Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
6.84 MB
2018-06-26 14:47:04
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
345
1186
Rövid leírás | Teljes leírás (134.42 KB)

A Nagykanizsai Városi Négyévfolyamú Fiú Felső Kereskedelmi Iskola
értesítője
az 1934-35. iskolai évről.
az intézetet alapították 1857-ben.
Közli:
Balog Dávid
igazgató.
Nagykanizsa, 1935.
Gutenberg és Délzalai Nyomda

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

A NAGYKANIZSAI VÁROSI
NÉGYÉVFOLYAMÚ
FIÚ FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA
ÉRTESÍTŐJE
AZ 1934—35. ISKOLAI ÉVRŐL
AZ INTÉZETET ALAPÍTOTTÁK 1857-BEN.
KÖZLI:
BALOG DÁVID
IGAZGATÓ.
■■rJ
NAGYKANIZSA, 193B.
GUTENBERG ÉS DÉLZALAI NYOMDA
.Si M\'rr -.: h a
A NAGYKANIZSAI VÁROSI
NÉGYÉVFOLYAMÚ
FIÚ FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA
ÉRTESÍTŐJE
AZ 1934—35. ISKOLAI ÉVRŐL.
AZ INTÉZETET ALAPÍTOTTÁK 1857-BEN.
KÖZLI:
BALOG DÁVID
IGAZGATÓ.
NAGYKANIZSA, 193S.
GUTENBERG ÉS DÉLZALAI NYOMDA
64 5H
REV 98
REV 201 û
X33 _
I93S~
I.
I Dr. Rosenberg Mór.
Mély gyászunkat és fájdalmunkat hirdette a fekete zászló, amely 1934. június 21-én iskolánkon lengett. E nap délelőttjén terjedt el ugyanis a városszerte őszinte részvétet keltett szomorú hír, hogy dr. Rosenberg Mór, iskolánk ny. óraadó tanára, életének 68-ik évében hosszú szenvedés után elhunyt. Bár súlyosabb természetű betegsége miatt minden eshetőségre gondoltunk is, mégis mélyen megrendített bennünket a megmásíthatatlan valóság, hogy szeretett barátunk és kartársunk, a kereskedelmi szakoktatás derék munkása nincs többé közöttünk.
Iskolánknak úgyszólván alapítása óta tanára volt, látta annak fejlődését, talán ezért is ragaszkodott hozzá oly nagy szeretettel. Hosszú, eredményekben gazdag működés után 1932-ben fájó szívvel hagyott el bennünket. A jól megérdemelt pihenést azonban csak igen rövid ideig élvezte, gyógyíthatatlan betegség támadta meg, amelyből felépülni már nem tudott. Temetésén a tanári testület vezetésével az intézet tanulóifjúsága is megjelent. Sírjánál az iskola igazgatója a következő szavakkal búcsúzott tőle:
„Lesújtva a gyásztól és fájdalomtól, meghatottan és mély megilletődéssel lépek koporsód elé, kedves Mór barátom, hogy utolsó „Isten hozzád"-ot mondjak neked a nagykanizsai felső kereskedelmi iskola, annak az intézetnek a tanári testülete és volt tanítványai nevében, amelynek 39 éven át lelkes munkása és magvetője voltál.
Nem a tanári pálya volt a tulajdonképeni élethivatásod, mert hiszen ügyvédi oklevelet szereztél. Mégsem a biróság tárgyalóterme, hanem az iskola volt az éltető elemed, mert csak ennek a levegőjében, volt tanítványaid és tanártársaid körében érezted magad igazán jól és otthon. Amikor 2 évvel ezelőtt felsőbb rendelkezésre 4 évtizedes működésed kedves színteréről, a tanári-katedráról akaratod ellenére távoznod kellett, egész lényeden visszatükröződött az a lelki fájdalom, amely az embert rendszerint csak akkor tölti el, amikor szeretett otthonától kell elszakadnia, kedves hozzátartozóitól kell megválnia. Az iskolához való ragaszkodásodnak ez a megható megnyilatkozása teszi érthetővé azt a lelkesedést és szeretetet, amellyel tanári munkádat végezted, amelynek értékét iskolafajunk szempontjából csak emelte az a körülmény, hogy ügyvédi hivatásodnak megfelelően az

4
életből az életnek neveltél és tanítottál. Ezért volt nagy és maradandó a hatás, amelyet tanítványaidra mindenkor gyakoroltál.
Szerény és megnyerő modorú személyedben azonban nemcsak a hivatását szerető és kötelességét az óramű pontosságával teljesítő, nagy általános műveltséggel is rendelkező tanárt, nemcsak a kedves kartársat és jó barátot tiszteltük és szerettük, hanem azt a férfiút is, akinek a megalkuvás nélkül való becsületesség volt mindenkor az ideálja és a feltétlen korrektség a munkatársa. Ma, amikor a mostoha viszonyok folytán mindinkább elhomályosulnak azok az erkölcsi al...

Insert failed. Could not insert session data.