Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
22.97 MB
2020-04-30 13:36:14
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
17
79
Rövid leírás | Teljes leírás (454.27 KB)

Zalavármegye 1923. 025-037. szám március

Zalavármegye
Politikai napilap. Zalaegerszeg.
1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.]
Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor.
Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János.
K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság.
Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r.


A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

\\i éTtolyaat.
Zalaegerszeg, 1923 március 2. Péntek.
A MAGYAR NEMZETI SZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA.
Felelős szerkesztő: N. S55 ABÓ GYÜLA. Szerkesztő: HÜHN GYULA.
■ Abs/vdalii É8 politikai lap
IMIBLEItt HETEIKÉIT nÁB0üK70H. Blótlietéi14 évre 300 (. Brr« ■«*« 10 K
Szerkesztőség Kistaludy-n. 8. Telefon 162 sz. Kiadóhivatal Széchenyi-tér 5. Telefen 131 ss.

„Hlmk f£y hímben, liij/ek n{> hi/ában
Hiöek *tJ M«ni
Htsuk ¡YUfjAromítf fettimadásábao Ámen."
III hangok.
Az úgynevezett trianoni szerződéssel immár ugy torkig vagyunk, hogy eredetének helyét legszívesebben még a geográfiából is ki szeretnők tudni. Liza valóban papirrongy az emberi igazságtalanságnak, a hatalmi őrületnek csim borászója, amelynél brutálisabban még semmi nem gázolt egy nemzet sorsába. Olyan természetes kerek egészet bontott meg, melynél frap-pánsabbul ország határai még sehol ki nem alakultak. Olyan történelmi kijege-cesedést zúzott szilánkokra, melyet ezer esztendőn keresztül tehetetlenül ostromoltak világraszóló viharok és olyan kulturára szabadította rá a balkáni elmaradottságot, melynek ragyogó alakjait és remekműveit megaláztatásuk után is az egész világ s benne ellenségeink sokasága is a magyar géniusz előtt való teljes ineghódolással Ünnepel.
Semmi sem természetesebb annál, hogy m» csak mélységes keserűséggel gondolhatunk arra a brutalitásra, mely természetnek, történelemnek és kultúrának ezt az istenadta országát és nemzetét ennyire csúffá tette. Akaratunk és reményünk soha egy pillanatra sem lankadt meg, hogy mielőbb jönnie kell a jóvátételnek, mely előbb vagy utóbb, de megtépett államiságunk integritását a maga egészében visszaszolgáltatja és ismét élére állítja a magyart, annak a megkülönböztetett "missziónak, melyre rendeltettünk s amelynek a magunk dicsőségére és más nemzetek javára hosszú évszázadok világrengető válságai között becsülettel megfeleltünk.
Hogy akaratunk és reménységünk mennyire nem meddő reménykedés, annak igazolását halljuk azokban az uj hangokban, amelyek épen legártóbb ellenségünk, a franciák soraiból egyre sűrűbben csengenek felénk. A francia közélet kiváló-ságai egymásután jelentkeznek és olvassák államférfiaik fejére, amit kezdettől fogva hirdettünk, hogy a trianoni békediktátum a föld legkiáltóbb igazságtalansága, amely amellett, hogy egy életrevaló és az emberiségnek javára szolgáló nemzetet döntQtt érdemetlenül a romlásba, ugyanakkor Franciaország érdekei ellen is kézzel fogható vétek. Nekünk nem adtak igazat, amikor váltig hangsúlyoztuk, de most már vér a vérükből és hus a testükből «jörgik Trianon elvakult rnatadorjai felé, wgy lehetetlent müveitek és mulhatat- \\ Janul helyre kell ütni a csorbát.
Hiszen tudjuk, hogy ezek az uj hangok, \\ vár egyre gyakrabban és folyton sulyo- j «odó nyomatékkal követelődznek, még / jelentik Kálvária járásunknak végét. \'
Meg kell igazunkért verekednünk s az uj hangok miatt felforrtyanó szomszédok ármánykodásának ellensúlyozása még nagy megpróbáltatásokat jelent sokat szenvedett nemzetünk számára. De már nem egyedül vagyunk. Igazunk nap-nap
után ellenségeink közül is mind többeket állit ügyünk mellé s ha magunkra hagya-tottan nem tettünk le újjászületésünk kiküzdéséről, annál erősebb bizakodással tekinthetünk a jövőbe, mert a belátás józansága terjed s a mi utainkat egyengeti.
A lakásínséget nem lehet közisazgat...