* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 728.26 KB | |
| 2020-05-07 09:06:29 | |
 | |||||||
Nyilvános  169 | 748 | Rövid leírás | Teljes leírás (29.56 KB) | Cím: Göcseji és hetési falucsúfolók Szerző: Makoviczky Gyula Szerz. közl: [gyűjtötte Makoviczky Gyula] Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egy. Honismereti Kör, 1992 Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/4. Eto: 398.93(=945.11)(439.121)Göcsej ; 398.93:801.311(439-22)(439.121)Hetés Tárgyszó: Göcsej ; Hetés; folklór, magyar ; csúfolók Szakjel: 398 Cutter: M 23 Nyelv: magyar Oldal: 12 p. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAQYKANIZSAI HONISMERET! FŐZETEK *Csesztreg Résznek I Szentmihályfa Lentikápolna Sernyék Wnmor Álsólendva Karácsonyfa I Mikefa Zebecke / Csertalakos Kissziget/ Gútorfölde Csömödér Iklód Máhomfa Gosztola Kerkateskáhd ^Lendvadedes Tótfalu j Szécsisziget Kútfej / Vétyem Lovászit Lasztonya Maróc Erdohát‘ /Tormafölde Lispe f Kerkalakos (!) Szentadorján Kerkaszentmiklós Dobri Kiscsehi Kerettye Kámaháza Söjtör Bénokszentgyörgy Oltáré 4 1992 DR, MAKOVICZKY QYOLA QÖCSEJI ÉS HETÉSI FALWCSÜFOLÓK £i.u auijV/í3Uii ux-uí. i u A kiadó megjegyzése Ezt a gyűjtést dr. Makoviczky Gyula tanár az 1930-as évek első felében végezte. Publikálása a Szerző halála után történt, az eredeti kézirata alapján. E kiadást a Szerző családja anyagilag támogatta. Hédő Egyesület Honismereti Köre. ^Cseke Ferenc fel"! 8 QÖCSEJI ÉS HETÉSi FALUCSÚFOLÓK Hazánk délnyugati részén fekszik Göcsej dimbes-dombos vidéke. A táj földrajzi határa északon a Zala folyó völgye, keleten a Felső-Válicka, délen az Alsó-Válicka. Nyugaton a Kerka mentén Hetéssel érintkezik, illetve kis szakaszon az Őrséggel. A jóval kiegyenlítettebb felszínű Hetés Göcsejtől nyugatra helyezkedik el, s átnyúlik a mai országhatáron. Az etnográfusok önálló nyelvjárási és néprajzi területként tartják számon. A két nyelvjárási körzet között nehéz pontos határt vonni, a mindig jelenlévő átmenet miatt. Fura nép lakja. Egészséges a humora. Akár egész nap kacagna. Bolondot csinálnak ezek mindenkiből, csúfulódó tréfálkodás nélkül nem is tudnának élni. Engem is kikezdték — kerekes lánynak hittak — ugyanis kerékpárral jártam ezt a gyönyörű vidéket. A nép gúnyolódó természete hozta magával, hogy egymás faluját kifigurázzák. A patrióta magyar parasztnak az ő faluja a legszebb, a legtökéletesebb a világon, a máséba mindig talál hibát. Csillogó tréfálkodása még a somogyi falvakra is átterjed. A falucsú-folók sok érdekes legendát gyártanak. bebarangoltam ezt a göcsörtös vidéket, hogy összegyűjtsem a paraszti humor ezen ékes, jóízű, tősgyökeresen magyar megnyilvánulását. Már Gönczi Ferenc: Göcsej c. monográfiájában közöl néhány falucsúf ne vet, de csak rövid magyarázatot fűz hozzá. Ezért indultam el gumiparipámon és beszáguldoztam Göcsejt, hogy ösz-szegyűjtsem ezeket a csúfolkodásokat. Jó mélyen bent jártam már Göcsejben, mikor megkérdeztem az egyik falusitól: „Ügyi én most Göcsejben járok? Dehogy is—instál-lom. Göcsej a következő faluban kezdődik. Oda menjen kisasszony. Azon a vidéken történt-fűzi tovább a szót az én gatyás magyarom-, hogy olvasták az újságban, hogy a jó zsíros földben háromszor any-nyi gabona terem mint a sovány szántun. Erre a göcseji ember kivitte a zsíros bödönt a főggyire és kiburégatta. (A Magyarság néprajza is ismeri ezt az adomát.) — 2 — Tovajutva a szomszéd faluba, ott is kérdezősködtem: ,,Hé Apámuram ittjárok Göcsejben. Nem a kérem, az a túlsó faluban véget ért. Azon a vidéken híjják a sarlót görbe kártékonynak, a vonószéket fejes igyekezetnek és a kaszát hajlított veszedelemnek. Nem hallotta kisasszony? Pedig elég nagy fülei vannak. Este már híre szalad... |
