Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
26.26 MB
2020-06-03 15:20:47
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
19
89
Rövid leírás | Teljes leírás (534.08 KB)

Zalavármegye 1924. 089-102. szám augusztus

Zalavármegye
Politikai napilap. Zalaegerszeg.
1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.]
Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor.
Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János.
K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság.
Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r.


A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

III. éflolyan.
Zalaegerszeg, 1924 augusztus 1. Péntek.
Ara 1000 koron*.
-P \\ 89. szám.
IBSnBLBUK HETEIKÉIT HÁBOISZOB. BlétbeMi 1 hónapra 10.000 kor., negyedévre 30.000 kor.
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI LAP.
SierkeaiU : U0B8 OYüLA.
Sierkentóség ët kiadóhivatal : lalaeteruef, Sïécbenyl-tér- 5. axán. Telelőn 131. tiáa
„Hlfitk en Hetiben, bl«ek tfy kajába» ^JA**
Hluek *or Utenl írök Igauigban,
Minek Mtfyarorwljj feltámidáiában Ámen."
A dal mOvelésa.
A mull belekben Nagykanizsán a „Zrinyi Irodalmi és Művészeti Köt" kizárólag zalamegyei falusi daloskörök részvételével, dalversenyt rendezett. Az egyesület ezt a szép tervét, jelentkezők hiányában, utóbb odamódositotta, hogy a városok dalárdái is részt vehetnek a versenyen, mert máskülönben ez a kulturakció meddő maradt volna.
Ezúttal nem akarok a nagykanizsai dalos-ünnepély lefolyásáról és a gyönyörű ezüstserleget elnyerő zalaegerszegi Egyházi Énekkar dicsőségéről iini, hanem általában az eszméhez és a magyar dal kultiválásának törekvéséhez van pár szavam.
Illetékes helyen azt a felvilágosítást kaptam, hogy a városokat azért kellett bevonni a dalos-veisenybe, mert Zal* megye falvaiban nincsenek dalárdák. Két-három faluban ugyan van, helyesebben mondva volt dalárda, de az az idők folyamán különféle okokból megszűnt működni s most a boldog feltámadás reményé-beit alussza álmát.
Cikkeimben többször hangoztattam, hogy Zala megye kulturális téren alaposan elmaradt, minek okát másban ezúttal sem tudom keresni, mint a mindent felforgató politikában.
Falvaink népe rt^ár ugy van nevelve, mint odafönt a pestiek .mindenből politikai csinál; ha országosat nem is, de helyi politikát mindenesetre igen.-
Minden valamirevaló faluban, van pap, van 1—2 tanitó, van 1—2 jegyző, van gyógyszerész, van körorvos, van földbirtokos, vagy annak gazdatisztje esetleg bérlője, akad egy-egy demagóg is.
Ezek a falusi potentátok, kik, Itbgy sokat ne mondjak: legalább is háromfelé húznak. Ilyen körülmények között, a tanitó, mint a kultura hivatott mesteie hiába igyekszik a népet művelni, daloskör! szervezni, meri terveinek kivitelében a hátrafelé és balfelé huzó egyes potentátok legtöbbnyire titokban, de néha nyíltan is ellene dolgoznak : Egyik helyen megtagadják a tanterem használatát, másik helyen esti csendháborítás! nem lürnpk meg a lemplom szomszédságában, a harmadik helyen a jószándékkal belépő lagokat lebeszélik a próbaórákra való járásról, a negyedik magától beléuo.^áz ötödiket nem enged/ el a 1 ispán ur, a hatodikat kinevelik, hogy vénségére i»ornyikálni tanul, a hetediket dalóra helyeit inkább a kocsmába csalják és igy további
A tanitó tervez, egy-két potentát végez s egyszer csak az sül ki a sok aknamunkából, hogy dalárda már nincs. A tanitó látva azt, hogy csupa gáncsoskodó akadállyal van körülvéve, — -elveszti a népművelés fejlesztésétől a kedvét s visszavonul. Hej, pedig ahol a magyar dallal nem lehet tért hódítani, ott a népművelés többi ágazata már csakugyan terméketlen talajra talál.
Egyik- másik tevékenyebb tonjtó a műkedvelői előadásokkal kapcsolatban mégif próbál alkalmi dalárdát összehozni, de az ilyen ad hoc dalárdák nem versenyképesek.
Ezek az okai annak, hogy a nagykanizsai »od és Műv. Kör kénytelen volt az eredeti "ép kullurtervélől eltérni.
Ami magát az eszmét Illeti, bárki lelkében ...