Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
7.97 MB
2020-05-18 09:34:10
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
17
91
Rövid leírás | Teljes leírás (106.02 KB)

A Vegyipari Technikum és a Kőolajbányászati és Mélyfúróipari Technikum
Évkönyve
az 1951-1960. iskolai évekről
9. év
Szerkesztette: a technikum igazgatósága
Nagykanizsa 1960


A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

A VEGYIPARI TECHNIKUM ÉS A KŐOLAJBÁNYÁSZATI
ÉS MÉLYFÚRÓIPARI TECHNIKUM
ÉVKÖNYVE az 1951-1960. iskolai évekről
9- év
Szerkesztette: a technikum igazgatósága
Nagykanizsa
1960
A VEGYIPARI TECHNIKUM ÉS A KŐOLAJBÁNYÁSZATI
ÉS MÉLYFÚRÓIPARI TECHNIKUM
ÉVKÖNYVE az 1951-1960. iskolai évekről
9- év
Szerkesztette: a technikum igazgatósága
Nagykanizsa
1960
í
Fenntartó: a Nehézipari Minisztérium
19)6 SEP ■
Kiadta: \'
a technikum igazgatósága, Nagykanizsa, Vöröshadsereg-ut.13, Telefon: 21-08.
F.k.: Tibolt Jolán 60.788 - Fővárosi Nyomdaipari Vállalat, 16, telep • Budapest
A munkáranevelés kérdései a Vegyipari és a Kőolajbányászati technikumban
Az iskolareformmal kapcsolatban egyik legfontosabb megoldásra váró feladat az általános és középiskolákban a munkára és a munkával való nevelés kérdése» Jelentőségének megfelelően az utóbbi időben nagyon sok tanulmány jelent meg e tárgykörből, de valamennyi az általános iskola és a gimnázium nézőpontjából tárgyalja ezt a problémát. Ezek a tanulmányok iskolai hatóságaink és a szakfolyóiratok révén a technikumokba is eljutnak, ahol nevelési értekezleteken megtárgyalásra kerülnek» A munkáranevelés problémakörének az általános iskolák és a gimnáziumok nézőpontja szerinti megismerése számunkra is hasznos ugyan, de az emiitett iskolák és a technikumok oktatásbeli és nevelésbeli célkitűzéséből kifolyólag a-zok a megállapítások, amelyek a munkáraneveléssel kapcsolatosak, nem minden vonatkozásban helytállók a technikumokban. A technikumokban folyó mun-káranevelés tartalmában és módszerében is lényegesen különbözik a gimnáziumétól. Ezek a lényeges különbségek a következők:
1. A gimnáziumokban a tanulóknak a termelő munkába való bekapcsolása elsősorban nevelési célokat szolgál. A gimnáziumokban a munkáranevelés helytelen leszükitése lenne az a felfogás, hogy a tanulók egy szakmát sajátítsanak el, illetőleg egy szakma könnyebb, gyorsabb elsajátításához szerezzenek előismereteket, gyakorlatot.
Ezzel szemben a technikumban az elsődleges cél az, hogy a tanulók olyan fokon sajátítsanak el egy szakmSt, hogy "a képesitő megszerzése után minél előbb az ipar középvezetésében vehessenek részt, ugyanekkor messzemenően fel kell használni a termelőmunkában való részvétel nevelési lehetőségeit is. Ebből a célkitűzésből kifolyólag hangsúlyozni kell, hogy a technikumokban szakképzésről van szó. A politechnikai nevelést az ipari technikumokban olyan értelemben lehet felfogni, hogy a politecnnikai nevelés eredményeképpen a kikerülő technikus a szakma területén sokoldalú legyen, s a szakmához kapcsolódó területeken is legyenek ismeretei, készségei. Pl. a vegyésztechnikus nemcsak a kémiában ós kémiai technológiában legyen jól képzett, hanem alapos elméleti ismeretekkel és gyakorlati készséggel rendelkezzék pl. az elektrotechnika, a géptan, a mechanika stb. területén is. Ugyanígy a kőolajbányász és mélyfuróipari technikus sem nélkülözheti ezeket az ismereteket. A politechnikai képzés értelmezésében lényeges különbség a technikumok ós a gimnáziumok között az, hogy a technikumokban a politechnikai képzésnek is a szakmát kell szolgálnia.
Ebből a célkitüzésbeli különbségből származik az a követelmény, hogy technikumainkban határozott hivatásérzetre kell nevelnünk, hivatásszeretetet kell felébresztenünk a tanulókban,és nevelői ráhatásokkal ezt el-mélyitenünk, ha már eleve nem ilyen hivatásszeretettel választották volna a tanulók az iskolát, hanem esetleg csak a szülője reális gondolkodása hozta volna őket ide. A hivatásranevelésnek is meg vanna...