Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
1.85 MB
2020-04-22 13:48:02
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
190
598
Rövid leírás | Teljes leírás (95.85 KB)

Cím: Babochay polgármesterségei
Szerző: Göncz Ferenc
Szerz. közl: Göncz Ferenc ; [szerk. Vadász-Horváth Ilona]
Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egy., 2009
Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/27.
Eto: 352.084.62Babochay Gy. ; 352(1-21)Nagykanizsa(092)Babóchay Gy. ; 353(091)Nagykanizsa ; 342Nagykanizsa ; 908.439.121Nagykanizsa
Tárgyszó: Babochay György ; polgármester ; Nagykanizsa
Szakjel: 350
Cutter: G 57
Nyelv: magyar
Oldal: 48 p.


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:


NAGYKANIZSAI
HONISMERETI
FÜZETEK
GÖNCZ FERENC
,009 BABOCHAY POLGÁRMESTERSÉGEI
KÖLCSC.iC
Készült Nagykanizsa Önkormányzata és a Nagykanizsai Városvédő Egyesület támogatásával
Szerkesztő: Vadász-Horváth Ilona Címlap:
Nagyszarvai és csehi Dr. Babochay György
polgármester
(Nk., 1835. IV. 17.-Nk., 1913. VIII. 9.) Gyűjtötte: Dr. Károlyi Attila (Bp., 2005.1. 25.)
Felelős kiadó:
NAGYKANIZSAI VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET
Nagykanizsa, Erzsébet tér 8.
Cserti Tibor elnök
Minden jog fenntartva! ISBN 978-963-06-8033-2
Készült a Nagykanizsai Szociális Foglalkoztató Nonprofit Kft. nyomdájában 2009
Ügyvezető: Dr. Berlinger Henrikné
ELŐZMÉNYEK
A magyar társadalmi és politikai közélet főszereplői a kiegyezés idején is a régi középnemesség tagjai, illetve ezek utódai voltak - kiegészülve a nem nagyszámú, hozzájuk hasonló polgári származású értelmiséggel. Ez a középnemesség nem volt modem polgári osztálykategória, hanem még a kiegyezés idején is a rendi társadalom kereteit őrizte, több társadalmi réteget ölelt fel.
Ez a középosztály lényegesen különbözött a nyugat-európai társadalmak ipari-kereskedelmi polgárokból és a hozzákapcsolódó értelmiségből álló középosztályától.
Az ipari-kereskedelmi polgárság gazdasági és politikai súlya az 1867-es kiegyezés idején még csekély volt Magyarországon. A polgárság az iparikereskedő városokban helyi hatalomhoz jutott, de az országos közéletben csekély szerepet játszott.
A kiegyezést követően az Andrássy-kormány legsürgetőbb feladatai közé tartozott a feudális maradványokat őrző politikai rendszer polgári átalakítása, a polgári állam- és jogrendszer kiépítése.
A kormány közvetlenül hivatalba lépése után gyakorlatilag életbe léptette a polgári szabadságjogokat, ezek a következők:
- sajtó
- gyülekezési
- egyesülési
Meg kell jegyezni, hogy ezeket a jogokat elméletileg már 1848-ban kimondták, a közbem időben, az abszolutizmus viszonyai között azonban nem működtek. A gyülekezési és egyesülési jogot illetően nem volt törvény, a dualizmus egész tartama alatt nem került sor e jogok törvényes rendezésére, ilyenformán a két alapvető polgári jogot miniszteri rendeletek szabályozták.
Az Andrássy-kormánynak a jogrendszer polgári átalakítására tett első lépése az új polgári perrendtartás törvénybe iktatása volt (1868: LIV. te.). Ebben szerepelt a nemesi jogok teljes megszűnése és az állampolgárok törvény előtti egyenlősége.
Az 1869: IV. te., a bírói hatalomról szóló törvény az igazságszolgáltatást elválasztotta a közigazgatástól, azaz a megyétől. A törvény többek között
1
megtiltotta a bíráknak a politikai tevékenységet. Ezzel és a többi intézkedéssel megteremtődtek a modem polgári igazságszolgáltatás feltételei. A bírák esetében bevezették a nagy vitát kiváltó kinevezési rendszert, amely a megyék hatalmi pozíciójának csorbulását idézte elő.
A polgári államszervezet kialakítása esetében a legfontosabb és egyben a leglényegesebb kérdés a közép- és alsófokú közigazgatás átalakítása, valamint a megyerendszernek a. parlamentáris felelős kormányzattal való összeegyeztetése volt. Első lépésként Andrássy kormánya 1867 márciusában elrendelte a törvényhatóságok újjászervezését. A k...

Insert failed. Could not insert session data.