* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
1.85 MB | |
2020-04-22 13:48:02 | |
Nyilvános 190 | 598 | Rövid leírás | Teljes leírás (95.85 KB) | Cím: Babochay polgármesterségei Szerző: Göncz Ferenc Szerz. közl: Göncz Ferenc ; [szerk. Vadász-Horváth Ilona] Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egy., 2009 Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/27. Eto: 352.084.62Babochay Gy. ; 352(1-21)Nagykanizsa(092)Babóchay Gy. ; 353(091)Nagykanizsa ; 342Nagykanizsa ; 908.439.121Nagykanizsa Tárgyszó: Babochay György ; polgármester ; Nagykanizsa Szakjel: 350 Cutter: G 57 Nyelv: magyar Oldal: 48 p. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSAI HONISMERETI FÜZETEK GÖNCZ FERENC ,009 BABOCHAY POLGÁRMESTERSÉGEI KÖLCSC.iC Készült Nagykanizsa Önkormányzata és a Nagykanizsai Városvédő Egyesület támogatásával Szerkesztő: Vadász-Horváth Ilona Címlap: Nagyszarvai és csehi Dr. Babochay György polgármester (Nk., 1835. IV. 17.-Nk., 1913. VIII. 9.) Gyűjtötte: Dr. Károlyi Attila (Bp., 2005.1. 25.) Felelős kiadó: NAGYKANIZSAI VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET Nagykanizsa, Erzsébet tér 8. Cserti Tibor elnök Minden jog fenntartva! ISBN 978-963-06-8033-2 Készült a Nagykanizsai Szociális Foglalkoztató Nonprofit Kft. nyomdájában 2009 Ügyvezető: Dr. Berlinger Henrikné ELŐZMÉNYEK A magyar társadalmi és politikai közélet főszereplői a kiegyezés idején is a régi középnemesség tagjai, illetve ezek utódai voltak - kiegészülve a nem nagyszámú, hozzájuk hasonló polgári származású értelmiséggel. Ez a középnemesség nem volt modem polgári osztálykategória, hanem még a kiegyezés idején is a rendi társadalom kereteit őrizte, több társadalmi réteget ölelt fel. Ez a középosztály lényegesen különbözött a nyugat-európai társadalmak ipari-kereskedelmi polgárokból és a hozzákapcsolódó értelmiségből álló középosztályától. Az ipari-kereskedelmi polgárság gazdasági és politikai súlya az 1867-es kiegyezés idején még csekély volt Magyarországon. A polgárság az iparikereskedő városokban helyi hatalomhoz jutott, de az országos közéletben csekély szerepet játszott. A kiegyezést követően az Andrássy-kormány legsürgetőbb feladatai közé tartozott a feudális maradványokat őrző politikai rendszer polgári átalakítása, a polgári állam- és jogrendszer kiépítése. A kormány közvetlenül hivatalba lépése után gyakorlatilag életbe léptette a polgári szabadságjogokat, ezek a következők: - sajtó - gyülekezési - egyesülési Meg kell jegyezni, hogy ezeket a jogokat elméletileg már 1848-ban kimondták, a közbem időben, az abszolutizmus viszonyai között azonban nem működtek. A gyülekezési és egyesülési jogot illetően nem volt törvény, a dualizmus egész tartama alatt nem került sor e jogok törvényes rendezésére, ilyenformán a két alapvető polgári jogot miniszteri rendeletek szabályozták. Az Andrássy-kormánynak a jogrendszer polgári átalakítására tett első lépése az új polgári perrendtartás törvénybe iktatása volt (1868: LIV. te.). Ebben szerepelt a nemesi jogok teljes megszűnése és az állampolgárok törvény előtti egyenlősége. Az 1869: IV. te., a bírói hatalomról szóló törvény az igazságszolgáltatást elválasztotta a közigazgatástól, azaz a megyétől. A törvény többek között 1 megtiltotta a bíráknak a politikai tevékenységet. Ezzel és a többi intézkedéssel megteremtődtek a modem polgári igazságszolgáltatás feltételei. A bírák esetében bevezették a nagy vitát kiváltó kinevezési rendszert, amely a megyék hatalmi pozíciójának csorbulását idézte elő. A polgári államszervezet kialakítása esetében a legfontosabb és egyben a leglényegesebb kérdés a közép- és alsófokú közigazgatás átalakítása, valamint a megyerendszernek a. parlamentáris felelős kormányzattal való összeegyeztetése volt. Első lépésként Andrássy kormánya 1867 márciusában elrendelte a törvényhatóságok újjászervezését. A k... |