Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
2.78 MB
2007-02-13 13:15:19
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
605
5605
Rövid leírás | Teljes leírás (471.45 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1880. március - 19-26. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.


1880. mirciiua 4-éa.

TUenklIenexedlk érfolran

BHotMmr:
?feae M in
ZALAI IOZLOIY
előbb: .ZALA-BOMOGYI EÖZLŰNT.'
10
1 A lap naleaü ries*
j* illet! ksslaiatavak a
'1 ts«rkMvtffb1s.
1 u.Tif r«B«t illatt ' soileatavek g»di( • kiadóból b*r««BCv«
I kasából patttaetbaa
?, aátodnor 6 I asina'se
(oTibVi sorért 5 kr.
NTTLTTtBBZS maMet 10 kiért falatnak fal.
Klaaatári illatak aűulao a air«»l*s«rt Ml9i 30 kx iMtaail.
intatesdok:
NAOT KANIZSA
Wlatstotaáz.
BériOBatstUa levsUk. esak itaart amnkatár.
EWratok viusa koldatii^.
l _
*.-K«nlzaavársa h*lyfcaU»atTanak, „B.-kanllgaJ 5mk. ttzo1tó-egrl«ta, a wn.-kanlz»ai krrmkedolmi « iparbank*, .n.-kanitaal takarékpénztár*, a .ulaza«t;yel álUIáaoa tílot", a .a.-kuIzMl kin4ed-n«v(ilo ea;y»aaiít", a „?agT-kanlzsai tiszti 5ns«gélTZÓ ssévetkezet", z „nopronl kereak«4«la*i t Isarkamars n.-k»nii«al kaiválaaztmáara" « több
S éa iám! eanreaület alvatajat érteaiUje.
HeleiikiiU kétszer, vasárnap- s csütüriökOii mcgjeleuö vegyes tartalma lap.

NépeseUésünk kérdése.
(Folytatás és vége.)
Poaztulunk vessünk
TOMPA.
Azon intézmények kőiül, melyek kolföldőn a népesedés előmozdítására — vagy ha ngy tetszik a néptelenedés gátlására — roppant kedvező behatással vannak, egyik legkitűnőbb a lelenczház.
Ha statistikai adatokat akarnék a tisztelt olvasóknak nyújtani, csak elrémi-teném a törvénytelen ágyból született gyermekek számának nagysága által, füzén felül igen sok is lenne mindaz, a mit e .tárgyban elsorolnom kellene, mit azért nem teszek, mert azok elsorolása úgyis azon időre való, midőn az eszme érett dologgá válhatik; de különben is azon körhöz tartozik bővebb kifejtése s indokolása, mely annak létesítését fulkarolandaná.
Én röviden csak arra hivatkozom a mit mindenki tapasztalásból tnd; arra, hngy a törvénytelen gyermekek közül legalább is 50'/, elvész segély nélkül, elvész akaratból, elvész kényszer által. —-Megdöbbentő azáml
Ha a fegyházak titkait kutatnánk, arról győződnénk meg, hogy egyetlen fegyintézet sincs hazánkban, melynek nem rejtenének falai oly romlott nőket, kik anyaságukat titkolandúk, gyermekeket vesztették eL
Hát még azoknak száma, kikről az emlékezet sem beszél ?
Az államnak mint ilyennek lenne már fő érdeke az ily bűnöket megakadályozni, a mit leginkább s talán egye-

dül csak lelencz házak felállításával lehetne elérni. — Az állam azonban nálunk ezzel nem, csak politikával s adó emeléssel foglalkozik, ellenben nem zárja ki egyes kerületek, megyék vagy városok azon jogát s érdekét, hogy lelencz házakat saját terhökre állítsanak fél.
Igaz ugyan, hogy egy ily intézet felállítása roppant pénzáidozatot igényel, de ha annyi sok egyéb intézet, s egylet felállítását pártolja nemzetünk; ha annyi egyletet feltartani tud és akar, s ha csak erkölcsi vagy anyagi hasznát tekintjük, alig állíthatjuk, hogy ezéljainak mindenik egészen megfelel, sőt némelyik éppen az ellenkezőt igazólja, — ngy egy oly intézmény felállítása mint a lelencz ház, nemcsak társadalmi állásunk követelménye, s általa nemcsak az erkölcsiség lehető megóvása, nemcsak a bünők eltávo litása lesz elérhetővé, hanem nemzetiségünk egyik életkérdését is igazolni fogja.
Nem országos lelenczház felállításáról lehet lapunkban szó,, ez a fővárosi lapok tisztéhez tartozik, hanem igénk jogosultnak tartjuk felemlíteni, hogy Zalamegye állíthatna fel egy megyei lelenczháxat.
Zalamegye értelmes közönsége, Zalamegye áldozatokban sóba vissza nem maradott, sőt kitűnő nagyai s vezér férfiai azt létesíthetnék. Alig találom megemli-tendőnek, hogy ezen intézet vallás és nemzetiségi különbséget nem ismerhetne.
Ha nem azonnal lenne is felállítva egy lelenczház, mert azt képzelni is nehéz a jelen idők mostoha viszonyai köze-pett, hanem kezdeményezni, általa az alapot letenni s gyűjteni a felállítandó megyei lelenczházra; ez nem kivihetetlen.

Hogy Zalamegye kezdeményezhesse ez Sdvös intézkedést, szerény véleményem szerint elég lenne az, hogy a 'obogót méltóságos Ürményi József ur a megye nagynevű s még nagyobb érdemu főispánja, a mellette levő alispán, az ügy-buzgó s kitűnő szellemű Svastics Benő nr támogatásával felemelje, s általa nevét nemcsak a megye, de az egész nemzet előtt megörökítené, s hogy az üdvös intézet ily módoní első felállítása Zalamegye dicsőségéhez tartoznék s jeles pél-díját több megye is követné, —- az kétségtelen.
Dr. FÁRNEK LÁSZLÓ,
ojv«éd.
Zalamegyében
az inségi munkák végrehajtására vonatkozó alispánt rendeletet és tervezetet közérdekűségénél Jogva készséggel s a nemes intentióju intézkedésért kÖztisztelelü alispán urnák hazafias elismerésünket nyilvánítva közöljük.
Zaiavánaagye alispánjától
A mull évi rozs tennéa éa általáoofoin sújtó viszonyok áilaJ megyénk Iskosságáuak anyagi helyzete főleg a űöcsej vidéken eléggé aajnoe mérvben érintetvén, hogy a mutatkozó szükség envhi'éae a bekövetkezhető ínséges állapotok elhárítása oly móddal vaijék lébe l<Wé, miaceriut ai erre azulgálandó oraaágos sepélylyel <*gysxeramint a nevezett vid<ik jövő eroelkedhetéséoek éa jobb sors* előidézhetésé-nek eleagedhellan feltélé*, képetó közforgalmi érdeke ia lehetőleg kielégitesaék : ex iráat tett felterjesxtésem folytán a nagy méltóságú magyar királyi mioist-srium folyó évi január hó 2-4 én 11*7 szám alatt kelt rendeletével az iusegi országos alapból tüzetesen a mrgyeileg már megkezdett éa a Göcsej központján keresztül

vonuló Teskánd-stilvágyi atvonal kiépítésére tizeaötazer forint segély összegei kegyesen en-gedélyezni tnéltóztatott.
Tekintve, hogy aien kegyea adomány kettős czélja egyaránt a legfóbb fontorsággal bír, oly annyira, hogy annak mindkét irány ban a lehetóség teljes mérvéig való biztos és sikeres eszkózlése a segély megnyeréséből folyó elengadhetlen kötelességünket képeii: ónként áll eló azon feladat, hogy a megoldás oly móddal vétessék foganatba, mely ai orsiágoe segély kitűzött czéljának elérését lehetőleg biztosítja; — ez pedig nem lehet más mód, mint az, hogy egyréazról a leginkább sújtott és ínséges állapotú kösségek lakosai a kérdéses utvonil kiepiléséhes — melyre as országos segély adomáoyoztatott — a szükséges kézimunka és fuvar ssolgálmányokat megfelelő készpénz fizetésért teljesítvén, el által azüköl-kixiú helyzetük javítására szolgáló kereseti forrást nyerjenek, a viszont máa részről, hogy as érintett negélyesendó községek által telje-silendó útépítési munkálatok a lelkiismeretes éti pontoa foganatosítás azon biztos eredményével hajtassanak végre, mint azt az ut sikeres kiépitéséoek czélja s ebben saját legközvetlenebb fofontosságu érdekük — de nem kevésbbé az általános közforgalom érdeke is elengedhet' lenni követeli.
Erre van irányozva as '/• alatt mellékelt útépítési és munka beosztási terveset, mely a muuka áraknak é-> az illető községek által teljesítendő munkaasolgálmányoknak részletes meghatározását foglalván magában, kellő tanú-aá^ot tesz srról, hogy ezen tervezet a nsgy fontosságú feladat czéljának mindkét irányban — vagy is a segélyezésnek s az útépítésének lehetőleg sikerea eszközlése szempontjából álla-piutott meg, és pedig különös tekintettel arra, hogy a kavics termelés — mely által éppen a szegényebb sorsú lakosság nyeri keresetét — annak a kiszabott munka menyiség szerinti árak kiérdemlésével valóban segélyül szolgá:-jon, továbbá, hogy a kavics szállítás szinte megfeleli) dijasás mellett oly távolsági részié Ükbe cwztassék be, hogy a szállítást az Ulető községek vonós ereje minden körülmények



TÁRCZA.
A férjek.
(Életképek.) Irta: ifj. Donáozy Ftrenez.
VL
A regény ifő férj.
Az ily férjet: rendesen pillangók, mind a ' mellett nincs kizárva as, hogy oejöket ne imádják. — Könnyelműek a legnagyobb mértékben, ? nóikkel szemközt követelők, örökké holdsa-garason nyargalnak és róuaillslból táplálkoznak, de azért a dúsan megrakott földi asztalnak legtSbb esetben feltétlen hódolói.
Az ily férjeket ép agy fel lehetne oartani fajokra, mint valaha Cuvier felosztotta a História naturálist; akad itt könnyelmű, iszákos, melascholicus, unalmas, kiállhataUan, csacsogó, DOD Jüan, Diogenas stb. valóban egy második Cuvier kellene, ki ezeket aanak rendje, módja tzeriat föloszthatná. —
* •
Fellegormiéknál randeaen minden csak „joor Bxa ment, azaz nagy urasán. —
Estélj, matinéé, aoirée; jött egy mavéas-?o, kinek hangja, ugysn nem, de termete szép volt, és ellenállhatatlanul kokettirozott; Fel legonni Achilles tiszteletére astélyt rendezett; jött egy hegedű mUvéaz, kit a hir Orpheusnak kiáltott ki, Fellegormi Amalaanatha már meg-erkeaése alótt : nappal folyvást ette a „bonbont de pLsutagioee lsucelotat", hogy csengi hangja legyen, és a művész játékát tafirnyu hamisan kísértő uaagjával, a ÜMteletéro adott estélysu. —

Különben hogy egy kissé világítsuk a helyzetet, legelóaiór bemutatom, aaaa pardon, átadom a szerepet Tengergyöngyi urnák.
Fellegórmiáknál aoirée van, egy híres hegedűművész vendégszerepelt a városban, ma as o tíaztelelére van ez az eztély rendezve.
Vendégek érkeznek minden pereiben.
Tengergyöngyi mutatja b« ókét a családnak.
Theavölgyi dráma író, harsog Tengergyöngyi hangja.
Örülök, recaegteté a háaior, egy magal sováoy vöroshsju urí ember. —
Tbeavölgyi dráma író, harsog megint Tengergyonirji hangja.
Amalasuntha kisasszony a háaiur nóvére, rebegé Tengervölgyi nllágyult hangoa.
Amalasunths kisasazony, ki elég caiaos, róasassin atlsazban pompázott, orgoaa virág ékkel hajában és ruháján, s a legelegánsabb chiccel hajtá meg magát. —
Urraim, urraim, recsegett arittokraticu-sas elharapvs a azavak végit a hass ur hangja, köszönöm önök megjelenését, valóban a mai est elragadó, oh én le vagyok köteleave megje-lenésok álul.
Tengergyöngyi végre a háziasszonyt pillantotta meg, ki épp most jelent meg.
Keresztül rontott a legnagyobb tömegen.
Csókolom kezeit nagysád, végre hódolhatunk I ? I
FeUoforminé csinos barna asszony, gyönyört haj és epedő szemekkel, Tengergyöngyi excentricus megszólítására csakis könnyed meg-hajláasal válsssolt.
Miiden tskéletettege mellett mégis Ut hibája volt.

Elószdr férjét igazan szerette, sót azt lehet mondani imádta. —
A második hibája, már ez csak férje szemében élt s az ? hogy nagyon prózai volt és a költészet iránt meglehetős hideg modort ta-ousitott.
Többre becsült egy jol ápolt veteményes ágyat, mint egy kötet rózsaillat és holdsugárrsl teletömött sonettet.
Tengergyöngyi törte suzta magát, megérkezett az est bóse Pisoissimo, Orpheus egy csomó irodalmi capacitás kíséretében.
Hegedűjét egy livreés inss h»sta utáana oly fontos arczczal, mintha ó fedezte volna fel a puskaport.
As általános bámulás szülte csöndben következtek a bemutatások.
TengergyOogyi hangja harsogott, mintha csak a zugé orkánból lopott rolna egy tele tadóvel.
Végű) következett s hasi ur.
Feltegormi Achilles, hirhedett regényírónk s „Cyankali menyasszony és választó víz vőlegénye* hirhedett regények szerzője, házi gazdánk.
X. ur dráma író, D. ur lyrífcus, K. ur regény író, E. ur humorista, Z. ur ssinmttiró.
Altaláoos bókok, késazontások, melyból a házi urnák csak a folyvást hangoztatott öru-lökje recsegett ki ...
Fellegormi verseny paripaként száguldozott fel alá, nejétol folyvást kérdeaosködőtt és buesaatotta ügyetlen tanácsaival.
Egyszerre általános osond I
Fiaaisaimo művész ur vonója megpen-dftlt. —

Amalasuntha kisasszony hangja megcsendült. —
Egy hatalmas áriát végestok be a Sevillai borbélyból, zúgó éljenek és ddrgo tapsok között.
Azután pedig a társaság apró csoportokra oszlott, kiki kedvencz themájáról beszélgetett.
Fellftgormi a háziur, Tengergyöngyi ur s az irók, köztük Pianisaimo urrsi a fóhóssel, a kaktusok között ültek.
Tengergyőogyi vitte a szót s agyba fóbe kezdte a házi urat dicsérni. —
Barátom Achilles, mindnyájunk nevében fogadd forró kössönetemet.
Hiérrt, miérrt, recsegteté a házi ur ?
Azon magas élreset és gyönyörért, melyet regényeiddel szereztél nekünk ét az irodalomnak . . .
A háti ur szerénykedett. —
Semmi sterénykedés, legjobbso bízó nyitja, hogy hivatott író vagy, az, hogy regényeid elsó kiadása egy hét alatt tökéletesen elfogyott, s már a második kiadásból is alig van pár példány kiadódnál.
Valóban, szolt közbe O. ur a lyrikus, fölséges eszményképnek kellett lelkesíteni, hogy ily gyöngyöket hozott napfényre eszméinek tengeréből.
Az eszményképet ismerik uraim, sietett kösbessólni K. regényíró, vsn e magasabb eszmény, istenibb ideál nejénél, oh uram, önt kedvelik a múzsák, mert nejében meg van as eszmény, az ideál, mely gyújt, lelkesít és menybe rsgsd.
A helyeslés as egéaz társaságon motmjló viszhaogként végig szaladt-

TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM

ZALAI KÖZLÖNY.

MÍRCZTU9 A én 1890.



között teljesíteni képes legyen, mivégbol ugy a kavicstermelési mint ssállitási munka meny-nyiségnek községenkónti meghatározás* azon egyedüli biztos alapon eszközöltetett, melyet a folyÖ évre megállapított országos köwnuoks összeírás nyújt, minthogy as ebbe felvett kézi B vooós erővel minden község tényleg bír; végre a terveiéiben ?l6siabot' teljesitéai batáridők akkép tűzettek ki, hogy egyfelől a segélyezés czélja minél gyorsabb kereset nyújtás által eszközöltessék, mi a«ükÖÍköd<5 lakosságra néive ugy élelme mint Uvasíi vstÓ mag beszerzése tekintetében fon tussággal bir, B másfelől bistositassék ax útépítés nlengedhetlen feltétele oly időben, midőn még az arra meg-kivánLato munka erő a gazdasági dolgok áiial teljesen el nem foglaltatik.
Midőn tehát as ezeu tervezetben előirt munkák végrehajtását ezenael elrendelem, felhívom szolgabiro urat, hogy a járási utbiz-toesal együtt a tettleges kivitelre nézve minden szükséges intézkedéseket azonnal megtévén, a pontos és BÍkeres fogaoatositást a fent jelzett koztekinteteknek megfelelő eredmény biztosi tásával eszközöl ni annyival inkább tartsa el-engedbetlen feladatának, mert az ügynek kiválóan nagy fontosságával szemben a bármi okon támadható fennakadásnak hely nem adathatván, ilyennek netáni felmerülte esetén azonnali elenyesstetése és a czél biztossiknrlése oly teendót képez, mely a hatósági hivatalos felelőségnek legszigorúbb hatálya alá esik.
A foganatosítást illetőleg az érintett terve-Mt kellő irányul és tüzetes miheztartásul szolgálván, e tekintetben csakis a következőkre litom szükségesnek szolgabiro urat különösen is felhivni.
1 A kellő számú példányokban mellékelt tervezel az összes érdekelt községekkel azonnal közlendő, és lehetőleg személyes eljárással eszközlendő as, hogy az illető községek az ügynek saját legközvetlenebb létérdekeikre kiható nagy fontossága felől felvilágosítatván, az előszabott munkálatokat a meghatározott idő alatt lelkiismeretes pontossággal önként teljesíteni siessenek, megjegyeztetvén az, hogy a tervezetben feleorolt munkaszolgálmányok kötelezŐleg elrendeltetvén, azoknak pontos és sikeres foganatosítása szükség esetén kényszer utján is okvetlenül essközlendő.
2. Nem kevésbbé halaazthatlan teendőül áll elő az, hogy a járási atbiztos közben jötté vei a tervezetben meghatározott munkálatok telje ?ítésének sorrendje községenként » illetőleg azok csoportosításával már most előzőleg akkép áHapitassék meg, hogy a kitűzött munka időszak bekövetkeztével azonnal megkezdendő munkálatok minden fennakadás vagy félben-Bzakitás oélkül sikeres eredménynyel végrehajtathassanak, ezen megállapításnál főgond fordítandó arra, hogy a kiszabott mennyiségű kavics termeléséhes és szállításához megkíván -tató kézi ó* vonós erő folyton elégséges számmal állitastték elő, s e tekintetben csélazerü beosztás által elhárítandó az, nehogy a munkásoknak ugyan egyszerre a munka színhelyén el nem férő túlságosan osgy tömeges száma avagy azoknak hiánya a munka sikeres végez-

hetesének akadályozását vagy teljes fennakadását idézze eiŐ.
3. A csélba vett átépítés érdeke valamint
az ez álul nyújtandó segélyezés kösczeija is
egyaránt felette kívánatossá teazi ugyan azt,
hogy a munkálatok * tervezetben kitűzött
határidők alatt teljesen végrehajtassanak: a
mennyiben ec meg is az időjáráshoz képest ne
tán kösbeeső ssorgó* gazdasági teendők miatt
lehetséges nem volaa, ily esetre saolgabtrd ur
feladata leend akkép intézkedni, hogy a gazda
sági munka befejeztével a félbeszakított átépí
tési Bzolgálmáoyok az illető községek által
pótlólag végrehajtassanak.
4. A tervezet értelmében a munka veze
tését a sala-egerszegi éa novai járási utbíztoaok
teljesítik, kik is e részbeni kötelmeikre azoo-
nal a legszigorúbban utasitandók, oly megjegy
zéssel, hogy részükre kifejtendő szorgalmak
sikeres eredményéhes képest 1 írt 50 kr napi
díj engedélyezése kilátásba helyeztetik.
Mindezek után végre kijelentenem kell. hogy a biztos sikerülés mulhatlan eszközlése s e caéiból a folytonos felügyelet és legszigorúbb ellenőrzés gyakorlása s egyáltalán minden e czélra szükséges hatósági intézkedés megtétele s azoknak pontos végrehajtatása, ugy a járás-beli köztégek részéről valamint a hatósága területén foganatosítandó munkálatokra nézve, közvetlen sftotgabiro urnák a zalaegerszegi magyar kir. állam építésze ti hivatallal együttesen jut oly feladatául, melynek siker** megoldását as ügynek kiválóan nagy fontosságú érdeke elengedhetlenné teszi, s midőn az ebWl folyó felelőssegére szolgabiro arat ismételten figyelmeztetem, egyszersmint felhívom, hogy mindazon teendők iránt, melyek a terveset szerint ez ügyben teljesitendók, a szükséghez képest az általam egyidejűleg értesített kir építészeti hivatal főnökével valítmint (a novai — a zala-egerszegi) járás szolgabírájával közvetlen érintkezve, a minden irányban kellőleg biztosítandó sikeres végrehajtást tettleg foganatba vegye, és ugy a megkezdett munkálatokról valamint annak folyamáról hozzám hetenként az ölért eredmény- kitüuteteeével jelentést tegyen.
Zala Egeruzegan, 1880. évi feb<-. hó 22 éo.
SVASTITS BENÓ m. k., alispán.
Terveeet/
A Teskánd szilvágyi útvonalnak a nagy méltóságú ministerium által engedélyezett or-Bzágos segélyből leendő kiépité«éh"z a zala egerszegi éa novai járá*béli községek által teljesítendő munka szolgáliaányoknak a fisetendó munkabereknek és az útépítési munkálatok végrehajtásának részletes meghatározásáról
1. Kavicstermelés.
1 Termeltetik kavics- összesen 3,500 prizma, — ét pedig ebbCI 3000 prizma András-bidáa az e czélra kibérelt bányában, és 500 prizma Csesztregen
2. Munkabér mid két helyeo egy prizma
rostált kavics termetedéért 1 frt 20 kr. o, é.
3. Termelési idó fulyó Í88O. évi marti ut
hó 5-től ugyanazon hó végéig.

4 A kavicstermelétnek kösségenkénti
beouláaa.
•) «i andráshidai bányában termelendő:
a sala-egenzegi járásból:
Teskánd község által 25 prisma.
DSbréte Arkosbása . 225 „
Dobronhegy » 30 ,
BSde „ 140 .
Kim . 60 ..
Hottó » 120 * .
Basita ' . 160
Vorhota . 50
Gelléoháza . 300
Erzsébethegv , 220 „
Ebergény . 350
öeueseo: 16X0 priima.
a novai járatból:
Nagy-Lengyel község által 130 priima.
BAnáeueg . 110
Milej Egyháseseg . 110
Csonkahegyhát „ 100
Lioikó . 30 .
Vadamos . 10
PáJfiezeg . 100
Iborfia . 10
Petri Kerwslur . 100 ,
Gomboasxeg » 20 »
Paissseg . 110 .
Gyorfiszeg . 100 .
Németfalu , 20 .
GeráUxeg- Vóröaesag- Keresesseg-
Barabásaiig ée Majosfa kösaé
gek ál al 70
Kuatánsz«g- Paraszzsseg- Kis-
Lengyl ée Vartfuseg álul 300
Gsuesea: 1320 priima.
b) a csesztregi bányában őOOkupacs ros-tált kavics termelendő Ssilvágy, Sienl Mihályit, Bárh«lT, Nova, Karácaonfa, Mikefa ée BolUhida küiségek által a f-ntebb meghaláro-sott muoka árnak kéazpéezeoi fizetése mnllett, onságoe kösmunka erejük arányában, — m eien bányában termelt karice kosmunkával less a kijnlúít útvonalra elssállilandó.
II. Kavics nállitái.
A fentebbi I. a) pont alatt felsorolt kosaégek által termelendő kavics átállítására határidőül folyó évi már ti us hó 15 tű) ápril hó 15-éig, — es esen határidő alatt a slállitás i távolsági részletre felosltva, a kövolkeii ssálli-tási árak sseriot állapittatik meg, u. is:
1. As andráshidai bányából a Dobron-
hegy alj4n as ugy neveseit Vioas ret mellett
kijelölendő Depotba — egy prisma ssállitásá-
én fi«ittrtik 4 frt o. é. — s ide ssállitandó Sai-
sxesen 1360 prisma.
2. A fentebbi pontban érintett Depotból
a milleji határnál kijelölendő utssakanra egy
prismáért 2 irt o. é. — s ide ?sálliuodii átesé
sen 250 pricmsi
3. Ugyan a Depotbol as ugjneveieU
Farku gödréig egy prismáért 2 frt 90 kr. — s
ide szállítandó oaaxeten 280 priima.
4. Végre a Depotbol a Caonk.hegyhát
alsó f.lu végéig egy prismáért 3 frt 90 kr. — s
ide ssállitandó eassesen 230 prisma.
A kavics ssáilitásaak köstégeakénti be-outáaa:

as 1-tő ssikassra szállitaadó.
a) zalaegerszegi járásból.
Teskánd község által 57 prizma.
Dobréte Artoshása . 114 ,
Dobroohegy n 30 ,
Szt. Hihál/fa . 36 .
Bíde 72 ,
Rám . 27 .
Hottó » 60 .
B««u . . 64 ,
Vorl-oU „ 37 .
(Jelién háza . 93 .
Kökényes Mindszent . 27 .
Ssent-Krz.«bet . 42 ,
Ebergény . . 63 .

Öwsesea:
712 prizma.
b) aorai járásból.

Nagy Lengyel község által
138 prisma.
Licskó m
64 .
Ormándlak ,
45 .
Petri-Keresstar ,
72 .
Iborfia
27 .
Vadamos ' n
15 .
Kóssásezeg
57 .
Mil.jEgyház.^
54 .
Csonkahegyhát
63 .
Pálfis««
54 .
Németlalu m
36 ,
Qomboaszag v
38 .
Össaasen:
648 prisma.
a 2-ik szakisára ssálliti
indó
Oyórfisieg köiség által
40 prisma.
Kuslánysseg., Parassaaseg-, Kis
Lengyel és Vargasteg községek
álul 123 .
Barabáasseg-, Gerátsseg-, Vöros-
szog , Msjoafa él Koreeeszeg
községek álul 43 „
Paissseg kötség álul 39 .
Összesen: 250 prisma. a 3 ík és 4-ik szakaasra szállítandó.
Szilvágy község által 72 priima.
Nova „ 210 ,
Mikefa . 50 .
Karácaonfa . 56 ,
Bollahida . 73 .
öatsesxn: 460 priima. í
III. Földmunka. I
A földmunka a szükségbei képest Deli
nspssám lajstrom alapján a mérnöki utasítás és kijelölés sserint fog foganatosiutni, a kus-tánszegi körjegyzőséghez tsrtosó kösségek által, hozzáadva Rózsátsseg és Dobronhegy községeket, s erre nésve megjegyestetik, hogy s kijelölendő munka szttkaasok 40 kr. napi munkabér bistositásával fognak megállapittatni.
IV. A munkálatok végrehajtása kördli
intéakedéaek.
1. K-óseégenként s feotebb meghatározott
karicatermalési éa szállítási beoazláe as össses
érdekelt kösaégekbeo asonnal kihírdeteodő és
a pontos foganatosításra megkivánUtó munka
ssolgálmáoyok bistositandók, illetőleg a kitű
zött határidőkre elő álliUndók.
2. As andráshidai bányánál a kavics ter
melésnek félben nakitáa nélküli gyors ée sike
res fogenatosithsiáas érdekében, a munkások
nak a munka ssinhelyén leendő jutányos ilel-
1.

1.
Oh uram,szilt a háziar az ,én eszményem, az én ideálom csak tünde délibáb; nőm as igaz, hii, kedves, jó gazdaasszony, de prózai, a legfőbb mértékben prózai; képes a legmagasabb exaltaüomból kiragadni egy ily megszólítással Viktor, veteményes kertem nagyszerű, s milyen gyönyörű libákat vettem, — a holnap a hizót leöletem, elég kövér már. —
Essmény csak egy van, ? ez nem a testben él, hanem az ideálban.
Az egeaz írói clubb á házi ur eme elég iájára nem tudott egy feleietet kisütni —
Az általános feszültségen megkönyörült Piasiasimo ur, s a társalgást egy merész Fortissimo vaj a női hűségre vitte át.
Oh uraim a nők, a nők, szörnyek, ayré-nek mind, én kerülöm őket, mint a hamis hangot
Étő rejtvények, mit megfejteni nem lehet! Hűségük délibáb, édes zene, mely mámorba riogatja a lelket, hogy aztán egy hatalmas dörrenéssel összezúzza azt.
A hűség olyan náluk mint a divat, mely változik u idővel, hinni nem lehet, legyen an gyal vagy Ördög arcza a nőnek. —
A férjek közt ez az eszme általános helyeslésre talált. —
Egy nő hűtlensége sohse bocsátható meg, egy botlás után le kell tűnni neki as élet színpadáról.
Az ilyen eszmék a férjek előtt mindig kedvesek, azért általános helyeslés fogadta Fia nizsimo ur szavait.
A férjnek magas röptü eszméi vannak, miket egy nő sohse kívánjon követni, mert Icaratkent a mélybe zuhan. —
Oh nőm hűsége, szólt a bázt ur, az felül áll mindenen, arra én képes volnék esküd*i,

mérget venni, Emma a leghftbb nÖ, de a leg prózaiabb anyagi lény!
Egyáulán ilyen beszédekkel mulatták magukat az urak, azután következett szokás szerint a kritisálás, mely egy férfi társaságból elmaradhatatlan mindig.
Utóbb pikáns kalandok, melyekhez Bo-caccio víg elbeszélései csak száras bibliai kísérletek.
Utóbb kövstkesett a vacsora, melyben az urak megmutatták, hogy nem csak a tollai, de villával és poharakkal meglehetősen tudnak
bánni. —
* *
A következő nap délutánján a férj neje boudoírjában heverte ki az estély fáradalmait.
A nő holmi számlákat hozott rendbe, mely a férjet rendkívül unUtta. —
Többször kérte, hogy hagyja félbe, de Emma mindannyiszor csak azt felelte, .mind járt készen leszek édesem, caak légy türelemmel."
Oh be prózai vagy, sóhajtá többször a férj, nincs benned semmi költőtseg.
Hogy a tán na nézek mindennek ? vissoosá a nő, igy legalább nem leszek kitéve annak a drámai fordulatnak, hogy mindenfelől megcsaljanak. —
De ily prózaiság, semmi finom ének a szellemiség iránt
Melyet te is félre teszel az ebednél, vi-azonzá a m6 finom mosolylyal, legalább akkor az egyszer te is földi ember vagy.
A férjnek ei a felelet nem tetszett, mert ásított és ai orrát finLorgatta, —
Éa megyek Emma egy kicsit ábrándosai a hüs platánok alá a kertbe, öl ora eWu ae Tárj ,««. _

Akkor nlánnad kfildSm ssAnyegedet, egy pamlae vánkoasal, és boldog ábrándosást kívánok Uorpheus ur karjai kost.
Tévedss, ha ast gondolod, hogy alndni fogok, ah ások a platán és sielló suttogások; mind meg sunyi tündérregek; mindegyik egy-egy *gó csillag, egy estine essme, melyek oly kedvelt és kelendővé tessik regényeimet
Melyeket as álmok hónában lelas ; meglestelek Vidor, te ábráodosol a platánok alatt, sséilő suttogás kost. di osl akárki látja, bisooy csak egé^wséges sl* ássak nevesi.
Hegyec, kalönben felingerelas, • a tá-TOSO férjet, a nő vidám, egéssaéges kacsagása kisérte, s még a folyósai is atánns hangxott
A n6 tovább számolt, később meg a sza-kácsnét hivta be, annak adott holmi utasításokat, a fittal pulykákat illetőleg.
Asután minden komornál segély aslk&l msgs kezdte haját rendezni.
A boudnirból ajtó nyillott rgj kisded fülkébe, me!ynek ajtaja egjeolő a ssőnyegxet színével.
As ajtó zárjába* egy kulcs volt dzgrs.
A nő észrevette.
Félig lebomlott hajjal sietett as ajtóhoz, s gyorsan rántotta ki a kalcsot a sárból.
E perczbea lépett be a férj, kit a nyo
masztó hőség as ábrándok világából a szobába
kergetett. ,
A nő elpirult, s s kulcsot a legnagyobb sietséggel rejtette ssebébe.
A férj éstrevette, s sgyában egy issonf u gondolat villant meg.
_ Asszoayom, ha szeret, sas föl ke kalosál ide adja.

A nő halvány lett. —
Ne kérd a«t Viktor, caak most ne, re-bégé a nő.
Ah Emma, kiállá a férj, most már biatoa vagyok, s eszel a fülke felé rohant.
A nő villám gyorsan a fülke ajtója eW állt, ? testével fodözte sst.
Vik'or, niDCs ott semmi és te gyannai-Usz? kérdé méltatlankodva. —
Bistos vagyok asszonyom, hftrgé a férj, a kulcsot vagy az ajtót töröm be.
Még egyszer kérlek Viktor térj magad-hos; hallgsse meg, eedekelt a nő ...
Ah azssooyom, ez a hűség, es a bizalom, ugy-e öt óra előtt tértem viasza? —ereazszen.
Ezzel nejét félrelökte, s a gyenge ajtót egy rántással fölssakitotu, de nyomban viasszá is Untorodolt, mintha hideg viszel öotiit ték volns szemkóst.
As egész fülke tele volt regényei első ki-adásával és még a másodikból is volt olt egy jó osomó.
A nő agy állt mint egy szobor, csak no hét lélegzése matatU, hogy jobban ssenved e jelenet alatt, mint férje maga.
A férj pedig mint egy kísérteire, agy szegezte szemeit a kőny vhalmasra, azután neje kezeit ragadu meg s össsecsókolts asokst.
Oh Emma, szólt lassan, bocsáss meg nekem, ss a prózaiaág, melylyel eddig kinusla-lak, ac a te magasstos sserelmed, melyre én méltó nem vagyok, bocsáss meg nekem es egyszer, hs van ideál, es te vsgy, ha van költészet, ez szerelmed; b°gy engem elégedetté tégy, gombostű péniadet áldozud fel, de ki-gyógyítottál, kesern ez as orvosság; — ds aaazaálL -

TCZENKILKSCZEDIK ÉVFOLYAM

ZALAI KÖZLÖNY

KABCZIUS 4-é. 1880



m»«e vállalkozás utjáo biitoiitUtik, és pedig - 1 adag kenyér, 1 »dig gulyás és'/, litar borírt összesen 25 krjával, külön tQlön • kenyér adagja 10 kr. — gulyás 10 kr. és V, liter bor 5 krért; — erre nézve u Apitéueti hivatal álul 3 különféle czimu bolletik adatnak ki a munka színhelyén az illető utbiitos atjin, és •• azokatszabad tetssésoz: szerint igénybe vevő munkások heti munka béréből a tényleg igénybe vett élelem irt levonatik. —
AB élelmeseinek a fentebbi arak szerint vállalkozás utján leendő biztosítását a zalaegerszegi járás szolgabirája eszközli.
3. A manka tény lege. vezetését Márti n-
kovita Lajot zals-egerszegi ésKésmárky László
noTai járási ulbistoaok teljesitik, és pedig aa
andráahidai bánjánál a ksvics termelését vala
mint a ssállitáanál a felrakáa ellenőrzését Már
tinkovics Lsjos, a kavioa lerakáat éa átvételt
valamint a csesstregi bányánál a termelést ée
átvételt Késmárk? Lásaló utbiitos foganato
sítja. —
Mindetek iránt s egyáltalán a munkálatok pontos és sikerei végrehajtása tekintetében a felügyeletet a sala egerssegi és novai járások axolgabirái a kir. államépiiésseti hivatallal együttesen gyakorolják.
4. A kiérdemelt munkabérek fiaetése a
kavicstermelése alatt hetenként minden ssora-
bati nap délutánján Andráshidán a sala-eger-
ssegi járás siolgabirája és ai épitésseli hivatal
egj tag)a által, azontúl pedig vagyis a kavics
szállítás foganatosításakor Csonkahegyhát kős
ségben a novai járás ssolgabirája éi az épité-
saeti hivatal egy tagja által teljeaittetik.
A csesztregi bányában termelendő kavicsért a munkabér kifizetését Szilvágy köz aégben a munka elhaladásához képeit hetibér lajstrom alapján a novai járás szolgabirája eszközli. —
5. A szükséges munka eszközök besser-
aését a kir. államépitészeti hivatal résaletes ja
vaslat és annak helyben hagyása alapján léte
sítendő vállalati árlejtéssel eszközli, mely czélra
s egyéb kezelési költség csimen 500 frt irá-
nyoztatik elő.
6. Műtárgyakra vagyis a kiépítendő ut-
vonaloa szükséges hidak és átereszek előállítá
sára néa ve a kir. építészeti hivatal résileies mü
terveietet készít, szem előtt tartva, hogy a lé
tesítendő legszükségesebb műtárgyak összes
költsége 1000 frtot meg nem haladhat. Végre
7. Andráshidán a kavics bányának ille
tőleg 2 hold munka telepnek a vett utasításhoz
képest szerződésileg kibérlését a sala-egerszegi
járás szolgabirája. a munkálatok végrehajtásá
hoz szükséges helyi kitűzéseket és a munka
szakaszok kijelölését — valamint a munka ve
seléséhez megkivántató kimutatások, nyilván
tartási ivek és összes elszámolási okmányok
' ugy H réssletes végszám«dás egybeállítását is a kir. államépitésseti hivatal teljesiti.
Helyi lilrrk.
— HelyrelgatrUás. A „Bpesti Közlöny* február 21.ki számának hivatalos értesítőjéből a n..kanizsai kir. törvényszék '6433 az. Végrehajtási végzése hibásan közöltetett ki-vonatilag; amennyiben nem óo alulírott, hanem közgyámi gondnokságom alá helyezett özv. * Gradicaki Józsefné. született Mucshárd Anna, kinek 50 frt követelés és járulékai erejéig 4340 frtra becsült ingatlana tüzetett ki f. évi apr. 3'ára árverezéare. Kérem a t. közönséget, est szíves tudomásul veoni. Kelt Nagy Kanizsán, febr. 29. 1880. Beréoyi József, városi közgyám.
A VÚVOS szegényei jsvárs s nsgy-ksni-zsai izr. nő-egylet buzgé választmánya múlt hó 28-án fényesen sikerült s műélvezetet estét rendezett. A terem zsúfolásig tömve volt. Szép-taludy Ferencz stéptehetségü iróuktói »A regény vége" czima vígjátékot adták elő, Sobreyer Berta, Weiss Irén és S.bins kisasszonyok, Löwentriu Ödön és Rothscbild Jakab urak szép alakítással játszottak s leljes elismerésben részesültek. A dallamokban a kellemes hangú Weiss Sabina k. a. és kitűnt humoristánk Ollop Imre ur viharos tapsot arattak. A .Kozsacso-kor" éli kép amily ügyesen readestetett, oly meglepő szép is volt. Blau Lajos ur kőzelia-meréasel jutalmaztatott. A dalárda közreműködése valóban dicséretes; előadásuk szép hatást idézett elő, köszönet a derék tagok él karmestereknek Ollop Ernő és Bereea Imre urak szíves fáradozásaikért. A sorshúzásban - következő számok nyertek: 3. sorozat 97. szám. 5. sorozat 51. ss. 13. sorosat 22. sa. 17. sorrzat 85. az. és 27. sorozat 23. száma. Esntán folyt a táncs, azaz csak mosogta,k, mert oly tömött volt a terem, hogy három colonbsa kellett a francziát lejteoi. A szép rendezésért s eredményében is gazdag kivitelű jóiékonycaélu előadásért vafcunint a nemei buzgalma ikr. aAegjlet, ugy minden egyes közreműködő' m megvigsastsUndó esogéayek- nevébe*) is fogadják eláimerA kössönetonket.

— A nOffff-kanüuat izr. nő-egylet által rendezett színi-előadás alkalmával befolyt felülfizetések jegyzéke, Krsuss Meyerur Budapesten 25 frt, Sir Moses Montefiore London 12 frt 29 kr. Lóvinger Júlia asszonya. Bécsben 17 frt 50 kr. Rudi ne A. M. Poilak Lovag Bécs 10 frt, Koromlói Báni Schey Ffllfip 10 frt, Königsb«rg Sarolt. Bécs 10 frt, Kim Alfréd ur Veleacse 12 frt 50 kr. Burchard Ede ur Berlin 11 frt 54 kr. Pollák Emma asszonyság Bécs 5 frt, Baronyi Testvérek Bpest 6 frt, Sobwarz Dávid ur Bpest 5 frt, Schwarz Linz asszonya. Bpeat 5 frl, Weisi Nanette Bpest 5 frt, Nascbauer Vilmos caászári tanácsos ur Bécs 5 frt, W™i Samuné 10 frt. Sorumer Sándorné 10 frt, Grelsei Qutmann Vilmos 12 frt 60 kr. Somsics Lőrinc* 10 frt, Blau Pálné 5 frt, Sommer Miksáné 5 frt, Weissmeyer Mór 5 frt, Lővinger Ignácz 5 frt, Rosenberg Iára élné 5 frt, üelsei Qutmann Lázár 5 frt, Gelsei Qutmann Izidor Bécs 5 frt, Ebenspssger Laó 5 frt, Weiser József 5 frt, Blsu Nándorné 2 trt, Seben Móriozné 2 frt. Qutmann Simonné 3 irt, Schnsider Fr. 1 frt 20 kr. Szarvassy 1 frt 20 kr, Walbach Mór 1 frt 20 kr, Lu.tig József 2 frt, Maschaozkez Mór 2 frt, Berkes tanár 1 frt 20 kr, Grossmann tanár 1 trt 20 kr, Práger Bel. 1 irt, Friedmann Mór 1 frt, Mtts-quitter Lajos 1 frt Weinberg Simoa 1 frt, Za-dubanszky 60 kr, Furat Ign. 50 kr, N. N. 2 frt 50 kr., N. N 50 kr, N. N. 50 kr, N. N. 60 kr. Összesen 262 irt 43 kr. Hely kegyes felül-fizetésekért őszinte köszönetéi nyilvánítja a o ? kanizsai isr. nóegylet.
- Ax 1880 ik évi ujoncsozás. Marci.
1 — 2. Nagy-Kanizsán. Márcs. 3 — 3. kanizsai
járásban, polg. elnök Árvay István, orvos Dr.
Qrész János. Márcz. 10-17. keszthelyi járás
ban, 18 — 30. a paCRsiban, apr. 1 —7 a sala
eger<zegiben; polg. ele. Svestios Benó, orvos
Dr. Grés* János. Apr. 9 — 16. iflmeghiben,
polg. eln. Forintos Kálmán, orvos Dr. Fischer
Ignácz, apr. 18—26. a tapolezaiban, polg. eln.
Csigó Pál, orvos Dr. Orési János. A sorhad
részéről elnök lovsg Piszkor Tamás százados,
avató tiszt Haneise Ede hadnagy. Márcz. 1 — 7.
alsó-lendvai járásban p. e. Horváth László,
orvos Dr. Maugin Károly, marcz. 9 —16, a
Csáktornyáiban p. e. Konyáry Mihály, orvos
Dr. Krásovecz Ignácz. Maron. 17—23. s perla
kiban p. e. Terbocz György, orvos Dr. Bohm
Sidsey. April. 15—21. a novaiban polg. eln.
Svastids Bonó, orvos Dr. Maogin. Apr. 22—29.
a letenyeibaű p. s. G.isnny László, orvos Dr.
Mangin. A sorhsd részéről elnök Trautsch
ezredes, ava'ó tiszt Wellanschitz András fő
hsdnsgy.
- Srigeti Aladár II od éves bölcaé
szét hallgató temetése múlt szombaton nagy
részvéttel történt; számos koszom díszítette a
korán sirbs szállt derék ifjú koporsóját. A fő
gymuaaiumi ifjuaág énekkara meghatóan éne
kelt a halottas hasnál, a menetes s a temető
ben. Tudtunkkal ez az első eset, hogy sfőgym-
nasiumi ifjúság elhunyt felett gyászdatt éne
kelt. Á nagyszámú réiatvevőkre e szép tény
kedés oly jól esett, hogy a fógymo. ifjúság ne
mes törekvése e téren is ujabb babért aratott
as általános elismerésben.
— Egy nevelönö, ki csak e napokbai
tette át lakását N»gy-Ksnizzara, a nagyér
demű scülók szíves figyelmébe ajánlja, miese-
rint igen sserény feltételek mellett elfogadja a
zongora és francz*a nyelv tanítását — skár
saját lakásán, skár a háznál; ad továbbá órá
kat mindennemű kézimunka és bármily más
elletni tárgy.k oktatásából. Vígri elvállalj
igeo mérsékelt áron monogrammok és bánn:
mis finom fehér hímzések elkésaitését. Érte
késhetni vele a városház utczai urasági épület
ben, kir. lávirdai hivatallal szemben. I. emelei
balra.
EmlUettük, hogy as országos ember tani és régészeti társulat febr. 24 ki ülésén Kammerer Eraú társulati előadó Egyhásasbükkí Dervarics Kálmán .1x5 lendvai régeeteti kuta-tássiról jelentést tett. Nevesett jeles történelmi buvárank Álsó-Lendvs monogrsphiáját irja ebből az első t. i. s római korszakbeli réss el készülvén, mntattatott be. Következik a góth hun, avar, morva, frank és sz Árpádbázbeli korszakok története. Az elkészült első részből azersó szíves less lapunkban mutatváay t kJMlni
— GyáMhir. A oagy kaaissai kir.
törvényszék egyik tevékeny s érdemes tsgjt
Stojkovics Ssilárd kir. törvényszéki bíró el
hah. A gyáazjelentés így szól: A nagy kanizsai
kir. törvényszék, kir. ügyészség s központi kir.
járásbíróság tagjai fájdalmas érzettel tudatják
felejthetetlen pályatársuknak Satojkovios Ssi
lárd kir. törvényszéki bíró urnák t. évi febr.
bó 29-éa esti 8 órakor életének 48-ik évében
ludoiobbaa történt gyászos elhunytát. A boldo
gult hűlt tetemei I- évi márt. ho 2-áa d. u. 4
órakor fognak a bely béli görög-keleti sírkert-
bea örök nyngaiomra tétetni Nagy Kaniaaáp,
1880. éri márcsios 2. Áldás emlékére I A oas
Iád tagjai, ilietóleg testiéni ssiato adtak ki

yászjelentést. A temetésen jelen voltak s királyi..megyei, s városi tisztviselők, ügyvédi ksr. testfiietek s számos résztvevő közönség. A ' oporsót 12 koszom díszítette. Jelen volts zalaegerszegi kir. tarvényszék elnöke is. Béke ivaio.
— A Mura kiöntésétől különösen a
Kottoriak ismét remegnek. Hűlt pénteken a
asuti hidat erősen megingatta a jégtorlódás s már a holt Murán viasza felé folyt a viz. A letenyei állami hidat pedig szétzúzta.
— Ctaktornya és vidéke, február 26.
Az elmúlt jinuár hónapban a nagy hideg foly
vást tsrtott, az őszi vetések s jó hótakaro alatt
itt még semmit sem ssenvsdtsk. A trsgysbor-
dás a jó ut következtében igen rióhaladt, any
yira, hogy minden gazda képes less a hóolvadáskor, midőn as utak romlani fognak, vonóa marháját nyugaaztalni. A mait évbem mindig nedves lévén s legelőtór, s marhában több helyen métely mutatkozik.A lépfens, mely ezen a vidéken kisebb nagyobb mértékben
indig előfordul, a tartós hideg idóbeu msjd
nem egészen megszűnt, A szemes gabona ára
folytonosan magas, ellenben a murakosi bort,
mely valóban jó, senki sem keresi, pedig s
lakosság nagy része cssk borból vár némi pénzt,
hogy adóját, mely könyörulet nélkül behajts
tik, fizethesse. .Magyar Föld."
— OyáxmMr Hodássjy Mária, férjesett:
Hertelendy Imréné, ugy gyermekei Joseta,
László, Fái, Margit éz Imre; ITodászy Jozefs,
férjeseit: Hodássy Béláné és gyermekei: Jolán
és Ignács, maguk és gyermekeik nevében,
szomorodott szívvel jelentik, felejthetetlen édez
styjuk, ípjuk, illetőleg nagyatyjuk: tekintetes
Hodászy Ignáci urnsk, élete 80-ik évében a
halotti szentségek áhítatot felvétele után, hosszú
szenvedés következtében 1880 ik év március
b6 1-ső napján Csákányban történt gyásaos
elhunytát. Béke poraira!
— Zala-Suent GrMhon febr. 26-án
Dombsyné, sz. Bezerédy Antónis asszony meg
halt. Benne egy jó magyar nő hunyt el.
— Balaton Füred és Veszprém kö-
sdtt egy ssárnyvasntvonal épiiését tervesik,
sőt egy bizottság már slakult is. A kies fürdő
nek bizonyosan osak előnyére fog válni.
— Dubovay Béla sala-istvándi kös-
tistteletu, derék ev. lelkészt febr. 20-án Nemes-
Msgssibsn választották meg, hová legközelebb
átköltözik. Sajnáljuk, hogy Zalamegye elvesz
tette kórébői.
— Rövid kirek. Hio ds Jsneiróbaa
erősen pusstit a sárgaláz. — Saazulioz Vera
Szentpéterváron elfogstutt. — A herendi por-
czelláogyár alapitója meghalt. — Az osztrák
áliamvasut bpesti indóhásáb»n kitört IÜI 80
eser frt kárt okozott. — Számos helyen retteg
nek az árvíz rombolásától hálánkban. — A
hgprimás 100.000 fr; alapítványt tett kalh.
iakolák számára. — Rács Palit Erlanger báró
Frankfurtba bivta, s 2000 frt tiszteletdijt adott
neki. — A czár Meránba késiül. -,. Fővárosi
rendőr csak kiszolgált altisst lehet. — Félegy-
háaán 1212 gyermek halt már sl toroklobban.
— A vámilleék ezüst árkelelpótléka márcsiua
bsn 16*/*. —. Az ev. gyámintézet egyetemes
gyűlése Fehérváron lesz az idén, szónok Kar-
zsy superintendens, — Feketemező községben
éhhalál dühöng. — Stockholmban as érdemje
lekre adó vettetet'. — Hazánkban átlag 50
millió frt értékű iogtl. kerül dobra évenkint. A
osár egy komornyikját elfogták, ki s csár zseb
órájába dynzmilot helyezett — Nagyváradon
20 kroeiikat hamisító gépet fedeztek fel. —
Verhovay megjeleot a képviselőházban azom-
bstoo, a nitpokban már felveszi iró-tollát is.
g hírek.
— Tkt Orétham Londonban. Eteo, Ans triábsn és Magy.ronizAgOD is megtelepült életbiztosító társaságnak múlt évi június 3O-án be-fejesett 31. üzleti évére vonstkozó smost közzétett évi jelentéséből kiemeljük s következő főbb adatokat: Az idők mostobasága dtcsára lefolyt év fölötte kedvező eredményt képes felmutatni. Beoyujtatott ez idő alatt a társulatnál 6090 biztosítási sjáalat 58.340,600 frank erejéig s elfogadtatott ezekből 4858 ajánlat 46.527 650 franknyi biztositáai összeg er.jéig, mely utóbbiakról biztosítási kötvények állítattak ki. A díjbevétel a viaszbistositásokért járó összeg levonásával 10.813.904,70 frankra tarjad, benfoglaltalván es ntobbibsn sz első bisto-sitási év dijai vagyis 1.533,094.20 frank.
A kamat-számla mérlege 2.730,44320 frankot mutat fel s a díjbevétel hozzá járulásá-val a társalat évi bevételét 13.544.347 90 frkra rngatta. Az év folyamában 6.082,559.40 frkra terjedtek a társaság irányában emelt s ennek részéről kifizetésre jutott életbiztosítási bárcsak-ból eredt követelések,mely összegből 13327325 frank viasabiatoaitva volt.
A kihásaaiwai, valamint a vegyes bisto-ajtáai saerződésekből stb. keletkezett követelések, melyek esedékesekké váltak, 2 803,892.10 frankot vettek igéaybe.

A kötvények visszavásárlására 927S133O frank fordittatott.
A szerződési kStelesettségek fedésésére szolgáló bUtositási sUp 3.345,930.40 frankkal emelkedett
Az érvényesített aktívák f&osssege ss Bs-leti év végéve) 66.576,023.95 frankot tett ki. Az 1878—79. számviteli évvel egy három esztendős üzleti iisiaai fejeztetvén be, s társulat kötelezettségei msthemstikailag meg-beosültettek s ekkor kitűnt, hogy 1879. jutass 30 án s tártalat aktívuma 2.284,025.80 frank-kai multa fel&i a paasivumot. A kösgyűlés le hál 2.200.000 franknak a részvényesek s a részjogosult biztosítottak koséit leendő kiosztását rendelte el, mely utóbbiak as 1879. junias 30-án reájuk eső nyereség-részletről külön-ku-lön érteaittetai is fognak.
Ai évi jelentés sulyl fektet arra, bogy a mérlegre alapított esen foKsbg egy egészen szabatos számítás eredménye. Sgyrésst c-iak 3 és fél ssásaléknyi kamatláb vétetett fal a számításnál, ámbár a társulat elhelyezései i*,\ zsásaléknyi kamatjövedelmei biztosiunsk • csak a rögtön fizetendő életjáradékok tekintetében tétetett kivétel, mert az üzletek ez utóbbi nemére a jövő esélyei nem gyskorolnsk bafo-lyást — Másrészt a tárcsában vételáruk szerint beállított értékek többlete tekinteten kívül hagyatott mert as értékek nem lévén értékesítve, azonnsli uyerőség forrásai gyanánt nem is tekinthetők, AS értékek eaen többlete ssra-bsn nagy jelentőséggel bir, mert megerősíti a társulat részéről nyújtott biztosítékokat.
A jelentéit a társulat aktíváinak részletes kimutatása követeli, melyekből következő tí-kerlhelyesések tűnnek ki: Frank 3.717,489.80 ss angol kormány pa-
. 12.235,824.70 idegen állampapírok.
630,1^3.55 vasúti részvények, elsőbbségek és vasúti törzsrészvények. . 21.616,588.20 vssuti és egyéb adóslevelek. , 8.520,203.20 hástolsjdon.
7.2i3,198O4 jelsálogok. . 12.611.596.45 különfélék.
(A Gresham nem régibben vette meg Bu dapesten s Fereocz József-téren levő volt Nákó-iéle palotát 740,000 frtért. Ezen intézet fenti kimutatása leghathatóaabban utasítja viasza egy ismert intézet jogtalsa támadássit, mely hes további commentár ssűkségteton. A sssrk.)
A nagy-kanizsai takarékpénztar
részvéu) társaságnak 1880. éri február havi forgalmi kimatatísa.

BEVÉTELEK.
!

ft.
kr
Pénitár maradván; 1KI0. jas}



Sl-én |
UT
wo
54,801
S2
Pteztár náaala




11 Hitelsaloek.




Betel szá-lának


49,069
<O
Váltö


49,6«5
6<i
KStelraviry



4,742

ElSlegatéVi



1,919

Kstv t. Tiltó kam(t



7,781
37
Beiratási díj



83
80
Költség



20
68
KlDÜevo' kamat



2,035
01
Hi.jS.eJel.ra



1,13219»
értékpapír



48,653 10
Értékpapír nslvenj Ingatlan birtok



4»"
1,707
33 50
Ingatlan a jövédelmi fiwvwMi BJAIBBT W(-||i-itr



Í3» 6&
78 oft
8aa>al<l<



14
38
TSskárl>iat e!81eg



59
63
Vegyes
T , t ; Jü



100
09
"•jeBT""' OIJ Ki*ie\mi kasul Vei*. é> !ÍTer«ia«BV



s
67 50
Arsnv b«tít

46

-


40

167,*94
60
KIADÁSOK:




20 Adót Péoztár számi.




B.tit ȇmls


B6.1S8
at
Váltí „


34,764
71
Esteien sov



8,S80

Elölegs^si



2,115

B«tet kamat ,



4SS
70
K9tv ea válld kaaut



9UÜ
41
Esltsag



6619
0
Tínti S»«t*«



470

Hásbei jdn<lalaii



62

fotsk papír



M.OT1
<9
Értékpapír mlvan;



488
56
lafSUsa kirtok



398
89
Ingatlan , jovsadai



S

Orrredi ktllaég slolsf



«M
n
Saás^ak



14
w
Oi^aMk



l(,«Oo

Tzakárbástositáu elSlag



37
8z
V.c)M



100
OS

l
199,125'2»
PsaUsazUt 1880 fsbr. SS In
1«tll29(
28,«7»63
Öanss torfalon.
3-UiM)
| 44!i5al8í
Nagy Kanizsa, 29/2. 1880.

Felelős szerkesztő: Báttrfl
LajM.

feVFOLYAH

K ö Z L 0 K t.

MÁKCHTJS** M80.



i=? i

T É B E





Schaumanii Gyula-féle
Mezei gipszet.
építészeti meszet
vizi kőragot
Boraan Cementet Portiandi Cementet.
Porílandcémmt lavtwti táblákat, vintttíÜ aBvtktt
lótakarmányi
(saját terménye) sat sat. ajánl és kívánatra árjegyzékeket és mintalapokat azétküld
SARTORI OSCAR,
Nagy-Kanizsán.
(« a-3)
Ház eUdU
Tóth-Szerdabelyen (a. p. Letenye) a nagy korcsma, Ül 3 szobiból, elóház, nagy konyha tűzhelylyel, 2 éléskamra, nagy pincze, mészárszék vágóhíddal, jégverem, istálló mindennemű barom számára; minden épület téglával építve, hozzá még egy nagy házikert is folyvást eladandó.
Kívánatra még egy '/, sesssio (12 hold) szántóföld is hozzá adatik.
Bővebbet erről a tulajdonos
Ehrlich Igiukcz,
(9 3—3) Tandégloenal Tóth.Sserdafcelren nyerhelS.



Fris
vetőmagok.
Veres virign sujer lóhere. Franczia és magyar lnczerna. Obemdorfi, óriási palaczk alakn, angol Klnmps mis fajta takarmány répa. Angol és franczia perje.
Legjutáoyosabban kaphatók Nagy-Kinizsán
Rosenfeld Adolf
(l 6-í)

j.íifc.ír
sí? fi Ili
kereikedéieben.

EMa) Hértttln Utálatai t kHayabb ?aaallairi vaut-aii nabeaen eme»tbet5 .tkek™. amáaitta vértlutltát, Malátát í> taataraaltaart EaáltaJ a saponkiaú kéttitri foljtonoi aanaalat ntáo mertakletea neHtl huuál még makaói betegéé.
tcknil i.. n m.: aaaaztaal lyiaaaaáf iaaa-*|rt»l-, vtzttMát * ?MfiliaztáUl, náitaaMtai • Mtail. tM pmnat, mtytr uaa-vata*, mlmátmtmt ilrvéay. H^'á. fakérktr, ur|iu« MUI Mr-kütta. Uatizl fffálái, fára(- *t kikata|t«siUál kayálká*a«a
> knitt klanéiyial «t • fjnaiáiaál
Al <»áijrvlzak uraiyuR (ynutl husnllit mellett, «16i> *P QS7 m<i>t aenftk h&iinálata alatt, ?alsmist otil&got 6 kemelétnél it kit<ln5 ttolg-ilttot team.
Kaphmtö ann.k íittMjinÜ, gudaaigi gg»
rész Stokennbui «a •* outrik-mafjár állam minden gTÓgTBiertaraban, ralamiot Nagj-Kanlzsia Béla, Zate-Egermegen Hollóaj K. gvógjtánikbtn.
|ay MegreBdelea.kDél legkereKbb kit ?k.mla oUarit
mellett küldetik. -^BJ (IS 1- 15)
Hii eladfts
Pipin, a Corvinns atezában 275. szám alatt, mag-Urakkal, három emeletet padlással és nagyszerű pinczével ellátott egyemeletes ház a bozzá tartozó szántófölddel együtt, kedvező feltételek mellett szabad kézből eladó.
A venni szándékozók bővebb értesítést a háztulaj
donosnál RECHNITZ VILMOS ornál
(2 3-3) Nagy-Kanizsán nyerhetnek.

A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság
tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- és Vasmegyeit részére kiterjedő hatáskörrel
Nagy-Kanizsán főügynókséget
áüitván fel, annak vezetését
GUTMANN S. H. ÚRRA
ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- és jégbiztositási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban.
A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága:
SOHWEIGER MO8C0VIT2

agugatitigiaak faktabbi k6izét^tela>a kiratkoiianl alólirott tinitalettel jslanti, roiiaeriot a
Nagy-Kanizsai főűgynökség
vasat«aét eltállalU • » f«ligyn5k»egi irodát megnyitóit*, hol ia butoaitiai ajánlatok elfogadtatnak ? a bistoaiUai fltlalre, vágj a táraaaigra »OBatko«S miodenHIo falvilágoailáaok lag-
k«a*aagaaebbaB mogadatnak. BlstMlt pedig A társaság
c) aiáraioo. vagy vilf a axállilott javak károaodáaa allaa;
d) Ai enber életére mindso iamort módosat asariot.
a) tOxvesiély aa robbaaáa ilUl okotott károk allaa; b)jé|tk«rok ollón A Mogyar-francmia bUtoHtó réswvény-táracutótg. molynok
20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot
tort alaptőkéből a réaaTényeaak által mindjárt katdatban
10 millió frank, azaz 4 millió arany forint
kenp^sabea b«fiaattetatt, ? rérant a fóviroa lafalao píaaioMntainél, reaaiat padig magyar államerlikakban aa alaobbaagakbaa latt olholjoiTo, m. éri október 14 <• UrtTáa ajakul* ktagyttliaál, malyan a Uraaaág HgyTeiat<a«nek Uira kSTalkaaok yáiaaatatuk meg:
(
I marqnis de BanneTille, ai oiauák deíi Tuot igugatitági Ujja etb. Páriában. .. Aratta kir. kereiked. uoácaoi nagy kereakedí.
_• Upori Raaaakart Faraiéi, a. Aibrtobt-»a.»ál»a alaoke «b. Baeaban.
Svat KáralV foldbirtokoa, oraa. kép»i«eU ftb. Bnöapeetaa.
Birö TW« Urary a. kir. kamarát, aa out. déli .aret aleUSka, aa aaat. arakkaaa tafja atb. Bteabea.
Takdltre e tir»aaa(i>*k fentebb kitQnMtett iSkaerejet ée ai HslRreaeUe <1{n leri, baaiakbaa U oarjobbrimt iuaert ii kSltUttaUtbeo illó et7e>ieéf«ket, bitraa elnondhata tahit, kotr ne« roll »<« «• •cáas BOaaKbiiban biatotito tiraatár mind ea ideig, mely a biztosító köfouégnek annyi far»ntfat njajtott rotna, mint anennjit neki e táreaaiff mindjárt keadetben nyujtAni képes. • a mi4oa a Unatif esen, eddif •Íratlan tíkeereie éa a« élín ülo aneoiaetrok jelleme eifyretaról Uljei biiKxitajt njrujt arra ne«te, kufy a tária«á< »>!alTÍUle a méltinjosaág, a p mtouij él a leftiigorabb becallleteeeéf minden kOtettlmínjenek LiLlenkor é« telieaen meg fog í.lelni, maerésarSI a nakTüsetea aratottaaga aa iránt U keiaiaéjül laolgil, hogj a láruiig a díjtételek nustuabiaanál ia keIK tekiatittel fog Unni a Tereenr joio.nlt koielelniéayaire.
Anidoii tehát Uiltelettel alólirott a biltoeito t kSaineeg biealmál ai llt.U k.p>ii"lt tária^ág iránt njböl frlbirja &t kéri, aegje(7ti egywenf^od hofj a TeaértgjaOkliji tartlatea a fidiki icraskaifek
m
Bar* Háléar a macjar jelUIOf-banknak i(ai(atoia.
ítanzy Laa. > <**t7 ah. raldh.lol renTénr-táruaig ifaagatéja Budaputen
Lawla JaMa. a ksreakedelnii akadémia ifaagaUjt Bodapeaten.
Sirraiaaraa Jaa. Márk Eaii, a parin Societé de ITInio. i*..erala TcierfelOfTeltje Piri.b...
fáiKUMtAttf
I(aa(atók : Dr Hlltar AlkraaJrt, k5«. fa TÍM-atj„i Bét,b.n
Hltl—ailir Uraly a .Hofaiaon JiaMf- nagyk«rp>kod! e>«( fónoke Bndariaaten.
»l>aataai Hartaa kir. keraikeiieliai taaieua Budapeitea.
Teiéri(aa(ato : atoaknku L>|aa Bd
Elölik lrtt» latvta. í fali. »al. balai titkol Unácwaa, • Lipot-reod natj«eríMte«, eraa. k«a*. Kk. B|lMlia. Ilal.ok"k Birt BáriMy Uh. raWbirto., oru k.p, .tb. Bod.p~t.o. Maian laaa, a páriái Sodaié 4a ITIaiea gfaerale .Inok. .*. PimbaB.
-reaéae talje. folyamatban tan éa bőgj tltabiatoaitáai ajánlatok a mar felállított agj»ok»ég^k álul keaaeegeeea elfogadutnak.
maradrin lelje. UutaletUl
Nagy-Kanizsán, 1880.
A ?agyar-fraaezia biztMtti részvény-tartatig
KOgyBokaéga Naj^-Kaoiaaio,
GUTMANN S. H.
989 6-63
ayoautott • kiadó tnlajdonoe Wajdiu Jótaef gyorssájtóján.

1880. mireriug 7-én.

Tlienki lenesedül évfolyam




1 A la, j* ill.tS
1 V
OHnttstár: f » svr. . . • *»í
« 1
M *r
* baiákos p
17, sjásoetoor 6 • BÍ»<UII Mvábhi zárért b ki
SrU-TTÍBBKN aaroaksat 10 avart ri-
M
I KiaesUrl WaMk alaaaa \afje* airsstsseVt kalaaf r 80 kf isstaaelg. |
KiaesUrl Wstsk alaasa airsatfeert Hűi k> lestaatlg.

ZALAI IOZLÖIY
IO MOG
OZLON
előbb: .25 A. t, ,

la» ?aallami rea«4t ksslemeiirel i ??•rfcoartéhAz ?B7&fi tinit illető1 s9>lem«0Vik pedir > kizdóhoz beraaaiitv.'
Inte»end6k : SAOT IANIZS4
Wlasslazaaz. Bersaentetlen levelek, csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el.
laaiiatok vissze kfddetiiek.


p, .^i általános Unltítes-
»^ugj-k«nli8»i ttatl önsegéljid BÖvetkezef, • »so»ronl kereakeielzil ? iparkamara n.-kaalasai ktlvaluitaanja* • több ?egjel é* fárui egjMaiet hivatalos ertealUje.
X.-Kur«Mv4r*« sMilyhatézácának, „a.-kuUasJ ilk. taiolti-egrlftf, a ,a..kanlza>i kcreakpdflml ? iparbank', .?.-kaaizaal takarékpfittár*, i
tttot*. ? .?.-?•jslzaal kltí«4-»*Tel4
j
Hetenklni kétszer, vasárnap- s csütörtökön lue^Jeleuő vegyes tartalmú lap.

As oreda tLgjébtin. I.
Közel két ezer éve, hogy a világ Megváltójának magasztos uavai a keresztény világ sxentirásába jegyeztettek fel: .Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket!'
Igen .Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket !* monda s nem parancsolá Ó; nem parancsolá, mert a szeretet édes érzelmének szeplőtlen nyilatkozata vala ez; a szeretetnek parancs szava nincs. A szeretet szivjóság, melyet hogy az emberiség még máig is megőrzött, megtudott, meg-birt őrizni, majdnem a csodák közé tartozik.
A felebaráti szeretetnek az önző világ terebélyes fái alatt is, mint szende ibolya a rengeteg erdőben, a tavasz édes csókjára, fej-ledezDi kezd, virul és kiskörét illatárral tölti " be. Társadalmi életünkben is — mondom — a felebaráti szeretetnek önzéstelen ápolói, fejlesztői s terjesztői találkoznak.
Hála a Gondviselésnek!
Nincs intézmény a világon, mely kezdeményezésében nehezebb, kivitelében örvendetesebb s virágzásában dicsőbb, boldegitóbb volna, mint a kisdedek alap-nevelése, a nemzettest e gyenge hajtásainak megvédése, edzése.
Építhettek palotákat, gyüjthertek kincseket, szerezhettek vagyont, mind ennek látása, bírása elenyészik a kisded . fejlődésének szemlélési örömében.
Nézz egy édes anyát, ki szeretetének égi gyöngyét méhében hordozva, sajAt élete koczkázásával adott életet a kisdednek, midőn első csókjával illeti fájdalmának tengerárjában, midőn az égető fájdalomköny még égetőbb szeretetkőny-nyé változva a kisded ajkára hull, midőn

fejfedőre csaesogni kezd, kesébb egyes érthető szavakat mond, majd saját erejéből járva, a családi öröm legmagasztosabb élvextetóje s ekkor a gyöngédség, a családi benső öröm naponta néhány órára megraboltatik, s a kisded, a szivvilág e drága gyöngye az óvodába vezettetik, hogy edződjék, hogy alapnevelése társa-dalmias legyen, váljon nem-é az Üdvözítőnek isteni szavaival fogadtatik a humanismos oltáránál, az óvoda küszöbén: Engedjétek ide jönni a kisdedeket!
És ez az édes anya örömmel mond le a néhány órai nélkülözésről, mert ez a kisded pár óra múlva vissza kerül az édes anyai kebelre, idegen ismeretlen örömet, kéjt, gyönyört s leirhatlan boldogságot nynjt, hálával áldozik, hozván magával mint kis méhecske a virágról mézet, a humánus társadalom óvodai kertjéből, melyet .szeretet*-nek neveznek.
De nézzetek egy édes atyát, ki gondterhes aggodalmai közt feledni tanalja az embereknek egymás iránti indokolatlan ellenségeskedéseit, az élet ezernemü keserü-ságeit, midőn ártatlan kisdedére tekint, iejletlen összeségében is győnyörködletően adva elő, hallja a társadalmi jólét előmozdítására törekvő első tanulmányát, a nevelő bácsi első intelmét, a családon kívülinek első szeretetteljes üdvözletét, mintegy jelezve az ártatlan szív égi tiszta érzelmét: megjelent a világban, a társadalomban s nem az ntcza porában játszadozva, unatkozva, hanem a hozzá alkalmatos elfoglaltságban, kellemes szórakozásban tölt vén a családon kívüli idejét Mondom nézzétek meg az ily atyát, nem-é edzőbb lesz az élet viharaiban a küzdésre,

hogy elégedettséget, gondtalan életet biztosítson övéinek.
Ki hat az óvoda jótékonysága nemcsak a családra, de u államra nézve is, melyről jövőre szólok. BÁTOEFI.
Jegyzőkönyv,
ftlvittMt a nagykaniuai .Háti Sn$*gily*3 txövtüuttf 1880. ioi ftbnuhr 14 in tartott diil kUídL
Jelen Toltak:
Manhardt Mihály 20 üiletrées, Knausz Boldizsár 5 üzletréss, Schmidl Karolj 5 üzletrész, Huckitedt Gotthard 6 üalelrésa, Nyuli György 5 üzletrész, Horváth István 30 üzletrész, Ssuther Gyula ü üzletrész, Horváth Jó ssef 11 üzletrész, F.ló létei 10 üzletrész, Bereci Imrs 10 üzletrész, Polli Lukiot 4 üslel-réss, Vegeié Lajos 5 üzletrész, Győrffy Jinoa 5 üzletrész, Hsjgató Sándor 3 Usletréee, Velan •ita János képi-. Gyórffy által 10 üzletrész, Szép Sándor kép*. György álul 2 üzletrész, Hituper Karolj 1 üzletrész, Morgenbeaaer Já-Dm 5 üslelréaa, Hárcael B. képv. Nyuli álul 5 üzletrézs, Bátorfi Lajos 10 ozletréez, Krauas Vilmoa 3 üzletrész, Varga latrán 4 üzletrész, Récsey György 4 üzletrész, Knortzer György 3 üzletrész, Kreoauer L. kép'. Kituper álul 6 fialeu-éaa, Kocfa Joa«f G Oaletréas, Kaauy ka Ul * uzletréex.
OlvaaUük Donáth Lajoa aaovetkmeü Ugaak aa igaagatóaighos iste^sett levele, melyben tudatja, hngy a azorelkeyet 1879. évben működött válaaatmányának ét at 1880. évi január 24-én Unott köagyUleaoek eljáráaival ninca megelégedve, axért a kir. törvényaaéknél óhajt orvoaláat kereani; egystenmind esen érteaitéa HÖTegében agy a aaövetkeaet egyete-mea teatiiUte, mint annak köaponti igaagatóaága ellen alaptalan gyanoaitáaokat éa indokolatlan, xSrlú Umadáaokat intéi, ennek folytán
határos tatott:
Tekintve, hogy a ssbvetkeseti köcgyiilés eljárása, as igaagatóaág vagy felügyelő biiott aág működése ellen aa illetékes bíróságnál

lépéseket teaai s esetleg vissgálat elrendeléséi U kiesskösölni alapos okok esetében minden ssöretkeaeti Ug jogoailva van, de o mellett ily átiratok vagy lereleaések semmi hatálylyal nem bírnak, igj teljesen csélulansk lévén, — minden jogos alapot, sot érthető indokot is nélkOlömek,
tekintve, hogy Donáth nr átiratának tartalma aaerínt neheaményeit a tekintetei kir. törvényssék, mint kereskedelmi bíróság elé úgyis beterjesati, mely esetben a asövatkeset igaigatóságának illetékes fórum elótt leaml al kalma eljárásáról saámolni,
tekintve, hogy ép aaért joloa átirat oélja teljesen értelem nélküli lévén, esnek érdem' legea tárgyaliaába a kölgyOlés nem booaátkos-hatik — eat egyasertten tadomásul vasai éa irattárba helyesi;
tekintve asonban ast is, hogy as átírat ax igaagatóaág ellen sértő gyanúsításokat tartal-maE s ea álul nemoaak aa igaxgatöaág eljárása, hanem a aaővetkeaet erkölcsi repuUtioja is alaptalanul Umadutikmeg.a köagyülésDonáth ur ebbéli ártani vágyó és aavw eUidéaésére irányion káros caélaatát hallgatással nem mel-lóaheti, hanem hivatva, sót köteleava érái magát ugy aa igasgatóeágnak elégtételt saolgálUtni, mint a ssövetkeaet jó hírneve ellen intéaett törekvés feletti megbotránkozásának kifejeaést adni, ennélfogva :
a ssövetkeaetí koagyillés a asövetkeaet igaagatóaágának saabálysserd, toítéoysaerinti, poutoe éa minden tekintetben kifogásulau eljárásaért biaalmat saavaa ; Donáth Lajoa ur, m. kir. távirdai fotisat, saövetksawti Ug, nagy-kaniasai lakoa eaen, a saövetkeaet érdekeivel ellenkező roaa akaratból kifolyó eljárása felett pedig roaaaaláaát jegyaoköny vileg kifejeli.
A köagyülés befejestetrén, a jegysoköoy v bezáratott éa aláíratott. Kmf.
MANHARDT
Jegyzetté: QYŐRFFV JÁNOS. Hitelesítjük: HAJGATÓ SÁNDOK,
HUCKSTEDT GOTTHARD.



TÁRCZA.
Aladár emléke.
Hot; a I«gels6 ODyhe naptufár Fényét már csak sirodr* hintbet«t Bogv az »1*8 virág a réteken, 8..JÍQJ barát, kora kíresrtedíl Hogj a termit*^ SKmja, mel; Mindaot im I njólag elitre hiv, Ui karcsra (el nem bniditsatja aa Ilji kábelt, ba nea ver benn a saiv I
Aki, mint en, UC7 umart f Caakis aa írtheti e bánatot; Ki látu xi'ed erseas7°°«7<'t. ömtlenol caak ax liratbatott 1 A Unyas mát, mtljért kniködí], S a koma eeakSs füs6a egjOví, Mint as erd8n csak néha látni, hofv Két ig e(vmást kuustűl irtti. —
Nekem ssabad vádolni am eget, És ssanon kini ifjtuágodat, Kibea, aúnt banoed, eszme élt, annak Hogy bosauibb élt«t ii miért nem ad ? Tán ismosodtál von' te is, mikép Vihar • vad véas között a büszke cser, Mely miadif menMbb nvojtja áfáit 8 gyökeret is mindif mél/ebbre ver.
Vacr te|ed is eUojt a rit isaan, H.l, aanvi naivnak már "árnvit aae(i ; 8 bokorkínt bávnál az izzapba Jól T*nTf-»o bitráoj éferfák miH-í?... — Vigasztalódom kora holtodon, Mert ault szivedben i> «l meg a kát, Hon eezmiak gySzni fog, mirSI minket A kor a.ár-már lemondui kényszerít-
EPERJEST BÉLA.

Treszka néni és én.
— Beazély. — Belánji Tivadartól.
Gyuri bátyám névnapját ünnepeltük.
Fölösleges megemlítenem, miszerint a régi jó urak — kivált ha vagyonosabbak, — ilyenkor vendégeik számára orientálja dándót szokUk rögtönöani. Hisz a névnap különben ia sok érzékeny húrt pendít meg lelkűnkben, sok gyönyört **nu»«t a szívben, mint aa elmúlt örömek édes eralékesete.
Gyuri bátyám asztalához ilyenkor sokan aereglettek s óazintéo elmondhatom, hogy nem csupán ama profán szokás miatt, mely szerint dinomdánomot üljenek, hanem és különösen azért, hogy személyét jelenlétükkel és frappáns toaastjaikkal tiazteljék és lepjék mag.
A jiráabiró, gyógjszeréez, utbiatos, finánca comissáriua, jegyzi és a furfangos ispán egéaa famíliájukkal, — a piébánoa ur éa egy huszárkapitány agaraikkal együtt szerencséi, tették Gyuri bátyámat és házát OU volt agy tisztes matrona ia, a kit Gyuri bátyám per .Treezka néni" titulálU Vele szokott — ugy
mond unaimta óráiban .halberrwetwit*
játaaani. Engem ia bemutatott seki, ki akkor hoasárönkénylea volUm.
Treazka néoi tetőtől-talpig feketébe volt öltözve; arcaán félreiamerhetlen nyomokat hagyott a bat X. Halántékain szép kanyirodora Tolufc elsimítva óaa hajfartjei. Merészen horgas orrát nagy, rezes pápsasem tartott, megszállva. Ha valamely maliiiosus tudósnak eszébe jutna aa állatok systemáját aa ember™ ia kiterjsas-teái, (ami mai aapság könnyez megesik) akkor Tresska nénit biaonyára a hidegvért foghíja sok rendjébe oiusineálii. -

Miután már 6 meghalt, s én is meghsl-Um: nem követek el azerénytelenséget, ha a kővetkrzendoket elmondom.
Amint Gyuri bátyám engemet bemutatott Tresska néninek, ünnepélyesen meghaj-tám magamat s jobb lábammal a .Finom társalgó" 13. § ának 8 dik pontja starint dukáló félkört oirkalmaztam magam körül, hogy finom csengésű sarkantyúimat annál délcaegebben csórrentheasem össze; hát éppen a piébánoa ur agarát UlálUm oldalba caiklandoani, mire es mérgesen patunt fel s én a biatoa.poailíót elve-saitve, kapkodtam fe! lábaimat. Uegvallom, hogy a kutyák tiszteletreméltó csont-fegyverzetét mindig respectálum.
Hihihi I mosolygott erre Tresska néni,
a ugy megsaoritá görcsös ujjaival kezemet,
hogy csaknem tüzet kiáltotUm. Fiatal ember!
ön ugy latsaik zavarba jött. Hihibihi!
— Esedesem, asszonyom . , . nem ép
pen . . . hanem ea a . . . ez a ... 8 eközben
a plébános ur agarát keresték szemeim, mely
nek jelenlététől es alatt megfosztották aa egéaa
frekvencziát.
— No csak valljuk be, fiatal ember, ön
megijedt. Nemde? Hihihi! . . .
BrrIMiineveteza vén katulya! Hogy megijedtem, aa tény, de nem as agártol, — ez egyaaer! — hanem attól a megsemmisítő te kintettől, melyet Treazka néni arcaomnak szegezett, midőn kezemet oly pogásyul megszo-ritá . . .
Fázni kezdtem.
Gyuri bátyám ezalatt vendégeit com-maadiroaU aszúihoz. Odafutottam hozzá s lopva fülébe ingtam, bogy engem a világ minden

kincseért se ültessen Treszka nénije mellé. Inkább megyek . . .
Óhajtásom szeriut történt Treszka néni
a plébános ur és gyógyszerész közé commandi-
aozUtott. (Hiszen neki már ugy sincs szüksége
másra!) *
Javában folyt a mulatság; ürültek az edények, tisztult az asatal láthatára, csengett a pohár. Treszka néni versenyt poharasott velünk. Ugy ivott, mint egy pesti korhely. — Es kérem szépen nem látszott meg rajU ! —
Brr! A hideg gyötört . . .
Már a desserten is tul voltunk, ilyenkor pedig a magyar vendég innen-onnan elérte volna a delirium poutorum második stádiumát, a szónoklati riazketeget; (a harmadik, vagyia az inditványózáai stádium még caak nem is jelentkezett.)
Némelyek nyugtalankodva várták a prae-sidentrol — Treazka néni — kezdeményezését, a dictiók megnyitását, mit ő kivétel nélkül; mindenkor magának vindicált.
J 61 tudu Treszka néni, mi légyen ÍZ 5 hivatalos kötelessége. Érezte is, hogy immár a helyzet tarthaUtlan ; azért csak a közóhajtáa nak vélt tolmácsául szolgálni, midőn harmadfél kohintés után végre körülfonU poharát jobb keze száras ujjaival, s kegyea harmadrész hangon megszólalt:
— Uram, uram! tisztelendő plébános
uram, szólok aa úrhoz!
A piébánoa teli szájjal: „Állok elébe!* A járásbíró ur sommás eljáráshoz lévén szokva, könyökével meglöké Gyuri bátyámat.
— Halljuk! halljuk I zengett a társaság:
— Vannak érzékeny pilUaatok az em
beri viszontagságos életbea... (A furfangos is-

TIZKNKILENCZEDIK ÉVFOLYAM

ZALAI KÖZLŐN

T.

MARCZTOS 7 és 1880.



BBnOgyl tárgyalások Jegyzéke.
Zata-tfrtMtgi kir. törvhiy&MÍknil.
1880. é •
rciiai 4-é i.
67. B/880. Ss. 1 Kulcsár Joseef és társa csalással rádoluk ollen^ ügyben 3-ad bírósági ítélet hirdetés.
86. B/880. S«. 1. Dómján Jóssef és társs lopással vádoltak elleni Qgyben 2-od bírósági ililet hirdetés
Hárciiai 5 - é n.
2775.2778. B/879. Sí. l.Ssékedi Ferenci és táxrn* tolvsjlásaal vádoluk elleni agyban. Végtárgyslás.
3203. B/879. Let. Szántó József ember-ölessel vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás.
3324. B/879. Sí. 1. Cserasnyés Ferencz tolvajlásaal vádolt elleni ügyben végtárgyslás.
3517. B/873. S.. I. Sípos Jóssef és társs
tolvsjláasal vádoluk elleni ügyben végtár
gy slss.
3518. B/879. Ss. I. F.lér Pál totvsjlással
vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
3553. B/879. SÍ. 1. Fllr.t Lipót és társs sikkasztással vadultak ellesi ügyben végtár gyalás.
3620. B/879. Sí. I. Fsrkas Károly és Unt tolvajláisal vádoluk elleni ügyben vég-tárgyalás.
Marosit!* 11 én:
230. B/880. Ss. 1. Polgár István súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 2 od bír. ítélethirdetés.
287. B/880. Sí. 1. Horváth Pásstor Ferenci emberöléssel vádolt elleni ügyben 3 ad bir. ítélethirdetés.
Máreriu 12 én.
3600. B/879. Sí. I. Eri Flóri súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
3614. B/879. Let. Magyar Intván emberöléssel rádolt elleni ügyben végtárgyalás.
155. B/880. Sí. I. Nemes Ferenci tolvaj-láasal vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
170. B/880. Let. Magyar István ember
éléssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
171. B/880. Let. Kis Pal emberőléuei
vádolt elleni Ügyben végtárgyalás.
173. B/880. Sí. I. Kovács Láasló ember-ölessel vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
187. B/880. Sí. 1. Kaiser Lajos és társa caalással vádoltak elleni ügyben végtirgyalas.
217. B/880. Sí. 1. Jakabfi Vendel snlyos
tasti sértéssel vádolt elleni ügyben végtar-
gyalás. i
Márciias 18-án.
62. B/880. Ss. I. Lakat János könnyű tasti sértéssel vádolt elleni ügyben 2-od bir. Ítélethirdetés.
105. B/880. Sí. 1 Héies János és társa sikkasitáasal vadultak elleni ügyben 2-od bir. ítélethirdetés.
119. B/880. Ss. I. Kovács Z.igmond sikkasztással vádolt elleni ügyben 3-od bir. Ítélethirdetés.
129, B/880. Ss. I. Kozsos Mihály súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. Ítélethirdetés.
179. B/880. Ss. I. Szőrös János lopással vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ítélethirdetés.

339. B/880. Ss. 1. Fater Vendel súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. Ítélethirdetés.
331. B/880. Let. Németh Rozi é» társai súlyos testi sértéssel vádollak elleni ügyben 2-od bir. ítélethirdetés.
313. B/880. Ss. I. RwbniUer Jóssei osa-lással vádolt elleni ügyben 3-sd bírósági ítélet hirdetés.
Márcsius 19-én.
174. B/880. Sz.1 Hegedűs Anns talált vagyon elsajátitásával vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
176. B/880. Ss. L Hasai Vendel és társa tolvajlással vádoluk elleni ügyben végtárgyalás.
210 B/880. S». I. Bresikóes Iván és társai emberöléssel vádoluk elleni ügyben vég. tárgyalás.
Kelt Zala Egerssegen, 1880. márcs. 2. MUZSIK KÁLMÁN
iroJa igsagati.
Helyi hírek.
— Esküvő. Ullmann István es. kir.
nyugalmazott őrnagy ur fnbr. hóban tartotta
esküvőjét öiv. Unger Lórinciné síül. Isii Ve
ronika úrnővel. Kisérje boldogság frigyöket!
— Nyilváno* kósionet. Néhai Stoj-
kovica Siilárd törvénynek i bírónak, folyó hó
2-án történt el temetése alkalmával jelenvolt
rokonai kötelességeknek tartják hálás köszö-
netökel kifejelni a temetésen megjelent tisztelt
kösönaég álul unusitott részvétért.

— Stéged veimedelmét ábráaoló igen
síép és nagy képet adott ki Tóth Deiső ur.
Ara 2 frt, mely a szerencsétlen szegediek javára
fordíttatik. Kiadó a napokban Zala-Egerssegre
uUsik, hol pár hétig fog idösni s a síép kép
nál* ott megrendelhető. A gyönyörű kivitelű
emléket ajánljuk s pártolására felhívjuk a t.
kösönség figyelmét.
— Dr. Németh Antal gyorUnkerfl.
leti főigasgatd fi-br. 27. és 28 án hivaulos
látogatásával szerencséltette a sümeghi reál
tanodát, hol meggyősódést ssenett a tanítás
eredményéről; külün időt ssentelvén HÍ irás-
beli dolgosatok és mutatványlap"k át nésésé
nek. mely atán becses megelégedésének adott
kifejesést. 29-én tőlünk Vessprémbe u'asott.
— A hottói korcsmában a napokban
egy juháss vesse<ielm«s bravourt csinált persse
részeg állapetában, öaeseharapott hat üveg
poharat, kettőt meg iá evett és semmi baja
sem lett, ha csak később nem laas.
— A xata-egemegi ukarékpémUres
évi oaitaléka 31 frt 50 kr.
— Sameghen f. év f.-br 29-án Dr.
Müller Ottó, KeHlhelyr.1l. a váróinál trrmwtwn phylloxeráról tartott előadást. E tárgyat Unul mányoiott tanár hátrányául ssolgál, hogy a magyar nyelvet nem k*.llő fulyékonysAggal beaiéli, ei mindenesetre s»kat levon a vonió előadásból. Ur Isten ! nagy Magyaromságban nem talált volna a kt.rmány ily ambuláns előadásokra olyan tanárt, ki síép nyelvünket gördülékenyebben rrpruducálná? A hallgatók atáma 50 lehetett. Hogy többen nem özönlöttek a venélyas féreg megismerésére, okát ason

körülménynek tulajdonítjuk, mert Sümegben e tárgyról már 1875-ben - a polgári önképzőkörben néhai Kiu Sándor értekezett; tovább Hermsnn Ottó-féle füzetek megjelenésekor — UrUtott ugyanott felolvasás. Ez alkalommal megkell említenünk, hogy kerületünk érdem teljes képviselője t. Besseoyey Ernő is küldött a sümeghi sxolgabirósághos 100 drb. phill»xers leírását tartalmasé iüie'et, melyek a nép kösöt Sít Gróth választó kerületben ajándékképoas uttak ki. ? sserint ismertetésről Itin gondos kodvs, mindsssltsl kívánatos bár soha ss legyünk kényszerülve irtó szereket igénybe venni 111
— fadamHUt. Márosna. A vadkan ma
gábsn járja a nagy sűrűséget. A medve és a
bors ki kitekint odújából. Ai agmncsárok elve
tik agancsaikat. As ői elhagyja a nagy sűrű
ségeket. A nyulak alantasokon és vetéseken
hevernek. Az erdei asslonka as idójáráshok ké
pest márczius végétől spril elsó harmadáig-hú
A vad récsék és lndsk Sfc^y vlseken unyáz*
nak. A sűketfsjd e hóban dűrgeni keid és leg
könnyebben lőhető. A farkas erdőségekbe vo
nul. A róka déli lápokat keres. A négylábú
gadosók tiadsani, a tollasok tojni kendének,
miért is igen csélszerü őket puastitsni.
— Tombola. A sümeghi reál iskols
tápintéset alapjavára „többen a helybeli fiatal
ságból* I. év márcsius 13-án tombola játék
kai egybekötött kossoracskát rendesnek. Hely
a nagy vendéglő terme; belépti díj I frt. — Ki-
jálazandó tárgyakat ssivesen fogsd s rendé
zőség. —
— Árverés Zalamegyében. Bedike Jó
ssef 344 frtra b. ing. apr. 26. Galambokon. —
Ssili Viktória 868 frtra b. ingatl. apr. 14 Ha:
hólon. — Lukács Marton 1800 fnra b ingatl
márcz. 30. Sierd a helyen. — Sareci Ignács
3750 frtr-. b. ingatl. május 10. Nagy-Kani
zsán. - Eckatein Samu 371 frtra b. ingatl.
márcz. 17. Egeraracsán. — Pap István 650
frtra b ingatl. apr. 13. B Tomajon. (Tapolcza.)
— Kovács János 000 frtra b. ingatl. márcs.
31. Hegy magason. — Lakatos Jánosáé 314
frtra b. iugatl. april. 19 Alsó-Kajkon. — Pin<
tér Jós cfné 460 fnra I). ingatl. márcz. 8. N.
Kanizsán. - Kelé Jóssef 778 frtra b. ingall.
apr. 1. Eszteregnyén. —
— Hfirid hírek. Blahsné Székesfe
hérvárra jó vendég«serepelsL — Dunapeote
lén egy ssssony ternót csinált s öröméUen
meghall. -— A ssentgotthárdi slsgut átfúrása
lény. - A lótenyésztés emelésére 1 fnos sora
jegyek bocsátutnsk ki. — Árpád sírja felkuta
tására nézve májasban ujabb ásatások leetnek.
— Nagy-Károlyban egy gazdag iar. leány ke
resstény lett, hogy egy ciigány prímás neje le
hessen — Királynénk márcs. 16 án indul vias
szá Irlandból. — Színi Károlv azerkeasiő poli
tikai költeményért 4 heti fogságra iléltete't.
— Szeged részére eddig 2.800,0" i0 trt gyűlt be.
— Viraghalini Ferencznek a kis-cseli temető
ben emlékkövet álliunak. — Gr. Loris-Meli-
kovra lalóitek, a merénylő elfogatott. — A
spanyol királyra iámét rálőttek. — Hugó
Viktor 79 éves volt febr 29 és. — A czár ju
bilenma caendesen íolyt le —

kinyert? ' i<i3
Bécs, febr. 98-án: 51 23. 44. 76. 31.
Grácz , , 83. 13. 2.66.19.
Vamesvár , . 38 45.69. 86. 48. Braun, miras. 3-án: 37. 14. 27. 30. 73.
— At 1864 ki államsorsjáték márcsius lén tönént hasasában következő sorosatok nyertek: 340. 770. 836. 927. 1215. 1340. 1507. 2022. 2145. 8670. 2852 és 3452.
Irodalom
(K rovat alatt megemlített munka Nagr-Ka-niasán Wajdita Jáaaef knoyrkereakvdasfl alul meg-d^tí
— WajditM Jómuf kiadásában megjelent
,A gyakorlott vadáss" iru Nsgyölvedi Öl-
vedy Karoly oki. erdéss és gyakorlott vadási. .
? köshassnu könyv UrUlmassa még s tácsán
és fogoly tenyésztést ugy minden vsd ismer
tetését, nemkülönben as aj urdö és vadási tör
vényekkel bővítve van, egy UpassUlt vsdáss
a kutyák betegségei s ások gyökeres gyógyításáról is értekesik. Ára csinos kötésben s di.ios kiállításban 1 trt 80 kr. A gssdássok, vsdássst kedvelók egyaránt nagy hassait4 vehetik s e téren e tartalmas kiadvány nél- jr külöshetleonek mondhsló.
— üj tmtmü. Táborasky és Parsoh urak
sen"niü kereskedésében megjelent „Wander
tust" polka-frsngsise. Zongorára szerié Fahr-
bach Fülöp jr. Ara a ssép czimképea senemfl-
nek 60 kr.
— .Nimxeti nOMvalss* ciimtthavi folyó-
irat marcziuai füzete szokott jeles tartalommal
megjelent. Árs60 kr. Trefort minister és Tisza
Kálmánné arcsképeit is közli.
— .Stabadtdg-kSUitztP, munkásdalok
és izavalmányok, kiadU Külföldi Viktor. Ára
a H8 lapra terjedő kiadványnak 60 kr.
— Aigntr Lnjoé kiadásában megjelent
.Petőfi's Poetische Werke- első füsete. Kiállí
tása disses s ára csak 30 kr.
— Uj zenemíí. Pirnitser Frigyes fővárosi
tenemtt kereskedésében mngjeliint, .Két ere
deti magyar dal* I. Nincs e földön búbánatniií
egyebem. II, Sselid szullólú a mezőn. A BSzom-
aséd ur>m kakasa* czimü legújabb népssinmQ-
ből. Éoekhangra zongora kísérettel sserré
Beliczay Uyula. A ssép kiállitáw s a jeles
aaerső arcsképével ellátott mü ára 80 kr.
— rKisfaludy Károly és Iréoéje" ily
csimü mü jelen mege napokban Peterdi (Prém)
József tollából. Aigner Lajos kiadásában. Iro
dalmunkban eddigelé csak egy két kisebb ta
nulmány fuglalkosott a .Csalódások* s as
.Iréné* sserzőjével, ki a magyar dráma, s külé^;
nősen a vígjáték alapítója. Peterdi (Prém) Jó
ssef köny ve as első terjedelmesebb mQ, mely'
saigoru kritikával ea számos uj adattal rajzolja
Kisfaludy Károly drámaíró működését. A
könyv nagy alakban nyjlci ivre terjed. Ars
1 forint.
— .OrtsAgvitig- Vl-dik füsete meg
jelent ssép képekkel és gasdag tarUlommal,
Szemére BertaUn számüsetesi első levelének
másolata felette érdekessé tessi. Sserkenti
Somogyi Ede. Kiadja Kautmann Frigyes. Ára
40 krajcsár.



páa ast sagta a fioanc comissarioané fülébe, hogy e* frásis, de nem hallgattak rá;)... a melyek as örömnek piros betűivel s vannak visiont énékeny pillanatok, a melyek a keservnek fekete kövér betűivel vannak a földi lét könyvében feljegyeive. (Itt nagyot nyelt s vele mindannyian.) Obi tisztelttársaság! mentsen meg mindnyájunkat a sors e fekete abc-tol . . . (Általános elénékenyülés. A gyógyaie réss kendőjét keresi.) Derítse a mindenhaló gondviselés mindnyájunkra a piros örömteli abc róssaczukros hajnalát! (Éljen! u ispán ültakoiik a ciukor ellen. Nem lehet rá inni...) Meg vagyok győződve lisstelt társaság, irtat a kedves, ünnepelt báii gazda a mai • fsHajiatait ások kosé soroisa, a melyek újeseo piroslanak élete ssent könyvében, agy, valamikép a oseressnye piroslik a ssőló-kert sold hullámos tengerébea. (Alispán kösbe saó): „s cseresioye még csak öt bét múlva érik." Trasska néni nem vesii tudomásul, s folytatja:) És hogy ily vidám napot sserse neki a gondviselés, ai nem is aa ő törekvéseinek érdeme, as tintán a sors kegye, mely neki Istembon boldogalt édes ssülői által a sient ke-rentaégbes as ép oly kellemes, mint sokat je lenti György nevet juttatá. (Fölkel s Oyuri bátyámhos fordul: Uram 1 ön, ki r nevet viseli, isásasorosan boldog. Mily síép dolog: Györgynek neveststsiI (Többen: Gyuri, Gyorka...) György 1... a kellemes tavasi örökös képviselője, a cseresznyés időszak várvavárt hirnöke. A pásztori, idylli boldogság kezdete, mert hi-Men: (Énekel. Ijedt öessenézés.) .Szentgyörgynspkor jönnek értem szekéren...• (Poharát igen magáira emelve:) Engedje

a mindeneknek hatalmas alkotója, hogy as örömpillanatok, mint s legnsleghübb pásstor gondjai, kisérjék kedves hsii gasdánk kedélyhangulatának sterte legelésiő nyáj-egyedeit, (a gyógysiaréss iapán úrra lekint,) hogy hátralevő napjainak mindegyike egy boldogan ragyogó csillagzatot alkusaon. s bennök stent György napja as örökmosolygáau Uvsssi nap nak erejével tüodököljön, ugy, hogy a csillagok tényét is a magáéba olvasnia. — Éljen as én kedves Gynrka barátom! — (Alulion* éljen, általánosabb kociinUs, legáltalánosabb ivás.)
Alig hangtottak el Tresika néni kenet teljes BSavai, feláll a plébános ur, hogy viiiaia-adja a revancheot. Ssépeu csinalu. Még as u pín ur sem tudott rá megjegyséat applikálni.
A plébános ur toaactja után ismét dias-ivás. De nem titkolhatom el, miaserittt e toasit érdeklődésemet, vagy jobban : réasvétemet egé asen Treaska néni felé irányosta.
Én már negyedsser látogsttam meg Gyuri bátyámat Topánfalván, de mindannyisaor mel-lőste Tresska néni kilétét felderíteni elöltem. Találkosni is csak elússor lehetett sserencsém eiuttai. A plébáoos ar dictió|ából e suvsk ragadták meg figyelmemet különösebben:
sHoasa visssa a tengeren bujdosok csillaga a nagy húst, a feledhitlen férjet, a ssabad-ssgharci élő martyrját.. .* (Tresska néni sírt, mint a nyári lápor, miután mint megtudUtn, bujdosó férjéről van síé, kit a ssabadságharcs vihara idegen partok Kobinsonává t*tt )
Mondtak még több felköasKntőt is; fel is keltünk már as satuitól. Járiabiré ur agyarára is kapta már caereesnynsin Ujl pipájának foly Utasát; ispán nr is hatalmasan verte ökiéhes

dohánysacakóját; Gyuri bátjásB pedig tuss-kolta a tbeázó asztalokhoz vendégeit, kik kü-lóu csoportokat alkotva foly tatUk a asórskosás', kiki a mi;^s módjasseriot.
Gyuri bátyámat pillanatra félre szólitot-lam, hogy ha rá ér, ismertessen meg Tresska néni múltjának adataival; de ó ast felelte, hogy erre majd rá érünk holnap is; mo^t menjek é« mulatassam s hóigyeket. Beszéljek nekik huszáros tréfákat.
Ast ispán urnák nyelve már igen ssépen fel volt vá^va as ériuelléki folytan, B a patyi-kuasa) duettben cainálták el Gvuri bátyám kfdvencs operáját:
.Hej dioiim dánosa! Semmire sincs gondom . ..a
Miután esutta) a háshos Urtos'am, et;y pillanatra sem illett volna elhagynom vendégeinket. p*dig s plébános ur hallva Gyuri bá-tyimhos intés^tt kérelmemet, ajánlkosott Tresska néni múltját előttem feltárni. De előbbi kíváncsiságom slább hsgyott, s megelégedtem (lyuri bátyám ígéretével, hogy tehát holnap.
S e türelemben még as is nagyon rneg-erősilő körülményként tant fel előtt<*m, hogy Trestka néni a vendégekkel halbert já'Blik és kérem . .. cigarettái. —
Ilyen nők iránt ha táplálunk ia némi re kessienvet, as rögtnn elbuoazik MlOnk mnla hajnali álom ábrándképei. Nem vagyok előítéletes, de akkor h<iasáröokénrtes létemre is a nőknek csak !<-ggyösgédebb oldalait ai-ceptál-Um, mint olyanokat. Mer* kérem, vannak nőies huasárok és huszáros reepaclive : katonás nők ?a. mint síi nagyon jól méltótUtnék tudni. N-mde kérem?...

A theásás után még égési bstteris mé-besi és ssilváai került as asitalokra. Hogy mi történt velük, as írást agy hisseto, nem támad terpdlatio...
* *
*
Másnap jókor reggel kocsira ültem; Gyuri bátyámtól, ki még a tegnapi dicsőség ámoráoak égető hatás* alattheverésiettágyában szívélyes bucsutvéve, a fővárosba utastam, rövid ssabadsági időm hátralevő napjait a régi "<i csimbnrák körében* loltendő.
Estefelé volt as idő, mikor a főváros éssaki pályaudvarába érkeztünk. Ebben semmi különlegességet nem találok; de nem kev^asé lepett meg ason körülmény, miaserint s nagy tolongásban,, ami s vonat megérkezésekor oly áhslánoa, — Tresika néni sóiét alakját pilla*-tám meg, ki ekkor már éasrevett engem, s keserű raosolylyal üdvösölt, mit én a meglepetés miatt alig értem rá kellőleg vissonosni, mivelhogy Treaska néni rohamos sietséggel bakUlott egy bérkocsi felé.
RÜ4l*lni kesdtem s dolgut. Miért is nem stólt hát tegnap Topánfalván ; hissen ha idáig esyutt utasank : abbas mindkettőnk assmára előny leend'ttt, as annyisior m-gtelt ut aligi njujt síirakosUtáara való váltoiatosságot
Ilyea gondolstok kösott kullogtsm kifelé pnly»udvarb<>l, midőo cg\ s^er csak emberül válhtmra üt valaki hátulról :
— Sérvm pajtás! hát te honnan csöppensz ide ilyen harelias külsővel ?
Boldissár Nácii barátom volt, ki még nem látott egyenruhában.
(Folyt, következik.)

?nZENKILENCZEDK ÉVFOLYAM

ZALAI KÖZLÖNY

MARCZIUS 1-tm 1880



. — Bortodi Siilígyi Dtuö építésitől két térképmelléklettel megjelent ,A honalapítói siobor kérdése." Függelékül . pár szó u "rsz. n. kir. seneskademia ajjássecvraéséiias. Ár* 80 kr. Kiadja Aigner Lajos
— mApoüo" zeiiem& folyóit at marcsiati
füsetének tartalma: 1. Aradi emlék, franctia
négyes KIM Jóssitól. 2. Bolero, spanyol táocs
Wachtel Auréltól. 3. Ai idő szárnyain, gvura
polka HUller Józseftől 4 Kéri oszssel .'. . .
népdal czimbalomra itirta Állaga Géza. S*er
kaszti s kiadja Ur. Fellegi Viktor. Ára 1 frt.
— Uj zsnamil. Pirnitser Frigyes Zenemu-
kereskedésében megjelent „Magyar dalok és
tánczok" Zongorára szerte AlUchul Rezsi.
Ára 75 kr.
— BdthoryRomdnuik Mihály Kassán
.Elbeszélések, rajzuk és kalandok a magyar
szi&észetból" czimü egy kötetéé miire nyitott
előfizetést 1 írtjával. Bolti ára 1 frt 50 kr len.
— Mehner Vilmo* kiadásában megjelent
Vargyas Endre által irt .Magyar ssabadftig-
harci története 1848—1849." 21-25. füzete.
— Tkaiy Kálmán, elsőrangú történet
iróok tollából ep most jelent meg Tettey Nán
dor és tanánál .Dunántúli hadjárat 1707 ben*
ciilnü, egy disaes kiállítása 15 nyomott Ívre
terjedő kötet hadtörténelmi tanulmány. Kern
tekintve azt a körülményt, hogy Thaly, mint
a Hákóczy-kornak történelmünk ez események
ben és változatos motsaoatokban gazdag szaká
nak basánkban s a külföldön egyaránt elismert
legalaposabb búvára, mindenütt eddig ismeret
len Tol nem használt levéltári adslokkól állitá
öesse e müvét: az eredeti felfogás, a Btyl cama-
toe, magyar volta olyanná minőaitik e munká
latát, mely a közönséget általán érdekli, s
minden komolyabb olvasmányt sseretonek a
legmelegebben ajánlható. Azonban nemcsak e
körülmény ajánlja a szóban forgó munkát.
Kgyaránt érdekli as: a történetírót, a katonát,
de kivált dunántúli részek közönségét. Sialay
László 1707-ról még 1864 ben a következüket
irá: aA dunántúli eseményekről ez évben
szabatossággal alig tudunk valamit, még chro
?ologiai tekintetben sem, pedig a levéltárakból
mindezt föl lehetne deríteni." S ime Thaly ma
már a Rákóczy-kornak e leghomalyos bb,pedig
tölötte érdekes szakát hosZHB buvárlalok áred-
menyeivel teljesen tisztába hozta: a t. olvasó
közönség egy darab igaz, chronologiatlag meg
bizható, s majdnem napról napra vezetett esy-
mény sorozatot kap e műben. A katona, bár
egyes fontosabb politikai 8 közigazgatási részle
tek sincsenek elhanyagolva, e nevesetes és
kivált a harczászati oldaláról igen tanulságos
hadjáratból sokat és ujat meríthet. De kiváló
tag érdekli e mü a duuánttrii kerület lakosait,
kiknek szerző, mint hli fia szülőföldének e
munkát ajánlotta is, S nemcsak azért fontoa a
tanulmány, roert tárgya dunántúli ssinbelye-
ken, főként Vas, Sopron, Zala és Veszprém
vármegyékben foly le: de alig van ml a dunai
megye, melynek helytörténetére bőséges ada
tokat ne lelne itt az olvasó. S oly drámai színe
zetű események, mint a caobánczi vár hősies
védelme, Beíerédy és b. Orsich párviadala
Körmendnél, a győri éjjeli roham, a Bopmn
keresztúri ütközet alb. kit ne érdekelnének,
kivált azokat, kik eme vidékeket ismerik?
Melegen ajánljuk tehát e minden tekintetben
figyelemre méltó munkát a hazai közönség
szíves pártfogásába. Ára 1 frt 50 kr.
Vegyes hírek.
— Kivándorló m«syanik. Kgy szemtanú, ki néhány nap előtt Abuson utazott keresztül, vagy 20 sáromnegyei kivándorló paraszt családdal találkozott. Beszédbe eredvén az illetőkkel,

kérdésié tőlük, hogy miért vándoroloak ki, hiss Amerikában nem lent miből élniók ? —
sDe mikor kérem itthon siocs mit enni!
,De ha olyan asegények, honnan veszik as nti költséget?* — „As utasa, nekünk semmibe se kerül.*— ,Hogy, hogy?- — ,As útiköltséget az amerikai ágensek fizetik, a kik beosün ket a kivándorlásra telazúlitottak. Sőt innen Hamburgig napunta és f-jenki nt kapunk 2 forintot. A hajón pedig Amerikáig szabad el látást " - „No és ott?" - .Olt azután I. kell dolgosnunk ezeket a költségeket.* Ssegény emberek, fehér rabssolgák. Ilyen csapatok, melyek közt csigáayok is vannak, csaknem hetenként vándorolnak ki.
— Ekmkalt millióim. Daosjevcsében,
Oross-Lengyelországban, e napokban, egy a
legidősebb emberek emlékeseié óla koplalás
sal és ínséggel küzdő 60 éves férfi megfagyott.
? harpagon sok esstendő óta egy picsi, asobá
nak csúfolt üregben lako'.t, melyet soha életé
ben nem fűtött; egyedüli tápszere saáras
kenyér volt, csak ünnep és kivételes napokon
kedveskedett magának egy-egy falat hússal.
Jobb életmódot, monda, anyagi körülményei
nem engednek meg. Világításra soha sem kői-
tett, ezt kolosszális költekezésnek mondta.
Mikor egy szép nap nem jött ki szokott idejé
ben Öregéből, szomszédai a rendőrséget figyel
messé tették. Az öreg fukart szegényes ágyán
halva találták és az előhívott .orvos csak ast
konstatálhatta, hogy éhen halt és egyúttal meg
fagyott. Vagyona leltározása alkalmival egy
tél millió rubelt talállak hagyatéka köxt, mely
összeget vidám örökösök kapják, kik csoda
bogár rokonukat nem is ismerték.
— Hogy ál a mussia cttUidr ? Érdekesen
felel erre egy orosz a párisi Voltaire czimü lap
ban. .A minden orossok czárja" jó ideig teljes
pánciélőltözetet hordott, de sz oly terhes volt,
hogy el kellett hagynia. Egyenruháinak min
denike azonban valami különös módon készül
és mosatik, ugy hogy e mosás azokat mintegy
a golyó ellen is áthallanuá teszi. Erdekea volna
kitudsi, miben áll e mosás titka. Azok a kocsik
és szánok, mikben jár- vassal béleltek; s arról,
hogy mikor ki akor kocsizni, merre fog menni,
— a kikocaizás előtt még egy fél órával sin
csenek értesítve a legmegbisottabb rendőri kó-
| zegek sem. A konyhában két tisztviselő vigyáz a szakácsra; a konyhaajtóban két katona őrködik, a húst szakemberek kóstolják meg. A CSAT szenvedélyes dohányzó, de csak megengedett scivarokat asabad szívnia. Íme igy él as a hatalmas ur, ki méltán irigyelheti sok ssegéoy jobbágya sorsát!
— A níf fantatiijot. Ungmegyében s
következő babonás ijnsztoa történet jár szájról
szájra a nép közt. Egy ur a napokban Ungvár
ról Munkácsra átázott, s a mint Seredayé; ei-
bagyta, az ut melleit a havoa egy pólyás cse
csemőt látott feküdni. A csecsemő élt s ugy
látszott, hogy serami baja. Magához vette és
folytatta útját Midőn a vákosi korcsmához kö
zeledett, a gyermek megszólalt: .Mérc vettél
magadhoz s hová akarsz vinni,* kérdé as erre
nem kis csodálkozásra gerjedt urtí>l. — .AseVt
veszlek föl, hogy m«g ne fagyj s viszlek ma-
gammái Munkaóra," — feleié es. .Fordulj
vissza azonnal, s tégy le eugem oda, a honnét
fölvettél, azon a belyrn nem fagyok meg,"
monda a yy-rmek parancsoló bangón. Az nr
megrettent, engedelmeskedett s a gyermeket
vissza vitte előbbi helyére. Midőn már letette s
távozni akart, a gyermek igy szóH: .Megállj,
fordulj el tőlem, * méta meg jól, hogy mit
látsz." Az ur .'ng«d"lni(ískedett s nagyszerű
látvány tárult sze.mei el«. A meddig ellátott,
egyik oldalon gyönyörű vetések érett kalássai

hullámzottak; a második oldalon pedig rengeteg wdő lynlt <-l csapa gyümölcsfákból, melyeken szebbnél szebb gyümölcsök csüngtek. — .Most fordulj vissza" — parancsul a a gyermek. As nr visszafordult s elszörnyedt as njabb látványon, Egy elpusstalt Ujat látott, mely végeslenvégig csupa sirgSdröket, sirhsa-tokat, sierte heverő emberi csontokat s hullákat mutatott. — .Jegyesd meg magadnak — szólt ismét a csecsemő, — hogj amit láttál, ast jelenti, hogy as idén oly gasdag termés less, a milyen még sohasem volt, de nem less aki hasznát vegye,* s essél eltűnt s hó alá.
teleti ssemle.
H.-Kanizsán, 1880. márea. 3.
Idtjárának egy hit óta kiválókép lanyha és derült. A oovénvzet még pihen orrán, de ha jelenlegi kedvező időjárásunk tartói marad, rdvid napok múlva annak sj életre kell ébrednie. Oriaágtitaink ii már meglehetősen felazáraduk és Umét hassonve-betok. —
Ötletünkben végre kedvezőbb hangulat juthatott érvényre. A vételkedv nmet animálva volt é> Prj-ei csikkekre nézve kiváló élénknek mntatkozott. Eladók ennek folytán nagyon tartoskodó állast foglaltak el, mi a legtöbb caikkuél jelentékeny áremelkedéseket Idézett elS.
Busa szilárd volt éa kiválókép finom minőségben élénken kerestetett Árak jelentékenyen emelkedtek.
Közi iránt szintén jelentékeny érdeklődés wal-gott. Anti ióval felébb asilluk.
Árpában is hosszú szünet ntás nemi ftzlet fejlődött Árak felébb szálltak.
Zab hiányzik ; felmerülő osekély mennyiségek a fogyajztá* azámára vétetnek neg.
Kukoriczában élénk üzlet fejlődik. Miodamel-litt, hogy a kínálat e ezikkbeo Igen jelentékeny, fel. merüló mennyizégek konnyeo és szilárduló árak mellett kelnék el
Bükköny bágyadt és kereslet nélkül, Árak as előbbiek.
•finisét sseriat:
Búza 1280-13 80 Rozs 1OS0—10 50 Árp*-
8- 8-80. Zab 7-80-8—. Kukorica* 7 80—8—
CinifUantin 8 50—8-75 Bükköny 6'30— —
K. B.
Hivatalos piaezi árak.
Naey-Kaniisán, 1880. márcz 3 100 kilogrammjával számítva.
Bnaa 1! 50—13— Rozs 9 Cl) —1050. Árpa 7-50—8 —. Zab 7—.—7 60. Knkoricza —. 8.—.
Burgonya ?*. Boraö "—.—30 —. L«nese —?
—•—28—. B>b —_._12.-. 8<éna — .— 180. Szalma .—120.
iO. 8ma-hagvma -.—82.
1 kilogrammjával számi tva Harbahm - —5S Sertéahna —-Ionná ?—.—T8. Dizmúzwr ?—.—80. Vöröa •—.-16. Kogbagyma -.-30. Czokor Bon 12>. Paprika -.—80. 8zappan
1 literjével számítva
? > bor l-i- kr. Uj bor 5 kr. Pálinka
4t kr. Kezet ( kr. Kiadta :
FABKA8, v. piacz könyvvezető.
Placzi arak.
100 kiloc zzároitia
Árpa Árpa

Árpa Ara Ár(.«
VsSzprSSI : Hni»i:t SO -14 ») Roz> 1050 11 -
8 'M—9 3(1 Zab 7.70— 7.80 Kakorícza8. -- 8.20.
Baéssest ?? Buz> H 55—14.66 Kou 10 75—la90
!<. 8.25 Zab 7 50-7.76 Kokorirza 8.65 8.70
?SSSCI . Bot. 13 70— .._. Bg.ll. Árpa
.— Zab 7 10 Eakoríoa 7.50—
Gyűr: Búza 14 14.20 Roz* II II 10.
8 8.25. Zab 7.25 -7.40 Kukoricza 8.10—8 20
SzssskstkSly: Boza 13*a-1380 Rozz 10.60 -11-
8 8 40. Zab 7 20 7 60 Kukorica* 3' 8 30
SékMfS Boz» 1260—12 80 Eo™ 10-25 -.10.50
ó-A>—S-50. Zab 7 40-760 Kok. 7.50-7-60. Pá»s:Buxa 13 .0 -14 —Roz. 10 60-10 80 Árpa
9 15 Zab í 7.4". Kukoricza 7 40—8 —
Péss Kuza 1360 —14 — Knza 10 í>0 -10.70. Árpa
— 7 40 Zab 7«o— .— Kakoricsa 7.40-8.—

Szerkesztői Itsenet.
1964. .Leküzdött szenvedély.' Csak akkor közölhetjük, hs terünk eafedi, mert boeszn és sok réf elfogsdon munkálat vár közlésre.
39<5. 8i. H. Beea Tálaazodat kérea.
3366. Zala-Ietvánd. Azonnal slküldoUük. Ne bány hiányzik. Üdvözlet!
39<7. L. éa C. As érdekes és hossss leveleket kOizönSm.
8K8- E. Asoanal ment a válasz. 396«. Kolozsvár. Mielőbb.
3970. .Fiugráa nr!- megérkezett.
3971. .Egy voro. embernek.- Kar kogy goav-
dol Ilyeait kosSUietSnsk ! — A .népdal- i.m«rtnek
3971. í. B. Intéaksdtflnk azonnal. S973. .Hol annyi érzet.1 Kossonettel vettük. 3974. A merényletek rtatisztikiját közöljük. 3976. a Sümegh. Helyes. Talán lsez szerencsém találkozni?
3976. .Vége mindennek.- örvendünk, legalább
nem csinál több ross verset
3977. F. Letenye. Köszönettel vettük.
3978. H. A Btes. Szive. kSszonet Ámbár nem
vártuk.
8979. .Boa vagyok.? Ness tehetünk róla. 3980. -i —v. Nem használhatjuk. 3961. Csáktornya. Nincs már belőle.
3982. Z. K. Zágráb. Nem teljesíthetjük.
3983. ,Bomi a láthatár." Elég baj, még bo
rosabb leune. ha zOngedelmét kiadnók
3984. Posonj. Készsénjel teljesítik mind a
kettőt.
3986- .Eazmeláncsolat.' Ren közölhető Len Qnnek jobb közleménye is.
Heti naptéir.
sUrtziss 7-tsH Bártzlst 13-ig. 1880

H6- 4t heti-
Kath. és prot.

Slrl| •)
nap
i nap tár

naptár
atj'
10. Jézus megveadégel 6000
embert. Jáno. VI
7 Vsssrass
C4 Laetáre
ii
F Mauop ' A
8 Hétfő
I«t. Ján.
SS
János f. S.
9 Kedd
Francziaka
26
János E. ffc.
10 Szerda
!40 vértan.
^7
Propir 3C
11 Ctutortak
Heraklitu
'28

12 Péntek
Gergely
129
Builias «_

Bozina
1
''> Márt. 3H
Felelős szerkesztő: Bátarfl Lajos.
A .Zalai Közlöny' 18. számában bizonyos Cseplics István epés kifakadásokkal ellenem kikelvén, aljas és iliemtelen kifejesései-v»l jellememet és 20 év óta fennálló szeplötlen hírnevemet sárba rántani törekszik. Nem szán-dékom Cs. sértegetéseire, melyekből a kenyér-irigység nsgyon is kirí — válassolni, miután Cs. en^em megnem sérthet, as igen tisstelt közönséggel ssemben asonban kötelességemnek érxem kinyilatkostatni, hogy én néknm más teendóm van, nemerék agy reá, mint o egész napon át a templom lépesükön és ottan körül ácsorogni minden ki- ^s bejárót meg lesvu, mé;; a lélek harangoztatokatis macához vonni i^vk-ssik; továbbá mások becsületét soha meg nem támsdom és egyesek irrnti elleossenvemet sem nyilvánosan sem alatomosan sz illetfi felekezetére ki nem terjesstem. Cseplicst pedig figyelmeztetem, hogy üzlete részére becsületes mód'm igyekezzék reclámot csinálni és szemtelen sértegetéseivel hagyjon fel, mert különben kénytelen lessek ellene a törvényes lépéseket meg
tenni. Weisabenrer Zsigmond.
? ? roval alatt blMSUért f.lelfiaeéget nem



H" I

13








2 «
5 45
^> P ifi I
"íj, M
« 8 »
5? IM
ÍI m
SS B í •

eo =

S
-49
15

S JJ!S
•S «&3= ?



l-s
E
•<S ?^ JM
•3 =•» 3 2
1 311=2"
?1
'1
?* í-íí-"1!


ti
Z be
ic

?

TIZKSKILENCZEDIK ÉVFOLYAM.

ZALAI KÖZLŐ NT.





*
Fris csintépes
vetőmagok.
o. m.:
Veresvirign stájer lóhere. Franczia és magyar luczerna. Oberndorfi, óriási palaczk alakú, angol Klumps mis fajtu takarmány répa. Angol és franczia perje.
Legjntáoyosabban kaphatók Nagy-KaIlizsán
Rosenfeld Adolf
(1 6—8)
7 éremmel és 6 tisztelet okmanynyai jutalmazott
TR4GYA-GYPS,
olctón ét bérmentpien *».áiiit mipdeo vupti áJlomAaho*,
a kezelési Tízéviét a" „Vorlertrfllüer íjps-Miíaiiíeliís."
Posta. Módiing, Bern nullett
(979 :<—15)

Berlini fi®s ÉIÍ tívonat.
Fogfájás minden nemű, akár ür*-s vagy 'ele, tartósan és igen gyoraan gyó~gjithaló a hirnevna indiai kivonattal. Elea gjógysrer hatása folytán egy bátban sem biáayoxhalna. VaJó dián üvegben 35 és 70 kr.
Nagy-Kanizsán egyedül csak Strem és Klem uraknál
(986 7-10) kapható.
oooooooooooooooooooooo

„THE GRESHAM"
életbiTtesite-társasag Londonban.
NagyararsaiÍKi flók: | Aasilrjal Bék :
Fer. JöaeHÉr 5. I Biti, Oienriu 8.
* társaság tacroaa fret 86 5?«,oa3.95
Éri berital biatoiitások is kaautbjl 18T9.
iuniui 30 in : frca. 13.6S8,70S.4O
KUnseteiek biitoaitaai *• járadéki szárat**
nk ? vinzariaárlások rfb itáa a tánasáf
feuOlláaa óta (1848) fres. 86.000,000.-
A lefntobb tiamk<t hónapoa n»leti lat alatt
» táruaágoál frn 68.310,(00.—
írtík-n nrojuuak be ajánlatok, aisltal a
l.lfouibbi ít ír alatt besvnjtott ajáalatok
luwjtiki tsbb mim . tra M4> Ottfilh —
ertekre megy. — Tervezetak s mindon kSsalebhi falvilá-
goaitások a vidéki OgjDök a a magyar éa oaitrák
Bnkok által adataak. (998 «-*)
Sérv-szenvedőknek
bérneotes megker<>sés utio miodeoki késaséggsl és ioffyeD kas> hatja ax alulirt ctég által, a baasnalati módját, as Hirsaui, a STSÍCIÍ Stanwaegger féle ártatlss altesti-kenScanek. E basuálati mó4lbus vaa teoaérdak bisoojitTáaj valamiat kösaöaA irat oaa-tolra a kigyógyultak által a •sétkflldéa ogj .déojbeB törtéaik,
oel;aek árs 3 frt 20 kr. (926 7-8)
Kapható: FORMAGYI FSBENCZ.
a Saüs Máriáh»x ciimaett gvógTssertárábao Baslapraten


Vadászat kedvelőknek uj érdekes kiadvány.
WAJDITS JÓZSEF könyvkiadónál megjelent:
A gyakorlott vadász.
és fogoly tenyésztés ^H*37" fnindeii. -VELCI ismertetése. Irta: Nagy-Ölvedi ülvedy Károly,
oki. erdész, gyakorlott vadász, néhai cs. kir. Istíán fóherczeg személye körflii testor-radász.
AZ L'J ERIM)- és VADÁ8ZTÓRYÉNTEKKFX Talam>at a KUTYABETEG8ÉOEK é* ások gjökort. gjógyitásáTal Mritatle agj Upaattalt radass.


Ezen igen díszes s 320 lapra terjedő műnek szinnyomatii borítékban és keménykötésben 9W &JC& x trt 8O JKX: "VS
I.
A vadáasat általában
A lövésset ssábályai
A vadán kutják
A vis«la faj felnevelésérSI
A stobabeli tanitásról
A mezére vecetésrdl
A stájer kopók
A apanjol agarak
A kutyabetegségek gyógy, módjáról.
II.
A ssárnyasok vadászata As erdei galamb és gerlicze A haris

Af&rj
A fogoly tenyésatés ^Perdrix CÍDéraa) A fogoly vadásiata Pordrix Cinérea) A fácián teoyésités és vadáss«U
a) A fácaán basája és leírása (ábrával)
b) A fácsáo vadássat
A fácsánok külftnféln fajai
A fácsános kertekről
A fácsános épület (ábrával)
A költohás (ábrával)
A csirkebás
A magvas szinek (ábrával)
A fáczános legjutányosabb berendelése
A fácsánkert megtelepése
A fácsánlojáaok kikeltésérol

A fiatal ficsánok felneveléMrol A iselid fácsántenyésztésról A rovarok tenyésatéaérSI As egéssség fentartása A fácUnok betegsjgai Nébány BSÓ a fácsáameatsrham.
A toiok. As erdei szalonka A visl ssalonka ? A vad récza A vad lud
111.
A négy lábnak vadáacata Erdei vadászat kopókkal A nyal

A oyul-vadástat erdA tarOlstao hajlókkal
A . , nieao , .
A ssarvas,os és dámvad tanyésstasi helyisége
A bor.
A vad diamó és vadászata
A róka
A farkas
A medve
A tengeri nyulak és ások vadászata
A vadáas naptár as ér minden havára.
A> uj erdőtörvény.
Vadán törvény.
Kutyabategségokrói és ások gyógyítása.

Továbbél külön lenyomatban megjelent:
A KUTYABETEGSÉG EKRÖL
és ttok czélszerü gyógy itásáról.
Az 1879-ik évi XXXf. rörvényezikk.
aryetitoriott vaatvsz
?*- in mire 40 kr. "??
AZ ÜJ ERDŐTÖRVÉNY.
?V Ára füive 40 kr. "??

Az uj vadászati (örvény.
Szentesített nyert 1872-ik évi február ki 18-án
??* Ára fíire 16 kr. "??

VADÁSZATI NAPTÁR.
A vadak párzáii ideje és tartizkedási helye az év aMen havibu.
?V" Ars füne 12 kr. *«?



'oatal meavrendeléaeK ennek

eazközöltetnek

Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorsnjtójan.

NAÖT-tASUSA, 1880. marerius 11-én.

OX-CU3X. szám.

Tlienkllenesedik érfolyin

A ls» nulleail ri—H
EJ
EHWMItr
anyagi rézzet iUetS kSzlemanyek petig a kiadeboz berm.alv.
tntéaradtk :
NAGY-KANIZSA
WitsSfcjlksi
Bérmeatetleii terelek, osak leaert awkatár. saktll fogzatataak el
Hk-sstélsz
( aasáboi petitaorban . 7, Básodasor 6 t ailn.lan további sorárt 5 kr
NYILTTÍRBÍN soronként 10 krért ti-
tatoek f»l.
Kiaestári illetik atindes kirdetéeért klID:
Issiratak
klUstask.
ZALAI KÖZLŐIT
előbb: ,Z
ÓZLON
« I
y
«a >áro»l
N.-Kaftliaaváraii hílfk»t*«4»inak, „?.-kanizsai ÖBk. tüioltó-egylt>t''. • .n.-t«nir«.«i krrpakpdelmi a Iparbank-. ,a.-kuliul takarékpezuUr*, a .nlame;;*' litaliaot Uaitítel tílít", a .n.-kanlzaal kiaded-afiveló •cjMalKt". a „nagy-kanJxsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .aopreai kereakeíelml ? Iparkamara n.-kaaluai kfilvilamtmáaja" ? tfikb
mosTJel «a >áro»l nfjtUm hivatalos értealUje.
HeteiikIiit kétszer, vasárnap- s esuiöriúköii ...egjeleui) vegyes tartalmú lap.

Az óvoda ügyében. II.
Jeleztük röviden a szülök édes és boldogító örömét, midőn kisdedeik először lépnek a kedves családi körből, a tágabb, a zajosb társadalomba, vagyis a társadalom egy oly intézményébe, hol csupán az ÓDzéstelen szeretet uralg, hol a jóakarat tényleges cselekményének napja melegít, hol csak az ártatlan boldogság tiszta képe tündököl, a szép, jó és nemes érzemé-nyének csendes fejlődési színhelyére — az óvodába.
Említettük, hogy e nemes intézmény a család legdrágibb ékességét óvja, védi, fejleszti s edzi, lehetetlen hallgatással mellőznünk azt az elvitázhatatlan körülményt, hogy amidőn egyes családok benső boldogságát magaszto8itja, korunk társas életének töviseit ártalmatlanitni törekszik ; egyengetvén a küzdelmes életnek a kisded elótt még ismeretlen kapájához vezető te-kervényes utat, hogy biztosan haladhasson azon az emberiség kitűzött, de ferdén ismert czéljához, a közboldogsághoz, a közjóléthez. Ennek eléréséhez semmi sem vezet biztosabban, mint az alap ismerése, az alap helyes és tökéletes bírása. Iskolák, magasb tanintézetek, vagyon és születési előny csak gyorsítják a haladást, de alapnevelés nélkül épen akkor buknak nagyot, mikor közel vannak s ha tán odaértek ; vagy óvatosság mellett ha nem buknak is, bensöleg érzik : nincs meg a kellí, biztos alap.
Tisztelet a kivételeknek!
Nincsen törvény kivétel nélkül.
Hogy az óvoda az államra nézve milj haszon, mily nagyl>ecsü, bővebb gon-

dolkozás nélkül mosolyt kelt számosak ajakán, de ezek nem veszik észre az árnyékot, melyet a fitymálás élénk síin ben előidéz. E kísérteties alak végig kiséri sírjáig, s nem hagy nyugalmat soha, mert a nemesb érzelmek haldoklásán 01 tort, ezek dermedtségén táplálkozik, ezek kihűlt, letarolt helyén növekszik.
Sötét kép! hagyjuk el, foráitsuk el szemünket, s nézzünk egy derengöbb, kel lemesb virány felé, hol örömmosoly üdvözöl bennünket a lélek égi fenségével, a szív földi gyönyörével.
Tény, hogy a kisded gyermek legkönnyebben tanulja meg az uralkodó nyelvet, helyes, szabatos kiejtése által mennyire megkönnyíti a későbbi iskoláztatást , mennyivel örveadetesb haladást tehet.
Tanuja valék, hogy németajkú szülők gyermeke alig néhány hó alatt gördülékenyen beszélte a hazai, a magyar nyelvet 8 erre büszkék tálának a szülök, sőt magyar egyénekkeli beszélgetéskor már a család házi tolaic*akép szerepelt az óvodás gyermek.
Oly óvoda tehát, minő a nagy kanizsai, hol az egyedüli uralkodó nyelv a magyar, a kisdedek olykép fejlődnek, bog}- ezek a magyar állam polgárai, polgárnői legyenek, a nyelvet tisztán fogják beszélni, a kellő rend és tisztaságot megszokják.
Nem félénkek, hanem bátrak.
E rendszerető kis polgárok s polgárnők átviszik az életbe az egymás iránti tiszteletérzet fogalmát, nagy horderejűnek becses tudatát, s hogy mily előnyére vá-

lik ez az államnak, mily díszére a társadalomnak s gyönyörűségére a családnak, arról alig kell szólanom.
Jövőre a nagykanizsai kiudednevelö egyesület beléletéról, illetve óvodájáról fogok tüzetesen értekezni.
BÁTORFI.
Márczias 13.
Hallottál gyakran rejtelme* mesét: Várus, hogy' omlott hullámokra síét.
S igy volt valobae! átesne eik felett, Hol délibábot Íz a képzelet
- - Ki ül Vad robogft dübSn el Támad ai éjben .1 togás, tompa d&ngea, Hftn snbogás, BH-onydőrgo1 zaj, zsivaj, u elér ajkból egy insooya jaj . . !
II..! .áros illőit ztaaáz, % I'iazkoe habot üt tánczolni a nem
(Nemet alkalmi költemény, Cla.r Kanltfil.)
Mig honfi sziv dobog s magyar szó zeng Isten kalapjának e szép bokrétáján, szeretett hazánk kánaáni földjén, MárCZJUt 12 ike felcdhetlen gyásznapja leend nemcsak Szeged városának, hanem Kárpitoktól Adriáig minden magyarnak!
E napra virradóra, e napnak reggelén a nemzet több millióval szegényebben, több száz lakossal kevesebbed magával s egy, a főváros után legnépesebb, legmagyarabb városa hiányává), nélkül, és csak a sok ezer hajlék nélküli szegény magyarral szaporítva ébredett fel s kelt ki ágyából.
Borzasrtó ébredés ..! Szörnyű, gyilkos hajnal!.. Rémes vészt-hozó regg!!

— A 70 ear lakóval biro város romhalmaz, siralomvölgye lón; lakói földönfutókká tétettek; és a kornyék, hol a szivredóben szelíd béke, testvéries egyetértés, megelégedés, nyugalom honolt, az erekben elfajulatlan magyar vér pezsgett s a karokban munkásságra, dologra edzett erő buzgott; a .zöld kalászt hullámzó* termékeny vidék, hol nem rég a délibáb enyelegve ttzte tündér játékát mocskos iszap- s viz-tengerré változott rövid pár óra alatt!
... Elszorul szivünk . . köny tolul szemünkre s remeg a toll kezünkben e fájdalmas elszomorító visszaemlékezésnél s nem tudjuk vájjon Szeged veszedelmének első évfordulóján, e város elpusztulásának az erkölcsi és családi életre, az összes magyar nemzetre érzékenyen és hosszú időre kiható gyászos következményeire e, avagy az államra mint ilyenre háramló súlyos terhekre vessttnk-e tekintetet ? Vagy inkább szorosan véve a tárgyná' megmaradván, felidézzük-e a majdnem végpusztulást okozó óriási csapás kezdődését s végbemenetelét? Lelki szemeid elé ál-litsuk-e ehhez oh minő halvány ecsetünkkel a pusztulás, az enyészet óráit, a végzetes éji 2 órát.. a fékvesztett elem sá-pasztó s a sziv verését elállitó sflvölté-sét.. a harangok vésztjelentö kongását, az ágyuk riasztó dőrgését... az elsó fuldoklók szivrepesztó .segély' s halált-hörgö ,jaj" kiáltásait, a menekülök bor-zadályt kétségbeesettseget kifejező arczait... a szabad utat tört gyilkos áradat üvöltő rohanását, szörnyű félelmetes terjedését??.. Oh ehhez nemcsak a fekete tinta, a febér irlap, s az egyenes sorvezető nem,



TÁRCZA.
Hol annyi érzet...
Hol anoji érzel, annyi vágy, Az ihletéére felseneg. Dalolni újra lángolón. Ne kérd, mi kée»ti szivsmet.
Tavaszra kel a tél után Virágszirom, sápadt levél; Stegeny uivem I reád ii nyil, Nyil míg tavai!; remélj, remél) I
A dal varázsa felderít Bnbánatoonak éjjeléu, S mi fáit, a aeb, begrogyul majd A napsugár éltető hevén.
8 nem értve meg bár aeakitol. Oly j6 le«« B édea én aekem, Ha azt, mi egykor elve««ett: Dalomban ojra follelem.
S. KÜBÁNY1 BÉLA.
Treszka néni és én.
— Beszély. —
Belánji Tivadartél.
(Folytatá..)
— S«rvm Nácii I éppen titeket óhajtottalak moglálopatoi. Hol vau Kapowj PiaU meg Döogev P«Ji ? Nagyon Méretném, ba egy-ket jo napot töltheinénk egvtttt, mert
— Ember yagy barátom. Eit ••éretem. Ha gyalogol kedvei volna, ajánlanám, hogy aetáljunk a belvárosig, ott aitán öeMoeJodjük akiket akarni, hordár által ia. Lakáaát minden barátomnak ea barátunknak tudom. Jó len?


— Én aaivesen fjalogolok, mert . . .
— Apropói! — mit ia akartál az elébb
mondani, olj-ao deaperát képpel'? hogy egj-
két napot velünk akaraa tölteni, mert aztán . .
va#y mi? Moat iámét: stiveaen gyalogúin,
mert . . . micsoda mert? ? . .
— Uja, kedvea barátom, nekem ia oda
kell mennem, ahol nem érünk rá aa ilyen jó
napokra időt iKinteloi; de meg gyalogolni aem
igen lehet, mikor nekünk tetaienék.
— Hát te ia lemégy '/ >
— Még caak meg aem ia kérdőitek,
hogyha aierétem-e apuakapor aaagot. Megyünk
biz' ott. — Még pedig nehkny nap múlva már
Milanóban csörgetem íringiámal
— Nohát caak üaaétek a taliánt. Úgyis
•ok vau.
Besaélgetés kasben a belvároab* értünk. Nácii barátombosazáliottani,bonnan névjegyem kibocaitaaa által könnyű volt iameróimet és barátimat concentrálnoni. Örömeit jöttek, hiaa' •sereletem felöl rég meg róluk gyosftdfe. De megkérem! — elmaradna-e a jogáas valahonnan, »hol vudja, hogy diasiváa van késsulo ben ? Én beálltam koséjuk baleknek. Minek is a pénz as ember zsebében akkor, midőn egykét nap múlva véres ütközetbe várják.
As nap este vigaa folyt a mulatosás és a — pengő. Mulatomáannkst asaai fütaerestak, hogy — noha már későn — ssinbáaba is elmentünk. A oemseti asinhásaak két másod-emeleti páholyát béreltük ki • mai előadásra.
Mire helyeinket elfoglaltuk, már a máso dik felvonása járta .Bánk bánnak.- Felvonás végeztével látcsöveinket kSruljártattuk a pnbli kunion. Én egyssem megdöbbenve tettest le látcaivetzwt, • a pÜMlv sarkiba, bozodtam.


— Mi lelt? Ki aa? Kitol buja? - kér
dék barátaim.
— Senkitől. Gyerünk innen. Sürgetem
társaimat.
— Hiszen caak most jöttünk. Várjunk
be még legalább egy felvonást.
— Éu megyek. Maradhattok, de igen
különösen érsem magamat.
— Csak hagyjátok ot, jegysé meg Pista,,
biaonyoaan valamelyik hűtlen ideájától huao-
dik, hogyha meg verik ia majd Olasaoraságban,
legalább a nemek fegyverét kerülhesse.
— Hej pajtás! nem vsgy már te a régi
dissicó; egy kis pezsgft álul ne hagvd magad
macaesá tétetni. Uonosskodék Pali. Vagy talán
szomjas va?y ?
— As. Caak jertek mielSbb/ Sürgetem
őket, mert sem idea, sem pes>g6 sem bántott;
hanem sajátságos hatással volt reám amit lát
tam egy töldasinü páholyban. Ott ült —
Trenka néni ... Más körülmények kSst talán
egészen kikerüli figyelmemet, de most korlá-
toxhatlan vágyam kerekedett futni e nó lég-
koréból. Hogy miért? as mai napig ia titok
maradt előttem.
Érselgésnek látszó nyngtaJankodáaomra barátaim végre engedtek, s hazatértünk, bogy itt ii nézzük meg a második felvonást. De már velem nem igen boldogultak. Ugy érestem magamat, mintha e nö látása igéaet k^peo hatott volna amúgy is senümenuliz idegrendszeremre. Ok nélkül bár, de nem tudtam mulatni. Végre boesukodtam gyengeségem felett — • ittam akár a viti ló. Neta használt. (AZM : nem ártott)
Barátaim etótt joi palástolt rasa kedvem

csak akkor tünedesett némileg, midőn ások már as inditványosási stádiumba léptek.
Ütött szabadulásom órája. Én, ki ezelőtt néhány órával a legkedélyesebb mulató vol-Um, • rég látott barátaim kedveért kütum volna még az öreg Duna tartalmát is, (persse, ha p-ragúvé válandott!) — most egyszerre menekülni kívántam koruktól. Kerestem a magányt.
Önkényt ajánlkozott Barátaim panchra szomjaztak meg. Szegény PiaU! legjózanabb maradt köztünk. — Alt találta ki, hogy az egész napi ut nagyon megviselt, miután délig úgyis tengelyen utaztam, s csak két óra tájt ültem vasútra. Héssben igaza is volt, de eszel rostelkedtem volns mentegetódzni még szón esetben is, ha ugy lett volna, mint ahogy Pista kiokoskodta. De elvégre, megadtam magamat, s beleegyeztem a rátogáaba is. És hogy őszinte baráti hajlamom iránt se maradhassanak kétségben: átadtam táraimat Pistának, hogy caak tessék, mulassatok kényetek-kedvetek szerint.
Elváltunk. Barátaim a harmadik stádium érvényre emelésében fáradoztak, én pedig bele bámulva a lámpa világába, leheveredtem.
A pamiagon nyújtózva átengedtem magamat gondolataimnak. Leginkább a mozgó sitáai parancs foglalta el eszmekoromel, melynek értelmében ezredem mobilizáltalván, AZ olaszországi harcatérre kellé indulnunk.
Nem gondolkozhattam soká, mert a aapi ut fáradalmai és as átmulatott dáridó hatása folytán szemeimre jótékony álom üdítő ereje szállott.
Elaludtam ....

TTZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM

ZALAI KÖZÍiONY.

MARCZIUS 11 én 1880



hanem színes tinta, tarka papír, görtx vonalzó sem elégséges, mert hisz a ph&n-tasia is bár Petőfiként .sebes szárnyú sas" de .elfárad mégis mire oda ér*...
Nyájas olvasó ! szeretett honfitárs kisegítesz te minket e zavarból, mely végből támadt, hogy nem találjak el, mi röl kellene e keretben leginkább, legelevenebb szinben megemlékeznünk; oh mert szentül meg vagynnk győződre, hogy éppen semmi szükséged sincs bármi módon történő felelevenítésre és pedig nem azon okból nincs, mert csak a tavaly érte hazánkat e kegyetlen nagy csapás, hanem mert honfiúi szived lelked nem lehet elégg vétkesen feledékeny ott és akkor, hol s mikor az idegen nemzetek is, azon né pek is, kik érdekeikkel homlokegyenes ellenkeznek velünk, oly páratlan részvéttel és ennek nagymérvű adakozásokban) nyil valutásával matatták meg, hogy át vannak hatva a hősi magyar nemzetet ért bor zasztó katasztrópha álul.
. Igen! — Paris, Prancziaország, Bel-ginm, az egész Európa, a kerek nagy világ nyujtott vigaszt; a hősi védelemben elbukott hajléktalan, sok ezer magyar szegényeit gyorsan — még a vész napjaiban — meglátogató koronás fó szava pedig biztosítékot, hogy Szeged felépül sőt .szebb lesz."
ügy legyen!! -
BÉKEFI ELEK.
Beszéljenek a számok.
(Tapolcia, Sümégh, Réndtk ÍJ vidike í. kötőn tiginek különít figyelmébe ajánlva.) Azok után, miket a zalamegyei érdeke) tektól eddig hallottam, tudom, hogy Kendeken, Sümegen, Tapolczán és vidékén sokan vannak, kik ma ÍB ast vélik, hogy egy boba-jánosbáza-tapolczai uákvasut érdekeiknek jobban megfelelne, mint a pápa-keszthelyivasut.
Kötelességemnek tartom aiért a l. kö -zonaaget idejében a való tényállásról felvilágo-sita.ii, számokkal bizonyítva be, hogy Boba-Jánosházán át leghoaasabb, tehát legdrágább «s nt nemcsak Stájerország alsó (elébe, bová jelenlegi kereskedelmük főképeo irányul, hanem Trieetbe, Fiumébe, Budapestre, Bécsbe, stb. is. Előssör is vegyük szemügyre Stájerország Gráczon alul fekvő négy nagyobb városát; Leibniczet, Marburgot, Ciliit és Pellaut.
1. Tapolcza Leibnitz: Bobán. Szombat
helyen és OráciOD át 271 kilométer (1 mért-
fold megközelítőleg 71/, kil.), Keszthelyen és
Pragerbofon át pedig 237 kil.. a különbség a
pápa-keezihelyi vasút előnyére tehát 34 kilo
méter, ami mázsánként 7 krajczár és szemé
lyenként legalább t)8 krajczár megtakarítást
képvisel.
2. Tapolcsa-Marburg: Bobán és Uracson
át 302 kil , Keszthelyen és Pragerhoton át pe-

dis 206 kil., a különbség vonalunk előnyére tehát 96 kilométer, a mi maisanként 19 kraj-eaár és ssazaélyentént legalább 1 frt 9* kraj ozár megtakarítást eredményez.
3. Tapolcaa-Cilli: Bobin és Gráczon át
370 kil, Keszthelyei és l'rágsrhofon át pedig
236 kil., a különbség a mi előnyünkre tehát
134 kil.. a mi mázsáiként 27 kr.jczár és sze
mélyenként legalább i frt 68 krajczár megta
karítást tesz ki.
4. Tspolcza-PelUu: Bobán, Szombathe-
lyen és uracson át 340 kil., Keszthelyen és
Kanizsán át 168 kil., a különbség tehát róna
lünk előnyére 172 kilométer, s mi mázsánként
34 krajczár és esemélyaaké«t3 frt 44 krajczár
megtakarítást képvisel.
Esen tényekkel Mzimbxn a magyar nyu-goli vasnttáraulal majd tudja mit kell tennie; árkedvezményben réazeaitendi a zalamegyei árukat oly mérvben*, a mint azt érdeke elébe szabja (a személyekre nézve est nem teheti), — és akkor nyerni fog először maga a m. nyu goti vasút, mert a Stájeror«zágba menő t-xport czikkekból még mindig sokssorosan többet vihet Deveceerból Uracsig mint jelenleg, másodszor nyerni fog a mi vasu'uuk a vonal Clél sserü kihasználása által, és harmadszor főleg a t. közönség, mert kiviteli árait olcsóbban asál-lithalja.
De menjünk tovább; láasuk hogyan áll s dolog, ha Trieatet, Fiamét, Budapestet, Bécset stb. veszszük figyelembe, mert ast hiszem fö löeleges mondanom, hogy az a vasút a legczél-sierubb, mely a kereskedelem és ipar kifejlú dését mindenféle szempontból ós minden irányban egyformán biztosítja.
5. Tapolcza-Triest: Bobán és (iráczoa át
005 kil., Kanizsa és Pragerboíon át pedig 471
kil., a különbség a pápa-keszthelyi vonal elő
nyére tehát 134 kilométer,a mi mázsánként 27
krajczár és személyenként legalább 2 frt 08
krsjczir megtakarítást eredményez.
6. Tapolcza-Finme: Bobán, Szombathe
lyen és Zágrábon át 567 kil., Keszthelyen és
Kanizsán át 440 kil., a különb*** tehát vona
lunk előnyére 127 kilométer, ami mázsánként
25 krajczár és Bzemélrenkiu' 2 forint 54 kraj
czár megtakarítást tesz ki.
7. Tapolcsa-Kudapest: Bobán át 228 kil..
Devecseren át 201 kil.. a kulönWg tehát a mi
előnyünkre 27 kilométer, a mi mázsánként 5
krajcsar és személyenként 54 krajczár megta-
kanláat képvisel.
8. Tspolcza Bécs: Bobán át 247 kil.,
Devecseren át p«diK 232 kil., a különbség elő-
nyünkre tehát 15 kilométer, a mi mázsánként
3 krajcaár és személyenként legalább 30 kr.
megtakarítást eredményes.
9. Tspolczáról pedig közvetlenül déli irányban Keszthelyre Kanizsára atl boha já nosháza-tapolczai zaákvasu'on épen nem lehetne közlekedni.
Az 1 —'.) alatt említettek kevés változta tással érvényeaok Sümeg és Kendekre nézve is-
Ason óriási előnyök mellett, melyeket a telbozottak szerint a pápa-keszthelyi vooal ? boba-jánosháza-lapolczai zsák vasúttal szemben Tapolcsa. Sümeg Rend-k és vidékének nvujl. egészen elenyésző azon körülmény, hogy Stájerország felső íeléb- Bobán íl néhány kilométerrel rövidebb as ut, mint Devecseren aL

VégU! megjegyzem, hogy ezen adatok, melyek tetszés szerint Mvithstők és kiegészít hetik a közbenső állomásokra nézve, nem hivatalosak ueysn, hanem azért mégis telji megbízhatói miríl bárki meggyőződhetik (mert ehhez nem keit semmiféle szakismeret' ha térképpel és vasnti m'-netrenddel bir. Hí pedig valaki esekben nem volna eléggé jártas mégis sser»tne magának bisonyosságot s*c rezai esen adatok helyességéről, akkor forduljon hozzám: a legnagyobb katzséggnl utbs, igazitandom. Pápa, márca. 3. 1880.
LÖSKAY MI8LÓR
SUtlstika a merényletekről.
E szásadban 47 merénylet vitet.-n véghez koronás fők ós kőstársasági elnökök ellen ésp-dig:
1800. decz. 24. Aréna és Cerachi me
rénylete Boneparte Napóleon ellen.
1801. márcz. 11 II. Pál czár m«gf.rji:
1804. febr. Oadoodal nem sikeralt me
rénylete Boneparte Napóleon ellen.
1809. okt. 13. Staps tanuló merénylete Boneparte Napóleon ellen a schönbrnnni kertben. —
1332. aug. 9. Reindl merénylete V. Fer dinand ell-rn Badénben Bécs mellett.
1835. jul. 28. Frieschi merénylete Fülöp Lsjos ellen.
Merényletek Fülöp Lajos ellen: 1836 25/6. 1836 27/12, 1840 15/10, 1846 16/4, 1846 29/7.
1840. jnn. 10. Oxford pinczér merény léte Victnría királynő ellen.
1842. máj. 20. Fransis ácslegény me réiylnte Vicloria királyné ellen
1844 jul. 26 Tschech polgármester me rénylete IV. Frigyes Vilmos pon>az király elleo.
1849. jul. 12. sj.re.ylet Also-Jugelheim ban Vilmos császár ellen.
1860. febr. 22. Sefeloge tűzoltó merény
léte IV. Frigyes Vilmos ellen.
1852. máj. 2. Marino M irton tőrsxuráaa
Izabella apanyol királynő ellen
1853. febr. 18. Litxioyi szsb-i törssurása
Ferenci József császár ellen Bécsbea
1852 é. 1853 jul. 5. merényletek III. Napoleoo elleo.
1854 roárcz. 27. merénylet III. Károly Párma herczege ellen.
1855. apr. 28. és 1855 szept. 8. merényletek III Napóleon ellen.
856. roaj 28. merényit! Izabella királyné elli»n.
IH56. decz. 8. merénylet a nápolyi király ellen.
1858. jan 14. Orsiai merénylete III. Napóleon ellen.
1861. jul. 14 Becker merénylete Vilmos
faászár t-lleu
1863 decz 24. merénylet III Napóleon
ellffU
1865. apr. 14 Lincoln elnök meggyilkol tatása Vafthinglonb n.
lS6ti. apr. 16. Kowakozoff mi*r<>nylete Sándor czár ellen Pélervárott.
1867..j'in. merénylet a csár ellen Parisban.

186S. A szerb fejedelem meggyükolts • tása, -
1869. merénylet az egyptomi al-király elles.
1869. nj merénylet ül. Napóleon elless 1872. merénylet az angol királynő és a spanyol király ellen.
1875. august. 5. Moreno Crarció Qábor Ecuador köztárs, elnök meggyilkoltatása.
1877. april. 27. B. Oill Parat.-uay kösUrs.
elnök meggyilkoltatáss.
1878. merényletek Vilmos osássár ellen
Htidel májas 11„ Nobieling július 2-án.
1878. október 25. Moncasir merénylete Alfonz spanyol király ellen.
1878. november 17. Paasanánte merény
lete Hűmben olasz király ellen.
1879. april. 14 SoWieff merénylete
Sándor czár ellen, decz. 2-án a moszkvai
merénylet.
1879. decs. 12. merénylet as indiai ai-
király ellen.
1879. decs. 3a Oter. merénylete Alfonz
és Mária Krisztina királyi pár ellen.
1880. febr. 17 én a czár elleni merénylet
a teli palotában Sst..Pélervárott.
Helyi hírek.
— A hivatalon lapból. Fiúvá fogadás.
O felsegn, a király Tóth Lajos, nagy-kanizsai
ügyvéd mint örökbefogadó, és veje dr. Hé
rich János soproni kir. tórvénysséki elnök
mint fogadott fia közt kötött, az előbbi magyar
nerneasége. czimere és vezetéknevének az utób
bira es ennek törvényes atódairs leendő át
ruházását is megállapító örökbefogadási szerző
dést, az illető kincstári dijak felének elenge
dése mellett, jóváhagyta.
— Dr Lipp VUmoxt. a keszthelyi
gymnasium igazgatóját, a régészet terén szer
zett érdemeiért a soraogymegyei régésseti és
történelmi társulat tiszteletbeli tagjává vá-
I: sztolta.
— A hestthelyi csónakázó egylet alap-
szabályaiosk 21. § H értelmében az évi első
rendes közgyúléaét t. hó 7-én tartotta meg,
mely t-gybtik közt a tisstviselőség és igazgató-
választmány leköszönése i uj választás meg-
ejtésr; — «z 1880. évi kóllségvetés megálla
pítás — és tőleg a csónak egyleti építkezések
kérdése körül forgott. A régi tisztviselők
helyeiken maradtak és pedig a kózgyUtés egy-
haugu elhatározása folytán : ör. Csanády Gusz
tár elnök, Ceeszuák Miklós alelnök, Király
Elek pénztárnak és Pnltz Pál jegyzA — csakis
hajópsrancsuok lón újra válasstva és pedig, a
leköszönt Palaky Lajos helyébe, Kiss Jozsel
kiáltatott ki. Az igazga'.ó-válasstmány ba rendes
tap.kul. Balás Árpád, Csák Antal, Cseaznák
László, I>r. Lipp Vilmos, Sparzam Pál és
Vértesay Iván, póltstgokul: Hoffmsnn Soma éa
Sebessy Alajos válasstaitak. A fólyó évi
költségvetés, - ideértve a lödött kikötő épí
tését, melyhez a szükséges faanyagot Oltay
Guidó ilij nélkül nyújtja, — továbbá az egy
leti szolga fizetései, egy, a siófoki vismérexéhes
alkalmazott vízmagasság! jelzőt, vörös jelző
lámpát, csónakik festését stb. — Kitesz
összesen 389 forintot, mely összeg a múlt év
ról fnnmaradl 50 forint, ? as egy lel által reu



Mély álom vehetett rajtam erőt, mert mire felébredtem, fényes nappal volt. Pistát is ott láttam ágyán ssenderegni. Soká maradhatott kinn, miután egyébkor a madarakkal szo-kott felkelni. Azonban nyolczra járt az óra, s nehogy miattam valamit elmulaszazon: elhatároztam, alvó barátomat feltölteni.
— Jó regeit, Pista! Alszol-e?
— Servus pajtás, servus! nyöszörgé •
igyekezett szemeiből az álmot elűzni.
— Nem kell menned előadásra?
— Ás ám, bajtárs! ni, csaknem elalud
tam. Felugrott s tis peres múlva mindketten
felöltözve hagytuk el a asobát. Pista as egye-
tamre, én pedig az Eszterhásy képtár meg
tekintésére indultam.
Alig hogy széttekintek a művészet e remek csarnokában, — szemeim Treszka nénit pillanták meg, amim hatalmasao ssemüvnges egy tanulmányfőt
Tjhü! ez a sötét existentia innét sem maradhatott el. Hanyatt-homlok rohantam le a lépcsőkön; czél nélkül kezdtem bolyongani, s mondhatom, ellenáilhatlan vagyat érésiem a fó>árosbó! elpárologni Treszka nénit mint balcsillagzatomat láttam feltűnni, kinek véletlen látása, nem tudom miért? kivetkőstetett minden bátorságoiabél.
Utazási hajlam 1-pett meg. Most kilencz óra; fél tiskor indul a vonat . . . Viatsatértem Pista lakására, s hogy hirtelen történt elutazásom okáról számot adjak báriumaik, névjegyemet hagytam Pista asztalán, s már csak bevallom: aat Írtam.reá, hogy sürgönyt kaptam, mely ezredemhez parancsol.

Füllentettem. De. hát mit is tehettem egyéb*'. Ha még egyszer 'WRZtshozoa a véletlen Treitzka nénivel, boszorkányt kiáltanék.
így jutottam két nappal előbb ezredemhez, hol mir folytak a készülődések az olasz rszági kirándulásra. Hadnagyom még meg is licsért, hogy szabadaág időm tetaltn előtt 'nnultam be.
I<en ám! mert Treaska néni ....
Tisztelet, becsület as agg nőknek, de én Tresaka nénitől komolyan irtóztam.
* *
*
Fólséges tavaasi reg d~rült Temesvárra s vidékére. A nap kaczéran lépett ki a Maros enti hegyek közül, ténynyel árasztva el a ilágos zöld roesóség flóráját. Vidám pacsirta-Ul sengte be as illatos levegői, buzdítva az !mbert szeretetre as örökszép természet és en-lek örökkévaló gondviselője iránt.
Ezredünk ulrakészen állott a gyepen. A isztek utolsó vezényszavai is elhangzottak, s . legénység kitörő i'ilkesedéssel Üdvözölte azo :at. El a harcsterra, a mindig viruló olasshoni
ikokra.
A véres és szerencsétlen 'kimenetelű sol-[erinoi csata előestéjén az Oglio vonalán mindnkább eiőretörekvófrancziahadosslopok közel sége miatt táborunkból fölfelé, a Qarda-lo ányában igyekeatüsk bistosabb álláspontok tán fürkészni, kikerülendő, a cselt, melylyel olass hadsereg balamárnya Costoxza felől fenyegette alacsonyabb fekvésű posilioinkat. őrszemeink éjféltájban kéaet jelezlek,

kit csakhamar sikerült táborkarunk elé be !>Uér.uiik. A u>téta«gben nlig v.-h-uük ki az HÜibóUgos kém diákját. Én a táborkari iroda ban ail^almaziatum s így a foglyot azinról azin'e lálbattarn. De urMmfia! — mit lálok, bias KZ — \Veazka néni!
Hideg borzalom vett erőt rajiam ; alig valék képes a lollat ver-etni. A vizsgálat folyamán kiderüli, miszerint as elfogott aluk nem is kém; útlevelei n-ndovn vannak, az osztrák vonalakon iáttamosva a kellőleg indokolva.
Nem bírtam magammal. Mit kerea es itt, távol hazájától, ellena<>ges földön, a veszély lurkábaoV — Mi bírhatta rá, hogy táborunkat é|eek id 'jéii megközelítse?
Táborkari főnökünk a sátoron kívül hosszasabban beszelt vele, míg végre továbbit-latott. Gngem-t nem ismerhetett m«-g. miutsn naetleg h-ittal ültem felé. mikor beveretiék ; De mag különben ia borotvált szakállam akkora tarlót eresztett, hogy arcsomaak egészen más typust kölcsönzött.
Az éj hátralevő része lázss figyelésünk közben telt el.
Hajnalban előörseiuk már nem voltak képesek álláaaikban megmarsdni. Az ellenség elodáshatlannak véli az Ütközetet. Mi a győzelem biztos reményével fogtuk föl as ellenség apró ingerkedéseit. Mire a nap fölkelt: már harczvooalban talált bennünket; — a mire lenyugodott, l^imbardia egyik viránydua sikjs halduklok és holtak páro.ja, vérástatu rara Uls volt ....
Történelmi fontosságú vereséget szenved tünk; és hogy csak ennjit esxaved-

ttuk: azt a később oly szerencsétlenné lett császárnak, III. Napóleonnak köszönhettük, ki franczia ütegek rémes bömböléaét és irtó hatását még elty jókor elnémittatta.
fiu ía azon szerencsétlenek egyike valék, kik a Iranczia tüzérség állal rendezett vér keresztelőben a paasiv szerepet játszották. A kartacszápor öldöklő kereszttüzéből csak jó vam szélsebessége vitte ki bslváilomon meg-•ncsolt bőrömet. Innen kijutva, a franczia vértes lovasság egy badosstályátt kellett ezredünknek keresztülvágnia bomladozolt sorait. Ül perczig tartó veszett vagdalkozás u'ánBÍke-rült az ellenség rajvonalain keresztül utat nyernünk Brescia felé. Eddig aajgó sebemre nem is h'ideriteilera, ásottban a chaaseur ökkel vitt kemény tusa aikalmácaf ugyanazon helyre, nan a vér patakzott, súlyos kardvágást kaptam- Egy helyre két sebei! — Balkarom lehanyatlott; a kantárszárnak nem voltam ura löbbé. —
Másnap a veronai barakkorhás sebesültjei közt foküdiom. Bal vállpereczem mellső felé suaódást szenvedett,' minek következtében több bélig mint nehéz sebesült orvosi gyógykezelés alatt maradtam.
Egy napon szokatlanul sokan jöttek a lórházba, hogy köziünk vigasttalást és apró ajándékokat osaszaask ki. Egy jiíasivü mantnai kére ked'i egész rakass szivart osztott szít. Oh, szivar oly jól esik a szegény sebesült kstooá-.k; míg benne tart, nem fáj a seb 1 (Vége köv.)

TIZENKILENCZEDIÍ BVFOLYAM

ZALAI KÖZLÖNY

MAKCZIUS 11-fa 1880





li*D.li55s|f 1-IS4 *
de"*" táncimulaUag p czélra szolgáló tissU (ÓO frt.) jövedelme, végre as évdijak és csóns kázási óradíjak jövedelmének latbavetése után éppen oem mondhsló tulcsigázotlnak. At egy let vezetése, a tiszvíselőeeg fáradhztlan ügybuzgalma éa a* általános meleg érdeklődés mind meg anayi criteriums as egylet felvirág-sátának, mi hogy ugy legyen, szivünkből irránjuk!
— Hangverseny. Zsls-Egerszegeu <?
hí 14 én Liedl Ferenci < veszprémi) hegedű
művész, C&rlotti Kozs k. a. a miiaaoi skals-
ssinház primadonnája énekmüvésznő és Wceber
Emil zongoraművész, aagy hangversenyt ren
deznek. — IUDMH e muvéssek országos hir-
nevét. felhívjuk' elíró is Zala-Egerszeg él
vidékének lelkei közönségét a hangverseny
róinél számosabb látogatására, mert ily mü-
élvezeiben évlísedefc multáral is ?ehesei
részes ülend.
— A lapok egyhangú tudósításai 1880.
érre rosa bortermést teamek kilátásba kivált
az éjszakibb vidékeken, bol a kemény fagy
nagy puastitáat tett, minek következményeit
több évig ének a szőlló Ültetvények. A bor
ára enuél fogva tetemes emelkedésben van éa
jól tették, kik a aiult évi kitÜDÍ tertnéet nem
vesztegették el potum árakon. A bevásárlások
Budapesten éa a vidéken már ia nagy mérveket
illenek ée igy köiel aa idő, midőn a viaszatar
tott drágább árura is reá kerül a sor.
— Zala Egertxegen s két iskolaház
közt levfl korcsma udvarán szokják födóstetni
évenként a lórikat. A korcsma keritéaa oly
primitív állapotban van, hogy ai arra járó-
kelók teljes megbotránkozását vonja maga
után. Ai iskolás gyermekek végig állják a
hasadékukat, ott lesltelódoek, mi miatt er
kölcseik nem kis mérvben mételeztetik meg
Felhívjuk tehát eleknél fogva a hatóság figyel
mét legyen ssives odahatni, hogy vagy a mén-
lovak lávolittasaanak el éten helyről, vagy
pedig a kerítés javittasaék ki.
— RétavénytamaHág. Vettük a
sümeghi takarékpénttár X. üslet évének ki
mutatását 1879. évről. Forgalma: 1.328,037
Oilkr; mérlege és vsgyon számlája: 427,856
frtHOkr; tisiU nyeresége: 7723 frl 83 kr.
Alaptőke: 40,000 frt; tartalék lótej- kamatai
val: H415 frt 36 kr; Dyugdij alap ösazege:
2374 frt 05 kr. — A mérleg aláírói: E tnw
Sáudor igazgatósági elnök, Szakmáry József
pénztárnok, Vörös K. Imre könyvelő. A fel
ügyelő birottság: Dorner KajeUa, Vr. Takács
János én Uyömorej Gáspár.
— Zala-Egeraxegén az elemi iskolai
szegénysorsu tanulók ruházatára f. hó 6-án a
„Zöldfához" czimzKtl fogadó nagy termében
rend-zatl hangverseny igen jói sikerült. Kég
volt t-gyütt oly szép és nagyszámú válogatott
közönség miut mo«t, és rég lehetett látni a 6a-
laUágot oly kedélyes rözaás kedvben, mint
ezen estélyen. A hangverseny este 8 órakor
vette kezdetét, s a müsorozatban előirt dara
bok, melyek e lapok hasábjain már közöltet
tettek, a legélénkebb l-Uiés uyilvánitáaok közt
játszattak le; mindegyik daraboái a közromü
kiutf hölgyek éa urak tapiviharok és éljeoek-
kel lidvözoltettek. De mng is érdemiek e ki
tüntetést, mert mindegyik oly azabatosan, szak
értelemmel, érzéssel játszott, amint csak ki-
"vánni lehet. Különösen a raüsorozat utolsó ds-
rabja, i
-Mi
'Sí
»r oéplal egyvel-g" zajos tet-
Biéssel fogadtatott, a rm-g kellett ismételniök Kőnek végeztével a hallgató közönség felkelvén ülőhelyéből, • sz'kek fltávolittattak s a terem lánczhelyiséggé alakíttatott át. Volt jó kedv, min' érintem; tánczolt a fiatalság magyar kedvvel, magyar tűzzel egéai kivilágíts kivirradtig; caak egy baj volt, melyen segíteni nem lehetett, s ez: bogy a nagyszámú hólgykoszoru aránylag ke»és lánczo»«al r«n delkezett. A franezianégyeat 40 pár lejlelle; d« még ayiinyi lánctolhatta volna, ha allánjzim n-atal ember több. A bevet-l 222 frt néhány kr. volt.
— Két napi vanar. A Mjt közepi
váaár Sümeghen n-ndeaen kftidi napon szokott
megtartatni, ez évb.-ii azonban böjt koxép —
vagyis márcziui 3 ka szerd.ira eaetl, miért ezen
szökő évben i-Iófordult ugráara nem számítók
keddre érknzének, minek következtében kulö-
nősen a marha adáa és vevée két napon át
élénken Űzetett. A többi tárgyra volt elég
eladó: kevés vevő!
— A déli vasul-tánulattal ? magyar
kormány által kőtö't egyezményről, mel)et
már emlilevtünk, a N. ír. l'r. a követ
kező bővebb réasleteket közli: A károly vároa-
zágrábi vaaut vételára 4.800,01)0 Irt aranybaa;
a kocaianyag nem vétetik át. A vételár 90 év
alatt lorleaatetik 243,000 frt annuhÁaeal arany
ban. Ez a társulat javára a vonalra elojegvez-
tetik. — A déli-vaaut budapesti forgalmi igat-
gatoaágának nyelve, a kifelé való érintkezés
ben, a magyar. A déli vasút 10 évi adómeates-
séget nyer. Az uj tarifakartell következő
megosztási módot állapit meg a déli vasút s a
magyar állami raau'ak között: As áruazállit-

mányokból Színektől kezdve a déli vasút riO százalékot nyer a magyar vasutak agy aaaanyit; Barcstól kezdve a saállilmányok mntén fele részben megúsztatnak; Budatol kesdve a déli vasnté 60 izázalék. az államTaautaké 40 E m«*osztáaba a buda cákáayi Tonal ia b« van fngféjva. A teherszállítmányok dijtétxle egéaa-ben nem lehet nagaab Fiúméra, mint Triesztre nézve. A szerződés két bét alatt helyben hagyandó a ministartanács s a déli vaaut igas-gatoaága állal, mire at országgyűlés, illetőleg közgyűlés elé terj*sst«tik.
— Arveré* Zalamegyében. Szabi Anna
1039 frtra b ingt. marcz. 16. Keszthelyen. —
Kozma QAborné 543 frtra b. iagt. marcz. 27.
Álsó-Zsid«n. — Lukácsa József 1185 frtra b.
ingt. marci. 19. Káptalan Tótiban. — Laky
Antal 1250 fnrm b ingt. apr. 7 K. Kállán
(Taptlosa). - Bognár Pál 1200 frtra b. ingt.
apr. 7. Keszthelyen.
— Rövid htrek. Carré cú-kuas Buda
pestre érkezik. — A népszinház személyzete
Bécsbe vendégMerepiésekre megy. — Ilamen
delejes-1 Budapesten van. — Szaazulics Vera
Schweicsban mint aegédsserkesstő él. — Meli-
koff elleni merénylő telakaasUlott. — A temeti
aliapán öngyilkos lón. — Gróf Szécheuyi
Ödön visszajó Konstantinápoly Ml. — Uj ma
gyar napi lap vaa keletkezőben a fővárosban.
ki nyert?
Bpest, mire*. 6-é.n : 53, 40, öl, 29. 73.
Linos, , . 76. 5J. 89. 25. 41.
Triest, . . 72.48. 69. 50. 88.
Irodalom
(K rovat alatt aMgealitett nanka Nagj-Ca-iiiaaán WajdiU Jámaef knn7vzerosk»d6ae aluü R>OK-reodelbeto }
— Uj zenemS. Pirnitzer Frigyes ur ze-
nemükereakedésébeo megjelent „A sold he
gyekből* csimü walser, zongorára azerzé lieio-
preeht Alajos. A tátrai tenyvssrkbol vett czim-
képes mB ár» 1 frt.
— Uj t/mtmUwii Taborszky és Parsch
aenemükereskedéaében Budapesten megjelen
tek: „Magyar népdalok" zongorára négy kézre
átírta Thern Károly. Ara 1 frt 20 kr. E füzet
kóvetkeső dalokat tartalma/ : 1. Békót vertem.
2. Minden eite fuvolázok. 3. Kóssa bokorba
jöttem. 4. Ha be megyek. 5. Piroa, piros. C
Fösvény az én uram szörnyen.
Vegyes hírek.

— TúittUtíeli tudorok. Az egyetem kö
sel.bb Uh évszázados jubileumát. Ez alkalom
ból több kiváló férfint liazteletbeli doktorokká
avat föl. A bölcsészeti fakultás a kivetkezők
nek határozta kiada'oi a diplomát: Arany Ja-
noanak, Csengery Antalnak, Sztoczek József
nek, Trefort Agosuinnak és Rudolf trónörökös-
nak. E< utóbbi kitUatetésre a trónörökös által
irt .Tizenöt nap a Danán" ezimü könyv ké-
P'zi a jogcziniet.
— A mttgyaT korona országainak borvi
déki térképe 3000 példányban és zsebkiadás
alakban a fóldmiveléa és kereskedelmi minisz
tériumban már késxnn van. E térkép fő előnye,
hogy a borvidékenként! kosségek nevaisi kívül
még ax évekkénti átlagos termés kimutatásával
ia el van láiva. — A birtóiMjei jognsokások 4
évvel ezelőtt lettek megállapítva és életbe lép
tetve, s hazánk azóta borvidékekre is fel lett
osztva, már most idi-ji, hogy a bortóusde felál-
litáaát a kormány mielőbb létesítse annál is in
kább, mivel a sajtó ia csak ily módon leend
képes boraink áráról rendestudoaitáathozhatni.


— As imddkomó ni. Udvard községben a
mait vaaárup, mint as Egyetértésnek írják,
midőn mise végével a hivík már távoztak •
egy-két ajtatos ;.uyíka volt még benn, egy uri
asan SltözStt nő ment s templomba, arczát el-
födve. Letérdelt az első padban s pár peresig
imádkozotts aztán, a mint jött. távozott. Alig
tette azonban ki lábát, az anyókák gyermeksi-
rást hallottak, oda siettek ahol az idegen nő
imádkozott, s egy 6 — 7 hetes gyermeket talál
tak. Keresték as idegen nőt, de már eltűnt. A
mint kéaóbb rájöttek, az előbbi estén érkezett
a faluba A gyermek most m kösseg hásá-
aál van.
— A dili taipálja társasággal folytatott
alkudozások meglehetős mérvben előre halad
uk. Első sorban szóba került a károlyváros-
zágrábi a magyar államvasutak kö'é ékelt vo
nalrésznek megvétele, a magyar állam által.
Ennek ellenében a déli vaspálya adómentes
régi határidejének a meghossssbitását köve
telte Mint Bécaből hírlik, már az utolsó na
pokban eldöntetett a kérdés, és a kirol>város
zágrábi pályarész s magyar állam tulajdonába
megy át 4 millió 800 000 frtért és a déli vas
útnak engedélyezett 10 évi adómentességért.
Végleg befejeztettek volaa a tárgyalások, ám
de még difforeoüák vannak Fiume és Triestst
illetőleg, amennyiben a magyar kormány köve
teli, hogy e kél kikötő forgalmánál egyenlő
szállítási egység-dijak alkalmaztassanak, mely
természeteses Bécs, illetőleg Ausztris érdeke
ellea van, bár igazságosan ítélve teljesen mél
tányos.
— At ikintig Sopron megyéséé, nsfy
mérveket 91'Stt, főleg miután s Bába árja el
szakította a Megág 'öltést s a partmenti közzé
geket és földeket elöntette. Sobor község már
vasárnap vis alatt volt, t 30 ház össnedult, Ár
pás szintén el van óotve s a nép alig tudott
menekülni. A kapuvári járásban 18 község
23,00'J lakosságából 1409 muukaképes és 886
muukakép'telen joséges küzd as éhhalállal. A
vetőmagra ide is legalább 15,000 frt kölcsön
kell. A megye központi ínséges bizottságot
küldött ki, melynek feladata népkonyhák szer
vezése éj vezetése.
— A virágok frissen tartass. Ennek leg
egyszerűbb módja, hogy nedves levegőben
tartják őket. Ez minden teremben a követ
kezőképpen eszközölhető. A virágvázái vízzel
lelt lapos porciellán vagy üvegtálba teszik és
föléje üvegfedöt borítanak, melynek széle a
vizet érinti. Az üvegharang alatt elzárt és a
virágokat környező levegő a felszáll* páraktól
mindig nedvesen marad és ekként a virágokat
frisaeaégükben megőrzik, amint ezt az elhunyt
Lindley tanár ritka növényeknél gyakran si
kerrel alkalmazta. A kísérlet igen kSnnyen,
kicsinyben ia, pl. csemege- vagy mártástányérra
állított kis rozsabokrétával éd ráborított üveg-
fodóvel történhetik.
— /'ollói: eltávolítása a különféle azöve-
tekbll. A gyapot keiméből a zairfoltok langyos
szappanos vizsel, a 6rntases olajfestéket terpen-
tin, bensin s aztán s*app»anal. A vörös bor s
gyümölcs foltot meleg szappanos vagy ammónia-
kos vízzel, az alizariii tentát hígított b>rkősav-
oldattal. ha a saövet színe engedi, rozsda s gu
bscsbol készült tentát ismételt kimosás álul
czitromsavval, ha a szövet jól vas festve. Mész-
foltot hígított salétrom-savnak cseppenkinli rá-
ontése áital, előbb azonban a megni-dveaitett
helyet ujjal kell dörzsölni Stearin foltot 95
fokos borsseszszel feloldani, kősséo, kátriny,
azekérkenó foltrt disznózsírral bedörzsölni, az
tán Ixtzappanosnia utóbbtnrpentiaolaj ésvizb^
kimiMni Gyapjúból a zairt szappanoa víz és
szslmia azeazazel, a firnisst és steariüt mint
~ ?= « "S -a?
?íj
-?» ttra.

z gyapotból, valamint a vörösbor, gyümölcstől és alisarin tsatát is, nemkülönben s meszet és kószénkátráayt s ssekérkenőt is. A rozsdát szia-tén czitromsavval vagy hígított sósavval, ha a szövet jól vas festve SelvemUI mindent csak benzin és aeihsrrel, ha 'ezzel aea megy ^ akkor semmi sem használ.
- Ei ii/>Ug$4rtS. Walesben kézelehb tréfás jelenet tortént a törvioyzzék aioU. Valami Peyton nevesetfl sgyóot felségsértéssel v*. doluk s as nem is tagadu bfisét. As esküdtek visszavonuluk Uaáeskosáaia s a midőa ?«. jelentek ismét nem bűnösnek oyilváaitak Pss/-tont. A terembezr mmdenki csodálkozott. A tőrvényszéki elnök sz esküdtekhez forduit s monda: .llisz uram z vádlott msga moaxlá, hogy bűnös.' — Erre sa esküdtek elnöke va-Isssolá: .Igen uram, de mi gyermekkorátél -fogra ismerjük PeytonL Ő legnagyobb hazug sz egész vidéken*
Paplrueletek.
— Vizsta volt s laliizi isktlása, oajj .»k a veodifek zzáma. kíMSk a Min uraaif is m.[
jelent, a ki errikit a aatolió padban US nebulók
nak fxlhivja tm azt kérdi t&«, hofj meljtfc orsaár
fotlroia Parii ? A fiu kcrdla^, bsnaan kérdi falei-
ses PfT nthaiiazitó bU[> de óikor hiába vár, mamv
foriitja a doljot éi az araaáztel kirdi: ,Uát iit
tudja T* .Persze tadom* — Telalt et rá a«mi aavar-
ral. — .No ha tsdja kad — válsazei s ssasaj' ._-
hát minek kerol tSlem?* -^
— ?(7 OfTvéd fifresddlstelMia Isszes TS470-»« aa orazátot Ubolvdáöak kafvta, azt hozván fel indakai, miazerist illő jolojnak tartja, Lop r azokhoz forrjon vissza, kiktSI tssrezte.
I — Nafv aaváa, nap uvám T kiáltott a kis
a trokatl
? ^°z7, Qofj ?* kérdi az Oref aoyns Hál nekik az<Srtam IjSojyoliWt, s soaa sia miknek néir», mind •«cttiek — ka, ha, bs I ?
| hirko, no nőst rássatoai a trokokstl
? HU ti meuetrend.
A bad»-pe«ti idrtmutató óra txerint, Inainl Kaula«*r<il
V„„al nim
3116 ^U 215
2l'i Hn *»
UmParc. Ids ?ha 4 48 •«•!
> W ailat
I 30 ..!,.
.
Si5 Sopronba ... .
ZU3 Trióiba <• Fficsrliafen kanaMU
(iracz «? Beraba . . .
201 Trióiba és Prágerhohe kerasattl
(irárz *. Baob. J
II 48 aa»e 3 34 Ula,
I &8 rezz-l
Érkcxlk
Biz»k, Hónára, lloainavár ? Kmaab.il 1 41 dalul
ütű K.d. Paatrol
4 20 nn |
I S Sltu . 9 14 esfr
)
XU ., . . . '• 5 ,v,r\
183 Aopr.ajbol . . 11 M d4|el
214 H«rah."l Qrá,^. Uarharf, Pracarbuf
falol 4 12 ,.(„.
t'll TrirNBl í* HArahAI Uarhurc, Prafar-
a»f falul 1 il dílut
!í<>4 Tri. ..t as Vill.ebkol Prá(arbof fmttl 11 - eat>>
Marhnrfba e«allakn>a> Tillu-b a« r'raueaar, stbíl
Felelős sierkesztó: Báttrt

TIZKKKILKNCZSDIK ÉVFOLYAM.

Z, A. LA I SÖU Ö-JT-T.

MABCDOS U ik 18M.

ES




0000000000000
Nézel gipszet, §
0
-JJO I«i - s J5 ?» - 3 «
építészeti meszet
vizi kóragot
Román Cementet Portiandi Cementet,
ii««li uihldkat, vitvéstiki ag—kti
lótakarmányi
(saját terménye) saL sat. 0
ajánl ét kívánatra árjegyzékeket és mintalapokat 0
sxétkOU 0
SARTORI OSCAR, 2
Nagy Kanizsán. X
»» i

Fris cs í raIcepes
vetőmagok.
u. m.:
Veresviragu stájer lóhere. Franczia és magyar luczerua.
Oberndorfi, óriási palaczk alakn, angol Klumps és más fajta takarmány répa. Angol és franczia perje.
Legjutáoyosabban kaphatók Nagy-Kaniztáa
(0

(1 7-8)

Az Alsó-Lendvt Nempthi uradalmakhoz tartozó laáztonyai birtok, n. i.: 105 bold sziutóf&ld, 29, esetleg 92 hold rét, 11 hold mezei és 49 hold erdei legelő folyó év tavaszától kezdve 1890. év végéig vagy rövidebb időtartamra haszonbérbe kiadatik. — A bérleti feltételek az alsó-lendvai gazdasági irodában megtekinthetők.
AlM-Landva, 1880. márczins hó 2-án.
az Alsó-Lendva Nemphty főbérnökség
igazgatósába.
(16 2-3)
.*.*_*.*.*_*_*.*.*.*.*_»


0
0
Rosenfeld Adolf

A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság
tinztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-. Baranya- én Vasmegyók r^sz^re kiterjedő hatáskörrel
Nagy-Kanizsán főügynókséget
állitván fel. annak vezetését
GUTMANN S. H. ÚRRA
ruházta, kit egyszersmind a tűz-, Hzállitmány- én jé^biztosirási ágazatokban jo^érvénye.s biztoaitáxl kötvények kiállítására is felhatalmazott.
Badapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága:
SOHWEIGER MOSCOVITZ

-A. Mavyar-franozla te>lsBto«ltd rt^sz^rózs.ar-tA.x'Beteie^ar
igalgat&aágiaak fentebbi kontSUtaleVa biratkotáwal alólirott tiaatelettel jelenti, miawial a
Nagy-Kanizsai főügynökség
aWállalta • a fóOgrnökadgi irodát megnyitotta, hol ia biatoaitáai ajáalatok elfogadta!nak ? a biltoaiUai talatra, r*gj a táraaaágra rooelkoao miadaafale felTiligoaitáaok lag-
>aga<utB.k. Btítoslt pedig a társaság
a) tfiivFuiélv ea rofcfcaa.ia által okoaott károk allea; c) eiaraioa Tagj viara átállított javak károeodáaa allaa;
b) jégkárok elloo d) ai rmber rlrtín miadea iamert faödoui awriat.
A Mamar-franaria bimtntUö rémmény tárma*ág. melynek
20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot
tero alaftíkejéMl a roaarényeaek iltal mindjárt kaadetbea
10 millió frank, azaz 4 millió arany forint
keelpeaabeu b«?aattatatt, ? rsuint a fovároa legeld peniinléaeteiael, rejaaiat pedi^ magvar állama>t«kekbeD ea aiaobbaagakbaa lelt elbel/eira, m. eii október 14 én tartTio alakuló kSlgjttloa«t, mal/ea a táraaaág OgyveseMaenek elére koTelkeaAk válaaautuk mag:
a aacrar j«l.álof-b««k..k ifji
Láaary Laa > -1O "• ralakii.l ranTéar-U" •?»» i(»f>t<Sja Ltwta lakat a k>rak<xlelmi •k«4e«i» >irug»i<Jj» BuH.p^.tc. gmHaam laa. Mrta EfM. • pária üoe.ete dr ITmoo ,í erale T.i.rfJacjrlí;.
IfU«*t6k : Dr MIHar AfenM, kit*. 4a--áltA.0t,,rí Beobn
Uataiauhír Uraly • .HoAaiaa li—< na^jkarwkaK aaef footke Fn'in fn
Iltadf ?ártai kir. kemkadeliai UaáeKM B.daaia»»n
Vtríi aHaÉHPII La|a« BaOapat
BMk: Mttt latvé*. 5 (•!• »«1 b.UJ titk.i. umlcaou, t I.'pít-raad aagrkerm»«e, m. krpi itb Baaaten
AMMkek Báró UMttty aéta. reidb.no., .„, k.p, atb. Badap^t... tMtaan Jarf, . páriái Sacnté'
aa ITIate. gi»rale alnSke atb. Páriakaa. ^^
rálmaf»iiln»< tova*.
rkl mai-qnii de Baanetille, *a oaatrák deli Taant igasgaleatgi Ugj« atb. Páriabaa
: Arrjkl kir. k«r«aked. taaácaoi a*?7 keraakadfi. ? '

. lipori *HH>lit Faraaei. u Albri>ebt-'aapáJ7> eloAke M, rMaaken ?m ttrUl fSIdbirMkDi, orta. képriael! ilb. Bndapeaten. Báró TMf íárarjr ca. kir. kanaráa, «• mt deli >aaat alelaSka, »• oaaL arakbiia tafja ath Beeabao.
kot? "" ">" **f ••
a Uraasáf eaan, eddig lik
otmX j
a fidaki •g;aokláf»k
TíkiotT. a tárauágsak faatabb kiiamatett iCkearaját éa u oaJatraaetaa alea le*!, baaáaklua U aagjrabbriast iaaaart •• k5itUual<ÜMia álló a^éaieégakal, bátraa elajoadhat* tékát,
•gin aMaarebiábu biatodbt lánuág tn'nd n ideig, melr a bittoaibi k<Vaö«a'gi>i-k annyi girmtiát a/ajtott TOIU, mint am.nnrit aaki e tána^g ajindárt keulatken H7ajtaal kapea a a miHoo
párUlaa Mkaereja el u élén álló egranitigek jelleoe ag;teaarol Mjaa butoaiiáil ajujt arra. naoa. h»rT • úr.<i«r nmUnt-k > ajiltánvoaaág, • p >ntoaaág *• a legnigorabb baeaglMeivég i
" r ea teliaaea meg fog Melói, aájr«a«r8l a. aatkroselaa avatottaága a« iráat ia keaoeaegftl asolgál, kagy a tár»ft«ág a dtjletalak aieglaabiaáoál la ketlA UUnt ttel füg Unni a taraeoT j(
áaidou tthto B.it«loUíl •filirott a bisioaite t. kSaDoaeg biaateál u álUU kaaiiwlt táraaaág iráat °jb41 tlkiTJa *• kéri, ?agjarjn afytsanmiod bőgj > Taserll(;iiSkié<i terOlaUi
i leljea (ol;aaiataaa raa i> b«rj tbbiatoaitáai ajáalata* a mii hlálMlott lgr««k»ig^k által kenaegeMa •Ihgidulaak. aiara^Tia taljea tintclMi.l
Nagy-Kamuán, 1880. jaanirban. A ?jvfjfir-frMezía WztMité részvény-tirtasÉi
«?« •? »a a «* w _
989 7-52
GUTMANN S. H.
i, Ejoautott a kiadó talajdoDoe Wajdits Jótsef gjorssajtójin.

3A0T-EAyiZHA, 1880. márciius 14-én.


ZALAI KÖZLÖNY
•svrkMfftíMtv.
aa^sfi r^«s*it Uietí
kO.l«»sÍDTek pótig B
•litdáhoi íxirmanitT*
iaUisodSk : NAGY KANieSA
B^rnantetlsM leT»l«k: csak tfasiart maoatatátr mtvktól forUtatBkfc -I
in
»»• 10
Wrsstáaak
a eaaibol paüuorbaa
7, Blisodtaor 6 s minilso
toribbi torért 5 kr
NYILTTÉBBÍN aoronksnt 10 krsrt vitetnek fal
••iratok
II Kincstári illeték suadea legyei hirdetfaert sslaef
?.
A ao k, fi.,«.do l előbb: .ZALASOMOOTI KÖZLÖNY
glf" '? ' ?«*
N.-KjuHrnafaron bv*lyl*ftt4R*cAnitk, „D.-kaniiftai ónk. tfiioltó-fryl*-tfa ? .n.k»n.T..it! kfTHnkedeinn H iparbank1-. .n.-kanixiial Uk&rékpi«aitár*, a „t*lame?jei ÜUlájiot Umitdtei-r
tílef, a .B.-kanli»al kiadod ui-f'ló
a „nagy-kanizsai tiszti önsepélvió uövetknefS a .saproal kerwUeíelaal ? iaarkas»er» a.-kaaizsai k&lTilasitiaáaya- • töbk s»aa;r<.| én táróul njmülít ktfaulm értesítője.
HeicukliK kétszer, vasárnap- s csúiörlökúii megjeleni) vegyes tartalmú lap.

Zalavármegje alispánjától.
Rendelet.
A phylloxera elleni óvintézkedések tárgyában mcgyeileg kiküldött bizottság a szőlőtulajdonosok által tett bejelentések alapján kijelölvén azon gyanús szőlőterületeket, melyei; re nézve a hatósági meg figyelés és szakértői vizsgálat szükségessége feliforog. — elérkezettnek látom az időt, hogy a szólővesszó forgalom teljes betiltása tárgyában múlt évi november hó 19-én 12388/n. i. 1879. szám alatt ki bocsájtott rendeletem 1-sö pontjában foglaltak azon szülőket illetőleg, melyekben a phylloxera létezésének még távoli gyano oka sem forog fenn. tekintettel a mait CTÍ november hó 24-én 12388/161 jk. szám alatt hozott törvényhatósági bizottsági határozat 3 ik pontjára, — akként módosíttassanak, hogy a fóczél, t i. a veszély tovább terjedése megakadályozásának koczkáztatasa nélkül, a szőlőmive-lés érdekei a forgalomnak a körülményekhez mért részleges felszabadítása által lehetőleg kielégítést nyerjenek.
Ugyanazért a fenthivatkorott rendeletem 1-só pontjában foglalt tilalom teljes hatályában fenUrtatik a kanizsai, pogány-vári, türjei, rendeki. monoszlói, harasztéi, Jíis-órsi és li. henyei szőlőkre, továbbá a Cserszegtomajtól B.-Edcricsig buzódó helységre, végre némely szólóhegyben egyes tulajdonosok szőlőire, melyek az illető járási szolgabirák számára kiadott utasitás-'ban jelöltetnek meg.
Ezen emiitett szőlőhegyekből tehát ugy a sima mint a gyökeres vesszőknek, továbbá egyéb fa és cserjenemü ültetvényeknek kivitele a 12388/n. i. 1879.

számú rendeletben kimondott bírság tarhw alatt i vizsgálatok teljesítése illetőleg be-fejeztéig továbbra is feltétlenül tilalmaz-tatik.
Ellenben az e rendeletben nem emiitett helységben terhelt szólóvesszókkel a szolgabirák számára kiadott utasításban megnevezett egyes tulajdonosok szőlőinek kivételével, a forgalom ugyanazon hegység határán belő; megengedtetik; egyik községből pedig a másikba azon feltétellel, hogy az eladók tartoznak az eladni szándékolt vesszők számát, a szőlőhegyet, melyben azok termeltettek, a vevő nevét és lakhelyét a szolgabiróságnál bejelenteni, mely részükre azon esetben, ha a vesszők gyanútlan helységből származnának, igazolványt állitand ki, kötelessége lévén az illető szolgabiroságnak, ha gyanú okok forognának fenn, a szakértői vizsgalatot elrendelni.
Az ily igazolvány célkfll forgalomba hozott szőlővesszók eladói valamint a vevők is, a 12388/n. i. 1879. számú rendeletben meghatározott büntetés alá vonatnak.
A gyümölcsfák forgalma tekintetében addig is, mig a nagyméitóságu földmive-lés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeri-umnak általam erre nézve kért tüzetes utasítása különösen az iránt, hogy az ültetésre szánt gyümölcsfák behozatala más megyékből és országokból minő teltétel alatt gyakorolható, — leérkezend, megengedtetik, hogy a nemgyanos szőlőkből, valamint a szőlőkkel nem közös ültetvényekből származó gyümölcsfákkal a kereskedés a fentebbi pontban előirt hatósági

igazolvány kikérése mellett a megye területén belől gyakoroltathassák.
Minthogy pedig a phylloxera petéi álul esetleg inficiált szólóvesszók gondatlan kezelése a veszély terjedésének egyik legkönnyebben előmozdító eszköze lehet, ugyanazért mindazon helységekben és egyesek szólóiben, melyek vizsgálat alá vonatni és felügyelet alatt tartatni határoztatuk. elrendeltetik, hogy az ez évi metszés alkalmával a vesszők lehetőleg gondosan összeszedve magában az illető szőlőben egy helyen elkülönítve összerakassanak, mig a teljesítendő vizsgálat eredményéhez képest azok gyanútlanoknak kimondhatok, esetleg a veszély csirájával együtt megsemmisítendők lesznek.
Ezen rendelet szoros megtartása felett első rendben a községi illetőleg hegy-elöljáróságok a 12388/n. i. 1879. számú rendelet 4 ik pontjában kimondott büntetés súlya alatt szigorúan őrködni, a tilalmak áthágóit a szolgabirósághoz bejelenteni tartoznak.
A szolgabirőságok és Nagy-Kanizsa város tanácsa pedig kötelezetnek jelen rendeletet nyilvános felolvasás és kifüggesztés által azonnal köztudomásra hozni és annak pontos és sikeres foganatosítását az ügy fontosságából kifolyó felelősségük terhe alatt eszközöli.
Kelt Zala Egerszegen, 18S0. évi márcz. hó 5 én.
SVASTITS BENÓ m. k.
aliopáo.

.Frixnm'.
- Baja. -
A kora la vau egyik ssép reggelén elhangzott N. kasáig templominak tornyában a .könyörgéa'-re hnó haraagzsó, ? a lakóaok vénei áhítattal gyűlnek aa után bálába lel-koiükkel együtt, hogy elzeagjék aa alkalmi zeolozsinikat, melyekkel kifejesést adnak a mindeneket fanfart*, — Srök, — kőidet aa végnélkuli erdbös intetett hilaérsetaek, hogy egy napra ismét eri és épségben felviredhattak.
A fiatalok, muokabiró férfiak pedig villáikra ssedik ssoldmüvea sierasimaikat, a mennak a terbea napi munkára, hogy fáradtáig és verejtékkel érdemeljék ki ason ildsat, melyet as .urimadaag" iban kérünk naponként a magaseigtól.
Mintegy jelaaora megnépeeül egyszerre a község minden utcaija, a jovö-menok egy mist koasöntve haladnak tova, köstok egy daiiia termetű 20—22 évea csinos barna paraait fiu, a viliin ssőlőkapival. Saabilyoa arcairól as Ude*ég,aa egéasség éa aaelidaég augiraik aaon megható egyszerűséggel pirosaivá, melyei né punk romlatlan egyedeinél olj jól esik annak aiemlélni, ki a teiaiéaaet egyszerűnek litssó jelenségeiben ia feltalálja a magasztost, a fanaégeat.
Amint fiatal emberfiák beér a legaspe-aebb utcaiba, nyugtalan tekintete gyoraan majd jobbra, majd balra tévsdea, nem kánont aenkit, nem aaól aenkihes, caak lépteit gyoraitja, miatha valamitől félnie kellene, mnlba valami üldöané.
Kortársai, nemrég gyermekpajtiaai alig hogy éaareveaaik mennkvő tdrekveaét, majd egyik, majd maaik, innen ii, onnan ia rei kiabilnak: afrixum* 1 wfrixum" 1 ,frixum" 1
Fiatal emberünk megáll egj pillanatra, arcaa elhalványodik, majd iámét kigyul, saemei aaikritnak, ismoa karjival magaara emeli aaílíkapijit fenyegetjleg, feljajdul, értbnCea aaavakat hangoatatva tutni kesd mÍDt üldücdtt vad, nam uldoa senkit gaayolói koattl. caak öt ülddaik tréfás h.hotik kólt utinna ba s>gtatva e saót .frtxum", de 6 meg nem ill többé, s nem fenyeget senkit, viaaaa an tekint, hanem



TÁRCZA.
Halló levelek.
IV.
Ki a biueig istenét imádod Ín a nagyriráfjás arany hegyeket C.álík* fínyiTel alkotott ooked ; tlinden isiben v«lósaljoit álmod. Én majd alulról oí.em bülikeiíjed. Mint Tölgybe omlott porakem, mit lelépett A hegyről as idd a bil végeset Todod e leányka, bogy mi a regiét ? Efj edea álom &• egy^b semmi mái -Fol, menybe ragad a magsistoi *r«et, Vagy pokolba dob s kiábrándulás. SaivbSI kiránom, lefryeo a te rested
Mi jót, népet, diesól lelked alkotott
?» feledj el engem végkep, egétsen, ?n magamaak Dj m*ny-aget alkotok.
Treszka néni én én
— Besaély —
Belányi Tivadartól,
(Folytatás és vége.)
Éppen illatos saivarom bodor fUatjein kereaitül néatem a fatalia mattba: ott láttam a francsia agyuk sortucét; ott a chaaaeurnkel atb. — midón tekintetem egy ismerős alakon akadt meg, ki viaaga aiemekkel batuxgette a sebeadl tek ágya fölötti bár csak r a irt neveket. És kit litnak saemeim ! — Treaika néni síiét, ftnne-peljos alakját 1 . .
Lisas sietséggel igyekeatem saifaromat tütéiíl megfoeitani, s jobb oldalra, a fal felé fordultam, mintba mélyen aludnám. Tudtam, mikor meg/ el mellettem; baliám rubajáaak

suhogaait s rettegtem, hogy : no most, most mindjárt megsaólit ....
Egjsser csak megssolal igyam mellett:
— Nemde orvos nr, ex magyarországi
fia ? Ijtnerem jól. Vájjon mi b*ja, meddig
marad itt, mije fij ? mii; édeadeden alsiik!
Ssegény bit;ja, ha tudná! — Istenem'. . .
Ax etredorvos sietett a kérdésekre felelni, axtin tovább ment
Ekkor «gy gyöngéd aimitáat érésiem fejemen; majd valaki '.akarómat igaxitotta bekötött sebemre, s fohiaakodott hoiai nagyokat. Treaska néni volt.
Kngemet ea alatt a hideg veríték vett elő. Irtottam e notol, kinek rejtélyéé alakja kísérteiként Uldöxolt. Legalább akkor igy véltem.
Tivosaaa útin a mellettem fekvó maritdi bakitol tűset kértem, s újra füstölgőit a légkor mellettAnk. Fájdalmamat s a felfoghatlak felel mM ssivsrfilst árjába fojtottam.
Mire felíidultem, a béke ia megköttetett a engem ssabadsigoltak, mint őrmestert. De ha mar oly kösel vagyok honi, gondolám, nem mulasttom el, hogy a tengert ne lisaam.
Haaafelé Trieutnek vettem utamat, hogy kalandjaim saima ea által is hatvinjoitaaaek ; mert kérem saépen! mennyit tad egy világ-próbilt ember regélni, pliae, ha még hoaai hosair is volt!
A trieaxü Miramare báanliaiban voltam elmélyedve, midoo valaki a teagerparton elterülő aétiny egyik padjáról felé.-n k&melg s mir meesairol kiállja:
— Ab ! kedvee, édes fiatal barilom, hál
bol vasai 6o magit itt a bajos kikötőváros,
ban ? atb. —

A többit nem hallottam, mer* amint fel-iamertem Treeaka oéni alakjit, — mert, kérem, ű volt! — ilUa-berek-nada-kerek ! — vesd el magad!! — rohantam mars-marsban a fasoron keresetül, be a biaak tömkelegébe . . .
Uir másnap hajnalban útban voltam Hsgyarorssig felé.
A nagy-kanizsai iodóbitnil hoassabb ideig állt a vonat, s én kényelmeaen eddegéU tem. Ejgysaer axonban, ssimitiaom ellenéra, sürgetőleg hangáik a moxdony veaetű sipjs, s énnekem alig maradt annyi idom, hogy költségemet kifiseaaem: rohantam a kocsik felé. Annyi időm már nem volt, hogy előbbi helyemet elfoglalhattam volna, siettem tehit bármely coupéba, ahol leaa ssimomra bely. A vasúti kalaas hevesen integet felém, s egy kocü sjlajit feltárva, abba tassitott bele . . .
— Áh!!— Isten hoita kSaénk aram.
öosémet, hit sajntéa ntasik, én talán aaiatéa
Nógrádba, a bicaibos? Braviaaimo! akkor
együtt mehetünk odáig. Én ia Topánfalvara
igyekaaem t . . ?
Ott álltam a kocsi kallós kSaepén, mint egy megdermedt múmia. Nem bírtam saóhoa jutni, meri aki a fbntebbi kenetteljes saavakat inléste hoaaám, ki ia lehetett volna mis egyéb, ha nem Treaska néni . . .
— Hit tegnap Trieaxtben ki futott elő
lem olyan lélekaaak»dva, he! — Ej, aj, bará
tom ! est nem ia értrm. De hitfoglaljon helyet,
mit áll oly mosdulatlanal! Mi lelte? Vagy
talán a aolferiaoi seb fij még mindig? ne, no!
aaegény kia hunsar! No ide mellém; mondja el,
hogy éreste magit ax igyukoncaert alatt;
képselem exepegtüek! Hihibi!
E véa no még eérto ia tad lenni


— Megvallom, asszonyom, ssokatlan hely
zetbe jutottunk Solferino alatt, de hála aa
égnek, itt vagyok. S ekkor büszkén mutattam
őrmesteri kard bojtomat.
— Hm, bm! volt a rövid belybenbagyia.
— Aasxonyom. bárki legyen is ön, ssivea.
kedjék engem felviligoaitani, mi caélja volt a
harcztérenV Kérdem a rejtélyes alakot, mi
kőiben helyet foglaltam mellette.
— Micsoda ! — micsoda ? — hit ón már
elfeledte volna 1 Ilit nem emlékszik mir viasza
azt. Qyörgy napra! Ah, uram, ez több mint
gyöngeség öntől . . .
— Emlékszem aaaxonyom, de aat nam
mondta akkor senki, hogy ön ia réazt ven
hadjáratunkban. Est nem értem, csupán est.
Itt estin Treaska néni ünnepélyes arcset öltött, s mig csak Székesfehérvárt nem jelelte a vonat, folyton beasélt; beszélt fáradhatlanol, lélekzetvétel nélkül, itt-ott megindító airin-koaáasal fűszerezve elóadaait. A coupeban alok mély figyelemmel hallgatták, én pedig kezdtem magamra boasankodni bargyaságom miatt. —
Most fogtam fel a topiafalvi plébános •*?• K70r«jn.pi toasatjának előttem ismeretlen értelmét.
Beszédéből kitűnt, miszerint férje as 1849-iki emigránsokhoz csatlakozott, mintán, mint rebellisre, rá is ki volt mondva az ana-thema, éa mint ilyen, elhatározta, hogy nam ia lép hamarább magyar földre, mig eaak Saeatt István koronája nem less aa uralkodó fején. Hollétéről caak aaayit adntt tudtul, bogy moat Törökországban, most Olassorszagban, most Alexandriában tartózkodik; most figyelemmel kiséri az olasz hadjáratot stb.

TIZENKILElíCZEDre ÉVFOLYAM

ZALAI K ö U ö N T.

If&RCZIUS H «a 1880.



mint megriasztott vad ssalad, fut mindaddig, mig munkahelyére ér, ? ott lihegve, fáradtan at avarra veti magát, és iir, hangosan, keservesen, mindaddig, mig záporként ömlő könj* nyei ki nem apadtak, akkora zaklatott sai ve is ctendetül, keblének fájó értése enyhül kicsinyenként, felkel fekhelyéből, figyelmesen körülnés, nem lát tenkit, hossá lát napi munkájához, mintegy abban keresve vigi enyhülést. Annyit véges, mint gúnyol ói kettő iem.
Nem panasskodik senkinek, mert ninct senkié, kinek panaszkodhatnék. Ssüieit kicsi korában vetítette el, mikor még fel sem tudta fogni vesztesége nagyságát. As ú tsámára nem létesík kebel, mely részt venne fájdalmában, keservében, és ttükaé^ esetén igtsat adna a .boloo d* nak kikiáltott tsegény fiúnak.
At árvának tenkie tincs! vagy ha roko nai vannak, de azok olyanok, hogy neveltetését tán éppen asáodékosan hanyagolták el, csak asért, bogy fiatal emberünk boltiglau gyámságra tscruljon, t tzép örökségét kizsákmányolhassák, — jobb volna reaja nésve, ha ilyen rokonok nem letetnének, t nem létestek volna soha.
Déltájban ellát hozá rokona, ebédet viaz nt*ki, s elbámul a sok végzett munkán, még ia «st mondja: bíson többet is dolgoshattál volna! — nesse, itt ss ebéd, egyél. De ö csak annyit mond: majd estére! t dolgozik tovább, szaka dstltou), a verejték folyik arcsáról, áztatja vele a göröngyös nehéz munkálatu föld«t, s rokona gondolva, hogy már megint reájött .hóna órája', ott hagyja szótlanul, vissza vitti az ebédet érintetlenül, amint elhozta. Mikor már jó távolra htladt, árvánk utánna tekint, t mormolja magában: hm ! .többet ia dolgot haltál volna" — hát dolgosom, amennyit csak lehel. Ét dolgozik, tziinet és pihenés nélkül, mig csak be nem sötétedik.
Ha munkába mélyed, nem nézeget semerre, 6 nem lát tenkit, miatta arra járhat kelhet akárki, ő észre nem vesz senkit, csak otot ne bántsák.
Kttve van. A köselí erdőn dalnokai közül csupán csak * ctalogáuy zengi méj; dalát, att mondják: álmában dalol ilyenkor boldogságról. A szőlőhegy távolabbi részeiben felharsannak a kapások kurjantásai, hazafeléssálltn-kútra énekli egyik csapat:
„Árva vagyok mint a gólya. Kiaek nincsen pártfogója". A mi árvánk megvonja magát egy bokor tövében, melynek lombja kost éppen egy madár család fészkében háboritlanul örveud a lét-aek, a kicsinyek csipog ve adnak kife|ezést a szülők iránt való szeretetnek, azok viazoot i"1 ; takarják magzalalkat szárnyaikkal, hogy védjék őket az est szellőjétől is. És mikor már besötétedett, as éj kiterjesztette at arnyait as agéss vidék fölé, mély ctentl honol mindenütt, slőjő árvánk rejtekéből, óvatosan ballag hasa felé, meg-megáll, hallgatodxik ügyel, ha n*m találkozik-e ellenségeivel, az emberekkel, leik ót ok nélkül üldözik, gúnyolják, pedig hát nem vétett nekik soha semmit se.
Et utóbbi értesítés nyomán votódfttt Treazka néni Italiába, hol siker nélkül kereste térjél at osstrák táborban. Férje guerilla-kapitány volt azabadaagharezunkban, • miu tán itthon halálra ítéltetett, mindig elvessett-nak tartá magát, mit még neje elolt sem átallott fitogtatni.
As 1867-iki ortságot ünnepély, s király-koronázás ót is hasastólitotla. SS moat Uyuri bátyámhot bessegtoölt harmadiknak, és így ?tép csendesen jáUsák Topánfalván a bal benwelwit.
Egy plQre rert szellem.
Kezdhetném talán én 11 dalom, ' Mint tette Latiam nagy költője azon, Hogy fegyverrel, nagy hűiről énekelnék, Kit ? mit dicsőit re megirigyelne tőlünk as ég. Fegyverként tűnnék fal a Márton gazdanyelve, HÓsisége olyan, miotpeagétlen a kutatóra nyele. Folytathatnám a görög poétával, Ki Jupitert ábráról ssom} en haragot pofával: Ssemöldöke teremt, ront, bont,... ajra alkot. Sot bólintása megrengeti ai Olympot. Mondom, rajtolhatnám ilyennek őt bátran. Megállná a tarát keményen e kompániában: Rárakbatnáis Martnak raioden dühét,
Vénoa báját, Janó tiemérm ellenségét!
Sőt mit mondok? Halljátok oh nagy istenek: — Te aánta Vulkán, még léged te feledlek! Legyen neked it risted Márton gazdabtn; Miként viuhaogrm talált tzerelmed Janóban: Mint csókolt eper ajkával esersser is et; Mut fonódtak a tsép karok fáradt magad köré Mint súgott ajka boldogságot, virulva neked ...
Oh hánytsor merültek föl Marcsink előtt
ily emlékek t
Snorol Móra, betűről betűre, Minden oaak oda nugy ki a duióre,

Megkerüli a mesőtégen tüskén bokron keretstUl as egéts falat, m«rt a tnl*v ?"^gen lakik, s nem mer as u'czin végig menni, hátha még a sötétben it felitmerné vtlaki, t gúnyolva ast a rettenetes ssói kiabálná tíicba, amii reggel kiabálUk, aminek p^dig Ő aa értelmét sem tudja, de valami nagyon rossnak kell lenni, mert kulöaben miért Üldöznék Ot vele mindig, mióta caak essét bírja
A kert kerítésén átkussva óvatosan be
oson as istállóba hátuknál, m<;rt et as A lak
helye télen nyáron, ott megtalálja a korékjáa*ol
melletti vakablakbaa déli ebédjét hidegen, el
költi jóisüen, hiss egy „bolond'-nak es is jó.
* *
A harmincsas évskbeo élt N. községben a többek kfist egy D. nevesetu ju módú told műves. Szorgalmas, iparkodó, munkás ember volt. de a terméssel oly mostohán bánt vele, hogy as embernek egyik legszebb ékességét, a tissián érthető betsélŐ tehetségűt vonta m-*g tőle, oly annyira hadárra betzélt, hogy csak I »sok érthették meg, kik bessédmodorát meg asokták. Ez valahol hallotta M megjegyest* magának ast a német kifejezést, hogy : .fix und fertig*. (égessen kése) t kiváltba jókedve volt, gyakran belő ssotte beesődébe, de olyan összevonással, hogy ax ő hadarásával .frixum" lett belőle. Et öregapja volt Gábornak, a „bolond" árvának, ki mint emiitők, korán elvett té szülőit, őrtgapja szárnyai alatt kezdett fdlca*peredni, hogy már as iskolába it felvétetett. A kis Gábor ssorgsl matan tanilt, c*ak-| hamar megismerte a hetüket, írni is kead<-tt | már, tanítója örült t kis okot tiu gyors hala ' dásáo. de hajh! .mfg volt írva a végzet konyvé-. ben", mert esn*l tnukta a társadalom aaját bűnét éa biUa ostobaságát takarni, — hogy Gábor ssellnmileg tetszhalottá váljék.
KEÖD JÓZSEF. (Folyt. kftvetkesik.)
Helyi hírek.
— Ktulol/ ffsberrteg, Sírni Uí^iako-
rónájának örököse, mi'-cz ** elj-gyst-Siefaoia királyi lielg* hercieg<x"t. KTŐI Ti*sa minía-terelnökhöz a köveik es<1 távirat érkezett a kabineti irodából, melyet a minitterelnök a ts* bad eivü párt ért«k«rzletén fölolvaaott: „Legfelsőbb meghagy4* következtében •i*»t'-k közölni Nagyméltösiguddal, \n%y Kudolf ca> ét kir. koronahercs^g, O föuségének eljAgynése Stefánia királvi herc/ngnŐvel ma ITrflass Urn mngrörtéot.11 Ás értekealet a ttidótuatt leik??* éljentésst-l fog*du. - StufantM h-rcz»*gti*. M«na belga királyné leánya én tgy néhní József nádornak unokája és Jöx»ef ftlh^Tf.x-g unokáimba. Stefánia hercs-gnő 16 etst>nd6s, Rudolf 2*2 évrt. —
— A% OVOdAt lótmitf H f.-ntmrU. ki*
dednevelő fgjesiilet választmányának lelket
tagjai nemet buzgalommal ttyüjuk as uj ta^o*
kut a má»M>dik öt évi időtartamra. E« romt
örömmel halljuk stéperedménynyel. Bi*»nyára
méltó !«lkeaulU«ggel üdvÖsli aa i*^yetUl«*t Kar*
csagfa Béláné as. Nádoty Katioka uroő ő
Hogy Marcztrnl mándéknm b''tzélai n«*k*>m. Ha vél« A kigjrelroét s a publikumot meg nem
- tértem.
Cnak egyet kérnk ki n*gy bölcsen magamnak :
— Latiumi DJ eW«t, görög hangot tőlem ne
várjanak; Kimondom kun und put mindazt, a mit
tudok
Hogy igaz valúság, arról is jót álluk í Való lörtéo *tm m e » é 1 e k hát nektnk ; H<>száH folyaro'Klom, MUSDI oi vess m*?\ Tr. pedi? IVgitus ne h'i^y csökönyöa ma, Ne légy oly lutta, mint steutpáli ssamara:
— Öyi t« pejkóm, Itten »*^itn, haladjunk.
Hogy a köstettsét polczára eljussunk.
* *
Hol volt, hol nem volt,., hűhó mit i&
bl
No lám még rám is elragadt as a ctunya féteg, Mit utón utfél«n ugy ninak, hogy rágalom, Mely jó faired megrostálja s miként rág a lom C*ec«ét-b.*caét, ngy ?yarg.l es is *gy-egy
hibádon. Ha könnyen, sot magától kínál kosi k rá aJ-
Ualom!
Tehát nem volt, hogy megigaziuam taavam, Plaaem kimerem mondani: még most is van; Van tudniillik egy jámbor atyánk fia, Kién nagyon elvásott már aa idők foga; De azért nyoma tincs rajt' a nagy eröszakaik, Irka-6rka, padfaragás raji' nem igen látszanak, S ha emlitni est előtte vakwe.ro vagy ?
merő vak. Elutasít: — ke fürt stiglics. hab ká
keodör mag!
Starmatása, faja milyen bizton nem tudom, Ká ei után se magyart, te németet nem log-
hatov; Félig aagyftr, fóiig oémrt lesa talán.

nagyságát, ki ai alapítók sorába lépett * a tagsági 100 forintot azonnal le ia fisette.
— Emiitettük, hogy főt. LeUingw
Kelemen nagy ktnínsai (nt.-Ferencirondigvár-
dián ur deciember elején a jégen történt elcsn
saaa következtében aggaaitóan beteg lón; tel
jét felSdülé* txertétre vuraad-toplicmai (llrdőbe
utasott. KÍTánjuk, hogy a kóstusteletü férfiú
kívánt egéassegben térjen visssa körünkbe.
— Nagy Kanimsa ssépal. épül. Ez
idő sseriat két szép ••maletes has építéséhez
fogtak; egyiket Rapoch Gyula ügyvéd ur s
takarékpénztári utcsa taroktelkén, maly fun-
dus egykor a tsinhási réssvénytársulaté volt,
másikat Dobrin Béni ur a Snent-F'rencsiek
kertjével itembfD saját házának lebontásával.
A harmadik uj háaat a kisdedneveló egyetület
?zándékoiik építeni, amennyiben a válasst-
mánv flhatároztt at épilknest t annak kivi
telét as igazgatóságra bista.
p
tár márczius 25-éo délelőtt Unja a városház t*rem*b-n.
- Műkedvelői előadás. Ai .1. n..
kanissai kereakedslmi itjak öaképső egylete" ujonan létrtijlt «**gély tlapja javara folyó évi márcsius hó 20 án Nagy Kanizsán a .Szarvas" vendéglő dísztermében több műkedvelő hölgy stivet közreműködése mellett Unczvigalommal egybekötött műkedvelői tsinelőadást rendez, mttlyre a n. é. közönséget tíszteiettnl meghívja a reodet.'wiéi;. H«lyárak : küriwék 1—2. tor 1 írt ;*) kr. 3 -5 sor valamini karsati ülőhely 1 frt 20 kr. aárttsék 6 — 8 sor 1 frt a többi sorok 80 kr.. földaziat GO kr, gyermekjegy 40 kr. Szivet felülfixrtések kötzönettrl fo^ndtatnak ét hírlapuiig nyii?táxUtn*k. Jegy-k előre válthatók a dohány fotó lödében és eate a pénttárn^l. Pénztániyitáji nste 7 ór»ltor Kezdete pontban 8 órasor Színre kerül: 1. Ernnsst. Vígjáték egy felvonásban, Claircille és Q*itun«)iu ptán t<>r-ditotu: Benedek József. Sa«mélyek : Erne-it, ssolga Fischer Tivadar ur, Duplevais, ezredes Spitser Benó ur, B-rli hu^a PolUk Mari k. a. Berai.-r Pál, B-rta f^rje L-ckeobaeher Béla ur, Dumontel Kd^ard Blum-n>chein Vilmot ur, Karoliu;*, Uumoni.il n«j-! Qoldmann Julca* k «., pinnzér Br«uer J«k ur. Történik : PArwban. 2. A rablógyilkos. Vígjáték egy talvonáiban, irta: About K. fordította: KuliSay KAe. Stemé-Ivrk: PÓTM d Ku^-ni^, tía al uivr^y Uotdmann Julcaa k. a. Ducamp Alfréd, fmtŐ Lackenba-cher Béla ur, L-coioch"ux, államügyéaz Stera Ignáci ur. An^nlika, •*ob«(.'ány, Morg<*ab<vs«r Mulviu« k. u., IVrárJ assz. tx<>lg»!atában J«»»n k**rlé»* Spil»*r B"n "> ur. ei^nd-V aliiml Uriiot'rld Sándor ur, két CStrnd<">r N •utn^DB Adolt ur. Br-u-r Jak. ur. Történik: Pérárd tuutoy kas'élyán.
— HHi akó* h-.rdók •z.-mlé;'hH.*.k m^
a Uulmann S II Qa^ykereski-tlÓ hás a agy ka
nixtai hordögyárában. liy szép termékei a rat-
zymr p.ro.K méhn< a megtf>kinté«r^ 10 drb
k'éasul ily n-py, lO pedig kisebb 70 - SO akó-
nak. viKm-ínavi Freytliidter Antal tótvánonyi
nagybirtukos száoiára késsül.
Vagy .... vagy .. tót,... ki tul adott asép basáján.
Nagy * gyanunk félnénk a duplumtól,
?*Wt ftsohoa te jutnÁsk a nagy drucktól
Kiot-indani ugy must it, mint bármikor at
igazat,
Ha n-m tudnók már előre a válásit: Moroghatsz, nálam az agyarod! Márton gazdánk szótára Ily mi szólamoknak a tára. — KI tehát é* uralkodik kötötiQnk ; Az övé, — mint a mi kis szak erünk — Nem lassan megy, sőt futva fut, Mig előtte jo" térés >z oraaágut; Mindenkit utolér, tAt *>l is nagy robajjal Keseben a s>ssló t fölöttünk Ő triumfál! Bámulva tekintünk utánns a magasba. Mint a tyúkok a németen uratkodú kakasra; Szólnánk, de asáak látva marad. Nyelvünk is isiben leragad; Pedig annyit volna mit mondanunk, Hogy ssótlanságnnKon magúnc ia bostanko
dunk!
Megszólal még bennünk as irigység ördöge, Tessék most aztán biroi velel
Nincs hatalom, mely ast elhtllgattassa
De elég, tol sok ia rá Marcsi egy pillantása.
Tekint*te elég aord, kemény :
Miként s roínő feszes maga a legény ! Kedve ingadozó: m»jd fakadó rózsa, Majd meg mintha tovis*kóró volna; Máskor m*g viruló i boly ács ka...
... Kivált ha keblén Csik Vilmácsks! csitt, ne rohanjunk ajtóstul a h*sba. Mert utóbb még kiver a jó hásigstda.
TURBÉKI KÁROLY (Folyt következik.)


— Lapunk kiadó hivatalában agy 45V,
gramm arany salyu női arany óralánci és 1
srany 15 grammos pecsétgyűrű van eladásra,
vagy esetleg kicserélésre letéve. A venni, vagy
oanrélni ssándékosók megtekinthetik ugyanott.
— A nawkani**ai városház épüle
tén eselőtt hat é^e a város SUsz Gyűlt srob-
rása által két téldom bormüvet készíttetett,
mely azonban még mindig Ssáas Karoly QT
hisa padlásán hever. Steréay véleményünk
es ÜgytH-n as, hogy a városnak ctak ditsert
szolgálna, ha egy elitmert művest jól sikerűit
müve ékesítené a városhás epűle ét Reméljük,
hogy utolján kellett ez Ügyben felszólalnunk.
Igyekezni fog a városi tanács adott tstvát be
váltani.
— Márcriu* ISÍke holnap l-tz; a
nemzeti felébredés dicső nspjáaak emléke, a
sajtottabadság diadaiüonepe. Kisebb kérőkben
nálunk ís meg szokták tartani.
— Tööb oldalról hallottunk panaast, hogy
helyben lapunk nem rendesen, vagy az ille
töknek épen nem késbfwittetik ; ennek oka uj
kihordó al kaim ásásában keresendő, szert szí
veskedjenek a kiadóhivatalba megüzenni, ha
hi ba merül fel; telj -•* kétstéggei fog elég
tétetni.
— Kinevfmémk Hensch Árpád a kas
sai kir. gasdasági tan intését gazdasági intéző*
jét és Kiss Jóssef segédtanárt a kessthelyi kir.
gazd**ági taninUzethes rendet tanárokká ne
vette ki a foldmivelés-, ipar- és kereskedelem
ügyi m. kir. minitter. Balogh Samu eltó out.
pénzügyi titkárt és zalamegyei adófelügyelőt
pedig a m. kir pénsügyminister, a Budapest
fővárosi adófolügyelA mellé második helyet
l^SHŰ, pénzügyi tanácsosi csimtnel, ranggal ét
ilictménynyel kinevezte.
— XigyeltneutetéifiU helyéu látjuk
felemlíteni, hogy ás ortzágoa képvúelőválast-
tát a jóvú évben Int, de követet a törvény
Bseríiu uank azok választhatnak, kik múlt évi
adójukat f. évi április 15 ig bcfitalik, avagy a
múltból vnlú adótartozásból ez egy évi adónak
megftílf*lö ÖMV.^ei tőrlesttettek. Ki legszebb
polgári jogát gyakorolni óh»jtja, ne feledje el
ajngo: ii m^gszerosoi.
— Festetics TOSMUÓ gróf a monacui
herczeg elvált nejével H ami lton Marí hercie^-
n.'vfl közelebb lép házasságra Bsden-Badro-
ben, A .Sport" czimu lap ast irja, hogy a gr<'.t
ma^yarorasági birtokaira, Keszthelyre hozz*
nejei, ? a futtatás éa vadászat nemes BStavedf
lyések ezentúl itthon fog élői.
— AM elömunkAUitra ssóló fogadéi vt
ine^iulta a ni<ni«t«irium a pápadevocaer aumt-^-
t^polcza kfsithelyi vasútvonalra nézve.
— Ketxthelyen * phylloxer* ináa hiv.-
ta]<m végmhajtáAfi — uj»bb hir meriot, apn!
elején letz
-? A gebteí tx«r<-lmi tset historiájáb-o, mint halljuk, H véKlárgyaláii nem IOHZ oviivá-out. A férj szabadlábra er^sst^tett.
— TntHlMXi 'irtzágos vására Nagy-Ka
nisiának már ez ma 22 én, hé fohös egy hétr-i
l«ta. Figyelmestetjük as érdekeltekeL
— Am orottmt&ni bíró élete veszélyben
Forgutt. K^y tubaocz múlt tserdán Horvát
^zent-Miklóson boállit-jlt «gy pajtásához, iug
VÍD neki, hogy Urtaou vele, Urotstonban *
bírónál jelenleg sok péos van, rabolják ki,
szükség idejében gyilkolják i« le; de a meg-
k"»ett jó pajtú jó érzelme nem bag\ 'a
c-tsrbe. t H veszélye* czimborát tüiib^k se^itse-
íévtl a közftégbiróhot kisértette és leladtü.
Fogva vao*. A^ orosstoni bíró aramnak p^dig
ast lauáctoljuk : ne Urtson magánál pénzt, li*
igeo, ne adja tudtnl tenkinek se.
— Árverés ?alamegyében. ZiskaLáma
[900 írtra b. ingt. apr. 5 Zala-Egerssegen. —
Ösv. Jankovics Mihály né I7Ü1 frira b. ingatl.
apr. 7. Alsó Mihatyoveczen. — Kcrcsmar And
rás 6*X) frtra b. in gall. apr. ti. Tarctitcaén. —
Vlahek Msrtonné 948 frtra b. ingatl apr. 12.
Álsó-Kraljerecsen. — Gyarmadi István 2t>H
frtra b. ingatl. apr. 8. Csinkovlvaváo. — Bu-
day Károly 410 frtrs b. ingatl. már ez. 18-án
Geliénhásáa (Z«la Egertseg.) — Sai Márton
765 frtra h. ingstl. *pr 3 Felsö-Zsiden (Ketzt
h«ly.) - Tisedet Istvno 677 írtra b. ingttl.
apr. 13. Pólán. - Ssolóay Péter 400 frir. b.
ingatl. apr. 8. Saepetden. — Kovács Anna tióO
frt'a b. ingatl apr. 26. Csukoveonen. — Igrecs
Lőrincs 406 frtra b. ingatl. tpr. 14- Mibályo-
vecsen. — Pereastegi György 977 frlra b. ing.
apr. VJ. Petőheoyén (Zala Egertseg ) — Puska
János 460 fi tra b. ingatl. »pr. 8. Kapolcton
(Tapolca*.) — - Magay Laj « 500 frtra b. ing.
márcs. 24. Andráshidán. — Ifj. Egyed Márton
1990 frtra b. ingatl. Mindswot-Kállán marcs.
20. - Hsnss István 395 frtra b. ingatl. apr.
26 Nagy. Kanizsán. - Kiss Gábor 1780 frtra
b. ingatl márcs. 26. Miodssent Kilián.
— Rövid hirek. Gróf Degenfeld Pál
meghalt. — A Duna gőshajózat múlt sserdán
megi ad alt — Finnorsság önállóságra torok- ;
ssík, egy francsia röpirat Ugalább ast írja. —
BihácanáJ elesett katonáink sírja fölé emlék
állítatott. — A ssegedi sorsjáték 125 eser irtot

TIZEMKHEMCZEDIK IVFOLYAM -

ZALAI KÖZLÖNY

MABCZIUS Uffal88O



jóvsdeltneTett Szegednek. — A ^Független-Ug' rövid tsnnálláaa ÓU 10 sajtópert kapott.
— Ai orosz cmir Varsóba megj lakai. — Dr.
Kraesa pannonhalmi főapát sggsnstd betegsége
jobbra fordult. — Al aradi árvizveasélj ra»g
stünt. — Gödöllőn kognak gyár állitatik fol.
— Al aj magyar napilap caime .Magyar
pofta" leend, szerkeutendi Baláa Sándor, jelei
novellistául.. — Varkova; lég változás miatt
N Varadra ataiütt. — Erd&si Biba Eugénia
kisasszonyt a lipcaei opera színházhoz hÍTtak
meg. — Kagyné-Bensa Ida jeles szinmüvéss-
nfink meghalt. — B. Hoffmann küaoe pénzügy-
roiointer beadta lemondását. — Gerófi ai aradi
?zinházat bérbe Tette. Neje vele megy. —
8*egednolt 10.142.000 irt értékű vagjonn vaa.
— Galamb Géaa enyingi ügyvéd főbe lőtte
magát. — Királynénk szombaton viaasaérke-
zelt Becsbe. — Ciitári Kálmán ellen a második
sajtóper ia megindittatott. —
KI nyert?
Prága, marra. 10 én: 60. 62. 11. 63. 21.
Lemberg , , 1. 21. 39. 62. 89.
Smeben . . 21. 44. 30. 89. 11.
Irodalom
(K rovat alatt megemlített munka Nagv-Ka-niaaáa Wajdlta Jóméi kftnyvkereakedeae által megrendelhető )
— HaiMH könyvecskék jelentek meg
kiilónöaen a vadfogat kedvelőknek:
a.) „At uj vadászati törvény' ára 12 kr.
b.) ,AI erdőtörvény' ára 40 kr.
c.) .Vadáasati naptár". A vadak pársáai ideje éa tartózkodási belye az év minden havában. Ára 12 kr.
d.) „A kulyik betegeiről- és azok czélszerü gyógyításáról. Irta egy gyakorlott vadáaz. Ara 40 kr. Mind eaen kiadványok dinesen jelentek meg Wajdits Jóaaef könyv-Dyomdájábó).
— Somogyi Ede által szerkesztett ,Ha
gyár Lexikon" 48 éa 49 ik fttzete megjelent.

Czarmak saóíg terjed. Melléklete.: vaantr felszerelitek. Physikai kéatttlékek I. Kiadja RaJ^ana Frigyes. Ára 30 kr. Mindoa tOa«t klllonW kapható
— Kr— Vilmomtak .Aérovéloee Leak-
bare Flngmaacbiaja* caimfl röpirata több ábrá
val megjelent
Venyes hírek.
— Rudolf ioronutfroioe eljegyzése al
kalmiból a tóvárosi hatóság rendkivüli gyűlést
tartott, melyben elhatározták, hogy a nmnicaí-
pália valaaztmánynak a napokban tartandó
közgyűléséből a főpolgármester inditvány'wa
üdvoslo faliratot iatéaaek a trónörökösből.' A«
eljegyzési bir klUöaben ugy a baaai. mint aa
osatrák saj'^ban a legn>»leeebb érdeklőéit
keltette. Es alkalomból aok DAIDH vooáat ele
venitenek föl a menyatasony saüleiröl, kQjoaö-
aen felséges anyjáról, a belga királynőről. Mint
Jossof nádor leánya Alesuthon idylli napokat
élt, bátyja József fóbercisg családja korében.
Aa egyszerű vigalmak, tréfák, népünnepélyek
egymáat érték. A társalgás mindig magyar
nyelven folyt, aot a királyné magyar színdara
bot ia irt, melynak cxime: Vilma, vagy a
szerelem hatalma, melyet aa egéaa caalád Fe-
| rencz Jó«aef király neve napján Alcsathon elő sdott. A darabhoz szükséges díszleteket is a királyné festette ki, az ecsetet múvéasilrg ke-aeli. Az irodalom éa müvéaset iránti nagy ase ret«tet anyjától Mária Dorottya fóhercaegnótól öröklé, kit jósága és adakozási hajlama ország-aserte neveaetessé tett. Különös ssenvedélye volt Dorottya fóbercsegoonek » főzés is. Egykor Ferenca Jóaaef király aaaal lepte meg, bogy a kastély fóldssinti helyiségeiben nébany szobát konyhává alakíttatott át s ast miod*n-féle edényekkil f&laserellelt*. A foberczegno itt hntenkiot néhányszor aajátketQlfg paprikás-osirkét és epres felfujtot készített a király asámára, kinek ea étel posapásaa ialett. ?gy nap a fóberczegno egy kosár tojást hosatott s a> a konyhában állt. Ekkor bolutott hirtelen lánya Mán főherczegnó, a moatani belga

királyné s egy ugrásra bentermott a kosárban, aztán fölnevetett s egy másik ajtón iámét kifutott. Ekkor haragudott meg először komolyan Mária Dorottya foharczegnó. Leánya kéaobb Brnaaelban ép oly egyuartt polgáriaa háatartást vitt, miot aat anyjától tanulta. S aa ó lánya viszont Stefánia íonercaegnö asintolj egyszerű erényekbe* van szoktatva. Saepaaga álul aj »W peresben mtgigésta Rudolfot s ea asonnal elhatározta magát, hogj megkéri 6t. Nincs kétség benne, hogy a fiatal pár egészen egymáshoz illő s boldogságuk teljes lesz. A korouaberczeg nemes ssivüségét, az&lei iránti jóságát általánosan dioaérik azok, kik körében vanu«k. Egyszer n*i élőjével n.tgv hegyi ki-ráoduláat tett. Kilencz órai gyalogolta után a társaság éhesen érkezett Ebenaeebe. As ebéd kési-o volt, de Rudolf előbb elaaaladt a távíró hivatalba s megsurgöayté anyjának, hogy aaerencaéaen megérkeaett. Néhány oercz múlva már ismét aa asztalnál ült De ekkor újra elment a táviróhivatalba s még bossátetta: „Üdvözöld nevemben Gizellát és Valériát." Caalt azután ebédelt meg.
— A fruzasaon szaporodásának kdvetkeao kiszámítását közli egy német szaklap : Ha egj szem ád az első évbea 00 magot, ezeket elvetve terem, ismét 50-ec számítva egyre, a második évben 2500 szem, a harmadik évben ismét 50-ével számítva 125000 szem, a negyedikben 6250000 izem. az ötödikben 312500000 szem, a batudikban 1562Ó00O000 szem, ami 2000000 saem-jt számítva egy hektoliterre, 7800 hektolitert tesz.
f exceáaaárné e hó 26 án, nagy pénteken fog Souiharnptonból elindulni a zulu földre. Madeirában megpihen s a Jdreményaég fokára érve, acon az utón fog menni Kecavájó király egykori országába, melyen fia ment Kocaiján fog enni és sátor alatt aludni. Al uta-sás végcsélja A b«*ly, a hol Lulut leaazagájoz-ták. Visszafelé utasva meglátogatja a Slent-Ilona szigetet is, mint as fia szándékában ia volt Száműzött csáasáraé a longwoodi fogoly azenvedéshelyén ...

Hivatalos pUcsl knk.
10.
Narv-Kaaissán, 1880. m 100 kilogrammjával aaimitva.
Büa 11W.-IJ50 Boát 10 11—. Árpa
8 — — S— 4Zab 7 —.—7-50. njtkoricaa 8-«a .—. Bnrgonra 4. —. Borsó ?—.—*0-—. Lsoose — — —28—. Bab __._li_. gssaa —.—1-tO. Saalma -.—I-M.
1 kilogrammjával ssiaritva. Markahu -—M. Sertssans —-60. 8aa-lonna ——78 Diasnózair —.—80. Vdroe aagrma
—.-16. Fogaagrma • 30. Cztüror ?-.—42.
Bora -120. Paprika —.—80. Baaanaa -.—44.
1 literiével asáaútva.
Ó bor 40—48 kr. Uj bor 16—» kr. Páliaké
M kr. Eeaet 6 kr. Kiadta:
FABMiS, v. piaca kSnrvvaseto.
Szerkesztői üzenet
3986. .Tároia a íaiiíarál'. Mi Uveasüt kSaorao irtavtű ok aiatt naoi közolketflnk. Miai aámtalanaior mar, f«)r« nu(Tarástatik kSalens-nvdok ? csak Uraaséstti k«ll«zi«U<uifct aratank. A cikk kihűlésen visssaveksM.
•987. r. Bpett Odvozlet! afisllbb vála-aaoluk.
8*88. .BSju elailkades'tjsvössáaninkboasa.
3969. .A kOlto saava*. Detto.
3990. E Sa L. Tn«.tM.o f.lalEna.
3991. Kapoavárra. Nam va47unk aapj lap;
pbjtikai lahetetlaiu^c mindent, aúadia; ? Mindeakor
köaolat Bá kerti) a wr.
Heu naptar.
?arariss 14 W aároiku 20-sj IBM.

Ho- »? n-li-
Katb. ea prot.
U 0 r 0 g

asp
aaptár
naptár

11. A szidok
meg akirak Jéaart kove.nl. Jáa. TU1.
14 Vaatreaa
CS Jndia
! E SOrop
iHr

Kri-tor
3 Eutrop.
or

Hanrika
4 Osraa
15




18 CtOtorlok
Saador
6 42 ve.L

19 Péntek
József 7 f ea
1 Barili
?
20 Hs.imhat
NiceUs
8 Tbeofil

Felelős szerkesztő: Báttrl LlJM.

?: s


MOLL
FERENCZ JÓZSEF
"KESERÜVIZ-FORRÁS
SKIDLITZ-POKA.
EHsM*rt Miit icfáatifliuhb vittBewyl keteriviz kűitt
Dr. Leube W. :tS*"?sr*Kf ÍSSiSS
clekt^ii i*. hol a Ix-lnyiikhÁrtya
oknxntt - K! \H19
Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. re.' .
lenyomva.
3tl év cíta a Ifti.ihh sikerek melMt frnnáll min''*w
betsasetek es tatiaiiásl akatilyek. (mint Atvágvbiánv, ba.esnmUei. >sr
BUSIáS é^ srssysr t-llen. Kiilünőaen oly egyéneknek ajánlva, kik li« elet. mid.it foljUlnsk
Hamllltálsk Hi-víiyMn kiststttrsík
Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o é.
CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL
hii Iret.^*/^ r-IU'n, min. i (érvek •?? nyílt »fb»**- b.'-ünli. f-t *('«rrllí, Bth,
| minrlrn b*>Uo «- kült-C Kjullaaáaiial, a
dpoisfmü »el'e»filíi«-k, fej ÍÜ\- *5> fogfajó
IUHÍ d
Hal-inájolaj.
KrohDl.és társától
| (NorvégiábiiD .
Es«n htvimi) x.irolaj TklaraeDnji, a keretit ed cl «int»>i. nlfifordnlti f-j kn«ntt as -{rjrrdflti, mHy orvo|i nílnkra faaaxnáihatá
|ra egy üvegnek használati utasítással I frt • é,
Pó szállítsa
Moll A. gyógyszerész, cs. kir. adrari szíllitónil. BéCt)
TLIb
Raktár aa állam minden kiroevas fyáityazartárábaa vaf) fll«a«r-
kerléxthen Raktár nélküli l.ei;«*«"kkfD Ík l!
*l fll< ldé
A t. ÓZ. kÖaftoMf kér«tik hatiroxotun Uoll-lilm kf-wtmÍBjt raodflal ét csak olyanokat *irof«<tni, m»-ly«k tájit &T}tgj*m *? *'*'r*" tos»mal vaaaak «1UITA
Raktárak Nagy Kul2U Prág«r B«la gj6sji*. "fi=. J. gj&tj-Kerene. KOM- Ihofrr J<^u«f RoMofeld Adolf. — Z*k EfW ?!?!
L. T
K«ak.
tár A azt-ot líl-kh#i*. - Baret Domtr 8. Ctáktsraya Oöncs C7Ó(7.ieré.« Kj#«.var Kohn J. Bab.Wii-y kaim. cy'rí Th.
In.:
"7 rr-Hty tkayrtMza Werü M trr^rr- K*«*t C«
. KfllUl l«t. Ki„gy K»«ailH(,H.hU:fvM- A Wflo«-h K
Jáfl. ZAgrAk Parkiét Fercucx ujArr- Mittlback S. Ifim.iboi
1.9* a—61) I
SsffSa M..., AaJ. (79(7.

laair is a Sít Rsknkérksrksi sjaqatála Baalta .,K,lnnyen
vetethetik Is a tnbht hndai visekbes aranylftg kcveeehb a«an' rűvidebb itltS alatt boa kedvesü eredm<'-Dvt létre, Bpe«t 1H77!
ur. IVISS wanaor, M.^,
• ktrkérnáz
..Valam^nnri l>n<lai kr*t> rOvis kr.««l kelleam ize jeles hatása álul tűnik ki gyomor ei bclbn nitnál, megrogeAU esékrekedéenel. albavi vérpangásná], valamint vérto-luláauknál, aranyérnél .'tvágyulansánnil stb." Bp-.i 1H7A
Dr. Bamberger Henrik/^.fiJ^SÍ: Dr. Meynerth Th. iSTKtSi.... "~~7_
go i+ KBt>k kiraél-tes batá-a ilUI e kt.r«rl« •>Kyt*>viei> -»*TM»y kíVre-?<>t«íná. cyakrftit fontot oki j*r*UUl*k frUlnrk mef " H^C* l«7t.
Ar í- fn.t-riru Bud»p--sl*n
-^ EZW *to UptMté nindon
(Ml 4 -ti) b*m ••• * rornUiK-.
Majdnem in4rycn
Btámo áa k<>Tt,[k<«!iben s n'-m r<'í bukou nagy briunnia-esUst grárban a knverkfió 4Ü darab rendki fll tistta hrittannia t-süst tárgyak osaii 6 frt 95 krba kerfltnsk, ceak nem m-gyed re-?se aa elSálüUsi árnak, leliát caakuem ingyen eladva, és pedig

?a» ;I,3
m
• srb. kiUn! )i aaztaJMtéS Biitánia valódi angol ezflstarlél ivrng^v legfinomabb vWák Brilínis esUL sebei Brilánia esg>t svikaatl biitania rsáet káv-skenál legjobb minAaég erö. Britania esOat ts4msrs nebrs Britania eaiMt WvtasMré Britanía eallst kS«tSJÍS ajándék t*lcaa tioom rés'"t"ttel.
Britania es"at ta|ástarté • > .5 e -
Brittana nío -.omolt issyvrks.ar . " ? "! 5 S
batáaoi Brittaui* non aysrtys tarM. -o í._.
BríUaia eznjt éttermi aasuli caengetyö eanst - ?? "1 ^
baagf ^. " ' " -
44 drb. (» I-W)
mind ezen 45 drb. a legfinomabb Britáaia eststbSI vannak készítve mely xgveieli a viligon létezendő érc, mely orokkéfetér marad ét a valódi esBatdl 'J0 éri haatüalat ntán »em kaloabösbetS meg, miért f>tÉhr> IMI.
Csim és egysdali rendeleai bely a cs. kir. oestrák msgyar városoknak.
Grneral-Drpotslcrl. •??,<? BrltasjU Sllfcer Fnfcrikem Blail & KUM, Wien, I. Elisabethstrasse Nr. 6.
ízítH'dí. gyorun ntínr.'lellcl

Alkalmas üzlethelyiség!
Tapsonv (u. p. Nemes-Vid Somogym. 1300 lelket számláló közslg központján ujnnnan épült zaindellel fedett pincze és több szobival ellátott kényelmes bolti Itkás
minden érában kiadandó.
Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál
Kattauer CJyula,
artxlftlau fScrdfSw.
(21 l-!
Trunksucht,
selbst die schwersten and altesten Fálle hejlt ticher mein rorzOgliches Mittel mit Ond UKft tlaM Wissen
des l^idenden anwendbar - Herr Ch. G. in Qross-KiLÍDda (Ungarn) sagt in seincm Bríefe vom S. Jaaner
1880. .let) bin mit der Sendung sehr zufrieden and
ersache Sic bött. mir wieder eine Sendung za macben* Wegen Erlangung des Mittels wende msn sicb mit TOI-lem Vertranen an
Reinhold Retzlaff inDresden.
(19 1-5)
(irof Zichy \. János nr
rriszlói oradaJmi erdészete Tésiéröl kSzhirrt tétetik, miszerint 200,000 darab két éves fenyő (pinus syltestris) 1000 darab ára 2 forint o. é. és 150,000 darab egj éves fényi palánta; 1000 d*rab ára 1 forint 50 kraj-czár o. é. van eladó.
Lerélbeni megkeresések intézendik:
Kopitlánszky János
o. p. N.-VM Vráailo.
(18 2- 3)

TIZENKILKNCZEDIK ÉVFOLYAM.

ALAI KÖZLÖNY.

1880.

?: s



Az Alsó-Lendva Nempthi nrodalmakhoz tartozó
Iasztonyai birtok, u. i.: 1UÖ hold szántóföld, 29, eset
leg 92 hold rét, 11 hold mezei és 49 hold erdei legelő
folyó év tavaszától kezdve 1390. év végéig vagy rövi
debb időtartamra haszonbérbe kiadatik A bérleti
feltételek az alsó-lendvaigazdasági irodában megtekinthetők.
AlSÓ Leadva, 1830 marczios hó 2 in.
az Alsó-Lendva Nemphty főbérnökség
Vadászat kedvelőknek uj érdekes kiadvány.
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO
mi MM
i.
FogfájAs minden Demü. akár üres vagy *ele, tartósan és ijren gyorsaD gyógyítható • hirne»-« indiai kivonattal. Esen grógysier hatása folytán egy hátban sem hiányolhatna. Való dián üregben 35 és 70 kr.

Nagy-Kinizsin egyedül csak Stren és Klein uraknál
(986 8-10) kapható.

7 éremmel és 6 tisztelet okmánynyal jutalmazott
'.'El'.
TRÁGYA-GYPS,
oldás ét bérnpnte>«o smálÜt minden vunli iHmrijho*.
a kezelési rezéiylel a „Vortertrltüer {yps-
M*Wmf, Bér, mellett

Ternósorozatok
; 3 számban, ?
; melyben a 90 szám akként van elosztva, hogy minden hozásra. 6-9 TERNO és számtalan AMBO jön ki köz-, Tétlen beküldése mellett.
Egy sorozat ara 1 frt (játékutasitássai). ?V utánvéttel rendelések 1 frt 32 kr. "^Q Kapható: Budapest, VII. ker. rózsa-nteza 24 sz.
Iem 7íjtó MAYER Z. KáROLY
(*> l-*>) » .T.n>o«jroulok' kiadója.

Fris
vetőmagok,
Veresvirága stájer lóhere. Franczia és magyar luczerna.
Oberndorfi, óriási palaczk alakn, angol Klumpw és más fajin takarmány répa. Angol és frantzia perje.
nyosabban kaphatók Nagy Kanizsán Rosenfeld Adolf

WAJDITS JÓZSEF könyvkiadónál megjelent:
A gyakorlott vadász.
Ismertetése.
A. ráczán és fogroly tenyésztés xx&'y znlzxcl.ezi
Irta: Nagy-Ölvedi Ölvedy Károly,
oki. erdész, gyakorlott vadász, néhai a. kir. István fóherczeg személye körüli testír-vadási.
AZ l'J ERIM)- és VADÁ8ZT0BTÉNYEKKEL valamint a KUTYÁK BETKO.SKC.El it ások gyöaoros gyógyiUaávai Mvitette efj Upaaiult radáss.


A nyul-vadássat erdő torttleteo hajtókkal
A , . mesfi . ,
A isarvas, 5s es dámvad tenyesttési hslyiaége
A bors
A vad dissnó és vadássaU
A róka
A farkas
A medve
A tengeri nyulak és ások vadássata
A vadáss naptár as év minden havára.
Afurj
A fogoly tenyésstés (Perdrix (ünéraa) A fogoly vadássata ^Perdrix Cinérea) A fácsán tenyésstés és vadállata
a) A fácsán hasija es leírass (ábrával)
b) A fácsán vadáasat
A fácsánok különféle fajai
A fácaánoa kertekről
A fácsános épülőt (ábrával)
A költóhás (ábrával)
A cairkehás
A magvas ssioek (ábrával)
A fácsános legjutányoeabb brendeséae
A fácsán kert megtelepéM
A fácsántojások kikeltéséril
Szén igen díszes s 320
Függelékül.
As aj erd&tórvéoy.
Vadasi torvény.
Kutyák betegségeiről éa ások gyógyítása
I.
A vadássat általában
A ISvsuet subályai
A. vadán katyák
A vinla faj felnevelíseríl
A ISO bábeli tanításról
A mezóra ves«teísrűl
A stájer köpök
A spanyol agarak
A kutyabetagaég«k gyógy, módjáról.
II.
A ssárnyasok vadáasala Al erdei galamb és gerlicze A haris

A fiatal fácsánok felac
A sselid fácsántenyéastéarói
A rovarok tenyésatésérSI
As e^easaég fentartása
A fácsánok betegségei
Néhány ssó a fácsánmestacbet.
A tuok. As erdei sxalonka A viat saalonka A vad récsn A vad lud
III.
A négy lábúak vadássata Erdei vadáatat konokkal A nyal
lapra terjedd műnek szinnyomatn borítékban és kemény kötésben r ÉLTBL X TxTt 8O HT. "VS


AZ i879-ik évi xxxi
Továbbá külön lenyomatban megjelent:
AZ ÜJ ERDŐTÖRVÉNY.
?V Ára dne 40 kr. *??
A KUTYÁK BETEGSÉGEIRŐL
és azok czélszerfl gyógyításáról. Irta: esry ar^retilcorlott
tm- Ára mire 40 kr. 1

Az uj vadászati törvény.
Szentesítést ayert 1872-ik évi február hé 18-ii
MT Ara flkive 16 kr. "??

VADÁSZATI NAPTÁR.
A vadak párzási ideje és tartezkedási helye az év minden havában.
?SF* Ára fUzve 12 kr. *??

'ostal ixieanrerLCLeléseK ennek rox-d.ioltd.-vaJ.
Nagj-Kanizsán, nyomatoU a tíidó talajdooos WajdiU József gyorsíajtóján.

5AGT-ÍATÍZ8A, 1880. m&rcclag 18-in.

Bzá,m.

TlMiiklleBOMdlk} [árfolyam.


:' "Hl
• fit (
EHtaM* fa
A las MOUSSU rftafc k0s.9es.Wv-k a *rk«nt8ti5s, iBrifi rf,nit illető*
k5«t«miny«k pvdia; a kidóh b4
M *vr« . a*C7«4 4rre .
10 *r Wri»té««k
% hatábo* pctitsorttaa
7, mánodwOr 6 • nin<it>n
toTábbi iorirt 5 kr.
NY1LTTÉBHEN iorookínt 10 krirt ?í-
tetn«k fel.
KiDcitári illeték minden M ktrdet^irt 30 kr fisét**
NA OY- KANIZSA
Wlasstoaajj
Bérm*at*tl*a Iev»l«k. | ciak i»»«rt mnnk»t»r-'j •aktái fogadtatnak el.
aert kalonf teodS.|
[(?iratok vissza
kOldvtn.k.
t
ZALAI KÖZLŐIT
OZLÖNY.
előbb: .ZALASOMOQYI
^.-KanixjiaTáro« bf Ijaatónáeának, „n.-kmnlrs*! öak. tfixoltó-eg7l*t*. a „n.-kapltnai k*r^k*>dHmi g iparbank-. .n.-kanizMl Ukarífcp^Hitár*. A vsalaraec7«l álUláaon Unltótes tAlet*, a .?•kanixiaf kja4e4-?*)?«. 6 et;jfwAt«tt«, a nn*g7-kanii8*l tlsxtl Önftegélyxó 9íÖTetkeiet-, a „soproni kerMkedelal ? iparkamara D.-kaaiiul tilftJasatmaMTa- * több
megjel ét Táróul ^cjetület hifataíos értetiUje.
Heteiik 1 nt kétszer, vasárnap- s csütörtokon ine^jeleuo vegyes tartalmú lap.

Egy kis figyelmet kérünk.
— Vonalkotá—al a .Zalai KSulSny" 21-dik tMdmdnak aB«ésilj«n«k a ndmok' ctimtí kös-Itmiayire i$ aintin figyttmíbe ajánlva Ta-polcta, Stímtg, Rtndtk i> vidíkt t. kötBn-üginek. —)
JálMtháza, 1880. mircz. 14.
Sajnálni lehet, hogy a közelebbi idcbcn felmerült s e megyére néz?e oly nagy fontossággal bíró vasúti tervek egyikével, nevezetesen a jánosháza sümeg-ta-polczai tervvel e becses lapok majd épen semmit sem foglalkoznak, s innen lehet az, hogy a másik részről elócsőrtetó gyászlovagok üresen látván maguk előtt a küzdtért, ott a helyzet uraivá kiáltják ki magukat s arról, hogy ahhoz még másoknak is lehetne és van is szavuk, még csak tudomást venni sem látszanak.
De a mámornak is meg van a maga határa s bizonyára eljövend a kiábrándulás napja is, s lesz még elég idejük a világi dicsőség múlandósága felett is elmélkedhetni. Addig örvendjenek és ámítsák a világot, legjobban pedig — önmagukat.
Ezeknek elörebocsájtása után hadd beszéljek én azzal, ki e becses lapok közelebbi számában, maga helyett a számokkal beszéltet.
Sok minden badarságot és zöldet olvastam és hallottam életemben; sok száz és ezer esetben littam már palástolás, vagy a tények- szándékos elferditésével kicsavarni az igazság nyakát, de az, mit czikkiró ur mond, illetőleg bizonyitgat, felülmúlja mindazt, mert az emberi józan ész ellen intézett merényletet követett el.
Azt mondja, hogy a jánosházi terv

szerint Leibniti, Bobán, Szombathelyen és Gráczon át 271 kilométer, Keszthelyen és Pragerhofon át pedig 237 kilométer, a külömbség tehát a pápa-keszthelyi vasnt előnyére 34 kilométer.
Ezt ugy értsd kedves olvasóm, mint ha én azt mondanám, hogy Tapolcra, Keszthelytói Devecseren és Sümegben át 10 mértföld; holott Edericsen át mindössze is csak 4 mértföld. Most tehát mehetsz Devecsernck; érted kedves olvasóm?
, Értem, hanem azt a bolondot nem teszem, hogy én előbb Tolnát, Baranyát bebarangoljam, ahelyett inkább csak neki vágok egyenesen Keszthelynek.
No jő, tedd a mi tetszik, de most térjünk át a másikra.
Azt mondja, hogy Tapolcza Mar-burgtúl Bobán és Gráczon át 302 kilométer; Keszthelyen és Pragerhofon át pedig 206 kilométer.
Ezt meg agy értsd kedves olvasóm, mintha valaki azt mondaná, hogy Keszthely Kanizsától Zala-Egerszegen át mintegy 76 kilométer; Kis-Komáromon át pedig csak mintegy 4<> kilométer, választ az elsőt és nem az utóbbit, mert egészségedre ralik.
Természetesen te erre azt mondanád: , ha tetszik ám vegye az ur hátára a világot; raada.su! akaszsza nyakába a bolondok tarisznyáját; de ne akarjon más embert kiforgatni az eszéből.
Elég azonban a tréfából ennyi is, lássak inkább a helyett, honnan meri tette czikkiró e csupa hypothesisen alapuló számításait
Semmi egyébből, minthogy teljesen bele élte magát azon gondolatba, hogy

szerintünk a Biliege csárdánál már vége szakadt a világnak; holott összes számításai, mint egy kártya-vár omlanak össze azon kijelentés előtt; hogy a jáoosházi-tapolczai pálya végpontja csak is Keszthely, illetve Szent-György lehet; mert csak ez képes annak életet és értelmet kölcsönözni, s ha egyelőre Tapolczáig építenénk is (de tehetség és lehetőség esetén azonnal egész Keszthelyig is) ez csak is a jelen idők nyomása alatt történnék, s azon félelemből, hogy a késedelmesség fiz egész teiv meghiúsulását vonhatná maga után; holott a munka megkezdése után annak befejezése már mintegy magától is mielébb be fogna következni.
De ezután — nem lévén kedvem az üres szalma csépléshez, nincs is többé czikkiróval semmi dolgom; mert azt utó vúgre nem is követelheti tőlem senkisem, hogy én valakinek azon állítása felett, hogy a közelséget a három szög és nem az egyenes vonal adja meg, még csak komoly vitatkozásba is bocsátkozzam.*) Van azonban ennél sokkal okosabb dolgom, s illetőleg néhány szavam volna Tapolcza-Sümegh-Kendck és vidéke t. közönségéhez, vagy is azon érdektársaink-hoz, kiket a felhajtott porfelleg, felharsanó vaklárma egy pillanatra megdöbben tett s talán gondolkodóba is ejtett; de a kiket jól szervezett izgatás, eget földet igérés tőlünk, közös eszménktől, közös érdekünk helyes tudatától soha egy pillanatra sem volt képes eltántorítani.
•) 8seri>tina (uiut Jáuuahasa- Kia-Csell, exrtkinj A* tárnái nerint Kaniaaa'DeTrraer.PApa. Ii> -Csell.

önök, kik a kérdés magaslatin állanak, jól tndják, hogy mit kelljen mai nap már ama tervről tartaniok, mely miatt, kénytelenek valáuk egy időre, vagyis a füst szét oszlásáig, várakozó állást foglalni el.
A füst szét oszlott, s ott áll előttük a kérdés a maga meztelenségében és tehetetlenségében.
Hova lettek ama mesebeli vállalkozók, kik oly kőnyelmüek valának eme kincs-bányát kibocsátani karmaik közül?
Soha nem is léteztek; humbug volt az egészen, de soha sem is fog oly kötözni való vállalkozó akadni, a ki a már meglevő összeköttetés mellett, Pápától Devecserig vasntat építsen; illetőleg a ki azon biztos kilátás mellett vágjon egy 12 mértföldes vasutba, hogy abból fi mértföld jövedelmét a másik 6 mórtfóM fentartására (Pipától Deveeserei át Sümegig) kelljen elfecsérelnie.
De a vidék érdekeltsége sem fogja ám vagyonát egy olyan vállalatnak hozni áldozatul, melynek élete az előmunkálatok befejezésével szintén véget ért; mert ha a lehetetlenségek egyszerre tényékké változnának is át, s ha minden emberi számítás daczára, mindez másképen fogna is megtörténni: még akkor sem lehet a kormány és törvényhozás részéről olyan könnyelműségre gondolni is, hogy a magyar nyngnti vasnt kárával, — nem akarom mondani, hogy valaha, de annak íclviráguzásáig — bármi villalatot engedélyezzen és engedélyezhessen.
De most, ha mindezek előreláthatok s előre tudva valának, miként magyarázható meg a térfoglalás ott, önök



TÁRCZA.
szava-
(1848. márca 16) .Talpra °>ag;ar, hi a haaa" IgJ •*««••«« * kSHő W«T». Kárpátoktól í-lr.üii, Deveor »artol Ursovlif. . S a ksltú e ssent tsatára, Mindsn honfi talprs illa, S bitrmo B<lr!ft ?tállt. . .
.Itt at id5, mólt »»Í7 ioh«," Mert e« nem ft rabok boa*. Hiab»d TOlt «• üli nenset, A mikor itt hűit aaorsett.
Viligver6 n«f7 haUlm, Orok «uyH di»dalma
Mikor butiri kelt! . .Rabok legyOok, TAgy szabadok,* Nem tarjak a gyalásmtot. .. Ssent jo{iért neraieUlnkr,.k, Nem kiméljOk eletünket... EfT élotre, «CJ balilra, 115a Árpádnak Itent honiba*
Minden honfi ken' .El • kerdét ráUaataatok,1 Ufj lehettek caak isabadok, 8 bilinea helyett hareti aublyl. Villogjon a markotokba, 8 minden peresben harexra kíuen, Elasint bátor honfiképpen
Késien álljatok . . 8 ,A magyarok Iftenire EakOasank*. ho(r Síi népe, Rabbaliaoét oiasmorrit, S.abad marad minioritkre . . 8 igu lelek. niraH jellem, F»araf7O|ó asabid nellem
LMI minden ía
MATKOVICS QTULA.

Egy pitire vert, szel lem.
— Humoreiik. — (Folyt. «• vég..)
Tahit mint kebla,
Olyan néha kedve;
Ajkáról gyakorta hallod elhangzani:
Nem köll lemmit buniilni!
Ritkán van rost hangulatban,
De ha benne a j<5 kedv húrja elpattan,
Futa akkor, különben jaj neked eleven.
Holttá t««s ha el«r, te aadrencaétlffn!
Nyargalj nyakló nélkül a nagj világnak,
Különben kikéaiit tó tar t óján a k. —
— Termetére daliáa egy alak,
Egén lényen elömlik a nemea buaske isag ;
MegláUiik rajta.
llogv aa, minek magát vallja;
Egy asikrát aom utálja,
Hogy SaaUrlateanekiaibhuaaárja!
E nagyaágának nömöa tudatában,
Ha aláaatoa kunyerálo poaiturában,
Elitté renketve robeged mondókad'
Megkérdi elóbb nagj bőlóaen : aoaiiiji-
^ ' ralyád?
Tudja aat 4 kigyelme nagyon jél, j
Hogy a világ moat már bolondaagból m
Éa. mi fi: nyavalyától áll! *
No de él aaért nála mitae numerái! Ha kéréaed meghallgatni kegy«aked«U, S olyaat kértél, mi neki nem teuaett Nagy bSIoaen, itórnyü haraggal rád tórmed:
— Ervei akarod eltttaiaa ügyet?
Ha még felsaelsi ú mernél vele,
Oda semoaak a te, — de ne<naetad baoeulete ! S h» még asoval •llaavetéat isaaaaa neki:
— Aiciak rothadt agy v e 1 ó bo I j6 he t
kil

Mtnydőrg ssornyü haragjában
S ssemn, ajka el torsul tülhábor
Ha pedig olyat kértél túle,
Mi utvgy tetssést nyert előtte,
Le«re«skedés, öröm as egéss ember s késsség.
Mire való as a nagy ssivesség?
Haogxik ajkáról.
Ha kesét csókolni tcándéknol.
Nehogy az»nbao ránk is elmoodja,
— Mit különben mondani akkor ssokáaa,
Ha nnmöa haraggal eltelve szavas: —
Már meg micsoda bolond bestéd asV 1 Átért hát elmondván,
Hogy a lém nyújtott levesnétán
Kivül van még kis hus is ssoszasal,
S nemcsak csont cub«kcsonttal:
Vegyük elű a húst,
Hustuk rá a tust,
Elég volt a Uvesbi'l már ennyi, I ProbáljiiDk meg a csontba harapni.
í ' *?• '
I Siotooruan taöl a ttot*,
? Mintha caak a sxivhes ttólna;
i N-íin is ssól as bisooy máshus,
C«ak ahhot a tengernyi búbos !
Lejt at égést i
Caak egy kösttük, a ki I
Hej nagy bánat ül a tsivén,
Hogy innkkora, ki sem mondhatom én!
Fülteriive van at aattal.
Haj de ha nmet ki s mi vigassUl,
Nem ér akkor as élet egy haj tótat.
Hogy a tohai áldás tsálljon rá!
— \e njj komám, hogy ae volna víg
No oésd, majd hat iosés es a c*>bolyó !
— Fiam, mintha lelkem •aólt ron beU'led,
ügy eltaláltad, hogy tü* marja beu&met,

Tűz, igen aaiomjuság tűse,
8 mi(Sta a világ, ki czáltáblául rogem tüze,
Botzuból e láogokat borral oatöm le!
S tapasztalom saüroyeo bele,
H0*? ^gö láogra zsir as,
Miért torkom annyira asomjuhoz;
Ar^rt hát... gyere áldott literes !
— Hogy meg ae büatewea a ceatimeti»roa,
Vagy miaok ia csúfolják szegényt,
Már caak igy eaafolom éo 6 kigyelmét; — A sért itecés maradss ám kulacsom,
— Habár öre», — ha ajkad ajkamra ssoríto
No lám a tok fecsegésbe elfeledek inni,
Kluk kluk-kluk, hej jól tok én még hatn
Ilyen beasédek k5st
Tölté a ho«m óraköst,
Mely vala a lé tanyától vacsoráig viasia,
A plüre vert •zellem, meg még egj vendég-fi
— No m*»rt el ú feledem mondani,
Hogy egy rokon lakodalmát ma üli;
A mi Marcsink oda í* hivatalos,
M egj ele D tehát, mint rokonhoi iltó, tsokáftoa.
Egysser ciak ... uu hál' Istenoek
Hogy már vacsorára is csöngetnek;
KI unt- magát ott ültében
S korogván gyomra ssöroyüképeo :
Meg se mert mosdulni altéból,
Csak a bütykösért nyúlt, átért is joke
v*bt'.l;
Hanem túljárt asért a mi easflnköo. Nemcsak ast oéate meg, mi van a tüzfín, De a kit szakácsáét is megigéste,
— Legalább o ast vélte! —
Ssép teremtés vo!t, as Isten adta,
Gyönyörű, daliás válláról fogva
Le bokájáig igésJ miodeo vonása.
Hogy, bógvu un,...

TIZENKTLENCZEDIK ÉVFOLYAM

ZALAI KÖZLÖNY

MABCZIUS 18-á» 1880



között? és hogy többet ne soroljak fel, — miként magyarázható meg, hogy bizottságon k tagjai közül többen a pápai bizottságba is be engedték magukat választatni? a mi pedig nevezetesen, két egymással szemközt álló bizottságnak egy időben lenni tagja, már magában is igen különös és sajátságos dolognak tűnhetik fel. Be kell ismernünk, hogy a váratlanul s legnagyobb zajjal jött támadás egy kissé megzavarta működésünket, és soraink közé bizonyos foka az ingadozásnak fészkelte be magát; de ez leginkább annak tulajdonitható, hogy bizottságunk elnöke öregsége, betegeskedése, vagy taláa kötelessége tudatának hiányában épen nem felelt meg feladatának.
Most már utóvégre is mindegy, akár miként álljon a dolog; azonban még sem tehetem, hogy kifejezést ne adjak azon általános elégedetlenségnek, sőt felháboro dásnak, melyet az ó tökéletes tétlensége idézett eló, s határozottan ki ne mondjam, miszerint jobbat nem tehetett volnaT mintha soha el nem fogadta volna azon állást, melyhez ügyszeretet, lankadatlan szorgalom és buzgalmon felül még egy kis szakismeret is megkíván tátik.
Tisztelet és becsület a bizottság alelnökének; az ö fényes tehetségei, ügyszeretete, buzgalma és — nem akarom titkolni — megnyerő modora előtt meghajolok, s egyúttal be kell ismernem, hogy soha nagyobb hiba nem követtetett el, mint midőn a bizottság élére nem ő lett állítva, illetőleg megnyerve. Az ügyünkre nézve nagy nyereség leendett volna; így azonban megkötött kezekkel vajmi keve-sett lehetett tennie.
Azt kívánjuk t. araim, hogy most a kenyér törés pillanatában egész határozottsággal, nyíltan és Őszintén csatlakozva hozzánk, szüntessenek be minden érintkezést és Összeköttetést elleneinkkel és ne járuljanak sem anyagi sem erkölcsi segélylyel egy oly vállalathoz, melynek fóczélja különben is csak a pápai és de-vecseri urodalmak vasúti összeköttetése volna, a többi pedig mind mellékes dolog.
Pár nap alatt &z előmunkálati engedély birtokába leendünk ; akkor sorakozzunk; addig pedig Isten velünk!
' MAGYAEI.

Vagyon biztonságunk helyzete.
A mennyire alkalmunk volt a vagyon biztosságnak jó hely setéről a múlt években meggyőződni, ép oly sajnoaao kelt M év folyamáa sónak aggasztó voltáról felssdllalni, mert as mo*t igazan mondva a legaggasztóbb mérveket ölti; ugyanis a homok-komáromi hegjben, a mi hall a'Un, a pincze verések napi rendé a vannak, a kujtorgó sibedarek ssélri-b«D barangolják a hegyet anSlkül, hogy feltartóztatásukra a szükséges lépések megtétel nének, midőn ezért a ssőlő páutoroknál kérdés tétetik, válaszul sst nyeri a birtokos, hogy fegyver hordozása mint hegyrendőré betiltatván, életét nem koczkáztathatja, d* töl« éten egyeHen oltalmi eszközének eltiltásával a károkért sem vonható kérdőre.
Igen természetet, hogy megkell hajolni etón védelem előtt és a birtokostág elkeseredett scammal tekinthet véres verejtékkel össze szerzett vagyonára, midőn egyik nap a máaik után várhatja, hogy pinczeje faltoretve'n, abba elhelyezett értékesebb tárgyainak egyszerre majd csak hűlt helyét találja. — így járt legközelebb Gaal Jánosnak fia, kinek pinezéjébea a szoba ablakon át hatoltak be a tulvajok, mintán a belső piuczéoe, hol a pálinka készlete volt, behatolni könnyű szerrel nem lehetett, az ajtót bevagdalták és a pinczéből egy akó pálinkáját vitték el — igy járt Hoffer Ferencé kis-kanizsai jegysŐ, kinek pinezéjét szinte feltörték és abból is a könnyen mozgósítható tárgyakat vitték el.
Ha most már a tolvajok az ily látogatott helyen elhelyezett pinezékbe anélkül, ho»y még csak meg is riasztathatnának behatolhatnak, mí tesz később azon vagyonnal, melyet a birtokosáig pinczejében tart, kardjuk mioő indok vezérelte a hatóságot akkor, midőn a szóló pásztorok fegyveresek hordozását betiltotta, tán azok vissza éltek, mi homok-komáromi birtokosok soha s*m hallóttuk, hogy p uttoraink a fegyver hordozással vissza éllek volna eddig, büszkék voltunk arra, hogy »Őló hegyünkben a vagyon biztonság a legkedvezőbb helyzetben volt, elvárjuk, ho^y mind"a oly intézkedés, mely vagyoounk biztonsága rovására hozatott, mihamarább hatályon kívül helyeztessék, ugy tudjuk, hugy 1*79. évi novemberi kösgyülésen egyik megyei képviselő f elázó Hálása, folytán hozatott azun szabályrendelet, melynek értelme folytán a szőlő pásztorok fegyver hordozása betiltatott és mint tudjak a vadássat indította az illetet a tel szóllalásra, lehet ez «peciÁlí« eset, ez elten van törvény, tessék a törvényt alkalmazni, de nem járja egyes egyének törvény szegeséért ZaU megye összes szőlő birtokosait sújtani és ezek vagyonát a gonosz lelkű egyének prédájának kitenni, kérdjük és joggal kérdjük hol Djer biztosítékot most a szúlú birtokos, ki terittí meg kárát, szabad-e a törvényhntoaágnak oly szabályt hozni, rai által a nagy közönség vagyon bistonságától az oltalom megvrnatik, hisz itt van a szomszéd Somogy megye, ugy

hiazszük az sem szegényebb a vad állományban mint Zala, ott a ssőlő pásstorok fegyvere érintetlenül hagyatván, ha egyes kár esetek adják eló magokat felelőségre is vonhatják, mert az Önvédelmi enzköz szabad használatától D«m fosztották meg a ssőlő pásztort.
Miután pedig a tavaszi hegy gyűlések, ezzel m szőlő pásztorok újbóli félfogadása befog következni, nagyon óhajtandó volna, hogy a szolgabirák meghallgatásával azon begysé gek, melyek hegy pásztorai ellen vissza élések nem jelezvék, a hegy pásztoraik fegyver hordoz-hatásában fdjogositainánsk, tegye a törvény hatóság érette felelőssé az összes hegyi birtokotságot.
Ennyit kiváutunk as intéző körök figyelmébe ajánlani és őket a helyzet és megingott vagyon biztonság helyre ál ittasára felkérni.
EGY HEGYI BIRTOKOS.
•Frixum8.
- Raj.. -(Folytatás és viíg«.)
Meghalt öregatyja is, kit öregségében haláláig „frixum *-nak nevezlek a faluban tréfásan, de *zt a kifejsséat örökölni kellett valakinek, aki ne^rn lehetett mán, mintás árván maradt kia unoka. Ha MZ iskolában figyelmesen tanult, vagy irt, a csintalan pajtások, hol egyik, hol másik, csak alig is fülébe súgták, hog) : .frixum," a tanulni vágyó fogékony keblü kis fiút ez bántotta, de mint már ez különösen a o.iin-lalan gyermekeknél, — soksror felnőtteknél is szokás, — minél jobban haragszik valaki a gunjRzavakért, annál inkább Üldözik vei*. Így történt a kis Gáborral is, kit az s gunjnzu any-nvira kjhoio't sodrából, hogy annak az iskoia-pajtásnak. ki nexi azt mondta, ugy fejéhez vágta a palatáblát, vagy a kalamárist, hogy az oem ritkán ússza susódott, da a kis pajtás fője is rendesen betörött.
Minél m*kacs*bb volt a vedelem, annál hevesebb voít a támadás, és ily inkor mindig G4b»r húzta a rövidebbet, mert verekedéseiért napról-napra, heteknn keresztül mindig künn térdepelt vagy állta médiumegyik szegletében, elkülóoiwe tanuló társ*iiól, kik minden alkalommal, még a tanító jelenlétében is, addig, mig az egyik csapattal foglalkozott, a másik csapatból az, kire véletlenül a kis Gábor tekintete tévedt, ha súgva nem mondhatta is neki, hát száj mozgatással tudtára adta szegéin* nak, hogy moat azt mondja ám: „frixum". A kis deliqueos aztán ilyenkor megjegyezte magának, azokat, kik csúfolták, s mikor délben, vagy este felé az egész sereg iskolás gyermek h&r.a mi-ni, népen, sorban, párosával, alig hagytak cl as iskola udvarát, Gábor kiugrott a sorból, felkapott egy darab követ, s ugy vágta v.le főbe a csufolodó pajtásokat sorba, hogy naponként három négy is véres fővel ment hasa. A szülők résséről általánossá vált a pauass, és Gábor, mielőtt «mi és olvasni meg-

tanulhatott volna, mint javíthatatlan, az iskolából kitiltatoU. Mórt ha kérdőre vontak, hogy miért ttti pajtásait, a világért sem merte megmondani, hogy hát azért, mert Őt „frixum"-nak csúfolják, a pajtások ssinta elhallgatták a valódi okot félelemből, és saját érdekükből. Gáborunk igy aztán nem tanult semmit, könyveit a ca a tolódok fején tépte szét, tannereit azokon tördelte ossza, egész idejét verekedés s«i, — v»gy ezek miatt reá szabott iskolai büntetésekkel töltötte, mig végre kimondták reá, hogy elmeháborodott, a mim iiyen as iskolából eilávoiitandó. A felületesség nem kutatta, hogy hát mégis mi as oka a dolognak, s bogyao lehetne azon segíteni, hanem kimoodtás reá, hogy el van veszve, mert tb o 1 o o d*.
Unoka bátyja gyámságára lett bízva egészen, hogy nevelje fel ugy, ahogy tudja, az pedig fel nevelte ugy, mint .bolood'-ot.
A test fejlődésével nem haladhatott párhuzamban a szellemi fejlődés, mert kikiáltották bolondnak, kivel már annál iukább is lehet tréfálni, csakhogy ezek a tréfák száműzték szegényt az emberi társadalomból. Bujt, menekült, ha csak lehetett, acemberak elől, magányban, durva, erős munka kőit töltötte életének * | legnagyobb részét, mihelyt arra fejlődő itom-ereje képesitette. Szellemével nem törődött senki, az maradt fgjügjüségóben, milyen kis gyermekkorában volt, természetes, hogy most már a felnőtt férfinál ez az ellentét nagyon is feltűnő, és mily könnjü elmondani felőle, hogy .bolond" szegény.
Már mosi ti theologus bölcsészek, kik azt vitatjátok, hogy as emberekbe oltott isteni szikra tökéletes, mert hisz az embri isten képére és hiisOnlatjssagÁra van teremtve, ti, kik a terméazetet inkaub a kedély, — mint az ész szemeivel szeretitek vicxgálni, kik ezél-szerüttéget láttok a virág nriláribaD ugy, mint a hervadásbao; » verőfeoyb n ugy, mint a szuroksutétségbeu; az illattnrbult lenge szellők ben ugy, miot a vészt és rombilást méhéb«n rejtő viharban, — ti, kik A természet minden njilvánalásaib&o _egj, azon kívül Önállólag létező, önkénye* hauUm saját tetszene szerint működő, áldó vagy büntető kesének mukcKle' sét, hataaát ssemlélitek, mondjátok meg, tnké le les-e hát a társadalom, mely AZ isten képére teremtett egyedekből áll, és .bolondokat* csinál maga, vagy ha az egyedekben létezú isteni szikra tökéletes, miért nem fejlődik önmagától az anyagai, a testtel együtt arányosan, minden kül bef'lvás nélkül!? A töotcbb vá zoli felnőtt árva fiu szál le rai képessége felett miért dereng a kis gyermekkori képzettség homálya!? Úgy e, mert nem taault, — meri nem taníttatott. Ext mondom én is, csakhogy egészen más alapból indalva ki.
Avagy ceélazerüen teremtette-e a theolo gia által hirdetett felsőbb lény a kártékony ragadozó állatokat, sőt mwgát az embert, ,a teremtés koronáját", is, 'ki a legundokabb kegyetlenségekre vetemedni képes!? Könnyű



Sőt mi több, az asztalnál is ösuekerültek, Egyiknek sem ízlett az étel, Jól laktak egymáa szereimével; Kiaálták egymást váltig, De egyik jobban szabódott, mint a másik. Miot mindennek, ennek is csak vége szakadt A jókedvű fiatalság újra táoczra fakadt; Lej tett Marcii is Vilmácakával keményen,
— Mert hogy ? volt a hölgy, mondanom se
kell! -
Lej tett, majd megszakadt bele, Ugrált, mint valami. .. bakkecske; Hikor kiiraadt oly erősen, Akár ha lett volna musska gőzfürdőben S érezte, hogy Vilmája is akár a pipacs... Oly hevült, oly pirult a kit puffancs... ... Kilejtett vele észrevétlen a teremből, S a kis lugas alatt egymás szeméből Otvasak egymás Üdvét boldogságát, Helynek eddig... soh' te látták mását! Hallgattak Ők, beszélt bel jöttök a két HÍV, Hogy egymáshoz esentul mint lessen hív; Nemcsak egymásból,.... de egymásért M at vijják ki esentul a csatatért ; No'j'ss' ki is viták egybe:
— Ajkaik egymásén találták feledre!
Mintha kígyó csípte volna őket,
Mintha irigyelné valaki üdvöket:
— Hát a Karcsi hol van ?
Hangzik oooan tolonnan.
— Rajt érték Phüemont, amint
Jó kedvében ölelgeté Bancist!
No bissen lett volna ebből hecc, de mekkora, Ha Marcsi a kötőjelest isiben el nem oás-
pángolja I
Elnémult igy a fölkelt démon, S hogy újból, mint a hydra föl ne támadjon, EUhatárzák elölök a szökést; a tervet telt
követé S haladuk a bás melletti „mészkő fejtoaH
lefelé. Boldog volt Marcii, boldog Vilma...

....Boldogságuk egy csókban elcsattana! .. ..Egyik a masikat követi,...
... C«ók a csókot éri; Nem korlátozza őkftt tifnki sem, .... Boldogságuk a noo plus ultrát érte el! Regéltek egymásnak régi jókról,
Beszéltek jövendő boldogságról;
Látlak már Duua parton a házat,
Mely boldog lesz befogadni boldogságukat.
Elringatlak egymást,... együtt álmodtak..
Mig végre megkondult as éjharang ;
.... Bele a kuvik nyögé dalát,
.. .. As eget hatalmas villám csikázla átl
Megrengett az egész kőfejtő,
Vilma reszket, mint egy ... gonosztevő!
....Pedig sngyal, hogj félhet hát?
As volt, de ördöggé változott át!
Mint Éva kiverve a paradicsomból,
Vilma is oly szégyennel bojdokol;
Kerül mindenkit.,.
... Szeme csak ... Marczira kaoaiat:
— Ha kellett egykoron szivem
— Úgymond, — vedd el most alelkismeretem;
Gyötör ez, mint Geheona tüzo,
Eg bensőm, mint a pokol feneke! Neked kössön hetem ezt ármányos, Legyen emléked örökké átkos ! Oh ne,... ne örökké, csak addig, Mig enyém nem less . .. holtunkig I .... Mint a kitombolt vihar, elhallgat, Szava elhangzik, ar^zán a bánat S kétségbeesés vonása Ül... .... Felfordult boldogsága fenekestül! Sápadt két arczára köny gurul, Keble hullámzik,... lelke elborul! Marczi elég bambán nézi a jelenetet, Nem tudva minek vélje az egészet ? Vigasztalná is, nem is,... mit csináljon ? ....Olt hagyá Vilmáját egymagában 1 így tett akkor is, midőn az ég inté, Hogy rósz tette rozsra vetemité, S visszament folytatni a lakodalmát,

Mely a késő éjbe jól benyúl lőtt
— De hol is vtilt • lakoma ? mivé lett,
Namde olvasóm azt kérded ?
Hm, könnyű azt kérdezni,
De 'essék rá M-lni!
H'»gy fe1t»lj**k rá én nzint*n persgrimos,
Engem is ez s kíváncsiság kínos ;
Csak annyit tudok az egészből
Mit immár elmondtam egy végből;
A"neunji a dologho* tartozik,...
Azontúl kereskedni már nem illik! .. .
Késő éjig folyt a zene,
. .. . Miüden pintes as asztalon tele;
Egy-egy kemény gixer is hangsott
A már rekedt torkokból!
. . . ; Végre Morpheus uram parancsát
Az álom szellemi végre hajták ;
A gyertyák kialudtak . ..
A holt részegek az asztal alá gurultak!
* *
Mint kit lidércs nyoma* üldöz,
A lélek szava gyötör, ... hajt • . . űz;
Mint kit anyatigris kerget,
Ha vemhét bolygatni merted;
Károgó holló kereng fölötted a légben,
Kárörvendve szerencsétlenségeden ;
Még as idő is ellened e»kossik :
Ha napos időt kívánsz, bizonyosan esik,
Mig ha e*óórt epedsz,
A szárazságtól majd elepedss ;
A magány gólyája is azért kelepéi
Oly bus nótát, hogy fogadd el
S tetézd tenbánatod;
.. . Ha látsz egy virágot,. . .
. ? . Minden ingó-bingó füzlevél,
Sudár, galy ... sőt még a szél
Is, mely ezt rázza:
Üldöz ide s tova,
Uttalán utakon,
Völgyön kérésziül s halmokon . ..
.. . Esoh keserű csalódás 1
Oh még keserűbb valóság I...

Folyton keblemben hordom a kígyót,
Kiűzni lehetetlen már,... ott
Ugy befészkelte magát!
... Előttem mindenkor arczád,
. .. Sápadt, miutha te volnál
Maga a kaszás halál,
Ki, — kegyetlen ! gyönyörködól kinaimban...
. . . Könyemre válaszul ajkadon kaczaj van.
Oh tovább . ? - tovább ... De mi ezV
Mi bájos hang!
Mintha imára szólna a harang!
. . . E dal oly édes megnyugvást szerez . ..
Ki ez a fantaszta lélek?
Ki volna más? Marton korhelykedék
Újra apiros paprikába,
Ott nézett a csutora aljára;
Föl ejteni akarta babáját,
Pedig a bor csak növeli még. .. buját;
Elkeseredett a lelke,
Mi telhetik ki tőle?
Kapja ... leíszsza magát mindennap,
Ha ugyan hitelbe még . . . kap!
Ugy löktek kijno^t is az ajtón,
Onnét hallata olyan bájlón
A fontebbi jéremíádokat,
— Mert notandum beoe, —
Szive még mindig Vilmáért dagad!
Amint így készülne
Vjégbe vinni a véres tort ön magán:
— Kötelet husni végig a nyakán! —
Meghallja háta mögött ast a báj ló hangot:
...Erre, arra! majd megtanítom a gézen
guzot!
Thu mí a lelke,
ti csak nem Márton gazda útlevele?! '
Ki tudja, hátha még is as ?
. . . Heh, te mit kereesz iU, te gaz? ;
Pórmed rá felesége (j_
Alig hocj odaére! Nini, hisz ez. . . Csík Vilmácska! Persze hogy as, . .. Márton gazda életpár^a! Marton gazdát fülén fogva

TIZENK3LENCZEDIX ÉVFOLYAM

ZALAI KÖZLÖNY.

MÍRCZIU9 18 áa 1880.





B*<», Oráci Temesvár
i!?^ii-i ms^ ^J?**.*
*zt mood^ni, a c«álwrü.len*»áfek okiul, mit M-jer ét tíúlling hittadótok mondanak (.Blftt-ter fU' höhere Wahrhflit'), hogy .» kártékony térg*k ét utáUtoc rovarok &aon átok kö*et-knniényei, mely A földet érte." ATagy a ctodv — vagy korcs sxfilöttek ii a t*5ké.et«u4g éa cc^HraDyouág mellett bitoayitanak ! ? Kön D) ti reájuk fogni, hogy átok a« isten haragjának jelei, os anoak büntetése. Hol található tel itt a saját cséljai sserínt Öntadatotan mükodó teremd két cséUserü intézkedése? Sehol!
S«mm. sincs tökéletes a világon, mert akkor nev-Uéges volo* »? emberben a töké letesbüléa után való kiolthatlan törekvés, de «* is, mint bármi mii, csak is akkor tökélyesbül-hei, ha abban bizonyos külső behatások nem hogy gátolnák, de tőt elősegítik.
Okeserű nevelés ! .jöjjön el a te orsságod !"
KEÖD JÓZSEF.
Helyi hírek.
— Nagy Kanizsa város képviselő^
testülete 1H80. évi mártiiu hó 19-én délutáni
3 órakor a városház nagy termében rendkívüli
knsgyülést Urt. Tárgy: Zalám egye aJispáni
hivatalának 2477/880. sz. leirata folytán Nagy-
és Kis-Kanizsa városok csatlakozási &gyébeu
egy tis tagból áJLÓ küldüttaég kijelölése.
— Szombaton lesz a kereskedelmi
ifjak ÖDképző *>gylettnek jótékonyczélu mű-
kedveifii nlóadásR. Óhajtjuk, hogy miot as
előbbi, ugy es is oly látogatottságnak Örvend
jen s dus eredményű legyen, mit a nemes
igyekezet meg is érdemel.
— Kővetkező megdöbbentő levelet vet
tünk : Nem mulaszthatom el egy közérdekű s
páratlanul botrányos tényre felhívni a tok in
tetes aserkesstőség figyelmét, kérve, hogy e
tényt becses lapjában felemlítse. Az eset a
következő: A napokban egy született magyar
ügynökömet felküldötttm Bécsbe, hogy magyar
kiadványaimra, különösen az .Orstág Világ"-
ra az ottan élfl magyar családok körében elö~
fizetéseket vegyen tel. Emberemnek Bécsbe
érkezve első dolga volt, mint est a törvény
megkívánja, engedélyért folyamodni a rendűn
hatósághoz. De minő hátirattal kapta visz*
folyamodványát. A hátirat igy DHngtott: Az
engedély meg nem adbato, 1) mert magyar
kiadványokról van ss4; 2) mert van elég
ositrák kiadó, kiket »a osztrák hatóságoknak
támugainiok kell s igy külföldieknek
basouló engedély semmi körülmény közt nem
adható." így Állunk hát ebben a dicsősége*
GeaaTnmtmonarchiaban, n gi i boldog duális*
mui? Köztudomású dolog, mennyire eláraszt
ják basánkat évtizedek óta az osztrák kiadók
és könyvárusuk mindeuféle külföldi nyomtat
ványukkal, leginkább urkölcsrootó rablóregé
ny ékkel aaélkül, hogy ügynökeik valami
nehézségre találnának a magyar helyhatóságok
részéről, avagy csak egy fillér kerőseti atb.
adó fizetésére lennének kényszerítve. Rajtunk
Vezette haza.
.. . Ette Vilmát a méreg.
Hogy as ura mindig részeg!
De már szokás szerint bánt el vein,
Ha haza ért,. . . jól e I d ö n g e 11 e!
No mert majd feledem mcndnni,
Hogy a nadrágot Vilma szokta bordani,
Mert mikor Mártont sírva
Kérte,... ölelte, . . . csókolta Vilma,
Hogy vegye el: ígért eg -t, földet,
... Boldogságot,. . . szerelmet;
Mindent kikötöttek,...
De a nadrágról elfeléjtkeztek !
No'j'sz' legott kapott rajta Vilma,
. . . Urát már as esküvő napján elpatkolta!
Mi az eredménye a papucskormánynak?
... A gyerekek gomba módra szaporodnak
S miként az orgona sipok ...
. .. Egyik kisebb, másik nagyobb .. .
Kenyér kereső meg nincsen . . .
Aztán az apai örökségéé
Is már nagy bölcsen s napórán túladtak,
. .. Kicsinyben, hogy a gyermekek éhen nem
halnak;
As apiuK a piros paprikának torz* vendége, Honnét naponként csak kétszer . . . verik e'! Ilyenkor neki áll, Hí több, fantáziái . . . Legéuykoráról .. S egyre álm*dos. . . Vilmájáról! Csak ilyenkor boldog igazán, ., . Ha józan, boldogtalanabb nála nincs ?..
Sokat, igen sokat tanulhatunk Mártontól, K vált, ha mi it engedőnk a jogunkból; Felesége mondogatja most, mit hajdan ... a mosdókát: Ke vek, naupa lekvár a scád!
TURBÉKI KÁROLY.

tehát a sor, hogy es állapotnak véget vessünk s es okbÓI apptllálok as östzea illetékes rendőri hatóságokra, fogassák be és toloaesosusaák al a hazánkban nyilván törvény tol enui nert« barangoló osztrák kolportőr hadat Kér-m a tettes aserkessto»ét,-et, szíveskedjék e jogos felfogásnak becses lapjában erélyes kifejasist adni. Budapest, 1880. márcsius 12-én. Kitűnő tisztelettel Rantmann Frigyes, könyvkiadó.
— Egykori nm^y kanizsai ének- és
zenetanár Uress Antal ur jelenleg Kecskemé
ten nyitott magán tanodát.
— Adjatok, adjatok, a mit Isten adott!
— Adunk Hívesen, ha van; de akkor is csak
akkor, ha a könyüruleles adományt megéi-
demlik azok, kik esedeznek érte, s másrészt,
ha adományaink által segítünk a ssükölködÓ-
kÖn. No már, lag*dh*lMilan, ni maoriul aunak a
nagy számú, apró, hidegtói didergő, éhségtől
lankadt és stintelén kinézérö gyermekeknek,
kik naponta keregetnek utcza-hosasat, ssivesen
nyújtjuk a falat kenyeret, vagy épen a kraj
csárt. De jó, ha tudjuk azt is. miszerint ezeket
a szegény gyermekeket rest és munkátlan
szüleik eresztik szélnek s mig esek könyörög
nek és gyűjtik a kenyeret s mii kegyes ado
mányt, addig szüleik otthon sütkéreznek, s jaj
a gyermekeknek, ha este uras ké'zel mennek
hasa. Felhívjuk a rendőrség ügyeimét a leg
komolyabban, miszerint e rest, gyermekeiket
koldulni kergető szülőket nyomóssá ki ? aztán
helyes intézkedést tegyen.
— A pénzügyminister utasította ai
adófel ügy elóségeket, hogy as adóügyekben fel
merülő perköltségek nyilvántartása és el-
ssámolása ügyében, a ki és beutalványosott,
esetleg leírt perköltségeket Lételenként pontosan
nyílván tartsák, a különös figyelemmel legye
nek arra, hogy RÍ egye* peresetekre vonatkozó
kiadások és bevételek együttesen álljanak
nyilvánosságban.
— Nagy újság Hercsck* Batthyány
egyike leggazdagabb főurainknak, ki ezelőtt
állandóan Londonban tartózkodott és teljesen
eUn gólosodéit, Msgytrországba érkezett, •
ezentúl itt fog lakni. Már a főrendiház ülésén
is részt vett.
— Tapolcnán f. hó 17 én volt a vasut-
flgy végrehajtó bizottságának ülése.
— HorvátorMág ellen a marhavész
behurczolásának megakadályozása cséljából
felállított veaslegzárt a kereskedelmi mintatér,
miután olt a marhavéss már teljesen megasaot,
bessüntefte. Ellenben a Szerbia ellen felállított
vesstegzár tovább is hatályban tartatni ren
det teteit. A magyar korona területe es idő
szerint — teljesen véarmeotes.
— BaltUon- Füreden az év*d meg-
nyitására nagyszerű elOkésxüIetek folynak mind
az igazgatósig, mind mások résséről. As uj
kursaloDt most szerelik föl, a paik azoo része,
melyet as ár tavaly ellepett, az idén mar föl
van emelve, • ott disses szónyegvirágágyak
késsflluek; a hideg fördő női osstálya tíz uj
kabinnal és egy tükörfürdóvl n»gvobbittatoit.
Tonng, angol hajóépitész eddigelé már két vitorlás naszádot építtetett saját hassnálatára és egyet egy magyar fóur megrendelésére.

cs
t-i2 , o.
— A keaMthelyi önkénytes tűzoltó egy
let meglehetős huzamot vajúdás útin folyó ho
14-én véglegesen megalakult* A városház ta
nácstermeit a storungasig megtóiiő, eg>Uti ta
gokul aláiratkosoii közönség kezde'ben id.
Reischl Venczei íárosbiró elnöklete aJatt ta
nácskozott, ki in a sc^p számmal rgybegyüli
tagokat melegen üdvözölvén, egyleti tisztvi-
seliW^ válasstiaát .iiit« ki első teendőül. El
nökké egyhangúlag Vértessy Iván kiilUtott

ki; érette négj tagú küldöttség menesztetett ? esek kíséretében megjelenvén, riadó éjjen kiáltásuk kösepett lépett a> elnöki azékhez, hol sz ideiglenes elnök a közbizalom tolmácsolása után át engedte székét, melyet as aj elnök látható megindulással foglalt el; tsep megnyitó baraéda és székfoglaló elvei a táplált rokon stenvet még inkább fokozták. A további vá lantások is csaknem kivétel nélkül e&changu-lag mentek keress'.ül; és pedig megválasztat-tak : alelnökül Hoffmaan Soma, fóparancano kul Graal Miklóa, alparaneanokul Henci Lajoi, pénstárnokul Scbleiffer Izidor, titkárul PőlU Pál, Tálatitmáoji tagokol Koller Fwenca, Dr. Lipp V,lm.«, Dr. Cí.nadi Qmitiv B«ck Sándor, Laskay Ferenci, Lásár L. Lipót, Hoff manó Adolf, Neiger' Iitrán, Unlerberger Fo-rrncl, ManOTÜl Dávid, KÍM JoMef <• Hoff mann Mikia; a laámviiagáló bisotuágba Ssep Láiiló, Wtsach Ferenci ee Kleio Lipót. Mog váia»ttattak továbbá Fried IgnacJ máacó-as.* paranosnokká, Koich. Károly nivattyu aaakau-paranouokká ee C*»eanák Hikló* tBsrendon-asaka»-parancanokká: végül Stieder Kálmán asertámokká és Dr. Singer Bernát as egylet orvosivá. Ai egylet védnökéül Feasteticb Ta IEIIÓ gr. fo» felkéretni; ai egylet megteremtője, id. Keischl Vencaal pedig a tistteletbeli elDÖkségre kereUtt fal, ki ait el is fogadta. A mai gyűlésig aláiralkoioU 88 működj tag, 14 alapitó tag, ösuaaen 760 Írttal és 50 pártoló tag három évre kötelezá 3 frtoyi tagsági dijjal. A sserHvények besseraése, egyenrahs iránti megállapodás és as örtaoya helyiségének ki-ssemelése a válasitmányi ülésre napolta tott el.
- Kéjmenetek rendkívüli leuállitott meoetárakon, a köselgA hnsvét ünnepekkor Kaniasa , Barcs , ZakáoT és Ssombaihelytól, Becs-, Fiume , Tnest és Velencaébe. Esek a busvéli Qnnepek alkalmával fognak megt«x-tatni, éspedig: Kaaicaáról Bécsbe ssombston maros. 27 én este 11 óra 48 pereskor, Fiume-, Triest és Velencsébe asooban vasárnap márcs. 2H-án 4 óra 50 pereskor reggel. A kiadott menet jegyek menetjdvetre rendkívüli lessáili-tott árakon kaphatók, melyek a viauajAvet alkalmával 14 napig, fgytseri félbessakitással akármelyik állomáson teUsés sserint minden ssRmél^ vonsttsl (kivéve gyors és futár vonatokat) tartható meg. Elén jegyeknek ára II. out. í) frt 70 kr., III. ont. 6 frt 50 kr. Fiume v»gy Triestbe II. osstály 14 frt 30 kr., III. oattálv 10 frt 20 kr. Triesl- és Velencsébe II. oemtály 26 frt 30 kr, III. owtály 18 frt 70 kr. Minden koseiebbi értesítést a menetek-ról, a minden állomáson kifúggesstett fal-ragaasok.
— A fúmeghi népbank VII-dik évi
üsletkimut»táaál vettük, melyiserínt lurgalma
682.079 frt 19 kr. Mérlege 143.893 frt 92 kr.
volt, a febr. 29-ki kötgyülés halármatafolytán
as évi 4519 frt 37 kr. jövedelem követkarf
kép-n ositstott fel; a tartalék tokéhes 912 frl.
Igasgatoaág fisetéee 587 trt 27 kr. TWtelet
dijsa 160 trt. Jótékonycsélrs 60 frt 10 kr. s
4O0 résivéoy oistaléká 2800 frt. A felügyeli
bizottság Bánfi Alsjos elnöklete alatt Scbeiber
Sándor és Keokemethy Albert volt a bnott-
sági tag.
— Árvtré* Zalamegjében. Gadlin Ba
lázs 748 frtra b. ingatl, apr. 28 Qoricsánban.

— Scbwarz Sándor 600 frtra b. ingatl. márcs.
20. Sunx-ghan. — Csalló Imre 670 frtra b.
ingatl. apr. 5. Badacson Tomsjon — Ssterbát
Miklós 496 frtra b. iogttl. apr. 27. Kottoribnn.
— Nagy Imre 579 frtra b. ingatl. márcs. 20.
Krziben. — Konyacsica Flórián 426 frtra b.
ingatl. apr. 21. Gorícsánban. —

- BOvid hírek. Kubinyi Lajos vete rán ironk sgyon lőtte magát. — Hagusa város két bannadrésse leégett. — Balogh Kornél gyórmegyei főispán meghalt. — Báró Pro-hásska altábornagy c«alás miatt elfogatott Becsben. - Jómf foheregbe. Alorathon sgj tolvaj betört, de elfogatott. — Posonyban lakó Goldmann nerü egyén Londonban 60 miliő frtot SrSkolt. — Sslávy Jóssef orsaág-gTulési elnök köiös pésiOgyministar len. — Bpesten a Lipótvárosban egy 3 emeletes hás leégett, emberáldojat is volt. — Verhovayt N.-Vársdon fáklyássenéval tiasulték meg. — A losonexi sorsjáték hasasa 1881 maros. 15-re halassUtotL — A cmár aggasxtólag beteg lett; innen eredt as ujabb .sikerüJt msrényloti' hir. —
ki nyertt
m*rom. 13 áa: 71. 73. 53. 2*. 4.
. , 77. 79. 6. 20. 2.
„ 84. 38. 80. 62. 36.
Bortíiletl
tu 10.
A lefolvt heten a borlUl.tkín Uénb neafalsss állott be. M»aicsak itiriai ee tokb felao auutriai borkereskedő, neg Frsnoiaorasáf- is Svájcából is (rkestek borrikárlik honink Es utóbbiak csak nag7 oehesen akarnak boraiak minoiefevel aaf-barátkosDÍ, mert aiár 4—ír aap ót* járn&k-kelnek a becTekbra an«lkfil, bofv csak efT casppst is vettek Tojoa. Ho(T ?evossándékkal bírnak, as téor, mert f3l«f csak olyan beljeket keresnek, hol nafjobb ssssnvisifeke' találnak, de ssK kassnal, ke.ep-meuaTisi(a jó febii borokat, literjst 4—6 krert kérik, tlrso árak mellett sedif nem sokat fognak összevásárolhatni, á nagy pensssaksef dácsára a bortulajdoDOiok nagyon tanúskodnak boraikoo olcsó iroo taladoi, mart előrelátható, bog/ joTSre osgr taméare nincs kilitás, aiindeníltt panssskoanak, hogy a ssolüTesssókbea, kalooosso » böterm5 fajoknál s ssigorn fagy nagy károkat okosott, erról » bÍKibófejlSiesekor lsgellbb less alkalmunk meg. őddhí
A sjnlt heteo elstállittatott legalább S0,090 hektó bor, ISbbarire kosépBiaAséga jó fehér borok, általában 8 és 10 kren liUrenkéat Tetettek, oebe-sebb urasági borok oem igen kerestettek, Badacsory és SsL-Ovörgrkegvso, 18 és 14 kraa sdstott sl TSlaaii; gjeagébb és piros 'borokat literenként 6—7 kro
Saerkesctől Hxenet
3992 B.-FOred. Cd.üiletl Ugv tessunk, mint
irád.
3993. E FI. HegktldoUnk.
39»4. ,A férjek a aéses betek alatt is után' cl. életkép na kOsftlhetS.
)995. .Asusia" bessel; megérkezett. Csikkel Isivesebben rettdok voloa.
399'.. OrörgThása. Bocsánat, csak • j5rS saámban boshatjak. CdiSiSljSk!
3997 .Még «zt mondod . ? G;enge i.n
Felelős szerkesztő: Bátart UJM.
Fizetési intés!
J. Péteí elemi tanító ur ezennel nyíltan falszóllitutik, hogy 1877. és 1878. évben hitelben vásárolt tárt-vakért 20 frt 9 kr. járó összeget, a melyet Uu ismét tanulói kózt elárusított, a betolt összeget zsebre rakva, kama Uival együtt végre és valahára fizesse ki.
Ha a jóv6 szám megjelenéséig a tartusa sát ki nem elégíti, ugy ez, valamint több lap ia, az On egész neve kiírását boasa.
w.
(" R rovat alatt kfttdrtttttrt ('•••IKM***! n»a

T1ZKNKILENCZEDIK ÉVFOLYAM.

ZALAI KÖZLŐN T.

MARCZIUS 18 i. 1880-



U I R D B

si





Schaumann Gyula-féle
Eddla tlá'katlM katiaataa a kieayatt ?nalááira vaaat
kazélta neheean emeutbptS étkekre. tmUti*. vtrtlaliltáa. tá»-Itláa U tMterílltMrt Eiáltal a napookiuti kéUIíri f.j'rtonoi baazQllat atán mértékletes Merni haazDál még maka--. beteíee-
tekníl ii. ? » Muitii! jy«aaeaea lika ttttéa-, ilxtalalia a kaaejlieitjaál. vmte»l»«éa • belMl tat Oreafaaéa. irnj|. aiee-vedéi ?indtaaeaji glrvny. golyva. f»««'kir aar|aaai. latit Mr-kintn idéköza ftfajaa, férti «i keeeteaieieiael. beayilkáaeataa a Mattt kiaziraayaei ea a laajiiaaail
Az itvaayvlnk lyaayaiar tyaaiatl bajiniUt melleit, előtte
ép QRy mint annak ha«ináMata alatt, YaJamint atilftfOI 17OR7-kezel*tnél is kitanő leolgilatot teaa.
Kapható annak kéaaitojénel, gazdasági cyótcysie-rész Stokerauban ea az osztrák-magyar állam minden ÍJÓgyszertArában, Yalamint Nagj-Kanlisán Priger Béla, Zala-EgerszegeB Holloay E. gyógy Urukban.
Bn*"> Megrendeléseknél legkereaebb két skatnla atánv-t
mellett küldetik, TJaj (13 3 !f>
Trunksucht,
selbst die schwerstcn und altesten Fálle heilt ticlwr meiL Torzügliche8 Mittel mit und auch ihne Wis«en des I«eidendeD anwendbar. — Herr Ch. G. in Gross-Kikindi (UDgarn) sagt in seincm Briefe vom 8. Janner 1880. ,ich bin Mit der Sendung Mhr Jirfrieden and ersuchc Sie höfl. mir wieder eine Sendang za lAachen. • Weges Erlangnng des Mittels wende man sich mit vol-lem Vertranen an
Reinhold Retzlaff iaDresdan,
(19 2-5)

10 nap alatt
-Itivolitja a TÍIiprhirri Dr. Rix-fele ea.b. Futa Pom-poajpad*«r minden liealitalanaáfcot aa arcából, mim: eaeplA, mijtolt, kópArs, bor-atk«, himMKely, himlöfolt, piroa orr. Valamint ezrn rVfla m-i; finom k mézéét aa arcának iakolcaőoSz Aa eladna jolillaa mellett tortíoik, a pena YÍaaaaadatik aaoo eaetben ha a Paata nőm gyógyít. 1 aerleg haaanálati utaaitiaeal együtt 1 frt 50 kr. K.phaió Rlx Wllholmlne, ftavogy e Dr. Rix Albertack. Táro«, AdlergMse 12. 1. emelel. (27 1-6)
Alkalmas üzlethelyiség!
Tapeony (u. p. Nemes-Vid Somogym. 1300 lelket szám liló kSzség központján újonnan épült zsindellel fedett pincze és több szobával ellitott kényelmes bolti lakás minden órában kiadandó.
Bővebb felvilágosítással üzivesen szolgál
Kattauer Gyula,
nronalaai fiierdéaa. (21 2—2)
Ternósorozatok
3 számban,
melyben a lM) szám akként van elosztva, hogy minden húzásra 6—9 TERNO cs számUlan AMB0 jón ki kü/.-vetlen beküldése mellett.
p
1 em 7
Egy Borosat ára 1 frt (játékutasitással). ^0f utánvéttel rendelések 1 frt 32 kr. *^g Kapható: Budapest, VII. ker. rozsa-uteza 24 sí.
HfvYER Z. KáROLY
I'JO í-lb)
a .Terooeorotalok' kiadója.

Gróf Zichy Y János ur
Trilliói nradalmi erdészete régzérói közhírré tétetik, miszerint 200,000 darab két éves fenyó (pinas sylvestrls) 1000 darab ára 2 forint o. é. ég 150,000 darab egy éves fenyó palánta; 1000 darab-ára 1 forint 50 kraj-czár o. é. ran eladó.
Levélben) megkeresések intézendók:
Kopitlánszky János
n. p. N.-Vid
Vrágzlo. (18 3-3)


A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság
tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- én Vasmegyék részére kiterjedő hatáskörrel
Nagy-Kanizsán főügynökséget
állítván fel. annak vezetését
GUTMANN S. H. ÚRRA
ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- és jégbiztositási ágazatokban jogtürvényes biztosítási kötvények kiállítására i« felhaUlraazott.
Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága:
SOHWEIGER MOSCOVITZ.

HtaigatAaigának featebbi kiuételelére hivatkoaiamal alólirott tiaatelettel jelenti, miaaeriat a
Nagy-Kanizsai föiíiiynöksés
TOMttitét eWilUlt* ? » fÖ ügynökei irodát m^nyitotU, hot is bittoaitiai »j AD latok elfogtulutnak ? - biituaitáaí Ü*Ulre, T»gj a táraMá^ra vonatkosú miatluafaila felri.ágoait.i«ok lefc
KMMegaaebban mendktnak. Dl«rfárváit «^.J1» j» tárttttaikir
DlauMjBll' |N?UIK^J|al tfSrnaSnAe)^
a) tflivexiély ea robbaaáa álul okoaott károk ellen; c) saáraaoa vagy vlara oiállltajtt javak kiroaodiaa elloa j
b) jégkárok ellen d) aa ember rlrtérc minden iamert modoaat aaorinL
A Magyar-francuia btutoaitó réamény-tártuág, mennek
20 millió franko^pazaz 8 millió arany forintot
tero alastókejébol a raaavényaawk álul mindjárt keidetben
10 millió frank, azaz 4 millió arany forint
koaipéniboo befiaettetett, a reaíint a forároa legelaó péoainleaoteinal. réaaint padig magyar államértakikbin ea elaobbaag«kb«ai lett elhelyeave, m. éri október 14 eo Urtrin alakuló köagyuleaet, aulyan a táraaaág ügyveaeteaének elére k5velkea6k rilaaatatUk meg:
»rH» Ittváa. S f.l. T.I belai tiUoi tanicaoaa, a Upít-rend aa(jkan-nt«a<>. om. képT. itb Bp~l»e kek Bir6 BtakMy Béla, reidb.no., or»« kepr itb. Budapeateo. laajtan kai, > piríei Soci.té a> IX'nlon (eoarale elnöke nb Pariiban.
Baek IHaiaT a macjar jaNilot-banknak jej
taaoiy LM. a najj. ilt. f«ldbit-l reaziénr-tiraui^ igaa(at<Sja Badapaataa
Lawla lakak, a kareakedelaii akadémia ÍKazgatiSja RudaptBteit.
/
takart Marta aarqaie de Bannerilla, aa oaslrik deli vaaat igasemtáaifi tarja NaaVtK AraMa kir. kernked. unioioi up kareekedl. LoTa« tipori Rafttaart Faraau. ai AlbrechlTaisaljra alnoke ?tb Becabea. Svak Urary földbirtokai, <m ktptiecIS «b. Badapeiten Búi Ttot! ttraty ca. kir kanari., aa oatt. dili .unt alelnöke, u OKI urakhiu tatja ath. rU«ab.n
a. aUeia EntI, a páriái Soc.te de l'Union líoerala T»aarfai0frel<Ía Páriabaa.
etb Piriabaa
itfá
Or Hillar Alarajatt, ki a. a. *il\t-lfjni Baeabrn
•r Király a .Hoffmana Jóaaef' aatvkereakedo* cség fteoka Baaapaatea. ' Biriaa kir keraakedelsi unáaaaa Ba." VetcrigaaiWÓ a*«akavl«I L.|aa BadapaaMa
TekintT. e taruua(tiak fentebb kitüntetett tőkeerejét ét «a naletresMaa alig IcrS, baainkbaa ,. a»íjohbre.»t iamert é< kSitiuUletben illő op
afan Bonarabiibaa binoaibS taraaaic mind ea idi<ii. mely a biitoeitó kSaSoaajaek aaayi (aranUit n;njutt 'olna, mist a-enn;it neki e tiraaaát; mind,ín kndetbr
áratl tkj é ^lé áll aól ij biii j ^ b Uá nlii éltiá ti i
olt aie( «» f«~. <xldi( ttlaenjeawk telaiajTeirv. OiTatkaafak
hitraa etev»daató tehát, kof|/ oeaa
f a baS ac mnd ea idi. mely biitoeitó kSaSoaajaek aaayi (aranUit n;njutt 'olna, mist a-enn;it nei e tiraaát; mind,ín kndetbrn nynjtini kapea. a a mi.Ión a tinaai(
páratlaa tőkeereje él as ^lén álló egjeaiiagek jellamr erratáról uijaa biztoaitiat ayiijt arra aa^ve, bu^y a. Ur-*iác nal<*tfiteie a naéltinroaaáa, a platóiéig ii a le«:.ai(;onibb be<-aaletaeaéa; Minden kov ?íMeaaor él talieaen meg fog felelni, máaréiiaröl a isakTmteii* avatntuiffa aa irint ia kpieeeéfiu .tolfil, kocr a tiraaair a dijtetelek aaaciaabiaáaal i« kell^ tekint-ttel foft li>nni a Teraeny jogoealt kttT
Aaitdon tehát tiastelettel alóllroU a bistolitó L koeSneif biaalaiit aa általa kep>iaelt Úraacáf iráni njb^l hlhiTJa ea kari, aMajecjai efraaerMiiad bojt a TeairaiTnSkiégi urdleten a TÍdaki
aaetraaeia táljai foljamatban «aa ea bof7 toabistoaítaai ajanlatok a akár falallitott ftt7MAk»e(<'k ákal kéuaeajeeaa alfogadtataak. eaaradTia teljce tiattPleUel
NagyKkán 1880. januárban. A atafyar-franezla bizttsité részvéay-tirtatág
íóké NlC
GUTMANN S. H.
Nagy-Kaninin, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits Józaef gyorsujtóján.

!U«T-Í A5TOA. 1880. mircrfm 81-én.


BHatMir m arra . .
TAŰ,
/ Uletí
• tn*
Uebetearea •
sarkaeetIMa.
7c
koiltnegywk aedif a kisdóhoi bénavntre
iaU.eac'l* : KAGT-KABIZ8A
VlesetlSMl Bersuitetlea lerelet.
VJ
« kasibol p«iU«*«o
7, BájodtBOr 6 t minden
torábbi lorirt 5 kr
NYILTTÍBBKN soronként 10 krárt ví-
letaek fel.
Kineatári Illeték aündea X hirdetésért Mlo 90 kr n.elaado.
•axlol fogadtatnak «l
ZALAI KÖZLŐN
Untok
Mldscses.
l
af
OZLÓN
előbb:
ALA-BO MO&TI
N.-Kaatxaarár** holjkatteicának, ,B.-kanlnaJ önk. Uxolto-cgylct'', a .».-ka»l*aai krrMksOlmi ? laat-bajik*. .?.-kuliul takaréktéaltár*, a .aalamegyei általános taultétes Mlat*, * .?.-kanitMi ki»4«4-a«T<ili faTimalet". a „nagy-kanizsai tiszti öuegélyio ssövetkesef, a .soproni kereake.elsal ? Iparkaaaara a.-kaaiiaal klkl'álasilraanra* ? t5hk
H éa ráront etjyesület klratalos trtmiUje.
Helenkliil kétszer, vasárnap- s csuioríokoii megjelenő vegyes tartalmú lap.

Felhívás előfizetésre!
Az első évnegyed e hó végével lejárván, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek elófizetésök e hó régéig tart, hogy azt megújítani szíveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiiny merüljön fel.
Előfizetési ár:
apr.—jun. évnegyedre 2 frt.
apr. —szept félévre 4 ,
apr.—decz. 3 évnegyedre . . .v, 6 »
Nagy-Kanizsa, márcz. 21-én 1880. A .ZALAI KÖZLÖNY*
kiadó hivatala Wajditi Jözsef küoyvkareskadeta
Bííjtl elmélkedés.
Nincs évszak, melyben ne találnánk kellemest és viszont kellemetlent.
De váljon hol az egyén, ki teljesen megtudna bennünk győzni arról, melyik évnegyed nyújt több élvezetet és melyik az ellenkezőt?
Csak lassabban uraim! ne oly gyorsan a támadással, vonásaikból olvasom a rögtönzött replicát: .kétségtelen, a tél soha sem oly élvteljes, mint mennyi kitartó türelmet tőlünk követel — ellen-beo a nyár, az pompás* !
lg}' beszélünk általában.
Hallgassuk meg azonban a jól megtestesült urunk bátyánkat, ki egész nyugodt mosolylyal tájt pipájából bodor füstöt ereget, .mily nagyszerű látvány a havazás, mily elragadó a zúzmara lepte galyak szemlélete; az ember kellően fel öltözködik, nincs kitéve a kellemetlen

izzadásnak" szerinte ilyenkor oly egészséges, friss a levegő!
Kérdezzük a szende életbimbót, ki már szülei igéretét birja, melyszerint a tél folyama alatt be leszen mutatva, szokás mondásként „a világnak* — az idén először fog bálba menni! hány . nyarat adna oda (az elmúltból) az epedre várt tél szakért? Könnyen beszél az uri osztály — meg van mindene, — nem igy a szegény ember; nincs fa, nincs betevő falat, nincs munka! Szorgalom után ott sem, lenne hiány. Nézd a kis mehet, alig fakad az első bimbó, ott hagyja zárkózott köpdjét serényen munkához lát, : faradalma eredményét be osztja, melyből télen nyugodtan lakmározhat; e bámnla-
tos teremtmények példájára kellene figyelmeztetnünk mindazokat, kik nem restellenek télen ajtainkon alamizsnáért kopogtatni, holott nyáron a lomhaság elvetése, a takarékot számítás mellett, nem lennének kénytelenek a tél ellen kifakadni, midőn nyngrásra rendeltetett a föld.
Ez mind való, de a nyárhoz még sem hasonlítható' Síi más egy szép nyári regg, szemlélj bár mit — minden mi kellemesen érint
Nézd a felkelő napot arany sngári-val, nézd nyugtát, mi festői képet ád; hallgasd a pacsirta zengeményét, nézd mint mozog, mint élénk, tevékeny minden; zeng az erdő, harsán a mező, énekel a madár, dalol az arató, izzad a munkás, levert a gazda!?
.Már látom a közmondásra sem adhatok, nem resteltem fáradságot, korán keltem, későn feküdtem, aranyat még sem lelhetek." Hiába biztatjuk János bácsit,

hisz a csűr Bem egyszerre telik meg! csak kitartós, okszerű gazdálkodás, meg adja a föld a magáét, nem marad adós, ha egyszer nem, máskor kamatostul fizeti a munka bért.
„Uram még verejtékünk sem száradt meg, már itt a sok fizetni való, folyton és örökké a tömérdek adó* ! Állandó tanyát semmitói sem várhatunk.
Alig vettetik földbe a mag, életre kel az ébrény, lefelé gyökeret, föl — szárat hajt, végre kalászt hoz. Gazd' uram sem akarja csűrében eltemetni a gabonát, gyümölcsét, pinezéjében borát; ha elégedetlen volt nyáron, majd békélteti az ősz.
Az ősz, midőn nem oly rekkenő a hőség, fut a szarvas, szökdécsel az óz, — telve a hombár, uram bátyám a szőlőbe ki jár! .Hol is vagy te csikós bőrös kulacsom? ugy sem kél a hámozott leve, jer, hogy töitselck tele* !
Kivánhatunk-e kedvesbet az ősznél? ily előzmények után panaszkodjék gazd' uram!
„Áldassék az nr neve, nem hálát -
lankodom ellene; de lássa kérem: a ga
bona nem diszlett oly nagyon, ebből el
adni valóm nem leszen, csak kenyér és
mag legyen ; bor elég is jó is még
sincs rá verü, nincs kivitel, azt mondják sok a vám — ez nekünk kárt te ró!
Ha körül nézünk innen onnan leesik a hó, még sincs még adóra való, s mi több itt az exékutió! Ekként búcsúzik földmives népünk az ősztől, mit szóljon ezek után az iparoi?
Eljár vásárról vásárra, közőlük egyet élnem hagyhat — ez igy van rendén,

kiki legyen a maga helyén. Elfizeti a sok fuvar dijat, át ázott, át fázott, romlott portékája, még sincs, ki csak ígérne is raja! Szegény a nép, nincsen pénze, pang íz ipar; honi egylet csak eszme, mindig csak az jó, mi külföldről jő be! Azt hivők szabad üzlet, szabad ipar fog segitni a bajon, - át kell látnunk nem haladtunk a helyesebb utón.
Piaczot a terménynek, oktatást a népnek, kedvet a munkán: vezethet csak másra!
Rengjen bár kalásztól a mező, facsarjunk nektárt, dolgozzunk eleget, nem vergődünk zöld ágra soha, — ha nem kezdetik gazdálkodás az állam háztartásában, ha nem lesz előnyös vám szerződés, ez által kivitel, végre mit először kellett volna emiitnem, ha nem neveljük a népet: erkölcsös, értelmes, gazdálkodó és munkás nemzetté; — e nélkül nem múlik tél, nem jő nyár, sem ősz, melyben nem találhatunk nevezendőt arra, mi bennünk ki elégít — lesz panasz mindig — e nélkül nem nyugodhatunk meg az évszakok változatainál!
BÁUPI ALAJOS. (Folyt, következik.)
JegycőkOnyv,
n .zalamtgyn ált. tanitó-lalilUf kőip. wá-
itumtmáHjinak 1880. ftbr. 14-sa Keutktlyn
tartott rmdét kari üUtiríl.
Jelen Toluk :
Caathó Alajos elnök, Belányi Tivadar, Ertl Karolj, Keich tfikaa, Bruller Mór, Bíró József. Újlak; Milyáe, Fried Igaácz, Kolecs-káry Józzet és Vöross Jinoe ijagymt), kösp. választmányi tagok.



TÁRCZA.
Testvérem Hlrjáni).
Vérpiroira feetí
A nap a határt, Gyáaibiborba vonva
A halál tanyát. — As ég harmatjára,
Könyek árja hnll Knnn a teatetSo, hol
Uj ár domborul. —
Sírodnál jó tertTÍr
fen, Oeaed vagyok. Két ?aememben kCnyccepa
Oh ! ert«d ragyog. Sahajim a lég«t
Érted r*«gik át. Nyugtodért konyörgven
?tárva áf arát. —
Ti'osil atyánkból
EfTÚtt nvngoaitok, Éa p«dif e fáidon
ArriD bowncok. Mért nem 'itt el
As elSk koiol, U(TU • m«l7 bánat
Kinoau fyMor.
Njiad maf nakaa ia a
N/agalon.tanyát, Ott »er«Ueim kost
A iir en;het ád ; Porladoaiank hárman
Sin cmd korttt, Zafjon bár a iselveas,
fiu lirank mórt

Itt fanat (7*** ** él4t*
Gráatot a világ, Riaa ai eg kefrelBa
SobVin laállt reáük I ?fajd ka mind leaaáüuiak
8 itt «C7fltt laaaűnk, Al laas a boldogaáf
Ok irvák! nekünk —
SZIQETHT KAROLT
ur.
Mikor M a hiatoria megvett, meg oem •sakita kereratol k5ie«-kS*epeD történetem •aJDbelyet a magma Uiltsare épített vaaut; akkor még egj napi jiráa rolt, a K K. Poat leg-köselebbi odúja, melynek fSnSke oupán a rí röa haan. tabakoa orrú, trakkoakabala K-axeJ haberek oyelvéo vermaledeltosott, ha náa levél k5*t egy magyar oöregQ csimre bukkant. Ai igái, egy kiaae bisony feledékeny volt, éa igy naponkint kellett kérdeaoakodnie, vájjon ki ai a kutya Molyeromak.
De meg ia boáiulta magát. A német caimü cw>magokat a legkötelebbi heti viaaron kiuál-koaó alkalommal tovibbitá, a magyarokat aa oruágoa tokadalmakig marmnulta.
Ha már esen a régi jó időn tnl vagyunk. Ai egykori pottameatert la magával ragadu a corraptiö, magyar nép iiaadta adóból hua«a nyugdiját, »Br helyett bort fogyawt, magyar dalokat jodlero», még a buraótKíl » etaaokott, pedig aa orr neki egy mennyoruagot nenelt éa M orr neki mindene rala. Eutáa járt í, nem ai ease után.
Hej ha ai aa orr nem olyan orr lelt volna mint a milyen, ha as nem tttódotl volna min-deobe bele, ml egéaiea mánkép állaaa a vi-

lág aora. Es aa orr képea rolt egy embert aie-rencaétlenné tenni; peraae gaadaját meg boldoggá tette. Sseraett neki aaép, takaroa aaasonyt, moat már ugyan nem tis<>aöl érea, hanem annak idejében ax rolt, aki értette papnoa alá dugni a férfit, ha még ulyan legény ia rolt a caárdában. Mert ha aa egyaaer aaéttárta alt a két piroa ajkat ia vele alt a két fényea gyöngy aort, ? caipojere illeaalé domború karjair, astan aaabad folyáat engedett a kerepeléanek, nem volt hetedhétorssá^on olyan jó madár, kit el ne haastott volna a caereaanyefáról.
?s aa aaewny Unitotta a magyar nótákra, es as aaasony aBoktatta r& a borra éa amokutu le a tubákról. E»t aa aaaaonyl oroita el a poatameater ur és boldogtalanná tett egy ?áaik embert, a kit asivébol gyűlölt, mivel egy hírlapot járatott, mely következetesen haasnáit magyar cajmérel tán asindékoaan ki-Tánta bosaantani.
Aa a máaik ember pedig a locapooai nép tanító, Filigran Péter uram. Ceodálom, hogy nem méltoatatik ot iamerni. No majd elmondom, miként került Filigran uram Loespooera néptanítónak.
Locapoes vadregényaa falucskát a térké pm ktonyfi feltalálni, ott fekasik köaretlen a jó Itten hát* mögött. Roppan 1 kedves helység. A ki egyaaer ott letelepül, onnét többé el nem kiránkoaik, — még a vándormadarak is ott töltik a farsangot. Ennek a Locapoos helységnek asürke rorta taaáoosai egjaser csak arra vetemedtek, hogy ok fejőkbe vették egy tanítót fogadni. Bexi-g aa tisparancaolat, a mit ok fejőkbe vasanek. TestüJeüleg felmentek aa ora-aágkoa, miit aki as ilyea dologbos ierjobbu ért, a teikérlék, kerítoea nekik egy Unitot. As

araság kihirdette a pályazatot as ,Aloe"-ban. As ,Aloe* tudvalevőleg a néptanítók hivatalos kSslönye. Nevét onnan vette, hogy minden száz érben egyszer jelenik meg. A hirdetés fényes sikerű rolt, mivel Filigrzn Péter uram egyeaegyedül pályáiott éa egyhangúlag kiki-áltatott tanítónak. Dicatoges bevonuláaa napján út megismerendő, as urasig magához rendelni kegyeskedett. E találkozásról Locspocs krónikája a következőket jegy-zte (el:
— Ön Filigran Péter tanító or, kérdé as
uraság.
— En vagyok aa, tisztességgel legyei
mondva.
E néhány szóval meghoditá a mester a raogorrs uraaag kegyét, mosolyt varázsólt ajkaira éa a szigort, melyet as a falsban mindenkivel éreztetett, a taniló árral sohasem ismertette meg.
— Nagyon őrvendek, hogy szerencsénk
rolt éppen önt helységünknek megnyerni.
— Valóban én is igea örrendek, tisztes
séggel legyen mondva.
— Mondhatom a nép önt igen nagy tisz
teletben fogja reausiteai, mivel, mint engem
is, elaí szaraival annak szivét megfogja nyerni.
Meg vagyok győződre, hogy ön is szírére re-
endi a nép agyét, s fényes tehetaégeiv.l oda
fog hatni, hogy annak leghóbb ragya, aa iraa
s olvaaás művészetét elsajátitni, valósuljon. Ré
tiemről igérem, hogy mindenben segélyezai
fogom önt; egyelőre egy bold kakoriozaföldet
bocsátók rendelkezésére.
BOG ADY.
(Folyt következik.)

TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM

ZALAI KÖZLÖNY

MSUtCZIUS 21-í» 1880



Tárgy:
I. A moll havi ülés jkve felolvasUtváu,
hitelesíttetett. Enel kspcsolatbaa elnök jeUnti,
hogy a mait ülésben Dyert megbízatásokat tel
jesítette ? bemutatja as etekről aióló iratokat.
Ai előterjesztett iratok felolvasottaknak to
ki D tétnek.
II. Ertl Karol; ériekmik •• állatvéde
lem, — mint népnevelési eszközről. Értekező
aa állatkínzás ellen kel ki • meleg húgon
ajánlja a vsiststmányuzk figyelmébe aa illat,
védelmi elveket, melyek a aövetkesíkbeo
foglalhatok os.se:
Ne engedjak, hogy a gyermek bármily állatot dérsjságból kergessen és foedoeson, kövekkel hajigáljon, pálciával, oatorral verjen, vagy caak ross szóvsl '? illeaiien!
Ne engedjak, hogy pillét, bogarat vagy legyet fogdoava, kitépte aanak szárnyait, ele. vénen tűre taarja éi vele játékot üzsön.
Ne engedjük, bogy a madarakat elfogja. féssköket tojásaiktól és fiaiktól megfoszsza.
Ne engedjük, hogy a vágóhidakhoz köze ledjék éi ne mulattassuk a konyha »ámára lí-ölt állatok halál vergídéeének szemléltetésévei.
Ezek ellenében iioktauuk a gyermeket arra, hogy sord idö alkalmával gondosan összegyűjtse a keoyérhéját és moriaákat stb., hogy aaokat alkalma* helyen elaaórja a saegéoy éhező ét fázó madárkáknak.
Oktassak arra, hogy ha máa gyermek valamely állatot kinoa, igyekezzék aat meg-akadályoani.
Továbbá kéri a választmányt, hogy a járáii körök utján tegye figyelmeaaé a megyei tanítóságot ? nagy közönséget ai állalvédelem czéljairt, hasznára és kü)ÖDÖ«eo aaon értékre, melylyel a neme* cselekedetre való szoktatás-ban bir Esután íölemlité, hogy Magyarországban már a múlt évben volt egy erkölcsi értü-letea alapuló illatvédők szövetsége, melynek alapszabályai nincsenek; Ugja lehet a 10 éven felöli tanuló ifjúság; felnőttek pedig pártfogóként lépnek a szövetségbe. A tagoktól pénzbeli járulék aem jslenbeo, sem jövőben nem kívántatik. A szövetséges tagok az állatokat nem kinozzák és azoknak mások által való kínzását is megakadályozni igyekeznek. A aaövetaégbe lépni kívánok kötelező nyilatkozatot iroak alá. A szövetség tagjai számára jelvényeket is fog csináltatni. Értekezését azzal zárja be: ha bárki állat védsiövetségi aláírási iveket vagy jelvényeket óhajt, óhaját a szövetséggel való összeköttetésénél fogva készséggel teljeaitendi s ebbéli megkereséseket köavetlenül hozzá in-tétoi kér.
Hoaszabb eszmecsere után az ülés abban állapodott meg, hogy a járási köröket felhívja, miszerint ezen humanusinlézmenyt minél széle sebb körben ismertessék és számos férti és no tagokat nyerjenek meg a szövetségnek.
III. Elnök bemutatja a nyugdíj alap ki
mutatás tárgyábau a magas miuisleriumhot
intéseit kérvényt, mely poutuukinl tárgyalás
alá vételeit, a miután az ülés a kérvényben
kifejtett indokokat hnlyeslé: elfogadta azt és
fölterjesztésével az elnökséget biila meg.
IV. Olvaatatik Kozma Férenca állami
tképesdei igazgatónak, udvarhelymegyei tan-
testfileti elnöknek a tőle kért segély egy leli
alapszabályok mellett küldött levele, melyben
jelzi, hogy segély egyletük 2000 frL alaptőke,
vei bír, s minden rendes segély-egyleti tag as
egyszerre befizetett b frt. után már 30 frt.
segélyt kapott. Kitűnik az iratból, hogy a se-
gély-egylet alaptőkéjének gyarapítása körül
legtöbb érdemo s tképezdei tanári karnak van.
S végül törekvésünkre .szerencséi és áldást"
kivan. —
Az ülés a küldött alapszabály és jókivá natokért jkvileg ia kifejezést ad köszönetének.
V. Ramssáaer Simon nagy-kanizsai jköri
elsők f. é. febr. 3-án kelt átiratában a múlt
ülésből hozzá intetett kérdésre megkuldőMe
válaszát, melyből a jkör inditványának a mai
ülés 3. tárgyávali azonossága konstatálható.
Ki alkalommal a választmány ason reményét
nyilvánítja, hogy a nagy-kanizsai jkór is min
den nemes törekvésben segédkeset fog nyújtani.
VI. Udvarhelyi Gyula jköri elnök tudó
sitja a központot, hogy az alsó-lendvai járási
kor f. hó 5-én megalakult. Tudósításában több
kérdést less az elnökséghez, melyekre a mai
ülés meghagyásából elnök válaszolni fog.
As ajonnan alakult jkör: üdvözli a a választmány, s meg van győződve, hogy as alsó-lendvai ]körrel testületünk egy munkás tényezővel gyarapodott. Az átirat mellé csatolt jfcöri tagok névsora, as összes tagoknak legközelebbi összeállítása alkalmával figyelembe véteti ik.
VII. Napi rendre korúit a f. évi testületi
közgyűlés s végből, hogy az elnőksé-; s keszt
helyi városi tanácsot itiratilag keresse meg;
(tudomásul hozva, a tanácsnak, hogy testüle
tünk sngusslas hsvi kócgy ülését Keszthelyen
óhsjtjs megtartani,) a kózp. választmány nevé
ben kérje fel, hogy a közgyűlésnek mintegy

két napi tartamára, körülbelül 100 tamilénak elasálláaolásáról gondoskodni szíveskedjek.
Essél kapcsolatba*. Bíró Joassf Indítványozza, bogy a helybeli m ti kod velői társalat kéressek f .1, miaserint a kSzgyülés alkalmával vagy a létesítendő testületi segély egylet, — vsgy az „Eotvos-alap" javára előadást ren-dessen. —
As üjés az indítványt elfogadja és a ki vitellel Beláoyi TÍTsdarl bizfja meg.
VII. Elnök előadja, hogy a „Ssstmár vidéki néptaniló-egylel14 aa országos sióvetaég ügyében kérvényt nyújt be a képviselőházhoz, s szaklapok uiján minden hasai tanító egyletet felszóllit, hogy hssonazellema kérvéaynyel járuljon az országgyűlés elé: akar e a válaast-mány ez idő sserint a képviselőházhoz e tekintetben felírni, vagy pedig a III. egyetemes tanító gyűles 50 es végrehajtó bizottságának György Aladár álul szerkesztett és a eultna minialeriumboz terjesztett emlékiratát örvendetes tudomásul veszi és bevárja a mintster ar ő excellentiájának az emlékiratra vonatkozó rendeletét? A válaaatmány a nm. miniater mrnak e tárgyban, hosandó határozatáig intézkedéseket nem lesz.
IX. Elnöknek tudomáaára jutott, hogy
egy vállalkozó, ha az irkák hátlapjaira vonat
kozó tételt testületünk kidolgozza, késs aaokat
ugy, miként akarjuk megkéstiteui; és ha
Zalamegye legtöbb iskoláiban ö tőle rendelnek
irkákat, ugy tetemes üassegekel enged át a
testület rendelkesésére.
A válasstmány érdemleges határozatot csak akkor fog hozni es ügyben, ha a tétel kellően megoldva less.
X. Az .izkolai és népkönyvtárak* érde
kében elnök indítványára határozatba ment,
hogy a jkörók a tavaszi gyűléseiken az ügyet
beszéljék meg, s ebbéli magállapodásukat, jele
sen : az intézmény életbeléptetése, — terjesz
tése — és értékesítésére vonstknzó tapasztala
taikat egybefoglalva lerjrssazék be a kittpool-
hoz, hogy a koxp. választmány a f. é. testületi
közgyűlés egyik rendes tárgyául kitűzhesse es
előadóul valamely testületi tagot kérheaseo fel.
Kmf.
CSATHÓ ALAJOS m. k.,
• tstaleli slnok.
VÜRÖSS JÁNOS m. k.,
testületi slj«ityzü.
Hitelesítjük: KEICH MIKSA m. k., BIKU JÓZSEF m k.
Jegyzőkönyv
a pdya kiMtthélyi vaMut viyr. bizottságának
1880. ivi móraúu 17 >'•> TupcUtán titrtoll
UI
Jeleslevők: Gróf Es.terházy Móricz elnök, Kiss László h. elnök, Antal Oáoor, Bo-gyay Istváo, Beck János, Beck Sándor, Csen dús Jóasef, Doruer KajeiAu, Eitoer Sándor, Hácsky Kálmán, Hanauer Béla, Ihász Lajus Krauss Samu. Lotkay Miklós, Marluu Gáspár, Putheány Géza báró, Skublits Uyula, Steirjer Antal, Szabó Imre, Trsztyánszky l.ajoa, üul-den György, Voyls Adolf és Woita József biz. tagok, Horváth Lajos jegyző.
1. Olvastatott a m. kir. kósmnnka és
közlekedési mioisleriumnak 3378. szám alatt
keit intésvénye, melvbeu a tervezett vsamra
nézve az előmunkálatokra szóló engedély meg*
adatik és a munkálatoknál a hatósági támoga
ssa iránt is intézkedés létetik.
<örvendetes tudomásul vétetik.
2. Olvastatott Vestprémmigye atispáai
hivatalának 2419/XtiO k i. szám alatt krlt V
tesitée*, mely szerint a pápai és dtvecseri szol
gabirói hivatalok utstilvs Mlek, hogy a voaal
tracirozáasal megbízottakat működései ksél a
netán szükséges hatósági támogsiásbsn része
sítsék. Ezzel kapcsolatban Háctky Kálmán ar
jelenti, hogy Zajamegye alispáni hivaUla ia
megtolta ba«ou irányban a szülezegea intézke-
désekel.
Tudomásul vételik.
3. Beterjeszti Kiss László helyettes elnök
ur a múlt ülésen vett megbízás szerint Lóskar
Miklós úrral as előmunkálatok elvállalása tár
gyában kötött szerződést, kérvén a bizottság
részére lentartott jóváhagyás megadásai.
A kötótl szenődés a vállalat ér lekével megagyesónek találtatván, jöváhagyatik, — ason osódusitással, hogy s mnnkadij atolsó ne-gyedrésne ossk akkor fog kifiaetletni a vállai-koso mérnök urnsk, ha a munkálat befejezése után a közlekedési ministeríumhos festerjessv tetvén, az a munkálat műszakilag felülvizsgál ván, kifogástalannak jelenti ki ; — továbbá, hogy a mértföldenkint kötelezett 50(1 frtnyi munkadíjban a tracirozáasal járható bárminemű költségek is benfoglaltalnak; — végre, hogy ' az előlegek utalványozása slatt az értelik, hogy az utalványozás a azerzodéaben és a jelen módosításban foglalt korlátokon bolül as elnökségnek áll jogában. —
4. Olvastatott Vécney István biz. Ug
urnák ezen megbízatásáról lett lemosdó oyi
Istkosmta.

A lemondás tudomásul vétetvén,s bizottság uj tagjaiul Bojyay Máté ur Sármellékről, Szikes István ur Dsrgecsrtl szeg'álaastatUk.
5. IoditvAaypstatott, hogy as olóninnká-
latokra ajánlott ansugek tajjes befizetase irái l
istezkedes letessnk.
As előmunkálati költségekből be nem folyt öassegsk bezuntesére határidőm május hó 15 ik nspjs tazetik ki, s a bessedésre a gyűjtéssel megbisoti bizottsági tagok kérataek fel.
6. Indítványozhatott, hogy Boros Béni
nek as .Arad-Kőrosvölgyi rssnt ismertetése'
ciima kitűnő munkája, — miután a pápa
kessthelyi vonal ia esen vasul mintájára van
tervezve. — a közösség korében knazlás ozél-
jából több példányban bozassák meg.
A nevezett mű 100 példányban megrendeltetik.
7. Kiss Lássló ur indítványozza, hogy a
vasút kiépítéséhez teendő pénz, snyag vagy
munkabeli ajánlatok gyűjtés* cséljából aláírási
ivek bocsáttassanak ki.
Az indítvány elfogadtatván, a gyűjtésnek minél azélesb körben és sikeresben eazkösolkelésére a végrehajló bizottság tagjaiból és a vi-dékbeli máa érdeklődőknek ia belevonáaával K,*zth»!yen, TapoIczan.SUmeg-Knodeken, De vecserben és Papán albizottságok alakítanak és s gyüjtőivek következőkép osztattak ki: Keszthelyre 100 drb, Tapoloaára 125 drb. Sü meg és Kendekre 100 drb, Devecserbe 75 drb, Pápára 100 drb és az elnökség részére 100 dsrab.
H Hanauer Béls pénztárnok ur jelenti, hogy s« eddig beéfkesett aláírási iveken as előmunkálatokra 7393 frt 50 kr. foglaltaik, de a gyűjtés folyamatban lett miatt Kesslhely n'il, honnan mintegy 1000 frt remélhető, ss slAir^ni ív o< m érkezett be.
Tudomásul vétetik, s minthogy az ajánlott összegek kost 50 frton aluliak is tannak, kimoodatik, miaserint az ily ajánlatok csupán adomáo_\ nak tekintetvén, részvényekkel csak akkor cseréltetnek ue, ha az ily kisebb ajánla Uik közösen tétettek és együtt véve fél vagy egész réstvény értékéig terjednek.
H. Jelen jegysőkönyv hitelesitesére Antal Gáb«>r es Voyta Adolf urak nevestetlek ki.
HORVÁTH LAJOS
Hrlyi lilr.k.
- Meghivó. A nas^-kaaissai kisded-
nevelő egyesület évi rendes közgyűlés- 18*0 évi apr. t>-án délután 3 órakor az aOvoda" helyiségében lartalik meg. melyre az egyesület tagjai tiazteletlel megbivalnak. Tárgisorozat:
a) Elnnkaéei jelentés s lefolyt évről.
U A jovó évi kóluét; vetés megállapitáaa lll.§.».1
c) A leaárl évi számadás felülvi*igálása
^11 §. b ) s egyszersmiat a pénatárnoki jelen
tés -
d) AK építkezési tervrajzok s ktillaAgveté-
sek lár^yaUsa.
el A második b évi időtartamra b»iratko zott uj tag<ik névsortnak felolvasása.
f) Az alapszabályok 15-ik § a szerint kilépett 10 választmányi tag helyett uj válaszlás: (11. §. szerint a sorrendben kilépett választ-mányi tagnk ttjra válassthatók )
Egyidejűleg a leköatfiat elnök I Martiak.-vica Károlyné) s titkár (Bátorn Lsjos), vagy a netán uj ö évi időtartamra be aem iratkozott igazgatósági s választmányi tagnk hnlyetti uj válaa utái*.
?) Indítványok tárgyaláaa (11. §~c.)
Nagy.Kanizsa, maros. 20. 18*0.'
BLAU PÁLNÉ
sáxxl eli,-k.
^ — Érte»UH. A .nagy-kanizsai tiasti
önaegelyz<*» szöv«tknxel* t. ez. tagjai ezennel
érteaittftlnek, Bisserinl a fúlvettrOvid előlegek
búi a t. évi april hó 1 én 10 (asaa liz) százalék
törlesztesd.'.. Kelt Nagy-Kanizsán 1K80. évi
márcz. 19. ManhardL
-V Nagy- é» KUKaninaa városok rég óhajtott egyesülése tárgyában tegnap alispán ur elnöklete alatt 3 negyei 10 nagy és U) kis kanizsai képvwelősegi küldöttség jelenlétében a kiegyesési pontosatnk nagyszáma szótöbbséggel elfogadtattak. Bővebb-s s jovt ssámban.
— Ttim volt tegnap s sornál közelében,
de szerencsere s tűs oltok gyors intézkedése
terjedéséi megakadályozta. Éljenek !
— Nagy-Kaniumt város hatósága
dicséretet érdemel, h'i^y a közegeszségi bizotl-
SAg javaslata folytán a poczegödrök gyora és
szagulaa tisstitáaára egy ason cselra már sok
varosban alkalmsának talált készüléket, L i.
azivattyut és légáthatlanal bezárható vashordó
val ellátott kocáit Krauss budapesti gepgyáros
tói hozatott. Ezen készülék, mely a városház
udvarában látható, nem sokára fog használatba
vétetni és azon előnyön kivül, hogy általa
várnának lakói a jelenleg használt pocxegűdrok
tisztításánál a hasak és utczákoa terjedő, a*

egészségre ártalmas kiállhatatlan bűnről szeg lesznek mentve, a kiadott költség rflvid idő ?alva as által lesz megtérítve, hogy a gödrök tartalmának kihordása sokkal olcsóbban és gyorsabban, fog eazkösöltneni.
— Smnmtlyea tolvajt tartózUttak le a
napokban a Prager Béla ur gyógytáráaál al
kalmazott laboránsban. Egy ssűsl kanál el-
veszvén egyenesen a laboránsra gyanakodtak s
elő ia került, mily nagy lón azonban a csodál
kozás, midun ládáját a rendőr megvizsgálta, i
abban szamot nemii és siska orvosság találts-
tott Majdnem hallatlan; élelmi a«er, ruha z
egyéb érték hogy el tol vajol tátik, aanak van
értelme, de bogy orvosság lopmttasnak el —
anicam a maga nemében.
— Jegy*6ktimyv< m<ÍT Kis Kanizsin
Zalsvármegye tettes altapáai hivataláank f.
évi márcsins hó 10 én kelt 2477/n. i. 880.
szám alatti randeUtével, folyó hó 20-ik napjára
mint a Nagy- és Kia-Kanizsa városok közi fea-
forgó peras vissonyoknak egymásköst törté
nendő barátaágos utoni elinléshetése, illetőlrg
e két városssk törvénysserű sgyb«kapcsoiási-
nsk megkísérlésére kitűzött határnapra a köt
ség képviselő testület kebeléből választaudó s
a népközőnseg képviseletre megbizssdó s a
fent irt sáros időben s közös értekezletre a
törvényhstósági ki^üldöttség elolt való Nagy
Kanizsán leendú megjelenésre kikaldendó 10
tagnak megválasztása és s megválasztott kép
viselő tsgoknevsinek szemé
lyenkénti elóaorolssB érdemében s köz
ségi képviselő testületnek folyó évi márcsius
ho I9-ik napján tartolt rendkívüli tanács ülésé
ben vétetett fel. Jelen volt sz egéss és teljes
ssámu képviselőtestület. A fenn érinteti al-
ispáai rendelet értelme szerint s Kia-Kanizsa
érdekében leendő közreműködésre hivstalból
felhívott tekintetes Svastics Károly kaoissai
járáa szolgabirája és Dolmáoyos László kis-
kanizasi községi' biro arak mellé, felkültáa
utján : Steszlin Ferencs, öreg Hegedűt László,
Mátés Ádám, Poazsvecz Ferencs, Ssokol János,
Varga látván, Uosdán Antal. Miaálect József,
Szedlmájer László é. Plánder Károly urak
válassUtuk meg. Kik ia e bizalmas kikülde
tést elvállalva a pontos megjelenést megtar
tani Ígérték. — Több tárgy nem lévén, ezzel a
jegyzőkönyv felölvaatatott és sláira'olt. Kmf.
Dolmányos Lássló s. k. vbiró, H&fer Ferencs
s. k. vjegyző, Piádd-r János s. k., Anek lat
ván s. k. vtanácsos, Faics József s. k., Horváth
Ferencz s. k
— Eatnnel- kijelentjük, hogy e lap szer kosztője s béusi ^Presse* nek nem ügynöke s így a német sajtó terjeszkedéseit nem mozdítja elő; kijelentjak azért, mert több fővárosi Isp emiitett bennünket.
— A képvlnelóháM márcz. 17 ki ttiésé
ben Orbán Baláas s lelencnek és törvénytelen
gyermekek tápdijainál következő indítványt
terjeastelte nlö: A kültartományok lelencz-bá-
zaiban ápolt magyarországi illetőségű, törvéoy
telén ágyból gyermekek után felmerült költ
ségek megtérítése csisnén felveti 58424 frt oly
meghagyással szavaztatlk meg, hogy ast és
minden más e csimen előfordulható pénzeket
országos lelencsház és gyermekmenhely felálli
lásárs és berendezésére fordítsa, mely most
egyelőre valamely alkalmas épületben, vagy
ba ilyen nem lenoe, bérhásban helyeztetnék
el. Egyasoramind ulaaittatik a kornáoj, hogy
a Sándor- és Nádasdy Féle alapítványok és »
fővArtisnak az uralkodó ezüst lakadalma alkal
mával tett -JtJOOOO frtos alapitvau vaoak e
czélra való fordítását klessköcblj«, a azokból
a szükségelt h-hÍMegek építéséi és berendezé
séi, valamint a leUncíban alap gyarapítását fo
ganatosítsa. Valamint arra is utaaittatik, hogy
orsságos gyűjtés s nsgyobbasabssu sorsjáték.
által igvekeszék beszerezni s szükséges össze
get arra, hogy állami hozzájárulás segélyével
Pozsonyban, Kassán, Debreczenb^n, Szegeden,
Nagy Kanizsán éa Saékelyudvarbelyea fíó^
lelenczhazakkal egybekötött oly gyermekmen
helyek szerveztethessenek, melyekbe s tör
vény teleién szul«té«ü, kitett vagy vagyontalan
és árva gyermekek elhelyftsést és gondozást
nynrjeaek rs a hazának megnyeréséének A
minissurelnök feltaóllalaaa alán ezen indítvány
eivettetett.
— A balatoni halászat rendesése erde
kében márczius 22 én Keszthelyen less sz
értekesUt s nem Budapesten, mint a sKessl' /
bely' irta
— TÜM volt aaárcz. 14-én a zals eger-
ssegi hegyen, ismeretlen okból egy hajlék
m«gio uiadt, a szél erősödése folytán csakhamar
11 hajlék lett az elem martaléka.
— üyilvanom számadás és köszönet:
aa o fels-'-ge ErzMbet védelme alatl álló orszá
gos segélyső — vörös keresst — nő egylet
csáktornyai Sók-egylete álul, a folyó 1480-
évi február 5-én társas eslély alkalmával, a.)
belépú dijjakból befolyt 91 frt, b ) tombola
jegyek elsdáaából befolyt 55 irt, c I felülnzelé-
sek lesznek 21 frt 50 krt; fiaszss jövedelem
167 frt 50 kr, ebből levonva a kiadási 47 frt

TIZENsULENCZEDIX ÉVFOLYAM

ZALAI KÖZLÖNY.

Hlsczws n-t* 188a



53 kr, maradt tiasta bevitel 119 frt 97 kr., melynek fele adatott a Csáktornyái jotcíkony aege'lysá nj-egyletnek: — a másik fele a vörös keresat tiók egyletének rendkívüli bérétől ként tog elssámaltalai. FelUfisataaakat ttljeai-tettek : Fehér Jóasef 2 frt, Dearbányi Elekaé 2 irt, Nemei Ede e<ry nüit tallér 2 frt, Boron Roma 1 irt 50 kr, Weiss Salamon 1 frt, Sitrmhia Ferenci 1 frt, Hirsjhmana Sándor 3 frt, Zieg-ler Kálmán 3 frt, Konyáry Mihály 1 frt. Peceornik Ignács 2 frt, NQBV Hátyáa 2 frt éa Hirka Domonkos 1 fiiul. Tombola tárgyakat ajindékoiuk pedig a k5vetkexo urník é> urak: Hirachler testvérek (Alsó Domoru), Ueurbányi Elekné, Púkáai tanár, Neumann Ignics, Huaiár Nindorné, Zakál Henrikné Lopenbeck Jósaefné, Satrahia Fefeacsaé, Mayer Salamonná, Buchberger Katinka, Wlaa-sits Gyorgyne, Ziegler Kálmánná. Saabulios Antalné, Báron Uóza, Gönc: Etelka, Lobi Jakabne, Ssy Sáadorné, Najsy Hátjáiné, Konyáry Mihályié, Hegedős B*Un«, Ziegler Lajoané, Neflwn Károly báró, Molnár Elekné, Caasinák Sándorné, Sároai Láulóné, áéra lat-vénné, ifj. SieiTerth Antalné, Slefaies Mik-aáne, Siilágyi Gynláné, Siirtey Gyorgyne, VrancaiU Károlyné. Wetteodorffer J>ávidní, Stefán Ferenctné, Benőik Ferenciné, Bor-nyák Ferenciné, öivegy Laky Jówefné, Varsányi Ró«a, Holub Ferenciné, Dugovich Pálné, Bayerné, SiskoDyi Zaigmondné, Khédey Fe-renczné, Bolci Joiaefné Velier Anulué, Neu-wirthoé éa Beoedikt Illésné Eien adakosok éa felülületók fogadják a fiók egylet réazér61 háláa köszönetünket éa ajánljnk a még iaeng« egyletünket a nagyrabecattlt kHiooaégnek további kegyea pártfogásába. Ö«v. Deurbányi EUkné fiók egyleti elnök, Dugovics Pái jegyso.
— Viamaemlékexé* Egy öreg úrtól kapjuk a kovetkesd érdekes aorokat: Moat a midin a korooahercMf- jegyváltása ténynyé vált, s a kö»D»ég nagy érdeklidésae! ulvaa minden a belga királyi családra vonatkoso hirl, nem tess tán érdektelen emlékeimből A kővetkezőknek felujilása: A belga királyné

I ezelőtt 10-12 évvel Józaef fóherczeggel, ndv 1 kísérettel s Featstich Mária grófnővel — táa a I fraodriai gróf palliui joszigáró'l jóvá, — váratlanul megjelent Sümeghen. Olt a vendéglőben mindnyájan megszálltak, a czigányzene mellett kedélyesen és magyarosan megvacsoráltak. Másnap a reggeli órákban gyalog, ai atczán mindenütt magjaral kérdesÁaködre, s egymás közt is magyar nyelven táraalogva, felaétáltak a várromokhoz a gyönyörködtek a azép kilátásban. Innen Badacsonyba mentek át, s itt is koaazabb ideig tartózkodtak. Eltávozások után az a hír terjedt el a városban, hogy a belga királyné a Badacsony egyik szép pontján hárfa-kiaérettel magyar dalokat énekelt, többek kött Kisfaludy Károly gyönyörű költeményét is .Szülőföldem azép halára meglátlak-e vala-bára atb *
— Oyámhir Nemes Oöncz Lajos csák
tornyai gyógyszerész — a azabadaágharezban
a 48—49-ik aáaslóaljbeli bonvédazázados or
1880-ik év márcs. 14-én d. u. 4 árakor a be-
lotti szentségek felvétele után élete 70-ik évé
ben végelgyaogAléa következtében meghall. A
temetés folyé évi marcz. hó 16-án d- u. 3 óra
kor nagy résasvéttel történt. Áldás és béke po
raira !
— Tombola. SUmeghen a helybeli reál
iskola tápintézet alap javára f. évi márczins
13-án táaczkoezorncskávaj egybekötött tom
bola estély minden tekintetben sikerült. A fé
nyes és iiléstalJAaen decorált teremben elég ké
nyelmesen foglalhatott helyet a nem tul azám-
ban megjelent társaság s tán épen ezért a leg-
kedélyesebben érezte magát. Sumegheo da
czára annak, hogy ezen társas összejövetel jó
tékony czélra Ion rendezve, mégia koogott a
vészharang, elóre bukáat jósolván aa eredmény
felöl. Asonbaa mindent a vég koronáz, e sze
rint itt is mull után azólhatnak a tények. A
tombola táblák mind elkellek, mi mindnn-
eaetre a leikea árusitú hölgyek és a czél iránt
érdeklődő vevők érdeme, eltekintve a játékot
követő fesztelen vigalomtol : a kitűzött födulog
el lón érve) a fáradtságot nem kíméli rendesó-

ság 69 frtot szolgáltathat át mint tiaU maradványt a tápintéset alaptokéje gyarapításához és eaael kivetést* mélli kivet nyújt as éptt-
lethez!
— A tümeght ifjuaág több tagja által f. hó 13 in a reál isk. tápm.éaeti alapjavára rendeiett lomboláhos a kóvetkeso úrhölgyek saiveskedtek adakozni; Siydoay Mária csnkor tartót, Caigó Mária ssivartartót felaaerelve, Ki j»ia Gyuláné virágpoharat. Mojier Magda hasi ciipót, (kési munka} Vlasiu Nina virágtartót, Dobronvi Tetta késimsnkaláakát, (kézimunka) Dorner Anna raivarpoharal felaaerelv*, olvaao-jeliít éa keDdótekerrMt, (kéiimankák) Dorner Emma pénses sacaaót (késimauka), Mojier Janka ciukortartót. Mojier Emiké gyufa és hamutartót, Horváth Ixa doháayiacakót (kéai munka). Vid Lujia gomboatB- éa gyufatartót, Enner Emília Gyórból vajtartót, Vinter Teres névjegytartót (késimunka) éa gyufatartót, Job banny Irma üvegpobarat talcsával, asivar- és dohányurtól felaaarelve, Scheiber Vilma levél-tartót, Binder llarmine doháaytartot, Takách Margit tolltörlót (késmnaka), Takács Vilma dohány- és iiivartartót, Takáca Janka ciukor-tartót, Baboa Malvina. üvegtartót, Babos Ma-riaka dukortarlót, Surgólh Mikaáoé td éa óra tarlót, Ssékely Guastávné virágUrtot és tál-ciát, Hettyey Károlyné tálciát, kulcstartót, kosárka chocholadé ciakort és egy dobos gyfl-mólcaaaappaot, Gallik Irma ssivartartót, Zer-dahelyi Ödönné uvegtáJaát, Zordahelji Ale-xaodrina varróvánkoat, Raile Jósaefné bábával letakart pengőt (késimuaka) dohány tartót, tálciál ciukortartót, Eilner Sándorné egy ón-áai palacikot muskotály borral megtöltve, Síüu Pálné gvümölcskotarat, Dr. Takáca Já-noané háxi aipkát, névjegytarlót, óratartót (ké-?imunkák), továbbá Kijáti Elek két virágtartóval és egr hat asemélyre való liqueur kéax-leltel, Tafferoer Béla kél gypas Kóborral éa Farbowasky Lipót urak dohánytartóval járul-lak hómmá. Öasaesea 53 drb tárgy. Ai öassea bevétel 134 frt 7U kr, kiadáa volt 65 frt 70 kr., maradt tiazta jövedelem 69 frt. A jótékony

nél tekintetéből iamételten felalnsetuk: Dr. Kovács Zsigmond megyés pospSk t oagymélt. 10 frt, Adást Iván reál isk. igasgató 5 frt, Eit-ner Jóaasf 3 frt, továbbá Dr. Fiacher Igaáci 2 frt, Kell Dávid 2 frt, Weiss Ujos 1 frt és Scheiber 8oma 1 frt. Fogadják a nemealelkü adakoiók legmélyebb kossonetuaket. A rendé sóaég nevében : Hnia* Sándor.
— B/Md hírek. Kecskeméten hamis esüatforiatoaokat hamisítót fogtak el. — Tafce-
ranban ki&tütt a polgárháború. Egy bada
pesti adóvégrehajtó a régi vároaháu III-ik emeletéről leugrott, aaonnaj meghalt. — A tatai bíró felakantotta magát. — A rók»-kórháli férfi-nJ meghalt. — Több előkelő sport-mann a nyáron Bosniát belovagolja. — Aa aradi borváaarra 65 réartvevó 40 eaer hectolt-tar bort vitt. —
Saerkeutől ttaene*.
3998. L. Őrit A váUas eaj kimi kiaasj*. Bocaáaat!
S999 B. G Haljboi A katUmiirek ~*f aaai kAaléva válik.
4000 K. K. TáUanltank.
4001. K..S. ISnSaet '
4OU. f. Epnaef. Tájékotó kimntatást ktl totttmk. A kaaleaeirt aMokti átolvaasuk.
Heti naptar

Báron
as 211* aárezli
?s 27% I8M.

m- .< b.u-
Katb. aa pro
ii « r « f

aap
naptár
aaptár

11. Jasuaak bevoanláaárel Jcnszálsaabe. Máté XXI

CV vir. ni
9 El bojt.

••ÍJ Hilfö
Ocuviaa
10 Kodrat
pt
23 ICdd
Victoria
11 Sofro.

ti Saorda
Gábor
1* Tkeotl

-SCaítsrrtk
2*í Penlrk
Sí s k. l.
N Péot
1] Nieat ,U B«n«d
*
77Hsoaabal
N. Saoab
llt Afapia
irt
Felelős szerkesztő: Bátarl





M
OLL SKIDLITZ-POUA.
1 alólirt hivaul ir^díjiban ? I órakor, iráabrli ajáAtok el-rlejtéa fog tartatni, A»ljr« a
JJI Majdnem ingyen
Htimolá* kOrvtŰCfttltíhen * nem rét bukott B&C7 at ftyárb^n tv küvotkezo *S darab rendki.fll ti*«t. lat tárgyik osak 6 frt 9h kft>a kerülnek. ra«k nem a* olSállitáai árnak, te hit csaknem iiifjen t-ladTtvi rfrl.. kitUnr, jó UztalMtés BriUaia ***st*ftA í>* valódi itiigol FzQatarzéi i-Cngével. legfioomahh villák Hritáoi* esűtabSI «cy ^rbhan

briunia CaŰrt káveakanál lofjohb mioSaég
erSa Hritania »(
o«h<K Kntaiiia t»ntt
BritAnU «sfl»t kéttvti
ajáudvk t^lrca finom TésKx«tu*l.
Britioia eiüit ttjilUrU
Bntutni» «tü.t tomou kMyérk««tr
h«tá»K>s Brittani* «zflit lyertyi tárté.
Brít&o.a eriltt Atteriai aaztali caengetyQ eadat
?- ?? "•

45 drb. (Ü2 2-líl
Hiad »«.» 46 drh a legAsoaiabb Brítaaia nbtb'l vannak kénávo mf\y *>g7eHtlli a vilácoa l^teteodo érc, melj srokké f«bér marad ei a valódi eailalól W 4<i haiinllat után Mm lUlómbO.b.tr, t»»f. m.írt JtUIVK lesi.
C«im él ^E;adflli ri-nd^UMi h«!y a ca. kir otttrák magjrar várnMikoak.
Íicnernl-Dfpot drr I. '-11*1. Britaiiix Hllbcr Fabrikrn Blau & Kaim, Wien, I. Blisabethstrasse Nr. 6.
Árlejíési hirdetmény.
A talanecrebelt budapfat-gricsi álUa-t XIX 1 1\A -rtfMd saakanán k«l«tkfZ*>tt partcauakla t&ogfrátláaa CZ«ljáb4l ?mnkaAgM kA-barkoUt b«lyrv.iljitaaat a nairjiD*It4aá{ti kSnuaaka éa kAs]«k*diai mioutenuai 1H8U évi amr^iai hi 12 éa k«tt S8u7 n an*s;W r«nd«l«tc-v.l 964 frt y-2 krnyi Ous«ci(el MgadéljMt
Esan maoka biatoaitaaa t«kint«tébfil Í0I7Ó \SH0 évi apnl. ho 1-cQ recgoli 10
fogadáiával pároarolt Djilváooi t^b«ii árl«jt^« g , y
TállaIko«DÍ asándékogók aaaa) kiratmak n-f, »«fT ?? áH«jt*«b-ai r«jmtveTÍt ***>ér?, magútat a fest kittU Aaatag 5*t,-el o-tat bánat-pénazei vlláaák. m-Ay válUlkosá. e««Ub«« aaonaal 10*/, biiloatWkra le** tir*észit«iidő-
Ai irá«bcli ajáolatok feuot kitat«tt nap reggeli lü áráig fogad Ütik el; aapkbflu aa ajímUu-TÍ D«Te, lakáaa 4k polgári iHáaa |xmto aas kitrondő; torilbá asámmal éa iKÓTal kiírandó aaon aiáaUSli slsogadéa. melyért eaíB tn011 kálatokat elrállalni aaándékosik, viligoaaD kifejeaeiidS végre, b.gj ajánákoso, ?•nkilatokat 6a folUUlek tartalmát iaaaeri éa elfogadja.
As iráabsli ajánlatokhoi a vállalati lui«r 10^, }e k<«spéa>b«a rag; mairjar állampapiroktiao ctatolaado.
A mfiis«ralvénr»k e* f«ltMdlek aa alaiirott bivatal irodájába* a
asokott hirauloa órákban segtekinthetek 1,30 1—2)
lUli-EctriiFKm, IS8O. *vi már«tri«* bJ 16-áo
A zalamegyei magy kir. építészeti hivatal.

; víinmi, ;, „ ín ,„k„„r„.ii„tt rs^c«, ..„
] lanjumva.
j 31) év ,'.ia a leiiobb iik<-r«k m*!l«tt f«naall aiiadaun«aia iy
k é tél kéjk i íhiá bl)
és esttszttsl akazalysk. l—int itvacvhiánv. baanonlái). vár Btlafas Aa araaysr t-lUa KÜIÖBÍ>B«I> olv scv^n*kl>ak aiaalva. kik B16 alet-
Haalartaask tirvaylle, sistsrlttMk
Egy lepectételt eredeti doboz ára. I írt. a. é.
CRANCZI\kJ80RSZE§Z SÓVAL:
Hrtm^mfl ?<*l.*»al?«"k, frj . fttl- t* ft>|rfá|áa rp|[i ?orvt-L- <•? avítt aabitk-rákrnk^lr<-k. )inxAk •«rm|EValladá», m-nH^iin^mn hrnaláa *s urraW* «tb, tb. rll-i.
Üvegekben használati utaaítástal együtt 80 kr. a. é.
llal-iinjol-ij.
RSMI halaaáj tsirolaj TaJ»aa»nnyi, ? kfr
krohol és társától
Ö* y y
ira agy Qvognek használati utasítással I frt 0 e
Fő s as 11 i t ss Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udwri nzillitúnál, BÍCit
Tacblaabrn
Raktár as állam mia<l«a biraev«« (To(raMrtlrában vatj faaaar kereakadé^ban liaklár nilkali belraéckhpn maÓDet-yvtiAk aafvobb ad«lia»ki<«l aificfaUló árl»«iiK«d*»l>«*<> r«.a«-aln«k. A t «t k6aenaét k<fr«ttk határozottan Moll-tai* kéasitaa^pvt d. IU. pa c.ak olvanakat .líofaini, m,\,A aajal i'l-O'm ia aláír, imái vaanak allácva.
K Warli U
Raktárak: Majy Kaabaa P'áir.r Bála fjriu-a. ««!«• 1. IJ.1I?
KoarabM-r K.r.oc. F-a, lbofer J4a»f R"..nf.ld Adolf. — ZaM-EawsISf
Ottwjtmmk, a ««« Ul«klM«-. B«T»s Dont H Caéktsnra O»»ea
L 'Dilim"" «aa»SVár Kobn J Babí.ba, Kaim. a-V Th
It Wli U iri UsZSS Caacaiao'i
.HBS Ti ZZrm,
Jao ZásráS PurklM Fimm Sa**>m Ma../ A»4. i
Caacaiao'in !•>
Mlalb.rb S
ll-Wj

1 éremmel és 6 tisztelet okmanynyal jutalmazott
W* TC *g*1 T^" "^f
TRAGYA-GYPS,
nloaa it bémmmoi nálllt aiiadon vasalj állaaitboa,
a kezelési rezenlel a ..vurtertrUler
PoMa: mUUing. Bért mtUttt
(97S 11 —l.r>)

Ajánlja a Wcsi Wáldstein 8y»temája szerint berendezett, távol, rövid nemkülönben tryenfíe szeműek láterejéhez szorosan illő Optikailag csiszolt és jól szamzott szem-0vegek és csiptetők, valódi angol smoM é« szcmkimélő üvtgekb<il, (ne tessék elcserélni a közönséges disz áruval) Achromatikos távcsövek, táboricsövek, górcsövek teloskopok, mindennemű nafí.i itó tükrök és üvegek, hőmérők, borszeszmérök, légsulymérők, aneruid orvosi hö-mf'rők, borméri efrek bor. borszesz és mtistnak stb továbbá villanygépek, villámhárítók, házi tavirdak 3 évi jótállás mellett állíttatnak fel
Minden e szakmába vágó czikkek javítását
valamint ujjitását a lehető leggyorsabb- éa
jHiányosabban eszközli (32 1—•)
HELFY B.
latuertaz is araujitres.
N. Kanizsán a „KORONA- áteMenébea
Ifj. Gróf Zichy Ödön
zákányi nr»d»lmáb«n 14 dirab nehéz gfiből vagyon eládá-srt felsjlitvi. - Kérdés (Zitiny pósu és vunti állomás) Kálmán József uradalmi kisznárhoz intézendő.
(29 1-3)

TIZENKILKNOZHMX ÉVFOLYAM.

ZALAI KÖZLOVT.

?ÁHO2T09Í1Í. 1BBO.

EJ T


Vadászat kedvelöknek uj érdekes kiadvány.




& .41
ífliHiSifl1!!

f f

111-=" = . ?l
g oaiDdeo DAniQ, akár ürea v*%y *ale, tartós*a éa
g;oraao gyógjithato a birnern indiai kivonattal. Eiea gjógjner hatáaa folytán esj háibao Km hiinjoibatna. Vató dián üvi-gbeo 35 éa 70 kr.
Nagy-Kanizsán egyedal csak Strem és Klein araknál
(986 9-10) kapható.

/~1alatln>| Hlanto. aaaacak. 1 1*fíao.,abb íi f
uUIIIIIH »-' >««"k. » leabistoiabl. í'atoLár k4»aaltkel< 12 drk. 70 kr 1 írt 50 krtól 5 frtif; Tiabdljaf (tartót) „^ Uftnonabb mia«a*t«. 1* irt, 70 kr. 1 frt 60 krtól 5 frtm Xiedaa latasó csikk kapkafci (naaibil U drb. JjUrü 1 frt 50 kr. Pikaai arexktprk, caai sredatiak 12 drb. 1 frt M lrt> 3 frl 60 kr, 36 drk. 5 írt Pik»m .u>j«olrp kapák, atlálasik ÍJ erb. 4 frt Ml kr. 24 drb. » frt. Sainrsatt tar»í-?atttak, caak eredebea IS drb 6 frt, M dib 10 ín. Ho«si 'aló nafritá Hrefak 2 frt M kr, 3 frt 60 kr. .Tunak m :ftü eradati tr<la> Ursjai c.ki. urak raisara I, 2, S frt, mimdi( ' irt> 'O dobóiban, aiadn caak oájaai kaphat laj^liiifbaa. 8^lkUda lek eaakii aa Saaa^( alSlaigaa bakaldaaa »«gj lUl»íl aiallea Utrttanrk.
BO'í..-kí.»QI«kek, a meljakkal a lagnebaiekb blraaaMi-k
kirih.tók Harisaiul tanirUSI 50, 90 kr, 1 frt TSbbfék b«»e.»»-
tak 9%y doboabaa 2, 3, 4, 5 frt. Lafüjabb ördOffapek, a Balr-
nak tatitaac^al Batrlialt aiaaiél7Cket, raroaokat, comikol alako
kat, iatőktrtkat «l>taaiTaa<baa Mat elEtdnumi ; tfj Uljaa
keaiUak i.i ). !. 1, S frttol 20 Mg. [11 1—•)
MM, FirtlMUalltraM* Nr II 3. 8tie(<-, i Stack
Trunksucht, 'W
selbst die schwersten uad álte.sten Fálle heilt MCher mein TortOgliches Mittel mit und auch thne WitMn des I^idenden anwendb»r. Herr Ch. ü. in Gross-Kikinda (Urigarn) sagt in soimm Briefc vom 8. Jioner 1880. .Ich búi Hit dar Senduraj tahr zufriadeo nud ersuche Sie hőti. mir wieder eine Seudung zn machen." Wegen Erlangung des Mittcls wende man sicb mit tol-lem Vertrtnen an
Reinhold Retzlaff iaOreMlwi.
(19 3 -5)

»ooooooooooooooooooo«
12 drb. kuhlandi tenyészbika eladás,
450 drb. tenyész bárány eladás a német Mlji uradalomban, Baranyamegye
Értekezhetni Nagy Károly tintUrtónái Német-Bílybtn. -
(31 1 -6)
»oooooooooooooooooooo<
Slmili-ezüsí
készület
Twk K frt 50 kr. eej egésx Uljes
Simili-eaflat aa egjeüca arca a iMÉfai mely JAtáHét aiaüett aef 60 ín bannilat atáa ii ftbar *? mini ••OH aarad. — A káaaaiet a B6T«tk*a5 70 «rt4kal Á* aaTasailef kiaaiutt darabból áll, nrlj araaéfl tablaaaa ? diaaira Talik
D uép«D aiialáaoti átkari kaatl, 12 boaiá illő
kamél, R Mkni rOa ifakeu (ofatul. n itki-ii kél (fr
f»|r.ttal>, I u-p lltail |, 3 kSISaboaS napiam t*rttMtÍlU>
b-< <>? «r traiML S f«h*r trti-HMr tanték toélaa I l«vt«Bir4. nrhri. I Talodi Skjail-ailatnaaaityl
ihl ] d úá I S
•rirí I SMÜ-uitt enkaraziré. 2 v.l,',l,an ki>álo SMD-uill ui ajl >U|ttt. 2 StaM-«H«t ta^> Urta. I ki-tatily »«n él aé tart* 3 krlaUly < taayart I sasbaa
Oanasen 71 <Vak caak «» 8 1M M kr. -«?

Ai ár aa -U5 100 SMI Kitt kéuüttallk luk a>ért raa
oly alnora uállilra a gjirnokuíl. hotj . Skalll eriat haasaálatba
jAjjoa, a k6aSaa«fai ár aokkal több, i* a> ár roaKUodáj rövidebb
idS alul beáll, mart aki SMII-tziataat ecT""' baishálaUt
ri«ii. as akkor miDdeD aaú kótal^Vt, mint Bi iuaRia ilb eldob.
— íaaaral Daaat - Wlaa, Stílt. *«arauaa 12 I StMk, bovi
? indn niínr.t.dMéi»k kllldond.sk. (24 1 — 61

WAJDITS JÓZSEF könyvkiadónál megjelent:
A gyakorlott vadász.
tenyésztöa UL*3'" zulnaen vad lamertetóae. Irta: Nagy-Öfvedi Ülvedy Károly,
oki. erdész, gyakorlott vadász, néhai cs. kir. IstTán fSherczeg személye körüli teítár-Tadáai. :
AZ U ERDÓ- «a ?ABÍ8ZTÖRVÉN?EKKEL ..lam.m a KUTYÁK BETEGSÉGEI é. ?dok gyukare* gjójjitiaáral MritMie egy tapaaítalt ,.dáa>-


Kién igen díszes s 320 lápra terjedő mnnek szinnyomatn borítékban és keménykötéaben
x Ctrt 8O ltr. "WB
I.
A vadaiul álUlábu
A ISrteel aubaüjai
A Tadia kutyák
A róla faj felnoTelMrftl
A »obab«li UDÍUaról
A m»ore vei«u4ar5l
A aUj«r kopók
A apaDjol agarak
A kutyalMtígaégak jyógj. módjáról.
II
A aairnf aaok vuláatau Ai erdei galamb éa gerlicn A barit

T-A.
Afttrj
A togoly lenyéaatéa (Perdrix CiDérea) A fogoly Tadáauu (Perdrix Cinére*) A ficsán tenyéaitéa éa ladáanU
a) A fieián batija éa ieiráaa (ábráTaJ)
b) A fáciáo radámal
A fácánok külsőiéi, fajai
A fác.áooa kertekről
A Cácmáooa épülőt (ábfáTali
A költohái (ibriTal)
A cairkehát
A Bagraa ninek (ábrá«al)
A fácaáaoa le^jutáoToaabb bereodeaaae
A fácaánkert megtelepéae
A fácmániojáaok kiksltéaéríl

T -«9L 1L. O
A fialal fácaánok felooroléaér61 A aselid fáciáoU-Dy«aal«arol A rovarok tenyéaatéaéríl Aa ebemig f»»tartáaa A fácsáook bete^aé|;ei Néhány aiö a fáciáomoatorhoa.
A tu*k. Ai erdei aamlooka A TÍai aaalooka A Tad récae A rad lod
III.
A negr lábnak radiwaU . Erdei vadáa.at kopókkaj A nyol

A oyul-vadáa»at erdő MrUlateo bájtokkal
A , . meso , .
A eearrea, «? éa dám»ad tenyéaatéai halviaege
A bon
A vad diasao sa TadéaamU
A róka
A farki*
A medTe
A tengeri oyulak éa uok radáalata
A Tsdáas aaptár as ir miaden ha'ára.
A* aj
Vadiaa torréoy
Kuiyák betegaegtiirol éa uok gyógyitáas.




Továbbá kQlön lenyomatban megjelent:
A* 1879 ik évi xxxi. törvénycikk \ KUTYÁK BETEGSÉGEIRŐL
AZ ÜJ ERDŐTÖRVÉNY.
Ara (tne 40 kr.

Irta:

és azok cxélsxerfl gyógyításáról. ByaKorlott T7-ax3.et.Ba.
m- Ára mire 40 kr. *??



Az oj vadászati törvény.
Szentesítést nyert 1872-ik évi február hé 18-ái ?V Ára fOiTe 16 kr. "VB

VADÁSZATI NAPTÁR.
A vadak parzási ideje és tartfzkedási hetye az év Mádén kávában
?af/- Ára ftsre 12 kr. *??




cOzöltelzielsi.
X3oatEkl

enneb: rorduatAvstl

Nagj-K«aiisán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdito Jótaeí gyorsMJtóján.

NA6T-KA5II&A, 1880. márcdm 25-én.

TlMnkileneaedik érfolfam.





EMtoMeJsr
i svra . .
fal Ívre . 4 ,
1 erre . . t , *m 10 kr
ZALAI KÖZLŐIT
Mrtttétet
« kaaákoi patluorbaa
7, siaaodaaor 6 ? aúa.Ua
további lorart b kr
NYILTTÍRBÍK
•orunkant 10 krsrt ?«-
: latnak fal
I Ciseitarl illeték ntisdra
- aa airdataaart Hlr-
30 kr (Mtaall.
előbb:
.Z A. LASO MOOTI
OZLONT.'
rM h«lrhztéaáa;ájiak, „?.-kanizsai ink. tüioltó-egrlft", a „n.-kaniz».al kcrMkedflmi a Iparbank-, „n.-kaattaal taj Mist*, ? .n.-kaalzaal kiie>d-»«veló í.gjm.nlet'. a „nagy-kanizsai tteiti önsegéljrió szövetkezet", a ,««»ronl k«rMk««elta< a ipark
megrel éa társai mrjesulet hlfaUloi érteaiUjc.
Hetenkiiit kétszer, vasárnap- s csútöftokou megjelenő vegyes tartalmú lap.
Felhívás előfizetésre!
Az első évnegyed e hó végével lejárván, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfiietésők e hó végéig Urt, hogy azt megújítani sziveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiiny merüljön fel.
Előfizetési ir:
apr.—jun. évnegyedre 2 frt.
apr. — szept félévre 4 .
apr.—deci. 3 évnegyedre .... 6 »
Nagy-Kanizsa, mára. 21-én 1880.
A .ZALAI KÖZLÖNY'
kiadó hivatala Wajditt Wzsef könyvkereskedése
Böjti elmélkedés.
(FolyUtis és vége.)
Szándékosan tértem el elmélkedésemnél a természet követte rendtől, utolján emlitem a tavaszt, az évnek elsó szakit. Eltekintve attól, hogy alig várjuk az idó bontakozását, unjak a sár taposást, társadalmi szempontból egyhangúan látszanak múlni a napok, — mindezekre fátyolt vetve : legkecsteljesebbnek tartjuk a tavaszt. Tavasz! te évenkint újuló reményünk horgonya, benned helyezzük bizalmunkat mindannyiszor, valahányszor üdvözölhetünk.
Ha nem termett elég nyáron, ha nem rendeztük ügyeinket őszszel, ha kimerített a hosszn tél; az újuló természet zöld pázsitja látásakor a remény bennünk újra kél.
Mielőtt azonban szemeinket a sová-rogra várt smaragd színekkel erósithet-

nők, folytassuk elmélkedésünk fonalát. Politikps nem lévén, e teret nem választhatom eszme lánczolat füzesül, iparos annyiban: a hozzám tartozó munkát karolom ; visszatérve a már emiitett állításomra fel vehető lenne a népnek vallásos értelmes, gazdálkodó és munkás nemzetté nevelése felől bővebben értekezni. Böjti időben vagyunk, vallásos buzditásoc hangzanak el az egyházi szószékekről, fej-lesztetik az értelem most és folyton a tanodákban, gazdálkodás- és munkára kell, hogy intse, szoktassa az atya gyermekét, az iparos Unonczát.
Térjünk tehát másra; — van eset arra is, hogy fájdalom lepi el a szegény szülőt, a közép osztály értelmes atyáit, kik az alap ismeretek szilárdítása czéljá-ból vérüket adnák, ha gyermekeiknek még néhány évi tovább képzést adathatnának ; de előlép a szükség, az évszakok több bot hozának, mint örömet, a verejték lehullott, helyzetük nem javult. Ily érző, ily szorgalmas, de tán a sors kísértése következte szegény szülők gyermekeinek tovább képzésén csak alap, alap és ismét alapvagyon segíthet. Sümegb bár gazdag jótékony alapokban, de kimerithetlen lévén üdvös után felmerülő óhajunk: kívánni valót mindig találunk.
Nyugszik sírkertünkben egy az úrban boldogult család, mely például j«rt elől, — alapját veté meg a reál tanodának, alapot tett: óvoda, kórház, leánytanoda, iparos tanonezok oktatá&a, szorgalmas cseléd jutalmazásra, erkölcsös férjhez menendó leányzók részére, felsőbb tanodát látogató ifjak ösztöndíján, fúreál tanodára stb. — mind ezzel dicső példával szolgált arra

nézve, mennyit lehet lelkesülten egy városért áldozni. Ennyi üdvössel eszünkbe jut Lykurgus, ki a törvényhozás bevégzése után eltávozott Spártából, polgártársait azon eskütételre hívta föl, hogy a törvényeket mindaddig tartsák meg, míg ó vissza nem tér; de A szándékosan soha sem tért vissza. Az elhunyt család jótékony alapjait bizonnyal ily törvénynek tekinté, mit nemes keblektől vár folytatásra, mig vissza nem tér: tehát a feltámadásig! Tenni való Tan és lesz örök időig; mindent egyszerre nem lehet ugyan, most csak előttünk állókra kérünk figyelmet és ez: elemi tanoda tankönyv alap gyarapítás, könyvtár, ebből kifolyandó népkönyvtár, általános jótékony nóegylet és tápintézet.
Az elsők részletezését most mellőzve, emlékezzünk röviden a tápintézetről.
Az állam maga czélszerflnek ismeri középtanodák, képezdék mellé tápintézetek felállítását, — ámde minden intézkedést sem várhatunk, mert hiszen az állam kiadásai növelik saját kiadásainkat is! Egyesülés, tömörülés segíthet.
Alakítsunk kört, mely a középtanodák szegénysorsu növendékeit karolná fel. Alapító-, rendes- és pártoló tagok adomány és évi járulékából, valamint e czélra évenkint adandó előadás, vigalom stből, nagyobb teher nélkül oly tőke lenne létre hozható, melyből szegény, de jó erkölcsü szülök gyermekei évi élelmezést nyerhetnének.
A tőke s kamat idővel a városnak forgalmat, a képzést nyerendő tanulóknak testi és szellemi tápot, az alapítók és ne-meskeblü adakozóknak pedig őrök érde-

A las ssallseaf ráMt ktsbaiearek • *r*aartak6a. 1 serafi rasafc Illeti koaleBaaysk padig • kia4óftag baria«ntT«
10t*«aad6k : NiOT LaNtZSA
Wlassiaseú
Bsrmaalstlsa lévaiak, asaa ???•rt aiaakstár-ssatol fogadtattak al
tk Í
, . .«»la».»;,,,f áJUlá... k.niM.1 kulválantmánva* ? tikfc
met szerezne. Ezek után óhajképpen mosdjak ki: kSvetelja, tólttnk még e tavasz a tömörüléshez szükséglendiS csekély áldozatot, s nynjtsa helyette ama kellemes érzetet, mely nemes tettek útin elmaradni nem szokott!
Ha az évszakokban netán előforduló nem tetszők fölé üdvös cselekmények em lékei emelkednek: akkor bensőnkben derű leszen, ha bennünk derű honol, ez esetben kedélyünk elégedett, nyugodt
Elmélkedésem befejeztével ily kedélyt adjon Isten népünknek, boldogságot hazánkuk.
BÁNPI ALAJOS.
Bűnügyi tárgyalások jegyzéke.
Nagy-kanixtai iir. töntnyitilcnil. 1880. april 1-én :
2240/79. Gntmann Jósaef Csáktornyái lakói lartöréeee •ikksntáaeal vádolt illeni ügyben végtirgyaláa.
17U5 79. Jegyűd Baláa-j él Irán goriceá-nyi lakosok sikkassUsaal vádoltak elleni ügyben Tegtirgyaláa.
392/80. Rada Boldiaaái n« nagy-kanizsai lakoa lopáaeal vádolt elleni ügyben régtir-gvalaa.
475/80. Tóth János oroattonyi lakoa em beröléeeel vádolt elleni agyben Il-ad bir. ítélet hirdetés.
542/80. Toplek Jánoa és társa lopással Tidoltak elleni ügyben II od bírósági ítélet hirdetea.
April 2-án.
1982/79. Tóth Ferenci és társa betöreaea lopaaaal *idoltak"elleni ügyben rtígUrgyalia.
1980/7!). Pahek BorUlan és Uraa batoaag elleni erteukkal vádoltak ügyében végtar-gyaUa.
1979/79. Premura Antal bírói aártörea álul elkövetett aikkautiaaal vádolt ügyében végtárgyaláa.



TÁRCZA.
„Kárpátoktól Adriáig"
Miud.n ajkon, • »«j«n Oy.ikerei magyar I*i» Hi»<i«oik kabalben .Kárpitoktól Adriiul"
NatT. kicainr. via, ifja. Férfi él nő ajka* A o4»T foljMO k««ott g a barmai bérei balmio .Zengjen « íkl"
Zei>cj>ak ' E basának, HeljM yotu. Várna, Motiea U VUafo> Beloksu rabláséiba, .adjon bKl asebb j
adjon bten áiaá<t, StarencaebSaegeC Éa kivált (Ttmiatnál Ssilarilabb ecr*ef«t .Árpád na«»»««oak."
VÍRO8Y MIHÁLY.
Flllgrin nr.
(Felyt. ea vége.)
— Köasonöm ajáaan, Tálaasolá eleri*-kany&lve a Uniti nr, majd iparkodom* magát uraaág kegyét a legelao alkalommal lakoríaa-kadni, tioteacaggel legyen mondva.
Eat a párbeasaVlat örökíti mag a loca-pooai kroaikia.

És a minó beszéde volt Filigrán urnák, olyanok voltak tettei. Például azt a hold kukoriczaföldet, hogy has*not hajtson, meg is kellett munkálni. De neki bizony soh' sem volt m*8 f7 hold kukoriczafőldje. Ma tehát az okUtáa óráin tul Tolt, mely órákban nem volt hatvan perez, rágyújtott makrapipájára éa rohant ki a kukorícaalöldre. Ott sfltkérzett nap-hotsaában, hónapokig, mig kilétté, hogy a azomsaedok mivel, mikor éa miként stokUk a kukoriczaföldet megmunkálni. Most már el hiaaem , hogy nem fostól vagy fütyöréaz tűnődve a barásdás me»<n éjfélkor, hajnalban, étiben, kánikulában, — moat már egy miivel adhatna ki a kukoriezafold megmunkáláaáról.
Olyan jellem volt •'>, milyennel hatvani val találkozunk naponkint utón útfélen. Szeretett önállónak láuzaai minden szakmában, habár kevésben volt otthonos.
így a többek között, mikor évek mul tavai már egy lóra volt stflkaége, elment a hirea becaapiai.vásárra és megvette a Rózsit. A Róaaa stép, fiaUl, olcsó ló volt, caak kissé akaratot, amit Locapooson agy hivnak, hogy osókőaoa. Hanem a Róaaa aa egyezer jó késbe került, Filigrin urnák is meg volt az akaratja, mir persze a maga nemében. Eleinte caak eltűrte a Kóia. komédiáit, még jókat ia kacza-gott fölötte; de később, mikor megsokalu, le-Tette a fogasról szittya iáéitól öröklött roztda-maru piaitol v át, kifényesítette, satin megtöltötte serét helyett aóval.*)
A töltött mordilyt folytoti magiTal vitte,
« ia ritkán okoaotl a.ba.4:
Aa Ura. tollas -eg
lt, -ival a *i M ü l gvifriaare

ha valahova uU akadt ét aa elao alkalommal, alig a Róaaa megkesdte előadását, kirántotta, caélaott éa durrr a Róatáoak oldalába. No aa-tán nem komédiásott többé a Kóaaa, és ha igen, caak ait mondu neki : dunr ! éa a Rosaa ismét vintatért a rendes kerekTágáaba.
Filigrán ur sokat tartott magáról, habár igen gyarló ember volt. Mindig aat tette, a mit jónak Telt — csakhogy, a mit 6 jónak vélt, rendesen rosa Tolt
Mások eMtt olyan saelid, jámbor volt, mint a bárány, mig saját maga előtt — hencse-gett. Volt neki önénete, de a világgal nem volt képes el ismertetni értékét. Évek multával vagyonkát sseraett maginak, de értelmea-sége által, jr>r6delmének öregbitéséVel, hanem aa emberi r-ndea saukaéglelek profán meg. sxoritásáTal. Élelbölcsaatage csupán annyi volt, mennjit önmagából merített Tagaastaiaui árát saját énje fiaette. Sárival, ha Mephintopbeles ismerte volna Filigrán Pétert, llikrokoamos urnák nerexte volna el.
At idó haladt, Filigrán ur fillére szaporodtak, a> élet gondjai folyton kevasbedlek. De Filigrán ar rissokott a gondokra, neki minden áron gond kellett: faltette magában megnősülni. Ugyám, de miként?
Volt a locspocsi bSljykoasoniban elég kifejlett bimbó, de Filigrán ur inye finomabb csemegére vágyott.
— Nem illenének honim, ssoku magában mondani, esek a kuru Tiganoa, hosetu hajfonatu, véres stáju, rakéu saemU, tenyeres talpas leányok, Usatnaéggel legyen mondva.
Éa a jámbor asive mindegyre éhesett, EötTöt aaataival élve. Viola voaaalma — egy

kedves bárányka, melylyel bíró uram ajindé^-koiu meg, mikor a fiát kitanitotta Tála — már nem volt képea étvágyát caillapitaia, bár eat egén odaadáttal saerette, as oaainte aiere-tet mennyei hevéTel.
Meg ia érdemelte a jó állat, nagyon ro-konasenreaett uriral, ép oly jámbor Tolt, mint aa.
Voluképen nem ia a sseretet hunja bántotu Filigrán urat, neki csupán a gond hiányaoU. Eaen a baján aatin segített a dena ex machina, mely aa .Aloe* alakjában jelent meg. As „Aloe* annyiban haaoníik a „Flie-gende Blatter'-skhea, hogy hátai legérde-keaebb. Filigrán ur eat tudva vagy nem tudra, ragy tán háladatostágból, legtöbb figyelmét as utolaó oldalra fordította, t. i. a hirdetésekre.
Eaek köaött egyaaer egy ilyen jelent meg:
,Egy 15 eres hölgy, ki 28 atáa farint fölött rendelkesik, s ki a nagyTnrosi életet megelégelte, egy vidéki hajlék caenbVéletébe vágyik. Aaon ur, ki neki easményképet valósítja, egy bt és bü saÍTet nyer jutalmai."
A toll, msly e torok hatitit Filigrán ur fogékony aiivére leinti van bivatra, még egy locspocai liba ssárnyában ígyekasik bistoait a mindenntpiaaaág loas poaiból magasabb körökbe emelni.
Filigrán ur Tenedelmesan örjöagítt örömében : tépdeste ruhüt, kopottnak Urtotu 6ket, pedig még caak akkor készíttette, mi koriban Loctpocara került; téfte saakallát és haját, eltoraitva képaelé magit általuk, pedig caak ékesite aa ábrándos pongyola; dobáju a székeket, fel-alá futkozo't kacaagott, aaitkoao-dott, morgott, futyftlt, csuk akkor tért magá-hoa, mikor aa ünnepli pipáját öeteetasoela.

TIZENKILKNCZEDIK ÉVFOLYAM.

ZALAI K t> r L ö IT Y.

.' 'U

MABOZH7BSS* t8S0.



401/80. Edsr Jonefné lopási ki*orlett«l Tidolt slleni ügyben II-od birosági itelet bir dotCM.
407/80. Jakapák Iitváo legifjabb, also-domborui lakos csalásaal vádolt elleni üg/b«B III-sd bir. ítélethirdetés.
Apnl 8 án.
1978/79. P»ioft« Istrán biröi sártíréssel Tádolt elleni flgyben vígtárgyalás.
105/79. Palái Zsigmond csehovecii laka* köabatotági k5aeg bántalmaauáTal rádolt allém ügyben vegtárgjaláa.
74/80. Bankó litván rajki lakoa toWaj-látbani banrenewéggel vádolt elleni agyben <ál
ggylás.
61/80. Nagy Vendel éa társa gyermek gyilkoaaággal vádolt elleni ügyben Ill-ad bir. ítélethirdetés.
62/80. Németh Verona és társa gyermek ölessel vádoltak elleni Ügyben III sd bir. ítélet hirdetéa.
94/80. Simon György reii lakos tolvaj-lással váaiolt elleai ügyben IU-ad bir. Ítélet hirdetés.
April 9 én.
276/80. Kodela Katalin é> társa erdóefti lakoaok birói zártöréssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás.
234/80. Perisoviu Litván hamis eakflvel vádolt elleni ügyben III ad bírósági Ítélet < hirdetés.
289/40. Majnán Francziska és Kuti Imre pottureni lakosok biröi lártőréasel vádoltak elleni ügyben Ill-ad bir. Ítélethirdetés.
343/80. Hegedűs Jóisef felsS-ssemenyei lakos lopiual vádolt elleni ügyben Ill-ad bir. ítélet hirdetés.
344/80. Rumpelesi Jósset és Málek István hamis okmány késait&ével vádollak elleni ügyben Ill-ad birosági ítélet hirdetés.
3393/79. Türk János és társa mertatove-cai lakosok kosadó sikkaaatáaával vádoltak elleni ügyben Il-od bir. Ítélet hirdetéa.
3677/79. Bazsuly János és társai legrádi lakosok közhatosági köteg elleni erőszakkal vá doltak ügyében III ad bírósági ítélet hirdetése.
457/80. Kóbor János és társa súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben Tégtárgyalás. April 15-én.
1568/79 Vsdla Terét és Králita Ilona drsskovecsi lakosok életbittonság elleni vétséggel vádoltak ügyében végtárgyalás
274/sO. Stilágvi JenJ caapdi fohérmegyei segédjegyió csalással vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
286/80. Bróat Mária Csáktornyái lakos gyermeköléssel vádolt elleni Ügyben végtár-gyalás.
440/80. Lacikovita l'ál turcsiscsei lakoa ellen jövedéki kihágási ügyben ítélethirdetés.
443/80. Jálsovxcz Jánosné és Mesiárek Lorinczné jövedéki kihágáni ügyben ítélet hirdetés.
442/80. Stakáll Bálint czirkovláni lakos jövedéki kihágási ügyben Ítélet hirdetés.
441/80. Ssél István és Péter Bálint ssent-máriai lakos jövedéki kihágási ügyben Ítélet hirdetés.
April lt! án.
1612/79. Sáffárits János vukánovecsi lakos birói sártöréssel vádolt elleni ügyben vég-tárgyalás.
Akkor kimerültén dőlt a kerevntre, és elkez-dett keservesen zokogni. Mikor már jól kisírta magát, odaállt a vak tükör elé, s hoasaan, hossaan saemlélte magát.
— Ssó se tér hozzá, ssóla végre megnyugodva, olyan lestek majd, mint egy grófi poronty, tisztességgel legyen mondva.
S máansp hossáfogott a késsülódéaekhes. Elment a asabohos, vargáhot. kalaposhoz, bor-bélyhot és isten tudja hová. Mikor est elvégezte, nekiült szabadságért folyamodói. Aztán embert keresett, kire gazdaságát bisss, míg odajársnd. Nem telt bele hat hónap, elkészült és rendben volt mindennel. Akkor befogott és elindult Fatornyosra, as „Aloe* uerkesatosé-géhes, megtudni a esendőiéibe vágyó hölgy cnmét.
Fatornyos as operenciiás tengeren né hány ttácsióvml innen fekssik, de igen rósz útja van. Épen egy tócsa közepén ügetett a Rossa, mikor estébe jutott, hogy a mordány otthon maradt. Mrg is állt nyomban. A szegény tanító „durrozott" eleget, hanem a Rózsát agy mocsárban épenséggel nem lehetett kapacitálni éa elvégre is kénytelen volt ujdanat uj ruhájában a kantárnál fogva kivesetai.
Kas ember Tiaaaafordult Tolna ily riaflstó elójelt?l; de Filigrán urnák meg volt as akaratja, mar persn a maga nemében ; 4 most nem ismert ssélján kivül egyebet, neki Fa-torayos volt a világ kösepe, boldogságának grupoBija.
3 lám, már oda is ért. Hektor ur, as „Aloe* sserkesatoje, Uledalmesen egy székre ttltoté, hogy el ne fáradjon, mig s fél évvel

2639/79 Kiss Jótsef kis-kanizsai lakos lopással vádolt elleni Dgybaa vágtárgyaláa. April 22 *a.
328/80. Bendekoviu Kálmán és tana Peti büki lakosuk tolvajláasal vádoluk elloai ügyben véfftárgyslás.
353/80. Fábián István pdlai lakos haaárd kártya játékkal vádolt elleoi ngyb«n II od bir. ítélet hirdetés.
275/80. Takács János buctutsi lakoa birói aártfiréssel vádoit elleni ügyben végiár-
April 23-án. 390/80. Vertaaits Iván sztrakuninecsi lakot birói zártöréssel vádolt elleni agyben végtsrgyalás.
April 29-én.
465/80. Kuhár Ilka és Ursai betöréses lopással vádollak elleni ügyben végtárgyalás. Kelt Nagy-Kaniaaási l8iO. márcs. 15.
Kiadta: WLASSIC3 EDE kir. usiki iroda iga*|afó
Helyi hírek.
— Nagy- és Ki*-Kanimaa várótok csatlakozásához. Múlt számunkban jeleztük UOD üdvöt működéi irányát, mely « két városnak isméti egyesittésére irányzott küldöttségek együttes működé** tolj tán köztisztelet ét becsülésben álló Svsstics Beoó alispán ur elnöklete alatt foganatba ment, mott e helyütt Ki* Kanissa vára* képviselő testülete közgyűlésének eredményéről szolunk. Miataln e maros. 20-iki kösöt értekezletre *ikttldött kis-kaaiseei bízottaági tagok felhatalmazást nem nyertek, hogy as oaeo negyei küldöttség elótt tett megállapodásokra végérvényesen Havazhassanak, okvetlen bekövetkezett, hogy a 20-iki közös ülés megállapodás* tudomásai Kis Kantáta város Ltépvweloségévnl kösAltessék. Ezen hatáfo zatnak S vastica Károly járási •«. bíró ur eleget teendő, Kis-Kanista város bírája áh*, márex. 21«én d. o. 3 órára egybehívott kin kanissai képviselő ú/éaben Takács Lajos Kis Kaoiaaa város ugybuzgó ügyvéd* kíséretében megjelenvén, hol is as elŐzó nap nredménydos le folyáaa ét a küldöttség eljárásáról jelentét tétetvén, a kiegyesési pontosatoknak a közös képviselő testületben lett elfogadása tudatott. — A megjelent 38 képviselő köz&l 35 a pon tosatos: elfogadása mellett, 3 képviselő pedig a ?savasastul tartóskodván, semleges maradt, e sserint 35 szavazatul azon pontosatok, melyek a kiegyezés fontán e két viros közönségét oly közelről érdeklik, és melyek üdvöt ét boldogságot vannak hivatva a városra hot ni, végleg tsentesittettek. — As eredmény, il.etve a határosat kihirdetése után Svastics Károly ss. bíró ur megható bestédben adóit ki tej esést érzelmeinek, hol a két városnak jövőbeni jóléte és boldogságára isten áldását kérve éltette a két város mint egyesült város polgártágát — viszont Svastics Károly ur ügybuzgxlma és oda adó készségéért Kift-Kanizsa várót kötőn tége nevében Kováts János ügyvéd éa Kis-Kanista ssülöttje mondott köszönetet, mit szinte a képviselők J+ a számosan megjelent polgárság lelket éljtnnet fogadván, köszönetének adott kifejezett, — ett követőleg Svastics Károly sz. biro ur Takács L^jos Ügyvéd U-pintatot eljárásáért, ki núut ügyvéd nem ha
ezelőtt megjelent hirdetményről ^álvilágositá*t vest. A szerkesxtő nem sokára visszatért azon kijelentéssel, hogy a hirdetésben egy kit sajtóhiba lappang. A hölgy ugyanit nem 15 évet és 28 ssás forint fölött rendelkezik, hanem 28 éves éa csak 15 száz forinttal bir.
Filigrán ur nem volt egyedül, nem is henczegett.
— Ssora se mélui a kis hiba, a nyomda szók is emberek, tisztességgel l'gyn mondva.
Ugy hát ime a csim, válaasolá mosolyogva a szerkesit<5 ás ha boldog le«nd, ne feledketsék meg rólam is. Isten önnel. Igen örültem a tserenctének!
Künn egy kissé bossantotta Filigráa urat a végzetes sajtóhiba, hanem azon költőt ossméjében mégis megnyugodott, hogy mindig jobb egy viruló virág, mint egy kifejletlen bimbó.
.Fo-utcza 23. ss.*
Ah es at, itt vagyok hát végre, lihegé Filigrán ur boldogságtól féló hangon.
A tserencsétlen I Nem értette a lejtelem intő sjmptomáit. Ereiben hüledezett a vér, borsongott háta, homlokát jégcseppek kérgesi-ték, lábait ólomsuly néhezité, — de ó ezekben csak a sort kajánságát vélte felismerni, mely irigyelte tóle a csendéletbe vágyó hölgy birtokát.
S belépett
HinŐ látvány táralt eléje! A képzelem mily dasan tsinesi a ssiv vágyait és a rideg, prózai valö mily kíméletlenül csalja meg as ábrándot!

ssonlesétből, hanem ig«n a jól felfogott h«.y.»tból kiindalvs a kiegjet* sléT nem csak hogy gmtokat nem gdrdite, de ott hol tamása kikéretett, tapasstalt Ogybuzgalmából azt meg nem tagadta, a város köztesége nevében köszönetet moodott, de még okkor as egész ügymenet oem fejeztetett be, aoeri PUnder Károly a polgári osztályból. Hoffer Ferenes-oek a váro« jegyzőjének szinte ftgybusg a Imiért köszönetet avilvánitá és harsogó éljeoekkel adott a képviselőség kifejezést elismerésénak. Adja u ég, hogy e két város közönség* esőn egyesülés által legyen boldog, egymást meg értve, a közjó előmozdításában a ki vánt boldogságot elérve leljék örömüket a ssep egyetértésben. —
— A ken>*kedelm< ifjak őnkápto-
egyléte által segély alapjak javára rendezett
színi előadás múlt szombaton estve kitünőleg
sikerült. Volt nps és éljeazés. A működő ta
gok altalajban méltó e!ismereti érdemelnek.
Közönség szép számban jelent meg; a jövede
lem meghaladja a *zás forintot. As elsó darab
előadásán Zalamegye alispánja is jeUn volt.
Óhajtandó, hogy a nemes törekvéta derék
fistaJaág minél gyakrabban rondessen ily élve
zetet műkedvelői előadást.
— A nagy kanimsai bank egyesület
VI dik közgyűlés* márczius 14-én tartatott
meg; » dmzoyomata üiUtjeimtés sxerint mér-
l^gssámUjs 628000 frt 78 kr Vessteség s
nyereség ssÁmUja pedig 32 413 frt 53 kr
Értékpapírok készlete: 24746 frt 74 kr.
— Sajtó hiba igazítás. Lapunk elóbbi
számában a kisdednevelÓ egyesület közgyűlése
apr. 6 ára jeleitetett, nem ei*a a n»pon, ha
nem api*. 4~én, vasárnip délután uru
nk n»«-g.
— Önmagom vásárunk látogatott volt, ?
egy kis éléoki>égei jelezhe ünk. Különösen nagy
számú iz»rvatm^rhrt hajtatott bi a vidékről;
az apróbb marhák jól kellek el, mig a nagyob
bak vétele iránt hidegség mutatkozott.
— A tapasmtalt tsolAt gazdák véle-
rntiuje szerint a folyó évben a tnst*xé*s*l april
hó elfjéig okvetlen várni kell, tn*rt csak akkor
látható, hol dagadnak as el aem fagyott rü-
gyek. Igen botorul cselekedtek, kik már a
mettaést elvégezték, mert a mettsetteknek a
moataot fagyok f tetemeafQ ártanak, de más
résst meglehet, hog^ *>p^ü oly rügyek vágat
tak le, melyek as akadályozott oedvkerin
gés mutatójául Mzolgáltak és termést is adtak
volna. A buj'ás és dfinténnek hagyjunk mi^st
békét, ez tárba dobott kiadat és idóvessteffetés
lenne az idt'o. mert egéaszégns rügy nélkül
gyökérképződés nem állhat be, enélküi pedig
as amúgy is sinyló anyátok ék telelnének meg
jobban tönkre.
— Sümeghen f. hó 29 én húsvét hét
főt, a nagy vendéglő termében, basánk hír
neves hfg»du művésze Líedl Ferenci urconcer-
tet fog taruni. Ezen kitűnő egyéni-égre, ki
Paris éit egyéb európ-i nagy városnkbun ba
bért aratott — bírjak fel egyelőre a művésze
tet pártoló közönséget.
— Pápa márcs. 20. 1880. Tisztelt
szerkesztő ur! Becset lapja folyó évi 23 dik
számában egy vezérelikk jelent meg, melyben
Magyari ursértó modorban nyilatkozik .Beszél
jenek a számok" esi mű közleményemről. Én a
Képzőimében egy mesebeli boudoirt alkotott rococo berendezéssel, nehés függönyök okoita érdekes félliomálylysl, egy ékes pamla gon heverő tündér, ki jelentkezésére felpattanna édes nyugalmából.
És a való?
Egy gondozatlan kamrában szerteszét hányódtak bn törd arabok csonka tétsei, hossza Őrzéstől megfakuli iratok, tört üvegrest^k, becsomagolt boroodök, értéktelen lom, por és szemét. A csendéletbe vífjá hölgy a kusza nyoaaolyán ült, előtte zsámolyon, kacsóit osup-pantgatva, Filigrán ur egyetlen ellensége — a postamester
Hogy mely genieálitástal vág a ki magát Filigrán ur e tzöraytt belysetb&l, sst meg nem mondhatom; de minden bitonynyal kivágta magát, mert még jóval szünidejének letelte előtt haza érkezett.
Nagyon szerencsés atja lehetett, mivel csak hasa nyitott kapájánál állott meg, akkor is csapáa azért, mivel a küszöb k6zepé*i lélek telén ül hevert .mind a két életének egyetlen reménye' : as éhen halt Viola.
Hja, igy jár as ember, a kinek minden áron gond kell I
D« végrs k:
Elkeseredésébea Mi telhetett tőle? Nagyot ütött öklével Á saját fejere.
BOGADY.

ősik kiró irályát nem követhetem, de nincs is i
ssüksé^-em arra, mert a meggyőződésnek egy- f
szerft, komoly ét illedelmes hangja van. Egé- •
?sen tárgyilagosan ét röviden válaszolok tehát
as idézett czikzre felkérve a t. szerk«ssi? arat,
híjsjy soraimat közzétenni ssivetkedjék. Múlt
fissjzael Sümeget, értekesiet volt, meiybea egy
bobft-Upolczai saákvaajit létesítése hatirosta*
tott el. Tapolcsa-Keazthely Ssentgyörgy egye
lőre mellőstetett ason ataptalao indokolással,
hogy es a négy mértföld hosszú vonalréas taiaj
?ekéstjegek mm* igen költséges leane.Éo tehát
terjes jogosultsággal rontam párhuzamot a
boba-tapolezai zsákvasut és a páptv-kessthelyi
vonat közt, mert ha ez utóbbit a kösőnsé^
idejében fel nem karolja, talán kiépült volna
az előbbi és maradt volna zaákvasotoak na
gyon valossrnüleg tok éren át Kendek, Süveg,
Tapolcsa és vidékének nagy hátrányára, s
mint ezt .Beaséljenek a számok* czimü czik-
kemben megdöataeüea: aslatokkal bebizonyí
tottam. Utalva az ott elmondottakra, mikéi t
szerkeszti ur ssives volt becses lapjában is
közölni, sem fejtagetein e tárgyat bővebben,
csak a pápa-kesstheíyi vonalra vonatkozólag
kívánok még néhány megjegyzést tensi. Ma
már mindenki tudja,, hogy a magy. nymgoú
vasat iránya részben hibás, mert a fshérvár-
gráczi fővonalat Kis-Csell helyett Jánosházán
és Molnárin át kellett volna vínn.í, melybe
azután a győri szárnyvonal Pápán át Devecter
közelében szakadt volna bele, hogy kedvez*
körülmények közt azt Sümegen, Tapolczán,
Keszthelyen át B, Szeatgyőrgyig folytam*, le-
heasen Az álul, hogy Kia-Czeil lett csomó
ponttá, Pápa, mely 14.000 lakossal és jelenté
keny kereskedelemmel bir, továbbá Devectsr
tat. nagy kari szenvednek. Est a bajt orvo
solni kell és orvosolni is fogja a pápa-keszt
helyi vasút, mely azonkívül ? első sorban ayaj-
Und nagy előnyöket Zalamegye ason rétseV
ntik, mely ma :uljesen ki van zárva a világ-
forgatómból; mert általa minden irányban
egy torma kouny iuég^nl hódit hat majd piactot
export csikkéinek s azerezoeti bit tzűkaégleteit.
felemlíthetném meg, hogy vonalunk Győrt
Nagy-Kanizsával, Fiaméval, Triesttel leg
rövidebb uiou hozaadja iksszeköttetésbe, —
fr3l»4>rolhatnám továbbá még több elonyüs ol
dalát, de nem tartom tzűkség'vnek eddigi
közleményeim után a hosszabb részletezést,
mert minden elfogulatlan és tájékozott egyée
elótt kétséges kívüli, hogy a pápa-kasstheiyi
vaaut kiépítése szükséges, hogy tervezett irá
nya csélszeru, végre, hogy az ?rad-kŐrösvölgyi
vasú'- mintájára építve, jövedelmecA is leend.
Fogadja tek. sc^rkesztÁ ar kiváló tiszteletem
nyilvánítását Lóskay tfiklós.
— A kutiimttai erd«*>égéardl jövő szá
munk hoz tudósítást.
— A balatoni halottat ügyében
Keszthelyen f. hó 22 én tartott alésro'l kimerítő
» jeles kfttleményt kaptunk; jövő számunk
hozza. :
— Ralin puszta térképpel illusztrált
statisstikája. márcz. 19-«n Adatott át gróf
Deza-wffv Aurél urnák, a magyar gazdák
köt pon ti bicotuága elnökének, ín azt mind
külső csinosiiága, mind beiso tartalmáaál fogva
kiváló figyelemre mélultA, ? a legközelebb
összeülendő bizottságnak is bemutatja. Nagyon
feltűnőnek látszott as a hir, hogy ?% létenrei
urodalmi tíasiség as uradalom statisztikai, a
gróf által engedélyesett felvétele elé akadályt
gördített. Alulánosan a közvélemény ason
óhajtásnak ad kif*jeiést: vajha minél előbb at
egész orsság statisztikáját bírhatnánk.
— Beküídetett hozzánk : .A magyar
korona területén foglalkozó gazdatisztek és er
dészek segély- és nyugdíjintézetének alapsza
bályai." Tekiatve a osgy fontosságú ügyet,
éten alapszabályokat közelebb közölni fogjuk,
s már «lőre is felhívjuk megyénk gatdászait,
hogy esen érdekeik emelése czéljáböl alakult
"^vetület tagjai torába belépni ne késsenek.
Megjegyeztük még, hogy az egyesület már U
2000 tagot számlál, s hogy közelebb az elnök
ség tisztelegni fog József fŐherczegnél s öt &c
egyesület protektoránl kérendi fel.
— Gawdasagi vegyészeti Ubors'.oriu-
mot szándékozik felállítani gróf Zichy Ödön
Zákányban levő birtokán, és pedig a somogy
mogyei gazdasági egyesület kÖsremQkódésével.
Kijelentette ugyanis, hogy e czélra tsivet^s
átadja hassnálat végett Zákányban levő emele
tet házát, a hozzátartozó 12 holdnyi belsőség
gel és melléképületekkel, több évre és minden
díj nélkül, ha a aevesett gazdasági egyesület
ott egy gazdasági vegyészeti laboratóriumot
állít fel, melyben egy erre hivatott szakértő és
tanult egyén tuetését biztosítja, mely évi fize
téshez még maga a gróf is járulna. E vegy kí
sérleti állomásnak az volna a te)adata, hogy a
gaxdakösöőségnek tudományos alapon nyogvó
? teljesen megbízható adatokat nyújtson a hossá
vizsgálat végett beküldött talaj- és trágraae-
mek alkatrészeiről t hogy knlftoösen s talajt il
letőleg kimutassa, mely fontos növényi táp
anyagok hiányosnak abból s mivel és miként
lehetne azokat pétolai, további, hogy mily

TIZENKQJQICZEDIK KVTOLTAM

ZALAI KÖZLÖNY

MABCZmS 25-<So 1880



gazdasági növények termesztésére volna • megvizsgált tslsj legalkalmasabb itb. — Egy ilyaa gyakorlati iránya vegy kísérleti állomás felállítás* mindenesetre igen üdvös intesmény volna, s gróf Zichy Ödön méltán megérdemli e nagy jelentőségű és köihmnu kezdeményezésért, különösen as illeti vidék gasdsközSnsé-gének osztatlan eliameréaét. Bár minél többen ily gyakorlati irányban és nem ai általánossá-gok tömkelegében mozogva keidének meg gazdasági viszonyaink ajjáalkotáaát !
— Saántó Károly a oaáktornyai pol
gári iskolánál alkalmazva lovo, oklevelea
kSaéptanodai tanár f. hó 13-án a budapesti
tudomány-egyetemen doktorrá avattatott. Ud-
vflstfljük a jelei unárt svaiéban örvendhetünk,
hogy megyénk polgári iskolai tantestületinek
egy doktor philoeophiae is képen díszét.
— Bnrnatxtó ffyilkosság történt kö
zelebb a Légrád melletti szent-mihályi hegyen.
— Egy fiatal 21 évei hegyhsjdu agyonlőtte as
ablakon keressrttl, éjjel as álmában, ágyban
fekvő Latin nevű Ssent-Mihály hegyi lakost A
gaztette* beiamerte Andorka Gyula királyi já-
rasbiró or miat viagáli bíró előtt ennek eré-
lye» fellépése folytán gaitettét. A bűnösnek
czinkostárss is van, valami Saniocsi nevű hegy-
hajdú, ki a tettesnek a lövésre átengedte fegy
verét. Mindketten vasra verve börtínbea vár
ják büntetésüket. .Csurgó."
— Árverés Zalamegyében. Kunás Dá*
vid 3083 frtra b. ing. apr. ló-én Monostor-
Apátiban. — Somogyi Jóisef 560 frlra b. ingt
apr. 15. Mind-Ssent-Kállán. — Tóth János
932 frtra b. ingt. Pólán apr. 15. — Zerna Ist-
váo 811 frtra b. ing. jun. 19. CsSrdeföldén.
— Lakatos János 375 trtra b. ingt. apr. 19.
Alsó Kajkon. — Kelé Jouef 616 frtra b. ingt.
jun. 17. Nagy-Kanisaán. — Tóth Jóisef 470
frtra b. ingt. apr. 5. Zala-Kuppányban. — Reda
Péter 693 frtra b. ingatl. apr. 26. Galambo
kon. - Tölli Mária 640 frtra b. ingatl. apr. 1.
Kékkuton (Tapolcza), — Siabé György 375
frtra b. ingatl. apr. 30. Kemenden. (Z. Eger-
szeg.l — Vadla Lírinci 356G frtra b. ingatl.
apr. 26. Hodosánban. - Fürst Benedek 936
frtra b. ingatl. apr. 12 Csonkahegyháton (Z.-
Egerszeg.) — Osuppoo Mihály 940 frtra b.
ingatl. apr. 20. Sttmeghen. — Bognár György
72G frtra b. ingatl. apr. 20. Komárvároeon.
— RötrUl hírek A trónörökös először polgári házasság utján fog egybekelni Stepha-nia hgnóvel. — Hansen a delejezó Bpeaten ót előadást tartott mindig magánkörben ; Frankfurtba utazott. — Beregszászon egyszerre öt helyen támadt tilt. — Al oraiágos dalárünne pély as idén Kolozsvárott less, és pedig aug. hóban. — A Teleky pályásaloo Dr. Varady AnUl müve nyert. — A kolozsvári jótékony sági bazár 2100 frtot jövedelmezett. — Stehno pénzügyi tanácsos felmetszette ereit s belehalt.
— Verhovay múlt vasárnap átvette lapja sier
kesztéaét. — Síigethy József irót s színmüvééit
neveo»pján aranytól!- és arany tintaUrtóval
tiazUlték meg. — Soldos Sándor huszár lett.
— Richter volt gyékénesi jegyzi meghalt. —
Sárvárott cinkorgyár építtetik. — Hadzsi
Lója oj mulábat kap. — N.-Igmándon 3 em
ber a tüz martaléka lett. — Kossuth iratainak
elsó kötete májusban jelenik meg. — A ma
gyar koronát régészeti szemle alá veasik. —
Bihar város adópénstára kiraboltatott. — A
Széchenyi szobor leleplezésén ai akadémia
aranyérmeket veret. — Vesiprémben fedett
honvédlovarda építtetik.
KI nyert?
Budapest, márcz. 20 án: 88. 14. 40. 39. 18.
Lines „ „ 6. 52. 56. 85. 33.
Triest . . 68. 41. 33. 9. 14.
Brünn , 17-éo: 65. 3. 78. 44. 83.
Irodalom
(E ro'at alatt megemlített munka Nagy-Ka nizaán W.jdiu Józzef könyvkereskedése Utal megrendelhető.)
— Táborttky ét Paneh urak zenemüke
reskedésében megjelent »Im Maiengrun* pol-
kamazur, zongorára széné ifj. Fahrbmch Fülöp
Ára a szép csimképea zeneműnek 60 kr.
— Gr Zichy FerrarU Victonak .Nyilt
levél a közönséghez* csimU terjedelmes röpirata
megjelent s beküldetett hossánk* Ára 10 kr. A
kiadványban szorzó tisztázza magát a .Magyar
ország" czimü lapban Asbólh Jánjs ál'al emelt
vádakra nézve.
— .Orndg-vlldg' VII-ik füzete megje-
leDt gyönyört képekkel s gazdag tartalommal.
Melléklete: ,A szegények vigasza* czimü kép
E szép kiadványnak 12476 elófiaetóje van és
padig könyváron utón Nagy-Kaaissán 66,
Keszthelyen 20, Zala Egerssegen 34. Kaut-
maon Frigyes kiadó falhivja a fiatal fametszo

müvéneket, hogy máj. l-ig mutatványt küldjenek be hozzá s bírálat folytán et-y egyént Parisban képeitet ki. Szerkeszti Somogyi Gyula Ára 40kr.
— r8ii*adok" a magyar történelmi tár
sulat közlönyének III dik, illetve XIV dik év
folyamának márcziusi füsete megjelent; nagy-
érdekü történelmi közleményei méltó pártolást
érdemelnek. Szerkenti Szilágyi Sándor.
— „Képű Ctaládi Lapok' 11- éa 12-dik
füzete megjelent és bekflldetett hozzánk. Caiky
Gergely jeles Írónk arcsk épét is kölli számos
egyéb érdekes koslenéay mellen. Ara 30—30
kr. Kiadja Mehner Vilmos.
— KSmivu Imrének ,Szellemi aprópén
zek" caixnü mulattató humoros költemények s
prózai karcaolatok gyűjteményes kiadványá
ból megjelent a 3 ik fttset. Ára 10 kr. Jűlófiset-
ve égési évre 1 írt, félévre 50 kr. Megjelenik
minden hó első napján.
Vegyes hírek.
— A magyar orvosok és termésaetvissgá-
lók Szombathelyen tartandó XXX gyűlésére
nagyban fulynak as előkészületek mind ott
helyben, mind a fővárosban. Szombathelyt ed
dig csak a város tette meg as elikéssűleteket,
melyek a gyűlés megtarthatásárs okvetlen
ssükségesek, most ssonbsn már msgs s megye
is akczióba lépett és elhatározta, hogy a gyűlés
tudományos munkálatainak növeléséhez is msgs
erejével hozzá fog járulni. E czélból fölkérte s
földUni-társulst a XXI gyűlés alelnöke utján,
hogy Vasmegye földtani vissonyaira vonatkozó
adatait, bár mily terjedelmes munkát adjanak
is ssok — kisdás végett átengedni szívesked
jék. A földtani társulat örömmel engedette ké
résnek s igy a megye topographiájának ösase-
állitásáhos igen nagybecsü adatokhos jutott, s
többi réssek elkészítése is várható. A főváros
ban pedig a gyules iránt érdekkel viselteti tu
dósok három tudományos estély megtartására
vállalkoztak. Ez már a köspoMt állandó vá
lasztmány természettudományi szakosztálya
megalakulásának eredménye. Hint halljuk,
legközelebb as orvosi osztály is megalakul és
szintén meg fogja a maga kötelességét teoni.
— A gatdntdgi munkások állami nyug
díjazása. A gazdasági munkások, valamint as
ipar ea gyármuakások jövójéril ssándékozik z
francziz állam gondoskodói. Az emez intézke
dést előkészíti tüzetes tárgyalásokból idézzük
a mnnkabirő évek ?simításit. A munkásnak
16-tól 20 éves koráig 4 évet lehet ssámitsni,
20-tól 25 ig ót évi katonai szolgálatban van,
25-til 45-ig levonva sz idi egy tizedét, mun
kában tölt 1K évet, 45 til 55-ig levonva egy
ötödöt, valódi munka idót tölt 8 évet, 55 éves
torában átlag már nem vehető munkaképes
nek és e korban javasolja a bizottság a mun
kás nyogdijasáaat. A minimum gyanánt 400
frankot ajánl évenkint nyugdíjul, mely azon
ban 600 frankig emelkedhetnék általában. A
bizottság azt javasolja, hogy a mnnkás bérének
5 százalékát fizesse e nyugdíj felében. Az ily
módon alakítandó alaphoz az állam azon összeg
felével járulns, mely a munkások által «s 5
százalékos díj fejében befizettetnék.
— Alkrtcht fShereség és Kecakeméthy
Aurél fis. Albrecht fóherczeg már mintegy
tizennégy napja időz Arcoban, hol pompás
villája van. A napokban nyitott hintóban ki-1
kocsizott s meglátott egy 6atal embert a bécsi
Theréziánum növendékeinek ismert egyen
ruhájában. A fóherczeg megállítja kocsiját,
megszólítja a kadétot, kitől megtudja, hogy a
fiatal ember nem más, mint Kecskeméthy Aurél
fia, egészségének helyreállítást végett vsn
Arcoban. A fohercseg nagyon jól emlékesik
még az elhunyt magyar íróra s meghívta fiát
vendégéül. Azután együtt kocsizott vele, ebéd
nél szintén a fSherczegnél volt as ifjú Kecs-
kemélhy, s a palotában maradt estig. Eltávo
sásakor meghívta a fohercseg, hogy látogaass
meg ismét, s hs vslsmire ssüksége less, csak
forduljon hossá. A kis történet — mint a „N.
P. J." írja, — r gyógyhelyen nagy feltűnést
keltett.
- lflod*c*ki kivégzéséről Írják Péter-tárról márcz. &-ril: Ma reggel ll1/, Arakor akssztották föl Mlsdecskit s Simarov téren. A téren hordható favérpadot emeltek körded bitóval, sségvenozsloppsl és bűnösök lépcsőjével, s melyet tizeokét lépésnyi hosszú palló kötött össze ss emelkedettebb vesstihelylyel. Est négy és tél sássióalj katonaaág négyszögben vette körül, jelen volt sok tisst és tábornok. Ol percscsel 11 órs után érkezeit meg s kocsi s halálraítélttel, ki fekete ruhát viselt és a kocsi vssrácsozatáhos volt bilincselve. Mlsdecskj kis termetű, feketshsju, kis bsjuszu ifjú volt, kissé halvány arcmesal, de fejét magaaan hordva, kibivolag wis.lt végig a közönségen, m.ndun-talan ide-oda fordulva. A kocsi elitt és után egy szouya lovas kosák msnt. A kocsi » v«f»-

tohelyhei érve, a fogoly fölállt s végig környezetét. A négyszögben egy csendőr leoldotta bilincseit, Mire Mladeciky a néphei fordulva, erős hangon azt kiáltá,hogy a nép megszabadítása volt czélja. Erre a izégvenoszlop-hoz vezették. Ott bevezető dobazó után fölol-vasták elitté a halálos ítéletet Egy pap közeledett bozzá s oda tartotta a keresltet, de Mla-deciki azt monda, nem érzi magát bűnösnek; lótt ugyan Melikoffra, de csak azért, hogy megmentse a népet; erre minden oldalra meghajtotta magát. Négy hóhérlegény — elbocsátott fegyenc* — az elitéltet a bitofa lépcsőjére emelte, a hóhér fehér zzákvászon takarót tett reá, a kötelet megerősítették, a lépcsót elvonták alóla. A látható halálküzdelem három peresig tartott. 28 peres múlva a hullát levették a bitóról s a halál orvosilag konstatáitatván, a holttest fakoporsóba tétetett s a sintér szemétdombjára vitetett. A veaetobelyen kevéssel a kivégzés elótt három tisztességesen öltözött fiatal embert fogtak el • vittek egy közeli kaszárnyába.
— A nStmancsxpácaió abbaa az értelem
ben, amely egyedül helyes, nálunk is keid
terjedni. — Lassacskán alkalmasnak most már
nóket is kőshivatalokra. Eddig a posta- és
távirda-hivatalban nyertek alkalmazást, most
a pénsflgyministerium is akar általok oly állá
sokat betölteni, melyeknek a nók épen ugy
megfelelhetnek, mint a férfiak, — A szelvé
nyek olvaaáaára fognak Budapesten alkalmaa-
tatni, egyelőre tizenhármán, ? állásukat april-
ban foglalják el. E foglalkozást a párisi
BoUchild-hásnál is nók végzik.
— A ftgyvradó leszállítására vonatkozó
lag, mint az .Országgyűlési Értesítő* írja,
Szapáry pénsfigyminister kijelentette a kép
viselők értekezlete által kiküldött bizottság
tagjainak, hogy nem ellenzi a leszállítást, sőt
maga is több jövedelmet remél a kincstár
javára a leszállításból, a ennélfogva figyelmet
fordít e kérdésre. A jelen költségvetésnél azon
ban — a nélkül, hogy megsavartatnék — már
erre /onatkozólag intézkedni nem lehet, de a
jövő évire reményű, hogy a tárgy elkészít
hető less.
— Ssersness'tfansso*. Veszprémben múlt
szombaton Müller János molnármester gyapju-
tépó gépén két inas tépetett; as egyik a gép
há'ulján egy darab deszkát csúsztatott a kere
kek közé, mire a gépezet egészen tönkre ment,
B a gépben levő úgynevezett dob, (egy henger,
mely tele van verve erős vasszögekkel.) két
felé törött, as egyik a szarufába ütodött 8 azt
ketté törte, a másik darab pedig a 15 évea
Bostási Pál inaat érte s fejét egészes szétzúzta,
a 6u rögtön szörnyet halt.
— NSk tíudije. New-Yorkban közelebb egy uj tfaade nyilt meg, melyen kizárólag csak nók üzérkednek. A tőzsde elnöke, vese tfje és tisztviselői is mind nők. Mindenkinek nem pzabad belépni, csak as igazolt böraiáner nőknek. Képzelni lehet, mily nagy zsibvásár folyik ott. Egyébiránt az amerikaiaknak nagyon tetszik és tapsolnak neki, a nók pedig egész szenvedélylyel neki adták magukat a tózsde-speculátióknak. Egyébiránt hasonló kísérletet tettek már a nók Bécsben is 1873 előtt, míg a krach belé nem ütött tőzsdéjükbe.
— A horvát kormány a káromkodás ellen
szigorú rendeletet bocsájtott ki, hol a rut szo
kás már as iskolás gyermekek között is meg-
botránkoztatófag kezdett elhara^>ódznL Az is
kolai elöljáróknak meg van hagyva, hogy a
káromkodókat példásan büntessek meg.
— Tapéta UvélbilyégbSl. Pyritsben, Pom-
merániában as ottani postamester évek óta
nagy busgalommal gyűjtötte az elhasznált le-
vélbélyegeket és senki sem tudta, mi czélra. A
napokban azonban nagy ünnepélyességgel föl
avatták a postamester hivatalos szobáját, mely
nek minden falát levélbélyegekból összerakott
tapéták borítják. A tapéták alapja fehér, eny
ves papír. Aa elhasznált bélyegeket előbb meg
mosták, s megssáritották s azután ragasstot-
ták al alapra. Összesen 1736-féle bélyeg sze
repel ; as egész tapétát pedig 72,202 db. bé
lyeg borítja. E számok mutatják, hogy e ta
péta rendkívüli fáradságot és nagy asorgalmat
igénylő munka műve, mely másfél évet vett
igénybe. A tapéta jzersóje orosz főhadnagy.
— 100 iv tUStt. Nagy idó bil ez, boldog ki megéli. De az emlékezetnek kevés, areclam-cainálásnsk meg épen nem sok. Ma is .szoktak* a vidéki ssinigasgatók egy kis reciamot megeressteni, tették ezt 100 évnek előtte is. Érdekes hogy nésett ki 100 év elótt egy rec-lammal ellátott szialap: „Anno 1780. Szerdán Januánus havának die 21-én. A nemseti színjátszó társulat áital a helybeli Magiatralus en gsdelmével előadatik: Ssüz Kartigam kisaas-ssony, vagy a aarkon, markon, késen, lábon forgó Khinai réskakas, vagy a honhasa feletti fájdalmában megőrült repülő csizmadia szörnyű ssenvedeaoinek teagsnUgálya, vagy as elátko-

zott háunyul Slafrokban. Víggal elegy érzékeny vitézi játék 5 actusbaa, 12 Ubleauial.* — A sárazó meg így hangzott: .Nemes lelkű maecaenásaink! Ezen theatrália trapp előtt mélyen tudva vágjon, miként nemes Sí. ráro-sánsk nagyérdemű publicuma egyike a legli-teratusabbaknak, ugyanasért Ssép litersturai csemeténk esen legkitűnőbbikével akartuk magunkat kegyes grátiájába ajánlani. Nemes Ha-lady Ubul, theátrista igazgató!'
Paplmeletek.
EfJ rasdaf smbar Ea kolesOnt kért.
— SziTMsii, mond at ostorán. d« hát ai
biztosítékot nrajt arra, horr as asszent vissza
fizeti? —
— ái apám 87 ssstendSt.
— Nagvsád irasti szarelnem ez«o gyorflli«s
hasonlít, mert sincs vege.
— ái öa iraati azareisusz is hasonló e
gyomhoz, mert nincs kezdető.
Qyermesiiamor.
— Nos, Janisam, mit tanultál e Mtsn u
iskolában?
— ás, kis 'mama olran ""*'*"?* dolgokat,
bőgj rá MI akarok többé gondolni.
— Hogo Viktor és Aagier. k oafv kUUS «> a kitflnB drámaira tidTalevSlag jobarátok, bárj politikai oázetais homlokecvsnezt eUsokMoek. Egri azp Umét z politika kertut tsóba. .Vallja csak beB,1 monda Hogo nevatve, B8o iasonvatoz efv reak--CZÍO&ZJÍQZ ? ha az öa kezébe kerülne s hatalom, fejemet venni- — .Tennem biionv*, feteh AngierJ szinten dertlten, .caakbogv a magam számára.*
— Ki az ige?
— Amit hajtogatni lehet, tahát kulacs.
i
aleghivo: Ha ezte bál lessen, ha eaS nesz]'> lezzen, ha Mssra nem lésssn, ha nsm lázzea léz«ín;l csak legyetek kínén l
PUczl árak.
100 kilóg, számina.
r„, .Bni.l*_SO-14 35 Rozs 1170—11.7E,
Árpa 8.30—8.40 Zab 7.10—7.30 Knkorieaa 8.80-8.85.
PáBS-.Bnza 13 50—14 — Rozz 10 60—10 80 Árpz
8 60 -9— Zab 7-60—8,—. Kukorica 8- 8.40.
PéSS Baza 13- 13 80 Be« 10 so—10J». Af«a
7.68—7 85 Zab 7-70—8.— Knkorícza 7 80—7.90.
StsstkatlMry: Bnza 13.40—13 BO Rozz 11.—1160 Arp« 8 40—.9—. Zzb 7 40—7.30.En«oricaa 8-40—9 —
Ssmsfh: Bnz. 1280—13 — Bozs II- .1120
Árpa » 9 50. Zab 7 60-7-76 Kuk. 8. 8-lü.
SzékUftMrvár: Bnza 13 13 40 Bozs 980
10-Arpa 8'4O—8-60. Zab 6 70—7-. Kuioricza 7.S0. 7.40
8»5r: Bnza 13' 13.70. Róza 11' 1110.
Árpz 8. 8.25. Zab 7.25—7.40 Kakorícza 7 70—7 75
Bses : Bnza 14.20—14.30 Rosa H.90-12-
Árpa —. .— Zab 810-8.40 Knkoricza 885 -.
Szerkesztői üzenet.
4003. Tzpaonyba. Szó zinez róla, hogy kosöl-
nok. Tezzek kosVetlen írni.
4004. R t. Bneat Hz lehet, igm. BHUDVO-
zza nem ígérhetem. Cdrözlet!
4005. .Ma is hajdan.' Köszönettel Tettük.
4006. L A busreU czikk megérkezett Üdro-
züljOk 1
4007. H. Bpeat. Ken baaználhatjnk.
4008. Sz. ü. ÖrvendOnk mi íz.
4009. V. Eoalonet
I a i n t I menetreod. A buda-pesti idomaUtó óra szerint,
Indái Kanizsáról
Tonzt hova:
•záa . Urz Psr«. Idl
906 Eiz«k, Moh4<->,DoizjboTár • Finsaabs 4 48 raggei
215 . , , . 2 80 dü»t-
213 Bndz-Paatro .4 6! rzgg^
2Oi ... ...... S 6 Itlnt.
ÍO4 , 11 80 um
aHBfc.».(8«o«b.t..l;, Bic. Ujh»l7<.l.)5 8 r^g»l
301 . 11 18 aztvs
315 Sopronba 3 38 dalit
303 Tr,Bitbe if Frágerhofon kerezztll
Gracz é- Béeabe 4 68 reggel
201 Triestbe éz Prágerbofon kérésztől
Orácz iá Bécsbe 2 47 délnt.
Érkezik Kanizsára
216 Eszik, Mossa, Dombotár a Fiaméból 1 41 dtlnt
206 . . . . 11 11 esne
203 R„dz-P«ztrol 4 20 reggel
101 I 6 déltlt
211 9 44 estve
314RaesbSI(8>osz>atB. BizsUjaelr)f«miO 27 estve
302 „ „ , .45 reggel
1S3 Soprenjbál 11 53 delel.
214 Baczbtl Qricz, Karinig, Ptafzvkof
(.151 4 12 reggé
2U1 Trieszt- >• Bteibel zlarbwg.Pngw
ho( f«l(l 1 21 dílot.
»A Trieszt- it Villzdbol Prágerbof felöl 11 — estre
starbnrgka esstlakezás Villánk ás FranessfestMl ffbl
Felelős szerkesztó: BáteHI UjM.

TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM

ZALAI KÖZLŐN T.

I XI 33 EJ T

Fizetési intés!
Juhász Péter elemi tanító ur eaenael ajiltaa telasóllittstik, hogy 1877. és 187«. évbea hitelben vásárolt tár*jakért 20 frt 9 kr. jarí oseseget, • melyet <">n ismét tanulói kóat el-ártisitott, a bafott ösaseget zsebre rakva, kamataira! efcjtiu regre es veleháre fim» ki.
WajdlU.
(» B roTat alatt knelftttért f.l*IK«.*t;.t a.m
,Ulal a *"'k

?•|a< fsateesaa
minden szemnek!
A TalMI Dr. Whlte siemili Ehrhardt Tra-gott-UI erogtbrelteiibaehbart Thírtma; TllágUrt 1S2Í. óta.
Lavélkivoest: Ekriaarsi Tr. «ro«k. Minthogy a aékem nrmf^ küldött 2 ür?t sa ön vaMJ Dr WWta-fél. aztavlM ig" kitünó asolfrálatot t.tt.k, tehát ké-no (j&n a mtfr.nd.lea.) Barmatedt, TOfi. 78 H. H. Eggeratedt. ToTábbá: És aa ín valódi Dr. Wlate-f4le
u—iliaa* a Hajiak kbMyltváaytidon. «rtil«>
|«M aiadea aumvis kost, kúmn tahál (J5a a m.gren-
d.lé«.) Garmiaaen 10f3. 78. Boek.r Johanna. Továbbá:
Hogy éa «!8bb .semflvg nélktll efy betat «em iimw-
Ka 4. na, minthogy in ai on raaaai Dr WMte-féle
Izearfbit nsssnálom, olf uolgálatot tettek, hogy éa
njra asemOref nélkül OITUBÍ tndok atb. (jüo a megren
delés.) Janowiec, W9 7S. W. i. 9aosaTÍIUaki.
Ctak kértét rvntjKzia a tor. ifhiU-fék ant-
rtarf EkrhanU TmtgttH. (10 2—11)

Csak magam egész Austriában vagyok képes
J frt 75 írért o 4. egy F|tnA j<l járó kitüak-tait áUny-oaüit aa.bórát, mely pontoaan jár éi prii-hálva ran «gy áls.T.aart éreleneaesal é. Aratalosessl adhatni E««a órák finomabb- éa kisebbee 3 frt. 30 kr 4a » frt 80 kr. - Aa Aráé arak *• órealadók l«gypnek lalv.»«k megbisáankst, mind eddig
**' Caak 3frtH krart 4e 4 IH 5» krart rajrok képe. Mlgyórákat nyaklánesossl együtt adni, melyek ponto.an láraak ee a|j elérhetetlen dieat matatnak. Ej nem biaai, aéeae raak m.g .. órákat. .> majd Mzeayaaaa m«|YMa<. Órásaim «a.n órákat KI írtért edjik el.
Caak I tH M *rart adok *a a(7 aatarlkai i«oba orál, naelrat mindan 14 órán át kell fel-
hami «a pontoaaa jár. (•*> Í-S)
Cuk I IM M kiért a«ok aa «fj kelti órát, melj biaooywan ae» mi*) elaladai.
Ko ktpaa Taajok aabéa aalat aaebórakat 4, 5, «!*«• 6 frtart ; lakár órálal 6, 8, •«*»» 10 frt«rl, Rraiootoir .rakat 6. 7, <f<aa 10 frt'rt; annT órákat 16, AI, a(iaa 30 frtírt a laf n.b«a.bba-k«t adai ; mind.a óráhot e$J '3 itrr txóló jútálláti jegr ran mellékelve. — Mindasoo órik, malj.k épen c»ak n.kem raonak óráJ (Ülőmben láthatók áa asjraaott m^ i. rendelhetek'
Beos, FerdiiundttnwM Nr. II. a krpcs*, 2. aonlel





Schaumann Gyula-féle
*!2 ül KizC^ ^ sf -T S "-fíS^S HTSVÉTI ?jántVkolul alkalmas
•"?? ?? i a^Hasal . :í 4 ~ 5„ • 3 ?-?5 Van sseraacaem jelenteni, hogj s köatiaateleta Brke
Krixlsf rSros berenvi rom. kath. plébános és hírneves magyar író által figyelemmel taerkesstett harmadik éa negyedik kiadást ért, as hilatoaaágot előmozdító, a kalh. hívek .tivét aemeaitj, háromféle kiadsau: .Mranyri Wao.ni.krrr, CavBusrs; Sa-véaiyf, „Bilin* lelki vrsrr* csima és naár UarakFt f*rr példányon felöl s kath. hívek költ elterjedt
lnaaJ-t önyveket
s teljes írói joggal örök árun megvásároltam. Beké üríetof plébános ur, a kath. hívek jobbléteért lelkesen klisdú lelki atya bölcsen belátá eaen imakAnyTek tattkaé-geaaégét, és esek álul igyekezett a ayelvetrontó éa hibás ima-kSnyvek kikttssöböléaét el&moxdilaoi.
Esen imakfinyrek megjeleaésbk óta mindenütt sziveeen
fogaduttak és eddig a veszprémi, pré»i éa azambatbelyi
ptapAki balóaiÍKok jóvahagya-at kinyerték, s eaáltal ki
fejezést sdtak, miaterint e szépen kiállított hibátlan imakönyvek
terjeeztését a kath. hívek közt tsiveaen látnák.
?aalysi ?aaaásk.srt. vagyia telj*, tarulmn ima- 4a éneköayv k.ress-
téay katboliknauk haj.aáaaUra. harmadik kiadás, ot mSveni ariélmel-
«x.ta képpel 8-réta, f.lbúrbeo, koue tokbaa . . . frt 1 30
Egét* bőrbea, tokban éi finom sri.ymetsséaael . frt 1.80
Egéa. 13r ir.DiajrUm, nat 4. ker.ut . . . frt 2 70
, Zergeborban. csat éa dissittéaael . . . frt 4 —
A ulasaegyebeli bodspert-grácii államot XIX 1 -2|8 mrtfold , Finomabban kéasitve ...... frt «—
aáa ksletkei.tt partcanasáa megfrátláu caéljából aaOkaéae. ko- ; Bely.m- vagy báraonykotéa aranymetsaésMl diaaitva . frt 7—10 —
barkolat helyreallitását a Dagyméltóaagn keaananka éa kOalekadési i Hllaaj II msasSlIllll 1 finom papírra nyonava 12-réM hat kilünS
miaisterinm 1880 évi máresina hó 12 én kdt 3807 n magsa raad.laté- Udvisaéf ilviaya, .' ataélaaeusetü képpel. Ssinnyomatn csimlsppal.
vei 964 frt 92 krnyi etas.ggel «ngedély«.. Killes laHUvazár 1 N^ryedik kiadás.
Eaen mnnks bistoaitása t.kinUtébil alólirt kivsUl irodájában | Fel bSrbea. tokban ,
folyí 1880 évi april. hó 1-én regi.li 10 órskor. iráabeli ajánlatok el- I Egéaa bor, finom araoymeUté. 4. tokban . j
Megadásával pároanlt nyilvánoa aaób.l, árl.jtéa fog tartatni, melyre a Ae.41 karent 4. eaattal
vállalkoani nándékstók aaaal hivatnak m.g, hogy aa árlejléab.ni Zergebor diaaiiéssel
'éastvavé. eaefórp, magukat a fent kitett oasteg b\^\ mint bánat- \ Finomabb kiállított ....".
pénasel ^láaák, aaely vállalkosáa esetében aa«naal lU°/„ bistositékra [ Rely.m- >a,v bárMByk ütsitaaeBy ...
leaa kie(étiitend6. 1 lenyel aVvaáakar 32-réta, teaénlek képpel diasitve,
As iráabeli ajánlatok fennt kitatett aap reggeli 10 óráig fogad
tatik el; .sekken aa ajánlattevő neve, lakása m polgári állása'poato
ssn kiteendS; továbbá .sámmsl éa sióval kiírandó aaon saástoli
slengedé.. n.lyért eaen mnnkálstokal alvállalni asándékotik, világosan
kifsjeaeodS végre, hogy sjáalkotó maakálatokat éa feltételek tartalmai
1 i éa elfogsdji
Udlf dirattlM hatatakM • kliayika ?•ailáim vtail
karélaa seneaui em^mthetS etkekra. laitutú. vtrtlutltál. tál-lálai «• tottrHttéare Eaáltal a naponkmti kétaieri folrtonot baatoálat után mertékl.tét neral fautoál még makacs betafaé-K<>kné! ia. ? m.^ eaiMrtáti lyeafnéfl-. zaat éfletés-, rlztélalál a baafllitztáaal. veutefliléa a bélnl. ta| gyeateség. araiyér tzea-vedét. ?iadennevi görveay golyva, fehé'kor. sa-gasaf idilt aér-klitet. idaköza Hftjai. féreg- fi kibetegaé^ekiel, mayalktaadia • aeairt kéazveayael ea a gamáaagaál
A) kivtiyvlnk ayajyaier gyaaaatl kwnálat inell.tt, elStte
ip UfJ mint annak haaználata alatt, valamint atóla)roi &&&• keceléanél is kitQnö ixolffálatot taxs.
Kapható anoai: kéatit^jéDé], gazdasági gyógyszerész Stokpraban i» ai osztrák-magyar Ulaa mlnd«a STÓSTSzertariibaii, valamint Nagy-Kaaizsfa Prigor Béla, Zala-Egersxegen Hollóay E. dkb
*5>

I* 1 A •
1111*1 lfM ITII^nV
' Mezrendeleieknél legkereaebb két ikatala atánvít
mellett küldetik, ^a] (13 4
As irssb.li ajánlatokhos a vállalati oesssg 10*L-ja kaaspaaabea vagy magyar állampapírokba, esatolaadó.
A mtsaerelvény.k éa f.ltételek aa alalirolt hivatal irodáiibaa a
asokou Uvstalo. órákban megtekinthatok. (30 2—2)
Zala-Eceraaegan, 1890 «ri máresina hó ]g-sn.
A zalaMgyei nagy. kir. épitssztti hivatal.
Iíj. Gróf Zichy Ödön
zákinyi nradalmábtn 14 danb nehéz göbSl Tagyon •Udásn felálUtTa. - Kérdés (Zákánj pósu és rajati illoá) Kiltnán Jónef aradaJmi kaaznirhoi intéxend6.
(29 2—3)

Egy egész bazár
«r Béoiben "M rsak 4 frt. H 80 krért folyrast kapható!
K< < v-r.ik.-.-kh,i; alt 2 Cvnnv.r0 oWaa-uilt lyartyatarti I Wateraraa»f káisM 2 eJajaya-ala featett kep ?» k.rftekkel, I ajuitt aaitali eaaafttyl, »» ércaböi. J jKtárp o«iki« uraknak, 2 jaxtarfy raakit b<~Mgj«knek, I kiváló varrétak. .? ?ind«nt tar:alma«, mply efcy hnl|ry iaivét ai^ridámilja. t (rjonyorn arat-kép alaaai, tr|lit>e pikan< fenyk.pekkel. I ;n» érazara bonau
láncarval. pflrcx.kre kiaaámitva. jnlálláaaal, kiváló rhinxi vfra|
larté, I .«*p va|ataaáaza, I krrttály-a* •• haritarté. I valódi taaai baaarU aéaztaraza !> réamaiei. .mi-lli>it .™ !«.-•» -s ke
nvelmei % sietihen Urtani, I u&oyArfl iraz zaaaí liaiaa. oly ki-
etiDy mint qry dobáaytartó, I valóban larp SaBaltra áklzar arak
es hsIgToknek, 1 malllD. 1 pár fülbevaló, i uep kri>iály-(rlrl,
teljea Kamimra iaaxombokból, I ajonvorti hál *• a*taHty«z*
E>.n km, látkaté 99> ^ 6
Bécsbm, Fer«]inaikittra«M Nr II. 3 léperf 2-ik emelet.
Ki «i.t póstxvaV) khariv mr>gk*^n».íi* n Úrin l.osxÁ 45 kr
12 drb. kuhlandi tenyészbika eladás,
450 drb. tenyésx biriny eladás a német-Mlji aiadalom-ban, Barinyamegye.
Értekezhetni Najty Károly tiszttartónál Német-
(31 2-6)
Bőlyban. —
tokban
pspirk
Araaymetatéaat-l, tokban
Aeaél keresat, csattal
Zergebor. disa*aeo
8ely.m-.ar.onv Sno yT
Ua ranéakart, "agy a k.th keressttay irjnaág imái
GYÖNYÖRŰ R. KATH. IMAKONYVEK.


frt
l.»>

frt
1^0

frt
180

frt
a.to
frt
5—6.-
frt
6-
-a-
irt

—.40
frt

— .ao
frt

1
frt

1M
frt

S5O
éa (
nekei
i kis
sas*'
ni rátaoa
esisos sraayny"mav*DSpirkotáab.n, tokban ; ára 30 kr ;
eaast nyomásssl 40 kr., .géas hórbea velinpapiraranymetesésael, tokbso
S0 kr. ; aaileaatrs 70 kr , t*t% borben vflm pspir sruymeui issei él
scel csatra, keressttal 80 kr. .
EajtmZJ tatÉHaVV, 115 egyhsai éa.kat UrUlmasó. H-ik kiadást art i esiDoi araarn.tssesael késsitett könyvecske, ára 60 kr.
HwiHriajariall aaUay, a hold. ss Hariát k>gy.lettaljeaea tissteld magyarokaak ajánlva, ára 20 kr
Hafy aMazat, iru Tóth Mik. Jésns társasági tag IV kiadás, esiaoa künyv képekkel ára fasve lg, ketve srsayayoaiaauű »8 kr.
A ataat aaraaitatl alUtaaaát, képe. kiadáa ,ru Ssemáayi Ágost t.«nt
r"««ts r. áJdesár, keaaény kutas, arsnynyomáatal 28. kr
?V tliadeai aaagraaaelés aw fordultával eeekoeeltetik. "VS
Ti-W1*tul WAJD1TS JÓZSEF,
könyvkiadó N.-Kaaisaan.


Ajánlja a bécsi WaldHtein systemája szerint du-iaii berendezett, távol, rövid nemkülönben I gyenge szeműek lóerejéhez szorosan illfí Optikailag csiszolt és jól sxamzott szem-Ovegek és csiptetök, valódi apgol smok és f>zemkiniélí5 üvegekből, (ne tessék elcserrilni a közönséges disz áruval) AchromatlkUB távcsövek. táb»riasövek, górcsövek, teloskopuk, mindennemű nag} itó tükrök és üvegek, hőmérők, I borszeszmérők, légsulymérok, aneruid orvosi hí>-I mérők, bormérlegek bor, borszesz és mustnak
Istb továbbá villanygópek, villámhárítók, j hasi ttvirdak 3 évi jótállás mellett álilt-tatnak fel
A raktáromban levő szemüvegeimet minden vevőnek 3 napi próbára átengedem.
Minden e szakmába vágó czikkek javitását
valamint ujjitását a lehető leggyorsabb- és
jutányosabban eszközli (32 2 — *)
HELFY B.
latizeréiz és araimllres. H-Ka»izsiu. a „KORONA* itoUaoébu.
Ternósorozatok
3 sujnban, melyben a 90 szám akként Tan elosztva, hogy minden hnzásra 6—9 TERNO és számtalan AH80 j«n ki közvetlen beküldése mellett.
Egy 8Oroí*t ára 1 frt (Játékntaaitissal). |9* otinvéttel rendelések 1 frt 32 kr. ~^Q Kiptutó: Budapest, VII. ker. rózsa-atczi. 24 sz.
Le" 7 tjtó MATER Z. KáROLY
(*> S-ÍS) , a „T.raoeoroaatok* kisdója

A kötelgö hnsTéti ünnepek alkalmáTil
Nagy Kamzsátél ,
rendkívüli leaaállitott menet arakkal I
& é j i o a a t o &
readeatelaek, éa pedig: azotnbaton márca. 27-én est. U óra 48 P«re. BaMta, vasárnap márei 'i8-áa 4 óra 60 peres reggel
F-M-, Trhjat to VaHMitka
"""tjegy.k 4rrésyeiek man.t-jovet, n.mély.akiat:
Nagy Kaniaaától Béube II. 9 70, 111. 6 60.
. . Finma- Tagy Trieat II 14-80, IH. 1090.
Triett éa Vdeacaéb. II. 26 30, III. 1870.
Tiaaia mea.tkor a. alssie egyaaeri félbesaakMáassI akar melyik állomáson t.t«aé. aaerint minden as.mélyvoaattal (kivéve s tyoravonatokat) tartható meg. Ea.n kéjvonatokbos Barea-, Zákány- éa S.omb.tbely.n is fognak kiadatni rendkivoli le-•aáll.lott mcn.ljegy.k Beeab. ragy Pi.m.-, Tri«tt- 4a Valaneaébe
A jagy.k 14 napig érvényetek, tfind.n ktaalebki értasi-aéat a mindm állomiaon kifflggositrtt falraiaaiok éa éppea aa Itt kapbaló rénletes értesitvéavek
talajdoacs
l-l)
aa I. beesi QUso iroda. Bee., I , 8<raaanfalsgass. IS

Kap-K«nimin, nyomatott a kiadó tBlajéoaos Wajdits Jóueí groreuytójáa.

lüGT-KAfflZSA, 1880. mircring 88-án.

TiMiiklIeiieiedIk


Unltítet-• ttbb
of1 BHlstétltr
latiss snt . .
fel évre . .1.1
aefyed Ívre . . 1 .
KM mám 10 kr
Mrtttéitk
• batáboi petiuorhtn
7, Báaodator 6 I minden
további lorert i kr
NYILTTÍKBEN aoronkiot 10 krart vi-
ittliek fel
Ilineattri illeUk aiadei legyet hirdeteaart kHIOnf | 90 kr 6eete.dí.l
1 A lat attHetal reta*
I* 'llett ksaUaasrtk a
I nerkaivtaata.
uyagt reaae: illlti kSslamenyek pedig t kildobot bermentv"
iateundok : NAGYKANIZSA
WllttlStBtl
Bérmaetetian levelek, caak tátiért tiaakatár-saktol fogsdutssk el
ZALAI KÖZLŐIT
ttiltjtok viatta aem|
kmllatatk.
Í:
OZLON
elóbb: . JB A. 1, A. - S O IVI OGYI
X..K..I».'ár«. h,)lrh«t*.á«i»»k, „...kuliul ömk. tlxoltó-esTUt« Utat-, . ...k-lMi ktod.í-«.«l4
«. tárni
k-r«k^,i».i . lR.rh«.k". „...kz.lM.1 Ukaríkp««Ur-, . .lala-
nív.tkrzet', . ,*.,r«.l k.r«.k.4.l.l . Ip.rk.-.r.
ki.ttaloi IUj
Heteiiklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjeleuo vegyes tartalma lap.

Felhívás előfizetésre!
Az első évnegyed jelen számmal lejárván, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetésük e hó végéig tart, hogy azt megújítani szíveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiány merüljön fel.
Előfizetési ár:
apr.—jun. évnegyedre 2 frt.
apr. — szept félévre 4 .
apr.—decz. 3 évnegyedre .... 6 ,
Nagy-Kanizsa, márcz. 21-én 1880.
A .ZALAI KÖZLÖNY"
kiadó hivatala Wajditt Jézsaf könyvkereskedése
Húsvét napján.
Magasztos ünnepet ül ma a keresztény világ — a feltámadásnak dicső ünnepét. Az élet diadalt aratott a halál felett, a szellem leküzdé az anyagot, a vi-lágesság eloszlatá a sötétséget s a fény elnyelé ax árnyt. A -hitetlenség omladé-kain magasan leng a hit zászlaja. A keresztet, a dicsőség eme szent jelvényét, tnlvilági fény övezi körül; a szem áhitat-tattal tekint reá s a lélek megdicsóül.
A keblet magasztos érzemény ihleti; van élet a siron tol. Nincs megsemmisülés. A halál — álom, melyből örök életre ébredünk. Isteni élet ez!
És mily szépen esik össze a feltámadásnak emlékünnepe a természet — az anyagi világ újra ébredésével! Télen nem zeng madárdal; a földet hólepel takarja

be; mély álomban alszik minden. Elhagyott, rideg, kietlen a magány.
Tavaszszal fordnló ponthoz érünk. A nap sugarainak jótékony melege eloszlatja a jégmezőt; a természet zöld színbe — a remény színébe öltözik; az állat- és madársereg lassankint benépesíti a pusztaságot ; pezseg, forr az élet; foly a munka s ráxendül a dal.
A lélek szabadba vágyik — a fejlődésnek indáit természet ölébe, hogy szórakozást és enyhülést találjon a napi küzdelmek és fáradalmak után; hogy itt ismerni, majd imádni tannlja meg nagy müvéből a nagy Istent Csak sivár lélek zárkózik el s marad érzéketlen a naponkint azebb és szebb díszbe öltöző természet iránt. Neki nem keli Isten és müve. Hogy is kellene, mikor keblében kiham-vadt minden nemes érzeuiény ! Nem bisz senkiben, nem hisz semmiben ; jelleme a hitetlenség. — Nem bízik a világban, még önmagában sem. Kialudt rnlkán, remény és vágyak nélkül. Szivét se a jó, se a rósz nem hevítik; öröm és gyász keblét nem illetik. Egyhangú, nyomott, szomorú élet. fis hány ily fanyar lelket ismerünk ?
Korunkat az önzés bélyegezi. Legtöbb esetben haszonlesés indit cselekvésre. Ön-kár nélkül is mással jót tenni — tünemény. I<etőrQlni a szerencsétlenek kö-nyeit, sokszor puszta divat vagy legalább hin szenvelgés. Megtagadni a világ alkotóját — korszellem; megvetni a vallást, kigunyolni annak külsó szertartásait — igazi műveltség. A vallás a buta tömegnek való. Istene ugyan neki is van, de faragott istene — a pénz.

A hit megtagadásával vagy elvetésével együtt jár az erkölcsök lazulása. Kinek szivében lángol a hit, buzog a remény, él a szeretet, — az rósz ember nem lehet. Az erkölcstelen — hitetlen is, legfölebb látszik hivónek lenni s ha ajkai imát mormolnak, lelkében bűnöket tervei. Vallás és erkölcs egy hns, egy vér; döntsd le annak oltárát s a romok közé temeted az erkölcsiséget. A kettő együtt jár, együtt enyész, mint tavasz és fejlődés, ősz és hervadás.
Csak vallás szilárd talaja a társadalomnak. Vallás nélkül nincs erkölcs, erkölcs nélkül: „ Róma megdül s rab igába görbéd.'
E hagy napnak — a feltámadásnak emléke állítsa helyre sziveinkben az ösz-szeroncsolt vagy a csak megingott hit oltárát ! A hivő kebel szirtként áll a vészek ama viharában, melyekkel nemünk a bölcsőtől a sirig küzd. Különösen nagy szükségünk van a hitnek vigasztaló szavaira a megpróbáltatások, a csapások eme napjaiban. A ki hisz, nem csalatkozik.
Hit , remény- és szeretettel felfegyverezve zengjen aztán az ének szívből szívhez:
Feltámadott — Alléin ja1
PHILOS.
HMTét
,D«* nem Mká karxag aQvéO * bün pokol. HVrt h»rmadniprs a halil ii haldokol Hol na, bol tan halál a u diadalod? Hin Jetus ninctear itt, Jein« feltámadott -
benövi
A kereszténység ünnepet ül; a feltámadásnak magasztos eszméjü dicső ünnepét.

Feltámadt az Isten-ember, ki eljőve hogy az emberiségért feláldozta magit eloszlatta a hajdan sötétségét, világosságot árasztott maga körött, mely elterjedt az egész föld kerekgégére.
A halál leküzdetett, az enyészet megsemmisült. Meg is kellé ennek semmisülni; mert a magasztos eszméknek, a mindent leküzdő szellemnek korlátai nincsenek, s aem is lehetnek.
Húsvét! A szellem, az ész. a fel-viligosodottság nagyszerű ünnepe!
Azért, kinek szive van, s szivében a nemes iránti érzelem lakozik, szent áhítattal siet Isten házába, midin a harangok kongása húsvéti szent áhítatra hívják a hívőket.
Mondottak, hogy hasvét a szellem ünnepe !
A szellem ünnepe; mert az Istenember feltámadásával, a szellem is feltámadott, a szellem, mely lenyügesztetett, vallási türelmetlenség, elfogultság álul lebilincseltetett; szabaddá lett.
Húsvét az ész, a felvilágosodottság ünnepe; az Isten-ember feltámadásával leromboltatott a válaszfal, mely az embert az embertől, a testvért a testvértói ekálasztá. A vallások tévedései kijavit-vák; megnyílt az alkalom, hogy az emberiség, a hosszantartó lethargiaből kiébredjen, az ész parancsszavának hódoljon.
De vájjon nem folyt-e a nemet vér hiában, nem vala-e sikertelen az áldozat?
Vétenénk, ha feltétlenül azt inon-danók, hogy sikertelen vala, mert ez annyit tenne, mint eltagadni, mind azon



TÁRCZA.
HUH vét napján.
Meghalt a ey Mart Jésui feltámadt ; Égról, földről, aiirrol Lítont a KI a bánat.. Allelojs !
Derült meaojbolt noaoljrf Arany napeugartól; Lelkünk iieplötelen Hit fényétől lángol. . . Altalaja 1
Viránj iBldel maaí 8 erdó friaa kebelen; Keblünket elt.tlti Oandag éfi remény . AUelojal
Ékeakedik pompás Piroa roaaaaaref; 3llTdnkb.il feldobOf hfennvei ateretat. . Allalnja!
Édea Sroakoavajel Telik meg két uenjilak; S áldott boldogságtól Dobog hS kabalánk... Allelnja!
g egS ajkukon e Buftg° t»oist árad: Mefhait a grátaidő ; Mert Jeni feltáatdt.. . AUalnja I
VÁBO8Y MIHÁLY.

Z.-Sit Gróth márcílus 19. 18*0.
(Liedl Fereaca kaafTeiteaje.)
Mictoda?
Liedl Ferencz és Szent Grótbo. ?
— Olya,o DÍDCa ! . . .
Mintha csak h*llanám a tiastelt olvasó resaartl, e folkiáltá.1 tárcaa-aikkem második caimének olvasásakor; pedig kérem igen is hogy : oljao van, avagy Tolt e hó 18 án! Éa mivel csak nagy ritkán lehet aa iljen magam fajtájú, kisvárosi levelezőnek a referádájáhos oly anyagot nyerni, mint s jelen esetben : hát csak meg is ragadom ám ss alkslmst és te aem tessem tollsmst, mig egy egeaa éa jökora tárcsa levél öblöa kslsmáriaombúl alias mindenkor megmártvs lévő toltam begréoől mind afféle dus forrásból (?) ki nem íakadc.
SseraUem ott kesdeni, hogj : füleimben még most is cseaeg asss elragadó s ntégia lebilincseld varsát dsllsm es végig végig fntjs, meg-mefrresxeti dob-hártjámst egj egy mérést futsm, mit a jeles művest njiretyüjések varáss-hstalmával oly átlátssoan, tisstán csalt ki a .festett fából-; és folyton hallalsmik majd a meaaxe távolból, majd kösVetlen k6selbeu büTosbájot, udsliuS K»éje, ttb. igr meg — smugr ... |
Hanem eJLfr s még Ián mindig bámu-lóknak tudtára akarom adni, hogy s müvéat-nek, kit a aene világ elaó rendű lehetaégnok Urt, hónánk jütte és kit városukban törtent fellépte csakis Kosáry Aurél, Berger Jeni és Lackenbacher S. ursk fáradotáss folytán sikerült ; okst illeti as eltsgadhsUÜsn, mag sem

vonható elismerés; ss A kérelmükre hsjolvs jóit át Liedl ur Z^-Egerssegról at ott tartott hangversenye után; st e kftruli érdemöket nevezett uraknak nem lehet ctélom csifra bokorra kötve tömjénfiiattel fölereisteni, egy aaerüetj bát: köszönet nekik mindatok réasé-rúl, kik e rítks — ét várotankban még nem volt — psraüsa muélvben részesülni szeren esések lehelének.
A mint mendám, tehát e hó 18-án a • Magyar Korooáhot' ctimü vendéglő nagy termében tartotta meg Liedl Fereaca hegedd művész az ő hangversenyét, mely alkalommal a müaorozat e következő jeles hangverseny darabokból állott:
I. .Pslonaise' Wienisitzky'-tól. II. .Faust* Vienxtemps-tól zongorán kisérte Olázer Gyuls ur. III. .Éljen csárdás" Bidley Kohóétól. IV. .Legenda* Wienisfstky-tó! zongorán kísérte Weissenberg Marianna k. a. .Msgjar tánca- Brskms-tól zongorán kísérte Wetszen-berg Marianna k4 a. VI. .Morceau de aalon" V'ieuxtempa-tól.
Nem ts&lettem sene krittkntnsk, de meg önök n. e. olvasóim ugyia olvashatták s bécsi éa hatsi tekintélyes lapokból Liedl Ferenc* mUTéazetének méltatását; és azért csak áltaJá-»oaa»gbsn jelzet) játékának kitttnólégét él emellett nyugodt, csendes, lebilincselő játékát, a hu tiszts hang kezelést éa a legmerészebb rutamokbsni bistosságát, azabatosságát, mi egytser sem hsgyjz oserWea s müvésst; végre meg: hogy ?>• jztékánsk bűvös-bájo. vsrázs-hstáas. alatt egészen el vslánk ragadUtva I . .
Elismerés illeti a művész' mellett ,a mi

Gláserank'-st és Weiszanberg Marianna k. s. bármoti nevelőnAt.
Méltán elitélem azokat, kik virotunk ét köceli vidékéről nem tudom mi okból, távol tartották msgokst a igy a vártnál jóval kisebb azámu hsllgatótág gyűlt öttze; no de kiilon-bes: csak ók vetítettek ! 1
Liedl Ferenci magyarul beaséló' magyar művest, fistsl 26—27 évet, veszprémi •süle-tésü, msgysr ember 1
Innét Sümeghre megy át bsngverte-nyetui; melegeo ajánljuk az ottaai és vidékén nsgy azámms) lévő müpártoló közOnség b. figyelmébe t pártfogásába !
BÉKEFY KLEK.
Hsjgstó Sándornak.
(1880. máresiai 18)
Volt at idS, unidoB náf egykotOen baiadásak
Bogfel telt aulák, • volt as eeet, niidSe ÖMtstsiálkottsak egJ ponton ; itt otsJakat
Sonoiik siag«zogalé; — fogjak a torna; ifen. Te a dieslteKet kereted. O -Me. kikotíb.
VágTtsni. ViscMppak foatlsdozd laineiB Naa láláa a .ralót* ; amiatt • rOgtele SiTÍnyt
Jártán, mások előtt utrre a hantokon át E* le*i rnsnkám, míg plbasatra a atrba ssajatlsta.
()(tg a MÍvárrányoak nioe U ettoaedei) .... Nem xagolódom a tora ellen; mert kötvafyonuok ea ...
Ott nindket aMgoár bistotu si-xbajol .... Addig boldogfto elj ' .mólt' képeitol na ssrsrtasa' 1
Nynjuon tok riwá> a jalm ea a )»>« !
KE8ZLER 0YLL4.


ZALAI KÖZLÖNY.
TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM.
jótéteményeket, melyeket a kereszténység a világra hozott, eltagadnék azt, hogy ez az általános műveltség, a tudomány alapköve; s ez elég arra, hogy hódolat-telten térdre boruljunk.
Mondhatnék, hogy a vér nem hiá-ban folyt, mert hisz általa az erkölcsök nemesbitettek; s a világ egész más fordulatot vőn; de ezt csak akkor mondhatnék, ha közönséges martyrrúl volna a szó, ki egy magasztos eszmének áldozatja lett; de itt az Isten-emberról. Isten fiáról van szó, ki eljőve, hogy magát: a bűnös emberi nemért feláldozza; s ennek minden csepp vére drága, minden egyes szava szent hagyomány, isteni parancs.
S mi vala az I9ten-ember fó elve, melyik azon elv, melyre ó tanait fek-teté?
„Szeresd felebarátodat mint tenmagadat."
E nemes elvet hirdették ajkai, e szent elvért küzdött s halt ó meg, nem kötötte ó ez elv gyakorlását nemzetiség, nyelv vagy valláshoz; ó nem eróvel, hatalommal, hanem szeretettel kivánt győzni, s hódítani.
Feltámadásának magasztos ünnepén
kérdezzük, a kezet szivünkre téve; váj
jon gyakoroltuk-e mi az isten e paran
csát? —
Nem kívánható, hogy egy korban, melyben az emberi tettek, fóleg az anyagiasságtól vezéreltetnek , melyben az emberek önérdekei, oly gyakran összeütköznek , s melyben az életfentartás gondjai az ember minden gondját igénybe viszik ; ezen elv. tiszta fogalmában gya-koroltassék; ehhez hosszú idó, s más kor, mely más szellemtől vezéreltetik,
De kérdezzük csak azt, vájjon nem-e ez isteni parancs ellenkezője volt-e vezérlőnk?
S komolyan megfontolva mondhatnék, hogy nem a szeretet, banem a felebarátok iránti gyűlölet volt vezérlónk.
Nem birtuk még magnnkat ama magaslatra vergődni, hogy a faj- s nemzetek iránti elfogultságtól kivetkőztünk volna. Szűkkeblüség jellemzi minden tetteinket; az ajk- s fajkülönbség cselekedeteinkben a mérvadó, melyhez még szivünk indulatait is mérjük; s ezen való tény kifolyása volt, hogy a hires emberbarát Rousseau felállitá azon ferde állítást, hogy minden jó hazafi szűkkeblű emberbarát; pedig ezen állítás nagy vádat hord magában az emberiség iránt.
Tévnézet, ha vélnók, hogy a hazafiasság a felebaráti szeretetet kizárná. Mig a nemzetek érdekei össze nem ütköznek, ezek pedig, ha méltányosság vezérel bennünket, egymás mellett összeférnek; szeretettel ragaszkodhatnók hozzájuk, méltányolhatjuk, sót örömmel üdvözölhetjük a más nemzetek fejlődését.
Mire vezet tehát ezen gyűlölet, e szQkkeblűség; elkeseríti saját létünket, elrabolja nyngadalmunkat, melyre oly nagy szükségünk volna.
De mi több, mi gyászosb e gyűlölet nemcsak idegen országban lakókra terjed, hanem átszivárog még azokra is, kikkel egy országban lakunk, kik jő- s balsorsunkat megosztani hivatva vannak, értjük ezalatt a vallási gyűlöletet, mely szivünkbe oly erós gyökeret kezd verni.
Egy gyaszemlékfl franczia államférfi felállitá azon igaz thezist, hogy e sió tolleranczia használata a legnagyobb intolleránczia.
A magyar nemzet, mely földrajzi fekvésénél fogva azon szerencsétlen helyzetben van, hogy minden oldalról ha nem . is ellenséges, de semmi esetre rokonér-| zelmü nemzetek lakják, ezer éves fenállá-sát nagyrészben annak köszönheti, hogy keblében mindig a vallástürelem uralkodott, melyre büszkeséggel tekinthet visz-

sza; de most látják, hogy feledve őseink nemes erényeit, félrevezettetjük magunkat olyanoktól kiket személyes érdekek vezetnek, a vallási pártoskodás káros magvát hintik el közöttünk.
Nem akar ez ezélzás lenni, csak kötelességünknek tartjuk figyelmextetni arra, hogy minő veszély örvénye előtt állunk ; felszólalói akarunk, hogy az ország belsejében ily pártoskodasra tért ne engedjünk, mert erősek ' csak addig leszünk, mig a bclbéke fentartahk. S nekünk, ezt mindenki belátja, fejlődésünkre béke szük-
E fréllak tolleranczi használata a legnagyobb intolleránczia.
Jézus, az Istenember, nem egy felekezet, hanem az egész emberiségért 41-dnzi fel magát, ó nem tekintett arra, ki minő módon, minő nyelven imádja Istenét, 5 a jótettet, a tiszta erkölcsöt tartá mérvadónak, s mi gyarló emberek Isten dicsőségére akarjuk Isten parancsát kijátszani, Isten példáját megvetni.
Hiába folyt a drága vér, hiába volt az áldozat, ha azért, miért az Ur vérét áldozta, ha az emberiséget a felebaráti szeretet nem kapcsolja össze!
Szereiét az ö lénye, szeretetet hirdetett minden szava, szeretet vallásának alapja.
Húsvét a feltámadás ünnepe, s feltámadás ünnepe lehetne, ha bennünk a a jobb érzületek feltámadnának, ha be-látnók. hogy téves az ut, melyen járunk, hibás a mód, melyet követünk, ha nyílt őszintéséggel, benső szivjósággal nyújtana az emberiség egymásnak kezet az örök béke, örök barátság megkötésére.
A nagy áldozatnak nagyszerű méltó gyümölcse az lenne, csak ekkor mondhatnék, Jézus igazán megváltotta az emberiséget, mert az emberiség megszűnt szenvedélyeinek alárendeltje lenni, ón maga is félistennek emelkedett.
LÖB IGNÁCZ.
hhvk.
— Boldog un 'ieplést kívánunk lapunk
tisztelt pártolóinak s kedves munkatársainknak !
— A műkedvelői előadásról még a
következő .üzeteab ismertetett vettük : Dicső
Bég a legfőbb jutalma a niü*'éer.nt;k. Ez leng
elütte mindannak, aki ilye* fába vágja ÍVjazé-
jét, kapkod a <licsó«ég után. De nem mindig
éri ctéiját, ha eléri azonban, fizetve a faratta
lom, mert legyen bár ez aemrM tán, mégis a
Bzemet vakítja, mert világit. Ily művészetnek
valáok szemtanúi az elmuh szombaton. Aminl
már e t. lap is emlité, A kereskedelmi ifjak ön-
képzó Körének tagjai, müktdvtíiui színi elő
adással kedveskedtek a közönségnek. még pe
dig 2 darabbal, mint 'ud^a van. Erneazt éa
Rablógyilkossal. Midkét darab valóban oly
szép ízléssel megválasztott, hogy a dolog meséje
ia már vágjat ébreszt bennünk, nevelőmmel
hallgatói a bonyodalmak menetét. De ez még
csekély dicsőséget s»er-i a játsziknak. A
szinraü s cselekvés jeleoiléHének költészete, s
így bivstása a cselekvéayt megjelenítve vissza-
liikröztetni, es nyit utat helyes megoldás által
a játszó dicsőségének. Nyitott utat ez azonban
itt is, mert valóban most annyi babérkoszorú
kévzitendó sbáoj a játszók száma; oly élénk
tükröt láttunk, oly természetesen folyt minden,
hogy csak ssinlapon s nem színpadon lehete
látni, hogy a játszók műkedvelők. Az elsóbsn,
Ernesztben, kiválolag a mü főhőse Erneszt
(Fischer T. ui) tűnt ki, nem itt, sót iám is
holmi vándorszínészek közt, hanem jubb társu
latban is bizonyára figyelmet voat volna ma
gára. Pollik Mari iB-rta) szép érzékkel ol
dotta meg feladatat. A többi szereplő szintén
szép ihletséggel élte *be magát szerepébe. A
második mtt már a kél tói főnek is érleltebb
ötlete. Oly jellemezet tüntet'szemünkbe, aki
kért érez az ember, akik normális viszonyaik
kost ia képesek bennünk rokonazenvet kelteni.
A költó a valószínűséggel megegyező szerelmi
eseményt ir le, s egy ifjú művészt oly amor-
ittasnak fest, hogy látva a nézosegben is lángo
kat ébreszt. E darabnál kiemelni a kiiflnő
játszikat majd lehetetlen, mindannyi nagy
szerűen játszót. A főhős (Lakenbacher B. ar)
oly bennső érzelemmel festé a szerelem érzetét,
hogy a legkegyeüenebb szívnek is lágyulnia
kellett Pérsrdné (Qoldmann Julcsa k. a.)
pedig aként állott a színpadon, hogy minden
fiatal ember kereste tán, tuiajduoképeo szive

mit is tesz Start) ar, a buzgó államügyész,
Angelika (a kedélygazdag Morgenbesaer Mal
vin k. • ) Jean (Spitzer B. ur) szebbnél szebb
bizonyítékát adák tehetségüknek. Kiváló szép
séget az ulóbbi mo utoljánál láttunk, itt oly
lélekemelő elragadó látvány táralt elénk, hogy
méltán érdemlék meg a szűnni nem akaró
.éljen' séseket. Kiki teljes megelégedéssel kelt
fel ülőhelyéről, óhajtva »ell)ok együtt, hogy
miuél előbb újólag derék műkedvelőinket a
SKinpadon láthassuk. Végül lehetetlen meg nem
-mlékeznünk városuntban letelepedett Országb
István veterán színészről, ki egész odaadással
eazkbzlé a rendezést. K.
város tulajdonát képező felad erdei va^Ás uzon részét mely ezelőtt 2-3 évvel arra létetett, valamely gouoaz atándoku egyén f. hó 23 án d. e. 11 és 12 óra közt meg-gyujtolta, • * által azon területből a lángok mintegy 30 hold területet récében Vs, részben pedig */3-adot semmivé tettek. A legnagyobb szerencné'lenség mellett még azon kedvező állapot volt, hogy ép az ottani turnl'-ten apró csemeték ültetése as erdei ssetnélyret által ültetéssel pótoltatván, ez>;ii bár tisztán női munkások voltak, a tűznek részben Bécsé köa-Bég lakói közreműködése ugy Kanizsa városból a városi iszuiselók által kirendelt munka sokkal megakadályozható volt, Bi bocsa y György polgármester ur is a hely színére kisietve, ar iiliáa ki>rül ott működött Bo fy Ká* roly íöerdészszel az oltást vezették, mind ezen tények közreműködésével a '.Őznek lova terjedése ezzel a még nagyobb kár elhárítva lett. Veber Ferenc* palini t'öerdéss embereit is ott láiluk, kik ugyan a tűzesetet saját birtokukon sejtve, giettek a tett helyér)*, de bár oem náluk volt a szerencsétlenség, még ÍB mint jó szomszédok, ami veszedelmünknél annak eihari'á-sáo közreműködtek. - Fogadj >k niiodaxok, kik a vész pTcz-'iben közreműködtek, elismerésünket azon nemes tettükért, raelylyel a vá ros vagyona megvédésében kusremüködtek.
— lieküUlelett. Szerelnénk valahogyan
megtudni, mi lehet annak az uka, hogy a már-
czius 2<) ki műkedvelői előadás alkalmával as
els'i darxb után Horváth Laczi és Grünb-ium
jiles zenekara által elkezdett hallgató magyar
darab félbe«í»kiUsti.U több, jelvénye* rendező
áltü s uá perez múlva u tn mag) -r darabok
rendelteitek meg? kérjük a tisztelt rendezőség
nyilatkozatit; különben annek vagyunk tulaj
donítani a<na körülményt, hogy többen ez
estit után, köztük a megye kn/tissteletü alis
pánja i« a teremből eltávozott. Tiszt-leltei kér
jük soraink kölesét. Többen. (Igaz, bogy
u. lentebb irt esemény m-glörtént, d« mi min a
magyar zene iránti gyűlöletnek róvjuk fel,
meri akkor magyarul sem tartanának előadást,
hau.-m valami mxs okuak kellett lenni, azért
mi is kérjük a nyilatkozatadást. Szerk.)
— Erdösi Eugénia k. a. városunk
szülöttje H népszínháztól buc»ut vesz, s Becsbe
megy, hol a wiedeni sxiuhás igen előnyös fel
tetelek mellett gzerződteté.
— Surdról egy kéti-jü » kéif.rku
burjunak bún' küldetett be a nagykanizsai
főfymn mUA-uma nzároára. Kár hogy az egé«z
állat oem küldetett be, mert így helyes éi
tökéletes kitcniV * lehetetlenséggel határos.
— A hernyók és kártékony rovarok
irtásira nézve a földmivelési mioist-r a követ
késő r-ndeletet intéz'e a törvényhatósághoz:
A vezetésem alatt álló mínisterium 1872. évi
febr. hó 21 in kelt in ézvéoyével felhivaiotl a
törvényiiKlúsá?. hogy a hernyók és kártékony
rovarok irtáft* iránt szabályrendeletet alkosson,
kijelöltettek egyszersmind aton pontozatok,
melyek ezen szabályrendelet szerkesztésénél
irányadókul voltak veendők. E«en felhívás
eredményéül túbb törvény hatóság goodo»ko
dott szabálvrendeleti utón a káros rovarok és
h'-rnyóknak hatóiigi eltenőrvés mellet: leendő
irtásiról. Esen szabályrendeletek azonban rész
ben hiányosak, a mennyiben például egyes
törvény hatóságok terüleén a Ufolyt évben is
jelentékeny károkat okozott cser. bogarak ir
tálára nézve intézkedéseket nem tartalmaznak,
részben pedig nem is hajtattak végre a t^rgy
fontossága által követett szigorúsággá1. Ennél
fogva felhívom a törvényhatóságot, hogy a
mennyiben est még nem tette volna, ez ügy
ben szabályrendeletet alkosson, esetleg a in ír
meglevő szabályrendeletnek jelen intézmény m
értelmébeu leendő kibóvitéséról gondoskodjék,
s tegye meg a szükséges lépéseket az iránt,
hogy intézkedései pontosan ellenőriztetvén, BZÍ-
guruiin végr-haj lássanak. A cs-rebogarakra
nézve szükségeinek tartanám, ha a jelentkező
bogarakhoz mérten a szolgabirák alul határoz,
tstnék m"g azon összeg, mely a községi lako
sok által összeszedendő, s az előjárósát; f I-
ügyelete melleit elpusztítandó lenne. Azok
részére pedig, kik a meghatározott rn-nnyisé
gen felül pusztítanak el bogarakat hajlandó
vagyok a törvényhatóság jelentése és javaslata
alapját némi csekély jutalmazást is helyezni
Lilatasba. >.

MÁRCZTDSMáa 188a
— Állami sorsjáték. A VHI-ik magyar
királyi államBorsjáték tiszta jövedelme ő cs. és
aportolí' királyi felségének 1879. évi október
hó 28-áról kelt legfelső elhatározása folytán
egy harmad-, vagyis J/t részben a horvát orszá
gos tébolyda javára, fennmaradó kétharmsd
részből egy harmad-, vagyis 3/t részben a fiu
mei „Mária* egyesület segélyezésére, 3/9 rész
ben pedig a magy. kir. vagyontalan hivatalno
kok özvegyei és árváinak segélyezésére alaki-
tandó alxp , végre szintén s/ft részben a gyó
gyithatlan, de közveszélyes elmebetegek szá
mára Magyarországon létesítendő ápoldajavára
fog fordi'.tatni. Ára 2 frt. Húzás f. évi juniui
24-én lesz. Ily sorsjegyek szerkesztőségi iro-
dánkbau kaphatók. Nyereményei 5237-beu
210.CK.lO frtuau állapíttattak meg.
— Dr. Tomatányi Imre magy. kir
honvédetred orvost, (a .Szatbmár" eg\ kori derék szerkesztőjét) ujabb kitüntetés érte, ugyanis í uémet lovagrend keresztjével diszite tett fel.
— HaléutuaH értekezlet. Balaionuuk
halászatának rendezése érdekében a nm. föld
müvelés , ipar- és kereskedelmi m. kir. minta
tér ur által elrendeli értekezlet f. hó 22-én tar
tatott meg Keszthelyen, a gazd. tanintézet
nagytermében. As értekezleten — említett
ministerium megbízása folytán — méltóságos
Örményi József ur, Zalamegye főispánja elnö
költ; a jegyzőkönyv vezetésével ő méltósága
Spar^am Pál gazd. tanintézeti tanárt bizta meg
Érdeklettek és szakértük tekintélyes számmal
jelentek meg Zalából és Somogy bói; Veszprém
megye ai'g volt képviselve, jóllehet, hogy a
balatooi halfogyntkosás iráni panaszok ott a
leggyakoriabbak. Elnöklő főispán ur az érte
kezlet megnyitása után felo:vastatta az érte
kezletet elrend"iő miuisteri leiratot, s meg
ismertette az éi tekezletet f -ladatával, mely
nek mt-gn.dósához ő méltósága saját részéről is
hozzájárulást sjánl. Előadja, miszerint a magas
ministerium azámtalauazor volt kénytelen a
szóban forgó kérdés felől keserű panaszokat
hallani, de as orvoslást jelen értekezlet tanács
adásától teszi függővé; felhívja tehát a jelen
levő érdeklett felek és szakértők figyelmét a
foutos tárgyra és nézeteiket, melyek alapján
reméli a kedvező megoldást. Mielőtt azonban a
vita kezde'ét volté volna, felolvaatatott a kir.
természettudományi társulat véleménye a halak
ívási körülményeiről s a javaslatba hozott
halászati rendszabályok szövege. Ezután Beck
Sándor keszthelyi bériő emelt szót. Nem ért
egyet a term. tud. társulattal azon pontnál,
mely a fogas ívarzási idejét júniusra is kiter
jeszti. Tapasztalt balatoni halászok és tulajdon
meggyőződése szerint a fogas Ivási ideje májún
közepével lejár, ekkorra már a harcsa és ponty
is elivarzoLt. Ezért a tilalmi időt april elseje-
'ől május 15-ikéig bőven elégségesnek tsrtja B
ennek elfogadását ajánlja — A halászati
szabály reudeUtet általánosságban elfogadja;
az->uban miután a lobbi halakra nézve veszé
lyes ragadozó cxuka szerfölött ni van szapo
rodva, különösen az ugy nevezett kis Balaton
ban, (a Balaton legnyugatibb öble) melynek
sásoa partjait a nemesebb fogas ugy sem lato
gátja : tehát megengedhetőnek véli ott még a
vrjáz szál (lappangó szoros halló) való fogási
is; kivéve mindazonáltal a tilalom időt a a
Balaton többi vizeit. Hogy pedig a tilalom
érvényt nyerjen, ajánlja a halászati csőüsök
felállításai, minthogy a rendőri felügyelet elég
telennek bizooyult. — Roaenberger Mihály
fonyódi bérlő löbbaznri felszólalása által igyek
szik az értekezletet meggyőzni az egy havi
tilalomidő elegendő voltáról: april közepétől
május elejéig — úgymond — minde-uféle hal
bevégezte az ivást, s igy május közepénél
tovább szükségtelen a tilalom. — Hecbt Mór
siófoki bérlő nélkűlözhetlennsk tartja a tilalom
időt, azonban előtte szólóval ő is egy hónapot
kér. Ezenkívül a Sió és Zala folyókat vas-
rostélylyal óhajtaná elzáratni, hogy a balatoni
hal maradna fékében. Többször tapasztalta
szóló, miszerint a kisebS csatornák egy egy
esőzés alkalmával oly rövid időre telnek meg
viszel, hogy mire a Balatonból odatévedt na
gyobb halak vissza akarnáuak térni, — ui-ír
nincs ott viz, K kénytelenek elveszni, vsgy
pedig a nem illetékes halászok keze közé jutni.
Ilyen rövid csatorna több van, nevezetesen: a
km eazlari határban három, a fonyódiban kettő
és a löHeiben egy ; ezeket elzáratni óhajtaná.
— Trsztyánszky Lajos nem tartja jogszerű
nek a Sió és Z.la vasrostélyokkali elzá'atását,
minthogy tapasztalása szerint a fogas ezeken
se ki, se be nem hatol. A vejsz használatát a
kia Balatonon helyén találja, sőt a caukákra
né/ve még a szigonyozást és lövöldözést is al-
kalmaztatni kívánja, hogy e falánk állatok a
Balatonból teljesen kipusztuljanak. — SOÓB
Mihály premontrei kanonok jói átértett szem-
poutbÓl kiindulva kiváló szakértelemmel bírálja
a h ilak fogyatkorásának és az e fölötti pana
szoknak indokait. Különös kíméletet sjánl a
kifogott apró halak iránt, melyeket sokszor a
parton megsemmisülve láthatni, vagy legtöbb

TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM

ZALAI KÖZLÖNY

MABCZTUS 3S-iol880





esetben a sertések eledeléül szolgálnak, holott a vízbe Bzórva esek is értékesekké lehetnéDftk. Kívánja az eddigi tii hónapon ál tartó h»U szati engedély fentartását, minthogy hűvösebb tavasz után még május második felében i* folyik az ivarsás. — Történt még ssámoe felszólalás pro et contra, melyek összegezéséül elnöklő főispán ur határozatilag kimondja az april elsejétől május kösepéig tirtó tilalmi idő elegendő voltát, mint a melyet a jelenlevő asakértők in elégségesnek tartanak. Továbbá a vejsz használata as említett helyeo szintén elfogadhatónak tekintetik; végre a rabló hala szat megszüntetésére irányzott általános óhajtásnak megfelelő víz-csőszök felállítása is kilátásba helyeztetett. A két álló óráig tartó értekezletet elnöklő főispán ur ó méltósága, ki a tanácskozásnak igazán minden tekintetben lelke volt, — általános lelkes éljenzéi közben aárta be. Az uj rendszabályok életbeléptetése és lelkiismeretes követese után aligha lesz alkalmunk a kincses Balaton fölött kétségbeesni. A pápa-kefurthelyi vasút végrehajtó bizottságának Tapolczán tartót', ülése után a bizottság tagjai a tapolezai nagy vendéglőben társas ebédre jöttek össze és vig lene, kedélyes beszélgetés és lelkes pohárköszöntések közt szenteltek még pár órát a barátságnak s a tervbe vett vállalat megbeszélésének. A fel-köszöntések sorát Tersstyáossky Lajos kezdte meg, éltetvén a vállalat egyik első kezdeményezőjét gróf Esterházy Móricz elnököt, ntána Beck Sándor Kiss László helyettes elnököt éltette, gróf Esterházy Móricz Lóskay M. mérnökért ürité poharát, mig Antal Gábor Zalamegye lakosait köszönté fel, Kiss Lássló pedig Tapolcza városáért ivott igen szép képletben jelezve, hogy valamint a Tapolcza folyó Pápa város határát övezi, ugy Tapolcsa városát a vasútvonal csatolja Pápa szivéhez. — A legközelebbi értekezlet Sümegen tartatik meg.
— A dunántúli kerületi tűzoltói szö
vetség területén, mely ti* megyére terjed ki,
összesen 58 tücoltó-egylet van, — és pedig
Baranyamegyébeo 5, Fehérmegyében 4, Győr-
megyében 3, Mosonmegyében 4. Somogymegyé-
ben 2, Sopronmegyében 9, Tolnamegyében 5,
Zalamegyébeo 7, Vaamegyébun 16, Veszprém
megyében 3. — Azonban a kerületi szövet
ségbe lépesre vonatkozó s csatlakozásukat meg
erősítő nyilatkozataikat még sok egylet nem
küldötte be a központba.
— Borvásár — fucscs. Zágrábban e
hó 17-én oyilott meg az „első horvát borvásár',
mely azonban igeD balul ütött ki. A borvásár
rendezői ugyanis azt a bölcs intérkndést t»tték,
hogy a vásárra 20 kr. belépti díj lefizetése
mellett mindenki bemeh*-teu .kóstolni". En
nek az a sajnálatos következménye lőn, hogy
a kóstnlók rendkívül nagy számmal jelentkez
tek, s rövid időn leitták magokat a sárga föl
dig. Ily körülmények közt persze a vasárból
nem lett semmi.
— Ünnepély. Keszthely város k. e.
oépiaknláiban szép ünnepély folyt )fl vas. d. e.
11 órakor, ugyani-.: a keszthelyi takarékpénz
tar felebaráti szeretetből 41 frtot adott a
BZfgénysorsu tanulók felruházására. Újlaki
Mityás igazgató tanító az ünnepélyhez mélló
b«»édében megható szavakkal szólt a fele-
iuráti szeretetről ... . és a növendékek nevé-
beo mondott köszönetet ajolievőknek. — melv
megnyitó beszéde urán * fi 6 leány egész öl
torét ruhában réazeault. Az ilyen Ünnepély
csakugyan felkölti ifjainkbau azon erkölcsisé
get, hogy a lársad.ilmi élűiben a fnlebaráti
neretelnek önzésteten ápolói, tisztelői és fej
lesztői legyenek !
— A vetések állásáról a következő át-
nésetea képet nyújtja a „M. F." Az őati veté
s>-k, nevezetesen a búza álláia határozottan
kedveznnek mondható ez idő szerint, A legtöbb
tudÚBÍtás szerint a buzavMések a.fagyok foly
tán nem sseuvedtek és jól zöldéinek, igy Pest,
Komárom, Nógrád, GömOr, Pozsony, Mosooy,
Esztergom, Győr, Zala, Somogy, Csongrád,
továbbá Zemplén, Sáros, Szepes megyékben.
Epea szépnek mondható ve'és Bars és Baranya
megyékben látható. Bihar és Bács megyében
is jók a vetések, kivált a koraiak, de a későiek
csak most kelnek, s minthogy ezek tetemes
sxáztoliját képezik az összesnek, s ilyenek a
fent elsorolt megyékben is vannak, ezekre
nézve még határozottan kedvező jóslat fel nem
említhető. Hont megyében az őszszel gyengés
vetések aránylag megjavultak Alsó-fohér és
Torda megyékben az őszi . elesek szintén jók,
csupán utóbbi megyében szenvedtek a takaró
hiánya miatt, ezt azunban kiheverni látszanak.
A rozs vetések jobbára szintéu jóknak mosdat
nak, esek azonban, kivált a bujábbak némileg
megritkultak, igy Zala, Somogy, Göntörmegyé
ben. A repezének állásáról sem jelentenek
kedvezőtlen liirrkel, ki vált Nógrád, Zala, Alsó-
fehérben határozottan j-iuak mondják, Csong
rád megyében azonbao a fagyok hosszú tar
tama alatt szenvedett. A tavaszi munkák meg
kezdését és gyors előmenetelét réstben a sok
bilyt a földből még ki nem ment fagy, részben

kivált a kötottebb talajok nedves volta aka dályozza, s igy csak a könnyebb homokosabb talajokon folyik a tavaszi szántás vetés. E hó 10-ikig még nem kezdték meg a tavaszi mun kit Esztergom, Komirom, Pozsony, Nógrád, Bars, Zala, Gömör nagyobb réssében. A köny-nyebb talajokon Pest, Biharmsgyébea, Baranyában, Somogybsn. Győrben elkezdtek, de lassan haladnak. Zemplénben e hó közepén, Hontban 20-ika táján, Ssepesben e hó végén kezdik, Mármarosban pedig még vastag bó van mindenfele. A szőlők többnyire mindenütt szenvedtek többé bevésbbé a fagyoktol, azonban határozottan a kár mérve és kiterjedése ma még nem állapiiható. miután tudósításaink e tekintetben igen eltérők. így csekély vagy semmi kár sam érte állítólag még a fedetlen maradt szőlőket ia Zala. Bihar (kerti szőlők) Alsó-Fehérben, mig Pest és Csongrádmegyé ben nagyobb károkról tesznek említést. Hasonló az eset a gyümölcsfáknál is, Somogy, Biharból kevés kárról panaszkodnak. Esster-gom, Zala, Pest stb. megyékben pedig jelentékenynek mondják a kárt.
— A hahóti erdőben egy nő hullája ta
láltatott, valószínűleg gyiltosság áldosats. A
tett kipuhatolását a nagy-kanizsai kir. járás
bíróság teljesiti.
— 8*Ua Elek tapolezai kir. járásbiró-
sági írnokot az alsó lend/ai kir. járásbíróság
hoz segédtelekköoyv-vesetővé neveste ki u
igazságügyi mintatér.
— MarhavéSM Vasvárott a marhavész
kiütött. Az alispáni hivatal ez esetről a Vasvár
kerületében három mérföldnyire eső községeket,
ugy a szomszédos Zalamegye hatóságát hala
dék nélkül értesítette s a szükséges intézkedé
seket megtette.
— Rövid Mrek. Sebastopolban nagy
tüa dühöngött. — Hsnsen Posooyban is deleje-
zett. — Hay Fülöp budapesti nagykereskedő
agyonlőtte magát. — Veszprémben a múlt hé
ten 3 szór ütött ki tüz, 19. 20 és 21-én. —
Gróf Széchenyi Béla útban van haza felé. —
Az BUj Budapest" napi lap megszűnt. — A
barcsi vásár apr. 1. helyett apr. 2-án tartatik
meg. — Egy szentpétervári papneveldében 30
papnevendéket fogtak el. — A hatvani utczai
tüntetőket az esküdtszék felmenté. — Oros
házán a múlt héten egy kia lány megfagyott.

Ül nyert?
g. Lemberg Szebon
máres. 24-ín: 77. 44. 70. 38. 6.
» „ 89. 25. 4. 12. 78.
„ 43. 58. 64. 52. 39.
Hivatalos piacul árak
Nagr-Eaniaaiii, 1890. mire. M 100 kilogrammjával •simítva »»?• IS 60.-13—, Boas 10-—10SO. Árpa 8-50-9-. Zab 7 50.-8-—. Kukorica* 8—. 8.50. Bnrgonja . — Boraó —.—80 —. Lencse — ?
—-•»-. B«b — — .-12.-. 8.íoa ? 180.
Szalm. —1-20.
1 kilogrammjával aaáaútva. Marhabul - _5s. SerUalns —.—58. Szalonna —.—78. Diiknúxji r ?—.— no. v.,röi hagyma —.-16. Fogkagjms -.-30. Cznkor -.—62. Bor. —1 20. Paprika —.—80. Saappan -.—44.
1 literjével számítva.
o bor —48 kr. Uj bor 16-20 kr Pálinka
46 kr. Ecaat 6 kr. Kiadta :
FARKAS, v. piacz konyvveiet*.
Vasúti menetrend.
A budi-pesti idnmutató őr» szerint.

Vonat fiúHa saám
Ura P«r«. ldS
306 Es»ta, alohaea,Dt>mbov>r . Kmm.ba 4 48 raggal
215 , „
. • 2 30 dilnt.
213 Roda-Putro
. . ISI nggtl
303 ...
. . . 2 6 dálnt.
304 .
? . . . 11 30 ea»a
21:íB^ib«(R.n«batb.lr, B*»a-Ujhalr feU)5 3 regg.l
SOI
11 48 eatve
315 Sopronba 3 38 dilut
| 303 Tri.Bibe i, Prigerhofon kereaatll
(iracz •• Betűbe ISI reggel
201 Trtostbe éa Pragerhofoo keresatul
firic és B>eib« 2 47 délot.
Erkeilk Kanizsára
216 Euta, Moaács, Domkevár a F,maiból 1 41 dilut
ÍOS , , , . 11 11 Mtn
203 B.id.P^trSl 4 20 reggfl
*)1 ., S 5 délut
211 „ 9 44 estre
314Kieab«l |8.oab«tk. H*ra-Ujb«lr)fél<l 10 27 astv*
3l^ ., ., . .45 raggel
1S3 SoprnnjbM . . . 11 53 dílel.
214 Bídböl Orlc, Marban, Pracnbof
felSI 4 12 reggé
201 Tr...«t ia Bí^.bfll atarbur;, Pragtr-
hof Í«I51 1 21 dílot.
2(H Triait ia Villacbbil Práfarbof USI 11 - eitva
XWb Uk* Vll « fbSl

?iroziu 28 tél április 3-sj. 1880.

i HA- •? h«ti-
Kata. és prot.
1 ö 5 r 5 g IJ
•**
aastiát
1 ' «?»•«*, • - t«j
13. Jtzus ieltáaadi.áril
Márk. XVI
28j Vasárnap <
: Hssv. ».
16 Ki aab, ??>
29 HMM
tanét k.
17 Elek S>
80K«ld
lairin
18 Cyrill M
3l8a«rda |
Senjamin
19 Krlaant. $
l;Csotortok ;
3ngo
90 Sab. M
2 Péntek |
?. Perencz
21 Jak. «p jS
I 3'8aombat
íichard
22 Vaml jkt
Felelós szerkesztő: Bátort LajOS.
JSTyixtt&rr.*)
Fizetési intés! \
Jnhá8I Péter elemi Unltó ur etenoel oy ilbiu felszóllitutik, hogy 1877. és 1878. évben bitéiben vásárolt tárgyakért 20 frt 9 kr. járó összeget, a melyet On ismét tanulói közt «1-árusitott, a betolt összeget zsebre rakva, kamataival együtt végre és valahára fizesse ki.
Wajdlte.
HIRDETÉS.
Tenyész kos eladás.
Ifjabb Gróf Zichy Üddn zákányi uradalmában a surdi törzs nyájból (pepiaerUból) 60 darab 2 és 3 éves tenyéss kos — vagyoo eladásra felállítva. — Az illető venni szándékozók jöttüket sürgönyileg Kálmán Jónef uradalmi kaaznár úrral előre tudatni felkéretnek, hogy a zákány i vasúti állomásra a szükségelt kocsik idejekor megrendeltethesseziek.
(83 1—3)
(* E rovat alatt klalBttirt felalSuigat a-m
vállal a Sterk.

TIZBSKILENCKEDIX ÉVFOLYAM

HÁBCZIÜS 28-án 1880.



Majdnem ingyen
Snimolii k3íeike»t*h*n « nem rég bokott na*? britt-mU-eiö.t gTirbu a köT«tkeií 46 d-rtb röat.i*«l tilsU brittan-..-.-MÍII tirfjak ci»>t 6 frt 95 krba kerdlnek, euk nem nPg7«d **-?te .i aJSáiUtási irn*k, t«bit ciaknem ingyen eUdvm, és pedig :
« drb. kitUní jó iSZtaii-kÜ BriUni. «aStnyél 6* "S "í ? "
v-Jódi angol eitliUciéJ pengével. ^5 "^
Ug finomabb villák Brilioi* •*ütabői egy i*rbl»n - ^ -g —
n*bét Británi*. eiüst tvikasál. ! - ?
6 . birUoia e*tiit kiréslutiál legjobb mtnőaéff
1 , er5* Britáaia e*dat téjmrf
1 , Qehés BritáDÍa «.Qst iflvewMrt
„ 5 5
6 , BríUqii Mkflst |#t^ti
6 . ajándék tilc** unom vetülettel.
3 , Bri^aru* eztut tfütlst^ti '
l , Brittania oifltt tömfttt kMyérfcttár t

ií , h*üUoi Brittania-exflit lytftyt tafté-
1 „ BriUnia oiftít ítfertti aaiuli ctefagetytl esüflt baaggaJ.
(W 3—12)
drb.
45
(
Mind elen 45 drb. a legűoomabb Britilia eiüItbSI TUn>k keasitre mely egyaítlli a »ilagon Utalandó érc, mely SrOkké fehér iti i lalidi esUitil W «'i baamalat után iám kalSmböibatS mi»rt Jttálva fa.
Cin
ét egyedüli rendeleii bely a a. kir. osatrák magyar Tiroaoknak.
*I-Depot der I. ?n«l. BriUnia Sllber Fabriken Blau & Kaim, Wien, I. Glisabethstrasse Nr. 6.
Szetktüdla gjoraan otinTétellel
TrunJksucht,
selbst die schwersten und a]testen Falle heilt sicher mein voriügliches Mittel mit und auch Ohne Wissen des Leidenden anwendbar. — Herr Ch. G. in Gross-Kikinda (Ungirn) sagt in seinem Briefe vom 8. Jánner 1880. ,lck bin mit der Sendung tehr iiifrieden and ersuche Sie höfl. mir wieder eine Sendnng zu machen.' Wegen Erlingnng des Mittels wende man sich mit vol-lem Vertranen an
Reinhold Retzlaff inDresdan. (19 4-5)

Hj. Gróf Zichy Ödön
zákányi uradalmitan 14 darab nehéz göből gy eladásra feUllitva. - Kérdís (Zikiny posta és Tasnti állomás) Kálmán József aradalmi kasznárhoz intéiendó.
(29 3 -

Ajánlja a bécsi Waldstein systemája szerint dúsan berendezett, távol, rövid nemkülönben gyenge szeműek láterejéhez szorosan illfí Optikailag csiszolt és jól szamzott szemüvegek és csiptetők, valódi angol smok és szemkimélő üvegekből, (ne tessék elcserélni a közönséges disz áruval) AchromatikUS távcsövek, tábcricsövek, górcsövek, tcloskopok. mindennemű nagvitó tükrök és üvegek, hőmérők, borszeszmérök, légsulymérők, aneruid orvosi hőmérők, bormérlegek bor. borszesz és mustnak stb. továbbá villanygépek, villámhárítók, házi tavirdak 3 évi jótállás mellett állíttatnak fel
A raktáromban levő szemüvegeimet, minden vevőnek 3 napi próbára átengedem.
Minden e szakmába vágó czikkek javítását
valamint ujjitanát a lehető leggyorsabb- és
jutányosabban e.-zközli (32 3—*)
HELFY B.
latszeráz és aranyiHres. N.-Kanizsán a , KORONA' áteJleneben.

7 éremmel és 6 tisztelet skmánynyal jutalmazott
TRAGYA-GYPS,
olcsón é» bénnentcuen »«állit minden Tiuatí illo«Aahos,
a kezelési yezénylet a „vorleriríliler
Poata • MMlinf). Béct mellett.
^.3


llíliíií
(979 12—15)
12 drb. kuhlandi tenyészbika eladás,
450 drb. tenyész bárány eladis a német bölyi uiadalom-ban. Baranyamegye.
Értekezhetni Nagy Károly tiszttartónál Német-
Bolyban. - (31 3 -6)

A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság
tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-. Baranya- én Vasmegyeit részire kiterjedő haráskörrel
Nagy-Kanizsán föügynőkséget
állítván fel, annak vezetését
GUTMANN S. H. ÚRRA
ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- és jégbiztositási ágazatokban jotjérvényen biztoaitási kötvények kiallit&s&ra is felhatalmazott.
Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága:
SCHWEIGER MOSCOVITZ
A. Ma*yar-fra,no»la Taisctxasltó ró3zvóny-tó,raa,Bó,s
igaigatótágának fentebbi köuétételére hiratkotáaaal alólirott tisztelettel jelenti, misserim a
Nagy-Kanizsai főügynokség
TMeWt^t alrálltlU s a fóOgjnSkalgj irodát megojitotta, bol i. biitotiláti ajáolatok elfogadtatnak t a bittotuáti Oxlelre, vágj a társaságra vonatkozó oindanféla felrilágoaitások Itg-
^<HM«M«bb.n megadatnak. Biztosit pedig * társas*?
a) (Oivemély ét rubbnatát által okotott károk tllan; ? cl •iiírnion vagv vili-n siállilott javak károwxlAaa elleo;
b) jéskárak ellen dl ai ember életére minden ismert módosat sserint.
A Magyar-francwta bixtoritó rémrvény-társaság. melynek
20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot
tero alaptőkédből a rfeivényesek által mindjárt kaidéiban
10 millió frank, azaz 4 millió arany forint
kftsipe'ntbea befitettetett, t Tétlinl a fSváros legeltó pámiotaiateine'l, rénint pedig magyar államérte'kekban ea elsőbbségekben lett elhelyezve, ro. éri október 14 én tartván alakuló köigyülését, melyen a társaság ügyvewtéeéoek élére kSvelkeiík válaaiUttak meg:
Választmány FeHIgyeU bizottság
Elaok: MMi Ittváa, S fsls. val. belsS titkos Unácaosa, a Up-St-rend aasjkereazte'e. oraa. képv. stb Bpsaten. Bnk Háld.r a magvar jeliálog-banknak .gaigsiíja.
AltlnokSk : Báró BiaMy íéla, foMbirtos, ortz kepv itb. Bndapeaten Btattn Jtai, a páriái Soejaté LálOiy Let. a raagr. alt. földhitel reszvénv.társ»l( igatiratoja Budapesten
4t I^Unloa generálé elnöke etl>. Parisban. \ Ltwla lakai, a kereskedelmi akadémia igaagatója Bu<l*|>e*te>i.
Pamban.
Fdltwsstauzsis/s tagok* ' Serrtttaroe Itt. Eária EMII, a párui Societé de l'Union ^eierale vezerfelQ(vel5je
Bt*irt aUrta marqnia de Banneville, az ossirák déli vaant igaagatosáiri t*ri» «b Páriában. Igazgatóág
Ntawtlt Arait kir aeresked. unácsos nagy kereakedS. lKazEKt'.k '. Dr Hitler AlbrMkt, k^a. éa vált6-üfryv^n Bécsben
Lovag zápori Ragettart FertHZ, az Albrechttaspái7a elnöke stb Bécsben.
Sváb Kártly földbirtokos, orss. képviseli itb. Budapesten.
Báró Tlati Kártly cs. kir. Kamaráa, as osst. déli vasút alelnöke, aa ont. arakháaa tagja atb. Bersbeo.
Tekintve e táraaaágnak fentebb kitüntetett tSkeerejet éa az ualetveaetea élén levő, batáakba<< is nagyobbrént ismert in köztiszteletben álló etrvéaiaú;eket, bátran etmondbató tehát, hogr nem volt »ég az
•gász mOBarchiában bistositó táraaság mind es ideig, mely a biztoaito köaonaégnek annyi garantiát nynjtnu volna, mint amennyit neki e társaság mindjárt ke«d«tben nynjtajií képes, s a mi-ttn s társaság esea, eddig
páratlan tőkeereje és ai élén álló egyéoinegek jelleme egyrássrnl teljes biztoaitáat nyújt arrm nézve, hogy a társaság iizioivitele a aBAltányoaaág, a pontosság én a legsxignrnbb becsületesség minden k5vete)m6oyét]ek
mindenkor es telieten meg fog f«lelni, máarésaroi a szakvezetés svatottaága as iránt ?? keseaséfAI *solgái, hogy a társaság a díjtételek megzsabisánál iit kellK tekiut-ttel fog Unni a verseny jogosait követelményeire.
Atsidon tebát tisztelettel alóh'rott a biztositó t kosooség bisalaát as ilt«la ksptiaelt táraaság iránt njb6l felhívja és kéri, megjegyzi egyszersmind bogy a vezérugynöktégi területen a vidéki ügynökségek
ss*rve*4M teljes folyamatban van és hogy tflxbiztositási ajánlatok a már felállított Igynökségek által késaségeseo elfogadutnak. maradván teljes tisztelettet
Nagy-Kanosán, 1880. januárban. A staflytr-franczla biztosító részvóny-tártatág
foQfrynöktége Nagy-Kaniisán,
989 9"62 GUTMANN S. H.
Klattaaacner Itártly *. .ilnffniinn Júasef' aagykereakedő caég foooke Badap«Bt«n.
Sthweifer Marttá kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten.
" Mttktvlez La|tl Budapestn.
Nagy-Ktuiizain, gyomatott a kiadó tuUjdonoe Wijdjte József gjorasajtójin.