* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
9.41 MB | |
2018-12-06 10:18:53 | |
Nyilvános 553 | 1673 | Rövid leírás | Teljes leírás (219.33 KB) | A Kegyes-Tanítórendiek vezetése alatt álló Nagy-Kanizsai Kath. Főgymnasium értesítője az 1883-84-iki tanévről. Közzéteszi: Pap János igazgató. Nagy-Kanizsa, Wajdits József könyvnyomdájából. 1884. A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: a KEGYES-TANITÓRENDIEK VEZETÉSE ALATT ÁLLÓ ÉRTESÍTŐJE Az 1883—84-iki TANÉVRŐL. Közzéteszi: PAP JÁNOS igazgató. Nagy-Ka nlzsa, WAJDITS JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBÓL 1884. KEGYES-TANITÓRENDIEK VEZETÉSE ALATT ÁLLÓ NAGY-KANIZSAI KATH. FÖGYINASIUM AZ ¡883-84 iki TANÉVRŐL. Közzéteszi: PAP JÁNOS igazgató. ügy&slg ------ Nagy-Ivaiii/,sa, WAJDITS JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBÓL. 1884. TARTALOM: Zalaegerszegi Állami Levéltár Néliány állat és növény szereplése a magyar mythologiá ban és a költészetben. A tanári személyzet. Előadott tananyag. írásbeli feladatok a magyar nyelvből. Adatok a főgymnasium történetéhez. I. Rendkívüli tant árgy a k. II. Gyakorló iskola. III. Segélyző egyesület. IV. Jótékonyság. V. Taneszközök. VI. Egyéb adatok. Érdemsorozat. A) Rendes tantárgyakban. B) Rendkívüli tantárgyakban. A sorozatban használt érdemjegyek fokozata. Rövidítések jelentménye. Stat.istikai kimutatások. Értesítés a jövő tanév megnyitásáról. Néhány állat és növény szereplése a magyar mythologiában és a költészetben. Az emberre az egész természet, de különösen a mi környezetében él és mozog, sajátságos hatást gyakorol. Ez okozhatta, hogy már a legrégibb korban figyelme tárgyává tevé az ember a hozzá legközelebb álló lényeket, az állatokat és a növényeket, melyeknek majd természetfeletti, majd az övével azonos sajátságokat tulajdonított. A mitől félt, vagy a mit megszeretett, azt idő jártával élénk képzelme csodálatos alakba öltöztette ; így jött létre a hitrege, a monda, a babona, melyeknek később a költészet is szolgálatába szegődött. Rege szól a hösökröl, óriásokról, kik vasat gyúrni, követ morzsolni képesek, mese tartja fenn az Erös Jancsit, ki kenderként nyüvi ki a fákat, valamint a Máknyimák törpét, ki nagy erejével a mondahősöket rendre legyűri. A népképzelem kiterjed az óriásokkal küzdő Bátor Oposra, a héttollú buzogányt viselő Toldi Miklósra, a ki lllosvay szerint ugyancsak rá ijesztett Lajos király ellenségeire, midőn nagy ereje érzetében fülökbe dörögte : Meghigyjétek tü azt tizenegy királyok, Agyatokba rontom arany koronátok, Uratok Lajost, ha jól nem szolgáljátok. A mondák kedvencz tárgyát teszi még a hatalmas erejű Kinizsi Pál, szent László király, hogy a régibb Attilát, Csabát stb. ne is említsük. De a mint vannak a nép képzeletének kedvencz alakjai, melyeknek regébe szövésekor minden nemeset és bámulatost felhasznál; ugy vannak félelmének, utálatának is tárgyai a vasorrú bábákban, boszorkányokban, kiket a természet elfajulásai gyanánt erős vonásokkal szokott jellemezni, kiszínezni; sőt nem elégedett meg halandó társaival, hanem magát az istenséget is saját képére alkotván, küzdelmének sorsosává teszi, s meséiben, mint tisztes aggastyánt, hol segítő-, hol büntetőképen szerepelteti. A miképen jár el a képzelet az emberrel, oly csodás alakba szövi az állatokat is. Mesél u. i. sárkányról, lidérczröl, tátosról, melyek az ember bajos életét súlyosbítják, majd könnyítik; megostromolja kapzsi vágyában a kincsőrző grijmadarat, felkeresi erdős rejtekében a szerencsét nyújtó Jeliér kígyót, valamint őseink kedvencz madarához, a néphit szerint haragjában mennydörgő szavú turulmadárhoz is elzarándokol. A hogyan bánik a gyermekded képzelem az emberrel és az állattal, épen ugy ruházza fel saját érzelmeivel a növényorsz... |