Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
6.26 MB
2017-05-03 09:40:20
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
238
785
Rövid leírás | Teljes leírás (159.68 KB)

Cím: Liszt Ferenc és Nagykanizsa
Szerző: Kocsis Katalin (1953)
Közrem.: Tábori Zita (szerk.) ; Nagykanizsai Városvédő Egyesület (közread.)
Szerz. közl: Kocsis Katalin ; [szerk. Tábori Zita] ; [kiad. Nagykanizsai Városvédő Egyesület]
Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egy. + Czupi K., 2011
Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/34.
Eto: 78.05(439)Nagykanizsa"188/192" ; 78.071.1/.2(439)Liszt F. ; 78:378.12Liszt F.
Tárgyszó: Liszt Ferenc (1811-1886)
Helyism. tárgyszó: Nagykanizsa ; Liszt Ferenc (1811-1886) ; zene
Szakjel: 780
Cutter: K 62
ISBN: 978-963-9782-22-8
Nyelv: magyar
Oldal: 75 p.


Fábiánné Pásztor Irma
emlékének








Kocsis Katalin



Liszt Ferenc és Nagykanizsa












Nagykanizsa
2011



Megjelent Liszt Ferenc születésének bicentenáriumára





Kiadja:

a Nagykanizsai Városvédő Egyesület
és a Czupi Kiadó




Számítógépes szerkesztés és tördelés:
Tábori Zita











ISBN 978 963 9782 22 8

ISSN 1216–3724
Tartalomjegyzék

Bevezetés 7
I. fejezet – Liszt Ferenc átutazik Nagy-Kanizsán 10
II. fejezet – Liszt-növendék zongoraművészek
nagykanizsai koncertjei 12
1862: Siposs Antal 13
1876, 1878: Vera Timanova 14
1877: Sophie Menter 16
1879: Joseffy Rafael 19
1881: Gosztonyi Béla és Rausch Károly 22
1902: Emil Sauer 24
1923: Thomán István 28
Függelék: 1891: Reményi Ede 30
III. fejezet – Kanizsai zongoristák tanítványi kapcsolatban
Liszt Ferenccel 36
Rózsavölgyi Szidónia 36
Bátorfi Emma 40
Gulyás Gizella 44
Pásztor Irma 49
IV. fejezet – Egyéb kiemelkedő Liszt-koncertek Nagykanizsán 62
V. fejezet – Liszt Ferenc alakja Nagykanizsa sajtójában 69



BEVEZETÉS

Kétszáz éve, 1811. október 22-én született Liszt Ferenc, a magyar zenetörténet egyik legnagyobb egyénisége. Doborjánban (ma Raiding, Ausztria) indult és 1886-ban Bayreuthban lezárult életútja időben átfogja szinte a teljes XIX. századot, földrajzilag pedig kiterjed egész Európára. Pályájának legfőbb állomásai, Párizs, Weimar és Róma mellett Magyarország kitüntetett szerepet játszott életében, hiszen – különösen az 1838-as nagy pesti árvíz hírére bekövetkezett megdöbbenése és ilyen szempontból magára találása óta – élete végéig következetesen magyarnak vallotta magát.
Ennek ellenére magyarsága máig tartó polémiák tárgya. E téren azonban fogadjuk el kitűnő monográfusa, Alan Walker érvelését:
… Liszt magyar volt gondolataiban, szavaiban és tetteiben egyaránt. Egész életén keresztül gyakran ismételte, hogy magyar, egyetlen egyszer sem állította, hogy francia vagy német lenne. Magyarországot mindig úgy említette: „hazám”, és végtelen örömmel írta le: „A nemzeti büszkeség része vagyok”. Liszt mindig állást foglalt a magyar érdekek mellett. Számos jótékony célú hangversenyt adott a haza népe számára; ezeken a koncerteken nem egyszer nemzeti viseletben jelent meg. […] Jelentősen hozzájárult a nagynevű budapesti Zeneakadémia megalapításához, amely máig az ő nevét viseli.1
Maga a zeneszerző is többször, egyértelműen fogalmazott e tekintetben. Élete alkonyán például így nyilatkozott: Engedtessék meg nekem, – eltekintve attól, hogy fájdalom, nem birtokolom a magyar nyelvet –, születésemtől a sírig szívemben és lelkemben magyar maradjak és segíthessem a magyar zenei kultúra fejlődését.2...

Insert failed. Could not insert session data.