Adatbázisaink

Zalai életrajzi kislexikon


Őry Károly

(Újnéppuszta, Zala vm., 1898. márc. 3. - Tobolszk, Szovjetunió, (ma: Oroszország), 1946. febr. 2.)

asztalos, politikus

     Apja uradalmi bognármester volt. Az elemi iskolát Csapiban, Pölöskefőn, Gyótapusztán, Bocskán és Magyarszerdahelyen végezte. Az asztalosmesterséget Szepetneken tanulta ki. 1915-ben belépett a famunkás szakszervezetbe és a szociáldemokrata pártba. Az I. világháború idején az albán és az olasz harctéren szolgált. A Tanácsköztársaság kikiáltása után vöröskatonaként a cseh fronton és a murai demarkációs vonalon harcolt. A proletárdiktatúra leverése után, 1921 elején Bécsbe ment. 1923-ban érkezett haza, és bekapcsolódott a KMP újjászervezésébe. Kapcsolatot alakított ki Vági Istvánnal és beválasztották a famunkás szakszervezet vezetőségébe. 1925 augusztusában részt vett Bécsben a KMP első kongresszusán, ahol tagja lett a Központi Bizottságnak és a magyarországi ügyek irányítására szervezett háromtagú titkárságnak is. 1925. szeptember 22-én letartóztatták. A budapesti büntető törvényszék négyévi fegyházbüntetésre ítélte. 1929 karácsonyán szabadult súlyos betegen. 1930-ban a Szovjetunióba ment gyógykezelésre, majd Moszkvában telepedett le. 1937-ban kizárták a pártból. 1941-ben száműzték Tyumenbe, majd a szibériai Tobolszkba. A börtönben szerzett betegsége kiújult, ami végül is halálát okozta.
IrodalomMagyar életrajzi lexikon. : 2.333.p.(†1941)
 Élni emberül. A munkásmozgalom Zala megyei harcosai. Életrajzgyűjtemény. : 356-358.p
 Szabó Ágnes: A Kommunisták Magyarországi Pártjának újjászervezése
 Szerémi Borbála: A szabadság vértanúi
ArcképÉlni emberül. A munkásmozgalom Zala megyei harcosai. Életrajzgyűjtemény. : 356.p