Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
22.67 MB
2020-05-20 10:23:11
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
17
104
Rövid leírás | Teljes leírás (459.14 KB)

Zalavármegye 1923 114-126. szám október

Zalavármegye
Politikai napilap. Zalaegerszeg.
1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.]
Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor.
Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János.
K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság.
Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r.


A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

II.
EalaegBrszcq, 1023 október 2. Kedd.
Ara 1 50 korona.
114 szám.
BKfllELEMK HBTEHKEflT BÄB0SS70H Ilótiietés 1 hónapra 1500 kor., negyedem 4500 kor.
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI LAP.
Sxerkesítt: HOCH 0YÜL1.
SierketitoiéK ei kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Siechenyl-ter 5. uám. Teleion 131. isáa

Levél Erdélyből.
(Tanügy).
v. .a\'-M
Egyik tanár barálom — az oláh hatalom alalt — azt vette észre, hogy át akarják helyezni egyik városból a másikba. Fölfut Kolozsvárra az iskolák fejéhez, aki ott olyan miniszter* helyettes féle. Panaszt emel. Megjegyzem, hogy az én barátom olyan egyenlően beszél magyarul, németül és oláhul, hogy oláhnak tartják s magukénak vallják. Előadja — mondom — a panaszát. Az oláh fő neheztelőleg, majdnem szemrehányólag felel ilyenképpen: ön azt hiszi, hogy áthelyezik ? Minden ok nélkül! ön rendes tanár. Rendesen végzi a dolgát, önt saját akarata ellenére egy lépést sem helyezhetik sehová. Ha tetszik, haláláig ott maradhat. Mert jegyezze meg, hogy mi műveli nemzet vagyunk.
Tudjuk, hogy ez az öntelt beszéd nem egyéb, mint hazug (parvenü; műveltség. Ennek az öntelt beszédnek a positivuma nem igaz, de, sajnos, a negatívuma igaz. Azt talán még ő sem hiszi, hogy művelt nemzet. Talán nem is annyira ezt akarta mondani Talán inkább csak egy pofont akart adni i magyarnak. „Mi müveit nemzet vagyunk", mondá, s utána kell gondolni: „nem ugy, mint a magyar \'. Azt állította, amit nem mondott ki. S ebben, elég szomorú ránk, igaza van.
Evvel az oláh nyilatkozattal szemben, ha megnézzük, hogy a magyar kormányok ~ nemcsak a mostani időről beszélek — miképpen rendelkeznek a tisztviselőkkel, átláthatjuk, hogy ezeknek sorsa szomszédos a rabszolgák sorsával. Ilyen helyen pedig müveit nemzetről nem lehet beszélni. Ebben a szolga-testvér állapotban pedig legalacsonyabb sorsa van a tanárnak. Ennek a sorsa igy iratik körül, ez a kötelessége, az a kötelessége; ez nem szabad neki, az nem szabad neki. A többi emberekéhez és lisztviselőkéhez hasonló megélhetéstől el vannak zárva, talán azért, hogy igy könnyebben lehessenek oszlopszentek Csakhogy ez a szorítás akkor azt sem engedi meg, hogy a tanár valaha művelt nemzetet teremtsen.
Mi nagy hetykén és handabandázva dobáljuk az oláh felé, hogy: Bocskor! Balkán! s több-efféle. Holott mi szánalmasabban nyomoruK tabbak vagyunk a tanügyi elvben. Az oláh első helyre tette a tanügyet s első tisztviselőnek a tanárt. A törvénybiró, természetéből kifolyólag, kezdett lármázni, hogy Ő ezt nem türi Igy aztán nem tették elébe a tanárt, de hátrább sem, hanem vele egyhuzamba, egyenlően első tekintélyűnek és egyenlő fizetésűnek. És nálunk! Nálunk mindig legutolsó volt a tanügy. Ma a kondásból lett őrmesternek több fizetése van, mint a középiskolai tanárnak
Az oláh miniszter-helyettes azt mondja a tanárjának, hogy ők nem rugdossák a tanárokat * nem állítják a tanügyet az ajtó sarkához, mert ók műveltek :> a soruk közé gondolja és gondolhatja: Nem ugv, mint a magyarok. Tisztelt Szerktszjó Ur! Legalább is: reszokről az iskolaügy terén a jó szándékot tekintve, részünkről pedig az iskolaügyek ezer esztendős bűnét tekintve: bizony isten igaza van az oláh miniszternek. ti. Gy. i
f
,fVigyázzon a fővárosi1*
A kerestteny ellenzéki blokk gyüléte. Friodrlch, Gömböt ei Lendvay beixédei. — A ceglédiek Üzenete a tóviroi-
nak. - Ciak keresité...