* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.97 MB | |
| 2020-05-18 09:34:10 | |
 | |||||||
Nyilvános  625 | 1296 | Rövid leírás | Teljes leírás (106.02 KB) | A Vegyipari Technikum és a Kőolajbányászati és Mélyfúróipari Technikum Évkönyve az 1951-1960. iskolai évekről 9. év Szerkesztette: a technikum igazgatósága Nagykanizsa 1960 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A VEGYIPARI TECHNIKUM ÉS A KŐOLAJBÁNYÁSZATI ÉS MÉLYFÚRÓIPARI TECHNIKUM ÉVKÖNYVE az 1951-1960. iskolai évekről 9- év Szerkesztette: a technikum igazgatósága Nagykanizsa 1960 A VEGYIPARI TECHNIKUM ÉS A KŐOLAJBÁNYÁSZATI ÉS MÉLYFÚRÓIPARI TECHNIKUM ÉVKÖNYVE az 1951-1960. iskolai évekről 9- év Szerkesztette: a technikum igazgatósága Nagykanizsa 1960 í Fenntartó: a Nehézipari Minisztérium 19)6 SEP ■ Kiadta: \' a technikum igazgatósága, Nagykanizsa, Vöröshadsereg-ut.13, Telefon: 21-08. F.k.: Tibolt Jolán 60.788 - Fővárosi Nyomdaipari Vállalat, 16, telep • Budapest A munkáranevelés kérdései a Vegyipari és a Kőolajbányászati technikumban Az iskolareformmal kapcsolatban egyik legfontosabb megoldásra váró feladat az általános és középiskolákban a munkára és a munkával való nevelés kérdése» Jelentőségének megfelelően az utóbbi időben nagyon sok tanulmány jelent meg e tárgykörből, de valamennyi az általános iskola és a gimnázium nézőpontjából tárgyalja ezt a problémát. Ezek a tanulmányok iskolai hatóságaink és a szakfolyóiratok révén a technikumokba is eljutnak, ahol nevelési értekezleteken megtárgyalásra kerülnek» A munkáranevelés problémakörének az általános iskolák és a gimnáziumok nézőpontja szerinti megismerése számunkra is hasznos ugyan, de az emiitett iskolák és a technikumok oktatásbeli és nevelésbeli célkitűzéséből kifolyólag a-zok a megállapítások, amelyek a munkáraneveléssel kapcsolatosak, nem minden vonatkozásban helytállók a technikumokban. A technikumokban folyó mun-káranevelés tartalmában és módszerében is lényegesen különbözik a gimnáziumétól. Ezek a lényeges különbségek a következők: 1. A gimnáziumokban a tanulóknak a termelő munkába való bekapcsolása elsősorban nevelési célokat szolgál. A gimnáziumokban a munkáranevelés helytelen leszükitése lenne az a felfogás, hogy a tanulók egy szakmát sajátítsanak el, illetőleg egy szakma könnyebb, gyorsabb elsajátításához szerezzenek előismereteket, gyakorlatot. Ezzel szemben a technikumban az elsődleges cél az, hogy a tanulók olyan fokon sajátítsanak el egy szakmSt, hogy "a képesitő megszerzése után minél előbb az ipar középvezetésében vehessenek részt, ugyanekkor messzemenően fel kell használni a termelőmunkában való részvétel nevelési lehetőségeit is. Ebből a célkitűzésből kifolyólag hangsúlyozni kell, hogy a technikumokban szakképzésről van szó. A politechnikai nevelést az ipari technikumokban olyan értelemben lehet felfogni, hogy a politecnnikai nevelés eredményeképpen a kikerülő technikus a szakma területén sokoldalú legyen, s a szakmához kapcsolódó területeken is legyenek ismeretei, készségei. Pl. a vegyésztechnikus nemcsak a kémiában ós kémiai technológiában legyen jól képzett, hanem alapos elméleti ismeretekkel és gyakorlati készséggel rendelkezzék pl. az elektrotechnika, a géptan, a mechanika stb. területén is. Ugyanígy a kőolajbányász és mélyfuróipari technikus sem nélkülözheti ezeket az ismereteket. A politechnikai képzés értelmezésében lényeges különbség a technikumok ós a gimnáziumok között az, hogy a technikumokban a politechnikai képzésnek is a szakmát kell szolgálnia. Ebből a célkitüzésbeli különbségből származik az a követelmény, hogy technikumainkban határozott hivatásérzetre kell nevelnünk, hivatásszeretetet kell felébresztenünk a tanulókban,és nevelői ráhatásokkal ezt el-mélyitenünk, ha már eleve nem ilyen hivatásszeretettel választották volna a tanulók az iskolát, hanem esetleg csak a szülője reális gondolkodása hozta volna őket ide. A hivatásranevelésnek is meg vannak a módszerei és eszközei, amelyeket iskolánk alkalmaz is. Ilyenek pl.: 788/S. a/ A tanulókkal a tanulmányaik során felismertetjük, ftogy munkájuknak az ország vegyiparában, illetőleg kőolajtermelésben milyen jelentősége van. b/ Megmutatjuk azokat a perspektívákat, amelyek a kémia tudománya, a kémiai technológia, illetőleg a kőolajbányászat és kőolajfeldolgozás előtt állnak. c/ Megmutatjuk szakköri és önképzőköri foglalkozások keretében ós az e-gyes szaktárgyak keretében is, hogy a kémiai és vele kapcsolatos tudományok, illetőleg a kőolajkutatás, mélyfúrás és kőolajtermelés milyen fejlődés utján érték el a mai szinvonalat. d/ Kiváló vegyészek, illetőleg a kőolajipar területén kiváló szakemberek életmüvének megismertetésével a hivatásszeretetre személyes példákat állítunk a tanulók elé. 2. A munkáranevelés célkitűzésében mutatkozó különbség nemcsak a nevelés tartalmában jelent különbséget, hanem egyszersmind megszabja a munkában való részvétel inditékát is. A gimnáziumban bizonyos nevelői ráhatásokkal kell felismertetnünk a tanulókkal azt, hogy tulajdonképpen miért is vesznek részt valamely termelő munkátlan, ezzel szemben a technikumokban a termelő munkában való részvétel inditéka már eleve adva van: ezért kell részt Vennie minden tanulónak a termelő munkában, mert a szakma alapos elsajátításához ez nélkülözhetetlen. A termelőmunkában való részvétel legfőbb motívuma nálunk a szakma alapos elsajátításának lehetősége. Bár a munkában való részvétel motivuma a technikum megválasztásával - s aiui ezzel egyértelmű, a pályaválasztással - adva van, nem lehet számitani arra, hogy a munkában minden tanuló egyenlő lelkesedéssel és szorgalommal vesz részt. Megfelelő módszer alkalmazásával állandóan serkenteni kell a tanulókat a munkában való intenziv részvételre. Erre a végzett munka természetétől függően több lehetőség van. Legfontosabb, hogy a tanulók végzett munkáját sokoldalúan és nevelői céllal értékeljük. A jól végzett munkáért kapja meg a tanuló a megfelelő elismerést, amely a jó osztályzattól kezdve a faliújságon való megdicsérésig a legkülönfélébb lehet. A rosszul végzett munkáért is kapja meg a tanuló a gyengébb osztályzatot, vagy a kisebb-nagyobb közösség előtti nyilvános birálatot. A dicsérettel ne tegyük a tanulót elbizakodottá, a bírálattal ne vegyük el a munkakedvét. A munkában való részvétel aktivitását nagymértékben elősegiti, elősegítheti az, ha a munka eredményében a tanulót az osztályzaton, elismerésen kivül is érdekeltté tesszük. Ezt az által lehetne elérni, ha a kőolajbányászati technikumban a műhelyben előállított, illetőleg a vegyipari technikum iskolai vegyiüzemében készített terméket értékesíteni lehetne, ós a befolyt összeget a műhely-, illetve a laboratórium fejlesztésére lehetne forditani. így a tanulók az értéket előállító munka élményével gazdagodnának. Ezt a lehetőséget az iskolai vegyiüzemmel kapcsolatban különösen ki kell majd használnunk. A felállítandó vegyiüzem adminisztrációs, szervező és tervező munkájába a tanulókat is be szándékozunk vonni, s e munka végzése közben közvetlenül, élményszerű tapasztalatot szereznek afelől, hogy mit is jelent a termelékenység, az önköltség, az önköltség csökkenése, s a^ott esetben azt hogyan lehet elérni. Ennek a munkának nagy nevelőhatása léé/s. lenne, a tanulók nemcsak elméleti sikon ismernék meg ezeket a fogalmakat $, hanem mint a saját tevékenységűk eredményét, a közvetlen tapasztalatból* Az értékesitésre való termelésnél felmerül annak a veszélynek a lehetősége, hogy az értékesítési, gazdasági szempontok elnyomják a pedagógiai, módszertani feladatokat. Ezen azonban a gazdaságosság és a pedagógiai szempontok összeegyeztetésével könnyen lehetne segiteni. A kőolajbányá-szati technikum műhelygyakorlatain is sok olyan tárgyat készíthetnének a tanulók, amelyet értékesíteni lehetne, de emellett előállításuk beilleszkedne abba a munkafolyamat-sorozatba, amelyen a tanulókat a műhelygyakorlat alkalmával keresztül akarjuk vinni. 3. A harmadik lényeges különbség a munkára és a munkával nevelésben köztünk ós a gimnáziumok között az, hogy a gimnáziumokban az iskolai tantervet nem lehet alárendelni a munkának, de a munkát sem lehet alárendelni a tantervnek, hanem szinte minden iskolában külön-külön kell megoldani, harmonikusan kialakítani az üzem és az iskola, az üzemi termelőmunka és a tanterv kapcsolatátt ezzel szemben a technikumokban a tanterv a végzendő munkának van alárendelve. A technikumokban olyan tantervet kell kialakítani, amely a legmesszebbmenően lehetővé teszi a technikusi munkához szükséges ismeretek ós a gyakorlati készségek megszerzését. A tantervnek és a munkának ezt a szoros viszonyát mutatja a technikumoknak a legfontosabb problémája, hogy a tanterv Jól illeszkedjék a gyakorlathoz, ne le° gyen elmaradva attól. A gyakorlattól való elmaradás veszélye mutatkozott a kőolajbányászati technikumban némely szaktárgy keretében, pl. a mély-» fúrási technológiába^ a rétegrepesztéssel kapcsolatban, de van ilyen probléma a vegyipari technikumban is pl. a kémiai technológia, az automatizálás területén. Az elméletnek és a gyakorlatnak a szoros kapcsolata mutatkozik meg a technikumi elméleti és gyakorlati munka minden területén. Minden gyakorlati munkánoz meg kell adni a megfelelő elméleti alapot, és pedig a korszerű gyakorlathoz a korszerű elméletet* Ezen a területen mutatkozhat meg a patronáló üzem segítségének nagy jelentősége. A technikumokkal kapcsolatos patronáló üzemet nem ugy tekintjük, mint vállalatot, amely az iskolának bizonyos anyagi-technikai segítséget nyújt, bár ez Is fontos, hanem a technikummal olyan szoros kapcsolatban levő üzem legyen, amely felhívja a technikum figyelmét a legújabb technológiai eljárásokra, újításokra és elméleti problémákra. Ezeknek a problémáknak a megoldásába bevonja az iskola tanárait, esetleg a jobb tanulókat is, amint erre volt is példa a vegyipari és a kőolajbányászati technikumban is. Mint példát említhetjük meg, hogy egy kőolajbányászati technikumi tanulónk már III. osztályos korában a tartályban tárolt kőolaj mennyiségének mérésével kapcsolatban ujitási javaslatot tett a kőolajvállalatoknak, amelyet el is fogadtak. A patronáló üzemek és az iskola közötti kapcsolat nem lehet egyoldalú törekvés eredménye. Nemcsak az iskolának kell keresnie a kapcsolatot az ü-zemmel, hanem saját jólfelfogott érdekében az üzemnek is az iskolával.Ha az üzem mérnökeit művezetői az iskola gyakorlati vagy elméleti oktatásába bekapcsolódnakt messzemenően biztosithatják az iskolai munka korszerű színvonalát * 788/S. A munkáranevelésben mutatkozó különbségek megkövetelik a technikumban a munkában való részvétel lehetőségeinek a megteremtését* Ezek a lehetőségek a vegyipari tecnnikumban a következők: a/ á laboratóriumi gyakorlatok, b/ nyári termelési gyakorlatok valamely vegyiüzemben, e/ gyakorlati munka az iskola vegyiüzemében, tanulmányi kirándulásokkal egybekötve* A kőolajbányászat és mélyfuróipari követelményeinek megfelelően a kőo-lajbányászati technikumban a gyakorlati munka többirányú, kiterjed a mélyfúrás, a kőolajtermelés, a gépészet, a geodézia területére, ugyanekkor a tanulók az iskola lakatosmühelyében is dolgoznak, s a kőolajkémiával kapcsolatban laboratóriumi gyakorlatokat is végeznek* Ezeken a gyakorlati elfoglaltságokon kivül a tanulók a nyár folyamán 4 hetes üzemi termelési gyakorlaton vesznek részt* A vegyipari technikumban a laboratóriumi gyakorlatok anyagát a tanterv irja elő, de az előírások csak keretet adnák, amelyet mindenkor a legkorszerűbb tartalommal kell megtölteni* Ennek érdekében a mühelyfőnökök minden évben értekezletet tartanak, amelyen a laboratóriumi gyakorlati oktatás kérdéseit megtárgyalják. A laboratóriumi gyakorlatokon mutatkozik meg klasszikusan az elmélet és a gyakorlat egysége, e -yszersmind a laboratóriumi gyakorlatok a legnagyobb lehetőséget nyújtják a jellemnek a munkával uraló alakításra, az egyén és a közösség helyes viszonyának kialakítására, a szocialista tulajdon védelmére nevelésre. Ezeket a lehetőségeket a nevelési szempontokat értekezleteinken megtárgyaljuk, munkánkat annak alapján végezzük. A műhelygyakorlatok hangsúlyozottan manuális munkát jelentenek, amelyre az olajbányászoknak különösen szükségüie van, de a műhelygyakorlatok fizikai munkájának nevelőnatását kihasználják a vegyipari technikumban is: a tanulóié két hetenként két órában a műhelyben elsajátítják a lakatosmunka elemeit, majd később olyan műhelymunkát kapnak, amelyek szorosabban a vegyipari karbantartó munka körébe vágnak. A nyári termelési gyakorlatokon ismerkednek meg a tanulók a nagyüzemi termeléssel, itt kapcsolódnak be először egy nagyüzem kollektívájába. Ezek megszervezése csak részben tartozik az iskola hatáskörébe, de fontosságukat mutatja az a tény, hogy megszervezésükkel, a tanulók foglalkoztatósával, ellenőrzésével, az üzemi KISZ-munkába való bekapcsolódás kérdéseivel sok értekezleten foglalkoztunk ós foglalkozunk, kidolgoztuk bizonyos módszereket és azokat alkalmazzuk is. A munkáranevelés teljesen uj lehetőségeit nyújtják a kőolajbányászati technikumban a közvetlenül a szaktárgyakhoz, a mélyfúráshoz, kőolajtermeléshez, géptanhoz, geodéziához kapcsolódó gyakorlatok, illetve a vegyipari technikumban a létesítendő vegyiüzem. A kőolajbányászati technikum szaktárgyaihoz szorosan kapcsolódó gyakorlatokat tanulmányi kirándulásokkal oldjuk meg. Ezek azonban csak annyiban 738/3* 5 - nevezhetők tanulmányi kiránduláaoteaak, hogy a kitűzött munka elvégzése végett vagy a munka helyszíni tanulmányozása végett ki kell menni az olajmező közelebbi.vagy távolabbi területére oda, ahol a tanmenet szerint következő munka éppen folyamatban van. Ezeket tanulmányi kirándulás helyett sokkal helyesebb lenne a helyszínen megtartott gyakorlati óráknak nevezni. Ezeknek a bevezetését az tette szükségessé, hogy a kőolajbányászat és termelés működésben levő eszközeit, berendezéseit nem lehet az iskolába behozni, márpedig ezeket a tanulóknak nemcsak működésűkben kell megismerniök, hanem később maguknak kell azokat működtetni, kiszolgálni, karbantartani, ezért a szaktanárok akkor, amikor a tanmenet szerint erre szükség jvan, a tanulókat a helyszinre viszik és az órát gyakorlati vagy elméleti jelleggel a munka helyszínén tartják meg. Ezeknek a helyszínen megtartott óráknak nemcsak abban van a jelentőségük, hogy vizuálisan vagy manuálisan egészitik ki a tanulók ismereteit, hanem abban is, hogy ekkor nyilik alkalom a korszerű technológia bemutatására, megismerésére, amely több esetben annyira korszerű,; hogy a tankönyvek nem is ismertetik. A kőolajbányászati technikumban a gyakorlati munka látszólag szétesőí egymástól elég távol eső munkaterületekre terjed ki, azonban az elméleti képzés is sokoldalú, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy az utóbbi években ilyen sokirányú gyakorlati munkával kiképzett technikusok alaposabb szalanai tudásuk, szélesebb látókörük következtében az üzemi életben sokkal jobban megállják a helyüket, mint azok, akik ilyen gyakorlati kiképzésben még nem részesültek. Az iskolai vegyiüzem létesitése uj feladatok elé állit bennünket: biztosítani kell egyrészt az anyagi feltételeket, másrészt a tanulók bevonásával meg kell szervezni a termelő munkát ugy, hogy a termelést lehetőleg teljesen a tanulók végezzék. Az üzemnek olyannak kell lennie, hogy adjon alkalmat a legtipikusabb vegyipari berendezések, mint pl. szürőprések, auteklávok, duplikátorok, centrifugák, szivattyúk stb.kezelésére,, működtetésére, karbantartására. Ezzel lehetővé tesszük azt, hogy a kikerülő technikusok bizonyos mértékben üzemszerü gyakorlati készségekkel rendelkezzenek, jártasságot szerezzenek a vegyipari berendezések kezelésében. Ezt az iskolai üzemi munkát ugy kell megszerveznünk, hogy a laboratóriumi gyakorlatok anyagában és a kémiai technológia anyagában a legkisebb legyen a veszteség. Kénytelenek leszünk a laboratóriumi gyakorlatokból egy bizonyos anyagrészt elhagyni, másrésfet az anyag átcsoportosításával kell az iskolai üzemi munka számára időt., felszabadi tanunk. Ki kell alakitanunk az iskolai üzemek és a laboratóriumi munka közötti kapcsolatot: az üzembe bejövő és az üzemből kimenő anyagok és a közbenső termékek vizsgálatát a laboratóriumnak kell elvégeznie, éppen ugy, ahogyan az az üzemekben is szokásos. Ezekkel a tanulók által elvégzendő vizsgálatokkal kapcsolatban tanári ellenőrző vizsgálatokat is kell végeznünk, mert az előállított termék csak a mi ellenőrzésünk után kerülhet valamiképpen forgalomba, de a tanulók idevonatkozó munkáját sem szabad kikapcsolni, mert ezek az ellenőrző vizsgálatok éppen a legalkalmasabbak a felelősségérzetre, felelősségvállalásra nevelésre. Az iskolai vegyiüzem egyéb szempontokból is nagy nevelési lehetőségeket nyújt. Az üzemben bi~ zonyos műszak szerint kell majd a tanulókat beosztanunk, megközelítve a 788/Rné - 6 - nagyüzemi viszonyokat, Müszakváltáskor a tanulók egymás munkáját és munkahelyét veszik ót, s közvetlen élményeket szereznek afelől, hogy egyének munkája hogyan kapcsolódik egymásba, s rosszul vagy jól végzett munka milyen következménnyel jár annak a számára, akinek ezt a munkát át kell vennie és tovább kell folytatnia. Alkalom nyilik majd ebben az üzemben arra/ hogy megszervezzük és kibontakoztathassuk a szocialista munkaversenyt az egyes munkacsoportok között, ugyanakkor lehetőséget nyujtunk arra is, hogy a tanulók részt vehessenek a tervezési munkában, a tervtel-jesités, túlteljesítés ellenőrzésében, s megismerhessék az önköltséggel, annak csökkentésével kapcsolatos problémákat. Itt kell vérükké válnia a biztonsági intézkedések betartásénak és megtartatésának. Ugy tervezzük, hogy ennek az iskolai vegyiüzemnek a munkája szorosan kapcsolódna egy nagyüzem munkájához, pl. a Fűzfői Festékgyárhoz. Ez lehetővé tenné azt is, hogy személyes kapcsolatokat építhetnénk ki a tanulók és a gyár dolgozói között. Berendezünk egy galvanizáló üzemet is. Ennek megindítását azért tartjuk célszerűnek, mert a tanulók tanulmányaik során elég sokat foglalkoznak elektrokémiával, annak gyakorlati alkalmazásával azonban csak egy-két laboratóriumi vizsgálat alkalmával találkoznak. A galvanizáló üzem jó lehetőséget nyújtana az elektrokémiai elmélet gyakorlati alkalmazására. Ebben a munkakörben készülékszerelósről és kezelésről nem nagyon lehet szó, de pl. az anyag előkészítése gondos manuális munkát kiván, s bőséges alkalom nyilik a legkülönfélébb elektrokémiai számitások elvégzésére konkrét esetekkel kapcsolatban. Ez az üzemünk is szoros kapcsolatban működne egy olyan üzemmel, melynek nikkelezett, krómozott, rézzel bevont alkatrészekre van szüksége. Galvanizáló üzemünk ezeket a munkákat rendszeresen elvállalná és elvégezné. A vegyipari technikumban bevezetésre kerülő üzemi munkával kapcsolatban felmerülhet az a kérdés, nem lenhe-e célszerű a kőolajbányászati technikumhoz közel fekvő területen egy kisebb teljesítményű mélyfuróberende-zés felállítása kizárólag azzal a céllal, hogy az a tanulók gyakorlati kiképzését szolgálja. Röviden jellemeztük a munkáranevelés irányát és lehetőségeit a vegyipari és a kőolajbányászati technikumban. Még kell állapítani, hogy az iskolai vegyiüzem megindítása, valamint a kőolajbányászati technikumban a Helyszínen megtartandó gyakorlati órák bevezetése nagy fejlődóst jelent,nagy lehetőséget rejt magában mind a szakképzés, mind a munkához való helyes viszony kialakítása tekintetében. Küronya István a laboratórium főnöke 788/S Technikumunk története 1951 - 1960. Technikumaink létét pártunk és kormányunk áldozatkész segítségének köszönhetjük, amellyel egy magasfoku technikán alapuló szocialista társadalom épitését szorgalmazva, tiz évvel ezelőtt létrehozta a szocialista ipari középkáderképzés uj tipusu intézményét, a technikumot. Nem véletlen, hogy a középfokú iparoktatás csak a felszabadulás után létesülhetett. A felszabadulás előtti rendszernek, melynek uralkodóosztálya éppen azokat üldözte kiméletlenül, akik a gyárakban, üzemekben az életet biztositó anyagi javakat- termelték, nem állott érdekében az ipari oktatás középiskolai szinvonalra emelése. Ipari oktatásunkban csak a felszabadulás hozhatott gyökeres változást, mert szocialista társadalmi rendszerünkben népi hatalmunk, a proletárdiktatúra* . biztosítása megköveteli a nevelés-oktatás, az ipari dolgozók nevelés-oktatás! színvonalának is mind magasabb szintre emelését. Népi demokráciánkban a proletárdiktatúra hatalmának alapján létesültek a technikumok s közöttük az 1951-52. tanévben a Kőolajbányászati és Mélyfuróipari Technikum, valamint a Vegyipari Technikum Nagykanizsán, a Nehézipari Minisztérium főhatáságával. A technikumok feladatát az 195®» 40. sz* törvényerejű rendelet igy határozta meg: nAz ipari technikumok feladata, hogy fejlődő iparunk részére a szocialista nevelés elveinek megfelelően jól képzett, általános műveltséggel és önálló kezdeményező erővel rendelkező technikusokat neveljen ós a felsőbb műszaki tanulmányokra előkészitsea. Technikumaink a kilenc év folyamán a törvényerejű rendeletnek a történetüket jellemző statisztikai adatok szerint tettek eleget* A Kőolajbányászati és Mélyfuróipari Technikum története 1951-52-ben alakult a Nehézipari Minisztérium főnatóságával. Létszámalakulás a munkás-paraszt szám. tanulók 1 951-52 39 fő 76 <f> 52-53 94 N b4 % 53-54 127 1» 79 H> 54-55 137 1» 66 % 55-56 144 N 71 % .56-57 106 1* 43 % 788/S Létszámalakulás a munkás-paraszt szárm.tanulók 57-58 151 fő % 58-5? 187 * 56 % 59-60 212 » 59 % Képesitő vizsgát tett tanulók száma, a m.p. tanulók #-a. 1954-55 33 fő 80 % 55-56 2b 80 % 56-57 19 » 70 <f> 57-58 25 ii 64 % 58-59 33 » 68 £ 59-60 26 •i A Nehézipari Minisztérium minden képesitőzött tanulót munkába nelyezett a kőolajbányászati ipar területén. Egyetemeken továbbtanul 12 végzett technikus, a képesitőzöttek y j6-a. A Tegyipa.ri Technikum története 1951-52-ben alakult a Nehézipari Minisztérium főhatóságával. Létsz ámalakulás a munkás-paraszt szárm. tanulók a. 1951-52 82 fő 70 £ 52-53 138 » 46 £ 53-54 214 » 63 í 54-55 164 " 73 £ 55-56 ?8 » óO £ 56-57 62 » 61 % 57-58 25 " 64 £ 58-59 szünet 59-60 34 fő b2 Ío Képesitővizsgát tett tanulók száma, a M.P. tanulójc %-a. 1954-55 38 fő 70 % 55-56 33 " 75 £ 56-57 37 " 68 % 57-58 25 • 70 % A Nehézipari Minisztérium minden képesitőzött tanulót munkába állitott a vegyipari üzemekben. Egyetemeken továbbtanul 15 végzett technikus, a képesitőzöttek 11 788/3. A Kőolajbányászati és Mélyfuróipari Toohnikum ea a Vegyipari Technikumra vonatkozó általános aáatok A tanuló csoportok /osztályok/ száma: 1951-52 4 0. - 52-53 8 0. 53-54 9 0. 54-55 12 0. 55-56 9 0. A Vegyipari Technikumban szünetelt a beiskolázás. 56-57 7 0. 57-58 6 0* 58-59 6 0. 59-60 8 0. A Vegyipari Technikum újból beiskoláz. Az összes nevelők / száma: rendes tanár óraadó tanár 1951-52 5 fő 4 fő 52-53 12 • 4 » 53-54 í 18 » 4 \'» 54-55 19 " 5 * 55-56 17 w 4 n 56-57 15 " 5 tt 57-58 13 " 3 • 58-59 15 " 7 B 59-6« lfc •» 7 " Mákotthonban lakó tanulók\': 1951-52 60 f<5 52-53 120 » 53-54 130 » 54-55 160 " 55-56 110 " 56-5\'/ 75 ■ 57-58 6b » 5«-59 69 * 59-60 n » A diákotthonban lakó tanulók általában az összes tanulók £-a< A Kőolajbányászati és Mélyfuróipari Technikum mellett levelező tagozat is működik. Levelező tagozaton végzett: 1957-58 12 felnőtt üzemi dolgozó 58-59 14 » » « 788/Sé - 10 - Jelenleg a hallgatók száma: 78. A statisztikai adatok elemzése során a következőket állapitjuk meg: a/ Mindkét technikum végrehajtója a kulturális forradalomnakt mert az évenkénti létszámban döntő százalékszámmal szerepelnek a munkás és paraszt származású tanulók» A százalékarány különösképpen a képesitővizs-gát tett tanulóknál ad megnyugtató képet, akiknek általában 75 munkás és paraszt származású» A képesitővizsgát tett tanulók jó származási aránya azt igazolja, hogy a technikumok tanártestülete a legnagyobb odaadással foglalkozik a munkás- és parasztszármazásu tanulókkal, és hogy a kollégiumok nevelése, ahol ezek a tanulók zömmel elhelyezkednek, biztosítja megfelelő előhaladásukat» b/ A technikumok létszáma még az adott keretek között is növekedik /párhuzamos osztályok/, mert nagy tömegben áramlik feléjük az ifjúság«\'A technikum és az élet szoros kapcsolatát tapasztalja az ifjúság abból a tényből, hogy a képesítőzött tanulókat azonnal magába fogadja az ipar» c/ Képesítőzött tanulóink közül 10 # továbbtanul az egyetemeken, tehát technikumaink amellett, hogy elsősorban az ipar számára képezik a középkádereket ,az egyetemi továbbtanuláshoz is megfelelő alapképzést adnak» d/ A Vegyipari Technikumba négy évig nem vehettünk fel I. osztályos tanulókat. Nem véletlen, hogy a beiskolázási szünet kezdete az ellenforradalom évére esik. Azóta a vegyipar technikus szükséglete fokozódik* ez tette szükségszerűvé, az 1959-60» tanévtől az újbóli beiskolázást. e/ A kinevezett rendes tanárok a maximális túlórák beállításával sem tudják ellátni a technikumok kötelező óraszámát, ez okozza, hogy a tanárok 43 %-a óraadó. Az óraadó tanárok legnagyobb fokú ügybuzgósága sem tudja pótolni a hiányzó rendes tanárokat, mert az órák ellátásán tul nem vehetnek részt a technikumok oktató-nevelőmunkájában. Az óraadó tanárok személyes ráhatása nem érvényesülhet a pedagógiai munkában, ami a rendes tanárok nagymérvű túlterhelését vonja maga után. f/ A kollégiumokban nevelődő tanulók létszáma a 1956-57» tanév hirtelen csökkenésétől*-oka a Vegyipari Technikum időleges megszűnése,-ismét növekvő irányú. Már a második éve nem tudjuk biztosítani az igénylőknek minden rászorultságuk mellett sem az elhelyezést a kollégiumok túltelítettsége miatt. A szállásadóknál elhelyezett tanulók az állandó közösségi ráhatás hiányában nem fejtik ki képességeiket teljes egészében. A kollégiumi tanulóknak az iskola átlaga fölötti tanulmányi eredménye igen kívánatossá tenné minden vidéki tanulónknak kollégiumi elhelyezését. g/ A levelező tagozat 1954 őszén indult meg. Eredmények a levelező oktatásban: Nagy lendülettel vette kezdetét, ami megmutatkozott a tanévenkénti beiskolázottak számában. Az 1954/55-ös tanévben és azt követően a jelentkezettek ós beiskolázottak száma 50-60 körül mozgott. Később azonban 25-30 főre csökkent, különösen az 1956/57»és az azt követő években. Az idei tanévben a beiskolázás terén ujabb fellendülés mutatkozik. Az Alföld is jelentkezik technikus igényeinek kielégítésére annak megfelelően, ahogy az olajkutatások az Alföldön fejlődnek. 788/3. 11 Az oktató munkába» örvendetes az a tény, hogy a követelmények a nappali tagozat követelményeihez kezdenek igazodni és mindinkább megközelítik annak szintjét. Ízt a fejlődést mutatja az eddig képesitőzöttek átlaga 3,2, az 1958/59-es tanév végén pedig 4,00. A lev. tagozat legnehezebb osztálya az első osztály. Itt dől el, ki bir ja az iramot. Ki tud eleget tenni a munkahelyén és az Iskolában támasztott követelményeknek* Éppen ezért lemorzsolódás nagyobb mértékben csak az első osztályban tapasztalható. A tagozat mindent elkövet, hogy a levelező uton való tanulást megkönnyítse. Ennek érdekében folynak a heti konzultációk, amelyeket szép számmal látogatnak a tanulók. Ezenkívül az 1959/60- tanévben létrehoztuk Szolnokon egy konzultációs központot az alföldi lev. tanulók tanulmányi munkájának megkönnyítésére. A jövőben Miskolcon is kívánunk központot létrehozni, amellyel további tanulókat tudunk bekapcsolni a rendszeres tanulmányi munkába. A levelező tagozaton eddig 27-en nyertek képesítő oklevelet. Az iskola külső rendje A technikum épületeinek adatai: a főépület fele csak a technikumoké, másik fele az általános gimháziumé. A technikumokból hiányoznak a szertárak, a KISZ., a fizikai előadó, a rajz-* a disz- és könyvtárterem. A jövő tanévben az egyetlen kémiai előadótermet is osztályteremnek kell felhasználni. Laboratórium kettő van. Kapus lakást a kapus-hivatalsegéd lakja. Tornaterem, amit a három középiskola és az összes sportegyesületek használnak. Szerelőcsarnok ideiglenes épületben« A technikumok épület ellátottsága mostoha, Főhatóságunk tervbe vette a feltétlenül szükséges helyiségeket magába foglaló épület építését. Felszerelés Tanári könyvtár. Szépirodalmi müvek példányszáma: 286 Ismeretterjesztő " " : 369 Műszaki » • : 240 Uj könyvek beszerzésére évi átlagban 7-8000 Ft-ot biztosit Főhatóságunk folyóiratokra 1000.- Ft-t. Ifjúsági könyvtár. Szépirodalmi müvek példányszáma: 890 Ismeretterjesztő " " : 29 Műszaki ■ " : 6J2 A laboratóriumok, műhelyek felszerelését beruházással és költségvetési kerettel biztosítja Főhatáságunk. Felszerelésünk mindenkor biztosltja a technikumoktól megkivánt korszerű tudományos oktatást« A technikum egyéb felszerelése: mozgó film vetitő diapozitiv 788/S, 1 db 1 » - 12 - rádió 1 db hangszóró 12 » gramofon 2 it zongora 1 n mikroszkóp 7 ii irógép 3 n számológép 1 tt telefonkészülék 1 n fizikai alapfelszerelés értéke: > 14.68\'/ Ft kémiai " » 12?.288 » biológiai " » 4.142 » földrajzi " " 6.384 " A technikumok története az 1959-60. tanévben Az iskola belső rendje A technikumok fenntartója a Nehézipari Minisztérium. Hatóságok: Nehézipari Minisztérium Személyzeti és Oktatási Főosztálya Hevesi János osztályvezető Dr.Neumann Ernő főelőadó Gaál István személyzeti előadó Szakfelügyelő: kémia: Dr.Gömöri Sándor főmérnök kőolajb. Varga József főmérnök. Művelődésügyi Minisztérium Technikumi Osztálya. Hörömpoly Imre osztályvezető Salca János előadó Szakfelügyelő: szabadkézi rajz és abr. geom.: Hofbauer Ottó munkaegószsógtan: Br.Sátori József Megyei Tanács VéB.Művelődésügyi Osztály. Kiss Gyula osztályvezető Kékessy Antal középiskolai előadó Szakfelügyelő: magyar nyelv és irodalom: Kovács Lajos orosz nyelv: Bogár László történelem: Sümegi Béla matematika: Kóbor Vilmos Városi Tanács V.B. Művelődésügyi Felügyelőség Burján Kálmán általános felügyelő Pölöskey István szakfelügyelő. Tanári testület. 2\'/ tagból áll. Ezek közül 1 igazgató, 2 mühelyfőnök, 13 rendes tanár, 11 óraadó tanár. 788/S. - • ,v ^ A tanári testületet súlyos veszteség érte Szinetár László főmérnök 1960. április 30-án történt hirtelen halálával, aki 9 évig volt a geodézia tantárgy óraadó tanára. Halála fájdalmasan érintette tanitványait, akiket a szakma szeretetére nevelt ós tanártársait, akikkel igaz emberi kapcsolatot teremtett. A tanári testület munkaköre i 7és7a. Sorszám A tanár neve alkalmazásának minősége Scolg.év száma Mely osztályokban mely tantárgyakat heti hány órában tanit Egyéb szolg. beosztása 1. Bangó Zoltán r. mérnök-tanár géptan 8 2 gépelemek II.a.3. 28 III. a. II.b.3. géptan III. a. 3. III.b.3éIV.4. mechanika II.a»2 * II.b.2. elektrotechnika III.a.3» géptani szertár őre. 2.; Biró Ferenc r. tanár orosz 7 7 orosz nyelv 24 ; 1 - IV.osztály 2 - 2 óra El.a.fotószakkör vezetője 3. Cserfalvi József r. tanár kémia 22 7 kémia I.a.4,I.b.4,24 lab.gyak.I.b.7. mühelygyak.lV.7. 17. levelezőtagozat vezető,filmrendező 4. Hortobágyi Ida r.tanár kémia-fizika 7 7 kémia Il.a. 3,I.c.5,3 fizika II.a.2. lab.gyak I.a 7. Ill.a 7 III.b.7. 1 - Ifj.Vöröske-. reszt vezető % Jánossy Klára r.mérnök-t anár olajtermelés mélyfúrás 4 1. mélyfúrás III»a.3. 23 III.b 3. olajtermelés II.a.2 II.b.2 .III.a.2, III.b.2,17.6. üzemgazdaságtan 17.2. I.b.szaktárgyi szemléltetőeszközök felelőse. - 14 - 788/3, 6. Kámán Jolán 6 r.tanár matematika-fizika-ábrázoló geom. 6 matematika I.a.5, II.a 4,III.a 3, III.b 3» IV 3» I.c 3, fizika I.a 3, I.b 3, II.b 2 I.c 2 33 raat-ematika szakkör vezető,fizika szertár őre, szakkör fel.* órarend felelős 7. Kiss Gizella 13 r.tanár történelem *• magyar 9 történelem I-IV. 2-2 22 történelmi szertár őre, tanulószoba vezető,helyet- ] tesitósi fele-lős, jegyző 8. Kollmann Pál 7 r.tanár testnevelés : 7 testnevelés I - 17. 2 - 2 24 sport szakkör vezetője, testnevelési felszerelések őre 9. Küronya István 26 r.tanár kémia, technológia 9 laborgyakorlat Il.a 7, IV. 7, I.c 12. 28 a kémiai munkaközösség vezetője, a kémiai fel szerelések felelőse. 10. Meixner Béla 8 r.tanár magyar-történelem 8 magyar I. a 3, I.b 3, II.a 3» II.b 3,111.« 2, III.b. 2 ,I.o 3# 23 Ill.b. nevelői-, ifjúsági könyvtár ő-re, irodalmi szakkör vezetője, irodalmi fejtörő felelőse 11. Meixner Bélánó 9 Hetesi Magdolna r.tanár kémia-fizika 9 kémia II.b 3» laborgyak.I.a 7, II.a 7#I*c 12 31 I.c. oszt.fői munkaközösség vezetője, tankönyv-, füzet felelős, 3ZMK felelős 12. Pervein Tibor 18 műhelyfőnök 7 műhelygyakorlat I.a 7» 111.« 7, III. b 7« 23 I.a, műszaki munkaközösség vezetőije, tanulmányi kirándulások felelőse. .,13. Rácz Oszkárné Pál Éva technikus-tanár 7 7 I*b 7, II.a 7, I\'I.b 7, IlI.a 7 laborgyakorlat I.C 12. 40 - fogadónap fe-j lelős, az osztályok rend-, tisztaság-, szépség versenyének felelőse 14. Tapolczay Miklós 15 8 technikus tanár Laborgyakorlat III.b 7, 17. 7. mühelygyakorlat I.b 7, II. a 7 II. b 7. 3? II.a KISZ segitő tanár, a műszaki fejtörő felelőse. 15. Tibolt Jolán 34 9 igazgató rajz és irás szabadkézi rajz 1.a 2, I.b 2, I.c 2, ábrázoló geomet tira I.a 3, I.b 3. 12 a képzőművészeti fejtörő felelőse 16. Vértes Gellért 2 2 technikus tanár műhelygyakorlat I.a 7, I.b II.b 7, III.a 7, III. b 7. 37 az iskolai rejtvény felelőse»mozi látogatás felelőse Óraadó tanárok 1. Csigó József főmérnök mélyfúrás IV. 3. 3 2. Háromszéki Ferenc művezető műhelygyakorlat IlI.a 7. 7 3. Kelemen László művezető műhelygyakorlat Ill.b 3, 1/2,Il.b 3,1/2, I.a 3, 1/2 10 1/2 4. Ketting Ferenc nyug.igazgató rajztanár szakrajz III.a 2, ábrázoló II.a 2, II. b 2 6 az iskola énekkarának karnagya -16\'- 5. 6. Kocsi Tibor tanár földtan-telepismeret Németh László Kollégiumi igazgató ásvány kőzettan I.a 3, I.b. 3, földtan II.a 2 , II.b 2, III.a 2, III.b 2. munkaegészségtan I.c 2/0, IV.2/0. 14 az ásvány-kőzettan szakkör vezetője 4/0 7. Dr.Pintér Dénes nyug.tanár, c. igazgató matemat ika-fizika matematika I.b 5» Il.b 4. 8. Riba Lajos DKG. szerkesztési oszt.vezető szakrajz Ill.b 2, IV. o. 3. 5 y. 10. n. Szinetár László főmérnök Tompek Lajos művezető Vértes Imre tanár geodézia III.a 3, Ill.b 3. műhelygyakorlat III.b 3 1/2, II.b 3 1/2, I.a 3 1/2 műhelygyakorlat II.a 7» IV. 7. 6 10/1/2 14 Az iskola nem pedagógus dolgozói özv. Takács Kálmánná Simon Istvánná Vértes Ipréné Bogáthy István Kocsis László Kocsis Lászlóné Tóth Istvánná Mezei Katalin vezető gondnok raktárkezelő irodakezelő szakmunkás h ivat als eg éd-kapus hivatalsegéd w n 788/S. -17 - ,A tanárok társadalmi munkája Bangó Zoltán; MSZBT összekötője, a KISZ Városi Bizottságának középiskolai előadója. Előadásainak cime: Pártunk VII* kongresszusának irányelvei és fő célkitűzései, előadást két alkalommal tartott. Bíró Ferenc: a Városi Foto klub könyvtárosa} a Mezőgazdasági Technikum fotoszakkörének segítője, a Hazafias Népfront V.B* faliújság felelőse, Cserfalvi József: a pedagógus munkaközösség iskolai vezetőjej a Városi légoltalmi Tűzparancsnokság Vegyvédelmi Csoportjának tagja. Hortobágyi Ida: a Pedagógus Szakszervezet iskolai bizalmija, a Kőolajipari Tröszt Tudományos kutatólaboratóriumának munkatársa. Cikket irt a Bányászati Lapokba. Jánossy Klára: A Pedagógus Szakszervezet Kulturcsoportjának tagja* Kámán Jolán: a Kőolaj bányászati és Mélyfúróiban Technikum levelező hallgatóit korrepetálja a Nőtanács pedag. bizottsága keretében. Kiss Gizella: Tüzrendészeti megbizottj körzeti lakónyilvántartój a Nőtanács ifjúság védelmi bizottságának tagja, a KISZ-ban előaaő az MSZMP VII. kongresszusának irányelveiről két alkalommal tartott előadást technikumunk KISZ szervezetének. Kollmann pál: a Megyei Ifjúsági Sportbizottság és a Városi Sportbizottság tanácsadó tagja, Megyei Diáksporttanács elnökhelyet- ; tese. Küronya István: a T I T. tagjaj a Magyar Honvédelmi Sportszövetség tagja., Mslxner Béla: a nagykanizsai technikumok irodalmi tanárok munkaközösségnek vezetője; a Hazafias Népfront városi oktatási bizottságának tagja. Mslxner Béláné: a TIT. tagjaj Pervein Tibor: az MSZMP pedag. alapszervezet tltkáraj a Városi Egyeztető ~ Bizottság tagjaj Bácz Oszkárné: a Hazafias Népfront röpgyülés szervezőjej Tapolczay Miklós; KISZ segitő tanárj a Kőolajipari Tröszt nagykanizsai laboratóriumának tudományos kutató munkatársa. Cikket irt a Bányászati Lapokba, népi ülnök a gyermekbirósógon* Tibolt Jolán: az MSZMP Városi Végrehajtó Bizottság Oktatási Bizottságénak tagja, szemináriumok ellenőrej A Nőtanács vezetőségi tagja. 788/Sé i t^Vr^ C uw - }& - iVértes Gellért: a Pedagógus Szakszervezet kulturosoportjának .tagja, a KISZ iskolai szervezetében előadást tartott: A vallás keletkezése, az állam és az egyház viszonya cimmel. A tanulók száma és elhelyezkedési lehetőségük Az 1959-60 tanév folyamén a Kőolajbányászati és Mélyfuróipari Technikumban 214 tanulót osztályoztunk, a Vegyipari Technikumban 33 tanulót, összesen 244 tanulót. Ezek közül helyben lakó: 117 tanuló kollégiumban elhelyezett fiu: leány i szálláson lakott: . bejáró; A technikummal kapcsolatos kollégiumok fenntartója a Művelődési Minisztérium. A "Zrinyi Miklós" középiskolai fiu kollégium igazgatója Németh László, nevelő tanárok: Gledits Gyula, Mészáros Ferenc, Márkus Ferenc, Zsoldos Ferenc, Matus István. A "Hámán Katów középiskolai leánykollégium igazgatója Németh Zsuzsanna, nevelő tanárok1 Lipták Mária, Harmat Mária, Bálint Ferencné. Az ellátási hozzájárulást a tanulók a besorolás alapján tanulmányi eredményeik figyelembevételével fizetik. 94 tanuló 6 * 12 ? 15 » Hivatalos látogatások 1959. szeptember 4. Varga József főmérnök szakfelügyelő NIM. >i 11 JL^L . \'» i» 1» n 22. " n w " " n 30. Dr. Neumann Ernő főelőadó 1959. szept. 30 - okt. 8. Zala Megyei Művelődésügyi Osztály Bogár László az orosz nyelv szakfelügyelője Raffai Imre testnevelési szakfelügyelő 1959» okt. 1. NIM. Varga József főmérnök olajtermelés, mélyfúrás szakfelügyelő » •• 7 - 15. Zala Megye Müv. O.Sümegi Béla történelem szakfelügyelő " n 16 -17 Művelődési Minisztérium Hofbauer Ottó rajz és ábrázoló .geometria szakfelügyelő w " 14 Zala Megye Müv. Oszt. Kobor Vilmos matematika szakfelü gyelő. " nov. 3 NIM Varga József olajtermelés és mélyfúrás szakfelügye lő 788/S. - íy- 1959.nov.25. NIM. Varga József olajtermelés ós mélyfúrás szakfelügyelő" dec.12. » " h « » » 1960.febr.24 » » « » w " márc.9. 11 Dr.Gömöry Sándor főmérnök vegyi szakfelügyelő " 24. " Varga József " olajbányászati szakfel. máj. 6. Dr. Gömöry Sándor " szakfelügyelő " 12. \'* Varga József főmérnök olajbányászati szakfelügyelő. " 21. tt " " w " " H 6. " Dr. Neumann Ernő főelőadó n 19. Zala megye Müv. Oszt. Kovács Lajos a magyar nyelv szakfelügyelője. A technikum oktató-nevelő munkája A szocialista társadalom szükségletei, épitésének törvényszerűségei szükségszerűen megkövetelik az ifjú nemzedék sokoldalú fejlődését. A technikum tanulóinak sokoldalú "fejlődését a nevelés különböző területein végzett munkával biztosítjuk. A testi nevelés és az iskolai egészségügy A testi nevelés célja, hogy a tanulók szervezete ellenállóbb, edzettebb legyen, s felkészüljenek az iparban végzendő testi munkáraj ezt a testnevelő órák, a játék délutánok, a sportszakkörök biztosítják. A jól szervezett testi nevelés bátorságra, fegyelmezettségre nfevel, amit az évről évre elért megyei és országos középiskolai bajnokságok jellemeznek. A folyó tanévben a Megyei középiskolai Bajnokságon I. helyezések: 80 m góton Póterdi Viktória I. c. o. tanuló 13,5 mp, felnőtt II.oszt. eredmény| lOOm sikfutás " « I. c. o. 13,4 mp, fiu sikfutás 100 m Skoza Sándor I.c. o. tanuló .11,7 iap, súlylökés Kuzsner István 11,45 m, súlycsoport: Kuzsner II. a, Heinek II.b. Győrvári III.b. Szakony IV. Vámosi IV. o. tanulók, 4x 1000 m váltó: Solymos Il.b - Végvári II.a -Horváth Lajos Ill.b-Tarlós III.b.o.tanulók összeállítású váltó. Az 1959-60. évi Magyar Népköztársaság Országos Középiskolai bajnokság 80 m-es gátfutás bajnoka Peterdy Viktória I.c.o.t. 13,2 mp "\'l&Q/Sé - 20 - Iskolánkban működő Ifjúsági Vöröskereszt munkájáról Tanulóink az iskcűa megalapítása óta bekapcsolódtak ennek a numánuo o^ervezetnek munkájába. Minden évben elsősegélynyújtó tanfolyamon vesznek részt az első osztályos tanulók. Az oktatás vezetője orvos, aki elméletileg és gyakorlatilag is kiképzi növendékeinket. Különösen nagy fontosságú iskolánkban a sebkötözés és a mérgezések alkalmával szükséges intézkedések ismerete, hisz munkahelyükön és.a termelésben is számtalan apróbb, nagyobb baleseti veszély- 1 nek vannak kitéve ők is és munkatársaik is. A tanfolyam egyúttal módot nyújt arra is, hogy a tanulók rádöbbenjenek, milyen súlyos következményei lehetnek a fegyelmezetlenségnek és vigyázatlanságnak. Ily módon már ifjú korukban kialakul bennük a felelősségérzet, segítőkészség és a fegyelem. Az Ifjúsági Vöröskereszt munkája nem merül ki az elsősegélynyújtó tanfolyamok elvégzésében. Minden osztályban, működnek ifjú vöröskeresztesek,a-kik az osztályok tisztaságára s társaik rendes, higiénikus megjelenésére ügyelnek. Ezek a tanulók vöröskeresztes karszalagot viselnek. Hosszú évek- 1 ig tartó szívós és állandó felvilágosító munka eredményeként ma mór elmond-1 hatjuk, hogy minden osztály rendelkezik tisztasági sarokkal, ahol csinos, ] Ízléses ládikában tartják a közös cipőtisztító felszerelést ós egy ruhake- 1 fét. Ugyancsak a vöröskeresztesek gondja a laboratóriumokban és műhelyekben elhelyezett elsősegélynyújtó ládák rendbentartása, a fogyó kötőzőanyagok és gyógyszerek rendszeres pótlása, valamint az esetlegesen előforduló apróbb sérülések ellátása is. A tanulóink ma mór megértik, hogy a fertőzéses megbetegedések egyik legfon-j tosabb terjesztő formája a közösen használt ivópohár és törölköző. Iskolánk^ minden tanulója rendelkezik saját ivópohárral és törölközővel. Sok növendékünk Ízléstelen és főleg egészségtelen újság és csomagolópapírban hozta a tizórait. . Ifjú vöröskereszteseink megmagyarázták társaiknak, milyen helytelen ez a csomagolási mód. Sikeres ráhatásuk következménye a már mindenki által használt müanyagzacskó. A tanártestület is serkenti a tanulóifjúságot a tisztaság és higiéné meg-szeretésóre. E célból vette fel az osztály rentfjét ós tisztaságát, is a dekoráció értékelés szempontjai közé. Iskolánk minden tanulója részesült Salk oltásban is és Sabin oltásban is. Az oltás időtartama alatt ifjú vöröskeresztesek irányították társaikat, * felügyeltek a rendre és segédkeztek az egészségügyi szerveknek. A Nemzetközi Vöröskereszt Szervezetének egyik alappillére a nemzetközi ösz-í szefogás. Természetesen háborúkban ez nyilvánvalóbb, de a béke napjaiban sem hagyható í figyelmen kivül. Akik a békében barátok, a bajban bajtársakká válnak. A barátság szálai tulvezetnek országunk határain. 2> tanulónk levelez külföldi barátaival. - Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Romániába, Svájcba, Angliába viszi a posta a baráti megemlékezéseket, szerető sorokat. A földszinti folyosón szépen bekeretezett tabló szemlélteti levele-zőhálózatunkát. 788/S. - 21 - Iskolánk »Ifjúsági Vöröskereszt csoportja jó munkáját szemlélteti és dokumentálja a több alkalommal kapott díszoklevél, a féltve őrzött vándorzászló, valamint a Város Legtisztább Iskolája megjelölés is. Értelmi nevelés Az ipari technikumok technikumainkra vonatkozó 1959-60 tanévi óratervei szerint történt az, oktatás. A tananyagot minden tantárgyban tanmenet szerint, módszeresen feldolgozta a tanártestület, aminek sorén a tudományok alapjainak elsajátításával a tanulók tudatában kialakul a tudományos világnézet, mint fő ismertetője a jó szakembernek és biztositéka a későbbi önálló szakmai ós általános továbbképzésnek. A politechnikai képzés Technikumainkban a politechnikai képzés a szakmával kapcsolatos, megvalósítja az elméleti oktatás szoros kapcsolatát a gyakorlati munkával, a tudomány törvényeit a technikában alkalmazza. A Kőolajbányászati Technikum laboratóriumi gyakorlat órái a szakirányú politechnikai képzés eredményességét biztosítják, amit üzemi méretekben szélesit és mélyit a kötelező nyá« ri négy hetes időtartamú termelési gyakorlat. A kommunista erkölcsi nevelés *A kommunista erkölcs alapja - mondotta Lenin - a kommunizmus megszilárdításáért és betetőzéséért folytatott harc. Ez a kommunista nevelés, művelődés és tanitós alapja." Tanártestületünk céltudatosan biztosítja a tanulók magasrendű erkölcsi tulajdonságai és elveinek kialakulását, hazaszeretetre, ós a dolgozók nemzetközi szolidaritásának érzésére neveli őket, kialakítja vallóselle-nességüket, kommunista magatartásukat a munka és a társadalmi tulajdon iránt, a tudatos fegyelem szellemében neveli őket. A hazafiságra és proletár nemzetköziségre nevelés megnyilvánul az oktatás folyamán a szocialista hazáról, a tudomány és technika fejlesztéséről és felhasználásáról a szocialista társadalomban azon ismeretek átadásával, mely jogos büszkeséget ébreszt a tanulókban, mint a szocialista haza gyermekeiben« Az osztályon ós iskolánkivüli munkában fejlesztjük tanulóink hazafias érzéseit az olvasással, és közös film, szinhóz, kiállítások megtekintésével, albumok összeállításával, tanulmányi kirándulással, az iskolában rendezett forradalmi ünnepekkel, klubnapokkal, a népi demokratikus országok tanulóival folytatott levelezésekkel, az iskola és az osztályok faliújságjaival stb. 7S8/S - 22 - Ennek eredményeképpen: az iskola ifjúsági szép és szakirodalmi könyvtárának évi forgalma az egy tanulóra eső 8 könyv; filmek közös megtekintése havonta kétszer történik; különösen szép albumot állított össze a III*b osztály az Ormánságról, mint népművészeti tájegységről; forradalmi ünnepségeinket az egyes osztályok rendezik; a klubdélutánok bevezetője mindig egy-egy művész v. tudós életének, munkásságának ismertetése; a tanulók tablót állitottak össze a külföldi levelezésből; az osztályok faliújságja terv szerint hetenként változik stb* Az 1959-60. tanévben technikumaink folyamatosan elmélyítették felszabadulásunk tizenötödik évfordulójának jelentőségét a következőkkel: a/ az irod. szakkör foglalkozott decemberben: A szabadság témája az irodalomban januárban: A szabadság témája a képzőművészetben márciusban " "az irodalomban áprilisban " "a zenében b/ a fotoszakkör az iskola folyosóján kiállítást rendezett, a Magyar Népköztársaság fejlődés cimmel, c/ A technikum hagyományos osztályok közötti versenye a felszabadulás 15. évfordulója tiszteletének jegyében szerveződött* d/ Történelmi versenypályázatot hirdettünk: Emlékek a felszabadulással kapcsolatban, a tanulók szülőfalujukban történő adatgyűjtése alapján. e/ Az Iskola Baráti Körének február első szombatján szervezett találkozóján /volt diákok, NIM* üzemek vezetői /Varga József főmérnök szakfelügyelő beszélt az olajtermelés eredményeiről a felszabadulás óta* f/ Irodalmi pályázatot hirdettünk. g/ Részt vettünk a KISZ Felszabadulási Kulturversenyében szavalattal, énekkel és zeneszámokkal. h/ Részt vettünk az iy60-as Helikoni Ünnepségek középiskolai kulturális versenyén, mint a "Felszabadulási Kulturális Szemle" dunéntuli döngő-jón, ahol a szavalóverseny I* diját Koltay Attila III.b*o.tanuló nyer« te, az énekkari verseny II. diját iskolánk kamarakórusa nyerte. i/ Házi ünnepséget rendezett április 4-én a II. b. osztály. A hazafias nevelésben szorosan együttműködünk a tanulók szüleivel, az együttműködést az SZMK munkatervével biztosítjuk* a/ A tudományos ateista nevelés A szocialista társadalomban az embereknek ismerniök kell a természet ós a társadalmi élet jelenségeinek törvényszerűségeit, mert csak igy érhe- 788/3* - 23 - tő el a mezőgazdaság magas termés hozama, igy tökéletesíthető a termelés technikája, igy vélik világossá a szocialista társadalmi rendszer magasrendűsége• A vallás a természeti ós társadalmi jelenségeket tudománytalanul tükrözi, s ezzel akadályozza a tisztánlátást, gátolja a szocialista társadalmi rendszer fejlődését. A szocialista társadalmi rendszer gyors fejlődését segiti az iskola, amikor megalapozza a tanulók marxista-leninista világnézetét a tanórákon a tantervben előirt tudományos ismeretekkel, az osztályon kivüli szakköri-, önképzőköri foglalkozásokkal és előadásokkal elmélyíti a tanórákon megismerteket. A folyó tanévben a tanulók tudományos világnézetét alakítottuk az önképzőkörben elhangzott előadásokkal : A világűr szerkezete, felépítése ós meghódításának lehetőségei cimmel Küronya István mühelyfőnök, Forradalmi felfedezések a fizikában cimmel Hortobágyi Ida tanár, A modern kémia kora cimmel Tapolczay Miklós tanár tartott előadást. A munkához való kommunista viszonyra nevelés Jelentősége, hogy kifejlesszük a szocialista embernek egyik legfontosabb tulajdonságát, ami a munkaszeretetben, az öntudatos és alkotó szellemben való fegyelmezett és kulturált munkavégzésben nyilvánul meg* Technikumunk jellege meghatározza a munkára nevelés érvényesülését általában, de minden tantárgy keretében egységes és konkrét követelmények támasztásával arra ösztönözzük tanulóinkat, hogy a lehető legjobban dolgozzanak, rászoktatjuk Őket a rendszeres tevékenységre* Társadalmilag hasznos munkát végeztek tanulóink a KISZ irányításával, e-redménye, hogy mindegyikük megkapta az "Ifjúság a szocialista munkáért" c. emlékérmet, amivel évi ,20 óra társadalmi munka végzését jutalmazta a KISZ. A tanulók munkára nevelésének egyik fontos eszköze az iskola házi összetett versenye, amit a tanártestület irányitásával a KISZ szervez a tanév folyamán. Az évvégi értékelés alapján az első helyezést elért osztályok legjobb tanulói részesülnek jutalomban, ami 10-14 napos hazai v. külföldi utazás v. táborozás. 1955-ben a Pilisben, 195<>-ban a Mátrában, 1937-ben és 1958-ban a Balatomon, 1959-ben Lengyelországban, 1960-ban Börzsönyben üdültek a győztes osztályok tanulói. A KISZ szervezte társadalmi munkában 1959 nyarán a Hanságban a tanulók 22#-a vett részt, 1960-ban 33#-a, ami szintén a tanártestületnek a munkára nevelésben elért eredményét mutatja, A tanulók öntudatos fegyelemre nevelése Az iskolai fegyelem problémáját a szocialista pedagógia a marxi tétel a-lapján oldja meg: "A szabadságba félismért szükségszerűség," Csak a fe~ 788/S - \'24 - gyelem teszi lehetővé az egész iskolai közösség és az egyes tanulók e-redményes munkáját. A szervezett, fegyelmezett élet a közösség minden tagjának megadja a biztonságérzetet és a szabad fejlődési lehetőséget. Az étrend alapvető követelményeit a Tanulói Szabályzat és az iskola házirendje irja elő, amikkel minden tanuló megismerkedik a tanév első napjától osztályfőnökei, tanárai magyarázatai során és saját tanulmányozása alapján. A követelmények megtartására készteti a jutalmazáson és a büntetésen ki-vül osztályának közvéleménye is* A követelmény helyes alakításénak érdekében az osztályok diáktanácsai igen eredményesen harcoltak a fegyelemsértők hibái ellen. Az iskola segítségére van az SZMK is, amikor a nevelési kérdések megbeszélésére mozgósitja a szülőket. Az iskola fegyelmét az iskola sokoldalú tevékenységének egésze biztosítja: a közösség helyes megszervezése, a tanárok szinvonalas tanítása, a tartalmas osztályon ki\'vüli munka, a KISZ aktiv tevékenysége, a politikai felvilágosító munka, a munkára nevelés, az iskola általános kulturáJa,az iskola és a család ráhatásainak egysége. A fegyelem a nevelésnek eszköze, ezért lehet a nevelés eredménye. Esztétikai nevelés A szocialista szakembert társadalmi emberré az teszi, ha áthatja tudatát a társadalom szellemi kincseinek megismerésére való törekvés, ha Ítéletet képes alkotni a kulturális élmények sokaságáról, ha ezeket az élményeket mások hasznára is képes átadni. Iskolánk megalakulása óta nagy gondot fordit arra, hogy a tanulók az itt töltött négy év alatt ne csak a szakmai ismereteket sajátitsák el, hanem felébredjen érdeklődésük az emberi kultura iránt, megszeressék a szépet és megtanulják meglátni azt. Ezzel a törekvéssel azt a célt igyekszünk el érni, hogy a tanulókban igényt támasszunk a tartalmas és gazdag élet Irán A feladat nagyságából adódik, hogy nem elegendő csupán a tanítási órák ad ta lehetőségre szorítkozni. Meg kellett találni azokat a területeket, ame lyek az osztályon kivüli munkában is jól szolgálják az ügyet. A cél elóré sere nagyon alkalmas az iskolai élet minden mozzanata, sőt a tanulók órákon kivüli élete csak akkor tölti be hivatásét, ha a fenti célt szolgálja Ebből az elgondolásból indult ki az iskola tanártestülete, amikor immár kilenc éven keresztül minden alkalmat felhasznál az eszmei politikai és esztétikai nevelés •fedményessé tételére. Mégis mi az, amit az iskola keretei között az eszmei politikai nevelés lehetőségeit felhasználva, tanulóinknak az iskolai tananyagon kivül adhatunk? Felsorolva: ünnepélyek, énekkar, klubdélutánok, bálok, az Iskola Baráti Köre találkozók, az osztályok közötti rend, tisztaság, diszi-tési verseny stb. \'/88/S, - 2$ - Az iskolai ünnepélyek meghatározott rendszer szerint zajlanak le« Az ó-vek során már szinte hagyománnyá vált, hogy minden ünnepélyt, vagy megemlékezést más más osztály rendez. Tanév elején, amikor a KISZ munkatervét a vezetőség összeáilitotta, eldöntik azt is, hogy melyik ünnepélyt melyik osztály rendezi. így az osztályközösségek év eleje óta tudjáic mire kell kószülniök. Ez a módszer önállóságra, a szervezőkészség gyakorlására tanitja a tanulókat. Nagy előny az is, hogy amig az osztály tagjai a műsort állítják össze, vagy az előadásra kerülő anyagot gyűjtik, mélyebben átérzik és megértik az illető ünnep jelentőségét. Hogy az ünnepély rendezése mennyire sikerült, azt szigorú birák Ítélik meg a tanulók közül. Az eredmény beleszámit a nagy háziverseny pontszámába. Ezzel az eszközzel egyre nivósabbá válnak ünnepélyeink. Az osztályok nemes vetélkedésében igyekeznek egymáson túltenni: melyik tud külsőségeiben impozáns, tartalmában emelkedett hangulatu műsort összeállítani . Elengedhetetlen eszköze az esztétikai nevelésnek az énekkar is. Élén tapasztalt, nagy szaktudásu vezető áll. A korábbi években rendezett városi kórus találkozókon és versenyeken mindig részt veti énekkarunk ós elismerést, dicséreteket aratott. KamarukórUoUnk az 1960-as Helikoni Ünnepségeken az énekkari verseny II. diját nyerte el. A kamarakórus tagjai: I.a.osztály: Haász György II. a Radics György Lakatos Péter Révész László Lékai Gusztáv Párta János Silló Elemér Il.b. " Heinek János Solymoa István Ill.b\'. " Bécsi Sándor Cserny József Dobány László Farkas István Koltay Attila Németh Sándor Somogyvári István III.a. Dombos János Gyergyói János Kürthy Botond Mihálicz Győző farr Ernő 788/S - 2b - Nagyon kedves színfoltja iskolánk életének az osztályok klubdélutánja, amit szombat vagy vasárnap délután rendez egy-egy osztály» A klubdélutánok rendezési joga mindig jutalomként illetett egy-egy osztályt» A rendezvény rendszerint műsoros. A délutánt egy-egy zenei vagy irodalmi * témának szentelik a tanulók»és e köré állítanak össze egy félórás műsort, így szórakozva ismerkednek Juhász Gyulával, Balzackal vagy Mozarttal. Iskolánk évről évre megismétlődő*nagy izgalommal és előkészületekkel várt eseménye az Iskola Baráti Köre találkozó és az ezzel egybekötött hagyományos nagy iskolai bál. Az 1958-59-es tanévben indítottuk útjára ezt® mozgalmat» amely az Iskola Baráti Köre megalakulásához vezetett* Az iskolát az a cél vezéreltehogy legyen állandó kapcsolatunk az itt végzett technikusokkal és azokkal az üzemekkel, ahol elhelyezkedtek. Mondják el az iskolának tapasztalataikat, meglátásaikat, hogy ezáltal segítsék, előbbrevigyék az iskolában folyó oktató-nevelő munkát és nem kevésbé az eszmei politikai nevelést. Főhatóságnak.. örömmel támogatta e kezdeményezést és a legmesszebbmenően támogatja a kiteljesedő és egyre erősödő mozgalmat. A fentiekből következik, hogy az Iskola Baráti Körét az iskolánkban végzett technikusok, az őket foglalkoztató üzemek vezetői és az iskolai SZMK képviselői alkotják. Első összejövetelét 1959 febr. első szombatján tartotta, amin főható- . ságunk,a NIM és a Kőolajipari Tröszt képviselői is megjelentek* A lel- \' kes hangulatú ankéton megállapítást nyert, hogy ez a kezdeményezés nagyban elősegíti az iskola és a gyakorlati élet kapcsolatát, hogy sok olyan tapasztalatot ad, amit mind az iskola, mind az üzemek eredményesen felhasználhatnak a tanulók, illetve technikusok minél jobb szakmai középkáderré nevelésében. Ezen az összejövetelen alakult meg hivatalosan az Iskola Baráti Köre. Határozat született, hogy minden év februárjának első szombatján találkozót tart. Ennek megfelelően 1960. február 5-én volt a második találkozó. Sokkal népesebb volt az előző évinél. A mozgalom egyre szélesebb méreteket ölt és egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az idei találkozó érdemben foglalkozott az egységes és irányított technikus továbbképzés kérdésével, a technikusok üzembe való beilleszkedésének megkönnyítésévei, másik oldalról az iskolának nyújtandó fokozottabb segítséggel. Az üzemek az iskola rendelkezésére bocsátanak a szakmai szemléltetéshez szükséges eszközöket, alkatrészeket, oktató filmeket. A találkozón sok érdekes hozzászólás hangzott eü^mind az üzemek, mind a technikusok szempontjából megvilágítva a fiatal technikusok helyzetét. A résztvevők igyekeztek az eltérő véleményeket kiegyenlíteni, kölcsönösen ígéretet tettek a hibák kijavítására. A délelőtti ankétot közös éttermi ebéd követte, majd este került sor a hagyományos műsoros bálra. A műsorral az iskola jelenlegi hallgatói a végzett technikusokat köszöntik, utána együtt szórakoznak öreg és fiatal 788/S. - 27 - diákok az éjfél után 2 óráig tartandó bálon. Nagy bálunknak minden évben nagy sikere van. Az egész város, sőt most mór a messzi vidék fiatalsága is nagy örömmel és érdeklődéssel várja. Nem csoda, mert hiszen az iskolai SZMK mindent megtesz, hogy kifogástalanul sikerüljön. Gondos rendezése, mindenre kiterjedő figyelme továbbra is biztositéka a hagyományos iskolai bálok sikerének. Az esztétikai nevelés egyik eredménye nálunk az osztályok közötti rend, tisztaság, disztiő verSeny. Most a KIÖZ rendezésében lezajló nagy iskolai háziverseny részeként zajlik, eredete azonban iskolánk történetének kezdetére nyúlik vissza. A növendékekben mindig volt igény arra, hogy környezetüket szépitsék, csinositsák, de fejleszteni kellett Ízlésüket, szépérzéküket. Erre nagyon hálás módszer a versenykiírás. Nagy gonddal készült el a követelmények alapján összeállított szempontok listája. A bírálóbizottság az osztályok dekorációs felelőseiből, a gondnoknőből és egy tanácsadó tanárból áll. A tanulók fejlődő Ízlését bizonyltja az a tény, hogy az első években a bírálóbizottság felnőtt tagjainak kellett alkalmazni az értékelés munkáját, a tanulók csak néma résztvevői voltak a bizottság munkájának. Az utóbbi években azonban megfordult a helyzet. A tanulók önállóan is észrevesznek Ízléstelen és szembántó díszítést, piszkos, rendetlen füzetet, vagy osztálytermet, és a gondnoknő és a tanár valóban csak a tanácsadó szerepére szorítkozik. Nemcsak az izlés fejlődése, hanem a lelkesedés nagy aránya is arra késztette a tanári kart, hogy a verseny szempontjait évről évre bővítse, a követelményeket növelje. 1957-58-ban bevezettük azt a versenyszempontot, ami előírta, hogy minden osztály egy népművészeti tájegységet válasszon magának,és a kiválasztott stilus jegyében díszítse osztályát. Ezzel kettős célt szolgálunk, egyrészt az osztálytermek valóban dekorativek, Ízlésesek, és stílusban egységesek lettek, másrészt, a tanulók forgalmat alkotnak maguknak a magyar népművészet szépségeiről, sokoldalúságáról. Ma már ott tartunk, hogy nagyjából meg tudják különböztetni az egyes jellegzetes díszítőelemeket tájegységük szerint. E mellett az osztályok kapcsolatot teremtenek a választott néprajzi terület lakóival, illetve illetékes szerveivel, ott kisebb-méretű gyűjtést rendeznek és az anyagot osztályukban egy diszes tablón, vagy albumban mutatják be. Történtek olyan kezdeményezések, hogy összeírják hires tudósoknak, művészeknek neveit, életrajzi adatait, akik a kiválasztott területen éltek vagy ott születtek* A másik fontos és szigorú értékelési szempont az osztályok szépsége mellett a tisztaság* Az Ifjúsági Vöröskereszt támogatásával elértük, hogy minden tanulónak legyen saját pohara, kéztörlője, a tizóraiját nylonzacskóban hozza. Minden osztálynak van cipőtisztitófelszereléssel ellátott doboza. Ezek hiányában sok értékes pontszámot veszithet a rendetlen osztály. Szigorú elbirálás alá esnek a bekötetlen könyvek, füzetek, a megrongált, vagy piszkos falak, bútorok. Fentiekből következik, hogy ez a verseny, amit havonként értékelünk nagy és gondos munkát kiván a tanulóktól és a birólóbizottságtól egy- 788/S. - 28 aránt. A maximálisan elérhető pontszám 18* Az az osztály, amelyilc három egymásután következő hónapban első helyezést ér el, jutalomként páholyjegyet kap egy film megtekintésére. Hogy a tanulók milyen komolyan veszik a verseny értékelést és mennyire dolgoznak a sikerért, bizonyitja az a tény, hogy az 1958-59-es tanév u-tolsó értékelésén minden osztály eleget tett a szigorú követelményeknek és egyformán elérték a maximális 18 pontot. Az 1959-bO tanév utolsó értékelésekor az osztályok fele, a II a, II. b, III. b. IV. osztály ért el első helyezést, közülük az év folyamán első helyezést ért el a III. b minden alkalommal, a II. a és II. b osztályok két alkalommal. Az osztályok közötti rend, tisztaság, szépségverseny évről évre nevezetesebb eseménye a nagy iskolai háziversenynek. Évről évre szebb eredmények születnek,ós ez záloga a további sikeres munkának, annak, hogy növendékeink igényt támasszanak magukban a tiszta, Ízléses környezet,ezen keresztül a kulturált, szocialista emberhez méltó magatartás iránt. Eredmények a KISZ munkájában Az iskola Kállay Éva KISZ-szervezete elsőnek alakult meg Zala megyében. Az adott helyzetben főfeladat volt egy jó, aktivitásában töretlen mag kialakítása, mely tud meggyőzni, szervezni,és az izmosodó szervezet az iskola tanuló-közösségére mielőbb ki tudja terjeszteni befolyásét. A cél akkor is az volt, hogy a tanulók közösségét a KlSZ-szervezet irányig* sa, az iskola munkatervének kidolgozásában döntő szerepet játsszon, a végrehajtásában pedig motorja, élenjáró csapata legyen. Később a feladatok nőttek, a közvetlen cél és módszerek is változtak. A-főcél lett:fej~ lett politikai öntudattal, kommunista világnézettel és erkölcsi tulajdonságokkal rendelkező ifjúságot nevelni, amely sokoldalúan képzett, munkájában és társadalmi életében aktiv, forradalmi célkitűzés, ós kívánja a szocialista társadalom felépítését. Ma már a főfeladat, hogy a KISZ-tagok mellett a közömbös, de jóindulatu KISZ-en kivüli tanulók is a szocializmus öntudatos építőinek színvonalára emelkedjenek. Természetesen az ilyen nagy horderejű feladatok megoldásának egyik legfontosabb feltétele a megfelelő vezetőszemélyek kiválasztása. Kezdettől fogva olyan vezetőség került a KISZ-szervezet élére, amelynek tajgai é-lenjártak mind a tanulás, mind a politikai neveltségi mind a társadalmi munka területén. A megalakulás óta a KISZ titkárok közül két jeles ós egy jórendü tanuló volt. Az egyes osztályok titkárai,akik minden esetben KISZ-tagok - mindig a legjobbak soraiból kerülnek ki. Ezen kivül a többi vezetőségi tag is alapos körültekintéssel kerül a vezetői posztra. A KISZ-munka fél-fél évre készült s napokra lebontott munkaterv alapján folyik. A politikai világnézeti nevelés az Ifjúsági Akadémia, a Küián-próba, az Ifjú Kommunista próba, valamint az önképzőköri előadások keretében történik. Az Ifjúsági Akadémia előadásai az első félévben a KISZ KB-a témából, a második félévben a Vll.kongresszus anyagának feldolgozásából álltak.Az 788/S. - 29 önképzőkör! előadásokat a tanári testület tagjai tartották, amelyek a természettudományok történetéről szóltak, kiemelve a materialista és ateista vonatkozásokat» E témakörbe tartozik a sajtóterjesztés is. A politikai és világnézeti nevelést segiti elő a KISZ KB folyóirata az Ifjú Kommunista, melyet elsősorban a KISZ vezetők forgatnak» A Magyar Ifjúság a szélesebb tagság olvasmánya, mely 32 példányban jár. A természettudományos igényeket részben az Élet és Tudomány cikkeiből elé-githeti ki az ifjúság, melyet heti 30 példányban osztottunk szót. Aa iskola életét nagyban előre lenditi az iskola központi és az osztályok faliújságja. Ezeken a napi politikai hireket a KISZ ós az osztályok életét visszatükröző rövid, frappáns cikkeket olvashatunk. Versenyeredmények, tanulmányi eredmények, ünnepi megemlékezések, sporthirek tarkit-jék e dekorativ újságokat. A tanulók műszaki képzése mellett nagy súlyt helyezünk arra, hogy általános műveltséget szerezzenek. Ezt célozzák az egész tanévben folyó különböző fejtörők /irodalmi, zenei, képzőművészeti,/melynek valamennyiét a KISZ szervezi, valamint a kulturális seregszemlében való részvétel, melyen szavalattal, énekszámmal és hegedű trióval szerepeltünk sikerrel. Az általános iskolai úttörő munka, valamint az iskolánkban folyó KISZ munka között nem szabad törésnek lenni. Ezért odahatunk, hogy KISZ vezetőségünkben mindig helyet foglaljon egy összekötő, ki a kapcsolatot tartja az általános iskolákkal. A tagok közül néhányan rendszeresen látogatják volt iskolájuk rajgyüléseit, sőt tisztségeket viselnek régi úttörőcsapatukban, s ezzel hatékonyan segitik az ott folyó munkát. Fontos szerep jut kiszistáink életében a társadalmi munkának. Ebbe bevontunk minden KISZ-en kivüli tanulót is. így történt, hogy az Ifjúság a Szocializmusért próba követelményeit minden tanuló telj esitette, s ezért at is vette a szép emléklapot s az Ízléses jelvényt. A KI3Z által kifejtett nevelési program csak ugy valósulhat meg, ha az iskolán kivüli élet kapcsolatot tart az iskolaival. Ennek egyik jelentős tényezője a kollégium és az iskola kapcsolata KISZ vonalon. EZ a kapcsolat gyümölcsöző, mert a kollégiumi önkormányzat választott vezetői nem kis számban az iskola KISZ-tagjai közül kerülnek ki. A KISZ vezetőség tagjainak mintegy 60 a kollégiumi tanuló. Ezen kivül egy állandó KISZ összekötő tartja a kapcsolatot az iskola és a kollégium között* Az elmúlt években sok értékes tapasztalatot gyüjtöttünk* Mindezt felhasználva, igyekszünk a KISZ végső céljait megvalósítani, azaz hozzájárulni ahhoz, hogy mielőbb kialakuljon az uj szocialista embertípus. Az iskola tanulóközössége KISZ szervezetünk élen jár az iskola tanuló közösségének életében. Ta~ nulóközösségünk célja a tanulók öntudatának fejlesztése, a helyes közvélemény kialakítása a tanulók kezdeményezésével és öntevékeny feladatmegoldásával. A KISZ irányításával szervezi meg az iskola munkatervén 788/S. - jo - alapuló iskolai életet. 4 munkaterv végrehajtásába minden tanulót bevon tanulóközösségének választott vezetősége, a Diáktanács, amelynek tagja a mindenkori KISZ-titkár is. Az iskolai közgyűlés félévenként hallgatja meg a Diáktanács beszámolóját, összegezi az eredményeket és határozatokat hoz a munka javítására. A KISZ szervezet által irányított tanulóközösség munkájának eredménye, hogy az iskola összetett házi versenyében elért pontszámok alapján az I. helyezésű III. b osztályból a zebegényi jutalomtáborozáson Bécsi Sándor, Farkas István, Krisztián Ferenc, Németh Sándor, a III. helyezésű II. b osztályból Solymos István és Koch Tibor, a II. helyezésű I. c. osztályból Horváth László, Somlai Gábor, a IV. helyezetü II. a osztályból Viola Tamás és Nagy Zoltán tanulók részt vehetnek, mint a legjobb osztályok legjobb közösségi munkát végzett tanulói. Ösztöndijak A Lovászi Kőolajtermelő Vállalat havi 300 - 300 Ft társadalmi ösztöndijat adományozott Végh Gábor IV. o.-os és Pongrácz Piroska I. c. o.-os tanulóknak. A tanulók általános megítélése Évvégi bizonyitványt kapott 244 tanuló. Ezek közül az általános tanulmányi eredménye: kitűnő 1 - jeles 4 - jó 24 - elégséges 45 -elégtelen 12 fo-nak. . A Kőolaj bányászati és Mélyfuróipari Technikum tanulmányi átlaga: 2^84, * Vegyipari Technikum tanulmányi átlaga: 3*24. A tanulók névjegyzéke és érdemjegyei A tanulók elbírálásakor az elórt eredmény kifejezésre: magaviseletből példás /5/, jó /4/, kifogásolható /3/, tűrhető /2/, rossz /l/ érdemjegyek szolgálnak. A tanulmányi előmenetel elbírálásának jegyei: jeles /5/ Jó /4/, közepes /3/» elégséges /2/,elégtelen /I/. Az általános tanulmányi eredmény elbírálásának jegyei: kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. Rövidítések és jelzéssk magyarázata: i = ismétlő, k - kollégista. 788/S. - 31 Kőolajbányászati és Mélyfuróipari Technikum X. a osztály Osztályfőnök: PERVEIN TIBOR Sorszám A tanuló neve ismétlő-e ? /i/ Kollégiumban lakik ? A/ Magatartás Magyar nyelv és irodalom Orosz nyelv és irodalom Történelem Matematika Fiáka Kémia Szabadkézi rajz Ábrázoló geometria Testnevelés Ásványtan Laboratóriumi gyakorlat Műhelygyakorlat Általános tanulmányi eredmény 788/3. Alexandroff Gábor A/.... 5 3 3 3 222433333 köz.. B*gi Károly A/.........5244233434434 köz. Bakó Csaba A/......................5 3 3 3 2 2 2 4 3 4 3 3 3 köz. Balogh Péter....................4 2 2 2 2 2 2 4 2 5 3 2 3 els. 5 Biró Zoltán ...........................545555455 fm54> jel. Dukai Ferenc ..........................5 2 3 3 3 3 2 4 3 3 3 2 4 köz. Fejér Attila A/...........3223222335323 els. Felker József .............5 3 4 4 3 3 4 4 3 3 2 3 3 köz. Gorontai József ....................4 2 3 5 3 4 2 3 3 3 3 2 4 köz. ,10 Gyenese István ................5 2 4 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 köz, Haász György A/...........5455555555555 jel,» Halász Sándor A/ ........ 4 3 3 4 3 4 4 4 5 4 4 4 4 Horváth Béla..........................4 2 1 2 4- 2 2 4 3 3 2 2 4 élt. Horváth János ........................4 1 2 4 2\' 3 3 3 3 3 3 2 4 elt* 15 Horváth Tibor A/................4434234333433 köz. Lakatos Péter A/ ....*... \' 4 2 2 3 3 3 2 4 3 3 3 2 4 els, Lékal Gusztáv........................5445455554544 jó Mátai Imre ..............................4334343444434 köz. Párta János ........................5 3 4 5 3 4 4 3 3 3 4 3 3 köz. 20 Pozsgai János /k/................4 3 3 > 4 4 3 4 5 3 5 3 5 "köz. Rétfalvi Árpád ......................4212222334333 elt. Silló Elemér ...............4 4 3 5 5 5 4 4 4 5 3 4 4 jő Spilák Lajos A/..................5 3 4 4 2 2 3 5 4 > 3 3 4 köz. Szuknai Lajos ....................5 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 2 3 köz. 25. Tanczemberger Sándor...... 5355455453544 jó Tibol Miklós ........................4 2 2 3 2 2 2 3 3 3 3 2 4 els. Tóth János ..............................5222222443324 els. Varga Imre ..............................5455554555545 jel. Varga Zoltán ..........................4455555554555 jel. 30 Vécsi Károly..........................4 3 3 4 4 3 3 3 3 4 4 3 3 köz. Baranyai Zoltán A/............5344322335433 köz. Sor-szán A tanuló neve ismétlő-e ? /i/ Kollégiumban lakik ? A/ Magatartás Magyar nyelv és irodalom Orosz nyelv és irodalom Történelem Matematika Fizika Szabadkézi- rajz Ábrázoló geometria Testnevelés Kémia Ásvány és kőzettan Laboratóriumi gyakorlat Műhelygyakorlat Általános tanulmányi eredmény - 32 - Kőolajbányászat és Mélyfuróipari Technikum 1« b osztály Osztályfőnök: JÁNOSSí KLÁRA Kimaradt: Szili Dezső 788/S Bognár Vilmos ............4 3 3 3 3 2 3 3 4 3 4 2 5 köz, Bolla Attila ............. 4333334333334 köz« Czoma Péter .............«3 3 3 3 4 4 3 3 4 3 4 3 4 köz« Csizmadia József «........ 31334333fm2334 elt. 5 Dolmányos Ferenc ......... 4 2 2 4 3 2 3 3 4 2 3 2 3 \' h els« Fodor István /k/.........5 3 3 4 3 4 4 4 3 4 4 2 4 köz. Gyurcsák Attila..........5 4 4 4 4 4 5 4 fm 4 3 3 4 jó Hercsik József ...........4 2 1 2 1 1 2 2 2 2 3 2 4 elt« Iker Endre A/ ........... 5334334433323 köz. 10 Jaksits Imre ............. 2121213331212 elt* Jós Péter ••..»..••.......5 3 4 4 4 4 4 4 5 4 4 3 4 jó Kővári László A/........4 3 3 3 4 3 3 4 4 3 3 2 4 köz. Kulies Sándor A/.....*•« 41333133323 2 3 elt* Lenkovics László .........5 3 3 4 4 4 5 5 4 3 4 3 5 köz« 15 Mátrai Lajos .............4 2 3 2 2 1 3 3 fm 2 2 2 3 elt. Nagy Géza ................ 4121223332323 elt. Nagy Károly A/.......4 3 2 3 3 3 4 3 3 2 4 2 2 els* Németh Gyula .............4 4 3 4 4 4 4 4 5 3 4 3 4 jó Németh Pál A/........... 4234533433323 köz. 20 Nóvák Ferenc ............. . 4 4 3 3 4 4 3 fm 2 3 3 3 köz. Patkó Ernő A/«.......... 5 4 5 5 5 4 4 5 fm 5 5 4 4 jó Péntek László A/ ....... 4 4 3 4 4 4 4 5 4 4 5 4 3 jó Polgár József ............4 1 1 2 1 1 3 2 4 2 3 2 3 elt. Punger László ............3 2 2 3 2 2 3 3 3 2 3 1 1 elt. 25 Stricz Károly A/*.......4 3 3 3 3 2 4 4 3 2 2 3 « köz. Szabó Antal A/ «......... 4323323333323 köz. Szabó István A/.........5 4 4 4 4 5 4 4 4 3 5 3 3 Jó Szabó Péter A/.......... 5 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 köz. Szerdahelyi István.......4 3 4 2 2 3 4 3 4 2 4 3 2 els. 30 Tóth Ferenc A/ .......... 5 3 3 4 3 3 4 3 4 2 4 2 4 köz. Tulok János A/ *......... 4212424332324 elt. Zieger Vilmos A/........5 4 4 5 5 5 4 5 4 4 4 3 4 Jó - 33 - Kőolajbányászati és Mélyfuróipari Technikum II* a osztály Osztályfőnök: Birő Ferenc Sorszám A tanuló neve ismétlő-e ? /i/ Kollégiumban lakik ? A/ Magatartás Magyar íiyetv és irodalom Orosz nyelv és irodalom Történelem Matematika Fizika Ábrázoló geometria Testnevelés Mechanika Gépelemek Kémia Föld és őslénytan Kőolaj és földgáz Laborgyakorlat Műhelygyakorlat Általános tanulmányi eredmény Kimaradt: - 788/S. . Bakonyi Attila................5 3 3 4 3 2 4 3 3 3 3 3 4 2 4 köz* Bakos Ernő /k/................53435343333333* köz. Banitz Miklós ......... 4 2 1 2 2 1 1 5 1 1 1 2 1 2 3 elt. Béres István /k/..............533444443444434 jó 5 Bukovics Jenő .................4 2 1 2 4 2 3 3 3 3 3 2 3 2 2 elt. Csontos Péter ......... 334333443233334 köz* örégelyi Kiss Vince ...3335 3 22423 33*33 köz. Farkas János A/............53444 5434543 >44 jó Friedreich Béla A/ ...42322233223 2224 els. 10 Gerencsér György ...... 433322344223234 els. Gyimes István ..............4 2 2 2 3 2 2 > 2 2 2 2 3 3 3 els. Gyurkó Károly /i/\'....» >23443* 34432445 köz. Horváth József................432322231223323 elt. Izsák Miklós ....................4 1 2 2 2 2 2 3 2 2 1 2 2 2 3 elt. 15 Kiss Sándor A/..............432322442222233 ela. Kovács János A/............544354533453444 JÓ Kuzsner István /!/ .... 2233233 5 3232233 els. Magyar Sándor A/ ..... >44433 >33343434 köz. Nagy Zoltán A/ ....... 455>55>55555544 jel* 20 Porogl Imre A/ ....... 4 2 2 3" 2* 2 3 3 2 3 2 2 3 2 2 els* Pőez András ................4 2 2 2 3 2 2 3 2 2 3 2 3 2 3 els. Radics Mihály A/..........434333443333 324 köz. Révész László A/..........332>22433323423 els. Rózsa CsabaA/..................4343223>1133424 elt. 25 Selár Boldizsár A/..«. 3*45555. *5544544 jó Szabó János .....................4 3 4 3 4 4 3 > 3 3 4 2 3 3 4 köz. Tóth Tibor ..............5 2 3 2 2 2 4 4 2 3 3 2 3 2 3 els. Valusek ünre ...............4 2 3!; 2 4 2 3 3 3 2 3 3 3. 2J J köz. Varró István ..••••«.«. 4 3 3 4 3 3 4 3 * 4 4 4 3 3 * köz, 30 Veit Lajos ........................4 3 3 3 3 3 3 > 3 3 3 3 2 3 köz. Végvári Zoltán /i/ .... 43*2222>23322 3 4 els. Viola Tamás ..................> 4 4 4 3 4 4 > 4 4 4 4 4 4 4 jó Zolder Emil......................4 2 1 2 2 2 2 3 1 1 2 2 2 2 4 elt. | 1 -3* - * Kőolajbányászati és Mélyfuróipari Technikum II* b osztály Osztályfőnök : TAPOLCZAY MIKLÓS Sorszám Á tanuló neve ismétlő-e?/!/ Kollégiumban lakik? A/ Magatartás Magyar nyehr és irodalom Orosz nyehr és irodalom Történelem Matematika Fizika Kémia Ábrázoló geometria Testnevelés Föld és őslénytan Gépelemek Mechanika Kőolaj és földgáz termelés Laborgyakorlat Műhelygyakorlat Általános tanulmányi eredmény 788/S. Albert Sándor ................423332243332224 els. Bakos Sándor A/..........41122223 fm 222223 elt. Baranyai István ...... 523324234343234 köz. Barna István..................4 2 2 4 2 3 2 3 2 3 2 2 2 3 2 els. 5 Csöke Zoltán A/..........533355344344434 köz. Csonka István...........43332233 fa 321322 elt. Dallos Ferenc A/ 533323343433333 köz. Fehér László A/..........433554343433434 köz. Heinek János A/..........443333335322333 köz. 10 Horváth Dozső..........435323345334333 köz, Horváth Dóri Károly A/ 533 544443 ?55444 J á Horváth péter A/ •••• 4223 543 45323333 kBz. Jakab Ferenc A/..........53323 2 243222323 els. Józsa István..................423222445422234 els. 15 Kálmán Józsof................533344333333334 köz* Kiss László ..................2 1 1 2 1 1 2 2 3 2 1 1 1 2 2 elt. Koch Tibor ......................5 3 3 4 4 5 4 4 4 4 5 4 4 3 5 Jó Kovács Géza............5 3 4 4 4 3 3 4 fn 3 3 3 4 3 4 köa. Kovács Károly................4 3 4 4 3 3 3 4 5 2 3 3 3 3 3 köz, 20 Kovács Zsolt A/..........422222234222223 els. Ludas Ferenc A/..........53 3 544444543434 jó Madár Józsof A/..........533323443233234 köz. Molnár Árpád /i/..........4223 2233 533232 4 els. Pungor Tibor A/..........53344343334433f3 köz. 25 Radics György A/ .... 534444444343434 jó Répás András ..................412421223223222 elt. Sallai Endre A/..........5223 22345343335 köz. Solymos István ....... 5 3 4 3 .2 2 3 4 5 4 3 2 3 3 4 köz. Soós Ernő........................4 5 5 5 5 5 5 5 f® 5 5 5 5 4 3 jel. 30 Szabó Béla A/..............423332343433334 köz* Tóth Pál..........................5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 4 4 jó Venczler Béla................522432333333335 köz. Végh Józsof A/............53244334fn343334 köz* - 35 - Kőolajbányászati ós Mélyfuróipari Technikum III* a osztály Osztályfőnök: BANGÓ ZOLTÁN Sorszám A tanuló neve ismétló-e ? /i/ Kollégiumban lakik? A/ Magatartás | Magyar nyelv és irodalom Orosz nyelv és irodalom | Történelem Matematika Szakrajz Testnevelés Géptan Elektrotechnika Teleptan Geodézia Mélyfúrás Kőolaj és földgáz termelés Laborgyakori at Műhelygyakorlat Általános tanulmányi eredmény 788/a. Adlovits László .......53 3 4 44 5 *4444 4 4 > jő Baranyai József A/.... # 4333*44443 4 4?3? köz* Csuti János ........»..5 * 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 * 4 4 jő Dombos János .......... 534534454334444 jó > Dudás Dezső /k/ ....... 43332*332233 ^33 Gudina József ........ 222212311211222 el, Gyergyói János ........ 5 3 4 4 4 4 4 4 4 3 4 3 3 3 3 köz. Kalocsai Imre.........4 2 3 3 1 2 4 2 2 2 1 2 2 2 3 slt. Keczely János /k/ ..... 43222*322332323 el; » 10 Klemann Péter.........4 2 1 2 13 4 2 2 2 3 2 2 3 3 elt. Klinger László ........4344333*4444444 jó Kornádi János *..««•*...42 2 2 2 2 3 2 2 2 ü 2. 2 2 2 űle. Kovács Béla /k/ ...... > 3 3323433433333 köz. Kovács Sándor /k/.....> 4 4 4 2 4 fm 3 3 3 2 3 2 * 3 fe-Sz. L5 Kulcsár János A/.....>2333 ^4432*443 ^ köz. Kulcsár Zoltán A/ •••• >344344543 ?>4>4 jó Kiirthy Botond .........4 4 5 5 2 4 4 4 3 3 3 4 4 4 4 köz. Loverk Menyhért........>223*333333433« köz. Luczi László A/......>23345343244444 kos* 20 Mihalicz Győző A/ .... 4 3 3 3 3 5 4 5 4 3 4 4 4 4 2 köz. Németh László.........> 2 2 4 2 3 5 4 4 3 > 4 3 3 * kc*. Pataki Miklós ......... > 4 > 4 4 > 4 5 5 4 5 4 4 4 4 jc j Rétfalvi László....... 533223fa32333243 köz» Siklósi János A/..... 433324433332234 köz. í> Tarr Ernő...................423313322333334 elt* Tibol Pál ............. 545523454544434 Tura Attila .......... >44433445455443 Já - - 36 - A kőolajbányászati és Mélyfuróipari Technikum III* b. osztály Osztályfőttök: MEIXNER BÉLA x Sorszám A tanuló nevo ismétlő-e? /i/ Kollégiumban lakik? A/ Magatartás Magyar nyelv és irodalom Orosz nyelv és irodalom Történelem >| Matematika Test nevelés Szakrajz Géptan Elektrotechnika Teleptan Geodézia Mélyfúrás Kőolajtermelés és földgáz (ot| Laboratóriumi gyakorlat Műhelygyakorlat Általános tanulmányi Kimaradt: - Balogh Gyula..................233325322333332 köz. Bécsi Sándor ..................54454fm444444443 jó ] Bibol János ....................533335332333343 köz. j Cserni Józsof A/ .... 534444444445444 jó 5 Ballos László ................>32423333333332 köz. Dobány László /k/ .... 244434344445524 jó Farkas István A/..*» 543 534344445444 jó Gacsi István..................332214221212223 eltji Gödinek Zoltán ....... 4 2 3 4 3 3 2 3 2 3 4 4 3 3 3 köss 10 Gyenge Csaba A/..........4333234432333 3 4 köz.: Győrvári György A/*« 543545444434433 JÓ Horváth Lajos ................222315211212223 elt. Horváth Ottó A/..........533555433445444 jó Károlyi István A/-••• 434443444443. 3*|4 jó 15 Krisztián Ferenc ..........544544344435455 jó Koltai Attila A/ .... 4 44334333353324 köz. Lengyel József..............4222132222123\'33 elt. Lenkovics Ferenc ..........534353443334434 köz. Monori László ................54455 fm 45 5 545544 jó 20 Németh Sándor A/.... 544555455445435 jó Németh Zoltán................533444354454444 jó Oláh Gábor A/ ............33242244 5444444 Sajni Árpád ....................432323422333333 köz. Somogyvári István A/. 533323322333233 köz.; 25 Sümegi Antal.......I. 534423323333334 köz.: Schwendtner Imre A/** 535443433454333 köz.; Tarlós Lajos..................222214311212222 elt.j Yarga István .................5*55433 55 5 55 545 jó Végvári József ..............4-24334333343244 köz, 37 - Kőolajbányászati és Mélyfuróipari Technikum IV. osztály Osztályfőnök: CSERFALVI JÓZSEF Sorszám A tanuló neve ismétlő-e? /i/ Kollégiumban lakik? /k/ Magatartás Magyar nyelv és irodalom Orosz nyelv és irodalom Történelem Matematika Testnevelés Munkaegészségtan Szakrajz Géptan Mélyfúrás Kőolaj és földgáz termelés Üzemgazdaságtan La boralóriumi gyakorlat Műhelygyakorlat Általános tanulmányt eredmény ( Kimaradt: - 788/8. Balogh Miklós......................3445554 jő Böndioz Rozália A/............534323*2222 3 33 ©ls. Csornai Imre A/..................3 3 3 3 2 5 4 3 3 3 3 3 4 3 köz. Horváth Etelka....................4 4 4 3 3 4 3 3 3 2 3 3 4 3 köz. 5 Horváth Józsof....................4 2 3 3 2 4 3 3 3 2 3 3 3 3 köz. Jutási Béla..........................53443443 4 54445 .ló Katona Ibolya ....................44444344344554 jó Khausz Margit ............5 4 4 2 4 4 3 4 3 4 3 4 5 5 kö* » Lőrinoz László ....................5 3 5 3 3 5 4 2 3 2 3 3 3 3 öz. 10 Marton László .....................4 4 3 5 2 4 3 3 2 2 3 3 3 3 köz. Meggyes Ferenc ...................5 3 4 3 3 > 3 3 4 3 3 4 4 4 kö\\ , Merk János ............................54333533323333 oz. Molványi Ferenc A/ ---------53332533333343 koz. Pilozer Péter ......................5 3 3 4 3 4 3 3 3 3 3 4 4 3 kö, . 15 Pordán Horváth 4va............>4544444334454 jó Simon Pál ..............................5 4 5 5 4 fin 5 4 5 5 5 5 5 5 jel. Sólyom Zsuzsanna ...............4 4 4 3 2 5 3 3 3 4 3 3 3 3 köa. Szakály Áron A/................55554554555555 jel* Szakony György....................5 4 4 3 3 > 3 3 3 4 3 3 4 4 köz. 20 Varga Csaba /k/...........43322>43222333 els. Yarga György A/................53433445454455 Jó Varga Józsof ........................5 3 4 3 4 4 4 5 5 5 4 5 5 5 jd Vámosi György..............5 3 3 3 3 4 3 2 3 3 3 2 3 3 köz. Vógh Gábor A/............5 4 4 4 5 4 4 4 5 5 4 5 4 > jó 25 Virág Endre /k/..................55455454555555 jel. Ziegor Lajos A/................55555555555555 kit. - 38 -Vegyipari Technikum Osztályfőnök: MEIXNER BÉLÁKÉ Sorszám A tanuló neve ismétlő-e? /i/ Kollégiumban lakik? A/ Magatartás Magyar nyelv és irodalom Orosz nyelv és irodalom Történelem Matematika Fizika Kémia Rajz Testnevelés Munkaegészségtan Laborgyakorlat Általános tanulmányi , eredmény Kimaradt: Horváth-Margit A/»» \'/88/3. Bende Klára ....................................5 4 344543445 jó Bondár István A/........................53343334443 köz. Borszéki János .......................5 3 3 4 3 4 4 3 3 4 4 köz. Burján Zsuzsanna ...................5 4 5 5 4 4 3 > 4 5 3 jó 5 Cserfalvi Tamás ............................5 3 4 4 4 5 4 4 4 4 4 jó Cséka Éva ..............................5 4 4 4 5 4 4 4 4 4 4 jó Csondor István..............................4 2 3 3 2 2 1 3 3 3 2 elt. Endrédi Dezső /k/........................42223224323 els. Fehér Valéria................................5 3 3 5 5 5 4 4 fm 4 5 jó 10 Gaál Miklós ...................................5 4 4 $ 3 3 4 3 3 $ 3 köz. Gyimesi Árpád A/........................42243334443 köz. Horváth László ..............................54444434443 jó Iglódi József ................................5343342 3 433 köz. Keller Ferene ................................53332233332 els. 15 Király Mária /k/ ..........................54434333334 kőz* Küronya István ..............................55555555555 kit. Loós Csaba.........................53444433443 köz. Matics Zoltán ................................53433333342 köz. Molnár Ferenc ................................53334434343 köz. 20 Molnár Kálmán A/........................5 3 3 4 4 4 4 4 5 4 4 jó Nagy Ernőd Iván A/......................53343333>43 köz. Palkovics Ferenc A/..................«3232324342 els. Pereze Ágnes ......;....................5 3 3 3 3 3 2 4 4 3 3 köz. Péterdi Viktória A/..................5^ 5 5 5 5 5 5 5 5 5 kit. 25 Pongrátz Piroska A/..................53444434544 jó Pölöskei István............................5344444444? jó Punger János ...................4 > 3 3 2 2 2 4 3 4 2 els. Richtarich József A/................5 3 3 5 4 4 3 4 4 4 4 köz. Skóza Sándor A/..............53332333532 köz. 30 Somlai Gábor A/ ..........................5 4 4 4 4 5 4 4 4 5 4 Jó Szabó Veronika A/............5 4 4 4 3 3 3 3 fm 4 3 köz* Szakonyi Klára ........................53433324433 köz. Tér László A/..............................53333344433 köz* 39 - Tagozatvezető: Cserfalvi József A Kőolajbányászati és Mélyfuróipari Technikum Levelező tagozata tanulóinak névjegyzéke 1 Cseh László 1 Bálint Eleonóra 2 Csobánczi Károly 2 Cécó Elek 3 Csók József 3 Dobó József 4 Dén Jenő 4 Fodor Imre 5 Eperjesi Ferenc 5 Héja Lajos 6 Hegedűs György b Horváth Miklós 7 Horváth Jenő 7 _ H.Tőth Mihály 8 Kovács János 8 Kanyó János 9 Megyeri Ferenc y Krenács Kálmán 10 Parkánszky Dezső 10 Őze Mária 11 Polán József 11 Petróezi Lajos 12 Szedleczki Gyula 12 Póta Anna 13 Szentes Ferenc 13 Szabó Sándor 14 Szita Béla 14 Vass Gyula 15 Tálosi Lajos 15 Virág Rezsőné II* osztály III* osztály 1* Bálint Valérné 1 Anlauf Józser 2 Bogdán Dezső 2 Bagdi Jenő 3 Férhezly Károly 3 Beleznay Lajos 4 Fórján Lajos 4 Horváth Ferenc 5 Gelencsér Pál 5 Kele István 6 Hermán Ferenc 6 Király Mihály 7 Hortobágyi János 7 Kiss Gál István 8 Kodela István 8 Kondákor Sándor 9 László Zoltán ? Pintérics Dénes 10 Lovassy Sándor 10 Prunner Gyula 11 Melles László 11 Rózsás Dénes 12 Salamon András 12 Siklósi József 13 Szendrői Tibor 13 Soproni Tibor 14 Virasztó József IV. osztály 1 Császár Lajos 4 Rétfalvi Lajos 2 Hegyi István 5 Sehillinger Albert 3 Rákóczi Ferenc 6 Szittár Antal 7 Varga Gyula 788/S I. a osztály I* b osztály A tanuló neve Sor- ^ tanuló neve szám szam - 40 - Felvételi, javító, különbözeti vizsgálatok az \\ 1959-60« tanévben a/ Felvételi vizsgálatok: 1959* április 2-3 -án a Kőolajbányászati és Mélyfuróipari Technikumba felvételi vizsgát tett 112 tanuló, felvételt nyert 61 tanuló« 1959, augusztus 27-én a Vegyipari Technikumban a felvételi vizsgát tett 82 tanuló közül felvételt nyert 34 tanuló. b/ Javitóvizsgálatok: 1959« augusztus 31-én, II,a osztály: Dudás Dezső matematika 2, Gyur-kó Károly orosz nyelv 1, Kalocsai Imre föld és őslénytan, 2, Kornádi János matematika 2, Kuzsner István mechanika 1, Molnár Árpád mechanika 1, II, b osztály Gacsi István matematika 2, Horváth Lajos matematika 2, Tarlós Lajos mechanika 2, gépelemek 2, Összesen: 9 Megfelelt: 5» nem felelt meg 4, c/ A levelező tagozaton felvételi vizsgálatot tett J0. tanuló^ felvételt nyert 62 tanuló. Képesítő vizsga \' Képesítő vizsgára 28 tanuló jelentkezett. Az Írásbeli képesitővizsga ideje 1960, május 13»14,15,17* a gyakorlati képesítő vizsga ideje 1960, május 20* a szóbeli képesítő vizsga ideje 1960, junius 13^ 14, 15, napja, A képesitő vizsga elnöke volt a Nehézipari Minisztérium megbizásából Varga József főmérnök, társelnök a Művelődésügyi Minisztérium megbizásából Sümegi Béla szakfelügyelő. A szóbeli vizsgálat eredménye: kitűnően felelt meg: 3 jelesen felelt meg: 4 jól felelt meg: 4 közepesen felelt meg: 7 megfelelt: 6 javit: 4 A mult évben képesítőzött tanulók közül egyetemre felvettek az 1959-1960 tanévre: Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc Gépészmérnöki Kar 1 788/S* - 41 - Régebben képesitőzöttek közül egyetemre felvettek az l?3?-60. tanévre Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc, Bányamérnöki \'Kar 1 Veszprémi Vegyipari Egyetem, Veszprém Vegyészmérnöki Kar 2 A levelező tagozaton képesitővizsgóra jelentkezett "/ tanuló. A képesitő vizsgáit ideje: Írásbeli: 1960. május 29 - június l-ig. gyakorlati: 1960. junius 2. szóbeli: 1960. junius 30. 788/S. - 42 - Statisztika 1. A tanulók száma és fontosabb adatai össze sen levelező tagozat a/ A tanulók szómának alakulása la Ib Ic Ha Ilb ma QEb XV Olajb. Vegyi I II III IV Összesen Beirt tanuló 33 33 34 33 33 27 29 26 214 34 30 14 13 7 67 Osztályozott összesen: 31 32 33 33 33 27 29 2b 211 33 30 14 13 7 b/ Osztályozott tanulók szüleik lakhelye szerint i ! az iskola székhelyén lakik 15 15 18 14 11 { 12 17 lb 100 18 Baranya megye 3 1 1 2 3 Békés megye 1 .1 1 Budapest 1 1 1 j 2 Fejér megye 1 1 1 Komárom megye 1 1 i 1 Somogy megye 5 1 2 4 2 i 3 2 1 18 2 Tolna megye : í 1 Vas megye 1 3 1 1 b Veszprém megye 2 1 1 2 í 2 9 Zala megye 7 11 8 15 lb IC 7 6 72 8 31 32 33 33 33 27 29 26 211 33 788/S. - 43 - c/ Osztályozott tanulók közül bejárók I a A, I b I c II a II b III a III b IV őssz, Kiskomárom községből Murakeresztur községből Fityeháza községből Pölöskefő községből Lovászi községből Letenye községből Sormás községből Gelse községből Szepetnek községből 1 I 1 I 1 I 1 I 1 II 1 I 1 I 1 II 1 II 1 I 1 I 1 II 1 II 1 I 3 I 1 I 1 I 2 I 1 II 2 II 1 II 1 I 1 II összesen: 3 I • 1 I 1 II 1 I 2 II 2 I 1 I 8 I 5 II Jegyzet: I vonaton jár be II autóbusszal jár be III kerékpáron jár be IV gyalog jár be d/ Osztályozott tanulók lakás szerint I a I b I c II a II b III a Illb IV össz. Szüleiknél lakik Kollégiumban lakik Szállásadónál lakik 18 12 1 15 1> 2 18 14 1 15 13 5 14 lb 3 lb 10 1 17 12 17 9 130 101 13 Összesen: 31 32 33 33 33 27 29 2b 244 e/ Osztályozott tanulók óramulasztása Igazolatlanul mulasztott órák száma 2 12 «W» 43 41 20 4y 2 169 Igazoltéul mulasztott órák száma 950 227b 973 889 1438 1302 1295 938 9881 786/3 - 44 - II. osztály Az 1960-61» tanévben használandó tankönyvek jegyzéke Kőolajbányészati és Mélyfúróipari Technikum I. osztály 25516/1. DKJdaiiii olvasókönyv 21166 Ottsznyelvkönyv I - II. 2OI3I/I-II __ Orosz nyelvkönyv /kezdők/ : 25517/1 " Történelem 2509 Matematika 2 5513 Fizika 25506 Kémia 25511 Szabadkézi rajz 25500 ábrázoló geometria 2570 Ásvány és kőzettan 25516/11. Magyar irodalmi olvasókönyv 25517/11. Történelem 2037 Négyjegyű függvénytáblázat 25514 Fizika 25501 Mérőszámos ábrázolás 25160 A kőolajbányászat kémiája 2571 Föld és őslénytan 25632 Mechanika 2517 Gépelemek .1-11 2 >163/1-11 Olajtermelés 25526 Irodalmi olvasókönyv 21194 Orosz nyelvkönyv III-IV. 21191 Történelem 2>504 Matematika 25518 Általános elektrotechnika 25518/a Érintésvédelem 25518/b Villamosmotorok kezelése 25518/c Automatizálás az iparban 25380 Teleptan 2523b Általános géptan Másodlagos rétegkezelések 2663/B Géprajzi alapismeretek 25610/I-II Mélyfúrás I-II 25401 Kőolajbányászati mérések ós műszerek III. osztály IV. osztály 25525 Irodalmi olvasókönyv II. rész 20109 Magyar nyelvtan 21191 Történelem 25509 Matematika 2013/a Érettségi matematikai összefoglaló 25507 Munkaegószsógtan 25402 Kőolajbányászati tervezés és szervezés A kőolajtermelés automatizálása 788/S - 45 - Az 1960-61. tanévben használandó tankönyvek jegyzéke Vegyipari Technikum I. osztály 2 5516/1. 21166 20131/I-II. 25517/1. 2 >09 25513 25511 25507 25394 25612 Irodalmi olvasókönyv Orosz nyelvkönyv I-II Orosz nyelvkönyv /kezdők/ Történelem Matematika Fizika Szabadkézi rajz Munkaegészségtan Kémia I. Laboratóriumi gyakorlat II.osztály \' 2>516/11. Magyar irodalmi olvasókönyv 2517/11. Történelem 25224 Matematika 2037 Négyjegyű függvénytáblázatok 25514 Fizika 25-16/136 Szerves kémia 25159 Laboratóriumi gyakorlat 25397 Gépelemek 256O8 . Szervetlenkémiai technológia 788/S. - 4b - Az 1960-bl tanévben használandó füzetek jegyzéke Tant árgy A füzet minőség Vegyipari Technikum Kőolajbányászati Technikum - I II I II III 17 Magyar irodalom vonalas 1 1 1 1 1 dolgozat 1 1 1 1 1 1 Orosz nyelv vonalas _ 1 1 1 1 1 1 dolgozat 1 1 1 1 1 1 szótár 1 1 1 1 1 I Történelem vonalas 1 1 p 1 1 1 1 Matematika kockás 1 1 1 1 1 1 sima 1 1 1 1 1 1 dolgozat 1 1 1 1 1 1 Fizika kockás 1 1 1 1 Elektrotechnika kockás 1 Kémia kockás 1 1 1 1 Lab org yakorlat kockás 2 2 2 2 2 2 Ásvány ós kőzettan kockás 1 Föld és őslénytan kockás 1 Teleptan kockás 1 Ábrázoló geometria sima nagy 1 Mérőszámos ábrázolás sima nagy 1 Mechanika kockás 1 Gépelemek 1 1 Általános géptan kockás 1 Olajtermelés kockás 1 1 1 Mélyfúrás kockás 1 1 Geodézia kockás ^ 1 Munkaegászségtan vonalas 1 1 Tervezés-szervezés vonalas 1 Műhelygyakorlat kockás 1 1 1 1 1 1 Szervetlen-kémiai technológia kockás \' - 1 788/3. - 4? - Téj ékoztató a z 1960 - 61 tanévre Az 1960-61« tanévre szóló beírások junius 21 - 22-én lesznek. Az üzemigyakorlat végzett és sikeres javitóvizsgát tett tanulók be-iratása 1960. augusztus 31-én történik. Az egy-két tárgyból bukott tanulóknak a javitóvizsgóra tanulmányi értesitőjük beadásával augusztus 13-ig kell az igazgatói irodában jelentkezniük. A javítóvizsgák augusztus 30-án lesznek. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 1-én de. 9 órakor lesz, utána osztályrendezés és órarendhirdetés. Szeptember 2-től órarend szerinti rendes tanitás. A díáksapka beszerzése és viselése minden tanulóra kötelező! A tanulók az iskolában csak munkaköpenybén jelenhetne«: meg« Ünnepi öltözet: a leányoknak sötétkék szoknya, fehér bluz a meghatározott diszitésselj a fiuknak sötétkék öltöny a meghatározott paszo-mánttal. Tankönyvét mindenki az iskolában szerezheti be szeptember első napjaiban, füzeteit azonban a papirkereskedésben már korábban is megveheti az előre összeállított egységcsomagok alakjában. A Ta.nulól Szabályzat a nyári nagyszünetben is kötelezői Az igazgatóság a nyári szünetben minden kedden 10 - 12 óráig áll az érdeklődők rendelkezésére. 188/8. |
