Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
22.81 MB
2011-02-17 09:23:12
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
190
3197
Rövid leírás | Teljes leírás (651.07 KB)

Zala 1899 február

Politikai lap

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Huszonhatodik évfolyam. 10. szám.
>Mr>mt>iU:
tindki*4HI*llMM rilop khjt
taaMWkn.
4 tssrkstsH Ml fctskaai l*M sspsa-kMit 4—4 In Uii
\'4a litiaaM » l«p will«»> «•«" nuiM ■(•4a kW«M).
IlUMInMl VimskMpllsti fUM !»•»?• Iimkafa.
Z ALA
Politikai lap.
Mflgjeleinik HAQK-KÁHIZSÁH hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön.
üLóriurnBi áaii l«4a *m II Imi (IH-b Ttom $ kma (I Irt - kf S«*y«Uvj» I bnu IIMHkl
Hjfltüif pttitsm 10 knjfebK.
■atotfank, «*tnűit l hli4*tt«ki< To««tko»ík flnkil f»»pMir Nm> trililh tuliiim.
Sti—»H— Imllll> txifl.t—> Ml kplw *L
«I7"
in W knjaér
Nagy-Kanizsa. Id99.
Felelős szerkesztő: SZALAY SÁNDOR.
Csütörtök, február 2.
A történelem tanulságai !
A formulák, klauzulák, komprom sszu-mok, provizóriumok s egyéb furcsaságok e kellemetlen aapjniban jól esik lelkemnek, bt bár egy-két órára nem hallom az ország bőrére folyó perpatvarkodist a nemzetünk történetének olvadásába merülhetek. Annyit I már látok, hogy u országgyűlési pártok) etébb-utóbb kibékülnek, a maguk módjn sz-rint, de azt is látom, hogy est a békét drágán fizeti meg az ország, s fizetjük mind egyenkint. Sőt a részletfizetést mér meg is kezdettük.
Forgatom annak a nagy történeti mü* nek a lapjait, melynek halhatatlan »zer-
nagyon tökéiellen, Ausztriával való viszonyunk ismerete — nem is ismeret, hanem a legsötétebb tudatlanság. Im, láttok a \'egutolaó napókban, hogy Binfiy Dezső kiegyezési klauzulája, mely egyszersmin-denkorra feladta volt Magyarország gazdasági önállóságát, a tObbség egyrézsében éppenséggel nem okozott nyugtalanságot, s már-már megnyugodtak abban a gondolatban, hogy a korona akarja igy. De jött Széli Ká\'mAn az ö közvetitö formulájával, a mindjárt kisült, hogy a korona megelég-|szik a Széli foniulájával, eláll gazdasági I önállóságunk megsemmisítésétől, melyre pedig a kormány elnöke kési9égesen váltakozott.
keszlöjét pár hét előtt fektettük az édes anyaföldbe, s nz első gondolat, ami kelt) A ki a magyar nenuet történetét ismeri, bennem, az hogy: történetirónk^van elég, az e\'ött nem újság Ausztria egy«égesitő, talán sok is, de nemzetünk történelmét I beolvasztó törekvése, az sem, hogy minden annál kevesebben ismerik, a történelem erre célzó törekvés Bécsből indult ki, de kézzelfogható tanulságait épp azok nem| hiába indult volna, ha e törekvésnek hi-
látják, vagy nem akaiják látni, kiket király és nemzet bizalma az ország sorsának intézésére hívott el. Ugy less nyilván, hogy a mi történeti nevelésünk felette hiányos, közjogi tudásunk, alkotmányos érzékünk
veket nem talál Magyarországon. Talált is mindég háromszáz esztendő leforgásán, talált most is, de történeti igazság, hogy a nemzet a maga egészében alkotmányos jogait fel nem adta, azokról lemondott a
ha a körülmények időnkint megalkuvásra kényszeritették is, nem szűnt meg várni és előkészíteni a kedvező alkalmat, - hogy az elvett jogokat visszaszerezze.
Az ex-lex állapot, midőn a bécsi kormány országgyűlés nélkül akart adót szedni és újoncozni, nem ismeretlen, de tokjuk azt ia, hogy a vármegyék egy emberként állottak ellent s ha végül engedtek is a fegyveres erőszaknak, Ausztriának le kellett vonni a tanulságokat s belátta, hogy mégis csak üdvösebb, ha országgyűléstől kapja az adót is, az újoncot is. Ugyanez ismétlődik hetven év multán, ha időében éxzre nem térnek az intécő körök, s fölötte jei-lemző, hogy Bécset valóképpen nem Budapestről, hanem Berlinből oktatták ki s figyelmeztették a dualizmus meggyengítésének végzetes következéseire. Mind nyilvánvalóbbá lesz, hogy Berlinben jobban ismerik a magyar nemzet múltját, mint Bécsben és Budapesten, hogy Vilmos császár, a mi hatalmas szövetségesünk éppenséggel nem á...