* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 9.07 MB | |
| 2018-03-27 12:37:29 | |
 | |||||||
Nyilvános  499 | 1712 | Rövid leírás | Teljes leírás (155.78 KB) | A nagykanizsai izr. hitközségtől fenntartott felső kereskedelmi iskola és a vele kapcsolatos női kereskedelmi szaktanfolyam értesítője az 1913-14. tanévről az intézet fennállásának 57. évében Szerkesztette: Bún Samu A Ferencz József-rend lovagja, igazgató. Nagykanizsa, 1914. Az "Elite" Könyvnyomda nyomása. 37682 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: F. soa \' A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉGTŐL FENNTARTOTT FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉS A VELE KAPCSOLATOS NŐI KERESKEDELMI SZAKTANFOLYAM ÉRTESÍTŐJE AZ 1913—14. TANÉVRŐL AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 57. ÉVÉBEN. \\ > SZERKESZTETTE: BÚN SAMU A FERENOZ JÓZSEF-REND LOVAGJA, IGAZGATÓ. ED ¿ét if NAGYKANIZSA, 1914. AZ „ELITE" KÖNYVNYOMDA NYOMÁSA. N A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉGTŐL FENNTARTOTT FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉS A VELE KAPCSOLATOS NŐI KERESKEDELMI SZAKTANFOLYAM ÉRTESÍTŐJE AZ 1913-14. TANÉVRŐL * AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 57. ÉVÉBEN^!! ^ff j\'í :;f- C \\:Vr -V SZERKESZTETTE: BÚN SAMU A FERENCZ JÓZSEF-REND LOVAGJA, IGAZGATÓ. NAGYKANIZSA, 1914. AZ „ELITE" KÖNYVNYOMDA NYOMÁSA. I. Iskolaszék. Elnök: Dr. Rothschild Jakab Alelnök: Heltai József Jegyző: Barta Lajos Dr. Neumann Ede, iskolai felügyelő ő Bettlheim Győző Bún Samu, igazgató ujnépi Elek Ernő Grünhut Henrik Halphen Mór 10 Havas Rezső Kertész József Löwe Adolf Dr. Miklós Dezső Dr. Ollop Mór 15 Ötvös Emil Pongor Henrik Rapoch Gyula Rothschild Zsigmond Dr. Rothschild Samu 20 Scherz Richárd Dr. Schwarz Adolf Schwarz Ignác csapi Sommer Ignác Szommer Náthán 25 Stern Sándor Dr. Villányi Henrik Dr. Weisz Lajos Weisz Jakab Zerkowitz Lajos II. Jelentés a lefolyt 1913—14. tanévről. Iskolánk ez évi történetének legkiemelkedőbb mozzanata a felső kereskedelmi iskolák felügyeletében beállott változás. A Budapesti Közlöny április 3-iki számában ugyanis a nagym. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur következő 1339/914. eln. sz. rendelete jelent meg: „Valamennyi felső kereskedelmi iskola és női kereskedelmi szaktanfolyam fenntartó hatóságának és igazgatóságának: A kereskedelmi szakoktatásnak az utóbbi években történt általános fellendülése s intézményei közt különösen a felső kereskedelmi iskolák és női kereskedelmi szaktanfolyamok számának nagy emelkedése maga után vonta, hogy a felügyelet munkaköre aránytalan és mindinkább növekedő mértékben túlhaladta azon kereteket, amelyek még az 1895. évben állapíttattak meg. Ehhez járult a női kereskedelmi szaktanfolyamoknak 1911. évben történt újjászervezése, ami ezeknek szakirányú felügyeletét tette szükségessé. Ezekre való figyelemmel elhatároztam a felügyelet ujabb rendezését oly módon, hogy az egységes központi hivatal keretében két felső kereskedelmi iskolai főigazgató közt egyenletesen megosztassék s ezzel külső szolgálati és felügyeleti eljárásuk közvetlenebbé tétessék az intézetek intenzív fejlesztése érdekében. E célból a felső kereskedelmi iskolákat és a női kereskedelmi szaktanfolyamokat a felügyelet szempontjából a következőkép osztottam meg: Schack Béla dr. kir. főigazgató hatásköre ezentúl a községi és társulati felső kereskedelmi iskolákra s az ezekkel kapcsolatos női kereskedelmi szaktanfolyamokra, a bpesti II. ker., Batthány-utca 8. sz. a., az V. ker., Vadász-utca 31. sz. a. és IX. ker., Mester-utca 23. sz. a. községi női kereskedelmi szaktanfolyamokra, továbbá az egri, esztergomi, győri, nagybányai, nagyváradi és zombori női kereskedelmi szaktanfolyamokra, valamint a budapesti, kolozsvári társulati kereskedelmi akadémiákra és a fiumei kiviteli akadémiára fog kiterjedni. Az állami, felekezeti és a magán felső kereskedelmi iskolákat s a fel nem sorolt több; összes női kereskedelmi szaktanfolyamokat Kirchner Béla kir. főigazgató hatáskörébe utalom. Az igy szervezett hivatal: A felső kereskedelmi iskolák kir. főigazgatósága cimmel Budapesten, V. ker., Szalay-utca 3. sz. a. nyert elhelyezést. A felügyelet ez uj rendszere a jelen rendelet közzététele után lép életbe." E min. rendelet értelmében intézetünk Kirchner Béla kir. főigazgató úr hatáskörébe utaltatott. A tanári kar április 21-én tartott értekezletén őszinte sajnálattal vette tudomásul dr. Schack Béla kir. főigazgató úr 1953/1914. sz leiratát, melyben az igazgatótól és a tanári kartól búcsúzik, iskolánk iránt minden alkalommal tanúsított jóindulatáért hálás köszenetét fejezte ki, őt változatlan nagyrabecsüléséről biztosította és ama reményének adott kifejezést, hogy főigazgató ur bennünket jövőben is jóakaratú baráti emlékezetében fog tartani. E határozatról dr. Schack kir. főigazgató urat jk. kivonatban értesítettük. Ugyanez ülésből kifolyóan a tanári kar válaszolva Kirchner Béla kir. főigazgató ur 1914/1914. sz leiratára őt uj tisztjében a legszivélyesebben üdvözölte és arról biztosította, miként teljes erejével rajta lesz, hogy őt buzgó munkájával működésében támogassa. Kir. főigazgató ur 2332/1913. sz. körleirata folytán és tekintettel arra, hogy iskolánk tanári kara teljes számmal vett részt a Keresked. Oktatásügyi Nemzetközi Egyesület augusztus 31-től szeptember 5-éig Budapesten megtartott X. kongresszusán, a javító vizsgálatokat augusztus 29-én, a folytatólagos beírásokat szeptember 6 — 8. napjain tartottuk meg, a rendes tanitás pedig szeptember 10-én vette kezdetét és szakadatlanul folyt a tanév végéig. Felvétetett az alsó osztályba 48 a középső „ 40 a felső „ 39 összesen 127 tanuló. A felvett tanulók közül tandíjmentes volt egészen 20, részben 41 tanuló, az elengedett tandij összege K 7840. Az iskolát a tanév végéig látogatta az alsó osztályban 48 a középső „ 39 a felső „ 38 összesen 125 tanuló. A felső kereskedelmi iskolák évről-évre tapasztalt szaporodása világos jele ez iskola mindinkább terjedő népszerűségének, ami tekintve a diplomás pályák túltömöttségét természetes is. A kereskedelmi iskola ma még mindig aránylag rövid idő alatt 5 elég szép existentiát biztosit végzett növendékeinek. Ez az oka, hogy a társadalom olyan rétegei is keresik fel, melyek ezelőtt idegenkedtek a kereskedelmi pályától. Sajnos azonban ritka eset, hogy a középiskola jeles vagy jó előmenetelü tanulói itt folytatnák tanulmányaikat. A zöme a középiskola gyengébb elemeiből kerül ki, minek természetes következménye, hogy a tanulók nagy része nehezen tud megfelelni a tanítási terv követelményeinek. A többféle intézetből jött tanulóanyag egységes fegyelmezése is kezdetben nem minden nehézség nélkül való. Mindamellett mondhatjuk, hogy az intézet úgy tanulmányi eredménye, mint fegyelmi állapota a lefolyt tanévben kielégítő volt. A tanulók szüleit azonban felkérjük, hogy gyermekeik munkálkodását és iskolán kivüli magaviseletüket figyelemmel kisérjék. Olvassák át az iskola fegyelmi szabályait és tudakozódjanak gyakran a tanulók felől. Intés esetén beszéljék meg a teendőket az osztályfőnökkel, ki e célra meghatározott és kihirdetett napokon szívesen áll rendelkezésükre. A tanitás a hivatalos tanterv alapján készült, főigazgató ur 392/1901. sz. a. leiratával jóváhagyott, állandó részletes tanmenet szerint eszközöltetett. Rendkiviili tantárgyak voltak: a gyorsírás, német társalgás és éneklés. A gyorsirást 3 csoportban (kezdők, haladók és végzők) heti 3 órában 52 tanuló, az éneklést heti 2 óráhan 42 tanuló, a német társalgást 5 csoportban majdnem valamennyi .tanuló összesen heti 6 órában látogatta. Az egészségi állapot ugy a tanári kar, mint a tanuló ifjúságot illetőleg kielégítő volt. Hosszabb ideig tartó betegség nem fordult elő. Okt. 5-én azonban több V. és VI. kerületi tanulót az ott fellépett kolera miatt 10 napra az iskolából ki kellett tiltanunk. A tanári karban változás nem volt. Domány Ármin tanárt a nagym. vallás és közoktatásügyi miniszter ur 198.120/1913. sz. rendeletével a VIII. fizetési osztály II. fokozatába léptette elő. Gondoskodásunk tárgyát képezte a tanulók valláserkölcsi nevelése. A hitoktatóktól követelt vallásgyakarlatokat a növendékek betartották. Az izraelita tanulók a téli zord idők kivételével minden szombaton délután a hitoktató és egy tanár kíséretében templomba mentek és főt. Dr. Neumann Ede főrabbi ur exhortá-cióját hallgatták. A római katholikus tanulók havonk\'int kétszer hitoktatójuk vezetése mellett misére mentek. A más vallású tanulók szintén meghatározott időben vettek részt a vallásgyakorlaton. Dr. Schack Béla kir. főigazgató úr intézetünket március 9-én meglátogatta, mely alkalommal az összes tanárok előadásán jelen volt. Április 22-én és 23-án Matavovszky Béla, győri felső ker. isk. igazgató mint az Orsz. Ipari és Kereskedelemoktatási Tanács 6 kiküldöttje látogatta az iskolát. Látogatása befejeztével a tanári testülettel tartott értekezleten megállapította, hogy az intézetben komoly, céltudatos munka folyik, a tanítási eredmény megfelelő, a fegyelem jó, a tisztaság kifogástalan. Május 29-én Kirchner Béla kir. főigazgató ur látogatta az intézetet. Örömmel állapítjuk meg, hogy végzett növendékeink ugy képzettségükkel, mint szorgalmukkal mindenütt az illetékes körök megelégedését váltották ki. Ennek bizonyítékául említjük, hogy évről évre több vállalat fordul hozzánk tanulóink alkalmazása végett és hogy majdnem valamennyien tanulmányaik elvégzése után rövid idő alatt találnak megfelelő állást. Igaz fájdalommal emlékszünk meg a nagy veszteségről, mely iskolánk felügyelő bizottságát ujnépi Elek Lipót keresked. tanácsos 1913. julius 5-én bekövettkezett halálával érte. 1879 óta, tehát 35 éven át volt tagja az iskolaszéknek s mint ilyen ahol csak tehette, iskolánk javát előmozdítani igyekezett. Egyike volt azoknak, kik a régi kétosztályú kereskedelmi iskola kiépítéséért, illetőleg felső kereskedelmi iskolává való átalakításáért kardoskodtak. Közgazdasági téren szerzett érdemeiért a király ker. tanácsossá nevezte ki, majd pedig magyar nemesi rangra emelte. Vele városunk közéletének is egyik köztiszteletben álló, puritán jellemű, minden szépért és jóért lelkesedő oszlopos alakja dőlt ki. Csak rövid idővel Utána (julius 14-én) követte őt a sírba Vécsey Zsigmond az intézetünket segélyező város nagyérdemű polgármestere, ki iskolánk fejlődését sok rokonszenvvel kisérte. 191l/12-ik cvi értesítőnkben jelentettük, hogy a tanulók folytonos szaporodása, az intézet állandó fejlődése az iskolaszék figyelmét az iskolaépületre irányították, mely a mai igényeknek már nem felel meg. Illetékes körökben azzal foglalkoztak tehát, hogy e célra a hitközség tulajdonát képező Nádorutcai telken uj, modern épületet emeljenek. Az 1913. évi gazdasági válság e terv kivitelét megakasztotta. A jelen tanévben azonban az elöljáróság az iskolaépítés eszméjével ujabban és a legkomolyabban foglalkozott, egy budapesti jóhirii épitő céget a tervek elkészítésével bízott meg és van remény arra, hogy működésünket 1—2 év múlva már a paedagógia és hygiéna követelményeinek minden tekintetben megfelelő uj hajlékban folytathatjuk. A felső osztály tanulói a szaktanár vezetése mellett e tanév folyamán is több helybeli ipartelepet tekintettek meg. Kellemes kötelességet teljesítünk, midőn az illető vállalatok igazgatóságának és tisztviselőinek a szives engedélyért és szakszerű kalauzolásért köszönetet mondunk. III. Eichberg Adolf 1806—1886. Megható ünnep színhelye volt május hó 17-én a nagykanizsai felső kereskedelmi iskola díszterme. Nem a megszokott iskolai ünnepek képe tárult ez alkalommal a szemlélő elé. A nagykanizsai kereskedő-világ kitűnőségeit láttuk itt együtt. Urak, akik kenyerük javát már megették gyűltek össze, hogy ifjúi lelkesedéssel ünnepeljék volt tanítójuknak, Eichberg Adolfnak, a nagykanizsai ker. iskola volt igazgatójának emlékét. 28 évvel halála után merül fel az Eichbergről való megemlékezés eszméje. A volt tanítványok egész serege a legmelegebben karolja ezt fel és az eszme a legrövidebb idő alatt testté válik. A tanítványok tiszteletét és szeretetét az idő nem halványította el, hanem ellenkezőleg csak fokozta. E tiszteletből és szeretetből fakadt a kötelességérzetnek ama magasztos megnyilatkozása, mely az Eichberg mozgalmat eredményezte. Ritka jelenség éz ma. És e jelenség értékét csak emeli az a körülmény, hogy a kereskedői pályán, tehát gyakorlati téren működő emberek tartották szükségesnek az emlékezés fáklyáját meggyújtani, hogy annak világánál hódoljanak ama férfiú emlékének, akinek oly sokat köszönhettek. Eichberg Adolf nagyságának kétségtelen bizonyítéka ez. Nem ismertem a pedagógusoknak e mintaképét és mégis magam elé tudom varázsolni alakját. Lelki szemeimmel látom jóságos arcát, de amellett az erélyt és erős akaratot visszatükröző vonásait is. Ez erős akarat adja kezembe a kulcsot annak a megértéséhez, hogy a szegény zsidó fiu minden anyagi támogatás nélkül tanul és a legnagyobb nélkülözések között megszerzi a kereskedelmi ismereteknek gazdag tárházát és ebből juttat bőségesen tanítványainak is. Jóságos arca pedig feltárja előttem a megboldogult egész kedély és lelkivilágát, a pedagógusnál a hatásnak igen fontos eszközét. Csak igy értjük meg azt a határtalan ragaszkodást, amellyel tanítványai még most is csüggnek emlékén. 8 Eichberg Adolf született 1806-ban Táborban, Csehországban. Szegény szülők gyermeke volt. Tizenkét éves korában otthagyja a szülői házat. Prágába megy és a papi pályára készül. Szabadabb szelleme azonban összeütközik az ortodox rabbik vakbuz-góságával. Ezért lemond arról a tervéről, hogy pap legyen. Tudásszomjától hajtva Bécsbe megy. Ambíciója vezeti s szorgalma segiti célja elérésében. Minden támogatás nélkül él itt s hallgatja a kereskedelmi szaktárgyakat a műegyetemen. Majd nevelősködik Mosonyban és Mezőkeresztesen. Később tanítói oklevelet szerez, melynek alapján 1839. szeptember 23-án a nagykanizsai izr. elemi iskolához megválasztották. Mint elemi iskolai tanitó derekasan megállja a helyét. Erdemei elismeréseül 1860-ban ez iskola igazgatójává választják. Igazán megfelelő munkakört azonban csak akkor nyert, midőn az 1867-ben megnyílt kereskedelmi irányú reáliskola igazgatójává választják. Mint ilyen hírnevet szerez magának és az intézetnek messze a város határain kivül is. Ez iskola ismertté lesz az egész országban, sőt a külföldön is. Kanizsán lakó tanítványai a város kereskedő osztályának díszei ma is, akikre ker. szaktudásuknál és intelligenciájuknál fogva büszkén tekinthet mindenki, aki ez osztály-lyal némi közösséget érez. Nem egy tanítványa pedig külföldön él előkelő közgazdasági pozícióban. A fiatal kor küzdelmei, a munkában eltöltött évek azonban nála sem multak el nyom nélkül. 1875-ben korára való tekintettel nyugdíjazását kéri. A veszteség, mely távozásával az iskolát érné, érzi a fenntartó hitközség. A tanítás alólTelmenti ugyan, de az iskola igazgatását és szellemi vezetését továbbra is Eich-bergre bízza. 1883-ban végérvényesen lemond. Lemondását az elöljáróság mély sajnálattal vette tudomásul és a visszalépő igazgatónak a népnevelés és ker. szakoktatás, különösen a tanintézet lendítése körül kifejtett ernyedetlen ügybuzgalmáért, valamint az iskolában szakadatlanul folytatott 40 évi üdvös és áldásos működéséért hálás elismerését fejezte ki (jkv: 1883 okt. 14.) A nyugalmat azonban nem élvezte sokáig. 1886-ban elszáll szüntelen dolgozó agyából az utolsó gondolat, elnémul örökre a munka embere. Eichberg Adolf életének e fontosabb momentumai teljesen megvilágítják egyéniségét. Ezek segítségével teljesen érthetővé lesz a nagy hatás, melyet tanítványaira gyakorol. Csehországban születik, de teljesen magyarrá lesz és a magyar kultúra szolgalatába áll. A ker. szakoktatást műveli oly időben, niidon Magyarországon az még a kezdet kezdetén volt. Az út, amelyen haladnia kellett teljesen járatlan volt ugyan, de ez csak buzditólag hatott reá. Dolgozott fáradhatatlanul, ideálizmusa volt a vezérlő csillaga. A tanügy ma sem az a tér, ahol a munkát akár erkölcsi, akár anyagi tekintetben honorálnák. Még kevésbbé volt az Eichberg működésének idejében. Ez a szempont azonban nem csökkentette munkakedvét. Szerette az ügyet, amelyet szolgált. 9 Ez a szeretet és a célért való lelkesedés vezérelte. Olyan korban, midőn az erkölcsi elismerésből is nagyon kevés, az anyagi elismerésből pedig alig valami jutott a tanítás terén működőnek osztályrészül, egyengette ő a ker. szakoktatás útját. Abban az időben, midőn e foglalkozás egyértelmű volt a nélkülözéssel s a tanügy terén dolgozni áldozat volt, dolgozott ő szakadatlanul kedvenc gyermekének, a ker. szakoktatásnak tökéletesítésén. Ma már megállapíthatjuk azt is, hogy nagy eredménnyel. Ez eredményt igazolják egyrészről tanítványai, akik a gyakorlatban szakismereteiknél fogva nagyszerűen beváltak, másrészről az a körülmény, hogy a mai fejlettebb szakoktatásunk azokon a pilléreken nyugszik, a melyeknek megalkotásában az oroszlánrész az övé. Tanítványai rajongással beszélnek még most is előadásairól, tanítási módszeréről. Ebből kétségtelenül megállapítható, hogy nem tartozott a szürke, sablonos tanítók rendjéhez, hanem tanitó volt a szó ideális értelmében. A ker. iskolának véleménye szerint kettős a feladata. Lássa el a tanulót a szükséges szakismeretekkel, de amellett nevelje a lelkét, csiszolja az elméjét is. Legyen a kereskedelmi iskolából kikerülő ifjú ember, polgár és kereskedő egyaránt. Közvetlen tapasztalatból ismerte a Nyugat kereskedőjének összes erényeit és a mi kereskedőinknek e tekintetben való elmaradottságát. Látta, hogy a kereskedő osztálynak „a magyar társadalomban mily csekély a becsülete. Erejének javát tehát arra szentelte, hogy a leendő kereskedő szellemi nívóját emelje. Erezte, hogy bizonyos tulajdonságok birtokában meg kell törnie annak az ellenszenvnek, mely az egész országban ez osztállyal szemben megnyilatkozott. A szoliditást, becsületet, szorgalmat, takarékosságot, kereskedői szellemet és munkakedvet tartotta a modern kereskedő elengedhetetlen feltételeinek. E tulajdonságokat plántálta növendékeibe. A jövő minden tekintetben igazolta, mert a mai kereskedelmi iskolában is e célokért küzdünk. Arra törekszünk, hogy növendékeinkben az emiitett lelki tulajdonságokat kifejlesszük, hogy a mai társadalomban hivatásukhoz méltó helyet foglalhassanak el. De nem hanyagolta el a kereskedelmi iskola másik fontos feladatát sem. Nem felejtette el egy pilianatra sem, hogy a gyakorlati életre neveli növendékeit. Ezért a gyakorlat követelményeit mindig szem előtt tartotta. Az életből az életnek tanított és igy biztosította az iskola szakszerűségét is. Azt hiszem ez a magyarázata annak, hogy a nagykanizsai ker iskola kereskedői körökben oly népszerű és kedvelt volt és a kikerülő ifjakat mindenütt szívesen alkalmazták. És ezt a nagy munkát minden dobszó és reklám nélkül végezte, mert ő a tettnek és alkotásnak, nem pedig a hiúságnak embere volt. Nem a feltűnési viszketegség, de a csöndes komoly munka, nem az elismerésnek a hajhászása, de a hivatásszeretet, nem az önzcs, de a legtisztább ideálizmus vezették mindenkor. Ideálizmusánál egyszerűsége volt csak nagyobb és ez tette a tanítványaival való érintkezését oly közvetlenné és bensővé. Ezért 10 volt ő tanitó, barát és szülő egy személyben, ezért emiitik tanítványai még most is a legnagyobb tisztelettel és szeretettel a nevét. Ez a nagyfokú tisztelet és emlékéhez való ragaszkodás szülte az Eichberg-mozgalmat. Egyik tanítványa egy helyben megjelenő újság hasábjain kiadja a jelszót: „Eichberget nem adhatjuk át az enyészetnek, emlékét meg kell örökíteni". A szó visszhangra talál. Rövid idő múlva már működik is az erre célra alakult bizottság. Gyűjtést indít a volt tanítványok körében és a befolyt összegből méltó módon örökíti meg az elhúnyt emlékét: 1.) Rendezi a megboldogult sírját s gondoskodik annak állandó rendbentartásáróí. 2.) 5800 azaz ötezernyolcszáz koronát Eichberg Adolf nevére szóló alapítvány alakjában a nagyk. izr. hitközségnél elhelyezett. Ez alapítvány kamatai, az alapítólevél rendelkezése szerint, részben szegénysorsú és jó előmeneteld ker. isk. tanulók jutalmazására, részben segélyezésekre fordítandók. 3.) Blau Lajos, nagykanizsai gyáros, az elhúnyt volt tanítványa, mestere iránt való kegyeletből megfestette annak arcképét. Az arckép ünnepi leleplezése f. évi május hó 17-én a felső ker. isk. dísztermében ment végbe. A bizottság Eichberg szelleméhez és egyéniségéhez méltóan házi ünnepet rendezett. És épen ezért intim keretben, de annál bensőségesebben folyt az le. Az ünnep fényét csak emelte, hogy Eichberg Adolf leánya, . őnagysága Nóvák Sándorné úrhölgy és egyik unokája dr. Nóvák Ernő kir. ügyész is megjelentek, hogy ők is lerójják kegyeletüket az elhúnyt iránt. Az ünnepet a felső ker. isk. énekkara a Hymnus eléneklé-sével nyitotta meg. Majd Grünhut Henrik, bizottsági elnök méltatta röviden, de annál melegebbv szavakban az elhúnyt érdemeit, vázolta az Eichberg-mozgalom történetét és annak eredményeit. Az emlékbeszédet, a volt tanítványok megbízásából Knortzer György, a Zalamegyei Gazd. Tkpénztár igazgatója mondotta. A tanítványi hála és a szeretet őszinte megnyilatkozása volt ez. Beszéde közben lehull az Eichberget ábrázoló arcképről a lepel és a jelenlévő családtagok és tanítványok áhítattal szemlélik Blau Lajosnak a mestert élethűen ábrázoló képét. Bún Samu, felső ker. iskolai igazgató, megható beszéd kíséretében átveszi a leleplezett arcképet. Eichberget méltatni erre tulajdonképen ő hivatott. Évekig az ő igazgatása alatt működött s mesterét tiszteli ő is Eichbergben. Az őszinte meggyőződés hangján jellemzi működését. Szavai azért gyakoroltak oly nagy hatást. Beszédét a következő hitvallással fejezte be; „Midőn dicső elődöm arcképét örömmel és hálás köszönettel átveszem, ünnepélyesen fogadom, hogy azt mindenkoron a legnagyobb tiszteletben fogom tartani és másokkal tartatni. Szolgáljon e kép intézetünk tanárainak és növendékeinek buzdításul arra, hogy bármily 11 csalódáson mennek keresztül az életben az igaz érdem elismerése el nem marad, a hálaérzet nem veszett ki az emberek szivéből. Utána Dr. Neumann Ede főrabbi a nagyk. izr. hitközség háláját tolmácsolja igen szép és emelkedett szavakban. A kultúra és vallás között a kapcsolatot fenntartani, az összhangot ápolni, minden tanitó ember kötelessége. Eichberg e kötelességét mindig hűen teljesítette és ezért is mintaképéül szolgálhat a mai tanítónak Kertész József, elemi iskolai izazgató, az elemi iskolai kartársak nevében rakja le az elismerés koszorúját s fejezi ki háláját azért, hogy a megboldogult megmutatta az utat, melyen halad-niok kell. Heltai József, kereskedelmi tanácsos, a soproni kereskedelmi és iparkamara megbizásából és nevében hódol Eichberg Adolf emlékének, aki a kereskedelmi szakoktatásnak Magyarországon úttörője volt. Majd ismét Grünhut Henrik elnök veszi át a szót és köszönetet mond mindazoknak, akik anyagi és erkölcsi támogatásukkal és munkájukkal hozzájárultak, hogy az Eichberg megörökítését célzó mozgalom sikerrel járt. A Szózat hangjai fejezték be ezt a felejthetetlen szép napot. Buzdításul szolgálhat ez mindnyájunknak, tanítóknak és tanítványoknak egyaránt. Az ünnep véget ért. Az emlékezés fáklyája kialszik. A hétköznapi küzdés szelle oltja azt ki. Új nap köszönt reánk, új eszmék, új emberek váltakoznak az élet porondján. Eichberg alakja azonban ragyog tovább. Az arckép, mely működése színhelyén hirdeti majd nagyságát késői utódoknak elpusztulhat, de Eichberg Adolf becsületes, munkás egyéniségének emléke élni fog. Élni fog szivünkben, intézményeinkben és a közszellemben. Balog Dezső. IV. Az iskola jótevői. Ösztöndijak és ösztöndíjas tanulók. Az alapítás éve Alapitó, adományozó Ösztöndíjas Oszt K f \\ Alapítványok: | 1890 1888 j 1895 1898 1899 1906 1906 1906 1906 1907 1908 1911 1912 1912 1912 1912 1913 1913 Gelsei Gutmann S. H. — — — 2 tandíjmentes hely Pollák Ármin, könyv — — — Báró Gutmann Vilmosné —*- — — megyeri Krausz Róza — — Nagykanizsai Takarékpénztár — — Ujnépi Elek Lipót -— — — — Dr. Villányi Henrik — — — — Dr. Stolzer Henrik — — — — Loewy Ödön — — — — — Danneberg Jakab — —■ — — Délzalai Takarékpénztár — — — Bún Samu — — — — — Eiehberg Adolf — — — — — Dr. Stolzer László — — — —■ Löwe Adolf könyv — — —• — Sommer Sándor — — — — Reichenfeld Sándor — — — — Ujnépi Elek Lipót — — — — Báró Eötvös József — — —• — Adományok: Scheer Imre Scherz Imre Radics Ferenc Singer Sándor minden 2. évben Salgó Károly Steiner Sándor Steiner Imre minden 2. évben Krausz Lajos Horváth Károly Löbl Jenő Mikó József Toch Ernő Haás Lipót Kohn Fülöp minden 2. évben Klein Imre Holzer László Dobó József f f a f f a a a f f k f a a k f a 12 60 40 40 20 30 23 52 30 100 100 40 80 80 21 6 20 11 40 20 826 13 30 60 80 83 Nagykanizsai Takarékpénztár — — Nagykanizsai Kereskedők Társulata — Zalamegyei Gazd. Takarékpénztár — Loewy Arnold — — — — — *Zerko\\vitz Lajos — — — — Néptakarékpénztár — — — — Dr. Miklós Dezső— — — — — Az 1893—4-ben érettségizeitek — Kaufmann Jenő Strausz Adolf Pcter Jenő Neu Zsigmond Kohn Vilmos Sommer Aladár Halász Vilmos Salgó István Székely Tivadar Pollák Béla Sommer Aladár Toch Ernő k a f k k k a k f a k f 20 20 20 20 20 40 35 50 50 30 20 10 1 1 II 1 1 1 II 1 1 II 315 — Fogadják a nemeskeblü emberbarátok e helyen is hálás köszönetünket. * A német nyelvben legjobb előmenetelt tanúsító 2 tanuló jutalmazására. A- .íSTv^ o. te: 3 t \\ & 1/ " r V. Tanári kar. Bún Samu, igazgató, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a Ferenc József-rend lovagja, a keresk. szakiskolai tanárok orsz. egyesületének választmányi, az orsz. izr. tanitó egyesületnek tiszteletbeli tagja, Nagykanizsa város képviselőtestületének, Zalavármegye törvényhatósági bizottsági tagja, tanította a könyvvitelt a középső és felső osztályban, az irodalmi munkálatokat a felső, a ker. ismereteket az alsó osztályban, heti 10 órában. Működésének évei 47, az intézetnél 46. Balog Dávid, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a természetrajzi, földrajzi, áruismereti és vegytani szertár, valamint a tanári könyvtár őre; tanította a vegytant és áruismeretet a középső és felső, a földrajzot mind a három osztályban, a szépírást és ker. levelezést az alsó, az irodai munkálatokat az alsó és középső osztályban, heti 19 órában. Működik ez intézetnél 12 év óta t Domány Ármin, középiskolákra képesített rendes tanár, az önképzőkör vezetője, az ifjúsági könyvtár őre; tanította a történelmet, a magyar nyelvet és irodalmat mind a három, a kereskedelmi levelezést a középső és felső osztályban, Heti 20 órában. Működésének évei 17, ez intézetnél 15. Elek Mór, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, tanártestületi jegyző, a fizikai szertár őre, tanította a meny-nyiségtant és a keresk. számtant mind a három osztályban, a fizikát az alsó osztályban, heti 19 órában. Működik ez intézetnél 41/« év óta. Dr. Rosenberg Mór, köz- és váltó-ügyvéd, tanította a jogi és közgdadasági ismereteket a középső és felső osztályban, heti 9 órában. Működésének évei ez intézetnél 21. Dr. Villányi Henrik, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, városi képviselő, tanította a német és francia nyelvet mind a három osztályban, heti 20 órában. Működésének évei 30, ez intézetnél 23. Hitoktatók: Domány Ármin, az izr. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél e minőségben 6 év óta. 14 P. Markó Dénes, róm. kath. lelkész, a róm. kath. tanulók hitoktatója. Működik \'ez intézetnél 2 év óta. Hütter Lajos, ág. ev. lelkész, az ág. ev. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 19 év óta. Kádár Lajos, ev. ret. lelkész, a ref. vallású tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 5 év óta. Jankovics Velimir, görög kath. lelkész, a görög kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 5 év óta. XVIII. Tanári könyvtár. Ujabb beszerzések. (1913/14.) I. 172. Bock dr. Bau, Leben und Pflege des menschlichen Körpers 1880. 173. *Bánóczi József: Az orsz. izr. tanítóképző intézet története 1897. 174. *— Csáktornya város népiskolájának története 189(3. 175. — Utasítások a reáliskolai tantervhez 1912. 176. *— Kézikönyv a polg. ifjúság katonai hivatásra való előkészítéséhez (Honvéd, min.) 1912. 177. Thomas—Holló: A nevelés a családban 1913. 178. *— Magyarország közoktatásügye 1911-ben. 179. — A gymnasium tanítási terve. 180. Forster—Bellaágh: Iskola és jellem 1913. 181. Bún Samu: A nagykanizsai izr. nyilván, hatosztályu elemi fiúiskola részletes tanterve 1889. 182. Bún Samu: A nagykanizsai izraelita hitközségtől fenn- tartott összes iskolák évi értesítője I. kötet 1879-1895.(1879— 1883-ig Eichberg Adolftól.) 183. „ „ II. kötet 1896—1902. 184. „ „ III. „ 1903—1907. 185. „ „ IV. „ 1908—1914. 186. *Vall. és közokt. m. kir. miniszter: Magyarország közoktatásügye az 1912. évben. II. 121—3. *Földes Géza: Olvasókönyv ker. tanonciskolák szá- mára I—III. 1898. 124. Kászonyi Miklós: Válogatott költői olvasmányok 1912. 125. Szinnyey József: Magyar írók Elete és Munkái XIV. k. III. 113. Regeln für die deutsche Rechtschreibung und Wörter- verzeichnis, Wien, grosse Ausg. 114. Berlitz M. D.: Erstes Buch für den Unterricht in der deutschen Sprache. * Ajándék. 16 IV. 46. Rolfs L. E.: Moderne Handelsbriefe, französisch, sammt Commentar. V. 87. — ^Bibliothek der griechischen und römischen Schrift- steller über Judentum und Juden 1865. 88. *Flesch Ármin dr : A zsidó. VI. 335—41. *Dr. Weisz Ker. János — Szabó Ferenc: Világtör- ténet. 1., 2., 15., 16, 17., 18., 19. kötet 1896. 342—3. *— Verein Gelehrter, Neuer Plutarch 1843. 344. *Acsády Ignác: Régi magyar birtokviszonyok. 345. Kis István R.: Az utolsó nemzeti felkelés II. k. 1911. 346. *Kunfy Adolf: Itáliában a magyar légiónál 1913. 347. *Sándor József: Az E. M. K. E. megalapítása és negyedszázados működése 1913. 348. *— — Az E. M. K. E. negyedszáz, örömünnepe 1913. 349. Füredi János: Nagykanizsa város cim-és névtára 1913. 350. *Kain Albert: Magyarország 1909. 351. *Péter—Mustó: Kis földrajz női keresk. tanf. szám. 352. *Ágh dr.— Bankó L.; Ker. földrajz női ker. tanf. sz. 353. Dr. Simonyi Jenő: Földrajz és áruismeret női keresk. tanfolyamok sz. 354. Dr. Kurt Hassert: Allgem. Verkehrsgeografie 1913. 355. G. Freytag: Verkehrskarte von Österreich-Ungarn 1914. 356. „ „ Welt-Handels und Verkehrskarte 1909. 357. *Bún Samu : Israelitische Höhere Handelsschule in Nagykanizsa 1913. (Monografia). 358. *Dr. Komáromi—Pataki; Keresk. földrajz és áruismeret női ker. szaktanfolyamok részére. VII. 81. Bogyó-Havas: Ker. számtan női ker. tanf. sz. 1910. VIII. 109. Aujeszky Aladár: A baktériumok természetrajza 1912. 110. Soddy Fréderik—Dr. Fröhlich: A rádium 1912. 111. Dr. Öttingen Arthur: Schule der Physik 1910. X. 137. *— Az iparoktatás 1909-191 l-ben (ker. ii. min.) 138. *— Ipari pályamutató 1912. 139. Schmidt August: Gloeckner\'s Lehrbuch der Handels-correspondenz. 140. *Gondos Miksa: A francia-német keresked. levelezés kézikönyve. 141. *Scherz József: A budapesti tőzsdén jegyzett értékpapírok tábl. ismertetése 1913. 142. *Mina János: Könyvviteltan női ker. tanf. sz. 143. *— A X. Kereskedelemoktatásügyi Nemzetközi Kongresszus közleményei 1913. 144. *— Magyar közgazdaság és kultura 1913. 145. *Sós Dóra: Gyorsírás, Gabelsberger-Markovics rendszer 1912. 146. Jónás János—Dr. Schack B.: Ker. levelezés női ker. tanfolyamok sz. 1911. 17 147. Eidélyi—Karch: Könyvviteltan ker. tanonciskolák és női ker. tanfolyamok sz. 148. Havas Miksa: Ker. irodai munkálatok ker. tanonciskolák számára. 149. Kaiser Gizella: A gépirás tankönyve 1908. 150. Dr. Obst Georg: Banken und Bankpolitik 1909. 151. Visegrády—Lengyel: A vasúti áruszállítás gyakorlati kézikönyve. 152. Burchard: Hadelskorrespondenz. 1908. 153. Reich —Lakos: Közforgalmi iratok. 154. Csopey L.—Kuppis Z.: A világforgalom 1889. 155. *— A Magyar Szent Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. 156. — A Magyar Szent Korona Országainak 1909. évi külkereskedelmi forgalma. 157. *Torday József: A folyószámlák tana. 158. Kozma Bernát: A ker. gyorsírás tankönyve. 159. Lehotzky Sándor: A jelzálogüzlet kézikönyve 1913. 160. Weltner Béla: A postatakarékpénztárról, csekkről és giroforgalomról. 161. Mátyás-Jenő: A vámpolitika alapfogalmai. XI. 64. *Mutschenbacher Vikor dr. A kereskedelmi jogtudomány alapelvei 1864. 65. *Mutschenbacher Viktor dr.: A szerzői jog 1890. 66. * „ „A magyar váltójog 1895. 67.* „ „ A biztosítási kötvény 190 i. 68. * „ „A tengeri szállítási ügylet 1909. 69. * „ „ Magyar tengeri magánjog 1909. 70. *Dr. Günther Mihály: Jogi ismeretek (kézirat) 1911. 71. *Nagy Lajos dr : Közgazdasági olvasókönyv. 72. Dr. Nagy Ferenc: A nemzetközi váltójogi egyezmény és az új magyar váltótörvény 1914. 73. Dr. Dános Árpád: 1912.: LXV. t.-c, Az uj nyugdíjtörvény. XII. 91. Sanders David: Handwörterbuch der deutschen Sprache. 92. Bartos Ch.—Dr. Schack B.: Német—magyar szótár 1912. 93 — 94. Sachs —Villatte : Encyklopädisches Wörterbuch, französisch—deutsch und deutsch —französisch. XIII. 245. — Magyar nyelvőr 1912. 246. — Természettudományi Közlöny 1912. 247. — Kereskedelmi Szakoktatás 1912. 248. *— Izr. Tanügyi Értesítő 1912. 249. — Magyar Könyvviteli folyóirat 1912. 250. — Hivatalos Közlöny 1912. 251. — Néptanítók Lapja 1912. 252. — „ „ 1913. 253. — Hivatalos Közlöny 1913. 254. — Természettudományi Közlöny 1913. 2 255—56 Közgazdasági Szemle 1913. 257. — Magyar Könyvviteli folyóirat 1913. 258. — Kereskedelmi Szakoktatás 1913. 259. — Magyar Nyelvőr 1913 260. *— Izr. Tanügyi Értesítő 1913. 261. *— Magyar Izrael 1913. XVIII. Tanszerek. Ez évi beszerzések. Földrajz. Az osztrák—magyar monarchia fali térképe, Székely Tivadar f. oszt tanuló adománya . . K 14.-—• Kogutovicz, -Afrika iskolai fali térképe 71 18.— K 32.— Fizika. Hydraulikus sajtó......... K 6.— Szivókut mintája......... 4.— Nyomókut „ ........ 5.— Lopó „ ........ » 0.45 Seebeck-féle sziréna korong..... 12.— Gravesandt-féle készülék...... o — Uvegrud foncsorozott bőrrel..... 1.50 Kaucsukrud macskabőrrel...... 4.50 Elektrofor macskabőrrel....... 10.— Kolbe-féle elektroszkop....... 9.— Volta-féle elém.......... 3.30 Leclanché-féle elem........ 2.50 Dániel-féle elem.......... 3.50 Bunsen-féle elem......... 4.50 1/i kg. szigetelt vezető sodrony .... 1.70 Elektromos csengő és tapintó..... » 4.50 Kétágú Gessler-cső........ 9.— Pyrometer 3 pálcikával....... 18.— Készülék a kétféle elektromosság kimutat. » 25.— Volta féle-oszlop.......... 24.— Vizkerék mintája......... 24.— K 175.45 20 Vegytan. 3 drb zsolnai főzőpohár 225 V . . . . K 1.17 3 » n n 325 „ . 1.38 3 400 „. . 1.53 r» d „ jenai „ 300 „ . . » 1.95 2 „ retorta „ 250 „ . . „ 4.— 2 500 . . n 5.— 2 „ porcellán lepárló 1057 „ . . » 5.10 1 üvegkád zinkhiddal 26X16 . . » 6.82 5 drb zsolnai csiszolt födőlap 8 . . • \' n 3.— 3 „ vasdrótháló 20X20 % . . . » 1.50 1 „ kémlő üveg ....... » 1 — 2 „ chlorcalcium kő..... 5.50 K 37.95 21 VIII. Tanterv. A nagym. vallás- és közokatásügyi m. kir. miniszter úr 1905. évi augusztus 20-án kelt 44001. sz. alatti rendelete alapján. 1. Vallástan. Alsó, középső és felső osztály. Hetenkint 1—1 óra. A vallásoktatás a hitfelekezetek tanterve szerint történik s arról a hitfelekezetek saját hatáskörükben gondoskodnak. (1894. évi május hó 4-én 13033. szám alatt kelt vallás- és közoktatásügyi m. kir, miniszteri rendelet.) 2. Magyar nyelv és irodalom. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. A prózai Írásművek ismertetése olvasmányok alapján. 1. Leirás. Tárgy- és jelenetrajzok, állatrajzok, jellem- és néprajz, úti rajz. 2. Elbeszélés. Mese, parabola, életrajz, történetírás. A magyar történeti irodalom rövid ismertetése Mutatványok a kiválóbb történetírók műveiből, tekintettel a történeti tanításra. 3. Értekezés. Fogalmak magyarázata, felosztás, részelés; a bizonyítás legegyszerűbb formái, elmélkedés, szorosan vett értekezés. 4. Szónoklat. A szónoki forma és irály: egy-két rövidebb olvasmányon megmutatva. Mutatványok Kölcsey és az ujabbkori szónokok műveiből. 5. Levél. Olvasmányok irodalmi jelentőségű levelekből. A prózai olvasmányokon kivül a költőiekből lyrai és leiró művek, kisebb elbeszélések (románc, ballada stb.) Különös gond fordítandó az olvasmányok szerkesztésére, a prózai és költői kifejezésmód különbségére. Az írásbeli dolgozatok folyvást kisérik a tanítást és olvasást Különösen fontos a dispositiók készítése. Ilyen dispositiók vagy az 22 olvasmányokból vett tételek kidolgozása s az olvasmányok után-képzése, házi és iskolai gyakorlatul felváltva kéthetenkint egyszer. Az olvasmányok tárgyi és alaki fejtegetésével kapcsolatban az alak-, mondat- szóképzés- és verstan ismétlése. Helyesírási gyakorlatok: tollbamondás valamint a könyv nélkül betanult daraboknak fejből való leíratása. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. Középső osztály. Hetenkint 3 óra A magyar irodalom ismertetése, kapcsolatban a poétika fő-fogalmainak magyarázatával, olvasmányok alapján, A mondákból kiindulva a magyar éposz fő képviselői: Zrinyi, Vörösmarty, Arany. A történeti énekek régi fejlődésének megemlítésével, a rege Kisfaludy Sándornál és a ballada Aranynál. A regény verses alakja; Gyöngyösy: ujabb irodalmi nyelvünk alakulásáról Kazinczynál és Kármánnál; az ujabb regény fő képviselői: Jósika, Eötvös, Kemény, Jókai. A vallásos hazafias és szerelmi lyra, régibb példák bemutatása után Berzsenyi, Tompa, Petőfi és az ujabb lyrikusok. A tárgyalás mindenkor olvasmányokból indul ki. Az épo-szok és regények nagyobb mutatványokkal és kivonatokkal lehetőleg egészükben ismertetetendők. Elbeszélő költemények és modern teljes regények házi olvasmányul* A kitűnőbb irók rövid életrajza is beszövendő a magyarázatba. Házi és Írásbeli dolgozatok, részint az olvasmányok, részint a tanulók ismeretei köréből vett tárgyakról, felváltva kéthetenkint egyszer. Dispositiók készitése, nyelvi és stylisztikai magyarázatok, helyesírás. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. A magyar irodalom ismertetésének folytatása olvasmányok alapján. A dráma régi nyomainak megemlítése után Kisfaludy Károly, Katona József, Szigligeti és Madách; vígjáték, tragédia és drámai költemény. Politikai irók és szónokok a reformokban. Kölcsey, Eötvös, Széchenyi, Deák, Kossuth. Az irodalomtörténet rövid áttekintése, figyelemmel a közgazdasági és utazási irodalomra. Házi és iskolai írásbeli dolgozatok, felváltva kéthetenkint egyszer a növendékek irodalmi és szakszerű tanulmányaiból vett tételekről. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. 23 3. Német nyelv. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. Az alak- és mondattan beható tárgyalása olvasmányok alapján, tisztán gyakorlati módon különös tekintettel a nyelvi anyag gyűjtésére. A német nyelv alak- és mondattani sajátosságainak, különösen a magyar nyelvtől eltérőknek ismertetése. Írásbeli gyakorlatok az alak- és mondattani elsajátítására, fordítások és utánképzés utján ; a helyesírás elsajátítására tollba-mondás, másolás és a könyv nélkül tanultaknak fejből való leírása; kisebb feladatok óráról-órára; a nagyobbaknak, mint-a házi és iskolai gyakorlatok, felváltva kéthetenkint egyszer. Az olvasmányok nyelvi és tárgyi fejtegetése, szabatos fordítása magyarra. Prózai és verses darabok "könyv nélkül. Beszédgyakorlatok. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Olvasmányok részint szépirodalmiak, részint szakszerűek beszédgyakorlatokkal különös tekintettel a kereskedelmi nyelvre írásbeli irálytani gyakorlatok kéthetenkint egyszer; fordítási gyakorlatok magyarból németre és szabatos fordítás németből magyarra. Prózai és költői darabok könyv nélkül. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. Az irálygyakorlatok folytatása és a magyar nyelvi oktatásra támaszkodva, módszeresen válogatott olvasmányoknak verstani és poétikai fejtegetése. Olvasmányok ujabbkori elsőrangú íróktól, különösen a társadalom, tudomány és publicistika köréből. Írásbeli dolgozatok; fogalmazványok a tanulók ismeretköréhez mért tételekről és fordítás magyarból németre, valamint szabatos fordítás németből magyarra, kéthetenkint egyszer. Prózai darabok és költemények könyv nélkül. 4. Francia nyelv. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. a) Nyelvtan. Olvasás (kiejtés); kapcsolatban a mondattan nélkülözhetetlen szabályaival. A névszók alaktana. A segédigék s a rendes igék ragozása. Fordítások a nyelvtan begyakorlására. 24 b) Olvasmányok. Egyszerű elbeszélések és leirások a népmese, monda, történet, föld- és természetrajz, nemkülönben az üzleti élet köréből. Egyes költemények betanultatása. c) Szó tanul ás. Tárgyi csoportokban, különös tekintettel a kereskedelemben előforduló terminusokra és a nyelv sajátosságaira. d) írásbeli dolgozatok (másolás, tollbamondás, fordítás) rövidebbek óráról-órára; nagyobbak, mint a házi és iskolai gyakorlatok, kéthetenkint egyszer. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. a) Nyelvtan. Rendhagyó igék. A partikulák. A szórend A névszók mondattani tekintetben. Az igeidők és mó ok különösen a kötő-mód használata, az igeidők egymásra következése Fordítások mint az alsó osztályban. b) Olvasmány. Mint a megélőző osztályban. Az olvasmány tartalmának az idegen nyelven való kikérdezése s ennek nyomán beszédgyakorlatok. c) Ügyiratok. Kisebb ügyiratoknak, főkép leveleknek olvasása, diktálása, fordítása és minták után való Íratása d) Szótanulás tárgyi és etymólógikus csoportokban. Nyelvi sajátságok, szinonymák, kereskedelmi kifejezések. e) írásbeli dolgozatok mint az alsó osztályban, főkép fordítás az idegen nyelvre és gyakorlatok a levelezés köréből, kéthetenkint egyszer. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. a) Nyelvtan. Az infinitívus és a participiumok használata, A határozók, a viszonyszók, a kötőszók. A nyelvtan rendszeres, ismétlése. Fordítások mint a megelőző osztályokban. b) Olvasmány. Nagyobb szemelvények jeles írók müveiből tekintettel a nemzetgazdaságtan és kereskedelmi irodalomra is. Beszédgyakorlatok az olvasmányok alapján. c) Ügyiratok. Kereskedelmi ügyiratok, főkép levelek olvasása, fordítása, betanulása s minták után való Íratása. d) írásbeli dolgozatok, mint a középső osztályban. 5. Földrajz. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A földrajzi alapfogalmak ismétlése Az idegen világrészek áttekintése után a fontosabb államoknak (behatóbban Ázsia, Törökország, India, China, Japán, Perzsia, Egyptom, Éjszak-Amerikai Egyesült Államok, Mexico, Brazília, Argentína, Chile ismertetése kereskedelmi szempontból. 25 Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Európa általános áttekintése és jellemzése után e világrész összes, főképpen nevezetesebb kereskedő és iparos államainak kereskedelmi földrajza, kapcsolatban az illető államnak idegen világrészekben fekvő birtokainak és gyarmatainak ismertetésével. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Magyarország és Ausztria földrajza; különösen Magyarország őstermelési, ipari és kereskedelmi viszonyainak tüzetes ismertetése; tekintettel az idegen, főleg a szomszéd országokból való összeköttetéseinkre. Világkereskedelem. Az előbbi két osztályban tanultak ismétléséül és áttekintő összefoglalásául a világkereskedelem mai állapotának, a nevezetesebb világkereskedelmi piacoknak, közlekedési utaknak, eszközök és összeköttetéseknek ismertetése, természetes kapcsolatbaq a fon-tosabb termelési helyekkel, terményekkel és iparcikkekel különös tekintettel Magyarország bel- és külkereskedelmére és figyelemmel a Balkánfélsziget kereskedelmi viszonyaira. 6. Történelem. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Bevezetésül röviden az ó-kori történet áttekintése. A középkor történetéből. A népvándorlás (Attilla) és a nyugati római birodalom romjain alakult keresztény-germán királyságok, kereszténység. Mohammed. Nagy Károly birodalma és annak felbomlása. Hűbériség. Az invesztitúra harc (a császárság és pápaság küzdelme). A keresztes hadjáratok. A Habsburgok a középkor végén. Az európai török birodalom megalakulása. Az olasz városok és a renaissance átmenet az újkorba. A magyar nemzet történetéből. A magyar nép őstörténete, vándorlásai és honfoglalása. A magyar keresztény egyház és királyság megalapitása és megerősítése. A magyar királyság küzdelme a nyugati és keleti császársággal. Az aranybulla és kora. Az utolsó Árpádok és összeköttetéseik a Habsburgokkal. Az Anjouk és Magyarország fellendülése. Uj állami és társadalmi intézmények Zsigmond és az olygarchia felülkerekedése A Hunya-dyak kora; a) Hunyady János mint a magyar nemzet és a kereszténység hőse; b) Hunyady Mátyás alatt a nemzet fénykora. A magyar királyság hanyatlása az utolsó Jagellók alatt. 26 Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. A renaissance terjedése és hatása. Találmányok és tengerentúli felfedezések A rcformátió és elterjedése; ellenreformátió. V. Károly és a Habsurgház hatalma tetőpontján. Angol Erzsébet és II. Fülöp; Anglia emelkedése és Spanyolország hanyatlása. Németalföld. A harmincéves háború. XIV. Lajos. Az angol forradalom. Nagy Péter (éjszaki háború). Poroszország és II. Frigyes. A felvilágosodás ; felvilágosodott absolutismus. Ejszakamerikai szabadságharc. A francia szabadságharc. Napoleon császársága, a bécsi congressus. A magyar nemzet történetéből. Magyarország a mohácsi vész után. Az erdélyi fejedelemség megalakulása, a refor-mátió elterjedése, török hódoltság. Nemzeti és vallási sérelmek: Bocskai felkelése és a bécsi béke. Magyarország részvétele a harmincéves háborúban. Bethlen Gábor és I. Rákóczy György. Erdély fénykora és hanyatlása. I. Lipót : A Wesselényi-féle összeesküvés. Zrinyi Péter és társai. Tököly Imre felkelése. Magyarország felszabadulása a török járom alól és a bécsi önkényuralom. II. Rákóczy Ferencz felkelése és a szatmári béke. A nemzet és a királyi ház kibékülése. III. Károly, Mária Terézia és II. József. II. Lipót és az alkotmány biztosítása. Magyarország részvétele a francia háborúkban és belső állapota ez idő alaít. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. Ujabb forradalmak, (juliusi és februári párisi forradalom) és a népszabadság. A tudományok haladása, felfedezések; gazdasági átalakulás, munkáskérdés. Az egyesült olasz királyság és a német császárság megalakulása. A keleti kérdés. Oroszország terjeszkedése a Balkán-félsziget felé, a legutóbbi orosz-török háború, a berlini congressus, Bosznia és Hercegovina megszállása. A magyar nemzet történetéből. I. Ferenc uralkodása. Az 1825. évi országgyűlés; a nemzeti reformküzdelem kezdete. Kossuth Lajos és a „Pesti Hirlap". Eötvös és a centralisták. Nemzetiségi mozgalmak. Védegylet. Metternich és kormányrendszere. Az 1807-ben megnyilt országgyűlés, az 1848-iki törvények. Alkotmányunk átalakulása. A szabadságharc Önkényuralom. Deák Ferenc és az 1867-iki kiegyezés. Az alkotmánytanból a mai magyar közjog ismertetése. 27 7. Mennyiségtan és politikai számtan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A négy alapművelet pozitív és negativ számokkal. Hatványmennyiség, négyzetre emelés közönséges számokkal. Az elsőfokú határozott egyenletek egy és több ismeretlennel, különös tekintettel a szövegezett feladatok megfejtésére. Arány és aránylatok. A planimetriai idomok ismertetése a legfontosabb tantételek bevonásával, ezen idomok congruentiája, hasonlósága, területüknek s a kör kerületének és területének számítása, főképp a kereskedői és ipari életből vett gyakorlat egyszerű példákban. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Gyökmennyiség. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. A logarithmus fogalma. A Brigh-féle logarithmus-rendszer. A szorzat, tört, a hatvány- és gyökmennyiség logarithmusának, a logarithmushoz a számnak keresése. Számtani műveletek a logarithmusok segélyével. Elsőfokú számtani és geometriai sorok. (Idevágó példák főképp a kamatszámítás köréből veendők) A kapcsolástanból a helycsere, egybevetés és változás röviden. A valószínűségű számolásból az egyszerű és ellentett valószínűség. A stereometriából a szabályos testek ismertetése szemléltetés alapján. A hasáb, gúla, henger, kúp és gömb felületének és köbtartalmának kiszámítása, főképp a kereskedői és ipari életből vett gyakorlati példákban. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Politikai számtan. Kamatos-kamatszámítás utólagos és előleges kamatlábbal, a conform kamatláb. Segédtáblák. Évjáradék-számolás. Kölcsöntörlesztés utólagos és előleges kamat mellett (évi, félévi és negyedévi annuitással). Záloglevelek és kölcsönök. Kölcsöntörlesztés. Lottéria-kölcsönök. Kölcsöntör-lesztési és sorsjegyhúzási tervezetek készítése. A kölcsön árfolyama. A valódi kamatláb. A kölcsönárfolyamok egyenértéke. Életbiztosítási számolások egyszeri és évi díjjal egy személyre a legegyszerűbb biztosítási módozatok mellett; ugyanezeknél a biztosításoknál a díjtartalék-számolás. 8. Természettan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A mozgás törvényei. Az erők. Súly és súlypont. Egyszerű gépek és alkalmazásuk. Inga. 28 Halmaz-állapot. A cseppfolyós és légnemű testek alaptüne-ményei és törvényei. A gőzgép. A meleg és hatásai a testekre. A hőmérő. A meleg forrásai. A hang keletkezése és terjedése, visszaverődése, magassága. Hangszerek. A fény és annak terjedése, erőssége és mérése; visszaverődése és törése. Fontosabb optikai eszközök, különösen a mikroskop. A látás; szinszóródás; színképelemzés; a testek szinei. A mágnesség. Szikrázó elektromosság. Áramló elektromosság. Elemek. Ohm törvénye. Az áram hatásai. Galvanoplasztika. Hőelektromosság. Accumulator. Elektromágnes. Elektromos telegráf. Jnducált áram. Dynamo-elektromos gépek. Elektromos erőátvitel. Telephon és mikrophon. 9. Kereskedelmi számtan. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. Alapműveletek egész számokkal, a közönséges és tizedes törtekkel, a rövidített és gyakorlati eljárások bevonásával. A kereskedelmileg fontos országok mértékeinek és pénzeinek ismertetése. A redukálás és resorválás. A megnevezett számokkal (mértékekkel és pénzekkel) való műveletek. Átlagszámítás. Olasz gyakorlat. Hármas-szabály. Láncszabály. Arányos osztás. Elegyítésszabály. A százalék-számítás behatóan, alkalmazva a súly-, érték- és1 költség számolásnál az áruüzletben szokásos módon, az árúk egyszerű és összetett árvetésének könnyebb feladatai. Szeszszámolás. A kamat- és discont számolás. A belföldi értékpapíroknak értékszámolása, tekintettel a budapesti és bécsi tőzsdei szokásokra. A belföldi váltók discon-tálása. Az osztrák-magyar bank határozmányai a váltók leszámítolására. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Arany- és ezüstszámolás; az ötvények finomsága és ennek jelzése, tiszta súly, ötvénj\'súly. Az osztrák-magyar bank beváltási szabályzata az aranyra vonatkozólag. A pénzlábak és a pénz-verési viszonyok ismertetése. A zarany- és ezüstfémnek és pénznek nevezetesebb piacokon való árfolyama és értéke a tőzsdei szokások tekintetbe vételével. 29 A külföldi váltók árjegyzése. A külföldi váltók értékének és névértékének kiszámolása, tekintettel a budapesti, bécsi és a fon-tosabb külföldi tőzsdei szokásokra. Árfolyam-kompensatió. A tartozás és követelés kiegyenlítése külföldi váltókkal. Nettó kiegyenlítés. Felső osztály. Hetenkint 4 óra. A külföldi váltók kémlete: választás a) rövid és hosszú lejáratú váltók, b) a közvetlen intézvény és kiildvény vagy más idegen helyen fizetendő küldvény, c) a közvetítő külföldi helyek között. Kémleti számolások az aranyra és ezüstre. Direct és indirect kiegyenlítések külföldi váltókkal. Magyarország és Ausztria értékpapírjainak jegyzése a külföldi tőzsdéken. Kémlet értékpapírokkal. Bizományszámolás váltókkal és értékpapírokkal. Az árve-tési számolás részletesen. Árvetési táblázatok készítése. A fonto-sabb börzeműveletek, különösen a prolongatió. 10. Irodai munkálatok. Alsó osztály. Hetenkint 1 óra. Számlák a közvetlen árúüzlet köréből. Scontrók, leltárak és mérlegek összeállítása, főképp a vonalzás és rendes bevezetés gyakorlása. Bizományi vétel- és eladási számlák, álszámlák. Jegyzékek váltókról és értékpapírokról. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Bizományi, költség- és biztosítási számlák bonyolódottabb esetekről. Jegyzékek és számlák arany-ezüstről, pénzekről, devi-sekről, értékpapírokról. Folyó számlák az alkalmazásban levő módok szerint, kölcsönös, kölcsönös és változó, kettős, kettős és változó kamatlábbal. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az előző osztályokban tanultaknak ismétlése után combinált feladatoknak mintaszerű kidolgozása, a levelezés, a számtan és a könyvelés köréből. 11. Könyvviteltan. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Általános rész. A könyvvitel fogalma, fontossága és célja; a könyvvezetőben megkívánt kellékek. 30 Törvényes intézkedések a könyvelés tárgyában (kereskedelmi törvény 1875. XXXVII. t.-c. 25-36. §-ai), a magyar csődtörvény 1881. XVII. t.-c.: a magyar büntető törvény 1878. V. t.-c. idevágó pontjai. A könyvek hitelesítése és bélyegzése: az azokban felveendő hasábrendek, általánosságban tárgyalva. Az üzletesemény mint könyvviteli tétel. Az adós és hitelező. A feljegyzések alaki kellékei a hitelesség és szokások szempontjából. A vagyon, annak felosztása activ, passiv és tiszta vagyonra. A leltározás, vagyon-becslés; összeállítás a leltárkönyvbe, tekintettel a vagyonrészek csoportosítására. A könyvvitel két módszerének: az egyszerű és a kettős könyvvitelnek általános jellemzése. a) Az egyszerű könyvvitel. Lényeges könyvei: a leltárkönyv, a pénztárkönyv, a napló a főkönyv és a scontrók (rovancsok, u. m. az árú-, az activ és a passiv váltó, az értékpapír stb. scontró). Segédkönyvek rendeltetése. Beérkezett számlák könyve, kiadott számlák könyve, lejárati könyvek, árúbizományi könyvek stb. A könyvek megnyitása a leltár alapján. A folyó könyvelések bemutatására egy rövid, egy vagy két havi árúüzlet könyveinek megnyitása, vezetése és lezárása esz-közlendő. Leltározás az év végén. Az eredmény meghatározása, b) A kettős könyvvitel. A kettős könyvviteli módszernek jellemzése. A számlák rendszere és tana kimerítően. A kettős könyvvitel kétféle módozatának általános jellemzése : 1. Kettős könyvvitel közvetlen főkönyvvezetéssel (francia könyvvitel) jellemzése. 2. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel (olasz könyvvitel) jellemzése. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: egyesített napló és főkönyv. Segédkönyvek: az egyszerű könyvek sContrói és segédkönyvei. A könyvek megnyitása a mérleggel, azoknak vezetése az üzlet folyamában (próbamérlegek) és lezárása a Mérleg és a Veszteség- és Nyereség-számlával s nyers mérleg. 31 A kettős, könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: Pénztárkönyv, Előjegyzék, Gyűjtő-Napló, Főkönyv. Segédkönyvek: Folyó-számlakönyv és a közvetlen főköny-vezésnél felemlített segédkönyvek. Gyakorlatul egy-ket havi üzlet kidolgozása. A hibák felkeresése és kiigazítása. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. Kereskedelmi társaságok könyvelése. A közkereset, betéti, részvénytársaságok és szövetkezetek könyvelései a kettős könyvvitel szerint mutatandók be, különösen figyelembe veendők a kereskedelmi törvények idevonatkozó határozatai, valamint a vállalatok keletkezésére, alakulására, a tőke elkönyvelésére vonatkozó viszonyok. A folyó könyvelések bemutatása egy rövid üzletben. A folyó üzletesemények elkönyvelése után a könyvek le-zárandók. A lezárási munkálatoknál figyelembe veendő az átmeneti tételek és tartalékok elkönyvelése. A részes és bizományi ügyletek könyvelése az árú- és banküzletben. Egy havi takarékpénztári vagy hitelintézeti üzletmenet könyvelése a lényeges és segédkönyvekben, a hozzátartozó levelezésekkel együtt. Ipari, illetőleg gyári vállalat könyvezése fővonalakban. A könyvviteli műkifejezések német nyelven is ismertetendők. 12. Kereskedelmi levelezés. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Ügyiratok, nevezetesen a nyilatkozatszeriiek, melyek a kereskedelem körében is gyakrabban előfordulnak. Ezek a bizonyítványok, elismervények, térítvények, kötelezvények, nyugtatványok, felmondások, engedmények, utalványok, meghatalmazványok; továbbá a beadványok, névszerint az iparigazolványt, a cégbejegyzést és cégtörlést illető beadványok. Körlevelek (hirdetésekkel). Az árú-üzletben kináló levelek; levelek hitelügyben; tudakozó és informáló levelek; megrendelések és a velők kapcsolatban előforduló levelek. Az ügyiratok közül azok, melyeket levél alakjában is szokás kiállítani, ebben a formában is gyakorlandók. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek fizetésekről. Levelek adósok és hitelezők között. Levelek váltó-ügyekben és pedig: a váltó-hitelről, intézvények- 32 ről, a váltó elfogadásáról, telepítéséről, váltó-kiildvényekről, pro-longatióról, bizományi váltókról, szükségbeli utalványokról, az óvásról és visszkeresetről. Levelek folyó-számlákról. A levelekhez tartozó váltókat és jegyzékeket is el kell készíteni. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek bizományi, szállítmányozási és biztosítási ügyekben. Levelek az érték-üzletben és általában bank-üzletben. Levelek bukási esetekben. Meghitelező levelek. Szolgálati ajánlkozások. 13. Kereskedelmi ismeretek. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A kereskedelem fogalma, jelentősége, felosztása. A kereskedő és a segédszemélyzet. Cég, telep. A kereskedelmi társaságok. Felszámolás, csőd. Az árúk fajai. A mértékrendszerek és a mértékhitelesítés. A pénz, pénzverés, érem, valuta; váltópénz, papírpénz, kereskedelmi pénz. Hitel, kamat. Utalvány, check, váltó. A váltó fajainak, kellékeinek s a váltócselekvényeknek rendszeres ismertetése. Az értékpapírok, kötvények és részvények fajai, kibocsátásuk és törlesztésük módjai. Az adás vevés, ajánlat, alkú, kötés, teljesítés, fizetés. A közvetítés: alkusz, ügynök, bizományos, kereskedelmi képviselő. 14. Közgazdasági ismeretek. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Általános rész. Szükségletek, javak. Gazdálkodás, magán- és közgazdaság. Termelés. A termelési tényezők: természet, munka, tőke. Termelési költség, productív és inproductív termelés. A termelés eredményességének feltételei. Állam. Egyéni szabadság és tulajdonjog. Munkamegosztás s egyesítés. Vállalatok, azok nemei s gazdasági jelentősége. Üzlet. (Kis és nagy üzlet.) A termelés főágai. Forgalom. A forgalom nemei s fejlődésének feltételei. Kereslet és kinálat. Érték. Az áralakulás szabad verseny mellett. Egyedárúsági árúk. Hatósági árszabások. A pénz, annak jelentősége és értéke. A hitel, annak nemei s hatása. J»övedelem-megoszlás. Bevétel, jövedelem és járadék fogalma. Földjáradék. Munkabér. Tőkekamat. Vállalkozónyereség. Fogyasztás. Közgazdasági és magángazdasági fogyasztás. Háztartás. Takarékosság. Fényűzés. A termelés és fogyasztás viszonya egymáshoz. Válságok. Biztosítás. 33 Különös rész. Őstermelés. Felosztása és különösen a mezőgazdaság. Földmívelési és jószágkezelési rendszerek. Mezőgazdasági hitel. Ipar. Felosztása, különösen a nagy- és kisipar s annak jelentősége. Céhrendszer. Iparszabadság. Az ipart előmozdító tényezők: szakoktatás, szövetkezés, társulás, kiállítások s különösen a szabadalom, minta- és jegyvédelem. Munkás-kérdés, intézkedések a munkásosztály helyzetének javítására, az állam, a vállalkozók és munkások részéről. Kereskedelem Közgazdasági jelentősége. Valuta, pénz, annak értéke és hatása. A nagyobb államok valuta-viszonyainak ismertetése. I ,\'ereskedelmi és közlekedési intézmények. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A bankok jelentősége és felosztása. Az egyenes bankügyletek, különösen a jegy-kibocsátás. A nagyobb államok jegybankrendszere. Takarékpénztárak. Közraktárak és közraktári ügylet. A biztosítási ügylet. A kereskedelmi testületek és hatóságok, kamarák. Vásárok, kiállítások, börzék. A vámügy. Külkereskedelem. Szabad kereskedelmi és vámrendszer. Vámterület. Entrepótok. Kereskedelmi szerződések általában. Consulok. A nemzetközi tartozások és követelések kiegyenlítíse Váltó-árfolyam. Közlekedés Annak jelentősége általában. A közönséges kocsiutak, viziutak és vasutak. Szállitó-intézmények. Vasüti tarifa, a tarifák különböző nemei. Pósta, telegraf, telefon. Pénzügytan. Államgazdaság. Államháztartás. Államszükséglet s fedezet. Budget. Zárószámadás. Az állambevételek. Az állam saját gazdasági bevételei. Regálék. Monopolok. Illetékek, azok egyes nemei s lerovásuknak módja. Bélyeg. Adók és osztályozásuk általában. Egyenes és fogyasztási adók; forgalmi és örökségi adók, vámok. Államadósságok nemei, felvétele és törlesztésének módja. A fogalmak meghatározása és felosztása egész általánosságban a pénzügyi tudomány szerint. Részletesen a budget és az államjövedelmek egyes nemei a magyar pénzügyi törvények alapján röviden. 15. Jogi ismeretek. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Bevezetésül röviden. A jog fogalma és nemei. Köz-és magánjog. Vagyonjog. Családi és öröklési jog. Vagyon, dolog. Dologbeli jogok: tulajdon-, zálog-, szolgalmi jog. Kötelmi jogok. Jogügyletek, szerződések és azok fajai; letét, adás-vevés, kölcsön, bér, haszonbér, munkabér. A jogügyletek érvényességének feltétele. Jogi képviselet, meghatalmazás. 4 34 Az alsó osztályban tanult kereskedelmi ismeretek ismétlésével kapcsolatban s azok fonalán, a fontosabb határozatokra szorítkozva tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény 1. része, a magyar váltótörvény, a nevezetesebb külföldi törvények, eltérő intézkedéseinek tekintetbe vételével, a csődtörvény főelvei; továbbá a kézi zálogügyletekről, az uzsoráról, a részletügyletekről s az értékpapírok megsemmisítéséről szóló törvények legfontosabb intézkedései. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A már tanultak ismétlésével kapcsolatban a fontosabb határozatokra szorítkozva, tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény II. része; az ipartörvénynek az iparrendszerre vonatkozó elvi határozatai és főbb intézkedései; a vizi s a vasúti jog fővo-násai, továbbá a kormánynak a kereskedelemre s az iparra gyakorolt befolyását ismertetvén, a kereskedelmi s iparkamarák szervezetéről, a consuli bíráskodásról, a szabadalmi, házalási és védőjegy-iigyről, a vasárnapi munkaszünetről, s a betegsegélyző pénztárakról szóló törvényes intézkedések lehető rövid ismertetése. 16. Vegytan és áruismeret. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. A vegytan fogalma. Egyszerű és összetett\'testek. Keverék, vegyület. Molekula, atom, molekula-súly, atom-súly. Chemiai rokonság, chemiai érték. Képletek. Hydrogén. Chlór, sósav, bróm, jód, fluor, fluorhydrogén. Oxygén. Viz. Kén, kénhydrogén. Kéntrioxid, kéndioxid, kénsav. Nitrogen, ammoniak, salétromsav; levegő. Phosphor, phosphorsav, gyujtófagyártás. Arsen, arsenes-sav és arsen-sav, auripigment és realgar. Antimon, antimontrisulfid. Bór- és bórsav. Carbonium-csoport, gyémánt, graphit, ceruza, faszén, csontszén, korom, kőszén. Szénoxid és széndioxid; a láng és az égés; szénsulfid. Silicium. Siliciumdioxid és az idetartozó drágakövek. A fémek általában. Básisok, savak, sók. Natrium, natrium-oxid és hydrát. Konyhasó, natriumsulfát, salétrom. Borax. Szóda, szodabicarbona. Vizüveg. Kálium, kaliumhydroxid, kaliumchlorid, kaliumsilicat, kaliumjodit, kaliumchlorat, kalisalétrom, puskapor. Hamuzsir, kaliumsilicat. Ammoniumchlorid, ammoniumsulfat, ammo-niumcarbonat. Calciumchlorid, calciumoxid; mész, cement, chlor-mész, gipsz, mészkő, mészégetés és mészoltás. Bariumchlorid, bariumsulfat. Magnesium, magnesiumchlorid, magnesiumoxid, mag-nesiumsulfat, magnesiumcarbonat. Zink, zinkchlorid, zinkoxid, zinksulfat. Réz, rézchlorid, rézoxidul és rézoxid, rézgálic, rézcar-bonat; réztartalmu festékek. Ólom, ólomoxid, ólomcarbonat, ólom-chromat. Betüöntvény, sörét. Higany, higanyclorid, higanyclorür, 35 higanyoxid, higanysulfid (cinnober). Ezüst, ezüstchlorid, ezüstnitrát. Arany, aranychlorid. Bismuth, bismuthnitrát. Aluminium, alumíniumoxid s a megfelelő drágakövek, aluminiumsulfat, timsó. Agyag és agyagárúk, üveg és üvegáruk. Vas és vasárúk; vas-chlorid, vasoxid, vashydroxid, vassulfidok, vasgálic,, vascarbonat. Nikkel; cobaltchlorür, smalte, kobaltkék. Mangansuperoxid, kalium-permanganat. Chromoxid, chromsav, kaliumchromat. Platina, pla-tinachlorid. Ón, ónchlorür, ónchlorid, óndioxid, óndisulfld, (musir arany). Ásványi festékek és drágakövek. Felső osztály. Hetenkint 3 óra-. A szerves vegytan elemei, kapcsolatban az árúismeret s a vegyészeti technologia bevonható részeivel. A szerves vegyületeket alkotó elemek. A szénvegyületek. Methan, petroleum, világító gáz, chloroform. Benzol, toluol, naphtalin, antracen. Illanó olajok és gyanták, kaucsuk és guttapercha, kámfor. Alkoholok; methyalko-hol, aethyalkohol, szesz és szeszes italok. Glycerin, nitroglycerin és dynamit. Szénhydratok; cellulose, kapcsolatosan a papírgyártás, robbanó gyapot és collonium, gummi; keményítő, kapcsolatosan a gabonanemüek^rizs és szágó. Szőlőcukor (méz). Nádcukor és a cukorgyártás. Phenol, hangyasav, ecetsav, (ecetgyártás); palmitin-sav, stearinsav, oleinsav, kapcsolatban a zsiradékok, gyertya és szappangyártás. Művaj, borkősav, citromsav, salycilsav, csersav és cserzőanyagok, kapcsolatban a bőrgyártás. Sárga vérlugsó, vörös vérlugsó, cyankalium. Festőanyagok, növényi és állati festékek. Anilinfestékek. Alkaloidok, kapcsolatosan kávé, thea, kakaó, dohány, fűszerek. Protein anyagok, kapcsolatosan az állati tápláló anyagokkal (halak, rákok, osztriga, tej, vaj, sajt, busáruk és hus-conservek). A fonásra és szövésre alkalmas rostok: fonalak és szövetek. Faáruk. 17. Szépírás. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A folyóírás rendszeres tanítása és gyakorlása; rond- és diszirás 36 A tantárgyak és heti órák. A heti órák száma S-. Tantárgy alsó közép felsó össze- w osztályban sen 1 Vallástan......... 1 í 1 3 2 Magyar nyelv és irodalom . . 4 3 3 10 3 Német nyelv....... 4 3 3 10 4 Francia nyelv....... 4 3 3 10 5 Földrajz......... 2 2 2 6 í 6 Történelem........ 2 2 0 6 7 Mennyiségtan és pol. számtan . 2 2 2 6 8 Természettan....... 2 — — o 9 Kereskedelmi számtan .... 4 3 4 11 10 Irodai munkálatok...... 1 2 2 5 11 Könyvviteltan....... 3 3 6 12 Kereskedelmi levelezés .... 2 2 2 6 13 Kereskedelmi ismeretek .... 2 — .—. 2 14 Közgazdasági ismeretek . . . 2 2 4 15 Jogi ismeretek....... 3 2 5 16 Vegytan és áruismeret .... _ 3 3 6 17 Szépírás......... 2 — — 2 összesen . 32 34 34 100 XVIII. Az 1914—15. tanévben használandó tankönyvek jegyzéke. ALSÓ OSZTÁLY. Az engedély sz. Dr. Koltai-Zilahi, Prózai írásművek elmélete. 4. kiad. 115350/1910 Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező 1.3. kiad. 81243/1912 Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló I. rész. 7 kiadás. . . . . . 128899/1910 Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan. 5 kiadás . . 116634/1912 Latzkó-Honti, Francia nyelvtan és ker. levelező I. r. 2. kiadás........................83147/1912 Kirchner-Pataki, Földrajz I. rész. 3. kiadás . . . 47776/1912 Kerekes Gy., Történelem I. rész. 6. kiadás . . . 129543/1911 Dr. Beke M., Algebra. 6. kiadás..............89105/1908 Lengyel S., Geometria....................2138/1899 Csizmadia-Képessy, Fizika. 2. kiadás.....174956/1912 Bogyó-Havas. Keresked. számtan. 1. rész. 5. kiadás 11375/1912 Trautmann H, Kereskedelmi isme. 4. kiadás . . 124771/1909 Vajda P., Mintalapok, magyar és német Kozma B., Gyorsírás. III. kiadás..............109153/1911 KÖZÉPSŐ OSZTÁLY. Dr. Koltai-Zilahi, Költői írásművek. 4. kiadás . . 31968/1912 Dr. Schack-Jónás, Keresked levelező. II. r. II. kiadás 81243/1912 Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és gyakorló II. rész 5. kiadás..................166750/1912 Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan. 5. kiadás . . 116634/1913 Bartos-Chovancsák, Francia nyelvgyakorló és olvasókönyv. II. rész. 8. kiadás............1912/1901 Latzkó-Honti, Francia nyelvtan és keresk levelező. I. rész. 2. kiadás....................83147/1912 Kirchner-Pataki, Földrajz II. rész. 2. kiadás . . . 88636/1910 Kerekes Gy., Történelem. II. rész. 5. kiadás. . . 92849/1911 Dr. Beke M, Algebra......................89105/1908 38 Az engedély sz. Lengyel S., Geometria......................2138/1899 Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan, II—III. rész. 5. kiadás........................11375/1912 Schrön-Stoczek, Logarithmusi táblák. Bún Samu, Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. 3. kiadás..................20022/1894 Csongor-Hankó, Vegytan és áruismeret I. r. 3. kiad. 10531/1909 Bárczy István, Közgazdasági ismeretek 4 kiadás . 40736/1910 Dr. Hermann S., Kereskedelmi és váltójog . . 46837/1891 FELSŐ OSZTÁLY. Dr. Koltai-Sassi-Mészáros, Irodalomtörténet 3. kiad. 116150/1912 Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező. III. rész. 2. kiadás........................84243/1912 Dr. Schack Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló III. rész. 5% kiadás.....166750/1913 Dr. Scback-Hauser, Német nyelvtan 5. kiadás . . 116634/1912 Bartos-Chovancsák, Francia nyelvgyakorló és olvasókönyv. II. rész 8. kiadás ............1012/1901 Latzkó-Honti, Francia nyelvtan és keresk. levelező III. rész..........................60400/1913 Kirchner-Pataki, Földrajz. III. rész. 2. kiadás . . 108797/1912 Kerekes Gy., Történelem. III. rész. 3. kiadás. . . 79634/1912 Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan. II—III. r. 5. k. 11375/1912 Táblák a politikai számtanhoz \\ . 3128/1898 „ „ Politikai számtan. 3. kiadás . . . 16651/1908 Schrön-Stoczek, Logarithmusi táblák Bún Samu, Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. 3. kiadás..................20022/1894 Dr. Hermann S., Kereskedelmi és váltójog . . . 46837/1891 Dr. Pisztóry M, Nemzetgazdaságtan............5380/1897 Csongor-Hankó, Vegytan és áruisme..........10531/1909 XVIII. Kivonat a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola szervezeti szabályzatából. Az intézet cime, célja, tanterve. 1. §. Az intézet címe: Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola. 2.■§. Célja és rendeltetése, hogy nemcsak a szűkebb lokális körre szorítkozva\', hanem országos jelentőségre törekedve, hazafias és erkölcsös szellemben oly ifjakat neveljen a magyar kereskedelemnek, kik majdan mint kereskedelmi tisztviselők és mint önálló kerdskedők úgy általánosan, mint szakműveltségük, valamint gyakorlati képzettségük szempontjából a kor magas fokú igényeinek megfeleljenek. Feladata továbbá az intézetnek, hogy általános műveltség mellett a kereskedelmi ismeretek és képességek elsajátítását lehetővé tegye olyan ifjaknak is, kik nem a kereskedői, hanem mezőgazdasági vagy iparos, vagy a kereskedelmi tudományokban jártasságot feltételező más pályára készülnek és a kor gazdasági irányában megfelelően, a kereskedelmi szellemben míveltetni s a kereskedelmi tudományokban képeztetni óhajtatnak. 3. §. A belső szervezetet illetőleg az intézet minden tekintetben azon alapon áll, mely a három évfolyammal (alsó, középső és felső osztálylyal) biró felső kereskedelmi iskolák számára a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztériumnak 1895. évi augusztus hó 20-án 44,001. szám alatt kelt rendeletével részletesen kijelöltetett. 4. §. Az idézett szervezeti rendeletben körülirt tantervet, valamint e tantervnek nevezett minisztérium által később netán elrendelendő módosítását az intézet magára nézve kötelezőnek ismeri. Attól akár kötelezőkül tekintendő tantárgyakra nézve, akár a tananyag részletes felosztását illetőleg, az intézet felső helyen kieszközlendő engedély alapján csak annyiban fog eltérni, amennyiben azt fontos helyi, vagy más figyelmet érdemlő körülmények, múlhatatlanul szükségessé teszik. 40 Semmi esetre sem engedtetik meg eltérés a hivatalos alaptervtől oly irányban, hogy akár a feldolgozandó tananyag meny-nyisége és foka, akár az abban kötelezőknek nyilvánított tantárgyak száma leszállittassék. 5. §. Szervezete és tanterve alapján az intézet által érettségi bizonyítvánnyal elbocsátott ifjak a szorosabb értelemben vett kereskedői pályán kivül a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-c. értelmében több rendbeli közhivatal elnyerésére, továbbá gazdasági intézetek s a műegyetem megfelelő\' collégiumának látogatására is minősítve vannak és végül jogositvák, hogy hadkö-telezettségöknek mint egyévi önkéntesek feleljenek meg. Fenntartás, felügyelet. 6. §. A Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola fentartója a nagykanizsai izr. hitközség. 7. §. Az intézet feletti felügyeletet a nm.. vallás és közoktatásügyi, valamint a nm. kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumok e végből kirendelt közegeik által gyakorolják. A szűkebb felügyelet gyakorlása az intézetet fentartó nagykanizsai izr. hitközség elöljárósága kebeléből választott iskolaszékre van bizva. Tanulók. 20. §. Tanulókul felvétetnek az első (alsó), osztályba: a) oly tanulók, kik a gymnasium-, reál- vagy polgári iskola 4-ik osztályát legalább elégséges sikerrel elvégezték és ezt bizonyítvánnyal igazolják. b) a 2. és 3. (középső és felső) osztályba csak oly tanuló vétetik fel, ki az előző osztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokú szakiskolát legalább is elégséges sikerrel elvégezte. 21. §. A rendes tanuló osztálya összes kötelező tárgyait köteles hallgatni, hasonlókép tartozik eljárni ama nem kötelező tantárgyak óráira, melyek hallgatására az év elején önkényt jelentkezett. Tanév, vizsgálatok. 22. §. A tanév szeptember 1-én kezdődik és tart junius hó végéig. A tanulók szabályszerű felvétele szeptember 1—3 közt történik. Az ezen időn túl jelentkezők felvételére nézve szintén a 3. §-ban említett miniszteri rendelet irányadó. 23. §. Január 31-én a tanulóknak előmenetelüket és erkölcsi viseletüket kimutató értesítők adatnak ki, melyek a szülőknek vagy gyámoknak bemutatandók és ezeknek sajátkezű aláírásával ellátva, február 15-éig az osztályfőnöknek visszaadandók. 41 24. §. A tanév végén tartandó vizsgálatok nyilvánosak. A felső osztályt bevégzett növendékek a kormány küldöttjei jelenlétében érettségi vizsgálatot tesznek, mely után előmenetelük szerint „jelesen felelt meg", „jól megfelelt", „megfelelt" vagy „nem felelt meg\'" osztályzatú bizonyítványt kapnak. 25. §. Az érettségi vizsgálat szó- és Írásbeli. Az intézet igazgatója a kir. főigazgatónál legalább egy hóval a vizsgálat előtt felterjeszti az Írásbeli vizsgálat számára az illető tanárok által kitűzendő feladványokat. XI. Fegyelmi szabályok. a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola tanulói számára. I. A tanulók kötelességei általában. 1. §. Minden tanuló köteles erkölcsös életével, illendő magaviseletével és szorgalmával úgy saját, mint az intézet becsületét megóvni. Kerülnie kell tehát mindent, mi az erkölcstelenség, neveletlenség, vagy durvaság bélyegét sütné jellemére a házi és iskolai, valamint a társadalmi életben egyaránt. Az erkölcsös élethez a vallás buzgó gyakorlata is tartozik. 2. §. Társai iránt minden tanuló barátságos, békés indulatú, előzékeny és minden tekintetben türelmes legyen s iparkodjék minden olyast kerülni, mi az egyetértést megzavarhatná. Ha a tanuló bármely módon sértve vagy károsítva érezné magát társai által, osztálya főnökéhez forduljon; magának elégtételt vennie nem szabad. 3. §. Oly egyénekkel, kiknek társasága a tanuló becsületére vagy erkölcsére káros vagy épen veszedelmes befolyást gyakorolhatna, tilos érintkeznie. Tilos tehát a társalgás az elbocsátott vagy kizárt tanulókkal is. 4. §. A legszigorúbb büntetésre méltó az a tanuló, ki vétkes gondolkodásmódja és érzületének nyilvánítása által társai erkölcseit rontja, vagy ezeket erkölcstelen cselekvésre, hazugságra, engedetlenségibe csábítja. 5. §. A cél, mely a felső kereskedelmi iskola tanulói elé van tűzve, csak kitartó, megfeszített szorgalommal érhető el. A tanuló szorgalma ne csak külső legyen, s ne szorítkozzék csupán feladatai teljesítésére, hanem mélyebb kötelességérzetből eredjen s az idő s a művelődésére nyújtott eszközök lelkiismeretes felhasználásában nyilvánuljon. 6. §. Az illem és tisztesség iránti érzék minden tanulóban feltételeztetik. A társaival és más személyekkel való érintkezésben törekedjék a tanuló szerény, illendő magaviseletre, s használjon művelt emberhez méltó beszédmódot. Öltözete s egész viselete legyen egyszerű és tiszta. 43 7. §. A tanuló az igazgatónak s az intézet minden tanárának úgy az iskolában, mint azon kivül, engedelmességgel és tisztelettel tartozik. Midőn a tanár a terembe lép, úgyszintén, midőn távozik, valamennyi tanulónak fel kell állania. Kötelesek a tanulók az iskolaszolga irányában is illendően viselni magukat, s ha az tisztét teljesíti, kötelesek neki engedelmeskedni. 8. §. Elváratik a tanulóktól, hogy mindenki, de különösen a helybeli tanintézetek tanárai és tanulói, hatósági és egyéb, az értelmi osztályhoz tartozó személyek iránt kellő tisztelettel és udvariassággal viselkedjenek. 9. §. A tanulók az iskolán kivül is alá vannak vetve az iskola fegyelmi hatóságának, melyet az igazgató a tanári karral együtt gyakorol. II. A tanulók kötelességei az iskola iránt. 10. §. Minden tanuló köteles az előadásokat pontosan látogatni, a szükséges iskolai könyveket és szereket magával hozni. Oda nem tartozó dolgok, amennyiben az azokkal való foglalkozás a tanulók ügyeimét az előadástól elvonná, elkoboztatnak. Tartoznak egyszersmind a tanulók iskolai szereiket, könyveiket, füzeteiket rendben és tisztán tartani. 11. §. Előre látható akadályoztatás esetében az engedély a távolmaradásra egy órára az illető tanártól, egy napra az osztályfőtől, hosszabb időre az igazgatótól kérendő, az ok a szülők, vagy azok helyettesei által Írásban, vagy szóval előadatván. 12. §. A tanórák elmulasztása csak betegséggel és pedig csupán csak az orvosnak, a szülőknek, vagy azok helyettesei bizonyítványa alapján menthető ki. Mikor a tanuló újra iskolába jő, köteles a mulasztás okát az osztályfőnél hiteles bizonyítvánnyal igazolni. Ha a tanuló előzetes bejelentés és engedély nélkül egy hétig kimarad, az iskolából kilépettnek tekinthető, s a névsorból kitörölhető. Az órák látogatását illető kötelezettség kiterjed a nem kötelezett tantárgyakra is, melyek látogatására a tanuló az év elején jelentkezett. Az ilyen tanfolyamból való kilépés az igazgató\'és a szaktanár beleegyezése nélkül tilos. 13. §. Ha a tanuló valamely ragályos bajban: valóságos himlő, bárányhimlő, vörheny, kanyaró, diphteritis, szamárhurut, egvptomi szembaj, szenvedett volna, felgyógyulása után az iskolába csakis akkor léphet be ismét, ha teljes felgyógyulását és ragálymentességét kezelő orvosa által kiállított bizonyítvánnyal az igazgatónál igazolja. A szülők és helyetteseik kötelesek a tanulót az iskolától távol tartani, ha az odahaza ragályos betegségben levőkkel érintkezett. Ily esetben is a tanuló csak a fentebb említett orvosi bizonyítvány bemutatása mellett jöhet ismét az iskolába. 14. §. A szülőknek vagy helyetteseiknek egyszerűen névjegyre irott közlései nem fogadtatnak el. 44 15. §. A felügyelet gyakorolhatása végett tartoznak a tanulók lakásukat, annak változtatását, s azt az egyént, akinek gondviselése alatt állnak, az igazgatónak és az osztályfőnöknek bejelenteni. 16. §. Az iskolai év elején az osztályfő minden tanulónak kijelöli helyét az osztályteremben, figyelemmel a tanuló látó és hallóképességére és esetleg más alapos óhajtására. Helyet változtatni vagy cserélni, csak az osztályfő engedelmével szabad. 17. §. A tanóra kezdetét jelző csengetés után minden tanuló tartozik a terembe menni, helyét csendben elfoglalni és a tanár belépését kellő magatartással bevárni. Előadás alatt csend és figyelem követeltetik: mindennemű zavarás, ideértve a kijárást is, tiltva van. Szellemileg minden tanuló együtt dolgozzék a kikérdezésnél, felelni azonban csak a kérdezettnek szabad; a súgás vagy beleszólás szigorúan tiltva van. A dolgozatokat minden tanuló önállóan készítse el; feladatot mástól leirni s általában bárminemű csempészetet elkövetni tilos. 18. §. Az egyes tanórák közti időben meg van engedve az illedelmes társalgás és mozgás; ellenben a futkározás és zajongás a legszigorúbban tiltva van. Az osztályban lévő tanulók mindenkor helyeiken tartoznak maradni, az iskolatábla befirkálása, előadáson kívül a dobogóra lépni szigorúan tiltatik. 19. §. Szintén tiltva van az intézet helyiségei előtt való álldogálás is. Óraközben az intézetből a tanulóknak csak az osztályfő engedelmével szabad távozni. 20. §. A dohányzás szigorúan tiltva van. 21. §. Az intézeti épületnek és minden tartozékának tisztaságára a tanuló is köteles ügyelni. A falak, padok és egyéb bútorok megrongálása, befirkálása fegyelmi kihágásnak és egyszersmind kártételnek tekintetik. Mindennemű kár, melyet a tanulók az iskolai szerekben vagy egyéb tárgyakban tesznek, az illetők által és ha ki nem tudódnának, az egész osztály által megtérítendő. Ha a kártevés rosszakaratból vagy pajkosságból történt, a vétkes fegyelmi büntetés alá esik. 22. §. Egyleteket művelődés céljából alapíthatnak a tanulók az igazgatóság engedélyével; az iskolán kiviil álló társulatoknak azonban tagjai nem lehetnek. Színház és nyilvános mulatságok látogatására minden egyes alkalommal az osztályfőtől kell engedélyt kérni. 23. §. Könyvek vagy más tárgyak elárúsítása, cserélés, a szülők vagy helyetteseik engedelme nélkül tilos ; éppen úgy tiltatik az adósságcsinálás Pénzt gyűjteni az intézet növendékei között bárminemű célra csak az igazgató engedelmével szabad. III. Fegyelmi büntetések. 24. §. Az előző pontok tiltó szabályai ellen elkövetett tények büntetés a\\á esnek. Az iskolán kivüli viselet hasonlóképpen 45 a fegyelmi törvények alá tartozik; e szerint minden az iskola céljával és méltóságával ellenkező cselekmény, pl. kávéházak, korcsmák és más nyilvános helyek látogatása szigorúan fenyíttetik. 25. §. A fegyelmi szabályok áthágására mérendő büntetések fokozat szerint a következők: a) megintés, illetőleg megdorgálás az illető tanár által; b) a tanulók elkülönített helyre való ültetése, illetőleg kiállítása; c) nyilvános megfeddés az osztályfő által; d) élesebb feddés az igazgató által; e) a tanulónak a tanári szék elé idézése s a kizárással való fenyegetés ; f) kizárás az intézetből, melyről az iskolaszék és a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium értesíttetnek. Ezeken kívül alkalmazható a körülményekhez képest egyéb büntetés is, úgymint az iskolában való marasztalás, mely felügyelet alatt végzendő komoly szellemi munkával köttetik össze, továbbá házi fogság alá helyezés, melynek kiállta a szülő vagy gazda bizonyítványa által igazolandó. 26. §. A harmadfokú büntetésről már a szülő vagy helyettese értesítést nyer. Tandíjmentes tanulók, kik erkölcsi viseletből kevésbé szabályszerű érdemjegyet kapnak, vagy hanyagságuk által ki nem elégítő tanulmányi előmenetelt tanúsítanak, elvesztik a tandíjmentességet IV. Befejező megjegyzések. 27. §. Ezen törvénynek az intézet minden növendéke alá van vetve, s alóluk senki, még a szülők sem menthetik fel őket. 28. §. Ugyancsak e törvények kötelező erejével bír minden olyan szabály és utasítás, melyet az igazgatóság, a tanári karral s az iskolaszékkel egyetértve, esetleg később ki fog hirdetni. 29. §. A fegyelmi szabályok ezen szövege 2 példányban minden tanulónak kiadatik, melyek egyike a szülők által aláírandó és azután az osztályfőnek bemutatandó. A tanév kezdetén a fegyelmi szabályok a -tanulók előtt felolvastatnak, s azok nem ismerése mentő ürügyül el nem fogadtatik. XII. Jelentés a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola „Deák Ferenc" önképző körének 1913—14. évi működéséről. Már 21 éve annak, hogy önképzőkörünk fennáll és céljának megfelelően működik. Azzal a kitűzött céllal alakult meg, hogy tagjaiban a szép és nemes iránt való kedvet felébressze és azt működésével folytonosan ébren tartsa és táplálja. A cél és eszme kitűnő. A tapasztalatok azonban sajnos, kiábrándítottak abból a meggyőződésünkből, hogy ezt a nemes célt egészében valaha el is érhessük. Pedig nekünk igazán nagy szükségünk van oly intézményre, amely az ifjúság érdeklődését a szépirodalom iránt felébressze és azt lehetőleg fenn is tartsa. Iskolánk ugyanis, mint minden szakiskola, csak céljának megfelelő kiképzésben részesiti növendékeit, minek következtében azok-ismerete nagyon egyoldalúvá lesz. Ennek az egyoldalú kiképzésnek ellensúlyozására alakult meg ebben az évben is „Deák Ferenc" önképzőkörünk, amelynek ez évi működését az alábbiakban ismertetjük. Az idei alakuló gyűlést Domány Ármin vezető tanár elnöklete alatt október 5-én tartottuk meg. Az alapszabályoknak a választásokra vonatkozó részének felolvasása után a tisztikar megválasztása következett. Elnök lett Scheer Imre f. o. t., alelnök Tornyos Ferenc k. o. t., titkár Róna Ferenc f. o. t., altitkár Kauf-mann Jenő k. o. t., főkönyvtáros Székely Tivadar f. o. t., al-könyvtárosok Bednazsek I. és Péter J. f. o. t., Mautner P. és Fischl Gy. k. o tanulók. A kör működése, mint már említettük nem mondható kielégítőnek. Szinte felfoghatatlan, hogy a tagok legnagyobb része mennyire közönbös a kör működése iránt. Az érdeklődésnek mindenütt csak a legkisebb fokával találkozunk. Az alapszabályok értelmében ugyanis minden két hétben kellett volna ülést tartanunk, de ez legtöbbször elegendő anyag hiánya miatt elmaradt, ugy, hogy ez évben összesen csak 8 gyűlést tarthattunk. Körünk főmiiködése tehát csak iskolai ünnepélyek rendezésére szoritkozott. Ilyen diszgyülést .tartottunk okt. 6-án a 13 aradi vértanú emlékére; nov. 19-én boldogult Erzsébet királyné 47 emlékezetére, március 15-én a márciusi napok megünneplésére, ápr. 11 -én a törvények szentesítésének 66-ik évfordulóján és végül jun. S-án a koronázási ünnepségek évfordulóján. Ez ünnepségeken valamennyien hazafias dalok éneklése után, alkalmi költeményeket szavaltak, sőt ez évben először az ünnepi beszédeket is körünk egy-egy tagja tartotta. Ezt a szokást meg kellene honositani, mert ez jó alkalmat ad az ifjúságnak a nagyobb nyilvánosság előtt való fellépésre, amire a mai viszonyok között nagy szükség van. Hálával tartozunk Dr. Ollop Mór urnák, aki ez évben is 10 K-át adott pályadíj gyanánt, melyet Kaufmann Jenő k. o. t. A munka és takarékosság c. művével nyerte meg. Köszönetünket fejezzük ki Rotter Andor urnák, önképzőkörünk 12 évvel ezelőtt volt elnökének is, aki már a mult évben 20 K-ás pályadijat tűzött ki, akkor azonban az önképzőkör működését már beszüntette, amiért ezt a pályadijat adományozó engedelmével ez évre tűztük ki E pályadijat Székely Tivadar f. oszt. tan. Magyarország helyzete az európai államok sorában c. művével nyerte meg Fogadják e nemes adakozók ez uton is hálás köszönetünket áldozatkészségükért. Könyvtárunk gyarapodott vétel utján 48, ajándék utján 2 kötettel. Jelentésünk végeztével figyelmeztetjük a kör tagjait, viseljék szivükön körünknek sorsát, melyet már úgyis a megszűnés veszedelme fenyeget. Tegyenek meg mindent e veszély elhárítására és arra, hogy körünk a jövőben mennél közelebb juthasson kitűzött céljához. Evvel lezárjuk jelenrésünket. Az Önképzőkör vezetősége. XIII. Magánvizsgálati szabályzat. A nm. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1903. évi 3640. sz. rendelete a felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok szabályozása tárgyában: A felső kereskedelmi iskolák főigazgatójának. A felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok eddigi rendszerének szigorúbb és helyesebb irányú szabályozása céljából az 1895. évi augusztus hó 20-án 4401. sz. a. kelt rendelettel a felső kereskedelmi iskolák számára kiadott szervezetnek a magánvizsgálatokra vonatkozó 64. és 65. §§-ait, valamint az e tárgyban kibocsátott rendeleteket ezennel hatályon kivül helyezve, a jelzett szakaszok helyébe a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértően a következőket rendelem el: 64. §. Magánvizsgálatra bocsáthatók a felső kereskedelmi iskola alsó osztályának tárgyaiból oly egyének, a kik a polgári vagy középiskola negyedik osztályát (a latin nyelvtől eltekintve) sikerrel végezték, 17-ik életévőket betöltötték s hitelesen bizonyítják, hogy a gyakorlati életben működnek; a középső és felső osztály tárgyaiból magánvizsgálatra, illetőleg az utóbbit követő érettségi vizsgálatra, azok bocsáthatók, akik az alsó, illetőleg középső osztályt akár nyilvánosan, akár magánúton elvégezték, 18, illetőleg 19 évesek s a gyakorlati életben működnek. Az egyes osztályok vizsgálatai rendszerint egyévi időközökben engedélyeztetnek. Felső kereskedelmi iskolából kimaradt tanulók kimaradásuk esztendejében még akkor sem kaphatnak magánvizsgálatra engedélyt, ha különben a fenti föltételeknek megfelelnek. A magánvizsgálati engedélyért folyamodók szabályszerűen bélyegeit s a főigazgatóhoz cimzett kérvényeiket minden év szeptember havában azon felső kereskedelmi iskola igazgatójánál nyújtsák be, a mely iskola állandó lakóhelyükön, vagy ahhoz legközelebb van. A kérvényhez születési, iskolai, erkölcsi és oly hatósági bizonyítványt kell mellékelni, mely a folyamodó iskolai tanulmányai óta eltöltött foglalkozását is hitelesen bizonyítja. 49 A kereskedelmi iskola igazgatója a beérkezett kérvényeket a tanári kar véleményes jelentésével együttesen október hó első felében terjeszti föl a főigazgatóhoz. Ugyancsak a kérvény benyújtásakor lefizetendő a beirási és az évi tandíj, mely .díjak azonban kedvezőtlen elintézés esetén a folyamodónak visszaadatnak. A beirási és tandíjak fizetése alól senki sem menthető fel. A magánvizsgálati engedélyt nyert egyének az előadást nem látogathatják. A magánvizsgálatok mindenkor a főigazgató vagy megbízottja elnöklete alatt tartatnak junius havában, illetőleg a felső osztálybeli magánvizsgálatok az érettségi írásbeli vizsgálatok előtt. Az elnök állapítja meg a vizsgálat napját is. A vizsgáló bizottság tagjai a főigazgató (vagy megbízottja), az iskola igazgatója és azon osztály tanárai, a melyből a jelölt magánvizsgálatot tesz. A jelölttől a vizsgálat megkezdése előtt megkövetelendő személyazonosságának igazolása. A vizsgálat kiterjed az illető osztály minden rendes tantárgyára, Írásbeli és szóbeli s akként tartandó meg, hogy a jelöltnek az osztály összes tanítási anyagában való jártassága kitűnjék. A dolgozatok külső alakja úgy bírálandó el, mint a rendes tanulóknál. A bizonyítványt, — amelyen feltüntetendő a vizsgálati engedély száma és kelte, s hogy magánvizsgálat alapján állíttatott ki, — nemkülönben a vizsgálat lefolyásáról felvett jegyzőkönyvet a vizsgáló bizottság elnöke, az igazgató s az illető osztályfő irják alá. Amennyiben a főigazgató nem maga elnökölt, a jegyzőkönyv hozzá felterjesztendő. Szeptemberben tartandó pótló vizsgálatokra, kellően indokolt esetekben, a magánvizsgázóknak is, akik a tanévvégi magánvizsgálaton igazolt betegség vagy súlyos ok miatt nem vehettek részt, a tanári kar adhat engedélyt. Ha az illető szeptemberben ^em jelentkezik\', vizsgálati engedélye további érvényét elveszti összes lefizetett díjaival együtt. Vizsgálatok összevonása nem engedhető meg. Kivételes esetekben azonban és ha a jelölt előzetes vizsgálatát legalább is jó eredménnyel tette le, a következő osztályból\'főigazgatói engedéllyel már félév múlva jelentkezhetik vizsgálatra. Különbözeti magánvizsgálat engedelyezését kérhetik azok a gyakorlati életben működő ifjak, akik a középiskola nyolcadik osztályának sikeres bevégzését igazolják, vagy érettségi vizsgálatot megfelelő sikerrel tettek. Folyamodni olyan módozatok mellett lehet, mint a rendes magánvizsgálatért. Az első esetben az Írásbeli és szóbeli különbözeti vizsgálat kiterjed a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyainak mind a három évi tanítási anyagára, a mit a rendes érettségi vizsgálat követ: a középiskolai érettségi bizonyítvány alapján pedig a jelöltnek Írásbeli és szóbeli érettségi vizsgálatot 4 50 kell tennie a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyaiból. A többi tárgy osztályzatai a középiskolai bizonyítványból veendők át. 65. §. A magánvizsgálati díj mind a három osztályra nézve 80—80 korona, melyből minden vizsgázó tanárt tan tárgyán kint egy rész, az igazgatót, mint ilyent még egy rész illet meg. A vizsgálatnak a jelölt részéről komoly ok nélkül való megszakítása a vizsgálati díj elvesztését vonja maga után. A tandíj és beirási díj minden osztálymagánvizsgálat után, valamint a magánvizsgálat ismétlése esetén is fizetendő. Különbözeti magánvizsgálat engedélyezési kérhetik azok a gyakorlati életben működő ifjak, akik a középiskola nyolcadik osztályának sikeres bevégzését igazolják. Folyamodni oly módozatok mellett lehet, mint a rendes magánvizsgálatért Az Írásbeli és szóbeli különbözeti vizsgálat kiterjed a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyainak mind a három évi tanítási anyagára, amit a rendes érettségi vizsgálat követ. A különbözeti tárgyak a következők: keresk. földrajz, a kereskedelem története, kereskedelmi számtan, politikai számtan, irodai munkálatok, könyvviteltan, magyar, német és francia keresk. levelezés, keresk. ismeretek, jogi ismeretek, közgazdasági ismeretek, vegytan és áruismeret. Azokból a tárgyakból, amelyek Írásbelivel is járnak, a jelölt Írásbeli munkálatra is kötelezendő A fel nem sorolt tárgyak osztályzatai a jelölt középiskolai bizonyítványából veendők át. Ugyanilyen feltételekkel bocsáthatók különbözeti magánvizsgálatra és ennek sikere esetén érettségi "vizsgálatra azok, akik ezt néptanítói oklevél alapján kérelmezik, úgyszintén azok is, akik folyamodványukhoz a hadapródiskola elvégzéséről szóló bizonyítványt mellékelik, ez utóbbiak azonban a fentebb felsorolt szaktárgyakon kivül a magyar nyelvből és irodalomból is kötelesek kiegészítő vizsgálatot tenni. A különbözeti vizsgálatoknál tandíj nem, hanem 120 korona vizsgálati dij, illetőleg az érettségi vizsgálatért az érettségi vizsgálat szabályszerű dija fizetendő. XVIII. r Érettségi vizsgálati háziszabályzat a nagykanizsai felső kereskedelmi iskola tanulói részére. 1. A felső kereskedelmi iskolai tanfolyam az érettségi vizsgálat letételével végződik. Ilyen vizsgálatot tehát ez iskolák tanulói rendszerint csak abban az iskolában tehetnek, amelyben a felső osztályt végezték. 2. A felső kereskedelmi iskola az érettségi vizsgálatokkal nyervén befejezést, a felső osztálybeli tanuló a tanfolyam bevégzését csak az érettségi bizonyítvánnyal igazolhatja. A vizsgálatot csak hatósági orvosi bizonnyitvánnyal igazolt betegséggel, vagy más súlyos körülménynél fogva lehet elhalasztani. Uj vizsgálatra határidőt csak a főigazgató adhat. 3. Az érettségi vizsgálat két részből áll: a) írásbeli, b) szóbeli vizsgálatból Sem az írásbeli, sem a szóbeli vizsgálat egy tárgyából sem menthető fel senki. 4. Az Írásbeli vizsgálat tárgyai: 1. Magyar fogalmazás, kidolgozására 4 óra fordítható. 2. a) Német ker. levelezés (lVa óra), b) német nyelv (2V2 óra). 3. a) Francia ker. levelezés 1V2 óra), b) magyar ker. levelezés (2V2 óra). 4. Kereskedelmi számtan, 4 óra. 5. Könyvvitel, 4 óra. A feladat diktálására szükséges idő ebbe nem számíttatik be. 5. Az idegen nyelvekhez (német nyelv, német és francia levelezés) szótár használata meg van engedve. Minden más segédeszköz használata, úgynevezett frazeológia is, tilos. A tétel kihirdetésének megkezdése után a tanulók egymástól semmit kölcsön nem kérhetnek, vagy vehetnek, sem egymással szót nem válthatnak. 6. Imi és számolni az érettségi Írásbeli vizsgálaton kizárólag csak a szaktanártól kapott füzetekben szabad; a segédkönyvben, sorvezetőn, itatóson, vonalzókon stb. nem. Semmiféle papirosdarab használata nincs megengedve. Aki e tilalom ellen vét, a vizsgálat folytatásától eltiltandó. 52 7. A tanulók az érettségi Írásbeli részéhez a szaktanárok útmutatása szerint készített megfelelő számú quartlevelekből álló füzeteket kapnak, még pedig azoknál a tárgyaknál, amelyeknél esetleg a tisztázás szükséges, kettőt: egyet a fogalmazvány és egyet a tisztázás számára. Kívánatos azonban, hogy a tisztázás mennél ritkábban forduljon elő. Lapokat eltávolítani, vagy egyes lapokból darabokat letépni tilos. 8 A könyvviteli dolgozat készítéséhez -kivételesen több, mindenkor a megfelelő vonalzással ellátott füzet vagy lap is használható. Egy-egy tanulónak összes ily részfüzetei és lapjai azonban egy megfelelő nagyságú borítékban helyezendők el, amelynek külsejére feljegyzendő, hogy hány részfüzetet és lapot tartalmaz. 9. Az írásbeli vizsgálat megkezdése előtt e füzetek (tisztázat és fogalmazvány egyaránt) a boritéklapon, a könyvvitelnél pedig minden egyes részfüzet és lap az intézet bélyegzőjével látandó el. 10. A magyar és német nvelvi dolgozatok az impurumban félrét írandók oly módon, hogy a lapnak kifelé eső fele, a tanuló részéről eszközlendő változtatások és javítások számára üresen maradjon; a tisztázás e tárgyakból a papír egy harmad résznyi szélességét elfoglaló, kifelé eső margó kihagyásával történik. A papiros e két tárgy füzeteiben tiszta fehér, vonalzás nélküli legyen. 11. A francia nyelvi és kereskedelmi levelezési dolgozatok az üzleti életben szokásos alakban állitandók ki. E két tárgynál a füzet váltakozva fehér és kék kockás lapokból álljon. Egy-egy lapra és pedig mindig a jobb kéz felőlire csak egy levél irandó. 12. A ker. számtani dolgozat a szaktanár utasítása szerint kockás papiron készítendő. Az összeállítások rendesen az impurum-füzet egyik oldalára jönnek, a megfelelő mellékszámitások szemben a másikra. Ha az idő megengedi, az utóbbiak is tisztázandók. 13. A tétel mindenkor a tisztázati füzet boríték-lapjának belső oldalaira irandó, lassan, gondosan és tisztán. Ahol a feladat magyar szöveg fordítását kivánja, ez a szöveg a tisztázati füzet bal felől levő oldalára írassék, szembe jön majd a fordítás tisz-tázata. 14. A tisztázati füzetbe irt feladatot a tanuló nem másolja le többé, hanem maga elé teszi, s annak alapján megkezdi a a kidolgozást az impurumban, ha ilyen van. 15. A könyvviteli tételt a tanuló egy külön e célra szolgáló, szintén lebélyegzett, vonalzott lapra írja. E tárgynál a tisztázás egészen elmarad. 16. A feladat kidolgozásában, mind az irást, mind az elrendezést tekintve a lehető legnagyobb csín, rend és tisztaság uralkodjék, ami a fogalmazványokkal szemben is követendő. Még a javítást is mindenkor tetszetősen kell eszközölni, lehetőleg nem 53 a sorok közé, hanem a margóra. A hibás szó vagy számjegy vonalzóval húzandó át. Nem tűrhető, hogy a tanuló a számjegybe vagy szóba belejavítson, hogy vakarjon, vagy hogy ceruzával dolgozzék. 17. Az írásbeli vizsgálat első két órájában a tanteremből kimenni tilos. Ha a tanuló kimegy, dolgozatát átadja a felügyelő tanárnak, aki arra ráírja, hogy a jelölt a kimenésig meddig dolgozott. 18. Azokon a napokon, amelyeken két dolgozat készítendő, előbb az 1 Va órás tétel (német levelezés, francia levelezés) és ennek befelezése, illetőleg a megszabott idő letelte után, a 2Va órás tétel (német nyelv, magyar levelezés) dolgozandó ki. 19. Ha a felügyelő tanár, akár meg nem engedett segédeszköz, akár más dolgozatának használatán kapja rajta a tanulót, azonnal jelentést tesz az igazgatónak. Az ilyen tanulót az igazgató a vizsgálat folytatásától eltiltja s az esetet a teljes vizsgáló bizottság első ülésén bejelenti. A bizottság állapítja meg, hogy az illető tanuló az eset súlyosságához mérten mikor jelentkez-hetik újból vizsgálatra. 20. Az a tanuló, ki dolgozatát bevégezte, azt a felügyelő tanárnak átadja s azután az intézetből rögtön távozik. 21. A szóbeli vizsgálat tárgyai: I. 1. Magyar irodalom (különösen az ujabb irodalom). 2. A magyar nemzet története és a kereskedelem története. II. 1. Közgazdasági ismeretek (különösen az alkalmazott rész). 2. Jogi ismeretek (kereskedelmi és váltótörvény). III. 1. Kereskedelmi földrajz (különös tekintettel Magyarországra). 2. Vegytan és árűismeretek (a vegytan alapvető része és a legfontosabb árúk). Minden vizsgázó e csoportok egyik tárgyából felel a szóbeli érettségi vizsgán. Hogy melyikből, azt a főigazgató jelöli ki, akinek intézkedését az igazgató a felső osztály osztályozó értekezletének befejezése után nyomban közli a tanulókkal. 22. A szóbeli vizsgálatra a tanulók semmiféle könyvet vagy irást nem hozhatnak magukkal. 23. Ugyanannak vagy más iskolának tanulói a szóbeli vizsgálaton csak az igazgató engedélyével lehetnek jelen. Az igazgatóság. Jóváhagyatott a kir. főigazgató úr 1727/1913 sz. a leiratával. 54 XV. Az ifj. segitő-egyesület 1913—14. Tartozik Pénztári A fent kimutatott pénztárkészlet gyümölcsözően el van helyezve: A nagykanizsai izr. hitközségnél . . A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál A Nagykanizsai Takarékpénztárnál 2694 K 82 f 4048 K 82 f 654 K 51 f 7398 K 15 f Vagyonkimutatás: Pénztárkészlet............. 7398 K 15 f Tankönyvek értéke 1912/13. év végén K 111 (3*9 4 Ujabb beszerzések......K 295 59 K 1412-53 15% leirás K 21T87 1200 K 66 f Ingóságok.........K 90\' — 10% leirás K 9j—_81 K — f 8679 K 81 f Koro na Egyenleg 1912—13. évről...... 7123 08 68 tanuló tagsági dija........ 136 — Dr. Villányi Henrik ur adománya alapitv. 100 — Varga Gyula és Kaufmann Jenő urak adom. 10 — A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank nagy- kanizsai fiókjának adománya .... 25 — Kültagok tagsági dija 1913—14. évre . . 19 — A felső osztály adománya a „Dr. Villányi Henrik" alap javára ....... 60 — *Az 1893/94. évben érettségizettek adománya 20 éves találkozójuk alkalmából . . . 200 — Kamat 1913. dec. 31-éig....... 361 42 Maradvány ösztöndijakból...... ■ 1 80 -> 8036 30 55 évi pénztár- és vagyonkimutatása zárszámadás Követel Nagykanizsa, 1914. junius 10. Balog Dávid s. k. Bún Samu s. k. Domány Ármin s. k. ellenőr. igazgató, elnök. pénztáros. *Jelen voltak: Andor György, Gellért Lajos, Mandl Henrik, Morvay Izsó, Schwartz Alfréd, Wirth Jenő, Wolf Géza Budapest; Fehér Henrik Pozsony; Kardos Izsó, Kondor Miksa Barcs; Rad-nai Jenő, Strém Ignác Nagykanizsa. Korona Újonnan beszerzett könyvek és bekötések Segélyezések ........... Ösztöndijak............ Portó.............. Egyenleg............. 397 175 64 • . 1 7398 28 30 57 15 8036 30 XVI. A tanulmányi kirándulási alap zárószámadása. Egyenleg az 1912-13-iki tanévről.....8\'\'. K 60 t Kamat 1913. dec. 31-éig................4 K 19 f 87 K 79 f mely összeg a Nagykanizsai Takarékpénztárnál gyümölcsözően el van helyezve. Nagykanizsa, 1914. junius 8. Balog Dávid s. k. Bún Samu s. k. Domány Ármin s. k. igazgató. XVIII. A nagykanizsai felső ker. iskola ifjúsági segítő egyesületének alapszabályai. I. Cim. Cél. 1. §. Cim: ,,A nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola Ifj. Segitő Egyesülete" Székhely Nagykanizsa. 2. §. A nagykanizsai felső kereskedelmi iskola ifj. segitő egyesületének célja a nagykanizsai felső kereskedelmi iskolába járó szegény sorsú, jó előmenetelü és jó erkölcsű tanulókat segélyezni. A segélyt az egyesület következő módon gyakorolja: a) A tanulóknak egy év tartamára tankönyvekét ad kölcsön, b) a tanulókat anyagi támogatásban részesiti. A cél megvalósításához szolgálnak az alaptőke kamatai, adományok és fele részben a rendes és pártoló tagok dijai. Az alaptőke gyarapítására fordíttatnak: egészen, az egyesületi tagok alapítványai, fele részben: a) az évenkint fizetendő tagsági díjak, b) az ifjúsági ünnepélyek tiszta jövedelme. A választmány feljogosíttatik, hogy egyeseket és testületeket az egyesület támogatására felhívjon. II. Tagok. 3. §. Az egyesület tagjai mindazok, kik annak célját az alapszabályokban megállapított pénzösszeggel elősegítik, ilyenek a) az alapító, b) a pártoló, c) a rendes tagok. 4. §. Az egyesület alapító tagja lehet minden személy vagy testület, ha vagy egyszerre, vagy pedig öt éven belül öt évi részletben ötven koronát fizet az egyesület pénztárába. 5. §. Pártoló tagok azok, kik az egyesület pénztárába évenkint legalább három koronát befizetnek. 6. §. Az egyesület rendes tagja lehet mindenki, ki az egyesület pénztárába évenkint két koronát befizet. 58 7. §. Az alapító, pártoló és rendes tagok személyükhöz kötött, jogi személyek képviselőjük által gyakorolható szavazati joggal birnak a közgyűléseken. 8. §. Az egyesület rendes tagjai a választmányhoz irásbe-lileg benyújtott előleges bejelentés mellett önkénytesen kiléphetnek, ha kilépésükig a 6. §. értelmeben elvállalt kötelezettségüknek eleget tettek és kilépésüket május hó végéig az elnöknél bejelentik. III. Az egyesület igazgatása. 9. §. Az egyesület védnöke a nagykanizsai hitközség iskolai szakosztályának elnöke. 10. §. Az egyesület elnöke a felső kereskedelmi iskola igazgatója. 11. § Az egyesület alelnöke a nagykanizsai felső keresk. iskola valamely, a közgyűlésen megválasztott, rendes tanára. 12. §. Az egyesület folyó ügyeit a választmány intézi. Ennek tagjai: a) az elnök, b) az alelnök, c) az intézet többi rendes tanárai, d) a közgyűlés által az alapító, pártoló és rendes tagok sorából titkos szavazás utján szótöbbséggel egy évre választott 12 választmányi tag, mely 12 tag közül hat a tanulók, hat az intézeten kivül álló tagok sorából való. 13. Az elnök képviseli az egyesületet hatóságok és harmadik személyekkel szemben, összehívja a választmányi gyűléseket, végrehajtja a közgyűlés és a választmány határozatait; felügyeletet gyakorol az összes ügykezelésre, utalványozza a kifizetéseket. 14. §. A titkár vezeti a jegyzőkönyveket, végzi a levelezést, szerkeszti a közgyűlés elé terjesztendő s minden egyéb jelentést és az egyesület leltárát rendben tartja. 15 A pénztáros pénztár- és törzskönyvet vezet, a bevételeket és kiadásokat eszközli, a befolyó pénzösszegeket a választmány utasítása szerint a helybeli pénzintézetekben elhelyezi és a teljes, — tételenkint okiratokkal igazolt — évi számadást a tanév végén megvizsgálásra a választmánynak, illetve a közgyűlésnek előterjeszti. 16. §. A könyvtáros kezeli és gondozza az egyesület könyveit. < 17. §. Az ellenőr ellenőrző pénztárkönyvet vezet, aláírja a pénztári okmányokat és a pénztárossal egyetemlegesen felelős a pénztár helyes kezeléséről. IV. A választmány. 18. §. Választmányi gyűlés a szükség szerint évenkint többször tartható ; a választmánynak évenkint legalább kétszer való összehivása kötelező. 59 19. §. A választmány határozatképes, ha legalább 7 tag van jelen. 20. §. A választmány hatásköre: a) az egyesületi segélyzés módjának és fokának részletes meghatározása, b) az egyesület pénze és egyéb vagyona feletti szabályszerű rendelkezés, c) a hátralékos dijak törvényes uton való behajtása, d) a folyó kiadásokat meghaladó pénz gyümölcsöző elhelyezése iránti intézkedés. — A választmányi gyűlések jegyzőkönyvét az elnök, a titkár és az elnök által kijelölt választmányi tag hitelesitik. V. A közgyűlés. 21. §. Az egyesületi év a tanévvel kezdődik. 22. §. Az egyesület minden tanév végén közgyűlést tart, melyről a tagok a tárgysorozat közlése mellett a közgyűlés határnapja előtt legalább 3 nappal Írásban értesíttetnek. 23. §. A közgyűlés határozatképes, ha az összes tagok legalább egy negyed része jelen van. 24. § Az egyesületi tagok egy harmadrészének megokolt írásbeli kívánságára az elnök nyolcz nap alatt rendkívüli közgyűlést köteles egybehívni. 25. §. A közgyűlés hatásköre: a) tudomást szerez az egyesületi év működéséről és vagyoni kezeléséről, b) ennek alapján felmenti a lelépő választmányt, c) a választás, d) az alapszabályok megváltoztatása, e) két jegyzőkönyvi hitelesítő kiküldése. 26. §. A közgyűlésen határozatok szótöbbséggel hozatnak, szavazategyenlőség esetében az ülést vezető elnök szava dönt. VI. Az egyesület feloszlása. 27. §. Ha a nagykanizsai felső kereskedelmi iskola megszűnnék, ez esetben az egyesületi tőke mindaddig, míg Nagykanizsán hasonló kereskedelmi iskola nem alakul, a nagykanizsai izr. hitközségtől kezeltetik, annak kamatjövedelme pedig a hitközség által fentartott egyéb tanintézetek tanulóinak segélyezésére fordítandó. 28. §. Az egyesület feloszlása iránti határozat, melyhez az egyesületi tagok két harmadának jelenléte és a jelenlevők három negyedrészének hozzájárulása szükséges, foganatosítása előtt az iskolát fentartó hitközség elöljárósága és a nagyméltóságú vallás-és közoktatásügyi minisztérium elé terjesztendő. 29. §. Azon esetben, ha az egyesület az ezen alapszabályokban meghatározott eljárást, illetve hatáskörét meg nem tartja, a m. kir. kormány által, amennyiben működésének tovább folytatása által az állam, vagy az egyesület vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul felfüggesztetik és a felfüggesztés után 60 elrendelendő vizsgálat eredményéhez képest fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik. 30. §. Ezen alapszabályok a nagykanizsai izr. hitközség elöljáróságának és a nm. vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszternek megerősítés végett beterjesztendők. Nagykanizsa, 1901. május 15. Markovits Dávid Bún Samu jegyző. . igazgató. 63835 sz. Jóváhagyom. Budapest, 1901. október 7-én. A miniszter megbízásából: Dr. Axamethy Lajos min. tanácsos. XVIII. A tanulók névsora, születési helye és ideje Alsó osztály. Osztályfő: BALOG DÁVID. Balaton Ede, Nagykanizsa, 1899. augusztus 1. Beck István, Szigetvár (Somogymegye), 1897. december 26. Blum Andoi, Lesencetomaj (Zalamegye), 1899. május 23. Blum Lajos, Siklós (Baranyamegye), ¡899. április 26. 5 Culek László, Nagykanizsa, 1899 december 10. Dobó József, Újvidék (Bács-Bodrogmegye), 1899. novemb. 14. Dolmányos László, Nagykanizsa, 1897. szeptember 4. Eichinger István, Zákány (Somogymegye), 1899. május 5. Fischbach József, Bucsuszenttamás (Zalam.), 1898. dec. 16. 10 Fischer János, Nagykanizsa, 1898 julius 18. Franki Dénes, Letenye (Zalamegye), 1899. szeptember 19. Friedenthál Imre, Csáktornya, 1897. julius 17. Gasszmann Lajos, Barcs, 1898. julius 21. Goldmann József, Kiskomárom, (Zalamegye), 1897. ápr 22. 15 Goldmann Pál, Mezőkövesd (Borsodmegye), 1899. szept. 18. Grósz Arnold, Wien, 1898. december 5. Grünbaum Béla, Hahót (Zalamegye), 1899. augusztus 9. Halász Lipót, Nagykanizsa, 1899. december 13. Haba József, Nagykanizsa, 1896. november 4. 20 Haán Béla, Sáregres (Fehérmegye), 1899. augusztus 23. Halász Vilmos, Nagykanizsa, 1899. julius 22. Heimler István, Nagykanizsa, 1898. április 26. Hirschfeld Jenő, Zenta, 1899. május 21. Hoffmann Géza, Nagykanizsa, 1897. julius 22. 25 Hordós István, Nagykanizsa, 1899. március 6. Kohn Fülöp, Nagykanizsa, 1899. május 7. Krausz Adolf, Nagykanizsa, 1899. augusztus 7. Krausz Lajos, Nagykanizsa, 1899. augusztus 30. Krauthacker Albert, Stridóvár, (Zalamegye), 1898. márc. 26. 30 Kulka Béla, Nagybajom (Somogymegye), 1898. március 21. 62 Láng János, Homokkomárom (Zalamegye), 1898. augusztus 9. Mádai Ödön, Máramarossziget, 1899. julius 29. Meider József, Drávavásárhély (Zalamegye), 1899. október 28. Neu Pál, Nagykanizsa, 1899. október 16. 35 Pollák Béla, Beled (Sopronmegye), 1896. december 10. Radics Ferenc, Budapest, 1898. julius 27. Scherz Albert, Nagykanizsa, 1900. március 21. Steiner Imre, Nagykanizsa, 1898 november 22. Steiner Sándor. Nagykanizsa, 1899. julius 24. 40 Strauss Adolf, Varasd-Toplica, 1898. aug. 12. Stróbl Hugó, Sopron, 1898. április 7. Szabó György, Nagykanizsa, 1898. december 1 1. Szántó Lajos, Zalaegerszeg, 1898. szeptember 23. Szommer Ignác. Barcs, 1898. március 21. 45 Varga Antal, Nagykanizsa, 1897. julius 26. Viola Kálmán, Nagykanizsa, 1899 szeptember 20. Wollner Rezső, Csáktornya, 1899. február 12. Zafuta István, Nagykanizsa, 1899. augusztus 9. Magántanuló: Láng Ferenc. 63 Középső osztály. Osztályfő: DOMÁNY ÁRMIN. Auspitz Elemér, Verőce, 1897. junius 29. Bálics Ferenc, Eszteregnye, 1895. junius 4. Feigelstock Dávid, Somogy vár, 1897. október 2. Fehér Miklós, Felsőkánya, 1897. szeptember 6. 5 Fischl György, Szepetnek, 1896. junius 21. Fríedfeld Hugó, Légrád, 1897. augusztus 25. Fürst Zoltán, Kéthely, 1898. január 20. Gruber József, Szombathely, 1895. szeptember 15. ismétlő. Grünfeld Árpád, Nagykanizsa, 1896. április 29. ismétlő. 10 Guttentag Ernő, Nagykanizsa, 1896. november 3. ismétlő. Hermann Károly, Perlak, 1897. szeptember 9. Hild József, Nagykanizsa, 1897. május 21. Kaufmann Jenő, Bellatinc, 1898. junius 5. Kertész Béla, Nagykanizsa, 1898. szeptember 30. 15 Klein Imre, Hódmezővásárhely, 1897. október 5. Kohn Vilmos, Muraszombat, 1895. junius 20. Kottler Gusztáv, Nagykanizsa, 1897. március 15. Krámer Endre, Nagybajom, 1895. junius 26. ismétlő. Krámer Ferenc, Nagykanizsa, 1898. január 30. 20 Mautner Pál, Devecser, 1895. junius 28. Mikó József, Nagykanizsa, 1897. október 21. Neu Zsigmond, Wien, 1898. március 4. Piriti Sándor, Nagykanizsa, 1897. január 10. ismétlő. Récsey József, Zalaszentbalázs, 1898. február 6. 25 Salgó István, Sárvár, 1899. március 30. Schapringer József, Nagykanizsa, 1898. junius 8. Singer Lipót, -Kisszabadka, 1897. november 29. Singer Pál, Kiskomárom, 1897. szeptember 26. Sommer Aladár, Nagykanizsa, 1898. október 2. 30 Somogyi Izsó, Bonyhád, 1897. december 24. Stern Imre, Patosfa, 1896. december 3. Strauss György, Warasdteplic, 1897. március 24, Szattler Miksa, Nemesdéd, 1897. október 21. Szommer Emil, Nagykanizsa, 1897. május 28. 35 Tislér József, Nagykanizsa, 1897. március 6. Tornyos Ferenc, Nemeshetés, 1895. december 17. Vörös Gábor, Nagykanizsa, 1897. március 24. Weiss Jenő, Légrád, 1897. április 6. Wortmann Árpád, Budapest, 1897. julius 29. Kimaradt: Altstádter Ferenc. Magántanulók: Mesterházy Vilma, Megyesy Ferenc. 5 64 Felső osztály. Osztályfő: Dr. VILLÁNYI HENRIK. Baumgarten Sándor, Budapest, 1897. január 12. Bednazsek István, Nagykanizsa, 1897. szeptember 7. Berger Lipót, Belisce (Verőcemegye), 1896. szeptember 28. Biach Károly, Nagykanizsa, 1895. december. 25. 5 Bogenrieder József, Nagykanizsa, 1897. január 7. Bohenszky Adolf, Veliko-Zdenci (Belovár m.), 1895. szept. 20. Breiner József, Zákány (Somogymegye), 1896. junius 29. Dienes Ferenc, Körmend (Vasmegye), 1895. junius 29. Fehér Márk, Jesztreb (Sárosmegye), 1897. május 23. 10 Fehér Sándor, Szigetvár, 1897. április 22. Gógl István, Nagykanizsa, 1894. szeptember 2 Heine Roland, Gelse (Zalamegye), 1894. május 27. Hirsch József, Ádánd (Somogymegye), 1895. augusztus 27. Hirschsohn Ignác, Alsódomboru, 1897. május 7. 15 Holczer László, Orosztony (Zalamegye), 1897. augusztus ¡3. Horváth Károly, Csáktornya, 1896. október 14. Josifovic Sándor, Nagykanizsa, 1896. szeptember 1. Kisfaludy Zoltán, Hodosán (Zalamegye), 1895. november 15. Kociás János, Nagykanizsa, 1892. május 7. 20 Kiss Tibor, Fiume, 1896. november 24. Königmajer János, Ságot (Zalamegye), 1893. január 29. Kristofits Rezső, Csáktornya, 1896. január 24. Láng Kajos, Nagykanizsa, 1895. augusztus 19. Löbl Jenő, Marcali (Somogymegye), 1896. október 29 25 Mayer Károly, Nagykanizsa, 1895. junius 7. Paár Oszkár, Barcs (Somogymegye), 1896. május 24. Péter Jenő, Nagykanizsa, 1897. junius 3. Róna Ferenc, Nagykanizsa, 1897. május 2. Rosenberg Sándor, Nagykanizsa, 1895. december 30. 30 Salgó Károly, Sárvár (Vasmegye), 1897. december 6 Scheer Imre, Baja, 1897. november 5. Scherz Imre, Nagykanizsa, 1897. junius 9. Singer Sámuel, Keszthely, 1897. junius 28. Sörlei Sándor, Nagykanizsa, 1896. március 29. 35 Szerb Gyula, Muracsány (Zalamegye), 1896. december 24. Székely Tivadar, Csáktornya, 1897. október 8. Toch Ernő, Komárom (Komárommegye), 1897. május 17. Weisz József, Porogszentkirály (Somogym.), 1896. január 2 Meghalt: Bajkor Rólánd. Magántanulók: Pálffy Gábriella, Pálffy Jolán 65 XIX. Az 1912—13. tanévben végzett tanulók alkalmazási helye. A tanuló neve A cég neve Lakóhelye Auspitz Ottó Breuer Ferenc Barcs Blum József Siklósi ecetgyár Siklós Brandl Gyula Nagykanizsai Bankegyes. Nagykanizsa Buksz István Grünhut Fülöp Fiai Nagykanizsa 5 Csempesz József meghalt Dukász Imre Nemzeti Balesetbiztosító Temesvár Fischer Pál Molnár Emil Kaposvár Frank Ottó Allgemeine Verkehrsbank Wien Fried Andor Pesti M. Keresked. Bank Nagykanizsa 10 Grünhut Andor Exportakademie Wien Halász Andor Nagykanizsai Takarékptár Nagykanizsa Hauser Béla Gutmann S. H. Nagykanizsa Hantos (Herzfeld) Árp. Magyar Bank és Ker. r.-t. Budapest Hirschler Imre „Mercur" vasművek Nagykanizsa 15 Kasztl Lajos ismeretlen Kaufmann Hugó „Adriatica" cognacgyár r.-t. Fiume Kemény Kálmán Rajztanárképző Budapest id. Kertész Árpád Schwarz Emil Tapolca ifj. Kertész Árpád Löbl József és Fia Budapest 20 Klein Jenő Máv. Zágráb Kocsisán Rezső Gazdasági pályán Vát Krausz László ismeretlen Lendvai Dezső Zalam. Gazd. Takarékptár Nagykanizsa Ney Géza Schaumburg Lippe Beremend 25 Péter Lajos katona Raj ki István Michele Tonden Trieszt Rozgonyi Gyula Magyar-Francia Bízt. Tár. Nagykanizsa Szász (Schlesinger) M. Magyar Bank és Ker. r.-t. Budapest Schott Ödön Első Magy. Biztosító Tár. Nagykanizsa 30 Schön Sándor Bánoksztgyörgyi Bérgazd. Bánoksztgy. Spiegler Miklós Hecht Jónás Budapest Strem Zsolt Salamon Jakab és Társa Budapest Sohr Imre Ganz Danub. vas- és fémgy. Budapest Vida Lajos Tárházak Nagykanizsa 35 Villányi Antal Kávégyár részvénytársaság Fiume Weisz Jenő Fischer I. Budapest Zsitney Ödön ismeretlen XX. Jelentés az 1913—14. évi juniusí érettségi vizsgálatokról. A május 27., 28. és 29. napjain megtartott osztályvizsga alapján a felső osztály 3S rendes és 2 magántanulója közül 9 rendes és 1 magántanuló szeptember hóban teendő javitó vizsgálatra utasíttatott. írásbeli érettségi vizsgálatra bocsáttatott tehát 29 rendes és 1 magántanuló. A tanári kar által felterjesztett tételek közül kir. főigazgató ur a következőket jelölte ki: I. Magyar fogalmazás. A nemzeti boldogulás feltételei közgazdasági téren. Eredmény: 0 jó, 24 elégséges. II. Német kereskedelmi levelezés. 1. L. Luzatti Fiume, V/lO. felajánlja szolgálatait Strém és Klein helybeli cégnek, kávénak bizományban való vásárlására Feltételei: 3% bizományi díj, a valóságos költségek megtérítése Fedezet 3 havi intézvénnyel. 2. Kanizsa V/15, a feltételeket elfogadja és megbizza Fiumét 64 bál jávai kávé vásárlására á K 195 pr % kg., az árút vasúton teherszállítmányként kéri. Eredmény: 2 jeles, 4 jó, 20 elégséges, 3 elégtelen. III. Német nyelv. Die ungarische Mühlenindustrie. Eredmény: 1 jeles, 4 jó, 20 elégséges, 5 elégtelen. 67 IV. Könyvvitel. Farkas Gábor és Magyar Ferenc 1914. jun. 1-én közkereseti társas kereskedést nyitnak következő vagyonállapottal: AKTIVA Árúkészlet . . K 22430\'— Váltók . . n 25070\'— Adósok . . n 24340\'— Ingóságok . » 1400\'— Készpénz 6760 — K 80000\'— PASSZÍVA Elfogadványok . K 4720\'— Hitelezők . . . „ 4920\'— Átmeneti kamat . „ 360\'— Tiszta vagyon . „ 70000\'— K 80000\'— A tiszta vagyonból Farkast 40000 K, Magyart 30000 K illeti meg. A szerződés értelmében a társak betételei 6°/o-al pro anno kamatosittatnak, Farkasnak az üzlet vezetéseért 300 korona fizetés jár, a tiszta nyereség egyenlő részekben osztandó el és a társak betételeit szaporítja. Jun. 5. Küldenek bizományban Lederer Ádámnak, Brünn ntto kg 1940 zalamegyei gyapjút á 290 K pr % kg (linutó 33U) I< 5626 és fizetnek vasúti vitelbért K 7tí\'20. „ 10. Vesznek felében Vas Edével helyben készpénzen 8420 1. Balatonmelléki bort á 55 = K 463r—, mely összeghez a társaság és Vas egyenlő részekben hozzájárulnak. „ 15. Eladják az á metá árut Varga Ödönnek Sopron á 70 K = K 5894\'— Varga fizet készpénzben 3000 koronát, a maradékról 3/h váltót ad. (Elszámolás Vassal.) „ 21. Király Péter beváltja ma lejáró váltóját K 1430\'—. „ 28. Névy Gábor Kaposvár küldi csekkjét az Osztrák-Magyar Bankra K 2000\'—, melyet a bank bevált. „ 30. Lederer jelenti, hogy a gyapjút a limitált áron eladta \' K 6402\'— számit 3% jutalékot K 192\'— költségek 46"— „ 238\'— I< 6164-— mely "összegről 3/h elfogadványát küldi. „ 30. A személyzet fizetése K 400\'— egyéb üzleti költség „ 180\'— „ 30. Farkas kivett a pénztárból „ 400\'— Zárás: Az árúkészlet értéke K 18340\'—, az ingóságok értékéből 1% leírandó passziv, átmeneti kamat 382\'— K. Eredmény: 4 jeles, 10 jó, 15 elégséges, 1 elégtelen. 68 V. Kereskedelmi számtan. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank R. T. nagykanizsai fiókja Reichenfeld Emil Nagykanizsa megbízásából április 5-én küldvényez Nikolas Petrovnak, Plowdiw Fr. 500\'— lej. látra á 95\'85. Ezt a tételt Petrov ápr. 8-íki lejárattal könyveli el. Petrov tojást vásárol a Kereskedelmi Bank megbizásából Reichenfeld számlájára: ápr. 8-án 40 láda á Fr 870 pr 120 db.-(egy ládában van 1440 db., le a törésért 60 db. pr láda), költség Fr 14\'50, jutalék 2Va %>. ápr. 18-án 40 láda á Fr 9\'30, költség Fr 14\'50, jut. 2V2°/o. ápr. 22-én 20 ...... 8\'20, „ „ 7 50, „ 272%). ápr. 30-án az árút Hamburgba küldi. Ugyanaznap lezárja a folyószámlát (angol módra) á 41/a°/\'o. Az egyenleget a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankra szóló direkt váltóval egyenlíti ki, á 103-50 (a váltó lejár máj. 3-án), l°/oo alkuszdíj. máj. 3-án a Bank elkönyveli az elfogadványt Reichenfeld számlájára és egyidejűleg intézvényez Hamburgra M 5C00\'— lej. látra á 117\'50 Va pr. máj. 5. Hamburg a tojást bizományban eladja. máj. 10-én 20 láda á M 910, 40 láda á M 9\'90, 40 láda á M 10-15, költség M 180\'—, jutalék 2%. A folyószámlát aznap lezárja á 4% és tartozása erejéig küldvényez a Banknak látra á 84\'80. A kiildvényt a Bank máj. 12-iki lejárattal könyveli el Reichenfeld számlájára. máj. 30-án a Bank lezárja Reichenfeld f. számláját á 5A°/o (angol mód), jutalék V8°/o, költség K 12\'—. Készítsük el az egyes ügyletek elszámolásait a folyószámlákkal és határozzuk meg Reichenfeld nyereségét. Eredmény: 6 jeles, 7 jó, 16 elégséges, 1 elégtelen. VI. Francia kereskedelmi levelezés. 1. F. é. március 1-én Szénási és Társa Budapest, rendelnek Gaston Dietznél Lyon, 2 vég selyemárút minta szerint. Minthogy az árú a húsvéti ünnep előtt kerül eladásra, az legkésőbb márc. 20-ig szállítandó. 2. Gaston Dietz Lyon március 5. elismeri a megrendelést és ennek teljesítését legkésőbb március végére helyezi kilátásba. Eredmény: 2 jeles, 6 jó, 19 elégséges, 3 elégtelen. VII. Magyar kereskedelmi levelezés. 1. Schmidt A. & Cornp. München V/9, hivatkozással a kapott piaci jelentésre ajánlatot tesz Heltai Józsefnek helyben, 69 á metá részesedésre itt vásárlandó és Münchenben eladandó 200 vagon árpára. Ha az árpa itt 19—20 K közt megszerezhető, nyereségre van kilátás. Feltételek: jutalék nincs, csak a valóságos költségek megtérítése, folyószámlái kamat 5% pro és contra. A bevásárlásra fordítandó összeg fele tetszése szerint való módon vehető meg rajta. 2. Heltai V/11, irt levelében megerősíti sürgönyét, mely szerint a föltételeket elfogadta. Máris küld 20 vagon árpát, melynek értéke K 33676 50. Egyúttal értesiti, hogy intézett rájuk M 6000 -f- 8000 k. u. 3 hó s/r, melynek K 16500— értékével pr ma elismeri. 3. "München 21. válaszol, az árpát átvették, a vételszámla értékét K 33676\'50 az á metá számla terhére írták. Az intézvénye-zést tudomásul veszik. 4. Ugyanők 25. jelentik, hogy az árpát eladták. Csatolva küldik az eladószámlát, valamint á metá számla és folyószámla kivonatot, mely szerint Heltai követelése M 14956\'— pr ma. 5. Heltai V/27, az elszámolást helyesnek találja és követelése erejéig intéz rájuk s/r. Eredmény jeles, 7 jó, 22 elégséges. Az írásbeli érettségi vizsgálatok alapján szóbelire bocsáttatott 29 rendes és 1 magántanuló, összesen 30 tanuló. A szóbeli vizsgálatokat junius 23-án és 24-én tartottuk meg Dr. Mutschenbacher Viktor, nyug. jogakadémiai igazgató, vallás- és közoktatásügyi miniszteri biztos ur és Heltai József, ker. tanácsos, kereskedelemügyi min. biztos ur elnöklete alatt. Az érettségi vizsgálatok eredménye ez : Jelesen feleltek meg: Horváth Károly, Toch Ernő. Jól feleltek meg: Löbl Jenő, Salgó Károly, Scheer Imre, Scherz Imre, Székely Tivadar = 5. Megfeleltek: Baumgarten Sándor, Bednazsek István, Berger Lipót, Biach Károly, Fehér Márk, Fehér Sándor, Holczer László, Josífovic Sándor, Königmair János, Kristofics Rezső, Paár Oszkár, Péter Jenő Róna Ferenc, Rosenberg Sándor, Singer Sándor, Szerb Gyula, Weisz József, Pálffy Gábriella = 18. 2 hó múlva teendő javitó vizsgálatra utasíttatott 5 tanuló. 70 VIII. A felső keresk. iskolai érettségi bizonyítvánnyal járó jogok és minősítés. Az intézet három évfolyamának végeztével a tanulók érett-segi vizsgálatot tesznek, melynek eredményes letétele a következő életpályákra nyújt képesítést, jogokat és előnyöket: 1. A szorosan vett kereskedelmi pályára. 2. Az áll. közigazgatás ama ágainál, melyekre az érettségi bizonyítvánnyal biró ifjakat a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. I. t.-c. minősíttetnek és illetékeseknek nyilvánít, u. m.: a) a postaszaknál, mint postafőtiszti tisztviselők; b) a pénztári szaknál, mint központi állampénztári és adóhivatali tisztviselők, törvényhatósági pénztárosok, ellenőrök, könyvvezetők, gyámi pénztárosok; c) a kezelési szaknál, mint dohányárudai, raktári hivatalnokok, telekkönyvvezetők; d) a zálogházaknál, mint zálogházi igazgatók, ellenőrök, könyvvezetők, pénztárosok, ellenőrző számtisztek; e) az államszámviteltani vizsgálat letétele esetén alkalmazást nyerhet a számvevőségi szaknál mint főszámvevőségi és ellenőrzési hivatalnok s minden állami hivatalnál és intézetnél, u. m.: minisztériumoknál, megyéknél és törvényhatósági joggal felruházott és r. t. városoknál, pénzügyigazgatóságoknál, adófelügye-lőségeknél, illetékkiszabási s minden állami hivatalnál, dohányjövedékeknél, állami jószágigazgatóságnál, bányászatnál, pénzverdénél, áll. zálogházaknál, közpénztáraknál, pósta és távirda-igazgatóságnál stb. 3. Ezeken kívül az intézet növendékei, ha tanulmányaikat folytatni akarják, beléphetnek: 1. a budapesti keleti kereskedelmi akadémiába, 2. a m. kir. közlekedésügyi akadémiába (vasút, hajózás, pósta, táviró), 3. a kereskedelmi iskola tanárképző-intézetbe. 4. Az 1900. évi 100.000 sz. belügyminiszteri rendelet szerint a községi jegyzőségre képesítő közigazgatási tanfolyamra felvétetnek. 5. Jeles bizonyítvánnyal a hazai összes gazdasági akadémiákba. Ezen jogok és előnyök mellett az 1889. évi VI. t.-c. 25. §-a értelmében az egyéves önkéntességi jogot is élvezik. XXII. Statisztikai kimutatások. A kimutatás tárgya i Csoport Alsó Köz. )sztálj Felső T Összesen Iskolalátogatás Beíratott összesen Évközben kimaradt . Meghalt..... Létszám a tanév végén Vizsgát tett .... 00 1 I 00 00 ^ 1 1 Tfi 40 1 39 38 39 1 38 38 127 1 1 125 124 Születési év 189 2....... 189 3......\' 189 4......• 189 5......\' 189 6......• 189 7......" 189 8......\' 189 9......" 190 0......\' 2 6 15 24 1 6 3 20 9 1 1 1 2 8 11 15 . 1 1 2 14 16 41 24 25 1 Vallás Anyanyelv Izraelita..... Római katholikus . . Ágostai evangelikus . Ev. reformált . . . Görög keleti . . . 30 18 27 11 1 21 14 1 1 J 78 43 2 1 1 Magyar..... Német...... Horvát ..... 46 1 1 37 2 33 2 3 116 3 6 Nyelv- Magyar..... 35 24 26 105 Magyar-német . . . 9 8 5 22 ismeret Magyar-horvát . . . 2 3 4 9 Magyar-német-horvát. 2 4 2 • 8 Magyar-német-olasz . — — 1 1 72 A kimutatás Csoport Alsó Köz. Felső c a) í/i <L> N tárgya osztály </) 1/1 .0 Ismétlő..... 4 5 1 10 A felvétel Polg. isk. 4. osztály . 26 — — 26 Gymnasium 4. osztály 17 — ■ — 17 alapja Reáliskola 4. osztály 1 — — 1 Felső ker. isk. alsó oszt. — 34 — 34 „ „ középső „ — — 37 37 Nagykanizsai . . . 32 18 18 68 Más zalamegyei . . 8 7 6 21 Somogymegyei . . . 2 7, 5 14 Vasmegyei .... — 2 1 3 A szülő Baranyamegyei . . . 1 — 1 2 Pestmegyei .... 1 — \' 1 2 vagy gyám Borsodmegyei . . . 1 — — 1 Bács-Bodrogmegyei . 1 1 i 1 3 lakóhelye Veszprémmegyei . . — 1 1 o Nógrádmegyei . . . — 1 — ; 1 Fiumei ..... — — 1 1 Varasdmegyei . . . 1 2 1 4 Verőcemegyei . . . , 1 — i ! 2 Boszniai..... — — í 1 _ Őstermelő .... 1 \' r> 3 Önálló kereskedő . . 12 9 11 32 Kereskedelmi alkalm. 1 3 2 6 A szülő Önálló iparos . . . 7 7 8 22 vagy gyám Iparosnál alkalmazott 4 1 1 6 polgári Köztisztviselő . . . 14 \' 7 5 26 állása Ügyvéd..... — 1 — 1 Tanító, tanár . . . — 2 2 4 Magántisztviselő . . 3 1 4 8 Magánzó..... 6 6 5 17 Tandíj- Egész tandíjat fizetett 26 21 19 66 8A — — 1 1 fizetés V. 13 4 10 27 V* 2 7 4 13 Tandíjmentes volt ? 8 5 20 73 A tanulmányi eredmény kimutatása. Tantárgy Alsó oszt. 1 Köz. oszt. Felső oszt. Az osztályozott tanulók száma® 48 38 38 1 2 1 3 4 1 213 4 1 2 3 4 Hittan........ 12 18 18 7 11 20 11 14 13 Magyar nyelv és irodalom . 3 5 34 6 2 6 28 2 1 7 30 — Német nyelv...... 2 11 26 9i 1 8 25 4 1 9 22 6 Francia nyelv ..... 3 5 31 9 — 5 27 6 2 5 28 3 Földrajz........ 5 11 28 4 4 10 21 3 4 10 22 2 Történelem . .... 4 8 35 1 2 10 24 2 6 6 26 — Mennyiségtan és pol. számtan 5 24 19 — 1 10 24 3 5 9 24 — Természettan...... 9 21 18 — — — — — — — — — Kereskedelmi számtan . . 6 19 23 — 3 7 28 — 9 5 22 2 Irodai munkálatok .... 9 24 14 1 8 14 16 — 6 18 14 — Könyvviteltan ..... — — — — 4 13 21 — 7 9 22 — Kereskedelmi levelezés . . 3 12 29 4 2 6 29 1 — 8 28 2 Kereskedelmi ismeretek . . 7 21 20 — — — — — — — — — Közgazdasági ismeretek . . — — — 2 8 28 — 2 8 27 1 Jogi ismeretek .\'.... — — — — 2 6 30 — 4 8 26 — Vegytan, árúismeret . . . — — — — \' 2 9 24 3 4 4 29 1 Szépírás....... 10 23 14 1 írásbeli dolgozat, külső alakja 10 28 10 — 8 26 4 — 12 25 1 — Magaviselet...... • 36 12 18 20 30 5 3 XXIII. Jelentés a női keresk. szaktanfolyamról. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 100851/1911. sz. engedélye alapján a tanfolyamot, miután erre elegendő tanuló jelentkezett, szeptember 10-én nyitottuk meg. Beíratott 38 tanuló, kik valamennyien a tanfolyamot a tanév végéig látogatták. A tanítás a tanév végéig szakadatlanul folyt. A tanulmányi és fegyelmi állapot megfelelők voltak. Április 22 és 23-án Matavovszky Béla, győri felső kereskedelmi iskolai igazgató mint az Országos Kereskedelmi és Iparoktatási Tanács kiküldöttje, május 29-én Kirchner Béla felső keresk. isk. kir. főigazgató látogatták a tanfolyamot. A női kereskedelmi szaktanfolyamok a nagymélt. vallás-és közoktatásügyi m. kir. Miniszter urnák 191-1. évi julius hó 13-án 86.287. sz. a. kelt rendeletével, a kereskedelemügyi magy. kir Miniszter ur hozzájárulása mellett uj szervezetet nyertek. Egyidejűleg az uj szervezet életbeléptetésével a női kereskedelmi szaktanfolyamok a szakszerű felügyelet és ellenőrzés szempontjából az iparoktatási főigazgató hatásköréből kivétettek. A női kereskedelmi tanfolyam célja: azon kereskedelmi szakismeretek, valamint gyakorlati ügyességek elsajátítása, amelyekre az életben a nőknek, akár mint könyvvivőknek, pénztárosoknak, levelezőknek s egyéb üzleti alkalmazottaknak, akár mint a család tagjainak, pl. az üzletben az apa vagy férj helyettesítése alkalmából, vagy a háztartásban szükségük van, A tanfolyam 10 hónapig tart. A női kereskedelmi tanfolyamba oly növendékek vétetnek fel, kik a polgári vagy felsőbb leányiskola és leánygymnasium 4. vagy a felsőbb leányiskola 2. osztályát sikerrel végezték, avagy megfelelő előképzettségüket a magyar nyelvből, számtanból, német nyelvből és földrajzból felvételi vizsgálattal igazolják. Felvételi vizsgálatra bocsáttatnak, kik legalább 16 évesek. A felvételi vizsgálat dija 20 korona. .4 felvételi vizsgálatnál megkívántatik: 1. A magyar nyelv ismerete alak- és mondattanilag, biztosság a helyesírásban és jártasság a fogalmazásban, 2. számtanból jártasság a négy alap- 75 miveletben egész és törtszámokkal s a hármasszabályhoz tartozó teladatok megfejtése, 3. földrajzból Európa, különös tekintettel Magyarországra, továbbá Ázsia és Amerika leiró földrajza általános vonásokban, Afrika és Ausztrália átnézetileg, 4. német nyelvben olvasás, irás, könnyebb német szöveg megértése. A női ker. tanfolyam egy osztályába rendszerint 40 növendék vehető fel. A női ker. tanfolyam tanulói csak rendesek lehetnek, magánvizsgálatnak helye nincs. Huszonöt éven felüli nők csak a tanári kar külön engedélye alapján vehetők fel. Tantárgyak: Kereskedelmi számtan .... Könyvvitel........ Kereskedelemisme, ker. levelezés, irodai munkálatok..... Német ker. levelezés..... Keresked. földrajz áruismével . . Gyorsírás......... Szépirás......... Gépirás.......... Tanári kar: Bún Samu, igazgató, felső ker. iskolákra képesített tanár, a felső keresk. iskola igazgatója, tanította a könyvvitelt heti 3 órában. Balog Dezső, felső ker. iskolákra képesített tanár, tanította a szépírást, ker földrajzot és árúismét heti 3 órában. Domány Ármin, középiskolákra képesített tanár, tanította a keresk. ismeretet, az irodai munkálatokat és keresked. levelezést heti 3 órában. Elek Mór, felső ker. iskolákra képesített tanár, tanította a ker. számtant heti 3 órában. Krámer Lajos, polg. iskolákra képesített tanár, tanította a gyorsírást és gépírást heti 5 órában. Dr. Villányi Henrik, felső ker. iskolákra képesített tanár, tanította a német nyelvet és levelezést heti 3 órában. Női felügyelő: Halász Jenőné, oki. tanítónő. heti 3 oraban » 3 „ „ 3 „ » 3 , „ » 2 „ „ 3 „ 20 76 A jövő tanévben használandó tankönyvek: Komáromi —Pataki, Kereskedelmi földrajz 125615/1913. Jónás J.—Dr. Schack B., Kis kereskedelmi levelező 127278/1912. Dr. Schack—Hauser, Német olvasókönyv 128899/1910. Bún Samu, Könyvviteltan 679/1906. Kozma, Levelező gyorsírás . 109153/1911. Havas—Bogyó, Kereskedelmi számtan . 11374/1912. A nöi keresked. szaktanfolyam növendékeinek névsora és szüleiknek lakóhelye : j ifj. Armuth Margit Nagykanizsa id. Armuth Margit » Beck Frida n Bogáti Mariska n 5 Bruszt Erzsébet n Deutsch Margit Csáktornya Eisler Gizella Alsódomboru Fekete Róza Bükk Feigel Ilona Nagykanizsa 10 Fabró Irén n , Gráf Erzsébet » Haán Ida » Hirschler Irén n Hirschler Julia »» 15 Kaufmann Klára n Letzter Jolán n Lusztig Mariska » Lukács Róza Pacsa Maier Margit Nagykanizsa 20 Müller Margit n Neiger Ilona Pogányszentpéter Pálffy Rózsi Nagykanizsa Peczéna Ilona » Piszár Erzsébet » 25 Pollák Erzsébet Csáktornya Pollák Margit Nagykanizsa Práger Ilona » Reichert Margit n Ring Erzsébet » 30 Rüttel Gizella Schlesinger Teréz » Süle Klára V A tanári kar határozata értelmében, a jövő tanévben is megnyitjuk a tanfolyamot, ha legalább 25 tanuló jelentkezik. Akik tehát abban résztvenni óhajtanak, jól teszik, ha e végből már julius első 3 napján utolsó iskolai bizonyítványuk felmutatásával az igazgatóságnál előzetesen jelentkeznek; a végleges felvétel azonban csak szeptember 1., 2. és 3 napjain eszközöltetik, mely alkalommal a születési és utolsó iskolai bizonyítvány bemutatandó. Évi tandíj 120 korona, beirási díj 20 korona. Stern Erzsébet Nagykanizsa Stern Ilona Szigetvár 35 Szitár Ilona Nagykanizsa Sterbát Matild Csáktornya Unger Ullmann Gizella Nagykanizsa Völgyi Lenke » 77 78 A női kereskedelmi tanfolyam statisztikai kimutatása. A kimutatás tárgya Csoport Iskolalátogatás Beíratott összesen . . „ . . Záróvizsgálatot tett .... 38 38 Vallás Izraelita......... Római katholikus..... Ág. evangelikus...... Ev református...... Unitárius........ 21 12 3 1 1 Anyanyelv Magyar......... 38 A felvétel alapja Polg. isk. 4. oszt. bizonyítvány Felvételi vizsga . . . . . . 36 2 A szülő vagy gyám lakóhelye Nagykanizsai....... Vidéki......... 30 8 A szülő vagy gyám polgári állása Őstermelő . . . ■. . . . . Önálló. kereskedő..... Kereskedelmi alkalmazott . . Önálló iparos....... Iparban alkalmazott .... Köztisztviselő...... Magánzó . . ■...... Egyéb ......... 1 6 10 9 2 5 3 2 Életkor 14 éves .......... 15 „ ......... 16 . ......... 17 „ ......... 18 „ ......... 19. .......... 28 „ ......... 4 12 13 3 3 2 1 XXIV. r Értesítés a jövő tanévre. A helybeli felső kereskedelmi iskolában a beírások az 1914/15-iki tanévre a következő rendben fognak eszközöltetni: Jun. 30., jul. 1. ég 2. napjain a belépni óhajtó tanulók utolsó évi isk. bizonyítványukkal ellátva előzetes felvétel végett az igazgatónál jelentkeznek, é. p. jun. 30-án a nagykanizsai illetőségűek és azok, kik az intézetet a most lefolyt tanévben látogatták, julius 1. és 2-án a többiek, mindig 9—12 óráig Ez alkalommal a hitk. pénztárnál 11 K beirási dij fizetendő. Szept. 1—3. napjain történik a végleges felvétel, még pedig 1-én azok részére, kik már a tanév végén jelentkeztek. Ezek a tanév végén kapott igazolvánnyal ellátva, a hitközségi pénztárnál befizetik a tandijat és a nyugtával még aznap az igazgatónál újból jelentkeznek. A feltételesen felvett tanulók a tandíj befizetése előtt jelentkezzenek. 2-án és 3-án (d. e. 9—12, d. u. 3—5 órakor) történik a többi tanulók felvétele a megengedett számhatárig. Akik a tanév végén előjegyzettek közül szept. 1-én nem jelentkeznek, felvételi elsőbbségüket és a befizetett beirási dijat elvesztik. Minden tanuló az igazgató által történt végleges felvétel után az osztályfőnél tartozik jelentkezni. A javitó és pótló vizsgálatokat aug. 31-én tartjuk meg. Az alsó osztályba azok a tanulók vétetnek fel, kik a gymna-nasium, reál-, vagy polgári iskola alsó 4 osztályát legalább elégséges sikerrel végezték és azt bizonyítvánnyal igazolják. A középső és felső osztályba csak oly tanulók vétetnek fel, kik az alsó, illetve középső osztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokú szakiskolát legalább elégséges sikerrel végezték. Újonnan belépő tanulók születési bizonyítványt tartoznak felmutatni. Javitó vizsgálatra bocsáttatnak azon legfeljebb 2 tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott tanulók, kiket erre a tanári kar Ítélete feljogosít, mely körülmény az iskolai bizonyítványban jelezve van. A javitó vizsgálat iránti folyamodványok legkésőbb augusztus 20-ig az igazgatóságnál benyújtandók. Évi tandíj az alsó osztályban 160, a középsőben 180, a felsőben 200 korona. A tandij 2 részletben fizetendő és pedig az 1-ső részlet a beiratáskor, a 2-ik részlet február hó elején. Méltánylást érdemlő 80 esetekben a tandij negyedévi részletekben is, de mindenkor előre, még pedig az 1-ső negyed a beiratáskor, a 2-ik negyed november 15-én, a 3-ik negyed február 1-én, a 4-ik negyed április 15-én fizetendő. Beiratási dij: II korona. Egyéb díjak: a) a hitközségi pénztárba: nyugdíjalapra 6 kor., énektanítási díj 2 kor., az izr. tanulók hitoktatási díj fejében 4 kor.; b) a beiratkozásnál: az önképzőkör könyvtára részére 2 kor, a róm. kath. tanulók hitoktatási díj fejében 6 kor. Azok a tanulók, kik a lefolyt tanévben az ifj. segítő egyesület tagjai voltak és kilépésüket be nem jelentették, az alapszabályok értelmében 2 korona tagsági díjat űzetnek. Mindenki, ki tandíjmentességet kiván nyerni, eziránt írásban tartozik folyamodni. Folyamodók tartoznak kellően felszerelt kérvényüket augusztus 15-éig a nagykanizsai izr. hitközség elöljáróságához benyújtani. A folyamodványhoz melléklendők : a szülők szegénységi, valamint a tanuló utolsó évi iskolai bizonyítványa. A szülőknek vagy azok helyetteseinek kötelessége az iskolán kivül a tanulók erkölcsi magaviselete fölött őrködni. Az igazgatónak jogában áll megkövetelni, hogy olyan szállásadóktól, kiknél a felügyeletet elégtelennek tartja, az ifjak megbízhatóbb helyre vitessenek. A vidéki szülőket figyelmeztetjük tehát, hogy gyermekeik elhelyezése tekintetében kellő körültekintéssel járjanak el. Ebben az igazgató és az osztályfőnökök szivesen szolgálnak útbaigazítással. A tanulók óvakodjanak e/rongyollott, piszkos és régibb kiadású iskolai könyvek beszerzésétől. Minden tankönyvből a legújabb kiadás használandó. Nagykanizsa, 1914. junius hó 28. BÚN SAMU, igazgató. |
