosi, hogy ennek átvétele véfstt jelentkezzék s rendőrségnél.
keraásjeiia a világai I Könnyű és bislos módot nyújt as egydllkomtá-nyoaásbos a m. kir. iz.\b. osztáysorsjátékban való réssvétel, melynek föelárusilöi Fehér Lajos és Társa Budapest, Gizellatér 6. szerencsesorsjegyek legpontosabb szállitásáról biztosítanak. A Fehér Lajos és Társa eég a legjobb hírnévnek örvend, ennélfogva ajánlatos, hogy a most kas* dödö uj sorsjátékhoz a megrendelésekről ezen cégnél idejekorán gondoskodjunk, miután a sorsjegykészlet a nagymérvű érdeklődés folytán sped. Egyebekben lelhivjuk olvasóink ügyeimét Fehér Lsjos ée Társa lapunkban foglalt mai birde-téeére.
Színház.
Ha tetiitir asrsdsasasersője nem a francia Ohnet volna, hanem valamelyik magyar iró, eljöhetne megköszönni Bidvéghw Ernőnek, hogy as ö ssép elöedása némileg elfeledtette a darab trssaágél.
Nincs a darabnak egyetlen qj érdekfeasilő belyze'e. aa alakok ismertek. Ohnet, vasbaöntött régi karaktereiből egy kis fényt lopott ei, de Sotraebruneben inkább Suderman, Ipenov Lorlssára, Emilieoneben pedig Fedorára ismer Ifink. Halványok egy kissé, olyanok mint as elmosódott, bizonytalan emlékek A darab meséje majdnem ugyanegy Fedorájéval, annak as érdekessége nélkül. Unalmas lapos epizódok itt k ott megakasztják ss smugy is tartalom néikftli cselekvényt. Roquebruoe ezredes alakja az egye* dfili, mely teljes, a többiek csak olyan rajz-váslatok, kifejezés és tartalom nélkOl, néhány könynyedén odavetett vonás.
Hütéghf Ernő (Roquebrune) nagy, erőteljes temperamentummal, lángoló, elragadó ssenvedely-lyel játszott, partnerei azonban többssör a leghatásosabb jeleneteit lerontották, nem kis bossu ságára a közönségnek. Elismeréssel adöatak ssép játékáért, többször nyilt színen is megtapsolták, a lelvonások u'án pedig háromasor, négyszer hivták zajosan a lámpák elé. Ihíiety Ilona (Emiiienne) nagyon ia öntudatosan játasik, de néha mégis azt s látszatot kelti, mintha ingadoanék, i mintha keresné, nem azt, hogy mit kellens tennie, de hogy miként lógja ezt megtenni, és eszel önmaga tépi s<ét a karakter egységét, aaért nem alakit teljeset, egészet. A ssivét pedig elrejti, valósággal hideg acélpáncél sománoosu be, még csak sejtetni sem engedi. Szép volt es este is, lényss toalettjeivel tündökölt; hallottunk töle azonban-nebány igaz meggyötö hangot, nem a szenvedélyek regizzteréből, Inkább ss érzelmes, gyengédebb hurokból pattant es ki és ea biso-nyiijs, hogy Holéczy tulreális játékával eltagadja a szivet. Nagy kár érte. A többi szereplők eléggé vontatottan játszottak, és s szerepnemtudást ismét nagyon éssrevettfik, de itt segi lett atugi; ő egyébként djiitua minden este as összes szerepeket, néha még a színészek is megbotránkosnak ezen Jók voltak : 8igky, Beekoi és CeiUag. BUM ismét beugrattik.
Kedden agy rou* darabot játszottak fél sikerrel, szerdán egy ü darabbai történt hasonlókép, a két fél tehát nem egy egész. Tibori Frids jata-lomjálékiul a .Suhanc' kertit színre. Saiore léptekor zajos tapssal fogadták Táborit. Az orkessterból két nagy virágcsokrot és két Ízléses babérkoszorút nyújtottak lel neki. Tibori igen Qgyes volt, meglátszik minden mozdulatán, hogy igasi színészvér. As ö Józsija, szeretetreméltó, kedves élénk volt, pajkosságtól dusaad a temperamentuma, ha kell komoly egéss a hangulatkeltésig, graciöz, naiv egész a mosolygásig és vidám, ötletes a kacajig, egv tehetséges szubretl minden kelléke (>Bszegeződiit benne, de csak addig, mig nem énekel. Est mondtuk leg elősiör róla, és ezt mondjuk ma is. BUoit (Emil) végre egy neki illő sserepbeo látlak ée aratott is olyan sikert a minővel nem áok énekes dicsekedhetik. Hangjáról már löbbesör elmondtuk, hogy érces, csengő, erőteljes, az énekeibe tud kilejaaést, szint önteni, vállosatoe és hajlékony, a magasabb fekvéabea tisztin cseng mint as esfistharang, az alsó regiszter egy kissé tompa agyán, de nem sértő. Minden egyes ssámával sikert aratott, a harmadik felvonás románcával pedig annyira elragadta a közönséget, hogy négysser meg kellett ismétslnie és alán* is nehezen csillapult a tüntető Ispsvihar. 9eeb*»i (Buott) ssiatéo elemében volt és disskrál komikuma igen sokas6r haugos derültséget kellett. Boekty (Durand) eléggé sitreifill alakítást mutatott be, as ókupéit ssiotén kellő mértékben méltányolták. turdOty U ujabban alig jul ki a tábornok urak szerepéből ssiatén jó volt. Moret báróné rossz áaekes prímadonna lenne, nem igen s/ersődtetnek öt a vidéki direktorok, ha valaha essebe jutna uinéaanöaek .menni. A többi szereplőkről nem moodhelunk semmi jót, az első felvonásban az énekkar nagyon ingadozott, annál precizabbea játszott a zeae.
Meglehetős hutásokkal kerüli ssinre pénteken ,11. Bikáé* Firoue fótija' Aa előadás eléggé |jó volt Hidriyky Ernőt (Rákóosy Fereac) illeti
sz est sikerének orossiáaréasa Minden Jsieaéaá ben igen jó volt. HoUety Ilona (Amália) a második felvonásban kedvesen jálasotta a naiv, péraáO sserelmM leányt, de a továbbiakban már eisjtsOa szerepét. Jók voltak : 8igki, Beekü, Fábián te CMlug.
Szombatou Kooli • Telmi herceg ml' -je került először színre.
—Ifi.
A gabonailzletröl
Nagy-Kanizsa, 1808. ápr. 23-án.
E héten nagy hansse uralkodott a gabona-IUIetben. A spanyol-amerikai háborús birak, másodsorban pedig a földmiveiéafigyi minisztériumtól megjelent referáda a vetések nem s legjobb állásáról következtében a gabonaárak rohsmosao emelkedtek. Különösen busa éa sab nagy keresletnek örvendtek.
PlMl araiak :
Basa irt l3.M/„ Boet . ».«•/„ , Zab , 7.% \
Bükköny , «.% Árpa , 8.ÖO-9.ÖO
métermázsánként a helybeli álloaiázra szállítva.
Az állalforgalaaa aaakályosáaa.
(M. ü.) A legnjabbaa beterjesztett, sgyaeveaetl kiegyezéai törvényjavsalatok karatébea a mooarkia két állama közötti állatforgslam kérdését szabályosé megállapodások némely raadelkesáseit óhajtjuk aa alábhiakkaa a maguk értéke assrtat méltatni.
As idézett törvényjavaslataak qj XXI. cikkéhez tartozó végrehajtási módosatokbaa többsk közt ki van mondva ss, hogy nagy kiterjedtet kösségeink önálló egéaseégtgyi körzsiekre leessek feloszthatók. Nem vágstak táa fölösleges munkát, ha az érdekeltekkel aa alábbiakban pár szóval megiaaaertetjtk ezen intéskedés okát, célját, jeleutöségét te kiviteUaek módozatait.
Tudvalevő, bogy állatsgéssségtgyi lőrvdaytak (1888. VIL t c.) rendelkezései sserisl: sbbaa as ssetben, ha valamely akár sráayiag kiesiay, akár pedig bárminő aagy határral bíró kösaéjg területén, bármely foliasaö taayáa vagy advar-baa sa idézett törvény szerint járványosnak tekintendő jelleggel Ián föl valamely ragadóe állati betegáéf: fennálló állategéssségrendőH szabályaink szerint az illetékes katóság a köz-ségsek egéss halárát, tékát Meg az AIKMdaa aéne igen aagy kiterjedtet tsráletst, tárlat alá vasai, a saely sárlat értelBsébea — addig, mig az fbuaáll — ss ll'ető betegség Írást fogékosy állatokat a sár alá veit egéas tsvtlstvöl elhsjuint vagy elazálittatni tilos.
A záriad intézkedések ehhes képaat aa állatok ssabad forgalmit te értékesítését, némely betegségnél eaak néhány állatos vagy csak két három advarbaa koaststán kit sasáéi esetből kifolyólag sem ritkás több a táa séjgyisl kilométernyi lertletea isljsssa sssgskadáljnasák vagy legalább k magashasi tik. Ilyen sastok baa tokát közgazdaaági tekintetbso ss illető köaaég vagy vidék igea súlyos helysatba ksrttl, a nélksl, hogy ea által as állategészségügy érdekel aisdea esetben tényleg megóvataának vagy aMasoadktal-aának, a mely célból pedig aaok tslqjdoakápen alkalmsststtsk,
Ktlönösaa kánai Iráaybaa ötlik szembe sasa korlátozásoknak sokszor károa hatosa és a eéioá talmeoő slkalmasáss
I. tpaa azon vidék fcöaöaeágét ssjtják Isgía-kább, a moly vidék toraéaetí te gaadasáai viazonyainál fogy a előszsretettel te aagy aranyokban tal u állattenyésittet, sssly gazdasági ág ss Illető vidék lakoaságának egyik f8 jövedelmi forrását képezi.
Hogy a gasdaközönetenek gyakran milyen salyoa anyagi károeoaáaával jár a) meaaylra visszahat kösgaadaságask aisdea Iráarákas sa, ka a ssabad forgalom te értékesítés Ishatőstee egy aagy vidákaek ápea egyik tt kerssatt sikkétől vonatik meg: arra bövekbea kitorjeaskedsl nem szBkzégee
Nagy-Kan izaa vasárnap
Zala SS. szám. (ff lap.)
1888 áprillo hé 144
8. Tekintettel H ország egtébb vidékeinek apeeiátis ristoayaira: ■éltáayialanaak te igSioág-talaaaak látaiik a nagy kiterjedésű határral biró kötséglkbeo a UUaeaea kiaabb határokkal egé-aaaa aaoaoa, t L tzintéa a község egén hali* rára kiteriedö tárlatok alkalaiasáaa. Kart etek a tárlatok a <ugy torjodrlMl határokbaa nem tgynor iadokolatltiul érialetek olyan tarilrtakat it, Melyek ai állati beteglég elfojtáaára íráoytló kiadóién essapoet)ábél a taíajdooképoo far-MMtt helyektől rtló aagy térbeli távoiaágak-tál fogra — toljean kőzöMbOnknek rolUk tekinthetik.
Igy példa legjobban 1M(világítja, aat, hogy a táriail bt lifté étakaek ily nagy aénékkta altért helyi rtaaoeyok ktat egyforma ■wivség gtl ralé alkihaaitea Milyet talyoa helyietek toroatéaén leket alkalaaa. A sértetvén (8114 péte aaitlo a Jiltaltg érvényben ItrO reodalet étetbtUptetéaa, lakát I- A február hé 8ika elOtt, af ntik atga at illető kötoég egén határa vétetett tár alá, kaaaaa tuakirtl tárlat alá helyellettek a fertöaött köiaéggel közvetieiBl inaméin klnégik határai ia. E turiat például ha Stakadka vára 064 kaa. kitarjedétfl határának valaatlyft ftlrtotö Uaylját ssrtéarén lépeti M: a Miatt tfltak Szabadka várna egén terített, htatai a veit kösrellntl itoMtedniisM-hat kAtsBgask Btaaaeaa mintegy 8880 aégyaot kilométernyi Urtlate ia tárltl alá rétetett, agy, begy un egy tettben, aiategy 66 aégyiet mértlöldiyi tartlat ktrlk forgalmi koriátetáa alá, — tehát agy Bgéaa orttágréta tnyéoslöi 8a-kibájukoe kivBl 4b nárt Méltáiytaliaal magakt dáiyortattak aa értéksatléei vitsonyok uabad kikaataáUakkaa, holott példás! a feleö vidéket agyaaatoa battgaég feaforgáaa tteláaat tmliittt területaek aékoi aiig egy ttátad réare kertit rolaa etak kaaoalé forgatni soriái ozás alá
Vettetek méltáoytaltatak, da a felvidéki közaégek vittotvaival tatmbe állítva, igaaaág'a-latoak ia lMmik a itabad forgalomnak ilyet atgy aráaja karlátoaáaa. Hagy kítotjedéeB halárral biró könlgeiokbeo többayira a ItaytrtadaBtr raa el tarjad re. A lakait helyak egymáitól táve-labb foktoissk, a aépttaég vitaoaylag gyérebb: mi né alvaa káraim tayok, melyek a Maoég dtiijiiilleiaik mélyét etBhkaailk ét t tokii-tetbaa ■néenatitra atgyekb biztosságot ayajta-aak, miat a ttoiina egymáe melled lerC, Mrtbhta k népétet! éa egymiml élénk köilo-kedétt tealarté, de miadaonek danára a koriá-toaáeek aayhékh ■étvéhea réauetlé felvidéki kdnáaek.
8. A taiajdoaképtai eél: tt állategéwéglgy védelmi tam igét veit ilyta aagymérrt koriáto-aáaokal — aenetat aaárt, mart ttok a katipég kfráaates gyen illojláoál tlo aen oogilotték, de Bfl alltakéi61 ag tok eaetbea a ketenégtek hotattbb Mla át ralé fttetartáaát motdilották tlé. léttáglsln tgyaaia, bogy általi betegot tilsa ftgaateasMatl éré- és ollqjli istásktdáaek sskkal katekotyabbak, mait n tlleaértáe és kivitel iriámlarmkk, ha atok aem talaagy, ka asn poetoeaboao körtlirt kiaebb tertlst egytégre kiterjedő katálylytl slkslmaststask.
As efloaörséoaok aagy tart létra megotslé ét aaárt laaábk toljeoiteoa, tik almit ayjjt a tasn-pkMki; — a mivel adáa aanak a bajnak kar-■ácsáta a halynkétési bslyett enal illetknőlec Ma igy— éaaa s tershsrootásál mosditetták etó, á mely baj Mclzdéw céljából n ttyaa artaytalaaéí aagy khsrjiélsB larflíetak lekötéoé-vti tokator éj triyn Montokat botiak.
(Kp te na n >
IRODALOM.
-A .Bfcpas Klnites'tet, aafrak terpalal ■ast* teaaér a* iaM|k ■ taaaril, la Midk W-aa | aaáa lakat aa* ate la, atet a aallgM, Mtha-aa. AMa Baa«a káaa küSM dl mii ill unat-aaata a teatUMaOla M Ijjate y^iialylkBj, o^ie-j CHiBHHHBrtkr ktwMl A éwiMAb Hiwé MÉsAtf |
ama Bteari. A K aSaaal a| Mm aiaiaii' a Uayr* kteBH: a J ' ' ' amt Ha «t7ft hikMMte WfrMS> Iteafc, fcatelMka Wkífymk illiainn Ujkk AaaaM knáaMrl. laáaa MM aafcáM ate By riate aaa ára-I a aaaiw MM>a i K a Taipa/ai «B Mp MM; Jte «Mik katek* stea m<-Ba. laMU Jak uaaaü it > .O-
" k "
rmu
Más aaéaén. A Untai aaa aapa aana aty* lapaate áa mslil tmiailte afiittll la lada*-tatek aaMBBM: as a >i illa, aM Kaaaa* Ufm tasa Mtea U4 SMI a Mte apWia Krlka a
aé)at balta sly UWte Vita a BT. aaáatea a te-Ahíij Mfft l^^éHlkM
■lUar raáklrtl Maka isaiateil MkkM MékaHa la a arra taaiin klraMt TM BMa. TaUkaa a a M ftaat ajta Maaa»f», kap a kkéte aaa p—U frlalaal Haak. ka aat lija, kan WUIalaiakal aiaéa aa(jar kiabaa " aaal Mák Utal Is kl h||te aaarltaal «Sa a kaaaü teaal Tállahlatal. aatfte aa la alMMayl yáMáajMalia lajilaak .1 kapnai^ta. — Icj-HJ MaaS In IB kr.
Aa a
a kaffcaM VMM ni!» klajMasa llllallia Sap Saalala
CSARNOK
Ab assisay verve J4.
Mii
•árt.
£n igea fara Ura ám'8 aaWr fagyok. Da tat aem aaárt moodom, mintha nálamnál lorAbb ttménetB eaberek atn talaáaak! Már bngyla M volMatk I Ha takinutM insstk, bogy éa t- ba Mm vnyigéiM tumi't atőlőnadvbíl — néha-néha ssygysi tabbet btrpiatek — M ri'káa történik meg velem, ds mégis Megtörténik ; — akkor a hetedik dldapámiél reám Maradt, megsárgult a tatai számra BnsekötötÖlt acták böigánán a lsgkeévnabb teglalkoMaom egyike. — ts ami M —: hallgatok ilyenkor, mint aa oki pap a ládában.
Kérdem kedvn OlvariiM I nem tara tenaé-aaet n? Peraae, ha Meginodotiak, hogy í<vm állipotbaa a lagiobb kaisndé aen igy tett, hanta : aayik lárates, a másik |on>Mkiekedik, aőt aem litkáa akad olyaa it, ki kámmkodik, »art-keMk «b. stb. s éa etek kö>tl egyiket nm tssssm, baotM hallgotak ét — böngé>tak.
Ha jél emlékszem — ez legutöbb akkor töri ént aaag ralsM, mikor a — ntn bolondok it — mw holoadalak, Már t I. hamvasé ssasda előtt vau napon este.
... Gyerek idő volt, mikor s .Saa'-bél ha»-mntam; tahái elég kdéa volt a bnsaoaaégy lant aata köaál — blytatélagoaaa — asokat aibftn-
rL meiytk kSsOM, -r mm tarloa éa háaya-ááátpéM által aaegiit: ,As sassoey verve já« almi, Meaét — aaayité Ivtg atgéljévvl — aikttrOt kibailaaÖM. í* n aaaal knaayehbn snat, Mart Mteden bttQi ktttöatetvt láttaa.
A lavna «aybe aasilöje végig futott mát a bal áron, midöa a UÉy araaág jakáan tömör hajtott ki a honsa M otán At ardöoéü oldalon mepM'alt a mélabaj üliakó hangja, miat a napnyugati btfyoldal olyaa gyBnyörl visatkaag-gal adott riaaát, aiatka Saak égi Sttrafok baag-)ti latiak valaa.
Ks aégte tlaéanüt a tiliakó, aaart a lakán ■M malatságst veti kié, a barna Ideig játeaa-daaoit avval a knaaarvböl isragott gyafctarté-val, melyet még tavai önnel faragott a legkedvesebb áltáljának warrából, mint agy tmlékal, begy aűadig vele legyén emléke annak a hO állatnsk, melyiyel tavslr Ilyenkor olyan sok délutánt farma töllött a legelőn.
A gyafatarté véietieoOt kiujiloit; a piros feji gyafnzálak a vékony *6ld fin hullottak s a [thást őrömmel szemléli! a piros, fehér, söld szineket Bokáig nem szádi fel t gyafesaálakat — kinta olyaa nép a magyar fhtraak e M-roM aaln «g)tü I
Aa áffll de ha megnedvessdaBk, mivel gyúltad mag a vörttmtkrában a eserebi r B goadotelra igyeaklai raknsstja vlsna a gyalsasAiakat aj az utolsót — príbaképen — végig basn gyala-Uorté naéia otetlát s sa meggyaladt.
— Me vbbbbm kárba! — a közeli fevs>m kabar alá tenja és u pttiages-pattaars kezd égni.
Or alig ég aékáay peréig — emberi hanghoz
aonld halialarik a tásMl;
— .S^Vségi aegMf f hálás leaaak érte.*
— Kiaegitaátek — ds hagyaa ? —
— .Hytjteé iáiba a haladat a éa rskayan
mit, oaapáa n rgytt — Bftadtf — Meat padig )tr atkaam I Alfán aan aaane, sM as att M-aepébeg lakik. Igaa, att aég aafeér atn «HL toka, snn lakna hBrtl vta knMsa eatr, tng aaer kiaokh aagyehé k igy érti; Aa aa M), aan S'Ok tárad aaa fognak báaUat, légy tért te
— bövonf*
... ICaban atrn ilytat aég atn Hm. Kabar énSk ml aga ága kigyék asMpMsaaak köaé, Miat a aSvéaykarMs viMiajs, teayédva, M-1—y*"r Ttegskh. rtvliikk kusnskk Ugyék a raiaMaaoyi ajrtlvét öbögati aa érkaatt late, Mit megteiva a jakán — aa*l: ,Man kM jMa-lom I éa Hi an aagy te '
- ,Me Ml| I saAl a kfc kigyé — sask atyán alait valói Légy férfi ét kövön I A moadott k4» rést aa laledd I ? I*
- A kis kigyé előtt a ksritean a«y fés támadt, Meiyen a kis kígyó iieanssik, adk látta a ja káaa — rea egye bár. da ö ia gyem a kerna-tőlmeiy s néhány lépést lére — a ansakai hallják:
- .Egyetlen gyermekem megfőttél I f atyai sdvsatnsk nomanoágát afeMWIal Da kl aa a halandó, ki elég bátor volt téged lés kővstal f
- Atyám I — szól s Ida kígyó - n a lad lliléask MsaMwtajs.' K* még baaoél vaknél; de aai t jakán mér aam 4pi.
- .Hslsndól kívánj bánul — igy bltáaaá godat Uljesl'tai fogom. — Bakii! ait kivaan f
- Kilfyók fejedelme I — eaál t jakén — éa az állatok nyaltét kívánón.
- igás, kegy sgyettea fiam ételét aitllMM mag; m n oMgfe sok,,. Kívánj más egyebet — mindent síivntn adni I — Rnd, kt voa agT kád gyémánt, agy kádtnay, kívánd bátwl|Uii, odaadtn.
- Kigyók líjséslMi t atn baU atkám asn gyénanad, mm arnyad; atak aa Maiak ayetva.
- Jól van I legyea mag akaratod; da taaa feltétel snllatk, hagy aoha ssaknak nm saakad nt MSgmoadaaod, snn ka magnaadod vtltklatá, a ionnal sngkaln, aa pedig atn kaaaálMQa, mait ogyMtl esafc aakad adom.
- KBiaBaln, kigyók Isjadalm I
- Ha is Hsalaía a Asm aagaoaiéoét — a JatalaMsáet okoaan baoonáid
I Eaek otea a jobna a kágsi fsfeáMimij buflonsvs, nagy a kigyók állal knHatt kart Ma, s midöa köaaladih ada, kai a kte kígyóval be^ti
— már Mssssirol ballia, hagy a kigyók gatják: m Mj fejadtlalak Mm bálna jöhetn, mskates kóaóuűak — báataak.
A lakán oagtd a kl...... — botját a tűzbe
ayarai 1 arrt cnkkaaer agy kis kigyó te-
— .KImRiBm jaktea, hagy éteteawt migmia latiad. Khráaj bám»i, atvka méadnt magad a ialvsntpdárt Atyám s kigyók teaségtaa.'
— Atyád s kígyók fajMilai? I* mit kiváa-j hataék-e inkihalgirt - atyádtól ? —
— Ha ataen sgyst, ka Migslégnil vsfei boldog lasan I Kírtad atyUtÜ M Mitek j
ayeévéi I ugytn atyám nl aem akarja megadni mladjáni; Ígér mindent, da te m lagadj el ssm-
A jakáaa megértre, mit a kigyók ■Indán Misién nélkül megy koreoatal s i B iparkodik rtean nyájából; da aadM m erda-bea nagy, hallja, hogy egy harkály agy adm, korhadt fa oldalát vagdalja segyre amadogaljk ■ ka te BBSgéay lakán tudnád, a aűt la, Mtnnyl aéast rajt n odVM la magában » da mi adag iekataál. — Odább padig agy ratjakiabálja: kár kár, bogy asn tudod anfc In; Mtanyi péaz raa ittea, a bal én állok,
A jabáasaak megáll asetMHssája szak hallatára
— áa aékáay hónap aalra aaayi páataM mtftl-kaastt, hogy aemcaak aroaágAaak iagö áa iaaai* laa vágynál vette mg, laatn kát hatáma volt btriokoa.
...Sokan kwnték kutatták, bogy hal sassal a sok aéaat; da agyshn aan • adtak rési tat, miat aat, bogy n ördöggtl cinksrál a már aaaaeéyak aat Is látták, bogy alki tian ssBaéa.
— Hods n Még hagyján volna,! — Mosdani as Ing tokán — etak as aaaaoay zaklatna mindig átért, begy bm* hét ördögMMnéiiilliiyÉl ellent altot, Mist agy aaaaoay ki«á
Aa Brog faién pedig már saasosyatk, aagy ba 4 aat angawa^a i mag káli bsllate — aa lagyM kirtanl 1 ís n aaaaoay mégis kl'áanl.
— Htm bánom halj aaag, da akarom tuW I
Persze, ritka anooay hSa lérfeaM éa aask
köM tartozott aiaklané is, aaart Igy goodolko-dott: „agy aan ball HrjMtk aaghaáaia, ha wg-Moodja .. Vagy taláa ■ásl •oadoltf?) aort aa nibm|ik atadi
— Teljnflljön Uráaoagsd. -
A jakain — azaz pardon 11
araak", aort vagyona siáa ■laiiekl igy Mald|a
— ■agkéaaütette kópbnóját a "
a tlikr,
Nagy-Ksniina vasárnap
Zala 38. nám («. lap )
1998. ápplia Ló 84 én
ial ia álSüatta ravaia'ál, — de anrfl a beM BiitifUtfia kivöl aeaki wa tudóit
— Kétait a ravatalai b aloleé ebéd elfő-maaaléaa atáa ktváaaágedat toijoriioa ée — t tutin meghalok.
Aa tesaony nea aail eammii — varjs aa aiateáayt Et a térj kéea maghalai, mert alt fékezik a ravatalon. Niaes meUette aeaki. olya* kitértél iáé a ravatalon leanie. Talán még kisér-liUioibk Ienaa, ha a ravatal aiaó *égén aem káldao itt t kl 8ai«, aki néha-néha aamao-nma lekiat Ial arára.
Lépátok aaja hallataaik — jftn a> ta-oony.
— Anyjuk I — »«$l a (érj — néad Sajó milyaa uotwu, bizonyosan aem kapott még ■a tani, adj aaki valamit I
— Ugyan aa gondolj Sajóval, Irta annak mit ennie.
— Adj neki valamit — ha mondom — as atolaé kivaatégoml *
8 as aeatoay egy darab keayeret dobott a kutyának a folyosóra, de aa meg se mosd alt bolyéból, hh» odangrik a kaka* éa a dar. b kenyeret vagdalni kezdi - hívja tyúkjait,
Látva aat a kalya, olkesdi a kakast piroagaiai: „Nem saégyealed magadat?] mikor a gasdáak meghalni kéaaftl, ilyen lármát oaíoáiaa.'
— Nem biaoay I a gaadáak miért alyaa égyflgyü, — egy iaJtaége van 4a aaaak aomtad paraaasolai Lám, aak^a baaaoaaégy raa a ■**-oom eoináloak belőlem oiyaa bolondot, miat abbéi u u egy. Vatdalja meg jól, miat éa a mindjárt ata kall maghalait ei ototaay kedvéért
— Némileg igasad vaa — vtlssiall rá a ki-■algáit Sajé.
ti a ravatal Irw lett, mert a férj leugrott a aa aaaaonyt jobbról-balról vagdalai katdie, pirit ntm a otórével, mini o kakat, hatra a laaya-révei éa aa tartolt mi ndaddig, míg aa dOMoay ■eafogadta, bogy többé aem Itat kivlnoa. N
Aa áras jaka^o pedig tok-nor moadia, hogy aa állatok többet tudnak, mint t< emberek.
laerkégalll Iseaetek
' „ügy óhajtottam." Bal a kMttaéajrt m kWJU éa aaM aa etá|iaéjui. MmjIaHllak MNa, ktcy vaa' hnu énéka, nnittd Igmlii él >«ipMt Qak vatahinjraMr iaaplrtdél (na ta klMtta ta Mll—áa/ll. á mai M'éMlal tf/m atta aaa k«sSlJ«k. mart aat litjsk , WWa, kan íatíl ai| jobb li he karSlnl. Xajd, akt a "M kWil hffak. Aa iM Mépta sikwMil mctm ssk Ón miaée Mna. Mm aakaé tat ksskkrs ml
X. ¥■ Kagyna aaa MgtardS, ba tia évi lávatlM atka taak .^ajrlrtttad ksaataltl KMallk. ds Ha kaaaaál-teltsk, Mit tlaa kaata aaÉ. Ipb kWkiéOtk
j. 1 ii malail kSWamla* aa Hm, kt
psít lka/1* alvamao, kMsMaaa a máM( stjia, iak* io>m
• a. TMfrta ti). m*rn )tm. A vtoaMlátémt
NYiLTTÍR.
(At t witiktt kaiaaw asa véBal áriaMastgst a aaakj
InÉrg selji 75 krtÁI
éátSSMf attsrwkaat - aaak akktr vatMi, ka k»t . álba KrátalaiUI wéstausk, — hkvts, Márki sslsss, -a hfUvataaabk Mtvéa, sala ét aluli i*si Filtao S* liallkaik > mi kir la Haaakaa, vakatat kéaksa aaáUitvs, — aSartkil Hk pii»ifa«aliaral MM,
HBNNBBBRG G, selyemgyárai
(ta k kir. tévari wUiHÍ) WH*1 f (I) ■^jai'iirtw éa Svl|d»a küstsra kikkSia aftaaaaéi
Lapéalaiáaaoa éa ktadá t
r i m ii k l f f i, é r, — * ■ ■ - -...........- .......-
í R

f^T" Pontoa házi aaszooyok részére.
flifll MOSTIM-Íl Plfti-HHIÍl-s
száradás melletti
| HS
psbt paélétalatk
tartóé befáayeaáeáre különböző azlnakban, mely t 3 óra alatt tOkéleteeen aaárat továbbá
A gyorsan száradó Splrltus padlófénymáz
4 színben puha padlóulaak azonnali fényezésére.
SCHRAMM KRISTÓF
lakk- és fénymáz gyáraiból Báoe (Simmering), Offanbaoh a Majna m. Berta.
Al«»ia«IHI I»t7.
Továbbá moaható zomáaes fbotékok elegáns színárnyalatban mindennemű házi merek belényezéaére, melyet bárki szak'udo*! mány hiányában maga dolgozhat le1, alkalmas moodó szekrények,' ' Ik, ablakok, valamint falak besománcotásárs konyhákban és K fürdő azobákbm.
Copail bútor lak. CopaHak belaö használatra Damarlak, bórtakk, SzárltOflrnlaz, PbBturlakk, Vaaalakk ée BrunoHn, mely utóbbi bomályoa bútorokhoz basanáltalik, úgyszintén a löbbi lakklélék valamennyi iparágak részért.
Különlegesség: kocsigyárosok, koesilényezók részére. Kataebea lakk, Prlparatlesialakk, Getullakk Sehlelf és Laesurlakk eredeti t kgnaoe dobozokban 108-6
Kapható: Fetttüuifcr József, Neu is Klna fünerkereski-dSknÜ Nagy-Kanizsán, Laskay Ernő, Marton Móricz kereskedésükben Keszthelyen 4* Strahia lettvéreknél Csáktornyán.
H X 8 x
X X
1 X
árverési hirdetmény.

IX
X X X
, w ■■ X
Lenti Kápolna község volt úrbéreseinek alulírott X megbízottai részéről, ezennel kőzhirré tétetik, hogy a X volt arbéreaak tulajdonát tevő 818 darab főnálló u iMcyfa, mely a szakértői becsfl szarint 3397 köbméter S H müfit (14 382 Irt becsértékben) éa 1160 köbméter tűzifából * K (580 frt értékben) áll, Lenti Kápolnán, a község házánál H 1M8. saá|aa 8-ás délditt ® érakar tartandó H nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek eladatni fog. II Miről a venni szándékozók arról értesíttetnek, hogy ^ H az árverési feltételek Lenti Kápolaán, a könegbiró házánál, JJ ja ugy a baksai körjegyzői irodában megtekinthetők. f
H Lenti Kápolnán, 1898. april hó 19-én.
5 Kallcr MAmelar a. k. Téth Jéiael a. k. g
X Mjarst kM. X
X i
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
1,000,000 KoríBa
Egy aa 11114 n 7 e 1
A ülk magg. kir. szabad ^
oaztáiyaorajáték. •O.OM nyareméwyáaek jayyzélte.
A Jtléktwv V Hidat slsattg/skk
Ksrtas
t.OMeoe lg; aollIM A lyraltpk kéveUsajlsg vaatak kssaatrs.
I|nwla|tk 1 1 á I s 1 s
s s
1 s 1 s
1 •
2 s 1 • l-s
I s 1 » Is 81 * 87 s
I s

7M s IMI s W s 47MS
;
t
•80,008 400 000 200,000 100,000 80,000 80,000 71,000 •8,000 40,000 80,000 81,000 80000 18 000 10A00 8.000 8,000 ION 1,000
M, 178, 118 L 18, •• karaaa.
i*^ 13,160,000 r
wipk ^a isoaljktt Unaikitil
• tő. A Mk ángy. Ur. eosb esatálysorijáiék
a taasHal gogitaa aottkt an ■állté baeaaái ukM ktai—sC-sssfk hMsa arait tsgasgjraka 1 salaj' a jutktsry a, | aaétli «aM-kfia sasa saál|Ma|ÉMa aasraitISafat ^ssM sstíyska aytjlj ét HNl
IOO.IHMI ao 4HK»
A I»an>a kláasfc n«sk kait Aa taaas SŰjOSO .fisam a isstWk áBé tagjaékkat tat vaa aii> it t kssalaf slIstOrtéa* akiWt kai aj ■tasits k*. vsiksaé lévM lámaShsa W111 ■■ ■■ ■lém a a agrárt tasasa 0 awaaét ajrsríssk Hiitltiki HátiMiilil
InAaH saajspikit kái toaiiS MaéaH irat adtak alt
Mss srséaa mMT iM-k
a fsáé * * I sgs ■ytloaá a , 0 H A a Aa éaaagask aaalaolaHMrta vtM véna atáa ssaasal nsfklIiUik a r—tm wsésU wr»|«tr»l m sM kaalaksa* érvéayajrtt klriaslrs sUavMWI li MM
|tk t aaetankat
Mlaéaa aangsaekSiésaiarkaa aaa» éta határi aaamatati la sagklMfMi Is alaésa kásás a 4a atvélak aaaaaat sMakatják at aaáau baaáa háaaaat O/akrss * "" ----- ^
vtllaUtokha, a aééSa a MMáa aaa ifmalsy aagpai JMwksss. I %rs kssaki asaaak in Bt^gg Mvd artavtac tljr •«% Sasafti, a smlr áNal kfaWsa aasr HkM agsr.
BatsfsgfkésdaHak —an* métíj a n«saa áfcukal, talál ajtaljsk, kar a aeMaiam* aakáasak a kérpl
Mt^^la MBHML ÉÜSfettB ■4®"
^eoésstfs Itt^hActf^k lm 4b BBAAM
1U« ksaséaa kikkéial.
Fehér Lajoa éa tárat aa kaaak d
• JHMia,
Hirdetések
felvétetnek e lap kiadóhivatalában
Nagy-Kanizsán.
Nagy-Kannsa, vasárnap
Zala 83. sam (7 Up)
18*8. IpiÜM hó 844,
>>
a E
9 u 9 h
a ©
o
o o
■m^áttk • oaxtályba Oltott iMoqrraiDji a ktntkui
Kansa Kansa
l Jalak Ha aywialay 800.000 1 ajiiaarfaj á 26.000
1 tjtnmémr i 400.000 7 A 20000
1 á 200.000 8 A 15.000
2 á 100.000 81 A 10.000
I A 90.000 87 A 6000
1 A 80.000 8 A 8000
1 á 70.000 432 A 2000
2 A 80.000 768 A 1000
1 A 40.000 1288 A 500
6 A 80000 90 i 800
81700 aytMnéay á 900 kor. 8000 nyeremény * IT* kor. 4900 nyeremény álSOkor. 60 nyeremény A lOO kor. 8900 nyeremény é SO kor. 2900 nyeremény é 49 ■or. Ottsegten, "
ftO.OOO nyerraéay
1SJOOOOO kerenn Itui-iken.
BIHARI EDE
(psala.
Magy. Kir. <mWi/i
osztálysorsjáték
főelárusitó helye
ElkOldók utánvétellel rogy a beiélóeattg ilBligit kiféáee eéan űtalványnyal vagy ajánlott levélben) L totályi eredeti awjagjaé
egyegéss egy W_ egy wptá tp aytttaná
8.- frt IT-HS IMfrt A hivatalos terv minden megrendeltnek ingyen mellékeiteük. A léket mindjárt a butát etán (elt«élitát nélkül bekatiém.
Itgrtnétláeekat kérem mtnét eióbb a tonjsgyak átadáséval fftetá rutlt ént k
BIHARI EDE Budapest, Kerepesi-ut 20,
A legnagyobb nyerameny a legsieraooeéeobb aaatban
OOOOOOOOCIOOOC 8 Csak fiatal
a embereket
Makalkat taáai, iojy >
pária! Dr. BOITON
»néi Ortsaáál air atkán? aapt kMnálal Mán íjaillMilli al, a lacrirfM bán tataikat ia, itltelas« lakát aaatal a*á vao l'N" Mtaml khlHliaal, aart "" aak a pnm raatták la a Wjt aaa ari-(rtJák aa(
t ttvag Bolton Injeotlo ára I forint. Mapaiawátt Mnktár:
lilUil^ligigserliniihpeit,
I, Itfllwi-Ha 3- (Stíétji-tír ortíi)
faykatá aiaém aa«ekk tr*fj«Mlá«kaa. Má/SSt tatai ■agiirfillMk tea: ■•ItAa g)égjsasi áAi Oetapial Finktér Ht» ttaatieáe t fiágn Béla gyéigaitrtárákaa.
)C OOOOOI
Ifj. Kotzó Pal
Budapest., V. ker. Lipót-körut 18.
Alt TtvékOséaségaak aat-vaa tadomáéért bottá, hogy nagyobb kényelmükre irodáját
Y. kar. Llpót-kflnt 18 ax. (Vlgi
nályi beirt
(Vlgtsinhát mellett, a nyttgoti ■grtadvar Margil-bid kémiáét Iveste át,
rátartotta aaoabaa a VW, kar. Saantklvály-nloa 49. aa. mtbelyl ét at V. ker., Lipót kém 8-10, aa. alatti nkiéHmlyMgelt.
A kéeflnségnak további fért-fogását kérve pánija Oarett teája bb nerketetQ ttaptné (fcMtéenyalt, MnáaMI éa tlaMI n lakban, amelyek 40*/, téaattasyag megtakarítással dolgomat
OÓrmoarfonyokat éa gösoséplokst ntjyiitr loféHktté eaél dobtinekkel, toWáet nem Igényié aielmaráaékkal a nagy aatta felQlettel, minden nagyságban.
Minden fajta lovat cséplflkésslstékst, araié- éa vatégépeáel, ttéetbavtgékal, répa végékai éa minden mát gttéatlgi gápekel.
Vidéken lakót axolld tgyaókék tenllUik
kimíiii
aa- A világhírű Steyeri -at
fp^wrrouyor

HltUU
Magy-Kaalna, Ctáktornya és Sala Sgaraiag ttrlletére:
Unger Ullmann Beknél li,-Kanizsán.
A|Aalja lataa frlaaeralf rtklárél ktrékpárnlk kthbtn
Aa smtrikti poewaaiik védó* anyag JHUnr raktára. Wélttldehetetlen minden kerékpárnál, mintán essgek állal támadt lyukakat aaonnal bsragsaitja
Uféifíf-lfjtplM llflH fc kírwtw-
D C
Atiflaiaiiii .M. i
IpotHnjir ^Mitinknt
váltó-Qjleta i I ncaAraar ISlÉhíiM V. Btrettya atsn
elad a 11 ik tonUáték I só osmélyéia érvény**
Mfagj. ositálymtjigjit
1, • M, 1. • Irt, 'ii frt 1.H, »j, Tt kr.
a féaa kahMááaa vap atSaaSM aeflfn Mlaéea Váaár'é megkapja S
k |HÉbfeÉL
tss t-i
áéemáaá kan aaaásésestfMknél slsa. 9- és msáéfifaMaéag aé aata tátéast nél HsSölIwsjsflw ess*
2 C
Nagy-Kanizsa, vasárnap
Zala 38. szám (8 lap)
JkSzölJm melümk fccaoa cximit.
levelezö-lap
á vii azcnm/ <&úlcbtíí ÓhmeÁ/
első szombathelyi , 'sertéshizlalda es husfüstölö6yak
SZOMBATHELY.
Lagaaijrabb mymrmméuy
1.000,000'
As gUsaea 90,01 Ml ayiremésy
jegyzék*.
A tsgssgystt syiwásy IsgmriMiássM
iietbes
1.000,000 korona
aarm eaksjsé *** knistáii a kentkiali Kereu
! 1 mm 600000
1 trtr i 100000
1 aooooo
© • a
a • ■ ÍOOOOO
9 1 a • OOOOO
s 1 • a 80000
3 í • a 70000
o M » • a 60000
1 ■93 1 ■ a 40000
M c a • SOOOO
í • a ssooo
S » »,♦ SOOOO
9 a a lffOOO
SÍ • • ÍOOOO
•V • • 9000
9 • • 8000
M9 • a 8000
783 • ■ IOOO
1888 • a 500
00 ■ ■ 800
•1700 a a »oo
IOOO • * 170
4900 • • 180
m so MM • a • • ÍOO no
2900 j • 40
50,000 ím 13.160,000
A Bttun "tr U|« kir. .utriysiriiklá usiiktri inát mfkuMMik te
100.04HI «lkél_ ®0<MM>
Holmin aririiéar
Jat, ngjh u oMilt l#r» wwhitoia n»-Hit ai hun lenMyek m MtétksM lyiral
H
A Ifulifllpt tokát, salil rir iltaláae-na kwnhi, áriáik. Mtm üWíbkl áiaTisáillsiktlI «»Wstl m-nM ártaa k H<( l
a limawl
yr
I-d tni mittí «w»)ifj«t irt
■ " ■ • ím •
aefytá „ „ „ » UH ■ „ lyakiiá ., '„ -18 »
ktlduk «ut atáaváttaá. nff i páat it*t*ta« ka-kSWéii léteébM
A kutak «tá> ■Hkllájlk UaaWl w«lika.k a klratalaa hiaáal J.f/sákit, btvataki larnaskk H'l áijtaliml állaiak *Mf« Is nalitkiskn. Aatat inmtM. a liaaáa k a aaay. kir. kinaéiy iMlllriáaa aiWitt qrttváaaaak M aartaál «ta-diakl »(|«l>ik«iik.
KivAlA >trr«n«át<
ksáTMtU fláraátikiak u I. m««y kir. aaalábr-•M^Utkku, i auiytks kár u iMit tartályaikat (a< itii II NiUMaa) MJN, M.SOe SNO, tilsaiul náw SSééféé, Ma * 100 karaaát lyinaáiyt eyerkk Aáwékekkas, ■»-lyikit a wmali nytrtkaak kl U áarttlak.
átáakls. iimiUuVa a II-Ik nff kir. awtálj. sirsjáták 1-aB kasásákia a aitiiaklk*il aWáM kattáak laUalal ralááwlstáak aa aW wrááMÉ
aál kT|-T"V---"" ItM'!**"*"!
kaar >MMal aa tlal Matályi haakkkt aa «W outálys dHtT'k alkalaik; áa ttfiak~li vatt, Mrt aia Uinilai ii iW aaattij kiaáaa <Uu i kai- k klIMM T'lniati" kassáikat máitalsyiá-kal •tfuijtri, lio(7 i báiáa kkiilkit l^üf"* a^sálalaakn mit mm Maklillkiliak
láijtk likát • Maklalijkmta •MnaUI/kia ■MIÜ, nlsfauMtn aaaak
l|árkt<-
április hó 29-éig
haiaiak k kttkil mm> tm )tt taak Matw lakWWt
Török LP
■ ■HT< k»r. «a«b. lulálrwr^áUk
(Mraattál
iii I,, Mtal í|l.
1898. ápiilÍM h4 J4-da
Sutorf Földes Kelemen
aradi yó||flMrin Haryll Cré««)f.
Margit-Créme
•ifjitjs éa taépili aa arooL
MargiírCréme ^SÜ
pattenaaok, bóratka (Miieeser) eflen.
Margit-Créine S2T*
éa késrörösödés, napbarnitás ellen,
MargitrCréme Sg^f
bőrre Itehve es által rögtOti fölvétetik ée ez okozta azon csodát átalakulást, hogy a a szepIOvel vagy májloltokkal fedett arcs 8-4 nap alatt atábástromfebérré lesz.
Margit-Créme'^utí-
rsiros, hanem igen finom, hamar felszívó hatással bir. As src asm less olyan lányai mint más CrémelOl, azért nappal ia hasa* nálható.
MargitrCróme Sffif J
Margitrhmgypor^rkí
Margit-szappan ld0b0I as kr.
Margit-fOgpóp i dobos 88 kr.
Vaaltl* akk»r taiéél, ha mlnd^a dobos gutori Félde* Hel««aen gyógy* szerész Aradon fölirattal és cimsrrel vaa •Hálta.
UamiHláMkttt óvakodjunk Főraktár Nagy Kaaiseén: »
|| ISIK fiTlU
gyógyszertárában A ■igváMkss i
111 Elismert legjobb mosószer!
Lesslve Pbénlx
PICOT J szab Pária 86 árammal monMte.
Fehérnemű mosásárs egymagában ssspasn nélkül, szóda, hamu és ohlor nóttül LKSülVfi PH&MIX mindent legjohhaa moe.
KEZESSÉOI CHLOR NÉLKÜL I
LESSIVE^PHÉNIX
kapható Masyarorsság minden Msaérkereakedé-sében és droguis!1 jéaál ée eredeti ssomagokbao ánaaittatik.
KAPHATÓI Htrtiaa h Klela^K N -IAaulanAm Cjír Ontrü-lmv Ituniu rtaln: Váot __
Ucbteruk Horgoiy-Pain-Exiielltr
Llnlment Capaiol oomp.
fma Umam Uaaw lOaatáDl ss Ml ask, mert már titbb mint TI *» «s leaealSaaltá MksMshést némát, tagasaifatáiaál áa a»|SShiiUH Is as iltii hiá»Mll»«Vkw la atkáig gyaMkás wadell nlAdi Bor|oay.faln'KxpeDsr, gnkarta Hargonj áseemk Halt, asm tttkés " ' '
"íw
Ti kástMtésl' M á«i«nMattkbn
MIHIiM
•aa, mdynek egy Hilirláém aa Ukas Ukma4
gyógyszertárban káaakttsa 'a, flrttl TkftMsstf
alnak Untak, ■ na femmsSkm n ameaa ac
mimám
im
fkktkslkalaáíSmal tíbb ktnkkérttká attsn
IK ihjr MfkirtuM, ttv^rt J***" rttUagy te ■abám mtérn-1 ti, sáull auai asm sskea alaéki iaa I
MBTtt l.ti.aam,a.ktt. ilait i IX, MWürM?.
Nyomatott Fiscbel Fülöp laptulajdonoanál Nagy-Kamssan 1898.
34. szám.
Nagy-Kanizsa, 1898. apritig hó 28-án.
XXV. évtolrant
L.
vaut
U^ik
kWi iMlnUH
ZALA
m»tu
iMRtl ákák asto *m It NÉ d*-t»
,Politikai és vegyes tartalma lap. » n
Megjelenik N -KanfraAn hetenk Int kétezer: vasárnap és oaütfirtőköa IMaMak^nm„
Mi—wHw tmM <Mk móri kMkM hpinl (L IWnM M létek »«•
Hl \\ mm ■áriám áz»: lO irrejoxáj.
Felelői uerkeoiö IfALAT lAMDOR.
■ MmMmi. i«*■■!»«« tmme^i vaatftMlk Italéi r«a»
A nagyreményű ifjúság.
Végigtekintve • mai »nagyreményű fiatalságon, csakugyan méltó aggódással kiálthatunk fel nagy Petőfinkkel, hogy: •lees-e gyümölcs a fáű?« Satnya, vésna, sápadt, éleltelen-arcu, fénytelen, réveteg-tekinteti) egyénekből áll legnagyobb réast u a fiatal sereg, melyre büszkén, önérzet -tel, reménynyel kellene nézni aa apáknak, eltelve attól a lélekemelő gondolattól, hogy : >caak sast nemzenek a sasok.* Mindennapi jelenség az, hogy a párducnak magzata gyáva nyúllá lesz. Azért mondjuk, hogy •leaz>. mert aa most sem igaz, hogy a párduc gyáta nyulat aafllne; hanem azsá len, azzá teszik a kéeőbbt nevelési befolyások. Ezzel azután rámutattunk, bogy mihec keresendő a mai flatalaág elszórna ritó fejletlensége, éretlen*ége, satnyaaága A nevelési rendeaerbenl
Már igen sokat irtak arról, hogy a mai fiatalság igen korán kiveszi a részt.az élvesetekWI. Ennek tulajdonították és tulajdonítják a mai fiatal nemzedék satnya-ságát. Hát az igaa, hogy a közvetlenül előttünk álló ok : ez. De aa élveteteknek ez a korai ha|hászáaar az azokra való beteges inger (ulajdonképen már csak okoáata a valódi oknak.
Azt kell tehát kutatnunk, hogy mért hajhássza mai fiatalságunk az élveseteket? A felelet erre az, hogy: mert testi nevelése v—él van hanyagolva; erkölcsi nevelése' pedig nem emelkedik aa idealismusig, sőt matéria liatikus
Midőn erről röviden akarunk szólni, oly irányban éa oly szellemben (eszszük azt, hogy belőle azakértök és nem szakértők (tehát a szülők éa ások helyettesei is) egyaránt okulhassanak.
Régente a szülői házban már nagy súlyt fektetlek a gyermekek (esti nevelésére, edzésére. Mihelyt a gyermek kissé nőtt, a szülőnek (különösen az értelmes apának) gondja volt rá, hogy oly foglalkozásokat végesaen, melyek a testi erőt* egészséget fcjiesslik, fentartják, edzetté teszik a elejét veszik sz elpuhultságnak. Ma-napság erre súlyt a szülői házegyátalán nem is fektet Sokkal büszkébbek assülök arra, ha gyermekük oly dolgok megértésébe hálóit, melyek érett elmét, érett szivet kívánnak, hogy rombojó hatással ne legyenek.
Aa iskolai nevelésben van ugyan gon-
Vajh mi metegitoaé Ml őket?!
Másik okul a »nagyreményű* ifjúság el-aatnyulását illetőleg a malenahaatikus iránya erkölci nevelést említett ük.
Ez is nagyon fonton ok; mart ha a testi nevelésre ninos fektetve oly auly, hogy aa a fiatalság testéi a kliliiáaikkel vató hiedelemre msgedaaeá, akkor okvetteaal kai-leee guadoiai oly erkölcsi léayaaSre, oly lelki erőre, mely amannak !ó hatását legalább jó résaben pótolná, fia as aa Mm aliszüktyi irányú nsveláai readaaar érvényre jutialAaa volna.
Korunkban at aiensi Iskolától kesdve (még talán- az o»odákat is belevebetjők) egész a legmagasabb aaakteknláig mindé-ntltt as a törekvés, as aa stv, hogy « növendék ludjoa. Ezt sürgetik, ily irányban Ügyekesnek tapaaatalaloi t—reanl u iskolai (elsőbbségek, at boldogítja éa eiéyrtt ki a szülőket ia, Miaiba aooat «
dovkodva árról, hogy a növendékek testileg la kellő fejlesztésben részesüljenek ; de mit tapaaataluok ? Ast, hogy a testképzésre fektetett auly a stellemképtéaeel, helyesebben mondva: aa lameretekkel való tulhal mosással szemben szóba sem jöhet. A tornászaira mind at elemi, mind a középiskolában szánslmadan csekély Idd van fordítva. És aaután ehhez járul, hogy az elméleti tárgyak előadói a tornáaaatot egy* átalán nem respectá|)ák; att csak aféle bokfencmestereégnek tekintik a arról nem egyaaer as IQak előtt ia kicsinylőleg, vagy gunyoyal szólana k. Igy azután a fiatalság sem fektet arra súlyt, kioainyléaeai veszi a ha megjelen is a gyakorlati órákon, a (különben testedző) gyakorlatokat, csak immél-áramai végezi, — jól tudván éa Ismervén más oldalról azt is, hogy a tornászat nem srendee* tantárgy a a belőle nyerendő éritonfrgy «általános osztályzata* mioőségére befolyással, (■égiflilth4gntk^ cet & volna 7 csupárTazt ha elégtelent kap) sem less. Mene teletömni! A szívre senki mm
Igy azután (semmi (árasztó gyakorlatot gondol. At Üreeea is saaredbat. Fájdalom, nem végesvén), teste elpuhul, • as egyéb- hogy iQaink legtöbbjének Bneea ia mand, ként igénybe nem vett éa {ól táplált, különösen raagaaabb éa maga«ctooabh ér-fiatal testben uralomra jutnak u érzéki telemben. IQaink elhagyják aa iskolái, tele ingerek ís aa elpuhult, a testi kényelem- vannak ismeretekkel, Ma tudománynyal, nek átadott fmtal ember lelke ceakhemarIde maguknak eaaményt alkotni nem képe-elkalandos oly vtgysk után, mikre hk jaek. Megtanulnak élni, (sokszor nagyon la teste kellőkép edtve,\ /árasztva volna éa megtanulnak) hogy t Mid göröngyein etekként az érzéki ingerelt ébredésre nem evezhessenek. Ott ii marad a legtöbbje, juthatnának — egyá>alán)nem gondolhatna; leikök aa eaaméayiaég tisztul!, saennytaiea meg ha godolna is, edzeti idegeit azok a rőg nélküli maga aáka emelkedni nem Mr; megszédolésig sohasem ingerélhetnék. szivüket semmi, a göröngyök köafll kiemelő A testi edzés teljes és elsaoraoritó igno- «"®íny *»m Wkesiü, annak aMr*-ráláaa a fátalság részéről abból la kitűnik, Dwn dobogta^ Megtanulta mester-
hogy ma már felnőttebb fiatal embert valami testedző éa (árasztó társasjátékokban, p. lapdázásban résztvenni aenki sem láthat. Ha van ia rá taei, csak kivétel-képen. Ez előtt néhány évtizeddé! pedig szakállas, bajuszos jogászok ia nagy él vetettel vettek részt a társasjátékokban.
Most a pelyhes állu diák sem igen akar már tudni az ilytyla 'gyerekes* dolgokról; mert az edzetlenül msradt, elpuhult test értéki v&gyal oly útra vezették, melynek szomorú, de bitloe eredménye t ssiv és lélek nsiviiásának elvesztése, a lesti éa lelki bágyadtság, petybüdtaég a majd később a korai komorság Előliünk állanak, lépten nyomon találkozunk az ily blazírt, életunt alakokkal.
séféi; ast la, bogy miként kell est a saját javára lelhaaználni, esetleg kiaknázni a aszal vége. A nagy eeamék, a köaös szent Ügyek aludhatnak, csak legyen jóiéi, legyen mindennapi kenyér.
íme: ide látottunk, III van a roagyará-salja annak ia, hogy aért Oly kevéa ma napaág a kösönséfsa küzdelmekből kiasa* gasló alak a hogy B »nagyreményű' fiatalság legnagyobb réaas mért marad asag nagyreményűnek egész sójáig anélkül, hogy titulusából esak valamicskéi ia bavAMHi volna. Ételi élntl minden Iroa élni at a jelszó. Eredménye a maisriaitaatikus irányú nevelési rendsaeraek. Mert k legtöbb szülő a legtöbb tanító a korszellem hatalma alatt a gyakorlatias, as életnek való nevelést ugy
T
Nagy-Kanizsa, rasámap
Zala 33 szám (8 lap)
JtSzöljm maiunk kiesés cxünet. ---—--- ..-,_- m ..
♦-Levele zö-lap
^ mí MCTMo/ áu féíi fi firmeá/ Áutokami/, AdöafiinainÁy míjd&ntimúínfimJf^ fia nw ' //tmtmtAMi/
C ELSŐ SZOMBATHELYI SERTÉSHIZLALDA És HU3FŰSTÖLÖ6YAR
SZOMBATHELY.
Lcgnagyabb ayaraatajf
1.000,000korona
2
! ái Iwim Mk.lMMk irmáéi; jegyzéke
A ll|«mil» s)áfáaats) l«|tItrtn«MUkb áááttSS
1.000,000 korona
A aywiajil ihihlm kmatáaa a HMkaséi Karma
i m MIMI
i íj* i 1IIMO
« t .. Illlll
á » .. íooooo mii
BflOftft
nVUUW
70000 60000 40000 SOOOO S5000 SOOOO 15000 ÍOOOO
sooo sooo
SOOO ÍOOO 800 aoo
w
•03
&
1 1 1 9 1 S 1 7 9 91 91 9 499 199 1999 99 91199 9999
f-a
A aiMéft un miv kir. ssttélysera|éNk
•■■okára laaát atfliáimi a
so
9999
SOO 170 180 íoo M 40
50,000 13 J60.000
100,000 U|M1 so.ooo
im)ipn mriiimtmn
tat, najta u oldalt krá 11 irwiiijigia m rtat az laam Mr^égyik Ml MMSiaM ayaral
ss
A ajwiaTMáiyak Mái, aaiat rti általáM-■a laairalu, ériárfak
Saira. sMIkM SqrialillaitsH araiad aao-Ityk a tarnwrt araéati árkaa ta pai<S '
m Mén I-si aaaá. «Waii am)a«jat 1- Irt a « a a a a ,
„ safyti * h n .. '5J -J lyaaiaé» * » —»» <•
klMtak aaát stáarttlki, np • Mn lllll|H * kWtflti IÜNIIN
A kuaáaak *táa Mtkáliják tlaaUlt mátakaak a kJrttalaa huáai tavikat, UniaUs laniail* paüg iljulaatl állaaak aüra h iiaiilkiaáaii-Aafii iaaantaa. a l.aaáa k a aa». Ur. karaéay lllulriáw aeMett afihiasssk 6 aaaknát ■!» áaaki aaftalaakMk.
KI v AIA airreaMr
blnait fláraéáaknk aa I. aijt kir. asrtilr-aawlktakkaa, a Malrlkta ak u IM Mátéink k*a (u iM H autiMaa) MjM, njm, MM. talaaainl aaáaaa Mt, Mt, IM li Mt k*rtsás iyina>ay> lyartsk ÜkaOeikas, szíjakat s aaanacaáa nja»«kaak ki is tastllak.
Aláalaioa auaállaasa a Il-ik W Ur. saltlr-aanjáták l-a» k»aá»ákaa a ■atnalalásikat aMt» káiiáak Jsttstal lalálastsilak aa aM sarjak aál k«a|»aUtott aa»a abbaaárl t«l«aalaáaiÉm. kaar fériéési aa aM aaBláln ka*a alW aa 4al ossttlfs senjrgjrak alkeln.k; Is Igának li TOlt, airt mig ktsraUaa ss riit otátáljr kasáaa atátt a kai- 4a kSUW aMraaKM kaaalakat raUaUáu jakkal aifaaajira, Ugr akáaáa kkaaMai Iagaag7*kk aajaálatankra tél aaa naklatikaWIk
Zárják ukát i milali)iÉiliá 4aá aaaáál/taa mlsISbb, siMtaaaatn assabsa láfUaSkt
április hó 29-éig
kurtít k klUasi wm>. assk a asatksa Igárkrt-jlk aaaá Makaa a ikWlill
Török Alt.?
• m*Ky. kir. aüb. t-<éiysir^4<ék fiflinMltil
iii t liáM l|l.
1898. áprili* M 24-éo
Gutorf Földes Kelemen
aradi géQtnrta Harcit Cr«»c|«.
Margit-Créme ^^
i(jHji éi népiti ai arcot.
MargiírCréme ^^
pattanaaok, böralka tlfitaaaar) eilrn.
Margit-Crtoe
éa kézrdröaOdéa, napbirnltái attaa.
Margit-Créme SÖKS
bőrre kénre ez által rőftőa lölrétetik és ea okozza azon csodás átskkalást. kogy •1 a asepkS>sl vagy méjMlokkal fedett arca 8-4 nap alatt alákáatromlabérré lesz.
MargiírCréme
niroa, hanem igen áoom, hamar felidvó hallásai bér. As arc nem less olyan fényes mint más Crémetöl, szért nappal Is baaa-nálható.
nagy tégely I Irt, kicsi M kr.
MargitrCréme Margit-hölgypor SmeSU8 Margit-8zappanlí0fc0€S6kf
Margít-fOgpép | doboz 86 kr.
Owakl* alá kar ratéál, ka mindén doboz gtitori rkMa* Kelesaen gyógyszerész Aradon lOlirallal és dmerrsl <>a ellátva.
UaoisltáMkttt órakorunk
Féraktár Nagy Kanlmán: BEIK GYŰLI
gyógyszertáráké* ———- A aifsá>ékii -
Elismert legjobb ts6s2erl
Lesslve Pbénix
PICOT J esek Páris 66 éremmel kWnlelve.
Febérnemö mosásárs, egymagában szappan nélkül, szóda, hama ás chlor nóltfll LCHülVC PH&N1X, mindent legjobban am
KEZESSÉO I OHLOM NÉLKÜL I
LESSIVE PHÉNIX
kapbaió Magyarország miedea IQsserkereskedé sében és droguial íjánál és eredeti asoemgokhen ámait tátik.
KAPHATÓ: »rta fc lAlela aipél M.-ltaalsaAm Sjíf OBlrit-liQV Iné iMr. Váot
AáháákááAáéééééáé
Riclilerití»Borgíiy-PiiaExpeil«f
Llnlment Capsld oomp.
taas klnwrás kiMtsr aBaaUUt aa W mtmAuk^ aak, aurt mk HM méá IT ár la SmMAstt, H)é» laaiaalSasft* MlrallMéat UkahMitafik káaarésfaÉá •aanái, iseiwnsUiséi és aa^Slaahéff ti m stai Utsl kaéa laália kra i> mbélg gytknlMa rawWtatík. 1 sáliéi Horgony Paio- Kspaiar, giaksrta Isrpsqr-Liséasd émrasás dall, ssa titkos siar,kassai laul atfanrl ktai Hír, moljTiál ágjr kátailtskaa ssa kaUaaa líliwie 10kt, 70 kr. és f&t ItiprtUÉ éskas snSés gyégiiwitártee kásilatUe fsa; foriztár;1 TWk iézáaf QftpsaaiéssnS Sliilflltaa. S»-itsÉia alkalmi isi Inss 11 iii iák Isgrtak, —1 tibk kiaabhártákl gUsot 'aa fonSmksa ■ asa akar MfkámaM, aa síaiss agysa Ivsaa Jlsr«sar «ééjs0 is IhÉlM aridv-zis aiftu mint asa rntm rúmUm »Uas
KZTU ) il h Ikra. s Mtr aáW KáBM HVéUTkr
Nyomatott Fisobel Fülöp laptalajdonoenál Nagy-Kamssan 1898.
34. 8Z&m.
Nagy-Kanizsa, 1898. Április hó 28-án.
XXV. év tol ram
iMrkmMMt i V i r s • h is-ip t l*t, Fink*! W»» kSsytkinsfciéMkii
klat 1 s. t-i in ktet.
ZALA
BlaA*k*ratal! Timkts tySIll : MmM Pm, kl
s ksssttnl Mskaaü IéM ntpss- _ _ _____ _ „ _
H^mrrtn iui ütalmÉkMH (• tn — H
* M. ur -41..! r*«E*r« Politikai és vegyes tartalmú lap. ÜÜUL »kZZ !! m « Ü
<M*kkMn. Megjelenik N-Kanizsán hetenklntkétszer: vasárnap éaocOtfirtákflm. ***** mm„
BérawuOw IsvsM awk Immti kmkMl hftilik Késirstoi m sdisk via
Felelte sserkeastö:
szám Axa: lO IsMjosLár.J AIjAT SÁNDOR.
lyllttér yitttUH IS kt. St IfMUwk, itlulil * ktriilliiki* unlkulk n»ek.l ri% <Mn»tar ihtlilk>lllliilll>.
A nagyreményű ifjúság.
Végigtekintve a mai >nagyreményűt fiatalságon, csakugyan méltó aggódással kiálthatunk fel nagy Petőfinkkel, hogy: »lesz-e gyümölcs a fán?* Satnya, vézna, sápadt, élettelen-arca, fénytelen, réveteg-tekintetű egyénekMI áll legnagyobb részt az a fiatal sereg, melyre büszkén, önérzettel, reménynyel kellene nézni az apáknak, eltelve attól a lélekemelő gondolattél, hogy : •csak sast nemzenek a sasok.« Mindennapi jelenség az, hogy a párducnak magzata gyáva nyállá lesz. Azért mondjuk, hogy »Iesz«. mert az most sem igaz, hogy a párduc gyáva nyulat szülne; hanem azzá lesz, szzá teszik a' későbbi nevelési befolyások. Ezzel azután rámutattunk, hogy miben keresendő a mai fiatalság elszomorító fejletlensége, éretlensége, satnyasága A nevelési rendszerben!
Már igen sokat írtak arról, hogy a mai fiatalság igen korán kiveszi a részt az élvezetekből. Ennek tulajdonították és tu-lajdonitják a mai fiatal nemzedék satnya-ságát. Hát az igaz, hogy a közvetlenül ekHtflnk álló ok : ez. De az élvezeteknek ez a korai hajhászásh, az azokra való beteges inger talajdonképen már csak okozata a valódi oknak.
Azt kell tehát kutatnunk, hogy mért hajhássza mai fiatalságunk az élvezeteket? A felelet erre az, hogy: mert tesli nevelése el varhhanyagolva; erkölcsi nevelése pedig nem emelkedik az tdealismusig, sőt mate-rialistikus.
MidOn erről röviden akarunk szólni, óly irányban és oly szellemben teszszük azt, hogy belőle szakértők és nem szakértők (tehát a szülök és azok helyettesei is) egyaránt okulhassanak
Régente a szülői házban már nagy súlyt fektettek a gyermekek testi nevelésére, edzésére. Mihelyt a gyermek kissé nOtt, a szülőnek (különösen az értelmes apának) gondja volt rá, bogy oly foglalkozásokat végezzen, melyek a testi erőt, egészséget fejlesztik, (entartják, edzetté teázik s elejét veszik az elpuhultságnak. Ma-napság erre súlyt a szülői házegyátalán nem is fektet. Sokkal büszkébbek a szülők arra, ha gyermekük oly dolgok megértésébe hatolt, melyek érett elmét, érett szivet kívánnak, hogy romboló hatással ne legyenek.
Azf iskolai- nevelésben van ugyan gon-
dolkodva arról, hogy a növendékek testileg is kell® fejlesztésben részesüljenek; de mit tapasztalunk ? Azt, hogy a testképzésre fektetett súly a szellemképessel, helyesebben mondva: as iameretekkel való tulhal-mozással szemben szóba sem jöhet. A tornászaira mind aa elemi, mind a középiskolában szánalmasan csekély idO van forditva. Es azután ehhez járul, hogy az elméleti tárgyak eIOadói a tornászatot egy-átalán nem respectálják; azt csak aféle bukfencmesterségnek tekintik s arról nem egysaer az iQak előtt is kicsinylőleg, vagy gunynyal szólanék. így azután a fiatalság aem fektet arra súlyt, kiosinyléssel veszi s ha megjelen is a gyakorlati órákon, a (különben testedző) gyakorlatokat, csak ímmel-ámmal fvégezi, — jól tadván és ismervén más oldalról ast is, hogy a tornászat nem »rendes* tantárgy s s belőle nyerendő érdenftegy 'általános osztályzata* minőségére befolyással, (még ha elégtelent kap) sem lesz.
így azután (semmi fárasztó gyakorlatot nem végezvén), teste elpuhul, s az egyébként igénybe nem vett és jól táplált, fiatal testben uralomra jutnak az érzéki ingerek. Ee as elpuhult, a testi kényelemnek átadott fiatal ember lelke csakhamar elkalandoz oly vágyak után, mikre ha teste kellőkép edzve, fárasztva volna és ekként az érzéki ingerek ébredésre nem juthatnának — egyáialán nem gondolhatna; meg ha godolna ia, edzétt idegeit azok a megszédülésig sohasem ingerelhetnék. )
A testi edzése teljes és elszomorító igno-ráláss a fatalság részéről abból is kit&nik, hogy mw már felnőttebb fiatalembert valami testedző és fárasztó társasjátékokban, p. lapdázásban résztvenni senki sem láthat. Ha van is rá eset, csak kivétel-képen. Ez előtt néhány évtizeddel pedig szakállas, bajuszos jogászok is nagy élvezettel vettek részt a társasjátékokban.
Most a pelyhes álla diák sem igen akar már tudni az ilylajta 'gyerekes* dolgokról; mert az edzetlenül maradt, elpuhult test érzéki vagyai oly útra vezették, melynek szomorú, de biztos eredménye a ssiv és lélek naivitásának elvesztése, a testi és lelki bágyadlság, petybüdtaég a majd később a korai komorság. Előttünk állanak, lépten nyomon találkozunk az ily blazírt, életunt alakokkal.
Vajh mi melegítené 101 Oket?l
Másik okul a »nagyreményü« ifjúság el aatnyulását illetőleg a materíaliastikus irányú erkölcí nevelést említettük.
Es is nagyon fontos ok; mert ha a testi nevelésre nincs fektetve oiy suly, hogy az a fiatalság testét a kibérlésekkel való kSzóelemre megedsené, akkor okvetlenül kellene gondolni oly erkölcsi tényezőre, oly lelki erőre, mely amannak iá hatását legalább jó részben pótolná. Éa es as id-alisstikus irányú neveidei rendsser érvényre juttatáaa volna.
Korunkban az elemi-iakolától kezdve (még talán az óvodákat ia belevehet) dk) egész a legmagasabb aaakiskoláig mmda-nfltt as a törekvés, aa as elv, hogy a nOvendék tudjon. Ezt sürgetik, ily iránybsa flgyekeznek tapasztalatot sseresni az is> kolai felaObbségek; es boldogítja éa elégíti ki a szülőket ia Mintha annak a szegény fiatalságnak csak feje volna a csupán azt kellene teletömni I A szivre senki seia gondol. Az üresen is maradhat. Fajdalon, hogy iQaink legtöbbjének üresen is maiad, külőoOsen magasabb és magasztosabb értelemben. Ifjaink elhagyják as iskolát, tele vannak ismeretekkei, tele tudománynyal, de maguknak eszményt alkotni nem képesek. Megtanulnak élni, (sokszor nagyon íe megtanulnak) hogy a föld gOrOngyein elevezhessenek. Ott is maiad a legtöbbje; leikök az eszményiség ti satuit, szennytelen rög nélküli magasába emelkedni nfm bir; szivüket semmi, a göröngyök közöl kiemelj eszmény nem lelkesíti, snnak eléréséért nem dobogtatja Megtanulta mesterségét ; azt is, bogy miként kell azt s saját javára felhasználni, esetleg kiaknázni s azzal vége. A nagy eszmék, s közös szent ügyek aludhatnak, csak legyen jólét, legyen mindennapi kenyér.
íme: ide jutottunk. Itt van a magyarázatja annak is, hogy mért oly kevés manapság a közönséges küzdelmekből kimagasló alak s hogy a •nagyreményű* fiatalság legnagyobb réase mért marad meg nagyreményűnek egéas sírjáig anélkül, hogy tituluséból csak valamicskét ia beváltott volna. ÉlniI élni! minden Iron élni: es a jelszó. Eredménye a materíaliastikus iránya nevelési rendszernek Mert a legtöbb szülő s legtöbb tanító a korszellem hatalma alatt a gyakorlatias, az életnek való nevelést agy
Ntgy-Kunii**, csütörtök
Zal* 84. Mám (1. lap;
fogja (01, hogy a fiatalság elaö sorban és kizárólag élűi tanuljon. A lelkesedés, a lélekemelő és szivUsztiló eszményinél? nem e világnak való.
I|en sok irányban és sok helyen rá lehelre mutatnunk azon szomorú következésekre, melyek a testi nevelés elhanyagolása s a raaterialisztikuB irány túlsúlyra vergődése miatt jöttek létre. De ez fölösleges. A mélyen gondolkozó olvasó meg fogja találni és látni azokat az életben mindenütt. Mi csupán azon óhajunkat fejezzük ki (mert iljuságunk ereje az édes haza ereje is), hogy minden hazáját szerető (Igyekezzék lehetőleg nagy test fejlesztésére, edzésére; már arra érett növendék ményiség világába emelni; mert az edzett test alva tartja az iHu testet megromboló vágyakat; az eszményiség szeplőtelen magasába emelkedni tudó lélek pedig — ha túlin a csábok körülrajoznák is — undorral fordul el mindentől, a mi az örök szépről alkotott ideálját sértené.
Jó volna mindezt^ a nevelést magasabb helyről intézőknek is tudomásul venni a jövő nemzedék és édes hazánk érdekében
szülő és tsnitó súlyt fektetni a ügyekezzék a lelkét
az
A vármegye házából.
Zalavirmegye lörvényhatóeági bizottságának 1898. évi május hé ü-án és folytatva tartandó közgyűlésen lelveendö tárgyak sorozata :
irata a lóavalási bizottságoknak 1898. évre leendő Újra alakitása tárgyában.
81. A vármegyei vasúti bizottság njból alakítása.
88. A vármegye monográfiája tárgyában kiküldött bizottság kiegésaitése.
88. A zalavölgyi h. é. vasút réeavény-lársaaág igazgatóságának megkeresése a vasúti részvénytársaság igazgatóságában a vármegye részére len-tartott két tagaági helynek betöltése iránt.
84. Az országos magyar gazdasági egyesólet megkeresése a keszthelyi Georgikon megalapítójának Festetics György gróf emlékének megörökítésére alakulandó szoborbizottságba tagok iránt.
86. Körjegyzői Ügyvitel megvizsgálására kiküldött bizottság kiegétizitése.
86. A járási mezőgazdasági bizottsági tagok feleréazének kiaoraolása, a kisorsolt, valamint a pacsai,*zala-ssent-gróthi és novai járásban időnkint megüresedett tagsági helyeknek választás ulján leendő betöltése.
87. A törvényhatóság felügyelete slstt álló pénztárak megvizsgálására bizottság kirendelése. <> 88. Dr. Goezlony Mihály, mint az alaó-lendva— rauraszombat-regedei h. é. vasul előmunkálati engedélyesének ujabb kérvénye 63.000 Irt. megyei lörzsréazvény jegyzés iránt. '
29. Tuazkau Valdemár és társai előengedélye-sek ujabb kérvénye, a tűrje—rum—sárvár— némel-.Övői. h. é. vasutak segélyezése iránt.
80. A balatoni gőzhajózási részvénytársaság kérvénye a körte és a vármegye között fennálló, a gőzhajózási vállalat segélyezésére vonalkosó szerződésnek 189í). év utáni időkre leendő meg-hoaazabbitáaa iráni.
81. A pacaai járás föszolgabirájának előterjesztése djjnokí állás rendszeresítése iráni.
38. A nagym. m. kir. belügyminisztérium le-f irata négy ideiglenes díjnok felfogadása tár* gyában.
88. A vármegye főszolgnbiráinak kérvénye javadalmazásuk felemelése iránt.
84. Fitos Márton megyei levéltárnok kérvénye jsvadalmaaásának leiemelése iránt.
85. Bodicsky Lajos nagykanizsai utbiztos kérvénye lakbérének felemelése iránt.
36. A munkaadók és mezőgazdasági munkások
1. Alspánijelentése törvényha'óság állapotáról
2. A nyugdíjazás állal üresedésbe lőtt árva-
^ Tn« rJrtJÍT*V^tntÍT £2l jogviszonyának szabályozásáról szóló 1998. 2. SÍL^Í. ÍSESL nSS* « l.-cikk a végrehajtási rendeletekkel és a sűmeg u »lje8r«ö». Tidéki guSk0r választmányának azon ioditvá-legmá. üresedésbe jövő állásoknak választásig/ JJJ jnlfakedéí mteosék aa iránt, hogy
a gazdasági munka-szerződésekre nézve csak a
T^SSyel számvevőség a várSTegyei J^g* ^T^ZTZétM* házipénztár 1891. évi zárszámadását bemutatja. SK21J?1 ' 488,1
t. Ugyanaz a betegápoló, katonabeezálláao » ,
31. A zalaegerszegi járás föszolgabirájának 8181/kig. 897. sz. jelentése a járáaa területén tekvö a ndráshida és Apátia, — Vorhola éa Teakánd, — Kis. és NagyPáli, - Döbréte, Rám éa Kök.-Mindszent, tlébárl, Neszele és Kazza-háza, — Alibánfa és Lukafa községek egyeeiléie tárgyában.
38. A sümegi járás fószglgnbirája a Gyepü-
táat éa vasúti póladó-aíapokról egyűtteaen kezelt 1897. évi zírszámedást bemutatja.
6. Ugyanaz a meteralapról 1897. évre azer-keeztett zárszámadáat bemutalja.
6. Ugyaz a közig, fogház alap 1891. évi zár-számadáaál bemutatja.
1. Ugyanaz az erdészeti alap 1891. évi zár számadását bemutatja.
8. Ugyanaz az állategészségügyi alap 1897. évi Kaján igyesilelt kisközség elkülönítésére vonat -oárszámadAsát bemutatja. ko*ó iratokat 4097./kig. 808., sz. a. beterjesz'i.
9. Ugyanaz a törzsvagyon, kézi-zálog és hajó- A tisztviselői nyugdijirHézetj választmány ■almi alapok 1897. évi zárszámadásit bemu-iKa"xu ^Iván hivatalszolga nyugdíjaztatására vo-la(ja> nalkozó iratokat, n nyugdijszabályok 19. §-a
10. Ugyanaz a tartalék alap 1897. évi zárszá ér,elméb*n ,Mndö intézkedés végeit bemutatja, madásál bemulatja. 40. A vármegyei tisztviaelői uyugdijinlézeii
It. Ugyanaz az állattenyésztési alap 1897;_íii választmány Klucsek Imre hivatalszolga nyugdl-

zárszámadását bemutatja
12 Ugyanaz az ebadó alap 1897, évi zárszámadását bemutatja.
13. Ugyao»z a monográfiái alap 1607. évi zár-számsdázit bemulatja.
14. A vármegyei útadó al»pró! 1897. évre szerkesztet számadás bemutaltatik.
16. A vármegyei pénztárban kezelt „GyoJókay Rozália" össlöndg 1897. évi zárszámadása be-mutaUalik.
16. A zalamegyei liszti segéd-kezelő és szolga-ssemélyel nyugdíj sápjának 1891. évről vese IsU számadása bemutatunk.
17. A községi és körjegyzői nyugdíj alapnak 1897. évről vezetett számadása bemutattatfk.
18. A vármegyei tisztí-nyugd jinlézel választmányának előterjesztése a nyugdíjalap rendezése iránt.
19. A nagyméltóságú m kir. belűgyminisster leirata a vármegyei pénztárban kűtön kezelt közigazgatási fogbáz alapnak a házipénztárba leeudő beolvasztása tárgyában.
10. A nagym. in. kir. honvédelmi miniazter le-
jaztatáaára vonatkozó iratokat, a nyugdijszabályok 19. §-a értelmében leendő intézkedés végett bemutalja.
40. A vármegyei tiszti főügyész lelebbesése Havasy Kálmán volt vármegyei irtiok végkielégítése ügyében.
42. A perlaki csendőr-őrs laktanyára vonatkozó bérleli szerződés jóváhagyása végett bemutaltatik. —
43. A vármegyei szolga-személyzet ruházatához szükséglendó posztók szállítása iránt a gácsi posztógyárral kólóit szerződés megújítása.
44 Szabó Gynla z. szent-grótht éa Kardos Sámuel sümegi járási írnokok kérvénye átkóltös-ködési átaládV megállapítása iránt.
46 Ozv. Tahy Rozália nyorodalalajdonoonó kérvénye évi járulékának felemelése iránt.
46. Ehrenreich János megyei irnok kérvénye évi járulékának leiemelése iránt.
47. Orvényes község képviselőtestületének községi ingatlan eladása tárgyában hozott határozata
60 Kóvágó-Eőrs község képviselőtestületének
határozata husvágási szabályrendelet módosítása lársjábao.
61. Rád na kösség balárához tartoeé lendva-kecskéehegyi lakosok kérvénye szárnyas állatjaiknak szabadon bocsájlbatása iráni.
68. Szobollca kózaég képviselőtestületének halárazala behajlhatlan községi pöladó lórléee tárgyában.
63. Perlak közaég képviselőtestületének határozata behajlhatlan községi pótadó tárgyában.
64. A perlaki járás főszolgabírója Szent-Mária község képviselőtestületének 1898. évi március bó 11-én hozod határozatát Eialer Zsigmond mura-ázombali lakos fetebbesése folytán beterjeszti.
66. A nagyksnizsai járás löekolgabirája Galambok község képviselőtestületének ingatlan vétele tárgyában hozott határoaatát törvényhatósági jóváhagyás végett bematatja.
46. A megyei számvevőség Tapolca nagykős-ségnek községi pótsdó törlése tárgyában hozott képviselöteslfl eti határozatát törvényhatóeági jóváhagyás végett bemutatja.
67. Palovecz község nképviselóleslűlete a közlegelőn készilett tégla eladása tárgyában a közbirtokosaággal egyitloinben hozott bstárosatát törvényhatósági jóváhsgyáa végeit beterjeasti.
68 Zala vármegye árvaszékének kérelme Zipeer» és König budapesti cég állal az árvaszék réaaére teljeaitetl munkálatárt járó összegnek a tartalékalapból leendő kiutaláaa iránt.
65. Zalavármegye árvaszékének előterjeuleae írógép bes'érzése iránt.
60. A kereskedelemügyi magy. kir. minieste-riumnsk 5808/808. az.a. kelt leirata, a Budapest— j Fiume között lélesitendő telefonhálózat tárgyában 1 a törvény hatósági bi'Otlaágnak 32723/897. aa. a. kell leiratára.
61 Komáryároa közaég képviselőtestületének, a község javára téveeen kiállított 8800 Irtoe regale vállsági kötvények a kózaég volt úrbéreset javára történendő átírása tárgyában boaolt határozata.
62. Alsó Lendva község képviselőtestületének községi ingatlan szerzése tárgyában hozott határozata.
63. Dötk község képviselőtestületének községi ingatlan leiekkönyvi kiigazítása tárgyában hoeott határosam.
64. KristófTalva és Jánoslalu községek képvi* selötestületeini'k sz állami iskola felépitéséhea a hozzájárulási arány megállapitáaa tárgyában hozod határozata.
66. Zala-Egerszeg vároe tanácsa által i városház földszintjén levő három bolt helyleégnek szabad kézből történi bérbeadáaára vonatkozó iratok a bérleli szerzödéeekkel együtt törvényhatósági jóváhagyás végeit bemutattatnak.
66. Hemusoveca község képviselőtes1 ületének a kösség tulajdonát képező 400 frtos regale vállsági kötvényeinek beváltása tárgyában hozott határozata.
67. Keszthely polgárváros község képviselőtestületének községi ingatlan szerzése és törleszteaee községi kölcsön felvétele tárgyábuu hozott ha-tározata.
68. Zala-Szenl-lván község képviselőtestületének a helyszínelés alkalkalmával a község nevére tévesen lelvelt ingatlanodnak telekkönyvi- kiiga-ziUsa tárgyában hozod határozata.
69. Dr. Czind-T látván éa neje Egerváry Mariska, Juatua Izidor és Zala-Lövő sóaaég adózó polgárainak lelebbazéae Zala-Lövő község képviselőtestületének s községi pótadó tartozások tőr-lé-e tárgyában hozott haUrozala allén.
71. A megyei számvevőség Caahreadak községnek községi pótadó törlése tárgyéban hozott képviselőtestületi balárosatál törvényhatósági jóváhagyás végeit bemutatja.
72. Készt he y polgárváros és Derzaimorecs község képviselőtestületének a kösség tulajdonát képező 2600 Irt, illetve 760 frt névértékű kísorolt regale kérlalanitáei Ifikék bovalordiláea tárgyában hozott határozatai törvényhatósági jóváhagyáa végett bemuta tatik.
78. Galambok közaég képviaelóteatülelének a voll úrbéresek állal szerzett s s községnek átengedett kovácslak megszerzése tárgyában hozott határozata törvénybeli sági jóváhagyás végett bemulattatik.
74. Zalavármegye számvevőség ének előterjesztése Neubrun Gábor zalaegerszegi könyvkötő állal az árvaasék részére leljeeitétt munkálatért járó összegnek kiutaláaa iránt.
Nagy-Kamun eaüKMflk
Zala 34. saam. iS tap.«
1»98 április bó 28-éa
76. Csáklornys köztég elöljáróságának kértén ye, mélyben a város által letápilendó köikór hia ápitéei költeégeihez a törvénvhetóeág aegé-lyeiéeét kéri. ''
16. A Tármegyei számvevőség által megrtza-gáh közaégbirói atámadáaok áa költségtervek törvényhatósági jóváhagyta régéit bemutaltitnak.
77. üngTártnsgye térvényhalósági bizottságának átirata a törvényhatóatgi tiaztviaelök utadó-men-teeeáge tárgyában.
18. Hajdo—Szabolca-tlömör-Kiahont ás Heves-vármegye közönségének átirata a azocialiamua terjedésének meggátláaa céljából U orssárgyélés képviselőházához intézendő felirat tárgyában.
79. A ,Menas Academica" einökaégének kérelme ■ törréayhatóságnak aa egyesOlet alapító tagjai torába leendő belépése tárgyában.
80. Kaffehr Béla kérelme, a törvényhatóságnak • „Vidéki hírlapírók orazágos szövetsége" alapító tagjai sorába való belépése tárgyában.
81. (írót Kreith Béla ajánlata éa kérelme a törvényhatósághoz, a Koeanth-mnxeomban lestett életnagyságú Koasulb-kép megrendelése, a ezzel a 48 - 49-iki Ereklye muzeum támogatása tár gyában.
82. A „Kisdednevelők országos egyeséielének'' kérelme az egyesület támogatása ée as alapító tagok aorába való belépése iránt
88. As ..Ipsros Ujak oraságoe egyeaQletének 1 kérelme az egyes&Iet támogatása a némi anyagi aagélyben részesítése iránt
84. A „Késimunkára nevelő oraságoe egyesület" kérelme a törvényba'óaégbos, ss egyesélet tá mogatáaa éa as alipitó tagok aorába való belépése iránt
86 Nóvák Mihály kérelme a törvényhatóságból. „Zalavármegye, az 1848—49, évi >tabed-ságharc ban" cimü aj kiadéa alá kérő lő mének anyagi támogatása iránt,
86, Torontálmegyei kősségi és körjegyzői szaktanfolyam igazgatójának kérvéaye, ss intézet ae gél yezéae iránt
OT. Dr. Háry látván megyei tisstí lőorvos, dr. Csillag Dezső sfrldóf lakot kOrorvosnak orvosin dori oklevelét kihirdetés végett bemutatja.
88. Dr. Háry István megyei ttiztf főorvos dr. Tbsssy Gábor z.-egera*egl lakosnak orvostndori oklevelét kihirdetéa végett bemntatja.
89. Dr. Háry István megyei tisstí főorvos dr. Orosz Vilmos légrádí Iskos kősségi orvosnak orvostndorí oklevélét kihirdetés végett bemutsljs
vörheny kanyaró, hőkhorat ii több esetben fordalt elő ée negyobb áldozatot kővsteltsk.
A bejelentésre kötelezett heveny fertőié betegségek közöl saórványosan a részben járványaasrt-Isg roncsoló toroklobbal megbetegtUt 288; etek késéi gyógyult 146, meghalt 88. ápolás alatt maradt 4; — kanyaró miatt beteg volt 168, ebből gyógyolt 164, meghalt 1. kezeiét alatt maradt 8;
vörheny előfordult 819 esettel, ebből gyógyult 164, meghalt 84, további ápolás alatt maradt 81; — bök hurut éssleltetett IfiO-azor, amelyből gyógyult 167, maghalt 2, beteg maradt mártias bó végével 1; — járványos agy- ét (srine agy-hártyalobnak 1 esete mutatkozott, mely halállal Végződött. — Vérhas találtatott 8 taor, mely 8 esetben gyógyult, egy eaelben pedig halállal végződött Haahagymét 70 eeetbea képezte megégye-lét tárgyát a éhből 62 gyógyult, 6 meghalt, 8 pedig további gondolás alatt maradt — Gyermek* ágyi lázzal találta ott 2 beteg, ezek felgyógyultak — Bárányhimlő 81 esetben fordult elő, ebből gyógyult 20, beteg maradi 1. — Ffiltö mirigylob 2-eser észleltetett, sz egyik gyógyult, a másik pedig további kezelés alatt maradt — Trachoma mely különben az alaó-lendvai, Csáktornyái és perlaki járátokbtn már régóta mint tájkér uralkodik, a legutóbbi általánoe asemvizagálat aaerinti kimutatásokban még mindig 2128 csellel azs-repel.
A gyógykezelés eredménye általában kielégítő.
A fertőző betegségeknél a oé'irányoa orvot-rendőri intézkedések ét pedig s betegek lebelő elkülOnitése, azok látogatásának, valamint a bottá tartozók eltávozásának megtiltása, Islgyégyulás vagy halál után a pontos fertótleoités és klliasto< gálás végrehajtásának kell tutsjdonitsni amas eredményt, bogy igen sokszor sikeréit ttok lov terjedését megsitsdiklyosoi, habár mindessknél még előítélettel kell is megküldésünk
As 1897$ évi védhimiő oltás oklóbar 1-én lezáratott S az őaezea jegyzőkönyvek s nagymettó-ségu magyar kir. belügy ml lUatltrlumbót félter jesststtek, melyek tserint beoltatott slóttőr 18878, | njraoltatoll 13842 egyén, — s etek késéi eredménytelen volt tt oltat csak 168 esetbén,
Boncvissgélat rendőri tekintetből 18 etet ben teljaaittetelt eteknél s baléi lagkóeelsbbi okául é esetben a szívszélhűdés, 1 mstihártyalob, > áll hártyái gége lob, I vele né eiett gyengeség, 1 fulladás, I bélcsavarodás, 1 megégét, 2 vltbe
gróthibtn 1, a kasztbefyiben 1, a kaaiwalbaa % a paeaaébaa 8, a aalt agaraieglhin 4, s aovatbaa aa aké-landvaibaa 8, a kteaydbta 16, a per-lakiban II éa a oséktonrysl jérétbaa 6 kit tanyéaz-igS'OlTánynysl sttátva.
A baaaaoa háuállatok járlati- éa kt»t ktéaltÉ lomháét tUtéiag tisslolettel jsisntsm, hagy a mull évi sseptémfaer hó l-tal laiya évi marctnt hé végéig a kőspooibol kiadatott 121761 dsrsb 6 knjeérae-, 46.909 darab 8 krajcárt* marha-járisti Irisp, melyekért ésaaatta rali fM It kr bélyagüleiék szolgáltatott ét a magyar kir; séa hivatalnak.
A múlt évi ssepttmbar bó 1-től folyó évi március hó végéig a varmegye taéletén előfordult tOieastak atama SéS vök, melyeknél na ősasaa elhamvasztott érték a hivatalos kárfelvételi jsgysé* könyvek sserint 121686 Irt 80 krt lett ki; bUto sitás által megtértUt 84,262 Irt ® kr, a igy a btstositatlanal szenvedett kár 48961 frt 81 kr. A téz keletkezésének oka a teljesíteti vizsgálatok ■érint 82 esetben gondatlanság 18 isstbaa gyújtogatta, 1 esetben villámcsapás éa 807 asat-aéi kideríthet ellen volt
A vénaegye aépoklatásagyéask állapotáról a követkeaőket vagyok bátoV eWáarjssstent:
Zalavármegyében a legutolsó éassáráa tserint 78.810 lankölelet volt
Válásra aéave:
Rom. kath. • . 71119
Uérég kaik. , 12
fiőrilg kolctl 8
Evaag. re{. *. 1418
Ágost, evsag. » 1481
Unitárius > • 1
Izraelita . . 1788
80. Dobrik Lajos ker. állami állatorvot Frankéi I 1 ,fldö,ob • 8agyasélhüdésés8elvérsés
Vilmos Ittenvel járási állstorros állstorvosi ok- . „ , ... _ ... ..
levelét kihirdetés Végett bemulstjs. I bulla sssmla rendőri tsemponlból 46-
Nyelv sssrintl viszonya i
Magyar , . . 6AJ04 Német 787
Horvát . ♦ . flM Vend .... 8.088
Vaa a tankötelesek kóst t
6-18 évta ftu . . 17.717
é—12 évta leéay -, 28.968
11—16 éves én 10.466
18—18 évas leány. . 11.619
A közigazgatási bizottság, valamifii 1897. évi 844. asámo, ugy 1868. évi éit, ttámu viysété vet is rámutatott ss oraságoe és bslyi Oaaasiréseé
9T'[^i UjosTa. ="Satorvos Kondor j^'. * büntetett ^^^
Géza n.-kanizsai lakna állalorvom oklevelét kihirdetés végett bemutatja.
91 Dobrik Lajos ker. állami áüatorvot Lacber| József tapolcai járási állatorvos állatorvosi oklevelét kihirdetés végett bemutatja.
98. Dobrik Lajos ker. álltmi állatorvot LOvy Mér a palim m. kir. állami méntelephez beoaztott állatorvos állatorvosi oklevelét kihirdetés végett bgmujaija.
saor.
öngyilkosságot 21 egyén követett el, kik kősél 19 skaaatéeeal, ^lövéssel, 8 vízbe ugrásáéi, 8 I pedig nyakának elvágásával vetett véget éle tének. f
Véletlen asereactéllentég általi hs Iáinak 48 jegyén eseti áJdotalává, ée puigi vizbeiult 8, magasról-, szekérről-, fáról leesett 11, megégett 113, vonst állal elgszolvs 2, lOvét I, beomló RMd {által tgyoonyomvt 1, uénélegmérgttét 4, meg | lagyás 2, a légcsőbe jutott bab (olytán fulladás I esetben.
I Szerencsétlen szülés előfordult 7 esetben. Elmekórnak 9 esete lett hivatalos eljárás tárgya,
As alispáni jelentéabőL
As 1886. évi XXl-ik t-e. 68. §. s) pontja, _______________________ __
valamint az eddigi gyakoriéinak megfelelően, vsn 17 beteg s kórházba szállittatolt megfigyelés végett
gondozásra, folügyeltaégre utaltságnak tsotos még bsléroaéséra.
Nem mulaszthatom el etsn alkalomból ia jeleset, hogy ssen kctléle összeírás különbségének teásaiéiul osakia as lakottba asm jarékaál lévén balodba tó k, az iskotásók és aem Iskoiásék arányait a való állapot rováaára teszik kedvezőtlenebbé,
A vármegye népoktatási laninlésetelt 64.684 tanköteles látogaita. As Intézetek sserint:
Bewncaém vármegyénk közigazgatásának és ssj ezzel összefüggő ügyeknek állapotáról jelentéss-met — mely a múlt évi szeptember hó 1-től — ezen évi mánint hó végéig terjedő időszakot foglalja magában, — a kővetkezőkben tisztelettel | dóterjrssleni
2 pedig, mint csendes elmebeteg, bázi ápolás alalt bagyaUgt.
jelentésemnek a közegészségügyet tárgyasé része kiegészítéseit! vsn szerencsém a vármegyei népesedési mozgalom adatait a mull évi szeptember bó 1-tól — lolyó évi március hé végéig
A minőitek közegészség! állapota, a tapasztalt I terjedő Időszakra aa anyakőnyvvesetők által elké-száraz és enyhe időjárás mattéit a lefolyt egész sziled kimutatások tltpjáa s kövstkésőkben be-
időszak a att igen jó volt nemcsak azért, mert I a megbetegedések száma folyton kevetbedeU, hanem azért is, mivel azok, amelyek előfordultak, lefolyásukban nagyon enyhe lóneteket matatlak j úgyannyira, bogy szsa általános osztályától, a perlaki éa csáktornyai járásokban a mnlt szeptem-bérben előfordult több váltóláz, lédé , gyomor, és béttmrut, valamit Aiaó-Lendván novemberben fellépett alhasi-bsgymás jsrvény, s általában a|
mutálni
Szél eteti Összesen; 9448. Meghall; 6988. Sza-p'irodát: 5446
A hasznos háziállatok egészségi állapeta — a sertéseket kivéve — minden fertőző betegségiéi ment a teljesen kielégítő volt; s esrtéavéss még mindig uralkodik, s jelenleg a varmegye 6 köaaéga van zártat alatt. Ezen és más szórványosan előfordult állati
Elemi Iskolába járt . As ált Ism. iskolába Iparos tanonciskolába Ktretk. itnoacitkoiábe Faiső népiskolába Polgári iskolába . . Felső ketesk. iskolába Kösépétkoiábt j._
Ösaaeaea Tanköteles koron faltftt járt i iparos taaoociakolaba . . > Aa alaóMta kereskedelmi
l-koiába.....
A polgári lakóiéba . . < . Féltő kereskedelmi iskolába .
84.760 fa 8S878 leány
7.800 I7é 70 4 668 87 N9
7080
88 480
! 64JM. 888 8a 81 .
lét L é9 leány
ISI a ~
1278
február és március bónspókban éestail gége-hurut beteg&léacknél a szabályszerű gyógy ét óvintét*
stm voltak képesek lerontani A gyermekek kősegénségi
jksdések loganalotitva lettek, állapota nem vottj A fennálló szabályrendelet értelmében as apa-
teljeten kMégiló, mert eteknél a légző eaervek állatok aMgvitagáltaltsk. bsroiot és lobos állapota jóval nagyobb asámban j A vármegye területen 89 fedeztetés! állomáson észleltetett mist a felnőtteknél, a ezek leioifáaá- 114 állami mén vtn elhelyezve, ban egyse szövődmények aem tartoztak a ritka- Az 1898. évi ledetésrs bejelenlett magán-mének aágok késé, melyek meilet( > roncsoló toroklob, megvizsgáltatván, a Upolcai járásban 8, a ttem-
UNatasai
Elekkel együtt ss iskolésók száma 86 867,' Mivel t/ónban ezek a tankötelesek koráakivti * a tényleg itkoiásé tankötelesek aaéme i 6Í684.
A közigazgatási bizottság 1891. éri 8886. ts. végzésével ujabban ia IntéakeAstt ss 1898. évi 1767. és 1887. évi llé. számú végzések hatálya iránt, bogy aa eia^éróaágok as Iskola mulasztások megtorlása ügyében nemcsak minden hó 16-éíg, a megelőző béra vonatkozó eljárások rót tegyenek jelentési, de be aa eté^jartiágalbea
Nsgy Kanizsa, csütörtök
1198. április h<4 18-án
U iskolamulaaslók jegyzéke kelifi időben át nem téteislt, csen körülményről is mindenkor ártssllsák • királyi tanfelUgyelöséget, hogy es s jegyzék kl aem saol|áJlalása okát megálleplthsssa sállalában ss lakolamulasalásoh köspontí nyilvántartása a királyi tanfelügyelőség által, a pontos iskolásául előmozdító, isigoru ellenőrzéssel eszközöltessék.
A vármegyében tan jelenleg tizenegy polgári iskola. Csak közül a xala-egerueJ Auiskoának a leien tanévben már csak sgy oastálya van.
Ven a vármegyében bárom lelaö népiskola < aagyssástisennégy elemi iskola.
As utolsó tanévi slatistikai sdstok sárlats óta réasinl megnyíltak, réssint a kösvelien szervezés folyamatában vannak: Völgyilalu, Hosuufalu, Tüskesier, SsL-Aodrás, KirPalina Uönlérb»za.
A vármesye bét iparos tanonciskoláját 1818, a bárom alsóloku kernakedeimi iskolát pedig U8 tanonc látogatja.
As iparos tanonciskolák évi lantarhlss 7778 forintot igényel.
Aa ipsrosaegédek réssere Za<a Egerszegeu szak-rajztanfolyam v«n saervesvs.
Ugyanca- Zala-Egerazegen nyittatott 1807/8. tanévre kereskedemi Iskolai nűi tsnfolyam is.
As iskotáknsk ss 1808. évi XXVI. t. c. alapján áUamsegélylyel lejlesstése, és pedig réssint a tanítói Síeléseknek 400 írtig kisgéasiiése, részint második laniléi ál'ások szervesése«Ital — szaka-dsilanol lolysmslban vsn, ugy kogy eddig már 10 községi, s 60 lelekezeli iskotánsk van sz említeti törvénycikk alapján állsmssgály engedélyezve. Mintegy 10 Iskola sagélyügye elintézés sla-t áll.
A tanintézetek kárében felmerült nagyobb fontosságú mozzanatokat van szerencsém a következőkben feltüntetni:
A halaton-lűredi Erzsébet szeretetház kórháza és melléképülete fölépült.
Tető sla kerül a csáktornyai állami polgári áu- és leányiskolák uj épfllete is, tnely az őssszel ■ár teljesen átad.lkfó lesz rendeltetésének
Miniszter ur megoldását várja a keszthelyi állami polgári leányiskola uj helyiségének fel-építése
Átadatott rendeltetésének a nagykanizsai polgári leányiskola uj épülete.
Teljesen végrehajtatott a sala-szent-grótbi Összes iskolák államosítása oly képen, bogy as táj állani iskola 1*00. év elején zezdi meg mükfldését.
A zánkaí községi és ág. ev. iskolák államosítása is lénynyé vált,
Minister ur elfogadta Akó Domború, Ssobolíca, Dráva-Vásárhely községek ajánlatát községi iskolá-jnk államosítása ügyében.
Tapolcán az álUmi polgári fiúiskola további fejlesztésével az intését megfelelő uj helyiségbe kartL
Orebovicán Valláriával, nemkülönben Pod- j brrszt községben egy-egy állami iskola őszkor | ayihk meg. . —I
Nsgyfalu, Bzászkő, Obíd./ídeskut, Nyírvölgy, Szent-Ilona, Dravs-Szt-Mihály, Kristóffal va, János-faht állami iskolai részben ujabb lárgyaiáaokal tesznek szükségessé, részben a vármegyei tör» véovhatóság jóváhagyását igénylik.
vej^ndil tátott a nagykawsa«í községi polgári fitt- és leányiskolák, nemkülönben s községi elemi iskolák államosítása. Mindkettőre nézve Miniszter ar a feltételekéi már kiiüzie, a a városi katóaág-gal megejtett tárgyalás után, a további szervezés érdekében lógnak megfelelő intézkedését tétetni Minister ur eldöntéséi várja a zale-iővői községi ás izr. iskolák államosításának ügye.
Csabrendek község telket, hétezer forintot és 8* övedet adó* ajánlván mag az állami iskola és állami kiededovoda épületéhez, Miniszter ur legqjsbbss mondotta ki as smortisatio eszközlésére voastkozó feltételekéi.
A bakssí községi elemi iskola államosítása! 11)84. év szeptember hóban lép érvénybe.
A szent-adorjánj iskola leleere vonaikosó adás-j vevési sserződéa es tehermeatssségi nyilatkozat már Mlaialer úrhoz Idterjesztkelő lévén jt talaj-j éoajogí nebésségek miatt késlelt építkezés eszkO zőthető lesz.
A közel múltban uj iskolshásat, tanitólakást vagy ssáaodtk laiilermet épített, illetve jelenté'] kesyehb átalakíiásokat eszközöli: Kís-Bads rfc. (WOO Irt), Bak kŐsségi (2600 btl, Dobronak rk, (1800 írt). Egyházasbakk rk. (88(10 Irt) Háahágy rfc. (8**00 frtj, Gyülevész rfc, (M00 irt) Díszéi rk. (6600 írtt, Bal.-F&red izr. (800 irt), Kapok!* ág. ev. (880 frt), Msrjsr-Hzeidabely köss. (1870 irti, Miilej rk. ('MOIHÍ Mura-Kereszlur rk. (UOO (rí), Pafcod kőzs (22Ö0 frt), PőIGskefO köss. (700 Irt),!
Ságod rk. (1884 frt) Sénys r. k. (1700 Irt), Zsls-Szl. (Jróih isr, (>900 Irt), Tól-8al Márton rk. (1006 fflL Talián-Dörögd rk. (800 frt) A kösvstlen mullban épüli qj |«fcoIsbáuk ss 1807/& tanévi statisztikai adsiok nyomán ss 1H00. évi jelentés ben lesnek méltalhatók.
Több kösség e tavaszon, sáros határidő melletl van kötelezve épltkesésre.
Az Iskolaépületeknek oktatásügyi és egészségügyi felülbírálása celjsból Minister ur 72.870. ss körrendeleté! ad'a ki, mellékelvén hossá kisded-ovodsi és népiskolai építkezési terveket s épitke-zesi utasításokat, melyek az ép lk««ési tervek el-késsitésénél, ss iskolaépület elhelyezésére és be-osztására nézve teljes tájékozást nyújtanak arra, hogv a sokszor nagy pén*áldozattaI létesített épületek s törvényes követelményeknek megfelel jenek,
Zalavármegye tanítóinak száma 680. Ezek közül 064 képesiléti, 82 nem képesíteti, (88 rendes, 74 segéd, 689 lérfl, í#7 n». A nem képssitettek közi vannak a képeidet végzett, de még oklevelet nem nyert jelöltek is.
Dacára az okleveles óvónökuek as elemi iskolában engedélyeset! feltételes slka rnaztalásáiiak, az állsmssgélyekkel szervezeti uj áiláaoknál, de egyáltalában a második tanilóf állasoknál n mindinkább éresbelö tanitóhiány folytán sok Üresedés I Miniszter úrhoz mutatkozik, ugy hogy egyes iskolalenlsrtók is I kiépítéséről szóló méielten is eredmény nélkül iiják ki a pá yáis-tokat.
A Unitókat aa 188-1. évi XXVI l c értelmé ben megillelö évötíhfös korpótlék, illetve annak esetleg áUamsegélylyel fedezése ügyében, sz jfsszes
iskolslenturtók felhívattak, hogy es érdemben ss kesökel van szerencsém jelenteni Iskolaszékkel is elöljárósággal az összes iskola-^ Aa öasi vetések és termények, különösen a (entartás viszonysíi tütelesen meyálfepiló tárgya-1 lóberéseá a mull év őszén felszaporodott egerek lést tartsanak. Egyidejűleg tudomásukra hozatott j állal okozta nagymérvű pusztítások következtében zz államsegély igénybevételit cselében követendő hézagosak, sőt ajéheresak több helyeken lil-eljárás, | szántva is latiak, minélfogva ezeknek termése,
A lanttól földek jövedelmének uj megállspitását, kedvező időjárás mellrlt is közepesen alsl leend; tárgyszó jegyzököayvek már jó részben beérkez-I — s korábbsn fejlődő gyümöfeelák elég sok vén, s kösigaagaláei bizottság elbírálása után i termő bimbót bosnak, a ha a kedvező idóiáfáa lefognak terjesztetni. ...... 'lesz jó gyümölcstermés várható.
A megyei kisdedvédelem á lapuiéról van szeren- A tavaszi gazdasági munkák naayoa elöreha-csém a kő etkezőket jelenteni.* |(adottak, sok vidéken befejezve la vannak; a
A legutolsó slatistikai adatok szerint Zala vár
fahíd újraépítése; — a Dobronbegy-cuppí tvh, köggton a 2. számú bollosolt hid újraépítse; — a Cseszlreg-ss.-szigétl Ivb. közúton a 7-8, km. közo't 800. fmlr. utkiépités, — a Mura-ssardahely-ráckaniaaai Ivb. közúton aa 1. sa iabid alapos helyreállítása; — s Nagy-Kanizsa -pacsaMvh. kősut 86-80. km. közöli 708, ímtr. ut kiépítése! — a Zala-Egersseg-salakén tvh. közút 0-1. km. kőzött v 10. fmlr. maeadam ut kiépiiése; — a Zala-Egerszeg—salabéri utón levő 2 az. zalabid javítása; — As Alsó-pábok— bévizi éa Kessthsiy sümegi tvh. kösuton 1200, fmtr. macadam-ut kiépítése; — a Zala - Egerassg -zala.lövöi Ivb. közül 0-4. km. kősöil 8800. imlr. maeadam-ul kiépiiése; — a gyülevész— galamboki tvh. kö<ut 86-27. km, ás 87-80. km közút folytatólagos kiépítése ; — ss Alsó-páhok—hévízi tvh. közúton a 8—4. km. kő<ötl a 10. sz. hid újraépítése az egész vármegyében 68 drb. betoncsősress előállítása, — a zala-asenUgróthi járásban as Össses és a többi járásban egyes légíahidak javítása; — A Miksa-vár—-slridói tvh. közat 8. km. ho-azu bagyi szakaszának áthelyezéséről tervmüvelet készült. — A törvényhatóság területén levő vicínáüa es kősségí közdűlő utak megállaoiilailak, és s kimutatás és térkép a kereskedelemügyi m. kir.
leilerjeastetetl. Vieiaáls at terrmOvelet készült: 1) a Váíicks— puszta tderíos—szompácsi és a Nagy kapofnak— Almás—kehidai útról.
Vasut-j pósU- és távírda ügyek tarén kfilöa megemlítést érdemlő mozzanat nem fordult elő.
Közgazdasági vissönyainkst illető eg a követ-
megyében 17 kkdsdovods. hal állandé ée 87 ayárí gyermek menedékház 4686 kisdedet gondosolt. Vagyis 847-tal többet, mint ss elmull tanévben. A kkdedovodák ingatlanainak és alapit-vanyainak értéke 168 684 frt. Evi lentartáaok 14816 írtba került A gyermekmenedékháksk évi fentsrtááa 88H7 Irtot vett igénybe.
Eseokivül Perlakon 1886. éy elején állami kisded ovoda szervezletett
A közigazgatási bizottság a nemzetiségi vidékek népesebb községeiben felállítandó állami gyermek-menedékházak ügyében april havi üléséből less jelentést Minister uraak.
A kisdedóvodai épilkeséei mintatervekre a fennebb érintett népiskolai építkezési minta'ervek és utasítások kapcsán hfvalik lél'az összes kös ségek figyelme.
A kisdadovó intézetek törzskönyvéhez szükséges adatok Mttdslír úrhoz lelterjessteilek. A gazdasági ismétlő Iskolák ügyében a 00761
kapás növények eirakáaa most van loiyaauUbaa.
A bortermés, mely aa döbbeni években a lakosság egyik kiváló jövedelmi forrását képezte, — k szőlőket ért jégverés, saölőpsnéss, egyik-másik vidéken a phyl ozera pusztítása miatt kedvezőtlen, sőt némely begyekben oly aaayira rossz volt, hogy még a termelési költséget sem ledraia A földműves jelenlegi szükségletei s haszon-álatok eladásából fedezi, mely elég asép keresletnek örveod.
A lakosság kereseti forrását a tél folyamán aa erdei fomanka és ennek fuvaroaása, részben pedig aa állattenyésztés képezte, jelenlegi iöjövedelmét azonban a napszárabér ssolgáliaija, mely jövedelmek, együttvéve, a megélhetési viszonyokat általában ha kisegítőknek nem ia, ds minden esetre tűrhető.nek jelezhetem.
A személy- és vagyonbiztonság a lefolyt időszak alatt a vármegye egéss terfiieiéa teljesen megnyugls'é, mar az apróbb lopásokat éa réndöri klhágá-okal kivéve, — melyek lenesei al
számú mínistert rendelettel kiadott .torvMet és L^ft^g részéről legnagyobb részben klayo-SMgklIdésével ss ^sases közsfgecmeg-1 ^^ bíróságnak átadva lettek,- nagyobb hallgattatván, az egyes vidékek viszonyait foitán- bönrowéaylflt nem fordult elö.
tető, erre vonalkosó munkálat Minister urhosl , ..__.„ ... . . ,„ ,,,
felterjesztetett A ss. kir. esendőn őrjáratok által letartó<la!va
A részletes leidolgozás csoportookénl méltatja H; «25?í»Ért a gazdasági ismétlő iskola lelálhtáaára óokteyt •■hsröleaért 8, mebmagzsi elhajlásért 2, hsláli ajánlkozott községeket, az ily iskolákra törvényi «.yT<*aártáaérl 10,
leg kőielezelt, továbbá a helyi viszonyoknál lógva r^*a4rtr*W4*'líi?éíd,írtt1' IT«<ltega«*aért 4, gazdaaágiks fontos kOaségekei s as államsegélyre ITmUvtáa gyawnáárt l, lopásért 188, betöréses utak eseteket. | lopásért 1, lopás gyanúért 6, ofciral kamisilásért 7,
A gasdsságí, gyümölcaéazeti s szőlőszeli lea-folysiaokoa már e megyéből részt vett lasüók igénybevételével fognak a kivilel részletei meg-állspittalni a a már mftködö ilynemű jsméllő iskolák illesztetni, Minister uraak 1897. évi 74400. számú ujabb rendelete érteimében,
A törvényhatósági közutakra vonatkozólag a kővetkezőket vagyok bátor előadni:
Az 1807. évre előirányozva volt épitéssk és szállások befejeztetlek és egynek kivételével szabályszerűen felülvizsgáltattak. Ezek közű' említést erdemeinek különösen: A Cseaztreg — raiaocsal Ivh. közúton levő 6. számú hid újraépítése; — as alsó-lsudvai éa novai járaebea 12 drb. fsbidnak gyökeres helyreállítása;"— a Káasáaee - Hahót—föltöri tvh. közufou az 1. sz csatorilahid es a 25, ssámu
sikkasztásért 8. csalásért 8, veszélyes fenyegetésért 8, hatósági közeg elleni erőszakért *, igazolvány nélküli vaivargáaért 17 egyén-, továbbá agy katona s 1 rabssókevéay és 6 körötölt egyén fogslott el, s szolgáltatott át ss ilieiéfce* ka lóságoknak.
A vármegyei törzsvagyon áll 760 Irt 01 kr. tkptári beiét, éa 600 Irt magánkötvényb^, cselekvő hátraléka 8788 Irt 22 kr vaeyia
óaszssen 4088 frt 88 kr.
ebből levonva a szenvedő hátralékot 662 Irt 06 fcrt, aa Összes cssisávö vagyon laas '8970 Irt 18 krt.
Kelt Zala-Egsnaegen, 1888. április 11-én
C8ERTAM IUB0LY at, Tslaiasissi' süsgás^a.
Nagy-Kanioaa csütörtök
Zala 84. ssám (ft. lap.)
IMI. Aprilw bó M Ab
Zalavámegye
tflrvinyha tótifi btxotUifi tagjainak névtora ax 1806-lk érre.
Virilisták t
Gróf Faotetice Taaailó, gróf Fooletiea Janó, Ebaoapangar Lipól ipkt., Rosmsnlch Richárd leik., gróf Zichy Ágoston, Halkik Cyprián lelkéai, báró Harkanyi Károly, Inkey Láaaló, Tarányl Ferenc, Kohn Gáapár, Koller lelvén 1. o. Barooyi Ede g. o„ Baronyí Benedek n>. o., Linzer Béla, dr. Vialeodray József B. o., Péller Pál lelkéas, Takáeh Jenő a. o., Klein Lipól, gróf Batthiáay Emö, Bogyay Máté 0. o„ Oroszy József, gróf Batthyány Ervin, Bogyal látván. Tóreky Aladár 0. o., Frelslttdter Janó, Somogyi (lyola, gról Batthyány József, Tamás Adám, Vizlendvay Sándor, Franki Samu, Malalituaky Ferenc g. o., Óment Lipót. dr. Cinder István tt o, Weiser Józsel, Balaton Jóssal lelkész, London Horác, Szentmihályi Dezső, Csesznák Jóssal t o, Szommér Ignác, Lyka Sándor, Lázár József, dr. Háry Istváa o o„ Hooarla Hermán, Sgily Dezső, Hertelendy Jósaal, gróf Hngooay Béla, Hertelendy Ferenc, Harca Láasló tt. o., Dsrvarica Imre. Bozzay Pál, Gulmann Vilmos, tiiitmunn Láasló, (intmaan Aladár, Golmann Ödön. Ollay Üuidó, Berg Bódog lelkées, Caertán Károly tt. o, Musset- Fereno, dr. Saokics Nándor o. o, báró Puteáni Géza, Sehwere Gusztáv, Dobrin Benő, dr. Győmőrey Vinoe 0. o., dr Krasovetz Ignác o. o., Zichy István, Uogaorieder József, Knorcer Frigyes, Sanbües Imre fi. o., Hirscül Ede, Eperjesy Sándor t o., Juszlu'z I/idor, Kemény andor, Bapoeb Gyula fi. o, Lengyel Sándor. Hirschl Annin, Gráasr Géza, PUhál Ferenc l o„ Fábián!ts Károly, id Hácky Kálmán, Ffiral Benedek, Plscher László ipkt'., Szűcs Dezső, dr. Arányi Gusztáv I, o., Matiaz Lajos g. o., Dervarios János, Babócbay György ö. o, Pecek György Lelkéas, Reiaehl Vencel, Neumann Miksa, Caertán Láasló, Nagy Károly 0 o., Caendes Jóssef 8. o., Lőwinger Ignác, lnkey József, Talahér Kálmán, Cantor János, Vágaer Károly m. o„ dr. Tuholy Gyula tt. o., dr. Schwarc Adolf 8. o„ Káatgmayer Msoa Hetyey Károly, Nagy László, Neumann Mór. Gadó Mátyás lelkész, Bosenfeld Alajos, gróf Batthyány Pál, dr. K-aiser Emil jt a., Breuer Barnái, Thaaay Imre, Beserédy Lajos, Grész Lajos, Makray Sándor, Táncos Lajos g. o., Ossternober Lajos, Skublica Jenő, Zkgkr Lálmán tt. o, Laasoer Ferenc, Steiner Ferenc, dr. Haaaer János Ü o, Leasoer Samu, Szabó Imre, Skublica Zsigmond, Erényi Ignác, Hajós Mihály 1 o, Lichlanstain Jenő, Botka János Gránar Béla, Oroesváry Gyula fi. o., Vurglios Gusztáv letkéaz, Győmőrey Gáspár, dr. lsoó Ferenc fi. o., Fisaid Pál fi. o„ Szabó Lajos, Kfilley Józsel, Schlesinger Sándor. Uuger Ullmann Elek, Bogyay Jenő, Ssakmáry József, Roaenleld Adolf, Bkanies István, Amoti Jakab, Skublics Gyula, Feeoelhoffcr Jóssef ipkl., ^jtollák József, Sebestyén Lajos fi. o., IMtenstein Séndor, Hirscb Lipót) Berger Jakab, Kauler József, Sebestyén József, ifj. Hácky Kálmán, Zerkovilz Albert, Zerkovtlz Lajos, lyánies György, Bellis LÍúos gyógy az. o., SUrn J Mór, Stera Sándor, Wollák faesső fi. o* Baka Boldizsár fi. a., dr. Szekeres József o. o. Szanveber József g. o., Thaaay Kristóf tt. o., Vidor Samu, PoOák Lázár, Haha Jóssal, Schmidl Emi1, Bacfcraeh Gyula, Beréayi Jenő, Seben Richárd, Mataacoviek latrán Wkéaz, Szűcs Zágmoad, ár. Kde Antal L o.. Miltényi Sándor IpkL, Semetke József g. o., Miíd Mihály lelkész, Prága Béla gyógwz. o., Sirám Vilmos, Slrem Tódor, dr. Dánost Ferenc leik., Neomark Ignác, Hertelendy Béla tt, o., dr. Berger Ignác leik. Nukovies Vilmos, B-wányi Eerenc Mk, Riadl Fereae, dr. Hoffmaoa Láózló fi Kis Pál lelkész, Kaazter Sándor gy. o., D<-ák Mihály, Schtu Sándor, Blau Lajos, Waiazbákker János, Nanbaaer András, Krőeetz Jáaes tt o., Velioer Adolf, Basarády Limái, Eilaer Mpwpd, Ler Józsel lelkész, Zalauncfcy Márton, Jak József] Ukárn, Botka Ltodé, Heoe Antal, Leasaer, Jfesel, Fridricfa Márkus, Btasr Sáador, Varga Jáaos lelkéas, Ebeaopaagar Let, Baneáy Sándor, Varga Lajos tt. a., Imrék Antal, GrOabeam Ferenc, Sladei Jáaos gasd a, Frisek Ltoól, Beaadikt Ede, Maysr Salamon. Buzsfts Károly, Farkas Gábor, Kis Stafer, Baják ktváa t o. Hajba Mihály, dr. HaaZy Ödön o. o„ Horváifa Károly, |
Handler látván, Tbomka Endre, Soámak Adoli dr. Bárdió György I. o., Somogyi Etek dr. Huray látván o. o., Bogyay Jánoa,Praaburger Aladár, Seommer Sándor, Tavaaa látván, Miltényi Józaet, Btefaneo József, Deultch Ferenc Barsaysy Ödöa, Eiainger Henrieh. Molnár Elek tt o. Lóvy Adpll, Bubb Károly, Hegedfia Béla, dr. lsoó Jánoa o. o., hg. Szulkovazzy Viktor Roaenberg Mór, Bocblar Jakab, Hirscbfald Sámuel. Gaál Ödön, Bonéban Gyula ü. o, Beek ,(íyula, Morandini Román, ttoaenborg Zaigmond, l'loaszer Ignác, m. o., Hoffman Béla, Eöry Miklós, Mojsar Pere ne, Laubhaymer Oszkár ű. o, Grttnbui Fülöp, Grfinkul Alfréd, Grttnhul Henrieh, Hajmtai Ferenc, dr. Beacik Ferenc fi o., Krausa Lajos, Imrei V. lelkéas, Oeva'd Jóssef, Steiner Simon, Fsrkas Jóssef, dr. Hajós Ignác I. a., Bergar Adolf, Melloar Manó, Nusál János I dr. Dick Jóssef II. o., Oyőrffy János tt. o. Gayer Lttjoif, Blau Lázár, Blau Mór, Sólyomy Lipól, Tolnay. Tivadar, Bucbwald Lipót, Vogler Jóssef Nuaai Mátyás, Kondor Ferenc leikéss. Forintos Kálmán, Baboaa Árpád, Nagy József, F^iaa Nándor ! gy, o„ Lázár Ignác, Simon Gábor 0. o., Mái as Kai j mán leikéss,Nagy Sándor, Ke lar Ignác, Piaobrr Pál, 'Marton Jóssal, Paacbkeas Miksa, Vérteesy Iván 0. o., Sélléy Pál, Dannenberg Jakab, Weisz I Adolf, ReieheofaM Gyula, Abeleaz Ignác, j (ieischlager Jóss I.
Vlaaa Ferenc, Psrsay Gyaia, Tornyos GáJWf Kovács Baaaá, Ueserédy látván, Puly Gáhar, Koutnyek Fenne, Arvay Lajos, Pelrich Gyula, Dancsecs Jánoa, Világ Józsel, Hagiaay témát, dr. Cssmaem tálaké a, Flllaiu Jáaos TaaOo Sáador, Zakál Gyaia, Táti Sáador, T*máo tiyula, Hajgaló Lajaa, Erkiagor iolváo, ár. Fahláa Zstgmoad, fark ás Sáador, Takáaa Lajos, Babeos Armla, dr. WlaaMsa Gyula, ()rbáa Araa, 8ály Jáaaa, Káoa Jánoa, Saly Sáador, téálo* Pál, TtrOk Jósáéi, Koller Máador, Huatán György, Balogh Emil, Zsiga Gyula, Bahotaaay Pál, Aaial Déaas, Bejáa laaá, dr. Maogia Károly, Gál István, Daay Jóssal, Morváik Otőol, Nussser Janó*, nóflmann János, Csata Imre, Bartal György, Vízy Gyula, Varga Boldizsár, ár. Hajé* Kálmán, Karabélyoo Klek, Ma«o<ii tiéaa, Lendvay Mátyás, dr. Jáasa Fábián, Baranya? Kálmán, Alaaogky József, Fortatao Tnaas, Hlraahmaaa Loá, 8trausz Flórián, Tőrök Kaimba. Németh Jáaaa, Vagrtaaaiao Boldizsár, dr. Hajós fonna, Ssmoáiat Viktor, Ssalay István, Nénsolk fereae, Móaaéry Jaaoe, Tétk Láaaló, Vlaaita Nándor, Ksjdo* Károly, Siaton Lajos, Kraatkaeker József, Kn«ma Martos, Kecskés Fereno, Kotier Márton. Kollarioa Jmre, Kolbenscblsg Béla, MarglUy József, dr. Bokm Ssidney, Herboly Alajos, Mlkoa Géza, Draakavioa Lajos, Kovács Gyűlik, Sellvágy! Gyula, Vmatsits Károly, Kornfeind Nándor, Oaaár Adolf, Banyák Káraid Szilágyi Gyula, loaieban Lajos, Praoáta Atkjos. Tóth István, dr, flaaataaka Kálmán, KolUy Lajoa, Varga Laka, ár. Fának Láaaló, Mnray Bábért, Zakál Uaartk, Slpaa Károly, Knmaáas Jáaaaf, Glaviaa Aadtis Verly Inö, Spltser Jósaef, Kisfaludy öyala, Vlsm$thy Sáador. Tivadar Ferenc, Uréaa UTáJos, Steflcs István, Kmetykó Gyula, Tóth Láaaló, Horváth Csongor Jáaaa, Kalá György, Vogrla Jáaaa, dr. Löké Bmfl.
Yálaantattak t
Köves Ede. VurgUch Jósaef, Tálos Dániel, i Kabdebó István. Hamar l/őrinc. Csabi Sándor, Hardi Géza, Bajomy Gábor, rokornyl Frigyes, I Pálly Gábor, Bedagi Gábor, Szabó Károly, Fehér i Sándor, Giőrtfy Pongrác, Papp Lajoa, Coekö 1 Kálmán, Németh Ignác, Caom-s Elek, Szollir Istváa, Csernek Pál, Bakscs Imre, Koloonay Antal, Paulico Jánoa, SssntmiklóMy Úyala. Nagy Sándor, Tóth Lajos, Eö/y Béla, Lőke István, Tormiay Jósaef, Bognár Károly, Neusidler Józaet. Horváth József,* Moller Károly, Arvsy | Lajoa, Dávid Jánoa, Gáber János, Handleri . Gusztáv, Olssor Sándor, Vastag Jánoa, Aes Sándor, Sehmmor Dénes, Illés Mihály, Kovács i János, Bogyay Aurél, Barkócy Károly, dr. i Lukouits Gábor, Pozsonyi Józsel, Epatefn Yllmoe, dr. Fiacher Ignác, Badks Wván, SsQta Ferenc, Lmter Gyula, Holub János, Fttzlk Gyula, Semelko . Jóssef, Lohonysl Bek, Dsasén yi Ferenc, Hajdan ! Sándor, Kardos Lásár, Sáiky Boldi/sár, Réiby 'Gyula, Vatadíls Lajoa, Prácser János, Subó i Károly, Koller Ignác, Berényl Géza, Varga Károly, Schollz Károly, Kovács Jósaef, Rimmer ; Lajos, Botka Faronc, Forster Ferenc, Kiölti I György, Domokos György, Barna György, Fekete | Gergely, Göts Ferenc, dr. Deaoéayi Árpád, Holll Jánoa, Bochár Antal, Kránflz Kálmán, Kemendy József, Botly Lsjoa, Ángyén János, Hertekndy István, Viriusz Vince, Németh Dezső, Beek I Sáador, Lénárd Ernő, dr. Burányi Gergely, dr. Coanády Gusztáv. Major Vendel, Gyttrkis
| Anoklét, Grunner Károly, dr Haudek Agooton, | mikaágell területek már kksomolietieá ét a Voll Jóssef, Ssladovilt Sándor, Feroncy Jánoa, talajdonosokkal aa alkaáooáaok folyamatba látat-
A város házibél.
MiiisáHisaiai kiaajtkti
Nagy-Kanizsa várót kéyvkalttsstttlats áartlk hó 28-án Péeag Zslgmead aoigánaoalar oiatk-lek aallett kötgySléti tartott, a aelyoa a káné. ktaő tárgyáé kortUtak elklltlsri
1) 7Mcw jomtUi Wtim Unrik mll tárni pénztárnok ttittí Matoailéh látffáUm. A köt-gytléo agykaagalag hoaaájáralt a vartk laaáas abbeli javaslalához, hogy aa 1000 HrltíasU biztosítékot képező zálogjog iránti tSrtéoi ayilatkosal, tekintettel arra, bogy aa eibaayt plaalának esáamdásai teljeéen rendbea találtatlak, aa M-kögők kérelaébot képeet, Haifák
2) Imáooi MtrjutUt a* l—f. k VL-HI kerületi- temetik ais|iii*iiltiféidkii siákthett területeknek Meajdttíáe utm temdl a wirilifti« a ttüMgtt djáráe folyamatba UteU tárnáim A Isaáoa jéleati, hogy a temetők leégaagyobbitáaára
Káfka Líísztő, Kálócy Jáaos, Mérei Józsel Sfsrzslnszkv György, Mészáros Aulái, Tompos (íáher. Bakó Gyula, Sólyomy Tivadar, Geráth József, Remete déza, id. Rnjky Lajos, Illés ktváa, Modrorits jáaaa, dr. Viola Ignác, Dervarics A kot, Halász István, Kereszlury György, Kugler Sáador, Peitó Istváa, Tólh Antal, Knortsar György, Nllh István, Otslarbubor Láasló, Mtrkly Antal, Grfinfeld József, Bokán Péter, Pálffy László, Clkka Fenne, SvaaUlt Beoó, Sztea Mór, Fábiénies Gyula Botíj Péler. Bády ktváa, Szél Jáaos, Pereultfl Sándor, Varga Kristól, Molnár István, Acél Jáaos, BoUa Adám, Simon Imre, Vajda János, Brtoglevú.t Károly, Arvay Gábor, Molnár láván, Bonc Imre, __ Eboutfiaagar Eraö, tt). FoaoolboHa Jósaef I láraháasal, miat a dr Rolsehild Samu, Saller Lajos, Faict Lajos, | létre, a vánei
lek. Az ezen ügy gyei bglalkoaá btgotlaágok, valamint a véna teaáaa asoahaa árrá a meggyőződésre jutottak, hagy a kölesőaöe aogagye-aéa teljetea ki vaa tárva, mlailiogy a taüjjáoeft-sak horribilis árakat kőveleiaekt igy N«ty-Kaaiaaáa aam kevéSébb mini 8 forintot, Klz-Kaaiaaáa 1 tartatét kőveWnek a tolajdososok négyszögölenkéol. laa ánk mellett agy bald (lfriO Q öl) 4800, - liléire 1800 Inba kartles a vámnak. A péastgyi bizottság 86, Uktvt 81 krajeárt javMei aágyiságtlsaktat. a saeat és tagolt bizottság asoahaa aagaaabb árakat k lenne hálaadó aegadnl, aéc nedlsJes I forintot Nagy-Kaaéasáo és 78 krakárt Kk-Kiakaáa. Minthogy egyetséf egyedéi a oaeartanaenaái ' ' - birtokotok agyikével jlkilaM | azon ttttirtat «lé» lassi,
dr. Beacik Ferenc, Tripammer Gyula, Juháss I hogy a klaajátltári eljárás tétessék folyamatba, György, Nra Albert, L*agyai Lajos, Ssadalauyer A lárgybea első sorban ia /Wkál Fereae ooéiatt, Láasló, Ifj. Hegedűs Láazlé, Kakor Vilmos, Thaaty ki ti fogadj a a várak tankot jaratlaiál, de Ins-Lejos, Pajtky Elek, Marton György SeiMaidlI lembe vételre ajáolU azt, hagy akkora terület latrán, Daaár István, Németh Gábor. Bonc fsajátktaaék ki, a iák art ilagoelé, kagy a loetok András, KroaoU Gyula, Udvardy Ignác, Ri«é
Ferenc, Kován Kárky Németh Bek, dr. tíráaar Adolf, dr. (Wgsiby Urnát, Obemohn Már, Tbaaoy Míkkk, Maya István, VuUklts Ignác, Thaaty Ferenc, Bartl Jáaoa, Thaaay Mihály, Tóth Gyula, Farkat Péler, Németh Ferenc
régre valahára wadetheM lagyee. Hyeáét Ltodé a birtokosok köreiéléseit sgyaa mimén takaa tataik tartja, de aéaete martat a kfolt bkatlaág által javasolt ár kaae, hogy a kisajátítási e^árás I váljék, kaaoalá vMaméayhn vaa Memete (Moa
■MMtaM
Cnllogb Gyak, Tamás Jéaaef, Udvardy Vince,]is. Vémey Zaigstoad polgánaeota kliiMtlimkn Gaál Pe»nc, Maktiaozky Ujos, Strausz SátyWr, kijektU hegy a ktiaatata érdekeknek leginkább
Natf-Kaniu*, csütörtök
Zala 34. mm (• l*p)
IMI. ápriii* UNé„
msgfeiel • ki**|átitási eljárta, miért is s tanáét javallatát elfogadásra ajáalfa. Mieléu mniiin kertit rolSi a dolog, Smmmtr Nátháa, BtmtU ttéaa, Fmrn Ujo* és Tripmmmr Gyuls városi kéyviasiák s temetők áitalákaai, lll*tve as oda rmu alak neéiséiil tették felaséialáiak tár-gyává. mely asoabaa a sspirradr* kÜBsvs nem levén, tenulmáavoiá* vétett a városi taaáoskos eUeitutolL — bek otáa a kösgyálés a temetők megigjikkiliiékns nükaegeit terflletek kissjá-titaeét e vároai taaáea javaslata isariat alkaté-
neá éWesmtléu tirjftkm. L*)o* vároai
MMegysö tkistieas iamareu ssea Igr *lözméoy*it, felolvsaas a vallás- éa kUsoktalástgyi miaisster
Erről a kösőoség eiy fir*'a*<t«"w*i értseii-te»ik, boiy a jelsetl Iwerüleuöl 0000 lépéssé kötalebb as kötlekedjék és as lartéakodjék.
Negy-Ksnisaáa, 1808. ápril kó M.
A rtnUrkapitéuptáf,
H I R I K
Károly alispán áa dr, Kuuúiia Kálmán, kir. tanácsos tanfelügyelő ia — A koaao-rulut külön temetési d isi kocsi vitte s azon kívül még a koporsót száHitó kocáit ia gyönyörű kostoruk ékesítették. A temérdek koszorúból a kővetkezőket jegyezhettük Al: Hü élettársának — gyászoló férje, Auf Wídcraehen — Deine Mutter. Felejthetetlen anyánknak — Ferenc éa Gizella,
Szerető gyermekeid — Róza éa Jóska, Felejthetetlen jó anyánknak — Antal és
— Halálezáa. Megyei éa várost közélet (ín k egyik kiváló vezérféifiát * Eptrjtsy Sándor Ügyvédet a annak nagytiazteletben álló, kiteqedt családját súlyos veszteség érte. Apr. z$-ikén éjjel Epéi-lény JoIln-ístmtát a kir. tsafslagysiőbos, melóin sajaálst-1 Wáiidorné, a páratlan jólelkű úrnő, jobb- A legjobb anyának éa nagyanyának tal adja a mlniizter a Usftiágyaié tudtára, horir létre szenderült, ftfig élt, valóságos angyala Béla éa Andnen, Sándor, Adorján a váras épitkesési eegélyetés báati kérvényét |vo|t , jótékonyságnak; egy igazán nemes Zoltán,
nlses médiákaa Isljssilsaí, de egyattai fsIsoroJja - : j;
sasa feltételeket éa módosatokat, msiysk mellett [**!*', lg a kieségi elemi iskolák állani kezeié* alá véts-1 mindig azt akarta,
titokban tette a jót, bogy még azok
si Szeretett jó nagyanyánknak — Margit, M Jolán, Dezső, Mariska éa László,
részesültek. Igy gyakorolni a jót: «z aj Szeretett nagyanyánknak — Ferenc, valódi erény. Ezek a csendben segített póisef, Lajos, Mihály, Sándor, Ella, Imre, szegények zokogva kisérték az áldott leiküj Fel^lheteden anyósának — dr. Haoaer jó urnő koporsóját az april 17 ikén <L u.; JAnoa,
5 órakor végbement temetée alkalmával, Szereteti nagyanyánknak — Jancsi éa melyen a család iránti réazvét páratlanul ILaci,
lét m*g/os tolóra venni kailaadó. A miniszter ismerjék a jótevő kezet, akik jótéteményben | Szeretett jó anyának —■ Dezső, Tekla, eaea Uirsta slapjin az iakoussék s polgármeiter közbejöttével tárgyait a kir. laafeMgplővel: aj polgársmtar s továbbiban részletes mamorando-moi dolgozott ki, amlyesk alapjáa a várai isaáes
Sjm ilstát kidolaosts, mely jsvaelat oda soaeladál, a képviaeiötsettiet sist aoikaa i* fejen* Uáa köaiöottét misiszter ar A aagyméltésá-gáaak sasa jéskarátáért, sralyet tsnssit akkor, aridia as slsmi iskolákat állami goeáosás alá vsasi hsjlsadé; másodaorbsa javasolja a városi t ss ács, hogy s képvieelőteetalet mosdja ki, mi sssrist a város bajlsadó aa elemi iskolákat állami kwaléebe boeeáiaei, sgysttsl iamertetvéa as ál-adás feltételeit is. E**k nsrial a váras ksjlaadé a magas korsós vsak évi 18.000 forintot Isstai éa aa iskolák tajlssstésékez Hörél idér* Kékség** helyiségekről gwidoskodnl. — Végai ast Java tolja a vároai tanáci, bogy a mlniizter megks-rsstasaék, misterint tekintettel a város moewks aayagi visiouyaira él a tsnlgyi eéiekrs ssea'elt aagy aaysgi áMoistokra, — a folyó évi 4000 forist segélyösszeget 9000. de. legalább ia 8000 forintra felemelni kegyeskeajékT —- Flikü Perese többrendbeli lelvilégositáat kért, melyeket Véessy peigármwlsr mag la adott. — ebuúmutpr Lipót a taaáes javaslatát főleg u iskola isjlesstéss érdekében siáalja elfogadásra; dr. Bükmkűd Jakab a polgármeiter memorssdsmát, mely s tanáéi javaslatának alapját képaaé — szereti* voiaa egéet terjedelmébe* hallani, d* enaek felolvsaása helyett YJctty polgárasster élö ssévsl sdts meg e kiránt lalormáemkat Dr. Sekwtrt Adolf fel**-lagssask tartja a részletek ariadss isébeai ismertetését, • agy elvi mist pénzügyi ttempómból az áiissiositás sivs, — Mikott Oéta ideálja a fsU-kézetl iskola, de enaek hiányában nrömmel advötli at államosító* assméjét is, mart legiskább idegeskedik a kötségi iakoUktól. — BrntU G*»a nem stivesen látja, bogy a község aatonom jegét iskolája fen tartását illetőleg feladniaejiaaAé; ő jobb Szeretné, ha a miniszter megadná s msgasabb segélyt és a vára* sz elemi iskolAksI ésgttrtná, ds azért boszájáral a várai taaáea javaslatához Is. főleg azon szempontból, mert as** véleméaybea vsa, bogy ss iiksis államosítása által as isr. polgártársak meg issznek mentve s kétszeres megadóztatás terhétől, msrt Mlétsiesi, bogy as áll*mi Iskolához sagynbb bieelemmal Ismssk, mist s keaaégibse éa a saját Mikesed Iskolájukat; melyei oly *agjr áldozatok árán tartanak fenn, idővel be fogják izlstatsi Dt. Friti Odé* a taaáei Javaslatál pártolja, minden foatartás nélkül, dr. Ditk Jéatsfaek nincs Ínyére a kormányhatalomnak minden irányban! terjedés*, de iliimmi, begy as laknia irfiskb kaaakke és saért
impozáim módon nyilatkozott meg. Már a szomorú halálhír elterjedése után azoankl egymásután érkeztek a részvétiratok a családhoz és a koszorúk az elhunyt ravatalára, kit (bár nagy jótékonyságát csak kevesen tudták) mindenki rendkivől tisztelt, mint az igazi antik matrónák példányképét, akinek lényét a családi szentélyben magasztosén betöltött női hivatás nimbusza, körítette. A hitvesi hüs'g él anyai izeretet ragyogó minta képe volt. Halála pótolhatatlan űrt hagyott szeretettjeinek szivében. A gyászjelenlés így hangzik
„Kperjesy Sándor ügyvéd, a saját, valamint as slsl leíaorolt la*«árswaék át tagkőselebbi rokonok nsvébea is SMgtflrt stlwsl j*l*nti pá-rstlsn küaégfl nejének, s Isgtsláldoióbb aayá-nak, laányiaak testvér- és rokonnak Eftrfmf BdndonU. szül. Mökr Sós* .úrnőnek élet* S8-ik, — boldog básaaságáask Il ik évébea bosasaa szenvedés és a halotti steatségek ájtatos faltéul* után 1808. évi ápril bó M-én éjjeli | » érakor bekövetkezett halálát. A boldogullnak bltt letemet t. bó 17-éa délutáni 5 érakor fog nak a római kátholikoa hitvallás saerisrtáaa szerint Tsleky ateál éH sz. hátban tArtéaeadŐ besse telén után a rémül hetb. temetőben levl családi slrboltbe örök nyugalomra elhelyeztetni. At engeasislŐ ssent-miie áldozat pedig a helybeli városi Hzenl-János ogybás templomában i. hó Sí-én regfali 8 érakor fog az Dénak bsmsUstaL Bendkirl I jóságának a túlvilági örök élet leend jutalma, a mikor s Isliámsdá* iitáa Ismét és é* elválasztbatlanu! *gy*sll*adlak. JNsgy-Ksnl-tsán. 1806. ápril lió 80-án. Áldás és béke porairaI Eperjesy Deasl, dr. Iperjssy Béla, Eperjeiy Gizella, lén. d^ B«ae<ik ITerencné, Eperiasy Oéss, Eperjeiy uéker, Eperjesv Jolán, lérj. S'ooksr Astamé, Epihssy Imre, Eperjeiy Bó**, férj. Baavéber Jéassfoé gyermekei. Pap Tekla,,lérj. Eperjeiy Deaaőaé, Sakei Adrién, féif Eperjeiy Bélaoé menyei.. Dr. B*öcsik Fenne, dr Hiuwr János, Sanvéber József, Stöcker Antal vőjsi Eperjesy Margit, Enerjesy Jolán, Eper)e*y DessőEpsrie-réisrisks, EpsrjaafLásalA, Eperjesy
faUl
bI^ÍÍiLÍSÍCSI^^'T Ad1* Wr
S^4" "<»«>awaáa.«>éa» kaiy kbj S vkát, » vámsl a^e* jsvs*Ua .gykayl., si- fr^ Uff" H JáaM Hsiusr uW,
fcf*éU10U Ssnvéber Ilpus unokái. Ozv!
Btőkr Jétwfaé síülelett Wlmdager Mária sdea
Sajtea bizottság menesztessék a vállá* éa Sös-1 •ktalártgyl aűmszter Ő sagyméliéiégáboi.
Hirdetmény.
A ksiyben állmáé se iá m.-kir. 20. boa véd gy. ezred péti art* téáos legénysége folyó évi április hé 80 áa reggel 0 éráiéi kasdvs K t-Kaniws, Bajess, asepetaeki major és a Principális kaaalis által hslámlf lőtéren harcszerű eéliővéawUi tan.
anyja. Horváth Aaiatné, Slöbr Mária, ér. Siöbr József, fStöbr Msaó, Ivoy Sáödorné, jsiöbr OUt, testvéreid"
A temetésen testületileg vagy külön Nagy-Kanizsa egész intelligenciája megjelent ; kivonult zászlóval az ipartestület és a tűzoltóság is. A vidác előkelősége szintén nagy számban vettek részt. A megye székhelyéről leérkeztek többek között CurtAn
Letzter Gruaa — der theueren Schweaiar, Letzter Gruaa — Von dainer Schwestet Marié,
laton veled — Manó, Mari, Hálás szeretette! drága keresztanyának — Simon György, Letzter Gruas — Pepi und Paula, Ttszteletűnk^éa mély részvétünk jeléül — Hitechel Ede éa fiai,
A legjobb barátnőnek - Vtrava József éa neje,
TiazteletQk jeléül — Somogyi Gyula és neje, UtobÓ üdvözlet — Irmától, Részvétük jeléül — Gutmann Vilmos és neje,
öazlnte részvét és tisztetet jetéű! — Knortzer György 4s családja,
Őszinte részvétük jeléül — Ssaiay család,
Részvéte jeléül — Unger UUmarm Elek, Tisztelete jeléül — Tuboly Gyula éa neje, <
Tisztrlete jeléül — Strem Vilmos éa családja,
Részvéte jeléül — n nagykanizsai kőaa. népiskola tanítótestülete,
Mély részvéte jeléül — a dél-zalai takarékpénztár igazgatóaága,
Őszinte részvétük jsiéol — a dél-salai takarékpénztár tisztviselői,
Részvéte jriéűl — Nagykanizsai Sörgyár. Mély réazvétűk jeléül — a sörgyár híva- , talnokai,
Méiy tisitelete jeléül — a Kereskedelmi és Iperbenk tisztviselői,
Mély részvét jeléül Nagy-Kan isaai Kereskedelmi éa Iparbank, " Méiy részvét jeléül — a dáizalai önee gélyző szövetkezet igazgatóaága.
— Tlr*aballáa Csak tiweaégy lavssst élt. A tizenötödiken már lebellett. Mikor ss éées apai ssiv legtöbb reméayaysl esBn«Ött r*Ha és boldog Mentettel gyönyörködött j miként fejlődik, mikéai Isksd wefld, acép virága: akkor agy szerre tölt s *saaás*aálioaaé enyészel és egyet-tea penMelő Iskitst* elég veti a gyönge virág-nak. Mist a fák tevsssi vlrápi a déli saél meleg áramától: agy lormyadt el, agy hallott le e**aé*> k*rv*dé*e*l. ésirwéilea virtgbalállal. KI Mállott Isiké Mk M«l*e*éare a már tvak előtt boldogabb világba költözőit édes anya váré szelleméhez, April tl-ia délután é érakor tették örök nyugalomra Mepmi Jémwf pelltei Unitó leányéi i Mariskát, ki most éllé velaa msa csak élet* ttsnaiödlk tavasát Ravatalai sek koszom Kasiietts. Nagy-Kanizsáról és 'téékárél
Nagy«Kanissa csütörtök
Z»l* 14. B«ám. (7. kp,)
sokan megjelentek • ntlid, kedvn lányka te-metétére, Ti a polgári leányiskola 4-ik osztályának magántanulója tolt. A • haláláról Móló gyánjaltntét ei: „Masni Jóitef mini spá, gyermekei Magasi Katalin, Magasi Iloss mint teatvérek. Horváth János mint nagyapa és ss Osaias rokonság nevében mélyen megsromoro-doit szívvel jelentik leányának, illetve intvé-rüknek éa uaokájáaak Maga»i,Máriának folyó évi ápril hó 85-én reggel 4 órakor hoesau stsnvedés ás a halotti nentségek ájtatos isirétele mán, életének 16>ik éviben történt gyászoa elhunytál A boldognltnak bűit tetemei 1898. évi ápril hó 26-áo d. é. 4 órakor fognak a paiini gyáashái ban a róm, kaib. hitvallás szertartásai szsriai haszeutaltatni és aa ottaai sírkertben Örök nyuga-lomra helyestetai. — A ssaot mise áldozat szer-dán, folyó »6 97-éa délelőtt 10 órakor fog a aagykanissai szeatferenorendiak plébánia tem-plomábsu s Mindenhatónak bemutattatni. Palin, 189a ápril bó 26 én. Áldás és béke lengjen a drága hamvak lelett I
— Elélépletéaek. A nsgy kanunt kir. tasék a területén az 1898. IV. t c. 5. és 18. S-ai értelmében jelen áiiásakaak megfelelően a kövei keső slőléptstések történtek: V&er Károly, Xssdes Károly, dr. Km István, Cmtndk Miklós kir. tsséki bírák, továobá Simon Lajos Csáktornyái s Cwnyor János perlaki kir. jbiró a VUI. fizetés osztály 1-tő tokosaiába. Oőrömbey Balén ksastbelji kir. járásbirósági ,slbiró s IX. Baétási osztály 2-ik (okozatába; Rhéna Klek nsgykanisaai kir. tsséki és Ciofon 'Jenő Bkaaiissi kir. jbiróaági, továbbá Medeét Mihály letanysi kir. jbiróaági a'jegyzó, — valamint Qrwmtr Arain, mehUdi Gotbárd, VSrtt Jós«ef nkaaissai kir. jbiróaági, Kapouy Antal a Fűzik László letenyei kir. jbiróaági, Megyertty Gén ffimk^ végéi Km Kámly keszthelyi kir. jbiróaági Írnokok a XI. (iastóai o-s'ály J-nő fokozatába; — Vadlya István, Horváth Ferenc nsgjksaisMi kir. lörvénynéki, — Kmtmár Dénes aagykaniani kir. jbirósági, — Vajda Adolf letenyei, StegmilUr János keszthelyi. Kováét Oyuls és Kovdeeiet Jósnf csáktorayai kir. jbirósági irankok pedig a XI. tísetéai osstály 2-ik tokosaiéba léptek elő.
— Eljcgyaéa. Biehltr Sándor dr. keszthelyi iőrabbi 'olyó bó 17-én eljegyezte Olick Aranka kiaasssonyt, Goldziiher lgaáe dr. sgyetami tanár, akadémiai tag, nevelt leányát.
— Haleaal hírek. Áthelyezések és tlő-lépietések tet.it kir. 48 ik gyalogezredben: Bulla esrsdsst, a 19. vadászzásslósl) parancsnokát,s48-ik
Gralogeiredhez helyeaiék át Pozsonvha. Jemriet
ivén írnsgyot alssredsasé léptették elő. Lovag
a 48-ik gyalogsiredhes vezényelték Nagy-Kanizaára. — Petroeia Miklós hadnagyot, lőhadnsgygyá nevezték ki és áthelyezték s 44-ik ezredhn Pécsre. Horváth AdoÜ, Lügner Oszkár, SeherObl Jósnf hadnsgyokst főhadnagyokká lép. tették elő. — A 20. honvid gyalogezrednél Farkai István II. osztályú századost I. osztálya századossá. — Bilza Jánog, Vermet Gyula, Jerfy Antal, Sonnecker Sándor, Binder Mihály, Schrani Odón, Kerenty Sándor, Svaitics Elemér és Leiemayer Dániel hadnagyokat lőbad-nagyokká nevezték ki.
- Tanítók kiagyflMae. A „Zala-megyei ált. tanítótestület* nagykanizsai járáskőre ez évi rendes (tavaszi) közgyűlését 1898. május hó 12-én (csütörtök) d. e 9 órakor, (iskolaépítés miatt Sormás helyett) Kis-Kanizsán, a központi elemi iskola helyiségében fogja megtartani, melyre a járás-kör tagjait és mindazokat, kik a tanügy iránt értleklódnek, tisztelettel meghívja a járásköri elnök. A közgyűlés tárgyai. 1. Mult gyfiiés jegyzökönyvének felolvasása és hitelesítése 2. Az 1848 iki korszakalkotó események méltatása. Ünnepi beszéd; — tartja: Banekovkh János, rendes tag. 3, Gyakorlati előadás (a számtan köréből). Tartja: Orbán István, rendes tag. 4. Minő eszközök állanak a tanító rendelkezésére, a socialízmus téves eszméinek ellensúlyozására ? — Értekezés Porodul Antal rendes tagtól. 5. Aa állami szakszerű tanfelügyelet, — Értekezés Altmann Mór rendes tag-
tól. 6. A „Magyarországi Tanítók Országos Bizottságának" alakuló közgyűléséről, lloff-mann Mór — kiküldött képviselő jelentése. 7, Folyó Qgyek s netáni indítványok.
— Uasdy Araaka alkaré. A fiatal, rokonszeaves művésznő kicsi ssámu. ds annál sagyobb, zajosabb sikereit kedves, asép emlékei köze fogja még sokáig sorozni s mi közönségünk. Oatdy Aranka sgymáautáa bódítja meg mindenütt maga réssért a közönséget. Kanizsáról Sátorsljs-Ujhelyre ment, Tisny D«t»ö kitüoö tár-aulatáhos. Első felléptekor felismerték benne azonnal as igazi tehetsége*, a közönség sajonn megtapsolta, as ottani aajtó pedig az slismarés legszebb hangján emlékeseit meg róla. Niob'iérftl a ; .Zemplén• a többek kósött ezekei irja: ¥Oatdy Aranka araayoa egy tfladéri jelenség volt, akár márványaiért! nemes p!a»s*iká$á', akár müveszeli őntpdaiial interpretált jambunit veuük testi él szellemi szemügyre. Ham jósolunk, owk knasta-tálunk jeliler, hogy a kedves diva, Oatdy Aranka, a magyar trsgikák olimpnssi magasla-1 iára vágtatva fog fölérni." — 7Ví%-,éről igy; ir: „Oatdy Aranka ujsbb bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy értalmsnn gondolkodó fő,i bogy érzelmesen sssmélkedö kedély. Minthinno-I tiseít médium minden batáivadáegat nélkül, mintegy erő és akarat nélküli snköse a pssiko-h'gia és bioiogia igésetes szuggeratióiának, da azért mégsem tedd-ide, tedd-oda Trilby alak. Halovány, asinta halott sápadt areén ntt deren-
§eit -elementáris tönséggel ss smberi ráhatásokon
iadalmaskodó > érzelem, as istenadta szerelem glóriája. Látnók Trilhyket Jent it lent" valóságos hősnőit a dramainnánitnak, de Oatdy Aranka TrilbyjS valami különös, egyuerü, diszkrét, kedvw; egyéniségével s nézőt a legteljesebb rohonsssnvie hipnotizáló/1"
— Athrlyeméa. Dr. Mamiin Károly, a 48-ik gyalogezred helyben ál'omásosó sászló-sljáaak ezredorvosát a VI. hsdtnti tüzérséghez helyezték át, Kútára. A távozó ezredorvos nemesak a helyőrség tintikiráhnk egyik leg-szimpaiikunbb alakjaj de társa«életűnk egyik kiváló gnndolkodá«u, közazeretetnek örvendő tagját veuti benne el, Dr. Mamin morva ssár-maaásu, de idshelyezéae alkalmával mindjárt nagy rokonssenvst és érdiklődési tanúsított a magyarok iránt, és annyira megtanulta nyelvünket, bogy ms tökéletesen birja. Nagylelkűségéről a kezei alatt felgyógyult katonák igen szép réasle'eket adnak ssájrdl stájra. Sajnálkozással rsssik mindenütt a távozás hiréi, de ez ss ál-helyesé* egyúttal öröme ia llhet mindazoknak, mert ez az avan/smát jelenti.
- — Magyar aé?, (bldarbeiterL adóhivatalt ellenőr, valamint kiskorú Gabriella gyermeke „Ofeib"rsl — Sattler Jenő biztosítási lisstvisslö „8urdnyi''-té váltostatták át vezetékneveket s belügyminiszter engedelmével.
— Tanllék a vincellériskolában. A tapolcai vincellériskolánál szervezendő borgazdasági tanfolyamra a követksrö taniiókst vették (el: György Ignás í£.-£dsrios], Matincaevios Ferenc (Nova,) Boldizsár Sándor (Zslabér) Wöller Gyula (Siepemek), Kövér Dénes (Paloz nak), Siőcs Jósnf (Bi-Füred), Ctimermann Guutáv (Gy. Keszi), Soós L»os (Sst. AnUlfa), Sebestén Gyuls,Sebeslén Józni (Tapolot), Kemény Gyula (N.-PéoMly), Pmi Lajos (N.Récse), Fodor István (Pakod), Kardos Pál (Vászoly), Szűcs László (VAllus).
— (JJ gazdasági tndéallé. A tüldmivelés-ügyi minissler Bendikotici István knsthelyi Iskost Zaiavármegye keszthslyi járásra állandó gazdasági tudósítói tiszttel bista mag.
— ■éhéaaetl ektaláa. A földmivelésfigyi miniszter a osáktorayai állami tsnitóképsö intézetnek tis méhonládot ajándékozott. Egymtsl kiküldte Aba/y Józsei méhészeti vándoitsaárt, hogy a méhekst ss intéseinél betelepítse. A kiküldőit tanár több napot löliött Csáktornyán és a növendékeknek elméletileg és gyikorlltilsg oktatást adott a mébésistből. . .
— JétékeajreélH tavasai vigalom. A keresztény jótékony nőegylet májua hó lS-ikán tavsssi vigalmat rendes. A mulatságot műkedvelői előadással kötik őnza, melyre siksrfllt a uöagyletnek ugy helyben, miat a vidéken kitűnő műkedvelő erőket megnyerni. A nőegylet válasst-■ánys már nrényen munkálkodik, bogy s vigalom minél lényesebban sikerüljön. A meghívókat legkönlebb szétküldik.
1898. áprilia hó 284a.
— ■elyvalgaalááa Lspaak ma t saánáaak „gmnáds" rovalábaa Padosa sssraóje, 9mém helyett távsaao dndermanat saadtak.
- thlabás. As április Zí-iki előadásoa a uiatáraalat egyik tagja lapunkkal nimb» olyaa improvissiiókat baaaaált, a aúaót a jómódon) kAaöaaág aan eaokott mag. Essél ss g| viszony, a mely egyébkáal a sajtó valanaiv kösege áa a saiabáaiarsulalok kis! fsaállaet szokott, kőetűak éa aa itt máködő Saalkay-Mla saiatársalat közt tarthaUÜaaaá váll is igy uiairalaradáiakat besz&nteuük.
— MmaakaéaiH lakatol taalwk ektalAw. A vallás- 4a köaoktatáshgyi miain-ler elhatározta, hogy a svájci sahaeti tanfolyam mintáiéra Kémárkon az ottaai felső ksnskedelmi iakolában jutius 4 iöI angantaa 18-ig tartó taa-folyamot rendea a kemkedeimi sUmvtisl, levelezés és kOnyvvitel tsniárgyaiból, vidéken alködő tanárok résaére, a kik egyaakiat 100 toriatayi öaatöadijat kapnak. A taatolyam vezetője Sebek Béla dr. bndapaati kereskedelmi akadémiai taaár laag.
— Fapapam éa aagreaaha Mtgesslékea-ttnk róla annak idején mi is, hogy a pápa reformálni akarja a Fenne randi szeneteket. A reform tervezel azonban aagy viasssteisséel kai* lett a magyaroratágl rendhásakbsn. A aöveadé-kak nagyréaaa elhagyta a rendet s a lalszaotalt papok kOsül igen sokan a világi papok soriba léptek. A római generális most követe utján iparkodik ráhiral a rend tagjait a reformok elfogadására. P. Flemninf Dávid, a rend közpooti kormányának a tanácsosa e célból már agy hónapja jár Magyarorezágon é« sorra látogatja a lranciskánu«okstj addig azonban eredmenytele-aül. P. Fleming Dávid előasOr a ncinayf
FirlP^-eendi'knál vnlt áa ianati l^aakaffila H-^
a feivldékj sárdak látogaláaára (ndalt. As egyaa sárdákban oaak rövid ideig idöaöti. Róma követét diasn ünnepi fogadtatás iliaii meg. A kolostorok egyházi űaaepélylyal, harrngsugás között fogadjál; a rendtagok a zárda templomának ajtajában egyházi rahában várják s az orgona hangjai melleit vonulnak be a templomba, a honnan a lakosztályába kiaárik. Itt a rend tagjai egyenkint
i-kihallgatásra jelentkeznek és a római gensrális helynöke mindenkitől megkérdeii, hajlsndó-s {alávetni magát a tervezett reformoknak 7 Miadan egyes rendtag óhaját koloatoronkint jegyzőkönyvbe veszi, bogv arról Rómában kimerítő jelentéal , tehessen. Erdekaa, hogy addig osak hat magyar* i orsiági fereficrandi szerié test tudott rávenni ! arra, hogy a reformokat slfondjs. Esak tehát | fapapucsban, borotvált fejjel. Tehér-rubs nélkül járnak esután és örökös szegénységben éln >k. A
reform—ellea ayijslátisnk. g "* régi rendszer szerint llhetuek. At aj növendékek azonban mlr egéssen Róma kivánsága szerint fognak élni. Erről goadoekodik majd Róma. P. Flemning Dávid ugysnts már tudatta a reád elöljáróival, hogy a rendbe esentul belépő növea-dékeket Rómában nevelik és a iövöben c«ak az ott kiképzett növendókskst szsntsíiitik fel Magyar-országon. — A lerenorendiek helybeli ssenatiböl eddig Takdct Meoyhért konssenátor lépett ki. kit a csanádi egyházmegye kötelékébe vettek fel és állítólag már fírailába (Románia) magyar-plébánosnak nevesték ki. — Mint.ek Melchisdns osáktorayai sdminisatrátor Is Matyi Márk hittaaár aa enlerroai hercegprímás által saját kérésükre sekularúáltatván, a saent-ferencrindi sierzet kötelékéből kilépask. Minink Duus-Sant-Pálra, Matyi Somijára dispoaáltatott segédlelkéssnek.
- AdakeaAa. A keszthelyi izr. hitközség orgona alopjáva Wdiner Adolf gulácsi földbirtokos 2000 ferintot ajáadékoaott.
— A asereleaa. Németh Adolf nagykanizsai uOIetésű bussoukétévn cipéss kedden nte Buda-Pesten a Vas-utca 19. nám alatt lakó asayass-ssonyát kereete fel, de ez kiutasította la aay-uyirs ké'ségbeejtette a szerencsétlen sierslmsst, hogy s nála levő iorgópiuiolylya! hasba lőtte magát. A mentők a Rókus-kórházba saállitották.
- ■egttttto • aaél. Vasárnap déiutáa Wolltehák Ferenc niahási seaéeat asivaaálhüdáa érte aa stcán. A szerencsétlen 9ng embert a mentők ssalli'ották a korházba. Pelgyógyalasá-hoz kevés réményt tűznek,
- Tatait ealpkakeadé. Folyó hé
tata a színház aéaöterén egy osipkekeadót talállak, aniy a karsstról hullt ali A talajdoaaaa kellő iganiát mellett átveheti ast a rtedőreégt hivatalban.
Nagy-Kánisea csütörtök
Zcld 84. Hám. (A lap.)
1898. április bö t8-áa
— 6}ltkMá|. Vssáraap éjjel Paceán kegyellen módon 5li« meg egy fiatál pék-Ipgeny Spttfi Hermán pékmestert, kinél szolgá-lalben rolt. Amtp valami kel lemetleeeég támadt a meeter éa legéaye köaöit, minek vége aa lett, hogy a legényt kiBaetiék ée elboeeálották. Aa elszámolásnál atoabaa harminc krajéért követeli még alegéoy, de nem kaptamag. Reggel akarta el-hagyai Aásat, ea aaoabaa esak ürügy volt Spitfll még aa éjeaska mnokaköahen megölte ée hogy elhárítson magáról minden gyanat, maga láraáata fél a fiatal mesternél, hogy megölték aa urát a műhelyben. A csendőrség aaoaaal latartóatalta a gyilkoet éa idesséllitották hoasáak Kaaissára.
Zab
Bab ftkir.,' ., tarka „ Uf buta „ h rou „
7.80—40 6.80 8.— II.— 8.— II.—
» nPet
métirinásaánkéat kaniseai paritáaaal.
Sii|w m iMimttis tnkmi» hasssá á aliik kanalai ama nkarSJL
SL a MkaabMnSf. Ppisis, ka ta saéMatt Ba-karait, atttt lalkak taiynalask a tH* aWM.
Baiaatattaty á l^aÉBI Jitalaakaa lá^HMiá ri
U. Ik li>wa, atanélkil a lek jttsa. BialaUlaak aasát
Hierkrnlll Iseielek.
UsMáa, édaa. la aaai Jé. áa „l'rmm Utgám" a ball náaáaak ciaUpjái aokkal találtban aifirták aa ily - "" - as iUantráelája la kitáaS
Juftmakntm^ históriát, Ajialjak, bfj olraaaa at.
n*aaaeég>SainilS Naa alkartIt, blaenj b«j Baaaa „crWagok" jának aa ága. Oaak pribálkossák tavibb.
Leptalajdeaoe éa kiadó:
pinchbl r I) l A r.
Nagy-Kanissa, 1898. ápr. 27-én.
•js
A spanyol—amerikai bábom kitörése ás aa aanrikai kormány rendelete, a melyben gaboaa-és aa öassea élelmi cikkek kivitelét eltiltja, óriási áremelkedési idásett elő. A boaa ára bárom nsp alatt 1 frt 80, ross50, sab 60-80 tengeri 70-80 krajcárral emelkedett; más gabonanemüekben gyenge volt a forgalom, de mindvégig a legesilár> dabb baagnlat uralkodott
Plael Aralak: frt
Buta
Rozs
Tngert
A'pa
Bükköny
IAÖ0-60 9.78-10 688-48 8.60-9.60 6.10-80
h<iy doboz irm: I forint 90 krajcár.
Utánvéttel vagy as öaases előleges bek ül-
O dése után küldetik
KLYTHIA a ^)<5r
szépítésére ós "H 11 ^ finomítására I UU Cl
HT LagalákaMkb SIIMkl, bal éa láriil|l rt su. » — Vskár, ráaaaaala. áe sárga — vacrll«( aaaiyaáH áa ajtain Sr rakl I t Ok. Ur. <aair állal aleeSaa Kilimirl lévaiak a legjobb körökből miadsa doboskos mellékelve vannak. 8
TAUSSIG OOTTLIEB
s iaktr. Mlrarl tiüalli itapaa aa lllalaan ulf llalu V Irak tár: llcs, L. WaUaaUa a
Hspkalé s legtöbb lllalaser- lyágfiterkereike. déikes éa gyégj ssertárbea N.-8taalaaaa i Alá ée Békmi, Keleti ■ llér áa Knlsir Syala lágikBél.
I
OOOOOOO OOOOOOOOOOOOOQ
Ipi iIUIbii u ituiulii - M kunllit ü lilliÉtla. 9
tgtwiégégyl kitiiágtil eigvltigálva. X
(Bisonyitvány kelt Bécsben, 1887. jul. 8-án) x
legjobb és legolcsóbb féKliiitltá'Sirr
A ssáj kiöblitéie csupán fog vagy asájvissel nem elégségss a fognak tiastitáaára. Ehhea felette szükséges valamiléle leg-tlaalltéaaer használata.
Mh >ladiHltl kapható 'Ma
ÖOOOOOOOOC 00 OOOOOOOOOOOOOÍ
Mily elkerülbeteilenBI satlkséiies a szöllőlc poimetezéao
as elmúlt évadban biaonydlt be midőn eeakia * permeteaeti siAllúk nem mentek tönkre, Ennek elérhetésére legjobbnak bizonyult Mayfbrth Pb. 4a társa
-őiiábadalaaietl o—
Mf ftrtmfllrMi? "ttt
SYPHONIA
99
Köllővesiíö ii növénypermeteiöje,
mely as oldatot ssivattyuzás nélkül önműködően a növényekre permelesi. Ezen permet esókhőh már aai< eaer vsn basanálatban és aaéesea éleséré MeemjrttvAajr mntatia kitűnő voltát valamennyi egyéb 801 readazerrel azemben. 1_I0'
Ábra éa leirás rendelkezésre áll
HAYFABTH PB. «a tárnánál
msn Ugaaéasáfl gépgyárak, tűHéatsgeeeégl syár lenaiték és gylalles-értákssltéil gépik réutn. Bécs, H/l, Taboratrasss 78. szám Árjégjiétó A illan eliiaeri Inti iifjet. - KéyvudSk fe iurtlddft tiiiuiwL
dara és Társa
a m. k. szab osztálysorsjáték föelérusitói
Bpest, Károlykörut H.
A nsgy m. kir. osstálysorsjáték slső osztályának húzása május hó U. és Igén len. Ezen hat oaatályból álló sorq'átékuál ismét több milliót tógnsk nyerni. As slsó osztályú tervsaerfl betét
így egén mm •fj fái aai en nmed ■yalaaa
a*r i
. éré a fH---.
ver* s Crs -. —. éHI fHMkr, ér* — «a kr.
Hendelményeket aaoanal asaköslünk. dara éa Táram á m. kir. nab. oniálysorsjáték löeláru-ilól BUDAPEST, KárotykAral I
Hirdetések
felvétetnek e lap kiadóhivatalában.
Nagy-Kanizsán.
Nyomatott Fischel Fülöp laptulajdonoeuál Nagy-Kanizsán 1898