* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 6.98 MB | |
| 2018-04-05 14:53:27 | |
 | |||||||
Nyilvános  356 | 1225 | A nagykanizsai izr. hitközségtől | fenntartott Felső Kereskedelmi Iskola és női kereskedelmi szaktanfolyam értesítője az 1927-28. iskolai évről. Közli: Balog Dávid igazgató. Nagykanizsa, 1928. Gutenberg-Könyvnyomda 44108 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: * 9oz F3 Dg a nagykanizsai izr. hitközségtől FENNTARTOTT négyéVfolyamű FELSŐ KERESKEPELMI ISKOLA ÉS NŐI KERESKEPELMI SZAKTANFOLYAM ÉRTESÍTŐJE az 1927/28. iskolai évről. KÖZLI: balog pavlp IGAZGATÓ. V . /// cMi ■ aT ^V/ NAGYKANIZSA, 1928. GUTENBERG-KÖNYVNYOMDA 44108 a nagykanizsai izr. hitközségtől FENNTARTOTT négy évfolyamú FELSŐ KERESKEPELMI ISKOLA ÉS NŐI KERESKEPELMI SZAKTANFOLYAM ÉRTESÍTŐJE az 19^7/28. iskolai évről. KÖZLI: BALOG PÁVlP IGAZGATÓ. § . 5 Jf/ NAGYKANIZSA, 1928. GUTENBERG-KÖNYVNYOMDA 44108 1. Dr, Villányi Henrik. Az érdemes munkás, a kiváló tanférfiu, aki 39 éven keresztül lankadatlan szorgalommal és kitartással, igazi rátermettséggel és alapos felkészültséggel szolgálta a magyar kereskedelmi szakoktatás ügyét, 1927 szeptember 1-én nyugalomba vonult. Bűcsuznunk kell tehát, Isten hozzádot mondanunk annak a férfiúnak, aki életének legszebb, legtermékenyebb éveit, a nagykanizsai felső kereskedelmi iskola szolgálatában töltötte. A búcsú rendszerint fájó érzésekkel jár, jelen esetben azonban a válás perceit megkönnyíti az a tudat, hogy nyugdíjaztatása nem szakítja el iskolánktól, mert 29 éves eredményes tanári működése és a Jegnehezebb viszonyok között végzett 10 éves igazgatói tevékenysége maradandó emléket biztosítanak számára. Dr. Villányi Henrik nem tartozott a szürke, sablonos tanárok sorába, mert nemcsak a szaktárgyait szerette és művelte, hanem uralta a kereskedelmi szakoktatásnak minden ágát. Magát állandóan továbbképezve nagy általános műveltséggel is rendelkezett, amelynek gazdag tárházából bőven juttatott a tanítványainak is, akiket nemcsak tanított, hanem nevelt, irányított és tanácsokkal is ellátott. Tanító, barát és szülő volt egy személyben. Ez a körülmény teszi érthetővé azt a tényt, hogy tanítványai mindig a legnagyobb tisztelettel emlékeznek meg róla és valóságos gyermeki szeretettel ragaszkodnak hozzá még akkor is, amikor hajójuk már régen az élet tengerén evez. Mint kereskedelmi iskolai tanár, kezét állandóan a közgazdasági élet ütőerén tartotta, megfigyelte annak lüktető változásait és tanítási, nevelési módszerét ezekhez alkalmazta. Az életből az életnek tanított és nevelt és ebben rejlett dr. Villányi Henriknek, mint tanárnak az igazi értéke. Ilyen tanári mult után igazgatói tevékenysége sem lehetett meddő, sőt tehetsége, tudása e minőségében bontakozott ki a maga teljességében. Az iskola vezetését a világháború közepén, az 1916/17.-Í tanév kezdetén vette át és folytatta az 1926/27.-Í tanév végéig. Mennyi türelemre, hivatás és munkaszeretetre, mekkora önfegyelmezettségre és milyen munkabiró szervezetre volt szüksége ahhoz, hogy az intézetet e súlyos időkben minden megrázkódtatás nélkül vezesse. E nehéz idők számlájára írandó csupán, hogy igazgatói működése látható sikerekben nem volt gazdag, azonban neve az iskola történetének lapjain mégis meg lesz örökítve, mint hivatását szerető és az ifjúságért rajongó tanáré és lelkiismeretes, kötelességét buzgón teljesítő igazgatóé, akinek sikerült a nagykanizsai felső kereskedelmi iskola erkölcsi .és szellemi tőkéjét átmenteni és megőrizni. Dr. Villányi Henriknek az iskola és az igazgatói iroda volt az igazi világa, ennek levegőjében érezte magát legjobban, itt dolgozott és adminisztrált úgyszólván minden pihenés nélkül aktivitása utolsó pillanatáig. Az egész embert lekötő nagy iskolai elfoglaltsága mellett is szakított azonban magának időt, hogy az Isten adta tehetségét más téren is érvényesítse. Állandó munkatársa volt a »Kereskedelmi Szakoktatásinak, amelyben évek hosszú során át megjelent tanügyi cikkei tisztes nevet szereztek neki a város határain túl is. A nagykanizsai izr. hitközség tanintézeteinek története és a száz éves nagykanizsai zsidótemplom c. munkái amellett, hogy a hitközség kultúreseményekben gazdag múltjának értékes kútforrásai, egyben annak is beszédes bizonyítékai, hogy Írójukban él a hitközség tradícióinak a tisztelete és lelkét igazi vallásos szellem hatja át. Az iskolán kivül való munkásságának azonban mégis a helyi sajtó a. legkedvesebb tere. Ennek a hasábjain szolgálta sokáig, mint szerkesztő és szolgálja még ma is, mint állandó munkatárs szülővárosának Nagykanizsának, a köznek és polgártársainak az érdekeit. E munkássága szerezte meg számára polgártársainak tiszteletét és nagyrabecsülését. Szinte természetes, hogy e sokoldalú, tartalmas és értékes munkásságát legfelsőbb helyen is méltányolták. A m.„ kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr előterjesztésére, a kormányzó úr O Főméltósága Budapesten 1928. évi február hó 9. napján kelt legmagasabb elhatározásával megengedte, hogy dr. Villányi Henrik nagykanizsai izr. felső kereskedelmi iskolai igazgatónak nyugalomba vonulása alkalmából a kereskedelmi szakoktatás terén közel négy évtizeden át szerzett érdemeiért elismerése tudtul adassék. A nagykanizsai felső kereskedelmi iskolát fenntartó izr. hitközség, amelynek iskolai szakosztálya dr. Villányi Henriket érdemeinek elismeréseűl már 1927. szeptember havában tiszteletbeli tagjának megválasztotta, ezt az alkalmat akarta felhasználni, hogy nyugalomba vonult igazgatóját a tanári testület és a társadalom szélesebb rétegeinek bevonásával, méltó ünneplésben részesitse. Nagykanizsa városának a vezetősége is dr. Villányi Henrik érdemeinek megfelelő keretben akarta a legfelsőbb kitüntetést a mellére tűzni. A csendes és komoly munkának az embere azonban, akit működésében sohasem a hiúság, az elismerésnek a hajhászása, hanem a mély kötelességtudás és hivatásszeretet vezetett, az ünneplések elől kitért és azok ellen a leghatározottabban tiltakozott. A kitüntetésnek a hivatalos átadása épen ezért a nyilvánosság teljes kizárásával megtartott rendkívüli városi tanácsülésen történt. Erre vezethető vissza az is, hogy az izr. hitközség csak egy házi ünnepség keretében, a március havi rendes közgyűlésen búcsúzott távozó igazgatójától. Működését és érdemeit a titkári jelentés a következőkben méltatta: »Dr. Villányi Henrik több mint 40 éves tanári működés után mult év szeptember hó 1-ével nyugalomba vonult. Városunk szülötte ő, aki hitközségünk tradicióiban nevelkedett és az életbe kilépve e tradíciók megőrzésére, tovább plántálására szentelte élete munkásságát. Ha ezt a munkásságot elemeire akarjuk bontani, nem tudjuk az elemek melyikét illeti az elsőség. A felkészültséget, az alapos és sokoldalú tudást-e, mellyel tanári hivatása teljesitése érdekében magát állandóan továbbképezte; a nevelő hatás szempontjából oly elsőrendű fontossággal biró példás kötelességteljesitését-e, avagy az ezen túlmenő társadalmi munkásságát a közügyek terén általában. Amidőn tehát iskolai tevékenységétől elbúcsuzunk és igaz köszönetünk nyilvánítása mellett értékes működésének mai jegyzőkönyvünkben való meg-örökitését indítványozzuk, továbbra is kérjük az ő értékes munkásságát, hogy az a hitközség további fejlődésében tanulságul és buzdításul szolgáljon egyrészt, másrészt pedig hitközségi annaleseinek őrizetére bizva, méltó és maradandó emléke legyen az ő működésének. Örömmel jelentjük, hogy dr. Villányi Henrik nyugalomba vonulása alkalmából legfelsőbb kormányzói elismerésben is részesült, melyhez szerencse kivánataink mellett őszinte szivből kivánjuk, hogy jól kiérdemelt pihenését sokáig jó erőben és egészségben, jogos önérzettel élvezhesse.« Dr. Villányi Henrik mélyen meghatva a következő beszédben köszönte meg a hitközségnek a róla való megemlékezést és az ezzel járó megtiszteltetést: »Életpályám méltó zárókövének tekintem a mai napot, melyen megjelenhettem az Önök közgyűlésén, hogy megköszönhessem azt a meleg üdvözlést, 5 amelyben a legfelsőbb elismeréssel való kitüntetés alkalmából engem részesíteni méltóztattak. Ez a kitüntetés annak a 40 éves működésnek szól, amelyet a tanügy és kultúra terén kifejtettem. Emellett szeretettel foglalkoztam a zsidó hitközség múltjával is, mert erre a nevelés, a tradieió és a hála kötelezett. Ennek a templomnak árnyékában születtem. Ennek a templomnak árnyékában nevelkedtem és serdültem ifjúvá. A hitközség adott nekem alkalmat, hogy törekedjem és emelkedjem. A hitközség állított annak az intézetnek az élére, amelyet nagynevű nagyapám alapozott meg és vezetett élte végéig. S ha ma a legfelsőbb elismerés egy fénysugara engem is érintett, úgy ez a sugár vissza-fénylik a hitközség kulturális és hazafias intézményeire. Én már öreg ember.vagyok és öreg embernek nincsen programmja, csak múltja van. Ez a mult Önök előtt fel van tárva, az nyitott könyv, amelybe mindenki betekinthet. Hogy van-e abban valami maradandó érdem, azt bizzuk az idők teljére, az élő ember jellemképe a kortársak részéről mindig ingadozó bírálatnak van alávetve. A jövőre nézve vannak meggyőződéseim: bizom a nagykanizsai izr. hitközség kultúrküldetésében, bizom a magyar zsidóság reneszánszában és bizom szeretett hazám feltámadásában. Végül egy kívánságnak adok kifejezést. Hosszú életű szeretnék lenni. Ez okból arra kérem Önöket, tartsanak meg emlékezetükben. Mert csak az az ember tűnt el a föld kerekségéről, akit az élők már nem emlegetnek.« A szívből fakadó őszinte szavak a jelenlevőkre igen nagy hatást gyakoroltak. A frenetikus taps, amely a beszéd nyomán felhangzott kétségtelenül bizonyította, hogy a hitközségnek minden egyes tagja nagyrabecsüli azt a munkát, amelyet dr. Villányi Henrik a kőz javára egy emberöltőn át végzett. A közvéleménynek ez a minden előkészület nélkül való, spontán, de annál bensőségteljesebb megnyilatkozása, bizonyára jóleső érzés és felejthetetlen emlék a búcsúzó számára, de buzditásúl szolgálhat mindenkinek, aki közpályán működik. Munkáséletének végállomásán ez emlékből merítsen új erőt dr. Villányi Henrik ny. igazgató, hogy a jól megérdemelt nyugalmat jó egészségben még sokáig élvezhesse. U. Szókfoglaló. Tartotta: Balog Dávid igazgató, az 1927. augusztus 27-iki tanári alakuló értekezleten. Tisztelt Tanári Értekezlet! Kedves Kartársaim! Szeretettel üdvözlöm a tanári kart, amidőn az 1927/28-i tanév megnyitása alkalmából a tantestületnek első ülésén elnökölök és hivatalosan is bejelentem, hogy az iskolánkat fenntartó nagykanizsai izr. hitközség iskolai szakosztálya folyó hó 17-én tartott ülésében az intézet végleges vezetésével megbizott. Amikor e reám nézve kitüntető megbízásért az iskolai szakosztálynak e helyen is köszönetet mondok, önkéntelenül ajkamra tolul a kérdés, vájjon a fenntartó részéről csekély személyemmel szemben megnyilvánult bizalomnak megtudok-e 6 felelni és az őszinte szándék és becsületes törekvés elegendők-e annak a nagy és nehéz feladatnak a teljesítéséhez, amellyel gyenge erőmmel vállalkoztam akkor, amidőn az igazgatói megbizást elfogadtam. De e kérdés kapcsán felmerült kétségemet mindjárt el is oszlalja az a remény, hogy ami a cél eléréséhez szükséges szerény tehetségemből hiányzik, azt az ügy iránt való szeretettel, az ebből fakadó munkakedvvel és kitartással és t. kartársaimnak a támogatásával pótolni tudom majd és igy mindnyájunknak a vállvetett munkájával mégis elérhetjük, hogy a nagykanizsai felső kereskedelmi iskola hivatásának és feladatának minden tekintetben megfeleljen. Ehhez a nemes, szép munkához kérem Isten áldását és a m. t. tanártársaimnak reám nézve igen nagyértékű támogatását. Mélyen tisztelt Kartársaim! Bár minden részletre kiterjedő programmomat ez alkalommal kifejteni nem akarom, mert nézetem szerint a részletekre vonatkozó helyes vélemények hosszabb ideig tartó együttműködés folyamán alakulhatnak csak ki, mégis engedjék meg t. kartársaim, hogy néhány fontosabb, az iskola szempontjából életbevágó célkitűzésemet már most megismertessem. lói tudjuk mindnyájan, hogy minden középfokú iskola s igy a mi iskolánk is két fontos feladatot végez, tanít és nevel. A tanítói tevékenység véleményem szerint ma munkánknak a könnyebb része. A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak 72.000/1920. sz. rendeletével kiadott új tanítástervünk és az ahhoz csatolt módszertani utasítások oly nagyszerű vezérfonalat adnak a tanár kezébe, amelyet ha az lelkiismeretesen követ, munkája meddő nem lehet. Tevékenységem e tekintetben tehát csak annak az ellenőrzésére szorítkozhatik, hogy az új szervezet rendelkezéseit végrehajtjuk-e és ha igen oly módon, hogy az iskolát közel hozzuk az élethez. Mert t. kartársaim a kereskedelmi iskola hivatásának csak akkor felel meg, ha kontaktusban marad az élettel, amelyet a tanárnak kell a tantervbe belevinni azáltal, hogy nemcsak megfigyeli, hanem fel is használja annak kaleidoszkópszerű változásait. Ha iskoláinkat ebből a szempontból megvizsgáljuk, úgy bizonyos megnyugvással állapithatjuk meg, hogy e feladatának legalább is annyira megfelel, mint az ország kereskedelmi iskoláinak átlaga. E megállapításom azonban nem jelenti azt, hogy e tekintetben, valamint egyéb tanulmányi kérdésben is nagyobb eredmények elérésére ne törekedjünk. Nézetem szerint e cél elérhető oly módon, hogy a tanári testületben különben is nélkülözhetetlen összetartást és egyetértést megteremtjük és megszilárdítjuk, hogy ennek hatása alatt a tanári testület minden egyes tagja át legyen hatva attól a gondolattól, hogy iskolánk nivóját emelni kell és akkor meggyőződésein szerint egyikünk sem riad vissza attól a többletmunkától sem, amelynek eredménye gyanánt a jelzett célt elérhetjük. De ezt az özszhangot és egyetértést létre kell hoznunk azért is, mert csak az egész tanári kar megfeszített munkájával teremthető meg az iskolának legfontosabb alappillére a rend és fegyelem. Igaz ugyan, hogy a szükséges rendnek és fegyelemnek iskolánkban bizonyos mértékben való hiánya nem elszigetelt jelenség ma, hanem nagyrészben arra a fegyelmezetlenségre vezethető vissza, amely a világháború és az azt követő romboló forradalmak következményeképen közéletünknek számos terén még tapasztalható. De ezeknek az időknek a szomorú erkölcsi eredményeit egyszer már liquidálni kell és azt hiszem, hogy nem járok hamis nyomon, mikor azt a véleményemet hangoztatom, hogy ezt a munkát elsősorban az iskolában kell elvégezni, mert csak ha ez az iskolában sikerül, remélhető a közállapotoknak teljes megjavulása is. Fontos nemzeti feladatot is teljesítünk tehát, amikor az iskolai rend és fegyelem helyreállításán fáradozunk. De szükség van erre azért is, mert teljes mértékben osztom azt a felfogást, hogy lelkiértékeket csak a rendnek és fegyelemnek a harmóniája teremthet. Csak ez alapon plántálhatjuk a fogékony ifjú lelkekbe a vallásos szellemet és 7 érzést, amelyre a mai viszonyok között kicsinynek és nagynak egyaránt szüksége van, mert csak az e szellemtől áthatott lélek állhatja meg a helyét az életnek nehéz küzdelmei közepette, csak ez tud lelkesedni magasztosabb célokért és küzdeni magasabb ideálokért. Csak a fegyelmezett ifjúságba olthatjuk be az annyi megpróbáltatáson és szenvedésen átment hazánk iránt való és a legnagyobb áldozatra is hajlandó szeretetet, hogy annak melege megérlelje számunkra mindnyájunknak hő imádságát »Nagymagyarországot.« De egyéb lelki tulajdonságok is csak a rendnek és fegyelemnek mindent megtermékenyitő záporával megöntözött talajából fakadhatnak. A fegyelem ugyanis önfegyelmezettségre tanít és ez az önfegyelmezettség lehetővé teszi majd, hogy a gondjainkra bizott ifjakat dolgos, szorgalmas, takarékos polgárokká neveljük, hogy elbírják az életnek rájuk váró küzdelmeit és ne roskadjanak össze annak terhei alatt. E cél érdekében a ma oly gyakran hangoztatott túlterhelés jelszavát nyomja el végre már az iskolában is a többtermelés követelése, hogy minden ifjúnak vérévé válljon az a jelmondat, hogy a munka nemcsak nemesít, hanem a mai súlyos viszonyok között hazafias és emberi kötelesség is. Igazgatói működésemben ezek az irányelvek fognak vezetni. A cél iskolánknak a felvirágoztatása, hogy régi, szép hirnevéhez ismét méltó legyen. Ehhez a fennkölt szellemű munkához kérem kedves tanártársaimnak a támogatását, amelyért cserébe nem Ígérhetek mást, minthogy én is mindig a legnagyobb szeretéttel fogom Önöket támogatni munkájukban és minden törekvésükben. Iskolánknak a múltjához hasonló jövőt kivánva, a mai értekezletünket megnyitom. 111. Igazgatói jelentés az 1927/28-i tanévről. Az iskolaév megnyitása. A lefolyt iskolai évet a tanári kar alakuló értekezletével 1927. augusztus 29-én kezdtük meg. A javító-vizsgálatokat szeptember 9-én tartottuk meg. javító-vizsgálatra jelentkezett 20 tanuló, nem felelt meg, tehát osztályismétlésre utasítottunk 3 tanulót. A július hóban megkezdett beiratásokat szeptember hó 12-én és 13-án folytattuk. Az első évfolyamba 50,\' a másodikba 40, a harmadikba 36, a negyedikbe 27, összesen 153 tanuló iratkozott be. A tanulók létszáma valamivel (5) kisebb volt, mint az előző tanévben. Az első évfolyamba a szabályszerű 40-es létszámon felül a tanulók felvételét a kir. főigazgatóság és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium engedélyezte. A beírt tanulók közül évközben kimaradt az első évfolyamból 2, a második évfolyamból 1, a harmadik évfolyamból 1, összesen 4 tanuló és így a létszám az év végén 149 volt. A rendes tanítást a nm. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak 45.800 1927. V. számú rendelete értelmében az iskolaév ünnepi megnyitásával szeptember 14-én kezdtük meg és 1928. június 22-én fejeztük be. Főigazgatói változás. A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Kritza István kir. főigazgatót a felső kereskedelmi iskolai tanárképzőintézet gyakorló-irodájának a szervezésével bízta meg és ezért a felső kereskedelmi iskolák kir. főigazgatóságának a vezetése alól felmentette. Bár Kritza Istvánnak, 8 a kiváló szakembernek és a felső kereskedelmi iskolai tanárok lelkes barátjának a főigazgatóság éléről való távozása nagy veszteséget jelent mindnyájunkra, mégis megvigasztal bennünket az a tudat, hogy új munkakörében is a kereskedelmi szakoktatást szolgálja majd. Kritza István felmentésével egyidejűleg a nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr dr. Szakáll Zsigmond felső kereskedelmi iskolai tanárt, egyetemi magántanárt bízta meg a kir. főigazgatóság vezetésével. Az új főigazgató a tanári katedráról lépett a vezéri helyre, de tanári múltja és tudományos működése garancia arra, hogy nehéz hivatását elődei szellemében végzi majd. Tanári testület. A tanári karban a f. tanévben lényeges változások történtek. Intézetünknek érdemekben gazdag igazgatója, dr. Villányi Henrik, akinek a működését vezető helyen ismertetjük, 1927. szeptember 1-én nyugalomba vonult. Munkásságát a tanári testület alakuló értekezletén is méltattuk és a nagykanizsai felső kereskedelmi iskola fejlesztése körül szerzett érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítettük. Helyére az iskolát fenntartó izr. hitközség iskolai szakosztálya 1927. augusztus 17-én tartott ülésében Balog Dávid helyettes igazgatót, felső kereskedelmi iskolai rendes tanárt választotta meg, akinek megválasztását a nm. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 63.845/1927. VI. sz. rendeletével jóváhagyta. Igazgató-helyettesnek az iskolai szakosztály Neufeld Simon rendes tanárt választotta meg. Az igazgatói állás betöltése folytán felszabadult földrajzi óráknak az ellátása egy földrajz-történelem tanszéknak a rendszeresítését tette szükségessé. Az iskolafenntartónak erre irányuló indokolt kérelmére a nm. vallás-és közoktatásügyi miniszter úr 44.700/1927. VI. sz. rendeletével az ötödik tanszéknek az említett módon való átszervezését megengedte. Az iskolai szakosztály méltányolva Surányi Gyula földrajz-történelemre képesített okleveles középiskolai, megbízott tanárnak e minőségében 4 éven át kifejtett ügybuzgó-ságát és eredményes működését, 1927. szeptember 21-én tartott ülésében őt e tanszékre rendes tanárnak megválasztotta. A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr e választást 78.582/1926. VI. sz. rendeletével jóváhagyta. Surányi Gyula személyében intézetünk kötelességét lelkiismeretesen teljesítő, értékes tanerőt kapott, szivből üdvözöljük tehát, mint iskolánknak a rendes tanárát. A tanárok túlterhelésének elkerülése végett az iskolai szakosztály a mennyiségtani óráknak az 1. és 11. évfolyamban való ellátásával Vermes Aladár mennyiségtan- és természettanra képesített, ny. középiskolai tanárt bízta meg. Ugyanő kapott megbízást a gépírásnak a 11. és IV. évfolyamban való tanítására is. A gépírási óráknak az ellátására azért kellett új erőről gondoskodnunk, mert Péterffy Mária, aki e tárgyat iskolánkban több éven át igen szép eredménnyel tanította, betegsége miatt iskolánktól megvált. Vermes kolléga még ma is vérbeli, hivatását szerető ügybuzgó tanár, azért szeretettel üdvözöljük őt is iskolánk tanári testületében. A tanításterv változása. A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 68.000/1927. VI. sz. rendeletével a felső kereskedelmi iskolákban új tanítástervet léptetett életbe, amellyel a tanári testület a kir. főigazgatóságnak 2506/1927. sz. leirata értelmében az 1927. szeptember 27 -i rendkívüli tanári értekezleten foglalkozott. Az új tanításterv az egyes tárgyak kereteit megtartotta ugyan, de az anyag elrendezésében eszközölt kisebb módosításokkal mégis eléri azt, hogy az egyes évfolyamok heti óraszáma csökkent és így a tanulók túlterhelésén némileg enyhít. A kötelező tárgyak heti óraszáma ugyanis ekként az 1. és II. évfolyamban 30-ra, a 111- és IV. évfolyamban 32-re csökkent. Az új tanítástervben előforduló lényegesebb és pedagógiai szempontból csak helyeselhető változás az is, hogy a tárgykoncentrációt jobban kiterjeszti. A gyorsírásban való eredményt, amely ügyességben való jártasság a gyakor- 9 lati élet fontos követelménye, kétségtelenül erősen fokozza az, hogy e tárgyat a jövőben mind a négy évfolyamban tanítják majd. Tekintettel arra, hogy az új tanításterv a f. tanévben csak az 1. évfolyamban, míg a II., 111. és IV. évfolyamra vonatkozó része csak az 1928/29— 1930/31.-i iskolaévekben fokozatosan lép életbe, átmeneti intézkedésekre volt szükség e tanévben, de szükség lesz ilyenekre még három éven át. Természetes, hogy a gyakori tantervmódosításokkal kapcsolatos ez átmeneti intézkedések a tanítási eredményre kedvezőtlenül hatnak, mert a tanítás munkáját és folytonosságát zavarják, de vigasztal bennünket az a tudat, hogy tantervváltozás most inár jó sokáig nem lesz. Új rendtartás életbeléptetése. A nm- vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak 67.500/1927. VI- sz- rendelete fordulópontot jelent a felső kereskedelmi iskolák életében. A legfelsőbb tanügyi hatóság ugyanis e rendelettel léptette életbe a felső kereskedelmi iskoláknak új rendtartását. Nemcsak az iskolai adminisztrációnak a megkönnyítését és egyszerűsítését jelenti ez, mert ezzel az 1895-ben megjelent rendtartást kiegészítő és módosító rendeletek halmazának a nyilvántartása válik fölöslegessé, hanem az iskola belső életét és munkáját szabályozó intézkedéseivel lehetővé teszi a mindnyájunktól hőn óhajtott békebeli iskolai fegyelemnek a megteremtését és a tanulmányi eredménynek a fokozását is. A kir. főigazgatóság 3 300,1927. sz- leiratával felhívta az igazgatóságot, hogy az új rendtartást folytatólagos rendkívüli tanári értekezleten egész terjedelmében olvassa fel, ami az 1927. november 6. és 7.-i értekezleten meg is történt. A tantárgyak beosztása. Az egyes tárgyakat a tanárok képesítése és tudása szerint osztottuk be. Örömmel jelenthetjük, hogy iskolánkban majdnem minden tárgyat arra képesített tanár tanít, ami a tanulmányi eredményre természetesen jótékonyan hat. A tanulmányi eredmény fokozása céljából a német nyelvet az 1., 11. és 111. évfolyamban két csoportban tanítottuk s hogy ezen intenziv tanítási módszerrel sem tudjuk a német nyelvben azt az eredményt elérni, amelyet az életbe kikerülő ifjútól a gyakorlat megkíván, az a magas tancélra, a felső kereskedelmi iskolába beiratkozott tanulók hiányos előképzettségére — oly tanulókat is kapunk, akik a német betűket sem ismerik — és nyelvérzéküknek majdnem teljes hiányára vezethető vissza- Az említett körülmények között a nyelvtanítás a legbuzgóbb tanárt is igen nehéz probléma elé állítja. E helyén említjük meg, hogy a szépírást az I. évfolyamban, a gépírást pedig a II. és IV. évfolyamban, mint rendkívüli tárgyakat tanítottuk, A szépírási órák alól utasításaink értelmében azok a tanulók, akiknek az írása megfelelő, felmenthetők ugyan, de az előírt íráspróbák eredménye oly elszomorító volt, hogy felmenteni senkit sem lehetett. A gépírásra a második évfolyam majdnem valamennyi tanulója jelentkezett, akik ez ügyességet 3 csoportba beosztva tanulták. A gépírás gyakorlati fontosságára való tekintettel és ama meggondolásból kifolyólag, hogy a IV. évfolyam tanulója gyakorlat hiányában régen elfelejtette, amit e téren a 11. évfolyamban elsajátított, a kir. főigazgatóság jóváhagyásával a IV. évfolyam tanulóit is felszólítottuk, hogy a gépírást mint rendkivüli tárgyat tanulják. A IV. évfolyam 27 tanulója közül azonban csak 9 jelentkezett, pedig tudniok kellene, hogy az életben való könnyebb elhelyezkedésnek a gépen való irás is egyik eszköze. Tanulmányi állapot. A tanulmányi eredmény, amelynek a részletes statisztikáját más helyen mutatjuk ki, az elmúlt tanévben sem volt teljesen megfelelő. A haladás, amely e téren észlelhető, nincs arányban azzal a megfeszített munkával, amelyet a cél érdekében kifejtünk. Ha ez országos jelenségnek az okait kutatjuk, azt elsősorban a szülőknek ama téves felfogására 10 vezethetjük vissza, amely iskolafajunkat deklasszifikálja és az úgynevezett köny-nyebb iskolatípusok közé sorolja. Csak igy érthető meg az, hogy a gimnáziumban boldogulni nein tudó tanuló bennünket szerencséltet, pedig a nálunk való érvényesülés semmivel sem könnyebb, mint a gimnáziumban, sőt véleményünk szerint nehezebb. Különösen nagyok a nehézségek az első évfolyamban, amikor a tanuló tanulmányi tekintetben is teljesen új környezetbe kerül, mert a tantárgyak nagyrészének a szelleme is más, mint az eddig tanultaké. Nehéz feladatok hárulnak azonban a többi évfolyamok tanulóira is, mert az iskolánkat látogató gyenge tehetségű tanulók a nagy anyaghalmazzal csak úgy tudnak megbirkózni, ha erejüket megfeszitő módon dolgoznak. Bizonyos szomorúsággal állapítjuk meg azonban, hogy az úgynevezett mélyebb kötelességérzet tanulóinknak nagyrészénél még mindig hiányzik, bár a haladás e téren különösen a negyedik évfolyamban kétségtelen. Ha a gyenge tanulmányi eredmény okait kutatjuk, lehetetlen, hogy a sporttal való foglalkozás kinövéseire rá ne mutassunk. A sportnak testet és lelket edző és nemesítő hatását őszintén valljuk és elismerjük, jól tudjuk azt is, hogy a testi erő fejlesztése és a sportban való jártasság nemzetvédelmi szempontból nagyon fontos. Az iskola, mint a nemzeti érdekeknek hivatott képviselője, gondoskodik is arról, hogy az ifjúság a torna és az ifjúsági sportkör keretében az előbb említett fontos célokat szolgálhassa, a test kultuszának hódolhasson és sportszenvedélyét kielégíthesse. Másirányú sporttevékenységre tehát egyetlen tanulónak sincs szüksége, mert ennek már az iskola látja kárát. Ez a felfogás tükröződik vissza új rendtartásunk ama intézkedéséből is, hogy oly tanuló, aki iskolai kötelezettségeinek meg nem felel, még az ifjúsági körökben, tehát a sportkörben való részvételtől is egyidőre vagy végleg eltiltható. Ez intézkedés lehetővé teszi tehát, hogy a sportnak a túlhajtá-sából származó hanyagságnak kellemetlen következményeitől tanulóinkat megóvhatjuk és így közvetve a tanulmányi eredményt fokozhatjuk, ezért szivből üdvözöljük ezt. Fegyelmi állapot. Örvendetes a haladás, amelyről e tekintetben beszámolhatunk. A fegyelem megszilárdítására irányuló céltudatos intézkedéseinknek tulajdonítható, hogy a tanulók magaviselete az egész év folyamán megfelelő volt. Nagyobb fegyelmi vétségek egyáltalában nem, sőt apróbb fegyelmi kihágások is csak ritkán fordultak elő. Az iskolai fegyelemnek kétségtelen bizonyítéka az is, hogy az évfolyamfőnökök a tanulókat lakásaikon történő látogátásaik alkalmával mindig otthon találták. Az e téren elért eredményt azonban még fokozni akarjuk és önfegyel-mezettségre, önmegtartóztatásra való neveléssel és szoktatással azt a még ma is létező anomáliát is megszüntetni, hogy a mai tanulóifjúság természetellenes koraérettsége folytán oly életigényeket támasszon, amilyenekről az ifjúság a háború előtt álmodni sem mert. Csak ha ezt a célt elértük, mond hatjuk majd azt, hogy iskolánkban a rend és fegyelem szilárd. Egészségi állapot. Az intézet tanulóinak az egészségi állapota a lefolyt tanévben kielégítő volt. Járványos betegségek miatt a tanítás nem szünetelt. A mulasztások száma épen ezért a rendes keretek között mozgott. Feltűnő és iskolakerülésre valló mulasztások nem fordultak elő. A tanártestület tagjai között is csak kisebb, néhány napos megbetegedés történt. Hosszabb ideig tartó betegség miatt csak Gazdag Ferenc püspöki biztost, róm. kath. hitoktatót kellett helyettesíteni. Óráit betegségének ideje alatt 1927. szeptember 1-től 1928. január l-ig Sélley Kálmán hitoktató látta el. Az iskola egészségügyi viszonyait dr. Szabó István gyakorló orvos, az intézet egészségtan-tanára, ellenőrizte. Szemvizsgálatot dr. Goda Lipót városi t. főorvos tartott. 11 Vallásos és hazafias nevelés, iskolai ünnepségek. A vallásos és hazafias szellem ápolására hagyományainkhoz híven nagy gondot fordítottunk. A tanári testület állandóan felügyelt arra, hogy a tanulók vallási kötelességeiket teljesítsék Tanáraik és hitoktatóik vezetésével résztvettek felekezeteik istentiszteletein és vallási gyakorlatain- A középiskolák zsidó vallású tanulóitól rendezett chanukka-ünnepen intézetünk növendékei közül Dénes Imre IV. évfolyamú tanuló szerepelt. Az aradi vértanúk emlékét a f. tanévben nem ünnepelhettük a szokásos iskolai gyászünnep keretében. Október 6.-a ugyanis az izr- nagyböjt ünnepre esett, amely napon iskolánkban az előadás szünetelt. Surányi Gyula a történelem tanára azonban e napnak a jelentőségét óráin minden évfolyamban méltatta. A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 80265/1927. VI. számú rendeletének megfelelően az 1927. november 5 -én rendezett iskolai ünnepen méltóképen hódoltunk Kossuth Lajos dicső emlékének. December 10-én valamennyi évfolyamban a limanovai csata évfordulójáról emlékeztünk meg. Március 15.-én ifjuságunk a szokáshoz híven hazafias ünnepséget rendezett, amelyen Nagykanizsa városának a közönsége is résztvett. Az ünnep nemcsak a tanulóifjúság, hanem a megjelent vendégek hazafias érzésének az emelésére is nagyon alkalmas volt. Május 20.-án az intézet ifjúsága a tanári testület vezetése mellett résztvett Nagykanizsa város tanácsának a háború hősi halottainak emlékére rendezett ünnepén. Május 28.-án az évzáró tornavizsgával kapcsolatban majálist rendeztünk, amely mind erkölcsi, mind anyagi tekintetben nagyon jól sikerült. Május 29.-én a IV. évfolyam tanulói iskolai házi ünnep keretében búcsúztak el az intézettől és a tanári kartól. Az érettségiző tanulók érzelmeit Dénes Imre a IV. évfolyam növendéke tolmácsolta. Az intézet nevében az igazgató válaszolt és a vallásos szellem, hazafias érzés ápolására, az iskola szeretetére buzdította az életbe kilépő növendékeket. Tanári értekezletek. A rendtartásban előírt értekezleteken kívül három rendkívüli értekezletet is tartottunk. A rendes értekezleteken nemcsak a tanulók szorgalmának, előmenetelének, az iskolában és iskolán kívül való magaviseletüknek az ellenőrzésével, hanem módszertani és nevelési kérdésekkel, a hospitálásokon szerzett tapasztalatokkal is foglalkoztunk és megbeszéltük a tanulmányi eredmény fokozását és as iskolai fegyelemnek a megszilárdítását célzó intézkedéseinket is. A rendkívüli értekezleteken behatóan foglalkoztunk a felső kereskedelmi iskoláknak új tanítási tervével, rendtartásával és megvitattuk iskolánknak az új fegyelmi szabályzatát. A kir. főigazgatóságtól már jóváhagyott fegyelmi szabályzatot a jövő tanévtől kezdve használandó »Ellenőrző-könyv«-ben kinyomatjuk és ily módon adjuk a szülők tudomására. Szülői értekezletek Az iskola és a szülői ház között fennálló kapcsolatnak a mélyitésére a f. tanévben is két szülői értekezletet tartottunk. Elméleti pedagógiai fejtegetések helyett praktikus kérdések felvetésével próbáltuk meg a gyakran sivár és egyhangú értekezletek tónusát megváltoztatni, a szülőknek eddig tanúsított passzivitását megtörni és ily módon elérni azt, hogy a szülői értekezletek az iskola és a tanulóifjúság érdekeit szolgálják. E meggondolás késztetett bennünket arra is, hogy az első értekezletet mindjárt a tanév elején, a másodikat pedig a 11. félév kezdetén tartsuk meg. Az október 9.~i első értekezleten az igazgató »A tanulóknak a magatartása az iskolában és az iskolán kívül« címen tartott előadást, amelyet élénk eszmecsere követett. A február 19,-i második értekezleten az igazgató az 1. 12 , félévi tanulmányi eredményt, az ennek javítására szolgáló eszközöket és az új rendtartásnak a tanulókat és a szülőket érintő részeit ismertette, Neufeld Simon tanár pedig «Az ifjúságunkat fenyegető veszedelmek» címen értekezett. A szülők a második értekezleten is nagy számban jelentek meg, az előadásokat élénk figyelemmel kisérték, de az előadásokhoz való hozzászólásra őket rábirni ezúttal nem lehetett. Hivatalos látogatás. A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 89.480/1927. VI. számú rendeletével dr- Schack Béla udvari tanácsost, ny. felső kereskedelmi iskolai kir. főigazgatót megbízta, hogy iskolánkban az idegen nyelvek, gyors-, gép- és szépírás, a levelezés és kereskedelmi ismereteknek a tanítását és tanulmányi eredményét figyelje meg. Dr. Schack Béla szakfelügyelői minőségben intézetünket 1928. június 14. és 15.-én meglátogatta. Dr. Schack Bélában nemcsak intézetünknek évek hosszú során át volt jóindulatú, legfőbb tanügyi vezetőjét, kir. főigazgatóját, nemcsak a ker. iskolai tanárságnak igazi jóakaróját, hanem a ker. szakoktatásnak egyik legkiválóbb művelőjét láttuk viszont, azért mint iskolánknak a szakfelügyelőjét is szeretettel üdvözöltük körünkben- Kötelező filmelőadások. A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak 78.883/1925. VI. számú rendelete szerint ez előadásokon minden tanuló megjelenni köteles. E rendelet folyamányaképen tanulóifjuságunk a f. tanévben is 8 filmelőadáson vett részt. Az egyes előadásokat a szaktanároknak a bevezető ismertetése előzte meg és tette hasznosabbá. Bár a filmnek, mint oktató és nevelő eszköznek a fontosságát feltétlenül elismerjük, mégis sajnáljuk, hogy ezek az előadások a kereskedelmi iskola speciális céljait kevésbé szolgálják. Ipartelepek látogatása, tanulmányi kirándulás. A kereskedelmi iskola igazi rendeltetésének csak akkor felelhet meg, ha növendékeinek, gyakorlati ismereteket is nyújt. Alkalmat kell tehát adnunk növendékeinknek, hogy a gyakorlati élettel megismerkedjenek és hogy abból már tanulmányaiknak az ideje alatt mennél többet lássanak. E meggondolás folyamányaképen tanulóink a szaktanár vezetése mellett a f. tanévben is meglátogatták a nagykanizsai ipartelepeket. Fogadják ez ipartelepek tulajdonosai és vezetői e helyen is hálás köszönetünket a barátságos fogadtatásért, amelyben bennünket részesítettek. Az említett cél érdekében határoztuk el azt is, hogy a f. tanévben olaszországi tanulmányútat rendezünk. E tervünket a húsvéti vakációban végre is hajtottuk. Az intézet igazgatója, 2 tanár, 21 tanúló és 21 felnőtt vett részt e kirándúlásunkon, amelyről részletesen külön fejezetben számolunk be. Ezért e helyen csak néhány a kirándulással kapcsolatos fontosabb tapasztalatainkról akarunk megemlékezni. A felnőtteknek a csatlakozását két okból fogadtuk szívesen. Egyrészről olcsóbbá tették a diákoknak a részvételt, de másrészről az volt.. a meggyőződésünk, hogy a jelenlétük tanulóinkra csak jótékonyan hathat. Örömmel állapítjuk meg, hogy e feltevésünkben nem csalatkoztunk. Tanulóink az egész idő alatt udvariasan, úri fiukhoz illően viselkedtek és szolgálatkész magatartásuk a felnőtteknek az elismerését és dicséretét váltotta ki. Az említett okokból reméljük, hogy a nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a felnőtteknek a kirándulásainkon való részvételét a jövőben is megengedi. jóleső örömmel állapítjuk meg azt is, hogy tanulmányútunk minden részében megfelelően elő volt készítve. Erre vezethető vissza, hogy program munkát az előre elkészített terv szerint, minden zavaró momentum nélkül le tudtuk bonyolítani és az aránylag rövid idő alatt nagyon sokat láttunk és tapasztaltunk. Köszönet illeti meg ezért Surányi Gyula és Neufeld Simon tanárokat, akik az előkészítés munkájában tevékeny részt vettek, továbbá Kornya Sándor Rómában élő debreceni ref. főgimnáziumi tanár urat, akinek szakszerű kalauzolása római tartózkodásunkat igazán hasznossá és élvezetessé tette. Köszönetet mondunk fe Q az iskolánkat fenntartó izr. hitközség iskolai szakosztályának is, amely \\áTdozat--*-készségével lehetővé tette, hogy két jó előmenetelű és szegénysorsú t$§ulónk£ is résztvehetett e kiránduláson. Dicséret illeti meg azonban a 11. évfíítanvf tanulóit is, akik heti befizetésekkel olyan összeget gyűjtöttek össze, hogy ejjyti > osztálytársukat e kirándulásra elküldhették. Örömmel regisztrálom e tényt, mint a kirándulásnak egyik nagy morális sikerét. A kirándulásnak minden tekintetben sikerült volta arra ösztönöz bennünket, hogy a megkezdett munkát folytassuk. Elhatároztuk tehát, hogy a jövő tanévben németországi tanulmányútra megyünk. Az út részletes tervét és költségeit a tanév elején ismertetjük majd. Iskolatársak találkozója. Megható ünnepség szinhelye volt pünkösd vasárnapján iskolánknak a nagyterme. Azok a tanulók tértek e napon az iskola falai közé vissza, akik 25 és 10 évvel azelőtt hagyták el azokat. Az iskolában eltöltött évek az embernek a legszebb emlékei, azért gondol azokra még a meglett férfiú is szívesen vissza. Csak így érthető meg az, hogy a volt tanítványaink a mai rossz gazdasági viszonyok között is szeretettel ragaszkodnak iskolánkhoz és szívesen összejönnek, hogy az iskola padjai között kötött barátságot megpecsételjék és megszílárditsák. Az intézet nagytermében lefolyt ünnepségen a volt tanítványokat Balog Dávid igazgató és dr. Villányi Henrik ny. igazgató üdvözölte. A találkozón megjelentek nevében Rotter Andor, Eichner Árpád és Kleinfeld József szeretettel és hálával emlékeztek meg tanáraikról és az iskoláról, amelyben gyermekkori álmaikat szőtték és életüknek a legszebb éveit töltötték el. Kegyelettel adóztak a háborúban elesett és elhúnyt osztálytársaik emlékének is. Majd megkoszorúzták az intézet falában elhelyezett «hősök emléktábláját» és volt társaiknak a temetőben lévő sírjait is. Az 1903-ban érettségizettek közül a találkozón megjelentek: Augenfeld Sándor, kereskedő Wien; Balázs Ernő, délivasúti főintéző Szombathely; Frank Gyula, kereskedő, gyáros Kiskorpád; Graszanovics Ottó, főjegyző Ukk: Hajdú Zsigmond, tőzsdebizományos Budapest: Kondor Hugó, cégvezető Budapest; Kovács Antal, kereskedő Budapest; Kengyel István, ny. póstafőtiszt Nagykanizsa: Miklós Gyula, bankigazgató Nagykanizsa: Rotter Andor, kereskedő, gyáros Nagyatád; Vermes Géza, igazgató Nagykanizsa és Vidor Ernő helyettes igazgató Budapest- Az 1918-ban érettségizettek közül pedig jelen voltak: Balaton Dénes, magántisztviselő Budapest; Bartha Pál, magántisztviselő Szeged; Babics Imre, mészáros Nagykanizsa; Beke József, főhadnagy Budapest; Dobó István, magántisztviselő Budapest; Fischer József, adóhivatali ellenőr Perlak; Dr. Gábor Imre, ügyvédjelölt Budapest; Eichner Árpád, banktisztviselő Nagykanizsa; Erős Ferenc, állampénztár! tisztviselő Nagykanizsa; Hetesi János, városi számtiszt Nagykanizsa; Kremsier Dezső, dv. főtisztviselő Budapest; Kleinfeld József, gyári főtisztviselő Budapest; Knorzer György, banktisztviselő Nagykanizsa; Magyar József, vámtiszt Nagykanizsa; Maschanzker László, magántisztviselő Nagykanizsa; Müller Ernő, d. y. főtisztviselő Barcs; Müller Imre, magántisztviselő Nagykanizsa; Oláh Ferenc, vasúti főtiszt Balatonszentgyörgy; Petrics János, mészáros Nagykanizsa; Pósa József, rendőrségi tisztviselő Nagykanizsa; Skrivalics János, cipész Nagykanizsa; Stern Jenő, bőrkereskedő Nagykanizsa; Weiszfeld Ferenc, fényképész Nagykanizsa és Weiszfeld Jenő, magántisztviselő Budapest. E jelentésünk lezárásakor kaptuk a szomorú hirt, hogy az iskolánkat fenntartó izr. hitközségnek több éven át volt elnöke, csapii Sommer Ignác 1928. június 6-án elhúnyt. Életének delén, munkaerejének teljes birtokában érte a kitüntetés, amikor felekezetének osztatlan bizalma a világháború harmadik évében hitközségének élére állította. Csendes, munkás egyénisége nem kereste e kitüntetést, de az Csapii Sommer Ignác. 14 egyhangúan megnyilatkozott bizalom elől kitérnie nem lehetett. Nehéz viszonyok között vette át az ügyeknek a vezetését, de tehetségét, tudását, a hitközség iránt való szeretetét, annak intézményeihez való ragaszkodását a háborút követő romboló forradalmak tették igazán próbára. Körültekintő, tapintatos, de amellett önérzetes és sokszor erélyes fellépésének sikerült ez intézményeket, így az iskolánkat is fenyegető veszélyeket elhárítani és azokat csorbítatlanul átmenteni és betegsége folytán bekövetkező lemondásakor utódjának átadni. Az elnöki tisztségről való lemondással azonban nem szakadtak el a szálak, amelyek a megboldogultat iskolánkhoz fűzték. Szeretettel párosúlt érdeklődéssel kísérte iskolánk minden ügyét továbbra is, annak lelkes híve, a tanári karnak őszinte jóakarója maradt úgyszólván élete utolsó pillanatáig. Munkás életének emlékét hálás szívvel és kegyelettel megőrizzük. IV. Felettes hatóságok. Az iskolánk felett való felügyeletet elsőfokon dr. Szakáll Zsigmond kir. főigazgató gyakorolja. A másodfokú felügyeletet a vallás- és közoktatásügyi minisztérium VI. ügyosztálya intézi. Az ügyosztály vezetője: dr. Tóth István. Intézetünk fenntartója a nagykanizzai izr- hitközség, amely az iskola ügyeinek az intézésével az iskolai szakosztályt bizta meg. Az iskolai szakosztály tagjai: Elnök: Ötvös Emil, ny. állampénztári főigazgató. Helyettes elnök: Dr. Goda Lipót, városi tiszti orvos. Jegyző: Fábián Miksa, hitközségi titkár. Előadók: Balog Dávid, felső kereskedelmi iskolai igazgató. Halász Jenő, elemi iskolai igazgató. A tantestület képviselője: Domány Ármin, felső ker. isk.-i tanár. Az elemi iskolai tantestület képiselője: Havas Rezső, el. isk.- i tanitó. Tagok: Ádám Róbert, nagykereskedő és gyáros, Breuer Izidor, földbirtokos. Bún Samu, kir. tanácsos, ny. igazgató- Dr. Bród Tivadar, ügyvéd, az izr. hitközség elnöke. Dr. Fried Ödön, ügyvéd. Grünfeld Miksa, gyáros. Dr. Halphen Jenő, ügyvéd. Kaszter Miksa, nagykereskedő. Dr. Kahán Imre, ny. ezredes-orvos. Dr. Kertész Lipót, városi állatorvos. Kleinfeld Ignác, takarékpénztári igazgató. Lőwenstein Emil, nagybérlő. Dr. Ollop Mór, ügyvéd. Dr. Rapoch Aladár, ügyvéd. Rosenfeld József, az izr. hitközség alelnöke. Dr. Rotschild Jakab, ügyvéd, v. hitközségi elnök. Rosenberg Oszkár, bankigazgató. Dr. Weisz Lajos, ügyvéd. Dr. Villányi Henrik, ny. felső keresk. iskolai igazgató. Dr. Winkler Ernő, főrabbi. 15 Tanári testület: Balog Dávid, igazgató, felső kereskedelmi iskolákra képesített tanár. Á segítőegyesület elnöke, az árúismeret-vegytani szertár őre. Tanította az árú-ismeretet a 11., 111. és IV. évfolyamban. Heti óráinak száma 6. Működik ez intézetnél 26 év óta. Abádi Imre felső kereskedelmi iskolákra képesített, megbízott tanár A sportkör pénztárosa. Tanította a német nyelvet az 1. 11, a kereskedelmi ismereteket az 1. 11., a magyar ker. levelezést a 111., a könyvvitelt és gyakorló irodát a 11., 111. és IV. évfolyamban. Heti óráinak száma 23. Működik ez intézetnél 3 év óta. Dornány Ármin középiskolákra képesített, rendes tanár. A 111. évfolyamnak a főnöke, az ifjúsági könyvtár őre, az önképzőkör vezetője. Tanította a német nyelvet az 1. 111, a magyar nyelvet és irodalmat mind a négy évfolyamban. Heti óráinak száma 20. Működési éveinek száma 31, ez intézetnél 29. Krámer Lajos polgári iskolára képesített, ny. elemi isk tanító, okleveles gyorsíró, óraadó tanár. Tanította a gyorsírást az 1-, 11. és 111. évfolyamban, Heti óráinak száma 4. Működik az intézetnél 10 év óta. Marosi Géza felsőkereskedelmi iskolákra képesített, rendes tanár. A IV. évfolyamnak a főnöke, a természettani szertár és a tanári könyvtár őre, a segítőegyesület pénztárosa. Tanította a természettant az 1. 11., a mennyiségtant és politikai számtant a 111. IV., a kereskedelmi számtant mind a négy évfolyamban. Heti óráinak száma 21. Működési éveinek a száma 11, ez intézetnél 6. Neufeld Simon igazgató helyettes, középiskolákra képesített, rendes tanár. A II. évfolyam főnöke, a tanári értekezlet jegyzője, a segitőegyesület ellenőre. Tanította a német nyelvet a 11., Ili- és IV. évfolyamban, a francia nyelvet a 11., 111. és IV. évfolyamban. Heti óráinak száma 20. Működik ez intézetnél 8 év óta. Niessner Viktor katonai torna- és vívómester, levente főoktató, óraadó tanár. A sportkör vezető tanára- Tanította a testgyakorlást mind a négy évfolyamban. Heti óráinak a száma 8- Működik ez intézetnél 7 év óta. Dr. Rosenberg Mór köz- és váltó ügyvéd, óraadó tanár Tanította a jogi ismereteket és közgazdaságtant a 111. és IV. évfolyamban. Heti óráinak száma 8. Működik ez intézetnél 35 év óta. Surányi Gyula, középiskolákra képesített, rendes tanár. Az 1. évfolyam főnöke, a földrajz-történelmi szertár őre, az énekkar vezetője- Tanította a földrajzot és történelmet mind a négy éfolyamban. Heti óráinak száma 20. Működési éveinek a száma 28, ez intézetnél 5. Dr. Szabó István iskolaorvos, kép. tiszti orvos, a kerületi munkásbiz-tositó pénztár rendelő orvosa. Tanította az egészségtant mind a négy évfolyamban. Működik ez intézetnél 4 év óta. Vermes Aladár, középiskolákra képesített, óraadó tanár. Tanította a mennyiségtant az 1., 11. évfolyamban, a gépírást a 11. és IV. évfolyamban. Heti óráinak száma 9. Működik az intézetnél 1 év óta. Hitoktatók: Ardai Simon, ny. elemi iskolai tanító. Tanította az izr. hittant az 1., 11. és 111. évfolyamban. Heti óráinak a száma 6. Működik ez intézetnél 5 év óta. Gazdag Ferenc, világi pap, püspöki biztos. Tanította a róm. kath. hittant mind a négy évfolyamban. Heti óráinak száma 8. Működik ez intézetnél 6 év óta. Horváth Olivér, ág. ev. lelkész. Tanította az ág. ev. hittant mind a négy évfolyamban. Heti óráinak a száma 8. Működik ez intézetnél 8 év óta. 16 Kádár Lajos, ref. lelkész. Tanította a ref. hittant mind a négy évfolyamban. Heti óráinak száma 8. Működik ez intézetnél 19 év óta. Dr. Winkler Ernő. főrabbi. Tanította az izr. hittant a IV. évfolyamban. Heti óráinak száma 2. Működik ez intézetnél 8 év óta. Házmester és iskolaszolga: Franesies Zsigmond. V. A tantestület társadalmi és irodalmi munkássága. A tanártestület tagjainak a munkásságát az iskola és a létfenntartásért folytatott küzdelem erősen lekötötte ugyan, de mégis szakítottak maguknak időt arra is, hogy szűkebb keretekben bár, társadalmi és irodalmi tevékenységet is kifejtsenek. Nemcsak mint tagok támogatták az e célokat szolgáló országos és nagykanizsai egyesületeket, hanem a helybeliek működésében részt is vettek, így Balog Dávid igazgató a nagykanizsai kaszinó titkári, Neufeld Simon pedig a könyvtárosi teendőit látta el. Surányi Gyula, mint a nagykanizsai irodalmi és művészeti kör társelnöke tevékenykedett. Még nagyobb érdemeket szerzett azonban, mint a körnek a közkedvelt előadója, mert előadásai a hazafias érzés ápolására és a nagy magyar gondolatnak az ébrentartására nagyon alkalmasak voltak. Ugyancsak ez egyesületben tartott gazdasági tárgyú előadásokat Marosi Géza tanár is. VI. A végzett tanítási anyag rövid áttekintése. i I. évfolyam. Hittan: róm. kath.: Kath. keresztény hittan. Alapvető és ágazatos hittan. A hit, szentségek és szentelmények. ág. h. ev.: Biblia-ismertetés. ref.: Egyháztörténelem. izr.: A második zsidó birodalom alakulása. A görög uralom. A római uralom. A babiloni iskolák. A zsidóság gazdasági, társadalmi helyzete és szellemi élete az európai középkorban. Ünnepek és szertartások. Egyes imák fordítása. Magyar nyelv: Helyesirás, fogalmazás, alak és mondattan. A prózai Írásművek elmélete. A leiró, a történeti, az értekező, a szónoki próza, a levél és szépprózai leirás és elbeszélés. Költemények és prózai részletek könyv nélkül. Történelem: Az ókor és középkor politikai, szellemi és anyagi művelődés története. Az újkor találmányai: a tudományok és művészetek újjászületése. A felfedezések és a gazdasági újjászületés. Földrajz: A gazdasági földrajz fogalma. Térképismeret és térbeli ábrázolás. A földgömb. A szárazföldek és tengerek megoszlása. A felszinala-kulatok gazdasági jelentősége. Levegő, éghajlat, termelés. Az ember mint gazdálkodó alany. Ázsia, Afrika és Ausztrália gazdasági földrajza. Térképek és grafikonok készítése. 17 Természettan: Szilárd/cseppfolyós és gáznemű testek mechanikája. Hőtan. Hangtan. Fénytan. Mágnesség és elektromosság. Mennyiségtan: A négy alapművelet és a hatványozás. Elsőfokú egyenletek egy ismeretlennel. Aránypár. Elsőfokú függvény. Elsőfokú kétismeretlenű egyenletrendszer. Négyzetgyökvonás és másodfokú egyenlet. Planimetría és területszámítás. Grafikus ábrázolás vonalakkal és területekkel. Kereskedelmi számtan: Alapműveletek gyakorlása. Mértékek és pénzek. Hármasszabály, olaszgyakorlat, láncszabály, arányos osztás, keverés. Százalékszámítás. Kamatszámítás. Leszámítolás. Takarékbetétek kamata. Középlejárat. Kereskedelmi ismeretek: A gazdasági alapfogalmak. A kereskedelem és személyei. A kereskedelem tárgyai és eszközei. Az árúforgalom. A bankforgalom. Kereskedelmi érdekképviseletek. Adók, illetékek, vám. Német nyelv: Elbeszélések, leirások, kereskedelmi tárgyú olvasmányok. Beszédgyakorlatok. Fordítások magyarból németre. Prózai darabok és versek könyv nélkül. Nyelvtanból az alaktan és egyszerű mondat. Helyesírás, tollba-mondás. Gyorsírás: Fogalmazási gyorsírás. Magánhangzók és mássalhangzók betűjelei, megánhangzók jelképes jelölése. Egyszerűsítések, magánhangzók és mássalhangzók torlódása, összetett betűjelek, rag és képzőrövidítések. Idegen szavak. Testgyakorlás: Rend és lábgyakorlatok. Egyensúlygyakorlatok, látékok. Atlétika: futás, ugrás, súlydobás stb. Egészségtan: Anatómiai és élettani ismeretek az emberről. Mozgás, lélegzés, vérkeringés, emésztőrendszer, idegrendszer, érzékszervek. A levegő, talaj, viz, lakás, fűtés, világítás és szellőzés egészségtana. A táplálkozás és szabályai. Az utca, a hivatal, a gyár, az iparok és ruházkodás egészségtana. Szépírás: A magyar és német folyóírás. Rondírás. II évfolyam. Hittan: róm. kath.: Kath. keresztény erkölcstan. ág. h. ev.: Biblia-ismertetés. ref.: Egyháztörténelem. izr.: A mór és keresztény uralom. A spanyol és portugál zsidók elhelyezkedése Európa különböző államaiban. A kabbala hatása és terjedése. Messia-nikus mozgalmak. Mendelssohn Mózes és az egyenjogosításra irányuló törekvések. Ünnepek és szertartások. Egyes imák fordítása. Magyar nyelv: A magyar irodalom költői remekműveinek ismertetése olvasmányok alapján. Elbeszélőköltészet, népdalköltészet, drámai műfajok. Verstani ismeretek. Versek és prózai darabok könyv nélkül. A stilus, — alak-és mondattan ismétlése. Történelem: A hitújítás és ellenreformáció kora. Az önkényuralom és állami élet kifejlődése. A felvilágosodott önkényuralom kora. A francia forradalom, szent szövetség és a legújabb forradalmak kora. Legújabb államalakulások. Magyarország története a mohácsi vésztől a kiegyezésig. Földrajz: Európa gazdasági földrajza. Az utódállamok, Német-, Olasz-, Orosz-, Franciaország, a Balkán-félsziget, Anglia, Hollandia, Belgium. Térképek és grafikonok készítése. Árúismeret: Az állati szervezet és működése. Állattenyésztés. Hús és feldolgozása. Szárnyasok, halak és tenyésztésük. Zsirok, tej és tejtermékek. Méz és méhészet. Tojás. Táplálkozás, az ételek és kalorikus értékük. Állati textilnyersanyagok. Bőr, szőrme és toll. Állati eredetű festékek, gyógy és illatszerek. Csontok. Bakteorologiai alapismeretek. 18 Természettan: Fénytan. Mágnesség és elektromosság részletesen. Mennyiségtan: Elsőfokú egyenletrendszerek. Gyökvonás. Műveletek gyökmennyiségekkel. Másodfokú egyenletek. Sztereometriai alapfogalmak. Köbtartalom számítás. Kereskedelmi számtan: Értékpapirszámítás a budapesti tőzsdén. Folyószámlák kölcsönös és állandó kamatlábbal. Árúszámlák és árvetés. Arany-ezüstszámitás. Pénzrendszerek. Devizaszámitás a budapesti tőzsdén. Névértékszámítás. Könyvviteltan: Az egyszerű könyvvitel rövid tárgyalása. A megnyitó leltár. A könyvek megnyitása. A kettős könyvvitel rendszere. Teljes üzletterv kidolgozása az árúüzlet köréből két alapkönyves módon. A záróleltár és a zárókimutatás. Kereskedelmi ismeretek: A hitel. A váltó. A hitellevél, utalvány, csekk. Az értékpapírok. A fuvarozás. A pósta, távíró, telefon. A közraktárak. A biztosítás. Vásár. Börze. Bankok. Kereskedelmi érdekképviseletek. Az állam és a kereskedelem. Vámok, adók és az illetékek. Német nyelv: Olvasmányok a mindennapi és kereskedelmi életből, a földrajz és történelem köréből. Költemények. Beszéd és fogalmazó gyakorlatok, forditások magyarból-németre. Az alaktan és mondattan legfőbb részei. Francia nyelv: Beszélgetés szemléltetés alapján. Olvasás és kiejtés gyakorlása. Könnyű olvasmányok a mindennapi és kereskedelmi életből. Nyelvtanból az alaktan a rendhagyó igék kivételével. Forditások magyarból-franciára. Gyorsírás: Átképzés az egységes gyorsírásra. Testgyakorlás: Rend-, láb-, nyak-, kar- és vállgyakorlatok. Egyensúly -és izomgyakorlatok. Lélegzési- és ügyességi gyakorlatok, játék. Atlétika: futás, ugrás, súlydobás. Egészségtan: A szellemi és testi munka egészségtana. Testgyakorlás, sport, játék. Ipari- és gyári egészségügy. Munkásbiztositás. Az érzékszervek élettana és egészségtana. Pihenés, szórakozás, alvás. Pályaválasztás. Gépírás: Az írógép leírása. Egyszerűbb gyakorlatoknak, önálló munkáknak tisztán és hibátlanul való elvégzése. III. évfolyam. Hittan: róm. kath.: Egyháztörténelem. Ókor. Középkor. Újkor. Az egyház alapjtása, külső és belső küzdelmei napjainkig. ág. h. ev.: Az evang. keresztyénség világnézete. ref.: Magyar protestáns egyháztörténelem. izr.: A vallás fogalma, célja és fontossága. A zsidó vallás. A vallástan részletezése. Az istentisztelet. Az ima kellékei és fajai. A második, harmadik és negyedik ige ezzel kapcsolatban a szombat és az ünnepek. Egyes imák fordítása. Magyar nyelv: Irodalom, irodalomtörténet és segédtudományai. Os-műveltség és mondák kora. Kódexirodalom. A vallási és politikai harcok irodalma. A nemzeti szellem hanyatlásának kora. A megújulás és nyelvújítás irodalma. Nemzeti költészet Petőfi-ig. Történelem: A magyar nemzet származása, honfoglalás, kalandozások. A királyság megalapítása. Árpádházi királyok. Az Anjouk és hazánk fénykora. A köznemesség és főnemesség küzdelme. Török hódoltság kora. Harcok az alkotmányért és vallásszabadságért. A nemzeti reformok kora és a 48-as szabadságharc. A kiegyezés és legújabb fejlődésünk. Világháború és hazánk. A magyar országos intézmények történeti fejlődése. Jogi ismeretek: A jog fogalma, felosztása és forrásai. A magyar közjog főbb intézményei. Általános magánjog. Dologi és kötelmi jog. A családi és 19 erkölcsi jog vázlata. Az értékpapirok általában. A váltótörvény ismertetése. A csekktörvény főbb rendelkezései. Elveszett értékpapírok birói megsemmisitése. Közgazdasági ismeretek: Szükségletek, javak, vagyon, gazdálkodás. Magán és társadalmi gazdaság. A termelés és faktorai. A vállalat. Munkamegosztás, az ipari fejlődés fokai. Verseny, válságok, kartell és tröszt. Forgalom, csere, érték, ár, pénz. A hitel fajai és eszközei. A valuta. A kereskedelem intézményei. Földrajz: Az idegen földrészek gazdasági földrajza. Ázsia, Afrika és Amerika országai. Ausztrália gazdasági földrajza. Térképek és grafikonok készítése. Árúismeret: Kémiai alapismeretek. Ipari szempontból fontos gázok. A szervetlen kémiai nagyipar termékei. Fémkohászat. A vas technológiája. A viz technológiája. Az égés és feltételei, láng. A szén technológiája. Gyújtóipar. Ásványi festékek. Drágakövek. Építőanyagok. Keramika. Műtrágya. Mennyiségtan: A grafikus ábrázolás módjai. Logaritmus. Exponenciális függvény és egyenlet. Számtani- és mértani sor. Kamatos-kamat és járadékszámítás. Kereskedelmi számtan: Devizaszámítás a külföldi piacokon. Érték-papir-jegyzés, a külföldi piacokon. Tőzsdei műveletek. Folyószámlák kettős állandó és kettős változó kamatlábbal mind a három módon. Nettó kiegyenlítés. Könyvviteltan: Bizományi ügyletek elszámolása. A részes ügyletek elszámolása, osztott és osztatlan eljárással. A kereskedelmi társaságok könyvvitele. A kamatos folyószámlák állandó gyakorlata. Magyar kereskedelmi levelezés: Levelek és iratok az árúüzlet köréből. A kiegyenlítés különböző módjairól szóló levelek. A váltóműveletekkel kapcsolatos levelek. A bizományi ügyletekkel, közös ügyletekkel és különféle bankügyletekkel járó levelek. Német nyelv: Szakolvasmányok a kereskedelem, árúismeret és földrajz köréből, szépirodalmi olvasmányok. Beszéd és fogalmazógyakorlatok, forditások inagyarból-németre. A nyelvtani ismeretek összefoglalása. A kereskedelmi levelezés köréből: szállítmányozás, biztosítás, bizományi vétel és eladás, részes ügyletek, reklamációk, intőlevelek, bankügyletek. Francia nyelv: Kereskedelmi és földrajzi tárgyú olvasmányok. Ezek alapján és ezektől függetlenül beszélgetési gyakorlatok. Forditások magyarból franciára. Az alaktan ismétlése, rendhagyó igék, mondattan. A kereskedelmi levelezés köréből: megrendelés, számlalevél, árúelismervény, a számla kiegyenlítése, tudakozódás. Testgyakorlás: Rend-, láb-, nyak-, váll- és törzsfeszitő gyakorlatok. Játékok. Atlétika: futás, ugrás, súlydobás stb. Egészségtan: A betegségek és okai. Baktérium, immunitás, védekezés a fertőző betegségek és járványok ellen. Sebfertőzés, állatról emberre ragadó betegségek. A betegápolás elvei és módjai. IV. évfolyam. Hittan: róm. kath.: Apologétika. A theizmus, krisztianízmus és katho-licizmus alapigazságai és védelme. ág. h. ev.: Az evang. keresztyénség világnézete. ref.: Magyar protestáns egyház története. izr.: A szertartási jelvények. Szülők tisztelete. Kegyelet. Munkás és munkaadó. Az állam. Tanitó és tudós tisztelete. Az emberi élet szentsége. Állatvédelem. Jótékonyság, emberszeretet. Házasság. Tulajdon szentsége. Igazságszeretet. Hazugság, csalás. A munka. 20 Magyar nyelv: A nemzeti irány kora 1848 —1882-ig. A modern irány kora 1882-től 1920-ig. Reálizmus és nyugatosok. Tudományos irodalmunk 1848-tól napjainkig. Az esztétika alapismeretei. Történelem: Társadalmi alapismeretek. A gazdasági történelem fejlődése az ókor népeitől a jelenkorig, különös tekintettel hazánkra. A világháború gazdasági előzményei és következményei. jogi ismeretek: A kereskedelmi törvény ismertetése. Általános tanok. A kereskedelmi ügyletek szabályai. Főbb kereskedelmi ügyletek. Az ipartörvény főbb elvei. A csődtörvény vázlata és csődönkivüli kényszeregyezség. A kereskedőre vonatkozó főbb büntetőjogi tudnivalók ismertetése. Közgazdaságtan: A nemzetközi kereskedelem. A hitel szervezése, jövedelem megoszlása. Magyar agrárpolitika. A magyar ipari és kereskedelmi politika vázlata. Társadalmi politika, pénzügytan, a közgazdaságtan főbb irányai. Földrajz: Az ember földrajza különös tekintettel a gazdasági viszonyokra. A világforgalom földrajza. Az egyes földrészek és országok áttekintése világgazdasági és világpolitikai szempontból. Grafikonok készítése. Árúismeret: Szerves vegyületekről általában. Ipari szempontból fontos gázok. Petroleumipar. Erjesztéssel kapcsolatos iparágak. Cukoripar. Keményitő-ipar. Papirosgyártás. Zsiradékipar. A fa száraz desztillációjának termékei. A szerves kémia ipari termékei. Kőszénkátrány termékei, kátrányfestékek és festés. Fonó- és szövőipar. Robbanóanyagok. Cserzőanyagok és bőrgyártás. Politikai számtan: Kamatos-kamat és járadékszámítás előleges és utólagos kamatlábbal. Konform kamatlábak. Törlesztő-terv. Kölcsönárfolyam-és kölcsönkamatláb meghatározás. Ajánlatok összehasonlítása. Életbiztosítás. Kereskedelmi számtan: Deviza, értékpapír, arany-ezüst és árúár-bitrázs. Árvetés. Uzlettervek. Gyakorló-iroda: A könyvvitelben és kereskedelmi levelezésben tanultak alapján az árúüzlet köréből táblázatos módon egy nagyobb üzletterv kidolgozása. Az aktiv és passziv bankügyletek körébe vágó összes üzletesemények könyvelése a részvénytársaság könyveiben két alapkönyves módon- A gyári elszámolás és részvénytársaság. A mechanikai (átiró) könyvelési eljárások ismertetése és gyakorlati példák tanulmányozása. Testgyakorlás: Rend-, láb-, nyak-, váll- és törzsfeszitő gyakoriátok. Játékok, atlétika és szertorna. Egészzégtan: Balesetek és megelőzések. Kötőszerek, rögtönzésük, betegszállítás. Első segélynyújtás. Alkohol, nikotin és egyéb mérgek. VII. Az 1927/28.. tanévben használt tankönyvek jegyzéke. i. évfolyam. * Dr. Töttösy Miklós: Dogmatika. Dr. Bernstein Béla: A zsidóság története. Dr. Koltai-Zilalii: Az Írásművek elmélete és olvasmányok. Kerekes-Komáromi: Történelem I. r. Kirchner- Komáromi: Földrajz 111. r. Csizmadia-Képessy: Természettan I. és II. r. Szuppán-Havas-Strobl: Algebra és geometria. Bogyó-Havas- Oravecz: Kereskedelmi számtan 1. r. 21 Trautmann-Kuntner: Kereskedelmi alapismeretek. Dr. Sehack-Dr. Vineze: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv I. r. Dr. Sehaek-Hauser-Dr. Vineze: Német nyelvtan. Dr. Radnai Béla: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve. II. évfolyam. Dr. Töttösy Miklós: Katkolikus erkölcstan. Dr. Berstein Béla: A zsidóság története. Dr. Koltai-Zilahi: Költői Írásművek elmélete. Kerekes-Komáromi: Történelem 11. r. Kirchner-Komáromi: Földrajz 11. r. Dr. Szathmáry László: Árűismeret 11. r. Csizmadia-Képessy: Természettan 11. r. Szuppán-Havas-Strobel: Algebra és geometria. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelm számtan 11. r. Trautmann-Kuntner: Kereskedelmi alapismeretek. Kuntner Róbert: Könyvvitel l. és 11. r. Dr. Schack-Dr. Vineze: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv II. r. Dr. Schack-Hauser-Dr. Vineze: Német nyelvtan. Dr. Latzkó-Dr. Honti: Francia nyelvkönyv 1. r. Dr. Radnai "Béla: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve. III. évfolyam. Dr. Töttösy Miklós : Egyháztörténet 111. r. Dr. Bernstein Béla: Zsidó vallástan. Sassi Nagy Lajos-Mészáros: Irodalom történet 1. r. Kerekes-Komáromi: Történelem 111. r. Dr. Vadas-Jablonkay: jogi ismeretek 1. r. Dr. Horn József: Közgazdasági ismeretek I. r. Kirchner-Komáromi: Földrajz 111. r. Dr. Szathmáry László: Árűismeret 111. Bogyó-Havas-Strobel: Politikai számtan. Bogyó-Havas: Hétjegyű logaritmus- és kamattáblák. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan III. r. Kuntner Róbert: Könyvvitel 11. r. Dr. Schack-Wirker: Magyar kereskedelmi levelező 1., 11. és 111. r. Dr. Schack-Dr. Vineze: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv 111. r. Dr. Schack-Hauser-Dr. Vineze: Német nyelvtan. Dr. Schack-Wirker: Német kereskedelmi levelező. Dr. Latzkó-Dr. Honti: Francia nyelvkönyv 11. r. Kozma Bernát: Kereskedelmi gyorsirás 11. r. IV. évfolyam. Dr. Töttösy Miklós: Katholikus hitvédelem. Dr. Berstein Béla: Zsidó vallástan. Sassi Nagy Lajos-Mészáros: Irodalom történet II. r. Kerekes-Komáromi: Történelem IV. r. Dr. Vadas-Jablonkay: Jogi ismeretek 11. r. Bárczi-Wildner: Közgazdaságtan. Kirchner-Komáromi: Földrajz IV. r. Dr. Szathmáry László: Árűismeret IV. r. I 22 Bogyó-Havas-Strobel: Politikai számtan. Bogyó-Havas: Hétjegyű logaritmus- és kamattáblák. Bogyó-Havas-Oraveez^ Kereskedelmi számtan IV. r. Kuntner Róbert: Könyvvitel 111. és IV. r. Dr. Sehack-Dr. Vineze: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv IV. r. Dr. Sehack-Hauser-Dr. Vineze: Német nyelvtan. Dr. Schaek-Wirker: Német kereskedelmi levelező. Dr. Latzkó-Dr. Honti: Francia nyelvkönyv 11 r. Dr. Latzkó-Dr. Honti: Francia nyelvkönyv és kereskedelmi levelező. Vili. Könyv- és szertárak gyarapodása és jelen állapota, Ifjúsági könyvtár. 1927 június 30-án a könyvtár állománya 1360 munka volt 1473 kötetben. • A folyó tanévben ifjúsági könyvtárunk vétel útján a következő munkákkal szaporodott: Jókai Mór: Magyar nábob (3 példány 9 kötetben); Jókai Mór: Az új földesúr (5 példány); Gárdonyi G.: Az én falum (1 példány 2 kötetben); Arany J.: Toldi estéje (5 példány); Gárdonyi G.: Láthatatlan ember (4 példány); Jósika: Csehek Magyarországon (3 példány); Jókai Mór: Erdély aranykora (4 példány); Eötvös-\' Utazás a Balaton körül (1 példány 2 kötetben); Tömörkényi: Jegenyék alatt (3 példány); Molnár: Pál utcai fiúk (3 példány); Arany: Toldi szerelme (4 példány); Kemény: Gyulai Pál (3 példány 6 kötetben); Kemény: Zord idők (3 példány 4 kötetben); Herceg: Pogányok (3 példány); Jókai Mór: Kárpáti Zoltán (3 példány); Dóczi Lajos: A csók (4 példány); Mikszáth: Katánghy Menyhért (3 példány); Csiky Gergely: Proletárok—Buborékok (1 példány); Zweig: Ámok; Kosztolányi: A véres költő; Steier: Görgey és Kossuth; Unamuno: Ez aztán a férfi; Lagerlöf: A számkivetett; Kellermann: Schellenberg testvérek; Geijerstam: A házasság komédiája; Rorsny: A föld halála; Heltai összes munkái: (hitközség ajándéka); Abádi Imre: Üj mesék Keletről: (A szerző ajándéka.) Ez évi gyarapodás 74 mű, 86 kötetben. 356 P 55 fillér értékben. A könyvtár állománya 1928. június 30-án 1434 mű, 1559 kötetben. Tanári könyvtár. A könyvtár állománya 1927. június 30-án 878 munka volt 1702 kötetben. A f. tanévben a következő munkákat vásároltuk: Cholnoky: Világatlasz; Rácz Lajos: Vegyészeti árúk kézi lexikona; Lukinich: Bethlen István élete és munkái; Dr. Munkácsi Ernő: Az izr- hitközségek alkalmazottainak szolgálati jogviszonya; Természettudományi Közlöny 1926-, a Természettudományi Társulat évkönyve 1927. Nóvák Sándor: A könyveléssel való bizonyítás és az új mecha-niukus kőnyvelőrendszerek; Magyar Statisztikai Szemle 1927.; Szávai Gyula: A magyar kamarai intézmény és a budapesti kamara története; Gubányi Károly: Ausztrália; Stein Aurél: Homokba temetett városok; Halász Gyula: Stocc utolsó útja; Steinen Károly: Közép Brazília; Hédin Sven: Ázsia szivében (2 kötet); Merlin Moore Taylon: Kanibálok földjén; Mittelholzer: Repülőgépen az Északi Sark felé; Alberto M. de Agostini: Tíz esztendő a Tűzföldön; Sa- 23 voyai Lajos: Amadé, Ruvenzori; Kornis Gyula: Kultúra és politika; Dr. Na-ményi Ernő: A reklám; Rudolf Panwitz: Grundriss einer Geschichte meiner Kultur: Andree Heidrich-Sieger: Geographie des Welthandels; Egon Friedell: Kulturgesehiehte der Neuzeit; Friedrieh von der Leyen: Deutsche Dichtung in neuer Zeit; Dr. Márton Béla: Földrajztanítás módszere; Dr. Domány Gyula: A valutarendszerek elmélete; Dr. Frank Antal: Önismeret; Molnár )ános: Gyakorlati rádiókönyv. Dr. Dengl jános: Einleitung in die Handelswissen-schaft und Handelspraxis. Ajándékkönyvek: Kelemen Ferenc: Takarékpénztáraink a közgazdaság és kultúra szolgálatában (A szerző ajándéka), Szende Gyula: A világkereskedelem technikája (Wellisch László ajándéka); Magyar Statisztikai Szemle 1924, 1925 és 1926 (Balog Dávid igazgató ajándéka.) Ez évi gyarapodás 32 mű, 33 kötetben, 404 P értékben. A könyvtár állománya 1928. június 30-án 910 munka, 1735 kötetben. Folyóiratok. Az 1927/28. tanévben a következő folyóiratokat járattuk: Budapesti Szemle, Magyar Nyelvőr, Könyviteli Folyóirat, Természettudományi Közlöny, Kereskedelmi Szakoktatás, Hivatalos Közlöny, Turistaság, (a V. K. M. ajándéka), Pesti Tőzsde. Revue des Deux Mondes, Velhagen & Klasing : Monatshefte, Neue Rundschau. Szertárak. A vegytan-árúismereti szertár a folyó tanévben a következő készülékkel és anyagokkal gyarapodott: 42 drb. mikroszkópiai készítmény, 1 drb. kézi nagyító, 1 drb. borszeszlámpa, 6 drb. retorta, 2 drb. gázfejlesztő palack, 1 drb. üvegharang, 5 drb. üvegtölcsér, 9 drb. biztosító tölcsér, 50 drb- kémcsőállvány, 1 drb. üvegkád cinkhiddal, 25 dkg. gummicső, 250 gr- vörös gummi-dugó, 150 drb. parafadugó, 2 drb. égetőkanál, 2 drb. tégelyfogó, 1 drb. mágnespatkó, 2 ív curcuma papír, 2 drb. kémcsőkefe, 1 drb sósavbontó készülék és különféle kémiai vegyszerek, összesen 269 P 91 f. értékben. Állomány 1928. június 30-án 429 darab. A fizikai szertár a f. tanévben a következő készülékkel bővült: 1 súlysorozat, 1 Archimedes-féle készülék, Gay Lussac pyknométer, 1 nyelvsíp, 1 homorú tükör állvánnyal, 1 iránytű állványon, influenz elektromos motor, 1 villámcső, 1 készülék az elektromos szél bemutatására, 1 vízbontókészülék és stereoszkóp 6 képpel, összesen 193 P 50 f. értékben. Állomány 1928. június 30-án 181 darab. A földrajz-történelmi szertár az 1927/28.-Í iskolai évben 3 földrajzi térképpel gyarapodott. Állomány 32 darab. A tornaszertár ez évben a következőkkel gyarapodott: 4 pár futócipő, 1 drb. diszkosz, 6 pár footballcipő, 11 drb. fehér nadrág, 1 drb. football-labda, 5 pár sípcsont-védő, összesen 258 P 40 f. értékben. A szertár állománya 1928. június 30-án 261 darab. E helyen említjük meg, hogy a fenntartó az iskola bútorzatának a kicserélését a f. tanévben folytatta. Ennek folyamányaképen most már két évfolyamban ujak az asztalok és a padok. 24 IX. Az ifjúsági egyesületek működése, Segítőegyesületünk a f. tanévben is pénzzel és tankönyvek kölcsönadá-sával támogatta az arra rászoruló tanulókat. Az egyesület azonban nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel ahhoz, hogy nemes hivatását megfelelő mértékben teljesíthetné, mert békebeli vagyona teljesen elértéktelenedett. Bénítólag hat az egyesület működésére az a körülmény is, hogy a tantervváltozások folytán szükséges tankönyvcserék miatt minden évben nagyon sok tankönyv értékét veszti. A rossz gazdasági viszonyok következtében a f. tanévben az eddig szokásos rendkívüli adományok is elmaradtak, sőt ez évben a segítőegyesületről a találkozón megjelent volt tanítványaink is megfeledkeztek. Ilyen mostoha körülmények között működésünk főképen könyvek kölcsönadására szorítkozott. 57 tanuló 242 könyvet kapott kölcsön. A tagsági díjakon és néhány nagykanizsai pénzintézet adományán kívül a f. tanévben az egyesület főbevétele az a 276.20 pengő volt, amelyet néhány tanulónk a karácsonyi vakációban gyűjtött. Csak ily módon tudtuk tanítványainkat pénzzel is segíteni. Pénzsegélyben 17 tanuló részesült, akik között 296 pengőt osztottunk ki. Az egyesület pénztári forgalmáról és vagyoni helyzetéről a következő kimutatások adnak részletes felvilágosítást: Az ifjúsági segítőegyesület pénztári forgalma az 1927/28. tanévben. Bevétel: P f 1. Egyenleg ......... ... ............... 2. 159 tanuló befizetése á 236 ...... ......... 3. Ifjúsági gyűjtés ... ... ... ............... 4. Szelvények: Nemzeti Bank............... Bankegycsület............... Zalamegyei Gazd. Takp... Nagykanizsai Takp... ......... ......... 25 48 P ... ... ... 7.- „ ... ... ... 28. - „ ......... 8.- „ 7 361 276 68 35 08 20 48 5. Adományok : Bun Samu ny. igazgató 1895/96-ban érettségizettek ... ... Néptakarékpénztár............ Bankegyesület............... Zalamegyei Gazd. Takp ...... .........10.— P ......... 50 15 „ .........50.- , ... ... ... 50- „ .........20— „ 180 15 6. Kamatok : Néptakarék .............. Bankegyesület............... Számlaegyenleg ... ... ... 0.55 P ... ... ... 3.76 „ ... ... ... 1(60 „ 5 91 Kiadás: 899 17 1. Könyvszámlák: a) Atheneum könyvszámla ............... b) Dr. Radnai Béla könyvszámla ............ 2. Könyvkötő számlája ............... 3. Segélyek 8 tanuló ... ............... 1 tanuló ...... 9 érettségizőnek ... ... ......... r. só.- "p - ......16.- „ .. ... 200.- „ 132 18 25 296 24 70 4. Ösztöndíjak ... Egyenleg ........................ - -........... 68 328 83 40 Nagykanizsa, 1928. június 15. 889 17 Marosi Géza s. k. Balog Dávid s. k. pénztáros. elnök. 25 Az ifjúsági segítőegyesület vagyonkimutatása az 1927/28. tanév végén. Pengő f. Pengő f. 1. Készpénz 40 a) betétkönyvben... 328 - 328 70 b) hitközségnél ... ... ... ..................... 0 30 2 Értékpapírok : • a) Nagykanizsai Bankegyesület: Bún alap 1 \'5 drb. Dr. Villányi „ 1lb „ Balog „ 2/5 „ 80 Domány „ » - - — -.....- — b) Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár: Dr. Villányi alap 37/20 Bún „ 6/20 Balog „ 5/20 Markovics „ 5/20 Domány „ 9/20 Neufeld „ 1/20 Kaufmann „ 17/20... .. ... ... ... - — ... 320 — c) Nagykanizsai Takarékpénztár : 200 Segitőegyesületi alap 2 drb.......... —.......... — d) Nemzeti Bank : 1894-ben érettségizettek alap 2 drb................ 400 — 1000 — 3. Tankönyvek : 457 Tavalyi érték ... ..................... i..... — líj beszerzés .............................. 150 94 607 94 Könyvkötés .............................. 55 — 662 94 Avulás 30% .............................. 198 90 464 04 4. Felszerelés ................................. 21 35 Avulás ... ... ... .................. ...... 2 35 19 — összesen ...... 1811 74 I Nagykanizsa, 1928. június 15. Marosi Géza s. k. Balog Dávid s. k. pénztáros. elnök. Önképzőkörünknek ez évi működését Domány Ármin vezető tanár a következőkben ismerteti: 1893-ban megalapított önképzőkörünk működése intézetünkben — alapszabályaink értelmében — csupán a harmadik és negyedik évfolyamra terjed ki. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy jelentősége — hatáskörén belül — a műveltség szolgálatában elég nagyfokú. Iskolánk kereskedelmi szakiskola, s mint ilyen az u. n. „általános művelt ség" fejlesztése terén nem érhet el oly nagy és szép eredményeket, mint pld. a gimnáziumok. Körünk jelentősége épen az, hogy szakiskolánknak ezt az egyoldalúságát némiképen pótolja. Amint az alább következő statisztika mutatja, a kör elé megbírálás céljából beterjesztett írásbeli művek és ugyanott elhangzott szabad-előadások tárgyukat inkább az általános műveltség, mint a kereskedelmi szakoktatás tárgyköréből merítik. A szavalatok pedig megismertetik a tanulóifjúságot a magyar költészet ama gyöngyeivel, amelyeknek megismerésére — az iskolai oktatás keretén belül — a tanulóifjúságnak nem lenne alkalma. Ezért önképzőkörünknek hézagpótló jelentősége van az oktatás terén. 26 Mint minden tanévben, ez alkalommal is október hóban tartotta meg önképzőkörünk alakuló gyűlését. Az alapszabályok ismertetése után megtörtént a tisztségeknek választás útján való betöltése- A választás eredményeképen a kör tisztviselőivé a következők választattak meg: Elnök: Dénes Imre IV. évf. tan. Alelnök : Skopál László 111. évf. tan. Titkár: Pauk László IV. évf. tan. Altitkár: Mancsek István 111. évf. tan. Főkönyvtáros: Politzer László 111. évf. tan. Segédkönyvtárosok: Király Győző és Rőmer Sándor a IV. évfolyamból, Gonda Illés és Stolzer Emil a 111. évfolyamból. Körünk ez évi működése aránylag rövid ideig: október 21-től május 6-ig tartott, de ez idő alatt is 10 rendes gyűlést hivtunk össze. Az a körülmény, -hogy tavaly — bár a rendelkezésre álló idő jóval nagyobb volt — csak 7 volt a gyűlések száma, azt a látszatot kelti, hogy a tanulóifjúság tavaly óta szellemi tekintetben bizonyosfokú fejlődést mutat, ami mindenesetre örvendetes jelenség. Körünk ez évi működését a következő számok mutatják: 1. A birálatra benyújtott, Írásbeli értekezések száma 10 (tavaly 8). ebből: 4 irodalmi 4 általános 2 közgazdasági tárgyú. 2. Szabadelőadások száma az általános műveltség tárgy köréből 2 (tavaly 1). 3. Szavalatok száma (főleg Petőfi, Ady, Ábrányi és Kiss József költeményeiből 23 (tavaly 8). 1 Írásbeli művek szerzői, előadók és szavalók kitüntetésére — sajnos — nem állanak rendelkezésünkre jutalomdijak, ezért a legsikerültebb szerepléseket is legfeljebb dicséretben részesithettük. A március 15.-i ünnepség valamennyi szereplőjén kivül (Rőmer Andor, Kolin István, Béres Gyula, Pauk László, Wortmann Ferenc) rendes gyűléseken való kiváló szereplésükért jegyzőkönyvi dicséretet nyert: Dénes Imre, egy izben szabadelőadásáért, Skopál László, egy izben sikeres beszámolójáért és Wortmann Ferenc, két izben kiváló szavalataiért. Önképzőkörünk könyvtárát a nyári vakáció folyamán teljesen átszerveztük és igy az az iskolaév elejétől kezdve 1559 kötetből álló 1434 művével sikeresen szolgálja a tanulóifjúság művelődését. Körünk ez évi működéséhez fűződik még, bizonyos mértékben elavult alapszabályainknak az intézet megváltozott jellege és beosztása alapján történt módosítása is. Ezek azonban a főigazgatóság jóváhagyása után csak a jövő tanévben lépnek majd érvénybe. Beszámoló az ifjúsági sportkör 1927/28. tanévi működéséről. A sportkör neve: Nagykanizsai négyévf. fiú felsőkereskedelmi isk. sportköre, kerület Székesfehérvár, keszthelyi csoport. A sportkör igazolási száma: 79, megalakulási ideje: 1921. október 1. A sportkör tiszteletbeli elnöke (igazgató): Balog Dávid felső ker. isk. igazgató. A sportkör vezető tanára és lakáscime: Niessner Viktor, Nagykanizsa. A sportkör vezető tanára testnevelési tanár-e? igen. Az intézet tanulóinak teljes létszáma: 148. A magántanulók, illetve magánvizsgázók száma: 7. 27 A testgyakorlás alól felmentettek száma összesen: 5. A testnevelési alap fizetése alól felmentettek száma: — Á testnevelési alapra fizető tanulók száma összesen: 150. A sportkörben működő tagok száma korosztályonként: 1. korosztály (10-12 évesek.) — 11. korosztály (12-14 évesek) 1. III. korosztály (14-15 évesek) 11. IV. korosztály (16 éven felül) 136. Összesen 148. A korosztályok sportköri foglalkozásának heti óraszáma összesen: 8. A működő osztályok: játék, torna, atlétika, úszás, vívás, télisport, céllövészet, turisztika, evezés, egyéb: tennisz, atlétika, vívás, football. Van-e az intézetnek tornaterme? Nincs. Van-e az intézetnek játékra alkalmas udvara? Igen. Hány m2? 650. Külön játszótere? Nincs. Melyik sporttelepen gyakorolnak a tagok? Nagykanizsai »Zrinyi« sporttelepen, hányszor hetenként? Egyszer. Van-e uszoda? Nincs. Hányan tanultak meg úszni az iskolaév alatt? — Hányan tudnak összesen? 92. Télisport űzésére van-e mód? Igen. Melyik sportnemből rendezett a sportkör házi-, intézetközi-, csoport-, kerület-, országos versenyt? házi: atlétika és torna, intézetközi: football. Melyik K1SOK versenyben, hol, mikor, hány taggal vett részt a sportkör? — A mult iskolai évben a szünidőre társadalmi egyesületeknek kiadott sportköri tagok száma: — « A sportkör vagyonának mult évi maradványa: 285 P 06 f. A jelen tanévben testnevelési járulékból befolyt 40% részesedés 146 P 40 f. A jelen tanévben befolyt egyéb bevételek összege: 516 P 71 f. A sportkör jelen tanévi összes kiadása: 721 P 98 f. Maradvány: 445 P 69 f. A sportkör működésére vonatkozó egyéb feljegyzések: 1928. május 29-én majálissal egybekötött évzáró tornaünnepélyt rendezett. A sportkör által esetleg rendezett csoport-, kerületi-, vagy országos verseny részletes eredménye: — Nagykanizsa, 1928. június 15. SSiessner Uifcior s. k-a sportkör vezető tanára. | l> 28 XIV. Adományozók az 1927/28. iskolai évben. Az adományozó neve Az adomány részese Évf. p f. Soproni Kereskedelmi és Iparkamara ado- mánya 240— P Hamburger László IV. 240 — Zalamegyei Gazd Takarékpénztár 70\'— P Segitőegyesület 20 — | Néptakarékpénztár R.-T. 70 — P Biró György 50 — Segitőegzesület III. 50 — »» i» tt i Nagykanizsai Bankegyesület és Délzalai Önképzőkör 20 —, Takarékpénztár R-T. 200 — P Segitőegyesület 111. 50 — »i it ** n Vukics József 25 — i» »» »1 »» Wortmann Ferenc IV. 25 — • »> •\'» i> tt Mancsek István III. 20 _ », n ti tt Vass József III. 20 _ 11 tt tt tt Böjti István I. 20 _ ti »» tt tt Rotter Zoltán 1. 20 _ ti f tt tt Friedrich Rezső I. 20 _ Nagykanizsai Takarékpénztár R.-T. 50\'— P Pauk László IV. 25 _ Dunántuli Szeszfinomitó 50\'— P Brand Sándor II. 25 _ Weisz Iván II. 25 _ a tt tt Rőmer Sándor IV. 25 _ Az OMKE adománya 40— P Czindrics László I. 10 tt tt tt Brand Sándor II. 10 _ n tt »• Skopál László III. 10 _ M. kir\'.\' I. és II. sz. Postahivatal\'30\'• — P Kiss Lajos IV. 10 _ Nagy Sándor IV. 30 _ 1894-ben érettségizettek alapítványának kamatai 25 P 48 f. Steiner József I.. 25 48 Dr. Vrllányi Henrik alapítványának kamatai 14 P 35 f. Wortman Ferenc IV. 14 35 i Tanári alapok kamatai 14\'— P Plánder László m 14 Segitőegyesület és Kaufmann alap kama- tai 15\'— P Hamburger László IV. 15 _ Az 1907/08-ban érettségizettek alapítvá- nyának kamatai 20\'— P Skopál László in. 20 — Dr. Mező Ferenc: Képek a magyar sport múltjából, könyvadomány Dénes Imre IV. Összesen 838 83 Fogadják a nemesszivü adományozók az iskolánk iránt tanúsított jóindulatukért e helyen is hálás köszönetünket. 29 XIV. Húsvéti tanulmányútunk. Április 2-ának utolsó órájában szépszámú jóbaráttól és hozzátartozótól kisérve gyülekeztünk a kanizsai állomáson, hogy megkezdjük olaszországi kirándulásunkat, melynek előkészítése december óta állandóan foglalkoztatott bennünket. A vonat indulásánál felcsendült Himnusz hangjai mellett hagytuk hátra városunkat, hogy másnap Postumiában kiszállva megtekintsük a világhírű barlangot. A fél éjszaka, mit a vonaton töltöttünk, nem volt a pihenés éjszakája, s már az első szürkület ablakhoz állitotta mindazokat, kik az elragadóan szép tájakon robogó vonatról a természet vadságában is fenséges és örökösen változó képeiben, s a legyőzhetetlennek látszó akadályokon is diadalmaskodó emberi szellem alkotásaiban gyönyörködni tudtak. Mégis, mintha csak otthon hagyott kényelmes ágyainkból keltünk volna ki, olyan eleven, olyan friss volt a zsibongás, mely betöltötte a postumiai állomás éttermét, hol sietve fogyasztotta reggelijét az olaszoktól itt megkeresztelt »ungherese caravano.« A reggeli végeztével mintegy 25 — 30 percig tartó séta után megérkeztünk a barlangnak vasráccsal elzárt szájához. Elhelyezkedve a barlang bejáratánál épülő szórakoztatásra szánt pavillon kövein (Olaszországban mindenütt építenek) türelmetlenül vártuk a bebocsátást a barlangba, amit azonban a barlang felügyelője nem volt hajlandó respektálni. Nagyon is sokáig tartott neki az út, mig hivatalos helyiségéből, mel/ talán öt percet vesz igénybe, lejött a barlanghoz: s ott is előbb elkinálgatta a barlang előtt lévő bódéjában a képes lapokat, a barlang leírását tartalmazó füzeteket és csak a bizonyos száinu lirák beszedése után adta ki a rendelkezést a kapu feltárására. De bocsássuk meg neki mindezt, inert a látogatás csak május 1-től október l-ig — s akkor is csak meghatározott órákban eszközölhető. Ha kivételesen egy-egy társaságnak mégis megengedik a barlangnak a rendkívüli időben való látogatását, úgy a 10 lírában megállapított rendes belépési dijat fejenként 40 lirára emelik, mig nálunk a rendes díjnak is csak a felét szedték. De még egy tanulságot is kaptunk mindjárt utunk elején, hogy Olaszországban sehova sem lehet előbb bejutni mig át nem vergődik a látogató azoknak a seregén, kik a meglátogatandó helyiség leirását, nevezetességeit Írásban és képben árulgatják azon közismert elv alapján, hogy az ár mindenkor a kinálat és kereslettől függ. A barlang belseje meg épen kárpótolt mindenért. A képzelet a költő szerint sebesszárnyu sas; de azokat a méreteket, azokat a szeszélyes, ki nem számitható alakulásokat, azokat a minden lépésnél más és más meglepetést tartogató csodákat utol nem érheti soha. Egy óránál hosszabb időt töltöttünk a barlangban, hogy a 25 kilométer hosszú útvonalnak mekkora szakaszát jártuk be, nem mértük le, de annyi egészen bizonyos, hogy jártunk a legcsodálatosabb dombon, paradicsomban és kálvárián, jártunk a bethlehemi jászol előtt, trón- és táncteremben, s láttuk mindezeket felékesítve oszlopokkal, pálmákkal, függönyökkel, miknek szinpompája és mesébe illő finom szövése visszaszorítja a kitörő hangot s néma hódolatra készteti az embert a természet évezredes alkotása előtt. Elfeledjük, hogy a föld sötét gyomrában járunk, de úgy érezzük, hogy közelebb vagyunk az éghez, minden hatalom és erő örök forrásához. Postumiából Triesztbe mentünk, hol egy jól megérdemelt ebéd elköltése után motorossal Miramar-ba rándultunk. Postumia és Miramar egy napon. Aki e kettőt egybekapcsolja, úgy érzi, mintha egy nagyszerű versengés külön-külön eredményét látná. Ugy érzi, hogy e helyen az ember azt akarta megmutatni, hogy ő is tud csodásat, nagyszerűt alkotni. Mint akárhány nagy felfedezés és találmány, úgy e kis paradicsom is véletlennek köszönheti eredetét. A vihartól partra űzött Habsburgi Miksa főherceg, később mexicói császár 30 fedezte fel a trieszti öböl ama pontját amelyről a legfölségesebb kilátás nyilik a tengerre, s ide épittette Junker Károly tervei szerint 1854 —56-ban azt a kastélyt, melybe a következő esztendőben asszonyt hozott Sarolta, belga hercegnő személyében. Ide gyűjtötte azután a világ minden tájáról a ritka műkincseket, hogy versenyre kelve a természet szépségével egyberakja mindazt, mi emberi számítással tökéletessé teszi a boldogságot. Maga a kastély normann Ízlésben vezetett vonalaival, terraszosan emelkedő gyönyörű parkjával, a lábánál morajló tengerrel és a végtelenbe vezető kilátásával elbűvöli, lenyűgözi a szemlélőt. A belső termek selyemkárpitja, remekbe faragott aranyos menyezete, képei, bűtorai, régiségei külön-külön tanulmánynak lehetnének tárgyai. Pedig a termekben elhelyezett hatalmas faládák, begönygyölt csillárok és szőnyegek még a világháborúnak ide is eljutott árnyáról beszélnek. Ezek láttára bizonyos lehangoltság lesz úrrá a belépőn, mikor látja, hogy a régi gazda innen elköltözött, az új pedig még nem szedte elő a ládákból az értékeket. A háború folyamán ugyanis a féltett kincseket Bécsbe vitették, s az olasz kormány különböző csere és vétel utján most szerzi vissza azokat. Hanyatlóban volt már a nap, mikor búcsút mondtunk a trieszti öböl eme gyöngyszemének. Hűvös szellő csapott az arcunkba, mig kis motorosunk vigan szelte az Adria kék vizét s fázósan hajtottuk fel kabátunk gallérját elmerülve abban a gondolatban: hogy is lehetett e csodás kis pontot elhagyni még egy császárságért is, főleg egy olyan császárságért, mely három esztendő múlva egy ólomgolyóval fizetett? A következő nap Trieszt városáé volt. Végig jártuk a Canalis partját, megtekintettük a nevezetes épületeket, végig jártuk a kikötőt, a nagyforgalmú árúraktárakat, láttuk az árúk különféle csomagolási módját. Végigjártuk a szabad-kikötőt, felmentünk a volt Osztrák Lloyd, most Cosulich »Vienna« nevű 10.000 tonnás gőzösére, néztük az árúk berakását, megtekintettük a hajó egész berendezését, a gépezetet, a már befűtött gépek működését s gyönyörködtünk az életben, a mozgásban s mindabban, amit egy óceánjáró indulása előtt mutat. A régi Olaszországnak három városát tekintettük meg: Veneziát, Firenzét és Rómát. Velencét múltja, műemlékei nemcsak Olaszországnak, de egész Európának egyik legérdekesebb városává teszik. Egész külseje elárulja, hogy. régi város, mely fölött 16 század viharzott el, hogy menekülők építették, kik rajokban, csoportokban települve, minden kis szigetet megszállottak, mit a tenger kegyesen átengedett, mignem a 117 szigetnek 378 híddal való összekötése által egységes várossá alakult. A szegény sófőzésből és halászatból élő lakók merész tengerjárókká lettek s mindenki elismerte világkereskedelmüket, mikor mintegy negyedfélezer hajóval és 40.000 motorossal járták az ismert világot. E régiségnek és nagyságnak emlékeiből áll a lagúnák városa. Bejártuk az egész várost, hisz minden lépés egy új és csodás múltról beszél. A Canale Grandéra nyíló paloták nemcsak a bizánci, gót, korai és késői renaissance egy-egy csodás emléke, de egy-egy darab történelem a Dandolok, a Contarinik, Foscarik, a Fondaco de Turchik, a Fondaco dei Tedeschik korából. Ezeknek a történetéről beszél a palotákkal és oszlopcsarnokokkal körülvett Márkus-tér, Velencének a központja. A trachit és márványlapokkal bontott teret szegélyező márványpaloták az egykori proereátorok lakóhelyei, a keleti felében emelkedő Mark-templom és Doge-palota, az óra és harangtorony mindegyike egy-egy külön élmény az idegenre. Kelet minden pompáját visszatükröztető mozaikjaival, arany és bronzdiszitményeivel, a világ minden részérül összehordott márványoszlopokkal ékes templom a román, bazilikának és a melléképületeiben a később hozzáillesztett gót Ízlésnek feledhetetlen remeke. Mellette áll a külső architektúra és belső díszítésre egyaránt kiváló Doge-palota gót és késői gót stílusból renaissanceba átmenő ízléssel. Képtára, régiségtára, könyvtára, mind Velence nagyságát hirdetik. Pauló Veronese, Tintorettó képei, köztük a föld legnagyobb 31 olajfestménye: a Paradicsom, Sansovinó szobrai, a görög és római márványszobrok egész sorozata hirdeti a Velencei renaissance-iskolát. Erről beszél a Sta. Mária gloríosa dei Frari templom a Canovától készíttetett síremlékekkel, a Tizian és Bellini oltárképekkel. Szinte agyonnyomott bennünket a sok látnivaló, s valóban úgy éreztük magunkat, mint akik leszálltunk a Parnassusról, midőn kirándultunk Muranóba s ott találtuk az izzó kohók mellett a ma izzadó emberét, amint az üveget fújja, a mozaikköveket késziti, vagy midőn felkerestük a Li-dót, hogy gyönyörködjünk a végtelen tenger hullámverésén, mely minden ereje dacára is csendesen múlik el a partnak csigákkal és kagylókkal telitett homokján. Firenze a Mediciek városa. Még régibb város, mint Velence, de emelkedése és jelentősége a Vili. században kezdődik. Földrajzi helyzete egészen más irányba terelte, mint Velencét. Ipara és kereskedelme révén gazdag nemesi osztály keletkezett, melynek örökös viszálykodása elősegítette az idegen fejedelmek uralomrajutását, kiknek támogatásával a céhek ragadták magukhoz a hatalmat és uralomra juttatták a népet. Az alsóbb néposztályból többen jutottak hatalomhoz, igy a Mediciek, a kik a köztársaságot önkényesen kormányozták. Ez az önkényuralom tette Firenzét azzá/ amiért ma ezren és ezren látogatják: a tudományok és művészetek középpontjává. Medici Cosimot mondhatjuk Firence Perikiesének. Ennek a páter patriaenek dolgozott Brunch-lechi, Donatteló, Masació stb. Az ő nevét hirdeti a plátói akadémia és a Medici könyvtár. Palotája, mely, mint városháza a Piazza delia Signoria-n áll Michelangelo, Bandinelli, Verocchio műveivel van diszitve. A Loggia dei Lanciban Giov. da Bologna a sabin nők elrablását ábrázoló márvány alak-csoportja, Benevenuto Cellini Persenusa a Medúza fővel, Donatello Judith és Holofernese és Herkulese mindmegannyi remeké a renaissance-szobrászatnak. Végig jártuk a Palazzo degli UfFizit, a vele kapcsolatos Pitti képtárat, s ezzel végig jártuk a művészeti kincsekre nézve a világ első gyűjteményét. A Medici Venus, Niobe csoportozat kópiái, Tizian, Michelangelo, Dürrer, Coreggio s még vagy 400 festő eredeti képeinek a megtekintése után már csak a felszámithatatlan értéket emlegettük, mikor a minden képzeletet felülmúló gobelinek és műkincsek között jártunk. A Battisterió és székesegyház megtekintése, a Michelangelótól a menyország kapuinak szánt bronzajtók megbámulása után valóban a fáradságot pihentük ki, midőn kocsikon bejártuk a várost, megnézve Dante szülőházát, Michelangelo házát, S. Marco kolostorát, hol Savonarola és Fra Bartolomeo is éltek. Utunknak végső pontja Róma volt, a hét halmon épült Orökváros. Egykor a pogányságnak, ma a katholikus világnak a középpontja. Közepében a pogány, szélein a kereszténység emlékeivel. Több mint 400 temploma közül a legszebbek az antik Róma szélein találhatók, mint ahogy az első keresztény községek is a külvárosokban keletkeztek. Bejártuk az antik Rómát, melynek középpontja a Forum és Palatium. Itt vannak a nagy Forumon kívül a császárok fórumai és a fellegvár: a Capitolium, a Palatinus lábánál pedig a Cir-cus Maximus. A hatalom, erő és nagyság romokban, de e romokban is beszédes emlékei a földkerekség urának. Mi lehetett itt, mikor még a csonka oszlopokon és falakon teljes pompájában ragyogott a császárok alkotó és díszítő ereje, arra csak következtetni iehet a pusztulás nagyságából és Rafaelnek X. Leóhoz intézett leveléből, melyben azt mondja, hogy az új Róma véges-végig az ókori márványból égetett mészből épült. S a muzeumokban összegyűjtött emlékek és kiásott maradványok mindezt igazolják. A keresztény Rómát a pápák tették azzá, amivé lett. Nincs még egy város a földkerekségen, hol a műkincsek olyan halmaza volna egybegyűjtve, mint Rómában. Maga a Vatikán és Laterán magában foglalja mindazt, mit emberi szellem alkotott, s mit a hatalom és erő összegyűjthetett. Tudomány, irodalom, a művészet minden ága utolérhetetlen nagyságban, el nem képzelhető töké- 32 letességben és színpompában gyönyörködteti a lelket. Nem kell tehát csodálkozni azon, hogy ottlétünk hetében egymillió idegen látogatót jegyzett be a nyilvántartó hivatal, s hogy ma is teljes egészében áll az a mondás, hogy minden út Rómába vezet. 4 napot töltve Rómában a szakszerű vezetés eredményeképen megállapítható, hogy olyan általános képpel a lelkünkben vettünk bűcsut e városok városától, minőt évekig tartó szorgalmas olvasással sem szerezhettünk volna. Hiszen jártunk a régi Rómában, felkerestük minden nevezetes helyét, jártunk a Vatikánban, annak régiségtárában, könyv- és képtárában, megnéztük a Sixtusi kápolnát, Loggiakat, Stanzákat, vettük a pápa áldását, imádkoztunk Szt. Péter sírjánál, jártunk a város falain kivül, Szt. Pál temploma és kolostora kitárta előttünk szépségeit, a Pantheont, Borghese palotát, s a Pincio remek helyeit, valamint a Via-Appiát, a szomorú katakombákat mind felkerestük, s a Quo Vadis templomból kijövet mi is nyugodtan kérdezhettük; Hát még mit akartok ? Rómából Anconába, s innen hajóval Fiúméba mentünk. A világháború előtt a magyar szent korona országainak részét képező önálló kikötőváros, ma olasz uralom alatt áll, míg a Fiumara balpartján e terülő, s 1822-től szintén hozzátartozó Susák község már Jugoszláv terület. Tipikus példája a trianoni határt megállapító bölcseségnek, s a súrlódási területek megteremtésének. Nem álltunk IC percig a susáki hídfőnél, mialatt vagy 50 járókelőt, kocsit és aulót motoztak meg és igazoltattak a hidat őrző katonák és vámosok. De még ennél is sokkal szebb példa a közelben álló kis kápolna, melynek a belsejében húzták meg a trianoni határt, hogy a baloldalon szláv, a jobboldalon pedig olasz nyelven dicsérjék az Istent. Aki háború előtt járta Fiume utcáit, megállapíthatta, hogy nagyon sok volt az idegen szó; most pedig örömmel tapasztaltuk! hogy ez idegen területen nagyon sok a magyar szó. Lehet rajta gondolkozni! Megnéztük a kőolajfinomító gyárat, hol szakszerű magyarázat kisérte az egész gyártási és tisztítási folyamatot. A hajógyárban pedig egy horvát teherhajó javítását, s az olasz kormány megrendeléséből két nagy gyorsjáratú páncélos cirkáló építését szemlélhettük. Végigjártuk a műhelyeket, láttuk a kazánkészítést, az óriási gépeket, tiszta képet nyerve a modern technikai tudás eredményeiről. Fájó gondolattal szemléltük a monarchia több csatahajójának modelljét, elábrándozva azon, hogy mik voltunk és mivé lettünk? Utolsó utunk Abbáziába vezetett, melynek teljes virágpompában diszlő kertjei és tengerre nyíló terraszain megfürösztve lelkünket visszatértünk Fiúméba, hogy másnap még a városban tett séta után otthonunkba térjünk. Kellemes és szép volt ez az ut. Utaztunk vasúton, hajón, kocsin, autón és gyalog, ahogy a szükség épen parancsolta, hogy kora reggeltől késő estig tartó gondos programmunkat hűségesen keresztülvihessük. A kitartás ellen senki sem vétkezett. Az eredmény pedig abban összegezhető, hogy egy ilyen útnak a célját, mely nem a részletekben való elmerülést, nem a hajszálhasogató kutatást tűzi a zászlajára, hanem általános, egyetemes benyomást keres, annyira megközelítettük, hogy azt bátran mondhat.\'uk egy maradék nélkül való egésznek. Látni, tapasztalni kivántunk, az elméletit a reálissal alátámasztani, az olvasásból merített tudást a valóság közvetlenségével igazolni. A szórakozást nem kerestük, bár ha önként adódott, azt is elfogadtuk, de csak mint egy jó ebéd után kijáró csemegét. Nem volna teljes a visszaemlékezés, ha e helyen ki nem térnék arra az előzékenységre, figyelemre és szeretetre, mellyel az olaszok egész utunkon elárasztottak bennünket. Egy önbizalommal eltelt nép velünk érző és minden erényünket elismerő lelkének vonzódása csendült ki szavaikból akkor is, ha a multat emlegettük, akkor is, ha a jövőről ábrándoztunk. Láttuk az előkelő hivatalos személyeket, akik fogadásunkra megjelentek a vonatoknál, hogy felajánlják szolgálatukat, s beszéltünk a nép gyermekeivel, kik büszkék arra, hogy bennünket szerethetnek. Köszönet érte. Sok része van e körülménynek is abban, hogy soha el nem muló kellemes benyomások egy egész életre szóljanak. Surányi @yula. 33 xn. A rendes tanulók és magánvizsgázók névsora. I. évfolyam. Sz. Név Születési hely Születési év Vallás Általános osztályzat 1 Berger Sándor Nagykanizsa 1910 r.k. javít. 2 Böjti István Becsehely (Zalam.) 1913 r. k. jó 3 Bíiki József Nagykanizsa 1011 r.k. elégséges 4 Czindrich László Nagykanizsa 1910 r.k. jó 5 Deák Péter Nagykanizsa 1913 r.k. elégséges 6 Eichner László Nagykanizsa 1912 izr. elégséges 7 Eppinger Pál Veszprém 1913 izr- javít. 8 Friedrieh Rezső Bécs 1911 r.k. jó 9 Gerő Andor Budapest 1912 izr. ismétel 10 Gozdán Ernő Nagykanizsa 1913 r.k. javít. 11 Haár Gyula Barcs 1913 r. k. jó 12 Havasi György Osztopán (Somogy) 1911 izr. kim. 13 Kaiser Simon Potony „ 1911 izr. \\ó 14 Kertész Ferenc Barcs 1913 izr. elégséges 15 Kertész István ism. Budapest 1912 izr. elégséges 16 Kirschner László Nagykanizsa 1912 izr. elégséges 17 Kolovics Géza Barcs 1912 r.k. ismétel 18 Kotnyek László Somogyszentmiklós 1911 r.k. elégséges 19 Kránitz József Bagolasánc (Somogy) 1911 r. k. ismétel 20 Kugler Imre ism. Gelse 1910 r.k. elégséges 21 Kuti Ernő Zalavár 1912 r.k. javít. 22 Lángi Gyula Marcali (Somogy) 1912 r.k. elégséges 23 Lovrek Ferenc Murakeresztur (Zala) 1911 r.k. kim. 24 Lovrek Józzef Kotor (Zala) 1911 r.k. ismétel 25 Lutár Sándor Somogyszob 1910 ref. javít. 26 Medjimorecz Imre Nagykanizsa 1913 r.k. jó 27 Mézer Károly Csurgó (Somogy) 1912 ref. javít. 28 Molvarecz Zsigmond Sziszek 1912 r.k. javít. 29 Mihalovich Béla Csákány (Somogy) 1912 r. k. javít. 30 Nagy József Nagykanizsa 1910 r.k. elégséges 31 Németh József Pacsa (Zala) 1912 r. k. javít. 32 Németh István Lengyeltóti 1910 r.k. javít. 33 Németh László Fonyód 1912 r.k. elégséges 34 Osterer Károly Muraszombat 1910 r.k. elégséges 35 Paragi Ferenc Nagykanizsa 1911 r.k. elégséges 36 Pichler János Vizvár (Somogy) 1912 izr. elégséges 37 Pollák Zoltán Balatonboglár 1911 izr. elégséges 34 Sz. Név Születési hely Szüle- Vallás Általános tési év osztályzat 38 Profeld Frigyes Murarádka (Zala) 1912 r. k. javít. 39 Rotter Zoltán Gelse 1912 izr. jó 40 Sáfrán László Nagykanizsa 1913 r. k. jó 41 Singer Gyula Nagykanizsa 1912 izr. elégséges 42 Steiner jános Nagykanizsa 1913 izr- ismétel 43 Steiner József Nyitra 1913 izr. jeles 44 Szávies György Sormás (Zala) 1911 r.k. ismétel 45 Temesvári Lajos Murakeresztur 1912 r.k. elégséges 46 Tóth Béla ism. Nagykanizsa 1912 r. k. elégséges 47 Tulezi István Egervár (Vas) 1911 r. k. jó 48 Ujváry Géza Nagykanizsa 1912 r.k. javít. 49 Wirth György Balatonszentgyörgy 1914 izr. elégséges 50 Wolf Ernő Szombathely 1910 r.k. elégséges Magánvizsgázó: 1 Bárdosi Pál Poroszló (Heves-m.) 1907 ref. elégséges 35 IV. évfolyam. Sz. Név Születési hely Születési év Vallás Altalános osztályzat 1 Adlovits Sándor Nagykanizsa 1910 r.k. elégséges 2 Barta Sándor Nagykanizsa 1912 izr. elégséges 3 Bauer László Enying (Vas) 1909 izr. javít 4 Baumgarten Imre Nagykanizsa 1009 r. k. elégséges 5 Blaskó József Nagykanizsa 1910 r.k. javít 6 Bőhm Ignác Nagykanizsa 1912 ág.ev. ismétel 7 Brand Sándor Nagykanizsa 1912 izr. jó 8 Cotter András Szepetnek (Zala) 1911 ág.ev. jó 9 Gottreich Tibor Nagykanizsa 1911 izr. elégséges 10 Gál Tibor Sellye 1912 izr. kim. H Gráf Gyula Nagykanizsa 1912 r.k. jó 12 Grosz István Balatonboglár 1912 izr. elégséges 13 Jerzsa József Nagykanizsa 1910 r.k. elégséges 14 Kaszás Sándor Tapolca 1912 izr. javít 15 Kőszegi István Székesfehérvár 1912 r.k. elégséges 16 Kurucz József Karos (Somogy) 1908 ág.ev. ismétel 17 Lusztig István Nagykanizsa 1012 izr. elégséges 18 Lyubics Aladár Nagykanizsa 1910 r. k. ismétel 19 Nagy László Tolcsva (Zemplén) 1909 ág.ev. elégséges 20 Neufeld Ferenc Galambok (Zala) 1912 izr. elégséges 21 Perlsz Pál Osztopán (Somogy) 1912 izr. elégséges 22 Pécsek János Iháros „ 1910 ág.ev. ismétel 23 Porogi János Nagykanizsa 1911 r.k. elégséges 24 Pöcsét Lajos Légrád 1910 ág.ev. elégséges 25 Prucser Ferenc Nagykanizsa 1910 r. k. javít 26 Rausz Jószef Szombathely 1911 r. k. jó 27 Rácz Károly Nagykanizsa 1914 r.k. javít 28 Ress Ottó ism. Pozsony 1911 r.k. elégséges 29 Ritser Zoltán Csákány (Somogy) 1911 izr. javít. 30 Schultz Károly Nagykanizsa 1911 r.k. elégséges 31 Siftár József Nagykanizsa 1911 r.k. javít 32 Sieger Ottó Nagykanizsa 1911 r.k. ismétel 33 Simon László Székesfehérvár 1911 ref. elégséges 34 Tadler József Nagykanizsa "1911 r. k. javít 35 Taschner Ferenc Semjénháza (Zala) 19U r. k. javít 36 Tóth Pál Balatonberény 1909 r.k. javít 37 Varga Lajos Nagykanizsa 1910 r.k. elégséges 38 Vastag István Légrád 1908 r.k. elégséges 39 Verebélyi István Nagykanizsa 1910 r.k. elégséges 40 Weisz Iván Szigetvár 1912 izr. l\'ó Magánvizsgázók: 1 Onody József Kocsord (Szatmár) 1890 ref. javít 2 Pollák Mihály Báta (Tolna) 1908 izr. javít III. évfolyam. Sz. Név Születési hely Születési év Vallás Általános osztályzat 1 Beck László Budapest 1911 izr. kim. 2 Berger Andor Nagykanizsa 1911 izr. elégséges 3 Berger József Tolna 1911 izr. elégséges 4 Béres Gyula Dombostelek (Bereg) 1909 r.k. elégséges 5 Biró György Győr 1911 izr. jó 6 Böjtös István Kisbabod (Győr) 1907 r.k. elégséges 7 Donászy Ferenc Budapest 1911 r.k. elégséges 8 Fleischner Zoltán Balatonboglár 1911 izr. elégséges 9 Fiiszár Ferenc Nagykanizsa 1910 r.k. elégséges 10 Fülöp Lajos Babócsa (Somogy) 1909 r.k. javít 11 Gonda Illés Ugar 1911 izr. elégséges 12 Göndör Ottó Mike (Somogy) 1911 izr. elégséges 13 Halmos István Csáktornya 1908 r.k. javít 14 Hodics Ferenc Nagykanizsa 1909 r.k. javít 15 Horváth Lajos Nagykanizsa 1910 r.k. javít 16 Kiss István Pacsa (Zala) 1910 r. k. javít 17 Lehoczky Géza Csáktornya 1909 r. k. javít 18 Mancsek István Nagykanizsa 1909 r.k. ]0 19 Miklós János Kaposvár 1911 r.k. javít 20 Nováczky Ferenc Nagykanizsa 1909 r. k. elégséges 21 Oláh Lajos Nemesrádó (Zala) 1911 r.k. elégséges 22 Oparnicza József Barcs 1908 r. k. javít 23 Plander László Nagykanizsa 1907 r.k. jó 24 Petermann Károly Nagykanizsa 1910 r.k. javít 25 Politzer László Marcali 1911 izr. i° 26 Polczer Antal Nagykanizsa 1910 r.k. elégséges 27 Ritter Ferenc Nagykanizsa 1910 r. k. elégséges 28 Rupprecht Gyula Nagykanizsa 1910 r.k. javít 29 Skopál László Becsehely (Zala) 1910 izr. jeles 30 Stolzer Emil Nagykanizsa 1911 izr- javít 31 Szálinger Lajos Nagykanizsa 1910 r. k. javít 32 Szélig Lajos Nagykanizsa 1911 r.k. elégséges 33 Szűcs János Székesfehérvár 1911 ref. elégséges 34 Szollár József Somogyszentmiklós 1909 r.k. elégséges 35 Vass Jószef Nagykanisza 1911 r.k. elégséges 36 Vukics József Háromfa (Somogy) 1911 r.k. elégséges Magánvizsgázók: 1 Horváth Lajos Murakeresztur 1907 r.k. javít 2 Tabak József Budapest 1893 r.k. elégséges 3 Tőke Jenő Balatonszemes 1900 r.k. elégséges IV. évfolyam. 37 Sz. Név Születési hely Születési év Vallás Általános osztályzat 1 Adlovits Ferenc Nagykanizsa 1909 r.k. elégséges 2 Bencze Ggörgy Nagykanizsa 1910 izr. elégséges 3 Breiner Pál Zákány (Somogy) 1909 izr. elégséges 4 Dénes Imre Marcali (Somogy) 1910 izr. jeles 5 Fleischner István Balatonboglár 1909 izr. osztályozatlan 6 Gallag János Nagykanizsa 1908 r.k. elégséges 7 Hamburger László Nagyatád (Somogy) 1910 izr. \\ó 8 Herczfeld György Celldömölk (Vas) 1910 izr. elégséges 9 Király Győző Nagykanizsa 1909 ¡¿r. elégséges 10 Kiss Lajos Nagykanizsa 1908 r. k. elégséges 11 Kolin István Siklós (Baranya) 1909 izr. elégséges 12 Landler István Tapsony (Somogy) 1910 izr. elégséges 13 Lőwinger Imre Balatonfüred 1910 izr. elégséges 14 Mayer Frigyes Nagykanizsa 1910 ág.ev. elégséges 15 Nagy Sándor Nagykanizsa 1909 r. k. jó 16 Osvald Imre Nagykanizsa 1909 r. k. elégséges 17 Pauk László Tapolca 1910 izr. jeles 18 Paulini Béla Gyenesdiás (Zala) 1910 ág.ev. elégséges 19 Rőmer Andor Öcsény (Tolna) 1908 izr. jó 20 Rőmer Sándor Ocsény „ 1909 izr. jó. 21 Szabó István Zalaegerszeg 1909 r.k. elégséges 22 Székely Sándor Nagykanizsa 1910 izr. jó 23 Szirtes István Marcali (Somogy) 1909 izr. elégséges 24 Waldmann Ernő Betlen (Szolnok-Doboka) 1910 izr. elégséges 25 Weisz Miklós Nagykanizsa 1910 izr. \\ó 26 Wellisch László Baja 1910 izr. elégséges 27 Wortmann Ferene Nagykanizsa 1910 izr. elégséges Magánvizsgázó: 1 Wrabel Győző Szombathely 1904 r. k. elégséges 38 Xlll. Érettségi vizsgálatok. A lefolyt iskolai évben két ízben tartottunk érettségi vizsgálatot, szeptemberben és júniusban. Az 1927. szeptember 22-én dr. Gáspár Elek ipariskolai igazgató elnöklete alatt megtartott vizsgálatra 5 teljes érettségiző jelentkezett. Mind az öt jelölt megfelelt. Az 1928. június havi érettségi vizsgálatok írásbeli része május 16., 18., 21., 22 és 23-án folyt le. Az írásbeli vizsgálatra jelentkezett a IV. évfolyam 26 rendes tanulója és egy magánvizsgázó, összesen 27 jelölt. Ezek közül egyet meg nem engedett segédeszköz használata miatt a vizsgálat folytatásától eltiltottunk. A szóbeli érettségi vizsgálatot június 11-én és 12-én tartottuk meg. E vizsgálatokon dr. Klein Károly ügyvéd, takarékpénztári vezérigazgató, mint a vallás- és közoktatásügyi és a kereskedelemügyi miniszter uraktól közösen kiküldött biztos elnökölt. Az érettségi vizsgálaton résztvett jelöltek személyi adatait, érettségi vizsgálati eredményüket és pályaválasztásukat a következő kimutatás tűnteti fel: Szám Név Születési hely Születési év Vallás Általános osztályzat Pályaválasztás 1 Adlovits Ferenc Nagykanizsa 1909 rk. elégs. vasúti 2 Bencze György Nagykanizsa 1910 izr. elégs. tisztv. 3 Breiner Pál Zákány (Som. m.) 1009 izr. jó keresk. 4 Dénes Imre Marcali (Som. m) 1910 izr. jeles ügyv. 5 Gallag János Nagykanizsa 1908 rk. javít. tisztv. 6 Hamburger László Nagyatád (Som. m.) 1910 izr. jó tisztv. 7 Herczfeld György Celldöm. (Vas m.) 1910 izr. jó keresk. 8 Király Győző Nagykanizsa 1909 izr. elégs. tisztv. 9 Kiss Lajos Nagykanizsa 1908 rk. elégs. vasúti 10 Kolin István Siklós (Baranya) 1909 izr. elégs. keresk. 11 Landler István Tapsony (Som. m.) 1910 izr. elégs. keresk. 12 Lőwinger Imre Balatonfüred 1910 izr. javít. ipari 13 Nagy Sándor Nagykanizsa 1909 rk. jó tanári 14 Osvald Imre Nagykanizsa 1909 rk. elégs. tengerész 15 Pauk László Tapolca 1910 izr. jeles tisztv. 16 Paulini Béla Gyenesdiás (Zala.) 1910 ág. ev. elégs. bány.m. 17 Rőmer Andor Öcsény (Tolna m.) 1908 izr. jó tisztv. 18 Rőmer Sándor Öcsény (Tolna m.) 1909 izr. jó tisztv. 19 Szabó István Zalaegerszeg 1909 rk. elégs tisztv. 20 Székely Sándor Nagykanizsa 1910 izr. [ó ipari 21 Szirtes István Marcali (Som m.) 1909 izr. elégs. tisztv. 22 Waldmann Ernő Betlen (Szol.-Dob.) 1910 izr. javít. tisztv. 23 Weisz Miklós Nagykanizsa 1910 izr. jó tisztv. 24 Wellisch László Baja 1910 izr. elégs. tisztv. 25 Wortmann Ferenc Nagykanizsa 1910 izr. elégs. tisztv. 26 Wrabel Győző Szombathely 1904 rk. ismétel tisztv. 39 Az érettségi Írásbeli vizsgálatok tételei a következők voltak: 1. Magyar fogalmazás: A kivitel előmozdításának eszközei. jeles 3, jó 10, elégséges 11, elégtelen 2. 2. Német nyelv: Von den Steuern. jeles 4, jó 3, elégséges 19. 3. Német kereskedelmi levelezés a) A Stella Kötő-Szövőgyár, Nagykanizsa 1928. április 20-án ír A. Stefa-noviesnak, Varasd. Kívánsága szerint küldenek neki mintagyüjteményt gyártmányaikból. Az árúk árát a csatolt jegyzék mutatja, az árak pengőben értendők ab Nagykanizsa és az esetleges biztosítás is a vevőt terheli. Kiegyenlités készpénzben 5% skontóval vagy három havi elfogadvánnyal. b) Varasd 25-én válaszol. A feltételeket elfogadja és próbakép megrendeli a mellékelt lapon felsorolt árúkat. A számla összegéért megállapodásuk szerint 3 hóra intézzenek rá. jeles 5, jó 5, elégséges 16. 4. Francia kereskedelmi levelezés: a) Reichenfeld Győző, Nagykanizsa 1928. január 10-én ír az Office Central de Semences Sélectionnées-nak, Lyon és kéri, hogy közöljék vele a nemesitett búza és rozs vetőmagok árát. b) Ugyanő január 20-án az árjegyzék alapján megrendel 65 q rozs nemesített vetőmagot. Egyidejűleg átutalt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank utján 46540 frt. jeles 4, jó 6, elégséges 15, elégtelen 1. 5. Magyar kereskedelmi levelezés: a) 1928. június 1. Braunfeld Róbert, Nagykanizsa ajánlkozik Ziffka Ferenc, Bécs, kozmetikai cikkeinek eladására. Feltételei: ügynöki dij 3% és a költségek megtérítése. b) 1928. június 8. Ziffka a Magyar Tudakozódó Irodánál Budapesten felvilágosítást kér Braunfeldről: vagyoni helyzetét és megbízhatóságát illetőleg. c) 1928. június 12. A tudakozódó iroda kedvező felvilágosítással szolgál. d) 1928. június 20. Ziffka Braunfeld ajánlatát elfogadja. Kiköti még, hogy Braunfeld más céget nem képviselhet, hitelbe az árút nem adhatja. Küld neki árjegyzéket és egyéb nyomtatványokat. e) 1928. július 10. Braunfeld különféle megrendeléseket küld és kéri azoknak mielőbbi pontos lebonyolítását. Egy teljes raktár felszerelését célravezetőnek tartja. Jeles 2, jó 8, elégséges 14, elégtelen 2. 6. Kereskedelmi számtan: Révész és Sándor budapesti gabonabizományos Nagy Dezső helybeli gabonacéggel kölcsönös megbizásból a következő ügyleteket bonyolttják le: Április 1-én R. & S. intéz N. D.-re 10.000 P lej. 3 hó azt N. B. bizományos 40 javára irja. 4-én N. D. felad 150 q bizományban vásárolt búzát á 32\'90, költség 27\'40, a fuvarlevél másolatára R. & S. terhére a Bankegyesület kifizet 4100 P-t; ugyanakkor megbízást ad, hogy saját számlájára adjon el 300 q búzát lim. 33"50. 6-án R. & S. a búzát 33\'55-ért adta el, költség 1%, Va. per IV. 13. 8-án N. D. saját számlára vásároltat 400 q tengerit lim. 27\'20 és felkéri, hogy irányítsa azt Szobra. 14-én a vétel 27\'20-al történt l°/o költség, egyéb kiadás 46\'40 P. 16-án N. D. küldet Wienbe 160 S kifizetést. R. & S. átutal bizományi rozsvételre 4000 — P-t. 18-án N. B- intéztet Prágára a szállított tengeri V* része erejéig lej. 2 hét á 185 e K per q. 20-án R. & S. a S-t a 80 45 2%, a e K-t á 16\'95-el számolja el, 2700 költség. 25-én N. D. felad 150 q rozsot á 30.- költsége 22 40 P. 28-án R. & S. prágai üzletfelének kifogásoló levelét küldi, a szállított búzánál 100 q után á 70 fillér bonifikáeióval megterheli. 30-án R. & S. visszaküldi a 10.000 P-s 2 hó múlva lejáró váltót és elszámolnak. Kamatláb: R. & S. az N. D. bizományi számláján 672-t, 8V2°/o-ot, az N. D. saját számlájára llV2°/o, 6V2°/o-ot számít, az egyenleget N. D. javára befizeti a Magyar Általános Hitelbank budapesti főintézeténél. Elkészítendő az elszámolás. jeles 7, jó 13, elégséges 5, elégtelen 1. 7. Könyvvitel: 1928. június 1. Szigetvári és Berger, Nagykanizsa közkereseti társaságot alapítanak: Szigetvári betéte 45.000\' — P készpénzben, Berger átengedi a Hitelintézet R.-T.-nál fennálló követelését 35.000 — P-t lej. május 31. 2-án. Berendezés vétele kp. 2520 — P; üzletbér fizetése 2 hóra 400\'— P. 8-án. Vétel fele részben készpénz ellenében, felében a Hitelintézetre szóló utalvány ellenében 400 q tengeri a 21\'20 és 800 q rozs a 28\'40. Költségek fizetve á 24 fillér per q. 12-én. Veszünk közös számlára Goldmann Testvérekkel, Keszthely 1000 q búzát a 33\'50; erre fizetünk kp-ben 20.000 — P-t, a többiről egy havi elfogad-ványt adunk. 14-én. Részestársunk átutal javunkra a Hitelintézethez 15.000 P-t. 18-án. Eladtunk Kelen jánosnak, Helyben 400 q rozsot á 29\'20, 2 havi hitelre és 600 q búzát á 34\'50, 2 havi elfogadvány ellenében. 22-én. A fennmaradó közös búzát átvesszük saját számlánkra á 34 P. 25-én. A társak mindegyike felvesz 200 P-t. 27-én. Leszámolunk részestársunkkal, lebonyolító jutalék javunkra lV4°/0\' költség 63\'17,. részestársunk követelését megbízásunkból a Hitelintézet elégíti ki. 30-án. Üzleti költség a hó folyamán 23350 P. Lezárjuk a Hitelintézet folyószámláját, kamat 7°/o, jutalék 1/2 %n> költség 8 P. Zárás június 30-án. Tengeri á 22\'50; rozs á 28; buza á 34; az üzletbér fele átmenő; berendezés értéke 2500 P. A tiszta nyereség a tagok rendelkezésére áll. jeles 7, jó 4, elégséges 14, elégtelen 1. 41 XIV. A rendes tanulók összefoglaló statisztikai adatai az 1827/28. iskolai évben. Csoport A kimutatás tárgya I- 1 11. | 111. | IV. össze- é V f o 1 y a m sen A rendes tanulók száma: Felvétetett .................. Kimaradt .................. Kizáratott ... \' ... Osztályozatlan maradt ... 50 2 40 1 36 1 27 1 153 4 1 Születési évük: 1914-ben ... ... ... ... •...... 1913-ban ... ......... — .... . 1912-ben .................. 1911-ben ............ ....... 1910-ben .................. 1909-ben .................. 1908-ban .................. 1907-ben .................. 1906-ban .................. 1905-ben .................. l 11 18 10 8 12 10 11 4 2 15 9 7 2 2 13 11 3 1 11 30 35 41 22 7 2 Vallásuk: Izraelita ... —........— Római katholikus ............ Református...... ............ Ágostai evangélikus ... ......... Görög katholikus ... ......... 14 32 2 11 21 2 5 9 24 1 1 19 6 2 53 83 5 7 1 Anyanyelvük és nyelvismerésük: Magyar ...... ...... ...... Németül beszél............... Horvátul beszél............... Tótul beszél ... ............ Szerbül beszél............ ... 48 3 2 1 1 39 3 3 35 1 1 27 4 1 149 11 6 1 1 Szüleik állandó lakása: Nagykanizsai ... ............ Más zalamegyei ............ Somogymegyei............... Baranyamegyei......... ...... Veszprémmegyei ...... ...... Vasmegyei.................. Tolnamegyei ............... Elcsatolt terület............... 30 6 12 28 3 5 1 1 1 24 5 5 1 14 3 6 1 1 2 96 17 28 1 1 1 4 1 Szüleik foglalkozása : Őstermelő és őstermelő alkalmazott Önálló iparos (gyáros v. ipari alk.) Önálló kereskedő v. ker. alkalmazott Köztisztviselő (nyugdijas, áll. vaSuti tiszt, tanár, tanitó, katonatiszt ... Egyéb közalkalmazott, postai, vasúti v. katonai altiszt ... — ...... Orvos, ügyvéd, v. más értelmiségü Magánzó és egyéb ... — ...... 4 19 15 4 4 2 3 4 7 13 9 3 3 9 5 8 4 1 5 5 10 3 3 1 5 10 37 37 28 20 2 15 Előmenetelük: Jeles rendű — ......... — Jó rendű .................. Elégséges rendű ............ Egy tárgyból elégtelen ......... Két tárgyból elégtelen ......... Több tárgyból elégtelen, ismétlő___ 1 9 20 5 7 6 5 19 2 8 5 1 4 18 6 6 2 6 18 4 24 75 13 21 11 Magaviselet: Példás..................... Jó ,- .................. Szabályszerű ............... Kevésbé szabályszerű ......... 33 14 1 32 7 24 11 21 5 110 37 1 Milyen rendkívüli tárgyat hányan tanultak: Gépírás .................. Szépírás ............ ...... 48 24 9 33 48 42 Kimutatás az 1927/28. iskolai év folyamán magánvizsgálati engedélyt nyert és vizsgálatot tett magánvizsgázókról. Csoport A kimutatás tárgya I. | II. | III. | IV. évfolyam Összesen Magánvizsgálati engedélyt nyertek: Szeptember hóra ......... December hóra............... Június hóra ... ___ ......... 1 2 1 1 1 1 1 2 1 5 Magánvizsgálatot tett magánvizsgázók születési éve: 1890-ben ...... .... ......... 1893-ban .........•......... 1900-ban ... ............... 1904-ben .................. 1807-ben .................. 1908-ban .................. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 vallása: Izraelita Római lcatholikus ............ Református ... ... _ 1 1 1 3 1 « "t O) anyanyelye: Magyar ... ....... ... ... Német.................. ... Németül tud ...... ......... 1 2 3 1 7 állandó lakása: Nngykanizsa 1 2 3 1 7 előmenetele: Jeles rendű Jó-rendű ............ Elégséges-rendű ............ Egy tárgyból elégtelen ......... Két tárgyból elégtelen Több tárgyból elégtelen- l.;l 1 - I 1 2 2 1 11-111 i rn i foglalkozása : Városi tisztviselő ...... Postai segédtiszt ... ......... M. kir. honvéd ... Pénzügyi szemlész ... írnok ... Kereskedő segéd í 1 1 1 1 1 1 i i i i 2 1 Összesítő statisztika a felvett rendes tanulókról és magánvizsgálati engedélyt nyert magánvizsgázókról. I. II. 111. IV. Össze- • é v f o 1 y a m sen A felvett rendes tanulók és magánvizs- gálati engedélyt nyert tanulók száma 51 42 39 29 161 Osztályozott rendes és magántanulók száma ..................... 49 41 38 27 155 43 XV. Tudnivalók a jövő tanévre. Az 1928/29. iskolai évre a beírásokat a kir. főigazgatóság 1680/1928. sz. engedélye alapján mind a négy évfolyamban f. évi június 29-én tartjuk meg. Szeptember 3., 4. és 5-én folytatjuk a beírásokat, ha addig a létszám be nem telik. Minden beiratkozott tanuló köteles e napokon az igazgatóságnál jelentkezni. A felvételre minden tanulónak személyesen kell jelentkeznie, sőt az l. évfolyamban, vagy ujonann beiratkozó tanulónak szülője, vagy helyettese kíséretében. Az l. évfolyamba való felvételhez szükséges okmányok: 1. a gimnázium-, reál-, vagy polgári iskola IV. osztályának sikerrel való elvégzését igazoló bizonyítvány, 2. születési anyakönyvi kivonat és annak, aki az 1927/28,-i tanévben nem járt nyilvános iskolába erkölcsi bizonyítvány is. A felsőbb évfolyamba való felvételhez az előző alacsonyabb évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány szükséges. A felvételi díj 25 P. Ebben az összegben a beírási dijon és a szokott mellékdijakon kivül (ifjúsági könyvtár, értesítő díj, segítőegyesületi díj stb.) a nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól előírt összes díjak (filmdíj, tanárok háza stb.)., és az ellenőrző-könyvecske ára is bennfoglaltatik. A felvételi dij a beíráskor fizetendő és ennek fizetése alól senki sem menthető fel. Az évi tandij 176 P. Az első negyedévi tandíj a beírás alkalmával, a második december 15-ig, a harmadik március l-ig, a negyedik pedig május 15-ig fizetendő be a hitközség pénztárába. A beírt tanuló köteles az egész évi tandijat akkor is megfizetni, ha az év folyamán bármily okból is kimaradna az iskolából. Tandíjmentességért augusztus 15-ig lehet a nagykanizsai izr. hitközség iskolai szakosztályához folyamodni. A kérvényhez az iskolai bizonyítvány másolatát és szegénységi, vagy vagyontalansági bizonyítványt kell mellékelni. Vidékről vasúton való iskolába járásra az igazgató ad engedélyt- Ezt az érdekelt szülőknek a beíráskor kell kérniök. Megjegyezzük, hogy ezt az engedélyt kivételes esetekben csak jó előmenetelű tanuló kaphatja meg. Kérjük a vidéki szülőket, hogy fiaik elhelyezésénél az igazgató és a tanári kar tanácsát kikérjék, mert a tanulók gyenge előmenetelének gyakran a meg nem felelő környezet az oka. A kosztadó helyeket az iskola állandóan ellenőrzi. A javító- és pótvizsgálatok augusztus 31-én reggel 8 órakor kezdődnek. A javító vizsgálatra utasított tanulók iskolai bizonyítványaikat augusztus 25-ig kötelesek az igazgatósághoz beadni. Az 1298/29. iskolai évben használandó tankönyvek jegyzékét még nem közölhetjük, mert a tananyagban valószinüleg változások lesznek még és a tankönyvek változtatásának a kérdésével a tanári testület csak június 28.-i év-záró értekezletén foglalkozik. Tanulóink könyveket tehát csakis az iskolai év elején szerezzék be, amikor a teljes könyvjegyzék rendelkezésre áll majd. Magán vizsgázók. A nm- vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak 12046/1928. sz. rendelete értelmében az 1928/29,-i tanévtől kezdődőleg magánvizsgálati engedélyt csak a felső ker. iskolák kir. főigazgatósága adhat. A magánvizsgálatok székhelyéül az idézett rendelet az 1928/29., és 1929/30,-i iskolai évek tartamára Budapestet, Debrecent és Győrt jelölte ki. A kir. főigazgatóságtól engedélyt nyert magánvizsgázók tehát a jövőben csak az említett helyeken működő bizottságok előtt vizsgázhatnak. E szabály alól kivétetnek azok a magántanulók, akik már e rendelet, megjelenése előtt kaptak magánvizsgálati engedélyt; valamint azok a magán- 44 tanulók, akik már tettek felső ker. iskolában magánvizsgálatot. E tanulók abban az intézetben bocsáthatók magánvizsgálatra, ahová engedélyt nyertek, illetőleg az előző magánvizsgálatot tették- Az ilyen tanulóknak a magánvizsgálatot az iskolai év végére továbbra is az illető iskola tanári testülete engedélyezi, ha a folyamodó a szabályszerű követelményeknek minden tekintetben megfelel. Magánvizsgálati terminusok szeptember, december és június. A kérvényeket 5 hónappal a kért terminus előtt kell az illetékes hatóságnál benyújtani. A kérvény benyújtásával egyidejűleg a szabályszerű felvételi dij, az évi tandij fele és a magánvizsgálati dij is befizetendő. Különben a magánvizsgálatokra vonatkozó minden kérdésben felvilágosítást az iskola igazgatósága szívesen ad. 45 XVI. Jelentés a női kereskedelmi szaktanfolyamról. A felső kereskedelmi iskolával kapcsolatos, de teljesen különálló épületben elhelyezett női kereskedelmi szaktanfolyamot a nm. vallás és közoktatásügyi miniszter úrnak 42484/1927. VI. sz- engedélye alapján 1927. szeptember 15-én nyitottuk meg. Beiratkozott 32 tanuló, akik a tanfolyamot a tanév befejezéséig 1928. június 25-ig rendesen látogatták. A beiratkozott tanulók közül 31 a polgári iskola IV. osztályának sikeres elvégzése után jelentkezett felvételre, 1 tanulót pedig felvételi vizsga alapján vettünk fel. A női kereskedelmi szaktanfolyam célja ama kereskedelmi ismereteknek és gyakorlati ügyességeknek az elsajátítása, amelyre a nőknek az irodai életben szükségük lehet. Nagykanizsán a tanfolyam továbbnevelő intézet is, mert magasabbfokú leányiskola hiányában fontos nevelő munkát is végez. A tanfolyam feladatának megfelelően a következő tárgyakat tanítottuk: magyar nyelv és helyesírás, kereskedelmi számtan, könyvviteltan, gyorsírás, szépírás és gépírás. Figyelembe véve a rendelkezésünkre álló rövid tanulmányi időt, az eredmény megfelelő volt, mert a tanfolyam jelzett célját megközelítette. A fegyelmi állapot kifogástalan volt, apróbb fegyelmi vétségek is nagyon ritkán fordultak elő. A szaktanfolyam befejezése előtt a tanulók összefoglaló írásbeli dolgozatokat készítettek. A szóbeli vizsgálatot a tanulmányi tanács elnökének, Ötvös Emil ny. állampénztári főigazgatónak elnöklete alatt június 25-én tartottuk meg. A 31 vizsgázott tanuló közül megfelelt 28, 1—2 tárgyból javítóvizsgálatra utasítottunk 3 tanulót. A női kereskedelmi szaktanfolyam tanulói az 1927/28. iskolai évben. Tanfolyamfőnök: Surányi Gyula. Balog Berta Nagykanizsa Bogdán Gizella „ Döme Anna „ Erős Mária „ 5 Garzó Klotild „ Gerencséf Ilona „ Havas Boriska „ Heffer Margit „ Hiedl Anna „ 10 lváncsics_ Mária „ Katona Éva Balatonboglár Kisfaludi Stefánia Nagykanizsa Kompetár Mária „ Leitner Rózsi „ 15 Márffy Anna Oszterer Erzsébet „ Pálovics Margit Nagykanizsa Perlsz Mária „ Pozsgai Ilona „ 20 Radics Hona „ Sattler Irma „ Schiller Katalin „ Skerlák Erzsébet „ Steiner Zsuzsánna „ 25 Stern Rózsa „ Szakácsics Margit „ Szűcs Klára Tapolca Táncsics Magdolna Nagykanizsa Taschner Ida „ 30 Tóth Mária Babócsa Vadász Judit Nagykanizsa Weisz jolán „ 46 A tantárgyak felosztása a női kereskedelmi szaktanfolyamban az 1927/28. iskolai évben. Tantárgy Heti óiák Tanár neve Magyar nyelv 2 Domány Ármin, felső ker. isk. tanár Német nyelv és levelezés 2 Neufeld Sjmon, felső ker. isk. tanár Domány Ármin, felső ker. isk. tanár Kereskedelmi levelezés és a kereskedelem alapismeretei 2 Balog Dávid, igazgató Könyvviteltan 3 Abádi Imre, felső ker. isk. tanár Számtan 3 Marosi Géza, felső ker. isk. tanár Gépírás 5 Csonták Erzsébet, megbiz. tanítónő Gyorsírás 5 Surányi Gyula, felső ker. isk. tanár Szépírás 1 Abádi Imre, felső ker. isk. tanár Hittan 1 Mátés Hilár és dr. Winkler Ernő hitoktatók 24 47 1927/28. iskolai év. A női kereskedelmi szaktanfolyam statisztikai kimutatása. Csoport A kimutatás tárgya Szám Iskola látogatás Beiratkozott összesen .................. Kimaradt ........................... Záróvizsgálatot tett... ... ... ............ 32 31 A felvett tanulók vallása Római katholikus ...... ... ... ......... Izraelita ............... ............ Ágostai evangélikus .................. 20 12 Anyanyelve Magyar Német... ........................ ... 32 A felvétel alapja: A polgári iskola IV. osztályú bizonyitvány ... A leánygimnázium IV. „ „ 30 2 A szülő vagy gyám lakhelye Nagykanizsai ............... ......... Vidéki ............... ............ 29 3 A szülő vagy gyám polgári állása Önálló kereskedő ......... ... ......... Kereskedelmi alkalmazott ............... Önálló iparos... ... ... ......... ... ... Vasúti akalmazott ..................... Ipari alkalmazott ......... ......... ... Köztisztviselő ........................ Tanár, tanitó ......... ......... ...... Magánzó ..................... — ... 7 1 5 4 4 6 1 4 Életkor: 14 éves 15 „ ...... ... - - ............ 16 „ - - - - - ............ 17 „ ........................... 18 „ .................- ......... 3 16 11 1 1 A nagykanizsai női kereskedelmi szaktanfolyamban használandó tankönyvek jegyzéke az 1928/29. iskolai évben. 1. Koltai-Zilahi: írásművek elmélete 1. rész. 2. Timár Dezső: Könyvviteli példatár. 3. Schack-Wirker: Magyar kereskedelmi levelezés. 4. Dr. Radnai Béla: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve. 5. Vajda: Szépirási minták. 6. Schack-Vince: Német olvasókönyv és nyelvgyakorló. 7. Görög Emil: Német ker. levelezés. Tudnivalók az 1928/29. iskolai évre. A női kereskedelmi szaktanfolyam az 1928/29. iskolai évben is megnyilik. A beirásokat f. évi június hó 29-én és szeptember 3.. 4. és 5-én tartjuk meg. A felvételnél igazolni kell, hogy a jelentkező a polgári vagy a középiskola iV. osztályát sikeresen elvégezte. 15 évnél idősebb tanuló felvételi vizsga alapján is felvehető. A beiratáskor 2\'— pengő értesitő dij és a 144\'— pengő évi tandíjnak a negyedrésze, azaz 36\'— pengő, összesen 38 — pengő fizetendő. A beírt tanuló köteles az egész évi tandijat akkor is megfizetni, ha az év folyamán bármily okból is kimaradna az iskolából. Tandijmentességért a tanári testülethez lehet folyamodni. A kérvényhez az iskolai bizonyitvány másolatát és szegénységi bizonyitványt kell mellékelni. Az évvégi vizsgadij 50\'— pengő, amely havi részletekben is fizethető. A vizsgadij fizetése alól felmentésnek helye nincs. TARTALOMJEGYZÉK. Oldal. I. Dr. Villányi Henrik ... ... ............ ............3 II. Székfoglaló ........................... — 5 III. Igazgatói jelentés az 1927/28.-Í iskolai tanévről ... ... 7 IV. Felettes hatóságok ... ............ ..................14 V. A tantestület társadalmi és irodalmi munkássága ... ... 16 VI. A végzett tanitási anyag rövid áttekintése ..................16 VII. Az 1927/28,-i tanévben használt tankönyvek jegyzéke ... 20 VIII. Könyv- és szertárak gyarapodása és jelen állapota ... 22 IX. Az ifjúsági egyesületek működése ..............................24 X. Adományozók ........................ ... 28 XI. Húsvéti tanulmányutunk ... — .............................29 XII. A rendes tanulók és magánvizsgázók névsora ... ... 33 XIII. Érettségi vizsgálatok ........................ 38 XIV. A rendes tanulók összefoglaló statisztikai adatai az 1927/28. iskolai évben. .................. — 41 XV. Tudnivalók a jövő tanévre ... ............................43 XVI. Jelentés a női kereskedelmi szaktanfolyamról ... ... 45 |
