Zala 1877 05 május n..djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	11.37 MB
Keltezés:	2010-07-19 15:10:34

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	485
Megtekintések száma:	3584
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (293.28 KB) Zala 1877 május Közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: ftl*t Mvstsi: hMf tkyitomUÉM OJrárwHái iHm Itt. Hám Mliiliil érsfc. I (II rtUrv 3 fr. M«fy»4 4m 1 Irt $0 kr Nk Élrtiytfc: . ^gnr \' kr UIiiSH Ifcéll—Él ft kr MysfélJ 90 kf Myllttftr: l\'KtlUu m 10 kr. 21 ÁL A KÖZMŰVELŐDÉSI, TA I Zala megyét- OcCzilasági Egyesület, a n-ka MEGYEI ÉRDEKŰ. ttmkutm Mi : fferá 4 lep MrtUni lénél ük kMmé^tl kSU»»4Jk 0j vársskás slosa Ali ss Imr>i\|iU(w telek Mk itmr% k«nkMI Í6f»4uiuk ! I ifésbatt «, —m HIUnw k tliriiiMkal MvMUMk: W«ft« lir jt Wtlbttta IS » j IÉéW ifr— t < OppeÜík Mér WijÜn, SeniUr LMK új 4 Uw Miptii iMca fluriMulá % m. RSADA li^JVÍI ftH QAZíjjÁStATI HETILAP fdzsat tiszti öriséffélj/ző szövetke;lés több mAn éyylet hivatalos közlönye 19. szám, Nagykanizsa, Szerdán 1877: májuB 9. Áldás e vagy átok í (11. M.) Rendesen igen nagyra vagyunk korunk dicsőítésével. Nagy garral emlegetjük a polgárosodás vívmányait. Hogy is ne ? Haladunk minden téren. S a hol nem, .ott egy csomó csillogó frázissal takargatjuk be nyomorúságunkat; rothadó hulla frissen szakasstott virágokkal borítva. Mi mindent mondanak nagyeszű és nagyfejű bölcsészék a civilisatio áldásairól ? Mi miudenc kellene annak hoznia, ha egyáltalán hozna ? Virágzó fejlődést az emberi cselekvés minden téréit; általános haladást; jólétet és boldogságot a palotában ugy, mint tíz alacsony náddal födött kunyhóban. Serény munkásságot és hasz nos versenyt mindenütt. Az emberi kárhozatos szenvedélyek lecsillapulá-sáf* Á humanismus eszméjéből folyó érdekközösség folytáu támadó békét, egyetértést, testvéri szeretetet; a jónak önzetlen elismerését és minden eszközökkel való támogatását; tllrel-mességet a vallási ós nemzeti érdek-nyiivánulásokkal szemben. Gyönyörű dolgok egytől egyig, s ha oly szépek nem volnának még lehetségeseknek is lehetne őket tartani. De van is a világnak ideje ilyen csekélységekkel törődnie. Csak olyan emberek agyábamfogainzhatnak meg az ilyen gondolatok, kiket általában a .félbolond" í diszeB czimével tisztelnek meg, minek is futuak chimae-, rák után, s táplálkoznak gondolatok-ka), melyek keblöket Tantalus kínjainak tanyájává teszik ? Látszik , hogy nem a gyakorlat emberei, kiket-csak a jelen érdekel, s kiknél a jelen kielégítése fődolog, ebből any-uyi hasznot húzva, a mennyi reájuk uézve teljesen elegendő. Rendeltetése az emberiségnek, hogy haladjon, hiszen • halad is, csakhogy Ott van mindenütt az akadály ia, mely a h tl adást gátolja. De nem csupán^ gátja és akadálya \|a nem ellentéte is. A lett a sötétség, a \|sz a rabszolgaság és el manismus mellett az laladásnak, ha-ilágosság meí i badság mellett yomatás, a hu-smbertelen zsar- nokság; a jog melleit a jogtalanság. Mindenütt a tagaftjá mely felkölti az emberben az állatit 8 épen akkor, mikor szabadság, a hurnáni imüs és a jog ünnepet ülni késsilil malasztos áldásai ali tfek, s a béke tt az uj virág- zás ösvényére léptnél tek, bőszült vi harként söpör ré^ig fölött az, amit háboi mely a oivilisatio I ne tiot iparkodik m^gfc Ián félszázadra álli sát és a virágzás kerekét. I\|y azután igaz in nem tudjuk, áldás e vagy átok az a mit a szegény halandó oivilizatión sk nevez , és olyan vihar e a hál orú, mely rosz miasmáktól tisztítja meg a levegőt, a minőnek azok állítják, kik a háborút fölötte szüksége mek tartják. yfejü az embe-aredév népi volt hogy felfogni ta-ertt tanát a fe-Azaz inkább is jól. Mert hát szeretet az, alkalma nyilik és az emberekminél hamarább lvezetére képessé unos haladásában gondolkozó em- V. évfolyam. átkos szel le ne, a világosság, a nemzetek feje unak neveznek, vében a civilisa-numisiteni s ta-;ja meg haladá- ros vérrel ásatja! á foljdét^ földöjifutóvá lesz családom, boldogtalanná, jiyomorult koldusokká egyesedet > mely ezerrtzejreseií piővel .minden hajt, mely úgyis óriási közjdelémre hívja fel.az emberiséget ttaíátos munkában vérrel és átokkal IhiszszUk. A fejlődUsiiekj es virágsás inak föltéte a békt. A hab brit következménye ném lehet fejlődés és vi- rágzás. Azért az egyébiránt éemmi történelem véres gyalázatára \'és si Krisztus születése Rettentő keniéi riség. Közel ké{ c még elegendő arra, nulja Krisztus egys lebaráti szeretetről megtanulta nagyon voltaképen felebaráti hogy a népeknek egymás ellen törai nek, hogy egy ma s a túlvilág áldásán < tegyék. A kor rqli van valami, a mi bert mélyen megdzámoritja. Két gon dolat foglalkoztatj i elméjét. Vagy hamis irány az, ip< lyben a polgáro-iszközők nem ele-innak jobb útra s aibly a fára-kiizvjadt \'verejték uővoll . Az elsőt embeijiség neüito-! jéyel együtt szomorkodunk az öldöklő háború kitt rése fbl<kt, mély - legyenek bár politikai motívumai bármilyenek, mely - szemponth z közünkI— a világlapjain feljegyezve égyenere válik a mtánii második ez- sodás halad, s azi gendők, melyeket való terelése czéljából felhasználnak; s volna a fdly-emberiség czéljaira kuő háború, • mely városokat, pi- vagy pedig tesped tonos béke, s azi szükséges az öldq romba döut virág zjó redév utolsó előtlij századának A török küldöttség Nagykanizsán ! Elokeizuietek. (h. m.) Azon j nagy szerű fogadtatás,: ftnelyben a török kftláottség Özegodeu és áamsukára az o.száf tő városában ré*e»űltj az ttooepélyek hosakil sora, mely fóraro-suokbau a kiildötusg tisztelőiére roudoz teteU ; a figyelőin ino.y ugy^zőlváu az egéaz ueinzet részéről a kJiiltlüLwég felé irányult, \| iuiuket Kauizsaiakatj is kíváucaiakká tett a iieyizer. veudégeire j S nagy buzgalommal • jjetüzgetiuk a tőváios lapjaiuat a tőrök! kttídbttaégról szóló pziíkkuuj a melyekbÓi! megtudui akartuk , I —} vajion a küldöttségj mikpr indul Pestről ? merre utazik V hol szándékozik megállapodni"? időzik e még jralahol ? De ö tekintetben a ÍŐváróa lapjai sem igon adhattak a legutoilsó ! napig kellő felvilágosítást. De az eshetőséget vszámba \'véve a nagy-kamzsii társaskör inult csütörtökön délután gyttlfl egybe, hoj^\' a ne tani teendők iölött itanáiskozzék. Itt egy bar-miueztagu bizottságit jelölt ki, mely máa-nap (pénteken) egybehívandó volt, hogy aj fogadtatási előkészületek iránit tanácskozzék. Pénteken már [valamivel többet tudtunk a í küldöttség megirkeJéieielöl Tudtuk ngyanis,\| hogy asombatan reggel eliudulaak Budáról. , A rendező bisöttság azonban megkezdett^ működését és a maga kebelóból a különféléi ügyekre nézve ajbizoUsájgokat nevezvén ] ki, elhatározta\', hogy falragaszokon hivja j fel a közönségét, bbgy a török küldöttség Üdvözlésére a kanizsai indóháznál tÖmegö-j \| seu jelenjék inpg. £ fáiragaszojkat jaionbaii ! szombaton reggel ixég liom lehotott lelrá-j k aaztau í, mert biztos hír* még mindig nem [volí arról, hogy mikor"érkezik a küldöttség, jvégre fél tizenkettőkor felvilágosított ben-nünket a fehérvári polgármester tárirata, mely ugy hangzott, hügj a kfildöttség ja délutáni vonattal \' érkezik. A ial ragaszok gyorsan fel tűzetvén az idő rő-jvidsége dacsára a közönség^ mely különben is némi izgatottsággal várta a biztos Jhirt, elég jókor ótesiilt, S\| egy óra után ! roppant néptömeg kiséretéhen in^ííndult\' a j fogatok hosszú sora ki ax ínüóhá/iios a ven-dégek fogadtatására. — Az indóházban. A fogatok nagy réaset koszorút és 1 virágot vivő hölgyek, a blarminczas tagu bizottság, nagy része teszel fején, és zöld-píros szalagokból készült vállcsukorral t \|f s más közöuség indult ki, a tűzoltó testű-I let teljes díszben, a torna-egylet gyönyörű \| zászlajával testületileg inqult ki az indóházba. Az egész perront nagy azúnity közöuség ioglalta el. A testületek hosszú vonalban állottak lel; a reuoező bizottság s a koszorút és virágokat hozott hölgyek elül várták a törők vendégek I megérkeztét. 2 óra és 5 perczkof az ind ójiázba robogott a vonat, s csakhamar látható volt az öreg sheik őszszakáiu arcza. A mint vouat megállt tschok jassa és éljen kiáltások töltötték be a levegőt ; a rendező bizottság fogadta a vendég éket, kik a szíves fogadtatás láttára ráok borultak és összevissza csókoltak bennünket. Karonfogva elé vezetvén őket, Farkas László főgymnáziumi igazgató rövid de velős magyar beszéddel üdvözölte, melyet az őrnagyi ranggal nyugalomba lépett \| török orvos, Dr. tíiau, ki narmiuez évig tartozkodpet keleten, tolmácsolt török nyél ven". Az üdvözlő beszédre Huszny bey, az adríonopoli képviselő felelt meghatottan £ beszédet a Budapestről a török küldöttséggel jött Dr Deutsch tol-.inácsolá, kinek ICanizsán több dolga akadt, miut a mennyit hitt volra. A kölcsönös üdvözlések után karon fogva vendégeinket, a jelenvolt közönség tschok jassa és éljen-kiáltásai kőzött, utat törtünk magunknak a kocsikhoz és ezerre menő közönség kíséretében a „Szarvas" vendéglőbe hajts ttunk, hol szobáikba helyeztük el. Itt kávéztak és cigarettoztak ós kissé kipihenve magukat a rájuk vrő ebédhez vezettük. Itt már a többi asztaloknál együtt és szerteszét vidám, legények itták aHiegy levét. ! i Az ebéd. Vendégeinket a pestiekkel együtt, kik között örömmel láttok , a „Pesti Napló" szellemdús vezérczikkezőjét, Kaas ívort is, egy hosszú terített asztalnál helyezve el, a toastok sorát Huszny bey nyitott meg, ki a le\'kesültség és meleg rokonszenv hangján emlékezett meg azon ssives vendégszeretetről, melylyel őket mindenütt fogadják a magyar nemzetre emelte poharát ; Dr Deutsch, kinek alkalma volt nálunk épugy elrekedni, mint Erődinek Budapestén, tol- A „Zala" tárczija. i I ,Egy nö boszúja. Eredeti beszély W A ft tt A K Á-tól. (Folytatás.) 111. A temet és é n és a barátnők A fiatal leány egész a temető ajtóig nyugodtan} köny nélkül ment, de midőn a sírokat meglátta, melyek hervasztó nyár által leperzselve, puszták és világtalanok voltak s elgondolta, hogy. az\' ő jegyesét is a földbe mélyen leássák, követ és földet dobva \'reá \\ hírtelen halkan fölsikoltott, sötét lett előtte minden, fájdalmas ssúrást érzett szivén ; eddig küzdött, hogy a kül-szibt megmentse és aa sikerült is; hősies-* • éggel tudott önmaga fölött uralkodni, de végre kiiéradt a folytonos küzdelemben, — kezeit tördelve, zokogott szirreposstdleg. Ismerősei egyenkint távozták tőle, 6 utolsónak maradt a kíséretnél, lassan ment hogy meg ae hallja, midőn elássák Henriket. Láttát miként emelik le a rózsa iüaé-sés koporsót s leteszik a hideg főidbe, örökre elválasztva tőle. — De miért ívnék tovább f — Egy aae-rető lény elvesztése iránt érzett fájdalom MMuléis, kilöiab tollat igényel as enyém-aéL — ; Midőn a menet vianafoldalt, Flóra \|s «uWaa (aU Indulas égen már feUlaai kezdtek -a csillagoki est-homálya elrejte^ könnyeit. — Haza érve, sso mondhatlan fájdalomjm tetten közeledett , ág; gyengesóe, melv a dal máknál, előidézett mat, mely peresekre Midőn másnapi az élettel együtt vi Kicsiny szobája tak eresztve s a ssoqá terült el. Flóra dalt jvon lagán, könnyei végig ben egy nyitott lévél ként lolemelt s a4 kezdé, de könysi előtte a betűk. A levélben pejdlg remegő alakja s as igyekvék , keserű m jába zárkózott, s ki-! l}tés reményt vesz-ánoz s a physikai lők sajátja nagy fáj-Bgy könnyű lázas ál-ütompitá lelki kinait. ggel Flóra fölébredt sfzátértek fájdalmai is. sötét függönyei le vol->an gyászos félhomály Lsokkal Olt kis pam-lerogtek árosán, ölé-feküdt, melyet idŐn-\| jurtalmát olvasni npéllett elmosódtak ■ Rk „F lo rit.tw, Most, midőn i pár sort irfk menyasszonyom ,1 - • könnyet sem értem, Nem veastek <m kívül semmi olyl i galma ki nem p4to -alatt, ninoe fájdalom, . nyújtson önnek vigiu» a könnyek napisiban ez állt : \| t e n Ö n n e W**, m végóráiji köselgé-Kegyedhez. szeretett Oh ne hullasson egy térem. esedjeZem. éíétbfen kegyeden Íveset, iftit a sir nyu-,1— Oh lenn a föld szenvedés jé e tudat talást, á rosz napok, ol gyűlölje) öTtü: mosolyly at ajkánl lUi los sebet s ki snnr remen, mely ruházat drágább kmceeiM asm átallott* kké azon embert, ki tá kebjsm\'eo a halá-lódni fog kifolyt vé-szirad, \|s Önt, leg-világok rágalmazni De majd btt ionj, jött, sziámol vele á gondviselés ural) — - Nagy Isteni- -- már [a eszméim össze. zavarodna)^ — a balál cuŐtteiii áll, — j S ohl — ugy érzem, hokjf a kielégitléú ^sz\'ej-celem üldöz sirami^. -M Éljen boldogul, Feledje -4- feleáje élU 1 , ! Hénrjjk-jétia — \| [ Midőn a fiatal leány, igy Jcsöndes. fájl: dalomnak adta át unagát, Yilnla barátnő]4 lépett be. derült njosdTylyal ajkán. Kespt nyujiá [az Arláező élé Flóra és sZayait sókogás touá blj 1 i \| nNe jsirj Flóra, \|U mondá Vilma a résZvét légcfrokólyebb j^lel nélkül, nem éprÍ8zthetdd fői laf hpltaaat zönnyeiddei Mindig ertfs meggyőaődésem volt arról, hogy! ti egymáséi nem jentek spha, hisz aunyvl külomböijöU HenHk tormésseto a tiedtőil ő füiolerikus természcjtU ! yólt, inig te sank guinikus. I Halál! híre mjeg sem lepett, mert egy ellőérzet Uljisülésélláktiam benne." \' npn 1 oly elUsgyiUóitnak érzem msfi fJam,M —j [tété kubej jFllpra ffemrehány^ ág! tekintve Yilntéla, ki oly ltönqyelmueh besjíélt elveszített baKátjái-ól. ] •Mar. pedig, i z i£u\|kt megvallva, pn Helyedben \| legesei élysobet sé\'m éreznéth magam élhakyatQtt iák. P E éáirtysj Alti, áalndenki jérdékkel viseltetik Untod, s lz érdeklődést több oldalról a szerelem l zóktá ."követni. ! /?n bia azt ni Qndániím :B , gyöngy ház, ha ilessaksjd I lesz riásJ? 4 ! FWW áróát! hlrteléa sötét pír oifötí boritá el is a! haraj áijriU. Heves bángutí ^kiáltott) í .Vilma 1 ily szerep milyet te nekem szálltál, nem lér össze lelkiísdkreteaségem és becsület érzésemmel • Isten tanúságom, hogy Henriket szerettein híven s ha lehetséges volna, saját Bzivvéretneft outanátu ha as által Őt, az életnek vissza adhatnám. \| Oh! nem érdem-leném, hogy a föld magán megszíveljen, ha gyászos halálából hasznot húzni, megkísérlem merészelném. Te nem értess eugem Vilma, - foly-tatá azután bánatosan — neked nincs fogalmad az én lájdalinaimról. — Nincs is ember, a ki megérteni tudna engem " — -Viíina fölsóhajtott, e sóhajban ast lát-szotti mondani: nmŰy unalmas itt lenni Fölkelt és rövidea elbúcsúzva elhagyta a szobát. Midőn az utczára ért szemben találkozott Adéllal , ki föltűnően öltözködve^ kék riiha, és rózsaszínű szalagokkal díszítve, jött elébe és tőle pár lépésnyire kiállá: . „Csak nem Flórától jöss Vilma ?tt „Eitnlúlud onnét" — válassolá Vilma jCsódálom, hogy slmentél hozzá, a botrány után.* — mondá Adel megvetőleg bigyesstve szép szabású ajkát. „Mily nemű botrányt \'értesz ?," — kérdé Vilma, kapzsisággal .lesvén Adel ajkáról a szavakat. „Hát a Palotai temetésén történtet. — Te távol voltál Flórátöl, nem láttad, hogyan viselte magát; de én, ki közeiébén voltam, figyelemmel kisértem minden mozdulatát. Flóra ügy viselte magát mint egy sainéssnő. Hangosan zokogott és keheit mácsolá a lelkes éljenekkel é» tschok iaasá-tll focidoit bHiAii«t. mii a* üreg imik • .a többi törökük szokásos üdvözlésekkel vi-taonostak. Bothó Imre ur saép és lelke* szavukban üdvözölte újra aj vendégeket, zajos $ijfiiekke) fogadtatott! tuasst jának aaott pMiuu, moly ben eteket mondá j a k<H uemsét mely századokon át oly kö-vitikeretes volt a gyűlöletben, pontúi époly eret a szeretetben. Után na Itaghib bey iiiiiihdott szép fordulatok ben gazdag francain benídcl, molyunk végén a magyar ii < m se let éltette. b. Kaás ívor , egy hosz-M/itbb franezia toa»zt<>t mondott, moly a fiatal tőrük fik részéről számtalanszor e sza- , \' » vakkal saakittatott félbe: c\' et vrai. Víg ? dtrüU kédv közt telt le az ebéd ideje; -fél hétkor a nyugalomnak engedtük át \| ,i : vendégeifikot. A banquett és u koncert\' Esti b órára volt kitűzve a bapquettJ ttzás teríűéku, lenyes lakoma volt, melyen • ) tőrük vendégeink teljesen otthonosan érezték magukat- Ez a szarvas vendéglő ki-! sebb Vermóbr :t N történt. A nagyteremben ez alatt folyt ip a főgimnáziumi ifjúságnak scutfljyegylete javára tartott concertje, melynek leíofyá mról\'ma* helyien szóltunk, inegemliujén azonban, liogy \|nagyszámú és díszes volt a.küzíhiKÓ^, mely ez alkalom-1 mai a coueertr* megjelent. A bsnouet-teu a toasu>k sorát Bot hó Imre, társaskört elnök\' nyitotta meg. Velőn szavai, melyekkel király 6 felségét és a török sultáAt éltette, lelkesült viizhangra találtak Után\|ia saónokolt Raghib Murád sajnálva, • ogy alig talál szavakat, melyekkel némiképpen feuezhetué ki kös zönotót az ily lelkesült tagad tatáiért s szépen ecsetelte a muszka, és török viszonyokat, a török sza-badelvttségjet és muszka türelmetlenségét; Uab^its iratgyarnyclven a tör Öle nemzetre. .. Walbach Mór franezia nyelven a\' küldöttt \| sógre.. Plihal Fereucz, auiint már e lelkes \\ szonoktól megszoktuk, igen sikerülten a \'török magyar barátságra, megemlékezvén a magyar bujdosók togadtatásáról törökkőn* bab 1849-Üon.\' Ebeuupauger Lipót franezia nyűlven, a török\'nemzetre* Huzuy bey törökül Plihiílluak felelve, báró Káas Ívor franezia uyelvon szintéit a két nemzet barátságára. l\'uboly Vidor, verses toastot melyet lnpimk tárcsájában hozunk. A yanjquct t után az idősebb törökök nyugalomra, mentek j A fiatalok azonban a tanezterembe jöttek, hol vigau íolyt a fiatalok mulatsága. Egy ifjú török tánczolt is csárdást, bár egy kicsit nehézkesen vá-J rosunk egyik legszebb fiatal hölgyével \| Varga kisassaonyuyah fogatol ekk< >r gató ál tnel) dag vcjli melyek iyülj ki) aMpéiu 6 ragadta. r\|iibejl(íl vóocA, mely, k vSjiűk te asztoc tál Mtüukb tiiuk ki k$zÖiiééi; vál, Irír megszólt lyeikut körülije,líl A távozlí fa szo t \' sorok irdj és Hottjif tolinácLo az öreg H/.<mzákái T tisztelete lése jalól I tett. A i cmeleadi \| getés utál állások k szomeibei i és kimru könnyesv b geink Ipefi lencsébe hajóra ezál késsen álIoWalk az elíidulásra, — srkas László főgymnásiumi igaa-t\| fel az htoUó toasztj mondására, IJemes fordulataiban »ó oly gaz-jmlnt jiáfl folt olyy kelybkuen, z eddig sic/ számmaü a tereiobe öáségetIá lelaesédéi határain tál-mjos tapiottrá és filjeuzésekre AI barbár halálom —; mondá kö-áborút indít a keres4énjrság ne- MegjyjW \| áienfjek • iMUdk\' I Uem sa«p í írte volna db azon \| kereszténység perében, esteire [feszíti az igazságot, — uU nem engedi ho^y e rprnek to es egészében, a mint az emléke-iharadd közifljflk. Ad uln indul-»t \|udóh4zbs\|. Itt ismét szépszámú! jelent üteg, hplgyók ji, koszorú! okkal. A csjBiigétyu mpods.zor ás, veildógeíiik elfoglalták be-vaggoriíkiJflii { Kanizsai pedig I 19 kiséijto \|jBáktornyó\|jg tóket. ~ vendégekfinzj néháurltbáeeaesót es érteieiébien csak uAhányat) e intézett, üjr. Deútseh jtojiaAcsolt kle\|heme4 fejlejt. E momgi szavak I á ia kapcsán fnóndá Deuiiob, hogy \\ 1 • íjrk\' azon jszives fogantatájS rí- í melyben Káuiasán reszpsültjek, s knélyen ériett <5szmté blecsU-akt akarja {enni mid sobn sem Onit megiüdúlásakor \|mrb!&nját ij . Ss valóban harmadaaon ^sen-a vonat ncsókjásau éaj éfjen ki-elrobogni] kezdvén, a Cheyk MrbUját o ifojiig IHBHHHHIHH - vdujié-. Tiiestnek indultak, baneiu Y\'e k^unyekketl leemelte i vaffgoa ablakán,! httra dUltl Ülésére. £ >nnan Brindisiig, i t fognak r sgydi. asencek r- !h\|i> hajm \|s tép S ]ne legyen ii muáheti eliió I mmét epocl imáákizxatok éret-oaunk\'már szépnek vesMqelmes) Elég fy- 4 . is kordM Kódjai bic «aita.u víseMs a nagy eaflli wkat.\'gyor É ^aétfBMk nem • Peruén \'ektíl,! de el i lábban és ItOjbbet, rnibt jnáekor egy fél-izézad. h zák Ainerika óriási kdidelme a déliekkel, —{■ a mexikói dramla,] — olasz és Hémeto szkg I pgyíége,! — a sza4ovai, — i óniaré zil jufxinácai döntő csaták , lainaf c mult rövid évtizedben folytak le sieműxil dldtiJ jí uac vemio ad fiortissimum0 mpudja a világi zejlem A kelleti kérüée is most akarodSj atjki \|ipegszü)emlittet\|ii.r Nagy em-brió»I Ui g nyomja Európa méhet!—Jobb iü ha m gywllf tőle, 4- igyj vagy aaú^y, -- de p\| intze Jamúgy" ahogy mi képzeljük t i. bog r\' [veszftseu a más háza jelótt söprÓ 7- hódfi ► nagyravágyó 1 —\| Akkor nyugodt b^ log i lesz1 Európa legalább egy tél-b: iázadrpl így hjagy amagr, de imindenkép ti ponti és fcjpoka lest ez lEuiiópa sőt a ▼ iág t<jí iáetébon. Néii paudk hát ha mindeneknek szemei most, e imár neki zúdult\' orosz — »ÍÖ-rífk hálíi rúra iMnyulnakL k A« i jísitei} hogy Ilkzánk és nemzeti-igünk \|< oldja njeg e gerdiusi eao- 3 •t a dviltaaltió és sas badság geniusa f"* Néhányan vig <társalg^s közt ottbónn j v£u mulatósának tovább s ez alkalommal Ua-gib bey jékes frauc\'ziauyelven mondott újra egy toae/.tot, a melyben e gyönyörű paBsus térdult elő.: A mi őseink a régi töiökök ni a ti őseitek a régi magyarok folytouos ellenségeiikedésRol visel tettek egymás iránt. Vér áztatta azon itildet, melyet ti ,drága házatoknak neveztek; de a vér megter-mékenyité a földet, a e torniókény földből i^tit kt egy pompás] virág, -és o virág a barátság, mely köáottUuk soha sem fog enyészni. A biicsti. Vasárnap egésa délelőtt szakadt az esf>. Vendégeinknek volt tehát álkalmuk kipihenni tegnapi fáradalmaikat; értesülésünk^ szerint o délelőtt sokat irtakj is. Dél-beb ismét kísebbszérU banquétt volt a vendégek tiszteletére. * Toaatokbfiii itt sem volt hiány. Simon Gábor magyarul j Valbach Mór franezia nyelvenL Llassan ef., törökül, Haghib^bey franezia nyelven éltették különösen a török és magyar nemzetet, ittak az egyimás közötti barátság és rokonszenvre 8zép, sikerült toastbán köszöntötte Koboz István is, a Somogy szerkésztője, ki Kaposvárról hozzánk jott, a törököket. "De .miudig\'közelebb jött a válás pillanata, a jelen naplója. MííJup. „Légy boldog s egy U Májusi kies estén, -f Gondolj rám s jgy Jutalmazva lesiek ón.r . ^épdal. Mf shoi lia valami \| szépet ákarlimk mondani: h Májust inpndtunk.\'A gyermek az ő űkörömét, -r a jegyes as\| ő esküvő nip] , — a férfi az ő Uti kirándulását, — föld Qépe a kikelet me^Qto* nepléséfi — nd mind Májusra tartogMá, A -költi — a népdal — állat inli-y —llo^iq — boldog boldogtalan Üh-i 1-sejét. Euró na jászakiljb eznek egy kis Kápoljyi eget. rőfónytj Német szomszédaiéul heuton \' őseiktől örökplt űzo-— de még basánkba elszpH u\|k itt ts. nMá\|jusfáka\'tiu szik-föl bokrétázhi, — lm agyar pedig cigányzenével szokcak > májusi jóreggelt {kivánni. a sántát is zöldbe ésalta á neplé a I Má lakói\' elcko leget) űjqe — tán jruó kásáik szemn sváb polgé ra, tak iölá íjttafki községeiiikbe cgymásnlut 1 Még a beteg< nMajalis> 4-De az eső kavarja! Hágyadtau svábjaink ég ereszük ilé har. A sánta de nem talál a konyhaajtó kapja el —- szél t u Lalá mellé voiiullJ Megint teljesült a -1 \' ne legyen a n szél — fagy — fejlhő U-napot és a természetet 1... i\|yul le az orgonavirág, U-egy bodzafa ágot tűznek a májusfát kidőrtené a vir jos dideregve jár há^nkint nyitott ablakot, — bedugja ölén klarinétját, de s» azéi Mgot, a házi eb neiigjá zenész báb\|rá ját, a iiáai nép pedik csák keverékét hallja a sip[4- tb liiklfés.!. . . fűtött kilyhája tördelte. Elképzelheted hogy mindez álarc, tettetés, hazugság volt. N * An úgy hiszemL az igazi fájdalom néiaa és ha végre kijis UÖr, korlátozni lehet \'azt, nehogy tulságig menjen. Egy nőnek mindég kell éraelinf^^iralkodiii tudni. Igazad van Ad el jp^o tette után valósággal compromitáljuk magunkat és a Tüthy és Cseogei * nevré ániyat vetne ha Flórát gyakrabban megUtOKatuók, — vi-szonzá á fiatal leány. • \' - 5 8 különben is, folytat mit Csinálhat tünk körében? Csak; nem sirha uuk veid mindég! s kOnyüit felrántani, vajmi uw morú időtöltés volna j j inkább hamut hintek fejemre, s remeteként beaarándokok^m egész Palestinát. — De halIoA-^TÜel; kel-Ilene valahogy értésére adni,[hogy barátsága nekünk fölösleg. Mert un,, hj^esatfou nem is mennénk hozza, ki leunenk téve az ő látogatása veszélyének és jó hirnev nket Őrizni kell mindenek előtt." nLám, es uem jutott még észembe." mondá Adel gondolkodva. „fcíeut volna-e ióU- kérdé Vitmá jó kedvUeu — ha nevünkben egy kosár élei-mitaer^ küldenénk npai egy levél kíséretében, melySen fölemlítenek í hogy. miután Henrikje meghalt, aa éhen haláltól megakarjuk menteni. Ez ugy hiszem sértené 6 kegyelmét VB ■ „Nem, ea egy kiaié gyöngédtelen tréfa volna — feleié a finom érzésű Adél —» I\'obbi tervet közlök éni veled : ugyan is : cUldjünk kát névjegyet a sajátjainkból s arra írjuk mindketten J hogy méltóságunk alattiaak tartjuk vele társalpgai, viselete rhH." .Jó l ts a német kivanságti ktUkler ALájl^ Csak aztaJ bóh íi i 4T-L népek jpopeát iintéző viiág-szellem I — Ci igány Károly. Levelezés. . I -rr\| ] I ^císzprém, 1877 május hó 6-án. (Yessprái\\ i UmkakiimitdtióL kiállítandó tér-luak, bejd mlcftJci muk&pv< lui eloadm, társadalmi élet) tnky cenedej őng tUkottági kisérUt.) 2u[kwrlcsztv űrt Márj több; ízben törtéut einlités e becses lapol hasábjain a Veszprémben folyó hó pünki idi ünnepkor, SOf 21és 22-én itiegtartacfló in agyai iparai ifjúsági ván-aorgyüléaj s ai ázad egVbekötöt^ munka-kiállitásrpil, fölöfllegeBnek! tartom aa ebből eredő s mlndeaeéetre a szomszédos megyéket, de Wfs házai iparunkt is j érdeklőiig, azoojkim<mdhat\|an horderejűi szellemi hasznot ^üjseteiebbeq fejtegeitni { tudjuk ezt tai mindo lájanj injagyk>n jól, azért inkább a kiállítássá I iogialkozzunk kissé. i A tv égijel ájtó\| Ibiaot^ság úgy IáUzik komolyan kogta tíeMeendŐit, az elŐinunká-1í tok bev iigeztottek, .sőt mint örömmel ta-p isataljuk \| már, ieadigj is sok kiállítandó t^rgy jele jtetett be. «jezek közt foltíiuően sí k! női i luukil, [Eüaig egyetlen késs tárgyalt láttikt\|k \|"[!4t Ivelner Lajos helybeli auanymű\\ja i műhelyében készült. Segédje egy comjM tt\|máyuiűves műhelyt állit ki tiizta vert izÜsilMl: minden egyes ott használt szerű ám Há leghűségesebben van kicsiben elk iszitve i sőt a segéd magit is ott ülj dolgozi helyaetbeu, ritka aouudal készült remekmű tós a kiállítónak, de különösen a iű inkáidénak becsületére vállan-dik. — Kitt ömban aojnak idején köUleasé-gejmuek ta tandooi az érdekesebb Urgya-kat e bed 3s ; Uppk helyriszonyaihoz ké-pejstf tüzetpj enl níegismertetní la tiszlelt ol-vusdkkal. 4 - E^jlig már 200-nál töbi; tárgy jpleiktetettj \\ e, többek; köz^ Budapest, Szegeki, Kecski nuót, Pápa, B-Csaba, Zircá, Kő-Bptgi üeréu d, Riásathely, Gsegléd és B-F6-rje^rpl is tö \'tó^ttjkj bejelentések. Utolsó tudósításom óta a hklybéli sdvel^ 1 ár^ú\|\|t 2 előadájst tartott; egyet i. A1 L J °h eíy -éd (Nyulqaad^k ndnt és Süketnek 1 ■ ■ í ■ ■ I \' 1\' 1 kall lenníBl a másodikat aprií ké I kérők) K ül önösen es utolsó, előeáaj . saéesel fogadtatott, s fepsfukar kin fffink ea alkalommal nem állkatts hogy a kedve# Kánaler Mari k, közönség kedveocae, kitűnő ah meg ne tapsolja sőt egy szép élőt^ szorút is kapott; de meg is érdenilé eltekintve igen jó maszkirozásától, (Margit) gazdaasszonyt meglepő élttk] get adá- Buli Mfcri k. a. (tdsi) ked^J naiv vúnéssnőnlrről nem is hittük, ily remekül személyesítve a furfaugo," szövő Lizikét. Bíró Margit k. a. miéi, dia most is megfeleli a várakozásig több igen jól sikerült jelenetei volta többiek közül Haider Antal, Seumzer J, Lujdvig János, Zwieker Ferencs, Vájó \| dor, Kanálar. Sördén etb. arak in, igyekezésüket odaforditák, hogy es t alkalom mai nem nagy -számmal egy b< közönségnek minél mveaeiasebb estét" rezzenek, ami sikerült is. Aaoa panaszkodunk, Hogy nincs sádalmi életünk s íme mid^n itt veim] alkalom a gyakoribb GssséjGyetelek azon némileg lendíteni, ismét a régi visszavonultság, uralgó kasztok sto u Hiába, úgy látszik rajtunk már semmi fog, még az országszertei lelkesedés vendégeink iránt is csak egyes kötök délyét hozta némi i agalomba, s esek dottek is fldvOalő sürgönyöket, de a ós a nagy köaönség ? r ! — — i— . Less városunknak zenedéje is, az már meg van téve, adja az £g, hogy rüijöu az ezt léteaitani akaró nemes bsrbarátoknák a kivitel is. Erről ast idején résalétesebben. Ugy látásik, már arra vagyok kárk« tatva, hogy minden tudósításomat egy J saiionális öngyilkossági1 eset elbeszélőt végezzem. 4- A lefolyt hóban isai lődött ea eset varosunkban, hol már öngyilkosságok napi reuden levén, í megszűntek azon kezdetbeni izgalinss I tásj; előidézni. S. R. egy igen. jó ház való fiatal ember, ki már huzamos idő dolgozott Mó\'rocaa Zsigmond ügyvéd irodájában, egy egész éji mulatozás m hajnalban haza ment lakáaára s ott főbe H magát, de a rögtön érkezett orvosi segé annprira megmenté életét, hogy mint \' juki már néhány nab múlva a kór! teljesen kigyógyulva elhagyhatja. Hogy vitte a fiatal embert e szomorú elhatán aásra, hogy életének erősaakős módop 1 sen véget, még nem is gyaníthatjuk, csak igazat nem adunk a városban elteft jedt kósaahirnek, hogy valami szerelmi ep] zod lett volna az oka. Hiába, sok nálu a tüzesvérű fiatal ember. ( Bakin Öt Két előadás a viliamosságról. Tartotta Witt Fülöp. Jfinden irodalmi mű elősaava csu arra való, hogy az olvasó ne olvassa, .« azért az iró mégis megiija. En iró — n es lévén mi különben állitásom nélku i s kiderül — ez értekezésemet nem nevezhetem ugyan műnek, de mindamellett kény saerítve vagyok előszó gyanánt kinyilatkos-tatni, hogy élőadásomban kerülni fogok — amennyire csak lehet —• minden tudományos elméletet és saorítkosaudom a vills-raosság keletkezése , — hatása, baszonre-hetŐBége — és mi képe ni alkalm az tatásának tárgyalására Tehát tárgyaljuk! Ha üvegpálcsát. porcaellánceövet, kés vagy spanyolviasaruaat, borostyánt s.Let gyapjú, vagy selyemszövéttéi dörzsölünk, ugy a döras ölt testek azon nevezetes iulsj donságot nyerik , hogy könnyű tárcrslu mint pl. pápirsaeletsiKet, bodzabél bel ké 1 mert Henrik Még a tőle I — ügy, tó lőleg emlitek előtt, ugy lio hol elbeszé\|ói csak gunyny ínnél maradunk. J£d napon törtfenjék a tejHr kivitele?0 ! „Akár üho nap. - Mise akadák „Jói yán, tehát holnan« f Es e jkfet lelkes l\|öl&;pki& ^ssjá ján ellebegett, j Ezek Walt ia Flórt barátnői. Így bbizéb<ik azok, jkíknek oltklmárja Henrik agigp<lalna nélkül bízta jeg/^sét fik, a helyett hi § y vigaszt nyújtottak yblnla búsongó .tár n tőj Ll mek, nem <áialt>tták megvetni -4- kö uyo 6 rt. .^aunaif 1 ivek , \| Miknek fogai inuk sincs a lellü Báj iáimiakrél és ezek sqrjiba tóríozott aj két : iátal leáuy isi Könnyéimi eio mondtak Mi reá « 1 szó,t ffveszszenM[ 4t ál pniórt mivel könyesní av skálánál. 1 síi s!s jogát I is mégtagaatál^ ! lí! . I f éi egymás icöá^ oly kicéinyf U s őt ulajdoln barátnői má- ok r haliáhy nőt y pgro aa egésa saékvirosj \| ?»k4ityg ren< őbb jelenétéi lefölytakl Flóra klttrité kelyhet s élt den bnosu iié Egy ts er ás bao, hogy eitfnt. lett, kisem tu kön keresztül » ssó, mi T i IU;>\' I If n I\' I KÖvesienek e Utó nevét 8sórt4k\|a i ralmat, tiszta szenytblérj nevét bemdcsjaol k iszappal \| s nem> gon doltak arra) log; rágalmaik jvissfca \|\|T hetnek önlejintre mint a bünöinek aa éabsl vetett aakkai.l - I Mit roll mit tenni 1 dalommal csordultig telt vot itt eaüld helyéről j; min-kttf n hir! keringet á város- lu » (ölt ogy hova ásébi, hóvá legmo^daijii {Rövid wŐ-1 öf merül bika ast etess nsauót . gerjesztett a városbsái, különböző hírek saállóngUk ő^nlünkről, de ofindlnlkább] kevesebbet volt végre elfeledték. . rí m én t éri!\' ! kedves plvaaóim J iSlH egy szédstŐ magas szirt-fekvő falutól nézvje py-rliiíijl alátíu k légy esőnkig I ódon tordnyhoz boa hasonul és mely álktt háborgó folyam aüotL - I j i Kies jvMkV let ült el mlsairt mögött és a távol bérc ek elmosodó kjépei, tündéries panoramát itiutattak a termésset álul alkotott bájos kopekből a a napsugár enye-legni JáUsotf ák égjen úszkáló apró Ifelle-gekkel, különb egészet kéneave , mint a legiisgyobbsierti Uhisterségesan épült \| sain-tere k lemágvlobbi városoknak. Fekete aaiMlaj aJjábaio tiiéLabús tekintettel ült! egy klakj\'lkinék arokvónáeai klás-J és^k Uvoltak ék hullámos tz^ke haja yégte lei válikín. bájjkli ömlött el [ÉMkjkftf.) kerek Fe{k)58x0^ 4 török M,(lötí8ég m&Tal. bey hez a Han<\|tt©tl 1 1W alig kogy T ^ rövidre fogták, áa a íhirtJ\| Corvinák BécR falj fiípakko ráp Ekkéit fi Ilik — iüfUI lm akkor vigaaatalásnl Magjelennek a softák I Miként vihar után jövő Tündéri napragyogás, Országszerte olyan volt-e Törökbarát fogadás. A töröknek saép hssáük lett Most Mekka és Medina; Mert a magyar egy törökért Száa oroeaezal megvina! Kanizsától nem messae van Magyarorsaág határa: Isten hoaaád saép küldöttség t Jöjj vissaa nem sokára, Vigyétek el had\' harsogják Buaapestől 8tambnlig Hogy veletek bárátaágunk Soha többé nem mnlik 1 Mondjátok el a Sultáoak Otthon a nagy örömöt Hogy a magyar mily eaiveeen Fogadta a törököt.... Mondjátok, hogy aaátausattak Várna, Moháos romjai I B alánnak a közös ellen Fog majd öeeaeoaüani! De „toenni több mint beszélni8 firt rác mondani szokták Végül hát csak ast kívánom: Hogy éljenek a Softák I Tuboly Viktor. ii«ftt\'goWócftk4kftt tat toagokbo* vonna-JST-: (Kisérlet) I Ha fámlemear* hejyeaett oodiibél-golyóknak d«rssölt üveg vagy gyautarudat kőtelkünk, akkor látjuk ^hogy a golyéns-kik vontatnak, neinsokátja padig elúsait* tatnak. (Ekértit) — A régi görögök a vonzó m tasaito erőt caak a ooroatyán-kövön kimerték! • minthogy i borostyánkő görög ueve „elektron" es erőt elektriczi-tásnak nevesték. Mi magyarok „villamos-tgnak" nevezzük. Miérvr majd későbben tdhii moií. Keletkezésére nézve a villa- késaUl ón, hotfj mel dörzsöl tetrí villamos leas. moaaágát mogsjs\|n<ui4iti ét mi villamossággal I Hy Uiganyt»dl, le\'Jit f^m-l as Üveg, miáltal poiítivj ko iductor jaögWúv vij* a fukönyvbeu. (.Ha a locuőuek egy én iának HpH tudjuk meg. Keletkezésére oésve a mossug többféle i \\ an ugyanis : djörasplés, évin tón, in ditát éi hevítés által gerjesztett villamosság. Ksenkivül delej es állati villamos-\' •ág. Hánk nézve asoubad legfontosabb és legérdekesebb as éri ütés és iuditás által keltett villamosság, miért; is inkább ezeket fogom tárgyalni és a dörzs villamosságból csak annyit bemutatni, amennyi a felhő-aandók világosabb megértésére- okvetlen ssükaégea. — • (Kísérlet.) Ha egyszemű villamos ingához, melynek #bodzagolvócakája aelyem-•aálon függ, (Szükséges Tmondanom miért ittgg . selyemszálon. Ila fis üvegpátezának as egyik végét tUabe tenném, akkor a második végét foghatom anélkül, hogy ujjamat megégetném, épugy tehetném azt tával is. Ás ilyen testeket molyok a meleget nem szolgáltatják, át más testeknek, ross hővezetőknek neveasttk. De ha vas vagy idás fémpálezát tUsbe mártanék, ugy csakhamar érzeném a melegé tL mert esen testek tovább adják a meleget s azért jó hővesetöknek .neveztetne. J&z az oka , miért adunk pl. a vasalóra talogantyut: Ep ugy minnt vannak jó ps ross liövesetők ép ugy vannak jo ós ross villamvesetők, a iémek, a szén, az állati test, különösen az emberé, a viz és a vizgfcj. Ez utóbbi as oka, hogy ftedves időbeu \\ nem igen sikerülnek a dürzBvillanygóppeli kísérletek , mert a levegőben lévő visgŐs mint jó vezető magába ssedi a villamosságot. A legrosszabb vesetők : az üveg, a kén, a spa-nyolviaazk, a gyanták, a guttapercha és á selyem. Akartam, hogy a golyócskával közlendő villamosság beuue maradjon, s azért selyemmel szigeteltem el, mert ason nem áramolhatik tovább), dörzsölt Uvegpálczát közelitüuk, akkor a golyójcska vóusatik és miután a villamos testtel érintkezésbe jött; megint eltaszittatik. Ámde közelitsünk neki * dörzsölt gjyantarudat, megint vonsatik. r-Szükséges tehát hogy két féle villamossá* - got külöubözt essünk meg, és pedig üveg-téle villamosságot és gy^ntateie villamosságit. J Dufay, ki e kétféle villamosságot 1773-ban felfedezte, az üveg villamosságát igen legesnek. (positiv) a gyaulákéi pedig nemlegesnek (negativ) aoVezto, minthogy egyesülésükkor úgy semmisítik meg egy mást, mint as egyenlő Összegű „tartozik" és „követelK rovatok tása azouban intud ugyauaz.)- Ezek után a követkqző\' törvényt szabjuk : „Két kUlönneinU villamosság vonzza, két egy nemtt taszítja egymást. — Ha tudjuk, hogy miniden testben mind akétiéle villamosság van, mely benne tigyszólváu szendereg, akkor könnyen érthető, hogy e aaendergő villamosság felkeltetik, ha villamos testtel hozzuk ériutke zjésbe ; mert: ha positiv vüLamosságu testtel érintjük, ugy ez. magához ragadja a ne gativ villiamosaágot, a veié egyuemttt pedig, ez esetben a positivatl eltaazitja. Az ily.en már távolról felkeltett villamosságot, megosztási vagy elválasztási villamosságnak nevezzük* A megosztábi vagy elválasztási villamosságot ez úgynevezett villamtartóval (elekjtrophorralj fogom magyarázni. Villáin-tartónak navesik, mert a villamosságotahó-napokig tártja el. Ali két részből: gyanta-lepényből és egy ráülő födélből, a gyanta lepénynek az a tulajdonsága van, ha róka , szőrrel -dörzsöljük uegativ villamos less Bebizonyítom. Közelítsünk néki negatív i villamos testet, úgy taszítja, közelítsünk \| positiv\' villamosat, akkor vonzza. A ráülő tedél fából áll és j^T van borítva ónlemez zel (stanióllal) tehát jó vezető. \|üa rátesz-zattk a lepényre, úgy ennek uegativ villa-woézága megosztólag hat a staniólbau szén <\|srgő természetes villainosáágra, magához ragadja a positiv villamosságot, a negatívot pedig mint vele egynemQt! eltaszítja.\' H utár most a födél felső részét. ujammal í érintem, ugy a negatív villamosság teste 1 men kei észtül a földbe \'áramlik éa ha ezu \\iáa az elasigetelő aelyem asiuóron a föde let felemelem, ugy ez csupán esak positiv villamosságot tartalmas. Kryntsük alsó ró ssét ujunkkal, ugy percSegést hallunk ériutsUk bár nappal is fémmel, élénk ssép szikrát kapunk Hogy milyen fontos Saerepet játszik as elválasztási villamosság látni fogjuk aa égiháborúuál, melyet előadásom keretébe foglaltam. — ~ Emiitettem már, hogy a két ellentétes villamosság mindig egyesülni törekszik ha valamely h>sa vezető mint pl. a levegő (ba száraz) e törekvést megnehezíti aaaa az egyesülést gátolja ugy m egyesülés erő szakosan történik, ez alkalommal hő fejlődik, mely élénk szikra alakiéban mutatko sík. Kat már be is bizonyttliaiom a döraa-viilanygéppel. A d^rzsvilisnyg^p áll dOrasazarMM, a dörzsölt ttvagkorangból él agy elszigetelt gyűjtőből, mely rendesett atrgaris., A dftcMMMt t foncsor ^assalgam) (Kísérlet)! fiog villamosságnak yezett leydeni Utnl Kívül a ójnlemezzel, sUin ujgy belül is. A: fenekéig, mely " Fen milyen háta\|fi 10 lényekre, {ezej zkkal ,5 most mind a kut déare következői elazigetelve állán roaz Vezetőn ugy benn t. t. a kll^s nem megkötvej, (\|e az emberi tea minthogy a földdel, "iágu \\ lomlokft s- poiitiv 1 vaA a í ttgy\|»a-n megmtt-b ^alaüzk ^a, de {ép [4 ípaláck pala zkkal fogpi mint átni tetszik, óllal van beboptl onk vül, nyúlik i sínU ti ónleinozsell vau be-vonvs, eg^ fémj álca uiely itt kinlligöu^b* ben végződik. I a m >st e palackok kezemmel lógván, méltüitü n a vili^mgéppől pl. positiv villamoalágga , (mert sa ellcjntétbs* aél ia tölthetném me;, ha a dOn kötném össse^tj :ond iktor pdWitiiv nriÜamps-ságát pedig a fli ldbe\| vezetném, ^nipthogy a dörssszer negitiv sitiv villamoai A gömb öcs ke aég közöltetik, JJ rí tékának a ig\' a megosztás tö hal a külső b magához ragad \|{ isléss is jo éiaiam 5 iti tsant bavárl i» városa\' en mi rajit. ~f rb&h] lei Ko: i tékea feli a átpstt isaero^yo ét; mind életbe vi i ! szerencséi m franca Üerit ítef a sárhji ir\'; jubliáii vezesse rknkhuu lérletét nal h igyen\| i cit4v<4 elssigeiélŐ aelyem- s dörzsölt aédlg i) iylv sl a p^altilrj Jrillaiuiia tadjí a palacsl^ neiső boí a bc isó positiv \|v\|l\|amostjág ény< szerint olválsazfiólng rlték villamossájKáraj Waz mc ;küii a kljiső boéitiék negativ villámdjiéág^l, mit igen! kjlnuven tehet, miűthogy] a kö tük lévő iát igen vékony Üveg. Mar knoat kérdeshetnéu : I vaj jon hová lett a kuiaő sti niol positifr Villamossága. hisz már\|tud]ul, hogy miuklen testben iitina a kétléljB \|viU4niosság szendereg ,1 jzsmorri \|mptcrn)\|i Ssamór a pisztoly helyt ihoUaak villamoi kiló ti pgta.) i avatajr tOuioai uiók U IJk»tHt vul lurratiá itó! k Sível három eltek ki iplébcsŐbŐL nre WKKM lüpes körit nem smiit Imekll ml ibényoiuatá alaftj Szikrák olegenduj jegyináaatau. Ez jfizjüinak \'ébb egy nél iuglva vege/. — léHasik, tűzgolyó íjül, röviu! \'1 idd gy bőyebbeu szót* yillátii igen nagy zelről kékiutve vw* k. — 11a sötétben saemUpa tökélctca benyomás, melyéi itra gyakorolt még eicy I juás szikija Uiji, feltéve hogy a ággal kovetkeaneilf villám il oly %aiif udjuk,] hogy iiem roppant sebességé lett keltve V E kér-jg ibielek: Hi e p^lacak pl üvegalapún vagy más owág; ia\| csáki llplyl ép ossitív villainoss stlntólban maradna, A n.-kl ed » igen jó vezető ,: ai;yo tesl^me áll érintkesésbeu villamosság áramlik* Bátran palaozk belseje.£osi ativ villamossal ga lottót-jó vezetőv ei sz\|k n síikkor üeincsak nyíl váuulni, haue jük az egyesülési), erősen meg llog jble^inüi: a palaczk ijülöltb erof- a villaiu sok \|égé\|k hatnak élőlényekve lf A hirea leimet bébizonyi(a zivatar feuyegete ismeretes gyeilmi felhők közé, (P iUftdl nek felaő végéne stt igeSii nagy utál el iiljilek. fóöymnáziuml tíátall kezoiubpu tartom, nely aziutén jp vezető y úgy a külaő positivj i keresztül a [földbe thatjuk tehát j hogy a ív, külseje pedK{t ue-van betöltve. Ha o ötöin összo, egyesüié* ra alakjában fogna" ia testünkkel eazközö iság coii íoijtjo miidon (ekbitotnéh kitűnően {sikerült sorozat unkbun koalütt Smu- A mikIIl\' nmr ösb váuni vkldt séin habyttj. liátrá,!^ műsnfo-zat egyesi duMl jaihak valódi műélvezetst szeli megjelent dlazé (lit\|i\|iábau ia1 sleinuii kí-hátra, a műsoro-correkt eljátatásá zett a nagy számmal Löá liuséguek. Miud . a gymuáziuiai ifjúsági I zene és lónekboi); tett halnd\|LsAértJműid szorgalmas tanáruk Berecz Imre ur/lmípd pedig a közreiuű\|cöf dók főti MayvAid [Jónselj és 1 Oroszmkuin kjét rázkódtatni lia sen vau megtölt állatokra halálo hogy a dörzsvillku sokáig fogok időz égiháború elemezpa láuios j tünemény, iesztett villamosaiig kjei jár, mint a I 11 hoz elő. Egy na, oly utat követne aUgosat, a mint __ legközelebbi jő v\|m atőre pattannak átj Egiy ütog (batter ia) szil rái meggyújtanak\' mint megbénít, sőt kisebb hat. —f Mog ígérte m óság elmél^ténéíi nem s áttérek telját .az re, minthogy) ns is vil-A dörzsölés által ger-ugyan oly tujueinénvek-. ilyeneket az égiliáboru villanygép Ssikrái ép mint a viljám, tLiJ-zea villáin ugy az^ki is fi ny anyagot s halálosad feküdt Nagyon kösel tehát a vélelem, ho jy az égiháború jvillá-inioa tünhemény.tl liu Benjámin Je vé-tidőn idó — egyszer m agynevezett sárkáuyt-4-játékszert bocjaáiott a síphia^környékén) melyj-egyes fémsodronyt erősített. Alant, a ;sárk tuy. leufoualból készüfit zsinórjához kqzdjis iges vaskulcsot \| kötött, villamossága a\|bégyd-tal felvétethetett és a hoz leáramolhatint. -4-tle Franklin, hogy a zsi ugy, hogy a follhqk zett iéinsodrony á zsluóron át a ku\|e Csakhamar észre nór egy néhány szítván, berzehkji d által. biztatva, ujji t -csakugyau villknw lyék még erőéebb hulló eaőcseppék caiháltak, merd h viz jól vezoti a ^ Ezután Frau gó szála egymást elta íre felegyenesedik. Ea ját lak házán élesi ael; a miuden zlvada villamosságról Jme\|ggyőződött. A rákövetkez ban egy Richmauli búvár Szeut-Péker n közelité a kulcsnak ép szikrákat kapott, mep k lettek, midőn \| a la-zsinorból jobb vezetőt már .tudjuk, iliOgy a áiuosságot. -p \| íj u Philadelphiában saj-iJeltelt vasrüdat lát(itoU alkalmával a légkön ságot vizsgálván, rádhoz mely hlza géllyesen keresztül ter^ volt erősítve, \|n azeu együttf ia legu gáltak. De uezzfllk ■Hl tv 1753 augusztua Üaváj-uevü német terineazet^ rott a légköri viliamos4 Magyar neve \| villa mmérő, mert nem csak aj-é valamely test (villa--hanem e villamosság vagy kevés, is kideríti, átlátszó Üvegedényben i an igen is kőzöl fegyf Hát jó vezetőre erŐ4itvc^ ó rézzel villamosiágo Ur positiv, \|aicár i i\|éga mutatja, tartalma mosságot vagy I ne mennyiségétj s Miit látni tetézi^ kétj aranyiéine: ke máshoz résre. ti Ez edényből a íny ü közlünk, mindegy tivJ átadja a k )t 1 hogy egynemű v 1 miTid a kettő, kell sáu. Érintsük j L i úgy hogy ezt i lőb villamosságától m lomezkék m\|gy in trophort nem éi int kor a lemezké k zodyaágául anotk, talppéuy által leli e; ginít terméaaetai ál atáln a rá mjeg< negativ villasaoa JSppn közel m< terhez és magy aa alakiromatar - a sivatar a télálta halálát. Egy vas-Héjén elszigetelje íiigrj iieut, alant jjlékjtrómá!-elyet Sokolqw Miéssj-yobb .tígyelemmpl ivizá mi az elektrometeil. r ínylemezkénék, s! uiul amossággal ielia mej; hogy egymáit eltaszít elektropbolr i fŐdeHvel > - Ujjunkkal ] a negati sJ^zabaditottukL akkor eltérnek. Ila aa jalek (\|k előbb uílakkalJ ak lm fognak f°gy iguácz arijk, úg) ies elismerést éi Kernek megfelel zplIHezsű lir is i(eU neki Kzi nrkölcsi I sij-nyagi siker is, Krte-sülésünM szerint a ti ízta jövedelem közel 300 loriiitot tesz kiJ ■( tratuíáluuk azivbŐl; s kívánjuk, hogy \|e uíket minél töqbasör is métlődjék tok foglalva. Isten, a uagr Isten oltal ezen I testvérnemaet királyát, királynőjét, kormányát, jövönnŐjét. Isten veletek kedves ieatvéreink I Isten hoasátok nemes dta-gyarekl A viszontlátásra! \' [Caáktoruyáni 1294 esztendő rubeal/ Agher hóuap buaiuidík napján. Beik búlejinan efienai, Hodzsa Mehetned etlendi, Busz ni etfendi, képviselő. ILe-heuieid elfendi, Falail elfendí, Kaghib etandi, Uiza letfeudi f Balti ctiendi, Haif etíenui, itéchard bey, liassau effeudi, Djcfvad >áf. benu^eddin effeudíJTavfik bey, szerkesztő." A fővárosi és, kanizsai küldöttek Csákkornyéig kisérték s távozó török vsudé-gekej. Az elbúcsúzás asivrekató jelenet volt; hiiut értet ülünk Mlrökék éa magyarok alig tudtak kibontakozni egymás ölelő karjaiból aa aii\'sokou pedigj könnyek peregtek régig. \|—A torok küldöttség visszatérő ut-jábati 1. tuáju* hó déli három negyed égy írakor .ért a Ksaztbelyí állomáahoa. Kieasibelyről- nagy száminál — körülbelül \'dOU^olu — nők és férfiak mentek le a küldöttség üd v Ösletére. Dürgő éljenek és „csók jussa] t a aenekar torok indulója közt re-í)ogot\|i be a vonat, mely török vedégeinket boltit Az érkezőket Szép László írantzíául üdvUzlé, mire egyik török iQu f/aucziául felelt! M mdkét beszédet a pnrrouon álló diazeá közönség aajosau megéljenezte. A t est ülje tileg megíelent dalegylet „éljen soká.Lu Áocé el. Ez idő alatt török vendégeink névjegyet osztogattak a a közel állóknak baráti jobbjaikat nyujlák. A pár perczj elmúlt j az inoiüáara jel adatott s a \| vonali a Uákoczy , induló harsogása , egetrázó ptjou s „csok jjassa0 közt tova robogott \' h-A turuk kulüottsey. VeJetője bheik tíulojanan ell\'eíidi, logy miutegy éú éves! fényesén öltözött főpzp. Igen gazdag simü-ve t egyén. 2. Uüszui b ey, az uttomau parlament tagja, mintegy &U éves, magas uiar-tialis ialaa. Driuápolyi képviselő. 3. Profes-seur Hódja Mellemmel eüeudí a logica a jogtanára a konstatiuápolyi egyetemen; Miutegy 45 éves szikár, lekete l\'erli. 4. Me-lienmief el)eu(\|i a galate seráil czimú céhe-1 Körülbelül \'4U ^ves 5. ulema mintegy Alehmed Tértik elVendi a „Bas- a .ueiybeli ilüz[ i á töbök kUldölitség egyik iiik Uehditő. a\| ■ következe wriiáp idei után yelenézéf arrives uaius et eaufs a Véniael Á liiosurklqne nmji íious floíguous\' dé voUs, Ivotra aü\|aptlnu\| angment j^aiis notré rpsperité soieut siír voua — Walbach oltó egvleo elnök tagjától CHemsejd sürgönyt kpp\'a bői : Aujourdhiii ic fjjtr coiour .1 $alkt et sur Sa víitre jville lejt \|4ui{ Maj. (JheinbiedduJ. ,U «UI TVIUM : UoúgrieJ 7l silrgouyl magyarul tóute la így hangzik: Ma j érkeztűuk Veleuczébé fríaen, \'egémégésepj. Ilinél távolabb érünk tőletek, annál inkábo nő azivtinkbou az iráiitatÓK^ való vuunalnjuijk. Üdröt és virág záat nokjteK, váröstoknakj éa egélsz Magyar országnak.]— Cljömzeddin. — I Seík Szulejtnan Effendi. a konstantinápolyi I kíjldötUeg \| elkiökéuek köazöntőjé 1817 Május 6. N. Kauizsáu Dr. Deutsch Salamon fordítása. Oh Isten e két testiért, Mint czuknjt tejjel vegyitéji, L/lld atörim testvérét i41d Árpád [nemes népét Kilencz az Két teatv Magyar nen Meit arany azái vér aa mu t is bár egyinási\'a! vár, yalkbzot\| át, I ijem kap rozsom kt Szokásuk), arca 1uanu rá: hogy Századokkal dj — Ctáktorhl knnasenvna volt la oiiá iratot nyújtok .Memcli magyjarjoi tnindeki hajszáluk 3inea jcaalád i fájuk, olt llunyudyáak népi Mert pennök iáiing\| fajunk udmes"vérei mej folyjon aa irigynfek, íiépeketjj nket. manl Fogyjqu lelkeJ Yes^z el muazl -tfld ínjeg Allah HÁd önző czéAn> ^•vole a meni ikrl útitársa van K-Kauizsa vár pábáti 1877fét\| éltesd!Isién a tiráM és ál éiiutd ki tftppraz réddŐ xegyvérelnki )j jött seik Slulej királynét, éáintén meglepőn ro-\| fogkütatás. Oitási nép-] fluaya^ba\', mely lobb tömeg gyüU a páM ■■ gokikal és vnrágokSu l Wo.lt feldisidűe. Szki-lJjníiaa sóik itt- a \|ctjv(\|tfLező tartajmu fran- Ukiküldöttség részéről: írok 1 Mióta magyar földire lébtühk, ijipcjditi hazánkká lőn, — baritokat testvére kje t j jlaláltuuk, [fejedelmi fogadutákban ré jec Büítüiik. F * nagy hálával tarü zju uk 1 Kedves Elhagyjuk nemes hasábokat, de itt hagy jukj szive^ukjet , II ^ ünjkel. A barátság és álMpt i Köszönjük . ss testvérek! meleg teatv nusitatokj hössátbi irányunkbau ta-IhénOtökhok \' csatol- nak! bonniUuatet. Ue aéaünk köteíesaégüdlu agyaröszág\'JI Küuyésj kölesek. ElbucsuzvLI UKUIi U Jel térni, bi ogy a födélben a t volt viliitjnoaaáj nnUKa «i»«É gyau ösaági me jfipotába térti viasm mi ag hatott ejőj a Mpénj tak bsfolyáskjsiegtMfini ichuaann aa! alektoamé I ísatéssiH hogy fi i télvél mi hazánkba visasatéi ni éa mi e drájga kötaj ij&k^ket\' Jiegkzakiö m UHésuuk. lilik fnÖkkl ilj;, leeqves tosh-éreiuk ! lkteji veled aaépj (\\l iiiiekktjl lávoan tÖazÖuekUnkel kis \|\| i meleg fogadu-Uért az [egéaz mi £jar\'j neinzetnejk, öseu pjeiig IfŐvált sánSk és polgárainak, lépfisew\|iáz\|tagj^ ii(kj \|rqkúak, ifjúságnak,,1 [emesvár lindazqu\'i v téteknek A Inketklflvö IdkaíLi trübkiiek j Toatvéijak! tádjéUk iólunk! aziv< giuui !aliga\'í,.gaioja\|_ Professiiur. Tadil etfendi, 3ü évies. 0\|__ siret"! (élőkelő töriik lap) munkatársa Középkorú, termetes férfi. 7. Essad bey — Kauan pasa tia. \|5. Djóvad bey — Hanin Tahsiái a\'volt . belügymiuister tia. Jól beszél fraucziául. U. Moury Uechard bey, 10. liail bey, liüszny beyuok, a második szám 1 alatt említett parlament tag tia. 11. Abdul Baki bey, Samib pasa lia, külügymiuisteri hivatalnok. I2» Chémseddíu cifeudi. Csinos cserkesz fiu. 13. Ali itiza cüeudi, írebizjunti nemes.\' 14. ltaglnb etlendi, uiörai nemes. 15. Üassan etfeudil daidauelli nemes. — A nagy-kanizsai polg. isk. ifjúság ib77 uiáiua l\'J-én nagy-kaiiiaaán a „sánczi" kertben tavaszi ünnepélyt (majálist) .rendez. Táuc kezdete d. u 6 órakor. • \' —• Kapii Antal ur a u -kanizsai ipar-társulat alelnöke feliratot nyújtott át, egy lelkes beszéd kiséretébeu a Sheiknek, melyet Varga* Lajos ügyvéd olvasott fel. -r- — Kaszthelyre mégy tagból álló színtársulatával Mikío»y Gyula t. Itó i^éu.\' A nyári idény aldlt vígjáték, uépsziumü ós operetteket adnak elő. j&legjegyzcudó, hogy színház még uínca, dé Miklosy két igen tehetséges s megbízható keszthelyi polgárral ogyezségre lépett, kik a fentirt napra készitenek sziuházat. — — Curtoaum A muk napokbau Keszthelyen egy meuuyegzŐ alkalmával a vŐlep géuynek elküldé előbbi kedvese, kit megcsalt, I egy dJbozbau -4 szerelmük élő (3 hónapésj gyümölcslét j Tapu.czarol írják nekünk : .Folyé hó i-ou Zsigiiioud megelőző estén helyf béli\'.izr. iskofa legidősebb lauiiója, Strausz Zsigméud ur, igen .kelleme te sen lőn meg lepetvé. W M ifgyau is este "8 órakor két kartása az iskola növendékeivel tiszteleglek nála Őt névanuepSu kössöntendők. A gyermekek s tanítok rendezése folytán az udvar ablakja alatt Kölcsey hymunkátliéuekelték el. mire az ünnepelt, ki mitlaern sejtett, nejével együtt a folyosóul jelent meg. . lükkor 4 gyermekcsoportból egy növendék lépett elő, ki saját és tanulötárSai nevében Üdvözölte i szereteti tani lójukat, kérve (Jt, fogadná szivük mélyéből eredjő kiyánatukat yigőszintébb háladatosság jeléül és hogy ue vonja meg tőlük ezentúl sem ama atyai zzeretetét, melylyel eddig megajándékozta és mi,:— úgymond továbbá — nara lógunk elmulasztani mindazt .\'megtenni, mi annak további tenntartására szük-j zéges. J Mnduu é kis; szószóló üdvkivánatát] befejezte, Stráusz iára megepetés és öröm-J tői meghatva,! körülbelül imigyen válaszolt. Kedves gyermekeim 1 Most a kikelet szakát aljak, ply évszakot, melyben inind-féle teijemtiuény magának utat törve, la-teuuek [hálát adni iparkodik , hogy a ke-! raény telet elaate,jés mindent uj életre, .munkálkodásra serkent. Mindenhol amerre éekintÜK. uj émtet látunk. A mezők éa rétek azép pázsittal lepvék, a fák bimbóznak és a róasa nyílik. Ua tehát a virágnak megtiltani nem lehet, hogy ue nyíljék, ha jön a aáép kikelet ki vehetné rósz néven, M0 ti k. gyermekeim névftnnepem il» kalmával kik4vén a sikra, kis toloiáestok gyönyörű asaijakba foglalt Üdvözletében a! többi kjist ama, óhajjának adott kiiejeaést \| .harmatozzék \| áldást rád az ég utadban í ánauatok egyike ea. l>ell \' Isten áll! tat vezéreljjén! benneteket J! Ni\| \'az»jj I volt látni ál megható j el éjnél , am L \|1 enyomást , melyet 8traufl ur bubi Ut Mitédjt i i \'bOvejid^luikré gjikorjilt 8 n lóbk i. b tiniig rogfli pá yaján finuiliágt i ki elei inéiért mái jutalomr i nem számíthat , in át oOveod^ke) r^uéiú ama határtalan s»t e töt re, mely ily féínyWil nyílj-vauul, elqggó meg vu jutalmazva Nép: »eve 5k, akartok-e1 ennél\' 10 >betl? MinBegyl fél óránál kétfbbi t Trisd. niaun A. r aj felsőbb népiskola der« c ta-j nárja neje vei elent meg és igy tej kii, do bizajmaa I Őrben mintegy éjfélig inu-* láttunk.\' Adji lao n, hógy e deiék (ai férfiú utaiban, i tiutj ut növendéke monda, áldáa harmatozzék % .L.r ...a. •rámának jtn I A Ccjrvi quo jMaggipJ* haláMrt Ktöt tkkj Aa I Madio \',11 cin-Mpoleon Utévesa- stsa . ROlltEY és • wfflai i I rW Levélbeli ^HH ■j^r iiiégrendelések^H\| H/Zpontoi enköiléie. wl fw\' Gyönyörű szép ¥ ím ruhakelmékl f a %egdúahb választékban bámulatos olcsón megittrczheték mérnöíkök és I gnzd. jgépgyprl Budapesten, üli ajánlják orszájzszt? to lugjóbpruik U ismert tiixun vagol megtakarító gí gépeit és félülinplli Linóra szám atlajn s/.al«a«lul\|naiott •lkíil lejárgá yalt és kóxi cstjploit ka- jHg^? yéket. szívj .tvukat, szeeska vágókat, \'y^BHfl íás a gazd, ií pszakmába Vágó (»sdközeit. dfipRjl Hln san ós logolcsa hau eaxküztiltotiiek. —- (Bővebb \' \' j sitással és árje )zéfckaj szívesen szolgálnak. ^s^ottMMljfll liobey e» plj \| Budapesti jllldi ut A divatáru-raktárából 4 Budapest iororaherczeg-útcza 8. j .Hinták ingyen és Ji bérmentve. JA A legbatóólf>b p l.j-j°bb lábbelik gemesyiri Móricznál kaphatók \' Budapester, jkerepési-ut 2 az. a bazárban, Hólgytk számára: I\'\|»uc»ok mibtlcii rUinlWa I I , kr Kuui<>Ii\'i\|M.lk LiK-rl)J\|iii-j vltfv b-írhűl [I I,y" K.nnoteT\|.űk btarliíjliJ vjigyj U.rbÖl h r-kkal j\| írj TO kr Kú/ö toitáo; 4btsflá\|uityj\| a fe^nrbh b mertael «IMtv« i] \'TÍTT r • la JHjtO kr, r< \|Mii< k viifeHMtiulUI ruz«nrlio/»val i itgai kH ( vapUml. r\|k"k^ ifirkt.kL»I liiiMin kUl ltta#lK»»j? W 80 kr. i\'ppiiMik riviu>ybu\|»vil trW rb«griii \\ így w jub6rl»ül. Utcaiéit c^inut ket ieulspell Ul-jnnufb íj. 1 ír — frak számára : jól ke«iiive 1 J 3 Irt 80 kr flnoia \'ffftr\'"\' la MC\|ilfr[ «] ff í • f m> kr- PVÍVVHHVWMK caUravt ke A WM;i j]{ ! \|mű igeoffíe • I I ] ll I r — Tupáu oivu i«uyai ioi b\|i(LU uüguc t thfcf I ul( krt(. tal]>(kl A>« idöre j 4 frt 80 kr. Ti-j.an mI -i\|i. új • ín-vim burbil k«/t> u i vaej-Jcluunriolri(bi»awbb lm i k f(t 8u ki. l\'nriii Itllowii kóu nrvjcltifriu bűrbúl j 8 mi&O kr. Chi/.mu ténÚjg ctAm uUsmm íbaKsmbörb^l Úf I l ru^iUunijui rMr\\ irt k«ll(«\|il\|iul I \| p Irt 50 CtUiiu bvrjki vagk- cli ^riii búrból nuáw- •<>?-[ r li, r»l» 1\'uicfei [. [ J ] I r rtjW kr. K»u-t\'«j\'ini lf írja ji gy cuno bűrbbi\' cr«"»icij I «»og«]<oU loltu-j ;iij \|>:tlj ! j p ft^i"\'\' Iauii) • ol^-rt ,Miil4l XÍ4Í>- b.W.1 ltgáuU II iimtili illsl tcsii Ij ksiet;4l}-li-üi! í I ifrt h» kr. Oy^rutukciií k ebet «mUi jvaA- bürbűl 60 jkflúl ff létig. ruoddi mII\| jhwv uuuivét uUllLn űMMir uvkul I«m ii ellett L4d\|«n cs pürtwn MEMwt\|etiiek. Nei« nlkiilij) 15 Ub »el\| lugkéaxscgcscblwji DudUrflteÜk. Uc«aletr« ;i<;ogvzek tk\| kiviinatm bérmentve\'kluiiinlk meg 378 944-10 Legolcsóbb bevásárlás forrás. Ujon- uyitntt. s dúsan \'berendezi ;t sírom lók-rák táramat aiiuloiu a t. e. köspnaéguok min a legolcsóbbat e nembejn. liozvetlen öaszkGtt ejtésben állván az I lét ti gyárosokkal, azon szfrenetiós helyzetben vagyok, Imgy inadén e szakba vágó cikkel a legjutányokabbau m leggj orsa sbail szolgálhatok. Kgy-utjal biztosítást nyújtok tiszta, szálatos foiiratért s valódi aranyozásért. ; 385 5 6 S&Otteiibttiiiii lóuef. siremlók-kerepkej ése, • \'UadapÓHt, ui^asAg-ut, J<Id roly-laktanya. Mi hoter Ödön hktóhákiiag ^ngedelyezéu miipdeunj mii árány- ezüst éé ék-szer tárg}l ikra^ Kr álaminti sorpjk -gyek ésl Mitékpapirokra :is a u -hetp legi agy obi) összeg adjitil L a legma; séké.tebb kamatok í -zetéké melletti, y I \'Ti • : \| I [ . \| Postán 1 ü\|döu.é nemjQ wgja kii a baaonlÓB inén - féea \\(agyq\'k\| j a megfelelj ptsUwt po^oOMdl \|< • grqrsain atküidduL1 j B?4 6—3 61 lyit atik. i Így ilőségji irodában. szigeti léiugyj utc só posta: OfBudl Nyqmntjii S utdjí Fiachel Pfl löp jkalnikán ilfet? Hogv Ya\|6sulÍ0it, L^ten után egyeíl<11 tíi-Iwefc flgg Ha ti t. i. intéseimre és tani fásomra U^YolJtok éh álUundéan aszerint fogtok i>eleltftdtu, uáy retttépylem , hogy oly dfrék és basanos tágjaivá váltok antták ídejéu kftdvts hazánkfiák, hogy nhin csuk titeket dicsérend. a viíú^, hanem még aat is motiaji; ás Isteu ^Idja meg azt a tani" tót, ki ily derék hokitiukftt és leányokat A nép saava pedig Isten ss dás ti nem maradliai. Ha tehát azt \'akarjátok, hogy ama w eredő óhajatoki teljesüljön, tOnt em-saavain^« szerint látjátok el, ugy nem én. liituoin Isteiv áldására ti is számú Ihattok. —- Ha eme Szavaimat figyelembe veenditek , ugy honoljand nálam a béke, inig csak asivem dobog «i I hm és - Az 1 jíoJ denbmütolylirat iégttjabb száma kOvfiti jtakalommil jelenj ineg ; 1) Kuííitájjv \|klsksaaony ikiringw \| Öenéö KieliárdE dk jutüve uján adugorára\| i aserzé Hölzl Mnsci 2] jbáprice. Bbllá L jj jjáuos-tól. A \| zoJjgt iíázjíii- Jm ^éubljesek párnára igenj ajéiilljat\' i^fdljléural el^íizlotési ájrs egéss évrei (j írt. N iév^\|3 frt. mely a kj^dó hí-vata\|hoi (ljut fpJsjL vár országházuteza 94 ss a.) kaiMtdo llie. jKivánaUa a lip utáu-vétejlel l# káj letfltü Még folyton elötiz^íhetui as e£éss éjvíi lyalujrai Miiöykorsiáp éta Nt0yvflif 18-ik tett titak, Regény. Vériesti Arnold. KTli. fölytj) -i Az «lad pillangó. (F. J.) 4- Kgy boidógtalaa tijrténete^ Jaek. Regény. i(Dau. det Alfonz. CXVII. foirt) - Sa&ftáttk (Nemo.)]-- Kégi írók Pestről. (Iff. tihér\'. vtUky jLászlő.) Ifdvárosi tárc^evé : sVjrök dolgok. (Porzó } — „A csár tr (F. Afrika áldozatai__Különfélék. — S^kkfelajdvány. — Képrejtvény. —l ^cetk. üzenetek. 1 lUjzok: A Corvinák aaekrénra. _. Tahir bei]. — VPÁ caár.l". — Az t<!<jő pil-íaiigó. -t Budapest\' lü64beo és ltkw4>aa Felelős szerkesztő : HOFFMANN MÓE vasramas cs< magánetelB. fjztjrkezettel ós anélkül lejárgáí száló ós arató Igépoket. lógereblyéket, szívj \\ rostákat, nmlmjokatles minden mása ga/d, \\i Mindenferari javítások f^^iKu ! Zöld Jalousiák! 7«> kr. !\'W»i kr. kkal \| fn\'TO kr. lasHHell IS frt kr. M kfí . iitauui I Irt e kr. i frt — kr. B IM 80 kr 1 MÍ90 kr. i frt — kr. 4 fri 80 kr. U Irt< 80 ki. B irt 5(1 kr. B irt 50 Hr. Szalag Jalonsiáií - fából, kifeszitésre és zárásra, világés cbá-szárzölddel befestve, pr. négy ázogni éter 3 lr(. Koköuséges ablaknagyság \| 5 frt. Broncirozott kifeszítő eszköz ; 60 kr. Fa^Rouleaux-ok darabja 1 írttól 3 frtig Ifaüer Fercucz Kudolf.sheimban, Bécs mellett SchQnbrunerstrasse 11. Beréidéztetett IBoB. Vidéki megiendelések utánvét mei lett pontosait eszközöltetnek. Kép es árjegyzékek ingyen és bérmentve. 3—10 «r OAHRIÍlT füQgyDöke Kot/ó Pál gdpétimérnukj I ♦ > \' jinlji eretletl norvetögépeit javított uerk«« penjle 3iy o—io maiDidkat, A Teleky utczában Varga Imre fele házban "egir u;czai szép lakás 5 szoba,, konyha t ka mark, pincae, padfts és f^tamara.— jEg)- ud i^ari- lakás (diszkertbm) 2 szoba jtouyha, kamara, padlás t pincze és fahá; azonnal kiadandó. Féltételek a tulajdonosnál. — 396 14—1 Kejutazóknak Vasutra szóló visözameneti jegyek ▼étetnek és eladatnak Bécs, Sudt, Fleischmarkt 7 szám. 395 1U.2 PlLEFíSIE F ■■■levélileg gyógyít l>r Killiscll Drezdában, Wilhelinspbttz 4 ; (előbb Berlin. Mtjdiiciu 800 sikerrel, gyógyítva 3&8 l t>- 52 itadproést, flll^i-ut 8-dik szAm alatt, é^íttott liijtupon, vftlantónt gözmózdotiy okat> D^éplőkf< Iákat 8XÍ \' ( » , \| . • ] \| : I _j \| \| \| I, I tiiioiiiiFilitmi r liudaiiest füvároa közvetlen köz Jób^n. Í35" R. meleg artézi forrás —j porozolláu-, méjr ány j kád- ét kofüi dőj?;\' zu-I huuykészíf.ékkul nagytJzorU kert — 300 teljes kényeiem\|f »1 berendezett ssbba j4? tár-[salgasi terem — küt- és belföldi lapok \'— naponta zenei, Kóralakok, mfclwek tíllen a I margitszigeti hév víz kédvező eredménnyel használtatott.; Köszvény -4- nz> izületek, izuiok, csonthártya, i leghíively, idült \|\'csúza. A Icsúz, köszvény erőmílvi behatások, typhus után feli ipö; lüdétjek. — Zsábak. — A csontbántalmakat, csoiAszút izületi bajokat és kUlséi létéi et követő elváltozások. — Fájdalmas hegei:, merévség, hüd— jBőrbantaliuali /\'izeleti ueliéaségek. —j Méh-és hfivelybáuUUmak. [ í \' . L \' i/ ^ A hévviz belsőleg eredménynyel haszuáli atott: idillt, gyomoi-nurutháf és alhasi pangásoknál. A szigeten van gyogvszertár g rende ő or\\ os\|:\| )r. ¥ o r z á r. Bérleteknél lúgy a fUraő-,\|nintsi menetjegye c etg) Ittesjváltásánál áreleugedés. A szigeten lakók a fürdő nasználatnál ós i menetjegyekúél előnyben részesülnék. .. . A fővárossal óránkint kétszer kÖalekedésJ A nyári idény mjtjus l en mtQnyta atik.! A lakások jmegrendelése : a szigeten a felügy ilőségji irodában. A M-öbi gt^ szigeti 1 eiugyeíjöség. utr só nosta: O-BudL yMM; f.ulitP"T Qfámkéi iIni Slf iOw liMwHH Iraki \|\|«m 4m 5 irt félém S M Nfj»d iwn 1 (HtOki WrOUitafik:» i - i----jMiiítew HJm 1 isisein HrtUiéwUI I k* Mljtffdfj 30 kr NyHttér: i r• II Ittt rs 10 kr ALA MBflymi KÖZMŰ V ELÖDÉSlj Á RS AE\| A A Zalamegyei Gazdasági Egyesület, a ti 20. szám, Na( y-Kanizsa, Szerd Zala-Egemeg 1877, május 8. Zalamegye bizottságának tavaszi közgyűlése folyé hó d. e. 10 órakor vette kezdetét, \| a midőn is f<5isj>án-ur ö méltósága szívből fakadó éljenek között a gyűlést megnyitván, a\'rendkívül nagy számmal egybegyűlt bizottsági tagokat szivé lyesen üdvözülte. \' felolvastatott alispán urunk jelentése, melyből as adó hátralékok, és öngyilkosságok szaporodásáról sajnosau értesültünk. Az időközben megürült gyámi űlnökjégre Braun-stejn Pál, l-atf aljegyzővé Bot fi Lajos, 2-od aljegyzővé Thassy Kristóf meg választattak. Felvétetett Pest megyének ismeretes körlevele, a kiegyezési törvényjavaslatok ellen a képviselő házhoz intézett feliratának pártolása végett, mely is ->>- háromszoros többséggel elfogadtatott, és a megye részéről is felirat határoz tat ott. Második nap,, vagy is május 8-áu tárgyalás alá kerUlt az Eszter-liázy .herczegség, és ennek Lendva Lenti uradalmai bérlője között fennforgott erdő pusztitási panasz, és an-* uak iolytáu elrendelt ideiglenes zár-iatuak iiiegerőaiitébe, vagy feloldása. Csak ekkor láttuk, a rendkívüli nagy számban megjelent bizottsági tagokat, különösen a muraközi köznépet mi érdek hozta be, és tartotta itt a második\'napon is. Több rendbeli1 kötelezett, és nem kötelezett felqzollalások után a pusztítás kimondása, és a zárlat megerősítése iránt igenne) , vagy nemmel eldöntendő kérdés szavazásra bocsáttatván, daczára a muraközi horvát nyelvű ködmenés testvégek körében jobb ügyre méltó buzgósággal kifejtett sok oldalú capacitatiónak, igennel\'szavazott 114, nemmel 90 és igy hz erdőpusztitás 24 szavazat több- séggel kimom sár hatóságilag tartóul Thaifl] tátott. Ma este! k hívottak közül ÉRDEKŰ LM k jiSn §<AZDaMATI HETILAP -kanizsai tiszti Önsegélyző szo vetkezel és több más egylet hivatalos közlönye án 1877. pnájus 16 atoct, az tdeignnas Útból i hozattak mégerősitettett, sár- örökítése köle Miklós niegválanzr tejért az e r k ö tűnő házi urnái kejtves estét tö{ \| A gyűlés \| lemi fölény diadalát jelentik Nagy^Kani-tsa véxos nagyéijdejnu polgáruiesicrej, tanácsa, jmindea ii»4 \| mezért bjurogó képviselő Jestllleiete a I város törtéaelm< nék egyik lapSát fa-egy becses ciiiíékíl \' betükkejj irtk bej Wskór, délyes estély völtt f(t ispán ur ő mél .óságánál, hol a I megt mintegy szdzan j megj- jelentek, s a a; eretetro méltó, és ki- tettek. — még 11-én 12-H! ik j folytattatik ,14 én pedig a köpgaz-gatási bizottsági kezdi üléseit. $. Egyt a moy lap MMiAiiizHa vítob iörtéuetéb^u. i "vé- nem ér,\' nem írt Közművelődési ozélokért, gasahb czélok érdekében á zatokat hozni ki >hasem kárba asjBtt .pazarlás, i ha ez áldott tok gyümölcseit csak az utódok élv^silq, piiútán a közhitt relődés mezején vetett magvakuá c is időre van s uégük, hogy m\|( érjenek, hogy t mölcsöt teremjei ek, - - emezek m Áldva és dios^iT .emiitik a{ elí: uevót, kik- az áiyagiak mellett feladék asT Mimé nyieket, s nev oly tények által t sttók emlékezeUssi melyeket idők jvi iiara nem képen e mosni, s mélyeket az elfeledés fctkk et soha. Népei t és A „Zala" tdrezija. 1 nemietek elenyó íznek s nyomukat hiába keresed, ni emlékezetüket szellemi vívmányaik fenn nem tartó ;ták. A \'sajtónaki egszentebb köt aloi sége megörökitpi i azon, mozzai atc kat, melyek al ár egyesek , 7 akár testűletek részéri 1 kiindulva, a kö műveltség halad «át, a művel 8d< terjesztésit\' tűztél ki czélul; Ea áldozatok annál nbn esebbek, minél több Önmegtagadással, és minél tiszkát érdekből, tóijiiéjl önzetlenebb indi\|t - íuazö oldalukat, ;u}in4egy kre mint muítj egyedüli emlékeire 1 öuyet ejtve • egy eg jr forró csókot. \| . A köpyv első (apján Pytkagojrapz jelszava volt irvjaa t „Tedd a ímuj nemesnek tartaiz száműzetés vészéivé ilatt is 1 mert s toinc rosS bírálója a neme mek. Azért vesd dicséretét, vesd kiég gáncsát.u Habár e raocrcb t a régi görögök rában a demokmti k üldöztetésére serkentésül szolgai ,i még is igen jó nát vette a szerencsi tlen fiatal leány, ValaitánTSsor elolvasl, jellemét Üldöző rátáéi jutottak ené >e és kiiAoodli) mekyetés tünt fel an tán. A sajos iolyaii t olv osábiftóia^ gotk Flóra ajatt, oíljp livólag -csapkudc egyes hullám : \'„Jér — ssóutá —\'a fo nagyon mély, öasan rabolt réményeid lékjét, csak itt feloqh^ted el e hnllámsifba Egy nő boszúja. • 1 Eredeti beszély WARIA lAWKÁ^tél. (FüljtHtM.) IV. \' <\| A m s n t o 1. A hely, melyen ült, veszélyesnek tet-saék, de 6 azzal keveset látszott iörídhi; ba lába msgsiklott volna e«y kövön, ment-betlealil as alatta- háborgó bullámok áldozata ieend. E dó volt: Mesei Flóra. \' Iffenűyire megváltoztatta néhány év I A f derült boffllfok helyett , ason az érett gondolkodás klrijsaése tllr9 ssép barna szsmei alatt kékes gytlrük láleSóttaV/\' arc-ssine balvánv, fsbér volt inlpit a márvány* Oh! irfoét \'Is linég nágjón böldogti-lannak érette aiájgát: míot akit mmaen de inibáéti elbáffv, \'éaak égyédlil a bánat netn ; kinek miaon barátboroén\' éé a Viliágban minden btttlenné vált* csak egyedül a fájdalom maradt meg. igen gyakran fölsóhajtott s irigyelte aaoknak Mlyss^ét, kik ott a Uoaetdben, S\|rf tiégyizögtotSe lós OMél magtikénak mond-batnak s ott lehet tfrükö* ottboiuak. As<m mllanatban, íojkerestök, agy csinos JtSny vei ksaé- ksa laposgaU s isprésslt vírágoM tártai- Elfordult. ,I3áa as élsttól nem bií nydsen megválni; ! nMem. nem,M borzadt a folyó L" eseitt kesábdl a Idl, Ititntette azt huliákt si közt. \| l flóra merWS ■ \'nézettíj az ,el beesés ,^incs( fttán^ 1 sble sajlott ás Síri ványtág bo.^itá el s rckát, félig ássmé a«rwfear --------" vesse, ssgrsserro i karok kulosolák gokat aerska koni M fiatal nő él mikor eliiátár kat ignorálni 1 nagy mértékbe Urnkutm Mis RW* wllsiei rénsl llleü! fclsl—ley> HMssSét Oj véfotkás >ku SIS. as BMfatstiMi l>Ti#fc ««k Inofrt kssskMl fogad ftfeirsttfc >Un MSi i MfMNNh- Wiin MUr B«áa>w«Bii. farriU- Mt I U SéM L WiM IS m, U^ L. ét ttm HadpUt 1 I- ás. Q\|iy<a A, aSc» silnih^il a m. IV. évfolyam. S e diotuna(\|ik p«g essége a s«jtOffiak, c s i súly, ^ isz$l-J r/.ta1 f I hogy ás- Mccis* b\'ól befolyj Jövietleilmekb/Il! wiyes csarnokot épít á kOsmtíveltfdésnek, az erkttlesi buzi lu lásoak; liajléabt a tudományiiak I; \| z }Qu\|\| nemzedékj szellemi ós erktflosi kiképisóséaeki. Fj/.en öna agát ; dicsérő tényt azért teltük ;y külön czikk tárgyává, mert! n öm szeretünk djolgo- g g k va ías Mert biti n ma t f [ya ei 1- n ily szerencsétlen így 20 é\|ves nő klözi s ittogá vissza, í, c <i. De egvSserr^ kdnyv s leni iénger ide fdlyambk, mely] 18n r- a meredek ssikUnjs gvÉded urbét nyili a^ésséggjol kaplvá H eltüntette azt hullákisi közt. Ift sjólt, bogy nagát a hull ám ok UsnriktóT ki pett emlékei utá^ hi 1-etl j kö nelyek fígyeJmilnket megérdemlik! melyek megérdemlik, hogy elismeréssel emlékezzünk m eg róluk. — Mai nap-Ag úgyis sok fontos dolgokat igen könnyedén szoktak venni. De mi nem akaruük e hibába esni, mely k jellemvonását ké-, mály lassanként a háladatosság f<igalmláról is megfeledkezik. J- Kinlapo qmelj()n\|c, jura* el- úgyszólván egy pezi koruáknak im, az oly^n pol híva taloö k bdás a 4i£djÓBi jiiitáisméii kezett dús viir. uek indbljva; kalapot uraim olyan városi raiácB kodva, égve m nemesnek és s taullgyi érdekeiért <oly szívesen fárad, Az ismeretek uj csarnoka, mely felópülendt hangosan, és szebben mint az elröppend szó, fogja hirdetni a népies buagalmú polgármester, városi tanács ós képviselőtestület megérdemlett dicséretét, s az utódok áldani fogják az elttdttket, mert a s/el lemi és erkölcsi tény arany hitükkel lesz megörökítve Nagy-Kanizsa város történelmében. gárm^ater előtti.k nek idejében a közmüve\' iyek jgétis sorq kelet- • igzás iák és féjlqdés- előtt, mely puzgdl-indenért, amit a világ épne k ismer, [törhetr 4len lelkesültséggel Iragad meg niin-den alkalmat T és minden eszközt, mély. ia város anyagi és szellatni emelkedését vén hivatva elősegíteni. Kalapot uraim olyan városi képviselő testület el nt, mely annyi kész-séggel., oly meleg lelkesültséggel áldoz olyan ezé lókra, melyek a közérdeknek szán vjnkL Jtlismerés és kö-szönetl az oly 8 kóla széknek[ mely a kor intő özóza át m )gértve a város koltással jajéi tan j^jillot karjaiba. \| Csak egy pénlstiy mentő részéről s F óra előtt roszakaróin gát- ~ ; j\| Ss^éjj, Jmagai j c$7 tő ktiíaojvel birt biztos báláiból mi Komolyság, ásk fl szemeiben * rész Hr zéae hsrcioh eg; inassfli1 I jujlm \| pt zsitra fektété, csakhamar j elhal nyészett. ,ni< rt\| neír J - i ii TOK1 bogé szól oi jutv 11 Flpiji. nAz jri j. feli lé az] kedvég — reál hogy Van csatolvii üdv E Iftj&ben geszté Hei L arckán \|P\|6ra -beikre?* „Ne re n Bi «ji- ifja — ai »» la! í I 1 nert Ic gyen vissza, egy férfiú várakozási a fneg-megbalt. Vdlua, ipi-negbo zulnatta jratna ma- smif Tn isnl l. tű, tisztneeet gerr u ifjú, ki Flórát a\' lőtt el gyöm vészes helyről mében élénk tűz előtt letéitfeííve é suttogá s LFlorit\'t i, Fiira \|röiuyitáj^é\| az ifjú ifkintste ; fölette, jMémven szerre flsszSrezse pillanatraJ A iául eibbetí iiiemeibőll is néiéf li SÍ ci áuyjodi GHenej 1S77. Május 11. Azt kérdi szerkesztő ur, Hogyan állunk mi göcsei gazdák, a téli, kü-löuösen a kedvezőtlen tavaszi idüjá rás utáu ? üát olyan formán) mint a fazekas, feldűlt szekere mellett; vagy a tót diák midőn felkiáltott.. 9non darem pro Centum floreuis, quod nihil habeam." — Maholnap még az adóvégrehajtótól em félünk, mert bisony nagy dolog az, hét sanyarú "évet kihúzni egy szegény gazdánlak jelenlegi országos viszonya ínk között, pedig a folyó . év sem Ígérkezik jobbnak, mint voltak a közelebb multak, s előre elkészülve vagyunk arra, hogy törzsvagyon útiknak ef?y részét a folyó évben is kénytelenek IfeendUuk (ölemésztenf. A mult évi sok esőzés és áradások fol) tán a legelők iszaposak , a téli takarmány hiányos lé vén i,. marhá\|nk rosszul teleltek, sok helyén a métely jelentékeny áldozatokat szedett A téli és tavaszi szaka datlan; eső folytén legel tetőink, rétjeink .hónapok óta áradás alatt van nak, e réssben tehát kilátásaink nem igen örveudetesek, búzáiuk, rozsaink jól kiteleltek , de a sok eső a búzát elsárgitotta ,.már is rozsdával borította, a tavaszi erős fagyok- megritkították, úgy a rozsokat is, különösen a későiek nagyon silányau TOnásalu, s midőá -Flórát a Ib&tígdtt és a Jsép leány iio omt 51 reszkető; hangon PloHitta ébrenjén föl »> ssemeii s mintha hatalommil birna reá^ \| de egy-ftkaiá szemeit egy Itt Kjte ▼^gkép elé->tt megkalni ! re- erős férfja flSlaineí-i Aliénak ázllksége van ékessfco s mert életéhss itn, boldogságom." kiirioalbatlan lágyan jfö f ísémc it. \| urai n; ? • k<{rdé könnyed pli iái és npgyan jártott * davjjkijJ Zoltán, felelj \\iu M^fr ssomssédsfgabáa ánsk s lakom .saját nyáit lakomban. On Floritta nem , ismer, j mert sohasem áaéltátott egy pillantására jsem, pedig ba esak egyazer nézett Volusltél szemeimre, blvasbatta volna aaokb^l szivein érzelmeit, melyek 2 év ota aiíiiiet nélkül csak unr^l szólnak. Midőn megláttam, müidjárt szeretni kezdtem, nagyon érdeklődtem sorsa iránt a így bárhova ment mindenüvé követtem, és igy íjöttem e helyre\' is, hol megakadályoztam egy oly tettet melyet önmagában már rég elhatározni látszott. Floritta — folytatá kérőleg ~ Floritta, oly határtalan vágyom egy rokon lélek után s kegyed áron hölgy, ki szellemilég minden álmomat valósítani képes. Én nem kérdem múltját, mert tudom, hogy sok fajdalom van ahhos fűzve, nem tartok én attól, hogy méltósága alatti tettet követett volna el életében ; mondja, elfogad- e engem férjéuek, hogy a jftvóbbn aa élet zivatarjaiban biztosan támaazkodhassék re?\' ám, ki oltalmazni akaróin mindeu csapások ellen A hang lágy volu, a szavak esedesve gördültek le az ifjú ajkairól. Flóra gondolkodva hajtotta le fejét a különös kérd előtt, egy sóhaj szállott fsl kebléből, hosszan j tekintett as előtte álló ifjúra, ki ugy tets&ék elótte mintha régen — régen ismerte volna, mintha nem lenne idegen jelenség előtte, ki annyira emlékeztető Őt múltjára és ki éppen oly Havakkal, ugyanazon hangon ejté ki nevét, mint Hepnk. Lelke nyugodt volt, mint a tenger a vihar után, egy mosoly játszadozott icon az árason, melyen még síig tsársdott fs y állanak. A. tavassl kora vetésekben, nfljribl it április^ fagyók ctiráUu találtak, »ok i kiír, * későbbieket * •ok zápor tnoyífA ^iftOmd» bogy ni^y récii nem bír kikelni* littfgo* különösen kukotícza. $ Mw I ágy • ág a miau nairy réesben Ultotot-leti, vttfry ttrOkr* fefcitppftl temrtve, 8süllciuk)iiii a novemberi kora fagy kárt fett, valamint M i ápríJíií fagyok, május 2 ki nagjy dér, azínte \\igy a gyUin ilcsOsbou, kerti vettmé-ínyí&khm^ Bort kevenet legfeljebb ktfsép luin/íségíU remény elletünk , tnhu uhui csafben i , liá h i«yár és íínz kod tipzU léend. így áirank mi gftcselek termé* nyeinkkel* vetem ínyeinkkel, éppen nem ró\'/sás mzínbtiu , elléuke/fí-leg. Komor sötét színíl jövővel szem-ben o gazdászati torén is. —\' X. Kél HojkIuh a vlllamoHHÚffról I Tattolta I Vitt fitíop. ?ek i. A, m\\ villám baiént — \'!U mi eésr ben gyori n) f msdf málj #i \|i • Mbt isscskéi nek. Mind rázkódtató kell ieliái Ho0 én * leeaspé )iÍu4B/i\|ifi fudjiik, («U(k«fl\|( a mianyf \|UH0U a ugatunk, s4s bong ben jcteii oda magyarl álul egy l%0t> % re •ebb izikiftiri dig durrai Uiv gé* levegő ■pl J* meg ..n ÍM, ely ki e, illejőleft hangiéba\' lévegőij áudrő á« l m ma szikra kíséretéi wn ii, bnynái legyen, o perezeééi, nagyobbá KMrletJ; ^ M ezik tehát <i mennjrdtfrgéi í«, a víjfájntó b>égrázk#dtotottj légtömegek rezgéfei á teli \' Villám 44 Időben lku \\ át hangnak. ii leij méternyi i vau izUk»< jutni mint „ hangzó rSi{é* hírnökei i ifnly^UU,) Minthogy a távíró* lcjfegotó»óuól izük? lége* jo«z a viliainoiiug lobeiiégét leiiioruí9 heiyóu találom itt azt óuokkel tudatni. H jniutiiono «ujgul ludÓM l^ú-bbu igen pou» tONMli IlMlAt\'UAlA 4tl»g <? »obeMégUt> A .Vil" \'lttíiia^riág ugyant úgy iuá»udj>orc^ nlutt iuúruvklut lui mug ;; luiiút vókkal UAgyvüb bír uniti u vuugo»- •h^ íitóuy/ muiyueK m&»od)\'Ui\'C2uyij, gyúr i ouk \'J^ÍOUÜ ti old. iC^uuui u tiAug Itfliü^lúgot II\' ll<VHlUUU(iuUi\| Alti Uiú\|u(l\|f«r\' cüoiiíáiui if^HJ iíM\' Vrtgy "M\' múter. A viituio tüuyei palyAjA soguugos ;vouaí. iilOfii iU\'UlthwgV A VlilAtlI A iovegot IIIAgH vié Kbi\'goitj\\iuu^t iini jut, un Által truM vtiAttU>ve vaIia ím aijai Alija úly uuuyitu t kugy ikéayMMiuetiA ai ugyeue« uuöl «í-t^rui {ói uiAgAuttk iiuui tóuniott lúgrólegAii út \'féé( rkttt\'ütmi, de aai a iégrótugut ol-hAgyjAt mibáuyt üm*q vao i^uruvA« — A VIUami o ugyik A ui^áikba riOkik Aif c«Ak ignu jC»ukúly a^atij víllá* uiok A^AiuA) melyek gyuj(4uAkt iilutőieg a Ibidre iecftApuAk. iiogyuit iOruimk u 1cc»a- \|>AI» / AilliMU^l Ügy p««ÍtlV VillUHiÓílilftgU telítő JÜidUlik kuAttKilitt ] jő, AA alvAlÍArt£l«» Itírvúftyu M«riul aa ttildiitutoi vjllAiéviiAg a tclbo kOipíuUou levü, largyakba ArAiulik, « Miiiidket viilAiujciAMAg (jprenUlut turuk«AÍkt M kelf^AOXlk A lUOtApO VIllAUI llAtAilllAi iAÍk-rájAf luiutlmgjy a toibu víllemuMÁgA a kőzte é« AA vlifilltUtUM VlilttUIU»»Mggül leit UirgyAk kOÁti legreiegDt érúÍAAAu«Au űiuín » a uedvei lóidul vagy a viAvt keiv«i toL — llogy rjjíUyaJf e vogpomjAlioA jniliu»»ou . a leg-jvbo luAvtÚAut ígyukü^iki oiérui i iíyebek a AAÓiviibriAkt ui\'eitCiiAiuiuAk , keuiüiickoefO- ifliiít a villám Ua e igen ktiitel halig ugyot < AtkeA4> dtt iógro^egó a }:ü viiUu) lelhetni uAgy UtAt WiVÓ i. <%ymá«i\'ft íflOyí! LiOlt. llAllg, M C veAAUk! -1— " MíuUK vesetuket k (oimÓHetfli >bb\| l\'ogy ógibÁtUril d^l\'g^t 4gy éi ugvAiiAtou kk ugyan i de nnutiogy e biófftMiiHircAeiikiei! CM\|Í épe* inegtnRitíf j fc\'íblj íd^re iiftkexé£a beivel liusaáfik iiAiiiiiakj. ááirt j a levegő melyek a meukiydürg^* eu éftik ballaAervUuket, friUueujéfiye látáMrrüukel* ivataio: ^elM fDldftukkes lecMApy akkur a láinad/\' díinuijríU, iuip4eu flkk\'i)\'\| iíélkü^l inert (viebMpeiiiiyi< egy«orfe dri, d«3\' ha * [elbőre ^joklk At, Iwfl2ti Akkor a baugsá: több ff ugyiuÁMAl tísMekAp- UVM9 i küUiui)eu inaiudjuuk. gyerlyAtartó 1 kAlyhakut, i tttnu iéiubül iugy Miután tok, AAÓrt tn a tikekot < JttiUxáliú fU jgyeii. A leg pcOsepo. Aí iyílláturA aeu pxAbAdbAii ó többiből kil^Agj intígó buiní) UrtÚAkuanl; kot i» kurUlj mint logmAgnab buA lugkOiol ibb maga la mxuiiíi fzóIÁőbb ága távolra, bugy al emberre 11 u bér, teriumi Oa orutAláit i ^átóll\'61/vebe kötni xukott óg halai ma, ítailja , inog lnu.«urukbuA volna, A in douinii kit\'ogá kdnkuek hoiii, egóus lo»tUuki it b Csík tőlünk a igen i* vitn lmAiiurukliox i Ag t\'al magában í ■ J villám mindig á log\|Mib a logogyuerübb 6{T ieg- 1 ővigyáwi rendcAaliály: alkaliuájál ji/ voAot(lktoIf jbb léiiiUiiuogcktól jtável nUnk kell* tollát koko»ti- •odrouyvexotáek\'\'tf \| va* tükrüket rnelyekviele Iborj oi c»<6« •HtornÁkat «. ti et) i\'. ►rom a iü»i 1* jó voz on, Iía ógibáboru louyegoL VI uuliugy a kéiuéiiyb villáin voaoio utja 1c -nbb boly AAonbAii a kob ok AÁráiA vagy nyitáaa «ini u beMyáal uiueon diunk üiyoi, vagy oiy lo fa al^ állani, kazalul ló ó» tmyóviA kö^eléjbeu. fauélkUb pu»zta torübite iniutboky itt az ember tárgy vil aiuom i\'elbw Ait. Legjobb ilyeiikur jogy düágabau maradui, de log4 ogalabb j ie hat uiéteruyi capó villám a fát órle fl pattanliOMOu. Az oiüm fogva 44\' • ezt túlo mégs ki a kakat kiikurókoiAr jióvoii, áivuifzólybeu üok kUvjetkeztébeu, bu az telt vilájgolrázó nzózatát cott buiinyázzk^diii ép a lik ni in ina ott íuonive ínyaMkodo elieu uinc* uoui árt i az ílyoákor euyi* rt — nyakunkat * íjslo lúzzuk, 4- ó* magatul)Í)ra un- e* vói»zturhé» folllő. fogánom az ellen, hogy a zkoduuk : mert a ueayee i* jó vozülő, dje máwd- 1 jéf uram boi li\' <i V hánt \'i valau ety belyou m«g volna zakitvaf roppliiilúi áit\|iat^i\|J A VilláMhántó lia-k^Uzor ii Viliai vílliifti«ili«i Íetb4 Ímíg felét 4i, úgy íj tulio fú i\'iíd i\|egyéb(>í tőid ellen vi lamniui üga nagy oi«unyiágbea é r« j\'paui \| yor4l bggAi oti4lik a tolboba f uiiálui a lAóii yillanioMqg UMtfj réwe m«giommiitMiilá.\| J )ű ba a jíijiíogu rud be pt n n /i WM t jujff1* "fl MMHMM •tyíiU$Umi Jk fMeseytC egytf 3iedve(i uin^ája. Ai mind^UkBoi a * Mf MWm ftdtm§mik hu ff 4 pkí\\mrq alkat matjat isépi ^ m jueza k&aép^e téérfAjitnk\' Ué viibín mirrgéfiok k van apiaárfe é>:itt!a viilliyeot mAr iniwíiyk jen láittenk« mrt eek kehiét! iW^k r6bi nnimioiii; l\'oiUlálu Ibei ] Jftitáfcbe tíwA)uiu i éli pl réezUl\' a Mfegó rud ból 1 1 é» j4 pl v«* eté ií jr)n4b6^ A ipilogo frd »yoki víjgy IuUom fuétar^yi bt ifití vjírml, /n«jly iugg4iyi««n vau ja fódi Ii0z etf^ive, / aíul iMi^ibel^* vaitigi felleié iigfeeiteUeBt é* oly fémbe légmiikf n> Ily mii r«/zdáiodik éi uéit miuijig jó v iz«t 5 ^arad ^ ejkegye rendeaee yi^ZoU i éi 1 \'áfv plaiiuit Afilfogó rud van ai jlv« uBn rud daave** moly \|ei földi >4 t özáttetík, lUjtfM* a viliim- g>eü\|>\| i\'kióinjii ejip, ktp vlnir této* vitiamailag uím liamuiau felb( a Iöotful^áti intofni , akkor;in^iodik uAkvoh i r< liAtiMfivai kofid mni műt fóldbb a íol^tü^o* vozut/ bizol iái iliaiuoi nevii ffli d0rj ifi volta o i é átlépik rézé ej az éjjnutéii líWi lidui f loltogja ! a villá-féuivezetáien ;vógig a oUem mín^lázi öi idU o> fol hozni kouyMeritvo olóodáioei érdekeiebu villatooiiágra. b.J A ZU fotfm Oféos Ü^k l^re «fr St fMMUé* Kélt Hzabar f miju* J-én H77 Btl^ iUlmáR Zeia vaáb. ti* t h\'tvj lllplyl én inegycl Iiirek* \'H X ^T-j^i renden lavttiui juiiíue 4-én pjii délututii U órák t /.a bdlyo/.áhl-táré iilat kJzgyüléee folyó évi a-iApáti vondégMbeu oé tog tartatna J .gy- ezereiüiiid éiioi itvutiiek a tiezU;it ta-goa IJ iWy pkl kik az alapszabály oki ü ík pun ja alapján ceoporto-eitlva pegbiita mázott által vaunak bivaijvaj nzaviUnljlikat, érvényeniteni — tacgnaiali.lakottjaikat uiegváiaazt-őgtuÉ legkésíiüü gyillés alisi megkezdése előtt va, az elnOki uapjáki tárgy bejelleu^jékJ 1 T l\\l£f a k i y 1 7 ti of pluuk i jplőntés. 2 jlOlnéi ps igazgat^ valaszt* mányi választ tea. k A inaojkába veewdci hatásokra kfítOti igif\'uSség feltprjevztése. 4l IgaJg ttó választmány vóle-méttyezésc. \| a ) KisfE omáromi viazab^lyzó társulat azj crdtiiubení felliivására, hogy a kis-komárómi vizei iiidvég-uél a Zalába >ocsíjtbassa. a kOnjcek OzUue, kezét niyujtá a términak, ki uidkjaivsl boritá ol azt, \|Barátiágot érzuk i ou iránt uram, hogy később »aoretettó fejlődjék, az az üu dolgaMeend." Uogy mcnuyiro Őriéit Budaváry Zol-U»u e (inyilatkozatuak, u«t leíruotu tűlöile* ge»« 4i ! 4< \| 01vaaóiiu kOzt udhezeu taláikosik !olyan,minek oiy kcvéné éléuk l\'autMaja volna, hogy az ily Urüaiei maga elé kép- \| aalni n« tuduár Blóra, Budaváry karjáu tért haza lakához 1 é» rég idő ota, ikoit \| é/eato magát 1 ismét tioldugeak ói^iuoaelégedettuek. I Ue édei érzéi m iUL bá izerettetUuk, I p A b 0 s,z a . T0bb év inaliott ol a leirt oioinény óta. A ló várói egyik pidotájának uagy, pazar l^uynyol butocozott toruiébe vezetjük nyája* ulvaioiukai , uelyftt uak ogy ogy-•zorü kii oia\'jlámpa vii^gitott 1 moly bi-aarr oUsuiéiet kepoaott a torota dfkga bútorai 6 bárionysaóuyfgoivel. l nku» félhomály uralgott a torembou é* a esendet ciak a imrai\'rki márvány kandal le bau pattogó tAz ikvarta föl. iC^avetlen a < kandalló etótt, kiét ud ttlt, kiknek ogyike a tuauék uielongoté kákro fátyolt kiaoit, míg s másik, karjáu ku gytirmiket tartott 1 liaeaeu halvány irciiu, a ioépiég egyadri jelét1 bordát Mónikét uó iiogényeieu veit óltesve. „íiivtti Ig\'-U hideg vknM kozdé aa •i96 én lélt«i«ebb MÖ 1 f&rkéizvo tekiuteU aa oikeeébe aseauny tajdaloiudüU ar* eaába gtáem bidog vau- -4* lelelé a mám* dik gépioeon é* gyermekire tekintett, ki ivöMön\|\|f« iiiuult kebiéheo. iifiMuró* lUittn aa Oo h«g\|j% mátka kalUitum volna ^nár, valahol ne- esl»i Okt is segél/el \|Ua ka „égi aa ifi r i ^ „Valóba 1 •zik az On bi ng rálőttünk urilkólc arczvouáiai 11 enl ÍV ány koromra. Az On által, zott lény. iinieije vőnh- — \'ii „Kegyed! arb tökelotoi elloutete kóvol. A kérleUiat ilidüzto mint engp „Mem cialódili őitom ii iinierwtnok t it nnótu izoineilu a Hü félnomályt iuegizok ikoztetnok multaiura. óg angyalánaki eluove« LonUlj plúlfogón. jóue- rónáisi 1 boizédl modo képoz izegéuyoíi Oltöiá .ion-keze Oiu is tia v • ; • ! II \' küzt szUletteiuj imiet üomorú. bizaliieAS •zouy. négy éjvej iérjomet izeroiieié t\|eu delé« Akkor vagy hivatala után uág f ■zog járt éveakin w K" f 4U igon fényoi éi Boldognak! dalom, e bold lenui. Férjem ba kOrUkbo vonták toltak rois U^lan! féle vonata, t Uh meunWU gondoljon négyjkib ajkától iiefOBail vonla el a minaqn i kértem, Itaaaital maradt} néni] birj^i 1 tói, melyben v Barátai raj idoem gondolva! talon folyamba, Eltűnt j-megtűrt je\|ó; minden Vagyon nyagolta annak E naptól U/ermekeiifl 6kiá\| nem volt egy wlisifitksitsei tá iák éu mái körülményi k jolonloU élegf\' beizé é baugou a izeslény ait-luilolt ulár az Jta, hoj y végzete e varosba re a-yju^ioiok voltunk,jférjemni k menuyise^il pe^S — üi 1 • 1 én inlermbkoiuuac 1, uyoloiuie belveztetéu 1. i\|uatUk niaiunkiatj, de fé\|-oly hniiiV aiegésttit lelt a fevánUbau, k k 1 oaáltid alkalniat uyu j* moly a kártya — játé kifejteal* OnyörOgtjem előtte, hogfo igo gyermeké^ef kiknek\' len laonyedálye álul pi keuyerei. sLlndhiáb % »U beiaéaéni, najtbatla 1 negóvui \|a,\'veiiaedeleoB-látlloU MOMBXM. \| v 7 áriM1 Imiil ndiliáloM • teljeienlel nem merüj! 1 tneg u liiit, o kogá t 1 d\'óis&bsl jk(jv^re^ett 4i; i\|vaaíté, kvaMÜát elbs > 1 onnét [mpoeaáttaiut . va jkeralf 1 bknnttnke . ál jvártálj, mm aeket 1 kenyiroei; tbivi I ébekett I, temnok ka áliM kercHto betóvu f 0r. ísb Ferenci, a bo4oí fi ctéllét\' ée kertéso\'íekola volt igoo-gMéíjé májai bó \'J\'éa m4lhié» veckeatébee lUiuifi Bnta a foktoviva Ubl haladéi kevéo ehSbarcaoaáaak legbtisgóbb ée li\|Mf6iib)»jiÍ kAt4 tartozott, e haláláiiak birét mély «a{. nálattei fogja veaaí aemeeak barálaí\' nak ée tnztol^inik nagy nám, kik az Of g arai mit a Tegkadélyeiobb éi lagszerelatro méltóbb emberek agyi két ücairt{k, banim inlnden magyar gazda, főkép a boráak\'Vz^ri«ég« mely\' aek évek 6ta oriiágizorta oktaióia ét izellemi vesére vou. Esti IWÍbeo ezttlateit — as orvosi tudományukra izánta magát, de az orvoaí pályáról hajlama eakhamar a gardoiég, e ki-váUiia^f a kertéeoot é» bvrúz#t taré\'\' nek $wr&lé»ér0 vaaette. Már ttó\'ó\'lmti Fai tea gyakorlati kertáozeti taouité-zatet alapított, moly kéióbb agya-Gk az o vezérlete alatt aa orizágoi gazdaiági egyaittiot budai telepén ál-IiUaiváa fel. mai nap is UnuáXL {Tanítói működésével parhuzamo«ao nagy tevékeuyiéget fejtett ki a •zakíro£\' lom \'terén te. 1853-tól fogva kertéozoti füzeieket adott ki, melyeket siomiiícb Pállal egytitteien kiadott flHoráizati fQzetekM, végrf 18T4-ben a .Borászati lapok követték. Számos kiiebb-uo-gyobb munkát íi irt, melyekbdl tóldmiveléii mioiiztermm . megbizáia folytán az orizág borvidékei tanúi-mányazóiára tett utazóiéról izóió jelenteiét n Magyar orizág boráozata^ „NépizerU káté a ezőbSiniveléi módjairól." „A hazai zóJ&»zet" ibde. emeljük ki. Alult évneu folyton gyengülő szemei miatt a budai viuezellér-aépeaule igazgatóiágától vnizaiépui kényuzerült 1 az egyeiüiet állal nyugdíjba helyeztetheti A fdldmiveléti uiiuiizterium i/veteráu boráoz kiváló érdemeit teljeieu méltányolván f ekkor izinte évi tiizteietdíjt engeaólye-zett azou reményben f hogy Eotz kí-tiiuó ismereteit még a néptanítók éfcár mára tartandó tanloiyamokbao értékeli te ni képei leeud. Fajdalom, e remény megtouiult, már az év vég^u ugyaucaaa izembaja miatt a -Borászati lapok" izerkeiztéiétál iziuten viiaza-lépett Folytonos\' mankara ée tevé-keuyiégre izokott terméizete, úgy látszik\| a télieniéget nem vizelhette el, « » luú&l MfikUftmfir végrt ▼•»•»» él* tének, mely a ki>xügy javéra izáut kitartó munkának volt mindig izen-telve. Irodalmi müküaéiét a inai kor •ziuvonalán álló felvilágooodottaág éi elfogulatlanság jellemezte, miről az általa kiadott izaalapokon kívül ŐnáUé •zakinaifkái is tonuakodnak. Halálát özvegye, fia dr. l£ntz Géza, a kólói-vári egyetem jelei képzetuégü tanára, éi leánya Tóm L. gazdasági egyeiU-leti tiiztvíielő neje gyáizolják. (F. fc.) Máday. Izidor. liiába vart tk! rl übbizö^ c uiontoni a fóvároi népeib [ utczáiba, keréit imj jérjeinot, iinédküztam, ■iriaui, de kOikn)oim éa iuiámbaij nem volt lemiui hasznom. i]-\| \\ kiérjem elt( nt, iiltünt tán éríikre ! — Aj moit \| kivetkezett féléj, vult éle legiaiiye rüblf! korizaka n meg gyei 1110 keimnek* a filatotj, Ue nkfvajmi szikon jOvo-4eimea >tt,\|! E ;y j fél pv lotg\|tö után egj izép óizi lisiúss iíitü 1 elűmzolga nyit< itt be boz4 lisM ti éi mái telre eltenni ai! ák ci lá4 t4 téliét fieáuak Ilii birtaml tárni e kilétét, iürkés oiára. \\ jó Ke vő nei irái (almaat h: k * zi maii\' izét\' Szállítva Éopsán. ti tudako* goudviaeléi angyala nem lett \'vvleui meg- napon. aám, b\|irdenyá(, ízttkiéi oal ^leliui n tgvon ine ^vc{i\| s^n lepve zj&dtam joltevjó\'üi a utáni d 1 aanak 1 evi iéinertetvel K naptol llo-ziljrol boldog IvóltáfiL A lá^ro még goindt Ini I iptn tneitom, egy jspl taeretÜM bárátonlói mognyertem.azt „Vau rmokéit inalj mit euuiükt S qéw\| tl ii^egl a\|i\|l\|ulmondám nagambsV\' Ptdt voltam ; miloslent Oai évig nV Utáiigy stüiifikbiui érdekből yfígy kzeu iltliKit I kéz tulaj ionosának raeküdü ^sn tOrek után kjoiott, mely Hl Imi ^y ikthktliUlal cket em ert ye tok iok larütris Stő liroltj ra\' inut itt kj m m. Ltjué] iáit ti V li t" l l i ii mer ii 1 likil néhány ór t mi Ivi fii kibrvii e Uttnd ilbaja il^i hogy fribgt pa ons fzai tottoágomD ia bllereái kounyainei^ mily >kot( jómért lullitél] 1 . I Ide GOvtién afewil log f lá liai •iinl a v r. v Ír j ki jiiom- réeebi dkj\' A IMDttmti nek ibetU ktfvetk* lőlset tar kénen log fon, hogy ki)vi theue 11 k^ti v na áiiott n rom, pilo n\| lényt, k béllel, ttOjé,\' olgámatJ » A F.\| Orflltemu elbágya! tt, ki lotbrlé vér-(yermekeim éi fér- gát, örimlolt ke-Hág leg iíomeeobb „Széphalmi Adel, ez ön neve ?u kérdé emlékeibe ÍUrkéezve. „Férjemé é gyermekeim é.M „Ké leánykori neve Vtf „Ciengei Adelu, „Adél! iikoltá a nő oly éleie, hogy Adel kebléről gyermeke folijedt és lirui Kezdett. £11 vagyok leánykori barátnőd Tötby Vilma, T (Véfi kftv.) > \| A k! nem nyughatlk. A nrequieeeatM már rég elhangzott Hant fedte bé a jó anyát, A kit a bit, aa inaég sírba vitt \' Sinlődai látván magzatát. \' A gyászoi házra iiri csend terült. < Búi férjet 1 gyermeket ölelt. -„Mért^ueur mi ieV* ekként eéhajt a térj ^o kis gy ormokét vonja kOselb. Éllél re jár. Hsellemkeaek a aért Titkon felnyitják j ninoi zörej ; . Dje fény terül a néma, búi izobán Sínem földi illat Önti el. • „Ki as? mi aa?—" a férj telttl helyén „Nőm árnya 1. bah t fiam anyád i" Aá teltekiot s ijedve néadeli, . KÍ elbagyé — a jó anyát. „rat t* int az árny s kmyajia hűlt kezét „Ba, én vagyok, ue féljetek. Egy gondolat oly la^rnyea kinaa ott; Uogy elmenék •— éheztetek." I— fCahndr licit1. ivóé Zslgnind. Földi pályád ciendeoén átfutottad ; Gyenge rózsáink veled évűiének, A gyepei lir elfejdi tagjaid már, 0 néma a kantod. * i ) Miada«>kt kik a -^fin isk, B}ttá$ ittál Hsnmbatou tar-tavaMÍ paatpélyra meghívókat még kaftaa vOlaa, s erta igényt tartanar, ^ttlettel lelkéretnek, hogr eiért a reu-fordulni ssiveskedjeuik, esetleg Weghívfck nélkül Í» aaives meajelenéeük l^reöfc. . A rantteaáaég. , — Érdekei díöadut tartod § keros-íflak onképan körében é taó 12-én ial4 Morgsnbesser Jiuoi polgári uJtuíai ur: Aa emberi lest éa an- nik »i«rreiKSl\| A különösen iü^u számmal üli figye- » uuptMK « wv ^lemről,ta Bttik«4ó eloacjaát, melyet aa oh adás köz hap haaanájt 1 szemléltető eszk< lök még vonzóbbá tettpk, t előad Ah vég in az eló-JÖ ajoaau megéljenez te tolt. A i.-kanizsai ktretkodo íjak önképző köre < zzei be fejűt ea évi iqli idényét -I — Felhívás. Ffeihivom azotfyürakat^ kik a törökküldöttség „Nagy-Kai izsán valói fogadtatása alkalmával a rendezd megbízásából teljesített* valamely szolgá-Ufért viszouköjvetelésre fogút fon tálhaluak, ^/veakedjjjnekl követeléseiket I hó 20-ig bejelentem ; mivel \'ezután a rend izd bízott-rag feloszoIvánL igém cik érvényesítése csak nehézségeket Mmajkzlana. , Új. lienczik L\'ercnez I titkái — (iKopv selö testületi rendkívüli kőz wiilée.) ftagy-jKauizsá város kéj viselő tes íuletmielr e noll-én megtartott lözgyülésében [több rendbeli ügy ták érdemlegeé batároZasok. 1.) város fogyasztási pótadó) szombathelyi iskós Neumann Ferdinándnak at atott ki az i8l£-tk év végéig 10.Ü6Ü Írtért. Eperjessy Saudor ur, rnjeleg, meggyőzi szavakkal! szón indítványt hozta, hogy ezei a városra tésve annyira fontos ügy sikeren keresztül vjtejeért s az ennek érdekében kiiejiett elismerésre mplté buzgalmáért, lielus Jé-\| polgármester urnák jogyzi könyvileg köszönet saavkatasaék, mely iu luványtl rendkívüli >eu hozat-Az accis. képviselő testület lelkes léljeuezi ssel loga dott és magáévá tett. — Dr, Fr< und £sig-\| mond u^v meggyőző érvekkel iudokoit javaslatban, a „Társaskör" által a ti>rök veu-\'déjgek lóg adtaiksára tett költnégi it a város jéízérol történő fedezése érdeael en szollal lei A .képviscuő testület 400 Irt lyi összeg wfgtésitését megszavazza, l\'olgái mester ur«\|_ lüdutáuyára egyszersmind a re ud taő biaott-ságuak. iáradezáááért köszönet szavaztatotti ,r .-r" (HibalQaiitas.j Lapunk tulilt szá-utabau a „Két előadás a villamoisagiol"— clüiía czikkbea ézen paasus után „A.p ugy tuiat jő éá rosz hővezetők vanna k, ép ágy Uu jő és rosaj vüamyezetőu k (hagyatott M legjobb villaui vezetők .. Az „lamet epochalis kérd is" caiiuü -ukkecskében pedig a kövétke: ő két szó oiaradt benn„akarództatik n egszülem-lilto\'fcui" e helyett: „akar rnegszf letui." — Kalmár Bel, lapunk e^ yik legré-.gibb s élénk tollú munkatársa : „K ö v i d el e, t, ho i ii ú saenvedés" czimű regényét küldé be bozáuk. Még 11 lielőtt bővebben ísiuértetnők tehetséges lit tal irótár-sunk e. müvét, mely Aiguer Lajus bizouiá-üyában jelent meg, melegen ajáu Íjuk o va-sóink figyelmébe. — —: Tapolezarol írjak nekünk: Folyói hó 8-án városunk egyik legelőkelc bb család- Elménél tőlünk kegyes, elvi réd óh A családnak fejledeaő virágii £s üti meghűlt testedet itt tivők le •f , T A piyienésre. Alázol!? Oh kedves szeretett j.irátj s én iUilgatag hantodra dttlök pihenni, itt talaloul fel nyugoVó lakásom, Itt leszen álmom. Ifi! Gy. bizottság ál ely mély enek, mig vas pás a idő H fi> mely döfését beheg«tsz\|( ni b 11 Krísch AnnS fén náosnŐ, 33 éves \|orál\|s)i sz ■telkj üára Iha halt. Uerék orvosaink Beiae diys tudor uralt mai Iliinken lebötőt if dokló nő élete mégm#nkéséi\|^ liatUn halál kegyétlen\' ssel orvosi tudományt f eh öut^l lárdan álló gyöuyörti] cze utolsó élő gyUiiiolcseí aáio kesergő íérj és családj\'/i em\| sággal dúsan megtelt lej ;yko Egész városunk hirteleu halálesettől tén, még látogatást látti )áuál, és következő náu vatalou feküdt kihull h i . Tizedikén délelőtt beli teoieiőbe tettéi! ór Net yain i Ulti >eg nert kte 4 illáj hűlt A boldogult ffílőtt fi kerületi rabbi ur tartotta u mélyen megható gyászl eyzc Ünnep lévén u h< ún<>l rangok zúgása hívta i in lomba, azonban egy léi >k zúgó liaraug i inára ti itot ajkakat és mélyeu le, ajtci sérvtől dagadt kcbelie kilji: számithatlan sokasag k< z<Uf a ravatalon fekvő küzői bai tevőuőjökért a miudity ijiíu lyához. iieláthatkau kocsis r é sérte a halottas kocsit, tyollal befödött kopói ló aa örök nyugalom sziul elyé Nyugodjanak bék< beli A kesergő, családu ik hogy a roppant részvét 1 üdítő ir mély sebjoikrá A sef f csa batl épi balt IP1 - #Róvid hírek. Jó nes-ból f. hó 4-éu egéss ba érkezett. 4- Szóé sziuhazat szándékoznak boldt szolgája e hó <>-án ban. — Egy budapest i hagyományozott a „K — A „ Vasárnapi ujsa^ szág ós Nagyvilági a Itürö került arczképeit hostlk iiukaiestbeu uiegjelenf „Bukaresti híradó" e h( szonyok folytán csak bzerkesztője Vaud jobbau érezheti magát\' ségei között. — A romtilu lal sokat szeúveduea a niusz következtében, i — Aa kos és képviselő BUueji ság által vetett véget ir osa a óleté Vegyes köziemé Él e móy Pétufi r-tEz t napirendre került, mióta cg f Szatlimárbau elhangzott merész mo^ic ás a t állította, hogy a Szibériai bányákban (izenlred. A „Vasár- uapi ujsag r" 1860 40—50 levelet közlött kitüntették, hogy a fe\|h túl alig lehet remény Pl Most azoubau egyszeri t, Ollgj liuc mondom: Az emberekt féle kisebb nagyobb gt1 kat és életmódúkat^ magyarázta, és így lifái yz< dórában aZuii gördUiéSt jny azon külső fény és bsli ö g ibidólat szegény- ség, mely a hatal uőkk főkelléke. Öltözékére k-vé Éra és H/ÍV. ■— \' Umély I Jrta \' \'Ilotler Vilmosl Aje én^kibelbarátom, Körössy Elemér, uután az érettségi vizsgát kitűnő sikerrel letette orvosnövendék és kéSŐbbugen jeles -vrvoe lett Ez igeu közönséges dolog , de zzoft körülmény teszi érdekessé,! hogy Dr. Körössy már 21 éves Jtorá »an gyakorló orvos volt, és mivel még alig pely-kedaett \'ki aa álla, nem is ige i akartak bizaí tudományában. — De váljon ki veszi a fiatal nőknek roaz névjin , hogy Elemér barátomat Üatalsága dacaára bében korban kisebb ^ajok orvoslására meghívták? De aa csak eleinte történt, njig a fiatal nők érdekeltségük a fiatal orvos iráni el[f a«m eq\|yésaeU. — De hogyan ? Mi álul V •w Kiaiondom : Körösi egyike [Volt azon fcatal embereknek, kik aa iskoiábau igen •okat, de aa életben keveaet tanultak, tla ás egyetaman előadták volna; hukyau kell ftauTuökkal bánni, mi által lehist kegyü-kai, moaélyukat, aot saivüket kopnyű sser-fal misgti/srni, akkor MLörösei ebben is kí-tSuő \|u^kalaal kapott volna, theéretáce sokai ládotl vulna belőle, már hogy gyakor-Uuít\| Isihasznami tudta a volna e részbeni ismeretait, aat nem tudom. ; Még agy bejavaU szagény barátomnak, sa aa saör-ayi kassal/ és váras ember voiL mindsnt % tsrmÉesstui46aáaybétt ísit tsl>i nundsn tolt, mindig egyenlő feket mig az egyik öltözet vj :gk pott, másikat sohasem lós Ha a véletlen na\| yo vél vezette üt, akkor ezen szulta meg magát, hogy vagy ha csak tehette, ( L% az emberek ne lámpáját. A ! ki uem azt fel niem keresik, mej bölcs, légy tudós, légy cseségedet, vágy tudoiuánl odat nem: fitog tatod a nagy tffmeg cl{ tt L akkor né várj elismerésé re így járU-síz én bf rálopi is. l^liaigjs teltaégébeu senki sem \'I :e háaban a betegek ágyául nem látta a böl- III tudta a I bdl-és keliemíéé, és az ember gyülÖ-ytilöletnek jhandai dogság [varázsnlosolyát, dognak az élet mily sZ Sjj így nem csuda, ha neii lelnek, de tánfkiem iá a megvetésuek j\'kötét áki^al kődély^ljöté^e is befolyással volt. Nem emlékszem, Valaki értette yolna ezt litott bárjait rehdean ha megpendültek is, Hto iá, gondolatai mint köd gy éfek kel-a yérzŐ szív a. -4; W ittman li-iiiján niec-fifeuiobii ss au buzáaloiu-áltak; a túlidé a kéfl^l\' gúujplvai áz te 3]na bzpv lát, l^nslybek Jkép iharaqt, ia kül, iptékiiúy^ léiének, ult hi\|{va (iiae slőtte \| való es-j os beteg\' auV-akori már rjt- Heuiét a hsljr-uyuijtlouiiifi. íaU4 Ábrahám ígyar [nyelven ét. »yefs4gü \' 4íb<jUóJh»e I 4 wnsk. ■ ig temesvári aiagysr Uj gj\|el laUós a \|(0^étk«\|ze l^Ví^sM kjnwzki és 1 isi\|i«!«riza L előbbi varséiL utóbb czegáégt »iUlsltésU.\| IL gyffi {felkel^bRu r^si j ibáiiyál\' at alájtt a ha-ket \| a tempói niOzdult. A a Mecsukott fő vél és ke-ioltaj a ineg-mát fe íi Ulti ml\') tnőjö.k- és jől-Ura z^áiuöf néptömeg kifen a gyászfáit eíbcJyesve kí k Ué l« a na öa ni tgsittkní s la Estikái \|sbn ; i, miuvai. kívánjuk, en i^ómikép p 4ig I I ; ; J miier j\'ót. hef£zeg: Oan djával Svájc* lyeu állandó eni. 4- ilum jueg i\'oznouy- jgaj- trtot u >y ^L:ipoku-nak a „Magyáror-vendégek si-héten. A ir - hírlap \'a az oltaui vi-jeleuik meg. a. ueiu leg-Lgyurok elleu-ak lakói ígeu átvonulása rák nagybirto-oli öngyilkos- 1 &jo« Uk A u >k. — iyek. kérdés megint á6l J évfolyaiiiiiiban volt ] melyek eléggé f vházi cnatuté en n feltalálásához., sgmerészebb re- r-e köl a epeknek miúden-$kot, szokásai-udoiuáuyosau títi társalgási ino-Sg 6s élénkség, el i aló társalgásnak gondot tórdi-\| puhába járt. éá e! ueiji \| kelttetett. ib táráasaságba stlenen • ugy bo- át rbkba vonult és ltárézotL . hprik Diogenes lolbiLodik közibük, ulin találják. Légy lángész és ha böl- este őt fel Ja kur- ták el, csak á kíirvonj),^k^ák határpaolj^ sága és tisztasága tűnt hiáeyzutt. J41leme korán íi éve dacaára tnár kivi I rózsa ktfpenyébtfl és i nála a natal éttibert ssakáll. Egy asts jbotéppa levél i^áSával toltám « tnam igsn fogja! koStam ^k\'ivülcm! 1 még ijtúigszer bnnytí-uiégpendit int. dje ajkai megnVÍifuik éji alakok sikhati- I, á sain éá éstnV gsUlárdui\'t éji tl kasistt a üaiUaác il nem árulita él ím \| a piijypdjw\' t Iwssám. a j foglalva és elaitiw de imdőn isi* Ll_ü_ van Ml 4 éli t» naí pedí hre\| izibirikí óloiinbiluyálábi \|ntti i sikerült nekik mft\| \| ne\|hr Me»nM hatiflkiMk i iq^r-b^n ié [ioJybk jutni. Maiinon í^-ben Budapoftre jV ItségMel eljauja, ul vették,.\|iol a ko/liú vélj iu isi i» jtartózk\'mhatuaij M Wf m Wéiij _ J jEÓ iliuoHjskí inkvélte, hojpjaz iu ily ben ő is miíit logu "<£ö alágyöf], kzek hdjú, leftovani\|u(U(lt d\|\| bt rnok \|iuo..axja, s azt f sz ibeti uzeutkei Isdótt i vi (yen , ha sikerűi owsiky u M«rif ^i\'Uízl elotj \|á szék ai k<\|iiu«e-> te a i1 indl közío jlpálőségat biuSk som i\'agj; korii fiö! —■ idtj ies (tudatlanságuk oljbzúi volt, liogi M. tü ^ódVeJ i\'fáK azon ígye tr S-MagyaroMzagból , k tö djérel \|i\|ijiiii) mielőbb, ki jíiőnek, {hogy l\'utőli \|i (!j vagv iáuJ^roA»zul\| i (szinte áiagyár Ijögolyü vqtleu skuit«ege« 1 hog!) Ft bii zé kát ííjdk? í\|r5 aa Jé0 vo m \| íxmtSi I LiiM! leút k jóul B1 uénkjté oltani J íí4ja el alkozoti ii\| lengyel a\'iseni ns gr. JUa-sfei 11 Slfogatoi Itatott, b dmaguki ,»3, Bzibítíált Konsta tVlSDl««V, Ott UlSJ \' liiiwájfzi szeriül i sgytke Csoporti J-7 lsn\| ő\|i íi. \' < :un?a i IfutóÍJ i \| b\| hazaj Mbiel. >1 neh irorozág "fif^Br de m I •tea meg egyuiusi. -h mint jelfái aiir4 aé^ijif, t szeiezileabüiia l1 bmiewtskit dcbvajcsba ! Eredeti emoer ítb köcáógéiiek\' síik t •aja, u 4ozeioiib eli punk {egyik buratjaui üure a k«ívc\|kez«r i kaptua : pliálogii I /1 bizottyoksa\' i lelett, api íbla uiou akit v így kioukatoljuk oll \|ni(l\'3a izepen ál vkilt érdei aes 4iyi palpgb lst ■iz élhauyt jelíj te#mo«züt,us e«zazei dott magyar ioidjmv lap iöiciaiité rólu. hog) kii litaas fcúlroly béci aka léim lel tCfttó ineguiókiuitie sió látha\'ó (a tizenkét apoitolt kék kdzitt. Euuea me- vau iyes hisjóriaja. Biaa .aua ugyanis\' az idősb ló\'.lii >aia k^tejezésp é» deii teraic le, \|i úbl filj rejtett klizómk, hogy rtjl vázlutol keszittettM tepség wárváu jajukj4 " irolyi Isliai epíttetect aifostoioa gyáuaut log iitn > azonban vébe tó ferrej miutbug) hm" )«»£clő leatotl uem igei vau. „hiincfuti a uém ír igutá^ra megib csak ic ugá Ot többekkel aSlan a kész freskó k él a iiivjinesí! nép töiup ápostolóku ipégtekiuté k Balogh ii tváu is ^ ugalvá. Az ireg kisél bájüzát, hogy elmóndiái k>" zolváu 1 kor is i a»3tc zi zzáju is ! w elején megjöt la rá tekiu tette ml iz tü ak, \| ós kit ta m to] iáiul UÍSQ ykék i a \'\|mu\|. szivol I i b< re uut letetteji étij lám szinte mi\| thai vull (atott állapi Mi bajuic a; j Isten ok \| bárátom jdlvők. -H z laásouliish jjgyau artá liógy ücak rc áriatlan orvo nem kerek rran\|egészsf\|(;es niuii EUien arijá ftí!döt,ié .Együzcij dett. Mé .. Hogy aprov - • £gi At#l a W kögyes i V étté, rvf tságat biía síin de Lettől lág^JJ i egulói in mind, h ki yalamely jek el vele fes te njekn jbgadti d ol ugy is ttmomjj, szó s ha k iqjeszii nksidba akiáksza, akik gaded oiJ men n^i tegéket, dé esioik min azt vi gy aJ grófupvjal r — Hogy ié ne ;r? -r-j I mbndta megi liogy — Oh te boldojgtáiau nSCáol0\|Mi hogv rőf alóságoá iJatáioiii leli; deióesue talált^ é ezüinij. -- kftit írtál pefelet. [Tudod blsrá v#gy, mindig Kösaönöi i csak i/igy tan est •■éretnél \|rni num loptam ilőn kid- töluem •ágnak \|árt szereim lei riakei PaPM a Igal í mű r >\' tiuvlá Ol!) jig MerelmM\| í - aj béltO! »ég bői VeM odi ele Vüze\|ie % Ifecljw 1 lyii V\' I02 zi>; 104 )U1 ili-ky áai k ■L M ku* iíUi ábw lind fcd- IMll \|U_ 1 use inits IÜUY tiíl hogy jt\'Z SZáj U mól yáu ném >yo * Sí il ni; itcsével VCieine jye mi l en S1 Ü vo luisrrai me ] V alittne ;jeto«teii a 11 vanar tt amploiu \|u< fe in[_ ábrázoló 1 1 t k «zei na >zto e in az es me ige r >es(] Az létt Jlu el ló ürc iük Uiáj ki«ebb hogy t lemplomliau jOluádlU lem Volt Mi né int ictte, iu •ubau a és Hlaai ki 8 Wri l- OIK ,íik em US"\' dta Hül logh unua U Jekössout — Pestmegye .öaz-Sáfss (tisztviselőivel — a fóthí bíróágról A lertonelaiileff nevetes megyegyfilés v^géo aotáii odament a. leköszönt főispáo- h4s: gróf Károlyi Istvánhoz, így iparkodj vi Őt megvigasztalni az odaveszett méltóságért \' "Hoha se htuuljon méltóságos a-raiííJ \'azért a ÍŐispánságért. Azért bpgy mf<idUk\'ti«u tekAssÁiitünk, talán <wak meg Mdiuál élni valahogyan.^ (ti\' N.) ér an. Hm ru.-t a ái-yík cát jc-;au •es-dé-if\\en rc iroilüloni én íulívévzei-; - Magyarország ss • Nagyvilág (tl-ík mágiának tartalma : ozöveg: Fiuviale-cáát. A nyelvek, láoiti Jl\'siúajr Lipót.^ — Eltévesztett utak Keflj ^Vértcss* Arnold. XVIII folyt 1 ~ lí.tjifjís a vasúti életből. VI. A háború szolgálatában (W achtel Károly.) — Buda-p Afi török vendégei. — Károiy romáuíaá lejjcUcicin. I — Képek az Al-Dunáról. — B-íhisy Nándor. — (fővárosi tárczalevéí : ,íi^átker\|i séta. (Porzó.) r—\' -Színházak. Kenui.} ■—jtvgy boldogtalan története. Jscki ll/\'gj. (iiáudef Alfonz. (XVIli folyt) — , Kiiltuiteiea. .Sakfeíadváuy. — bzörejt-V«ii\|r\| \'/j-t Hzerk. üzenetek. Itajzok: \|#tiívíale;fiat. — .Budapest t\'»njk Vendégei. —r tíakay Kufidor. Ké-pek/at Al-Uuiutról; Katonai\' őráilomaá a duuíi ízórosbau. <irház a szirt tetején, (ia-lamlifka vár romjai. Traján útja. — Károly \'román fejedelem. <>a/.<lá/.al. Ipar és kereskedelem^ Heti oxlettudositas héten isinél részben esós egész az Daczára n o-au uiegieUetős hi<fag\|bjjele* volta* azon kellemes .heiy* zcú)(ri\| vagyunk koiiatalálui. hogy a ludeg idomra* a Üiolakal kivéve a gyuuióh:»lakra, sz«(jyrí} e» vetetuttiiyekre nem volt karos ba- . ieloiyt napjaink voltak V íőJSíí napokig anáa!kf\| hógy muju isinCt :— Az éjjelek hidegek voltak J. 3-án ha szé- ké-ulT- íaZ- mi. rá-\' tul mi-sok lekor jiteiaben. M ivonták a lobiét tt tódult azi^uj 11M glelték aöz- afcjltí taríóthe«ék b tszi sau pödijinté ii\' ki ■ st a \'\'dolhót, iittjein a uéiÚLitáek, Ca k hunclut a íi: tvanas övek RBH o.. Államvasút or^ll u uralma, iiiai^ ({ám iilnhy lénybuél gijfíihjjni tőle. \'oly Í)iUiös ]iva-; X gi ó fuá ültkor be izél-diái Tt} iéit rőf a in Lépi a id csak , reLí i Jj;ck neki S vqlü Ezt dtai uiaS Irvl i\'azti uoki val imi ucini tettem neki, k. De ez hogy ajáu áu i/őu! is u] oég \'jiik en- az ajáuls íiiert 1 bári fOrtullia {ajándé »r bi&Mív gyngjyiroiUl szál jCottál; ve iss I. osáu lőg érthet tot, yu iáit iem irte gké- iefe lóiij bíj \|3c azt el Jil btflairtől , lfr-\' i Ikalmasiát % Rááseiture, n I le Ja 9 P III Oll 1 veuk i\| ot, y t tél i lífc ;Nö\|ii S aik cet. ; I Noyim U I [v I j 1 is jssilnat ÍI tloÜnaoz i/nálmasi síéber ■eltel írsz; ha jói it étí J merjt iek.: -f-yi bohóaáj ril memel síp inét, Ha^iem íl f. iki- ázt, pe- taaO&14, A* vetemények szépén állanak s McmnUg, taruiA iiie.egjeiuk leszuek, azok t peá\'lf^gnak. fejlődül —l I\'ógyafeátok reazéről a gabonaiizietbén uagy \'.íi aefeidet. Keszletek a legcsekélyebb mcjiuiyLaégUkn\'o vannak redukálva ,. b csak olcióbn tnmdöcgdiík ka^iharóá, Az.árak más uiúrvadó\'^n^CzOk jegyzeseivn> hason lépési táiiáuak. Üuza — ij.íjtrt. 15 ló őÜ. . "í-Ltí—\'MÁr irt. 10. 15 16,öü. \' Uozs 1 íUjU— í\'2.25. Irt. Kukuricza : nagy szemű tí.60. Ciuqúautiu —y Irt. / ■ -uimebég -szerint — — llrpa 1 üzlet nélkül.) serfőzésre 8 irt ii Irt. — 0 50 kr. j Í3;Lb. erős vétellel. Irt. IlUJU—ll.KJ. iíaU liiáuyzik* Becsi ertektozsde, május 14-én. lliteirószvéuy lá4-ÓÜ Ang.-osz:r. . , t>j.lU üaliciaí Htiüjas . l^üiijes;. EzíM . . London • Jtoíoíbank . . — «4— - .lit. epit.-bauk —. — AL IfIdhítell . 20.~ M fndt. kötv. 12.- 2UÜ — ötí.Qb lüö.ír- 13W.J-113ÍÖ 1-2DÍ0 Lombard .. T4.DÖ 1 ramvay - - . —. — Hitelsorsjegy 454.— ftapoleond or 1Qí35 Arany • . . . Frailkfurt . . K. bir. márka Töröiusora) • Ang. ép.-bank —w-j HuuScipalbauk M. vas köles. 93 25 tf. 13 ÜZilO 63.45 12 — : ; u- itiert icm v Hali tán. lek is dsak ok-bo- Vasúti Menetrend. J I I hl \\ ■ ■ jűrt.f> \' . I Érvényes május 15-tőr 1876. A l»ut!a-\|H\'sti idúluintato óra szerint 1!oSW \| ta.iiuj. ■ \'ÍQm rt j áiu- kcc»u Indul Kanlzsárál. hova : MtOui -. DomUvii * Finuul ÍSS. -vjwr imNM ViVatb* éi IVuMriMfoa kwsssMl On p«tí M 4 18 2 30 . 4 ffev S U , tl 30 fSttf Mé 6 S rvf. 11 48 íitTe 3 38 düu. •leüt wi (HAM. 50 reg. 47 délb ü te Érkezik Kanizsára honnét: I, Mokác, lMKtUrtir • Kiuméliól 1 41 441 J \' M II etftv* bsJVivitHi í wg. M f „ ; f b délu. \|1 í L\'\' i .. 9 44 wtve \|I4 [llöo-L >1 (sioiuULUf j U4e«-rjbrlv)i fsMI lOiTwU - lm .. -}T • ^ 4 5\'mg.. \|)ti jS«)iroiihél 11 W déla I \|ll<f:vl«A\| ŰriiM, MarUiirg. Prfgc\'rUof MSI 4 -12 reg. . ftiitrirsl- t* &ec«Mlj„ „ f Uéls, « M 1 i. -4s VilUctiM .. 11 — sstv Felelős uerkeutő :. HOFFHANN KÓ1 ! Zöld Jalousiák! jX)ü$ Llleuefte üöer öen <Kric(i brinat bit forocn in IIOBEY és Társai mérnökök is gazdi gépgir&rtiokok ;Li mólóból Angliában * Budapesten, Üllői ut \| szára. ajánlják orazáj pzerte legjobbnak r É L r-j l\| ^ n v 1/ u ( ismert ttanjK megtakarftó gÖ Z III0/U O D ) a\|l K « l, gőzgépeit és felülmulllatlan szabadalmazott fa- és vasramas cie\|>IÖ£épei\|ke( mágáneteto szerkezettel éé anélkül lejárainyalt és kézi cfJéplíit kaszáló és arató gépeket, lógerebljéket, szr attyukat, szecskavágókat, rostákat, malmokat és minden más a gaztí. ^ép^zakmába vágó eszközeit. JK Ml m l A YlllArrii\'í ÍAvitáflAk «r?rMn éa\'leOTc< t>bb»" eszközöltetnek] — iBővebb jniliueniieinil jaVliaSOK tuduait<i»í.al és ár egekkel szívesen szolgálnak. 8 389! 5—12 Robey éa Társai, Budapest Cflltfi út 1 azf iJl A íegolc?»ójbb s logj°bb lábbelik Temesvári Móricznál Budapesteü, kerepesi-ut 2 sz. a bazárban. Hölgyek számára: Papnrar.li minden asfahen \|7»» kr. K<.«.itcipok tb«rla«io- vájjy bftrbtl kr Kí.inotcipök fbpríiwliii- vag* borból sarokkal I írt 70 kr. W} topán (íborlMtiiibóI alMgssebb hinnéMl (lUxitve \' \| 1 írt j(l kr. Topánok ebatfaatlnból rugaiíyhuz<ívaJ rrUfaft kl* VAfAáaal, rdkoko-sarkokkal Unom kUllitásbari 2 írt ií»€> kr. Toi»á«iok nitn/buóril cr-« clNfrm vagy bur- Jnbéftól, Mlniitt vagy csavart kettöstalppal nw idújlriakM, laitói » trl — kr. I frt 00 kr Urak számára: Topán eb«\|ijn-M»rbil léi kjjízitve TwpAn t liftüTiiil»\'irbMl rín<»m Huzltéw lakatagély - lyci l<-.£ujxbb ilivatu 8 frt kr. Tnpánbr>gabírl4l a6g«s«tt,ic»vart kettöa talp- \' pal Igen <?& 4 frt — kr T"pn ktihu fétiyiiitui.ni búrból núfmtt nfiff /.ett csavart kfttííH talppal e»tm időre 4 frt 00 kr. \| T«pn Mbtftfcoytaáitoa, mafeaí btrböl, kc/.tyü "•■Ifrin Márral lejgfidnnmbb Mné—I 4 frt 80 kr. "pán ltól«rs eba^io bfebffl, « frt 60 kr. ir»líjf tíii rtemnliá bagaria bőrbúi liá- 8 frt \|60krJ 1,3Hl5Öltrr 1 frt to kr. rajnr Songig n Pk Fiichel\'N IIik filiftndluiiK Gr.\'Knaiiiiii bringt bk foefici ^jarlíeBeii\'s TJecjlag in llíien rrfdpintnbe affuflctrté (]fjcl)icOte I Orieiitalifd>en Arie^c© magas tar-bőrből - erőien ■őrből Iwflmi I frt SO kr.. bfirbftf 80 krtol t írtig, ■tánvét nwIUtt vagy ax gyorsan 4t p"t\'in t«Uetttrtn<-k a legká—ág— ubbao Mirélttiik. kivá&atra bérawatvi küldetnek meg 3?S 10—10 oon 1876—I St 7-3 űr bős íö o í I ben.rbritet non /tlsritj p. Jhmrarrmanu. i- H^llllfluDig in 20 bis 25 fléUx^É$tn<ffti%^1^-$\',. I ®Ht ja^lreí^en Olftntrattonen \|_ ^Preiei Jcbcr Eirfermtg nur 25j flrijujrt 40 $ fg\|. \| iWit ^rdmien ín ^drbmbrud. üirfentng 3 rt^altm btc Hbnejim úté (Hraiú sdrifabc íuír; I1 itt ^ortU ouéflffUljrtf gioV _Qknrrai9f>tx]u^itatte tt fleiomirttVu; r Itrifflíkljb ipla^M ín (Eutopa unb SÍ fim. j ■ Kfcn birkn intmffanttn, ^übfdj qu^ntattrtrn krvdéaorfo frnb ■ I" bcrril« n rr{trn jioei t\'irfcrunfjfn ttfd)\\tvtn, rofldK bent uitl^rncbáint i flfrotfe r madjat- Xir jartfesnftfl rotrö cbrnfaflí in fuqét cAamnt r irt) nichfinfn Xic rrjim {^fte finb in allrt 55tkí)anblurtfl4i oorraihtd mtb wrrbfn Aterafl IJráninnírűtionm cntftqeu qcnommrí triir <mi \| blcn bt de lufranjdx weuiflfnt brr hrften Voumid! fi. $artíeben\'6 bering in SOien^ —1 MARGITSZIGETI tiYOUYFlIHDO Bndapest főváron közvetlen k Szelében. 35° R. meleg artézi forrás — porcsellin-, ír árvánv kád- ós kőfUidők zu-hunykészülékkel nagyszerű kert — 300 teljes kényelei imcl berendezett szoba társalgási terein — klil- és belföldi lapok — naponta zeke, Köralakok, melyek ellen a margitszigeti hévviz kedvező eredménnyel használtató! . Köszvény — az izületek, izmok, csonthártyj, ídeghttvely, idilli csúza A csúz, köszvény erőmüvi behatások, typhus után feliéi 5 hüdések. — Zsábák. — A cson tbántal in a k a t, csontszút izületi bajokat és külsértd leket köve tó elváltozások. — Fájdalmas hegek, merevség, hildés.-4- Bőr bántalmak — Viseleti nehézségek. -4 Méltán hüvely bántalmak. i\' WO 5-J-0) A hévviz belsőleg eredméoyoyel használtat )tt: \' idült gyomorhuruthál és alhasi pangásoknál. w I t \' L A szigeten van gyógyszertár; rende\'ö drvoi : DrJ V e r z á r. Bérleteknél úgy a fürdő-, minta menetjegyek gyüttes váltásánál árelen^edés. A szigeten lakók a fürdő használatnál én a menetjegyeknél előnyben réssesUluek. A fővárossal óránkínt kétsser közlekedés, A nyári idény imájus 1-én megnyittatik. A lakások megrendelése: a szigeten a \| felu jyelőiiégi irodában. A. Maij ^itfiasigeti lejfigyelóseg. __j___i i t ol só pósta t Ó-Buda, j Az 1311 k évben JTrlenztbeii alapi toll! II j jci, kir. nnb.\| Assicarazioni {generáli, melynek VMsérflgynOksége irodahelyiségei BUDAP£ffl\|£M^lz intézi t háziban DO-ROTTY^jétU lO ss. a. léteznek és az ország ttouiitéiyesebb helyiségeiben fő-ée kerüUtl Ügynökségek iltal képviselve van, a lö^ilcsobb díjak mellett biztosit lüz-, bkállitasi jégkárok elles, valamiht ■ a« ember életére M\| a légkülöTibUziőbb kömbinatiokban. 388! fi.4-6 Ufélbsll megrendelések Fpontoi eiiköiléis. Gyönyörű sxép üöi ruhakelmék m legdúsabb váUumtékbafm bámulatos olcsón HilBUBOER ADOLF dnratáru-raktárából Budapest UrvBikerczaf-vtea I. listák ingyen és bérmentre Véé .jmm\\ f i- mm WÁM f\| -^mi - Szalag Jalousiák fából, kifeszítésre és zárásra, világos ess-szárzölddel befestve, pr. négyasögméter 3 (n Közönséges ablak nagyság 6 irt Broncirozott kifeszítő eszköz Uh kr Fa-Ronieaux-ok darabja 1 írttól 3? fit^ Baaer Fereucz Rndolfsheimbsn, Bécs mellett * Scbönbmnerstrssse 11. IVrpir»rlt»rl«U?tt. 10TX5. Vidéki megrendelések a tánvét ms. leU pontosan eszközöltetnek. Képea árjegyzékek ingyen ée bérmentve. 393 4-10 PILEPSIE leréllleg gyógyít Dr killlwrk Drezdában, Wilhelnisplatz 4 (előfej Berlin. Majdnem 800 sikerrel gyógyitu 358 20-52\' • ÉRTESÍTÉS, -fcft Bátofkodnnk a nagy érdemil közösségnek ujonnan alapított s dnsao leiszere/- uri divat- * női pipere raktárunk megnyitását becses tadümására juttatni, s azt becses agy elmébe pártfogásába ajánlani. Különös férfi neműinket raistj ingek, gallérok és kezelők, melyek oh4 saját gyártmányunk, igen jutányos ^ áron számittatnak. Megrendelések késspénafizetés vagj utánvétel mellett a legpontosabban közöltetnek. Mély tisztelettel Tibély én Veézli, váczi utcaa 1. Lyka-íéle házban. 397 1—3 GARKETT mL. na i ___/ -.tt_ I ÍBUgynöke Kot\'/ó Pál gépészmérnök járiljn ere<ietl HOrretflgépelt járitott szerkezetben, le ai9 io~ \|ü main okat, ros Bailapest,, flJlöi-ut 8-dik szám alatt, szállított árakon, valamint gozmozdonyokaí^ eiépl®^ I iákat BtbJ Nyomatj a éa kiadjá Físcbcl Ffilö^ KaU-K^iitsán Í8\|77. Ttt DETÉSE K: natfi Mvtte) x fc^tytCJfároelwsi 518 ttá< (Hasetésl áraki\\ \\ 1 ^ $ frt fiiim 9 H Ksfytd I M 80 kr MrtiMiytli! S fruil l p\|U>ii>r (««« T kr. MbMÖ* KirfetMnél 4 kr iMj^üi 90 kr \' Ny ílttér: P»Htr.r» 10 Vf KÖZMŰVELŐDÉSI, TÁ .4 Aalamegyei- GazdaságiEgyesületi a n.-k 21. szám. Nagy- Válasz ) ,{ ■/. fai Közlöny \'W, számban \\n cg jelent ,\',./<? t/ct közgyűlés" cziiiiü tzikkre. „Sirte ira et studio." ^ÍTacitua. Következményeiben e nagy fon-íosságti és horderejű kóidés a Zajai Közlöny hasábjain hogy I nem a tárgyilagosság, annál kevésbé a részre U aj lat la 11 igazság tiszta prizmáján keresztül tekintve lett megvilágítva, liauem inkább a feíko/bácsojlt szenvedély ésségerős hullámesapásai alatt! — mutatja azon szííkkörü niadárnéz-let, aaou nagyon relatív ; felfogás, mely szerint az az olvasó (iözönség elé bocsájtatott!. — Ennek tulajdonítjuk nií kö/.lőnek azon eléggé >meg ueuijj fontolt kitételét is, — mely szerint azt állítja, hogy Veszter Imre bizottsági tag ur lé^tárgyiljagosabb beszédje a zár melléit levő bárt által ; a megye termibe nem illő \'yenetikus zajjal lett\' \'öbb ízben félbeszakítva. Ugy látszik, közlő, a frenetikus szó kellő értelmivel vagy nem bir, — vagy maga állott annak saiiivo salán akkor, midőn ezen; komoly ti.yuek lefolyását és eldöntését így elég naívul. regisirálta 1 Hogy közlő íja/, olvasó i szemébe oly port ne hin\'tsén, mely szerint az erdőt nem látjuk a fától ! a felhőzött állítást] tehát agyon nem hallgathattak annál inkább is , — bígy az ellen\' part azon vjélemény-óen ne TÍngatodzjék; — mintha a zár- ! fIát melletti többség nem tudn^ vagy j nem merné felvenni az oda dobott i keztyüt! ---Mert még az elfogultak nem ignorálhatják azt: --4 hogy a •zarlati\' kérdés mellett azon [értelmiség I csatázott, melyhez á megvesztegetés nem j fér / — azon értelmiség, mdy öntu-\', \'Kjttal vetette I döntő\' befolyásának egész • spűyját ti rriéHegbe; azon ^értelmiség, mely eijy vtmlis kérdés megoldásánál nem játszhatta bizonyos demagóg jár-azálogán vezetett közönség kezébe a győzőmet! •— aion értelmiség, itufly átetí / , \' . " \\ " v / % untokat! a nmjn-bonttiif egj k jt4ea tagjai ho/./.iíjík. KtaJéfÜket unnál ievéiUté) tpwUuűlaK i/icg, utert • MÚUp forgú dologra néiretdjtMi t-oitMUn ÜUm fondunlt «l azért is, mert i ikkal keriibi ."rétijük mint Mm "líogy iOuhIIö ítéletei alk\'itWtuank FeKfc/ j • • i Szcrk i érezte, hogy solidái lett A szellem az kodik /1 —r Inkább azon yorruptió el szava j a czél szei —Sorakozás, me ban halad ! -- szem Fridrik történél mondatát * ma íor\| Ennyit elő z szóérti . —. • Térjünk most inára, — \'a zárlát sorát tekintve. W hosszas exposéva bizottsági tag ur pontbél jeles logi czegaég érdekéitől Utáuna Ujlaky J< ur szólt szokott uu zetgazdászati szei MEGYEI ÉRDEKŰ. RSAD A LM I ft* G fii inizsai tiszti önsegélyző szöveti Hévé IWt-j z ib Á s % • i ] kezet és több Kanizsa, Szerdán! 1877. májús 23. szédjéti a Zalai K( ilöny jelzett ezik kében kifejtett iparkodunk a leheti köziéül, melyküril Tekintetes - bizojt1 Midőn a azon is összetartás mel-tnyag fölött ural-orakozás . volt ez en, \| melynek jelesitt az eszközt 1 egyenes - iránylőtt tartván Nagy { nevezetességű ma droiture! — iriyui a frenetikus ,-a discussió folya-jjuelletti szónokok A debattot egy Bessenyei fcrnő ezdette jogi szehi-líval védvén a her-álláspontját! ; ---^sef bizottsági tag .ltori hangján nem-pontból. - be- p Hántást Magyarosi ázág térképére, és látni fogjuk, hög gazdag, rengeteg er<\|^ njeg édes magyar J a gondvtselésí rÁ égékkel áldótáal iáukat! -r] ősi mégis, mit tapasztja lünk [ mit éabsle-nemcsak a téch- ltink ? - - azt:! hoghj nlkai czél okra szál gálb ritkább! fai nisméknek, haoeto iniogán^k a túzela fának ára értéké is nagyobb s naíyoub kedik! - r sőt ba ez kjiig, — nagyon kot hptnék, hogy }\|i vi Sorkssstfl Mi: > !lif aasllswi rénit Illeti klMi;ik Hidti4lk B) ríröfbíí ittti ftlS. st \|ürt)ik<HÍi ittirt kmkM ÍOfsdtetedk «i i HiÍMt«li rimi éa ktláslsat- UT I IliHiüMtti klrooMk Wtín Mér Babpiiut, Svrvita.-Mti^ L WofiMÜt IS u. Xá«f L. ét Utm B»d«p<ni tr4M«\|mk L át. OpjMllik A, BécA Stabeefautei t M. TI H ETILAP i\\iás egylet hivatalos közlönye IV. évfolyam. [ivánalobi f szerint ségig per extensum belül igy hangzott: sági közgyűlés! geu levő szerény nézetein szerint tg :n kényes, jellegi! tárgylxoz hozzá sz valloiu tettes bi^c hogy miutegy hat gyok az iránt, hoj Uanék, — meg-ttságl közgyűlés, ozó. tétovázó ya-y hogyan-is kezd jem e j vonatkozaibkn egyébként! lelkem tiszta meggyőződését, -- mert azt látjom, hogy fkit nagy érdek áll itt egymással szemközt, — melynek mindegyike1 törvéu\|yes- formákra támaszkodik, — a ml köunyen egyi ket másikat tévútra vezethet ! — De akár hogjkn okoskodnánk, — véglelemzésben nem tágadhatjuk ide vonatkozólag ujabb törvényeink. illetőleg erdei Téiic fontosságát, mely pusztítása követtem lasztásj akár hányt ténylegesen , szig tilalmaztatik. T tisztán memzetgazdás Minthogy elŐt izabályainkj. azon\' tzerityt az erdők lék el az akár mu-tság által, akár uuan korlátozva \|almaztatik pedig ati szempontból! m szólló t. bi- A fy-Zala" tárezdja. Egy nö bos/.úja J&redeti beszeg WAH6A # A N K Á-t4t. uFolrt. H veg ^>ottsági tag Bessenyey Ernői ur a ténjálliáat jogi szempontból Túgyis elég Világosan illuukrálta, — tehát én nemzel^azd^szati szempontból ?fogok alihoz aZjjllaui, Ugyanih vesstlák csak egy futó gedje luBgcsókolqi kezeit,, azon áldott jó kezet, mely enyhet nyújtott nekem palsoi-soinban.r „Hagyja el iii susogva;—■ nem kiváu, ért köszönetet. A tjói magában véve is jaUl „Gyermekeim dent, nemes hölgy, napodként íxiipku 1 mérjrben emet-f igy [meniie so Inyenj megtörtéig J---I írim rr TTI,"P \'eoéá \' Wfö dé&ek 4 fa hiiinylian foguak hzük- get szenvcdnii! \|-\| Éppen éúkh koiikrét énét, éppen ezen körülménynéil fogva megvallom,; tettes biisoltmibiyi közgyűlés hogy megdöbbenve hajlottam 1 én azou vádnak coustatálásák, ] mely a\| mutatja, liogyi Herpzeg : Kszterházj Ljendvii-nemntbi birtokainak erdősé geiben miliő gazdái Megdöbbenve i! nuyyon kOiluycn Itú rolni, de. vujmi nehe. egy uját pl\'ín tál ni í, . J Nem t kintem hogy1 kiről vagy ki hanem tisztán, tárgyilagosa az egész dolgot Tisztán iárg}\|ilkgotiai\|i, íodás vezettetik mert urái^it t egy erdőt létá en lé/tel a h ilyet f tehát én itt azí, erői Van szó, veszeií nem akarnék reflektálni azon szás bérleti -rends^e lott annak Idejét leméiiy ugy ifi pálezát i tört mely ferdeségeiben, uam nemzeti törzs madta meg. —» Hauein tisztán rre, \| mely j a józan kös m<ft is f< v< jrok reflektálni, hoj^y a törvény tóságnák a törvélu} fogva az ilynen mely itt. feunforjog pusztítás a jelen s é\|rdt\'kébeu gátót ki Nagyszabásúiéi elvek i\'elálIitáBába, éti a hitbizományi esájtkőzni nem akt lom, ahhoz nem is ként előttem üraira ti nemzet érdeh deke pedig azt kívánja, dők ne pusztíttass V. Y A boez u. Kölcsönös fölismerés után,! /Idei kérdezte rég neím látott barátnőjét, \'liogy a végzet\' folyójának mely áija iodorta őt-azon terembe, hová 6 hivatott. Töthy Vilma egy fájdalmas múltról beszélt; elmohdta, hogy mikénti veszité el •züláít és nyomorbau, magánybsan állva, mir kétségbeesésében a halált jfválasatotta kínai saabaditéjának, ámde, efcy mentor megíslenése, ki eaolgája által, Adéllal; történthez hasonJólag, peuasel, a j inin\'dénnel ellátta^ eaaei tényt derítve kUlÖmben sötét nyoni<irult élétére, megváltoztatta szándékát. -V Azon pillanatban mí<Mn \| elvégeste >zom4ru elbeszélését, a terem j függ$uyös ajtajaiöllebbent és egy sötét, nkagas, kar-c»u nÖí alak bontakozott ki.a félhomályból. Árczát a kevés világítás mjta annyira •eoi víiájgositá meg, hogy a bánt ttló két bsivány srczán a gyűlölet (kifejezését észre vehette volna Adel és Vilma fölkeltek ék közelébe . neiKte)L. vAseaon\|om — kezdé VuWa — en- . a rejtélye^ alak én cselekeaetem-t cselekedete már en köszönök^ liuu-et inegmeutett 11 e biztos éhhaláltól s [klld közül ím itt van legkiselib leánykám"j f-4 mondá Adel alázatos hangon;, n(jem méltó, onbtthöz7 Csengey. Adel és Tőth^ Vilma igy lealázni magokat. Ezt úgy hisSein minden m1 ki egykor a in aga sabb kÖrheZ szátniuJ I magát, méltósága alattinak tarthat." Adel és Vilma öisáe néztek Uo\|gya tudhatta1 az eléttttk raljésen ismeretlennek látszó np leánykori ^öirefliket s azt, hogy magasabb körökhöz \| szimiták\' magok át t V-a ez Tejtély volt elóttUkJ \| I - Mihdínkább meglepke őket a különös tiö modora s a keményj gúnyos hang, meg reszketé; és sajáts^eou penyomáit gyako rolt rájuk. . . A büszkén\' bestiáid uő elfordult és lábaivar egy kicsiny, aj padló fölötf kinytiló emelvényt érintett, h I mire azonnal távol- ról csengetés hallék, iOB ét díszesen; ölÍ0-gaaság istennőjét kUett belépett éa A ztálra állítva, is zött szolga. Themis, ábráséió Lámpával k lámpákat egy tekés4 inét kiaiettekl . A két szegény 1 lölkjr a tejein tjalii oldalán áUó hölgyre joljnefttók káprázó sse meiket, ki drága tekéié I bársony ruhétbeu öltözve, \| szép szőke kibontva VáíU\|ú\|f .Verd^sé és szellelndú megvetés és fájdalom e Szemei gyulöle^tejl padt volt mint Uüotti ujidőu Adel és Vilmalib hangon megszólalt: ;nítt van aj bos^ú t ózta in úgy-e, nem í!s inert a roncsoló idő e ziáit,\| de szivem érzéi "jog- H- \' J j h Gyűlöllek b\'stíuetji nem, szerétlek ]•-\' ter könnyekre fakadj • Flóra I vagwi .k, a kit elfeleditek, miut melyeket\' ;al mezőpol- . •4- kit mejgkrétn2H volt dpn az egész -vi\|u{ elh Most Dáridós} va gy róu ii jko de hol i\| m^g k itev és gyermekem övezik életompU nem jieíedkeztcn kpr barátiiffiiime Er^ljevtt iink hagyatva. , Fölkeno%tpt ölek azután történt jti diátok lességem volt iejuti, Nem {tudbl; < reát épem, dkcsára \| lliUlejis lék . titeket-i —! bh jö regjének kjSnnjreim r kje bel re.M 4- Tí Sírva ölelte át bi oplag állották előtte nnreztek. „Oh uem j lérdaii4)iL teled, uemes Flitja1 egy, moudlia agyon zömét csakis arra ti t- kt, \|l\| által reá. riihá.-zott hatalom sőt ^rpulcsi kötelmi nél visszaélés lék mi hő az ei dí\|-a jövő nemze l vétiii vont elméleti jogi-mi\|iohek tartom kérdést is, borok, ide uiegKátértek, — egyélt a l\\gföbb jtiyrlp . . a nemzeti éli- nek, togy az er-hanem ok- szei ü kezelés kultúrák által biztosi-tussanak. — . Hinthogy fjedig a megye közi-gazgatáti bizottsága által kiküldetett megbízottak a megejtett vizsgálat iiyomán csakugyan erdő pusztítást pon^táhiak, minthogy továbbá a kiküldött illetékjes szakértők véleményes jelentése sziutén az erdő puez-titást cpnstatáljá, nem K ülőmben az ide vonatkozó imént felolvasott pssze.4 ügyiratok szintéri az erdő pusztítást bizonyitják, ezen in lo-kpknál. fogva - pu tettes bizottsági közgyűlés a zárlat elrendelését pártolom és indítványozom, — kérvén egyúttal elnök\|Ő főispán ur ő méltóságát, méltóztassék,ez érdemben a szó szerinti sztyazást elrendelni! — Ezen beszéd után, Isoó t. bizottsági tag un Veszter ur állittá-sait vette szigohi bonczkés alá, erős dialektikával támadván meg azokat, alapos érveléssel próbálván be azok ellenkezőjét! -4 A zárlati ügynek komoly védelmére keltek még a megye termében elismert és köztiszteletben álló vezér szónokok, úgymint (Havina Lajos bizottsági tag ur szokott ildomos tapintatosságával! — és Nóvák Fe-rdnez bizottsági tag ur figyelmet gerjesztő ügy esi taktikájával^ —r A heves parlamentáris küzdelem él\'essi\'gét itt ott nagy mérvben szelídítette főispán1 -ur ő méltóságának hosszas gyakorlaton alapuló bölcs tapintatossága, • — jeles főjegyzőnk Svastits Benó ur közvetítései az ügy meritumára vonatkozó felvilágosításai pedig valamint másutt, — ugy itt Beun hiányoztak ! --- A zárlati kérdés ily szabatob dipeussiók után szavazásra bocsájtat-> lín - a zárhft 24 szótöbbséggel elrendeltetett. I Levelezés. Zala-Egerszeg 1877 május 17. Tisztelt szerkesztő ur f A mult hetekben s még pár napig egy színtársulat működik városunkban, e^v ioly színtársulat, njilyet! Egerszeg csak rit- kjifejezés arczán a gjfüttesenjvetélkedtek. csillogtak és éár el kében vihar dúltl z közelített s rémös , ti órája ! —■ Megvái-\| nertek meg, igen[,! rvlsStá arezom ra-i eit í nem változtatja k\'etjl H- — nem -pj é hozzá és késeim! ti -i hű I barátnőtől: izoit száinoB virágt 1 stépvé elhánytatok nozzá szivetek, m Wt-1 !■ - ok, jszbrető fékjeib ti, kik szeret\|ittcill logsááom. közepett azokról., kiket Jegj /.\'teD> ék kik elvan- jjeu!iíetek»tami amit téliem 1 őtq- vll liiirfljgudi Ütcjlúiek. ón Ijptökjidé, hadd iM elqssaör a ba ss i fátiiőiL kik kikj Isaintéu bÜD iik jmá bocSá4 liiOndák min P\': trál bá-i>«yh atojt dket ten, szomorúan .tekintve a fönséges nőre \'^Megbocsátottam nektek azonnal, my helyt értesültem árról, hogy megvetek íré geiM. — Azonban elég legyen ebP>l, Von^ juuk fátyolt a raúlfra. Fogadjátok . el baráti jobbomat előbbi szavaimat pr- egy kis viszator-jIáinak. Könnyebben érzem magam, hogy ami szivemet évek óta nyomja^ e perozben kiinthettem, mertj kimonahaUaa teher ilyesmit keblünkbe zárni.11 -r— Egy hosszú folyosón végig haladva, egyszerű, de Ízletesen bútorozott szobába véí&eté Flóra barátnőit, hol a szoba köae-péin álló asztal mellett a család teje, egy ; csinos, fekete fürtös kedves mosolyú férfi í; (Üt, ölében kis szőke gyűrűzött hajú £u í gyjormeket tartott. nEi itt családom" szólt Flóra, férjére és a gyermjekre mosolyogva, és kis : Zc(ltáiikáját karjaiba véve, Adel leányának Hjkához tartotta j-és a gyermekek -csókot íváltottak egymással. nUgy{ti\| kedjves Zoltánom, te is boly-? \| belihagyod j óhajojnat, hogy kedves barát^ nőim palotáukbau lakjauak s részt vegye jnek amit boldogságukban?* —• szólt ké _ Irőfeg FIóts. aAz én kis íeleeégeiu óhaj a mindég a magamé ;is, válassolá Zoltán, mosolyogva átkarolva nejének karcsú derekát, kinek nagy barna szemeiből, nem tudott kiszáradni egy égető könycsepp, lasau pergett végig arczán. Zióltán észre ve vé a harmatként csil-ilogó könnyel, neje saép, halvány araaán, jól; tudta, hogy é titkos gyön\|gy egy elhalt ]óbarátért buTíott és e szomorú emléket .a IdU , hogy ne mondjam a légritkábbat* Mi i pár neti itt léttik alatt nem hissem, W0 pánolái iúáujN miatt panaszkodhattak volna, ily iámufct még as Egersze^ gtek ni ü pár tolását U] ébren tartja, ka osak mt hétre is. lla adták a tőitek sebesítitek javára a „Szigetvári yértinsklt\' — a darab, tej kiúiIve a czélt, nem ;}a legszerencsésebben vélt kiválasztva, m&gis a közönség elég ssjép szánt mai volt jwen s ha a terem nem távolt ssulolásig teje, es csak a mellett bizonyít, hogy a törököket nem igen féltik nálunk. * A társulat igent [jó erőkkel rendelkezik s megtelel jó pírnevének, mely a ország vidéki társu-í. A női tagok közt; ei4J helyet foglal el IKöinüvesné, ki jeles Miklósy-társulatot as lataí elsői közé helyá drámai erő (Anna szé! vértanukéban kitűnő: rott), r erenczyné nem kejvésbbé routinirozutl gási szerepekben (a ls zef Hermiu bár nem já\| mozgása sem egészen sutura támaszkodásán nyé, de csinos alakja repében a „Szigetvári: charakterfestő társai-jPrielle Kornélia) Gle-i szik egész lélekkel, s könnyűd, mi tán a sk is lehet eredmé-rokonszenvessé teszi,, jobb játék által uiég j ronzóbbá tenné meg-jelf nésót. A férfi tagó c között itt van minu-járt első helyen maga Miklósy, Zrínyi szerepét a „\'Szig. vért."-p in igen jól, valódi élvpsetet nyujtójag ad ta, azután Ferenczy, kinek azonban a berregés nagy hibája, színésznők első és fcu .ötelessége a tiszta szókiejtés, annyival Inkább csudálom az ily : berregő szó kiejtést tőle a különben jeles színésztől: Dalnok y Gyula routiniero-zotx modorú - jeles szá ralló, szerepét mindig precisUl tudja s lj< vvöl játszik: Szentesei Ákosnak még nagyobb hibája, mint Ferencsyi^ek a nem is nagy fokú berregés, a selypítós, ezt okvetlen le kell győznie, a moiorossággal együttj mibe néha esik, hi-szeái, hogy mint szorg ilmas és lelkes művésznek mindkettő si terülni log neki s akkjor jutalom játékai si kerét nem csak oly, reá nézve, szerencsés n életleneknek fogja köszönhetni, mint az íjUenit; — Havassy lelkes, de uagyon , , ni gyón modoros, — szóval a keszthelyien fognak bennük Üdvöze is Hiszem, hogy jó viadza emlékezést log a tájraulat magával viiíi ti, a tavaszi ivadban pár hétr^ kedvesen lát >tt vendégei lennének váiosunknak mind A f. hó 7-én a hí egylet és a könyvtárja verseny a várakozáson! nósen kitűnt Horváth $ játékával, mely egész jj ti labaki a többi szíves ktz széppn működtek közre keránek 1 lirne léséhez, miutl értesültem. kb. 1211 czélsa fog fordittatui egyenlő arányban. —y — r, igen jó társulatot betűi s Égerszögről sp évben, wbeli toros-tűzoltódra reudezett hangijaiul sikerült, külö-eri\' ur jeles fuvolya üvészi volt s álta-remüködők is igen a hangverseny si-tiszta jövedelem, frt, mely a két két elóadáu <t villamosságról. Tartotta WU IL dozatba került, s es áld ártatlan béka volt. 179C ben Galváni Lajos t Fülöp. Érintési vili mossdy. (Galvanisi ias.) Az érintési villamcsfág felfedezése ál- zat egy — néhány bolognai tanár és orvosi köhögésben szenvedett,) Fámul usainak egyike tl bábán foglalkozók a, béi .a a melyben Galváni mag > előtt a villanygéppel ki egyszerre a figyelem ca nejének, ki heves >ékalevest rendelt, yanabban a szo-k preparálásával, is több hallgktó érletezett. midőn ndje csodálkozási felkiáltások altal raegza rartátott, mert barátnők idézték elő, \\ - ez őt fájdalmasan érintette, iCeblére voná a m rvány. főt, ajkával érinté a dúsgazdag haja s Yüma és Adélhoz fordulva érzelemtől reszkető hangon mondá: LNera hiszikpmily lik, egy ily jószívű s kod vés nő birtokába." Mialatt kimdndhátli n édesen tekintett Flórára, ki szintén leküfié kínos emlékeit mosolygott reá.--4- —---— Adel és Vilma, es j utóbbi gyermekeivel együtt, Budaváriék aíotájába telepedtek lö ál\|andóan. Flóra soha sem éi zteté velők, hogy kegyből tartja őket maj tnál, sőt ellenke-zőképj előzékenységgel a figyelemmel vette őket körül, Adel gyeri ekeit taníttatta s soha többé föl nem eml é az általuk egykor irjtata tanúsított ke§ \'etlen sérelmeket. Azt mondják, bog a boszú édes, s igazutí vanj az ilynemű r. i. a nemes bo-szu éqtése, nagyon édes ehet — • i O Szükséges hegy itt) egy tollvonással Longár Károlyról is mei ;emlékezzttnk, kivel aSon pillanat óta flóra nem laláiko* sott, mióta Palotai Hsnriltet megölte. ^ m külföldre ment, . enet, más követ-emn\|rt. — Pest város egyik kis dü edékeoy féri alak, mely holt békák frt naglottak, és életjelt adtak újra. A jslssioltak kutatták • csodálatos tünemény ónámialatt Galváni neje észrevette, hogy a rángatódzások erősebbek lettek, ha a viíli nygépbéjl szikrák hjízatiak. Ezért a békju zombok rángatódzását villamos hátasnak ekintették, minthogy a (ey-deni palacsk 1 isütése is rángatódsással1 és megrázkódtatásai jár. Galváni előezöi^ is meg akart gy< ződni arról, Vájjon képés-e a légköri 1 vilii mosság ilyen rángatpds4so-kat előhozni, i é ftzélból a békaezombba közel az tdeg zálákhoz rézsodronyt szúrt ís további jhkM txálaüg vas rácsozatra akiUz-\|tá ; azonnal \|i legerősebb irángatótdzások iálltak ^ev,pe&ig a levegő, midőn megvizsgáltatott, semu iféle villamosságot nem tartalmazott. GKsr áni kényszerítve volt tenát következtetni: hogy a villamosság benn van a békába l magában , s feláliitóttá- s theoriát, hpgy minden élő lény járó kelő megtöltött\| léve eni palaczk. Galváni, ez iál-litása elled mii ipett i volt tanítványa, gróf Volta Sándon lávial fiatal«természettudós és bebizodyizpi ta, hogy es esetben a villamosság csupar csak két különböző tém érintkezése állt ü keletkezett. Az ily v&l lámosság, mely két fém érintése által ierjé íz te tik, érintési villamosságnak neveztetik. (Gaívsinisráus.) De hogy mindemellJtt Gilvauinak is igaza volt ar-ífól előadásom \\ égéu iosz alkalmunk meggyőződni. Az b iutésj villamosság is posítiv negatív. Tepsii talás (utján tudták meg, melyik iém aídjal i posítiv, melyik a negatív viliamosságjot e e szerint következő tend-ben \'állították ^fsze ta fémeket: horgany, ólom, ón, yet,J ni, ezüst, arány , éreny szén. —\| A szén fémet ; helyettesit Es igy össséi llitott s úgynevezett fe-\' szűltségi sor mi idsn egyes féme posítiv viU Ismosságu lessL ha utána álló fémmel érintkezik, és negat v villanyos, ha előtte valóval érintkezik i a kelteit villamosság annál nagyobb* J nennél távolabb átl egymástól a kit le n a feszAltségi sorban. E szerint tehát lé( nagyobb a feszültség a horgany és szén tű int a feszültségi sor első és utolsó- részei k[i in, s ez c)kból állította Bun-sen terinósZeUui lós, elemét horgs^kyból é« szénból Össze.u izorosan véve ez nem áll; mint mindenütt úgy itt\' is zivétel van, Grove eleme a[ eghatásosabb, de a legdrágább is mint la m fogjuk. Ha a nevezett temekből kettő érintkezik úgy, hogy folyadékba van nártva, akitor galvánféle egyszerű lánca- iák vagy elemnek nevezzük, több ily oi ssekötött lánczot Ütegnek-A legismereteSep bigalvánlánczok i a Grove, Bunsen és Dana sljl féle. A Grove-íéle áll horgany és] érc lyből (platina) jmely j léin hétszer oly \|drák a mint az ezüst, j s csak ritkán alkalknaz aiik, a Bunsenféle mintimár emiitettein, hórg sny és szénből, ós pzniisll-é horgany ós rézo 51. Nézzük már most a gal-vauismus hátáa t és alkalmaztatását Ha elég erős elemi ik vagy Ütegnek két !sarkát összekötöm igen élénk szikra mutatkozik, (Kisémet Ha két sark közé éreny vagy vassodnon t helyezek , úgy es izzóvá lesz, sőt kc lő űzelben meg is olvad. (Ki-séilet.) A téibsi ironyok galvanismás általi izzasztását csó zerüen használják aknák .és sziklák reee 5tlésénél, kivált víz alatt, minthogy az izz > sodrony, melyet egy Ütegéből oda vezetui ty az ott elhelyezett puif kaportfelrobban ja. Dover mellett robbantottak ugy fel It t3-bau egy roppant nágir sziklát, melyec gy vasút épithetése végett eltávolítani kell tt. A puskapor felvétoTér^ szolgált aknák \| ásatása több évet yetit igénybe. Midőn mázsa puskapojua) lettek , megtölve ós nuskapor egy etto Üteg által meggyujjtva Nagyszerű látvány lehetett, midőn ez óriási szikla — töiueg majdnem nesztelenül a tengerbe vettetett, i mely bői még hat méternyji magasságra kiemelaedett. • — Midőn 1848!-ban a kiéli kiketet védállapotba4helyezték, késztettek gutUpereháből, ki fiét-két mázsa puskapor-_ láílyl visbe elsül vesztették í voláal sodtfanyjveZet^kkel kötöttek Össse , IágyV] hogy i lelettéges volt minden hatót, mely i y elsülyesjztett aknához közeledett, azonnal a léve^őbe repíteni, esak a sodronyt kellett egy flt^g sarkaival összekötni. \\A y$anyQS fény. Nytlváhvaló hqgy a gyémánt nem égrebb \|jegÍczildÖ(t tiszta; szénnél. Davy ánkél t<jrin«\|8zektudós tehát megkísérte a szeaet galvmiísmaS által gyémánttá változtatni, s é vogbol hegyesitett szenet bozott kétezfjr Mentől áUó óriási ütegének zár-huzalai közéi Gyémántot ugyan nem kapott, de kapoít oly ipnjft midőn a két szándarab éiintkezeU. [mély a napfénynél is vakítón b yolt, s midőn a széndárabbkat egymástól távolitá,, gyönyörű fényiv támadt közöttük és uős\|ég,\| melyben] az éjreny olvádolt ép gyémántok) elillantak. Ej fényt vil-larnos szénféüyiíek vagy souárféáynek ne-ve^ík. j (Kísérlet) -4- Jakóbi! tudmi megkí-série Özentrrétervárott az oj^czákl gáavilá-gitásátí e vilmmos \|fénynyelj helyettesíteni. E czóiból 1M9 deczemberi havában egy 183 tetemes nagyságú elemből álló közönséges Bunsentólé Üteget helyezett! el ugy, hogy egy négy émfiletes házi erkélyeiu hozhatta közel jegymÜshoz a \'szénaarabokat. A (ény ugy ragyogott, hogy) mellette a gázlámpák barnávörös jkeromtoltoknak látszottak. —- A nagyszerű épületeknél Imelyeket Hl. NapoleoDemeketett, sziptén je fény alkalmaztatott j kbgy a munkások éjjel is dolgozhassaodk. {royábbá alkalmazzák világító tornyojion és — a színpadon is. Itt, pl. Rossini Mózes czimű operájában lázong a nép és az ng^yptoinbai visszatérést követeli. Ekkor ktléjf sátrából Mózes, hosszú fehér köntösei! vsititó világosságban ragyog és egész alakzía iónyözöntől van környezve. E látáson uMgijed a nép és térdre hull. Előállítják ugyanis és jranyozzák a villa-\' mos fényt abaan a pillanatbán^inidőn Mózes sátrából kilép. Meyenbeer „a próféta" czimü onerájában a napkeltét ábrázolják el ény nyel. A galvánáram vegyi hatása. E készülék itt i jvizboLtókészülék- Megtöltöm vízzel, ine yeu hogy fogyását lobbanJássuk, kékre festettem, s összekouim az üteg két sarkával. Az áram működni s a viz azonnal két alkatrészére bomlani kezd,! t. i. könenyre Hy drogén és éienyrje (ozygen.ulinthogy a viz két térrész köneny él csak egy]térrész éleny-ből áll, természetes, hogy az I egyik csőben kétszer oly hamai bomlik a viz. mint a másikban. E jkisérlétet Lavoisier mutatta meg először li83-ban. Hogy ^ csövek egyikében esakugaan éleny és a másikban köneny van, arról könnyen meggyőződhetünk. Tudjuk, hogy as elJny oly gáz mely maga ugyanj nem égü de az égést eljősegitú Vassodronyra izzótaplóit \|essitettem, oelemártoin az élenynyel fiáit dsŐbe és imé — a tapló lángeal ég és a vas olvad. Kémleljük az állítólag kölienynyel telt cfövet: Ismeretes, Ihogy a konenyben égő testek kia-ludnak, de a köneny maga égj. Megint belemártok izzó ttaplőt] s elalszik , közelitek hozzá égő gyúlát\'és lángra lobban. A gal-ván á^am nemi csak la vizet, hanem több más téstet is Íélboní alkatrés^sire. A gal-vánképelést (Galvauéplastikát) is a villám-áramnak köszuniiík. Es edéey kénsavas réz oldatot taiMlmas; ha as áramot belevezetem mint fllőub a visbe, ügy most ez oldatot ís felbüntja, a réz külön válik s lerakódik egy mán fi rnre, melyet ex oldatba mártunk. E tiszti nzréteget aztán le lehet fejteni, és a b<jmártott tárgy nü másképét fogjuk kapni. Derlnéi zetesen negatív képét, elyet; mélyedéseket és meg-£z at<jm egész szobroknak zik dombórodásai int meglorditvi a mását ís kéi fok nyugalom rej- kedni a multak I fölött ? I! Szólt siri hangon félelmes reszketés! közt az ember. Kémes volt k lak. Qallatssott, hogy miként csapódnak! az egyes esőcseppek a léiig eltört ttvumilakhoz s as ódon ajtó fecsegett a vimtolszélben, mely ijesstően vonult a szobán kiresstül. „Még minaéglüldözi\'lelkiisiberetemet áz az emlék, öiuug) pokol 1 Adjatok nyugtat nekem! •— Ah látom, pnik ént nyújtja félém nő karjait, hogy \'k juvörliljek rajta as in sógben, ki elvevUia :öíe mindenéc. De mi ként ? — Nekem tí ícs sejnmim mit adhatnék neki ? — na ha — ha. • Csak nem [klv mhatjá, hogV kiássam azt az ember a joldl >ől, kii oda mélyen le toineték , oda lk, !h »nnét1 föl nejm ; kelhet többé, mert gyűlöletem ledönté óftaj lanul I a levegőt szeld slé vele. Ugv beszélték, ho^y de as alant következő jej kestetásre hossa Viharos őszi éj volt* pisakoé atcsájában egy Lásbao, izgatottan járt S\| tökéletás váznak beillett. „Hallgassatok már, aíkt eem hagytok már dühös elemek, nyugodtan eimél- 1 Még hat\|isOr i rával együtt. , Rgy gyül Minek is ren follytoii ? Hah 1 ísiri te könnyező akarod tűrni hányjalak fel ld leány 1 Ne siri, 4-fejemre nenesu fájnak. Látod, a ég i kén) Azután sl \|falor függő kard ját kezébe vettei v(vó állapba 1 helyezkedett és czélta- irisgfilöm hk há ]»uj a nyo eljövead. morult Fíó- lötb eit a két 1 elket! Időznek álmaimban\' s oj -j-l jJŐjj cf iejnon,: (ki oly sors I csapásait rdomrá, te gy Inyöraségés ne min I e köi uyefc mind nelk [b nagyon — nagyon te jogyesed anott állt folytatá 3 lépésnyire tőle egy te kínzóm. IAh I föl- tatva, a őijönáli Ott maradj 1 (- \| föl jáió sZelleiáénet tekintete pleOkemet égeti. — Mit ekaiai ? — jMaradjj maradj, mert mégegysser megöllek, n)égegySaerj— „A szellem isu^ét itt van,— fdlkéresdttl -f- 0 ninos itt ,r FI ira ojt künn Valabol koldul, éhasikjf Mtt teresd fel, nr engem, kit látásod kinoa. M Istenem elment y el — el« E kösbenífgy massákra veté idagát és l rOlt — . Időközönként AilkiáltoU a fá\|dal4m hangján. „Ha meg ölsz Flóra nem leibi tiéd ő engem sseret.H Kai mondtam neav hogy haragudott érte. [Meg ltom I — hahaha. Oly réiaesén kidssgett, hogy ■aoba boltoaata visahingsott tőle. éb- közelébb megadással Jöjj, hadd én meg itt, s IM győztem. Ez a kard ]] volt nála most is és igy] ment be annak nak szivébe, mint mist as en földflo elterülő sskl-álomba ms- mialatt kardjábkl dőlv)l \|i földre s rövid óra néáred kiadta lelkét. ligy írt véget életének pálysib táaa Itt is telj sédéi ,A ki ltsírddal öl. kai a t nem gitá ki annak as életből folyamsL U 11 I e aljdfthig fol :osódótt pontra nra- rdunl! Jösszeosa lódotti s én i} láthstod a gyfilölt-yém-4"he.* roskadt ultával eg y sóhajban ^Igir Kiroly bűnös a 1 essél í iró mer tett be ment diai öletik meg.41 Itt Végződj beszély em. Ha nem elá- olvisó kösönség vű-akesását, esemény a mondás fka, hanem erméasetes ÉbZ és SZÍV. — Beeetiy — irta liott er rtlwos.1 (Potjlatts.) A szerelem azon érzet, mely állsti eredetünket tanúsítja és mely szellemi erő inket meglopja, a aaeielmi levelek pedig gyermek játé kok, melyek fér&nhos nem it-l^nek. léhát te nem lelsz semmi nemesebbet a saeielemben ? Nem hiszed, hogy es as emberi boldogságnak senitje V Nem hiszed, hogy ssellemek taláiko* hatnak, melyeket aa isten egymásnak teremtett, és melyek csak együtt képezhetnek egy egésset ? — As a miról beszélsz, szóla Elemér létesik ugyan, de itt ninos nemi kttlömbség. Mihelyest férfi és nőről van ssó, akkor csak a sseut írás ama igéjének teljesülése foroghat kérdésben, mely ast mondja: „Szaporodjatok és sokasadjatok 1" — De minek bizonyítgassam a mi világos tény* -A fiatal emberek mai napság eladják magukat pénzért, a nők egvetien hivatása a térjheamenés és aserelmük nagyobbrészt a mennyegsŐ után kezdődik négy szem közt, legfeljebb előhírnökei által, mely nem más, mint a felvillanyozott idegek nyugtalankodása, elöntetik meg. Ha as agy forrni kezd, képzelt gyfl-nyörüségek bevitá befolyása alatt, és s szárnyaló kénaelet álamvilágba vias bennünket leülünk imi, és mecsatlétik ajsse-relmí levél -p De miaMt iageriUtségf ad 1600 sa. 677. ■■ j-llelyliatóáá^l szabály. As 1877 évi ápríl hő t-én 13,006 L alatt keh magas belügy mi nissterí engedj* folytán N.-Kanizsa város területén ssedke^ községi fogyasztási pótadó (accisj kör\|\| eljárás szabályozásai tárgyában : 1. A városi fogyasztási pótadó sseé. betési jog a folyó\' hó ö-án megtartott ést városi képviselő testület áltat ugy a u e I5 II-én közgyülésileg jóváhagyott nyilvjtnoi árverés utján Neumann Ferdinánd szo. bathelyí lakósoak bérbeadatván, maga « városi accis folyó május 15-ik napjáéi kezdve a borsőr,- és most fogyassta után bectoliterensint szedetik és fizettetik. 2. As accis a bor és sor\'fogy asz ub államadónak 25% a must utáni fógyasstáa állainadóuak pedig 15.-át teszi, mely sörnél hectoliterenkint 50 krt. a bornál 45 íkrt. és a mustnál 3d\'ő krt teend. Arrs nézve, hogy a must mely időpontig tekintetik ilyennek, a borfogyasztási áliamadö-nál itt helybeu fennálló szokás fog mi* deukor irányadóul szolgálni. 3. A városi accis szabályszerű fizetési bárcza váltása mellett rovatik ie. 4. Evégből a magán fogyasztók kivételével a pótadó fizetésre kötelezettek és pedig a vendéglősök, korcsmárosok és sör-raktárosok, valamint az üzlfteserá palackbor-, és sorárusok-, mielőtt bort, mustot vagy sört fogyasztásra használni akarnak, tartoznak abbeli szsándékukat a mennyi-féggel együtt az accis szedési jog bérlőjének a bepinczézéskor bejelenteni, ki is s borfogyasztásj államadóra nézve fennálló szabályokat ezen városi \'accis kezelése körül mindenben megtartani köteles ve , vi- I szont ugyanazok szerint a vizsgálatot és ellenőrzést gyakorolni jogosítva lévén, az accis alá eső mennyiséget megállapítja, a j bejelentő pedig tartozik az esedékes ösz-szegről szólló befizetési bárcsát a fogyasz- \| tás megkezdése előtt teljesítendő fizetés I által kiváltani. 5. Az ezen fogyasztási pótadó fizeté-I sére az előbbi pout szerint kötelezettek tartoznak a fogyasztásra szánt késaletet az eaetben, ha a fogyasztást\' reggel akarjak tényleg megkezdeni, az előző napon esti 6 (hat; óráig, a délután megkezdendő, fogyasztás esetében pedig legalább is ugyanazon napon délelőtti 10 (tíz) óráig bérlőnek előlegesen bejelenteni. 1 ( s» 6. A mennyiben valaki az accisfize-tésre kötelezettek közül bor, sör- vagy must készletét a város határán kívül aajs * el, és elszállítja, az általa ezen mennyiség után netán előre lefizetett accis teljesen visszatérítteti k. 7. A városi accis-szedési jog megcsonkítása, vagy kijátszása — amennyiben zártörés karhatalommali visszaélés, vagf személybántalmazás által büntető eljárás alá nem esik, — birsággal töröltetik meg; és pedig: 1 8. A ki ezen accis lefisetése előtt vagy a bgpínczozés után legföllebb 24 órával, előleges bejeleutés nélkül bort, sört vagy mustot fogyaszt a már elfogyasztott és még készletben talált mennyiség után esedékes accis négyszeres összegéig büntetendő. 9. A ki az ellenőrzésre jogosított bérlőt vizsgálat teljesítésében gátolja és tévútra vezetni akarja, vagy ha üzleti köny vei vannak, azokat neki felmutatni vonakodik, 5 fittől 50 frtig terjedő bírsággal suj tátik. 10. Ezen jövedék megrövidítése, ét , ily czélu kihágás esetén a talált késsiet sz i illeték és bírság fedesetéül zálogot képez, ! és szükség esetébed elárverezés alá esik. \| \| 11* Bírsággal 1 megrovásnak osak ad-1 dig van helyey inig az elkövetés napja és I a feljelentés ideje köztfcegy év teljesen Ju foki, kstesak tdftl 8sb«m ujabb kjQfás km k&vattetstt el* ssly esetben s dévalés a legutóbbi kihágUtói sstakit-tátik; u egysaerü illeték asofbsn még •» ,>«stben lilSittwáí- l\| 1 12. A befolyó birtác mindenkor a városi pénztárt illeti éa a kebelében fennálló jótékony alapítványok növelésére szolgál 13. A birság elengedéséi, ba ea 50 ftnál magaaabb ösaaeget nem uess/a városi v - 60 fton túl pedig - alj városi kép-«ég közgyűlése adja meaj; — e csel-adott folyamodvány azonban nem gá-: letisetési kötelezettségéit. Kelt NvKauissán 1877. ijnájus 14-én. A várúri tanács. ueá< Visel rab tolja aiva- bstttai. Esnél fogva áiuuLatnl, begy taros idAbjsn, as ablákák \|ragy külső ajtók kinyitása nem csélSserűJ mivel a villám beütésre épp befolyással Tani — Est fi meafegyséjrt kívánta ih \| telni, a mint fenn-tebb is mondtam, ujain j biiáUtképp. Bajt isoigalmss olvasd (E sorokat W<ti Fülöp urjiak átkaidé-vén a következő válasz \|felvételére kért fel bennünket. Szerk.) Ilelyi é» megyei hírek — A piros pünkösd ez [idén nagyon mogorván köszöntött be\' nálunk. Az ünnep előtti napok szelesek voltak^ (pünkösd vasárnapján pedig folyton szakadt az esd, • mely egyébiránt héttőn setnll-szUnt meg egészen, napot pedig még pénUért sem lehetett volna látni. Így májusban valóságos áprilisi időt élünk, s a húsvéti \| cseréibe tett \'volna a püuküsddel, S igy a llélyett hogy a szabadban az üde levegőu (élvezhettük volna, a szobában kellett maradnunk, s cl--mélkedhettünk a tolult , bicjgy milyen jó volna ez az eső akkor, mikor majd szükség less rá, és hiába köuyUrgüuk érte. Kisfaludy Sandi^rhaki^juj szobrát e hó 11-én tétték fel Balaton-!1 ükjedon talapzatára. E talapzat derekán olvasható ezen felirat : Kisfal u d-y S á n d o r n a k /.alamegye közönsége 1876. A b\'alaton-fü-redi ünnepélyről a jövő^száinbjau. — Nagy-Kanizsa város klr. postahivatala az eddig birt helyiségeiből a\'Takarékpénztár utczábau fekvő s U ii-kanizsai takarékpjénstár- részvény társaság tulajdo \\tát képező háznak földszinti llelyiségoibe költözködött át és működésén ott t. évi tiiájus hó 20-án megkezdette. 4-j Juhász Péter községi tláuitó űr, ki egyszersmind az iparos tanoncaikat is oktatja e hó 31-én az iparegyesifleti tagok valamiut az ipar iráut érdeklődök számára felolvasást tart a városház tanácstermében a következő tárgy felett: Az ipjiir fejlődése az őskortól a jelenkorig ós az, j iparos ta uonczok iskoláztatása. — Felolwasó az iparos tanonczok iskoláztatását illetőleg már • többször,\'lapilag is felszóllak, Fiaye.iueztet jiik e felolvasásra különöseu iparosainkat. —(A kővetkező sorokat tettük: Be-\'cses lápW figyelemmel olvasva árdekesnek > talál tani Vitt Fülöp urnák a villamosságiéi tartott előadását,\' megjegyezve ezt, nem birálatkép akarok a 20-dik számú becses /apjabau. megjelent kömleményben foglali egy állitására megjegyzést tenui. Ugyanis ^a fent. irt számbau levő közleményben ez \'moudatik : „Az ablakok bezárása vagy kinyitása^ semiui hatással sinós a villamosságra.0 A\'n ellenkezőleg találom t a mint a czikkbep is moudjs. hogy az éri villamosság, a midőn lecsap azért tesz Lcikk-cak-kos" utat, mivel a levegő róte\|;J elleut áll, és amint leüt, maga előtt a j légréteget megsüriti, mely utjának ellent áll, és igy azon utat választja, a mely neki kevésbé ellent álló. Ezért „cikk-cakkosr az utja. — Visszatérve előbbi állításunk felvilágosítására; tudjuk azt, hogy a szobában a Ez illetékes tolj kavatottsága daczára állításomhoz ragasíkc hogy netalan támadó a roppant sebességű (villámot útjától eltéri ból fplyt bírálati szar kényszerítve vagyok dni; [ fel nem tehető, léghazsm képes volna (tehát roppant erajű^ terii, I Avagy méggár tolhatja-e a légáraimás á pöijöly lezuhanását as Üllőre ? Oly kévéssé, mint irányváltoztatásra késztethetnél egy cseresznyemag az ágyú torkolatát eliagyó projectilt. Szerencsémnek tartanám Ha a tisztelt ítész ismeretségére méltatna 1 Vtyt Fülöpi — Gyűlés. A „Lalául, ált. I tan. teeltü lettt keszthelyi iáráéi küJe ez évi rendes tavaszi gyűlését ZalaVárt, f. hó 17-én tártéi meg. A gyűlés d. ej 10 ólakor, vette kezdetét, a midőn is Csitító [Alajos a kör elnöke a gyillést me^n ritvás, az egybegyűlt tagokat szívélyesen jlidvöf ölte \| A jegyző könyvek felolvasása i nök jelentőst tett: 1 közi tanítói kör" egy lése jskönyk\'ét, melyl jhitolesilélifi után, elszórj hogy a „Mura-k választmányi gwüi en a (tagsági díj a kit ak - NUxktl Polgár Oyuls iO tUbdl f. hó lVik jó a várpiuijk sokat , tart.\' Aa eddigi lem Kpssthely m B. t l(ő sziiUái aulafia .hl Bzioi-e Őadá-\| j Lalik után ikéltte \' pondha^juk L \'hogy .4 láWlt bír oy U\|- jj f[okkal, kik kellő ij vjrkesdt mellett i szid- I rodalom jelesebb í< rlnékslti jugy elő dhat- J !ják,j hogy SzínpárUlil jkÖMtségÜnk kielé-Igitő élvezetet [találh [BJ^vIgár Oj . Bs-fázsl SzepessL Szé ü Pesti.; a nők közöl \| jAlszeghy llou,, Tlu.rksézotiU Margit, Vi-iharné, úgy láuzia a tarimuU jobb sgjsi, Szigligeti E. JDallbi PiktÁf-lát f. hó Iy-én helyes szerepbeoszb sialL ösélavágólaj; ugy adták elő,! jiogyr 4 \'tuWft kritiia \' isjj jkedrezőleg fogaaujiltik foínsL Sajnos, -hogy \|f jkösönségűnk. még (jdjtlig jnegillető i ártto- \| \'gásban nem részeliwfee\|őkpeJPedig lisonyll [jobb sorsra 4rdem#sak! ^ pártolás meg { lesz mihelyt a füitle \| közankeg sza^i rodia íjAddig is ajáoljuk I i y^ekszfl színész* ínket Keszthely s yídékd közönségünk ügyeim szibnárioló. Ím safiss1 ibé. Az előadá okrol i eg g melegebb lévén a a külső légnél, igy nem oly sűrű mint amaz. Ha téhát az ablakot kinyitjuk, akkor a külső!lóg az ab-Isk alsó részén betolul, igyekszik s szobai gyérebb levegőt kinyomni. A sstjolbaj meleg könnyebb lévén \' kifelé törekszik. Ez áí(ai, minthogy a külső lég a betolulásnál áramlatot idéz elő, meggyérül én a villámnak éppen megkönnyíti, útját, a szobába fele részben leeudő b< jbzoidáltatasát a kösp. választmányhoz határozatilag uiegtiigadja, pártolás végett a körhöz átküldé. A jegyzőkönyv falolvastatvmi, egyszerűen tuoo-\| másul vétekdtt. 2-ezcSr Vikner Pál Zalám, j segéd tanfelügyelővé törtint kiiievezteté-sét jelenté {be elnök. I £ljfuzéssel tudomásul vétetett. Az olniiki jcleutékek befej\'e-zÓho után Wiese Károly a térkép rajzolás tanításának módját lidá qlŐ: Bíró JóSsef előadá mennyi és liégyail tanittassék a népiskolában a földgömbről; vsathó Alajos „A hold ős tüneményeit1 oinip népszeiű értekeacsét olvasta iel. A kör Előadóknak jzőköuyvileg köszönetet szavazott. Ezutáu Ertl Károly ecsetelvéá ns.lModroviüs Gergely zalaváiji apát —f I! főt Néinóth Gábor zalavári plébános yráknal\| a uópmivelés érdekének előmozdiuuitát I célzu hazafias buzgóikodásaikat, inditvanluzá j hogy ns. Moarovita Gergely apát s Bőt. Nőmet Gábor plébános urak á kör tiszteletbeli tagjaivá választássauak. E^en (inditványl a kör gyűlés szűnni nem akkrú lálkes éljenzéssel eltogadá s inegbizá elnökéi, hogy nevezett ut a kat erről a dzokojtt iliódon értesítse. Bíró J. indiflványára \'aj kozcyü les ns. Mbd-rovits G. apát és iőu^üMmbth Q. plébános uraknak a zalavári népiskola célszerű építése, helyes bejendezé\|e kurül kifejtett cselekedetükért) jaőköuyvilea elísinjerő kössö-\| netet szavazott s azon óhajának, adott ki-i fe\|ezóst: vajha minden isssla ily ügybuzgó I elöljárókkal birna ! —j Látjva a [tagok egy részének a tanügy -iijántl I közönyösségét, melyet az által mutat ólak, pogy a gyűl^se-\| ken, melyek, a népnevelés ] emelésére van-j nak hivat vaj, meg ntm jpleunek, »Sioitz ( Károly indítványozza hógy azon tagok, I különösen a keszthelyi eleini tani tó k közö-. nyössóge felett, kik li psüllCsakj kettő Ivau jelen, a korj roszalását jzkonyvileg fejezze ki. Helyeslépsel fogad mtotl. A tisztújítás következőleg ejtetett ileg Elnök : Wiese Károly, alelnök : Néininh Károly, jegyző : Linter János, pénztárkok :\| Klujg József, könyvtárnok: Magyar Jósef. A kor választmánya a tisztvis előköa kívül Bíró J. Csathó A. Szeitz K. éi Pöljz P.-faól áll. -Végül mielőtt BoraimaUBárusm, kedves kötelességemnek tartom tőt Némpth Gábor zalavári plébáuos urnák a 1 ör tágjai iránt nyilvánított előzékenysége s üagypzerü ven-dégssereteteért e .becses 1 itp utján is köszönetünket nyilváníts tett y U. tkezíí Iroda-i noiid. I szerk. ur engedo^r iév,él\| s helyen időnként meg fog emléke ini; iKlerjük. Sierk.) Speots or. Irodalom én wfttiegzet Az Abaíl Lajot áltál j tz rkes Figyelőu Irodalom* lörtiéáe(i közlöi iötcténck 5 füzete jejeutl siék a következő érdeket és válógatott tartalommal : omtÖrténeti [szempont )k. pbduár Zaíg rodalom történeti mou ^rátlhjak, itj- fclziny-ívey Józsefi 4. Arai v \|fi iims költészete, ^ereuczy József, j— i(gy múlt századbeli snekes gyűjtemény. jálinl Adolf. — a nép-ízinmn Tol virágzásánál olu infti. Dr. Varaili Antal- — Kritikai fejte/;etjÓBck Jaazbe-rényi Pál életéhez. Szilágy István. — {Vázlatok az arab nyelvié) i«dalom törjténe-tóbŐl. Dallos Gyula, laksltsics Józsel\' levele és költeménye Íj\'13-lji il. Abafi Lajos, 4- Bessenyei Qyörgy/ >1. a; inaiyei Gerksou. — Szántó István éleu hez, Marki Sándor, -i- Emléklapok (Bajta Jóaietl Vörösiharty-től), Abati Lajos. — 1 rodslpiutörténetl. repertórium, Id. ázinnyey JóUses. — JNébköl-tószeti milvek. •—Név^nutató , a „Figyelő" 1. és 1. ós Ili. kötetéh — Magyarurszay skáiijiáuak tar tál ma :j \| (Szöveg.; itollárt lláz. Költ. (.ToLn.\'\| Ba utak. Keg. (jVortessi Buscsuk, • jSikapc/ly ét dogtalan tör-tenet<[ \' Álto\'nz. XUL. tbljt.)L liáról. — l)obrudksfll. tas. — Pénzügyi . leve tartásról..(Vagi Aurél. -a. ss a Nagy világ p-ik jasft. j r+ Egy nemes os.) 1-4 Eltövei&tett Anniid. Kaik XIX; iá\\ylj — Egy boU idk. ] ltbg. (IJaudet -! Kapok az Al-Du--f i iljanyos világi-ek. Í. Az áilaulház-\' Fővárosi tárczaíe- vjól : Tíz évi (Porzó.) -r Kjüljinfólék féladyáuy. -f- Kédrejtv dzeuetfek. liajzok : Hobart eny. [Pró h.......L 1 jélönni. zjógytan nem ismeri hasznát, csak azt tudom, hogy az inger után apathiU jön. és ez sddig ismétlődik, míg idegeink .gyengülni, és szellemi életünk apadni kezu.i -r* Már bocsássgineg barátom, szólék, ba megengedem is, hogy némileg igazad vaá , ínég is me£ kell jegyeznem, hogy minlj természettudós helytelenül beszéltél. — Aj természeti erőknek saját nyilatkozásaikban akarsz gá-tot vetni V — Ideg akarod taáidui állati eredetedet és istenné akarsz lenni!? — Emberek vagyunk barátom, és ha kiéjpseletünk s csillagok köst barangol is, ö^inaguukat s természet mégis a göröngyhöz láncolt Mint egy parány, s föld óriási testén ugyan azon törvényeknek kell hódolnunk, melyek a niindenségben uralkodnak , mihelyest megszűnünk természetesek lenni, képtelenek vagyunk, megtelelni hivatásunknak mint ember. ^Uitásomst példávsi is ■erősítsem\'? Ott a cölibát; Szükségtelen volna a felelét, ssóla Elemér hidegen, Önmagad válaszoltál magadnak. 11a a szerelem a természettől parancsolt törvény , akkor nem lelek benne semmi nagyszerűt, és ismétel ve kell mondanom, csak aa állathoz viss közelebb bennünket. Ob ti szívtelen materiálisták I — Ti boncoló eszközeitekkel szétfejtitek as sm-W ssamény világát és vtle boldogságát, hogv megtudhassátok mily ssövs^ből ké-u8Ut és ssatán a csudálkosó világnak \' safrangokat matattok. Vannak-e nj iste-nsiuk, hogy sa emberiség bálványait, me- Nikápoly. — Karsl várj t Ázsiában : Az vár. — Képek azt Al-Dunádól : Boinei duuai szorosba. 8z\|en\|li o iváÁiJ UCcza C sován. A uj orsoval török erji. Filodriue, bolgár városka. Aj Duna Trajáu hidj Az Apollo zenén száma következő taijta 1> Gányo-nóta, iita Mártim, kottősdal Flati gorái a átírta liölzl Lőr polka tuazurka Mosoly gorázók és énekesek lommal jeleut l icg : Feigjtar Géza. 2) w dalművéből Bon-ncz. p) pzereten i őt, Józseftől. A 5on-izámjii\'a igeu a ául-bató lolyóirat előtiüeté^ ára, egész évr > - tí. Ifllaqó hivatalhoz frt, félévre I. frt. mdly (Budapest, vár ország lázuibzá 04 sz küldendő be. KiVáiiáti a a lap utánvét is • küldetik. Még folU on előnzethéttii egész évfolyamra, szerint közelebb ig rök népdalok is iodp lyeket elraboltok, szebibekk al és jobbakkal nak civilizált világbah megtéríthetitek ? Van bizony barátom : az énajl — Aa éss fagyos szava n im mindig birja az embort kielégíteni. Az aj Von aivüTszive is van az embernek., lés el leayen telve szeretettel és boldogsággal. — Vár) csak még egy kis ideig, náImajd utadba jő egy kis leányka, kinek szetnsuf ara fölmelegi-tendi megdermedt kedélyede \\ máskép fogsz te is vélekedni a szeremmé í és á szerelmi levelektől. Nem lesz sz mosunáb íjn , szól a Elemér. Mert, feltéve hogpH méjragad rajtam egy csepp himpordiszellsz é etnek ós fogékony lehetnék uősseméa irá It, pol terem azon AVa leánya, ki bMőlen kötény után futkosó boh5cot volna kép is faragni? — Hogyha valaha nősülni roao s, nőmet nem fogom imádni tudni, ÜnOlle ab tisztelni Nem is tudom, miért iagaajs meg a férfiú saját méltó-ágát és Isi -orul egy festett arcz és egy ezitr* kruha előtti Szilárd jellemű ésIvassbiraju! férfiak is megtűrik olykor a pá mosli ormányt, asért mert lovagiasak akarná i jen pl Ném akarok e kife\|eséssel tnoli et m bvsghfsságnak nsvesnek, soká bíbelőd íi, h öz uaryj Id tudja ast mindenki, hogy aso i kló lől dsjtáJ, midőn s főrfiak elég ess] blene c vjjlUk egy atfmosolyért na égő pokalon ikeresstfll menni De hát miért hdl rak i ónjuk magunk után mindaaon neheéJ ;«ket mélyek év- , ssáaadok posványából i kuk sgsluk ? — f Vagy smDérméltóság I XIL fkázadbsn^ I semmi ? -—Igaza van 1 arátcui, van- j Sftk- 4- íizerkc sztői basái í — Kus< suk, nál. Üfolyóirat legújabb Izerbjjssaj+Ő értés érdqk^s eredeti kk ipban i íeg alsó et a -Or a.) tbllel az t\'ésu tö- bálvánjjok, és ki n,em imádja Őket: as i retünk. Nem k írül tűzre, nem is; fejeztetik le, ítaiiem a liál-ványiuiádók gúny tárgyi >vá válik. ♦i Ezen mérges kri Lika imájd kisolort türelmemből, már indul stosw Ikartam I felölni, de elfojiám méltó inaerültségomek és csak ast jegyeztem me p: Elemér, \|e a nőkkel csak 4 útcsáű isinérkekltól meg, és méltánytatlan \| vagy. \'Cülöipbén- mi jalig fogunk megegyezni, mi( csak\'jövendölésem lidin teljesülend íjajtad. Körössy Kitolsó sisvjújnst már\' alig Hjjllotta Ott ült élőttem mjiiL Atcbymedes Sí irákus kapui alatt Másskl lehetett! el-fo\|j;lalva. w ({\'.oly t ki 8KL F. <Pe\|Mzel\| máxj a tón etpbhn, ln\'ak rád — Nem is igen gond [A lötémágbéu ott A halálnak örök i Ossk gyermékeid őkl hullat]áll könji Hisaen kit t\|— ks Hirstnának Us álé l.illOl alézop, 1 ifH lírktnik réiket, tjóge de Üeb. U diA Up u nem U] késyvsk. A Franklin tártalat Bn-djs^estsn ismét néhány, kiadásában aiab-báa megjelent s igen csinosan kiállított kjönyvet küldött be •serkesstőségttnknek, mfg pedig: Közhasznú családi könyvtár 19-tfc sete, árs 40 kr. Tartalma: Tsnácsok a gyermekek természetszerű testi nevelésére. Irta dr. Steiner János. Fordította K.-Ber uiükky Irma. ; Falusi könyvtár 23-ik füzete ára 50 k. .taétaima : A gyümOlcsfateqyésstés cserépéi 1 fa-edényekben és az /igy s a ssabad földben nevelt tfirpefák okszerű, vagyis;" növényélettani alapokon nyugvó inetszsse. Azj angol, franczia és német kertészeti iro-dál^mban ez irányban megjelent szakmán-\' káld felhasználása mellett^irta) Kodolányi Antkl 27 fametszvénynyeL í Jeles iiók iskolai tára. 2-ik füzetei As bniz.1 középtanodai tanáregylet megbízásából izerkeazti dr, Káriuáu Mór. ára{ 60 Ür. Tártalma: Coríolánas lria »VrrlJiam\' Bhakesóesre. Ford. Petőfi Sándor. Bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta Névy LáSsló trj i Ifjúsági iratok tára 2-ik füzete. As prsáj középtanodai tanár egylet megbisá-sából szerkeszti dr. Kármán Mór. ára 60 kr. Tartalma: Görög regék Cox György után az eireduti angol második kiadás sze-j íjint- magyarra fordította s bevez ísse 1 elláttál Koiáaromy Lajos tr. . Igazságügyi rendeletek tára 1816 -évi fiolysm. ára 50 kr. J V Kis nemzeti muzeura 38-ik füzete, ára 5p k Tartalma : üíres utazok és utazások; > törté lete. i A legrégibb kortól kezdve. Irtai ypru i Gy„ Foru. Vértessi Arnold. Találmányok könyve II, 12, 13, 11. \' iiízet i. ára egy -egy füzetnek 40 kr. Tartalmi k: A nyersanyagok vegyi feldolgozása - Vegytani alapfogalmak..-— A ko-i liomi" es j— A vasipar; az aczél, líchátius Sozél Bossemer-aczél. A mai vasipar. — Zínk , kobalt Wismuth és társai az uj ézüit r— \|A vörösréz. Harangr, ágyú- szobor qs sárgaréz. Talmi arany. — Szerk észtől fizeneíek. ö. 0. urnák. Z. E. —• E számra k \'í-sőn érkezett, majd a jövő számban K. Jj urnák. K. K. — A küldött köl-. tefnéuyekiiől inagán uton. \|V. ufiiak. Helycen. Köszönet az át-\|küldöttért.] Mihelyt terünk engedi közű ljük.1 N.\'NI. urnák helyben Névteled KÖz-j * leo\'iónyeket rendesen télre szoktunk temnJ inlert a közlő .nevét jlegalább a szerkesztő-) ségnek ke)l tudníe. Kivételt tettünk ez al-J kálómmal azért, mert a megjegyzés olv doílgot illet, melyhez a felszóltam nmének szémélyes \| tekintetben nincs köze Mégis szerettíők.\'ha előttünk nevét elárulná. iuizgazdasúg- A fradmivelős-, ipsi- és kereskedelemügyi m". kir. miniszter t évi sz. \|alsjttl a jcöveitkező körrendeletet intézte váf-lameunyi törvényhatósághoz: Az Orosz hadseregnek a bessarábiai \| területről Roiuáuiába történt benyomulása következtében hazánkba nézve a keleti nisrttavész behurczo ásáuak veszélye beállott jr mert tudvalevőleg Beasarábia — a inslrsavész-ragálynak termő fészke és az orou hadsereg élelmezésére inegk vántató nagyszámú marhaszáUitmáuyok onnan tere Itetnek bie Romániába. (Fokozza ezen közvetlen veszélyt az is, hogy a beállott hadiárát következtében S uomáu; területen esetleg bekövetkezhető biarhkvész kiütésekor gyors és pontos ér-tjesitétekre {biztosan számolni alig lehet. í lűly körülmények között a fenyegető yessejy ejlláritása végett, a keleti határ-sséj\'l zvhatóságok és . vesztegintézetek utján\' ; előletea óvintézkedéseket jj^ptett eiy életbe, i I JNevezptesen : Zalamegye stájerorsaági hawától kezdve a szerb és román határszél hosszában Marmarosmegye határszélé-tg jaj maijhaosazelrást s annak áljaudó- vizsgáinkban Ntartását a csempészet megakadá-lyoziíá, valamint a batársséli marhaállo-niány egészségi állományának ellenőrzése végett életbe léptetvén, az éppen emiitett határszél .hosszában a marhabenozatalt sai-gopi ellenőrző vizsgálatok alá helyeztem; azónkiyül a vesstegintéseteket >a leg éberebb fél vigyázatra utaltattam, ugy nem-külümbsii a .körülményekhes képest gon-dtískootam arról is, .hogy aarománrai terű* lbicjn i\'iévő marhaállományban járvány jsl-Ibgael Lftllépő gyanús betegedési esetek táViraidag juttassanak tudomásomra, hogy az azok következtében alkalmazandó sso-ruls határzár elrendelése végett — idejeko-r\|sn iiitézkedhessein. Mindezek daczára esen kellő időben elrendelt határszéli intézkedések, vslamint aitokuák pontos foganatosítása teljes biztosítékot még sem nyujt,«mert a léghely sébb jhatársséii intöske&sek, valamint as ások végrehajtásával megbízott határszéli térvény hatóságok és vesstegintéSStek leg-éperelTbj eljárása mellett is megeshetik hogy a vészragály utat talál magának hs-zAukba.! ezen eshetőséggel szemben és a kjüzelrőlj fenyegető v«»zély nagyságánál fogva as orsság belsejében foganatba vs-eádd előkészítő intézkedések mellett a le-kétő je^nsgyöbb figyelőt és gyors eljárás kivánta\'Ik, hogy ezen követkssményeibon besaáinithatlan vossteségekkel járó csapás ;tól elhárittassék. hfczánsl Levélbeli ^H^B m/faiegrendelésekVJ Hfi>ontoi eszközlése.wl V/ Gyönyörű \\szép V Mái ruhakelmék] f a legbúsabb válasxtékba/n bámulatos olcsón megiscrezhetók divatáru-raktárából Budapest k koroniherczeg-ntcsa 8. i \\ Minták ingyen és L IBL bérmentve. JA Osodálatra mélté a termés: lakábok moi a szigoton a felUgyelőségi irodában. A Mai\'gituzigfti U\'lüjiyelÖ! \|J_ utolsó póttá; Q.Buda. Milhoter Ödön hatóságilag engediJytzett sálogintéieUbtn . JV. - Kanizsa n mindennemű arany- ezüst és ék azertárgyakra, valamint soraje> gyek és. értékpapírokra íh a lehelé legnagyobb Összeg adatik, A logmérsékoltebb kamatok fizetése mellett Postán küldött e nemű tárgyakra hasonlóképen kész vagyok a megfelelő össaegot pontosau és gyorsan Átküldőm. 874 7—26\' IIAIIKiETl (.l (i(. 1FÉIIDÖ I \|í Budapest fövüpö közvetlen közelében* 35° R> meleg artézi jforrás — porcsellán-, márvány kád- éa hiinyjkészUlókkol nagyszerű kert — 300! teljes kényelemmel borendezett szoba tar-salgáisi terem —i kül- és belföldi lapok — naponta zene, Kóralakok, melyek ellen a margitszigeti bétviz kedvező eredménnyel használtatott. [Küsz^ény — az izfilbtok, izíiiok, csonthártya, idoghüvely, idült esúaa As csuz, köszvény tor^mttvi behatások, typhus után fellépő hüdésok. — Zsábák — A ubontMi>talmakat, psontsziU iztiloti bajokat és kUlsértéseket követő elváltozások. — Fájdalmán Ihógok, merovség, hlldfc* —► Bőrbáutalmak — Vizeloti uebézségek. —r Méh és hUvolyUántalmuk. j ! ; (390 6 A bévvia beUőlog eredménynyol használtatott: idillt gyoraorharuttiál és állmai pangásoknál. \|» \| {■ pV[ ézigütejn vau gyógyszertár: rendelő orvos: Dr. Ver a ár. perieteknél ágv a i\'difdtl-, minta menetjegyek együttse váltásánál áraleugodés. A\' ssi^etoi! laltók a\| fürdő használatnál és a menet jegy éknél előnyben kJ II I ml y \| 4 tdváfpiaal óiumkiijt kétszer közlokedés. A nyarl idény májua 1-én megnyittatik KESERŰVÍZ MMMMBi MATTONI 6s WILLE, BUDAPESTEN hn+ltoósifarráioknak tul<\\jílonoai. í ^^ 1 RÚBEY es, TMai \| IP jK Jj^^^SH^ mérnökök és kazd. gépgyftrnokok Linc(j>]\|bó\| Angijában!,\' k Hj í ajánlják orszá-szirt J lejjobbnak. - m « (l n rí \\ ;» j L i Jf J 4 N ^SSESESk rt tüzaioagít Wakarító & »111 U \'\' U V Mj J " 1 41 j ff a lyXi K goz{;epoit ós fjolülmulhatlan szabadalmazott\' j A libámai l Ía-J éa vaterámás csfJilogepeiket HSfl "-\' iU^fe 11HAHBI * magáiiotkő szerkezettel ós uhélkül lejárgMalt és .kéli cséplöit ka- i, J^Sfettj ív S\\ (fival K talt; 06 aratói gépeket, lógerefclyóket, szivkl tjukat, skecskavágókat, \' & »» K rostákat, malmokat és mindenmáa a gazd. i^zakmábavágó eazközoit. & ffiMW koroI V Milldfílinfítllü invitrtsnlí é" e\'íkBWlMoek. — Bívebb .•„•a^frw^\'\' X Hm^ h. K JUVIiaSOK tujíü»iti..al íi Arj«B,Í!kk0l iiiv^aon izolgilualc. . ^ A H^k Jll K 389,ö-i2 1 I \| , Hobey cs Tarsai, : 5 K . I Budapeit üllői ut 1 M. j WL ZQOGGGOe&XZQOOQQCZVÍGOGÜ^^y RlÉ 11 ve ftn kOrfllmélyek kiizött elkerül- mert a kele\|i n^rbavéss nem oly ismerteid got, mifMfiJtI ielfJ Mrintéíjrényem loly^ü . alkalomból • la£fi«y©laerf» eliárásra hettisntl saükséges, ittlsaennt a már el- uiek álUl tjünti ti magát. mík^p az már teendő intéskédédélvel kapcéolatoa^n 4 la- „t^uz^b-i kíWrnim f«llii«Am rendelt határsaéu it téakedásek mellett aa M elsd betageli >n mindenkitől, mlflj olyan kosságot s fentebbi értelemi >en rövid érts, 1 1 iai>n orssáf belsőjében is as állandó óvintáake- (űli.mertetbéMél, a t. czikk dl fi a alapián \' «tés EozaétéUle álUl tájékoiván, ilV módon ?Uo,^ ««kSekrdl teleniiTlt Sk déeeken kívül mindaa foganatosittassék , a \' felelősség terhe alatt kötelesek minden a fenyegető^Meszélf ellen sfcrütteí közro^ f ^ » ^^ beboshaté járvány Jjelentke- I ogyes szarvásm] rha darabnak tudomasékra J működésre 4tgé*él iparkodjék, béri a J Larr.nW^U^mh.n < sésekor annak gyors kiirtását feltétlenül la- j&tt belsdíme betagedését a község eldl- kitűzött felhat ^elérhetése férdeiében az x,^® í^^\'^Éf^iSf^ hbtáv4U#tl járóságánakj vi osokban a városi kapitány- egves birtoklok 2tal gyal^orlandó tínvé- ^^Sll rölhivo. ennélfogva a hatéságot, mi- pfe^^MÍ n^^ öl^Telí kar- S^^ar^S^g saennt aa 1873. évi XX. i oa. s aa ennek dSD ®«JrA®»f » wtegség kónsméién^k me»- öltve kell jártía. közbeniárásától várom el nmlhatLsnal 1, foganatosítására I0t>4. ss. a. kiadott végr- ^It&a, másreszt oe3ig a ftW.^ . 4 ^ ^l^ság ós ^bKb JinSiőrí v^aTbeU haftási rendelet 11 ik teiosete válamennvi kiirtására síüks igesek, a községi eldljáró- járási hatóságik 3 vész kiütését megelŐ- 7 T*\\2SE3R szaknszahiak u»ljes és legu^utos^b alk^í- ^ ilMleTa/Wi^ ré.s/rél a.Í874 adleg figlelmeatetVe és utasba tt^ VJr^ vltri^nl marását folytonos legébereOD fdttgyelet mel- XX. t cz Zltal reájuk hfcam ó sulvo. fei Vannak, és JM Mélentés után as e sJ M lett okvetlen bistositj. MgK U ben rögtön elrendeUe. gyant^ SLStt. X^vé^ Alu?\\AnJboíur<ítihítórréH,zra8á,^aíc Miután pe lig ezen óvó és ffló^axii^f Jetben előirtjófó ék irtó rendszabályok rög- SSsaJIIw É i ^ VT7°] asotinah felfedezésé első és főiöltétel levén intézkedések c iák akkor tekinthetők aa \'tön dg»z szfebrrJ keresztül vitetnek, ak- ^Tfn/J leginkább a haza javára, arra nézve, hogy a tovaterjedés meggátoltat- ország egésL őrületén kiegészítetteknek, kot a {vésabélíheS Úítve azonnal végfeg ki \' Budapesten, 1877. évi május hó váu. a veszély ibég csirájában elfőj tathassék, ha a hatósáti 1 özegek utasításán kivül a is irtható. \' [ I Trefort Agoiton, i. k. átalában a* ösfezes lakosság, de különösen a lakosság a kór természete, rendkívüli ve- Végre jnídőa a; vasutakon és gőzha- inarhfttuJajdonoBok, marhakereskedők, állatr szélyes voltáéi minden birtokosra állat-! Joíkon való álja\|szállit^nyokTegé»zségr meg- ---J------——— orvosok, pásztorok és nyuzók, hatósága terür egészsógrendjJri tekintnból háramló kője-! vizsgálásával és ai illaUzállitó vasút k«»c»i Feíelós szork«K7t/. • létén a folyton fenyeget^ vessély alkalmából lezetUégek irán megfeléld oktatásuk által és hajjók fdriőtlelütnének ellenőrzésével ngyelmeatetendők, v miszerint azon okbó), figyelmessé léte ik, — fölhlvonii\' a jiatósá-j megbiiott szbmlélő bizottsági tagoknak ez> H OFFMANN MOB . ! Mf 1 it Hilil -ií-S Oíi\'i-J \'ös \' « ■s\|l-« • : 1 liil aflill -ift 5 í-^wpL If 11 I ®1 í ca a- I s.1! m Jf-2 = e^üilIjijJ £-1 icj I a 341 SF\'SIí IÍ !>! f B^Sl ^: ? fi?i!fi I i ti 13 7 ? 11 \|l-i lí P I i — . • •VíL 3gS VB- S3 2 « I . ftí ^^ "f;-1 - J« -S . „ - • s Ifi lífsll\'ölil 3 Sg gj\|j4s Ifi-sJllIfi - IW \|3Ui\| f\|\|í\| \'3 L-H j\|\|i\|\|\|l f\|2: , űŰ\\ 3In Ili 4 4 j rSlll2If I s ( Sir* t BiMfl Jb « is S íil .2 2 45 P Csodálatra mélté a termésjet ereje, I\' l- jtttk haaíakel öraódón alkalraaztfttlk. Bojtorján gyökér-szesz f^ffV W Jrj % laf^M\' fu«v> ",,nl N MwiOvéa ItArrsdy namésak t«fe»lksr«\' mKú^J^! A X M anMi ■»«(« Utitmlotfk, $ s bvniM fuulalt •xriruOvóázt^-sujfHg\'iknak olulniü WiíZy\' \' "V \' .V+ O \\ y lAt««tUu\| MorantriUAa 4tUl TI Adl fnltftnial «>kow5 MSrr4 •malktdaU. - T J UKT Ai»irfrs> l>0((v flaUl. l( H « emberük Wivtd uAr uap sl«U löínütí 1 ffi/^Vy»f\'tornai Jf MmkAtl IwpUk, lifiutajriUka öhiJ k, nilMorlnt r«U/6litUtlnHi, nJ&ajsuAtii f\'jtWg^^KbBBP ^^ íiu/aiamtM uuib lioiy«ik«t. hol « liftj Vagy auliáJlSAvia nlknlináilaiin/1 ^^fT váíl.wtijék, miután S meukanl lia ynkon, liabAr ed4g oH ttiéf s hajnak 1 • vJC^^raHBPv V nyoma S« lőtt volna U Í4Hiat<i, i I\|X Wbb éri kt}mJuiaág< nláola aa arad- ffáltorpwJJ^UkÁ , jy/W móiiy bMU* a a baiáa moKloi>«"> ifyora. HaJbiillAa \'allan tüalltot bminikl /ÚkTJRB JfyKMBYg _JC \\ M.\'íf ft mc«\| nMMh/jniH\'\|tl1 /. Itni {" la o4* nyilatkfftlk, ndaanol s boj- ^y^BHgHm^WR / X \\ lorj&nsy\'SUraaaai Uwjobb minA< gbao M ftl«íálllt«> WlsksJoiaysrJ. y^/r/jMffimuBEKi^ Jf V Wlkaph^ld. Bry \|4láfk áni, uH » oyalvan Irt b«aknfclaU UUStttaasf ogyült V v \\V 00 kr. Foaui kttlduXn/Á 10 kr. ea uiuUn díjjal Ujbb. í üif Továbbá kapluuV usyanKt mini) inftla boJlorjkiiiprCÍkfir-kAaritmény valód1 \'/. \' /CTalBW ( 1 -jjífiÉr mbWMfMn mint : Ib^UNiáoffyOI í-kanöca és b<Mtórj4»^v/ik^r-oUJ asip ^ wfifflNI^Hl] ^Wl liaj n/tveéiUaéra a ábainak nép íny 6a caiuoa 41IU adákára. Kgy tagéiy \'\' smWwm k«iiftea árs 00 kr, 1, Ovag olaO «P kr. — B<uum&8gMhár«sssaisw\|tts ^ninH^^^^^Hu. I y vWifM ífudkenöéu), 1 diiMb SO kr —IbU áijSMn^kérbrl\|lsmla iiskáltnovaaatés\' . > •. rt^SE J vnni .TCllt^rn ra a auiiák pnbAn 4s altnárt Uiiia ira a annk axfp ftlak idáaára, 1 Ugály \'jn \' I 1U v^jPBRP! r 40 kr H noJt«rJAfikyOk/>rbK)uail jmtt, b^ossnOdMés. 1 Ugély 30 kr. — \'JMi\'f <ikÍBÍliW I k \'i\'^fmt K«au AŰMiiib-niie. la£\|obb éa fagll joHabb MakOa a* alkalmatlan korpa ol- mWrZjÉjf^A wMWmM J 1 Jfr mulsseláiára, I ÁvMaaa ftO kr, f rorgln, llaaiá i0iényas#r, atflrk* hd> \' \'\'i \'!\' y W^fV^T^WBy Mh v\'\\1 1/ttkAllnaV aa aradatl á st vlaasssdsl, isIS<Ub árvtoyl s)ksl\|4-,uMNjrLjf/ ( % HftTSk^^ /f>k uAikiti, inlsAlfiwva tuljo««n i \'ialmatlan, nam íb\|\|s ma\| aaro a librt \'rnBH^Hl/ -Z. (w K«in • körmöt • fiajy»n afyaawl S ki«l«ttdft. Ktfy flvacMS Ara I tw - fa ÉJMFfi a/^ \'F^V Klkllldéi v/\'K<itt «aak lagdább I r1, áru (<saoinagy\|AM»l t(rfUI) matfron-\\ y^f^T\'jtfjpxjjd«IAak t«IJ«aiiUtaal. — Ilaaniáll utaalláa kfllánflla nytiwn mallaksl liéjfesáá^^ Központi MálllfoíJ iktár,^^wSSCf1 m4iW,4i WINKELMAYÉK Ja v Béee VI Oompendorferüraase 150 és ötump Uargaaf lí - Budaptót Török J. 400 királyutoaa 7 ss. Ktft KüfW l r^aMl\' \\hitikm!k#lé». PJfárssliás ilett RÍI ssátn MmMH 4nk Kf«•< svrs ( tt% WWm 9 tr% 1 frt fto kr * $ hMftWo* filHiM Hftr Vyl»hwAn MrártÉtX fti kr MligMkr / Wyíttih L / i\'MHiur^ ItO kr * KÓZMÜj V ELŐDÉSI, A tolamegyeiGapdoságiEgyesület, a ZALA ttrf&Siez* 1- «- O^fMk A, Mm StihSnh—id & tx. MEJGYEI ÉRDEKŰ} iTÁRSADALM I i5k éA&DÁSZATI H ETILA P u.-kanizsai tiszti önsegélyző szövet fa tzet éé több más egylet hivatalos közlönye 22: szám Haszontalan elmélkedések. . -t ] y i (:y:) „Jöiuiek a m^tpkákl de nem ám Szent Petervárról, hanem azok, kik h katasteiri munkát [viszik , leg-fóképpén ezek számára az utasítást készítették." I— Ezen thetnat yarialta, és Uluatrálta ja „Kelet Népe4- 14011c számában egy baranyai; gazda t Kzen thémát akarom áu is vá-riálni. a mennyiben az utasításnak a gyttmölosöfök adó * alapja kitudá-sára szolgálói részét olyannak tartom, a melynél károsabbat) a lendületuek indult kerti tiparra> nézve veszélyesebbet halálos ellenségünk sem gondolhatott volna ki. —- Hogy eL;y gyümölcsösnek felállítása, ki nevelése, oly sok természetes, és eskttdött ellensőgekttfli megóvása mily roppant béketűrést, osak nem mondhatnám, mamával határos szenvedélyt, azon felül tetemes pénz áldozatot is kíván, mondani is felesleges. — Eztl szakértő ágy is tudja, neiu szakértő pedig ugy sem [tartaná elhihetonek. . Eltekintve attól, litygy a gyü-mölcí telepek — az 1840. 9-ki t oz. gyenge s legújabban egtészen deval vált oltalma alatt, a törj vény, és ha-ténágok gyámolitáaáii. áőt tudomás eáu is kívül estiek; természetes ellensége annak a hangyától kezdve, a falubikájáig minden állati,\'deé legveszedelmesebb , legái talmasabb ellensége annak az ember, a maga gonoszságában, rosz akaratában, mely ötét a legszebb csemete lerombolására ösztöpzí, nem azért; hogy ma gának hasznot, hanem hogy másoknak kárt okozzon. Az emberi gonoszságnak ezen légtől>b fokozatát csak a gyújtogatás, és iizUlögyilkop-ság múlja fellil, melyeknél- még is a vak boszuállasi düh, vag;r egyéb szén -vedély a beszámítást nérsékelheti. A gyümölcs csen elét csupán íurtrntm kiás; Hiti s lap nsllsmi rétiéi IlUtS rtUéwfik ÜJ ráreskás etess 513. m I Bérmsatetton Isvslsk ssak Umri kssskMt ét tésirstok vlssss n«tn ktU«ak \| ttriSSan Mn«aik Wcb« Mór SaáapMUa. Servit- jlér 4 «« Bécs I. WjHmH> 19 a Ltot I* é$ Ursa "ttafirlin Ni íny-Kanizsa, Szerdán 1877. május í ártani akart iból megsemmisítőnek vétkét semiu: sem mentheti. \| — Még egyszer mondom tehát/nagy elszántság, önmegligadásaz embernek egész egyéni t égét felemésztő szenvedély, egys; éremind tetemes áldo-dozatkés/ség is kívántatott ahhoz, ha valaki ed< tg hazánkbau gyümölcsösök alapit sára szánta magát — Es ha vf laki ezt még is hajlandó volt tenni, megküzdött állati, és elemi ellenségekkel, még az sem fogott ki rajta, hogy n szer, háromsi< végre: szeme azon hé/.agok 0. IV. évfolyam halálozásából inden egyes fáját két-r kellett t^jra ültetnie, megszokta a sorokban A is, melyek a fák körülbelül 10 százaléknyira te\'hettf el- frvrtfl évre támadunk megszűnt érzé Iclségére fájósán hatni az is, hogy cn Ijedő gyümölcs fától lef lé eg minden évről mit ak 30— 40) darabig ter-Jsébeu is a J0 éves Sibz a íris (i tetésüig van, található csemete; egy tóalóságos mániává fa jult gy Umülcsf i— tenyésztési szenve dély sem ven t közömbösem, mi ha csak egy idéif tartana is, hazánkban a gyümölcsfa tenyésztést I megülné, ja legszenveu< lyesebb gyümölcs tenyésztőt kéts( gbe< sósében a gyüuiöl (csészét ellens igévé változtatná, ki jtsláu boskw gáhau uxégi s<l<lig i# {vetemednékj 1 iog) az évről évre fel újuló boszanti sok radicalis orvoslása végett atyai g yengédséggel ápolt fs nevelt gyüpö És az, \| m csfáit tűzre rakná. a legszenvedélyesebb gyüinölcséazt . idáig juttathatná , az evek óta miintqfy szabályszerttleg felmerülő tavaszi fagyok, melyek nem Osak az évi teif uést, lianeni még a ter-mő fák nagy rí izét is megsemmisítik, Vizsgáljuk osak kis figyelemméí az utóbbi idői zakót gyüjmölosószetí tekintetben A legutolsó teljes jó! gyümölcs termés voljt It 47 ik évben. — Az ójta mérsékelt f erméseketJ — sajátlág ■ i i i fagynák, a hernyók és egyéb kártékony férgek rin)liárdfiait támálój hi^ dolentiánknak szerény marad ványait - nyújtott az atvenes .évekbpl kiétto; azon tul 1863 186ÖJ 1867, U87Ö tehát 30 mondd harminca év alatt egy jó, és[jhat ménékelt! .gyümölcs termés ; 2d évben pedig nagy tészt: éppen semmi, vagy szót sein erdenilő. Méltán lehet]tehát kérdezub, k meri azt mondani]aogy ily körü\|mé\|tyek között a gyümölcsös talajának tiszta jövedelmét a rajta találtatáj fáknak száma és ténmŐképességo szerint meghatározni Hirja is. meri; isf Ki azon bátor férfié, ki ily eljáráshoz alapos és igfi^ágos utasítást \| adhatni hisz? Ní Határozottan merem állítani, gyakorlati férfiú ilyeare .nem vállalkozik, íróasztal mellett felnevelkedett\' idealistától ilyent ne várjatok, eL sem fogadjátok, \| mert meglehet, hogy palánta mag hélyett „savanyu; káposzta" magot kaptok, vagy hajdina vetéshez boltban vett kását. \| I Míi\|d ezek utáu, miut közel 40 évek óta- szenvedélyes gytlinö^csész nyugodt lelkiismerettel azt ihoíidom: a ^yümölcsósketet I tí: Nyáry, találó i^iotidása szeri lit a megyei gaz^éazat költútí^otét a jféiiutebb elszámlált állati, emberál 6QÍ, és elemi csapások ha sújtották Isi megsemmisíteni, a szenfedélyt elölni nem birták, ide ha az érintett utuitás végig vitetnék, azoui esetben iliazáiik kerti ipjára megszűnt, és a jövedelmet cp\|>eu nem nyujfó szegény gyümölcsfa nihogy meddőségébe^ a már ugy iji ellvis-1-hetet^eu adó alapot súlyosítsa. I bi zony egyenkint al kályhába, tü/. helyre váudorplna. — Vigyaszunk tehát, nehogy a,.Ke-let Népének\'i ig\|iZa! legyen, midőli felkiált, hogy nem Szenti Pétervárról, hanem -14; a ca ! 1 J \' / I , I ti j tastrális utaaitásból jöu a muszka. Levelezés, ; (jöcaej; I ^77, május 24. Tekintetes szerkeiztó ur! Vídékttukvn a terioéu^ek uiíkéuti állása iráut bek&idüft értesitéseui óta fulytonesau tartott esdzés gabonáinkban, kaszáláinlbau sok kárt okozott. A gazdagabb biuft megdőlt, sothad, sárgul, a rosáda terjed; a rozs szints fekszik, virágzás hetek óta félben van, kielégítő leiolyáá: semmi esetre nem : -«rend. Kora volt tehát u kedvezd kitel. és teleUi örömünk. Mert mit a tél megaémelt, a kedvezőtlen tavasz megrontotta. — Szdlleink sejnimire sem mennek, a téli és tavasai fagy nyoma mindinkább iektt-nik. Nemcsak a venyige, hanem a legerősebb. tőkék nagy része gyökérig elfagyott a novemberi 6 —8, fokú hidegben,- mely rögtön jött, s a tőkét még teljes pedv for-gásban találta. GyUmOl^sttnk teljeseu semmi, Steyer ^ szomsaédjaink nagy örömére\', kik a legsilányabb tüzta almáért éveukint ezereket visznek ki á dunáatuli vidékről j és ea annyival szomoritób1!, .mert 1867 éta --tehát tíz évéu által semmr gytiinűlesünk sem termett, soi a sokszori késé fugyok miatt a félkorbeU fák nagy ré-zo kiveszett* ,,Elek lialoK," Vau egy virág e néven, -r Aliginák igy a. uövénytaubau,. de, így nevezik a kftz életben. Mondják hogy szép piros és jó szagú. — Szerelmes lyánkák virágja, kik meghalást • emlegetnek, éppen mert élni bivatvák. Mi inagjyarok is bátrau — az sz hogy találóan kitűzhetjük kokárdául e virágot — akár egyeuiiog, akár miut nemzet. A «ni jelenünk jts ilyen nélek halok !* Nem Ulintha Ol M; oly riwniutt ií Jö\' szagú volua i kivéve ha valaki a 1 <3porszagot szereti) hauvtm inert éppeu jeientiukre ue-ihezkedik óloméul , ávm e 9lenui vagy \'nem jeuni" kérdéi válságo* bisunytalausaga — ugy anyagi áiint állami megélhetés tekintetébe ii. f K/\'g ijesztgeték már o.száguukat a rosz akarók i—- s rég féltik a jó akarék attól a lángtól, mely tsásad<» iázó hauivá-ból most cáaKugyau komolyan kitört: a „keleti kérdés lu - A szlávfa) nyers és számos voltábau oizva aat hiszi, hogy valamint hajdan, a tul-luiveltség terdeségein elaoicsosuU római uéáre a Világ«%ellem fsUkaégterflleg küldó Európa északi erdeiből a vad „Bih\'u-lieutor" (medveboriis)" de ép testU és er-kölesU Thoutou gerilláitokat, kik amazokat bttueik mocsáréba fulaestva elsiipOrték, világhatalmi dicsóségUkkel egyetemben, és felváltották őket miift avult ponzt^va^y miut .korhadt fát a fris oltás — mely akkor csak azért is kellett, luert az akkor <£K„&aLla" tdrezdja. Úhz éa 8zly. : — Bpméij — irta Ró t t er VilÁioB. (JfolfUUkt.) Két év mait el e párbeszéd után. üj tavaszra ébredett a terméket, de E)emér szivének jégkérge nem látszott engedni. K-omoly, magába vouult, I elzárkózott és szó fukar. —» Csak könyvei közt érezte magát otthonosnak és így az élet nem bírta ót tökéletesen kielégíteni. A fiataltól a .kedvet, a meglett férfitól! a munkát és aggtól a mankót nem szabad elvenffUak, mert nagy szükségük van rá. — De a fiatal ssivbeo aa életkedv ritkán balhat ki egészen. Bldbb utóbb rést \\br magának és bámulandó eróvel ragsd bsemttnket aa élet tarka színezetébe. Egy szeszélyes áprilisi napon Elemér-tói a követkead levélkét kaptam : „Jöjj hozzám aaonnaá és hoaa egy öltönyt magaddal." „Elemén" Elemér át akar öltösköidni ? A feketén kivi! más ruhát ia aaar teístén tűrni ? Ea különös, nagyon különöst f lukon van aa orvos ? kérdém aa ele\|-báco jövé eeelédet. Kgpea most érkezeit ineg mondá a seftkaeaieeeska és saöroytt bahótába tört ki Mit a#v«t a kfc Jattiker? Mi törtéuke- j- tett ? — Kopogtattok I Semmi Ifelelet. Még eWsaer kopogtatok 1 „Szabad!" hangzik ki fojtott hangom Benyitok Mind látvány 1 A\| komoly Dr. fiölössy egv lepedőbe bur-kblva elejbém vjgvorog. Nőni tudtam mit kérdezzek eléssdr.lMit jelent nz a lepedő? IVlán orvosi renjdelvésy folytan burkoloda-tál bele ? Ugy vanl Hoztad a ruhát ? Megrendeltem hogy hoajwiak? Ejnye már Iné 1 Már ném hozhattad magadjai ? E kpzbsn barátom ledobá magáról a\| lepedőd < • uj látvány tárult ml el/»ttera. Tetőtől jtal >ig a ruha foszlányok* bán függött le bari tómról és sár és tHziip még meg nem Iss Lradt matjadványai dtt díszlettek a IfoszMn rok kösöti Lába egy kénddvel be voli k itve, ahogy ugy , és kézéi még csak mo it vettem jéiiare, mintlia egy ármáaia macská ral párbajl vívott volna, ogy össae voltak] k -rmolva. 4— Nem tojt-hatám el a xievetéat és Elemér akárháiiW szor össaefaosaritiott; is a fáidalom ajkait mindig ujrai meg íjra saörnytt liahótálja tört ki. — Mo I hát még nőst sem eeólalas meg!? Mi történt vIed\|7. - Csak már aa i > ruha volna itt. mondá Elemér; igen sídtől , és át káli OJtöáköA-\' nöm. — Hát most béd után ésénen sUtökt a nap és én káváiiko itam a ssanadya inonuü. A virágok közt »ki rtam egy! gyógy füvét felkeresni, mélyek a U-i meaok felé gvá-nitottam Feltalálni. I Cl utáu vagy három betegeimet ineglátégai (am , kisétáltam a a* gs) felé. — Nem: ta lom, hogy tőrtént. u eltértem as atról éi a folyó amán eétál-tam tovább aaon tágut Isii, .mely a B>i saélébegyskhSs veae . Ast sem tudom, hogvV mibe volujin elmélyedve hogy ss jóÜbra se btilra nbm\' nóztéin. Egyszerre páti\'! benu fekszem a sáros folyóban, és földttem a vi* tova folyásánaU psacuogó hangját hallom^ Felkelője, a víz! majd uyakig érJ — Qou-dolkoani kesdea J hogy mikép meuekUlök ezen korai rögtönuzött lürdőboi. ufgyauazou parton felinászi\|i\| melytól leestem, lehetetlen volt) inort a part Huppant meretek, és a kUUió homokoumboti^kákra bízni jiiagáinj nem volt tanáékor, ha csak még egy pái ssor as örvónytye visszspottyaunl uejii volt kedvem. A túlpart tem Volt ugyan annyira meredek^ de a uo yón keresstül uss u* bem voltam képei ,\| neét nem igen értem az úszás mesterségé , átgázolni pedjg iehetefr-leu volt. Elkezdtem az Mzapos vízben jobbra balra forgolódni, merréj lelhetnék mniiekU-lést, de haastalSir A meddig látiji ihetett as iiuénti parti \|neiea\|sk. és magas volt, gázolÓt pediff njoi i fodes^oin fel* Hl kezdtem a pártból l\|ii\|őtt gazba és szaiiártö« i, liógy\' majd így i\\»lmá-; bi osak kezeiüiet szar-j , azután pedig engedett, arabéit maradt. Eay kis visbe kajmézkoun ssom, de aa utdb kálta Össae vissz míg egéassu kas tüske bokorra lofitlem, moly a partból FinÓtt. Nagy nehezen bo e kspasskodoui, \| mind * lápomnak kérések tá> i- bb két kese)íumel( és masat, i találok i4 saörayat csúszik kák k is. Ekkot végig jfelaaákadt másodpercaig go Mppaa itein emVsréleleti élni, 1 áuló lueesáros via de ott I uiiud a kot iáboie és én jpfyfciy I vissza a béf lörtéltt y aogy llbnuhásj — A vis alatt imbánjl jdolkoktam, hogy tulaj doiH e y dua lobb haléle^et I mint ie as orrlvuk^lrába to-j nem sóit idét ^agedett a bölcselkedésre, lel kellett kelnem , ha a választási jogot e kél élet aöst el neiu akarátn vessiteui. Miután árusomról ás sss-metmről a vis auuyira lelolyt, hogy láthattam egy kis sajkát vettem észre, mely feléin tartott. A sajkában uevetve ttlt egy alig kifejlett lyáuka ast bistos késsel kor máuyozva. Hozzám érkezvén nevetve szólított fel, hogy Ülnék melleje. Osak Jiehe* sen sikerült a medencénél nem sokká] nagyobb sajkába Ülni j a nélkül, hogy ca felforduljon és terhét ölembe dobja. Hogy uyilt legyek, meg kell valiatioin. becy utóbbit ■ uoin igen bántam volna. Ast ki csak megva lom, hogy. derout kinési s^uiat, helyzetemet és - még sok mást elfeledtem aSon pillanatbau, miuíin a sötét ssemü nyá* Iánk teremtés mellett helyet foglaltain Kiértünk a partrk A leányka össsenivá a ssántólöldeken elsaórva munkálkodó cselédeket, tövid idő alatt lobogó tttz mellett iosevegtüuk. Beszéljek valamit raegmentŐmrdl ? 4- Neui szóltok két két hajfürtjeit Ól, melyek egy kis ssalagócskával összekötve [Övig osugguek le vállairól, nem bessélek sötét villogó szemeiről sem, uolla, vastag kötttü könyvöket lehetne róluk ^irni, és mint a bolygókréft és Üstökösökről > spekulálni, hogy mi minden lakhatik bennük. ^Termeiéről sem saóllok. noha alig hissem hogy Phidias tökéletesebb alakot faragott, de ast meg kell vallanom, ily liaugot, ily bohiselgő édes bessédet tuég nem hal löt tani életemben, szóval, oly hangon, mint-beszél dallhatott valaha Ariost, midőn ő tenger [szörnyei bámulva bal gatódslak énjt-> káré, Tudom, ssóla barátom, tnidŐu ésare* terjedő Iceressténysé^ ríUo erkölcsű képese rita kéjekbe elmerült portokkal disselgő maguk köet jártaié dk hí saik hogy északi vannak küldve, ótaUj Mén megromlott (Vj\| Q felvételére esek b volt. mint a ey i uoixA* isten csof sót isteneiket leni maiak, — ugy most 1 hasonló inTssióvaf hogy a oivilisatiö nyugot Európába u[ jönni tokát ísgy ■ük bár könny! tdud csak üoiiíek bele bari}. élbtl e unek vagy psudának 4— meg életet, uj beoltást holdsának. Csakhogy üuinagaiiak bárki is elfoguld bírája — haiuar tulbeoáüli öuértékét s önere] jét, kivált akit ily liagyömáuyos nemzeti gőg s világuralmi vágy kápráztat. — a talau uiucs is most oly históriai szükséges-! sétt V — Tuláu otthon nála nincs oly erj köfcsi puritanizmus V ott hol a nihilizmus1 burjánzik. — Koruukj ál-istenét a ina/n-mont, a inaterializmusi, mit. a nyugati cí-1 viiizationak szemére v itnek, csak ugy bálványozzák Ók is — ha jobban nem? — Talán Nyugvt-Europa i ein oly kadáver, seiu ■PMBMHuj unesŐjével elsöpörni érdemes és lehető voliia V — Hanem hát a pruba koczka elvetvej vau, — az ósaaki Javina megiudult, örfvédelmüu lc {yen — íds fordulatnak, mely —t neves- — nel ha kell — do I a hit teatel jttnk küzdelem \' önzés lerozás eme lyess4gnek cía Bzeinére nevelés szül ni. leinoj abad lemoi olyj Sodorna Gomora még, melyet o az kiadású — szibériai álpfl ~~\|\|vOH véres koiiye^ébja ís — ó yLdmo Itt iieu Nemesi p tünk függ -n os tűn, mint i foi üt uak alapját éa -és pénzügyi ál az általános \|tö kiürül. lebeg 1 Sokan 11 hogy mint á tönk teneketjei rohamos. Ibiit bnn pusztám iiiüek, utóbb isrt : \' idant? dán m lemzetiségtjnk és átjárni lé az „élek irám, hane előfeitételétj képező a meg< Iságós ipotuuk" is Ikremenés alok" sárkpon-mindpn másanyagi etet es érdése meg a nép Iákra küjltün kstoustartás kévéi; telik >tls u tik mi átodl nril-eszé- (i kiad — a i vattá s tík nyíltak mindjau pudi-jjl.j — Hjrde«jüll * íjép énzen\| vesazük evelés más kétségbe esnek. Mondják, gyünk a nemzeti jegálább is benue vai ÖrvónyiébenT _ Mint egyesek jpeaig sor Kél elő 7 (korszerű tffeitf1 nélri gét, de ▲ kö azonb aink mcillett vs\|mi 4d< nevelési ügyiéi dg* kör) I Ctigány Károly e Mjko-H főleg számi tón bak fis I— :— előbb m kissé könyel Izoí\'gal inas bak, végül a Ieg- 1jellen ül néty az auyagi jbüik Előre menekülni »gy meg part j—H. mentein élhetésnek* uak dicstele n koporsójába 1 látjuk ezt !— aui magyarok éppen injában vagyunk, — I jf krokodil íídr ■ inal lat tfinlr ai\'if IriiTiUtiiiilr a t A a« 11 «• ».,, _l • » . . I mellettünk, sót közöttünk az Ő szláv ro-i konai ágaskodnak (tisztelet a javának; de a pausziávismus és I>éJ-saiáviáért ábrándozok nyiltau is, alattomban fis kezet nyújtogatnak aa északi nyélv rokou orosznak. Mint Messiást várják. [Mentő kesét óhajt! ják,\'pedig kancsuka vau benue és zsarnokság, -T- példa erre \'a rokonfaju lengyelek eltiprása, —■ holott itt velünk, Szentistván koronája alatt régóta, a töröknél isi az uj alkotmány szeriut-oly jogokat élvez-l nek, minőt a vélk szab\'aditóik otthon csak hírből, ismernok. 1)0 liát korunk jálproíétái élére állították a faji —- nemzetiségi kérdést. Kiég arra bogy miudannyi Szláv faj gyűlöletet, sőt irtó háborút izeujéu nekünk, elég arra most a más nyelvÜBégu — egy uj Dáciának és uj l)élssláv birodalomnak reménye —M neiu birunk rököL hogy. utanua mi fölöttünk hessók el a muszka hjumnust és a panoramája. Izzik jiorr körültünk minden — a régi testvérnepek délibábos as-piratióitól. A matica, ömladina, titkos szláv\| társulatok alattomban Imüköduek, a k épzeltl szabadító orosz hordák pedig nyiltau özönlenek határaink felé, I [Dunánkat alatt elzárták, fojtogatják máin a hason sorsú fö-\| -wiitf. l------------ _jj i^n • énekel- tedeu- mot, — de egyúttal titíyelő hadtestet küldenek Erdélyi határainkra — lesve hogy \'merünk mozdulni óletünbért, jövőnkért, drága hazánkért, mit vérrel szereztek, bölcsességgel fenntartottak] és hitbizoinánykéut . ránk bíztak őseink I J I , "SÍ .. \| Zászlónkra illik lUt• aj „élek haloku kokárda I — Nem könyelraüsógliől jutottunk e helyzetbe, de a szomszédság 6a földmjkí fV.IrvA-sünk okából, — annál nyugodtabban nézhetünk szemébe. nincs lint a zsibbat t megbűvöltek elől l j— Éú miléijt fan ez íínost, éppen I a rég sovár^gott pjujlaméntaris alkotmány korszakában ? — A (sok bajnak sok okul vajn 1 Ezeket tüzaflessob, apróra tárgyalai heti rétén \'tul esik j I de ugy öro-eppen j- körébe, köIelesBÓ- [iár. egykor, hogy hazánk. 3 külön úton vjéiték boldo-ítQt : Kossuth \|a politikai — és Széoheuyj I a közgazdá-utjáu. lEz utubbiualTalap- Az önvédelmi zászló még nincs ki-e^z: alatta találja ínég nem bukott bonlva, de ha kibontva a magyart, mely gyáva még soha. . „Lenni vágy nem tfok és nagy elleu erój lünk. Sokan kétkednuk lenn ni aradba tásuuk felett, j— felejti^ hogy: bősz viharja közt — lenni áll előttünk, van szemközt ve-ős desperálnak „Sok századoknak Visszavonás s mi niudou ölt eddig s niéjr a: •• „El magyar áll Buda még la\' — Mondják hogy cz- csoda ! — Még a költő is azti irja: „Iste i csudája, hogy még áll hazánkik a csa lák koia lejárt . . . Lehet. Hanem a helyélt tagadhatlau, hogy a táiatlan — véletlen lógok lcoját éljük. I Vagy csak emberi; özomeiirk látják vélet-leunck azt, aiui a vdgzetnek vagy világ szellemnek logikai szükségessége, /ilimni létünk szükségességét élisinerte a világ az j élet és egy\'ezer éves történelem, —" kell rett0>, hogy bámulvá szájtátva hallgattam elbeszélésére! hojtv megleplek o nyí-atkozatoviinal; Egy fm] óra előtt Önmagam mm értettom magamatJ de végre érni kezd mennem a megttyőződfi, hogy nem vagyok »ly ember gvUfolo. in(r atn. KttlOmbeu ofónk rzein inost azun igazl^got, zet mesterek mestero. kis lapunk géből rámutl gébe vág. Emlitól nagy Mózda githatni a uS\|ui Deák a jogi szati vivmánjről # ^ elve volt: Agy legelső az auyagi \|biztos megélhetés éJvagyoui gyarapodás, —mondván hogy mag legyeden egy szegény vágy olszegényúk nemzet se bírta sem inegdze-rozni, sem mégerizni jogait és \|függetlenségét, — ellenoeji miuueu gazdag uén megtartani birta azl — nemcsak — del megszerezni idjH (árba oly ki<£i volt ia mint a velouczei llföatársaság, — inig gazdag-saga utóbb rnegroutváu! erkölcseit -(- ezzol hanyatlott valryliuossága — euuek osökko-uésévol pediuT Ijauyatlott a mivéltség a szellemi erő és minden 1 Nagy lgUzat mondott lierzsenyink az erkölcsről rtn\|hpgy : Mindcnl államuák támaazja s talpköve köles, -j—; mely ha megvész 1 s rabigába gorjiyejd I — ös nép no ipso szorgalmas, vagyont. A vágyou a jó-őt és niiveltsóget. A miT ekreí uj ki-s erkölcsö-k őket az nadva van IÍIAH A vlllrtinossú^ról. irtbttd Witt Fülöp. \' j (Feiyl. éa rif«.)1 j vjUanydelejeís(g. \'( Ili L S/ej tett villamosság nem tudtak maar nevü helyéU\'e a 4- hogj oda ragadi ug deleje: l an már hatással régen bir, de hogy a többet felöle mint hogy egyssar Alk-vóq varosban egy varga- uiü-illáin jbecaapott és a Jámbor vargalbgéuy ik miután ijedtségükbőlíkibon lakoztak, nagy csodálkozásukra tapásztal- nem nem csak a csiriz ragad, ha- ár aa ollóhoz és es raegiut ri\'ojrábbá történt, , az olló s fenőa- hogy két Bigeiek közelében a i villáin e\|őWitorláaó hajóba, iuiire a tápya észreveszi , hogy a It haj.ó megfordul, mintiia An-Misvsa menni, és mégis azt a kerekitők^heji, czélhos sat angol hajó 1675-bén űarbadosba vitorlázott; a pérmúaás csapon le másik: h\'aj.0 villámtól tal gliába akart hitke itogy i^az utkt követ. Végre li;iderült hogy á vilIáin által az iránytűk (coiupass) uiegtordittattjsk és hogy előbbi ésaaUKi sarkukkal déluék mutattak. — Harmadszor meging VorkJ gr&faágbau fekvő Woketleld városban I7ai-I>eij zivatar alkalmával egy kereskedő hkzáim csapott be a villám, hol vasárilczikkcjka< il pelt iadat ért; ezeket szétszórta (s midun Dssze akarták szedni, találták, hogy valati leilnyf delejes leU s egy kéz többet birt eltartani. Esek lSzO-ban feliedezóst OérSted kopeuhágái tudók téttel hogy egy galváuüteg lióm Az e A szorgalolni létet szellemi veltéóg szlu un ligényekbt és e adásokat- Ézok\| megtámadják kot — mert kiplégiteui! vágyuc erkölcs, i óvásjjiji is — s inogta az alap -r-j ik ott vagyuuk \'i\'lcifculus vitiosus alá 1 - , S az la ibkgy baj mindenütt figjj fitt\' is, a tusba vaniíjvk Udlk Isinöt » bsnyátlás — i>on: fel és UWjf még, dolgok az okozat f v az er az erkölcsik trix és viszi; így mással. Az ;out az lokozatb mint Itülösönha-okbau van in ok vau z előzetes jut íl nagyobpodásárá. rkölcs torpiufi\|a vagyont, a yu ert pauportas Például,: /agyon őrzi vagyont, b kölcsossógut. De a taj csosség. Enn< Ez As azai közé lájdaloiij i mint kijvé den alapti i»«jgy\| niagua uiero-as erkölcs litányU fogyasztja gyonhiánya apasztja az or- dhatlau alap : a közerköl-tütőpontjáu kulminál Ulin-eltérés iuár lejtő alának I lluuk hát erköltlsjdölgábanV ^ényodésjünk folytán látjuk közork(jlfjs(^sséu hanyatlását \' — mól- hogy Után azon zár- fedezését villanydelejesség- i villany de lej ess ég mély a villamosság nuloszthatom itt el tehát által kösbe- huzala a deliejti t szokott állásából eltéríti Oeíi\'stediiék e fel nek nevezzük, oly delej,ésseg keltetik. (Nam vejtni,! hogy mé is kitéríti a Idol az .—f északi fé csak ratkán iátL hol égiháború a éjjeltj inegyifcágii 5 más csodálatos tünemény sjtAt szokott állásából s ez ay\' (sárkfénV), mely náluuk ató , de a \| sarkvidéké ken. ig van, majdnem minden téli . Este felé világos köd száll félj mely csaki ainar sárgájiszinü ragyogó iényivvé alakul, melynek két vége a földet érinteni llátizik. sugarak és tüzeaomók fonják át aa \'ivet, mely a áenithig terjed. Szine mindig változik, de leginkább tűnik ki bMőle\' a (smaragd zöldje jós a bíborvöröse. Az iv kélj vége gyakr^u felemelkedik a főidről, s képződik az ógeu egy tündöklő Bugárkoszori, az északi fény úgynevezett, koronája, msly a legfényesebb csillagokat is túlragyogj a. felüli Az és: jaki fény mini már volt. kihozzi.1 állásából a dolojtiit, s nagyon hasonlít a villamos ziiiónyt. Az a i\'égi tan híres iiiad\|y\|sr nyílt jbedsUletokséjg- — az a régi jó oiibmbirói jolloui j— ixoju mondom még hogy kiyefczobon, de gvérjllpbeti vau. Itt ott ki is ilelvotik már mint I qsdi \| együgyűséget (\|be\|l\|tt simplióitáét) j-j hélyette mondva ezon-fényhez ritkított ievdgőbon, iáiért is deléjvillamos tUnoiuénynoli tartatik. Ilumboldt delejes zivatarnak njuvezto. De vissza a galvauis-inushoz I A galvánáram egy{ további hatása, hogy a vasal delejjé változtatja, lia lágy vasmag körül selyemmel bofojvt rézsodronyt tekergetünk, dolejjé válik s u két végét egy ütog sar- kaival össze! jtpesoljuk, ugy a vas azouual Az Ily dplej (villany delej nek Hol az ember természetet festeni] észni, tetteit atánozn) veszti épségót ós ösn irmészet bir embereket t ön in aga in sbben mint hogy a goriuol\| valaha teriné- ajmolási inauiájávai rejtett utalt kifür-akarja, ott fuiiidou zhangzatát. Csak a nevelni. — Ezen hája neui vau készít \'éj rág dblzlik uított arozi >ü\| hajnalsúgái gyermetege E k. (Elüctrotuagi btj uovoztetik\| Minányt\' as ütoggeli dsszpköttetáse megszüuikj megszűnik og^szersuiud a vas delejessógé is. (Kisérlet.) A villany delei legfontosabb alkalmaztatását latjuk ] a villauidelejes távírónál. Aj optikai sürgónyté. As ókorban, ha a szomszéd helyié, geket fegyverragadásra akarták felhívni vagy velük régóta várt események bekövetkezését tudatni, úgy hegyeken jeltttze-ket raktak. A hírközlés ez egyszerű mód. j jából fejlődött a régi görögök fáklyasUr. gönyzóse. Minden állomáson égő fáklyák voltak készen, melyek a sürgönyzés meg. kezdéseig magas falak által a figyelmező- i tői el voltak rejtve. Egymásután sürgő ; nyözték az egyes betűket, melyekből a szó I vsszeteendő volt. E czélra az abc hároiu Csoportra volt osztva, melyek elseje a nyolca első betűt, másodra a nyolez következőt és a harmadik csoport a nyoloz utolsó be-1 tüt foglalta. Ha például a második csoport valamely betűjét akarták jelesni. két égő fáklyát\'emeltek fel • ha e második csopoit ötödik betűje volt jelzendŐ, ugy a két fáklya fölé még ötöt emeltek Ez aztán világosan értésére adu a ügyeimezőnek, hogy a második csoport ötödik betűje volt sűr-göuyzeudő. Altaljában jelentette az első iáklyaszáw az illető csoportot és a második fáklyaszám a veendő betűt. A sűrfcönyzét ezen módja tökéletesebb lett, midőn a már feltalált távcsövet hasanálhatták. — Mikor; íChappé Claudius franczia mérnök még & angersi képesdét frequentálta, a következő készüléket találta fel, hogy két fivérével, kik egv félórányj távolra feküdt nevelői intézetben voltak, córrespondálhassou. Ég-, forgatható vopalzó két végére, két kisebb vonalzót erősített, melyeket tetszése szerint mozgathatott. A három vonalaó állásaiból, melyeket vízszintesen, függélyesen, ferdén jobbia vagy balra tel és letelé irányozhatott, ÍDG jelt állított össse, melyeknek jelentését fivérei természetesen ismerték. K találmánya 1792-ben a nemzeti-gyűlés elé (.National-Conveut) terjesztetett, aitól jóvá-, hagyatva elfogadtatott és azonnal hozzá láttak a Lille-párizsi távirdai vonal épi-téléhez.\' Az első sűrgöuy, mely e \' vonalon adatott, így haugsott: „Coudé <visszahódi-jtása" mire a nemzeti-gyűlés következőleg felelt :\' „Az éaaaki hadsereg nagy érdemekét szerzett magának a uasa kOrül." E két sűrgöuy megértésére szükséges tuduunk, hogy Couaé franczia váios Beigia határán, melyet aa osztrákok 1791-ban bevettek, de a francsiák mint sürgönyünkből kiviláglik a;következő évben megint visssahóditottsk. Ezenkívül adá e város egy híres franczu berezeg családnak nevét, a mi azonban ide nem tartozik. 9 Világos,hogy az optikai távírónak ueui vehették hasznát ha eső, hó esett vagy ha köd volt. Elssorittatott ezért iniiideuüű villany delejes távíró álul. Az első villany oa távírót Uauss és tiogen városabau Weber hozták létre Göt-1833. A villanydeleje* távírás azou alapszik, hogy egy több mért-iöldnyji távolban levő\'eleetromágnee g&t váuáraui által delejessé és delejtelenné té telhetik. Est megmutatom : Képzeljük hogy ez üteg Budapesten vaul^s e-patkóalakdvs* pedig itt (a mint hogy igák is.) £ delejuek két sodronya Pestig vezet, llol as ottaui üteg két sarkával köthető össze. A távolságé, ueiu keli tekintetbe veunüuk, tudván hány ezer meg oser mértiöidet képes as áram egy másodperekben megtenni. Indítsuk meg az áramot- s o vas azonuai delejjé válik Ha e delej közolében vas lap vau , ugy magához rántja. Ha az áramot megszakítjuk, a patkó elveszíti delejességét és elereszti a vaslapot. A táviró gépezetnél v vaslappal egy tompa tű vaq összeköttetés* ben mely papírszalagba szár, de goudet* kod va vau arról hogy egészen át ue ssárjs Ha az áratú igeu csekély pillanatnyi ideig tart, ügy a tű a papirszalagou csak pontot, ha tovább tart voualat hagy hátra. As egéu táVirá* abc-jo pedig esupáu/Josák e két különféle összekapcsolásából van Össseál litiva. Ugy hiszen nem Agészeu érdekteles leiui, ha a teugeralatn távíróval (lUbel1 ■M" „ » «fiú 111. Itlli ís leány alig távozol i kii essze falujából. A irő kalász atyjának Ulkén ós a nyíló vi- g, szóval az egész szabad természet iiiiu-:n bájaival, képeztek nagyobb részt tárgyát! /£■ hol mu éket, veszi mit n ezou ifid- einléietének • falusi leány mindig szet a város páváinák adni neiu képes V >1 veszi azon képessjéket engem lói villa-ózni éi fellelkesíteni!, a aii uiég uŐuok lasem sikerült V A jcelő nap gyakran a szőn találja őt a esejjpdok között, és mi-a kis lovát megnyergeli, hogy szeretd yja karjai küzé sietuessson, az esti pír igélyezi az oget. Ki őni még őt az olhagyott inagáiiV* n a kicsapongás férgétJl, mely városaink-i grassál /#8euki másJ mint az ártatlanság gttj mely goiidolátaltL is mind sseutekké Uja. Honnét került a. boldogtág lóuysu-rz arczára V Jtízf ízpét a teruiésifttől iri, mely, non) környezve őt hiú Í0uy-li éi pompával, a mMgelégedettiég ínoy \'jAt píárttálja síivroen. Ne is krteés éket. oioeréL — liigwenl kilrU m- mér ezt beszélt. Hőbe Barátom, vább bess lik azou p Ejn y gyorsau ha a ruhaáruis, nőm hozzá Hisz te is Kopo\| Elemér, íic^y Levél iiŐltóz, f— Ugyan ki I %y szó volt föll Midőn hozzám kii tem, hogy Ijfetl len lesz, vajtfj vát tartani. T- latiból nem ;ujabb párizsi dijrat ézoriut is ék helyett egv j mezői vi-hajt\'llrtjei kóml Njipbltr-z(lüiessé{g [iirja, mint]rezgő rŐdik át, és szemeiben a tszadxizik ai szellöm.tíikével. megérkezett jt ruha. Üjle-ékzrHsoiu vette, oly1 UelkelHÜljen láttam őt ily! ^Hapotbau. tls öltözködjél át. azután lto-foszlányon rdufd nem il-hoz mclylyül boBzólszJ Majkl el lelőj tetjtem. -4- Add t a mhát, lazutáit olfógunk iuoiiui loi, (morf még ni a ki kell inéu-M M tut ;igértjom, hogy\'haza kiáéréin íokiijtsi szcjlla volbm I? Kérlek az r —i- bjftj\'átoii)^ lojvólj és puliiét látom közeledve. •zillék, és ló 1)9 ít I iilomérhóz inüt f\'± logyfo >ezvo : a kílvotkjuző néhány \| mint a rohadó jáH At iuár iiho\| tetn minél tovább a folyó paitr(i miut a felriasztott vad. de Elemér nem tágított, gyorsabban. Kiértüuk és\' ^lettünk a keskeny híd leié. moly 13. -i lufizőkro vezető utuan vau. — íMea pssli azbli helyet seiu mutathatta meg liiloiuér, hol pár óra előtt á hal és eiiijberblotj fíll lto üUleselkedhétett. Távolbau fll^tgoiuoíy s^áljid lel, arra iráuyóztuk lép-ériüuk, do fájdolénrl a \|o<-íl volt látható sbbol sem. ni a domb tetejétl, mely a s?)ll\|őkürtektől választja el, lát-lován nyargalva^ Barátom jét és lobogtatui kezdi, do assa i öpósboii tovább h vUd. Már elt\|ii)uT kezd i jaoiub mögött, ekkor Elo-rnér lolokszu iatttán kiáltó* utáu^ia\'. A lo- toiukot. Oda is áuykaí már 10 Csák u távoliba inelzőket a tuk inpg őt Uis előrántja ket dl a lovag íl vag iiiogfordt 1, lovát és vágt it> intíjgállt oiudálk isink[ uiivel ke .toki voltunk. ses iijnuliitát, lidgy még ma , óllagiíditfii, mogfeleakoa-uij)g^5rjtot\|\|o és \| igy Íj;ép te ke érül sza- uagV áldozatába \|Aia]tebiú tiem váróiul Fiihnóiji Aoiália. saóli, nudőn ámu-tprt itílomór, Lábain már isjftodi le a ii I Biossüji\|q bar4\' inagá)ijiz fáj. GhU k sijnkcsontról es petSklneik 4kadályos. ip\|í\| megyUiik ,1 még bit I bőr,! vásárolni ne juk ót. — Üeiínduk Ila ruhát tslál- Jis Ün (i\\ó Tav ttí/il liiüepé 4\| Máj. is. - VA Bódít Sok női A szív i Ki ké\|t Sok iseIn A ftSivrt égy ideig áll és lotqkiut a völgybe, uíutui pedig ntegsarkautyusá il jó tolónk. Midőii előttünk >zva uésett link; alkalma i lábával kii dőn «\| bemufaijás ^ereibóníua yógjét ért, Klemérhes. (Véi\'é köVi) Ht ? ss4la ini- b4« m bi hívón zonc mos m ípÉ ■sklis^t\| as mind sok Mé) varássa b tll yoo M\\ \\ ele 1 arc boloád." kigjdlj Kar kart ölel; felforr a vér; A ssiv titokba feldobog. Nem saól as ajk s mégis beszél Tovább repttluek, boldogok 1 As üdv kösel: forr a kebel j As ifjuajk csókot lehel. Amott inog a pohár cseneg As égi nedv ftrttiure hiv. Boldog, ki csókjáért reiueg j Vidál, felejt sttol a ssiv. Fölsőiig a víg pohkraone, 8 űrit nek. ők örömtele. Harsogj tovább a vlg sone : HŐ kéjre dobban soa kebel* As éj titkos varáaslehe Elleug, s lehull ogv-egy levj"\\. Do est meg itt ki értené ? Hogy így utogyünk a sir felé I As ég asurján osills^ok Tündéri tényt özönlenek. A kék iven talán ások Mind kniud dicső ttrömkönyek. Ott fejit öröm ; itt lent % kedv; i4ldást ^as áa, os meg feled. A ssiv csapong, nem őrsi gond. Ki kéjjt ssaiasst, ki uern tolod Mindent, mi bú. as taind boloud 1 Emlékesés itt nincs helyed 1 Meni gondol arra senki itt, Hogy hány ssiv érsi kínjait. Sicday K MMtfMMSSj terjedő kereaetényaékl fel vétőiére estek bu-ritáu erkdóie képoseib volt. mi üt i «y odrit* kéjekbe elmerült} szobor isten csoportokkal díszelgő — \| sőt isteueiket lé át mAtfUK köst jártató romaiak, ugy most ők hiúik hogy észak íjol hasonló intssióval jőnní teháu §Uy sük bár vél\|Me£ könny itsmii 1 r^ csak t-oiifekl legy vaunak küldve, utalv ölén megromlott (?)\| életet, uj beoltást bontanak. Csakhogy önma. dáuak bárki is elfogult bírája — hamar tulbei jét, kivált akit ily l gőg • világuralmi vi talaú nincs is most o aég t —- Taláu otthon külcsi puritanizmus V I burjánzik. —- Korunk mont, a niaterializinui t, mit a nyugati cí-ilisatiouak szemére Ötnek, csak ugy bál váuyozzák ők is Taláu NtiugotEuropa oly Sodorna Ooiuora kiadású I—■ szibériai ó érdemes és lehető volua V--- IXaúeiu hát a nr vau, — az" északi lav mi magyarok éppen ti s mellettünk, süt közi konai ágaskodnak (tis a panszlávismus és D zók nyiltau. is, aluttou >ba koczka elvetve jua megindult, ■ — s tjábau vagyunk, — ttünk az o ázjáv ro-»telet a javának) de jM-szlávíáért ábrándo-jbau is kezét nyújtogatnak as észáki uy al v rokon orosznak Mint Messiást várják ják, pedig kancsuki} nokság, —- példa erre lek eltiprása, — holot István korouája alatt az uj alkotmány szerint oly jogokat élvez aditóik otthon csak álproiétái élére ül- nek, minőt a vélt szál bír bői ismernek. De hát koruuk hogy a cívilisatio nyugot Európába uj iüu Önértékét s önére-ágyomáuyos nemzeti .gy kápráztat. . — iá y históriai szükséges-] uála uiucs \' oly er-+tt hol a nihilizmus ál-istenét a .marn- ia jybban nem V — sem oly kadáver, sem siég, melyet o az uj utuesŐjével elsöpörni bele harapjál IW vérei keiiyerobe lát M pLenioiil Itt oen Nemeim aj n í tünk függ [u tou, mint fiai int nak alapjai ós pénzügyi az általános körül lobog Sokan hogy mint\|á tönk lene kje dat & tl f nr íam l\|ncá rohamos lcjit Sjpu ban pusztult! miiek, utóbb számítóbbak hetlenül pujtj anyagi bi kast Előre atjju lakülni Uh mi ifi rm c jrdulalQSjlc, m iljr — i ek vsjgy esud; mak Íelm{iui\|et,.-~j;de én —j és n< 11 est \|ia kkllj -r- 4 k\'üj Ind lem — ó Urn iiidani V mzetiség ilnk na álln ia«- élek bn, nau feltétel WnUu pmenjés íétséibe esnék. Mo ídják, íenue v igyunk a u sn/zeti badt megbü a krokodil jtbj-ka elől 1 — Ás mié r^ jva í ez ino it, éppen Mentő kezét ólitiji-l/au bonue és ssar-a rokoniaju longye-t itt volüuk, Szent -égóta, a töröknél is zláv faj gyUlÖletot, nekünk, eliig arra — ogy uj Dáciáuak orr körültüuk nnii-épek délibábos as* mladiua, titkos szláv uüköduek, a képzelt pedig uyiltau özöu-Duuáukat alatt el- litották a faji —- uoui lotisógi kérdést. Elég arra áiogy mindannyi t sőt irtó háborút izoujo most a más uyelvtlsóg, ós uj ■ Délszláv birodalomnak reménye — \'panoramája. ~ Izzik deu — a irégi tostvérn piratióitól. A matioa, o társulatok alattombau szabadító orosz hordát lenek határaink folé, zárták, fojtogatják ináf á hason sorsú tö-\|_ rököt. hogy utauua mi fölöttünk énekelhessék el a muszka hymuust ós a todeu-mot, — de egyúttal ügyelő hadtestet küldenek Erdélyi határainkra -r- lesve hogy merünk mozdulni életünkért,\' jövőnkért, drága hazánkért, mit vérrel szereztek, bölcsességgel íeuutartottak ós hitbisománykéut ránk bíztak őseink I Zászlónkra illik liát aj „élek balok" kokárda l Nem könyelmüségből jutottuuk e helyzetbe, de a azomazódsag es foidrujiti fekvésünk okából, — annál nyugodtabban nézhetünk szemébe. Az önvédelmi zászló még nincs kibontva, de ha kiboutva lesz: alatta találja a magyart, tuely gyáVan meg. nem bukott még Boha. „Lenni vagy uem lenni ?u áll előttünk. Sok és nagy ellen erő vau szemközt ve-\' lünk. Sokan kétkednek <js desjtarálnak leunniaradhatáauuk felett, -— felejtik hogy: „Sok Századoknak bősz viharja közt \'— Visszavonás s mi minden Ölt eddig —* s mégis: „El magyar áll Buda még\'!" Mondják hogy ez* csoda l — j Még a költő is azt irjá: „Isten caudaja, hogy még áll hazánk!" As a csudák koia lejárt . . . Lehet, lianem a helyett tagadbatlau, hogy a váiatlan — véletlensógek korát éljük. Vagy csák emberi szemeink látják véletlennek azt, ami a végzetnek vagy világ szellemnek logikai szükségessége. Aliami létünk szükségességét elismerte a világ az • élet és egy ezer éves történelem, — kell Oi tul(es ppeui k llön utó sovárgott pa \'lajnfc ataris a kában V — A ab c bajna Ezeket tüzetes^ , apró kis lapunk l.dre gébol rámuti tní góbé vág. Etulitém uagy Mózese .i i githatui a n< mzpt Déák a jogi -hIó szati vivuiau^ob elve volt: \'log, megélhetés é > v váu hogy in íg elszeg4nyüli ue roziii, Seui illeg gót, —t. olleube tartaui! birtu. a br) szerezui is pai a ve lenesei jköztá sitga utóbb megró háiLyatiott Vzgjjou uósével pedig oai leim ei?Ő ós uniud( Nagy Ifeajsat oi\'kölcw\'ő* Hr M°K tjáu. [Ez utóblji^iak jjgelsS az uiiyagi oni gyarapodás. — eg jelien ogy sz^géuy uqet sej bírta sem; in ni jogait és lilgg miden gazdag nép - - uemcaak — d m oly tkicsi VMilt ii sasáig r- mi\| g^ ítváu erkölc»éit „Miudeni álU tuuak támasza ■ A usztjt drk liióma; le Ak erlkkllusöi A szorgalom au létet sselienii (rő veltsóg; szül j ui1 adásokat. Esek kot — mert k erkölcs i oVájpá^a az áltvp ott va^yuuk alá 1 — S az a le t u , mai. tasba vau az okozat s Ijvn az előzetes Baj erkölcs terej az erkölcsöt trix és\'viszöj á vagyont, s kölcBösségeti De a tágad! csösség. Emlék t deu. Ez alaotól Hazai közolszo lájdáloui liuit köv^tk M tau híres má a régi jó talilá még hogy kji itt ott ki is gyüséget (tiéati i agyónt. A vaj you és niiyeltségc igényeket!és ezekroi n egtáinaajak az eriiöícsö elégíteni vágyunk, őket az s megtámadva van lik íjamét » hanyatlás ículua vitiosusbÜn: fel és uagr báj még, liógy itt is, áj dolgok kplc agkmásBal. Az okbs zobt az j okozatban ok agyoubödására., IP Hl (ulei t: a ^61 Ka jiog r 111 iuk hát iorkülca!dőlj jábanV látjuk yedósünk folytán k \')zerkolcaösség hany atlását uónyU Az a régi 1 - uiél-nyilt bécsületesséli {fii jellem — nem m ondom vette, hogy bámulva szájtátva hallgattam elbeszélésére,\' hogy megleplek e nyilatkozatommal. Egy fél óra előtt önmagam sem értettem msgauiat, de> végre érni kezd bennem a meggyőződés, hogy nem vagyok oly ember gyűlölő, mint önmagam gondoltam. Külömbej) élénkebben mint valaha \' érzem most soon igazságot, hogy a természet mesterek mestere. — Hol az ember majmolási mamájával a természetet festeni, rejtett utait kifürkészni, tetteit utánozui akarja, ott miudeu elveszti épségét ós összhaugzatát. Csak a természet bír embereket nevelni. — Ezen kis leány alig távozott messze falujából. A növő kalász atyjának telkén és a uyiló virág, ssóval az egész szabad termésiet minden bájaival, képesték . nagyobb részt saemléletének tárgyát. & hol veszi ezen kis falusi leány mindazon éket, mit a művészet a város páváinak adni nem képes ? " ilol vessi ason képességet engem telvilla-nyozní és fellelkesíteni, a mi még nőnek sohasem sikerült? A kelő nap gyakran a mezőn találja őt a cselédek között, és midőn kis lovát megnyergeli, hogy szerető aoyjá karjai kösé siethesssen, az esti pir szegélyesi as eget. Ki Őrzi meg őt az elhagyott magányban a kicsapongás férgétől, mely városainkban grassal V Senki más, mint as ártatlanság maga, mely gondolatait^ is mind ssentekké avatja. Honnét került a boldogság fénysugara arcsára ? Ezt ismét a természettől nyeri, mely, nem környesve Őt hiá fény-nyél és pompával, a megelégedettség arany napját plántálja szivében. Ne is keress »a»t éket. oippféL — Egytaorá kurta ru- hája nem w van készítve rág diszlik b nitott arCzáq hajualsúgár gyermetegsé E ké mér ezt ésd beszélt. Sohe Barátom, sz< vább beszéli lik azon pa! Ejnye -gyorsau azt a ruhaárush nem hozzá* Hisz te^ e Konogi Elemér, nógr Levél, nő kés, —\| Ugyan ki Egy szó volt szúr iá en i sm lókl eta lökj i iölj^s Midőn hossám kifi tem, hogy íy leu less, yk\| vát tartani 1 SiessÜi latábót nem fáj. bőr, ea vásárolni it< jak 4Ú — Kbnduk les íru ui a Leg \|ösz ak ruU rvéiiyjéb \|-Miut\| eiJbb rgalinas k 1 fUJ k. a i\|io( ezt it a zéib mett ndan balok teves- 1 hit liiik m a íjindé t ké] Sző „anyagi s a u egéln »tes és válsá gpfl k iroéae önzés sai k) oh* dalom T iidvelfei ero ss^ s: semereni s ssük lé- 9ti -4 legel ^l)\|b is yese* pedi a kuné k »ak, végíil tart ! r- nem élhet ikiiek, ak dicst ilen kopors< kotmány k I Hr" Jnyöl- i lec-umnt- jábá 1 és liiem virlink vüjtek a rég jirsza-sok jejka I vaii 1 a tárgyalu heti k; do!ug/ Üro-Örébd,; ^öti lossé- ink { loldo* isi — egykéi\', hogy, Ihaz ix vélték Kbs«ith a poliii Széchenyi a közj ;azdá-alap-bistos uoud-vagy )gsse-leusé-meg-uieg-rnint zdagT ezzel caökke-i szel- jsriaga — enne yutlott a mivel nl \|\| noudot* Uersi tal iköte ílcs,\|]—moly hja inrgvész a rabigába gör iyed nép j eo ipso s iorg ilmas. a jé-m\'i-uj ki- sóg enyiuk sz vagyont, a vagyo i őrzi pauhertas magna crk«lcs\| hiányai fog ^ouhmnya apasztja ktlaiij alap : a kö: nőpoiitjáu kulminál (térés már lejtő pláuak 1 beu, de; gyérülpbeh vau. éjlijk már jiuiut ósdi együ-íimplicitást) — n slyette I Pff Iákra katot kévé i nép v okiiát. A K. — net émeh atik I divá gnek költünl utarláai ítélik otízmi ih»ví)s^eljik nyiltaii, lipkfllL! -í Hí égisséMt, 1 ehfaMák á vlllaijitmiiáinf^l \']<i[toi hi Witf l\'lfJópl lÍHíf.fs v^Ly-,; vi{ (utiytfr lejts gult mint liiluha-vau van Idául: mere-rasztja az er- erköl-iniu- !)ejtetto;; laiáosság c ndiM tudtak iiiuar Inevü s helyébe a v vargalegénye takozlak. i\|a^ ták, 4- hogy nem oda ra, a kcrpkitőkó cznlhoz sat. angol! hajó\'li a lieijmudás csapott le as mUsik hajó villámtól gliilbá akahi hitte hogy hogy a villái i megfordittatt. kukkal délue iiiegiut Vork várjosbau lTi kjereskedő vLsáruczikko S2 órta s mid lé kl hogy ya ej;/ kés tobt ^O-bau 0 ItedezÓBt; tc izala a del erstednek < sk nevezzül; y delejessé elteuk. ^Ne 1 ele Iblö ód ilál n c« sk a c — jaz t r az ol thezl é4 es me tálá t iga 75tben] larbado sziijelel közeli elolvitt rláző 1 1 apitáu)i» észre \\ \' hajó meg lord viasz J, menni, z utat Ijkovet. álul Má irány k éaj hogy elől nutakltak. In CS i elülj hogjf kitéríti a sk —\| északi iák ritkád l>1 égiháború jelt megvil fél, mely ti ínyíyvó alak dat érinteni finják át az Stzine! mindig belőle a Ise. [Az iv földről, s iigárkoszoru koronája, jmi \| ^\'fwogi1 {Az ésa ^ólt. kibozZu télül nagyon zukitótt leve tuiieiuényuei zivatarnak n ujushez I A hogy a vasa viumag kori tjokergetünk, kaival össze dj9Íoj)\|ó válik (ÍELectromag^ üieggeli óasi n k egyszers áérietujA vi msztatasát it tkeí teifll\|{adat ér.; ezeket ^zét-u os^zol akartál: szedni, t^lál ainéuuys delejt et jbirt ieltartáii ejrated i Uépeuliág tte^ jhögW egy gi jtUDlszékott áll. felie^fpsót vili anydelejesség-. A i \|v illanydi léjesaég tehát g mely a víl ainosság által u miiiasithatoa itt él kö^be-iiég mái csodái atos tünemény isokott állásából s ez abb párizsi divat llsseriut ók helyett egy mezei vi-tájfürUei között. Hapbár-jziesség pírja, ibinc rezgő dik át,\| és szieinéibeu a adózik ia szellem,tüzével, megérkezett a ruhis. Elővette L öly lelkesültén áttam őt ily állapotban, ■öltözködjél áfc. iazuián ;toí-foszláuyoé ruhád nem il-e melylyel besáélss.. ilajd elfelejtettem. Add t, azután [elfogunk! menüi art móg ma ki kell meu-( értein, hogy haza kisérem velem ?. I Kérlek tekints kii ssólla az? — .1 bm, levéd, és aininl látom á óll< 1 i, Elemérhés közeledve. In tat i i mit ? -M s ivje; yre a következő 4ébány i ve; I k ajánlatiéi, hogy méff ma elfogadánk, megfeledkez* negsértette és ifj képte-igy áldozatába kert 1, sza* tehát nem vároBi. tleímóri Ro\| ália. i rátom, szólla, midő i tért Elemér. Lábá mint a rohan már lihe minél tovább aj\'fiolyó palt leié, mely l£ il Jj/Urn .ess meg Lleinlér. Ímberólet tistgómoly Isinket. Ous án^ka már (/sák a távd mezőket al luk uleg őt lőráutja. k lbvag laasai Itauni kejzá álét léleks megiorc jK, t \|és áiekállt csái ősivel hé ön dőá a bein i mmm bi nini iurop i bríl-[orsSflrtí eazé-míuqen pudi-de^jéf sl eép-uzeni vésázük qevelé^re i isko- } inas] —■\'.főleg ett vájm\'l 4des iié is, ~t azdqbai kíadáiafnk in Dveléjii ívjfj (Jfífjálny Kúráítí l\|\|cysi mar eá Ui ztáesal e mi at hogy vái}( sbau ej y varga \| jnü-és tt jitnbor gUkbőllklbou- i be ^sapoitt L I fíut4p ijedts f nfl csod Ukozási kra mpsMtal- fpyi )bá töri ént, hdgy két 1-béÜ nUfratar a zárni cJlpott b t g. régeu hogy a [>ir, jde\' lob bet egyszer Alk- riz raga-d, jia-óhoz i az [olló »ut a fewőa- •ba vitorlázott; beu a villám áj óba, niire a eszi, hogy a ifi, uiíutbaj Au-08 ni égis azt /égre! kiderült uk (boinpass) bi északi isar-4- üarmaqszor gröídádoáu fel vő Wakefield kai mával légy a villámJ hol s lett s Hogy i. Ezek ntáu ai tudós azou l váu üteg zár--«sabói eltéríti. fétw (si irkfény mely nálunk ] átható ,\|\| de a sarkvidéke ken, állig vaii, majdnem minden teli gitljEstfe felé világos köd száll kháuiar sárgásazmü ragyogó ul,! Weh nek két vége a jföl-átazp. { ugarak és tilzcsomók ivenj nji ly a zjenithig terjed, váll ozlM, de leginkább tűnik imaragd: zöldje és a bíbor vö-cétí fége\| gyakran felemelkedik LÓuzpdi^k\| az égen egy tündöklő az [északi fény úgynevezett ly \|a\|\| logjónyesebb caillagokat aki tény mint) >már mondva állásából a delejtűt, a ezen-linaonlit a villamos fényhez jiért ia delej villamos Humboldt delejes e vissza a galvaaiis-rákn égy további hatása, változtatja. Ha lágy s^öliijiiiel befont rézsodrobyt tlíiir : góbén, tarul ivezfej i jal váiuá déliéjj i L izpOajoijiii ■Ak iW! mm Bkötjef UflJ UraMm mPI gteín\'J \| é! lElemd fannál I jgyoráab m # iiStünk .-i Inpz Ikre veSetó k \| a\|z\|n! ; kplyet i hol [pár óra iqfokt bö ikélkedlJe szállt feÜJ arra is oj-tl tjkt de nemi i olt] látliji IjJaiJ aj Idmmb Bjcollöl Lel üektŐl kis I ol ánl nyaíjgal cadőjjtj §s lobo n lápénben tóv si jdo nb mög z^kaanai] káltokl ul, Idty td sig Ml azutiü^ pkj( ig vágLatvja jŐ felénk. i álkéüvs I i ézett ketten vojtink. • fájós lábá al k itatai ser )món , \| I ;U \' 11 \| Tá^asá dnuep^lyea. i - i 4J. n. 4 f ámu- i a^áhoá tért Elemér. Lábain már j Bóditvi > zúg a vi; aecs ; linkcsontról szská U le á ook mi i t h ró ii\| \| • peflug 11 im akadályoz Hm ruhát Á aziv susoáji . „Föl vele 1 m i .együuk , még\' otl talál* I Ki kéj sa ki ia Ay as m ind belondj.* I I pok sa un tiSJlif { sok ftfo Migju: ^^^^^^^^^^^^ fcündujtunH, Mentünk! de hogyan, II jA • 1 á i^r Éia I suli. i . régét jegy üteg sjar-ugy a vas azóuhal lelej villany delej nek i^fáztetik Miháiiyt az sBé niegsíüni-k,. inegiú&U-Vás del< jessóge is. KjKi-intossbb alltal-ifijlanijelejes távirónál. r nem tágított, ban. KiéttKuk a keskeny thid ~ utbáá van. lem mutathatta előtt e hal] és tett Táviban iráhyostük \'Ipp-i ájdalom ! a Jle-tó sehol SSm. etejóu, mely a vjálasztja el, ftát-"va. Barájböiíi itatni kezdi, do ibb halad. Már Itt, ekkor {Se-utánnal A jllo-és letekint a i aegBarkintyjjizá Midőn előttflnk ránk, alkalMa jött ? skála Éli-ája véget firt, Ai optikai nürgónyzés. As ókorban, ha a szomszéd helyié, gekei fegyvereladásra akarták felhívni, vagy velük ré^úl4 várt események beki-vetkezásét tudatni, úgy begyeken jeltüxe. két raktak. A hírközlés ea egyszerű módjából fejlődött ja régi görögök fáklyasíij. gönyzése. Minden állomáson égő fáklyák voltak készen, jmelyék a sürgonyzés megkezdéséig magáz falak által a figyelmező-tői el voltak rejtve. Egymásután sürgő nyöZték az egyes betűket, melyekből a szó összeteendő volt. E c(zélra as abc három csoportra volt\'oéatva, melyek elseje a nyolez első betűt, mézodra a nyolca következőt és a harmadik csoport a nyolez utolsó betűt foglalta. Ha például a második csoport valamely betüjéjt akarták jelezni, két égő fákIvát ernoltek fel a ha e második caopoi t ötödik , betáye >o\|t jelzendő , ugy a két iáklya fölé iné^j ötöt emeltek Ez aztán világosan értésé re adta a Hgyelmesőnek, hogy a második csopör^ ötödik betűje volt sür-^öuyzendő. Aipiljaban jelentette az első íáklyaszáiu az illető csoportot és a második fáklyaszám a veendő betűt. A sürgöuyzéi ezen módja tökéletesebb lett, midőu a már feltalált távcsövet használhatták. — Mikor Chzppe Claudíus francziz mérnök mér u augersi képezÜét frequeutálta, a kÖvetktző kUzüléket találta fel. hogy kéjt fivérével, kik egy Célórányi távolra feküdt nevel\'i intézetben voltak, correspondálfeassou. forgatható vonalzó két végére, két kíseljú vonalzót erősített, melyeket tetszése szerint mozgathatott. A uárom vonalzó állásaiból, melyeket vízszintesen, függélyesen, ferdéir jobbra vagy balra lel és teleié irányozhatott, littí jelt állított össze, melyeknek jelentésót fivérei természetesen ismerték. E találmánya I7\'i2-beu a ínemzeti-gyülés, elé (.Natíoiial-Con^eut) terjesztetett, áltól jóvá hagyatva elfogadtatott és\'azonnal hozzá láttak a Lille-párizsi távirdai vonal építéséhez.\' Az első sürgöny, mely e vonslou adatott, igy hangzott: „Condé visszahódít tásau mire a nemzeti-gyülés következőleg felelt; „Az északi hadsereg nagy érdemeket szerzett magának a uaza körül.4 E két sürgöny megértésére szükséges tuduunk, hogy Coudé franezia város Belgta határáu, melyet az osztrákok 179 (-ban bevettek, de a francziák mint sürgönyünkből kiviláglik a következő évben megint visszahódítottak. Ezenkívül adá e város egy híres franczu berezeg családnak nevét, a nu azoubzn ide uem tartozik. Világos,hogy az optikai >ávirónak ueoi vehették hasznát ha eső, hó esett vagy ha köd volt. Elszorittatptt ezért mindenütt a villany delejes távíró által. Az első villanyos távírót Gausz és Weber hozták létre Göt-* • tiogen városéban 1Ő33Í A villany dele jes távírás azon alapszik, nogy egy több mért-löldnyi távolban levő electromágnes galvánáram által delejessé és delejtelenné té telhetik. Ezt megmutatom : Képzeljük hogy ez üteg Budapesten van,\|s e patkóalakúvas pedig itt ^a mint hogy igaz ia) E delejnek két sodronya Pestig vezet, hol az ottani üteg két sarkával köthető össze. A távol ságor nem kell tekintetbe vennünk, tudváu hány ezer m«g ezer mértiOldet képes az aram egy másodperezben megtenni. Indítsuk meg az áramot s e vas azonnal delejjé válik. Ha e delej közelében vas lap van , ugy magához ráutja. Ha az áramot megszakítjuk, a patkó elveszíti delejjességét és elereszti a vaslapot. A távirp gépezetnél t vaslappal egy tompa tű van összeköttetésben mely papírszalagba szúr, de gondoskodva vau arról hogy egészen át ne szúrja. Ha az áram igen csekély pillanatnyi ideig tart, úgy a tü a papírszalagon csak pontot, ha tovább tart Vonalat hagy hátra. Az egész távírás abc-je pedig- csupán csak e két jel különféle öaszekapcsolásából van öaazeái-litva. Ugy hiszen nem egészen érdektelen less,..ha a tengeralatti ;táviróval (Kahei Kar kart ölel; fbforr avér; A szív titokba feldobog. Nem szól as ajk s mégis beszél \| Tovább repülnek, boldogok 1 As üdv közel: forr a kebel ; Az ifjuajk csókot lehel. Amott meg a pohár cseneg Az égi nedv örömre hív. T Boldog, ki csókjáért remeg; Vidul, felejt attól a saiv. Fölzeng a vig pokkrzene, S. Ürltnek ők örömtele. Harsog tovább ar vig sene t .HŐ kéjre dobban sok kebeL Az éj titkos varázslehe Elleng, s lehull egy-egy levj ; De est meg itt ki értené j? Hogy igy megyünk a sir felé I Aa ég azúrján csillagok Tündéri lényt özönlenek. A kék iven talán azok Mind mind dicső öröm kények. Ott fent öröm ; itt lent a kedv ; ildást as ád, es meg feled. ■ gOD leled ond. A sziv csapong, nem őrzi Ki kéjt ssalaszt, ki nem Mindent, mi bú. as mind bolond I Emlékezés itt ninos helyed 1 Nem gondol anm senki itt. Hogy hány aziv érzi kínjait. érdénél tMö(ibftu Üofir* 4300 méter. Súlya előállítása, inun-uom számítva nyolcz kábel legnagyobb »«he«eifeedtáfe. Minthigy m alőbbl W 3rfetek fc vilkmossAgo); te alatt tovább tWM«í dugába dőllek , ** 1» sorban említést, melyí a^TvV « tfl Caijtisig bal német iáértfoldnyi hozsaú-^heulétre hozatott. Db miután W %öt-tzperchával bevout; 2 iá* léi inillímeler vsstagságu réasodronv már kevés nap múlva uakadt, saftkségesneV látszott, m ilyen ve-■ttéáeket ezentúl erős\'J vassodronymezzel >etiátui, hogy hullámvetés, szirtekhez!-\' súrlódások, hajók horgonyai és nagyobb Uu-gCi-f allatok lámád ásni dl Ion véuve legyenek. Továbbá tapasztalták, hogv eaélt csak agy éihetuek, ha a vezptó belső testet nem sgy, hanem több sodronyból készítik, mert ba több eaákad is, elég hogy e^y maradjon »értetU\'uUl, és még megtelel feladatának As első löldálatti sodrony vezetés négy vastag guttapecharéteagel bevont\' vékony réasodiouyból állott, mely a villamos ve-sstékuek tulajdonképi\| magvát képezte; esek re volt kivQl tia galvanizált hét milliméter vastagságú vassojdrouy egymás tnel-j lett csigád adán tekergetve. E távírót nyolcz vévi működése uláu, általáuős kijavitásuak kellett alávetni. Az idő éta igeu sok teu-gera atti távíró készült, de nagyobb része megint elromlott, mert ha a belső részének csak egy pontja is érintkezik a 4 vízzel, a villamoaság nem árauiolh&tik tovább. 8ok tanulmányozás-, — fáradság — és pénzbe kerüli, mig a nyert, tapasatalások és aphi-alkusok ós technikusok ÖsezomUktidére folytán azon merész vállalathoz foghattak az atlanti tengert villathilag áthidalni, illetőleg Európát Amerikával összekötni. Az eísÓ kísérlet az Irhou nyugati pártján .fekvő Válenczia vá\'oaát Newiundlanddaí kábellel u „Niagara" és „ Agaiuneuou" hajók aegé-lyévói összekötni balul ütött ki, és miután kiieuez évi fáradozás utáu kétszer is századi, végre 1 btíÜ-ban sikerült, liossza 1744 tengeri mértföld, a legnagyobb mélység melybe sülyesztve vau mérfölden kint 124 mázsa kadijav és eszközöket ! millió foriutba került. A ^ ellensége egy teugeri rovar, a toredo. Ez I a legkisebb hézagou befúrja magát a gut-tapercháig, keresztül rágja, miáltal az el-ssigetelés és vele a vezető képesség tönkre tétetik. Delej villa musmhj. Delej villamosság alatt azon villamos áramol értjük, mely egy delej által gerjesztetik. C&i Ibolben Faraday tedezta fel.Tapasztalta ugyauis, hogy ép ugy mint a villamoa áram képes ivaaat delejessé tenni, ugy képes egy erós delej, egy sokszoroséban (lágy vas-niag, ipely körül igen sokszor van selyem-. mej bevont, vékony réasodrouy tekergetve) villamosságot kelteni. Ta^áliuáuyáu alapszik a delejvillanygép. As idő előrehaladván, tárgyam hátra lévő részét rövidre lógom. — Hogy Galvá-nirak is igaza volt,( mutatja több villamosságot tartalmazó állat. Nevezetesen az ismeretes zsibbasztó rája és berzes sajgócz. Ezek ha érintjük kemény ütéseket aanak, sőt a vizek partján halasaókhoz a horog zsinórján végig áramlik jk. halak villamossága. A zsibbasztó rájtfnáfja positiv, hasa negatív villamos, A Uerzea sajgócz tarka egész galváuüteget tai taliuuz, s ugyauazou tüneményeket noha caejofclyebb mértékben hózbaijfa elő mint akármely galvános áram. Matteueci, midőn két levélaranyuyal összekötött fémlemez közé hozta, szikrát is csalt ki belőle. Hazája Délatnerika nyugati édesvizei. Hossza körülbelül két méter, s oly vastag mint közöuséges emberezomb. Súlya 20—25 kg. E hal vulainoe Ütései oly hatásosak hogy uogyobb, állagokat megbénit, sót meg is Öl. Hogy aa említett állatokat megfoghassák lovakat éa öszvéreket terelnek a vizbd, melyet, hogy az állatok meg ne szfikhesáenek, emberek vesznek körül-A felriasztott halak az állatok hasa alá bujn%k, hol ismételt ütéseik által villamosságukat és Vele erejüket elveszítik, s így az tán köunyeu elfogathatnak. A vízbe terelt lovak és öszvérek köaül sokan a kapott üté sek követkeatóbpn elkábulnak Ős összeroskadnak. Ha ea esetben a lovak azolgálnak arra hogy a halak megfogathaasanak, vi-szót.t megint vad lovak köjiuyen foghatók el ha ily viaekből a villamosságtól elká-. bitva erőtlenül jönnek ki. — A villamosság álUlában hathatós gyógyszer isom — és idegbaj ellen. — Ezzel előadásom véget ért s ha önök-i uck tisztelt halgatóiin csak negatív élvezetet nyújtottam, akkor positive bocsánatot kérek. x . ♦ t • kOzga/xláttzat és forgalom.0) A „Zala-Somogyi gőahajóaáai táraa- — feltá- I - Régi lőbbi újra közlekedéUt helyzete által utalva volt maradt bár, de azérü & azon gyanúját, minttja óta saját kesére keriténi késa aat a legközelebb gyűlésen — a társaság vállalkozó 10—40(töt$> v ujj — éa akár vele, laudó szövetkezetnél! uq ^ahaaou vételárért el éa átadni, — melyj uj tagoknak —» hogy régi uiÜ aikerét a jövőbeJ r qhájiván! - már leveretni és rajta Hogy többeknek közöst Ikezdete jéelozta yMnji I—\' sAzehivaijjió kuzi jepelébŐI is netán gy keve»eab)jwd Zr nélküle alakú m eléseie! jnem iliíjde t< csoportosulandó észvényeikuek iiér uiólhessék L termé* szelesen némi uj nraalmí tőkét is kell eazr\' iáfi újból kezdUes^ keUb tagú s^övetjke!\' olfcsólob, tán lirendialÍH tféu\| [ biztosább lespsl Bve^lel mezőségre — \| átjárás fen\|uirthatá-\| riideti fő Célja yoltl ulert: j e gőzhajói aijá-épfionljún kiemtjsay eu; fontos, jle ebb()l okosai birtpkjuk és ése j— ugy ikerekkel özvotett — indirekt rbatuak. sága szeteuulök, hogy é h sék, mely siker a ke zetnél egyszerűbb!s kezeléssel is törté uh a remény a hajózás legalább is a gőzfiaj sára — iui ugy is a a régi tagoknak, — rás itt a linlatou li közgazdászati tekintet e 2 megye parti b\|i terményeik áreiuela désük tekiutetébeu \|l \'előnyöket is méltán Jaukovita elnö kéretett már, hogy n mielőbb, ugy hívja vókban a löuutiek berger által megvett doui áilocaájtási aj nem folt részvény érintvej legyem Miről a közölj messé té lelik! Mellékesen me az uszályba jók,* —> uiég ezuiáu ieszuek árából, ugy a kárpt évi hajózas ueláni j ból még — a Volt r! .uéiui bovételt remél dig még e nyárra Ísitéaét UgUadta k íáriteljtáld - szerbi mér azért iern, meri ssatépi a gyerni k uet ködUátiiak.1 Hál a ka lauus hogynu t« Ijestth jalan a péijdá, A JMrdésks ke kérdést, tett a p<)epÖk még nem jöt( nxag. e hírhez egy kis meg részünktől, örvended egyes vallásjeljjkezoif kl jutt a viszályt s ha b gye léi léssel I litegéUi itval egymáéL Az is táid^uall komaságot I ember.i De tigy látsái l resztény koiuasjág kiölsí ur 101 e vegetti közgyÜlést issae^ Ifogy ja mégl^ij-ividén t. i. n Gfintíf ó\'ziilajóuak fenti mb>-ilata kiírva, lés éjidig lek befolyhaiásá ijs g itt előre \| is tigyél- logyeztetik még, hocy [oda és raktárépület lárverezva, tehát ezek >01 és az időközi 3—4 odetom maradváuya-Lvéuytarsasag löniege A gőzhajó jarása pe-k\|i\|átásOá helyezhető l — Üiiu>iitu KjirályÁ Helyi é» íjiegyci hírek. — A Zala-Ey tott, s múlt számúd senyrŐl lapunk eg következő .résziéteáfől veroeny nfűsoruza lika nyitány,! kézre, zongorán e és iláry Erzsi Sonvenir de s volyáu előadja Hó\|rvát Fer i z a b e tl l aj zeyen e hó 7-én t bau emiitott haugvér másik t. levejezojt értesít\| A k következő ojpplertő.. 1.) acLVá liáry V i! 1 úrhölgyek által, pei, tíremtŐl ha JVO tféiy a a 2. fu- S 1 t s úrhölgy i., A uj a-zeuekuérble Wielied C. b e 11 a urhölgvj. 411 Magyar n; ó \|p d a-1 o k előadva 11 a i aj ur által. 5.) K e fttlő s, meiletl. 9.) T a n q r a keiés, ---------- M.-től, zongoráik eloLdla A u a a i t a 1 á a- M \' ur álul adták K ajl o n aj Pál i urak. tí.) Magfar i) Ferencztől, zongorán m a úrhölgy. 7.) M a-énekelve1 Czukkelter Magyar ábrám d előadta, Horváth Feri Logártól. r uvomu el és H o r v á t h F ej K h a pja o d i ai Lili előadta il á r y\| V il ar n ó p d a 1 oj vau, s I hogy a lieresái >ú atyja égészen más gara keiesatfiáj irau rilit i szem\|áiuljábj>l iogosu követeli, hogy [a meg polgárt keresztény elé, s heiu oly uó, tossagái s egyáltalán voltáa nem isujeri. tik azért egymást, fog te-ni behuuk, ■ cáUléfuek i eiij il JLai aj os ur álta Dopplertől. Fu rolái Auasits. laabel ushölgy zongora kiséprete; mellet. ?— A un isoroaut minden egyes pdutja CSájl k jelesül játszató sel fogadtatott, let fejuzheiuiiü nyújtott élvesetéri Vir\| szes< dezl tauez volt, me lasztjuk el eg^ Feri rei uouicsak á SZOIUSZéi váth rült sőt áros, hauetíi megyénk megye szópeilj az estéjyre való megjeleuésre Ibirui — a rendezés kör lül tanúsított uyilváuitaui, u ort működés aágw halottaiból — ugy abogv madni illetőleg átváltozni kéeaül adóaaágaiért, egy bécaí ielperea* most máj. 22-én a „Balaton" nevű kia caafvargőahajó; iát árvereatetvén, megvette eat, egy usaájl* hajóval együtt, bírói kézből Günabergér Loopold boglári birtokos éa kereakedő, mint legtöbbet ígérő 11,329 írtért, de aaon Bjrilatkoaatot adu iráaba, hogy — miután 6 mint a liquidatió alatti réaávénytársaaág tagja aa Össaaa részvények \'u reaaét bir-váa — ezen és más érdekeltségén felül a gőzhajónak itt Fftlöp ée Boglár köatí mie- a JUM KMlaa Wvá el mM^e aMg Í* h ♦ kétkimfé .sikk AMhSsu. K jnttf i u elli és róbil n iáik! ibétei jyes — (Dym Józsel Upoíca ú viOscsal való ségbe kerülést jából a .szikla gyújtógép segél kísérlet e hó (£3 között létező gas és 6 —7 j robbanásábau Nagyszerű látjván mai megjeleut nyi szikiadari .b nyíre összeró röjbbauástj cs diirdület és 5t) Vics és porfe bán az eseine Sclmiidt Jánc kánál, valódi igen kedélye s\| bajos tapssal és tétszós-is i elismerést s kösziino-a t% műkedvelők ultal A hangverseny UtÁa egeiig tartott. Neinlmu-! und Erdős Géza és Hor-uraknak, kikuek slkei tárLdozásaikért köszönjetei ük magyi rOs ihat adhatatlaai, hogy!éré iszközlé a iiéjuyes sikert* aziklarobbanae.) Kédl bia;os az orsiaágutaa Ika-nák kevesebb) fajöltí yorsab b esz\'kjözl ése czél \| iauást a Dábreiujci-féld el kikérlette\' meg, moly a Kapolca és Pettend. tálnak 4~6! méter ma\| hoaasaságbán vaMpkét\| paertttfn \' sikerül tj I — nyújtott a szép spam őkiiek, a3—4000 mjááaA nt emelődik! fel rméter a ellőtt. — Az öskze log mi Ui uagy lóban meg. — I — A i let május 7ri Jek közlését jtíjc meg. — fi nemes birájdjuák helység egyjk tjelte meg aeatae: a laj él, annál iá \|uai para fiz must ■ megtétettek nőnek nej a freaaulendő ^jierifleket1 aa a egy; meglehetős méternyire terjedj) ka LÖyetfle. — Mielőtt Uzon jeliére rándultuu\|c> volui rző er barátságos najlií ryáros veudégaaeretéttei, taljgáa! köat, jóiaü jéá \| va -ibéddel vebdégeltdtlünl l jegyei \| Gaadásági Eáyest -Lpagyüléee jwgyaőkünyv( -[nl< jövő sxámábau keaii- kftztétfben ja \'hblvaeg ój • Ifíaj saUletvém a saolnuép i^aeliU keré^ke\|iőj» lüa iaaággal. Ez i«ii\| íjor \|)bb jaaiveaeflggel jtoigad mert *\|I 6?«.8®ffÜ lelkében láttk. mikor a d\|ré\| áti lelkészhez hogy leges nézel jálisa után\' •óg J egymás vallási »u résat veazuel üuk — A polgári (• e hó 22Íóu fei tölyámábau ná^ ybJuinu duzea1 közöu- eleul líieg a aá vigaiL uijuiatottl Kár megelőző! oartős eső sitettwk a í Idvegői, he aaátdszlaiii kéíytelí — Möjjjöíent, K l a ui o s a á\|g F ó I, j 11 m e cliuien kUiöji lizetbai 40 kji-élrt. Miutá ísiueri a koiujuséjg bővebben iá uiegeini tartjuk, ha annak megjelenését ngyszc vasoiukai rea.tigyel : 7- MpUf k választ ®ly taiiuói kkiriiek 1. puukban keaé hatol utja^i kezŐ vatábau zar : A iPro hú ; iii lili,! készthelyi ielemi Ui, va a kör válasz gyűlést megelőző lag • hozott iialározje Si, urnák tett iudi résaérőli helyeslésé végre tekiutetbe vc lépről már tllbb i ós valótUnságok k vonatkozólagos köajl ós \| éretlen feCsegési lailtvan azoubau * zajunkat, inig a 2 jegyzőkönyvet egt ismerjük. Keszthely, lö Több. a készt li árt tartott gyűli s mKe É keFcjiátitü-itö \|t \| aeiu {lepi taek iíi\|lj (y^fáak szí baég vihist L mag a I uthe- r^lpoc lg tVadái eáek ez JfUI.IA (Jjl^jnj téUijnik, ÓgWz at he dsau ! Úin\|ttL\|í ztt^t ázttiil! közbtt eretvyj g\| iMfgtfjfrtéft líiáf, a g\|y a ágy a n 6\' JHei Üj yben áj asz hogy Íjunk na az lát-békés zsidó UUlfc J>. III y Jghrermek ki részt- ! f légei yálli 1 ma- j műit1 áj zjtidó. téuy j lelaéju saját ni efcn^kj Ma 111 ug-a lUleiiw k; 1 bou-ij ye a jker isztviz a keresáteh ■ ion- j ii uii iuH íjé lyeges ckiiptik és bei sUlue-1 iáteuiiek kedve 1 szjoreLetnek tós be- j c Inak kilJjezést, 1 2 ei .artásaibáU tény-Ez a ijiii szerény Hzerk.) "Tü f ttM tfí féíi idos- záni- ámo-hogy kerÍMlztéuy tudta: melyiket felije Vagy melyik!-tői wJieiB, esetleg melyiluM «idja Össze verpÖnyes napnál vígan kiáltozta j pItt vau ,\'aji újvilág! Aki mer, as nyer 1* Az egyik bábos sátor ajól egy ovál-j uéinetarcza bábosué kandikált ki, .s katoj-n^iji, melyeket a nap és ifelles harca alatt rejieoetve tartogatott, leköteleaő mosolygássá] rendezgeté. — E két egyén körül különféle uenué-tiaegd typusoK állottak;! s mindnyájan ja fiinrUta kiáltozó zsidóra és a ravaszul má-sofygö menyecskére bániullak. Már a fet-\|eá wltüutével ezek 111 el la sorakoztak ; mert \| sálra; miudkeltouea elégi erős és széles volt és ke M* a tuet^au bekövetkezhet A sáfrou kívül egy izápor esetére, -f-pelgái ek ma- növendék js iker Ulti A déi-l ijczi kertben ós éjiéiig iogy a majálif napián eéaék anuyíra meghű-gy a közönség éjfélkor tcjltJ — eil ő a du s a v 11-Wilt Fülöp. A la-lött uépszerü* érte-; inegje.eiit és kap- át] itta kox i« e értekezést lapunk. \| és suuak idején ztüuk róla, eléguekj éke kttl$u üeu ueztel)uk tüzet t>eu egisiráljuk\' való • ol á követi akpr! vettük ^4la 2L dzáiuu hírek ro-l a keszthelyi járási 1 l-éju lialavárc tartott gyüieson»lfi uiozzit út knzóivéu, a többi bo K kör ozuiiz ur közi azt nj e ama iudltvjánj[át, ih< >l{y{szerint a gyűlés azon itók xöiütt, kik a gyÜi lesen még nem jele utak ^ jegyzőkönyvileg 4- i helyesléssel elfőj köfuek niult] évbeii. roBzalasái lejezze ; gádta. llivaikjozva; Uözott s jegyzőkonj vileg fölvett égy ide vágó ha^áro»4Ura! 1 irr_. kod em különben tiuányáiiak ipou tartott támaaz-kálavári (llépéu ujor liaaazük tára ; kötve Váuyáuák a kön gyiilók és elfogadáaát; és ha gyfik, hogy akiiri gyü-btiu elferdített dolgok sOltettek, Pro. ni.- ama <\|t lényt; mint 1 \'ágajmat Lsszautasitunli ; tehij-eli bővebb uvilatku-vári gyulésr 51 szólp terjédéluiék eá ueih 11 maj. 2-S-án. yi járási kör sü meg ueiu — Gyászhír jfrafics ermekei, Iszomc rodott ssleretett t\'órjp illet ós Boldíksárnak Franc azivvel [g édea atyj lalbtt szeutaé vitele után, élet ón 3 dl 6B-ik évébe a történt ászos elhunytát. 1 éke lengjen ( Nagy-Kaníziu r, \'1877 — tgybúcimO. iidk Zá\| sleut ta-j lilka és jelentik] ki Edvi gek fel- órain 11\| 1 május jfk, községqen min- dmki vigau ébred >1 tj \| a szent tritimyirátus ttlküldó a napot L ifpgy\' mosolyávjű isteni Ö ömót éa tnjegel^i bír lakóknak. Szen é íredett mindenki Első dolga vbltj Imindjén embbrbek aa irővizagáláa.] Az a l akokbél itt ia ott la k andikáltj ki egy-€ g r borzas fő j szemeik lését hirdesse a já4-jiúroniság napi búcsúra ig piblogtak, mit világa. Mjindpgyik r itényes reggelűéi k öziuoiidás az, ho\|j Jós menyecskének djesüll í Tí ik fel aj lá Ía-Ubpr 1 s égre csak ljaiiemj ezQ_ nindenkv reiuélt, tjalán nem figja tj\|a félig felcaavart mééa a véf Sntó fellegdk igv is htvjáik itoold elaku nap jjopa égéről eltÜUiii jpan marad, lakkéi is jut egy na féb kise 1111 csklatjkozut wült, mosolygott Hejh, pédig de régi jé demlt nlapuakl inosolyj-em jó hinni, itt is bej-ban solét fiel egek jÖW-miutj égy-egjy muazl-niinaj jobban élfedvje, »ld\| látszott \| ki abból ; fellegek] fölött állt. Méh jindeuki biaotjt, hogv lusakatáborhoz aouyim alkbtmányokit élniosni tja joorogvi fá- kOÍt Sr. vallási tani A VMs K készjíiíetwk látott. éitláiá. ke- játékasaulá izertáime\' tel- \|inj)gbíva\| fel j ]\' I \|\\ ! j lJ.Jllmily\|J,l.l ■ jsötft tél méi tisztujtl lég t pnit denki a anj polof maik 1 agre csak as a fog Ell- nem — Ha pedjiffl Euró ja abból I 0 .. kjeaséguek a sajrou aivui egy inagyaros arczu polgár ífoglalt helyet, ki egyre biztatgatta köruye-ie\|Űt,í hogy ne féljenek \\ mett iw\|\| * ijásitjsgetik az ember ílái j aaoköu a napsugár. — Ea a felhők csak keresztül tör aaulán rettentő uéki igaza volt. ián f járta- a a verőié-pályafutását. —- jó liudvvel ueveteit, hogy Mindenki ment dolga uu pjhik \| Mesze, addszel — A nap uVeajégen vígan folytatta {Valaiui küiöuöa uiuüiöniaiikai száiui-tasoul volt e bucsü alkalmával\' a jelen a tán á jövő politikájának képlete telállitva. — A ttuylarilt púBtaraolasról, a kö-veijtézoket írják a „Budapeati Napilap^-uak Kleihényében sen-Jla nap télkírébŐl egéiz bár ^lé ilÚotleiJál íájeltávdaott \|j ék égivüil-ijomancka ttMökölt «lfel4dtje, a Ide léaeeü asidi^, fél va áé^Mgétl Fóíy ó ho 24-én reggeli B órakor a. bog lárdij postakocsi a vosuu indóháztól dzá\'ht-ijiáuiokkal terhelten hazsjfálé — a faluba tariván két rabló által tuegtainadutott A íjablok a kocsisra rálőttek,i, mire ez megi-jiedve kerekei oldott és a ] pandur-kaaaár-nyába szaladt a dolgot feljelenteni. Ez álatt a rablók a jámbor ppslolovakot egy íélrejBső helyre veietták. hol a Kocsi tor-isszes ttzáiiitmáiiyokal jó midarak látván a tálmát kiöntve, as i magukhoz vették. \|A lovak jamborságál] á postakocsi kirablása \'után legelső Uqjguk _v<olt^ a lovaiul a ha jzatelé vezeíő útra vihszatordittaui, amelyeu azok szépen- be is ballagták a postamester ludvarába. A rablók ezután tovaob illantak Löllls felé, s az utou egy bokor mellett megállapodváu,. uiegvizgmlák a rab<olt poÉUaazálliimanyokat, azokból kiszedték a pénzt s a többi csomagot . a heiyszmen elszórva, tovább íueutek Szántód ielé, s a tihanyi révnél átkelve a Balatonon, Füreden \| az egyiknek luostohatesivóréuélvkvár-télypzták be magukat. De itt uiolérte őket a megérdemlett sorsi Szabó János, boglárdi palijiur-őrmester, midőn a posukocsís által Uirét vette a kiraboitatásnak. két Ugéuyé-vel és a községbiróval azoimai a tablók utáii indult, kiket Füreden a fOfdőkcrtbeu meg is talált, s; elfogváu őket, a b.-füredi kir.l járásbírósághoz azounal bekísérte. A rablóknál bankjegyekben \'4051 .forintot és •271 ikr, érc pénzt, egy duplapuskát, egy font lőport s élesen töltött pisztolyokat találtuk Az iegyik közélük el volt latva kifogásU-lan I előéletről szólió erkölcsi bizonyitváuy-nyal ós egy szÜidtési anyakönyvi kivonattal,! melyből és mostohatestvéréuek valló-hogy neve Varga Sándor. Szeutgál, lakhelye Pápa, foglalkozására nézve állittolag sertés^kere-kedő, köztudomásúlag aaoubau egész életében csavargó, ki már grói Raday kormánybiztos fezei közül it nieg^zöaötL — Mondják, hogy Papán szép vagyiniiial reu-délaezik. Társa Qyőri Jánosusk mondotta magát, ki némelyek állítisa szerint pápai mjasok szerint toluamegyei illetőségű. A b.-füredi kir. járásbíróság biztos fedezet aljait 25-én reggel a iengyél-tóú kir. járás-bítósághoz vitette át őket. Somogymegyében stintáriuiu ievéni, hisszük, hogy á vakmerő ralilókkal rövid utou lógnák elbái.ui —: Uj zenemű Táborszky és BarscH nemzeti zenemű- I keresaedésébeu Bud^peáten legújabban megjelent és kapható ; Solta induló a törükí ifjak látogatásának emlé-* kfere. Zongorára szerzéjM, T. ára Gp kr. uiásaból kitűnt, születési helye Szerkeuztői üzenetek EL R. Budapest. Hogyfeönt az^oröm-tollmeg ne íbsszuk, hogy íievét nyomtatásiban lássa, s hogy ebbeu a szomorú idő-bjsn olvasóinknaki is egy kis élvezotat szerezzünk versei közöl saját helyes irása sze-ríuk közlünk egyet, egyszersmind aaon jóakaratú tanácscsal szolgálva, hogy Unulmá-nivpaza szorgalmasan Szvorényi magyar nyelvtanát. Busulasaln Tudott: lu>py (únyswtaid IgwX. llnUIif nq^rtM«k-ifnnM, i\'l ■\|„ki.t.Ml«a írtjöic lUÍVflllut. Uiubuayi c\|m tön!r.fó» (fininL i A Kijjúni-ülsr. SAiak illa, kíocvt Wa. M«tt Mtwwwk oMidUk tégW«l, Nyihun utoud ki. hogy lí\'bbé M varét** fea vtU m, hogy n«ftOrt«d esküdet . ElrablAd ■\\>lyá&ml »«Mm, To r—lf« Uur MUá hüUfln Mái, 3 u less A leijtwífjfohb Örtini nekem. Mikor megUinnt k«xd«jlt oik tettél. TSq nlóg cgv9Mr k$tdmbm nul. • T<H:i kéridliiUtt tépd. D« alánt R behSRSdt Hivinwl, Már Sf (f^kiu «I Is helyedet. B. Qy. Szombathely. A.küldöttek kö-BŐl talán egy kettő bevállik. A aonettek; nem sikerültek Jobb volna taláu a közön-1 oégea versformáknál megmaradni. — A JZalá^-ra mimlig elő lehbt fizetni. így Ju-\| tiitts 1-től ia. plotizetésekA nZa\|ftB kiadói hivatalához iujtéaendők. F. A. Tapolcaa. A beszély legközelebb kezdendem ! meg, ki eddig tt! marnia íjdle fjéligliüjaó napi\|; lgm nif á ltolytatása. Üdvözfot. J közléset jöhet tehát, Folelós szerkesztő : HOFFMANN MÓR ■ fi £33 IBDST^SE TZz Hirdetmény! A Nagy Kamasai takarékpénztár ré« féü/támiág igazgatósága, a társasá g akp ■zabáljai 10 Jj-a alapján, a mai napon tar tott Ülésében 608 szám alatt hozott határozatával az igazgatása alá rendelt takarék pénztárban elhelyezett és elhelyezendő pénz betétek után folyó 1871 évi julius hó 1-tól k esdve a kamatlábat 7%-rtfl 6#\|#-ra leszál-Httani elrendelte; miről a Nagy-Kanizsai takarékpénztárit* cz. betovói azzal értesít-t etnek, hogy a megjelelt naptól kezdve, ugy a korábbi, valami ujabb betétek után Ő°D. kamat fog a takarékpénztár által fizettetni Nagy-Kantasán 1877 május hó 24-én As igazgatóság meghagyásából 402 1—3 Dara* Zsigmond, jogtanácsos és titkár* PILEP8IE ■■■ levél il cg gyógyít Dr KIIIIhcIi Drezdában, Wilbelmsplatz 4 (pitibb Berlin, Majdnem 800 sikerrel gyógyítva 358 22—62 >sgy A -ÍadIzmI tank&y<aifst folyó évi juniiej hú t tói j^ifl betétek utáo 60 napd felmondással 0% f 30 „ „ j 5% ; IS • n . 4\'] tat fog flzotrtí. j Kanifán 1 677 ári nUjui hó 24-4n. Az ituzutoeig Legolcsóbb bevásárlási forrás. Szxeaacxl^űseüicxe.. Ujon Nyitott • dúsan! berendezett siremlék-raktáramat ajánlom a u c. .közönségnek mint a legolcsóbbat e nemben. Közvetlen íjsszköttetésben állvánj sz illető gyároisokkal, azon szerencsés Helyzetben vagyok, lidgy minden e szakba vágó cikkel a legjotányoaabban S leggfórsabban szolgálhatok. Egyúttal biztosítást nyújtok tisjsta, j szabatos ÍÖlirtUfri $ valódi aranyozásért \| 386,0 0 Vfosenbaunti Jó/jef« sl rem 1 ék •keraek ed ése, &udap<?ftt, ornz.\'itf-ut, ülC&roly-lAktanya. xx HHTESITlíS Bátorkodunk a f" >gy érdemű $ dlMO it 1 uri divat- női pipi I raktárunk megnyitásét becses íod •ára juttatni, i az! becses Ügyeimé! ! pártfogásába ajánlani. KilMi férfine máinkét a ingek, ^aiiér^k ás kezeiék. melyek n saját gyártmányunk, igen jutányos g \| áron számíttatnak Megrendelések készpénzfizetés ra [utánvétel mellett a IsgpooUwsbbst • közöltetnek. Mély tisztelettel Tibély Weétgli várzi utcaa i. Lyka-féle házban 397 3- 3 af^\'^it J\'. tf1 1 . Sdk v s-aj s niémökők ^^ ltj)BEY ^anaMÉB^^ <39 í(x»soG06ooe@oocG(x)i és Társai K«zd. gépgy&rnokok Liucolnhól Angjliábnli, a Budapesten, Ullöi ut I szám. \' w ■-* m ♦ ^özmoziljonyaikal. jfi got megtakarító © v it ® gőzgépeit Í6s felülmúlliatlan szabadalmazott w ajánlják ország ízért** legjobbnak ismert tüzaiiv es vasramas cséplőgépeiket frányáit óa kézi caéptöit ka- I var tyúk at j, szecska vágókat, , i gélís\'kakmíiba vágó wzkOzeiL MívirlAVlTfeATTlíí ift vitritmk 8/on,an éi lsg<fesobbau eszközöltetnek. — Bóvebb UlIIKieilIlUIlU ja\\lUlöUK tudósítással és líjegys.<kkel szívesen szolgálnak. m agáneteto szerkezettel éa anélkül lejá Hzáló óh arató gépeket, lógereblyéket, sí rostákat, malmokat és minden más a gaz< 389 7—12 Robey csrrársai, Budapest üLlai ut 1 ss. m Levélbeli megrendelések \'pontot siskfisléie. Gyönyörű nép m ruhakelmék a legdúsabb válamrtékbto bámulatos olcsón HMMGER ADOLF divatáru-raktárából Budapest koroniherczeg-utcu 8. Minták ingfen és bérmentve. 9746 Csodálatra méltó a természet ereje, ^T^fí? s ha az a k< 110 módon alkalma/iutlk. Bojtorján • legrégibb időtől fogva, rfital Mbb Hifi isinr Utaeiteti c»nr«i Ugy annyira, liíMfy fiatal. IS I ukiH Ctptok, Hkoajhilui e _ fi«7t«nlie i licljfiket. hol frb^J vMhsbiék, mluíAn • mMknt nyoma M lett robt U Utbl< gyökér-szesz IZöld Jalousiák I I Egészségi gyermek-kocsik. k uArndtféa biré«l; rwin.\'inek legeikére* Mbb Min iiiiiertitik, a I b« k foglalt Sltba UtaalteU •oortmráUM álul kl(.fll Mt$néM óltoxó nérri emelkedett, Ni eanlMrek rötM pér Mp ak(t Itaútt m, mlmrlot Mnómutun^ jtJánlAoáin i jbiű* MteltAllnOvéi ■Ik&lmatbuioA illvkM, ImbAr eddig ott méjr e lujrt&k _IW(f>* f)blj W k iÉaiaii\| alád le ■( ered- mírnj USm i a IttUi mcaleil r iifmn. ItajbulUs ellen táalSbt Ipwdl » b^i^MadbliiierbelhJ tf* l» aO ujiUlkodk, nSií>rit\'S boj- toriángjSfcér-eaMf kapóbb tnlrl itobaa ma el/>£ilit\| W i a k n« kaphat - Kjfjr paiaek ánt. I \|ib nyelvein Irt haitntlaU u BÉafiSÉMÉHHÉaa^H -— 1.1 IiAki. Hab é I ui a uMaiteaea I Alulírott, a közeledi tavaszi id6sskrs ki f retkesé egészségi gyermek-kocsijai ajáalja: Bírna gyermek-keeeik bdrtstó és cks-chemir függönynyel vaaáffvényen : Szalag Jalousiák efjrStt W kr. PqMai koUiadl 10 krJ Torilni kaphalú í.^y i. mi__ mbw"iagHe mint : S^Mlatf k4r-fceo6c éé mép baj aOvaMMn a a ba aak mm I Umy éa raiaoa átUa Idiaáik. Mgy l«féJ/ kettöea kr» fiO kr, I ra 44 kr---M J* rjTJfgj-frbir eoam»tiqne I mflMlflSW. I darab 30 kr —{J [jtorjániOf»k \':r-l>rilinntwi wakülaflr^ailáa ra a aanafc pmhkm 4a aiiáa páti 4» • annak aadn alkk riHairt. I Wél/ W kr. —iSJUa^mrOlUf k\|p lUtaA, •k^uayfliíjdaai l>tegél/ X9 kr. —1 Ibaa-illMiau legjobb bilág MNaiH wakpa ai alluűrnatlan ktiriia cl-, Mlaeat4a4f- I Sv««eaa 10 kf. -jPaq^a, tlaala tj+vÉiijaa-, aaSrfc4 bal* •ST i—téllaak aa afdáM tlnt vla«#uadal, arjlntleá Am-Anyí alkatré-L \' í!" HMea irtaimatlin. nem faMi meg aeai é bArt • kSaH4t a Májon aaraákar «n kaaalMflti Hám \| /rl -\| KIkOidéa aaak IegalAbb 1 R ám (jliMIgiTuáit egyö»t> mavrrn- daMaafc U\|iilttotoek. — II^iii^ ■>a4*a lilláWa o/elrn mejlékfl énMagdíjjal többi HWAÍi b<jjí\'.rj4n4yók.}r-kéar.ltm^ny műd1 l«n uta-káii kul Bács. VI. OampeadorfsrstrasM 400 t-na Kdzpon tl azálHUÍ-rkktáii, TTS^^ mfbU4-WINKELMAYElf Jj BadassUsn: XOrOk J 159 Htámp Horgai kifáljtitosa 7 m, 13 fából, [kifessUó\'ic és sárásrai világos csá-szárzöiiddel \| befestve, pr. jiégyrazligroéter T < í 3 frt. 6 frt. bü kr. írttól 3 frftig legkisebb faj , . . * 7 frt kisebb faj . . . , • S frt közép nagyságú faj . . 10 frt 7 kr, i kr, kr. Közönséges Ublakoagyság Broiieirozott kifessito eszköz FarRouleauxj-ok darabja 1 tlauer Ferencz Hudolfáheiriiban, Bécs hiéilett ScHOii brunerstrssse 111. \| liomid^ststett ipbojl Vidéki 1 megrendelések jutád rét mellett pontosad cszkttsöitetuekJ Képes ár)eg^s ékek ingyen á» bérmentre. 393 6—10^ ooooooooooooooo közép nagyságé ée a nagy, kétssmrt» ® szitményű függönynyel II frt 25, ít: 60, 18 frt 75, 16 frt. Barna és sáiga foootuk, (Esparto) ^ fehér lakosottak 12 frt 60, 15 írt, H M ÖO, 18 írt 76, frt, X* trt 50, 25 frt. Nyári játékok a szabadban. usyM»fll kerfi-esiközök, gummí-Jabdák, urficik*- ; kocsik, itüzí-játékok, abroncs-játék, teke-) tékok, hajtó-játékuk, s kfiJönlúen ^ torna játékok. •Számos megkeresésért esed ez vr Brunner Cll. Budapest. Táaínl*\'14 401 lí-2. 1 yomatjs és \|ciadja Fischel Fülöp Nagy-Hsjaiarta 1877.

Insert failed. Could not insert session data.