* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 26.26 MB | |
| 2020-06-03 15:20:47 | |
 | |||||||
Nyilvános  583 | 1370 | Rövid leírás | Teljes leírás (534.08 KB) | Zalavármegye 1924. 089-102. szám augusztus Zalavármegye Politikai napilap. Zalaegerszeg. 1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.] Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor. Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János. K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság. Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r. A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: III. éflolyan. Zalaegerszeg, 1924 augusztus 1. Péntek. Ara 1000 koron*. -P \\ 89. szám. IBSnBLBUK HETEIKÉIT HÁBOISZOB. BlétbeMi 1 hónapra 10.000 kor., negyedévre 30.000 kor. TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI LAP. SierkeaiU : U0B8 OYüLA. Sierkentóség ët kiadóhivatal : lalaeteruef, Sïécbenyl-tér- 5. axán. Telelőn 131. tiáa „Hlfitk en Hetiben, bl«ek tfy kajába» ^JA** Hluek *or Utenl írök Igauigban, Minek Mtfyarorwljj feltámidáiában Ámen." A dal mOvelésa. A mull belekben Nagykanizsán a „Zrinyi Irodalmi és Művészeti Köt" kizárólag zalamegyei falusi daloskörök részvételével, dalversenyt rendezett. Az egyesület ezt a szép tervét, jelentkezők hiányában, utóbb odamódositotta, hogy a városok dalárdái is részt vehetnek a versenyen, mert máskülönben ez a kulturakció meddő maradt volna. Ezúttal nem akarok a nagykanizsai dalos-ünnepély lefolyásáról és a gyönyörű ezüstserleget elnyerő zalaegerszegi Egyházi Énekkar dicsőségéről iini, hanem általában az eszméhez és a magyar dal kultiválásának törekvéséhez van pár szavam. Illetékes helyen azt a felvilágosítást kaptam, hogy a városokat azért kellett bevonni a dalos-veisenybe, mert Zal* megye falvaiban nincsenek dalárdák. Két-három faluban ugyan van, helyesebben mondva volt dalárda, de az az idők folyamán különféle okokból megszűnt működni s most a boldog feltámadás reményé-beit alussza álmát. Cikkeimben többször hangoztattam, hogy Zala megye kulturális téren alaposan elmaradt, minek okát másban ezúttal sem tudom keresni, mint a mindent felforgató politikában. Falvaink népe rt^ár ugy van nevelve, mint odafönt a pestiek .mindenből politikai csinál; ha országosat nem is, de helyi politikát mindenesetre igen.- Minden valamirevaló faluban, van pap, van 1—2 tanitó, van 1—2 jegyző, van gyógyszerész, van körorvos, van földbirtokos, vagy annak gazdatisztje esetleg bérlője, akad egy-egy demagóg is. Ezek a falusi potentátok, kik, Itbgy sokat ne mondjak: legalább is háromfelé húznak. Ilyen körülmények között, a tanitó, mint a kultura hivatott mesteie hiába igyekszik a népet művelni, daloskör! szervezni, meri terveinek kivitelében a hátrafelé és balfelé huzó egyes potentátok legtöbbnyire titokban, de néha nyíltan is ellene dolgoznak : Egyik helyen megtagadják a tanterem használatát, másik helyen esti csendháborítás! nem lürnpk meg a lemplom szomszédságában, a harmadik helyen a jószándékkal belépő lagokat lebeszélik a próbaórákra való járásról, a negyedik magától beléuo.^áz ötödiket nem enged/ el a 1 ispán ur, a hatodikat kinevelik, hogy vénségére i»ornyikálni tanul, a hetediket dalóra helyeit inkább a kocsmába csalják és igy további A tanitó tervez, egy-két potentát végez s egyszer csak az sül ki a sok aknamunkából, hogy dalárda már nincs. A tanitó látva azt, hogy csupa gáncsoskodó akadállyal van körülvéve, — -elveszti a népművelés fejlesztésétől a kedvét s visszavonul. Hej, pedig ahol a magyar dallal nem lehet tért hódítani, ott a népművelés többi ágazata már csakugyan terméketlen talajra talál. Egyik- másik tevékenyebb tonjtó a műkedvelői előadásokkal kapcsolatban mégif próbál alkalmi dalárdát összehozni, de az ilyen ad hoc dalárdák nem versenyképesek. Ezek az okai annak, hogy a nagykanizsai »od és Műv. Kör kénytelen volt az eredeti "ép kullurtervélől eltérni. Ami magát az eszmét Illeti, bárki lelkében ... |
