Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
15.25 MB
2019-07-23 10:05:13
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
3
18
Rövid leírás | Teljes leírás (279.45 KB)

A nagykanizsai Landler Jenő Gimnázium
Évkönyve
az 1965-66-os iskolai évről
a gimnázium alapítása óta
a 200. tanévről
A tantestület tagjainak közreműködésével közzétette:
Zsoldos Ferenc igazgató


A következő szöveg az évkönyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

A NAGYKANIZSAI LANDLER JENŐ GIMNÁZIUM
ÉVKÖNYVE
AZ 1965/66-OS ISKOLAI ÉVRŐL A GIMNÁZIUM ALAPÍTÁSA ÓTA
A 200. TANÉVRŐL

1765—1965

a tantestület tagjainak közreműködésével közzétette:
ZSOLDOS FERENC igazgató
A NAGYKANIZSAI LANDLER JENŐ GIMNÁZIUM
ÉVKÖNYVE
A NAGYKANIZSAI LANDLER JENŐ GIMNÁZIUM
ÉVKÖNYVE
AZ 1965/66-OS ISKOLAI ÉVRŐL, A GIMNÁZIUM ALAPÍTÁSA ÓTA
A
200.
TANÉVRŐL
a tantestület tagjainak közreműködésével közzétette:
ZSOLDOS FERENC IGAZGATÓ
írták:
ÁDÁM VERA BAKONYI ISTVÁNNÉ BÉLI JÓZSEF BETHLEN KLÁRA BÚZÁS ISTVÁN Dr. CENNER MIHÁLY Dr. DEGRÉ ALAJOS GRÉDICS GYULA HORVÁTH BÉLA Dr. IVÁNCSITS JÁNOSNÉ IVÁNKOVITS FERENC KERECSÉNYI ERZSÉBET KOVÁCS LÁSZLÖ MORVAY GYULA MÜL.LER VERONIKA Dr. ÖRDÖG FERENC RUSSAY OLIVÉRNÉ Dr. SÁRDY ISTVÁN VARGA GÉZA
Szerkesztette: Dr. ÖRDÖG FERENC
Borítóterv: BOROS ANTAL
Fotó :
buzek dénes szolnoky zoltán
Köszöntő
MÁR HUSZONÖT ESZTENDEJE állt a most kétszáz éves nagykanizsai gimnázium, amikor az 1790-es országgyűlés leszögezte a tanítás ingyenességét és a vallási türelmesség akkor haladószellemű gondolatát. Az előretörő német szellemi sablonon belül az oktató piarista rend a lehetőségekhez mérten a magyarságot, a humánus magatartást igyekezett egyszintre hozni az akkori európai színvonallal. Magyarországon azokban az esztendőkben résen kellett lenni, hogy magyar nyelvű legyen az iskola. A falai között meggyökeresedett nevelési szellemen nemsokára rést ütött az idő és a történelem. 1848 mondta ki, hogy a közoktatásügy elválik a vallásügytől. Az összes iskolák államosításával egycsapásra közkinccsé vált volna az iskola. Az általános tankötelezettség pedig a tudás megszerzésének lehetőségét osztotta volna a dolgozó embereknek. Az ingyenes népoktatás eszméje az évszázados vágyat fejezte ki: az iskolához az alkotmány sáncain kívülrekesztetteknek is hozzá lehessen férniök.
A RÉGI RENDI ISKOLA lehetőségeihez mérten helyt adott a liberális szellemnek: a germanizálásra irányuló rendelkezések között a nemzet érdekeit tartotta szem előtt. A magyarság és humanitás eszméinek istápolásával a nemzet és benne az egyén boldogulására nevelt. Meghatározó szelleme: korának és az ország akkori társadalmi szerkezetének mindent meghatározó vonása, az egyházi jelleg volt. A régi iskolában azonban sok belső, ki nem mondható, sokszor azonban forradalminak számító elszántsággal vallott nemes tradíció is erőre kapott.
A KÉTSZÁZADIK ISKOLAKAPU-NYITÁS jubileumi ünnepségei méltó emléket állítottak az öreg iskola jó hagyományainak. Az iskola elnevezése is a legutóbbi idők szocialista hagyományainak tiszteletét mutatja: a horthy-fasizmusban kisemmizett dolgozók szószólójának, Landler Jenőnek nevét vette fel. Annyi évszázad elkeseredett küzdelme után 1945-tel szocialista társadalmi rend alakult hazánkban. A szocialista nevelés eszményei alakították újjá az iskola szellemét. A diák-örömé volt az első szó: bállal nyitotta meg egyhetes jubileumi ünnepséget, majd kinyíltak a tantermek ajtói: nyílt tanítási napon lehetett meggyőződni a tanúság-tételről, hogy új idők elé érkezett a régi Alma Mater.
A jubileumi ünnepségek alatt rendezett sportnapok a modern testkultúra, a férfias küzdés és a sportszellem ápolásának jegyében zajlottak le. A sportoló ifjúság a modern olimpiai játékokban az ókori játékok fényes eszméjét látja megvalósulva. A sportnapokon megismerkedett az ókori olimpiai játékok történetével: a Nagy Theo-dosius császár által betiltott játékokkal, a barbár gótok által feldúlt Ol...