* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.61 MB | |
| 2020-05-22 10:30:13 | |
 | |||||||
Nyilvános  449 | 1247 | Rövid leírás | Teljes leírás (188.81 KB) | Cím: Nagykanizsa vonzásterülete ; Nagykanizsa természeti viszonyainak értékelése a településfejlődés és a gazdasági élet szempontjából ; Nagykanizsa milyen mértékig támaszkodhat a városkörnyéke élelmiszeripari nyersanyagaira? Szerző: Makoviczky Gyula Szerz. közl: [gyűjtötte Makoviczky Gyula] Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egyes. Honismereti Köre, 1993 Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/5. Eto: 908.439Nagykanizsa ; 911.3(439Nagykanizsa-29) ; 338(439Nagykanizsa-29) Tárgyszó: Nagykanizsa ; vonzáskörzet ; agglomeráció ; földrajzi környezet Szakjel: 908 Cutter: C 52 Nyelv: magyar Oldal: 94 p. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSAI HONISMERETI FÜZETEK • CSEKE FERENC 5 1993 1. Nagykanizsa vonzásterülete 2. Nagykanizsa természeti viszonyainak értékelése a településfejlődés és a gazdasági élet szempontjából 3. Nagykanizsa milyen mértékig támaszkodhat a "városkörnyéke élelmiszeripari nyersanyagaira? 90 i CSP NAGYKANIZSAI HONISMERETI FÜZETEK 5. Kiadja: NAGYKANIZSAI VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET HONISMERETI KÖRE Felelős kiadó: Dr. CSEKE FERENC KÖNYVr ISBN 963 04 3289 7 Nagykanizsa vonzásterülete 1969 Tartalomjegyzék Közigazgatási szerepkör........................................................... 5 Közlekedési vonzás................................................................ 5 Ipari vonzás...................................................................... 6 Kiskereskedelmi vonzás........................................................... 12 Kulturális vonzás.................................................................22 Egészségügyi vonzás........................................................... 26 Idegenforgalmi vonzás.............................................................27 Összefoglalás.....................................................................29 Irodalom..........................................................................30 4 Közigazgatási szerepkör Nagykanizsa 52 község járási székhelye. A járás lakossága 45.443 főt számlált 1968-ban, az egy községre jutó átlagos népesség 874. A város lakossága meghaladta a40.000-t 1969-ben, a járás népessége fokozatosan csökken—így néhány éven belül kiegyenlítődik a különbségük, majd ellenkező irányú eltolódás következik. A lakosság arányából is látszik, hogy a város funkcióit tekintve több jóval egy átlagos járási székhelynél. A török kiűzéséig a földrajzi helyzete jelentett előnyt (végvár), az 1860-as évektől ugyancsak ennek a következményeként kiépül a vasúthálózat. 1870-ben 15.125 lakosa volt a városnak, míg Kaposvárnak 6649, Zalaegerszegnek 5890. Az erősödő városias funkciói ellenére sem sikerült a megyeszékhely rangot megszereznie. Az első világháború után a határszéli helyzet, a kisebb vonzáskörzet, a széles kereskedelmi kapcsolatok megszakadása, a városias fejlődést minimumra csökkentette. Közben az olaj felfedezése, valamit lendített a 30-as években, de komolyabb iparosodás az 1950-es évek végén kezdődött. A funkciók gyarapodásában lényeges változás nem történt ezután sem. Az olaj- és földgáztermelésben a nagykanizsai központnak az egész Dunántúlra kiterjedő irányító szerepe van. Hasonlóan jelentékeny a Közép-dunántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat tevékenységi területe. Kevés az a funkció, amelyet csak járási keretek között tölt be a város. Gyakran túlnyúlnak a megyei határokon, habár kevés az egész megyére kiterjedő funkció is. Ez nem véletlen, hiszen a megyei és a járási határ nem felel meg a mai követelményeknek. Közlekedési vonzás Nagykanizsát a közlekedési helyzete és ennek nyomán megerősödött kereskedelme tette várossá. Sopron—Bécs, Fiume—Trieszt, Budapest, illetve Pécs felé irányuló vasútvonalak metszéspontjában helyezkedik el. A megnövekedett átmenő forgalom miatt a jövőben elekt-rifikált duplavágányt terveznek a budapesti vonalon. Ez a feltétlenül előnyös helyzet bizonyos hiányosságokat is takar, mivel a környező zalai- és belsősomogyi területekkel nincs vasúti kapcsolata. A közutak szerepe egyre jobban növekszik a személyi- és teherszállításban egyaránt. Egyik részük tehermentesíti a vasutakat, másik részük vasút híján az egész forgalmat önállóan bonyolítja le (letenyei, kaposvári, hahóti vonal). Az 1968-ban végzett forgalomszámlálás belső célforgalmi adatai szerint a városközpont rendkívül zsúfolt, a két legfontosabb útkereszteződése gyakorlatilag telített, a nyári csúcsidőben dugók keletkeznek. Belátható időn belül szükséges lesz az útkereszteződések és az utak áthelyezésével változtatni ezen a helyzeten. 5 A városba irányuló távolsági motoros célforgalom zömében a vonzáskörzetet hálózza be, A forgalom 22,6%-a átmenő jellegű, s főleg a 7-es számú főúton bonyolódik le. A legforgalmasabb útvonal a 7-es főút letenyei ága 579, majd a budapesti ága 336 motoros járművel. A járművek 61 %-a könnyű, 39%-a nehéz motoros jármű. Érdekes képet nyújt a motoros távolsági célforgalom átlagos kiindulási távolsága a város-központtól: 7-es számú főút budapesti ága 101,2 km 74-es számú főút 43,3 km 61-es számú főút 42,0 km 7-es számú főút letenyei ága 34,3 km Sármelléki út 14,0 km Molnári út 13,1 km Gyékényesi út 11,8 km Murakeresztúri út 11,3 km A 7 -es számú főút budapesti ágánál az átmenő forgalom és a budapesti kapcsolat megnyújtja a kilométereket, a letenyei ágnál a közeli országhatár lerövidíti azokat. Jelentékeny még a közeli megyeszékhelyekkel való kapcsolat révén a 61 és a 74-es főutak átlaga. A többi útnál csupán a vonzásterület hatása nyomán 10—15 km közötti átlagot mértek. Ipari vonzás A környezettel való kapcsolat megnyilvánulása a munkaerő- és a nyersanyagvonzás, különböző szolgáltatások és az esetleges kooperációk. Nagykanizsa ipara a 60-as évek E felében gyorsabban fejlődött, mint korábban, s ennek nyomán megnőtt a munkaerő-szükséglete is. A lakásépítés ezt az ütemet nem követte, ilyenformán az ingázók száma megnövekedett, sőt az 1969-es évre már több száz segédmunkás hiányzott a termelésből (építőipar, olajtermelés, AKÖV, MÁV, KIK, gázvezetéképítők stb.), egyre növekszik a szakmunkások iránti kereslet is. Mindezt tetézi a nagyméreteket öltő fluktuáció. Néhány vállalatnál a termelés növekedésének komoly akadályává vált a munkaerőhiány. A mezőgazdaság átszervezésekor a környező falvak felszabaduló munkaerőinek egy része álláslehetőség híján a megyén kívül talált munkát. (1. táblázat.) 1. táblázat. Ingázók a nagykanizsai járásból. Év Megyén belül Megyén kívül Összesen: férfi nő OSSZ. férfi nő OSSZ. férfi nő OSSZ. 1960 2576 186 2762 253 48 301 2829 234 3063 1965 3160 334 3494 1241 86 1327 4401 420 4821 1967 3551 480 4031 1279 217 1496 4830 694 5527 1968 3654 646 4300 1045 129 1174 4721 729 5450 1969 4073 1046 5069 1076 161 1237 5099 1207 6306 6 A táblázat igazolja a fent említetteket. Az ingázók számának növekedésén belül a női munkaerő nagyobb ütemben mobilizálódik a megyén belül. Abszolút számukat tekintve még jelentéktelen az 1207-es létszám, a mozgósítható tartalékhoz képest. Az Egyesült Izzó letelepített üzeme erre a tartalékra épít. Viszont a női munkaerő mozgósítása nehéz és pénzigényes feladat. V. Tajti Erzsébet a női munkaerővel foglalkozó cikkében említi az alkati sajátosságból, a családi helyzetből, szakképzettség hiányából és a kis ingáztathatóságukból eredő nehézségeket (13). Ezért dolgozik egészen kevés számú nő a megyén kívüli munkahelyeken. Különböző okok miatt Nagykanizsáról is sokan eltávoztak (ezért növekedett lassan a város népessége). 1966-os állandó lakhelyváltozások adatai szerint 1287 a beköltözők és 702 az elköltözők száma. A 60-as évek jelentős iparosodása nyomán 1968-ra 249%-al növekedett az iparban dolgozók száma 1960-hoz viszonyítva. Ez a szám az összes foglalkoztatott 47,2%-át tette ki. Jelentős a növekedés az építőiparban, a közlekedésben és a kereskedelemben; addig a mezőgazdaságból élők száma számszerűen és főleg %-osan erős csökkenést mutat (2. táblázat). 2. táblázat. Foglalkoztatottság változásai Nagykanizsán. 1960 % 1967 % 1968 % Ipar 4044 34,7 8480 42,8 10088 46,0 Építőipar 809 6,9 1713 8,6 1990 9,1 Közlekedés 1349 11,6 2555 13,0 2305 10,5 Kereskedelem 1063 9,1 1640 8,2 1748 8,0 Mezcgazd. 1338 11,5 1219 6,1 1283 5,9 Szoc.—kult. 1428 12,3 1623 8,2 1754 8,0 Egyéb 1618 13,9 2588 13,1 2737 12,5 Összesen: 11649 100 19818 100 21907 100 A város iparosításának gyorsulásával erősen növekszik a munkaerő-szükséglet. A város belső tartalékai nem fedezhetik azt, csupán a vidéki munkaerő ingáztatásával pótolható a hiány. Az iparban 1969 júliusában foglalkoztatott 13.123 dolgozóból 3446 vidéki (26,3%). Ez a szám a jövőben növekszik, mivel a lakásépítés üteme elmaradt a kívánalmaktól. A 3. számú táblázatból látható, hogy az 1 órás izokrón majdnem az ingázás szélső határát jelzi 94,3%-al. 3. táblázat. Ingázó körzetek adatai. Izokrón tartomány Ingázók száma Ingázók %-a Ingáztató községek száma Körzetek lélekszáma 1% 1 községre jutó ingázók száma 0—30 perc 2145 62,2 36 33 923 6,5 59,8 30—45 perc 809 23,5 30 33 557 2,5 27,1 45—60 perc 298 8,6 27 27 779 1,4 11,2 60 percen túl 194 5,7 110 — — 1,9 I % = az izokrón területén lévő falvak lakóinak hány %-a ingázik Nagykanizsára. 7 A 30 perces izokrón az ingázók közel 2/3-át tömöríti. A vonzásterületi községek mennyiségének vizsgálatánál meglepően nagy a 60 perces izokrónon kívül eső falvak száma. Az egy községre jutó ingázók száma ugyancsak 45 percen túl erősen csökken. Ezekből következik, hogy a 45 perces körzet kapcsolata aránylag kielégítő a várossal, azon túl sokat kell tenni az iparosításhoz szükséges munkaerő szerzése érdekében. Hogy erre lehetőség van, azt több adat bizonyítja. A vonzásterületi térképen az ingázók %-át vizsgálva, a városhoz viszonylag közel eső (45 perces tartományban lévő) határszéli területek kis értékkel szerepelnek, holott más jelentős vonzási centrum nincs a közelben (1. ábra). 1. ábra. A munkaerővonzás 30,45 és 60 perces körzetei, valamint a dolgozó lakosság hány %-a ingázik Nagykanizsára. Még kisebb százalékkal szerepel a somogyi peremvidék hasonló körülmények között. Eléggé kihasználatlanok a 30 perces izokrónon túli területek és jelentős a környékről más megyékbe való ingázás is. A nagykanizsai járás községeinek az 1968-as — némileg hiányos — jelentéséből kitűnik, hogy a város közvetlen környezetéből (5—7 km) kevesen dolgoznak Nagykanizsán kívül, távolabb nagyobb ez a szám (2. ábra). 8 2. ábra. Nagykanizsai járás községeiből Nagykanizsán kívülre és a járáson kívülre járnak dolgozni. A járás dolgozóinak Zala megyén kívüli munkahelye gyakorlatilag az egész Dunántúlt magába foglalja (3. ábra). Budapest a legnagyobb vonzásközpont, jelentősebb a bányásztelepülések és az iparosodó városok, valamint a változó munkahellyel rendelkező és sok segédmunkást alkalmazó vállalatok központjai (Pécsi posta, Kőolajvezeték Vállalat Siófok stb.). Érdekes jelenség, hogy néhány község dolgozói bizonyos foglalkozási ágakat hagyományosan művelik. Pl. a vasutasok zöme Kiskanizsáról (Nagykanizsa nyugati kertvárosa), Miklósfáról, Murakeresztúrról és Fityeházról kerül ki. A posta dolgozóinak jelentékeny része Eszteregnyé-ről jár Nagykanizsára, sőt Pécsre is. Jelenlegi ingáztatási nehézségek a korábbi lassú iparfejlesztés hatása mellett, főleg a nem kielégítő közlekedési kapcsolatokkal magyarázható. Pl. Nagykanizsától kb. 23 km-re fekvő Porrogszentpált nem lehet 60 percen belül elérni autóbusszal. A vasúti kapcsolatok Somoggyal teljesen rosszak, hasonlóan a belső zalai területekkel is. 9 3. ábra. Nagykanizsai járásból hova járnak dolgozni az emberek a járás területén kívül? A város iparából kiemelkedik a nehézipar, az építéssel kapcsolatos ágak nagyjából a könnyűiparral azonos szinten vannak. Az egyéb ipar-kategória főleg a szolgáltatást végző vállalatokat fogja össze (4. táblázat). 4. táblázat. Az ipari munkásság ágazatonkénti megoszlása. Ipar Fő % Nehézipar 4 731 35,9 Építőanyagipar 820 6,2 Építőipar 2 845 21,6 Könnyűipar 3 366 25,6 Egyéb ipar 1420 10,7 Összlétszám 13 182 100 10 A munkaerő szektoronkénti megoszlása a következő: Állami ipar 87,9% Szövetkezeti ipar 9,3% Magán kisipar 2,8% Az állami ipar döntő súlya marad. A túlnyomórészt szolgáltató jellegű magán kisipar szerepe és rugalmassága miatt jelenleg növekszik. Említésreméltó kb. egy tucatnyi kooperációs kapcsolat a város termelő üzemei között. Ez a gazdaságosságot elősegítő módszer még csak most kezd kifejlődni, a lehetőségek az eddigieknél sokkal nagyobbak. A vonzáskörzettel is ki lehetne építeni ilyet, egyelőre csak a távolabbi környezetben találunk példát erre (Zalaegerszeg, Keszthely, Kaposvár). A környezet nyersanyag szállítása a mezőgazdaság termékeire, bizonyos építőanyagokra és vízre (rövidesen a Murából) szorítkozik, illetve a nem túl nagymennyiségű gázra. Mindezek a város szükségletének csak kis részét fedezik. Nagykanizsa iparának természeti feltételei egészében mostohák. A szolgáltatások vonzáskörzetét nehéz megállapítani. Alapvető szolgáltatásokat a falvak kisiparosai elvégzik, sőt a falu „technikai forradalma” nyomán új szolgáltatások kielégítésére is képesek (tv-, motor-, mosógépjavítás stb.). A város marad a generáljavítások és a speciális szolgáltatások kielégítője (pl. optika, szerviz szóig. stb.). A foghíjas vonzásterület nagyjából a kiskereskedelmi szívóhatásnak megfelelő körzettel azonos. Fontos kérdés a munkaerő jövőbeni alakulása. Az elvándorlás következtében 1960-hoz képest 6913-al csökkent a járás népessége. (Korpavár Nagykanizsához csatolása 1962-ben 1054 embert érintett.) Mindezt a csökkenő természetes szaporulat képtelen volt ellensúlyozni. Az elvándorlási veszteséget súlyosbította, hogy a fiatalok vándoroltak el elsősorban, ami amúgy is kis természetes szaporulatot még jobban visszavetette (J. táblázat). 5. táblázat. A nagykanizsai járás népességének változásai. Év Lakosság száma Természetes szaporulat 1960 52 356 272 1961 51 305 241 1962 50 697 51 1963 48 687 71 1964 48 147 38 1965 47 699 —14 1966 47 012 43 1967 46 367 8 1968 45 443 — Egyelőre a 70-es évek elején — az 50-es évek közepének viszonylagos magas természetes szaporulata nyomán — nagyobb számú munkába lépővel számolhatunk. A 80-as években viszont a demográfiai depresszió 60-as évek közepi alacsony szintjének megfelelően jelentékeny nehézséget fog okozni. Jelenleg a többnyire spontán jellegű munkaerő toborzást a jövőben sokkal szervezettebbé kell tenni, főleg a nehezen mozgósítható női tartalékra vonatkozóan. Ehhez többféle, de 11 komplex megoldást kell alkalmazni. Ideje lenne a közlekedés döntő szerepét felismerni. Utazás gyorsítása (célforgalom és sebességnövelés, utak) egy-egy távolabbi faluból munkáscsoportok szervezése és direkt járattal való szállításuk, nőknek egy műszak beállítása, bölcsőde, óvoda, napközi otthon biztosítása, ABC-áruház a gyár mellett (esetleg a gyár kezelésében), stb. Kiskereskedelmi vonzás Nagykanizsai kereskedők már a XVIII. század végén és a XIX. század elején jelentős kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki Horvátországgal, Szlavóniával, Trieszttel, sőt Ausztriával és Itáliával is. Ez a kereskedelem a vasútépítés számára is fontos vonzóerő volt. Ennek nyomán az 1860-as években Pragerhof, Budapest, Sopron és Pécs helységekkel vasúti kapcsolatot teremtenek. A vasúti összeköttetés rohamos fejlődést eredményez a kereskedelmi életben, sőt ipartelepítő hatása is van. Országos vonatkozásban úttörő jellegű a kereskedelmi iskola alapítása. Ez a fejlődési ütem megtört az első világháború után. A kereskedelmi kapcsolatok egészen leszűkültek, visszaesés, majd stagnálás következett. A jelen időszakban újra bővülnek a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és lehetőség lesz a kereskedelmi szerepkör növelésére. A nagykereskedelemmel foglalkozó vállalatok önálló tevékenysége a felszabadulás után megszűnt, csupán országos, vagy megyei központ fiókvállalatát képezi. A korábbi kiskereskedelem szatócskodás volt. A szegény kiskereskedő réteg nagykereskedő1 pénzével és megbízásával működött (12). Az 1800-as évek közepén megkezdődött a specializálódás, megjelentek az első kirakatok (könyvkereskedés nyomdával, textilnemű árusítása stb.). Az önállósulás és a modernizálás azóta fokozatosan terjedt. A felszabadulás után az állami kiskereskedelem fontos szerephez jutott, azóta szervezettebben és egyre gyorsuló ütemben fejlődik ez az ágazat. Nagykanizsa BOLTI kiskereskedelmi forgalma, mintegy kétszeresére nőtt 1960 óta: Év 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 mill. forint 309 325 351 393 428 459 489 549 622 % 100 105 113 127 138 148 158 178 201 A növekedési ütem különösen a 60-as évek végén erősödött, bár ezt némileg torzítja az árszínvonal nagyobb fokú növekedése. Legnagyobb fejlődési ütemet az iparcikkfoTgalom produkálta (növekedése meghaladja az országos ütemet), legnagyobb emelkedés az élelmiszer kiskereskedelemben észlelhető az 1960-as évben, ami a termelőszövetkezeti parasztság önellátásának az ugrásszerű csökkenésével kapcsolatos. A környező falvak áruellátása sokkal jobb lett, forgalmazás is modernizálódott. Ennek ellenére a város egy főre eső évi forgalma növekszik. A korábban közmondásos göcseji sár Nagykanizsa környékén megkeserítette az emberek életét, azóta megjavult a közlekedési kapcsolat a legeldugottabb faluval is. Növekszik a parasztság nem mindennapi szükségletét kielégítő áru iránti kereslet, a magasabb életszínvonal és kultúra térhódítása nyomán. Az 1965. évi 12.157,— Ft/fős kiskereskedelmi forgalom 15.688,— Ft/fő-re emelkedett 1968-ban. Némi szempontot nyújt a város kiskereskedelmi szívóhatásának a vizsgálatához a 4. ábra. 12 4. ábra. Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom Nagykanizsa környékén, Ft/fő. A várost mintegy 15 km sugarú körben kis forgalmú kereskedelemmel bíró terület veszi körül. A körzet lakói a mindennapi vásárlási igényeik jelentékeny részét is a városból elégítik ki. Ezen falvak lakosságának több mint 5%-a napi ingázó Nagykanizsára. A távolabbi területen kialakultak a 4000,— Ft/főn felüli évi forgalommal rendelkező kisebb központok. Amennyiben a gyakorlati szükségletnek megfelelően helyezték el őket, többnyire közlekedési csomópontok (Bánokszentgyörgy, Komárváros, Kiskomárom, Murakeresztúr, Letenye). Ezt igazolja Letenyétől és Bánokszentgyörgy tői nyugatra elterülő mintegy 10 község, amelyek a rossz közlekedési helyzetük miatt alacsony kiskereskedelmi forgalmat bonyolítanak le. Vonzó a község járási székhely volta, ezek egyben közlekedési csomópontok is (pl. Letenye, Csurgó). Nagykanizsa kiskereskedelmi vonzásterületének határát a gyakori átfedés, alközpont, alkalmi vásárlás miatt nem lehet pontosan megvonni. Az 1967—68-ban végzett szerény méretű felmérésünk szerint valamivel több, mint 100 község tartozik ide. Ezek összlakossága kb. 100.000 embert tesz ki. Egy községre jutó átlagos népesség 960 fő. A vonzáskörzet szabálytalanul alakul. Délnyugatról az országhatár erősen megkurtítja, kelet felől — mivel a megyék közti közlekedési kapcsolatot elhanyagolták — szintén szűkebb térre korlátozódik. Magába foglalja a nagykanizsai és letenyei járás területét és erősen elnyúlik az országhatár mentén északnyugatra a Lenti járás irányába. A közlekedési kapcsolat milyensége döntően meghatározza a kiskereskedelmi vonzást. Legnagyobb vonzásterülettel az autó- és motoralkatrészeket, optika, ruházat, bútor és bizományi árukat forgalmazó boltok rendelkeznek. Ezeknek az alkalmi vásárlóközönsége a nyári félév idegenforgalmán túl nagyobb távolságból is toborzódik (különösen az autóalkatrészek vásárlásánál.) 13 Az iparcikkboltok 1 órás fölmérése nagyon kevés adatot szolgáltat, ezért csak egyes tendenciák megállapítására jó. Jól látszik, hogy a vásárló közönség lakóhelye a gyakori közlekedéssel ellátott utak mentén húzódik. A bekötőutak mentéről szinte senki sem jött. A vásárolt áruk főleg olyanok, melyeket a helyi falusi boltban nem talál meg, illetve a nagyobb választékot keresi (5. ábra). Az OFOTERT speciális bolt, ezért a vásárlók szinte az egész vonzásterületről érkeznek, sőt távolabbi városokból is (de ez a térképvázlaton nem látható, pl. Kaposvár). 5. ábra. Iparcikkboltok 1 órás fölmérése és az OFOTÉRT 2 hónapi vidéki vásárlói. SZABADPIAC-nak hosszú jövőt jósol az a pozitív tevékenység, amellyel hozzájárul a lakosság jobb ellátásához. Nagyobb áruválasztékon és a minőségi válogatás lehetőségén túl kertészkedésre serkenti a csupán háztartásban tevékenykedőket. A kirakodóvásárok szerepe a zöldségpiacénál is jobban csökkent 1948 óta, de ennek ellenére főleg a falusi lakosság ellátása céljából megvan a létjogosultsága. Egyszerű és olcsó — több esetben állami boltokban nem árusított — cikkek eladásával foglalkoznak. Ugyanakkor az állami kiskereskedelmi vállalatok is állandó eladóként szerepelnek a keresettebb cikkek esetében. (Pl. textil, ruházat, egyéb.) Meg kell említeni az árusított cikkek gyakori ízlésrontó szerepét is. (Giccses képek, ruhanemű stb.) 14 A zöldség-gyümölcs- és baromfipiac felhozatalát 1967-ben két alkalommal vizsgáltuk (6. a, b, ábrák, illetve 7. a, b, c ábrák.) 6. ábra. Gyümölcs-zöldség-, baromfipiac felhozatala Nagykanizsára. Gyakorisági értékek. 15 Az első fölmérés január egyik hideg hétköznapján készült, a másik szeptemberben heti vásár idején. Mivel a fölmérés egy-egy alkalommal történt, kimaradhat néhány község, ahonnan csak időnként hoznak fel árut, de lényegesen nem módosíthatja a vonzáskörzet határait. A vonzáskörzet szélső pontjainak Nagykanizsától való átlagos távolsága januárban 15,3 km, szeptemberben 16,6 km. Figyelembe véve a jóval nagyobb szeptemberi felhozatalt, a vonzásterület viszonylag keveset bővült, inkább a területen belüli intenzitás fokozódott, illetve a vonzáskörzeten belül több község jelentkezett áruival. Feltűnő, hogy a vonzáskörzet a város nagyságához képest kicsi, valamint a környezetből felhozott áru mennyisége sem nagy. 6. táblázat. Nagykanizsa piaci önellátása a hagyományos piaci vonzáskörzet felhozatalának százalékában, 1967-ben. Január Szeptember Zöldség 82,2 77,0 Gyümölcs 13,2 20,4 Tojás 21,0 16,5 Szemestakarmány — 20,0 Baromfi 33,1 — Nagykanizsa kertvárosi (kiskanizsai) területéről származik a zöldségfélék zöme. Homokos talaj, talajvíz közel van a felszínhez, a piac 2—3 km-en belül elérhető és a munkát az otthon tartózkodó asszonyok végzik a házikertjükben. Ideális zöldségtermesztési körülményeket teremtettek. Mivel a férfiak nagyrésze vasutas, olcsón szállíthatják a távolabbi piacokra is kedvező árviszonyok esetén (Balatonlellére, Pécsre, Szombathelyre, Székesfehérvárra stb.) Az üdülési szezon után hoznak árut a Balaton vidékéről is. Sajátos helyet foglal el a Termelőszövetkezeti Értékesítő Vállalkozás, amely a belső-somogyi és zalai árukat szállítja, többek között a nagykanizsai paicra is, ezzel egészséges versenyre készteti a hagyományos vonzáskörzet termelőit. A szállítás nagyobb tételeket mozgat, többnyire olyan távolságról, ahonnan egyébként alig hoznának árut. Az őszi felmérési napon kb. 125 q árut hoztak Nagykanizsára: Bárudvamok, Böhönye, Kéthely, Kiskanizsa, Komárváros, Marcali és Zalaszentbalázs termelőszövetkezeteiből. A felhozott áruk közül mennyiségével kiemelkednek a zöldségfélék. A szeptemberi összfelhozatalból kb. 70%-kal részesednek, a januáriból pedig 47%-kal. Maximális felhozataluk július—augusztus—szeptemberi hónapokra esik, a minimális árusítás a téli és koratavaszi időszakra. A zöldségfelhozatal szinte kizárólag a homokos területekhez kapcsolódik (Kiskanizsa, Miklósfa, Sormás). A zöldségfélékhez sorolt burgonya részesedése nem jelentős, szeptemberben 7,1 %, januárban 16,6%-a az ossz zöldségféléknek. Burgonyát is a közeli homokos terültekről szállítják rendszeresen. Principális-csatorna széles völgye: Kiskanizsa, Szepetnek, Homokkomárom, Sormás, Hosszúvölgy, Miklósfa; valamint a Belső-Somogy nyugati pereméről: Iharos; illetve néhány község a vályogos területről: Bagola, Rigyác, Eszteregnye jelentéktelen felhozatallal. Távolabbról alkalomszerűen, nagy tételekben hozzák. Itt a belső-somogyi homokos terület dominál (pl. Kiskorpád). Minőségileg a zalai burgonya nem vetekedhet vele. Míg a termelőszövetkezetek burgonyafelhozatala szeptember—október hónapban tetőző-dik, addig az egyéni termelőknél július a legproduktívabb időszak, mert így jobban kihasználhatják a kedvező piaci árviszonyokat. Ez az ok alakítja a minimális felhozatalt is (7. táblázat). 16 ;ányRzentp<-ter Iharos 7. ábra. Gyümölcs-zöldség-, baromfipiac felhozatala Nagykanizsára. Nagyságrendi értékek. 7. táblázat. 1967. évi piaci felhozatal Nagykanizsára kg-ban. _ o 00 8 00 ci 08 r- m CM r-~ 3 80 Cl Tf 08 —H 08 00 in 80 © 08 c r- 00 CM 80 o in 3 08 in c- N ’C "sf 1—1 «n in © n 3 3 00 © 80 Cl O CM ci 00 00 in 08 08 in »n -C in r-* 80 r- 08 80 © r- »n CM © in r—1 y-* CN i—i —H *—i \'-4- —< <Z> 0) ci © r- 80 r- 80 C\' n 00 Cl 3 N »n m oo 8 80 80 © m 00 © ci ci «—1 r- 08 r—< r- 00 80 «n 6 M 8 ci t—1 in 00 i-^ © r- in Cl cm ci N" in <n oo Cl 08 *—1 *—l *—i v“H CM <n •n in N" CM CM CM Cl ÍN in fN © © <n CM 08 t/3 r- r- On r- 08 08 00 r- Tf r- 80 80 V3 3 ci <n CM C- 00 r- in CM Cl 08 Cl •n i—i CM Cl 80 Cl •O i—i r- Cl CM £ 00 CM ci ci 80 r- 00 3 CM 08 00 o o On ci 80 CM 80 80 CM r- CM in Sj? o c- 80 CM 00 o in in r- *—i CM 00 <U © o Cl 08 © r—> 08 r- r- OO CM r- —< i—« T—1 cn 00 r- Cl CM in CM in 08 o in 08 in © cn 08 m 55 , Cl r- N 00 o c- © t-- ?5 C/2 c- y—* 80 ci ct © 00 o © C\' Cj ÖJ) in in r- cm (N r- 80 fN Cl MU •—i 80 y--> T-^ 00 -o m 3 ío N "c o in ci ci 80 CM N- oo CM —i © r- \'<L> 80 r—1 CM 08 r- $ r- m n CM . t 8o ci <N Cl 80 c- tj- 00 m W) 08 (N <n 08 © 3 CM 00 © <L> ÍN CM *—i ci O c- CM CM 80 m oo ci N- CM 08 80 08 © ci in © © c~ in 08 80 —1 08 r- •n irt in in ci oo c- 80 in Cl o 00 08 m CM «n r- Cl © c o ci CN fN 08 CM © CM 08 go . ^ 80 CM 3 C 00 r- ni 08 00 08 — 00 © PQ \'<D r- r— 80 O-: © 08 08 m £ r- T—1 80 c~ © CM •n ci c- in © r- s Cl W) <D m in 00 ci 08 - 3 - c- Cl Tf 80 CM © s © 00 00 80 00 F-l CM r- N 08 n (N i—< m n 08 Cl 00 in 00 »—< m © 00 c* 80 08 o 00 ci © 08 m 00 CM r- 3 «n 80 CM CM CM CM CN © c- \'Cd o" fi m «n © 8 3 CM 3 c- 80 Cl 00 © Cl 3 Cl CM <N 8 80 80 8 © CM m 80 © CM ci O r- 80 m 08 in N" 80 ü —i CM ci CM CM CM CM — \'D N 1 | 1 1 1 1 1 1 i | 1 I 00 CM CM <L> .ti. C 00 m 3 00 CM »n 08 _ c~ C- 00 .0> \'0> CM 8 © m CM m C\' H c~ C~ >n in «n 08 00 \'C\' V—1 <U CM cn ci N- CM *-H CM o CM Cl 00 s 00 c> © 80 »—1 Cl 08 , CM N 00 © n !—H 08 00 08 m c~ i/a o 08 08 80 m OO m © CM r- o E w ci ^j" N- fN N- 80 in 08 oo m P l—1 m 3 CQ C \'O © © ci 80 80 80 08 CM r- r- r- © 00 80 K 08 c- >v 80 ci ci fN! 08 © CN OO r- W) o r— CM T—t 1 fN Cl Cl 08 Hó 3 > > t—3 > vn. vin. XI X IX IIX !o 08 18 Gyümölcsből a helyi ellátottság sokkal jobb a többi árunál. A város lakóinak jelentékeny része rendelkezik szőlővel és gyümölcsössel. Az általuk termelt gyümölcs másrésze állami boltokba kerül, illetve — különösen a várostól távolabb — egyéb felhasználás mellett még mindig jelentős mennyiség kerül veszendőbe eladási lehetőség híján. Főleg az almánál tapasztalható ez. Nincsenek kihasználva a házikertek. Piacot, kisgépeket, szervezettséget kellene biztosítani számukra. A tulajdonosuk nem sajnálná az anyagi áldozatot sem. A piacra került mennyiség zömével a meridionális völgyekkel erősen felszabdalt környezetből kerül ki (Kiskanizsa, Eszteregnye, Rigyác, Nagyrécse, Galambok, Pogányszentpéter). Gyümölcsnek van a legkiterjedtebb vonzáskörzete. A gyümölcsfelhozatal maximuma augusztus és szeptember hónapra esik, minimuma a tavaszi időszakra. A tejtermékek inkább a vonzásterület távolabbi községeiből származnak, csupán egy-két helybeli jelentkezik velük. Az összfelhozatal nem éri el a 0,5, illetve az 1 q-t, a helybeli tejüzem versenye miatt. A tejtermékek inkább a tavaszi időszakban jelennek meg nagyobb arányban a piacon, a nyári időszakban az emberek és az állatok nagyobb igénybevétele miatt jelentékeny a csökkenés. Tojásfelhozatal közelebbi és távolabbi helyiségekből egyaránt jelentkezik. Érdekes sajátosság, hogy a felhozatal maximuma a termelőszövetkezeteknél az őszi időszak, az egyénieknél a tavasz. Minimumnál ennek fordítottja tapasztalható. Különbség a nagyüzemi és kisüzemi baromfinevelés különbségéből adódik. A piaci felhozatal szektoronkénti megoszlásánál a termelőszövetkezetek 56%-os részesedéssel szerepelnek. A tejtermékek árusítása az egyéniek kizárólagos specialitása, ezentúl gyümölcs és kisebb mértékben zöldség eladásában is nagyobb százalékkal részesednek. Baromfi, tojás, burgonya, a tsz-ek fölényét jelzi. A termelőszövetkezeti felhozatal nagyobb ingadozást mutat az egyéninél. Övezetesség figyelhető meg a piac heti látogatás gyakoriságának vizsgálatakor (7. ábra). A városhoz közel eső községekből szeptember hónapban nagyobb számú elárusító érkezett és a heti látogatás gyakorisága is nagyobb volt (átlag 2—4 nap/hét). Mindkét alkalommal jól kimutatható a felmérési adatokból, hogy a várostól távol lévő helységekből kevesen hoznak fel árut, de néhány esetben a felhozatal a hét minden napján rendszeres (szeptember hónapban pl. Iharos, Marcali). Január hónapban a felhozatal gyakorisága csökken szeptemberhez képest, az időszakos felhozatal falvainak száma minimumra zsugorodott, a résztvevő községek száma pedig kereken a felére. Az ÁLLATVÁSÁR-ok forgalmát két alkalommal vizsgáltuk (1967. IX. 13-án és XI. 8-án). Az első felmérést hetivásár alkalmával készítettük, a másikat havi nagyvásárkor. A hetivásárkor kizárólag sertést és takarmányt hoztak fel, a havi nagyvásár alkalmával sertés mellett marhát és lovat is találunk. A vonzásterület nagysága lényegesen meghaladja a zöldségpiacét. A felhozatal intenzitása kisebb. A vonzásterületi átfedés szinte áttekinthetetlenül nagy, mivel az eladók modernebb szállítóeszközökkel felkereshetnek több vásárt (8. ábra). A ló felhozatali területe a legkiterjedtebb. A város közvetlen környezetéből keveset szállítanak, inkább valamivel távolabbról. A lóvásárok jelentősége az utóbbi években fokozódik, egyrészt az igáslótenyésztés elhanyagolása, másrészt a külföldi (főleg olasz) kereslet miatt. Az utóbbiak alaposan fel is verték az árakat. Belső szállításokra vitathatatlanul előnyösen használható. Az 1968-as évi üzletkötések erős nyugat-somogyi, gyengébb veszprémi kapcsolatokra utalnak, sőt Kiskunhalas is szerepel egy esetben. Nagyobb arányú eladás Nagykanizsától keletre lévő községekből származik (Galambok, Nagyrécse, Zalaszentjakab, Miháld, Komár-város, Nemesvid). 19 8. ábra. Ló és szarvasmarha felhozatala a nagykanizsai nagyvásárra 1967. november 8-án. A szarvasmarha felhozatali területe szűkebb valamivel. Az állomány kb. 20—22%-ot csökkent 10 év alatt. Probléma továbbá, hogy csupán hízó állattenyésztés emelkedik ki országosan, a tejelő állomány gyenge. A felhozatalban résztvevő községek jobban tömörülnek a város köré, távolabbi helységekből inkább a forgalmasabb útvonalak mentén történik szállítás. Az 1968. évi üzletkötések szerint inkább a Nagykanizsától délre eső községek szerepeltek nagyobb arányban. A nagyobb rét- és legelőterületek miatt (Murakeresztúr, Bajosa, Miklósfa, Fityeház, Berzence, Belezna, Őrtilos, Liszó). A három utolsó év (1967—69) üzletkötéseit 20 I 9. ábra. Sertés felhozatala az 1967. november 8-i nagyvásárra és az 1967. szeptember 13-i hetivásárra. 21 vizsgálva, szembetűnő a szarvasmarha-forgalom 100%-os növekedése, amely komolyan veszélyezteti a törzsállományt. Legszűkebb a sertésvásár vonzáskörzete és legközvetlenebbül kapcsolódik a városhoz. A havi nagyvásárba kevesebb helyről, de nagyobb arányban hoztak fel árut. A hetivásár vonzáskörzete kiterjedtebb, és számszerűleg is nagyobb a felhozatal. Ez a vásár jellegéből adódik. Az 1968-as évi forgalomból Nagykanizsától északra és keletre fekvő falvak részesednek nagyobb arányban, ahol a marha- és lóállomány kisebb (9. a., b. ábra). Érdekes jelenség, hogy az Alföldről 71 db sertést, és 1 lovat szállítottak a nagykanizsai vásárlókhoz 1968-ban (Jászszentlászló, Csengele, Kiskunmajsa, Bugac, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas helységekből). Juhok a szabadpiaci forgalomban elhanyagolható szerepet játszanak. Az utolsó három évben 535 állatot szállítottak az olasz és görög megrendelőknek. Az 1967. november 8-i havi nagyvásár felmérése 57 község részvételét rögzítette. A hetivásár csupán 21 helységét. A vonzásterület erősen elnyúlik a fontosabb útvonalak mentén, délnyugaton az országhatárig húzódik. Az állatvásár erősen veszített jelentőségéből az állami felvásárlás nyomán. Kulturális vonzás A kulturális vonzás legfontosabb területe városunkban az iskola. Két gimnázium, négy technikum és egy felsőfokú mezőgazdasági technikum biztosítja ezt a funkciót. Tervek szerint a felsőfokú mezőgazdasági technikum átalakul főiskolává, a középfokú intézményeken belül a szakmai jelleg egyre jobban kidomborodik. 60-as évek elején a megyében létesített új gimnáziumok javítottak a bejárási körülményeken. Ilyen gimnáziumok épültek Letenyén, Lentiben és Pacsán. A 60-as évek II. felében egyre bővülő szakközépiskolai és tagozatos osztályok, valamint az évtizedes hagyományok együttes sorvasztó hatással vannak az új gimnáziumokra, és azok megszűnését eredményezhetik. Lenti gimnáziuma egyelőre stabil, mivel jelentékeny a vonzáskörzete, távol van úgy a nagykanizsai, mint a zalaegerszegi iskoláktól. A két várostól való távolsága kb. 50 km, míg apacsai és letenyei intézményeké kb. 25—30 km Nagykanizsától. A város lakosságának 7,73%-át teszik ki a középiskolások és a felsőfokú mezőgazdasági technikumba járó tanulók, tehát egy-egy tanulóra 13 helybeli lakos jut. 8. táblázat. A helybeli és a vidéki tanulók számának összehasonlítása iskolánként. A tanulók %-a helybeli vidéki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum 7 93 Kőolajipari Technikum 13 87 Vegyipari Technikum 41 59 Kereskedelmi Technikum 54 46 Mezőgazdasági Technikum 23 77 Landler J. Gimnázium 44 56 Dr. Mező F. Gimnázium 60 40 22 Az ossz középiskolák tanulóinak a megoszlásából kiderült, hogy 13%-kal a vidékiek többen vannak. Ezt az arányt különösen az olajipari és a mezőgazdasági technikum erősíti, legjelentékenyebb különbség a felsőfokú mezőgazdasági technikum esetében tapasztalható. Gimnáziumokban már a helybeliek vannak többségben (kb. 2%-kal), jelentősebb (közel 9%-os) különbség a közgazdasági technikum összetételében van a helybeliek javára. A vonzáskörzet nagysága iskolatípusonként változik. Kiterjedését részben adminisztratív úton irányítják, de szubjektív tényezők is módosíthatják. A legkiterjedtebb vonzáskörzettel a Kőolajipari Technikum rendelkezik, mivel az ország egyetlen ilyen intézménye (10. ábra). \\*. V \' \'*** . • Vvi /* V; : s. \' • , * / v\' l: • •• /— ♦ Kíol«Jt>ínyá«*»ti T»ohniln» Qsok tanulót küldött 10. ábra. Kőolajipari Technikum és a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum vonzásterülete. Sajátos vonás, hogy a vonzott helységek többsége a földgáz-lelőhelyeken található. Az alföldi tanulók száma gyorsan növekszik és az 1967/68-as tanévben elérte a 98 főt, ami az intézmény összlétszámának közel 40%-a. Az északkeleti terület kivételével az egész Dunántúlra kiterjed a felsőfokú mezőgazdasági technikum vonzása (10. ábra). A gimnáziumok szívóhatása nagyjából Délkelet-Zalára és a Somogy nyugati sávjára szorítkozik, míg a közgazdasági technikum vonzása ennél is szőkébb. Az iskolák vónzásterületeit összesítve a következő képet nyerjük (11. ábra). A vonzás kiterjed egész Zala megyére, bár az északi területeken erős intenzitásbeli csökkenés észlelhető (Zalaszentgrót, Zalaegerszeg és Lenti szívóhatása miatt). A megyén belül elsősorban a nagykanizsai járás emelkedik ki, majd a letenyei, ahol legfeljebb egy-két község akad, ahonnan nem jön diák Nagykanizsára. Különösen az olajvidék központjaiból érkezik sok tanuló a nagyobb távolság ellenére is (pl. Bázakerettye, Lovászi). Somogy megyéből jelentékeny számú tanuló érkezik a Zalával határos szélesebb sávból (242 fő). Ugyancsak jelentékeny a Balaton-felvidéki vonzás, amely valószínűleg a régi zalai hagyományokban is gyökeredzik (50 fő). 23 11. ábra. A nagykanizsai iskolák vonzása a környező helységekre, illetve azok lakosságának hány százaléka jár iskolába Nagykanizsára. A vonzáskörzet délnyugati irányban erősen összeszűkül a közeli országhatár miatt. Nagyon változatos képet mutat az az összehasonlítás, amely azt vizsgálja, hogy egyes falvak lakosságának hány százalékát teszik ki a Nagykanizsára küldött diákok (11. ábra). Jól kivehető a közúton könnyen elérhető helyek, valamint az iskolához való közelség serkentő hatása, bár nem mindig érvényesülnek ezek. Egészen közeli községek gyenge intenzitással szerepelnek (pl. Miklósfa, Eszteregnye, Kisrécse). A közeli községek lakóinak közvetlen lehetősége vana város gyorsan fejlődő ipari üzemeiben való elhelyezkedésre, elsősorban segédmunkásként. A szakma kevésbé érdekelte őket, ezért ma is az ipari tanulók zöme a távolabbi környezetből érkezik, viszonylag kevés a középiskolás tanuló is. Szerepet játszik a környezet nemzetiségi megoszlása is. A hajdani németajkú községek erősebb intenzitása, a muramenti horvát területek lemaradása (ez az utóbbi sok egyéb megoldandó problémát is felvet). Ugyancsak jelentős az olajvidék szerepe. Az egyes iskolák vonzáskörzetét adminisztratív módon igyekeznek körvonalazni, alapul véve a jelenlegi elavult közigazgatási határokat. A diákotthonban lakó tanulók száma 500 fő körül mozog. Ez a szám az ossz tanulólétszám 1/6-od részét teszi ki. A leánytanulók száma meghaladja a fiúkét. Gimnáziumokban 65% a leány és 35% a fiú, a 24 közgazdasági technikumban 86% a leány, 14% a fiú. A szakközépiskolákban és a technikumokban általában a fiúk aránya a nagyobb. A tanulólétszám csökkenése várható a közeljövőben a születések számának visszaesése nyomán. Mélypont a 70-es évek II. felében várható. 1969-ben a nagykanizsai általános iskolákban 786 VIII.-os diák végzett és 498 I. éves iratkozott be (a VIH.-osok 63%-a). Emelkedés csak a 80-as évektől esedékes, addig is gondot fog okozni. Jelenleg a középiskolába jelentkezettek száma erősen növekszik. A magasabb felvételi aránynak gátat szab az egyre súlyosbodó munkaerőhelyzet, különösen segédmunkaerő vonatkozásában. 1969-ben már vissza kellett utasítanunk több jelentkezőt emiatt. A kor követelményének megfelelően a szakközépiskolák felfutásának az időszakában vagyunk. Az 1968-as gimnáziumi tanulólétszámból 427 fő szakközépiskolás, az 1169 gimná- f\'Pacsa 25 ziumi diák mellett. Az érdeklődés fokozódik irántuk. Technikumok átalakulnak teljesen szakközépiskolává a jövőben. Jelentősen növekszik az ipari, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari tanulók száma (1274, ill. 133 fő 1968. VI. 1-jén). Más területe az oktatásnak a zene. Az Állami Zeneiskola vonzása Letenyén, Hahóton és Bázakerettyén szervezett zeneoktatással együtt kiterjed a nagykanizsai és letenyei járás területére, valamint néhány nyugat-somogyi községre (12. ábra). Nagykanizsán 707 fő vesz részt szervezett zeneoktatásban, közülük 480 fő az Állami Zeneiskolában tanul, 227 fő a Zeneoktatói Munkaközösség tanítványa. A nagykanizsai és a vidéki zenét tanuló diákok aránya 507:200. A Járási—Városi Könyvtár állományába tartozó könyvállomány 60.341 darab volt 1968 végén. Szinte a semmiből fejlesztették fel ennyire. Az olvasók száma 5482, a kölcsönzési forgalom 228.353 kötet. A beiratkozott vidékiek zöme diák és szellemi foglalkozású. A Thúry György Múzeum anyagának a gyűjtése 1913-ig nyúlik vissza, de valódi múzeummá szervezése 1945 után történt. A gyorsan szaporodó és sokrétű gyűjteményanyaga 1969 végére elérte a 28.811 darabot, a könyv és folyóirat állománya megközelíti az 5000-es kötetszámot. Gyűjtőterülete Dél-Zalára terjed. Az állandó, az időszakos és vándorkiállításait 23.795-en látogatták. Látogatói között egyre több a növekvő turizmus révén idevetődött külföldi. A művelődési otthonok egyre gazdagodó programja főleg a város és közvetlen környéke számára biztosítja a művelődési és szórakozási lehetőséget. Érdemes megemlíteni a Kaposvári Csiky Gergely Színház évenként ismétlődő május— június havi vendégelőadásait, amelyek jelentős vidéki közönséget vonzanak. Egészségügyi vonzás A helyi egészségügyi intézményeket a városi kórház és a rendelőintézet képviseli. A városi kórház vonzásterülete kiterjed a nagykanizsai és letenyei járás egészére és Somogy megye nyugati peremére (13. ábra). A vonzásterület nagyságát adminisztratíve szabályozzák. A vonzáskörzet lélekszáma kb. 140.000 fő és 12.728 beteget kezeltek 1968-ban. A szívóhatás a somogyi területen szűkülni fog a jövőben a nagyatádi kórház felépítésével, így viszonylagosan növekszik a 10.000 főre jutó kórházi ágyak száma. Jelenleg ez az érték 29/10.000 fő, ami elég alacsony szám. Javít ezen az arányon az a tény, hogy a reumás, az urológiai, az ortopédiai, az ideggyógyászati, az elme-, a szemészeti betegek és a koraszülöttek több osztállyal rendelkező kórházakba kerülnek, hasonlóan azokhoz a betegekhez, akik gyógyulásukhoz magasabb szintű technikai berendezést igényelnek (Zalaegerszeg, Pécs, Szombathely, Budapest). Ez a tehermentesítés ugyanakkor komoly hiányosságokat is takar. A körülményeket figyelembe véve már megkezdték a bővítést és a felújítást, amely — tervek szerint — 1970-es évek közepéig befejeződik. A fejlesztés eredményeként a kórházi ágyak száma 1000 körül lesz, ami — változatlan vonzásterület mellett — 71 ágyat biztosít 10.000 fő részére. (Az 1980-as országos irányelv 65/10.000.) Bővül az osztályok száma, erősödik a kooperáció a zalaegerszegi Megyei Kórházzal a jobb kihasználás érdekében. Bőrés Nemibeteg Gondozó Intézet vonzáskörzete nagyjából megegyezik a kórházéval, a Tüdőgondozó lényegesen kisebb (az utóbbi 1913-ban létesült). A várostól nem messze feltárt zalakarosi gyógyvíz a tervek szerint a megyei reumás betegek gyógyhelye lesz. 26 &4 13. ábra. Nagykanizsai Városi Kórház vonzáskörzete (1968-as év). Idegenforgalmi vonzás A város idegenforgalma újkeletű és szinte kizárólag átmenő jellegű. A fellendülés szoros összefüggésben van a Jugoszlávia felé meginduló kül- és belföldi turistaforgalommal. A város közlekedés-földrajzi helyzete kedvező. Forgalmas útvonalak kereszteződésében fekszik. Itt metszik a nyári személyi forgalomban kiemelkedően fontos szerepet játszó 7-es számú fő közlekedési útvonalak a Zalaegerszeg—Szombathely, illetve Kaposvár—Pécs felé irányuló utak. A közutakkal többé-kevésbé párhuzamosan futnak a vasutak is. Ezek idegenforgalmijelentősége az utóbbi időben kicsire zsugorodott a személyforgalom—vitatható módon — Kaposvár felé való elterelése miatt. 26 km-re fekszik a letenyei közúti és 17 km-re a murakeresztúri vasúti átkelőhelyektől, valamint a Balaton is 45 km-en belül elérhető. A forgalom átmenő jellegéből adódik, hogy a vendégek többnyire csak egy éjszakát töltenek itt (9. táblázat). 9. táblázat. Egy vendégre jutó vendégnapok száma: Év Külföldi Belföldi 1966 1,05 1,68 1967 1,07 1,66 1968 1,06 2,41 1969* 1,04 2,33 * = szeptember 30-ig 27 A belföldiek esetében tapasztalható növekvő tendencia az utolsó évek iparosodása nyomán megszaporodott vidéki munkások elszállásolásából adódik. Számukra lényeges a szálláshely étkezéssel, a vásárlási lehetőség, valamint az autószerviz. Idegenforgalmi szempontból ezek fejlesztése a leglényegesebb. 1967-ben a helyi kereskedelmi szakemberek konkrét adatok, illetve időnkénti felmérés alapján végzett becslésekkel 4.000.000 forintra teszik az idegenforgalomból adódó össznye-reséget. Egyéb tényezők jelentősége egyelőre elenyésző. 1. Maga a táj szőlőkkel, gyümölcsösökkel, erdőkkel és néprajzilag érdekes pincesorokkal borított észak-déli domborulatait turisztikailag rnég jórészt feltáratlanok. A rossz úthálózat feltétlenül oka ennek. 2. A város környezetében nemrég felfedezett zalakarosi gyógyvíz egyre nagyobb vonzerőt képez. Már az 1967-es felmérés alapján 730 külföldi (320 jugoszláv, 110 NDK-beli, 50 csehszlovák és 250 nyugati) látogatta. Az ossz fürdővendégek száma 1968-as 76.818-ról 1969-ben 99.596-ra növekedett. Ha a kiépítés mellett a fürdő téliesítése is megtörténik, a forgalom növekedésén kívül az üzemeltetés is rentábilis lesz. Ugyancsak kihasználható tartalék az obomaki gyógyforrás, amelyet kiépítés híján egyelőre lezártak. Nagykanizsától való távolsága kb. 15 km. Vonzó a dombsági környezet, a jó levegő, de kissé komplikált megközelítése miatt üdülési és gyógyászati célokra lenne érdemes kiépíteni. 3. Műemléki szempontból a barokk és a klasszicista épületek érdemelnek említést, de ezek különösebb vonzerőt nem képezhetnek önmagukban, csupán némi patinát adnak a jellegzetesen kisvárosi képnek. A múzeum és a kiállítások önálló vonzerőt ugyancsak nem képviselnek. 4. A környező — országos mértékkel is szép — erdők vadászati jelentősége növekszik. A város vendégforgalma jelentékenyen növekedett a korábbi helyzethez képest (10. táblázat). 10. táblázat. Nagykanizsa vendégforgalma. Év külföldi belföldi összes vendég vendégnap vendég vendégnap vendég vendégnap 1966 15 162 15 994 26 574 44 797 41 736 60 791 1967 14 958 16 050 22 674 37 673 37 632 53 723 1968 16 454 17 523 22 663 54 543 39 117 72 066 1969* 25 379 26 457 20 997 48 996 46 376 75 453 * = szeptember 30-ig. A vendégforgalom nagysága nem fedi az idegenforgalomét, de az előrehaladás mégis lemérhető. A külföldi vendégforgalom 1963-hoz viszonyítva kb. 35-szörösére növekedett 1968- ig. Több ezer azoknak a jugoszláv állampolgároknak a száma, akik vásárlási szándékkal, de szállás igénybevétele nélkül keresik fel a várost. A belföldi vendégforgalom 1963-hoz viszonyítva csupán 1,17-szeresére növekedett 1968-ra. Az idegenforgalom 1964-ben indult meg tulajdonképpen, jelentékeny növekedést az 1966-os és az 1969-es év produkált. A külföldiek részesedése fokozatosan erősödött az összes vendégnapok számából és az 1969- es évben elérte azok harmadát (11. táblázat). 28 11. táblázat. Az összes vendégnapokból hány % külföldi: év 1966 1967 1968 1969* % 26,3 29,8 24,3 35,1 * = szeptember 30-ig. A tranzitforgalom igényeinek kielégítése az elsődleges feladat. Másodlagos és nehezen megtérülő beruházás a város önálló idegenforgalmi vonzerejének a gyarapítása — így ezt erőltetni nem érdemes. Hasznos a város dolgozói számára üdülési és pihenési körzetek kialakítása. Ilyen pl. a szentgyörgyvári szőlőhegy és környezete, a zalakarosi fürdő és környezete stb., bár velük erősen konkurál a Balaton vonzereje. Összefoglalás Ma egyre gyakrabban teszik fel a kérdést, hogy a kidolgozásra került elméleti munka mit nyújt a gyakorlat számára. A vonzásterületi vizsgálat egyike azon földrajzi ágazatoknak, amely valóban gyakorlatias. A körzetesítés egyre sürgetőbb végrehajtását széles körű és alapos vizsgálatoknak kell megelőzni. Figyelembe kell venni a fejlődés tendenciáját, a jövő igényeit. Mivel a vonzásterületi vizsgálat összefüggésükben elemzi a város funkcióit, könnyebb a valósághoz közelebb álló szintézishez jutni. A vonzásterületi vizsgálat néhány eredményét érdemes összegezni. 1. A megyei és a járási határ elavult. 2. Somogy és Zala megye egymástól elszigetelten fejleszti a területét, s ez előnytelen mindkét megye számára. 3. A letenyei járásnak nincs létjogosultsága. 4. Lenti helyzete a vonzásterület nagysága, a városoktól való nagyobb távolsága miatt több önállóságot és nagyobb fejlesztési ütemet kívánna. 5. Rossz a közlekedési kapcsolat a megyék között, de rossz Zalán belül is. 6. A közlekedés színvonala elmarad az igények mögött. 7. A tranzitforgalom kihasználása mellett egyre gyümölcsözőbb a jugoszláv vásárlási forgalom. 8. Tekintettel a demográfiai hullámra, munkaerő még ingáztatható nagyobb számban is a környezetből, de ehhez városi szinten összehangolt, szervezett toborzás és sokkal jobb közlekedési kapcsolat kell. 9. A munkaerő ingáztatásánál a 45 perces izokrón az optimális körzet. A közlekedés fejlesztésénél ezt a körzethatárt kellene kitolni, elsősorban a célforgalom fejlesztésével. 10. A lakásépítés lassú üteme hátráltatja a város fejlődését, s a jövőben munkaerőproblémákat fog okozni. 11. A város üzemei közötti kooperációs kapcsolatokra több gondot kellene fordítani (egy tervező bizottság sokat tehetne). 12. Hiányzik a város és környezetének mezőgazdasági termékeit (elsősorban gyümölcsöt) feldolgozó üzem. 13. A termelőszövetkezetek nem alkalmazkodnak gazdaságosan a piaci áringadozásokhoz. 29 Irodalom 1 Közlekedésfejlesztési vizsgálat Nagykanizsa általános rendezési tervéhez. Bp. 1968. 2 Nagykanizsa iparfejlesztés regionális tervtanulmány. Bp. 1964. 3 Zala megye statisztikai évkönyve, 1965—68. 4 Piaci statisztikai adatok 1967—68. 5 Szálloda- és vendéglátóipar jegyzőkönyvei. 6 Zala Megyei Idegenforgalmi Hivatal statisztikái. 7 Helyzetkép az ország községeiről. Bp. 1968. 8 Nagykanizsai iskolák anyakönyvei. 9 BELUSZKY P.: Az alföldi városias jellegű települések központi szerepköre. Földrajzi Értesítő 1966. 10 BELUSZKY P.: Mátészalka vonzásterülete. Földrajzi Értesítő 1963. 11 BERÉNYII.: Kiskőrös vonzásterülete. Földrajzi Értesítő 1965. 12 BARBARITS L.: Nagykanizsa monográfiája 1929. 13 V. TAJTI E.: A női munkaerőforrás területi elosztása és hasznosításának sajátosságai. Földrajzi Értesítő 1968. 14 MAKOVICZKY GY.: Nagykanizsa településföldrajza 1938. 30 Nagykanizsa természeti viszonyainak értékelése a településfejlődés és a gazdasági élet szempontjából 1986 Tartalom NAGYKANIZSA ÉGHAJLATA Hőmérséklet...........................................................33 Napsütés, felhőzet....................................................36 Szélviszonyok.........................................................36 Csapadékviszonyok.....................................................37 A DOMBORZAT SZEREPE......................................................40 KÖZEPES, VAGY ROSSZABB TALAJOK JELLEMZIK NAGYKANIZSA KÖRNYEZETÉT..............................................................41 KEVÉS AZ ENERGIAHORDOZÓ DÉL-ZALÁBAN Kőolaj és a földgáz...................................................46 Termálvizek hasznosítási lehetőségei..................................49 Vízerőmű építési lehetőség a Murán....................................52 Számíthatunk-e a zalai lignit energiájára?............................53 HELYI NYERSANYAGGAL CSAK AZ ÉPÍTŐ- ÉS A FAIPAR RENDELKEZIK A téglaipar nyersanyagai: lösz, vályog és agyag.......................54 Kavics az építőipar alapja............................................56 Homok, a kifogyhatatlan ásvány........................................57 Homokkő, az elfelejtett építőanyag....................................58 Zala legértékesebb nyersanyaga a fa...................................58 Kertészeti nyersanyag a tőzeg ........................................59 A VÁROS VÍZELLÁTÁSA Felszín alatti vizek..................................................61 Felszíni vízkészlet...................................................64 ÖSSZEFOGLALÁS............................................................68 32 NAGYKANIZSA ÉGHAJLATA Hőmérséklet Januárban az ország legenyhébb részeihez tartozik Nagykanizsa környezete, a cirkulációs és radiációs okok együttes következményeként. A téli időszak enyhe adriai és földközi-tengeri párás levegője ebből az irányból érkezik hazánkba és ide hatol be leggyakrabban. Ez a mediterrán hatás EK felé kialakítja a vízszintes hőcsökkenési grádienset. Ha összehasonlítjuk Nagykanizsa —2,0 °C-os januári középhőmérsékletét az ország ÉK-i részén lévő Nyíregyháza —3,4 °C-os középhőmérsékletével, nem látunk nagy különbséget köztük, de mégis a DNY-i részek növényzetének mediterrán elemei, valamint az ÉK-i vidék kelet-európai jellegű növényei bizonyos ellentétet képviselnek. Az ok minden bizonnyal a ténylegesen meglévő hőmérsékleti szélsőségek és gyakoriságok értékeiben rejlik. 1. táblázat. Havi és évi középhőmérsékletek, 1930—60. (Varga—Haszonits: Agrometeorológia) Nagykanizsa —2,0 0,1 5,0 10,3 14,9 18,3 20,2 19,5 15,6 10,1 5,1 0,6 9,8 Nyíregyháza —3,4 —1,2 4,0 10,4 15,9 19,0 20,8 20,2 16,0 9,8 4,4 —0,1 9,6 Szeged —2,2 —0,1 5,2 10,2 16,4 19,8 21,8 21,1 17,2 11,1 5,5 0,9 10,6 I. H. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Évi A 30 évi átlag keretében a január középhőmérséklete jelentősen ingadozhat. 2. táblázat. Zord és enyhe január 1920—1950 között. Nagykanizsa Nyíregyháza Zord január (1942) —8,5 —10,6 Enyhe január (1921) 4,6 2,8 Ingadozás 13,1 13,4 Az összehasonlítás igazolja a DNy-i irányítás uralkodó jellegét. A 12—13 °C különbség a mediterrán, illetve a sarki kontinentális jelleg túlnyomó érvényesülését mutatja. Mégis 75 év átlagában végzett mérések szerint az enyhébb téli hónapok dominálnak a zordak fölött, ami bizonyos tengeries vonást jelöl. A december és a február hónapok izotermái hasonló lefutásúak a januárihoz, csak némi 33 hőmérsékleti többlettel rendelkeznek. Ez a többlet decemberben a ciklonátvonulások, februárban pedig a megnövekedett besugárzás következménye. A tavaszi hőmérsékleti eloszlás jelzi az átmenetet a tél és a nyár között. A DNy-i területek fokozatosan elveszítik a hőmérsékleti kiváltságukat, ami még márciusban is megfigyelhető. Az Alföld erőteljesebb felmelegedése miatt a Ny-i és az É-i területek válnak viszonylag hűvösebbé. Az áprilisi és az októberi középhőmérséklet értékei állnak legközelebb az évi középhőmérséklethez. A júliusi izotermák a nyarunk szárazföldies jellegét tükrözik. Az ország NY-i részén a hőmérséklet kissé alacsonyabb, a fokozottabb tengeri befolyás és az Alpok felé való regionális emelkedés (kisebb részben) következtében. A 20 °C-os júliusi izoterma majdnem pontosan E— D-i irányban fut. A júniusi középhőmérséklet a gyakoribb felhőzöttség miatt alacsonyabb, mint a július, illetve a nyár végét jelentő augusztus hónap hasonló értékei. Ugyancsak 30 év átlagában számított mérsékelten hűvös nyarak aránya nagyobb, mint a forró nyaraké, amely szintén tengeri vonás. A legforróbb és a ieghfivösebb július közti különbséget mutatja az alábbi 3. táblázat. Nagykanizsa Zalaegerszeg Csongrád Forró július (1928) 23,0 22,5 24,7 Hűvös július (1913) 17,3 17,6 18,3 Ingadozás 5,7 4,9 6,4 A forró nyár oka az erőteljes besugárzás párosulása D-i meleg advekcióval. míg a hűvös nyár összefügg a hosszabb ideig tartó esős-zivataros időjárással. A két szélsőség különbsége 5—6 “C között van, amely lényegesen kisebb, mint a januári szélsőség ingadozása, de tekintve, hogy az előbbi érték a tenyészidőre esik, így nagyobb a jelentősége. Az ősz eleji izotermák nagyjából a nyári helyzetet rögzítik, ami a Ny-i területek hűvösebb klímájában mutatkozik meg, míg az ország nagyobbik felén, az izotermák K—Ny-i irányba rendeződtek, sőt EK-en már tapasztalható a kontinentális hidegbetörés kezdete. Az októberi időjárás derültsége még lehetővé teszi a sugárzási hatás érvényesülését, amely a „vénasszonyok nyarának” nevezett melegebb anttciklonáhs időszak formájában jelentkezik. A november hónap némi nagykanizsai hőmérsékleti fölénye a másodlagos őszi csapadékmaximummal hozható összefüggésbe, amely D-i irányból érkező frontokkal kapcsolatos. Az évi középhőmérséklet izotermái szerint (1901—50) a K-zalai terület legnagyobb része a 9,5—10,0 “C-os izotermák között helyezkedik el, amely értékek alacsonyabbak, mint hazánk évi középhőmérséklete: kb. 10,0 °C. (1. ábra.) A havi középhőmérséklet évi ingása 50 év átlagában a következő képet mutatja: Nagykanizsa Karcag Szentgotthárd 21,8 24,5 21.0 A táblázatból kitűnik, hogy az ingadozás értéke Nagykanizsán országos viszonylatban is a kisebbekhez tartozik. Ennél kisebb ingadozás az alpi nyúlványok területén, illetve a közép-hegységek közvetlen környezetében tapasztalható. A karcagi érték kiugrása az Alföld konti-nentálisabb jellegére utal. 34 Ilyenformán a dombság havi középhőmérséklete évi ingása tekintetében, mintegy átmeneti helyzetet foglal el. 4. táblázat. Nagykanizsa léghőmérséklete abszolút maximumainak és minimumainak 50 évi átlagai (1901—50). Maximumok 10,4 12,8 19,1 24,6 27,8 31,4 32,8 32,6 29,1 23,3 16,5 11,2 33,8 22,4 I. 11. III. IV. V. VI. VII. Vili. IX. X. XI. XII. Évi Saját -ingás —13,1 —11,8 —5,5 —1,1 3,4 7,9 9,6 8,9 4,3 0,4 —4,7 —10,3 —16,7 22,7 Minimumok A táblázat minimum számsorából látszik az őszi negyedév mintegv 3 "C-os hőmérsékleti többlete a tavaszihoz viszonyítva, ami a talaj hőtartaléka, a későbbi fagyok és a „vénasszonyok nyara” összejátszásából adódik. 35 A maximum adatokból kitűnik a havi értékek júliusi tetőződése, bár augusztus nagyságrendje alig marad el tóle. A szeptemberi adatokat összehasonlítva a májusival 0,4—1,3 °C különbséget találunk, amely csekélysége ellenére is igazolja az ősz melegebb jellegét, ami a talaj nyári hótartalékaival magyarázható. A májusi értékek növekedése az Alföld felé a besugárzás hatásának dominálását jelenti. Az országos hómérsékleti adatok 1—2 °C-os eltérései jelentéktelennek látszanak. Ez azonban csak külsőség, mert ha megvizsgáljuk ezeknek a csekély eltéréseknek a hatását egyéb gyakorisági értékekre, már jelentősebb különbségeket észlelünk: 5. táblázat. (Magyarország Égh. Atlasza) Nagykanizsa Zalaegerszeg Csongrád Nyíregyháza Téli nap 24 23 29 34 Fagyos nap 95 94 91 110 Nyári nap 71 66 84 79 Hőség nap 15 13 25 23 Az összehasonlítás kiemeli a kelet-zalai vidék enyhébb telét és ugyancsak enyhébb nyarát az alföldi területekhez viszonyítva. Napsütés, felhőzet A napsütés időtartama a januári időszakban 60—70 óra között van, az erős borultság és a rövid nappalok következtében. Ez az érték december hónapban a túlzott felhőzöttség miatt még alacsonyabb. A júliusi időszak napfénytartama 270—280 óra, ami a maximumot jelenti az év folyamán. Az áprilistól szeptemberig tartó tenyészidőszak napsütése 1300—1400 óra között ingadozik, amely elmarad az Alföldön mért 1500 órán felüli értékektől. A napsütés 1800—1900 óra évi összege ugyancsak elmarad az Alföld középső részének a 2100 óránál magasabb napfénytartalmától. A borult napok évi száma (felhőzet 80%) 110—120, ez magas érték országos viszonylatban is. A napsütéses órák számának csekélyebb volta minőségi hátrányba hozza a napfényigényes növények termelését Nagykanizsa környezetében. Szélviszonyok A szélirányok gyakoriságának a térképe szépen mutatja, hogy a domborzati tényezők mennyire befolyásolják a szélirányokat (2. ábra). Nagykanizsánál a Principális-völgy, mint olyan, megszűnik. Maga a vízfolyás DNy felé veszi az útját az alacsony térszínen, s mintegy utat nyit a DNy-i szelek számára. Mindez a Balatonnal párhuzamos süllyedék miatt van, s így hasonló a helyzet ÉK felé is. E két szélirány gyakoriságának értéke 60%, egyenlő részesedési arányban. Az É-i és a D-i szelek gyakoriságának az évi átlaga 6%, illetve 7%. A K-i és a Ny-i szelek gyakorisága a lehető legminimálisabb. 36 2. ábra. A szélirányok évi gyakorisága és a tengerszinti légnyomás. (Magyarország Éghajlati Atlasza) A szélirány gyakoriságok értékei nem nagyon térnek el egymástól az év folyamán, viszont a gyakoriságok értékei nem utalnak a szél erősségére. Jellemző a szélcsendes napok alakulása. Évi átlagban Zalaegerszegen 25%, Nagykanizsán 4%, ami kétségtelenül az ÉK—DNy-i, illetve az É-i szélcsatornával van összefüggésben. Csapadékviszonyok A csapadék évi menete határozottan szárazföldi típusú hazánkban, a téli évszak kisebb, a nyári évszakViagyobb abszolút nedvessége, a monszunhatás, a tengeri légtömegek behatolásának a nyári nagyobb gyakorisága miatt. A téli szárazföldi monszun keleties légáramlások megerősödését okozza, illetve a száraz idővel járó tartós anticiklonális időjárási helyzetet teremt. 6. táblázat. A csapadékértékek havi és évi összegei (1901—70) (Hajósy: A csapadék havi és évi összegei Magyarországon) Nagykanizsa 43 43 46 60 84 79 82 71 66 65 70 57 766 Kecskemét 28 31 32 44 56 59 50 45 42 43 52 40 522 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év 37 7. táblázat. A csapadékértékek évszakos eloszlása. Tél Tavasz Nyár Ősz Tenyészidő Nagykanizsa 14.3 190 232 201 442 Kecskemét 99 132 154 137 296 Nagykanizsa környezetének évi esapadékjárása némiképp eltér az ország más részeitől. A tavasz beköszöntésével a kontinentális hatást háttérbe szorítja az óceáni légáramlás, és ennek megfelelően hónapról hónapra növekszik a csapadék. Maximumát májusban éri el. A tavaszi magas csapadékösszegnek nagy jelentősége van mezőgazdasági szempontból. A májusi maximumtól alig marad el a nyári hónapok csapadéka. Az óceáni légtömegek monszunszerű beáramlása, illetve a hideg betörési frontok zivatarra! kísért záporesői biztosítják ezt. Az őszi hónapokban a hőcsökkenéssel együtt elcsendesednek a nagy légmozgások, a csapadék kevesebb lesz. Novemberben azonban újabb csapadéknövekedés következik a nedves földközi-tengeri beáramlás nyomán (őszi másodlagos maximum). Hzek a felsikló melegfrontok csendes esőket eredményeznek.. A nyári és őszi magas csapadékértékek a mezőgazdaságra nézve előnyös és hátrányos következményekkel járnak egyaránt. A téli időszakban a száraz és hideg kontinentális légtömegek elárasztják a Kárpát-medencét és felszaggatják ilyenkor a zárt felhőtakarót. A tél száraz hidegét gyakran megtöri az óceán, illetve a Földközi-tenger felől beáramló enyhe és nedves levegő, amely havazást, esetenként átmeneti hóolvadást eredményez. 3. ábra. A csapadék évi eloszlása. (Magyarország Éghajlati Atlasza) 38 A téli csapadékvíz felhalmozódása nagymértékben előkészíti a sikeres mezőgazdasági évet, a talaj víztartalékainak biztosításával. A táblázatokból és a 3. ábrából egyaránt kitűnik a havi és évi csapadékösszegek országosan is magas értéke, ami elsősorban a város Kárpát-medence peremi fekvéséből származik. Ugyanakkor az évi csapadékjárás egyenletesebb, mint az ország többi részén. Az észlelt egyenletesség azonban erősen viszonylagos tényező. Áttekintve a — közel 100 éves — észlelési sort, komoly szélsőségek is akadnak. A legtöbb csapadékot 1940-ben észlelték: 1216 mm-t, a legkevesebbet 1921-ben, 483 mm-t. Mindkét szélsőség káros a mezőgazdaságra. 8. táblázat. Csapadékos napok száma, legalább 5,0 mm csapadékkal. (Magyarország Éghajlati Atlasza) Nagykanizsa 3,1 3,2 3,4 4,2 5.6 4,8 4,9 4,4 4,1 4,7 4,4 4,1 50,9 Kecskemét 1,6 2,0 2,3 3,3 3,4 3,8 3,0 3,1 3,2 3,4 3,5 2,7 35,3 I. 11. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év 9. táblázat. Csapadékos napok száma, legalább 20,0 mm csapadékkal (1901—50) Nagykanizsa 0,3 0,3 0,3 0,6 0,9 0,9 1,0 0,8 0,9 0,9 0,7 0,4 8,0 Kecskemét 0,0 0,1 0,2 0,2, 0,6 0,5 0,6 0,5 0,5 0,4 0,4 0,1 4,1 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év A nagyobb csapadékadagoknak mezőgazdasági hasznosulás szempontjából komoly jelentősége van, főleg a nyári időszakban. Az 5,0 mm csapadék valószínűségében nincs jelentős eltérés az alföldi tájegységekhez hasonlítva, de a 20,0 mm-nél nagyobb csapadékok esetében már kétszeres a nagykanizsai érték. (Az eróziót viszont fokozza!) A 10. táblázat adatai szerint a havas napok számának változása — a mediterrán hatásnak kitett területeken kívül — nagy mértékben függ a magassági viszonyok alakulásától, a kontinentalitás mértékétől. A havazás első és utolsó napja a lehető legszabálytalanabb módon ingadozik, törvényszerűséget nehéz megállapítani. A hótakarónak nagy szerepe van a vízháztartásban, ezen keresztül a mezőgazdaságban. A zivatarok szempontjából a kelet-zalai terület — összehasonlítva a szombathelyi zivatargóccal — nyugalmas területek közé tartozik. Az ugyancsak szeszélyes—zivatarokat kísérő—jégeső jelensége, országos viszonylatban is jelentős mértékű a kelet-zalai részeken. A kártétele keskenyebb sávokban minden évben jelentkezik. 10. táblázat. Havas napok száma Szeged 5,3 3,9 2,2 0,7 - — 0,1 1,7 1,7 4,3 18,2 XI. 28. III. 20. Nagykanizsa 5,6 4,4 2,5 1,0 0,5 2,2 5,0 21,2 XI. 18. III. 28. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Első hav. Utolsó hav. 39 10. táblázat folytatása. Zivataros napok száma Szombathely 0,1 0,1 0,5 2,0 4,6 6,5 7,9 6,3 1,7 0,8 0,2 0,0 31,7 Nagykanizsa 0,1 0,6 1,4 4,4 4,5 5,6 4,2 2,0 0,8 0,3 0,0 0,0 23,9 í. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Jégesős napok száma Kisújszállás 0,0 0,0 0,2 0,0 0,3 0,2 0,1 0,1 0,1 0,0 0,0 0,0 1,0 Nagykanizsa 0,0 0,0 0,2 0,6 0,8 0,5 0,3 0,1 0,2 0,0 0,0 0,0 2,7 A DOMBORZAT SZEREPE Nagykanizsa két árkos süllyedék kereszteződésében alakult ki. Az egyik árok mereven É— D-i irányú, ez a Principális-csatorna völgymedencéje, amely meghaladja a 3 km szélességet. Ez a mélyebb. A másik mintegy 5—6 km széles és párhuzamos a Balaton árkával, tehát ÉK— DNy-i futású. Az utóbbi valószínűleg később keletkezett — talán a Balaton árkának az utolsó süllyedési stádiumában—mert pangóvizessé tette a Principális-völgymedencét a keresztezés vonalában. (Az itt keletkezett mocsár védte Kanizsa hajdani várát). A mocsár kialakulása tehát nem a szél munkája nyomán, illetve mesterséges begátolással történt! Mindkét süllyedék komoly szerepet játszott a város (és a vár) kialakulásában, mivel az alacsonyságuk miatt nem szabdalódtak fel olyan mértékben, mint a tőlük távolabb lévő területek (az erózióbázisuk alacsony volt). Ebből a tényből több előny származott Nagykanizsával kapcsolatban: 1. Vonalukban fontos utak vezettek és vezetnek ma is (már a rómaiak a 7-es út vonalát használták!) 2. A városnak kedvező terjeszkedési lehetőséget nyújtott a tagolatlan felszín. 3. A széles hátakon és az enyhébb lejtőkön jobb minőségű, kevésbé erodált talajok alakultak ki. Ezek ma is a legtermékenyebb területek. Nagykanizsa város egyenletes területét egyetlen jelentősebb völgyelés szakítja meg, ez az Ördögároké, de ez sem okoz nagyobb építési gondokat. A két süllyedék keresztezésében keletkezett természetes mocsár a közlekedés akadályát képezte a korábbi évezredekben. A hajdani római út É felé kerülte ki, egy patkó formájú kanyarral (Sormás -► Homokkomárom ► Korpavár -* Palin felé). A süllyedéket máig sem tudták megfelelően lecsapolni, így a süllyedék-keresztezés vizenyős terület. Természetesen nem lehetetlen a vízrendezés megoldása. Az említett Principális-völgymedence Ny-i részén folyóvízi homokfelszín emelkedik az alluvium fölé. A területe nem képez egységes térszínt. Helyenként a vízfolyások teraszszigetekké szabdalták. (Egy kerekded teraszszigetre építették Kanizsa várát). Magassága szintén változó. Az alluvium közelében csak 1—2 méterre emelkedik az alluvium fölé, távolabbi magasabb felszíneket a szél enyhén deformálta (szélbarázdák és garmadabuckák). 40 A völgytalpak művelésbeli haszontalansága még jobban kirívó. Ezek állandóan vizenyős, esetenként fagyzugos és ködös jellege gyakran lehetetlenné teszi a földművelést. A süllyedékek peremein és attól távolabb, a 200—250 m magasan lévő felszín gerincekké és meridionális völgyekké alakult a víz vonalas pusztító munkája nyomán. Vízszintes felszín szinte sehol sincs, a völgyoldalak meredeksége általában a gerinc magasságával arányosan növekszik. Meredekségükkel és erodáltságukkal sok gondot okoznak a mezőgazdaságnak. Domblábainak szűkössége még egy apró falu terjeszkedését is akadályozza. KÖZEPES VAGY ROSSZABB TALAJOK JELLEMZIK NAGYKANIZSA KÖRNYEZETÉT A város környezetében a legnagyobb és egyben kimeríthetetlen természeti értéket—az egy termőtáblán belül is változatos—talajok képviselik. A talajviszonyokat Nagykanizsa közigazgatási határain belül vizsgáltuk, a város közvetlen területéhez tartozó Miklósfa, Bagola, valamint Kis- és Nagyfakos helységeket is beleértve. Milyenek a városkörnyéki talajok? A város két termelőszövetkezetének közvetlen gyakorlati célokat szolgáló talajvizsgálati anyagából kitűnik, hogy országos összehasonlításban legfeljebb közepesnek minősíthető az itteni legjobb talaj. Általában humuszszegények, mert az erdőtalajokban gyorsabb a szervesanyag ásványoso-dása, mint a felhalmozódása (szemben a csemozjomokkal!) A réti talajokban sok a humusz, de az nyers, alig hasznosul. A nitrogéntartalom hasonló képet mutat, hiszen a talajok nitrogénvegyületei szervesköté-sűek, így a mennyiségük arányos általában a humuszanyagukkal. Ezekben a savanyú talajokban lévő mozgékony vas- és alumíniumvegyületek a szuperfoszfát műtrágyát vas- és alumíniumfoszfáttá alakítják, így annak a hatékonysága kicsi (jobb a nyersfoszfát = hiperfoszfát). A foszfáton kívül a káliumtartalmuk is szegényes. A savanyúságuk összefügg az erős kilúgozással, valamint a fás növényzet által tennelt szervesanyagtömeg savanyú biológiai elbontásával. A rendszeres meszezés javítja ezt az állapotot. A nagyadagú szervestrágyázás fellazítja az eredeti nagy kötöttséget és növeli a termőerőt, a megnövelt mésztartalom könnyíti a tápanyagfölvételt is és fokozza a talaj morzsalékosságát. A réti talajok már úgynevezett „perctalajok” kategóriájába kerültek. Művelése csak rövid ideig tartó talajállapotban lehetséges és csak meghatározott géptípusokkal végezhető. Melyek a legfontosabb talajtípusok? Nagykanizsa területének K-i nagyobbik részét többnyire löszön kialakult közepesen kötött agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják (4. ábra). A termőréteg vályogos és CaC03 mentes. Megtalálható itt is az erdőtalajok mindhárom szintje (A, B, C), az Á szint két részre oszlik: az At keskeny, humuszos, morzsás; az A2humuszban szegény, poros és nagyon savanyú réteg. 41 4. ábra. Nagykanizsa termőföldjének legfontosabb talajtípusai (Stefanovits P. térképe alapján). A B szint vörösesbarna színű és diós szerkezetű, esetleg hasábos, felületükön agyaghártyával. A felhalmozódási szint erősebb agyagbemosódáskor két részre osztható. A Bt szint sö-tétebb színű és stabil szerkezetű, míg a világosabb B2 szint majdnem szerkezet nélküli. A felhalmozódási szintben vasborsók is előfordulnak. A B és C szint között található 2—3 cm-es barnás szint, amelyet külföldön béta-horizontnak neveznek. A szelvény savanyúsága kisebb a podzolos változatnál, kimutathatók az alumínium és a vas sók kisebb mennyiségben. A bemosott agyagkolloidok összetétele állandó, felszaporodásuk a szelvény felhalmozódási részében jól kimutatható (11. táblázat). 42 11. táblázat. Néhány jellemző adat Nagykanizsa talajainak néhány típusáról. (Nagykanizsai Erdészet vizsgálati anyagából.) Rozsdabarna erdőtalaj (Korpavár meszes homok) Réti talaj (Bajosai erdő) Öntés-réti talaj (Práter) Pseudoglejes Agyagbemosódásos barna erdőtalaj (Felsőerdő) PH Humusz K/A PH Humusz K/A PH Humusz K/A PH Humusz K/A 5,8 0,9 32 4,3 9,0 82 7,2 7,3 — 5,6 8,6 66 7,8 0,3 33 4,3 2,2 31 7,5 4,4 — 4,2 2,6 48 7,3 0,2 35 4,6 0,6 27 7,5 1,2 — 4,4 1,7 43 7,4 0,0 33 4,7 0,6 36 7,6 0,0 — 4,7 0,0 45 6,8 0,0 34 5,4 0,0 26 7,5 0,0 — 4,9 0,0 51 7,5 0,0 37 5,9 0,6 45 7,5 0,0 — 5,1 0,0 47 7,6 0,0 36 6,1 0,0 46 — — 5,4 0,0 45 A szántóföldi művelés következtében a felsőbb szintek összekeverednek, a humusztartalom 1,5% körül alakul, de a savanyúság nem javul lényegesen (PH: 4,5—5,5). Nagykanizsa az agyagbemosódásos és a pseudoglejes barna erdőtalajok határán van, mely utóbbiak Szepetnektől Ny-ra és Pátró—Surd körül jelentkeznek uralkodóan. Ezért megjelennek az agyagbemosódásos talajok között a pseudoglejes változatok, pl. a Felsőerdő szelvényeiben jól kimutathatók. A szelvénye hasonló az uralkodó agyagbemosódásos talajokéhoz, de a vízforgalma rosszabb, és ezért pangóvíz jön létre a szelvényen belül. A felhalmozódási szint felső részében márványozottság keletkezik a gyökérjáratok és a repedések mentén. Gyakoribb a vaskiválás vasborsók formájában. A savanyúsága szintén az előzőhöz hasonló, az agyageloszlás mértékével együtt. Itt a pseudoglejes talajok közül az agyagbemosódásos pseudoglejes barna érdőtalajok típusa található. Szántóföldi művelése javít valamennyit a minőségén, de így is gyenge talajt képez. Az erdészeknek jobb véleménye van róla, mert a száraz időben is ellátja vízzel a bükkösöket és a gyertyánosokat. A vályogos felszíneken ezek a talajok elég egyöntetűek, különbséget leginkább az erodáltság mértéke tesz köztük. A lemosott talajok a völgyek lábainál halmozódnak föl jelentékeny vastagságban. Ezeket lejtőhordalék-talajoknak nevezik. Közös jellemzőjük, hogy nem helyi talajképződés eredményeként jöttek létre, hanem magasabb térszínekről lehordott talajok egymásrahalmozódásából. Jellegét a lepusztult felszínek talaja határozza meg, valamint az is, hogy a pusztuló szei vény mely részéből halmozódott fel. Néha 2—3 métert is elérheti a humuszos rétegek vastagsága, de a helyzetüknél fogva előnytelenül nedvesek. A patak nélküli völgyaljazatokban az erdészet gyakorta csupán égereseket telepíthet rájuk. A széles Principális-völgymedence Ny-i szegélyén homokfelszínek húzódnak, hol összefüggő homokfelszínt, hol teraszszigeteket alkotnak. Eredetüket tekintve folyóvízi homokok, amelyek néha alig emelkednek ki az alluviumból. A táj jellemző talajtípusa a rozsdabarna erdőtalaj. A termőréteg (A és B szint) CaC03 mentes. Az A szint humuszos, és gyenge a vízgazdálkodása. A B szint kissé vályogosabb az agyagbemosódás miatt. Savanyú talajok (PH: 4—5). Erdészeti szempontból az akácok és a telepített erdei fenyvesek számára kedvező talajt képez. Foltokban — ahol a pannoniai meszes homok előbukkan—gyengén humuszos karbonátos talajok is megjelennek (pl. Gördövény gyenge termőhelye). Gyakoriak a kovárványos barna erdőtalajok. Sajátosságuk a felhalmozódási szintben egy- 43 más alatt futó zegzugos vasas szalagok, amelyek a finomabb homok menti vasas kicsapódások eredményei. Az agyagbemosódásos változat a jellemző itt. A kovárványok javítják némileg a talaj vízgazdálkodását. Az alluviális térszínek a Principális széles, illetve a mellékpatakok szűk völgytalpán találhatók. A lecsapoltsági állapotuk nagyon változatos. A nagykanizsai süllyedők lecsapolása nem sikerült megfelelően, a feltöltődés a kisesésű mellékpatakok völgyében is gyors, és visszavizenyősödik a terület. Ezért az itteni talajok nemcsak változatosak, hanem az átalakulásuk hol előre, hol visszafelé halad. Közös jellemzőjük az állandó és különböző mértékű vízközelség. Az állandó vízközelség hatására alakultak ki a réti talajok. Jellemző az A szintjük nagy humusztartalma és a humuszos rétegek vastagsága. A kötöttségük szoros kapcsolatban van a mechanikai összetételükkel, a felső rétegük gyakran erősen kötött. Tömődött és levegőtlen talajok, a talajvíz túlságosan közel van a felszínhez. A mezőgazdasági művelésük a levegőtlen-séget javítja. Kialakul ásuk erdőtlen körülmények között történt, betelepítésük nyárral, rosszabb esetben égerrel és fűzzel történhet. Nedvesebb körülmények között lápos réti talajok keletkeztek. A feltalajuk humusztartalma 5—10% közötti. (Függ az alapkőzet mechanikai összetételétől). A réti talajokra jellemző sokszögű szerkezet csak mélyebben jelentkezik, a feltalaj morzsalékos és laza, mintegy átmenetet képez a láptalajok felé. A humusztartalom éles vonallal szűnik meg, alatta glejesedés és rozsdásodás nyomai jelentkeznek. Közvetlenül a Principális-csatorna és a többi állandó vízfolyás mentén öntés-réti talajok képződtek. A vizek korábban elterített hordaléka — a íecsapolások révén — kikerült a vízborítás alól és megkezdődött a réti talajképződés. Még nem alakult ki a talaj szerkezete, a humusztartalma nem több 1—2%-nál. A savanyúságát enyhítheti a sok csigahéj. A mezőgazdasági művelés sok nehézséggel küzd a magas víztartalom miatt. Nagykanizsa környéki talajok erodáltsága A volt nagykanizsai járás talajainak erodáltsága a következő képet mutatja (72. táblázat). 12. táblázat. Nagykanizsai járás talajainak erodáltsága. (Stefanovils P. adatai) Erősen Közepesen Gyengén % 7,6 23,9 18,8 Erősen erodált az a talaj, ahol az eredeti talajtakaróból 30%-nál kevesebb maradt meg, és a talajréteg 20 cm-nél nem vastagabb. Közepesen erodáltnak nevezik a 70—30%-os eredeti takarót, gyengén erodáltnak azt a talajt, amelynek 70%-ában — legrosszabb esetben — épen maradt a szelvény.A táblázatból kitűnik, hogy a járás talajainak 50%-a erodált. Az erodáltság mértéke és a terméshozam között összefüggés van, vizsgálatok szerint az erősen erodált területeken az eróziómentes részek termésének csupán 45—70%-a terem (a termesztett kultúrától függően). A területünk nagyobbik részét kitevő vályogos dombsági térszínek lepusztulásának legenyhébb formája a rétegerózió, amely már gyenge lejtőkön is megindul. A felszín egyenletesen vékony rétegben pusztul. A lassan, de állandóan végbemenő folyamatot csak akkor lehet észlelni, ha már a talaj humuszrétege lekopott és a világosabb, illetve az erdőtalajoknál vöröses anyakőzet előtűnik. 44 Második fokozat a barázdás erózió, amely vékony, sekély erek formájában kezdődik, majd ezek egyesülnek, és 20—30 cm mély barázdákat vésnek a talajba. A barázdálódás általában megáll a szántatlan rétegnél, mert az tömörebb. Az eke eltünteti még ezeket az ereket, bár a következő záporok felújítják azokat. A vízmosásos erózió már mély, és eltüntethetetlen a művelés során. Az erózió mindhárom formája előfordul a területünkön, de a harmadik fokozat csak ritkán. Mindez összefügg az enyhébb lejtésviszonyokkal. Mi az oka a vízeróziónak? Elsősorban a csapadékviszonyok. Ha nagymennyiségű csapadék hosszú időn keresztül hullik a felszínre, azt nem képes elnyelni a talaj. Nagykanizsán 50 mm-en felüli csapadékos napok száma 15 volt 1901—40 között, ami országosan is jelentős! A lejtők meredeksége növeli a lefolyó víz sebességét, a hosszú lejtő sok vizet egyesít. Ilyen kritikus térségek a szőlőhegyek környezetében találhatók, de ott is mérsékeltebbek a lejtőhosszak. Fontos a talajszerkezet prórustérfogata. A vályogos talajaink nehezen nyelik el a vizet, így nagyobb pusztító munkát végeznek. A lejtők kitettsége különbségeket teremthet a dombhátak erodáltsága között. A heves nyári záporok Ny-i és ENy-i irányból érkeznek, így a Ny-i kitettségű lejtőket támadják legerősebben, míg a K-i oldalt gyakran csak érintőlegesen „bombázzák”. Az eróziónak komoly mértékben képes ellenállni a növényzettel fedett domboldal. Főképp az erdő. Itt a lombkoronán kívül a szivacsszerű avartakaró is sokat segít. Természetesen ez a szántóföldeken jóval kisebb mértékben érvényesül (kultúrája válogatja!). Végül befolyásolja a talaj nedvességi állapota is, amennyiben az egészen száraz és egészen nedves talajok a legelőnytelenebbek a lefolyás mérséklése szempontjából. Pusztít-e a szélerózió Nagykanizsa környékén? Már 4—6 m/sec sebességű szél megmozdíthatja a homokos talaj szilárd szemcséit. Először gördíti, illetve ugráltatja, az erősebb szél felkapja (homokverés). Gyakran látni Korpavár és Szepetnek környezetében a felszántott növényzettelen homokfelszínek alacsony „homokfelhőit”, amint a száraz időszakot követő szeles napon homokot terítenek az országúira is. A növényzet erősen fékezi, a talaj szervesanyag-tartalma köti, a nedvesség pedig lehetetlenné teszi a deflációt. Nálunk egy felszakítatlan gyeptakaró tökéletesen megakadályozza a kifúvást. A homokos szántók megtámadását viszont nem lehet megakadályozni, legfeljebb csökkenteni lehetne. Nem tartozik az eróziós folyamatok közé, de komoly kárt okoz a vízfolyások feliszapoló-dásából eredő vizenyősség, amely az alluviális helyzetű szántókon, réteken, legelőkön és erdőkben fordul elő. Romlik a talaj termőképessége, művelhetősége, sőt használhatatlanná is válhat. A Principális-csatorna mentén és a mellékpatakok völgyében gyakori a művelhetetlen terület. Lehet-e kellően védekezni az erózió ellen? Az erózió kártételeit alapjában nem lehet megszüntetni, legfeljebb a hatását mérsékelni. Nagykanizsa környezetében a viszonylag szelídebb lejtőket művelik, de a kisebbségben lévő 45 meredekebb (10—15%-os) oldalakon sincs rétegvonalas művelés a legtöbb esetben. A legerodáltabb dombhátakra szőlőket telepítettek, bár ezzel az eróziót nem állították meg (Förhénc, Szentgyörgyvár, Kis- és Nagybagola). Káros, hogy a város a legjobb — alig erodált — termőföldek rovására terjeszkedik, holott az új városrészeket a Principális völgytalpi területei és a szőlőhegyek komfortosodó gerincei felé kellene továbbépíteni. (A Principális-alluviumon végzett többlet alapozó munka bőven megtérülne a K-i részek értékes földjeinek terméséből, amelyek így örökre elvesznek a mezőgazdaság számára, míg a Principális-csatorna völgytalpa sokhelyen művelhetetlen). Nem lenne célszerűtlen — hosszabb távon — az Erdészettel földcserét csinálni. Sok erdő gyenge lejtésű, széles hátakon terül el, amelyek helyi viszonylatban kiváló szántók lehetnének, míg a lejtőségek beerdősítése csökkentené az erodált felszínek arányát. Az nyilvánvaló, hogy a termőföld szántóként való hasznosítása értékesebb az erdőnél. A szélerózió pusztítását szervestrágyázással, a növénykultúra lehető megválasztásával, illetve erdősávok létesítésével lehet csökkenteni. (A homoki szántók területe nem jelentékeny). A vizenyős területek talajait a talajvízviszonyok rendezésével, a belvizek elhárításával és megfelelő szántóföldi műveléssel lehet lényegesen javítani. Ez a munka drága, mert rendszeres és nagyköltségű feladatokat ró a terület gazdájára. Ezek sorsa nincs megoldva a város környezetében. Valamennyire eredményes rendezés a kiskanizsai házi kertek területén történt, ahol értékes zöldségtermő terület alakult ki. A kőolaj és a földgáz A Nagykanizsa környéki (Budafa, Sávoly—Zalakaros, Belezna, Bajcsa) kőolaj- és földgáztározók a tektonikai vonalak mentén kialakult, többnyire gyűrt-torlódott rétegek boltozataiban KEVÉS AZ ENERGIAHORDOZÓ DÉL-ZALÁBAN S. ábra. D-Zala kőolaj és földgáz előfordulásai. (Szerk. Tormási István.) 46 találhatók. A tározók terjedelme és vastagsága különböző, de általában kicsi. Az egyes tározóegységeket haránttörések választják el egymástól. A tározórétegek kőzetanyaga zömmel pannóniai és miocén homokkő (Bajcsa, Belezna, Budafa), illetve felső- és középsőtriász mészkő és dolomit (Sávoly—Zalakaros) (5. és 6. ábra). A kőolajtermelés gazdaságosságát nagymértékben növeli a kőolaj és földgáz együttes előfordulása. Ilyenkor a földgáz felnyomja a kőolajat. Ez a lehetőség egyre ritkábban fordul elő a területünkön. 6. ábra. Mélyszerkezeti viszonyok D-Zalában. (Szerk. Bardócz Béla.) 47 Míg a földgáz szinte maradéktalanul távozik a kitermelés során, addig a kőolaj kezdeti földtani készletének 70—80%-a a tározókban marad. Ezt a hatalmas mennyiséget másod- és harmadlagos módszerekkel még jelentősen meg lehet csapolni. Szerencsés körülmény, hogy a budafai szénhidrogén-tározók alatt hatalmas széndioxid készletek rejtőznek, s ezek alkalmasak a kőolaj újabb mennyiségeinek mozgósítására (13. táblázat). 13. táblázat. Összehasonlító adatsorok a zalai kőolaj- és földgáztermelésről. Kőolaj, 1000 tonna Földgáz, mill. m3 1980 1985 1980 1985 Nagylengyel 112,1 79,6 — — Pusztaapáti 4,9 3,1 — — Ortaháza 26,4 9,2 22,6 9,4 Újfalu 1,0 0,5 — — BELEZNA 0,7 1,2 4,9 4,2 Hahót—Söjtör 0,1 0,2 — — SÁVOLY—ZALAKAROS 6,5 50,1 0,5 (COJ 3,6 (CO,) BAJOSA — — 9,5 5,9 BUDAFA 29,6 47,7 30,4 — Lovászi 18,1 29,0 41,5 — Szilvágy — — 2,2 2,1 Összes zalai 199,4 220,6 111,6 25,2 D-zalai 36,8 99,0 44,8 13,7 Az 1980 és 1985-ös évek kőolajtermelésének összevetéséből kitűnik, hogy 5 év alatt növekedett a termelés. Mindez annak ellenére történt, hogy a kőolajmezők elsődleges termelési eredménye lényegesen csökkent (Nagylengyel, Ortaháza). Minek köszönhető a növekedés? Az utóbbi évek egyetlen komoly sikere a Sávoly—Zalakaros környéki olajtározó szerkezetek felfedezése volt. Innen származik a növekmény nagyobbik része. A kisebbik rész a C02 lepréselésével elért másodlagos termelésnek köszönhető (Budafa, Lovászi). Ennek megfelelően növekedett D-Zala súlya a zalai olajtermelésben. A földgáztermelés csökkenése ugrásszerű, a fogyás nagyon gyors. Az újonnan felfedezett földgáz főleg széndioxid, vagy olyan magas széndioxid tartalmú szénhidrogén, hogy nem érdemes kitermelni (Sávoly, Liszó, Pátró). (Ma többhelyütt — gazdaságossági okokból — levegőbe engedik a széndioxidot, holott a jövőben komoly felhasználási lehetősége lenne!) A nagyvolumenű budafai széndioxid-termelés szolgáltatja a gázt, az elsődleges termelés során kimerült mezők másodlagos termelésbe állításához. Vezetéket fektettek le Nagylengyel és Budafa között, az E-zalai terület hasonló módon való újrahasznosítása végett. A Nagykanizsa környéki földgázmezők termelése szintén csökkent. Mi várható a jövőben? 1. Olyan földtani szerkezet, amely nincs még megfúrva és várhatóan kitermelésre érdemes készletet tartalmaz — nem várható. 48 2. Néhány helyen reménybeli a mélyszint kutatása. Szeizmikus vizsgálatok szerint 2500 méteres mélység alatt esetleg újabb gázkészletek rejtőzhetnek a miocén, mezozoós, vagy kristályos aljzatokban Bajcsa, Pat—Pátró és Inke térségében. 3. Másodlagos termelés folyik jelenleg a Budafa—Lovászi mezőkön, eredményesen. Rövidesen a nagylengyeli mező termelése is megnövekszik ennek nyomán. Másutt nincs mód a bevezetésére, mivel a mezők kicsisége nem teszi gazdaságossá az új beruházásokat. Meddig tart ki a szénhidrogén-termelés Zalában és mi a jelentősége Nagykanizsa számára ? Az országos távprognózis alapján Magyarországon 1990-ig fenntartják a 2 millió tonna/év kőolajtermelést, utána várható a rohamos visszaesés. Zalában úgy vélik, hogy 2000-ig kitart a kőolaj, állandóan csökkenő volumennel. Nagykanizsa számára elsősorban a földgáz-szolgáltatás a lényeges, a lakosság, a vállalatok és az intézmények számára. A 13. táblázatból kitűnő termelési adatok és az ismert tartalékok egyaránt kicsik. Nagykanizsa 1985-ös fogyasztása 106 millió köbméter földgáz volt. Ebből a mennyiségből jelentéktelen mértékben részesednek a bajcsai és a beleznai mezők. Rövidesen bekapcsolják a Babocsa—Inke lelőhelyeinek kisebb fűtőértékű gázát, de ezzel együtt is az Alföld vált fő földgázellátónkká. Az alföldi készletek 2000-ig várhatóan kielégítik az igényeket. Felhívjuk a figyelmet — termelési adatokon túlmutató — nagyon lényeges körülményre, amely Nagykanizsa életét lényegesen befolyásolja. A szénhidrogén-termelés mintegy 3000 embernek nyújt viszonylag magas keresetet Zalában. Ha ehhez hozzákapcsoljuk a járulékos üzemek munkaerejét (Kőolajipari Gépgyár, KÖGÁZ, GOV, OGTL stb.) akkor kitűnik, hogy sok munkaalkalom és nagy fizetőképes kereslet kapcsolódik az olajiparhoz. Ha még ehhez társítjuk azt a 95,4 milliós támogatást, amit Nagykanizsának juttattak a VI. ötéves terv során, akkor a zalai szénhidrogének kifogyása nem kevés anyagi bázistól fosztja meg a várost és az egész megyét. Pótlásának lehetőségeit már most kellene keresni. Termálvizek hasznosítási lehetőségei Annak ellenére, hogy Nagykanizsán és a távolabbi környezetében idább-odább már hasznosítanak termálvizeket, mégis a jövő energiaforrásának tekinthetők, hiszen a lehetőségeknek csak egy kis részét használják ki. Milyenek a D-zalai adottságok ehhez? 1. A geotermikus gradiens (a földhő lépcsőzetes növekedése) a város környezetében 18— 22 méter/1 °C, a világátlag 33 méter/1 °C, tehát nagyon előnyös. Ez azt jelenti, hogy 500 méter mélységben kb. 30 ”C körüli, 1000 méternél 60 °C, 2000 méternél már elérheti a 90 °C-ot is a víz hőmérséklete. 2. Hol húzódnak a termálvíz termelésre legalkalmasabb geológiai szerkezetek? (6. ábra). a) Sávoly—Zalakaros—Nagybakónak—Oltáré vonalában mezozoós karbonátos-üreges, repedezett kőzetek képezik a megfelelő víztartó rétegeket. Ezek a képződmények alkotják a neogén üledékek medencealjazatát. Rétegtanilag a triász-kor emeletei tartoznak ide, változó — maximum 600 méter — vastagságban. (8 zalakarosi, 8 sávolyi, és 3 nagybakónaki fúrás ismeretében.) 49 Legidősebbek az alsótriász kampili rétegek, különböző típusú dolomitokkal. A középsőtriászban a porlódó dolomitoknál a mészkő és a márga már fontosabb szerepet játszik. A felsőtriász nóri fődolomitok fölött ugyancsak mészkövek és márgák találhatók. Az egész mezozoós összlet 30—60 fokos rétegdőlést mutat, amelyekből erőteljes hajdani mozgásokra lehet következtetni. Ennek nyomán repedezettség és breccsásodás következett, amelyet még fokozott a rétegvizek utólagos oldó munkája (üregek, kavemák), s így komoly méretű tárolóterek alakultak ki. A legjobb tároló tulajdonságokkal a kampili-anizusi dolomitösszlet, az anizusi mészkő és a nóri fődolomit rendelkezik. A szerkezeti viszonyok bonyolultak. Fő szerkezeti elem egy KEK—NyDNY-i csapású feltolódási vonal, melynek az É-i előterében egy keskeny, de jelentős vastagságú miocén üledékmedence található. Ezt a zónát haránttörések blokkokra tagolják. A haránttörések hidrodinamikai szerepe bizonytalan — hiszen a talált gáz- és olajsapkák külön tagolódtak — de nem lehetetlen a lassú utánpótlás ezeken keresztül. Egyelőre — biztonság kedvéért — több blokkot kell megfúrni kellő vízmennyiség biztosítása céljából, így a blokkok közötti bizonytalan kapcsolat nem okoz nehézségeket. Meggondolandó lenne a kitermelt, felhasznált (lehűlt), de tisztított termálvizet visszapréselni a rétegekbe, ami hosszú stabilitást biztosíthat a kutaknak, ugyanakkor egyéb, elsősorban környezetvédelmi előnyökkel is járhat. b) Csákány—Nagykanizsa—Letenye vonalában már nincs olyan részletes hidrológiai vizsgálati anyag, mint Zalakaros környékén. A zalakarosi szerkezeti résztől D-re húzódó szerkezeti egységben a mezozoós alaphegység mélysége igen jelentős. Ilyenformán a termálvizek tározó kőzete a felsőpannóniai homok és homokkő porózusos rétegösszlete, amely 600—1500 méter vastagságban húzódik a címben említett vonalban. Vastagságuk DNy felé növekszik. A felsőpannon aljazatát képező alsópan-nóniai rétegek tömöttek — a miocénhez hasonlóan — így azok számottevő vízmennyiséget nem tározhatnak. A vízadó rétegek felszínalatti mélysége 1000—1500 méter, a vízhozamuk változó, de elérheti a 350—600 liter/percet. c) Inke—Pat—Liszó—Belezna—Bajosa szerkezeti egységben — Nagykanizsától D-re — újra a mezozoós víztározó-szerkezetek kerülnek előtérbe, és a karbonátos rétegek itt is jó víztározó tulajdonságokkal rendelkeznek. Annyi különbség azért van a zalakarosi szerkezeti részhez viszonyítva, hogy itt a mezozoós alaphegység mélyebben van, s ebből következik a pannóniai és a miocén (törtön, szarmata, helvét) összletek víztartó szerepe (beleznai fúrások alapján). Nagyobb vízhozam azonban csak a porózusosabb felsőpannóniai rétegek alsó régiójából nyerhető, a többi tömörebb. Itt is a triász adja a legtöbbet, és a mélysége miatt a melegebbet. 14. táblázat. Néhány termálvíz-hasznosításra alkalmas fúrás adatai. Kút Vízadó réteg mélysége, méter Vízhőfok °C Vízhozam mVnap Nagybakónak—3. 2498—2700 80 80 Sávoly—1. 1854—1895 86 576 Nagyrécse—4. 2755—2785 103 744 Bajcsa I. 3217-4126 90 570 Letenye—1. 3750—3755 110 700 50 Mennyi vizet lehet nyerni ezekből a rétegekből és a tartalékok mennyi időre elegendők? (14. táblázat.) Több tucatnyi fúrás sem ad reális képet a mélységi tározók vizének mennyiségéről, a vízutánpótlás gyorsaságáról, mert a fúrásokkal szénhidrogéneket kerestek és nem a termálvíz szempontjából kedvezőbb rétegeket nyitották meg. Kivétel Zalakaros gyógyfürdő környéke. Következtetést a rendelkezésünkre álló adatokból vonhatjuk le csupán, de ezek is adnak egy hozzávetőleges képet a termálvíz-viszonyokról. A legkedvezőbb víztartalékok és vízhozamok a mezozoós karbonátos kőzetekből várhatók. Ilyenek a Sávoly—Zalakaros, illetve a Pat—Beleznai szerkezetrész. Rosszabb a kettő között húzódó felsőpannóniai rétegösszletek vízhozama, mivel a tározókőzet homokkő, homok. Mindegyik szerkezetrészre jellemző, hogy a statikus víztartalékuk korlátozott, a víztartó rétegek vékonysága és a szerkezeti részek kis mérete miatt. (Nem így az Alföldön, vagy akár Nagylengyelben!) Nem ismerjük a vízutánpótlás mértékét, ezért jól jött a Zalakarosi fürdő intenzív vízkitermelése, amely vízszintcsökkenést eredményezett. A széttagolt szerkezeti részek bizonytalan hidrodinamikai kapcsolatai miatt több kutat kell párhuzamosan működtetni, amelyek a rétegeket mérsékeltebben csapolják meg, és amennyiben utánpótlás van, sokáig termelhető a termálvíz. Ezzel a megoldással a VITUKI számításai szerint 36 millió köbméter gyógyvíz áll rendelkezésre, ami kb. 180 évig elegendő. Az utánpótlódás ezt lényegesen meghosszabbíthatja. Nagykanizsa környezetében sem jobb a helyzet, tehát viszonylag kis tartalékokra és legfeljebb lassú utánpótlódásra lehet számítani. Általánosságban megfogalmazhatjuk, hogy egy adott fúrásban néhány évtizedes tartalékok rejtőzhetnek, ezért nem lehet gondolni nagymértékű termálvíz kitermelésre egy adott ponton. Milyen a termálvíz összetétele? A zalakarosi gyógyvíz sókoncentrációja édesvízzel hűtve is tízszerte nagyobb, mint a hévízié. A rendkívül magas sókoncentrációnak lehet gyógyhatás az eredménye (Zalakaros!), ugyanakkor sok gondot is okoz. A konyhasótartalma megtámadja a fémszerelvényeket, a karbonáttartalma miatt erőteljes a vízkövesedés (csődugulás!), de a környezetbe kiengedve is káros, hiszen szikesítő hatást fejt ki a talajban. A kútszelvény felsőbb rétegeiből már kevésbé sós, és egyre langyosabb vizek termelhetők ki (15. táblázat). 15. táblázat. Zalakarosi gyógyvíz néhány jellemző adata. Réteg Na Cl/g/1 Összes só g/1 Összes keménység, nkf. Alsópannóniai 4,0 5,2 62 Miocén 6,9 19,3 183 Triász 7,4 12,7 72 (Dr. Tanzenberger S. dokt. ért.) Az egyes kutak sótartalma nagyon változó, néha szinte ipari méretű sókoncentráció mérhető, jelentős bróm- és jódtartalommal. Kihasználása azonban nem kockázatmentes, mivel a kutakról csak használat közben derül ki, hogy mi várható. 51 Mire lehet hasznosítani a Nagykanizsa körüli melegvizeket? Az előzőkben megállapítottuk, hogy a felhasználás a kisebb statikus készlet és a lassú utánpótlás miatt bizonyos korlátok közé szorítandó. Ez nem jelenti azt, hogy a további feltárás és felhasználás kockázatos. Természetesen városrész-méretű fűtésekről nem lehet szó, így is széles a választék. 1. Gyógyvíz, melegfürdő Hévíz és Zalakaros a nemzetközi érdeklődés középpontjába került, fejlesztése országos érdek. Éppen ezért szükséges Hévíz és Zalakaros tehermentesítése belső-zalai gyógy- és termálfürdők létesítésével, azok egyre jelentősebb idegenforgalmi terheltsége miatt. Az egyik termálvizekkel foglalkozó bizottság a következő körzeti kisfürdőket ajánlotta megvalósítani: Zalaszentgróton, Zalalövőn, Bakon, Letenyén, Bánokszentgyörgyön. Természetesen a fürdőépületek fűtését ezzel a vízzel lehetne ugyancsak megoldani. 2. Mezőgazdaság Növényházak, szárítók, istállók, irodák fűtése és melegvízellátása. Amennyiben a víz összetétele megengedi, a lehűlt vízzel öntözni is lehet. 3. Hűtés Jégpálya, hűtőház, kereskedelmi hűtőlánc, és gyümölcstároló működtetéséhez. 4. Ipari só és ivóvíz A nagy sókoncentrációjú vizek a feldolgozás után ivóvízzé alakulhatnak. (Egyre drágább lesz a tiszta víz!) 5. Ipar Baromfi- és húsfeldolgozás, szárítással és hűtéssel kombinálva. A gazdaságos hasznosítás a kombinált felhasználás esetén a legjobb. A hasznosítás korlátái. A jelenlegi energiaárak mellett a felhasználása nem gazdaságos, de az idő neki dolgozik (energia- és nyersanyagárak növekedése). Egyéb gondok között kell említeni a magas sókoncentrációt, a kutak viszonylag kicsi vízhozamát és gyakran a gazdaságosnál alacsonyabb hőfokát. A Föld mélyének „kályhaként” való felhasználása. A jövő hatalmas energianyerési módja lesz a felszín és a föld mélye között cirkuláltatott édesvíz fölmelegedése 2000—4000 m mélységben, ahol 100 °C feletti hőmérséklet uralkodik kifogyhatatlan mértékben. Ezzel a víztömeggel már városrészeket is lehetne fűteni, ill. melegvízzel ellátni. Vízerőmű építési lehetőség a Murán Az energianyerés leginkább környezetkímélő és kifogyhatatlan módja a vízerőmű. Az építése azonban drágább, mint a hagyományos hőerőműé. A hazai energiahiány előbb-utóbb fölveti a határszéli Mura folyó ilyen célú hasznosítását is, valószínűleg közös jugoszláv—magyar kooperációban. (Erre annál inkább lehetőség van, mert a jugoszlávoknál intenzív vízerőmű építés folyik a Murán és a Dráván egyaránt). A Mura folyó zalai szakaszán a meder esése 34 cm/km, a középvízhozama 190 m3/sec. Ezzel az energiával — számítások szerint — 95 millió kWó elektromos áramot lehet termelni. (A Tiszalöki Vízerőmű termelése 55 millió kWó.) 52 Az üzemvízcsatoma a Murarátkánál építendő gáttól indulna ki, az erőművet Molnári térségében helyeznék el. A nyerhető áram fedezhetné Nagykanizsa szükségletének tekintélyes részét (106,8 millió kWó 1982-ben a város áramfogyasztása), bár valószínűleg osztozni kellene a jugoszlávokkal valamilyen arányban. Xktualitása a környezetvédelmi problémák tisztázása után lehetséges. Számíthatunk-e a zalai lignit energiájára? Ez a fiatal és gyenge minőségű szén egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a mai energiahiányos időszakban hazánkban. Mivel felszíni feltárás nincs, ezért a szénhidrogén-kutatók kútkönyvi adataiból a következő — jellemző — képet nyerhetjük a Nagykanizsa környéki lehetőségekről (16. táblázat). 16. táblázat. Lignitrétegek vizsgálata Zala D-i részén. A kút Lignitrégetek Mélysége, (m) Rétegvastagsága (m) Letenye—I. 620—1610 max. 1—2 sok vékony csík Letenye—1. 208—1200 max. 1 rengeteg vékony csík Letenye—2. 216—1476 max. 0,5—1 rengeteg vékony csík Budafa—52. 24—262 max. 1—2 rengeteg vékony csík A táblázatunkból kitűnik, hogy a vastag felsőpannóniai rétegösszlet tartalmazza a lignitet. Másrészt a lignit megjelenése meglehetősen mélyen kezdődik és nagy mélységekig folytatódik. Mindez nem volna akadálya a felhasználásnak, ha a lignitrétegek vastagabbak volnának. A fúrásszelvények elektromos vizsgálata töménytelen vékony lignitcsíkot mutat ki, amelyeket többnyire agyagos rétegek választanak el egymástól. Igazolják a szénkeletkezés számtalan megszakítását. A maximálisan 2 méter vastag rétegek abban a mélységben és azzal a fűtőértékkel nem teszik lehetővé a gazdaságos kitermelést. Reménytkeltőnek a Budafa—52-es kút lignitjének sekélyebb elhelyezkedése tűnik csupán, ahol egy erőteljes széndioxid kitörés egész lignittáblákat dobott föl. Ez a remény is csak a távolabbi jövő új módszereire vonatkozhat, hiszen a lignitrétegek vékonysága ma gazdaságtalanná teszi a bányanyitást. Energiahelyzet összefoglalása 1. A jelen energiahordozói. Nagykanizsa energiaellátásában helyi energiahordozó alig szerepel: kevés környékbeli földgáz, még kevesebb termálvíz, és a fa. (Ebből az utóbbiból jelentékeny készletek állnak 53 ugyan rendelkezésre, azonban nem tekinthető modem fűtőanyagnak, így a városi felhasználása fokozatosan csökken. Inkább értékes nyersanyagként hasznosíthatják sokrétűen). 2. A jövő energiahordozói. Nagykanizsa energiafogyasztása növekszik, kielégítése helyi energiahordozókkal lehetetlenség lesz a jövőben is. Csak új módszerekkel és új gazdaságossági feltételekkel lehetséges az erősen lekötött kőolaj, a geotermikus energia, a murai vízerőmű, és esetleg a budafai lignit hasznosítása, miközben a földgáz teljesen kimerül. HELYI NYERSANYAGGAL CSAK AZ ÉPÍTŐIPAR ÉS A FAIPAR RENDELKEZIK A téglaipar nyersanyagai: lösz, vályog és agyag Valaha a legolcsóbb építőipari nyersanyagot ezekből a kőzetekből nyerték. Összekeverték trágyával, törekkel és két zsalufal közé döngölték. Ilyenformán egy nyáron hűvös és télen meleg épületet nyertek, amit — ugyancsak jó hőszigetelő — zsúpszalmával fedtek be. Nagykanizsa néhány öreg utcájában lelhető fel egy-két tömés-, vagy vályogépület, a környező falvakban és a perifériális szőlőhegyeken már több. Ezek az épületek ma is megfelelő tartósságnak örvendenek, amennyiben nem hanyagolták el őket. A tömésfal és a vályogtégla számos jó tulajdonsággal rendelkezik — az olcsóbbságát is beleértve — amelyek miatt újra fel kellene használni építkezési célokra, nyilván a korábbinál jóval modernebb technológia segítségével. (Ilyen technológia ma már Magyarországon is rendelkezésre áll.) A századfordulótól a tégla uralkodó helyzetet teremtett magának az építkezések területén. A lösz, vályog, agyag építőipariból építőanyagipari nyersanyaggá vált. A kiépülő téglagyári hálózat a helyi nyersanyagra és felvevőpiacra települt, mint fő telepítő tényezőkre. Később a távolabbi piacok megrendelései és a jó közlekedési kapcsolat is előtérbe került. A téglafelhasználás mai tendenciája szerint úgy látszik, hogy a tégla reneszánszának egyelőre végeszakadt. Modernebb építőanyagok és építési módok kerültek előtérbe, a tégla felhasználása folyamatosan csökken. Ennek ellenére nem nélkülözhető ma sem és a belátható jövőben sem. A téglagyárak száma ma kevés, D-Zalában csupán Nagykanizsán működik kettő, és Molnáriban egy. Ezek azonban részben, vagy egészben modernizálódtak és a teljesítményük növekedett. A piacterületük nagymértékben bővült, elsősorban a téglagyárakkal nem rendelkező homokos területek felé szállítanak sokat, a belső igény kevés. Milyen tartalékokkal rendelkezik Nagykanizsa környezete a további téglagyártáshoz? Mindegyik téglagyár több évtizedre szóló fölmért készlettel rendelkezik, de még azon túl is van nyersanyagnyerési lehetőségük. Ha évtizedek múlva a várostól távolabb új gyár építésére lenne szükség, a nyersanyagtartalék nem lenne akadálya az áttelepítésnek, hiszen a városkörnyéki széles dombhátak szinte mindenütt jelentékeny vastagságú — téglagyártásra alkalmas — kőzettel vannak fedve. (A homokos rétegek csak mélyebben jelentkeznek.) 54 Milyen a kitermelhető kőzet minősége? A modern technológiájú I-es számú nagykanizsa téglagyár 7 méter magas bányafala a következő rétegeket tartalmazza: 1. barna-sárgásbarna löszfrakciójú anyag 2. barna-sötétbarna löszös agyag és lösz 3. bama-vörösbama finomhomokos, csillámos agyag (kevésbé képlékeny). Hasonló összetételű a másik két téglagyár által felhasznált anyag is. Ezzel a kőzetminőséggel legfeljebb üreges téglákat (falazóblokkot) lehet gyártani, finom-kerámiai célokra alkalmatlanok. ’ A finomkerámiához szükséges kövér és finomszemcséjű agyagok nagyon hiányoznak a környezetből. (A Tófeji Csempegyár Budapest távolságból hozza a nyersanyaga 75%-át.) Tetőcserép gyártásra legközelebb Lentinél található megfelelő minőségű agyag. Finomkerámiai célokra alkalmas kék agyag kb. 2—3 méter vastagságban Molnári bányafalában van, 7—8 méter mélységben. Ilyen célokra nem használják fel egyelőre, eltekintve néhány fazekastól, akik minimális mennyiséget vásárolnak (7. ábra). & tőzeg @ földgáz ^kíolaj homok oo kavics ‘ durvakeramia-ipar nyersanyaga T hasznos laptervezett vízerőmű Gyákényes 7. ábra. D-Zala energiahordozói és nyersanyagai. 55 Kavics az építőipar alapja A kavics építőipari jelentősége rendkívül nagy, hiszen beton nélkül elképzelhetetlen ma a modem házépítés, az utak, hidak építése, illetve a betonelemgyártás számtalan terméke, amelyek széles választéka sok területen alkalmazható. Milyen kavicstartalékokkal rendelkezik Nagykanizsa építőipara? Csupán Zala megye Ny-i és DNy-i szegélyén található jelentékeny kavicskészlet, másutt majdnem teljesen hiányzik — legalábbis műre való készlet nem halmozódott föl. A jelenség oka a felszínfejlődés sajátosságaiban keresendő. A pannóniai tenger elvonulása után a terület jelentősen megemelkedett. Ennek következtében a Duna és a Rába K és ÉK felé fordult, a Mura lecsúszott abba a süllyedékbe, amelyben ma is folyik (ma is süllyed!). így a zalai terület átfolyó víz nélkül maradt már a jégkorszak folyamán. Az addig lerakott kavicsok lepusztultak, a helyi vizek által kiformált dombokra finomabb kőzetek rakódtak. Egyedül a Lenti-medencében található jelentékeny készlet. Az itteni kavicsok a Mura folyó korábbi felhalmozásai, amelyek a környezetének magasabb részeiről az idők során lepusztultak, ebben a süllyedőkben erre nem volt mód. A Nagykanizsához közel eső Mura és főleg a Dráva folyó széles alluviuma és a teraszai jelentős vastagságú kavicsösszletet tartalmaznak. A lelőhelyek az országhatárt képező folyók teljes hosszában helyezkednek el. Mivel csupán a folyók bal oldala esik hazánk területére, nagy készletek a széles öblözetekben találhatók (pl. Gyékényes és Zákány között). Ezt az egészében hatalmas összletet sok helyen fejtik. Teljes nagyságára vonatkozó pontos felméréseket nem találtunk a bányahelyeken. Minden jelentősebb kitermelő készíttetett bányaművelési tervet, amely azonban legfeljebb 1—2 évtizedre elegendő kavicsterület vizsgálatára vonatkozik (pl. az óriási gyékényesi kavicsbánya 90 hektár újonnan megvásárolt területe várhatóan 15 évre elegendő (kb. 15 millió m3 kavics) és sokszáz hektárnyi terület áll még rendelkezésükre a továbbiakban is. A gyékényesi az ország 2. legnagyobb kavicsbányája. A murakeresztúri tsz 14 hektár terület kitermelésére kért engedélyt, ami várhatóan 10 évre elegendő készletet tartalmaz (0,5 millió m3). A tartalékok itt is nagyok, sőt technológiai változtatással a mélyebb szintek kavicsát is kitermelhetik a már felhagyott bányaterületeken. Összegezve a Mura—Dráva menti készleteket, évszázados tartalékokról beszélhetünk. Milyen a kavics minősége és mire használható? Részletes elemzési anyag a gyékényesi bánya kavicsáról áll rendelkezésre, ahol is az ország legjobb kavicsát termelik. Anyaga zömmel kvarc (17. táblázat). 17. táblázat. A gyékényesi kavics szemcseösszetétele, 1986-ban Szemcsenagyság (mm) Százalékos részesedése 0—0,063 1 0,063—0,125 1 0,125—0,250 3 0,250—0,5 16 0,5—1 2 1—2 6 56 2—4 8 4—8 14 8—16 23 16—32 17 32—63 8 63— 1 A 24 mm-nél nagyobb kavicsokat összezúzzák, de az anyagot nem osztályozzák szemcseméret szerint. Másik tényező a szennyezettséget okozó iszap — és agyaglencsék jelenléte. (Ezek mindenütt megjelennek a rétegekben, ahol valami okból pangóvíz keletkezik, pl. egy zátonyra futott fatörzs mögött.) A gyékényesi anyagban eléri a 10%-ot az iszapfrakció, ezt mosással távolítják el olyan mértékig, hogy 2% alatt marad az aránya. A Mura menti bányákban, amelyek a gyékényesinéi lényegesen kisebbek, szintén jó a kavics minősége, azonban az iszapot nem távolítják el belőle. A fentiekből következik, hogy a gyékényesi kavics a legkényesebb igényeket is kielégíti, legfeljebb bizonyos osztályozott anyag kell hozzá. Alkalmas: házgyári elemek, födémek, hidak, aszfalt—kavics keverékek, szerkezeti anyagok stb. előállításához, a murai kisebb bányák kavicsa is alkalmas kevésbé igényes munkákra, pl. a kis szilárdságú betonok, feltöltés stb. Homok, a kifogyhatatlan ásvány A homok elsődleges felhasználói a különböző építőipari tevékenységet folytató vállalatok és egyének. Szükségletük kb. 90%-át Nagykanizsa környezetében lévő homokbányákból elégítik ki. A fennmaradt 10% olyan éles és gyengén szennyezett anyag, amelyet csak távolabbról lehet beszerezni (pl. Mohácsról). A speciális felhasználók, mint a két üveggyár, a vasöntöde homokja nem csupán körzeten kívülről érkezik, hanem jelentős mértékben külföldről. Milyen lelőhelyek vannak Nagykanizsa környékén? A legjelentősebb homokbánya Bajcsán található, ahol az évi 19.000 m3-es termelés kb. egy évtizedig lesz fenntartható. A homok 1,8—2,8%-nyi iszapot és agyagot tartalmaz, minősége szerint jó falazó anyag. Holocénkori áttelepített homok. Az újból megnyitott merenyei homokbánya mintegy 230.000 m3 B kategóriás homokot tartalmaz. A mintegy 20 méter magas homokfal alsó régiója már pannon eredetű rétegeket tartalmaz, míg fölötte folyami homok található. Minősége jobb a bajosainál. Ez a homok már belső vakolásra is alkalmas, évi termelését 4.000 m3-re tervezik. Kisebb — helyi szükségleteket kielégítő — homokbányák szép számmal akadnak a környéken, ezek azonban sem mennyiségileg, sem minőségileg nem számottevők, anyaguk feltöltésre és falazásra használható. Mekkora tartalékok rejtőznek feltáratlanul? A lehetőségek szinte korlátlanok. Gyengébb minőségű homok a Principális-csatorna völgymedencéjében sokfelé előfordul. Ha nem túl vastag a pleisztocén—holocén takaró, zömmel homokból álló felsőpliocén és pannóniai rétegek könnyen feltárhatók. 57 Homokkő, az elfelejtett építőanyag Felhasználták-e valahol ezt a kőzetet? A felhasználás legkorábbi lelete időszámításunk után 3—4. századból való. Nagykanizsa ÉK-i részén lévő Inkey-sírkápolna dombján egy római villagazdaság alapjait tárták föl, ahol a kőépületeket a Principális-völgyi homokkőből építették. Az elmúlt századokban helyenként felhasználták házépítésre. Ezekből a jelen időkig 1—2 öreg falusi ház maradt fenn. Széles körű felhasználása korábban sem volt. Hol található ilyen kőzet? A felszínen nem sok helyen látható. Fő előbukkanási helyei a Principális-csatorna völgyme-dencéje Gelsesziget—Kilimán—Alsórajk környezetében, homokkő halmok formájában, illetve a szurdokok és a mesterséges útbevágások oldalában (pl. Csapi, tv-torony kömyzete). Hogyan és mikor keletkezett ez a kőzet? A felsőpannóniai tenger fokozatos visszavonulása idején az alpesi eredetű folyók vastag üledékösszleteket raktak le a területünkön. A tenger vize fokozatosan kiédesedett. A homokrétegeket meszes vizek átjárták és különböző mértékig összecementálták. Ezeket a homokos— homokköves rétegeket később pleisztocén és holocén üledékek fedték be különböző vastagságban. A kitakarásukat — helyenként — a lefolyó vizek, illetve mesterséges útbevágással végezték, ilyenkor foltokban előbukkan a homokkő. Milyen a homokkő minősége? A hazai irodalom általában rossz véleménnyel van erről a zalai kőzetről: maga a homokkő jó tulajdonságokkal rendelkezik (jól faragható, lyukacsos szerkezetű), de a homokszemeket összecementáló mészkő állékonysága nem kielégítő. A helyi tapasztalatok nem egyértelműen támasztják alá ezt a véleményt. Ugyanis a rétegek között gyakori a nagyon szilárd kötésű, amelyek kitűnőre minősíthetők. Az egyik legszebb feltárása az újudvari televíziós-torony melletti Kőszikla-szurdokban látható, ahol mindenféle kötésű változat tanulmányozható. Utalhatunk a római villa gazdaság homokkő-épületeinek alapjaira. Stabilak a bevakolt falú öreg homokkő-házak is. A mai lehetőségek? Nincs felkutatva, vajon hol van jelentős tömegű homokkő előbukkanás és milyen vastag pleisztocén—holocén takaró fedi, valamint azt sem tudjuk, hogy milyen mennyiség és minőség áll rendelkezésre. A családi házak építésére való felhasználása azonban egyre gazdaságosabbnak tűnik akkor, amikor az energiaigényes építőanyagok gyártási költsége egyre magasabbra szökik. Zala legértékesebb nyersanyaga a fa Nagykanizsától Ny-ra terül el a jellegzetes zalai bükktáj, a győzelmes bükköny-aljnövényzetével. A bükk másutt a magasabb régiók fája, itt a bő csapadék, a magas páratartalom, a kedvező talaj és a domborzat miatt már a völgytalpak közelében is megjelenik. Növekedése és 58 minősége legjobb az országban. Nagyszerű látvány a szürke és sima törzsű szálfák gyér aljnövényzetű tiszta állománya. A bükkösök között elegyfaként a dombok tetején megjelenik a kocsánytalan tölgy és a csertölgy, a mélyebb részeken a kocsányos tölgy, a hegyi szil, a hegyi j uhar, a madárcseresznye, s a dombok fagyveszélyes alján és keverten a gyertyán. Egyre több fenyőt telepítenek. Nagykanizsától K-re és D-re, az alacsonyabb és melegebb fekvésű területeken a gyertyános-tölgyesek uralkodnak, a szubatlanti és szubmediterrán klímavonásoknak megfelelően. Délen és a szárazabb tetőkön cseres-tölgyesek, az északias lejtőkön a bükkösök terjedtek el. Jelentékeny az akác aránya és szaporodik a fenyő. Az elegyfák között az őshonos szelídgesztenyét érdemes kiemelni, amely Zalamerenyénél összefüggő erdőt alkot. A nedves völgytalpakon éger- és fűzlápok találhatók. A Zalai Erdő- és Falfeldolgozó Gazdaság erdőinek fajtaösszetétele a következő: bükk 26%, tölgy 23%, fenyő 17%, gyertyán 16%, cser 8%, akác 6%, egyéb 4%. A megye területének 24%-a erdő. Ezt a hatalmas készletet, amely zömmel értékes ipari fa, csak kis mértékben használják fel megyén belül. Kertészeti nyersanyag: a tőzeg Legnagyobb felhasználók Nagykanizsán: a Víz- és Csatornamű Vállalat szennyvíztelepe, a Városgazdálkodási Vállalat és sokat vásárolnak a nyers és fekálkeverékes tőzegből a kerttulajdonosok. Miután a tőzegki termelők tőzegkeverékeket is készítenek, virágföld formájában is jelentékeny az igény. Elsősorban a mezőgazdaság hasznosítja talajjavítási és kertészeti célokra, a magas szerves-anyag-tartalma és a laza szerkezete miatt. Keletkezése összefügg a mocsári növényzet elhalásával és nagy tömegű felhalmozódásával. A kora fiatal: a holocén és a pleisztocén időszakok terméke. Nagykanizsa távolabbi környezetében két jelentékeny lelőhely található. Az egyik a Kis-Balaton medencéje, amely az ország tőzegkészletének mintegy 40%-át tartalmazza, másik aSzévíz-völgye, amely Pölöske, Zalaszentmihály és Pötréte térségében ugyancsak jelentékeny készletekkel rendelkezik. A Kis-Balaton medencéje hatalmas készleteivel területileg három részre tagolódik: Hévízi-berek, a Sármelléki-berek és a Zalától délre fekvő berek (8. ábra). A Hévízi szigetet körülvevő berek tőzegvastagsága helyenként eléri a 8 métert is. A sármelléki terület átlagosan 3—4 méteres készlete aránylag azonos vastagságban, nagy területen helyezkedik el. A Zalától délre a meridionális homokdombokkal tagolt berek tőzegvastagsága 1—8 méter között változik, a tőzeg minősége nem egységes, D-felé fokozatosan elvékonyodik. Ez utóbbi terület D-i részén folytat jelenleg kitermelést a Zalakomári Árpád Vezér Tsz. A tőzeg minősítése 2. és 3. osztályú, a lápföldé 3. osztályú. Évi kitermelés 15—20.000 tonna. Összetétele: hamu 24,7%, szervesanyag-tartalma 45,3%, ph 6,7, CaCo3 tartalma 5%. A Kis-Balaton vízfelületének visszaállítása lényegesen megfogja emelni a talajvizet, s ezzel a kitermelést megnehezíti, sőt hozzáférhetetlenné teszi a nyersanyag javarészét. A Szévíz menti tőzeg keletkezése összefüggött a Balaton árkának szakaszos besüllyedésével. A Szévíz tozeges medenceszakasza a Balaton-árok Ny felé való meghosszabbításának a vonalában fekszik, valószínűleg egészen fiatal (holocén) bezökkenés eredménye. A kialakult medencében mintegy 10—12 millió m3, átlagosan 2,5 méter vastagságú hasznosítható tőzeg keletkezett. 59 Minősége 1. és 2. osztályú, ph 6,7—7,0 értékű. A kitermelést csak víztelenítéssel összekötve lehet végezni, s a helyén egyetlen hatalmas tógazdaság lesz évtizedek múlva. A tőzeg tartalékai beláthatatlan időkig kitartanak várhatóan. 60 \\v 8. ábra. Kis-Balaton környékének tőzegtelepei. (Zalakomári Árpád Vezér Tsz térképe). A VAROS VÍZELLÁTÁSA Nagykanizsán és környékén a víz felhasználásának három területe van: ivóvíz, iparivíz és öntözővíz ellátás. A jelenleg meglévő pazarlás jellemzőjeként az ivóvizet felhasználják mindhárom célra. A felhasználásra kerülő víz részben felszín alatti, részben felszíni vizekből származik. Vegyük sorra ezeket, mint természeti adottságokat. Felszín alatti vizek 1. Rétegvizek Felhalmozódásuk azt a geológiai vízkészletet jelenti, amelyet a felszínfejlődés során vízzáró rétegek konzervként lefedtek és ezzel elzárták a felszínnel való közvetlen kapcsolatát. A készlete százezer éven keresztül érintetlen volt, egészen a feltárásukig. Utánpótlása a perem-hegységektől lehetséges, zalai vonatkozásban elsősorban a Bakony, másodsorban az Alpok jöhet számításba. Ebből az állapotból következik, hogy a felszínnel való közvetlen kapcsolat hiánya előnyösen hat a víz tisztaságára, viszont az utánpótlást biztosító peremhegységek nagy távolsága és a közbeeső töréses szerkezetek nagyon lassú és kisebb mértékű utánpótlást tesznek lehetővé. A Nagykanizsa környéki rétegvízkutak vízminőségét rendszeresen vizsgálják, ebből a vizsgálati anyagból ragadunk ki egészen friss adatokat a 15. táblázat keretében. A víz jó minősége állandó, sőt valószínűsítik, hogy a Nagykanizsai Sörgyár sörének kiváló minősége ennek a rétegvíznek köszönhető. Az erős felszabdaltság miatt a dombhátak alatt nincs jelentős készlet, így Zala belső részei szegények rétegvizekben (9. ábra). Nagykanizsa előnyösebb helyzetben van, a Mura mente méginkább. Azonban Nagykanizsa rétegvíz-kútjainak is mérsékeltek a tartalékai és az utánpótlás nagyon lassú. A kutak mélysége 90—300 méterig terjed, a víz hőmérséklete—összekevert állapotban— 17—18 °C (18. táblázat). 18. táblázat. Néhány nagykanizsai régetvízkút minőségi vizsgálata (Nagykanizsai Vízmű mérései). „A” kút „D” kút ,,F’ kút Lugosság 7,8 6,8 7,2 Keménység 200 156 168 Ammónia 0,06 0,13 0,13 PH 8,0 8,2 8,1 Vas 0,17 0,17 0,17 Klorid, mg/1 6 6 8 Nitrát — — — Nitrit — — — Az 1921-ben létesített vezetékes ivóvízellátás egyre bővült a városkörnyéki kutakkal. Az 50-es években a fejlődő ipar megnövekedett szükséglete miatt erőteljesen fokozódott a kitermelés. Eredményeként a kutak üzemi vízszintje katasztrofálisan lesüllyedt, így újabb víznyerési lehetőség után kellett nézni. 61 9. ábra. Rétegvizek termelés-terhelhetősége DNy-Dunántúlon. (dr. Lovász Gy. után) Jelen időszakban tehát a rétegvizek mérsékelt termelése folyik, nem várható semmiféle újabb tartalékföltárás, az érdeklődés a nagy lehetőségeket tartogató parti szűrésű vizek felé irányul. 2. Parti szűrésű vizek Nagykanizsától mintegy 20 km távolságban elérhető az a Mura-terasz, amelyből perspektivikusan is biztosítható a város és környezetének vízszükséglete. 1990-ig 30.000 m3 vizet kívánnak kitermelni innen évente, 2000-ig ezt 40.000 m3-re növelnék, de számítások szerint új beruházásokkal maximum 100.000 m3 víz is nyerhető az adott területről (Molnári környezete). A Mura legkisebb hozamú időszaka december—január—február hónapokra esik, illetve egy másodminimum szeptember—október hónapokban jelentkezik. A nagy vizek megjelenése — az utóbbi évtizedekben — korábbra tolódott. Március és május között kialakult egy maximum, illetve július körül is, s ez utóbbi szerencsésen egybeesik a fogyasztási csúccsal. 62 Milyenek a kitermelés feltételei? A Mura kavicsterasza helyenként 8 méter vastag kavicsréteget tartalmaz. Ebbe telepített csápos és csőkutak kb. 4—5 méter magas vízoszlopot termelnek, de a legkisebb vízállás is elegendő vizet biztosít az ellátáshoz. A széles kavicsteraszban nagy mennyiségű víz van, amely a felszín alatt lassan áramlik a folyás irányával párhumazosan. Ugyanakkor szoros hidraulikus kapcsolatban van a mederben áramló vízzel, hiszen a vízállás változásait jól lehet észlelni a kutak vízszintingadozásaiban. Ez a kettős vízadás nagy tömegű vizet biztosít. Milyen a természetes kavicsszűrőn keresztül a kutakba szivárgott „nyers” víz? Legnagyobb gondot a vízminőség okozza, és ez a gond csak növekedni fog a jövőben. A Mura vize erősen szennyezett. Már a felső szakaszán a legnagyobb osztrák vaskohászati vidék elrontja a minőségét (Loeben és Donawitz). A rendszeres vizsgálatok szerint a magas vas- és mangántartalom rendszeres csökkentést igényel (néhány friss laboratóriumi vizsgálat alapján 2,0—2,7, illetve 0,24—0,44 mg/1). A vastalanító berendezés leköti a fölös mangánt is, s az enyhe klórozás biztonságot nyújt a fertőzés ellen. Ammónia legfeljebb kisvízkor igényel csökkentést, nitrit és nitrát ritkán haladja meg a tűrési határt. A növekvő szennyeződés és felhasználás egyre költségesebbé teszi a víztisztítást és egyre körülményesebb lesz tökéletesen tisztítani. (Pl. a Mississippi vizét fogyasztók és a rákos megbetegedések gyakorisága között kapcsolatot találtak. Ráadásul ilyen mutagén elemeket a Dunában is kimutattak. Vajon a Mura vize mentes-e ezektől?) Ha tökéletesen megtisztítják a vizet — nem olcsó áron — kémiai és mikrobiológiai szempontból egyaránt, s így az előírásoknak megfelel, csupán az élvezeti értéke válik semmivé. Oltja a szomjat, de nem üdít, alkalmassága kizárólag a tisztálkodásra szorítkozhat. A hiányzó mikroelemek (pl. bór, szelén) gyakran civilizációs hiánybetegségeket okozhatnak. Mindezekből következik, hogy a jövőben — anyagi meggondolásból is — külön kellene választani egymástól az ivóvizet (kellő élvezeti érték, megfelelő ásványtartalom), a tisztított hagyományos vizet (pl. mosdási célra), illetve a nyersvizet (bizonyos ipari és öntözési célra), így lehetne a rendszeresen pótlódó talajvíznek tartós felhasználási területet találni. 3. Talajvizek Nagykanizsa vízellátása szempontjából nincs jelentőségük. Legfeljebb az alluviális fekvésű Kiskanizsa felszínközeli talajvizét használják fel a kiterjedt zöldségeskertek öntözésére, bár sokan kényelmesebb megoldásként a messze spriccelő vízvezetéki ivóvízzel locsolnak. A környező falvak egy részében még a talajvízkút az egyetlen víznyerési lehetőség. A talajvíztartó rétegek jóval vékonyabbak a rétegvíztartó összleteknél, ezért a kinyerhető vízmennyiség is kevesebb. Abból a szempontból viszont előnyösebb a helyzete, hogy a talajvíz a lehullott csapadékból rendszeresen pótlódik. A talajvíz kifogásolható minősége éppen ebből a rendszeres pótlódásból kövezkezik, amennyiben a felszínről mindenféle oldható szenny bemosódik a talajba, s ezen a gyenge szűrőn keresztül a talajvízbe. Igazolásul mellékeljük néhány talajvízkút vizsgálati anyagát (19. táblázat). 63 19. táblázat. Néhány talajvízkút vízminősége. Liszó Eszteregnye Hosszúvölgy Faji. vezetőképesség, psec/cm 1680 670 1510 Klorid, mg/1 134 18 82 Nitrát, mg/1 96 12,1 83 Coli, ml 35/100 pozitív — Keménység, mg/1 336 200 — Oxigénfogyasztás — 2,2 2,4 Coliform — 6 320 Fekál coli — — pozitív Vas 0,22 0,03 0 A KÖJÁL vizsgálatai szerint a talajvízkutak nitráttartalma és bakteriális szennyezettsége egyre inkább emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszi a talajvizeket. Egyéb káros anyagok mindezt fokozzák. (Ezek után mivel lehet indokolni a nagymérvű bor- és sörfogyasztás elleni kampányt a zalai falvakban?) Lehet-e szerepe a jövőben Nagykanizsa vízellátásában a talajvíznek? A növekvő zalai vízfelhasználás még mindig jelentéktelen mennyiség az utánpótláshoz képest. A kitermelt vízmennyiség legfeljebb 5 mm csapadéknak felel meg, ami az évi közepes csapadékösszegnek csupán 0,7%-a (dr. Lovász Gy. adatai). Bár a lehullott csapadék zöme a talajból és a növényzetről elpárolog, illetve kisebb része felszíni lefolyással közvetlenül a vízfolyásokba távozik, jelentékeny százaléka halmozódik fel talajvíz formájában a felszín alatt. A felhalmozódás fő időszaka a téli félév, amikor a párolgás ugrásszerűen lecsökken és tartós leszivárgás a jellemző. A felhalmozódott talajvíz lassan a domboldalak felől az alluviumokba szivárog és felszínközeibe kerül, majd belvíz formájában helyenként, illetve források formájában zömmel a felszínre folyik. Az alluviumok talajvize már gazdaságosan kitermelhető, elsősorban ipari célokra, hiszen csekély mélységben van és jelentékeny a vízhozama. A Principális-csatorna alluviuma Nagykanizsánál erre alkalmas! (Az 1968-as száraz évben a Principális-csatorna kisvizének 66%-a az alluviumából származott, s csupán 34%-át szállították a mellékpatakok.) Felszíni vízkészlet Az előzőekből következik, hogy Nagykanizsa vízellátását a jövőben zömmel a Murára lehet alapozni. Ez a végkövezkeztetés egyben jelzi azt is, hogy a város környezetében ez a folyó az egyetlen jelentékeny vízfolyás, amelynek felszíni vízkészlete alkalmas számottevő vízigényes iparág telepítésére, pl. a zalai fa és helyi mezőgazdasági hulladékokra építhető fa, cellulóz és papíripar létrehozására, vagy nagyobb volumenű öntözéses mezőgazdálkodás megteremtésére. Mi a helyzet a várost kettészelő Principális-csatornával és a mellékpatakjaival? A Principális-csatorna völgye a történelmi időkig lefolyástalan medencék füzérévé vált. A vízgyűjtő vizei zömmel a felszín alatt távoztak, illetve az árvizek víztömege az ártereken kalandozva kereste a lefolyást. A kialakult mocsárvilág a közlekedés komoly akadályát 64 képezte, de éppen miatta növekedett meg a hely katonai jelentősége. Nagykanizsa és Kiskani-zsa között épült egy terasz-szigeten Kanizsa — ostrommal bevehetetlen — mocsárvára. Az 1700-as évek első próbálkozásai után 1906-tól megalakuló lecsapoló társaságok építik ki a tulajdonképpeni Principális-csatornát. 1968-ban újabb munkálatok kezdődtek, de a kis esésű völgymedence megnyugtató rendezése máig sem valósult meg, s ennek nem kevés gazdasági hátránya van. A Principális-csatorna és mellékvizeinek hasznosíthatósága miatt érdemes foglalkozni a területi vízmérleg adataival. Elméleti számítások szerint (5,5/sec./km2-es fajlagos lefolyás alapján) a Principális vízgyűjtőre lehullott csapadék 20,1%-a folyik le (20. táblázat). 20. táblázat. A Principális vízgyűjtőjéről lefolyt elméleti vízmennyiség kiszámítása. (Lászlóffy—Szesztai ny.) 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Évi Csapadékátlagok, mm 65 54 41 40 44 60 79 76 78 73 68 72 751 Területi párolgás havi átlagai, mm 13 7 9 12 27 51 96 106 105 84 59 31 600 A lefolyt víz-mennyiség, mm 52 47 32 28 17 9 17 30 27 11 10 41 151 A Principális-csatorna nagykanizsai vízmércéjének adatai szerint (1960—69) 19,0% ez az érték. 23. táblázat. A Principális-vízgyűjtő északi részének lefolyása a nagykanizsai vízmérce adatai alapján. Csapadékösszeg Lefolyás Párolgás m3 2.328.838.000 442.603.039 1.886.234.961 % 100 19 81 A valóságban ez az érték nagyobb 19%-nál, hiszen a Principális széles alluviumában a csatornával párhuzamosan nagy tömegű víz szivárog, de ez mérhetetlen. A Principális-csatorna vízhozama követi a csapadék és a hőmérséklet szabta évi menetet. A lefolyásmaximumok télen és tavasszal alakulnak ki, míg a minimumok a nyári és az ősz eleji időszakra esnek. Ennek az utóbbinak öntözés szempontjából komoly hátrányai vannak és felvetik a mellékpatakok völgyében építhető víztározók fontosságát. A felszíni vizek minősége sokat romlott az utóbbi évtizedben. A mezőgazdasági művelés vegyszerei, a dombhátak falvainak leszivárgott és lemosott szennye tartósan és egyre nagyobb mértékben a felszíni vízfolyásokon keresztül távozik. A Principális-csatorna alsó szakasza már szennyvízcsatornává vált, amennyiben levezeti a város — részben tisztított — szennyvizeit a Murába. A jelenlegi tisztítás körülményei nem elégségesek. 65 Vízmintavételi hely: Mura Letenye vízmérce 35,2 fkm. 2 o oo Ov 8. =8 .5 £ a 58 t: # in ■— Os bO \'CÖ CA •n i °° ^ 2 o 00 m| oo -is, o op \'«d X I I .£ SE o- m co o © —© — p ov qo\'tqo © ^qno>n ín — oo v© rí oo oo oo rí oC — in © vd ov o © — © cd © 04 vq CO — CO — OV m »n — 04 04 m 00 — — ^ Tf Tf — CO — 04 Tfr «n \\o ov os o oC © ©" — Tf vooinO\'XXO\\wr>oo4ooiTio4xooooofnfO\'£jbr4oö ■H-OOJOOJOO’ “* ‘ \' i o o “ l(Nrt-c4 — O — — 0404 — 040400\' I <sj -^ © ,-4 04 04 cd CO \' * 04 — 04 04 - . _ . ...... H(S-H\\CO-H — fÓ OO — — oo — © — — — ooooooo — © — — oo <p o on vq ©^ >n »n rt* SO rfoo OVO *hW r- vo o 04 oo Tt Tf ro CO 04 O 04 o ’ r- \' o © © © VO — m\\om\'to4inooiooofriOMriOooioo 04 04 Ov CO 04 Tj-O4O4O\'0O00V0OOv00000iT)\'C»o4Oror0rO00Tj-\\C)O\'T}-00rO\'3-— — — C0004 — — 040400404040004 - — — 04 — O — — 0400 ©*\'n»nr^od©o4*\'d»ntninin‘nidinvdinoőododin’3:idqv©in — ©\\ -0000—000000000000000000-0—0 »n — in ov Tt oo" vd — — co — o^ Tt o © O oo in —* — 04 — O 00 ov m © fn oo Ov 04 in o- 04 cn oo m vo cd — in vd vo © — cd — cT — cd ©~ — — 04 m — Ov Ov 0«í)p^ o oi ov cd cd r- — — 00 Ov 00 «n 04 — — vq in 04 oí cd — o oó- o o\' 04 vo inw\'oooovoww\'tom - vooooo coooTfmovTto-vníNoO\' rt — — co v© Ov Ov o- m ío Tt — 00 — Tf Tfr rq CN — O © © O^ ©* cd oo O 04 Tf 04 \' X u ~2 ea ca lm > o> EOŰSZ^U rr\'i 8 8 < tsa ^ „ ooq s »r ZZSOO\' zTk 66 (mg/1) 0,36 0,49 Mintavételi hely: Principális-csatorna Murakeresztúr közúti híd 3,5 fkm. £> 2 a T3 .5 6 a s o c VI o 00 OS £P 3 £ \'S> > 2 o\\ © oo © r^-Tod . _ (N o m in —< 00 00 _ ©©©©©Ovunooun®,os ÍN oooh ov©voasr-oo©t-\'©^ocun©©oooscN©©un©~Hvooocn©\'3\'Tf • — - - in x oc *-« un r- cn n- ^ un —< r» © t-H m I CN v-H VO m • © V-H (N ©oogs^c*n©r"r- -H©©©©-H©© ©©©©©©©©-H©©©©©©©©©© VO r- ON t os c*n vo 00 r- ©^ rn 00 © ©, un ro íN m © 00 © o © © un oC w rí ©" r-^ ,—t cd Un T Ov r- © © ©" © © ©" cs *—< ©" VO \'O CO 00 un —\' CN 00 m *-• ÍN Tf <N c«n h- N CN h <N ’ m^^-^ONOOoG© ©©©©©©©-< gcNooo©r-Qsc*nvounoor«n©i>Qv\'£gv©oo -©NNNO — - -iONm(NOOO(NO ©^r^unun^öoovp^^^c^^öunöunt^ — -^©©©o-^ooooooo-^o^oo tóssági ért. 95%-s co rn un © m r-^ Ov VO un os © oo vo m ©“ c*n -h Tt oC Ov c*n 8. 796 vo" <N CN $3 © ©" vo s-í ©" r-" un —< r-un © 1985 tar 80%-s VO oo ©^ 00 rn CN vq un h- m — m (N -h vo rf un rf ?N r- un vo r-~ i—i 7. 748 s un m ste* © © cd © oo rf un un © •n c-^ en oo <n vo vo voun^^oCr^vovo *-« un i-i m os vO oo x o © un cn cd vo © © cn os m ín rn t-» oo © Tt Tf rn © un oo co © © cn o ^ rí m \' o\\ < OOO ^ « 67 A Mura és a Principális-csatorna vizminősége A Mura vízminősége hosszú idő óta stagnál; meghatározó mértékű szennyezése külföldi eredetű. Az MSz—10 72/1—83. sz. Vízügyi Ágazati Szabvány szerinti értékelés alapján a komponensek 62%-a I. osztályú, 38%-a II. osztályú volt 1985-ben. III. osztályú komponens nem volt. Ipari és öntözési célokra a víz I. osztályú, halgazdasági célokra és ivóvíz felhasználására II. osztályú. II. osztályú biológiai stabilitás szempontjából és az integrált követelményrendszer szerint is. A Principális-csatorna Nagykanizsa szennyvizeivel erősen terhelve gyakorlatilag szennyvízcsatornaként üzemel. A komponensek 52%-a I. osztályú, 10%-a II. osztályú, 38%-a III. osztályú. Öntözésre a víz I. osztályú, ipari célokra II. osztályú; halgazdasági célokra, ivóvízhasznosítás és biológiai stabilitás szempontjából, valamint az integrált követelményrendszer szempontjából III. osztályú a vízminőség. 18. és 19. táblázatok az 1986-ban végzett vizsgálat min.—max. értékeit tartalmazzák, valamint a Vízgazdálkodási Intézet Számítástechnikai Iroda Szentendrei Számítóközpont által megadott 1985-ös vizsgálatsorozat átlagértékeit és 80—95%-os tartóssági értékeit. 1986-ban a Mura 42 db, a Principális-csatorna 21 db vizsgálatából, 1985-bén a Mura 49 db, a Principális-csatorna 26 db vizsgálatából történtek a számítások. Következtetések 1. A jelen időszak vízellátását Nagykanizsán egyharmadrészt a rétegvizek, kétharmadrészt a parti szűrésű víz biztosítja, s az utóbbi jelentős növelése lehetséges. 2. A város körüli talaj- és felszíni vizek további felhasználása lehetséges. (Pl. a vízfelület még kevés a város körül, főleg a kiskanizsai városrész számára. Az új tó tervezésénél azonban más módszereket kellene alkalmazni, mert a kisesésű völgyek begátolása elmocsarasítja több kilométer hosszan a völgytalpakat.) 3. A távolabbi tervekben elsősorban anyagi okokból kellene gondolni a városba vezetett vizek minőségi elkülönítésére is. AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA A természeti adottságok áttekintésekor felmerült néhány gondolatot szeretném itt kiemelni. Ezek a gondolatok valószínűleg nem újak, de talán érdemes ismét rájuk irányítani a figyelmet a jövő tervezésekor. 1. Nagykanizsa környékének éghajlat- és talajadottságai leginkább a takarmánytermesztésnek és az állattenyésztésnek kedveznek. 2. A lecsapolási munkákat be kellene fejezni a város környékén. 3. Hátrányos, hogy a város a legjobb szántóföldek rovására terjeszkedik. Meggondolandó lenne a Principális-csatorna alluviuma, illetve a komfortosodó szőlőhegyek területei felé törekedni (23. oldal). 4. Területcsere hosszú távon a tsz-ek és az erdészet között. 68 Ok: a szántóföld — népgazdasági szinten számolva — sokkal értékesebb, mint az erdő. Hosszú távon népgazdasági érdek fűződne ahhoz, hogy a tsz-ek szántói kiterjedjenek a jelenleg erdővel borított sík területekre és az alig erodálódó széles hátakra, míg a lejtőségeket erdősítsék be (23. oldal). 5. A C02 gáz is természeti érték. Levegőbe engedése — gazdaságossági indokkal is — pótolhatatlan veszteség (28. oldal). 6. Az olajjal és a földgázzal kapcsolatos munkákból nagyon sokan élnek Nagykanizsán. Az üzlet várható összeomlásáig eltelő időt átállásra is fel kellene használni (29. oldal). 7. A fa megyén,belüli magas színvonalú feldolgozására gondolni kellene, hiszen a legjelentősebb nyersanyagunk (48/A. oldal). Irodalom 1 Ádám L.—Marosi S. (szerk.): A Kisalföld és a Ny-magyarországi peremvidék. Budapest, 1975. 2 Ádám L.: Nyugat-dunántúli tájak fontosabb építőipari és építőanyag-ipari nyersanyagai, Földrajzi Ért. 1972/1. 3 Barbarits L.: Nagykanizsa (monográfia), 1929. 4 Bányaműszaki leírások (tégla, kavics, tőzeg, homok) 5 Bulla B.: Magyarország természeti földrajza. Tankönyvkiadó, 1964. 6 Cseke F.: A Principális-csatorna vízgyűjtőjének vízföldrajzi viszonyai. Doktori Ért. 1974. 7 Déli Pannonhát erdőgazdasági táj. Országos Erdészeti Főig. 8 Góczán L.—Marosi S.—Szilárd J.: A mezőgazdaság természeti erőforrásainak agroökoló-giai elemzése Kelet-kisalföldi típusterület példáján, Földrajzi Ért. 1972/1. 9 Hajósy—Kakas—Kéri: A csapadék havi és évi összegei Magyarországon. Budapest, 1975. 10 Kakas J. (szerk.): Magyarország éghajlati atlasza I. és II. köt. Bp. 1967. 11 Kútkönyvek és zárójelentések. Kőolajbányászati Váll. Nagykanizsa. 12 Lengyel L. (szerk.): Termálvíz Hasznosítási Bizottság jelentése (MTSZ Somogy megyei szervezete). 13 Lovász Gy.: A Zalai dombság főbb morfológiai problémái. Különlenyomat, Budapest, 1970. 14 Lovász Gy.: DNy—Dunántúl hidrometeorológiai erőforrásai. Különlenyomat, 1986. 15 Magyarország hévízkútjai (Hévíz kútkataszter) III. 1970—76. Bp. 1977. VITUKI 16 Páll M.: A dél-zalai bükktáj ismertetése (A nagykanizsai Thúry Gy. Múzeum jubileumi emlékkönyve, 413—427. 1. Nagykanizsa, 1972. 17 Stefanovits P.: Magyarország talajai. Bp. 1963. 18 Talaj vizsgálati anyagok (Nagykanizsa Érdészet, Alkotmány és az Új Út Tsz-ek Nagykanizsa). 19 Tanczenberger S.: Eljárás hévíztermelő kutak termelőcsövében és kútfej szelvényében bekövetkező vízkőkiválás megakadályozására. Kézirat, 1984. 20 Tájékoztatások szóbelileg, a kitermelő vállalatok munkájáról. 21 Varga—Haszonits Z.: Agrometeorológia. Mezőgazdasági Kiadó, 1977. 22 Vízminőségi adatok: KÖJÁL Nagykanizsa, Vízügyi Igazgatóság Szombathely, Nagykanizsai Víz- és Csatornamű Vállalat. 69 Nagykanizsa milyen mértékben támaszkodhat a városkörnyéke élelmiszeripari nyersanyagaira? 1987 Tartalom Tejipari Vállalat...............................................................73 Sörgyár.........................................................................76 Szeszipar.......................................................................77 Zala Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nagykanizsai egysége..........81 Sütőipari Vállalat..............................................................84 PANNONVIN Borgazdasági Kombinát Zala Megyei Kirendeltsége.......................85 Húsüzemek.......................................................................86 Nagykanizsai Zöldért............................................................90 Nagykanizsai ÁFÉMSZ.............................................................93 72 Tejipari Vállalat Összesből a víröskörnyék I_P d részesedése — termelőszövetkezetek városkörnyék termelőszövetkezetei =^== kistermelők összesen = = = varoskörnyék kistermelői — — éllami gazdasagok 1. ábra. A tej felvásárlása. Az 1. ábra szerint a termelőszövetkezetek tejtermelése 1984-ig növekszik a jobban tejelő állomány szaporodása miatt, majd lassú csökkenés kezdődik a ráfordítási költségek növekedése révén. A városkörnyék ugyanezt a tendenciát követi. A kistermelők tejtermelése egyenletesen csökken 1983-ig, ekkor enyhe növekedésbe csap át, de már 1984-től lassú csökkenéssel az előző tendencia érvényesül. Indoklás: 1983-tól a tsz gazdaságossági okokból a kistermelőkhöz teheneket helyez ki (pénzért takarmányt ad, és nagyüzemi felárat kap a tej értékesítésével). A csökkenés lassúsága összefügg a tejipar támogató tevékenységével: tehéntartás támogatása fejőgéppel, üszővásárlási kölcsönökkel, valamint ezzel összefüggésben 30—50 darabot tartó vállalkozók számának a gyarapodásával. Az állami gazdaságok gazdaságossági tényezők miatt minimumra szorították le az állományt (1. táblázat). A városkörnyék kistermelőinél — némi ingadozással — hasonló tendencia érvényesül, talán a vállalkozók aránya itt a város közvetlen közelében a legjelentősebb. 1. táblázat. A tejüzem teljes tejfelvásárlása szektorok szerinti megoszlásban. Tsz Kisüzem ÁG % 1980 49 40 11 1981 62 37 0,3 1982 67 32 0,4 1983 71 28 0,3 1984 71 28 0,3 1985 71 28 0,3 1986 71 28 0,4 1983-tól az arányok gyakorlatilag nem változtak. Nagykanizsa és városkörnyék részesedése a teljes felvásárlási mennyiségből (7 év átlaga): nagyüzemi szinten: 85% kisüzemi szinten: 68% összesből: 78% Nagykanizsa és városkörnyék tejfelvásárlásában a szektorok szerinti arány (7 év átlaga): nagyüzem: 72% kisüzem: 28% A nagyüzem és a kisüzem részesedését vizsgáljuk meg az 1981-es és az 1986-os évek felvásárlása alapján. (Nk. és városkörnyék): Nagyüzem Kisüzem Összes 1981 120 956 74 033 194 989 62% 38% 100% 1986 140 424 45 623 186 047 75% 25% 100% 74 A fenti statisztikai adatok igazolják, hogy Nagykanizsa és városkörnyékének kisüzemi felvásárlása alig több mint kétharmadát biztosítja csupán az összes kisüzemi felvásárlásnak, tehát fejlesztésre szorul. Ugyanezt igazolja a kisüzem 28%-os részesedése az összesből, valamint az 1986-os 25%-os részesedése. A nagykanizsai tejüzem felvásárlási körzete mesterségesen kijelölt terület, amely időnként változik. Nincs versengés a termelőért. A 2. ábra a város és városkörnyék tsz-központjaihoz kötött felvásárlását mutatja be. A kisüzemek adata csupán hozzávetőleges, mert az üzemi felvásárlás nem szerepel az egyes központok mennyiségében. (Az üzemi felvásárlás változó nagyságú, az üzem nem szerződés alapján, hanem spontánul gyűjti be a tejet. Nagyságrendje egy nagyobb kistermelői tsz-köz-pontéval megegyezik.) A 2. ábrából kitűnik, hogy a nagyüzemek és a falvak egy része nem foglalkozik tejhasznosítással, hanem húsállatokat tenyészt. Ez nem függ a várostól való távolságtól alapvetően, bár látszik ilyen összefüggés is. (Az adatok 1980—1986 közötti 7 év összegét jelentik). 75 Zala megye tejszükségletében önellátó, sőt kiszállít más megyék területére is. A nagykanizsai üzem ellátása háromnegyed részben a városból és a városkörnyékről biztosítható. Gond a tejtermelés csökkenő tendenciája. A 2. táblázat abszolút számokkal jellemzi 7 év tejfelvásárlási összegét (1980—86). Nagyatádi ÁG a városkörnyékre kihelyezett tehénállománya szerepel a táblázatban. 2. táblázat. A Zala Megyei Tejipari Vállalat nagykanizsai üzemének tejfelvásárlása 1980—86 között, hl-ben. Nagyüzem Kisüzem Összesen 1. Miklósfa 109 170 49 685 158 855 2. Balatonmagyaród 34 831 8 800 43 631 3. Galambok 63 488 48 191 111 679 4. Nagykanizsa 179 214 — 179 214 5. Nagyrécse — 43 632 43 632 6. Nagyrada 31 371 42 107 73 478 7. Gelse 79 805 46 748 126 553 8. Fűzvölgy 224 790 37 595 262 385 9. Hahót 11 508 33 466 44 974 10. Murakeresztúr 65 578 — 65 578 11. Szepetnek 83 690 — 83 690 12. Zalakomár P. 42 218 8 849 51 067 13. Bak 25 877 — 25 877 14. Nagyatád 4 866 — 4 866 15. Üzemi felvásárlás — 48 493 48 493 16. Nagykanizsa és városkörnyék együtt 958 453 367 566 1 326 019 17. Városkörnyéken kívüli terület 167 055 167 020 364 818 18. Összes 1 125 508 534 586 1 690 837 Sörgyár A sörgyár az alapvető nyersanyagai közül a komlót távolról szerzi be. Annak gazdaságos termelésére a városkörnyék nem képes, a földrajzi környezet alkalmatlansága miatt. A nagy mennyiségben szükséges sörárpa termelésében már érdekelt a gyár környezete is, bár a Kisalföldön és az Északi-középhegységben alkalmasabb területek állnak rendelkezésre, ahol biztosabb terméseredményt produkálnak (3. táblázat). A város és városkörnyék — a 7 vizsgált év átlagában — 15%-át elégíti ki a gyár árpaszükségletének, viszonylag kis százalékát. Mi az oka a kis részesedésnek? Bár nem fizet rosszul a sörárpa, és biztos piaca van, sőt a talajigénye is mérsékelt, mégis húzódoznak tőle a vetés körüli zalai talajviszonyok miatt. így gyakran túlságosan kitolódik a vetésidő, a termés pedig nagyon kevés lesz. A város és városkörnyék 1985. és 1986. évi alacsony részesedése a rossz terméseredmény következménye. 76 3. táblázat. A Nagykanizsai Sörgyár árpabeszerzése, tonnában. Év Összes Város és városkörnyék 1980 23 600 4 034 = 17% 1981 22 420 3 373 = 15% 1982 23 280 3 767 = 16% 1983 22 940 4 111 = 18% 1984 24 810 4 092 = 16% 1985 21 870 3 094 = 14% 198& 23 150 2 147= 7% A termelőszövetkezetek változó nagyságú termelése nem természeti okokkal magyarázható elsősorban, még csak nem is gazdaságossági okokkal, hanem többnyire elhatározás kérdése csupán. Ugyanakkor nem biztos, hogy érdemes lenne erőltetni a nagyobb volumenű termelést (3. ábra). W4 (1979—86. évi termés összege, tonnában) Szeszipar Zala megye az ország egyik legjelentősebb gyümölcstermő területe, így nem véletlen, hogy már az elmúlt század során jelentékeny gyümölcspálinka-főző üzem létesült Nagykanizsán. Ma is a legnagyobb az országban. 77 tilt tonna 4390 WZ 43SÍ AMh ASfS\' 49K 4. ábra. A szeszgyár gyümölcsfelvásárlása és ebből a városkörnyék százalékos részesedése. A 4. ábra grafikonjának nagymérvű ingadozása elsősorban az évi terméseredménnyel függ össze. Az 1983-as nagy zuhanás (70%) már több tényezővel kapcsolatos. Egyes állami gazdaságok és Zöldértek feldolgozókat létesítettek (gyümölcslé), nőtt az export, a konzervgyárak árat emeltek. 1985-ben a boripar almabort kezdett gyártani. A szeszipar mindig az utolsó, az olcsó árai miatt Ha már nincs egyéb lehetőség, akkor adják el a szesziparnak. A városkörnyék grafikonja nagyjából követi az összes felvásárlás ingadozásait. 78 A városkörnyék részesedése a gyár összes felvásárlásából 35%-os (7 év átlaga). A része sedés évente változó nagyságú. 4. táblázat. A szeszgyár gyümölcsvásárlása fő fajtánként (tonna). Alma Körte Szilva Vegyes 1980 3 901 100% 906 100% 322 100% 109 100% Összes 1 520 39% 576 64% 163 51% 10 9% V.-környék 1981 7 229 100% 1 302 100% 130 100% 72 100% Összes 2 574 36% 957 73% 76 58% 10 14% V.-környék 1982 6 736 100% 4510 100% 630 100% Összes 640 10% 1 857 41% 63 10% — — V.-kömyék 1983 1 793 100% 1 740 100% — — 37 100% Összes 332 18% 1 193 70% — — 33 89% V.-kömyék 1984 1 564 100% 1 004 100% 26 100% 488 100% Összes 277 17% 478 48% 19 73% 317 65% V.-kömyék 1985 2 467 100% 190 100% 13 100% 1 734 100% Összes 602 24% 190 100% 5 38% 1 101 63% V.-kömyék 1986 3 152 100% 152 100% 620 100% 1 544 100% Összes 1 562 49% 131 86% 165 27% 145 9% V.-kömyék 7 év 26 842 100% 9 804 100% 1 741 100% 3 984 100% Összes 7 507 28% 5 382 55% 491 29% 1 616 41% V.-kömyék Fő fajtánként is összehasonlítottuk a szeszgyár összes és városkörnyéki felvásárlását (4. táblázat és 5. ábra). A városkörnyéken felvásárolt alma mennyisége — 7 év átlagában — valamivel több, mint a többi gyümölcs együttvéve. Az összes, hasonlítva, a városkörnyék részesedése a teljes felvásárlásból körténél a legnagyobb (55%)—mintegy igazolja Zala megye alkalmasságát a körte termelésére. A legnagyobb mennyiséget kitevő alma százaléka csupán 28, a szilva 29%, s mindenféle gyümölcsöt magában foglaló vegyes kategória 41%, (ami elég tekintélyes). A szeszgyár 1983-ig egészen távoli körzetekből is kapott gyümölcsöt. Például: Nyíregyháza, Nyírbátor, Baktalórántháza, Szeged—Szőregi Pincegazdaság, Kisvárda, Mátészalka, Sárospatak, Tarpa, Lovasberény, Győr, Szigetvár. Ez a körzet összeszűkült 1986-ra. Az Alföldről már egyáltalán nem érkezik szállítmány, szinte kizárólag Zalából és Somogy megye nyugati részéből. Kik a fő szállítók a városkörnyékről? (5. táblázat). Nagyüzemek a minőségi gyümölcsöt elsősorban máshol értékesítik. így a szeszipar számára akkor szállítanak többet, ha rossz az egyéb értékesítési lehetőség, vagy egyéb gond akad. Ezért erősen ingadozó évente az ide szállított mennyiség. Az ÁFÉSZ és ZÖLDÉRT egyenletesebbé tehetné a saját eladásait. 79 tonna foto- íwr ^ooo- foocr liOOO* 3000- J.OO0- 4000- 1 » EL fiü ~| cím a J \'Körtv \'-vejs 3 íl-z Ma || 4$t0 4U4 IJfjt, 43fJ> 49 Wi MtíT 4jf( 5. ábra. A szeszgyár gyümölcsvásárlása fő fajtánként. Az összmennyiségen belül a városkörnyék részesedése jelezve. 80 5. táblázat. A szeszgyár szállítói a városkörnyékről (tonna). 7 év Alma Körte Szilva Vegyes Nagykanizsa Zöldért 3 056 242 307 367 Nagykanizsai ÁG 2 444 5 140 111 1 382 Miklósfa tsz 982 — — — Nagykanizsa ÁFÉMSZ 635 1 14 — Zalakomár ÁFÉSZ 60 — 9 — Gelse ÁFÉSZ 149 1 23 — Magán 55 7 — — Zalakomár ÁFÉSZ 102 4 6 5 Nagyrécse tsz 3 — — — Belezna 10 — — — tsz-vállalkozás 8 — — — Pátró ÁFÉSZ — — 3 — Homokkomárom ÁFÉSZ 3 — 1 — Összegzés: a szeszgyár egyre inkább a zalai tájegységre számíthat a jövőben, mert lehetséges, hogy a mai beszerzési terület is csökken az elkövetkező években, s különböző feldolgozók építése nyomán. Növeli a nehézségeket a nagyüzemi gyümölcsösök csökkenése is. Ezért a, jövőben nagyobb gondot kell fordítani a kistermelők termékeire, amelyek még ma nagy mértékben a fák alatt rothadnak el felhasználás híján. A gyárnak kellene gondoskodni azok helyi (szőlőhegyi) összegyűjtéséről és elszállításáról. Zala Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nagykanizsai egysége A gabonaforgalmi a város fő lisztellátója, de készít 30—40 000 tonna keveréktakarmányt is a mezőgazdasági üzemek számára. Alkalmankét exportál Csehszlovákiába és Svájcba. Vizsgáljuk meg először, hogy a vállalat összes gabonafelvásárlásából milyen mértékben részesedik a városkörnyék (6. ábra). Öt év felvásárlása bizonyítja az étkezési búza döntő súlyát, azaz az összes takarmány csupán 55%-át teszi ki. Ugyanez az arány a városkörnyék esetében, 52%. A városkörnyék súlya rendkívül magas az összes felvásárlásban. Az étkezési búza esetében 96%, a legrosszabb aránya a kukoricának van, de az is eléri a 86%-ot. Tehát alapvetően a városkörnyék látja el gabonával a gabonaforgalmit. A takarmányok közül a 77%-os súlyával a kukorica emelkedik ki. A gabonaforgalmi átveszi az összes felajánlott gabonát, de nem kényszerítheti őket többletre. Ilyenformán az évenkénti termésingadozáson kívül a tsz-ek maguk döntenek arról, hogy eladják-e a termést, vagy az árak miatt megváltoztatják a termésszerkezetet. Az eredménye mindenképpen évenként ingadozó kínálat (7. ábra). 81 6. ábra. A gabonaforgalmi összes gabonafelvásárlása és a városkörnyék részesedése. (1982—86-os évek összege, tonna). -tonna. Mekkora a gabonaforgalmi felvásárlási körzete? A körzet határát mesterségesen húzták meg, a városkörnyékből nem tartozik hozzá Hahót körzete, az Zalaegerszegre szállít. Az étkezési búza termelésében Gelse, Nagyrécse és Szepetnek tsz-ei járnak az élen, Bala-tonmagyaród produkálja a legkevesebbet (8. ábra). Miklósfa a jelentékeny búzatermelése mellett számottevő mennyiségű rozsot is előállít a homokos szántóin. Takarmánytermelésben Gelse kiemelkedő jelentőségű, de nagyon számottevő Nagyrada, Nagyrécse, Nagykanizsa, Szepetnek és Miklósfa eladása is (9. ábra). Kukorica termelésében Gelse mellett Murakeresztúr is jelentékeny. Miklósfa és Balatonmagyaród — természeti körülményei miatt — nem adhat el kukoricát. Összegezés: a városkörnyék gabonaeladása csaknem fedezi a gabonaforgalmi nagykanizsai egységének felvásárlását. Ez a gabona azonban nem elegendő Nagykanizsa nagy piacának ellátására. Ennek ellenére nem lenne célszerű más kultúrák rovására a gabonatermelést rm mi 1UL tonna 15000-20000 Hahót V 10000-15000 / 5000-10000 l 1000-5000 rozs máshol érdekelt jRoinagyaród comar F; urakeres 8. ábra. A városkörnyék étkezési búza termelése tsz-enkénti bontásban. (1982—86-os évek összege) 83 tonna 6000-nél több f”[ / 3000-6000 Hahót 1000-3000 1000-né1 kevesebb máshol érdekelt magyaród ■Gv ______ Murakéresztúr 9. ábra. A városkörnyék takarmánygabona termelése, tsz-enkénti bontásban. (1982—86) fokozni a városkörnyéken belül. Természetes dolog a hektáronkénti hozam további növekedése a jövőben. A szükséges mennyiség fedezhető a jóval kisebb felvevőpiaccal rendelkező Nyu-gat-Zalából (Letényé, Lenti környezete). Sütőipari Vállalat Kenyér és édességek készítéséhez nagy mennyiségű lisztet igényel a környezetétől. A 6. táblázatból kitűnik, hogy megközelítően a liszt felét a városkörnyék képviseletében a sormási malom biztosítja. Sőt, Sormás szállításai évről évre növekednek. Lényegesen szűkült az utóbbi időben a sütőipari vállalat lisztbeszerzési körzete: Korábbi körzet malmai: Letenye, Sormás, Porrogszentkirály, Tüskeszentpéter, Zalabaksa, Barcs, Nagyatád, Zalaegerszeg, Kaposvár, Zalaapáti, Szombathely, Tab, Dunaföldvár, Enying, Körmend, Selyp. 84 6. táblázat. A sütőipari vállalat lisztvásárlásai és ebből a mennyiségből a városkörnyéket képviselő sormási malom részesedése. j. Év Összes Sormási malomból tonna tonna % 1982 9 990 — 1983 9 533 4 100 43 1984 8 826 3 900 44 1985 8 350 3 945 47 1986 7917 3 890 49 Újabb körzet malmai: Sormás, Letenye, esetenként Zalaegerszeg, Porrogszentkirály, Zala-baksa, Zalaapáti, Tüskeszentpéter. Ezzel megszűnt a vasúti szállítás, a szállítási távolságok közúton is rövidültek, Sormás és Letenye súlya 90% körül van, a többi területről csupán alkalmi szállítás történik. Viszont a liszt minősége romlott! (A kenyér minőségi javulását jelentené a konténeres szállítás megoldása, és egy modem tárolóhelyiség építése.) PANNONVIN Borgazdasági Kombinát Zala Megyei Kirendeltsége A nagykanizsai kirendeltség egyike a PANNONVIN három zalai egységének. Feladata felvásárolni a környék nagyüzemi szőlőtermését, illetve a kelet-zalai jó bortermő vidék kisüzemi borát. A kirendeltség borát a PANNONVIN mint pezsgőalapanyagot használja fel. 7. táblázat. A kirendeltség által a városkörnyékről felvásárolt szőlő és bor, hl (első fejtés utáni borra átszámítva). A termés éve Nagyüzemi Kisüzemi mennyiség % mennyiség % 1984 9 620 51 9 500 49 1985 2 368 27 6 500 73 1986 1 110 7 16 000 93 Az elemzett 3 év közül az utolsó kettő erősen fagykáros volt, ezért különösen a nagyüzemi termés nagyon kevés volt. A felvásárlás ingadozásaihoz erőteljesen hozzájárult az a három, négy vállalat, amely konkurensként tevékenykedik ezen a területen. A piac szabad, nincs mesterséges határ (7. táblázat). A nagyüzemi és a kisüzemi felvásárlás aránya évente változik. A fagykár megnövelte a kisüzem fölényét, de ennél nagyobb mértékben meghatározó a nagyüzemi szőlők jelentős [észének kivágása, amit a gazdaságtalan termelés indokolt. (1987-ben már nem lettek volna gazdaságtalanok!) 85 10. ábra. A nagykanizsai kirendeltség borfeivásárlási körzete és a városkörnyék 1984—85-ös termése együttesen. A felvásárlási terület — az egyre jelentéktelenebb becsehelyi körzet kivételével — a városkörnyéket foglalja magába (10. ábra). A városkörnyéken belül is a K-i területeket, ahol a természeti viszonyok kedvezőbbek a szőlőtermesztés számára. Elsősorban Nagyrada körzete a legjelentősebb termelő, sok kistermelő bortermelésből él. Zalakaros—Galambok környéke szintén nagy termőterület, de itt a kistermelők zömmel maguk használják fel (üdülőterület!). Mennyire képes a városkörnyék ellátni a várost borral? A hagyományos szőlőtermelésre szakosodott házikertek biztosítják évszázadok óta a tömegborellátást, így jelentékeny kiszállítás van a területről, legfeljebb minőségi bort vásárolnak. Különösebb fejlesztésre nincs szükség. Húsüzemek A hús rendkívül fontos élelmiszer. A város ellátását sertés-, marha- és baromfihússal biztosítják. Egyéb húsfélék, pl. juh, hal stb. szerepe nagyon kiesi. Zala megye — így Nagykanizsa is — belső ellátása kb. 95%-os, a maradék 5%-ot a változatosságot és a választékbővítést szolgáló húsipari termékek teszik ki. Erre a választékbővítésre mindenképpen szükség van, ugyanakkor megyén kívülre is szállít a város (és a megye) 86 húsipara. Ilyenformán a késztermékekkel való ellátás 100%-osnak tekinthető, viszont az ehhez szükséges nyersanyagot teljes egészében sem a városkörnyékről, sem a megyéből biztosítani nem lehet. Mennyi húst vásárolnak fel a városkörnyék területéről? Erre pontos választ nehéz adni, mivel a húsüzemek nem osztották fel egymás közt a felvásárlási körzeteket, így megyén kívüli vállalatok is (pl. kömyei és a sümegi tsz) veszik a városkörnyék állatait. Az alábbi táblázatok a Nagykanizsára való hússzállítást tartalmazzák a városkörnyékről (8. táblázat). 8. táblázat. A városkörnyékről Nagykanizsára szállított szarvasmarha (illetve hús) tonnában. Zalahús* Összes városkörnyék Összes felvásárlás Városkörnyék részesedése Tsz Nk. ÁG. Kisüzem 1981 2 176 32 580 2 788 3 776 74% 1982 2 237 66 594 2 891 3 774 77% 1983 2 570 119 463 3 152 4 099 77% 1984 2 455 99 411 2 965 3 691 80% 1985 2 167 155 378 2 700 3 264 83% 1986 2 108 4 313 2 425 2 747 88% 6 év összege 13 798 475 2 738 17 011 21 351 80% *A Zalahúsnál a zalaegerszegi vágás után kerül Nagykanizsára a hús! Itt a nagykanizsai kirendeltségük felvásárlása szerepel! Nem a Nagykanizsán feldolgozott húsmennyiség! Az kevesebb! 9. táblázat. A városkörnyékről Nagykanizsára szállított sertés (illetve sertéshús), tonnában. Zalahús* „Kanizsa” É. és F. Vállalat ÁFÉMSZ** Nagy- kanizsa Ossz város- környék Ossz felvá- sárlás Város- környék része- sedése Tsz Nk. ÁG. Kis- üzemi Nagy- üzemi Kis- üzemi Kis- üzemi 1981 708 1 156 1 241 137 190 40 3 472 4 154 83% 1982 582 1 233 1 377 150 148 80 3 570 3 991 90% 1983 497 1456 1 873 201 122 541 4710 5 466 86% 1984 306 1 483 2 304 202 135 667 5 097 6 092 84% 1985 311 1 264 2 012 252 131 553 4 523 5 415 84% 1986 336 745 1 118 267 136 666 3 268 4 787 68% Összes 2 739 7 337 9 925 1 209 862 2 547 24 620 29 905 82% * A ZALAHÚS-nál a nagykanizsai kirendeltségük felvásárlása szerepel. ** Az ÁFÉMSZ a felvásárlásának 85%-át eszközölte a városkörnyéken (számított adat!). A táblázatokból kitűnik, hogy három vállalat vásárol és dolgoz fel húst Nagykanizsán. Közülük a legjelentősebb a zalaegerszegi központú ZALAHÚS, amely sertés- és marhahúst 87 egyaránt vásárol feldolgozás végett. (A táblázatban szereplő adatok csupán a nagykanizsai kirendeltségre vonatkoznak.) A Nagykanizsai AFEMSZ és a „Kanizsa" Értékesítő és Feldolgozó Vállalat kizárólag sertéshúst és kisebb mennyiséget dolgoznak fel (9. táblázat). Baromfihúst a zalaegerszegi BOV dolgozza fel. A három vállalat együttes húsfelhasználása túlnyomórészt városkörnyéki eredetű. Marhahús esetében ez—6 év átlagában—80%, a sertéshúsnak 82%-a származik a városkörnyékről. A marhahús felvásárlásában a városkörnyék részesedése folyamatosan növekedett 1981 óta (74-ről 88%-ra!), a sertéshús esetében mindez nagyjából egyenletes, csupán az 1986-os év jelez nagyobb mértékű csökkenést (gazdaságossági okok miatt!). Az 1983-as maximum után a marhahús mennyisége folyamatosan kevesebb lett, s ez vonatkozik a városkörnyékre és az összes felvásárlásra egyaránt. Mindez összefügg az állomány fokozatos zsugorodásával. 401-600 tonna/év 301-400 201-300 100-200 11. ábra. A Nagykanizsa városkörnyékének marhahús-szállításai a város feldolgozóiba. Az adatok az 1981—86-os évek átlagait ábrázolja. 88 A sertéstenyésztés már nagyobb mértékben érzékeny. A kezdeti erőteljes növekedés után, hasonló intenzitású visszaesés következett. Ez utóbbi főleg 1986-ban látszik. Az árérzékenység összefügg a sertéstartás túlnyomó kisüzemi jellegével: 55%. (Ez az arány a szarvasmarha-tenyésztés esetében csupán 16%). A11. óira a városkörnyék marhahús felhozatalát ábrázolja. A legnagyobb szállítók a legjelentősebb tenyésztők és egyben a legnagyobb gyepterülettel rendelkeznek, miután ez az alapja a szarvasmarha-tenyésztésnek. A szétszórt területei miatt nem szerepel a kartogramon a Nagykanizsai Állami Gazdaság, az átlagai nagyon alacsonyak. A szarvasmarha-állományát leépíti fokozatosan. Ez az ábra is 1981—86-os évek átlagával számol. A12. ábra a városkörnyék sertéshús felhozatalát ábrázolja. Már a bevezetőben említettük, hogy a felvásárlási körzeteket nem osztották fel, ilyenformán a városkörnyék területéről megyén kívüli területekre is szállítanak sertéseket. Ezek ismeretének hiányában irreális a tsz-központokat összehasonlítani. A felvásárlás nagyságát a nagykanizsai feldolgozók szerint ábrázoltuk, illetve a Zalahús nagykanizsai kirendeltségének az adatait. Gelse i r-r\'-\'-Negyraáír {-----lg Baiatonmegyarod Zslakomár lambok Zalahús Murake^afrVtűax 4 mnnni "Kanizsa" Aíf.MSZ cm=100 tonna 12. ábra. A Nagykanizsa városkörnyékének sertéshús-szállításai a város feldolgozóiba. Az adatok az 1981—86-os évek átlagait ábrázolják, kivéve az ÁFÉMSZ diagramjait, amelyek csak az 1986-os évre vonatkoznak. 89 Összegzés: Nagykanizsa és a városkörnyék nem képes teljes egészében nyersanyaggal ellátni ahelyi húsfelvásárlókat, hiszen a Zalahús Bács megyéből és Somogyból is igen jelentős vásárlásokat eszközöl. Viszont a természeti adottságok megfelelő körülmények között biztosítanák a teljes ellátást. Elgondolkoztató lenne a húsfeldolgozás nagyobb mértékű decentralizálása is! Választékbővítés céljából természetesen továbbra is szükséges távolabbról hozni húskészítményeket. Nagykanizsai Zöldért A Nagykanizsai Zöldért megyei vállalat helyi kirendeltsége. Tevékenysége egyrészt arra irányul, hogy felvásárló helyeket létesít és szerződéses, illetve spontán felvásárlást eszközöl a város közeli és távoli környezetében. Kizárólagos — monopo-lisztikus jellegű — felvásárlási területe nincs, a jelenlegi is változik az árak, a konkurencia, a termés mennyisége és a személyi feltételek függvényében. Az utóbbi években a felvásárlási körzet bővülése a jellemző. (Ezért tudjuk csak 2 év felvásárlását összehasonlítani a városkörnyéken!) Az összegyűjtött és tárolt zöldséget és gyümölcsöket a helyi ellátáson túl, saját konzerv-üzemi és exportcélokra is felhasználja. Először vizsgáljuk meg a környező — zömmel kistermelőktől — felvásárolt termékek nagyságrendjét és származási helyét (10. táblázat). 10. táblázat. A zömmel kistermelői gyümölcs felvásárlása (1985—86). Alma Körte Szilva Gesztenye Dióbél Egyéb gyüm. t % t % t % t % t % t % Városkörnyék 838 56 24 77 210 79 402 87 32 97 78 51 Városkörnyéken kívüli terület 658 44 7 33 57 21 61 13 1 3 76 49 11/a. táblázat. A zömmel kistermelői zöldség felvásárlása (1985—86). Uborka Paprika Paradicsom Fejes- Főzőtök káposzta t % t % t % t % t % Városkörnyék 148 68 7 100 26 100 67 100 491 96 Városkörnyéken kívüli 7 32 18 4 terület 90 11/b. táblázat. A zömmel kistermelői zöldség felvásárlása .(1985—86). Szárazbab Egyéb zöldség Tojás Összes termék (zölds.+gyümölcs.) t % t % ezer % % Városkörnyék 78 74 154 97 518 87 84 Városkörnyéken kívüli terület 28 26 5 3 80 13 16 A táblázatokban azokat a termékeket emeltük ki, amelyek a Zöldért felvásárlásában kiemelkedő szerepet játszanak, a kisebb tételeket az egyéb gyümölcs és egyéb zöldség kategóriába soroltuk (Illa. és 11/b. táblázat). Mindkét táblázatból kitűnik, hogy a termékek túlnyomó többségét a városkörnyékről vásárolják fel (84%). A gyümölcsfélék közül kiemelkedő szerepe van a gesztenyének, ami a helyi szükségletet jóval felülmúló mértékben kerül felvásárlásra. Ugyancsak jelentékeny a többi gyümölcs felhozatala is — igazolva, hogy Zala igazi gyümölcstermő megye. A városkörnyéken kívüli területről az alma és egyéb gyümölcs felhozatala jelentékeny (44% és 49%). Az előbbi a tömegtermelés, az utóbbi az értéke és a specializáltsága miatt (málna, feketeszeder stb.). A zöldségfélékkel való jóval gyengébb mértékű ellátottságot jelzik a kisebb felvásárolt mennyiségek. Egyedül az uborka és részben a főzőtök emelkedik ki a számottevő nagyságrendjével. A városkörnyéken kívüli területről uborkából és szárazbabból érkezik számottevő szállítmány (32% és 26%), a többi zöldség mennyisége elenyészően kevés. A13. ábrán azonnal szembetűnik, hogy a legnagyobb szállítók a város közelében vannak: Nagykanizsa, Miklósfa. Nagyrécse, Becsehely. Érdemes megvizsgálni, hogy van-e természeti, vagy egyéb okokból fakadó specializáltság a felvásárlási körzeten belül? Elsősorban természeti okokból következik, hogy a felvásárolt áruk 63%-a gyümölcs-kategóriába esik, csupán 37% a zöldség. Különösen burgonyából, zöldség-sárgarépából feltűnően kevés a felhozatal. Jelentősebb nagyüzemi zöldségtermesztésre a murakeresztúri körzet alkalmas, a megfelelő talaj és öntözővíz miatt, de ők is leépítették (tsz) egyéb okok miatt az utóbbi időben. A legtöbb zöldséget Gelse, Magyarszerdahely, Miklósfai Tsz, Becsehely, Szemenyecsör-nye, Pogányszentpéter szállít a Zöldértnek. Murakeresztúr szakosodott paprika-paradicsom termelésre a korábbi időszakban, Pogányszentpéter és Zalakomár főzőtökre, Becsehely, Szemenyecsömye és Gelse a szárazbabra nagyobb mértékben. A gyümölcs esetében Becsehely—Petrivente környékének feketeszeder ültetvényei, Iha-rosberény és Nagyrécse gesztenyései, Miklósfa és Becsehely szilvásai emelkednek ki. Igazi szakosodás nincs, az egyes helységekből sokfélét hoznak fel általában. A fenti „szakosodás”-t sem a természeti adottságok eredményezik elsősorban, hanem egyéb, főleg szubjektív elhatározásból eredő érdekek. 91 13. ábra. A Nagykanizsai Zöldért zömmel kistermelői felvásárlásának a körzete, 1985—86-ban. A ío/asfelhozatal sajátossága, hogy távolabbi helységekből is nagymértékű a felvásárlás, tehát nem érvényesül a városközelség. Valószínűleg az árával és a kisebb romlandóságával függ össze. Az egészen távolról nagy tételben vásárolt termékek főleg a városkörnyék termelési hiányosságait hivatottak pótolni (12. táblázat). 12. táblázat. A Zöldértnél betárolt — távolról hozott — nagyüzemi termékek. 1985 1986 1987 Származási helye Burgonya 400 450 500 Berzence Vöröshagyma 450 500 200 Makó Fejeskáposzta 150 120 230 Sármellék Sárgarépa 35 40 40 Fonyód Gyökér 30 30 40 Makó, Beremend Alma 190 280 400 Becsehely Gutorfölde 92 Az ilyen módon távolról beszerzett zöldségtermékek mennyisége meghaladja az összes városkörnyéki felvásárlást. Ez a tény azért nem jelenti azt, hogy kizárólag Nagykanizsa szükséglete indokolja a távoli termékforrást, hiszen export is van. Ettől függetlenül jól tükrözi a városkörnyék hiányosságait. Burgonya, fejeskáposzta, sárgarépa, gyökér számára elég kedvezőtlenek a körülmények, viszont meglepő a nagy helyi hagyományokkal rendelkező vöröshagyma-termesztésünk gyengesége. Összegzés: a város és városkörnyékről származó zöldség jelentős ellátatlanságot mutat. Ezen kellene és lehetne javítani! A gyümölcsellátás általában kielégítő. Becsehely olyan szervesen kapcsolódik Nagykanizsához — már a közelsége miatt is —, hogy a városkörnyékhez való csatolása időszerű lenne. (Mindez nem csupán a Zöldért felvásárlásaiból látszik!) Nagykanizsai ÁFÉMSZ A vállalat felvásárló tevékenysége széles körű. Az élőállattól a gyümölcsön és a zöldségen keresztül a gyógynövényekig, a vadhúsig, a farönkökig, a dísznövényig stb. terjed. Először vizsgáljuk meg, hogy milyen mértékig látja el a város és városkörnyék az ÁFÉMSZ-t termékekkel (13. táblázat). 13. táblázat. Az ÁFÉMSZ felvásárlása 1983—86 között (4 év összege), tonnában. Város közvetlenül Városkörnyék (várossal együtt) Összes Burgonya 114 13% 341 38% 900 Zöldség 784 76% 979 95% 1033 Gyümölcs 1086 34% 3000 94% 3170 Bab 71 49% 139 96% 144 Baromfi* ? 7 7 7 1232 Tojás ezer db 2168 79% 2721 100% 2721 Nyúl, tonna 231 63% 352 96% 367 Méz 321 73% 438 100% 438 Vágósertés Naposbaromfi 7 7 2444 (számít 85% )tt adat) 2875 (ezer db) Méhészeti termékek, 960 88% 1084 100% 1084 ezer Ft Takarmánybúza 1042 91% 1136 100% 1136 és árpa 169 98% 172 100% 172 Takarmány-kukorica 293 64% 439 96% 457 Gyógynövény,* ezer Ft 7 7 7 7 1505 Szőlőoltvány,* ezer Ft 7 7 7 7 27893 Fenyőrönk* ezer Ft 7 7 7 7 11625 Az *-gal jelölt termékeket szakcsoportok tagjaitól vásárolják, területileg nem különíthetők el. 93 A13. táblázatból kitűnik, hogy a városkörnyék gyakorlatilag ellátja az ÁFÉMSZ-t a legkülönbözőbb termékekkel, csupán a burgonya a kivétel, amelyet jelentős mértékben Somogy megyéből pótolnak. Előnyös helyzetet jelent a város jelentékeny önellátása: takarmány, tojás, zöldség, méz, naposcsirke zömét helyben vásárolják fel (csak az ÁFÉMSZ-re vonatkozik!). Növekszik-e az ÁFÉMSZ-felvásárlásokban a városkörnyék súlya? 14. táblázat. Az ÁFÉMSZ felvásárlásai a városkörnyékről néhány fontos termék esetében, tonnában. 1983 1984 1985 1986 Burgonya 26 15% 67 35% 105 48% 143 45% Zöldség 326 95% 244 91% 172 93% 237 98% Gyümölcs 688 97% 846 94% 373 95% 1093 93% Bab 28 93% 41 98% 31 97% 39 97% Tojás, ezer db 865 100% 965 100% 1063 100% 697 100% Nyúl 123 96% 80 95% 72 96% 77 96% T akarmány kukorica 52 87% 88 100% 244 96% 55 100% Általában növekszik a városkörnyék súlya a felvásárlásban, különösen a burgonya esetében látszik ez jól. A felhozatal előnyös-e minden termékből? Hátrányos: mindenféle primőr termékből. (A fóliasátor nem biztosít primőröket, hiszen június elején kerül piacra az ott termesztett áru.) Burgonyából csak Somogyra támaszkodhatunk. A sárgarépa és a gyökér, a káposztával együtt néha hiánycikk; a vöröshagyma, a fokhagyma felhozatala ingadozó. A gyümölcsök közül a nyári alma és körte elhanyagolt termékek. Előnyösek: egyértelműen a gesztenyetermelés kiemelkedő (a fapusztulás inkább az új ültetvényeket érintette, a betegség oka és mibenléte egyelőre ismeretlen), uborkából még exportra is jut, hasonlóképpen mézből is. Számottevő a baromfi- és a tojástermelés is (utóbbinál a nyári-téli áringadozást érdemes lenne kiegyenlíteni). Az már az előbbiekből kitűnt, hogy az ÁFÉMSZ felvásárlása csaknem a városkörnyékre szorítkozik, valamint az is, hogy bizonyos termékekből szűkös a termelés. Ezekből következik: az ÁFÉMSZ hozzájárul a város ellátásához, mégpedig abból amit fel tud vásárolni, tehát bizonyos hiányok is vannak. A feleslegből exportál. Összegzés: az ÁFÉMSZ jelentősen hozzájárul a város ellátásához, szinte mindenféle terméket felvásárol. Hiányosságok a primőrök esetében a legnagyobbak (az árak is!), a zöldségfélék és a nyári gyümölcsök (alma, körte) hiányosságait és termelésük ingadozásait lényegesen csökkenteni lehetne. 94 Szedés, tördelés: Zalai Nyomda Rt„ Zalaegerszeg Felelős vezető: GÁLLÁ JÓZSEF vezérigazgató Nyomás: Kanizsai Nyomda Kft., Nagykanizsa Felelős vezető: BRENNER ÁRPÁD |
