* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.14 MB | |
| 2018-06-26 14:42:40 | |
 | |||||||
Nyilvános  370 | 1108 | Rövid leírás | Teljes leírás (142.29 KB) | A Nagykanizsai Városi Négyévfolyamú Fiú Felső Kereskedelmi Iskola értesítője az 1938-1939. iskolai évről. az intézet fennállásának 82. évében Közzétette: Balog Dávid A Felső Kereskedelmi Iskola igazgatója. Nagykanizsa, 1939. Kiadta az iskola igazgatósága: Csengery-út 10. szám - telefon 375 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A NAGYKANIZSAI VÁROSI NÉGYÉVFOLYAMÚ FIŰ FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1938-39. ISKOLAI ÉVRŐL. AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 82. ÉVÉBEN KÖZZÉTETTE: BALOG DÁVID a felső kereskedelmi iskola igazgatója. NAGYKANIZSA, 1939. Kiadta az iskola igazgatósága: Csengery-út 10. sz. TELEFON: 375. ---■ A NAGYKANIZSAI VÁROSI NÉGYÉVFOLYAMÚ FIÚ FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1938—39. ISKOLAI ÉVRŐL. AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 82. ÉVÉBEN KÖZZÉTETTE: BALOG DÁVID A FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA IGAZGATÓJA. NAGYKANIZSA, 1939. Kiadta az iskola igazgatósága: Csengery-út 10. sz. TELEFON : 375. \\V 2 REV 98 i. REV 2010 Iskolánk múltja. Iskolánk 1857 szeptemberében indult meg 54 tanulóval. Első otthonunk a Zrínyi Miklós-utca 44. sz. házban volt. Mai épületébe 1899-ben költözött az iskola. Tankerületünk eddigi főigazgatói: Sásdy Schack Béla dr. (1889— 1913), Kirchner Béla (1913—1923), Trautmann Henrik dr. (1923-1926), Kritza István (1926—1928), Szakáll Zsigmond dr. (1928—1936), Liber Béla dr. (1936—). Iskolánk eddigi igazgatói: Eichberg Adolf (1857—1883), Bún Samu (1883—1916), Villányi Henrik dr. (1916-1927), Balog Dávid (1927—). Iskolánknál eddig működött rendes és helyettes tanárok: Abádi Jakab (1925—), Balog Dávid (1902—1927), Beke Ferenc (1932—), Borsa Béla (1933—), Domány Ármin (1899—1932), Elek Mór (1910-1922), Holló János (1937—), Kárpáti Manó (1892—1899), Markovits Dávid (1900—1910), Marosi Géza (1922—), Nádor Simon (1920—), Somosi Vilmos (1892—1901), Surányi Gyula (1923—), Szabó Lajos dr. (1922-1923), Vidor Salamon (1891—1897), Villányi Henrik dr. (1891—1916). Iskolánknál eddig működött óraadó tanárok: Balla Mózes (1896), Bencze László (1922—23), Farkas József (1920), Gestetner Jenő (1919), Halász Pál dr. (1920—23), Hévizi János (1891), Hoffmann Mór (1891— 92), Jellinek Márk (1914—18), Kalcsok Leó (1894—98), Karcag Rezső dr. (1924), Kertész József (1914—18), Kozár Ferenc (1891—93), Krámer Lajos (1916-31), László Vilmos (1915-19), Lázár Artúr (1932—37), Mácska Lajos (1891-92), Müller Vilmos (1899), Neumann Henrik dr. (1928—), Ney Hugó dr. (1921—22), Niessner Viktor (1922—31), Perger József (1898), Poór János (1893—95), Rácz Lajos (1914—18), Rosenberg Mór dr. (1893—1931), Schwarz Adolf dr. (1892—95), Schultz Ernő (1898), Szabó István dr. (1924—27), Szőllősi Arnold (1901), Telegdi Bernát (1932), Vegele Károly (1924), Vermes Aladár (1927-), Vörös Cyrill dr. (1897— 98) és Wery Hugó (1917—18). Iskolánk volt tanárai közül munkásságukkal és irodalmi működésükkel érdemeket szereztek: Bún Samu, kir. tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja, a könyvviteltan jeles művelője, tankönyvíró és Villányi Henrik dr., a Zalai Közlöny szerkesztője (1896 — 1910), több értékes pedagógiai és történeti munkát írt. (Das sociale Prinzip der Paedagogik, Sorozatos adalékok Nagykanizsa város történetéhez és kultúrintézményei alapításához stb.) Volt tanítványaink közül kitűntek: Bún József, a Magy. Leszámítoló és Pénzváltó Bank vezérigazgatója, Schwarz Alfréd a Wiener Bankverein nyug. vezérigazgatója, Gellért Arnold, a Wiener Bankverein h. vezérigazgatója, Hűvös Rezső, a Magy. Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatója, Kondor Mihály a Magy. Általános Takarékpénztár igazgatója, Piszár József, a Pénzintézeti Központ aligazgatója, Behek Ernő, a Magy Leszámítoló és Pénzváltó Bank aligazgatója, Hudi József, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szegedi fiókfőnöke és még számosan. VITÉZ SZABADI BÉLA 4 IX, vitéz Szabadi Béla A világháborúban elesett 48 dicső hősünk neve ékesíti azokat a márványtáblákat, amelyeket a kegyelet és hála 1922. szeptember 8-án iskolánk dísztermének falába helyezett el. A kötelességteljesítés mintaképei voltak valamennyien, érdemesek arra, hogy nevük aranybetükkel legyen az iskola történetében megörökítve. Fájdalom, számuk megszaporodott. 1939. április 8-án kisértük utolsó útjára iskolánk volt növendékét, a kárpátaljai harcokban hősi halált halt, vitéz Szabadi Bélát. Példaadó elődöknek méltó utódja volt. A legfelsőbb parancsnak nagy lelkesedéssel és örömmel engedelmeskedett, mert a magasztos cél mellett eltörpült előtte minden szenvedés és a legnagyobb áldozat, az emberi élet is. A magyar feltámadás szent ügyének meggyőződéses és tántoríthatatlan bajnoka volt, aki hősies magalartásával és akadályt nem ismerő bátorságával bizonyította be, hogy megérdemli a nevet, amelyet viselt. Szakasza élén, az ellenség tüzében vitte előre a zászlót, hogy az ezeréves határokon, a Kárpátok ormán hirdesse a szentistváni gondolat államalkotó erejét, a magyar vitézséget és élniakarást. Az eszme, amelyért a 17. honvédgyalogezred hős zászlósa legdrágább kincsét, életét, áldozta fel, testet öltött. Kárpátalja ismét a mienk és az is marad örökké. Az elmúlás okozta fájdalmat most már a büszkeség érzete váltja fel. Büszkeség tölti el az iskolát, mert megdicsőült tanítványa igazolta, hogy növendékeit az elődök szellemében és úgy neveli, hogy őket a hazaszeretet szent érzése és az a tudat hassa át, hogy a Haza minden előtt. Nagykanizsa városa hős fiát illő gyászpompával temette el. Siratta a város apraja-nagyja. Méltóan vette ki részét a gyászból iskolánk is. Koszorút helyeztünk ravatalára, végtisztességén a tanári testület vezetésével megjelent az intézet tanulóifjúsága, a sírnál pedig az iskola és A Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetsége nevében Boda Károly dr. mondott emelkedett szellemű és gondolatokban gazdag búcsúzót. Vitéz Szabadi Béla mulandó teste megsemmisülhet, de hősi halálával megszentelt emléke az utódok okulására él és élni fog abban az iskolában is, amelynek szeretett és felejthetetlen növendéke volt. Nyugodjék békében! 5 IX, Ünnepi beszéd. Elmondotta a Felvidék magyarlakta területeinek visszacsatolása alkalmából 1938. november 5-én rendezett iskolai ünnepélyen Surányi Gyula tanár. Kedves Tanuló Ifjak! Halottak napja mindenkor az elmúlás komor gondolatával tölti meg a lelkeket, de e komorságot a hit ereje mindenkor meg is enyhíti a feltámadás biztos reményével. Ezelőtt húsz esztendővel azonban: az 1918-dik év halottak napja, amikor az őszi rózsák hervadt levelei a legsötétebb gyászlepellel borították be a magyar avart, az a szörnyű halottak napja e vigasztaló reményt is kiölte a magyar szívekből és nem hagyott azokban egyebet, mint a kétség és reménytelenség fojtogató ködét. Ezerkilencszáztizennyolc halottak napján a magyar nemzet ezer év viharával dacoló ereje tört derékba. A forradalom, miként az áradat felszínre dobta az emberiség szemetjét, mely lábbal taposta mindazt, mit eddig szentnek hitt a magyar, s prédára vetette az ősök vérével megáztatott örökségét, az ország területi egységét. Úgy látszott, hogy a végzet beteljesülése jár a romok felett, s a gonoszság teljes egészében csak akkor tárult elénk, amikor magunkra döbbenve látnunk kellett, hogy mindé pusztulást nem az ellenség ereje, nem is a magyar vitézség elhalványulás idézte fel, de a minden pokloktól sugalmazott nemzeti öngyilkosság ásta meg a sírt, hogy abba két év múlva Trianon a nemzetet örökre eltemesse. És ma, ezerkilencszázharmincnyolc halottak napján eltűnt leikünkről a reménytelen komorság és örvendezünk. Örvendezünk, mert felpattant a sír, az örök időkre szánt bilincsek megrozsdásodva szertehúllottak, hogy halottak napján helyet engedjenek a legszebb magyar feltámadásnak. így lett ezerkilencszázharmincnyolc halottak napja új március tizenötödike. Új szabadság napja, mert e napon is magyarok rabsága, magyarok gyötrő megalázottsága, szóval fel nem mérhető szenvedése ért véget. Igaz, hogy e kálváriás útnak még csak a kisebbik részét hagytuk magunk mögött, hiszen 191.000 km.2 elszakított területünkből még csak tizenkét és félezer km.2 terület, 3 5 millió magyar vérünknek nem egészen egy harmada került vissza, de ami mégis örömtűzek gyújtására visz bennünket, ami magasra emeli bizalmunkat, az abban keresendő, hogy a népi és történelmi jog húsz évnek gyötrő szenvedése után bevágta a magyar feltámadás útját, melyre egy félévvel ezelőtt komolyan még csak gondolni is nehéz volt. Ne higyje azonban senki, hogy a Gondviselés merő ajándékba adta nekünk e napot; lemondásokkal beszegett úton haladva soha nem lankadó munkánk és kitartásunk döbbentette rá a világ jobbik felének a lelkiismeretét arra a tudatra, hogy itt Európának e leginkább viharjárta területén van egy nép, mely bukásában is nagynak tudott maradni. Van itt egy maroknyi kicsi nemzet, melynek, mint a római konzul tette Cannae után, köszönetet kell mondani, hogy kétségbe nem esett hazája sorsa felett, lelkében meg nem hasadt, s bár kiforgatták mindenéből, nemzeti öntudatától meg nem foszthatták s e nemzeti öntudattól vezetve továbbra is tényezője maradt az európai nemzetek közösségének és azt a szerepet, melyet a Duna medencéjében ezer éven át betöltött, rajta kívül a jövőben sem tudja senki más betölteni. Ezerkilencszáztizennyolctól ezerkilencszázharmincnyolcig mindössze húsz esztendő telt el. Lélegzetvételre szánt rövid idő az emberiség történetében! De e húsz esztendő örök időkre intő példa marad az egymást váltogató magyar nemzedéknek. Örök időkre intő példa marad az a darabokra tépett Csonka-Magyarország, mely minden oldalról megtépett és védtelen határaival azokért a szolgálatokért, melyeket ezer éven át teljesített Európának és rajta keresztül az egész emberiségnek, most meggyalázva, soha be nem hegedő sebeivel küldte tetemrehivását a világ négy tája felé. Örök időkre intő példa marad az a három és félmillió magyar testvér, kiket idegen járom alá taszított a bűn és tűrő könnyelműség. De ez örömünnepünkben ne találjon hangot a keserű panasz! Legyen e pillanat a mélységes megilletődés és hála perce elsősorban a magyarok Istene, azután mindazok iránt, kik nekünk e perc megszerzésében segítettek. Legyünk hálásak az újból magyar kalászt ringató minden rögért, az újra magyar imára hívó harangszóért, az utat beszegő színes virágszálért. S mikor e napon Kassa a Rákóciakról, Munkács a Zrínyi Ilonákról, Komárom a negyvennyolcas herosokról* beszél, ne feledkezzünk meg arról, hogy ők mire tanítanak. Ne feledjük, hogy sohasem jutottunk volna a trianoni elesettség sötétjébe, ha lelkünk odatapadt volna ehhez a tanításhoz és ez vezetett volna minden cselekedetünkben. Ha tévedtünk, meg-bűnhődtüok, húsz évi szenvedésünk engesztelje ki a multat, s felismerve kötelességeinket kezdjünk új életet magyar akarással! A bécsi döntés nyissa fel szemünket, mert eszerint nem vagyunk pusztúlásra itélt nemzet, de legyen gondunk rája és úgy forgassuk a magunk dolgát, hogy ez legyen az utolsó döntés, mit rólunk és felőlünk Bécsben mondanak ki. Mindenekelőtt váltsuk életté a kereszténységet, mint Prohászka mondja, mert így lesz az életünk a gyűlölködés helyett a szeretet hordozója és legyünk a kötelességteljesítés elszánt harcosai, akár a haza, akár embertársunk kéri e szolgálatot. Szeressük a munkát, akár a mezőn, akár a műhelyben, vagy a hivatal asztalánál teljesítjük, s váljék vérünkké a tudat, hogy e munka verítékében születik újra a régi Magyarország. IV. Igazgatói jelentés az 1938/1939. iskolai évről. Az iskolai év megnyitása. Az 1938/39. tanév a tanári testület alakuló értekezletével 1938. augusztus 31-én kezdődött. A javító vizsgálatokat szeptember 1-én tartottuk meg. Javító vizsgálatra jelentkezett 38 tanuló. Nem felelt meg, tehát osztályismétlésre utasítottunk 8 tanulót. A június 20. és 21-én megkezdett beírásokat szeptember 2. és 3-án folytattuk. Az I. évfolyamba 45, a II. évfolyamba 52, a III. évfolyamba 42, a IV. évfolyamba 27, összesen 166 tanuló iratkozott be. A beírt tanulók száma 19-cel kevesebb volt, mint az előző tanévben. Főképpen az I. 7 évfolyam létszáma csökkent. Az I., II. és III. évfolyamba a szabályszerű létszámon felül beírt 19 tanuló felvételét a Tankerületi Kir. Főigazgatóság engedélyezte. A beírt tanulók közül kimaradt az I. évfolyamból 5, a II. évfolyamból 7, a III. évfolyamból 3, összesen 15 tanuló és így a létszám az iskolai év végén 151 tanuló volt. A tanévet szeptember 4-én a különböző felekezetek templomaiban tartott ünnepélyes istentiszteletekkel nyitottuk meg. Az istentiszteletek után a nagykanizsai polgári iskolákkal az országzászló előtt rendezett közös ünnepélyen vettünk részt. A nemzeti zászló fontosságát méltató, gondolatokban gazdag ünnepi beszédet Surányi Gyula intézeti tanár mondotta. A nagyhatású ünnepély méltó befejezéseül tanulóink díszmenetben vonultak el az országzászló előtt. Ezt a fegyelmi szabályok ismertetése és az osztályrendezés követte. A rendes tanítást szeptember 5-én kezdtük meg és a VKM 64004/1939. sz. rendelete értelmében június 18-án évzáró istentiszteletekkel és iskolai ünnepéllyel fejeztük be. Tanári testület és iskolai személyzet. A tanári testületben a f. iskolai évben csak az a változás történt, hogy László István dr. izr. hitoktató 3 és Va évi működés után 1939. február 1-én iskolánktól megvált. Távozását őszintén sajnáljuk, mert a hivatását szerető, kötelességét lelkiismeretesen teljesítő hitoktató növendékeinek atyai jó barátja és szerető lelki gondozója volt. Eredményes munkáját Budapesten folytatja, ahová igaz megbecsülésünk kisérte. Óráit Winkler Ernő dr. főrabbi vette át, aki intézetünkben 17 évig már tanított. Régi kedves kartársunkat szeretettel üdvözöltük testületünk tagjai sorában. Folyó évi augusztus 1-én hagyja el iskolánkat Francsics Zsigmond intézeti altiszt. 1898. április 1-én lépett iskolánk szolgálatába. 41 évig látta el tehát a pedellusi teendőket feletteseinek legnagyobb megelégedésére. Megfelelő ember volt a maga helyén, mert dolgát rendesen és pontosan végezte. A becsületes munkában eltöltött évtizedek azonban nem vonultak el nyomtalanul felette. Érezte, hogy testi ereje megfogyatkozott és kötelességének nem tud már a szükséges mértékben megfelelni, ezért nyugdíjazását kérte. Indokolt kérelmét az illetékes hatóság bizonyára teljesíti is. A tisztességesen végzett munka tudatában nyugodtan távozhatik abból az iskolából, amelynek olyan hosszú időn keresztül derék alkalmazottja volt. Szívből kívánjuk, hogy a jól megérdemelt nyugalmat sokáig élvezze. Itt említjük meg, hogy a VKM. Abádi Jakab rendes tanárt szolgálati évei alapján a VIII. fiz. osztály 3. fokozatába léptette elő. Tanulmányi ügyek. Iskolánk közgazdasági pályákra készíti elő növendékeit. Oktató munkánknak legfontosabb része ezért a f. iskolai évben is az volt, hogy a szükséges gazdasági ismeretekkel lássuk el őket. A gazdasági élet mai szövevényes útjain való boldogulás azonban a logikus -gondolkodást, a kritikai képességet és a tisztánlátást fejlesztő és a szakismereteket kiegészítő áltatános műveltség nélkül nem képzelhető el. Mindent elkövettünk tehát, hogy tanulóink ilyenirányú felkészültsége is megfelelő legyen. Kétségtelen, hogy a kettős célkitűzés nehéz feladat elé állítja az iskolát, mert nagy akaraterőt, lelkes és kitartó munkát kiván a megfelelő képességű tanulóktól is. Az iskolánkat látogató növendékek zöme azonban még mindig gyenge tehetségű és hiányos előképzettségű. Fokozza a nehézségeket, hogy minden buzdításunk és tanításunk ellenére sem sikerült tanítványaink egy részéből az előírt követelményekhez és a mai komoly időkhöz mért mélyebb kötelességérzetet és munkakészséget kifejleszteni. A tanulmányi eredmény ezért nincs arányban azzal 8 az erőfeszítéssel, amelyet javítása érdekében kifejtettünk; ezért ritka a jeles, kevés a jó és sok az elégséges előmenetelű tanulónk. Ha jó tanulóink száma az említett gátló okok miatt nem is emelkedett, a mult tanévhez képest mégis határozott haladás állapítható meg. Különösen megnyugtató a IV. évfolyam kitartó szorgalma és megfelelő tanulmányi eredménye. Tanulóifjúságunk gazdasági és szellemi műveltségének emelése mellett nagy gondot fordítottunk arra is, hogy növendékeink önbizalmát fokozzuk, látókörüket tágítsuk, őket öntevékenységre szoktassuk és ezzel a gyakorlati pályákon való érvényesülésük lehetőségét megteremtsük. Nem mulasztottunk el egy alkalmat sem, hogy őket annak, a helyte-tenségéről győzzük meg, hogy nálunk mindenki az államtól vár mindent, közhivatalokban helyezkedik el és nem a nagyobb eredményekkel kecsegtető és nemzeti szempontból is kívánatosabb gazdasági pályákon keresi boldogulását. Rámutattunk arra is, hogy megfelelő szaktudás és rátermettség, szorgalom és kitartás mellett a siker nem maradhat el. Ezirányú felvilágosító és oktató munkánknak azonban eredménye még alig van. Véleményünk szerint ennek legfőbb oka, hogy a keresztény magyar középosztály tehetséges, jóképességű és bizonyára szélesebb látókörrel és kellő rátermettséggel is rendelkező gyermekei iskolánkat még most sem keresik fel. Reméljük azonban, hogy vezető államférfiaink a gazdasági pályák országépitő jelentőségét hangoztató buzdításait és jó tanácsait az érdekelt szülők előbb-utóbb megszívlelik és így a jövőben inkább számíthatunk arra, hogy iskolánk hivatásának az említett szempontból is jobban felelhet meg. A tanulók szorgalmának és előmenetelének, az iskolában és az iskolán kívül való magaviseletüknek az ellenőrzésével a tanév folyamán tartott értekezleteken foglalkoztunk. A tanulmányi eredmény fokozását szolgáló eszközöket, a tanulók haladását elősegítő módszertani kérdéseket, az erkölcsi nevelés és kifogástalan iskolai fegyelem érdekében szükséges egységes eljárásokat is itt beszéltük meg. A II. félévben a Tankerületi Kir. Főigazgatóság utasítására és kísérletképpen egy osztályfőnöki értekezletet is tartottunk, amelyen kizárólag az első évfolyam tanulmányi és nevelési ügyeit tárgyaltuk. Az értekezleten Surányi Gyula évfolyamfőnök elsősorban az osztály általános magatartását ismertette. Majd a tanév folyamán szerzett, az osztály minden tanulójára vonatkozó tapasztalatait és megfigyeléseit közölte a tanári testülettel. Az évfolyamfőnök megfigyeléseit az osztályban tanító tanárok megjegyzései és észrevételei egészítették ki. Az értekezlet hasznos volt azért is, mert lehetővé tette, hogy minden tanárban az osztály növendékeiről a valóságnak megfelelő olyan kép alakuljon ki, amely a helyes értékelésüket és igazságos megítélésüket megkönnyíti. A rendkívüli tárgyak közül ebben a tanévben is a német társalgási gyakorlatokat tanítottuk. A gyakorlatok rendszeresítésével a német nyelvi eredményt akarjuk fokozni. Ezt a törekvésünket a tárgy nagy gyakortati jelentősége indokolja. A nagyobb eredmény elérését tanulóink hiányos előképzettsége erősen hátráltatja. Ennek ellenére a társalgási gyakorlatok jótékony hatása az iskola általános német nyelvi eredményében feltétlenül megállapítható. A német nyelvben elért kedvezőbb eredmény azonban annak is köszönhető, hogy a tárgyat az iskolafenntartó áldozatkészsége folytan a nagyobb létszámú I. és II. évfolyamban 2 csoportban tanítottuk. A tanulmányi ügyekről szóló jelentésünk befejezéseképpen megemlítjük még, hogy a Tankerületi Kir. Főigazgatóság felhívására az 9 önképzőkör kerelében a f. tanévben is 2 gyakorlati előadást tartottunk. Szívesen tettük ezt, mert régi meggyőződésünk, hogy a megfelelő szakemberek által tartott előadások a tanulók gyakorlati ismereteit bővítik. Nagyon alkalmasak azonban az előadások arra is, hogy a tanulóknak az árukereskedelem iránt való érdeklődését felkeltsék és így azt a fontos célkitűzésűnket is szolgálják, hogy a felső kereskedelmi iskolát végzett tanulóknak legalább egyrésze az árukereskedelemben helyezkedjék el. Kelemen Ferenc takarékpénztári igazgató a világháborút követő idők gazdasági rendszereit ismertette különös tekintettel hazánkra. A mélyen szántó, nagy tárgy- és szakismeretről tanúskodó előadás feltétlenül hozzájárult ahhoz, hogy tanulóink a mának igen fontos kérdéseit világosabban lássák és könnyebben tájékozódjanak. A kitűnő előadónak értékes fejtegetéseit növendékeink nagy érdeklődéssel hallgatták. Teljesen lekötötte azonban tanulóink figyelmét Bácskai Andornak, a Futura nagykanizsai kirendeltsége vezetőjének a gabonakereskedelemről szóló, a nagykanizsai viszonyokat ismertető, igen tanulságos, szemléltető előadása is. Mulasztást követnénk el tehát, ha az előadóknak az iskola és a fentemiitett cél érdekében kifejtett fáradozásukért nem fejeznénk ki ezen a helyen is hálás köszönetünket. Nevelés és fegyelmi állapot, iskolai ünnepélyek és megemlékezések. A nevelés a tanári munkának a tanításnál is lényegesebb része. Ezt a véleményünket a közoktatásügyi igazgatásról szóló törvény szelleme teljes mértékben igazolja. A tudás megfelelő értékelése mellett a ma iskolájának ezért a lélek kiművelése a legfontosabb feladata. Az iskola célkitűzésének ez a változása érthető is, mert sohasem volt a magyar társadalomnak annyira szüksége erős akaratú és szilárd meggyőződésű ifjúságra, mint napjainkban. Ma, amikor különböző világnézetek küzdenek egymással és idegen eszmeáramlatok kipróbált erkölcsi javainkat is fenyegetik már, az egyén értékét sem annyira tudása, mint inkább a jelleme és lelkisége határozza meg. A tárgyi tudás ugyanis csak megfelelő jellemszilárdsággal és lelki tulajdonságokkal párosulva lehet a közösségre nézve igazán hasznos és értékes; különben inkább rombol, mint épít. A jellemnevelés elsőbbségét azonban egyéni szempontok is indokolják, mert a kevesebb ismerettel rendelkező ifjú ezt a hiányt az életben könnyen pótolhatja, de jellembeli fogyatékosságait megjavítani rendszerint már nem tudja. Főtörekvésünk tehát a f. iskolaévben is az volt, hogy a gondjainkra bizott tanulók lelkét csiszoljuk, jellemét erősítsük, hogy belőlük valláserkölcsi alapon álló, hazájukat áldozatosan szerető, embertársaikat megbecsülni tudó fiatalembereket neveljünk. A jellemnevelés fontos eszköze az iskolai rend és fegyelem is. Eredményes tanulmányi munka sem képzelhető el azonban rend és fegyelem nélkül. Természetes tehát, hogy lelkiismeretesen vigyáztunk, hogy az minden tekintetben megfelelő legyen. Ügyeltünk arra is, hogy növendékeinket kívülről jövő káros hatásoktól megóvjuk. Ezért viselkedésüket az iskolán kivül is ellenőriztük és otthonukban is felkerestük őket. A külső körülmények kedvezőtlen hatását teljesen kiküszöbölni mégsem lehet. Az a nyugtalanság, amely társadalmi életünkben megnyilatkozik, a tanulóifjúságot sem kiméli meg. Ezért hajlamosabb a csinytevésekre, a hibásan értelmezett önérzetből fakadó feleselgetésre és a modortalansággal határos hangoskodásra. Megnyugtató azonban, hogy ezek a káros jelenségek a tanulóknak csak igen kis részénél tapasztalhatók. Az iskola feladata, hogy a túlfűtött indulatokat és túl- 10 tengő önérzetet korlátok közé szorítsa. Ebből a törekvésből származnak a fegyelmi ügyek. Fegyelmező munkánkban nem a rideg szigorúság vezérelt, hanem a megértő szeretet. Azt sem felejtettük el, hogy a folytonos büntetés kényelmes fegyelmi eszköz ugyan, de nevelő hatása alig van. Bizonyára a gondos és körültekintő eljárásunk eredménye is, hogy tanulóink magatartása az iskolaév folyamán az emiitett káros tünetek ellenére megfelelő volt. Szigorúbb büntetést csak néhány esetben alkalmaztunk, sőt a kisebb fegyelmi vétségek száma sem volt a szokottnál lényegesen nagyobb. A mai viszonyokra jellemző az is, hogy az előfordult vétségek legtöbbször nem annyira a tanulók fegyelmezetlenségének, mint inkább a hiányos házi nevelésnek- és a meg nem felelő szülői ellenőrzésnek következményei. Régi és megdönthetetlen igazság, hogy az ifjúság erkölcsi nevelésének nélkülözhetetlen kelléke a vallásos szellem és érzés. Ennek erősítésére tehát szintén nagy gondot fordítottunk. Erre ösztönzött bennünket azonban az a tény is, hogy csak a hivő lélek járja biztosan az élet útjait, tud lelkesedni és áldozni magasztos eszmékért és célokért és nem esik kétségbe akkor sem, ha sorscsapások érik; csak a bensőséges hittel és meg nem alkuvó vallásos meggyőződéssel felvértezett ifjú állhat ellen azoknak a kísértéseknek és veszedelmeknek, amelyek az életben ma olyan gyakoriak. Ezért megköveteltük és ellenőriztük, hogy tanulóink vallási kötelességeiket pontosan teljesítsék. Tanáraik és hitoktatóik vezetésével rendszeresen résztvettek felekezeteik istentiszteletein, vallási gyakorlatain és egyházi ünnepélyein. Valláserkölcsi nevelésünkben elismerésreméltó munkatársaink voltak hitoktatóink, akiknek nagy érdemük volt abban, hogy tanítványaink nem tértek le arról a helyes útról, amely az embert az élet örök forrásához, Istenhez vezeti el. Oktató és nevelő munkánkban minden alkalmat felhasználtunk a nemzeti érzés és öntudat, a hazafias szellemben való gondolkodás, multunk és nemzeti hagyományaink iránt való tisztelet ápolására és ébrentartására is. Ezirányú munkánkat lényegesen megkönnyítették azok a történelmi jelentőségű események, amelyeknek a tanév folyamán tanúi voltunk. Az öröm és a lelkesedés, amelyet minden magyar emberből az a felemelő tény váltott ki, hogy a Felvidék magyarlakta területe és Kárpátalja 20 évi rabság után felszabadult, élénk viszhangra talált tanítványaink lelkében is és nagyon alkalmas volt arra, hogy bennük az áldozatos hazaszeretet erősödjék. Ugyancsak felejthetetlen hatást gyakoroltak növendékeink lelkére azok a nagyszabású ünnepélyek, amelyeket a felszabadulás örömére rendeztek városunkban. Ezeken tanítványaink tanáraikkal együtt mindig megjelentek. A „Horthy Miklós" repülőalapra, a „Magyar a magyar"-ért mozgalomra, a nagykanizsai honvédzászlóra történt elég jelentékeny pénz- és könyvfelajánlások és a Felvidékre küldött 4 drb. nemzeti zászló bizonyítják, hogy tanítványaink tanításainkat megértették és megszívlelték. Áldozatkészségük jóleső eredménye volt az a két emelkedett szellemű és megható köszönő levél, amelyet a küldött zászlókért Az Ungvári Tanfelügyelői Hivataltól és Az Ungvári Siketnémák Intézete Igazgatóságától kaptak. Az iskolai ünnepélyeinket és megemlékezéseinket is az említett szellem és célkitűzés jellemezte. Felhasználtuk azonban ezeket arra is, hogy az ifjúságot az ország mai nehéz gazdasági helyzetével kapcsolatos kötelességeire figyelmeztessük és kioktassuk. Szeptember 6. és 7-én Trefort Ágoston halálának 50-ik évfordulója alkalmából Borsa Béla tanár a 111. és IV. évfolyamban a magyar közoktatás- 11 ügy terén hervadhatatlan érdemeket szerzett miniszter életéről és alkotásairól emlékezett meg. Október 6-án az aradi vértanuk emlékének áldoztunk. Az ünnepi beszédet Kainer Gyula IV. évf. tanuló mondotta. Október 20. és 21-én Borsa Béla tanár valamennyi évfolyamban a finn-ugor összetartozás jelentőségét méltatta. Október 31-én takarékossági napot rendeztünk. A takarékosság magán- és nemzetgazdasági fontosságát Balog Dávid igazgató, Borsa Béla és Surányi Gyula tanárok ismertették és tanulóinkat a takarékosság gyakorlására buzdították. November 1-én a MOVE által a hősök temetőjében rendezett emlékünnepélyen vettünk részt. Az ünnepélyen Horváth János III. évf. tanuló szavalt. November 5-én a Felvidék magyarlakta területeinek felszabadulását ünnepeltük meg. A más helyen közölt ünnepi beszédet Surányi Gyula tanár mondotta. November 11-én a Kormányzó Úr Őfőméltóságának rádión közvetített kassai bevonulását hallgattuk meg. A közvetítés előtt az esemény jelentőségét Balog Dávid igazgató méltatta. December 10-én Surányi Gyula tanár valamennyi évfolyamban a limanovai hősök dicső tetteiről emlékezett meg. Március 15-én ifjúságunk az intézet nagytermében hazafias ünnepélyt rendezett. Az ünnepélyen tekintélyes számban megjelent városunk közönsége is. Műsora a következő volt: 1. Élj őseink hazája. Énekelte az ifjúsági énekkar. 2. Megnyitó beszéd. Elmondta Kelemen Sándor III. évf. tanuló. 3. Gyula diák: Kassa énekel. Szavalta Szakonyi László II. évf. tanuló. 4. Ünnepi beszéd. Elmondta Jámbor József IV. évf. tanuló. 5. Talpra magyar.- Énekelte az ifjúsági énekkar. 6. Szathmáry István: Petőfihez. Szavalta Vidor Gabriella a női ker. szaktanfolyam növendéke. 7. Gyula diák: Márciusi zsoltár. Szavalta Horváth János III. évf. tanuló. 8. Szózat: Énekelte az ifjúsági énekkar. Május 8-án a világháborúban elesett hősök emlékének áldoztunk. Az iskolánk hőseit megörökítő emléktáblák előtt megtartott ünnepélynek kiemelkedő pontja Beke Ferenc tanár következő emlékbeszéde volt: Kedves Tanulóifjúság! Ünnepelni jöttünk össze. Ünnepelni először azért, hogy a világháborúban elesett hősök emlékének áldozzunk, másrészt, hogy megemlékezzünk azokról, akik Kárpátalja felszabadításáért életüket adták, de — a közelmúlt eseményeinek hatása alatt — úgy érezzük, csonka lenne ez az ünnep, ha az élő magyar hősökről nem emlékeznénk meg. Ifjú, magyar Testvérek! Minden esztendőben, amikor a rügyfakasztó tavasz a mezőket zöld ruhába öltözteti, a fákat, bokrokat viráglepelbe burkolja és az erdők, ligetek madárkáit vig dalra hangolja, összejövünk, hogy a világháború hősi halottjai dicső emlékének áldozzunk, világraszóló tetteikből tanuljunk és példájuk hatása nyomán magunkban erős elhatározást ébresszünk. Nem véletlen az, hogy éppen az életlehelő tavasz legszebbb napjait választjuk ünneplésünk időpontjául, mert a tavasz a természet ujjá- 12 éledése és ahogyan a gazda elvetett magva a tavaszi napsugár éltető melegének hatására kicsírázik, szárba szökik, hogy majd az elvetett mag tízszeresét, százszorosát adja vissza, hőseink kiomlott drága vére is csodákat művel. Élet és halál! Két véglet, de kiegészítik egymást. Hőseink meghaltak a hazáért, de haláluk csak testi elmúlás, mert lelkeik itt élnek közöttünk. Hőseink dicső tetteinek szelleme a régi dicsőségre emlékeztet, a haza iránt való kötelességekre int és nagy tettekre áldozatokra buzdít. Nem nagyhangú szavak ezek, hanem élő valóság ez, amit magunk is érzünk, tapasztalunk; pedig sokáig úgy látszott, hogy a világháború több mint félmillió magyar mártírja hiába áldozta fel életét. Bár a magyar hősök csatát csata után nyertek, mélyen bent harcoltak idegen országokban, mégis elvesztettük a háborút és vele együtt a magyar föld nagy részét. Nem háborúban vertek meg ellenségeink, hanem ravasz fondorlattal igáztak le bennünket: amikor a magyar harci erényeket átkos szenvedélyek rabláncai nyűgözték le, orvul, tolvajmódra tolakodtak ide. Nyomukban a jog és igazság helyett az erőszak és gyűlölet lett úrrá, fiaink millióit tartva rabságban és megfosztva legelemibb jogaiktól is. Ellenségeink ádáz gyűlölettel agyarkodtak ránk és várták a pillanatot, hogy valamilyen ürüggyel egészen megsemmisítsenek bennünket. Nem úgy történt! A magyar nem halhat meg! Mi érezzük, tudjuk és az egész világnak is be kell látnia: nekünk itt a Duna völgyében a Gondviselés történelmi szerepet szánt, amit teljesítenünk kell és a Gondviselés segítségével teljesítünk is. A történelem igazol bennünket. Árpád egy maroknyi néppel szerezte meg ezt az országot. A világtörténelemben van példa arra, hogy maroknyi nép óriási területeket, országokat szerzett meg, de arra csak egy példa van, a magyarok példája, hogy nemcsak megszerezte de ezer esztendőnél tovább meg is tartotta a megszerzett földet. Európa országait a magyar nép vitézsége és áldozatkézsége védte Kelet hódító törekvései ellen és Isten csodája, hogy el nem véreztünk ebben a védelemben. Az egész világ azt hitte a tatárjárás után is, a mohácsi vész után is, hogy vége a magyarnak. Valóban sok jel arra mutatott, hogy Árpád népe az avarok és húnok sorsára jut. Ám a legválságosabb időkben a haza jobbjai a hazaszeretet fenséges példáival új reményt, új erőt öntöttek a csüggedező, a pártoskodás miatt legyengült magyarság szívébe. A nemzeti összetartozás, az egység érzése elégszer szendergett, de sohasem aludt el teljesen. így kibírtuk a világosi katasztrófát is, hát csak a trianoni börtönben pusztultunk volna el ? Európa hálátlanul elfeledte az évszázados áldozatot, de a Gondviselés, bár bűneinkért elégszer sújtott — megérdemelten — nem hagyott el bennünket. A magyar igazság a gondviselés erejével lassan most is diadalmaskodik. A világháborút befejező békeparancsok megsemmisülnek. Országunk egy része visszakerült hozzánk, más részét pedig új magyar hősök szerezték vissza. A magyar földért ismét hullott magyar vér. Nemcsak a csonka haza gyarapodott területben és népességben, hanem a magyar hősi halottak nagy serege is nőtt. A hősi emléktáblákba új neveket vésnek be. Ezek a hősök azonban nem hiába áldozták fel életüket, kihullott vérük nem hiába festette pirosra az ősi Kárpátok fehér havát, hősi áldozatuk kézzelfogható eredményé: a hatalmas erdőségek zöld lombjai susogják dicső neveiket, nekünk pedig újabb, elevenebb példát mutatnak. 13 Nemcsak azok voltak hősök azonban, akik életüket és vérüket adták a hazáért, hanem hős volt minden magyar katona, aki a világháborúban harcolt és aki résztvett Kárpátaljának, Szent István koronája e szép és értékes darabjának visszaserzésében. A közelmúlt hősi cselekedeteit nem kell bővebben magyarázni, ezt jól érezzük mindnyájan, hiszen itt arról volt szó: visszavenni azt, ami ezer évig már a miénk volt! Nem akarunk mi senkit sem leigázni, csak jogainkat követeljük. Nem kell nékünk más folyója, nem kell nékünk mások bérce, nekünk csak az kell ami a mienk volt, ahogyan az Isten kimérte. Ez az érzésünk magyarázza meg azt, hogy hős katonáink a nehéz terepen szinte emberfeletti erővel, gyors lendülettel törtek előre, hogy mennél előbb elérjék a Kárpátok ormait és mint új honfoglalók, minél gyorsabban odaérjenek, ahonnan őseink ezer esztendővel ezelőtt elindultak a Haza földjének meghódítására. A magyar nép harci erényei ismét a régi fényben ragyognak. Barát és ellenség egyformán értékeli erőnket. Nemzeti öntudatunk is nőtt, a hősök szelleme felébresztette bennünk a régi dicsőség gondolatát, erősítette vágyunkat, hogy visszaszerezzük azt, ami a miénk volt; megacélosodtak karjaink, hogy vágyunkat erős akarattal valóra is válthassuk. Hőseink nem hiába küzdöttek, véreztek a csatamezőkön, nem hiába hullottak porba sokan; vérük a haza megszentelt földjét megtermékenyítette és ebben a termékeny talajban a magyar igazság magva kicsirázott, egy-két ágat hozott is már, hogy majd terebélyes fává növekedjék: a régi, boldog, Nagy-Magyarországgá! Ezer esztendeje, hogy Árpád megszerezte ezt a drága földet, amelyet azóta tenger vér áztatott; de nem hiába hullott a hősök vére, mert mi harcos nemzet fiai, hőseink példáján felbuzdulva, új erővel, új lelkesedéssel és az örök élet hitével megyünk tovább a most megkezdett úton a magyar feltámadás felé, az új honfoglalás befejezésére és a második ezer év biztosítására. Ifjú, magyar Testvérek, most rajtunk, Rajtatok a sor! Május 8-án tartottuk meg a madarak és fák napját is. A nap jelentőségét és rendeltetését Borsa Béla tanár ismertette. Május 21-én az intézet ifjúsága a tanári testület vezetése mellett Nagykanizsa megyei városnak hősi emlékünnepélyén jelent meg. Az ünnepélyen Horváth János III. évf. tanuló szavalt. Június 2. és 3-án Borsa Béla tanár az egyes évfolyamokban a könyvnap jelentőségét méltatta. Június 3-án a Zrínyi sportpályán évzáró tornaünnepélyt rendeztünk. Az ünnepély lefolyása igazolta, hogy iskolánk a testnevelés terén is eredményes munkát végez. Az ünnepély értékét emelte az a megtiszteltetés, amely iskolánkat azáltal érte, hogy a versenyek győzteseinek a jól megérdemelt díjakat Nagykanizsa városának sportszerető polgármestere, Krátky István dr. kormányfőtanácsos úr lelkes és nagyhatású beszéd kíséretében adta át. Június 5-én Surányi Gyula tanár minden évfolyamban a trianoni békeparancsról, annak szomorú következményeiről és az ifjúságnak ezzel kapcsolatos kötelességeiről emlékezett meg. Június 18-án évzáró ünnepélyt rendeztünk, amelyen a tanulmányi ösztöndíjakat és jutalmakat osztottuk ki. Egészségi állapot. Az iskola tanulóinak egészségi állapota a tanév folyamán nem volt egészen kedvező. Növendékeink ugyanis a városban a téli hónapokban járványszerűen fellépett náthaláz miatt 14 sokat mulasztottak. Ezért rendelte el Zala vármegye alispánja, hogy a közép- és középfokú iskolákban a tanítás janár 15-től január 25-ig szüneteljen. A II. félévben azonban a mulasztások száma már a szokott keretek között mozgott. A tanári testület tagjai között csak enyhe természetű, egy-két napos betegségek fordultak elő, a megbetegedések azonban a tanítás folytonosságát egyáltalában nem zavarták, mert a mulasztó tanárok helyettesítéséről mindenkor könnyen gondoskodtunk. Az iskola egészségügyi viszonyait Neumann Henrik dr. iskolaorvos állandóan ellenőrizte és az arra rászorulókat ingyen gyógykezelte. Szemvizsgálatot Bittera Zoltán dr. városi tiszti orvos kétszer tartott. Hivatalos iskolalátogatások. Szakáll Zsigmond dr., tanügyi főtanácsos, a VKM. nevelésügyi osztályába beosztott volt felső kereskedelmi iskolai főigazgató november 7-én és 8-án látogatta meg iskolánkat. Ez alatt az idő alatt valamennyi évfolyamban többször megjelent. A látogatást befejező értekezleten számolt be tapasztalatairól és adott jól értékesíthető útmutatásokat a tanári testületnek. Kőszegfalvi Flóris dr., tanügyi főtanácsos, a szombathelyi tankerület felső kereskedelmi iskoláinak általános tanulmányi felügyelője március 2., 3. és 4-én tartotta meg hivatalos iskolalátogatását. Behatóan tanulmányozta az iskola működését ez alkalommal is. Minden tanárnak több óráján megjelent, megvizsgálta az iskola ügykezelését. Az iskola külső és belső rendjének legkisebb részletére is kiterjedő tapasztalatait a március 4-iki értekezleten közölte a tanári testület tagjaival. Jóleső elismerése mellett a tanításban eredményesen felhasználható, igen értékes tanácsokkal látott el bennünket. Balogh Ányos dr., tanügyi főtanácsos, főigazgató-helyettes május 15. és 17-én kereste fel iskolánkat, hogy a magyar fogalmazási és gyakorló irodai Írásbeli érettségi vizsgálatok lefolyását figyelje meg. Megjegyzéseit és hasznos útbaigazításait a látogatás után közölte az igazgatóval. A róm. kat. hittan tanításának ellenőrzését Engelhardt Ferenc, veszprémi kanonok, hitoktatási főfelügyelő végezte, aki április 20-án résztvett a II. évfolyam hittanóráján. A róm. kat. tanulók hittani összefoglalóin Kiss István, plébános, egyházi tanfelügyelő és Szólás Zoltán lelkész elnökölt. Felügyelő-bizottságunk tagjai közül a f. tanévben a következők látogattak meg bennünket: v. Bentzik Lajos takarékpénztári igazgató, Kelemen Ferenc takarékpénztári igazgató és Teutsch Gusztáv kereskedő. Iskolánk ügyeit intéző és városunk gazdasági életében vezető szerepet betöltő urak érdeklődését itt is megköszönjük, mert látogatásaik a gyakorlati oktatás szempontjából is hasznosak. Szülői értekezletek. A szülői ház és az iskola együttműködésének a szüksége ma már közismert. Ennek tuladonítható az az örvendetes tény, hogy a szülőknek az iskola iránt való érdeklődése állandóan emelkedik. Mind általánosabbá válik ugyanis az a meggyőződés, hogy az iskola felelőségteljes és nehéz nevelő- és oktató munkájában nem nélkülözheti a szülői ház megértő támogatását és hogy csak gyermekének boldogulását és haladását segíti elő a szülő, ha az iskola jóindulatú tanácsai szerint cselekszik. Ennek a helyes felfogásnak az erősítésére és mélyítésére a f, tanévben is 8 osztályértekezletet tartottunk. Az értekezleteken a szülők és helyetteseik majdnem teljes számban jelentek meg. Az évfolyamfőnökök elnöklete alatt megtartott értekezleteken kizárólag a szülőket közvetlenül érdeklő nevelési és 15 oktatási kérdésekkel foglalkoztunk. Az általános szülői értekezleteken szokásos előadásokat teljesen mellőztük és az egyes kérdéseket meg-beszélésszerűen tárgyaltuk. A helyesen megválasztott anyag és a megfelelő tárgyalási mód közelebb hozta egymáshoz a szülőt és az iskolát. Az értekezletek ily módon kialakult bizalmasabb és fesztelenebb légkörében nemcsak a tanár beszélt, hanem megnyilatkozott és sokszor őszintén beszélt és felelt a szülő is. Indokolt tehát a reményünk, hogy az új gyakorlat révén a szülői értekezletek régebbi terméketlen formája mélyebb tartalmat nyer és évről-évre jobban szolgálják majd a célt, amelyre hivatottak. A IV. évfolyam második értekezletét felhasználtuk arra is, hogy a pályaválasztásról folytatott eszmecsere révén rábírjuk a szülőket arra, hogy gyermekeiket ne helyezzék el hivatalokban, hanem neveljenek belőlük kereskedőket és iparosokat. Filmoktatás. Az eredményes gyakorlati tanítás fontos kelléke a szemléltetés. Minden iskola arra törekszik tehát, hogy szemléltető eszközeit gyarapítsa. A tanultak megértését megkönnyítő és elősegítő eszközök sorában kétségtelenül az oktatófilm a legértékesebb. A valóságot inkább megközelítő vetített kép ugyanis rendszerint maradandóbb hatást gyakorol a tanulókra, mint a szó és ezért is jobban jegyzik meg, amit filmen láttak. Természetes, hogy azok a filmek a legmegfelelőbbek, amelyek tárgya alkalmazkodik a tanítási anyaghoz. Ezt főképpen a vegytan-áruismeret tanításánál felhasznált filmeknél tapasztaltuk. Örvendetes, hogy az elmúlt tanévben ezek száma emelkedett. Az Oktatófilm Kirendeltségtől mindenkor a legpontosabban kaptuk meg a kért filmeket, mégis előre nem látható okok miatt ismételten megtörtént, hogy azokat nem vetíthettük le a kellő időben. A filmoktatás teljes értékű ezért csak akkor lesz, ha minden iskola rendelkezik majd a szükséges filmekkel. A lefolyt iskolai évben a következő filmeket mutattuk be növendékeinknek: Az Északnyugati Felvidék, Nagyvárad, A petróleum, Az Alföld, A hindu templomok, Az ecetgyártás, Pireusz, Magyar emlékek nyomán, A croydoni légi kikötő, Bordeaux kikötőjéből Új Zealandba, Egyptomi piramisok, A viz energiájának felhasználása, Hogyan lesz az árpából maláta, A sörgyártás, Olimpiai bajnokaink edzőgyakorlatai, A rizstermelés, Genovából Nápolyba, Karthagó, A szénégetés, Kalotaszeg települése, Valenciától Barcelonáig, Versailles, Debrecen, Az agyag feldolgozása, Az üveggyártás, A vas és az acél, Az _ izzólámpagyártás, Hullámmozgás. Üzem és gyárlátogatások, tanulmányi kirándulás. A kereskedelmi iskola hivatásának csak akkor felel meg, ha kapcsolatban áll az élettel és növendékeinek mennél több gyakorlati ismeretet nyújt. Meg kell tehát ragadnunk minden alkalmat, hogy tanulóink a lehetőség határain belül már az iskola padjaiban ismerkedjenek meg a gyakorlati élettel és abból már tanulmányaik ideje alatt mennél többet lássanak. Ezért tekintették meg szaktanáraik vezetése mellett a f. iskolai évben is a fontosabb nagykanizsai ipartelepeket és gazdasági intézményeket, mégpedig a szeszfinomítót, a pálinkafőzdét és likőrgyárat, a kötőszövőgyárat, a vajgyárat, a villamos műveket, a vámhivatalt és az Angol Magyar Bank Fiókját. A látogatási engedélyeket a gyárak és hivatalok vezetői mindenkor készségesen megadták és gondoskodtak szakszerű vezetésről is. Fogadják itt is hálás köszönetünket a szíves és barátságos fogadtatásért, amelyben részesítettek bennünket. A kereskedelmi iskola említett, fontos célkitűzését szolgálják a tanulmányi kirándulások is. Ezek jelentőséget fokozza azonban a bennük rejlő nevelési érték, mert az ismeretszerzés mellett lehetővé teszik, 16 hogy tanítványainkhoz közelebb férkőzzünk, őket alaposabban megismerjük. Október 19-én valósítottuk meg a szentadorjáni tanulmányi kirándulást, amelyen Balog Dávid igazgató, Borsa Béla és Marosi Géza tanárok vezetésével résztvett 55 tanuló. A lispei névén ismert olajmező központját, Kerettyét tekintettük meg. Salamon Andor műszaki tisztviselőnek köszönhetjük, hogy a telepen folyó igen érdekes munka minden részletét megismertük. Örömmel hallottuk, hogy a napi termelés már 35 vágón nyersolaj. Vezetőnktől tudtuk meg azt is, hogy a kitermelést végző Magyar Amerikai Olajipar Rt. a feltárásokat állandóan kiterjeszti. A kutatások eredménye igen biztató és remélhető, hogy az ország napi 65 vágón olajszükségletét nemsokára innen fedezhetjük majd. Nagy kedvvel és lelkesedéssel kezdtük meg mindjárt a felszabadulás után a Felvidékre tervezett kirándulásunk megszervezését is. Természetesen gondoltunk a kedvezőtlen gazdasági viszonyok folytán fennálló anyagi nehézségekre is és a jelentkezőknek a kirándulási alap elég jelentékeny támogatását Ígértük meg. Ennek ellenére sem sikerült szép tervünket végrehajtani, mert a hazafias szempontból is nagyértékű kirándulásra csak néhány tanuló jelentkezett. Kedvenc tervünket nem ejtettük el azonban végérvényesen, mert reméljük, hogy a jövő tanévben megvalósíthatjuk. Tandíjmentesség. Iskolánk felügyelő-bizottsága az I. félévben 8 tanulót b/5, 7 tanulót 4/ö, 8 tanulót 3/s, 13 tanulót 2/s és 3 tanulót Vs tandíjkedvezményben részesített. A II. félévben 4 tanuló 5/s, 8 tanuló 4/s, 9 tanuló a/s, 16 tanuló 2/s és 4 tanuló 1/5 mentességet kapott. Az elengedett összeg 4720"— pengő. A jelentékeny összeg bizonyítja, hogy a fenntartó város az iskola rászoruló tanulóinak a kedvezményt megadja, ha arra érdemesek. Az egyes tanulók II. félévi tandíjmentességének fokát a VKM. utasítása szerint a részletes tanulmányi eredményt feltüntető kimutatások utolsóelőtti rovatában közöljük. A volt tanulók szövetsége és iskolai találkozók. Általánosan ismert tény, hogy a diákszövetségek a legszorosabb kapcsolatban állanak azzal az iskolával, amelynek keretében alakultak. Ez az oka, hogy iskoláink volt tanulóit magában egyesítő szövetség működéséről az évi értesítőnkben számolunk be állandóan. Ezt az eljárásunkat azonban az a törekvésünk is indokolja, hogy értesítőinkben megjelenő ismertetésekkel az iskola jelenlegi növendékeinek a szövetségi eszme iránt való érdeklődését felkeltsük és ébren tartsuk, hogy ilyen módon is tudatossá váljék bennük a gondolat, hogy a szép és nemes célokat szolgáló szövetségünkben kell tömörülnie mindenkinek, aki a nagykanizsai felső kereskedelmi iskolát végezte. Őszintén bevalljuk, hogy azok a remények, amelyeket a 10 évvel azelőtt megalakult szövetségünk működéséhez füztünk, nem váltak valóra. A nagy lelkesedés, amellyel volt tanulóink szövetségünket annak idején megteremtették, külső körülmények kedvezőtlen hatása folytán állandóan csökkent. Különösen megéreztük azokat a változásokat, amelyek társadalmi és gazdasági téren az utolsó év folyamán következtek be. Érthető ez, mert a változások erkölcsi és anyagi következményeit főképpen a kereskedelmi iskolát végzettek érzik. Az így beállott kedvtelenségnek és az ennek nyomán jelentkezett nehézségeknek tulajdonítható, hogy budapesti csoportunk dicséretre méltó működését átmenetileg beszüntette. Sajnálattal vettük ezt tudomásul, mert szövetségi körökben a nagykanizsaiak budapesti kultúrestéi és egyéb rendezései közismertek voltak és szövetségünknek méltán elismerést szereztek. Hasonló okokból a nagykanizsai csoport működésében 17 is hanyatlás állott be az elmúlt évben. Az említett nehézségek ellenére sem hanyagoltuk el azonban szociális jellegű feadatainkat. Gyenge anyagi erőinkez képest elég jelentékeny összeget fordítottunk arra rászoruló tagjaink segélyezésére és kereskedelmi iskolai tanulók jutalmazására. A jövő szempontjából is bíztató jelenség, hogy ilyen irányú tevékenységünket azok az adományok segítették elő, amelyeket erre a célra jobb anyagi helyzetben lévő tagjainktól kaptunk. Szövetségi szempontból feltétlenül értékes az a kisebb eredmény is, amelyet legfontosabb feladatunk betöltése körül, az állásközvetítés terén elértünk. Szövetségünk működéséről szóló jelentéseinket rendszerint közgyűlési beszámolónk egészíti ki. Közgyűlésünket azonban rajtunk kivül eső okokból a régi gyakorlattól eltérően nem pünkösd első napján, hanem június 29-én tartjuk meg ebben az évben és így annak lefolyásáról itt nem számolhatunk be. Mégis megemlítjük, hogy ezt is a találkozók bevonásával és a szokásos ünnepi keretben rendezzük meg és társasvacsorával fejezzük be. Reméljük, hogy a lelkes hangulat, amely közgyűléseinket rendszerint jellemzi, ezúttal is megnyilatkozik és tovább való élniakarásunknak lesz a kifejezője. A már említett okok a kereskedelmi iskolai találkozók megrendezését is megnehezítik ma. Méltán örülhetünk tehát, hogy június 29-én a 30 és a 10 évvel azelőtt érettségizett növendékeinket üdvözölhetjük majd iskolánk falai között. V. Hatóságok és tanári testület. 1. Hatóságok. Az iskola fenntartója: Nagykanizsa megyei város. A fenntartó részéről illetékes hatóság: az iskola felügyelőbizottsága, amelynek tagjai: Elnök: Krátky István dr., polgármester, kormányfőtanácsos. Helyettese: Hegyi Lajos dr., főjegyző. Előadó: Balog Dávid, igazgató. Jegyző: Beke Ferenc, felső ker. isk. tanár. Babochay György, földbirtokos. Balogh József, MÁV. intéző. v. Bentzik Lajos, kormányfőtanácsos, takarékpénztári igazgató. Boda Károly dr., ügyvédjelölt, a Baross Szövetség főtitkára. Halphen Jenő dr., ügyvéd, izr. hitközségi elnök. Kelemen Ferenc, takarékpénztári igazgató. Miklós-Gyula, bankigazgató. Papp Oszkár, cipész, ipartestületi alelnök. Samu Lajos, rézműves, ipartestületi elnök. Teutsch Gusztáv, kereskedő. v. Tóth Béla, kereskedő, a Baross Szövetség elnöke. Tanulmányi tekintetben az iskola a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter vezetése alatt áll. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter: Hóman Bálint dr., m. kir. belső titkos tanácsos. A felső ker. iskolai ügyosztály főnöke: Damjanovich Lajos dr., miniszteri tanácsos. A szombathelyi tankerület kir. főigazatója: Liber Béla dr. 18 2. Tanári E= A tanár neve, alkalmazásának minősége Szaktárgyai és képesítése Szolgálati éve oo összesen ebben az iskolában a) Az iskola 1 Balog Dávid Földrajz-, vegytan-áruismeretre képesített felső ker. iskolai tanár 37 37 b) A tanári testületnek a rendes 2 Abádi Jakab r. tanár Könyvvitel, ker. levelezés és ker. ismeretekre képesített -felső ker. iskotai tanár 14 14 3 Beke Ferenc h. tanár Könyvvitel, ker. levelezés, jog- és közgazdaságtanra képesített felső ker. iskolai tanár. Oki. gépírás-tanító 7 7 4 Borsa Béla h. tanár Magyar-németre képesített felső ker. iskolai és középiskolai tanár 6 6 5 Gazdag Ferenc hitoktató Világi pap, püspöki tanácsos 16 16 6 Holló János h. tanár Oki. testnevelési tanár 2 2 7 Marosi Géza r. tanár Kereskedelmi és politikai számtanra képesített felső ker. iskolai tanár 22 17 8 Nádor Simon r. tanár Német-francia nyelvre képesített középiskolai tanár 19 19 9 Neumann Henrik dr. óraadó tanár orvos 11 11 10 Surányi Gyula r. tanár Földrajz-történelemre képesített középiskolai tanár 39 16 11 Vermes Aladár óraadó tanár Mennyiségtan-természettanra képesített ny. középiskolai tanár; oki. gépírás-tanító 12 12 c) A rendes órarend keretén 12 Farkas Sándor hitoktató Ref. s. lelkész. 1 1 13 Horváth Olivér hitoktató Ág. ev. lelkész. 19 19 14 Winkler Ernő dr. hitoktató Főrabbi 18 18 d) A rendkívüli Borsa Béla Nádor Simon | e) Iskolaorvos: í) Irodai segéderő: 3. A tanári testület Villányi Henrik dr., igazgató. Szaktárgyai: Német-francia. Szolgálati éveinek száma: 43, Domány Ármin r. tanár. Szaktárgyai: Magyar-német. Szolgálati éveinek száma: 34, ebben 4. Altiszt: 19 testület. Milyen tárgyakat É v f o 1 y a m aszám Jegyzet tanít I. II. III. IV. Heti ór i igazgatója: >- Vegytan Áruismeret _ 2 3 2 i A segítőegyesület elnöke; az áruismeret-vegytani szertár őre. órarend keretén belül működő tanárai: Ker. számtan Levelezés Könyvvitel Gyakorló iroda Szépírás 4 1 2 3 2 3 4 19 A sportkör pénztárosa. Ker. ismeretek Jogi ismeretek Közgazdaságtan Gyorsírás Gépírás 2 2 2 2 4 2 4 18 A III. évf. főnöke ; a gyakorló irodai szertár őre és a segitőegyeslilet pénztárosa. Magyar nyelv Német nyelv 4 4 2 3 2 3 \' 3 21 A IV. évf. főnöke; az önképzőkör vezetője; az ifjúsági könyvtár őre. Róm. kat. hittan 2 2 2 2 8 Testgyakorlás 3 3 3 3 12 A sportkör vezetője. Ker. számtan Természettan Mennyiségtan és pol. számtan 3 3 2 2 3 2 3 18 A természettani szertár- és a tanári könyvtár őre. Német nyelv Francia nyelv 4 3 3 3 3 4 20 Igazgatóhelyettes; a II. évf. főnöke és a segítőegyesület ellenőre. Egészségtan havi 1 havi 1 havi 1 havi 1 1 Földrajz Történelem Gyorsírás Karének 2 2 2 2 2 2 2 2 1 19 Az I. évf. főnöke ; a földrajz-történelmi szertár őre, a gyorsírókör és énekkar vezetője, a segitőegyesület alelnöke. Gépírás — — 3 2 5 A gépírási szertár őre. kívül tanító vallástanárok: Ref. hittan — 2 — — 2 Ág. ev. hittan 2 2 — — 4 Izr. hittan 2 2 2 2 8 Az izr. hittant 1939. február l-ig László István dr oki. rabbi tanította. tárgyak tanárai: Német társ. gyak. 2 — 2 Német társ. gyak. 2 — — — 2 Neumann Henrik dr. Frank Mária, nyugalmazott tagjai: ebben az iskolában 36. Nyugalomba vonult 1927-ben. Lakik: Nagykanizsa, Csengery-u. 23. az iskolában 33. Nyugalomba vonult 1932-ben. Lakik: Budapest, Szinnyei Merse-u. 11. Francsics Zsigmond. 20 IX, A tanári testület társadalmi és irodalmi munkássága. Balog Dávid a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskolátvégzettek Szövetségének ügyvezető elnöke, a Nagykanizsai Torna Egylet alelnöke, a Nagykanizsai Kaszinó titkára, a Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesületének, a Polgári Egyletnek, a Reviziós Ligának, a Nagykanizsai Közművelődési Egyesületnek, az lzr. Egyesületi Óvodának választmányi, a Nagykanizsai lzr. Hitközségnek előljárósági, a Zrínyi Irodalmi és Művészeti Körnek és a Stefánia Szövetségnek igazgatósági tagja; volt cs. és kir. tart. főhadnagy, a Károly csapatkereszt tulajdonosa. Abádi Jakab társadalmi és szépirodalmi cikkeket írt (Mult és Jövő és Az író Beleszól c. folyóiratokba). Beke Ferenc a Nagykanizsai Polgári Lövészegyesület választmányi, a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör meghívott, a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetségének választmányi és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének igazgatósági tagja, tart. hadnagy. Borsa Béla a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Körnek és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének titkára, a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetségének választmányi tagja. Ünnepi beszédet mondott az Országos Országzászló Bizottság reviziós ünnepélyén. Előadásokat tartott a Népművelési Bizottságban. A Borsa-Nádor: Német Társalgári Gyakorlatok és Nyelvtan társszerzője. Marosi Géza a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör igazgatósági, a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetségének választmányi, az lzr. Szentegylet előljárósági tagja, kir. törvényszéki könyvszakértő. Nádor Simon a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör igazgatósági tagja, a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetségének ügyvezető alelnöke, a Patronázs Egyesület felügyelőbizottsági tagja. A Borsa—Nádor: Német Társalgási Gyakorlatok és Nyelvtan társszerzője. Surányi Gyula a Zrínyi Irodalmi és Művészeti Kör társelnöke, a Nagykanizsai Felső, Kereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetségének választmányi tagja. Ünnepi beszédeket mondott. (Zrínyi Irodalmi és Művészeti Kör, MOVE.) Vermes Aladár a Nagykanizsai lzr. Hitközség elöljáróságának tagja, iskolaszéki alelnök, a Nagykanizsai Piarista Diákszövetség választmányi és az lzr. Egyesületi Óvoda felügyelő-bizotlsági tagja; volt tart. honvédhadnagy, a Károly csapatkereszt tulajdonosa. 21 VII. Az elvégzett tanítási anyag. A felső kereskedelmi iskolák tanítási anyagát a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr 68000/1927. sz. rendeletével kiadott és az Egyetemi Nyomdában kapható Tanítástervünk felsorolja. A tanítási anyag részletes ismertetése azért felesleges. Megemlítjük azomban, hogy az előírt anyagot a hivatalosan jóváhagyott tanításmenetek alapján tanítottuk és minden évfolyamban a kellő időben elvégeztük. VIII. A könyv- és szertárak gyarapodása. A kedvezőtlen gazdasági viszonyok és megfelelő helyiségek hiánya miatt könyv- és szertárainkat a f. iskolai évben sem gyarapíthattuk és fejleszthettük olyan mértékben, mint azt az önképzés és szemléltető oktatás fontossága megkívánja. A fenntartó város áldozatkézségéból azonban könyvtárunk több könyvvel, felszerelésünk pedig egy-két értékes darabbal ez évben is gyarapodott. Miután a VKM. rendelkezése folytán az iskola felszereléséről és ennek a tanév folyamán történt növekedéséről összefoglaló kimutatást is közölnünk kell, itt csak a gyarapodást tüntetjük fel részletesen. Ifjúsági könyvtár. Vétel: Arany János: Toldi estéje (4 drb), Toldi szerelme (3 drb). Cholnoky—MécsFelvidék. Dobllhoff Lili br.: Horthy Miklós. Gárdonyi Géza: Láthatatlan ember (3 drb). Herczeg Ferenc: Bizánc (6 drb), Pogányok (6 drb). Jókai Mór: Az új földesúr (7 drb). Katona József: Bánk bán (3 drb). Kemény Zsigmond: Zord idő (6 drb). Merényi Oszkár: Berzsenyi Dániel. Mikes Kelemen: Törökországi levelek (4 drb). Mikszáth Kálmán: Jó palócok (5 drb), Tót atyafiak. Pázmány Péter: Kalauz (3 drb). Rákosi Viktor: Elnémult harangok (2 drb). Rátz—Jaross: Felvidékünk. Sik Sándor: Pázmány. Széchenyi István gr.: Hitel (3 drb). Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (3 drb). Tanári könyvtár. Vétel: Balassa Brúnó: Fehérvári iskolahét. Bíró Izabellaés Schlandt Henrik: Szólások és fordulatok magyar-német gyűjteménye. Borotvás Nagy Sándor: Közgazdasági művelődésünk kezdetei. Felvidékünk-Honvédségünk Trianontól Kassáig. Földy János: Világostól Josephstadtig. Gerhauser Albert dr.: Irodalomtörténeti évszámok és események grafikus ábrázolása. Grosschmied Lajos dr.: Előadások a matematika elemeiből. György Lajos: Világjáró anekdoták. Hárs János dr.: A Debreceni Aritmetika. Karlson Paul: A gépmadár. Kézikönyv a honvédelmi és testnevelési ismeretek elsajátítására. Kis-péter Miklós: A győzelmes film. Korniss Gyula: Kölcsey Ferenc világnézete. Kovács János dr.: A mentés (2 példány). Magyar Statisztikai Szemle: Hungária. Nyárády József: Mérlegtani alapismeretek, A gyári könyvvitel. Olasz Péter SJ dr.: Gyermekkor, serdülőkor, nevelés. A százéves Nemzeti Színház emlékalbuma. Takaróné Gál Beatrix dr.: Gazdaságetika. 22 Ajándék: Buziássy Károly dr.: Budapest közművelődési viszonyai. Darányi Gyula dr.: Hogyan óvjuk meg egészségünket? Elekes Dezső dr.: Budapest szerepe Magyarország szellemi életében. Ifj. Fellner Frigyes dr.: Közlekedéspolitika. A Futura Története 1919—1939. lllyefalvi I. Lajos dr.: Budapest székesfőváros statisztikai évkönyve 1936. Jelentés a TÉBE 1938. évi működéséről. Láposi Haller Jenő dr.: Igazságot Muraköznek. Makoviczky Gyula dr.: Göcseji helynevek. Melly József dr.: Balesetek Budapesten és más nagy városokban. Solty Ernő dr.: Budapest tejellátása. Székesfővárosi Statisztikai Hivatal: Magyar városok statisztikai évkönyve 1937. Turisták Lapja (Jubileumi kiadás). Folyóiratok. Vétel: Adó és Könyvvitel, Budapesti Szemle, Fizikai és Kémiai Lapok, Hivatalos Közlöny, Kereskedelmi Szakoktatás, Közgazdasági Művelődés, Magyarosan, Magyar Lélek, Magyar Statisztikai Szemle, Magyar Torna, Természettudományi Közlöny, Testnevelés. Ajándék: Magyar,Szemle, Turisták Lapja. Földrajz-történelmi szertár. Vétel: Európa hegy- és vízrajzi térképe, Vármegyék címeres térképe, Visszacsatolt területek térképe. Természettani szertár. Vétel: Epidiaszkóp teljesen felszerelve. Áruismereti szertár. Ajándék: A szappangyártást feltüntető gyűjtemény (Flóra Szappan és Gyertyagyár ajándéka 16 drb). Cukorminták és készítmények (A Mezőgazdasági Ipar Rt., Kaposvár, ajándéka 8 drb). Gyakorló irodai szertár. Ajándék: 36 drb. régi érme és 51 drb. különböző nyomtatvány. Sportköri szertár. Vétel: 3 pár football-eipő, 16 drb. fapuskaszíj, 1 drb football-belső, 2 drb fegyvertisztító-vessző, 2 drb kóctartó. 23 VII. Az ifjúsági egyesületek működése. Segítőegyesületünk sajnos nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel ahhoz, hogy nemes hivatását a mai viszonyoknak megfelelő mértékben teljesíthetné. Oka ennek az, hogy évről-évre kisebbek lesznek az adományok, amelyek azelőtt növendékeink jelentékenyebb támogatását is lehetővé tették. Működésünk tehát főképpen tankönyvek kölcsönadására szorítkozott. 152 tanuló 753 könyvet kapott díjmentesen kölcsön. Minthogy az egyesületnek bevétele egy nagykanizsai pénzintézet adományán kivül csak a tanulók tagsági díjaiból és a hivatalosan előírt érettségi díjrészesedésből volt, pénzsegélyben csak 11 tanuló részesült, akik között 244.06 pengőt osztottunk ki. Örömmel jelentjük azonban, hogy helybeli pénzintézetek, vállalatok és szövetségünk adományaiból, továbbá alapítványi kamatokból évvégi jutalmazásokra elég tekintélyes összeget fordíthatunk és ezt a pénzt is végeredményben szegénysorsú tanulóink kapják. Az egyesület pénztári és vagyonkimutatását a következőkben közöljük: Az ifjúsági Segítöegyesület pénztári forgalma az 1938/39. tanévben. Ö s s z e g Bevételek: P 1 P f P f 1. Egyenleg 1938. június 15............. 1450 84 2. 167 tanuló befizetése ...... ...... ... á 2.50 417 50 3. Szelvények: 2 drb. Nemzeti Bank részvény......... 15 06 1 „ Nagykanizsai Bankegyesület rv. 6 — 4 „ Zalamegyei Gazd. Takptár rv. 6 — 2 „ Nagykanizsai Takptár részvény 2 — 29 06 4. Adományok: Néptakarékpénztár Rt., Nagykanizsa ... 30 — Érettségi díj-részesedések(dec. és máj.)... 64 — 94 — 5. Kamatok: Betétkönyv szerint .................. 51 91 Összes bevétel 2043 30 Kiadások: 1. Könyvekért és bekötésért......... ...... 30 79 2. Tanulók segélyezésére .. ... ............ 244 06 3. Ösztöndíjra ........................... 29 06 303 82 Egyenleg 1938. június 15. 1739 48 2043 30 Nagykanizsa, 1939. június 15. Nádor Simon s. k. Balog Dávid s. k. Beke Ferenc s. k. ellenőr. \' igazgató. pénztáros. mm 24 Az ifjúsági Segítőegyesület vagyonkimutatása az 1938/39. tanév végén. Ö s s z e g P II P i í P I f 1 Készpénz ...................... • I 1739 48 2. Értékpapírok: a) Nagykanizsai Bankegyesület és Délzalai Takarékpénztár részvény Bún alap Vs darab Dr. Villányi alap Vb „ Balog alap 2/s „ Domány alap Vs „ 1 darab á 50 50 — b) Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár részvény Bún alap 6ho darab Dr. Villányi alap 37/2o „ Balog alap 5/20 „ Markovics alap 5/2o „ Domány alap 9/2o „ Nádor alap V20 „ Kaufmann alap 11 ¡20 „ 4 darab ... á 50 200 — L c) Nagykanizsai Takarékpénztár részvény Segítőegyesületi alap 2 darab ............ á 30 60 d) Nemzeti Bank részvény 1894-ben érettségizettek alapja 2 darab ... á 155 310 620 — 3. Tankönyvek: Mult évi értékelés ......... ......... 459.35 Űi beszerzés ......... ...... ... 30.70 490 05 30% avulás .............................. 147 343 05 4 Felszerelés értéke .............................. 15 - Vagyonérték összesen 2717 53 J Nagykanizsa, 1939. június 15. Nádor Simon s. k. Balog Dávid s. k. Beke Ferenc s. k. ellenőr. igazgató. pénztáros. Jelentés a Deák Ferenc Önképzőkör 1938/39. évi működéséről. Iskolafajunknál, amelyik közdazdasági irányú, önképzőkörünk közgazdasági életbe vágó munkát fejt ki, tagjait a gyakorlati élettel kapcsolatos kérdésekkel ismerteti meg és tagjainak ezen a téren való tudását növeli. Ezt a feladatot önképzőkörünk kettős tevékenységével igyekezett ebben az iskolaévben is megoldani: elsősorban a tagokat buzdította arra, hogy ilyen irányban érdeklődjenek, másrészt — mint a múltban is — városunk közgazdasági kiválóságait kérte fel, hogy idevágó szakelőadásaikkal tájékoztassák a tagokat és olyan kérdéseket világítsanak meg, amelyek a gyakorlati életben felmerültek. De ezek mellett a szempontok mellett nem hanyagolta el önképzőkörünk az irodalmi élet felkarolását sem, sőt hazafias kötelességének is eleget tett. Önképzőkörünk ebben a tanévben 46.-szor alakult meg és a következő tisztikart választotta: Elnök: Kainer Gyula IV. éfv. tanuló. Alelnök: Kelemen Sándor III. évf. tanuló. Főjegyző: Gyöngy József IV. évf. tanuló. Titkár: Horváth János III. évf. tanuló. Főkönyvtárosok: Frühwirth Ferenc és Schluitner József IV. évf. tanulók. Könyvtárosok: Jámbor József, Szabó László, Szakonyi István, Zuics János IV. és Hajmási Márton, Komondi Lajos, Szász József, Szabó Ferenc III. évf. tanulók. Tartottunk összesen 12 ülést, amelyek közül 2 emlékünnep és 2 szakelőadással egybekötött összejövetel volt. Elhangzott 10 előadás, 3 szavalat és 4 zeneszám. Önképzőkörünk magas színvonálát mutatja az, hogy a fentebb említett és az összefoglalt ülések előadói majdnem kivétel nélkül dicséretes munkát végeztek. Ezek közül gazdasági és ismeretterjesztő előadásukkal Báder Béla, Jámbor József IV. és Gut László II. évf. tanulók tűntek ki. Dicséretes irodalmi előadásukkal Kainer Gyula, Báder Béla, Frühwirth Ferenc, Halász József és Schluitner József IV. évf. tanulók, továbbá Révész Imre és Horváth János III. évf. tanulók gazdagították önképzőkörünk műsorát. Szavalatukkal Jámbor Józsrf IV. és Szakonyi László II. évf. tanulók működtek közre jeles eredménnyel. Elmés és tanulságos bírálataikkal Báder Béla, Gyergyák Pál, Schluitner József IV. és Cserpes Gyula III. évf. tanulók tűntek ki. Zeneszámukkal Oparnicza Sándor, Halász József, Gyergyák Pál IV. és Palkovics Géza III. évf. tanulók szórakoztatták az önképzőköri tagokat. Önképzőkörünk keretében tartottunk egy szavalóversenyt azzal a célzattal, hogy az alsóbb évfolyamok tagjai közül a jobb szavalókat kiválogassuk és ezáltal pótolni tudjuk azokat a szereplőket, akik tanulmányaik elvégzése után kikerülnek az intézetből. Ezt a szavalóversenyt az előző évek tanulságain okulva úgy rendeztük meg, hogy külön tartottunk a haladók és külön a kezdők részére ilyen szellemi mérkőzést. Az eredmény most sem maradt el, mert sikerült újabb tehetségeket felfedeznünk és így biztosítottnak látszik a jövőben is, hogy mind az intézetben, mind pedig a városi ünnepségeken is úgy, mint eddig, megfelelő tehetségekkel büszkélkedhetünk. A szavalóversenyek 25 26 eredményét tekintve, a haladóknál első volt Jámbor József IV. évf. tanuló, a kezdők között pedig Gut László II. évf. tanuló Ígérkezik jó szavalónak. Ebben az évben is rendeztünk vitaüléseket. Ezek közül kiemelkedett Jámbor József IV. évf. tanuló által vezetett vitaülés, amelynek során az előadó a lehető legidőszerűbb kérdést, a visszacsatolt Felvidék gazdasági jelentőségének kérdését állította az önképzőkör elé és világította meg. Záróülésünket május 7-én tartottuk, melynek keretében az ifjúsági elnök búcsúzott az önképzőkörtől, a távozó IV. évf. tanulókat pedig az alelnök búcsúztatta. Felettes hatóságainktól előírt ünnepségeket mind megtartottuk. Borsa Béla s. k. elnök. Jelentés a Gyorsírókör 1938/39. tanévi működéséről. A gyorsírás-tanítás eredményének biztosítása és növendékeinkben a gyorsírás iránt való érdeklődésnek felkeltése és fokozása céljából iskolánk gyorsíróköre 1938. szeptemberében kezdte meg működését. Alapszabályaink értelmében a szeptember 17-én megtartott alakuló gyűlésen megválasztotta a tisztikart, melynek tagjai a következők: ifjúsági elnök: Frühwirth Ferenc IV., alelnök: Miilei Ferenc IV., könyvtáros: Schluitner József IV., jegyző: Gyergyák PálIV. évf. tanuló. Ezek a tisztviselők és a melléjük választott választmány tagjai: Gyöngy József IV., Adler Miklós IV., Kelemen Sándor III., Kainer Gyula IV., Jámbor József IV., Göllesz László IV. évf. tanulók készítették elő a versenyeket és végezték az elbírálást is. Rendes tagokul jelentkezett 38 tanuló. A tagok kezdők és haladók csoportjára osztva hetenként egy-egy órában gyakoroltak. A rendes gyakorló órákon kivül minden második hónapban házi versenyt rendeztek 100-150 szótagos sebességgel. A versenyekre előre megállapított díjakat tűzött ki a kör s a versenyeken részvett tagok egész évi ponteredményét összegezve a következő díjakat osztotta ki: Miilei Ferenc IV. és Kainer Gyula IV. évf. tanulók 15-15 P, Schluitner József IV. és Kelemen Sándor III. évf. tanulók 10-10 P. Résztvettek a kör tagjai a Gyorsírástudomány nagy pályázatán és ezen a pályázaton Frühwirth Ferenc IV. évf. tanuló és Miilei Ferenc IV. évf tanuló kitűnő munkájukkal dicséretet nyertek és ezért Emléklapot és Az Egységes Magyar Gyorsírás könyvtárának egy-egy kötetét kapták. A kör folyóirata: A gyorsírástudomány. Surányi Gyula s. k. elnök. Jelentés az ifjúsági Sportkör 1938/39 évi működéséről. A sportkör neve: Nagykanizsai négyévfolyamú fiú felső kereskedelmi iskola sportköre, kerület Szombathely, keszthelyi csoport. A sportkör igazolási száma 79, megalakulási ideje 1921 október 1. A sportkör tiszteletbeli elnöke (igazgató): Balog Dávid, intézeti igazgató. A sportkör vezető tanára és lakáscíme : Holló János, Nagykanizsa, Petőfi-u. 1. 27 A sportkör tanára testnevelési tanár-e? Igen. Az intézet tanulóinak teljes létszáma: 151. A magántanulók, illetve magánvizsgázók száma: — A testgyakorlás alól felmentettek száma: 6. A sportkörben működő tagok száma korosztályonként: I. korosztály (10—12 évesek): —, II. korosztály (12—14 évesek): —, III. korosztály (14—16 évesek): 34, IV. korosztály (16 éven felüliek): 111. Összesen: 145. A korosztályok sportköri foglalkozásának heti óraszáma összesen 6. A működő szakosztályok : szertorna, labdarúgás, atlétika, kosáriabda, céllövészet, tennisz, úszás. Van-e az intézetnek tornaterme? Nincs. Van-e az intézetnek játékra alkalmas udvara ? Igen. Hány m2 : 650. Van-e az intézetnek külön játszótere? Nincs. Melyik sporttelepen gyakorolnak a tagok ? A nagykanizsai „Zrínyi" sporttelepen. Hetenként hányszor? Kétszer. Van-e uszoda? Van. Hányan tanultak meg úszni az iskolai év alatt? 30. Hányan tudnak összesen? 120. Téli sport üzésére van-e mód? Igen. Melyik sportnemből rendezett a sportkör házi-, intézetközi-, csoport-, kerületi-, országos versenyt? Házi: szertorna, atlétika, és úszás. Melyik KISOK versenyben, hol, mikor és hány taggal vett részt a sportkör? A kerületi csapat- és egyéni tornászversenyen Sopronban 1939. március 12-én 6 taggal, valamint a kerületi atlétikai bajnoki versenyen Zalaegerszegen 1939. május 20-án 1 taggal. A mult iskolai évben a szünidőre társadalmi egyesületeknek kiadott sportköri tagok száma: 1. A sportkör vagyonának mult évi maradványa: 25978 P. A jelen tanévben testnevelési járulékokból befolyt részesedés: 334.-P. A jelen tanévben befolyt egyéb bevételek összege: 78\'83 P. A sportkör jelen tanévi összes kiadásai: 41501 P. Maradvány: 25760 P. A sportkör működésére vonatkozó egyéb feljegyzések: 1. Iskolánk benevezett a Levente ifjúsági labdarugó bajnoki mérkőzésekre, amelyeken III. helyezést ért el és megnyerte a „fair" serleget. 2. Szeptember 19-én a KISOK úszószakosztály-vezetője jelenlétében tartott úszónapon tanulóink is résztvettek és 30 tanuló bebizonyította, hogy az elmúlt nyáron megtanult úszni. 3. 1939. március 12-én a Sopronban megtartott kerületi tornászversenyen válogatott csapatunk (Szabó István II. évf., vitéz Kovács László II. évf., Horváth János III. évf., Pozsonyi Gábor III. évf., Jámbor József IV. évf. és Miilei Ferenc IV. évf.) az I. helyet szerezte meg. Kerületi egyéni összetett bajnok lett Szabó István II. évf., II. v. Kovács László II. évf., III. Jámbor Józsrf IV. évf. tanuló. 4. Április 23-án labdarugó csapatunk a kerületi döntőben 4 : 0 arányú vereséget szenvedett. 5. Résztvettünk a gimnázium által rendezett éremdíj mérkőzésen, amelyen III. helyet értünk el. 6. 1939. április 30-án résztvéttünk a Zrínyi Torna Egylet által rendezett mezei futóversenyen: Eredmények: 2 km-es távon: I. Hegedűs Géza IV. évf., II. Ország József III. évf. tanuló. Csapatversenyben: I. a kereskedelmi iskola csapata (Lehel László III. évf., Ország József 28 III. évf., Pozsonyi Gábor III. évf., Vajda Károly III. évf. és Hegedűs Géza IV. évf.). 7. Balogh Béla III. évf. tanuló a zalaegerszegi kerületi atlétikai versenyen diszkoszvetésben IV. lett 36.35 méteres eredménnyel. 8. 1939. június 3-án tartottuk meg évzáró testnevelési ünnepélyünket, amelynek eredményei a következők: 100 m. síkfutás III. kor. o. 1. Varga József I. évf. 12 8" „ „ „ III. „ „ 2. Gut László II. évf. 13" „ „ „ IV. „ „ 1. Tóth Géza III. évf. 12" „ „ IV. „ „ 2. Csonkás Sándor II. évf. 125" Távolugrás: III. „ „1. Iváncsits János II. évf. 545 cm. III. „ „ 2. Keszei Ferenc I. évf. 502 cm. „ IV. „ „1. Pozsonyi Gábor III. évf. 580 cm. IV. „ „ 2. Csókás Sándor II. évf 562 cm. Diszkoszvetés: III. „ „ 1. Varga József I. évf. 2645 m. „ III. „ „ 2. Iváncsits János II. évf. 24 53 m. IV. „ „ 1. Balogh Béla III. évf. 3772 m. IV. „ „ 2. Pozsonyi Gábor III. évf. 30 35 m. 400 m. síkfutás 1. Hegedűs Géza IV. évf. 58" „ „ „ 2. Keszei Ferenc I. évf. 60" 800 m. síkfutás 1. Hegedűs Géza IV. évi. 2\'20" „ „ „ 2. Ország Iózsef III. évf. 2\'23" Magasugrás: III. „ „1. Iváncsits János II. évf. 140 cm. III. „ „ 2. Gut László II. évf. 135 cm. „ IV. „ „ 1. Pozsonyi Gábor III. évf. 165 cm. „ IV. „ „ 2. Csizmadia Ottó I. évf. 160 cm. A 4x100 m.-es stafétában 1. III. évf. 48" 2. II. évf. 49" 3.1. évf. 52" Holló János s. k. tanárelnök. 29 4 tanulmányi kirándulási alap 1938/39. évi elszámolása. Bevétel Kiadás Kelet A bevétel megnevezése Összeg Kelet A kiadás megnevezése Összeg hónap nap P f hónap nap P f 1938. június június 15. 23. Egyenleg az 1937/38. iskolai évről...... 30 tanuló befizetése á 1 — P ........ 956 30 40 1938. oKtúber 20 A lispei kirándulás alkalmával felmerült kisebb költség 3 26 s?eptemb. novemb. 10. 25. 134 tanul ó befizetése á 1— P ......... 3 tanuló befizetése á 1.— P......... Kamat ............ 134 3 — 1939. június 15. Egyenleg ......... 1165 50 1939. június 15. 45 36 \\ | 1168 76 1168 76 1939. június 15. Egyenleg ......... 1165 50 Nagykanizsa, 1939. június 15. Nádor Simon s. k. igazgató h. Balog Dávid s. k. igazgató. 3Ü X. Iskolánk jótevői az 1938/39. tanévben. Az adományozó neve Az adományt Évf. Összeg kapta P f A VKM. Horthy Miklós ösztöndíja ......... Hajmási Márton 111. 200 _ A VKM. köztisztviselői tanulmányi segélye ... Szakonyi László 11. 100 — A Keresk. és Közlek. Miniszter Űr tanulmányi segélye ............... ............ Levik József 1!. 200 — A Keresk. és Közlek. Miniszter Úr tanulmányi segélye ........................... Tóth Károly 11. 200 — Az Angol Magyar Bank adománya......... Abádi Róbert 111. 25 — j( ......... Csonkás Sándor 11. 25 — A Magyar Nemzeti Bank Fiókintézetének ado- mánya ........................... Csiszár Sándor 11. 20 — A Nagykanizsai Bankegyesület és Délzalai Takarékpénztár „Hirschler Sándor" alapít- ványának kamatai .................. Kainer Gyula IV. 100 — ff ff » Havasi József 111. 25 — ff ff ff Révész Imre 111. 25 — ff ff ff A Nagykanizsai Bankegyesület és Délzalai Szántó György 11. 50 — Takarékpénztár adománya ............ Szántó István 11. 40 — 99 ff » Detrich Oszkár 1. 20 — ff ff ff Dénes József 1. 20 — ff ff ff Polai Dezső 1. 20 — A Nagykanizsai Takarékpénztár adománya ... Schluitner József IV. 30 — A Nagykanizsai Takarékpénztár adománya a legjobb gyakorló irodai érettségi dolgozatért Frühwirth Ferenc IV. 20 — A Néptakarékpénztár adománya............ Segítőegyesületnek 30 — A Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár ado- mánya ........................... Zsebe Imre 111. 20 — » »» » *■• Tóth László 11. 20 — ii •» íj — Csizmadia Ottó 1. 10 — A Dunántúli Szeszfinomító Rt. adománya Cserpes Jenő 11. 20 — fi ff ff Ricsovics Béla 11. 10 — ff ff ff •*• Szendrő István 11. 20 —, A Dunántúli Szeszfinomító Rt. alapítványának kamatai a ker. számtanban tanúsított ki- váló előmenetelért .................. Gyergyák Pál IV. 28 27 A Zalamegyei Orvosszövetség Fiókja „Pillitz" alapítványának kamatai ............... Gyöngy József IV. 24 64 Diákszövetségünk adománya ............ Frühwirth Ferenc IV. 50 — J; n ............ Kelemen Sándor 111. 25 — »» M ..........*" Tobik József 11. 25 — »> »» ............ Mátrai Károly 1. 25 — „Bún Samu" alapítvány kamatai ......... Benedek István I. 20 30 Villányi Henrik dr. és egyéb tanári alapok és az 1894-ben érettségizettek alapjának össze- sített kamatai .................... Komondi Lajos 111. 29 06 Az 1908-ban érettségizettek alapjának kamatai Keszei Ferenc 1. 14 48 A MANSz havi segélye á 10.— F ......... Horváth Imre 111. 100 — Összesen 1591 75 Fogadjak a nemesszívű adományozók az iskolánk iránt tanúsított jóindulatukért ezen a helyen is köszönetünket. 31 IX, A tanulók névsora és érdemsorozata. Érdemjegyek 1 = jeles 2 = jó 3 = elégséges 4 = elégtelen Magaviselet : 1 == példás 2 = jó 3 = szabályszerű 4 = kevésbbé szabályszerű I/A. ÉVFOLYAM. Évfolyamí\'őnök: Surányi Gyula. Külső alak: 1 — szép 2 = rendes 3 — tűrhető 4 = rendetlen A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hit- és erkölcstan I Magyar fog. és irodalom 1 Történelem Földrajz Természettan Mennyiségtan j Keresk. számtan ! Keresk. ismeretek Német ny. és levelezés í Gyorsírás Testgyakorlás Egészségtan Szépírás Német társalgási gyak. | lrásb. dolg. külső alakja 1 | Magaviselet Tandíjkedvezmény Imétlő-e ? Bálint Ferenc, Nagykanizsa, 1924. r. k. 3 3 2 2 2 3 3 2 3 3 2 1 2 2 2 1 Bálint Pál, Nagyrada, 1922. r. k. 3 3 3 3 3 3 4 3 4 3 2 2 2 3 2 2 Benedek István, Kiskomárom, 1923. izr. 1 1 2 2 1 1 2 1 1 1 fm 1 2 - 3 1 3/5 Bethlen György, Nagykanizsa, 1923. r. k. 3 2 2 2 2 1 3 3 2 1 1 3 2 1 3 2 1/5 5 Botkai Gyula, Nagykanizsa, 1924. r. k. 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 1 1 2 2 2 2 Csizmadia Ottó, Gelse, 1922. r. k. 1 2 3 2 2 2 2 2 3 2 1 1 2 - 2 1 Detrich Oszkár, Göstling, 1924. ág. ev. 1 2 3 2 2 2 2 2 3 1 1 1 2 - 3 1 2/5 Dénes József, Nagykanizsa, 1922. r. k. 2 2 3 2 2 2 1 2 2 1 1 2 2 - 2 1 3/5 Frommer Tibor, Nagykanizsa, 1924. izr. 1 3 2 2 1 2 1 2 2 1 3 1 2 2 2 1 10 Fülöp Ferenc, Nagykanizsa, 1924. r. k. 1 2 3 3 2 3 4 3 3 2 1 2 2 2 2 2 2/5 Göntér György, Alsólendva, 1921. r. k. 2 2 2 2 3 3 3 1 3 2 1 1 2 - 2 1 Hegedűs Ferenc, Magyarszerdahely, 1922. r. k. 1 2 3 3 3 2 3 2 1 2 1 1 2 - 1 1 Honti János, Nagykanizsa, 1922. r. k. 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1 2 - 2 1 Horváth Győző, Kiskomárom, 1924. r. k. 2 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 2 15 Horváth László, Zalaszentmihály, 1921. r. k. 2 2 3 2 3 2 3 2 2 3 1 2 3 - 3 1 Huszár János, Nagykanizsa, 1924. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1 2 2 2 1 Kassai Boldizsár, Nagykanizsa, 1922. r. k. 2 3 3 3 3 3 2 3 4 2 1 3 1 - 2 2 Keszei Ferenc, Alsóperd, 1923. r. k. 1 2 1 2 2 3 2 2 3 2 1 1 1 - 2 1 2/5 Köves Tibor, Nagykanizsa, 1922. r. k. 1 2 8 3 1 3 3 3 3 3 3 2 2 2 1 1 20 Landi Zoltán, Balatonmagyaród, 1923. r. k. 3 4 3 3 3 3 3 4 4 4 2 3 2 - 3 2 Linha Pál, Mesztegnyő, 1920. r. k. 3 3 3 3 3 2 2 3 4 2 3 1 2 - 2 2 ism. Mátrai Károly, Nagykanizsa, 1923. r. k. 2 2 2 1 2 2 2 2 3 2 2 1 2 - 2 1 2/5 Nagy Béla, Nagykanizsa, 1923. r. k. 3 3 2 3 3 2 2 3 3 2 2 1 2 - 3 1 ism. Németh László, Nagykanizsa, 1924. r. k. 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 1 2 2 3 2 25 Németh Vilmos, Komárváros, 1924. r. k. 2 3 4 4 4 3 3 3 3 3 1 2 4 - 3 2 32 A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hit- és erkölcstan Magyar fog. és irodalom jl Történelem 1 Földrajz Természettan Mennyiségtan | Keresk. számtan j Keresk. ismeretek Német ny. és levelezés j Gyorsírás Testgyakorlás | Egészségtan [Szépírás Német társalgási gyak. Irásb. dolg. külső alakja | Magaviselet Tandíjkedvezmény Ismétlő-e? Papp Nándor, Nagykanizsa, 1924. r. k. 2 3 3 3 3 3 2 3 3 2 2 3 1 2 2 1 Pethő Dezső, Letenye, 1922. r. k. 2 3 3 2 3 3 3 3 3 2 2 2 1 - 2 1 Polai Dezső, Nagykanizsa, 1924. r. k. 1 2 3 2 2 2 2 2 3 2 2 1 1 - 2 1 2/5 Sáray Gyula, Magyarszentmiklós, 1922. r. k. 2 3 3 3 3 3 4 3 3 4 2 3 2 - 3 2 30 Siftár István, Nagykanizsa, 1924. r. k. 3 3 2 2 2 3 3 2 3 2 1 2 3 2 3 1 Somogyi Ervin, Keszthely, 1924. r. k. 3 3 3 3 3 3 2 3 4 3 2 2 1 - 1 2 Szalay Pál, Nagykanizsa, 1924. r. k. 3 3 3 4 4 3 4 4 4 4 2 2 3 3 3 2 Szaller Béla, Zákány, 1924. r. k. 3 3 3 3 2 3 3 3 3 4 2 2 3 3 3 2 Szendrő Sándor, Balatonkeresztur, 1924. r. k. 2 3 3 3 2 3 3 3 3 2 2 1 2 2 3 1 35 Tóth György, Becsehely, 1922. r. k. 1 2 3 2 2 3 3 2 3 2 1 1 2 - 2 1 Vs Tóth Józseí, Nagykanizsa, 1922. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 2 2 1 1 2 1 2 1 Tőke Antal, Nagykanizsa, 1923. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 2 1 3 - 2 2 Varga Ernő, Balatonmagyaród, 1922. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 3 2 - 2 1 Varga József, Nagykanizsa, 1923. r. k. 3 3 3 2 3 3 3 2 3 1 1 2 2 - 2 1 40 Weisz Imre, Dióskál, 1924. izr. 1 3 3 4 3 3 3 3 3 3 tm 2 3 - 3 2 Kimaradtak: Cseh Mihály, Fischer Ferenc, Gáspár Endre, Horváth István és Rácz Gyula. II. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök: Nádor Simon. 33 • ■ A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása ! Hit- és erkölcstan | Magyar fog. és irodalom | | Történelem 1 Jogi ismeretek | Földrajz | Kémia és technológia Mennyist, és polit, számt. 1 Keresk. számtan Könyvvitel Magyar keresk. levelezés | Német ny. és levelezés Francia ny. és levelezés | Gyorsírás Testgyakorlás Egészségtan Gépírás Német társalgási gyak. Irásb. dolg. külső alakja | Magaviselet Tandíjkedvezmény Ismétlő-e ? Antal Sándor, Nagykanizsa, 1922. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 2 2 Bak László, Letenye, 1920. r. k. 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 3 4 3 3 1 1 2 2 Beleznay Lajos, Nagykanizsa, 1921. r. k. 3 3 2 3 3 3 3 4 4 4 4 4 3 2 3 2 3 2 Bogáthy József, Bagolasánc, 1921. r. k. 2 3 4 4 4 3 4 3 4 4 4 4 4 3 1 4 _ 3 3 5 Bogyay Ödön, Kiskomárom, 1922. r. k. 3 3 2 3 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 ¡cm Cserpes Jenő, Nagykanizsa, 1922. r. k. 2 2 1 2 1 2 2 2 3 2 2 2 1 1 2 1 2 1 3/5 Idill. Csiszár Sándor, Lenti, 1922. r. k. 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 _ 1 1 3/5 V5 Csonkás Sándor, Nagykanizsa, 1920. r. k. 1 1 2 1 2 2 1 1 1 2 2 2 1 1 1 í _ 2 1 Deutsch György, Barcs, 1923. izr. 1 2 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 3 2 2 1 2 2 10 Dukász György, Nagykanizsa, 1923. izr. 2 3 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 1 2 2 2 Erdélyi János, Nagykanizsa, 1921. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1 3 3 3 1 Érces János, Miháld, 1922. r. k. 1 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 2 2 1 1 2 1 2/5 Érces Károly, Miháld, 1921. r. k. 1 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 . 2 1 Ferencz József, Nagykanizsa, 1922. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 fm 2 3 3 3 15 Gerencsér Zoltán, Nkanizsa, 1921. r. k. 3 3 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 3 2 2 Grünwald Károly, Nagykanizsa, 1923. izr. 1 2 2 3 3 2 3 3 3 3 2 2 1 2 1 2 L 2 2 Gut László, Barcs, 1923. izr. 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 1 2 3 2 Horváth János, Zalaszentbalázs, 1921. r. k. 2 3 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 1 1 2 3 1 Iváncsits János, Nagykanizsa, 1923. r. k. 1 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 1 1 2 2 3 1 20 Kállay László, Budapest, 1922. ref. 1 3 3 3 3 3 3 4 3 3 4 3 3 3 1 2 3 2 Kerkápolyi Tibor, Murakeresztur, 1921. r. k. 2 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1 3 3 2 2 v. Kovács László, Felsőrajk, 1919. r. k. 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 2 1 1 1 1 2 Körmendi Zoltán, Ihárosberény, 1923. r. k. 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 _ 2 3 Krénusz Ferenc, Nagykanizsa, 1922. r. k. 3 3 3 4 3 4 3 4 4 4 3 4 4 2 2 3 3 2 2 25 Kúszik Mihály, Csáktornya, 1919. r. k. 2 2 3 3 2 2 3 3 2 2 3 2 2 1 2 1 1 2 ism. Levik József, Nagykanizsa, 1921. r. k. 2 2 2 1 2 2 3 3 3 3 2 2 2 1 1 1 1 1 3/5 Muszel Zoltán, Nagykanizsa, 1922. r. k. 3 3 3 3 3 3 2 3 4 4 3 3 2 2 3 1 2 2 Pálmai Ferenc, Nagykanizsa, 1922. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 3 2 1 Péter Ferenc, Bánokszentgyörgy, 1919. r. k. 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1 1 1 2 km 30 Ricsovics Béla, Nagyberki, 1920. r. k. 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 1 1 _ 3 1 2/5 Idill. Szabó István, Nagykanizsa, 1919. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 1 1 1 2 1 2 Szabó József, Nagykanizsa, 1922. r. k. 2 3 3 4 3 4 4 4 3 3 3 4 3 2 3 2 2 2 Szakonyi László, Nagykanizsa, 1921. r. k. 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1 1 1 1 2 1 1 _ 1 1 5/5 Szántó György, Nagykanizsa, 1923. izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 _ 2 1 5/5 35 Szántó István, Letenye, 1922. r. k. 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 _ 1 1 4/5 >/5 Szendrő István, Komárváros, 1922. r. k. 1 2 2 2 1 2 2 2 3 2 2 1 1 1 1 1 2 1 Szőllősi János, Nagykanizsa, 1921. r. k. 1 3 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1 3 1 2 Szúnyog János, Pacsatüttős, 1920. r. k. 1 3 3 2 3 2 3 3 3 2 3 2 3 2 2 1 3 1 Tobik József, Nagykanizsa, 1922. r. k. 2 1 2 1 2 1 2 2 2 2 1 2 1 3 1 1 - 1 1 4/5 34 ■ A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása j Hit- és erkölcstan 1 Magyar fog. és irodalom | Történelem I Jogi ismeretek Földrajz | Kémia és technológia Mennyist, és polit, számt. | Keresk. számtan Könyvvitel Magyar keresk. levelezés || Német nv. és levelezés .Francia nv. és levelezés | Gyorsírás Testgyakorlás Egészségtan Gépírás Német társalgási gyak. Irásb. dolg. külső alakja | Magaviselet Tandíjkedvezmény Ismétlő-e? 40 Tóth Károly, Nagykanizsa, 1921. r. k. 1 2 2 2 2 3 3 3 2 3 3 3 3 1 1 2 2 2 1 V5 Tóth László, Nyíregyháza, 1923. ág. ev. 1 2 1 1 2 1 2 2 2 2 1 2 1 1 1 1 - 2 1 */5 Vass Jenő, Nagykanizsa, 1923. r. k. 3 3 2 3 2 3 2 2 3 2 3 3 2 3 I 2 2 2 2 • Vaskuti József, Palin, 1922. r. k. 2 3 3 3 3 4 4 3 4 4 4 4 3 2 2 2 - 3 2 Völgyi Sándor, Zalaapáti, 1921. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 4 3 1 1 3 - 3 2 45 Weisz István, Keszthely, 1923. izr. 1 3 2 2 2 3 3 3 3 3 3 2 3 2 1 2 - 3 1 78 Kimaradtak: Bedő Ferenc, Bodó János, Csillag Roland, László István, Pósa Ervin, Sipos István és Welisch Ernő. III. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök : Be ke Ferenc. A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása | Hit- és erkölcstan ¡ Magyar fog. és irodalom 1 Történelem 1 Jogi ismeretek Földrajz Kémia és technológia l| 1 Mennyist, és polit, számt. !| Keresk. számtan I Könyvvitel j Levelezes Német ny. és levelezés i Francia ny. és levelezés j| J Gyorsírás Testgyakorlás | Egészségtan | Gépírás Német társalgási gyak. Irásb. dolg. külső alakja l| ! Magaviselet Tandíjkedvezmény lsmétlő-e ? Abádi Róbert, Budapest, 1919. izr. 1 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 1 1 In 1 1 1 1 •v6 Balogh Béla, Újudvar, 1920. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 3 2 - 3 2 Bankó János, Csörnyeföld, 1920. r. k. 2 2 2 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 2 3 - 1 2 Cserpes Gyula, Barcs, 1920. r. k. 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 1 3 2 1 2 - 1 1 5 Döme János, Nagykanizsa, 1922. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 1 3 3 - 3 2 Döme Károly, Nagykanizsa, 1920. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 4 1 3 3 3 2 Fürst János, Zalaegerszeg, 1923. izr. 1 2 3 3 3 2 3 2 2 3 3 2 3 2 1 1 - 2 2 Gerencsér Gyula, Pötréte, 1920. r. k. 2 2 2 2 3 2 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 - 2 2 Gödörházi Ferenc, Nkanizsa, 1918. r. k. 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 - 2 3 10 Havasi József, Tapolca, 1921. izr. 1 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 1 2 2 2 - 3 1 3/5 Horváth Imre, Nagykanizsa, 1920. r. k. 1 2 2 1 2 2 3 3 3 3 3 2 3 3 2 2 - 3 1 Horváth János, Nagykanizsa, 1920. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 4 4 3 3 3 3 1 3 1 - 3 2 Jankovics Károly, Nkanizsa, 1919. r. k. 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1 2 3 3 2 Kaburek Gyula, Nagykanizsa, 1922. r. k. 1 2 2 2 3 2 3 3 3 3 3 2 3 3 2 2 - 2 1 15 Kelemen Sándor, Bmagyaród, 1921. r. k. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 2 1 1 - 2 1 2/5 Kollarics Lajos, Nagybakónak, 1920. r. k. 1 3 3 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 1 1 2 - 2 1 Komondi Lajos, Homokkomárom, 1920. r. k. 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 - 2 1 3/6 35 A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hit- és erkölcstan Magyar fog. és irodalom 1 1 Történelem I Jogi ismeretek I Földrajz Kémia és technológia Mennyist, és polit, számt. I j Keresk. számtan Könyvvitel Levelezés J Német ny. és levelezés 1 Francia ny. és levelezés 1 J Gyorsírás Testgyakorlás Egészségtan Gépirás Német társalgási gyak. Irásb. dolg. külső alakja Magaviselet Tandíjkedvezmény Ismétlő-e ? Kovacsics László, Sand, 1922. r. k. 1 2 3 2 2 3 3 3 3 3 2 3 2 1 2 3 2 2 1 Lehel László, Nagykanizsa, 1921. r. k. 2 3 3 3 4 3 3 4 3 4 4 4 3 1 3 3 3 3 2 20 Lepesi Kálmán, Hévizszentandrás, 1920. r. k. 1 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 2 1 _ 2 1 Mihályi Andor, Málas, 1922. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 3 2 3 2 Ország József, Nagykanizsa, 1918. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 1 3 1 - 2 3 Palkovics Géza, Nagykanizsa, 1920. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 3 1 2 1 - 2 3 Pataky Lajos, Nagykanizsa, 1919. r. k. 3 4 3 4 4 4 3 3 4 4 3 4 3 3 3 2 3 3 25 Perényi László, Nagykanizsa, 1922. izr. 1 3 4 3 4 3 3 3 3 3 2 1 2 2 3 2 - 1 2 Pozsonyi Gábor, Bszentgyöngy, 1920. r. k. 1 3 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 - 3 2 ism. Rezsőfalvi János, Székesfehérvár, 1921. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 3 1 2 1 Révész Imre, Kéthely, 1922. izr. 1 1 2 1 2 2 2 2 2 1 2 1 1 3 1 1 - 2 1 á/5 Schlegl László, Kiskomárom, 1922. r. k. 1 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 3 3 1 2 2 2 3 1 30 Szabó Ferenc, Nagykanizsa, 1921. r. k. 1 2 3 2 2 3 2 2 2 3 3 2 3 1 2 2 - 2 1 v5 Szász József, Keszthely, 1920. r. k. 1 3 3 2 3 2 2 2 3 3 3 3 2 1 2 1 - 2 2 Temesvári Károly, Nkanizsa, 1919. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 2 1 - 2 2 Tóth Géza, Somogyszob, 1919. r. k. 3 4 3 3 4 3 3 3 4 4 3 4 4 1 3 3 3 2 2 Udvari Ferenc, Gelsesziget, 1920. r. k. 1 2 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 3 1 - 2 1 isnt. 35 Vajda Károly, Nagykanizsa, 1921. r. k. 3 3 3 3 4 3 3 3 3 4 3 3 3 1 3 1 - 2 2 Weisz József, Nagykanizsa, 1922. izr. 1 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 - 3 1 Wertheim Pál, Mohács, 1922. izr. 1 3 3 2 3 3 2 2 3 2 3 3 2 3 3 1 - 3 2 Zábráki Jenő, Nagykanizsa, 1920. r. k. 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 4 3 3 1 3 3 - 2 2 Zsebe Imre, Nemesdéd, 1921. r. k. 1 1 2 1 2 1 2 1 1 1 1 1 2 2 1 1 - 1 1 6/8 Kimaradtak: Dukász Tibor, Hajmási Márton és Varga József. IV. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök: Borsa Béla, A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hil- es erkölcstan Magyar fog. és irodalom | | Történelem | \\ Közgazdaságtan Földrajz Áruismeret Keresk. számtan | Gyakorló iroda Német ny. és levelezes Francia ny. és levelezés | Gyorsírás Testgyakorlás | Egészségtan Gépírás Irásb. dolg. külső alakja Magaviselet Tandíjkedvezmény Ismétlő-e ? Adler Miklós, Nagyatád, 1921. izr. 1 3 2 1 2 3 2 3 2 2 1 3 1 1 2 1 2/5 Báder Béla, Nagykanizsa, 1919. izr. 1 2 2 2 2 2 2 2 2 3 2 fm. 1 1 1 1 2/5 Frühwirth Ferenc, Nagykanizsa, 1920. r k. 1 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 4/5 Garai Árpád, Zalaszentjakab, 1920. r. k. 1 3 2 3 2 3 3 3 2 2 2 l 1 2 2 1 5 Göllesz László, Nagykanizsa, 1919. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 l 1 1 2 2 Götz Antal, Bátaszék, 1020. r. k. 2 3 2 3 3 3 2 3 2 3 2 l 1 2 3 2 Gyergyák Pál, Nagykanizsa, 1920. r. k. 1 2 1 2 1 2 1 1 2 2 2 l 1 1 2 1 Vö Gyöngy József, Nagyberki, 1920. r. k. 1 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 1 1 1 2 1 3/5 Halász József, Nagykanizsa, 1919. izr. 1 2 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 1 1 3 2 10 Hegedűs Géza, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 2 1 2 1 3 3 3 3 3 1 1 1 3 1 Horváth József, Sormás, 1921. r. k. 1 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 1 1 Jámbor József, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 2 2 2 2 2 1 1 2 2 3 1 1 1 1 1 2/5 Kainer Gyula, Barcs, 1921. izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1/5 Karakai István, Zalasárszeg, 1920. r. k. 1 3 3 3 2 3 3 3 2 2 3 fm. 2 1 2 1 15 Kustos József, Nagykanizsa, 1920. r. k. 1 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 l 2 1 1 1 Lajtai Dezső, Szombathely, 1921. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 1 Miilei Ferenc, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 2 1 2 2 2 3 3 2 3 1 l 1 1 2 1 4/5 Németh János, Kapolcs, 1921. r. k. 1 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 1 2 3 1 Oparnica Sándor, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 2 3 1 20 Schluitner József, Nagykanizsa, 1921. r. k. 1 2 1 1 1 2 2 1 2 1 2 1 1 1 2 1 V5 Szabó László, Kávás, 1920. r. k. 1 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 1 2 2 1 1 v. Szakonyi István, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 1 1 1 2 2 Szőke Lajos, Zákány, 1919. r. k. 1 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 2 3 1 Tanczenberger Sándor, Nkanizsa, 1920. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1 2 3 2 25 Várhelyi István, Tapolca, 1917. r. k. 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 1 1 1 1 1 Várhelyi László, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 1 1 1 2 1 2/5 Zuics János, Nagykanizsa, 1921. r. k. 1 2 2 2 2 2 3 3 2 2 2 1 1 1 3 1 2/5 37 XII. Érettségi vizsgálatok. Az elmúlt iskolai évben kétszer tartottunk érettségi vizsgálatot: december hóban és az iskolai év végén. I. A nm. Vallás- és közoktatásügyi Miniszter Úr 109136/1938. IX. ü. o. számú rendeletével az 1938. évi decemberi érettségi vizsgálatok helyéül a dunántúli tanulók részére iskolánkat jelölte ki. Vizsgálatra összesen jelentkezett 18 jelölt. Ezek közül 5 teljes, 13 jelölt pedig javító vizsgálatot tett. Az írásbeli vizsgálatokat december hó 12., 13., 14. és 15-én, a szóbeli vizsgálatokat pedig december 22-én tartottuk meg. A vizsgálatokon közös miniszteri biztosi minőségben Strobel Ernő, központi szolgálattételre beosztott tanügyi tanácsos elnökölt. A decemberi érettségi vizsgálatok eredménye: a) Teljes érettségi vizsgálat: A j e 1 ö 1 t osztályzatai születésének d. sa neve intézete helye éve vallása Magyar ïog. és iro 1 Történelem i Közg. és jogi ism. Földrajz-árulsm. Ker. számtan Gyakorló iroda i Német ny. és lev. I Francia ker. lev. minősítése pályaválasztá Bertók Gyula Fischer György Nagy János Németh Ferenc Németh Károly Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Gétye Belezna Nagykanizsa Nagykanizsa Zákány 1918. 1920. 1917. 1914. 1918. r. k. izr r. k. ,r. k. |r. k. 4 3 3 4 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 4 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 3 S javíthat megfelelt javíthat javíthat javíthat tisztviselői hivatalnoki tisztviselői tisztviselői tisztviselői b) Javító érettségi vizsgálat. Abramovits László Nagykanizsa Nagykanizsa 1919. izr. 3 3 3 3 4 3 4 3 4 3 3 megfelelt ipari Almásy Gyula Nagykanizsa Nagykanizsa 1915. r. k. 3 3 3 3 3 $ 4 3 3 megfelelt papi Csapó Sándor Kaposvár Bulinác 1917. ref. 2 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt vasúti Ehrenstein István Nagykanizsa Nagykanizsa 1919. izr. 3 3 2 3 2 3 3 3 megfelelt ipari Gumilár László Nagykanizsa Nagykanizsa 1915. r. k 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt tisztviselői Kocsis Mihály Pécs Pécs 1919. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt tisztviselői Nagy Lajos Nagykanizsa Nagykanizsa 1918. r. k. 3 3 3 3 3 i 3 3 i 3 megfelelt tisztviselői Nóvák Gyula Szombathely Vép 1919. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 4 3 4 3 megfelelt jegyzői Nóvák Sándor Nagykanizsa Csurgó 1919. r. k. 2 2 4 2 2 3 2 3 megfelelt tisztviselői Osterer Ferenc Nagykanizsa Muraszombat 1916. r. k. 3 3 3 3 4 3 3 3 a megfelelt malomipari Tanai Ferenc Zalaegerszeg Nova 1918. r. k. 3 3 3 3 2 3 3 4 s\' megfelelt jegyzői Varga László Nagykanizsa Nagyrécse 1914. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 î megfelelt hivatalnoki Vellák Sándor Nagykanizsa Rieka 1917. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt tisztviselői 38 I, Teljes érettségi vizsgálatra jelentkezett 5 jelölt Megfelelt ..................... 1 „ ( 20°/«) Javíthat.................. ...... 4 „ ( 80°/») II. Javító érettségi vizgálatra jelentkezett ... 13 jelölt Megfelelt ..........................................13 „ (100°/») II. A május-júniusi érettségi vizsgálatokra 31 tanuló jelentkezett, akik közül 27 a IV. évfolyam rendes növendéke volt, 4 pedig javító érettségi vizsgálatot tett. Az írásbeli vizsgálatokat május hó 15., 16., 17. és 19-én, a szóbeli vizsgálatokat pedig június hó 12., 13. és 14-én tartottuk meg. A szóbeli vizsgálatokon Vétek János dr., a pécsi kereskedelmi és iparkamara főtitkára elnökölt, mint a nm. Vallás- és Közoktatásügyi és a nm. Kereskedelem- és Közlekedésügyi Miniszter Urak által közösen kiküldött miniszteri biztos. A szóbeli vizsgálatokon Krátky István dr., polgármester és Villányi Henrik dr., ny. igazgató is megjelent. Az érettségi írásbeli vizsgálat tételei a következők voltak: 1. Magyar fogalmazás. 1. Hazafias érzés a magyar lírában. 2. Mit tehet az állam a munkásság érdekében? 3. Magyarország és Németország együttműködése a történelem folyamán. Eredmény: jeles 2, jó 9, elégséges 17, elégtelen —. 2. Német kereskedelmi levelezés. 1. G. Rossi, Trieste, 1939. április 10. értesíti Schenker & Tsát, Nagykanizsa, hogy ma elküldött címükre egy vágón déligyümölcsöt, amit 4 odavaló megrendelője között kell elosztani. 2. Schenkerék 14. értesítik Rossit, hogy Kelemen Sándor 2 zsák 136/37. sz. 104 kg. Kiup-Vourla mazsola átvételét megtagadta. 3. Rossi 16. ír Kelemennek és kéri, hogy a mazsolát 8 napon belül vegye át, miután a küldemény a feltételeknek megfelel. 4. Ugyanakkor Rossi ír Schenkeréknek is és megbízza őket, hogy Kelement mégegyszer szólítsák fel és ha 8 napon belül nem veszi át az árut, árvereztessék azt el. Eredmény: jeles 1, jó 11, elégséges 15, elégtelen —. 3. Francia kereskedelmi levelezés. 1. Az Angol-Magyar Bank R. T., Budapest, 1939. március 25. értesíti a Société Générale-t, Paris, hogy 32000 ffr-ról szóló 173. sz. hitellevelet bocsátott ki rá Liptay Ernő részére, érvényes 1939. augusztus 31-ig. 2. A Société Générale 1939. április 5. közli az Angol-Magyar Bankkal, hogy ma 18500 ffr-t kifizetett a hitellevélre. Eredmény: jeles 3, jó 8, elégséges 16, elégtelen —. 39 4. Gyakorló iroda. 1939. január 1. Gerő László és Társa betéti társaság a következő vagyonnal nyitja meg könyveit: Készpénz 3245.40 P;_ Általános Bank Rt. helyben, tartozik 15642.— P-vel, lejár dec. 31. Árukészlet 400 q. borsó á 82.— P ; berendezés 2800.— P; Gerő belső tag vagyonrésze-dése 34487.40, a fennmaradó rész Kelemen János külső tagot illeti meg. Január 1. Kifizetjük az üzletbért 3 hóra 1500 P-t. Január 4. Braun Sándortól, Kecskemét, érkezik bizományi eladásra 3000 q. lencse, lim. á 110.— P pr 2 hó vagy l"u% skontó, jutalék 4%, delkredere 1%; fizetünk szállítás cimén 544.36 P-t. Levél irandó Braunnak a biz. áru megérkezéséről és a felmerült költségekről. Január 8. Eladunk Kállai Jenőnek, Vác, 2 havi hitélre 250 q. borsót, á 90.— P. Január 15. Intézvényezünk Kállaira az Általános Bank rendeletére 10000.— P-ről, lejár március 15. Erről levelet írunk Kállainak és kiállítjuk a csatolt intézvényt. Január 20. Gerő László magáncélokra felvesz csekkünkre az Általános Bank Rt.-nál 800 P-t. Január 24. Eladunk László Jenőnek H. az Általános Banknál történt befizetése ellenében 200 q. lencsét 110.50, lVa% skontó. Kiállítjuk az elad. bizományi számlát, felszámítva a jutalékon kívül 4.20 P költséget és a jutalék után lerovandó forgalmi adót is. A biz. számlát levél kíséretében küldjük el a megbízónak. Január 26. A megbízónak járó tiszta bevételt az Általános Bank Rt. megbízásunkból kifizeti. Január 28. Az el nem adott bizományi árut átvesszük saját számlára á 110.50 pr. 2 hó. Január 31. Kis költség a hó folyamán 246.20. Az Általános Bank felszámít 4% kamatot, V2°/oo jutalékot és 6.— P költséget. Zárás 31. A tagok magánszámláin 5% a kamatláb ; a tagok vagyon-bevételei után szintén 5°/0 jár. A nyereség 65%-a Gerőt, 35%-a Kelement illeti meg. Gerő vagyonbetétét növeli, Kelemennek rendelkezésére áll. Árukészlet kaik. besz. áron számítandó; berendezés avulása 1%, az iizletbér előre fizetett része átmenő aktíva. Elkészítendő az alapkönyvelés amerikai naplóban és a havi mérleg. Eredmény: jeles 4, jó 1, elégséges 19, elégtelen 3. 5. Kereskedelmi számtan. Horváth Jenő nagykanizsai állatbizományos vásárol Francesco Rabeli Torino részére: 15 db lovat; mégpedig 8 db-ot á 600.— P, 4 db-ot á 650.— P és 3 db-ot á 750.— P. Költsége a következő : felszámít jutalékot lovanként 22.50 P, hajcsár, istálló, etetés 11.70 P darabonként, mezőgazdasági kamarai illeték db-ként 10.— P, fuvarlevél, fuvar a magyar határig 38.— P. A lovak megérkeztek Torino ba és a megbízó értesíti Horváthot, hogy a magyar-olasz kiiring forgalomban átutalta javára a lovak ellenértékét a Nagykanizsai Bankegyesülethez á 570 árfolyamon (100 P = 570 lira). A Bankegyesület a következőképen finanszírozta Horváthot: március 1. Bevásárlásra adott 5000.— P-t, ugyanakkor átutalt a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarának biztosítékul a lovakra dara-bonkint 50.— P-t. A lovak feladása után: 40 Március 5. Horváth felvesz 1000.— P-t. Március 25. A lira befolyik számlája javára á 17.66 -f 47% felár, 1%. jutalék. Március 31. Zárás 7.2% — 33/4%, a szokásos költségekkel. Kiszámítandó az üzlet haszna. Lezárandó a folyószámla. Hány %-ot hozott az üzlet, ha a bankköltséget is levonjuk és a saját tőke után 6% késedelmi kamatot veszünk. 2. Maurice Simon párisi cég küld Balassa Vilmosnak Nagykanizsa 8.5 kg. 14/16 sz. kristályos Tahiti vaníliát á frfr 196.50, 6.5 kg. 20/21 sz. kristályos Bourbon vaníliát á frfr 227.80 ab Páris; csomagolás 12.—, portó és biztosítás 52.50 frfr á 11.37 + 60%. Költségei: behozatali kérvény 3.— P, vámpolitikai központ illetéke 2.— P, igénylési jutalék 2.— P, átutalási jutalék 3.— P, Vám 15 kg. vanília á 4.— O K per kg. á 1.16, 72% vámkezelési illeték, 11% gyarmatáru fázisadó, 1% statisztikai illeték. A számla 17.90 P árfolyammal számítandó át. Mennyi 1—1 kg. vanília beszerzési ára értékkalkulációval, ha a súlyhiányra 35 azaz 25 dkg-ot számítunk. Eredmény: jeles 2, jó 7, elégséges 15, elégtelen 3. 41 Az érettségi vizsgálatot tett tanulók személyi adatait, érettségi vizsgálati eredményüket és pályaválasztásukat a következő kimutatás tünteti fel: A *-gal jelöltek javító vizsgálatot tettek. 1. Teljes érettségi vizsgálatra jelentkezett Jelesen felelt meg............... Jól felelt meg.................. Megtelelt ... ... — ........... 27 jelölt 3 „ (11°/»; 5 „ (19°/») 13 „ (48"\'«) Megfelelt összesen......... ... Szeptemberben 1 tárgyból javít Szeptemberben 2 tárgyból javít 21 jelölt (78°/») - „ (-*) 6 „ (22°/°) Nem felelt meg összesen ........................6 jelölt (22°/°) II. Javító érettségi vizsgálatra jelentkezett ... 4 „ Megfelelt.........................3 „ (75°/») Szeptemberben javíthat ...... ............1 „ (25°/°) Iskolánk volt tanulói részére f. é. szepienber havában a győri községi fiú felső kereskedelmi iskolában lesznek a javiló éretiségi vizsgálatok. A szükséges kérvényt július 31-ig kell benyújtani az iskola igazgatóságánál. A kérvényhez csatolni kell az eredeti érettségi bizonyítványt és arcképes helyhatósági személyazonossági bizonyítványt. A javító érettségi vizgálat dija tárgyanként 6.— P. A i e 1 ö 1 t osztályzatai neve születésének helye éve vallása Magyar tog és írod. Történelem Közg. esjogi ism. Földrajz-áruism. Ker. számtan Gyakorló iroda Német ny. és lev. Francia ker. lev. minősítése pályaválasztása Adler Miklós Báder Béla Bertók Gyula\'1 Friihwirth Ferenc 5 Garai Árpád Göllesz László Götz Antal Gyergyák Pál Gyöngy József 10 Halász József Hegedűs Géza Horváth József Jámbor József Kainer Gyula 15 Karakai István Kustos József Lajtai Dezső Miilei Ferenc Nagy János* 20 Németh Ferenc* Németh János Németh Károly* Oparnica Sándor Schluitner lózsef 25 Szabó László v. Szakonyi I.ászló Szőke Lajos Tanczenberger Sándor Várhelyi István 30 Várhelyi László . Zuics János Nagyatád Nagykanizsa Gélye Nagykanissa Zalaszentjakab Nagykanizsa Bátaszék Nagykanizsa Nagyberki Nagykanizsa Nagykanizsa Sormás Nagykanizsa Barcs Zalasárszeg Nagykanizsa Szombathely Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Kapol cs Zákány Nagykanizsa Nagykanizsa Kávás Nagykanizsa Zákány Nagykanizsa Tapolca Nagykanizsa Nagykanizsa 1921. 1919. 1918. 1920. 1920. 1919 1920. 1920. 1920. 1919. 1919. 1921. 1919. 1921. 1929. 1920. 1921. 1919. 1917. 1914. 1921. 1918. 1919. 1921. 1920. 1919. 1919. 1920. 1917. 1919. 1919. izr. izr. r. k. r. k. r.k. r. k. r.k. r.k. r.k izr. r.k. r.k. r. k. izr. r. k. r.k. r. k. r.k. r. k. r. k. r.k. r.k. r.k. r.k. r. k. r.k. r.k. r. k. r.k. r. k. r.k. 2 2 3 1 3 3 2 2 2 3 2 3 3 1 3 3 3 2 3 3 ! 3 3 3 1 2 3 3 4 3 2 2 2 3 3 1 2 3 3 1 1 3 1 3 3 1 2 3 3 1 3 3 3 4 3 1 2 3 4 3 3 2 2 1 2 3 1 3 3 3 2 1 3 2 3 3 1 2 3 3 2 3 3 3 3 3 1 2 3 3 3 3 2 2 2 2 3 1 2 4 3 1 1 3 2 2 3 1 2 2 3 2 3 3 2 3 3 1 2 3 3 3 3 2 2 2 2 3 1 3 3 2 1 2 3 3 3 2 2 3 3 2 3 3 3 4 3 4 2 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 3 3 3 1 3 3 3 3 2 1 3 3 3 3 3 3 4 3 4 1 4 3 3 3 3 3 3 2 3 3 2 3 4 2 2 2 2 3 3 2 1" 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 4 4 3 2 2 2¡ 3 3 1 2 3 2 2 2 3 3 3 2 1 2 3 3 í a 3 3 3 1 3 3 3 3 3 2 2 jől felelt meg megfelelt megfelelt jelesen telelt meg megfelelt nem felelt meg, szept- javíthat megfelelt jól felelt meg jól felelt meg megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt jelesen felelt meg megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt nem felelt meg, szepf. javíthat nem felelt meg, szepf. javíthat nem felelt meg, szept. javíthat jelesen felelt meg nem felelt meg, szept. javíthat megfelelt nem felelt meg, szept. javíthat nem feleit meg, szept. javíthat megfelelt jól felelt meg jól felelt meg keresk.teng. kereskedői gazd. tisztviselő tisztviselői ipari banktisztviselő ker. konzulátusi tisztviselői hivatalnoki kereskedői hivatalnoki tisztviselői vasúti kereskedői ipari ipari ipari tisztviselői vasúti tisztviselői gazdasági kereskedői vasúti tisztviselői gazdasági katonai papi kereskedői tisztviselői tisztviselői tisztviselői XIV. Statisztikai táblázatok. I. Általános adatok. Csoport I I. 11. lii. IV. Összesen é v f o 1 y a m A tanulók száma: Beírt tanulók.................. Osztályoztatott összesen ......... 45 *40 52 45 42 39 27 27 166 151 kora: 1924-ben született ............ 1923-ban „ ............ 1922-ben „ ............ 1921-ben „ ............ 1920-ban „ ............ 1919-ben „ ............ 1918-ban „ ............ 1917-ben „ ............ 17 8 12 2 1 10 14 13 4 4 1 9 7 15 5 2 7 9 10 1 17 19 35 29 29 19 2 1 anyanyelve és nyelvismerete: Magyar anyanyelvű ......... ... Német anyanyelvű ............ Németül beszél ............... Olaszul beszél ............... Horvátul beszél ............... 40 1 45 39 27 1 1 151 1 2 vallása: Római katolikus ............... Ágostai evangélikus ............ Református .................. Izraelita ... .-. ............ 36 1 3 37 1 1 6 32 7 23 4 128 2 1 20 szüleinek foglalkozása: Nagybirtokos.................. Kisbirtokos .................. Gazdasági tisztviselő ... ... ... Mezőgazdasági segédszemély ...... Kisiparos............... ...... Ipari tisztviselő ............... Egyéb ipari segédszemély ...... Nagykereskedő ............... Kiskereskedő ............... Kereskedelmi tisztviselő ......... Közlekedési tisztviselő ......... Egyéb közlekedési segédszemuly ... Pap, tanár, tanító ............ Másféle értelmiségi! ... ......... Közhiv. alkalm. altiszt ......... Katona altiszt ............... Nyugdíjas altiszt ... Nyugdíjas köztisztviselő ......... Háztartási alkalmazott ......... 6 1 9 1 4 2 4 1 3 2 2 4 1 2 1 8 2 2 4 1 1 4 1 1 4 2 8 3 1 3 3 6 1 6 1 2 8 1 1 1 1 4 rr®i i i^i i i i -10-10 i i 1 12 1 5 32 2 2 2 18 2 5 16 3 6 12 6 21 4 1 ^Gimnáziumból jött: 7 (— jeles, 1 jó, 6 elégséges.) Polgáriból jött: 33 (1 jeles, 14 jó, 18 elégséges.) 43 A tanulók I. II. III. IV. Összesen v f o 1 y a m szüleinek állandó lakása: Nagykanizsai.................. Zalamegyei* .................. Somogymegyei* ......... ... ■•• Baranyamegyei ............... Tolnamegyei................. Vasmegyei .................. Jugoszláviai .................. Trieszti ..................... 25 12 2 1 g^10 illll 25 7 5 1 1 18 4 3 1 1 104 27 15 1 1 1 1 1 # Ezek közül bejáró: Zalamegyéből: Balatonmagyaród — — — — Gelse — — — — — — — Komárváros — — — — — Kiskomárom — — — — — Letenye — - — — — — Magyarszentmiklós — — — Magvarszerdahely — — — — Murakeresztur— — — — — Nagybakónak — — — — — Palin — _ — — — Pötréte ___ — — — Ujnéppuszta — — — — — Zalaszentjakab — — — — Zalaszentmihály — — — — Somogymegyébol: Bagolasánc — — — — — Somogyszentmiklós — — — Zákány — - — — — — 2 2 2 1 1 1 1 J 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 lllllll-ll-l-l 11- 2 2 2 1 3 2 1 2 2 1 2 1 2 1 1 óramulasztásai: Igazolt ..................... Nem igazolt ............ ...... 568 1915 12 1468 35 925 4876 47 Hányan tanultak rendkívüli tárgyat ? Német társalgási gyakorlatok 16 10 5 — 31 előmenetele: Jeles rendű ... ... ... ... ... ... Jó rendű ......... ... ... ... Elégséges rendű ......... ... ... Egy tárgyból elégtelen ... ... ... Két tárgyból elégtelen ... ..... Több tárgyból elégtelen ... ...... 8 19 8 2 3 4 7 21 4 4 5 2 5 22 1 5 4 2 6 19 8 26 81 13 11 12 Tandíjfizetők, kedvezményesek száma Tandíj fizető (200+30 P) ... ... ... 1/5 tandíj (40 P) kedvezményt kapott 2 s „ (80 P) 3/5 „ (120 P) % „ (160 P) Teljesen tandíjmentes ... ... ... 31 2 5 2 31 1 3 4 4 2 32 1 2 2 2 16 - 6 1 4 110 4 16 9 8 4 Az iskola épületére vonatkozó adatok. a) A tantermek száma: 5. Alapterületük: 108-10, 5576, 6318, 5576, 75"34 m2. b) Egyéb helyiségek: 1. Díszterem 151-34 m2. 2. Igazgatói iroda 24-48 m2. 3. Tanári szoba 24-48 ma. 4. Laboratórium 20\'14 m2. c) Az iskolaudvar területe 650 m2. d) A gépírótermet használja az iskolával kapcsolatos női kereskedelmi szaktan- folyam is. 44 2. A tanulmányi eredmény tárgyanként való kimutatása. 1. évf, |1 II. évf. III. évt. IV. évt. Az osztályzott tanulók száma Tárgy 40 45 39 27 ! i 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 Hit- és erkölcstan 13 12 15 19 13 13 24 9 6 - 23 4 Magyar fogalmazás és - irodalom ........ 1 14 24 1 6 16 23 — 5 12 20 2 1 13 13 — Történelem ... 1 10 28 1 5 19 19 2 3 10 25 1 6 12 9 — Jogi ismeretek ...... — — — — 8 10 24 3 6 13 19 1 : — — — — Közgazdaságtan...... — — — — — — — — — — — — 4 9 14 — Földrajz ......... 1 16 19 4 6 16 21 2 2 10 22 5 5 12 10 — Kémia és technológia ... — — — — 6 11 24 4 3 12 22 2 — — — — Áruismeret......... — — — .— — — — — — — — — 2 9 16 — Természettan ..... 3 13 22 2 Mennyiségtan és politi- kai számtan ...... 2 11 27 — 5 8 28 4 1 10 28 .— — — — — Kereskedelmi számtan 2 12 22 4 3 10 28 4 3 10 24 2 4 7 16 — Kereskedelmi ismeretek 2 13 23 2 — — — — — — — — — — — — Könyvvitel ......... — — — — 2 9 29 5 3 7 25 4 — — — - Magyar keresk. levele- zés ........... — — — — 4 10 25 6 4 6 24 5 — — — — Gyakorló iroda ...... — — — — — — — — — — — — 5 1 21 — Német nyelv és leve- lezés ............ 2 5 26 7 6 8 26 5 2 8 24 5 1 14 12 — Francia nyelv és leve- lezés ............ — — — — 5 13 20 7 6 8 21 4 3 9 15 — Gyorsírás ...... ... 6 16 14 4 12 10 21 2 4 8 25 2 4 10 13 — Testnevelés (testgyakorlás 19 16 3 fm2 22 15 7 Imi 21 10 • 7 Imi 19 5 1 Im2 és egészségtan) ...... 21 12 7 — 28 13 4 — 9 15 15 — 21 6 — — Gépírás......... ... — — — — 20 17 7 1 15 16 8 — 18 9 — — Szépírás ...... 6 30 3 1 — — — — — — — — — — — Német társáig, gyakor- latok ............ 3 10 3 — 1 5 4 — — 2 3 - — —- — — írásbeli dolgozatok kül- ső alakja...... ... 3 22 15 — 10 21 14 — 5 20 14 — 8 11 8 — Magaviselet......... 24 16 — — 20 21 4 — 17 18 4 — 22 5 — — 3. Az iskola ingó vagyona 1939. június 30-án. Csoport Állomány 1938. június 30-án Gyaranodás az 1938/39. tanévben Állomány 1039. úntus 30-án Jelel drb. Ajándék Érték Vélel Ajándék Érték Vélel Ajándék Érték drb. P f drb. drb. P f drb. drb. P f 1 Bútorok............ 337 — 3865 40 — — — — 337 — 3865 40 2 Házi és irodai leiszerelés -..... 66 — 499 25 8 — 67 74 — 566 25 3 Ifjúsági könyvtár ... 1882 90 6682 59 64 — 184 20 1946 90 6866 79 4 Tanári könyvtár 1766 176 5166 57 20 .13 239 10 1786 189 5405 67 5 Történelmi és földrajzi szerlár 43 1 1079 50 3 — 32 — 46 1 1111 50 6 Természettani szertár 247 8 3656 20 1 \' — 475 — 248 8 4131 20 7 Vegytani szertár 314 — 1676 09 — — — — 314 ■ 1676 09 8 Áruismereti szertár ... 230 1604 726 50 — 24 7 — 230 1628 733 50 9 Természetrajzi szertár 307 3 91 20 — — — — 307 3 91 20 10 Gyakorló irodai szertár 31 866 553 50 — 87 1 — 31 953 554 50 11 Gépírói felszerelés ... 26 — 2519 - — — — — 26 — 2519 - 12 Sportköri felszerelés- 179 22 1511 17 24 — 58 60 203 22 1569 77 Összesen ... 5428 2770 28026 97 120 124 1063 90 5548 2894 29090 87 | | | ! 4. Visszatekintő kimutatás az iskola osztályozott tanulóinak számáról. Tanév Rendes tanuló Magántanuló Rendes és magántanulók . száma összesen 1. 11. 111. IV. összesen 1. 11. 111. IV. összesen é v f o 1 y a m é v f o 1 y a m 1920—21 21 27 40 35 123 ■. — — 3 2 5 128 1921—22 35 20 31 38 124 — 1 — 2 3 127 1922—23 39 33 22 27 121 6 3 — 1 10 131 1923—24 46 36 35 23 140 2 2 3 — 7 147 1924—25 46 44 32 31 153 4 2 2 — 8 161 1925—26 46 38 40 28 152 — 2 — — 2 154 1926—27 44 39 28 40 151 3 1 1 1 6 157 1927—28 48 39 35 26 148 1 2 3 1 7 155 1928—29 50 39 37 35 161 — 1 1 2 4 165 1929—30 36 42 35 29 142 — — 1 1 2 144 1930—31 28 33 46 30 137 137 1931—32 28 30 31 42 131 131 1932—33 15 26 28 26 95 95 1933—34 39 13 23 26 101 101 1934—35 44 37 15 20 116 116 1935—36 38 45 31 11 125 125 1936—37 43 34 48 25 150 — — — — — 150 1937—38 60 43 31 45 179 179 1938—39 40 45 39 27 151 151 46 XIV. Az 1939/40. iskolai évben használandó tankönyvek jegyzéke. I. évfolyam Töttösy Miklós dr.: Dogmatika. Neumann Ede dr.: A zsidók története I. rész. Riedl-Pintér-Gálos: Retorika. Domanovszky-Kováts dr.: Történelem I. rész. Márton dr.-Pécsi dr.: Földrajz I. rész. Simoncsics-Bogdánffy-Strobel: Természettan. Luckhaub dr.-Oravecz: Algebra. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan I. rész Trautmann dr.-Kuntner dr.: Kereskedelmi alapismeretek. Schack dr.-Vincze dr.: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv I. rész. Schack dr.-Hauser-Vincze dr.: Német nyelvtan. Katona dr.-Eckerdt: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve I. rész. Szukováthy dr.-Schuschny dr.: Egészségtan. Kogutovicz Károly: Iskolai atlasz. II. évfolyam. Töttösy Miklós dr.: Katolikus erkölcstan. Frisch Ármin dr.: A zsidók története II. rész. . Riedl-Pintér-Gálos: Költői írásművek elmélete. Domanovszky-Kováts dr.: Történelem II. rész. Fülei-Szántó dr.-Horn dr.: Jogi ismeretek I. rész. Márton dr.-Pécsi dr.: Földrajz II. rész. Bankó dr.-Dancsházy: Kémia és technológia I. rész. Luckhaub dr.-Oravecz: Algebra. Bogyó-Havas-Strobel: Politikai számtan. Demjén Elemér: Táblák a kamatos-kamat- és járadékszámításhoz. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan Ű. rész. Schack dr.-Wirker: Kereskedelmi levelező I. rész. Kuntner dr.-Trautmann dr.: Könyvviteltan I. rész. Schack dr.-Vincze dr.: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv II. rész. Schack dr.-Hauser-Vincze dr.: Német nyelvtan. Latzkó dr.-Honti dr.: Francia nyelvkönyv és kereskedelmi levelező I. r. Katona dr.-Eckerdt: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve II. rész. Szukováthy dr.-Schuschny dr.: Egészségtan. Kozma Bernát: A gépírás tankönyve. Kogutovicz Károly: Iskolai atlasz. 47 III. évfolyam. Töttösy Miklós dr.: Egyháztörténet 111. rész. Fényes Mór dr.: Biblia. Merényi Oszkár dr.: Magyar irodalomtörténet. Merényi Oszkár dr.: Magyar irodalomtörténeti olvasókönyv. Domanovszky-Kováts dr.: Történelem III. rész. Fülei-Szántó dr.-Horn dr.: Jogi ismeretek II. rész. Márton dr.-Pécsi dr.: Földrajz III. rész. Bankó dr.-Dancsházy: Kémia és technológia II. rész. Bogyó-Havas-Strobel: Politikai számtan. Bogyó-Havas: Hétjegyű logarithmus és kamattáblák. Demjén Elemér: Táblák a kamatos-kamat- és járadékszámításhoz. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan III. rész. Kuntner dr.-Trautmann dr.: Könyvviteltan II. rész. Schack dr.-Wirker: Magyar kereskedelmi levelező II. rész. Schack dr.-Vincze dr.: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv III. rész. Schack dr.-Hauser-Vincze dr.: Német nyelvtan. Schack dr.-Wirker: Német kereskedelmi levelező. Latzkó dr.-Honti dr.: Francia nyelvkönyv és keresk. levelező II. rész. Katona dr.-Eckerdt: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve III. rész. Szukováthy dr.-Schuschny dr.: Egészségtan. Kozma Bernát: A gépírás tankönyve. Kogutovicz Károly: Iskolai atlasz. IV. évfolyam. Töttösy Miklós dr.: Katolikus hitvédelem. Bernstein Béla dr.: Zsidó vallástan. Merényi Oszkár dr.: Magyar irodalomtörténet. Merényi Oszkár dr.: Magyar irodalomtörténeti olvasókönyv. Domanovszky-Kováts dr.: Történelem IV. rész. Horn József dr.: Közgazdaságtan. Márton dr.-Pécsi dr.: Földrajz IV. rész. Bankó dr.-Dancsházy: Áruismeret. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan IV. rész. Kuntner dr.-Trautmann dr.: Könyvviteltan II. és III. rész. Schack dr.-Vincze dr.: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv IV. rész. Schack dr.-Hauser-Vincze dr.: Német nyelvtan. Schack dr.-Wirker: Német kereskedelmi levelező. Latzkó dr.-Honti dr.: Francia nyelvkönyv és keresk. levelező II. rész. Katona dr.-Eckerdt: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve III. rész. Szukováthy- dr.-Schuschny dr.: Egészségtan. Kozma-Bernát: A gépírás tankönyve. Kogutovicz Károly: Iskolai atlasz. 48 XV. Tudnivalók a jövő iskolai évre. Az 1939/40. iskolai évre a beírásokat mind a négy évfolyamban június 26. és 27-én tartjuk meg. A beírásokat szeptember 1. ér> 2-án folytatjuk. A júniusban beírt tanulók is kötelesek szeptember 1-én az igazgatónál jelentkezni. A beírásokhoz minden tanulónak személyesen kell eljönni. Feltétlenül szükséges azonban, hogy azoknak a tanulóknak a beírásánál, akik az intézetnek növendékei még nem voltak, a szülők vagy helyetteseik is jelenjenek meg. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak a felső kereskedelmi iskola I. évfolyamába való felvételt szabályozó 37.600/1932. sz. rendelete az 1939/40. tanévre is érvényes. A júniusi első felvételi napon csak azok vehetők fel a kereskedelmi iskola I. évfolyamába, akik a középiskola IV. osztályát ismétlés vagy javítás nélkül végezték s azok, akiknek a polgári iskola IV. osztálybeli bizonyítványában legalább annyi jeles és jó osztályzata van, mint elégséges. A júniusi második felvételi napon és a szeptemberi felvételkor, ha még van hely, felvehetők azok is, akik a polgári iskola IV. osztályát több elégséges, mint jeles és jó osztályzattal — de javítás vagy ismétlés nélkül — végezték és ha ezek felvétele után a negyvenes létszámon belül még lenne hely, felvehetők azok is, akik a középvagy polgári iskola IV. osztályát csak ismétléssel vagy javító vizsgálattal végezték el. Az I. évfolyamban való felvételhez szükséges okmányok: 1. gimnázium-, reál- vagy polgári iskola IV. osztályának megfelelő eredménynyel való elvégzését igazoló bizonyítvány, 2. születési anyakönyvi kivonat és annak, aki az 1938 39. tanévben nem járt nyilvános iskolába, erkölcsi bizonyítvány is. Felsőbb évfolyamba való felvételhez az előző alacsonyabb évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány szükséges. A felvételi díj 30.— pengő. Ebben az összegben a beírási díj és az összes mellékdíjak bennfoglaltatnak. A felvételi díj a beíráskor fizetendő és ennek fizetése alól senki sem menthető fel. Az évi tandíj 200.— pengő. Az első negyedévi tandíj a beírás alkalmával, a második december 15-ig, a harmadik március l-ig, a negyedik május 15-ig fizetendő. A beírt tanuló köteles az egész évi tandíjat akkor is megfizetni, ha az év folyamán bármilyen okból kimaradna az iskolából. Tandíjmentességért 1939. szeptember 15-ig lehet folyamodni. Az igazgatóság utján beadott és az iskola felügyelő-bizottságához intézett kérvényekhez az iskolai bizonyítvány másolatát és szegénységi vagy vagyontalansági bizonyítványt kell mellékelni. A megadott tandíjked- 49 vezmény csak egy félévre szól. Első évfolyamú tanuló az I. félévben tandíjkedvezményt nem kaphat. A javító- és pótló vizsgálatok augusztus 31-én reggel 8 órakor kezdődnek. Az iskolaév ünnepélyes megnyitása szeptember 3-án lesz, a rendes tanítás pedig szeptember 4-én kezdődik. Az 1937/38. iskolai évben bevezetett diáksapka viselése az intézet összes növendékeire nézve kötelező és minden tanuló tartozik azt a tanév elején beszerezni. Az első évfolyamú tanulóknak az intézeti sapkát az évmegnyitó ünnepélyen az intézet igazgatója adja át. Való-szinű, hogy a jövő tanévben a magyaros formaruha általános és kötelező használatát is elrendeljük majd. Ezért ajánljuk a szülőknek, hogy az esetben, ha a közel jövőben gyermekeiknek új ruhát vásárolnak, ez az intézetünkben bevezetett formaruha legyen. Vasúton való bejárásra engedélyt csak az a jó magaviseletű tanuló kaphat, akinek az otthonától való távolléte a 9V2 órát meg nem haladja. Az igazgatóság azonban ezt az engedélyt csak indokolt esetben és csak olyan tanulóknak adja meg, akik iskolai kötelezettségeiknek minden tekintetben megfelelnek. Minden tanuló köteles a beíráskor szállását az igazgatónál bejelenteni. Kérjük a vidéki szülőket, hogy gyermekeik elhelyezésénél az igazgató és a tanári kar előzetes tanácsát kérjék ki, mert á tanulók gyenge előmenetelének gyakran a meg nem felelő környezet az oka. A kosztadó helyeket a tanári testület állandóan ellenőrzi és szükség esetén a tanulóknak kevésbbé kívánatos helyeken való elhelyezését megtilthatja. A tanári testület áthatva a magyar iparcikkek használatának nagy nemzetgazdasági jelentőségétől, eddig is állandóan követelte, hogy az ifjúság hazai gyártmányú tanszereket vásároljon. Ennek ellenére itt is felhívjuk a szülők figyelmét a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak 1930. január 27-én kelt 640-05-1448/1929. számú rendeletére, amellyel a hazai gyártmányú iskolai szereknek kötelező használatát rendelte el. 50 Női Kereskedelmi Szaktanfolyam. I. Igazgatói jelentés az 1938—39. iskolai évről. A felső kereskedelmi fiú iskolával kapcsolatos női kereskedelmi szaktanfolyamon a tanulmányi idő szeptember 5-én kezdődött és junius 15-én a bizonyítványok kiosztásával fejeződött be. A tanítás a 662—05/3— 1931. sz. miniszteri rendelettel életbeléptetett uj szervezet és tanításterv szerint folyt. Az évvégi vizsgálat írásbeli részét június 1—10-ig, szóbeli részét pedig június 14-én tartottuk meg. A szóbeli vizsgálaton Dr. Liber Béla tankerületi kir. Főigazgató Úr elnökölt, kinek e helyen is hálás köszönetünket fejezzük ki fáradságáért és azért a jóindulatú türelemért, mellyel a vizsgálatot levezette. A női kereskedelmi szaktanfolyam felett való felügyeletet Dr. Liber Béla úr, a szombathelyi tankerület kir. főigazgatója gyakorolja; a helyi felügyelet pedig a fiúiskola felett is felügyeletet gyakorló tanfolyami bizottság tiszte. A szaktanfolyam tanári testülete: Surányi Gyula igazgató. Abádi Jakab felső kereskedelmi iskolai tanár, tanította a könyvvitelt heti 3 — és a szépírást heti 1 órában. Balogné Sas Rózsa Emma középiskolai tanár, tanította a földrajz — árúismeretet heti 2 órában. Beke Ferenc felső kereskedelmi iskolai tanár, a tanfolyam tanár-értekezleti jegyzője, tanította a gyorsírást heti 5 órában. Borsa Béla felső kereskedelmi iskolai tanár, tanította a magyart heti 2 órában. Küronya István iparos tanonciskolái igazgató, tanította a kereskedelmi ismereteket heti 2 órában. Marosi Géza felső kereskedelmi iskolai tanár, tanította a kereskedelmi számtant heti 3 órában. Nádor Simon felső kereskedelmi iskolai tanár, tanította a kereskedelmi levelezést heti 2 órában. Vajda Izabella oki. elemi iskolai tanítónő, tanította a testnevelést heti 1 órában. Vermes Aladár oki. közégiskolai tanár, oki. gépírástanár, tanította a gépírást heti 7 órában. Hitoktatók: P. Jahoda Mansvét (r. k.), Horváth Olivér (ág. ev.), Kádár Lajos (ref.), Dr. Winkler Ernőné (izr.). A tanfolyamra 20 tanuló iratkozott be és mind a 20 tanuló vizsgálatot is tett. A tanulók névsora és előmenetele a következő: 51 A tanuó neve, születésének helye és éve, vallása Hittan I Magyar Keresk. ismeretek ]| Levelezés Könyvvitel Keresk. számtan j Földr. áruismeret Gyorsírás | Gépírás Szépírás Testgyakorlás Külalak Magaviselet Bing Melánia, Barcs, 1923. izr. 1 1 1 1 1 2 1 1 2 2 1 2 1 Gálosi Rafaella, Z.-sztmihály, 1922. r. k. 1 1 2 2 2 2 1 1 1 2 1 1 1 Horváth Mária, Nagyhódos, 1919. ref. 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 3 2 Kaposi Teréz, B.-szentlászló, 1924. r. k. 1 1 2 2 2 3 1 2 1 2 2 1 1 5 Kardos Etel, Dabronc, 1921. r. k. 1 2 2 2 3 3 2 2 2 2 1 2 1 Kelemen Éva, Nagykanizsa, 1923. izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Sebastiani Korányi Livia, Szalonna, 1920. ref. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Májon Katalin, Nagykanizsa, 1924. r. k. 1 2 1 2 3 3 1 3 2 2 1 2 1 Mészáros Jolán, Nagykanizsa, 1923. r. k. 1 1 1 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 10 Österreicher Zsuzsanna, Nagykanizsa, 1924.izr. 1 3 3 2 3 3 2 3 2 2 1 3 1 Pados Edit, Szombathely, 1923. ev. 1 2 1 2 2 2 2 2 1 2 1 2 1 Simán Ilona, Nagykanizsa, 1924. r. k. 1 1 1 2 2 2 1 2 1 2 1 1 1 Stern Erzsébet, Nagykanizsa, 1924. izr. 1 1 1 1 3 2 2 1 2 3 1 3 1 Szabó Mária, Balatonboglár, 1924. r. k. 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 15 Szántó Katalin, Körmend, 1923. izr. 1 3 2 2 3 3 3 3 2 2 1 2 1 Szekeres Magdolna, N.-kanizsa, 1923. r.k. 1 1 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 Varga Erzsébet. Dunaharaszti, 1923. r. k. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Varga Irma, Nagyrécse, 1921. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 fm 3 2 Varga Margit, Nagykanizsa, 1922. r. k. 1 1 2 2 2 3 1 1 2 2 1 1 1 20 Vidor Gábriella, Kiskomárom, 1923. izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 52 A női kereskedelmi szaktanfolyam statisztikai kimutatás: Csoport A kimutatás tárgya Szám Iskolalátogatás: Beiratkozott összesen ...... Vizsgálatot tett ............ 20 20 A tanulók vallása: Római katolikus ............ Ág. evangelikus ............ Református ... ............. izraelita .................. 11 1 2 6 17 2 1 A felvétel alapja: Polgári isk. IV. oszt. biz. ... ... Középiskola IV. oszt. biz....... Gimnáziumi érettségi biz. .*.. ... A szülő vagy gyám lakhelye: Nagykanizsai............... Vidéki .................. 14 6 Szülő vagy gyám polgári állása: Kisbirtokos ......... ...... Nagykereskedő ............ Kiskereskedő............... Keresk. tisztviselő ......... Keresk. segédszemély......... Iparos .................. Közieked. altiszt ............ Katonatiszt ............... Nyugdíjas ............... Magánzó .................. 1 2 3 1 1 3 4 1 2 2 Életkora: 14-ik életévét betöltötte ...... 15-ik „ . ...... 16-ik . „ ...... 17-ik . . ...... 18-ik „ „ ..... 19-ik „ .. ...... 2 10 4 2 2 Tanulmányi eredmény: Jeles...... ............ Jó ..................... Elégséges ............... 6 • 9 5 II. Tájékoztató az 1939/40. tanévre. Az élet megváltozott igényei mellett a leánygyermekek nevelése terén is egyre fontosabb hivatást teljesítenek a gyakorlati életben hasznosítható ismereteket nyújtó intézetek. Ilyen célt szolgál a nagykanizsai felső kereskedelmi fiúiskolával kapcsolatos női kereskedelmi szaktanfolyam, mely aránylag rövid idő alatt megadja növendékeinek mindazt az ismeretet, melynek birtokában a közgazdasági és közigazgatási élet terén a könyvelést, levelezést és egyéb irodai tendőket elvégezhessék. A tanfolyam két évfolyamú. Beosztása azonban olyan, hogy az első évfolyam elvégzése magában is egységes és befejezett tudást ad. Az első évfolyamra szervesen épül fel a második évfolyam. Ennek elvégzése azonban nem kötelező, hanem csak azok számára létesül, akik alaposabb kereskedelmi és gyakorlati kiképzésben, nagyobb általános műveltségben akarnak részesülni. A beírások a felső kereskedelmi iskolával egyidőben; június 26—27-én és folytatólag szeptember 1—2-án történik a felső kereske- 53 delmi iskolában. A felvételi díj, az évi tandíj és az évvégi vizsgálat díja együttesen 200 P, mely havi, negyed- vagy félévi részletekben is fizethető. Használandó tankönyvek az 1939/40. iskolai évben. Barta—Vincze: Magyar Helyesírás és Fogalmazás. Urbányi: Kereskedelmi Ismeretek. Schack—Wirker: Kereskedelmi Számtan. Keöpeczi—Nagy Zoltánné: Földrajz és Áruismeret. Katona: Forgalmazási és Irodai Gyorsírás. Kozma: A Gépírás Tankönyve. Kováts: Szépírási Minták. Kuntner R.: Könyvviteltan I. r. Luckhaub—Strobel: Kereskedelmi számtan. Tartalomjegyzék: Oída 1. Iskolánk múltja..................- ....................................2 2. vitéz Szabadi Béla ... •............... ............................4 3. Ünnepi beszéd ................................ ... 5 4. Igazgatói jelentés az 1938/39. iskolai évről. ............ ... 6 5. Hatóságok és tanári testület...................................17 6. A tanári testület társadalmi és irodalmi munkássága..............20 7. Az elvégzett tanítási anyag. ... ... ... ... ..............................21 8. Könyv- és szertárak gyarapodása....... ..............................21 9. Az ifjúsági egyesületek működése................... ... 23 10. Iskolánk jótevői az 1938/39. iskolai évben. ... ... ... ... ... 30 11. A tanulók névsora és érdemsorozata. ... ......................31 12. Érettségi vizsgálatok ............ ....................................37 13. Statisztikai adatok........................................42 14. Az 1938/39. iskolai évben használandó tankönyvek jegyzéke.... 46 15. Tudnivalók a jövő iskolai évre...................... ... 48 16. Az egyéves női kereskedelmi szaktanfolyam................................50 Felelős kiadó: Balog Dávid igazgató. ■;/ Közgazdasági rt Nagykanizsa nyomdája A nyomdáért felel: Zalai Károly. 79313 |
