Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg!
728.26 KB
2020-05-07 09:06:29
 

application/pdf
Védett Védett
0
53
Cím: Göcseji és hetési falucsúfolók
Szerző: Makoviczky Gyula
Szerz. közl: [gyűjtötte Makoviczky Gyula]
Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egy. Honismereti Kör, 1992
Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/4.
Eto: 398.93(=945.11)(439.121)Göcsej ; 398.93:801.311(439-22)(439.121)Hetés
Tárgyszó: Göcsej ; Hetés; folklór, magyar ; csúfolók
Szakjel: 398
Cutter: M 23
Nyelv: magyar
Oldal: 12 p.


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:



NAQYKANIZSAI
HONISMERET!
FŐZETEK
*Csesztreg
Résznek
I Szentmihályfa Lentikápolna
Sernyék
Wnmor
Álsólendva
Karácsonyfa
I Mikefa
Zebecke /
Csertalakos
Kissziget/ Gútorfölde
Csömödér
Iklód
Máhomfa Gosztola
Kerkateskáhd ^Lendvadedes Tótfalu j
Szécsisziget
Kútfej / Vétyem
Lovászit Lasztonya
Maróc Erdohát‘ /Tormafölde Lispe
f Kerkalakos (!) Szentadorján Kerkaszentmiklós
Dobri Kiscsehi
Kerettye
Kámaháza
Söjtör
Bénokszentgyörgy
Oltáré
4
1992
DR, MAKOVICZKY QYOLA
QÖCSEJI ÉS HETÉSI FALWCSÜFOLÓK
£i.u auijV/í3Uii ux-uí. i u
A kiadó megjegyzése
Ezt a gyűjtést dr. Makoviczky Gyula tanár az 1930-as évek első felében végezte. Publikálása a Szerző halála után történt, az eredeti kézirata alapján. E kiadást a Szerző családja anyagilag támogatta.
Hédő Egyesület Honismereti Köre.
^Cseke Ferenc
fel"! 8
QÖCSEJI ÉS HETÉSi FALUCSÚFOLÓK
Hazánk délnyugati részén fekszik Göcsej dimbes-dombos vidéke. A táj földrajzi határa északon a Zala folyó völgye, keleten a Felső-Válicka, délen az Alsó-Válicka. Nyugaton a Kerka mentén Hetéssel érintkezik, illetve kis szakaszon az Őrséggel.
A jóval kiegyenlítettebb felszínű Hetés Göcsejtől nyugatra helyezkedik el, s átnyúlik a mai országhatáron.
Az etnográfusok önálló nyelvjárási és néprajzi területként tartják számon. A két nyelvjárási körzet között nehéz pontos határt vonni, a mindig jelenlévő átmenet miatt.
Fura nép lakja. Egészséges a humora. Akár egész nap kacagna. Bolondot csinálnak ezek mindenkiből, csúfulódó tréfálkodás nélkül nem is tudnának élni. Engem is kikezdték — kerekes lánynak hittak — ugyanis kerékpárral jártam ezt a gyönyörű vidéket.
A nép gúnyolódó természete hozta magával, hogy egymás faluját kifigurázzák. A patrióta magyar parasztnak az ő faluja a legszebb, a legtökéletesebb a világon, a máséba mindig talál hibát. Csillogó tréfálkodása még a somogyi falvakra is átterjed. A falucsú-folók sok érdekes legendát gyártanak.
bebarangoltam ezt a göcsörtös vidéket, hogy összegyűjtsem a paraszti humor ezen ékes, jóízű, tősgyökeresen magyar megnyilvánulását. Már Gönczi Ferenc: Göcsej c. monográfiájában közöl néhány falucsúf ne vet, de csak rövid magyarázatot fűz hozzá. Ezért indultam el gumiparipámon és beszáguldoztam Göcsejt, hogy ösz-szegyűjtsem ezeket a csúfolkodásokat.
Jó mélyen bent jártam már Göcsejben, mikor megkérdeztem az egyik falusitól: „Ügyi én most Göcsejben járok? Dehogy is—instál-lom. Göcsej a következő faluban kezdődik. Oda menjen kisasszony. Azon a vidéken történt-fűzi tovább a szót az én gatyás magyarom-, hogy olvasták az újságban, hogy a jó zsíros földben háromszor any-nyi gabona terem mint a sovány szántun. Erre a göcseji ember kivitte a zsíros bödönt a főggyire és kiburégatta. (A Magyarság néprajza is ismeri ezt az adomát.)
— 2 —
Tovajutva a szomszéd faluba, ott is kérdezősködtem: ,,Hé Apámuram ittjárok Göcsejben. Nem a kérem, az a túlsó faluban véget ért. Azon a vidéken híjják a sarlót görbe kártékonynak, a vonószéket fejes igyekezetnek és a kaszát hajlított veszedelemnek. Nem hallotta kisasszony? Pedig elég nagy fülei vannak.
Este már híre szalad