* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 6.3 MB | |
| 2020-05-11 12:13:17 | |
 | |||||||
Nyilvános  210 | 671 | Rövid leírás | Teljes leírás (40.44 KB) | Cím: A nagykanizsai Chevra Kadisa-könyv Szerző: Major Ilona (1966) Szerz. közl: Major Ilona ; [szerk. Cseke Ferenc] Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egyes. Honismereti Köre, 1998 Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/17. Eto: 296(439Nagykanizsa) ; 393(=924) ; 091.14(439=924) ; 908.439Nagykanizsa Tárgyszó: Nagykanizsa ; Chevra Kadisa-könyv ; zsidó vallás Szakjel: 290 Cutter: M 20 Nyelv: magyar, héber, angol Oldal: 28 p. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAQYKANIZSAI HONISMERETI FÜZETEK 290 M 20 A pokol állatai 17 Major Ilona 1998 A nagykanizsai Chevra Kadisa-könyv Major Ilona A NAGYKANIZSAI CHEVRA KADISA-KÖNYV Nagykanizsa, 1998 Az angol nyelvű összefoglalást fordította: Mátyásné Flórián Ildikó A héber nyelvű összefoglalást fördítta: Káldi Zsuzsa Szerkesztette: Dr. Cseke Ferenc Kiadja: A Nagykanizsai Városvédő Egyesület Honismereti Köre Felelős kiadó: Dr. Cseke Ferenc ISSN 1216-3724 ISBN 963 04 7962 1 c&. Nyomdai munkálatok: Kanizsai Nyomda, Nagykanizsa Műszaki szerkesztő: Lengyák András Felelős vezefő.Brenner Árpád ELŐSZÓ Nagykanizsa a múlt századtól iparának és kereskedelmének köszönhetően erősen polgárosodó város lett. A Déli-vasút megépülése további felvirágzást hozott. A gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan kiteljesülő város életében jelentős szerepet játszott a XV1I1. századtól folyamatosan betelepülő és itt gyökeret verő zsidó lakosság. A közösséggé kovácsolódott zsidók liberális szellemiségüknek köszönhetően nem szigetelődtek el a város többi lakójától. Velük együtt „kanizsai pógár”-ként élték mindennapjaikat, vállalták városuk gyarapítását. Ma már az egykori virágzó hitközségi életet, munkájukat csak kutatni lehet a történelem jól ismert viharai miatt. Sajnos történetükre vonatkozóan az elsődleges források, az iratok elvesztek, megsemmisültek. A hitközség tulajdonában csak a vallási életet szolgáló könyvek találhatók meg. Budapesten a Zsidó Múzeumban látható a hitközség két legrégibb irata: A Chevra Kadisa-könyv és a Betegápoló Bichur Cholim-könyv. A Chevra Kadisát, vagy Szentegyletet minden alakuló hitközség létrehozta, mert vallási parancsolat írta elő a jótékonykodást. A legértékesebb cselekvés a betegek, árvák, haldoklók, gyászolók segítése. Tevékenységüket egyleti formában gyakorolták, melynek tagja lenni nagy tisztességet jelentett a hitközség férfijainak. A nagykanizsai Szentegylet működéséről könyvet vezettek. Ez a Chevra Kadisa-könyv, amely európai hírű. Páratlan emléket hordoz a könyv Pokol traktátusa című része, mert egyedi módon mutatja be a zsidók temetkezési előírásait és a túlvilág képi megjelenítését. Munkámban szeretném bemutatni városunk e kevésbé ismert történelmi, néptörténeti, népművészeti emlékét, és rajta keresztül a ma már egy maroknyi hitközség régi gyászszokásait. 3 A NAGYKANIZSAI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETE A nagykanizsai zsidóság története megegyezik az ország zsidó lakosságának történetével. Mivel Kanizsa a római időkben is lakott terület volt, valószínű, hogy a provinciák más területeihez hasonlóan itt is éltek zsidók. A Borostyánkő útból leágazó út délnyugat-északkelet irányú vonala Itáliát kötötte össze Aquincuminál, amely fontossá tette ebben a korban a települést. Az első írásos emlék a XVIii. századból való, amely az 1725-ben elrendelt zsidóösszeírás három évvel későbbi teljesítésének dokumentuma. „ Kanizsán él Simon Ádám, kinek feleségét Mózes Katának hívják. Két fia közül a 19 éves Mózes egy keszthelyi zsidónál van. a másik Márk, 8 éves. Sára lánya férjnél van. Rohoncon él a család. Tart még egy keresztény szolgát is. A városnak 25 forint árendát fizet, boltbéli portékákkal kereskedik. |
