Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
20.96 MB
2020-05-12 15:50:33
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
14
63
Rövid leírás | Teljes leírás (445.46 KB)

Zalavármegye 1923. 090-101. szám augusztus

Zalavármegye
Politikai napilap. Zalaegerszeg.
1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.]
Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor.
Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János.
K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság.
Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r.


A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

)I óvtolya«
íalaegersieg, 1929 augusztns 3. Péntek.
Ara 60 korona.
90. szam.

Felelős szerkesztő: N. SZABÓ GYULA.
ABSADAI-ai ÉS POLITIKA\' LAP ír.RIRLEHIK nETFIRÉ^T 3ÄB05ISZOB. IIMmUI V« irttOOK. IHM Síim W!•
Szerkesatöség Kisíalnity-u. 8. Telefon 162 sz. Kiadóhivatal Széchenyi-tér 5. Telefon 131 sz.
m
„Hlsiek egy l«tcnb«n, htírcW tyy h«ii!>an
HI«iek egy t»twil nr&k lj»«»á|?bin, \'."m7?
HUlcS* MAZj-aroniig feltínudiiában Ámen.*
A leitől*...
Mikor ezt a cikket irom, a magyar koronát Zürichben igy jelzik: 003. Ez azt jelenti, hogy a magyar százkoronás Svájcban csak 3 békebeli fillért ér. De ez még mehet tovább is. Eljuthatunk odáig, hogy Zürichben 1C00 magyar korona ér 3 békebeli fillért. Nem irok lehetetlent, mert a német márka ott tart valahol: 1000 német márka csak 7 fillért ér. De eljuthat a német márka odáig is, hogy 100.000 német márkát Zürichben csak J békebeli fillérbe értékelnek. És ami megtörténhetik a német márkával, az les a magyar koronára is.
Sokan már államcsődről beszélnek. (Ahogy a háborúban voltak kávéházi Konrádok, ma ép úgy vannak pénzügyi Wekcrlék, Káliayk, vagy Hegedűsök. Ezek a finánczsenik nem tudnak számolni. Ezek nem ludják elképzelni, hogy a korona értéke ez is lehet: 0000001. Igen lehet, de államcsőd mégsem lesz Legféljebb 100 millió korona lesz egy öltözet ruha és 40 millió egy mázsa búza, egy négyzetméter földért pedig elkérnek 50 milliót. Vagyis még állan-csőd mindig nem lesz, de a kereskedők és iparosok megzavarodnak, az bizonyos, sőt a búzát eladó gazda • Is sokszor megvakarja a fejét, mert a búzászsákokba nem tudja beletömni a sok istentelen pénzt, amit a búzáért fizetnek."1\' (Talán lemérnek.)
Ez megtörténhetik, de őzért csőd még sem lesz, mert csak a számok változnak meg, de a lényeg az marad.
A legnagyobb baj azonban az. hogy a számok tolyionos változása a kereskedőket végveszedelem mel fenyegeti, mert a számok emelkedése drágulást jelent. Pl. ha a kereskedő ma elad valamit 100 ezerért, azt holnap, a mostani iram mellett, csak 150 ezerert kapja meg. És ez a folyamat lassanként az áruházak kiürülésére vezethet. Igaz ugyan, hogy a 150 ezer koronás cikk már holnapután 250 ezret érhet, de a kereskedő ismét nem tudja annyiért majd bevásárolni. És Csőd még mindig nem lesz, ha egy pár ezer kereskedő megbukik is.
De újabb és újabb ráncok gyűlnek valamennyi, a mindent készpénzén vasár-lók arcára. (Iparosok, munkasok, kereskedők, helyesebben mindazok arcára, •kik semmit sem kapnak természetben, mert sem földjük, sem gabondjárandósá-guk nincsen.) Ez annyit jelent, hogy az élet mindig elviselhetetlenebb lesz, de államcsőJ még mindig nem lesz, hisz csak a számok változnak, de a lényeg az marad.
És ez még nem is volna oly nagy baj, ha nem vo\'na tartozásunk, ha rendben volna külkereskedelmi mérlegünk, ha a tisztviselő megfelelő fizetést, a kereskedő és iparos inégfelelő hasznot, a munkás pedig megfelelő munkabért kapna.
De miután a „ megfelelőt" egyik sem kapja meg, ezt a zuhanást meg kell állítani. De ki tudja megállítani? Ki az a nagy hatalom, az a lángész?
Olvasom a szaklapokat, amelyekben már minden szakember elzengedezte valutajavftó énekeit és bemutatta jóslási tehetetlenségét. Nem is hiszek ma pénzügyi kapacitásokban. De ha volnának is, akkor sem tehetnének semmit, csak akkor, ha aranyfedezete...