* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.07 MB | |
| 2018-04-04 10:58:15 | |
 | |||||||
Nyilvános  343 | 1118 | Rövid leírás | Teljes leírás (141.95 KB) | A nagykanizsai városi négyévfolyamú fiú felső kereskedelmi iskola értesítője az 1939-40. iskolai évről. az intézetet fennállásának 83. évében Közzétette: Surányi Gyula a Felső Kereskedelmi Iskola igazgatója. Nagykanizsa, 1940. Kiadta az iskola igazgatósága: Csengery-út 101. sz. telefon: 375. A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A NAGYKANIZSAI VÁROSI NÉGYÉVFOLYAMÚ FIÚ FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ERTESITO JE AZ 1939—40. ISKOLAI ÉVRŐL, AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 83. ÉVÉBEN KÖZZÉTETTE: SURÁNYI GYULA A FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA IGAZGATÓJA. NAGYKANIZSA, 1940 Kiadta az iskola igazgatósága: Csengsry-út 10. sz, TEELFON: 375. til m ■ â* ïà Wmm W m. sfc WWMâ iililiiiSsM I ?. r H I 1 I . m A NAGYKANIZSAI VÁROSI NÉGYÉVFOLYAMÚ FIÚ FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1939-40. ISKOLAI ÉVRŐL AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 83. ÉVÉBEN , v\\ I cm \' ■ \\ KÖZZÉTETTE: A FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA IGAZGATÓJA. V X SURÁNYI GYULA „#/ NAGYKANIZSA, 1940. Kiadta az iskola igazgatósága: Csengery-út 10. sz. TELEFON: 375. 2 I. Iskolánk múltja. Iskolánk 1857 szeptemberében indult meg 54 tanulóval. Első otthonunk a Zrínyi Miklós-utca 44. sz. házban volt. Mai épületébe 1899-ben költözött az iskola. Tankerületünk eddigi főigazgatói: Sásdy Schack Béla dr. (1889— 1913), Kirchner Béla (1913—1923), Trautmann Henrik dr. (1923—1926), Kritza István (1926—1928), Szakáll Zsigmond dr. (1928—1936), Liber Béla dr. (1936—). Iskolánk eddigi igazgatói: Eichberg Adolf (1857—1883), Bún Samu (1883—1916), Villányi Henrik dr. (1916-1927), Balog Dávid (1927—1940), Surányi Gyula (1940—). Iskolánknál eddig működött rendes és helyettes tanárok: Abádi Jakab (1925—1940), Balog Dávid (1902—1927), Beke Ferenc (1932-), Borsa Béla (1933—), Domány Ármin (1899—1932). Elek Mór (1910-1922), Holló János (1937—), Kárpáti Manó (1892—1899), Kósa Lajos (1940—), Küronya István (1940—), Markovits Dádid (1900—1910), Marosi Géza (1922—), Nádor Simon (1920—), Somosi Vilmos (1892—1901), Surányi Gyula (1923—1940), Szabó Lajos dr. (1922—1923), Vidor Salamon (1891— 1897), Villányi Henrik dr. (1891—1916). Iskolánknál eddig működött óraadó tanárok: Balla Mózes (1896), Bencze László (1922—23), Farkas József (1920), Gestetner Jenő (1919), Halász Pál dr. (1920—23). Hévizi János (1891), Hoffmann Mór (1891— 92), Ivánkovits Ferenc (1940—), Jellinek Márk (1914 -18), Kalcsok Leó (1894—98), Karcag Rezső dr. (1924), Kertész József (1914—18), Kozár Ferenc (1891—93), Krámer Lajos (1916—31), László Vilmos (1915—19), Lázár Arthur (1932—37), Mácska Lajos (1891—92), Müller Vilmos (1899), Neumann Henrik dr. (1928-), Ney Hugó dr. (1921—22), Niessner Viktor (1922—31), Perger József (1898), Poór János (1893—95), Rácz Lajos (1914—18), Rosenberg Mór dr. (1893-1931), Schwarz Adolf dr. (1892—95), Schultz Ernő (1998), Szabó István dr. (1924-27), Szőllősi Arnold (1901), Telegdi Bernát (1932), Vegele Károly (1924), Vermes Aladár (1927-), Vörös Cyrill dr. (1897-98) és Wery Hugó (1917—18). Iskolánk volt tanárai közül munkásságukkal és irodalmi működésükkel érdemeket szereztek: Bún Samu, kir. tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja, a könyvviteltan jeles művelője, tankönyvíró és Villányi Henrik dr., a Zalai Közlöny szerkesztője (1895—1910), több értékes pedagógiai és történeti munkát írt. (Das sociale Prinzip der Paedagogik, Sorozatos adalékok Nagykanizsa város történetéhez és kultúrintézményeinek alapításához stb.) Volt tanítványaink közül kitűntek: Bún József, a Magy. Leszámítoló és Pénzváltó Bank vezérigazgatója, Schwarz Alfréd, a Wiener Bankverein nyug. vezérigazgatója, Gellért Arnold, a Wiener Bankverein h. vezérigazgatója, Hűvös Rezső, a Magy. Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatója, Kondor Mihály, a Magy. Általános Takarékpénztár igazgatója, Piszár József, a Pénzintézeti Központ aligazgatója, Behek Ernő, a Magy. Leszámítoló és Pénzváltó Bank aligazgatója, Hudi József, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szegedi fiókfőnöke és még számosan. 3 II. Balog Dávid. 1940. február 1-én 38 évi tanári, illetve igazgatói működés után nyugalomba vonult intézetünk azon tanférfia, ki 25 éves tanári és 13 éves igazgatói működésével kitörölhetetlenül beírta nevét a kereskedelmi szakoktatás történetébe. Egész tanítói pályája ennek az iskolának a falai között vezetett, ennek az intézetnek a szép múltján lelkesedve merített folyton megújuló erőt a szebb jövő kiépítésére. Generációkat nevelt ebben az iskolában és ezekbe a generációkba átültette mindazt, ami lelkét egészen betöltötte; a közgazdasági élet megbecsülését és szeretetét. Szaktárgyain messze túlmenően fáradhatatlan kitartással képezte magát a kereskedelmi szakoktatás minden ágában és sokoldalú, de mindenben alapos tudással, nemkülönben mindenben kiütköző gyakorlati érzékével könnyen oldotta meg a legnehezebb feladatot: a kereskedelmi iskola által kitűzött különleges, de éppen ezért is nagyon nehéz tanító-nevelő munkát, amit az idők nyugodt hullámverésében is csak alapos felkészültségű és kiegyensúlyozott lelkű mester tud megoldani. Az iskolában nemcsak tanító, de atya is volt, útmutatója és tanácsadója minden jószándékú törekvésnek, biztatója a haladásnak, megértően felemelője az elesettnek. Az életben pedig élénkszemű megfigyelője a közgazdasági élet minden változásának, mit nagy tudása szűrőjén átbocsátva mindenkor értékesített az iskolában. így lett művésze a tanításnak évről-évre friss lélekkel, soha nem lankadó lelkesedéssel újítva meg a régi anyagot, ami a hozzá nem értő kezében idővel elkopott, elszíntelenedett anyaghalmazzá vált volna. Mint igazgató, tanárainak igazi munkatársa volt, de mindenkor élenjáró munkatárs, ki nem szavakkal, de példájával osztotta ki a parancsokat, amiket nem lehetett szívesen nem teljesíteni, így vált az iskola tanárnak és tanulónak egyaránt otthonná. Hisszük, hogy távozása nem jelent szakítást az iskolával; szelleme itt maradt közöttünk, s emlékét úgy őrizzük meg a legméltóbban, ha ezzel a szellemmel úgy sáfárkodunk, hogy ez a szép mult legyen alapja mindenkor a szebb jövő szellemének. 4 III. Igazgatói jelentés az 1939/40. iskolai évről. Az iskolai év megnyitása. Az 1939/40. tanév a tanári testület alakuló értekezletével 1939. augusztns 30-án kezdődött. A javító vizsgálatokat augusztus 31-én tartottuk meg. Javító vizsgálatra jelentkezett 24 tanuló. Nem felelt meg, tehát osztályismétlésre utasítottunk 2 tanulót. A június 26. és 27-én megkezdett beírásokat szeptember 1. és 2-án folytattuk. Az I. évfolyamba 42, a II. évfolyamba 45, a III. évfolyamba 41, a IV. évfolyamba 32, összesen 160 tanuló iratkozott be. A beiratkozott tanulók száma 6-tal kevesebb volt, mint az előző tanévben. Az I., II., III. évfolyamba a szabályszerű létszámon felül beírt 7 tanuló felvételét a Tankerületi Kir. Főigazgatóság engedélyezte. A beírt tanulók közül kimaradt az I. évfolyamból 3, a II. évfolyamból 3, összesen 6 tanuló és így a létszám az év végén 154 tanuló volt. A tanévet szeptember 3-án a különböző felekezetek templomaiban tartott ünnepélyes istentiszteletekkel nyitottuk meg. Az istentiszteletek után a nagykanizsai polgári iskolákkal az országzászló előtt rendezett közös ünnepélyen vettünk részt. Az ünnepélyen Kovács András polgári fiúiskolái tanár méltatta a nemzeti zászló jelentőségét és a köteles tiszteletadás módjait. Horváth János IV. évf. tanulónk szavalattal járult hozzá az ünnepély műsorához. Befejezésül tanulóink díszmenetben vonultak el az országzászló előtt. Visszavonulva az intézetbe, ismertettük az iskola fegyelmi szabályait, amelynek keretében az I. évf. növendékei az előirt fogadalom kíséretében átvették a diáksapkát. Utána következett az osztályrendezés. A rendes tanítást szeptember 4-én kezdtük és június 19-én évzáró istentiszteletekkel és iskolai ünnepéllyel fejeztük be. Tanári testület és iskolai személyzet. A tanári testületben a f. iskolai évben a következő változások történtek: Balog Dávid igazgató és Abádi Jakab r. tanár 1940. február 1-én nyugalomba vonultak. Ugyancsak megvált intézetünktől 1940. május 1-én Farkas Sándor ref. s. lelkész hitoktató. Távozásukat a tanári kar megbecsülése követte azzal az őszinte kívánsággal, hogy a jól kiérdemelt nyugalmat élvezzék friss erőben s azzal a tudattal, hogy jó munkát végeztek, Farkas Sándor pedig találja meg új munkakörében azt a teret, amely a kötelességteljesítő hitoktatót minden tekintetben kielégíti. Nagykanizsa m. város polgármestere Surányi Gyula r. tanárt február 7-ével megbízta az igazgatói teendők ideiglenes vezetésével, majd a kereskedelmi iskola felügyelő bizottsága február 26-án tartott ülésén véglegesen is igazgatóvá választotta. Ugyanezen gyűlésen választották meg Küronya István tanonciskolái igazgatót rendes tanárrá és Kósa Lajos ungvári kereskedelmi iskolai tanárt végleges h. tanárrá. Az újonnan megválasztott tanárokat kollegiális szeretettel üdvözölve, kérjük Isten áldását nehéz, de egyben sok örömet is jelentő munká- 5 jukra. A távozó Farkas Sándor helyére felettes hatósága Kozma D. Béla ref. segédlelkész hitoktatót helyezte városunkba, ki hitoktatói működését iskolánknál is megkezdte 1940. május 1-ével. Itt említjük meg, hogy Marosi Géza rendes tanárt a VKM. tanári szolgálati évei alapján a VII. fiz. osztály 3. fokozatába léptette elő, Beke Ferenc és Borsa Béla tanárokat pedig a kereskedelmi iskola felügyelő bizottsága 1940. január 1-i hatállyal rendes tanárrá választotta és választásukat a VKM. is jóváhagyta. Tanulmányi ügyek. Iskolánk közgazdasági pályákra készíti elő növendékeit Oktató munkánknak legfontosabb része ezért a f. iskolai évben is az volt, hogy a szükséges gazdasági ismeretekkel lássuk el őket. A gazdasági élet mai szövevényes útjain való boldogulás azonban a logikus gondolkodást, a kritikai képességet és a tisztánlátást fejlesztő és a szakismereteket kiegészítő általános műveltség nélkül nem képzelhető el. Mindent elkövettünk tehát, hogy tanulóink ilyen irányú felkészültsége is megfelelő legyen. Kétségtelen, hogy a kettős célkitűzés nehéz feladat elé állítja az iskolát, mert nagy akaraterőt, lelkes és kitartó munkát kíván a tanulóktól is. Tanulóifjúságunk gazdasági és szellemi műveltségének emelése mellett nagy gondot fordítottunk arra is, hogy növendékeink önbizalmát fokozzuk, látókörüket tágítsuk, őket öntevékenységre szoktassuk és ezzel a gyakorlati pályákon való érvényesülésük lehetőségét megteremtsük. Nem mulasztottunk el egy alkalmat sem, hogy őket annak a helytelenségéről győzzük meg, hogy nálunk mindenki az államtól vár mindent, közhivatalokban helyezhedik el és nem a nagyobb eredményekkel kecsegtető és nemzeti szempontból is kívánatosabb gazdasági pályákon keresi a boldogulását. Rámutattunk arra is, hogy megfelelő szaktudás és rátermettség, szorgalom és kitartás mellett a siker nem maradhat el. Ezirányú felvilágosító és oktató munkánknak azonban eredménye még alig van. Véleményünk szerint ennek legfőbb oka, hogy a keresztény magyar középosztály tehetséges, jóképességű és bizonyára szélesebb látókörrel és kellő rátermettséggel is rendelkező gyermekei iskolánkat még most sem keresik fel. Reméljük azonban, hogy vezető államférfiainknak a gazdasági pályák országépítő jelentőségét hangoztató buzdításait és jó tanácsait az érdekelt szülők előbb-utóbb megszívlelik és így a jövőben inkább számíthatunk arra, hogy iskolánk hivatásának az említett szempontból is jobban felelhet meg. A tanulók szorgalmának és előmenetelének, az iskolán kivül való magaviseletüknek az ellenőrzésével a tanév folyamán tartott értekezleteken foglalkoztunk. A tanulmányi eredmény fokozását szolgáló eszközöket, a tanulók haladását elősegítő módszertani kérdéseket, az erkölcsi nevelés és kifogástalan iskolai fegyelem érdekében szükséges egységes eljárásokat is itt beszéltük meg. A rendkívüli tárgyak közül ebben a tanévben is a német társalgási gyakorlatot tanítottuk. A gyakorlatok rendszeresítésével a német nyelvi eredményt akarjuk fokozni. Ezt a törekvésünket a tárgy nagy gyakorlati jelentősége indokolja. A nagyobb eredmény elérését tanulóink hiányos előképzettsége erősen hátráltatja. Ennek ellenére a társalgási gyakorlatok jótékony hatása az iskola általános német nyelvi eredményében feltétlenül megállapítható. A német nyelvben elért kedvezőbb eredmény azonban annak is köszönhető, hogy a tárgyat az iskola- 6 fenntartó áldozatkészsége folytán a nagyobb létszámú I. és II. évfolyamban 2 csoportban tanítottuk. Nevelés és fegyelmi állapot, iskolai ünnepélyek és megemlékezések. A nevelés a tanári munkának a tanításnál is lényegesebb része. Ezt a véleményünket a közoktatásügyi igazgatásról szóló törvény szelleme teljes mértékben igazolja. A tudás megfelelő értékelése mellett a ma iskolájának ezért a lélek kiművelése a legfontosabb feladata. Az iskola célkitűzésének ez a változása érthető is, mert sohasem volt a magyar társadalomnak annyira szüksége erős akaratú és szilárd meggyőződésű ifjúságra, mint napjainkban. Ma, amikor különböző világnézetek küzdenek egymással és idegen eszmeáramlatok kipróbált erkölcsi javainkat is fenyegetik már, az egyén értékét sem annyira tudása, mint inkább a jelleme és lelkisége, határozza meg. A tárgyi tudás ugyanis csak megfelelő jellemszilárdsággal és lelki tulajdonságokkal párosulva lehet a közösségre nézve igazán hasznos és értékes; különben inkább rombol, mint épít. A jellemnevelés elsőbbségét azonban egyéni szempontok is indokolják, mert a kevesebb ismerettel rendelkező ifjú ezt a hiányt az életben könnyen pótolhatja, de jellembeli fogyatékosságait megjavítani rendszerint már nem tudja. Főtörekvésünk tehát a f. iskolaévben is az volt, hogy a gondjainkra bízott tanulók lelkét csiszoljuk, jellemét erősítsük, hogy belőlük valláserkölcsi alapon álló, hazájukat áldozatosan szerető, embertársaikat megbecsülni tudó fiatalembereket neveljünk. A jellemnevelés fontos eszköze az iskolai rend és fegyelem is. Eredményes tanulmányi munka sem képzelhető el azonban rend és fegyelem nélkül. Természetes tehát, hogy lelkiismeretesen vigyáztunk, hogy a fegyelem minden tekintetben megfelelő legyen. Ügyeltünk arra is, hogy növendékeinket kívülről jövő káros hatásoktól megóvjuk. Ezért viselkedésüket az iskolán kívül is ellenőriztük és otthonukban is felkerestük őket. A külső körülmények kedvezőtlen hatását teljesen kiküszöbölni mégsem lehet. Az a nyugtalanság, amely társadalmi életünkben megnyilatkozik, a tanulóifjúságot sem kíméli meg. Ezért hajlamosabb a csinytevésekre, a hibásan értelmezett önérzetből fakadó feleselgetésekre és a modortalansággal határos hangoskodásra. Megnyugtató azonban, hogy ezek a káros jelenségek a tanulóknak csak igen kis részénél tapasztalhatók. Az iskola feladata, hogy a túlfűtött indulatokat és túltengő önérzetet korlátok közé szorítsa. Ebből a törekvésből származnak a fegyelmi ügyek. Fegyelmező munkánkban nem a rideg szigorúság vezérelt, hanem a megértő szeretet. Azt sem felejtettük el, hogy a folytonos büntetés kényelmes fegyelmi eszköz ugyan, de nevelő hatása alig van. Bizonyára a gondos és körültekintő eljárásnak eredménye, hogy tanulóink magatartása az iskolaév folyamán az említett káros tünetek ellenére megfelelő volt. Szigorúbb büntetést csak néhány esetben alkalmaztunk. A mai viszonyokra jellemző az is, hogy az előfordult vétségek legtöbbször nem annyira a tanulók fegyelmezetlenségének, mint inkább a hiányos házi nevelésnek és a meg nem felelő szülői ellenőrzésnek következményei. Régi és megdönthetetlen igazság, hogy az ifjúság erkölcsi nevelésének nélkülözhetetlen kelléke a vallásos szellem és érzés. Ennek erősítésére tehát szintén nagy gondot fordítottunk. Erre ösztönzött bennünket az a tény is, hogy csak a hívő lélek járja biztosan az élet útjait, tud lelkesedni és áldozni magasztos eszmékért és célokért és nem esik kétségbe akkor sem, ha sorscsapások érik; csak a bensőséges hittel és meg nem alkuvó vallásos meggyőződéssel felvértezett 7 ifjú állhat ellen azoknak a kísértéseknek és veszedelmeknek, amelyek az életben ma olyan gyakoriak. Ezért megköveteltük és ellenőriztük, hogy tanulóink vallási kötelességeiket pontosan teljesítsék. Tanáraik és hitoktatóik vezetésével rendszeresen résztvettek felekezeteik istentiszteletein, vallási gyakorlatain és egyházi ünnepélyein. Valláserkölcsi nevelésünkben elismerésreméltó munkatársaink voltak hitoktatóink, akiknek nagy érdemük volt abban, hogy tanítványaink nem tértek le arról a helyes útról, amely az embert az élet örök forrásához: Istenhez vezeti el. Oktató és nevelő munkánkban minden alkalmat felhasználtunk a nemzeti érzés és öntudat, a hazafias szellemben való gondolkodás, multunk és nemzeti hagyományaink iránt való tisztelet ápolására és ébrentartására. Iskolánk kivette mindenből a részét akkor, ha az egybetartozásnak, az egymásért való cselekvésnek gyakorlati megvalósításáról volt szó. Ifjúságunk szerény viszonyaihoz mérten adakozott a Horthy Miklós repülőalapra. Az ifjúsági könyvtár a kassai tanker. kir. főigazgatói hivatal cimére 17 munkát 26 kötetben, az ungvári kárpátaljai kormányzói biztosság cimére 18 munkát 21 kötetben küldött a visszacsatolt kereskedelmi iskolák részére. Az október 26—27-én rendezett légoltalmi gyakorlatokon intézetünk 36 tanulója vett részt, még pedig úgy, hogy a nagykanizsai rendőrkapitányság vezetője, mint légoltalmi parancsnok is, a hazafias lelkesedéssel végzett kötelességteljesítésért a legteljesebb elismerését és köszönetét fejezte ki. Ugyanez a lelkesedés vezette ifjúságunkat minden alkalommal, midőn a város által rendezett nyilvános ünnepségeken is a tömeges megjelenés szolgálatukat és segítségüket megkívánta. Iskolai ünnepélyeinket és megemlékezéseinket is az említett szellem és célkitűzés jellemezte. Felhasználtuk azonban ezeket arra is, hogy az ifjúságot az ország mai nehéz gazdasági helyzetével kapcsolatos kötelességeire figyelmeztessük és kioktassuk. Október 6-án az aradi vértanuk emlékének áldoztunk. Műsora a következő volt: 1. Himnusz. Énekelte az ifjúsági énekkar. 2. Megnyitó beszéd. Mondta Szakonyi László III. évf. tanuló. 3. Ábrányi Emil: Október 6-án. Szavalta Pozsonyi Gábor IV. évf. tanuló. 4. Dalmadi Győző: Feltámadunk. Szavalta Kőhalmi Ilona, a női keresk. szaktanfolyam növendéke. 5. Ünnepi beszéd. Elmondta Kelemen Sándor IV. évf. tanuló. 6. Ábrányi Emil: Erős hit. Szavalta Horváth János IV. évf. tanuló. 7. Szózat. Énekelte az ifjúsági énnekkar. Október 31-én takarékossági napot rendeztünk. A nap magán- és nemzetgazdasági jelentőségét Surányi Gyula és Beke Ferenc méltatták és buzdították tanulóinkat a takarékosság gyakorlására. November 1-én a MOVE által a hősök temetőjében rendezett emlékünnepélyen vettünk részt. Az ünnepélyen Horváth János IV. évf. tanuló szavalt. November 4-én a veszprémi püspök úr Őeminenciája ünnepélyes fogadásához vonultunk ki, hogy fiúi hódolatunknak adjunk kifejezést abból az alkalomból, hogy egyházmegyénk főpásztora magas látogatásával tisztelte meg városunkat. December 10-én valamennyi évfolyamban a limanovai hősök dicső tetteiről emlékezett meg Surányi Gyula, február 23-án pedig Mátyás királyt állította a tanulók elé születésének 500. évfordulóján. 8 Március 1-én a rendelkezésnek megfelelően szerény, de annál bensőségesebb lélekkel ünnepeltük a Kormányzó Úr Ő Főméltóságá-nak 20 éves országlását. Miután a hálaadó istentiszteleten lekönyörögtük az áldást életére, dísztermünkben Küronya István tanár emelkedett szavakkal és őszinte átérzéstől izzó lélekkel állította elénk azt a 20 évet, melyben Ő Főméltósága a már-már lemondó és csüggedő magyart hinni és remélni megtanította. Március 15-én ifjúságunk az intézet nagytermében hazafias ünnepélyt rendezett. A tanulók hozzátartozóin kívül képviseltette magát Nagykanizsa m. város, de szép számmal vett azon részt a város közönsége is. A nemzeti ünnep műsora a következő volt: Himusz. Énekelte az ifjúsági énekkar. Vezényelt Ivánkovits Ferenc zeneiskolai tanár. Bevezető beszéd. Elmondta Szakonyi László III. évf. tanuló. Márciusi dal. írta: Ábrányi Emil. Szavalta Pozsonyi Gábor IV. évf. tanuló. Ünnepi beszéd. Elmondta Kelemen Sándor IV. évf. tanuló. Talpra magyar. írta: Radó Antal. Szavalta Kőhalmi Ilona, a női szaktanfolyam növendéke. Testvérek. írta: Ábrányi E. Szavalta Horváth János IV. évf. tanuló. Szózat. Énekelte az ifjúsági énekkar. Vezényelte Ivánkovits Ferenc. Május 7-én a világháborúban elesett hősök emlékének áldoztunk. Az iskolánk hőseit megörökítő emléktáblák előtt ünnepélyünk a következő műsorral folyt le: Himusz. Énekelte az ifjúsági énekkar. Vezényelte Ivánkovits Ferenc zeneiskolai tanár. Gyökössy Endre: Szép magyar jövendő. Szavalta Pozsonyi Gábor IV. évf. tanuló. Ünnepi beszéd. Elmondta Kósa Lajos tanár. Igazságot Magyarországnak, Énekelte az Ifjúsági énekkar. Vezényelte Ivánkovits Ferenc zeneiskolai tanár. Szathmáry István: Mi nem feledhetünk. Szavalta Füzesi Adél, a női kereskedelmi szaktanfolyam növendéke. Vály Nagy Géza: Magyar szívből. Szavalta Horváth János IV. évf. tanuló. Szózat. Énekelte az ifjúsági énekkar. Vezényelte Ivánkovits Ferenc zeneiskolai tanár. Az ünnepély kiemelkedő pontja Kósa Lajos tanár következő beszéde volt: „Kedves Tanulóifjúság! A virágbaborult május mai szomorú napján a hála és kegyelet ismét idehozott bennünket, hogy pár rövid pillanatig áldozzunk az elesett hősök emléke előtt. Hősöké előtt, akik régen ott porladoznak és ott alusszák örök álmukat valahol a Doberdó és a Karszt napégette szikláin, Wolhinia feneketlen mocsaraiban, Szerbia és Flandria erdejének korhadt fái között, az Isonzó és Piave zúgó habjai alatt, avagy a Kárpátok és Alpok jégfedte oldalain. Ezek a hősök akkora áldozatot hoztak, amelynél nagyobbat ember nem hozhat, amelynél értékesebbet a haza oltárára helyezni nem lehet. Ezen a napon képzeletünkben megelevenednek azok a hősök, akik hangos nótaszóval indultak el azon az úton, amely a megdicsőülésbe, az örök életbe vezetett. Hősök, akik voltak s ma nincsenek, de mégis élnek, mert hősök lettek és a hős nem halhat meg soha. A hős él, a hősnek emléke még késő századokban is fényszóróként e világítja a magyarság útját, amelyen a nemzet fiainak haladnia kell, ha vissza akarja szerezni, ha megakarja tartani azt a birtokot, amelyet apáink szereztek és amelyért apáink annyit véreztek. A magyarok Istene a hősöket jelölte ki arra, hogy a Szent István népére borult sötétségben égő fáklyaként mutassák az utat. Hősi haláluk csak testi halál, mert halhatatlan lelkük itt él közöttünk és fáradhatatlanul hirdeti nekünk a nemzeti összetartás, a szeretet, az önfeláldozás és áldozatos készség szent igéit. 1000 év alatt sokszor véreztünk, elbukásunk volt még reménytelenebb is, de még egyetlen egy erőfeszítése sem volt a magyarságnak látszólag annyira eredménytelen, mint ez a legutóbbi. Ebben az ünnepélyes csendben, amely a szívünket eltölti, döbbenetesen tör elő a kérdés, hogy miért kellett ezeknek a hősöknek meghalniok, mi célja volt a magyarság rettenetes küzdelmének, óriási véráldozatának, ereje végső megfeszítésének, amikor a szomorú eredmény a trianoni Magyarország lett. Ez a háború nem volt a magyarság harca; ebben a háborúban a magyarság idegen célokért és idegen érdekekért ontotta vérét és tékozolta el legderekabb fiai életét. Viselte Isten által reámért tragikus magyar sorsát, amely szerint a legnagyobb véráldozatokat mindig idegen érdekek védelmében kellett meghoznia. Mi nem kívántuk a háborút, bennünket hódító szándék nem vezetett, amint ezer év óta nem akartunk egyebet, mint megtartani a föld legszebb országát, Szent István birodalmát. Mert ehhez a földhöz jussunk van, ezt a földet őseink vérrel szerezték és nekünk is vissza kell szereznünk, meg kell tartanunk még akkor is, ha az érdekünk további áldozatot is követel. Fájdalmas érzés arra gondolni, hogy a világháború szörnyű erőfeszítésében hatszázezer magyar vitézzel gyönyörű hazánknak több, mint 2/3-át elvesztettük. Pedig a világháborúban nem tudott velünk megbirkózni a félvilág hatalma; ezeket a hősöket az ellenség ugyan leterítette, de legyőzni nem tudta soha. A magyar katonák mindenütt mélyen bentvoltak ellenséges földön, mindenütt a legelső vonalban a legnehezebb körülmények között, ahol más nép nem birta ki, vagy használhatatlan volt, ott magyarok voltak, s azt sem tudták, hogy miért verekedtek olyan vitézséggel, hogy az ellenség tiszteletét is kivívták. Dacára annak, hogy ezek a hősök idegen érdekek szolgálatában estek el, mégsem volt egészen hiábavaló hősies haláluk. Ezek a hősök olyan erkölesi erőket hagytak ránk és az utánunk következő nemzedékre, amely erkölcsi erők hivatva vannak egy új, diadalmas erős akarattal győzni tudó magyarságot teremteni. Ezek a hősök figyelmeztetnek bennünket arra, hogy erős hittel, elszánt akarattal és ki-irthatatlanságunk biztos tudatában a jövőtől ki fogjuk kényszeríteni akaratunkat, amely akaratban minden magyar szív össze fog dobbanni. Ezek a hősök példát adtak, ők meghaltak, hogy mi éljünk, nekünk pedig dolgoznunk kell. Ezeknek a hősöknek példaadása részünkre kitaposott út, amelyen át a magyar feltámadás ígéretföldjére el kell érkeznünk. Mi ki fogjuk harcolni a sorstól a trianoni szégyenbékének a megváltoztatását és akaratunknak csak a történelmi határok fognak véget szabni. Ezzel a harccal tartozunk a magyarságunknak, a hősöknek, akik voltak s a hősöknek, akik az örökké élő nemzet történelmében lesznek. 10 Kedves Fiúk! A hősök emléke előtt tegyünk fogadalmat, hogy magyarságban és hősök példájának tiszteletében nem lesz köztünk külömbség, fogadjuk meg, hogy mindaddig küzdünk, amig a magyar igazságot a Mindenható segítségével végső győzelemre nem visszük és vissza nem szerezzük azt a területet, amit a trianoni béke szerint elvesztettünk. Ezeknek a hősöknek példaadása acélozza meg karunkat és gyújtsa lángra szívünket, hogy mi legyünk a második ezredév leg-dicsőbb nemzedéke. És ti magyar hősök nyugodjatok, mert nekünk úgy sincs nyugtunk, amíg élünk és amíg miénk nem lesz az, amit elvesztettünk. Nyugodjatok, mert már nő a nemzedék, amely számban megduzzadva, eszmékben megifjodva szét fogja törni tovább a trianoni bilincseket, ha kell vassal és vérrel. Nyugodjatok, mert ti úgy sem haltatok meg, a ti halálotok példaadás volt, a ti halálotok a magyar hősiesség mellett vallástevés volt. Mi feltámadunk, mert a mi leghatalmasabb szövetségeseink a történelmi igazságszolgáltatás, az élnivágyás hatalmas életösztöne, elrabolt véreink szabadulni akarása és hősi halottaink lelkesítő példája. Hőseink! Ha majd felharsan a magyar riadó, megzendül a sokat szenvedett édes anyaföld, ha majd megindulnak a felszabadító magyar hadak, akkor szálljatok ki légiónyi bajtársaitokkal sírotokból, lelkesítsétek, tüzeljétek elszántan harcoló hadainkat a végső győzelemre! Adja Isten, úgy legyen!" Ugyancsak május 7-én tartottuk meg a madarak és fák napját is, melyről Marosi Géza tanár a következő beszéddel emlékezett meg: „Megünnepeltük a hősök emlékét itt az emléktáblák előtt, most a madarak és fák napjáról emlékezünk meg. Az idei hosszú és csikorgó télben, amikor messze, ameddig a szem ellát, vastag hótakaró borította a földet, a kis madarak elhagyták rendes tartózkodási helyüket és az emberek közelébe bátorkodtak. Ti is láthattátok az erdőt, mezőt lakó madarakat házatok közelében. Az emberi társadalom szíve a rádió hullámain és az újságok hasábjain intézte kérő szavát a madarak megmentésére. Nekünk magyaroknak nem kellett ehhez kérő szó, mert mi, a szabadságszeretők, különösen szeretjük a szabad madarakat. A magyar ember érzés- és gondolatvilágában a szabadságeszme megtestesítője a turul madár, akire rábízta a csonka haza legszentebb üzenetét, hogy vigye a bércen, hegyen és a rónák végtelenségén át az elszakított földre a szent bizalmat, az örök hitet, Magyarország felszabadulásának hitét. Ott él a madár a nótákban, a dal legfőbb indítóelemeként: „Károg a holló a jegenyén" vagy „Daru madár útnak indul" és más szövegekben. Ott él a költő érzésében, aki a fülemülével szárnyal a mindenség urához és énekükhöz hasonlóan szeretné dicsőíteni a Teremtőt, ott vannak az allegóriákban, amikor szárnyszegett madárként látjuk magunkat, ha korlátozzák szabadságunkat és ha a szent cél eléréséért nem szállunk síkra, akkor olyanok vagyunk, mint a száraz ágon hallgató ajakkal ülő csüggedt madarak. De nemcsak a magyar nép lelki világát ihlette meg a madár, benne van a világ zeneirodalmában, festészetében, szobrászatában egyaránt. Strausz János bécsi keringője éppen úgy, mint a szabadságszobrok domborműi az ő hatásukra keletkeztek. Gyorsaságukat, biztosságukat, megbízhatóságukat értékeli a gyakorlat, amikor a közlekedési eszközök jelképének a madár szárnyait vették. Ha meg akarjátok érteni a madárvilág e csodálatos hatását az emberre, menjetek ki egyszer a hajnali 11 órában a szabadba és hallgassátok meg az ezerfajtájú madár ezerféle csiripelését. Csodálatos kellemes érzést vált ez ki bennünk a csendes hajnalon. Amikor a szántó-vető korai munkáját imával kezdi meg a mezőn, ájtatosan hajtja meg fejét és áhitattal elmondott szavaihoz Isten dicsőségére a madarak dala zengi a kórus dalát. A madarak a földmíves leghűségesebb, legodaadóbb és legszorgalmasabb munkatársai. A kártékony rovarok millióinak elpusztításával segítik kalászba ringatni a gabonát. Hűséges honszeretetük pedig példát ad nekünk a hazaszeretetre. Messze földet bejár a költözőmadár, de mindig visszatér oda, ahol született, ahol az első szárnymozdulatait tette, ahol első táplálékát megszerezte. Ez a szeretet ösztönszerű nála. Becsüljük meg sok szép tulajdonságáért a madarat, védjük meg őket, ha szükségük van ránk, mert megérdemlik támogatásunkat. A fákról, a bölcs teremtés másik ajándékáról is most emlékezünk meg. Amig az Isten a madarat úgy teremtette meg, hogy az messze földet bejárhasson, addig a fát röghöz kötötte, oly erősen, hogy minden vésznek, bajnak ellenálni tudjon. Ott a helyén fejlődik, nagyra nő és ott áll mindig az ember rendelkezésére, ha az árnyékot akar, vagy tavaszi pompájában gyönyörködni kiván, vagy nyári, őszi gyümölcsét élvezni akarja, ha pedig jön a tél, száraz ága, hófödte koronája, az elmúlás erkölcsnemesítő gondolatát ébreszti fel bennünk. A fának a földhöz való kötöttsége segíti elő, hogy termelése könnyű, növekedése közben jobban tudjuk ápolni. Az ápolás költségét azután sokszorozva téríti vissza a fa. Amig él, lombja árnyékot, gyümölcse táplálékot ad, megvéd széltől, megfrissíti a levegőt, megköti a termő talajt és ha egyszer elpusztul, vagy kivágják, tüzével kellemessé teszi szobánkat; deszka, gerenda, donga belőlük készül és ezerféle más alakban rendelkezhetünk vele. Bennünket kirándulásra vonz az erdő. Együtt van itt a sok madár a sok fával. A fa ad fészekhelyet, a madár megtisztítja őt a káros rovaroktól. Ilyen kölcsönösségen alapul a világ. Minden-minden a teremtés bölcs alkotóját dicséri. Védjük meg mi a teremtés bölcs harmóniáját, ezzel dicsőítjük mi is az Urat, aki megajándékozott bennünket minden szép alkotásával, így a madarakkal és a fákkal is". Május 18-án a ZMNTE sportpályán évzáró tornaünnepélyt rendeztünk. Bár az idő nem kedvezett s e napra összetorlódott ünnepségek erősen megosztották a város közönségét, a szép számmal egybe-sereglett közönség mégis azt mutatta, hogy iskolánknak e téren már elismert múltja van, az elért siker pedig minden reményt beváltott és lelkes testnevelési tanárunknak Holló Jánosnak fáradhatatlan buzgóságát teljes és őszinte elismeréssel jutalmazta. Május 26-án "az intézet ifjúsága a tanári testület vezetése mellett Nagykanizsa megyei városnak hősi ünnepélyén jelent meg. Az ez évi ünnepség a szokottnál is fényesebb keretek között folyt le, mert ez ünnep keretében leplezték le a hősök temetőjében a kőbe vésett emlékművet, melynek talapzatára iskolánk is kegyelettel helyezte el az emlékezés koszorúját. Június 6-án Surányi Gyula a trianoni békeparancsról emlékezett meg, fölvázolva annak szomorú következményeit, de a kötelességeket is, amiket a magyar ifjúságnak szem elől téveszteni nem lehet ós nem szabad. Június 19-én évzáró ünnepélyt rendeztünk, amelyen az ösztöndíjakat és jutalmakat osztottuk ki. 12 Egészségi állapot. Az iskola tanulóinak egészségi állapota általában kedvezőnek mondható. Súlyosabb megbetegedés két esetben fordult elő, de azok is enyhe lefolyásúak voltak; ezeken kívül a mulasztások száma a rendes keretek között mozgott. A tanári testület tagjai között egy műtétet igénylő súlyos megbetegedés történt. Ezen kívül csak egy-két napos megbetegedések fordultak elő. A megbetegedések a tanítás folytonosságát nem zavarták, a helyettesítéseket könnyen meg lehetett oldani. Az iskola egészségügyi viszonyait Neumann Henrik dr. iskolaorvos állandóan ellenőrizte és az arra rászorulókat ingyen gyógykezelte. Szemvizsgálatot Bittera Zoltán dr. városi tiszti orvos kétszer tartott. Hivatalos iskolalátogatások. Kőszegfalvi Flóris dr., tanügyi főtanácsos, a szombathelyi tankerület felső kereskedelmi iskoláinak általános tanulmányi felügyelője december 12, 13, 14-én tartotta meg hivatalos iskolalátogatását. Behatóan tanulmányozta az iskola működését ez alkalommal is. Minden tanárnak több óráján megjelent, megvizsgálta az iskola ügykezelését. Az iskola külső és belső rendjének legkisebb részletére is kiterjedő tapasztalatait a december 14-iki értekezleten közölte a tanári testület tagjaival. Jóleső elismerése mellett a tanításban eredményesen felhasználható igen értékes tanácsokkal látott el bennünket. A róm. kat. hittan tanításának ellenőrzését Kiss István h. esperes végezte, aki a tanfolyamok hittanóráit is látogatta. A hittani összefoglalókon Kiss István h. esperes és Szólás Zoltán lelkész elnökölt. Szülői értekezletek. A szülői ház és az iskola együttműködésének a szüksége ma már közismert. Ennek tulajdonítható az az örvendetes tény, hogy a szülőknek az iskola iránt való érdeklődése állandóan emelkedik. Mind általánosabbá válik ugyanis az a meggyőződés, hogy az iskola felelősségteljes és nehéz nevelő- és oktató munkájában nem nélkülözheti a szülői ház megértő támogatását és hogy csak gyermekének boldogulását és haladását segíti elő a szülő, ha az iskola jóindulatú tanácsai szerint cselekszik. Ennek a helyes felfogásnak az erősítésére és mélyítésére a f. tanévben is 8 osztályértekezletet tartottunk. Az értekezleteken a szülők és helyetteseik majdnem teljes számban jelentek meg. Az évfolyamfőnökök elnöklete alatt megtartott értekezleteken kizárólag a szülőket közvetlenül érdeklő nevelési és oktatási kérdésekkel foglalkoztunk. Az általános szülői értekezleteken szokásos előadásokat teljesen mellőztük és az egyes kérdéseket meg-beszélésszerűen tárgyaltuk. A helyesen megválasztott anyag és a megfelelő tárgyalási mód közelebb hozta egymáshoz a szülőt és az iskolát. Az értekezletek ily módon kialakult bizalmasabb és fesztelenebb légkörében nemcsak a tanár beszélt, hanem megnyilatkozott és sokszor őszintén beszélt és felelt a szülő is. Indokolt tehát a reményünk, hogy az új gyakorlat révén a szülői értekezletek régebbi terméketlen formája mélyebb tartalmat nyer és évről-évre jobban szolgálják majd a célt, amelyre hivatottak. A IV. évfolyam második értekezletét felhasználtuk arra is,- hogy a pályaválasztásról folytatott eszmecsere révén rábírjuk a szülőket arra, hogy gyermekeiket ne helyezzék el hivatalokban, hanem neveljenek belőlük kereskedőket és iparosokat. Filmoktatás. Az eredményes gyakorlati tanítás fontos kelléke a szemléltetés. Minden iskola arra törekszik tehát, hogy szemléltető eszközeit gyarapítsa. A tanultak megértését megkönnyítő és elősegítő eszközök sorában kétségtelenül az oktatófilm a legértékesebb. A valóságot inkább megközelítő vetített kép ugyanis rendszerint maradandóbb 13 hatást gyakorol a tanulókra, mint a szó és ezért is jobban jegyzik meg, amit filmen láttak. Természetes, hogy azok a filmek a legmegfelelőbbek, amelyek tárgya alkalmazkodik a tanítási anyaghoz. Ezt főképpen a vegytan-áruismeret tanításánál felhasznált filmeknél tapasztaltuk. Örvendetes, hogy az elmúlt tanévben ezek száma emelkedett. Az Oktatófilm Kirendeltségtől mindenkor a legpontosabban kaptuk meg a kért filmeket, mégis előre nem látható okok miatt ismételten megtörtént, hogy azokat nem vetíthettük le a kellő időben. A filmoktatás teljes értékű ezért csak akkor lesz, ha minden iskola rendelkezik majd a szükséges filmekkel. A lefolyt iskolai évben a következő filmeket mutattuk be növendékeinknek: A petróleum, Hullámmozgás, Sütőipar, Zászlóavatási ünnepség, Légoltalom, Északnyugati Felvidék, Aquincum, A Tisza középső szakasza, Hortobágy, A víz energiájának felhasználása, Bréma, Ngaundere, Pezsgőgyártás, Valenciától—Barcelonáig, A japáni tea, A sörgyártás, London és a Thames, Jéggyártás, Kalotaszegi népművészet, Hétköznapok Kalotaszegen, Csángó magyarok Bukovinában, Az agyag feldolgozása, Téglagyártás—Gölöncsér—Kerámia, Nápoly és Pompeji, Debrecen, Kolozsvár, Panama csatorna, Abbázia, Üveggyártás, Hogyan készül a drót és drótáru, Acélgyártás, Kábelgyártás, A bél-bolyhok működése, A carrarai márvány. Üzem- és gyárlátogatások, tanulmányi kirándulás. A kereskedelmi iskola hivatásának csak akkor felel meg, ha kapcsolatban áll az élettel és növendékeinek mennél több gyakorlati ismeretet nyújt. Meg kell tehát ragadnunk minden alkalmat, hogy tanulóink a lehetőség határain belül már az iskola padjaiban ismerkedjenek meg a gyakorlati élettel és abból már tanulmányaik ideje alatt mennél többet lássanak. Ezért tekintették még szaktanáraik vezetése mellett a f. iskolai évben is a fontosabb nagykanizsai ipartelepeket és gazdasági intézményeket, mégpedig a szeszfinomítót, a pálinkafőzdét és likőrgyárat, a kötőszövőgyárat, a vajgyárat, a vámhivatalt és a Nagykanizsai Bankegyesület és Délzalai Takarékpénztár Rt. pénzintézetét. A látogatási engedélyeket a gyárak és a hivatalok vezetői mindenkor készségesen megadták és gondoskodtak szakszerű vezetésről is. Fogadják itt is hálás köszönetünket a szíves és barátságos fogadtatásért, amelyben részesítettek bennünket. A kereskedelmi iskola említett, fontos célkitűzéseit szolgálják a tanulmányi kirándulások is. Ezek jelentőségét fokozza azonban a bennük rejlő nevelési érték, mert az ismeretszerzés mellett lehetővé teszik, hogy tanítványainkhoz közelebb férkőzzünk, őket a szabadabb és fesztelenebb érintkezésben alaposabban megismerjük. Sajnos, ebben az iskolaévben egyrészt a rendkívüli időjárás, másrészt a katonai gyakorlatokra való behívások s a velük kapcsolatban előállott közlekedési akadályok lehetétlenné tették, hogy nagy fáradsággal és gonddal előkészített tanulmányi kirándulásunkat a felszabadított Felvidékre megvalósíthassuk. Kétszer is ott álltunk az indulás küszöbén, de az utolsó pillanatban előállott forgalmi akadályok újabb halasztást tettek szükségessé. A tervet azonban végleg nem ejtettük el és szeretjük hinni, hogy a jövő iskolaév őszi évadján meg is valósíthatjuk. Tandíjmentesség. Iskolánk felügyelő-bizottsága az I. félévben 4 tanulót 5/s, 9 tanulót 75, 9 tanulót ■/», 5 tanulót 7», 4 tanulót V» tandíjkedvezményben részesített. A II. félévben 7 tanuló 75, 3 tanuló 7S, 10 tanuló 7S, 16 tanuló 2/b, 6 tanuló Ve mentességet kapott. Az elengedett összeg 4000 — pengő. A jelentékeny összeg bizonyítja, hogy a fenntartó város az iskola rászoruló tanulóinak a kedvezményt meg- 14 adja, ha arra érdemesek. Az egyes tanulók tandíjmentességének fokát a VKM. utasítása szerint a részletes tanulmányi eredményt feltüntető kimutatások utolsóelőtti rovatában közöljük. A volt tanulók szövetsége és Iskolai találkozók. Tizenegy évvel ezelőtt alakult meg iskolánkban a nagykanizsai kereskedelmi iskolát végzettek szövetsége, amely az együvétartozás érzésén kívül szociális feladatokat is vállalt magára, mikor az arra szoruló tagokat szerény erőihez képest anyagilag is támogatta, vagy amikor az életbe újonnan kilépett tagjainak az elhelyezkedés terén sietett segítségére. Az utolsó években azonban az a nagy lelkesedés, mely a Szövetséget útjára indította, erősen megcsappant, sőt az utolsó két évben a gazdasági és társadalmi téren beállott változások működésében teljesen megállították. A Szövetség tisztviselőinek a lemondása, .tagok kiválása parancsolóan szükségessé teszi az újból való szervezkedést, ami azonban még egy időre lehetetlenné teszi az ügyvezetés rendes mederben való folytatását. Ez az oka annak, hogy az idei közgyűlést a megszokott időtől eltérően későbbre halasztottuk és június 29-én fogjuk megtartani. Hisszük azonban, hogy ez csak egy rövid életű átmenetet jelent szövetségünk életében, amely után a régi lelkesedéssel új életre fog feltámadni. Pünkösd vasárnapján a 10 évvel ezelőtt érettségizettek jelentek meg iskolánk falai között, amely alkalomból a tanári testület tagjai és a visszatérő öreg diákok megható szeretettel és melegséggel köszöntötték egymást és közösen fejezték ki kegyeletüket az iskola nagytermének falába elhelyezett hősök táblája előtt az iskola egykori növendékei iránt, kik a hazáért mindent odaadtak. Akik jelen voltak ezen a találkozón, azzal a tudattal távoztak, hogy nem halhat meg az a Szövetség, amelynek ilyen tagjai vannak, s bár a jelen szomorú képet mutat, de annak élnie kell. 15 V. Hatóságok és tanári testület. 1. Hatóságok. Az iskola fenntartója: Nagykanizsa megyei város. A fenntartó részéről illetékes hatóság: az iskola felügyelőbizottsága, amelynek tagjai: Elnök: Krátky István dr., polgármester, kormányfőtanácsos. Helyettese: Hegyi Lajos dr., főjegyző. Előadó: Surányi Gyula, iazgató. Jegyző: Marosi Géza, felső ker. isk. tanár. Babochay György, földbirtokos. Balogh József, MÁV. intéző. v. Bentzik Lajos, kormányfőtanácsos, takarékpénztári igazgató. Boda Károly dr., ügyvédjelölt, a Baross Szövetség főtitkára. Halphen Jenő dr., ügyvéd, izr. hitközségi elnök. Kelemen Ferenc, takarékpénztári igazgató. Papp Oszkár, cipész, ipartestületi alelnök. Samu Lajos, rézműves, ipartestületi elnök. Teutsch Gusztáv, kereskedő. v. Tóth Béla, kereskedő, a Baross Szövetség elnöke. Tanulmányi tekintetben az iskola a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter vezetése alatt áll. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter: Hóman Bálint dr., m. kir. belső titkos tanácsos. A felső ker. iskolai ügyosztály főnöke: Damjanovich Lajos dr., miniszteri tanácsos. A szombathelyi tankerület kir. főigazatója: Liber Béla dr. 16 2. Tanári A tanár neve, alkalmazásának minősége Szaktárgyai és képesítése Szolgálati éve S oo összesen ebben az iskolában a) Az iskola 1 Surányi Gyula Történelem-földrajzra képesített középiskolai tanár 40 17 b) A tanári testületnek a rendes 2 Beke Ferenc r. tanár Könyvvitel, ker. levelezés, jog- és közgazdaságtanra képesített felső ker. iskolai tanár. Oki. gépírás-tanító 8 8 3 Borsa Béla r. tanár Magyar-németre képesített felső ker. iskolai és középiskolai tanár 7 7 4 Gazdag Ferenc hitoktató Világi pap, püspöki tanácsos 17 17 5 Holló János h. tanár Oki. testnevelési tanár - 3 3 6 Kósa Lajos h. tanár Könyvvitel, ker levelezés, jog- és közgazdaságtanra képesített felső ker. iskolai tanár 3 1 7 Kilronya István r. tanár Földrajz-, vegytan-áruismeretre képesített felső ker. iskolai tanár 6 1 8 Marosi Géza r. tanár Kereskedelmi és politikai számtanra képesített felső ker. iskolai tanár 23 18 9 Nádor Simon r. tanár Német-francia nyelvre képesített középiskolai tanár 20 20 10 Neumann Henrik dr. óraadó tanár orvos 12 12 11 Vermes Aladár óraadó tanár Mennyiségtan-természettanra képesített ny. középiskolai tanár; oki. gépírás-tanító 13 13 17 testület. I r/. Milyen tárgyakat tanit Évfolyam E= •eg -cE> Jegyzet - ______- I. II. III. IV. igazgatója: Történelem 2 2 2 2 8 A segítőegyesület elnöke; a történelmi szertár őre. órarend keretén belül működő tanárai: Jogi ismeretek Közgazdaságtan Gyorsírás Gépírás 2 2 2 4 2 4 1 18 A III. és IV. évl.-ban 1940. febr. l-ig tanította Surányi Gyula A IV. évf. főnöke ; a gyakorló irodai szertár őre és a segítöegyesület pénztárosa, a Diákkaptár felügyelő tanára. Magyar nyelv Német nyelv 4 4 2 3 2 3 3 21 Igazgatóhelyettes; 1940. febr. 1 -tői a II. évf. főnöke. 1940. febr. l-ig a II. évf. főnöke Surányi Gyula volt. Az önképzőkör vezetője; az Ifjúsági könyvtár őre. Róm. kat. hittan 2 2 2 2 8 Testgyakorlás 3 3 3 3 12 A sportkör vezetője, a Diákkaptár felügyelő tanára. Ker. számtan Ker. levelezés Könyvvitel Gyakorló iroda 4 2 3 2 3 4 18 1940. február l-ig tanította Abádi Jakab A sportkör pénztárosa. Földrajz Vegytan Áruismeret Ker. ismeretek Szépírás 2 2 2 2 2 3 2 2 18 1940. február 1-íg tanította Suránvi Gyula „ .. „ „ Balog Dávid „ „ „ ,. Balog Dávid „ ,, „ „ Beke Ferenc ., ,, ,, ., Abádi Jakab A földrajzi-, áruismeret-vegytani szertár őre. Természettan Ker. számtan Mennyiségtan és pol. számtan •r 3 2 2 3 2 3 Z. 18 I évf. főnöke; a természettani szertár és a tanári könyvtár őre. Német nyelv Francia nyelv 4 3 3 3 3 4 20 A III. évf. főnöke és a segítőegyesület ellenőre. Egészségtan havi 1 1 havi 1 havi 1 havi 1 1 Gépírás — — 3 2 r 6 A gépírási szertár őre. 18 A tanár neve, alkalmazásának minősége Szaktárgyai és képesítése Szolgálat! éve C/O összesen ebben az istnlában c) A rendes órarend keretén 12 Horváth Olivér hitoktató Ág ev. lelkész. 20 20 13 Kozma D. Béla hitoktató Ref. s. lelkész. 1 1 14 Winkler Ernő dr. hitoktató Főrabbi 19 19 d) A rendkívüli Borsa Béla Ivankovits Ferenc Nádor Simon e) Iskolaorvos: f) Irodai segéderő: 3. A tanári testület Villányi Henrik dr., igazgató. Szaktárgyai: Német-francia. Szolgálati éveinek száma: 43, Balog Dávid, igazgató. Szaktárgyai: Földrajz-, vegytan-árúismeret. Szolgálati éveinek száma: Domány Ármin r. tanár. Szaktárgyai: Magyar-német. Szolgálati éveinek száma : 34, ebben Abádi Jakab, r. tanár. Szaktárgyai: Könyvvitel, ker. levelezés, ker. ismeretek. Szolgá- 4. Altiszt : 19 Milyen tárgyakat tanít Évfolyam J§ Ü Jegyzet I. II. III. IV. kívül tanító vallástanárok: Ág. ev. hittan 2 2 2 — 6 Ref. hittan 2 — — — 2 1940. május l-ig Farkas Sándor hitoktató tsnítoita a hittant. Izr. hittan 2 1 2 2 8 tárgyak tanárai: Német társ. gyak. 2 — — — 2 Ének 2 2 2 2 8 Német társ. gyak. — 2 — 2 Neumann Henrik dr. Frank Mária, nyugalmazott tagjai: ebben az iskolában 36. Nyugalomba vonult 1927-ben. Lakik: Nagykanizsa, Csengery-u. 23. 38, ebben az iskolában 38. Nyugalomba vonult 1940-ben. Lakik: Nagykanizsa, Csengery-u. 8. az iskolában 33. Nyugalomba vonult 1932-ben. Lakik: Budapest, Szinnyei Merse-u. 11. lati éveinek száma: 15. Nyugalomba vonult 194 l-ben. Lakik: Nagykanizsa, Báthory-u. 3. Hauer János. 20 VII. A tanári testület társadalmi és irodalmi munkássága. Surányi Gyula a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetségének ügyvezető elnöke, a Zrinyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör társelnöke, Nagykanizsa m. város közművelődési bizottságának a tagja. Ünnepi beszédet mondott. (Zrínyi M. Irodalmi és Művészeti Kör.) Beke Ferenc a Nagykanizsai Városi Vöröskereszt Választmány és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének igazgatósági, a Zrinyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör, a Nagykanizsai Polgári Lövészegyesület és a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetségének választmányi tagja. Tartalékos hadnagy. Előadásokat tartott a Népművelési Bizottságban. Borsa Béla a Zrinyi Miklós Irodalmi és Művészeti Körnek és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének titkára, a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetségének választmányi tagja. Tanulmányai jelentek meg a Zalai Közlönyben, a Borsa—Nádor: Német társalgási gyakorlatok és nyelvtan társszerzője. Előadásokat tartott a Szociális Misszió Társulatban és az Iskolánkivüli Népművelési Bizottságban. Küronya István az Iparos Tanonciskola igazgatója, a Zrinyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör tagja, az ipari mestervizsgáló bizottság alelnöke. Tartalékos hadnagy. Marosi Géza a Zrinyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör igazgatósági, a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetségének választmányi, az Izr. Szentegylet előljárósági tagja, kir. törvényszéki könyvszakértő. Nádor Simon a Zrinyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör igazgatósági tagja, a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetségének ügyvezető alelnöke, a Patronázs Egyesület felügyelő-bizottsági tagja. A Borsa—Nádor: Német társalgási gyakorlatok és nyelvtan társszerzője. Vermes Aladár a Nagykanizsai Izr. Hitközség elöljáróságának tagja, iskolaszéki alelnök, a Nagykanizsai Piarista Diákszövetség választmányi és az Izr. Egyesületi Óvoda felügyelő-bizottsági tagja, volt tart. honvédhadnagy, a Károly csapatkereszt tulajdonosa. 21 VII. Az elvégzett tanítási anyag. A felső kereskedelmi iskolák tanítási anyagát a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztet Úr 68000/1927. sz. rendeletével kiadott és az Egyetemi nyomdában kapható Tanítástervünk felsorolja. A tanítási anyag részletes ismertetése azért felesleges. Megemlítjük azonban, hogy az előírt anyagot a hivatalosan jóváhagyott tanításmenetek alapján tanítottuk és minden évfolyamban a kellő időben elvégeztük. VIII. A könyv- és szertárak gyarapodása. A kedvezőtlen gazdasági|viszonyok ésjmegfelelő helyiségek hiánya miatt könyv- és szertárainkat a f. iskolai évben sem gyarapíthattuk és fejleszthettük olyan mértékben, mint azt az önképzés és szemléltető oktatás fontossága megkívánja. A fenntartó város áldozatkézségéből azonban könyvtárunk több könyvvel, felszerelésünk pedig egy-két értékes darabbal ez évben is gyarapodott. Miután a VKM. rendelkezése folytán az iskola felszereléséről és ennek a tanév folyamán történt növekedéséről összefoglaló kimutatást is közölnünk kell, itt csak a gyarapodást tüntetjük fel részletesen. Ifjúsági könyvtár. Vétel: Aradi Zsolt: Az ég a rács mögött. Arany János: Buda halála, Kisebb költemények (2 drb.), Önéletrajz, elbeszélések. Prózai dolgozatok, Toldi. Bajza József: Munkái. Balassa és Zrinyi: Munkái. Bán Aladár: Uráni dalok. Bárányné C. Magda: Magyar "bútorok. Collier és Jacot: Marconi. Czuczor Gergely: Költői munkák. Csiky Gergely: Színművek. Csokonai Mihály: Munkái. Csurka Péter: A két strázsa. Deák Ferenc: Munkáiból (2 drb). Domanovszky György: A szkítáktól a magyarokig. Drescher Pál: A szép magyar könyv. Endrődi S.: Magyar népdalok. Eötvös József br.: Szépirodalmi művek, Beszédek. O\' Fenillet: Egy nagyvilági házasság. Garay J.: Munkáiból. Genthon István: Az esztergomi főszékesegyházi kincstár. Gva-dányi—Fazekas: Munkái. Gyöngyösi I.: Munkáiból. Herczeg Ferenc: Pogányok. Höllrigt József: Régi magyar ruhák. Jókai Mór: A cigánybáró, Bálványos vár, A tengerszemű hölgy (2 drb), Sárga rózsa, Mag-néta. Katona és Teleki: Munkái. Kardos Tibor: Kálli Márk képes krónikája. Kazinczy Ferenc: Munkái. Kállay Miklós: Magóg fia. Kemény Zsigmond: Munkáiból. Kenyeres Imre: Auróra. Kisfaludy K.: Költemények, Vígjátékok. Kisfaludy Sándor Himfy, Regék. Komáromi: Indulj fakó lovam. Kossuth L.: Munkáiból. Kovács Fréda: Rohanó áradat. Kölcsey Ferenc: Munkái. Kovrig Ilona: Pannónia. Krúdy Gyula: Palotai lányok, Kuruc költészet. Lippay Lajos: Krisztus szülőföldjén. Matolcsy :J Start. Mezőssy M.: Tüztánc. Mécs László: Élőket nézek. Mikes Kelemen: Törökországi levelei. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma. Nádai Pál: Izlésfejlődés és stíluskorszakok. Nyirő József: 22 Havasok könyve. Pázmány Péter: Munkái. Petőfi Sándor: Elbeszélő költeményei, Kisebb költemények (2 drb). Vegyes művek. Petróczy István: Légvédelmi kis káté (8 drb). Pintér Jenő: Magyar Nyelvvédő könyv (10 drb). Rákosi Viktor: Elnémult harangok (3 drb). Reviczky Gyula: Összes munkái. Ruzsicska Ilona: A magyar porcellán. Say Géza: A barokk Székesfehérvár. Schiitz Antal: Korunk szentjei. Shakespeare: Felsült szerelmesek, VI. Henrik, János király, Romes, Szentivánéji álom, Troilus és Kessidra. Szabó Dezső: Panasz. Szabó Lőrinc: Versek. Szalaczy—Rácz: Tékozló fiú. Széchenyi István gr.: Hitel, Kelet népe. Székely Mózes: Csütörtök. Takács András: Legendás Felvidék. Tamási Áron: A jégtörő Mátyás. Terescsényi György: Bolygó magyarok. Tihanyi: Úriasan. Tompa Mihály: Dalok, Ódák, Népregék, Regék, Románcok. Turul Szépmívescéh: Költők és elbeszélések. Vajda János: Kisebb költemények. Vécsey Zoltán: A siró város. Vörösmarty: Lírai és vegyes költemények, Drámai költemények, Epikai költemények. Dramaturgiai Lapok. Tanári könyvtár. Vétel: Bacskay Zoltán dr.: Kereskedelmi számtan. Balassa Brúnó: Mai magyarságunk életrajza. Barankay Lajos dr: A szaknevelés elméletének alakulása, vitéz Boksay Antal: A felhők katonái. Búzás László : A nevelőtanár lélektana. Detre László: Üzenetek a világűrből. Egyedi Balázs Dénes: Rongyosok. Gurgély István dr.: Honvédelmi kötelezettségeink. Kovács József dr.: Postás szaknaptár az 1940. évre. Lengyel Béla dr.: Világhódító ipari anyagok. Merényi Oszkár dr.: Bárd Miklós. Molnár Károly: Adófizetők tájékoztatója, Fontos tudnivalók OTI, MABI, OMBI, OTBA szabályok ismertetése. Nádai Pál: A lakásberendezés művészete. M. Stephen és M. Laurence Mackenzie: Anyag és élet. Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék. Szegfű Gyula: Három nemzedék és Ami utána következik. Szécsi Ferenc: Ami a történelemből kimaradt. Tamási Károly dr. és Takaróné Gál Beatrix dr.: Közgazdasági elméletek története. Wodetzky József dr: Csillagos esték. Ajándék: Aujeszky László dr.: Meteorológiai tényezők szerepe a piackutatásban. Ballenegger Róbert: Termőföldünk. Császár Elemér: A sugarak világa. Dominich Vilmos dr.: A hűtlenség (VKM ajándéka/ Gróh—Szabó: Fehérjék, vércsoportok. György Ernő dr.: Adalékok az üzletbér alakulásához, Az árak alakulása 1931—1933. Hegedűs Lóránt: Budapest adórendszerének kifejlődése és jövője, Jelentés a takarékpénztárak és bankok egyesületének 1939. évi működéséről. Kovách Géza: Szamártövisek, útszéli virágok. Vitéz Matolcsy Mátyás: A mezőgazdasági munkanélküliség Magyarországon. Vitéz Mike Gyula dr.: Magyar statisztikai zsebkönyv. Molnár Olga dr.: Munkanélküliség a szellemi pályákon alkalmazott nők körében. Rapaics Raymund: Magyar kertek c. könyve. (A Magyar Könyvbarátok illetménye.) Ruisz Rezső: Közúti járműszámlálások Budapesten. Schaffer Károly: A lángész. Schuler Dezső dr.: Hatósági és társadalmi embervédelem Budapesten, A székesfőváros gyermek.üdültető tevékenysége. Szabó Zoltán dr.: A kromoszóma. Székesfővárosi Statisztikai Hivatal: Magyar városok statisztikai évkönyve. Szél Tivadar dr.: Nagy Budapest népmozgalma. Temesvári László: A községi pénzügyek reformja Oroszországban. Wildner Ödön dr.: Buda és Pest közigazgatásának története az 1849 — 1865. évi abszolutizmus és provizórium alatt. Wodetzky József: Tájékozódás a csillagos égen. Az 1930. év népszámlálás eredményei Budapesten, 2 kötet. A következő könyvek Balog Dávid ny. igazgató úr ajándéka: 23 Bálint Imre: Kiviteli áruk csomagolása. Bersch József dr.: Allgemeine Waarenkunde Handbuch für Kaufleute und Gewerbetreibende. Buchta Győző : A gyümölcs és zöldségfélék értékesítése, eltartása és konzerválása. Czukor Károly : A relativitás elve. Földes Béla : Közgazdasági értekezések. Gróh Gyula: Általános Chemia. Ignácz Sándor: Méhészet. Ilosvay Lajos: Bevezetés a szerves chemiába I. szénhidrogének. Iparosok olvasótára: Árúismereti olvasmányok. Kisléghy Nagy Dénes : A magyar búza minősége, ára és értékesítése. Kosutány Tamás dr. : A mezőgazdasági chemiai technologia alapelvei. Lengyel Béla : A quantitativ chemiai analysis elemei. Lendl Adolf dr. és Kohaut Rezső : A mikroszkópiai gyakorlat elemei. Lóczy Lajos : A magyar szentkorona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása. Mende Jenő : Elektron és atom. Nuricsán József dr. : Útmutatás a chemiai kísérletezésben. Ost H. dr. : Lehrbuch der Chemischen Technologie. Pacsu Jenő dr. : Vezérfonal a qualitativ és quantitativ chemiai analitikai gyakorlatokhoz. Supan Alexander dr. : A fizikai földrajz alapvonalai. Stoiser József dr. : Wirtschafts- und Verkehrsgeographie der europäischen Staaten. Than Károly : A kísérleti kémia elemei. A qualitativ chemiai analysis elemei. Torday József: A folyószámlák tana. Wilhelm Sievers dr. Európa, Ázsia, Afrika, Amerika. Folyóiratok. Vétel : Adó és Könyvvitel, Budapesti Szemle, Búvár, Fizikai és Kémiai Lapok, Hivatalos Közlöny, Kereskedelmi Szakoktatás, Magyarosan, Magyar Lélek, Magyar Könyvbarátok, Magyar Statisztikai Szemle, Magyar Torna, Természettudományi Közlöny. Ajándék : Magyar Szemle, Turisták Lapja. Gyakorló irodai szertár. Ajándék : 19 drb régi pénz és 5 különféle nyomtatvány. Sportköri szertár. Vétel : 1 drb svédgerely, 1 drb football-labda, 1 drb stopper-óra mutatóval, 11 drb football-dress, 1 pár síléc, 1 drb ugróléc hosszú, 1 drb ugróléc rövid. 24 IX. Az ifjúsági egyesületek működése. Segítőegyesületünk sajnos nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel ahhoz, hogy nemes hivatását a mai viszonyoknak megfelelő mértékben teljesíthetné. Oka ennek az, hogy évről-évre kisebbek lesznek az adományok, amelyek azelőtt növendékeink jelentékenyebb támogatását is lehetővé tették. Működésünk tehát főképpen tankönyvek kölcsönadására szorítkozott. 152 tanuló 720 könyvet kapott díjmentesen kölcsön. Minthogy az egyesületnek bevétele egy nagykanizsai pénzintézet adományán kívül csak a tanulók tagsági díjaiból és a hivatalosan előírt érettségi díjrészesedésből volt, pénzsegélyben csak 12 tanuló részesült, akik között 170 pengőt osztottunk ki. Örömmel jelentjük azonban, hogy a helybeli pénzintézetek, vállalatok és szövetségünk adományaiból, továbbá alapítványi kamatokból évvégi jutalmazásokra elég tekintélyes összeget fordíthatunk és ezt a pénzt is végeredményben szegénysorsú tanulóink kapják. Az egyesület pénztári és vagyonkimutatását a következőkben közöljük: Az ifjúsági Segítőegyesület pénztári forgalma az 1939/40. tanévben. Nagykanizsa, 1940. június 15. Nádor Simon s. k. ellenőr. Surányi Gyula s. k. igazgató. Beke Ferenc s k. pénztáros. Öss z e g Bevételek: P P í 1 P í 1. Egyenleg 1939. június 15............. ■ 1739 48 2. 160 tanuló befizetése ...... ...... ... á 2.50 400 _ 3. Szelvények : 2 drb. Nemzeti Bank részvény...... 14 50 1 „ Nagykanizsai Bankegyesület rv. 7 - 4 „ Zalamegyei Gazd. Takptár rv. 6 — 2 „ Nagykanizsai Takptár részvény 2 40 29 90 4. Adományok: Néptakarékpénztár Rt., Nagykanizsa ... 30 — Érettségi díj-részesedések............... m — 96 — 5. Kamatok: Betétkönyv szerint .................. 67 33 Összes bevétel || 2332 71 Kiadások: 1. Könyvekért és bekötésért......... ...... 104 80 2. Tanulók segélyezésére .. ... ......... ... 170 — 3 Ösztöndíjra ... ........................ 29 91) Egyenleg 1940. június 15. 2028 01 2332 71 52 Az ifjúsági Segítöegyesület vagyonkimutatása az 1939/40. tanév végén. Ö s s z e g P P 1 i| P I f 1 Készpénz ............... I 2028 01 2. Értékpapírok: a) Nagykanizsai Bankegyesület és Délzalai Takarékpénztár részvény Bún alap Vö darab | Dr. Villányi alap 1/5 „ Balog alap 2/s „ Domány alap Vs ,, j 1 darab ... á 50 50 — b) Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár részvény Bún alap 6/20 darab Dr. Villányi alap 37/20 „ Balog alap 5 2o „ Markovics alap 5/2o „ Domány alap 9/2;> „ Nádor alap \'/2o „ Kaufmann alap 17/2o „ 4 darab ... á 50 200 — c) Nagykanizsai Takarékpénztár részvény Segítőegyesületi alap 2 darab ............ á 30 60 _ 1 d) Nemzeti Bank részvény | 1894-ben érettségizettek alapja 2 darab ... á 170 340 — 650 — 3. Tankönyvek: Mult évi értékelés ... ......... 343.05 Űj beszerzés ......... ...... ... 55-60 398 65 30% avulás ............... 119 60 ?,79 05 4. Felszerelés értéke .............................. 15 Vagyonérték összesen 2972 06 - Nagykanizsa, 1940. június 15. Nádor Simon s. k. Surányi Gyula s. k. Beke Ferenc s. k. ellenőr. igazgató. pénztáros. 26 Jelentés a Deák Ferenc Önképzőkör működéséről. Önképzőkörünk a múlthoz hasonlóan valláserkölcsi és hazafias szellemben végezte iskolánk jellegének megfelelően, elsősorban köz-gazgasági irányú működését. E mellett azonban gondot fordított a tagok irodalmi, történelmi, esztétikai, művészettörténeti és zenei továbbképzésére is. Pályázatok hirdetésével, időszerű kérdések megvitatásával lehetővé tette a tanulóknak, hogy öntevékenységet fejtsenek ki. Ebben az évben 47.-szer alakult meg az Önképzőkör a következő tisztikarral: Elnök: Kelemen Sándor IV. évf. tanuló. Alelnök: Csonkás Sándor IV. évf. tanuló. Főjegyző: Komondi Lajos IV. évf. tanuló. Titkár: Szakonyi László III. évf. tanuló. Főkönyvtárosok: Szabó Ferenc és Cserpes Gyula IV. évf. tanulók. Könyvtárosok: Kovacsics László, Mihályi Andor, Ország József, Rezsőfalvi János IV. és Cserpes Jenő, Kúszik Mihály, Ricsovics Béla, Tóth László III. évf. tanulók. Összesen 13 ülést tartottunk; köztük 2 szavalóversenyt, 1 zenés és 2 emlékünnepélyt „a finn-ugor rokonság érzésének kimélyítésére és Mátyás király születésének 500 éves évfordulója alkalmából", 2 vitaelőadást „Az idegenforgalom jelentősége és A kereskedői pálya" címen, 2 vetítettképes előadást „A motornélküli repülés és A petróleum" címen. A III. évfolyam önálló rendezésében, a nagyközönség élénk érdeklődése mellett, zsúfolt teremben magyar népdalünnepélyt rendeztünk. Különösen nagy sikere volt Arany: Tengerihántás c. dramatizált, eredeti balatonvidéki viseletben színpadra vitt balladájának. A tagok közül ismeretterjesztő előadásaikkal: Abádi Róbert, Cserpes Gyula, Kelemen Sándor, Komondi Lajos, Szabó Ferenc, Zsebe Imre IV. évf., Csiszár Sándor III. évf. és Fülöp Ferenc II. évf. tanulók; szavalatokkal: Horváth János, Pozsonyi Gábor IV. évf. és Szakonyi László III. évf. tanulók; bírálataikkal: Kovacsics László, Révész Imre, Zsebe Imre IV. évf. és Csonkás Sándor III. évf. tanulók; zeneszámaikkal : Palkovics Géza, Ricsovics Béla, Sándor Ákos és Szunyogh János III. évf. tanulók tűntek ki. A Reménysugár c. ifjúsági folyóiratban Kelemen Sándornak, Szakonyi Lászlónak és Zsebe Imrének jelentek meg tanulmányaik. Önképzőkörünk pályatételei a következők voltak: 1. Irodalmi: Történelmünk fontosabb eseményei regényirodalmunk tükrében, 2. közgazdasági: A közlekedési eszközök szerepe a világgazdaság kialakulásában, 3. történelmi: Egyező eszmék az angol, francia forradalom és a magyar szabadságharc között. A pályatételek jutalmazására 10 P első és 5 P második díjat tűztünk ki. Az irodalomtörténeti illetve történelmi első díjat Kelemen Sándor IV., a közgazdasági második díjat Révész Imre IV. évfolyam tanuló nyerte. Felettes hatóságainktól előírt ünnepségeket mind megtartottuk. Borsa Béla s. k. elnök. 27 Jelentés a Gyorsírókör 1939/40. tanévi működéséről. Gyorsírókörünk célja a gyorsírástanítás eredményének biztosítása és növendékeinkben a gyorsírás iránt való érdeklődés felkeltése és fokozása. A kör működését — az akkori tanárelnök, Surányi Gyula igazgató úr hosszas betegsége miatt — csak novemberben kezdhette meg. November 25-én tartott alakuló gyűlésen megválasztotta a tisztikart a következő tagokkal: Ifjúsági elnök: Kelemen Sándor IV., alelnök: Zsebe Imre IV., könyvtáros: Komondi Lajos IV., jegyző: Zsebe Imre IV. évf. tanuló. Ezek a tisztviselők és a választmány tagjai: Cserpes Gyula IV., Rezsőfalvi János IV., Ország József IV., Ricsovics Béla III., Cserpes Jenő III., Teleky Béla III. évf. tanulók készítették elő a versenyeket és végezték az elbírálást is. Rendes tagokul jelentkezett 58 tanuló. A tagok kezdők és haladók csoportjára osztva hetenként egy-egy órában gyakoroltak. A rendes gyakorló órákon kívül minden második hónapban házi versenyt rendeztek 90—140 szótagos sebességgel. A versenyekre előre megállapított díjakat tűzött ki a kör s a versenyeken résztvett tagok egész évi ponteredményét összegezve a következő díjakat osztotta ki: Komondi Lajos IV. évf. tanuló 15 P-őt, Zsebe Imre IV. évf. tanuló 10 P-t, Révész Imre, Rezsőfalvi János és Vajda Károly IV. évf. tanulók 5—5 P-t. Résztvettek a kör tagjai a Gyorsírástudomány és a Gyorsíró nagy pályázatain. Szakonyi László III. évf. tanuló a Gyorírástudomány emléklapját és egy könyvet kapott kiváló dolgozatáért. A kör folyóirata: A Gyorsírástudomány. Jelentés az ifjúsági Sportkör 1939/40. évi működéséről. A sportkör neve: Nagykanizsai négyévfolyamú fiú felső kereskedelmi iskola sportköre, kerület Szombathely, keszthelyi csoport. A sportkör igazolási száma 79, megalakulási ideje 1921. október 1. A sportkör tiszteletbeli elnöke (igazgató): Surányi Gyula, intézeti igazgató. A sportkör vezető tanára és lakáscíme: Holló János, Nagykanizsa. A sportkör tanára testnevelési tanár-e? Igen. Az intézet tanulóinak teljes létszáma: 154. A magántanulók, illetve magánvizsgázók száma: — A testgyakorlás alól felmentettek száma: 8. A sportkörben működő tagok száma korosztályonként: I. korosztály (10—12 évesek): —, II. korosztály (12—14 évesek): —, III. korosztály (14—16 évesek): 39, IV. korosztály (16 éven felüliek): 107. Összesen: 146. A korosztályok sportköri foglalkozásának heti óraszáma összesen 6. A működő szakosztályok: atlétika, úszás, szertorna, labdarúgás, vívás, tennisz. Van-e az intézetnek tornaterme? Nincs. Van-e az intézetnek játékra alkalmas udvara ? Igen. Hány m2: 650. Külön játszótere? Nincs. Melyik sporttelepen gyakorolnak a tagok ? A Z. M. N. T. E. pályán. Hetenként hányszor? Kétszer. 28 Van-e uszoda? Van. Hányan tanultak meg úszni az iskolai év alatt? 40. Hányan tudnak összesen? 120. Téli sport űzésére van-e mód? Igen. Melyik sportnemből rendezett a sportkör házi-, intézetközi-, csoport-, kerületi-, országos versenyt? Házi: atlétika, vívás, szertorna. Melyik KISOK versenyben, hol, mikor és hány taggal vett részt a sportkör? A kerületi csapat- és egyéni tornászversenyen 1940. március hó 31-én 6 taggal. A KISOK kerületi atlétikai versenyén Keszthelyen 1940. május hó 25—26-án 19 taggal. A mult iskolai évben társadalmi egyesületeknek kiadott tanulók száma: 1. A sportkör vagyonának mult évi maradványa: 25760 P. A jelen tanévben testnevelési járulékokból befolyt részesedés: 320.-P. A jelen tanévben befolyt egyéb bevételek összege: 7241 P. A sportkör jelen tanévi összes kiadásai: 37880 P. Maradvány: 27121 P. A sportkör működésére vonatkozó egyéb feljegyzések: Úszásban: Szeptember 14-én. (Gimn.—Kereskedelmi verseny.) 100 m. gyors: 1. Szabó III. é. 1\'16\'4". 200 m. gyors: 1. Tótb L. III. é. 1\'23\'8" (helyi nincs), 2. Gerencsér III. é. 1\'24"5", 3. Palkovics III. é. 1\'30". 100. m hát: 2. Bagladi I. é. 662/s in. gyors: 3 Fülöp II. é. 662/3 m. mell: 1. Tóth III. é. 572". 4x33\'/3 m. gyorsváltó: 1. III. é. (Gerencsér, Weisz, Erdélyi, Szabó), 2. II. é., 3. IV. é. 4x3373 m. gyorsváltó: (Kereskedelmi—Gimnázium) 1. Kereskedelmi (Gerencsér, Weisz, Erdélyi, Szabó). 3x33l/3 m. vegyesváltó: (Gimn.—Kereskedelmi) 1. Kereskedelmi (Perényi, Gerencsér, Szabó). Vízipóló: (Gimn.—Kereskedelmi) 4:2 (2:1). Szept. 17-én Kerületi bajnokság Sopronban: 100. m. gyorsúszás: 1. Szabó III. é. 1*19". 200. m. mellúszás: 1. Tóth III. é. 1\'23". 50. m. mellúszás: 1. Tóth III. é. 422". Tornában : Zalaegerszegen, 1940. március 31-én a kerületi tornászversenyen csapatunk (Horváth, Pozsonyi, Kovacsics IV. é., Tóth II. é., Kocor, Molnár I. é.) az I. o. versenyben 2. lett. Nyújtón: 2. Horváth J. IV. é. Korláton: 1. Horváth J. IV. é., 2. Pozsonyi G. IV. é. Lólengésben: 2. Pozsonyi G. IV. é. Műszabadgyakorlatban: 1. Horváth IV. é., 2. Pozsonyi IV. é. Lóugrásban: 1. Pozsonyi IV. é., 3. Horváth IV. é. Az összes szereken tankerületi bajnok: Horváth János IV. é., 2. Pozsonyi Gábor IV. é. Labdarúgásban : Okt. 29-én, Zalaegerszegen : Zalaegerszegi válogatott—Nagykanizsai válogatott: 2:1 (2:0). Nov. 12-én, Nagykanizsán: 5:1 a mi javunkra. A mi iskolánk 6 sportolója játszott a válogatottban. A helybeli levente labdarugó bajnokságban a testn. tanár személyes játékával is résztvettünk, amely bajnokság még nem fejeződött be. Atlétikában: Az 1940. május hó 18-án megtartott évzáró testnev. ünnepélyünkön elért atlétikai eredmények: 100 m.: 1. Pálmai és Szendrő holtversenyben 1P8", 2. II. é. 12". , \' 200. m.: 1. Szendrő III. é. 25". 2. Varga II. é. 25-5". * * 400. m.: 1. Pálmai III. é. 59", 2. Horváth II. é. 59 3". , 800. m.: 1. Kassai II. é. 2\'20", 2. Ország IV. c. 2\'22". Távolugrás: 1. Szendő III. é. 634 m. (intézeti rekord), 2. Csonkás III. é. 6 05 m. Magasugrás: 1. Pozsonyi IV. é. 165 cm., 2. Csizmadia II. é. 155 cm. Súlydobás: 1. Varga II. é. 10.40 m., 2. Pozsonyi IV. é. 1025 m. Diszkoszvetés: 1. Horváth IV. é. 3060 m. 2. Varga II. é. Gerelyvetés: 1. Iváncsits III. é. 4417. m., 2. Szendrő I. III. é. 40 m. 5x100 m.-es váltó: 1. III. é. (Sándor, Szántó I., Erdélyi, Szendrő, Csonkás), 2. II. évf. 1940. május 25—26-án megtartott tanker. atlétikai versenyen elért eredmények: Magasugrásban Pozsonyi Gábor 161 cm-el 3. Magasugró csapatunk (Pozsonyi, Szendrő, Csizmadia, Csonkás, Csiszár) 2. helyezést, Diszkoszban csapatunk (Pozsonyi, Horváth, Pálmai, Varga, Iváncsits) 3. helyezést, Súlydobó csapatunk 3. helyezést ért el. 1940. május. 18-án tartottuk évzáró testnev. ünnepélyünket. Számai a következők voltak: 1. Felvonulás, felállás, himnusz. 2. Zenés szabadgyakorlatok. 3. Atlétika. 4. Magyar tánc. 5. Szertorna. 6. Tréfásjátékok. 7. Zenés labdagyakorlatok. 8. Játékok nagylabdával. 9. 5x100 m-es osztályok közötti váltó futás. 10. Díjkiosztás. Szózat. Vívásban: Háziverseny. Kezdő csoport: 1. Sándor Á. II. é. Haladó csoport: 1. Mihályi IV. é. Sportkörünk aggódva várja már, hogy mikor lesz tornaterme, ahol erőit akadálytalanul edzheti. Holló János s. k. tanárelnök. Jelentés a 912. sz. Diákkaptár 1939/40. évi működéséről. A Diákkaptár-mozgalom célkitűzése Kormányzónknak szolnoki beszédéből indul ki: Fokozza az ifjúság érdeklődését a gazdasági élet iránt, erősíti vonzódásukat a szabad pályák felé, növeli az egyéni kezdeményezés, az önálló vállalkozás szellemét. Ezért a diákot olyan gazdasági feladat elé állítja, amelyet játszva, sikerrel meg tud oldani, az első siker öröme új feladat keresésére ösztönzi, hogy a siker örömét újra meg újra átélhesse, úgy néhány év múlva — ügyes vezetésse.l — megismeri és megszereti a termelő munka szépségét, felfedezi önmagában a gyakorlatias tehetséget. E gyakorlati cél mellett a Diákkaptármozgalom a honvédelmi szempontból fontos hulladékok gyűjtésével és a takarékossági hajlam fejlesztésével is értékes munkát fejt ki. Diákkaptárunk május 2-án alakult meg, Beke Ferenc tanár propaganda-előadása után megválasztotta tisztikarát; ügyvezető igazgató: Szakonyi László III., főpénztáros: Tóth László III., főellenőr: Csiszár Sándor III. évf. tanuló. A következő napon minden osztály fiókigazgatót, cégvezetőt, pénztárost és ellenőrt választott. 30 A patrónusi tisztséget kérésünkre Kelemen Ferenc úr, a Nagykanizsai Takarékpénztár igazgatója készségesen vállalta, értékes tanácsokat adott és munkálkodásunkat állandó érdeklődéssel kísérte. A Diákkaptár egyben iskolabank is, az egyes osztályok pedig bankfiókok. A kaptár-mozgalomba ebben az évben — az idő rövidségére való tekintettel — a. IV. évfolyam tanulóit nem osztottuk be, viszont a Női Szaktanfolyam tanulói, Koronczay Lászlóné felügyelő tanárnő vezetésével a fiúiskola Diákkaptárához csatlakoztak és szorgalmas munkát fejtettek ki. A tagok száma 156. Diákkaptárunk 2 havi működését a következő adatok tüntetik fel: Betétgyűjtés eredménye: Első a II. évf. 4287 P-vel, második a Női Szaktanfolyam 3125 P-vel, harmadik az I. évf 30 20 P-vel, negyedik a III. évf. 2928 P-vel. Betétállomány május 31-én tehát 13360 P. A betétesek száma 106, ezek közül 5 aranyjelvényes, 6 pedig ezüstjelvényes. A kispénztár állománya 10 P, amit Kelemen igazgató úr volt szíves rendelkezésünkre bocsátani. A Diákkaptár tagjai értékesítettek 280 kg. vasat, 6 kg. rezet, 4 kg. ólmot, 30 kg. csontot, 91 kg. papírt és 12 kg. gummit, ezeken kívül több mázsa fémhulladék eladásra készen áll. A termelőmunka keretében a tagok ricinus és napraforgó termeléssel buzgólkodnak. Ricinussal kb. 1 kat. holdat vetettek be. A Diákkaptár ötletversenyt is rendezett olyan használható gondolatok Meszelésére, amelyek bármilyen csekély értéket jelentenek is, de vagy az ország gazdasági erejét fokozzák, vagy a tőkeképződés, a betétgyűjtés ütemét erősítik. Pályadíjul a Diákkaptár Szövetség 10 P-t tűzött ki, amit Kelemen igazgató úr 10 P-vel megtoldott. A pályamunkák (16 db) nem ütötték meg a mértéket, így a Szövetség pályadíját a jövő évre eltettük, Kelemen igazgató úr kívánságára a másik 10 P-vel új pályázatot írtunk ki a Diákkaptár-mozgalom célját legszebben kifejtő dolgozat jutalmazására. Nyertesei: Csonkás Sándor (6 P) és Szakonyi László (4 P) III. évf. tanulók. A két hónap eredménye — amint az elmondottakból kitűnik — tehát elég szép. A kezdet nehézségein túl vagyunk és reméljük, hogy a jövő iskolai év 10 hónapjában még nagyobb eredményekről számolhatunk majd be. Beke Ferenc s. k. Holló János s. k. felügyelő tanárok. A tanulmányi kirándulási alap zárószámadása: 1939. június 15. Egyenleg a mult tanévről ........ ... 116550 P 1939. szeptember 30. 159 tanuló befizetése ........................159 00 P .1939. október 24. 1 tanuló befizetése....................................1*00 P 1940. június 15. Kamat ......... ......... ............55 50 P A kirándulási alap vagyona összesen 1379 90 P Nagykanizsa, 1940 június 15. Borsa Béla s. k. Surányi Gyula s. k. igazgató h. igazgató. 31 VII. Iskolánk jótevői az 1939/40. tanévben. Az adományozó neve Az adományt Évf. Összeg kapta P f A VKM. közalkalmazotti tanulmányi segélye j> » Csiszár Sándor 111. 135 _ Szakonyi László 111. 135 — A Keresk. és Közlek. Miniszter Ür tanulmányi segélye ........................... Horváth László 1. 200 — Az Angol Magyar Bank adománya......... Hortobágyi János 111. 10 — „ „ > ......... Horváth Boldizsár 1. 10 —■ » 11 11 ii ......... Kertész György 1. 10 — ,, ,, ,, ,, ......... Támedler András 1. 10 — A Nagykanizsai Bankegyesület és Délzalai Takarékpénztár „Hirschler Sándor" alapít- IV. 50 ványának kamatai .................. Abádi Róbert — » > Havasi József IV. 50 — Révész Imre IV. 50 — ii »i ii Szántó György 111. 50 — A Nagykanizsai Bankegyesület és Délzalai IV. 20 Takarékpénztár adománya ............ Kollarics Lajos — » ii » — Zsebe Imre IV. 20 — Szendrő István 111. 20 — " " i" Tóth László 111. 20 — n Vermes László 1. 20 — A Nagykanizsai Takarékpénztár adománya ... Szántó István 111. 30 — A Nagykanizsai Takarékpénztár adománya a IV. 20 legjobb gyakorló irodai érettségi dolgozatért Kelemen László — A Néptakarékpénztár adománya............ Segítőegyesületnek 30 — A Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár ado- IV. 25 mánya ........................... Kaburek Gyula — ?? i» » \'" Komondi Lajos IV. 25 — A Dunántúli Szeszfinomító Rt. adománya Detrich Oszkár 11. 30 — » » ,, Ács Rudolf 1. 20 — A Dunántúli Szeszíinomító Rt. alapítványának kamatai a ker. számtanban tanúsított ki- váló előmenetelért .................. Lepesi Kálmán IV. 28 36 A Zalamegyei Orvosszövetség Fiókja „Pillitz" • 24 64 alapítványának kamatai ............... Szabó Gyula 11. Diákszövetségünk adománya ............ Bodó János 25 — Mátrai Károly 11. 20 — Polai Dezső 11. 20 — Kőbán Gyula 1. 20 — Gerencsér Gyula IV. 20 — n n ............ Szabó Ferenc IV. 20 — „Bún Samu" alapítvány kamatai ......... Köves Kálmán 1. 20 40 Villányi Henrik dr. és egyéb tanári alapok és az 1894-ben érettségizettek alapjának össze- 11. 29 90 sített kamatai .................... Benedek István Az 1908-ban érettségizettek alapjának kamatai Csizmadia Ottó 11. 14 89 A MANSz havi segélye á 10.— P ......... Horváth Imre IV. 100 — Összesen 1333 19 Olenbeck Vilmos könyv-, papir- és irószerkereskedése 3 drb. könyvet ajándékozott melyből egy-egy kötetet kaptak: Cserpes Jenő III. évf., Tóth László III. évf. Csizmadia Ottó II. évf. tanulók. Holló János tanár könyvadományát Keszei Ferenc II. évf. tanuló kapta. Fogadják a nemesszívű adományozók az iskolánk iránt tanúsított jóindulatukért ezen a helyen is köszönetünket. 32 IX. A tanulók névsora és érdemsorozata. Érdemjegyek: 1 = jeles 1 2 = jó 2 3 = elégséges 3 4 = elégtelen 4 Magaviselet: példás jó szabályszerű kevésbbé szabályszerű Küisö alak; 1 = szép 2 = rendes 3 = tűrhető 4 = rendetlen I. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök: Marosi Géza. A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hit- és erkölcstan B re TJ O (O •ü ai o CC >> ot K S Történelem Földrajz Természettan Mennyiségtan Keresk. számtan Kéresk. ismeretek Német ny. és levelezés i Gyorsírás Testgyakorlás CQ « •CJ Cfl u) •aj QC ÜJ Szépírás Német társalgási gynk. Irásb. dől«, külső alakja | Magaviselet Tandíjkedvezmény Imétlő-e ? Ács Rudolf, Pacsatüttős, 1924. r. k. 1 2 2 1 2 2 1 1 2 1 1 1 2 2 1 2/5 j Bagladi József, Nagykanizsa, 1924. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 4 4 1 2 3 3 2 Bálint Pál, Nagyrada, 1922. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 2 3 3 1 2 2 — 2 1 ism. Béli István, Murakeresztur, 1924. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 4 4 1 1 3 — 3 2 5 Bognár Lajos, Kaposvár, 1925. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 2 2 1 Bolla Zsigmond, Felsőnyék, 1925. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 2 2 2 2 Fischer Ferenc, Murarátka, 1924. r. k. 1 3 3 2 2 2 2 3 3 2 1 2 3 2 2 1 Gáspár István, Nagykanizsa, 1925. r. k. 1 2 3 2 3 2 3 2 3 3 1 i 2 2 2 1 Horváth Boldizsár, Nagykanizsa, 1924. r. k. 1 2 2 2 2 2 2 1 3 2 1 1 2 _ 2 1 2/5 10 Horváth Imre, Körmend, 1924. r. k. 2 2 3 2 2 2 2 3 3 2 2 2 2 2 2 1 Horváth Jenő, Csurgó, 1924. r. k. 1 3 3 2 2 2 3 3 2 2 1 2 2 2 2 Horváth József, Lókut, 1923. r. k. 2 3 2 1 2 2 3 1 3 3 2 1 2 - 2 1 Horváth László, Pécs, 1925. r. k. 2 2 3 2 2 2 2 3 3 2 2 2 2 2 2 2 Jakab László, Zákány, 1922. r. k. 1 2 3 2 2 3 3 2 3 2 3 2 2 _ 2 1 15 Juhász József, Fülöpszállás, 1924. ref. 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 1 1 2 _ 2 2 Kertész György, Szepetnek, 1923. r. k. 1 3 2 1 2 3 2 1 2 2 1 1 2 — 2 1 */5 Királyfalvy Lóránt, Sátoraljaújhely, 1925. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 4 4 1 2 3 3 3 2 Kőbán Gyula, Szombathely, 1923. r. k. 1 2 2 2 O u 2 3 1 2 2 1 1 2 _ 1 1 3/5 Koczor Miklós, Gönyű, 1923. ág. ev. 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 1 2 3 — 2 1 20 Kollár Lajos, Zákány, 1923. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 4 4 2 2 3 .— 2 2 Korcsmár István, Gyékényes, 1923. ág. ev. 2 3 3 2 2 1 1 2 2 3 2 2 2 — 2 1 75 33 A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hit- és erkölcstan B o ■a o V) •V bi o ea >, &C fO s | Történelem | Földrajz Természettan | Mennyiségtan Keresk. számtan Keresk. ismeretek Német ny. és levele/és | Gyorsírás Testgyakorlás 1 Egészségtan j Szépírás Német társalgási gyalt. | Irásb. dolg. külső alakja j| Magaviselet | Tandíjkedvezmény Ismétlő-e ? Koroknai Sándor, Olad, 1925. r. k. 2 3 3 3 2 2 3 3 3 1 1 2 2 2 1 Köves Kálmán, Kőszeg, 1924, r. k. 1 2 2 1 1 2 2 1 2 2 1 1 2 — 2 1 2/5 Madarassy Dezső, Nemesdéd, 1928. r. k. 1 3 2 2 2 3 3 2 3 3 2 1 2 2 1 25 Molnár Mihály, Keszthely, 1921. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 2 3 1 2 2 — 2 1 2/5 Polay József, Nagykanizsa, 1924. r. k. 1 2 3 3 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 2 1 Süle Kálmán, Nagykanizsa, 1925. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 3 3 1 Szabó Ernő, Szombathely, 1923. ág. ev. 2 3 3 2 2 2 3 2 2 1 3 2 3 — 3 1 Szabó Ernő László, Hegyhátkisbér, 1923. r. k. 2 2 3 3 3 4 4 2 3 3 1 2 3 3 3 2 3/5 30 Szabó Gyula, Nagykanizsa, 1925. r. k. 1 1 2 2 1 2 2 2 2 1 1 1 2 1 2 1 Támedler András, Szepetnek, 1922. r. k. 2 2 2 1 2 2 1 1 1 2 1 1 1 — 1 1 2/5 Túra Emil, Szombathely, 1924. r. k. 2 2 3 2 3 3 3 3 2 2 1 2 3 — 3 2 Varga Ottó, Nagykanizsa, 1924. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 2 3 4 2 2 3 3 3 2 Varga Viktor, Somogyudvarhely, 1924 r. k. 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 1 2 2 2 2 2 5/5 35 Vermes László, Nagykanizsa, 1925. izr. 1 1 2 1 1 2 2 1 1 1 1 1 2 — 2 1 Végvári György, Nagykanizsa, 1925. r. k. 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 2 2 2 2 1 Vojnovics József, Nagykanizsa, 1924. r. k. 2 3 3 3 3 4 3 3 4 3 1 2 2 3 2 2 Zentai Lajos, Nagykanizsa, 1924. r. k. 3 3 3 3 3 3 4 3 4 3 1 1 3 3 3 2 2/5 Zsebe József, Nemesdéd, 1923. r. k. 1 2 2 1 2 2 1 1 3 2 2 1 1 — 1 1 Kimaradtak; Kökényes Antal, Kőhalmi Ferenc, Tihanyi Lajos. 34 II. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök: Borsa Béla. A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hit- és erkölcstan 1 Magyar fog. és irodalom j | Történelem J2Í <v a; <u C/5 o —3 | Földrajz | Kémia és technológia Mennyist, és polit, számt. j| | Keresk. szamtan j Könyvvitel ! Magyar keresk. levelezés |] f Német ny. és levelezés Francia ny. és levelezés Gyorsírás Testgyakorlás Egészségtan Gépírás Német társalgási gyak. Irásb. dolg. külső alakja | Magaviselet Tandíjkedvezmény Ismétlő-e ? Bálint Ferenc, Nagykanizsa, 1924. r. k. 2 2 2 2 1 2 3 3 3 2 3 3 3 2 1 2 2 1 Beleznay Lajos, Nagykanizsa, 1921. r. k. 2 2 2 3 2 3 3 3 3 2 2 2 2 1 1 1 1 2 1 ism- Benedek István, Kiskomárom, 1923. izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 fm 1 2 2 1 5/5 Benkő Kálmán, Budapest, 1921. r. k. 1 3 3 2 3 2 3 3 3 2 3 2 2 1 1 1 3 3 1 5 Bethlen György, Nagykanizsa, 1923. r, k. 2 3 2 3 2 2 2 2 3 2 2 2 2 1 1 2 1 3 2 Bodó János, Fiume, 1917. r. k. 2 2 2 3 2 2 2 3 3 3 2 1 2 fn 2 2 2 1 2/5 ism- Botkai Gyula, Nagykanizsa, 1924. r. k. 2 3 2 2 2 1 3 3 3 3 3 3 2 1 1 2 2 3 1 Csizmadia Ottó, Gelse, 1922. r. k. 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 2 1 2 2 2 1 Detrich Oszkár, Göstling, 1924. ág. ev. 2 3 2 2 2 2 2 1 2 2 3 1 2 1 2 2 _ 2 1 Vb 10 Dénes József, Nagykanizsa, 1922. r. k. 1 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 2 2 í 2 2 _ 2 1 3/5 Frommer Tibor, Nagykanizsa, 1924. izr. 1 2 2 2 2 2 1 2 3 3 3 2 3 2 1 2 _ 3 1 Fülöp Ferenc, Nagykanizsa, 1924. r. k. 2 3 2 3 2 3 2 3 3 3 3 3 2 1 1 1 _ 1 1 2/5 Göntér György, Alsólendva, 1921. r. k. 2 2 1 1 2 3 3 3 3 3 3 3 2 1 2 1 2 2 1 Hegedűs Ferenc,Magyarszerdahely, 1922. i. k. 1 2 3 1 2 2 2 2 3 2 2 2 1 1 1 2 2 2 15 Honti János, Nagykanizsa, 1922. r. k. 2 3 3 2 2 3 3 3 3 2 3 3 3 fül 1 2 _ 2 1 Horváth Győző, Kiskomárom, 1924. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 1 2 _ 3 2 Horváth István, Nagykanizsa, 1923. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 4 4 4 1 1 3 _ 3 2 Horváth László, Z.-szentmihály, 1921. r. k. 1 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 3 3 1 1 1 _ 3 1 Huszár János, Nagykanizsa, 1924. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 1 2 1 _ 2 2 20 Kassai Boldizsár, Nagykanizsa, 1922. r. k. 1 3 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 1 2 2 2 2 1 Keszei Ferenc, Alsóperd, 1923. r. k. 1 2 1 1 2 3 2 3 3 1 2 2 2 1 1 1 1 2 1 \'/5 Köves Tibor, Nagykanizsa, 1922. r. k. 1 2 2 2 2 3 3 3 3 2 3 3 3 2 1 2 2 2 1 Linha Pál, Mesztegnyő, 1920. r. k. 2 3 3 3 2 3 2 2 3 3 3 3 2 2 2 2 3 3 2 Mátrai Károly, Nagykanizsa, 1923. r. k. 2 2 1 2 1 2 2 2 2 2 3 2 2 2 1 1 2 3 1 5/5 25 Muszel Zoltán, Nagykanizsa, 1922. r. k. 2 3 2 3 3 2 2 2 2 2 3 3 1 fm 1 1 3 2 ism. Nagy Béla, Nagykanizsa, 1923. r. k. 2 2 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 1 2 1 1 2 2 1 Németh László, Nagykanizsa, 1924. r. k. 2 2 3 3 2 3 3 4 3 3 3 3 3 1 1 1 2 2 2 Papp Nándor, Nagykanizsa, 1924. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 2 3 4 3 3 3 fm 1 2 2 2 Polai Dezső, Nagykanizsa, 1924. r. k. 1 3 2 2 2 2 2 2 1 3 2 2 2 1 1 1 1 2 1 5/5 30 Siftár István, Nagykanizsa, 1924. r. k. 2 3 2 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 2 1 1 3 1 Somogyi Ervin, Keszthely, 1924. r. k. 2 3 3 4 3 3 3 3 4 3 3 3 3 3 1 2 _ 2 2 Szabó József, Nagykanizsa, 1922. r. k. 2 2 3 3 2 2 3 3 3 2 3 3 2 1 1 1 _ 2 3 ism- Szaller Béla, Zákány, 1924. r. k. 2 3 3 3 3 2 3 4 4 3 3 3 3 2 1 2 2 3 2 Szendrő István, B.-keresztur, 1624. r. k. 1 2 2 3 2 2 2 3 3 3 3 3 3 2 1 2 3 1 35 Tóth György, Becsehely, 1922. r. k. 1 2 2 1 2 3 3 3 3 2 3 2 2 1 1 1 _ 2 1 Tóth József, Nagykanizsa, 1922. r. k. 1 2 2 3 2 3 3 3 3 3 2 3 2 1 1 2 1 2 1 35 A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása ! Hit- és erkölcstan | Magyar fog. és irodalom | | Történelem | Jogi ismeretek [ Földrajz Kémia és technológia Mennyist, és polit, számt. | Keresk. számtan Könyvvitel Magyar keresk. levelezés | Német ny. és levelezés 1 Francia ny. és levelezés ]| | Gyorsírás Testgyakorlás Egészségtan Gépírás Német társalgási gyak. \\ 1 Irásb. dolg. külső alakja j Magaviselet Tandíjkedvezmény Ismétlő-e ? Tölgyes Endre, Nagykanizsa, 1923. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 4 3 4 4 2 2 2 3 1 2 Tőke Antal, Nagykanizsa, 1923. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 2 1 2 2 2 2 Varga Ernő, Balatonmagyaród, 1922. r. k. 1 2 2 2 2 3 2 3 3 2 2 2 2 2 1 2 - 2 2 40 Varga József, Nagykanizsa, 1923. r. k. 1 2 3 3 2 3 3 2 3 2 3 2 2 1 2 1 - 2 1 Vaskuti József, Palin, 1922. r. k. 2 3 3 3 3 3 2 3 4 3 3 3 3 2 2 2 2 2 ism. Weisz Imre, Dióskál, 1924. izr. 1 3 3 2 3 3 3 2 3 3 3 4 3 3 1 2 3 3 2 Kimaradtak: Bogáthy József, Pethő Dezső, Sáray Gyula. III. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök: Nádor Simon. A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hit- és erkölcstan Magyar íog. és irodalom ¡1 Történelem ! Jogi ismeretek ! Földrajz a: 3: •o o d •c o a) Ül •V CO E •a Mennyist, és polit, számt. j Keresk. számtan Könyvvitel Levelezés Német ny. és levelezés !| Francia ny. és levelezés i| Gyorsírás Testgyakorlás Egészségtan Gépírás Német társalgási gyak. j Irásb. dolg. külső alakja J Magaviselet Tandíjkedvezmény ismétlő-e ? Antal Sándor, Nagykanizsa, 1922. r. k. 2 3 2 3 2 2 3 3 3 2 2 3 3 1 1 2 3 2 Bak László, Letenye, 1920. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 1 3 - 3 1 Bogyay Ödön, Kiskomárom. 1922. r. k. 2 3 2 3 3 3 4 4 4 2 3 4 4 2 2 2 - 3 2 Cserpes Jenő, Nagykanizsa, 1922. r. k. 1 2 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 - 1 1 3/5 5 Csiszár Sándor, Lenti, 1922. r. k. 1 1 1 1 1 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 - 1 1 4/5 Csonkás Sándor, Nagykanizsa, 1920. r. k. 1 2 1 1 2 2 1 1 2 1 1 2 1 1 1 1 _ 2 2 2/5 Deutsch György, Barcs, 1923. izr. i 2 3 3 2 3 3 3 3 3 2 2 3 3 1 2 1 3 2 Dukász György, Nagykanizsa, 1923. izr. 2 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 2 1 1 - 2 2 Erdélyi János, Nagykanizsa, 1921. r. k. 1 3 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1 2 - 3 2 10 Érces János, Miháld, 1922. r. k. 1 2 1 2 1 2 3 2 3 1 3 3 2 2 1 1 - 2 1 Ve v. Érces Károly, Miháld, 1921. r. k. 1 2 2 2 2 3 3 3 3 2 3 3 2 2 1 3 - 2 1 Ferencz József, Nagykanizsa, 1922. r. k. 3 3 3 3 3 3 4 4 4 3 4 3 3 fm 2 2 - 2 3 Gerencsér Zoltán, Nagykanizsa, 1921. r.k. 1 3 2 2 1 3 3 3 3 2 3 3 3 1 2 2 - 3 3 Grünwald Károly, Nagykanizsa, 1923. izr. 2 2 3 2 2 3 3 2 3 2 2 2 2 2 1 2 - 2 2 15 Hortobágyi János, Z.-szentbalázs, 1921. r. k. 1 2 1 1 1 1 2 3 3 2 3 2 3 1 1 1 - 3 1 Vs Iváncsits János, Nagykanizsa, 1923. r. k. 1 3 2 2 1 2 3 3 2 3 3 3 1 1 2 2 - 2 1 Kerkápolyi Tibor, Murakeresztur,1921.r.k. 2 3 3 3 3 3 4 3 3 2 3 4 3 1 2 3 - 2 2 36 A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása j Hit- és erkölcstan Magyar fog. és irodalom || Történelem Jogi ismeretek Földrajz Kémia és technológia ! Mennyist, és polit, számt. | ! Keresk. számtan | Könyvvitel Levelezés Német ny. és levelezés Francia ny. és levelezés 1 ) Gyorsírás Testgyakorlás Egészségtan | Gépirás « 01 -w M re in ec aj E •4J z Irásb. dolg. külső alakja Magaviselet Tandíjkedvezmény Ismétlő-c? Körmendi Zoltán, Iharosberény, 1923. r.k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 1 1 1 Kúszik Mihály, Csáktornya, 1919. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 2 1 2 1 - 1 1 20 Lehel László, Nagykanizsa, 1921. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 - 3 2 ism- Levik József, Nagykanizsa, 1921. r. k. 2 2 2 2 1 2 3 2 2 2 2 2 2 2 1 1 - 1 3 2/5 Palkovics Géza, Nagykanizsa, 1920. r. k. 1 3 2 3 3 2 2 2 3 2 3 3 3 fm 2 1 - 2 2 ism- Pataky Lajos, Nagykanizsa, 1919. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 - 3 2 ism. Pálmai Ferenc, Nagykanizsa, 1922. r. k. 2 3 3 2 2 3 3 3 3 2 3 3 3 1 2 3 - 3 1 25 Péter Ferenc, Bánoksztgyörgy, 1919. r. k. 3 4 4 3 3 3 4 3 3 3 3 4 3 1 2 3 - 2 2 Ricsovics Béla, Nagyberki, 1920. r. k. 1 2 2 2 1 2 3 3 2 2 2 3 2 2 1 2 - 3 2 Sándor Ákos, Boncodfölde, 1918. r. k. 1 3 2 2 2 3 3 3 3 2 3 3 2 1 1 2 _ 3 1 Szabó István, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 2 2 2 2 3 3 2 3 2 2 2 2 1 1 1 - 2 3 Szakonyi László, Nagykanizsa, 1921. r. k. 1 1 2 1 1 1 2 2 2 1 1 1 1 2 1 2 - 1 1 3/5 30 Szántó György, Nagykanizsa, 1923. izr. 1 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 - 2 1 5/5 Szántó István, Letenye, 1922. r. k. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 - 1 1 5/5 Szendrő István, Komárváros, 1922. r. k. 1 2 3 1 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 - 2 1 Szőllőssi János, Nagykanizsa, 1921. r. k. 1 3 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 1 2 3 - 3 1 Szúnyog János, Pacsa, 1920. r. k. 1 2 3 2 2 3 3 3 3 2 3 3 3 2 1 1 - 3 1 35 Teleky Béla, Zalaegerszeg, 1921. ág. ev. 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 4 3 2 2 3 2 - 3 2 Tobik József, Nagykanizsa, 1922. r. k. 1 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 1 2 1 3 - 2 2 V. Tóth László, Nyíregyháza, 1923. ág. ev. 2 2 1 1 1 1 1 1 2 2 1 2 2 1 1 1 - 3 1 4/5 Vass Jenő, Nagykanizsa, 1923. r. k. 2 2 2 2 2 3 2 2 3 2 3 3 2 2 1 2 - 2 1 V. Végh Lajos, Stilton (U.S.A.) 1917. r. k. 3 4 3 3 2 3 3 3 4 3 3 3 2 2 1 2 2 3 2 ism- 40 Völgyi Sándor, Zalaapáti, 1921. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 1 3 4 3 1 2 3 - 3 2 Weisz István, Keszthely, 1923. izr. 2 3 2 2 2 3 3 3 3 3 2 3 3 2 1 2 3 2 37 IV. ÉVFOLYAM. B v Évfolyamfőnök: Beke Ferenc. E o "3 CA •<U n jy m •OJ n CJ «3 A tanuló neve, c cc (A CJ o CA -0> c c CC cc •a a > jU cn "S > — •r. >o CA :3 c •aj B születésének helye és éve, vallása o aj ti o E aj ojd •CC3 CA ca E •TO n CA o ■aj >> >i c CA o c ea sic 5 N aj > ■o r^. ca ■o) cc &£ « c •<l) t— :q tj n ra Sí n o n 2 :0 o> E ca \'3 CA CJ t-i OJ o ■M TO >- c aj E •4J .2 \'u G cc •cd K i-o C3 3f V) CD •QJ 03 N M •CJ CA "2 •aT o T3 ■O CA \'> cc txc cc aj Ja: •5 G v t2 E E £ H X [L. •< * a z £ O H w O H c/i Abádi Róbert, Budapest, 1919. izr. 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 fm 1 1 1 1 5/s Balogh Béla, Újudvar, 1920. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1 2 2 1 Bankó János, Csörnyeföld, 1920. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 3 2 2 Cserpes Gyula, Barcs, 1920. r. k. 1 1 2 1 1 1 2 1 2 1 1 2 1 1 1 1 2/5 5 Döme János. Nagykanizsa, 1922. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1 2 2 1 Döme Károly, Nagykanizsa, 1920. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 1 2 3 1 Gerencsér Gyula, Pötréte, 1920. r. k. 1 2 3 2 2 2 3 2 3 2 2 1 1 2 2 1 V, Havasi József, Tapolca, 1921. izr. 1 2 1 1 2 2 2 2 2 1 1 3 2 2 3 1 2/5 Horváth Imre, Nagykanizsa, 1920. r. k. 1 2 2 1 1 2 3 3 3 3 3 2 1 1 2 1 10 Horváth János, Nagykanizsa, 1920. r. k. 1 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 1 1 3 1 Jankovics Károly, Nagykanizsa, 1919. r. k. 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 1 1 2 3 2 Kaburek Gyula, Nagykanizsa. 1922. r. k. 1 3 2 1 1 1 2 2 3 2 2 3 1 3 3 1 7s Kelemen Sándor, Balatonmagyaród, 1921. r. k. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 s/5 Kollarics Lajos, Nagybakónak, 1920. r. k. 1 3 2 2 2 1 2 1 2 3 2 1 1 1 2 1 15 Komondi Lajos, Homokkomárom, 1020. r. k. 1 2 1 1 1 1 2 2 2 2 1 2 1 1 2 1 »/5 Kovacsics László, Sand, 1922. r. k. 1 2 2 2 3 3 2 3 3 3 2 1 1 2 2 1 Lepesi Kálmán, Hévizszentandrás, 1920. r. k. 1 3 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 í 1 3 1 Mihályi Andor, Málas, 1922. r. k. 1 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 1 1 1 3 1 Ország József, Nagykanizsa, 1918. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 4 1 1 1 3 2 20 Perényi László, Nagyszakácsi, 1922. izr. 1 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 1 2 2 2 1 Pozsonyi Gábor. Balatonsztgyörgy, 1920. r. k. 1 3 3 3 3 2 3 2 3 3 3 1 1 2 3 1 Rezsőfalvi János, Székesfehérvár, 1921. r. k. 1 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 1 1 1 2 1 Révész Imre, Kéthely, 1922. izr. 1 1 2 1 1 2 1 2 2 1 1 3 1 1 2 1 % Schlegl László, Kiskomárom, 1922. r. k. 1 3 3 2 2 2 3 3 3 3 3 1 1 2 3 1 25 Szabó Ferenc, Nagykanizsa, 1921. r. k. 1 2 2 2 2 2 2 2 3 2 2 1 1 1 2 1 75 Temesvári Károly, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 1 1 1 2 1 Udvari Ferenc, Gelsesziget, 1920. r. k. 2 3 3 1 3 3 3 2 3 3 2 1 2 1 3 1 Vajda Károly, Nagykanizsa, 1921. r. k. 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 1 1 1 2 1 Weisz József, Nagykanizsa, 1922. izr. 1 3 3 2 2 3 3 2 3 2 2 2 1 2 2 1 V. 30 Wertheim Pál, Mohács, 1922. izr. 1 3 3 3 3 2 2 2 3 3 2 3 1 2 3 1 Zábráki Jenő, Nagykanizsa, 1920. r. k. 2 3 3 3 2 2 3 3 3 3 3 1 1 2 2 1 Zsebe Imre, Nemesdéd, 1921. r. k. 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 2 1 1 1 1 38 XII. Érettségi vizsgálatok. A IV. évfolyamba beiratkozott 32 tanuló. Az évvégi osztályozáson megfelelvén, mind a 32 tanuló jelentkezett érettségivizsgálatra. Ezekhez járult egy a VKM. engedélyével teljes érettségiző pótlóvizsgás és 6 javító vizsgát tevő a mult tanévről. A jelöltek írásbeli dolgozataikat május 16., 17., 18. és 20-án készítették. Szóbeli vizsgálatukon dr. Balogh Ányos tanügyi tanácsos, főigazgató h. úr elnökölt, mint a Vallás és Közoktatásügyi és a Kereskedelmi m. kir. Miniszterek által közösen kiküldött miniszteri biztos. A tanker. kir. főigazgató úr az érettségi írásbeli vizsgálatokra a következő tételeket tűzte ki. 1. Magyar fogalmazás. 1. Széchenyi irodalmi jelentősége. 2. A kereskedői hivatás gazdasági, társadalmi és erkölcsi értéke. 3. Nagykanizsa szerepe a magyar történelemben. Eredmény: jeles 4, jó 8, elégséges 21, elégtelen —. 2. Német kereskedelmi levelezés. 1. 1940. május 16. — Teutsch Gusztáv, Nagykanizsa — Wiener Bankverein, Wien. 2. Nagykanizsa üzleti összeköttetései szükségessé teszik, hogy Wienre telepítse váltóit. Megkérdezi a Wiener Bankvereint, hogy milyen feltételek mellett lenne hajlandó váltóinak telepítését megengedni. — Kb. 40.000 RM évi forgalomról lenne szó. 2. május 20. — Wien megengedi a telepítést és közli feltételeit: V3°/o jutalék 3000 RM-án aluli váltókra, V*0/o jutalék 5000 RM-ig szóló váltókra, VB°/o jutalék 5000 RM-án felüli váltókra. Fedezet 3 nappal a lejárat előtt. 3. május 27. — Kiállítandó egy váltó a Wiener Bankvereinre telepítve. Eredmény: jeles 2, jó 12, elégséges 19, elégtelen —. 3. Francia kereskedelmi levelezés. 1. Jean Dumourier, Genève, 1940. április 15. értesíti Schnitzer & Göndör nagykanizsai céget, hogy a 8-án megrendelt zseb- és faliórákat vasúton, gyorsáruként feladta és egyúttal meghatalmazta a Banque Cantonale-t Genève, hogy a számlaösszeg erejéig (1840 svfr) intézzen rájuk 3 hóra. 2. Schnitzer & Göndör április 20. értesítik Genèvet, hogy a küldeményt rendben megkapták, de a bank váltóját nem hajlandók elfogadni, mert nem így volt a megállapodásuk, hanem inkább látra szóló csekkel kívánják a számlát kiegyenlíteni, a cégnél szokásos 5% készpénzfizető engedmény levonásával. Eredmény: jeles 3, jó 8, elégséges 20, elégtelen 2. 39 4. Kereskedelmi számtan. % Kókuszfonó és Szövőgyár Rt. Nagykanizsa kap a The Anglo Indián Commercial Ltd londoni cégtől 1 vágón nyers kétágú kókusz-íonalat, kétféle minőségben. A cég Bombayban átadja az árut Schenker és Ta szállítmányozó cégnek, Londonból pedig megküldi a következő számlát: 13 bál B. A. A. 20, 4670 lb Super Extra fine á 37/25 d per lb és 59 bál V. B. 5112, 21237 lb Extra fine á 3 1/16 d per lb ab Bombay. Schenker és Ta költségszámlája a következő: hajófuvar Triesztig £ 128" 12" 6, átrakás, kezelés, szállítmányozási jutalék Lit 435.—. Vasúti fuvar Trieszt—Kotoriba Lit 1750.—, Murakeresztur—Nagykanizsa 068 svfr per n kg. Vasúti átszámító tétel 17.90 (líra), 77.90 (svfr) és 13.65 (L). Az áru vámmentes. Textilváltság 5%; 1.2% mezőgazdasági hozzájárulás, 1.2% nyersanyagbeszerzési hozzájárulás, V2% vámkezelési illeték, 17oo statisztikai illeték a számla értékének á 13.65 P-vel átszámított értékéből; Szemledíj 8.— P, vámkezelés 24.— P. Vám árfolyam: 1 £ = 22.93. A Nagykanizsai Bankegyesület a számla értékét április 14-én utalja át á 12.70 í 53%+3°/oo, elkészítendők az egyes elszámolások. Kalkulálandó 100 kg. fonal ára, ha a költségeket a súlyok arányában osztjuk el. Elkészítendő a Bankegyesület folyószámlájának kivonata, ha abban még a következő tételek vannak: április 10-én leszámítja a következő két váltót: 52.50 P lejár június 30 és P 5070.— lejár július 5, 7%, lo/oa. április 25-én átutal Londonnak £ 250" 18" 7" á 12.70+53%+37oo. május 2-án elad 10 drb. 4Va°/o-os Bp. szfv. 1914. évi kötvényt á 332.—. május 4-én kivesz 1000.— P-t és kifizetteti Schenker & Co számláját. május 18-án befizet 2800.— P-t. június 10-én átutal Budapestre 3100.— P-t és június 13-án bevételezi az átutalt 1800 P-t, Va per június 14. Zárás június 30-án a szokásos költségekkel 7lk—474%-kal. Eredmény: jeles 4, jó 14, elégséges 16, elégtelen 1. 5. Gyakorló iroda. A Nagykanizsai Takarékpénztár Rt., Nagykanizsa, nyersmérlege 1939. december 31-én a következő adatokat tartalmazza az egyenleg rovatban: Részvénytőke 500.000.— P, Tartaléktőke 250.000.— P, Pénztár 95426.12 P, Magyar Nemzeti Bank 39842.— P, Folyószámla 380.580.— P, Váltó 215.800.— P, Elfogadvány 20842.— P, Lombardadósok 112.586.— P, Jelzálogadósok 72840.— P, Értékpapír 80530. 50 P, Takarékbetét 184590.— P, Berendezés 8200.— P, Lombardkamat 10845.72 P, Értékpapirkamat 9184.04 P, Váltókamat 12865.80 P, Jelzálogkamat 5986.40 P, Kamat 22785.30 P, Takarékbetétkamat 6985.58 P, Jutalék 18846.64 P, Költség 5846.50 P, Személyzet 10000.— P, Adó és illeték 14340.— P, 1938. eredmény 7031.10 P; Mérlegadatok: adósok összes tartozása 453.000.— P, hitelezők összes követelése 72420.— P, értékpapírok 98784.20 P, a berendezés avulása 20%, előre felvett lombardkamat 1023.40 P, előre felvett jelzálogkamat 835.— P, váltódiszkont 1420.— P, értékpapirkamat 2184.— P. 40 2-án. Barna Géza elhelyez takarékbetétet 20.000.— P és Házi Kálmán 10.000.— P-t. 5-én. Balog Imrétől, Zalaegerszeg, érkezik 2 drb. váltó leszámításra ; 10.000.— P, ej. II. 10., E) Szabó Jenő, Keszthely, 15.000.— P, lej. III. 10., E) Fehér József, Szombathely. Kéri, hogy a javára mutatkozó összegből 20.000.— P-t a Faipari Rt.-nak, helyben, fizessenek ki, a többit írják számlája javára. A megbizás teljesítéséről értesítjük. Kamatlább 772%. (Levél). 8-án. Kertész Elemérnek 50.000.— P értékű ingatlanára az előzetesen lefolyt szóbeli megegyezés alapján 30.000.— P jelzálogkölcsönt adunk. Levonunk 1050.— P kamatot, 225.— P jutalékot, 300.— P illetéket, 210 — P költséget. Az összeget a Magyar Nemzeti Bankra szóló csekkel folyósítjuk. .(Csekk). 10-én. A Rézbutorgyár Rt., Szombathely, felvilágosítást kér tőlünk Kalmár Zoltán itteni kereskedőről. Nevezett 3 havi hitelt kér. Kedvező felvilágosítást adunk. (Levél). 13-án. Viszontleszámíttatunk zsirószámlánk javára a Magyar Nemzeti Banknál 2 drb. váltót 42.000.— P, lej. III. 1. 25.000.— P, lej. II. 20., kamatláb 47au,<. 17-én. Visszafizetünk Gombosi Pálnak, helyben, 17520.— P, takarékbetét 158.40 kamattal. 18-án. A közgyűlés a nyereség következő felosztását határozza el: osztalék 5% a részvénytőke után, 15.000.— P tartalékalapra, 8000.— P az igazgatóságnak és tisztviselői jutalékra, 1000.— P adományokra fordítandó, a többi új számlára viendő át. 21-én. Beváltjuk a ma esedékes 8000.— P-ről szóló elfogad-ványunkat. 23-án. Benkő Pál, Zalaegerszeg, érdeklődik, hogy milyen feltételekkel kaphatna 900.— P-ig terjedő 4 havi hitelt. Biztosítékul 100 darab Magyar Nemzeti Bank részvényt kötne le. (Levél). 24-én. Kifizetünk 7350.— P osztalékot, továbbá az igazgatóságnak, tisztviselőknek és a jótékony célra megszavazott összeget. 25-én. Benkő Pált, Zalaegerszeg, értesítjük, hogy hajlandók vagyunk a kért hitelt megadni 77-j%-os kamat, 7ü°/o jutalék és 7a% illeték levonásával. (Levél). 28-án. Balog Sándornak, helyben, meghosszabbítjuk a ma lejáró 15.000.— P n. é. váltóját 3 hóra. Fizet, 5000.— P-t törlesztés fejében, kamatláb 77a%. (Váltó). Elkészítendő a Zárókimutatás, elszámolandók a nyítótételek és a január havi üzletesemények a pénztárnaplóban, a megjelölt levelek és iratok megírandók. Eredmény: jeles 5, jó 10, elégséges 20, elégtelen - . 41 Az érettségi vizsgálatot tett tanulók személyi adatait, érettségi vizsgálati eredményüket és pályaválasztásukat a következő kimutatás tünteti fel: A i e 1 ö 1 t osztályzatai születésének ■o p S te a 02 \'zj a 53 a cS ■e o > CD CG > &H es aa tS •t-i N neve ti o hl 03 >> -1 S .2 \'3b o H •«3 •i—i V M minősítése cn 3 helye ® vallása B n> S1 :0 H CG XU 6b s :0 W \'B? hl T3 s En •a! N 00 ti <v "5 o OS B CD a .2 \'3 a cd > se a flS X Ü 51 £ Abádi Róbert Budapest 1919. izr. 2 2 1 1 1 1 í 1 jelesen felelt meg tisztviselői Balogh Béla LTjudvar 1920. r. k. 3 3 3 3 2 3 4 2 nem felelt meg. szept. javíthat katonai Bankó János Csörnyeföld 1920. r.k. 3 3 4 3 3 3 3 3 nem felelt meg, szept. javíthat katonai Cserpes Gyula Barcs 1920. r. k. 2 1 1 1 2 1 1 2 jól felelt meg tisztviselői 5 Döme János Nagykanizsa 1922. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt tisztviselői Döme Károly Nagvkanizsa 1920. r.k. 3 3 3 2 3 3 3 3 megfelelt kereskedői Gerencsér Gyula Pötréte 1920. r. k. 2 2 3 2 2 3 2 2 jól felelt meg ipari Göllesz László* Nagykanizsa 1919. r. k. 3 a 3 3 3 3 3 3 megfelelt tisztviselői Havasi József Tapolca 1921. izr. 2 i 1 1 2 3 2 1 jól felelt meg kereskedői 10 Horváth Imre Nagykanizsa 1920. r. k. 2 2 1 1 2 2 2 3 jól felelt meg tisztviselői Horváth János Nagykanizsa 1920. r.k. 3 2 3 2 3 2 3 3 megfelelt kereskedelmi Jankovics Károly Nagykanizsa 1919. r. k. 3 4 3 3 3 3 3 3 nem felelt meg, szept. javíthat katonai Kaburek Gyula" Nagykanizsa 1922. r.k 2 2 1 1 2 3 2 3 jól felelt meg jegyzői Kelemen Sándor Balatonmagyarod 1921. r.k. 1 1 1 1 2 1 1 1 jelesen felelt meg tanári 15 Kollarics Lajos Nagybakónak 1920. r.k. 2 2 2 1 2 2 2 2 jól felelt meg tisztviselői Komondi Lajos Homokkomárom 1920. r.k. 2 1 1 1 2 2 2 2 jól felelt meg tisztviselői Kovacsics László Sand 1922. r.k. 2 3 2 2 2 2 2 3 jól felelt meg katonai Lepesi Kálmán Hévizszentandrás 1920. r.k. Q O 1 1 1 1 2 2 3 jól felelt meg vasúti Mihályi Andor Málas 1922. r k. 3 2 3 3 3 3 3 3 megfelelt gazdasági 20 Németh János* Kapolcs 1921. r.k. 3 3 3 2 3 3 3 3 megfelelt tisztviselői Németh Károly* Zákány 1918. r.k. 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt katonai Ország József Nagykanizsa 1918. r. k. 3 4 4 4 3 3 1 2 nem felelt meg, a vizsg. 1940. májusban megismételheti katonai Perényi László Nagyszakácsi 1922. izr. 4 4 3 4 3 3 1 2 nem felelt meg, a vizsg. 1940. májusban megismételheti ipari Pozsonyi Gábor Balatonszentgyörgy 1920. r.k. 3 3 3 2 3 2 3 3 megfelelt katonai 25 Rezsőfalvi János Székesfehervár 1821. r.k. 4 3 3 3 3 3 4 3 nem felelt meg, szept. javíthat tisztviselői Révész Imre Kéthely 1922. izr. 1 3 1 1 1 3 1 2 jól felelt meg ipari Schlegl László Kiskomárom 1922. r.k. 3 3 3 3 3 3 2 3 megfelelt kereskedői Szabó Ferenc Nagykanizsa 1921. r.k. 1 2 2 2 2 2 2 2 jól felelt meg katonai Szabó, László* Kávás 1920. r. k. 2 2 2 2 3 3 3 3 megfelelt tisztviselői 30 Szőke Lajos* Zákány 1919. r. k. 3 3 3 8 3 3 3 3 megfelelt katonai Tanczenherger Sándor* Nagykanizsa 1920. r.k. 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt kereskedői Temesvári Károly Nagykanizsa 1919. r. k. 4 3 3 4 3 2 3 3 nem felelt meg, szept. javíthat vasúti Tőke Jenő Faluszemes 1900. r. k. 3 3 3 3 3 1 3 4 nem felelt meg, szept. javíthat városi tisztviselői Udvari Ferenc Gelsesziget 1920. r. k. 3 3 3 3 4 3 3 3 nem felelt meg, szept. javíthat katonai 35 Vajda Károly Nagykanizsa 1921. r. k. 3 3 3 3 2 3 3 3 megfelelt tisztviselői Weisz József Nagykanizsa 1922. izr. 2 3 2 2 2 3 3 3 megfelelt ipari Wertheim Pál Mohács 1922. izr. 3 3 3 3 2 3 2 3 megfelelt ipari Zábráki Jenő Nagykanizsa 1920. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt katonai Zsebe Imre Nemesdéd 1921. r.k. 1 1 1 1 1 2 1 2 jelesen felelt meg tisztviselői A *-gal jelöltek javító vizsgálatot tettek. 42 I. Teljes érettségi vizsgálatra jelentkezett ... 33 jelölt Jelesen felelt meg.................. 3 „ ( 9°/»; Jól felelt meg..........................................11 „ (34°/») Megfelelt ... ............... ... ... 10 „ (30"/°) Megfelelt összesen....................................24 jelölt (73"/») Szeptemberben 1 tárgyból javít ............4 „ (12°/°) Szeptemberben 2 tárgyból javít ............3 „ ( 9°/°) Ismétel ..............................................2 „ ( 6"/°) Nem felelt meg összesen ......... ... 9 jelölt (27°\'°) II. Javító érettségi vizsgálatra jelentkezett ... 6 „ Megfelelt ........................ 6 „ (100%) Iskolánk volt tanulói részére f. é. szeptember havában a pécsi községi fiú felső kereskedelm, iskolában lesznek a javító érettségi vizsgálatok. A szükséges kérvényt július 31-ig kell benyújtani az iskolc igazgatóságánál. A kérvényhez csatolni kell az eredeti érettségi bizonyítványt és arcképes helyhatósági személyazonossági bizonyítványt. A javító érettségi vizgálat díja tárgyanként 6.— P. 43 XIV. Statisztikai táblázatok. I. Általános adatok. Csoport I. II. | III. IV. Összesen v f o 1 y a m A tanulók Beírt tanulók.................. száma: Osztályoztatott összesen ......... 42 *39 45 42 41 41 32 32 160 154 kora: 1925 ben született ............ 1924-ben ., ............ 1923-ban „ ............ 1922-ben „ ............ 1921-ben „ ............ 1920-ban „ ............ 1919-ben „ ............ 1918-ban „ ............ 1917-ben „ ........... 10 15 10 3 1 15 9 12 4 1 1 9 9 12 5 4 1 1 9 6 13 3 1 10 30 28 33 23 19 7 2 2 anyanyelve és nyelvismerete: Magyar anyanyelvű ............ Német anyanyelvű ............ Németül beszél ............... Olaszul beszél, ..............> Horvátul beszél ............... 39 1 42 1 1 41 32 1 154 2 1 1 vallása: Római katolikus ............... Ágostai evangélikus ............ Református .................. Izraelita .................. 33 4 1 1 38 1 3 34 2 5 26 6 131 7 1 15 szüleinek foglalkozása: Nagybirtokos.................. Kisbirtokos .................. Gazdasági tisztviselő ... ......... Mezőgazdasági segédszemély ...... Kisiparos............ ......... Ipari tisztviselő ............... Egyéb ipari segédszemély ...... Nagykereskedő ............... Kiskereskedő ............... Kereskedelmi tisztviselő ........ Közlekedési tisztviselő ......... Egyéb közlekedési segédszemély ... Pap, tanár, tanító ............ Másféle értelmiségű ... ......... Közhiv. alkalm. altiszt ......... Katona altiszt ............... Nyugdíjas altiszt............ ... Nyugdíjas köztisztviselő ......... Háztulajdonos.................. 4 10 2 2 8 1 2 6 3 1 5 1 8 2 6 8 1 5 1 5 2 5 1 2 3 1 1 6 2 4 4 3 4 1 3 2 4 2 1 4 2 6 1 5 1 1 14 3 27 5 3 15 3 11 21 5 11 9 9 15 3 1 \'•Gimnáziumból jött: 10 (— jeles, 1 jó, 9 elégséges.) Polgáriból jött: 29 (6 jeles, 9 jó, 14 elégséges.) 44 A tanulók I. II. III. IV. Összesen é v f o 1 y a m szüleinek állandó lakása: Nagykanizsai.................. Zalamegyei* .................. Somogymegyei* ............ ... Baranyamegyei ............... Tolnamegyei................. Vasmegyei .................. Jugoszláviai .................. Fej érmegyei .................. Veszprém-megyei............... Budapesti... .................. 23 6 6 4 29! 10 2 1 31 4 3 1 2 19 7 3 1 1 1 102 27 14 1 1 4 1 1 1 2 Ezek közül bejáró: Zalamegyéböl: Balatonmagyaród — — — — Gelse — — — — — — — Komárváros — — — — — Kiskoinárom — — — — — Magvarszerdahsly — — — — Murakeresztur— — •— — — Palin — — — — — — — Pötróte _— — — — _ Ujn°ppuszta — — •— — — Zalaszentjakab — — — — Somogymegvéből: Bagolasánc — — — — — Somogyszentmiklós — — — Zákány — — — — — — 1 2 1 4 2 1 i 1 2 1 1 2 2 1 1 1 2 1 4 2 1 4 óramulasztásai: Igazolt ..................... Nem igazolt ......... ... ...... 1455 1110 2128 4 1 111 1 5810 6 Hányan tanultak rsndííniili tárgyat ? Német társalgási gyakorlatok ... \' 15 18 2 — 35 előmenetele: | Jeles rendű ......... ... ... ... ; Jó rendű ......... ......... Elégséges rendű ............ Egy tárgyból elégtelen ... ... — Két tárgyból elégtelen ... ... ... Több tárgyból elégtelen ... ...... 10 19 2 ; 8 1 6 25 6 2 2 3 7 23 5 3 3 7 22 7 30 89 8 15 5 Tandíjfizetők, kedvezményesek száma Tandíj fizető (200+30 P) ......... 1 \'/a tandíj (40 P) kedvezményt kapott 2 5 „ (80 P) 3/5 „ (120 P) 4\'5 „ (160 P) Teljesen tandíjmentes ..... ... 28 7 2 1 1 34 1 2 29 2 4 2 2 24 2 2 _3 1 115 5 15 9 3 7 Az iskola épületére vonatkozó adatok. a) A tantermek száma: 5. Alapterületük: 108-10, 5576, 6318, 5576, 75"34 m2. b) Egyéb helyiségek: 1. Díszterem 151-34 m2. 2. Igazgatói iroda 24\'48 m2. 3. Tanári szoba 24-48 m2. 4. Laboratórium 20\'14 m2. c) Az iskolaudvar területe 650 m2. cL) A gépírótermet használja az iskolával kapcsolatos női kereskedelmi szaktanfolyam is. 2. A tanulmányi eredmény tárgyanként való kimutatása. I. évf. II II. évf. II III. évf. II IV. évi. Az osztályzott tanulók száma Tárgy 39 42 41 32 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 Hit- és erkölcstan 15 19 5 17 24 1 22 15 4 25 6 1 Magyar fogalmazás és irodalom ......... 2 13 24 — 1 20 21 — 3 16 20 2 5 8 19 _ Történelem...... ... — 11 28 — 4 21 17 — 8 16 15 2 4 9 19 \'_ Jogi ismeretek ...... — — — — 5 14 22 1 9 16 16 _ _ _ \'__ Közgazdaságtan...... — — — — — — — — — — — 9 10 13 _ Földrajz ......... 7 14 18 — 3 25 14 — 11 17 13 — 8 9 15 - Kémia és technológia ... — — — — 2 16 24 — 6 11 24 _ _ _ _ _ Áruismeret......... — — — — — —- - — _ _ _ 7 11 14 Természettan ..... 3 18 18 _ — — _ — _ _ __ _ _ Mennyiségtan és politi- kai számtan ...... 1 17 19 2 2 15 25 — 4 8 25 4 — — - - Kereskedelmi számtan 4 10 23 2 2 12 26 2 4 11 24 2 4 9 19 _ Kereskedelmi ismeretek 9 10 20 — — — _ — __ _ _ _ Könyvvitel ......... — — — — 1 7 28 6 2 10 25 4 _ _ _ _ Magyar keresk. .levele- zés ............ — — — — 2 16 23 1 7 20 13 1 — _ _ _ Gyakorló iroda ...... — — — — — — — — — -- — - 5 10 17 _ Német nyelv és leve- lezés ... ......... 2 12 17 8 1 9 29 3 8 7 23 3 2 8 22 _ Francia nyelv és leve- lezés ............ — — — — 3 12 23 4 5 10 22 4 6 7 19 _ Gyorsírás ...... ... 5 13 15 6 4 21 16 1 8 25 6 2 7 14 11 - Testnevelés (testgyakorlás 25 11 3 — 21 13 3 ím5 20 18 1 — 21 5 5 - és egészségtan) ...... 16 23 — — 32 10 — — 25 15 1 — 29 3 _ _ Gépírás......... ... — — — — 18 22 2 — 15 18 8 _ 18 13 1 __ Szépírás ...... ... 2 24 13 — — — — — — —? - _ _ - __ _ Német társáig, gyakor- latok ............ 1 8 6 — 5 9 3 _ 1 1 - _. _ _ _ _ írásbeli dolgozatok kül- ső alakja......... 3 27 9 — 2 26 14 — 7 15 19 — 3 18 11 - Magaviselet ... ...... 25 14 — — 25 16 1 — 19 18 4 — 29 3 — - 46 3. Az iskola ingó vagyona 1939. június 30-án. Állomány 1939. únius 30-án Gyarapodás az 1939/40. tanévben állomány 1940. únius 30-án Csoport Vétel Ajándék Érték Vétel Ajándék Érték Vétel Ajándék Érték drb. drb. P f drb. drb. P f drb. drb. P f 1 Bútorok............ 337 — 3865 40 2 — 149 — 339 — 4014 40 2 Házi és irodai felszerelés ...... 74 — 566 25 8 — 25 82 — 591 25 3 Ifjúsági könyvtár ... 1946 90 6866 79 120 3 287 31 47\\0 2019/ 93 130a 7023 46\\ 641 4 Tanári könyvtár 1786 189 5405 67 22 55 323 60 1808 244 5729 27 5 Történelmi és töldraizi szertár 46 1 1111 50 — — — — 46 1 1111 50 6 Természettani szertár 248 8 4131 20 — - — — 248 8 4131 20 7 Vegytani szertár 314 — 1676 09 — — — — 314 — 1676 09 8 Áruismereti szertár ... 230 1628 733 50 — — — — 230 1628 733 56 9 Természetrajzi szertár 307 3 91 20 — — — — 307 3 91 20 10 11 Gyakorló irodai szertár Gépírói felszerelés ... 31 26 953 554 2519 50 3 24 1 630 — 31 2\\o 27/ 1613 206/ 977 555 240 2909 161 1478 50 -/ 60\\ 77/ 12 Sportköri felszerelés- 203 22 1549 77 19 90 60 22 összesen ... 5548 2894 29Q7o| 87 174 82 1506| 51 5657 2976 30045 32 a Az ifjúsági könyvtárból 1713/1940. főig. rendeletre 47 kötet könyvet 130 76 P értékben a visszacsatolt Felvidék részére engedtünk át. o 2 drb írógép 240\'— P értékben kiselejtezve. ] 16 drb 161\'60 P értékben kiselejtezve. 4. Visszatekintő kimutatás az iskola osztályozott tanulóinak számáról. Tanév Rendes tanuló Magántanuló Rendes és magántanulók száma összesen 1. 11. 111. IV. összesen 1. 11. 111. IV. összesen é V f 0 1 y a m é v f o 1 y a m 1920—21 21 27: 40 35 123 — — 3 2 5 128 1921—22 35 20 31 38 124 — 1 — 2 3 127 1922—23 39 33 22 27 121 6 3 — 1 10 131 1923—24 46 36 35 23 140 2 2 3 — 7 147 1924—25 46 44 32 31 153 4 2 2 — 8 161 1925—26 46 38 40 28 152 — 2 — — 2 154 1926—27 44 39 28 40 151 3 1 1 1 6 157 1927—28 48 39 35 26 148 1 2 3 1 7 155 1928—29 50 39 37 35 161 — 1 1 2 4 165 1929—30 36 42 35 29 142 — — 1 1 2 144 1930—31 28 33 46 30 137 137 1931—32 28 30 31 42 131 131 1932—33 15 26 28 26 95 95 1933—34 39 13 23 26 101 101 1934—35 44 37 15 20 116 116 1935—36 38 45 31 11 125 125 1936—37 43 34 48 25 150 — — — — — 150 1937—38 60 43 31 45 179 179 1938—39 40 45 39 27 151 151 1939-40 39; 42 41 32 154 — — — — — 154 47 XIV. Az 1940/41. iskolai évben használandó tankönyvek jegyzéke. I. Kereskedelmi középiskola. I. évfolyam Barta-Fekete: Magyar olvasókönyv. Barta-Fekete: Magyar nyelvkönyv. Molnár-Farkas: Egyetemes gazdaságtörténelem. Hézser-Wallner: Gazdasági földrajz. Heinrich-Bariska: Német olvasó- és gyakorlókönyv. Strobel-Oravecz-Hives: Mennyiségtan. Horn-Urbányi-Zwierina: Kereskédelmi ismeretek. Radnai Béla: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve I. rész. Jónásné-Krisch: A gépírás tankönyve. II. Felső kereskedelmi iskola. II. évfolyam. Töttösy Miklós dr.: Katolikus erkölcstan. Frisch Ármin dr.: A zsidók története II. rész. Riedl-Pintér-Gálos: Költői írásművek elmélete. Domanovszky-Kováts dr.: Történelem II. rész. Fülei-Szántó dr.-Horn dr.: Jogi ismeretek I. rész. Márton dr.-Pécsi dr.: Földrajz II. rész. Bankó dr.-Dancsházy: Kémia és technológia I. rész. Luckliaub dr.-Oravecz: Algebra. Bogyó-Havas-Stróbel: Politikai számtan. Demjén Elemér: Táblák a kamatos-kamat- és járadékszámításhoz. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan II. rész. Schack dr.-Wirker: Kereskedelmi levelező I. rész. Kuntner dr.-Trautmann dr.: Könyvviteltan I. rész. Schack dr.-Vincze dr.: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv II. rész. Schack dr.-Hauser-Vincze dr.: Német nyelvtan. Latzkó dr.-Honti dr.: Francia nyelvkönyv és kereskedelmi levelező I. r. Katona dr.-Eckerdt: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve II. rész. Szukováthy dr.-Schuschny dr.: Egészségtan. Kozma Bernát: A gépírás tankönyve. Kogutovicz Károly: Iskolai atlasz. 48 III. évfolyam. Töttösy Miklós dr.: Egyháztörténet III. rész. Fényes Mór dr.: Biblia. Merényi Oszkár dr.: Magyar irodalomtörténet. Merényi Oszkár dr.: Magyar irodalomtörténeti olvasókönyv. Domanovszky-Kováts dr.: Történelem III. rész. Fülei-Szántó dr.-Horn dr.: Jogi ismeretek II. rész. Márton dr.-Pécsi dr.: Földrajz III. rész. Bankó dr.-Dancsházy: Kémia és technológia II. rész. Bogyó-Havas-Strobel: Politikai számtan. Bogyó-Havas: Hétjegyű logarithmus és kamattáblák. Demjén Elemér: Táblák a kamatos-kamat- és járadékszámításhoz. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan III. rész. " Kuntner dr.-Trautmann dr.: Könyvviteltan IL rész. Schack dr.-Wirker: Magyar kereskedelmi levelező II. rész. Schack dr.-Vincze dr.: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv III. rész. Schack dr.-Hauser-Vincze dr.: Német nyelvtan. Schack dr.-Wirker: Német kereskedelmi levelező. Latzkó dr.-Honti dr.: Francia nyelvkönyv és keresk. levelező II. rész. Katona dr.-Eckerdt: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve III. rész. Szukováthy dr.-Schuschny dr.: Egészségtan. Kozma Bernát: A gépírás tankönyve. Kogutovicz Károly: Iskolai atlasz. IV. évfolyam. Töttösy Miklós dr.: Katolikus hitvédelem. Bernstein Béla dr.: Zsidó vallástan. Merényi Oszkár dr.: Magyar irodalomtörténet. Merényi Oszkár dr.: Magyar irodalomtörténeti olvasókönyv. Domanovszky-Kováts dr.: Történelem IV. rész. Horn József dr.: Közgazdaságtan. Márton dr.-Pécsi dr.: Földrajz IV. rész. Bankó dr.-Dancsházy: Áruismeret. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan IV. rész. Kuntner dr.-Trautmann dr.: Könyvviteltan II. és III. rész. Schack dr.-Vincze dr.: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv IV. rész. Schack dr.-Hauser-Vincze dr.; Német nyelvtan. Schack dr.-Wirker: Német kereskedelmi levelező. Latzkó dr.-Honti dr.: Francia nyelvkönyv és keresk. levelező II. rész. Katona dr.-Eckerdt: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve III. rész. Szukováthy dr.-Schuschny dr.: Egészségtan. Kozma-Bernát: A gépírás tankönyve. Kogutovicz Károly: Iskolai atlasz. 49 XV. Tudnivalók a jövő iskolai évre. Az 1940/41. iskolai évre a beírásokat mind a négy évfolyamban június 26. és 27-én tartjuk meg. A beírásokat szeptember 2. és 3-án folytatjuk. A júniusban beírt tanulók is kötelesek szeptember 2-án az igazgatónál jelentkezni. A beírásokhoz minden tanulónak személyesen kell eljönnie. Feltétlenül szükséges azonban, hogy azoknak a tanulóknak a beírásánál, akik az intézetnek növendékei még nem voltak, a szülők vagy helyetteseik is jelenjenek meg. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak a felső kereskedelmi iskola I. évfolyamába való felvételt szabályozó 37.600/1932. sz. rendelete az 1940/41. tanévre is érvényes. A júniusi «Iső felvételi napon csak azok vehetők fel a kereskedelmi iskola I. évfolyamába, akik a középiskola IV. osztályát ismétlés vagy javítás nélkül végezték s azok, akiknek a polgári iskola IV. osztálybeli bizonyítványában legalább annyi jeles és jó osztályzata van, mint elégséges. A júniusi második felvételi napon és a szeptemberi felvételkor, ha még van hely, felvehetők azok is, akik a polgári iskola IV. osztályát több elégséges, mint jeles és jó osztályzattal — de javítás vagy ismétlés nélkül — végezték és ha ezek felvétele után a negyvenes létszámon belül még lenne hely, felvehetők azok is, akik a középvagy polgári iskola IV. osztályát csak ismétléssel vagy javító vizsgálattal végezték el. Az I. évfolyamban való felvételhez szükséges okmányok: 1. gimnázium-, reál- vagy polgári iskola IV. osztályának megfelelő eredménynyel való elvégzését igazoló bizonyítvány, 2. születési anyakönyvi kivonat és annak, aki az 1939/40. tanévben nem járt nyilvános iskolába, erkölcsi bizonyítvány is. Felsőbb évfolyamba való felvételhez az előző alacsonyabb évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány szükséges. A felvételi díj 30.— pengő. Ebben az összegben a beírási díj és az összes mellékdíjak bennfoglaltatnak. A felvételi díj a beíráskor fizetendő és ennek fizetése alól senki sem menthető fel. Az évi tandíj 200.— pengő. Az első negyedévi tandíj a beírás alkalmával, a második december 15-ig, a harmadik március l-ig, a negyedik május 15-ig fizetendő. A beírt tanuló köteles az egész évi tandíjat akkor is megfizetni, ha az év folyamán bármilyen okból kimaradna az iskolából. Tandíjmentességért 1939. szeptember 15-ig lehet folyamodni. Az igazgatóság utján beadott és az iskola felügyelő-bizottságához intézett kérvényekhez az iskolai bizonyítvány másolatát és szegénységi vagy vagyontalansági bizonyítványt kell mellékelni. A megadott tandíjked- 50 vezmény csak egy félévre szól. Első évfolyamú tanuló az I. félévben tandíjkedvezményt nem kaphat. A javító- és pótló vizsgálatok augusztus 31-én reggel 8 órakor kezdődnek. Az iskolaév ünnepélyes megnyitása szeptember 4-én lesz, a rendes tanítás pedig szeptember 5-én kezdődik. Az 1937/38. iskolai évben bevezetett diáksapka viselése az intézet összes növendékeire nézve kötelező és minden tanuló tartozik azt a tanév elején beszerezni. Az első évfolyamú tanulóknak az intézeti sapkát az évmegnyitó ünnepélyen az intézet igazgatója adja át. Valószínű, hogy a jövő tanévben a magyaros formaruha általános és kötelező használatát is elrendeljük majd. Ezért ajánljuk a szülőknek, hogy az esetben, ha a közel jövőben gyermekeiknek új ruhát vásárolnak, ez az intézetünkben bevezetett formaruha legyen. Vasúton való bejárásra engedélyt csak az a jó magaviseletű tanuló kaphat, akinek az otthonától való távolléte a 9V2 órát meg nem haladja. Az igazgatóság azonban ezt az engedélyt csak indokolt esetben és csak olyan tanulóknak adja meg, akik iskolai kötelezettségeiknek minden tekintetben megfelelnek. Minden tanuló köteles a beíráskor szállását az igazgatónál bejelenteni. Kérjük a vidéki szülőket, hogy gyermekeik elhelyezésénél az igazgató és a tanári kar előzetes tanácsát kérjék ki, mert a tanulók gyenge előmenetelének gyakran a meg nem felelő környezet az oka. A kosztadó helyeket a tanári testület állandóan ellenőrzi és szükség esetén a tanulóknak kevésbbé kívánatos helyeken való elhelyezését megtilthatja. A tanári testület áthatva a magyar iparcikkek használatának nagy nemzetgazdasági jelentőségétől, eddig is állandóan követelte, hogy az ifjúság hazai gyártmányú tanszereket vásároljon. Ennek ellenére itt is felhívjuk a szülők figyelmét a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak 1930. január 27-én kelt 640-05-1448/1929. számú rendeletére, amellyel a hazai gyártmányú iskolai szereknek kötelező használatát rendelte el. 51 Női Kereskedelmi Szaktanfolyam. I. Igazgatói jelentés az 1939—40. iskolai évről. A felső kereskedelmi fiú iskolával kapcsolatos női kereskedelmi szaktanfolyamon a tanulmányi idő szeptember 5-én kezdődött és június 19-én a bizonyítványok kiosztásával fejeződött be. A tanítás a 662—05/3 — 1931. sz. miniszteri rendelettel életbeléptetett új szervezet és tanításterv szerint folyt. Az évvégi vizsgálat írásbeli részét június 1—10-ig, szóbeli részét pedig június 17-én tartottuk meg. A szóbeli vizsgálaton dr. Balogh Ányos tanügyi tanácsos főigazgató h. úr elnökölt, kinek e helyen is hálás köszönetünket fejezzük ki fáradságáért és azért a jóindulatú türelemért, amellyel a vizsgálatot levezette. A női kereskedelmi szaktanfolyam felett való felügyeletet dr. Liber Béla úr, a szombathelyi tankerület kir. főigazgatója gyakorolja; a helyi felügyeletet pedig a fiúiskola felett is felügyeletet gyakorló tanfolyami bizottság tiszte. A szaktanfolyam tanári testülete: Surányi Gyula igazgató, tanította a földrajz — árúismeretet heti 2 órában. Beke Ferenc felső kereskedelmi iskolai tnnár, a tanfolyam tanár-értekezleti jegyzője, tanította a gépírást heti 5 órában. Borsa Béla felső kereskedelmi iskolai tanár, tanította a németet heti 3 órában. Koronczay Lászlóné Major Gizella, évfolyamfőnök, tanította a magyart, lceresk. ismereteket, levelezést, könyvvitelt, keresk. számtant, gyorsírást, szépírást, testgyakorlást heti 19 órában. Nádor Simon felső kereskedelmi iskolai tanár, tanította a németet heti 3 órában. Vermes Aladár oki. középiskolai tanár, oki. gépírás tanító, tanította a gépírást heti 5 órában. Hitoktatók: P. Gulyás Gellért plébános (r. k.), Horváth Olivér (ág. ev.), dr. Winkler Ernőné (izr.). A tanfolyamra 32 tanuló iratkozott be. Egy tanuló kimaradt, egy pedig betegsége miatt vizsgálatlan maradt. Vizsgálatot tett 30 tanuló. A tanulók névsora a következő: 52 A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Albrecht Ilona, Budapest, 1925. r. k. Andri Irma, Nagykanizsa, 1921. r. k. Anlauf Ilona, Nagykanizsa, 1925. r. k. Ánics Ottilia, Újvidék, 1925. r. k. 5 Buksz Zsuzsanna, Nagykanizsa, 1925. izr. Csordás Györgyike, Nagykanizsa, 1923. r. k. Ferencz Rozália, Nagykanizsa, 1925. r. .k. Fiiszár Krisztina, Nagykanizsa, 1925. r. k. Füzesi Adél, Nagykanizsa, 1925. r. k. 10 Gáspár Anna, Nagykanizsa, 1925. r. k; Gyurka Erzsébet, Nagykanizsa, 1924. r. k. Héricz Emma, Iháros, 1924. ág. ev. Horváth Edith Mária, Z.-sztgrót, 1924. r. k. Kajdy Gizella, Nagykanizsa, 1925. r. k. 15 Kisgergely Terézia, Nagykanizsa, 1924. r. k. Kováts Anna, Nagykanizsa, 1925. r. k. Kőhalmi Ilona, Budapest, 1925. r. k. Kreznár Anna, Szepetnek, 1925. r. k. Matyasics Klára, Gelse, 1922. r. k. 20 Mendlovits Magdolna, Nagykanizsa, 1925. izr. Németh Ilona, Nagykanizsa, 1922. r. k. Németh Margit, Siegendorf, 1920. r. k. Platzkó Aranka, Nagykanizsa, 1918. r. k. Rábai Erzsébet, Nagykanizsa, 1925. r. k. 25 Rechnitzer Erzsébet, Z.-sztmihály, 1924. izr. Sarlós Ilona, Lepsény, 1925. r. k. Simon Irma, Nagykanizsa, 1920. r. k. Sóvári Mária, Nagykanizsa, 1925. r. k. Szemző Emma, Nagykanizsa, 1924. ág. ev. 30 Tóth Erzsébet, B.-sztlászló, 1925. r. k. Varga Margit, Nagykanizsa, 1924. r. k. Kimaradt: Végrád Rózsa. A tanfolyam évzáró vizsgálatait június 17-én tartottuk, ezért az érdemjegyeket az értesítőben nem közölhettük. 53 A női kereskedelmi szaktanfolyam statisztikai kimutatás: Beiratkozott összesen: Vizsgázott: 32 30 A tanulók vallása: Római katolikus ............ Ág. h. evangelikus ......... izraelita .................. 25 2 3 A tanulók anyanyelve: Magyar 30 A felvétel alapja: Polgári isk IV. oszt. biz....... Gimnáziumi érettségi biz....... 29 1 A szülő vagy gyám lakhelye: Nagykanizsai............... Vidéki .................. 27 3 Szülő vagy gyám polgári állása: Köztisztviselő............... Magántisztviselő ............ Műszaki tisztviselő ......... Tanító .................. Egyéb értelmiség..........;. Gazdálkodó ............... Iparos .................. Kereskedő ............... Magánzó .................. Nyugdíjas ............... Altiszt .................. 2 2 6 1 1 1 10 3 1 1 2 Életkora: 14-ik életévét betöltött ...... 15-ik „ ....... 16 ik . . ...... 17-ik . . ...... 18-ik „ „ ..... 194k „ „ ...... 20-ik „ „ ...... 21-ik „ „ ...... 7 13 3 1 3 1 1 1 II. Tájékoztató az 1940/41. tanévre. Az élet megváltozott igényei mellett a leánygyermekek nevelése terén is egyre fontosabb hivatást teljesítenek a gyakorlati életben hasznosítható ismereteket nyújtó intézetek. Ilyen célt szolgál a nagykanizsai íelső kereskedelmi fiúiskolával kapcsolatos női kereskedelmi szaktanfolyam, me:y aránylag rövid idő alatt megadja növendékeinek mindazt az ismeretet, melynek birtokában a közgazdasági és közigazgatási élet terén a könyvelést, levelezést és egyéb irodai teendőket elvégezhessék. A tanfolyam két évfolyamú. Beosztása azonban olyan, hogy az első évfolyam elvégzése magában is egységes és befejezett tudást ad. Az első évfolyamra szervesen épül fel a második évfolyam. Ennek elvégzése azonban nem kötelező, hanem csak azok számára létesül, akik alaposabb kereskedelmi és gyakorlati kiképzésben, nagyobb általános műveltségben akarnak részesülni. A beírások a felső kereskedelmi iskolával egyidőben; június 26—27-én és folytatólag szeptember 2—3-án történik a felső kereskedelmi iskolában. A felvételi díj, az évi tandíj és az éwégi vizsgálat díja együttesen 200 P, mely havi, negyed- vagy félévi részletekben is fizethető. 54 Használandó tankönyvek az 1940/41. iskolai évben. Bai\'ta—Vincze: Magyar Helyesírás és Fogalmazás. Urbányi: Kereskedelmi Ismeretek. Schack—Wirker: Kereskedelmi Számtan. Keöpeczi—Nagy Zoltánné: Földrajz és Áruismeret. Katona: Fogalmazási és Irodai Gyorsírás. Kozma: A Gépírás Tankönyve. Kováts: Szépírási Minták. Kuntner R.: Könywiteltan I. r. Luckhaub—Strobel: Kereskedelmi számtan. i Felelős kiadó: Surányi Gyula igazgató. Közgazdasági rt. Nagykanizsa nyomdája.-A nyomdáért felel: Zalai Károly Tartalomjegyzék: Oldal Iskolánk múltja..............- ... ............ — — 2 Balog Dávid..........-..............................................................3 Igazgatói jelentés az 1939/40. iskolai évről. ..................................4 Hatóságok és tanári testület..............................................................15 A tanári testület társadalmi és irodalmi munkássága....................20 Az elvégzett tanítási anyag....... -................... ... 21 Könyv- és szertárak gyarapodása..................................................21 Az ifjúsági egyesületek működése................ ... ............24 Iskolánk jótevői az 1939/40. iskolai évben......................................31 A tanulók névsora és érdemsorozata. ...........- .....- 32 Érettségi vizsgálatok................... -............................38 Statisztikai adatok..........................................................................43 Az 1940/41. iskolai évben használandó tankönyvek jegyzéke..............47 Tudnivalók a jövő iskolai évre........-......................................49 Az egyéves női kereskedelmi szaktanfolyam— -............................51 •v- • m |
