Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
24.71 MB
2020-04-30 13:38:21
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
17
78
Rövid leírás | Teljes leírás (467.44 KB)

Zalavármegye 1923. 038-050. szám április

Zalavármegye
Politikai napilap. Zalaegerszeg.
1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.]
Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor.
Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János.
K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság.
Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r.


A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:


Kt. évíoiyta.
j
I
íalaegermg, 1923 április t Vasárnap.
A rá 20 korona.
aö.szam
A MAGYAR NEMZETI SZttVElSfo HIVATALOS LAPJA.
felelős szerkesztő: N. SZABÓ GTULA. Szerkesztő : HÜHN GTULA.
TABBLDAIiII ¿8 P0LIT1MU LAT VZfUKLIVIK IETEIIÍIT HÁB0I8Z0B. eiftllMléi1 « me 308 K. igyw sua 10 K
Szerkeüztoseg Klsíaludy-a. 8. Teleforj 162 sz , Kiadóhivatal Szecheu A-tér 5. Teleion 131 sz. \'
„Hiszek tfj Utcntxn, hisi«k egy tuiában
tfozek egy isitől örök iguaigbut, y
* Hiszek Maf7*romii feKámtdásábo Ame*.\'^/1
_ | ___ / •. \\
Hagyat húsvét.
(N. Sz. Gy.) Ma vetkőzzük le a hétköznapit és öltözzünk ünneplőbe. Temessük el gondjainkat és higyjünk a szebb, rózsásabb jövőben. Ma ne gyülöljük egymást, ma igazán bocsássunk meg az ellenünk vétkezőknek. Ma a rongyokba burkolt, nyomorgó embertársunkban ne lássunk alsóbbrendű embert, hanem szenvedőt, aki felé ki kell nyújtani segitő karunkat. Ma ne bántson bennünket a világ külső, csalóka fénye és nyissuk ki a templom ajtaját. Ma jusson eszünkbe az ima, amit pendelyes korban tanultunk az édesanyánktól, aki az imával az Isten, az Úr Jézus követését akarta zsenge sziveinkbe vésni. Ma gondoljunk az édesanyáinkra és tekintsük megdönthetetlen sziklának azt, hogy az anya a legjobbat akarta gyermekének.Szálljunk magunkbal Legyünk újra édes anyánkon imádattal csüggő, édes szavait kedvesen megfogadó gyermekek.
Hunyjuk le szemeinket és peregtessük az éveket visszafelé.
. . {.■ És már pirosítjuk a tojást a „börzsönnyel" s már dobáljuk is az ég felé és az boldog, aki nem töri el a pirostojást. Ott pirostojásozunk a héricses, a libavirágos réten és nem látjuk, kinek milyen a ruhája. Egyformán gazdag mindenki. A szemekből kiáradó fény egyenrangúvá tesz mindenkit . . .
Vissza tudtatok-e röpülni lelketek szárnyain? Emlékeztek-e még, kitől kaptatok pirostojást? S tudjátok-e, mit imádkoztatok húsvét reggel?
Mi, akik már robotosai vagyunk az Életnek, mi boldogok vagyunk, mert vannak édes emlékeink. Mi gazdagok vagyunk, mert a Karácsony, a Húsvét, a Pünkösd mind meg anyai bűvös-bájos álom.
Mi felnőttek szerencsétlenségünkben is szerencsések vagyunk, mert nekünk volt... Apró kis, rongyos emberek futkároznak előttem. Nézem, nézem őket. Keblemet elfogja a gyilkos szomorúság — nem látom a kezükben a pirostojást, szemeikben az angyali fényt. Vájjon mire fognak ezek boldogan visszaemlékezni? Úgy j szeretném, ha emberfeletti hatalmam í volna, mert összegyüjteném őket egy nagy, virágos rétre és mindnek pirostojást adnék a kezébe Azután egyszerű kis új ruhácskát is, mert akkor, ott. ahová én még vissza tudok repülni — mindenkinek volt cipőcskéje, ruhácskája...
• • • Amott fényes urak mennek előttem. Nevetnek, kacagnak. Úgy szeretném azoknak is megmondani: nézzétek azokat a rongyos fiukat, nincsen pirostojás a
kezükben. Azután szeretném megmondani nékik azt is: má támadott fel az Úrjézus Krisztus, Istennek egy szülött fia, a királyok királya. Azért támadott fel, hogy ti is örökké éljetek és ezért nem kiván mást, mint szeretetet hitet és jóságot. Szeressétek tehát a rongyos apróságokat. Szeressétek, mert azok is Isten teremtményei. mert azok is magyarok. Szeressétek, mert édesapjuk négy húsvétot töltött a csatákban és édesanyjuk már öt húsvétkor nem tudott nekik pirostojást adni.
... Amott vitatkoznak. Az eredmény harag...