* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 3.37 MB | |
| 2007-02-13 13:11:26 | |
 | |||||||
Nyilvános  843 | 7331 | Rövid leírás | Teljes leírás (582.61 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1880. január - 1-9. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. W 188O.J.nn4r l-éu. ) ZALAI KÖZLÖNY elIkbi.JEALA.BOMOGYI KÖZLÖNY.1 BHnttssár •vr. . . • zrt. A. tsp is»n»m! rinlt illeti kSxleméayek • rssrksaitosla, azyagi r*tss« ilMI boslsmtnjek psdir a kUdíboa béroe«tv* nafvsd évre . . Egy -*>* ?»« Hlrsstsss* • basáboa patiuorbsa 7, msaodasor 6 ? mindsn loribbi aorert 5 kv. NTCLTTÍBBES oroaktnt 10 krírt vt- tstnsk fal. II zjnestári üUtók minden. - lUH hirdetésért kal»r* 30 kr iwtsndS. WIIMlttsáz. j B«rzj.atstl.n lentik, esak itmert aronkstsr-f fogadtatnak •1.1 éziratok vissss ai kUdetaek. S-KanLaaváro. helyhatéaiíinak, .leutal 5tó. tüwlté-egyl.t", a ,»..kai,l««.l ker..k.d.l«i . lp.rb„k«, „?.-ka.iu.l Ukarékpénztto-, . .ití.m.sj.l^Itaíáno. Unitét^ Mlet", a .?.-kaniMai kladed-aeveló egy««ai*t«, a „soproni kcrMk^elml • iparkamara a.-kaniuai WlválMztni.n,.- . több n>«Vvei és Táróul es;,e«ill«t hHaUU. Hetetiklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön oiegjeleuo vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás a ..Zalai Közlöny" 1880 dik évi 19-dik folyamára. Daczára az idő mostohaságának, egy jobb jövó reményében folytatólagosan kiadom az általam alapított, s nem csekély áldozatul fenntartott s 19 dik évfolyamába lépő .Zalai Közlönyt* hasonló alakban 8 független szellemben szerkesz-tetten. A megye minden részében van e lapnak önzetlen munkatársa és azért minden nevezetesebb mozzanat gyorsan és hitelesen közöltetik 3 minden más helyi lapot jelentékenyen megelőz azáltal, hogy hetenkiüt kétszer adatik ki, mi a hirdetésekre nézve is sokkal előnyösebb és méltán figyelembe vehető. Bizva tehát a mélyen tisztelt közönség hazafias érzületébe, törekvésemben lelkes pártolásával fog továbbra is buzdítani s csüggedést nem ismerve, tömeges részvétével, szellemi és anyagi pártfogásával lelkesíteni. Etöflzetéfi ár: 1880. január—márt. évnegyedre 2 .frt. , január—június félévre 4 frt. , január —decz. egész évre 8 frt. Az előfizetések idejekorán való megtételét kérem, miután feles példányokat nem nyomatok. A vidéki előfizetések eszközlése legczélszerübb postai utalványon, melyek egyenesen hozzám intézendök. W1J0ITS JÓZSEF kiadó laptulajiionos Könyvkereskedése Nagy-Kanizsa. Az aj év küszöbén. Ismét egy ív tűnik el a semmiségbe. A forduló pontnál öröm és fájdalom, félelem és remény rezeg át a szíven. Ezer és ezer kérdés merül fel a lélekben, melyekre csak a jövő adja meg a választ, annak a fátyolát pedig halandó nem lebbenti fel sóba. De nem a jövőről van szó. E soruk czélja néhány vonásban ecsetelni az elhaló évet. Lássuk, könynyel a szemben vagy örömmel a szívben jelenjünk-e meg ravatalánál ? Amerre a szem tekint, hó bontja a láthatárt. A tél egész erővel tartja ma gát. A zord idó kezd tűrhetetlen lenni. Rósz volt a termei. A hideg mellé tár-! snl szegődött az anyagi szükség,, a nyo-! mor. Az ország egyes részein rémit az inség. Tavaszszal árviz dnlt s a legnagyobb magyar várost dönté hnllámsirjába ; télnek idején is ár borult az alföldi rónára s tízezer embert tett hajléktalan ?koldussá. Emellett súlyos terhek nyomják I a nép vállát. Az adó nagy; no inkább, mint fogy. A reszketeg tagok ingadoznak a snly alatt. Szórnom kép! Iparunk gyermekkorát éli. Nem tud talpra állani, nem képes megizmosodni. Hogy erőre kapjon, olcsó tőkére volna szüksége; pedig a pénz a legdrágább. Nincs; — a hitel is vészében. A kereskedelem pang, szomorú idők vaskeze bilincselte le. A földnek okszerű müvelése lassan hódit. A szőlőtermelést a phillo-xera végenyészettel fenyegeti. Az uzsora gyökeret vert. Még szomorúbb kép I Az erkölcsök lazulnak. Méreg és tőr ártatlan fegyverek, öngyilkosságok, csalások és sikkasztások napi renden. Rágalom és becsületsértés kellemes időtöltés. A legjobb honfiakat sárral dobálni olcsó dicsőség. A párbaj életszükség. Kegy- és hivatalvadászat férfias dolog. A jellemte-lenaég virágzó éveit éli. A legszomorubb képi Maga a 'társadalom forrongásban. A nihihsmus merészen lép fel. A socialis-mus nagy tereket hódit meg. A commu-nismus izzik hamvaiban. Egy erősebb lökéi és birodalmak dőlnek romba. S ha megindul az áradat, bol fog megállani? Gitot nem ismerve rohan át bérczen és völgyön s ? szennyes hullámaiba temeti az anyagi jólét s a szabadság vihartépte rongyait De hagyjuk magára e jelzőtlen képet ; talán egy szerencsés véletlen közbe lép s a belső forrongás rendes kimenetet nyer. Ugy legyen !# Búra nincs ok; örüljünk, hogy vége szakadt az évnek. A hit, remény és szeretet tüze éledjen fel minden szívben s akkor a megpróbáltatások nagy napjaiban csuggedést nem ismerve fogunk harczolni a győzelmi babérért. A beálló év áraszszon békét és áldást az imádott hazára! PHILOS. . Boldog aj éret! A földi kincsek között legbecsesebb az egészség. Falingenins mondja: .Colonus sanus, rege est felicior aegro.' (Az egészséges pórember, boldogabb a beteg királynál.) Ki e tekintetben haazonvehetó ada-1 lékkai járul, jó szolgálatot tesz az emberiségnek. Mit mondandónk sem uj, <csak tapasztaláson alapuló régi igazságot ismétlünk, ez pedig akkor, midőn a legbecsesebb kincs forog kérdésben, kétszeres figyelmet érdemel. Szabad levegő, mozgás, a friss víznek italra, mosakodásrai használata, rendes életmód, ezek képezik azon talizmánt, mely az egészségnek arany bányájába vezet. Kelj fel állhatatos kitartással naponként korán, az évi időszakhoz mérve reggel 5, illetőleg 6 órakor, öltözködéseddel elkészülvén, egy polár friss knt-viznek vétele után eredj a szabadba, egy óra folyásig járj s ekkor reggelizz. Napközben 3—4 pohár friss vizet költs el, sót éjjel is ha felébrednél, egy pohárral igyál. Ehetsz ami tetszik, csak gyomrodat ne terheld meg, — a szeszes italokat igen mérsékelten élvezd. Mikor csak lehet, estre felé szinte tégy a szabadban egy órai mozgást — korán menj az éji nyugalomra, de mindenesetre 10 órakor add át magadat az édea álomnak. Mi a hat X-et régen túlhaladok, — ezen életrendhez! alkalmazkodásunkban két TÁRCZA. Imám! (Uj év r«g(elénj. Km itt «gy Icó. amott egy emlék A mnlt idók bomályibul ; Mit a jelenkor nemzedéke Bámnl, i titokban elpirul. Híg 1-ike titkon .ej[ve jár, kutat Keservének könyben remél utat. Mi dutta izét a tioy e caarnokát ? Mit nép, hasinak eaak aok Hazad áll : „Egy?"l!-biány" kiált a liribaug. ,Egység-hiány" erről gondolkodom ; MegracndQl hdn inára a harang : „Egységedért" haiáa imádkozom. Emilt egy kard, amott »gy sáatló Uajilan vités kar emeié; Axon a rossda vert erSt, t est . . . A moly aereg íonjrygyá téré. Bogy béke lön a gyáva neasedék ?r6ilea magzatai megvetik. Kutatja lelkem, bogy történhetett? 6a vúlke tán tnjtá e nemzetet? „Rnt árulás- kiált agy uri basg Míg e azavak fölött gondolkodom, MegcaendQI bfin imán a harang Szent kekedért hnám imádkozom Itt könyv hrver, ott széttörött lant Erény, isabadkág írva rá; Ext xengeriette bfin a kOltfi A nap a tárba b'porá. A kínyv betéve. Bnietírve lant Egyikre ki, maiikra vetre hant. M:írt tevék kutatom lenni t alsnt? Maradjon «4rva kSnyv, némán a lant. .Káli a nép- nyögé a «lri hang. Kik éltek érted, nem tudád honom Megnendil l.nn teára a harung Aj eltiportaMrt inádkosoa. Odább kereszt hever, hitQok jele Ez legtovább állt * helyen: KIKbb »« árva, vándor itt pibent, Minek? UdGalé a julon Mért állna itt mig roakadosva bar ? Hol most enyészet dii'<5 árny* jar. így szól a isáiad hitlen embere Javitni nem tnd, ront tehát keié .... , hrádjad Iatent- szól a ilri baag Síig a stavak fölött gondolkodom, Még egyre szól imára a baring Valláaodért hasam imádkozom. GTÚBOM AKTÁI. A férjek. (Életképek.) Irta: ifj. Donáfttf Feroan. I. A féltékenj férj. A téluSkenj- férj, átka a nónek. Ha ki- . megy, megkérdi hovi megy ; kivel akarbesaélni, ! mit vásári, hol fog vásárolói. Sxamitja a percie- kat, megnevezi aa u'csákAt merre meDJeo, ki- ?samilja menoyi id6 kell ehhes. Ha a nő pár pereset tuvsbb marad, vagy vele egy más utcaiban talaikoaik, rá fogja, hogy légyottja Tolt, s szerelmi kalandokban járt. Ha aa ebeidnél nem essik, ragy ka ki étvigygyal e«sik, mind a kettó gyanos! egyA hol evett r és kinél ? maiik, mit csinált? hogy oly jó étvágya van? Ha férjének kimenetelt ajánl, bistoa hogy valakit vár, vagy ha férjét bonmaraaitaJja, ea alattomosság; mivel minden gyannt el akar távolítani Ha férjének jo kedve vao, es simogatja s Welgeli, s no mindéit egykedvüea fogadja, aakpr ez már kélsaer kettője a no hütlenaégé-nek - viligoe égessen, mást szeret, és férjét jtjulöK. — Ha pedig a no gyangéd, férjét muciikám-nak, Vagy egyetlenemnek ntveii. csirógatja, csókolgatja, es csak s7Joé«zlredés, hogy a férj ssemeit beköthesse. Ha férfiakról bénél, ei mindig gyanos, miköze egy férjes nőnek esekbez ? ha pedig nem beszél, akkor alattorauaság megint, nehogy férje a szerelemfél'ós gondolatára jöjjön. | Ha Vör5s virágot tül a hajba zöld leve- i lekkel: ,virág nyelv" ! égóa Méretlek, remélj ; : ha zsebkendőjét leejti H felhagyja mással venni, i bigtos lehet a férj abban, hogy neje uerelmea leveleket csempóss . . . És igy tovább-tovább, lehetne nynjUni| b^viteoi, hozni, egéss a végtelenig mint a ssent I»áo éneket, as ily férj mellett a no élete pokol, nincs egy nyugodt perese, mosolyogjon, airjon, örüljön, bánkódjék, a térj ssemei előtt gysnoa es mind, mert miért nevet, miért sir, minek őröl, min siomorkndik ? ? Mintha nem volna mindenkinek valami oka, a sírásra, a nevetésre, u örömre, Tsgy a bankódéira? ! * • « Qazdsg butonatu hálószoba, fuggonyoa 1 ágyak, remek mivtt inga óra, faragott kandalló, ! aranyos rácsoiattal. A szobába félhomály dereng, a nehét fíigg«nydk elfúdik sí ablakokat. . . Egy óriási tükör elolt egy fiatal, s igen szép arosn nö öltöskodik, mindenhei lassan óvatosan nyúl, s többssör vigyáara alvó férjére tekint és lassan, óvatosan, fonja hoanu baját két '-ek eresbe, laasan, saj nélkül, nehogy férjét felébresssse. A báróné mindent, msga végei, a ko-morna sajt csinál, férje igen ébren slssik, mín-den sjtó nyilasra feiébred. A báróné, értékes csipkékkel ssegélyiett fehér alpakka reggeli köntöst visel, fekete fürtéire pedig, egy csinos kék szalagokkal kaczéraa diszitett kis főkötőt helyez. A férj mind ezt félig csukott szemekkel észleli az ágyból; agyában százféle eszme forrón?-, ugy tetszik neki, neje máskor nem szokott ilyen nagy gonddal öltösködni; miért éppen ma? mikor ö nom lesz hon ? A nő, a pompás virágtartóból egy félig nyílt thea rózsát vett ki és azt keblére t&ata, mind ezt cseadeaon, zaj nélkül, a a férj esst mar szó nélkül nem ál halta. Ah jó reggelt asszonyom, ma nagyon óvatos, oly Isssan öltöskodik mint egy ssellem. > Nem akartalak felkelteni igeo jól aludtál- Mióta lett 9n oly elo vigyázó? Természetes, hogy sí s férj, ki alsiik sokkal kellemesebb; minta ki ébren van. Miért kelt fakoly korán? Nem tudtam aludni tovább I Helyea kifogás, húzza félre a függönyöket. A férj at ágyból nejét tetőtől talpig vias-gálja, először öltözeiét kritizálja, azután ráfogja, hogy rosssu) néa ki benne. Ugysnotak pompásan öltözött ma, ah: most jut eszembe, távosoooi kell hssulról ma.'* eat említettem tagnap asasonyom. Keljen hát fel I fél kilenczre ott kell leonie, már nyolc* óra van. Igen I és ön felöltözött, hogy szép, bájos legyen, Sn valakit fogadni akar asszonyom • ki u, neveaae meg? azért küld hát baio,lro( •*.' -. ZALAI K (WBL-Ö N T. JAUÜABlfa «** év óta csekély kivétellel egy napot sem mulasztottunk el, — sétánkat esőben, szélben, metsző hidegben is megieszsiük, de mindez csekély ár azon kedvező ered ményért, melylyel jutalmaztatunk. Évti zedek óta sinlódő, kőzben-közben súlyos betegséggel párosult állapotunk teljeren megjavult : Ezen életrendnek jótékony hatása könnyen magyarázható. — A mozgás által előidézett sebesebb vérkeringés nem csak a véreürüsödést akadályozza, de a testben gerjesztett nagyobb foka melegség csodás erővel hat a belrésrekre, gyomor-, lép-, máj-, vesére,, tőrre sat. — a friss vizitalnak segélyével rendes emésztést, párolgást eszközei, a szabad levegő edz, erősít, szóval az organismusban szabályszerű működés áll be. Ezen életrend mellett az egészséges ember állandó egészséget biztosithat magának, s hosszú életre tarthat számot, — a fennjáró betegek megszámlálhatatlan seregének nagyobb része pedig felüdül, s bajaira nézve lassankint gyökeres gyógyulást nyer. Ámde télen Ot vagy fél hatkor — B pedig amikor a szoba még elfctve sincs felkelni, még gondolatnak is rettenetes! igy beszél a kényesség. Erre csak azt jegyezzük meg, hogy a felkelés csekély óvatosság .mellett mi veszélylyel sem jár, itt csak akarni kell. Midőn felébredsz, mond: ,te kényes, lomha test, te engedelmeskedni és szolgálni fogsz* 8 a nehézség gombolyagja azonnal megoldatott. De miért kelljen éppen kora reggel történni a mozgásnak? Azért, mert a reggel a czélra leg-hatásosabbnak tapasztaltatott, s mert az embereknek igen nagy része hivatásszerű elfoglaltsága folytán ha kora reggel nem tehet mozgást, napközben már ideje erre nincsen. Természetes, hogy a gazdagokat itt is, mint másutt kivételesség illeti, ők a pénz segélyével mindenütt szabadabban mozoghatnak, mint mások. Az általunk ecsetelt életrend mellett arczodon a beteges kinézést majd üde egészséges szín váltandja fel, idegességed nagy mérvben lelohad, az epésséget elveszted, lesz jó étvágyad, tartós jó alvásod, — menekülsz az elhízástól, a szédülés távol marad tőled, testben lélekben növekszik a ruganyosság, tevékenység, lelkiéberség, tagjaidban fürge könnyüsé-get nyersz, — s mindezt még fntzere-zendi a jó kedély, s nagyobb életkedv. Ezen életrend regenerálná az elpu-nult emberiséget, áldás lenne különösen a hivatalnokoknak lázárseregére. Vésse mindenki jól emlékezetébe, hogy a mutatkozó bajnak orvoslását nem kell odáig halogatni, hogy az mély gyökeret Térjen, amidőn azután bárminemű segély is hatásával elkésik. Principiis obsta. — Szó sincs arról, hogy mi ezen életrendet minden nyavalyákban panacéenak (italános gyógyszernek) állitanók ; — azért is a szőnyegen levő egészséges eszme felett, a netalani elménczkedések merőben feleslegesek. Igen jol tudjnk, hogy vannak emberek, kik ezen életrendet teljes szigorúsággal nem is követhetik, ámde ezek csak a .kivételt* képezik. Legfőbb az, hogy ezen életrend egy árva fillérbe sem kerül. Karlsbadba, Isrhlbe, Gasteinba, Emsbe, Ostendébe sat. ritka, aki mehet. Az égnek bölcsesége, jósága ugy intézkedett, hogy a szegény ember itthon is könnyen feltalálhassa azt, mi az egészségnek fenntartására szflkséges. De kifogyhatatlanok lennénk, ha ezen életrendnek a családra, államra háramló üdvös eredményeit felsorolni akarnék. — Edzett, s akaraterővel biró nemzet őnsor-sának ura, s az ilyen, ha mindjárt egy némely politikai vagy financiális botláso kat követett is el, sebaj! ez igy szokott lenni, — s ezen sebek bebegeszthetők, de az elsatnyult nemzedékre a szolgaságnak bilincsei méltán várnak. Fogadja a tisztelt közönség uj évi üdvözletünket azon kívánattal, vaj ha az 1880. évben a körülírt életrendnek, mely a tenger nyomorusagok között az emberiségnek szabaditój a-ként tekinthető, minél számosabb kővetői találkoznának. GÓZONY FEEENCZ. Jegyiőkönj-y. Felvétetett a nagy-kaniziai polgári egylet 1S79. évi deciember hó 26-án tartott évi rendes közgyűléséből. I. Darie Zsigmond egyleti elnök ur meleg ssavakban üdvösölvén a aaép Mámban megjelent tagokat, a közgyűlés határozatainak ér-vényeaaégéhes megkivintató össsea egyleti tagok létaaima '/3-ad réssé jelenlétének consta- tálasa útin a közgyűlést hatarosatképeanek kijelentvén, ast megsyitottnak nyilvánítja. — Egyúttal felkéri a közgyűlést, hogy a jelen jegysókönyv hitelesitésére saját kebeléből 2 ta got küldjön ki. A. jkönyv hitelesítésére közfelkiáltás mellett dr. Benczik Ferenci és Kováts János arak küldettek ki. II. Kyuli György egyleti titkára választ mány múlt évi működéséről s as egylet életé ben előfordult mozgalomról részletes jelentést terjesét elő,*) melyből kitűnik, hogy as egyleti tagok ssáma es év folytán 70 el ssaporodván, a tagok ssáma 198-ra emelkedett — Egyssers mint as egylet anyagi helysete is teljesen ki elégítő, a mennyiben as összes pénztári állapot 3672 frt 08 krart tüntet fel, mely bői as év foly tan felmerült egyleti beruházások költségeit levonvin, s péostári maradvány 1Ö83 írt 34 krart teás. — Az év folytán tartott 14 válatzt- mányi ülésen szintén több fontos intéskedés törtéit, melyek ss egylet előrehaladásának félreismerhellen jelét nyújtják ; ilyenek a könyv tár felillitása s jólékosy ciéln társas összejöve telek s vigalmak rendezésére szervezett állandó vigalom rendező biiotuág, mely bizottság mű ködésének köszönhető, s könyvtári pénzalsp gyarspodiaa s a szegedi árvízkárosultaknak gyűjtött 70 frtnyi könyörsdomány ; végre az eddig majdnem teljesen elhanyagolt polgár egy leti kert is léoyeges beruházások mellett ké nyelmes s kellemes szórakozási helyiyé alakít tatott át; s bár tetemes költségei sz egylet ez évi jövedelmét eléggé megapssstoltik : ozélji- hoz hiven, a jótékonyság tarén sem maradt teljesen hitra, a mennyiben a szegedi árviz- kiroaultak (avara saját egyleti pénztárából 50 frtot utalt ki. Titkár jelentése helyeslő tudomásul véte-te't s Kován János tag ur ioditványara a választmány odaadó, belyea működéséért jegy zóktiny vileg köszönet szavasta'.ván, ennek, valamint sz egylet összes tisztviselőinek eddigi működésükre nésve a felmentés megsdalott. III. Ezek után a múlt évi tisstviselók visszalépésével korelnöknek Ujváry Illés nr közfelkiáltással megválasstatott s as ülés to vábbi folyamára a jegysokónyv vezetésére Nyuli Oyörgy ur felkéretvén, — Ujváry Iliéi korelnök ur as uj tisstviselók választásának megejtésére hívja fal a közgyűlést, mely czél- btíl a stavazatasedű bisottaágba Hertelendy Béla ur elnöklete alatt Oronviry Oyula, Ba- boss László, Knausz Boldizsár és Kotáts János urak köztelkiállásssl kiküldettek s a szavaza tok eredmöayónek összeállításáig sz ülést kor elnök ur feltttggesité. (Miután a szavazatok eredményének összeállítása déli 12 órán tul terjedett, ennek teljes befejezésével a gyűlés folytatásának megnyíltáig a szsvasatok eredménye két kulcs iltal zárható szekrénybe helyettetett) (Folytatás 1879. évi decsemb. hó 26 in délután 2 órakor,) •) Melv titkári jelentéi alább égisz terjedel mében közSltetik. Sztrk. Ujváry Illés korebök ur s* ülést ujbí megnyitván, ennek felhívására Hertelendy Bel* auvszatszedó bizottsági elnök ur felöl vasas • asavasatok eredményét. Besdatott össseaen 71 szavazat. Megválaaatattak: elnöknek : Daria Zsigmond 49 , alelnöknek: Sanweber Jóaef 52-, titkárnak : Nyuli György 46-, pénstirnoknatt: Bottfv Karoly 66-, könyv tárnoknak: Németh Ignies 62-, hásaagynak: Tomaits József 41 szavazatul. Bizottmányi tagoknak: fiutmann & H. 63-, CsemiU Károly 41-, llenoz Antal 38-, dr. Bencsik Ferencs 38-, Ujvify Illés 37-, Bancaik József 34-, Fesselhofer József 30-, Albánich Jóssef 30-, Berényi József 29-, BcA ^ bochay György 27-, Hirschl Ede 26-, dr. Tn-boly Gyula 24 szavazattal. Választmányi póttagoknak : Kovács Béla 23-, Lendvay József 22-, Bartoss János 22 szavazatul. Ssamviss-gálóknak: Knaoas Boldisaár 23-, J a has. György 22-, Osseezl/ Antal 21 szavazattal. Azon kérdéire vaijon a 12 megválasztott választmányi tag után legtöbb szavalatot nyert rendes vilasitminyi jelöltek vétessenek-e tel a póttagok kosé, v»gy azon legtöbb szavazatot nyert póttagok, kikre, mint ilyenekre, külön szavazatok adattak be, — as alapszabilyok -hatirozott eljárást ki nem jelölnek, ennélfogva feillás általi azavasás történvén, a 12 meg-válaaatott választmányi tag útin legtöbb szavazatot nyert három valaammáoyi jelölt, tamt pélválsaztminyi tag, szavazattöbbséggel igazoltaknak kimondatott. IV. Ujváry Illés korelnök ur elnöki szé két a közgyűlés zajos éljsnsése közt újból meg- . választott elnök nrnak átadván k Daris Zsigmond elnök ur ugy saját, mint a többi tisztviselő nevében is köszönetet mond a közgyűlés bizalmiért, a kijelölt tárgy sorozathoz képest mint sz épitkezéai bizottság elnöke előadjs aa ezen bizottság álul készített épilési javaslatról szóló jelentését, bemutatván egyszersmint az építési tervet, a költségvetés és tervmagyarázatul együtt. A költség beszerzési módjára nésve ason esetre, ha a kölcsön szükséglet, mely as építkezési költségvetés alapjia tisenöteser forintban illap_ittatott meg, valamely pénaintézettől lörtaeziés mellel' beeseres-hető nem volna, ennek egy telekkönyvi bekebelezései biztosítóit tizenötezer forint, kamatozó köt--sönt képeső és 300 darab, egyen-kint 50 frtról szóló, t>"/0-it kamatosé, éa legkésőbb 16 év alatt, évenkénti kisorsoláasai viaszafizetendő kölcsön — kötvény kibocsajtása és ezeknek elsőben as egyleti Ugok — mennyi* ben pedig igy el nem kelnének — a városi kósönség közti aláírás utjám élbeljetét általi beszerzését javasolja, megjegyezvén, hogy sz uj épitkesés esetén, a tagsági dijnsk, aa alap-szzbályok engedte msximumrs, vagyis éven-kinti 6 frtra kellene emeltetnie, mely esetben sz egyletnek biztos 1000 forint évi jövedelem többlete származnék s hs az 15000 forint kót-uön után 6'/, kamat fejében 900 frt. számita-tik, aa első évben 700 forint, a későbbi években pedig fokozatosan mindig nagyobb öaazeg volna fordítható a kölcsön lelörlesztésére. As épitézi tervrsjz s> közgyűlés iltal %e-tekintetvén s miután as Hencz Antal építési Tévedsz, tagnap hozta e ruhit hu* a . Ésefőkötó? Önnek matervei vannak. Hogyan nem értem, miféle tervek? Tudhatja szokásom mindennap íókötot viaelni. Igen, deuk modor, a mivel fellőni, aa eleot valamit .... A nő villát TOO, aa ablakhoi megy és kitekint. A férj felkel, dltöiküdni kead, éa nejét ekösben folyvást nemmel tartja . . . A no még mindig kitekint é« as ablakon dobol ujjaival, a férj közeledik, ó ia ki akar tekinteni. Amit 5n teaa asssonyom, aa kiáHbatatlan ; kire mosolyog ki 1 amit ma tesz, as aserfelett gyantu, miféle kopogtatás aa, áll ott valaki ? Igen férjem, a tejes aassooy egj Hamar-ral . . . Aassonyom, aa elfogadó terem fűtve van aa a szakács kérdesteti, milyen lével csinálja a ficaánt? jelenti egy ctinoi komorna — fejét u ajtón bedugva — éa a madeira megérkesett 1 Hit hallok, aaasonyom ön őrülté teás, a nagy aalon fűtve, • ma faczán ? ... én a fácaánt imádom, ön pedig gyűlöli, hogy van, hegy ma mégis aat caináltal? mikor én nem ebédelek bozM. — Istenem, tudod, hogy a ficaánt Keretem I Hőst hallom est elóssör, mindig aat monda: kiillhatatlan. Hiért fUtteti » aalont, ki jön ? kit fogad ? A nagy sslon nem volt fűtve rég, oly rideg mint egy medve barlang, minden peresbe johel valaki, as ön ismerősei kösöl. És as önéiből? gúnyolódik a férj! Báró Atokhisy monda, hogy jön, megígéri* még a herctegnó eetélyén ! Nagyon kedvea lehet önnek a biró, egy nap legalább is husssor emlegeti, ngy litesik érdekli önt, asszonyom kíméljen még. Istenem, ön oly különös. A férjek mindig különösek; különösen, ha nőiktől kérdezősködnek. Holt volt ön tegnap ausonyom ? B . . . . hercsegné fogadott, ott voltam ! Különös, ön két ériig künn maradt .... Aat hissem uram Én is ast hissem aassonyom, gunyolódék a férj, hogy máshol volt. Én aat hissem neje vagyok, nem rabja uram 1 Éppen es, hogy csak nóm! s tegnsp alig evett valamit ebédnél, hol evett? kinél volt? ast hissem valami szellemdus matinéén A . . . k-nil, hol aa efféle aabalasok igen gyakoriak, éa reménylem a művészek kösött ott volt, D. bnffo énekes is I As ön méltatlan gyanosiUiaira nem adok feleletet, s nem is tiaatásom msgam. Es a legkellemesebb megoldása as ilyen kényes kérdéseknek. A férj a szobalánytól kalapját és kas-tyttit kéri . . . Ideje, hogy megy, 9 óra már, szóit a ni! Ugy láuiik szeretné, ha mar elmennek ! A férj megy, a nő könyebülten felaóbajt. Kevés idő múlva visssajön ! Asszonyom, a aaloo ablakai nyitva vannak, és egy függöny bojt lóg ki rajtok, miért I6g ki as aassonyom ? Ej Istenem tudom én, kérdéssé a széltől, vagy Bettitől. . A férj morog éa megy, a dolog aserfelett gyanúi; a bojtot és as ablakokat betéteti. A kapus páholya előtt elhaladva bekiállt és a kapust kihívja. A bárósénak a feje fáj, senkit sem fogad, én meg nem leszek honn, bárki jön ntasitas el, értette? Ezsel egy kissé megnyugodva el megy, . . A nő pedig, pár könnyet morzsolt el szemeiben, s nagyot sóhajt és egy könyv után nyúl, bogy ssórskozzék. Kevés idő múlva a férj visszatér megint; benyit a szobiba hol neje van, es a könyvet becaapja és össsereszen ... Valamit itthon feledtem ; oh aaszonyom, ma ön szerfelett idegez, én vagyok férje, senki roáa, ngy-e nem engem vart most ? nagyon izgatott ma, hm, hm. Ezzel megint e! megy, de mielőtt elmenne még körül nézi az egész hasat, hogy ninca e valami gyanús jel, vagy értesítés, valahol . . . A báróné becsengette komorttáját; tűsae fel hajamat Netti, fürödni akarok . . Asssooyom, s baromorvos szolgája van itt, meghozta a kis kutyát, egészen meggyógyult, oly friss és vig, hogy egész öröm nézni. Hozza alinam Netti, ennek igaain ör-vendek, legalább less ami egy kissé megvigasztal. Ugy tizenegy óra tájban a báró baaajólt, mogorván, roszkedvüen. Barátja táviratot kapott, ei kellett utaznia; igy a tervezett összejövetel meghiúsult. Kereste és volt nőmnél valaki ?, kérdé a kapust . . . Senki méltóságoa ur í feleié gyorsan* Esgysnns,mormogi a báró gyorsan asólt; saslvésskent toppant be a szobába, bol a szoba-leány töfölgeléa kósben agy aserelmee levelet olvasott, mit L gici ktiLtrxtikától kapott. Heglitva a bárót, elsápadt és zavarba jött. . . Hol van nóm, kérdé a báró. A fürdő szobában, dadogá zavartan . , . A báró most már bizonyos volt! A kspus gyors felelete, éz s sápadtság és zavar, a füidőszoba terhelő gvanus körülmények ... Itt marad, nem sssbad távoznia megtiltom, suttogá rekedten s szobájába rohadt, és pisztolyt kapott fel. Szikrázó szem és macska lépésekkel közeledett a fürdóssoba felé . . . As ajtónál megillott és hallgatódsotL — Hangokat hallott és e hangok neje hangjai voltak . . . „Te vagy csak as én egyedüli hli barátom V .. Benésett a kuloslyukon, belülről benne volt a kulcs, nem litott semmit. Oh sasaonyom, mormogá dühösen, tehit bedugta a lyukat. Téged sseretlek, s nem adnálak semmiért történjék barmi, többé nem vüunk el ... Es sok, megölöm őket, hSrgé. — Neje ezüst csengésű hangja újólag hangzott . . . Jer hozzám ids a fürdőbe August, tedd fejedet keblemre, igy ni, férjem ainos bon, maradhatunk itt sokáig . . . ? A biró vérbe borult szemekkel hallga-tódzott, ugy tetszett neki, hogy egy pir osók is csstUnt ... Ne félj, simulj hozzam kedvesem egészen, litod hogy szeretlek. Megfognak halni asszonyom misdktUes, dörgé a biró, s megrásU as sitit vad dühében. ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY terv készítő által is bőven megmagyaráztatok, ! ? elnök ur felteszi a kérdést, váljon a bemutatott tervrsjz szerinti épitút elfogadja-e a közgyűlés? Mire álUlános többséggel az építkezési terv azon módosítással, hogy az építendő egyleti hál homlokzata a Lorák-féle ház homlokzatával egy vonalba hozaasék ki — elfogadtatott s határozatilag kimondatott, miaaerint az épület 'lervrajza már mint ilyen muUttaaeék be a ? város azépépitéazeti bizottaágának a bár a költség előirányzat az épület kiljebb hozatala állal 3000 írttal szaporodik, a közgyűlés mindent . elkövetend, hogy ugy az épület kiljebb hoza-Ulát a vároa azépépitaszetí bizotUágánál, mint a felmerüleudő nagyobb összeg besserzését i> keresztül vibesse. — A» ^pitéai költségek fede zétére stükségea 18ÓO0 frt. beszerzése körüli módozatok határozottabb megállapításával pedig • a választmány megbizatik oly formán, hogy az épitkezési bizottság által ajánlott módok közül • a legelőnyösebbet kipuhatolva, erre vonatkozó jelentését a jövó évi márcsius hó 15-ére egybehívandó közgyűlésnek terjeasze elS. V. Knansz Boldizsár egyl. tag ur indít ványozza, hogy a könyvtári pénzalapból fenn ? maradt 170 frt 33 kr. még ez év folytán a ' szükséges könyvek beszerzésére fordittaasék; _ Indítványa helyesléssel fogadtatott s miután elsők ur felvilágosítása aterint ezen összeg lolyóiitáaa 1880. január havá'a már korábban elhatároztatott, — ennek mielőbbi eszközlésével a választmány megbizatott. VI. Kováta János egyleli tag ur indít ványára jelen jkönyv a helyi hírlapban közzé- tétetni a a közlést tartalmazó hírlap azáma nrndeu egyes egyleti tagnak megküldetai ha- tárosutott. VII. Végre Darás Zsigmond ur indít ványára a közgyűlést tapinUtul vezetett Ujváry Illés korelnök urnák egyhangúlag {könyvi köszönet szavaztatott. Egyéb tárgy nem lévén elnök ur az ülést feloszlat) Kmf. DARÁS, elnök. Jegyezte: NYULI GYÖKGY. Hitelesítjük : Dr. BENTZIK FERENCZ, KOVÁTSJÁNOS Polgár egyleti titkári jelentés. Mélyen tisztelt közgyűlés I Midőn a nagy-kanizsai polgári egylet életében előfordult mozgalomról s a választmány egy évi működéséről szóló tiszteletteljes jelentésemet előterjeszteni szerencsém van, nem mulaszthatom el ugy saját, mint választmánybeli társaim nevében is hálás köszönetemet fejezni ki ama megtisztelő bizalomért, melylyel bennünket egy tekintélyes egylet úgyeÍDek vezetésében a tisztviselői teendők felelősség terhe* szerepével felruházni méltóztattak. Tekintélyesnek neveztem egyletünket, mert habár múltja eseményekben nem is oly gazdag s niacaennk is világra azóió intézményei Kiálháaára egy ijedt sikoltás hangzott, a báró neki vo;< vállát az ajtónak és egy lökéssel betaszitá azt A rémülettől tágra nyitott szemekkel áilt a bárúné mint egy Aphrodité, a tagjaihoz tapadt vi-ea ruhában, télkarjávsl egy fehér ebecskét szorított magához , ? . Hol a csábító az August, hörgé a báró, előbb ő, azután ön asszonyom Az August névre a kia eb örvendő síü-kölést hallatott . . . Uh uram ez sok, az ön féltékenysége bor zasztó, zokogá a bárónő, ölje meg itt van August, és óijöu meg engem is, fuldoklá, így nem akarok élni A bárót mimha hideg viszel öntötték volna nyakon, ugy állt ott, a nő zokogott, a kia eb csaholt, csak a langyos viz hullámzott a kerek márvány medencsében csendesen. Csak magad toltál? hebegé a báró! Szégyelje magát, azólt a báróné, esztelen féltékenységével, és most hagyjon magamra . . De megbocsátasz? Hagyjon magamra, én még ma visszamegyek auyámhoz . . . D» bocsáss meg I Szilárd elhatározásom, hagvjon öltözködni és távozzék. Margit, utolján történt .... Ma igen, hogy holnap újra kezdje, nem uram eddig is elég volt . . . A báróué végre is megbocsátott, a férj e napon példánya volt a férjeknek, kocaikáztalta nejét, ékszereket, csipkéket vásárolt, másnap 'már az idő beborult megint, harmadnap esett, a a negyedik D«p. megint a régi nóta szólt, a férj isetlen, epéa, mogorva volt, féltékenykedett a báronépedig könnyezett, August pedigcsaholt mégis a legközelebb lefolyt négy évtized alatt hazánkat ért jó és balsors kSzőtt sz egyenlőség zásslaját fennen lobogUtva, mint a polgári táreaselet asylluma jellegének szilárd megtartásával, agy e város hason intézményei, mint általában az összes lakosság feltétlen tiszteletét méltán megérdemli! Negyvenhárom év vihara zajlott el egyletünk élete felett s mig ez idő alatt társulat-táraulat atán sserrezkedett sönkéssitette zavarok álul dőlt ismét s feledékenység örvényébe, addig s nagy-kanizssi polgári egylet, melynek néhány lelkes honpolgár s mankás iparoa adu meg a léteshetés alapteltételét, bár szintén küzdve s sors szeszélyeivel, ms is, elveihes bi-ven, rendithetlen következetességgel halad megkezdett pályáján. As alapítás idejében uralgott társadalmi szellem gyökeres módosulásai időközönkint ennek létezhetése felett is komoly befolyást lál-szotuk gyakorolni, de s kicsinyes törekvések csak pillanatnyi pangást szültek, szakadást előidézni azonban képesek nem vatának. A külön alkotolt kasztok, melyek századunk kórjelenségei közt ma is mint veszélyes fekélyek árasztják el a nemzetleslet, jó ideig bisonyos tanárkodással ejtek ki e két szót: „polgári egylet11 mig nem a józan ess s az ezen egyletet uraló üdvös eszmék világa lehetővé telték azon válaszfalat megingatni s össze dőléssel fenyegetni, melyei a góg és úrhatnám vágy, a fény es látszat utáni rajongás emelt a polgári összetartás megbontására. Midőn ss utóbbi tény constaUlásánál egyletünket, mint hatalmas tényezőt, az eddigi eredményben pedig mint a harcz győztes felét üdvöslöm a megurtolt szilárd elveihez jövőre is kitartást kívánnék, áttérek előterjesztésem tulajdonképeni tárgyára. Ürömmel jelenthetem, hogy a lefolyt év ismét olyan volt, melyben egyletünk a korszelleméhez mért előrehaladást unusitott s hogy esen téreni tevékenysége, melyet egyletünk követ, össshsngzatoean gyarapodott es év ben ia. Még pedig növekedést Upaszulunk, a U- gok számát s ezek szórakoztatására felállított egyleti könyvtárt illetőleg; nem kell azonban arról sem megfeledkeznünk, hogy a minden oldalról felmerüli egyleti beruházások mellett egyletünk anyagi helysete is teljesen kielégilő mely ismét kétségtelen Unulsagául szolgál annak, hogy egyletünk nem a puszU divat, hiu ábránd vagy fényűzés mulékony alapjair* támaszkodik, hanem oly alapon nyagszik, melynek fő támaszát a ennélfogva szilárdságát társulatunk jó hírneve képezik. Kétségtelen, hogy egy egylet életreralóaá gának félreiamerhetlen jelét a tagok létsaáma nyújtja, melynek számarányához viszonyuk az egylet anyagi jóléte s renuállásáhosi biztos kilátás a jövőben. Hogy pedig egyletünk existen tiáját mennyire biztosítja a tagok létszámának rohamos felszaporodása, a következő adatok eléggé igazolják. — A tavaazi közgyűlésen a rendes tagok létszáma volt 130. Ez évben felvétetett összesen 70, s igy a jelenlegi létazám lenne 200 tag; de miután a mull évi kültagok száma is es évben 8-ról 10 re szaporodott, e szerint az özszes létszám 138-ról 210 re emelkedett — Azonban elhaláloaás és kilépés illetőleg eltávozás következtében elvesztett egyletünk ez é alatt 12 Ugot, ezen szám tehát levonatván, tagok jelenlegi létszáma 198, vagyis kerek számban 70-el több, mint a Uvaii közgyűlésen. - E pontnál lehetetlen fel nem emliten hogy a ugok ilyetén számának az egylet jelen légi hely i.égei meg nem felölnek, mert ha ai egyleli tagoknak csak •/, része óhajtaná is ai egylet állal helyiaégeiben nyújtott szórakozási essközöket igénybe venni, az elégedetlenség és panasz hsngjánál alig volna alkalmunk egye bet hallani! - A helyiségek nagyobbitáaa, illetőleg uj építkezések essközlétére kiküldőt! bizottság e tekintetben mar megkezdette mii ködését, s ezek jelentéséből ki fog derülni hogy a Ugok jelenlegi száma as agylet locali-láai viazonyaihoz mérten szaporítható a, vágj sem. — Mint már előbbre bocsátám, as egy le anyagi jóléte a tagok számarányával lügg szo-ros összeköttetésben s ha as egyleti bevételeke ez évben áttekintjük, azonnal szembetűnőnek fog muUtkosní aa emelkedés, mely csakis oly tömeges pártolás mellett volt elérhető, mint milyenben Nagy-Kanizsa vároa intelligene po gárai szerény egyletünket ez évben részeltetni s es álul szegy let ozéljail közös erővel elősegíteni szívesek valának. As 1878. évi pénztári maradvány ugyan is 1937 frt 57 kr. volt, 63 frt &O kr. hátralékos követelés mellett, mig s f. évi bevételek róva-Un 1739 frt 61 kr. muutkozik s a hátralék csak 90 frt 90 krt tüntet fel. Eszerint ai évi bevétel majdnem a korábbi 3 év összes bevételeivel ér fel, mely emelkedés tisztán a tagok tömeges pártolásának köszönhető. A mul évi pénztári maradványhoz hozzászámítván . évi bevételeket, as egylet pénztári állapota 3672 frt 08 krt tűntet féltésen állapotból már ost leszámítván a f. évi kiadások összegét, 2088 frt 74 krt. — a pénztári maradvány less tehát es év végével 1583 frt 34 kr. vagyis a 2000 frtot meghaladó évi kiadás daczára alig 200 írttal kevesebb mint a mait évi közgyűlésen. - Az egylet, mint testűlet két fórum álul épviselteti magát, a közgyűlés t. i. és a vá-asttmányi ülések álul. Közgyűlés es évben esen kettő tartatott, aa évi rendes kösgyü lés múlt évi decs. hó 26 án s egy rendkívüli :ózgyülés f. évi august 17-éu; aa elsőnek kiváló tárgyát az uj választások s a könyvtár felállítása iránti határosat, a másodiknak pedig a pótlás végett leküldött alapszabály tervezet újbóli kiegészítése s as építkezési bizottság megválasztása képezték. — Választmányi ülés ez év folytán öassesen 14, — tehát hárommal több tartatott, mint a mull évben. Ezen ülések intézkedései kost, mint fontosabbak, felemlitéare méltók: a könyvtár felállítása, melyhss a szükséges intézkedési jog az egylet ez évi rendes közgyűlése álul adatott meg. — A polgári egyletben 43 év óu fennállott hiányt e téren egy év alatt teljesen pótolni nem lehatett , nem lehetett pedig különösen azért, mert as egyleti pénztár minden oldalról tetemesen igénybe vétetvén, még a könyvtár számlájára befolyt alapok sem forditUthstUk e czélra, a igy sz ez évi számlában felvett pénztári szám alap csak a jövő évi bevételek rovására értékesíthető. Beszereztetett ez év folyUn 120 kötet könyv 154 frt 64 kr értékben, melyeknek bekötése 41 frt 60 krba a a könyvtári szekrény felállítása 40 frtba kerülvén, az összes könyvtári kiadás tehát 236 frt 24 krt képvisel, a jövő év számláján pedig lennmarad könyvtári alapul még 170 frt 33 kr. A könyvtár áll 17 drb. költészeti, 22 drb. tudományos mü s 81 drb regényből. Ehhez járulnak még az év folytán megrendelt folyóiratok s szépirodalmi hírlapok. A könyvek beszerzésénél különös gond forditutolt a regényirodalomra, mely irodalmi ág tapasztalat szerint az egylet ugjai által leginkább kedveltetik. — Az egylet választmánya UpaszUlvs az egyle: tagjainak as egyl6t helyiségeiben rendezendő társas össsejövetelek s vigalmak iránti érdekeltségét, a választmányon kivül külön vi-galom rendeső bizottságot sservezett, mely bizottság az általa rendezett vigalmakból 96 frt 57 krt szolgálUtotl át a köny vUr alap javára. Ugyancsak e bizottság rendezése mellett méltó érdekeltséggel UrUtott meg as egylet alakulási ünnepe is, mely kegyeletes aktus lefolyása alatl az árvízzel sújtott szegedi károsultsk javára mintegy 70 trtnyi könyöradomány gyüj-tetett. — E körülményből kifolyólag Tan szerencsém felemlíteni, hogy as egykt álul kitűzött czélok legoemeabike, t. i. a segélyezés is méltó nyilvánulás'. nyert azon tényben, hogy Nagy-Kanizsa város polgármesteri hivaulának megkeresésére a földön fútókká vált szegedi árvízkárosult polgártársak felsegélyezésére egyleti pénztárából 50 frtot uUlt ki. — A nyári vigalmak czélszerübb rendezhe-tése s azon körülményből indulva ki, hogy az e városban létező szórakozási helyek czélsze-rüllensége mellett a polgári egylet legalább saját tagjai számára ezek igényei s a kor kívánalmainak megfelelő nyári szórakozási hely-iyel rendelkezhessék, a választmány elhatározta az utóbbi években, majdnem teljesen elhanyagolt polgár egyleti kertet betásilas, gyö-pözéa és egy állandó tánczhelyiségnek felalli-táaa által élvezhetőbbé alakiUni át, mely átalakítási mankálatok a vigalom rendező bizottság álul készített terv szerint már es évben folyamatba tételtek s csak is a tökéletes befá-•ilás keresztülvitele maradt részben a jövó év terhére, amennyiben ez az idő előrehaladottságánál fogva rz évben teljesen nem essközől-telhetett A 3 évre kötött egyleti bérlet f. évi október hó 1-én lejárt s az a szabályszerű időben a választmány által felmondatván, sz aj bérlethez szükségea nyilt pályásat ugy a helyi hírlapok, mint falragaszok által is közzététetvén, a beérkezett ajánlatok kőiül Eyweck Károly jelenlegi bérlője fogadtatott el, kinek is as egylet bérhely íaégei s az iu lm érési jog ssabályazerü aterződés mellett 3 évre és pedig sz 1. évben (S90, a 2.- és 3-ban pedig 680 frt évi bérért kiadatott E helyütt van szerencsém felemlíteni, bogy a korábbi bérlő álul épített kerti saletli 10 évi haszonélvezetéből távozása folytál fennmaradt két évi haszonélvezet 200 frt kártérítési összegért tőle megváltatott a így esen helyiség tehermentesen az egylet birtokába vétetett át, mely kártérítési összeg azonban uj bérlő álul fedeztetik, amennyiben az eddig fiietett béröszazeg felemeltetett. Végül s mélyen t. közgyűlés szíves tudomására bozatik, hogy a kösgyttlésileg újból módosított alapszabályok f. évi október hóban a belügyminisztériumhoz felterjesztettek ugyan de onnét a mai napig le nem érkezük. Ezzel jelentésem iránt tanúsított türelmét a mélyen t. közgyűlésnek megköszönvén, kérem, hogy az egylet válaszmánya és tisztviselőinek a felmentést megadni s ennek jkSnyvileg is kifejezést adni méltósuasék!! NYULI GYÖRGY •tvl. titkár. Helyi hírek. — Lapunk jelen számával i liitn-kilenczedik évfoly amba léptünk ; köszönet a tisztelt közönség pártfogásáért, maga-magát tiszteié meg, midőn lapunknak életerőt nyújtott s ily szép időn át edzetté tette. Kössö net kedves munkatársainknak, kik a szív és éas isteni erejével virágzóvá emelek e lapot, emberbarát] s hazafias érzelmének nyilt templomává avatá. Egyesüljünk továbbra ía, egyesülésben, tömörülésben lehelünk csak erősek, különben mint oldott kéve, ssét hull nemzetünk. Örömekben gazdag s babán szegény uj évet kívánunk lapunk tisztelt pártolóinak és szeretve becsalt munkatársainknak! — Magatutoa és nemes munka versenynek volt örömünnepe a .Polgári Egylet' helyiségében Karácson másnapján, mint azt lapunk előbbi számában röviden közöltük. As élénk érdeklődés csak fokozta az örömet s pezsgő életet idézeti elő; a díszvacsorán fess-telén jó kedv uralgott. A lelkeaitő pohárköszön-lések sorát Lendvay József kezdé meg, zajos éljenzés közt éltette az egylet érdemdús elnökéi Daráa Zsigmond urat, Kováta János szinte as elnököt ellette kiváló szép szavakkal ecsetelvén álláspontját, Hencz Antal a kitüntetett polgárokért, Főldy Ferencz nagy tetszéssel fogadott beszéddel a magyar ipar emeléséért, Kováta János kiváná, hogy a magyar ipar fejlődését Kanizsán is láthassa, éltette továbbá Hencz Anul ipartáraulati elnököt, majd a kiállításon részt nem vett kutélgyárosokról nv.adott elmés köszöntést, később Hertelendy Béla s családjáért Ugyanezért Lendvay József, majd Keller Ignáczért, ki az aranyérmet nyerte, Albanich József az egylet uj választmányaiért, Éger Ignácz az ipar előmenetelére buzdítja az iparosokat s élteté a hazát, Hencz Antal a polgári iskolára, Simon Gábor as egyleti összetartásért, msjd Tomsics háznagyért, Szakonyi József az ügyvédi karért, Topolics Lendvayért, Dr. Benézik a választmány bölcs választásáért sst. — Felolvasás Az I. nagy kanizsai kereskedelmi ifjak öntépzó egyletében Weisa- meyer Henrik ur 1880. évi január hó 4 éa esti 8'/i órakor nyilvános felolvasást Urt, melynek tárgya „A lélérli küzdelem a természetben és a társadalomban" leend. A helyiség szűke végeit csak körülbelül 300 jegy adatik ki, fel kéretnek tehát mindazok kik erre igényt tar tanak, ebbeni óhajukat mielőbb Stern Ignáoa urnái a dohány fótőzadében kijelenteni. Miután a terem ajtai a feiuvaaás kezdeténél lezáratnak, a t közönaég pontos megjelenésre kéretik fel. AZ egyleli elnökség. ? — Helyre igaxltásul a székesfehér vári országos ipar érdem kiosxtájánál Eger Ignácz ur a nagy kanizsai ipartársulat tevékeny alelnöke, egyazersmind az érmek kioszloja, lapunk mull számában közióit sorrendből téve désből kimaradván, közöljük, hogy ő is bronz éremmel lett kitüntetve. — Időjárásunk megenyhült s a hó olvadás tenger aárt idéz elő. — Gyájtxllir Megdöbbentő hir szár nyalta be Nagy-Kanizsa városát; decz. 28-án Ilein Mihály kávés ur édes anyja Hein, szüle- tc-t Mayer Mária öleiének 03 dik évében meg halt, és pedig rettentő kinok közt, a kályha ajtónál ruhája meggyuladt s mire eloltani sike rüli, már ég4 aeb volt az egész tetem. — Baán József soproni árvaazéki el nök emberbaráti szeretetből 50 frlot küldött a keszthelyi elemi iskolai tanulók költi 6 szegény g> érmek felruházására. A kiosztás deczember bó 24-én történt karácsonyi ajándékul. — A nemes lelkű ajándékotónak a Unteslület egy részt jegyzőkönyvileg, másrészt a nyilvános téren is köszönetet mond. — Zalamegye fiatalságának több tagja Nagy-Kanizsán a „Szarvas" szálloda termében 1SS0. évi február 7 éo zártkörű tánczvigalmat rendez. Bizottaág : Arvay Lajos, Baboss László, Báuffay József, Dr. Bencsik Ferencz, Bezerédy Lajos, Botka Ferencz, Csesznyák József, Fülöp Kásmér, Qósony László, Gózony Sándor, Hannj Elek, Hertelendy József, Nuakovits Sándor, Oroszráry Gyula, Rajky Lajos, Sebestény La jos, Simon Gábor, Skublita Mihály, Szüta Dezső, Takála Zsigmond, Dr. Tripammer Rudolf, Dr. Tuboly Gyula. A meghívó máara át nem ruhás- hatóa kívánatra felmuutsndó. Beléptidij: Use- mélyjegy3 frt, Caaládjegy 6 frt., Karzatjegy 8 frt. Jegyek előre válthatók Belns J. ur gyógy szertárában Kezdete 9 órakor. A UszU jőve- — TIZENKILENCZEMK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JAHOlR 1-fa 1880 delem Zalamegje ínségeseinek segélyesérére fordittatrán, mig egjréazról elismerésnél adó-lusk a hazafias figyelemért, ugy más részről méltó aikert óhajtunk s felhívjuk a t. közönség buzgó pártfogását. — Á BalaUm ugy be ran fagyva, hogy Badacsoobol Boglárra 30 — 4Ü mázta terhet TÍVŐ kocáik járnak keresztül. A halászai pedig nehéz, mert léket nem lehet vágói. — BosxuáUó/í. Deczember hó'14 éti éjjeli 11 órakor, mint lapunknak Írják, három iamereüen és fegyveres egyéa ál itott be ?e- gesdi János ballahidaí (Zalamegve) lakos gUDyhójába, s megparancsolta a háziaknak, hogy gyújtsanak világot. A gyertya fényénél a* egyik ember Segesdi feleségének ágyához ment, a takarót lerántotta róla, — s puskájából rádnplázott as asssonyra. Utána a másik ember ment az ágyhoz, s szintén rá akart lóni ai saszonyra, de fegyvere csütörtököt mondott. Eszel távoztak. A házi gazda nem mert utánok menni. A puska szerencsére csak fojtásra volt töltve, s az asszony puszián égőéi sebeket ka pott. A gyilkosság] kísérlet valószínűleg bosiu- ból történt, mert az asszonyt az a gyanú terheli, hogy a szomszél házakat több izben felgyúj totta. Az asszony ugy látszik gynjtogatáai mániában szenved, mert már saját házát is háromszor felgyújtotta. A novai szolgabiró ál- til az éjjeli bosszúállók után megindított kuta tások aligha vezetnek sikerre, mert ssok a felismerhetlenaégig el voltak kötözve kendők kel és be voltak kormozva. — iíörití/íirefc.Özí Berecj Ferenczné Komáromnál megfagyott. — Egy orosz börtön ben Mészáros nevű magyar nő őrült meg. — Egy Délamerikába indult hajó 169 utassal el- sttlyedt. — Hubay Jenő ás Aggháiy Károly muvésa hazánkfiai Parisból Algírba uUznak. — Királynénk ismét Irlandba utazik vada sutra. — Végh Ignácz Somoskeói Nr. 2-vé vált, nem tudják Bpesten elfogni. KI nyert? Bpest, decz. 27 éo: 77. 9. C7. C4. 34. Trieszt , , U. 40. 21. 11. 16. Liuea . , 62. 18. 4.27.44. Irodalom. (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Ka-uiuán Wajdits József könyvkereskedése által meg-rendelhet* ) — Irodalmi vjdonidg. Koboz Istvántól, a „Somogy* politikai Ipp szerkesztő tulajdonosá tól egy érdekes mii jelent m* g 20 ivnyi nagy kötetben a dunántúli megjók politikai, társa dalmi, irodalmi éd közgazdasági életébűi, több arczképpel. A mü, mely a hazai künyvárui'k- Dál kapható leszon, nagy csínnal jelent meg Jeiteles Hermán kaposvári nyomdájából kö vetkező gazdag tarta'ommal: Előszó. A me gyékben. A megyeházak. Vírmegyéink. A mág lyán. Dicső kor. Kegyelem a halottaknak. Sza marak vitték ki. Somogy Szegedért. A Bala ton. A balaton-íüredi szeretetház. Irodalmunk a vidéken. Kolera. Pestis. Falusi képek: I. Póka Gergely. II. ***-i helységbiró. III. Egy telkes gazda a Dráva mellett. IV. Egy telkes gazda a Sió mellett. Kis tükör. I. Somogy me gye II. Zalamegye. A bir okos osztály. Első a föld azután a politika. A hol Hetem. Isten keze a földön. Vigalmak a vidékei]. Fegyver vaa elég, de kenyér sinca. Zala Kgerszeg é* Nagy Kanizsa. Harmincakét lakács. Mezőgaz daságunk. Gazdi iági egyleteink. A Krach. Bor és viz. AZ apathia. Egy szép szó. Mennyi öngyilkosáig. A polgárság. A vármegyék tiszt viselői. Hivatalos statisztika. A Balaton és a halászati törvényjavaslat. Hogy néznek ki a kisvárosok. Midőn lánczon voltunk. Az ifju nemzedék. Az uj evangélium. A színészet. Kis faludy Atala. Kovács Zsigmond (veszprémi püspök) Jankovich L szló. Szögjényi Marich László. B. Fiáth Ferenci. Csépán An'al. Gróf Zichy Jenő. Gróf Stimmeli Imre. Gróf Szé chenyi Pál. Szalaj Imre. A szivárvány. — A mtt ára 1 frt 50 kr. , — „Magyar paedagngiai szemle11 csim alatt Rill József jSvő IMU. januártól kezdve tanügyi havi közlönyt ad ki. Minden füzet egy kartársai körében tisztelt jeles tanember arcz- képét és életrajzát fogja hozni, hadd lássa a magyar tanitóság, hogy a becsületes törekvés » Mellemi munkások respublikájában minden kor megleli méltatását. Progroromja az uj pae- dagogia folyóiratnak ; közreműködés arra, hogy a neveléa tényezőt: u. m. at :illam, egyház, ta noda, község, és szülei ház, mindegyik a maga körében, vállvetve munkálkodjanak a népne veiéi és e» által a haza felvirágoztatásán ugy, hogy a» államé legyen a felügyelet, vezetés, irányítás és anyagi támogatás, a nevelés többi tényezői pedig a törvényes korlátokon belül feleljenek meg feladatuknak. E programm ki folyása: az egyetemes lanitógyüléa, a hazai janegrletek Wmorulése, az .Edtvos alap" Bgye sz*k*z#rü tanfelügyelet, pontos iskoláztatás, ifjúsági éa népkönyvtárak létesítése, a taoi-tók képzése, anyagi és társadalmi állásuk emelése, paedagugiai elvek megvitatása stb. — A -Magyar paedagogiai szemle" t«hát kii-löloi fog; iráayczikkeket, értekezésekéi, met-hcxiikai munkálaokat, tárcsát, könyvismorte-téseket itb. Bóvebb progYamm a min isi tórium álul kiadott „Néptanítók lapja" f. é. 22-ik számának 494 oldalát* található. Ai előfizetés ára 2 frt 50 k? mely összeg legczélsiérübben postai utaWáoynyal küldhetd be a .Magyar paedagodiai szemle" kiadóhivatalának Budapest, Státió utcza 9. Ajánljuk e vállalatot olvasói ok pártfogásába. — .Képes Családi Lapok.' Il-ik köteté nek ötödik füzete megjelent. Alig egy éve, hogy Mebner Vilmos budapesti könyvkiadó esen ciim alatt, szépirodalmi és is méret terjest tő ké pes lapot indított meg, — s az már is oly elter jedésnek örvend, minőnek hason irányú válla lat e honba* eddig még nem örvendett. Dut tartalma, kitüoú kivitelű képei, változatossága és hasznos idútoltésül szolgáló kulönfaju talá nyai s általában kifogástalan saerkesstése ál- | tal oly helyet vívott ki magának, mely feonál-' lását sok időre biztosítja. — Tekintve atoo számos előny, mit e lap megrendelése nyújt, előfizetési árát mesés olcsónak uuvéshetjük. — A most megindult uj évfolyam is a nők réséére megbecsülhetien ingyenes dirétlappal, színezett divatkép*kkel és szabásmintákkal bővíttetett. K rendkívüli kedvezmény csupán azon nagy mér? ü pártolás állal lön lehetővé, melyben e tap eddig is részesült. Elsú évfolyama 7000 példán} ban kelt el. — de reméljük, miszerint előfizetőinek ssáma ruvid idomulva megkétszereződik. — As uj évfolyam eddig megjelent számai valóságos minta példányok, ugy tartalom mi üt kivitel tekintetében. — A ki bővebben akarja e jeles, igazán pártolásra méltó szép irodalmi vállalatot megismerni, az ne sajnálja a fáradságot és forduljon a kiadóhivatalhoz, mely készséggel kü'd mutatváoyssámot. Megjelenik Budapesten Hehner Vilmosnál. (Kalap utcza 4H.) — PtUrrdi (Prém) József által sztrkesa tett képzőművészeti ss*mle II- dik évfolyamá nak 1 só füzete igen azép és tartalmas kt-illitáj ban megjelent* Ára félévre 3 frt. -- Vargya$ Endre i\U\ irt „Magyar HA badeightrez 1848 és 18-19' füzetes vállalat II. kiadásából Mehn-r Vilmosoál a 16—20 füzet megjelent. Számos képpel van illustrálva. Ara 20—20 kr. Beküldetett hozzánk a VsdászUp mutatvány száma. Tartalma : A ezerkefzló ei&zavt*. — Téli vadászatik az ország különbözó részei ben és nagy vadas területein. — Kopaszát med vére és vtddií^nókra a várot*i erdőkben br. Ghillán^inál. — Körültekintés a fővárosi vad hue piaczea — Tárcsa ca.ikk: Megyei farkaa- vadaszat 1827-ben. — Rudolf főherczeg vádi azata medvére ét vadkanra ^r. Schonborn nál. — Vadászat akadályokkal (Humoreszk.) - Körültekintés a kü'föidí vadászatokon (Fr&u- czia és Németországban; amott Garabetta, Grévy az orleansi és boarbon herczeg vadászatai; emitt a cémet császári nagy vadászatok ismertfliése.) — Mint egy szerkesztői mogjegyzéa tudatja ve lünk, a magyarországi vadászatokról szóló czik- kek mind erődetif.k. — Szerkesztő Sárkány János Ferencs a Vadász és Versenylapszerkesz- tője. A lap diszes kiállításban 12—16 negyed- | rét oldalon jelenik meg minden szombaton. Előfizetési ára egész évre 5 frt félévre 2 frt. 60 ! kr, mely » szerkesztőséghez, Pest. Nezraeti Cs- sino II. em. intézendő. — Kitfaladi TóUds győri fögymn. tanár szerkesztésében s Gr «s Gozstáv és társa kiadá sában .Magyar ifjúság s népkönyvtár" ciimü füzetes vállalat iádul meg. Egy füzet 15 Kr. v iVegyes hjrek. — Az etrtdiBM ünnepély. A tudomány irodalo.n éa politika tekintélyes köreiben már beszédtárgyát képezi az ezredéves fennállás ünnepélyes meguléae. Több, a közéletben je lentékeny szerepet vivő férfiú már a módoza tokról is váltott eszmecserét. Közelebb egy bizottság alakul, mely a történelmi társaság gal s a hírlapirodalommal egyetértve, részletes javaslatot dolgozik ki, • azt tnegbirálás végett a sajtó u:ján a közvéleménynek adja át. — A kiuk tlUn. Londonban jelenleg fur csa darabot játszanak egy café chantant-ban. A darab a franczia becsületrend ellen van in tézve. Egy franctia belép a színpadra s kéazül lefeküdni. Hozzá fog a vétkezéshez. — Leveti fölső ruháját, melynek gomblyukán ott disze- leg a rendjel szalagja; láthaló lesz alsó ka bátja : azon ia ott van a szalag; a mellényre kerül a sor, az is rendjel szalagos; leveti a mellényt, s ime, ar. ing gombijakában is ott látható a becsület-rend szalagja. A vetkőzés . utolsó aktusa, hogy hálóinge' vegyen — hát a bőrére is oda van tapasztva a szalag. — A darab nagyon tetsaik az angoloknak. — A findnciok egyenruhájában legkö zelebb fontos változás törtéoik. A mostani ka- na.z kalapot fó'cserélik a csákóval, a melynek alakja egyenlő lesz a honvédekével. Saine sö tétzöld, fedele fény bőr, mint szintén szemer- nyóje és álladzója is. — A csákó homlokza tán a magyar czimer lesz fehér fémből j tete jén nemzeti szinü fémből készített rózsa, kö zepén a magyar czimerrel fog alkalmaztatni — Gazdag kUlönct halt meg a napok ban Straasburgban. Fritz Vilmosnak hívták , s mint as .Elriúser Journal' Írja, 40 háza volt, ugy élt és halt meg. mint igazi különcs. j A Viehgasséban lakott egy 3 emeletes házban j melynek ablakait 30 esztendő óta nem nyi- | tották ki, s ugyanannyi idő óta a ház mel- lelt levő nagy kert is parlagon hevert. Al öreg maga, kit as egész várua Bder Mtllio- nen Kritz' nek nevezett, nagyon szegényesen élt, kopott, szürke ruhát viselt, télen nyáron ugyanegyet, az embereket kerülte, ha valaki pénz kért tőle , dühbe jött, a hogy meghalt, egész vagyonát jótékony czélokra hagyomá nyozta. — Wány pap éa hány apácaa van Ma gyarországon V A legújabb évkönyv szerint van 7020 római katholikus pap és szerzetes, s 131 apácza; 2264 görög kath. és keleti szertar tása pap és szerzetes; »47 lutheránus, 1999 református, 196 unitárius és 735 isidé pap. Papirszeletek. — A Ctánji Lásiló hnnárjs, A boldogul-. B.'<-nis Samu besxélte még ez adomát Cstayi Lászlóról, kit igen szeretett Csányinak volt egy r>reg hastárja ki roppant elhisíitt. ?gy ebédnél a vérf haszár ki-gombiA: 'lotmdnjnjal szolgált fot. Csánri as ily ren-deür-nséffet ne-n türhötte. — íí^mbolja bo kend a dolmányai I monda. A hnssÁr kimegy s bejün ismét begomlmUtlau. — Qombolja bü k'-ad s dolmányát kiáltott már akkor Csátiyi- & hntuir negtot kimöf • M hurmadunr is ^ombo lattan j3 b« De már ekko* folpattaot Csáori s mérgesen rivall a hawArra: Mién n«m gombolja be kend ft dolmányát? — A-írt m«rt nem t«bet! felelt szintén mirgmta a hnsaár. CUaji aitáo ]H nevet«U.Xoit látta, hofj kihlaoU a hmsár a dolminyból. — Miit aa-a hixik bennem a< nr? — M«rt piros bkja Tan t — De kiss Saoak hunul — Épra asért! Visaga e!8tt — Mit akarn kit fián ? -i- Ne §?*?* ám el a rásgára, msrt akkor ki-kérdfs a tanító nr. — Uram, igen sajnálom, de nem tUsthetem azt as St hatott, a melyet tálén elnjert. — Micsoda szeaulenség az ártól, bat én mi - Tel 6xot«m ki a Tacioriinatr Szerkesztői üzenet. 3855. I. B- Gyarmat. KlaiSnet a Mld.itt künyrért. 38" 6. S. Csabrendek Asoooal pótoltuk. 3857. P. S. Zala-EgertsFg. A t frtot iuJlnk a kiadóhivatalnak. rA multak emlékeit' mietSM) elolv<ssnk. Most nem érünk rá. OdvOiIet! 3»58. L. Csabrendek. Igen i.jaáljiik elkéiiset jövSre naradL 3869. Kottori. Mibelvt idSnk engsdi Tálassomi °r°" 3860. Z. S«. Oríta. A >.yilván«s kBMDtt joví ssámra maradt. 3861. V. L Sopron. Kasztaet a SIÍTSS mog-emlékeiéiírt. A 4 Irtot átadlak a kiadj árnak. 3863. Kr. Helvbon. J6>3 jikmr. kellé bagj-nnnk : megkésTe kaptnk. 3863. Békés-Csaba. Válaszolni fogunk. 3S61. E. Bpest. Megérke.tek • azonnal zaét-kaldsttan. — Vasúti meuetread A budi-pesti idómutató óra szerint, ÍR«1UI K»iiÍai*'trnl Vonat ?m*ra <)r« Pere. Id6 306 K...-k. M.,h.-.,l>.,m><...Ár ? Kiomeha 4 48 raf(sl 2ió . . . , J 30 d4t«b^.. 215 Bnd» Pertrí í 58 regfel 201 . ....... . S 6 dilit. 204 , II 30 estv. 2H Hír.h. (flaoaibatkaly. Hír. Ujbelr felijö 8 reff»l 301 . ......... II 48 estve SI5 Sopronba 3 38 delut 303 Trietiba is Prág.'rhofon keresítd Oráca «. Hexsbe (58 reggel '201 Triestba és Prágerbofbn kerezatil lirir. és Becsb 2 47 délot. Érbeisik Kanizsára honnét: 216 Bsaík, Slohács, Dombóvár s Finnéből 1 41 delill 205 , » . , II 11 estve *m H.,H» P«>irol 4 20 ngf'l •JÓI ., J 5 délot 211 „ 9 44 estve 314H.,'.b5l1S..o»k.U.. Bim, Ujb«l/)frl51 10 27 estvs S*K ., ,, . . * 5 "Ufl 163 -"„prooj.ol II 53 J«l«l. 211 HéesWII Qrán, Marbnr,, Pragwkof feUI 4 H raggal ff: Tne.it- is Bíeiból Karbiirg, Prafkl- bot W5i ; . i ai dfl.t 3<l4Trie«<t-esTillacbbolPrágerhofrel<l 11 — estva Marbnrgba eaaüakosáa TilUeh 4s franceafestbdt ? Kfeitbtl Felelős szerkesztő: Batorfl LajOt. , nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtójan. RA4Y-K1NIZ6A, 1880. januAr 4-én. TisenklIeiicKedlk évfoly u. BMatnltr: f | Bttatti i-Mrrt"'. • MtjW évre . !*.]•• »aeu*ari raaaal f iUett ktsl«éar»k • 107.fi riaaM OlatS keslaaiiDTak pall( • kildtkoi btraxtto Mristta* < hiaabol patiUorbaa 7, Báaodnor 6 fl aimUn további torirt 5 kr. NYILTTÉBBEH •o-iakiot 10 krírt v4- I Mtaek f.l II Kincstári illeték aiadea n hirdettoirt aallaf 30 kr lieMlI. | ; WtaMfesaái. Bérmtateüu ler«J»k. c»ak lamftrt maakatar. •tkKI íofiautaak el ltUsiratoc viasu aam ktld.to.k- í ZALAI KÖZLÖNY előbb: A.TL. A.-SO MOO S.-Kanliaavároa helikaUiáfának, „B.-kanlzfial önk. tHiokó-egylet", a ,i.-kuiz*ai kereskedelmi i Irarkuk*, .a.-kultasl Ukar«kp«iiUr«, a .nlanegyei áluláasx UaltétM tílet", ? ,n.-kanlr.«al kirxlod ne.fló nrriiaOlxt'-, a .aopronl k«rMk««itlml ? iparkamara n. kanlzxai krilfáluxtniá.nra« a több aiofjel Aa rároai Bwesület UlraUlaa értMlUJ*. 1 Heteiililiit kétszer, vasárnap- s estitoctökön mejjeieiio vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás a „Zalai Közlöny" 1880 dik évi 19-dik folyamira. Daczira az idó mostohaságának, egy jobb jöTŐ reményében folytatólagosan kiadom az általam alapított, s nem csekély áldozattal fenntartott s 19 dik évfolyamába lépó .Zalai Közlönyt' h«sonló alakban 8 független szellemben szerkesz-tetten. A megye minden részében van e lapnak önzetlen munkatársa és azért minden nevezetesebb mozzanat gyorsan és hitelesen közöltetik s minden más helyi lapot jelentékenyen megelőz azáltal, hogy hetenkint kétszer adatik ki, mi a hirdetésekre nézve is sokkal előnyösebb és méltán figyelembe vehető. Bízva tehát a mélyen tisztelt közönség hazafias érzületébe, törekvésemben lelkes pártolásával fog továbbra is buz-diUni s csüggedést nem ismerve, tömeges részvétével, szellemi és anyagi pártfogásával lelkesíteni. EtőflzetMi ár: 1880. január-márt. évnegyedre 2 frt. . január-június félévre 4 frt. „ január —decz. egész évre 8 frt. Az előfizetések idejekorán való megtételét kérem, miután feles példányokat nem nyomatok. A vidéki előfizetések eszközlése legczélszerübb postai utalványon, melyek egyenesen hozzám intézendók. WJUDITS JÚZSEF l kkkd i ' tt kiadó laplulajiionoi NigT-KanUsa. A kOzraktirról. Ugy halljak, hogy Kanizsa város területén egy közraktárnak felállítása ezé-lozUtik, ezen mozgalom Zalamegye gazdasági egyesülete és a kanizsai kereskedelmi testület küldöttei közt tárgyaltatik. Bár mi cse kély kezdeményezési alapon álljon ezen ügy keresztülvitele, mi azt nenizetga7dá-szati és pénzügyi okokból üdvözöljük és teljes keresztül vitelére a legjobb sikert óhajtjuk. Minden vállalat csak agy felel meg a hozzá kötött várakozásnak, ha az azon alapon, melyen hivatva van az érdekek kölcsönös összesítésének megfelelni — lé-tesittetik, igaz ugyan, hogy bün volna a kanizsai közraktár érdemében előre is bírálatot mondani, mert minő stadiumbani állásárúi biztos tudomással nem bírunk, így mi csak egy a közkivánalomnak megfelelő közraktárról kívánónk szóllani, nézeteinket a tárgyban elmondani, hogy az a helyi és vidéki gazda és kereskedő közönség várakozásának megfelelhessen. Mintán Kanizsa város érdekelt vidéke, mely a kanizsai nemzeti bank fiók keretéhez tartozik, gabna és( bortermelő közönséget ölel fel magában, így tehát az onnét vont következtetésnél fogva, midőn a raktár felállítása czéloztatik, az nem csak kizárólag gabna, de igen bortermelésre is irányoztassék és akként rendszeresittessék, mi kép ez mindkét e nembeli terményt magába felölelni és befogadni képes legyen, s óhajtják, hogy ezen közraktár kezelésének felügyelete a nemzeti bank tanácsára bizassék nézetünk szerint, mert az esetben a bank mind a ke- reskedőt, mind a termelót egyformán a raktárba szállított termény érték arányáéhoz netáoi szükségei fedezése érdemében előleggel láthatja el- és az ott elhelyezett s átvett terményt már mint kézi zálogot bírván, értékesítés esetére saját köretelésének biztosításával intézkednék. Állításnak bebizonyítására a következőket hozzuk fel, feltéve, hogy a raktár nemcsak gabna, de ugyuttal borterményre is irányoztatík. — Vesszük, egy bortermelőnek 4, 5 Tagy akármennyi mennyiségű bora van, melyet értékesíthet, ezen bor készletét eladni nem tudja, mert vevője nem jelentkezik, pénzre azonban, hogy adóját és más égető szükségét fedezhesse, mulhat-lan szüksége van, hogy ezen sorsán segíthessen, borkészletét a raktárba szállítja és a történt beszállítást igazoló okmánynyal a banknál jelentkezvén, váltóra a letett bor mennyiség értékéhez képest kölcsönt vesz fel és ebből szükségletét fedezvén, míg egyrészről az uzsora alul szabadul, addig tartozását leróván, két érdeknek felel meg, a így a bank, melynek hivatása az uzsora megtörésével a kereskedelmet s ezzel az ipart s nemzet-gazdászatot elősegitni van utalva, biztos alapon is kellő biztosíték mellett adván kölcsönt, mely kölcsöne a beszállított és raktározott bor eladásával nála törlesztetvén, a tulajdonos, ki a bor eladást foganatosítja, csak a kölcsönzött tőke ennek folyó kamatai ugy a kezelésre fordított költségek levonásával fennt maradó mennyiségnek felvételére szorítkozhatván, ezt nyerheti csak talajdonul. így állunk a gabna és hasonnemA termények és kereskedelmi czikkek kezelésével, de egyúttal a közös pincze* ket« léssel még azt is elérjük, hogy azon kai-földi kereskedő, ki egyszer raktári pio-ezéink borkészletét megismerte, mind biztos jó és egészséges borra számítván, szivesebben adja pénzét, és értékesebb árt adhat, mert itt már a borok mint sziare mind tartósságra, ép ngy kel',emes»égre nézve osztályozást nyervén, mindig egyforma minőségű bort állíthat oda, hova azt értékesítői utaltatik. De ha tekintetbe vesszük a bor hamisítás tárgyában már eddig elkövetett merényletet és ezen a Kanizsa vidéke mint a bortermelő közönséget óriási csapással fenyegető katasztrófára kell, hogy necsak a döntőkörök nehézkes eljárását tekintsük, de saját jól felfogott helyzetünk parancsolta, eljárásnál fogva is oda kell hatnunk és mint egy test a kereskedelmi világgal össze forrni s igy egyesitett erővel oly állapotot létesíteni, mely által mint a termelő, ép agy i kereskedő osztály jóléte és előmenetele biztosittaa-sék. — Nem szabaü szem elől tévesztenünk azt sem, hogy a: már eddig észlelt borhamisítás tárgyában az országos gazdasági borászati szakosztály behatóan foglalkozik, tudjnk, hogy e tárgyban Jókai és Szalay Imre országgyűlési képviselők is a mi-nisterelnököt interpellálták, azt ii tudjak, hogy a miniszter nr válaszában a szigora eljárást hangsúlyozván, átlitá, hogy már a tnlszigor a miatti felszól lalásra is okot adott. — Ha ezt csak átfutólag tekintjük, igen könnyen azt mondhatjuk, TÁRCZA. A férjek. (ÉLtkíp.k.) Irta: ifj Donákiy FrrtDri. II. A klállhaUUan férj. Rosizabb a mesebeli sárkánynál, Faletaff, Othello egy személyben, szarvakat lehet rakni neki, amennyi tetacik, de néha öntudat éa akaratlanul óaazeökleli velők környezőit. Ai ily férj minden lében kanál. . . A felkeléetíl, a lefekvéeig, mindig beszél, igaagat, mindig neki Tan igasa, bárminő kép-leienaégcket állít ia, pedig legtöbbnyíre azokat beasél Saue . . . Neki mindegj, a pudding sütéstől a tégla-rétéiig, as ananász termeléstől keidre a krumpli kapáláaig, a aelyem himsestól a zaák-Tarráaig, mindenről beesél,mindent saját nézete aierint talál legjobbnak. Változik ai idővel, valóságos április, egyik peresben epéi, mogorva, máaik pereiben ki-caapongó kedvű, de még akkor ia Hallhatatlan, még jó kedvében i» oly isetlen, eaetlen, mint az éretlen rácakor. Kedélyei tarám, ? kandallóban rigan pattog a tus, a» aaiUlon párolgó kivé, a* aa«-Ul mellett egy cainoa arcra ni ül, nagy elerea Mentekkel, egy divatlapban lapoigatva . . Anna, eiolt a rakoagató Kobalánvbc*, menjen ni«j« férjemet; a kávé egéiien alhttl. A férj azonban hiráa nélkül ia megjelent, még pedig a legkiállhautlanabb kedélyben. Ugy bepólyázta magit elawrolckjába, mintha Szibériába kéaxOlne, a Tör&e fez agy fejébe rolt hoi»«, hogy bojtja a báta kSaepét verte, nyaka pedig egy irgalmatlan nagj aál-ban reasett el, mely legalább ia 8-azor volt nyaka köré ciavarva. Iitenem Anrél bajod ran ? Alt biazem aaazonyom önnek mindegyt akár van bajom, akár aino,via«o»aá férje mef • lehetds advaiiatlaaul. A férj retteneteaen harákolni kezdett, a odamegy a kandallóhoz éa felemelle a fáakoaár födelet .... Mi as ára egy öl fának aaazonyom ? Azt hiaaem 16 frt, de miért kérdezed édeaem. - Semmi máaért angyalom, aaolt a férj ganyoaan, azt hittem olcaóbb, legalább ia két forint, meri a fáa koaár tele éa a kályhában oly tüz ran, hogy legalább ia ökröt lehetne IÜIDÍ, hány darab fát egelas el naponként! Eh ne légy oly as6ruálhaaogató mit tudom én?- Hit,nem tadod ? no ez farcza I A férj a* aaztalhoz ül éa köhög, utóbb dörmSgni kezd, nem eanda, ha egyik náthából a maiikba eaem, itt olv meleg van, hogy ki-állhaUtlan. Itt éppen ninca oly meleg mint gondolod, asolt a ni, mialatt töltött férjének. Ki ez,kérdé a férj, azaga nem éppen kulle-mea, olyan mintha kozmáa rolne? Caokoládé, mit te éppen azerataz . . . Nagyon téved aaazonyom, ha azt hiazi, hogy én azeretem, inkább hnazazor iaaom kárét mint caokoládét egyezer, éi-éa, pár kanállal •zajába reaz, ez meg pláne imfamia rósz. Én inkább nagyon ia kitűnőnek találom ! Peraae caupán caak azért ia, hogy nékem ellent mondhuaon .... Én izoktalak asekirozni ? ebben igazad van, asólt a nő, te caak ugyan napról napra kiállhatatlanabb keadeas lenni. Hogy kosmáa caokoládéjat nem iasom; nemde? oh aa ily férjek rendeaen kiállhatat-lanok,kik aa elrontott reggelit roasnak találják. Ezzel a férj lorább iana csokoládéját; mellé kalácaot eazik. Torkom fáj ha nyelek, misek tettél kalácaot ide? Hát ne egyél, különben a kalács kedven-czed, avagy tán ez ii roas? kérdé a nö guAyo aan . . . Nem annyira roas, mint a raj araa benni*. hogy reazi a raj fontját aaaaonyora. Nem tudom, hagyj békét, hadd olraasam el e csikket . . . Nem tudja, de hias igy tönkre kell mennem ! Crosdolom, 48 kr. éa ez a raj a legjobb, a milyet valaha láttam. 48 kr., éa est ia caak gondolja, hát nem atokott a azakácsnéral izámolni ? De igen, hanem tegnapról még nem iiámoltam . . . Hivaaaa be a izakácanét. Anna hirja be a azakái-enét. A azakácané bejött Liai, hogy roll a raj fontja ? N"gy vennyolci krajezár saasooyom ! Kűlönöe, izölt az ur, Terebeaiékné! tegnap előtt raját vettem, az jobb rolt lókkal ennél, éa fontja 44 kr. volt caak; ilyen gaz* dilkodáa, hm, hm . . Hozzon egy pohár vtset . . . A nő as aaitalon álló üvegből férjének rizet töltött. Ez felemeli poharát, de elébb öaase-riaasa risagáiji, nem mskal-e benn valami, i aaután iasik, rögtön rnérgeeen az aaatalra csapja. Rettenetea, kiálltja harsányan, nekem a torkom fáj, a oly hideg riaet tölt nekem, majd a fogam kihall tőle, erőre! azt akarja, hogy megbetegedjem ? Ugy látom aram ma terhére ragyok éa 1 aemmi sem tetasik; jó, reggelizzen maga, easel I a nő öaezecaapja a lapot, a a máaik szobába ' tárosik. — A férj pedig még egy jó csésze csokoládét i tölt magának, a melléje pedig elfogyaast még ' egy darab jókora kalácaot. I Mikor a azobalány kiakarja vinni az j edényeket aat megállítja: Anna, mondja meg a asakácanénak, nem ragyok vele megelégedve, ma minden infámia roas volt Ezzel felkeresi nejét a másik szobában. Asszonyom, önnek a magaviselete bor-saastó, kezdi epésen, erőnek erejével jeleneteket akar előidézni, bogy a Tárosban serünket a caelédek raeghorczolják; tudja mi a jó hírnév asszonyom? itt a férj minden féle Ogyetleneé-gekot beszél oasze a jó hírnévről éa kényaseriti nejét arra, hogy mindast végig hallgassa. A nő unja magát haliloaan, a férj aokat kShag. iDssköl, de azért folyvást beaaél. Utóbb a n4 virágait kesdi Incjolgatni, TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANTTiR 4-en 1880 hogy biz ez szomorú helyzet, hogy ide-jatottunk és ha behatóbban vizsgáljak mind ezen kalamitásoknak tulajdonképen ki az okozója, önkénytelenül azon felele tet nyerjük, hogy mindezt a kormány gondatlan eljárása vonta maga útin, mert mig egyfelől az adók különféle behozatala azoknak fokozatos emeléséről gyorsan gondoskodott, addig behunyt szemmel nézte azon vajúdást, mely a kereskedelem pangása által mint a kereskedő, ép agy a termelő közönség telt erejének megbénítására ok Tétlen beállott, mert minden adó emelésnél megelőzőleg gondoskodni kellett volna terményünk biztos piarczárói, mert hisz mi termelő ország vágyónk, nálunk minden sorsú és rangú ember jóléte és boldogsága a termelő közönség jóléte és boldogságától feltéleztetvén, így a kor mány is innét meríti jólétét, és még is fájdalom, az legkevesebbet gondol oda, hol létele biztonságának alapköve letéve van. — Mintán most már mindenki belátja és érzi, hogyha élni és mint szabad nemzet a világ kontinensén fent maradni akarunk erőink egyesittésével s annak fokozatos gyarapításával oda kell hatni, hogyha gyökeres változást előidézni nem is, legalább az égető seb enyhítését lehetővé tenni iparkodjunk, innét van az, hogy e közraktár ügyében felszóllalunk s annak üdvös voltára a gazda közönségünk ügyeimét felhívjuk, remélve, hogy általa megérteténk és felkarolva az eszmét, saját körében tömörülni és elkövetni fog mindent, hogy a szándokolt közraktár felállításával oly intézkedés jöjjön életbe, mely által a bortermelók igenjei is kielégítve legyenek. Ennyit kívántunk egyelőre tájékozásul nyilvánosságra hozni, a későbbi fejleményekről gazda és kereskedő közönségünket értesíteni fogjuk. Jegyzőkönyv, mely ,a zalamegyei ált. tanítótestület Nagy-Kámzsa járási körének" 1879. évi nov. hó 20- áu Nagy-Kanizsán a polg. iskola rajztermében megtartott évi ll.-ik közgyűléséről fölvétetett. Jelenvoltak száma 41 — ás pedig a nagykanizsai polgári, félti- és alsó népiskolai tanítók és tanitónók részéről 2ő-en, a vidéki tanítók köztil 16 an vettek részt a gyűlés értekezletében. Borsasató, hát ast hisai, hogy virágjainak káka tertbéaiete van, hogy mindig öntözi. De hissegy hete,hogy nem öntöztem ókétl Ai meg hanyagság, mit nem hiszek,' öo sokkal bőv ebben bánik mindenne), sem hogy virágjait egy bélig ne öntözte. A virág ápolásból sukavatottaág szük-aéges, legalább minden héten egyszer mtgkell gyökereik körül a földet síurkálni, így ni, a a férj zsebkését veui elő, s körül szürkálja a caerepekben a földet. Átkozott nátba, adjon egy zsebkendőt asszon yom! . A ni férjének egy csinos kék csiku kendőt ád! A térj nézi, vizsgálja, össze viasza! Ugy tetszik, es nem as én zsebkendőim késül való ? Véletlenül as enyémekből adtam, de az nem teaa semmit. De ugy tetszik, hogy ezek a kendók •ijjak, mert még nálad nem láttam kék caiku kendőket. Igen, múltkor vettem őket, pár nappal ezelőtt. Különös, és- te nekem nem isóltál erről semmit. Igazán furcsa v«gy, hát ha én egy gom,-bostüt vessek, azt néked mindjárt bejelentsem? De már mégis különös, azt csak megen geded . . . Legyen hát, különös, vissonsá a nő ingerülten. Pár nappal később a férj az ebédnél jó kedvű volt, de azért irinden tál ételt meg kritizált, s minden ówárlása mellett is kétszer evett mindenből, még pedig tele táayératkal. Ebed közben a nő emlité, hogy gyönyörű teli kelméket látott a kirakatban és azon óhaját fejezte ki, hogy sseretne beUIUk választani. Rumssáuer Simon elnök d. e. 10 órakor bevezeti beszéddel nyitt meg a gyűlést Üdvözölte a szép számmal megjelent kar társak kL — Hűen ecsetelve, tüntette fel a néptanító ténykedésével sioros összefüggésben állá helyi és egyéb viszonyokat, melyekre hivatkozva ajánlja a társulási szellem, mint egyik fsténye-zónek fenUrtáaát a legoemesb nevelésieti esé-lok s a jövőhös kötött renieoyek elérése és megvalósulása végett, Elnöknek általános tetszéssel kisért és éljenzéssel fogadott beszéde után a gyűlésnek e nspra kitüsőtt tárgyai vétet ek föl a kővetkeső sorrendben: 1. A nsgy-kanissai Unitótesületnek » járási körhöz való csatlakozása. E pont föltevése után először Sáringer Károly stó'alt fel és indokolás mellett olvasta fel a járási kör többségének magbitáaábil következő javaslatát: „A nagykanizsai járás Unitóköre a következő föltételek alatt csatlakozhatik a nagy-kanizsai tanítótestülettel: a) a .nagy-kanizsai járás tanítói kör* csim megmaradjon; b) évenkint legalább egy értekezlet vidé ken is tartassék; c) a mi a jelenlegi tiszti kart illeti, azok 1 évig hivatalukban meghagyassanak, mai nap pedig egj alelnök és másodjegyzó Nagy-Kani zsáról válasttasaék ; d) s< ezután választandó tisztikar a városi és vidéki tanítókból vegyesen válasstassék.' A javaslat a), c) és d) pontjaira néhány észrevétel tétetett; de már a b) alatti tétel élénkebb vita tárgya lón, melyhez többen szóltak ugy a városi, mint szintén a vidéki tanítók közül. Végre, — különösen az ezen ügyben kö-zelról érdekelt nagy-kanizsai tanítótestület a legszentebb tanügyi czélra való törekvés tekintetéből ebbe is beleegyezett. Tehát határosa-tilag kimondatott, miszerint: a nagy kanizsai tanító testület a járási körhöz csatlakozik a kör eddigi ciimének fen-tartása mellett. As évi 2 rendes gyűlés egyike; u. m. ai ószi (esetleg téli) Nagy-Kanizsán, — a másik u. m. a tavaazi (esetleg nyári) pedig a járás valamelyik községében tartassék. A tisztikar városi és falusi tanítókból vegyest választandó. — AZ eddigi tisstikar még egy évre nieg:artatik ; kiegéssitésül aionban ez alkalommal beválasslattak Nagy-Kanizsáról: alelnöknek Hoffmann Mór és másodjegyzőul Szalay Sándor — egyhangúlag. 2. A nagy-kanizsai járás tanítói kör tag jainak névsor összeállítása. Ezzel a tisztikar bisaték meg. 3. Báoffy Alajosnak a tapolczai közgyűlés elé terjesztett es indítványára vonatkozólag : „Allittassék okadatolással egybe ason ábrák jegyzéke, melyek a népiskola (I —VI.) egyes osztályában a szemlélteti oktatáshoz szükségesek.* — többek hozzászólása után Hoffmann Mórnak — ezen általa alapos érvelésekkel megvilágított — véleményét osztja és fogadta el a gyűlés többsége: A férj sietve evett, és tele szájjal kritizált; s több süleilen élezel mondott, min a nőnek nevetni kellett, bogy férje kedvét el ne rontsa, ás ebéd után sietve távozott. Nem sokára nagy zajjal visszatért, ugy megrakódva különbözó csomagokkal, mint valami afrikai dromedár. S a hozott csomagokat neje elé tálalta .. Az.t csak elismered, hogy bókesü férj vagyok, szólt szeretetre méltó mosolylyal, te óhajodat fejezted ki és én három ruhát boz-tam néked és két kalapot. A nó végig nézte a hozott tárgyakat, tis nem bírt egy fájósúbajt visszatartani, a tárgyak mind a legrosszabb ízlésről tanúskodtak, és 2 egyet sem talált ízlése szerintinek. Különös, szólt a férj, te még caak nem is örülsz, meg sem köszönöd, más nó az ily férjet, isteníti, aki oly bőkezű mint én vagyok. A nő pedig csak sóhajtott és minden kedvét elvesztette a hozott ruhákhoz. Pár nappal később a férj már ebéd után mindjárt neje nyakára ment; egy estélyre készültek, mit Terebesiné adott. A férj elkezdett prédikálni és erősen do hásyzntt neje öltözdéjében. Milyen ruhát veszel fel kedvesem ? Kék Urlatánt, rózsásain virágokkal . . . Hm, hm szólt a férj, és hajad ? Hajporozva less, rózsaszín virágdiaztzel. Hm, hm dünynyögött a férj. A nő a fojtó füsttől erősen kóuőgött, de as udvariatlan férj nem vette azt észre. Nem próbálnád fel ruhádat, hogy hadd látnám! Ne tégy oly nevetséges, ugyan mit gondolsz ? még csak 3 óra és én már az esUlyre öltözködjem? (Folyt következik.) „Miután ábrák és veaérkőnyvek nagy számmal léteznek, a szemléltetésre a magaa minisztérium által is elfogadva és jóváhagyva; ennélfogva Bánfify indítványát a jkőr czél-ssirutlennek s általában kivihetetlennek tartja.' 4. Olvastatott a sslamegyei ált. tanító testület kesstheiyi járás kora elnökétől 82/879. sz. a. küldött s a keszthelyi jkör 1879. évi okt. 29-én tartott közgyűlés jegyióköny vének kivonatolt 6. és 16. pontjait tartalmasé átirat. Ez átküldött jegyzőkönyvi kivonat 6-dik pontjára nézve határoztatott, — miszerint: a nagy-kaaizaai járásakor csstlakosik a keszthelyi járáskor abbeli óhajáhos, bogy a , Magyarországi tanitó-egyletek szövetsége" alapszabályainak megerősítése végett a minis-teriumhos újólag kérvény intéstessék. A 15-dik pont tartalmát illetőleg, a gyűlés nézete és elvi elhatározása a következőkben nyilvánul; a. m. 5. A nagy-kanizsai járási kör ssját kebe lében alapit segély-egyletet, melynek alapjául Hoffmann Mór 20 frtot, Schmidt Károly pedig 10 frtot ajánl fel. — A kör tagjai szintén e cséira félévenkint 25 kr. befizetésére kötelezik magukat 6. Kosenblüh Lajos azon indítványa, hogy kerestessenek meg as összes magyarországi tanító egyletek aion kérvény pártolása végett, miszerint a omlgu vall. és közokt. ministerium által as országos tanilói nyugdij-alap kimuta tása a megyei bizottaágoknak megkűldessék, — általános helyesléssel elfogadtalik. 7. Ujtagul belépett a körbe: Borsnkay Károly nagy-kanizsai izr. elemi isk. tsnitó. N. A jövő gyűléskor gyakorlati előadást tartani vállalkoztak : Sáringer Károly a földgömb ismertetése-, Kiss Ignácz az olvasmányok kezelése és Ma-gassy Mátyás a magyar történelemből, Lend-vay Ferencz szépirodalmi értekezést fog tartani. 9 A jövő évi I. (tavasz!) közgyűlés be-lyeül Magyar-Szerdahely tüzetett ki. Több tárgy nem leven , elnök által a gyűlés befejezettnek nyilvnáittatik. Kmf. RUMSZÁUKR SIMON, a kor alaSke. Jegyzetté: AMBRUS LAJOS, a kftr jegyzűj*. BünUgy. tárgyalások Jegyzéke zalaegerszegi kir. törvényszéktől 1880. évi január 8-án. 3225. B/879. Sz. 1. Kamarás János és társa toivajláasa! vádoltak elleni ügyben 3 ad bir. Ítélethirdetés. 3203. B/87!J. Ss. I. Biró József és társa súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 3 ad bir. ítélet hirdetés. 32C8. B/879. Sz. I. Szabó József és tanai lopással vádoltak elleni ügyben 3-ad bir. ítélethirdetés. 3269. B/879. Sz. I. Kiss József súlyos t, sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bírósági ité-lethirdetés. 3322.B/879. Ss. I. Farkas Imre és társai lopással vádoltak elleni ügyben 2-ód bírósági ítélethirdetés. 3323. B/879. Ss. 1. Hermán Jioos és tár saí tolvajiással vádoltak elleni ügyben 3 ad bír. ítélethirdetés. 335G. B/879. Sz. I. Torok (Olajos) Péter) súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 2-od bir. ítélethirdetés. Január 15-én: 3320. B/879. Ss. 1. Pollik Albert ellen szegüléssel vádolt elleni ügyben 2 od bir, ítélet hirdetés. 3321. B/879. S«. 1. Németh Ferenci és társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 3 ad bírósági ítélethirdetés. 352C. B/879. Ss. I. Bab.ti József életbiz tonság elleni vétséggel vádolt elleni ügyben 2 'id bir. ítélethirdetés. 3569. B/879. LeL Tarsoly Károly súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügybeni 2-od bir. ítélethirdetés. Január 22-én: 3262. B/879. Sz. I. Cseke Imre és társa tolvajláasal vádoltak elleni ügyben 3 ad bir. ítélethirdetés. Január 29 én. 3341. B/879. Sz. 1. Tóth Ferencz emberölés bűntettével vádolt elinni ügyben 3-ad bir. ítélethirdetés. 3364,3359. B/879, Sz. 1. Füst Ferencs snly. t. sértéssel vádolt elleni ügyben 3 ad bir. ítélet hirdetés. 3418. B/879. Ss. I. Redler Mihály súly. tmti sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ítélet hirdetés. 3478. B/879. Ss. 1. Gelencsér Péter végrehajtás megakadályozásával vádolt elleni ügyben 3 ad bir. ítélet hirdetés. Kelt Z.la-Egerszegea 1879. deci. 31-én. MUZSIK KÁLMÁN írodi i Helyi hírek. ; — A .Korona" vendéglő éttermeiben tartott társas estélyi a dalárda as év utolsó es téjén ; as étterem oly zsúfolt volt, hogy esti 9 órakor már számosan visssamenni kényteleni- tettek. Élénk elismerést arattak Berecz Imre mesteri songon játéka mellett s dalárda mfi- kodí tagjai. — Bémtvéttel vettük fit. Letlinger Ko- lemen szent-ferenezreudi kanizsai hátfőnők ar bejesetét, ki s jégeni elcsúszás folytán jobb ke sének kisajját ugy megsérté, hogy aggodalomra, adott okot, múlt vasárnap tartott orvosi consi- lium után örömmel jeleshetjnk a komoly ve szély megszűntét. Adja Isten, hogy mielőbb szerencsésen felgyógyuljon a közt'sxteletn fér fiú ! — — A Sxylvetxter estély a .Polgári Egylet*-ben fesztelen kedélyesséjgel (irtatott meg. Ssép számban lévén, daczára a felette olcsó belépt i díjnak, mégis a könyvtár javára 15 frt. tiszta jövedelmet eredményezett; éjfél előtt és éjfél után folyt s táncz vidáman és javában. Éjfélkor Hencz Antal ur üdvözölte sikerült -beszédben *s újévet. A hölgyek kost ott láttuk: Plihál Ferenczné, Svaatics Károlyné, Knáuaz Boldissárné, Ozzeszly ADialné, Nyuli Györgyné, Zók Nándorné, Horváth Istvánné, Bartsné, Jungné, Tubolyné, Klinkerné, Mol-nárné, Kilikné sat. úrnőket, Svaatica Margit, Szalmay Irén, Portier Julcaa, Zók Lenke, Wej-dita Irma és Ilonka, Kaproocsáról Ssemerey Marcsa aat. kisasszonyokat. — A .TársasKör'-bm évenkint meg tartatni szokott „Szylreszter estély* az idéc is fényesen sikerült s vidám kedélyességgel folyt le. Heggel 4 óráig tartott; a tombola tárgyak értékesek és gyönyörűek valánaJc A kör bozgő elnökének neje Dr. Laky Kristófná urnó körül láttuk, Blau Eugénia, Weiss Gutmann Hedvig, Clementné, Dauscháné, Varga Lajosné, Stem- meraé sat. úrnőket, Gózony Marcsa, Weias Sabina, Welisch Fáni és Zsófi, Dobrin Selina, Ditrichatein Ilka aat. kisasszonyokat. A fran- czia négyeat 36 pár tánosolta. Bevétel 180 frt. volt — Műkedvelői előadás lesz ma, január 4-én a aSzarvaa" dísztermében ,A péoz szomj, vagy a segesvári vereségből menekült bujdok- Mk" irta Or^zágh István veterán színész, mű ködők a polgári osztályból valók, a nialap igy mondja. A jótékonyczélu elúadáat ajánljuk a t. közönség pártfogásába; megálljuk, hogy másnap is adhatták tolna, miután a kereske delmi ifjak felni vasáai estélye is ép ez. időben tartatik meg. — KOxgyiUéKe le<z Nagy-Kanizsa vá ros képviselő testületének január 5 én délután 3 órakor. Tárgy : Az 1880. évi városi magán költségvetési előirányzat előterjesztése és azzal kapcsolatban álló ügyek. — Lapunknak hirdetési és hírrovatá ban emiitett uj találmánya zongora Berecz Imre zenetanár ur lakásán (Tenáncakybáz) szemlélhető meg. — NyUatkonal Több oldalról elterjedt azon tevés vélelem folyián, bogy én a ,Füg getlen Zala* czimmel Remete Géza ur által kiadni azándékolt lapnak munkatársa, vagy szerkesztőségi tagja lennék, ki kell jelentenem, hogy cximselt hírlapi vállalatnak sem pro grammja, sem lapja szerkesztésébe be nem folytam, s be nem folyók és azzal semmi össze köttetésem egyáltalában nincs és nem is leszen. Nagy-Kanizsa, 1880. évi január 3-án. Tuboly Viktor ügyvéd, mint a „Zalai Közlöny" r. munkatársa. — Táncxtanitax A szives fogadtatásért, raelylyel ittlétem alatt a nagyérdemu közönség szerencséltetett, köszöne emet nyilvánitváo; van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy növendékeimmel a táneztan folyamot 1890. évi január hó 10 én bevégzendom. De miután több-részről figyelmestettem, hogy egy második táncafolyam megnyitása cséiszerü volna, erre szívesen vállalkozom azon esetben, ha erre elegendő réssvevőt nyerhetek. Felkérem ennélfogva a tisztelt szülőket, kik gyermekeiket az llem és táncstanban kiképeztelni óhajtják, ugy szintes tánczkedvelő ifjúságot, magukat nálam — városház utcza 2 ik szám I-ső emeletében — a távirdai hivatal átellenébes — a fentemiitett napig előjegyezhetni. Előjegyzések elfogadtatnak naponkint d. e. 9—12. és d. u. 2—li óráig. Kransz Gyula, táncz- és íllemtanár. — A letenyei fiatalság 1880. január bó 24 én Letenyén ,a nagy vendéglő-' termében jótékony^séJu sártkörü táoesvlgalmat rendez. Személyjegy 1 forint. — Os*lávd)egy 3 forint. Kezdete 8 órakor. Szállásokról gondoskodva eend. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak, és hirlapilag nyugtástatnak. — Nyilvános kOmrihuü. Ss. Groth decs. 30. 1879. Alulírottak ugy a magunk, va lamint e város lakosainak körébőli nagyszáma megbízóink nevében'' ason meleg hála-érzettől indíttatva, melyet t. Tárnok Alajos urnák > ZALAI KÖZLÖNY TEBNKILENCZEDIK ÉVFOLYAM Upok m. ivi 101-ik számiban megjsleat és pedig heti vtnárunk történetének kdzfcsekapcsán SzU-Grith érdekét védelmei.' haljes aésete • illetve e város jólétét élénken pártoló rokon-ueoves sorai keltettek bennünk: scanael s nyilvánosság előtt kSsaonetünket fej««rtk ki fentebb tisztelettel emiitett tekintetes Tárnok Alajos urnák, kit ii smivbol kívánjak — * Magyarok Istene sokáig éltessen 1 Berger János, Paraiz János, Küblin D., Prangor Sámuel, Márkus József, Hirschler Mór, Bergsr Jenő, Wiener Fttldp. — Árverések Zalamagyében. Somogyi József 550 frtr. b. ing. jan. 5. Lesenome-To- msjon. — Gál Lisiló 646 frlra b. ing. jan. ú. FelsA-Zsiden. — Zolder Károly 675 frtra b. ing. jan. 26. N.-Kanissán. — Scbieainger Má tyás 1170 frtra b ing. februárban Lesencse Istrándon. — Agg Rozi 255 frtra b. ing. jan. 9. üedesen (Alsó-Lendva). — Tanügyi érteiités. A .Zalám. ált. tanitoi-testület" központi válasstmánya havi rendes ülését január lO-én d. u. 2 órakor Kessthelyeu as elemi fiúiskola tsnuer tárában tartja; a kösp. válásit, ülések nyilváoosak s j aiokon a t. vendégek szívesén láttatnak A I tantestület elnöksége. — Csáktornyai t. levelezőnk irja: A csákt. polg. egylet 1879. deci. 28-án tartott tisztújító közgyűlésén megválaasutott: elnök nek : Ssakonyi Zsigmond, alelnöknek : Hirsch- rosnn Sándor, jegyzőnek: Margitai JÓJsef, pénitárnoknak: Fehér Jéssef, ügyésmek : Konyary Mihály, könyvtárnoknak Szántó üároly. — A csákt. jótékony ciéiu nőegylet, czimének megfelolőleg, szép-jelét adá jótékony ságának Karácsonykor ; vagy 15—20 ssegény kösött síép össieget osztott ki. A csákt. dal egyesölet Sylvester eeléjét vigan ülte meg saját körében. Volt dal, tene, toasit és jókedv. A működi tagok által énekelt 6 dal jól sikerült. A vesényló : Stikovits Ferenci dslegyl. alel nök volt. — Hymen Január 18-án veieti oltár- hos fóiiszteleodfl Molnár Antal, domborui plé bános ur kedves és szellemdus nővérét, Paulina kisasszonyt, ugj^an Dombomból Hirschler Testvér urak szorgalmas és tevékeny könyv vezetője Kymlay Ágoston ur. B61d»gság kisérje a szép frigyet! — Csigányhalnak nevezték el s ba latoni halászok szt a halormet, minót ujabban tognak ki a Balatonból. Háta és oldala bsrnás fekete, a hasa pedig sárgás; nincsen sem pik kelye, Bem szálkája s nagyon jó izü. — BOvidhireU. A czárné haldoklik. — í,omo«ke<5 it Bécsben elfogták. — A bécsi magyar bál febr. 9 én lesz. — Várady Qábort a rendjel perben a törvényszék felmentette. — A spanyol király s királynéra rá lőttek, a tet tes fiatal ember, elfogatott. — A birlapi hir detések bélyegilletéke jelentékeny reform alá vétetik. — Ungban egy orosz papot ettük meg a farkasok. — Félegy.házán ujabban 4 gyér mek halt meg toroklobban, eddigi áldosat 1178. — Blaháné a P. Il.-ban csikkaorozatot ir. — Czigánybaodál fogtak el Maros-Hlyén, mely hamis péntt vert és terjesztett. — N«gy-Atádon polgári ulvaso-kör alakult KI nyert? Prága, doct. 31 én: 77. 57. 36. 42. 15. L«mberg, „ . 35. 41. 77. 69. 72. Szeben, „ • „ 11.46. 1.44.83. Irodalom. (E rovat alatt megemlített munka Nagr-Ka-DÍasáo Wajdits Jouef koByvkereaksdésa által nef-reodelielc.) — Uj sstMiaSesii. Tiborazky és Parsch senemukereskedésébea Budapesten megjelent: Harmadik ábránd magyar dalok felett. 1. Le hullott a resgő nyárfa. 2. Búra, búra buba- natra születtem. 3. Faj a irivem. Rács Páltól zongora kísérettel hegedűre sserzé Habar Ká roly. Ára 1 frt 50 kr. — Kalaut >az oassss adó éa jövedék ügyekben" Dobos János m. kir. péosugyi fo galmazó által Kaposvárott sajtó alá boesájtott közérdekű, szerfelett hasznos és olcsó füzet (előfizetési árs 20 kr)r s amely iránt as adózó és adóügyekkel bajlódó közönség részéről nagy az érdeklődés; hogy s kívánalomnak miaden tekintetben megfelelhessen, as országgyűlés állal megvitstandó adóemelési és as nj sdó iránti törvényjavaslatok letárgyalása előtt a sajtót el nem hagyhatja, B igy előfizetések ja nuár kosepéig elfogadtatnak szerző által. — Sopronban Barczi Ivántól második bő vített és. javított kiadásban igen érdekes munka jelent meg: A német cultura befolyáaa Magyar országra. Társadalmi tanulmány. Ára 1 frt. Kiadják Keichard éa Litfass könykereskedők. — 1880 ra ssóló .Bolond Istók napiára' megjelent elmés ellenzéki hámorral és számos sikerült képpel. Ára 1 frt. Kiállítass diszez. — Ipolyvölgyi Biia, tisztelt munkatár sunknak költeményei „As én virágaim' csimen igen csinos kiállításban megjelentek ; Balassa-Gyannaton Spitser Mór bizományából kapható. Ára 80 kr. A tissU jövedelem fele része a Madách szobor pénztőkéjének gyars- piiáaára fordittatván ajánljuk a t. közönség pártfogásába. Ami a költemények belbecsét illeti, lapunkból legoagyobbrésst ismeretes s nem ssorulnak külön bírálatra. — .FSldgömb* csimen szép kiállítású s gssdsg tartalmú képes heti lap indult meg Fülöp György szerkesstése alatt. Ára 15 kr. — Gróf Zichy Jmötöl megjelent az , Emlékirat a magyar ipar fejlesztése érdekében* csimü nagyhatású munka külön kiadásban. A nemes gróf e müvére visszatérünk. — A .Kttttktly" kiadását uj évlil kezdve Pöltz Pál vette it. — liánfi Jiínm szerkesztése és Nobel Armio kiadásában Pápáu „Ifjúsági és nép könyvtár* ez. vállalat indul meg. 1880 ban 6 füzet adatik ki, előfizetési ára 2 frt. Vegyes hírek. - Hada Ujáról Theresienstadlból Írják, hogy a litoksserü mekkai zarándok, felkelő-vetér éa fegyaacz láthatólag — kővéredik Midőa TheresirnsUdtba jött, as amputatitó, meg a sok utazást gyötrelmek folytán agy nézett ki, mint egy éhenkóráss; míg ms s rendes élet, a jó élelem és a ssorgalma-tos fürdés már az egészség rózsáit csslts arczára. Néhány nap előtt azt kérdezték tőle, hogy van ? Hadai mosoljogva azt felelte, hogy ,as Allah jót küldött neki, mart szorgalmasan imádkozott, de o még swrgalmatabbaa fog imádkozni, hogy s dolga sseg jobban menjen." — Qyilkot narva*. Bajorországban as aaaingi erdőben azarravTadássat volt a napokban, nelyen Baecker tanár is résatvett A kutyáktól Osött szarvas egyenesen Baecker felé rohant, >ggancsával a tanár nyakát átssurta, mire es holtan rogyott OHM. Papimeletek. — Az Istenért! nem vessott aa oo. kntrája? belezi harapott! — E tsavMl kovetkeztetre, csakuras) ttlts- »? kell nresadKH. ?faaodik Lipót culiiir iMTStett Utasai «• aituaoea játszott rajta. Híjkor as adTari karsMSttr eandÁIkOíT. kallfatta, »érre ifr szolt: — FaUef 1 Valóban sajnálom, aofv zaatts lem lett — Ne aajoaljea k.dy.s baratoag! — f«lel< a aászár — bála latestnek ?egYagTOkcléfedTS a mol- taai állásommal is. — Kiírt? E(7 nr latrán i Bantut a aikos IUTOB »U*ni, o«T«t. Alig tett két Up*Wt, Ut «g7 lovat elesni Exen már n«m nevet 8 Ofju BÍ4rt? Bixonjo*svn izrirt, mert h. aeretfi mr eMt TOIB» el, az eUtett nr U nevetett TOIO* rtjte. Mif ka i ló Utu TOIIU •lerai M ont, & U m acveutt TOIBA. GSifflrdóben eleaeU »f7 kertté*ed5, két Jeten- lerS ügjTéd U0D0&I felemelte ; a patieai kőtxönet ?tellett nkjval megjegjsé : ía ^afjok az «lt<5 kera- k**d3, kit as ücfiiátk feleaM.uk, • Vén diák OlTajUd mir Tioádi Sebertjíot Ifju diák: Non tudom bUoo/otan, de ofj gondolom, mintha lebea tinót liUam *otoa Vasúti menetread A bnda-pesti idómatató óra szerint, Insial Kaalz««r«l Foul hova : »Am Ora Pere. IAH 206 Emik, slokáe>,Do->ba«ár • Kin..b. 4 48 racgel 215 . , . . J 30 dilot. 113 Rnla-Peetro Ut reffel 80* ... .. 8 6 dalát 104 1130 •.!.. Sl1B4r.bc(S.„,k.tl,.lT. Ble. Ilikor t.l4)5 8 renel 301 . 11 48 ee»e SIS Sopronba 3 38 dslnt 303 Triestbe is Práprhoron kerfeitSI Oracs e. Bécsbe 4 58 rsnel ÍO: Tríestbe é> Práf-rbofon kereittal Orics 4. Bécsbe í 47 délat. Érkezik Kanizsára 21t Esitk, Hohács, Dombóvár s Fiassébol 1 41 d41nl SOS . . . . 11 11 aln 3U3 B ,i« Pestril 4 20 ren«l SOI „ . . .... 2 5 délut 211 „ 9 44 estié 314 KieabSI (»..,.baU. Bées Ujb<ilr)MSI 10 27 estfe SOS „ „ . 4 5 renel 1S3 Poprooyból II 53 délei. '214 RéesbSI Qrici, Harbiir(, Prs«erb*f MSI ? 4 12 101 Triee<l 4. Béeebol Harbnrf, PrS(<r- bof felől 1 21 délet. 3O4Tri-«t te Villsrbbél PriferhoffoKI 11 — e.tre U.rbnr,b. <isaUakosáe Villick 4. Fruce.feslbil . K. »n.-.fe.lhul Felelós szerkeszti: Báttrf JANUÍR4-éB 188a HIRDETÉSEK. Sérv-szenvedóknek bérmentes megkeresés után mindenki kéassig-gel és ingyen kaphatja as alulirt cség által, a használati módját, az 'Hirsaui, a Svaiezi Sturzeaegger féle ártatlan altssti-ksaőcsnk. ? hssznáJati módhoz van temérdek bizonyítvány valamint köszönő irat csatolva a kigyógyultak által a szétküldés egv edényben történik, s melynek ára 3 frt 20 kr. (926 5 -8) Kapható: ÍOBMA6TI FEBENCZ, a Szűz Máriához czimzett gyógyszertárába* Budapesten Egy tisztességes magyar cwládoil egy éltesebb ur vagy asszony 600 forint tőkével élete hosszáig eltarUtii, azonkÍTal t pénz biztositható, minthogy egy uj telek vásárlásira szükségeltetik, a binii-mód, melyben azon ar vagy asszon; részesülni fog, atyai leend, ngy, hogy Bemmi gondja többé nem lesz, egy betegnek is jól volna itt, miután a hely nagyon egészséges és vidéke a legkdesebb Kraj- Minden továbbit levélileg. Czimem Putzt Kárflly Pranidorf u. p. Franzdorf LaibachniI Krajnában. Árlejiesi hirdetés. Somogy Csurgó m. város képviseli testülete részérói ezennel közhírré tétetik, miszerint Csurgó m. város telkén ajból építendő állami képezde, ehhez tartozó kertészlak és kntra árlejtés tartatik. Az árlejtésre határnapul kitOzetik 1880. január hó 15-én d. e. 11 órája Csurgó m. város községházánál. Á'rlejtési kikiáltási ár 19,500 frt. o. é., mely 6 évi törlesztéssel fizettetik. 8'/e kamatokkal együtt Csurgó m. város részéről. Miról az áriejteni kívánók oly megjegyzéssel értesittetnek, miszerint a tervrajzokat — költségvetést, és egyéb közelebbi építészi és fizetési feltételeket a vállalkozni kívánók Csurgó m. városban a jegyzői irodában bármikor megtekinthetik, — meg is jegyeztetik, miszerint az építkezéshez szükséges tégla és cserép zsindelt, agy 200 met. mázsa meszet a város természetben kiszolgáltatja, — az árlejtésen elérendő összegen felül. Bánatpénzül az áriejteni kivtnok az árlejtés előtt a kikiáltási ár 10% letenni tartoznak. (975 1—2) SZŰKÍTS FEBENCS% bíró x> E: T Van szerencsénk a n. é. közönségnek tisztelettel tudomására hozni miszerint: NAGYKANIZSÁN LÖVINGER féle házban Knertzer szálloda mellett budapesti- bútor- gyári raktárt kapcsolatban egy papirkárpit (Tapeten) raktárral ELLENBERGER és TÁRSA ezég alatt nyitottunk Ajánljuk ezen mindennemű fa és kárpitozott buttrek — butorkelnék, valamint fali szőnyegek (Tapeten) és éhez való diszitményeklien gazdagon felszerelt raktárunkat. <94G "-17' Mindennemű kárpitos munkálatok ngy helyben mint vidéken az általunk e végre felállított kárpitos műhelyben jutányos árak mellett pontosan eszközöltetnek. Ellenberger és Társa, \ áronok. Bécsi Waldstein syRtcmája szerint a távol-rövid- nem különben a pyengeszemiinek Iát-erejéhez szorosan illő szemüvegek nvnjtatnak. A szemüvegek és caiptetök különféle fog lalatban, nem kevésbé egyéb a lálszerészetbe vágó czikkek valamint javítások is jutányos áron kaphatók (966 9-»> HELFY B.-nél N.-Kaniztán a „KORONA' átellenében. Majd l kk jnem ingyen ^? Szánolas küretk««tsti«n s oem rég bakott os«7 britsanis-t'úUt íjirban a k5>«lkei6 42 limb rei.dki.al tissU brittanai*-e.O.t Uviytk aut 6 frt 76 kiba karainak, eaak nem nefT«« " ne as eloállitasi aroak, t«hat csakuen iogyeD slsdva, és psálf : • drb. kitOa! jó SSZtsH-kSS BritáaU aslstajél én valódi aafol esostacsal p«nc«Tel. >'< , l«jfinoi»al.b ftszk Briliais esaiabol trj ilrbbaa 6 . n«.«s Britáala ..i.t SV«UZ«I 5 . b.itasia esusl káiiakaoál la(j«U aaiaSssf. 1 , «r3. Britiaia esOst lÉksill I 1 , Babéi Br.Uma sitot BmSSSSri 6 , Británu xsst kistarU. S , angol Viktória eaaaza finom tísíielel. 2 . halisoa Britania sztst ITSrtya tsrtS- 1 . Britasia aiÜJt attersú asztali csaafatya <Usl baafgsl. 1 „ brittsnis esőst ÜMassdro (tUlal Tag; 43 drb. (955 8—12) ttbSI Taanak Mind esaa 42 drb. » ltjínom.bb Britaoia kéuilT. me\j efrs<«ui a TÍMföa léWKmdó érc, ?•!/ 5r»kkí f.bér marad és a i»l<Sdi esOatol JO sri haassalat ataa kulaziMiasto BSf. Biirt jstalva ISSI. Caiai és ez7sdfili randaUsi hslf a cs . kir. osslrik aa(7ar varosoknak. Grnerál-Drpotsierl. rasrl, Britaoia Sllber Fabrikrn Blau & Kaim, Wien, I. Elisabethstrasse Nr. 6. SzítkBIdis (;ora<n ntaaiétcllel. — Postadíj miad a 4Ü darsMrt Anstria-zlafTarorasáfbaii Asaseaea 36 kr. JÍNUAK 4 ea 1880. TIZEJÍKILENCZEDIK ÉVTOLYAH Megjeloiit, I. Fcrencz Józset a magvarok Királva. Erzsébet a mag varok királynéja 40,000 példányban. WAJDITS JÓZSEF NAGY- ÉS KIS KÉPES MAGYAR NÉPNAPTÁRA 1880-IK ÉVRE. > Kaphatóminden hazai könyvárus és könyvkötőnél Ara a kötött és vonalozott irópapirral ellátott példánynak csak 50 kr. fúzve 40 kr. kis képes népnaptárak csak 25 kr. Komárom kanizsai kalendáriumnak 20 kr, A nagy képes népnaptár tartalma: 1 Szeretett jó atyám6ai 2 Színezett cxiro kép, Stéged véaznapjai 3 Naptári rés* veres nyomáaaal 4 Felséges Uralkodó bát 5 Csillagvizsgáló észrevételei ti Siás éves jövendő mondó 7 Boldog uj évet költemény Városi Mihálytól 8 A magyar Király és Királyné 2 képpel Za- lay Lajoatól. 9 Hymnus költemény Losoncay Lászlótól 10 Az ikikey tengeri c*ata P. N. 11 Sneged a «i^p magyar város pusztulása köl- toroéor 17 k.-pp.:l irla Vánissy Mihály. 12 Marloafalvy Iziditr a budapesti mrfrgyil költ 0Ky»éd, 2 Wpp.-I. 13 Harcs egy óríáai kígyóval 14 A tartalék ezred csata dala. Ifi Székesfehérvár 2 képpel, Zalay Lajostól ]<> Mulattató őrdögségek 3 képpel 17 Uyónyöriuéggel tele való kaou«ovedé< irta Mokány Bérezi költaakéoy 8 képpel 15 Nevoeattnk 1» Magyar népdalok 21) Kmlékeztetú naptár mázai gazdák számára 21 Kiizgazdaság 22 H.isznos tudnivalók 23 Iialraéréai jog gyakori.tárol, belügymiiiisz- tpri rendeletek 24 A 1-ilu orviMa 2n (Jritzágoíi vásárok 2G Hirdetések További: VVAJIHTS JOZSKF WW 101 az az száz és egy éves oipttoa* 1880-tól kezdve egész 1980 év végéig ~qpjp] TARTALMA: Plútó ördög táata fia. 101 évet naptár. Az örökös aaptár. A hold változása s ennek magyarázata ábrákkal A aap aa hold változások. A nap rcudster ábrákkal. & planéták ábrákkal. Üstökösök. Naptár története. Chaldeai 19 éves holdkör vagy Cyklaa. Juliin-féle naptár. Gergely-féle vagy javitolt naptár. Kómái adószám és az uralkodó bolygó planéta. A négy évszak. 101 évet idijóslat. Éazaki téltske caillagtalai. Az állatöv csillagtaUi. Az időjárás. &z idárás természete. Az állatok az idó változásának hirdolíi. Paraazt regulák. A termékeny és terméketlen évek előjelei. A tierencse és stencaétlanségi napok. A kath. egyház •fenteinek oévnsptára. Az ember természete. Az egészségtan vagy életrendi szabályok. Qaidásuti ta-endók 12 hóra. A gyümölcsök eltartása. Házi szerek, ember és állat különféle betegségeiben. Hasznos tudnivalók Jó könyvek és magán hirdetések, PS végre toldnlékul álmoskönyv kivonata. Ára díszes nyomata borítékban kötve csak 90 kr. Ismét eladók százalékban részesülnek, postai rendelések ennek fordaltival küldetnek. Tisztelettel Wajdits József, A jó három. A Széchenyi tér s a városháza az irrix előtt. N»gy-Kinilsáii. . • Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. Élelmi szer kiosztása. N AGT KA SIZ8A, 1880 Január S4n. 3-<UJ»z a: TlienklleBoedlk "fal irre . . * . 10 kr HlrattáMk • hasiboi pctiuorbaa 7, náiodttor 6 I minden Ulábbi torért 5 kr. KY1LTTÉRBEH : ioronkint 10 kr»rt »»- lelnek fel. Kioutiri illeték mindéi letjM hitdetí.fal kols I 30 kr fi«et*odS. ? ? ZALAI KOZLOII elóbb: ,Z AL A-SO MO6YI KÖZLOX T".' Bérsnatellw eaak uurt siaakalár< •aktil fofaatatsek il Keatralok ihm na N.-K»nl7.««>*ro» hftljhatfciagi"**, „n.-kanlxaal önk. tfiioltó-egjlít", • „a.-kuIiMü kereskedelmi i lparbank«, „a.-kaaixsaj Ukar«k»éojtUr«, i .uUm egyel alUliaw UattttM tfil«t«, » ,n.-k»nizfi«i ki»ded-ne»eló esyesOlet", ? „soproni kereskedelmi i iiarkamara a.-kanlnsj kalvilantmlajs* • tibb mes;yel él várwl egyesílet kiutaló* értetltlj*. Hetenkiiu kétszer, vasárnap- s csútörtököü megjeleiid vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás „Zalai Közlöny" 1880 dik évi 19-dik folyamára. Daczára az idó mo3tohaságának, egy jobb jövő reményében folytatólagosan kiadom az általam alapított, s nem csekély áldozattal fenntartott s 19-dik évfolyamába lépő .Zalai Közlönyt* hasonló alakban s független szellemben szerkesz-tetten. A megye minden részében van e lapnak önzetlen munkatársa és azért minden nevezetesebb mozzanat gyorsan és hitelesen közöltetik s minden más helyi lapot jelentékenyen megelőz azáltal, hogy hetenkint kétszer adatik ki, mi a hirdetésekre nézte is sokkal előnyösebb és méltán figyelembe vehető. Bizva tehát a mélyen tisztelt közönség hazafias érzületébe, törekvésemben lelkes»pártolásával fog továbbra is buzdítani s csüggedést nem ismerve, tömeges részvétével, szellemi és anyagi pártfogásával lelkesíteni. Előfizetési ár: 1880. január —márt. évnegyedre 2 frt. , január-június félévre 4 frt. ., január — decz. egész évre 8 frt. Az előfizetések idejekorán való megtételét kérem, miután feles példányokat nem nyomatok. A vidéki előfizetések eszközlése legczélszerdbb postai utalványon, melyek egyenesen hozzám intézendók. WAJDITS JÓZSEF kiadó lapiulajuouog kuayvkfreikedds* Nagy-Kanisu. Kis iparosaink. Kern valami excellencziás helyzetnek örvendenek annyi bizonyos, különösen mai napság, mikor az elemi csapások egymást érik. Még kisem hevertük az egyiket, ime már ránk szakadt a másik, a harmadik. Az évi termés nagyon vékony volt, oly annyira, hogy bizony szomorú lesz fél Magyarországnak a jövő tavasz. Már magába véve ezen körülmény is elég szomorú, — hátha még tekintjük a korán beállt általános kemény hideget, az ebból származott, és még származható árnz karokat, bátran elmondhatjuk: szomorú farsangunk lesz. Az egész esztendő hű és következetes volt önmagához, veszedelemmel kezdődött, veszedelemmel végződött, mintha csak a Mózes haragos s bosználló Jeho-vája emelte volna fel ellenünk sajtó kezét. Snjt az ég, állami önállásnnk nagy áldozatokat kíván mindnyájunktól, nő a kiadás, apad a bevétel, pang az ipar, kevés a pénz, és ez mindent megmagyaráz. A hol kevés pénz van, ott minden mesterség pang, a kis iparosok tökéletesen elszegényednek, a tehetősebbek elbuknak, mart k.vés a fogyasztó, de az a kevés is a ki var, az meg nagyon is válogató. Itt a baj megvan, erős gyökereket vert fel társadalmi életünkben és én azt hiszem kényes természetű, itt a mester-vágás, azon egyszerű oknál fogva, mert kis iparosaink sok tekintetben önön magok elszegényedésének okai. És ez tagadhatatlan. Kis iparosaink, gyűjtött tapasztalataim szerint, nagyon is mellőzik, még az egyszerű fóldmivelő osztálynál kifejlett igényeket is. Hogy többet ne említsek, ennek előtte csak két év tizeddel is, a módos falusi bíró szép takaros lánya megelégedett egy egyszerű piros csizmával, ma azonban már még a szóllö pásztor eladó lánya is ránczos és tulipánnal ki-varrott sarkú kordován rámas csizmát keres, de még azt is csikorgót Kis iparosaink pedig annak az ódon nagyapai elvnek hódolnak: ha apám meg tudott élni, én is meg élek majd valahogy. Az igaz, de csak is valahogy! Kezdik kis iparosaink nem szeretni a mesterséget, tudnék számtalan oly esetet felhozni, midőn a mesterségbe, egy kis szünetelés állván be, a család feje egész desperátus lett, kezdett korán lefeküdni, későn kelni, át-it nézett a szomszéd árendáshoz beszélgetni, elhanyagolta családját, következménye az lett, hogy egy esztendő alatt elbeszélte a házát, a mesterségét, családja a ki nem volt semminek az oka, a szabad ég alá került. A ki egyszer szögre akasztja a mesterségét, az veszve van, azon többet nem segíthet senki. Nagy különbség van a hajdani és a mostani iparos segédek között is, mert hiszen öregeink mesélik, hogy mikor vándorolni jártak, annyit raktak össze kraj-czár, garasával, hogy könnyű volt beállni a czéhbe, de a mesterséget is megkezdhették. Ma a hetibér elmegy vasárnap mind, még az iparos segédek is gavallérok. Hja, hiába, ez már a mi természetünk, a vérünkben van! Van még kis iparosainknak ezen általános hibájokon kivül egy sokkal fontosabb, és ez az, hogy midőn agyszólván kevés élettapasztalata fiatal ember megadtál, hitellel kezdi el mesterségét Bősz kezdetnek rosz a rége mondj* a példabeszéd. A haszonból élni, rnházkodai, tog- , több esetben drága lakást fizetni, adóságot törleszteni — nem lehet Hit hogy ha a család megszaporodott, a kicsinyeket is kell nevelni. Kell hit, hanem sokszor sok szüle az Istenre bízza, é» azért Tan annyi szerencsétlen fiatal emberünk, annyi elesett leány gyermekünk. Valljon mit mondnak erre kis iparosaink? mind igaz. Noha mind igaz, segítsetek magatokon, és szeressétek meg a mesterséget — mert többet ér az holmi tarka snjtasos bekecsnél. V1D0NYI JÓZSEF. Felhívás az országos n&ipar-egylet Mtkfben Magyaronság lalkaa fiai és hölgyeihea! Ason állam, melynek oiacs kifejlett ipara t D«m ú törektiik ait létesíteni: nam tiámit-Uthatik Európa ura illamai kosé, maivas önmagukban bírják a jovó garantiájit As ipar kifejlentéte nem egyedül állam-korminyi föladat; a téren a kesdeményeséi • a tova fejlesstés, iránti érdeklódée fentarláaa füeg atáraadaimat térbeli kttalesetteég. Aaeo tinadalon), melynek kivülrül jövő erÓre van asftx-eége, hogy moigalmat mutajaoo, hasonló a gyer-mekhea, ki dajkája nélkül önmagával is. tehetetlen aammi. Hasánkban ai utóbbi idóben ftlosmertetett a mondottak igassága > a táraadalon megkeedvt a mosgalmat aa iparfej leestéa taréa, néhány «v alatt oly haladáat képes fölmutatni, mely alapaa reményt nyojt -ura, miaaerint Magyaromig biaonyoa idó multával ipar tekintetében sem leas Európa nemsatcialidai kosott a legutolsó TÁRCZA. Siabad lég .. .*) Szabad lég kell a madárnak, b*«ut hely a h>> buigalomnak . . S a dal lakadni fog ... . Kabbiliocseo hallgat a hon . . tí Néma bánat ül ax ajkon, , Caupán a s«v d"bog! i A Biiv, mely a hasáért rer, latéut segéljOl biva fal Oh oly magába AÍT\\ ]>e ha lexúg a láues, a vés*, - Sagalva j5 : „im «xabad lésB« t* Zeng iitenOlt imát. ' Fel dalra 1 fel 1 bár itt a lég KSdfátj-oUn tal még a vég — D« TŐBE, mert Unoepi! Fel dalra háti falta-Íjon -r! Legyen virág: bár a tavaai Még csak moit ülteti 1 Legyen dal h5, ní*bSI jBvS 1 Köseiff egy ssép dicaS jorS I Hallg&tDi nem lehet! '" E nemlétnek mindenkorán * Dal rerte u«t keafio, korán ? A sötét felleg»t! Penye régi dic«5«épi«k ? Volt az égbe uálló eoek Merengve maltakon . . . S titita lett rá fenn ai égbolt I A dalban mint fénytngár volt: A király éj a bon! k férjek. p ) Irta: ifj. Donákiy Ferenci. \ .,, (KolyUtii.) "' II. AkiillhiUtUnférj. Azután levetheted megint, eat nem tagadhalod megtelem, több féle okból kívánom. A nő a végiAkig ingereltetve majd sírva fakadt, de mit volt tenni becaengett« komor. Báját. — A komorna feeulni kesdte arnfij^t. A férj nem állhatta itó nélkül. Roanal fogja afrm haját, a féeüvel ogyet lenül bánik, én azt hUaem fájdalmakat acen' vedil éde«em ? Én mi féle fájdalmakat? olleakeaóleg, igen jól értem magamat. Nagyon halvány vagy, ét komornád haja dat huua, retteneteién cEibálhat, éa agy ve-atem eaare. Ugyan hagyj békét, nekem kellene aat éreanem éa én mit aem asólok t A komornát pedig ette a méreg an or kotnyeleaaége miatt A ni felvette a ruhát éa elragadón néaett ki benne. A férj totótól talpig viiagájta, siói, hitül. Asután felkiáltott I Ebben a ruhában nam vehetas réaat ai ea télyen. Ugyan miért? a ruha igei aaép éa nekem nagyoc jól áll, azólt a nó csadalkoaTa. Én pedig korodhos képeat nagyon ixléa-telenoek találom, éa nem akarom, hogy beteg légy, riaaoná a férj felhaaott aaeaóMókftkkel, uoroaan be vagy ftave. Nevetaégea, próbáld meg, akár kesédet bedughatod övembe. Igen, mert Oaaieaaivod magadat, f aaért lehet hallani mindennap, X. aaaaony meghalt, pedig fiatal volt, mert aaoroaao fuite magát, tüdóvétat kapott, Q. ausony aorradáaban, Z. aataooy vérbinyáaban mind aa óaaaepréaelt mellek miatt, mind terméasetet ea nagyon, afficiálja a t&dóket, ett a ruhát nem taabad felvenned, meg igen gyermekeaen ia nézeai ki benne. Akkor inkább nem it megyek el, vi-?tonaa a nó! Hit mondana a világ, tegnap még megígérted, jó vedd fel e rabit, de eaael aa én kedvemet elrontod. — Legyen, viasonzi a nó lemondáaaal, pedig eanl a nó jó kedve teljeaen el volt rontva. Hermin kitiinóen tincsolja a keringót, férje a mellékaaobibaa kartyaaik. A aene felharaut. Hermin laenTedélye-aen szereti a keringót, tova repült egy fiatal ember karján; aa egéas táraaaág örómére már egyiaer kórul lejtették a termet; de a térj előjött a mellékatobából . .. BelevegyülVe a Uncaolók kosé, kitéve magát annakaveasélynek, hogy feltiporják, ne-jéhaa megy. — Aaasoayom, önnek ngy ég aa árosa, hofy lehetetlen tovább nésnem, megtiltom, bogy többet tiaenoljoa. — Hiat aa volt aa elaó forduló, engedj még Uram, kéri a fiatal ember ia, neje agy tinoxol éa oly könnyen, mint egy >illi, még egy fordulót csak? Lehetetlen uram, lehetetlen, nóm aserta-lett gyenge, nem aubad sokat táncsolnia ét M-jé: aa egéas tinaaág megtttkoséaére egy pam-íaghos veaeti. Ki kell magadat nyugodnod kedvesem ! A nó elfojtott konyekkel al le é. kéeóbb kérdi a karul ulíklól, hogy esákngyu <Aj ft-roa e mint férje állítja ? — Ások biitoeitják, hogy rendel isina Tas. Eköaben fagylaltot ée egyéb fhaiivjkat hordanak korul, Hermin kedveli a fagylaltéi és vágyva nés feléje ... • A férj vess egyet, de igy ától nejében 1 Bánt kSvelnéi el magad elles, ha fagylaltot ennél, én inkibb meghalok, hogy sem ast engedjem, fel vagy hevalre; 9 pedig ak-küaben tele asijjal eeai, Ubbasór figyelmeths-nül felkiáltva ,kitonó, aagyaserfl te is igy oai. niltasd kedvesem.* — KöTetkesik a vaesors, a térj asamkost fii nejével, easik és folyvást bessél, aram, na töltsön nómnek malagát, ó nem asekott bort innf, auaonyom legyen asivea sem kínálni sómét, ó ugy aem fog abból enni, én iamamss ialését, ? s aónek helyben kell hagyni miadent, bár írt-mett innék éa ennék,de nem akarja magit éa férjét a világ előtt nevetségessé tenni. A férj pedig kettó helyett estik és leg-alább hat féle bort iaaik, mindent a legugyel-metlenebbttl dicaér éa hasa fele ia as atbaa nem gyósi neje elótt as étkek éa italok joaágát dicsérni, ki éhon maradt, mert alig isialt valamit. — A férj elhatirosta, hogy estélyi ad. - Kedves Hermin te gondoskodói fafns mindenról, ugy e bár? TarmésMlasaa,húdrim m TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JAHUÍR 8-án 1880 helyen, ha a keidet erélyéhez méltó kitartás-sal halad a kitűzött csel felé. Ai iparfejlesztés nagy horderejű mot-galma folyamatban van; hanem sajátságos tüneménynek tartjuk, hogy a mosgalom vezetői leginkább caak aion iparágak fejlesztésén foglalkoznak, melyek férfiéról, férfi kezet, férfi ellátást igényelnek. Nem akarjak tagadni,hogy nemzetgasdá-szati tekintetből ez a legjelentékenyebb; de midőn est megengedjük, figyelmeztetnünk kell egysiersmiod a< iparos mozgalom zászlóvivőit és barátait, hogy ne felejtkezzenek mag sz általános mozgalom közepette azon iparágakról aera meljek női islést, női Upintatot, női ellátált tesznek raflkségeMé. Ne feledkezzenek meg arról, hogy a társadalom egyik felét, — talán a munkaerőre a férfiaknál alantabb (okon álló, de a társadalom jövőjére mindenesetre óriási betolyáasal bíró felet — nők képesik. As ipar általában, mint ipar fontosnemzet-gaidaiági tényező; e tekintetből vére a dolgot «* iparágak kiiiölt alig Tan különbség ; mert tény ugyan, hogy az egyes iparág — tekintettel a helyi viszonyok, a nemiét jelleme és szoká-Min, — jövedelmezőbb, könnyebben fölvirá-goztatható lehet, mint a másik; — de as általános ipar csak as egyes iparágak egyenle tes cultiválá«a által fejlődhetik ki igazán. Vannak azonban más tekintetek, melyek bizonyos iparágaknak nagyobb gondosáaát, szeretetleljesebb ápolását teszik szükségessé. Ilyen tekintetek a társadalmi tisiteaség ; az emberbaráti sseretet; a családi erkölcs. A nő agy a társadalmi, mint a családi élet kovásza. A mely társadalomban nincs biztosítva as, hogy aaját szorgalma után tisztességes utói, esetleg a szülei és férji támogatás nélkül is megélhessen; hol a nő rajta kívül álló egyének szorgalmának gyümölcseire van utalva, ott a társadalom ezen fele el van veszve. Ott a nő a társadalommal szemben csak tétlen bámuló, nem productiv elem ; a családban pedig gyámoltalan, mások kegyétől függő lény, mely vagy zéruaaá válik, mely sokszoros, de nem számit; vagy elvetemül. Ha azon vagytok, hogy kenyérkeresethes segítselek az egyik ezerét, mely a társadalom bao az erősebb fél; — nem volna-e észszerű s ar emberbaráti kötelességnek megfelelő a másik eseret — mely a gyungébb fél — ssintén keoyerkereseln.es segíteni ? Ha önállóvá akarjátok tenni támogatásai tok által az erősebb felet; mért nem támogatjátok még inkább a gyöngébbet, hogy as is önállóvá váljék ? Ha módot nyújtok a férfinak, hogy a társadalom tisstes tagja lehessen; nem érdemelné-e meg a fáradságot: tissseres gondot fordítni arra, hogy a nő is ilyenné válhsssék, akkor, midőn tudjátok, hogy a nő a társadalmi élet irányadója. Ha jólétre segítitek s férfit, hogy családot alkothasson, nem volna-e szükséges a nőt is képessé tenni a jólét megszerzésére, mikor tudjátok, hogy a nő szolgásába, a nő gyámol-talansága, a nő nélkülözése: a család sülyedése, a család elerkölcstelenedéae ? Ezelőtt körfllbelől nyolez évvel egy számra nétve kicsi, de a nemes és hassnos iránt őszintén lelkesülni képes társaság alakított egy egyletet, melynek .Országos nőipar egylet' czimel adott. Az egyletnek csélja — alapszabályainak második szakasza szerint: .Szóbeli előadások és a sajtó u'jáa eloszlatni ason előítéleteket a elhárítani azon akadályokat, melyek a női keresetképesség kifejtésének útjában állanak és előmozdítani a nők elméleti tovább képezését; valamint a nőnemnek munkaképességét külön ipar- és kereskedelmi szaktanitáa által gyakorlatilag kifejteni agy, hogy a nők magukat önerejükből tisztességesen fenntarthassák." A czél megvslósitáss végett az egylet iskolát és női ipar műtermet állított föl, melyben a növendékek azon iparágakkal, melyek nők által elláthatók, nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is alaposan megösmerked tek s képesekké tétettek ismereteiknek a társadalomban, a családban nemcsak hasznát venni, hanem asokat tanítás által másokkal is közölni. Nagy czélofc nagy mérvű kivitelére nagy anyagi erő szükségeltelik. A kevésszámú tagjai áldozatkészségére támasskodó egylet nem rendelkezett nagy anyagi erővel, annálfogva caak lassan, kicsi körre ssoritkosva folytatta útját a nagy, a magasztos czél felé, melyet maga elé tűzött. Munkálkodása nem volt zajos és nsgy föltünést provokáló, mindamellett a kivivett fuulua eredmények által nemsokára msgára vonta nemcsak as országos kormánynak, hanem egyes, a szép, a nemes és üdvösért lelkesülni tudó testületek és hatóságok figyelmét is. As ország kormánys s az emiitett teatttle tek és hatóságok annáltog'a siettek as egyletet némi évi segélyben részesiteni, hogy megkőny-nyitsék a kevés tagot számláló társaság Demes küzdelmét. A társaság pedig kitartó buzgalommal iparkodott kitüsőtt czélját elérni. A harca, melyet az előítélettel, a réssvétlenaéggel, sa anyagi akadályokkal folytatott — tekintve azt is, hogy úttörő volt e téren — nem volt könuytt s az egylet mégis diadalt aratott. A magas kormány felösmerte az egylet álUl kitűzött czél nagy jelentőségét; iskolát alapított az sOrszágoe nőipar-egylet* iskolájának mintájára sáliami segélyben részesítvén az egyletet, föíjogositá azt, hogy növendékeit államérvényes tani lói oklevelekkel lássa el. Ezt nem, mint sikert hozzuk föl; ez csak állami elösmerése s sikernek, melyet s kisded társaság eddigelé kivivott. As áldásdus eredmény, melyet as egylet eddig kivivott, ott éssielhető azon — fájdalom eddigelé nem orsságoaan kiterjedt —- körben, melyre as egylet hatását, korlátolt anyagi viszonyai között kiterjeszteni képes volt. Az egyleti iskola számtalan növendéket bocsátott visza már eddigelé is a családokba, kik a nyeri iparoktatás után nemcsak a családnak hasznos tagjai, hanam alkalmilag, ha s sors ugyakarná, mint önálló kenyérkeresők is megfogják állani helyüket a társadalomban. Növendékei közöl többen különböző magán, egyleti és állami iskolában, mint kitűnő tanítónők lettek alkalmasva. As egylet módot nyújt a lánynyal bíró, bármely anyagi visinnyok között élő családapának, hogy lányát tisztes jövője iránt aaját erejének éa tehetségeinek kifejtése által biztosítsa. Az egylet — eddigelé „Országos" csimé-nelt nem megfelelő körbe ugyan — valósította a nő önállósítását. Hogy ez egylet ,Orssá?os" csimének megfeleljen ; hogy üdvös működését s korons minden területére kiterjeszthesse; hogy a nem-zetgazdÁssati , emberbaráti , társadalmi éa csaladerkölcai tekintetekből fölötte fontos cselt: a nőipar kifejlesztéséi nagyban és általában elérhesse, — az egyedül a társadalom lelkes fiai és leányai akaratától függ. Ha önök filléreikkel ason anyagi helyzetbe hozzák az egyletet, hogy azt tenni képes len, — ki fogja terjeasteni működését, as egéss országra s productiv elemmé, önállóvá s a tár- sadalom minden tekintetben hassnos tagjaivá fogja tenni ama nőket, Kik jövőjüket önmaguk-b n akarják biztosítani. A czél, mely kormányzati utón sok ezerek kiadásával érhető csupán el, társadalmi utón csekély áldosattal elérhető. As „Országos nőipsr egylet" alapszabályainak 5. § a sserint az egylet alapító tagjaivá lehetnek ások, kik egyszer mindenkorra legalább 50 frt alapítványt tesznek s azt vagy készpénzben kifizetik, vagy kötvény által biztosítják az egylet részére s csak annak 6%-tóli kamatait fizetik évenkint. Rendes tagjaivá, kik 3 évre évenkénti 3. — pártoló tagjaivá, kik ugyan annyi időre 1 frt évi tagsági dijat kötelezik magukat as egylet pénztárába befizetni. Lá ható ebből, hogy a társadalom minden osztályának lehetővé van téve csekély adományával egy valóban nsgy jelentőségű közérdek valósításából hozzájárulhatni. Az áldozat nem nagy s az eredméoy nemxeti fontoság-gal bíró. Ugyanazért bátorkodunk nagynevű tő-papjainkat, jobbmódu lelkészeinket, főurainkat s nagybirtokosainkat, országgyűlési képviselőinket, köstörvényhatóságainkat, városainkat; a magán, egyleti és hatósági tisztviselőket, s általában minden lelkes honfit s honleányt fölkérni, hogy aláírásaikkal lépjenek as egylet tagjai közé s hsssanak oda becses körükben, hogy a társadalom mentői több nemesen gondolkozó egyéne tömörüljön egygyé egyletünk kebelében a nagy, valóban nemzeti és emberbaráti czél valósítása végett 1 Badapeaten, 1879. évi szeptember hóban. Hazafiui tisztelettel: az „Országos nőipar-egylel* nevében: RUPRECHT DEM1DOFF CORNÉLJA, BÉKEY IMRÉNÉ. HALÁSZ DEZSONÉ, K.UGLER MÁRIA, TARNOCZY GUSZTÁV, alenSkök MARGITAY DEZSŐ, elleti titkár. A péozküldemények — legcsélsierűbbea postautalványnyal — „Békey Imréué oroó A nagyságának, Budapest, söldfa-utcta, kecskeméti palota" czim alatt küldendők. A befolyt összegeK a nevek kitételével nyilvánosan nyugtáztatnak. De gondolod, hogy nem feledss el semmit? as asszonyok igen szórakozottak 1 Ha olyanok volnának mint te, akkor igen! Tehát Disol magadban, hogy ai estély sikerülni fog ? Ugyan bagyj békét örökös faggatásaiddal, ne légy mar uiyan azőrasál hasogató ! A férj majd megósaül, annyit futkos a konyhába, pinozébe, mindenhová; bossantja a tsaksosnet, nejét, szobalányt isetlen kérdései-vei és tanácsaival. — A ssakácsné sseretné leforrásni, a szoba-leány görbén nés reá s neje? ha már unja, csak egy párt aóbajt. A vacsora pompás volt, a társaság fényes s a férj először életében Ulált kedve szerintinél mindent, és est mind saját ügyességének tulajdoni tje. Tbeára egy kisebb terembe vonult as egész társaság. A férj kezdett kiállhatatlan lenni, végig uánkázott a termen legalább ssásszor belené zegetve a csészékbe,' hogy van e bennük elég emukor. — Leemelgette a thea üst fedelét, egy sió vsl oly türelmetlen volt mint egy oskolás gyermek 1 A tbea mennyiséget én tessem as üstbe édesem, luttogi nejéhei fontoskodó arczczal, e thea szerfelett erős, ti elhibázhatjátok .. . Hagyj békét, vissonzá a nő — ne tedd magadat nevetségessé. Fujcsa, előtted mindes nevetséges smit én teszek, eszmémtől el nem állok! i Jó, tégy amit akarás, de annyit mondok Anrél, ha valami bolondságot csinálsz, akkor én teszlek nevetségessé az egész társaság előtt. Bisd csak raám, ast hissem eddig is si került minden ? 8 a nő ott hagyta férjét a bement vendégei közé ... Az inasok óriási tilosakon kesdték a párolgó theát körülhordani. A-thea as óhajtott tetszés helyett általa- ?os vissaatetasést aziilt. - " A vendégek egy rétté ss első kanál után otthagyta, másik része pedig már s szagával is jól lakott, emellé az égési társaság oly savanyu srcsot esinált, mintha csukros mandula helyett émion vactkorba harapott volna. — Hennin haragtól lángoló arczossJ sietett • banyait szobiba • ott megkóstolta a theát; de rögtön összeráskódott, oly fatális illata és ise volt 1 — A theaüalhös rohant s leemelte fedelét, s meglepetésében majd elájult. — Oh ez jó leezte less férjem uramra nézve mormogá haraggal s visszatért a terembe. — H-gbocsássanak uraim és hölgyeim, hogy férjem, ki háziasszonyi szerepemet elvállalta, chinai thea helyett canaster dohányt főzött és ez a leczke azt hiszem elveszi minden kedvéi a további thea főzéstől. Harsogó kaczajba tört ki az egész társaság, a férj pedig rák vörösen állt ott, mint Fal stafi a vig nők kösdtt. — Nem sokára valódi kitűnő illatú és ss-matu thes mellett még sokáig kacssgott as egész társaság, a a férj pedig sobsem ivott még oly keserű theát mint esen este, pedig neje ugyancsak megcsukrozta neki. — III. A férj, ki nejét megesalj*. Ai ily férjek a tetetéa művészetébe* felülmulhatlanok, mindegyikben egy-egy tehetség vess el a színpad számára, tudnak sírni, tudnak nevetni, ahogy jön, szavuk édes, tekintetűk elbűvölő nőikkel szemközt, némelyek lo-vagiasak, gavallérok, de ssemközt saját nejével gyáva mindegyik, mint a njul. Qeorg, készen van a gróf né podgyáaza, minden fel van rakva ? Igen gróf ur, minden rendben van. — Ugy sietni kell, a rónai 9 órakor indul most már nyolez óra. — A grofné a teremben várja* méltóságodat, jelenté aa inas. A gróf felugrott) s sietve ment le az ebédlőbe. A pompás teritékü asztalnál egy fiatal alig 28 éves nő várta teljes uti öltözetben. Jó reggelt barátom, lássa én már késs vagyok, jőjjóa, kávét vagy caokoládot tilt-sek. — Kedves Amáliám, ön oly szeretetre méltó ma, hogy kétségbe kezdek esni, s megcsókolá neje kezét. — Ne mondja, mindössze csakis három hétig fogok oda lenni, addig kárpótolhatja magát, vagy tudja mit édes Octáv, tegyen boldoggá ét jöjjön Telem, Titsonzá a no mosolyogva . . . Oh az teljességgel lehetlen édesem, lehetetlen, bármennyire szeretlek is, de nem tehetem, tudod ügyeim jelenlétemet igénylik. — De írni fogsz ugye mindennap? Mindennap kétszer, délelőtt, délután angyalom, minden gondolatom nálad less. — Na, na, viesonsá a nő, nebanj oly pazarul velük, hat akkor ügyeidnek mi marad . . . De indulj édesem, már fél kilencs . . . Georg, kalapom és feloltőuyőmet . . . Be van fogva, jelenté a komorna. A gróf és a grófné as indóházhoz hajtattak. A gróf neje iránt a legkitűnőbb udvariassággal viseltetett, a legjobb coupét választotta, azásazor éa százszor bistueitotta arról, hogy minden goadoiatja az övé loss, alig tudott elválni tőle. Egy éles fütty, s a vonat elrobogott. Három héttel később a grófot egy elegáns elfogadó sálon ban látjuk, egy vele hason-koru férfiú társaságában. A gróf beszél éppen. Roppant zavarban vagyok igatán, édes Györgyöm te segíthetsz rajtam. — Hogy nr, szívesen, pénz kell? Ali dehogy pénz, csupán csak egy kis szívesség, minden anyagi áldozat nélkül. Te tudod ugy e, hogy nőmmel igen jó viszonyban élünk. Természetesei, nos hát mit akarat mondani. — Borzasztó zsvarban vagyok, tudod hogy nőm ezelőtt bárom héttel Dieppébe utazott. — Igen, tengeri fürdőbe. — Rábeszéltem, hogy menjen, te ismersz, tudod, hogy minden évben egyezer sseretek fiatal ember lenni. Ross csont vagy, ismerlek ! Ezalatt a három hét alatt egy kellemes ismeretségem támadt. — Egy barátom bemutatott Camillának, s mondhatom egészen elbűvölt. — Ki as a Camilla? Oh te remete, te, operánk elto csillaga, as isteni hsngu Camilla ! Aha emlékszem, az a Dana olsatnő, kit a Normában láttam. — Ö as, a mondhatom hatottam reá én is! Másnsp boudoirjabaa fogadott és én meg vallottam neki. Hogy szereled I U ojibitó, U1 Hallgass, ó is vissont szeret, mi most már igen nsgy baj; ha nőm megtudja, meg uem bocsát soha, és soha sem megy fürdőre. — Ekkösben Octáv gróf botjával játszott és egyszerre botját György elé tartotta. Nétd meg jól, hogy tetszik? Igen szép és divatos. Gyöngéd emlék és figyelem Camillától ó mindig emlegette, hogy milyen csuoya vaskos botokat hordok és egyszer s kandalló mel lett saját botom helyett est találtam, nemde gyöngéd!! Csakagyao igen ia gyöngéd, bár a hátadra rakta volna, te házasságtörő, te 1! Az Istenért ne tréfálj, mikor nekem a föld ég a lábam alatt. Én, mihelyt nőm bazajöti, mindjárt irtam neki és megvallottam miodent és hozzá még azt is, hogy vissonyunknak meg kell szakadnia. — Tovább, tovább, sz érdeke*. ó erre egy levelet irt, melyben irja, ha ma 4 órakor meg nem jelenek nála, mindent fel fog tedezni nőmnek, képzeld ijedtségemet, mert ma nőmmel 4 órakor hangversenybe keli mennem, lásd te segithetsz rajtam. Hogyan, nem értem ? ? Te mégy el Camilláhos helyettem. Éa? kérdé meglepetve György. Ez aza szívesség, amire kérlek, és hogy a sikert előre is biztosítsam, ezt még át kell adasd. Ezsel Octáv gróf egy barna maraquin ék-sser tokot vett elő zsebéből és Györgynek nyújts. Mi es? Egy gyémántos karkötő, igen szép, «z hihetőleg kimenti távollétemet, viszonzá György nevetve. És hol lakik aséped? A tokban van egy papírra felírva, ugy-e megteszed ? de nekem sietnem kell, különben nőm megharagszik, a hangverseny után vissza jövünk ide, arra elvégezheted. Jó, úgyis ki akartam menni, éppen itt van felöltőm, ezzel az ékszer tokot felöltője zsebjébe dugta, mely egy széken hevert. Octáv eltávozott, s pár polka dallamot fütyoréssTe, sz ajtóból még egysser viasza kiálkott. György is s mellék szobába távozott, hogy egy fehér nyskkendót kössön fel. Es slatt György neje pedig a szobába lépett, kezében egy kis csomagocskával, — egyenesen férje felöltónye felé sietett, s a kis csomagot annak zsebébe akarta dugai. ZALAI KÖZ L 0 N T TIZKNKILENCZEDIK ÉVFOLYAM Helyi hírek. — Kovát* János ügyvéd ur, mintuió- Ug értesülünk Palini Inkey László ur lomon- dása folytán » Kanizsa kerületi katusteri bi zottság elookéaek egyhangúlag megválasztatott — NagyKanitsa város képviseli! testületének héttőn tartott ülésében hosszabb meddó vita után a magán költségvetési előirányzat elfogadUlott. Vágóhíd építésére padig egy it tagú biioitság küldetett ki. — MiiU vasárnap folyó hó 4. tartá Weissmeyer Henrik oki. gasdáss ur a helybeli kereskedelmi ifjak onképző egylete helyiségei bon nagyszámú és válogatott mindkét nembeli hallgatóság előtt, e lapok áltál is előre jelentelt felolvasását, melynek ihemája „A létarii küz- delem a természetben s a társadalomban* volt. Az érdeklődés a felolvasás iránt elósiSr is kö zönségünk számos megjelenése által nyilvánult, melyet Weissmeyer or már elúbbi, ugyanezen helyiségekben tat lőtt felolvasása által teljesen meghódított magának. -- Siónok ur körül-be- liil 3/i órát igényelt szabad előadásában, felette érdekes s rontó módon váslá először ia a szoros viszonosságot, melyben még állati és növényi szervezetek is egymáshoz állnak ; továbbá pe dig élénk színekben ecseteié, bjgy viseltetik az örök harcz, melyet a létérti küzdelemnek nevezünk, a mivellaég legalsóbb fokán álló néptörzseknél, (néptörzseknél, melyük a mi- veltaég legalacsonyabb fokán állanak,) s hogyan történik ez a modern államban, nem kerülvén a jelenkorban számtalanszor felszínre hotott socialismus kérdésoek megvitatását sem. Mé lyen átgondolt, többnyire a darvinismusra tá maszkodó eszméi, ugymiat nyugodt, folyó t>ló- adása annyira elragadák a hallgató közönséget, bogy szűnni nem akaró viharos taps és éljensés köveié a felolvasást. Hint értesülünk a szép tehetségű ifjú tanulmány ai folytatására elhagyja szülővárosát. Kisér|e őt a Mindeoba'ó nehéz pályáján s adjon nemes törekvéseinek dus sikert. — — A nagy-kanUuai főgymn. ifjúság által az 1880. évi jan. 21 én tartandó tánet- vigalommal egybekötött hangversenyre a meg hívók már Bzétküldettek. A kik azonban vélet- lenség vagy más ok folytán meghívót nem kaptak, de arra igényt tartanak, szíveskedje nek jan. 3-tól fogva a rendező bizotmányi eloöknéi^a főgymnasiumi épületben jelentkezni. — fasárnap polgári .osatályból ala kult műkedvelők Országh István veterán ssi- nesz álul irt darabot aduk elő. A darab jó-érselem szüleménye ugyan, de scenirozáaa s innodora hibás. A szereplők igyekezete megvolt s ezt méltányolni kell, a hosszú monológok azonban fáraastóiag hatottak mind a szereplőkre, mind a közönségre nézve. Sajnálatul halljuk, hogy a költség sem folyt be egészen. — A „Vasárnapi Vjság" 1877-ig szóló ósssea évfolyamai részint a (t közönség áldozaikészsége folytán, gyűjtés eredménye 65 frt, részint'aa iskolai könyvtar alapból 35 frt, összesen 180 frt helyett 1&0 írtért a .Zalai Közlöny" szerkesztője ól megvétetvén, a fó- gymn. ifjúsági könyvtár tulajdonává vált A t közönség szíves buzgalmáért köszönetemet nyilvánítom. Nagy Kanizsa, jan. 3. 1880. Pap János főgymn. igasgaió. — Városunk szülöttje Tandor Ottó ur a kormány által a lemesi vasúti töltés műszaki vezetőjéül neveztetett ki. — Vadamuat. Január 3-án a nagy-ka nizsai fdso erdőben 21 puskás vadáazátot tar tott; elesett 2 ős, 5 róka és 32 nyúl. Jövő szombaton az alsó erdőben lesz nagy vadastat. — Árverés ZaUinegyébon. Lakosy Fe- reacz 1050 írtra b. ingatlan jan. 22. Díszeién. (Tapolcsa.) ? Benke Ferencz 785 frtra b. ing. marcz. 1. Nagy-Kanizsán. — Kékkúti Fe rencz 332 frtra b. ing. j&o. 19. Monostor-Apá tiban. — Egyed Dániel 850 frtra b. ing. febr. 3. Hányon (Zala-Kgerszeg.) — Kováu István 989 frtra b. ing. jan. 26. N.-Vitán. (Tapolcza.) — Kerecsen • vidékén a tzőlóváltsági hátralék behajtásánál működő végrehajtók oly kegyetlenül járnak el, hogy hajmeresztő pana szok hallatszanak minden felől. Sót törvényte len működésük megvizsgálására a nagy-kani zsai királyi törvényszék részéről hivatalos in tézkedés tétetett s a helyszínén vizsgálat ren deltetett. — CsUári Kálmán a .Székesfehér vár és vidéke" élénk tollú szerkesztőjének iro dáját a hatóság felkuulta, elég helyesen tilta kozott e törvénytelen eljárás ellen s csak as erőszaknak engedett Valóban csodálatosnak kezd feltűnni, hogy az alkotmányos törvények által biz'osilott sajtószabadság magasstos esz ményképe így — arczul űttettk. — Meleg tó télen. A Balaton déli ré szén a berkekben oly meleg Uvak képződtek, melyek nem fagytak be. E tavakban annyi a szárcsa és récze, hogy sokszor nem látni a ssár- ?oyasoktól a vitet. A befagyott vizek lakói, a zord idő folytán ide menekülnek. — Hahóton Botka László birtokos ur lakásán múlt szombaton minden ezüstnemü el tol vajoltatott. — A geltei vadászatot Modrovics plé bános ur vette ki 10 frt haszonbérért. Less dolga a hat erős kopónak. — Boán Kálmán szabari birtokos ur zzép tettet Unusit, midőn egy szegedi volt u- nitó gyermekágyas nejét emberbaráti segély, ben részesíti. — GyásmMr. A dunántúli ág. ev. gyü lekezet egyik köztiaateletü a érdemes lelkésze Caápli István kemenezaljai esperes hunyt el jan. 2-án Nemes-Magasiban, élt 58 évet Lel- készkedett 32 évig. Áldás emlékezetén! — Megerősítés. Joós Anna csabrendeki állami népiskolai ideig], segédlanitógőt a val lás és közokt. minister állomásán végleg meg erősítette. -Rövidhírek. Écsen közelebb halt el egy 111 éves nő. — Holcser Jakab szegedi nagykereskedő elfogatott — Wieniavszky hegedűművész meghalt. — Bulgáriában nagy a aavar, a fejedelem lemondani készül a trónról. — Bécsben a Duna áradásától rettegnek. — Patti Sarolta beperelt egy amerikai szerkesztőt, mivel lapjában ast állitá, hogy fellépésekor ré szeg volt — Edison villanylámpát talált fel. — A fuchsinnal hamisított veres borok rendőri vizagálaU országszerte elrendeltetett — Kö röm községben Auer uzsorás meggyilkoltatott. — Felsó-Domonyán egy 53 éves nő esküdött örök hűséget egy 18 éves ifjnval. — Wagner Richárd veszélyesen beteg. — Körmöcsbánya város eisülyedésétó! rettegnek, egész város alatt bánya van. — 19 gazd. magyar szaklap van. — Verbácznál 5 egyén korcsolyáz*? köz ben a vízbe fuladt. — A románok Plevnánál emlékoszlopot állítanak. — A porta megszaki- totu viszonyait Montenegróval. — Austriában kiöntött a Duna. — A szegediek javára a kor mánynál eddig begyttlt 2.772.258 frt — Tu lok Zsigmond vasmegyei volt asolgsbiró meg halt. — Mohácson a börtőnór szobájába jan. 1. esle a villám lecsapott. — Bosniában rabló baadák alakulnak s a postakiséretet emiatt 3 egyénről 24-re emelték. — ki nyert? Béee, jan. 3-án: 36. 78. 1.48.44. Grácz, . . 68.78.72.37.26. Temesvár . . 35. 71.52. 80. 32. JANDAR8-in 1880. A kifUortjtgytk jan. 2-ki kásásában kö vetkező sorozatok nyertek: 65. 124. 341. 394. 605. 845. 970. 1191. 1689. 1628. 2222. 2590. SSS60 és ^138. Irodalom (E rovat alatt megeialitstt amaka Nagv-Ks-niatán Wajdíts ióasef kasrvkerssksiUsa Utal »•»-readelaetí.) — EUjutin ftüttvdt s .Függaáiu Zala' czimtt megyei érdekű, társadalmi fseae-retterjeaztó heti lapra. Midőn jelen folbivásun-kat a t. ez. közönség elé bocsájtjuk, azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy függetlenül elfogulatlanul jelenhetünk meg a nyilvánosság terén, s a lapunk homlokán viselt csimmel kifejezett irány eszmének annál is inkább életet adhatunk, mert a sajtó szabadság átkai: a sub-vantio s bár mi másnemű anyagi érdekek nem függnek Damokles kardjaként fölöttünk. A sajtószabadság fő eriteriuma: a véleménynek és egyéni meggyőződésnek Baj ló utjáni nyilvánítása lévén, tért engedünk lapunkban minden oly közleménynek, mely a köz-erkölotiség és as államiság követelményeivel nem ellenkezik, pártfogoljuk mind ast a mi Szépet, jót és szük-Bégest a tudomány, művészet, bázi ? mezei ipar megteremt; ellenben kíméletlenül sujlandjuk a társadalmi élet ferde kinövéseit, eredjenek azok akár egyesektől akár testületektől. Közérdekű ügyeket tárgyazó vezér czikkeinken kívül közölni fogunk helyi- és megyei híreket, napi eseményeket; a .Heti szemle' rovat alatt minden nevezetesebb politikai s cultoralia mozsav natot; » felemlítjük, hogy budapesti összeköttetéseink vannak országgyűlési képviselőkkel, kik e rovat számára a heti tudósítást röviden kőzlendik. Tárcsánk apróbb, de választékos szépirodalmi termékeket, koronként kisebb szabású rajsokat és elmefututáiokat fog tartalmazni. A tárgyilagosság terén maradó higgadt polémiának is szívesen helyt adunk lapunk hasábjain s azt .ViU" czimü rovat alatt közlend-jük. Elfogadunk ezen kívül mindennemű hirdetést és kellő óvatosság mellett a közlő felelősségével járó nyílttéri közleményeket Vidéki bérmentes megkeresésekre a szerkesztői üzenetek rovatban válaszolunk. Előfizetési árak: egy évre 5 frt, fél évre 2 frt 50 kr., negyed évre 1 frt 25 kr. Az előfizetési pénzeket, a lap szellemi részét illető közlemények- és hirdetéseket czimem alatt Nagy-Kanizsára, ügyvédi irodámba kérem küldeni, AZ első lap megjelenik 1880. évi jan. hó 31-én, folytatva minden A zsebbe belenyúlt, észrevette az ékszertokot, kivette, felnyitotta és gyönyörrel pihen tette szemeit a pompás ékszeren, melynek kövei szikráztak és ragyogtak; amint pedig a benne levő ezédulácskán a nevűt elolvasta, elsápadt, egyik támlányba fogódiott, hogy össze ne rogyjék. K pereiben lépett be György . . . Hit csinálsz Adél ? kérdé nejétől, mi lelt? Kég kérdheti uram és mer szemembe nézni, szólt a nü fojtott, remegő hangon szé-gyelje magát, oh Istenem és én hittem önnek E De szólj kérlek, kiállta György neje mellé sietve, mi lelt? s meglátva a tokot, mindent m-gértntt. Adél, szólt nejéhet, hidd el, én ebben a dologban egészen ártatlan vagyok, az egésa Octáv barátom ügye ! Kiég uram, szólt a nő, nem elég, hogy nejét megcsalja, még derék barátját is rágalmazni akarja, ki a férfi hűség példányképe, és nejét imádja, nem mint ön. De Adél ha mondom, ez Octár .... Tálray grófné és a gróf, jelenté az inas él a szárnyas ajtókat kétfelé nyitotta. Adél pedig görcsös zokogásban tört ki s egy támlinyba roskadt. A gróf és a grótné belépett! Amália Adélhoz sietett ... Adél az égre mi lelt ? ! Octáv Györgyhöz futott és suttogva rohamosan kérdé, nos megvan ? Semmi, viszonaa György, hanem szép galibába hoxtál, as ékszer nőm kezébe jutott. Igazolj kérlek, mert nőm éo rólam hiszi. Az égre György mindent, csak ezt nem nőm előtt ? lehetetlen. De hát az én nőm ?! Gróf ur, szólt Amália Györgyhöz, ez még is osuuyaság, önnek oly kedves, oly szép neje van és még is egy Camilla kisasszonyt szeret, ezzel megvetőleg dobá az asztalra as ékszer tokot. De grófné nem én, hanem Ootáv gróf, olyant csiptetett György felé ssomével, s olyan kérő, kétségbeesett arcsot vágott, hogy György önkénytelen elnevelte magát. Octáv, szólt férjéhes a grófné, neked egy kis erkölcsi lecskét, kell adnod Völgyi grófnak, te meg édes Adélem vigasstalódjiL Szolgálatodra angyalom, asólt Octáv. Győrgyöt karon fogva, lecskét . . . lecz-két, szívesen. György kirántotu karját Octávéból, ha egy szót mersz szólni akkor . . . Hiszen csak azért, mert nőm akarja, vi-szonzá Octáv suttogva; már légy amit akarsz édes Gyórgj. de jó akarata feddéseimet meg keil hali;-atnod. Kérlek Octáv ne ingerelj, különben . . . Vigasztalódjál Adél, férjed hibázott, de aíért megbocsátható. Nem én Amália, férjem tegyen ugy amint akar, én nem fogom többé semmiben sem korlátozni, én még ma megyek anyámhoz. De Adél, hadd moadjam el as igazat. Tudok mindent uram , kíméljen meg minden vallomástól , vigje el gyétnsntjait Camilla kisaessonyoak, megmondhatja nek) azt is, hogy én többé semmiben sem korlátozom, akár ide jöhet lakni. Octáv grófot, olysn gyenge hideglelés-féle bántotu e jelenet alatt. Ép az ellenkezőleg, vágott közbe Amália, Octáv, vedd az ékazer lokot, a elvissed az olaaz nőhöz és megmondod, hogy Völgyi gróf és ő közötte mindennek vége, neje tud mindent, ugy-e Adél. Nem bánok én már semmit, nem törődöm én semmivel, György tegyen ugy a mint tetssik. De Adél hallgass meg! Ootáv gróf gyorsan közbe vágott, igen édes Amáliám megyek, mert parancsolod. De asután el ne csábiUsd magadat, Camilla kiaasssonr szép szemeitől, Ootáv ! Légy nyugodt édesem, én nem vagyok György s a legnagyobb infámiával ennek vál Iára csapott .oh te csapodár kópé le," kiállta nevetve . . . György szemei azikrásUk; de most mar csakugyan elég, mindent megmondok kiáltott dühösen. Ne ingerelje nejét uram, teddé Amália. Lásd még tagadja most is, zokogá Adél. Oh ezek a férfisk mind szörnyetegek. Üljön ide gróf ur, ide mellénk, szólt Amália, Györgynek egy azékel mutatva, meg kell engem hallgatnia, mily férjnek kell eau tán lenni. Először is nejét kell szeretnie, lesse el minden óhaját és teljesítse; amit a nő akar azt ne tagadja meg, legyenek együtt mindig, kocsizzanak ki, menjenek színházba, hangversenyekbe, ds mindig egytttt, s ha ki akar maradni,akkor aat alapos okokkal bizonyítsa be De hisz akkor egész iskolás gyermek leszek, töri ki keserűen György. Inkább iskolás gyermek, mint csapodár férj. oh gróf, vegyen példát Octávról, ő igazán a férjek mintája mikor fürdőbe mentem, alig tudott elválni tőlem, ha távozik mindig megmondja hová és miért, oh aa én férjem hűsége gyémánt ttikla, melyről az én szerelmem sugaraik. Igazad van Amáliám, férjed mintaképe a férfiaknak, ő téged imád, istenit György idegesen felkacsagott. Buagerlei ur, jelenté as inai! Elfogadjuk, szólt gyorsan Adél. Egy fiatal ember lépett be s a legtökéletesebb attudevel hajtá meg magát. Oly szerencsés vagyok assonyom, hogy a kívánt páholy jegyet át nyújthatom. Ah köszönöm édes Busgerlei ur, ön lekötelezett nagyon, reménylem, hogy páholyunkban helyet foglaland. E szerencsét nem tudom kellőleg megköszönni és lessek olyan bátor. Gondold meg Adél, szólt suttogva Amália e fiatal ember és a világ. Nem törődöm vele, férjem megcsalt; Bos-gerléi ur foglaljon helyet — S most kezdetét vette egyike ama társai* gásoknak, mely csak asalonokban otthonos, egy félóra alatt megfordultak: a dráma.balett,szép irodalom, politika, művészek, művésznők, ver-senyparipák, jocktyik, a szőnyegen s a beszéd közben Busgerlei egy szerre meglepetve fel kiáltott Mi as, mi az, kérdé Amália, önt valami meglepte? Igen, hogy kerül ez a séUpálcsa ide, híss ez as enyém. — Ah ez érdekei. — Én ezt a botot Camilla kisaassonynál fe ledtem, — Ah kiálltott Adél, megintő! Felkérni voltad egy jótékony czélu előadásban közreműködni, s botomat nála feledtem, párszor voltam ott, de nem találum honn. Váljon csakugyan ez e az z bot, kérdé Amália rohamosan. — Ismerem grófné — ezzel a botot kezébe Tette, (s bot fekete ébenfa, ? egy ertit kígyó vsn reá tekeródve parányi piros szemekkel) mert a kígyónak egyik szeme hiányzik, és ima ugy is van! és botját körülmnutu as egész társaságban. Amália elhalványodott, a peresben lépett be Oktáv gróf a legjobb kedvben. Grófnő, fordult Adélhes, a dolog rendben vsn, a nevezett hölgy nem volt otthon, ? én aa ékssert ott hagyám egy levélke kíséretében melyben mindent megírtam. Es most engem is igazolj, sióit György komoran, mert már torkig vagyok. Valamint e bot körútját, szólt Bulgáriai. Ah mit látok, az én betöm, as én kedves botom önuél. . . Mit, Oktáv ez a te botod, kiálltott Amália! Igen kedvesem, vettem még te tárni valál, nemde gyönyörű ? ? Amália Adélhoz fordult. .. VigasiUlódjál Adél s Síeld meg férjed**, nem te vagy a megcsalt nő, hanem én. — György íelkaczagott. — Ociáv, tisztázd magad! Én önnek köszönöm urzm, szólt Györgyhöz Amália, ön hü barát, osak hogy én Be szenvedjek ön szenvedett, és ön uram ssólt fér* jébes remegő hangon, hozzam ne közeledjék, mi mától fogva idegenek vagyunk egymásban! Amália kérlek csillapodjál, kérlelé AdéL Köszönöm Adél, nyugodt vagyok hidd el, — légy szíves rendeltesd sió kocsimat Amál:a, mindent megváltok és te mag fogsa bocsátani. — Tartsa meg vallomásait uram, majd a törvény előtt igazolja magát, megboosátom talán, de feledni nem tudoki Grófné, gondolja meg e botrányt! foly-Utá György. Megvetek mindent és ónt uram legjobban, fordult Octáv felé, s ezzel elhagyá a termet, szemeiben rejtett könnyeket, isivében égő sebet vitt, még arcsa nyugodt volt mint a márvány. — Octáv gróf, mint a nyírott birka követtn. Busgerlei, amint a jelenet kényesebb kezdett lenni, elpárolgott ügyesen, észre asm vették. Adél férjéhez ment és megosókoiá, mag-bocsátasz-e György ? Te bohó én nem haragszom! De tndod mire kérlek még ? Hadd halljam ! Mázkor ily aaivseaéget egyik barátodnak »«««7- - * . * Pár hónap múlva, egy pompás fogat robogott aa utasakon végig, benne egy nő és férfiú olt Es Ootáv gróf! még mindig a régi, s ni Amália, csak hogy egy kissé halványabb, és férjének most már csak kötve hisz. TEENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JAKUAE 8 ia 1880. Egyik bíróságnál roppant megdicsérték ai ig-t és épea felöl rolt as íráson a — lelet. ?ttmbaton. A lap Wtidita József ur jól berendezett njomdájaban fog a „Zalai Köilönj" nevfl lapnak megfelelj nagyságban • aionot papiros nyomatai. A megrendelésekéi 1880. eviijanuár hó 15-ig kérjük beküldeni, hogj a lap megjeJenéte > szétküldésében késedelem ne történjék. Nsgy Kaniisán, 1879. évi decsemb. hó 27-én. Remet* Géaa, feleli, aierkeailo, ki adó • laptulajdonoa. — Cmrgin Naulahaca Ödön ügyréd sierkeajtéaében „Csurgó" csimu lap indult mag; as el*5 •aám helyi érdakt kSilamanyeket urtalmaa • igy fennállása biitoa. Kiállítási esinoa. HaToaként 3uor jelenik meg. Ára egén érre 4 frt. Vejcyes hirek. — KrajcMdrokbál len a forint. „A aöld bordóhoz* czimsett vendéglőben aaokott egy társsáé* agyait racaoralni, melynek ai a haía-fiaa nabályi, hogy u, a ki beuéd kSibaa mi- met not talál kiejteni, tartozik minden némát ssó után i>fj krajosárt fi»etni büntetésként Aa ily módon egybegyftlt pénxt valamely jótékony caélra siokták fordítani, K társaság rnoat a foVároei ssoretetbás réaaéra ia karáoaonyi ajándékul 10 forintot adományosott. —' AM utoUó piarista fráter Makara János 64 éret korában meghalt. A ksgyearendiek épületén gyáaalobogó lengése jelenti halálát A rend 1848. óta nem Tett fal tSbbé frátereket, • igy esek uáma érríl im ótokként. Makara Tolt as atoUó, s ssabo mestersége mellett alvé-. gamte a aekraatyéa teendőit ia. A rend tagjai Marették a buxgó és ha utolsó fritart Papimeletek. Egyik birí : Miért buolss ? Mauk biré : Hogyne, mikor as ember híratal-ban is mensgeriában Tan ; felperes : TerJb Mátyás, alperes: RI g 6 Dani, tanok : 8>i Vada), Varja Gábor és Ssarka Mihály toltak '" Útit és épea íelOl — .Lopnak!" kiált a papagály, midin ai aj szobaleánr INIODTI fiókjába nyalt. „Kinye ná! — felelt hirtelen a leány reá; oem is tndtam, hogy u éa nagyságos asssouyoss — madár.* ?érdi a pa» a eaigáayt: Mi kell a korssst-séghes ? Nea.de TÍS, — Lehet ott egy tenger TÍS U, ka nincs (Terek. Üzleti 8Mmle- H.-Kanizaáa, 1880. január 6. IdSjáráannk utóbbi időben nagyon enyhült; as eddigi i<5 ssánat posstaláanak indol. Usletfinknak utolsó tudósításunk <Sta, jórészt a kösbeesé ünnepek okáboL elénktelen • renyhe foljamau TOJL Heti Tatárainkra nsiyoa gyér Tolt a hosatsl ? a felmerült csekély meaojiségsk is oehéz-kasen kellek el. Boza nymgodt s forfaloa aélkol: árak állandók. iránt némi kereslet fejlódatt; árak snak indolnsk. Árpa teljesen el Tsn hanya^olTs; árak csak néTKerinb'ek. Zabban keTei Qzlet Tolt; rsalc xtíoUó n«pok. bu tsaaadt iráou aJmi érdi-klődis, raelf szoaban as árakat tnindeddi; váltosstlsnul b&grá. TsaKeri báfradt ; e csikketjben napnnU oöve-kedik a kináUt a n^lkal. hogT benne jelentékenyebb ksiiiek litesllhítnének — Arak a> elSbbiek. Bab a majdnem t«^«seo kimerült készletek Tegstt me|razaitt gabnaJUletankbeD cxikket kepTÍselni. FelmerfilS csekély mannyiséfek rorjasxtoklol Tétat* nek Sssie. Bukkanj s T< tési idény köxclgénfl folytán jobban kerastetik; árak 19—30 kiral felobb aiáluk. MinS.eg sseriat: Busa .... 1260— 131) .— kr Boss ... 9.30 — 9 80 — Árpa ... 7-50 — 8 50 -— Zab ..... 7 7J0 ?— Enkoríesa 7.10 — 7.J0 ?— CliKiuanfia . . 7-7S — 8 ?— , BSkkSny . . 6^0 — 7 — K. Felelős szerkesztő: Batári) LaJM- OOOOQOOOC Árlejtési hirdetés. Somogy Csurgó m. város képnseU testülete részéril ezennel közhírré tétetik, miszerint Csurgó m. város telkén Djból építendő állami képezde, ehhez tartozó kertész lak és kútra árlejtés tartatik. Az árlejtésre határnapul kitflzetik 1880. janoir hó 15-én d. e. 11 órája Csurgó m. viroa községházánál. Árlejtési kikiáltási ár 19,500 frt. o. é., mely 6 évi törlesztéssel fizettetik, 8*/s kamatokkal együtt Csurgó m. Táros részéről. Miről az áriejteni kívánót oly megjegyzéssel értesit-tetnek, miszerint a tervrajzokat — költségvetést, és egyéb közelebbi építészi és fi/.etési feltételeket a vállalkozni kívánók Csurgó m. városban a jegyzői irodában bármikor megtekinthetik, — meg is jegyeztetik, miszerint az építkezéshez szükséges tégla és cserép zsindelt, ngy 200 met. mázsa meszet a város természetben ki-szolgáltatja, — az árlejtésen elérendő összegen felül. Bánatpénzül az árlejteni kívánok az árlejtés előtt a kikiáltási ár 10% letenni tartoznak. (975 2—2) SZŰKÍTS FERENCZ, biró *-*-*-*-*-*_*_*-*_*-*-*- Füstölt heringek legnagyobb minAségü egy ládával, csaknem 5 kiló, tartalmaz 40 drbot, 1 frt 80 kr. 3 ládánál 50 kr. leengedés. Fria, zöld sótalan heringek (tűit, fDittlt bering) 5 kilós láda körülbelül 30—40 drbot tartalmaz, 1 frt 60 kr. 3 ládánál 50 kr. leengedés. Minden ingyen (bél-mentesen) minden osztr. magy. állomáshoz utánvétellel. A füstölt heringekért kilonkint 2 kr. vám fizetendő, a fris sótalan heringek vámmentesek. Egyszersmind bátor vagyok tisztelt vevőimnek tudtára adni. hogy én 1879. évben fogyasztó áraimból egészben 112,000 cstnaget a postával szétküldöttem. A. L. MOHÉ. Ottensen Hamburgnál. (977 1—1) * *.* * t x .x.*.*.*.Z.T.X.X.T.x EJOOOQC A nagy-kanizsai t. egyleteknek tudomására adom, hogy 1880. évben, bárminő mulatságot rendezni akarnának, az üzleti helyiségemet a fehér hatyuhoz minden dij nélkül átadom, legyen az bál, vagy tombola, vagy koszorúcska, szóval bárminő legyen a mulatság, a helyiséget ingyen kapják nálam. — Ételeket és italokat ha tetszik tábletoba, vagy étlap folytán, a legjobb minőséggel és legolcsóbban kiszolgálta tandom. Tisztelettel Schwarz Jakab, vendéglős a fehér hatyuhoz. (976 1-2) WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésébenKagf-K megjelent és minden kSnjTkereskedésbea kapható : Halljak a szép szót! Magyar felköasönto (toaat) könyr, szerkeszutték: Wajdits Józaef és Bátort Lajos. Harmadik javított is tetemesen böTitett kiadás, mely kötött és kötetlen mindennemű felkössöntést tartalmasrán, disses kiállítása és tömött tartalma, ngy hasznos és mulattató roltánál fogTa mindenkinek, de kalönöseu as ifjiaág figyelmébe ajánlható. 980 lapra terjed ? díszes kiállítású. Az I-iö kiadás 1500 példány egy ér alatt, a második 2000 példányban r»rid időn kelt el, mely eléggé bizonyítja • könyr életreTalóságáL A keménykataiu könyrnek ara 1 frt 80 kr - Tartalom kironau: Elószó. Költemény. A toatzt eredete. A hasára. Dissttunepélynél. Diaiebédnél. Hölgyekre. Családi ünnepélyeknél. Kereslteiében Születésnapon. NéTuspon. Eljegyséskor. Menyegsóben. Beigtatáanál. Efjieti ünnepélynél. Vegyes köszöntések Oaraeien S«3 felksssöntést tartalmai. Kiért emeljük a pohartt Magyar relkössöntd köoyr. Sssrkesstette Hajgato Sándor. Ára disses kemény kötésben csak 1 frt. Ea*n sredeü felkossöntéseket tartalmasé kstetet sjánljnk a n. é. közönség tráló ngyelmébe. Csokor és billikom magyar köszönte és felköuöntS eredeti költemények. Iru : Városy Mihály. Második Utemasesi böTitett kiadás. Ó féllége által 10 srsnyojal kitüntetett ml ira igen disses kiállitásbsn kemény kMabsa eaakl frt 40 kr Diszkiadás arany métáiéiban 2 frt 40 kr. Rajta Bak vigadjunk! Köskadrességa dalkönyr, ötödik boti tett kiadás. E nagy szorgalommal összeállított md kBzel 1000 Tálogatott dalt taltalmaa ; ujjonao feltalálhaté magyar opera és operetté dalokkal bővített mű, aztnes borítékkal kQtTe. csinos kiállításánál fogva is kitnnS, mondhatni: a maga nemében páratlan TI-}, mely már több mint tizeunyolcseser példányban forog a kösónség kesén. Ars a »00 lapra terjMS künyrnek 1 frt 80 kr. smnymetsxéHJ dísskötéa 2.60 kr. Oyíjtötte WajdiU József. Tartalma: Hoandalok, katonai dalok, indulók, tarméssetdalok, románosák, élez- és gonydalok, uerelemdalok, bordalok.tánczdalok, rab- és dubajdalok, idegen dalok, opera és operette-dalok tat flGaJtCai Wnlr Magyar dalkönyr olcsó kiadása, % kr. Rajta lán-jok ngluoit! ?ulatuté kéaikönyr, magyar hölgyek számára, gyojtstteWajdila Jóssef. Ajánlható mindkét nembeli matatni rágyó köeöoségnek, mind béltartalmára, mind padig kolsejére ngyalem fordittatott, ára as 500 lapra terjedő, ssinnyomatn borítékkal ellátott könymek 1 frt 60 kr. Aranymetssésu dlszkiadásnak i frt 60 kr. — Tartalom kJTonaU: Hölgyeinkhez, át egészségrSl. Pipere aastal. öltözékszoba. Illemtan. Jelet mondatok. Nónerek. Virágnyelv. Szinnyalr. Szavabnányok Adomák. Kérdések s feleletek. Kártya-retés. Emlékkönyr. Kétrtjtó emlékTersek. Társasjátékok. Tréfái mnlatságok. TaacakSnyr és záradék. Rajta párok lancxoljaakl Lakatos Sándor táncskönyre, mindkét nembeli ifjúság szántára. Kiadta Bátor! Lajos. Lakatos Sándor arczképérel s a asöreg közé nyomott táneaábrákkaL disses cimborákkal. Keménykotésn mn ira 1 fxt ta kr. IS. abelhaniok. ÜJÍTÍ, név- és sallertsnajH s as élet egyéb túsonjaira slkalmasott koszSatéaek, kötítt ss kotatlen beszédben. Irta: Hoftnan Mér, disses nyomatu kemény kötasban. án 1 M. BJV Vidéki ru.oayron.ta.olÓBOJsE xx>aTtasv foi Szegényből lesz gazdag jó saámretéBael, gyors és bistos segítő minden adás- és Tarésnél, '/, krtél ketté 10 frtig. Éti jörede-lem 1 frttél 1000 frtig. Teli és Ires hordók megmérése kissámitása. A gombolyd fák knbik tartalmának meg-határosutliatásáróli táblásat. A s^lymártékek vámsulyra Tálé átTáltozutáaáróli táblássL Cselédbért és árendát mutaté tábla Ellesi és kotlási idö saámitása. Tórrényszerioti bélyegrovat. Táblásat a fatöras kissámitásáhos. A lovak fadestetése-, a birka Ozetése-, és a góbék gorgetésének eredményéréli táblásatok. Ára kötve e diazesen kiállított uebkönyvnek 90 kr. Vedd aiivemet silvtiérll Sserelau lerelesö könyv, alkauni leTslezések Táltozatoe gyűjteménye, szerelmes párok ui-mára, SziTélyeaiUl. Csinos borítékba kötve, ára 1 frt SO kr. Ina : Funqa«t Jaqaes ül. Napóleon ndrari fiSasakicsa néhány étkak készíteti titksiral. Ára 60 kr. Egyiptomi almoskönyv. Nagj legújabb egyptomi álffiOBk&nyT 192 lapra terjedd, 600 képpel, tartalma : Álom msgya-rásata. Titkos kaballa, nagy mlréaset. slalui kérésit. Lépes&s kaballa. Na»j kereaat. Sors-játék-arssabály, Ara &O kr. Lenormand 1 bires cogányno igaaswndé kártyája, 32 tsinesett kártyáral, sugysr r'1l;-^"-' és ssS. Taggel, ára 60 kr. Egy tarisznya ostobaság! Hnmoriasrikns essmék, ötletek, élesek egrrelege. Oyljt NeretS Vilmos több felfedfzetlfn tadoaaány proressosa, ára diasesen kotre 1 frt 40 kr. Uigiri ia Spiegel deutieher Dlchta*g. Magysrorsság a német költésiét tükrében, disses kíállitásban fOne 1 frt 80 kr- alegans diszkötésben aranyosra 2 frt 80 kr. Dr. Krírgler Mór: .öamraiii' Ténymintékkal mindkét nembeli betegek ssámára, ára 90 kr. Dr. Kriegler Mór: Aa elveszett Megeroaek viusapóllása, Téaymintákkal orrosok és betegek ssámára, ára 90 kr. Mindkit fosét egy kötetben, disses küllitaahan, 1 frt 60 kr. Juhász: Sz^pirási miotaUsok, kSaép, rsál, polgári és felsőbb itkolák használatára, magyar és német, ára a 15 iratlapnak csak 38 kr. Gyönyört magyar katk. iaakonyrek mint: sUnaáakert Mvlstéi Isvéaye. Isjkl »siar tiks Ws Htsüiaaii 40 krtél kaiéVs Q frUa, aaasr, Mr, aalytai ét Mrsesy kltlseksea n eazlcs^zetitetrs.elx: VJsf WajdHs Nzsaf ktayvkermkeda Nagy Kanizsán. ka^l^aa*l^a#*»B^l^a#l^aá^l^#^aáa*l^aá*l»^Pl^aáP^at*^aaT'í^a#B^aa#*«a*''l^as*^aaF*l*^> Ntg-Kaninán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdita Józaef gyonnjtóián. SAGY-IASTfflA, 1880. január U-én. 4-dlk Ttcenkllénezedlk árfolyam. 1 1 lap iz.Uemi rieaet ) lll.tü kUzleaaearek s I *aerk«rtSbfls. aaysfi reaa*t illatS ? ozlem^nyek pedic a kiadikQS hirmeac«« ioiaaaodtk : MAOT IlNllS* WlaukaMaT B«rmeatetle» Ismlek. . . csak >HKt maakatár-•aktíl t ? ? HMatiit* < hasábos petiuorbaa 7, máiodisor 6 I min.len totibbi lorirt 5 kr. NYILTTÍRBEN soronként 10 krert •»- teuek fel. . „jcstíti illetik minden lerrea hirdetésért kOloof i 30 kr tmuJ^l aziiatok ZALAI KÖZLÖNY I KŰZLON elftl: .ZALA-BOMOG „g.-k»ilzMil önk. tGzoltó-cgjlKt", a .n.-kanijj.ai k("rf.«k(.dfliiii ? Iparbaiik". „n.-kanizsai Ukaríkpéaitár", a ,zala,met;j«l ÜUláaaa Ualt*te« hifatalai ftrtedttje. i 6« rároxi a ,»opronl I ilmi a iparkamara n. kanixxai külTilaxr.tinanja" a több : tBInt", a .n.-kaiiiual kl«d«d-n«fi>14 faTi««i Ileleukiut kétszer, \asaruap- s csuiortokoii iuc?jele..ö vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás a , Zalai Közlöny" 1880 dik évi 19-dik folyamára. Daczára az idő mn itohasigának, egy jobb jftvó reményében folytatólagosan kiadom az általam alapított, s nem csekély áldozatul fenntarLott s 19 dik évfolyamába lépó .Zalai Közlönyt" hasonló alakban s független szellemben szerkesztettem A megyu minden részében van e lapnak önzetlen munkatársa és azért minden ncvüictesebb mozzanat gyorsan és hitelesen közültetik s minden más helyi lapot jelentékenyen megelőz azáltal, hogy hetenkint kétszer adatik ki, mi a hirdetésekre nézve is sokkal előnyösebb és méltán figyelembe vehető. Bízva tehát a mélyen tisztelt közönség hazafias érzületébe, törekvésemben lelkes pártolásával fog továbbra is buzdítani s csüggedést nem ismerve, tömeges részvétével, szellemi és anyagi pírtfogásával lelkesíteni. Előfizetést ár: 1880. január - márt. évnegyedre 2 frt. , január-június félévre 4 frt. „ január - decz. egész évre 8 frt. Az előfizetések idejekorán váló megtételét kérem, miután feles példányokat nem nyomatok. A vidéki előfizetések eszközlése legczélazerübb postai utalványon, melyek egyenesen hozzám intézendők. WAJDITS JÓZSEF kiadó laptulajüouoi kiiuTTkereikedeae Nagy-Kanizsa. A nő hivatása és nevettetette. I. Századunk gőzerővel halad. A tudományban, az ipar terén, a társadalmi életben, szóval az emberi muukás^ág összes ágaiban oly lázas tevékenységet fejt ki, milyet eddig egy század sem bir felmutatni t-s ni*m mondunk mi'iészet ha azt állítjuk : jövőben sem fog egy is felmutathatni. Hisz némely szakokban már annyira előhaladottaknak hiszszük magunkat, hogy a jelen követelményeinek már megfeleltünk s most már a jövő számira készítünk muukaprogramniot és jelölünk irány:. Ki ne hallott volna már a .Zukunftsphilo sophiáról". Zukunftsreligiónil éf a .Jftrő század regényét* ugy hiszem mindegyikünk olvasta, ez utóbbi magyar termék, mely nem csekély mérvben szolgálja nemzeti önérzetünket, büszkeségüuket, miit íme egy másik Petőfink nem fakadhat már ily keserű szavakra: Ébredj, ehredj intenrftrb1 nemz**! A ki ott ax elnök küzt Ipbrtnel, S karhgzatix >omb»>«« által MindtK hatni *s Klánt hevertél! Mondom lázas munkásságot fejt ki századunk, de hogy is ne. mikor jelszava: „az idü pénz!" Egyfelől a .századok mulasztásait" . akarják pótolni, másfelől meg a jövőnek is elébe vágni; s mindezek mellett meg a maga szénáját is rendbe rakni. S kinek mi kifogása ez ellen, ha megfelel az elvállalt feladatnak ? Akkor . . . akkor . . . senkinek nincs kifogása; de ha meg nem felel, ugy nem csak joga, hanem kötelessége is mindenkinek a korszellem ellen szavát hallatni. És hogy századunk nem felelt meg ezen elvállalt kötelezettségnek, sőt saját maga dolgait sem rendezte ugy, a hogy kellett volna, ezt bizonyítja a sok közül a „nókérdés" is. Ezen Ítéletre feljogosít bennünket részint a ténynyé vált „nő-cmanczipatzii'i" Amerikában, részint az ez ügyben megtartott „confereneziák* és megjelent „broschürök.* Idáig eljutva, korántsem kezdek az imént említettek ellen polemizálni, hanem elmondom szerény nézeteimet a „nókérdés* megoldását illetőleg Szóltam már én e lap lárczarovatai-ban a nőkről s így ismerik az igen t. olvasók alapnézeteimet a nők felől, miért is ezekre utalva és épitve folytatólagosan szolok a nő hivatásiról, neveltetéséről. Semmiből sem lehet jobban megtudni valamely létezőnek hivatását, mint annak lényegéből, mivoltából, ha ezt a maga valójában felfogjuk; mert ezzel felfogtuk az illetőnek rendeltetési czélját, hivatását is. A nő lényegével, természetével megismerkedtünk már, ugy a hogy; s különben is minden elfogulatlan, természetes ész tisztában van ° tekintetben önmagával, miért is egyeuesen a nő hivatásának fejtegetésére áttérhetünk. Madách Imre: .Az ember tragédiája' czimü müvében, ílva egy helyen ily szavakban ad érzületének kifejezést: Nt-kt-m m»g bűaskearjrpn) ax rsupán, Hogy a világnak aiyja én leniek. Igen, anyának lenni legelső és legszebb hivatása minden nőnek, mert leg-természetesb is. A nő az anyai hivatást a természeti öl nyerte osztályrészül és ezen & természettói kitűzött czé.t elérni, az adott feladatot megoldani, hivatásai betölteni első és legszentebb kötelessége a nőnek. „Az emberben legszebb az a mi természetes. * Mig az embert nem jobbára csak ösztönszerüleg hódolt a természet szabta lüríényeknek, azaz teljesité azokat, mert belsejében érzé annak szükségét, műiden utógondolat és okoskodás nélkül, akkor jobban tölté be hivatásit; ellenben most, midőn már meg nem elégszünk az Ösztön-szerű cselekményekkel, hanem észieket követelünk azok helyébe, ugy látszik kevésbé felelünk meg természetünkbe oltott törvényszerűségnek, szükségességnek. Az eminczipált nő minden akar lenni, csak „anya11 nem; vagy ha esetleg ax, tigy minden másra ráér, csak anyai kötelességének teljesítésére nem. M időn Napóleon Campon asszonynyal folytatott társalgása közben felemlité, hogy a régi nevelési rendszerek nem érnek semmit sem, mire volna hát szükség, hogy az emberek helyesebb nevelésben részesülhessenek ? „Anyákra" válaszolt Campon asszony. Nem ismerek nő-philosopbust, de ha volna is, bvrmUr kitunö lett légyen az, Campon asszony ez egy "szaváéi! elhomályosította voina azt, mert önismeretről tanúskodik, a mi pedig a legmagasabb philosophia. Ó tisztán fogta fel társadalmunknak fogyatkozásait, valamint tisztában volt a nők hivatásival is és társadalmunk ezen baját minden baj kutforrásának mondja. (Fol)L következik.) TÁRCZA. Irmának. i. Az in regi »«ip azerelmun Jut Miab* b> rád uéxek, Ne ia csodáld, hojj olj gyakran ft/óutanal, merGo nézlek. Ajkam hallgat, de itt belül. De itt belül, itt beatéinek. Kebelemnek mnmiái Ébredeznek, a remények. s halkan, csendbe, esakner zugra, — Hint a lirból telkeit lelk-k — Art suaogjik, aat eaevegik, Hog7 laaádlak, faof JT aseretlek ! II. Szeretlek, ueretlek 1 Te vagy eletemnek Egyetlen reménye Szemeidből balkan Találgatom gyakran, Hogy aaived enyém-e ? A ha nem eaal sejtelmem, Te is .zeretsz engem Édes gjOngytiragom Te Tag/ az én kincsem, — Majom n»7 is nincaea, — E sziles rilágon. ni Feledni Tagjtam e«t a «íp »•«'• Feledni » — aoka ! ob e« neal Wiet! E nerrn epult idn aserelnen, Melyet nem asabad soha feledne* I Irma, Irmai E ni* aaalé meg ssip szerelőiemet, Melj eletemi>ek kéaőbb éjjé lett; K nivért boaszu kin alt svivembeB, Meljet aak könnyem arin M-ium ?-Irma. Irma! ? DÍT most újra édes világon), E n^'et njra. — fjra imidom Most újra eodd imámba tiTed. Ha kulcsolt kélael imiaom irte4 : Irata, Irma! SIÓ. „Leányok, ne kacérkodjatok!" — KircxolaLl. — Mari Uotfl! — Hkrí Uot«! — Mikor m«íg téged .MtrUka Dívgysid* aak hivUk ! — akkor, mid ÓD még mindketten fikUluk, sxerel-meaek, ábrindo«ak Toltunk, nép rem^njekkel ?esve a jövő kiasioeiett par adicaomába, — akkor mid^a ások as öMseráncsotodott bariiDja kütftgetí kesék még gyengéd késuoritásokai oastogató puha, gömbölyű kii kacaókik voltak ? aiokbao ?* ókuIával felfagjversett nemok- b«o a mimoritó kéj tftie lángolt! — akkor! . . akkor! . . Én moat!? MegöregfnltaDk. megvé- DÜltQok, eltűnt at ábrándot, képcelem-gmxdag ifjakvr t maradt a rideg való, a *ok caalódi« ? ecer m«g eier emlék ! iCmléktxel t> még arra a Biabadháii ca-RÍnó-bálra, miiAo elűetór láttak egymást!? — De hogyne emlékessel, bist a nók «.AU örokr* faledbetlen as eltf báMj! — Igen, ott láttalak, ? egy pillanat elég rolt arra, bogy ac«reM«lek, imádjalak oly hérvel, mint abogy csak egy a karácsonyi vacátiókra hasatávedt dagadoxö- «*ÍTQ medicaa képe* sseretní — Rátn oéstél aiokkftl a tÜie* fekete nemekkel a kábult n«< relemittas, boldog, boldogtalan lettem egy és ugyanasoa pillanatban, s odaadtam volna egy csókodért életemet, lelkem üdvösségét n összes ingó ingatlan vagyonomat! — Az igaz, hogy realiter nem valami fényesen álitttm, amennyiben ingatlanaim a telekkönyvben apám nevére voltak „intabuláiva", íogóságaimat pedig néhány könyv • óriási Tisitkártyáim képezték. — miket pazar bokesUséggel szárUm «ton-ut-Wea, hogy mindenki kellően s alapo«an tájé-koica legyen csim^m. rangom. m^lttWágom s állásom mivolta fwlűi — de na^y vigaaxtálasomra ssolgitt, hogy as anyagiak dolgában Mariska sem áll különben, lévén neki egy pensionált kapitány papája, egy pikáns mamája, s a* a megdönthe.il»n igasaágnak tartott elve, hogy „egyszerre többet is lehet iicretoi.' Megvallom, es as axióma se bogy »**m akart a fejembe menni, dtt végrn is a szerelmen emb'rt nagyon kevéssé genirouák as ily csekélységek, én azért szerettem, imád tana a „ka-ezér kapitány kisasszonyt* forrón lángolón s természetesen nem is volt egyéb vágyam, mint bírhatni, magaménak mondhatni. Szerettem ? boldog valék! — A bált kö vető nap, addig mig a mama a konyhában csörölt-pörült, Mariskám lábainál térdeltem s a vágytól, szerelmem egész hevétől elragadtatva, remegve esengtero a boldogító „igen" ért, s hogy elreppent az, azokról a rózsspiros kis ajkakról, — egy hossza, végnélküli édes, forró csókba fulltak érzeméoyeink, • végtelen bol-dogságomban a hetedik mennyben képzettem magamat. — Szenvedélyesen ssoritám szivemhez a piczi kis keséket s a róssassinü jóvA édes reményeitől feltüzelve, pathosol Kiváltam azon ep«>dve várt idArol, midón majd tanaim*-nytiimat végetve, átveszem apám gazdaságát s az oltár zsámolyánál erfaitjük meg azt az esküt, mit most tanuk nélkül ezerszer is „elrobogtunk" egymásnak, s az isten tudja, még hányszor nem ismétlüok , ha a mama a kedves Czencsi néni, a leendő napám asszony kedvére kiperelve magát, k(*»énk nem ront. A páastor óráknak tehát vége Ion s a boldog napok elmultával a karácsonyi szünidőnek is I — Válni kellett! otthagyni Mariskát! Szívem i*le volt keserűséggel, átkoztam a sorsot, mely éppen akkor foszt meg imádásom tárgyától, midőn legboldogabb vagyok! De végre is mit tehettem !? A vacátiómk vége volt, s mennem kellett! Az utolsó nap egész délutánját terméssé tesen kapitányoknál töltöttem. Láthattam, ülel-hettem, csókolhattam tehát Mariskámat, de hiába n boldog még sem valék, as a goadolat, ho;y holnap már mindennek vége, ssótlanoá, lehangolttá tőn, — M-rít azonban legkevésbé sem Duiiti e közeli elválás tudat*. Tréfált, nevetett, vigasxult, s megesküdütt esersser is, ho^y soha teled ni nem fog, hogy csak enyém lesz és senki másé e világon. — Hittem szavainak s végre is kezdem bele nyugodni sorsomba, ugy, hogy mikor bucsusáara került a sor, fájó szívvel bár, de még ic megkőanyültea ssoritám meg a felém nyújtott kezecskéket, — mert bacsncsókról a mama árgus szama eiőlt szó sem volt! — Azután még egy .isten bos síd" s mentem, siettem, rohantam hasa felé, azaz dehogy, a czigányokért s midőn éjjeli 11 et ütött ss óra, már ott álltam Mariska ab-Ukjm -Utt. ui>g"-ndf.lt n ,képeddel alsiosa elr* méUbu* ui'Í< di<ij:i s , ut -UM tn<*g tJE-tueoŐ ZALAI KÖZLÖNY TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM Statisztikai kimutatás a phyüo$erár6L A .Földgömb" czimü szépirodalmi képes hetilap a folyó évi első siámában a kö vetkező atatíaatika. kimutatást hozta: 1. „Francziaorazág ban a szőlőtermő terü let 1874 ben 2.446.562 hektárt foglalt el. (Egy hektár teás 1758 kalasztsr holdat.) 1877-ben 2,346.497, 1878-ban pedig 2.295.989 hektárt, tehát a phylloxera két ér alatt 16Oi873 hektárnyi a«őlötertiletet pusztított ki." A „The Milvanke Weckl) - „Sentioel' „Juesdiy" 1879 ik évi november hó4-én megjelent amerikai lap szerint. 2. „Francziaorazi^ban a phyllnxera oly mérvben piiBítitja a aitü.<*;őkéket, hogy sok vi déken a Azülotulajdoau«uknak ée borbirálúkuak már caak nevük ismeretes, mert tőkét, bort találni nem lehet." „Herimitage, Cote Lotie megszűntek szőlőhegyek lenni." .Beaajolaia és Macesuoria mindinkább pusztul.* .A kitűnt Burgundi* „Üolden alope", a Somanue Conti • Chambertin, Mon'rachet ée CIos-Vanyoet pusztulnak, Charentedepartment borzasztó módon posztul " „Ma már elterjedt Németországba, bvaiez ba, Austria-Magyarursságba." „Malaga, Alto-Dauro, Madeira, sőt Aus-traJia is a legnagyobb pusztulás alatt áll." „Ujabban Medo c vidékéről jelentik a kuvetketű pusztulásokat : u. m. „Chateau Lolajode, Colon-Segur, Chateau LafiUe" ia nagyon megtámadtattak a phylloxera által. Utóbbi 180 hold hosszú hegyterületet képez, melyet ezelőtt 10 évvel báró KoUchild 160,000 font sterlingen vásárolt me^, (mely a . mi péotunk sierint körül-belől 2,040,000 irtot tesa.) Az egész Medoci szőlőhegy terület 20 mért fűidet tesz és ma az egészet a phylloxera prédái ja." .1878-ik év vegéig Franciaországban a phylloxera 1,600,000 holdat piuxtit éa ebből egéasen tönkre tett 700,000 holdat. E statisztikai kimutatás valóságos rémkép, mely tói hogy mindenki irtózzék, feltétlen szükséges, de szükséges az is, hogy a magas kormány hatÓBág által kiadott törvényhatósági rendeletek szorosan megtartassanak, ha erős akaratunk a franciák soraára nem jutni. Senki se kicsiny élje a hozott kimutatást, bárha metsze vagyunk is Francziaorsságtól, mert elég méltó a^odalmat ofeoz azon körülmény, hogy átkozott szapora >;s még eddig ki irthatlan rovarukat Magyarország ia megkapta. Aggódik foiette az országháza és ezen aggodalom édes mindnyájunké, mely arra utal, hogy készen legyünk a nagy ellenség viasza '.orolha-táaára, esetlen ktpusztitására. Fraocziaország fél * millió jutaímat tűzött ki annak, ki biztos óv- és irtó módot tud javaslatba kosni, mely aján lat elég tanúság arra, hogy nagy a veszély. E statisztikai ki ma tata* busditson édes mindnyájunkat as összetartásra, saóval arra, hogy egymást ellenőrissQk, ovakodjuok bármiféle aaőlőfa^k bessersísétól és ha tudomásunkra esnék valamely kétes ssolőtelep, ne kettőnk ilyennek azonnali feljelentésére, hogy a hatóság rögtönözhesse hatásos inteakedeaei fogan atosi tását. Szokás mondani: hogy némely viszonyok közt egyiknek a eserenesetlensége houa a másik szerencséjét, bevalósnl az eauttal hazánkra nézTtt is, mennyiben Francsiaország a ? agy asólő puaztitás miatt utalva van első sor ban a magyar borok bevásárlására és ea kikerülhetetlen, mely alkalom arra, hogy hazánk bortermelői ébredjenek, szervezkedjenek és-induij*nak Francziaorazág felé. Éppen nem volna feleslege* bor kóstoló, bor bíráló, bor gyűjtő bizottságok segedelmével a francziák ízlése szerint a hazai borokat vidékek szerint tömöríteni én sHját közüleg azokkal Francziaorazág felé indulni, nem pedig oly bor szersők kezébe letenni a vállalatot, kik a hasznot maguknak gyűjtik első aorban, a termelőknek csak a aöprőjét hagyják. Ugy vélekedem, hogy e tekintetben az országháza adhatna legjobb irányt, olcsó és biatoa eszközt, módot a bor kivitelre; a vidéki gazdasági egyesületek járulhatnának első sor ban a foganatositishoi. Fia még e körülmény sem elég riadó, hugy magunkon segítsünk, akkor jobb ha alszunk, mint szőlőt művelünk, igy nem fog szégyenünkre válni, ha as élet nagy könyvéből kitörültetüak, kifejtetünk. Kelt Nagy Kanizsán, 1-SSO. jan. hó 6-áo. TKRSANCZKY, Néhány szó a Jégsátrakról. Hogy háztartásunkban mily fontos ase-repe van a jégnek, hogy némely iparágnak existentiáját a jég teszi függővé, aat fölöslegéé vitatnom. Képzelje caak magát valaki egy pusztára, hol napi szükségleteit, lényegesen a húst talán a negyedik faluból kelt hordatnia; nyáron jég nélkül meg nem élhet, vagy le kell mondania a hus evésről. — A jég tartogatására jégvermet használnak — A régi jégvermek sem sokat érnok, mert részint fekvétók, részint LalajsaerkexetÖk oly hiányos, hogy csekély kivétellel már június körep-í táján, sőt vannak esetek, hogy már májai hóba a is jégben szűkölködnek. Az ujabbak ígas ugyan szerencsésebben vannak elhelyezve; de tekintve költséges voltukat, — a menayiben szivattyút kell beléjök alkalmazni, — félreteendfik. A jég et *r iáinak számos egyszerű módja vao — s ;iz ujabb kivitelek oly tökéletesek, bogy érek aurán fodöaik szükségleteinkéi. A legjobb, de egy aaera mind legköltse gesebb a következő jégsátor: (a mely a „Magyar Föld' mutatvány számában is ismertetve volt) áll egy négyszeres, — egymástól 6 — 7" desska sorból, — nemkülönben a tetaje ia igy van alkotva. A négyaceres desska fal három utcaát alkot, melynek belső reaze hamuval, kölső köre fürésaporral töltetik meg, a kösépao kör Üresen marad. A második, melyet tapasztalásból merítek, lényegére az elsőhöz hasonlít. — Minden hátnál — de különösen uradalmakban, van minden eaetre oiy helyiségünk, melyet nem hasznosítónk kellőleg, tán caak olykor olykor vswsuk igéuybe. AB iiyen helyek, ha északnak fekües nek, kitűnő jégtartókai aso Igái hatnak. Tél közepén, midőn a jég meglehetős vastag, kocskákra fűrészelhetjük s a helyiaeg falától l1/, lábnyira — a föld színére elhelyezett gerendákra rakhatjuk a koczka soroka*, oly magasan, a mint a körülmények engedik. A kocskák kösti üres hézagokat jég-porral betömjük a az egéss tömeget esténkint megöntözzük. — At igy elrakott jég helyeaen kezelve egy tömeget fog alkotni. A fal éa jég közti l'/i' nyi hézagot poiyváva) betömjük, ugy-eztDtéii a legföloó jégrétegre 1'/,'magas-n poly-vát rakunk. — A fal legalján egy csövet húsunk át, a mélyít kívülről S aUkra meggörbítünk, a mely S-ben riz fog állani mindig a nem engedi, hogy a külső lég a jéggel érintkezzék. Igy kezelt jég évenkénti apudáaa 2 — 4®/8 — Megjegyzendő, hogy nyaranta»ka szedése fölülről történjék s az üres koczka helyet szalma csutakkal gondosan betömandők. A harmadik mód a legegyszerűbb a legkevesebb költséggel jár. A jeget apróra törjük a priamákba halmozzuk — mint a répát v*gy burgonyát — tetejébe 1' polyvát vagy nád*, a 1' földet rakunk. — Ilyetén a jég ig*z ugyan, hogyha a priama felbontsuk — ruhamosau ol vadni kesd, de ezért tanácsosabb inkább több a kisebb priamát készíteni. ? becses lapok iga* ugyan Dftm apociali-san gazdaságiak, de ily kűahassnu csikkel némi szolgálatot vélünk teljesíteni a t. olv«só közönséggel nzemben, s ha szive**n veendik ily általános érdekű dolgokkal gyakrabban restem igénybe ssives türelmüket. Jatló, 18S0. január hóban. R. Helyi hírek. — Legmagaáb kitüntetés. EmlitnUftk a kuttnrii árviz alkalmával mily fáradhatlan odaadás- éa emtx*rbiráti ssnnt bazgalommal saját életük kocskáatatáaával mentattak, amit menteni lehetett a messze vidéken ismeretes alsó domborul Hirschler Testvér urak. Az érdem l'graa^asb ePsmerédét haaafiui örömmel üdvözöliuk. (> felsége liirschlnr Miksa dom-borui lakost a Ferencs Jóssefrend Uvagkereszt- 1880. jével, Hiraohler AoUl taámtiutet (aa Mstrák főldmirelési ministerínmban) s koronás arany érdemkereaitlel, Hirschler Lipöt ét Jakab nra. kat pedig legfelsőbb elismerésével tüntette ki. Sok ily derék boapolgárt kivánunk a halának 1 — A nagy-kanitMti fogymn. ifjg tégely ét aene egylete javára 1880. jaauár 21-én Nagy-Kanitsáa, a ,Ssarvata etimó vea> déglő nagy termében táncsvigalommal egybe-kotútl tirtkSrU hangversenyt rendet. A meg-hivó másra át nem rubátbatű ét enjiek elA-matatása mellett névre tsótó belépti-jegyek rált> hatók a ,$*arvas' vendéglS I. emeletén, 18. u. alatt janaár 19, 20 ét 21-én d. e. 10—12, d. a. 4—6 óráig bezárólag és ette a pénstárnál. Ssemély- és karutjegy 1 frt 50 kr. Felül fisetesek köttőuettel fogadtatnsk ée birlapilag nyogtáitatnak. Kezdete 7 órakor. Mütoroui: 1.) ,A juhin vasárnapja." Kreuttertól, vegyet* kar. 2.) .Nyitány" Erkel .Hanytdy LátiM" ctimft. dslmüvéból, soDgorán 4 késre előadják: KeiodI Ármin ét Tóth Ksroly 8. osst. tanulók. 3.) .Dalmd.egyveleg" ötmeállitá Beieci Imre, zenekar. 4.) .Magyar népdalok" itirta: Ta> ríctky, vegyetkar. 5.) „Walesi bárdok" Arany Janóitól, stsvalja: Kitt Gyula 7. ostt. tanuló. 6.) „Tih.ny ottroma- Therntfil, (érfiikar. 7.) wFuToU-duettefl Mendelssobutól, zongora kiaé» réttel előadják: Oodins Lajos 7. ét Hajós F-ri 5. IWII. tanulók. 8.) .Kar" Oouood .Faa*i" ciimU dalmüréból, ének- és zenekar. — Köaegésxaégfmk érdekében akövoi- ketö megkeresett közüijük : ,A pozsonyi m. k. bába képzó intétetbnn s f. évi nyári ma gyar él lót nyelvű lanfulyam márctiut lén kezdődik. A beiratások márexiut 10-éig be- tárólag tartatnak.'Felvételi feltételek: 20-40 évet kor; erkülcti bizonyítvány; irás s olvatáa- b«ni jártutág; jó pgéa^ségi állapot. At inté- tetben 12 növendék számára 40 forint állami segélyetét van rendszeresítve; ennek elnyerése végeit anméliagu kösokutásügyi ministeriurn- hos czimaett, saegénytégi t erkölcsi bisonyit- ván;okkal ellátott bélyegtel«n folyamodványok január hó 31-ig Dr. Ambro Jánoa pononyi bába képző intézet tanárábot bekuldendók." — Január 7-ke.' «oh»jokkal várt nap, mikor Dunántúl egyik legszebb h51gyelite-vi- lága >d édee-kedves találkát két megye fiatal ságának. Alig volt év, melyben oly stámotau t e vidék birtokos magyar ottUlya csoporto- tult volna együvé, mint a .Társas Kor", tárta dalmi életünk ez éber felvilUnyozója által ta pintatotao s élénk figyelemmel rendezett elaó tánczvigalmán. Túlfeszített luiui nem uralgott, de mind«mt;llelt csin, választékoatág s általá ban magyar tártadalmi tzellem uralgott s ez dictéretes vívmány. A bájos hölgykoezoru ele gáns, izléateljes él nemet versenynyel dtttitet- ten jelent meg. Elismeréssel adózunk a rendé tőség ugybuzgalmának s amennyire lehet fel jegyeztük a jelenvolt hölgykotzoru egyet virá- keservesebbnél-keservesebb nóta, melyeknek szívhez szóló hangjai mellett ugy elmerengtem imádottam ablakja előtt, hogy egyszer csak azt vettem észre, miszerint Pharao népe H faképnél hagyott, egyedül maradtam. — Isten veled Mariskám! Isten veled! — dadogtam még egyszer, keservemben oda dőlve Mariska ablakja mellé. — Ákoa! — sóhajtott e pillanatban a megnyíló ablakon át egy női hang. — Mariska! válaszoltam, szenvedélyeseit ragadva meg a picii keheket. Isten veled! — Ne feledj el soha! — Soha ; de soha! voU a vigasztalt va láss, azután meg egy forró kézszoritás meg egy hossau, édes csók a bezáródtak az ablakok, el tűnt imádásom tárgya e vele együtt örömöm, boldogságom is! ' II. Máskor, ha a szünidők után visszatértem, „a tudományok scentelt csarnokába", mire a hazulról hozott sonka, kalács s egyéb deák-ví-gasstaló elfogyott, addig csak megjött a kedv is, a a víg barátok között csakhamar beleéltem magamat helyzetembe De nem ugy most! Ssivets, lelkem folyton hax* vágyódott, oda, abba a csendes kis városba, oda Mariskám mellé, ölelő karjaiba. — Néma, utó talán lettem, kerültem at embereket s legörömestubb méláztam a magányban s Mariskáról •óhajtóivá ir-tam a verteket „hozzá" és ismét „hossát" — így múlt at idő, midőn végre valahára iámét arra a boldog napra ébredtem, hogy me hetek, repülhetek haza, — kapitányokhoz. S mily nenezen, mily epedre vártam a viszontlátás édes pereseit, pedig ha tudtam volna mily keserűség várakozik, rám ! Mariska menny asz-szony volt, legalább igy beszélték az egész városban az .irányadó körök", melyek mindenről a legjobban szoktak értesülve lenni. Igea! Mariska mennyasszony volt, a zsidó uraság ispánjának menny asszonya. — Att hittem, szivem szakad meg fájdalmában, midőn először hallottam e leverő hírt, mely egyszerre pnrba dftnté szép rémé nyeim felleg várait, mégsemmisité a sokssor álmodott boldogságot 1 — Keserű szemrehányásokat tettem Mariskának ifi- csak nevetett mosolygott, megcsirogatta arcaomat, Össze risi sza csókolt s vigasztalt, hogy ne búsuljak, mert ő azért csak engem szeret igazán, R habár keié az ispáné less is, szive az enyim marad, hisz ő aa ispánt nem szereti s csak azért megy hozza, mert a pap* meg a mama ugy akarja, azután össze-vissza caókult iámét a kért hogy ne báni team magamat. Hasztalan ! — Kétségbe voltam esve, átkoztam a soraot s a világon minden néven nevez *ndő zsidó ur-iságot é* ispánt a már félve rettegve szám Ugattam a napot, melyen ssirem választottját már vezeti ultárhos. Éa e rám nézve elviselhetlenn?k látszó pillanat be is kő-vetkezett volna, ha as ispán — ki időközben, a kapitány ur ariatocratikus hajlamaiból eredő határozott kívánsága folytán „raogol' cserélt s a azomsséd határban vhét ssüvafát* árendalva, „bérnökké" avangirosott — ftgyifc •?%> napon bucsut nem mond a kapu félfának, ott hagyva Mariskáját a fi le tétlen váltóit hitelezőinek — emlékbe. No, hanem volt is asután erre Szabadba-záa mende-mouda, a Mariskáéknál olyan háború, milyent talán még a kapitány ur sem látott soha. — Czenczi néni dúlt-fűlt mérgében s valóságos statáriumot tartott a konyhában, a kapitány ur „iu prima íuria" háromssor felké pelte prívatdienerjét és Mariska!! ? — ő, csak mosolygott, nevetett ismét, hiss csak tréfa as egéss s esze ágában sem volt, hogy férjhez menjen, még hozzá as ispánhoz, egy zsidó araság ispánjához! ö s egy ispán! — Már ast soha sem tenné, mert Ő. . — caak engem szeret és — csak; hűségemet akarta próbára tenni. S én, mint afféle éretlen szerelmes, hittem szavainak, ismét ssent lett a béke a aieretUm Maria- kát talán jobban mint as előtt, a boldog is voltam egy ,fél évig, midőn szerelmem róvsaaziuü láthatárán újra veetes fellegek mutatkoztak, egy 9ujdonaültg prókátor és egy .veterán* pat va Hat a képében. „Assabadhási utcaikon felállított lámpák olajának beszerzésére szolgáló tőke gyarapítása cséljából rendezet; zártkörű bálban* látUm előstör ezt a két ,uj* gavallért, kik addig mig éo azülővárosomtól tárol a tudományoknak éltem, Szabadbásán ütöttek aáturt és ugy látszott, hogy többet forgolódtak a .kapitány kisxssznny1' körül, mint Themia templomában s Mariska tulboldog volt körükben s alig méltatott egy-egy fanyar mosolyra, hát még a kedves Czcnczi néni! 6 csak egy tél vállról b*azélt velem, de hogy is ne? hiss kedves leányának egy „keresett" ügyvéd a egy .gyakorlott" patvarisu udvarolt a én csak egy sentíro^ntalis deák: harmadéves medicus voltam B azzal kellett megelégednem, hogy egyik ablak mélyedésből nézhettem, mint lebeg el előttem imádásom tárgya vetélytársaim karjain! Bubánatomban égessen etfásulva méláztam magányomban, midőa egyszer csak mellettem terem Mariska. — Ejnye, ejnye Ákos, asután maga nem is Uncsol ? — szólt hozsám erőltetett mosoly gással. — NÍDct kedrem — váUs?oliam leh*n- golUn. — De mondj* osmk kérem Hsri, ki u a í»ul ember, kivel elíbb » négyért UacxolU ? — Arqtán meg nara i> iam^ri? Hit 6 II „uj* fiskális: Kétnyári DOM6 af éil r61egé- nyem, u a m«gu siAke fiaial ember pedig ott mellette Sseqyéuy JeoA patruwtája s az éa titkos imádóm. — Vdegéoye!? - Titkot imádója!? dadogtam. — No biiooy, miotba aem is akaroá el hinni, olyan arcsot vág honá! — gúnyolódott a k»cíér leány s t köretkeiA pillanatbao már tulboldogan repfilt tova .titkos imádója" karjain a keringő sebet árjában. Soha, talán toha nem érettem magamat oly boldogtalannak mint e pillanatban. — Vérig sebzett tzivvel hagytam oda a báltermet s bár tájdalmam őrültté tett, mégis sserettem volna önmagamat kikaczagni, hogy Mariikát valaha iberetni tudtam. — De ettől at idi'tíl fogva ki is ábráadultam egéeten t midőn már mint szigorló orvot jutottam háta, sokkal boldogabbnak éreztem magamat, ha a mamák per .kis doctor" s A szabadházi szépek .kedves doctor' urnák titu- álgattak, mintha égre-földre esküdözött volna örök szerelmet, pedig amint vettem észre, most ismét szivesen megtette volna; mert as udvarlók dolgában rosszul kezdtek állni at .actiák.* A fiskális ur már rég megházasodott, palvarii-tája, most már főbíró, most éli a .mézes heteket" s helyöket a jegyto-segéd ur, egy éretlen ]ogáizocska » egy kikent bajnszu diurniata oglahák el, kik között az utolsó volt szerelem dolgában as elad; mert a mint beszélték Mariska neki ígérte kezét, ha biztos álláthot juthat Mikor azonban már mint gyakorló orvos települtem meg Szabadházán etek az imádók is eltűntek a láthatárról s a .kapitány kisaam-szony", ki azóta már hatszor mennyatszony volt, már csak az esküdt ur hódolatát fogadhatta. A legény ke maga ugyan nem valami sokat ért; de annál többet tüzes versei, „hozzá" irt érzelgós költeményei s neki köszönhette egyszeri imádottam, hugy daczára a 26 tavatt-nak, mit már látott; daczára annak, h'igy már egy évtizede aterepelt a tánezterem .tündér-világában," nevét még mindig a bál királynők kötött olvashatta. Hanem féltette ia ám at esküdt ur Mariskáját, mint valami török basa a Uleoégét t ha agy niíha-néh* egy-két szót vallottam ttive halványával, olyan nemeket vetett rám, mintha caak valami .kapcsa-betyár" állt volna magú tzine előtt. No, de eteket a gyilkol pillantásokat elleatulyotta a kedvei TIZENKILENCZEDK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANUlR 11-ea 1880 gait: A füzértancs helyet és ssípfigyelma ren-dMoi Vebtr Károly és Hannv Klek urak di-" cséretet vívlak ki, a jelvény k kitttnú szépek • nagy válsuztékban ralának. Jaada makertéu meglepd szép virágcsoportosata közfigyelmet keltett A bajos hölgykouorubaa láttak helv-bíl: B-csej szatadosné, Danneberg Janka, Qelsei Gulmann Vilmoué, Laky Kriatófné, LoreDCiDé, Makay üezsóné, Herkly Gabriella, Oszeszly AnUlné, Plihál Feroocsné, Pleheiaz Gusztavné, Weiíi Samun*,. Wei»« Sabina, Weisa Irén úrhölgyeket aat. Vidékről; R-zerédv Elekné, Ilona leányával Hencéről, Botka lAtzlóné 2 leányával llahótról, Botka Janosné Polin leányával Újfaluból, Clemeot Lipótné Palínból, Forintos Kálmánná Irma leányával Hibái; fáról, Hanny nővérek Mariska, Vilma B.-Magyarodról, Hertelendy Imréné Josefa leányával Kmtányból, Hetényi Flóra Egerszeg, rol, Horváth Laszlóné Berta leányával Lenti-bal, Kiss Béláné leányával Leodváról, Laky Károlyné Körmendről, Lerch Mariska Kis Komáromból , Lengyel Károlyné leányával Baranyából, Nyáry Kálmánué PölSakéríl, Oazterhuber Laszlóné Ferike Uinyival P.-EdericsrSI, Saabó Imréné Emília leányával Pusztakoveczro'l, Stefanics Ferencané Aranka 1 leányával Kadárrfl, Vasdénj-ej Antalné Cle-mentin leányával Rajkról, Vieber Flóra Palin-ból úrhölgyek aat Karzaton láttuk: Albanich Kálmánná, Babochay Gyorgyné, Baaa Kai-mánné Marcit lányával , Blau Pálné. Blau Eugénia, Erdody L«josné, Góiony Marcia, Horváth Ferenczné, Lachenbacher Irma,Oro«i váry Lujza, Rapoch Gyuláné, Schreyar Lajoiné B^rta- leányával, Varga Lajosné, Zathureczky Ztigmondné sat. úrhölgyeket. — Vadászat Pénteken az alaó érdiben 27 puskás 40 hajtóval tartotta es ido szerinti utolsó hsjtó-vadá»zatát. Elesett 7 óz. 34 nyúl és 1 róka. — Arveré» Zslamegyóben. Buday Ká roly Ü40 frtra b. ing. febr. 18-án Gellérhárán (Zala Egersieg.) — Tar János 403 frtra b. ing. febr. 5-én Sándorhizao. — Greidek Lénárd 957 trtra b. ing. jan. 13-án Csáktornyán. — Pavlici Lénárd 358 frtra b. ing. Sient-Hárián (Murakor) jan. 15-én. — Bukovecz József 402 frtra b. ing. jan. 26. Kebelén (A.-Lendva.) — Beda J6uef 468 frtra b. ing. jan. 23-án Galambokon. — Bittermann György 5399 frtra b. ing. jan. 19 én Csáktornyán. — A marhavén Horvát- és Szlavón- úrázások területén megszűnvén, mint értesülünk, a földmivelési minitter a szoros hstarsár meg- Hüntetése mellel1, Csáktornyán, Dárdán. Ga lamboson és Zákányban belépt) állomásokat engedélyezett, hol a Horvát ésSzlavonországok, valamint a katonai őrvidékről származó állati nyeri termények és vágómarha behozatala as 1874. XX. tvcz.-ben megszabott rendszabályok figyelemben tartása mellett eszközölhet leaz. — Tapolcxán jan. 5-én halt meg Rit- ter Ferenci tüzér őrmester 95 éves korában, résat vett s 48-ki saabadságaaresban a magya-rok réaaén, később sx olan és porosz háborúban. — — Ke**thely«H Keresztes József ara dalmi hajdú a foglyárok laktanyáján esek revolverével meglőtte magát deos. 31-én. - Bál. Sumegh fiatalsága által egy k. reál iskolai tapintásét alap-léusitésre jan. 31- én rendestetik vigalom. Folynak az elókéesa- letek, várjnk a legjobb siaert! - Gr. Zichy Dómokat végrendele téből a ,M. ÁH." közli ast a részt, mely a jótékony és egyházi csélu hagyományokra vonatkozik. E azerínt a boldogalt veszprémi püspök hagyományai a következők: A majori gör. kath. templomnak 10<> frtot. Ilva-miki gör. kath. templomssk 100 frtot. Majéri sze gényeknek 100 frtot. 12 az. misére p. 5 frt. 60 frtot. Veszprémi as. mile-tundaczio 1050 frtot. Esztergomi szemináriumnak 1500 frtot. Kév- slmáai templomnak 1200 forintot. Ssonyi templomnak 1000 forintot. Bosanyóí agg. papok segélypénztárának 2000 frtot. Rozsnyói szegény sorsa lelkésseknek 2000 frtot. Koss- nyói ksth. gymnssiam szegény sorsú tanulói nak 2000 frtot. Rozsnyói egyházmegyei pénz- tárnak 2000 frtot. Rozsnyói megtértek pénz tárinak 1000 frtot. Rozsnvói kórháznak 1000 frtot. Rozsnyói szegények pénztárának 2000 frtot. Veszprémi Domonkos intéseinek 5000 irtot. Veszprémi seminariumnak 1000 frtot. Veszprémi egyházmegyei pénztárnak 4000 frtot Veszprémi Dávid árvaháznak 2000 frtot. Veszprémi kórháznak 2000 frtot. Zikanyi templomnak 1500 frtot. Gyékényesi templom nak 1500 trtot. Kaján kápolnának 1000 frtot. Zákányi káplánnak sz. mise alapítvány 400 frt. Rácsai plébániatemplomnak 200 tr'Ot. Veszprémi szegények pénztárának 5000 frtot. Pápai irgalmas ispotálynak 500 frtot. Pesti vakok, intéseiének 2000 frtot. Vsczi síiketné- mák intézetének 2000 frtot. Tóttósi gör. kath. templomnak 400 friot. Sst.-István-táraulatnak 400 frtot. Szt -László társulatnak 400 frtot. Üsssesen 45,210 frt. Továbbá miseruháit hs- gyomáoyosts következő templomoknak: A zákányi templomusk a veres, gj-ékéuyesinek a zöld, kájári kápolnának a íehérszinü miseruhá- kat; — a vioU anntés feKetét a révalmáai éa szőnyi templomoknak. — Ezeken kivttl ura dalmi házi kápolnáiban található minden templomi ruhákat a zákányi és gyékéüyesi templomok kost rendelte felosztatni. Végre hu tisztjei- és szolgáiról sem felejtkezett meg, ki ket részint egyszersmindeukorrs kieiégiuemi, részint évi nyugdíjjal ellátni rendelt, z ebbéli a'yai gondoskodása 24,000 frtot vett igénybe. — RBvidhírek. Székesfehérvárott egy dragonyost akxsstottak fel, mert egy szakasz- v.-zetőt megölt. — Putnokon Tóth Ede iiole- tési házára emléktábla állitutik tel. — A ki rályné febr. 3-án utazik Írországba. — Budán a Királymalom leégett, 320 ezer frtra volt biz tosítva. — Sopronban Bolnsi könyvivő és Demling szakaszvesetó szivén lőtték magukat. — Orossonság mozgósít. — Bodolán BéJdy Pálnak emlékssobrot emelni szándékosnak. — A bajor anyakirálynét egy Árult nó a templomban felpofozta. — A csár ellen njabban merényletet követlek el. Posonyvidékén s Vágvólgyén nagy visáradás vsa. — Lisst Fe-rencs közelebb jo Badspestre. — Bismsrk be-trg. — Perccel Béla egj new-yorki kereskedő-hasnál leged. — ül nyert? Brünn, jan. 7-éu: 21. 67. 27.52. 10. Irodalom (R rovat alatt megemlített BlBiika Hagv-Ka-Diisán WajdiU J6uef k&njvkereskedite által megrendelhető.) — .Képa CtaUdi Lapok" II-dik év folyamának VI dik füzete gazdag tartalommal megjelent Arany Jáaoa és Kossuth Lsjos jól sikerült arcaképeit közli. Kiadja Mehner Vil mos. Ára 30 kr. — Vj stiumt. Táborszky és Parach urak nemzeti zenemukereekadésében megjelent ,C z i- gány négyes" párisi emlék. Zongorára szerzé Kecskemélhy Gyuls. Ára 60 kr. Paplrsieletek. 8*entgv&rgYTári HöIShegréról ittasan jött basa •gv kmisssi lakos, találkosík vals egf nr * k&rdj : No szoaiaid, vao-e as nj bornak ereje ? — Usx láttva t — ír as, hogy megfagyott a bor ? -- Cfhom, * csapija. Prédikált a ref. lelkin a pihen&OI kírdölog fojesé ki magit. Tudjátok a mit mondott Dávid ? Felkiált a pap saolgilója: Dávid ast fixeQte: Dem ad hitelbeo húst. Levéo egy Dávi d aevB mé-•sáras « községben. Piaczl árak. 100 kilo(. saimitva Na|Y>aaÍ2Sa : Búza 12 50—13— Köss 9--9.'»J Árpa 8—8.30. Zab 6 50-7— Kokoricii 7 50. Vtazpréaj: lau 13.50-14-20 Bo»9 9 40 Árpa 8.IÜ— 9-- Zab 7 40— 7..W Kakoricsa 7.30—7.40 SSSTSS Brna 13.80—14 40. Rout0'40—10 90 Árp.8 75— 9 25 Zab 7 60— 7 71). Kakorica 7.21) 7 50. Gy>: Bua 14 10—14.20. Rí.. 9 90—1010. Árpa ».5O—8.60. Zab 7.10-7.20 Kukorírsa 7.30—7 35 SlSZJSSttsIr: Baia 13. U40Ros> 10.- 10 30 Ar^. 7 50-8 10. Z»b 7 — 7.20.Kakoricaa 7-60—8 — PéSS BUM 12 60 -13*) fi>u 9 70 -10. Árpa 7.60. a Zab 75O-7.BO Kukorícaa 6.8O-i.»O. BSSS: Bnza 14.70—14.75 Boaa 10.30—1065 Árpa —. — Zab 7-S0—7 90 Kskoricaa 8*.- 8.06 — Páss Bnu 13 60 -13 70 Ross 8 60—9 90 Árpa 8 —-9-— Zab 6 40—71 - Kok. 5 60—4.20. Baéastst: B<i>» 14 50-14.90 Ro.i9 6O-9 9ü Árpa 7 75-7.91) Z»b 7 40- T.65 Kukoricsa 7.70 7.75 ?akác* : Boxa 12 80 .—. Bnu 10.50 — Árpa 6 ÜO—. — Zau ü.bO -.— Kakoricsa 7. Gazdaszat. — A gainaütUt menete mindinkább ha nyatlik, a lefolyt héten ugyan némi jobb vétel- kedr volt észlelhető1, de ezen hangalat igen rövidéletünek mutatkozott, miután as eddig tapasztalt pangás araimát folytatja, sikeres kilátás nélkül, a helyzet javulására nézve, Ezen körülmény annál nyomasztóbb, minthogy azáltal as általános kereset gátoltstik, mert ha a fóldmiveanek jövedelme nincs, s többi forrá sok is kispadnak ; ezen általános bajon a jöví termésig alig leai segítve, és csak ason reményt táplálhatjuk, mÍBSerínt esen év a termés áldá aait nem fogja tóliink megvonni, és s mait éven rajtunk esett szenvedéseket kigyógyitja. Az időjárás rohamosan váltosott. A majdnem tűr hetetlen kemény fagy után az idő égessen meg lágyult, hs es állandó maradna, a rósz utak miatt a közlekedés gátolva leend. — Jávuér havi gasdateendők. A szán tó- földekre trágyát hordatunk. A gasdsságunk kdrül szükséges faanyagot e hónapban hasa hordatjuk. A gazdasági eszközök javítását e hónapban be kell fejezni. A télire eltett zöldség és főzelékféléket megvizsgáljuk, a romlásnak indultakat kiválogatjuk. A burgonyát meg kell tiaztitani a cairabajtásokiól. A gyümölcsöst éa faiskolát illetőleg keresni éa puszta tani kell a hangyafészkeket, különösen pedig s hernyó- fészkeket. A gyümölcsfákat tisztogatni kell mohától s más alkalmatlanságoktól. Legtaná- csosabb a nemesítő- és oltógalyakat most be- szerezni, melyeket használatig nedves pinezébe lessünk el. A szólót is trágyázni kell. Qondoe- kodni kell, ha még nem volna elegendő, ssölo- karóról. A zöldséges kertben a trágyát azét kell teregetni. A meleg ágyskst déltájbsn szel lőztetni kell, mig éjjelre gondosan befödni szalmával, gyékénynyel stb. A korai saláta, ezukorboraó, kalaráb. uborka magvait már e hónapban el lehet vetni. Az istállók szellőzteté séről ne feledkezzünk meg, A tyúkokat malá tával, pörkölt lábbal etessük, annál hamarább elkezdik a tojást, A méhesbea s köpüket mele gen kell tartani,az egereket szorgalmasan irtani. Felelős szerkesztő: Batorfi LajOf. Nyllttér.*) Minthogy stárotalan intés ntan sem elégitek ki adósaim kÖTeteléiemet, tehát most njilvánosa n felhivom fizeu-*rci a következőket • B P. ünytiá % -Ugcnzegea 1873—75 57 frttal. Bsseiezy Kmiloi Létrádon 1876 5 50 . Hsearsia Lajss tanitn, Sólyom- Vámos 1867 35 70 . Blasisi Jásst adóolleuör, T5- r3k-Kamzaa ll«64-68 46 40 . Folytatása kovetkeiik. Nacv-Kanixsa. KELLEK IGftÁCZ, (981 l-l) ct.p*si. A« egtísts neT K rovat alatt k a jöv3 ?*ám kndntutrt M Czenczi néni irányomban tanúsított rendkívüli .. oyájassága s ugy látszntl,'hogy előtte, egyszerre nagyon is ,grata persona' lettem, sót késóbb annyira leereszkedett hozzám , hogy még patienseim- norába is beállt. Igen jól emléksiem rá, ó volt a második betegem, az elaó egy szegény muzsikus, kit azonban csak hamar a mennyei choriuba .gyógykezeltem." — Annál nagyobb buzgalmat fejtettem tehát ki, hogy uj betegem óriási mátkáját sikeresen kúráljam és fáradozásomat lénye* aik'-r korouázta: Czenczi néni kigyógyult veszélyes .idült' bajából s ez idAtól fogva én voltam előtte a legjobb doctor Demcaak Szabudházán, hanem az egész vármegyében. Mikor azután a kapitány ur tyúkszemeit is brMvnurral operáltam, házi orvossá avaagiroEtam, s hogy az ezen minőségben hu-tott honoráriumot meg is szolgálhassam, erről Mariska gondoskodott. Jól emlékszem rá, így síép téli estén, éppen listámtól jöttem haza, Bertától, kit oly végtelenül szer.-ttem ! A kandalló lobogó tűsénél, a pamUgon végig nyújtózva szivar füst mellett ábrándoztam jövő boldogságomról, arról a legszentebb s legédesebb boldogságról, midőn majd két egymást igazán a forrón ssereto ssiv, a legtisztább szerelem oltárán egy létté egyesül, hogy az önzetlen szeretet melegének sugaraival Tilágitaa be egymás életének utait. — Majd a közel mnliba szállt vissza lelkem, felidézve Bertánál tnliüti boldog perczeiroet, még ott égett arczonmn az édes caók. m>g éreztem azoknak a piczi gömbölyű kis bársony kacsoknak villanyos érintéseit, még fülemben csenglek a mámonto sznrelero varázs hangjai, midőn egyszer caak n: gj rub>JJal felnyílik szobám ajtaja a egy kétségbeesett alak áll előttem, az eaküdt ur szemelvében. — Úrim gyorsan I az istenért gyorsan ! hebegett vendégem. — Siessen kérem, a veszély elniondh.ilan ! - Egy negyedórája már, hogy ningánkivül van, érveréae elállt .... uem ismer senkit! .... — A főbíró ur? — kérdem olj gyorsan felkelve helyemből, minó gyorsasággal caak egy kexdó orvos rendelkezik, kit betegLes hívnak. — Oh I dehogy .. . dehogy . . . hebegett emberem. — Ugy tehát a fübiróné Uinsaaszony ? — szóltam gyoraan magamra véve felöltőmet. — Nem . . . nem! . . . Mariska, as imá dandó Mari! akadozott az esküdt ur s ka romba kapaszkodva sietett. rohant velem kapitányok lakása felé, hol az nU kivel talál koztam, Cienczi néni volt, — Az istenre kérem mentse meg szegény leányomat — rimánkodott nyakamba borulva. — Kedves doctor ur, édes Ákos öcsém, m>gá ban van minden biralmunk ! — Oh ssegény leányom, ssegény Mariska, már télórája magán kivül van, félre bessél, nem ismer senkit 1 Ennyi kétségbeesés után magam is kezdtem aggódni, hogy talán még is komolyabb a baj, mint i.lsó pillanatban a afterehuee esküdt ssavai után hinni tudum s megvallom egészen elfogulva közeledtem Mariska felé, ki mozdulatlanul, behunyt szemekkel feküdt ágyában. Figyelmesen megvizsgáltam tehát betegemé'; de meglepetésemre komoly bajt eonstalálni képes nem valék. Egy kis láz volt as egész. Már éppen Mkelni akartam helyembűi, midón Mariska egy arenvedélyes mozdulatot teaa 8 lázasan mr-gragadta kezemet. — Ákos, én nagyon beteg vagyok, meg kell halsom! sóhajait betegem a újra lezárta szemeit. — De hát szóljon kérem mi baja ? — Nagyon beteg vagyok 1 — volt a mély sóhajjal kisírt válasz. — Bajon okát caak ön tudhatja meg a csak ön képes meggyógyítani s más senki, de aeskit — Ugy hál, légyen boizam -gési biza lommal ~- keadém ismét — s én bissem, bogy mire a gyógysserek Nem! — nem! — vágott közbe betegem — Szeressen Ákos oly forrón, oly végtelenül, mint én szeretem s én gyógyszerek nélkül is meggyógyulok 1 — — Szeressem I ? — dadogtam, meglepe tésem első pillanstában. — Igen Ákos szereasen ! — Szeresse Ma riakat — folytatá csillogó szemekkel, miköz ben felült ágyában, lázaaan asoritva szivéhez kezemet, — ob, BSÓIjoo, — szóljon kérem, mondja bogy szeret * éu boldog leack, meg gyógyulok. — Lehetetlent kivan tőlem Hari! szóltam egészen elkomorodva, — mert — — Mert Bertát szereti ugy-e bár? — vágott kösbe betegrtn. — — Igen Bertát! — feleltem egész ön- kénytelenül. — Uh! ugy tehát igaz, mit már as egész város beszél s a mii én sserencaétlen mindeddig hinni uem akartam -— szólt a beteg egészen el haló hangon. — Igaz, hogy Berta mennyaaszo nya, bogy forrón végtelenül szeretik egymást, hogy — többet atután nem tadott szólni a bá gyadtán hanyatlott vánkoaai közé. Mikorra pedig ismét feleszmélt, már nem voltunk egye dül, mert a mama ia a szobába jött, bogy leá- ánya hogyiéte felül tudakozódjék. Meg nyugtattam tehát s miután a rendelt gyógy szerek használatára néave a kelló utasítást megadtam volna azon ürügy alatt, hogy még ma este egy reasélyea betegemet is meg kell látogatnom, elhagytam kapltányék hasát, még pedig örökre, mert e naptól kezdve iBegnsuotem Manakáék házi orvosa lenni, as esküdt ur pedig — a .kapitány kiaasazuny" imádója. Kapitányékról etatán caak annyit tudtam, hogy Ssabadbáaán laknak s hogy a Cseuc*i néni nagyon is sokat éleaitgeti nyelvét caekély személyemen, Mariska asonbsn ugy látszott ismét igen hamar elfeledett mindent s maradt a régi .kacsér kwpitány kisasszony" s boldog vott, in r*. ai raküdt ur helyét egy* ?serre három udvari6 is ígyekesett pótolni. • • A leirt esjeméoyek atio néhány évre végleg elköltöltem Öxabadhixiról • mülőfóidemtój livnl alapítottam meg ot'hooomat, ast a kedves .oithoot", melyet imádott kis fnleségem, igas sxernlm^oek soha ki nem alvó melegével I két arany haja kis angyalka kedves g*ttyogá-iával valóságon tnldi meDDjorssággá varáuo'-'ak. El is feledtük scépea Szabtdhácát s vei* együtt kapitány ék »t, s talán soha essüokbo s«m jut k kaczér Mariska, hu egyik nap, a kis leáDyaim mellé fogadott ,bonae" meg nem ÁT? kesík s képmeld csak nyájas olvasó ki volt ec ? .nem más, mint Mariska as egykori „kactér kapitány kisasasony !" — Igen Mariska — óhajtott maga is a ssegény l«áoy, midőn elÓssor átlépte hasam kü- ssöbét s kis feleségem által asoonal felismerta- t«tt — Mariska, a« egykori ,kacsér kapitány kisasseony* ki mig fiatal volt, ast hitte, bőgj minden ftírfi uiv csak neki bódul, elérhetlen vágyakat kergetett f »lytoo, a jövőért mindig felaldosta a jelen t, 5 most — bogy árván egye dül áll a világban, csak most látja, mily kese rűen megbosxulta magát as a csalhatatlannak vallott elv, bogy: „egyszerre többet is lehet szeretni." — Vessünk fatyolt a múltra Mari — ssóltam hosxá, égessen meghatva a sors a sse~ mélyem jitéfca felett, — tekintse kis családon- kai uj otLhooániik a én hías-'m, bugy ki fog béküloi sorsáral. — É» csakugyan agy is tón.. Mari csakhamar megstokutt körünkben,s min den üntme kis leányaimban van, kiket agy sseret, mint t»Uo csak saját gyermekeit sse- retsbetoé, egée« nap eljáUsifc velők, eser mag eser meaét regél oekik ; de minden meséjének ca*k egy a vé^e, egy a nefraioje : .Leányok, ne kacérkodjatok !- JENVAY GÉZA. TIZENKILEKCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JANUÁR 11 fa 188a SEIDLITZ-PORA. VaiOQl, i, „ ín .okworoiitott c lenyomd*. 30 é* ÜU a lesiobb sikerek mellett fennáll miaderneraü |yaaal katefaeaek éa mtaztéal akadályok. (mint 4tvágy°iinv, haaamnilii). vá ?tl«|aa ti araayér ellen. KülönJ'>«en olv egyéneknek ajánlva, kik Olö éleq HaaikltáMk torvéaylleg btatettttuk. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL ?~ A Ugmuebixliatobb | minden beUö «« kükö «) •iennemü it«l)C«alé«*k, fej-, fül- éa fogfájás, régi lénrek (•? nyílt «Bb. k-rákrekélyck. itBxnk, «em(ryolladáfi. miudftiinemu bémiláj ét "érfl'éí «tli, tb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Krohn X. és társuló Bergenben (Norvégiibiin -. Ezan balmaj zsirolaj valamennyi, a kcreakcdolc-mbon elúfordtiiú faj kúxi'itt ii epy< dűli. n.cly orvosi cxéiokra ha^inálhat^ J[ra egy üvegnek használati utasítással I frt o é, Fö iiillitáa Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tuchlaoben. Jlam Riindcn himevea e;yo)[yszerlirában TaKy fdazer- 1^".. . 'II .,1' 1 I ? _lt .._*__- ' ni— .. l.l. aommal rannak eilílv KxktÁrak : Nagy-Kulzaa IVá^ar Kjla Kfúeynz. l'.elnn J. K7<^ir>-. BoaenWrg Frrencj K.-««. n...f,-r .l"««ol Rn»enfíld Adolf. — Zala-E|arMe| O6á a pz-m U-lt-kKt-r.-. - Bmret Dorner H. Cléktfriya Oönrx zor/'oK KaptSVár Kolm J. Hxb-'rltny Kálm. zj*>Ky. Th. cakMj py'Rj. KaprtHOZt Wntli M eyripr. KéSZfl| Oacüinovírn Int. ey.'((y Küitrl lit. Kji'ry Keszlhely Schleifer A. Wiloarh K Mratarf B«1IL .Ián. Zágráb Perklu ÍVmir, erííj. Mittlbacb S. Ir;>lma>linr Ó S^ni M«í-J And. (ryiv-y. (««> >— 52 A nagy-kanizsai t. egyleteknek tudomására adom, hogy 1880. évben, bárminő mulatságot rendezni akarnának, az üzleti helyiségemet a fehér hatyuhoz minden dij nélkül átadom, legyen az bál, vagy tombola, vagy koszorúcska, szóval bárminő legyen a mulatság, a,helyiséget ingyen kapják nálam. — Ételeket és italokat ha tetszik tábletoba, vagy étlap folytán, a legjobb minőséggel és legolcsóbban kiszolgál tatandom. Tisztelettel Schwarz Jakab, (976 2-2) vendéglős a fehér hatynhoz. Majdnem iugyen pT.imn'ia knrctk'Hi-'tth^n a nrra rég bnkott ntfj hr.taotii.-v-Ht 3virhán a ItfirclkrxS 42 darAl. rrndkifiil ti»t i hritianm . ? Ixt tárcjak csak fi frt 7* krba keríilnt-k, rnak nem tKgy"! r*- ,if. olííáilitisí árnak, tehát ruktpm ingyen i>|ai!va, r's p<*dn drb. kitanü jó UZtelMtét BritánU «-Kaüt«y.'-l •'?• ^JJ z 3 legfinomabb viHák BrÍTj*nia exfitahől f^ i*rl>'-aii r -5 í; § nehéz BriianiK *"*iUt eviklBÉI ÍZ* c ;"' bitania psaat kárnnkanii l<-gj'-!>h minr>W-^ í 3 j : .. erőt Hritáaia <->ÜM tófaerA ' g, ? "e * ~ wh'-x Británia exmt levemeri = _• ?= í Í Britani* eaüst kétUrté „ J < f "t aegol Viktória csúsxe finom v>'síí*ft«'l. .r _ "5 ?? hatAsnit Britioia eziint fytrtya Urtt. M J T ~ Britaaia ezünt Attt>rmi axzuli c<fiiget)-ü t-r.í,«t * "* "* ? ^1 g nia oaflut the^rürő filIM Mind exen 42 drb. a legfinomabb Brítania cxfi«t>>"l vitnnulc készítve m^\y fpy*» fíili a világon léteiendú 6r«% mely örökké iflit-r marad én a valódi PrBtrtöl []») fWi ba*xnalat ntú kúlümlM»«li.M?". meg, miért iétálva lesz. Csira és fftyedflli r^ndfli'-ni bely a i-n kir nsatrák magyar várnnoknak Oenerál-Depot der I. <-QK1, BritnniN Silbrr Fabrikrn BUu & Kaim, Wien, I. Elisabethstr&ssc Nr. 6. iLinvt'-tHIr! — rt^t^rlii mim] s VJ dinl,.'rt hr íynrmn i xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx ? Zenélő játékok, mflv 4—200 d • '?abot iáu*ana)r, dinéin fi v«s harang. <li>l>,fa aian- dolia, hárfajiték m nn.ei hangokkal. 954 I 4 — 4 Zenélő szelenczék m< iyk 2—IG d*r*lK-t jAtosuak, loT4(.b4 necaiiworp, *xí*ar-ilríay, svájrxi kaxj.<-sk&l>, ttiirképalbamnk, lerélnehezU^k wíTark.';n*li?te1t. ir6 p*lköx3k k«xtytArt4k, ivrilnyomak, do-Kiny é» f?y a fatartók, á*tlgo%6 atstalok, palacxkak, tarcz&k, sxákrk stii. mindpnik xenével ellátva, A legujabb ilyn* mű gjArt nányokat ajánlja J. H Heller, Bern. Csak egyéne* megrendel és mutat valódUágoti vidéki gyártmány minden mü, mely oemu én nevemet VUAIÍ. A gyár »*ját hátamban van. mo[«inf jtica Sistjudv nwj) 000'Oíí XXXXXXXXXKXXXXXXXXXXX -5*1 Is .13 (p 001 11 iáittsl Ssiíi 7 éremmel és 6 tisztelet okmánynyal jutalmazett wm~ ZCÉI3K -mt TRAGYA-GYPS, o\ct6a i» ln>nn.ntey*n -»il.it mmil«ii vaiuti iil-joiásho*, a kezelési mMstl a „Vurtsriirililer cyps-iáiiyaiiiirclés." (97K l-ifn fm-la: H&dliue «rV, mellett HALLATLAN OLCSÓSÁG. WAJDITS JÓZSEF könyv- és papirkereskedésében Nagy-Kanizsán következíi tárgyak ?V" feltűnő leszállított árért kaphatok. ~V| u, m: mindennemű iró. rajzoló, és levélpapírok, borítékok, rajzeszközök,'iró, rajzoló, valamint szines ezornzák, bel- én külföldi ruggyanta, (gumi) fekete, szines és ruhabeiró tinták, veres és szines pecsétviaszok, parafa, fa- én csont tollnyelek, bel- és külföldi irótollak, rajzdeszkák teljes kiállítással, három RSWÍI és szetnnérök, iró- és rajzminták, köszöntő kártyák és papírok; fuln'r és fekete rajzkréták, festékek egyenként, valamint dobozban, ecsetek, notizkönyvek, különösen figyelmébe ajánlom a hallatlan Olcsóságot. Következő 10 czikk egy díszes dobozban elhelyezve, úgymint 1: 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá ill/! levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három tolltartó, ő. három igen jó írón. fi. «-gy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9 egy törlögumi. 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomattal. Ára összesen Bécsben 1 frt. és 5 kr. és Xagy-Kanizsán Wajdlts József könyvkereskedésében C->Sk 85 kr Hl aniínl levélpapír 10 boritékknl e^y színes csomagban ára csak 15 kr. nagyobb 20 kr. színes monogrammal 25 kr., levélpapírok dobozban 40 kr. feljebb minden nagyságra, barna gyászpapirok, 50 gyász- papir és boríték dobozban 1 frt 00. 2 frt. Nyomtatványok nagy raktára. lelkészi-, községi-, ügy védi-, jegyzői-, bírósági-, kereskedelmi- és iparüzleti-nyomtatványokat; továbbá étlapokat, árjegyzékeket, névjegyeket, meghívókat, körleveleket, gyászjelentéseket stb. stb. Pecsétviaszk Különlegesség, (Specialitat) '/, kilo pecsétviaszk csak 40 kr >/, kilo finom csak 70 kr (egyedül c*ak uálam kapható) továbbá disz pecsétviaszok 1 frttól kezdve 4 frtig. írónők 1 Dct. finom irón irodák számára 22, 33 és 70 kr. Tinták kéf liter egy üvegben csak 00 kr. egy liter 35 kr fél liter csak 25 kr. 70 kr. 3 frt. 4 frt. 5 frt Irodapapirok 500 ív iroda papir csak — — — — — — — — 1 frt 500 iv „ finomabb _ — _____ — __ 2\20 500 iv_ finom y, miniszter csak — — — — — — — 500 „ ' „ „ havana „ — — — Réztoll egész dobozban (144, tollal) 50 tói kezdve feljebb V Postai megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. Nafry-K&nizsin, nyomatott A kiadó tulajdonos Wijdits József gyorssajtójin. tisztelettel Wajdits József , 1880. Január 15-én. f WtMt.alar-. ^ légin irri . . > írt.[ Hl írr. . . 4 . il negyed írre . . J , ' Egy nám 10 kr. 5 « aasaboa petiuorbaa 7, aiáaodjaor 6 I miodea további torért 5 kr. NYILTTÉEBÍH ?oronkiat 10 kiért vetetnek fel. Kioeatári illeték minden egyes birseteeert HU 30 kr laeteadf. ZALAI KÖZLŐIK előbb: ÖZLOX A I* A-BO A lap szellemi resaet illett ktalemaayek • nerkeaéjoaoa. anyagi rnaet illett koaiemenyek pedig a kiadóhoz bementve inteaendtk -NAQT KANIZSA Wlaaitttksz- BérmanteUea levelek. eaak iámért avnkatár. aaktel logadtataak el. IKeairatok <i.-KanliaaTáro« ?eljhatéiájráank, nn.-kanl«ai öak. tnioltó-egjlet", a ^.-ksnlxsal kereskedelmi • Ipnrbank*, »n.-kaniisal takarékp«utár«, a .lalaniegyel általánsa tanltétet a ,n.-ksnli«sl kitded-neveli egjesnlet", a ^opranl kereake4elz»l s iparkamara ?.?kaniiwl ktlváluztmánfa" ? több megyei é« városi egyesílet UvaUUi értesltfje. Heteiiklnt kétszer, vasárnap- s csűtörtököu megjeleüő vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás a „Zalai Közlöny" 1880 dik évi 19-dik folyamára. Daczára az idő mostohaságának, egy jobb jövó reményében folytatólagosan kiadom az általam alapított, s nem csekély áldozattal fenntartott s 19-dik évfolyamába lépő ,Zalai Közlönyt* hasonló alakban 8 független szellemben szerkesz-tetten. A megye minden részében van e lapnak önzetlen munkatársa és azért minden nevezetesebb mozzanat gyorsan és hitelesen közöltetik s minden más helyi lapot jelentékenyen megelőz azáltal, hogy hetenkfnt kétszer adatik ki, mi a hirdetésekre nézve is sokkal előnyösebb és méltán figyelembe vehető. Bizva tehát a mélyen tisztelt közönség hazafias érzületébe, törekvésemben lelkes pártolásával fog továbbra is buzdítani s csüggedést nem ismerve, tömeges részvétével, szellemi és anyagi pártfogásával lelkesíteni. Előfizetési ár: 1880. január—márt. évnegyedre 2 frt. január—június félévre 4 frt. , január—decz. egész évre 8 frt Az előfizetések idejekorán való megtételét kérem, miután feles példányotat nem nyomatok. A vidéki előfizetések eszközlése legczélszerübb postai utalványon, melyek egyenesen hozzám intézendók. WAJDITS JÓZSEF fc A kiadó laptulajdonoi köayTkereekedéte Nagj-Kanina. A nő hivatása és neveltetés*, n. Az anya a legelső és legtermésze-tesb nevelő és mint ilyen egyszersmind a leghiratottabb is. A gyermek szive egy tiszta lap, melyre az anya írja az abc-t és ha ezt hibásan jegyzé fel, ugy a gyermek egész életén át hibásan fog olvasni. Nem lehet feladatom itt az anya befolyását a gyermekre lélektanilag tárgyalni, hanem utalok néhány történeti tényadatra, ezekből kiki levonhatja magának a szabályt. Ha közelebbről vizsgáljuk a nagy férfiak életét, ugy azt fogjuk tapasztalni, hogy azok anyái jobbára elhatározó befolyással voltak reájok, ugy hogy sokan csak anyjuk befolyása, hatása folytán lettek nagyokká. — És most nézzünk kissé széjjel a történet lapjain s meggyőződhetünk állításom igaz voltáról. E részben K. Tóth Kálmán, .Jellem* erimü kitűnő és eléggé nem ajánlható könyvéből kölcsönzőm a példákat. Ki csak kissé is jártas a hazai társaséletünkben, tisztelettel és büszkeséggel említi a Rákóczyakat és kegyelettel emlékszik meg egyszersmind II. Rákóczy anyjáról Zrínyi Ilonáról. Halljuk csak K. Tóth Kálmánt: .Hiában tépték le nevelő anyja kebléről, hiában nevezték ki gyámjául Kolonics bécsi püspököt, ki őt a jezsuitákhoz adá nevelésbe: az anya órszelleme lebegett fölötte, előtte az anyja mindvégig mint a szabadság őrangyala tűnt fel. A miről a gyermek anyja köze- lében álmodott, a férfiú későben azért küzdött, szenvedett és meghalt.' Bonaparte Napóleon egyik éleürója szerint .anyján kívül senki sem bírt reá hatással, de ez szigorával s méltányosságával gyöngédséget párosítván, ki tudta vinni, hogy őt szeresse, tisztelje s iránta engedelmességet tanúsítson." Itt önkéntelenül Coriolánra kell gondolnunk, kinek boszujával csak az anyai köny és kérelem bírt gátot vetni. Mátyás királyunk mindvégig tiszteletben tartá jó anyját, mit az is bizonyít, hogy őt több ízben „Magyarország királynéjának" nevezte el. S most nézzük jeles íróinkat, mint emlékeznek meg anyjukról s mennyit köszönhettek az anya jótékony befolyásának. Toldy, midőn szülői a magyar nyelv tanulására akarták küldeni, eleinte ellenszegült s azt monda: ,én nem akarok magyar fin lenni.* De anyja megcsókolá s igy kérdezé: „nem akarsz magyar fiu lenni? a ki Magyarországban születik az magyar s azért magyarul tudnia kell.* Hogy mi lett Toldyból, azt nem szükséges elmondanom s kinek köszönhetjük ezt, az említettekből világos. Jellemző, irja Gyulai, „hogy Vörösmarty valahányszor anyjáról ir, mindig megrezdül vallásos érzelme." Petőfi igy emlékezik meg anyjáról: Mert minden,k tOkór volt A hoonaa láth&Lim, H°S7 • földÖD nekem van Legkedvesebb, uyám. Idézhetnők az anyai elhatározó befolyásnak számtalan példáját gyermekökre, de a felsoroltak is eléggé bizonyítják ál- lításunkat, de gróf Mikó Imre ide vágó remek szavait nem hallgathatom el. — ó egyik irányezikkében igy szól az asszonyok s anyákhoz: .Asszonyok, anyák! tőletek függ nagy részben a hon jövője 1 Oh fogjátok fel hivatástokat. Ti vagytok, a családélet éltető gyökerei, a házi erények alkotói, a gyermekek lelki hajlamainak első idomitói . . . tőletek függ a jelen, a nemzet belsó élete, a jövendő előkészítése.* Jeles hazánkfia e szavai kalauzoló csillag gyanánt szolgálhatnak minden nőnek életpályáján, mint hajdan csillag ve-zérlé a három keleti királyt a Megváltó bölcsőjéhez és a tüzfelhő a zsidókat az az ígéret földére, ugy vezérlik majd ez arany mondatok a nőt legszebb hivatásához, boldogságához. De ha a nőnek első és legtennésze-teab hivatása anyának lenni és ezen hivatással a nevelési teendők is elválaszthat-lanul egybeforrvák, ugy önként következik, hogy nőinket e kettős hivatásra elA kell készítenünk, a kellő készséggel el kell őket látnunk, hogy a reájok rótt feladatnak meg is felelhessenek. Ezt pedig csakis nevelés által érhetjük el, a jelenlegi nevelési rendszer reformálásával 8 egy oly rendszer életbeléptetésével, mint ezt Campon asszony megmondta és czik-künk czélozza. — Nem lehet tán nékem itt valami tantervvel előállani, de egy—két megjegyzést mégis kotzkáztatok e tekintetben. — (Vége kór.) TÁRCZA. Egy kaezér hölgy Mi i M«g™-teU*d Kérelmemet S«ep ruháért, gyémántokért 1 Te l«»e«tél mint • gyortea, Ki elnyer* a pilyabért. Moiolyomra gunyny*! felein, Kerémxre megretéuel I Uul ga«dag Tagy, de én «egeoyl Kinek • sora caak bút nüvel! Egykor KÍlaj volt örömem, gsllaj! mint a vad fergetef, Moit, a ribar lecsendeelllt Mart a niTem te Ölted meg! Lin| i! élet! . . . Addig láng eaak Mig a halai el nem oltja . . . Ki na Ktsdag, Den jöhet-e Holnap talán koldtubotra? . ? . Dnagaadaf vagy, de as élet Lángja ia egy végsőt lobban, Te is majd ily aiegeny leneta 8ir alatt, a koporsóban! <* BEBEBL1NQ DÉNES. As Unna partján. Egy tiaedei elbetaéltae útin irt*: Aurora Midin a felkeli hercsegovioaiak hadat viaeltek a iSrökksI, az osztrák birodalom épség-ben tarUaa éa a határttél megvédése miatt a leendő betörések elle», aa Eroí fohercaeg nevét viaelo 48 ik gyalogeired latt a birodalom aala-Tooiai határán lakoMve. A moat emiitett esredben nolgáltun én ia. — Silaronia egéea déli határát elfoglaltuk éa nem ritkán történt, hogy éjjel vettünk valami tudóaitáat a caapatok leendA aeazeülköxée«>6l éa ilyenkor néhány órajiráanjira ia elgyalogol-tnnk, hogy as öeeteütkőséat — ba lehet — meggátoljak, rag; annak bevét enyhitauk. Ilyenkor boraaaató jelenetek mutatkostak. Kegyelem nélkül méaxirolták egymáat; ha a felkelők er&aebbek voltak, akkor tarák foglyaik vagy a már holtak kopaaa, de hoaaan aaakálla fejeit a teattol elvágták, kárdjnk vagy handcaárjuk hegyére vonták éa öröm kiáll táaok köaepette hordották a harcitéren; éa nem cae-kély borsaimat okosva nekünk a kopaas koponyája, hoiaia esakállu fu látáaan, melynek asemei éa asája rendesen nyitva maradtak. Gyakran egéec oaaládok menekültek át hoaaánk, mert tudták, hogy nálunk pártfogás alá vétetnek. Ilyenkor ha ssegénrek meg a határon tul utolérettek s felkelik által, akkor bisonyoa volt, hogy áldosatárá lettek a kegyetleneknek — NSk, gyermekek, öregek, gyöoySrO fiatal leányok, mind mind ods lettek ; marháik éa egyéb vsgyonuk elvétettek és 6k falkon<soltat-tak; némelyek as Unna folyóban kerestek menedéket és belefulladtak; míg mi nekünk egy ásót sem asabadott aaolni, mert as eset s határon tol volt De gyakran lett volna kedvem egy istentelen felkelőt lelőni, midőn egy gyönyört fel-aerdfijt leányt bsjánál fogva a földboa vágott, aaablyáját egyaser megauhogtalá a levegőben éa a gySnyörn f« elvált a testtol; — de sekOnk löTöldösnünk nem volt asabad. Itt ss Unna folyó képesé s határt, mig néhol caak egy keskeny gyslo^nt. — Épen egy ilyen osaaeütkSsés atá» tértünk hass saál-láahelytlnkre Slabinjába, hol ss ut fáradalmait kipihenni asándékostuok. 1877 év kora tavaasa volt elbeeiélésem ideje, midőn még caak őrvesető voltam. — As akkori gyakori csetepaték éa ss Unna habjain hosott vérea jégtáblák, itt ott egy-egy oaakálo fö, egy kés, egj láb, egy s hasán felhasitott noi test mutatkozván, mely miatt éjjeli örökről ia kellett gondoskodói éa a hadnagy ur engem eaemelt ki orresetonek a igy as éjt is álmatla-nnl töltém. A vidéket asonban aierenoaémre jól ismerem. Slabinjátöl mintegy negyedérányira ss Unna folyó mentén egy malom volt építve, melynek formátlan ablakai épen felénk ásítanak. A malom épület desskábol volt ugy dssseverve, hogy s isél — ugy mint minden e vidékbei! épületen — kénye-kedve sserínt ki és besétálhatott A malom és a radregényea vidék már msga elég tanaság arra nésve, hogy e vidék csakugyan * rablás, gyilkosság és veszekedés hasája. A maiom ugyan elhagyatottnak látásik, asonban axt egy oláh-féle koros ember búja; néha néha a malom kerekeit i» láthatjuk forogni. — Éjjel tisenegy óra volt, midőn embereimmel elhagytam Slabinját éa as Unna partja felé haladtunk laaau, egyforma léptekkel. Már mintegy jó háromssás lépéat mehettünk, midin a airi csendet, aa Unna folyó felöl jövő halk, alig hallható locaogss aavarta, mit a legénység ésxre venni nem látszott, mert nem lón figyelmes. Én asonnal megálltam éa hallgatódstam. „Mi as orvesetó uri" — kérdé tílem egyik emberem. .Caendesen, valami neast hallok — mondám halkan — én előre megyek éa megnézem mi aa; mindenki lövéakéesen tartsa fegyverét, maradjatok itt mig visszajövök, vigyássstok \* — mondám még bsiksbban. ?szel embereimet hátrshagy ván, én egyedül mentem valami húsz lépést előre. De a természet ia mintha ellenem eakü. dött volna, mert oly setét volt, hogy alig ha-gyám el társaimat három lépésnyire, már nem is láttam okét. Letérdeltem és tovább hallgatodstsm; a folyót caak egy, két száz lépésnyi távolságra hittem tólem. — A locsogás ugyanason mértékben mindinkább közelebb jött hozzám. Qysnakodui kesdék. Hol azt hittem, hogy talán a törökök akarnak éjjel meglepni, hol pedig a felkelőket terhelem e gyanúval. Mintegy öt pereznyi várskozáa után a locsogás megssfiot éa egy nehéa test a parthoz ütődre nagyot tökként. — Az egéas talány asonnal meg volt előttem fejtve; él mindjár: gyanítottam, hogy a nehéa zökkeni teát caol-nak lehet éa a locaogáat az evező lapát idézhette eló a vizben. De mégis gyanns voltam arra nézve, hogy ki jöbet moat hotzánk lopva és épen éjjel 11 óra után, midőn nappal ia minden jövevény a határon tulröl, foglyunk. A folyó medrének innenaö fala a vis ?sínéiül egészen fel a fold színéig iépeeo alakura TIZENK1LENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. JAKDiS lMn 1880. y-Kanizsa, 1879. dee«. Egy óriási vész-kiáltás nyargalt régig hasánkon. É» a kik meghallották, elnémultak; minden idegük Bajgani kezdett, mintha már tagjaikon érezték volna a polyp-karokat. Ait hangosa e vészkiáltás, hogy drága haaánk földére egy állat lépett. Miféle állat ? Talán valami mesebeli tsörny, talán egy tr Minouurus ? Ssörnyu dolgokat beatéinek róla Alt mondják, hogy már egy oruágot elpusztított, egy igen-igen gazdagországot Mesés ju-taimat tüstek ki fejére. És abban a gasdag orsiágban nem volt egyetlen hő*, ki eit a szőr nyet legyőzhette volna. Pedig hát minden ember siereti hinni, hogy korunk a lángelmék, a félistenek kora. A mit egykor a nyers orö ki kusdött, ast most siáissoros nagyságban megteremti ai isteni ész. Egykor ai anyagban rejlett ai erő; mos ai anyagnak is a Mellem ád nálstorot erőt Tehát a hajdan caak aa óriások kora volt; a jelen a valódi félisteneké. S ime, hajdan a szörnyeknek akadtak hőseik, s most egy fenyegető állatot nem képeB semmivé tenni ai egeket verdeső lángelmék, a könyvterhes elméjü tudósoknak folians-saagu mennydörgése, AI a ssörny nyugalmasan teeai körmját, most már nem is egyedül, hanem óriási haddal. És minő had ez ? Es talán nem homályo-sitaná be a napot. Nem is látható. Pokoli lap-pangáasal halad és pusztít. Nyomában milliók verejtékével szertett vagyOQ, nagy, hosaiu év-tisedek ssorgalma, milliókat érő vagyon rommá lesi. — Én mi'?_- sincs hős, a ki e szörnyet légy ózxe. Pedig ez nem tátogató siorny. A köie-ledót nem szegei le borialmas tekintetével. Es csak egy parányi, igen-igen parányi állatka. Emberi Bzem nem is képes éssrevenni. Parányi, sselid állat. Ha a nevét valami avatlan fii hallja, holmi kisastzonykának hiheti, oly kel lemesen hangúk. Phylloxera. Most már enel mindent kimondtuok. Ki ne ismerné a phylloxera-hadat és ir tóitató vérengzéseit ? Franciiaorsságban belát-haüan területű szólóhegy ekat tönkre. Most hazánk ellen izent irtó-háborut. — Azt mondtam: ki ne ismerné, pedig egész joggal kérdezhettem volna, hogy ki ismerné ? Kérdezzétek meg ast a siegény földmives gazdag tud-e felőle valamit — Ha esetleg a nótárius ur vagy helység bölcs kántor* amúgy félfogon mondott is róla valamit, hát mit ért abból a koma meg a sógor? ! Ne higyetek neki! HuDCztut a farancsia is mint a német Ezzel astán vége. Oda biz aztán millió számra vihetik a phylloxerát, ai ugyan meg nem ijed tőle. íme itt van a tér, it> van az alkalom: most a kik a nemzet, a háta sorsát szivükön viselik, tehetnek. Meg kell a néppel ismertetni ezt a parányi Bzörnyet, módot kell neki adni, hogy ideje korán megtehesse óvintézkedését.— De fájdalom! nagyon kevés azok száma, kik jutalom, érdek nélkül tenni akarnak. Es haza-fiai örömmel dobbán szivünk, ha egy-egy ne-mm példának tanúi lehelünk. Egy ily példi lelkesitett e néhány sor megírására. Tudják meg, hallják mások is és ba mód jókban van,lelkesüljenek hasoni^ tettre. volt kivágva éa én ezen a lépcsőn hallottam nehéz tipegve ée exammogva egy testet felfelé haladni. Ekkor már nem vettem tréfára a dolgot. Féltérdre ereszkedem, fegyveremet meg-/ingáltam, a töltényt megupogattam, mindennel megvalék elégedve. Puskámat löTéskéssen illesztem ölembe és midőn gondolám, hogy a' nehezen ciammogó tett körülbelül felért az utolsó lépcsőig, részint ai elszántság, részint a bátoniág és részint a közellevő segély sugallatára egy a torkom és számon amennyire kiférő hatalmas : „Halt, wer da!*-t kiáltottam. A dörgó szózat a siró cseodben az egész vidéket átjárta és az átellenben fekvő sziklás hegytetők viszonozták azt; sőt a tőlem mintegy háromasál lépésnyire fekvő slabinjai. őrtanyáig is eljutott és a k Szelem ben ugy az őrianyán levő legénység rOgtőn hozzám jött. A nehezen ciammogó tett azonban a hatalmas .halt wer da !* után amint hallottam, gurult lefelé és a gurulós egy hatalmas locscaa-násban végződött. A test a viiből kimászva káromkodó hangon lármásott; hogy mit betsélt ast nem értettem, annyit azonban tudok, hogy nem imádkozott A hadnagy nr azonnal nálam termet! ét kérdőié: ,Mi az, mi történt?' .Nem tudom — mondám — egy tettet hallottam ezen fel jönni ét a .halt wer da!* kiáltásomra ijedtében visszaesett a visbe." Ennak kapcsán elmondám neki a* egé-swt (mit tudtam és hallottam. Városunkban van egy talpig becsületet, lelket hazafi Tenancsky József orvot. A kik a szőlőssel és borászat iránt érdeklődnek, müvei után ismerhetik. Ennek a derék szakférfiúnak kedve van as iatannek (az emberen kivi!) egyéb teremtményeit is receptekkel ellátni. És ast hiszem, sőt bizton állíthatom, hogy a sorokkal és szőlőtökkel szemben ép oly ügyet él lelkiismeretet diagnostiban, mint ai embereknél. — Neki kedvet gondolata volt phylloxerát szerezni. Irt a magyar óvári gazdasági tan-intézet igazgatóságához, hogy küldjenek aski phylloxera példányt, mert ő meggyőzei okáért szeretné a néppel megismertetni. — Erre a nemet és jóakaratu felszóliláara aiaal feleltek három heti várakozás után, hogy — egy betűt sem irtak, a phylloxera küidét eazökbe sem jutott, A doctor ur nem pihent Irt a németnek Bécsbe. 48 óra alatt megküldték a kívánt szönyeteget *gy górctövi üveglapon, hárum példányban. — No most! Mit tett ezekkel a mi jó doctorunk. Persze, hogy o is kérlelhetlen ellsn-sége ennek z gonosz állatnak. Ha elevenen a kete közé kerül, hát méltó jutalmát veszi, mert a doctor ur haragja kérlelhetetlen. Azért nég se nyugodott, még koporsóikban sem hagvta pihenni e szörnyetegeket. Elvitte őket egyenesen se állam fogházba. Itt a fegyesezekiskolájában igazi szakavatottaággal ismertette. Megmondta, hogy mikép szaporodik, miként végzi romboló útját a szőlőtőben ; minő változásokon megy át, hogyan terjeszkedik, miként ismerhető meg a ssőlőtőn rettenetet munkája. Végül bemutatta minden fegyencnek egyenkiot górcsövon a pbylloxerát — Érdeket volt látni azt a szemakaaztó bámulatot, amint üvegiényü szemét egyik-másik tegyeacs a görctőhöz tette. Az egész előadást érdekkel hallgatták s különösen tetszett nekik az előadó által felhozott Mózes féle jóslat, mely inté népét, hogy .tartsák meg Isten törvényeit, mert ha azokat megtartják, kétszer terem számukra a föld, ha pedig Isten törvényeit megszegik, nagy idő múlva küldend Isten egy balhát, mely szőlőiket metssze toldón fölemétztendi." Az előadáson egy intelligens vendég is volt jelen, s láUzott arczán a benső öröm, mikor ast a meleg érdekeltséget látta azok reazé-ről, kiknek lelkében csak sötét, pokoli vágyakat hiszünk rejleni. Ne átkozzuk el népünket I Ne szórjunk földet azokra a szegény fejekre, kiken óriási súly maga ai élet is. Hordjatok inkább sziveteken ügyöket A nyomor termi a kétaégbeesétt ét gaztágot. Qyujtsatok világot annak a szegény népaek, mely halvány mécsénél önmagát is alig ismeri fel. A gazdasági egyesületeknek Tolna feladatuk e vészkiáltás alkalmával, mely tsólósze-tüsk veszedelmét hordj* méhében, tért, módit nyújtani oly férfiaknak, kik e tekintetben igazi buigóságga! adnának tanácsot, fólvilágo-sitáat a népnek. Csak ily módon győzhetjük le azt a szőrnyhsdat, mely ha nem homályositja is el a apót, de nagyobb ínséget, több vészt hord magával, mint egykor Xerxeaé. A bájos orditásról azonnal emberi állatra ismertető ismeretlen ez alatt összeszedvén ma gát ét a folyó lépcsőjén felfelé ha.adott. Egy nehéz zsákot hozott vállán. — Kató náink azonnal elfogták ét bekísértük Slabinjába az őrtanyába. Itt, kérdéseinket nem érté, mi sem érténk feleleteit, egy köztünk levő határvidékben gyalogot tolmácsaágára bíztak .Honnan jön? kérdé a hadaagy. „A malomból' — volt a ráláss. „És hogyan mert éjnek idején hozzánk jönni?' .Kegyelméé uraim! irgalmatlanak, én szerencsétlen benlakó vagyok, aki éjnek idején is mer jönni emberbarátok közé kérésével.* .Mit kíván?' .Ha meghallgatják keretemet ' .Beszéljen!' „Én, mint mondám — kezdé előadását — szegény benlakó vagyok, aki a kegyetlen felkelők haragja elől menekülni akartam égett családommal. Már útban voltunk midőn egy sógorom velem találkozva azon ajánlatot tette, hogy meneküljünk együtt — Én beleegyeztem és együtt értünk el tegnap este a halárig, egész az Unna folyóig, hol a vérnom)as nadály sógorom ekkor, a folyóhoz érve pihenést ajánlott, hogy újult erővel menjünk át a folyón, nehogy belefulladjunk. Mi engedtünk kiváuatának- Siogorom vizsgálódva jaratá szemeit marháimon ét egyéb vélem vitt vagyonomon, ami nekem azonnal gyanúsnak tűnt fal. (Folyt következik.) Helyi hírek. — A nagy-kani»»a,i tiszti önsegélyzó- atövetkezet 1880. évi január hó 24-én délután 6 órakor Nagy-Kanizsán a polgári iskola helyi tégében tartandja évi rendes kösgy&lését. A közgyűlés tárgyai: 1.) Az igazgatóságnak a lefolyt evrőli jelentése s a mérleg előterjesztése. 2.) A felügyelő bizottságnak az évi számadások és mérleg iránti jelentése. 3 ) A felügyelő- bizottság vizsgálata alapján az osztalék iránti határozat. 4.) Az alapszabályok 15. §-a értel mében, vagy mát okból kilépi igazgatósági tagok helyett ujjak választása, ugyszinte 3 felügyelő bizottsági tag választása, ö.) A köz gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére 2 tag nak megbízatása. 6.) A hivatalos lap iránti intéikedés. 7) Netáni indítványok. Nagy- Kanizsán, 1880. január 5-én. Az igazgatóság. Mérleg 1879. évről. Vagyon: Előleg kölcsön számlában 10556 trt 71 kr. Beruházási számla ban 12 frt Pénztár ssámlában 32 frt 95 kr. Ösueaen: 10601 frt 66 kr. Teher: Üzletrész számlában 8681 frt. Tartalék alap számlában 372 frt 66 kr. Fel nem veit ostulékssámlában 15 frt 14 kr. Kölcsöntőke ssámlában 800 frt. Tiszta nyeremény mint egjenleg 732 frt 86 kr. Összesen: 10601 frt 66 kr. Kelt Nagy-Kani zsán, 1879. évi deczember 31-én. Manhardt Mihály m. k. szöv. elnök. Knortzer Qyörgy m. k. ssöv. kvvivő. Jelen mérleget s bemutstott fő- és mellékkBnyvekkel összehasonlítottuk s minden egyes tételben megegyezőnek találtuk. Nagy-Kaaiasán 1880. január 8-án. Leadvay Jóuef m. k. felügy, biz. tag. Komlósy Ferenci m. k. felügy, bis. tag. Schmidt Károly m. k. felügy, biz. tag. Egyúttal köstudomáttá tétetik, hogy a múlt évben 23 tag 218 8 üzletréezszei kilépett, 15 tag 68 ütletrésssel pedig belépett 1879. deci. 31. állomány 868-1 üzletrész 132 tag által képviselve. — Zalamegye eltiltotta a nőlópássto- roknsk a fegyverviselést; közös aggodalmat síül, hogy majdan a seregélyek és kutyák ellen mikép oltaimashatja meg a szőlőpusstitást? S mindez a szabad vadászsport előmozdítására történik. — Árverés Zalamegyében. Briglevics Lajos 19340 frtrt b ingatlan jan. 22. Ssent Mihályon(Zala Egerszeg) — Meylünder Lipót 7624 trtra b. ing. jan. 19. Outorföldén. — Schiffer Jauos 700 frtra b. ing j«n 30. Zán- kán. — Soporics Bálint 2070 frtra b. ing. febr. 10. Csáktornyán. — Gáspár Istvánné 470 frtra b. iag. jan. 21. Kővágó-Eőrson. — Gelencsér Pálné 2435 frtra b. ing. jan 23. Mindszentkállán. — Zacháuets Jskab 1469 frtra b. ing. f-brj 12. Peklenicsán. — — Or*Mágos botrányt s közmegütkö zést szült Verhovsy Qyula szerkesztőnek B. Majthéoyi Iridor által párbajban történt meg lövetése. Majthényi a legjobb ezéllövők egyike s n'-m csoda, hogy a lövés veszélyes. A főváros fóub ispjai aionnal testületileg tiltakoztak a cselekmény ellen s Verhovayhos részvétiratot intéztek. Verhovzy jobban van ugyan, de a kedd estai tüntetésnél már vér folyt Hova vezet mindes? — íadásaOti jegyzeteket hozunk ezen tul minden hónapra. Január: A medve és a borz odújában, a vaddisznó sürü bozótban, a szarvas és as ói szél fed te völgyek ben, a nyúl sttrü bokrok, sövények között, vagy a hó alatt tartózkodik. A vadrécze és vad lud a Urak vagy folyók jégmentee helyein vagy meleg források körül, a siketfajd és nyír- fajd fenyü , bükk- vagy nyirbotrok közt, a fáczán a nagy sűrűkben, a fogoly siőlőmesgyék és bozótok közt tanyázik. A róka és a farkas e hóban sokat jár-kél és a majorok korai ólálko dik. A nyest dőlt falak, kazalok éa odúkban, a vidra part alatti üregében lakik. — Kiit-Kani*sáról írják, hogy ott egy huszár őrmester rendeletére két tizedes és két közvitéz egy eszteregnyei születésű ifjú leányt lopási gyanúból kurtavasra vertek, ruháitól megfosztották s egész éjen át több félekép kínozták. A brutális eset a szolga- bíróságnak teljelentetett. Óhajtandó, bogy as illetők ssigoruaa megfenyitetsenek. — Zala-'Egermegen Horváth Fereocz úrhoz, s vigkedélyü és közszeretetben álló ügy védjelölthöz több oldalról felizólitás intézte tett, hogy e rövid farsang idény alatt még egy oly sikerült táacimalatságot rendezzen, mint a mily sikerült volt a Sylvesster ettély. Meg kell engednünk, Horváth ur s lánczeatélyek rendezésében kitűnő siakavatot'.ságot tanúsít; egy hölgy sem távozik el az általa rendezett mulatságokból anélkül, hogy teljes megelége désének kifejezést ne adjon. Nem csoda tehát, hogy a népek rajongnak az oly mulatságok után, melyeket Horváth Ferenci ur rendet. — Viwner Pál kir. >. tanfelügyelő ur a napokban oly tankerűlatetsserencsél'etett lá togatásával, melyben a tanítók tettek szemre hányást s tanfelügyelőnek a ritka iskolalátoga tas miatt Ugyanit: midőa egy laniUSt a miatt vont kérdőre, hogy iskolájában a földrajz, tör ténet, alkotmánytan stb. itb. mért nem tatitta tik, holott az iskolai törvények határozottan előirják, z tanftó így mentegetődzott: „A tőrvények előírják azt is, hogy a tanfelügyelők egy évben egyszer as iskolákat meglátogassák; tudtommal itt ezelőtt caak hat évvel volt tanfelügyelő és most; ha tehát a tanfelügyelók nem tartják m«g a torvényeket, miért tartsak meg mi. Éa tehát nem fogom ezután sem tanítani azokat a tárgyakat.' De a tanfelügyelő most erélyesen fellépett s sikerűit a makrancsos Unitot rendre utasítani. Ei a mulatságot etet a novai járásban történt — A Mala-eger»*egi kereskedő segé dek segélyegyletők gyarapítása cséljából folyó hó 10 én a .Zöldfához* caimsett vendéglőben sikerült tánczestélyt aduk. A fiatalság kedé lyes jó kedvvel reggeli 5 óráig táncsolt A be vétel körül-bel ül 125 frt volt. Valóban dicsére tet érdemel s rendezőség ezen tánczkoezoruért, melyre a dicséret minden szavát kiejthetjük, de köszönetet érdemel Zala-Egerszeg város közönsége is,midőn e jótékony csélra rendezett táncskoszorun oly számosan jelent meg; külö nösen pedig a mélyen tiszteli nókoszorú kik közt megemlítendő: Berger Irén, Buchler Clementina, Berger Ida, Berger Mariska, Ooldner Mathilda, Grütwald Franciska, Kik- veker Mariska és Clemeatiaa, Scher Róza, Rechnicter Antónia, Grünwald Elis, Neufeld Anna ét Taba Róza. — Suent~grótM hírek. Tanfelügyelói látogatás. Tek. Krób Pál ur, megyénk buzgó Unfelügyelője múlt hó 28. ét 29 ik napjain látogatásával sserencsélteté városunk midharom telekeietü népiskoláját; ez alkalommal as izr. hitkönég és tanítója közötti viszályt annyira sikerült kiegyenlíteni, hogy a Un kő telesek el ideig már majdnem teljes Mámmal küldetnek as iskolába s igy a tanító működését meg kezdve háborgatás nélkül békében folytalja alt A buzgó s őzen hírhedt ügyben kiváltke- pen erélyesen sőt a megkivánuió szigorral is fellépő s eljáró unfelügyelö ur legfőbb, leg nagyobb jutalmát ugyan az édes öntudatban leli; de nem mulaszthatjuk el a sajtó terén is elismerésünket s üdvötletünket nyilvániuni; a mihez az ót fontos és nsgy horderejű állásában véglegesítő köaelebb leérkezett miniateri le irat alkalmáboli gratulationkat csatolva kíván- juk: hogy a jeles unférfiut, unügyünk javára (ne ugyan mint a kellemetlen .zaidóunitó- mizériák" iáradhaUllau tslintezőjél ; mert ezek — óhajtjuk — hogy minél előbb országszerte szűnjenek meg!) az Isten sokáig, sz emberi életkor legvégsőbb határáig ellesse! — Tánca vigalom. Kaptuk a küvetkezó meghívást: Z.- Szt Gróth m. városban a .Magyar Koronához* czimzett vendégfogadónak díszített uagytermé- ben 1H8O. évi jan. hó 18-án .Polgári táncz- vigalom' fog Urtatni, melyre a n. é. kölöncé* get tisstelettel meghívja Berger János vendég lős. Belépti dij: 80 kr. Kezdete 8 órakor. A széles körben előnyösen ismert kedélyes „Ber ger bácsi* által minden évben adatni szokott s ssépen sikerülő e farsangi vigalomra felhív juk városunk s vidéke bálozó közönségét! — Sípoló bolt írok Alkalmat veszünk ezúttal megemlékezni egy helyes intézkedéséről szón uraknak, kik Sat.-Gróihon nyilt-üilettel bír nak ; agyanis .* a tél elején varosunkban több rendbeli feltörés és lopogatás történvén (kostuk azon elszomorító s erkölcsi állapotunk- s viszo nyainkra halvány fényt borító tény is, hogy ai itteni izr. imaházba is betörtek): arra in- ditotla a kereskedő urakat, hogy tömörülés él a költségek rész arányos fedezése álul2 ,bolti on* fogaduk, kiket is a néhány éve divatosolt „krrikrri'-hei hasonló éles, rikító hangú sí pokkal látván el, kötelességükké tevék minden órát sípolással jelesve jelenlétüket igazolni. Üdvözöljük ei?n upinUtos s kösbiztoatágankat védő intézkedési! r. I. — Bál. Ki ne hallotta volna hirét a_ hatvanas években Sümeghen megtartott cain, disz, kedély és elegáns vigalmiknak? as úgynevezett iskola bálok biresek lettek Dunántúl, minek következtében gyarapodott a reál iskola alap vagyona. Visszatérni igerkeuek ama évek, visaii óhajtja varázsolni as alább meghívó szövegben olvasható bizottság, mely szintén reálunodánknak alapot s pedig szegény növendékeknek tápot kíván adni a vigalom álul bejövendő ösazegból. As előkészületek, a bizottság tevékeny működése előre szép reményt nyújt arra, miszerint a megjelenők jól fognak mulatni, s a mulatság alapot fog teremteni I A meghívó tartalma : .Meghívó a sümegi nagy-vsndéglő helyiségeiben 1880. janaár 31-és a helybeli reáliskolai Upinlézet ja vára rendezendő zártkörű, táactvigaiomra. A bizottság: Ádám Iván, Eitner Zsigmond, Hetyey Lsjos, Kolczo-nsy Anul, Kijács Elek, Dr. Lukonich Gábor, Mojzer Imre, Ontechuber Lsjos, Schmidt Lajos, Skvarenina József, Székely Emil, Simo-dics Károly, Szűcs Dezső, Takács Imre, Ta-kácj Zsiga. Belépti dijak: Személy jegy 2 frt, Családjegy 5 frt. Felnlfiietéaek köszönettel fo-gadutaak s hirlspilsg nyngtázUtnsk. Jegyek előre válthalók Sumborszky László gyóyysze- TIZENKJXENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1W«188O rész urnái. Kezdete 8 és tél órakor. A meghivó máira ál nem ruházható é* kívánatra felmutatandó." — Meghivái. A pápa-keszthelyi széles vágánya Il-od rendű vasút létesítése ügyében f. é. tebr. 3-án d. e. 10 órakor Pápán a város- hii nagy termében tartandó értekezletre a környékbeli öuns érdekeltek ezennel tisztelet- tel meghÍTatnak. Pápán január 8. 1880. Woita József polgármester. — Báí Siimeghan ily tartalmú meghí vók küldetnek uét: ,A sfimeghi polgári ön képzőkör 1880. évi jan. hó 25-én uját kSnyv tára javára a helybeli nagyvendégIS termében zártkörű táncavigalmat rendezend, Kezdete 8 órakor. Belépti díj Bzemélyenkint 80 kr. Jegy váltásnál a meghivó elómutatandó és másra át nem ruhásható, akik pedig a táncsvigalomba réaatvenni óhajtanak és tévedésből meghívót nem kaptak, a reodezöséghez fordulni mél- téttaasanak.' — Csáktornyáról írják nekünk: F. hó 10-én városunk lakói egy ünnepély tanúi valának, mely mutálja, hogy korszakunk anyagi irányának, dacsára a háladatosság és kegyelet több üres fogalmaknál. Mint e lapokban már említve volt a helybeli iz-r. hitközség részér jl a legnagyobb előkészületek tétettek, hogy Lust- garten I. A. ét Altmann I. tanítók 25 évea ju- biláuma lehetőleg féoyesen ünnepeltessék. A rendeaö bizottmány, melynek élén Hirschmann Á. hitközségi elnök állott, már hónapokkal as előtt e két tauférfi volt tanulói között gyűjtést rendezett és az ezen utón begyúlt összeghez a község tagjai is tetemes pénzadomány okkal já rultak, ez által egy nagyobb anyagi értéket képviseli distadomány megszerzését lehetővé tévén. Az ezen ünnepély iránti mindig tágabb körökben mutatkozó részvét megengedé annak nagyobbazerü mérvben való megülését. Erre f. hó lO-ke volt kijelölve. As iskolaépület ünnep napi öltönyében mutatta magát. A kapu mö gött egy hatalmas számtalan zászlókkal díszí tett diadalív volt felállítva, a díszterem pedig a legizlésesebben as ünnepélynek megfelelő mó don ékesítve. Még jóval 2 óra elolt a várus ér telmiségéhez tartozó nagy közönség gyűlt egybe és miután Neumaun N. ur elnöki megnyitó be szédében as ünnepély jelentését magyarázta volt, egy küldöttség hivta a jubilánsokat a te rembe. Itt a fiatalság nevében Hirschmann M. ur emelt szót, ki melegen érzett szavaiban hangsúlyosa, mily örömmel tekint vissza azon időre az összes fiatalság, midón még tanulói voltak a tisztelt férfiaknak. Azután átadá a ju bilánsoknak egyenként a több száz forint ér tékű állampapirosokból álló disaadományt. Az után Altmaun I. jubiláns foglalá el a szószéket, kit mély megindulása szóhoz jutni nem en- gede. Zokogástól elfojtott hangon monda, hogy ezen egy nap öt teljesen kárpótolja mindazon kellemetlenségekért, melyekben a tanítói pálya annyira bővelkedik. Liutgarten 1. A. váia- szolá: Jogosult büszkeséggel tekint vissza az elmull 25 éves időszakra, melyben neki egy annyira a jó és nemesért lángoló fiatalságot ne velni sikerülc. Ha valaki, ugy ily fiatalság ta nítói büszkék lehetnek művökre. Midőn még tisztelendő Schwarz J. rabbi ur beszélt volt, ki egyrészről boldognak nevezé a községet, ki oly tanítókkal dicsekedhetik, másrészről a fiatalsá got magiiszlalá, ki nevelőit ugy tisztelői tudja, a hallgatóság emelkedett hangulatban hagyá el a termet. Este pompás fáklyászeoe volt, me lyen a város legtekintélyesebb polgárai feleke zeti különbség nélkül vettek részt. Két zene kar kíséretében ment a majdnem végnélkfiii vonat a vároa utczáin kereastül, mindig csak „Éljen Altmann, éljen Lustgarten* kiáltozva. - Az Ünnepeltek lakásai előtt megállt a vonat és Neumann B. és Hattersdorfer A. urak igen sikerült és zajos tetszéssel fogadott beszédeket tartottak, melyekre az illetők röviden, de tar-talomdusan válaszoltak. A szép napot egy bankett zára be, hol szebbnél szebb to^sztok nem hiányoztak, magától értetődik. Benső örömmel konstatálhatjuk e helyen, bogy es alkalommal már magyar beszédek is hallhatók voltak, különösen érdemel említést Hirschmann León ur elragadó ékn szólással előadott toásztja, melyben a lelkes űatalsigot ,mint a haza oszlopait éltette és azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a kellő perezben ép oly ragaszkodással fognak a bon iránt viseltetni, mint most ifjúkori tanítói iránt. Ezen szép ünnepély létrejöttét fől^g Neuwírth Samu, Neumann N. és Hirschmann León önfeláldozó törekvésének köszönheti éti minden jelenlevőben azon kivá-natot hagyták hátra, bár mindenütt ismernék el annyira a tanítás terén fáradozók érdemeit. G-d. B. - Rövidhírek. Bécsben 897 öngyilkosság történt a múlt évbeo. — A török hadsereg reformja kihirdettetett. — A „Népnevelók Lapja* szerkesztését Steiner István vette «t. — Végh Ignáczot jan. 12-én reggel nlfogták egy kávéházban. — A párisi Hur-cia-ünnepéiy 35 ezer frank veszteséget eredményesett. — A nemzeti kaszinó elótt szom- baton és hétfőn e>te tüntetés volt Verhovayt éltetve. — Szentesen Horváth Mihály püspöknek emlékszobrot állítanak. K.1 nyert f Bpett, j ao. 10 én: 35. 69.51. 8.36. Lincz, , . 1. 67. 70. 42.30. Triest, , . 16. 9.41. 87.63. Irodalom (E rovat alatt megemlített munka' Hagy-Ka-nizzán Wajdits Jözsef könyvkereskedése Utal megrendelheti.) — Aigner Lajos főváron könyvkiadó hivatalában becses munkák ielentek meg: Petrarca ét Kisfaludy Sándor. Bényi Rezsőnek e mély figyelemmel, élénk tollal s vonzó modor ral irt irodalomtörténeti tanulmányának ára 80 kr. — ,A palócsokról" népismerteta tanul mány, irta Pintér Sándor. Ára 80 kr. Végül Balázs Sándornak „Tarka Képek' czimu be szélj és rajtgyüjtaménye I-ső kötet, kiadja a Petófi Társaság. Ára 1 frt GO kr. Balázsnak kedves tolla van s a magyar hölgyvilág bizo nyára ttzinta kedvesen fogadja. — iKéraktdelmi Lapok* ctimen Debre-czenben Zalai Márk és Fazekas Sándor, a debreczem keresk. szaktanoda tanárai szerkesztése alatt ét Kutsai Imre kiadásában meg jelenik minden hét szombatján, egy a kereskedelmi ét közgazdasági érdekeket felkaroló heti közlöny, trolv kiválólag a kereskedelmi ét közgazdasági ismeretek terjesztését tilste ki czélul. A szépen kiállított lap, (negyedrétű nagy iv) mely egy rég érzett szükségletet pótol t hazai irodalmunkban e nemben mint egyetlen kereskedelmi , szak , önképzo- és társadalmi köslöny méltán megérdemli a kereskedők, valamint a kereskedelmi ifjúságnak tömeges pártolását. Előfizetési ára egész évre 6 frt. Nevezett lap a keressedói segédszemélyzet hely eszközlésével és Üzleti hirdetések felvételé vei is foglalkozik. Mutatványszám kívánatra megküldetik. — .Kipes Családi Lapok." Alig egy éve, hogy Mehner Vilmos budapesti könyvkiadó ezen czim alatt, szépirodalmi és iameretterjAsstó képes lapot indítóit meg, — s as már is oly elterjedésnek örvend, minőnek hason irápyu vállalat e hooban eddig rnég nem örvendett. Dus tartalma, kitűnő kivitelit képei, változatos sága és hasznos időtöltésül szolgáló különfaju talányai s általában kifogástalan szerkesztése által oly helyet vívott ki magának, mely fenn állását sok időre iiiztotitja. — Tekintve azon számos előnyt, mit « lap mpgrenafllése nyújt, előfizetési árát mesés olcsónak nevezhetjük. — A most megindult uj évfolyam is a nők részére megbecsülhetlen ingyenes divstlappal, színe zett divalképekkel és szabásmintákkal bővít- tetett. K rendkívüli kedvezmény csupán azon nagymérvű pártolás által lőn lehetővé, mely ben e lap eddig is részesült. Első évfolyama 7000 példányban kelt el, — de reméljük, miszerint előfizetőinek száma rövid idő múlva megkétszereződik. — Az nj évfolyam eddig megjelent számai valóságos minta példányok, ugy tartalom mint kivilel tekintetében. — Aki bővebben akarja e jeles, igazán pártolásra méltó ssépirodalmi vállalatot megismerni, as ne sajnálja a fáradságot ét forduljon a kiadóhiva- ' talboz. mely készséggel küld mutatvány szá mot. Megjelenik Budapesten Mehner Vilmos nál. (Kalap uteza 4. az) ,Sz. K." — Somogyi Ed» által szerkesztett .M t- g y a r Lexikon" 44 és 45. füzete meg jelent, Ciotat szóig terjed. Melléklete A isi a tér képi és gőzmozd"nyok ábrája. — Oj tmtmüv. Táborszky és Panch zenemükereskedésében Budapesten megjelent: Kákóczy induló. Ábránd zongorára és hegedűre szerzé Huber Károly. Ára 1 frt 50 kr. — .Apolló' zenemű folyóirat január havi füznte következő tartalommal jelent meg : Háborgó kedély, albumlap Qolts J.-től. — Ha vasi rózsa, tipegő polka Reinprecht A-tól. — Sicilienne Wachtel A.-tól. — Andante Mozart „Varázs-síp" dalművéből. — Népdal gyöngyök, átírta Vágbvölgyi M. Béla. Szerkeszti s kiadja Dr. Fellegi Viktor. Ára 1 frt. — Meinjr Vilmosnál ujabban ismét egy igen nagyérdekü mü fog megjelenni fűzetekben, t, i. ,A » arany biblia' a szentirás feltüntetve a legnagyobb művének képeiben. As ószövetség 25 füzetben jelenik meg s ára 1 frt 20 kr. A kaih. kiadást Dr. Toldy László, a prot. kiadást Szász Károly rendezte sajtó alá. — A .Qatdasdai Minők- ez évi két eltő száma a kővetkező gazdag és változatot tartalommal jeleni meg: Oazdasági érdekeink ét a szak irodalom. — A mezei komócsinról (képpel) Dr. Rodiczky Jenőtől. — Adatok a kösvágóhidak építéséhez. — A napfoltok be folyása az áradásokra. — Kgy modern francia park (képpel.) — A mosonyi öntözött mű-rét (képpel) Cronda Bélától. — Porhanyitó ét gyökérmeutő gép (képpel) Péter Dénes halasi földbirtokos találmánya. — A frankfurti aj vásárcsarnok. — Az építési modorokról Pfaff Ferencztől. — Termeljünk olcsón! Diótteghy Sándortól. — A péklai öntözési telep elző éri tanulságai Pech Józseftől. — A hamu, mint trágya-anyag Kontaánszky J.-től. — Mi idézte elő a Kőrös ét Maros legutóbbi áradását? — Jégház vagy jégverem ? — A magvak rétbg-téte.- A búza kapálásáról (6 képpel.) — Vegyes közlemények. Gabona és terményüzlet hazánk és a külföld piaczairól. — Építkezési vállalatok. — Bérlet és eladás. — Pályázatok. — Értékpapírok és pénznemek árfolyama stb. — A Gazdasági Mérnök megjelenik minden héten csütörtökön, díszes kiállításban, képekkel, gazdag és változatos tartalommal. Előfizetési ára fél évre 4 frt. Mutatvány számmal kívá natra szívósén szolgál a kiadóhivatal (Buda pest, üllői ut 24.) Vegyes hírek. — A spanyol királyról s királynéról Madridból, múlt hó 13-ról a következőt jelenti as A*. Havas: Alfonz király z neje, az osztrák főherexegnó, kocsin menve, az Atocha utczában egy pappal találkoztak, ki a szentséggel kezé ben haldoklóhoz ment. Az ifjú királyi pár azonnal leszállt a kocsiról, átengedé azt a pap nak s gyalog ment utánna. Látszik, hogy a királyné Habsburg Rudolf törzséből szár mazik. - — Btm lovagottor a a múzeumban. Bem kezéből ritkán maradt el egy vékony, tarka lovagostor, melynek a többek között az a tör téneti emléke is van, hogy mikor as öreg ur dévai visszavonulását csinálta, egy elhagyott ágy ujára reá Otött hét ellenséges lóval s Bem elég korán észrevette a bajt s oda nyargalt as ágyúhoz, melyre már rátették a dragonyotok kezüket. ,Mit akartok itten? — rivalt rájuk az öreg — végig verve lovagostorával az egyi ken. mSemmirekellők ! ez az én ágyúm, mars innét!' A lovasok zavarba jöttek a német meg- szólitásra, azt hitték saját ágyúikat akarják el fogni, s visazairamodlak. Mikor észrevették a baklövést, a honvédek már biztosságba helyez ték as elhagyott ágyút Évek mul'ával előkerült az öreg urnák lovagottora, melyet ő Törökor szágban Kmettynek ajándékozott, a ki vele együtt az izlámra tért; Kmetty az ostort aztán testvérének küldötte be Magyarországra, ki is mét azon kéréssel adu át Zeyk József urnák, hogy juttassa a múzeumba. És Zeyk ur e be cset ereklyét át is adu rendeltetési helyére. — Óvatosan bánjunk a fegyverrel. Bárán- don megrendítő eteméoy történt a múlt szer dán. Falusi népünknél ssokásban van, hogy lakodalmak alkalmával, mikor a menyasszonyt esküvőre viszik, pisztolyból dorrogtatnak. Pálfi Sándor jómódú fia ul gazda is lőni akart egyet a menyasszony tiszteletere.de a pisztoly csütör tököt mondott; midőn pedig okát akarta ki kutatni a pisztoly élnem sülésének, as egyszerre csak nagyot durrant s a fegyver szétszakadva Pálti Sándor lábán egy életeret annyira meg sértett, hogy segíteni mm lehetett a vigyázatta- non többé, s pár perc? mulra megszűnt élni. Pálfi Sándor alig pár éves házas volt, fiaUl asszonyt s egy kis gyermeket hagyott hátra. Intő példa, hogy a fegyverrel óvatosan kell bánni. — Oj adók. A bécsi .Figaro" legutóbbi számában a pénzügyministeinek a következő uj adók javasolUtnak.1 1. Csőd adó. Mindenki, a ki megbukik, adósságaiból tis percz^nt sdót tartozik fizetni. 2. Foglalási adó. Minden végre hajtástól a lefoglalt tárgyak értékének 20 perczenije mint adó fizetendő. 3. Szegényzégi adó. Minden alamizsnából és minden egyéb segélyezésből őt percent mint ^jótékonysági adó katonai czélokra" levonásba hozandó. 4. Vesstetégi adó. Minden tőzsde veszteségért, valamint veszteségekért kártyajátékban, lutrin, fogadásban, stb. huszonöt percsent adó fizetendő. 5. Sóhaj adó. A ki a rengeteg uj adók miatt sóhajtozik, minden sóhajtásért 5 frt adót tar tozik fisetni. Fizetésképtelenség esetében minden 5 frt adóért 24 órai fogságbuntetét számit- Utik. — — QuUjurui Egy Debreczenhez köze! eső vidéki városban történt es a felette érdekes eset. B. urnák kedve kerekedett a házasság hoz és elvett egy fiatal nőt, a ki csakhamar ál dott állapotba jutott B. ur beteget ember lé vén, nehogy a halál véletlenül meglepje, a ta karékpénztárba elhelyezett 30 ezer frtnyi va gyonáról oly formán végrendelkezett, hogy ha nejének fia születik vagyonából a fiút 20 ezer, özvegyét 10 ezer trt illette; ha pedig neje leány gyermeket szül, az esetben leányának tízezer, nejének buszezer frt adassék. Azonban a gondviselés másképen intézte a dolgot; a gondos férj meghalt, végrendelete kihirdettetett s kevéssel ezután as özvegy nő ikergyermeket szült, egy fiút s egy leányt. Most tehát az a kérdés, hogy miképen osatasaék fel vsgy általa ban felosztható-e a két gyermek t az anya közt a vagyon ? Faplnzeletek. .Mért bem adja Bn ferjhei leáiyár, hisz nép, kedves, okoi r" ,Ép az a baj, hogy nem kapok hozsá elég okos férjet, s ki elvégre." .Hogj-bogyf" .Mert nincs hozománya.* - Jogi viiagán. VissgáM: ,10 s végrendelet fokelléke V — Szigorló : .Halott ét vagyon I* — Bsz<Slta magát. Bíró: .Vádlott 1 kendre Kait bebisonyult a falopás. Volt már egyébért bon- ? térre V — Vádlott: .Nem, jirásbiro or, hála Ütés nek míg nem bírtak egyszer aem rajtakapni." g. .Kiirt nem nílül meg már agvvid or?' — „Hja, Útja kegved, a házauág vagy meoyonság vsgy pokol. És en menvortságot meg nem érdenlem, a pokol meg nem kell.' Üzlet — Vtgytt árak Kanizsán: Hajdina: 10 > klgr. 7 frt 20 kr. Repcze olaj 81-50—31-75. ssesz: 37. — 37 25. Petroleum: 17*76 —18. Bab fehér: 1125- 11-50. barna: 11.60-12. Borsó: 13-14 frt. Köles: 8.-8-25. Köles kása 13 25 — 13-50. Muhannag: 7.—7-20,Bükköny; 7 frt. Lenmag: 13.frt. Kendermag: 10 frt 50 kr. Szürke mák: 26 frt. Kék mák: 33 frt ' Üzleti szemle. ((..Kanizsán, 1880. január 14. IdSjáráiunkiiak e bélét normális folvzmaU volt. OrBságBtaink, mtlrefc pusztulásnak indultak volt, a beállott keményebb U8 folytán ináét megjavultak. Üzletünk még míodig z»«ln tért el a -lanyha irányzattól, melyet mait ndóflitsjank jelsett. A bosaul betiTásarainkra lényegtelen volt, i s forgalom Ugtsakebb keretbe volt Koritva. A tsekély kereslet folytán a legtöbb eaikk árai nyomódtak. Basa iránt csekály kereslet mntatkosott. Árak caak a leganomalfe minSségeknél tartbaták fel magukat, mig alárendelt fajoknál hanyatlottak. Rozs iránt is megszűnt a mnlt b*ti kedvezSbb hangulat; árak asonban nem változtak. Árpa és zab el voltak hanyagolva, mig elsőbb ezikkaek eemmi kelcndSsége sem volt, utóbbi csak a belfogyaaztc számára vétetett. Tengeriben ú Izaybább hangulat jutott érvényre. A kínálat e csikkben nöttöu nó, mig szállítások benne jelenleg majdnem a lehetetlen dolgok kosé tartósnak. Btkksnvbea nemi Oalel fejISdott, átak a moll beuek. aünöseg ssarint: Busa 12-50—1320 Bozs 940—9 75 Árps 7 50—8 50 Zab 6 90-7 20. Knkoricaa 7 15—7 J6. CiDquaotin 7 75—8— Bükköny 6 90—7 — K. B. Szerkesztői üzenet. 3S6». Bpest ,A hold", .Téli gondolatok" nem k^soltetnek, másikra nésve is sajnálkosásunkrs tagadúlag vagrnnk kénytelenek válasaolni 386b'. Bécs Biz as szórnom dolog. Válaszunk megy. 3367. L. .Életbiztosítás-. KdszSnsttel rettük. 3s<8. O. P. A Budapestről veU levélre válaszoltunk Snnek. Sajoos, de e szerint ne*a csele-kedbstonk. 3869. 8s—r. Bécs. A válaut holtuk. Másikra nésve, a* illetSnek átadtuk a levelet. Egyébhez ninefl kozQnk. Többire megírtak rég és íme -~ agy van. 3870. Podturen. Ac égési ugy a kiadd urnái vau. Sxiveskedjék oda fordulni. 3871. Egerszeg. TOaes leveledre i»emélyei«n. 3872. P. P. Budapest. Sajnos, mi nem tehe tünk egyebet, mint közSljnk ; nálsnk nem agy van, miut előbb volt. 3873. Cs. A. Keszthely. A küldeményeket bérmentesiteni karjuk, mindig büntetve küldi a ha zafias eroésu keszthelyi posta hivatalos leveleiket. Valamint a jkÖDyvet, ngy a segélyegrleti közleményt adni fogjak. 3874. Csáktornya. A fordítások mielőbb kazcl. tétnek. As élénk tudóeitáaért kóuonet. 3875. U. M. Talán épen ugyanazon egy órá ban irtunk. Intéskedtunk. 3876. K 8. Sajnálatunkra megkésett. Tudó sításait siEveaen vesszük s ason sxáosot készséggel megküldjük. 3877 Z. Istvánd. Kivánatod .loriot intfske-dlnk. Cdvöil.t! 3878. P. L Alsó-Ltndvs. Pályázatok a kiadóhoz küldendők, díjmentes közlést a sserkesstSiég nem esikSsolhet. Vasút menetrend. A budt-pesü idómatató őrt sxerínt, ituUI Kaolzesireil Vooat hava: saáai Ora Pere. ldl 106 Kazik, ktoba<s,Doabováf ? f le»«e. 4 48 rsggal 316 . . . , » 90 a.l.t. 211 Bada-PMtro 4 5i reggel JOS 3 S dilaL 204 11 30 értve mSécabe (S«o.b«lh.lr. Híes Ujhaly f«U)5 8 raggal 301 . 11 tó aatve 315 Sopronba S 38 dslot 303 Triestke is Prágerhofon kereszttl Grácz 4- Beeibe 4 58 reggel 301 Tnestbe és Prágcrbofon kerasatol (irács és Becsbe 2 17 delat. TIZENX.I L/EHCZEDEK ÉVFOLYAM. &LÍI KÖZLÖNY. Érkoilk Kanizsára 218 Estik, Mohács, Doa>bovát a Finmiból 1 41 déiul 208 . , . . 11 11 eetve 303 Buda-Pestrol 4 30 reggel J01 , 2 6 délnt 3H „ 9 44 eatve Ili Biesbol (8ionbatl>. Bin« UjhclyXrlSI 10 87 estre 30a „ „ . .45 "egei 163 Sopronéból 11 53 délül. SH BéesoSl Ortcs, Uarbnrg, Pragerhof 4 12 reggel fel!I 20> Trieest- ii Beeski! Ifarlrarg, Pragar- boi f.131 1 31 délot. 204 Trieast-éa Villachbíl Prájerhof felíl 11 — eatve M&rbnrgba ca«tlkko«á«i VilUeb éa Franee»fealb6I . rianeeefestbil Felelős szerkesztő: Bátort) Lajos. — Tanáa ti*ttvüelö tár»ainkho*. Az életbiztosítási essme üdvös volta annyira is méretes már minden maréit családapa elótt, Tállal • * E rovat alatt koalottért felelSaaéget nem 8k hogy annak lényegit itt fejtegetni feleslegesnek unjuk. — Csak U a kivitel módjára óhajtunk egy kis útmutatást adni, mely annál fontosabb, mart a fővárostól tarol székelő tisstviselo, a kOlönfólo bistositó társaságok megbízhatóságára nézve kelli tájékozása*,! nem bir — Mar pedig a fódolog a<, hogy ha egy családapa eltökéli magát Méretett családja erdekeben elet bistositást kötni, •• neheaen nélkülözött filléreit e oaélra megtakarítani, est oly társaság pénztárába fizesse, melynél feltétlen biztonságot talál; mely pénzeit itt kezeli, éa melynek évi mérlegeiből meggyőződést ssereshe! magának, hogy a családja réssére fentartott betételek csorbítatlanul oriitotoek. KOliSldi társasagok ügynökei barangolják be as orsságot. Bistat-ják, basditják as embert a bistositásrs. As ily magyarázatok, felvilágosítások hasamat nem lehet tagadásba Tenni, mert as áletbístoaitás szép easméjének terjesstésére is vezetnek. De gondolja meg mindenki jól, mielőtt kötelezettséget vállal magára, mily társasággal esemben tessi azt. Fogadja szívesen a felvilágosítást, de biztositson ott, hol teljes biztosítékot talál, — A bizonyos jót a bizonytalannal felcserélni vészedéi mea kisérlet marad mindig. — Volt alkalmunk egy tisstviselo társunkkal beszélni, ki as angol .Gresham' oél kötött biztosítást, és ki nagyon megrémült a hosssabb idó óta esen Ursaság ellen az össze* európai sajtóban felmerült jogosult — mert meg nem csáfolt — panaszuk által. — Ovskúdjék tehát mindenki, nehogy hasonló helysetbe jvsson; mert ason zedves és megnyugtató ontadat, melyet mint családapa nagy áldozatok árán vásárolt meg magának, a megkötött biztosítás által könnyen megmételyeztetik. — Egy másik barátunk már régebben van egy nagy triesti társaságnál, meg pedig nevesetea összegre, biztositvat — Az évi mérlegeket folytonos figyelemmel kiséri és habár nevezetes összegek vannak a mérlegben kimutatva, mégis aggódva nézi abban azon az összes bistositottak vagyonának majdnem fele részét képesó több millió forintot tevfl tételt, mely olaszországi földbirtok és ingatlanokból áll. — As életbiztosítás matematikai alapokon nyugssik, a kamatozás itt nagy szerepet játszik, és hs ez nem rendes arányban folyik, könnyen beállhatnak pólolhatlan hiányok. Hár pedig as igen gyakran bekövetkeaó és a jelen leg is fenálló rósz gazdasági viszonyok mellett kétséget sem szenved, hogy ason helytelenül befektetett óriási tőkék vagy semmi, vagy pedig csak igen csekély kamatozást hoznak. — Hát ha még arra gondolunk, hogy ezen tőkéket majd egyszer folyóra is kellend tenni 1 Vájjon mily veszteség mellett less lehetséges szokat értékesíteni? Ki tudja sít megmondani? Mindezen példákat csak asért hozzuk fel, hogy beigazoljak. mily szükséges as eldvigyázat annak elhatározásánál, hogy melyik társaság nál biztosítsunk. Ne rémkép legyen esen intés, mert a biztosítástól visszariadni senkíaek sem szabad. — Ösztönözni kívánjuk mi erre tisztviselő tár sainkat, és hogy némileg tájékozva legyenek a fizetendő dijskra nézve, elmondhatjuk, hogy e sorok írója, ki 37 éves korában kötött a leg jobb hitelű és feltétlen bizalmat érdemlő haza fias szellemű első magyar általános biztosító társaságnál, kinek vagyona tudvalevőleg és as ország szemeláttára a legszilárdabb értékekben van elhelyezve — 1000 írtról szóló biztosítást halálesetre, negyedévenként 7 frt 78 krt 6- setbe. E3 T r7mUa4l ayt^kUrtvaián T»U* é* rarUtd kMáa rj^orUsávU uerrak —' "'? -?-• - FERENCZ JÓZSEF KESERÜVIZ-FORRÁS Ellsaaert aalnt leghatásosabb valaantnyi keserüvlz közitt Tír T Pllhp W ' aelsvaryaszst tasárs. E-isajeases „Sem Ul. ljeUUC y\ . 0k0I kei[et|en nc-llóSiha-ást. ha nagyobb adagban vétetik. Sőt még oly esetekben ia. hol u béltivákbártya ixgatott, a viz fájdalom nélküli aaékletétet okoxott." Erlangen 1878 Dr. Korányi Frigyes, S^*l5iS?«5 tűnik ki, bog; enyhén keserű, nem kellemetlen írfl és hogy még bon-imbb hmtnilat otán aam ZXYÍTJA meg az étvágyat ós eméwtést Bp«t 1878. ét ? Bp«<M ,. Könnyen vitethetik és x többi budai Tixekhes aránylag kevesebb mennyinégben éo rCTidebb idó nlatt bot kedvetö gradniónyt létre, Bpert 1877. Dr. Kiss Nándor, kizfcérfcfe v. „Valamennyi budai kese rilvix kösött kellemes ize jeles h-itása áital tűnik ki': gyomor éa bélhu-mtnil, megrögsött Hékrekedésoél. albasi vérpangi*DÍl, v&Iamiot TÓrto-lalisoknal, «anyérn*5l ótTigytalaDsignil stb." Bpest 187S. Dr. Bamberger Henrik, ^stL^ itabb husDÁlatoal «ncs semmiféle karó* hatása " Bécs. 1877, i n. „A ÜT. iricjucriu i-n. rtotc, u . gok és ások kíméletes hat.ua álUI e kóroda egybevágó heveny yteinél gyakran fontos oki javalatnak felelnek meg" Bécs 1879. —- ? EZM vll tUfriuti : minden gyógyuertir és fü«xerini'kereskedés* 94i 3 — 6) ben éa A forrásigazgatÖBágnál Badapesten Keskeny útitö-meUcznkorkik. tótac eI6«cítí. Miatá> rrinaáar ksál * énkor *» k»k WTA alailráUaakat, ra a tfldé és mel!bajok, köhö^én, fojtokokőgés, rekHteég és tödöhnrut bixtos gyógyszerei. Schmidt Victor & fiai, cs. k. siabaaal gyirowk Béos, Wiedín, AUtgassé tí. Kaphatót : Práger Bil« gTÓKVUt N.-KaniUAB, EiliToda J L«t«Djíii. Kis * üj'grs"- A -Lradrin, Dorter Ksj. va*- ét fsazerkareakedéaében SQmegheo, Werli M gréirut. KaproDCián .'?< időab Ho.elt F. VaiTiroo, Hnllóav J6«a«f E g;íg^zt. Zala-Kgarangra, Berger Mór iSomofj) 8zobb. (Í17S 1—•) oooeooooooo* Kaffee-Versand Kilo mm Hamburger Börsenpreise in Sáclcen a 41/. nettó franki (portofrei) gegen Postnachnahme: Kilo prr fl. ö. W. — »3 * * — 98 » » 1 06 • a 1 20 1 26 9 * 1 46 ? * 1 68 !4 Kr. i ier Kilo. Stntos Campinoe Mantcaibo grttn Jiva Ceylon gelb Java Mokka . . Der ősterr.-ang. Zoli ist p Auch dte biliigen Sortén sind reinschmeckend and kriftig. N»ch Wahl der Besteller verpacke auch 2 ver-schíedene Sortén in einem 5 Kilo Packet. Nichtconve-nirende Qoslitaten nehme gegen Nachnahsse rurück. Ottensen, bei Hamburg. 982 l-l A. L Mohr. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésébenNaey-K megjelelt éa nindes k&ajvkereakediibra kapkato : X>osTtsa. tc»rta.ia.ltA,-«7-csJ. Halljak a szép szótt Hagjar felköuöntc iloMl) könjt, szrrkesstattek: Wajdits Jóssef ét tjátorfi Lajos. Harmadik javított és termeten böritett kiadás, mely kötött és kötetlen mifldea-tfema fetkösxönt^at tartalmaxviiL diáxes killtitin éa t&-mott tartalma, ngy íaunoi éa mnlatUtó TDltánát fogra mindenkinek, de különösen ai ifjitáff figyelmébe ajánlható. 380 lapra terjed a dissea kiállítása. *i I-«ő kitdia 1500 példány egy ir sJitL a mi.-odik 3000 példányban rOvid időn kelt el, melr elétrgé bizonyítja 6 könyv életrevalóságit. A kemínykstóaQ konyrnek ára 1 frt. 80 kr. — Tartalom kivonata: Klóazó. KGltemeny. A tnaszt eredete. A hazára. DiaHHnopí-lynél. Diasebédnél. H6lgy>kre. Család) ünnepélyeknél. Keresztelőben Születésnapon. Névnapon. Eljegyxéskor. Menyegsőbeo. Beigtatásaál. Kgj\eü Onnepélrnél. Vegyea kasiontések Llaaieian 243 felkisiSntést Urtalmai. Kiért emeljük a pohárt! Magyar felk5azöntő k5nr\'. Sxerkosmt^tte Hajgato Sándor. Ára diasea kesoéoj kotéaben csak 1 frt. Exen eredeti felkösafintéaeket tartalmazó kötetet ajánljak a n. é. k&aQnség kiválú Sgyelmébe. Csokor (?• bili ikont jnagyar k&atr,ntő éa felkützüntö eredeti költemények. Iru: Virosy Mihály. Máaodik tet«*me«ea bővített kiadás. 6 félaége álul 10 aranynyal kitüntetett md Ara igen dissea kiállításban keaaefly kntéaben caakl frt 40 Icr Diazkiadáa arany meuxéaben '2 frt 40 kr. Rajta lak vigadjUDk! KBxkedTeaaegu dalkönyv, ot&dik bdTitett kiadás. E nagy szorgalommal oaazeállitott mú kowl 10O0 válogatott dart tattalmat ; njjonan feltalálható magyar opera és operetté dalokkal bővített mú, asines borítékkal kötve, csinos kia.'.'itáainil fogva is kitdnS, mondlutni: a maga nemében páratlan mú, mely már több mint tisennyMeseser példányban forog a kösSnaég kezén. Ára a 800 lapra terjedj könyvnek 1 frt 80 kr. aranymetsiésa diukötéa 2.60 kr. Gyűjtötte Wajditt Józeef. Tartalma: Honfidalok, katonai dalok, indulóit, tennéazetdalok, románcaák,elez- éa gnnydalok, aaerelemdalok,bordalok,tánesdalok, rab- és duhajdalok, idegen dalok, opera és operette-dalok sat fladta, Quk j Magyar dalkönyv olcsó kiadása. 96 kr. Rajta lányok mnlasnnk! mulattató kézikönyv,magyar hölgyek siámara.gyQjtntteWajdita József. Ajánlható mindkét nembeli mnlat-ni vágyó kösönitégneft:, mind béltartalmára, mind pedig külsejére figyelem fordittatott, ára as 500 lapra terjedő, azinnyomatn boriLékkal ellátott könyvnek 1 frt 60 kr. Araaymetsséaa diazkiadaBnak 2 frt IÍ0 kr. — Tartalom kivonata: Hölgyeinkhez- Az egéazaégrúl. Pipere autal. Olt&aékaaoba. Illemtan. Jeles mondatok. Nónevek. Virágnyelv. Sainnyelv. jsavalmányok Adomák. Kérdések a feleletek. Kártya-vetés. Emlékkönyv. Nívrejto emlékrenek. Társaajátékok. Tréfás mulatságok. Tánezkonyv *a záradek. Rajta párok táaieaaljank! Lakatoa Sándor Unctkönyve, mindkét nembeli iQnaág ssáaaára. Kiadta Bátorfi Lajos. Lakatos Sándor arcsképével a a szöveg közi nyomott táncaábrákkaL dizaes dint bórákkal. EesMavkotásS md ára 1 frt V) kr. K ebelbangok. Újévi, név- és ssuleteniapi s ax élet egyéb viszonyaira atkalsiazott kQszootesek, kOtStt is kötetlen besaedben. Irta: Hoffman Mór, díszes nyomata kemény kötésben, ára 1 frt. Vidéki Szegényből ljesz gazdag jó siámveteaftel, gyors éa* bixtos segítő miDden adás' és wrtsnél, V; krhSl kesVe 10 frti« Évi jövedelem 1 frttol :l0»O frng. Teli éaülres hordók megmérése , kiasámitása. A gömbölyű fák \nbik tartalmának meg-határosUtHatáaáróli táblázat. A t^lymértékel vásasnlyra való átváltoiutásárúli tábláaaL Cselédbért ea arcadat mutató tábla Ellesi és kotlási idö saámitáta. TorrétiyazerinU bélyefrovat Táblázat a fauna kiszámításához. A lovak fedeztetése-, s birks Szetése-, és a góbék gorgetéaések eredaényéróli táblaiatok. Ára kolve e diazesvai kiállitott zsebkönyvnek 90 kr. Vedd síivemet iilvtarrl! Szerelmi levelesü kSnyv, alkalmi levelezések változatos gyűjteménye, azerelsxea párok számára, Sxivélyexitöl Cainos borítékba kötve, ára 1 frt 20 kr. Irta : Fonqaet Jaqnea III. Napóleon udvari fóazakicaa néhány étkek kroitéli titkaival. Ára 60 kr. Egyiptomi álmoskönyv. Nagy legújabb egyptomi álnoikonyv 192 lapra terjedő, 600 képpel, tartalma : Álom magyarázata. Titkoa kaballa, nagy stUvéaut. Haltai kereaat. I^pcsia kaballa. Nagy kereszt, gora-játtk-ársubály, Ára 50 kr. Lenormand A birea caigásynő iga«mondó kártyája, 32 asiaezett kártyával, sugyar aláirásaal éa sal-veggel, ára &O kr. Egy tarisznya ostobaság! Hnmoriastikas eszmék, ötletek, élezek egyvelege. Gyűjt. Nevető Vilmos Ubb felfedezetlen tadossáay profeasora, ára díszesen kstve 1 frt 40 kr. Uigarn isi Spiigsl iaatteher Dicbtaaf. ?aagyaronzág a aéaaet költészet tokrében, diszea kiül.tatban fOzve 1 írt 90 kr., elegana diszkotéaben aruyosva 3 frt 80 kr. Dr. Kriegler Már: .ÖBnirntó' vénymintékkal mindkét seKbeli betegek számára, ára 90 kr. Dr. Krlesjlrr Mér: Aa elveszett idesjrriaek vissaii|MÍtlá<ia, vénymintákkal orvosok éa betegek számára, árt 90 kr. Mindkét füzet egy kötetben, díszei kiállításban. 1 frt 60 kr. Juhász: Hiéplrási adatalapok, kSzép, reál, polgári éa felaíkb iskolák használatára, magyar és nemet, ára a IS iratlapnak eaak 28 kr. GysnySrn magyar katk. imakonyvek mint Massasksrt idvisssfj iSTSjrys. MU rtzsr tiss (•la kiaáaassa 40 krtsl kszsvs 12 frBs. Mar. Mr. sejyssi és s.rsosy k««MStsea Wajdit* Jázsaf kanyvkarMkedi Hagy KanlztáiL Nagy-K*niisáD, nyomatott a kiadó tulajdonos Wtjdits József gyorssajtójan. «886.J»miir J«Jé»r. «r«r r*»*t uiett ? SsleeUajek peiif • kiideboi beraeatn á kaeábot petütoraaa 7, aiiiodaser 6 ? mloii.1 Unábbi lorirt fi kr. KY1LTTÍRBE8 eenakiat 10 krirt te- telnek (•!. 1 rOaeatári illeték siaden * ecyea biraetfein kslor SO kr " - NAST-KáMISA ;, WMalMkéi. 1 BenmIMlea levelek. ieaak Ír .ukttl c ZALAI KÖZLŐIT előbb: MOQTI oa helykaUfiásina*, „aikanina! ónk. tO»Olt6-«g7lft«, • ,n.-kanrt»al krrnk»aali>i • Iparsauk*, .«.-kuliul takaréks^uUr", i .xalaraegrel általános Uajtttaa Ulrt", ? ,u.-kani«al kii4«4-B«TKlf ««jmDI«t", > .soproni karMkoaolaji • laarkamra a. kaaliaal klklválainttmaaya" • tába negyei ét vártvi ecjeailet UvatalM ertMJUj*. Ueteüklut kétszer, vasárnap- s csúiörtököo megjeleuó vegyes tartaliaa lap. A nő hivatása és neveltetése. III. Nemcsak a férfinem nevelésénél, hanem a nők nevelésénél is fósuly fekte-tendó a történelemre, jelesül a hazai politikai socialis történetre és az irodalom történetére. Ezek képezik a cselekedetek és gondolatok gazdag tarhazait és annyi számtalan példát mntatnak a szép, igaz és jó eszméinek az életben való megvalósítására, melyek hatásukat el nem téveszthetik az ifjú kedélyére, gondolkodási irányára. Ha valaki az emberiség történetét áttanulmányozta és azt át is értette, az nem lehet nemtelen érzésű, valamint az sem lehet rósz hazafi avagy honleány, ki nemzetének történelmét és irodalmát ismeri. — Ismertessük meg leányainkkal a tőrténeimet és nemzeti irodalmunkat, ugy egyfelől oly általános műveltséggel ajándékozzuk meg őket, hogy nem leend okuk a férfiaknak a nók tudatlanságáról és korlátolt elméjQségflkról paaaszkodniok és a yelök raló társalgás közben sein leszünk csupán az .időjárás' és. .pletyka' szűk és unalmas thémáira utalva; más felől meg hivatásuknak, anyai kötelességüknek is fognak megfelelhetni, mert fenltölt gondolkozása, nemes érzelmű honfiakat és honleányokat fognak nekünk nevelni. Nagyon szépen mondja Eötvös: .Az asszonyi méltóságnak sértése nem lehet büntetlen; s ha körültekintünk, látjuk, hogy minden társaság ngy áll alantabb vagy magasabban, mint nőit helyezé.' És kérdem mi más által, lehet-e általiban az ember méltósága ellen inkább véteni, ha nem az által, hogy eszét, szivét parlagon hagyjak, melyek épen az ember méltóságát képezik?! Igaz, messze vagyunk azon szebb jövőtől, melyben már a nőnemnek kellő és helyes neveltetéséről is leszen gondoskodva és ha e téren ez idő szerint nem is érvényesülhet mind az, a mi kívánatos és szükséget volna, de hogy egyáltalán semmit se tegyünk a nőnem kimúvelddése érdekében, az még korántsem következik abból. Ha nem is állíthatunk fel minden nagyobb városban ,,felsőbb leányiskolát", a mint ez Budapesten van, de azért flgy-bnzgó tanférfiak, kik jól átértették hivatásukat és nemzetük művelődéséért lelkesülni tudnak, nagyon sokat lendíthetnének ez flgyőn és sok érdemet szerezhetnének maguknak nemzetünk általános müvei Mese körül, ha szaktárgyakból olykorolykor felolvasásokat tartanának különösen a nők számára. De hiába, mi már ugy hozzá vagyunk szokva, hogy mindent a kormánytól várunk és csak pénzért teszünk valamit Különben már is messzebbre mentem, mintsem szándékom volt, de a kérdés oly érdekes, hogy nehéz attól megválói, ha már belefogott az ember; de minthogy a kérdés fejtegetése inkább napilapba való, vagy röpiratban tárgyalandó, félbe szakítom gondolat fűzésemet habár nem szívesen is. S midőn befejezésül ismételve figyelmeztetem a t olvasókat a „nőnem" neveltetésének fontosságára, egyszersmind emiékezetökbe idézem egy földiök ama szép szavait: férfi sem NBMO. „A «ot, az anyát egy pótolta még soha." JegyrtőkSnyT, mely felvétetett a „Zalám, ált. tamtó- tettüief központi vákuitmányának 1S79. deez. 74-én Keszthelyen tartott havi rendes iüétén. Jelen vannak: Caathó Alajos elnök, ösv.Emecs Jósseina, Holcsmann Ferenci, Bíró Jóstef, Haschpel Jóseof, Fried Ignáci, Újlakj Mátyás, Erü Kiről/, BruJler Mór, Pdlts Pál, Belánji Tiva-dw, Kolecskáry Jóssef, Vöröss Jánoe (jegysí) k&ip. válasstmáayi tagok és Koima János, miot vendég. Elnök ai ülést 9 érakor megnyitja. Tárgy: 1 ) A múlt havi lilét jegysóköny ve éeare-vétel nélkül hitelesíttetik. 2.) Ellök aaon tii írtról, melyet a kMi-helyi járáai kör a létesítendő testületi lagél;-egylet alapja javára a testületi elnökséghes, ennek hirataloa nyugtája ellem áttett, — felmutat egy takarékpénstári betéti könyvárakét; ét felemlíti, hogy a nevaaett jköri elnöknek a legutóbbi Öléiben benyújtott irata alapján aaoa 2 darab könyv, melyet a jkor a köap. elnökségnek (elajánlott, 3 frtoyi értékben általa ki-bocaátott ssámlával kicseréltetett. Tudomáaul vétetnek <is Ertl Károly ér-veléaére a többi jkörük felliivatnak, hogy a tervben levő teiluleti segély-egylet érdekében tegyenek meg minden lehetőt á> ebbéli jelea-teattket mielőbb köaöljék a köipontul. 3.) Frídrik Ferenci s.-tst-mihályi taaité-tól érkeaett egy levél, mely ben tadéaitja aa eloökiéget, hogy a járáabeli Unitokat Z -Sst.-Mihályra nov. 25-re hívta egybe. Ai Qlét igen tajoálja, hogy épen es ido-tájbaa kellemetlen esős idő állott be ét a nehé* köslekedés miatt a köap. válantmánynak aa alakuló gyűlésre kiküldött tagja, (a mint eanak ? YÍlfctafcQ^hiAbál M kitftUek) BaMnl MA^B^Stflftt sua 4.) Elnök a) a múlt havi Ölesben nyárt magbiaatáa folytán felkérte Krob Pár tanfelügyelő urat, hogy a jövő évi kotgyuiés*nk*a megyénk tanügyi állapotáról falolvasást tartani aaivea legyen, s s válasitmánynak tanieingyeló nr irányában jkvileg is kii<<jasett koasoaatét tado- másul adta. Helyesel tetett. b) Ferk Miklós tinolcai gaao. falai nép iskolai igasgatót ntegbiiU a tnnolomai jkor megalakításával; a öiaalmi levél MolrasUtván, helyesnek tnlálUtoU. c) A kolosamegyei tanteatalat elnökségét és Lakita Vendel budipesti ígaagato-taaitat, mint a budapesti tanítók segély -egy laténak tit kárát megkereste a végből, hogy a múlt ulés- roi felvett jkvben említett tegélyegyleti alap- ssabályok egy-Kgy példányát küldjék meg tattuletdsk isámára. Kisa Sándor kolossmegyei tanító testület olsöke rálaasában jeJii, hogy n koloiamegyei tanító teitületnek nincsen, hanem ' as udvarhely-megyei tanító teatfUelnak vsa virágáé Mgély-egylete. Ai ttléi meghsgyjs elnöknek, hogy a tekintetben as udvarhely-megyei tantestület stnökéhes Koima Ferenci ssékaly-kerensturi képeidéi tanárhos forduljon. d) dóion Imre iit.-györgyvolgyi tanító- hos a válantmánynak egy előbbi határosatn uerint néhány sort kOldőtt, melyre es ideig válau még nem érkesett. * Cséttserdnek véli ai uiée, ha Iráayi! Andor alsu-lendvai polg. iak. tanító ia, ki an altó-lendvai jkörnek alakuló gySléaén taintén jelen volt, fslvilágositás végett felkéretik. e) H»jg»ló Sándor volt testületi elnököt hivatalosan érteaitette a válaastmányuak a aalam. tanítók segély-egylete tárgyában honná intésett kérdéseiről. Tudomátul tiolgál. 5.) Sióba hoiatott a magái miniiterium-hot intéseadó kérvéoy; et alkalommal ai indokok bővebben megbesiéltettek, a kérvény iserkasstésérel tójegyső bisatik meg és felkéri TÁRCZA. Nyári éj. Ragyog ? faold esfitt feaye, E(j kis c.ilUff kOKlabe; Abraodoiaa Wkint rija, Mintha kirni : lafyeil i>arj>. liplrul • riMUf aresa. Mikor > bold eaalofa^a, Ét kOv«ti kéjr«megre: hni titkát megtrteUe. — titt álom llill a földre, Aranyoa *f báj nerdBa : Boldofaáfot Síel minden; TOndíri *i alaat H fenn. KinyilDak a Tiráfkelyhek, Mimoritó kijt 1.beinek: A fnTftlora kénye-kedven, a rósaa keblen. Sxeot nyofaloai, alTÓ idén, Tul raffjogó e«er isepeii; 8 mitől éf, ISU bdbij.teie, Elaenfi egy fOlemile. — BAJOATÓ 8ANDOB As Unna partján. Kgr tiiedKi elbetiéliie ntia irU: Aarora. (FolyUtú él vége.) Végre felemelkedett, fejaaémet egytisr megiuhogtatá a levegőben, egy caapáa . . . . ét én : eetraéletleoDI öauarog/tam. így feküdhettem néhány óráig; mert mi dón uoaiiea álmámból a hideg oaipoa ter- méaiet, mi jól hatott reám, felébremtett, tótét éa tiri caendea éj volt — Vagyonom-, nóm-éa leányomnak oaak a hull helye volt itt. Szürkületig itt maradtam éa midAa u eWó fényiugár derengé át a vidéket, annak fényénél látum körülöttem a fagyolt rértócaát, mi biiouyoaan nóm ée leányom meggyilkol-taiásánál keletkezett, kiknek hulláik való-aainüleg aa Unna folyóban lelték örök nyugalmukat.* Itt, a negény ember könnyeit, mik patakként omlottak tiaatawégea napbarnitotta arciára, egy eaeuyM kendővel letör.é. Nagy rénvéttel hallgatunk elbeaaéléaét mig iámét folytatá: Biaonynyal agyonvert volna angeai ia, ha holtnak nem hitt volna. Raggal felé bementem ide a milomba, hol egy derék, tiaataanégaa, öreg atyámfia lakik, a kegyetlenek elől Beaekttlve. ott HMmet megmoaum a barátaágoi öregnél, ée bekötösém. Itt, turbán alakra fejéra takart kendőjét levevén éa fején a tátongó labet megmutatá. .Léaaák uraim — folytatá beaédét — itt el a aeb, «? as, amit aemmiravaió lógorom tol a vendégneretat, rokonaág éa barátaág hálájául kaptam. — Egéai nap a malomban voltam a melybe menekültem éa a kij4véat oaak aa entare Diaiam, hogy a kegyelmei urak ítéljenek felettem, vegyenek pártfogál alá és eegitaék a bűnöst msgbantetni, aki vagynaomat elrabolta, nőmet ét gyermekemet meggyilkolta; ast a gyilkoat buotaaaék meg uraim 1?' Eadő pillantást vetett reánk, an Sruléehet kfisel volt ulolaó mondaU kiejtésénél és gyermekként teljéi uivéből limi kosdett. Csak akkor tértem ma(amhos gondola- timból, midőn a isánalom egy tohaja tört fel keblemből; mindnyájunk arcián a fajdalom legnagyobb résiTéte tukrdiőtt. ,Ét hol találjuk mag sógorát? — kérdé s hadnagy. „Tul a hegyen van lakhása, — válaasolá a beulakó — én majd kaiaui leaiek, ha oly asiveaek leesnek követni; egy fél órai gyaloglás után bisonynyal oda fogunk érni.* Rendbe ssodtttk msgunkat éi a hadnagy ur vhab't acht I manch !a atavai után megkaa-dénk fáradalmai utunkat, mely a földi igaaaág nemes cséljanak kivitelével végiödött. Ai éj hideg, csípős volt. A göroogyöi ut, melyen haladtunk , hangosan kopogót', léptcink alatt és a mélyen vésett és kiemelkedő göröngyök mindinkább neheiileoi igyekestek a ménéit. A síéi élesen fatydlt és mi köpenyeinket valánk kénytalenek felvenni, óva magunkat al idegeinket is átjáró fagyoi nél «llen. Végre, egj meredek hegyoldalból értünk. KoromaaMlaég uralgott folyton ét dácsára annak, hogy jói iaaerea e vidéket, — mit a gyakori őrjáratnak köesönhettam, — mégis kenj telének valáak magunkat osaasülött kalau-lunkra biani. Eaen a hegyen gyakran ssemtanuja valak egy-egy vérei óeueutkösésnek. Gyakran asemlélém as egeket nyaldosó béresek nagyságát; tul as Uana folyót, mely mint egy esflit nalag tant fel a magúból, mely a lapály hoassál átsselé. Ilyenkor egy tömőkre alva alsaélástam. — Ooadolataini otthon kedves öveim körében tévedettek ; reád goodolum gyakran saeretett jó basám, bőgj mikor láthatlak megint ?! Él midőn legtsebben mulattattak gondolataim, akkor ébredtem fel ásókból és itt állottam a vadonban messte drága hasamtól. Esen hegynek egy délre kanyarodó oldalában volt építve magányosan agy hitílak alakn kunyhó. Kalausunk útmutatása nyomán tudtuk meg, hogy es itt sógorának keresett kunyhója. A haahos érve néhány lépésnyi távolra as ajtótól megallottunk. A hadnagy ur ai ajtóig meat és kopogott. Senki sem felelt. Most már lörgetni, vagyis dörömbölni kellett as ajtón. Egy durva női hang hallatsaoU most báláiról, mosdván: .Kiás!" .Kresas be!" — válassolt hadnagyunk. „Mit akartok, kik vagytok!?* .Katonák, kik férjedet kereesak, — Bo-caáea b« rögtön, mart máskép belőkjük as ajtót 1* .Várjatok!' Mintegy két percinyi nunet után aa aassoay égő fenyőfával kesében, as ajtót kinyitva előttünk megjelent, mondván : „Mit akartok férjemtől? hiaa ő sincs itthon ; miért keresitek ?? A hadnagy kar.íját hüvelyéből kirántva feayegetoleg emelvén fel as asasonyra éa rá kiáll tott: .Mondd meg, hol van férjed, mart kttlön-ben asosnal öanevagdallak !* As asnony •emmit sem látaaott arra megijedni, sőt teljes bátoraággal monda: .Ha ugy tetsaik a tiaat urnák, vagdaljon öaase ; most már asért sem mondom meg, hogj hol vaa férjem!' ZALAI KÖ srT»la*ztmáDy az indítványozót, hogy főjegyzőnek set^dkezet nyújtson. A kérvényt íójegyao a legk&telebbi ülésen matatja ke. 6.) A in. vallás- és kösokuttsügyi nv. kir. minister ur • jóváhagyás végett felküldött, módosított alapszabályunk tárgyában — agy mood elnök — intézkedni kegyeskedett, t nov. 11-«B 30666 •». ». kegjea intézkedését a megyei tufsilügysloseg nov. 27 áa 1794 ss. ». költ kisérő iratával együtt leküldStte. As iratok felolvastattak, • egy bizottság neveslatett ki, mely ai alapszabály mndosstsM-kat a magas ministerium leirata értelníében foga elkészíteni. Felhivatnak a Jkörök i«, hogy baf a mostani alapszabályon a gyakorlatnak inkább megfelelő változtatást óhajtanak, ebbéli módosításaikat legkésőbb a jövő közgyűlést egy hútuippal megeUsoleg annyival i> inkább szíveskedjenek bejelenteni, mert a később ér-késendő módosításokat a bizottság figyelembe, aem veheti. A módosításoknak minél elóbb leendő beküldése ssért i» kívánatos, mart a bizottság a jövő kösgyülés elé már késs, minden oldalról jól megfontolt alapszabály tervezettel szeretne fellépni, mivel el esetben a kozgy öléénak csak jóváhagyási jogát kell gyakorolni. A bizottságba Bíró József, Fried Ign ez és* körülmenyekhez képest a lesiüUü elnök által a biaottsági ülésre meghívandó tollvivő, jegyig válaastattak, A bisollsági üléseket a. testületi elnök hivja össze és elnöklete alatt tartatnak meg. A ám. mÍDÍater ornak kegyes intézkedése a következőkben foglalunk : „1) meghatározandó aa alapszabály terve-zetben a) a közgyűlések érvényes határozatai hoaatalánál szükséges tagsaám, a központi válautmáayi gyűléseknél aszavaaat-arány; b) az egy leli tagság megszűnésének esetei ? feltételei ; o) a közgyülésakon. vetetendő jegyző* könyvnek hitelesítés módjai d) u egyletbe a felvételi jogot ki gyakorolja? — 2.) A 14. §? baa kiteendó, hogy tiszteletbeli tagokol külföldiek csak a magy. kir. .kormány előleget jóváhagyása mellett választhatók. — 3.) Fel-veendő a terveiéibe, hogy ai esetben, ha ai alapuabályokban meghatározóit czélt és eljárást illetőleg — hatáskörét meg nem tartja — a királyi kormány által, a mennyiben további működésének folytatása által ai állam vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnek, haladéktalanul fölfüggesztetik és a föltfiggesitee ntáu elrendelendő szabályos . vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oazlattatik, vagy esetleg az alapszabályok megtartására különbeni (eloszlatás terhe alatt köteleztetik". — 4.) Világban Kiteendó végre: a)nogy a netalán létesítendő segély-egyletek kidolgozandó alapszabályai jóváhagyás végeit a m. kir. belügyministeriumhos fellerjeszten-dők; b) hogy az alapezabilyok megváltoztatása és as egylet feloszlatása esetén vagyoni- , Kötöttétek meg — parancsolá a bad-nagy — négy ember kultassa ki e viskót és ha azt as embert itt lelitek, hozzatok rögtiin ki!" Két ember azonnal megkötöző az asszonyt,, míg négyen a lakba mentek kikutatni. .Hadnagy nr kérem, ott egy pajta áll; ast aem kellene kikutatni!?" — kérdem a hadnagytól. ^ vlgaaa van 1 menjen néhány emberrel oda éa ha megtalálják, agy húzzák ide.* Hat embert vettem magam mellé, ugy indultam a kutatásra. A pajta ajtaja zárva volt; zörgetésem és kiabálásom daczára sem nyitotta azt fel belülről senki, sem hang nem felelt. „Menjünk innét őrvezető ur — monda egy kosvitéz — itt ugy sincs senki, mert nem felelnek." „Kell, h c j itt legyen; mert az asszony is itthon van." Levettem vádamról puskámat és asaak agyával egy hatalmasat ütöttem az ajtóra, mire azt teljes életnagyságban bedül ve a fSIdbn elterülni láttam. Egy embert a fáklyáért küldtem, melynek világánál bementlink a pajtába. Ótt egy ember aludni látszott, de csak letetve, mert ébrenlétét szemeinek, a fáklyafénynek a p»j lábai hatolás alkalmávalí ragyogása elárulta. Mellé léptem és mondám: .Kelj fel!" * Kern mozdult. Ks már csakugyan ébrenlétét jelzé előttem ; a tréfának véget akarván venni, a puíka-tussal jő otdulba löktem. Kit a jó sógor sem vette tréfának és lát szólagos álmából felébredett. ' ,Ki ai! - kiáttá tetetett felbe?üléssel, minkét azonban észrevenni látszott, rfmánkodva kérdé — mi tetszik j<5 uraim, mit kivannak tőlem ily késő éjjel?" .Kottuétek meg és honitok!1 -mondám. nak hvráförditása tárgyában esetleg hozandó kcii^jiilési határozatok foganatoSitAs alott a kir. inisislsliliii 1 Ubrj-as4ei»d*k ' A leírat mindeá pontja a jkóríkkei a kozltasM less. A tasUilet aUpsambály*»»k Tégleges roi-dooicáaát padig u valasatmint- a legaüsjalebbt közgyűlés egyik rendes tárgy á«l ezen nsj kitűzi 7.) Brtl Karoly kérdést intéz aa elnök-hBz, hogy'ajkunjt kttldiek-e már vsiamsly összeget a tsuittlet pésutárába ? Kinek .nW-ml falai s hivatkozik • tapolezai közgyűlésnek e tárgyban hozott non határosaUra, mely szerint ajkörök pénskéssle-tu"k Vs '' efeestitfesi fcóagyüté. eléU egyfcónep-pal tartoznak beszolgáltatni. Az ülés valamint a kérdést intézi a vá-lasct tudomásul veafi, s a váiantmásiy aaon reményének ad kifejtést, hogy a jkörök nem vonják m»g l4le anyagi támog»t»aaikat sem és a jelen viszonyuk kost a közgyűlési jkvben előirt határnapot nem fogják bevárni. 8.) A kemilwlyi jkör 1879. okL 29-én Keszthelyen tar olt őaai gyolésfjoek jkve be küldetett, s ponton kint tárgyal' atott. EtnSk á jkv. 6. és 15. pontjára hivja fel különösen a választmány figyelmét. A 6. pontban a kösp. elnökséget felkéri, bogy a III ik egyetemes unitéi gyűlés végrehajtó bizottságánál lehuttleg sürgr>lje a .Magyarországi taailó-egyletek szövetségé* -zek életbeléptetése rsielobbi kivehet&ségét A választmány a jköraek ezen óhaját készséggel fogja teljesíteni, mrrt a szövetség eszméjének pártolása már közgyűlésileg is ki volt mondva és annak életrevalóságáról meg van'győződve. A 15. pontban a jkör kijelenti, hogy a testületi segély-egylet javára eddig áttett és jövőben átteendő összegekhez a tulajdonjogot fentartandja, a ha a segély egyret meg nem alakul, azokat a jkör pénztárába visszafizettetni követeli. A választmány ugy hiszi, hogy tökéletesen eleget tett e tekintetben akkor, a saídon a legutóbbi ülés jkvének 10. pontja 4. bakewU-seben foglaltakat határosaiba hozta; s fsnlartja asokat most is egész terjedelmébsn. 9.) Brüller Mór előadja, hogy t is igen agy érdekkel viseltetik mindazon ügy irast, melyek a kSxp. választmány gyűlésein előfordulnak, s szeretőé, ba ezek olyankor tartatnának, a mikor Keich Miksa és szóló részt vehet néaek benne. Most is osak kivételesen jelenhetett meg, mert midin a közp. választmányi havi ülések tarlatnak, mrnd a ketten ugyanakkor héber tanítással vannak elfoglalva. A választmány AÍ4ado szavait elég indokoltnak találja és elhatározza, Bogy ezentúl (további intézkedésig) havi rendes üléseit mindig a hó második szombat délutánjait tartja meg. A hadnagy elé vittük, aki alig hallhatóan kérdé védeaoaünktől: „E.a.?* „Igen, ez ás" — volt a válass. Most a hadnagy a védenezre mutatva, kérdé a fogolytól: „Ismeri e ezt az embert?* „Esjt ? . . . ezt aa esnbert ? ... Bem ismerem, hiszen soha sem láttam.* .Hazudsz! — rivalt rá védenezttnk — te gyilkos, hol van nőm és leányom ? hol van vagyonom? gyilkos, rabló'" „Osendeaülj barStom — monda a hadnagy — a íelhevülés árthat sebeidnek, alj addig e -törzsökre, majd mi elbánunk vele!* „Katónak — monda most miboszánk — as ólakból hajtsátok ki az állatokat!* Mi a parancs szarint cselekedtünk. .Hisz ez mind as én vagyonon) — kialtá fel védencsünk ! .Te sógora vagy ennek I" — mosjdá a hadnagy a fogolyhoz. .Nem én !? .Nemeíhml Nea együtt asAktatek ti as Unna folyóig és ott szegény sógorodat ki rsboltad?" .Nem igaa, az hazugság!* „Hazugság? éa kié esek a marhák? legéoyeet meg keU ezt az eznbert botozni, ötvesi botot adjatok neki — ssoa«á a hadsagy fenyegetokg. .Booánat kegyelméé uraim! mindent kivallek, eaak ne bántsanak. — Igaz, hogy ez itt súgeróm éa, hi'gy kiraboltam, de erT») cask a nagy szokség és a saegénység vitt; leflkiis nteratem fardaláaa nem engedik, hogy tovább titkolódzása 1* .És miért ölted meg nejfH és leányát?* kérdé a hadnagy. .Midőn a rablás terve átczíkásU agyamat, hogy bistos legyek tervemben: est az embert, sógoromat a fejszémmel agyoavágtam, I 10.) A testületi könyvtár szamára meg- ' küldetett a .Budapesti tanité-egylet emWk-Kezyve", melyet a* iilet<í egylet választmányinak megbízásából Trojtler Karoly és <J64a JnaW szerkesztettek sí egylet 1Ü évi fsán álsjsáaak megunnepeiése alkalmiból. ; Elndk > nagy goaddal ossaeállitott kíny-veeska>t áud a Vöröss János lestale'.i konyv-táCMkaak >. az ülés a küldeményt koszonette) veszi. 11.) TuDben felazoialtak a testület könyvtára ügyében. A felszólalások hutfswbb saasae cserére ssolgaitatuk alkalmat; s végül Pdtz Pál indítványára batájrozatba ment, hogy Réesey GyBrgy volt testületi konyvtárnok kéressék fal, miszerint a trstület könyvtáráról részletes jelentést tegyen és szeretné a választ mány, ha mindazon könyvek, melyek a testülethez adománykép érkestek, vagy a melyeket a volt k«zp. választ, a tett«i<MÍ könyvtár azámára tett gyűjtésből beszartait és egyálal*. ban a testület bélyegző nyomásával ellátott müvek vagy áttételiének a mostani konyvtár-nokbuz vagy az áttételről módosatok terjesztetnének be, m lyeknek szíves megtételére hirja fel az elnökség a n.-kanízsai tantestületeket Secsey Oyörgy volt konyvtárnokhoz intézendő1 levelében. 12.) Elnök ürömét fejeli ki a felett, hogy a mély tudományu éa a nevelés-oktatás terén oiy sok érdemeket szerzett BÁrány Ignács ozáktnrnyai képesdei igazgató urat megyénk területén és ennek folytán testflletttnk tagjai között üdvözölhetjük , a óhajtja ót, mint a somogy megyei tanító testületnek a tanulmányozás alá vett iodilviny kibocsátásakor volt elnö két kérni iel, hogy a jövő évi közgyűlésünkön szíveskedjék e tárgyban értekesést tartani. Az öléa elnöknek szavait melegen fogadja ás megbízta a kellő lépések megtételével. As idS elúro haladva* sluök az ülést 11 óra a 45 perczkor bezárja. Kmf. CSAl'HÓ ALAJOS, m. k. t«stQleti tlnök VÖBÓ&9 JÁNOS m k. testületi 11-od Itj'i- A jegyzőkönyv hiteléül: BELÁNVI TIVADAR m. k. FKIEU IQNACZ m. k. Felhívás. A „Magyar országos méhészeti egyesület* f. évi augusztus hó 21 én megalakult, s alapszabályai a magss kormány által megerősítést nyrvéo az egylet megkezdé működeiét. Köcaélja az egyletnek, hogy as okszerű mébtenyésztést az ország minden vidékén megismertesse, elterjeassse, meghonosítsa — se biztosan jövedelmező iparág felvirágottatása által az egyesek és hazánk anyagi jólétéi előmozdítsa. — de mint látszik csak el vol t kábulva; mert ha tadtam volna, hogy as életnek a legkisebb szikrája létezik meg benne agy bizouyw>i>n fejét ketté hasitoltam volna. : Nejét és leányát pedig asért gyilkoltam meg, hogy ne maradjon senki, aki nékem árthasson, vagy engem feladhasson. — Holt testeiket st Unna folyóba vetettem ; ennek a'.estét pedig b"ledobni elfeléj-ettem a nagy sielaeg miatt. — Most uram tegyenek velem ami tat szik, én kész vagyok mindenre!" Foglyainkat és védenezunket most be vezettük Slabinjaba , azzal a különbséggel, hogy védanozünket a járási orvoeuak. mig foglyainkat a járáai bíróságnak adlak át aaon meghagyással , bogy a törvény legszigorúbb értelmében bánjanak a jó sógorral és hü élete Párjával ^ * Egy hónap maihatott el esés esemény ntáa, midte egy délután 5—6 ara kSaben ép-n ismét én voltam az őrparanesnok. Messziről láttam egy ottani parsast-féle embert felénk ballagni, egy tele zsákot viu a válláa. — Égessen közel hagytam jönni, midőn legnagyobb meglepetésemre egykori vedan-ezünkre ismertem benne. — HálÁból egy zsák finom, nagyon finom tináacsotatlan török dohányt hozott szamunkra, melyből nekem egy jó adagot adott és a legénységről sem Celed-kszett mxg; nálunk mintegy lel zsákra valót hagyott, a másik fél zsákra valót pedig a hadnagy urnák vitte be szobájába. K'ről ludLuk meg, hugy a jó sógor hü élete párjával a sUbinjai jirásbirósági bortönben vao, de az ítélet akkor még nem mondatott ki felettük. A jó barát most elhagyott bennünket; lakhelyéi nem luaUak, különbem gyakran meg látogattak volna az őrjáratok aJtálasával,. 4*. igy mi őt többé soha *em láttak. . >.,?..„? Azonban ezen közhasznú törekvést essikis'S ug; fogja óhajts** siter koronázni, ha basánk * minden rendUsrangú pelgirai. az ügy fontos-ságiul áthatva, minél számosabban fogják ügyttakel tántogatni ? szellemi és anyagi pártolással czclunkat elősegíteni. Ösmerve (ezimedaek) űgybuzgóságát s mindez: nem-s csel iránt való lelkesedését, van ssareaeaénk tisztelettel telkérni, "hogy agyesü-letflnk oséljait előmasditani szíveskedjék, kü-lSnossn pedig ax által, hogy becie* kizremakö •Mse íolytia as egyesület, minél tíbb tagot nyerni szerencsés lehessen. Az egyesület alapi'ó éa rendes tagja 1880. januirtöl kezdve az egyessiet k8ilönyét,a ,Mé-h«sa«ti Lapokat* dijulaavl kapja, az egyesfilet által kilátásba helyezett további eionyökotiiU-tőleg pedig bátorkodunk az alapszabályok 4-ik ssakaszára utalni. Az OU aiosorulf Bontok közül "W rendben a felálUfsndó áraesarzjos. fog szem előtt tartatni. Budapest, 1S79. deci. bó 10-én. Ifj. Károlyi István gróf, slnók. Krisich János, igazgató alelnök. Gondöcs TJenedek, alelnök. Uömötör László, titkár. Pstoch Pál, peoztarnok. A „Magyar orsságos méhészeti egyesttiet* alapsaabáljaiból: ? 5. §. Aa egylet tagjai ; a) tusteletbaliek, kik ilyeaükkal a mé hészet terén szerzett érdemeikért az egyesttiet álul megválasstatnak: b) alapítók, kik egyaser miadenkorra bi zonyos összeggel aa egyesület alaptőkejéhea járulnak. A legkisebb alapítványi összeg 30 forint; c) rendesek, kik 3 érre évenkénti 2 Irt fizetésre magnkat karélezik; d) pártolek, kik egyzaer mindenkorra, vagy évenként fizetendő bármily csekélyebb összeg vagy adomány által az egyesület iránt való érdekeltségeket nyilvánítják. Tiszteletbeli és alapító tagak részére tagsági diasoklevél állíttatja, ki A rendes tagok részére egy forint lefizetése mellen kívánságukra tagsági díszoklevél szintén kiállítható. Helyi lilrek. — Mult cMíi6rtök6n f. b. lú. tartá as l. n.-kanizsai kereskedelmi jfjak önképzó' egylete rendes évi kozgy ölesét. A tiweujitó váJaas-tások következő eredménynyel ejtettek meg: Eiuok: Leugyul ignuct. Alelnök: Grűnhvt Henrik. Igazgató '. Slnra Ignácz. Titkár : Kaut-UHUD Buja. Péoztárnok: Keicheoteld Ede. bvöny vtárnok : Kürschner Jáksb. Választmányi Ugok : ÍSzamek Lujos, Neam^nsi Adolf, Blamen sebein Vilmos, Lobi Miksa, Wrater Nándor, Somogyi Soma, OUop Ernő, Fisehtr Tivadar, Msyersberg J., Kohn Jakab, Gráf, István és Deutsch Lajos. Póttagok: Órünfeld Sándor, Horlchetsky Gyula urak. Laptutk^övő száma hozza ax egylet titkári jelentését, oaely a társulat mait éri tevékenységéről beszámol. — A január 7 lei tánczvígalom, mióta bslépti dijakkal van rendesve, kétszer nem okozott deficitet, jegyszer hat forintot s az idén 2i forintot jövedelmezett", ugyanis bevétel 643 frt volt, kisdás pedig 522 frt. — Követketö sorukat vettünk: Kedves barátom! A „Zalai Kazirisy* f. é. 3-ik számá ban egy költeményt .rjaakad'lég* .... czim- mel hoziát a tárcsában napvilágra, mely alatt Szentkirályi Auret neve áll azon * alatti szer kesztői megjegyzéssel, sogy as a korán elhunyt ifjú költő hauahagyolt kézirauiotiLvaió. Nem tndum honnét eredhetett e tévedés? mect ezen költemény szerzője én vagyuk. Még 1866-ban, Kmich Gusztáv nyomdájából került a', ki nevem aUtt „A magyar nemzet dalai az ország gyűlés alatt* czimü önálló kis versfűzetemben hol ez mint legelső vers, sz első Ispeu jelent meg. E tévedas ? ha csakagysn Ssestkirályi iratai közül való — onnét származhatott való- ssioüleg, hogy a boldogult leíró Béna István író néveni Szentkirályi Aurél, mint saent-iiszlói néptanító egy községben lakván akkor velem említett költemény megtetszett neki és azt magának nálam — hol gyakran megfordult — leírta. Bármim tnrlént is azonban a doleg; a jelen vers példa gyanánt szolgálhat arra, hogy a hátrahagyott kéziratok nem mindig a hátra hagyó tulajdon szerzeményei gyaoÁnl Jekin* teridók és hogy ven esst midin valaki mis szerzeményeit le is másolhatja osupa kedrtelés- bil, mint a hogy a jelen költeméoyoyel Szent királyi Aurél tette, ki annak megjelenése után még vagy 8 év muiva bajt el. Légy szíves kér lek ezen tollhibát tápodban helyreigazítani s az annak folytán részemre megjáró elégtételt jelen sorok közlése álul megadni. Nagy-Kani saán 1880. jansár 12-éa. Igaz barátod, a munkatirsod Tuboly Viktor, {fi felvilágosító közleményre még azon megjegyzéefiok vag^^ h»gj » kéziratokat mi Ambrus Lajos taonó ,, ártól kaptak, mint a holdogultnak hátrahagyp*t' munkálatait, okaivá a kSzlöttön, a többiek, közlésétől elállónk. Sssrk.) — TUTENKILEKOZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. JASUAR 18 in 188a — A tornaegylet szerdai tánczvigalma jól sikerült, s terem egyleti Jelrényekkel saé ' pen Tolt feldiszitv ; ott láttak : Dznneberg Jo- lanna, Weiss Irén, Weliscb Fáni, Weliseh Betti, Yfeisz Karolin, Roseubírg Zsófi, Kronfeld CharloTte, Dobrio Ifin, Lackenbach Irén. Le- keabaoh Camil'.a, Roessy Berta (K.ottori\ Weiu Francziska, Schiffer ialcsa, Schiffer áiersfin, Bellheim Róza, Koba Hermina, Blau Camilla, Blatt Eugejsia, Bbeapangeraé, Weinbarger K. (Egersze^, Ster» K. (Egerszeg), Riokter Eu- gelia, Led<rer Cecília, Altatadterné, Sattlerné, Ktramné, Kleinné, Schersné >«t. tirhólgyeket. — Árverés Zalamegyében. Zsganetz Lájfc. 873 írtra b. ing. febr. 13. Fílso'- Pnsejtahumw. —Steinw J4e»ef 388 Mm b ing. tebr. 26. Diszely Siskán (Tapolcz»). — Ábrahám Andrásné 340 frtra b. ing. maros. 8. Kapoicaon. — Lnsztig József tapoluai lakos elles) a csőd kiegyezés folytán megszüutettetett. — Goaztonyi Ferenci 556 trtra b. ing. febr. 20. Zala-Koppányban. — Tóth Fii 627 frtra b. iag. jsn. SO. Dissel-SAskán. — SohebiU Hirtonne 1600 trtra b. iag. jau. 20. Alsó-Lend- via — Németh György 421 frtra b. ing. jan. 30. Zsla-Egerssegen. — Markek Jóuef 846 frtra b. ing. tebr. 3. Letenyén. — A Csáktornyái polgári egylet f. évi januir hó 24-én saját helyiségeiben zárt körű tánuskoszorat rendez. A tiszta jövedelem HZ egyleti könyvtár gyarapitiaára fordittatik. Belépii díj személyenkint 1 frt. — Kezdete fél 9 őrekor. — A borhamisítás megakadáljoziaa tárgyában a belügyminiszter egystértőieg a pénzügyminiszterrel intézkedett, hogy minden Lehozott méregtart*] mu festék, nemkülÖDben mioden kálráuyfesló-anyag asigoru vegyészeti vizsgálat alá veendő. A beérkezett anyagból vett mustra a vizsgálatlelettel köslendő az ille tékes első fokú egészségügyi hatósággal, mely a lelet alapján ítélvén, a mennyiben a azállit- máavl a közegészségügyre veszélyesnek találja, anni& megsemmisítését rendeli el. Ezen ítélet elles fellebbezés nem lévén, az az illett vámhi vatallal a megsemmisítésre vooatkozó réazietes utasításokkal kösöltetik, mely is a megsemmi sítést eszközli. — Ezen intézkedés kapcsán uta sította a belügyminiszter az összes törvényha tóságokat, hogj a területükön levő mindazon kereskedéseket, melyek .borfesték' név alatt borfastő anyagokat árusítanak, szigorú vizsgá lat alá vegyék, a talált anyagot zar alá helyez zék és ba azok a vizsgálat után méregtartalmu- aknak bizonyulnának, az illető kereskedők el len azonnal az 1876. XIV. t. ez. értelmében el járandó ; hasonló vizsgálat alá vaendók a bor termelők és borkereakedík piaczéi, a legcseké lyebb gyanujeínél a gyanús bort tartalmazó hordók letoglalandók és lepecsételendók, sít, ha a vizsgáUt kívánja, az egész pincae is lepe csételendő. A hamiditás megállapítása esetén az illetők ellen a fentidézett törvény teljes szi gora alkalmazandó. — Gyula-Kesxir öl értesülünk, hogy ott egy veszett macska három molnárlegényt meghat *pott, s mindhárom nehéz beteg. — Ax alsó-letidvai jótékonyczélu ní- egylet-18^0. évi január hó 31-én a helybeli „Óasine" termában saját javára tombolával összekötik z .r.korü táuczvigalmat rendel. Ha- jós Ilonka elleti titkár. Király Róza, Hajós Terézia az t*gylelnek elnökei. Belépti díj : Sze- mélyjegy 1 Irt. Tombolajegy 20 kr. Tombola- tárgyakat az egylet nagy köszönettel fogad, a melyr.k legkésőbb január 28-ig az egyieti el- nökókhiM beküldeni kéretnek. Kezdete 8 óra kor. - — A kisbirtokosok országos földhitel intézetének alapítói s aUpitváoyi összegeit ki tüntető kimutatást, ugy az 1879. éri deci. 30*ig teljesített befizetések sorozatát megkap tuk, térsiiike miatt nem közölhetjük. Az ala pítványok főösszege 165S.9O0 frlot s a befize tések fS5-rz-ge 321.915 Irtot tesz. Szerkesztő ségi irodánkban e kimutatás minden érdekelt iél álul meglekinlhetó. Kg}-ebként erre nézve következő kórlevél bocsáttatott ki: Az országos intézet igazgatósága, szemben azon köziemé nyekkel, melyek a legközelebb múlt napokban ismételve e.1 különbőz.* alakban fölmerültek, kötelességének unott* ezen kimutatást a tisz telt alapi'ók megnyugtatása és az ügy iránt ér- deklődO nagy közönség tájékozása végett köz zétenni, egyszersmind pedig annak egy példá nyát m.nden tisztelt alapitónak külön-külön posta utján megküldeni s azok becsos figyelmét ez alkalommal a következőkre felhívni: l-ör. Kzen kiinu'atisb»v mindazon alapítók nevei lévén f-W«lv». Kik a léteailó bizottságtól át> vett jegyzékekben foglaltatnak: felhívjuk mind azon esutieg létező oly alapítókat, kiknek nevei kimutatásunkban felvéve nincsenek, hogy e tekintetben felszólamlásukat a mai naptól szá mítana11. 30 nap alatt i.teVrenk bel juttatni szíveskedjenek, hogy ahhoz képest a további ioteakede^k-t meglehessük. 2 or Hasonlokép kérjük azon t. alapitóinkat, kik jelen kimuta tásunkban mint fizetéseikkel hátralékosok eló- tüntetre vannak, hogy azon ecetben, ha feltevésünk ellenére Ssetiat teljesítettek volna, eien körülményre nézve a kezeik kost levS fizetéai elismervény hiteles másolatának felmutatása mellett 30 nap alatt felszólalni méltóztananak ; elleneseiben tovább is illetőleg mindaddig, míg kStelesettséguknek eleget nem teendnek, hátra-lékosoknak fognak tekintetni. 3 or. Tapasztal van, hogj egynémely hátralékosok azon nézetbea Tannak, hogy fizetési kötelezettségüknek már eleget lettek as álul, ha a hazai első tska-rékpénzu rnil al első részletet befizették, a nél ktll, hogy a vonatkozó betéti köny veczkét ift tezetankhöz bekftldotték volna ; ezeknek figyelmét felhívni kívánjak arra, hogy a dolog ter-n««z«téBé] fogva is, mindaddig míg esen be-téti-kóoyvecskék keséinkhez nem juttatnak, jegyzékeinkben hitralékosoknl nyíl Tán tartatni, és ellenükben folytatólag alapszabilvaink vonatkozó határozatai, alkalmaztatni fognrk. Kelt Budapasten, 1879. deci. hó 30 in. A .Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete- igazgató- — Balogh Alajos színtársulata ea időben Csáktornyán játszik. Eddig 6 előadás tartatott. A pártolás kielégítő. — A csáktornyai nS«gylet f. hó A én tartotta meg évi kőzgyüléíét. A titkári és pénl- tárnoki jelentés utas megejtetett a tiswtnjitáa. Elnökké: Deurbányi Elekné, alelnökké: Zíet>- ler Kilmánné, pénatárnokká : Dugovich Fálné, jegyzővé: Rhédey Ferenoaaé úrhölgyek, tit kárrá : Margitay József ur Tálaastatlak m«g. — Rövid hirek. Fra noiaurszigban 1871. óta Ml minister volt. — Gr. Zichy Géza balkezem zongoram&véu Vilmos csáazárhos meg hivatott. — Baziás mellett egy vimfelügyelő fejét egy hadnagy kardjával ketté vágta. — A fővárosban .Magyar hírlapírói kör' alakult. — A szerzői tuUjdonjog biztositáaa ügyébeni en- quete Pauler minister elnöklete slatt megtarta tott. — Allamunk és Bosnia közt a vámvonal megszüntettetett. — Hahó Hahn Ida grófnő, német iróoő. meghalt. — Siabadkán egy kövér ludat egjr ígérvényért adtak el, mely az'.áo 50 eser forintot nyert. — Bpesten telephonháló- tatra kiadatott az engedély. — Az egyetlen szerb humoristikua lap megszűnt. — Sarasate hangversenye Bpesten kitüoőleg sikerüli. Irodalom (K rovat alatt aiegAmltteU mnnka MAgj-Ka-nissán Wsjdita Jiuef k5cílkír.jk.di.e által megrendelhető ) — KSmivtt Imre jeles vidéki színész s élénk tollú író ,Szellemi aprópénzek" czimü ojulattató humoros költeményeket ad ki havi füzetekben. Ára egész évre 1 frt, mely szerző neve alatt Kassára kuld-ndó — Nagyizombatbai BNépiskolai tanügyi figyelő* első izáma megjelent. Szurkesztő: Zellinger József, szerkesztői bizottság : Schwarz Sámuel, Veezter Sándor és (>chramiB Károly. Ara egész évre 1 frt. A ftzel tárgyilagosan tanügyi s igen helyes. Élénk tartalma, éber figyelme s hasafiaa szelleme egyaránt dicaérete*. Vegyes hírek. — Szickéuyi Béla grófról, ki még mid- dig keleteb jar, egy idő óta semmi hír sem érkezett s ez már aggodalomra szolgáltat okot. Pekingből Bécsbe érkezett hirtk rzerint Sséche- nyi chinai útja elé váratlan akadályok gördül tek. Tibet lakossága ugyanis régi eskü által kötelezve van, hogy minden idegen belépését meggátolja az országába. A gróful figyelmeztet ték a veszélyre. A chinai oastrik főkonaul Kuug herczegtői felvilágosításokat kért s ez tanácsolta, hogy Széchenyit vissza kell hivni. Az osztrák fökonzul azonban nem egyezett bele a ehinai herezeg e» óhajába. Azóta mitsea tudnak Széchenyiről. Maga a chinai kormány is aggódik iniatta. A gróf mitsem tudott a tibet< lakosság esküjéről. Október 8-án Batangba akart indulni s aat hitte, hogy 40 nap aíatt oda érhet. Ha baja nem történt most, már rég Indiában lehetne, honnan táTÍratoshatott volna. Az aggodalom tehát jogosult. Külügyi kormá nyunk kötelessége volna, hogy távirati aton kutatásokot tegyen ez ügyben. — Tréfából kalal. E bó 4-én a halmaji (Ssiksaó mellett) vasúti őrnek Zechmeíster Jánosnak vendége volt; többek közt egyik kollegája feleségestül. A házigazda jókedveben kerekedett táncára saját nejének nem csekély bosstuágára. Miután az asszony nem hagyott lel féltékenységből származó élez m-gjegyzé- -seivel, a férj lekapta a fairéi pmkáját, melyről azl képzelé, hogy nincsen meglökve, mondván: — Elhallgaae mindjárt, mert különben lövők I — Mire a* asszony nagy nyelvestn: — Bánom is ét, akár agyon la lőbetaz! — Alig ejté ki e szavakat, máris eldördttltafegyver ée az ssaaouy szirén találva, halva rogyott a földre. — Ai alföld-fumei vaaut nagyvárad- eazéki rósz vonalán jan. 15-től kezdve gabona- nemüek és hüvelyesek tetszés aieriati mosmyi- ségbeni szállitására kivételes díjszabások léptek életbe, mely szabÜTiat sierkentoaégi irodánkban megtekinthető. — Ritka lurncK. Békésen, mint a „Szentesi Lap'-ban olvassuk: efry 30 éves v»kon asDletett aa**oaj dr. Sziklai Károly ál tal megoperálva, TÍMMnyerte szeme világit. Nevezett orvo« ur, városank azttió'tje, kitűnő sikerrel működvén, különösen a szemészet és fülessel terén, képezi már most környékűnk- beli saámoa vakok él süketek egyedüli rémé nyét, amennyiben ő most u egjedali képzett szem- és fiilorvos, kihez már is számosan zarándokolnak. — KtgytltUt ünnepet ültek a sugárúti állami tanitónó-képewiében; a közök tatás-agy terén snnyi érdemet szerzett Zírzen Janka asszony, mint ez intézet Temetője működésé nek 10 éves jubileumit. Az 500 növendék, kik ez idő alatt mint tanító és nevelőnók, ez intézetben végezték tanulmányaikat, eser frtot adtak össze, hogy az Eötvös-alap jöve delmeit a sZirsen Janka háíiM tanítványai nak alapitránya" csimen szaporítsák. Két szép koszorút is adtak át neki, az egyiket emlékül, a másikat azért, hogy nevükben u Eötvöa József sírjára tegye, a ki őt es intését vezetésével megbízta. A sugárúti tanítónő kép- sőintézet jelenlegi növendékei is csatlakoztak a régibb tanítványokhoz ? meghatóan üdvözölték igazgatónőjüket. Az intézet tanári kara eddig az által tette emlékezetessé e napot, hogy meg alapította a .Nemzeti Nőnevwlés* czimü folyó iratot, melynek első füzetét diszkötésbea nyúj totta át aa igazgatónőnek. A megható frnnepély egészen családi körben folyt le; Zirzen tanít ványain s az intézet Unitóin kívül csak kovo seu vehettek benne részt, mivel az ünnepélyre Tálé előkészületek a legnagyobb csendben tör téntek s maga Zirsen csak akkor értesült ró luk, a midőn a templomból jelenlegi növen dékeire! viasaaérkezett az intézetbe. Paplrs&eletek. A falu eiigánjsioz, adóhátralék fejében be-•Mllásoltak egy szép cserepált. A ezigánT legkevéabe aem ijedt meg, noha mefparaneaoltatott neki, hogy a vitelnek: enni, iaoi adjon. Délben a katona ebédelni akar A csigány bevezeti gaQThújába, leülteti a fsldre. Aantáa e!6-TM.i a hegedűjét, elbnau a scálákat s aal mondja a németnek. Ess s leves. Mefiiit aus egv nótát: — Eu a csaspaias Utoljára ráráutja a „Qott erhalte t s oda kiáltja, m báaiesskodó hadfinak : — Eaa a pecaenye. eb a ki jól nem lakott. A katona Qrea hasaal nent baaa, bepanasaolta a ezlgánvt, de bim saon máafsle ebedet nem tudtak kivasalni — A ki jatAban nereneattles, asere esea a axemlrmbea, aaea kS*moadáe leliesea valátlan ? liog; lehet egy laerencatnlen játaxú a hz^relemben asart-neaeB, hisz a aaerelem a legaagjobb — has»rdjáték. Hivatalos piaczi árak. NicT-Kaniiaín, 1680. jaa H. 1ÜU kilogramiajáTal asáaaitva, Bu.a IS 80—13— Boaa 9 9 .00. Á>pa »? —850. Zab 660.—V- . Kukoricia —.-7. . Burgonya ' .4 — Borsó -—.—30 —. Leaeee —-—•—28—. Bab ———14— 8aena —.-180. Saaliaa -.—110. 1 kilogrammjával asámitva. UarKakaa - —53 S.-rt«.km. 60. »•»- l,.nn« —.—m Uijioóuir —.-üo. Vörn. hagyma •—.-le. r'oghagTma —.-30. (,'iako, —.—62. Bura líi. P.pnk. -—1*1 8aa|>p»n - —(4 I literjével aaáaitva <> bor 48 lu. Uj bor M> kr. l'iloia 46 kr. Kc^et 6 kr. KAKKAS, v. piacz kBnTvreseto. Piacsi árak. 100 kilo* saámiKa Vsaisrssi Bon 13 80 -H 40 Bou 10—10 50 Arps 8 4"—9-JO Zab 7SO—7S<) Knkorieas7.60 8 — Seerssi Raia 13.no.—U 40. RoaalU40—10 80 Ar|,.» Já_ ajUZab 7 60—7 75 K«kor,ci« 7.20 7 5" Syír Basa 13 35—I3.M «V>s. 10 — —1040 Arp« . . —. Zab 7.40-7.50 Kukorica* 7.50—.7 «) Sissskatkaty Bnsa IS.ÍO— l8 60Roaa 9.<>0 1U4I) Árpa Tftl—8*) Zab 7 7ü0.Knkoiic«a 7-60—8 — Pé*S Huaa 13 40 -13 00 Rnaa 10. . 10.20 Árpa 6.80.—7.40 Zab 730—7.80 Knkoricsa 7.30—7.50. Bées: Bnza 14.56—14.1 0 Soza 10.30—10.65 Árpa —. .— Zab 780 7 85 Kekoricsa 8.80.— e.85 — Piaa.BnaalS )360 Bosa 8<0—9 50 Árpa 8 -_9 — Zab 640—7'- Kuk. 5-60—«.ao. Bsaa»tst Boi. 13 90—14—. Boa 9 (0— 9 t(0 Árpa 7.6O-7.Í5 Zab 7.4O-T.66 K.kor^a. 7.1.0 - 7.46 ?ekén : Knza 12 80— . -. BM> 10.30 — Árpa 6 9(1—.— Zab S.bU-.— Kukorieaa 7. 1 Szskssrsksrvsr B«.« t* 70—13 - lton 9 ;0 9 5" Árpa 6-70—7-— Zab f>50—6 70. Kukoricaa 6 30 6.40 (SUtksty: Busa 11.60—12.50 Eosa 8-50.- 9 Árpa 6.70—7.— Zab 6 80-7.- Kak. 6 30—«.T0 Caaraé: tűi li -12.40 Bozs 9 — — Árpa ?-. --. Zab 7 —. —. Kalória. 6 50 7 —. Felelős sierkesitő: BátW» Lajtt. - TWcs tÚMtvittlS tirun»kk*i. JLi életbistositási eszme üdvös rolta annyira is méretes már minden moreit családapa előtt, hogy annak lényegét itt fejtegetni faleslegesaak tartjuk. — Csak is a kivitel módjára óhajtutk egy kis útmutatást adni, mely annál fontosabb, mert a fővárostól távol székelő tiasiviselő, a különféle biztosító társaságok megbízhatóságára nésve kellő tájékozással nem bír — Már pedig a fJdolog az, hogy ha egy családapa eltökéli magát szeretett családja érdekében étet biztosítást kötni, és nehesea nélkülözött filléreit a czélrs megtakarítani, ezt oly társaság peva-tárába fizesse, melynél feltétlen biztonságot talál; mely pémeit itt kezeli, és melynek éri mérlegeiből meggyőződést szerezhet magának, hogy a családja részére ienlartott betételek csorbítatlanul őriltetnek. Külföldi társaságok ügynökei barangolják be as országot. Bistat-ják, buzdítják as embert a biztosításra. As ily magyarázatok, felvilágosítások hasznát nem lehet tagadásba venni, mert as életbiztosítás szép essméjének terjesztésére is vezetnek. De gondolja meg mindenki jól, mielőtt kötaíeaett-séget vállal magára, mily társasággal saemben teezi azt. Fogadja asivesen a felvilágosítást, ele biztosítson ott, hol teljes biztosítékot tálát — A bizonyos jót a bizonytalannal felcserélni veszedelmes kísérlet marad mindig. — Voit alkalmunk egy tisztviselő társunkkal beszélni, ki aa angol .Gresham" nél kötött biztosíttat, és ki nsgyon megrémült a hosnsbb idő tfta ezen társaság ellen as összes európai sajtóban felmerült jogosult — mert meg nem caáfoU panaszok állal. — Óvakodjék tehát mindenki, nehogy hasonló helyzstbe jusson; mert azon kedves és megnyugtató öntudat, melyet mint családapa nag áldosatok árán vásárolt meg magának, a megkötött bistositás által könnyen megmételyesletik. — Egy másik barátunk már régebben van egy nagy triosti társaságnál, még pedig nevezetes összegre, biztosítva. — Az évi mérlegeket folytonos figyelemmel kiséri és habár nevezetes összegek vannak a mérlegben kimutatva, mégis aggódva nézi abban ason az összes biztosítottak vagyonának majdnem fele részét képező több millió forintot tevő tételt, mely olaszországi földbirtok és ingatlanok-ból áll. — Az életbiztosítás matematikai alapokon nyugszik, a kamatozás itt nagy szerepet játszik, és ha ez nem rendes arányban folyik, könnyen beállhatnak pótolhatlan hiányok. Már pedig az igen gyakran bekövetkező és a jelen leg is fenálló rósz gazdasági viszonyok mellstt kétséget sem szenved, hogy azon helytelenül befektetett óriási tőkék vagy semmi, vagy pedig csak igen csekély kamatozást boának. — Hát ha még arra gondolunk, hogy exen tőkéket majd egyszer lolyóvá is ke'lend tenni! Vájjon mily veszteség mellett lesz lehetséges azokat értékesíteni ? Ki tudja ast megmondani ? Mindezen példákat csak azért hozzuk fel, hogy beigazoljuk, mily szükséges az elővigyázat annak elhatározásánál, hogy melyik társaság nál biztosítsunk. Ne rémkép legyen ezen intés, mert a biztosítástól visszariadni senkinek sem szabad. — Ösztönözni kívánjuk mi erre tisztviselő tár sainkat, és hogy némileg tájékozva legyenek a fizetendő dijakra nézve, elmondhatjuk, hogy e sorok írója, ki 37 éves korában köiőtt a leg jobb hitelű és feltétlen bizalmat érdemlő haza fias szellemű első magyar általános biztosi ló társaságnál, kinek vagyona tudvalevőleg és as ország szemeláttára a legszilárdabb értékekben van elhelyezve —? 1U0O írtról szóló biztosítást halálesetre, negyedévenként 7 frt 78 krt fi zet be. HIRDETÉS. (985 1—3) Hirdetmény. Nagy-Kanizsa Táros tanácsa réuéról ezennel közhírré tetetik, hogy a Táros területén leró kongóuuk öntözése, homo-kozása és tisztántartása folyó éri febr. 1 tói kezdve- zárt ajanlatok mellett rál-lalkozas ntján kiaditik. — A feltételek a városi mérnöki hivatalban betekinthetók, a zárt ajánlatok pedig legkésőbb foho hó 31-ig a városi tanácshoz benyújtandók. Nagy-Kanizsán, 1880. éri jan. 16: A városi tanAcs Tállal a • K rn»l alatt klMSUSrt í.'»U..í|«t *•? Id ÉVFOLYAM. Z..A.L A I KÖZLÖNY. M OLL SKIDLITZ - PORA. h" minden doboj caimlapián • «m» /SaK aKKor \aioai, *< ^Ü ^ lenyomva. 30 &r ÍU i leaiolib sikerek mellett fennáll mindesn&ma |yemr ketCf>«tek *• MIÍUtMl aludiljítk, (mint ítTáírhiánJ, haaaaornlia). Vt-atlefáa é« araayer ellen. KUlönO.en oly egyéneknek ajánlva, kik ülj eletf módot folytatualc. Haaliltiitk tirvíayileg aSatattttaek. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o é. CRANC2IA BORSZESZ SÓVAL. ?™ A legmegbiihulóbb ftnSf|r» y«6 aaer* » szenved" t'mhei iaégn-lí | minden belső é< küliö f vulUdi,„i!. a legtóbh b«te»aig dl, n, min. deDt»*mt) a«t>eialeaek, fej-, föl- éa fogfájás, regi lérrek éa nyílt aebek-rákrek^ljrek. tluök, azemgyolladáa. mindennemű hénnlán es aéril:éa sth, b l tb. elle Ü . en Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-majolaj. Krohn X. és társító Bergenben (Norvégiában \ Eaen balmáj ztirolaj valamennyi, a koreakedelembeo elüfordaló faj kfiifilt aa egyudüli, mely orvosi caílokri bananálhato. Ara egy üvegnek használati utasítással I frt o é, Fi szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szil Utón 41, BéC8 Tuehlanben. Jlaktár a* illmm minden hírneves gyógyszertárában vagy ftttwer-kür«»1(«(Jé«ébea. Raktár nélküli helyietekben magánegyének nagyobb Bie(rende.e«elfiiól megfelelő árleengedélben rét>e*(liii*k. A t 02 kö*8nség kér«tik határozottan MolMé.c késaitmenyt rendelni és csak olyanokat tt fogadói, melyek iáját óvj egyem ea aláirá-•onimal rácnak ellátva R-tktámk: Nigy KUIÍZM Práger Béla gyógyas. Melón J. (fytiffy. Rns^nberg Kerenc-r. F^-ss- Ihofer J'^^f Rosenfeld Adolf. — Zala ?|»Tt20f r>a7&nrN*^<'tár a szv>nt lélpkh<*i'. -- BftTOl Domer 8. Ctáfctvriya Gönci L T R7^Ky«*eréa« Ka|MiVár Kohn J. Bab^chay Kálm. gy'igy. Tb. Kecak^ssy (ty''l?y K*pr«iC2t W«rli M gyAgj. KÍSZ8| Caacxisorin lat. cyAST. Kaiul lat. gy(líy. KuzUuly Srhle fer A. WOn.cb t\ Kirmtmá Ráu Jin. Záflráb Perklet KcrcuoZ Ky.'l(ry. HiUlbach S. Ir.^ltnaahox rr^fT 8*prtMi Mer.»y Ami. fty^fty (980 2—52 Majdi nem ingyen -5« Szamo'ia kflretkc*t*b«n a sem r*c bak ott nagy bmannia- esü«t gyárban & köretkexS 42 darab rendkiUl ti»U brittanoia- esQat tárgyak caak 6 frt 7S krba kerülnek, e«ak nem negyed re- l» aa elSAIIttáai árnak, tehát enkoem ingyen eladva, ét pedig : • drb. kitdnS jó atXtaH-két Británia esOs—Tél in 3 -J ? * ?alódi ungol exOataczel pengével. ^ S**"° legfinomabb vUlák Británia esöuből egy r>rb'>an *^*-| ?ehéx Britásta eafiit tvékuál 5 ~ >ö btitaoia eaúst kávéskanál legjolib min<Wg. S5Í j» erSa Hriúnia esdat téfatrl i t "* * M = ~**4 nefaés Hr.tinU esOtt ItTMMré 5 J: s 2 S Británia etOst kéltmrté angol Viktória csésie finom vé*S*etel. hatásos Británia ezü»t |y«rtya Urtá-BHtaaia etdst éttermi aaztali csen|ctyü c«IUt !ls3 ragy fofúval. 8K brittanía estist tbeatsÜrő *2 drb. (9Í>5 10—12) Ujad «t«n 42 drb. a tegfinnmabb Británia fjöitből rannak készitv« melj egje^íllí * viláfOB létoiendó érc, m«lj örökké f«hér marad és a valódi eifUtul Ü0 évi ha./.n*lat útin killOmböabetfi nos;, mi*rt jétálva lt«. Csim é« egy •dali rendelési hely- a cs. kir. osstrák magjar Tarosoknak. Generiíl-Drpotslerl. fns;1, Britnnin Silber Fabrikrn Blau 4 Kaim, Wien, I. Glisabethstrasse Nr. 6. gyorsít) atinvétellel — FotUdij mind a 42 darabért Amtria'Magyaroraiágbau «s*»e«fn M0 kr 7 éremmel és 6 tisztelet^okmánynyai jutalmazott TRAGYA^GVPS, olcsón éi bérmr-Dt. »en nH it míuden vaj a ti álloa.ásJroa, a \m\tw rezéirlet a „Vorisrtrtller m^mmtib (979 1-15) Port*: MMUng, Bttt mtiUU 1696 Árlejtés! hirdetmény. A ula-agartiegi ménjei nsálliaháa kiépit^x • nagjméltótága b«]llíyminntwiam 1879. evi doci. h<S 12-éa kait 54584. aiáma magú . rendeletére! 26228 frt 02 krnjt öaaaaggol aagadélyeitatatt. Esen munka bistoaitaUa tnkintetéb^l alalirt hi* vatal irodájában tolvó 1-80. éri tebruár hó 6-ál reggeli 10 órakor caupán iréabeli lárf ajánlati tar-gjaláa fog tartatni, melyre tv. laUralkuMi aaándéko lik anal hivatnak meg, bog; aa árlejieabent reaxl-Te'éa eaetére, bepecaeHelt iráaboii ajánlaUikat 1880. éri febraár hó á-en 10 óráig nyajuiü be. Al iráa-béli ajánlatok lepecaelclve, a boriMkon a tárgy meg-neveteaéTel, kellöea ciimnre nyújtandók be, 50 kroa bélyeggel a 1312 frt báoalpéoiiel ellátandók ; — aa ajánlat aa engedélyezett épitéai öaang aaátto-lijában áramokkal ea betflkkal kiírandó, Talaaiat as ia kijtlentendA, hogy aláirott ajánlkozó a lárgyalá* alatti munkálatokat ea fóltóteleket leljeaen iameri a magát rneknek aláveti. Hiánjoanak ulált iráabeli ajánlatok tekintetne nem vétetnek. A maaaerol vények, tervek, elímérték áa költ-aégvotsa, nemkülönben al áltaJánoa éa rtjuletea á>-Ixjtrsi ea épiiéai feltételek aa alulirt hivatal iiodájá-b.n, a aaokott bivatalot órákban megtekintbe t«k. — Kelt Zala Egeratagen, 1880. évi jann«r hó 10-én. - (983 1 -í) STURM OYÖROY, A Mlamegjrel kir. épitén«U hlriUl. HALLATLAN OLCSÓSÁG. WAJDITS JÓZSEF könyv- és papirkereskedésében N&gy-Kanizs&n következő tárpyak ?V feltdnő leszállított árért kaphatók. ~V| a. m: mindenoemü iró, rajzoló, és levélpapírok, borítékok, rajzeszközök, iró, rajzoló, valamint szines czeruzák, bel- és külföldi ruggyanta, (gntni) fekete, Bzines és ruhabeiró tinták, veres és szines pecsétviaszok, parafa, fa- és csont tollnyelek, bel- és külföldi irótallak, rajzdeszkák teljes kiállítással, három szeg és szegmérők, iró- és rajzminták, köszöntő kártyák és papirok; fehér és fekete rajzkréták, festékek egyenként:, valamint dobozban, ecsetek, notizkönyvek, különösen figyelmébe ajánlom a hallatlan OlcsÓsAgOt. Következő 10 czikk egy díszes dobozban elhelyezve, úgymint 1 ?. 50 iv levélpapir. 2. 50 hozzá illő levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5. három igen jó irón. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9. egy törlőgumi. 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomattal. Ára összesen Becsben 1 frt. és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr 10 angol levélpapir 10 borítékkal egy szines csomagban ára csak 15 kr. nagyobb 20 kr. szines monogrammal 25 kr., levélpapírok dobozban 40 kr. feljebb minden nagyságra, barna gyászpapirok, 50 gyász- papir és boríték dobozban 1 frt 60. 2 frt. Nyomtatványok nagy raktára. lelkészi-, községi-, ügyvédi-, jegyzői-, bírósági-, kereskedelmi- és iparüzleti-nyomtatványokat; továbbá étlapokat, árjegyzékeket, névjegyeket, meghívókat, körleveleket, gyászjelentéseket stb. stb. Pecsótviaszk Különlegesség, (Specialitat) '/, kilo pecsétviaszk csak 40 kr ?/, kilo finom csak 70 kr. (egyedül csak nálam kapható) továbbá disz pecsétviaszok l írttól kezdve 4 frtig. írónők 1 Dct. finom irón irodák számára 22, 33 és 70 kr. Tinták két liter egy üvegben csak 60 kr. egy liter 35 kr. fél liter csak 25 kr. 70 kr. 3 frt. 4 frt. 5 frt Irodapapirok 500 iv iroda papir csak — — — — ____lfrt 500 iv „ finomabb ________ 220 500 iv finom '/, miniszter csak — — — — — — 500 „ „ „ havana — — — Béxtoll egész dobozban (144, tollal) 50-tól kezdve feljebb |V~ Postai megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. "Ti Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssíjtójáo. tisztelettel Wajdits József SAGY-KAJIXflA, 1880. Január 28-én. TlienkllenciédH Ktrstttss* • hasábos pstitsorban 7, májodssor 6 ? minden további sorért b kr. NYLLTTÉRBEH soronként 10 krért vétetnek fel. H Kincstári Hleték mindéi i egyes hirdetésért z«J5: 30 kr (MtaadS ZALAI KÖZLÖNY elóbb: ,Z AL A-BO MOGY I KÖZLÖNY.' I ss nIM reza* ko*l.saésrrek a erkeastosSa. anyagi részit illeti koslemények pedig • kisdobos bérnletttva NAQT-KASIZSA WlaStSstatT, Bérmantetl«a levelek. . csak isasert omakstár- saktol fogadtatnak el. I _=-_ | léabasok vissza aesaf klMetuk. _ y.-K»nlx«av*ro« h«lT»«t*«a»;*nak, „n.-kanlzsal önk. taioltó-egjlet'', a .a.-kaaixaai kfrezkedelitil i Iparbank*, .n.-kuiual takarékpénztár*, a „xaluaegvel alUláaoa Ualt*t«« tület", a ,n.-kanizsal kiided-nevBlo egymfllet", a *aopro»l ker»zke«elsal t iparkamara n.-kaalxsai kölTálaaitmánya" « tíhb megyei é* váretl egyezdlet kivataloi «rt«aiUJa. Heteuklut kétszer, vasaruap- s csütörtökóu megjeleuo vegyes tartalmú lap. Megyei néptanítóink segély-egylete érdekében. E lapok szíves olvasói előtt tárgyam, melyről egyet-mást elmondandó vagyok, ugy hiszem, sokkal ismeretesebb, hogy-sem a megjelent érdekes közlemények részletes ismétlésébe kellene bocsátkoznom. Köztudomásul van, hogy a .Zala-megyei altalános tanitó-testület* ez idő szerinti vezérlő központja, megyénk nép-unitói közreműködésével egy segély-egyletet óhajt szilárd és egyöntetű akaratul szerpczni, és ha ez érdekben kifejtett munkássága termékeny talajra talál, rövid idő alatt annyira viszi az ügyet, hogy az ngyletnek áldásos hatását a segélyre szorult néptanítók mielőbb élvezhetik. A segély-egylet, melyet a nevezett testület központja újból kezdeményez, nem bir egy néptanítóra sem kötelező erővel arra nézve, hogy magukat a segély-egyletbe, mint fizető tagok jegyezzék, hanem a néptanítók űgybuzgósága-, önként felajánlandó áldozata-, kartárs iránti jóindulata- és azon nemes tudatában fog gyökerezni, mely minden néptanító részéről épen akkor nyilvánuland, midőn pályatársának sanyarú sorsán enyhíteni alkalma van. .- . ' Nagyra törekvésnek biztosan elérhető eredménye csak akkor lehet, ha minél többen egyesülnek _ ugyanazon czélt illetőleg és a dicsőség, mely a segélyegylet virágzása folytán feltűnik, mindazokat egyaránt illeti, kik a mozgalomban tehetségükhöz mérten részt vesznek. Az enyhítő balzsam pedig, melyet az egylet nyújtani fog, az egyes tagok éa joszivfl emberbaritok együttes jótéteményének kifolyása leeud, s minden néptanítónak önérzetes boldogitására szolgálhat azon tudat, hogy az a csekélység, melyet a segély-egylet oltárára tesz, oly lényeges befolyást gyakorol ebben a tekintetben, mint a vizcsep a víz alkotásában. Ha meggondoljuk, hogy terjedelmes megyénkben mintegy 6 — 7 száz község van, mely iskolával bir, s ha ezen iskoláknál működő tanítóknak csak nagyobb részét veszszük is számításba, agy ön-kénytelenOl azon meggyőződésre jutunk, hogy megyei néptanítóink szép számban fogják a segély-egylet üdvös eszméjét felkarolni, s bár jelen viszonyok közt nem vagyunk hajlandók oly tekintélyes összeg egybegyűjtését, — melyre az ily segélyegyleteknél szükség van, hogy a segélyezendők legalább is annyi adományban részesítsék, a mennyi őket a kérlel hetién sors balkarjából kisegíteni tudná — íövi-deden kieszközölhetönek mondani; reményünket még sem szabad abban hagyni, mert igy könnyen megtörténhetik, hogy az egész ügy dugába dül, melyre pedig néptanítóink ismeretei kitartó erélyénél fogva még csak gondolni is alig merünk. A központi választmány tudomásunk szerint, mindent el fog követni, hogy e szép eszme valósuljon. Nem lesz tehát egyéb hátra, mint a járásbeli tanítóknak is hason értelemben érezni és tenni, mert hisz ezeknek együttes beleegyezése kívánatos, e nélkül a már elkövetett s a jövőben elkövetendő fáradozásoknak sem lehet meg a kellő eredménye. Ha pedig a járásbeli tanítók kalön-kfllön kasztot fognak e tekintetben képezni, ngy az általános segély-egylet életet nem nyerhet. S működhetik bár a külön alakított egylet a maga kis körében, de nevezetesebb segély-műveletet nem teljesíthet még akkor sem, ha a járás valamennyi tanítója az egyletnek tagja és a tagdíjak pontosan befizettetnek. A szerencse-kerék fordulását előre ki sem tudhatja, de mégis feltehető, hogy néptanítóink mindenike s általában a segély-egyletre befizetéseket teljesítő nem szornland segélyre, vagy ha igen, nem egyszerre, és mennyivel inkább örülhet az, a ki belátja, hogy az egyesülésnél fogva járásbeli tanító társa jelentékenyebb jótéteményben részesül, mintha ugyanaz, a járásbeli unitok megtakarított sokkal kisebb összegének egy részét élvezhetné. Találkozhatnak olyanok is, kik saját pénzüket más járásbeli tanítók felsegélyezésére átadni talán nem hajlandók, meg kell azonban fontolni azt, hogy ezzel segítenek az ügyön, segítenek társaikon, segítenek önmagukon, különösen, ha a kölcsönös támogatást vesszük tekintetbe. Mutassák meg ez alkalommal is megyénk népUnítói, mily nagyot lehet művelni félretéve minden személyes érdeket, közös akaratul. Mutassák meg, hogy önmagukon és társaikon legjobb szándékkal akarnak segíteni és az általános segély-egylet ügyét necsak ebben fogadják el, hanem tömörüljenek járásonkint és csatlakozzanak ez ügy érdekében egy egész-szé, s ne csak szóval, de tettel is bizonyítsák be, hogy jólétüket első sorban ők maguk hivatvák előmozdítani. A példa majd vonz és a követők mindig nagyobb számban fognak gyarapodni. Van-e hathatósabb és alkalmasabb mód megyénk népUnitóit, (egymástól való geographiai távolság daczára) a mi jobban, szorosabban közelítené egymáshoz, mint épen a közös segély-egylet ? Az ugyanazon pályán működőknek, igy a néptanítóknak is vannak közös érdekeik, melyeket csak közösen bírhatnak, ha kell megvédeni is. Minden kezdet nehéz, s mindennek kiviteléhez idő kell. Nehezen várjuk tehát azt az időt, a mig ez ügy általánosan, megyeszerte s melegen felkarolva lesz, melyről hinni szeretnők, hogy a közel jövőben bekövetkezik; a midőn néptanítóink lelkesült és egyhangú nyilatkozatai alapján nem csak tervben lesz a Unitok megyei általános segély-egylete felállítva és alapszabálya felsőbb megerősítéssel ellátva, hanem az életben is minél előbb gyakorlati alkalmazást nyerend, melyhez mi a legszebb reményünket fűzzük éa a magasztos ügynek sikeres keresztül vitelét szivünkből kívánjuk! REMÉN YFY LAJOS. Titkári évi Jelentés, tartatott 2880. január hó 16. az I. n.- kanizsai kereskedelmi ifjak önképző egy- lett rendes évi közgyűlésén. Mélyen tisztelt araim! Miot egyletünknek ideiglenes titkára, reám Tár a megtisstelő feladat, önöknek társulatunk egy éri működése falúi alapszabályaink értelmében a mai ünnepelje* alkalommal szá-mot adni. E feladatnak annál élénkebb őrömmel felelek meg, mivel a szerencsés helyzetben rsgyok egyletünk múlt évi tevékenységéről oly TÁRCZA. Feleletek. Hiába van a kftnyv itt most előttem, Hiába "hív a bagjadt lámpafény, Tart ablakomon a has lé* beröppeo. És rám tekint a actét ateaiQ éj. Vidám dalok harsognak mesazfl tiro), Énembe jut legelni bánatom, Hídon ssigornan kérdlem a haláltól: A« élet üdfét bol találhatom? Mnit újra kérdeném, hogy as élet mi ? 8sép álom, ba jú tavaas hajnala ; Nem a haláltól, az nem tud felelni, Éltünk Oldja oak, hol virágkora. — A* ifin lomb cseveg és suttog halkai, 8 a tavaaaéj mindegyre feketfll, A lanyha sii'l édes rótsa illatul Csap ablakomba most feleletül. — II As ég boltját sOtít felhő takarja. SiellG se leng a nyugvó lomb feltttt. A terméssel mély wendben igj akarja líegulni a szerelmi ünnepet. Hiot mannáért esdett a pumtaságban, A vándor s felnésett as égibe. : Felpatun im mindegyik bimbó, állra . Ax esőt, mely susogva permetea. Simncm kíjkfinytöl áiott, reagett aikam Vad szenvedélyben, a mely fldvoait, Nem kvtdem holtunk' éltenrSI, mert hajdai A» adta illem • elten erejit — III. A lámpa lénye ablakomon áthat, Aa tfja lovbot aranyossá be, Éjji lepe keresi fel ssobámat, A lángba saáll, s megégve hull bele. Elsembe jut most Herkules mondája, S mely ot eléget* a véres ing, Ugy ériem, kérdéaem lálasst talála As óta tűsben: Hogy mi éleitek? Lángolni keid a máglya a fastSlSgni, Alcid halál horgétet hallom én, Hamutl lenen minden a mi földi, S as Isten bútól menten égbe snéa \ Befejezés. Boa T»1A1 ifjú korodbaUi. Világ fájdalom gyötr5U; C*ók ŰdTéről seoccn moatas, RÓSM körsi óu fürtöd Éltflok katttni, eltolrio örömit, ki bátor rolt, KCnDJon Teg» e kor mnltáa, Caak játéknak a komolyt Csók. A nap lenyngrék régen. As est oly langy, saelid, Ssáz csillag szórja kéken Át tsikrál fényeit. Kossal felbSkben uállaak Angyalkák lefelé. Csak sejtem nokját fiádnak. Hint ajkam illeté. — A lomb kQsSl meghitten Angyal kacsint reám. ,Jo utón járok itten, Vagy itt a ««ny talán?' — Dalocska. Rossa él a tulipán Egymás mellett s6h> se kél, Én megfagytam már talán, 8 benned ég még ssenvedély. Ám ugyan egy éjjelen, Kok hasonló csillag ég, Ab ssememmel siemeden, Haivasen mercageaék. PICHLER ABOLF ntán E. A multak emlékei. 187. -ik ér májtu havában Füredre utaztam aaját kocáimon. Már beeatéledett, mi-dún P. fala korcsmájába behajtattam éjjeli ?tálláara. Miután kocsisomnak kiadtam a pa-raocaot, be akartam menni vacaoráani, de ko-caiaom felaaólaláaára megálltam. Aat monda, hogy tán jobb lenne tovább utaznánk, mivel gjönyörü holdvilágra, hua eate van éa amellett igére, hogy olj történetet fog nekem elbeasélnt, amely nem caak 6t, de mint hiasi, engem is érdeklend. Hoaaaaa gondolkodás után régre beleegjettem és egr óra rnulra, miközben étkettünk és toraim pihenlek, elindultunk. Egy darabig s*5 nélkül haladtank, mig régre figyelmeztettem ít ígéretére, arait be is váltott. El-mondá tehát ast, amit itt, amennyire lehet hűen fogok előadni. • Higyje meg uram, igen nehéz kötelességet vállaltam magamra, midö'n megígérem, hogy elbeszélem e rám nézre fájdalmat visssaemlé-ketéeü történetet. Ett is csak azért teszem, hogr rá bírjam uramat a tovább utalásra, mert legalább egj éj komor gondolataitól megmene kliltem." Én csak néztem <5t és már már setét, aej-telemsterü gondolatok kezdtek agyamban olí-térbe jutni, midőn kocsisom folytatta beszédét. — ,Észrevettem csudálkozását, uram, aa általam mondottakon, de kérem, édes uram, ne véljen azért engem ralami gonosz embernek, mert nem azért nem tudok aludni mintha gyilkoltam volna, hanem azért, mivel mindig o történet forog agyamban. Pedig ez igen gonosz dolgokkal ran teli; különben majd ítéljen meg ha ismerj körülményeimet. — * * * Kurta uram Kéreg falu legderekasabb embere rolt, mindssellemi, mind testi tolajdo-sokat illetőleg. Hogy derék ember volt aléile-mileg, nem is csuda, hiszen atyja, ki Kéreghr uraaág disskocsita volt, mindent elkövetett, hogy liát kellőleg tanittaltaasa. Azért elvitte a szomszéd S. Tárosba, hol Peti hat éret tiltott, elvégezvén négy elemi s két iőiskolát Tán tovább is folytatta volna, ha ekkor róla gondoskodó atyja meg nem hal. Haza hívták tehát, hogy atyja jócska vagyonának kezelését átvegye. Anyja már akkor halt meg, midőn őt a világra hosta, azért, hogy legyen kirel megosztania aa élet gondjait, jónak Iáit* követni nagybátyja tanácsát ás a már akkor tizea-nyolcz évet betöltött ifjú nőül vette Ugri Öf-ssét, ki azon időben legszebb leányzó volt a fala környékén. Jó formálj egy idősek voltak t kelmék, no de mit törődtek ók vele, azért boldogul éltek. Ily boldogságban tolt el basa ér, amely boldogságukat betetőate egyetlen gyermekük volt, Miska, ki azon időben töltötte bs) tizennyolciadik évét, midőn történetünk kezdődik. Igen derék fiu volt, tzorgalmaa, egéaz nap dolgozott, a munka pedig caak. ugy égett a TIZENKILENOZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY képet nyújthatni, hogy büszkén s felemelkedett fűvel léphet választmányunk tisztelt gyü lekeietük, egyletünk pedig a külvilág elé és mondhatja: e társulat ucmes irány tata és szép czéljainak megtel előleg mindent, de mindent megtett, a mit józan észnek jogosult igényei tőle caak követelhetoek. Igenis uraim, fontos egy év volt e lefolyt 1879. egyletünkre nézve, és tartós jelentősége biztosai annaK tártalatunk történetében. Az elsú esztendő, melyben egyletünk valóságos czéljait fel foga és az ifjúság életfríss tetterejével és rendületlen Kitartásával érvényre juttatá ; as elsfl esztendő, melyben he-lyüuk tánádalma leiünket és létjogosultságunkat elismeré ! Nem fekhetik szándékomban, egyletünk egy évi tevékenységét bfl leirásban részletezni, ? így dolgokat ismét szőnyegre hozni, melyeknek úgyis majdnem mindnyájan szemtanúi voltunk, de jó less, uraim, megtett munkánkat futólagus, sommás áttekintésre méltatni; megelégedésünkre fog ez szolgálni a múlt és ösztönzésünkre a jövő irányában. Mielőtt egyletünk nemesebb, azas szellemi mozgalmaira térnék át, bátor leszek adatokkal HzoTgálni, melyek annak anyagi felvirágozáaá-rúl és emelkedéséről tanúskodjanak. N'nca dolog, a mely egy társulat lét* képessége és életrevalóságáról jobb bizonyítékot nyújthatna, mint tagjainak núttön növő szaporodása. S valóban, egyletünk ez iráoy-ban egy eddig nem ismert magaslatra hágott. Mig múlt év elején összes tagjaink létszámát a szerény szám 42. képviselé, egyletünk mai nap Összesen 113 taggal, minőség szerint: 88 rendesed, 19 pártolóval és 0 tiszteletbelivel bír. Pénzügyi viszonyokról szint ily kedvező adatokat nyujhatok. 1*79. elején 52 frt pénztári maradványt éa egy nyomasztó adósság terhet nevezhettünk magunkéuak. És ime — köszönet a kedvezd körülményeknek a köszönet tevékeny választmányunknak, melynek szerencsére kereskedői minőségénél fogva a pénzügyek kezelése nem épen terra incognita — dactára növekedett kiadásainknak, s da-. rzára annak, hogy könyviárunk gyarapítására szép üsszegecskét fordítottunk, mai készletünk 37 frt 14 krt tesz éa adósságunk — nincs. Idején lesz most, araim, a szellemi és er . kölcsi térre áttérnünk. Lássuk csak, minő eredményeket mutathatunk itten fel '/ A népszerű tudományos felolvasás, a közmű velődeének eme jelenkorunkban anoyira megkedvelt segédeszköze, egyletünkre nézve különösen alkalmasnak bizonyult, feladatává tüze tehát választmányunk, a kellő tehetséggel és a közjóérti lelkesedéssel bíró egyéniségeket kiszemlélni, hogy egyletünkben nyilvános felolvasásokat tartsanak ; s ugyancsak szerencsénk volt, hallgatótermeinkben sok jeles fér-tiunak, sőt hazánk egyik világhírű tudósának előadásait élvezhetnünk s itt egyszersmind városunk legdíszesebb társaságát megtisztelhetnünk. Mait évben összesen 10 nyilvános, részint tudományos, részint társadalmi érdekű felölva-aá&t rendeztünk és pedig olvastak: 1. Tek. Morgenbeaser János, polgiriikola; igazgató ur „ai időjárásról." 2. Főtiszt Síilvigyi Gyula evang. lel kési ur a .darviniamuí thaoriijáról.' 3. Tek. Bonc* Imre tanár nr a ,aoné- netről.' 4. Nsgs. Vámbéry Ármin ar • turtomá- nyo« akadémia tagja, hűink nagjhirü keleti utalója, a .kereskedelmi viszonyokról amoalim keleten." ó. Tek L'íwy József ur, .miért nem lehet a zsidók uombati Ünnepnapját vasárnapra áthelyesni?" 6. Tek. Weissmayer Henrik oki. gaidáu ur a „fényűzésről.' 7. Tek. Lengyel Ignioi ur, egyletünk .szeretve becsült elnöke, „ifjusig, Snképtés és egyletről." ' 8. Tek. Iloffmaon Mór ur a .Zala' »*>r- kesttóje .kereskedelemről és tudományról." 9. Tek. Lówy Jóisef ur „Uisora és uzsorásokról." 10. Tek. Weiaimayer Henrik oki. gas- dá» ur a .lélérti kttidolemról a természetben és a társadalomban." Mirelődésünk érdekében három tanfolyamot is rendeztünk egyletünkben, és pedig: Segenschmidt lovag franciia nyelvi tanfolyamát, melynek azonban közbejött akadályok miatt be kellé szüntetnie, további Weissmeyer Henrik ur gyorsirisiali tanfolyamát, mely sikerrel befejeződött, s végre, Wilheim tanár ur könyvviteli tanfolyamát, mely mai nap is létezik. Könyvtárunkat tarai 130 kötettel szaporítottuk és pedig DAgyrérat hazai írók müveivel, melyekben mindeddig észrevehető szükséget szeDvedtünk. Mai nap könyvtárunk 761 kötetet számit. Mig egyletünk igy Baját cséljai elérése után törekedett, nem feledkesett meg aa általános embsrseeretet és irgalmasság oltárán sem szerény fillérét letenni, mire fájdalom múlt évben e szegény sorsverte hazában oly ssámoa alkalom nyilt. Először is múlt márczius 1 én egy küü-nóen sikerült műkedvelői estélyt rendezett, melynek 262 frt 30 krnyi tiszta eredményében a helybeli kisdednevelu egyesülettel és israel. nöegylettel egyenlő részekben megosztozott. Midőn hazánkat Szeged pusztulásának rémhíre itfutá, sietett egyletünk is az Ínségesek számára saját kebelében gyűjtést rendezői, melynek 79 frtnyi eredménye a nmsg. belügy-minísteriumnak beküldetett, mig hamar rá, april 6-án ugyan e czélra Joaeffy Rafael hazánk jóhirü és nemeslelkü zongoraművészének kősre. működése mellett hang verseny trendezett, mely. nek 162 frt 31 krnyi tiszta jövedelme Nagy-Kanizsa város tekintetes polgármesterének kézbesittetett. Múlt szeptember 1. pedig sikerült egyletünknek, nagyrabecsült elnök urunk személyes közvetítése folytán, ünnepelt orientalistánkat előbb emiitett felolvasásra megnyerni,melynek 90 frtnyi tiszta jövedelme a muraközi árvízkárosultak javára tordittatott. Végül még említenem kell — éa ezt ia erkölcsi vívmánynak tartom, hogy vigalmaink mindig városunk legjobb és legdíszesebb közönségétől látogattattak. Megfelelt e mait évben választmányunk kötelességeinek éa egyleltLnk caéljainak? Ugy hiszem e kérdésre önámitás nélkül igennel felelhetünk! De ne csalatkoztunk araim! e tény korántsem jogosít bennünket félig tett munka után magunkat a tétlenség és henyélés puha karjaiba bocs áj tani, sőt ellenkezőleg, mait évi tevékenységünk eredményéből tanulhatjuk, hogy csakis kitartó*, egyesült munkálkodás vezet bennünket csélhoa. Még sok egyletünkben a tenni és sok a javítani való. Tehát újra fel tagtársak : egyesüljünk és tömörüljünk újra a zászló,, körűi, melyet e szép és neme* iránysatu egylet magasan lobogtat és igy biztosak lehetünk, hogy egy év malva még tsebb eredményre, még fényesebb sikerre tekinthetünk vissza. Jelentésem be van fejezve s nem maradt egyéb hátra, mínt önöknek tisztelt araim a szíves türelem és elnézésért, melylyel gyarló beszédemet végig hallgatni méltóitattak, hálás köszönetemet mondanom. KAUFMANN BÉLA, ideigl. cg?!, titkár Válasz, a „Zalai Közlöny* f. évi 3-iki számában megjelent „Kisiparosaink* czimü czikkre. Vidonyi József ur fenti czim alatt ecsetelte a mai kisiparosok helyzetét, azt arányba állítván a régi iparosokkal; — említést te»z a -föld mi velő nép viseletéről , nemkülönben az iparos si-gédek cselekedeteit és tetteit ia ieírá. Annyi tagadhatatlan r hogy a helyzet mindenhol a legsxorultabb, — de különösen hazánkban, hol valóban a szegény lakosságút egyik elemi csapás alán » másik éri. Hogy voltak olyan évek, melyekben a termés és az ipari összekötetés nem volt sikerüknek nev' hetö, azt elég agg fő szíjából hallottuk, de ezt megelőzőleg vagy erre követ kezűleg megint oly évek voltak, melyek a soványabb évet elfeledtetni iparkodtak. Eltekintve az elemi csapásoktól Vidonyi ur egy rést ben a kisiparosokat is aszal terheli, mintha szerencsétlen helyzetüknek maguk lennének okai. Ezen már kételkedni van okank. A kiadás nagy, bevétel semmi; éa az adó, mely az iparosra lett róva, egészen elnyomja szegényt. — L)e talán a bajból is kibírná magát orvosolni, ha fenállanának az ókori vértörvé nyék pontjainak egyik hasonpontja; — egykor mondták: — szemet szemért, fogat fogért, fület fülért stb. — most csak egyet kellene használni és ez : — Begély t segélyért! Azaz más szavakkal, ha a kormány meg kívánja a magáét, agy adja meg honpolgárainak is az őket illető jogokat. Mert ha a nugM karniány azon segélyben részesítteti magát, Eogy az adót a népen megveszi, — akkor méltóttatnék asokatseiatéa oly segélyben részesíteni, a mely segély alkalmat nyújthasson nekik adójukat leróhatni, hogy honpolgári kötelességüknek eleget Vehessenek, hogy mint hajdan, ugy most is büszke lehessen bárki is, tiszta honpolgári állására. "sak egyet akarok megemlíteni és ez azon rendelet, mely szerint meg lett tiltva azon tisztviselők fizetését bármi adósságban is lefoglalni, kiknek évi fizetése csak a hatszáz forintot haladja meg. — Kxeo-rendelet kétségkívül üdvös aiOD család atyákra nézve, kik kényszerítve vannak a 600 írtból elég eanya-ruan megélni, hogy ast— ha a sors ugy hozná magával — ie ne foglalhassák, nehogy az élet terhei .még inkább elvíselhetlenebbek legyenek. Üdvösebb lett volna ezen törvény akkor, ha ugy hangzott volam, hogy e törvény a kihirdetés napjától számítva keltezett adóssági ügyekre vonatkozik, nem pedig azokra is, melyek már élőbbről származnak. Ezen rendelet ig-y csak figyelmeztetésül szolgál az iparosoknak a hitelagyben miheztartás végett jövőre, és kárul a múltra. Ez adta meg a kisiparotoknak az egyik halálos döfést. Tudva levő dolog 4* viéirlák nagyobb réaze állami tisztviselődből áll, és hogy a kis fizetéses tisztviselők olyképpen csinálják as iparosoknál megrendeléseiket, hogy az ebből eredő tartozásokat havi rész törlesztések kel egyenlítik ki Ismertem elég tisztviselőt, ki minden hó elsején rendesen fizette az iparosnak tartozása bizonyos részét és e törvény életbelépte után azt monda a nála megjelenő iparosnak : — .hát nem tudja hol a bíróság ?" Perelni nincs kedve, mert nem nyer semmit, legfeljebb a perköltséget fizetheti meg. Ha pedig van egy kis reméoye, hogy valamely adósánál behajthatja követelését és azt beperli, akkor bifttos lehet benne, hogy mire a pénz a felperes kezeibe kerül, azt bisony nyal nem ő, hanem örököse vagy unokája fogja kézhez kapni. Feltéve, hogy egy hitelező valakit beperel, várnia kell legalább 3 hóig mig tárgyalás lesz kitűzve; — a tárgyalásnál kitűnik igazságos követelése, — tart egy hóig mig az ítéletet kezeihez kapja. — Alperes fogja magát és daczból felebbei as ítélő táblához, és mig es onnan visszajön, tart egy fél évig; és mire ezt előtte egy ujabbi tárgyaláson kihirdetik, ismét két hóig. — Persze, ttz elmarasztalt alperes, ki ismételve fel eb bei a Curiához, ismét ayer vagy egy évi idői mig az onnan visszajön, — és ha veszít, nem mulasztja, el perújítással élni és igy az egész ügy ismétli az egész eddigi — Végre nem marad egyéb hátra műt fi és egy jó ügyvéd barátja ajánlatára bírói ké fizeti tartozásán, honnan azt az adó hivatalba utalják, honnan ismét kiutalják és mire a pénzt fel kell vennie, — komótosan meghalhat. Ismerek egy port, mely már több miat huszonkét éve foly, melybe a felperes belehalt; a pénz már az adóhivatalban van, és valószínű kesében. Apja gazdagsága mellett sem ébredt fel benne a mulatni vágyás, hanem mindig szerényen, csendesen viselte magát, nem ugy min* Szilaj Pista az igazi falu rossza. Ec gazdagságát Márton gazda korcamá-rosnál tőkésítette, ugy, hogy sem a kamatot aem húzta, ser ódig a tőkét Buhaaem látta, mert beítta az rgtazet. — Miska ezen csendes, szelíd viseletéra nagy befolyással vult Tóth Ju-lis iránti szerelme. Tóth Julisa falu bírójának Tóth Gáspár uramnak a leánya volt, a ki gazdagsága mellett még szépséget is vihetett bárki hazához. Szerette Julin is Miskát, de m-ly leány is nem szerette volna, mikor oly deli, szép termetű volt ? Göndör, fekete haja hosszan lógott le széles villáira, amely vállaK karjaival egyetemben, hatalmas erőre mutattak. Gyönyörű, szép kék szemei voltak, ugy, hogy ha valakire ránézett azzal a két hatásteljes etemmel, lehetetlen volt nem rokonszenvezni vela Tehát mint mondám, szerették egymást. Nem ia botránkozott meg azon senki, hogy ha kezet kézben és Miska karját Julis karcsú dereka köríti fonva látták őket kinnüini Julisék előtt a lóczán. Nem tavárta senki csendes szerelmes-kedéseiket, még Szilaj Pistasem, ki egyébiránt a legszenvedélyesebb szerelemmel viseltetett Julís íánt. Azonban hiába volt, mert a nülék álul már régen el volt határozva, a két gyermek összeháfasitása, amely frigynek Julis test-vérjei sem mondottak ellen. Csak Pista nem nyugodott bele, minden áron bírni akarta Őt, melyre még a vagyon nyomóssága is alapul szolgált. Meg is fogadta, hogy övének kell lennie bármi áron es ezért nem n fog semmi eszköztől visszariadni. II. E hoaszaj bevezetés után térjünk be a fala végén levfl Márton gazda korcsmájába. Késő este van már. A gyönyörű ósii eete elbá-jolja az embert, a csillagok miriádjai is bámulva, szelíden pislognak le a földre, hol a hold okozta árnyak rezegnek. A falu csendes volt, kivéve azon zajt, mely a korcsmából kihal la iszik, Eró>, érczes férti hang kísérte zene zaja az. Kik is lehetnek ók ? Ha közelebbről nézzük, Szilaj Pistát ismerjük fel, ki a szoba közepén áll, fokosát emelgetve, miközben olykor a Nyári meg a Pipi által húzott láb alá va-j lókra szedegeti ekésen lábait. Vele vannak el-maradhatlan pajtásai is, Boidi Pali és Kató Jancsi, valamint Pista szeretője Böske. Ó most valamiért hihetőleg duzzog, mert a kályha melletti padkán ül egyedül, aunéJkül, hogy oaztoa-nék Pista pajtásainak mulatságában, a kik ugyancsak emelgetik a kancsót ajkakhoz. Mért ne ? hiszen potya, Piata maecenáskodik, mint mindig. Valóban szép jelenség üt volt Pista, csak oly gonosz ne lett volna. Éjjel ? nappal mulatott, axért csudái kosták i* a falusiak legjobban, hogy honnét telik? Birtokát régen elmulatta, más forrása pedig nem volt. Majd kitűnik különben, ha meghallgatjuk beszédüket Bordí már nem állhatta a dolgot beszéd nélkül, amiért meg is ssóllitotta Pistát: — .Ne ta ne, már meg megint valakire gondolsz 1" — .Mi közöd hozzá, felelt Pista, jobb lenne gondolaál a magad bajára." — — „No, no, no, nem ugy mondtam ám, hanem hát, tudod, izé . . .u — .Nyögd ki már no, rág közbe Kató, ki mint látssik, tud La már, mit akar Bordi.* — — .Hát izé, tudod, hogy hát no, miután mondtam már, izé, hogy mioek utánna, tehát..* — .Vigyen el az ördög, talán a falu bir kájának a kolompját kötötted a nyelvedre, hogy nem tudsz •tolni!* — — .Hát no, nem bánom, tudod fogyaté kán a pénz, gégénk pedig megkívánja a maga porcióját, gondoskodni kellene valamiről." — — .Jól tudod, hogy nem szeretem a sok hiába való bessédet, hanem csak ki vele." — — .Hát a Fülek aram tehene a minap egyedül kóborlott az erdőben, talán jó volna elkóboritani a városba, hol ügyi* heti vásár lesz." — — aEj! már régen meguntam az efféle dolgokat, elég volt már, aTért jobb is ha hall gatsz." — — Persze, mert elvette az eszedet Julis!" De már ezt nem tűrhette közbeszólás nél kül Bueke; már hogy is tűrhetné el, hogy ai ő Pistájának más szeretője legyen, hisz ő akkor n.eilÖsve lesz, éa ki vess ó neki selyem kendőt, arany gyűrűt, esűat függőt, amelyek természe tesen gyolcs, rés és bádogból valinak ? A szitkok egész záporát tuditá Pista, fejére, miközben monda: — .Tudom, hogy ez az oka annak, mi szerint velem oly könnyedén, fítymálóan bá- nol. Emlékezzél szavaimra, megbánod, megke- serülód te még ezt." — Szilaj pedig nevének tulajdonságával csapott aj asztalra: — .Nem parancsol nekem senki, se ta Bordi, se te Kató, de még te sem Böske, hanem parancsol most szivem, mert hiába, csak Julis az a leány, ki felé szívem hajlik és ki affelett uralkodhatik!" — Etbámultak társai, nem w csuda, hiszen előbb inkább Ő csábította Okét a rostra, most pedig ű szabadkozik. — „Ládd e Pista, mond <'7u.tán Kató, nem nekünk való a szerelem, pláne olyan, amely házasságra is vetem ül he % amit azonban épen nem hiszek.!' — — „Mit? nem hiszed? rívajt rá Píata, miközben készült őt fokosával leütni, de há tulról két erős marok ragadta meg karját Bordi Palié, ki esi ti tani akarta mindkettőt. — .Megmondtam már, mond csillapulva Pista, na bajmolódjatok az én dolgaimmal. Nem is szép tőletek, hogy ily dologban nem akartok segíteni pajtástokon, hanem inkább fi gyelmeztettek a roszra. Azt mondom, addig nem isztok as én boromból egy cseppet sem, addig nem lopok még egy darab hitvány krum plit sem, mig Juliét magaménak nem mondha tom. Ha pedig akartok inni, segítsetek Julist .feleségemmé tenni, mert elgondolhatjátok, akkor lesz pénz, amennyi kell!* — — .Igaza van, mond Bordi, legjobb lesz tanácskozzunk, hogy mitévők Isgyük, ha nem a kancsóból kifogyott 1" — — .Márton gazda, hél egy kancsóval ide!* — A korcsmáros idejétől és hasától kitel be-lőleg iparkodott jó kundsohaftjait, mikéül ő mondani szokta, kielégíteni, mert ismét kilátása nyilt arra, hogy krétája duplán foghat. De hol van Böske ? Azalatt, mig majdnem hajba kaptak, kilopódsott a szobából, elejét veven a keletkező veszélyoek és as ablaknál hallgatódzott; mindent tisztán hallott, tehát tudott is. Mintegy jó óráig tartott a tanács kozát, ami után ssép csendesen hazamentek. Hogy mi volt as, amit határoztak, a történet további lapjaiból majd kitűnik. Böske pedig a bosiuk legborzatitóbbikát forgatta agyiban. PÁSLEK SÁNDOR. (Folyt következik.) ÉVFOLYAM A LA ZALAI KÖZLÖNY. JANUÁR 22-éa 1880. azzal fog végződni az ügy, hogy a még apró kiskorú árvák nagykorúságáig a péni u árva-péDitárba kerül. — Ai ilyen pereskedés, mely be vagyona egy restet előre befekteti, — adja meg az iparosiak a második halálos döfést Ilyen körülmények között, hol törvény van nem fizetni, a becsületes iparos elbakik, mások ismét, nehogy elbukjanak, a nagyobb iparosuk vagyonát megtartják maguknak és alásülyed a hitel; mert mindenki a magáét félti. - Az ember megezünl ember lenni! És Mózes boszuálló Jehovája joggal érezteti boszuját. A szomsiéd attól tart, bogy szomszédja megcsalja; irás nélkül — mely különben is első helyen van bekebelezve — pénzt nem kölcsönöí, mert félti; — és ha valakit csak Uz forintnyi kölcsön kiaegithet a bajból, nem kap kölcsönt taoukkal ellátott irás nélkül; mert a hitelezi attól l»rt - és joggal, — hogy többé pénzét nem látja; holott az elóbbeni időben az iparosok egymást collegiálitásból is segélyezték, puszta szóra pénzt kölcsönöztek, mert mindenkinek becsületéé emberekkel volt dolga, holott ma nemI — És est a mai viszonyok hozták magukkal. Ez pedig a harmadik halálos döfés! Mindez elég ok arra nézve, bogy iparosaink megunják mesterségüket, idejöket a ?zomszédban és kávéházakban töltik, elhanya golván amúgy is gyümölcatelen mesterségüket és stomoru szívvel, fojtott kedélylyel nézik mint estik mások, vérrel szertett vagyonukat. Uol marad mosta minden ajkon keringi kösmondás: .Minden mesterségnek arany a feneke?' Igen, ez így volt egykor, de ma már nem! — Tehát: „Aki egyszer mesterségét szögre akasztani kényszeritletett, az bátran megáshatja sirját; mert annak jövőjét csak egy ujabb világfordulat változtathatja meg!" Ami a mostani iparoasegédeket illeti, arra csak annyit szóltok, bogy azok is emberek. — Régente úgyszólván az evéshez tem vettek elég idót oly baromilag dolgoztak éjjel nappal, mint at igában a marba; — de ma — ha egész héten dolgoznak — ugy nagyon is jól esik, ha vasárnap egy kissé szórakozik éa ezt nem lehet pazarlásnak venni, még kevésbé gavallérság-oak; mert, ha veszszük a mostani időket és ezelőtt 30-50 évvel az idSt, ugy inkább civilisaltnak lehetni elnevezni. Hogy pedig gyarapítani nem képesek annak egyszerű oka az, hogy keveaebb bért kapnak most mint egykor; bár ma talán egy nap k*res aonyi összeget mint régente «gv egész héten, — de aránylag mégis sokkal kéve sebb ezon fizetés, mert ma igen sokkal drágább minden mint elübb és ő bármit vegyen maga-ni k drágán kell megfizetnie. — És. hogy miért kap oly kevés fizetéal? annak egyszerű magyarázata abban rejlik, hogy a mesternek keresete kevés és dolga úgyszólván semmi. Hogy mire vezet mind ez és mit fog eredményezni az a jövő titka, és nekünk csak mint tűrelmea, csendes nézóknek kell végig hallgatnunk a világ folyását, mígnem vagy egy nagy változatnak kell bekövetkezni, vagy : — sírunk eltakar! Kelt Bécsben, 1880. évi jan. hó 10 én. SZOMMER SÁNDOR, épiténettan hsllgató. Helyi hírek. — Hymen. Ifj. Feaselhoter József ur jan. 19 én > uzi-tle oltárhoz Knprnnezan Verly Irma úrhölgyet. Boldogság kísérje frigyüket! — A tűzoltói nUzló beszerzése javára jan. 31-éu lánctvigalum Urtatik, melyen a bal anyai tisztet Oszrszly Ántalné úrhölgy volt szives elvállalni. A humánus intézmény czélja óhajtjuk, hogy méltó pártfogásban részesüljön. A kik m^hivót nem kaptak s rá igényt tarta nak, Knortzer György titkár úrhoz (Délzalai takarékpénztúr) szíveskedjenek fordulni. — A tornaegyleti tánczvigalomról ujabban irja egyik helyi tudósítónk: Majdnem évtizedi szünet után, újra felvirágzott, és foly ton emelkedő toroaegy létünk múlt szerdán e hó 14-én a „Szarvas' vendéglő dísztermében tánezvigaimat rendezett és pedig oly hathatos és fényes sikerrel, hogy az méltán ösztönzésére szolgáiba', az egyletnek, minél hamarább ismét a nyilvánosság elé lépni. At egyszerűen, de finom ízléssel díszített tánezterem egy nagy számú és válogatott közönséget foglalt magá ban, mely a legfeuzleleoebb jókedvben , ha sadó hajnalig áldoza Terpsichorjnek. Öt frao czia lejteteti, melyek li-gelsójén vagy 64 pár tánczola. Hölgyvilágunk különösen gyönyörű s elragadó koszorúban képviselteié magit. Ott láttuk többek közt a kellemdus B»uragarlner Róza, Bitelheim Koza, Blau Nándorné, Blau Kamilla, D.brin Irén, Eb»nsp»nger Lipótné, Kronfeld Kamilla éa Sarolta, Lackenb.cher Irma és Kamilla, Ledwer C«ciü», Pr»gw Bi láné, Rózaay k. a. (Koltori), Schiffer Julcaa, Strem Jan kamtom Janka, WaUberger k. a.(Z.- Égerszög), WeiseFrancziaka és Szorafina, Weitt Karolina, Wellis Fanni sat. úrhölgyeket Hálát- lanságot követnénk el, ha e helyen elismert köszönettel meg nem emlékeznénk a tevékeny rendező bizottságról, melynek tapintatos el járása éa jó izléae mindenütt fényes példákban nyilvánult. a. a. — Gyáftahir. Nagy Kanizaa város egyik gazdagabb polgára Kiás József 97 évaa korá ban múlt szombaton meghalt. Gyászjelentést nem kaptunk. — Több napszámos éa slsórendü egyén sikkasztás miatt a nagy-kanizsai vaspálya áüomájon elfogattatván, a kir. törvényszék bűn. ft**oyito osztályánál a vizagálat folyamatban van. — A zala-egersuegi ügyvédi kamara közhírré testi, hogy Veszter Imre nagy-kani zsai Ügyvéd lakhelyét Nagy-Kanizsáról Buda- peatre helyezte át, a kamara ügyvédi lajstromá ból kilörültetett; éa hogy Gáliczenstein Benő nagy-kanizaai ügyvéd, vezetéknevét aGar*iu-ra változtatta át. — Árverés Zalamegyében. Krnzlin Katalin 311 frtra b. ing. 27. Cserencaóczon. — Csizmadia Lajoa 320 frtra b. ing. jan. 23. K. Tótin (T„polcta). — Gozdányi Mihály 373 frtra b. ing. tebr, 5 Leaencze Tomajoo. — Maazten András 4Ö9 frtra b. ing. febr. 23. Caentén (Alaó-Lendva). — Jegyűd Imre 717 frtra b. ing. febr. 17. Caerneszen (Csáktornya). — Lukács József 932 frtra b. ing. jan. 23. G»lsén. — Miklós Gyula, mint kormánybiz tos, a borászat érdekében megkezdett kőrútjá nak iolytatáaábao betegség által aksdályozva van; mihelyt egészsége helyre áll, azonnal meglátogatandja az általa eddig még be nem utazott borvidékeket is. — VanU. A pápa keszthelyi széles vá- gányu másodrendű vasút létesítése ügyében i. évi febr. 3-án délelőtt tia órakor Pápán a vá rosház termében tartandó értekezletre Woita József polgármester meghivóka' bocaájtolt szét. Kívánatos volna, ha az érdeklődók minél na gyubb számban jeilennének meg I — ,A legény bolondja' nak, a nép- azinmüi pályázaton a 100 aranyat megnyert népszínműnek szerzője Kóródi Péter szegény, nyomorban élő vidéki színész, ki a szinlapon Ctobáoczi Péternek oevezi magát, szülőföldje, a szép Ztlamegyének egyik regényes s Kista- Indy *Sándor által megrénekelt béreséről vevén ez elnevezést. Jelenleg Bogláron szioészkedik, a Balaton mellett. Csak huazonőt éves fiatal em ber, s már ezelőtt két évvel küldött be egy színdarabot a népszínházhoz. A darabot nem tagadták el. EkkorCaobánczi Kóródi Péterelke seredve kijelenté, hogy még egy darabot ir, a ha az sem sikerül, akkor tóbelövi magát. — Megírta a .legény bolondját*, pályázott vele, s a mint az eredmény bizonyítja — egyáltalán nem kell magát főbelőnie. Csobánczi nem kö zönséges ember. Éhezett éa nyomorgottr de e mellett mindig tanult és olvasott. Az asztalná- ból sokszor hiányzott a kenyér, de sohase hi- ányzott Shakespeare, melyet betevő falaljának megvonásával szerzett meg magának. — Balaton-Füred angol lakója. A „F. L.* ban olvastuk a következű érdekes hírt: Young Híchard hajóépilj, Balaton Füred uj lakosa, egyike a legeredetibb embereknek. Húsa évet töltött a tengeren, s ez idő alatt gyönyörű utakat tett mindenfelé, még Ausztrá liában is megfordult és saját yachtján több Ízben körülvilorlázta szigethszáját, Angliát. A jelenlegi budapesti főkonzul Gosling Audley ur, ki ót szeméiyeaen ia jól ismeri, szétnésvéa Balaton Füreden, azonnal levelet irt neki Lon- donbs, hogy van itt Magyarországon egy el hagyott szép tó, melyet egy ügyes vállalkozó hajókkal élénkké tehetne. Vonng ur zsebébe gyűrte a levelet, pakolt, bncsut vett családja tói éa legjobb munkásával minden habozás nélkül azonnal útra kelt B. Füred felé. Októ ber végén érkezett ide s nem tudván egy kuk kot sem magyarul, sőt még németül sem, elképzelhetni, mily idegennek tűnt föl előtte az uj élet Balaton-Füreden, de azért épen nem esett kétségbe s néhány bét múlva arra a meg győződésre jött bogy a magyar nép igen jó nép, vendégszeretet, szívesség, udvarias bánás mód veszik öt körül, s hogy ő egészen jó helyre jött — letelepedni. Mert Youog ur ezentúl füredi lakos lesz állandóan. ,Ich Ungar!" mondja büazkén füredi ismerőseinek. Young ur, a napokban hajóépítő szerszámai is megértés vén, már munkához fogott, s májusra hat vitor lás hajót akar a vizre bocsátani. A kisebb vitor lás csónakokat 300—400 frtért készité s biztos tágnkat garantirozza, mert kizárólagosan a Balatonra kéazité őkel, annak minden szeszé lyét számbavéve. Őszintén óhajtjuk, hogy Young ur törekvését megérdemlőit siker koronázza. — Sgerváry Jenő alsó lendvai kir. járásbirósági segéd telekkőnyvvezotőt az igaz ságUgyí minisler a pestvidéki kir. törvényszék- haa helyezte át — A tapolami takarékpénztári rész vény társaság nagygyűlését f. évi febr. hó 1-én délután 2 órakor tartandja Tapolczán saját he lyiségében. Tárgy: Elnöki jelentés. Felfigyelő bitottaági jelentés. Zárszámadás felolvaaáaa. Az osztalék meghatározása. — Keszthelynek magányosan állj tor nyát, a kiaa fekvésű .toronydombról*, honnan a kilátás oly meglepő, különösen a Balaton (elé, a gróf parancsára lerombolják. E torony az egykori plébánia-templom góth-atylu monu mentuma s a .regi jó idők* nefelejtse volt. El tűnésével Keszthely látképe sokat ront, mert igy csakis at ujon épült torony van hivatva a város .nyeléül* szolgálni. A régi torony anyaga kerítések emelésére ran szánva. — A pacsai szolgabirót és segédjét a közigazgatási bizottság állásokból fölfüggesz tette; helyettes azolgabiró Gaál Miklós. — Táncttrigalom A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet hallgatósága f. hó 17-én saját .tegélyző egylete* javára az .Ama zon* szálloda nagy termében sorsjátékkal egy be kötött, zártkörű tánczvigalmat rendezett, mely egyike volt a legfényesebbeknek azok közül, melyeket Keazthely közönsége örömmel üdvö zöl. A jól felfogott csel iránti általános meleg érdetlődés, a kitűnő rendezés és a legfokoaot- tabb igények asásssemü szigorának is megfelelő kiállítás már előre ia biztos sikerrel kecsegtetett s végeredményében oly kedves emléket hagyott a kedélyekben, melyet nem ér el egv hamar a feledésnek végzete. A sikerért tettekre vállal kozni képea hallgatóság elégüllen gondolhat viasza as estre, *mely fölé Terpsychore isenye- legve terjeszti ki megelégedésének rózsaszár nyait. — Az anyagi aiker nem remélyt meg lepetést idézett elő a rendezőségben. As est feltüntető péoztárnoki kimutatást praeoccupálni nem óhajtván, részletekbe nem bocsátkozunk; mindaaonáltal jól eaő örömmel emlékezhetnek meg a bálanya: Sólyomyné ö nagysága (Ede- ncsi által felajánlott felülfizetéaról, melynek ezúttal nevet adni nem akarunk. A felülfizeté- aek — s sz egy szálig elfogyott tombola-jegyek ből — mint halljuk — szép összeg jutott a „segélyző egylet"-nek. Az .Amazon* nagyterme a szorongásig megtelt, mit azon körülmény is igazol, miszerint a négyeseket 40—50 pár lej tette. A számtalanok közül, kik részint a vi dékről, részint Keszthelyről résst vettek, csak néhány nevet emiitünk a hólgykoazoruból, hogy legalább egyszerű képét nyújtsuk a kellemes változatú kaleidoekopnak: Bárány Lujza Boglárról, Bittó Ilka Meazteregnyéröl, Uanny Ilka és Hanny Marián Magyaródról, Juhász Vilma Kovácsiból, Körmendy Vilma Kétbelyröl, I'éczeli Emma Híd végről, Sólyomy nővérek Edericsról, Tóreky nővérek Vitáról, Károlyi Zsófi, Börondy Ilka, Braun Mariska, Csák Irma, Cseaznák Mariska, Garger Jenny, Gleimann Györgyike, Király Lujza, Kiss Mar git, Lenhard Nelli, Pataky Lujza, Stocker Vilma, Szabó Etel, Szép Láazlóné, Wellner nővérek, Wünsch Ilonka atb. tlb. kik közül nem csekély feladat lenne a bálkirálynói koro nát valakinek odaítélni, mert azt mindnyájan megérdemelték. A kedélyes mulatozás reggeli 7 órakor ért véget. Csak ekkor következett be az .álom, álom, édes álom* .... — A monacói herczeg válópere véget ért A bibornoki coigregatio ugyanis érvényte lennek nyilvánította az Albert monacói her- cteg éa Mária hamiltoni herczegnó közti házas ságot, s e határozatot a pápa 6 hó 14-én meg erősítette. A hercsegnó ennek következtében azon helyzetbe jutott, hogy újra férjhez mehet se második egybekelésében keresheti azt a boldogságot, melyet első térje mellett föl nem talált Hamilton Mária herczeguő most toinai ir;róí Festetics Thassilo gróffal váltott jegyet gr. Festetics György koronaőr fiával, s a menyek- ző nemsokára meg is tartatik Baden-Badenben, fcs ennyiben érdekel bennünket e hír. As elvá- lási határozat főérve as volt, hogy a herczegnó a frigyre nem saját akaratából lépett. Az „Itá lia" néhány a pórt megeiózú körülményt sorol elő ez alkalomból. As eljegyzés 1869. közepén ment végbe a saint-eloudi caászári kastélyban as esküvő pedig Soisaonsban, a vőlegény birto kán. A menyasszony gondnoka III. Napóleon caászár vull, ki a jezsuitákkal együtt erősen óhajtotta e bázaaaág megkötését. 1870-ben már erős ellenszenv uralkodott az ifjú házasok kö zött, s ugyanez évben született gyermeküket a már külön vált felek erélyesen követelték, ki- ki a maga számára. Az spa egyszer erővel akarta elvitetni. — 1878-ban kezdődötta váló per, a a pápa ellenzése folytán csak 1880 ban érhetett réget. — Bövid hírek. A prágai dynamit- gyár felrobbant. — Liszt Ferenca Budapestre érkezett. — Hoitai P*l a .Függetlenség* bel munkatársát reáliskolai tanári állásától el mozdították. — Garibaldi valópere véget ert, felbontatott — Jule Favre meghalt. — Egy vasnti őr 3 uját levágta, hogy katona ne lehes sen, most 5 évre i;éltetett — ^Hsza Kálmán neiyére Bittó Istvánt emlegetik. — A fővárosi tendüJésszwü tüntetések megszűntek, amint a nemzeti caaino nyilatkozott. — Pólábas olasz kémeket foguk eL — Verhovay Gyula vetté-lyen kivul Tan. — A revolver feltalálója meghalt — Billroth bécsi tanár Verhovaytól 500 frt jutalom előlegez megküldését kért*. Ki nyert f Béezs jan. 17 én: 29. 72. 13. 52. 67. Grácz a . 73. 12. 82. 64. 90. Temesvár m . 82. 14. 47. 1. 43. Irodalom. (E rovat alatt megemlített munka Nagv-Ka-niaaán Wajdits Jiatef konyTkeresksdsss Utal aiog-rendsllieto.) — Egy kitűnő uaklop. A Debreczenben megjelenő „ Kereskedelmi Lapok' ezientt szak- közlöny második száma is beküldetett hoz. zánk, a mint azt gondos figyelemmel átolvas tuk, arra a meggyősódésre jutottunk, hogy ezen kitűnő szakavatottaággal s általánosan el ismert nevű szaktekintélyek közreműködése mellett szerkesztett lap, hivatva van keroske- dói körökben valóban nagy hézagot pótolni. Kereskedelmi irányezikkein felül művelődési, ismeretterjesztő, sőt mulattató részekben ia annyira bővölködik, hogy ezen hazánkban ed dig egyedül álló vállalat pártolását olvasóink nak, de különösen kereakedóinknek a a keras- kedői ifjúságnak (segédeknek) kiváló figyel mébe ajánlani indíttatva érezzük magunkat — A 2-ik szám a következő dús tartalommal je lent meg: 1. A kereskedelem méltatása. — 2. A népvándorlás. 3. Táreza. Verőfényben. — 4. A pénz. — 5. Művészet a párisi kiállításon. — 6. Lloyd. — 7. Szövetfestés. — 8. Egyleíi élet. — 9. Heti hírek és vegyetek. — 10. Kül föld. — 11. Irodalom. — 12. Szerkesztői üze- uet — 13. Ismerettár. — 14 Hirdetések. — .KtSiuminytk • Irta Szántay Aladár. Budapest, Aigner Lajos bizományi. 102 ol dalra terjedő szép kiállítású füzet költemény küldetett be hozzánk. Emelkedett szellem lengi át. Árát nem tudjuk. Vegyes hírek. — Hirdetmény. A magy. kir. távirda igazgatóságnak f. évre 165.700 darab 12 mm. széles, 150 méter hoszszu szalagot tartalmazó, 100 darabonként 8*6 kilogram sulyu papír tekercsre és 10.900 darab nagy és 21.800 darab kis Dániel-féle agyag sejtre van szük sége. Felhivatnak tehát mindazok, kik ezen czikkek, vagy azok egyikének szállítására vállalkozni óhajtanak, hogy szabályszerűen kiállított és az ajánlott összeg 10"/0 ával fel szerelt írásbeli ajánlataikat, as ajánlott ctikk mintájával együtt legkésőbben f. é. fabruár hí 15-ike déli 12 óráig a földmivelési ipar- és . kereskedelmi roinisteríum segédhivatali igaz gatóságához adják be. Bővebb felvilágosítások ; a központi távirda raktárnál (Budapest Józsaf utcza 10. sz.) szerezhetők, hol egyszersmind a kiirt czikkek mintája is megtekinthető. Sopron, ? 1880. január 16 án. A kereskedelmi és ipar-" kamara. — Stif autonyaak koctiia. Vasárnap Gráczban egy 74 évea férfiú pisztolylövéssel véget vetett eletének. Lengyel születésű volt, több éven át mint kocsis foglalatoskodott Gráczban s később egy szép aaazonynyal lépett ismeretségbe, kivel csakhamar közös háztartást kezdett s a szerelmes pár ekkép 20 évet töltött együtt Húsz év múlva azonban a nő msgvál totott imádója iránt a a váge az lett, hogy el váltak. Ekkor a volt kocsis pörbe fogta az asszonyt s azt állitá, hogy nem .térje* hanem kocsisa volt as asszonynak s búst évi .szol-' gálataiért* 4000 Irinyi dijat követelt. A törvényszék elutasította a felperest a ex a mi atti bánatában főbe lőtte magát — M(gü cink jó a dohány. Algirb.u nem rég egy fiatal leány sténgőz által megful ladt. Mindenki halottnak hitte s teljesen lehe tetlen volt a lélegzést ismét előidézni nála. At orvos végre azon gondolatra jutott, hogy pipa füstöt bocsát a leány torkába a ime: a leány feléledt tőle. A füat nemcsak a torkon ment át, huiem az orrlyukakra is ingerlő hatást gyako rolt, s ez álul előidézte a lélegzést. A sokat rá galmazott dohányfüst tehát már ember életet is mentett meg, B nem lehetetlen, hogy jövőben kitűnő gyógyszernek fogják tartani. Papirszeletek. Mitfóa «gr kéujaseo D*T«U arától egykori isopUt.5 dajkája némi ajándékot kert ?olot, e na-rakkftl nUiitUtott el : .NOM kapn lemmit, mart te engem írgalmailaDol kijiutottál; «Djim (^akrao •miite, hogy éa barátságos angyali jó gyérnek »ol-t<m, de te kicwréltíl. — — Btfroe állitjzi: « neretfS trj, a aeoja**-U0Q7 raj, mi •tsalnnj ujt I TIZEKKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ALAI KÖZLÖNY. JANTUB22-Í* 1880. Budapesten mulatv&D N V. földbirtokos, régi gé beváltandó, macával vitte a wiiihasba vele levő aiolgijái. Az előadás után kérdi u ur öt, miként telizett a mulauig? ,Hej ugy**?°* uram, bizony lafiraytt nép bolondság em !" MidSo a« 6 darTatáffartSl ismert árnak, ismé- •telt hívására ssolgája még »«m lépett be, es;«iz dQhTel igy kiáltott: ^ngj»n hol lehet azai ostoba fej ?? „Talán a két villád kQxt' jegyié meg egyik barátja. — ', , L or egykor időn kívQl látogntá meg a mau-kabs.it elmeri.lt K. árut és kér Jí t^!e: volt-e ma már snk alkaJmatlan UtógatAja ? Erre E. ar eg*s« öaiinteséfígel feleié : ,ar**ígod ax első, kit ma láttam." Bizonyos. íz 6 tudományává] kétkedő sebésztói kérdési valaki, ,mi kfilönbiég ran a rheama, és a kSnzrény költ?" Ah felelt fölemelt fővel az aesku-lap, sokban külörbütik e« egymás tó'. így p. o. ha az emb«r az ujját a satuba teszt, é* est annyira ftroritja, hogy tovább már nem t fi eheti, agy e* prheuma.' ha pedig a sxtnn nn'g egyet fordít, akkor „kíigzvéoy." BUnoydf ori eobir N. városban megpillant-Tán egy a földön oererS vásár jegyet, axOo a kBret-kezoltet olvasta: N. varoi egy marha" 15 kr. Csodálatos, hogy S. ügyvéd semmire sess bir mesoi, Bedig agy ssólvsn as egéss .eorpas jurist' megette, a mit pedig dolgozik azt agyán megrágja. Igen, folytat* a Verdesett, csak az a baj, hogy amit keres, azt mindig egy cseppig Az erdőben találkoiott a ha*a*r egy rwgáoy-nyal és »* elrablá ottol lovát A rsigány panaut emelt a katonai hauSíigiiáJ, a mely iKÍgorárol ismeretes lefío, hogy a tolvaj felismertessék, a katonaságot a czigány elölt elléptette. A szegény károsult megUmertn lova elrablóját, di e* tagadu, hngy a lovat ngy lopta, haaea állítása szerint találta. Erre a cxigáoy azt feleié: ,hisa fitó« aram én il rajt Öltem a lovon. ? Igen, mondja a hozaár, in miadkettó-tr.ket találtam, de reád aem lévén saQkségem, ott hagytalak, a lovat pedig elvemettem. Takarói hölgyet nyertei öcsém, mond a nagybátya aj aeja rokonának. Jó* is felelt e*. mert már bárom oap mait el házasaigank ót* é» angyali nSm még egyaser sem pürölt velem. Üzleti ssemle- f «•?,:.-!- Iggo. janaár 20. Időjárásunk e héten aagvon elsordtüt, a többoyire derült es sseles TOlt Czletftnk e napokban is lanvha iráaysatot követett. A kedvteleaseg túlnyomó volt, és irak a legtöbb csikkeknél nyomódtak. A forgalom ia lényegtelen Tóit és csak a lefköselebb nllkaéglet fcde-sesére noritkosott. Basa johban Tolt kinilva, •• caftk finomabb ?ninő^ésekbeo Ulált vevőre. Árak a maltbéttek. Roxüban is csendeMeg nralgott. Minthon' e csikkben igen gvér volt a hosatal, a f«lmerQlt eae-kélj mennyiségek könnyen keltek el. Árak nem vütostak. Árpa végleg el volt hanyagolva es semmi figyelmet nem keltett. Árai csak névtserintiek. . Zsb a belfogyasitis isimárs jobbas Tolt keresve. Árak ennek folytan valamit javnltak. Kakoricxiban naponta növekedik a kiDÜat, mig a főpiacsi kedvezőtlen hirek kovetkestében a vételkedv iránta mindig csökkenik. Árak csak nebe-sen tarthatják lenn magnkat BQkkSny iránt némi kérdezőskodés támadt. Mindamellett as arakban javnlág oem volt éssre* Teheti, «5t ások inkább hanyatlásnak indullak. UtnSaei sseriat: : Basa 12-40—13— Köss 9 40—9 70 Árpa. 3-60— 6-60. Zab 7- J-25. Knkoricsa 7«— 7*0. Cinuu»ntto 7 75—S — BakkSny • 70 — 690 K. B. üzenet- 3879. Kis-Kanissa. Amint irva volt, nen lehetett köznini. 3aso. : 3881. i 3888. : vettük. . B. T. Üdvösöljak! E. B. E<ek mar kitűnő dolgosatok. . IfJ: D. F. As „Életképek- folytatását 3384 sárba. 3885. válaszodat. 3887. 3888. tank. Szivet 3889. 3890. várom. Philon. K.inonef Intézkedtünk, .Háromfelé*. Csak egyféle — a ko- „Nés ssemembe*. Közölhetlen. Z -Istvánd A fasetek késsek. Kérem Z.-Sst-Oróth. Szinte. II A. Jsnostűds. Néhányat luumálha- Sdvoslet. Nagyvárad. Halai kössöaet Felelős neriegztő: Bátírfl UjSS. L. C«abreadek. Ssivesea veszem s Keskeny útifű ? mellcziikorkák, i tüdő és nirllhajok, k5hÖ?;í>% fojtókohöffés, rekedtség és ttidöhnrat biztos gyógyszerei. "J3 a 8 a . .2 ? .?• 1 .2 = 5 .— ?* ?-" -o X ? = •<= 3 ?= < irí P -2 - .fa S "í o ^ ? ~ — ee — N v3 -S-g Schoüdt Vletox ca. k. izaltadai p-ároBok Bécs, Witden, Allegasse 44 Kaphatok : Prágpr B/la gyógyszt- N.-Kanizsán, Kálivoda J. LeleojéD, Ki> A- gyógysxt. A-LeDdráii, Dorner Kaj- vas- n ffl«{erkere»kedéiíb«n 8flu>eghes, Werli M nóftyszt, Kapfonczán élt idfisb. Motelt K. Va<v*r0D. II.<Il..sy József K. gyigywt. Zala.Kgentzrgi-n, Mór iS"moeTÍ Szobb. (97ö 4—*) v3 -S-g S ^ "g i « — "S ** ; .2 ~._ íz; jíá'51' 25 .S-S * WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében X agy-Kanizsán megjelent és minden kftnjvkerenkedrsbon kapható 3 nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtójin. Halljuk a szép szót! Magyar felköszönlő (loast) könyv, szerkesztették : Wajdits József és Kátorfi Lajos. Harmadik javított és tetemesen bővített kiadás, mely kötött és kötetlen mindennemű felköszöntést tartalmazván, díszes kiállítani és tömött tartalma, ngy hasznos és mulattató voltánál fogva / / ^ -* ~^«^ ^A mindenkinek, de kulönóseu as ifj'iság figyelmébe ajánl- '' ' V ható. S80 lapra terjed n díszes kiállítású. Az I-ső kiadás 1500 példány egy év alatt, a második 2000 példányban rövid időn kelt el, mely eléggé bizonyítja e könyv életrevalóságát. A keraénykütésü kónyvuek ára 1 frt 80 kr — Tartalom kivonata: Klószó. Költemény. A toaszt eredete. A basára. Diszünnepélynél. Uitzebédnél. Hölgyekre. Családi ünnepélyeknél. Kerrsztclólien Születésnapon. Névnapon. ?íjj;gyséskor. Menyegsóben. Beigtatásnál. Kgyleti ünnepélynél. Vegyes köszöntések Ossseien 243 felkoBi-^ntést tartalmas. • Kiért emeljük, a pohart ( < t ? Magyar felköszontö .könyv. 8zerkos>lette Hajgató Sándor. Ára disses kemény kötésbea csak 1 frt Eiea eredeti felkőssöntéseket Urt&lmasó kútftet ajánljuk a n. é. közönség kiváló figyelmébe. Csokor éf« billikom magyar köszöntő és felköszöntő eredeti költeményeit. Irta: Városy Mihály. Máoodik tetemesen bővített kiadás. Ó félaége álul 10 aranynyal kitüntetett ma ára igen disses kiállításban kemény kötésben csskl frt 40 kr Diszkiadás arany metszésben á frt 40 kr. Rajta fiuk vigadjauk! KözkedvessegD dalkönyv, ötödik bóvitett kiadás. E nagy szorgalommal összeállított mű kösel 1000 válogatott dalt taltalmas ; ujjonan feltalálható magyar opera és operetté dalokkal bóvitett mü, színes borítékkal kötve, csinos kiállításánál fogva is kitnno, mondnatni: a maga nemében páratlan mű, mely már. több mint tizennyolcezer példányban forog a közönség kezén. Ára a 900 lspra terj»d." könyvnek 1 frt 80 kr. aranymetsaesO dissköiés 2.60 kr. Gyűjtötte Wajdits József. Tartalma: Honiidaiok, katonai dalok, indulók*, természetdalok,románcsák,élez- és ganydalok, sserelemdalok, bordalok,tánezdalok, rab- és duhajdalok, idegen dalok, opera és operettc-dalok sat JEÍElfJXtBL fliiir "VlfiJTClrdJTT|r»*lg % Magyar dalkönyv olcsó kiadása, 96 kr. Rajta lányok malisunk! mulattató kézikönyv, magyar hölgyek szamára, gyü jtntte Wajdits Jóssef. Ajánlható mindkét nembeli mulatni vágyó közönségnek, miad béltartalmára, mindpedig külsejére figyelem fordittatott, ára az 500 lapra terjedő, szinnyomatu borítékkal ellátott könyvnek 1 frt 60 kr. Aranymetssésü diszkiadásnak 2 frt 60 kr. — Tartalom kivonata: Hölgyeinkhez. Az egészségről. Pipere aastal. Oltoxékszoba. Illemtan. Jeles mondatok. Nónevek. Virágnyelv. Szinnyelv. Szavalmanyok Adomák. Kérdések a feleletek. Kártyavetés. Emlékkönyv. Névrejtö emlékversek. Társasjátékok. Tréfás mulatságok. Tánczkönyrés záradék. Rajta párok tanrzclj-jnfc! Lakatos Sándor tAncskönyve, mindkét nembeli ifjúság ssáaára. Kiadta Bátorfi Lsjoa. Lakatos Sándor arczképével t a szöveg közé nyomott tincsáb-ákkal, disses czimborikkal. Keménykölesn md ára 1 frt 44 kr. ^aZ ebelhango K. Újévi, név- és szaleteanapi s az élet egyéb viszonyaira alkalmazott köszöntések, kötött és kötetlen beszédben. Iriaj Hoffman Mór, disies nyomatú kemény kötésben, ára 1 frt. ' .megrendeléaek: posta Szegényből lesz gazdag jó ssámvetéaf1!, g)ors és bizton segíti" mimlro ad^s- és vevésnél, '/t krtúl kezve 10 írtig. Kvi jövedelem 1 frttól lOnO frtig. Teli és üres hordók megmérése kiszámítása. A gömbölyű fák knbik tartalmának meg-határoztaUiatásáróli táblázat. A sulymértckek vájnstllyra való átváluisurásáróli táblázat- üseléilbért és árendát mutató tábla Ellesi és kotlási idő saámitása. Törvényszerinti bélyegroval Táblásat a fatöris kiszámiusához. A lovak fedeztetése-, a birka Qsetése-. és a göbék görgetésének eredményéróli táblázatok. Ára kötre c díszesen kiállított swbkönyvnek 90 kr. Vedd i 11 VMD ' I Biivedértl Szerelmi levelesS könyv, alkalmi levelezések változatos gyűjteménye, szerelmes párok szá mára, Szifélyesitöl. Csinos borítékba kötVe, ára 1 frt 20 kr. ' tltlEEL.' "VS nébánv étkek készítési titkaival. Ára 60 kr. Irta Foncinet Jaqiee 1IL Napóleon udvari fó»«.7k.ic Egyiptomi álmoskönyv. Nagy legújabb egyptomi álmotkönyv 192 lapra terjedő, 600 képpel, tartalma : Alom magyarázata. Titkos kaballa, nagy mu»ésx«t. Haltai keresst. LépesSa kaballa. Nagy kereszt. Sori-játék-arnabály, Ára V) kr. Lenorraand A híres csiganyno igaamotldó kártyája, 32 Kinézett kártyával, magyar aláírással és szö-veggeL ára 50 kr. Egy tarisznya ostobaság! Humorisstikns eszmék, ötletek, élezek egyvelege. GyQjt Nevető Vilmos több felfedezetlen tndominy profeasora, ára ditsesen kötve 1 frt 40 kr. Ungarn in Spiegel deutseber Dichtang. Magyarország a német költészet tfikrében, díszes kiállításban fUzre 1 frt 80 kr^ elegáns diszkötésben araoyosva 2 frt 80 kr. Dr. Krifgler Mór: „ÖnmeatS* vénymintekkal aündkét nembeli betegek számára, árs 90 kr. Dr. Kriegler Mór: Ai elvemell Idegerönrk vimiao4tlá«a, vénymintákkal orvotok és betegek számára, ára 90 kr. Mindkét fisét egy kötetben, disses kiállításban, 1 frt 60 kr. Jofanai: Kiépiráai mintalapok, közép, reál polgári és felsőbb iakolik használatára, magyar és német, ára a 15 iratlapnak csak 28 kr. GyonvórO magyar kath. imakönyvek mint: Nanáskart. idvoiség Slvfarya. llfltl v««r tlkk félt kladssiai 40 krtél kezavt 12 frtia, psa# ser selysss es birsaty kitésaktea. eaizltözölte-tnelt fM Wajdits József könyvkereskedő Nagy Kanizsán. 5AGT-KAXITSA, 1880. Január 85-én. 8-cuic TIienklleneMdlk 8 M.f t| EMfeatMl ir Jef«n «TT» . . Hl int . . » , Hlriitélt* 6 basából petiUorbaa 7, Básodssor 6 • minden további torért 5 kr. NYH.TTÉRBEN sorookftot 10 krért »*- tetaek fel. II Kincittri illeték mtndeo |eg7M hirdetéiírt kflIOnf i 30 kr 6«eWndS. k ZALAI KÖZLŐN! el óbb: .ZALA-SOMOG 1 A la* mlial tiüÜT f UlsM ktalwaajrvk a 1 I •••rkMvtffbos, I * urari rísiít UIaU f kail.mín7tk ff kiadóhoi bémavtts WlasstoiUl Birmaatttisa 4 e*ak íiflMit w •aktil fogadtattak Uetcnklot kétszer, \asarnap- s esüiuríököo uiegjeleiió vegyes tartalma lap. tület", heljhatésáeának, „n.-kanizsal önk. tflioltó-egylft", a „H. ,n.-kanii«ai klsdedneteló (?sreaülef, a „aoproni k«reakf>4Mn baniiMŰ k«rHke4elmi • Iparinak*. ,a.-kaaiiaal takarékptaitár*, t axalaaegj«l ilUláaoi taaititM ?i a iparkamara a.-taalisal kulialMitm4nra« ? több megyei és tártni ««jes«let hliataUi érteiiUje. megszülemlett, élő altkot öltött a festészet Végű] * MObriaat Ködbe borult képe bontakozott ki a sürü homályból, hogy kellő összhangot s egységet öntsön a palotákba és templomokba. A szükség teremte az ipart, teremte a plasztikai művészeteket is. Ipar és művészet tehát ikertestvérek, egy bölcsőben ringtak; köztük kölcsönös solidarirás létezik. Alapjuk a haszon, melyet a szép egészít ki, tesz teljessé. A szép az igazzal és jóval társulva alapítja a művészetet; a művészetnek a szépet, igazat és jót alakilag és tartalmilag egyesítve kell magában foglalnia, különben megszűnt művészet lenni. A szép — a központ, az éltető nap, melynek elválhatlan bolygói az igaz és jó. Minden tárgynak, hogy művészeti legyen, a szemek s az ész igényeinek kell megfelelnie. A görög nép eme követelmények kielégítése s magasztos képzelödésénck köszöni fensöbbségét a többi népek felett az épületek alakításában én díszítésében. A görögök sohasem áldozták fel a pillanatnyi szeszélynek a szép és igaz őszinte szeretetét ! Az emberi szellem több irányban fejthet ki tevékenységér; azonban, hogy a művészetek több ágában alkosson tökéletest, a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Az is ritkaság, hogy egy művész a közélet terén arasson babérokat, arasson dicsőséget; összes erejét művészetének kell szentelnie, minden munkásságát egy térre kell összpontosítania, különben legfölebb lépést tart művészetével, de előbbre vinni nem fogja soha. Bar vol- A szépmüvészetek s az ipar. E sorok czélja néhány vonásban megrilágitni a viszonyt, mely a szép-müvészetek s az ipar közt létezik. Nincs tárgy, mely Ízléssel bíró embert anyira érdekelne, egész lényét oly annyira lebilincselné, mint épen a szép-művészetek. A művészet minden neme az érzékek által köti le az embert s a képzelgésnek szolgáltat tápanyagot. Minél finomabbak, tökéletesebbek érzékeink, minél tágabb körű a képzelódés: annál hatályosabb lelkűnkben a vágy a művészet iránt. Napjainkban, midőn az általános műveltség nagy tereket hódit meg s e műveltséggel immár gyökeret ver az izlés: az iparos, a gyáros minden munkájában az olcsóságon és czélszerűségen felül művészetet keresünk. A művészet a modern élettel elegyült. A művészet kizárólagos tulajdona az embernek. A madarak, midón fészkeiket rakják s a hódok. midón lakhelyűket építik, nem művészetet gyakorolnak; e működéseket tisztán természeti ösztönüknek hódolva hajtják végre. A műrészetek közül a plasztikai művészetek, lehet mondani egyidejüek az ember cselekvő életével. Hogy az ember oltalmat találjon az időknek minden viszontagsága ellen, hogy védve legyen a nap égetó hevétől ugy mint annak fagyos lehelletétól, bizonyos lakásra volt szüksége s e szükség szolgá'tatá az első eszmét az építészet minden neméhez. A primitív falak komor egyhangúsága a díszítésre vezette az embert s lassan-lassan Ltak nagy szellemek, kik mind a müvé-yZetben, mind Lamagne tábornok és művész volt; egy görög ács, mintán remek hajót épite, pályázott az olympiai díjért s a kitűnő iparost Ajax pajzsával jutalmazák; Michel Angelo a Florenczet védő mérnöki karnak tábornoka volt; Leonardo da Vinci nagy gépész és tiszteletreméltó mérnök volt. Az is igaz, hogy a művészet feltételei ma megváltoztak. A közízlés in-iább a tökély és véges, mint a tisztin művészi alak felé hajlik. Nem lehet e tényt csodálni, ha meggondoljuk, bogy lapjainkban majd minden ember jogot formál magának bírálni a művészei tárgyait s nagyon sok azok száma, kik készek elhinni önmagukról, hogy művészek. Hány ember van ma, ki azt képzeli, hogy a művészet elveit tanulmányozni haszontalan vagy legalább fölösleges időtöltés? Nagy elmékben a művészet finom érzéke s a nemes izlés kibontakozhatnak tanult szabályok nélkül: de általában hosszas szellemi munkára van szükségünk, hogy behatoljunk a szép tárgyak ismeretébe. Az elemi oktatás, melyben az iparos esetleg az ipariskolákban részesül, még nem elég, hogy művész legyen. Egyes kivételek esetleg felmerülhetnek, de az általános eredmény csak jeles iparosok készítette müvek nagy számát adja, kik hiszik ugyan, de kik még nem művészek. Hogy a művészet s az ipar közt teljes legyen a harmónia, az iparnak egy lépést kell tennie a művészet felé s a művészetnek bensőbben kell közelednie az iparhoz. A művész megtanulná magit alkalmazni a modern gyártás követelményeihez s az iparos eszközöket találna gyártmányai értékesítéséhez. E sorokból fájdalom! kevés vonatkozik hazai viszonyainkra. Ha a művészetek egyik-másik ága sikerrel űzetik is, honi iparról (mű-iparról) édea keveset szólhatunk. Ipariskolánk, mely e nevet megérdemli, egy van; ezt is legközelebb állította fel a kormány a fővárosban. A kezdet tehát meg van s csak azt óhajtjak, vajha e közép-ipariskola rejtené ménében a majdan megizmosodó magyar mü-ipar csiráját! PHILOS. A gazdász-bálban. Krsithely, január 17. Mintha a keloii túodér regék, kerotébíl varázsolták voloa elő, oly bflvöa-bájot volt ea éj. A csak kiás* fogékony lélek is ábrándba merült, > képieletóben kelőt fény éa illattaljea égalja alatt érsé magát. Én legalább igy voltam. Kéjes ábránd köté le lelkemet, s gyönyörtől izgatott képzetem scessélyesen alalcitá át a tárgrakat TUndér palota egyik kivilágított termében jártam-keltem. A számtalan ragyogó csillár fény* eróa világot vetett minden tárgyra : itt egy buja délövi uövéoy széles levelein ját-Bzudoznak sugarai, amott egy lángész teremtette .festmény csedás szinvegyülékének elragadó -hatását növelik, majd ismét megtörve vetődnek vissza illatos virágkehely gyémánlszerü harmat-csepjér^l. Fény ea ragyogás! Andalító zeue halltzik, síró, ábrándos hangok; mélyen érzó, csalódott lélek panasza dalba nire. Melette slakok létálD.k, alakok, milyeneket a végletekig felcsigázott képaelet teremt kőltö dalában, müvéas ecsetében, ssob-rász vésője alatt, égeto tűzzel szemükben, csá-- bité mosolylyul ajkukoo, a a kitörő öröm sugaraival üde, rózsás arczakon. Caevegve, TÁRCZA. Fordítások ,Mirza-Schafü"-ból ' . Zuleikhs Nem ai angyal a tárol égben, Nrm az íHíiton r<*xnm a réten, l)r még a fénylő napsugár «em Nem hftinnlnk tu>**ád, i*«p kedve-em ! Nem ismer a» angyal szerelmit. R/xta mellítt löfin fenjeRPt, Csuk nappaJ ragyog fényben az L-g, Zul'-ikliáhoi nem butoalók ÖV Párját birhol e fílidön kereaem, N*>m leli aebol furkéixö Sietnem, Oly sxeralmes, Mf>lid é» ragy°íA-C*j»k SAJát magihoz <j hasonló. II. A pálma sugár teimete a ?érje f?oy.S aseme Mi ók nynlánk i«rmetedhe«, s*emedb« tttwel tele? Sirab rónAi íamatja, a tiéltól lengT* ide, Ili axon virigillMboi saíp a«ijadbíl lehelve ? fca Hafi* édes dalai » bOvCa bájos ének, Mi ók a kedvei bangokho*, mik Májadból lengének? A virágtaéMe, hol lepkék miset, harmatot Utoak, f Képedn«k rÓwaMine i«*bb, webb a dnwadó ajak 1 Ét mi a nap a sxelid hold, sok ctillag* ax égnek ? Érted láng.lD.k, utánad távolból epedoének. Éo mi Tígyok, mi én nekem, mi aiivem doboga*a ? Mint Képsf-írd hirdetője, bájaid rabMoljija. in. LehMeto* mindig ír«em Lebegni meliettem, Mindenütt látom képed, Horá téred isemcm. Ennéim tenyerében Caak ugy arogaaol U If, Hogy mint a nap reggelre, f.bredsi sxetb életre IV. MagAUt lelépte g Fiíini tudok én koronát, Hevttlve bú- vagy boldogságtól. Találni mindig ni.Statil Mi; ura vaxyok Tágyaimnak. Mijt mit kívánok még tudom, Parancsoltja *zarainuiak Vagyuk; f. i.haitgon i«ng dalon De a csókodnak lángtOzében, A« érzelmek msgai>Után, E iiillaeat élvesetébcn Ax élTMCt pillanatán Itt nincsen nxl.ni, dalon elbangrott. Itt énekeanek vég-e le«, , C»ak élvesni e boldogságot, De énekelni nem lehet. A távol kéklü égen amott, Sugarainak tfixével. Ki tudni rajxotoi a napot? Ki látaá 3t csak nemé**\ 1 GOLDSCHMIED BKBNÁT A multak emlékei. . (Foljtatái.) m. Egy hét telt el astfU, amikor uomoru hirek terjengtek el a faluban. Ugyanis megjött a hire annak, hogy Magyarország staba-duloi akarran ai outrák fíiggöaég alól, tngy vert íogott éé a h.'-vérü ifjúság tömegesen tiet a subadftig sasilója Ai. Ke még csak megjárta volna, de jöttek a toboraó huaiárok, kik ráros ró I-T árosra, faláról falura jarrán, a fent jel-tett időben megjelentek itt u Kéreg faluban. Már vagy ssáaharmincsan voltak az öaaseto-borzottak, kiknek jó réssé csak gatyában éa bű ujjú ingbno volt és huszár voltukra caak a csákó és aarkaaytyus csizma mutatott. A hu szár őrmester uram, ki vetetAjuk rala, jól megtermett, mintegy harmiDCtüt évea ember volt, ki meglett kora dacsára a velük falurólfalura járti czigánybanda muzdikáláxáraoly ékesen n amellett gyorsan sz-d^Rtte lábait, hogy szinte várták a falusi emberek, leányok, 'fjak és assennyok, miszerint elrepül. A falu Idényei mind oda mentek okét nézni, ds még eddig felcsapni nem mert más, mint Szilaj Pista és 'két czimbórája. Miska is ott héste a borral késükben tánezotö alakokat, a muzsika ugy csiklandozta talpát, ugy szeretett volna kosi bök állaní, de vissza-tartÓEtatta Öt ason gondolat, hogy Julisát ott knlt hagynia tán örökre. — Gyönyörű ember tehet, gondoljuk magunkban, belátja, hogy a haza vessélyben ét 6 még sem siet ennek vé-delmezésére B ha kell, még vérét ú kiontani. Asonban tudjuk, hogy a 3ierelem és hazaszeretet két egyforma erd, melyek tusakodásán a.k kimenete vajmi kétséges. így vafryQnk MiakÁ val is, habotott és végre mlgis arra határozta magát: hazamenni és otthon is maradni. Vasárnap lévén, bement a biróékhoz, hol a konyhában sürgőit forgott Júlia, ki nem ment el bámulni a hazafiakat, többre becsülte anyja segélyesését Meglátva Miskit, elébement és szeretettel megfogva annak kesét, s*e-mébe s arczaba nézett: .Mit nésesz rórsám, taiáa véss valamit rajtam észre? — .Nem, csak lesni akarom gondolataidat. Igaz, mit csinálnak a huszárok?' — „Mulatnak, már Pista és két »1 maradhat-ian pajtása Bordi, Kató fel is csaptak s velük együtt járják a csárdást. Mit szólsz hozzá édes Julisom, elmenjak-e én is? itt hagyjalak e téged ? táa örökre, hogy sohse lássalak többé?* „MUka, tudod mily veszélyben a haza, egy ember sokat tehet ott is, ha jól viseli magát. Ha látják, hogy a falu leggazdagabb 6a nem sajnálja itt hagyni otthonát, kényelmét, ugy talán a többi is felbuzdul. Meg hát ne tarts semmitől, itthon mi jól meg lessünk, csak arra kérlek, ha erre vetődtök, térjetek be hozzánk, jól ellátunk benneteket mindennel.* „I)e hátha ellenség látogat meg benneteket, helyettünk, mit csináltok akkor V" .Semmit, még csak ast sem kérdsssflk mit akar?* .Elhiszem, de gondolhatod, ilyenkor gorombák az emberek, aitán m?g . . ." ,No aztán?- ; .R-U jól Fin, megmondom n«ked, kiért '*' jmet ssivcacri i> laadora, hát ha tovább vi-rví^c gorombÁskt'dáaaikat?" .N* taru ától Miska, (adod ilyenkor csak szívesnek, pontosnak kell lennünk, nem kell akkor félni semmitói. Meg hát abból sem is less hiány." .Igaz. De ha felgyújtják a falut, hová mentek ? hol húzzátok meg magatokat ? kUló-nosen télnek idején?" „Miska, gyáva vagy te? Ezt még a legrosszabb esetben sem akarom róUd feltenni. Most márjn* faggass tSbbé kérdezöskodéseiddel, hanem eredj.' — TIZENÜLINCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JAKUlE 25-4n 1880 kacsagva sétálnak fel és alá, finom öltözetük lágy Buhogása belejátszik ai ábrándsseru senébe. Kelet phantasiája Mohamed paradicsomáról. Miezíl Méressen, mint a fellássdt tenger tej téksó hallámai csapnak fel a zene hangjai egyszerre, i e hangokra fel pirul minden arc*, megdobban minden BSÍV, B ragyogóbbá lezxnek t szemek. Ut nyílik a csoport között, ? ez utón szelíd moiolylyal ajkán egy ilja karjára támaszkodva lépdel helyéig a bálanya, Sólyomy Lipótnó 6 nagysága. Sserettem volna irni: anyakírályofi, hogy tovább folytathassam tündér ábraDdómat, de mart kicsúszott immár tollam alul a név, másrészt , nehogy elbisakodottaágra adjak okot bájos hölgyeink restéről, lemondok ai ábrán dozásról, s mint egysserü bál-reporteur, csevegek arról, ami valóban megtörtént. * * * Tehát aion ketdem, hogy nagyszerűin sikerült! IS ennélfogva mindenkinek meghoita a maga „tiszta jövedelmét" a bísottmánytól kezdve magamig. Ne kaczagjon bájos nagysád, mert ez valóban ugy van. A Bsegény bál reporteureknek is van a bálból „tiszta jövedelmük", és pedig sokssor elég keserű. lm hol egy nyugta róla: ,T. aram! Múlt báli tadósitásában leányom nevét nemcsak, hogy első helyre nem tette, de határozottan kihagyta. Esea szánde-kos udvariatlanságáért neheztel önre . . X né." íme, ez a mi tissta jövedelmünk. ?>e asért pontban kilenc* órakor mégis kesdetét vette as a tánca, aminek e világ egyetemen csak egy neve van, mert csakis egy némtet tudja igasán „tánczolni": a csárdás. As elsÓ csárdás! Oh, ti tudomány komoly fér-fiai, kik mély titkokat hostok napfényre nagy emberek nagy mondataiból, fejtsetek meg e két sió titkát: első csárdás! Kart karba öltve, vagy egymást átölelve andalogni a lassu-ma-gyar bűvös accordjaio, majd felhevülve forogni, cticsáini a taípcsiklandó csárdás mellett, de mindig .egymást" nézve, ennek as élvnek nem lehet ssavakban találni kifej esés U És ai eJBÓ csárdás megadja as alapot a folytatáshoz. FolyUtták is oly kedvvel, oly odaadással, hogy gyönyör volt nézni a szebbnél-szebb párokat, amint majd a keringő fülbemászó hangjai mellett röpültek bájosán mint fürge fecske, majd a méltóságosabb négyes alatt lejtettek a rendeső harsány „commandója" után, össze ke vered ve, meg-meg teljes rendbeli ssétotsolva. Es oda értek. Hová? Oh, laikus, ki még ezt sem tudod 1 ?1 mernél e menni bálba a nélkül, hogy már elóre ne ábrándosnál arról a csoda táncáról, a minek neve: cotilion? Arról a táBOsról, mely majd egy negyedre** idejét veszi igénybe a bálnak, mely idd alatt kitől sem háborgatva folyton együtt ragy .vele*, mellette ülsz, s elmondhatod neki mindazt, ami szivedet nyomja, amit lelked áhit, amiről álma-dosol. Bizonyos irányban a psichologusoknak tanulmány tárgyal as ifjú arcsokat e táncz alatt merném leginkább ajánlani. Az egyiken a vonások boldog diadalt, a másikén kétségbeesést, s harmadikén még függőben lévő re meny teljes vagy reménytelen küzdelmet árainak el oly világosan, mintha óda volna irva. De a bál-reporteurnek is a legalkalmasabb időpont ez arra nézve, hogy feladatához hűen koszorúba gyűjtse a szebbnél-szebb virágokat, értem e régi, de még mindig találó bók alatt a táncsosnóket, amennyiben biztos lehet arról, hogy e táncz alatt mindéiik jelen van. Meg is tettem hűen, s föl jegyiem sorban, amint elöltem ellejténec.: Vássony Ilonka Kéthelyrői, Sólyomi nővérek B.-Edericsról, Hanny Maríao, VOnsch Ilonka. "Weltner nővérek, Bittó Ilka MesstefruyéTŐl,Töreky nővérek Vitáról, Patak? Lujss, Király Lujza, Péczelyi nővérek Hidvég-ről, Lippe báron ess, Körmendy Vilma, Sstlvásy nővérek Két helyről, Erdős nővérek, Francaik Nina, Kiss Margit, Stocker Vilma, Gleiman Györgyike, Hanny Ilka, Szabó Etel és Gsrger Eugénia kisasszonyok; továbbá a táncsoavAk sorában: Hármas kapitányáé, Nagy Pálné, Ssép László né úrhölgyek. Nem fog rám megharagudni, akit netáa kihagytam a névsorból, ha tekinteibe veszi, hogy látni is egy helyütt ennyi bájos alakst az én szokatlan szememnek nnhéz, hát még neveiket emlékemben tar tat) i. bár mily kedves hangzásnak legyenek is különben ások nekem. És most végül gratulálok a fáradhat Un rendezőségnek. Akik kis városunkban oly bált tudnak teremteni, melyben az első négyest 40 pár tnncsolja, megérdemlik azokat a coüion ordókat, melyekkel mellük el volt lepve Hiszem, hogy ssép hölgyeim is, kik iso-kat picziny kacaóikkai feltüidelék, szioténigy gondolkodtak, átért is erről nem ssólok többet, tehát: á viszontlátásig! GARAY SÁNDOR A pénzesle telek és kocsi postai csomagok gftngyGlfee és pecsétlése I. Pénzeslevelek csak jó minőségű papírból késiüll borítékokban, jó minőségű pecsét-visszból álló és vésett pecsétnyomóval lenyomott öt ép pecséttel lesárva fogadtatnak el. A borítékhoz sem vonatozott, sem fekete vagy színes szegélyű papirt használni, sem a csimiratban a csimzett nevét, s rendeltetést helyet Tagy egyéb teljeg/xést aláhasni nem szabad. — Ha a pecsétben betűk, név vagy egyéb szárak fordulnak elő, ajánl*tos vagy a pecsét-n*k fek«te lenyomata* alkalmazni a viaszpecsét mellé vagy az esetleges betűket, nevet vagy szavakat felírni. A bankjegyeket a borítékba való helyezésük előtt külön papírba kell barkóini, és ha kevés nagy értékű bankjegy van, czélszerü azokat ezen belső papírburokhoz hozzá fűzni. Czéltzerü pénzes levélbori tekot minden postahivatalnál kaphatni dara boaként egy Ha a küldendő pénzösszeg oly tömeget képes, hogy borítékban czélsserüen elhelyezni nem lehet, fonákjával kifelé fordított viaszos vászon, tartós gyolcs vagy bőrbe kell csomagolni. — Hasonló googyölet alkalmazandó ékszer-, én ezüst-, valamint egyátalán csekély sulyokhoz képest nagy értékű küldeményeknél. II. A csomagoknak agy kell göngyölve lenníök, hogy tartalmukat a gongyö'tet külső befolyás ellen megvédje. A csomag tartalmának terméssete, a hosszabb vagy rövidebb, vizén vagy szárazon, vaauon vagy tengeren vaió szállítás majd egyszerűbb majd erősebb, tartósabb göngyülést igényel. A bel forgalomban a csomagok a földadó egyenes kívánságára és veszélyére kivételké-pen gyengébb göngyölettel is elfogadhatók, ha a csomag nyilvánított értéke a 100 forintot meg nem halandja és különben is nem képvisel súlyához képiat nagy értéket. — Ily esetben a felvevS postaközeg ugy a szállítólevélre mint a feladóvevényre felírja: „gyenge gön-gyölet.* — Iiy göngyöUt megsérülése esetén a feladónak kárpótlásra nincs igénye. Kii1 földre szóló küldeméuyeknek azon bao nem ezabud gyengén göugyöive leamök, mert ezek a ha Úron viuz&utaaittatnak. A kúzciist'g érdeké, hogy készpénzt mao tárgyakkal egybe ne csomagoljon, mert a pénz hiányozásaért kárpótlás as erősen göngyölt csomagok megsérülése esetén sem adatik. A csomagoknak italában pecsételve is kell lenníők és pedig ugy, hogy api*c*étek megsértése nélkül a csomag tartalmához hozz* férni ne lehessen. Pecsctelés nélkül csak lakatul bezárt utazó táskák, bőröndök, jol abioncsolt hordók, erősen besaegwzett ládák, továbbá vadhús, ft:gy-verek, szerszámuk, géprészek, vasrudak 8 efféle egy darabból álló tárgyak fogadtatnak el, ha az osztrák magyar monarchiába, Németországba, Olaszországba vagy a Svájciba vannak czimesve és érték nincs nyilvánítva. A pecsé teleshez csak jó minőségű pecsétviasz használandó. A ki rotz minőségű pecsétviaszt használ, ennek következményeit maga tartozik viselni. Ha a csomaghoz szállítólevél is szükséges, esnek ugyanazon pecsétlenyomattal kell ellátva lenni, mint a minők a csomagon alkalmazva vannak. Szállítólevél szükséges minden csomaghoz 50 gramon felül és pénzeslevelekhe* 250 grammon felül. Az 50 gramon alul csomagokhoz csak akkor kell, ha ások nem levél alakúak. A czimirat iraasék teljesen magára a göngyöletre. Ha azonban e czélra a göngyölet nem volna elég nagy, vagy a göngyöleten csak nehezen lehet iroi* ez esetben legalább a czim-sett neve, vagy az ezt jelsó belük és számok, a rendeltetési hely, az érték és esetleg as utánvétel legyen a göngyöletre írva. A czim oly szabatosan és tisztán olvashatóan legyen írva, hogy a ezimzett azonossága és tar ozkodása iránt minden kételyt kitárjon. Ha a czimet göngyöletre írni egyátalán nem lehet, ez esetben azon papírlapot, melyre a czim íratik, nemcsak széleivel, hanem egész lapjával a csomagra kell ragasztani. Aranyt, ezüstöt, ékszert vagy pénzt és efélét tartalmazó küldeményekre, valamint ason küldeményekre is, melyek értéke 100 irtot meghalad, sem má* tárgyat ragasztani nem szabad, mely a göogyölet esetleges sérülését eltakarhatná. A gyorsan romló tárgyak göngyoletéa cs szállító levelén legyen kitéve a „gyorsan romló," — a törékenyekén a „ törékeny * megjelölés, vagy az utóbbiakon a törékenységet jelző^ •zokáaus palaczk-alak. A Fiúm* é* Triesztbe, valamint a külföldre azóló küldeményekhez e*etleg szükséges vámnyilatkosatuk száma és kiállítása, vagy a csomagolás és pecsételőé lehetőiéi, valamint u czimirat gzerknaztése iránta telvevú poBtakűz^g, esetleg x postahivatal főnöke ad bővebb felvilágosítást. Budapest, 1879. deczember 8. A MAGY. KIK POáTAIGAZUATÁS. Helyi hírek. — A nagy kanixaai önkéntes tüz-egylet ISHO evi január hó íléu Na oltó-egylet iStíO. evi január hó víl-éu Nagy-Kanizsán az „Arany Ssarvaa'-hoz czimzett vcndéglü nagytermében zártkörű 't&uczvigal-mat reudez. A meghivó másra át nem ruházható ó kívánalomra felmutatandó. Jegyek élűre — Jól van Juíis, mének, nem is gyáva-ság tartott vissia, hanem azon aggodalom, hogy bennetek haj érhet. De jó aa Isten és hi-saem, valamin, itthon oly könyorületes less, minden veszélyt elhárítani rólatok, agy majd segélyünkre lesz nekünk ellenségünket elűzve, báatalom nélkül visszatérni hozzátok." Esután hasament, otthon megmondta atüleinek elhatározását, kik nem is haboztak beleegyezésüket adói. Batyuját pedig jól megtöltötték eleséggel a nem fösvénykedtek sok jó szerencse kívánással sem. Miután otthon végzé dolgát, felcsapott o is, buzdítván pajtásait tettének követésére. Ezek látva Miska elhatárolását, kiszakítva magukat kedveseik karjaiból, szintén siettek a haza tásslója slá. Másnap korán reggel indultak. Levitték ókét először as Alföldre, hol hiányos fegyverzetük és fegyelmetlenségük nagy hátrányára volt a seregnek. Da miután később egy párssor dicsőén megállották a sarat, di ssére lettek egész hadseregüknek. Szeretlék Miskát bajtársai, bátorsága, de különösen csendes, sselid magaviseleteért. Fókép hadnagya TOH as, skí nagyoo pártfogása alá vette és en nek köszönhető, hogy csakhamar őrmesterré lett. IV. Ha azon tudat töltené el keblünk, hogy sem kényszerűségből rakattak ason tüzek, melyek távolról felénk csillámlanak, valóban gyönyörrel töltené el keblünket, amidőn a völgyben és hegyes ss ezernyi tábortüzet megpillantják. De sokkal ssebb jelenség a tüzeket kö-rülvevó deli alakok, kik részint ülve, réssiot állva, részint pedig he verést ve társalognak egymással. A tissamelléki táborban vagyunk, hol L. tábornok vezérlete alatt álló hósi hassár esred tanyás egyesülten a gyslogsággal. Ép tagnap Tolt egy dicaő Ütközetük, midőn az egyesült osztrák orosz lovassággal párviadalra keltek és ?agy áldosatok árán bár, de mégis tényes gyó-Mlmet arattak felettük. Ott találjak Miikát is, ki egyik kis társaságnak gyúpontját latssék képeini. Mintegy harmincsöten lehettek itt e csoportban, kÖitüK Bordi és Pista, elmaradbatlau függelék gyanánt Kató Jancsi is. Beszélgetnek. S mirúl is folyhatna a bestéd, ha csak tábori dolgok ró nem, melyekbe nem ritkán beleszövődik »z édes otthonra való visszaemlékezés. Épen Miska végzi beszédét, midőn távol minden dicsekvés-tői elmondja, miként vívott meg az oroszok egyik kapitányával, kinek lovát azután, mi-dón már megölte ót, el is vette és a pompás állatot kedves hadnagyának ajándékozá. Alig fejeste be, midőn jött a lisedes, ki Miska elé állván, megszóUitá : — „Őrmester uram, jelentein alássaa, kéreti a hadnagy ur, jelenjék meg sátorában !" Miska mindjárt f ni kelt, elment a had nagyhos, kit asztala melle tv ülve talált. A hadnagy a katonai kötelességek ellenére leül tété öt melléje, ami csak ujabb bizonyítéka volt iránta való szeretetének. „Miska, így szólt a hadnagy, most értesültünk kémeink által arról, hogy as ellen mozog. Azért megparancsolta a hadnagyoknak a tanács, hogy az, kire a sors jut, egy czirkáló csapatot küldjön ki embereiből. A sors rám esett s asért mivel a dolog kissé csiklandós és sok elóvigyázatot igényel, reád gondoltam, ki rŐl tadom, lelkiismeretesen szokott eljárni dolgaiban. Mit gondolsz, elég erősnek érzed-e magadat rá?' „Igenis hadnagy uram, felelt Miska, — miközben felállt és le nem ült, dacsára hadnagya unszolásainak, mert tudta ám, mi a katona kötelesség, — megteszem, amit parancsolni tetszett, csak egy kérésem vŐlna, ha meghallgatná hadnagy uram." „No és mi azt" .Engedje meg kérem elússőr, hogy magam választhassam ki embereimet.* »Meg van engedve, és mit másodszor ?* „Azt, könyörgöm aíássan, hogy, mivei teUsett említeni, miszerint csiklandós s dolog, bátor vagyok kérni egy szívességre, arra tudniillik, hogy ha altaiáiuék veszni, legyen szíves végrendeletemet hazak üideni Julisomnsk !" „Ki ss s Julis?" .Jegyesem.* „Hm, hm, dormögé s hadnagy, hát így vagyunk? neked jegyesed van? No akkor nem eresztelek el semmi esetre sem." „Nem így értettem hadnagy uram, meg-isztelem alássan, Dt tetszik tudni, mi nem bizonyos, hát azért kérem legyen siives meg- tenni. A parancsoltat pedig megteszem, akár hopyan ís, ha meg nem engedi hadnagy uram, inkább a czirkálú csapattal elnököm, hogy én is ott lehessek." — „Jól van Miska, látom derék gyerek vagy. Most vigyázz arra, mit kell tenned: el viazesz magaddal ülvén embert, a csapatot í'-*l osztod több részre, hogy több oldalról kihat hassátok ki as ellenség létszámát. Kiindultok háromnegyed tizenegykor és miután AZ «il<>n- ség D. falu környékén tanyáz, mintegy fél kettőre odaértek. A lovak lábaira vigyázzatok, hogy nagy zajt ne csináljanak." „Értem uram, hány óra van most kérem, kőrüibelől ? - — aTiz óra múlt. Most eredj, láss el mindent, reményiem, panasz ellenetek nem lesz és baj nélkül értek haza.* Miska letevéo a végrendeletet, miután birta hadnagya igéretét, nyugodt lélekkel tá vozott, t Az őrtü hoz érve, körülfogták társai, kitudandó, mi okból ment a hadnagyhoz. „Pajtások! Ki vállalkozik vetem jönni?" „Hová? hová?- ,As ellent keli kikémlelnünk.*1 ,Éo is! ?n is! ktáltozák minden oldalról • Miska végre kénytelen volt ugy való gatní ki őket egyeukint, mivel az egéss hadsereg majdnem mind Ígérkezett. A kiválasztottak közölt volt Pista is, valamint többen a falubeliek közöl. Ezután kiadta az utaaitást és parancsot, és az idó elér-keztéig mindenki az előkészületekkel volt elfoglalva. * * Tizenegy órakor mind sorban voltak) Miska négy részre osztotta őket, «gy*egy káplárral élükön a elindultak. Setét éj volt és hűvös, ugy, hogy kény telének voltak köpenyűkbe beburkolúdzaui. Már jó ideig haladtak csendesen, miközben lovak toporzékolásait hallották. Mindjárt meggyőződlek arról, hogy as ellen tab >rhos közel vannak, azért Miska társait halkan figyelmeztette s vigyázatra és meghagyta nekik, hogy lovaikról leszállva s asokat szerszámuknál gva megkötözve, gyalog, ha kell, csúszva ^közeledjenek a táborhoz. A táborban hihetőleg el voltak valamivel foglalva, mert a lovak által okozott zajon kivül, máat semitsem hallottak. Miska legelöl ment és kütönbÖzó oldalukról többi társai. Lassan, csúszva közelget a majd hogy veazély nem fenyegette. Ugyanis, amint elóre-CHiisiutt, a közelálló *>r aligha észre nem vett valamit, m-rt .Halt wer daa-t kiáltott. Ó azonban nem venzté el lélekjel«n)élét, banem szépen meghúzta magát, az őr pedig nem haltvan több zúrrenést gyanittlanul folytatta tovább fel s alá egyhangú sétáját. Miaka ezután egészen köiel jutott a táuorhoz, hounét könnyen kiveheté s tábortüzek csillogásaiból, hogy kőriilbeiol mennyi ember van itt ti hel}ftzve. Miután a hely rajzot is fdvnttn, VÍBSZ*-lért és -így kunyhó fnlé tartott, hol találkozást adott tárétilink. Itt találta már valamennyit lovaikon ülve, a miután előadták a tapasztaltakat, visszaindultak. Amint így haladtak, egy órányira HZ ellentáborától, lovak dobogását hallották. Misk* nem tudta elképzelni, kik lehetnek? Mindegy, ha ellenség, ha barát, gondola magában, körülfogom Őket, ha ellen ség, elfogjuk, ha barát, megkérdezzük mit akarnak, hová mennek? Csakugyan ki is adta a parancsot, hogy amennyire lehet terjeszkedjenek ki széles kúralakban s ha közel értek, bs kell őket egészen fogan A köze led ük csak akkor vették őket észre, midőn már b; voltak kerítve és rögtön kiabálni kezdettek, hihetőleg a jelszót. Da mivei es német volt, mindjárt tudták, kikkel van dulguk, azonnal rajok rohantak. Pisztolyaikat ülésük elé teres, a kardot pedig kezükbe fogván, égessen közel mentek hozzájuk, ugy* annyira, hogy egymást karddal elérhették. Ak ellen most sem tudta, kik legyenek bele-ritűik és ebbűl magyarázható meg, hogy ily kérdést intézett hozzájuk a vezetőjük : „Kik vagytok? Kinek az ezredéhez tartoztok ? Mi I. ezred katonái vsgyunk." PÁSLEK SÁNUOK. (Folyt ?következik.) TEZEHKILBHCZKDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KOZLÖSY. ÍAKtMBíse. 1680- II válthatók Knortzer György egyl. titkár urnái a tűzoltó laktanya helyiségében január 29., 30. és 31-én délután 3—5 óráig és este a pénztárnál- Személyjpgy 1 frt, caaládjegy 2 frt, karzat 1 frt. Kezdete S'/j órakor. A tiszta jövedelem a testület zászlójának beszerzésére fog for-. dittatni, miért is felulfizetések köszönettel fogadtatnak, s hirlapilag nyugtáztatnak. — A fögymnaaiumi ifjúság hangversenye január 21-én az .Arany Szarvas" dísztermében kitÜQŐlag sikerült, a nézőtér díszes közönséggel zsúfolásig megtel). A zene és énekkar szsbatos játéka Grossmann Ignácz és Berecz Imre tanár urak fáradhatlan buzgalmának fényes eredményekép tUnt fel. Valóban a két jeles tanár kiváló elismerést érdemel. Keindl Ármin és Tóth Károly zongorajátékuk * kitűnő, Kiss Gyula csengő szavallata hatást idézett elő, Godina Lajos és Hajós Feri fuvols kettőse zajos tspsolt aratott. Általános dicséretet nyert hangverseny t fényes táocz követte, ott láttuk a kiassszonyok közt: Bausz nővé- . rek (Ih.-Berény), Bezerédy Ilonka (Heucse), Botiy Mariska, Czukker Vilma, Csizmadia Irma, Darás JoeeU, D»ráa Rózsa, Dilrichstein Ilka, Dobrin Lotti, Eperjesy Gizella, Ettlóp nővérek (Sárszeg). Francaik Anna (Tapsony), Gózony Marcaa, Heckenast Mari (Gelse), Horváth Matild, Imrey Katicza, Kaán nővérek, Kováts Irén, Kuvácsics Irma, Keindl Mari, -Lackenbacher nővérek, Morgenbesser Malvin, Purtier Julcsa, Kiedl nővérek, Kieder Amália, Sebestyén Ida ^Darócz), Séllyey Tercsiké (tielse), Svastica nővérek, Sólyomy nővérek (B.-Ederics), Slingly Mariska (Gelse), Szablics Izabella, Szalmay Iréu, Schreyer Berta, Ssobo-' vics Eugénia, Scberz Helén, Tárnok Aranka, Tánezos Mariska (Kid), Tuboly Aranka, Varg* Magd*, Viriczy Elelka, (Harsány), Zók Lenke aat. Az úrhölgyek közúl megemlítjük: Alba-nich Kálmánne, BUu Eugénia, Bakó Samuné i liajk), Bartos jánosné, Barlos Bcláné, Barcs Gvorgyné, Bachrach G.yulánó, Berecz Imréné, Becseyné, Clement Lipotné, Darás Farkasné, Eperjesy Sandorné, Eisinger Henrikné, Gut-mann Vilmósné, Horváth Antalné, Horváth latvánné, Horváth Józsefné, Knorlzer Gyórgy-né, Laky Kristófné, Lówingrr Lajosoé, Man hardt Mihályné, Morgenbesser Jánosné, Nyuly liyorgyné, Oszeszly. Anlalné. Pálfy Józsefné, Fiinál Ferenczné, Piszkor Jánosné, Kogyák Islvánné, Skublics Lászlóné, Séllyey Lásslóné, tivasticsKárolynéjSzmettana Ferenczné.Schnei der baukigazgatóné, ícherz Albertné, Scbreyer Lajosne, Szűkíts Nandumé, Stemmer Kálmán né, Tuboly Victorué, Varga Imréné, Vasdényey Lajosné, Veszprémy Perczel Katalin,Weiaer Jó zaefoé, Weiiier Mórné sat. A rendezőség figyelme, pontossága dicséretes, kellő rend uralgott, Horváth Laczi s Grüobaum ji-les zenekara vígan húzta, Knorlíer Frigyes vendéglői ur őrszemmel kisérte az étel és italok lehető gyurs kiszolgálását, melyek ugyan egy kicsit „bonwíak" voltak. A jnvüdelem UOO frl körül van, — SleglUváa. ,Na»y-kanizsai iparos segédek óuképzö- és betc-gsegelyzó egylete" vasár nap 1*MJ. év lebruár hó 1 én az .Arany szarvas" sialioda nagytermében saját pénztára s belegs. gíljzó egylete alaptökéje javára táncz vigalrnat r nd"«, tánezot megelőzőleg a f<-nt emiitelt unk.-pző egylet kebelében rövid idő előtt slakuli d.larda, néhány dalt fog előadni mutatvány képeu. Horváth Laczi és Grüabaum jó hirneiű zenekara fog közreműködni. Kezdete S óraUc.r Belepli díj : előre váltott jegy 50 kr., esl« » pénzlariál liO kr.. karzat 30 kr. Jegyek előre valihatók Belus József gyógyszertárában, Knorlz-r Károly vendéglős s Fried mann 11-urik kávés uraknál. F^lülri«!lé»ek köezönetl.-l fogadlatnak s birlapilag nyugtáz tatnak. A rendező uiiottság. Melegen ajánljuk a t. közönség p irttogáuába. — llyuien. A bájos Rusenberg Zsófia urhölgyg)1"1 e napokban jegyei valtuu a köz- tiszteletü u'jcai orvoBtudor Blau Zsigmond ar, ki több ri'D ál Bécsben mint gyakorló orvos a hírneves L'.w-féle gyógy intézetben működött, ezentúl la:<A«ül N igy-Kanizsára helyezi át. — Nyiltitkoxot. ,A t. ez. közönségnek becses 'udumáBári* hozom, hogy a .Független Zala" czimü béli lap as előfizetők csekély száma miait nem fog megjelenni. Egyúttal felemlitem. hogy a befolyt elotixetési pénzeket postautalványok utján jan. 22-én mind viasza küldSttem. Nagy-Kanizsán, 18«0. jan. 23-án Kernele Gé;a. — Galambokrél veszezük a követ kező levelet: Vidéküuk népnevelési rrozzsna tárói aúvánvrin e becseslap t. olvasóit tudósítani, nem mula»zthatom el, hogy loiyó hó 17-én a már több év óla halogatott tulnépes iskola építése tárgyában, — járásunk érdemdús sjolgabirája tek SrAtica Károly ur oly erélyt fejtett ki, mely alj Írása a legszilárdabb tisztviselőt és tántorilh.itlan h izaiit lúntette fel. A nevezett napon ugyanis egy behívatta az iskolaszéket, s ludtul adla, hogy szerencséje volt iskolánk tulnépeaségéről meggyőződni, miután 9 órakor reggel megjelent az iskolában, — látta mint voltak a tanonexok aa egy tanteremmel bíró iskolában összezsúfolva, kik közül nécaeiyak, akik már sem a rendes, sem a gyalog padon helyet nem találván, a dobogó kornyékét voltak kénytelenek elfoglalni. Hogy ez azonban a közegészségre igy tovább ne maradjon, addig is, még a szükségessé vált kéttanlermü iskola elkészül, az iskolaszékkel agy intézkedni mél-lózUtJtt. hogy délelőtt a bárom felsőbb éa délután a három alsóbb osztály vegyen részt a tanításban. A fentebbiekből, az iskolának erélyes intézkedése s snnak kétoaztályuvá alakítása, hogy járásunk érdemdús szolgabirája tek. Svastics Károly nr által keresstül fog menni, az semmi kétséget sem hagy maga után. Adja is az Isten, hogy elmondhassuk, sok ily erélyes járás szolgabirót adjon az Isten a népnevelés előmozdítására. Szabó Lajos kántor és főtanitó. — Megerötiiét. A vallás- és közokta tásügyi m. kir. ministeríum Csathó Alajos, keszthelyi felső népiskolai rendes tanítót éten állomásában végleg megerősítette. Ad multos annos1 — Keszthelyről veazazuk a következő nyílt számadást: Tekintetes szerkesztő ur. Le gyen szíves a 17-k» bálunkról még a követ kezőket közölni becsea lapjában. Ötazes bevé tel 543 frt 83 kr. és 10 darab arany. Kiadás 330 frt 98 kr., marad tehát a segély-egylet nek mint tiszta jövedelem 212 frt 90 kr. és 10 drb. arany. Fflúlfizetők : Nagy méltóságú gróf Feazietics Taatíló 25 írt, Nagymélióaagn gróf Fesztetics György né 25 frt, Nagyságos Sólyomy Lipótné 10 darab arany, T. Heischl Vincze vá- rosbiró ur 5 trt, Semelke József 10 frt. Szenl- Imrey Imre 5 irt, N. özv. Börüczfy Autaloé 5 frt, Garay Ignácz ü frt. Gálba Károly 5 frt, Alhegyi Fereucz 5 frt, Beck Vilmos 3 frt, Svssuta Béla 2 frl. Csemitczky N. i frt, Ü.i vardy Franczínka 2 frt, Braun Izidor 2 frt, Iluffmann Arnold 2 frt, Nagy Pálné 1 frt, V;. Lipp Vilmos 1 frt, N. N. 1 frt. Ratb Károly 50 kr. Ezenkívül t. Schillmczky vendéglős ur a teremért járó 30 frtbót 20 frtot Horváth László éo Csintalan Dezső III. éves ballga'ók- nak volt szíves mint gyors segélyt adomá nyozni, mit ók a legnagyobb- köszönettel már föl is vettek. Ez alkalommal fogadják a nagy érdemű feiülfizelók a legioróbb köszönetemet s egyszersmind kérem egyl«iuok ügyéi becsea pártfogásukban továbbra is megtartani. Keazt- hely jan. hó 24 én 1880. SeraoUe József, bál- bizotisági és segély-egyleti elnök. — HöcUl hirek. B.ahánéi Aradon féuyeaen fogadták. — Kákusi Jenő magyar operetten dolgosuk. — Várady Gábor elfoglalta helyét az országházban. - - A fraiu-/:a kor mány Sand Georgenak szobrot emeltet. — A gvőri vízvezetéket Junker Károly készíti, Zág rábban ia ő vitte keresztül. — Msjlhényi Izidor és Ücbtricz Zsigmond bárók Berlinben mulatnak, hol Renz cirkusa van. — A toldkuzi tengeren egy oszlr. magyar bajé elsülyedt, 13 matróz meghalt. — Gr. Keglevich István 20 ezer régi oklevelet ad át az országos levéltárnak. — A czillii pályaudvar leégett — Edison beszüntette a villanyos lámpák késsitését. — A budai várszínházát Gerófi Andor bérbe veszi. — A szegedi népiskolák költségeihez a kor mány ÜOUO frtol adott — A Szem lienedrk- rend apr. ti an üli alapításának 1400 éves jubilaenmát. ki nyert? Brünn, j.n. 21 én: 21 «7. 5. 86. 34. IriKlaiwm (K rniat alatt megemlített mnnka Na^y-Ka-Di»iul WajlllM Jómef kony»ki-"«kodi«e állal meg- — Valóban nagy hassnor nyujió kiad ványra hívjuk fel a női közönséget, sziveaked jenek a körlevelet elolvasni, mely igy hangzik, ajánlván méltó figyelembe vételét: Tisztelt szerkesztő ur! Jó szolgálatot vélek a magyar nővilágnak az állal tenni, hogy figyelmét oly miire kívánom felhívni, melynek egy oksze rű -n takarékos nő munkaasztaláról sem szabad hiányozni, s ez a 4 év alatt 4 nagy kiadási ért s Maier Paulinának, a himtves reutlingeni (Wiirtenberg) nói munka-iskola tanítónőjének, a szerző beleegyezésével általam magyarra fordított miivé: ,A női- és gyermekruhák sza bászali és készítési lanköuy ve." Sokan tárgyal ták már 2— 3 lapon a ruhaazabiazatot s bár az után az illető SUönydarabot igen jól ki is szabhatták, de elkészülve nsgyon is meglát szott raj'a, h-jgy nem mssterkézből került ki, mert a készítésnek is számtalan fortélya van. E tekintetben tehát nemcsak páratlan, de még eddig egyetlen ml a fennerezett a magyar irodalomban, mert nem csak a szabászatot ta ni íja bármely divatra alkalmazhatóak, tehát a legkörülményesebben, hanem az összeállítás legcsekélyebb esbelőség-ire, azaz hibáira • a készítés minden fortélyára a legpontosabban figyelmeztet; sót végül a diazjiéseknek efy egész függeléket szán. Midőn e mfinek —melynek azonnal megjelenésekor 600 példánya kelt — «gy példÁayál vaa saaroaeiém megküldeni, ason szándék vezetett, hogy szíves figyelmét annál inkább most irányozaam reá, midőn a t. nőközönség a farsang vigalmainak örülve annak mérhetlen tok hasznát veszi, mert segélyével legpompásabb báli t estélyi öltözékeiket maga készítheti, s ez által a drága kéazitéai dijat meggasdálkodhatja, ragy egy helyett két ily ruhát szerezhet magának, nem is számítva azon nagy hasznot, melyet e mtt jó tanácsaival télen nyáron, tavaszkor és ószzzel aj öltözékek készítésénél hajt. Aranybánya ez, mely állandóan adja kamatait. Tekintetes szerkesztő ur sokat tehet arra nézve, hogy a magyar nők, ha e dologban akarnak, tudjanak is gazdálkodni. Azért kérem , szíveskedjék Maier P. magyarra fordított ,N6i- és gyermekruhák szabászali és készítési tankonyv'-ét most, mint a legalkalmasabb időben, becses lapjában hirdetni, ajánlani és ez által terjeszteni. Ára fűzve 3 frt 60 kr., kemény kötésben 4 frt, mely árnak olóre beküldése után aa illetók a müvet keresztkötéa alatt bérmentve kapják; ellenkező esetben utánvétel mellett. Megrendeléseknek posta fordultával azonnal eleget teszek. Megrendelhető e mű a fordítónál Kolozs-vártt. Kozma Józaefné. — Somogyi Edé szerkesztése- és Raut-mana Frigyes kiadásában megindult ,Ország-Világ* kétheti folyóirat Illik füzete gyönyörű képmelléktettel és gazdag tartalommal megjelent. Ara csak 40 kr. Vegyes hírek. — Hirdetmény. Grácz városábsn f. évi szeptember havára országos kiállítás rendezte- *trk, mely öt főcsoportot fog magában foglalni, u. m.: 1) a gazdászatot és erdészetet, 2) a bányászatot és hutáazatot, 3) a gyári és kézi ipart, 4) a művészetet és mii ipsrt, &) a tudó mányt és oktatás ügyet. A kiállításra mintaszerű tárgyak a bel- és külföldről elfogadtat nak. A bejelentések e ászéira rendelt külön iveken, melyek a gracsi kiállítási bizottságnál, ugy az alulirt kereskedelmi és iparkamaránál kaphatók, legkésőbb 1880. évi apríl 30 ig eszközlendők. A részletes tervezet, mely az egy^s csoportok kiállítási tárgyaira vonatkozó köxelebbi határozmányokat tartalmazza, a grá-czi országos veaér bisottaágnál megszerezhető, a hová egyszersmind minden közlemény, vagy kérdés is bérmentesen intézendő. Erről a ki állítani szándékozók értesilletnek. Sopron, 1880. janu»r 19 én. A kereskedelmi és iparkamara. — OroMM hadkéjzOletek ellenünk. Utóbbi napokban egymást érték a hirek aa orosz csa pat öszponLosilásokró! az osztrák-magyar és po- n*»z határok mentében. Ma már e csapatmoz- gwínuk B egyáltalán Oroszország félreismerhet- len hadkészűletei oly mérveket öltenek, melyek immár egész Kuropa figyelmét kezdik magukra vonni. Londonból érkezett legújabb sürgönyök szerint, angol lapok részletes adatokat közölvén a Kievr táján 8 Oroszország nyugati tartomá nyaiban legkiterjedtebb katonai mosgalmakról, a készülődés! egyenest Ausztria-Magyarország ellen irányuló fenyegetésnek tekintik. Ezen hadsereg áll a gárdahudosztálybül, 17 badosz tály sorgyalogságbol, 4 dandár tüzérségből, 5 tartalék zászlóaljból, vagyis összesen 339 zász lóalj gyalogságból, 176 század lotauágból éa 534 ágyúból s igy az orosz hadsereg fele a nyugati határon áll. — A bolot*dok mulatsága. A csehországi örültek házában nahány nap előtt az őrültek azzal mulatták magukat, hogy »gy terembe összegyűltek , ravatalt rögtönöztek, msguk közül egyet a ravatalra fektettek, egy má sik vizet hintett reá, a harmadik gyásr.beszé det tartott felette, « a negyedik lefedte a koporsót egy súlyos deszkával. A ravatalon fekvő bolond megelégelvén a mn'ataágot, hir telen feldob:* a d-szkát s felült. A deszka oly szerencsétlenül esett as egyik gyásztisztesség- '.evőnek a fejére, hogy koponyáját teljesen összezúzta. & mulatságból rémület lett. As firúk berohantak s igyekeztek a kétségbe es«tt őrülteket lecsillapítani, de kikertel-nül, kény telenek voltak a szerencsétleDekat külön csel- Iáikba zárni. A sebesült reménytelen állapot ban van. P&pirszeletek. Egv palácz sgvkor a>t ballá, aory a lagerS-Mt>b Tárat !? Iwlebet ehaef által in ii Nam xikiira Budára júvéa enibe jutott a rendkívüli tndomácj, birei sratxr akart lenni basájábao, i* még * torok járom al»u By3go ot Buda várit beakarU «hiéggel ?eani. A Gallért heg-/ oldalán let«lepedvtn elkesd koplalni. Éh«KÍk két nap, a vár csak oem akarja masát megadni. A harmadik napon reá akadnak pajtáaai, kik őt ai éhség miatt igán elgyenrttlt álUpotbao találván, elkesdték ttttni, OJT, hogy kettó tart"tta, «gr prdíg etette Nvelt is a asagénv Tit«z annjira, hogr tárna alig bírta etetni. Jobban mint nem nagábov térve n«k voltak eU8 szaval: .agr taméák, ksttt adjíífc- H1 l«nn« baloted, izóla sg7 hsnesegS nrses agy nageny csizmadiához, as mind aton esÍBvákat, a melveket eddig vártál, magadaak kaUana alvisal- ned? — t Bát az orbol mi laane, fslal jdksdvtsn a megtaolitott, ba minden véluní.jit kívetoiCM^n. t Egy vidám kedílTfl ori aabsr egvin j{ barátjának egy .row aaisonr' caíiBD ksltamiart olvasott fel. Nagvon megteusatt aa a csiatborának is kérte barátját, top rapjíj. át nakí a koltemenvt. •"•lesleges az pajtás, kiás otthoa ogvis .aradetilMa-birod már. HlvaUlos pUeii 4fak. Nagv-Kanuaán, 1380. jaa. SÍ. 100 kilogrammjával számina. Bnu 15*0.-13-— Sou 9 950. Árpa 8-.—«50. Zab 6 60.—J'JO. Kukortes* 8—.—.-. Borgonra -. — Borsé —.—*>'—. '—rr- — ? — -28—. Ba. — —.-14.-. tsána ^-1«. Szalma _._l-|0. 1 kilogrammjával tsáaitva. Harhahtn - —4». SertAihna —-S0. Saa- Ionna —.—80 Dixnoasir ?— M. T6r*s sagvma —.-30. Pogtagyma • la. Cinkor •—I—M. Bors •—1-íi. Pasviks —.—80. Saappaa —.—44. I ««svJ*vel~siámitTa Ó bor 48 kr. Uj kor ÜO kr. Fáliaks 4< kr. Eezet 6 kr. Kiadta: FARKAS, v. piacz kai>rv*«aetl Szerkesztői Ozenet- 3890 I. Caabrendak. Megkaptak, jotS aaá- nnak bosia. Odvoxlat! 3891. U. 8 Eeutbalj. Naa Uaatstz basaorl- tsni. Uost ii csak igy. ^ 3891 8. g. Z-SitOrótk Kllmíljtk 3693 Kondort kolteminvai g;<ngék a kóalisn. S89<. Ép ulameiyei. Bícs. Sajnáljak, ds névtelen közleményt nem vahetflnk Ul. 3896. Kottori. Lévaiad alóbb a fővárait U megjárta. Válaszoltam. . 3896. .Egv pllra vsrat issllem-. Mieldbb al- olvauuk. 3897. . Papnkii vének'. N«m k .1898 L«dva. K*azs*ggal. 3899. X. v. z. KoaaaaM. ' 3WIU. „Míg mindig, osikorog *a U"? Ham nekaiik való. * '"'"? 3901. „3sag.nr vagyok". Haglátssik a gyarió munkálatoB. • ,t/ V • H u t I n « n e t r e D d. A budapesti iuómuUUó ónt sneriat, insiul Kaulzaáral hmm .- »áia 306 215 212 ÍOi UH Íl.( 30! 315 SU3 Kqda Paatro Dri Paro. Ids I,. 4 48 [af(.l IH diUl (ti ragg.l .96 4.1.1. II 30 •>(.. , Hír.. Uj>«lv(«l*)5 í ra««l .... ;b .'\i 48 airVe Sopronba J 38 dílui Triaatba aa Frág<icbi>ba kmuilSI el tiráca a^ Ber«ba 4 68 jg Trieltbe éa Prágirbofon kerotvtfll ' > (iráca é..Bácb« 3 47 datat. Erkcxisi 216 E.aík, Mohi,-. !i...nl,„tir . Fiam«ból 1 41 d«ul *rt . . . , II 11 asava 203 H.H. P»alrtl 4 30 rask I 2UI „ ..16 dalul 211 9 44 eatrs 314 HtnafcSI (guBkalk- Bi~ Uj»Jr>í-lol 10 27 astva 30-J ., H . . f 3'raggel 163 K,,pI.,„,;,„! U 53 dilal. ill Katából Oráo, marbarg, Pragarkof hlll 4 12 reagál fn Tríont í. Hfc.bJI Harbtift, Pragar- hof í.líl I SÍ d.Ut. "H Tnr..l 4. Vill.i-bbol Pril.rb0f r.líl II — Satva alarbargba asatlakoUa Villaeb a. KraDeaafeatb31 , . . FianeaafeatbCl Felelüa szertasztó: Batprfl !! Vívmány!! lB Jówef könyvkereskedésében \as;y-KaBizsán megjelent: FARSANGI FÁNK, bábakenyér késziftSsj titka. Irt*: VOTQÜST JAQTJKm, (Kngalhnpf) Remásyi toldalék- ssaaaloi-náa pogáeaa1, )i ttfláes éataa-naraui keuitási módjával egy magyar nő. E diszes kiállítása mQvecskének irt 60 kr. Postai rendelések 70 kr. beküldésével ajinlra bérmentesen küldetnek. Ezen több magyar nótól megpróbált és tökéletesen sikerült sütési módot ajánljuk hölgyeink figyelmébe. TIZKNKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. JANUÁR 25 <n 1880. M OLL SEIDLITZ - PORA. aKKUl VitlUUl. 4, a> 4„ sokssorositott »?(«> ran év 6ta a leijobb sikerek m.llett fenoal] miBd'eDDema gyarjar „__,' él taéutial aludilytk, (miot ítvitjhiaoj, hassioralas), vt-?Hajai él iruyir ellen. K015u6sen 0I7 egyéneknek ajánlva, kik 016 életr módot foljtalsak. Hulaltiuk tirvíiylleg bltttttatnk. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. ?? é. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL^Pi r A legmeubiihatóbb öniegéiysS a*ere a írenitdö emben«égn«k | miűden beliö é* küliö gyulladásnál, a legtdbb b*tegt*g ellen, min. deuoemü »ebe»ül<«ek, fej-, ffll- és fogfájás, régi tervek é* nyilt sebek-rikrekélyek. flsiök, iiemgyTiUadáj, miDdeonemü bénolás ét sérülés stb. Övetekben használati utasítással egyfltt 80 kr. o. é. Hal-m KrohnM. és társától Bergenben (Norrégiibio). ?sco balmáj zairoUj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj kötött a» egyedüli, mely orvosi ctélokri bastnálható. tra egy üvegnek használati utasítással I frt o é, Fő iiallltii Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szillitónál, Bécs Taeblaaben. Raktár ax állam taioden birneTea ff^ógysiertarábaD Tagy foasv-kereskedésében Raktár nélkQli beljséfekben magáoef7éDek Dagyobb •BegrendeleiekDél megfelelS árleeogedésben réisesOloek. Baktárak: Ntjy Kaiiüt Fráger Béla gyógysi. Reltu J fjizy Rofteoberg Fereocz Fesselhpfer J6uef RoseDfeld Adolf. — Zala-Egerazaf .Ojíjjiiertir a szent lilikhez". — Barcs Dorner 8. Caiktariya G«nc. L. ? gjógjaserésx Kaptivár Kohn J. Babócbay Kálm. gy4>?. Th. Keeskéasj fjigy- KaprtlOZI Werli U. crégy. Kiusf Csaesioovics Ist. rjógj. Kbtel lat. gjogj. Keutfcely Schle.fw A. WOnsch F. KirMM) BiU Ján. Ziarák Perklet Ferencz gjógy. Mittlbich S. Ir^ulmaaboí •7*17 S*araa Meiej Aod. gjb%7- (980 3—62) A t. 01. kfrsSmeg kéretik hitároiottan Moll-lele késiitmen/t rendelői éa csak olyanokat elfogadni, melyek iáját ÓTJegyem és aláírásommal Taosak elütva. 7 éremmel és 6 tisztelet okmánynyal jutalmazott TB AGYA^GYPS, olcsón és bérmentesen szil it minden vunti álloiaásboB, a Kezelési TezényM a „vorterliríliler íTps-tiányaiiTelés." (979 3-15) Fonta: Modling, Bér, melUU Majdi Lnem ingyen S 8B4IDO1ÍB köTetk^tíhert & oem r&e bakott nagy britaoDia-e*Q«t sjirbao a kPretkeiö 42 darab rendkívül tíssU brittanoia-e«a«t tárgyik oaak 6 frt 76 krba kerülőéit, csak nem neg7«d ré-i«e as ol3illitiii araak, tebát csaknem ingyen eladva, ás p«dig : i.üstajél é* « -« r * ífil e drb. kitflní jó ttZtmIMté* Briúni. valódi ku|ol exQataci«] pengév 6 „ I«ffinoin»bb vMák Británia e»flUbői egy i'rbltao 6 „ nebéx Britinia •?öit svMuBál ^ 6 • biitaoia esáat káTaikanál legjobb minoaéa. , ? ? ff a „ 1 n «r5t Británia eillit té|M0rf & 3 "" I ^ t , neh^s Bntiiiía «xüat lavetMCri | ^ ^ S 2 6 , Británia eittut káttsrtí 5 ^ ? . 6 „ angol Viktória e»éms finom véiSxetel. } S _ "5 * ?? 2 . hatásos Brítáni* exa.i fyertya twié. ( - 5 - "^ 1 a BríUoia estist ítterrai aaxUli cseagetyü esOst 1 * *-J |§ hanggal. "c *". í, . 1 „ brittanift esQat theassUrS fQi)«*l vagy fogÓTat. ---?"•-3 43 drb. (955 11—12) "" Mind azen 49 drb. a legfinomabb Británia esttstbSl Tanoalt mely egyeittli a rilágon lét«xendó érc, mely örökké fehér marad és a valódi esQstSl 'jQ ávi hasxoilat ntin kQlQmböabetfi ?eg, miért Jéttlva Inz. Csitnél egyedüli rendelési hely a cs. kir. osxtrák magyar városoknak. Generál-Depot der I. f>ngl. Britnnla Sílber Fubriken Blau & Kaim, Wien, I. Elisabethstrasse Nr. 6. darabárt kr. - uám. SzétVü:dé» gyorsin utánvétellel. — Postadij ríMá (985 3-3) Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város tanácsa részérói ezennel közhírré tétetik, hogy a Táros területén leró kongóntak öntözése, homokozása és tisztántartása folyó évi febr. 1 tói kezdve zárt ajánlatok mellett vállalkozás utján kiadatik. A feltételek a városi mérnöki hivatalban betekinthetek, a zárt ajánlatok pedig legkésőbb folyó hó 31-ig a városi tanácshoz benyújtandók. Nagy-Kanizsán, 1880. évi jan. 16. A városi tanács. Berlini foífis elleni UTDIIL Fogfájás mindeo néma, akár iiroé vágj >ele, tarlóaaa e« igen gyortan gyógyiüiitó a hirnere« indiai kivonattal. E«en Kjógj8ter batá«a folytán egy halban sem hiányozhatna. Való-dián üvegben 35 és 70 kr. Nagy-Kanizsán egyedül csak Strem és Klein araknál (986 1 — 10) kapható. (OOOOOOOOOCOOOOOOC \ Árlejtési hirdetés. Somogy Csurgó m. város — változott pénzviszonya folytán - állami tanító képezde, kertész lak é» kut építésre — készpénz mellett — árlejtést hirdet. 1. Árlejtési idő 1880-ik év febr. hó 4. délelőtti 10 óra. 2. Bánatpénzzel ellátott zárt írás beli ajanlatok elfogadtatnak. 3. Kikiáltási ár J 7.000 forint o. é. melynek 10% -ja bánatpénzül leteendő. 4. Az építéshez a város részéről adatik elegendő tégla és cserépzsindelj, ugy 200 meterrnázsa meszi 5. Feltételek a csurgói jegyzői iro dában megtekinthetők. . Csurgó, 1880. jan. 20-án. X (9S7 l-l) . w SZŰKÍTS FERK3CZ, KÉPES FŐ-JEGYZÉKÜNK magvak-, növények-, réziák- fák-, bokrokrél stb. épen most jelent meg 1880. évre és kívánatra ingyen és bérmentesen megkaldctik. ÁBEL RUDOLF cs. kir. udvari kereskedő kertész, magkereskedfi és faiskola tulajdonos Hietzing Bécsnél, Auhofstrasse 40. (988 1 — 2) A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÓZSEF Nagy-Kanizsán újonnan és temérdek uj művekkel tetemesen bővített, több mind 3000 kötetből álló KÖLCSÍVNKONYVTÁRÁT. Az olvasási dij havonkint csak 50 kr. negyedévre csak I fii 30 kr. Előfizetés a kölcsönkönyvtárra e hó bármely napján történhetik. Tisztelettel Wajdits József., Nagy-Kaniisán, nyomatott • kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. .NAGT-KASIZ8A. 1880. Januíir 29-én. Tlsenkllenezedlk évfolyam. Egy raóm 10 kr Hlriatéia* 6 buibo* petitfOrbaA 7, másodiROr 6 ? min<l«D torábbi lorirt 5 kr NYILTTÉEBEN soronkiDt 10 krért ii- l«tD«k f«l. li Kioeitári illeték miDdea lee?" hirdetiairl kOIS 1 30 kr 6iet»DdS. ZALAI KÖZLÖNY előbb: IL. JL.-& OMOSYI KÖZLŐN 1«» illett ki&dóhos birtncotve NAGY-KANIZSA Bérmantetlm lerals V.K»nliii»Táro« heljrhitóaágánik, „n.-k»nizs*f önk. tUxoltó-egjlft", a ,D.-k»»in«i kerMk»deinii ? iparbank". „a.-kaniz»i takarékpénztár*, a .laUmmjfii altxlinos Unltótei tű let", a .n.-kuiizMi kiaded-nereló egjenüIM', * „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző axŐTetkezef, a .aoprOBi kerecketelnl > iparkamara a. kaalual külTálautmáaja' ? több naegjei éi fároai e*je»ilet hiiatalo» értealUje. Heteiiklüt kétszer, vasárnap-' s csütörtökön mejjjeleiiő vegyes tartalmú lap. Deák Fereucz. — Juulr 28-ira. — Tévedésből áU az élet! Téved az egyén, tévednek egész nemzetek, s téved gyakorta az egész emberiség is. Hisz oly emberi dolog a tévedés, s mégis, mi sajnos következményei lehetnek az egykori tévedésnek is? Aláássa az egyén boldogságát, tőnkre teszi jövőjét, alásülyeszti éltének hajóját, s boldog még az, ki tévedéseért éltével bűnhődik-, hogy másokra nem hagyja a Kain bélyegét. S ha nemzetek tévednek, ha ezek térnek le az eléjük szabott útról; a tévedésnek következményei még nagyobbak, messzebbre hatóak, gyakorta szabadságának vesztével bűnhődik, gyakorta évekig tartó tespedés, szellemi s anyagi fejlődést akadályozó rabbilincs, melyek nem egyszer az egész nemzet végenycszetét vonják magok után. S ha az egész emberiség téved, ha egy szent eszme mellett vélnek harczol-ni, ha az emberi jog, az emberi méltóság zászlói alá tömörülve, e szent igét ajkon hordva, de fel nem fogva félrevezettettek; mondjuk félrevezettettek, mert az egész emberiség, mindaddig, mig a szenvedély el nem ragadja, nem téved; a tévedés következményei még szomoruab-bak, itt az elenyészésről szó sem lehet, itt csak küzdés, hosszantartó fájdalom, gyakori testvér- s polgárháború a következmény, mig az emberiség bűnéért, té-vedíseért nem bűnhődött; a történelem legjobban mutatja, mily igaz á szent irás szava: „Én megbüntetem az atyák bűneiért a harmadik s negyedik nemzedéket is." Ha hazánknak dusUrUlmu történel mét olvassuk, lehetetlen, hogy sóhaj ne keljen a honfiúi kebelben, mert oh hány szor villogott a magyar kardja öntestvére ellen, hányszor volt aljas czélok eszköze e nemzet, hányszor feledte el önérdeké nek megóvását, nemes sziv-vére hányszor vérzett idegenek érdekeiért, más nemze tekért, kik midőn a haza, a nemzet vi szontszolgálatra számított, rut hálátlan sággal fordultak el tőle, utasiták vissza a segélykérőt. S mégis; ,ennyi balszerencse közt, ily sok viszály után, él nemzet e hazán.* ' S hogy nemzetünk daczára a sok küzdelmeknek, melyeket bel- s kül-ellen-ségek ellen vivnia kellett, mégis fennáll, ezt a bölcs mindenhatőságuak köszönheti, mely a vészterhes időkben mindig adott nemzetünknek férfiakat, kik lankadás nélkül a tömeget vezérelték s biztos parthoz vezették. S ha hazánk ujabbkori történetébe, pillantunk, mit látunk ? küzdelmet, uar-ezot. vérrel áztatott terekct,lángoló falvakat s városokat, s közepette magyarokat, kik a kardot élesítik, fegyvereket kovácsolnak, a véres következésteljes harczia készülnek, láthatjuk, miként hagyja el az apa gyámoltalan családját, hogy a csatame-zóre mehessen, látjuk miként hagyja ott a fiu agg szüleit, kik ó belé helyezek reményüket, s nézhetjük, miként bontakozik ki a vőlegény arájának ölelő karjaiból, ki rimánkodva néz kedvese után, intve neki megtört szívvel bár a végbu-csut, s sietnek mindannyian a véres csatamezőre, hogy feláldozhatják magukat a hazáért, a hirdetett magasztos nemes eszmékért. A zavart kép közepett két férfin magaslik ki, az egyik véres kardot tart kezében, ki buzdít a harezra, lelkesít a véres munkára, a vértengeren keresztül gázol, magas fenkölt szelleme e vérke-resztelést tartja c szükségesnek arra, hogy a nemzet nagy s boldog lehessen. A második férfi könytelt szemmel nézi a történőket, kezét szivére téve, sóhajtva néz maga körűi, ő a béke angyala, a béke hirdetője. De mikor az egész nemzet lelkesült, midőn minden kebet he-Tüive volt, ki hallgatott volna azon férfiúra, ki békét kívánt, ki csendet óhajtott? s midőn látá, hogy szavai a pusztába elhangzanak, visszavonult csendes magányába, s vérző szívvel nézé a dolog fejlődését. Ki e két férfin? Fölösleges azt mondanunk ! A véres dráma lejátszá magát, oly sok vér, annyi áldozat hiába volt, a nemzet bilincsre veretett, a nép nyögött az önkény bilincsei alatt. Mig az egyik vezérférfi a hontalan lett, mint száműzött bujdosott, hogy magának otthont keressen, előlépett a második férfiú, hogy kedves nemzetének hazát szerezzen, alapítson, e férfiú a mi Deákunk vak. S hogy sikerült-e néki a honalapi-tás nagy müve, vissza tudta-e ő a magyart a magyarnak adni. erre tölténel-münk, visszaszerzett alkotmányunk adja a feleletet, a történelem, mely arany betűkkel jegyzi fel Deákunk tetteit, mely öt a kitüoők legkitűnőbbjei közé tette, de fe- leletet ad reá minden honfiú szive, ki Deákunk halála évfordulóján könnyeket hullat Siratja a nemzet Deákot, mert meg halt benne a haza disze, a nemzet atyja; siratja ót különösen megyénk, kinek tündöklő nappala tűnt le egéről; s habár megyénk halhatlan fiának emlék szobrot állított a megye székhelyén, nem tett ezzel még kötelmeinek elegpt mert: .Példájának követése, leszen legszebb síremléke'. . Deákunk példát adott arra, miként kell a hazát, önzetlenül szeretni, miként kell érette élet boldogságát is, ha kell, feláldozni. Példát adott arra. A történelem dicsőit egy Brutust, ki jogszerete-tétól vezérelve önfiait ítéli el, kik a hazát elárulni akarák; mit kell a mi Deákunkról mondani, ki önmagát ítélte az egyedül létre el, csak hogy hazájának , nemzetének jobban szolgálhasson. S mi elvesztettük Deákunkat, a nemzet elvesztette atyját Az idő csendesbitette a fájdalmat, de ez elenyészni soha sem fog, mert a boldogult s az élők közt örökké tartó kötelék áll fenn a háladatosság köteléke. — Halálának évfordulóján szenteljünk egy könnyet a haza bölcsének, járuljunk, legalább szellemben, sírjához, a szentelt hantokhoz, merítsünk ott erűt az élet küzdelmeire, erőt, hogy tetteink által méltóvá legyünk arra: hogy Deák Ferenci értünk küzdött s munkálkodott. LÖB IGNÁCZ. TÁRCZA. Az élet árny-képe A tenger zúg, forrong — Arad, . Hah, babot iild«zve fárad, K bulUmivül égig vi-rve Fellepleli mi elrejt*** .... S eláil a üxiv, megfagy ** é» Ha « szörnyű örvénybe néz . . . I. Itt ax ártatlanság, arccá Gyász-fátyóllal eltakarva Bzelid neme, hogy ne latsa Mint szédül le édes társa, A uendeiég bájos srüze Csábítójának ölébe. B visssa tértón n« láthassa, Mily szenvedő, tort alakja A kaexérsig rongyaiba Könnyein még ott ragyognak Emlék aagirí a múltnak. De agy éget mintha volna Láog pokol-tíUéből folyva. — Arcéin lázas éjek arnya És BOk kínok karcxoWáaya, Miről cs szól megdermetxthet lsronyabb mit rejt, de sejtet . . A gyönyörtől elpersselt ajk Már c»ak nyugalomért sóhajt, S nem lel, ah! mert keble fényét Oltárképét, Keot ?erényét fczer darabra "Utta írét, S ki felépítse a romot Oly művészt ég n-m alkotott . . ? És órjöngve tOtkéo-bokron At bolyg járatlan tájakon. Ön-rád mérge s a gúny árja Benn emésztve, oyomán járta Fut mind kietlenebb éjb», liwva egy angir sem lép be. Sseretet egy ibolyája Nem int felé — s**ne, viraoj, • a Körül néma, rideg- ?•irtok — Csak a riharral testvérek Keblén nem ring visszhang, a mely Ktizgue ha sóhajt a krbel . . . Ott küzönj — a már kéojar Kérgei öklével dagaszt — gyúr Egy eialélt lányka *iiít;n A részrét jó angyaliiéu .... 8 e látványra — szivet tépó Össze roskad a tévedt »6 . . • S a tenger tovább zúg, árad, Hab, habot oldasre fárad. . . A Unger HuliámlTsi égig rerre Felleplezi mi elrejtve. II. Ott egj vúkó, rotkadt . . . puszta, Az irgalom disz-hajloka, KOazö bénél megtört alak — Kezében egy uáras falat — Mankója mellé lehullva Multán Cgyelg álma . . . gondja, Midőn m palotákban még HB barátként felölelték, NynjUuta vigaszt és enyhet Mi szép volt élni, s as élet! De mióta gőg, hiúság, Sivár Önzés, s nrbataámaág Diadalt 01 szivén, isten, 0 szám&sve . . . nyomor • vénben, Csak ngy teng mint árva koldul — Ar<-ta oiy ssáaalaiasán bas — 8 ha esdve balUtja jaj]*: A gúny megdermesfti hangját . . . Ob< hiss' mig na a fillérek A nyomor vázáig érnek, UtkOaben még m«f rabolja A kérkedés silány ujja . . ? S a tenger tovább zúg, árad Hab, habot aldo»v« fárad . . Itt iszonya cbaos mélyén Itt hevernek mind, egyen kén , A hu barátság, szeretet, ÍÁ há J°P< ÍK***Ág, hálaér*ft( S mely mindezi-k koronája A gondolat szabadsaga. Szent köDyrétól kiszakasxtott Keexes kincsen, drága lapok. Ármány, cselszSvéoy, átnokiág, Arany betűit kivágták. S a képmutatu da<-nonja, Bibliáját rajok írja. Oh! ne olvasd, ne nén oda ! - Véies betűje azt mondja . .H* szent a ciói, ra«at az essk>">z' — Kárhozat szent füzért kotor, Hogy csábító illat közben, Bűn ne fájjon agy a szívben, 8 a kábáit ember elméié, Bolygó fényekre vesét ve, Ne érexse, ha nyakára Járul a ssolgaság járma, Ne is sejtse, hogy küzdelme Taposó-malom gyötrelme . . . S a tenger tovább zug, árad . . - Hab, habot üldözve, fárad . . . IV. Ott a legfeltégesb neve, Bapiszkolva, kinevetve. Gyermek ajkán szitok-átok, Ifjakén baja fulláakok . . . té a hölgyek ? — és a nŐcskék ? Szemükben epedő^n ég Egy tiltott láng, egy láxas vágy, Mely a nap fénylő sugarát, Csillag bájos ragyogását, S róssa édes mosolygását Lopni kén, hogy himáira Titkos szeszélyét szolgálja. — De bt • rajongó évek Kéj gyöayori eltűnések, Az- arez folto* aomáacsára Szil) a szenteskedis máza, A a kebel sivatagán ott. Hol egykor as oltár áliott, Kéj s gyioyCr flszkei alól — Mint egy .jaj" a koporsóból - Fájón — sóhajtva feltámad A haloLtnak vélt öntudat; ?? a tükrftt, melyre a mait Minden tsenoy* reá borult, Leleplezi, — S rá tekintve Megreszket a bdnSa ssive, Ekkor lesznek oly kedvesek, Mind ax apró s öreg sxentek. Felkeresik a megváltót, Esdve : Wrlesaze a váltát, Melyet sok tévédé* miatt Már „pokol* bankarja forgat. .. 3 mégis, mig a fonnyadt ajkról A vezeklés imája foly, Ha az elhagyott gyönyörnek Egy hangja jSne konyorgve, A már Olclt Bit keresztjét Ellaaxitnák, — öfswtömék. 3 a tenger tovább zog, árad, Hab, habot Oldösve, firkd. — V. Miről mfivéss, költő, • a atr Álma, dala, ajka bőszéi, Hol áldozva annyi uiren, Gyulladt magasztos érzelem. A bon szerelem temploma, 8 hos erények dicső szobra, Ledontve mind sárisupoa. Es rút, nyegle, törpe férgek Szem köveiből épitoek, Áruló- és gyilkosoknak Palotákat, kéjlakokat; 8 az nj hasafiság majma. Onnét nézi vigyorogva, Ssámüxo'k keblét mint vijja, . Hontalanság néma kinja . . . Csak a ssabadság namtoje, — Felből vonva boa szemére — Sir oly fájón, — ha érezae A zsarnok-sxiv — megrepedne, — Éi a férgek törpe serge, Mfp le TI él>rrd Önérzetre TiZENKILEKCZEDIK ÉVFOLYAM ALAI KÖZÍÍÖNI. Ji^TOAR 3? éa 1880. Mélyen tisztelt képviselőházi Ai általános nyomasztó helyzetnél fogva, amelyben a> iparos osstály orsságsserte sinló-dik, érzi magát inditutva tisstelettel aJulirt tár-•alat ugy táját tagjai, mint as ország Összes iparoaainak érdekében alázatos kérelmével a mélyen tisitek képviselőház elé járulni. Tudjuk mi, mélyan tisztelt képviselőház, hogy a nemiét minden OMtálya nehéz viszonyok kösött éi. Ismerjük különösen a kösép birtokos owtálynak ssinte kétségbeejtő helyzetét, s véreik SKivünk annak láttára, miként pontul napról napra nemzetünk e törzsfája. Amidőn tehát saját ágyunk mellett emeljük íel szavunkat, közvetve azon osztály érdekében is tesszük,mert tudjuk, hogy ha a közép birtokos oaitály mellett egy másik erős, munkabíró osstály nem áll, hogy a teher egyréazét annak v ál Iáiról levegye é* ast viselni segélje, ason osstály a nagy állami teher, elemi csapások, Biomoru hitei s pénzvissonyaink súlya alatt össseroakad és akkor nemcsak azon osztály, de vele a nemzet U mint magyar nemzet elveszett, Tudjuk est, és tudjuk azt is, hogy ason másik, ssinte a nemzet somét köpesd osstály csak as iparos osztály lehetae, ha es amannál még siralmasabb helyseiben nem volna. De oly ssomoru helyset ben vanr hogy maholnap oem a polgári osstályt fogja képesni, hanem a proletárságoL Nem dicsekedhetett ugyan Magyarorvság sohasem virágsó iparral. A folytonos - lé leiérti küsdelem másfelé vette igény be a nemiéinek mind ügyeimét, mind munkás keséit, s ha bekövetkesett is egy-egy rövid pihend idd, kevés volt arra, hogy azt, ami mis nemieteknél itedvezÓ vissooyok kösött is csak ? %s évek hosssn során át, fejlődhetett, az ipart meghonosíthatta, s virágtóvá te he te vulna. Kérés annál inkább is, mert nálunk a munka sokáig lealázó volt, a nagyrészben mondhatnánk még most is as. S miután a jó szomszédok oly készségesen látták és látják ei ma is minden szükséges é« nem ssükaégaaczikkel a bőkezű gavallér indolens magyart, nem éreztük szükségét az iparnak. fisén és nők más okoknál fogva tehát nálunk ipar uly értelemben mint más nemzeteknél nem fejlődhetett,legfeljebb a kézimesterség vert némil g gyökeret. Es, tekintve, hogy nagy uraink többnyire külföldön laktak és dolgoztattak, de mert a kösnép mégis hazai kézművesnél rendelt vagy vásárolt, tehát tűrhetően ment B Általiban sok család örvendett jólétnek, s nevelt nem egy jeles Hat a hasánaK. Est tehát egy kis jóakarattal virágzóvá lehetett volna tenui, s ha épen iparos állam nem volnánk is, a földművelés mellett egy virágzó kézműipar elég biztosítékot adu a * nemzetnek a megélhetésre. Asonban mint más téren is századok mulasztásait egyszerre akarván helyrehozni, ipart is egyszerre akartunk teremteni; s intésó- köreink nem véve számba a fő okot, az ipar fejlődésének akadályát a czéhrendBzerben hitték rejleni, s más nemzetek példájára eltörölték azt a nélkül, hogy figyelembe vették volna sajátságos, más országok és ne msetekétől egészen külön bősÓ viszonyainkat. Ssabad ipar-rendszert alkottak rendsser nélkül, reá eresztették csekély kis kézműiparunkra nagy seregét a kontároknak és éhes ssédelgÓknek. S a szomorú következmény belűle zs adót nem fizethető e megélni nem tudó ezrei a jobbsorsra érdemes iparosoknak ; és as, hogy as ipar, a helyett, hogy emelődött volna, ami volt ason kis kési mesterségünk is tönkre silányitva egynéhány Üsér keséi kösött bitmngolódik. Tehát ipar helyett szédelgés, és as álUmra nézve hasznos és szükséges iparos osztály helyett koldus proletár i vad ék. Ilyen tényezőkkel, mélyen tisstelt képviselő ház, nem teremtünk ipart, s ilyen körülmények között az iparos osstály, nemhogy a birtokos osztály váltairól a teher egy részét levehesse, de maga is as állam terhévé, s késÓbb a társadalmi rend aknájává váthatik. Ha a polgárság csak egyedül azért léteznék, hogy az államnak haszonhajtó eszköze legyen, azon esetben is azt parancsolná as állam érdeke, hogy polgárai ezen czélnak megfelelői képesítve legyenek. De miután a mai fogalmak szerint azt gondolnánk, hogy az állam nem Önmagáért, s nem is egynéhány emberért létezik, hanem annak polgárai azért képesnek államot, hogy a társadalmi élet bázisai által a uiegélhetés mindenike számára biztositassék B lehetőleg könnyűvé tétessék, s egyáltalán nem asért, hogy egyesek ezreken vámpír módra hízzanak. Az állam törvényeinek s intézkedéseinek tehát a polgárok viszonyaihoz kell alkalmaava lenní e nem mulhatlanul egy másik állam vagy nemset kap;áfájára; s nem a polgárokat idomítani egy czéljában térés, ás következményeiben veszedelmes rendszerhez Pedig a jelenlegi ipar és kereskedelmi rendszer agy amint fenáll nálunk ilyen czélt tévesztett eszme, s hogy következményeiben milyen veszedelmes, azt ezen egynéhány évi fenallása szomorúan bizonyítja. Megmételyezte es az egész üzletvilágot, alkalmat adván, sőt az esztelen concurrencia által kényszerítve lévén a szédelgésre, as egész ipar és kereskedelem ugyszólva hitelvesstett. Ha figyelembe vesszük azon sok hamis és nem hamis bukásokat, egész hajmeresztő borzajztóságában áll előttünk as üzletvilág helysete. Mi caélja * ssabad ipar és kereskedelemnek 'i Annak kellene lenni, hogy a munka s a szorgalom ne l*gyen gátolva! hogy aki mit tanult azt szabadon folytathassa, hogy általa a társadalomnak ís és Ön magának is használhasson. Es az eredmény egészen ellenkezői nem a munka van felszabadítva, s nem a szorgalom nincsen gátolva; hanem fel van szabadítva a szennyes kapzsiság, és a leg- ármányosabb fosztogatás. A munka és szorgalom pedig tehetetlenül vergődik, mert a szédelgö1 verseny a legjobb számítást meghiúsítja, s a legnagyobb szorgalmat és munkásságot is megbénítja előle. Mivel pedig as iparosság a legszegényebb osztályból kerül, tÓkével századik sem rendelkezik, hogy boldogulhasson ily áramlattal szemben ? A küzdelemben csakhamar elbukik s eszközé válik azok kesében, akik bukásának épen okozói, és fegyverül haasnáltatik e becsületes munka ellen. Az ujabb nemzedék leg többje pedig miután a rendszer nem kötelest, hogy szakképsettségét felmutassa, alig hogy tanoncz éveit kitöltötte, tapasztalást sem sze rezve családot alapit többnyire törvénytelenül s össze zsúfolódva valami nedves, büsös lyuk ban szaporítja a cseoevész satnya ivadékot, rontja silány munkájával a jónak becsét és károsítja vele aki nála véletlenségbŐl valami rendel. Es a szabad ipar rendszer eddigi követ' kesményeíaek halvány vázlata,mélyen tiszteli képviselőház! Mindazon által nem as ami óhajunk, hogy a cseheket elóbbeni ferdesé-geikkel vissza állítsuk. Nem kérünk mi kivált ságokat, sem olyasmit ami as egyéni szabadaá got jogtalanul korlátolná; s különösen nem ami a hazának, s vele a nemzetnek javára, előmenetelére nem volna. Csak rendet rendszertelenség a ssabadosság helyett és delmét a becsületes munkának a szédelgó kontárság ellenében, mert csak a becsületes munka és társadalmi erkölcs lehet alapja egy nemzet jólétének s fdnállhaláaának. Mélyen tiszteit képvíselőhás! A társadalmi működés minden ágáhos megkivántatik a szakiameret, hogy kívánhatjuk tehát as ipar fej lesz test, ha olyanok kezelik akik azt nem ia tanulták, vagy csak igen hiányosan? Továbbá a társadalom más művelt osztályai gyermekségüktől egészen ember korukig képzett tanárok által, s fegyelem alatt oktattatnak & vezettetnek az életbe pályájuknak úgyszólván ktkscöbéig, s mégis megfelel e hivatásának kellőleg valamennyi? ElUobei as iparos tanonc?,aki alig egy két elemi iskolát végzett, sok azt sem, hasúiról a legbiányuiabb neveiésaul adatik valamely mesterségre, i jelen rendszer mellett már tanoncz korában ís alig áll fegyelem alatt, és felszabadulva egeszén függetlenné lesz: várhatni e tőle, hogy saját ösztönéből fii fogj* hivatását? hogy nemcsak mesterségét alaposan megtanulja, de hogy a mai kor kívánalmaihoz szuk&cgesmiveluégel is megszereti*? Ka; várni azért nem lehet, mert senki túl nem függvén,saját ösztöne inkább vonza a könyelmü időtöltéshez mint a komon ly tanuláshoz. De sokszor körülményei sem enge dik, mivel f«ntartáaáról magának kelvén gondoskodnia, a többnyire silány üzlet menetek folytán leapadt keresmény alig elégséges a legszükségesebbek fedezésére a a azükségge) küzdve nincs kedve kelló gondot fordítani a munkára, s sincs tehetsége magát más tekÍD tétben művelnie. AS ipar fejlesztéséhez e szerint szükség**, hogy as iparos iijuság nemcsak mint tanonca, de mint segéd munkás is bizonyos kötelékhes tartozse*,ahonnan fölötte némi fegyelem gyakoroltatik. Szükséges, hogy a rakonczátlanságtóPs lébaságtól ne csak saját ösztöne tartsa visssa.De szüksége* egyszersmind as is, hogy mint más osztály oeli foglalkozások bizonyos mérvben védve vannak, as iparos pálya se legyen egészen prédád dobva. Mert es is életpálya, legalább kell, hogy as legyen miután a társadalomra nésve életssükseg. Tehát kell, hogy aki iparos pályára lép, legalább reménye lehessen, hogy képessége s szorgalma által megélhetése biztosítva van, s nemcsak azért ketlend dolgoznia, hogy a mások szükségletei kielégítve legyenek és fáradságának hasznát mások élvezik, ő pedig a társadalom páriája leend; mert erre áldozni egy életet bizon nem kecsegtető; s ha a rendszer által erre van kárhoztatva, akkor kár magának tudományt a műveltséget ssereznie,mert tudomány s müveit-ség mellett nyomorogni százszor:a fájóbb. Szükséges olyan rendszer, hogy a becsületes muoka, szorgalom és képesség meg lelhesse jutalmát, s a haza és társadalom javára, érvényesülhessen, nem pedig, hogy a szennyes kapzsisig s lelketlen üzérkedés körmei között és nyomása alatt felre Dg ve elcsenevéssedni kényteleaitessék. Mi is fiai, hü. áldozatkéss fi*i vagyunk s akarunk lenni e hasának, közöttünk u van nak, akiknek ósei ha nem ÍB hagytak reánk ösí koronát, de viselték e nemzetnek buját-baját, s ha nem hirdeti is neveiket * késő század, amikor hitt a haza, nem kérdezték mi less a bér? Körűi tink is átéllek, sokan válságos napjait az ujabb kornak, s ha hívand a h&za, nem kérdezzük: mivel jutalmazott eddig? Tehát hisszük miszerint joggal kérhe-lüuk annyit, hogy legalább adják meg a módot, hogy a haza iráuti kütcleze'.Uége; teljesit-betüí módunkban álljon. Ne vpgyék ki közünkből ferde intézkedések által a vésőt, kalapácsot. Könnyelmű indolencia, más nemzetek helytelen utánzása, a érdekeik túlságos legyezgetése által ne kény-szorítsak a nemzet egy nagy részét, "zen még romlatlan, testben, lélekb-o haz*Ha.s részét a ezerszám mellől a koldusbothoz, s egynéhány cosraopolita ssédelgA üzér szolgálatába nap számosnak, rabszolgának. Mi s nemzetnek egy nagy ré-zat képezú osztály, akiknek érd^-k- egyszersmind a nemzeté, folyamodunk a nemzet képviseletéhes, nem kiváltságért, nem egyes osztályt érdekli ügyért, hanem a saját magunkéval a hasa és a iemsét jól felfugott érdékéntk ngyeUmbe vé teléért, s hisszük miszerint a nemzet képviselete ' blcseségg'íl párosult haz ifjuágáoál fogva méltányolni is fogja azt és taláiand módot a már már veszélyessé vált rendszert megváltoz- S a tenger csak sug és arad, Bab, habot üldözve fárad. Hullámival égig verve, Csak nyomort s romlást úr méhe. 8 el áll a aziv, megfagy u ésm, Ha e giítniyü ^rréoybe né*. OUOTII OVI)LA. A multak emlékei. (Folytatás.) Miska in tó társait, hogy ne hamarkodják el a dolgot, amennyire lehet, élve fogják el ókét, Nem volt valami nehéz dolog, mivel Miska ötven ember felett rendelkezett, az ellenség pedig csak mÍDtegj harmincx- vagy negyvenen lehettek éa amellett csehek voltak, A huszárok tehát egész tűzzel rajok csapnak, hogy lefegyverezzék Ókét. Azok védik magukat ügy huszár fejéi kétfelé hasitva leesik. Es jeladás volt a mészárlásra, a huszárok megbotsulandók társuk el estét, irgalmatlanul kaszabolják azokat. Menekülniük nem leheteit, mert közbe vaianak fogva. Ekkor az ellen kapitánya felis* mervén Miskábatt elleneinek vese tojói, neki ragut, hátulról egy csapást mér fejéra, de ezt felfogja Kató Jtncsi. Miska látván a veszélyt, melyben forog a kapitány réssérÓl, rögtön visazasujt kardjával, melynek sikerült % kapitányét kezéből kivágni, Miska azt hivé, már lefegyverzé ellenét és fel-tzólitá ót a megadásra, de ez bgy pisztoly lövéssel válaszolt, amely azonban osak csákóján furódott keresztül Miskának. Est már Miska Mm tűr hete. Elvadnltsn veté rá magát és kegyetlenül össsekaszabolva, megölé azt. Társai mar ekkor nagyrészt le fegyverezték a cseheket, és aztán lovaikra ültetve, maguk közé vették ókét és elindultak. A hol lakat ott hagyták, kivévén három huszárt, * kiket bajtársaik vittek el, maguk elé tévő a nyeregbe. Már égessen megvirradt, mire a táborba értek, hol a katonák hatalmas hurrák-kai fogadták őket. Még inkább fukötődött lelkesedésük, midőn a fogoly katonákat meglátták. Asonnal körül fog Uk a bajtársakat, ugy szólván lerángatva Őket lovaikról, hogy megtudhassák a történteket. Csak mikor értesültek mindenről, áldoztak könnyeikkel szegény elhalt bajtársiknak. Miska pedig leszállt lováról és elment a hadnagy sátoráb*, hol körülményesen elősdá a végzetteket. A hadnagy, midőn megtudá a fogoly katonák esetét is, rögtön az ezredeshez ment, aki saját melléről vevén le az érdemrendet, t&zé fel Miska dobogó mellére Ily módon folyton üregb*deU Miska tekintélye a hadseregben éa senki sem csudáiko zott rajta, midőn a másnapi csatában már mint hadnagy vételé csapatját. Az el fogottak azon csirkáló csapatból valók valának. m<a\j csapat a mieink hadállását kémleié ki.' Két csapatban voltak, míg az egyik küldetését elvégezve hazatért, addig ez a másik, mint látók, a mieink hatalmába került. V. Mig a táborban ilynemü események adták elő magokat, addig Kéreg faluban is megváltoztak a körülmények. Ugyanis körülbelül ason időben, mid Ön Miska kitüntette magát a harcstéreD, a falna keresztül húzódott egy hadsereg, melynek egyik része a falu körftl meg ís telepedett* Egy részük lovasság volt, melynek ezredese, egyszersmind vezére Konssky lengyel volt. Ez a legjobb szívvel arra törekedett, hogy a magyarok iránti szeretelét éi tiszteletét kimutassa, amit betetőzni akart assal, hogy az úgyis elégedetlen katonaságot, kik doni kozákok valának, » magyarok pártjára térítse. Es sikerült volna is, ha négy szentpétervári min denben útjában nem állott volna. Midőu a faluban este letelepedtek, az ezredes a bírónál volt Bxállva, míg » f^nt-mli tett négy ember Márton korcsmájában. Kzek a korcsmában épen a padka körül ültek, beszélgetve mindenről, mig végre Po toff, ki amint mindenből kitűnik, volt a hangadó, megszólalt: • Kmlekeztek-e a mull estére, amidőn Konsskyt kihallgattuk, amint törokarával ér tekezett? Tudjátok-e mirül beszélt akkur?" .Hogy ne tudnánk, hát arról beszéltek, mond Karoff, hogy mikép lehetne a kutya ma-gyárukhoz átssökniök. Nojsse, várj (Maki* .Pszt, ínté ót Potoff, csendesen, mintha sörejt bal toltam volna, pedig elgondolhatjátok, mennyire titkon kell elintéznünk mindent.* Csakugyan jól hallott, m«rt Julis jött, ki atyjának bort akart vinni. Épen belépendő volt, midőn idegen hangokat hallván, le nem küzd hété női kíváncsiságát, s hallgatódtott. Auól k*sdve, niidÓn Karoff elmoudá Konssky szándékát, mindent megtudott. Karoff vette fel a beszéd fonalát: .Ugyan ki is hallgatodsanék ilyenkor, hacsak nem a mi emberünk, hiszen a lakóknak honn kell maradniok, miután büntetés terhe alatt meg van tiltva mindenkinek, hét órán tul a házból való kilépési' „Nincs is ellene semmi kifogásom, tehát halljátok tervemet. — As ezredes a bíró házánál lakik, külön szobája van, amelynek ab-Uka a szérű* kertre néz. Nekünk első doi-gnuk less a kutyákat elnémítanunk és olyan embert aliitani ki a ház elé őrül, aki a mi pár tunkon vssi.* .Legjobb lesz, mond Kar -ff, pajtásunkat Kahnert (ki harmadik tagja volt a társaság* nak) odaállítani." — .Jól van, mond Kahner, beleegyezem. .Folytasd tehát.' „Miután es megtörtént, éa és Karoff be* megyünk a szérűi kertbe és midőn az őrjárat elhaladt, a gyémántommal, mely gyűrűmben van, kimetssem as ablaküveget. Ezeo nyilason keresztül kinyitom az ablak sáv árját és így be-nünk." — , - .De hátha felébred?- - — .Arról Ís van gondoskodva. Lovásza a mi páriaokon van, «> kiszedi pisztoly csöveiből a töltést, kardját pedig kifogja vinni az un !*}' alutt, hogy tisztogatni fugja." -— „Hisz te lángéss vagy, n«m hiába újságírás a m«*térséged, vág kazbe Karoff, ngy jót röhögve véle elmésségének." „Ne szakíts félbe, nincs helyén most tréfálódzás.* „Jól van no, csak beszélj." .Egy kis létrán bemenvén, ha fel nem bred, — arról pedig ismét gondoskodtam, mert lovászának álomport adtam, hogy holnap ítére adja be neki, — le Karoff belészurss tőröddel, én pedig a nyakát fogom.elvágni. Azután pénzét és irományait elszedve távozunk.* .De mi szükségünk pénzére s irományaira, kerdé Karuff?" .Oh te rövid eszü! Pénzére azért, hogy zt gondolják pár'.reszesei, hogy rablógyilkos-ág kovettstett el, ugy nt-tn fognak ránk gy*' nakodni. Irományaira pedig nz*rr, mivel ezek által ő felsége a miodeoek c zárj a előtt bebizonyíthatják, mit akar Kon^zky !? és hogy »> bben meggátolván, mily jó és okos dulgot vif" üok véghez." „Bravó barátom, brávo, de már erre siuok !• PÁSLEK SÁNDOK, (Folyt következik.) TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI. KÖZLÖNY. JANUÁR 29-4* -1880- Ütni, s Magyarországon * becsületes munkát megölő ssédelgő üzérkedésnek — amely a magjax ősi erénynyel és becsületességgel őssze-fórhetlen — végetvetni, a találand módot as ipar tejlődéaét leginkább gátló éretlen kontárkodást megszüntetni, B eszel egyszersmind as erkölcsiség, valamint a nemzet elsatnyalasát annyira előmozdító vad házasságoknak és ebből eredő proletárismoa terjedésének elejét venni. A mait évi Il-ik orsságos iparos congrea 8U» központi bizottságának as ipar ügjeket érdeklő kérvénye mára mélyen tisztelt képviselőház asztalán fekszik, amelyben főbb vonásaiban vasolva van, ugyan hogy mit vél aton bizottság a* ipar érdekek előmozdítására szükségesnek. De mi, amidőn alázatos kérelmünkben azon pontoknak az alkotandó ipar-törvényeknél — a mélyen tisatelt képviselőház részérŐli figyelembe vételéért esedetnénk, misrészt azon tiszteletteljes megjegyzést bátorkodunk tenni, miszerint azon pontok helyesek ugyan alapjakban, hanem a helyzetet nem tárják fel ugy amilyen az valóban, s az okot sem mindég ott keresők, ahol leginkább rejlik, mert készítői inkább elméleti mint gyakorlati ügyének Pedig orvosolni csak akkor lehet, ha » bajt alaposan ismerjük. A sért vohuQK bátrak ezen tiszteletteljes kérelmünkben a bajt s annak okait lehető kímélettel bármind amellett a maga valóságában feltüntetni, hogy a mélyen tisztelt kép viaelőhác lássa miszerint itt nem elméleti, nem kisebb nagyobb módosításra van csak szükség, hanem az egész ipar és kereskedelmi rendsrer-nek gyökei ee átalakítására. Mert ecen at utón haladva eaer éves fenállásunknak e vérrel Bser-zett földön a legttsomorubb befejezése épen azon fajra nézve lesz. a melyik megszerezte éi ezer veszély között megtanulta azt, meri anyagilag koldus, éa erkölcsileg alapjában romlóit társadalmi rendszert hagyánk gyermekeinkre, s fajunk a szabad magyar ivadéka szolga lesz az a hazán élódők igájában. Ennek elejét veendő a legőssin'ébb bazatiui lélekkel eaodezUok. a mélyen tisztelt képviselőház előtt, miszerint a fennt vázult veszélyes rendszert eltörölni és viszonyainknak megfelelőbb, szolid alapra fektetett ipartör-vényt alkotni, s annak alkotásánál » bet«rj-;sz-Wslt országúé iparos bizottság kérvénye mellett esen általunk, tiszteletté, benyújtóit alázatos kérvéuyünket is figyelembe venni méltóxtaasék. Mely alázatos esedezésünk mellett a legmélyebb tiszteletiéi vagyunk. A nagy-kanizsai ált. ípartárülat uevében : ELNÖK, ALELNÖK, FÜLDY FEKENUZ, f. ' {_ * ; Unmlati jepyitfi. , Helyi hírek. — Laputik ujabb vívmánya. A nagy kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet múlt szombaton tarlóit közgyűlésén egyhangúlag lapunkat választá hivatalos közlönyül. A m«g- tisztelű bizalom csak növeli közjóra törekvő igyekezetünket. A közgyűlés folyamáról híva Ulos közleményt fogú ük hozii. A népes küí- gvulést a „Koronában" rendezett estély kö vette, melyül fesztelen jókedv fűszerezett; pohárköKzönléat mondottak: Nyuly György, Körméndy János, Oroszváry Gyula, Hajgató Sándor, Knortser György urak e e lapok szer kesztője, íizigritz vendéglős ur valóban ízletes, válassiékoa ételeket adott felette olcsó árért, miért elismerés illeté őt. Horváth Laczi és Grünbaum egyedült jeles zenekara pedig vígan húzta a magyarabbnál magyurabb oótákat. — TüxoUÓ egyesületünk múlt vasár nap tartotu ez évi első választmányi ülését, melyen az idei költségterv állapíttatott meg s es 2018 frtot tesz. A kimutatási közelebb hosni fogjuk. — Deák-emlék ünnepélyt urt a n.- kanizsai polgári iskola ma, csütörtökön dél előtt 9 órnkor saját épületjök rajztermében. — Hymen. Seidl Ágoston városi tiszt viselő ur hétfőn este vetette oltárhoz a bájos Barát Anna kisasszonyt, ki a templomban oly festői s drága menyasszonyi Öltözékben jelent meg, minőt vároaunkban még nem iáttuok. Hosszan tartó boldogságot kívánunk as uj párnak! — Joachim JÓM*ef hegedűművész hangversenye Bonawitz J. H. zongoraművész közreműködése mellett Nagy Kanizsán, folyó éri február hó 1 én a városház nagytermében. Műsorosat: 1.8. Concert Spohrtol Joachim József ur. 2. a) Nociurno b) Scherzo Chopintói Bonawitz ur. 3. Öonáta Fartiaitól Joachim Jó ssef ur. 4 a) Romaosa Beethoven tói b) Suite (Edur) Bachtól Joachini József ur. 5. Zongora sonáta BeethoTenlól Bonawits ur. 6. Három magyar táncz Joachim József ur. Helyá"-ak: Körszék 1. Bor 2 frt 50 kr., 2., 3 , 4. és 5. sor 2 frt. Zártssék és kareati ülőhely 1 frt 50 kr. Belépt, dij 1 frt. Jegyek előre válthatók Prá- ger Béla ur gyógy tárában, Kezdete fél 8 óra- kor. Hasafiai őrömmel üdvözöljük körünkben a hírneves művészt. A t közönség figyelmét pedig tel hívjuk. — Fentebb közöljük a nagy-kanizsai általános ipar-egylet emlékiratát, melyet a magyar országgyüléshes felterjesztett. A törek vést üdvözöljük B méltó sikert óhajtunk. —- Lapunk szerkesztőjének anyai nagy oénje a 66 éves Husi ka Franciska asssony január 21 én tartótU araoymeDyegzőjét 75 éves Oesko Márton férjével. As érdekes menyegzó nagyszáma rokonok jelenlétében a Kalmár József ur által Félegyházán épített kápolnában tartatott meg, hol a szertartás*, a menyasssony testvér bátyja fŐtiss. telén dó Husska Vendel ur a kápolna nagyérdemű s köztitzteletü plébánosa végeste. A kevesvk által elérni szokottaranymenyegxősöknet küldjük üdvözletünket, kívánván , hogy Őket a mindeoség istene sok testi-lelki jóval áldja meg és kevés búval, sok örömben még sokáig éijeoek ! — KözgyHUtte a nagy kanizsai keres kedelmi és iparbaakiiak febr. 15 én le** saját helyiségében. — Fényes eAjcüvö volt Kaprúnczán folyó év és bo 19-én Verli Irma úrhölgyet, Wrli Miska kapronczai gyógyszerész ur, b*jos leá nyát, e Dapoa vezette oltárhoz ifj. Pesielhufcr József ur. Az esketési szertartásokat nagys. éi főtiszt. Soifriti Istváo, pécsegyháimegyei knno nok urf a vőlegény közel rukou* végezte. Koszorú hölgyek voltak : Liaziák lik*, Perlak- ról es Verli Ki ki : nienyasazouy nővére. A vőfélyi tisztet Gózooy dándor törvényszéki hivatalnok és dr. Tripatnmer R*xsö joggyakor nok uruk. lelj esi mi lék. A menyasszony uehes fehér selyem ruhát viselt myriua-girlaud diati- téssel én hosszú ussálylyal, A nászmenet pont 12 órakor induit a mennyasszuay szülőinek házából; ettől a templomig az ui asóuyegjrel vok bevonva, a rétidet a varos reudúréi kétol dalt sorfalat képesve tariotlák tenn. — A régi tényes menyegzók jutottak eszüukb ?, midAn a incuyasazouy uooszu Udsátvát egyik rokona által viieiDi láttuk Az esküvő aUtl a nánznép és a kíváncsi sokaság » templomot zaufoláaig megtöltötte. Az esküvésr<*il h^zal^rl núxn^p^t * menyasszony szülői luculiusi lakomára váriak. E lakomái a talpraesett pohárkMzüniftipk fűszereitek. Az ifjú párra kuunyk ur ű n»gyság» emuit poli*r*t, ou^elgve ajaulváu » kolcsöuos szerein i«t és bÍKHlinat » ki vonván, hogy miként Nagy L*jti* birodalniftbun m-m nyugodott íe a nap soha, ugy «s ó tejük f«lnU is az oriikös b«>ldoj;a.»g d»?< iijt- Itbrgjtiu. Krrn ni Malouyai Intvaii k. r. tanár, kanonok ur •'• nagyságát elittití, ki áltat ti háxaasag jogerőé uyessé vált. Az öröm szülőket, kik ily derék gyermekeket neveltek » hazauak, ismét * de- rek eskető fópip élteté. A koszorú hölgyekre Malouyai tauar ur emelt poharat, óhajtván, hogy azon sors, melyben az üanep^iy hősneje részesüli, őket i» aemBokár* érje utnl. Dr. Tri- pammer ur: az egyhásjog szeriül a háxxs Bag jogérvényességehes tanuk kiráotatnuk, azeri is élteti azon tértiakat, kik e m^güs/teló hivatal viselésére válUlkoiink. Gúzoiiy Sáu- d<T pubárkoatnaiőjö zarta be a loaaztuk sorát, ki volt tanárait, különösen a j«Ifinv<>lt M«l>> ny»i tanár urat eltetu;. A VMIOUMU tiri Ukonm ké»ő délután ért végat. Az Aszúitól mindeuki azon kívánságból kelt fel, hogy az a bold"gitó szerelem, mely létrehozója volt e szent irigy nek, soha ki ne aludjék a párok szivéből ; <?z legyen talizmánjuk az élet minden szakában. — Tümeset fordult eló folyó hó 9.1 én városunkban, mely a „Vásáririr^u" egy lakbá- zat melléképületekkel és suk füatölődő sertés húsai hamvasxtott el. Tucoltóiok különben ezúttal is iparkodtak közhaunu hivatásuknak megfelelni. — A* idei katonai sorozásnál Nagy- Kanizsa városa már mint önálló sorozó járás tog sierepelüi. A hivatalos lap a múlt héten közié az idui ujoncsozásra vonatkozó minisz teri rendeletet. A kóxelodó ujonezosásra as 1860-, 1859 és 1858-ban született hadkötele sek hivatnak be. A hadkötelesekről szóló ki mutatásokat jan.-30-ig kell beterjessteni, úgy szintén a Borozó bizottságok névsorát is. A tá vollevő hadkötelesek kipuhatolása végett a bi zottságokat febr. 25-ig keli megalakítani. JKü lönben a többi szabályok érvénybe maradnak. — Arveré» Zdsmegyében. Pollák Jó zsef 870 írtra b. iog marcz. 2. B.-Edericsen. Marcz, 9-én: Körm«»ndy Győpgy Itíl^ frtra b. ingatl. Szent-B4kál!án (Tapolcza). — Február 3-án- Balog Imre 641 trtra b. ing. Z*la-Lövőo. — Febr. 8-án: Pokomándi Elek 929 frira b. ing Letenyóa- — Febr. 9 én: LŐczn Márton 520 írtra b. ing. Gyula-Keasin. - Febr.JO-én: Bocskai István 517 írtra b. ing. I>istelen (T»- poleza), — Febr. 24 én : Magái Lajos 590 frtra b.jng. Zala-Egerzzegen. - Febr 9-én: Sas József 400 frtra b. mg. M.-Potányban Zala- — Febr. 12-ón : Csilli János 250 jggtmtg.) F frtra b. iog. Csicsón (Tapocsa.) - Stera és Fóliák nagy kanizsai bej. kereak. ellen csőd nyitUtott, tömegg. Fischl Pál.perugytJfi TTerte-lendy Béla. — — TűMOltők táacsvigalma. A nagy< kaoissai ónk. tusoltó-egjlet táncsvigslma jan. 31 én lesz, tisita jövedelme as egyleti tá«zló bessersésének költségeire forditutik. — A csurgói öok. tűzoltó egylet zártkörű táncz- vigalma febr. 7-én less a vDaruu veodégiőben. — A jánosbáli önk. tűzoltó egyleté pedig febr. 1 én Urt*tik meg a kaszárnya termében. — NyUvanos kÖtnöntt. Alulírott a nagyérdemű közönségnek, a t. szülőknek s as ifjúságnak ittléte alatt iránta tanúsított szivea figyelme és pártfogásáért legmélyebb kössöne- tét nyilvánítja. Nagy Kanizsa, január végén 1880. Krauss Gyula, táncz- és illemtanitó Pápáról. — A 8MenUá*mlá^gyhá*i templom felépítésére nézve a szerződés Zapletal keszt helyi építőmesterrel megköttetett. A templom f. évi Sz«nt Lássló ünnepén fog felssenteltetui, mint halijuk Korács Zsigmond veszprémi me gyés püspök ur ő excellentiája által. A torony pedig ssiote folyó évi Szent-István üs)népére less késs. As össses épiikvsésí költség 7890 frt 33 krajezár. — A tXÖlÖveASXó kereskedés korlá tozása tárgyában kiadott minisLeri rendelettel a fontosabb bortermelő megyék nsmigen látják érdekeiké: eléggé óv», mivel e rendelet ki egészítéséül e megyék szabályrendeleteket al kotnak, melyek által Baját területökre * szólŐ- vessső forgalmat és kereskedés: teljesen betilt ják és a tilalom átlépőit a hatáskörükben álló legmagasabb büntetésekkel sújtják. Ily sza bályrendeleteket alkotlak eddigié Zala, Zemp lén, Nógrád és Borsod megyék w a füldmive- lési minister e szabályzatokat mindannyiszor külöoös megelégedésének kift-.jnzése melUtt hagyta jóvá. — A phyllojcera lepett öutes ssúlő- tei Ulet«k knrtRBár* vonatkozó elókésiül et»)k, mint a jelesen az-rkeszteti aMsgyar Föld" írja, e tél folytán annyira foganatOBÍttMtuk a föld- mivelési miníster által, hogy a tavasa beállta vj»l a Msénkóneggel való irtfisok azonnal meg kezdethessenek. Mint értesülünk teljes kiírta sok lógnak történni Keszthelyen,Na^y-Károly ban, tízatmár Németiben es Kassán , mely h-iyeken egy boldaál kis<-bb terü<etek vannak mf^támndva. Peéren, hol az inficziált terület mintegy '2*> hold, a kevesbitesi irtási módozat fog alkalmaatatní, mindkét esetben asonban fo^tinatoMJii iini fog K biztonitiigi öv irtás, m-ly abbo! áll, ho^y » kiirtott területek körül min tégy öv alak ban megfelelő k iterjedésü pgt^sztté^es azól'itarület i» kiirtutik. — As irta- «<ik miDfirtO egye« helyeu makértúi felügyelet mailéit fognak történői. — liörid hirek. VVgb Igaáca lőre daliába valluiná«t tea*. — Vidor Enanu«lnek KJrtr''iiczb«D luvMgazobrut emelnek. — 7 hu Iáira ítélt v*n jeleolt-g a párisi börttinökbeu. Arany Jánost Sz»l(inU varo« díszpolgárává vá-iasstutta. — A* „Üstökös* Mserkfsctését Srabó Endre vette at, — Visüknán bonredemlékfi állítanak fel — V'erhovay felgyógyulásához teljes remény vao. — A hírlapírói *>gyeDiiiet megalakult. — A nemzeti kastino elmike gr. Díssewffy Aurél lett. — A bécsi udv»ri bálban Ü50 vendég vett részt. — Szegeden nagy n nyomor. — ki nyert? Bp«.t, j »e. 24-«o: l«. 70. 47 . Hl. 1. • • 35 4(1. S4. II 61. Tri<at, • • 55. 41. 8. 42. 71. Irodalom (K rovat nlxtt megemlített mnnk* Niqrj-K*-niuáu Wajdits Jói*ef köo/vkcr^skvdrai.' ULSI meg;-reüdflih'-'tó ) — Uj Mewmü. Taborazky és Parsch urak bpesti zeoemükereskedésében megjelent , Láz gyors polka" songorára szerzé Halász Jenű. Ara 60 kr. — Gróf TéUky SÍHOOT .Emlékeim- czírafi munkájának Il-ik kötete is megjelent a Petőfi Társaság kisdásában. Ára 2 frt. A szép kiállítású mű Aigner Lajos bizománya. Szerző nek könnyed irálya, élénksége vonzóvá teszik olvasmányait s kivá:ólag hölgy ej ok figyelmébe ajánljuk. — A hirhtdt magyar faló lipcsei .G-tr- teataubeV mely vagy két év előtt, minden ma gyar ember lelkében mély megbotránkozást szült czikkei miatt kiiiltatott as országból: ujában engedélyt kapóit ismét megjelenhetni a magyar állam területén, mely „erfrenliche* Ereignisz" t nagy hűhóval tudatja Ernst Keil ur utóda, a sTransleithanische Bachhandel'-el. — Reméljük, hogy köaonséfíflnlc, »kiváhképeo a hazafias érzelmű magyar könyvkereskedők nem vesznek tudomást esen legújabb ,Ereig- nisi"-ről, melyre különben is semmi szükségünk — mert van már hála Istennek elég magyar képes lapunk; igy különösen a fU*rt»ínlaubo" mintájára alkotott Mehner-fele .Képes Családi Lapok", mely rövid másfél év alatt oly nagy közönséget hóditott magának, hogy ma már egyike a legelterjedtebb lapbknak az országban. De esen renduvüli siker, mit ily példátlan rövid idő alatt elért, méltán Kiérdemelt jutalom volt, mert gazdag tar Ul in a s csinos kiállítása mellett előfixetési ára is Oly csekély, hogy még e tekintetben is versenyezhet a külföldi vállalatokkal. — Mindenesetre megér- ' demli, hogy egy magyar család köréből s« hí-ányossék. A 8-dik tusét 16- és 16. száma, eiiote megjelen:. Dr. Haynald Lajos biboraok érsek és Abdelkader arcskép«ivel. Ára 30 kr. Vegyes hirek. — Kottuth imája a kápolnai elesettek felett. Nagyon el van terjedve azon történeti kép, mely Kossuth Lajost azon helyseiben ábrázolja, amint a kápolnaicaautéren as eleset tek fetett imsdkosik. ? kep ala*t ott áll azon szép imádság, melyet a csatatéren Kossuth állítólag elmoudott. Általános a hiedelem, hogy amu ima valósággal Kossuthtól ered. Mint ilyent közli azt Vaxgyas ?ndre is a „Magyar ss»badtag története" eziraü munkájsoak a napokban megjelent má*odik kiadásában. ?i alkalomból ToDak Benő a ^Fehérvári Híradó ban" esen imádság eredeiere vonatkozólag a következőket közli: Kossuth — ha ián imád kozott is a csatatéren — az ismert imát semmi . esetre eem mondoiu, mert azt a esaU hiréuek vétele utáu Koboz ISIVAU, jelenleg a .Somogy" Sierk ess lője irta Adandón, a hirtw Csapódy Pal kastélyának egyik rtn<-.leti saobájában, » beküiűU) a „Kossuth HirUu- uak és a „Köz löny* nek, s őzen lapok u'.ján lett ismeretessé. De aülón lenyomatban i» megjelent 1^49-bcu, nyolcsad alakú finom papíron, Knetics Lajos kapusvári könyvnyomdájában, mely lenyomat ból » sorok írója is bír v^y példány L A kúlöa ki«d&4i m»gjt a SZOTAÚ tMtskoaulit^ ki as időben' Noszlopy Gáspár kormány biztus mellett tit kár volt, — Mini a község. A gróf Batthyányi Lajos álial alapilon Lajos-Komárom kússag érdemelte ki e nevet, mert derék magyar Ukoeai minden üc<vos íniéeméuyt létositeuek. Vau olt kisdedúvó, vann»k takolak (é» igeo szépek), taittkulák, kaszinó, a hov» minden lap jar, * miMl ujabban magiári állilotlak lej. Napa igen vagyouue, s nagy ritkaság, ha egy-egy iugatlau eladásra kerül. Még olt as a patriar chális hazkózüaitég áll feun a caaládukaáj. — A TtMZtsgaéyekröl. Egy németországi buntenaaltban kózulebb valami vén róka tel ulvaaast tartott a reszegségról s hoas^u praxisa íuiyiau a különféle borok hatását magyarázta. „A teher bor — igy szólt — az idegrendszer nek ári s b»üar beszédekre késztet. A viakó a gyomort kinuzza ugyou. A sör é* pálinka to*- ' lAém m rogyas • uiauaa végieien tájdaluuj. A vuroa bor koon^on lever, de koDuyeu felfBOcl, 1 diát vörös bort igjuok." A tisztelt burkok atuDii«D nem kiíveive tanáctát, Bőrtől ittak le magukat. — Bottu. .M^rmaro* megyében egy gaz da;í folduirtukiMra jogtalanul 4000 forint ado- luubieiel rónak. Hiába éli panaszszal, meg kiile t fizetnie a 4000 forintot. S vájjon, hogy fizette meg V Hosatott Budapestről 800,000 darab íélkrujczaruat, ti muot as adübivatal>ak végig kell sza-mlálnia «zt a tömérdek aprópénzt. Jó loulauágot kiváuunk mellé. — At a hiret fehér lap'. A rfzékeflfehéf vári kiálliiás bizottsága a napokban udvarias levél kíséretében megküldte Zagrábmogye alis pánjának a zágrábi kiállítók számára megítélt kitünteteaekei, axon kérései, hogy asokat a kiállítók közt szíveskedjék kiosztani. A külde mény azonban, mint az „Kgyeiér.és" irja, vissa- jóit azon horvát hátir»U*i, hogy Z^gráböan nem tudnak magyarul. Minihogy pedig a kiállítási bizottság horvátul nem tud, eanéltogva a hor vát kiállítóknak asánt kitüntetéseket kénytelen télretenni, a míg az illetők asukért Székesfehér várott közvetlen nem jelentkeznek. * _ Küid«í«m a halállal. Bécsben a Ferenci József rakparton délben mintegy kétsier ember tanuja vult annak, miként hal meg egy szerencsétlen napszámos tíz foknyi hidegben a jégtáblákkal borított csatorna-visben. Dulesai Ferencz, a szánalomra méltó áldozat h^atása teljesítése kósbeü beesett a visbe, a hiába igyekezett ismét a partra ussni. A bámuló tömeg eleinte kíváncsian nézte halálos vergődését, de aztán nyugtalan lett, sseretett volna segíteni neki, mindenki a rendőrséget nógatta, hogj ugorjók a tán*, s mentse meg — mind hass-talan! senki sem merte életét koczkázt&üii. Csónak nem volt közel, a feléje dobott kötelet, as oda nyújtott leirat nem bírta soká tartani, B végre is meothetieoül belevessett az árba. Á nézők borsadva hagyták el a scomora helyet. A szerencsétlen napszámos özvegyet ét hárott kis gyermeket hagyott hátra. TIZENKILENCZEDIK EVFOW AM ZALAI KÖZLÖNY JAKUAR 1880 ^Paplrszee Elofogíürt. parancsoltalak a göcseji parastt, nyargal a vendég fogadóhoz, bintóba fog és kérdi az inait, kit fog vinni ? „Egy magyar grófot" lett a te-W« Kevés ido" mniva jön egy stritnflis eztpds frak-koa ar, beleveti magit a hiotóba mondván : Bfairen." Hát ast a magyar grófot itt hagyjuk, kérdi a meglepetett fuvaros? PárbajtvivÓk párbeszéde: — Hány órakor ? hol ? — TemetS mellett, reggel 6 órakor. — Jó, "ha nem lennék ott pont 6 órakor, hit ct&k lojj. Tudod későn szoktam fejkelni. — Akkor ki a«m megyek. — AooáJ jobb. Servn*! A jelenet színhelye egy törvényszéki tárgyút-terwn. Egy Qgyvéd óriási kiabáláshoz fog védbeszéde elóadáaa kfizben. — Süket 5n * — kérii egy hallgató MOB- ssedjától. — Korántsem, de ma azzá lenek — vuso- nozsa emez. X. or szegénysége felől panaszkodik. — Atyám, — beszélé — pesti volt. Egy utazása alkalmával beleszeretett anyámba, ki nagyon szép, de fájdalom, Digyon szegény volt. Családja ellene volt a házasságnak, t kitagadta. Katális egy oUzás 1 Ha nőöl nem v**zi anyámat, ma taláo már gasdag rolaék! Üzleti szemle. M.Eaniiaáa, 1880. janaár 27. Idojiriiuuk dertlt éa uép. Mig ai éjjelek rendkívüli hidegek, dél kürfll a napsugaraknak már meglehetős hat-'suk van. Osletonkiiek folyamata utolsó tildósitásnnk óta keveset váitosott. A hangulat még mindig bágyadt, is renyhe. A kínálat jelentékeny volt, mig Bem a spectilatio, sem a coinn részéről Tételkedr nem mntatkosott. E kedvesStlen haagnlat kSvetkesteben árak több csikknél iámét nyomódtak. Buta lányba voit és csekély üslettH fejtett ki. Arak 20—25 krral nyomídtak. Bon valamivel sailárdabb iránysatot követett. Arai fentaxtoaták magukat Árpa merSbben lanvha volt és minden kérde* a&sksdés nélkül maradt Árak csak névaaerintiek Zabban csak a belfogyasxtás aiámára történ-tek vásáriatok. Árak nem váltósuk. . ÖregeaemQ kakoriesa e) volt bftnyagolva. Árak iámét hanyatlottak. Cinqnanün elleoben keresettebb volt, s benne tavasai ssállitáara emelkedett árak mellett nagyobb kötések létesültek. Bükköny csekély érdeket keltett Árak 10—20 krral alább ssállták. * UiD^aéc sserint: Buaa 1240—13.0 Rois 9 50—975 Árpa. 8- 850. Zab 7 725. Kukorica* 7 J5— 7 40. Cinquantin 8" 25 Bükköny 6-TO—6-85 K. B. Wilfersttoi a. * Dresda, 1880. janaár 24. PiaestuJt ttalete a mólt bét ellen nem váltosots. A kínálat (aidag volt, de dácsára aa alacsony áraknak, hianyiott minden vétalkedv. MO—HO. » 76—1-85. Jegyezflnk: Busa belföldi fehér »k. Í30-286. . s-f' Kata belföldi . galicsiai, oroas m 1-70—1-90. t-ao—»io. 130—na 1W—1-44. íw— •—. -l-W—!-«& 150—1Ü Árpa belföldi . a cseh, morva „ „ takarmányain m Zab belföldi, cseh, morva ? Tengeri amerikai • , román k . oj Kettő 1000 kilOíT.-ként. Pisezl árak. 100 kilo* aaámitva. Veszpresj : Bosal3.5Q-l*-30 Rosal0 20 10 50 Árpa 8 50—9-40 Zab 7.30—7.E0 Kukorica* 7.40—7.80 SzékMftkérvir: Busa 12 70—13— Eo.s 9 50 9 60 Árpa 6-70—7-— Zab 6 50—6 70. Kukoricás, 6.30. 6.40 Kttztatly: Basa 11.60—12.20 Boss 8-50.-9.— Árpa 6.50—7.— Zab 6 60—7.10 Kuk. 6 40—«J>0 Byör: Busa 13 75—14— Eosa 9 80—10—. Árpa 8 20—8.80. Zab 7.10—7.15 Kukorica* 6.40— .6 90 Sziakitkeiy: Busa 13. 13.60 Boss 10.—10 20 Árpa 7 60—8 20. Zab 7 7.20.Kukoricaa 7-30—8 — Péci Flusa 13 1350 Boss 10.— 10.20 Árpa 7 10 —7.30 Zab 7 7.25 Kukorica* 7.70-7.80. Béoa : Busa 14.15—14.20 Boss 10.30—1065 Árpa —. .— Zab 7-85-7.90 Kukorica* 8.50._ 8.55 — Pápa: Ruta 12 90-13 — Boa< 8 60—9 50 Árpa 8 8-50 Zab 6 40—7'— Kuk. 5-40—4.20. Bidaatlt: Bu<» 14.20—14.25. &oss .— Árpa .— Zab 7.60—7.65 Kukorica* 8.65- 7.70 SaMfh: Busa 12-50—13 — Boaa 9-50— 9.75 Árpa 8-50—9—. Z»b 7- 7 25 Knk. «.5O—675 Szerkesztői üzenet. 3902 Bs. I. Helyes. 39OS. V ,Am iatennek ki volt as áldott jobb kese- : Több a soknál .Le a frakkoa banaitíkkal.1 Ssinte nem köz6lh<-tő 3904. „Levél egy holgyhtt*.* Jövő aaámbao. 3905. Nagy-Becskerek. Sajnálatunkra csere- példánynyal már nem saoUráthatnnk. Cdvoalet! 3906. Vásárhely. Amint lehet 3907. V. V. Nem kosolbelő. I 3908. Ifj R P. K—i nem lakik Karnisán. Gsadássati csikkéinek igen örvendünk 3909 F. M. 8sivesen I V a M u t l meuetrend- A boda-pesti idómuUtó óra szerint, iadal Kani»iirál Vouat aew .* ,Ua Or. Pere. IcH 106 Easik, Uoliirsl>OBk<i<á< • Kin-ek. 4 18 raf (.1 215 . . . S 30 ttílot SIS Rgda-Peatrs IS" "(fel 30* S 6 ÜUt. KM 11 80 eitra J13B«eab« («.o~bul..lj, Baca Ujkel; foli)5 8 r«íf« Ml . M 48 eat.p S15 Sopronba S 88 delot >03 Trieatb. <> Práprkofon keraatal Orács e< Bécsbe 4 58 rtfgel 201 Trieatbe éa Frigorbofon kereaatU Gráca éa Becabe 2 47 délut. Érkezik Kanizsára 216 Etáik, Mobica, DonboTir i Fiaméból 1 41 dalul 206 . . . , 11 11 értre W8 Buda-PeetrCl 4 20 rencl 201 „ S 5 délut 911 9 44 ettre 314 BteabSI i8.oi.b«th. B4oa Ujbdr)M5I 10 27 oetr. 802 .. H . . 4, 5 reggel 1S3 Soprooyból 11 53 delel. 2U Bícaböl Orica, Mjrborj Pr.r«rln>( fel"l 4 12 reggel Felelős szerkesztő: Bittri. LaJM. üVivmányü Wajdits József könyvkereskedésében Naft-y-Kaniisán megjeleni: FARSANGI FÁNK, bábakenyér (Kugelbupf) és ketszer-sölt késsitési titk*. IrU: FOTJQTJBT JAQTJB8, m-ik NapolMn aánri toKaUeeS. Beményi toldalék- ésszslon-nás pogáes*, jé kalács ésssé-narétes kéasitési módjával : egy magyar nő- E disies kiállitásn mflvecskének ára 60 kr. PosUi rendelések 70 kr. beküldésével tjinlva bérmentesen küldetnek. Ezen több magyar nőtől megpróbált és tökéletesen sikerült sütési módot ajánljuk hölgyeink figyelmébe. Keskeny n tüdő t;s mollhajok, köh rekedUéií és tüUöhurul. biztos cj-ó illadi ajak bárt yájau'. útifű - mellcznborkák, Schmidt Vidor & fiai, a. k. tzabadal gyárosok Becs, Wieden, Allcgsase 48. Kaphatók : Práger Bíls gvógylzt N.-Kani«tán, Kálivoda J. Leteoyen, Kis A nyógvsst A.-Lendván, Oomer Kaj v»a- és füazerkereskedesébeD Sflmeghen, W'erli U jryóivsat. KaproncxÁn és id5sb. Hőseit K. Va Bei aa»áron, llollólj Jóaaef E. gjógjgzl. Z»l»-Kperizegi-n, erger Mór (Somogj) Siobb '97S 6—•) fcl^^ Szegényből lesz gazdag jó számvetéssel, gyors és bútns' srgitű minden adat- és vevéaoél, •/. krtól kezve 10 frti« Évi jürede-lera 1 frttól 10W frtig. Teli éi fln-» bordók megm-ré-e kiszámítása. A gömbolyn fák kobik tartalmának mog-határozuthatásárúli táblázae. A sulymrrtékek vámsulyra valú átTáltoztatádúrúH táblázat Cselédbért és árondit mutat/. tá(>la KUési és kotlási idÜ sxamitása. Tőrvényszfrioti "bt-lycgro'va,t. Táblázat a ki számi tásÁhoz. A lovak fedeztetése-, a birka fizetése-,* és a göhúk görgetegének ^rétimé nyer ól í táltlásatok. Ára ktilve e díszesen kiállított zsabkönyvnek 90 kr. Vetld H i 1 v r m f t Nílvfdérl! ?Szerelmi levelező könyv, alkalmi levelesések változatos gyűjteménye, szTelmet párok számára, RzivélyesitÜl. Csinos borítékba kötve, ára 1 frt iO kr. ?V* »A fanltaütés tltlta.^ ^1 Irta: Kun<]iif>t Jstjne* Hl. Napóleon udvari fóixAkáe** m'hinr ^'Ick k-'-nxit^st titknival. Ára fiO kr. Egyiptomi álmoskönyv. N*SJ I«guj*Hb eg/ptomi ilmí>«k«nyr I9'2 lapra te-jedS. 600 Véppe], t*rtalma : Álom magyarázata. Titkos kaballa, nagy mQvéaset. M«lui kermit' Lépcsői kaballa. Nagy ket-eiizt. ííor^-játék-árszabály, Ára M> kr. Lenormand A híre* czifráayoő igazmondó kártyája, .12 színezett kártyával, magyar aláírással és jzr.-?*tTKAl. ára 50 kr. Egy tarisznya ostobaság! Hmaoriulilnu ranúk, Stiftek, eleiek egyielcgs üjajt. Nevető Tilmoa több fclfi'd'zetlpn tadoBiay profeatora, ara diaa<>«en katre 1 frt 40 kr. Ungarn in Spiegel deutscher Dichtung. «»íyarortaag a német kőltéatet takréhen, disiej kiainúshan flltvc 1 frt 8U kr., elciam «azkstéBbeo aranyoara 2 frt SO kr. Dr. krirglrr Mór: „önuifntó* Ténjmintékkal mindkét nembeli betegek niatin, ára '.W kr. Dr. Krirgler Mór: Ai clvettiett idegerönek viasiapódá^a, Ténjrmintikkal orroaok éa betajek nimira, ira 9U kr. Mindkét fBaet eej kötetbeo, diuei kialHtiaban, 1 frt 60 kr. Jabiisi: Msépiraiil mintalapok, kDiép, reál, polgári é> felaSbb iskolák használatán, magyar éa német ára a 15 .ratlapnak yy magru kath. imakínyrek mint Mtnátkart idvittáf »»»«y« lelki >n«r tUk kiaaukia 40 krtél UHn 12 Mi|. (apir. Mr ulyn ea b.rtoiy kitéiekkn. ^Trekl tyoraan eazközöltetueli TBfc Wajdits József könyvkereskedő Nagy Kanizsán. WAJDITS JÓZSEF gy kapható : : könyvkereskedésében megjelent és mind Halljak a szép szót! Mft^yar felkSuöalö (to«t/ könyv, szerketztették: W&jdits József és BAtorfl LAJOS. IU"n>&dÍk jaritott éi tetemesen bÖTÍtett kiadás, mely kötött ét kötetlen minden-nemű felkötzöntést UrUlmaiT&Q, díszes küllitA*. és tömött UrUlma, agy baixnoi és mal»u*tó Toltinil fogT* mindeoküiok, de különöieu u ifj'isig Sgyelmébe »jinl-ható. 380 lapra terjed a díszes kiállítású. Ai I-sS kiíiiis 1500 példán; egy év aUtt, a n)ánodik 2000 példányban rÖTid idűn keh el, mely eléfTgé bizonyítja e könyv életrevalóságát. A keménykött«Q könyvnek ára 1 frt HU kr. — Tartalom kivonata: Elöizó. Költemény. A toaszt eredete. A b&x&ra. DisztlDnepéljnél. Di-iebédutl Hölgyekre. Családi ünnepé)veknél Keresxtelóben Szalctéanapon. Névnapon. Eljegyzéskor. MenyegwSben. Beigtatimál. Kgyteti OnDepéivnél. Vegyes köszöntések ÖMzesen 24.1 felk«s«önté»t tartalmas. Kiért emeljük a pohirtí Magyar felköttöntö kíínjv. Szerkesztette Hajf-vtO Sándor. Ára díszei kemény kötetben csak 1 frt. Exen eredeti felknsznntéieket tartaJmaió köUjtet ajánljuk m n. é. kösöoséc kiváló fi(rjeltnébe. Csokor és billikom magyar kOaznntÖ éx felit8«*öntő eredeti költeméoyek. IrU:.Vároity Mibily. Má*odik tetemesen bófitftt kiadás. Ó felsége által 10 aranynyal ;kitaiitfctett mü;ir» igen dig«ei kiállításban kemény kstéaben ca-Oíl frt 40 ki Diazkiadás arany metaiéaben 2 frt 40 kr. Rajta fiuk vigadjuukt Kötkedvességü dalküoyv, stödik bővített kiadáa. E nagj szorgalommal összeülitott mö kOxel 1000 válogatott dalt Ultalmas ; njjonao feltalálható magyar opera és operetté dalokkal bóritett mö, ezinei borítékkal kötve, cainos kiállitáaánil fogva is kitücfl, mondhatni . a maga nemében páratlan mii, meiv már több mint tizetuiyolcsezer példányban forog a kös&nség kezén. Ara a 900 lapra terjed? könyvnek I frt 80 kr. aranymetszést! disskötút 2.60 kr. Gyűjtötte WajdiU József. Tartalma: Hoafidalok, katonai dalok, indalók, terménetdalok, románesák,éles- és gnnydalok, szeretemdalok, bordalok,tánezdalok, rab- és dohajdalok, idegen dalok, opera és operette-dalok aat Magyar daQcöoyv olcsó kiadása, 96 kr. » Rajta.áojok múlásunk! mulattató késtkönyr, magyar hÖlg>ek saámára,gyajtatteW»jditi Júiaef. Ajánlható mindkét nembeli mulatni vágyó kötöruégnek, miad béltartalmára, mind pedig külsejére figyelem forditutott, ár» az'iO0 lapra terjedő, axinnyomatu borítékkal ellátott könyrnek 1 frt 60 kr. Aranymetexésü dtszkiadáanak 2 frt ^0 kr. — Tartalom kivonata: Hölgyeinkhez. Ai egészsép-öl. Pipere asstal. Öltösékwoba Illemtan. Jeles mondatok. Nónevek. Virágnyelv. Szinoyelv. Szavalmányok Adomák. Kérdések s feleletek. Kártya-vet«s-Effllíkkönyr. N'évrejtö enlékrersek. Társasjátékok. Tréfás maiataágok. Táncaköoyr «« táradék. Rajta paruk táocsuljank! Lakatos Sándor tÁncskÖnyre, mindkét nembeli iQoság számára. Kiadu Bátorfi Lajos. Lakatoi Sándor arcsképével s a szöveg közé nyomott táocsábrákkaL disses caúnborikksi. Keménvkötésfi mű ára 1 frt 40 kr. 2! ebelhango ISL Ujeri, név- és ssaletéfliap, s as élet egyéb viszonyaira alkalmazott kSsxOntesek, kötflu és kStetlea bes»édbeo. Iru: Hoffmao Mór, díszes Dyomatu kemény kötésben, ára 1 frt. L zxxeffz-ezixa.elt^«e]sz j>oata f y f y y y r N»gj-K«DÍi8ÍD, nyomatott a kiadó talajdonos Wajdits József gyorssajtóján. |
