Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
3.25 MB
2007-02-13 13:17:06
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
620
7753
Rövid leírás | Teljes leírás (542.57 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1880. április - 27-35. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

5AGT-KAFTIZ8Í, 1880. április 1-én.

TlMnkileaeiedtk érfoly***.


*| OHzttMii: |
Jagiss évre . . ? trt\\
1 A ha ...D«ni résstt
j1 niatc k5ii.»4or.k •
\' izerkvartoltos.
anyagi rAaaét illetft soslemények pedif • kiadóhoi bérmentve
HMtUsst
t haeáboa pedtserban
7, Básodnor 6 ? aindaa
további sorért 5 kr.
RTU.TTÍKBKN soronként 10 krsrt felelnek fal.
U Kincstári illeték minden ea hirdetésért kUHs/ 90 kr SMtsaM.
NAGYKANIZSA WlasaUlkál.
Bénnentetlen lévaiak. eaak iámért monkatár-ssktol fogadtatás* el
|K*airatok Tissaa nen
UUdaii
1
ZALAI KÖZLÖNY
eldbb:
OZLÚN
N..Kmiil«»«t*r«i k«lyli«téiiá»T*niik, „n.-kanlzsai önk. MtMltó-cgrlrt", * „B.-kuinai kfrrakrdolmi . iparbmnk", „n.-kinizul Uk*r«kp«mUr«, a „ulamegyel álUlánoz Uíltétef tniet«, • ,n.-k«BlM»l kla<l«l-B»i»«l* ^jmBlnt", ? „nagy-kanizsai tiszti önsegéljxé siSvetkezet", > .soproni kereskedelmi • Iparkamara n.kaaimi k&lvil«aztmai.va« s több
menjél ét tároai e^jesület hivatalos (SrteslUje.
Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön niegjeleuő vegyes tartalmú lap.

Felhívás előfizetésre!
Az első évnegyed m. hó végével lejárván, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetésük m. hó végéig tartott, hogy azt megnjitani szíveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiány merüljön fel.
Előfizetési ár:
apr.—jun. évnegyedre 2 frt.
apr. — szept félévre 4 ,
apr.—decz. 3 évnegyedre .... 6 ,
: Nagy-Kanizsa, márcz. 21-én 1880.
A .ZALAI KÖZLÖNY\'
kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedése.
Felhívás
| a hátai k&z&Mighéz.
I A magyar általános ipar egylet meg-ixitknlt.
Ciéljai és feladatai s az erre szánt eszközök felől az alapszabályokban foglaltakon kivűl most is csak újra ismételjük azt, a mivel néhány buzgó tagtársunk az egylet alapitóihoz fordult.
Az országszerte megindult gazdasági és iparos mozgalmak elég érthetően hirdetik, hogy a haza anyagi érdekeiben tevékenységre kell serkennünk.
Mindnyájan érezzük az ország köz-sazdaságában létező hiányokat. Elerőtle-íredni látjuk mezőgazdaságunkat, clcsene-vészni iparunkat a külföldi verseny, — paogani kereskedelmünket — a kettőnek gyengesége folytán. így nem fejlődhetik egészséges forgalom, viruló közlekedés e

mindannyinak bajit erezi az ország, a társadalom, a nemzet.
E bajokat rögtőn orvosolni alig lehet ugyan, de a mlndenha legerőteljesebbnek bizonyult önsegély itt is kétségkívül a leghatalmasabb eszköi leend, hogy a jelenlegi állapoton változtathassunk.
Szándékunk e czél elérése végett a korunkban leghathatósabb eszközhöz for dúlni s a társulás terére lépve, mindenekelőtt a létező iparnak fejlesztésére, a hiányzónak teremtésére, ez által a termelés és kereskedés emelésére hatni és így hazánk jólétének előmozdítására törekedni.
Ma már nem szorul magyarázatra, hogy a gazda és az iparos, a kereskedő és a tözsér jól felfogott érdekei azonosak. Mindnyája csak prosperáló társadalomban szerezhet maga is jólétet, saját vagyono-sodásával öregbitvén az ország gazdagodását is.
De mert a mezőgazdaság is csak fejlett s bőven termelő ipar mellett juthat tökéletesedésre; mert csak erőteljes ipar és mezőgazdaság mellett virulhat és fejlődhetik egészséges kereskedés: azért kell tevékenységünk főirányát első sorban az ipar felvirágoztatásában keresnünk.
Közeget teremtettünk tehát, társulás utján, az ország összes értelmiségének, a haza összes anyagi és szellemi erőinek. Ezen osztályok egyesítése a hazai ipart tűzvén ki ezégül, azt olykép óhajtja művelni, hogy törekvéseiben az iparoson Kívül a gazda, a kereskedőn kívül a haza jóléteért buzgó tisztviselő, mellette a született főúr s az értelmes munkás egyaránt részt vehessen, s valamennyinek egy czél felé, egy irányban való közreműködése

régeredményül a hazai jólét gyarapodását biztosítsa.
E czélt a magyar általános ipar-cgyletnek Budapesten való létesítése által véltük elérhetni, mint a hogy csakugyan a főváros és vidék hivatott köreinek rokonszenvével és támogatásával találkoztunk.
Az egylet, mint ilyen, első sorban a hazai ipart s az iparosok érdekeit törekszik előmozdítani; előkészíti az iparral rokon termelő ágak összhaogzó működését ; megismerteti a nagy közönséggel iparunk termőképességét és a hazai iparosok kiváló termékeit, ez által felkeltvén iránta a rokonszenvet és bizalmat; törekedik az iparos osztály értelmiségének emelésére hatni oktatás, az izlés nemesbítése s más haladottabb országok ipar-termelésének megismertetése által; mindinkább felkelteni iparkodik a munkás osztálynak buzgóságát és fokozott ügyesség utáni törekvését, mit nyilvános elismerés s ez osztályok különleges érdekcinek ápolása s előmozdítása ntján fog elérni ; szóval, a rendelkezésére álló összes eszközökkel oda működik, hogy terjedt, lehetőleg sokoldalú és tökéletes iparnak szükségerzete a nemzet valamennyi rétegeiben felkeltetvén, elméletileg és gyakorlatilag képzett férfiak önzetlen cgyüvé-müködése által a hazai ipar tőkéletcs-bittessék, s hogy igy anyagi és közgazdasági helyzetünk javítása felé komoly és elhatározott léptekkel közeledhessünk.
A jelzett feladatok nagysága már eleve is kizárja annak lehetőségét, hogy nemzetünk bármely osztálya kivonhassa magát e tevékenység alól.

Nem is akarjuk mi szétforgácsolni az erőket, melyek hasonló czélokra már egyesültek. Sőt ellenkezőleg, minden táborban toborzunk, minden használható erőt körünkbe akarunk gyűjteni.
Ma, midőn az ipari haladás — mint láttnk — határozó befolyissal van a gazda és fóldmives tevékenységére, mig viszont a nyerstermelés mikénti sikerülése visszahat számos iparnak még fennállna-tisára is; midőn az ország iparos viszonyainak mikénti fejlődése által legközvetlenebbül van érdekelve annak kereskedelme és forgalma; — midőn az ipar többé ki sem vonhatja magát a művészet nemes-bitó hatása alól, ez pedig csakis az ipar segítsége mellett teheti alkotásai nagy részét közkincsetsé is; — ma többé nem lehet szó külön érdekek ápolásáról, avagy a már-már eltemétett kaszt-szellem újra ébresztéséről.
Mindnyájunk egyesült erejére van
szüksége ez országnak, hogy haladhasson.
Kell, hogy vállvetve álljanak együvé
mindazok, kiknek a haza jóléte szivükön
fekszik, hogy hárítsák el az országunkat
fenyegető legnagyobb veszélyt, mely az
egyre erősbűló külföldi vorscnynycl szem
ben akkor érne, ha tétlen nézői marad
nánk a szomszéd államok szellemi s anyagi
fejlődésének, nlfelejtve, hogy megállapodás
és visszaesés, gazdasági tekintetben, egy
értelműek. \'
De ez nem fog megtörténni, mert polgártársaink megértették a kor intő szavát.
Tagjaink gyűltek s a magyar általános iparegylet oly társaságban tarthaift meg alakuló gyűlését, melyre bármely



TÁRC2A.
VIdula táj;..
".iol » taj ?O.rO erdő lombot bajt, Viador madár mond a lomb k»zt Oromíalt; Bni kebelem »iot« daltól bangxanek, I* ha egyszer nem mehetak baxft még.
Vándor mailárt caak egy énzak tart Uvol, BiránAjos tájra akad ö tnaabol; Kagemet meg évek óta Qi aoreora, Csak oda nem, ahol éltem egykoron.
Xeeiae ragyog reménységem csillaga. Oda vágyom, hol csillagom van maga ; Átrillanna meleg fénye szivemen, Min6 boldog lennék édea Istenem I
Vándor madár ha még egraaer Qtra kel, Siipen kérem laálljou falónk mellett el, Virágoa kin ablaknál lesa csillagon, Fájdaunimról olt egy bni dait zokogjon [
tUCZ MABTON.
Antónia.
— Beaaélj. —
Irt»: Békén Elek.
A múlt év nyárin Budapesten vatók a néhány napot a legnemesebb ssórakozásban a a lehető legaaebb élvezettel töltöttem el a szép ftvárosban.
Egyikén e napoknak ugy e«ti 6—7 óra tájban maginyoeui járkáltam fel és ala a Csá-•tár-íürdo sétányain, midőn amily váratlan, Jlv hirtelen •greaar caak a nevemet hullom kiáltani. Hátra tekintettem ? caak egy kis körfil-tekintea után sikerült felfedetnem ast, kitol a hang eredi. H. RMa volt iakolatáraan aaeme

lyében, ki mint helybeli hivatalnok állandó lakosa as orsság ssivének.
Minek resaletesxem as olvasó előtt a viszontlátás örömének kölosSnö* nyilvánitgaU-sait; assámtalan apró kérdéseket, melyekkel gyermekkori pajtások felnőtt férfi korban ösx-nzetalálkoiváD, egymást elhalmoizák. De nem hallgathatom el aaon észrevételemet, aminek kifejezést adtam barátom elütt is, hogjr feltűnt as egykor oly vig kedvű, pajzán deáktárs komor gQDdolkodásmenete, peasimisticus felfogása s bizonyos fáault kedvetlonaég s eseuvte-len nyilatkozat egyes kérdéseimre adott vála-ssaiban, Mondom, hogy kérdésem ennek okit tóle. -
Ekkor barátom nyomatékosan felsohaj-totts oly hoaatu .oh!\' hangiott el ajkairól, mely a ebromaticai scáJ*. minden hangfokoia-tán végig nyúlt; hirtelen karon ragadva, egyik asztalhoz vezetett, s minekutánna as érkeso Dincsérrel két pohár sört atctalunkra .hapták"-ba állíttattunk : e« alábbi történetet, egysserO, mindennapias szerelmi Tissonyt, de mely engem mégis érdekelt és mert barátomra n<sve ssomoru végietu volt, 6a»nte réaivétre indított, bessélte el nekem.
I.
Meglátni ít és awretni egy ét agy»aa«on pillanat müve volt.
Caak 17 tavaest látott hosszas barna ar-caa tele ábrándos kifejeiéatel; eperpiros ajkak, mik örök mosolyra leremtTék, méláié ké* szemek, hátra simitoti dus hsjfurtok; lépes termet, melynek járása könnyű mint a aseilo lebbenése, momdulatai kecsleljesek s minden tekintete gyermeteg lelket, költői kedélyt árult

el, mit a nagy világ csib]ai még ki nem vet
koitetlek a tarméssetességbol. -?\'
Ah Antónia I.. a menny, a túlvilág öseses öröme, minden Udre, minden boldogsága volt nekem e név; a ssnrelem hangján, pihegő ke béllel sutogtam e nevet; e nevet súgta nekem fű és fa, minden virág ; as eati sephir e nevet csókolta mámnrittaa homlokomra. Szerelmes valék . . . szerettem as ifjú sxiv egész hevével.
Kerestem az alkalmat, mely Ssssehouon Antóniával, várva vártam a pereset, melyben elmondjam neki, hogy sseretem öt! s hogy nélküle nem élnetek és esdve kérjem, térdre borulvs le előtte, hogy sjsndékoszon meg viszont szerelmével, melyre msgamat érdemessé tenni legnagyobb feladatom leend e világon. —
Nemsokára megjött as alkalom. Antónia névnapját ünnepelte a család él engem a ssft-lok beleegyezésével Elemér barátom — Antónia 6váre — ez alkalommal meghívott s bemutatott.
II.
Kedves magyar jellegű társaság Olt együtt sz asztalnál, melynél nekem épen s kedves lénynyel visa-vis mutattak helyet. Beszéltek a jelenvoltak bortermelésről, politikáról, bistositó-társaaágról. háborúról, vsdászkslan-dokrol, agarakról, tarokk- és sakkról, papucs, kormányról — a legnagyobb logicai rendszertelenséggel; a nok : íánksfltésríl, torukészités-r6l, a furdu-saisonrdl, majd ez utóbbiról áttérve férjeik akaratoasifrárol: oh de mit érdekelt engem ezen nekem oly annyira prózainak tetszett sok beszéd, ki egészen el valék merülve a bájos Antonis nézésébe éa p.llaotásaink ha ta-láliozának szemeinek varázshatalraa tündérek

hónába emelt, elkábitott s egészen süketté tett e beszédek iránt...
Bár keveset beszélhettem Antóniával, mert egy unalmas saomssédjaegészen elfoglslta üres csevegésével, mégis ugy tűnt fel nekem, mintha némi figyelmet sikerült volna magamra keltenem.
Végre mikor már a nyelv hü fecsegő tolmácsává szók válni szivünk érzelmeinek, körül belül a negyedik és ötödik tál étel között régi jó s szép magyar szokás szerint megeredtek a sok jó kivánatot nyilvánító felkoszőnlések.
Oh vajh\' bírhatnám most a költik és nagy nevű s hirü szónokok ék^s nyelvét és hangját, hogy as imádottst szerelmemhez mél-tolag felköszönthetnéjn — fohászkodtam ms-gamban.
Sokan mondtak többé kevésbé jól sikerűit loaszlokst, végre rám került a sor.
Emelkedett, költői meleg hsngon, hévvel mondám el pohárköasönlésemet; végeste után zajos véljen* és tetszés nyilvánítások mosolyogtak felém, mindenki sietett velem kocrátatti s kézssorítás kíséretében gratulálni.
Valóban ii gyönyörű volt e beszéd ; azt hivém, hogy Antóniának e tossit után meg kell vsla szeretnie, hisz ot illeté felköszöntésem minden szava; srivbol fakadtak, szívhez kellett azoknak jutni\'; szülei megvoltak hatva, papája meleg kéjszoritással köszönte meg s Antonis is átnyujtá as asztalon piczi, habköny-nyü kesét, néhány szót is rabegve ; oh de érthettem-e én azokat, kinek ereimben lázaaan lüktetett a vér, s oly annyira boldog valék : — ah! — kitudná elbeszélni vsgy leírni minő ér. »és vonult át egész teatomen, mily kimondás-

nZENKILBKCZEDIK ÉVFOLYAM.

ZALAI KÖZLŐN T.

ÁPRILIS 1 ia 1880.



ország bármely egylete büszke lehetett volna, a i melyben a legkülönbözőbb társadalmi osztályok színe-java Tolt képviselve.
De mindeddig csak képviselve vannak kisebb-nagyobb mértékben ez osztályok, nem tömegesen vannak még az egyletben, melynek czéljait oly melegen karolta fel a hazai közönség.
Pedig nem azért tűztünk oly nagy czélokat zászlónkra, nem azért alakul tünk meg, hogy társulati csendéletet élve, teendőink költségfedezetére a kormány segélyéhez vagy a főváros nagylelkűségéhez forduljunk.
Midin a létező hazai ipar felvirágoztatását és fejlesztését, a hiányzónak meghonosítását tűztük ki az egylet ciél-jaiul, midón az ország közgazdasági érdekeit karöltve a mezőgazdasággal és kereskedéssel, támogatva a tudomány és művészet által, akarjuk érvényesíteni, azért mertük miuűezt az önsegély alapján valósithatónak odaállítani, mert összes hazai közönségünk támogatására számítottunk.
Most is hozzája fordulunk.
Egyletünknek a tagok ezreivel kell rendelkezni; az ország anyagi jóléteért buzgó minden hazafinak benne kell lenni, sorakozni kell a zászló körül, melyre Magyarország vagyono3odása van kiirva, s akkor ki is fogjuk azt küzdeni s vele az erőt és a hatalmat! A magyar általános iparegylet nevében: SZLÁVY JÓZSEF,
eluSk.
IPOLYI ARNOLD,
báró KOCHMEISTER FRIGYES,
altinak
KELETI KÁROLY,
igazgató.
Zalamegye alispáni hivatalától.
Ftlhivát.
A marhavész ellepi intézkedésekről szóló 1874-ik évi XX-ik törv. czikk végr-hajtisa tárgyában kiadott ministeri utuitáa 28-ik §-áoak 6-ik pontja érteimébea *s összes merha-léttsám miodeo év tavaszán a téli állomátokból a legelőre való hsjláz előtt, — lehetőleg állalorvoailag megvizsgálzndó\' és minden beteg, különösen pedig ragályoa betegséggel lepett niarha a legelőről kizárandó éa szabályszerű állatorTOai gyógykezelés alá vonaodó ason okból, hogy a beteglégeknek a legelőre hajtott

marha között könnyen történő terjedése, az emülett elóvigyázati rendszabályok által megakadályoz taaaek.
Habár a szarvasmarháknak hetenként kéiazw történendő megvizsgálása, a községi vészbiaottaágok által pontosan eszkozleodó; mindazonáltal, miután aaon időpont, amelyben a szarvasmarhák téli állásaikból folyó évbea a legelőre kihajiatni fognak, — már közeledik: a fentebb hivatkozott utasítás alapján, különösen is elmulaszthatatlan kötelességévé tétetik as e megyebeli kőszegeknek és Nagy-Kaiiza* város tanácsának, hogy a szarvasmarha állományt — annak hetenként különben ia teljesítendő megvizsgálása mellett — még téli álláaaíkban állatorvos vagy ennek hiányában két értelmes községbeli marbatnlajdonos közreműködésével mielőbb megvizsgálván és a valamely kórban ainlődő szarvasmarháknak a legelőre való kitiajtását szigorúan megtiltván, azoknak elkülönítése és állatorvosi gyógykete-lése iránt, s tulajdonosok költségére szükség esetében intézkedjenek.
Zala Egerszeg, 1880. márcs. 18-án.
Alispán ar helyett: QÓZONY LÁSZLÓ m. k.
Zalamegye allxpáiil hivatalától.
Takinteles városi tanárainak. A nagy-méltóságú m. kir. földmivelés ipar éa kereskedelmi ministerium folyó évi 6509. sí. slstt kelt rendeletével nyert utasítás értelmében a gyümölcsfáknak az ország bármely részéből s megyébe való behozatala megengedtetik, lel téve, hogy a csemeték nem oly telekből szármáinak, hol egyszersmind sxólő is vau ültetve. A kik tebát idegen helyről szándékoznak hozatni gyümölcsfa csemetéket, tsrtoznak a ssolgabiroeág (városi tanács) engedélyéért előzetesen folysmodni s sz alkalommal sz illető helyhatóság bizooyitványával igazolni, bog) a telepben, melyből a gyümölcsfák megresnlel-tetlek szőlő ültetvény nincsen. Ily bizonyítvány nélkül s behozatali eiig*-d<Uj meg nem adható, külországok irányiban axonban ugy a gyümölcsfák mint a szólóvetszók behozatalára né»ve a tilalom feltétlenül fennáll. Miről a czimet azon felhívással értesítem, hogy jelen rendeletemet sssbálysierüeu közhírré tegye, s snnak fontos megtartását felügyelje.
Zala Egerszegen, 1880. márcz. hó 22-ea. SVASTICS BENŐ a. k. alispán.
H«lyl hírek.
— K6vetke*ő sorokat vettünk : Az éles figyelők, kik azon körülményen, hogy a márt. hó 20 án tartolt műkedvelői eslély alkalmára! több rendező magyar zene darab helyeit nem magyart huaalott, megütközni és e lapok mull számában .Többen" aláírással nyilvánosan fel-szóllalni méltóatattak, ne terheltessenek érde-

mez nevöket is nyilvánítani, mivel a rendezőség nem érzi magát hivatva bárki indokolatlan kihívására telelni. — Ami pedig egyletünk hass6as érzelmeit illeti, melyeket a tisztelt urak oly készségesei kétségbe vonnák, ugy hiszazuk felesleges t. közönségünk előtt arra reflectálnunk, mert azoknak minden alka-lommal szoktuk fényes majelét adni. — A mxgbotránkózott .Többen* megnyugtatásán még caak azon megjegyzést koczkástatjuk, hogy kostissteletü alispánunk eltávozása, amint hiteles forrásból értesülünk, nem ezen eseményen, hanem csupán csak a körülményen alapszik, miszerint sz slispán amsk még ugyanaz éjjel elkelte utaznia, s nem szeretett volna a kárhoztatott .nem magyar\' zenedzrab végig hallgatása miatt a vonalról lekésni. — A rendezőség.
— AM I. nagy lainUuKli kereskedelmi
ifjak önképzó egylete által í. évi márcsius hó
20 án tartott műkedvelői szio-f lőxdás ez egylet
aegély alapja javára 124 frt 93 krt eredménye
sen. Gs alkalommal felülfiiettek: Lengyel
Ignácz 4 frt, iJöiry József 5 Irt, Ebenspanger
Lipót 5 frt, Slern Sándor 5 frt, Eiainger Hen
rik 2 frt, Löwioger Ignácz 1 frt, Fischl Fülöp
60 kr, Blumenschein Jakab 40 kr, Martbrei-
ter Lipót 40 kr, Kohó Ede 40 kr, Tripammer
Gyula 40 kr, Blau Qusztáv 40 kr, Weizz test
vérek 40 kr, Scherz Kichárd 40 kr, N. N 40
kr, Neumann Adolf 20 kr. Ezen nemez ada
kozóknak, ugymiut mindazoknak, kik az elő
adáshoz BZÜkaVges tárgyakat kölcsönöztek, ez
utón is Ifgmelegebh kössonetet mond a ren-
dezoség.
— Gyátxhir. A helybeli forenezreudi
ház tagjai mély fájdalommal jelentik bőn szere
tett szerzetes, illetőleg áldozár társuk : Harmatit
Márton Vidor t. é. niárczius 31 éu reggeli 2\'/,
órakor, rövid szenvedés ntán, végelgyengülés
következtében történt gyászos kimúltál. A
boldogult Suhahurán (Árvamegye) 1820. július
25 én ssületett. Tanulmányait kitűnő sikerrsl
végesvé.i a pécs-egyházmegyei növendék pa
pok közé felvétetett. Miután 1843 ban novera
ber 20 án pappá Mei.lelteiéit, néhány évet
OzorAn mint káplán, majd mint plébános
Dombóváron töltött, mely hivataláról önkényt
lemondván Pécsett a növendék papok lelki
vesetőjévé neveztetett ki, honnan Szakcara
vonult; mig végre magaaabb lelki tökélyre
törekedni óhajtván. 1871-ben szept. 27-én a
ss. Ferenczrend az. Lászlóról ozimzett tarto
mány tagjai közé lépetl. Fedhetlen élete, tiszta
jelleme, nyájas modora által mind rendtársai-
uak, mind ismerőseinek szeretetét s tiszteletét
kinyerte. Buzgó pap, alázatna, szigorú szerzetes,
s pomolngia fáradhatlan kedvelője volt. A
mily tett és eréuydua volt élete, ép oly csendes,
péliláa halála. A boldogult hull tetemei f. é.
ápril lén délutáni 4 órakor fognak a helybeli
ftreueziek sírboltjába örök nyugalomra leté
tetni. Az 8r6k világosság (ényezkedjék neki.
S.

— GyátaHirek. A déli vaspályánál
Székesfehérvárott alkalmazásban volt Weiss-
beck ellenőr Nagy-Récaén hosssss mellbajban
szenvedve, meghalt. Temetése nagy részvét
mellett marcz. 30-án délután tartatott. A vas
pályái tisstikar érdemes, fislsl síig 33 éves
tagtársak temetésén igen szép számmal jelent
meg s szebbnél szebb koszorúval díszítek s
koporsót. A d.-rék tisst kitüuő emberbaráti
érzelmének lón áldozata. Emlékezhetnek t.
olvasóink a pár év elAtti balatoni szerencsétlen,
ségre, mely lapunkban le írva ia volt, midőn a
hóban egy család eltévedt s cssk a boldogult-
nak mint bogiári állomáafónöknek személyes
segedelmével mentettek meg, melyért ő felsé
gétől kitüntetést is nyert. Ez alkalommal oly
meghűlést kapott, melytől osak a halál men
tette meg. — Nagy»Kanizaán márcz 25>éa
76-dik évében hunyt el egy n»gy csslad ér
demes tagja Dobrin Grynla ur, temetése nagy
réssvét melleit márcz. 28-án történt. — Néhai
Dr. Horschetzky özvegye : Julin núrcs. 29-én
reggel életének 92-dik évében Honderűit el, ki
még nagyobb családnak volt alapitója, maradt
utána 25 unoka s 6 dédunoka; hét fia, hét
lánya s 16 közel rokona siratta a tisztes
jó öreg nőt. Béke poraikon!
— Árverés nagy uraknál. A nagy-ka
nizsai törvényszék egy fővárosi kereskedő meg
keresésére Fülöp Jeni Ssndriai gróf pallini
uradalmán található összez ingóságokra a vég
rehajtást körülbelül 3000 frt erejéig elrendelte
s fogHnatositáaa végett a helyszínén megjelent
s a jószágigtzgf tóság Wertheim kasszáját fel
nyitatta, abban egy krajezár sem volt — Ha
sonló es<-t történt nemrég ugyancsak a jósság.
igasgaUiiiág figyelmetlensége folytáo Coburg
Fiilóp herczeggel, kinek ingói adóhátralék fej/1
ben foglaltattak le. A tlandriai gróf tudvalev\'.eg
a belga király öc-cse sbelga trónörökös, Cobnrg
Fülöp herczeg P\'-dig ennek közeli rokoua.
— Vanrár, 1880. márei. 2ü. Keleti
msrhavész. E rémhír szárnyalta be Vasmegyét
legközelebb azon oknál fogva, merL Vaavárolt
f. hó 21-én két darab szarvasmarha elhullván,
a szakértői vizagálat im-gejiését tutle szüksé
geaaé. A kerületi ssolgabirói hivatal amiut
értesülvén a szerencsétlen esetről, azonnal el
rendelte a hulláknak a kerületi állatorvos állal
való megvizagáltatáaát, a egyúttal a {n^gyii
aliapán hivatalt is értesítette a fölmerült eset
ről, mig a megkezdfttt vizsgálatot tovább foly
tattá. Az alispsni hivatal Szombathelyről rög
tön egy négy tagból álló bizotuágot küldött ki
azon szoros iitasitással, hogy a helyszínén meg
jelenvén, az elhullás okát cooatatálják s as
eredményről neki jelentést tegyenek. Ugyan
azon idő alatt z nmlgu m. k. belügynainisteri
amnál.is megtették a kellő lépéseket. A négy
tagból álló vrszbizottzág megkezdvén működé-
sét, a hullákon megejtett vizsgálat nyomán a
kerületi és megyei állatorvosok rgyetértőlag a
keleti msrhsvészt conatstálták, mi miatt nem
csekély aggodalomba hosták Vasvár és kerti-



tatlao öröm kapta meg egééi valómat, midőn bár csak röpke pillanatig kéz késbeo feküdt.
Felkeltek az saztaltól . . . már oazla di>zni kezdett a társaaág, éo is baza indultam. Antónia atyja szép szavakkal kért fel, hogy látogassam meg őket többször is.
A gondolat hogy tán tnár szerettetem is és most már mint meghívott, bátran jöhetek éa többször láthatom, beszélhetek vele, elmondhatom neki — — — —, e gondolat boldoggá tett. —
E gondolatokba merülve tértem lakásomra.
III.
Másnap már ellátogattam Antoniáékboz.
Kopogtatok...
— Szabad! szólt egy syreni női hang.
Beléptem. Meghajtván magamat köszöntöttem Antóniát, kit egyedül láték a szobában a ki felkelve kőtoasztslától elém sietett. Kezét nyújtván, a Damlagon kínált belylyel.
— , Bátorkodtam tiszteletemet tenni
nagysádná], de talán alkalmatlan időben is
jöttem, mint látom munkával van elfoglalva —
hebegtem zavartan s ügyetlenül oasza-viasza.\'
— .Kegyed mindenkor aziveaen látott
vendég mi nálunk, méltóttassék csak helyet
foglalni, alkalmatlankodásról szó sincs *
,— Élek as engedelemmel, — mondám, mialatt leültem.
... Szivem hangosan dobogott, keblem li bogett, szemeimet csak néha néha mertem felemelni Antóniára, kivel szemközt ültem a pam-lagon ... némi asünet as előbbi szavak után s én érit véve magamon, így kezdem beszédemet.
— .Kedves nagyiád távolról sem sejti
minő fontos okból és ügyben tevém látogatáso
mat, legyen elkészülve nem várt dolgok meg
hallgatására, s hahogy közlézem tan egy kissé
hosszura ayul — bár igyekazem rövid leani —
kérem nagybecstt figyelmét s türelmét ennek
végig hallgatására.

— .Áh talán valami nagyon érdekes új
ságot fog nekem elbeszélni szón szép nyelve
zettel s hanggal, mely kegyednek kiváló tulaj
dona — szólt ártatlansággal.
- .Újságot foguk elbeszéli!!, igen is kedves nsgysád újság, azon érzelem ssivemben mint melyet még nem ismerek ason felejthet* len perestől fogvs vőn állandó lakást keblemben, mikor kegyedet uh angyal először megláttam, melynek nevét akkor még nem tudtam, de most már felismertem az édes, boldogító érzelmet, mely nem más mint — szeretem. Igen! én szeretem kegyedet! sser«tem ifjú keblem egész hevével, szeretem forrón s erősen, amint ez s szív cssk szeretni képes ... oh ne várjs, ne kívánja, hogy tolmácsoljam érzelmeimet, mert erre képtelen vagyok. En szeretem nagy-aádat! Ne vegye vakmerőségnek tőlem e nyi latkozsio:, nem tehetek róla, nem hallgatha-tám el, szivem nem engedett nyugodni; az érzelem, a gondolat ásóvá változott, hogy meg értse nagyaád s felkeresse keblében is a hasonló érseményt, a gondolatot s sst kifejezésre kész-tt-sze. Tegyen boldoggá Antónia! mondja ki azon egy szót és én egész életemet kegyed bol-dogitására ssontelendem.
Antónia zavarban volt, egész teste remegett, arczs kipirult; kellemes zavarát felhasználva, neki bátorodtam, hoszá közeledre s keze utál nyúlván egy forró csókot leheltem rá.
— Kegyed savára édes felelet kérésemre,
— szóltam én.
— Ön érzelmeit kitárta előttem, hason
lóra kér fel eagemet. Megvallom én is, hogy
szeretóm önt első találkozásunk óta. látom
nem lehet eltitkolnom érzelmeimet sem taga
dom — Meretem!"
— Ég! mit hallok!
... A kővetkező peresben ajk ajkon esSg-gött és elcsattant ss isteni, első szerelmi csak.. Ki volna képes leírni a boldogságot, síit ekkor éresék ? Az lehetetlen, de nem is kisértem meg.

IV.
Nagy vigasztnláaa az embernek, ha kedvezőtlen körülményei kost juthatnak oly pillanatok, órák, napok vagy tán hónapok is eszébe, melyeknek áttekintése felvidámilja komorgó leikéi s e kes-r-édea felaöhajtáasal : „azok boldog idők valáuak !* átérti s igazolja B. Eötvös s mondását: „Vannak az emberi éleiben pilla natok, melyekből csak egy emlék marad leikünkben: sz, hogy boldogok valánk!"
így emlékezhetem Aaloniávali szerelmemről.
Oh boldog napjaink vajának ez imént elmondott vallomás útin.
Mint a vidám hegyi csermely zavartalan csergedesése folyt életünk háborítatlanul a szép-a tUsta sszeny telén szerelem édes ölében.
Már három hónspja s mi s»m zavara bol< dogaágunkat éa én a legboldogabb halaadónak ismerém magamat e világon.
Hogy is ne, hisz szerettem, amint életünkben csak egysser szerethetünk s híven szerette tém egy angyaltól, kiben összpontosítva találtam hajt kellemmnl, testi ssépséget szivjó
l
Majdnem mindennapos voltsm szeretett Tanceámuál; siinházba, sétányokra együtt s karonfogva mentünk s nem csináltunk litkut belőle, amiről már egyes körökben pletykázott is s fáma, hogy rövidesen egy boldog pár le eadünk.
V.
,,A legerősebb karika s szerelem lásczá ban azon félelem, azt elveszthetni, kit szere, tünk" — mondjs egy helyen b. Jósika s oh szánj barátom vagy vess) meg, nevezz dőróaek, bolondnak, egyformán eltűröm, mert jól tudom, hogy megérdemlem : sz én szivemben is sz adás féltékenység ördöge tészkelé be magát s biial-ssstlsnkodni kesdiem Antónia éttereimében. Hát még mikor erre okom is látszott. —
— Okod ? tehát volt okod ? — kérded ugy e megütközéssel.

Dehogy volt, dehogy volt, . oo se csak hallgasd végig s ítélj:
Mintegy két hét óla, mely iddben hivatal béli elfoglaltságom miatt aszokottná! kevesebb, szer valék Antoniáékoál, nagyon tetszett AD toniáranak egy fiatal katonatiszt, kit nekem egy bitonyos társaságban egyszerűen, mint: .Káváasy hadnagy !--ot mutattak be s ki ez időben gyakran megfordult Antoniáéknál a mindig a legnagyobb kitünteléssel s vendégszeretettel halmnztatott el.
Ha elmentem bozzájok, shadnsgyot min dig a pamlagon, egjütt Antóniával találtam a ami csak inkább olaj volt tüzemre, hogy Antónián a legkisebb jelét sem vettem észre bár minő meglepettségnek, ellenkezőleg oly bátoi-sággal akará egy alkalommal bemutatni, hogy meglepett talányazerü magatartása.
— .Örvendek, hogy szerencsém van(igy
szólt) bemutatni e katonatiszt személyében, leg
ifjabb. -
— .Kérem, ismerjük már egymást, vág
tam közbe, a bemutatás szavait uera engedvén
elmondani s boszusao.
— .Igen-igen, volt már szerencsénk\'
•sóit s csábító hadnagy fuvola hangon.
A azerelemfeltés keidé mindinkább feltámadni keblemben s gyötörni; erőé küzdelme ket álltam ki.
Képzelődtem ssu.net nélkül... ah, Tan osám nem szeret... mosolya tán caak hazugság oh hát érdemetlenre pazaroltam volna szereltemet ?
S vslóbsn s viszony — ugy látszott — egyre nőtt. Antonis szomorú hallgatag volt, ha a hadnagy aéháay nspra eltávozott a öröme el paláatolhatatlan vala, ha megjött.
Ezt nem tűrhettem tovább, a szerelem féltés nem hagyott nyugodni.*, majd kóré vál tam kínszenvedésemben. VI.
Hit is akarhatott aszal a „legifjabb" ssé-val elmondani hadaagyocskájáról ? — ezen


ZALAI KÖZLÖKT
TIZENKILENCZEDK ÉVFOLYAM
l.ite lakóit; 24 én már a kir. belUgyminUterium által kiküldött oratágoa állatorvna ia megér-kcreit Budapeatrtl, ki 25-én a véaibiiotUág tagjaiból uatlakoiván, a hullákat ujtxSl bon-ooláa alá vette, mig agyúi • napon déletán i órakor a megyei aliipin ea f«jegy»a a v*w-bitotnig több Ugjai által kiaérve Vaivárou megjelentek, hol már o délből berendelt me-\' gyei Molgabirik é» körjegytfik együtt lévén, nagyszáma helybeli éa vidéki kösdnaég érdek lodéae mellett roegkeidMött ai értekealet. Mindooekolítt a megejtett viiagálatokrdl sióló ji-gyiikönyvek olvastatuk tel és pedig elíaiör a kerületi ét megyei állatorvosok jelentéaei, kik, mint fenébb említettük, egybevágólag » keleti markavént conatatálták; aiután pedig aa elhullott állatok tulajdonoaai áital bemondott vallomáaok. Király látván aat vallja, hogy 6 ai elhullott állatot f. hó 12-én Körmenden vatte váaár alkalmival, mily illat már akkor snvinyiága által títnt ki, mit igen elhanyagolt tartáaoak tulajdonított; aa caak aaon okból vette meg, hogy rövid id< alatt feliidülvén, majd jó uyeníaég mellett adhittja ul. Haxahaj-tát alkalmával az állat hamar fáradott, mi okból többaiöri pihenést kelleit tartaniok, mig h«ia érvén, ai iatálóba csak nagy neheMn, segítség alkalraaaáaával vihették b«. Étvágya uam vuit, vagy igen csekély, s a mellett nehéa szaggal töltötte el as istállót, m<g tised napon aiai 21 én megaaunt élni. A máaik elhallott állat tulajdonoaa ssintén ast vallja, hogy as állat már több mint -6 hete betegeakedett, teljea étvágytalanság állott be nála, mi okból részint a páaztor, résEint a szomssédok tanácait követve majd pálinka, majd petróleum betöltő-getésével akartuk étvágyát gerjeasteni, dn sikertelenül, mert f. hó 21-én megaaunt élni. EsekuUQ a kir. belügyministerium által kiküldött oraaagos állatorvoa véleménye kéretett ki, ki in a boDczolásbül eredt tupafizialatai nyo-min határofottan kijelenti, hegy Király István tehenn nagy mérvben fellépett — gyomor és bélgyuludia követkestében hullhatutt el, eien illaton a keleti marhavésznek legkisebb nyoma sem tapasstaltatott. Asrtnban a másiknál nem így ill a dulog; itt noha három napus, tehát erjedéaba átmeoó hullát ulált, de boncsolás alkalmival oly jelenségek mutatkortak, melyük d«czárn annak, hugy as állat hoaszaaan b«jte-K«skedelt, a keleti marhavésznek egyes nyo mait árulják el. 0 ezt ason körülménynek tudja be, hogy as illat guoducója furaruaó snber lévén, a veszélyt talán a napokban csempészhette be; tapasstaláubó) tattjuk, hogy a beteg sokkal fogékonyabb valamely ragály elfogadásira, miot sem aa egészitégea ; igy történhetett rarg az, hogy ezen állal roegkapvin a beb\'gsi\'get, elhullott bele, mig társain m« még SHmmi sem mutatkozik. Ajánlja tehát, hogy a vésxbizottaig a szükséges óviotétkedésekot a varoson belül tegye m*g és legalább a sárlalot liBenegy napra kiterjeszsze. A megyei biaott-sig tahit bosszú vitatkozás után, a követkeeók-
gondolkuzva mentem agy alkalommal Antóniához, hogy feltedeazem elótta, elmondjam neki kinsó kételyeimet s megnyugtató váliszt kérjük tóLe s oh ég! a hadnagy épen belépésemkor úl>?lé it s csókoli meg Antóniát s nyomban érkezésem útin — elég arczallauul egy egéasen bitor, üdvöslö fele pillantást vetvén rim — el-livutott. Utiona akartam rtihauní, de — féke cém indulatomat.
í — Ön. oly azomuru, tsondi a szép hQtlea bijoa hangún, mid6n magunkra maradtunk
— .Vau okom, miért V"
— .Legyen nyilt!"
— Akkor önt vádolnom kell.
1 — Hogyan V mivel ?
\' — Hogy hűtlen lett.
— Béla!
— Igen Autonia ön két bét óla hűtlen
lett a becsületemet meggyalizta.
— Ka alávaló hazugság .. oh nyomoru!
— És ön becBtelen esküsregó.
^ Antónia végszavaimra ajkába harapott a onéií tekintettel hagyott el. Már e pillanatban t «ém, bogy túlságos valék. Ostoba iába vonali.
VII.
St&bad légre volt asükségem; túlságos hev m által megszégyenülve magam elolt a megajégyenitve Antónia által, mit tettem más), mint a legközelebbi korcsmába betértem, bina-tornát} elviselhetetlenül rám nehesedó búmat a borba fojtandó, azon elhaiirozottsiggal, bogy totaliter lerészegedem. A „Fehér lobot" osimn fogadó volt e», hol aa X i gyalog ezred tisztjeinek (kik miinap ralinak induiaadók Boszii-ib») nagyszerű banquette-jfik volt. Ott láttam a tisztek soriban Kiviasy hadnagyot, boldog-sigom e gyülslt feldúlóját; rögtön kifozt»m a tervet: kihivom pirbajra! bar gyenge vivó vagyok, nem késtem egy cseppet sem terrem foganatosításával, mit bánom én — gondolim — mir most: im /easawk énl..
(Folyt, következik.)

ben illapodott meg: először; Vasvart közpoa-tnl véve a zirlatot mindea oldalról 3 mértfóld-nyi távolaigra terjeszti ki azon esetre, ha a vész csakugyan kiiktM. Smro* zár alá egyenlőre csak Vasvár tétetik, hol 11 napig a szarvasmarhák istállóba* tartva, ezeknek as udvart alhzgyni, i-agy velők mezei munkit végezni nem si.bad. Tilalmas vagómarhit vagy hőst ki és bevinni, miért is a mészárosok nUsittat. tsvk, hogy a zárlat tartama alatt siokaéglendo húst, illetíleg a levig.odó marhit helyben tartoznak mrgváaarelai. Azon gyanús has pedig és két szomszédjáé, hol as állat elhullott, irök-k-1 elzárandó, hogy a bennlakók senkivel ne érintkezhessenek Hatodszor megallapittatot az, hogy meosyi katonaaágra leend a megye nek szüksége azon esetben, ha a véas fölléptével a 3 mérföldnyi területet el kelleod zárnia. Megai.kutattak további e hirom mérf&ldbe eso szolgsbirik kerületében a vészbizottszgok is. Vasvarott a marha állomány össze Íratván, ezek egészségi állapota, megfigyelés alá véts-tett; a köalekedézi utaknak írekkel való ellátása, nemkülönben a varos utcziin a folytonos őrjáratok megtartása elrendeltetik Sok, figyelmet érdemlő intézkedések tétettek még e gyUlésen, melyek fényes tanúságot nyújtanak Arra nésve, mennyire szivén fekszik a megye közazerelalben álló alispánjának és fójegysAjé-nek a szegény, nyomaaatott népnek anyagi jóléte, s ennek megóviaa. Adja a Mindenható, hogy mindezekre ne legyen azukaége az ngy it nélkülözések kSzt tengődő lakosságnak.
— Vasvár, 1880. mirca. 29. A keleti
marhavésznek még eddig nyoma ainoa. Bizto
san állíthatjuk, hogy az elhullott két darab il
lat régi betegség következtében eeatl el, igy a
véti kiütésétől most már nem lehet tartani. A
rendszabályok igen asigoruzk. Azoa báz, hol
zt állat -.Ihullott és két szomszédjáé, teljesen el
van sirva pandúrok iltal, a bennlakóknak
érintkezésbe jönni senkivel sem szabad, miért
is az élelmi szereket, vizet hosszú rudak segé
lyével nyújtják át. Nagyon érdekea hallani
azon megjegyzéseket, melyekkel az átnyújtott
élelmi sternk kísértetnek; ép "ly érdekes be-
nynmist gyakorol ránk ss elzárt lakósok bo-
ssankodisai ia. Saidjik irgalmatlanul azokat,
kik a semmiből oly nagy hii hót csinállak, hogy
most miattok keli nekik elzárva lenniük, nem
mehetvén a hunvéti az. ünnepükben még caak
ialoni tiszteletre sem. A tyúkok, ludak, kutyák,
macskák elsirattak és ha valamelyik véletlen
kímenekürrabsigábAl, aa órjirók iltal asoaaal
lelövetik, miért is folytoaus putfogataaok riaast-
gaiják az ugy ia kellemetlen helyzetben tevó
lakosságot. Van bossankodás, van kétségbeesés.
A városból kinwani senkinek sem szabad en
gedély nélkül, mi miatt a köalekedés nagyon
meg van nehezítve. Szerencse, hogy üau«pek
vannak, a nép igy caak megadja magát a kel
lemetlen balsorsnak.
— A kenthelyi önkény les tűzoltó egy
let választmánya márczius 25 én ülésezett,
mely alkalommal határozatba ment, miszerint
az egylet fecskendőket nem fog vásárolni, mi
után helyben elegendő számú — öl — fecs-
kendó találtatik; lovakat sem vilt szükségessé
viairolni. As egyenruhára vonatkozólag abban
egyezett meg a választmány, bogy a mia vidé
kek hasooczélu Intésméuyeitól semmiben sem
tér el. (Sölét zubbony, világosabb dar.ícz nad
rág.) A fejszerelés egyéb szükaégletei iránt
Walser Ferenci budap-sti gyirosaal történt
okszerű megállapodás. A vilaastmany örömmel
értesült ezúttal arról, miszerint a .fVaocsia-
magysr bistoaito társasig\' 5U frttal az alapítók
közé lépett Ez iránt több biztosító társulat is
meg fog kerestetni. Választmányi üléa utia a
szakaazparancanokok értekeztek a szolgálati
rendszabályok felett.
— A régi jó időkből A P. H. 1822.
évből keltezett hivatalos hirdetményt kosié,
melyben arról van szó, hogy a ,Balaton-füredi
tavsnyu vízen — minémü tzikkelyek pénzért
szolgáltatnak ki, ea azoknak ára folyó 1822.
esztendőre a földes Urasig által okképpen ha
tirozlatotl meg:
Váltóban frt k». Egy szobitui a felső emeletén z furdó
háznak 1 30
Egy nagyobb szobitui a felső \'a alsó
Tracter hasban 1 15
Egy kitzebb azobátul, ugyan azon
házakban \'
Egy elkészített ágytnl egy egy ejt-
zakara 15
Egy darab 6otött gyertyáiul 12
A saalibaa rgy ebéd, 6 tál étellel (X)
kenyér s bor Délkai I 48
Uaga szobÁjiban 6 til étellel kenyér
s bor nélkül 2 -
A saalibaa egy ebéd, 4 tál étellel ke
nyér i bor nélkül 1 12
Jegyzés. A valsora mértékletes árban
portionként czedula szerént
fog ki-tolgáltatni.
Étzlsk portio szám szerént.

Egy portio barna levet — 10
. . fehér . _ 8
. . marhahús kétféleatosazl — 15
. Oaaspztsz k*tféU kaszai — 16
. . becsinált ? — 24
. . tésatás -84
. petaenye — 30
. . saláta - 12
Egy ittze asztali bor \' »\' —30
. . idai . _ 14
7t pos. méró zab — 30
Egy portio széaa — 12
Egy kéve szalma — IX
Két lóra istálló bér 24 órára gyér
tyival együtt — 18
Egy ferdatül a felső sorba o — 48
az alté sorban — 36
„ atséiot fardötu! 1 15
Bslatonyi visbU készített egy meleg
ferdölul 1 30
Hideg ferdók. Egy hideg fUrdatttl a nagyobt ott-
Ulyban — 24
Egy hideg fíirdötül a kisebb osz
tályban — 18
Üveg hozzá adással urasági petaéUel,
egy üveg savanya TÍZ — 22
Üveg nélkül, urasági petaéttel — 8
Üveg s pecsét nélkül laak szurokkal — 3 Jegyzés. Az aratág pettéttye ttak szón üvegekre fog nyoma-tatai, melyeket a savaayu vizi Doctor urnák felvigyi-ziaa alatt a megbatározott OTáazal a helybéli Patikári-us úr maga fog megtölteai: minél fogva igazi Füredi ta vznyu víznek ttak asiiylye-aeket lehet tekinteni.
— Árverés Zalamegyében. Frita Jinoa
875 írtra b. ingt. apr. 29. Keszthelyen. —
Ágoston Qibor 578 írtra b. lagt. apr. 13 in
Tagyon (Tapolczz.) — Kancsal Adim 598 frtra
b. ingt. apr. 26. Rédicsen (A.-Lendva.) —
Ábrahám AnUl 470 írtra b. iagt. apr. 8. Ka-
polcson. — Nagj latvia Ó40 frtra t>. isgL apr.
19. Potwdeu (Tafuleaa.) — PaKy JulUana
S76 frtra b. in^t. apr. 8. Szopezdea. — Cseh
Benjaminné 378 frtra b. ingt. spr. 12. Felső-
Eoraön. - Kechnilzer Márton tiOO frtra b.
ingt. május 1. Tördemiczen. — Schwzrtzer
József 800 trtra b. iagt. apr. 2». Ditaolta. -
Horvilh Sindor 410 frtra b. ingt. mijua 3.
Z.-Egrrssegen. — Szabó Islvin 1020 b. frtra
iagt. apr 29. Buoautáa.
— BOvid Mrek. A taraovi kórhát
ban egy ifjú 9 hete alszik. — A hadi szekeré
szeiét újjászervezik. — Helvetiibaa két millió
val több volt tava! a bevétel a kiadásnál. —
Dr. Dezső Dénea kath. pap tanítja a trónörökös
aráját « magyar nyelvre. — Renz cirkuaa
Bécsbe jó, —
KI nyert Y
Bécs, márcs. 27-éa: 20. 89. 16. 39. 85.
Gricz, , . 63. 84. 68. 81. 60.
Temesvár . „ 21. 5. 77. 35. 47.
Vegyes hírek.
— A kiidtdovdt ügyét Debreczea város
hstóaiga melegen karolta fel. Utóbbi kozgyülé
sén ugysnis elhatirnata, hogy a varos külön
bösl helyein négy kisdedovodz illittaasék fel
éa pedig minél hamarább. A felállításnál leha
taleg a Fróbel féle gyermek-kart eszméje tar
tasaék ssem előtt. Kívánatos volna, bogy a
hazai törvény hatóságok e fontos nevelési ügyet
szintén figyelemre mélUtnik.
— A Uyrijfibb nemesi család. A valláa-
alapitók kosul jelenleg még caak kettőnek,
Confuciuanak s Mohsmmednek utódai élnek.
Míg azonban az utóbbi örökösei, kik talajdon
kép caak leánya Fatime utódai, így a marok
kói szultán Sidi Muley Hastan, csak a 39-ik
nemzedékhez tartozik, Confucius családjából
mar a 77-ik nemzedék él. — E nemzedék
székhelye éjtzaki Chinában Sang-toag tarto
mányban van, hol jelentékeny földbirtok t
kúszénbinyik tartoznak birtokaikhoz. A csa
lid minden tagjának .Qvuy* (herczeg) etime
vau, s e mellett ugy a pekingi udvarnál, mint
a chinai birodalomban nagy tiszteletbe* része
sülnek és sok előjoguk vaa.
Üsleü
N Kaaisaáa, 1880. mii— 26. Ai idSjari* atáltó tadóntásaok i>ta többnyire derült, de Uid volt, ? ai i^jek n>»d<Meo fagy K7*l fenvkűtrik. A oCrényiet még ki«*^ txitr* ni,
? m*»ei aQnlliUtok -ionban *k»dÜT aAkfil l«f-
ja*ábju! folynak. Ai Stii TeU.uk tUteleltee felfll a
legjobb faireket vetuUk, ca\\k n>pcM irint merfll
fel uéb»-Déh* panaa-i.
CiletÜ.k mér mmdis ifUr* irüajttto* kSr«t éi a ker^alet folytoaoa nSTek»d«ab«i. TU. A forfi-low D*n csekély renit kip>ii«lé ai flriot finom, vetétr* alkalsaj nacfajokkai, n*]yekért nagyon magaa, -JSt toUáffoa ixak u voltok •iArk-*5k. HiUíi omáfot Tátárvakra, aiat readatMa, caeiUlj Tt>lt
? fabooa hoaatal; a pi*e*ra k«r*lt kii »«ay-

APBILK 1-4.188Q.
nTUéfak jí irakoa kelta* .1 Borkereskadesfnkba« as véfre nsfjobb alsakséf jatott srvínvre. Váró-?ok tlbb Ubea Irlnau ksrasksdSktAI litofattAfott, stslvak fSkép.o 77—73 bili ass*. bortajokra nlMtfltak. E iMKkbil még tssiértok nnnrisifea: találhatók • ridtkaa; koná il jathaztak • HKU-dwk potoairoa.
allatáig Martat:
Bm tí-«0—18-36 Boa 10- 10-Í0 Árpa
8- 8SQ. Zab 8-M-S5U. Knkotieu 8- 8-»
Ctaiuntia M0—875 BtkkSav _ ? B.
Vkiutl menetrend.
A budi-pesti idónotató ón neriot,
luéwt Kaalmárél
*»eat Amw:
••*? Oraíere-Mt
M Kasik, MobU*,Doa.k<ȇs i PlaaUba 4 48 raggal
«6 . . . . J 80 Jílit
Í1S Basa Pástra III raggal
»» . ... ^ ...... j «siuL
*H 11 J0 «»•
.13Bfa.ba(B.oabatbalr, Besa.ujk,,, Mt)g l,wd
•01 . i| 48 wtn
115 Sopronba 1 18 dílat
303 Triastba il Prigertofos keresznl
Qria í. Btek. 4 68 na*)
201 Trisstbe él Priferbofon kársastul
Otáca ii Bicaba 3 47 Utal
Erkeiik Kulnán
lianné< ?
11* ?sssk.afaUea.DoasboTiii Fiasaibil 1 41 Utat
** . . . . ti 11 astv.
JO! R.éa-Paatrtl 4 10 nini
»1 , 16 MM
9U 9 44 eitn
114 BfasbSI (Saosabatb. Bfas Ujk»lr>M51 10 17 astv.
*» » - . .45 Kftal
1S3 Sop„.rb61 U 53 áalaL
J14 B*eabSI Oric, afarbsrg, Pragarbor
MII 4 13 ragfe
JOJ Triaaat- a< gscab&l Kaxbtirg.Pragw-,
W falll 1 31 dalol.
XM Trinatt-fa Tulaebbol Prigarbof MSI 11 - estve
Marbargba aa.tl.ko.aa Vitl.ak il rrsjsaafestbol
Felelős szerkeszti: Bittrfl
NyUtMri
Stámtalan msgio kérés, iotéa itb. vágra nar a rég elsaaggatou ezipSket ralaaára megfizetni, d« nam ia Tabuaoluk, labil nvaváaosan (alkarsei a k6T*tkes5 urakat • ttzetaara:
M. Sáaiir ng»»44 Ksraaaoabst
1870 óta 26 frt — kr.
l Lsjet Ogjvéd Keazthsljr 1875-
7» óts » , III,
W. latváa agTved Ksposvir
1877. 6ta I , -.
P. Ma agrvUjalsIt éi tartalak
hadnagy OySr 1877. ÓU 30 , — .
Nagr-Kaalzsa.
KELLEK 1GJJÁCZ,
(34 l-l) csipass-
As aféai aavak at apr. 7-iki szambáé lauaek.
Fizetési intés!
Juhász Péter elemi tuitóur ezennel nyíltan telazóllitlalik, hogy 1877. és 1878. érbeu hitelben vieárolt tárgyakért 20 frt 9 kr. járó összeget, a melyet Ön ismét tanulói kost el-áruitott, a befolt öazzegst zsebre rakva, kamataival együtt végre és valahira fizesse ki.
Wajdite.
HIRDETÉSEK. Tenyész kos eladás.
Ifjabb Gróf Zichy Ödön takinyi aradalmiban a aurdi törzs nyijból (pepineriaból) 60 darab 2 ea 3 éves tenyoM koa — vagyon el-adaara fölállítva. — Al illető venni reandé-koiók jüttaket aurgöayileg Kálmán Jó<a«f uradalmi kaauár úrral oloro tidatni felkereu nek, hogy a aákáayi rarati allomáara a aaükae-gelt kocáik idejekor megrtsndnlteüiaaaenek.
(38 2-3)
Keskeny
útifű - mellczokorkák,
a tadö és mellbajok, köhöe^i. fojtóköhögés, rekedtiég és tQdöhurnt biztoi gyógyszerei.

Scbmidt VUtor & fiai, •
ea. I. aiabadai (Tárónk Bésa, Wisasa, AJIegasaa 48.

(• B ra>val alatt kSatftttart falalffsssgit aats
Kspbatók : Priger Bils grófTt. Helos 1. (TOfrt-
N.-Kaaisaia, KílivoJ. J L.l.njío. Ki. A. sj\'fTSZt.
A.-Laadváa, D«w Kaj vas- «s RU2erkar<skad<a<baa
gtmefbra, W«rli U rTOfjut. KaproDczio <s IdSat.
kloi.lt F, Vasvároa, Hallos; 16—< E SJÓgrazt Zsla-
Ituiuaf. u Bwger K6r ÍSotsoiji Szobb Simos
Ovnls Ssombatbslj. (97a 34—*)

T1ZKHKILEKCZEDIK ÉVFOLYAM

ÁPRILIS ,!>.• 1880.



I H. 3O

T JÖ S





Sehaumann Gyula-féle
XKGE1ÍSALZ
kalonleruaógek. A leglnonabb *t l«c»«MÍ*M>,
(tartót)
%ini lét«aik, a legbiitoaabb .Tatuaaáyi kataatékek
12 drb. 70 kr 1 frt 50 krtól 6 írtig: riakolyag
Talódi, l«g«ao.>abk oainoaefa 12 drb 70 kr. 1 frt
60 krtól 5 frtig Xindsn UUso caikk kapaato fumaaibol 12 drb.
gjOrQ 1 frt 50 kr Pikani arczkípek, caak aredatiak 12 Hrt. 1
frt. 24 drb 3 frl 5B kr, 36 drb. S frt. Pikam atweotrp-k.pak,
lítliUmók 12 drb. t frt 50 kr. 24 drb. 8 frt. Blmeattt Utai-
awtuek, caak eradetiek 12 drb 6 frt, 24 drb. 10 frt. Hoasá való
naeritó 0>pgak 2 frt 50 kr, S frt 50 kr. Tannak itt igen eredeti
tríia tirgjak eaaki. arak ritiirt 1, 2, S frt, aaindif S drb. r.gj
dobóiban, mindea eaak nála- kapaató Tal6dilágban. SlíUaldé-
•ck c«»kii aa oaai*( elölsgx bakalde.e TafQr utánvét mallett
ttrténnek. ,
Bav<aiki»alék«k, a melv«kk«l a lafneheMbb bariiMtek
kirihetok Harnann Unártól 50, 80 kr, 1 frt. TobbttK bflréase-
tek eg> doboabon 2. i, *, 5 frt. Lagnjabb 5ri6tg*pek, a melv-
n*k aegitoágével megbalt axeméljekat, rároaokat, eomikaf alako
kat, 9aU>k6a3ket íl.tnarTaifbao ]<het •IStflntetai; egr talju
kéuOUk ira 2, 3, 4, 5 írttól 20 frtig. (tS l-l)
Béoi. FtrdluidtttralM Nr. II. 3. Stiece, 1. Stoek
Ternósorozatok
3 számban, melyben a 90 szára akként van elosztva, hogy minden hozásra 6—9 TERNO és számtalan AIBO jön ki közvetlen beküldése mellett.
Egy sorozat ira 1 frt (játékntasitáasal)^ (V utánvéttel rendelések 1 frt 32 kr. "VQ Kapható: Budapest, VII. ker. rózsa-utcza 24 sz.
Iem-7ljtó IHYER Z. UROLY
(20 4-25) a .TemoaarouUk1 kiadója.

EMtf att-bitln katáiábaa • kiHyiM ?•ftMitn vtMt kuiM nebnoi emtiuietJ étkekre. IBéutta. vértluUUt. ti»-lálál *i tMttrfclté«r«. Eiilul a oponkmti kétaxcri fotjtonoi b««xoil>t atin mértfklvtes nerfll bansál még m«ka^« betejrró-rekn.l ii. o m MtaztHI |y>l|Mé|-. zifca-«fttt<-. »llt*l«lil • katflHutáML nutMMié« ? kélMl. taf iyaatn«t. aruyé\' nw-nüt, MMIMMÍI firvMy. ttiyvi. faU^kar. iarHu, Mlll kar k«t*i. kMkiil flfmjáa, f.rej ii kikctaatégAMl. hMytMkiMatss • kcaitt UuviayiM «a t |Métá|a*l
ki IxáayvIzH lyifyutr lyuáatl busnilat nallou, tltite
if ag7 niDt Min&k haasnálaU &UU, Talamint ntdlag ó
kaselénM il kiür.3 >«>^4lmtot tus.
Kapható aaaak kéaait<jén«l, gaxttagigi gfgj rést 8to**rmnb»o M >i o«rtriüi-m«í7»r állam mladeí gy6gj»»ert*r»ba«, ralatnint \\»cy-K«nl7.sán Hrápw
Zala-Eger8zeg«B Hollóaj K gvógvtárukban.
ay ll.gr.ndelii.kDel legk.rewbb két ikatnla utao\'it
mellett küldetik, "ajaj (13 & 15)
12 drb. kuhlandi tenyészbika eladás,
450 drb. tenyész bárány eladás a német bolyi uradalom
ban, Baranyamefrye. (31 4—6)
Értekezhetni Nagy Károly tiszttartónál Német-Bolyban.

Perkó Péter
és
Nagy-Kanizsán Király ntna 4. gz.
ajánlja magát a t. e*. kritrto*4gaak miot olaj áa aBobafoat««t . miodea e asakmába vágó munkák a logajabb 6* ialé»t«ljaaabb ! mioták elk«a«itíaéro. Tempromfiialéaek Isgaiebbsa kéaiittotaok, j másold munkákat bútor éa ép&letekre átveal.
ki
?epiakolákal (35 1— 3)
Ugyanott felvételik agy jól végaite.
Csak 8 frt 50 ki. egy egész teljes
Simlli-ezüst asztali készület.
Simiii-exüxt aa egjetltn éret t Vllaaoi, mely játállát mtlleU meg 50 évi DAazjiálat Qtáo is fabór it mint estiat cnArad.
— A k«a><HM a kSrrtknS 70 érteket íi nOTiamilef kéuiuu
darabból 111. melj vaaaal tákláaak ia dinára Tálik.
12 alépen mintáiott étkui kUÉJ, 12 bosli illő kiírta
kanál, 12 étkazt vOla ,f„k.t. fog>tt»D, rí itkpzt kit (fekru foffttul), I a«^p tajaeri. 3 kalsabnxű nagysiita ttrltéktálezm Q«-hí« (e- ér éráikéi, 6 fehér «ro! sakár ttriték Imatu. I oag; lt»«iaitri, D«hii. I valódi SUU-aiilt oaaaaatyl e<Qathanígal.
egv elérhetlen disa miaden terem aaamira, I SMU-az&tt tbea uiri. I SWN-triet uakartzirt. 2 valóban kiváló Slalll-uitt m all .níalt* 2 Slmllluitt t»jaa lartt, I krlttály kan- át ti tárté 3 krlittly loaaaart.) ladzta
üaa.«ten 70 aaraí csak 0f 8 frt 91 kr. fM At ar a> eli5 100 $MH aiilt-kéuUatank caak a.ért vaa oly olcsóra azállitva a gyárnoktól. bo,ír a Sanlli-ezStt bascnalatba jöjiBtt, a kntnnaépea ar nokkal több, éa aa ár mapuodis rövidebb idü alatt brill, ro.n »ki SMH-uiataak «fr<isr baaioálatit veati, as akkor mind«D mat kisxletet, miot Britaonta alb. eldob.
— awanűDta«t: - Wlaa, 8te«t. Aáltrfmt 12. I. Staak. bori
minden megrendelések killdend,",«. (24 t—S)



?
m

Vadászat kedvelöknek uj érdekes kiadvány.
WAJDITS JÓZSEF könyvkiadónál megjelent;
A gyakorlott vadász.
rogroly tenyésztés usry rtolnderL vad laxuertetése. Irta: Nagy-Ölvedi ülvedy Károly,
oki. erdész, gyakorlott vadász, néhai cs. kir. István ffiherczeg személye kördli testir-.adász.

AZ UJ ERDŐ- éa YADÁ^ZTOIIYÉOTEKKEI, valamint a KUTYÁK BETEGSÉGEI é» átok gyökere. gyógTttaaával botilette agy Upaaitalt vadá.t.
I "T» A 1=» T" A. T, O
T A. J=t T A.


?zen igen dines s 320 lapra terjedó műnek szinnyomatu borítékban éa kenénykötésben
?V* itra x ört 8O ísx. "mm
J Z 1 t
A vadiaaal iUalában
A löveaaet uabályai
A vadáu kutyák
A viaaU faj feln
A atobabeli UniU*r61
A m«ír» veaetaarAI
A itajsr kopjk
A tpanyol agarak
A kutyabetagaágek gyógy, midjáról.
II.
A Hárnyaaok vadáaaata Aa erdei galamb ét garliae A haria

A fttr j
A fogoly teny«nt«a (Pardrix Cinaraa) A fogoly TadáauU (Pardrix Cioéroa) A fácaán tanyéutet *. vadáuaU
a) A fácxán basája ét loiraaa (ábrával)
b) A fiexán vadánat
A ficaánok kfilőníéla iajai
A fáciário. kariakról
A fárxánot épttlot (ibráral)
A ksltahás (ábrával)
A cairkeliái
A magvat tiinsk (ábrával)
A fácaánot legjatánjotabb berendez^ae
A fácaánkart megt«l«p«M
A fáoiánlojáaok kikelteaerol

A fiatal fáctánok felDavelater41 A aselid fácsáDtenyáattéarol A rovarok tsnyéastéasrol AB egéaaaég fentartáaa A fác«ánok betegingei Néhány ttó a fáctánmeaterhes.
A taaok.
Aa ardei taalorika A vtii tsalooka A vad rície A vad lud
III.
A négy lábúak vadáaxata Erdei vadáatat kopókkal A nyúl

A nyttr-vadáuat erdS területen hajtokkal
A . . meao , .
A tsarvat, 4a éa dámvad tanyettteai helyiaege
A bon
A vad diamd at vadátuU
A róka
A farka.
A medve
A tengeri nyulak óa átok vadátftata
A vadáat naptár aE év minden havára.
Függelékül.
AB uj erdőtörvény.
Vadáas törvény.
Kutyák betegtegeirol éa aaok gyógyitáu.




TovAbbA kftlön lenyomatban megjelent:
Az 1879-ik évi XXXI. törrényezikk.
AZ ÜJ ERDŐTÖRVÉNY.
?V ir* Aire 40 kr. \'Wm

KUTYÁK BETEGSÉGEIRŐL
és azok czélszerü gyógyításáról.
irta-. e>ary gyakorlott
?V- in (Bne 40 kr. "



ki uj vaiászati törvény.
Sz«ntasitést tyart 1872-ili évi febriár bé 18 *?
?V* Ám fBzve IC kr. "??

VADÁSZATI NAPTÁR.
A vadak párzáti ideje és tartözkadáii helye n év minden havában.
mm- Ára flane 12 kr. "??



me

enaeléaeK ennek: rorca.ulta.-vaa eszközöltetnek.

NtgT-Ktniaáa, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorasajtóján.


XAGT-Ká,5IZ8A, 1880. április Mn.
TheukUenexedUc évfolyam.
1 A !a» tx.n.mi rlnfc f
I* Sll«í k5.l.,*,r.k .
I ?aerkeevtgfafta.
aaTafi reaaet i]l«t«
ZALAI IOZLOII
kiadókoi beriaeatv*
intfaendík : ViOT IANIZ8A
Wltasloiaáz.
Bénsantetlett lévaiak. eeak iamert mnakatAr-e»któl fogadtattak el
Íetiratok viesaa a«mr
kUdataek. l
előbb: .ZALA-SOMOQTI nB.-kuilZMl önk. tOloltó-egylft\' a .?.-kanizaal
OZLOivr
k-rMktOlmi ? Iparbaak*. „?.-kaainal takarékfriftttar*, a .ulane*r«t álUlánoi Unltétel-
.?.-kanltr.al klmfed-aeveló •«j««ai«t«, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző «xövetkezetB. « soproni korMkcOlzal • Ipariamra a.kaalual kalvilantmaara* ? több
ra\'ITjH é« TiroHl ejrj Malit hivatalon értealttje.
He.enk.nt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
a«»a-^ —_.. . . ^^*aoj
a BHzatsalsr: f ]sc*se tvr. . . a «.{
Ívre. . 3 . KtTV «a>>>m 10 *r \'
HMstsask \'
C haaihoa petiuorbaa
7, máaoiiaxor 6 ? minden
további torért 5 kr.
NTILTTÍBBKH uranként 10 krert v«-
utnak fal. (incatári illeték miadeo ea birdetiairt k015o 30 kr 8aet«.
lairt kalsaf ít.odS. |
?..-„.n„..,.ru„ ttlot
Felhívás előfizetésre!
Az első évnegyed a. hó végével lejárván, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek elófizetésök m. hó végéig tartott, hogy azt megújítani szíveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiiny merüljön fel.
Előfizetési ár:
apr.— jnn. évnegyedre 2 frt.
apr. — szcpt félévre 4 ,
apr.— decz. 3 évnegyedre .... 6 ,
Nagy-Kanizsa, márcz. 21-én 1880.
A .ZALAI KÖZLÖNY\'
kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedése
Ma és hajdan.
Oly hideg a ma, oly édes meleg a hajdan, — az oly barátságtalan, ez oly barátságos, idegen amaz, otthonos emez. ugyan hová is lettek azok a jó napok? Eltemettük.
Azt a gyönyörű patriarchális szép napokat értem, a hol nem nézték, kinek micsoda borból van a bekecse gallérja, elég volt ha ismerték a fejet, a szivet, azután hetekig mnlattak együtt. Még csak szemrehányást sem tettek egymásnak. Beszélt mindenki szive érzelme szerint, a ki hogy tudott, a hogy jött; nem volt a falnak füle, egyik nr éppen olyan nagy volt mint a másik; nem nézték kinek hány hold a földje, rétje, erdeje, van-e sok a zsiros bugyelláris fenekén? hol lakik ez, hol az? van-é emeletes háza, hol? mely tájon, és milyen az udvara?

háza belseje? van-e benne sok drága bútor? sok velenczei tükör? az ősök olaj festményfl.aranykerelü arczképei hol függnek, a tornáczban? vagy a fogadó teremben ? ugyan kinek lett volna erre gondja. Ma azonban, mind erre igen sokat adnak, ez az oka, hogy nagyobb városainkban ama patriarchális összejöveteleket csak híréből ismerik, mert a hány ember, annyi külön czél, — egyik nagyobb ur a másiknál, ragyog, tündököl, gavallér minden legény, dáma minden nő. nem tudnak hogy járni, mit beszélni, csupa feltünési viszketegségből akczentnst adnak oda is a hol éppen szükségtelen — sőt grammatice hiba.
A konyha ugyancsak megfogta az asszonyokat, volt dolog elég, hanem azért minden készen volt idejére. A férfiak a pinezében csináltak gyökeres rendet, sorba rakták ami az asztalra való, majd a pipák cerültek elő, meg a szűz magyar dohány, és ezek után, a czigánynak is értésére adatott, hogy ma itt lesz Dév este, holnap meg ott, de lehet, hogy csak két hét mnlra mennek amoda.
Mikor minden készen volt, elkezdődött a mulatság; pohár csordult, sirt a hegedű, „régi dal, régi dal, régi dicsőségről" — szólt a nóta, és mikor már elég széles volt a kedv, ki ki összeütötte sarkantyus csizmáját előbb az asztal alatt, majd a középen , megforgatták a házi asszonyt módosán, csak azután került a sor a feleségre, — de azért senti sem haragudott a férjére ha reggelig járta — és este njból folytatta.
Ma mindenki éjjel tartja a neve napját. Ez a legolcsóbb. Az asszony oda

van, holnapig bizonyosan meghal, a férfi, fájdalom e miatt vendégeket nem fogadhat Harmadnap azonban már minden rendben van, az asszony kinéz az ablakon, a férfi pedig azt mondja magában: no, ezen ugyan könnyen átestünk. A mi mai mulatságunk két decziliter borocska, az is megkeresztelve; a ciigánynak ha négy krajezárost adnnk, visszakérjük a felét. Eszünkbe sem jut, hogy jó volna a szekeret leszerelni, a kocsist leitatni, a lovat a tagra csapni. Az a vendég a leg-becsesebb, a ki a van szerencsém után, mindjárt azt mondja: volt szerencsém. Ez sem kerül pénzbe.
Azt sem tudjuk, mikor halt ki légyen belőlünk, az a hires magyar vendégszeretet.
A vidéken van még némi nyoma, de csak is nyoma, ott is félnek már tőle, mert az egymás iránti bizodalom meglazult, a meleg barátság meghidegedett, soknak czélja: felebarátja, édes atyafia megkárosítás*, tönkre tétele, a sziv őszin-tessége kezd nevetségessé válni, növekedik a hazngság győzelme, — bizony ily körülmények között nem csoda, ha számtalan nemes, és jó szivü család elzárkózik, távol tartja magától a sok álbarátot.
Ha ez igy fog tartani, igy fog
előre menni, akkor nem sokára még
a szomszédunkat sem fogjuk
ismerni. V1DONY1 JÓZSEF.
Feltairfts
a mngyarortpigi földbirtokot urakkot !
Évtizedek óta érett és erősödött a vagy, hogy a mezőgazdaság különböző ágaiban foglalkozó lisztek ré-zére önálló segély- és nyűg-

díjintézet alakítanék. Erre szintúgy törekedtek a tinijeik sorait szivükön viselő földesurak, mint maguk a közvetlen érdekelt gazdatisztek.
A németen gondolkodó földesurak tiutín
felfogtak, hogy a földbirtokban levő kiactek
ér\'ékesitése a tiaiti értei mességben, hOtégben
éa szorgalomban találja fel legbiztoubb és leg
nagyobb hatású emeltyűjét, ennek pedig nem
csak a magánragyonosságra, hanem oraaigunk
5MM nemzetgazdaaági jóllétére i« a legnagyobb
hordereje vao* Éa a földesurak hüBéges tisztjeik
nyugdíjazását, aiok öívsgyeinek éa árráinak
segélyeiéaét magánúton eddig is nagylelkuleg
gyakorlottak. jj
A rigi vágy a törekvés végre teljesalt. A. f gaidatiaztek s erdészek segélyegylete, a melynek kebelében foghat majdan maga a rokkantaági s özvegyi nyugdíj- é> árvaaegéljintézmény a reodea tagokból szervezkedni, az 1880. febr. 10. és 11-dikén tartott közgyűlésen megalakult. Tisztelettel caatoljnk ide az alapszabályokat éa, aláírási felhívásunkat, a melyből az egésznek, lényege tisztán megérthető, hazafias bizalom-} mai kérvén először ia, bogy egyesülelünket an-j oak tagjai sorába lépéssel támogatni és meg-megtiaslelni, azután tisztjeit szintén a belépésre buzdítani, esetleg a belépést nekik lehetővé tenni méltóztawék.
Bizalommal meg vagyunk győződve,
hogy a nemeakebla földesurak annál sziveseb-
ben pártolják igyekezetünket s caatlakoznak
egyletünkhöz, minél bizonyosabb az, hogy a
tisztség hűségének, szorgalmának ily módú
emelése sokkal nagyobb mertekben szaporítja
közvetlen a birtokos osstály hasznát, mint a
miiyenben a kölcsönösen essköalött közös jóteWj
konyaág áldozatot igényel. I
Melynek folytán hazafias kérésünk ismétlése mellett, teljes tisztelettel vagyunk
Budapesten, az 1880. évi febr. 26-án tartott választmányi gyűlésünkből
A gazdatisztek és erdészek segély-snyug-dijegyesulete
BUJANOVICS SÁNDOR, elnsk.



TÁRCZA.
Egy kép felett.
tfidűn f>U3 iterelmed nzent tdxe GyuloKtá lin|rr« ifjn k»blpd.-t, LégelaSbb mondák iryArmek ajkaid, LegelaSbb mondák ezt a iKeot Deret:
Haaám!
S midfrl kietlen, pangta tlrpken Baraogolal irajtó nyomur kflaRtt, CsÜRgedrii nem taiM lelked plfítt, E uentelt »««o»k kép. tflndSkftlt :
S midőn imát rebagtrk ajkaid,
Kérfi imidnak tiaxta fixest b«v?t
Mindenkor e azent isoval kexdtad el
S be mindenkor caak exxel d:
Haxáml
S midőn sulid nejednek karjain, A boldog«ágn»k hajnaU reid Tiradt, E sxó klaérelében b»«7t»d el Korán naládi boldopiáitodat:
CaaV ax, hot; haldokolva i- e A harcxniezfíii a porba irhatad:
S mi rége lön ntobb ia életodnek ? I Hoa-J ngy izpretted e ixogenr ba»at !... CaaV ax, hot; haldokolva i- e sz«t
-i—i

Antónia.
Irta: BékeS Elek.
(Folytatáa éa vége.)
— sHadnagy ur! ön Antóniámat elcsábí
totta, elégtételt jövök kérni, nem kérni köve
telni ; élet-halálra akarok, vivni önnel s engedje
reménylenem, hogy minél\'előbb alkalmat nyuj-
tand erre nekem és azt hiszem nem leaz elég
gyáva arra, hogy a vívást megtagadja.*
— .Teljességgel nem értem az urat*,
— szólt megütközéesel.
— .Elhiaxem azt — szólék metsző guny-
nyal — elhiszem, mert nem akar érteni; ^mda
majd csak a holyssinén a ví-téren a a karddal
parérozzon i\'y palástoló ügyességgel, ott liasz
nára is leend, de most ugyan nem siklik el elő
lem a követelem, hogy megértsen."
— .Uram, ha önnek épeneéggel s oly
annyira kedve van rá, ám megteszem, hogy
megvereksaem az úrral, mert ha ngy akarom,
hát ennyi öntől éppen e pereiben hallott go
rombaságot is ürügyül vagy okol tekinthetek,
ámde egyéb, alapoaabb s indító okról 5n még
mindig hallgat.*
— .Ha-ha ha I Indító okról kérdea az, o
ki Antóniámat szemem láttára megöleltes meg
csókolta. Hallatlan gyáva va-aág!" — fuldo
dokoltam mérgemben.
— ,A patvarba ia uram! Hitz aat tea-
nem nekem teljes jogom volt, van és leaz is!
_ „Ezermennykő!! Oka?.. Joga??


— Hogyne! Nagyobb, több mint önnek I
Hint legifjabb fivére Antónia mamájának, ki
vagy két hete várok itt az elindulásra a holnap
csakugyan tndnlunk is Boszniába, bucsuzáakor
ugy hiszpm szabad vnlt megcsókolnom nővérem
lúnyát, ha mindjárt ön még oly eszeveszetten
szeretője is; urak ! van-e még hely a Lipót me
zején \'! — fordult tisittáreaihoz, kik elpaláatol-
hatatlan kíváncsisággal várták a jelenet végét;
— egyébként — folytatá — leaa gondom arra,
hogy még elindulásunk előtt tudósítsam hugo.
mat s felvilágosítsam, hogy mily érdemtelenre
pazarolja szerelmét.*
— Elég uram, kegyelmezzen ! netovább.,
egek irgalmazzatok!! — s fuldokolva rohan
tam el e helyről, hogy még e peresben Tan-
csám lábaihoz vessem magamat, hngy föl ne
keljek addig, mig bocsánatát (bár érzem : meg
nem érdemelve) meg nem adja . ..
Az egész házat mély caendben a a kaput bezárva találván, máanapra kellett szándékom kivitelét hagynom s nyugtalan a kesergő kebellel tértem lakásomra.
VHI. f
Máanap reggel öltözködtem épen, midőn a levélhordó egy levelet cauaztalolt a még csukva lévő aj\'úm haaadékáo be; a levél Antóniától jött, remegve bontottam fel... igy hangzott:
„Uram!
Mi egymásé nem Ichetfiok soha! Bár szerelmem öa iránt határt nem ismert éa bár e kebel férfiat ünön kivQl nem szerotend soha többé: a tegnapi jelenet ulán tiszta, igaz a hu

szerelmem érzetében oly alacsony gyanúsítással mélyen sértődött öntudatom nem engedi önnel ea életben többé találkoznom; igyekszem önt feledni!
Férfiú, ki oly páratlanul áll féltékenységével mint ön, akit anyám édes testvérének csupán rokoni érzelme már oly hallatlan indulatosságra zúdított velem szemben: — mindeo-ha csak szerencsétlenséget osztó szerencsétlea szörnyszülöttje e világnak. Isten önnel
Z. Antónia." „ü.i.
Megtiltok még pedig anyám szigora meghagyása folytán is bárminemu közeledést házunkhoz...*
Oh i nem szereti gyűlöl! meg
vet! .. kiáltám a tejemet eszméletlenül ejteni
két tenyeremre; sirtam, hosszasan .. . keserve
sen, miat egy gyermek.
IX.
Többé nem találkoztunk. Többször meg-kisértém ugyan felkeresni őt, hogy az általam oly méltatlan megaláaottat. oly mélyen mrgsér-tettet legalább némileg engeszteljem : lefestve előtte azon állapotot, azon valóban kínzó, gyötrelméé helyzetet, melybe egyedül caak a katonatiszt nagybátyjának mint ilyennek nem ta-merése, nem tudása folytán jutottam; ámde mindannyiszor elhagyott az erő, a bátorság, elrettentő ki lomboritásban állrán előttem a .megtiltom önnek...* szavai, valamint vele elkövetett hallatlan méltatlanaágom eleven emlékezete.
U rövid idő malva férjhez ment egy do-rék keroakedőhea.

1ÍVT0LYAM

ZALAI K

öli.

ÁPRILIS 4 eo !880



A hernyók és kártékony rovarok kitrtúsárél.
A gyümölcsfákra oésve kártékony hernyók es rovaruk irtásának elmulasztása, & ^yüraölcs\'-nyésziőkntík crsékeny kárt okos; .és pedig nem csak a muiaiiztáat elkövetőknek, hau.-m a. hernyók i«rj-*déae miatt az irtást lelkiismeretesen teljesített Bzomszérinknak\'is.
Ugyanazért a hernyók és r«>v»rok irtásit az általános érdek megkívánja, » e csélból a következők rendeletnek el:
1. §. Minden birtokos, vagy bérM tsrto-
eik minden év márcziu* hó végéig a kertje,
szüleje, udvarán levő minden fáról és sövény
ről az óft«ról maradt Ivmyöfészkeket éa tojás
gyűrűket leszedetni, B azokat tűzveszélyre al
kalmai u< m ssolgálutó módon elégettetni.
A tavasat éa nyár tolyiáu a fákon, bokrokon és sövényeken mutatkozó Korojók és h-TDvóhalók asonnal leszedendő* és meg-8«mmÍ8Ítf*ndűk.
2. $. Minden birtokos, vagy bérlő Urto
aik, ha szomszédja ezen kötelezettségnek eleget
nem teaz, ezt a városkapitányaágnál faijaién
teni, « a városkapitányaág köteles a hernyó én
rovar irtánt, a mulasztónak koltségéreéskárárai
eszközöltetni.
3. §. A városkapitányflig tartozik őr
ködni a telett, hogy a heroyóirtá* u illető
lakósok vagy a határban levő cserfái és szabad
hegyi szőlőbirtokosok álla! szigorúan te!jesi!en-
fték, B ha ez kelló időben nem történnék, a
városkapitányság intézkedik, hogy a hernyo-
irtás a mulasztó terhére és költségére esz
közöl tessék.
4. §. A hernyóírtádt mulasztó tulajdonos
vagy bérlő, a teljesített hernyóiás költségei
nek raegtéritéflén felül, a városkapitányság
által kimondott s azonnal végrehajtandó %—5
írtig terjedhető pénzbírsággal biintettetik, mely
bírság a városi faiskola költségeire fordítandó.
5. íj. A hernyók és kártékony rovarok
puBztitását illetőleg annyira hasznos éneklő
madarak és ezeknek fészkei kímélése tekinte
téből az erdőpásztorok szigorú utasítást nyer*
vén a vadász ti>rvény e tekintetben! áthágói
ellen az érintett törvény legszígornbb intéz
kedései fognak alkalmaztatni, miért is a tanu
lók é* gyermekek ezen tilalomra eleve figyel
ii.nsTetendók éa eltiltandók, mert ezek áthágásai
és pajkosságból eredő kártételeiért a. szülők,
gyámok és gondnokuk felelősek.
Nagy-Kanizsa vároa tanácsa 1880 évi márczius hóban.
A világ ast gondolta, hogy boldog. Én tudtam, hogy nem at.
Sokat Bzeav«(iett (tzfgíny. mert aapról-uapra üassébb esett.
Amának üde-, színét halotli halviDToag valti fel.
Kgéss lénye ac üoemésztés kioait t&krösrf v isata.
Félév múlva férjhez menetele után elkül-Unötl szegény a jobbak tintájába.
Kavassy hadnagy egy távirat szerint mindjárt az alsó caaUban elpsntt.
Eziel vége van elbeatélésemnok: \\á barát kösziinüm nziv^a türelmedül! . .
* *
*
StóiUnul ürítettük ki poharaink tArtal mát burátom elbeszélésének végeztével, melyet ttgészeo elérzékenyülve. tűrt hanggal, rövid mondatukban fejezett be. N<?m mertem az egész utón vigasztalni; eszembe jutott &i\'.vós egyik mondata, hogy vannak fájdalmak, miket nem lehet vigasztalni. Csak elválásunkkor kisértém meg vigasztalni, felhozván neki, hogy: minden bánatot kisebbít, bármi fájdalmat megenyhit, bárhogy »jgú sebet behegerat a folyton tüno, múló — idő!
Pedig ?-Ohbe! Jó
éjt barátom! Elválniuk.
Izabella emlékkönyvébe.
Hozzá.
Elhajló gmiai.! mi g nmiit in r»i\'ti?n«k -Uttem, Kfili!fn)lii.|i múlyn vénvf maradtak axok; — Nem tuit.nn ín. hogj m#pt*r*ínyfo-n rannak-f> most 13? Vgy IÁUztk, hogy nem, nert te feledni akarnc ! —
Az ó szemeihez.
Mii, pompái, mi dicső a csillaguk i«.„i fi,,,,, KózaamDak ragyogd, szép sseme í"tenehb
I hoz.
Oly azelid, nly kmlYM vagy. mintegy xxeadp kit aaffjal Benaed caak jóaig Mkrllii TÍ««> magát
Hogyha tsired bírnám, oly kiiiewa Uose u beinW, Mely sokkal b>ciwt1> India kincteisel
lí . . . . r.

BBnügyl tárgyalások, Jegyiéke.
Zala-Egtmtji kir. MniuyaÁMU. 1880. ívi április 8-«JI.
194. B/880. 8z. I. Vindisrh Jakab s.lj I. sértéaMl vádolt elleni ügyben 2-od biroaágí ítélethirdetés.
300. B/S8O. Sx. 1 Kopeller Ferencz súly.
t. sértéssel vádall elleni ügyben. 2-od birotági
ítélethirdetés.
4 5. B/880. Sz. I. KaMás Dáaiel és társa emberöléssel vádolt elleni Ogyben 2 od bír. iléletfairrieté*.
Április 9 én.
40. B/880. Sz. 1. Ferenc Jútaef sikkass-tással vádolt elleni Dgyb^o. Végtárgyatis.
275. B/380. Sz. I. Verb»ncai<v> Imréné sikkasxtással vádolt elleni ügyben. Végtsrgj.
373 B/880. Sz.l. Markó Imre ós tirssi t..l-vajlással vádoltak elleni ügyt>en. Végtárgyalás.
441. B/880. Sz. I. Horváth János és társa: súly, t. sertéssel vádolt elleni ügyben Végtárgyalás.
576. B/880. Let. K.koa* Mihály ember-üléssel vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás.
fi77. B/880. Sz. I. Köbli Jáncm és társa végrehajtás eDenszegfilénevel rádoltmk elleni ügyben. Végtárgyalás.
691. B/8H0. Sz. I. Dömnk Ferencz s társai tolvajlással vádoluk elinni Ügyben. Veg tárgyalás.
Április hVén.
301. B/880 Sz. 1. Tóth FITIMICZ »ulyo.
tes-.i .értéssel vádolt elleni ügyben. 3 ad. bir.
Ítélethirdetés.
Április 16-án.
237. B/880. .Sí. 1. F.>dróczy József nuly. t. Bérléssel vádolt elleni ügyben. VégUrgyalás
23$. B/880. Sz. 1. Horváth József é» társa soly. t. sértéssel vádolt illeni ügyben. Végtárgralás.
453. B/880. Sz. 1. Emmer István lopással vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás.
F>28. B/880. L«t. Zsizsek Iatriu gyuj-tás«al vádolt elleni fígyhen. Végtárgyalás.
579. B/880. Let. Kovára Ferencz és társa tolvajlással vádoltak ellesi ügfben. Vég-tárgyalás.
709 B/H80. Sz. 1. Gyukli József és társa sulr. t. sértéssel vádoltak elleni ügyben. V?g-tárgv .lse.
Április 22 éa.
449. B/880. Sz. I. Kamarás Josjef nuly t. sértésseh vádolt elleni ügyben. 2-od bírósági Ítélethirdetés.
Április 23-án.
186. B/880. Sz. I. Persa István és társai lopással vádoltak elleni ügyben. Végtárgyalás.
248 B/H80. Sz. I. Ileimer Albert s társa hamis okirat készítéssel vádoltak elleni ügyben. Végtárgyalás.
304. B/n80. S«. I. Siftor CWgely » Ursa tolvajlásaal vádoltak elleni Ügyben. Vég-tárgyalás.
324. B/880. Sí. I. Bíró János veszélyes fenyegetés éa isten káromlással vádolt ellem ügyben. Végtárgyalás.
4*3. B/HHtl Sz. 1. Kaj Mihály sikkasz táassl vádolt elleni ügyben. Véglár^y»lás.
472. B/880. Sz. I. Bódé Vencel élet-vaazélyea testi sértéssel vádolt elleni ügyben. Végtárgy aláx.
Április 29-én
521. B/880. Sz. I. Zsoldos Jáncw emberöléssel vádolt elleni ügyben. 2-nd bírósági ítélethirdetés.
Április 30 in.
21H. B/H8<1. Sz. 1. Maylauder Lipót caalás és hamis váltó készitéssel vádnlt elleni ügyben Végtárgyalás.
291. &880. Let. Torm» Jozaef és társa gyilkosság bünkt.érlé»e és silly t sértéssel vádoltak elleni iig\\ben. Végtársyaláii.
366. B/880. Sz. I. Hoffraann J.Wsef és társa embrriilésnel vádulfak elleni ügyben. Végtárgyalás.
9»2. B/880. Sz. I. Kaiaer Lajos és társ* caaláa illetve ha\'nis okirat kéazitesáel vádoltak elleni ügyben. Végtárgyalás.
KeItZala Egcraieg\':u, 1880.márcs.31 éa. MUZSIK KÁLMÁN
iroda iga*frat4.
\\U\\y\\ lilnk.
- SZERKESZTŐSÉGI irodánk nul
naptól kezdve rlgihhhelyin Fótérfn (Wla*.
sioshiz, foIdKzint) Tan, hol a flzerfcesztóvel
délelőtti órákban értekezhetni.
— M&t rnaárnap clélu áo 3 órakor van
a kisdedoevesA egjnaület kÖxgyüléae ai nvoda
hlééb
— Nyilvános köimönet. Botdog emlékű reodtársunk t«mete«n alkalmával tanúsított megható részvétért, mely oly itnpoBaas alakbao DJÍITÍOQU, fogudják a Tidéki a helybeli tflt. arak. a képriseft tan • egyéb testületek, hatócágok, vnlainint a k5iremttkfidA eeek-liar, ugy a jelen Toltak öwseaen éa e^yeokéat, külOnötea pedig köuserrtetü Tároti orToauBk,

tek. Háti Antal ur kedves oejével a gyengéd
figyelemért legmélyebb koazönetünket. A fe-
rMoovendi hái gyáasoló tagjai. S.
— A palini uradalom ellen a ftWiroii
lapokban közolt irveresáai hir: valaffliat mi,
agy helyi lapUnunk a .Zala" itt knw>.tn. Ille
téke* hely rí I érteafllünk, hogy a* egéaa nem
egyéb rossakarata mintificatiÓBál, sót caalasoa
•Upasik. A* árvetésé^ ellen aaemmitégi paoan
be is adatott k nagy kaniiiai kir. \'törrényszék-
h*%. Aa e tár^ybuni iotéskedéseket ögyeiem-
mfl. kinérjük » alkalmilag k5sö|jük.
— XHcséretes buzgalommal ültetteté
be városi hattiaa^uuk a 8»«ntgyörgy vAritiílök
hex veseiA ut ixél^it fakkai, éretlen suhaociok
neki esőnk s \'?gyniiuuian tördelik ki, ujabban
2C-<>t »emni.»itettek tn<*g. Váljon nem lehetőé-ó
csuk egyet is megcsípni ? Eszel avtán nemcaak
»t egész kárt m>*g kellene fizettetni, han«*m axt
a régi 2b nt duplázva rárakatni is bel) úo lenae.
— liéhai Szentkirályi Aur^l BaUl kötU
Buc»után 1*75-ben halt el. Lapunk sserkesz-
lóttége »« idüituu H%y njrk6 feláiUtasára gj^j-
tést ptmdezett, aa eredmény as lett, hogy atirkÖ
elkészült s a kösstSg elöljárósága ast ki is vi
tette, asoobkin duezira, hugy n kóz*ég elüljáró-
sága megígérte dijmentee felállitását. máig aem
teljestté. A kegyetetes érselem egy ik derÓK baj-
ouk» Leudray Jóssef kir. pénsügyőri biztos ur
a helyhsinÓQ értesülvén e hanyagság felöl, ia-
téskedni ez.ve« voit, hogy m t lén saját fel*
ögyele\'e nlatt okvetlen felálhtassék e sirkö a
a porladó hamvak tolé.
— Pályázat. A nagy •kanizsai Öuk.
tüsoltó egyletnél egy évi 288 fit fisetés és
ruházattal javadalmazott szolgai állás meg
ürülvén arra ezeunel pályásat hirdetteiík. Fel-
btvalóak a pályázni kívánók folyamodványai
kat nevuzi\'tt egylnt elBökéhcs f. é. aprít hó ló
ig benyújtani Előnyben rccsesülnek nsindacok,
kik kaionai kötelezettségükoek végleg meg
felelvén; korra néxve a 30 évet elérték, « e
mellett írni é* olvasni tudnak. Kelt Nagy
Kanizsán, 1880. april hó l-én. Oros*váry
Gyula *gyl. "Inök. Koortier György egjl-
titkár.
— Hymen, WmMmiv.r Mór ur bájos
leányát EroeaztiuR urnót apr. 1 l-éa délelőtt 11
órakor veseti oliárhox Z-rkovits Zsigmond ur
Budapestről KisérjH boldu^tág frigyüket!
— Ifi- Gróf Festette* Ta*xité ur
eatt&vújét a monacói herczegDÖvel már meg
történtnek olvastuk s nem sokára Keasthelyre
érkeznek.
— V<tdáM*aH. A medve én borz ki
aludtak téli álmukat. A vadkan s nagy siirük
ben marad. A lávád bogot, néha tülköt, sói
ága* is. Az úzbak folyvást hanoiik. A nynUk
a vetésekbe vonultak. A várva várt etalaokák
e hó knEepéi? bizonyosan megérkeztek, i 10 —
12 naptg tartózkodnak nálunk. E hób»n *«>k
jak ÍJ ni a Büketfajdot dürgése k<nben. A vad iud, récce és ragadozó smárnyasok leskanyhók-ból is líhet.\'tk. A fác ánosokban a tojásokat ki kültetés végett összeszedik. A vizslákat párosítani iehe\'.
— Ilídtik Mura-Sierdabelynél a vihar
által megrongált állami híd építette oly erősen
halad, hogy apr. 10 éa már átadatik a kfi»for
galomnak, a letenyi állami híd azÍDt^ s vihar
s jég által ttidvaU^óleg teljest-n tönkre tétetett,
itt már a fentebbihea bisoaló bírt nem jele^he-
tQnk; annyit asonban biztos forrásból hallót
luuk, hogy vashid építése tervuateük.
— Keszthelyen a phylloxera irtán tel
j*w caendbon, s/it moudhhtnók titokban törté
nik ; alk^imaaint asért, hogy a me*j*linö
B*pm!élt*k ne vihesn^nfik magukkal — P^J\'\'
lox**ráU Elég is a k<iz5nségn^k a hir, meg a
felolvasás, gondolják magokban azok a nagy
jó urak.
— 7Achy Mihály ünnepelt muvÁsz
hazánkfia mint a fővárosi lapokban olvassuk
tlhiigyja Parist és Z^lam^gyébe jő Ukni.
—. liiedl Jrerencz hegediimüvédz ha-sÁnklia körünkbe érkezeit. A kitiioú s jeles müvéss alkalmasint sz-rdáo ad hangversenyt. K»*s«thr\'lypn, 87omb»inn, apr. 10 Aa fogja tnr-tani. Felhívjuk a znoebarAtok figyelmét a méltó pártffigásra
— A tajtolcnai kír. járáitbíróságnál
ir-nnki állomásra pályáz-il ojitUlott.
— Hangverseny. F. hó márcz. 20-én
húsvét hótfúu Süiu-\'g^n a nagy vendéglő t>-rmé-
b^o I.i-dl F r«oci (heír*-dU mii^esi), ü-\'-ko
mély MAliid, Wiatttr Teres és Horváth lza kis
asszonyuk, vaUmiot Exuer Alajos ur srives
köcremükódéitük m^lUit hangversenyt ad<nd.
Mütiorocat. I. IotroducLton >-t Hondo (uj) Saiot
Sf»«ns. Liedl F., II. La Harp* Eoilienoe —
Sydney .^miih. Winter Teré« k a., III. Le-
g«ade Wi«nia«ky., E\'egie Ernst, Li«dl Ft
rencz, IV. Magyxr népdalok én^kü Kcc«kem^
thy M. k. a., Horváth Isa k a. kíiiérete m-llett
V. Czijnn* tijrÁnil .StrAHate. VI. .F^ust** »b
riad Sarasata. Liedl F. Helyámk: Körsxék
1 frt 50 kr, Zártaaék 1 frt, Benf-nM 60
kr. Jegyek válthatók: Doraer ur keres
kedésében, va.amiut hsogrerseny napján a

pénstárnál. Ktidita 7 és fél óraktr* — Idézett tarUltnu elAiegM jelentést hordott ssét a lerélbordó Sümegen még a nagy bét fo lyama alatt, a hangverseny meg is tartatott; aaooban a műsorosat megkezdése elStt ax in trodactiót kénytelen volt Liedl ur mis bevezetéssel elftui meg; ugyanis kijelenté, hogy oIAtte ismeretlen okból a közreműködésre ajání-kózott ui hölgyek közül Kecskemétby Matild és Vioter Teréa nem jelentek<mag. A» elmaradottak helyett\'FatTernerBélá&é urnóvolt ssivea ogy ábrándot Saékely EmiltÓl (éljenzés közt befejezve) zongorán eljátssani, valamint Horváth Isa k a., ki ámbár csak kiséretre volt je gyezve, szintén magánosán zongorán néhány magyar népdalUl tőlté be RZ időközt. Exner Alajos sümegi karnagy valódi alapos seoekép-sett pontoasággal kiséré a művészt, aki figye lemmel hallgatta a játázott darabokat, >ílfogu-Utlan Ítélettel mondhatja: mfivést kísérte a m&vésst! szándékosan hagytuk a fömnstert, Liedl Ferencz urat utoljára; hegedű játékával képes az embert bámulatra és elragadtatásra birni. A jelen nem levők btzonynyai többet vess tettek még a concertet adónál, kinek a meg nem érdemlett közöny miatt deBcíttel kellett beérnie. A gyér Utogatás réssben a ssokat-lan ueUjir, részben „Emaas\'-nak tulajdonítható.
— Zala-Egersmegen 1880. évi april
hó 10 én a katzaházi vendégifi nagytermé
ben cártkü\'rÜ tánczkoezorut rendes Rechniteer
Jóinr-f táacitanitó, belépti dij 50 kr. kezdete S
órakor. — Táncziskoláját f. hó 12-én újólag
megnyitja.
— A keszthelyi húsvéti országos vásár
t. hó 1-éu tartatott meg. Most ÍB, mirff egyéb
kor, e* volt a leglátogatottabb keszthelyi vásá
rok egyike. A kereslet meglehetős arányban
volt a kináiattal. Különösön élénk volt H
marhavásár; i^en sok és igen scép ssMrvas-
marhát hajtottak fel, melyek noha drágán, de
mindasoaáital elég kelendők voltak. Ju/val, s
UVHSZÍ n.unka jelenléte miatt keveset hoztak
piacra. IdAjAráa a lehetÖ legkedvezőbb volt.
— Árverés Zalamegyében. Pollák Vil
mos 338 Írtra b. ingt. apr. 30. Pacsán. —
Pozsgai Mihály 418 fr\'ra b. ingt. apr. 29 én
Tót-Saerdahelyen. — Filák András 496 írtra
b. ingt. apr. 2G. Galambokon. — Galis István
37l2 frtra b. ingt. apr. 3. Zalabéreu. — Heimler
Miksa tapolczai kereskedő ellen c*ő"d nyittatott,
perügy. Dr. Cz<nder István. — Németh József
785 frtra b. ingt. apr. 27. Bakónakon. —
Horváth CsuUn ás József 11S1 frtra b. iagt.
apr. 29 Nagy Kanizsán. — Pongrátx Oáni«.
747 frtra b. iogt. apr. 17. Alsó Eórsön. —
Skoda Adámné 1132 frt b. ingt máj. 12 éo
Egy>duán. — Punger Pál 349 frtra b. ingt.
apr. 28. Kerecsenben. — Furdán István 488
frtra b. iogt. apr. 29. Újlakon (Nagy-Kanizsa.)
— Branüovictf Jóssef 310 frira b. ingt. apr.
29 Kácz Kanizsán (Csáktornya).

— TáviraU München, apr. 2, Giseila
fAherczegnó ma délben egészségéé figyérmeket
ssttlt.
— Rfoid hírek. Toldy Ferencz rmlók
szobra Triesstbdl Bpcstm ssálliUlott. — A
Irónörokös esküvője 1881. májúiban lesz. —
Mohácsnál a Dunában 20 mázsás harcsát fog
tak. — Hazánkban 21.115 néptanító van. —
Pakson nagy tuz volt. — Aeboth János uj
lapot indít meg. — llngmegyében s kormány
60 ezer trtnyi segélyt osztatott ki — Miletics
Béniibe megy lakni. — Petőfi költemény*>i
chinaí nyelven is jelennek meg. (R«zke.t a
bokor . . . Tung pi z*n tsy .^ — Az erdőtörvény
jun. 1-én lép életb*. — Bp<*steu a gyapjú
U\'.CZHÍ német azinházat becsukják. — A k»-
tnoaságnát a lóállomány (waporittatik. — Gr.
An<lrissy Gyuláoé snyja meghalt. — A nihi-
liamin* már Ií»ícsben ii tel-fel üti fejét. — Z°r
gónvi Gyula soproni kpr^sked-í meghsll. —
N\'-w Ycrk ban már phonograph- hírlapot ala
pítottak. —
ki nyert?
BTÜDD, márcs. 31 éo: 58. 32. 42. 14. 49.
Irodalom
<K n»v*t aUtt m^finliftc munka N*(ír-K»-niK^áa Wmjtiitu .I.Vu»T knnrvkpr^nitad^se iltaf »((-
— F*lhivds a roagvar irodalomtörténet
érd^kébftn. A M. T Akadémia irodalomtörté
net bízottMága megalakulásakor kitűzőit ezé)
jához képest, 1879. d-czember 3-án tartott fiié
séb^n m^gÁlUpitotta a Magyar Irodalomtörté
neti Adattár t rvét g kóvelkesóleg irta körül:
A Magyar Irodalomtörténeti Adattár elsó f<>
lyama a magyar tudományosság, irodalom és
könyvnyomta1 ás történetére vonatkoxó adsto
kat fagUlj* magába HTl-\'úl, mint a hazai
könyvnyomtatás kezdetétói 1541 ig. Idóreodi
porbkn cximUp ..c**rint, vagy hiteles adatok
?zóaserini való közlésével nőrőltatík fnl mindco
otyan\'irodalmi munka, mely etan idúkös alatt
a) Magyarországon íratott,
b) bárhol, magyarországi sseriö által
íratott,
a)

í\'iLií K Ö Z Ló N T.
TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM.
c) btirhol, magjarorsiigi megrendelésre j
íratott.
Elvetsett ovoratatTinvokról éa késiratokról Uauskodó adatok asiotén telrétetnek.
Magyarnyelven szerkesztett okiratok dá túrna, * hely roegoerexétével hol ma <5rixtetDek.
írók, könyvkiadók éa -oyoratatók éUtére vonatkozó bármily csekély réesletnk s tudósítások-
Levél esések.
Könyvajánlatok és elAbestédek — tör«d*í-kesén vagy égess terjedelmökben
Könyvnyomtató mühelyek, köayvktírt*-kedés, könyvtarak, kül- és belföldi iflkoláiás történetét érdeklú adatok.
Ide tartozik a hasai éa külföldi iskolákon tanító magyarok névsora is; ellenben a tanulók névsorát lexikon alakba sxedve, röviden szerkesztett életrajsokkal külön szükséges kiadni. Eit ac anyagot 25—30Ív es kötetekben íogjá a bizottság közzé tenni.
SserkesstA a bizottság előadója.
A M- T. Akadémia irodalomtörténeti bizottsága 1B7D. april 20 4n alakult meg s föladata:
,A magyar irodalomtörténeti katfák ke-reséee, gyűjtése, kiadása; különcig figyelmet fordít az írók naplói, följegytései kiadására, bármely nyelven Írattak s azokat , Irodalom-történeti Adattár" czim alatt lehető teljességben igyekszik közrebocsátani.
„Régibb írók kritikai kiadása, életrajzzal és jegyzetekkel. A már megindított .Régi magyar költők tára" mellett megindít egy ujabb folyamot, melybe régibb íróink kiadatlan, vagy csuk egy pár példányban fennmaradt munkái vétetnek föl, vagy a legkitűnőbb irók teljes és kritikai kiadásai bocsáttatnak közre. E munkák nem történeti sorrendben adatnak ki, hanem a körülmények szerint R nam tesznek egymással kapcsolatos gyűjteményt."
„Könyvészeti és irodalomtörténeti munkák Íratása, felhivis és megbízások utján s ki adásuk eszközlése."
A bizottság ezennel hoszá kezd ffl feladata - teljesítéséhez.
Midőn az Akadémia és Kisfaludy-társaság a nemzeti nyelv éa irodalom érdekében nagyobb-szerű vállalatba fogott, mindig a nemzőtet hívta fel dolgozó társnak. A felhívás sohasem hang rótt el; a siker mindig teljes volt. A Régi Ma %yw nyelvemlékek kötetei, H Tájszótár, majd a Nagy Szótár, valamint a Népdalok és Mondák s a Népköltési Gjü]teméay kötetei enuek az együtt munkálkodásnak a gyümölcsei! Az irodalomtörténeti bizottság ía híven ragaszkodik fhhez a múltban annyi jól termett hagyományhoz s meg van gy\'zödvft, hogy feladatának csak ugy felelhet m*fg a igyekezetének csak ugy lesz teljes sikere, ha nyelvünk és irodalmunk történetének ügyét most is az a lelkesedés ka* rolja M, mely mindig a régibbkori nemzeti mi-veítség szerte heverő romjaiból emelhet az

óaSknek legz*ebb emléket! Ezért fordul mindenkihez ? mindenkit kér, akinek caak módjá-ban IID, hogy adatok közlésével, ilyenekre való figyelmeztetéssel járuljon e nemzeti ttgy-nek gyimolitásáhoa. A legcsekélyebbnek látszó adat: így p»r sorból illő régi jegyiét; egy elrongyollott k5ny vtábls, melyen hajdani tulaj-donoaának neve áll, ki egykor irodalmunknak lehevett mankáaa; hányt vetett régi versek; levélek stb. mind nagybecsüvé válhatnak majd » tömbben, kelifi sorb*a a magok belyén.
A gyűjtés nem szorítkozik csupán «aon 70 évi idóközre, raelyból at Adattár elsli folyama fog közrebocsiltatni. Kiterjed as irodai-mánk történetének mindffn korszakára, ec caak szerkesztés (exdetét jelöli. Aiért minden kí« lést, minden adatot bármely idóbíl köszönettel fogad a bh»tl»ág, • kéri, hogy > kfiMrményuk az Irodalomtörténeti bizottaignak czimezve as Akadémia épületébe utasittassanak. Budapest, 1880. maros. 15. Szász Karoly bizottsági elsők. Szilád y Áron bizottsági előadó.
Vejtyes hírek.
— Qarny Jdnot hála. Siegnárdon a há-
aat, melyben Qaray Jánoa született, márvány
táblával jelölik meg. A márváaytáblát Péchy
prépost ajánlotta fel. A tábla felirata a koret-
kezó:
Kostorna kftltoak
GAEAY JÁNOR,
UI uUetatt 181*2 sri október hi 10-in.
Mert agj aseretted Síi izé*p hasidat, Kint honfi ? ktllS mk tinetseti, A saillánTlat és eliaaerte • hasat Dinea e u l« k I sp p al megjeleli. Ssrgnsard, 1580
— A Étem Bentdtk-rmd keletkezésének
tizennégy ftsáaadoe évforrlulója a napokban
volt. A rend ugyanis keletkezését alapítójának
azitietéaéve! azonosítja, a aiuletéaaapot pedi^,- a
UTass keidetének napjin tartja. Maja a read
caak ötszáz évvel ifjabb, mint a kereszténység
és jóval idősebb, mint a mohamedánizmus.
Keletkeztekor omlott össze a római világbiro
dalom. Akkor alapította szent Benedek a
Monté Casinón Apolló temploma helyén a bii-
nevea aserzet rendet, mely azóta folyton élénk
réstt ve\'.t a kereastény népek életében. A rend
kebeléből az idók folyamin 40 pápa, 200 bi
bornok, 1400 érsek, 4600 püspök, 3tiO0 kano
nizált szent stb. került ki. A magyar nép egy-
kisi és művelődési életében a Benedek-rend
szintén kiváló szerepet játszott. A keresztény
séggel jött be a hazába s már Géza fejedelem,
de fóleg szent István koriban vert gyökeret.
Pannonbalmin ma is virágzó, minden egybát-
megyétől független s as apostoli ssent széknek
közvetlenül alivetett — a casinohegyi társulat
tal jogkösos főapátságában. A rend története
összeforrt a magyar nemaat váltotatos viszon
tagságaival, csaknem kilenczsaás eastendőn át.

Pannonhalma első főapátja Anaaxtás-Aistrit volt; jelenleg Krnem Kráosztom, as érdemes főpap és tudós. A rend számos írót, tudóst, kiváló tanárt adott a nemzetnek. Jelenleg hazánkban összesen 182 tsgja van.
A n&g)-kanizsai takarékpénztár
részrénytárgagágnak 1880. évi mára. h»vi forgtlmi kimaUUsa.

REVÉTELRK.
i
1 Frank 1

kr
PesmirTníradvaiij 188Ö. Ubt.




!9-én i
i«i
990
13,610
SS
Píojtír asiaala





*o Hiteleaonek.


47,281
54
ViluS


59611
06
Koleson



MM

raSiegezési



?30

Kamat



5,939
06
Beiratáii dij



40
70
Ksluig Hátralevő kamat



14JM 1,0*449
4iaw
Há.h*rjoTed.lsai





Krtókpapír



31,463|56
Értekp&pir txelvenr



401 GC
[ngaüaa birtok



690
50
Ingatlan . jüvedelati



215
52
Ogvvídí kSlbég előle*



48
82
Hásbérbatralek



198
59
Taskirbislosittás



61
77
Vetjea



171
57
Lajegytéai dij



1
-~
Ktaedelmi kamat



103
43
Híat irtok



7,500

Arany betét

7



Frank „



—|—
ArxoT külcti kamat

50





151,190

KIADÁSOK:




17 Adóé Pénztár számi.




Betét mUmU


83.6H0
58
Válta M


U>931
___
K5lc«ön



13,070





310

Beb\'t kftumt



1617
16
Kamat



S6&
58
Köiuég



S96
41
Ti .t ti Bxatsi.



600

:lúbá jSvedsIai




32
firtik papír



ia^o«
04
értékpapír MvlrtSnj



171
17
[B^atlui birtok



Ül
11
ng*vÜJtu . jTiretielmi



13
05
Ü(ryvt-di knlüM^ HAIcg



?tse
76
O-stalék



7501—
Tö xkárbixtOMttúi



14 —
V«ity«s



171157
Kénp*&ozet<"l«t
11*

41.015 175.31; 1
54
?a
UMIM iurC.
U>
km.
43BJSOÍ
1 35l.7ii,4«
Nagy K
, 31/3. 1880.

ÁPRILIS * e* 1880.
Nyilatkozat
A nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület t. elnökségéhez szert adtam be lemondásomat, hogy a t. elnSkség tájékozhassa zugát, ma kapok egy igazgatósági zngüléebói eredi határozatot, melyben kérelmem „kedveső megállapodást nyert", azaz magyarán : nyitva az ajtó — tessék kimenni.
Engem a kSzgyiilés választott meg két iiben, azért a t igazgatóságnak ebbéli szabály-elleaea, ildomtalan és ursiélyest intéz kedéaét határosottan visszautasítom, as iratok átadására nézve szóló ezen igazgatósági határozatot is figyelmen kivttl hagyom.
TSbbire nézve találkozunk ha nem ia PhilippinAl, hanem máshol.
Nagy-Kanizsa april. 3. 1880.
BÁTOKFI.
Paplnzeletek.
Ö is kiTincai.
A tárgvslá* napján fólvesatik a vádlottat a tárfjalaai tarembe.
— EInSk or, kírnín. a Urc7alaat elbilail-
tesi*, as OCTvedeai meg betegedett, aam jsbat el
rédeni.
— Hit bisseo ma^it tetten értik mikor lopott,
mivel tadsá TAdsai u ngyvéde ?
— Én magam U arra ra«Toa kiváocai.
Vtaafaa. — ,Noa kis liojom. mi torol fi fejed felett ka a szabadban vasj ?\'
— t*a egboltoaat.\'
— ,8 ha as ég bíborai, mit litö skkor?"
— tAz esernyőt !* von a vilaas.
Szerkesztői üzenet
4010. Pacaa. ESasSnettel vattok. OdvSslot!
4011. .Berrsdj al hit* Klherv»d a koaárbaji.
4012. K P. Bpeat. Saires k9as5n«u«l vettak.
4013. Z. O7. ElkOld.toU.
4014. .zUgánrbaaV KMUtetik; in ia aajni
Lom, mért oem jOTtl te ia ods ki ?
4016. Caiktoravara. V\'o rendet todóiitónk > megalya beljít-
4016. .Semsiiérf. KszoljOk.
4017. 80megh. .KiKS-nincs*. Valóban linca
benne kincs-
EXefel
AsrtU 4 t« tarllll 10-in. IS80
14. Je.ua sirt ajtós j< aaresstOi. Jan. XX.
Cl Cjuailn
Vinese
Sixcas p.
HermaD ,Desso iCOleetia
Ellenie!
23 E-) N,k. <^
24 Zikar ft
?25 Gy o. b. a. 35
•26 Oibor \'35
2? Hatris >|
38 Hilirion ||^
29 Márk p ||H»
4 vassrsms
5 Hílfö
6 Kedd
7 8aerda
S C)t3rt!ik 9 Péntek
10S«.,mh,l
Felelős szerkesztő: Bátírt UJOS.

H I R D B T fi




I i! n
a s« s-s
5 IS^IÍ
t S
i5 =
uií
e
li I!

5S SÍ-: SÍ-
?Sí-5 í-Ei^S


0>
no
O

T3 O •« •« O
" Sí 5
mf,\'Jt\'sJis-
Sl-aJSS

l




Pályázat.
A cjáktornyai kíizasgi népiskolánál üresrd^be jött magyar, horvátéanéineltaonveli\'ü leanyUnitói állomásnak válasz tag utján t««ndú betöltésére 18*0. évi apr. hó 15-ik napja kitti zetvén, — ennélfogva felhivalpak mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, miszerint kellőiig felsserint folyamodványaikat alólirottnál ezen határid! elAtt benynjtaák.
Évi fizetés 1880 sxpt. hó l-ig 500 frt és természetbeni I. kií, — ezuUn pedig tíCK) frt és 150 frt lakbér átalság. Kelt Csáktornys, 1880. évi spr. lén.
Szerénák Sándor, !
3; i_i oskolaueki elnök. i

ay Csak rövid ideit; látható "Mi
llrrrtusinu képes múzeuma. — Ha vasárnap 4-én vége az első felállításnak; összekötve egy tartalmas ajáatték isirgy-
*y* Nyitvs áll 8 órs reggel\'"\' 10 6rs estéig.
BaataMt 10 kr. — ajándéklal 15 kr
Szamos látogatásért tisztelettel esd
Herrmann Eduárd,
panoráma tulajdonos és tyukszem-orvos, fci
fájdalom és kés nélkül minden tyúkszemet
eltávolít.

A pápai uradalomhoz tartozó s Pápa varosában frívi ,Csóka" -^*- ezégü vendégfogadó, — továbbá a devecseri uradalomhoz tartozó s Zala megyében országát mellett fekvó Petendi vendégfogadó, a hozzá tartozó 15\'/l hold szántófőid és réttel, folyó 1880. évi anesit Mihály naptól 3 évre zárt ajánlat utján bérbe adatnak.
A zárt ajánlatok 10*/, bánatpénzzel ellátva folyó apnl hó 23 ig Pápán az nradalmi központi hivatalnál beadhatók, s ugyaa itt a részletes feltételek is megtekinthetők.
Pipa, april 2. 1880.
Az uradalmi felügyelőség.
S8 1-

ÉVFOLYAM

]fc? I

D B T É 8 E

A Magyar-franezia biztosító részvény-társaság
tiszlélettel alólirt igazgatósba ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-. Baranya- é» Vasmegyék részére kiterjedő hatáskörrel
Nagy-Kanizsán főügynókséget
állítván fel, annak vezetését
GUTMANN S. H. ÚRRA
ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- és jégbiztositáni ágasatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására w felhatalmazott.
Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztositó-részvénytársaság igazgatósága:
SOHWEIQER MOSCOVITZ

igazgatóságának fentebbi kocsetételére hivatkoaással alólirott tiastelettel jelenti, miaserint a
Nagy-Kanizsai főügynökség
raelM elvállalta ? a fíQgjnöksegi irodát megnyitotta, hol ii bistositási ajánlatuk elfogadtatnak > » biztosítani a»lolr«, vagy a társaságra vonatkoso mindenféle felviiágoeitáaok leg-
késseegeaebben megadatnak. BlZtOftlt pedig » társaság
a) tdívc-irly és n.bbaans által okoiott karok ellen; c) •Ka-araion vagy vlica átállított javak károsodása ellen ;
b) jégkárok elloo d) •* emfcer éMére minden ismert módosat sas/int.
A Magyar-francaia bittoitUó réa*vénv-tár*a»ág. melynek
20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot
tevő alaptőkéjéből a réssvényesek állal mindjárt kesdetben
10 millió frank, azaz 4 millió arany forint
n bixotmág
Baok Niader a mse^ar jeUálog-baoknak ipiKgat^ja.
Láaezy LíO. x ™*ZJ- "I1- fRldlul*! réazvéaj.támnág igitz^atója Badapeaten. Lewla laklb. a koreitk-dHmi aJcaiiémiA icaxftatója Badappaten. SemkHrae J«S ?Irts EaH. • páriái Societé de l\'Union fi erale >cterfelS(y< Uja Pariiban.
Igatgatfaág
lí.íji\'/.k : Dr Hitler AlbTMkt, kr.«. «a v.lto-ncr.fd Beetbrn
KlatnaaolMr Kártly \\ .Hi.ffm.nn Jótstf- o»(yk«r<-aked: rxég fóaoke BodapesJen. Sehweifler HártH kir. kereükptielmtj Unieaoa Budapesten. V.I,\'nir.,.ral.- Htaksvtoz L jn Bod«p.stPo.
késipéniben befizettetett, ? részint a főváros legelső pénsintéleteinel, réstint pedig magyar á!lamérték«kben éa elsőbbségekben lett elhelyesve, m. évi október U én tartván alakul* koagyuiéeét melyen a társasig ügy veséteknek élére kSvelkeaok választattak meg:
YáhuatmAny
Klu5k: Bltttlltvia. 5 folt. val. bel>6 titkon tanácsola, a Lip^t-reod nagykerraxteae.orav.. képv. itb. Bpeat*—
Aleltiftksk : Báró Báabidy Béla, fóldbirtos, orss. k*pv. atb. Radapeaten. Bwtan Jeai, a páriái Societ* ?lf TlTninn generálé elnöke ntb. Páriában.
VHatxtmányi tagok.
Rabart Mirís marqois de BaaneviHp, as otatrák deli T»«at igmigalátás^ tarja «tb. Páriában.
Nfliwelt Arsils ki\', kersiked. Unicnoa nmgy kerMk«d5.
Lovae ripori Rtatakari Ferwez. ai Albrrcbt-Taspátya elnöke itb. Btcaben.
Hári Tlatl kársly Cl. ktr. kamaráa\' as ont. déli \'aínt alelnöke, a> ont. urakbiia tagja atb. Bicskén.
Sváb Kársly f">ldt>irt«kns, nnt. képviselő itb. Bnaapetten.
TckioHe e Ur«»aigq«i feoUbb kitQntetetf tSkeerejét éa as O«let»«tetéa elén le?ő, basánkban ia n«(nrobt.rí-»t ismert i« kmtiistel>tben 4114 ecr*»i«éteket, bitna eloondliatj tebit, bőgj o«"i »olt mí|r ki egeas mn narcVÁban bi«tosit/» tirs»sa< mind e« ideié mely a biitoaitó köaünaítTiek »nnji |rar»ntiát nynjtott rolna, mint amennyit neki e táraasag ninajárt keadatben ornjtani kepea. a a mi-lSn a Ursaaif íaen, eddig páratlan tokefrf-je M sí ílén álló egyéuiaigek jelleme e|ryrí«»nSI teljea biztoaitiat nyújt »rr» nej.e, h..ij » tária*.* íxl-trib-le » m-lii«y »aig. a p .i»to«ág áa a le«aaigorobb b«ca«l<>teaaéc minden k»»»telinénj«nek mindenkor «• teliewn mag fog Melni, m«.rí,.r5l a aiaktexelea aratottaága as iránt ia keadsaégnl asolgál, hngj a Ura»síe a d;jl*t.lak mog«a»bi^nil ia kellS tekint. Kel Tog l»»ni a veraeny jogoaalt kOTetelme.yeiri\'.
Amidoi, tfh.t tételéttel alílirott a biítnaitó t. koaonaég bitalmál »« álula kepvia.lt táraaaág iránt nibAl f. Ihivj. Í! kíri, raegje/rsi egvs«.rsminJ. hogy • »e.eragyn»ks*gi terOIM.n a ridaki tgynokaégek
atenreaéae teljea folyamatban tan és hogy tllzbistoúláji ajánlatok a már felállított ugjnnfc.*g..k iltal kéauégeaen elfogadtataak. maradván teljea tisstelettel
Nagy-Kanizsán, 1880. januárban. A iagyar-franczla biztosító részveny-társasáo
_g y
GUTMANN S. H.
fóké NKiá
9891052

K*KX**XXXXXXXXX*XXXX*X
Sérv-szenvedőknek
bérmentes megkeresés útin mindenki keaméijgel éa ingyen kap
hatja as alulirt ezég által, a haaználati módját, aa HirsMtli, a
SvaicEÍ Sturxanegger féle ártatlan altesti-kendeanek. E hasEnilati
módhoz van temérdek bizonyitváoy valamint köezönó irat csa
tolva a kigyógyultak által a szétküldés egy . dénybfo történik,
a melyoek ára 3 frt 20 kr. (926 8-8)
Kapható: FORMAGYI FBRENCZ, a Scü* Máriához csimzett gyógyszertárában Budapesten
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
„THE GRESHAM"
életbiztowtó-iármág Londonban.
N«KyarorsiiÍKÍ fluk: . Ao>x<riai B»L:
Fer. Jözsef-tér 5. I Bécs, Qpemriií 8.
A táraaság vagyona frej (ifi 57G,(.23.95
tt\\ hrtétxl bktositáaok H kamatbO 1879.
iui.ius 30 >n : frcn. 13«28,702 4O
Kidzotések biatnaitási é<< jaxadrki azeraűde
sek s viasXkTHsárlások atb. után a táraaaág
fem.íllá>a úta (|8<8) fr«. gS.OflO.OM -
K kgutnhh tizeaket bonapoa (laleü idű alatt
a tÁraaaágnal fro 58 3«l,600—
énekig nyujtattak l>e ajánlatok, miáltal a
legutóbbi ^6 «v alatt benyújtott ajánlatok
íaiiérteke több mint frea 94b 0r,2,8í5 —
értékre megy. — Torveietok s minden közelebbi felvilá
gosítások a vidéki ügynök s a magyar rá nxilrák
Oókuk aiul adatnak. (998 3—*)
12 drb. kuhlandi tenyészbika eladás,
450 drb. tenyési bárihy eladái « német bélji nr ad alom
ban, Baranjamegye. (31 5-6)
Értekezhetni Nagy Károly tiszttartónál Német-Bolyban.


Majdi
íviajunem m^yen -Jjj
SiAron ás küre\'Wf Ttílifn * nfrn r?e hnkott nflfry britamiia-eiflirt gjárban % köveiké*." 4.r> darab rendki Ui fisat* hrittannitv-rtdat Úrtrjai csak 6 frt W krba kardinak, c«*k neBi ntgyaJ i*-ne ft« előaltitiu iroaJr, tehát caaknem ingyen .-lativá, és pedig :
« drb. ki tű TI 5 j6 UZtmtMtét Britini* «*Ostny.>. é» ^-Jjn"
?slótli angol exttotacxél pfngívvl. »"*" ^
6 . leffinnmulib villák Rrí\'ioi> »«QubS! eny r>rht«.n ? -5 * -|
« . reh^z BritánU eiQ.t evékutl w Z\' S
6 „ b íUni* cafrt káTi-tkanil l#^jnl>b min.".,:(. JJJa^
1 , erSe BriUa.a esBat .éj—ré w S "" ? ^
1 , n«hi*K Britaria exiiit HYMIH I | - 3 • S
G „ RriUm* eattst késtarté í.-í!ü
fi , a.jAn\'llk t-lcu finnm vés<~i«UH. - - « -g
3 . BriUoia exitat ttjáttarté : -1 " ^
1 . Brittan.a eiiUt tőm5tt kmyérk«kár \\ jí |^
2 „ hatáao* Brittani* #zti»t gysrtya tart*. -? ^^
1 ., Brilanta ciO»t ^Uf-ii.i »«zUli c\'.*\'ití*lyi> e»fl"* ^ ?? "• %
^^^ h»nnR*l. S -a B ?
45 Hrb. <» 4—12)
Mind ax*n 45 drb. a ?l.-1ífioo»abb Rrítanift ftOttböl Ttnnak kéatiiv* mely egje^OI. a világon léteiemlá \'\'re, m»ly i.rfíkké fehér marad I\'>K a talódi e»ü«t51 W «rí haaxnaUt uLáo a*ra küISoibi.mhető ?ef, miért jétélva |MZ-
C«im ét P(tyed«li read^leai htSj a c«. kir. osatrik mtfyar Tir^«oknak.
Opneriíl-ÜPpotdprl. i nj(l. Britmiin Silber Fabríken Btau & KaiM, Wien, I. Rlisabethstr&sse Nr. 6.
Trunksuoht,
selbst die schwersten and iltesten Kille heilt gicber
mein Toriesglicbes Mittel mit ind a«ClÍ OhM WiSMII
de8 l-eidenden anwendbar. -- Herr Ch. G. in Gross-
i Kilrinda (Ungarn) s»gt in seinom Briffe lom 8. Jinner
11880. ,lch Mn mit der Sendung sehr ;ufrieöen and
ersuche Sic bőfl. mir wieder eine Sendang za machen.\'
Wegen Rrlangnng des Mittels wende man sich mit vol-
lem Vertranen an
Reinhold Betzlaff in Drestiaf-
(19 5-5)

KeaKeny
utifA-mellezukorkák,
A tiTin»í»xrt iltal a axünvedŐ rmberitúg -aviira teremti tt mcfb«f 1111 hetién knkery a ti ffi ason mir eddie fel nom d«riteit titkot
a tudó éfl meílbtjok, köhögés, fojtókdhdgéfl. tQdóhurut biztos
gjvl.»dt njakriirtjijira vuli axoonali győri ea enyhití hAtiü ryukorlajiiral a* íiletS ^ \' vek frjÁf>y<i\\Á*H,t minden txkinbrtbeo el<~s«g>ti.
Mintán jryArtminjnnknAt • cinkor é« ke»krtiy utilflbŐl tinta »eg) Q-• ••krüi kpzenk>dü(ik, kQlMnöi figyelembe ajánljuk hitt<tiiá<riiaf> bej*?)rya<>tt TI\'>JJ iráiuakftt, mert csak esek .gátoljak aoaak
Schmidt Victor & fiai.
cs. Kr. szali. jjarusot Bécs, Wieíei. Aileepue 48.
?I1 skatulya ara 30 kr. M
Kaphatik: Prápr Bála frvotrt. BelasJ. írvotvt N -Karnisán, Eáli-
voda J. l.etenven, Kis A. gy^ft7Sss. A.-l^náván, Dorner Ksj. vas- *%
fBazerkeveakedéaeben SflmefBea, Werti M gjótjitt. Kaproaexáo, idSub.
M<ix«.H K. Taaviron, HnlUar Jóasef E. gvogvsst. Zala-Kgerssea^-n. Ber
ji-r Mór (Somofy) H«olA. Simon Orula SaomhathelT. (»7>i 25— "i
7 éremmel és 6 tisztelet okmánynyal jutalmazott
TRÁGYA-GYPS,
olciAn <>t hérmiMitPeen inálit mindeo imnti áll»miabos,
a kezelési menyiét a „VorierWliler
Potn: MMling, Hér* m
(979 13-15)

Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wa)dits József gyorssajtójin.

, 1880. április 84B.

TUenkUeneaedlk évfolju.



Bftzatsalir }egés. éne
J asfTsd évre . ? 2 s ," ? Brr «•»"• 10 *r
Wristisss
< hasábos petiuorbaa
7, máaodsKOr 6 ? mimlea
további sorért b kr.
NYUVrTiUtBKII soronként 10 krért vé-
tstnek fel.
I íuxxtiri illeték minden
1 7«s hirdetéeért kllonf
S0 kr nseund!^ l

ZALAI IOZLOIT
OZLONT.1
el óbb:
ALA-BOMOO


?aaffcsestoaoa.
aayagi réssét UletC
köslemények pedig s
kisdobos tiérmentve
Utéundik : ÜAOI-XANliSá
Wlassisssái
Bérsieataalaa lerelek. esak isssart mnakatár. aaktil fogsJtatsmk el
[Uratok viasea sssa
klldstaek.

K.-KanlisaTáro* helyhatésiíáaak, ,n.-kajiruaJ önk. tíxoltá-egjlet", > ,».-k»»iimal kert>ske4«l«>l i l^rkuf, ,B.-kajüxml Ukarékpéazttr*, a .nalaa egyel áJUláaos Uaitétei-tllet*, ? .m.-kanlisal klide4-*evelí egyezőiét", a „aagr-kaBlzsai tiszti ötuegélTzö szövetkezet", a „sanroai kereakeaelisl ? liarkuurs a.-kaaüusJ UlTiUntatkaja* • W»b
negyei ét lireai egjeafllet alTataist érteaiUje.
Beteuklitt kétszer, vasárnap- s csütörtökül, megjelenő vegyes tartalmú lap.

Felhívás előfizetésre!
Az első évnegyed a. hó végével lejárván, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetésök m. hó végéig Urtott, hogy azt megújítani szíveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiány merüljön fel.
Előfizetési ár:
apr.—jun. évnegyedre 2 frt.
apr. —szept félévre 4 •
apr.—decz. 3 évnegyedre .... 6 .
Nagy-Kanizsa, márcz. 21-én 1880.
A .ZALAI KÖZLÖNY\'
kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedése
A »elyemt«nyészté» ügye hazánkban.
A selyemtenyésztés ügyét hazánkban egy szazad óta szorgalmazta, s áldozatok mellett is előmozdította volt a kormány, hogy fáradozása nem volt sikertelen, matatja az, miként selyemtermelésOnkből 1841-ben már 865.000 bécsi fontot tett csupán a Hoffmann ház által beváltott gubó mennyiség; azonkívül 40 — 50 magán selyemtermeló s feldolgozó vállalat létesült és az 1842-ben rendezett elsó magyar iparmű kiállításon tizenegy honi selyemgyár versenyzett egymással. Mik voltak a termelés akadályai, minő intézmények léptettek ezen akadályok legyőzésére, s minő eredményeket idéztek elő?... mindezt főbb vonásaiban elómutatják az orsz. magy. gazd. egyesület megbízásából szerkesztett közlemények, melyek 1873-ki

főzetéből kivonatosan közöljük a következőket; Magyarországban a selyemtermelést legelőször állítólag Passardi János Péter kísérelte meg. Passardi olaszországi toriccllai születésű ember volt, aki 1680. táján egy magyar leányt vevén nőül, annak baranyamegyei birtokán telepedett le s ott az eperfát és selyemhernyót megho nositotta. E buzgalmáért a király 1708-ban magyar nemességgel jutalmazta meg. Annyi bizonyos, hogy a selyemtenyésztésre vonatkozó későbbi hivatalos adatok selyemtermelésről legelőbb Baranya és a szomszéd tót megyékben tesznek ealitést.
Mária Terézia 1761-ben jutalmakat tüzetett ki azok számára, akik magákat a selyem termelésben kitüntették; 1762-ik évben pedig egy .Magyar selyem-ruha\' czimü könyvet adatott ki és osztatott ki ingyen a nép között; ezen munka népszerű oktatást tartalmazott az eperfaültetés és selyemtenyésztésról. — 1765-ben elrendelte, hogy a termelt gubókat bizonyos meghatározott árért maga a kincstár váltsa be. — Ezen idő tájban az alvidéki megyék már meglehetős száma eperültttvényekkel dicsekedtek. Találkoztak egyesek is, kik ügyét melegen felkarolva, mindent elkövettek annak népszerűvé tételére: így p. o. Adamovics János Verőczemcgye akkori alispánja kitűnő szorgalmat fejtett ki e téren, ugy hogy Verőczemegyében nagy kiterjedésű eperültetmények keletkeztek, s a nép szélűben kezdett tenyészteni az eperfát és a selyem hernyót.
Mária Teréziának egy 1765-ben kiadott udv. rendelete a kincstár költségére egy selyemteDyésztési felügyelőség

felállítását rendelte el Eszéken. Három évvel később pedig 1768-ban egy az ország összes tőrvényhatóságaihoz intézett udv. rendeletben meghagyatott a megyék, szabad királyi városoknak, hogy mindenütt, ahol különben az éghajlati viszonyok megengedik, köz-epreskertek létesittessenek. A megyék egy része tehát hozzá fogott a kezdeményezéshez: Arad, Csanád, Csongrád, Fehér, Baranya, Bacs, Esztergom, Komárom, Pozsony, Tolnamegye és Deb-reczen városa különösen nagy buzgalmat fejtettek ki, a miért egy 1770-ben kelt udv. rendeletben királyi dicséret és elismerésre lettek méltatva. A többi megyék és városok azonban nem nagy kedvet matattak az uj ipar Ozéséhez. A kormány látván, hogy számos megyénél inkább az aj dolog iránti ellenszenv, mint az okul hozott kedvezőtlen klíma volt az eperül-tetvényezés terjedésének akadálya, s a dolgon agy vélt segíthetni, hogy a községi epreskertek alakítását minden megyének kötelességévé tette kivétel nélkül.
A déli megyék, különösen a tólor-szágiak szép sikert bírtak már felmutatni, lg}\' az 1768-ik évben a három slavon megyében 17.000 font gubó lett beváltva. A Bánátban szintén dicséretesen haladt a dolog. A magyarországi megyén közül Baranya és Bács fejtett ki legtöbb szorgalmat. Ezen kedvező eredmények által indíttatva a királyi kincstár Solenghi felügyelete alatt 1769 ben egy gombolitó és fonógyárt építtetett, á mely a Com-merial-Rath által még ugyanazon évben arra lett kiszemelve, hogy selyem ipar iskolául szolgáljon az országnak, s egy 1769 ik decz. 1-én kelt udv. rendeletben

meghagyta Mária Terézia az ország ösz-szes hatóságainak, hogy küldjenek a háá pénztár költségén két alkalmas ifjút Eszékre, hogy ott a selyemtermelés módjában oktatást nyerjenek, s haza térve, később az adózó népet oktathassák.
Mária Terézia intézkedései folytán a XVUI-ik század utolsó 25 évében alig volt megye az országban, melyben legalább egy epreskert és egy selyemtenyésztési felügyelő nem lett volna.
Több északifekvésű megye azonban zord éghajlata folytán hmzta.la.n próbálta területén meghonosítani az eperfát, s ezek folyamodtak a kormányhoz, hogy miután a selyem ipar által czélbavett haszon területükön el nem érhető, mentessenek fel a selyem ipar meghonosítása czéljából re-ájak rótt tetemes anyagi áldozatok terhe alól. —
Ennek folytán 13 megye és számos város felmentetett a következő \' években mindazon rendeletek hatálya alól, melyek a selyemtenyésztés tárgyában azelőtt és azután kiadva lettek. Ezek a következő vármegyék és hatóságok voltak:
Megyék. 1. Abanj. 2. Árva. 3. Be-reg. 4. Gömőr. 5. Máramaros. 6. San*. 7. Szepes. 8. Liptó. 9. Trencsin. 10. Tn--rócz. 11. Ugócsa. 12. Ung. 13. Zólyom.
Városok. 1. Bakabánya. 2. Bártfa. 3. Béla. 4. Kaproncza. 5. Körmöcz. 6. Eelsőbánya. 7. Késmárk. 8. Lőcse. 9. Libetbánya. 10. Nagybánya. 11. Zólyom. 12. Selmecz. 13. Szatmár. 14. Szakolcza. 15. Trencsin. 16. Újbánya.
(Folyt következik.)



TÁRCZA.
Egy szerzetes sírjánál.
(H . . . . th H )
Bevégeséd pályád csendes futását Hint alvi gyertya hunyt ki életed;
Hem ugy láttánk mint aitökölt egünkön, Hely ti»o<TÍn reánk árnyat vetett. Botét sarainak voltál htt lakája, Hogy lelked véestSI égi kés mefoja.
Nem bánat fitt b., o«n ssudoek keserve, Nem U|j jBvel te — miit vési tort hajai
? beljr., — mely bár égi révnek paraja Kikötni mégis — mégis uly bajos, Mert itt tsegénysés; jár aláaat lábon Itt Diád más jelsso : törj hiven barátom !
Fáradt napasámos nem Toltál a pályán
Hová hivatva araséd magad; Dolgoztál estig emSUejébe annak
Si mnnkaat égi kincsekért fogad
Előbbi pályádnak voK tok MUkáit
Rolsávt fejlesatá in aa 415 kit:
Hogy lelked mint a koltoso madár aajd /
A nyár msltáTal laabb basába kél; /
Ca«s4ea magánynak lettél bo lakón <
D« itt ia Hűd csupán tetteknek él. ,
Ha aséd SrsOtt, ápolt erény virágot
Példás élted sok auatUfot kirágott
Un Toltál rndtiraMl kost, aist kit éf küld Bíxonyiágul, bogy itt Dinca tespedéa;
?ert jol tudád, bogy a kdön nyert aeb itten Bányászként csak mindig mélyebbrt TÍ«. Hiába j6, ki itt pihenni vágyik Ólom saárnyon nem jatni égi Tagyig.

Ki fogj* majd ápolni sok virágid,
Helyek kesédtől nyerlek életet; A kert magánynyá less talán, mely árnyal
Őss filrteidre egykor bfln vetett
Emléket néki senki úgyse állit
Sarjára Oltessak kedves viráfit
Nyugodj I nemes isfi ott a sir óléban
Te oldva látod ast a titkot, mit Gyarló estünkkel meg nem fogbatank, csak \'Vigisstalókép bátorít — a hit • Csak ugy nem less reánk rémes halálunk Ha mint te e földről könnyen megválunk
QYUBOH
Kisvárosi Intriguák.
(Benély.)
Iru: Srhichter József.
GySiivfirü lavaaii ett Tan — A hold ép most barik ki egy csoport bíránvfelbí mögül it mélnbuuD tekint 1« a földre, mintegj tiomor kodni látasak a világ feelottnégío; — majd ismét elrejt4«ik, nebogj a> iljeokor tett axám-Ulan, rendeMn ttrse asörxMíJ lenni aiokott aierelmi e»künek Unnja leb«s«en; majd ismét elAianikéa foljutja komor Titrdorla.it ai égen.
— Néma oend uralkodik ai egéna termeaieten,
ca»k * békák agjb»ngu bre««igé*> eaak.tja
est félbe.
* *
Biti 10 órajan. - K. Táró. laköi Mor-ph«a« knriai köít áJmodcniuk immár egj boldogabb iörendoríl, - a fítér telje«n kihalt, oaak két alakot, - égj fírfint <• <«í •«\'
— látunk karonöltve, élénk »evegé»be el-
?Ka-olvo, laaao, kimért lépé^kkel haiadni.
Miután n fölSUébbi tirolaág miatt ra alakok egyéaiiaégeil Hm foli»mers)i, — ••?

pedig beaiélgeléteiket kivenni nem tudjuk, — a gondolfct asárBján lesn a siiTetolTué Teliiok ei(T utciai lámpánál olibuk kerülni.
Siessünk, míg a lámpa mellett hajadnak, éji Tindorniakat lehetőleg lefesteni:
A n{ 17 éren lehet, deli termet, eolét, ábrándosa, bessédes kék szemek, kissé meghajlított orr, melj gvönvöriien ül as aránjue arcshos, magas homlok, melvet ébenfassinü hajsa.1 folr körül j — méltóságteljes tartási-Tal inkább egT tulTilági lényhex látásik hason-Huni; a férfin köséptermetü 23 és 24 év küat lehet, egyeDrubát TÍsel, aaAke piexi bajuss árnyékolja be ajakát, meijek slél besséde alkalmávatvakito fehéraégtt fogsk tündökölnek elo, — takiatete komoly, de lángoló a tserelemtöl.
Most, hogy ez alakokat a lámpa T Hágánál agy futólsgosan lefestettük, hallgassuk meg besséigetéeeiket, megjegycSTén egyébként, hogy et által sseréoytelenséget nem köretünk el, mert mint írónak Tatamiról többecskét nem hogy asabad, de bogy asires olvaaéink tudni-vágyát kielégíthessük, kell is megtudnunk.
.Látod ssentett Ilonkám, így asöl a férfiú, kit elbeasélésűnk további folyamában Lajosnak nevesünk, — nélküied oly kihalt ea élet énnekem, — kietlen, kopár. — Ha napi munkáimtól megasabadulok, hoasád repülők, hogy angyali tekintetedben vigasst kérésre, könnyebben riaelhesaem aa élet terheit; — de ngyan mondd, mi lenne haldiám, ha tőled al-ssakittatnim ?
.Édes Lajosom, ssélt Ilonka, — ne besaélj a válásról, — sserelmftnk sokkal is kább öassefBs b«anünket, semhogy egymástól elesakiltataáak.

Oh! édes Lajosom, ugy siaretlok min: éltemet, de még jobban, mert mit érne as élet énnekem, Kérelmed nélkül ?
„Tudom angyalom, hogy forrón, lángolón neretai; — es s tudat gyógyitó balssam néha feliaraxt kedélyemre, — de lásdd! aokator valami ugy elfogja ni remet, magam sem tudom: mi? és ekkor elgondolom : bátha majd a te Ilonkád hűtlen less honád, még nem ismert más férfiút, mint téged, — ssive még tissta mint a nap; — hátha es a sserelem caak egy futó csillag, mely jött, hogy tárossék; — hátha a a sserelem csak egy fellobbanó láng, melyet a legkisebb asellő is elolthat, — elolthat, mert nincs parissá, — mely ha nem is lánggal ég,
— de melegít.
,Oh! édes Lajosom, te ugy etssomoritaax engem mindig kételyeiddel, — lásd es fáj nekem; — miért nem sarartak én téged aggályaimmal, látod, relé oda pajzánul mosolyogva, kis kesectkéit fenyegetoleg feleméire,
— mert én jobban szeretlek téged, mint te
engem és asután — éo ugy bisom benned.
És most, sssóla, komoly tekintetet öltre fel, légy nyugodt, busái Ilonkádban, kinek irántadi érmeiméit sem idó, sem körülmény megráltoatatni nem fogja tudni.
.Ilonka! rebegé Lajos, — ót élénken át-karóira, — nyugodt ragyuk, boldog ragyok; mert csak moat ismerem még sserető, angyali ffjstredet, légy ildra szaraidért; fogadd egyúttal ama bistositásomat, hogy soha, soha sem fogi>k megszűnni benned egy tiszta, ártatlan, szerető, angyalt imádni.
És most, folytatá torább, — egy égő csókot ayomra Iloaka ajkaira, mintegy az

TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM

ZALAI KÖZLŐN?.

APBILL9 8 in 18S0



A magyar általános Iparegylet alapszabályai
i.§.
At egylet ciima: .Magyar általános iparegylet* ; székhelye : Badapeat.
2- §?
Az erylet czéija:
az országban léteső iparágak fejlesztésére, oemosbitesére és versenyképesé tételére hatni; eddig hiányzó oly iparágakat meghono-X. aitani és terjeszteni, melyeknek keletkezésére * \\ és virágzására a létfaltételek a hasai és helyi viszonyukban megvannak; at iparos osztályban és fűleg azon körökbea, melyek létezése az egyéni kiképettetéstöl függ, az értelmiséget fokozni, éa a magasabb szakképzettség elsajátítása iránti fogékonyságot emelni, valamint a műit lést o eme* bttem;
at ipari termelőképességet minden irány ban emelni ;
a hazai ipar érdekeinek általános köz
gazdasági szempontból való fejlesztését előmoz
dítani, és a felmerülő akadályokat elhárítani;
s lehetőleg kiterjedt, aokoldsla éa tökéle
tes ipar iránti szükségérzetet a nemzet vala
mennyi rétegeiben felkelteni, és saját teraio-
képességünk iránt rokonszenvet és bizalmat
ébreszteni. ? \' \'
3.§.
Kezeiből:
az egylet igyekezni fog, as iparral rokon termelési Ág^k Mgyüttes közreműködéséi elő-készíteni; a tudomány, művészet és kereskedelem azakférfiaivai szövetkezni, éa az ország közgazdasági érdükeinek és anyagi jólétének haladása irAnt érdeklődő honpolgárok tevékeny B«*gét megnyerni.
Az egylet továbbá
tárgyalni fogja az iparra vonatkozó és általában a közgazditság körében felmerülő napt kérdésekel; megismerteti a közönséggel ahazai ipar termelő képességét, és hazai iparosok jele-st-bb készítményeit;
türekszik a közönségre hatói, hogy saját szükségleteit lehetőleg hazai ipargyártmányokkal fedezze;
az iparus o&ztály osszérdekeit a törvény -hozással, kormáuynjal es a kozóuséggei sz^m-IH-U védi és képviseli;
uj ipartelep,-k keletkezését előmozdítja, é* külön k»dvezméuyek elnyerését -gyrészt a t-rvényhozás. é« kormánynál, másréezl hitel lutéxeteknéi előmozdítja.
E czél elérés* az egvletuek következek szolgalDak eszküzőkül :
tagjui kiitíHti kolcaotin« eszmecsere a havi üWneken ,
kalúalegea szakkérdések largyaláaa az állandó szakusziál^kbao;
nyilv i.is alfiadasuk, M teluDti-U.il az iparua ue»\'—; ra ;
kiváló iparlermékekimlt, találmányoknak éa javításoknak beiniiialáS\'* e* szakitzeiü ismertetést:;
irucsarookok léteBÍléa-;
müipari és ttuhnulif^iai gyűjtemények b •zerzéae, létezők fej ieszKM és hasznosítása ;
olvkió és kóoy i tárlerraek bereodezé*t;, ? a bel- éi küllőid. szakirodalomnak ta»jai h*sználaUra bocsátása ;
közreműködés ipari szakiskolák és lau-
nlébb mondottakat megerfailrni akarváD, — sieaz, meri föltűnhetik elmaradásod; — félóra mjlva aáU\'ok leszek. II.
Ilonka eltávozutt, liugj haza siessen, Lajos pidig kárpáti utcz* Markánál befordulván, élénken kopogtatott *gy ajtóu. bol beeresztést nyervén, eltűnt szemeink elöl.
Felóra múlva t-^y szinte *j;y .nruliát vmelo fiatal emberrel jntt ki, ki is ezi-o szavakká fordult Lajoshoz:
.Tudom, édrs L»josom. hogy te a „két nj ulhoz* szándékozol meDni, — bizonyára — szólt nevetve, már déltől fogva nem láttad Ilonkádat. — Ne m-hezlelj rám, ha ujbói moodom, miszerint én bizonyoa ellenszenvvul viseltetem ez*D ház iránt — éa ha Dem birnád adott szavamat, ma oste rendelkezésedre állani, ugy nem követnélek oda; — de hát, monda elkomonidva tovább, — a szerelem vak I — Lajos! szola, — At erősen karjainál ragadva,
— nemde keserű végzet a*, hogyha mar szere
lőnk, miért k>-ll a szerelemnek vaknak lennie?
Te csak a szerelem vakságával szemléled Ilonkádat, — árnyoldalait nem látod, vagy ueni akarod meg\'áthatoi.
Higyj énnrkem Lajos, — szolt tovább a teljes meggyőződés hangján, — Ilonka ki«-asszony nem érdemes szerelmedre.
„Fen! szólt Lajos, az eUbb biazélobria,
— tudod e, hogy a szerelem szent s igy ezt
megsérteni, m<-g|>ocsáthallan büu ?
(Folyt, kov.) .

mühelyek léteaitésebeo s mis egyéb, az iparos osztály mive!6dését elősegíti intézményekben ;
tárgyalásainak és a tartott előadásoknak kozaététele önálló közlemények, képas kiadványok és saját lapja által;
idóokinti pályázatok hirdetése killSnos szakkérdések megoldására, derék iparosok és mánk ások erkölcsi és anyagi támogatáaa, vala mint kiváló ipari termékek dijaaása és ja-Ulmazáaa;
közreműködés nyugdíj- és életbiztosítási intézmények létesitaaében, iparosok as munkálok számára; ugyanezen osztálybeli elsmeginye-dett érdemes egyének javára szolgáló segély-péuztaraknak szervezése; gyimolitasuk beég iiég esetében;
kiállításuk létesitéae, esetleg ilyeneknek támogatása és azokban való közreműködés. 5.§.
Az egyleti tagok: a) alapító, b) rendes, c) tiszteletbeli tagok.
As egylet alapító vagy rendes tagja lehet polgári jogainak teljes élvezetében levő minden fedd hetién egyén vagy jogi személy, és pedig vagy saját nyilatkozata vagy egy tag ajánlata alapján.
A rendes tagok felvétele az igazgatótanács által titkos szavazás utján és a jelenlevők áltaJáoos szótöbbségével eszközöltetik. A felvételre ajánlott, vagy a belépésre jelentkező személyek nevei a napirendbe felveendők.
As igazgató-tanács jogosítva van a felvételt as indokok felefnlitése nélkül megtagadni.
Tiszteletbeli tagok az igazgató-tan ács in ditványára a közgyűlés által választatnak, és pedig <>ly fértiak sorából, kik as ipar, tudomány és művészet, vagy az egylet czáljainak kiváló támogatása — esetlegjelentékeny alapítványok — által különös érdemeket szereztek.
6§ Az egyleti Ugok
a) jogo«itva vannak a havi és ki>agyü!«i-
Sf.kb*o, ugy uein különben * siak^xiálvok
üléseiben, (ez utóbbiakban mindazonáltal a
13 ik § bau említett kurlátozússul) megjelenői,
azokban az ügyrend szem elült tartásával io-
dttvácyokat t*nni, és a tanácskozmányokban
és szavaxisokban részt venai;
b) minden választásnál válasz lók és
választhatók ;
c) az igazgató tanácsnak uj ügyleti tagú
kat ajanlh»tn»k;
d) az egylet kö»[<>inéDyeit, ha csak kivé-
telkép\'*u egyt"« «*Sí\'t<\'kb\'-ii * havi^y blé* által
rlleaktiző haláruzal UMOI hozatík, díj nélkül
kapják ;
«) az \'•gyUt olv-*antcrmét, kitnyviárilt é» gyűjteményeit használhatják;
f) id**«eneket miut vnudégttket as e^ylrt helyiségeibe b\'-vezethutuek.
\'•§
A tagok kötelesek :
?A) n.% alapszabályuk és az ügyrend halá-rozatMÍoak tn:tgukat alávetni;
b) három éven át a tagttági járulékot
tíx-tui, mely a frvárusban vagy annak közel
kornyékén lakókra nézve évi 10 foriutbao, —
tÁvuUbb tartózkodókra nézve pedig éri 6
forintban álupitiatik ro*g;
c) 3 forintnyi felvételi dijat fizetni.
A Lagtági járulék, valamim a. f«|vé;e4i díj (iaszegét a kitxgyülés egyazerü szavazat többséggel megv»ltoztathutja.
A«OD laRok. kik tttoszersmindeokorra It-gnlabb 200 t\'urinn)! az **gyleli tőrzavagyito javára lefizetünk, alapitókul tekintetnek, «•« a reod^s járulék fittesétől fvílmr-ntvék
A tissttíletbelí lagok — önkéntes ad* kopásokat kivévn — mind**n járulék tiieté\'*é\'ól mentesek
8 §?
Minden tag szabadságában áll írásbeli bi-jele»téH mellel" bármikor az ngyl«*t köt^l^ké. bői ktl\'-pin, a ta^xági járulékni azonban kölele* a 7. §. i*rl«lmeb*u Irtizetai,
A tagsági díj lefizetésére halál eantébea az illeti tag jogu\'údai B^m ki)tnlezb^l*>k.
A lagság a felvételre igényelt kr-jlékek elvnsztt-sével m>-t;s*iintk.
Valamely tag kizárása az igazgalúianács részéről azonban csak egy, % napirend kiiiiaése Dteilett ngyb-bivott uié»b«o, a szavazatok bárom negyedével határozható el.
(Folyt következik.)
Helyi hírek.
— A kittdednerelő *Ryf*ület apr. 4 ki közgyűlésén 21 egyle\'i tag jelent meg (13 nő, 8 férfi.) A közgyűlési jkOnyv felvevésére IV Tutn>ly Gyula d^yvéd ur kérrtelt f-l. HaUro-tnt as lAn, hngy apr. 18 án ujabb közgyűlés Urtassék, melyről niadea e-ryleti tas; kütön sneghivó álul ért***itessék. Az april. 4 ki közgyűlésre ily meghívót kibocsátani teljes lehe-t«tieDHég volt, miután a tagságra NÓIÓ aláírást ivek IrtgaagyobbréMt s gyűlés ideji alati adat (ak be a gyújtók álul.


— 8*erkea*tő*é0i irodánk régibb he
lyén, Fotérm Wiasaícs ház, földszint, van. A
a«erk««itővel értakeahetni a éélelőtti órákban ;
távolléte esetébea a szerkentőséget érdeklő
kötlemények WajdiU Jóssef lapkiadó ar
kftnyvkere«kpdésébe kéretnek beadatni.
— Felhivús. Az 1879. évi adóktfay-
vecakék — azoknak a kir. adóhivatal által le
endő megvizsgálása czéljából — 3 nap alat;
a városi tanácsterembe leteendők. Kelt Nagy-
Kanizsán, 1480. évi april hó 4-éa. A városi ta-
?ác.
— Adóügy. A ?. kir.péazagyminüter
ur ő nméltósága folyó évi február hó 7 éa
8195/1880 számú magas leiratával az 1876.
XV. t czikk. 19 §-a értelmében » Nagy-
Kanizsán működő 1880 évi kereset adó kivető
bizottsághoz elnökké: Oasessly Antal városi
ellenőr urat, helyttes elnökké ílinchl Ede
urat, a kiocstár részérőli bizottsági ugokká:
Oromváry Gyula ügyvéd és Gáspár Fernacz
földbirtokos arakat, póttagokká: Kollanta Já
nos iparos és L*>Qfryel Lajos ügyvéd urakat
nevezte ki. — Az ezen bizottsághoz a törvény
hatóság részéről rendes tagokká: Gelsei Gur-
mann Henrik. Ujváry Illés urak, póttagokká:
Berényi József és Sommer Sándor arak mind
annyian nagy kanizsai lakosok nevestetteW ki.
— Liedl ferene*h*>zf*iü-müvem aifzj-
j kanizsai bangvírsenye közbejött akadályok mi
att szombat április 10-ére haiasxtatott,
— Gpttxxhir. Albaoich Kálmin városi
aikapitány urat és családját mély fAJd»l»m
érln, kedv« kis gy^rm^kök, a néjgy éves Vilma
hányt el. Megható látvány volt as óvodai IV
növendék tehérbeoi megjeleoése, kis l«d p*lya-
tárauktói vett örókbucsu alkalmával Rao<is*y
ur lánykája tttuidún egy koszorút tett a kopor-
sórs, melyen már számot díszelgett. Biismerés-
sel vagyunk a derék nevető ur ebbéli fij^yelmes
ténykedéseért, hogy a gondjaira bisott kisd> -
dek szivében a kwgyeletes érzet alapusiráját
is fiíjleazt-ni igyekezik. — K-szth^lyen p«díg
K"*-nb«r<: SaUmon kir postakez«IŐ, életének
20 dik év >t>en buoyr *t\\. A azorgMlmas és mü
veit ifjú (Kmelés^ april 4-en nafy részvéttel
Lörtéat. — Skublics Arthur ju^hallgaló, Skub-
lit*s Lánzió zaluni^gyet tevékeny koxitrazgatási
kÖzharcz<>s ÜH múlt hó 21 én Meránban meg
halt. A Ő-*t«l emb^r életénnk liidőb^j vetett vé-
gnt, _ \\V\'f-l>T Kde volt bfüredi •""ret-tházi
ígazgauÍDak nagyobbik knykája Budán torok-
ii>bí>an hunyt «•!. Béke poraikra!
— S*ttnogyban h&ron. lap j*Uat m^e;
kolló, a kaposvári .Balpárt" és H csurgói .Csurgó" m-gsxünt. Zalának srisrt**^ t»pj* van ée ra^e mind a 3 ^1. J^le. h<>gy **\'ő*b itt a ki tartás. j»bt> a levegő.
— Liedl Ferenc* j-le* hegtfduniüvéss
vasárnap, *pr. 11 én s n«ro szoiobabio, mint
előbbi számunkban j^ltstiik, tartja hangverse
nyét K<-ttztl.Wvf>n a kővetkező érdekes rnü-
a<»rf>zattat: KeHxthely. vasárnap április hó 11 *n
az .Amazon* szálloda nagr termében Liedl
Fereuc-/ (h-K*-dü-müvé«z) hangverseny e.
Bi^.^hi\'zky Miksa ur szíves köcremükiidése
mellett Hü*4>rozfci: I. Sooata zongora és hetjí-
dür*3 Níels-Gade BlHcbilzky M nr M a hang
versenyz-"i II. Introduciion «t Rondo Saiut-
8it*ns a hang versen vzA. III a) Legende
Wieniawtki, U) Klepie Ernsf a hangvers^nyEŐ.
IV. Dali éoekh Bi»chi\'zky M. ur. V. Faust
ábránd S*ra»»te a han^versenyzA. VI. Mag\\ar
tancAok (I. II V.) Brahms Jnachim a hang-
v»Ts**nyTr.. Helvárak: Zártszék 1 f«-t — B^
menet t>4j kr. Jejfjr-k €t\\f,r* válthatók Wünsch
F. <>s Lizár urak szí. arkereskt^léaeikboD vala
mint u hung ers^-ny napján **ate a pénztárnál.
" pont H órakor. \'
— A ptipa keszthelyi vasút nyom
ői muokxlaui ápril hó 1 én kezdettek
rocf; I*«skay MikltW mérnök vnzntése alatt,^ roihf.í H nyugoti va«at ipnzgatóiága a mfi sz^r*-tc\'*t k\'MiZrtég^\'-i Áttng«d(e. NUVPZBU mérnök rooHt Boríts B^iu ""7. képvii\'l.\', én «s arad-kőröavölgyi miot\'Sterü vaautvun^l tervAzőjéoél időziK, hogy n vanntventlai tanulmanjozza, és az itt nyert Í>*CH<.?« t» paszta latokat a pápa keszthelyi vasalnál is értékesítse, mihez Boru«s B. jeles szakim erünk hír sz-rioi s?, «k vélemi*-oy^Vfll is támogatUllag járulni ígérkezett. A vasútvonalat ezalatt a vr\'^rehajtó bizottság tagjai is szorgalmasan tanulmányozlak, Így utóbb Zichy Nándor éa D^ym Nándor grófok. — A pápa-kenUhelyi szárny vonal ela-tnankálaiai költxégére történt aláírások: A vF*pai Lapok* azAr.n:: Gróf K<zterh*zy Hó ne a 500 Irt, gróf Eszterházy testvérek 500 frt, V pa váró* Ö*Á) frt, Pápai takarékpénztár 600 frt, Pápa városi s vidéki takarékpénztár 100 frl, Lóskay Miklú« 100 frt, Pap János 100 frt, Néger Ágoston 100 frt, Schón*u«T Antal 50 frt, Sz«v«ra Károly 100 frt, Bermüller József 50 frt, J^ró Üchtriz Zsigmond 100 frt, Ihisz Imrn 100 fn. N.MzL.py Gyula 200 frt, Supka Jeromos 100 frt Iháam LHJOH 50 frt, D-ivecs-ri takarék pénztár 50 frt, Békázsy Károly 100
frt, gróf Vallis Gyula 100 frt, Pikk Henrik 100 frt, HÁday Izidor 100 frt. Nagy Ignáczné

100 frt, Takács Jenő 100 frt, Leszne fiai 100 frt, Tapolozai takarékpénztár 100 frt, Tapolcza varos 300 frt, Handler Mihály 100 frt, Csendes JoW 100 frt, Hanauer Béla 100 frt, Klnge Ferenczné 50 frt, Győri püspökség 100 frt, Ltfwí Jakab 300 frt. Töreki Aladár 100 frt, Sólyomi Lipót 100 frt, Svaatícs Gyula 100 frt, Skublics Gyula 100 frt, B. Patheány Géza 100 frt, Bogyay István 100 frt, N. vá-tsoiyi urodalom 100 frt. Pécsek Gyula 100 frt, Bendeki érdekeltség 193 frt. Veszprémi p&sptfkség 500 frt. Bessenyei Ernő 200 frt, Sittcs István 200 frt, Kamsszetter 100 frt, Dorner Kajetán 300 frt, Eítner Sándor 100 frt, Keszthelyi ivén Ígéret sserint remélhetfi 1000 trt, ÖMz-sen 8443 frt. Helyettes elnöknél is van még egy iv kftröztetéa alatt. AJ aláirott összegek egyes vidékek közt következőkép oszlanak meg: Pápa éa vidéke — 3950 frt. Duvecser és vidéko — 400 frt, Veszprémi pti* pókség — 500 frt, Sümeg «s vidéke — 900 frt, Tapolcza és vidéke — 1500 frt, Rendeki íven — 193 frt, Keszthelyről jön — 1000 frt.
- Árveré* ZaJam egy ében. Stofek Uá
tyás 320 frtra b. ingatl. máj. 18. Draakoveezon. Róka József 943 frtra b. ingatl. májai 35. Pó-Iában. — Kaczensz Marton 544 frtra b. iogatl. máj. 28. Tólh-Bseol-Mártonban. — Sándor Pál 1517 frtra b. ingatl. apr. 13. Tagyon. — Hidó Fábián 937 frira b. ing*tl. juo. 14. Pii löskefón. — Guricsánecz József 9951 írtra b. ingatl. jun. 5. SÍO boti cián. — Végh József \'264 frtra b mgatl apr. 13. Pincsén (A.Lendva) — Latin Mátyás 513 frtra b. ingatl. máj, 15. Csáktornyáu. —
— AM el9Ö m. ált. bizt. társasáénak
közelebb közzétett mérlege alkalmat ad neküak
arra, hogy újra felhívjuk a figyelmet ezen ha
zai intézet fényes állására, mely 22 éves fenn
állása alatt a közgazdasági téren teljes likért
jegyezhet fel; tökéletesen igazolván az év ele
jén r> Upókban ts Kifejezett várakozásokat a
társulat utolsó évi eredménye tekintetében. A
kimerít*.* a minden tekintnibeo siab&ios mérleg
valamint a Bzámoknak szakszerű csoportosítása
világon képet nyújt a mélyebb belátásuaknak
minden egyes ülteti ágról s HÍ érdekelteknek
minden nevezetesebb mozzanatról. Az ossz<-«
akúvák 14,3<O.000 frtra rugtiak s nagyobb
részt oaxtrák-magyar ba.uk és magyar fuldbitel-
intéztuí záloglevelekből, továbbá vasúti elsőbb
ségekből s kftnnyen pénzzé tehető más betek ta
tésekbűl állnak, niolyek állandó és jfiredalmwzŐ
karnttozást.biztosítanak, árfolyamingadokásnak
caak kis mértékben lévén alávetve, mi tekin
tetben egyébiránt a gazdagon dotált tartalék
alap utján kellően gondoskodva van. A még
folyó liizbiztOBÍtáaok<\'rt visszatartott díjtartalék
melynek magaasága toinden biztosító intézet
srikuritásánstik legm^gbizhatóbb ismérva, 2 mii
lió 400,000 nettó dijbevételUl szemben 1 anllio
7:^,000 frtot, - tehát 721/, százalékot tees.
?7 egy ol; ma^as száz\'ólí, ranlyet a legkeve
sebb kalfAldi » egyetlen egy belföldi intézet
söfn mutathat fel. Eeen ny»rwméoytartalék az
alapszabálvBzerü intézkedés folytán további
javadalmazások állal az évi oyereméoyekböl
a tiszta díjbevételek egész évi magasaágára
lesz kiegészítve. Az életbiztosítási osztály dij-
tarulékn 6.360 000 fnr» rag; e* egy oly Osz-
sseg, mely a biztosítások magasságát és tárta
mát tekintve ig«n gacdagon dotáltnak tűnik
löl, iui a közzé t«U számtani mérlegből miod«o
rénzlotébfn ki is világiik. As 1879. évi oyertj-
m-\'ny AT ingatUnokon tőrtént leírások, vala-
miut a díjtartalék és más alapok rendkívül
gazdag dotálása után a részvényetek részéra
200 frtos osztalék kifizetést tesz lehetővé, ami
20% kam»tn».k fel*l m-g s ezen kívül ők még
az utolsó 20*/0 os befizetési kötvényeket is
vmsza kapják, melyeknek összege 600,000
frtra rag. m<:ly összeg ja felgyűlt tartalékokkal
ax wlapiükével oatolútoU. A réezváaytAke «
szerint 3 millió írtul Telj*-s«*.a be van fizetve, a
ayereméay urtaték I OOft 000 frtra kiegésziive
m**ly utóbbi a leigkdzfilttbbi közgyűlésen ho-
zanrió ultipscabályok értrlroébtio 3 mühó frtra
fug emeltetni. A tárxulnt fennállása <Va ••Ütni
karokért 53\'/i m\'\'\'*^ frtot, Ualáleeetekert és ki-
hizHsiUsi dij»kort 4.8000,000 tnet ficrtrtt
ki késipi\'nzb^n, k»zhaszou czélokra «*z alapít
ványokra p**dig az utóbbi években több, mint
100,000 frtut adományozott
Mrek- Bpestea a Hermins-téri némeiszioháaban mngyar előadások fog oak tartatni. — CWnajeff csődbe került. — A V. Újság St\'fania bgnŐ arczképat köslé. — Dorosmán és Kisteleken a torokgjík nagyban dühöng. — A .Pipacs* cs. uj opereitet frivol •ágáért elitéi-k a tóvárosi lapok. — Hoittjr Pált «z esküdtszék felmentett*. — 1880. év utolsó napján leez a népszámlálás. — A czárnó haldoklik. - P. Tóin Kálmán k. r. tanár tr-hfUégm fiatal iró Vepzprémben meghalt. — Wiediswskí jeles leogy«l zenomuvéstMoszkva ban BAghaiL - Vámbéry apr. 16-áo Loodon-ban tart felöl v a

TKENKILENCZEDIK KVFO:

ZALAI KÖZLÖNY

ÁPRILIS 8-áa 188a




43 l-l
ki nyert?
Budapest, apr. 2-in: 85. 55. 40. 32. fi.
Liocs „ . 90. 38. 76.58. 30.
Triert . . 85. 6. 73. 80. 74
— Rudolf-tortjifytk ipril 1 történt Dutá-
•án a kBvetkezfl sorozatszámok hozattak : 178,
259, 337, 651, 705, 724, 734, 751, 816, 1305.
1439, 1692, 1820, 2019, 2211, 2569, 2733,
2739, 2785, 2845, 2870, 2908, 3147, 3202.
3271,3582,3724,3812. - A főnyereményt
20,000 frtot 2569. sor. 33. ••. nyerte.
— A UcmtTOti mrtjtfytk ápril 1 én
történt busásán a következő sorozatszámok
huzatuk: 99, 163, 685, 939 1167, 1693,
2028, 2065, 2166, 2311, 2315, 2883. — A
939. ior 54 ss 200,000 frtot, a 99. sor. 54. sz.
30,000 irtot és 2065. sor. 100. sz. 10,000
frtot nyert.
At 1854-ilá áüanuortjtgytk ipril 1 en történt hozásán a kővetkező sorozatszámok huzatuk: 176,237,427,432,578,741, 756, 821, 851, 855, 916, 1009, 1030, 1049, 1106, 1279, 1341, 1607, 1675, 1714. 1804, 2162, 2232, 2641, 2735, 2971, 3060, 3081, 3158, 3187, 3198, 3451, 3477, 3573, 3591, 3724, 3736, 4000. — Ai 1607. sor. 17 ss. nyert 100,000 friot, 756. «or. 11. ««, 20,000 frtot
— Az 1858 iki kitti Krtjéfytk ápril W«
történt hozásán nyert •« 593. sor. 87. H.
200,000 frtot, a 424. sor. 35. sí. 40,000 irtot,
a 981. aor. 14. ». 20,000 frtot, a 424. sor. 55.
SÍ. áe 4175. sor. 63 sí. mindegyik 5000 frtot,
a 2309. sor. 91. •• és 3578. ior. 32. sz. mind
egyik 3000 frtot, a 9.U. lor. 17. •«., a 2691.
>ur. 79. sí. és 4151. sor. 35. ss. mindegyik
1500 friot, a 214. sor. 66. sí., ai 518. sor. 17.
«i, » 4175.sor. 31. M. és 4175. sor. 69. ss.
mindegyik 1000 frtot. Kihúzva lett kövelketo

14 sorosat: 214, 385, 424, 518, 593, 981, 1100,8303,2691, 3578, \'3699, 4036, 4151, 4175.
Nyílt köszönet!
A nagyérdemű köiönség, kik felejthet-len férjem gyászos temetésén oly nagy ssám-mal megjelenni asivesek toltak, de leginkább tisstnll pályatársai, kiknek nagy részvétükről tíbu izbeu alkalmain folt meggyőződni, fogadják bálás köszönetemet
Keít Récsén, april 2. 880.
WEISSENBÖCK IDA.
Irodalom
(E torul alatt m«f«mlit.tt mnnka Nagv-Ka-BÚsan Wajdlta Jáueí kanjvkareakedfee által meg-ood.lheui)
— Oj imtmüotk. Táborssky éa Parsch
zenemakereskedésébea Budapesten megjelen
tek. P. Qyenday Idyllek magyar dalok felett
songorára ssené Ssékely Imre 100-ik mtt 1-so
f&zet, ára 3 frt. Esen ftiet a kovetkesó dalo
kat tartalmassá. 1. Ilyen olyas kis legéay. 2.
Recsepicze haj. 3. Fekete ssem. 4. Ccingi-lingi.
5. Találják. 6. Ai alföldön, Szentirreaytól. 7.
Hadd ssidjon. 8. E«te va«, Szentirmaytól. 9.
Piros, piros. 10. Fösvény ai én aram siörnyen.
A aiámok küion is kaptatok. A közkedveltté
get méltán megérdemlő mo Gróf Zicby Qéza
urnák, a nemzeti zenede jeles elnökének vu
ajánlva.
— Af«*n«r Vilmos kiadásában megjelent
Vargyu Endre álul irt „Magyar szabadság-
harc. története 1848—1849-ben- czimű valla-
lat II dik kiadásának .26-32 füzete is, ei
álul * mii betejeive van. Ára egy-egy füzet-
nek 20 kr. A ssámos képpel ellátott kiadvány-

nak ára még jutányos is. A mi végén as or-saágban eddig felállított honvéd emlékszobrok rajsai is mellékelvék.
— mAt Orasdy-v&íg" czimu kitűnően saerkesatett vállalat 8-dik fttute megjelent. A képek kosott Ráül Mór érdemes könyvkiadó arcképét kSsli. Ára 40 kr.
hirek.
— Zichy QUa gróf, ki a mellett, hogy
iró. hírneves félkesfl zoagofavirtoóz is, ajánla
tot kapott, egy Ésaak Amerikában teendő
mÜTétmi körútra, melyért az illeti a grófnak
ötvenezer dollárt fizetne. Zicby Géze esajáola-
tot viassautasitotU, • százezer dollárt kivan.
Est az egéss összeget astán a budapesti zene
akadémián egy senei czélokra szolgáló Zicby
alapítvány állitására fordiUná.
— ái 1880-ot ivk. A tisenotadik szá
zadban a következőket jósolták: .A ki as
1880-ik évet éli me(, as csodákat emlegethet
a hálát adhat as Istennek, aaert a hetvenet
években Iaten borzasztó ostora nem érte utói."
— Továbbá a jövő évtizedre nézve így asól a
jóslat: ,S a föld ezentúl kettősen fog teremni;
a jó időt mindenekelőtt három borgazdag esz
tendő fogja megkezdeni, ngy hogy nem lesz
elég hordó. Oabna és gyQmölos nagy bőségben
less s as egész világrs béke száll le, mely
hosasu évekig fog UrUni.
— Znidilduy a pipánál Csodálatos do
log, hogy a zsidók Kómában a ker*ztényaég
fóssékhelyén i» évszázadokon átéltek és gyára
poduk. 440 tői, I. Leo pápa trónraléptétől
kezdve egéss 1870-ig as ottani ssidó hitkosség
bizonyos számú tagjainak kötelessége, volt,
hogy nejeikkel s gyermekeikkel egy templom
ban megjelenjenek, a hol egy sserzetes prédi-

kált nekik l a kereszténység magasztos Unait magyarázta nekik, végül pedig fölszólitá őket, hogy kereeztelkedjenek meg. Azonkívül 440 óu s Saterán templomban mindig egy-egy ssidó ifjút és ssidó lányt megkereszteltek,mely alkalommal előkelő arisztokraták voltak a keresztszülők. Az aj keresztényeket s pápa s a bibornokok rendesen gazdagon megajándé-kozák. A mait szombaton is megkereszteltek a Saterán templomban egy zsidó lányt, roppant néptömeg ? számos bibornok jelenlétébea. A fisul keresztény lányt astáo bemutatták a papának, ki gazdagon megsjándékosá.
Felelős szerkesztő: Bátorfl LajOt.
Nyilvános köszönet.
Alulírott hálás köszönetemet fejezem ki e lapok utján mintásoknak, kik forrón szeretett testvérbátyám Rosenberg Salamon keszthelyi kir. .posUkezelő urnák f. évi april 4-én Keszthelyen tőrtént temetése alkalmával oly megható részvétet UnuaitotUk, kalönöaen azon mélyen tisztelt úrhölgyeknek, kik kossorukkal éceai-tették boldogult fivérem koporsóját; tiszteletteljes koszöoetet mondok Qrüubut Lina úrhölgy ? nek, ki mint koszoruieány működni kegyes volt, hasonlóan mély kössönetet fejesek ki a kessthelyi igen tisztelt ifjúságnak becses rész vétókért és buzgó Ursdtaágukért.
Nagy-Kanizsán apr. 6. 1880.
RManberg Ignicz,
édes anyám és nővérem névé ben is.
(• K rovat alatt klalottirt r«lalflas«(.t mai
•állal a S..rk.




X5OOOOC!
Schaumann Gyula-féle
I

utifű-mellczukorkák,
a tftdó és DI e 11 baj ok, köhőg&t, fojtóköhögés, rekedtség és tüdóhurut bizton gyógfgxerel.

A ti\'rmeiiZft által * szenvedő c-mbariség javára torututcU meglxx-dtílbotUa keskeny titiffi MIOII mar eridig fel n»m dwilctt lirhot foglalja macában, mÍB«erint * gé(t« As Uffcső rend Mer gyoüadt njakhártyÁjÁru vnU atoun»Ui gyön é% «uyhitö hatás fjjalcorlAfliv.il az illető lietei; »«ervek gjrógjolásál minden tekiutett>eu lehetőleg
Miatan gyártmánj uukoil * ezu-kor él keakeny utiffibol tistta vegyfl JékiöJ kcsftskediiuk, kUl^DÖs ggjetem
irásuokat, mert ciak etek .gátolják unnak valóiiiiáfát.
Schniidt Victor & fiai.
cs. .ir. sza.. oarosot Bécs, Wieien, Alleeiasse 48.
zfa 1 skatulya ira :tO kr. ??
Káli- a»- >a
ld5»b Bn-#)
í.ph»tok : Práger Bíla gJÓKJt. Belu» J. gjúgjt. N.-Kaiii«íao,
Toda J. Lateovéo, tn A gySgjm. a.-Len.l»in, Uorll«r Kaj r
fü«2«,rk«re»k«.léaében Sümegben, Worli U gjogjjl, Kaiíroncíiii,
Mfiíelt F, Vsirámn, Hnllóir Joiaef E Jyógjtzt. ZAla-E«er>ziiI"n
ger Mór (Somogj) Szubb S«moQ Gyula SKOmbathelr. (9íb 26-
itr á5 Jlf. monatltd)
bringt bit untti bet Slrbadion DOH #rilj JUanttittrr i B
Klf Ktoffr in Brrlin frfdvinnibf

°«%táwírű<n>\'"< M< BuMaaMasi Ma
JOSEF WAJDITS In Gr-Kanlisa!\' ~\'
Perkó Féter
és mázoló Király ntcza 1. sz.
ajánlja magát a t. c». közaoíégnek mint olaj- éa siobafestász minden e szakmába vágó munkák a legújabb éa ialéateljesebb minták elkészítésem. Templomfestések legszebben készíttetnek, mázoló munkákat bulor és épületekre átvesz.
ugyanott felvétetik egy tanoncz, ki a népiskolákat
jól végezte. C35 2—3)


*.*.* XXXX.X.X.XXXXX.X
A pápai uradalomhoz tarb.só 8 Pápa városában f*kvő ^CflAka" *^^ <^egQ vendégfogadó, — továbbá s devecseri Dradalnmhoit tarlozó a Zala megyében országul mellett fekvő Pelendi vendég* fogadó, a hoizá tartozó lf>\'/j hold aiántófAld «s réttel, f.,1 V6 18^. évi azxnl Mihálj naptól 3 évre sárt ajánlat utján b<>rb<-adatnak.
A tárt ajánUtok 10*/. báoaluén.iel ellátva folyó aunl hó 23 ig Pápán a*, uradalmi kü/poati hivataluál u«adhatók,a ug) ma itt a reszlrlea feltételek ia megtekinthetők.
Pápa, april 2 ISHO.
Az uradalmi felügyelőség.
Tern ósorozatok
3 számban, melyben * 90 szám akként Tan elosztva, hogy minden hozásra 6 — 9 TERMO és számtalan AMBO jon ki közvetlen beküldése mellett
Ecy ROnniit ira 1 frt (jálékatasiUssaJ). | gW uuovéttel rendelések 1 frt 32 kr. ~^Q j Kapható: Badapest, VII. ker. rózsa-uteza 24 sz.
\'!-•??•?••>* MATER Z. KáROLT
f2O & *T>) * -Trru.^.roiatok k,ldój«*
? exei gipszet,
építészeti meszet,
v i •/. i k Ü r a i? o t,
Komán C«raent«t, Portiandi CemeDtet,
PortUndcmtvt ktvnti lóbUkat, vitvétttiki aívltí,
lótakarmányi
(saját twroéaye) «»L aat.
ajánl és kiváoatra árjegysékokst és minUlspokat esétkAld
SARTORI OSCAR
39 i -~ Nagy Kaaiztán

(Mit Mi hstles ssuueaa a khsytsb aessldáira vsaat
kszetSS nelipxeo f.-més»thf>t^ étkekre, métztss. vértilZtitáS. tás lálÉS é" *!S.t8ritltSSre. KutUal » napoukniti kétHXeri folyt.)nt)i hMtnilat min mért\'-Vli\'trs ^rerfll huirHl mt-j makx « he(pc«í. <;<-kii41 in. n ?».: esiésztssl |yezfstéf.. zaaae|etes-, vtztMstst a azztlllzztáaál, vnztssMsél s séiaél. taa |yeafssé|. araayé^ azea-vesés. aiisdewieBii ssrvéiy. fs\'yv> fesé kor, tá-zszág idiit bor kWtea Kl.kózi Hfi|a>. fi tg él kisetefiécsksél srayilkiisdái a kraétt készveaysel es a fsassasaal
Az Ésváayvizek ffyéfyszer lyaaáztl lix^nxlat mellnti, nlüice
é|> ngT mint annak h.-fZnálatA alatt, valamint uLólac1" Kyúüv-krz«-li-sin-l is kitúuő kKnlf^latot UIAC.
Kxphatn nnnak készitöjénél. gazdasági e\\óíjs/.c-rész Stokeranban es ai OHitrak-maejar kllam wlndeu gyógyszertárában, valamint Nagy-Kanizsán I\'r «K»r B<U, Zala-Ei^erszegen Hollósy K. gyógyUrukbm
ZJff M«:rrn.lHi<pknél icfVpv-.phb két -k-ioli utiiit-t
malira killdetik. f«ZJ {13 6 — s.\'»)
12 drb. kuhlandi tenyészbika eladás,
450 drb. tenyész bárány eladást német-bólyi aiadalom
ban, Baranyamegye \' (31 6 ti)
értekezhetni Nagy Károly tiszttartónál Német-Bolyban.
Vbukott Stern v*c Pollák nagy-kanizsai keíesk. ezég csődtömegéhez leltározott és 4670 frt 39 krra becsült posztó . kalap- és czipőarok a csődvalasztmany nak f. é. april 5 én kelt határozata folytan szabad kézből eladatnak.
6OO frt bánatpénzzel ellátott írásbeli ajánlatok f e. npril 12 óráig alulírott tömeggondnokhoz adandók be. hol a csődleltár és árukészlet megtekinthető, és bővebb felvilágosítás is nyerhető.
Nagy-Kanizsán, 1880 april 5.
Fischl Pál,
ti 1—1 OrrvM mint tSaatroodnok.

ELSŰ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG BUDAPESTEN.
1. Tüz-, szállítmány- és jégbiztositási osztály.

Kiadások.

Huszonkettedik évi zárszámla 1879. január 1-tftl deczember 31-ig.

Bevételek.

Vagyon.

Mérleer-Bsámla 1879. deczember 31-én.

Teher.




Mérlegszámla 1879. deczember 31-én.
Tizenhetedik évi zárazámla 1879. január 1-töl deczember 31-ig.
b fi Q ti
H
n

L Tniblitosltfe.
1 Kinaetett károk a vlsaontbiatositott rtet levonása
otán .....
Függőben maradt károk tartaléka
8 Steraési költségek • vissootblatoiltott réas utáni be
Tétel levonáeával
« A Ul.bl.to.itásl tuletet terheli igtagatáal kolttégek
és adó •
,\', Rihajthatlen kOteteltaek leírása. . . ... .
A küvatkeaó erek kéiaptna díjtartaléka • Tiaiont
bistoeitott rées levonásával él nifldeD megterhelés
nélkül
II. SiMlitmány blitoaltái.
1 Kiesetett kirak • vlalontbistolitott telt lovoná
lársl . • . . .
2 Fug(óban maradt karok tartaléka
3 Baeraétt koltaegek
4 A ?lállltraánj histosltáli leletet terhelő Igazgatási
költségek
&|A kovetkeao évek kátepéna.díjtartaléka a vlasont
bistoaltotl réaa levonásával
III. JégbiitoBltfa.
1 Kifi.ölelt kirok • Tialootbiitoaltott r<ae levonatával
2 Kuriéil költségek
A jegbistositásl atlétát terbelt igasgaláll költ
ségek
4 Behajlhatlao követelések leírása
A tárauági tartaléktökének klegiesitésére fordltot
kematOMseg
1879. éri njtnménj:
Bevételek.
atbos.
lOtt díjtartalék
A null évbSl
Befdyt dijak: «a évben kiállított kötvények ntán Bfl dijk u elSbbl években kiállított kotvé-
y j Befolyt dijak :
t blitosltott ttkt emelésire fordított
nyék után Befolyt dijak:
r.yeremányek ,
Moll éti fuggíben volt káiok tartaléka
Illetékek
KsmatjOTedelem

1161760 25 181544 46
29011114
894698 49 17316 45
157588S41
6626S 83 45052 (13 2767009
94498 22
84845
637140 6S796 95
125S18 11 ISO" 71
frt
168954 78
1041643 12
16007 06
18966Í83 396669 85

S571865 30
19713! 8Í
827669 49
IS1826 84
5846968 69
1211604 90
60896006
756580817

I. TüibiitOBltts.
1 la 1878. évről áthosott dijUrtalék a tinontblito.1-
1004455 70 586885 J7
tott réss levonásával és minden megterhelét ntlku 1 t A díjtartalék ssaporitására ktllsn fordított Qataeg • 676.896,602 trt 61 krnyt kötött blitosltások atiol
dl|ak és a folyó évben
lejárt dlikOlsl.ivony.il 8 616,071 frt 19 kr
levonva : tor-
lrastetl dijak 227,330 írt 45 kr.
viltontbiato-
sitási dijak . 736,537 frt 31 kr.
lejirt visis
blatolltáli
11888U2 15 118878 Oí
dll-knielaa.
T<i,r-r«ai«k g88.0»l frt 28 kr. 1.841,989 frt 04 kr *Ai 1878 «vb>n fenmaradt urtalek Í0g<ebeo rol
4091176.61
ktroken >>,
II. Níállitminy-biitoítitts.
30355 81
1 As 1878. évrSI ithoiott diji.rlalék
8 88.769,809 frt 79 krnji kDtott
blatotlUaok utáni dij.k . . 852,927 frt 21 kr rooTt! tor-
1S8582 59 42010 87
le<atett díjak 8 0)3 frt 03 kr vistontbiato-
910949 n
?itiil dijak. 106,301 frt 60 kr 114 344 frt 6» kr
8Aa 1878 étben \'anmaradl urtalík fUgtSben tol
károkén
III. Jégblitosltás.
842317 04 85866 68
1 36 977,988 frt 12 krnjl kntött b.Itolillsok utáni
dijak
766461 46
levonta: torlMltett dljtk . . 94,997 frt (\'< kr TisaootblatoalUat dijak .... 60.868 frt 6» k
IT. Egyéb bevételek.
22146107 91416 70
1 Betáltott eieWeoyek utáni ktmatok
9 Hasik joredelme «• -fjeb béretek
81988771
OTSJSSo"
II. Életbiztosítási osztály.
Kiadatok
frt |kr
48186 19 11O»»4 77 395262:93 232494J96
25379 89 96099 08
6529 46 4208691
6842 71 47914 22 95050 41 19187 10
8965 16
1 Toriesstett kottények dija
3 Vlssiaváltott kötvényekért
8 Haláteaetek után megtérített Dssaef ....
4 Lejirt kibáia.ltáli tükékért
6 Kibáaasitail biatosltáaoknál halálelet kotílkeitebsn
dijvissiatérités
6 FOggeben Iev8 károk tartaléka
7 Évjáradékokért
8 Visiontbiitositasl dijak
8\'lelyegekétt
10 Irodai bér, postadíjak, nyomtatványok etb. . .
HTItatl naetések
12 JHvedelmi adóért t lefolyt év oyereménve ntia .
ls\'Orvosi dijakért
88841
14 8uraé>l és dijbebajtáal knltiégek
2077 48
16 Bebaj tliatlan követelések leírása
7398684 21
6133922 36
267124 44
16 Díjtartalék es ér végén aa .A\' kimutatás uarint Nyereméoj . .

Elbelv«ir)tt tSkapénaek aa I. hasai ta-karékpénatárnál él m. k. államkioes
téri péiístárjsgyekbeo
Értékpapírok :
a) 998,000 ftm. föld
hitel intéaeti 67,
.Alnj-lp* á9f>V/, 966,686 frt — kr.
b) aSS.OOOftm fold-
bitellntésetl 6\'| «L
siloglev. 4 \\0b% 335,000 frt — kr o) 1 500,000 fi kaaaa-
oderbergi vasot a-rany-kotv. á 94\'/.\'/. 1 49t,OO0 frt — kr
d) 199,600 frt kasaa-
odprbergi valuta-
?Uat-kdlvéayek á
7i\'///„ . . . 158,403 frt — kr
e) 697,800 frt Peit
városi knloson-
kotr. á 9í\'L • 611,027 frt — kr 0 Pesti Lloyd-tána.
sági, Prága városi
és olais alapit kot. 106,775 frt 60 kr A fenti értékpapírok
után aa év vegéig
eiedékei kamatok 22,896 frt 30 kr Ui.imitr.it es egyéb váltok . . . . A társaság hasai Bpeatrn és Prágában KnlOnfélt adósok :
a) P^ntkésilet és maradváoyok a kép-
b) Uaradvanyok idegen intéseteknél
Jégbiitosúási osatály folyó aaáatáo.
Életbiituiitisl oaalály folyó uámlán .
KoaponU péoikéulet
A kOvetkeat évek.
ben lejáró dljvál. tók éi köteléévé-nyék Oaliege. . 8.980.111 frt 76 kr
Vagyon.
6.59B,108 fi
Értékpapírok
Ugyanta: 12.000,000 frtnyi osstrák-magyar bank
6*/0.<" lálogletelei 100 frtjátal 2 1.078.S0O frtnyi peiti magyar keresk. bank
6*1oos aáloglevelel luO frtjátal S 1.600,000 frlnyl magy fnldhitelintéteH
6\'[,°|,.os aáloglevelek 100 (rtjíval .
4 500,000 frtnyl magyar foldb!lelint4ieti
6"|o-os lálogletelek 95\'|, frtjátal .
5 286.400frtnyi mlfy. lOldhltellntéseti 6*| ?
os ére> érttkQ aáloglev. 119 írtával
6 291,000 frtnyi m. ált. fnldhilel-résivénytár.
aaságl 5\'|,0U-oa aáloglet. 95 frgáral
7 187u évben eiedékes kamatok . . .
8 Hltelsálogl koloasnok
9 Kötvény knlcaonok
10 Valér és fóOgynBkl. s oáiok tarUlásal

frt
(WOlOO
862H16 8C 166908 \'21 15TO000
844844 44
119280 93
18Í27B 76
8.1885 81
» 506 II
9000000 1078200 1600000
478750
9647(8
9764(0 4(<)37 18 184062 81 •42142 210451 78
57
6077061


1.000,000-
RilsvínyalaptJks te).
jesen befltewtt MOO
egást réaavény á
1000 frt
RassrényalaptCke: telje
sen beSietelt 9000
1*1 resstány i 600
forint
1000,000-
2Te!jeaen ki«eísiitell tanaiáfl tartalak
töke
3 Tuabísoaltaii díjtartalék kásapénabeD, a visioat-biatoaitott résa levooi-sával As minden mefter-hel«s nélkül ... l.>7í,88o.41
* gaállltxány-biltositáal díjtartalék kesapéDlbeo a TissontbistolitOtt réti letonásával ee mindaja megterbeUa néUOI . . 84,646 M
5Tilsl>iitosltáti füfií károk tsrtal
6lHsállltmányblstosilá<i fn„S károk Ur-
. t«l*ka
\' Árkllloabnietl aaámla . . .
8 Dunaparii bál adt-tartalekt
9 Különféle követelések . .
.lobbi ír.kríl eddig fel UH tett
isttalekok
11 Tisittiaelok nyagdUtltpja . >! 1879. évi nyeremáaj . . ,
A díjtartalék u 1879. nyen-i».o;b«l eaa). kedett .
1734,481 frt t7 krra
6.360,123 frt 93 kr. 296,»01frt66kr.
1 Diitartalek
l.ronta viatontbla-tosttáal dijUrtalék
2 Riitosaágl alap .
3 Kiháiasiláii ttkék nyereménye, ai 1880 —
1913 évekre
4 Függőben levS károk tartalék* .
6 Dijleaaállitáloktt voutkoaó oytreaié
nyék tartaléka
6 ElSre Baetett dijak a> 18S0—1B88 évekre
7 Fel nem vett nyeremények 18T8 étrSI
8 A kmpoDt kovMelés* folyó laamián
9 VUiontbiatoailó Inteletek ál mások
követelései
10 1879. évi nyeremény

8000000
íoooooo
1810*81 OH* 131648 46
46051 132M7
22068 81617.90
•6*6 886885 615281
Teher.
61(8899 38
314088 10
166321 96099 08
(175 86 9964. M 982 94
11127 16 967124 44



?laput, 1678 d.oiember hó Jl-én.

ntla.vsrei.r- AltalAnOB iBliastoaltö

Fucht RwMf. Hajói Jóaef Harkányi Frigyei. Lévay HMIÜU
Paci VüflMM, Ormody Vilmoi, Ullmann Károly Pál, H], KuzviMifcy JáMt,
oiatáljf008k. " .gasg.tó-belyettesek. k«VTt1r5.
1—\' A jeleo lársaámlákal is mérlegekat BafTlil(álváo, aaoknak egyes tételeit a IS- éi segédkoDyrekkel taljcieu aegsgyeaSkoek él a torvéoybeo a aa alapuabilyokban mefbttároiolt elvík slenat kéliUlleknek találtak.

Budipest, 1880. febr. hó 27-én.

A felügyelő bizottsíg: Rudnyantzky Ferenci, Tornyai Schoiberger Ziigmond, frményi József.

l

KAGT-KAKIZSA, 1880. április 114*.

nienkllenezedik


BT"
Tála,
iftt
mertet* tokos.
•avifi résiét illeti
? oilnénrak pedig s
kisdobos bérm.etve
iatéMndtk :
HáSTEáMIZSá
wiaastoasáz
BaraBssteüso levelek. i esak ismsrt BSBBkaiár. ? saktel fogadtatnak sl
rissas asm
kUdetask.
1 *»____.
I Wrtet.ss*
; a* hasábot petltaorbaa \'\' 7, aásedssor 6 i miatUn I továkbi sorért & kr.
Isorooként 10 kiirt ti
lt IMeek fel
I Kinatái. Illetek áriadén
,a htraetésért klloaf
15
dobb:
ZALAI IOZLOIY
ÖZLOlV
--SO MOGYI
helvkatéságiaak, „1,-kaninaJ iak. tiMlté-egykt", a ,n.-kuinsj kereskedelmi ? i»arbank«, ,n.-kaalr*al UkarékpéaiUr\', a „salaraegval általános tanitétei-tllrt", a .n.-kaalusl klsded-nevelo egyesület", a „nagy-kanizsai ttoxtl önsegéljxó sxövetkeiet", a »s«pr*nl kereskelelml ? iparkamara a.-kaatual kOWálnaxtraáara* • 16 hb
megjei et Táróul ogjertlet hivataloi ertealUje.
Hetenklni kétszer, vasaruap- s, csütörtököo uiegjeleuő vegyes tartalmú lap.

Felhívás előfizetésre!
Az első évnegyed m. hó végével le-járvin, tisztelettel felkérjük mindazokat, kikoek előfizetésük m. hó végéig tartott, hogy azt megnjitani szíveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiány merüljön fel.
Előfizetési ár:
apr.—jnn. évnegyedre ...... 2 frt
apr. — szept félévre 4 ,
apr.—decz. 3 évnegyedre .... 6 ,
Nagy-Kanizsa, márcz. 21-én 1880.
A .ZALAI KÖZLÖNY*
kiadó hivatala Wajditt Jézsef könyvkereskedése.
A selyemtenyésztéü ügye hazánkban.
(Folytató..)
Az eperültetvényezésre kötelezett megyékben azonban csak még szigorúbban őrködött a kormány rendeleteinek végrehajtása feleU, a egyes hanyagabb megyék külön is intettek olykor udvari rendeletek által; igy eperfa nagy mennyiségben lett ültetve az országban; s egy kir. rendeletben szabályozva lett az eperfák leveleinek évi haszonbére, oly módon, hogy az oly eperfa tulajdonosok, akik magok selymet nem termelnek, kötelesek iáiknak leveleit ezen meghatározott árakon másoknak haszonbérbe adni.
1778-ban a Bánság visszakapcsoltat-ván az anyaországhoz, nagy részlettel já-rnlt az ország összes termeléséhez, mely

évről-évre növekedett agy, hogy 1783-ban 97.367 fontra rúgott, 1785-ben pedig túlhaladta a 180.000 fontot.
A beváltást folyton a kincstár eszközöltette, s a selyem üzletet monopolium-ként kezelte. A beváltó intézetekben selyemtenyésztési biztosai által felagyelete alatt gombolitotta le a gubókat, a kin-csát, s fonás végett egész 1782-ig Eszékre szállitatta. Az utóbb irt évben elhatároztatott, hogy a selyembe váltó és gombolitó telepek egyszersmind árva gyermekeknek selyemtenyésztési iskolául szolgáljon, s ezen időtől kezdve a legombolitott selymet nem szállították többé Eszékre, hanem a beváltás helyen ezen árva gyermekek segélyével eszközöltette a fonást a kamara. Az évenkint nyert selyemfonatot árverezés utján adatta el a kincstár; az 1783-ban beváltott 97.967 font gnbóből 9841 font tiszta fonott selymet nyert a kincstár, 1785-ban pedig 13.250 fontot tett a kincstári fillandikban előállított fonott selyem; vevők rendesen az olaszországi gyárosok voltak. Az igy egyedim-lag kezelt üzlet azonban épen nem volt nyereséges a kormányra nézve. A kiadások csaknem minden évben felülmúlták a bruttó bevételt. A selyem monopólium nagyon sok hivatalnok alkalmazását vette igénybe ugy, hogy ámbár a kormány soha sem váltotta be a gubókat oly magas árakon, mint azok a külföldön keltek, a nyert nyers selyem mégis sokkal többjébe jött a kormánynak, mint a milyen áron az eladható volt.
E körülménynél fogva, de főkép azért, mert az iparág előmenetelével épen nem volt megelégedve a kormány, azt hatá-

rozta 1788-ban József császár, hogy megszünteti az egyedámságoL Hitte József császár, hogy a szabad verseny e téren is üdvös eredményeket fog szülni, s ezért meghagyta működésükben egyenlőre tovább is a fennállott beváltó telepeket, megengedte, hogy a beváltást magánosok is eszközölhessék; szabad tetszésére bizta a termelőknek gubóikat akár magán vállalkozóknak adni el, akár pedig, ha jobb vevőt nem találnának, a kincstárnak adni át Egyszersmind a kincstár részére leendő beváltást ugy szabályozta, hogy az első osztályn, vagyis jó minőségű gubokért 40 ; a másod osztályú, vagyis a silányabb gu-bókért 20 cv. krt rendelt fizettetni fontonként a kincstárnál beváltás végett jelentkező termelőknek. Ezen intézkedés folytán a következő években a kincstár által beváltott gubók mennyisége folyton apadt, s végre 1796-ban már oly csekély lett, hogy a kormány ennek okánl inkább a selyemipar hanyatlását, mint az engedélyezett szabad versenyt kezdette tekinteni. 1796-ban és a reá következő két évben együtt véve csak 22.500 font selyem fo nál lett a kincstári gyárakban előállítva, — s ez is elárusithatlan volt, annyira rósz minőségűnek találtatott; a dolog megvizsgálása és netalán szükséges hatósági intézkedések megtétele a császár által 1794-ben 302. sz. rendelettel életbe léptetett politico-cameralis mixta kommissio-ra bízatott. A kommissio tárgyalásainak eredményei 1796. jnn. lü-én kelt udvari rendelettel életbe léptetett kővetkező rendszabályok voltak:
1 szőr Meghagyatott a hatóságoknak, bogy a selyemtenyésztésre vonatkozó min-

den királyi rendeletek újból kihirdessenek és igyekezzenek a népet ezen iparág hasznai és előnyeiről felvilágosítani.
2-szor. Bendeltetett, hogy minden megyében egy állandó igazgató-bizottság szerveztessék, a melynek feladata a selyemtenyésztés emelése és terjesztése legyen\'. Ezen bizottságok kötelessége leend. a kormány által kibocsájtott rendeletek pontos végrehajtása felett őrködni, egyszersmind a megyei selyeminspectorok is felügyeletük alá rendelteitek.
(Folyt következik.)
A magyar általános iparegylet alapszabályai.
(Folytatás ét vége.)
9.§.
Az egylet ügyeit intézik: A.) u igazgatótanács;
B) ai állandó szakosztályok és nak-
bizottaagok ;
C) a havi gyűlések;
D) a kösgylllés.
10. §.
Ai egyleti ttgyekneE köt vétlen vesatését az igssgatótanács végzi.
Ai igazgatótanácsot képezik:
a) aa elnök;
b) három alelnök;
c) as igasgató;
d) huss tag;
e) valamennyi állaudóssakosstálj elnöke.
Ai igazgató-tanácsnak a), b) és d) alatt
említett tagjait a közgyűlés három évre választja. — Ai igazgatót aa igazgató-tanács (12. §.), ai állandó at»kosztályok elnökeit ai illető szakosztályok maguk választják. (13. §.) A válasstás szavazólapokkal és iltalánoe szótöbbséggel történik. — Ha es utóbbi el nem éretik, a két legtöbb siavasalot njert között asükebb válaasláa ejietik meg. Ssavasategyen-.loaég eeetén a sor* dönt.



TÁRCZA.
___ • t
Magányban.
Bolyongok btmaa réteken, m«ióo
P«jCm folGtt paciirU <!•!, 1U ériem éa cinpán ouhoo EMfani
Leiken kim* (ijd»lmÍT«l M«rt menjek én »• emberek kSse ?
E walta fajt én megvetem; Hím nés\'e jobb ba niboritlannl
F0I7 laoankéot le iletem.
A MétréutSl bajtott por éa lerél .
Hivea jelképet eogemet; Nem MjtbeteB], remélői le tudom
& ion hová, é* merre vet? A legkiMbb bogir, lüfOg, fV.roc
ElfáridTán • ku madár Vigdal kosott tart a liget f«U
Akolni kii féaake vár.
Munkálkodom tnrvéa a aap btvit
San vár reám : árny, enyboUa . A lankadónak biitato navak
Tirol jdr5 miad, miod kevés Saesaélvea iononk tobbnor nry
Bogy akkor id dijat uekfink Midőn éltnnk már alkoajatra vált
S felejtett airban nendergünk.
BoaaU jSvsk moioljgó Étif tavals,
Virág illat, daloe berek .... őaünte ••ót, valódi éneménvt
Kimoodoi éa eaak ilt merek. Itt tsaiatébb a niv imája, mert
Virág, dall<6 mind arra lat . . . Bőgj alkotoj* e mindentégnek
Kincs, gaadagságra nem tekint
OTUBOkl

Kisvárosi intTignák.
(Bes.ély.)
Irta: 8ehieht«r Jóiset
(Folyutáa.)
Ne vidd oda tehát bölcseleteiddel a dol got, hogy tílod, mint iatenkáromlótól meg-vetéuol forduljak el.
„Jól van, felein Feri, — én hallgatni fogok, mert est megparancsoltad tennem; — engedd asonbao mentségemu! felbotni ama tényt: ait hittem, misaerint irántadi határtalan vonsalmam feljogoait eogem arra, téged a veaséljtol, mely aa én látaaatom nerint — téged környea, óva inteni.
Te megveted tanácsaimat, — nem is látaaol elveim ellen kuadeni, mert folyton enel illan eló: hallgass, eleget beesel tél I
Már pedig barátom, a asó asoroa értelmében sierelmea lenni, teljeaaéggel ellenkelik a katoniskodá* elvével.
Miért nem n.vnjtus tehát olvaa valamit, mi neseted felól én nekem meggyoiodéat •éeresne.
E« nem a«ep tíled, — anemrehánvólag tekintvén Lajova, meri ha át vagyok én elveim éa oéaeteimtól hatva, ásóknak igasaágoa-aágát, mások elótt, — ha raegtámadtataak, mindenkép iparkodni fo^om bebisonjitani.
.Bocsássmeg Feri, ha asavaimban sértést véltei felismerni, — akaratlanul tSrtent, — tulajdonítsd ast ama végnelkflli asarelemnek, melj nem ismer ellenvetést.*
De hagjjak e tárgyat éa ha valóban igaaán nseretsa, ne bolygasd est, bmg/d a rea\' des menetéi menni! — és most ha akarás, ha nem, — karjai alatt kapva, — joas velem.

.Isten neki! ssólt Feri, — hát menjünk egj pohárkára, mely tán elfoledteti velünk as élet keserűségeit.\'
Essél betértek egy vendéglóbe, mely kárpáti utcsának egyetlen ékessége, a mennyiben ax ódun, egy emeletes, tisztára messelt épület ékességnek nevezhető. 111.
Mielőtt elbeszélésünkben tovább halad-nók, stükségea less mellék esemélyeinkról is bővebben értekesni, illetve ókét olvasóinknak bemutatni; értekezésünk egyébként elbessélé-aünk további folyamában tágabb körülírást nyerend és most áttérünk tárgyunkra.
Ilonka egy helybeli, — mindjárt meg-jegyessük, — becsületességre nem s legjobb hirben álló vendéglős, — névazertnt — Va-rasady — leánya.
As apa zilált vagyoni körülmények és a pangáanak indult üslet következtében biso-nyára a még keséi közt levó pár forintjának is nyakára hágott volna, ha két aseretetreméltó leánya, — kSztttk bósnénk, — szépség, nyá-jssság és kellemdusaágokkal nem vonsanák s vendégeket.
Szeretetreméltó leányai birtokának talaj donitható tehát, hogy a „két nynl* a kárpáti atezában, hova fiatal embereink betértek, zsúfolásig, leginkább fiatalsággal, — telve van.
A seufoláaig telt teremben figyelmünket egy magú, szikár, beesett, fénytelen szemn, lapos homloka, hoetukás arczn, melyet gyéren fed egy alig pelyhedsó bisonytalan szinli sza-Kál, — de elegantiával öltözött fiatal ember köti le leginkább, azzal pedig, hogy folyton Varassdy ur idlsb leányának Mathild kisasszonynak, — ki a pénztárnál foglal helyet.

— minden feizt mellőzve teszi legkellemduaabb
nak látszani akaró hódolatait.
A n? esen fiatal ember udvarlásait a leg-kaczérabban fogadja, olykor-olykor mélába* san, ábrándosóan tekint reá, — most alattom-ban ssivélyesen ssoritja meg kezét, mi emberünket kéj ea gyönyörrel látszik eltölteni.
Varazady, kit dolgai, a pénztárhoz, — hol a liqueoros és más egyéb azessszel telt üvegek vannak, — többuöV oda bivnak, vagy látja, vagy nem akarja leányának meghitt társalgását látni.
Lajos és Feri ép most léptek a terembe.
— Egyenesen a pénztárhoz mennek. — Lajoa
mint meghitt barát szorít Msthilddal kezet és
nyájasan üdvözli a mellette üli fiatal embert,
pár mindennapias kérdést intésve hossá.
Feri egy általános „jó eatéf kívánva, — gúnyos tekintetet vetve a fiatal emberre, — egy megvetó, lesajtó pillantást lövelveMathildra,
— karjai&ál kapva Lajoa, ssól:
.Gyerünk, jelenlétünk agy látásik feltartóstatja a kisasszonyt dolgaiba, e ssót dolgaiba erősen hsngsulyosván, — gyerünk fog-laljank heJyet."
Lajoa szótlanul engedett, de maglátssott rajta növekvó izgatottsága és egy félreesó helyen telepedtek le.
Lajos alig bírván haragján uralkodni, dühtói reesketeg hangon, de lehetóJeg mérsékelve mondja:
.Feri ! te födött gúnyoddal elégedetlensége met szerezted meg magadnak. — Mi inditott a megbocaáthatlan sértés elkövetésére ?
(Folyt következik.)

TIZENKILENCÉEDIK ÉVFOLYAM

ZALAI IÖZLÖNT

ÁPRILIS 11-«SB 189a



Ha az igazgatí-tanacs Itcizg.YÜlésileg választott tagjainak egyike e* Allistól működési id&tartamának letolta dóit ralik meg, a meg-ejtendA pótvalaaztag a lelépettnsk caak bátra levő választási időszakára érvényes.
A pólválasztas — «z illeti állái meg -ürülését küretó legközelebbi rendes ha\\í gyűlésen eszközöltetik és a köT«stkez\'> közgyűlés megerősítésének tartalik feoa.
Ha a M éa d) alatt emlileit igazgató-tanacsbeli tagok kőiül egyik vagy másik utólagosan valamelyik állaodó azakoaztály elnökévé vilaaitatnék, — akkor, a potrálaaltáat illetőleg, a fenn körülirt módosatok alkalmazandók.
11. §?
A elnök hatóságok, bíróságok és harmadik személyek irányában képviseli az egyletet; ö gondoskodik a rend fen tartásáról és az egylet határocataiaak végre hajtásáról. Ö Őrködik as agyiét osztályainak működése és az egylet tisztviselői által kezelt ügyvezetés felett. As elnök as igazgató-tanács öeszes taúácskosmá-nyain, valamint az egylet teljes Qléaeinelnököl. Ai egyletet ugy, mint az igazgató tanácsotülé sekre o hívja egybe. — Jugérvóoyes okiratok kiállításához as elnök aláírásán kiviii két igazgató tanácsos, esetleg egy igazgató-tanácsos és az igazgató névaláírása is szükséges. Minden egyéb, az egy let részéről kibucsajtott kiadványokat az elnök éa az igazgató ir alá, a folyó ögyak kivételével, melyeket csak az igasgató lát el aláírásával.
Akadályoztatás esetében az elnököt, min-deo jogaival éa kötelességeivel együtt, egyik alelnök, ezeknek ii akadályoztatása esetén pedig egy erre esntról esetre kijelölendő igazgató-tanácsbeli tag helyettesíti.
12. §.
Az igazgató-tanács tílúljáróaaga az«gylet-nelc és enoek ügyeit végzi, ó keceli as egylet vagyonát az alapszabályok éa ac ügyrend határozatai alapján.
Az igazgató-tauács osztja meg tagjai között az egylet ügyeit az általa megszabott ügyrend focalán.
Az igazgató tanács Qev< sí ki és menti fel az igazgatót és az egylet liartvÍB\'íK\'it, és azok illetményeit az egylet költségvetése mérvében állapítja meg. Érvényes határozathozatalra az igazgató tanács legalább hét tagjának jelenléte és általános szótöbbségűk szükségéé.
Az igaaga tó-tanács feladata kütfKiÖsen;
a) arról gondoskodni, hogy az egylet
czeljai az alapszabályokban jelzett segédeszkö
zök felhasználásával a lehetőségig eléressenek ;
b) a kezdeményezés az egylet érdekeit
ériotó tervek, intézkedések és javaslatok foga
natosítása iránt, a kivitelre alkalmas eszközök
megválasztása a javaslatba hozatala és a havi
ülések, valamint a közgyűlés flifkrt* vonat
kozó határozatainak végrehajtása.
c) A havi és a k\'itgy ülések tárgyalásai
nak előkészítése;
d) az évi költségvetés tervezetének be
mutatása ;
e) véleményadás as egylet kebelében, a
gyűléseken vagy a szakosztályokban felmerült
éa az igazgató tanács elé terjesztett, nemkülön
ben saját körében szőnyegre hozott ajánlatok
és javaslatok felett, ugy azon indítványokra
nézve, melyek valamely egyleti tag által köz
gyűlés elé hozatal czéljából az ügyrend értelmé
ben benyujtatnak;
f) a szakosztályok szervezkedésének meg
indítása, szakvélemény ük meghallgatása és
szakkérdések kitűzése;
g) a kiadások utalványozása.
13. §.
Ai állandó szakoaslalyok — nabály szerint — aa egylet hatáskarében előforduló szakmunkálatok és tudományos vitagálódások eszközlésére bivatvák. A szakosztályok alakulnak a havigyüléaek határozatai alapján, és pedig vagy az igasgató-tanács ajáoiatára, vagy legalább 20 egyleti tag javaslau fulylan. Ki utóbbi eaetbeo as igazgató-tanács véleménye meghallgatandó.
Minden egyleti tag hajlamai, foglalkozása és ismeretei sterint, a szakosztályuk valamely i kébe mint rendes tag beléphet, és ai igazgatótanácshoz tett előzetes bejelentés után i C. §-ban körülirt jogokat élvezi; aznnkivttl minden tagnak szabadsagában áll »többi saakoaatályok tanácskozmányain is megjelenni, a oélkQl ason-ban, hogy ott szavasati joggal bírna.
Egy isakosstáiy megalakuláaáhoi meg-kivántató tagok ssáma az ügyrend által álla-pittatik meg.
A azakowtályok alakalása és határozat-hozatalai az ügyrend rendelkezései értelmében történnek.
Minden szakosztály az egyleti év tartamára saját kebrlébAl egy elnöknt és egy jegy-zot Tálasat.
A választanok a 10. §-bam foglalt határozatok értelmében ej létnek meg.

A •zak»s»lály elnöki állásinak megarese dése esetén a potiálaMtáí a IeMpettntk csak hátralévő választási időszakira érvényes.
A szakosztályok feloszlása ugyanazon módozatok mellett történik, mint alakulásuk, oly megszorítással azonban, hogy megélAzóleg valamennyi szakosztály véleménye meghall gatandó*
14. §
Szakbizotuágok az igazgaloUnáoa, egje»
szakosztályok vagy a havigyUléshalároaatából. bizonyos Kérdések véleményezése vágj bim nyos feladat kerasztfilritele czéljából állíttat nak össze. Ha egyes Bzakbiriittnrig feladata valamely állandó szakosztály szakkörébe vág, akkor a kérdéses szakosztálynak — unjál Le-belében megejtendő választás álul - a szakbizottságban való képviselteiébe fenntartatik.
15. §.
Hogy mindeu egyleti tagnak alkalma legyen az egylet működésért! és irányára közvetlen befolyást gyakorolni, az igazgató-tan ács rendelkezéseiről és a szakosztályok tárgyalásairól tudomást szerezők ée aa egylet cséljainak eló* mozdításán sikerrel közreműködni, « végbAl bavi gyűlések tartatnak. 10. §.
A havi gyliléaek hatáskörébe tartoznak mindazon ügyek, melyk AZ igRzgMtiV-un:>c* aak vagy a közgyűlésnek a jeled *UpH7.abályok-ban feotartva nincsenek.
A havi gyűlések egybehivá** és tárgyalása módozatait az ügyrend szabályozza.
i !\'? §?
. A közgyűlés rendesen ai év márczius
havában larta\'.ik. A közgyűlés tárgysorozatát ar igazgató tanács álUpitja míg. A kögyülés nek fenn vab tartva:
a) tiszteletbeli tagok választása ;
b) aa^ egyleti elnökttég éa az igazgató
tanács tagjainak itlapasauályszerü megv..-
Uszlása;
c) a számvizsgáló bisottmig Útjainak
megválasztása;
d) a havi gyűlések álul txiaitéU pálya
dijak kihirdetés";
e) az igazgató tanács által az egylet mű
ködéséről trtendo évi jelentés tárgyalása;
f) a számvizsgáló bisottságjoleotÓBeföletii
határosatj
g) a felvételi díj és a tagsági járulék
megállapítása;
h) a törzsvagyon hovafordí\'áaa iránti rendelkezés;
i) fíókegyUtek alakítás* éa leluaslatása;
k) as évi költségvetés jóváhagyása;
1) az egylet alapszabályainak módosítása;
m) egy ÍR ti tagok állal a \\Z. § e) pontja értelmében benyújtott neláoi indítványok fdftti határozat.
Az igazgató tanács fontos <«et«kb«n ln*r mikor rendkívüli közgyűlést is hívhat «gyh«.
Rendkívüli közgyüléa <-gy behívására azonban köteles, ha az olven egyleti tag, a napirend megjelölése mellett, kívánja. IS. §
A közgyűlés megtartanának napja a tanácskozás tárgyainak megjelölése m«ll«tt az egyiot közlönyében legalább 14 nappal előbb közhírré te«ndö.
19. §.
Érvényes határozat hozatalára a köz gyfilésen 1\'gnlább ötven tag jelenléte szükséges. Ha a közgyűlés nem volna határozatképes, két hét lefolyása alatt ujabb közgyűlés hivatik egybe, mely »z eredetileg kitűzött tárgyakra nézve, a megjelenők számára v:>ln tekinet nélkü határozatképes. A távollevők m«ghatal mázott általi képviseltetéséuek nincsen helye. A közgyűlés határozatai mindazon esetekben, melyekben az alapszabályok határozotiao másként nem rendelkeznek, a jelenlevők általános szótöbbségével hozatnak.
20. §.
Az arapszabilyok módositisa iránt a közgyűlés a jelenlevők két harmadának többségével határoz. Kivéielt képez a 7. § ban foglalt határozat. Az alapszabályok módosítása iránti indítványok, az ügyrendben megállapi-lou batáridő alatt, a közgyűlés megtartása előtt nyújtandók be és szintén kellő időben, teljes szövrgök szerint az egylet közlönyében közzé teendők.
21. §.
Az egylet feloszlását két egymásután következő, külön e czélra egybehívott köz-gyűlésen, melyek másodika négy héttel az első után tartandó, cnak a jelenlévők két harmada határoshalja el. E közgyűlések mindegyikében azonban legalább a tagok egy harmadrészének kell jelen lennie. Az egylet feloszlatását elhatározó közgyűlés, as igazgató-tanács meghallgatása uttn, as egylet vagyonának hová-for Utasa felelt is határoz. Az egyes tagok nem tarthatnak igényt a feloszlott egylet vagyonára, m»ly vagy »gy, az iparegyletéhi-z ha.onló czélokat követő intézetre száll át, vagy pedig as iparosok vagy ipariskolák érdoki i< <ló mozdító alapítványok létesítésére fordittalik.

A feloszlásra vonatkozó határozat az egyl"t vagyona iránti inlézkrdéssel együtt foganatosítás előtt az illetékes magysr turáiyi miniatoriumnak jóváhagy az Tégett bemutatandó.
»? §?
Ha a foljó ronde* em a r*ndkivüli bevé-lolek a kiadÁHok tedereaére nem elegendők, akkor, a közg\\ ülés megegy esésé vei, a törzs-vagyon egy résin is. HZ alapítványoknak szánt pénzek kiv^tol<n-t*l, szintén e csélra fordítható. Az ^gjlet vagyonának gyümölcsözi} élbolye zé>>érúl az igftrgfttó Uuáoa iaLéxktdik.
23. §.
Az c-gjleti viszony bot Todő peren ke>dé s«ki-t választott birúdág i-iii\'\'/i<*l v>:gérv<iDy r««n. A felek mind-gyike két birót váUszt az «Rylet tagjai sorairól; a ne\'gv válási nt< bir*5 óom«fra vaiaezlja meg ninökét. Meg nem egyezés es«íté-•>en a s»rti dönt. A válaaztoU iiir\'tság \\fi%.-á*A-nek foganaloaiüUaról az .gfcifratú-tanÁcs gon do.k»dik.
24. §.
BeUo ügyeit as egylet külön Qgyrendek ált*l íogj* üxabály»sm. m«lykH a havi Ryftlé-?*-k k^t harmad sw\'itöbtwégg*! ailapiunak meg.
25. §.
Az alapszabályok 10. §-ának A), B), 0) és D) Ix\'ifii Ml.-ttt .-nilitHU igMcgttU\'t-tHoacstagok műkődf^ a/ aUpitás évébrn kivételesen csuk ecna évre terjed ki.
Kelt Budapest.*, 18áÖ. éti febr. hó 22-én.
Az alakuló knagyűlésbő):
B. KOCHMEI.VTER FRIGYES ? k.
elaok. Dr TÓTH FEKKNCZs. k.
jegj*ó.
6357. sfám.
Jelen kUpazabályolc a föld m tv elég , ipar és kertek<dclnu m. kir. miiiiatertumnak bf-mu!altatván, rnegjegyeztetik .
1. hojty nz fcUpASAbnh\'ok 4. §. utol»i\'>-
elotii kikewdé«t!il).>n emiitett »*gélypénztárak.
vaUm.Bt a 17. tj i) pontjában erintett fiok-
egyl«tfk nzerv^ftráe ftsettin as \\\\\\n\'& alapszabá
lyuk, továbbá 20 JU i^b.u *L nl..pAzabályok
mt\'id\'wiUsái tárgyuzó határozatok fogunaiosittu
tílóti *>Ít\'Ztítei(eD, a 24. § bao «:riate!tügyrendek
p«iig ftne\'ri\'1-etifttrft, az utóbbiak tudom*sv<Hel
végfltt ? kormány n»k bt-muiatandók, továbbá
2. liogy * 23. $ ban érintett választó
bíróság sservRZHfe é» eljárÚA iránt as 1H68-
L1V. t. 07. \'.> c»im :i. fMj«zeében foglalt hatá-
rozmáoyok molgálnak zsinórmértékül, — «
végül:
3. hogy HZ alapszabályok következő in-
tézkedeaekk^l tekintendők kit-^ész \'etteknek:
„Az egylet *7 «setb*ío. h« as alapszabályokban
meghatámzott czéll ea eljárást ilUlűleg hatás
körét meg D\'-m tartja A kir. kormány által, a
nmnnyibrn to-rubb! működésének folytatása
álttl nt álltm va^y íz egyl^tj tagok vagyoni
érdeke veszélv^zt^\'nék, hal*d^ktalanul flfüg-
gxtRtik » a ffíirúg^esstés alán elrendelendő
szabályos vizsgálat eredményéhez képest vég-
Ing fel in osz\'attatik, vagy esetleg az AIKD-
?sabályok legp<>ntosabb meeUnására — külön
beni feloszlatása terhe alatt — köteleztntik."
Kelt Budapesten, 1880. márcr. hó 1 én. B KEMÉNY s k.
2X2—4.
Az .Ellrn<\'.r"-nrk m. hó 9 ki sxámáb»n Üdvözlő njilntkoxat J<-l*>nt ra**g a most alakult magyar-tranczia biztosító táraiiság mell.-tt.
Figyelmen kívül b»gynám ezt, ha a csikk irója m"g^lé^ndett volna azzal, hogy esea uj és még csak pólyában l«vó társulatnak reményteljes jövójét helyezi kilátásba, és ha annak — szerinte üdvösnek tetsző — elónyeú hangsúlyozza ; ámda elragadtatásában tovább terjed, s valótlan adatokkal élvén, tekintélyes, virágzó és közbizalomnak ür«eudű magyar biztosító társulatunk rovására magasztalja ezen külíöldi vállalatot, diedóiti újításait és érvek hiányában nagy szavakkal akarja meggyőzői a szakköröket B as olv&fió közönaégat arról, mily örvendetes esemény, hogy a frantui;i»ym pathia nálunk helyezi el tőkéjét.
A c*ikk tisztelt írója, ugy látom, nem igen foglalkozhatott a nrmseigatdaságtannal, mert külooben tuduia kellene, hogy oly idegen túke, melyet idegen réssvéoyMek forgatnak, hazánkban, roeiy itt értékünket nem emeli, ellenben a oetaiám hasznot külföldre viazi ki, haasno* egyátalában aem, de igenis káros in tézméuy; na p^dig ezen uj vállalat még att is ezéljául IÜZÍ ki, bogy virágzásnak éé közbizalomnak örvendó magyar biztosító tár«alatunk ellenében korfeskedjék é* hamis adatokxal fél rev^zetni igyekszik a biztosító közönséget, ugy vétkes ís.
De im<- tnglaljuk a csikket részletesebben: Z—y K - » ur f"l*g ac éle biztosítási Ágban behozott uji<ásókról sülván, ilöoyftenek fönt-ti fel H magyar franezía bisiositó társMság ájul életbe léptetett lotteria-rendsiert.

No lám, ez valóban újság! — és ugyaá mióta lelt hasson a lotteria a nagy közönségre? és mióta lehet est a 2 X 2=»4-nek ígasmágával kapcöoUtb* hozni V
A biztosításnak alapját tudtommal a sta-tistika, ax élntbistositáaéL pedig a 2,X2 képezi és a szakkörök régóta tisztában vannak már ácsai, hogy a vállalatnak. jb>ót s a kötöttség nek megnyugvást csakis es biztosíthat.
Minden reális erob r positiv és nem bi-zonytalftD, illusorius haszonra számít, míg as arájjyUlan nyerfaetési vágy as inaoiiditásban gyfikeredsik; de hogy példával éljek, ha as első magyar általános bistotitó társaság & (és aem G —8) százaléknyi többletet számit nyers-ménj^ogfwult teleinek dijainál és ha 3 (tehát D*m 4—(í) 4Y után az évi díjnak 12 százalékát ontja ki a ny remény jogosultak között, akkor a biztosított f-i lek positiv eredményt élvet-D<k, ung a taa^yaf traoczia biztuBÍtó-lársaság felei a magyar társulat dijainál még & száza tékkal többet tartóinak befizetni évenkint s ezért kapnak lotteriaaserü eabetóleges ?ynreKienyt. Mi mármost abbea reális? — míg az elsó magyar ált. bizt. társulatnak mind *gyik njereményes biztomtottja visszakapja évi dijának 12 ssázalékát, a magyar-francsis bisL. társaságni.] a nagy többtég — daczára a magasabb díjösszegnek — miben sem oeitozik, hanem egyesek, a sors kedveltjei húzzák ai aránytalan s az összes biztosítottakat megillető nyereményt.
Ki ellenében bátorkodom a biztosító közönségnek azt ajánlani, hogy ha elfogadja va-Uki a magyar francúa biztositó-társaaág díjtételeit és azt fijetni kép»*e is, biztosítson tekintélyes hazai iár«uiatunkná), míg a felmaradt többleten, ha már aserencsét akar próbálni — vásároljon promesat, éa nem 1000 — 1200 irt, h*n«in 200.000 és 250.000 frlnyi eahetóleges oyTeményre lesz kilátása.
I{?J eKy 40 éves egyén, minden 2000 frtoyi biztosított Okénél máris egy promesst vehet, »*«pn Wül a magjar bitt.-társaságnak biztos ny eremén,) réazében is oaziozjk.
l>u jn<:iijü;)k tovÁbb, és taglaljuk a ma-uy ir tVancsia rjirtaság tóhbi előnyeit;
A cxikk irója haladásaak jelzi, hogy e* uj válUtxt még öngyilkossági *-n«tekben is kili veti a biztosítóit tőkét. No lám milyen morális eljárás.
K nagy haladást minden biztosi ló-társa ság követhetné, ha díjtételeihez cs*k egy szá zaléknyi lübbletet is csatoloa, — ámde mit éretnék el ez által? — ismét a nagy •közönség Bzetoé a magasabb dijakat asért, hogy egyet sorsüldösöttftk — kik saját\'énjükkel megbaso-nolva Önbírájuítká válnak és a törvény jogkü rét csorbijuk — előnyökben részesüljenek ; — mi több, még alkalmat ia szolgáltasaon a bizto-silő-társjiaág enn*k gyakoribb ÍBmétlésére?
íme ítéljen a oatry kötons^g! — ji\'izaQ gondolkozó ily immoralitást nem pártolhat.
Ha jóiétuméöj t akar gyakorolni a biztosító kü^ónség, tegye ezt oly módon, hogy » magyar ált. bizt. tartusig és a magyar franczU dijainak külőnbüzóaébűi adjon egy százalékot a kösnyomor enyhítésére, — így üdvös cselekményt gyakorol egyrészt, mig másrészt aem Ád fegyvert az öngyilkosok kezébe.
Nem csélom továbbra is íüsoi e vitát, mórt attól tartok, Kogy Z—y K— s ur maholnap még azzal R jó hírrel találja meglepni az dlvaHÓ es biztosító kftsrinségei, hogy mig az életbiztosítás terén a magyar-franczia bizt. társadág az öngyilkossági haláleseteket ki6z^ti, a iüzbizt<isilás terén is ujiloi akarván, a gyuj-togatók kárát is megtéritnndi. Isten oltalmazzoD.
ÁGOSTON JÓZSEF.
IMyi htnk.
— Meghívás. A nagy kanizsai kisded-
nevelő egyesület évi rendes közgyűlése az
1880. évi április 4 érn kitűzve volt határnapon
megtartható n^m lévén, njabbi határnap kitű
zése vált szükflégessé. Az alapszabályok J0- § a
értelmében a nagy-kanizsai kisdndneveló\' egye
sület évi rendes kösgyÜlésének « „óvoda" he
iy is-gében lepadó megtartására, ujtbbi határ*
napul 1S80. április 18 ik napjának délutáni 3
óráját luxom ki. Tárgysorozat; a) Elnöki je
lentéVa lefolyt évríl. b) a lezárt évi számadá
sok felülvizugálatiróli jelentés, c) A leköszönt
elnök » titkárok, a netán az uj 5 éví időtar
tamra be nem iratkozott igazgatósági s választ
mányi tagok, nemkülönben az alapszabályok
15 ^ a szerint kilépett 10 választmányi tag
helyett ujak választ4ta, esetleg a kilépett ta
gok újra mfgválasztása, e) As épitkesáú terv
rajsok s esek költségvetésének tárgyalói. I)
Indítványok tárgyalása. N.-&sQÍztáo, 1880.
április 4*0i. Blau Pálné, tnáaod-elnök.
— Nagy-KanÍ*A<i váró* képriae!6
testülolff apr. 7-éo közgyűlést tartott, »«íy al
kalommal előadó tanácsosnak Hoiváth Károly,
városi adótisstiiek Lillik Gusztáv volt városi
irnok válaszUtUk meg. A válasstáú aclusra





Vbakott Stern & Pollák nagy-kanizsai keresk. czég csődtömegéhez leltározott és 4670 frt 39 krra becsült posztó-, kalap- és czipőáruk a osődvalasztmany-nak f. é. april 5-én kelt határozata folytan szabad kézből eladatnak.
SOO frt bánatpénzzel ellátott Írásbeli ajánlatok f. é. april 18 d. 12 óráig alulírott tömeggondnokhoz adandók be, a hol csődlelt Ar és árak észlet megtekinthető, és bővebb felvilágosítás is nyerhető
Nagy-Kanizsán, 1880. april 5.
Fischl Pál,
Ügyvéd, mint tÖmegK\'>iiduok.
SEIDJLITZ - PORA
SU év óu a leniobb likerek mellett fennáll miadeDmmil gyoHir »«<lil»i«k •• f«««l*il akldtlyok, (mint elvágyhiány. huaiornléai, vér ? itltlAl él aranyér ellen. Knlónoaeu oly egyénekuek ajánlva, kik lilö élet> | o o j a na Hia||t||ia|fc t8ryJlly||^ bUatettntnek
| Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o é.
RANCZIA BORSZESZ SÓVAL\'
FA Ugmp(blnhatÁbli n minden bela.i é< kul.ll liyulli denufinll .»!.•.?.tll(.i-k, fej . flll- é
tb. ellau.
?S S. 5. 8 * B » 5 3 -. „
•SSTi-5-\'!*"-8
Ai ujouau felUlMt belgUI
r e v u 1 v fl r. ét 1 « f & u c h e u x ft
g
>l> 1\'i\'tCkjsÁg cllfo, min. tervek éa nyilt atbek- éimlÁi It lérltléi itb,
?!
§. I.

Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é.
llal-májolnj.
KrohnM és társától Bergenben
* c.
D P
Miután « MviiDak púmre van iillki(*ge, véfielad&B tHrténik ;
kintk IK TagyTurr^ vau saükligH ilt-meii viaáruliij, miuthugy aohu
• s íUlbeu u^n kuiilko.ik ily reudkivllli elEn.O, alkalum, ka|>-
b«tók még néhány patent ravoWarek 7 m/m ti lovctn, poDtoa Ho
lípítnjire l»>9 knaotl paUut oaJ»el 1 drb. hoajáraló uUkival éa
töliv«Djr»kk«l, telisa, aaípou fanyeaTfl 3 frt 90 ?• 4 frt ISO kr. a
jobbak, 1 darftb 9 ni/m revotver, kttloa moagáau, busott caSvol
100 lípíira hord, li.kával ít tnlténnyel 4 (H 50 ia & Irt Ml kr.
(ufjanaa telj*a lil m/m nagy 6, 6 frt Miudvo rtvolver jdtilláa
tuatleit adatik el, Mok J6I b« vaouak lóv« él a Ugjnbb patent
nyéll»l allitva. Puakik 1 eaoval 6, U, 7 frt. dupla vaiMu fegyve
rek II) frt 60 kr. IV, 14 frt. Mind.jyik a Ugjobb damaatcaSvel
5, 6 fit. a. Ugaaebb nfii revolver, kicalny a melUDy taebre dug
ható li Invetfl toltvényeVkcl egyUll, BiUichi Infam-luui vadáaa-
fegyverek legújabb aacrkeaetü, buiott damut el patkólaeg raS
val, .latabla 10 írt Ml kr 24, \'i» ín. a legnnraubbak, téaéaael
el a nélkül, Jól belőve ea kipróbálva j^lili.aal < frt &U él 11
frt 50 kr. a legjobb t\'lobertféle aaoba fegyverek, hálulloltS golyó
val töltheti, aaét töltények, j.iiillái nelU^ boasáviló caéltiblik
vaiból. — Minden Kteait vadlaa ciikk kaphat* a (35 2—6)
KereskaiMmi ét ipar Irodában
((Jomptoir fOr II tud el und O*werb«)
BéM, FtrtflMiidttlrawe Nr. II. 8. Htíne, u. Htock.

Billiard, Jégszekrény, Bormérö hűtővel, több rendbeli jókarban lévő vendéglői eszközök és bútorok szabadkézből eladók
Níarkpauer Jánosnál
K ik iiám.
(48 !-•)

Eien halmáj xairolaj valatneuuyi, a kereak«.lvli,ii\\beu eldfordoló flj kDaotl aa egyc-atlll, mely orvoii oélokra hanualliito.
Hra agy Üvegnek használati utasítással I frt o é,

Fő •?állttal Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs
Tuchlaubeti.
Raktár aa állam minden birnevai gvdgyliertaribau vagy fDaaer-kereakedéaében. INklár nélkalt helyaégekbea oiagini\'gyéutk nagyobb megreodeliaeknil tuegfeleló árlaaagedésbeo rélieaülnek.
A I U. kOiStiatg kéretik batárololtan Moil-fila kénitmíoyt rendelni éa caak olvttuokat elfogadui, melyek lajál óvjegyem éa alálri-?ommal vatiDak ellátva.
! Raktárak: Na|y Kialila l\'riger Béla gyónyai. Belua J. gyog;.
Boteaberg Ferenci Keaaflhofer Joaa«f Roaenfeld Adolf. — Zall-Ei«ril||
.Oyógyaaertir a aieDt lélakhei\'. — Baroi Dorner 8. Otáktimyt Oöaoa
L v gyógyuervaa KlHIVir Kohn J Baborhay Kálin, gyógy. Tb.
Keoakéaay gyógy. KiprilOll Werli M nyógy. Kllllf Caaoaingvloa lat.
fy6gy. KQtt.l lat. gyógy «lulkUy B.lil.if.r A. Wllaicb >\'. KiranM
Rita Ján. Zá|rák Ferklet Ferenci gyógy, lilttlbach S. Ir^alrnaahol
gyógy. Sipril Meiey And. gyígy. (980 14—5«)

TIZKHKILÍNOZEDII ÉVFOLYAM.

ZALAI KÖZLÖNY.

AEBILE 11 fa 1880.



TT I

lg

A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság
tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zftla-, Somogy-, BsranjTS- és V»sm8jyék részére kiterjedő hatáskörre
Nagy-Kanizsán főügynökséget
állítván fel, annak vezetését
GUTMANN S. H, ÚRRA
ruházta, kit egyszersmind a tüz-, Rzállitmány- és jégbiztosítás! ágazatokban jogérvétryes biztosítási kötvények kiállítására is felhatalmazott.
Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága:
SCHWEIGER MÖSC0VIT2

igaigatóaágának fentebbi kSnétételére hivatkoiáatal alólirott tintolettel jelenti, miaasrint a
Nagy-kanizsai főögynőkség
vetetétét elvállalU t a fíOgynöktégi irodát megnyitotta, hol ia biitoaitáti ajánlatok elfogadUtnak t t biitotitáti ttilelre, vagy a tártaaágra vonatkonó mindaaféle felvilágotitátok lag-
kétatégetebben megadatnak. Biztosit pedig » tárUatóig
a) tttiveniély ét robbanás által okotott károk ellen; c) atáraion vagy vl»f« uállilott javak kiroeodáta ellen;
b) jégkárok ellen d) ai ember rlétére minden iamert módosat tteriat.
A Magyar-franesia bintotitó réntvény-társaság, melynek
20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot
teví alaptőkéjéből a réttvényeeek utal mindjárt kezdetben
10 millió frank, azaz 4 millió arany forint
kéaspéntben befizettetett, t rétiiot a fflvárot legelao péntintéaeteinél, réazint pedig magyar államértékekben ét elt« botégek ben lett elhelyesve, m. évi október U én tartván alakuló koagyulátét melyen a tártaaág ögy vesetétének élére kövelketók válaaatattak meg:
FcUattJmttny.
Btük Mmto % ™IKJ" jel»álof-b-jikn»k if&xpu^jft.
LáMZy LM, * m*gy. ilL földhitel r*«iTény-tára **4g igugBUji BadaptuUn.
Levríi Jiktb. & k»resk«a<?lmi «kkulérai» ig-jipatójt Bad&pe*ten.
S«T«b«ircl JM. Hirta EBH. a pinu Soeieté d« l\'Umoo %é •nvle vexirfslagyelSj* Párübtva.
ElnBk: Biti* Ittván. o fala. val. belao titkol Unácaota, a Lipót-rend oagykereasteae, oraa. kép- itt Baeaten.
AlelnSkSk : Báró BátWty Béla, fóldbirtoe, ortt képv. atb. Budapeeten Mattam leai, a páriái Soaeté de TUnion generálé elnöke atb. Páriában.
Reatrt Mtria marqaia de Banneville, az oaxtrák déli vaant igazgatósági tagja atb Páriában.
Neiwtit Anala kir. keretked. tanáceoa nagy kereakedS. >\' Igaagatok : Dr. Hlllar Altraakt, kot- éa váltó-ügyvéd Béetben
Lovag xápori Rtftakart Ftrtaez. az Albrecht-vaapálja elnöke atb Béetben. : alttttaaaoaer Kártly a „Uoomana Józtef nagykereekedS ™ég fonoke Bndapaelea.
Sváb Káraly földbirtokot, onz. képviaelS atb. Bodapeaten. 3cfcwtl|er ?ártta kir. kereekedeimi Unáctot Bndanettea.
Báró Tlnt Urtly ct. kir. kamaráa, az ont. déli vaant alelnöke, aa oaat. nrakhása tagja atb. Bééiben. Vezérigazgató HttktvItZ Liftt Bndapetten.
Tekintve a táraaaágnak fentebb kitüntetett tőkeerejét éa aa Qa]etvezetéa élén levS, haaánkban ia nagyobbréazt ismert é* kftztitxteletben Alid egyénieegeket, bátrat elmondható tehát, hogy nem volt még aa
egéez monarehiában biatoaitó táraaaáe mind ez ideig, mely a biztoaitó közonaégnek anayi garantiát nynjtott volna, mint amennyit neki e táraaaág mindjárt kezdetben nyújtani képea. a a midSo a táraaság ezen, eddig
páratlan tókeereje ét as élén álló egyéniaégek jelleme egyrészról teljea biztoaitút nyújt arra nécve, hogy a tár<a4á( OxlHlritele a meltányoaaig, a p nitoaaáf éa a legazigorubb bereflleteaaég minden követelményének
n.indenkor éa teljeaen meg fog felelni, máaréazrol a aaakvezetéa avatottaága. ax iráut ie kezeaaégul azolgál, bogy a táraaaág a díjtételek m^gtzabáaiaál ia kellR tekintettel fog lenni a veraeny jogoaolt kovatalaaáayeire.
Amidóu tehát tiaztelettel alóliroU a biztoaitó t- kSzsneég biulmát a» álUla k«p.in.lt táraaaág iráal njból felhívja éa kéri, megjegyzi egyaaeramind hogy a reaéragynokaafi teríleUe a vldaki " \'
azervaaéae taljea folyamatban van éa hogy tOxbiztotitaii ajánlatok a már felállított Ügynökségek álul kéazaegeaen elfogadtatnak. maradván teljee tiatteletMI
Nagy-Kanizsán, íggo. januárban. A ?ajy»r-fra»czla Mztasité rétzvény-társuág
fóügynöktége Nagy-Kanistáa,
989152 GUTMANN S. H.

utifú-mellczukorkák,
a tftdó és mellb^jok, köhögés, fojtóköhögés, rfkedteég és tüdóhurnt biztos gyógjszerel.

A termettet Ütai a ts«QT»dő<- emberisif \'jarára teremtett meffbectaihetleD ketkonj utifG a«<jn mir eddig f«l nrin déritírt titkot foglaJja ??afib&Q, mitsennt a gége is légcső reodtser gyulladt nyak hártyájára való azonnali gyors •? enyhíti hatáa gytvkorliairat az illetfi beteg ixer-rek gyóg/uláaat minden tekintetben 15ti

JTmtán gyártmánjankail • ctu kor ii keskeny utiffibSl ti»u Tegyü lékről k-nískedünk, külöoöi fijyelem b» •jAoljuli hatótáf^iUg bojegjtutt ré<__ _ iráMUtkat, mert csak esek igazoljak aooak
Schniidt Victor & fiai. cs. tlr. szab. tyarosot Bécs. Wieiea, illeeiasse 48.
M 1 skatalya ira 30 kr. H
Kaphatók: Práger Béla gyógyt. Bellit J. gyügyt N-Kamatán, Káli
voda J. Letanyén, Kit A. gyógyuzt. A.\'LeDdván, Uorner Kaj vaa- ea
foazerkareakedéaében Sümeghet, Werli 11. gyógyixt. Kapronczán, idSab
Mozeh F, Varváron, Hollóay Jóuef E gyógyaat. Zala-tigvazegen. Bar-
ger Mór (Somogy) Saobb Simon Gynla Szombathely. (978 27—*)
7 éruvel és 6 tisztelet skMnynyal jutalmazott
TRÁGYA-GYPS,
olctoa ét bénanttcaan laáliit minden Tttati Ulosáaboi,
a totléii Tezfinyte! a „VsrteilrtUer inis-!iáíTaffliTelés."
MtdUitt, Béa
(»79 14—16)

Sumatra-gyémáutok.

Eaen valóban pompái k&vek raad-
kj»01i toawl bírnak, tUalák éa caakia a
ki.érlat által klIOnbozietbetík meg a »a-
lóditil. Mi bérti.ente-.en kaldíuk gyüril-
ket, maaaÍT kettoa aranyból darabját
3, « frtért, falbrralókat eróteket ket-
^^ toa aranrbol párját 5, S frtert ai íu-
ae< bérmeutea bekaldéae után. Gylrűknél aMkaéget a bSaéfet.
mtfirni. l2* 2-«>
Kaphatók arany — kettoa ing gombok kövekkel 3- 4 frt, er6a arany — kettoa — oralánesok, legnjabb 3, 4, 5, 6 frt, nyakláa^U* 7 frt. Ékaaerámk — gyári - raktára:
33 .A. Z Jk. H.
Bért, rraterstroMe 18. Béét.
Majdi
[nem ingyen -5
Siímolat k6vé:k™tíben a nem TH bukott na«y britannia-ezaat gyárban a kóveikezS «5 darab rpndki.OI tiszta briltannia-ezSat tárgyak etak 6 frt 95 krba kerülnek, caak nem negyed rézzé az előállttáai árnak, tehát caaknem ingyen eladva, ét pedig :
I drb. kitanS jó ttZtalMttl Britáaia eaOatnyél í- S J« j "

valódi angol ezUatactél pengével. ^ **
Kíli
fi „ legfinomabb vMik Brítánia ezütaböl egy i>rblran < . nebéz Britani. ezott tvMttaal 6 B b. itania eadat kávéakanái legjobb mioSaef 1 , arSe Rrítánia eaűat lájaiirl 1 , nehéz BriUnia azOit Itmtlllt 6 , Británia eanat ktltarti 6 . ajándék talcza finom véaSaattel. 3 . Británia eanat tejittarté
1 . BHttania eznat tomou kaayévkalár
2 . hatáaoa Brittania-ezllat lytrtya tárté.
- f "• 3
a-a-
1 „ Británia tanát étiemi aaalali ctengetyD eallat
__ kanggal.
tó drb. (SíS 5—12)
Mind aaaa 45 drb. a legfinomabb Británia ezaatbfll vtnotk kéezúve mely agje^tli a világon léteaandó ere, mely srOkké fehér marad éa a valódi etaatol M évi haaanalat ntin aam kal5mboahet( meg, miért Jétálva Ittl.
Czim ét egye4Bli rendeléai hely a ca. kir. otatrák magyar vároaoknak.
Geaeriil-Dep*t tler I. e»sl. Britaai*. Silber Fabrikra Blau tt KaM, Wien, I. Elisabethstrasse Nr. 6.
Szétktüdéa gyora<n nUnvétellel

Ifj. Gróf Zichy Ödta iákáayi uradalmáhot tartono Zákány kömtégbea, aa alaö- ét felaó korctmáltaláai jog 1881 ik év január hó 1 tol kaadve — három egy mát után köretketí évekre bérbe adaadó. —
uradalmi irodában maftakint- 44 1-3
Fallololek a aákáaji
hstok.
a
)QOOQOQGQQOOOQQQOOQOQOf

A
pápai uradalomhoa Urtbari t Pápa vároaában fekvő .Caóka" rcegü Tendágfogadó, — továbbá a derecteri oradalombot tartotó t ^ata magvabeo "razágut mellett fekvő Petendi vendégfogadó, a botsa tartozó lőVi bold ttáatófdld ét réttel, folyó 1880. évi nsnt Hibái; naptól 3 ovro tárt ajáalat alján bárba adatnak.
A tárt ajáalatok 10*/, bánatpénznél ellátva folyó aprtl U 23-ig Pápán a« uradalmi kötpontí hivatalnál b«adhatok,i ugjaa itt a réatletea föltételek ia megtekinthetők. Pápa, april 2. 1880.
Az uradalmi felügyelőség.
38 3-3
Ifjabb Gróf Zichy ÖdSn tákányi aradalmában - agy fél millió egy ét két évet fenyő ceemete (Pinut lylvaatria) val eladó — ét pedig étere at egy éveteknek \'2 frt, a ket éveaetaeb 3 frt.
Venoi isándékosók ttivetkedjeaek KÁLMÁN JÓZSEF uradalmi kaanaár urhoa — potta Zákány fordulni. —
Ujabb Grróf Zichy ÖdSn aradalmán Sordon — Totaliaateur telivér angol mén — Vulaton Melbourne ét Ma Shatton Orlando uia — fodoa folyó évi janiua hó végéig félvér kancnákat 2b frt, — tolivér kannákat 30 frt fedeaéai dii mellett —
Távolabb lakó uraaágok, ka kancaáikat a fedetéai idény alatt Sordon elhelyeani kívánnák, átok élelmetéeo a kaniaaai piacai árak alapján at uradalom által etikosAltetik.
Levelek KÁLMÁN JÓZSEF uradalmi kaasnár urhos -
poata Zákány - inlésendók. *t> 1-3

Nagv-Kinimán, nyomatott i kiadó toiajdonog Wijdits József gyonBajtójáa.

1880. április

31-<U3C MBábZTL.



]»t*»s ÍTT.
I
1 a hasábot petitsorbaa 7, matodrsor 6 B miodan további során 6 kr. , NTILTTÉEBKB Ítorookint 10 krirt »i-letnek fel.
1 finettari illetek minden
gyet hirdetieart kSlí
30 kr Ssetandf.

ZALA I0Z ÓIT
MOO
elóbb:
OZLON

lap tsellemi risz* illető kSalemenrak t
•sarketvtSkSs.
uyagi részit illet*
hotlemiayek padig a
kiadihog birmeatve
HAQT-I.4mz.SA
! WI.Mtoakáz
Bermaatetlan levelek.
etak tímárt mnnkatÁr-
\' saktol rogaatataak M
vissza naza




N.-Kaaixaaviroa kelThattaágáaak, ,n.-kan izgat önk. UzoUé-egylet", a ,n.-kaa lírai kereskpdeloil • Iparbaak*, ,n.-kaalzsai takarékpénztár*, a .zalaaiegyei általaié* taaltétez-Mlet", a ,i.-kaniz«ai klzaeel-nevel. eg/mtlet*, a „nagy-ksBlifiai tiszti önsegélyre szövetkezet", a .aoprami kereakeMaal • Iparkaaara í.-kaalual ktlválatztasUva* • több
megjel é. városi egjesolet hlTataia. érteaiUjc.
HelenklDt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjeleuő vegyes tartalma lap.
Felhívás előfizetésre!
Az elsó évnegyed in. hó végével lejárván, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek elófizetésök m. hó végéig tartott, hogy azt megújítani szíveskedjenek ideje korin, nehogy a szétküldésben hiány merüljön fel.
Előfizetési ir:
apr.—jun. évnegyedre 2 frt.
apr. — szept félévre 4 »
apr.—decz. 3 évnegyedre .... 6 ,
Nagy-Kanizsa, marcz. 21-én 1880.
A .ZALAI KÖZLÖNY\'
kiadó hivatala Wajdite Jözwf könyvkereskedése.
A Helyemtenyésjstés ügye hazánkban.
(Folytatás.)
3-szor. Meghagyatott minden megyének, hogy a Mária Terézia által 1770-ben rendelt táblai kimutatásukat évenkint pontosan terjeszszé\'k fel a helytartótanácshoz.
4-szer. Minden megye fogadjon egy alkalmas egyént selyemtenyésztési inspec-tornak, a ki a népet az eperfa és selyemhernyó tenyésztésben oktassa, és a megye által felterjesztendő táblás kimutatást elkészítse. A megyék pedig mutassák ki jelentéseikben, bogy inspectoiaik hol szerezték a selyem tenyésztésbe™ jártas s águkat.
5-szőr. Köteleztetnek a hatóságok, nem csak minden megye és szab. kir.

város, hanem minden nagyobb helység határában is epreskerteket létesittetni és azoknak jókarban tartása felett őrködni.
6-szor. A parasztházak előtt és köz-legelőkön az 1768-iki kir. rendelet értelmében ültetett eperfák feletti őrködés, a községi bírákat illeti. A községi biró tartozik vigyázni arra, ha valaki bár akaratianni ezen fák közül egyet vagy többet elpusztítana, a helyett kétszer-annyit köteleztcssék ültetni és felnevelni.
7-szer. Az iskola-mesterek tanulják meg a selyem-tenyésztés módját, nem különben az eperfa ültetést is, és rajta legyenek, hogy gondjaikra bízott tanítványok, már zsenge korukban kedvet és szakismeretet nyerjenek a selyemtenyésztéshez.
8-szor. Közhírré tétetni rendeltetett, hogy azok, a kik magukat az eperfa-ültetvényezés vagy selyemtenyésztésben kitüntetendik, bemutatott gnbóik árán kivül, a kincstár által még külön jutalmazásban is fognak részesülni. — Megengedtetett a megyéknek is, hogy a kitfinőbb termelőknek, a selyemtermeién-bizottsignatc ajánlata folytán szintén adhassanak házi pénztárukból jutalmakat.
A kom missió előterjesztései folytán lett megszüntetve azon még a Commer-cial-Rath-tól eredő, de czélra nem vezető intézkedés, a mely a tulajdonosokat eperfáiknak, bérbe adására kötelezte és a falevelek haszonbérét szabályozta: 1807-ben t i. elrendeltetett, hogy a magántulajdonosok eperfáinak használata, a termelő és tulajdonos közötti magán egyezség tárgyát képezendi. A köz-epreskertek használata azonban mindenkinek

meglett engedve. Továbbá elhatároztatott és megengedtetett, hogy azon termelők, kik gubóikat maguk akarták legomboli-tani, ezt csekély takíza mellett, a kincstári gombolitó intézetekben eszközöltethessék, s az így nyert selymet tetszésük szerint értékesíthessék. így állott az országban a selyemtenyésztés ügye, midőn a boldog emlékezetű József nádor azt saját felügyelete alá karolni elhatározta. — Az ő működése folytán határozta el a kormány, hogy a selyemtenyésztés ügye, a csak idoszakonkint ülésező politicó cammeralis mixta commisio helyett egy állandó országos testületre bizassék.
Egy 1811-ben június 28-án 7000 szám. a. kelt udvari rendelet által rend-szeresittetett az állandó országos selyem-tenyésztési bizottság. (Stabilis regnicolaris commisio ad exactnm seriéi cultnrae perlractationem.) Elnökévé maga a nádor tétetett. Tagjai pedig a helytartó tanács és kamra tanácsosai közül neveztettek ki.
Ezen bizottság működését mindjárt azzal kezdette meg, hogy a gubókért a kamra által fizetendő dijacat felemelte és az első osztálya gubákat 2 frt 30 krra, a másod osztályúakat 1 frtra v. pénzben állapította meg. Később Sehedius tanár által a selyemtenyésztésről írott munkát, kinyomatta és országszerte szétosztatta. 1813 ban javaslatba hozta az országos bizottság, hogy (Schedios tanár terve szerint) a pesti egyetem mellett és azzal összeköttetésben egy gyakorlati mezőgazdasági intézet létesít tessék, a melyben aztán a selyemtenyésztés elméletileg és gyakorlatilag tanittassék. Pestmegye már előbb utasítva lett, hogy Pestváros közelé-

ben jelöljön ki egy 40 holdnyi területet epreskertnek és selyemtenyésztési telepnek. Addig is pedig, mig ez megtörténhetett volna, érintkezésbe tette magát a bizottság a tóalmáai selyemtenyészde tulajdonosával, hogy telepjét engedje át bérbe. A következő 12 év alatt a megyék által a helytartó tanácshoz beküldött jelentésekből kitűnik, hogy habár lassan, de haladt az űgy mégis: az eperültetvények lassan-kint szaporodtak s voltak már egyesek is, kik birtokaikon több ezerre menő eperültetvényeket bírtak felmatatni.
(Folyt, következik.)
Még egyszer a magyar-franczia blz-tositó-táreaság életbiztosításai.*)
A fővárosból hosszabb ideig távol lévén, ceak mm jutott kezünkbe az .Ellenőr* márcz. 12 ki száma, melyben Ágoston József ur, mint az első magyar alt. biztosító társaság hivatalnoka, egyenesen mint e társalat erdekeinek hivatalos védője verni fel a keslydt aaon fejtegetésünk ellenében, mely a> .EllenJr" márcs. 9-ki isámábaD válásiul a magyar francsia biztosító társaság ellen régebben intetett czikkra megjelent. Azon meggyőződéiben lévén, hogy ai igaa ügy védelme sohasem késő s nehogy állításaink megcxáfoltaknak tűnhessenek fel, megadjak a választ a hivaUloa védőnek. De mielőtt a tárgyra térnénk, lehetetlen elismeréssel nem ad ÓID un k a magyar-franciia biatoaitó társaság ellenségeinek azért, hogy levetették as álczát s vakondok módra űzött áskálódásaikat félretéve, nyíltan kiléptek a síkra; mert most már ismert ellenséggel állván szemközt, az igazság fegyverével könnyű lesz a magyar-francsia biztozitó tanaság javára dönteni el a küzdelmet.
•i Eual s vitát, melynek a kSsérdekbo\'l lapunkban helyet adtunk, befejesettaek nyilvánítjuk.
Kterk



TÁRCZA.
Semmiért!
— Üenwtbol. —
Egy I9V»> dordol ii «ry lsvit meg A kopni íitil reptl • halló. A földre hall a tél terhe, a hó Egvuure, lám, 41 as erdó é< a rét Eyv itok »ót mond, kit a halál irt ÉM férG ajakról ?ohoj ét DJ3JÍ. ECT pirbaj c«ak egv lovft^ias Ot*a
Halálos nhbel feknik as ildont.
A teltet mar ai élet hagy* el
Ifjn ev«ben, t«le reméornyel,
Al 5r«j tsolfa mel; paDUsra t»kaHt,
Imidko.ik a maghalt Ulkeert,
Őu feje isedelg, könsjba lábad neme,
Halva felnik a nílík egretlane
Semmiérti
Rendben ment miadcn régi szokás steríat,
Itt tsnn orvos é« jó fegjver volt,
Egviier a felekbe, a Unt> tsólt
Éa egyaskedésre, barátságra iDt
E« slaa nam volt, dehogy ! Maga kert
<5 aléjtitalt a gjUkoa fe«7«errel
A becsnlet ugy kérte. Halált oysrt el
Beaimiért I
És lemmiert 1 Oh nem I Egy «* ToH t^ia
Egj hang, egy tekintet, egy véletlen
És most a tsekáa érte eierében,
ügy párbajt, agy ifjo életet kiváo.
ÉJ mégU, miért kerülik a tért
A férfiak ? Miért oly nyugtalanok,
T.lio egy titkos hang nekik itt rasog
genmiért?!

Te gyoztot, ki most hazádat kertled,
Mott Kain vagy a golyód jól talált.
Ellenednek t adá a halált
Ég ítelete ? 6 önti a vért ?
Hogy ember haljon 8 Ítélete
És hogy gyátz legyen ftt isitek megtSrve
gammiart ? !
Ki óvja meg e moooktol a j\'vSt.? *s Crilltséget, mig fut, kik verik? As marad, etzunk bár kúzködik. Nem fnt a btlguig a bnlej nó elSit Mint Moloch jSn mindig kapja a kert Áldozatot, melyet neki ateotaltek, É* melyet tSle mentaoi o-m lehat
Semmiért.
QOLD8CBII1KD BERNÁT.
Kisvárosi intrignák.
(BeMélyO
Iru: 8ehiehter József.
(FolyUtás.)
„Ki indított erre, mondod Lajos, a szánalom ama jámbor kinézésu ?atal ember éa a megvetóe a kaciér Hathild kiajaizony iránt, érted barátom ? a iránalom egyrészt és a megvetés másrészt, és semmi más, — ujWl egy áldozat a bájo. UUtfaiid telhetetlen vágyainak asestelve; — de agyán mond kérlek, ki esen bárgya ember, ki így meggondolatlanul esett ez örvénybe ?
,És ki mondja neked, szólt Lajo. mint egy felmagaazUllan, bogy örvénybe eaett? — O íileniteni látszik Mathildet, mit meg ia érdemel. - Nem pároeitja-e 6 elbűvöli szépségével a legnemesebb szivet? — Igea, í agy szép és

nemes nő. — Lehet-e tehát Igmándinak, — így hívják ama arat, — botlásul vagy vétkül felróni, hogy egy istennőnek teszi hódolatait? — Mathild szívesen fogadja. — Hogy benső vonzalommal viseltetik iránta, mint ez Igmándi részéről állani látszik, — e két lény ftilSttébbi ellentétes külsejét tekintve nem hiszem.\' —
Igmándi or szép jövedelemmel rendelkezik éa irint ilyen igen jó vendég, — már pedig barátom, vendéglőének iparkodni kell vendégeket gyűjteni, nem pedig veszíteni. —
.Jobban mondva, — szólt Fen — Ma-thild kisasszonynak iparkodni kell egy ily kő-vér falatot, mint ez az Igmándi ur, nem egy könnyen kezei közül kioeuastatni; — de inkább odaadó szerelmével, — már én caak Lajos ugy besiélek, mint ez a tények mezítelenségénél fogva mondható, — mindjobban jobban körül-hálózni, bogy azután — benn a madár a kelep-czében, forró vízzel leöntve, könnyebben leszedhetni tollat." —
Oh! te rövidlátó ember, folytatá tovább, te nem ismered a nő kifarkéezhetlen természetét. —
Lajos, ki haragján tovább már uralkodni nem tudott, vaamarkaival erősen megragadta Ferit éa tompa hangon monda:
„Eleget beszéltél, eleget játszottál egy gonosz játékot barátságommal. — Nem akarok okaid után fürkészni, melyekkel táa oda akarnád a dolgot vinni, bogy te ismérvéé, a női szivet, azok birálgatásában sohsaem szoktál tévedni; — mentegstődzéseidet sem akarom hallani, — hanem felhívlak mint férnat, — ka agyas férfiúhoz ülik egy becsületes aőríl,

— habár barátunk irányában is, kinek bizalmával és őszinte ragaszkodásával ugyan rútul visszaéltünk, — áJhirtket terjeszteni ; illetve zabolátlan nyelvünkkel jó hírnevét veszélyeztetni, — miszerint nekem tényeket torolj elő, melyek . nemtelen rágalmat eléggé igazolják.
.Balgatag ember, szólt Feri, — büszke önérzettel, belgetag ember, ki sohasem elégszel meg, ha az igazságot a valót, — hogy szemeidről a hályogot leveheesuk anélkül, hogy e mi-tét álul egy nemesebb részt megsértsünk, — sejtésektől sagallottnak valljuk; de azt akarod, hogy ténynek kürUMjük ki;— tel ki visszariadsz a jövendő leleplezésétől, ám riadj most vissza a múlttól, mely e nő, e család életét ftídi. — Magad akarád, hogy tényeket soroljak ,10, — magad akarád; — halld tehát e nó, e család történetét.
Ha önzetlen baráti esdekléseim nem elégségesek téged hitedben megtántoritani, tántorítson meg benne a rideg valő, melyet elmondandó vagyok.
Kis hítíi, te! oly balgatagon építed legszebb reményeidet egy nemcsak gyenge, de ingatag nőre, ki vakságodban nem veszed észre a tátongó art, melynek immár csak szélén allata, — halljad; — de jöjj a bttn eme fésaké-bői, - jöjj velem, az éj elég hossza, elég lesz történetem elbeszélésére, — elég arra, hogy meghallván a család történetet, betegségedből kigjogyalva, hálásan ragadd meg barátod nyújtott jobbját.
(Folyt, következik.)

TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYlH
Hssrésst asonban megváltják, nagyon maglep«tt bennünket egy elsőrendű intéz*! fo hivatalnoka résséríl ason ismerethiány esteijei járatlanság, melyet a nemsetgasdát affectaló csikkiró ur épen a nemzetgatassági tadomáoy, de maga as életbiztosítás terén is elárult; de még iokább meg lepett, hogy hoszá nem illó modorosa, utczai komédiások módjára a nagy dobbal él síppal lépett sorompóba, hogy intézetének, mely arra nem szorult, propagandát caináljoo az ügybefogyottak közt, mert ast c.ak nem hihette, hogy valótlanságon alapuló állításai as okot emberek táborában hívőkre találjanak.
Mindenek előtt felkapasskodik a nemzet gazdasági tudomány magas paripájára s általános oktatásokkal kezdi fejtegetéseit, ast igyekezvén elhitetni a közönséggel, hogy ha külföldi tőke itteni vállalatokba helyeztetik el, ez az országra nésve káros, mert a netaláni haszon külföldre vándorol. Nem tudjak honnan merítette a czikkiró ur nemzetgazdasági ismereteit; as ismert tudomány régen tisztában Tan as iránt, hogy ha tőkeszegény onságokba olcaó külföldi tőkék helyezkednek el, az a hasson, mely esen tökebevándorlásból as illető orsssgrs háramlik, sokszorosan felülmúlja azon ösasege-ket, melyek kamat vagy osztalék fejében az elhelyezett tőkék után külföldre fizettetnek. A. czikkirónak eszel ellenkező felfogása a tőkék nemzetközi viszonyának oly szűkkeblű és rövidlátó megítélésén alapul, mely rég elavult rögeszmékben és előítéletekben gyökeredzik, . de mely fölött a valódi tudomány é^s a polgáio-súlt nemzetek gyakorlata régen pálosát tört.
Egyébiránt azt, hogy mennyire nélkülözi csikkiró állítása a jóhiszeműséget, mi sem illusztrálhatja jobban, mint annak constatáláaa, hogy az általa dicsőitett első m. általános biztosító társaság részvényeinek nem csekély réssé koztudomás szerint Svájciban és más kül-államokban van elhelyezve. Kérdjük tehát, ha már baj az, hogy as osztalékok külföldre vándorolnak, mi a nagyobb baj, az-e, ha az első m. biztosító-társaság 60—70*/„>os osztalékai, melyek csakis a közönség rovására realisáltat-hatnak, mennek külföldre, vagy as, ha egy mérsékelt polgári nyereséggel megelégedő s a küsönség érdekeit a legnagyobb mértékben szem előtt tarló biztosító társulat réssvényesei élveznek egy méltányos osstalékot.
De térjünk át a csikkiró által felhozott számszerű adatokra. ElSssör is mi nem állítottuk sst, hogy as első magyar biztosító társaság 6 — 8°/0-ot szed a nyereményreezesüléasel egy bekötött biztositások után, hanem beszéltünk általánosságban intézetekről, melyek 6 — 8"/»-ot szednek. De ám ha ez állításunk állal magát találva érezte, lássuk hát, mennyit szed az első magyar általános ? S itt beszéljenek maguk ss első magyar általános bistositó társaság díjtételei. Az I. és III. díjtáblázat szerint ez intézet nyereményrészesülésse! és a nélkül következő dijakat ssed:
1. dijtdbláiat.
111. dijtáblátat. 40(30 íve, UJÍ21|20 Íves |^
A legnagyobb valótlanság tehát a t csikkiró azon állítása, hogy as első magyar általános biztosító társaság oak ö\'/9 többletet szed nyereményjogosalt feleitől, mert a valóság, a mint est díjtételei mutatják, as, bogy sem nem 5-öt, nem is 6—8a/«-ot, a mint mi senkire sem vüoatkoststvs általánosságban emiitettük, hanem 7 — 9°/, is szed.
És lássuk már most mi sz. s mit ezen 7-9*/0 fejében s közönségnek nyújt ?
Itt pedig előveszszük az első msgysr általános bistositó társaság mérlegeit s hagyjuk beszélni ismét a számokst. Ezek szerint fisetett ss intését nyereményjogosult feleinek befizetett dijaik után 1866 ban 6\'/„ nyereményt, 1867. 67»\'/,ot, 1868. 6«/,7i-ol. 1869. 6\'/* 1870. 6"/. 1871. 61/*. 1872. 6%, 1873. 61/,,, 1874. 6*/„ 1875. 67* 1876. 6"/„ 1877. 10"/, és csak egyetlenegyszer 1878-ban kivételkép, mivel gróf Potocski elhslálozása által nagy nyereség háramlott reá 12*/0 ot, 19 év ÓU s mióta t. i. as elsó magyar általános biztosító társaságnál ss életbiztosítás usetik, kifizetett összesen 124%-ot, a mi 19-el osztva, kisd évenkint 6\'/,7.-ot.
Nem áll tehát, a mit csikkiró mond, hogy az évi dijaknak l2*/0-át ontja ki, mert azt, a mit egyszer 19 ér után kivételkép adott, szemfényvesztés nélkül, mint rendéi és minden ívben biztos nyereményt odaállítani nem lehet, hanem áll ai, hogy a közönségtől tsedett 7*/»-9*/.-ot is, a kösönségnek pedig Esetett átíagoaan 67,7,-ot Mi ebben tehát a reális, hogy a t. czikkirtS lurtifa] éljttnk? Az a reálig, hogy « bistositó felek évi dijaik V, illetőleg 2V-#/,-4t és ennek kamatait oda ajándékozzák • bistositó társulatnak, S itt Tolua

ZALAI
helyén, L czikkiro nr sst kérdezni, vájjon Ben helyesebben tennék-e az első m. álL biztosi W társaság felei, ha ezt a \'/,—87,7. Ot, a mit a társaságnak ajándékosnak évenkint, a kos nyomor enyhítésére fordítanák.
Határozottan fenn kell tartanunk ason állításunkat is, bngy ason intésetek, melyeknél a nyareményréssesüles fennáll, csak a 4—6-ik évtől fizetik as eleó nyereményt S bs a t. csikkiró, • ki ugy látásik még njoncs az életbiztosítás terén, nem tudja, míkép némely intését cssk a 6-ik évben részesíti feleit az első nyereményben, hát megsúgjuk neki, hogy es igy van; de hogy ss iránt sincs tájékozva, mikép a saját intésete is a legtöbb esetben csak sz 5 dik évben fiseti ss első nyereményt, aanak ason intését, melynek érdekei védojeo.1 feltolta, nem nagyon örülhet, mi pedig as ily szakképzettség fölött csak sajoálkosásunKat fejezhetjük ki. A közönség kedvéért asonban ide igtatunk egy példát, s mely állitásuokat megczáfolhatlanul igazolja. Us például valaki 1880 február havában havi, vagy april havában \'/, évi díjfizetés mellett biztosított, sz elsí msgyarnál, az első nyereményben csak 1884. július havában tehát as 5 dik évben részesül. Ezek a tények t. czikkiró ur, melyeket ferdítésekkel elescsmotirosni nem lehet; mert s nó elhsngsik, de s tények megmaradnak.
De lássuk már moat, mi as s mit az agyonrágalmazott magyar-franczia bistositó társaság nyújt s kösönségnek. Hindeaek elútt nyujtjs ast a morális megnyugvást, hogy dijainak \'/,, festet biztosítottjai kost évenként minden körülmények közt kisoroljs. Itt tehát as Y,o rész mindig biztos, mig amott a 6ViVa sem biztos, mert kövér évek.után snváoy évek következhetnek. Nyújt ezenkívül oly kedvezményeket, melyek a mellett, hogy igen jelentékenyek, a ktisönségre nézve számtalan esetben a legnagyobb fontossággal bírnak. A .lij-fízetés elmulasztását nem tekinti egyenlőnek a bistositás érvényének megszűnésével s kifizeti a bistositott tőke egy részét. Az első msgyarnál, ha a biztosított fél a körülmények, sanyarú viszonyok által csak egyszer ír megakadályozta-tik a díj lefizetésében, igénye a biztosított tőkére megszűnt. A msgyar.franczia bistositó társsság s korkülönbeéget nem tekinti semmi ségi esetnek, hanem kifizeti a magasabb életkornak megfelelő oesseget. Hit tess az első magyar ss olyan esetekben, ha a fél éveinek ssámárs nésve, gyskran egyenesen as ügynök hibás eljárása folytán tévedés csúszik be? Erre megsdjs s választ életbiztosítási feltételeinek 11 §-a, mely igy szol: ,A kötvény teljesen érvénytelenné válik, az az a biztosítási szerződés felbontottaknak tekintetik s a befisetett dijsk a társaság javára esnek : c) ha kiderül, hogy a biztositottak valamelyike a bevallás kiállításakor magát fiatalabbnak vallotta s s korkttlönbség 3 évnél többet tenne.1
Kifogyván s L csikkiró ss érvekből, megkísérti a gúny fegyverének forgatását is s s msgysr-franczis biztosibS társaság által élet beléptetett uj biztosítási módozatot lotteriának csúfolja. Mondja meg a t. csikkiró, vájjon ss, a mit sz első m. általános nyújt nyeremény-jogosult feleinek s befisetett 7—9% díjtöbbletért, nem igérvény-e s jövőre, smi cssk akkor váltatik be, ha nyereség mutatkozik s mint láttuk, ekkor is csak részben, mert s társsság sst sem fizeti viasza, amit a felektől bessedett. Vájjon más oldalról gúnyt érdemel.e as a társaság, a mely a bistosito kösönség kedveért áldosstokat bos, olysn áldosstokst, melyek reálisak s értékesek, s a mely nem takaródzik a hazafiság köpenyével csak ssért, hogy ezen a czimén magas dijakat szedjen s publikumtól.
Ámde azt mondja csikkiró, hogy s kisor-solssssl összekötött biztosításoknál a sora kedveltjei húzzák a nyereményt. Igaz, de ebből az intézet nem is csinál titkot, hsnem nyiltao kimondja és ha aztán valakinek csak egy igényjegye is kihtisatik, oly nagy előnyben részesül, mely mint s következő példa mutatja s nyeremény részesüléssel össse sem hasolitható.
Tegyük például, hogy egy 30 éves ember msgát halála esetére 2000 frtig biztosítottal, aki tehát 2 darab 1000 frtos igényjegyet kapott; ha a két igényjegy kosul sz egyik mindjárt s második évben kihozatik, akkor az illető kap 584 frtot készpénzben, az egyik 1000 frt után, fennmaradván biztosítása, felmentetik s további díjfizetés alul, a másik 1000 frt dijait fizetheti a kapott 534 frt kamataiból. Halála esetén pedig örököseinek meg less s bistositott 2000 frt, továbbá s nyereménykép kikspott 584 trt Esen ember tényleg oly előnyben ré ssesttl, mely nsgyobb inai, mintha as első magyar biztosi tó-társaság 6\'/i\'/s nyeremény részesüléseit 200 esztendőn ál élveste volna. Ez nem túlzás, hanem szigorú számításon alapuló igazság
Azonbsn hs áll is as, hogy a magyar francsis bistositó társaság egyes felei nem ré-ssesülnek sriyeremenyben, azt, hogy megká-rosittattak volna nem állathatják, mert egyrészt

szabad elhatározásuktól függött a kiaorsolás nélküli díjtáblázatok szerint biztosítani, melyek mellesleg raegja^yesve as első magrar nyeremény nélküli díjtételeinél alacsonyabbak, más-réast pedig me* van as a vigaaatalásuk, hogy oly más rendkivfiJi előnyökben részesülnek, melyeket egy intését sem nyújtott volna nekik, azon előnyökben t. i., melyek kettejét fentebb ismertettük, s melyeket a t. czikkiró intézete érdekeinek védelmére fordított nagy buzgal mában és azért, hogy a közönség szemeit por hintésével annál jobban elvakii hasa*, kritika alá vonni nagy bölcsen elfelejtett.
Egyébiránt csak ast jegyezzük meg, hogy esen biztosítási módozat megítélésére a csikkiró urat a ssa kér tel mérői tapasztalt nem épen épületes dolgok után illetékesnek egy ál talán el nem ismerhetjük; illetékes fórum e kérdésben oak egy van és es a közönség a meg vagyunk róla győződve, hogy e bíró előtt a t. czikkiró ur összes szaktudományával együtt kudarezot fog vallani.
Fejtegetésünk végére érve lássak még mily lábon áll a csikkiró nr a morállal és a bistositás czéljának. a humanitásnak követelményeivel ? S itt leheletlen indignátióval viss-ssa nem utasítanunk ast a frivol modort, mely lyel nevetségessé tenni igyekszik a magyar-{ranczia biztosító társaság azon intéskndéaét, bogy a biztosított tőkét Öngyilkosság esetében i* kifizeti. Ezzel szerinte nem éretik el egyéb, mint hogy .ismét csak a nagy közönség fizeti meg a dijakat átért, hogy egyes sorsüldözöttek önbirájukká válnak.* Nos t. ur, hát azt hinei-e ön, hogy a bistositó társulatok nem a „Borsul dözöttek" hanem az igazgató tanácsosok ked véért állanak fenn? Vagy talán inkább megfelel az az intézet a morál és humanitás követelményeinek, a meiy a családfő öngyilkossága folytán ugy is eléggé, és saját hibája nélkül sújtott család szerencsétlenségét még aszal fokozta, hogy megfoflitja azt a családfő éveken át befizetett filléreinek gyümölcsétói, anyagi jövőjének talán egyetlen reményétől? Est ne-vesí ön morálnak és humánus eljárásnak \'?
A czikkiró act, bogy párbaj vagy Öngyilkosság esetében is ki fii étik a biztosított öesseget egyértelműnek tartja aszal, mintha a biztosító társaság a tűzbiztosítás terén is újítani akarván, a gyujtogatók kárát is megtérítené. Erre nésve csak azt a kérdést intézzük minden elfogulatlan olvasóhoz, vájjon analóg esetek-e ezek? Hoz-e as öngyilkos hasznot a biztosításból, mint a hogy húzhat a gyajtogató s vájjon feltehető-e, hogy valaki csupán azért, hogy örököseinek a biztosított tőkét hamarább kifi zeaaék, véget vessen életének? A külföldi biz tositó intézetek, melyek nem oly szükkeblüek közönségük iránt, mint as első magyar ált biztosító-társaság, régen belátták a magyar-franczia biztosi tó-társaság által is követett példa humanos voltát és gyakorolják ii ast. S kérdene meg bár czikkiró a statisztikusokat, bogy as európai öngyilkossági statisztika hiay oly esetet tud felmutatni, a hol valaki azúrt vált volna öngyilkossá, mivel halála esetére örököseinek bizonyos összegei biztosított.
Ami végül azon megjegyzését illeti, hogy a magyai-franczia biztosító társaság példáját minden bistositó társasig követhetné, ha díjtételeihez ls/0-ot csatolna, erre nézve caak azt jegyezzük meg, hogy ám kövessék önök est a példát, mert hogy a példa jó, as erkölcs és humanitás szempontjából egy iránt bővebb indokolásra nem szorul, ha tudjak azt, hogy mily nagy ellenszenvet keltett és méltán a kösöo-ség egy részében a bistositás eszméje iránt as, bogy némely biztosító társaságok azon Ürügy alatt, mintha óngyilkosság forogna lenn, a gyászoló család legszentebb érzelmeinek megsértésével betolakodtak a halottas hasba a hul Iákat felboncsoltatni, vagy a mi szintén előfordult, a sirok nyugalmának embertelen meghá-boritásával ki ás attak a halottakat hivatalos folbonczoltalá* végett A magyar francsia bíz-toaitó-társaság intézkedése megszüntette még az ürügyet ts, hogy valamikor a családi szentélyt ily épen nem humánus indokokból meg háboru^U kelljen, mert a halál okait nem kutatja, han^m fizet
Ezeket tartottuk szükségesnek csikkiró nak a magyar franczi* biztosi tó társaság ellen intézett alaptalan támadásaira elmondani snyu godtan bishatjuk a közönség Ítéletére, hogy a két intézet kösül tneiyik tartja inkább szem előtt a fcÖsöntég érdekeit, a magyar-franczia bistotitó-társaaág-e. mely a biztosiul közönséget a lehető legnagyobb kedvezmények ben ré-?sesiti, vagy ss első m. általános biztosító-társaság, mely nemcsak hogy ily concessiókat nem tesz, sőt nem átálja azokat sz erkölcstelenség színében feltüntetni, de másrészt nagyen is megférőnek tartja az erkölcsiség követelményei vei 60—70*/, osztalékot fizetai részvényeseinek bistositott felei rovására. Ám ítéljen a kó zönaég.
Z-y K-s.


1890.
ÁPRILIS
Helyi hírek.
A közbeeső keresstjár* napok és ünnep miatt czélszerünek találtam a törvényhatósági bisotuág f. é. május havi rea-dea közgyűlésének határnapját elhaiassUni, és a közgyűlés megtartását május hó 10 es követ keaő napjaira kitűzni. Miről a t törvén;bato-sági bizottsági tagokat van szerencsém annak megemlít\'-sével értesíteni, hogy a közgyűlésen felveendő tárgyak sorozata részükre a szokott módon megfog küldetni. Zala Egenzeg, 1880. april 11. Örményi József a. k.. főispán.
— Értertté*. A nagy-kanizsai tiszti
önsegélyző szövetkezet t. ez. tagjait értesítem,
miszerint Prágcr Béla helybeli gyógysseréts ur,
minden felhívás nélkül ajáalkosDÍ szíveskedett
gyógytári tárgyak 25*/, .árleengedés melletti
kiszoIgÁltatáara. Mind azon t. ez. tagok, kik
ezen kedvezményt igénybe venni akarják,
ellenőrzési s sem pontból szíveskedjenek as or
vosi rendelvényre (recept) as illető neve „tiasti
szövetkezési tag* megjegyzést reá írni. Egy
úttal tudomására adom a t oz. tagoknak,
miszerint szövetkezeti pénztárunknál laszálli-
tott áron fürdőjngyek kaphatók, és pedig: 1
drb. I. oestályu gőzfürdő jegy 00 kr. 1 drb. I.
osztályú kádfürdő jegy 45 kr. 1 drb. suhany-
íürdó jegy 30 kr. 1 drb. uszodaíürdŐ jegy 25
krért. Kelt 1S80. évi április hó 10-én. Manhardt,
ssöv. elnök.
— A nagy-kanizsai kir. törvényszék
nél egy bírói állomásra pályásat nyittatott
— IAedl JferettCM jeles hegedűművész
hazánkfia apr. 10-én tartotta hangversenyét
Bischitzky M. ur szíves közreműködése mellett
az „Arany Szarvas" dísztermében, kevés, de
válogatott s müértő, díszes közönség előtt. Ssép
játékának művészi hatátta a gyakran kitörő
tapeviharban nyilvánultés csak sajnálni tudjuk,
hogy számosabban nem jelentek meg f Tisztelt
barátunk innen Keszthelyre távozott. Óhajtjuk,
hogy fényesb anyagi siker koronásza müködé-
*é\\ Ugy tudjuk tőle, hogy Komániába kéazfil s
onnan Konstantinápolyon keresztül Afrikába
utazik.

— Két értelmes s derék iparos polgára
halt meg közelebb Na^y-KanizsÁnatt, névsse-
rint Schillioger Károly asabó, Sxokoly Ferenci
asstalos. Béke hamvaikon! Schillinger Károly
a tűzoltó-egyletnek alapításától kezdve buzgó
működő tagja tevén, végtiftttetségtételéné! a
derék egylet megható részvétet tanuaitott, mely
esetnél tapasztalhatta a t közönség, hogy az
egyleti élet magasztos eszméje rideg társa*-
életünkben mily jótékony hatással van, ha
máskor nem is, de a sírnál az elismerés koszorú
ját nyújtja,
— Hivatalos. A föidmívelesi minister
valamennyi törvényhatÓ*ágboc 5376 szám alatt
körrendeletet intézett a vasúti és gőzhajó álló
másokon levő szemlélő bizottságoknál tapasz
talt visszaélések megszüntetése tárgyában. TV.
patiztaltatott ugyanis, bogy as ország teljesen
vészmentes áltajjKtának idején is, a rendelet
ell-nére, illetéktelen vizsgálat alá vonnak bir
kát, kecskét, lovat, sertést és minden néven
nevezndő áIUt< nyersterményt, valamint ép oly
illetéktelenül a rongyssáliitmányokat is, me
lyek vészmentes időben, szemlélő bizottsági
közben jövetel nélkül az ország valamennyi
vasúti- és gŐshajózási állomásán szabadon fel
es lerakhatok; továbbá, bogy a szemlélő bi
zottsági eljárásról vezetett jegysőkünyveket
hónaponként j^ontosan felterjeszteni elmulaszt
ják; s végül, hogy a jegyzőkönyvek gyakran
csakis as egyik bizottsági tag álul iratnak alá,
holott ehhez mindkét tag aláírása szükségelte
tik. E szabálytalanságok megbüntetése cséljá-
ból, meghagyja a törvényhatóságoknak, hogy
a szemlélő bizottságokat utasítsa, miszerint el
járásaik kőiben a törvényhez és a rendeletek
hez szorosan ragaszkodjanak, elleoeeetben as
ujabban tapasztalandó visszaélések, a törvény
kérleihetlen teljes szigorával fognak sujtatni.
Egyúttal a mioitter a törvényhatóságot figyel
mezteti, hogy jelen rendelkezése ason szemlélő
bizottsági eljárásra nem vonatkozik, mely az
ország határszélein a kívülről bejövő állatok és
nyerstermények körüli elbánást szabályosza.
B, Kemény.
— Zala-Eger szegen a kaszaházi vea-
déglA nagy termeben Rechnitser József táncs-
tanító álul tartott tánczkoszoru alkalmával a
fiatalság a legnagyobb vigalom és megelégedés
között reggeli 4 óráig tánczolt, mely tánczko
szóra alkalmával legnagyobb mértékben ki
tüntették magukat Zala Egerazeg város bájos
hölgyei, kik közt megemlitendŐk: Stern Gi
zella, Fürst Adél, Fitos Mariska, Piríty Ma
riska, Neufeld Rosa, B«rger Elis, Grünvald
Francsiska és Regina, Trebicser Anna, Nagy
Mariska. Szűnóra alatt Kertész József ar Zsls
Egerszeg környékbeli hoitói földbirtokos, ki
nek gyermekei Rechnitser József táncstanilű
Unitványai — megelégedésének nyilvánítása
mellett köszönetét fejezte ki. Dicséretet is érde
mel azonban esen tánczkoszoruért Rechnitser
Jóasef táncstanito ur, ugy a rendesőség, kik a
legnagyobb rend fenUrtása mellett működtek.

TTZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM

ZALAI KÖZLÖNY

ÁPRILIS 15-én 1880.



— Neerolog- Sümeghen k&zrétzvét is
számosak kísérete mellett temettetett «1 Kall
Dávid liastkereskedő, kinek Bécsben fültőben
létesett daganat operatio következte hsláliról
• gyászjelentés így hangsik : „ÖIT. Kell Dá-
vidné szül. Scheiber Karolina saját és gyerme
kei nevében szorongatott stivvel adja hicül,
hogy feledhetlen férje illetőleg atya Kell Dá
vid as izraelita községi- ée betegápolási egylet
alelnöke s a népbank igazgatósági tagja Béca-
ben f. hó 9-én élete 46. évében agyhadéi kö
vetkeztében meghalt. Az elszenderült hamvai
e hó 12-én délutáni 3 órakor Sümegben az iar.
temetíbe tétettek 8r5k nyugalomra. Sttmegh,
1880. iprilit hó. Béke hamvaira. Kell Márton
Kell Mari. mint tzülők, Kell János, Kell Zsig
mond, Kell József, Kell Henrik mint fivérek.
Frank Sarolta raUl. Kell. Frank Betű szül.
Kell mint nővérek. Kell Karolina ssül Schei
ber mint neje, Kell Irén, Kell Samu mint gyer
mekei.
— Árverés Zalamegyében. Horváth Mihály 259 frtra b. ingt. május 18-án Oross-Uraban. — Tököli Katalin 937 írtra b. ingt május 25. Goricsánban. — Golenj-a György 1859 frlra b. ingt. mij. 21. Ugyanott. — Petrica György 808 frtra b. ingt. máj. 26. Ugyanott. — Kaaaa János 501 frtra b. ingt. apr. 19. Zala-Szent-Liszlón. — Márfy József 406 frtra b. ingt. máj. 5. Oroaatonban. — Golubita Jómét 499 frtra b. ingt. máj. 19. Kottoriban. — Nórák Jakab 850 frtra b. ingt. máj. 3. Hihovlyán (Ctákvornya.) — Vlahek Iván 2090 frtra b. ingt. máj. 5. Hodoaánban.
- Hérák Imre 1272 frtra b. ingt. apr. 30.
Stefaneczen. — Ctirúki Mihály 1570 frtra _b.
ingt. apr 21. Leeencze Németfalan. — Or.
Matola Iván 1213 frtra b. ingt. máj. 24.Nagy-
Kanizsin. — Penecx Mátyás 452 frtra b. ingt.
máj. 25. Perlakon. — Öav. Matyesics Balásné
329 frtra b. ingt. máj. 11. Mihályoveczen. —
Ungar Rosilia 550 frtra b. ingt. apr. 24.
Ditzelen. — Róna György 2414 frtra b. ingt
máj. 10. Nagy-Kanizsán. — Kovács Lajoa
531 frtra b. ingt. apr. 29. Hahoton. — Poppo-
vica Gyoka \'2344 frtra b. ingt. apr. 27. Potro-
ván. — Andia. Erzsébet 072 frtra b. ingt. apr.
28. Sümeghen. — Ifj. Kapus István 450 frtra
b. ingt máj. 18. Szöpötkön.
— R&tHd hirek. Saegeden a tegély-
péniek kiosxtáaa május 1-én leez. — Gr. Ssé-
chen Sándor meghalt — Bpeaten az üllői
utón több gyermeket betemetett a pincseomlás.
— Püspök-Hatvan kösnég pénztárát elrabol
ták. — Aa angol királyné uj rendjelet alapit
polgárok Márnára. — Újvidéken telephonháló
tatot állitnak fel. — Sllávy Jóuef már Béctbe
ment — lakni. — A caár egy francsia komor
nyikját gyanúból agyonlőtte. — Tarczalon 200
gyermek fekssik himlőben. — Gr. Széchenyi
Bein Kalkuttában van a haaatér. — A szegedi
körtöltés befejezve van. — Gorcsakoff igen be
teg. — Parisban egy péktől vett kenyerek ál
tal 1650 egyén lett megmérgezve. — A trón
örökös 3 millió frton megvásárolta aa Adamo-
vicsok caepini uradalmát Eaiék mellett —
ki nyert?
Bén, apr. 10-én: 06, 81,25. 9.76.
Grácz, , , 42,35,20, 86. 80.
Temesvár, „ , 11, 17, 79, 71, 5.
Tekintetes szerkesztő ur!
A „Zalai Közlöny" 28. számában Bátorfi Lajos ur egy a kisded nevelő egyesület igazgatóságát, kiválóan pedig engemet, ki esetleg a Bátorfi ur álul neheztelt határozat fogalmatá aával megbizattam, sértő nyilatkozatot tett közzé; válaszul ezen nyilatkozatra engedjen tehát a tette* szerkesztő ur becses lapjában e néhány sornak vendéghelyet.
A nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület igtagatóaága 1880. évi april hó 1. napján ülést tartott, a mely ülésnek egyik tárgya volt Bátorfi ar egyesületi titkár lemondása és at egyesületi iratok mikénti átadására Tonat-kotó nyilatkozata, mindkettő Írásbeli nyilatkozat *, az elaöben Bátorfi ar hoaszasan érzelegve bejelenti lemondását s a többi közt így szól: „Tekinte továbbá, hogy az egyesület fizetésbeli rendez tagja szegénységemnél fogva az nj öt évi cyclaara nem lehetek, aa alapszabályok érteimébea tisstviseióje sem lehetek," — a másodikban pedig kijelenti, miszerint „az egyesület öt évi iraüűt csakis 3 tagú bizottság előtt, legyen bár aa átvétel a köagyüléa előtt vagy után* adja át.
Ezen nyilatkozatok alapján hozta azután az igazgatótág a Bátorfi ur előtt „sisbályelle nes, ildomtalan és ..zeszélyes" következő határozatot: t lemondás tudomásul vétetik, az iratok átvétele iránt a megválastttodó titkár utasittatui fog, Bátorfi Lajoa ur pedig erről levélileg érte-•itendő.
Én pedig ezen határosat folytán Írtam meg Bátorfi urnák ai egyeaület; másod elník álul aláirt levélben .nyitva áll az ajtó — tea-•ék kimenni\' a következőképpen : Tan szeren-

csém aa 1880. évi april hó 1. napján tartott igazgatósig! ülés határozata folytán értesíteni, hogy as igssgatóaág Önnek lemondását illetőleg, tekintve az egyesület fennállása óta, ennek érdekében lankadatlan azorgalommal teljesített munkásságát, kedvezi megállapodásra jutott
Ez a való tényállás, e mellett tehát az igazgatósig helyesen, as alapszabályok szerint jogkörében vette tudomásul Bátorfi ur lemondását; helyesen vette tudomásul, mert ellenkezőleg megtagadta volna a lemondás komolyságát, mi bizonyára ildomtalan lett volna; jogkörében vette tudomásai, mert az ideiglenes intézkedés az igazgatósághoz tartozik, a közgyűlést a végérvényes határozat, j len esetben a választás illetvén meg.
üelyeeen és aa alapszabályok értelmében intézkedett as igazgatóság as átvételt illetőleg is, mert az átvétel mikéntjének meghatározása inkább az igazgatóság, mint a lemondott egyesületi titkár hatáskörébe esik.
Annak vitatása, vájjon as igazgatóság határozatának Bátorfi úrral oly módon lett Közlése, mint fentebb híven megmondatott, illemet-e vagy nem, bozsám nem tartoSbatik, de az igazgatóság ellen szórt szeszélyes jelzőket, „tugülét, ildomtalan* ezennel visszautasítom s egyúttal a nyilvánosságot fölhívom annak el-bírálatára, hogy egyátalábau, de különösen jelen esetben ildomos e egy magyobbréazt nőkből álló igazgatóság határozata ellen oly nagy han gon, oly nagy szavakkal síkra kelni, mint Bátorfi Lajos ur tette.
OROSZVÁRT GYULA,
egveauleti ogyeaz.
Hintán Oroazváry Giula egyesületi figyéiz ur fentebbi válaszában, illetőleg nyilatkozatában a nyilvánosságot felhívja a dolog elbírálásán, bátor vagyok a t. közönség iránti figyelemből magamat kimagyarázva, a tentebbi közleményt tüzetesen megcsáfolni.
Én ugy tudom, as ügyvéd fegyvere a törvény, az egyesületi ügyészé pedig a< egye-aületi alapszabály, ez esetben fenttisztelt ügyész ur általánosságban szól az alapszabályokról, én tehát kezembe vessem, mert ez nyújt se kem önérzetet igazságot még akkor is, ha tia-szer oly nagy, de erő nélküli olvasmánynyal kereatetem is meg, mint a fentebb köslött
Lemondásomat nincs joga as igazgatóságnak tárgyalni, mert az az elnökséghez szólt, miatán az alapaz. 23. §. a.) szerint as igasgató-tág csak a segédszemélyzet felett intézkedhetik ; igazgatósági tag, tehát a titkár felett is az alapsz 11. §. d.) szerint a közgyűlés van jogosítva intézkedni. ? szerint világot, hogy ügyemben szabályellenes eljárás történt.
At igazgatóság a 23. §. c.) pontja szerint az intezetbeli rend és tisztaságot ellenőrzi s as intézet benső ügykezelését szabályozza, a titkárság nem intézet, hanem az egyesület egyik lényeges alkatrésze lévén, a 24. §. szerint az elnökség jogköréhez.tartosik aürgős esetben intézkedni, miután az elnök az egyesület képviselője egyetek és hatóságokkal szemben. Es „egyesek* szóra figyelmet kérek fordítani, miután a titkár is egyet ember t csakis as egyesület képviselője: az elnökhöz fordulhat s nem at igazgatósághoz. így elcsavarni tehát az alapszabályok értelmét nem mondom rostakaratuságnak, de steszélyoek méltán.
As igazgatóság maradjon meg a maga hatáskörében s tisztelettel hajol meg előttük mindenki, de egyes felforgató essméK octroyá-lásával közjólétet s közboldogaágot nem teremthet soha, sőt a meglévő kezdetet is tönkre silányitja.
Egyébként a fentebb mondottak igazságára nézve eclatánsabb bizonyíték nem kell, mint az, hogy az elnökség két érdemes tagja Ur. Tuboly Gyula úrral megjelentek tserény lakásomon az iratok átvétele végett a én a mélyen tisstelt elnökségnek készséggel engedelmeskedtem.
E tény körülményéből tolyólag elesik ügyész ur azon állítása is, hogy csak majd titkár utódomnak adhatom át as iratokat; szíves tudomására jattatom, hogy ujabb kérelmem be:erjesstése nélkül is valóban átadtam, ennélfogva as igazgatóság ezen határozata óhajom sserínt semmis.
Ildomtalannak kellé ön átiratát nevesnem — szerényen szólvs azért it, mert nem a ,k i t d e d ó v ó" egylettől volt, es egylet s boldogok álmát slaszssa, jelvénye ugyan as izr. iskola aj uja felett disselg, hogy ön s bol-dogultnak esen feliratát oly élénk emlékezetben tartja, csodálom, de nem irigylem. Egyéni nézetem sserínt egy elhaltnak nevét aa élő fejére tűzni, nem tartom ildomomágnak, biz as jó adag ssomoritó gúny; vsjhs jóslat ne legyen!
Hogy zngülésnek valék bátor nevezni azt az ülést, melyből ily irat intézteiéit hozzám, kitűnik az eddigi eredményből, bogy maga az elnökaég s választmány hatályon kival helyese. A rendes ülésben ss alapaz. 18. § Ml folyó gyakorlat sserínt egyik ülés jkőnyvei s

másik ülésben hitelesíttetnek, ez ss ápr. 1-én tartott ülésben nem történt, sat Ha t. ügyész nr ezen ülést nem igazgatóságinak neveti, hanem egyesek tanácskosmányának, biztosítom, hogy es inorimisált saó Bem jó tollam hegyére.
„Hosszasan érselgó* lemondó levelemből egy komoly igazságot hogy szíves vohkibetozni és „szegénységemet* a nyilvánosság előtt ar-czomhoz vágja, ezt egy müveit fiatal embertől nem várUm, teljes megbotránkozásom mellett ctak annyit válaszolok: aa ön vagyonosságit nem irigylem.
S végül „nagy hangon t nagy szavakkal!* sikra szállásomat .legnagyobbrészt nőkből álló" illés ellen udomuUnna\'*. tartja. Ig«za van, csakhogy itt máskép áll s dolog. As alapaz. 22. §. sserínt ss igazgatóság 4 női s 6 férfi tagból áll, ergo .a legnagyobb reszt nőkből álló* igazgatóságot e 10 egyénből ssárait-ton ki s ki tud, én nem értek hozzá; de még-azt sem értem, hogy ily abturdumot hogy állíthat valaki.
Egyébként mint hírlapíró egy nemét érzem azon hazafias örömnek, hogy a „jövő század regényének" hatalmas paasuaát lehet Ulán felfedezni, amikor az orvot és ügyész is ez egyesületnél nőkből illand ; jó less es esetben s .legnagyobbrészt" szót eltenni a jövő szazad szamára. Ebben a században aligha érjük meg.
Saját beismerésének, a dolog lényegét tekintve, különben kiválólag orvendek, hogy „nagy hangon* ssóttsm, mert hisz ügyéss ur igen jól tudja: as igazságot a a g n i nem illik, a „nagy szavak"-at kevéabé használhattam, mert ama közleményben csak a nyilatkozat szó s nevem volt nagy betűvel szedve, a többi kevés és kicsi volt s ha esetleg e kévét ét kicsi betűket elhagyom, a két nagy szóból síig értettük volna meg egymást. Különben én csak igasságérzetemnek, öl évi munkásságom, ügybuzgalmam után nem érdemelt ily szabályellenes, ildomtalan éa szeszélyes intézkedés feletti önérzetem megsértésének adtam szerény kifejezést. S ba valaki a mélyen tisztelt egyesületi telkes hölgyek egyike iránt a kellő udvariasság s a humánus intézmény magaastos eszméjével rokon tissteletérzettel nem viseltettem volna, bizonyára egyhangúlag nem történt volna két izbeni megválatzutáaom s értéket örök emlékkel a hölgyek kezéből nem tiazteltettem volna meg. Most is megválásom ss egylettől caak asért van, mert retrograd lépésekben rétstvenoi, állásomnál Fogva, lehetetlen. BÁTORFI.
Irodalom
(E rorat alatt megemlített mnnka Nagv-Ka-Dlitin Wajdita Jiuef könyvkereskedése Utal megrendel betó.)
— Rmitmann Frigytt fővárosi könyvkia
dónál igen dinét kiállításban megjelent Jakab
Elek akadémikustól „Szabadságharcunk tör-
ténttéhez visszaemlékezések 1848—49 re*.
Bem tábornok arczképével ára 40 kr Jakab
Elek jelet történészünk esen müve most, midőn
Kossuth Lajos legközelebb megjelenendő em
lékiratai ismét élénkeo előtérbe fogják helyezni
ama nagy napok emlékeit, kétségtelenül nagy
feltüuést fog kelleni. Saját élmények a források
alapos Unulmányozásával párosulva nélkülöz-
hetlenné tessik e mü /et mindazokra nézve,
kik Magyarorsaág története iránt érdeklődéssel
viaeltetnek. A mü 8 füzetbeo jelenik meg, me
lyek a mennyire csak a kellő kiállítás megen
gedi, gyoraan jelennek meg egymás után. A
mü előfizetési ára bérmentea megküldéssel 3
forint
— Kouuth Lijo$ emlékiraUi caak májat
hó elején fognak megjelenni, mert as sngol
kiadó, ki as angol nyelvre való forditát )ogát
megszerezte, határozottan kikötötte, hogy az
angol kiadásnak egyidejűleg kell megjelenni a
magyarral. — Ea alkalommal figyelmeztetjük
olvasóinkat, hogy Kossulh emlékiraUi füzeten-
ként ia kaphatók lesznek. A füzetes kiadás
iránt Mebner Vilmos kötött tserződéstas Atbe-
neum r. társaságról t as első fűzet as első kö
tettel egy időben fog megjelenni. Egy füzet
ára 35 kr lesz, mely összeg mindig a füzetek
átvételénél teendő le, mely körülmény nagy
ban elősegíti aat. hogy még a kevésbé vagyo-
nos osstilyhoz tartozók is megssereshesték e
nagyérdekü munkát
— Cj teHtvtSvtk. Az „Apolló* zenemű-
folyóirat legújabb (april havi) azámz kővetker.ó
tartalommal jelent meg: 1. Koronázási magyar,
•térté Palotásy János, 2. Légy ott, polkama
zutka, szerte Kiss József. 3. Fecském, fecském,
népdal, caimbalomra átirts Alla^-a Géza. 4.
Nocturne, zongorára szerte Magarányi József.
5. Sírva jön a magyar nóta., dal, szövege
Arany Jánostól, zenéje Juháss Aladártól. Az
Apolló előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre
3 frt, mely az Apolló kiadóhivatalához (Buda
pest, vár, Verbóózy-utcsa 179. szám ) czimezve
küldendő be. legctélsserttebben postautalvány
utján. As Apolló esen egyetlen hazai zeuésseti
közlönyünk nyolca évi feaiálláss alatt már is

egy oly becses magyar zeneirodalmi gyújts ményt alkotott, mely agy kiállítás mint tsrU-lomra nézve bármily zenegyüjtemény díszére váltk, olcsóságra nésve pedig vetekedik a legolcsóbb külföldi kiadmányokkal s ezért pártolásra méltán ajánlhatjuk.
Vegyes hirek.
— Rmfmann it Simon hamburgi czég
hirdetésére hívjuk fel s figyelmet; saó van
abban eredeti sorsjegyekről, melyek fónyere
menyekkel bőven el vannak látva; ezen sors
jegyek nálunk is gyanithatólag kelendőségnek
örvendenek. Ezen vállalat méltó a teljes biza
lomra, miután állami jótállással kezeltetik t a
czég ssoliditásáról országszerte híres.
— A ctár a legújabb attentáfum óta el
zárja magát a világtól, hogy a légy sem repül
het hozzá, hs csak meg nem vizsgálták előbb
útlevelét. Most ujabb adatok fekszenek előttünk
arra nézve, hogy az ellenőrzés milyen szigorú.
— a téli paloU emeletén, közvetlen a czár
ssolgáJaUban 10 gárdatisst — valamennyien
a legelőkelőbb orosz családok iradékai —
vállalu magára a czár úritétét. Senkit a ctár
hoz nem eresztenek, — mig magát náluk nem
igazolta, sőt maga a trónörökös sem mehet be
styjához egyenesen. — A czárnö orvosa Botkin
tanár náluk Urtosik magát szintén jelenteni s
csak ha a szolgálattevő tiszt előbb a caárnál
bejelentette a a bemehetésre specsiális engedéiyt
eszközölt, caakia akkor látogathatja meg bete
gét. Magokat aa orvosságokat sem szabad előbb
bevinni a czári lakosztályba, mielőtt a gárda-
lístt erre meg nem adu volnaameghaulmszist
A paloU minden emeletére külön őrizet van
rendelve, oly módon, hogy még a jelszó, is más
minden emelet és minden őrség számára. A
földszinti, illetőleg pedig a földalatti helyiségek
befalaztatuak s nem lakik bennök senki. Ugy
látásik, hogy nem oly boldog állspot ss: hatai-
maa czárnak lenni.
— A miről annyit besaélnek, Bosznia és
Herczegovina lakosainak száma, a legújabb
hiteles népszámlálás Bzerint: 1,142,147 fúrt
megy, kik közül: 487,022 görög keleti, 442,500
mahomedán, 208,950 katholikuB és 3426 zsidó
vallása.
— Fthir hoüót A Sopronban olvassuk a
következő esetei: BuczolitaGáspár fülesi sertés
kereskedő múlt hó kösepén Barcaon vasútra
átallott, mely állomáson jegyet váltott. A pénz-
tárnok azonban két ötveneaael többet adott
neki vissza mint valóban vissza járt. Épen
harmadszor csöngettek. B. sietett s kocsiba, út
közben azonban észre vette, hogy 1 drb.
ötvenessel többet kapott és csakhamar vi»8za>
sietett s pénztárnoknak átadni, ki azon közben
hibáját észre vette, midőn már a vonat elrobo
gott, újra megolvasU pénaét ea ekkor reá jött,
hogy nem egy, hanem kél ötvenessel kapott
többet, mint jár volna. A legközelebbi állo
másnál tehát kiasállt és s második ötvenem i.
visszaküldte a péuttárnoknsk.
Szerkesztői üzenet.
4024 Esztergom. Vir«t I Mennyi éa hogy ?
4020. „A sözéptanodai törvényjavaslat-1 -ot jöv5 tsimonk hozsa.
4026. C>. Keaithelv. Megkaptuk.
4037. Paesa. — r. Teljea lehetetlen kotSlnttnk. Á vádak beterjeaiteeéaek hivatalos helye van s haiti nem intéitetneA: el, lehet a nyilvinoviigot használni, de e« esetben ia as ismeretlen helyen, ismeretlen egrinek vitelt dolgainál a sxerkentő felclSs nem lehet, miután as nem miodenttudó ? a háta nem deres, hogy ast mindenki üthesse. Különben készséggel teszünk, amit tehetünk.
4028 B. .Bátyám airhalmára". Kem kotOI-
hetűi u indokolást kéatséggel megmondhatják.
4029 .Kincs otthon*. Itthon ae lesz.
Felelós szerkesztő: Bátart Uj«J».
isryixttér.*)
Nyilatkozat.
Alulírottak mint Remete Gésa ügyvéd ur megbízottjai ma reggel Kovács Lajos ügyvéd urnái megjelentünk s tőle a tegnapi napon egy periratbaji elkövetett sértések folytán megbízónk nevében lovagias elégtételt kívántunk, — bizonyítjuk, hogy a lovegiaa elégtétel adá-aát Kovács Lajos ügyvéd ar megtagadta.
Nagy-Kanizsa, 1880. apr. hó 14-én.
S. 03
JXT. BC.
A történt sértetek t s fentebbi nyilatkozat folyUn én alulírott Remete Qéza Kováca L«joa ügyvédet egy gyáva alávald rágalmazónak nyilvánítom.
Nagy-Kanizaa, 1880. apr. 14-én.
Remete Qéza
1 villái a
g rovat alatt kozlsttert felelSMget nem Hk




6 Í\'i\'1^.
Nyajtsunk kezet a szerencsének!
400,000 márka
HÜtlt*
ffinjereméujt nyujl kedveli ei.lbsn, > l|fa|tkb U|)r H Itiál, nialf a mtgta k«rMÍ»y ilul jAváhaijrvk *? bíitoiitTk VKD. ?s«n aj tsrveiet nlöuje Kbban áll, hogy néhány hónap lefolyiu alatt 7 aorioltaban 41,200 lyerMiiyMk okxll. n tiior-? olia •!• kell kerülnie, kOittlk Ulilkoilk 400,000 Irlujl f5uj«i•-tneoy, rfogleg pedl|:
19,000 10,000 U00O l,0"0 ?000 ÍU110
íooo
íOO
«r«m. *i m. jareoi. á m. 1 a/arrm. i m. ujeram. i in njrsrsEa. i m, uyBrem. á m. 3 nyerem, á m. h Dyarsm. á ?. 3 nyaram, á m. l\'i D)«rem. á m.
960,000
160,000
100,000
60,000
50,000
40,000
90,000
36,000
20,000
16,000
138
111.

A nyeremiQjhutá\'ók terYt>erlDthlraUloi«u állipittatUk A legközelebbi cliö, as illám álul bixtoi.iott Djertmí husit a kÖT«tlií»Ó Baaiegbe kerfll:
1 «gekiered«UtK>njeg7DekAr«atálr 6
márka vigyü frt6U kr. o.Á. b.
. . I „ 76 , . , . —. 90 . .
Valatneonjri m«gb.EÍ« aa ö«i>«g ölCUgen bvkUldéic vtgj l>oitautal*ánjr mellett aioonal éi a Ugnagyobb gonddal eisk^ittl-letik, miud«uki magát as állam otimerávcí ellátott eredeti nori-jegjet kapváu tólQnk k«ehe«,
A megreadaléiekbvft a m«|klTáotato MvalAlot terreietek dij nélkül msllákelteinek, raindeu busát utáu pedtg felaiólitáa uél-kUI küldjük ré«itvevóiokuek a híraUloi hu«á«i jfgystVkat.
A n/orenjények k.Bietéae mindenkor pooto»*u ai áltam jótállása uiollett tOrtauIk ? akár kfitvutleii turgkuldéio »»gy klváuatra erdekelljeinkook Auitttia mindeu ungyubb piacsaio leuoállo fl|»«köt(BtrseÍDk által kéibeaittetbelik.
VálUUlnukuak miode-ikor kedveiéit a íierenoie, sok mi* tokiotélyea uyernníuy kö*Ött gyakr-n *t ellő ffinjeremeojrekiiek Orv«ndvéu ai, mint •J&O.OOO, SV&.üUU, 16U.000, 80,000, ftO.OUO, 40,000 itb Qtettettek ki.
Ai ily a Iflgtiilárdabb alapOD ttyugyrf vállalatnál, elórelát-g mlndeuUtt btitODtággal a legélenhabb ráitvételie tiámit-balváa. kert)lik tnir a köieli buiás mial. íi minden mogblsált niuál el&bb, de miodeo«aetre f. í. mi\\n IS-Ikt tlótt kOtvet-lenül alulírott baukhásho. IDUSDI.
Kaufmann & Simon,
bank- és válta-Ozlet Hamburgban,
beráiárláu ét eladáit miudeDoemUálUmkötveDyek, vuali réHvetoyek é» köloeÖDionjegjekaek.
U. i. köfliönetUaket fejeivé ki eseooe) irántuok eddig Uouaitott biialomérl, felkérjük •! uj kiaonoliiDaMi ríaaíetelre, fítörekvéíUnk eienlul i> oda iránjulaod, min-deokor pontua éa nilird taolgálat ilul liutelt érdekejtjeiak teljes megelégedéaót kiérdemelni. Ftíntebbiek.
(6a i 1-0)

« — . JT ? • 3. ki a * ™"
1 n/eram. 4 m.
84 njarem. i m.
4 uysrt-in. á m.
bS njeram á m.
68 nj.rom i m.
914 uyar.m. « m.
&81 uveratn. 4 m.
673 nyerem á in.
950 iijrrri\'m 4 m.
96,160 nyerem. 4 ni.
atb.

K
H ü
H n


s
t*.

RÁflT-Kl?fiMiil880. április 18-in.

Tlieakileneiedft *vfWy»m.



ff EMtoiéél ir: \'"1
ina
«t erre
Wrtats**
• hasábot petiworbao
7, sUsodKOr 6 t min.leo
további torért 5 kr
aorooként 10 krért tetetnek fel
U Kioesiiri illeték miaéei T*s birdttéeért kilói 80 kr (seteadS.

ZALA IOZLOIY
OZLOKT
előbb: .ZALA SOMOGYI


la» aaaOa^ ráta*
1 A la
/ UlM
> •eerkeettShSe,
anyagi raaaét ütato* koalemlnyek pedig a kisdobos bemerne
intesesdík :
NAaYElNIZSá
Wlssafcsaár
Beraentetlen lévaiak, eaak imiit mankalar\' eaktol fogadtattak al
| „?
•iaaaa aeai

N.-Kaaiiaavár*i helyhatóságának, „n.-kanitsal öak. Uzoltó-egylet", s .D.-ka»ir.sal kireakfdflml fi iparb.nk". „n.-ksnltzal takarék*AmUr", a ^a]aasé>;jei álUlásMI UaiMtei Ulet«, a .a.-kanlzaal kiided-neveli egretfilet*, a ,na?y-kanii8ai tiszti önsegélyző szÖTetkezet". a ,«oproai kereskedelmi s isarkamara n.-kanizsai kfiivilautuUan* • tUh
megyei <? városi egjesílet biraUlos érteaiUje.
Belénk!ni kétszer, vasárnap- s csütörtököu uiegjeleuő vegyes tartalmú lap.

A középtanodai törrényjavasU..
B sorok czélja röviden mpgismer-tetni a fenn czimzett törvényjavaslatnak^ főleg ama szakaszait, melyek a jelenleg érvényben levő szabályrendelettől elatnek. A kritikai méltatás nem e lapok keretébe — szaklapba való.
A törvényjavaslat 6 fejezet\' s 94 §-ból áll. I. fejezet. Osztályozás. II. fejezet. Az állam rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló gymnasinmok és reáliskolák szervezete. III. fejezet. Az állam rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló gymnasinmok és reáliskolák közigazgatása. IV. fejezet. Az érettségi vizsgálatokról az állam rendelkezése és közvetlen vezetése alatti középiskolákban. V. fejezet. Á hitfelekezetek, hatóságok, községek, magánosok és társulatok által fentartott nyilvános gymnasiumok- és reáliskolákról. VI. fejezet. Magángymna-sinmok és reáliskolák.
A törvényjavaslatnak nem a legerősebb oldala a határozottság; különösen szembetűnő az ingadozás a VI. fejezetben, látszik, hogy a törvényjavaslat darázsfészekhez ért, a bolygatással csínján bánik. Egyébiránt minden attól függ, miként fogja a minister annak idején a tőrvényt végrehajtani.
Határozottan roszaljnk a javaslat azon intézkedését, mely feljogosítja a hitfelekezeteket középiskolai tanárképző intézeteket szervezni s azokban a tanárképzés módját és rendét meghatározni. Ez azonban még megállhatna, de a tanár-képesités jogát okvetlenül az állam álul szervezett tanárvizsgáló bizottságoknak kellett volna fentartani. De nem czélonk

a kritika. Lássak tehát a törvényjavaslat egyéb intézkedéseit.
Nagy súlyt fektet és helyesen a javaslat a testgyakorlatra, mely akként szervezendő, hogy mindegyik növendék hetenkint négyszer s legalább egy-egy óráig részesüljön korához és testi erejéhez mért gyakorlatokban. Emellett elrendeli a törvényjavaslat, hogy az ötödik osztálytól kezdve minden tanuló egész a tanfolyam bevégeztéig, a katonai (gyalogsági) fegyvergyakorlatokra s a czéllővésre is oktattassék.
Fontos intézkedést tartalmaz a Gl. §. is, mely az érettségi vizsgálat főleg Írásbeli dolgozat alapján lesz elintézendő. Az érettségről szóló bizonyítványok magyar nyelven adatnak ki.
Említésre méltó, hogy a törvényjavaslat az országot 10 (most 7) tan kerületre osztja fel, természetesen élén egy-egy tankerületi főigazgatóval.
\' Elrendeli (57. §.) a javaslat, hogy a gymnasinmokat és reáliskolákat a helyi törvényhatóság főorvosa hivatalból éven-kint megvizsgálja. Közegészségi tekintetből csak üdvözölhetjük emez intézkedést.
Teljes elismerés illeti a 9. S-t, melynél fogva minden reáliskolában rendesen fog taníttatni a latin nyelv és irodalom a reá önkényt vállalkozó tanu-lóknak és pedig rendes szaktanár által.
Nem helyeselhetjük a javaslat azon intézkedését, mely két tantárgyból nyert elégtelen osztályzat kijavítására engedélyt adni a ministert rnházza fel. I-eghelye-sebb volna törvényesíteni a fenálló szabályrendeletet, mely szerint a ki két tan-

_ tárgyból megbukott, az osztály ismétlésére utasítandó.
A 22. §^ azt sejteti, hogy, bár a rajz megmarad a gymnasiumban a rendes tantárgyak sorában, mindazáltal az abból nyert tanjegyeknek semmi befolyása sem lesz az általános osztályzatra.
A 44. §. szerint az állam méltányos tiszteletdijat ad azon vallástanároknak, kik a vallás- és közoktatásügyi minister által kezelt alapból fentartott vagy szerzetes-rendek által ellátott intézetekben ama tanulók hittaai oktatását teljesitik, kik nem az intézet jellegének megfelelő vallásbeliek.
A rendkívüli tárgyak tanítói (47. §.) szintén fognak évi fizetést húzni. Legalább a szegényebb tanulónak is módjában fog állani tanulni azon rendkívüli tárgyat, melyre esetleg hajlama, kedve van.
A törvényjavaslat egyiK hibája, hogy egy szóval sem érinti a tanárok fizetését, pedig kívánatos lenne, hogy legalább a felekezeti tanárok fizetésének minimuma törvény utján állapittassék meg.
A 13. §. szerint a gymnasinmok és reáliskolák négy alsó osztályában akkép fog megállapittatni a tanterv, hogy a tanulókra nézve ez idő alatt az átlépés a gymnasiumból a reáliskolába és viszont, a köteles egy vagy két tárgy esetleg pótlása mellett lehető legyen.
A tanórák heti száma a tanulókra nézve, a testgyakorlaton kivül, az alsó osztályokban 28-nál, a felsőbbekben 30-nál több nem lehet.
A 34. §. intézkedik a párhuzamos osztályok felállításáról; ahol ugyanis a tanulók létszáma öt egymás után kővet-

kező évben meghaladja az ötvenet, párhuzamos osztályok állitaodók fel. Ha azonban a létszám az ötvenet csak kéréssel haladja tnl, ez iránt tett indokolt jelentésre, a vallás- és közoktatásügyi minister a párhuzamos osztály fellállitását mellőzheti.
Megemlíthetjük mág, hogy a 93. §. szerint a minister a középiskolai oktatás ügyéről csak minden harmadik évben fog jelentést tenni az országgyűlésnek. Ez intézkedés módosítja az 1868. XXXVIII. t. ez. 148. §.-át.
Ezeket tartottuk szükségeseknek az előttünk fekvő középtanodai törvényjavaslatból felemlíteni, melynek, ha vannak is hiányai, vannak helyes intézkedései is. A jót meghagyni, a hiányosat pótolni s a roszat kiigazítani az országgyűlés tiszte s szabad legyen- reménylenflnk, hogy a honatyák a középtanodai oktatás-ügy fontosságához mért szeretettel és bnzgalom-mal fogják annak idején e javaslat minden egyes szakaszát megállapítani s törvénybe igtatni.
Ekkor aztán felderül középtanodai nevelés- és oktatás-ügyünk szebb jövőjének rég várt hajnala!
PHILOS.
Jegyzőkönyv,
a talamtjyti dkalánot tanítói ttttílUt kötponli
vtla$tlmányának 1880. <» mdrciiui hó 13-4*
tartóit rtndtM havi MítibSl.
Jelenvoltsk: Csatbó Alajoa, Bíró Jóssef, Keich Miksa, Fried J., ösv. Emecs J.-né, Nagy Mariik*, BrUllor Mór, Belányi Tivadar, Koleoa-káry I., Vörfia J. és alulirt jegyi*. Tárgyak :
I. A múlt ülés jegysőkönyve olvastatott éa észrevétel nélkül hiteleaittatatt.



TÁRCZA.
,01y sok kttedés után *
Hogy k««d«« ac élet, Nálam betelje.l)!t: Lelkem sok vérküoybe Éa eóhsjba merült Pályámat még eddig Tövisek költ intim .. . Blércm-e a cselt „Oly aok koadée oU»C
Életem oeefto, Csakhogy aa nem caendea: O«t a véai hullámot, Hullám után verdén. Taseiol uon axámoa Örvény knioakornl . . . Menekülök-e es .Örvéoy « baliám koitl ?\'
Hol vagy ttabaditó, Ob, bol vagy óraDg/a) ? JÓJj ide, jfljj mellém A kiments karral I Ssemem bixalommal Nia aegfljrad ele..., JSjj, oh jöjj engemet \' .Segelni part leli!"
Boldogeáfom napja Kégen tealkoaynlt; Egemre igen aok Terhei felbS borait. Hetet e bú eje, \\ feay meeate kerfll; B e vak éjben reám ,Kgy caillag a.te derül.\'
VÁROST MIHÁLY

Kisvárosi Intrlguák.
iBeaaély.)
Irta: Sefaiehter Jóuwf.
(Folytatás.;
Lajoa e aa»vakra, melyek bár laaaan, de leikeaülteo éa lelki fájdalommal vegyítve moi-datuk el, mit aem tudott váiaaxolDÍ, mintha •ecet veaatette vulüa, merővel) tekintett Feri nemeibe, gépieaeo emelkedett tel raokéról, fu-tőlagoaan ttdvóaölvéa Hatbildet éa Igmándit,
— fSlkereaé Ilonkát, ki a vendégek kóit iü
rögvén, mindegyik axásaára egy lekóteleaá, ao-
kat ígéri moaolylyal lévén eikéaaülre éa egj
aiivolyea .jó éjt*-te] kaJ-iDÖltve Fenvel hagyá
ei a vigalom belyéL —
XV.
Lajoa lakáaába érve, aaítlanol ereaike dék le a pamlagra, egy néma intéaael hiván fel Ferit a mellelte levő atéket elfoglalni —
Feri leült. — Néma caend aralkodék a axobában, mig nem Feri köretkesOleg aukitá télbe e kinoa ballgatiat:
.Lajoa! te engem a Mathild kiaaaaaoay irányiban, állitáaod aairint elkövetett aértéaért,
— tényleg történt okaim elmondáaira hivtil
föl, — vagyia, te mivel én a> iganigot egéaa
valójában iparkodtam elibed föltárni, - tílem
a férfim nevet megtagadtad, mel/re oly bűn
kének kellene lennem, ha ai PetAfi auvai aae-
rint lehetnék. —
Nem aaeretném, ha e> eat irínUmi barit-aágodat meghutené, nem akarnám, hogy a most előadandó történetem benned a Utex6 iateuég beni hitet megingatni; - egyedülaalencaélja tirténetemaek, hogy kénél fogbatólag biio

nyitaam be neked «t. raiaierint aem Mathild, aem fitiig az *géaz oalád becattlétre méltó.
Tanuld meg történetemből, mily kevéaaé lebet egj nő vállosékony asivében bitni, mert hidd meg Lajoe, mig egyet találás, ki odaadd tiseta Bterelmével boldoggá teás, ásás oljat lelsz, ki hiaaigáral, álaserelmével, caalékony-aágmival életedet megkeseríti.
De légy mathematicas ! —
Ne a költói oldalát vedd a ueri-lemnek, mert es megasönt as üsérke-déa óta költői lenni, hogy kereakedéaaé fajuljon ; — már pedig keresKedéahes nem költőnek, de ssámitónak kell lennünk; — de bo-caisa meg, egéasen eltérek történetemtől, — as idő múlik éa nekem még aludni ia kell. — Neked persse alváara ssükaéged ninca, mert biába, a szerelmes ébren álmodik. —
Lajoa mindesekre aemmi váiasst aem adva, egj türelmetlen pillaatáaaal hivá föl Ferit története elbeaséléaére, mire es követkesőteg keidé meg est:
„Jól tudod, hogy as 187* évben folyton beteges voltam. — As orvoaok. as x-i fürdót ajánlották, melyet aa év június havában meg is látogattam. —
Több ismerős éa baráttal találkostam ott, többek kőat egy bisonyos Füaegi Aladár p. i. postaJiivataJaokkal, ki szintén beteg, de aso-relmi beteg volt
Mondom tehát Füsegi barátom szerelmes volt, xrég pedig most már könnyen kitalálhatod, ssorelme tárgya senki más nem volt, mint as általad oly nagyon tisstelt HathiM kiaaanony. — De te kíváncsi fogas leoai, hogy hogyan jöhetatt létre es a aserelem, máskép mondva, bogvan tudott a p. i. poatabivaUtaok a k—i

Mathild kiaasasouyba beleszeretni éa mikép lettem én e aserelem tudója. —
Engedd itt következő megjagysésemet kösbessőhetnem:
Én minden szerelmest egy fanaticua éas-nélküli teremtésnek tartok; — minden gondolatját egy általa bálványoson lényben osazpon-tosit,a, — emellett rgy hangos kérkedő, — hasonlítom pedig a kakukhos. — Mint es mindig saját nevét kiabálja, ugy ő is folyton szerelemről, — szerelme tárgyáról szeret fecsegni. —
Füsegi jó barátom volt, szerelmes volt, igy lettem éa azután e viszony tudásába beavatva, a igy vagyok most ama helyűiben aa egész Varasady családot tisztin ismerhetni. —
De hit menjünk tovibb. —
A mondottam sserelem P.-ből, hol te ia tudod — Varasadyék idejöttök előtt lakuk, — keltezik. —
Nem akarom Varasady ur jellemét, mely sohasem illani meg a tOzpróbit, — bonczkés alá venni, — elég legyen annyit megemlítenem, miszerint ő, ugy mint a többség ezen jelszó mellett kllsdött és bátran mondhatom, hogy jelenleg ia küzd.
A csel szentesíti az eszközöket. — Ó mint közönséges, de mégis folyton kényelembea élt ember soha ason gondolattal meg sem barátkozhatott, hogy ő neki bisooy kásdesu is kellene a napi életért.
Jél tudta ő, hogy asép kis leányai vaa-•ak, — a asépség pedig kellő helyen és időbem felhasználva, drága kincs, er6a fegyver, mely-lyel sziveket hódi tani lehet és igy péothea könnyen juthatni.
(Folyt, következik.)

TIZENKILRNCZED1T ÉVFOLYAM.

A L A I KÖZLÖNY.

1B8&



II. ElDök tudttja a választmány nyal,
.bogy a múlt ülé* jegys<5köDy ^ébon foglalt ama
határosatokat, meljek Tégrehajtasa ai el«ök-
ségre bisatott, foganatosította.
Örömmel jel«uti elnök, hogy Kecsthely város tanácsa örvendetes tudomáial vatta ama értesítését, miszerint Keszthely városában fog es év auguaztus havában meg tartatni a megyei taoito- testületi küsgyÜlés és kijelenté, misserint az érkesendő tanítókat szíves örömmel fogadja a elssillásolásukról egéss késsség^ei gondos-kodand.
Örvendetes tudomásul vétetett.
Tudomásul ssolgál elnök ama jelentése
is, hogy a ssatmárvidéki néptanito-egj?let, az
orsx. tan.-egyl.-isovetség alapssabályai jóvá
hagyását sürgető emlékiratot nyújtott be a kép-
. TÍsetóh áznak. <
III. Olvastatott a megyei t. tanfelügyelő
arnsk f. é. febr. hó 24-én 873. ss. a. kelt, as
elnökséghez intézett levele, melyből á válaast-
máoy örömmel értesül, hogy t. tanfelügyelő ur
aközp. váluKimáLvaak, a omltagu vallás és
közoktatási minister nrho* a nyagdijkimutatá-
sok érdemében küldött kérvényét illető belyre
fel térj esitette; — továbbá, hogy a taoitó te*lü
let óhajára t. tanfelügyelő ur a megyei tan
ügyi állapotról, a Keszthelyen tartandó kos-
gyülésen felolvasást tartaod.
A nagybecsü levél tartalma lelkes éljen-séssel fogadtatott.
IV. Bíró Jósseí örömmel tudatja a vá-
laiitmánynyal, hogy % nmlt. rali. és kösokt.
minister ur 1879. deci. ll-éo 35111 s». a. ren
deletében a tanítók, valamint azok ösvegyei
és árváinak nyugdíjaztatása, illetőleg segélye
zése és gyámolitasa tárgyában benyújtandó fo
lyamodványuk mikénti felszerelése és elsó fokú
eiintéséae körüli eljárást csélzó és oly annyira
óhajtott „utasítást\' kiadta. Éten utasítás kiváló
fontossággal bírván minden egyes tanító- és
tanitÓDŐre: indítványozza B., hogy » járási
körök elnökei kéressenek fel, miszerint as uta
sítást, mely tudvalevőleg a „Néptanítók Lapja"-
ban is közölteiéit, köri gyűléseiken ismertessék
s a tagúk különiJsen arra figyelmeztessenek,
hogy azon okiratokaf, melyek az Ösvegyí se
gély dij iránti fulramudványhoz majdan csato
landók lessnek — amennyiben ások már eleve
roogtCtirézbet?k — a család érdekében sseres
zék meg s kel 16 rendben tartsák.
Előadó eme indítványa elfogadtatván, felhívja a válasslmány figyelőiét as utasítás I. fej. c) pontjára, mely ugyanis azt rendeli, hogy a tanítók nyugdíj és végkielégítés iránti kérvény eihes az orsz. tanítói nyugdíj- és gyám alap javára kifizetett dijak pontos megfizetéséről ssoiu adóhivatali nyugta csatoltassék. Es ideig — úgymond — legtöbb helyen a kosáé gek ssedik be as orss. tanítói nyogdij és gyám-aUp javára a dijakat s agyanesek nyugtassák is, melyek a legtöbb helyen hibásan u állíttatnak ki; miután alapos aggodalma van as iránt, hogy ezen községek álul kiállított nyugták a kérvényezőknek majdan kellemetlen hasa vonat okosnak, inditványozá előadó, hogy a választmány kérvényt IDUÍÍZPD a nmlt. vall. és kösokt. mínint-.-r urhuz, hogy kegyeskedjék elrendelni, mi<i?:ríot a köwégek által as eddigi befisetésekröl kiállított nyugták as adóhivatal által kicaerélteaseűek, vagy a küldendő „iga-soló-iv\'-be vezetessenek be. — Elfugadtatik.
Ezek után B. J. mégis őgyelmestet as utasítás II fejesetére, mely körül írja a hátra-maradt özvegyeknek «egélydij iránti folyamodványaik kellő képeni f\':Ut-r-lé*«t ? felhossa, hogy a csatolványok (okiratok) megszerzése oly pénzáldozatokba kerülend, melyet legtöbb eMtben as Ösvegy — tekintve silány viszonyait — nem is bir előteremteni.
Erri nésve Ertl Károly hivalkorik a ma gyár kath. klérusnak a tanügy és ennek bajnokai, a tanítók iránt folyton viseltető nemes jóiadulatára, indítványozza, járuljon a válasz\'-mány a jóttivuségérűl ismert umllsgu veszprémi püspök ur elé, s kérje mély alázattal, mi •Kíriot kegyeskednék megyéje területén elrendelni, hogy a tanítói Özvegyek segély díj iránti folyamodványaihoz MÜkiégkadí — a lelkéssi hivatalok által kiálliUndo — okmányok díjmentesen adassanak ki.
Eseo indítvány több oldalról megritat-tatott, de minthogy közmegállapodás nem történt, függőben maradt.
As ídi5 elAre haladván, elnök a tárgy ao-rosatba még felvett tárgyakat s jövő ülésre halasstja s eizel as ülé*t útzárja.
CSATHÓ ALAJOS m. k.
taoteetaUti elafik.
Jegywtte: ERTL KÁROLY m. k.
fSjflgyzli.
Hiteléltjük: NAOY MAKI8KA m. k BIRO JÓZSEF m. k.
Helyt IMrek.
— Ma, apr. 18 in délután van a kisded-
neveit egyesület közgyűlése ai óvoda helyi
ségében.
— Rakody LajOM jele* zongoramüvéts
buiakfia, mint már jeleltük, lörünkbe érke-

lik él hangversenyét csütörtökön, apr. 82-én tartandja meg. T-gnap Szombathelyen adott hangversenyt Óh.j\'juk, hogy kitűnő zeagora-művészünk meleg pártolásban réssesllljon.
— Katonai MIK mulattatta a kösönsé
eetapr. lá^n délután s „Korons- vendéglő előtt.
— Tényén mén lé kiállitás volt f. hó
15-én Nagy Kanizsán, melyen a vidékről szá
mos tsnyésstő jelent meg. — Örömmel jelea-
lük, hogy a kiállított mén lovak kiiiűl az első
séget éi legnagyobb elismerést munkatársunk
Neundler János pStrétei bérlő 4 évee méri
csikójs (arab* faj 162 centiméter magas) nyerte
el. A comiasio kiaéretében láttak Qr&f tábor
nok és Fehérváry generállá urakat, kik anntéa
legnag; "bb elismerésükéi avilvániták ai egy-
taiaü aranysárga mén csikó feMt. A kormány
reáléról 800 frtért meg in váaárol tatott mé> U-
Til a aala-ateDt mihályi lúkiállitu alkalmával,
asonban maga a minister pénztelenséget jeleivé,
nem vtiettette el ai állami méntelepbe. Óhaj.
tandó, hogy e vidékünkön ritka »ép példány
megvéleaaék, mert eladánra késien áll. Értékel
hetni a talajdoaoaaa! Pötréte u. p. Z.-aa.-Hibály.
— Zalamegye. Alaólendvai járáaban
a repcie ét buu vetések köiépezerüen állanak;
silány a ross, a tav»sciak még nem keltek ki.
A fagy általán, kevesebbet ártott mint máa vi
dékeken. A. tavassi esó igen kivánatna volt. A
novai járáaban főleg a r"xs vetések silányak.
A tavaaii munka kedvetoleg foly. A letenyei
járáaban repcie, baia éa ro«a sokat aienvedett.
A tavaaai munka laasan halad. Es áll a caák-
tornvai járáara nésve is; as őszieken igen meg.
látásik a hideg hatáaa. As állatállomány egéas-
ségea. A kanissai járía gasdáinak as 6asi veté
sekbe vetett reményeit a márcsiaai fagyok
Dagyban leasállitottak. Kevés remény van a
tavassiakhos is. Qyümölcafák és ssSlfik sokat
ssenvedtek. A leteayei járásban a buta jól áll,
kevésbé a ross. A tavassi vetés laaaan halad.
Keszthelyi járá>. A hideg a még rem eléggé ki
fejlett vetéseknek keveset -irtott A tavassi vetés
még nem keh ki A legelők még igen kopárak.
— A* orntaggyiUéten április 14-én
Bessenyey Ero6 salai képviselő Murakös egy-
hisainak a ságrábi érsekségtől való elválasstá-
sát sürgeté, mit már ú felaége is elrendelt. Egy
másik sérelmet is akar orvosoltatni, l. i. a ka-
poroaki uradalom oly auestríai sserset birtoká
ban van, melyuek különben létjoga sincs Hs
gyarorsságban t. i. a jessuiták.
— Hegedűverseny Liedl Ferencs
hegedümüvésiauk Kessthelyen f. hó 14 én
lépett fel, aa „Amasnn" ssálloda nagytermé
ben össsegyült nagyoD kiisépsserü számú ma-
pártoló kösöoség >-lott. Csodálkosásunknak
ad-iok kifeiezést as iránt, hogy KeMthely
intelliguntiája a valódi mtiélvesetet nyújtó est
anyagi sikerét csak eouvire vallottamagáénak.
— Liedl Ftfrencsre méltán lehet bünske magyar
kötönségÜDk, mint ki fiatal kora dácsára is
oly ssélesen ismert jó nevet biztosított maga
nak. Pracis játékának aselleme — ugylátssik
— önálló iskulát képvisel, melyet még íel-
tQnóbbé tess a higgadt, valódi muvésst jelentó,
bistos fellépée. Játékának műsorát lapunk
mull heti esáma hostA. A soogorakiséretet
Uaray Sándor ur vesetlo mintán Biscbitsky
ur megbetegedett.
— Jó btMonyitvanyokkal ellátott
Stelsig Antal táncstanitó érkezett városunkba.
Pussunybao, utóbb Vessprémben köxelisinerést
nyert táncstanitási modorával. Érteknshetni
vele .Orostlán\' vendéglőben 19. sz. a.
— Snobovich Nándor köz- és váltó-
Ugyvéd mint a ,Soniogy"-ban olvassuk kiVze
lebb meghalt Ksposvároit. A hatvauas évek
ben egy volt a legkeresettebb ügyvédek közül,
és több talentousus egyén dolgosott irodájában,
midou késóbb a sors ellene fordult. Kevés
ügyvéd van as oraságban, lei oly hosasu rep
likakat, felyebbesést irt, csak a maga sorsának
nincs felyebbriteli bírósaga. A tintából egy
egéss teogert irt ki, éa saját betűi ellene for
dultak!! Nemes ssive *olt, mert sserkesstoaé-
günknél 10—12 éven át adakosott a asegény
gyermekek ksrácsonyfájira, neki asonbau nem
volt máa karácsonyfája, mint csalódásai . . .
A sserescsét folyvást kereste, de soha sem
találta meg, a sors mindig fekete ssámokkal
felelt neki! Egykor as árvaügyekríl könyvet
is irt; volt árvasiéki ülnök, de árván, elhagya-
tottan is balt meg!! Volt hasa is, de más hasá
ban terítették rá s ssemfadelet! . Sokat, igen
sokst doigosott, s munkájánál csak Dyomoru-
sága volt nagyobb, Utóbb már elhagyta min
denki, egyedül imádsága és bité tartotta! . . .
Szegényen, nagyin ssegéayen halt meg s nagy
ssenvrdései után egy kishírsnggal kicsönditet-
ték ! Ha fájdalmaiból lehetneemlíkköve, tán as
égig érne!.. Adnál könnyebb legyen neki a fold I
— Borátoati értekemlet. Kessthelyen
{. hó 14-én Putheáni Qésa báró elnciklete alatt
tartatott meg egyike azon elóértekeslsteknek,
melyeknek tartását s tőldm. ipar és keresk. m.
kir. ministeriam oraságtserte elrendelte, ott
hol a bor mint kiviló művelési is kiviteli csikk
nagyban produkáltaiik, hogy a kussnbőn álló
országos borássati congressus elé a kormány- \'

biztosok már késs tervekkel, általában elfogadott véleményekkel és határosatokkal, vagy épen csélsaeríiekiiek mutatkozó határozati ja-vaalatokkal léphessenek elő. Az értekesleten képviselve volt Zalamegyének csaknem valamennyi bortermő vidéke, jobbára a nagjbir* tokouág álul. A tanácskozás d. e. 10 órakor vette kezdetét aa .Amazon\' szálloda nagytermében, hol ugyanesen időre Miklós Gyula kiküldőt i kormánybiztos is megjelents a tanács-kosásban mid végig tevékeny részt vett. Elnök mindenekelőtt az értekesiet megtartását elrendelő ministeri leirat felölvastatáaát kérte, mit Csigó Pál. mint es alkalomra felkért jegyzi teljesített. Ezután a kormánybiztoz fejtegette borusletünk pangásának okait, különösen bang-snlyosva, miszerint ha már gabna-termelésOnk nek, húskivitelünknek akadt is versenytársa: cséhrányoe intéskedésekre vau szükség, bogy egyetlen de páratlanul álló bortermelésünk a külföld piaczain a oem is gyér versenyzőket megverhesse. Ilyen intézkedéseket vél a kormány érvényre emelhetni as orsságos borássali congressus mtgtartáaa után, ilyen intézkedések keress\' ül viteléhez nyújtson segéd kesét a magyar bortermelő közönség. Bemutatja Magyarország borászati térképét, mely hat kerületre osztva tünteti fel hazánk borvidékeit, melyeknek száma 41. (A hat kerület: Dnnán-innen és lul, Tissán-innen és tul, Királyhágón-tul , — Erdély — és a hatodik Horvátorss. Slsvoniá vsl.) E 41 borvidék sorában a Balaton melléke a hetedik helyet foglalja el. As egyes borvidékeket autonomicos jogokkal kívánná felru-báztatni; egyletek, szövetkezetek létesítését sürgeti, melyek képesek legyenek a magyar bort külföldi piacsokra nagyobb mennyiségben is vitethetni. A gyártott vagy roasul iskolásott borok ellen ssigoru eljárást ajánl és helyes kilátásba. A coguac gyártást nálunk is m-ghono-sitandónak itéli, különösen nagyobb exportok messsessállithatásának könnyebitése czeljaból, mert tudvalevő, hogy cognac hiányában a külföldi kereskedő ssesst vegyit buráinkba, mi által boraink speciális kellemeinek nyakát saegi. Ssóló ezután több, a tanácskosás tárgyául asoigálandó kérdést vet fel, melyeknek megvitatásában részt vettek: Bán Kálmán ki a pangás ttokat a bőrgyártásban találja. Szómon tó körülménynek tekinti, hogy mi 8vajczból vagyunk kénytelenek tudomást szeresai as iránt, hogy fuchsinos boraink is létesnek. A pinexe-egy leteket nem ajánl ja, inkább részvény-társulatokat, mulyek vásárolják öasse a szegényebb termelő productumait is, sstán utaztassák ügynökeiket, ssereszenek pisezot készletüknek. Nem hissi, bogy ártalmas lehetne sut szép divídendákat remél. Miklós tiyula kor-raáov biztos inkább szttretelési rgyesülnlek felállítását látná megfelelőnek, miután est sem torvény sem köshat(>ság nem korlátolja, sót hiteles magánszerződés bistositaná. Ily utoa ?stán több kis gazda — különféle minőségű bort is termelhetne a különféle fajokból s aso-kat miíyttns<«gukhös képest classi&cálná. A kormány ez intézmény támogatása czéljából utastatna vándor-Uoárokat vagy értelmea vincselléreket, kik időről-időre adnánsk a ssüretelési egyletnek kellő felvilágositásokat illetve utasításokat- Az illető egyesület kebelé búi válasstana pincsemestert és könyvelőt, kiket teendőikben a vándor-tanár kiUnitana. Ennek eszkösolhetésére a foldmivelési ministar rendelkeiéoére adstnék 10 millió értékű rente-papir, mi a nemK. bankban lehetne elhelyezve, /3 a USJ w készpénz minden rente papirosnak ; erre nésve aztán biztosítékul ott v*a miuden pi.iczében a kézi-zálog. A kormány ezzel mit sem vessitene, ha időnkint beváltaná papírjait maga az állam — Vagy pedig az ösazea hasai borvidékekről. Budzpesteo egy közöspincsében volns letéve folytonosan pl. két Hl. bor, hogy ha aa alknss jő, csak e közös pincsének, minden borvidéket Lelkiismeretesen képviselt borát ízlelné s tehetné megrendelését s nélkül, hogy as illntó borvidéket is beutaaza. Kat egy minta-ptnese feláihtáaa tenné lehetővé, hol egy törzs könyv, egy cstalogos Msgyarorssag minden borának ismertetést tartalmashalná. Termé-sselesen, ez a borvidékek hozzájárulásával lenne kivihető. Nedecsky Jenő Kemény Gábor báró ministernek bisalmat aaavas bölcs intézkedéséért, melylyel borássatunk felvirágoztatását czélozza. Bor-vegyállomáaok felállítását ajánlja, m«rt a különféle borok összekeverésének mes térsége egyenlő jó minőségű borokat állít elő. A cognac gyártást gyengébb boraink hitelének emelése czéljábol pártolja. Trsstyánszki Lajos borkivitelünk akadáiyostatásánsk fő okául a msgas kiviteli vámot tekinti. Est kellene enyhíteni s nem félnénk s külföldi borok versenyzésétói. A bőrgyártásra igen nagy sdót kellene vetni hogy ne versenyezhasam s gyártmány aszal, smi tiszta, valódi bor, sőt szűnnék meg az végképen. A borhamisítókra kemény büntetéseket ajánl. Dr. Casnidy Gusztáv a bor-gyártást nem tartja annyira veszélyesnek, mint azt általában hiszik. A selejtesebb borokat lehet oogtiacirnzni, d- es még nem !>orgyártáa. Felhozza, miszerint fuchsinos borokat Francsia

országban is találtak. PntheáDÍ Grása b. a bor.\' gyártás alatt a krumplicukor és rósz ssesa alkalmazását érti, mint melyeknek hatása kártékony. Csak ezt kell megszüntetni, s többi hamisítási mód elesik magától ta. Nagy Sándur a fogyasztási adó leszállítását ajánlja. Bán Kálmán a szüret-egyesületektől keveset remél, miután bortermelőink már megszokták, bogy a vevő helybe jöjjön. A regsle bessüntetését véli szükségesnek. A mintapincse felállítását óhajtja. Borsiak kivitelénél s vssuti árleengodés is kiváaatos volna. — Ezután fololvaztatott a boráazst felvirágoztatását illető ministeri törvényjavaslat, mely as értekezletet teljes mértékben megnyugtatja a történendő intézkedések iránt. Szóba hosatik még ss uj szolő-üitetvé nyék adómentemégi joga; ugyanis as jelenleg 5 év, noha as uj ültetvény még es idő alatt csakis költekesést kíván, de kamatot nem biztosit; az nj hás adómentessége 10 év, azt pedig felépülés* után asoaaal kamatosé tőkének lehet tekinteni, ebből kiindulva az értekezlet egye bek kost as uj szőlőültetvények 10 évi sdó mentességét is kivánjs. Végűi Miklós Gyula kormány bistos szólal fel; tudomásul vesai a felssólslásokst, és s vidékről levélalakban be-érkesett nésetek figyelembevételét ígéri s csak is a fogyasztási adó leszállítását tartja nehézségekbe ütközőnek, minthogy ast csak az Ausztriával kötött sanctionált szersődés megváltoztatása árán tsrtja lehetségesnek, mire azonban a még hátralevő 8 év előtt alig lehet kilátáa. A cognac gyártáshoz azükséges gépeket s kormány állíttatja ki és jutányosssá-guk miatt könnyen megasereshetók. — Elnök meleg szavakban mond köasönetet aszépssámu értekezlet, tagoknak; a felszólalásokat ossza gézi a as értekezletet fél agykor berekeszti.
— Bogyay János Sármelléken április
13-án meghalt.
— Rövid hirek. Tóth Dénes veterán
hirlspiró meghalt. — Sslávy Józsefet a bocsu
banqoetten egy távirattal is üdvözölték : Sal
vus Sluvus Slsvi Slavam! (A asabad szláv
Sslávynak üdvöt. — O:ero, aspanyol merénylő
kivég-ztetett. — Az orosz hadikéssülfitetre
ujabban 50 millió rabttl engedélyestetett. —
Takács János rablógyilkos Győrött falakaasU-
tott, bonczoláa előtt felébredt, de másnapra
meghalt. — Péchy Tamás minister választatott
meg a képviselőház elnökévé. — Cseh Sándor
gyóri uynmdáss meghalt. —
ül nyert?
Brunn.apr. 14-én: 38. 32. 38. 49. 19.
— A m. kir. nyeremény kölcsön sorsje- . gyeknek spr. i5én történt 37 ik kisóraolásá- . nál a krivelk*ző 28 sorozatszám leU kihúzva:\' 827 1380 I41Ü 1747 18&3 1861 1884 2121\' 2211 2829 2863 2867 3621 3728 3729 3802 3932 3964 4121 4629 4830 5062 5587 5590 K 5t>88 M&ti 5934 5966.
KSzOuség köréből *)
Zala szent Gróth, apr. 14. 1880.
A sümegi járta sorosó bizottságának katonai elnöke Piakor Tsmáa kapitány ur, Sümegen as ujooczozásnál jelenvolt körjegyzőket oda utasitá, hogy a vizsgáié teremből — hol egyébként a járáabeli valamennyi község bíró és több más illetékes és nem illetékes személy volt jelen —eltávozzanak; de hogy szükség esetén előhívhatók legyenek, as épületnek — hol as ujoncz avatáa történt — egyik részében együtt tartózkodjanak.
Azonban a körjegyzők másként vették a kapitány ur rendeletét, mint tán 6 akarta, mert a termet — hol különben sem jó kedvükből voltak — elhagyva, együttes értekezletben a kapitány ur parancsát — kinek joga van a bakáit, de nem a jegyzőket silbakra kiállitni — semmisnek nyilvániták éa a polgári jtinök urnáli jelentkezés után Sümegről a sorozási idóssakot illetőleg, valamennyien vég* kép eltávozlak. —
A kapitány ur jelzett utaaitáaát az általa folyton emlegetett, — ,védtörvéay" végrehajtása tárgyában kiadott miniaterialis utasítás \' alapján adta ki; mert szerinte a körjegyzők egyike feljegyezvén azt. hogy a kerületebeli njoncsok közül melyik alkalmas — visisabs-lyesendó — és melyik törlendő? — hivstslos titok sértést követett el
De mi tagadjuk, hogy a ministeri utaai Iáiból u volna értendő/, miként a bizottságnak a katonai szolgálatra való alkalmasság, vagy nem alkalmasságra vonatkozó határozata képezne hivatalos titkot.
Igen csekély ésstehetség kell ahhos, hogy valaki belássa, miként as: hogy valaki katona nak bevált-e vagy nem? már csak azért >em képezhet hivatalos titkot, mert ily jellegben semmi nemű körülmények közt nem tűnik fel. Nagyon korlátolt felfogás kell oda, hogy valaki eszel ellenkezőt állítson; igen is titokban tartandó a viazgálst eredménye, vagyis as észlelt testi fogyatkozások s es pedig nem katonai
*) K rovat aUtt k&siotUrt Í.U15n4g»t «•»
vállal a Sswk.

TEENKILENCZEDíK ÉVFOLYAM

ZALAI KÖUÖSI.

AHOLIS JS-i. 1880.




1 küofraamjával számítva.
Martaim 5!—.56. Sertésans 60-—.—. 8es-
lonaa _._78 Diaanozsú- —.—80. Vorts aagyma
?——IS. Foghagvma —.-30. Csokor —.—40.
Bots --1-J0. Paprika —.—80. gaappas -.—44.
1 UUrjével •simítva
... ° kW 3J-48 fa-, uj bor 16-20 kr. Pillák.
4* kr. leset 9 kr. Kiásta:
FARKAS, v. piaci kBovTvesetS.
PlacEl árak.
100 kilóg. számitTs.
BnjaM.lO— 13.J5. Boaa 10.—10 50AsT»
.- Zab 7.10-7.40 Knkorieaa 7 7.20.
Vasiara* : Basa 13.10—13.60 Boaa 10 40 10 80 Árpa 7.40—8— Zab 7.40— 7.60 Kekoricsa7.70-8.-.
PéM Basa 12 40—13 20 Boaa 10.SO—10.40. Árpa
7.60.—7.80 Zab 7-70—7.90 Knkoriesa 8. 8.20.
Ma»:B»as 13 SO— 13S0Bose 1^20—10 40_4fl>a 8 6O-8.8Ö Zab 7 8O-7.K). Knkoricaa 8-60—8.70.
8,TWm)itWy: Bnas 13. 13 40 Rozi 10.80 11 2»
Árpa 8 60—.9—. Zab 8 S.20.Kokoricaa 8-70—8-90
Bsiassst: Bna« 13.20—13.30. Boaa 9 60—9.80 Árpa 7.40—7.65 Zab 7.30-7.50 Knkorieaa 7.96-8.10.
Nyilatkozat.
Alulírottak bizonyítjuk, hogy a Remete Oéza és Kovács Lajos urak kost fanforgó ügy lovagias utón kiegyenlittetett.
Kelt Nagy-Kanizsán, 1880. apr. hó 17 én.
Kófica Lajos nr sMff-biaottai
(* K rovat alatt kHalSIUrt falalltaaigat oasi
vállal a Surk.
HIR D E T
IJöLL SE.IDLITZ-POHA.rl
dol">1 "imiapiin a >ai
„k„oro,itot, (f
Itnjonva.
SO ív 4U a teejobb aikerek mallott rennáll mindeDDemu fyttMT
keteisesjek és eviaztssl akaáálysk, (miot etvig^biinv. baa««raiiai, vér
stlSfáa e* aruysr elleo. Killön5aen oly egvénekaak ajinlva. kik old Alet-módot fuljtatnak.
HaarlsHássk tirvfayitsi ssststtrtssk
Egy lepecsételt eredeti dobez ára. I frt. e. é.
CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL-*?
^T A legmerbíihattibb öoiPgétj-xS a««re a szenvedő pmheriaígii«k
| minden bel*5 é* küllő RjulUdiiaal, a lefrtóbli bet^irs^K PIIPH, min. dcdnemO •ehe-ülé-ek, fej . ml- é« fogfiji-. réfi lérrek éa nyílt wbek-rákrekAtyek. Oiiök -izen.(!jolUdá«, miodpnnema bénnljüi «JS nérflléi ith,
Övegekben használati atasitissal eqyfltt 80 fa-, a. é.
Hal-májolaj.
Krohnl és társától Bergenb«n
(Norvégiában}.
Eaan halmij sairolaj valamenoyi, a kereakedelamben elörordolo faj küaütl a. .gycdnli, me^y orvosi c«í]okr« baaanálhsti.
jra eqy O»egnek használati utasítással I frt t é,
ró szállítás • Moll A. gyógyszeréül, cs. kir. udT.ri raállitÓDil, Bécs
Taeblasben. Baktár aa állam minden birsével gyigyaiertiriban vagy fOaaar-
ki,reak«iéa*l«. Raktár nélkali b.l,.4gekben ma«iaegyéaek nagyobb me(rendeié.ekr.él m«treleló arleentedeaben rétae-DInak.
A t U koaün.ég kéretik hatiroiotun Moll-líle kéaaitményl reídtlni rá csak olyanokat elfogadni, melyek saját ovjegyem és aliiri-aommal vannak ellátva.
m \' Ptáfer Béla fvóeTav Belő. J Selkote Ji—f R.—WÍ Adolf. _ ZaknC t lsleka.s\'. - SarfS Dom.r S. Cs*ktsmv>

iV^.To,í7MÍ.ÍrlS^«*»
Su Ji= Zára. Perklet KerHK. „/*,. U.tM.ci t 1,,.1-a.h.s
tJ&tJ S*1<M.<.; A«l Sj4z7 (*" u-6l»

?zempontbol, hanem u egyes hadkotelezettek — mint polgári állású egyének érdekében van elrendelve, tehát nem ?> katonai hatóság illet* ke* ex ügybe beleavatkozni. >
Egyébként a kSrjegyzfik ez elöljáróság tagjai, az elöljárók pedig köKlwok jalen lenni as ujoncsozásnál, igy tékát mi, kik a kapitány ur által történt ministeri rendelet magyarázata caalhatatlansagáról már csak a hivatalos ti oknak oly szánandóan n e • e t » e -gei magyarázata miatt aem f^ózM-hettünk meg, minden esetre lépéseket fogunk tenni, hogy hssonló eljárás többé velünk ne tétethessék.
Addig ii neveseit kap;tány nrnak ön-
kénykedée sserü eljárást — mit egyátalján
indokoltnak nem találhatunk — jeliemtetet
voltánál fogva, minden hívebb commentár nél
kül a nagy közönséggel megismertetni kí
vántuk. KOCSY GYULA
ssentgrothi kSrjegyao
DOBROVICS IMKE
aranyodi ksrjegyao.
Irodalom
(E rovat alatt megemlített mnnka Nagy-Ka* niasin Wajdita Jóaaef konyvkereakedéae alul megrendelhető )
— rKip»t C$aládi Lapok\' 28-ik ssáma
iámét szép képekkel ? tartalmas szöveggel je
lent meg. Stefánie belga kir. herczegnd arcz>
képét külön rendkívüli mellékletben adta. A
füzet ára 30 kr. Kiadja Mehner Vilmos.
— Somogyi EdesierkesztéseétRautmann
Frigyes kiadásában megjelenő .Ország-világ\'
kedves kiadvány 9-ik füsete beküldetett. Mel
léklete: as elo sruakép. Ára e filsetnok is 40
kr. Közelebb Slephanie fhgno arczképét köz-
lendi. A jelen fttset még kozzorua költőnk
Arany János arciképét is hozzs.
— Egy nagyértUkü vállalat a .Nemseti
nőnevelés" cs. folyóirat 4 ik ftisete megjelent.
Szerkesztik és kiadják a bpesli sugárúti állami
tanítónő képezde intését tanítói. Ára egy-egy
fOietnek 60 kr. Melegen ajánljak.
— ylrany Jánoi legújabb arcsképei.
Arany János, mint tudva van, 15 év óta most
vétette le magát aa* Akadémiai Album szá-
mára, melyet Ellwger Ede és testvére udvari
fényképéssek a Síéchenyi szobor leleplesése al
kalmából késsilenek. Ezen arcsképet S as írói
segély egyletnek adományosta. Tekintve, hogy
nagy költőnk esen arczképenek megjelenését a
közönség óhajtva virja, as kétféle alaabaa
(nagy 4-edrét és Hakart alakban) már april
10-én megjelent a neveiéit fényképéssoél, to
vábbá a mii- éa könyváratoknál kaphatók,
A dissea nagy 4 rétü alak ára 6 frt, a Hakart
alakúé 1 frt 50 kr. A vidéki közönség m»gren
deléaeket legczélsserüebbeo akkép eszközölheti,
ha a kép árát poala-utalványnya! Ellinger Ede
és Testvérénél (Budapest, Korona bercseg éa
Korona utczs sarkán) beküldi.
— üj tmtmüvtk. Táborssky éa P.rach
nemz. senemü-kereskedéaében Budapesten meg
jelent : A scoroazéd uram kakasa. Lukácsy
Sándor legnjabb népsiinmUvének össsee eredeti
dalai. 1. Csalogat egy ssép menyecske. 2. Nem
hajtok. 3. De szeretnék angyal lenni. 4. Látja
est aa eperfát? 6. Olyan vad a természetem. 6.
Nem birnk. 7. Á szomszédom legény fia. 8. Van
itt a falában. 9. Knkurikú! 10. Tavaszssal. 11.
Addig, addig knkurikolt a kakas. 12. De sok
bolond ember fél mrghásusodni. Enekhangra
zoagora kísérettel (vagy zongorára külön) szerzé
Hercseaberger István. Ára 1 frt 50 kr. Ezen
népszínmű zenéje a budapesti oép»«inliázban
folytooue tetszésben részesülnek.
— Sltpkánin herczegnő fényképet, mely-
bői mindeddig csak egyes példányok érkeztek
Budapestre, a „Vasárnapi Újság" mai száma
rendkívüli mellékletül adja olvasóinak. Efény
kép-másolatok a József foherczeg birtokában
levő eredeti fölvétel után Budapesten Ellinger-
lél készültek; a brüsszeli fényképet, melyet
saját kifejezése szerint .bugától kapott, egye
lőre mint unikumot", József fúherczeg küldte
meg a „Vasárnapi Újság" nak. .E figyelem
által — írja a nevezett lap — nemcsak a ma
gyar sajtó éresheti magát megtisztelve, hanem
a nagy közönség is, mely es utón ujabb bizo
nyítékához jutott a közszeretetben álló foher
czeg annyiszor tapasztalt jóindulatának."
— Ábrányi Kornél koszorúi zeneköltőnk
től uj zenemű jelent meg Pirnitser Frigyes fő
városi zenemű kereskedésében. Csime : Virág-
dal" (Chant d« Fleurs). A csimképes ma
Weias Etelka úrnőnek van ajánlva. Ára 90 kr.
— .Irodalmi bajok\' IV. füzete bekül
detett hozzánk. Német balladák és románcsuk.
Magyarázta Heinrich Gusztáv, megbírálta Dé
vay Józtef. Ára 30 kr.
Vegyes hírek.
— foamíA Lajot életveszélyben Kossnth
házinál Baracconeal Collagnoban,minta lapok
ban olvaasuk. oly baleset tSrtént,mely könnyen
Tégzetezsé válhatott voloa. A napokban ugyaa
is nagy hatáoifia este a napi munla bevégezte

után harmadmagival (Ihász ezredessel aa a je
lenleg Baracconébaa időaő Guosst Bertalannal)
leült dominózni. Koaauth meg akarván igazítani
as asztal ffiiött függő petróleum lámpát, ennek
csavarja véletlenül kiesett a a lámpa mindenes
tül az asztalra zuhant. Szerencsére a lámpa go
lyója, melyben a petróleum volt, nem tort
azét, csak ai üvegből töredeztek le egyes dara
bok. Ekkép semmi nagyobb szerencsétlenség
nem történt, azonban a letordelősott üvegdara
bok Kossuth ketetejét megsértek agy, hogy
«nnek következtében most néhány napig aka
dályozva lesz az Írásban. — Ssjátaágoa vélet
len, hogy as asztalnál ült másik két egyénnek
szintén kezefeje sérült meg a lehulló uvegdara
bok álul. .

R»ktirak ? Eo«„b.r» F. Oólá
— Adávigrtkajtát Dták Firma eUm.
Az adóvégrehajtók, mint egy kőnyomatu lap
írja, minden városrészben keresik Dóik Feren
eset, kinek adószámlája 73 frt állami a 18 frt
községi adó túlfizetést tüntet ugyan fel, de azért
a városi tanács jónak látta ugyanezen összeg
nek hátralék gyanánt való behajtását elren
delni. Egyik kerületi elöljáróság a másikhoz
küldi az iratokat azzal, hogy Deák Ferencz
kerületünk területén teljesen ismeretlen.
— EmUkuétuiriaittal. Kaposvár közeié,
ben, a póateleki határban, magas domb tetején
áll egy meeszelátszó terebélyes hársfa, melyet
a nép Csokonsy-hárafának neves, mert a
.Dorottya- szerzője annak idején sokat álmo
dozott, ábrándozott alatta. A hársfát az elmúlt
tél egyik erős vihara kidöntötte tövéből, s as
ott hevert sokáig. Végre egy napon as arra
járók csak hűlt helyét találták. Elvitetteonnan
— Kisfaludy Aula, s most íróasztalt készíttet
belőle magának.
— Kutyán utatik. Egy svéd csodabogár
azt a különös tervet gondolta ki, hogy kutyák
által vont kocsin beutazza egéas Európát. As
illető, mint egy berlini lapban olvaasuk, kutya
fogatán a múlt csütörtökön már meg ia ér
kezett Stockholmból Berlinbe, honnan bat hét
alatt szándékssik Európa Lobbi részét bejárni.
Stockholmból Hamburgon keresztül jött, hova
minden nagyobb baleset nélkül éikezett meg.

Innen Boroszlón it Bécsbe megy, azután bejárja Tirolt, Svájcsot, Olsszorazágot, Franczia-országot és Angliát; innét hajón fog haza térni Svédországba. A vállalkozó utazó már meglehetősen idős ember; kocsija, melyet háron izlandi kutya hoz, igen praktikusan van berendezve; alacsony négykerekű jármű ez, mely csak olyan széles, hogy egy ember elfér benne, azonban elég hoaasu, hogy podgyásia benne elférjen ; azonkívül el van látva mindenféle kerékkötőkkel és bórerayókkel as idő viszontagságai ellen. Három kutyája szürke bozontos izlaodi faj, hoaasa lábúak, mint az agár, de igen erősek. Az esetre, ha as ebek egyike útközben eld>iglenék vsgy s kucsinak valami baja támadna, Hamburgban még három tartalék kutya éa hasonló kocsi van késsen számira.
Felelős szerkesztő: BatOrD UJM.
— A nBorvotok ügyében a kolozsvári egyetem tanácsa elvi batárosatot mondott ki. Mint a Keletben olvassuk, tárgyalván gr. Hugonnay Vilma, Hunyady Kálmánné asszony ismeretes tudori kérdését, mind s négy kar teljesen egybehsngzó véleménye alapján ki-mondá, hogy a nők szabályszerű érettségi visagálatra való bocsáttatását engedélyezendő-nek tartja, valamint azt is, hogy a nők orvosi diplomáját ép oly szempontok alá tartozónak tekinti, mint a férfi orvosokét. Ehhei képest a folyamodó orvosnő kérését megadandónak ítéli.
— Legújabb. Ali bég vezetése alatt (3000 arnanta szerb területre rontott és Kur-sumlikot elfoglalta. Általános rémület uralkodik.
30". K. Kenete Oéxa nr BMS> bisottai.
Hivatalos piaczi árak.
Nagy-Kamuin, 1380. april. 19. 100 kilogrammjával aaánitva.
Boaa 11 ——11-50 Roaa 9-.—9-50. Árpa 8—.—8 50. Zab 7—.—7-50. Kukorica »?—.—.—. Burgonya 6" — Borsó ?—.—30 —. Lencse —?
—•—28—. Bab ——.-12.— 8séna • 1-60.
Saalma •_.—!—.
8 B
Nyajtsnnk kezet a szerencsének!
400,000 márka
S50.000 150,000
100,000
60,000 50,000 40,000 30,000 25 000 20,000 15,000
ra.ijerca.ii.vt Krojt kedresS esetben, s IstsfsSB SSfy séalklssr astás, melv a magaa ksrmssy ilul jívíhagjra U biitoiitva van. KIMI aj terveaet elüoye abban áll, lioev aéhinv b6nap lefolváaa alatt 7 loranliibaD 49,200 ayerméayssk okvetl. n kiaor-soláa sli kell kertlloie, kö.tok ulilkoaik 4M,0O> frtoji fSarsrs-míny, reazleg pedij:
1 Dyerets. i m. 1 nyerem, á m. 1 Djerem. i m.
12,000
10.000
800Q
5000
3000
SO00
1000
500
300
138
stb.
1 nyerem, á m.
34 nyerem, á m.
4 nyerem, á m.
. i m
. si sB.
i m. á o>. i m.
i m.
I iiyereo
1 nyerei
2 nreren
2 oyeren
5 nyeren
2 oyerefl
12 Djerei
bs nyerem i m.
66 nyaram, i m.
214 uyeram. i m.
631 nyerem, i m.
673 nyerem i m.
950 nyerem i m.
25,150 nyerem, i m.
atb.
A nyereményaa>á*ok t«rvsserínt bivataloaaa állapíttattak meg. A, legkoaelebbi alaő, aa állam iltal biztosított Dfereminy-buaia a kovetkesO ÍMtegbe kerti:
1 egíia eredeti aoruegysek iraessk t márks van 3 frt SO kr. o. é. b.
1 «\' • . . . 3 . . 1 , 75 . .
? "eíjeJ . . ..!\'/,. . - . 90 . .
Valamennyi megbiais aa öasseg elSlefea beküldése vagy posUatahiay meUett aaosnal és a lefnagyobb gonddal esak&aal-tetik. mindenki macit aa állam eaimerevei ellátott eredeti aora-jegyet kapván tolOnk keaebea.
A megrendelésekbea a megkivantato hivataloi terreaatek díj uelknl meUékeltelnik. minden biiu útin pedig felaaólitii nek knl ktldjtk resatvevtiakaek a hivatalos bnaási jegyaekeL
A nyeremények kifizetése mindenkor pontosan aa állast jótilliaa mellett tflrtenik ? akir k&avetlen megkoldeae vagy kivanatn irdekeltjeinknak Ausztria ainsen nagyobb fiacaaia fennálló nanekőttet-aeink iltal késbeaittetbetik.
Villalatnttknak mindenkor kedveaett a aaereneae, aok mis tekintélyéé nyeremény koidtt gyakran as els? főnyereaeayeknek örvendvén as, mint 250,000, 225,000, 150,000, 80,000, 60,000, 40,000 itb. naettettak ki.
Aa ily a legiailirdabb alapon nyngvi! rillalatnil, elórelat-aatolag mindenlit biatonsiggal a legélénkebb réazvétalrs aaámrl-hatvin, kiretak már a keaeli busás miau is minden magbiaáat minél előbb, de misdaneaetre f I BtUH 15-1 ka elótt ktavat-Isnll alulírott bankbáaaoa intésnl.
Kaufmann & Simou,
bank- és vtlte-Bziet Hatvtargban,
bevásárlása és eladáaa mindenneatt államkötvények, vasúti részvények és kölcsosuorsjegyeknek.
U. i. kössönetfioket fejezve ki ezennel iráatusk eddig tinusitotrbizalomért, felkérjak az aj kisoraolsssáli rfsavételre, fótörekvésünk ezentúl ia oda irányaland, mindenkor pontos és szilárd szolgálat által tisztelt érdekeUjüeJl teljes megelégedését kiérdemelni. FSntebbiek.
(M! I 1—G)

Z\'A\'1. A I KÖZLÖK*
EJ T
A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság
tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-. Baranya- és Vasmegyék részére kiterjedő hatáskörrel
Nagy-Kanizsán főügynókséget
állítván fel, annak vezetését
GUTMANN S. H. ÚRRA
ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- és jégbiztositási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága:
SOHWEIGER MOSCOVITZ.


.A. ZkXa«3retx--CrEa.xiozlEa. loizrtosltö részrv^ny-tArseur»ó«
igazgatóságinak fentebbi közzétételére hivatkozással alulírott üsstelettel jelenti, misaeriat a
Nagy-Kanizsai főQgynökség
vezetését elvállalta • a főügynökségi irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak s a biztosítási üzletre, vagy a táraaaágra vonatkozó miadanféU lelvilágosiUaok laf-
késsségeaebben nugadatnak. Biztosit pedig « támasag
a) tflivmély és rnbbanáa által okozott károk ellao; c) aiáraion vagy vliesi azállílott javak károaodáaa ellen;
b) jégkárok ellen d) ai eosber rlrtére minden ismert módosat sseriat.
A Magyar-francxia bixtnnitá réstrény-tártiaaáQ, melynek
20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot
tevő alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben
10 millió frank, azaz 4 millió arany forint
készpénzben befisettetett, ? réuint a fAvároa legelsó pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi október 14 éa Urtváa alakuló közgyűlését melyen a társaság ügyvezetésének élére következik választattak meg:
. .. bizottság
Elnök: Bittslstváa. Sfela <al. be)»5 titkoa tanácsosa, a Lipot-rpnd nagjkereaztese, oraa. kíp». itk. Bpasteu. Beek Náaosr a magyar jeliálofbanknak igaagatíia.
AleloSksk : Báró BiakMy Béla. rBldbirtoa, ortz. kép*, atb. Bodapeatan. BaatalX Jaai, a páriái Hocietl Lásezy LeS. a iwagy. Alt. fSldhttfl resZTény-tá>s*aar; igazgatója Budapeaten.
de liTaion generálé elnöke atb. Páriában. • LSwbl Jakak, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapeaten.
Választmányi tagok. : Ssrrssssros les. ?ária Emil, a páriái Societé de l\'Unioa generálé irzerfelafyeUSje Páriakaa-
Rasart Maris marquia de Banneville, az otztrák deli Tanot igazgatósági Uirja atb. Páriában. NtSSlt AmlS ki\' kere.ked. tanacaoa nagy kereakedó.
U>va« i»pon Reaeakart Farsaei. az Albreobt-raapálja eloike itk Beesben. Svak Király földbirtokos, nnt. képviaelt atb. Badapeelw.
B»r.\'. Tlati Ursly ej. kir. kamarás, aa oatt. déli -uut alelnöke, aa omi urakkása tatja atb. Beeanea. V
Tekintve e taraaaafnak fentabb kirantotetl tSkeerejet éa a< "al«vo»<.lé. .\'-lín ICT5, basánkban i< n»ey.
*KSSZ monarchiában bittnsitá tirsasáit miud es ideig, mely a biztosit.\', kóaoWgoflk annyi garantiát nyújtott volna, mint amenuyit i
páratlan tőkeereje ét az efca ál(6 egyéniiégek jelleme egyrésaról talj«a l,izto«itij»t nyujt arra neeve, hi»ey » tár«a*áí ilílotfitele a móitanyoai&g, a p»nto«aág í« a legaaigorubb beoaaleteaaég minden követelmenjanek mindenkor t\'a telivapn meg fog T-lfini, miaréiixről a iKakvexetéa avatottüága ax iránt ia ki>x>faegnl axolgál. bogy a tiraaság a díjtételek megaaabaaáo*! ia kellJi tekintettel fog l«nui a veraeny jogoault köTetalményaire.
Amidül* tehát tisztelettel alójirott a bictoaitó t. koar,naég biaatasit aa álWla kapviaelt táraaaág iránt u]bol felhívja H kéri, msgjegyzi egJBMrfmind. bogy a TaxérügynOkiegt terfliaten a ridiki ~
?zerveréie teljea folyamatban T.„ i, kofj tflzbizto>aáai ajáolatok a már felállított Ugynok>«g\'k által kesaaégean «lf..|T.adutiia« maradrin telj<>« tisztelettel
Nagy-Kanhsán, 1880 januárban. * A ataflyar franczla bjztesité részvény-társaság
^ \' fóügyoöksége Nagy-Kanizsán,
98912"52 GUTMANN S. H.
Igazgatók : Dr Hlller AlsrSSkt, kf.a. «• ráltóagyred Beeabrn
Usisassaaasr Kársly a -HoSm>nn Jú.sef nagykereakedS rsrg fnnSke Budapeaten.
"" \' \' ? Mártsa kir. kereikedelmí Unáeaot Ku.tap.iten
Hssksvlez L>|et Budapesten, ort ii kiixtiixteletben álló egyeniaőfeket, bátran elmondható tebit, hogy nem TOK
n«ki o Lársaaag mindjárt krxilfltbpn nynjtaní kepea, a a midőn a táraaaág eaen, addig
55^ Majdnem ingyen ^S
Síinio As knTeik*-*t^htsn % nnn réz bukott najj hriUnni* cxi.it gjárhan a kÖTeikpxű 4.5 darab rftidki öl üf>st& hrittanniai-*-x-ilit tárgyak csak 6 frt 95 krba kerülnek, c*ak ?«n nf(fT*id ri-H7*> att «Ii>iiliiási árnak, tehát makiteni ingyen t-ladra, «s p«dií?
S drb. k.tanS )6 UiiftlMtit Btitáoia nflsbiyrl i- ^^1*
kkli Kl fzfliitjuz^l pefc^ tí . lerfínnmfthb vflUk BrilÁni* "sUtabSi
6 . nehéz Hriu.,,;. -tfiit evékaaál
f> . biiUi..a cxií.t kiv-dk»nát Ufri^lib ? 1 . «ro. HriuU... .sOat téf 1 „ u*h< z BriUnia crt.lat lev
ti , Britül.* esfl.t ka t tar ti
já I

.3
3 . Bn táti.* ezlut tfl»)átUrté
1 „ Brituai* e«u«t tómdtt knyírkttar _ a T
2 „ haüUon Brittanin. Mfitt |ytrtya tart4. *c . J> -
1 ^ Brítaaía ezQut Attcrmi MZUl> rtengetyO exOnt ?- ?? "S %
h«fgtj. a\' a -
*ft drb. <S2 6—12)
Mind »«n 45 tlrli. a If^finontk^b Britiitia PxQltbfil ranoak kéuitTe mPay f%j«4ili a világon létexeu\'tó érc, m*lf ArOkké fobér marad ?>? a valódi **»a«t51 \'JO jvj haasnalai uLáa san kQiSnbÖirfaetS ?!««, miért JétÉW*. IttZ.
C*im *>s «>(7*>d&li rrnd«l*Mi bely a ca. kir osvtrák magyar
Tárukokn&k.
t-neriíl-DepAl der I. <*agl, BritnnU Sílber Fabrike Blau k KaiM, Wien, I. Glísabethstnisse Nr. 6.
Rzétkflld^* gyor**n nUnTétellel
7 éremmel és 6 tisztelet oknánynyal jutalmazott
TRAGYA-GYPS,
olcíán ét bérafnteaeo nállit minden TUnU álloaiáftboa,
a tezelesi rezéiylet a „Voriírtirtliler jryps-oaByamife.es."
Poata : MMUng, Réa meUMt
(919 15—15)


csak akkor valódi, ha
alalraxankon kivfll
van al-
Ár. a
mlndeo csomagon fenti
még ewn rédjegy
kai mázva.
Családi csokoládénk
[inöaégllDek
1 c 60 kr.
jo finom űnomabb . leaín.
80 . 1— .
sárga papírban
rózaanin ,
seld .
feaár
Raktár Nagy-Kanizsin: RosenfeM AMf és StrM Klein urak kereskedésében.
(50 2—\')
.**.*.*:*.*_*:.?*.«;*:*_*-*?*-*-*.*_*.*.*-*-
Ifjabb CrnSf Zichy Ödön zákányi aradalmában - egy fél mittkS egy éa két évea fenyA caemete (Pinus sylvestris) van eladó —\' és pedig ezeré az egy éveseknek 2 frt, a két éveseknek 3 frt.
Venai szándékozók szíveskedjenek KÁLMÁN JÓZSEF aradalmi kaazoár árhoz — posta Zákány fordulni. —
Ujabb Gróf Zichy Öd8n uradalmán Sardon — Touliaaleur taSVér angol saéa — Vnlaion alaJbourne és Ms. Shaiton Orlaodo után — fid ez folyó évi június hó végéig felver kaaezákat 25 frt,— telivér kanosakat 30 frt fedésén dij mellett. —
Távolabb lakó uraaágok, ha kanosaikat a fedelééi idény alatt Surdon elhelyezni kivánsák, azok élelmezése a kanizsai piacai árak alapján aa aradalom által easkozolletik.
Levelek KÁLMÁN JÓZSEF uradalmi kastnár úrhoz —
panU Zákány — intézendSk. 45 3—3

utiíű-mellczukorkák,
a tfldó és mellbajok, köhögés, fojtókőhögés, rekwiUég tüdúharut bizton

A termiraet álUl a Kt)DV*>d5 emb«riaéx javára t«r«*int»tt megbeRaQlh«tUa kMkeoy utiffi mon már étidig fel afta derített titkot foglalja (Bajiban, miszerint a gége is légcaS rendszer gjulladt nyakltirtjájára raU axonoalí fyon» ei eiiybitó hutjw gj»korlá*i*al ax ill«t& b«teg Mérvek gy.\'.gj\'ulitát minden tekintetben lehetőleg etftegiti.
Uidtán gyirtmioj uckoal a c*a-
kor AB ketkeny utifSbSI tiatta tt
líkrftl ke«twkedfiok, kQlOaöa 6g7 b« ajánljak hatáttagil&g b«jpgy««tt réoegyfiakot, ut. doboson 1«T6 alá-iráaonkat, mert c*ak ex*k igasolják aanak Tal«Misá(it.
Schmidt Victor t& fiai.
ci tir. ml {párosok Bécs, Wi&den, Alleeiasse ti.
aaj 1 skatulra ára 30 kr. m
Kapbatok : Práter Bila fj6fjt. Bela« J. gyúfjl N.-KaniaUo, Káli-
voda J. üetenyen. Kit A. BTdK7azt. a..-LendTán, Dorner Kaj. rai* Aa
fOazerkareakedéaebeo Sümegbea, Werli M. gyófyazt. Kaproitezáo, időab.
Hoanll K. Vaariron, Hi.lloij Joiaeí K gjágjllt. Zala-i^eriza|. n. Bar
g«r M..r iS.mnry> s,„bb Simon Gyula. S«oinbatnelr (97f> 29—\'1
Itj Gn5f Zieby Ödea aákiayi aradalmÜKn tartósa Zákány községben, as alao- éa felaí korcamáltatáai jog 1881.ik év január ho Ital kesdve — három agy aUa uláa i követkeaí évakra bérbe adaadó. —
Faltételek a sákányi uradalmi irodában megtekiot-
hetik. 44 5-3

NagT-Kaoiain, nyomatott » kudó tulajdonos Wt)diU József gyoraajtóján.

NAGY-EANIXHA, 1880. április 32-én.

33-cUlc

éríolj*m.


1l kiMdi^
I1 UlMl iSatssa*
I eMrkaMfXa
? ?
Jeges, étre
l*akssa«aT«\'
anyagi reaaet illető kosteaUoyck pedig a kiaáonaa e*m»atv«
• ha«aho> petltaorbaa
7, natoáncor 6 I min.len
további torért 5 kr
vimtotMi.
ZALAI KÖZLŐIK
essk ittierl laaktál fagasutaak d
„rnnktut 10 krert • •-
- lelnek fel
H Kinotán illetek aindea ?e> birdel4.ert
íegje. birdelí.ért komor ltUnUt tiswa ?
i 30 k, «.et~.s_l elóbb: .ZALA-SOMOOTI KÖZLÖNY.\' f_ mtosA
N.-Kanli«aTíro« hclyhatéiiáiának, „n.-kanizsai önk. Mkzolto-egTlrit\'\', a „n.-kanizkal kxr^alirdrlmi s iparhank", .a.-kanixaai takarékpénztár*, a .zalaiaegjel általános taaltíteo-tüiof, a .n.-kauizaai klsd«dn«f«ló «^j p«Dlet«. a ^agy-kanizsai tiszti önsegélyző ssövetkezef, a „soproni k«r««kee>lnil s iparkamara a. kanimal kuliálajitminja* • tik*
mrgjrl és Tárosi ^Rj»aülf>trhliaul»« értcsiUje.
Helenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.

A selfemtenyésítés flgyc hazáukban.
(Folytatás.)
Az eperültetvényezcssel azonban épen nem tartott a haladásban lépést a selyem -tenyésztés; a kincstári filandák üzlete pedig a magánosoknak engedett szabad gnbó-vásár által annyira megfogyott, hogy 1826. a kincstár ilUl beváltott összes góbé-mennyiség, csak 273,69ií fontot tett kj, s ebból összesen 113\'/, mázsa selyem fonal lett előállítva. Ebból átlátta a kormány, hogy a beváltásnak házi kezelése, az iparnak kellő lendaletet nem adott, az államnak pedig mégis éfról-évre vesztesége volt mellette, a következő évben tehát el lett határozva, hogy a beváltisi üzlet az ismételten ajánlkozó Hoffmann és Goldstein kereskedő házaknak adassék bérbe. 1827. jan. 26-in köttetett meg a szeir.ödés egyrészről a Hoffmann ás Gold-stein ház, másrészről a kincstár között, 10 egyiuás utáni évre. E szerződésben különös gonddal biztosította a szabad versenyt.
A szerződés 3-ik pontjában kötelezik magukat Hoffmann és Goldstein, hogy a selyemtenyésztést minden tőlttk kitelhető módon terjesztik és emelendik.
Nevezetesen köteleztetnek az epcr-altetvényezés előmozdítására évenkint 100 ?f juttatni a hatóságoknak, ebból 50 ?J: a határvidéken, 50 ? pedig az ország egyéb megyéiben lévén juialomkint kiosztandó. A 8 ik pontban a gubók beváltási ára lett magasabbra szabva, és pedig zsinórmértékül a milánói selyemfonal vétetvén fel, meghatároztatott, hogy ha a

Milanóban évenkint áprilisban megjeleni árjegyzék szerint 26—28 szemernyi fonal fontja 23 Urán áll, vagy is a bécsi pénzláb szerint 11 írt 43 kr. ezüstben, akkor kötelesek a bérlők a tenyésztőknek egy font első osztálya gubáért legalább 32 p. krt. fizetni, a második osztályúért 20 p. krt fizetni, a harmadik osztályáért 10 p. krt.
Ha pedig a milánói jegyzék szerint az árak emelkednek, ngy minden font selyemért annyi ezüst krral kötelesek többet fizetni, a krajczárral a selyem ára Milanóban 23 nál több.
Ha 22 lírára szállana, agy azon árak fizetendők, mint fentebb a 23-nál; de ha meg ennél is lejebb szállana. ugy 21 Uránál osztilyonkint egy krral, 20 ismét egy krral lesz leszállítható. A gnbó osztályozása aként szabályoztatott, hogy első osztályúnak veendő az, a melyből 10 font gubú elég egy font nyers selyem előállítására, — második osztályának az olyan, melyből már 13 font kívántatik egy font nyers selyemre, harmadik osztályú pedig az, a melyből még ennél is több tenne ki egy font nyers selymet.
A 11. pontban kötelezvék a népet selyemmaggal látni el közipar szerint, 24 krjával adván a hemyótojás latját. Ezen tíz év alatt a bérlők tói Ok kitelhető módon igyekeztek eleget tenni szerződésileg vállalt kötelezettségeiknek. Évenkint 1000-2000 lat tojást osztottak szét a nép között ingyen; továbbá a selyem-tenyésztésre vonatkozó népszerű munkát adtak ki és azt a honban divatozó minden nyelvre lefordítva osztották ki a nép között; végre Olaszországból hozattak

ügyes selyemtenyésztóket és ezeket itt oly czélból telepitették meg, hogy a népet példájuk álul buzdítsák és oktassák a selyemtermelésre.
E fáradozás eredménytelen nem is maradt; mert e mellett az országban több helyen u. m. Pancsováo, Mohácson, Ka-r»nsebesen keletkezett magin selyemgyárak nem kis részét ragadták magukhoz a bérlőktől a selyemuzletet, — a bérlők által beváltott összegek mégis évről-évre nőttek, s hollott 1826-ban az ország egész selyemtermelése csak 273,000 font gubót tett, tíz évvel később csak maguk a bérlók 470,000 font gubót vásároltak meg.
A kormány ezen eredmény által indíttatva 1837 ben, midőn a szerződés letelt, ismét megújította tiz évre, tetemesen felemelte a bért és kötelezte a bérlőket, hogy minden oly hatóság köréből, amely legalább 6 font selyembogár-tojás utáni termelésre kötelezi magát, — fiian-dát és beváltó intézetet fognak felállítani.
1838-ban már 306.346 írt áru nyers selyem és 4698 frt áru selyemszövet vitetett ki Magyarországból az osztrák örökös tartományokba.
Az erre következő időszak alatt gyors fejlődésnek indult a selyem-ipar Magyarországban s alig pár év alatt 40-50 magin selyem vállalat létesült az országban ; — emellett a Hoffmann ház által beváltott összegek is nóttön-nóttek, 1840 ? ben 700,000, 1841-ben 850,000 fontot váltottak a Hoffmann háznak az ország 32 helyén elszórt beváltó állomásai,
Az 1842-ben rendezett első magyar iparmükiállitáson, az e téren versenyző

11 honi selyemgyár között a mObiráló választmány ítélete a Hoffmaon ctóget találta az aranyéremmel jotalmazandónak ; s hogy eloszlassa azon balforgalmat, mintha Hoffman arak egyedárasága táros és gátló hatást gyakorolna a honi selywn-termelésre, — a kiállítást rendezi ip*r-egyesulet, a megbízásából Kossuth Lajos aligazgató által szerkesztett jelentésben (Pest 1843. Landerer és Heekenást.) ki-meritóleg ismerteti a kincstár és a Hoffmann ház közötti szerződést.
Az 1842-ik évi ipar-matiállitáaban résztvevők között ott tálaljat a következő gyárakat és termelőket, a. m. Pecz Ferencz pancsovai selyemgyiros, Barthoa Lajos tenyésztő Siklósról, Hoffmann és fiai kincstári bérlők, Hermán János ae-lyemgyáros Mohácsról, A tolnai szeder egyesület, a Baptisti család, Pest városligeti tenyésztők, Poéta testvérek karan-sebesi selyemkereskedók, Badnlovics fehértemplomi selyemgyárnok, Troyer Mária fiumei selyemgyárnok, a Duna gőzhajó-társaságnak ó-badai tenyészdéje, Lorenz Lajo3 fehértemplomi selyemgyárnok.
A határőrvidéken és Tótországban mondhatni, kevés kivétellel majd minden házban tenyésztetett a selyem. Bácsvár-megye adózó népének jövedelme a selyemből az 1842-dik évben 66,000 pengő frtra rágott. Érezhető volt a haladás különösen az 1844-1845. táján, midőn Széchenyi István buzdítására e téren is a társulati szellem kezdette elősegitsi agyagi érdekeinket. Ekkor alakult előbb a sop-rony-vasmegyci selyemtenyésztési társalat, később a szegszárdi selyemtínyésztő-egy-let. Biztosan lehet állítani, hogy az 1827-



TÁRCZA.
Szabadban.
VI.
Ujai a term&set, Uj életre ébred, — Csak az én Eiiremben Uj ébredea nincsen.
Virágot hajt a fa, Sejti, bog} csak maga Pedig debogr. afioden ! Efjkor én is hittem.
Előttem a burjáo, Hitül nefelejt* t«n, Mellettem baritság . . . No, est ne kiáltsák.
Ssiveiihen gyűlölet — M\'t egy .kíné eget. Csalódúsai hintem S elenyéssik minden.
BiTORFl.
Klsváiosl lntriguák-
(Bea.élj.)
Irta: Schlehter József.
(Folytatás.)
Hogy mikép és mi módon nevelte leányait, nem akarom fejtegetni, mert igy akaratom ellenére is hívebbre terjedne elbeszélésem, amit egyátalin nem akarok; — meg különben ei merő sejtelemből illana, már pedig le ténye ket követelss. —
Varassdy leányainak nevelési időpontját tehát Hívei engedolmedbói átagrom, egyedül ast jegyiem meg, misseriiit 6 leányai aWMÜye-

inek folyton legalátatoaabb, meghunnyisikodó uolfája volt gyermeki hibáiknak, botlásaiknak mindig ssemet hányt
Tadta í ait jól, a köimoodáaaal élve: most est altéra natura; hoaaá uokva ai 6 kicsikéi a kényelmei életből, beleélve magukat a jelenkori pompa él ténybe, majdan kSonyi tenek ók élei nói enökkcl mind saját sorsukon, mind pedig ai Svén ia.
Fttaegi jó csalidból sairmaaott, srtlói korán elhaltak; tetemes vagyonnal rendeike-•ett, melyet nagykorúsága alkalmával gyimi kneléi alól átvett.
Eat a kedvei Mathild és drága papács kaja jól tudták.
Mint helyébe más eaieveeiett ember is járt volna, belekerült a kelepcaébe; — egy tancseatély alkalmával P.-ben, hol poaUkiadói minőségben hirauloakodott, — awceloM lett Mathild kisaaaionyba.
Mely alkalommal és mikép kötólhette Fuaegi Matbilddal éneiméit, — elhallgatom, mert, egjátalán menten akarok aa éraelg« aaavak csak elmondásától ii lenni; - elég legyen annyit elmondanom, hogy Pflsegi merelme, Mathild réetéról titokban — visao-nostatotL
Ó, mint nekem monda Malhildet angyalnak tekintvén, istenként imádta, — alig hogy vágyait, töl&slegei ia mondanom, hogy e»n V.gyak, - mia<i. a Fttsegi által fel-ajánlt táron igénybe » vétetett, — a tündöklésre iráaynltak, - mar «»k teljesítettek a.
Var.aadyék nem a legjobb anyagi kortl-nxbyeknek örvendettek, hoiai laép ha»t veaettek éa pompával vevék mag"" fj0™1 j
kéribb h M»thad * FüMgl

kost mindinkább tágabb tért nyert annyira, hogy est már maga Varaaady is tudni vallotta, Füsegi mindennapos veodég lett nálok, a Jiás-hos tartosónak lenni Utasom — Meghitt barátjává tett Varandynak, kinek, miután minde-nekfolött leginkább pénire volt ssuksége, Füsegi forgatósáfát és pedig oly jelentékeny 5asirgre vette igénybe, hogy Varasady be-kOvetkeiett álbakásával,. — minden vagyonától kifonUtott
V.
Fflaegi UJnkre ment, — de nem akarta imádottja atyjának, jövendtbeli ipa urának siemélyes siabadaágát venélyeitetni, nem indított hamii banquerott miatt ellene bűnügyi keresetet.
Vagyonom, ngymond, mely most a játék fordultával Varaiady keséi kosé jutott, — újból enyém leesd, miután Mathildet isten és ember elitt nimmérettem.
Nemhogy panaszkodott volna tehát Varaiady bukásán, mely mint moodám teljesen tőnkre tette, — de sőt inkább Srvendett ennek, mert es által kSselebb vélte magát Mathild birtokáhos.
Egy ssép napon tehát as ünnepélyességhez mérten fOlöltösve ragyogó arcscsal esen egjsaerü , mesterkéletlen saavakkal lépett Varaxady elé.
.Kedves Varasady ur! a mai eljövetelem csélja egyedül Öntől MathjJd kisassaon; kesét megkérni*
Varasady as ily féle jelenet bekovet-keaésére már jó eleve el lévén késsfllve, — mintegy torkát as adandó Tálasára kösaörttivén, — egyet kshintett és asntán igy ssólt:
Koas«njük Füaegi nr megtiszteltetését és

higyje meg fölöttébb örvendenék a ssereocsé-nek őnt fiamnak nevethetni, — de engedje meg a lépés fontosságát tekintve — mint egy jó apáhos illik, — magamat leányom akaratának alávetni, e végből méltóitassék egy kérés ideig türelemmel lenni, — hadd hallhassam leányom független hatarosatát kese fölött.
Édes Varassdy ur, vissoaaá Füsegi, — hiss ön előtt sem titok Mathild kisaessony irántami vonsalssa s igy esen tudatban fölösleges lenne ss elhatároame elhalaastáaa; — habár határosatak csak is javamra dőlhet el; — mert higyje el kedves Varassdy ur, sohasem bátorkodtam volna előbb e hatarosott lépést megtenni, mig kedves leánya ebbéli hatarosatát nem tudom.
Igas agyán, hogy a ssokás ngy hosss magával, misserint ne rohanjunk egyesem leánynnk kérőjének nyakába, bánni kiramatos legyen is e hásasság létreiövetale, hanem válásiunk kösiéWe gondolkoshatási időt kérjünk; — de! — folytaU, — minek kelljen atyám — engedje meg e megasólitással élhetnem, tovább is síiveinketas illem fesses határai kost tartanunk ? miért ne stabadjen atonnal Mathildet átölelnem? esen ssavakal suttogva: angyali Mathildem, drága arám, éa boldog vagyok 1 —
En, válaasola Varassdy, — semmi esetre sem akarom ai illem — habár fessen — ssabályait megsérteni; — előbb leányom el-batarosását akarom tudni és fogadja ama bixtositásomat, hegy soha és semmibe* sem fogok leányom kese fol&ttt határosaiénak ellentállani.
As illem agy hosza magánt, — folytatá tovább mésedes hangon, hogy habár ssÍTtak-

TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM.

ZALAI KÖZLÖNY.

ÁPRILIS 22 e« 18gQ.



tíl bezárólag 1847-ig terjedő 20 év alatt • magvarországi selyemipar többet jövedelmezett évenkint 600,000 írtnál, s már az ipar a selyem szövet gyártására is kezdett kiterjedni; Koch Péter már 39-ben egy bársony- és selyem szövet gyárat állított fel Pesten, s az ipar védegylet befolyása, s az osztrák magyar határokon a magyar selyem-ipar élesítésére kedvező vámszabályzat (a tisztázott nyers selyem behozataláért mázsánként 6 frt 30 kr. a kivitelért 12 frt 30 kr. varró- és kötő selyem behozataláért 140 frt, kivitelért 4 frt 10 kr., selyem-szövet behozatalért fontonkint 10. p. frt, kivitelért az osztrák örökös tartományokba 18 kr.) mellett annak gyors felvirágzása bátran remélhető volt. 1847-ben azonban letelt a kincstárnak a Hoffman házzal kötött szerződése, B a kormány, részben ugy látszik a bérlet elleni alaptalan kőzelfognlt-ságnak engedve, nem njitotta azt meg. A beváltásról sem gondoskodott s igy a már némi virágzásnak induló selyemtermelés a bekövetkezett háborús idők és az ezt követi átalános pangás közepette majdnem teljesen elpusztult.
A bécsi kormány 1850 ben (ang. 31.) felszólította az orsz. gaz. egyletet adna véleményt az iránt; mikép lehetne Magyarországon a selyem-ipar felvirágoztatását eszközölni. Az orsz. gazdasági egylet összeszedte a termelésre vonatkozó adatokat, s ugy találta, hogy \'eperültetvények a megyék legnagyobb részében bőven Utaltatnak — de a termelés csak kevés helyen eszközöltetik. Apathin és környékén 7 fonoda működött; Verseczen 4 fonoda 40 — 50 mázsa selymet állított eló; Újvidéken 30-40 mázsa selyemfonál készült; a soproni filanda 20 kazánt foglalkoztatott; Temesváron egy fonoda 10 mázsa fonalat adott; Tolnában Beze-rédy <Istvánné (Hidján) váltotta be a gubók, s. m. e 130 mázsa selyem-fonalat állított elő. Sopronban Czenken gr. Széchenyi István ültetvényezése nagyobb-Bzabásn volt, s a selyemtermelés rajta csakhamar 200 — 250 mázsa gubóra emelkedett Selyemtermeléssel foglalkoztak még egyes helyeken: Vasmegyében gr. Bat-hyányi ikervári uradalmában a gazd. tisztek; Tolnában, Kiss Pal; Miszlán; Abanjban, sóvári Soús Sándor; Nádasdon; Nagy-Szombatban, Szebenfrennd; Kőbányán Havas József; Mezóberényben gr. Wenkcheim László. A szederfák száma
bői is ered, még se mondjuk ki elhamarodoUan igenünket, hanem egy kevés gondolkozhatáai határidőt kérjünk.
Ksneifogva én is kérem szíveskedjék engem csak nyolc* oappal megajándékozni.
Semmi lem állandó a nap alatt, e bölcs mondatot ön ii fogja tudni, — kitudja, foly-tatá tovább, — vájjon Maihildnek öo iránti állítólagos érzelmei nem másnemüek-e? mint On gondolja, vagy ha olyan volt is, — nem szenvedett-e ai idő multával változást?
Gryóuék msg hát okaim a halasztási ido engedélyezésére.
Legyen! monda tompán Füsegi, — és most engedje meg távothatnom, hogy mához nyolcs napra, ugyanezen órában eljöhessek élelem fölött határozó Ítéletüket meghallani.
Ezen Marákkal bucsut vén Füsegi Varassdytol, hogy mint moadá nyolez nap mulia eljöjjön az élete fölött határoló ítéletet meghallani.
Láaaa türelmetlenséggel várta a csigalassúsággal múló ídot, folyton Varazsdy vég •savai hatottak fiiisibe: Semirí sem állandó a nap alatt I
Hátha, monda magában, MathiJd hüllőn lett eakttjéhes, — hátha, — monda elkomo roalva, csak eszközül hwinált engem vágyai elérésére ; — de nem ! fűzé tovább mindjobban jobban aggasztó gondolatait, — ai nnm lehet, nem letessék fölöttünk egy őrködi gondviselés, ba es megtörténhetne.
Mathiid! te angyal, bocsásd meg, hogy csak perozig is kételkedni tudtam rendiihetlen szerelmedben, bocsásd meg, bogy össéatelen szerelmednek il v lealacsonyító mellék gondola tot tulajdoniték ; — ds, — mégsem állhatom ki tovább, — bittosst akarok tudni, — vájjon nem (ordította,, e el tőlem Mathiid szivét.

m. e 2\'/i millió volt, melyből az akkori pesti kerületre 480,000 drb ; a pozsonyira 43,000 drb.; a\'kassaira 72,0ü0 drb.; a nagyváradira 303,000 drb.; a sopronira 1.679,000 drb. esett (Folyt, következik.)
Nagy-KanUsa, apr. 18. 1880.
E mai napra hirdetett kisdudneveiórgye-aDlet kftzgyiilése, mely a« ojyl.it recoostructio-jat volt hivatva eszközölni, a legnagyobb érdek-lódéssel megtartatván, az egyesület tiastikarm és választmánya kiegéeziltetell akként, hogy elnóknek 29 szavazattal Koch Mihálynó, első titkárnak Dr. Benczik Ferencz, 2-od titkárnak Knortzer tíyörgy választattak meg.
A választmány kiegészi lésére történt
azavazás következő eredsnéoynye! hirdt:lietrti
ki : 3 évre megválssstattsk Se h re ver Lajosné,
Berényi Jdzsefo^, Wei&a Samuné, Győrffy J;*
nosné, Eisinger Hmrikné, Knáusz Boldissárné,
Stemmer Kálmánné, Cleraent LJpótné, Berecs
Imréné, Manlnano Jozsefué. 2 évre : Vittinger
Antalné. 1 évre: Karcsagh Béláné, Qutroann
Simonod. Póttagoknak : Zathureozky Zaig-
mundné, Gutmann VilmosDO és Wolheim
Felixné úrhölgyek. ,
Érdekes volt a nők közölli korteskedéal siemlélni, de ennél még érdekesebb vult a fe szült figyelmet várni az eredményre nézve annál inkább is, mert mindkét jelelt körül csoportosult női tagok saját maguknak vindical-ták a győzelmei Egyik párt győzelmébe bura mit sem tett, addig a másik pár*, működvén, jelöltjét diadalra vezette.
Egy stép és nemes érzületének is kifejezést adott a közgy ülés akkor, midőn a leköszönt tisztviaelóirŐl jegyzőkönyvileg emlékezett meg. így Martinkovics Károlynő 6 nagysága nak aa egylet körüli bokros tevékenységéért, mie egyfelől hálás köszönetet saavuutt, ugyan ekkor Schreyer Lajoanő indítványára egyhangúlag tiszteletbeli elnökének váLaztotta nn*g — ez alkalommal Bálorfi Lajos és H»ffmann Mér leköszönt titkároknak tevékenységét és ügybuzgalmát megörókiend\'*, jegyzőkönyvileg kfMzoaetet szavazván * est az érdekeltekkel tudatni határozta.
Szóba jöit még a költség terv előállit.isa is, d* mivel azon határozott akarat jött több •égbe, hogy az egylet tulajdon helyiségén épitni nem cselszerü, s kikü\'dött választmány egy alkalmas telek megszerzése és azon az épít ketés keresztül vi\'elére utasittatott, nem köt* tetvén meg a küldöttség kese a hely beszerzésére, egyedül csak oda lón ntaaitva, hogy az épitkezést még ez év folytán foganatosiiaa.
Bárha e felfrissített egylet magas hivatá* sának lankadatlan ösztönétől vezéreltetve mi hamarább azon helyzetbe jöhetne,, hogy az óhajtva várt gyermekmenhelyeknek a város kfilöntxizó külrészeiben felállíthatná s azokat a szegény munkáé családok könnyítésére közre bocsájthatná, mert ha most a Központi kisded nevelő intését saját házában helyezkedhetik el és az eddig észlelt pártfogolásban részesW,
Éten és hasonnemü tépelődések kost folyt le három nap.
Tovább már e bizonytalanságot ki nam állhatván, — és mintán felfogadta, hogy csak is a nyolca nap eltelte után kérdezősködik lépése eredménye felől, — levél Íráshoz folyamodott, irt egy szerelemtől ömledeső levelet Mathüdnek, melyet itt eredetben ugy szinte reá a választ előtted falolvasok.
Halljad! — Nem akarom ítéletedet hallani. — hallgatásod eléggé fog tsniskodni e no feslett élete mellett.
Ezen szavakkal egy gondosan összehajtogatott papirt vőn elő, melyaek tartalma a köveikeső:
Imádott Mathidl
Fölfog e tűnni három napi elmaradásom ? igasán mondva nem tudom.
Atyád szavai folyton viszhangzanak füleimbe: temmi sem állandó a nap alatt, s ki tudja? monda tovább, vájjon líaihild on iránti állitólagos éneiméi nem másnemüek-e, mint azt ön gondolj*,
Éjek atyád saját szavai voltak akkor, midőn elibe léptem, kezedet, mely egyedül képea engem a legboldogabb halandók kSzé sorolni, — tőle megkérni.
Formasserüleg nem utasított el. — De egy embernek, kinek szabadságát, jövőjét kezeim közt tartottam, szabad volt hozzám eképen ssólani ?
Bocsáss meg angyali Mathiid! elhamarkodott szavaimért; de hidd el angyal, a keserűség moadatolta nekem e szavakat,
Nyolez napi gondolkoshatáai határidót kért tőlem atyád, hogy amint monda ez idő alatt téged előkészítsen ai általam ajánlott házasságra, illetve határozatodat, melynek soha sem áll ellent, — meghallani.

nincs is kételyünk azon, hogy nem soká várat magára azon intézkedés, mely szerint a város más részében már as első menhely felállítása, ha másként nem, bérelt helyiségben elérendő len -
Adja Isten, hogy agy legyen t
KOVÁTS JÁNOS.
Helyi hírek.
— Kéretem. Egy ssép.ehetséga ilju,
édes anyjának reménye, rokonainak dísze, ba
rátainak büazkevége Szigethy Aladár
kora sirba szállt s a bossau életre érdemes tö
rekvő ifjú irótársunk jeltelen sirhant alatt
alusssa örök álmát. Bizodalmas tissteletttl fel
kérem a boldogulluak ismerőseit, barátait bár
mily csekély összeg aiivea sdomáuyoz-\'.iAra,
bogy as idei halottak napjára emlékkővel jelöl
haevuk meg azt a helyet, hol a hőn erezett ifjú
szív hamvad. Jól tudom, hogy napjainkban
sokfelé igén\\ be vun «éve sz adakozáai hajiari,
de ahol kegyeletről van sso, a közjóért, bár
pályakezdeten is, törekvő igyekesetet látunk,
ott lehetetlen nem tennünk. Nem kivárniuk
feltüoő magas jelvényt emelni, de eg» sxerü
szerény emléket bizonyára megérdemel az, ki
ifjúi hévvel, nemes ambitióval dolgozott, tanult,
tett és igyekezett Kegyes adományokat a
.Zalai Közlöny" egykori munkatársa és segéd
sserkeastője irnnli elismerés- s kegyeleijeléül
köszönettel fogadok a róla nyilvános számadást
adok. Az ivet ezennel 2. írttal megnyitom.
Nagy Kanizsa apr. 20. 1880. BÁTOKFI.
— SchulU Károly polg. iskolai raji-
tanár jegyet váltolt e hó 18-án a szeretetre
méltó s müveit lelkű Kovácsics Irma kis-
asazoaynyal. Násznagyok : Tersáncsky József
és Berecz Imre urak. Tisztelt baráluok fri
gyére fellegtelen boldogságot kívánnak.
— Görfürdönkben gőz és kádfürdők
apr. 19 ke ÓU naponta kaphatók; az uszoda is,
amint as idő engedi megnyittatni fog, aszó-
mester ismét a tavali less, az iltaláooaao ked
velt Elienoe Manginet ur.
— Lovak Ede nagy-kanizsai kir. tör
vényszéki másodosztályú jegyzőt aa igazság-
ügyminister első osztályú jegyzővé léptette elő.
Tisztelt barátunknak gratulálunk!
— Bakody Lajos jeles zongoramű
vész hazánkfia Szombathelyről körünkbe ér
kezett s Budapeatre utazása alkalmától Nagy-.
Kanizsán hsngversenyt ad nem apr. 22 én,
mint azt előbbi számunkban jeleztük, hanem
april 24-én szombaton alkalmasint aa „Arany
Szarvas* dísztermében. Szombathelyt hang
versenye kitfinőleg sikerült, a szombathelyi
püspök ur ő méltósága is jelenlétével tisztelte
meg. Bakody barátunk annyival is iokább
meleg pártolásunkat érdemli meg, mert hazánk
fia és erre büszke is. Kitűnő játékát illetőleg
ritka műélvezetet fog nyujtanis végül körünk
ben ezelőtt 8 évvel volt s as időben álulános
elismerés és pártolásban részesült, erősen bisz-
ssük, hogy t. közönségünk most is tömeges
pártolásban fogja részesíteni. Minden közeleb
bit s bovebbi értesítést a falragaszok nyúj
tsa ak.
Ilosssu és valóban kinos e várakozási idő reám nézve.
Nyilsebességgel repülnének nekem akkor as órák, ha a levelem elején említett atyád szav. i nem riasztanának fel legszebb álmaimból akkor, midőn téged már mint nőmet átölelni véllek.
Sokkal nagyobb mérvben vagyok exal
tálva, semhogy gondolataimnak egyenea futást
engedhetnék s igy elótlod megjelenhetnék; —
nem állbatnám ki tekintetedet, nem állhatnám
meg, hogy előtted térdre borulva, ítéleted után
ne könyörögnék. — de különben szavamat
adtam, hogy csak is a nyolcs nap eltolta után
lépek házatokba, életet vagy halált brao ítéle
teteket tudomásul veeodő. \'
Emlékasel-e még, midőn istent hiva tanúbizonyságul, — nekem örökre hűséget és szerelmet esküdtél? — emlékszel erre? avagy csak felhevült képzeletem vélte volna est hallani ? oh! szólj, — ne hagyj tovább e kinos bizonytalanságban, mely ha mánál tovább tart, eszemtől fotstand meg; — hanem mondd, — oh I — hadd halljam angyali szavaidat, habár ezt csak a holt belük elolvasása visszhangoz-tathatja bennem, — hadd cetkolhassam a drága ujjaid lói vezetett tollvonásokat I
Oh! siess, szabadíts ki a nyugtalanító gondolatok chaozzábol, hisz értesítve lehetsz már mindenről, mondd! hogy remélhetek, birom még szivedet és es egyedül éo értem dobog, mondd, hogy nőmmé lessen és boldoggá teszed a szerelmed nélkül boldogtalan és kétségbeesett
Aladárt. (Folyt, következik.")

— \'Balaton utab&lyot&H kormány
biztossá Boné Qéza febérmegyei alinpáo nevaz-
tetetl ki. Műszaki tanácsadója Kiszely Károly
építészeti felügyelő.
— Lonkaf/ Antal 14 ed magával
Rimába átázott 6 Szentségéhez. Apr. 20-án a
délutáni vonattal utaztak kérésziül Kanizsán.
Május 4-én érnek Kómába s a pápa által május
6-án fogadtatnak.
— StHller Sándor Csáktornyái kir.
járásbirósági segédtelek könyvvezetőt az igaz
ságügyi misüster a kismartoni kir. járásbíró
sághoz helyezte át
— Leköti/inén Weczkó Alajos ai
alaó-lendvai takarékpénztár pénztárnoka előre
haladt kora miatt ezen állomásáról leköszönt.
Ezen állomás f. é. május 10-én megtartandó
igszgatóaági gyűlésben lesz betöltve.
— Hymen. Bartbodeiazky Emil szóm
balhelyi kir. jbiróeági aljegyző Kulaő-Vátbon
jegyet vallott Kaméay Ilona kisasszonynyal.
— Kro«ecx János zalamegyei tiszti ügyéit
fivére Islván apr. 18-án ve«etta oltárhoz Ki-
kakker Clementins kiaasszony t Szombathelyeit.
— Sümaghen apr. 24-én tart ülést a
pápa-keszthelyi vasút végrehajtó bizottsága.
— I*hylloxera mérgezés másod Ízben.
A Kolier-féle szőlőben, hot aphillpxera kiirtás,
már a múlt hó 23 án megkezdetett, f. hó 13-án
a phylloxera lepett és gyanús ssőlólőkék másod-
izbea mérgeztetlnk meg. Ennek megtörténte
előtt 6 tőke kiásatott s megvizsgáltatott; azo
kon az állatkák korhadó félben találtattak,
roibol kőrelkealethsmi, hogy az első mérgezés
sikere* volt. A második mérgezés miodazáltal
a következőleg hajtatott végre: 3fH méteres
téren 4 lyuk furatott zsioór után. A sorok és
lyukak közti távolság 75 cm. Minden lyuzb*
50 gramm szénkéneg öntetett s azután a lyukak
eresen betömettek. A70U helyeken, hol a meg-
fertóztetetl löká< állottak, egy egy lyukba GO
gramm széukéneg öntetett. E második mér
gezésnél 1G klgr. sulyu széokéneg használtatott
fel. A szőlő terület továbbra is felügyelet alatt
álland. talaja nem miveltetik; június s esetleg
augosziusbsn ismét tüzetesen megvisiigáltatik
s az eredmény közhírré tétetik.
— Árverés Zalaraegyéb n Rózsa György 2334 Inra b. ingtl. máj\'U 10-én Nagy -Kanizsa u. — Nagy György 2965 frtra b. ingtl. máj.\' 14. Síent-Grmh\'io — Megyés István 473 frlra b. ingll. maj 14-én Nrigy-Kanizaán. —Csordás KalHÜn G9J írtra b. ingd. máj. 10 Nagy-Kaniisán. — Kis Gábor 780 frtra b. ingtl. apr. 26. Mindazenl-Kállán. — Nagy Jinos 1320 frtra b. ingtl. máj. 18. Szöpőtkőn. — Laky Perencz 690 frtra b. ingtl máj. 13 án Padáron.
— Gárdonyi Mihály 373 fnra b. ingil. máj.
18. Lesrtncze-Tomajon. — Perger József 556
frtra b. iugtl. máj. 12. N Kanizsán. — Kudasz
Terézia 448 fnra b. ingtl. máj, 21-én Nagy
KaoizsÁn. — Horvatic* Pál 1164frtra b. ingtl.
maj. 18. Casktoruyáo. — Kalányos József
600 frtra b. ingll. máj. 7. Monostor Apátin.
— Antal Jánosné 636 frtra b. iogll. máj. 15.
Merenyén. — Zadraaecz András 751 frlra b.
ingll. máj. 18. Stanetinaczen. — Kurmán Már
ton 2890 írtra b. ingtl. máj. 19. Stndón. —
Bocskai Pál 800 frtra b. ingll. máj. 4. Kóvágó-
Eórsön. — Hajdinyák István 1074 frtra b.
ingtl. máj. 21. Csáktornyán.
— Rövid hírek. Horváth Intván tör
ténetíró születésének 100 dos évfordulóját
Székesfehérvár migünnepii 1884-ben. —
Szombathelyen a „Zuhany* ellen apr. 26*áa
sajtóper tárgyaltaik. — Gr. Sxécheuyi Béla
keleti utazása 200,000 irtot amésstett fel. —
A pécsi katakombákat restsurálják. — A
birman király 7i.O embert elevenen eltemet-
tetett, hogy a himlőt a kegyes szellemek meg-
szüutessék. — A székesfehérvári színházat
Gerófi Andor kapu meg a téli idényre. —
Győrött a házaló kereskedés betiltatott. -
April. 13-án haladt fel aa első gósmozdooy a
Vezuvon. — A bécii lovagjátékok kitűnően
sikerültek spr. 17-én. — Horváth József plebá
uos Kis-Barátibau tüs által okozott sebeiben
meghalt. — A bpésti omnibas-telep istállói le
égtek, pipázta folytán gyuladt ki. — Pécsváros
a napokban ülte fölszabaduláaának százados
évfordulóját. — A győri akaastott ember f»\'
eleveuedése folytán a .Győri Közlöny* mely
ben leírva volt, 1700 példányba! kelt el.
ki nyert?
Budapest, apr. 17-én : 35. 51. 66. 58 55.
Lincz . , 41. 68. 8. 39. 33.
Triesst . . 72. 15. 83. 76. 90.
Irodalom
(& rotit alatt megemlített manka N»gv-Ka oizsán Wajdits Jisaef kSo7Tkeresk»4«aa alul n<>(-raadelheta )
— üj tónytwi. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, ujabban megjelentek : Olcsó könyvtár. Szerkeszti Gyulai Pál. Vi-füzet. Kártigám. Regény. Irta Mészáros Ignács.


ZALAI K u n ö n.
(
vállal a
TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM
Ötödik kiadás. Bevezetéssel és jegyzetekkel Heiuricu üunzávtól. Fűzve 80 kr. 94. fui«t. Amerikai uók. Rajzok és bezzélvek. AngolWI fordította György Aladir. Fűzve 40 kr. 9ó füzet. Kölcsey Ferencz versei. Ötödik kiadna. Fűzve 00 kr. 9(>. füiet. A szegény viltshirei leikési naplójából. Beszely. Irt. Zschoke Henrik. Németből fordította S>. H. Fűtve 20 kr. 97. füzet Aristophanes Irta Kont Ignáos Fűzve 30 kr. 98 tüzet. Apépi király. Elbáié-lés. Irta Cherbuliz Viktor. Fordította Berényi Liszló. Filzve 30 kr. 99. Fiiz*t. Bankár é> baro. Szomorujaték három f*l vonásban. IrU Hugó Károly. Fűzve 20 kr. 100. fűzel. Tfir-téneti rajzok. Irt* Szilágyi Sándor. Fűzve 60 kr. lOI. füzet. A mogyar közoktatás és koz-mivelodéa némely fíbb kérdéseiről Ciengery Aot.lról. Fűzve 50 kr.
— Csertxilv\'iay Ákot. A vadászat mestere-
Önk^pzfl gyakorlati útmutatás - a vadászat
kedvelni számá\'a, vagyis rövid foglalatja mind-
azou elméleti srabályoknak, melyek mejrlana-
IÍ*H s megtartása mellett a vadáasatnt bárki a
siker gyönyörével gyakorolhatja. Harmadik,
átdolgozott és bí viteti kiadás. Fiizve 80 kr.
— „Szátadok* áprilisi füzete megjelent.
Szerkeszti Szilágyi Sándor. Tartalma: a német
birodalom nzgy badi vállalata Magyarországon
1542. Dr. Károlyi Árp.ldtól. A pmgmatica
sanctio törtéoeie Erdélyben Jakab Elektől.
Túrlénttti irodalom sat.
Vegyes lilrek.
— ÍHttitii. a t. biztosító közönséghez a lakházak ói gazd.isagi épületek hat évre stóló biztosításáról az ingyen év elAzetes élvezetével, liudaptst, november hó 1879. A. t. biztosiul közönség es fól»g t feleink, a kiknek rokonszenve és bizodalma emelte társaságunkat több egyéb lényezó hozzájárulásával, jeles állására, nem fogják tolunk megtagadói aDnak elismerését, bogy társaságuuk mindig ssilárdan megmaradt azon alapon, melyre fekteté üzletét éa hogy elveihez hu maradt a nyomában keletkezett verseoytársaaágoknak az ó eljárásától nagyon eltérő kísérletei közt is. Ez elveit aton rendkívüli eredmény igazolta és jutalmazta meg, hogy mar a jelen 1879-ik év végével társaságunk 3.000,000 frtnvi alaptőkéje kész-péuzben teljesen ki van egéssitve, tartalék alapja pedig 1.000,000 frtra emelkedett, és hogy a károk fedezésére szolgáló díjtartalékot társaságunk, vagyoni állásánál fogva ajelenév végével oly nagy összegben /iheti át a jövő évi számla javára, bogy ennek felytáo esentul előreláthatólag mindig abból fedez\'ethelnek a következő éven át előforduló károk. Ez ered meny elérésére törekedett mindenek felett tár. saságuuk, mert m< g volt győződve, hogy a hazai biztosítási ügy érdekének általában és különösen \'. felei érdekének ai által tesz kiváló szolgálatot, ha az üzlet nyereményéből oly erős alapokat, tartalékokat alkot, mik minden eshetőségre megnyugtatást, mert kellő bistositékol nyújtanak, a a mily teljesen befizetett nagy alaptőke- és tartalékokkal csak a legkiválóbb külföldi társaságok bornak. Azonban a t. biztosító közönség és különösen t. feleink szt is bizonyíthatják, hogy míg mi egyré«rol ily mú don igyekeztünk megnyerni, igazoloi, viszonozni a bizalmat,addigmás részről tál saságunk, fejlődésének, erősödésének arányában s üzleti viszonyaihoz képest szem előtt tartva a biztosító felek s a társaság kost létező érdekközösséget is, mindenkor kész is volt t feleinknek ujabb előnyöket és kedvezményeket nyújtani, mit többek kőit az álul tanúsított, bogy életbiztosítási föleink ez osztály nyereményének fele részébe, jégoszlálybeli feleink pedig es oez tály nyereménye egy ötödében réssetittetnek. Es a mi eljárásnak vezér elve most is; és en> né! fogva, midőn oda jutottunk, hogy teljesen befizetett alaptőkéiéi ét teljes tartalékokkal ? folytatba^uk al üzletet, társaságunk örömmel foganatosítja az ily eredmény esetére rég kitűzött szándékát s ezennel a tÜIOSxtilyban is ujabb kedvezményben kivánja részesíteni biztosító teleit. Elha\'ároituk ugyanis, s e felől kívánjuk ezennel a biztosító közönséget ér tesiteni, bogy a lakháiak és a gaxUMlgi épületek biztosítása nálunk esentul azon kedvezményben részesittessék, hogy t. i. ha a háztulajdonos vagy a földbirtokos kötelezi magát az ily épületnek hat egymásután következő éven át való biztosítására, társaságunk a szokásos Ingyen évül az első éret adja, ugy hogy a biztosiió fél az ingyen é» előzetes élieiése után a második évtól kezdve tartozik csak z dijakat fizetni. Hisszük, ez intézkedésünk előnye teljes méltánylásra fog találni a birtokos közönségnél mindenkor, de Bleg a jelen évben a a közel időben, midőn a jelen sanyarú év balása még érezhető lesz, • midőn a gazda körül oly szűk a pe»z. E» intézkedésünk ugyanis még az ily szorult TÍ-szonyok közt is lehetségessé, könnyűvé teszi részére a hosszabb időre való biztosítást. Es ez előny annál nagyobb, minél tetemesebb az éri

dij • annak a jelei vagy a jövő évben való előzetas megfizetése minél nehezebben esaék a jelen ér gazdasági viszonyai által sajtolt gaz dának. De az elósetes ingyen év hasznát érezni fogják aaoa teleink is, kik hosszabb idíre lévén már biztosítva, az érvényben levő biztosításuk nál ingyen évül az utolsó évet élvezik, mert ezen biztosításuk megnjltása Utal egymást kővető két ingyen évet fognak teleink élvezni, a. m. a mostam biztosit>< atol*ó(iogyeo) évét, s a ssegajiiásoál a 6 évi biztosítás elaó s így előzeteaen élvezendő Ingjei évét. Hidóa a ujabb kedvezményről kívánjuk a t. biztosító közönséget ezennel értesíteni, nem tartózkodunk azon meggyőződésünk kifejezésétől, hogy a t. biztosító közönség, a mint ez intézkedé saukben készségünknek, ugy az ingven év eló
zetes élvesetének kedvezményében iránta ki-IVjezetl blzodalmunknak jelét lógja felismerni. Ért-ailven még a t. biziusitó közönséget a felől, hogy ügynökeink, de magunk is szívesen szolgálunk mindennemű felvilágosítással, tisztelettel maradunk az vELao magyar általános biztosító társaság*. Harkányi Lévai.
— KBrmBct wttzedelme. E,;y kn-möczi
levél szerint e régi bányaváros roppant veszély
ben forog. Az aláaknázott talaj városszerte sBp.
ped, s hogy ez nem puszta félelem, bizonyítja
a kormány által kiküldött bányamérnökök
ssaksserü vizsgálata, mely megállspitá, hogy
Körmöcsőt nagy véss fenyegeti. A nagy plébá
niatemplom meghasadozott, ? nemrég szétpat
tantak az erős vaskapcsok is, melyek a két
tornyot összekapcsolták. A templomot elkezd
ték lebontani. E hó 16-án a kriptát ürítették
ki; ötven koporsót szállítottak ál a temetőbe.
A föegyházon kívül egyelőre csak néhány há
zat fognak lehordani; a többi fenyegetett épü
letet megkísértik alulról, as aknákban föltá
mogatni.
— Afrikai magyarok. Egy Afrikába le
települt szegedi származású polgár Özvegye for
dult legközelebb a szegedi tanácahoz, honosítási
engedély kieszközlése végett gyermekei szá
mára. Az árva gyermekek atyja Suba János
nevű szegedi ember, aki még gyermekkorában
elkerült Szögedről, — Suba János as 1848—49
ki szabadságharezbau — mint honvéd — tevé
keny részt vett. A harcs lezajlása után hosssu,
visaonlagssgteljea bujdossa volt osztályrésze.
Bejárta Angliát, Észak Amerikát. Végre sok
hányattatás után Egyp\'.ombao telepedett le s
megtanulva a czipéssmesterséget, munkája atin
kedveső anyagi existeacsiál szerzett magának.
Alexandriában virágzó czipéssüslste volt. Suba
János múlt év október havában elhalt. Öive-
gye Busettini Antónia magyar polgárjogot kí
ván szeresni gyermekei számára. E cselből —
mint a Szegedi Híradóban olvassuk — honosi
tásáért folyamodványt nyújtott be a belügymi
niszterhez és egyidejűleg támogatásra hívta föl
a szegedi hatóságot, négy gyermekének ma
gyar állampolgárokká való tétele érdekében.
— Kirándulót Bukarenbt Vándory Lajos,
a Bukaresti Híradó derék szerkesztője május
végén társas kirándulást fog rendezni Románia
fővárosába, a magyar államvaspálys egy külön
?oaatával, As egész utazás mint egy liz napot
venne igénybe s nem kerüi többe ötven forint
nál. Mindenesetre érdekes ut less s a kirán
dulóknak alkalma nyílik meglátni Bukarestet,
e szép Tarost, hol harminczezeraél több magyar
lakik. — Ugyancsak Vándory Lajos őszszel
borkiállítást fug rendesni Bukarestben magyar
és román borokból, főleg a német borhamisítás
ellensúlyozására.
— A rUpuámldídt tárgyában az orszá
gos statisztikai tanács külön bizottsága ülést
tartott, melyben a népszámlálás költségeinek
fedezéséről volt szó. A népszámlálásról szóló
törvény ki fogja mondani, hogy a számlálás
költségei a községet, várost, stb. illetik. Ezalatt
nem értetik más, mint az állam által adóit
számláló lapok betöltése, miután az összeállítás
mint már említve volt, a központban fog esz
közöltetni. E szerint nem igen lesz más költség,
mint a számláló ügynökök fizetése ott, bol hi
vatalból kötelezett községi tisztviaalő, vagy
önként vállalkozó egyének hiánya, fizetett
ügynökök alkalmazását teszi szükségessé. E
költség tehát egy egy kozaégre igen sserény
terhet fog róni, miután egy-egj 500 — 1000 Ié-
lekből álló csoport felvétele fizetett ügynök
mellett is alig 10—15 inba kerülhet. De még
e szerény költségek viselése siói is, bizonyos
rendkívüli osetokben, hol a községek sst nem
birják, a közigazgatási bizottság elóterjeastése
alapján felmentésnek lehetend helye. A legkö
zelebbi ülésben a bizottság mnnkálstai an
nyira elkészülnek, hogy a népszámlálásról
szóló törvényjavaslat végleg megállapítható
laend.
— Sajtóper- Kaposvárról írják lapunk
nak: Csépan Antal somogymegyei alispán saj-
toport indított Sterba János lakócsai plébános
ellen, ki a .Pécsi Figjísö\' czimü lapban a
korcsinai visssabályozási társulat ügyeiről
szólta, erősen vádolta a megyei közigazgatást.
A por a pécsi esküdtszék elolt fog lefolyni. Ér-

dekes, hogy az alispán ur előre elveszettnek tekinti porét s bizalmi kérdést csinál abból, vájjon az esküdtszék kedvezőtlen ítélete után s megye ad e neki elégtételt.
— ÉgS tenger. Márczius 10-én indult a
„Nicolo Tnmasco" osztrák hajó Philadelphiából
Triesztbe. A hajón 4179 hordó petróleum roll,
mely Triesztben lett volna lerakandó. Kait va
sárnap Gibraltártól keletnek húsa mértföld-
nyíre a hajót villám sújtotta, minek folytás
az egész rakomány a lángok martaléka lőn. A
tenger a szétfolyó égi petróleumtól bnlátbatlan
messzeségben lángokban állott. A személyzet
Uibraltárba menekült
— Kuriótum Somogymegyében nem rég
nevezetes lakodalmat ültek. A Császár fia ugyan
is elvette a Király leányát, s az esküvőn és
n«gy lakodalmon maga Kossuth is jelen volt-
Mar t. i. így tessék érteni: A kisberki Császár
János polgárnak a fia elvette egy nagyberki
Király nevű polgárnak a szép leányát Juliskát,
s a három napig tarló lakodalmon Koasuth
István volt as egyik nássaagy. llyfcrma asoa
rím is, mely a regi jó időkból fenmaradt So-
mogjban, mely így hangzik :
Törők Ország szekér ntja
Bolond Király csináltatja.
Török volt ugjanis Somogy megye főmérnöke, Ország a szigetvári járás toszolgabirája, Szekér sz esküdtje, Király pedig volt az utibizios.
— As uj bankók. Hiután az uj bankje
gyek formája már megállapiltatotl — a czimer
helyére jön ugyanis a bankjegy monogrammja
tncsiáiékban magyar és német nyelven — hozzá
láttak a nyomás technikai előkészületeihez. A
nyomás azonban csak az év második felében
fog megejietni, de a dátum 1880. május 1 ról
fog ssóiani.
— A kíf feje. Szenzaczionális pert tár
gyaltak múlt béten egy poroszországi törvény
nek előtt. Egy szállítónak 21 éves gyönyörű
leánya épen templomba készült esküvőre,
midőn szobaleánya egy levelet adott át neki,
melyben a leány a maga talpig hajadon fővel
való fényképét látta meg. Ájultán rogyott
földre, s az összegyűlt násznép ijedtségére as
esküvő elmaradt. A fénykép később pontosan
megvizsgáltatván, kitűnt, hogy a fej igen
ügyesen csak oda volt ragasztva a test fölé.
Gyanakodtak ugyan egy kikoearasott hivatal
nokra, de még sem tehették fel, hogy müveit
ember ily módon álljon boszut. A hivatalnokot
azonban mégis bepereljék; ez aztán be is
vallotta, hogy ő küldte ol a fényképet, de azt
mondta, hogy ő ezt a hölgy iránti kíméletből
tette, azért, hogy mii azon képet a fényképész
nél meg ne láass, vsgy meg ne vegye* Midőn
azonban kérdőre vonták, hol van as illető nő
nek neki egyszer átadott fényképe, azt mondta,
hogy elveastette. De egy sajátságos véletlen
folytán előkerült lakásán azon m\'inek arcsképe
— fej nélkül. Bábizonjodván e szerint a gaz
tett, minthogy nyilvánossn azt merte állítani,
hogy egy erkölcsös, becsületes leány meztelen
arcsképét megvásárolta: első Ízben 2, az állami
ügyész fellebezése folytán pedig kilencz havi
börtönre ítéltetett.
— Rovarputiiiiá*. Hig az egyes hatósá
gok s kártékony rovarok pusztítását kevés fi
gyelemre méltatják, addig más a mezőgazdaság
iraol több érzékkel biró \'örvényhatóiagok eré
lyesen oldják meg e tekintetben is föladatát.
Így Székesfehérvár évenként e czimen tetemes
összeget fordít a jutalmazásokra, 1878-ban 500
frtot adott ki. Elpusstitutott pedig s hivatalos
adatok szerint 13686 hörcsög, 3249 ürge, 100
ezer drb lepke stb. Ez eredményhez alig kell
kommentár.
— Editon — arany csináló, Amerikából
as a hír érkezik, hogy a híres feltaláló Edison
ismét uj találmánynyal lepte meg a világot.
Edison ugyanis módot talált ki, hogy as arany
tartalmú kovag maradványaiból, melyeket az
aranyásók .tailing\'-oak (hulladék) nevezve,
mint értéktelen tárgyat eldobnak, as aranyat
kiválasztja. Az e hulladékból nyert arany állí
tólag több, mint amennyit as aranyásók as
eredeti kőzetből nyernek. Edison a kiválasztást
villanyoaság segélyével eszközli, s egy Ionná
hulladékból 1400 dollár értékű aranyat nyer
mindössze 5 dollár költséggel. Edison már szer
sidést is kötött tíbb kaliforniai bánya hulládé
kaira, ugy hogy kilátása van rövid idő alatt
sokszoros milliomossá lenni.
Üzleti
Bifj-lf*-?—«-. 1*80. apr. 19.
IdSjárásonk tavassias, ketUaias. a. n&vénvset pompásaa fejlődik, z a vetássk állásáról siiadsiiliga-naa kieléffitS airekst vsezaak.
Ü.l«nok a f!pise»oi> kedrezStlen kirek befolyást alatt ssgvoB lanj&s alakot SllOtt. A forf alosl a lagoaOkebb keretre szorítkozott. — süt* a ipsea-lativ tslet agiueo i»ün.t-l, lulsiaink méf olcsóbb árak várakoftatábaa vásárlauikal csak a legszorosabb napi saflkséglet f*d«s«*«re redueáljik. ÁrqtnlajdoDO->ok ellenben még caekelj bajlsaiot matataak, követeléseiket a mai rUsonvokboz idomítani , aea esiida, ha Ü; kortiaiéllTek kSat aa HsUtbejI pangás k«-lütkezik.

APRUJ3 22 é» 188a
Bnza bárvadt; eoak nnosi arioSstgek Ma\' volt utolsó napokban nemi kereslet. Árak aaavat. Ionok
Rozsban esxrevehetd\'leg esOkkeatek a késsls-uk; miadamsltett a hangulat iránta assz javait is az árak változatlanok maradtak.
A-sa, .el; iránt a mólt kstekkas, risdat a vetési idsa; víj-rtt szilárdabb hangulat jutott BT-viorre. ellaovhnlt és árai liovegweo nyomódtak.
Zab a beltogvasztás izáaára ksrestatik ás jó
arakat ír .1. - \'
Tsageri SMflsbstSs Izleut (ejt ki. Eószletsiak bo aindjárt kicsiav •enojUegb.n Is. Stájer IHrr irány felé kainak «l. Arak változatlanok HiDOSig zaoriat:
Bttza 11-40-1380 Boa 9 50— »-80 Árpa
7 50—8 60. Zab 820-8 50. Kukorica 7-71—»—
CinquonUn S\'20—8 50 BUkkBav \' — C. B.
WaUerttein es Nattersduf.
Dresda, apr. 17 1360.
A legpoispaaabb tavasai időjárás, kapcsolat-
Dos a mindenbonaaD felmeraló lanyha tudósítások
kal, nem volánok alkalmsuk üzletünkben nagyobb
mozgalmat kelteni, már ónnál is kevasbé, mivel saal-
maink mset mist elSbb várokoze állást foglalnskel.
Habár a kínálat sem bnzában, sem rozsboa
oz elfbbioel nsgrobb terjedelmet nesz v5n, oz az
igényeknek megfelelt, es csak kevés kölesek jegytz-
het5k fel . Mai jegyzeteink esak Mvasarintiek.
Buzo belfftldi teher , 230—236 »k.
. sárga 135-230
, kalfoUi sárga 230 234
Bnzs belföldi 180-18*
. porosz ]83—186
Árpa belföldi 170 185
s cs. h-morva 180—206
. takarmáori eaélokra 140—150
Zob belföldi, cseh, morva 148—lSe
Tengeri amarikai i4s
román ó ára 160—
. <•) oro IM-
IM kilogrammként nettó.
Vasúti menetrend\'
A budi-pesti idómutató óra szerint,
Voi.at fttwt! i
•oá» Ura Pere. ldl
*? K..ék, KuhUsUoaibovár e fí.mii. 4 18 reggel
2 5, . . . 3 30 saht.
2U KndaPestrs Ul r^gel
303 i S.SIL
Vi 11 JO eesve
aiJB.o.be(lU,^ibathJ,. Bfas-UjbelTfeUIS 8 röggel
301 . u 48 „„,
S15 Sopronba 3 38 delal
303 Triestbe es Prágerhofon keressttl
Orácz (< Bécsbe 4 68 reggel
201 Triestbe és Prági-rhofon keresztül
Gráez ée Becsbe 2 47 délot.
Érkezik Kanizsára
honnM:
21e tU.ík, Mohács, Dombóvár s Fiamsból 1 41 delot
2O« . . . . 11 II eotve
103 Il.,da-Paetfil 4 JŰ reg(fl
201 I lS.I
211 - 9 44 estve
3HH.r.b5l(8..,«W«th. Bea Ujkolr)MII 10 27 estve
302 „ n . .45 reggel
1(3 flopronjrból u 63 eelel.
ill lleesbSl Orácz, Morbarg, P.agsrbof
felíl 4 ÍJ ragfs
J0lTr,-i.t Í. BítibolUerbutf.Prager-1
hot felSI 1 81 delnt.
•mi Tri. ..t- ie Tillocbbél Prigerbof fel!l 11 — estvs
Varbargba esatlakoaae Villaob es froneosfestbil
Sierkesztól üzenet.
4030. .A férj, ki zaL- Uegkoptok Hirt nem
látogatás meg ?
4031. B. Ksssikely. KsssSaetl
4032 E Pápa E bó vegéig várunk.
4033. Coáktornvo. A kérdezés szám mefknl-datett
4033. E. Oj. Eivánota szerint küldettük el.
4034 ,4 szerelem áldozata.\' Megkoptak, de a kjilézre gveage. Jobbot kirOnk.
Felelős szerkesztő: Bittrfl LaJM.
Értesítés.
Alolirott egész tisztelettel értetitem t nagyérdemű közönséget, bog; 9 évi gyakorló orvosi tevékenység után, még a fogorvosi mútndominyt is elsajátított*™ és helyben ezen különlegesség gyakorlására egy műtermet nyitottam, azt a legújabb amerikai rendszer szerint berendeztem, hol mindennemű fogbajt szaktndomanyi-lag orvosolni és minden ezen szakmába, vágó műtétet eszközölhetek. MAtermem Nagy-Kanizsán, király oteza Babochay-féle házban Tan.
Kiváló tisztelettel
Krausz Ignácz,
gyakorló orra* ee fogorroa.
(51 2-*)
lillltm^H ai«z

TIZENKELENCZEDIK ÉVFOLYAM

ZALÁI KÖUÖXT

ÁPRILIS 22-4i 188a


AZ ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG
!

57 l-l

biztosit az első évre
LAKHAZAKAT ÉS GAZDASÁGI ÉPÜLETEKET
ugy. hogy a díjfizetés _
|9** az ingyen év előzetes élvezete után "V|
CSAK A MÁSODIK ÉVBEN VESZI KEZDETÉT.
, | ha ily épületek nála hat évi tartamra hiztosittatuak.

Bivefab fetvilágositást nyújt a. Jelen számban meűelent ,rÖRTHBITÉ18\'1-e.
FESSELHOFER JÓZSEF ügynök
OGOOGee&oeoo^


eoak akkor ralódl, ha
aláírásunkon kiflii
Tan al-
Ára • jó n m . finom . . Saomatb
utifű-mellczukorkák,
% tudó és mell bajok, köhögés, fojtó köhögés, reked tség és tüdőhumt biztos gyógyszerei.

A termettet álul a szenvedő emberised javára teremtett megboctfllhetlen keaknny utifll azon mar eddig fel nem derített titkot foglalja •magiban, miszerint a gége ét lé*gc*ő rendszer gyulladt nyakhirtyájára való azonnali gyön éz enyhítő hátáa gyakoriájáral az illető beteg izer-vek gyógyulását miodeo tekintetben lehetőleg elSiegiti.
Hintán gjártmánynnknál a cm-kor éi keikeoy ntiffiből tissU vegjü-KkrSl kezeskedünk, kfllonöi figyelembe ajánljuk hatóságilag bejegyzett végjegyduket, Mt. dobo&on levó aláírásunkat, mert caak ezek igazolják aooak valódiságát.
Schmidt Victor & fiai.
CL fir. mi. sjárosot Bécs, Wietei, Alleetasse 48.
?I1 skatulya ára 30 kr. ??
Kaphatok : Primer Bála gyóejt. Beim J. fcjúgjt N.-Kaniaaán, Káli-
Toda J. Letenyéo, Kit A- gyógysat. A.-Leodván, DorDer Kaj. vas- ??
fOazerkereakedésébea Sümegben, Werli M gyógyul. Kftpronaaáa, idSab.
lioaelt f, Vaariroe, Hnlló.y J«.«f E. Kvígjui. Z«l.-E8or.i.jHn. B.r
|er Mór (Somogy) Siobb. Simon Gyala Siomb»thelj\'. (978 30—*)
FERENCZ JÓZSEF
KESERÜVIZ-FORRAS
: k5zitt
?iaajert Miit lagtisti
.. . az.t t.iár», Erlaaaeaiw „Nem kelletlen mellékhatást, ba nagyobb adagbao vétetik. 8St még oly\'eaetekben ia, hol a bélnyákhártya izgatott, a via fájdalom eilttli aatkletetet okozott." Erlzngea 1878
tuÚMi
SnOsen az
által
Dr. Korányi Frigyes,
tonik ki, hegy tnyiéa kewrfl, nem kellenetien ízű éi hogy még bon-aaabbhaasaálatBtiaSdm zavarja meg az étvágyat it emésztést Bpeit 1878.
gMj > „7
Tetethetik t» a Mbbi badai viaekhea aráaTlaf keTeaebb meneTise\'gbea •a rOTÍd«ib M alatt koa kedveaS aredménjt létra, Bpert 1877.
tuir tt > Szt RékutkézkirUz
Dr. Kiss Nándor,
a Szt-luM MtkJrMz lnia.lt).
Ba4ai«att.. „Talanemiri budai kaae rSrtz kSafitt keUem«a ite j«leB bitaaa áltat tQnik ki : gyonor ea balkn-rataal. mefríjiíu faiknkedéailél. albaai verpasfáaiial. Tálam int rérto-laláaiikiiál, araoyémál ítiagTUlanaágiiál >tb." Bpeit 1878.

UT. rsamDerger nenriK, 0M, B«ot»«. ,.
Dr. Meynertíi Th.
k i k ki á áll
y J
gok i* »s«k kimilctcs h&táaa által e kóroda egybevágó heveny köre-?étéinél gyakran fontot oki javalatnak fololaek meg." Bécs 1879.
- ttm víz luphtU : minden gyógyszertár e« faiz*rim kereskadés- 5—6) bM é* a forráaigazgaióságnal Badapesten
?aabb kaaaDáiatiiál linca lommifélo károa aatáaa " [Uci. 187*

„AGRICOLA"
jégkárbiztosltó részre njUrsaság Budapesten. Rinvtnytikr 4OO.0OO frt.
A tártagig bictosit múideo nemű foidtfrraesstinéQyeket jégkár ellen » legjutÁayonabb dijak éa tegaliSojöab feltételek mellett kártól ment maradó vetáaokre követkeaó dijdé njujt elólegesen:
a) 5O\'/i ot miodcoouniü aEalmáaterméDyekre, olajveté
•ékre, étetil füvekre, kukoricaára, keretke delmi Dövéc/ekre aaL
b) flO\'/,-»: ?lilóre éa dohányra.
A,*nál mm engedméo^ egy 5*/«-°a kár eaetébeo ia Djujtatik.
További feJvilágoaltáaaal arolgálnak éa bistoaitási föltétele-
>«t elvállaloak a „North British and ?ereantile" tSzkar-blxtosltó részréuf-társasag minden Q^rnökei, klkegysxer-sralnd ai ^A^ricola" képviselői is, Talamlnt
Hz „AGRIC0L1" tófl«yn5ksége
55 1—3 Nagj-K»uix»áo, Goldatfin Teitvérek.
?i. H-: ílul «3t(T *?t!Mtn# Saentt: íiattrt fft Irrin-.;- :mrt - 3br rcrtí+tiirmlfT fflatic. ÜTíáblaiia pen r* i^jrr tini Wammcn; ^umerrtte ren fart í " ? Ctvaf afcfx 1

?"Ll" «"»!lr»a,.Ma Sállá* ítt«» - f •?B.?ni>dI ^ .?*" *»«Hj«<!Ki4. Kit _C»car
\'\'L^\'Ját ^*ir^Jnnrt ?cti 3- *rp^; auVrtfia nodj Mrkn Mftfett «b»iiiicnrmtar«M Bita 2& M.
Vr Mrir Mfart Ubtiiiicnr »m> ncamallimiUatt caa.aa
MMníniünt
füt 25 |)f. monrttltítj
aat Ht BiMtbant\'uBg t
JOSEF WAJDITS In Gr.-Kanlzsa.

minden csomagon fenti még ezen
kalmaiTa.
I ea 60 kr. 1 , \'0 , 1 . 80 . 1,1—.
p.pirb.n
Családi csokoládénk
Raktir Nagy-Kaaizsin: Resenfeld Adolf és Stren
& Kleia nrak kereskedésében. (50 s—•)

Ede-la alá katlm aatáaákai . kaaayebb Mfoldátn mit
kazél.fl neti«Epa emésEtbef\' étkekre, Meaztéa. vértlsztltáa. tit-
láli. ét tatteréaittart Kaáltal a naponkint! k^tutri folytonoa használat atán mértéklctot tzerUI haaznál mt\'g rnnka « bct^C"é* g\'kné! ii. n m.: aaétztéal gyéafatég-. zab. égetés*, vfztólalia . kaifjllutáaal vnzteglftég a bélnél, tag jyea«e»éo araayer tzea-vedéa, ?imjtan\'aiii gírvéay- golyva, fsbe kor, algatág Idill bör-klitea. idóköii fafajai, féreg- éi kétulegsejakaél baayálktia4a< . bnéU kötzvényael éa . gaaéaágaál
Az •IviA\'jrvizt-k gyáfyazsr |ytaáfltf haszoálat mellett, előtte ép QK7 a>int aunak használata aUtt, valamint atolagol gyógy-keaeleanél ia kitnn? szolgálatot tesz.
Kapható annak kénitfjénél, gazdasági gyógyszerész Stokerauban é» u osztrák-magyar állam minden gyógyszertarában, valamint Nagy-Kanlzsan Práger Bíla, Zala-E^erszegen Hollóaj
•aT M.gr,
á^eknél leftkflvesebb két ikxtnla utánvét
molli-tt kdljetik. tM (\'3 s
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

építészeti meszet,
v i \'Z i k ő r a i? o t,
Román Cementet, Portiandi Cementet,
Porilandcemmt kivtítti táblákat, vimMtUki ct?veket,
lótakarmányi
(a»ját terménye) aat aat
ajánl éa kívánatra irjngjsékeket éa minUlapokat at&kiüd
SARTORI OSCAR
Nagy-Kanizsán.
39 5—S
Schaumann Gyula-féle



Nagj-Kaniain, nyomatott a kiadó tulajdonos Wtjdita József gyorssajtójin.

HAGT-K1N1Í8A, 1880. április 25-ÍQ.
-JÍIÍ—«?\'?< >[ lr-° 1

nienklleneiedik érfftlyam.



A lap
11.tü kaaluaeavsk ?
; *s«rkMrtffllOB
tnrifi rsssét UlelS kBtUmferak padig • kiadóból birMtatr*
intsundtk: NiOT-ÍANliíi
Vlaasloisu.
B4ra««letlsn Uf*l*k. oalk tanért aia«k»tAr-wktol fogadtatnak el
K«siratok Timi
fU svrs . safvs* kn .
10 *r
mrastsasz
a ksaábot patitaorbao
7, Sliaodraor 6 t uin<lM
további sorért 5 kr
sevonkint 10 krirt «*-
tsusz fel
Kiio>l4ri illetsz aúndee \'M hirdetiairt kOISi 30 kr laeUadS.
i
ALAIIOZLONY
ALA-
IO MOO
elóbb:
OZLOKT
N.-Kanlzaavárwt iíljSateiájrának, \'„?.-kanlzdal önk. tüxoltó-egrl\'t\'1 z .n.-kanlt»al ker«.k«n*lmi i Ipar.ank-, .n.-kaalzaai takarékpémtár*, a .zalamegyel álUUaaa Unitéter tílet\', a .n.-ka»iz«al kiadod-a«v«ló «gjf,aOI*t". a „nagy-kanizsai tlfflrü önsegélyző siövetkezef, a „aopronl koreakedelazl ? iaarkamara n.-kaniual kOlváluztmánra* • tJbb
szegjél ét \'ároil eg/eadlcit hlraUloz értesltíje.
Hetenialnt kétszer, vasárnap- s csiUOr.ökö.. megjelenő vegyes tartalmú lap.


A
Ugye
hazánkban.
(Folytatás.)
Az eperültetvényekról, a magyarországi megyék 1863-ban, &z akkori helytartó tanácshoz kimutatást tettek, a mely-szerint a közepres kertek térfogata Bács-Bodrog megyében 187, Tcmesben 124, Krassóban 81, Torontál 75.
Újvidék város határában 1, Szatmár megyében 17, Sopronban 14, Békésben 103, a Jászkun kerületen 49, Biharmegyében 72, Tolnában 48 kataszr. holdra ment. Ezen kívül számos apróbb kertek s nagyobb mennyiségű csemeték találtattak, (Bács-Bodrogban 35,000, Krassóban 57.500, Baranyában 14,600, Temesben 34,700, Zombor városánál 8.800 csemete) melyek közttl 1000 51 futó sövény felel meg egy katasz. holdnak, illetőleg 100 drb. felnótt fának. Szent-Miklóson is volt epreskert, de térfogata nem volt meghatározva — felmérve. Zalában számos csemete találtatott, de ne nem lett megolvasva, Czenken 220.000 epresfa találtatott, s említésbe hozatott Soós Sándor nr epreskertje Abanjban (Nádasdon). Az eperfák s cserjék számát azonban az orsz. magy. gazd. egylet az iparkamarák jelentése alapján még többre teszi, mint menynyiről a megyék említést tettek. A selyemtermelés alapját tehát elég nagy mérvűnek találta, s elegendőnek tartotta, ha részint a tenyésztél előmozdítása, részint ujabb ültetvények alapításának jutalmazása — állami jutalmak tétetnek.
A bécsi kormány, kivált Lombardia elvesztése ntán látta- eljöttnek az időt,

melyben Magyarországon a selyemterme-lést minden módon emelni kellene. A cs. k. belügyminister 1860. jan. 13-án tu-dósitotu Albrecht fóherczeget, az akkori magyarországi helytartót, hogy ó felsége azon év és hó 19-én kelt legmagasb elhatározásával elrendelte, hogy a selyemtenyésztés előmozdítása tekintetéből, a magukat kitüntető tenyésztők közt, hat évig évenkint 2000 o. é. frt osztassák ki 50, 25, 10 és 5 frtos részletekben.
Ugyanekkor elrendelte ó felsége, hogy magánosok és községek ösztönzésére nagyobb pályadijak is tűzessenek ki és pedig : 1.) terjedelmesebb eperfa ültetvények jutalmazására 100, 50, 25. 10 és 5 aranyos 37 részletben kiosztandó 500 arany. — 2.) A selyemtenyésztés nagyban és kitűnő mód»DÍ üzésének jutalmául 1000, 500, 300 és 100 aranyat tevő 5 részletben 2000 arany. Ugyanakkor kijelölte a belflgyminister. hogy ezen utóbbi di jakra szükséges tőkéket ó felsége az 185\'/, évi országos alap maradványaiból rendelte meríttetni. A pályázati feltételek meghatározása a főherczeg kormányzóra bízatott, a ki is ezt az országos magyar gazdasági egyesület által eszközöltette. Ezen elhatározás közhírré tételével egyidejűleg több oly intézkedés történt, a melyből bátran lehet következtetni, hogy a kormány hathatósan szándékozott támogatni a selyemipart. így a gazd. egyesület ajánlatára elhatároztatott, hogy miután a selyemtermelés legfőbb akadályának az mutatkozott, hogy a népnek nem volt módjában egészséges selyemtojásokat beszerezni, — évenkint nagyobb mennyiségű selyemmagot fog a kormány a nép között

ingyen kiosztatni. — Ily czélból következő években vásárolt is a kormány és pedig: 1860-ban 3009 frt 1000 latbal-cani fajú tojás, 1861-ben 932 frt 345 lat japáni fajú tojás, 1862-ben 1290 frt 480 lat japáni tojás, 1863-ban 3000 frt 995\'/, lat spanyol, olasz japáni és magyar fajú tojás. 1864- és 1865-ben 2400 frt 500 lat magyar termelésű japáni tojás fajt.
A fentebbi összegek is mind az 1851-ik évi budai várépítési alapból lettek időnkint utalványozva A selyemmag bevásárlását és ingyen szétosztását pedig a magy. gazd. egyesület eszközölte.
Ez időben t. i. 1860. januárban egy körrendelet is intéztetett a hatóságokhoz, meghagyván azoknak, hogy oda működjenek, hogy mind azon vidékeken, melyek a selyemtenyésztésre alkalmasak, vagy is ott, hol a szőlő, dohány és dinnye te nyésztetik, — eperfa ültetvények állitassanak ; ott pedig, abol ilyenek már találtatnának, ösztönözzék a népet a selyemtenyésztésre ; — e tekintetben az iskolamesterek, mint e czélra legalkalmasabb közegek közreműködésének kinyerésére uta-sittatnak a hatóságok. — Az egyes helytartósági osztályok felni rattak, hogy a területükön található megyei epreskertek számáról és állapotáról jelentést tegyenek.
Végre a magyar gazdasági egylet fclszólittatott, hogy ajánljon a kormánynak egy munkát, mely a selyemtermelés-ben való népszerű oetatást tartalmazva alkalmas lenne arra, hogy azt a kormány kinyomassa és a nép közt kiosztassa. — Ez utóbbi kívánatnak eleget teendő a gazd. egylet, még azon évben megbízta

Gönezy Pál urat, hogy ,A mezei gazdaság könyvének\' az eperfa és selyemte-njésitésról szóló részéről, a falusi tanítók és iskolás gyermekek számára egy külön kivonatot készítsen. E munka előbb 2500, aztán ismét 2500 példányban kinyomat Tán, annak szétosztását a helytartó tanács, a törvény hatóságok, főpapok, iparkamrák és gazd. egyletek utján eszközölte, Továbbá annak nénet és szláv nyelvre való fordítását is elrendelte. (Folyt következik.)
A győri rémeset.
6yór, april 17.
Koima ftállamügyész ma reggel ide érkezvén a délelőtti órákban a kir ügyész hír. szobájában megkezdé ezen ügy be J a vizagál a -lot. Elószor i« ai ügyészt hallgatta ki; ezután gr. Laasberg alispánt, Szaater város kapitáoyt, Menich lapszerkesztőt és így tovább az akasztásnál jelen volt bizalmi férfiakat. A vizagáls-tot egyedül eszkosli éa a jegyzókSajvet ia ssjátkexttleg Írja. A törvényszéki orvos, szintén kihallgattstott. Nem lehetetlen, bogy ugy ö mint aa ügyész eivaazti állomását.
Takács Jáaoa holttestét tegnap egész csendben eltemének. Itt kozlom a bonezoláai jegyzökönyvet egész terjedelmében. Bonaoldii jtgyzgkinyv.
Felrétotett • gT6r-aJT*rosi iefiakórhiz ban folyó 1880. évi ápril bó 16-án, alölirattak jelenlétében, Takács János peéri születési hulláján, ki kivégeztetéee után mint tetszhalott ápril I4-én reggeli 8 óra után a kSzk6rbázba hozatott s ugyanott ápril 15-én reggeli 7 óra utsn meghalt.
I. Külviz»gálat. 1. A rendes, erós alkatú éej&l táplált, 170 centiméter hosszú teát, egy 25 éves férfiúé, iflnl, gesztenyeszinü, rövid fej hajjal. Arczkifejezése nyugodt, a azetnek télig csukvák, at állkapocs eresen afolaóhöz avoritva. — A haliának merevsége mérsékletes, bátrétse setétveres, foltokkal fedve éa aa ebi foka eayé-



TÁRCZA.
Tavaszkor.
Hallod a pacsirtát? Újra tavaut hird.t; Tárjak ki dalának Ep.dS azirdnket.
Ninci fílhí az éjen,
érzelmünk,
Olradjo Fíajtt
OlelkMiék lelkünk A azeot «br«d*l*el, Ualjbto az SrSk szép Ca4kjat kinti aztjjel.
Kíj, jjOojar fakad fal K.blíbíl a földnek : Alma, bír remiajt Mind talóra kelnek. —
Élni éa szeratni I Titka int candáaaat Zöld anSk tOntbtm,
Éd— illatában.
Jer hit, j" siette! Élten g76n|7T>Táfa : Bseraleo) a latTsek Taraaa boldogsága.

SÁNDOR.

Kisvárosi Intrignák.
Iru: Sehlehter Jóxfwf.
(Folytatás.)
Feri nen levelet elolvasván egy másik aainte oasaehaj lógatott sárgás izinü papirt von elo éa eat kovetkeso szavakkal muutá be Lajosnak:
,Látod! agy-e bár tiszta e papír és nem hinnéd, hogy ezzel egy ember jövője dobsték ki a sárba, — lásd, az idó iemosá róla egy oó elvetemült lelkének tükrét, de ez — aaivére matatva — hiven megóné azokat". — Szó-saerint elfogom mondani a rajta volt írottakat, rövid, de velőt ráakódutó szavak esek a következik:
Tisztelt Fosegi ur!
Hozzám- inléaett levelét a midóa ide lárva önnek visszajuttatnám, oda syiUtkoiom, hogy köztünk mindennek vége. — Feledjen mindent, ennek megkell történni.
Ne iparkodjék aaobeli vallomást tőlem kicsikarai, aosi kinosaa batkataa mindkét-tönkre. —
Mi elvágjunk örökre egymástól vá-
\'"?\'"\' - Mathild.
Feri midőn eleket elmondá, — mint ki halálos Ítéletét hall»t»a fololvssai, — leesOg-gesatott fóvel, egéam testén ressketve, bágyadt szemekkel, sz órflltségnek egy nmével tek.nte Lajosrs, — aantáo egy a velőkig hat* kacsa-gással rogyott le Lajos lábaihoz. VI.
Lajos, ki e wjUly koksát «bogj aem

tudta megtalálni és egyébként aa előadottakon különösen meglevéa hstva, — baráti szenve-délyétAI elragadtatva odaborult Feri elé, — erősítő cseppekkel nedvesité meg aa elájult ajkait s kétségbeesett hangon rebegé:
„Feri! az istenért, mi lelt? — kelj föl, nézd barátod áll réiztvevőleg szenvedéseidben elítted, — kelj föl, — oh ! szólj, — hallgatásod megöl."
Feri lassanként eszmélni kezde.
Végre szemei szokott fenyőket viaszanyervén, — az előtte térdeplő Lajost átkarolva, — fájó, de édes éa megnyugvi hangon monda:
„Bocsáss m«g, hogy oktalan cselekvésem miatt télelemre adum okot, bocsáss meg, — de sz elfujtolt szenvedély érit vett rajtam, — a természet erősen küzd követelményei mellett a igy megkellett e megráskódtatásomoak tör tenni; — de folytaU tovább, — Lajos! moat már mindent kell tudnod". — Ezen eset egy fenyegető előjel, hogy veled mindent kdaólve, saját esetemmel tégsd mentselek meg, — eszel lassan föltápásskodva újból elfoglal* előbbi helyét. -
Lajos, ki a történteken és hallottakon különösen meg lón hatva, bármikép iparkodott is levegő után kapkodni, az éles fájdalom el-vágá torkában a szót, — fgy hangot sem volt képea kiejteni; hanem feszült figyelemmel csaggesaté szemeit a beszélőre.
Feri iparkodott közönyös és vidám hangot oltani és egy mosoly kíséretében, mely azonban nem volt ment lelki fájdalma vissza-tükrözésétől, — igy kszdé:
.Az elósdott történetben szerepelt Füssgi Aladár és éa egy és ugyaoazoB személyek.

Az egész történetnek, mely, — fájdalom,
— a keaerü valóságon alapul, — iparkodtam a
te regényes eszméidhez mértea beszélyi jelle
get kSlcsönosni, — csekély illuatrátidval.
Hint mondám tehát, folyutá Feri, — aa előadott beszély főszereplője éa voltam — Éa lettem Varazsdy által tönkre téve, — az éa jövómet tiporta szét oly könnyelműen leánya.
Hidón ama végzetes levelet megkaptam, órülési rohamaimban elóbb életemtói akarám magamat megfosztani, ~- atóbb, midóa higgadtabb gondolkozáai tehetségemet visszanyertem, lassanként lekezdék ez öngyilkossági Mindek-ról mondani.
Elhatároztam kalandos életet folytatni, részegitö mámorba magamat dönteni, — igy lettem azután Mars fiává.
Mint később igen jól értesültem Mathild és atyja azért mondottak le rólam, mert Szép-falvi igen gaadag földbirtokosra vetették szemeiket. —
Mathildnak vajmi csekélység volt egy töokrejutott postahivatalnok oeje lehetni, — ót messzebbre hsjták telhetetlen vágyai. — Ő tündökölni, ragyogni akart a ezen vágyai elérhetését Ssépfalvi kiterjedt vagyonában öss-pontoaitva látta.
Szépfalvi azonban okosabb volt mint elódje t. i. én; — 6 bamat kijóaanttU aaerelmi mámorából, gyorsas roiismarla a kivetett hálót;
— a helyett tehit, hogy ó lett volna Mathild
fondorkodásaiDsk áldozata, egy szép napon,
midin szenvedélye érzékiaégei t, — aurt 6
Mitkildbea csak a nősemet sserelte, — ki
elégíthette, — egy nem épen megveteadó pénz
összeg hátrahagyásával, — nitilán M»tbiM
magát anyának érezvén és nem remélhetvén

T1ZKMULBNCZEDIK ÉVFOLYAM

ZALAI I U í t 5 Sí.

ÁPRILIS 26 fa 188a



•útban létezik - 3. A nyaknak baloldalán egy ludtoját nagysága, hálr» egész » nyakcsigolyáig, elíró és felfelé a fülcsimpaig, és lefelé kösel a bal kulcscaontig kiterjedi kemény daganat Tan, melynek, közepén egy 21/, oe«ti-méter mély bemetssés látszik, mely több nappal a kivégeztetés elitt műtét alul hosatott létre, ebMl réres nedT asivárog. - 4. A nyak jobb oldalán as állkapocs alatt egy gslessbtojás nagysága, téestss tapintata mingjdaganat — 5. Pajzsmirigy és a 3., 4. szám alatt emiitett daganatokon alttl setétveres, keskeny, elég mély, friss kinézésü zsinegelési baráada létesik, mely a nyak két old.lán hátra és felteié terjed. — 6. A bal felsi siemhéj kulrészén 1 centiméter boesxu keskeny, rénutos régi birheg, mely által a felsí szemhéj egy keTeset öesse-huiva van. — 7. A homlok középrészén 2 centiméter hosszú keskeny, harintos régi borheg van. — 8. A fej a nyakon rendkivül mosgékofly.
II, BelTÍzsgálsL 9. A fejMr lefejtése után ennek belsi felülete, ugyssinlén a koponya csonthártyája rendes állapotban találtatott, a koponya csontfödele leTétetvén, as agyhártyák és agyállomány nagyon vérdissk Toltak. As agyaca jobb oldalán vagy 20 gramm kiömlött aludt Tér, as agy-gyomrocaokban Tagy 3 gramm vöröses savó. A koponya fenekén kevés véres savó és itt a nyultagy kinyújtva és vékonyabbnak találtatott. — 10. A /ejgyám eisó nyakcsigolya és a tengely második nyakcsigolya kösti szalag, feszültek és isomiat tetemes laiultaágot matat, a fej ide-oda könnyű forgatbatáse ezálul lett lehetővé leve. — 11. A nyak izmai, különösen a mellsók. Térrel tetemesen beszurídve. — 12. A baltudi nagyon vérdua, Tiseoyos, a jobb nagyobb réssé a mellkashoa n6ve, vérszegény. A hörgcsatorna sok surü nyálat tartalmas, — 13. A ssivburok kevés sárgás savót tartalmai, a SZÍT rendes, jobb gyomrocsa üres, a bal gyomrocaban sok aludt Tér találutott. — 14. Háj.állomány rendes, as epehólyagban vagy 15 gramm sötétföld epe létezett. — 15. A gyomor üres, rendes. — 16. A lép és vesék életunilag épek. — 17. Vékpny belek üresek, a vastagok kevés kemé-nyes bélsárt tartalmasnak. — A rendes TÍSÍ-hólyagban kérés viselet találutott. Sssuter Ferenci s. k., rendőrkapitány.
Vélemény. A halálnak legközelebbi oka véres agyhüdés volt, es pedig előidézte e 9. ssám alatt említett nagyfoka Tértorlódás ai agyhoz és Térkiömlés a koponysüregben, mely utóbbi, mint ai 5. asám alatt látható, viao gelés által okosutott MiDthogy Takács János rablogyilkosság miatt a kir. törvényesek által kötél általi halálra lett ítélve és ezen Ítélet rajta végre is bajtatott, ason kérdés merül föl: mi lehet az oka, hogy mint tetszhalott hozatott a korházba? A bonczjegyiAkönyv 5. és 10. ssám alatt leiratukból kitűnik, hogy nevetett Takács Jánoson a régrebajtáa szabályszerűen megtörtént ée a tetszhalál csak aonak talajdonitható, hogy az elitélt a halál Talóságoa bekövetkezte előtt Tétetett le az akasstófár6l. — Tudtunk és lelkiismeretünk szériát. Gyirfltt, 1880. ápril 16 án. Dr Lumnitser Károly s. k , városi főorvos, Schmidt József, köskorhási orvos, Ofner Jósael, városi alorvos.
Ssépf.lvi neje lehetni, erkölcsi sfllyedéseért legalább pénzbeli elégtételre jogot informált, — bacsut vett e csalárdoktól.
Hat bóra as elmondott események atán Mathild egy leánygyermekkel áldatott meg, már ha az ily teremtéseket is képes megáldani ai ég; de í nem akarta az anyai örömöket élvezni, nem akart bünbánólag magába térni, előbbi ármánykodásaiból kivetkőzni; — hanem mintán fSlgyógynlt s gyermekét lelenczházba elhelyezte volt, — újból kilépett a világ alinpadára, mint érett ni most már folytaUndó •sereimi intriguáit.
Hogy ezt ezután mini eredménynyel üsté, nincs róla tudomásom.
Én katona volUm, semmit sem törődve a külvilággal, egyedal bánatomnak éltem.
VII.
Egy éT telt el azóta, hsgy esea ezred-hes tétettem át, hol veled hozott össze végzetem és itt győződtem meg arról, miszerint a rokon-lelkek csakhamar tolulálják egymást.
Sejtelmem azt sugallotta, hogy neked még ama sors len osztályrészed, mely as ?nyerné l.tt, — és e végMI föltettem magam-bu, fölötted egj őrködi gondviselés szerepé* játszani. -
Bo őrködtem Tolna is fölötted, de mentes Bittelek a szerelembe eséstől, s miután azt bit-lem, hogy caakis szórakozásból, illetileg nd-varolisi standokból látogatsz el Vsrsssdyékhoz, •soralt sziwel agyán, de eltűrtem.
(Folyt következik.}

Helyi hírek.
— A Mtdtdneeeléa egy derék bajno
kát Tsszitjük el Ranessy József nrbss, ki s
nagy-ksnizsai kiadedneTeló egyesület Fröbel-
rendsserü ovods intézetét megalapitá, bereadezé
is a kezdet nehézségeivel küsdve őt éven át s
szülik közörömén veseté, mit elvitáahstlanul
tanaat szón ktrfllmény, hogy s gyermekek lét
száma folyton ssaporodott s volt hónsp, melyben
166 kisded részesüli e jótéteményben. Állásáról
leköszönt. Tarozása annál nagyobb veszteség,
mert neje is, mint okleveles nevelini segédkes
vés mellette, s kisdednevelés avatott keitekben
volt. Valamint a szülik, ugy zz öt év óta a
.Neveli bácsi"-hos hozzászokott kisdedek élén
ken fognak áldssos,mfikődésére visszagondolni,
s körünkből! Uvozáaát mély megilletidéssel
s bensi szomorúsággal vessik.
— OrtwtmH értesülünk, hogy Belus
József volt polgármesterünket visssssyeri
családja; as intézeti főorvos s más orvosok
véleménye szeriét élvezheti s sssbsdságot, de
s mnlUk színhelyéül, Nagy-Kasizsától távol
kell mai adnia. A mélutlanul áldozott nemes
férfiú felgyógyulásának örömhíre bizonyára
számosak kebelében méltó viszhangot lel.
Egyenlire Badapestes fog lakni.
— Adóügy- A Nagy-Kanizsán 1880.
évben működő kereaetadó kiveti bizottság
1880. évi májas hó 3-án kesdendi meg tárgya
lásait a esen tárgyalások a következő sorrend
ben fognak folyni, u. m.
1880. máj. 3. Légrádi körjegys. tart. köss. , . 4. Gelse és Alsó-
VidoveU , . „
. .5\' Ssepetnek , , .
. 7.Gslambok . . .
„ 8. Kottori és Ba
kónak „ . .
. „ 10. Orosztony . , „
. 11. Habot és szt.
Máris . . ,
, , 12. Szt.-BsUss és
Pacaa . „ .
. ,13. Langriz, Zala
Apáti, Dióskál . . .
„ 14. Sormás és
Sársseg , „ „
„ 15. Alsó-Dombora . . „
. 18. Kis-Kanizss , , .
, , 19. folytstólsg Nagy-Kanizsa Táros A bizottasgi ülések mindenkor reggeli 9 órakor kezdődnek s nagy-kanizsai városházában — Értesittetnek ennélfogva az érdekelt adóköteles felek, miszerint ason esetben, bs s községben közszemlére kitett adólajstromokban foglalt ja-vasiatok ellen kifogásuk Tolna, a kitűzött határnapokon akár személyesen, skár meghsul-masással ellátandó megbízottjuk álul Telt jogaik Tédelmére megjelenhetnek, meg nem je-lenesük azonban a bizottsági tárgyalások me netét gátolni Tsgy megskasztani nem fogja; megjegyeztetvén, miszerint idömuli megjelenésük többé figyelembe nem vétethetik. — OSZESZLY ANTAL bizottsági eloftk.
— Meghivá*. A .Zalamegyei Gazda
sági Egyesület" 1880. évi májas he 11 és dél
utáni 4 órakor Zsla-Egerszegen rendes közgyű
lést tart, melyre a tisztelt egyesületi tagok
ezennel meghivatnak. A kösgyülée tárgyai: 1.
A pál/amunkák megbirálására kiküldött bi
zottság jelentése 2. A nsgy-ksnizaai gabona
és borvásár iránti intézkedés. 3 Költségvetés
tárgyalása. 4 Folyó ügyek. Kell Zala-Eger
szegen, 1880. apr. 8. Árvay István, m. k. ügy
vezető elnök.
— SaQy-Iiani*s6n a köztemetAhez
vezetett otexa szélén 72 fa altettetett el, ebMI
45 s télen elfagyott.\'
— BekMdetett. Nagy-Kanizsán jelen-
\'•g eE7 *F>* olysn veszélyes, mint furcsa és
sajátságos divat vert gyökeret. Ugyanié, aki a
szép holdvilágos estét élvesendi, szokott s fi
ntezán sétálni, ss UpaasUlbatta, hogy — nem
tudjuk ba vájjon a közönség mulatutésára-e,
vagy passióból, — mindennapi ssokássá lett a
járókelik közt, a járdákon föl-alá veloezipe-
desni, mi azonkivül, hogy a sétáló közönséget
kellemetlenül zsvsrjs, az alig hallható zörejjel
közeledi velocziped aluli megnyomorítsa eshe
tőségének is ki van téve. Ha valaki a sport e
nemében kedvét Ulálja, as kedvtolléséaek
színhelyéül válaszna s asekéruUt, mert tud
tunk szerint s járds s gyalogoló közönség szá
mára van készítve, vagy ha már valaki épen-
séggel s járdát sksrjs e csélbs igénybe venni,
agy várja be a közönség ssétflszlásáuA közönség
se sem gyönyörködik e sporlbsn, sem nem pe-
dig ss ahboz kivánUtó ügyességet nem bá-
mnljs, de meg egyáltalán sem kötelessége, sem
kedve, sem akaraU egyesek ilyetén kedvtől-
tése mistt akár s eétálással felbsgyni, skár s
poros szekérntoa sétálni, akár a velocsipedeket
szüntelenül kerülgetni. Különben felhívjuk a
városi kapitányság figyelmét.
— Oyátmhir. Ismét egy derék polgára
hunyt el Kanizsának, a fáradbstlan igyekezető
Ábrahám Károly asztalosmester. Horváth Jó- I

saef kir. adóhivali ellenőr arat is nagy veszteség érte, egyetlen kis fis elhalálozásával. Mind-kettinek temetése apr. 22-én részvéttal törtéot. Es alkalomból megemlítjük, ^raa botrányos esetet hogy a temetői fiaton a töltés számos féltégla darabokból állván, nemcsak az eris hollarázás kSssgéstség ellenes, de a ssouaorko dók bukdácsolása ia k"*ryeiatet sérti.
_ Béla estéjén, apr. 22-én a nsgy-kani-sssi fiutezáo hosszasan szebbnél ssebb magyar dalokat jiuzott Horváth Lsezi és Grünbaum egyesült jeles zenekara. A fülbe mászó hangok számos tagú sétáló közönséget tartott vissza Morpheos karjainak feleléséből, lévén es este Karcsagh Béla hercsegi bérli ur névwtéje. Nem folyt le ily csendesen Zala Egertzegen egy ily ezti zene, mint levelezőnk írja, mert a szomszéd hasból csupa irígységbil a csigányok forró lúggal leöntettek s löbb hétig képtelenek leesnek művészetük álul kenyerüket ksreani.Vsljon ulálnak-é kárpótlást, vagy csak igsseágssolgál-Utást?
— ,^Pft«enÍ5B«sokssorositólapokstkap
tnk Budapestről Seeiehlner J. L. és Komáromy
M. kereskedéséből, mely abban különbözik a
Ulczaféle sokszorosító készttlékektil, hogy itt
a tintát nem kell fáradságosán lemosni, hanem
önmagától aláazáll a gelatin anyagba, mely
nem pléhtálczába van öntve, hanem vízmentes
pspirlapon fekszik, sokkal csélazerttbb és köny-
nyebb a keseléee, jelentékenyen jutányosabb;
alakra nézve van nagy nyolezad, nagy negyed,
béljegnagrság, féliv, nagy irodai ée Medián,
bélyegnsgyaág egéss iv, nagy irodsi és Medián,
e sserint ára is 40 kr. — 2 írt 50 kr. közt vál-
tozik. — Szerkesztőségünk szíves készséggel
muUtjs meg a kezei közt levő példányt as ér-
deklidiknek.
— Kineve*é*. A pénsügymioister a
szombathelyi kataszteri kerület caáktornyai já
rásába N-me. Ede elhalt becslibizbie helyébe
Szigethy Lajos pólbistost neTezte ki járási b^cs-
libiztossá.
— Tudtunkkal a közigazgatási kató-
ság illetikes sorozások alkalmáTal a rend és
fegyelem felett a felügyeletet gyikorolni; na
gyon meglepi a aümeghi éa upolezai jegyzik
felszólalása akkor, midin ép esek a katonai
elnököt eljárásáért felelősségre vonják. Igen
óhajundó volna a közönség érdekében, ha
ezen felssdlalások folytán as illeti polgári
hatóság, illetőleg a polgári elnökök, mint e
Urgybaá illetékesek nyilatkoznának.
— Baiaton-FOred már élénk kezd
lenni. Egy angol késs hajói ott úszkálnak a
Balatonon. A bajok tulajdonosa, Richárd Young
naponkint séu utazásokat tesz raju, melyek
igen kényelmeseknek látásának lenni. Különö
sen igen szép a .Mariska" neTet viseli hajó,
melv múlt héten eresetetett vízre. A jókora
hajó magyar, és angol zászlókkal és a hajó tu
lajdonos czimeréve! Tolt teldlezitTe. Voang ur
maga tengeréss öltönyben, matrósai pedig vö
rös sapkákban Toltak A bsjó elejéo egy kék
fehér ssalagon függött egy ÜT*g bor, mely Écsy
Antonis kisasszony álul s bajó oldalához doba
tott, és ezsel megtörtént a hajónak ünnepélyes
felaTatása. Ezutáu főnneTezett hajón Young ur
egy kis társasággal Siófokra kirándulást tett és
a visssauUzást 68 perez alatt tette meg Nyárra
több ilyen kirándulások és verseny utazások ia
terveltetnek.

— ííehAny nap elitt ast az érteaitéit
vettük, hogy nagy tiszteletű Dubovsy Béla ev.
lelkész urat Zala-Iatvándról Nemes Msgasiba
történt költözködése alkalmával Kemenesalján
rablók megtámadUk volna; nevezett tisztelt
barátunktól vett nyilatkozat folytán örömmel
jelenthetjük, hogy semmi baja sem Lortént s
szerencsésen uUzott ujsbbi helyére. A beig-
Utás is nagy ünnepélyességgel megtörtént. Bo-
bán spr. 20 án volt rendkívüli esperesi gyűlés,
hol as ujnnsn válasstott esperes nt. Hering
János higyészi ev. leikéss igUttatott hivatalába.
— Árverés Zalamegyében Ress János
570 frtrs b. ingtl. máj. 18. Ssabarban. —
Veszprémi György»é 1304 írtra b. ingtl. máj.
5. Orosztonbsn. — Somogyi Jóssef 1400 Írtra
b. ingtl. máj. 24. Hetyefin (Sümegh.) — Puska
János 591 frtra b. ingtl. máj. 8. Ktpolceon
(T.polcse.) — Kiss József 744 frtrs b. ingtl.
máj. 21. Lovássin (A.-LendTs.) — Nsgy Jó
ssef 900 frtrs b. ingtl. jnn. 10-én Qógánfán. —
Knezovics Jasabné 585 frtra b. ingtl. május
3. Nagy Kanizsán. — Polgár János 700 frtrs
b. ingtl május 4. Kivágó Eirsön. — Sándor
Pál 670 frtrs b. isgtl. májas 8. Zinkán. —
Lóki Gábor 924 f-trs b. ingtl. július 24-én
Orosztonban. — KaUnecz KaUlin 331 frtra
b. ingtl. június 2 án Domssineczen. — Holub
Ferenci 10.000 frtra b. ingtl. jun. 7-és Csák
tornyán. — Lyubici Frsncziska 851 frtra b.
ingtl. májas 28-án Légrádon. - Tizedes Mi-
hályné 1U22 frtra b. ingtl. inuius 5 én Pólán.
— Cwnka János 522 frtrs b, mg ti. junios 3-án
Kolláuzegen. — Páles Anna 380 frtrs b. ingtl.
máj. 28. Ssent Liszlóo. — Marcsecz György
6000 trtra b. ingtl. május 28-án P.lovecwn.
- DTsasjscsák Iatvásné 976 frtrs b. ingtl.

május 31 én Csáktornyán. - TlajdaFerencsné 319 frtrs b. ingtl. májas 7-én Garsbonczos. — Safarics Imre 645 frtra b. ingtL májas 31-én Domasinecsea.
- Bővtd hireJe. Ssentesen HorTáth Mihály jeles történészünklek emlékszobrot emelnek. — Oroszországban ujabban 112 ezer ember fogatott el. — Kaukázusban rémiti éhség dühöng; 116 falu pusztait ki addig. — Liczenmaysr Sándor gyíri születésű festömü-muvéss s ststtgsrtí müvéss akadémia igazgatója Iin. — A szombathelyi aj színház aag. 21 én nyitUtik meg. — A pápai kereskedelmi és iparbank liquidatiója befejeztetett, milden részvény 10 Írtért beváltatik. — A szováthi \' nagy tűsben 7 ember égett el « 22 cei Ud teljesen tőnkre jutott. — Táncsics Mihály spr. 21-én ülte 31 dik ssSletési évfordulóját. — Pakson 150 hás égett el. — Maár József nagybányai szerkeszti meghalt. \'— A bécsi rendőrség a „Peater Lloydu-nak is megtiitotU egyes szám- \' baai árulását, — A „Kossuth* ez. újságot nagy basánkfia betiltotta, nevét nem engedvén felhasználni. — Ó felsége résstvesz a Pécsett Ur Undó hadgyakorlatokon. — A budai színkört lebontják.
KI nyert t
Széken, apr. 21-én: 73. 75. 13. 56. 66.
Prága, , . 70. 10 63. 52. 32.
Lemberg . . 44. 78. 80. 21. 70
A koTönség kSrébd).*)
Tekintetes szerkeszti ur!
Engedje meg, ha egy jellemezbeüen el-járáa felett becses lapja hasábjait igénybe vesszük, de Un a közügynek haaználunk, ha annyiszor megrótt közigazgatásunk egyik fer-deségrét a nagy közönség pártatlan ítélete alá bocsátjuk. Ms kesdódött meg nálunk Tapol csán a aorosáa.
Jóval a sorozás előtt kiadU s járási •zolgabin\'iság a rendeletet, hogy a jegyzik a községbirakka! a sorozásra megjini s azon mindvégig jelenlenni elodázhatlaa kötelességüknek ismerjék. S es rendén is van, mert a sorozó bisottság sem s aorosáa alá kerüli ujon ezokat nem, ismerheti, s így a netáni csalásokat etleoirözni képes nem volna, sem a sorozás egyéb körülményei felett nem lehet tisztába, ba nincs, ki felvilágosítást nyújtson. Egyedül s jegysó tudhatja, hogy melyik ujoncs hol van? i adhat felvilágosítást, hogy egyik másik miért nem Toll állítható. Asnnbzn a bizottság katonai elnöke, vité> kapitány Piskor ur más véleményben volt, szerinte „a jegyzik jelenléte teljesen felesleges, s i szt nem is t.ttri, mert oly titkokat hallhatnak meg, melyekel hallani egyedül a bizottság van jogosítva, szaporítják a meleget, elviselhetlenné teszik a terem levegőjét." Ezen eljárás ha nincs is rendén, mert a jegyzik nélkül a bizottaág sokszor meg less sksdva, de sajnáljak bár, hogy a jegyzői kar ason törekvése, miszerint a közönségnek jelenlétükkel hassnot tehetne, — de mert a vitéz kapiUny ur szerint csakis a jegysii kar rontja a terein levegőjét, — innét kiindulva végtelen hálára kötelezi a kar\', mert otthon sokkal kellemesebben veheti igénybe idejét, mint a tul meleg 8 tojtos revegijü sorozást teremben. Ast azonban nem értjük, hogy ez esetben miért lettünk berendelve, miért kell fizetnünk a drága fuvart, és taani sok egyéb haszonUlea költekezést és idi pazarlást, a mi nélkül «-l lehettünk volna? Azért, midin a vitéz kapi tány urnák nreleg köszönetet szavazunk, hogy bennünket e kellemetlen terhes és költséges eljárástól felmentett, nem mulaasthstjuk el sajnálatunkat kifejesni, hogy erril s sorozás előtt nem értesített btnnüoket, mert ez álul es úgyis pénzesük világban sok hassontalsn kiadástól megmentetett volna a jegyzői kar; — nem hallgatván el azt sem, hogy ugy egyéni méltóságunk, melyet pedig állásunk kicsisége dsezára is bátrak Tagyaok érezni, mint s szolgsbirói hivatal méltósága is jobban meglett volns óva, ha a két hatáság közül egyike, tudniillik a szolgabirósagé maradt volna ér-vényb-n. — Jellemzi egyébiránt az, bog; szabad és alkotmányos államban a polgári hatóság kénytelen moghátráloi a katonái elitt, épen agy mintha ostrom állapotban volnánk.
Fogadja tekintetes szerkeszti ur T.po\'.czio, 1880. apríl 20.
kitttni tisateletunk ayilváoitását-
KoTáca Endre csopaki körjegyző, Somogyi Zsigmond balatonfüredi köszégi jegysi, Kardos Ferencz tördemiczi körjegyzi, Németh Igoácz szt. anUlfai körjegyzi, Major Sándor DS. vitai körjegyzi, Molnár János örvényééi körjegyző, Pspp Mihály les. tomaji körjegvs". Kábdebo István csopaki körjegyző, Simooffj
(• E rovit alatt kS*leltVt (tMM<« •\'?
váltai a Sewz.

TIZENKILINC2XDIK fcVFOLYAvM.

ZALAI KÖZLŐN T.

ÁPRILIS JM« 1880.




Csak magam egész Ausiriaban vagyok képes
2 frt 75 krért o i. «ej tfn.íD jíl jiró kitüut-\'lett il»oy..«ÜIt uibórát, mely pontoitn ját ÍJ pró
bálva TM, «EJ álacrvcatt draláuc«CMl é* órakal»)cssl sdhatsi Eieo Arik finomabb- és kisebb«D 3
frt 30 kr *. 3 írt W) kr. — A. Arát arak 4s or»«l«41k l^jentk sii\'oaak ?ecMalmk.t, mbd pddi,
beknideoi i. 6 aéaasi b.taklk »as .
C<»k 3 frt 90 krsrt éa 4 IH 50 krsrt ras^ek képei bOlRÚrákat njaklinnnal oirlltt adni. m«l;ek pontoson j»ro«k ,-. .JJ elirbetetlsa dint amtatnak. Ki nem hiasi, oéue c*ak m>( c. órákat, es majd BÜStysSal Zie|VWaéi. 6rauiia rs«n órákat H) Mért adják el.
(aak I frt 20 krsrt tdok in »rj marikai i«oba-<Srit, nel;et miod.n 14 oráa at kell 1,1-
hauii im pantotaa jir. (990 2—6)
Cuk I frt 80 krsrt .dok én «JJ kelts irat, m*\\, biionvotan ••- >ofi eWodoi.
Eo kepe* vagTok nebea ••Bit SKbirakat 4, 5, efiu 6 frtirt . Ank«r órákat 6, 8, *<<?• 10 frtírt; Rra<orrtoir írikat 6. 7, erí.« 10 frtirt; araoy irakit 15, 80, »,í.. 30 frtart a l«fn«besebb«-ket adói; miaden oráboi SKjr 2 érre BXútó jótálláii jegj Tao isellikelve. — UinduOQ órák, meljek *peo caak n«kem vaDoak, oria üzletemben látbatók it asjaoott na| ia reodslbetSk:
Béoa, FentinudttrMM Nr. II. 3. lépési, 2 »mtit\\
latrán. gaMeai körjegyző, Szeiler Antal dinali b. körjegyző, Sörös Bálint nemes-pecselyi kftr-jegyzö, Diakay Imre kék-kuti körjegyző, Daák Antai t.-dörogdi körjegyző, T»káca Lajos kSv.-eSrti h. körjegyző, Arvay Lajot tapolcmai J
hírek.
— HirtUtmfny. A nagymiit, magy. kir.
földmivelési-, ipar is kereskedelmi rainisterium
f. é. april 7-en 9151 sz. a. Győr nib. kir. vá
ra* közönségének azon határozatát, maly sze-
rint a házaló kereskedésnek területén raló gya
korlását megtiltotta, helyben hagyni méltózta-
tatott, mi ezennel kőztudomásra hozatik. Sop
ron, 18t0. april 20. A kereskedelmi éi ipar
kamara.
— EUvmtn a ravatalra terítve. Bécai la
pok közlik a megrendíti esetet: Közel a steier
határhoz Rakitsán faluban élt egy ifjú hölgy :
Batthyányi Spann grófnő, ki mint bátor lo
vagló éa vadász volt iameretea. Jól lehet áldott
állapotban volt, még a közeli hetekben aem tu
dott eien elvezetéről lemondani. Egy aspon az
a szerencsétlenség érte, bogy lova elbukott s a
gröfné a ló fején keresstfll egy rinel telt
árokba zuhant. Ettől fogva környeafli aittnlelen
aggódtak élete felett B nem is ok nélkül, mert
elérkez \'én a asUléa ideje, a grófné merev gör
csökbe eaett, hoaeaabb ideig eszméletét vezz-
tette; aikerOlt ugyan iámét életre hoasi, de
caak rövid ideig, mert állapota fokonként roaa-
szabulva, végre látszólag megszűnt élni. A ha-
lottviaBgáló orvot konatatálU a balál bekövet
keztét. A tetem ennélfogva koporsóban rava
tálra tétetett, a ravatal körül égő viaszgyertyák
helyeztettek el. Néhány óra múlva azonban a
csak merev görcsSktól megtámadott grófné
felébredt, jobbkarjával a mellette égő gyer
tyákhoz kapott, néhányat feldőatott belőlük
a a ravatalról le készült ugrani, de mielótt az
ijedtükben megdermedt halottvirrasztók segé
lyére siettek volna, a szeme elé táralt borzasztó
látványtól megrémülve, ismét visszaesett gör
cséibe, melyekből többé nem tért magibot.
Ezen ujabb görcsrohamábao a szerencsétlen no
valósággal meghalt s a múlt héten el is te
mettetett.
— A ha9tno$ madarak oltalma érdekében
utániásra méltó példa gyanánt hozzuk fel egy
pomeraniai iskola-igazgató állal alapitott madár
védegylet alapszabályaiból a következőket: Az
egylet tagja lehet minden 10-ik életévét meg
haladott fiu, ki elég értelemmel éa érzékkel bír
a madárvédelem iránt. A tagok kötelezik magú •
kat, hogy 1. a hasinos madarakat, különösen
az éneklőket fészkeiét és keltés alkalmával
bánlatlanul hagyják, 2. madárfészket el nem
szednek, de nem is bolygatnak, 3. nem lilrik,
— hogy azokat mások kiszedjék, 4. különösen
tavaszkor a madárfogást atemmel kisérik, ö. ,
télen kiszórt eleség és hajlékok álul a madarak
elpusztulását megakadályozzák, ti. hol maguk I
segíteni nem képesek, azonnal a tanítónak
jelentést lesznek, hogy ez a további lépéseket
megtehesse. Ezen védelem ssándékollatik ki-
terjesztetni gyümölcs, utczai és erdei fákra,
valamint a gazdaságra éa erdészetre nézve haaz
?M állatokra mint sün, denevérek slb. is. Ily
törekvésekről mindenesetre caak meleg el
ismeréssel vehetünk tudomást.
— Qomboi Btrtalim ny. hétszemélynök
ur a napokban értesitette szerkesztőségünket,
hogy Pegazusim cximü találmányával szándé
kozik ujólsg kísérleteket tenni. — Ai emiilett

találmány egy oly szer, melyet poralakba, visbe a lónak beadni lehet. E szar a ló futó képessegét növeli. Gombos találmányával az 1873-iki futtatások slkalmával Bécsben igen sikeres kísérleteket tstt, mely alkalommal arról nagy elismeréssel nyilatkoztak többéi, és kttlö a&aen Uayer Ottó u-, a .Sport" szerkesztője. -|i«i» humt magyarrá tattá, s Ádám és Eva alsó szülőinket magyar nyelven betaélóknek vitatta, az áldott emlékű Horváth látván, hiraevea iró és tudományosságunk egyik dicsóult vezérférfiinak száz éves születése évfordulója alkalmából Székes-Fehérvár az. k. városa kozgyttlésileg elhatározU, hogy 1884-ik év, május hÓ 3 án, nagyszerű jubilárie emlékünnepélyt rendezend, s a városi tanács meg-bizatott, hogy az iró élete éa működésére vonatkozó adatok egy begy Oj lése éa az ünnepély módozauinak megállapítására szükséges bizottságot alapítsa meg. Tudvalevőleg: Horváth István Székesfehérvárott született, a nemez város caak önmagát becsüli meg, midón nagy fiának emiékezetót ily módon megonnepli.
— Auicuraiioni Qtntrali. A társulat,
mint minden évben, ugy eanttal is közzéteszi a
a lefolyt üzleti idóazakban teljesített elemi és
életbiztosítási károkér* való fizetések jegyzékét.
Ezen jegyiekből kitűnik, miszerint az Aati-
curazioni Generáli az 1879 ik évben 20,238
káreseti tételre 6,017,069 frl 46 krt adott ki.
Ebből 1.334,716 frt 46 kr. esik Magyarországra
a melléktartományokkal együtt; 1363,277 frt
54 kr. Ausztriára; 1.617,917 frt 78 kr. Olasz
országra; 267,858 frt 44 kr. Kémetországra;
417,644 frt 77 kr. Francziaországra; 231,664
frt 87 kr. Nagy-Britániára; 324,521 frt 39 kr.
Oroszországra ét 269,988 frt 18 kr. egyéb
államokra. Ezen társulat 49 évi fennállása óU
az összes üzleti ágazatokban 390,555 káreset
tételre 135.336,752 frt 30 krt fizetett már ki.
— Hírlapíróból — gróf. Lovedan Leo
francsia ultramontán hírlapíró, ki egyszersmind
a párisi „Figaro" munkatársa, XIII. Leo pápa
grófi czimmel ruházta fel, azon jogot iz meg
adván neki, bogy e ctimet utódaira ia átörö
kíthesse. (Nagyszerű kilátás az épen Rómába
utaaott — Lonkayuak.)
— Magyar orvosi rendelvények. A na
pokban történt meg fővárosunk egyik kereset
tebb gyógyszertárában, hogy egy egé\'Z ártat-
lao ezernek kiszolgáltatása orvosi rendelvényre
az okból tagadtatott meg, mert a rendelvény
magyarul volt írva. Igaz ugyan, hogy az orvo
tok rendelvényeiket rendszerint latinul szokták
kiállítani, azonban olyan törvény, mely a latia
nyelvet kötelezővé tenné, nem létezik. El
tekintve attól, hogy törvényeink csakis a ma
gyart ismerik országos és törvénykezési nyelvül,
a magyar gyógyszerkönyv hiteles és hivatalos
szövege is magyar és abban s műszavak is
magyarul vannak megjelölve. Ez«n incidens
alkalmából legközelebb előterjesztés fog tétetni
a liszti főorvosi hivttalhos, melynek czélja oly
értelmű rendelet kieszkőzlése, mely szerint a
gyógyszertárak a kívánt szereket szabály
szerűen küllitottmagyar nyelvű rendelvényekre
is köteletek legyenek kiszolgáltatni.
— Htctcgraf. Miután a hectograffal ke-
azilett másolatok apród.inként elhalványulnak
ét elenyésznek, a berlini tanács elrendelte, hogv
azt állandóaágra igényt tartó iratoknál alkal
mazni nem szabad.
— Stidmyi Bila gróf khinai expedi-
cziója. Az eddig magánúton éa hivatalosan ér
kezett hírekből tudjuk, hogy Széchenyi gróf-

nak a tervbe vett uj irányban Lan chou-foun, Ching-tu-fua és Bathaogoa keresztül Lhaaaát és K.»ikatta\'. e4érni nem sikerült. Si-ning-fuból as expediczió Lan cbou-fuba tért vúaxa ét múlt évi saept. 8-án Kuan-güaaba érkezett A nap-hóség akkor elviselhetetlen volt A chinai tolmács egy szolgája megbetegedett SzepL 26-án ért az expediczió Ching tu-fuba, Szechuea tartomány fővárosába. Okt 17-én Ya-chanba és okt. 24-én Ta-ttien-luba, Thibet határáig jutottak. Eddig az expedicziót egy katonai csapat kitérte, mely se nem használt, se nem ártott s minthogy a leírt utón mindenütt béka volt, s katonaság inkább a chinai kormány udvariasságát képviselte Széchenyi gróf iránt Ta-tsien Iától kezdtek a harczias hirek szállongni, melyeket chinai kormány terjesztett és nagvitott legjobban, hogy Széchenyi grófot thibeti utjátol viaazariassza. Mindenütt keringtek ama rémes hirek, hogy a thibeti hatóságok dijakat tűztek ki aj idegenek fejére, jót hogy a .vad tangutok\' az utakon csapdákat is készítettek. Végre a Te-taien Inban azéksló kath. püspök is felssólittatott, hogy Széchenyi grófot tervéről lebeszélje. Széchenyi gróf azonban a dunaiak minden ékesszólása daczára megmaradt elhatározásánál, hogy Thibetbe megy. Ekkor a cninaiak máz intriguákhoz folyamodtak. Ezt bizonyítja a gróf chinai tolmácsának egy levele, melyet az testvéréhez Shanghaiba intézett Sötét azinekktl festi s thibetiek bősz szándékait s megírja, hogy e miatti félelmében ő már beteg is lett és bucsat mond a grófnak. Széchenyinek egy szolgája Kung ki, szinten megvált az expedicziótól. A kath. miaziótól Thaog nevű uj chinai tolmácsot kspott a gróf és ezzel nov. 12-én elérte Bathangot. 16-án Chungtuba, 18-án pedig Lithang varat határába érkezett az expediczió, A legutolsó tudósítás egyszerűen jelezte, hogy Széchenyi gróf lemondott thibeti útjáról és decz. 15 én Bat-hangból Chang tienbe ment, hogy Yun-nau tartományon át Indiába jusson.
Hivatalos placzi árak.
Natv-1\'aniuán, 1880. april 31 100 zilogrwBjáTal náaitva.
Bua 11—.—11-50. Ran 9 9-50. Árpa
8 — —«6tt Zab 6SO.—7 5O. Kukorica «•_.—.—. Bnrgonja 6- —. Boraó ?—.—30-—. L«ac*e —*
—\'—28—. Bab — — —12— Sscna • 160.
Sealaa -.— 110.
1 zilefraaiBjáTal aaáaitTa.
Mutálna 5í— .68. Sertiabaa 60-—-. Saa-
lonaa —.—18. Diaaaoztir —.—80. Vorta hajyma
—. — 16. Foftafvma —.—S0. Cmkor •_.—60.
Bora —1*1. Paprika •—.—». Raappaa —.—44.
I=C I H D K!

1 literjével tsáautva.
Ó bar 2g_48 kr. Uj bor 18-*) kr. Páliaka
** kr. Beast 6 kr. Kiadta:
FABKAS, T. piaci k»nj i mail.
Piaeri árak.
á (aboss árskbaa jalaatázMj esSkkaaas tdrtant:
100 kilof. saámitrs.
tttttSltaavvár Bua 11.80—1J-40 Boa 10 90 tO-30 Árpa 6-80—730. Zab 7 S0— _ Kukoricám 6.90. 7-
«.Taz»stlla*): Basa 11.60—1140 Bozt 10.80 HM Ai-pa 8.40-8.80 Zab 7 ?q-7.60Jts*oricsa 849—9 —
8MUpwt:Bni>lié0--l!70. Ro«4 9.60—9.80 Árpa 7.40-7.65 Zab 7 J0-7.5O Knkoricaa 7 80-7.90.
Vtararsai : Bo« 13 10—13 60 Bou 10 40 10 90
Árpa 8. 8-80. Zab 7.60—7.80 Ko*oricu7 70—8.—
Paaa:Bau IS 80—13 MtUya 10- 10-xO.ina
8 8.»0 Zab 7 70-7.80. Kukoricás 7 80—8.—.
»y«r: Bua IS- 18.10. Bo> IMS.-:,0 40.
Árpa 8. 8.10. Zab 7.30-736 Kakoriesa 7.50—.7 70
Sierkesztől Qxenet.
M3S. i—J. Ejb kli ban>a . . . N.ai kSsSlbatS.
40U. V. at Bpast Aaoaaal válaasoltmik.
4087. Kaponár. Ci,Sal«ui aiofkaldiuak.
4OS8 Ci. Sopron. KotsDssttel Tttttk.
403*. Ss. Oy Tapoieu. C&ssoia«t, viasoat
esalekvem t
4040. N. Szest-áiitaUa. latázkedtaak. Raza&as QdvSslet I
Felelós szerkeszti: Báttri UJaJl.
Nyilatkozat.
Alulírottak kijelentjak és bizonyítjuk, hogy Zakil Zsigmond és Kovács Lajos urak közt fenforgó ügy lovagias nton ki-egyenlittetett.
1880. aprfl 24-én.
Koilsssr Ferenci. Srastics Karolj.
•) E rovat alau kasUttart f«Ultss4t«t o«a>
a Ssuk.
Leetei Károly, Jaioj.





55.SS $ 5 ? s? 5$
hm Í\'Í Ü «
gisjs « s—; t-is? *z__s bisib-teigjiagejBi
min § n lm sí i piifiiiEiiiiiii
flli Pl-I^íííili\'lí1 illlliflliíilliiíl
f !lf íf
Hí4
a \'3 fl
I s •-
2?^

-8! J^
35.
3 a
3 I
?S L
l

:s I

1

ÉVFOLYAM


z
A
L
A
1
K
0
Z
L
0
N
T
H I B
1
L.



i
T


!
S






SEIDLITZ - EORA,
r-l 1 11 ~_ ,„11J; ha eiinden dobol eaimlapián a ana
Csak akkor valódi, «..<«, „k.,oro.,u,a ^„m ,.„
lenyom •».
30 ér 4U a leíiohb iflcfrek mellett fennáll miodennemfl fyaaar kttatMfA »• ««*«iéaf akuMlyrt, (mint étrágybiány, haaazoralií) var atiaiat és aranyér ellen KnliiuSien oly egyéneknek aiaolra. kik űlö életmódot folytatnak.
Hamlettiat* tir.-avlleo. bietettetaek
Egy Mtiétttt erttfétf doboz ára. I frt. •- a.
CRANCZ1A BORSZESZ SÚVAL b ^ k
r 1 lagmeirüabalobb tasegé j*t «.ere • aiaoradS emberlaegsek
I minden bel.5 é- kül.S nyolladáanál, t legtöbb beteglég ellen, min. demerau »elieiülé«ek, fej-, fal- éj fogfájáa régi lének ée njilt eebek-
rákrekélyek f!SE\'v>k. «i#ni|íynl]*dá«. mindennemű hénnlá* él lérfllél Itb,
tb. ell
Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. t. é.

Hal-májolaj.
KrohnM. és táraitól Bergenben
(Norvégiában*.
Elén bzlmáj zlíroUj valamevnyi, a tareakedelembea elSfordulé faj a&cnu AB efryedílU. (neiy orvoai caélokrA haacnálható
j[ra egy üvegnek használati utasítással I frt •? é,
F5 nillltii Moll A. gjóg}szerésx, cs. kir. udvari szállitónil, Bécs
Tuchlanben.
&aktár ás állam minden hírnevet gyógyszertárában vagy fOscer keraakedéaében. Eaktár nélküli balyaégekben magánegyének nag)obl> megrendeléaeknél megfelelő árleengedéaben ré«seafllnek.
A t. oz. közönaég kéretik határozottan Moll-féie kiVaxitzaéayt renéMni H caak eryasokat eirogaáni, nelyek aaját órjegyem éa aláirá-eemmal vannak ellátT*.
Raktárak: Nagy KaalZU l\'riger Béla gyoirysz. Belna J.
Boaenberg Ferenn Feaselbofrr Jó.eef Kaaenfeld Adolf. — Zaja-Efírani
aQyógytzertár a izent lél^khei-\'. - Birttt Dorner 8. Ctikrtnya Oönrz
^*- r- aT°a7azeréac KABaavár Kobn J Babörhay Kálm. gy*\'fíy. Th
Kaeektay gyegy KlfrMnt Werli M gyegy. Ittanf CaaearaoTiea lat.
gyógy KQltel Iit gyógy Kautkaly Schleifer A WOiacb F HraMMl
Báta Jáo Zifrak Parkiét Ferenel gyógy. MiBlb.ch 3. lr..l«uu*ot
I Mezey And. gyógy. (990 lt—«í)
minden csomagon fenti még «en éíj kalmaiTa.
csak akkor ralódi, ba Hdák Wl
Tan al-
Családi csokoládénk
BinSiéganek eirga pánirban 1 ea 50 kr.
*- , . fisom , rAiaaezin , 1,11),
l , . Snftmabb , sold „ l , 80 .
. . lagfia. , iehér . 1.1—.
r lUttár Nagy-Kanizsia; RnenfeM Adolf éa Strea
\'?ií Klei* nrak kereskedésében. (5o *—•)
Egy egész bazár
csak 4 frt. *í*80 krért felyrast kapható!
E. . kúretke«ökb5l ili 2 íyBr,j3rO tMu-tziat fyiríyatarU
I WatorirMfr ké»l«. 2 •lajaywata faatert ké> f> keretekkel, I ajaiiat uitali oaeB«*tyl, TH éreabil. 2 jntárm ctalü. nrak-nai, J Jwtáriy ..Ha bolfj.ksek, I Uráli wriUk. e« ainí.ot t»rtal»aa, mely egy bőig; HiTet ategiidámltja, I gjS.3r.rO UW-ká( tlkM, Mlil.e pü.o. HnykelKkkel. 1 járó érciaM boaaan láncicsal, peresekre H.íámit»a, jotáHiataJ, kiváló ebiaai virÉt
Urtá, r »ep vajatuéan, 1 kriataly-a*- tt twttarté, I "iUí
*—" taftria aéarUrcia 5 ré»a<el, emeli ett n»« TaaUf és ké-•jelmsa a laebben ailu; I gjonjürt irBZMH Itefa, oly M-ci.ny mint egy dobánjtartO, I Talóban aa«p TTlili I éitanr 01 »i aa bslgyekaek, 1 nellill, 1 pár fílbeiajó, 1 at<p kriatály-gjOrt,
Bécsben, FeNinandstrasM Nr. It. a tépcsi 2-ik emelet.
Ki eat póaUtal akarja, megk.pbatja. „ láda boaaá 45 kr.

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
utifú-niellczukorkák,
• Udó és mellbsjok, köhögés, fojtékőhögfe, rekrdtDég és tUóhurvt bixtos gyógyszerei.
A ti-méiizct Által a iaenved3 emberijeit javára tereinUtt mesb«<-ialbetlen keckeny atiffí ma mir eddig fel n<*tn daritett titkot fAglaija aiatában, misserint a (é«« ea Utrrf rendimer Kjolladt DyakbArtyájára TaM axonjuüi gjan éa enybiU bmtij gj*korU«áv*l as illetA beteg sser-rek (T^g/nláaát minden tekintetben lehetőleg elíiegiti.
Miután gjKrtmánrunknál a exn-kor ei keeken; atiflbSl tinta T«JJO I*kt5l kíí.ikrrtllBk, ktlsnOa fljjelem-be ajánljuk bat^aágilas bejPCJK*tt végjeertnket, aat. doboson leró aláírásunkat, mert csuk elek igasoJják annak ralódiaáfát.
Schniidt Victor & fiai.v
cs. kir. mi juárosot Bécs, Wieiee, AllBGíasse 48,
^ 1 skatulya ára 30 kr. ^
„AOKICOLA"
jégkárbUtosJtó réBXTéBytáre"*? Badaperton.
Rtowetmyttkt 400.000 frt.

A táraaiág bialoait minden n-mü fíSldl"rmeMtmé\'nveket jégkár elleu a legjutánroeabb dijak éa Ieg-lőny5,b fel\'ételek mellett kártól ment maradó rétesekre kISvetkeifl díjengedményt njnjt elólegesea:
a) OO\'/. 01 miodeaDaniQ Btalmiaterméojekre, olaj»eté
aekre, életó füvekre, kukoncsára, kereeke-delmi növényekre aat.
b) BO\'/,-ol aiílóVe éa dohányra.
A,-oal aa engedmény egy 5*/(-oa kir eeeteben ia nyujtatik.
További felvilágoeitieaal ttolgálnak ée biitoaitáai feltétele cet „kállatoak a „North British and Mercantlle" tazkar-bUUMltó réaiTénr-tirsasag minden ügynökei, kik egysíer-gmünd az „Agrlrola- képTiselól is, valamint
az „AGRICOLA" tóOsj nök»é«e
2 3 Nagr-Kiiuíit\'jin, Gold»t*in T«.tvérek.
XXXXXXXXXXXXX*XXXXXXXX
TÁRCSA
Kaphfttok : Práger Béla gyogTt. Helos J. gyogyt. N.-Kaniaaáa, Káli-roda J. Le\'.enyén, Kia A. gyofjratt. A.-Lendván, Dorner Kaj. vsa- it I fQnzerkareakedésében Sllmearbaa, Werli M. gyógyast. KAnronczáo, idSitb
I ger Uór ífl»inn;y\\ Sxotih Simon Gyula .Szombathely. r9?á 31— *i
^ j y ^{
3iái»o\'á« kSreikt^Uhen a nem réf bnkott nagy britannia-zQ*t gyárban a kOveikesŐ 45 darab rendki dl ü»«i», brittannia.-vflst tántyak caah 6 frt 9á krba kerOJnek. caak nem negyed re-U »? eloállitÜai árnak, teluít onnknem ingyen <\'l»dva, és pedig :
S^ Majdnem ingyen
3á\'á kkUh é bk
d*«be
V»t«e«yébcD. S«o»b»lbely dili «s n^ogoti vssu\'áll a mistül csak 4 órai >
tirolaifban as oiitrik-staje<-w>tjjar h*tArníl*>n. Vnurtalma forra»« <
n5Í b*teffiégpkb«n, kÖ]5n5den a nemi i«crv«k bet- raégtibi-n, id^nbajok-j
ban, ng7«XÍDt« fírfimk #8 nfikm1. elóf rdaló T*r»»«"|EÍnyáíben, «*t. kiUloö
te b«biKoajQlt ftyófff h*từ*l hír. A mir lét*xett UkssobÁk teteme»n
M*poriuti*lc, n«ty«k egéw aj Aa di-s«a bulor*atul lettek ellátva. -
Lkkál ét áaváiyVía meerená«14Hek * fDr4S ipm«íati*4fbo« ioU««d5k, |
Fir#* nrvti: Or Th»«at — A« ill«U röpirat n.ad«n köny»kerwtke-|
kapható. 61 1—5 j
s ítwi mw*itM ír én kezdődik. !
6 drb. kitllno jo autalé-káa Británia exflsUiyél é*
vülotli ftnpol ezfletArzél prngével. .. . legfinomabb vlnak Britíui, e»otaW!l egy <rti.an •i . neliez Britái\'ix eail>t tváí ii , b itauia f%í\\ftl káv^sk*nál 1 n erSa Rritánia ezilnl 1 . oeh.\'z H,,ti ,,» « I IS . Itritánia ezÜMt kéatnrtt
ajánoék tilrza buom véaoaettel.
Británia eziut tejáatmrt.
Brittania esüat tfimott keffjyérlt«aar batáaoa BriUauia.ezQat fy«rtya tart!

GYÓGYFÜRDŐ IGAZGATÓSÁG*
Nyajtíunk kezet a szerencsének!
3 l
2
1 ., BríUaía h
400,000 márka
Áttenni aMU
l7nyereaieny« nynjt kedveaS eaetben, a lafafa** M|y aéiki—T-

aaUa, mely a maga* ktraály által jevábagyra ?-. biatoúna vaa.
E«»n DJ t«rreMt elSuya abban áll, hogy nebány hónap
45 ilrli. (i2 7 — 12)
Miad eztiu 45 drb. A lpffiooMbb Briiánia cxOitbgl vannak kéaxitve mely egjr^ah a TÍlá«Oa létesondÖ érc. mely örökké iebér ?.arad <« a Tal,\'..li (Hlí.tÓl JO é*i haaxnAlat ólán -em k0l3ml>ftíhBt"5 m«ff, miért jét*lv» Ifftz.
Ctim i-t ffcyi-ilOlí r«nd^léii h«lj a c*. kir. osatrák nagyar városoknak.
Generál-Depot der I. PURI. BriUnla Sílber Fjibrikra BUU k Kano, Wien, I. Elisabethstrissc Nr. 6.
Szétkflldea fjontn atánrétellel
lefolyáai alatt 7 ?or.olá.b.o 45,200 ayereaieayaek ..kv.u n ki.or ?olii alá kell kerlliiie, kil«t«k ulálkosik 400,000 frtiiyi fSnyere-mtnj, reaslef pedig:

1
J
nyerem.
á m
350.000 130,000 100,000
1
nyerem.
á m.
12,000 10,000 8000
1
nyerem.
á m.


4
uyerrm.
á m.


1
nyerem.
á m
(0,0011
bj
nyerem
á m.
sooo
I
nyerem
á m.
90,0110

nyerem.
á m.
JOOO
2
nyerem
á m.
40,000
2M
uyerem.
á m.
2000
2
nyerem
á m.
M.0UU
631
nyerem.
á m
1000
S
nyerem.
i m.
25 OH)
673
nyerem
á m
600
2
nyerem
á m.
20.000
950
ny>lreBi
á m
soo
IS
nyvrem.
á m.
11,000
25,l»0
nyerem.
á >
138





•tb.

?tb.
6 felsége
A nyoraminyBQia\'ökterTUeriatliivsUloaan állapíttattak A lffkfeelebbi •?»&. •* ill&m Által bistoaiiott ?yweni fen-áí « k0T*tk«s« Oanfigtíe kerti:
I egéít eredetiBonjegTaek&racsak 6 marka vagy 3írt60 kr n.
1 fél . , \' , . 3 . . 1 - 75 g
t fel Uraly, >egedtiattje ill.l adatta Ha» JámM (yároi nrnak
tudtára, h.,ii; «. értékit u i aulaU klvMatiáMI IfM niiairt
Wal|e. ^El* így Hancr.ik a királri r«nd«Ut, .Bll—g| tapitt
tattá ? kataat t Ha» fele atarttaklvaaitaal afyatktte tártxa la.\'
NaMÍ lajhM urnák, uüvan azüliiDjA asámoi európai !ű-batmjmnnak Becsben, Briunf>rxtnuiie S.
Kiszönet nyilvámtár
Uaterbeinteitterf. Tekintetéi nr I
Kérem IZÍT.\'I mind előbbi knwííít 71, Kilo H..IT Ji-n«t-*« maláta-egén.éfi-clioeoládejábal, mi.thofT nim ez.-n erúsif" HolT Jáno.-fíl. maláu-e(«aaaéfi-ckocaládiUl ^e«.í. K*it fentartja ia abbdl él.
Salzaal Aital, -rdí..,
Untarheinaendorf, potta Hohenatadt. fcforvftoraaaf.
1 «»ÍTr4 . , . . IV, - . -. 90 .
??!??«?nyi «*gki«ia as Öataeg elSi^p^i bekHldésP fagy poataatalTány nftllvtt axontta] é* a ?•gBAgyobb gonddal *Maki)aöl-totik, mindenki na^át az állam cximerével ellátott eredeti »ori-jefjet kapTán tálunk kes6h«*.
A mefreDd«létet> he* a aegkirantati hivataloi t*rTM«tek díj oéLkUl mellékeltein*., a in de* husiit után p«dij felaiólita* nel-kfll kOUjftk réntTevóíoknek a hintától haaási j<^y«^ket.
A nyerenén/ek kxűsmtéap mindenkor pontosan ax állam j6tilláaa mellett tOrtinik • akár kS.TeÜ ea megkaldése T»gj kívánatra érdekeUj«inkBek Aasxtria minden nagyobb piarsain fenti*]ló «M«eköttrt«eÍDk által kéxbeiittethetik.
Vállalatunknak mindenkor kedr-.ett a »eren<-jie, aok má. tekiotely*.* Dyeremeny köi3U gyakraa aa el»3 f8oyeremenyek*«k Srreodrin *•. »int 2M),000, 2*25,000, 150,000, 80,000, 60,000, 40.000 itb fisettettak ki.
I—1 Braila (BonaánU )
H.# MIM lri«k B««*k«
Errek minél előbb 13 palánk Hoff Jásoe-féle majáta-
I .g\'-aznégi iSrt éa i eaomag kék pipiro.ban) nyákoldó Bett-
ankorkát, minthogy azon liolgrek. kiknek a Hoff Jánol-félc
e(éaaaégi >3r rendelve van, valóban c nélkül élni Mm tiii-
1 nak, vagyia ennek biányában efy egéaaatgu napok na lenne.
Mély liaztelettel Isrmlaatti A.
Ara a H. rTtéle maliu-kiazinnénynek BieabSI vidékre: ?alata kiveaat efeiiaéfl aír Láda é< p .lacakkal: 6 palacak 382 frt, 13 palaezk 726 frt, 2S piacik 14 60 frt, 56 palánk 2»-10 frt. — \'|, kilo nmláta eáwMI.M I. í-40 frt, II. 1 60 frt, HL 1 frt. INagTobb r\'ndeléanél leeagedéa) — KalaU na-i kwita 1 caomag eo kr. y\' éa \',, aomaj n kapkato.) — Ké-azitett gyermekUpláló malátaliazt 1 frt. — TMtt «alát«klva-•at 1 Ivegrae 1 frt, ngynintea 60 kr atb. — E*y •kMzftott maláta ílrtó 80 kr - 2 tarkitH aM ammml i ? UMatik .Vit -
Raktárak Nagy taaiztin Rtteaktri ea WnJKiak, Stna it KMi, Hakúaky A. Oa • MaéT 0»fyai. RnwHuü Iga
A« ily a lepaatilárdabb alapon ajng-ri tátlalatnál, etórelit-katóiag BnindecOtt bi-tonaáfpil a lefíUnkebb reMrételr* amiait-katria, kéretik mir a kQxeli haxáj miatt U miadea meg^iiáat »ia«l «leM, de miad«ae«etre t i ?*)« 15 lka előtt kOavet-lantf alulirou baakháahos iatetoi.
Kaufmann & Simon,
bank- ét válté-tizlet Hamburjban
beváaártáaa é« eladáa* miDdenoemü ÁJlamkötveoyek, vaauti rrfuYe\'Dyak éa kölc»«naorajeg/okoek.
U. i. köasönetünke* fejeiTe ki ssennel irántunk
eddig tanuaitott biialomért. felkérjük aj aj kiMreotináti
re»a«éle]re, fílörekTeaSok eaenlo.1 ia oda iránjalaad, mio
denkor ponton i, aiilárd aaolgáUt álul liaatelt erdekeltjeink j
teljea mogele%edéMt kiérdemelni. Főntebbiek. J
(52 13-6) í

Sagj-Kaninin, nyomatott a kiadó tolijdonoe Wajdits József gjorsgajtójáa.

iprilií

Tfemldleiicsedft irfMfan.



negyed írre .
( kajéboi p«CiUO<*u
9, liiodnor 6 t ssiodeír
toribbi torért 6 kr.
NYILTTÉEBEH seronkent 10 krert Tetetnek fel.
II Kinettárl illeték mindea TM hMeUeért k«H» 30 kr í.«le.eí.

ZALA KÖZLŐIT
MOG
előbb:
ÖZLON


1 anyagi Nak illeti
I s««leaiay«k pedig •
I kiadeaoi b«ra..tr»
; urteaaadfk:
NAGYKANIZSA
Wlasstotati.
Bérmentatlea levelek. csak ismert annkatár-saktol fogadtatnak el.

N.-lUnlzaavároa fcolrliatfságiaak, „B.-kanlisai Snk. tíMltó-egylet" ? ^i.-kanlini k»r«k<>«)»Iiril « Iparbaak*, .n.-ksalzsal takaréfcBénxtár*, * .aalsuaerjei álUMaM tulUtai taiet\', ? „B.-kasIzaal kiid«a-aeveló egTf.sol«!t", a „nagy-kanizsai tisrti önsegélyió növetkezef, a .soproni kermkatelasl • Iparkamara ?.-kaaiaaal HlTálantnáava* • •*•»
megyol «s Tiroíl egyesület hliatajo". értealttje.
Helenklnt kétszer, vasárnap- s csitűrlökOu me^jeleuő vegyes tartalmú lap.

Fölhívás a hazai sajtóhoz!
Közéig a nagy pillanat, melyben milliók ajakiról fog halaim* rebegni a nagy mindenség Teremtójéhei, ki egy ezredév viszontagságai után is fontartá s újra ébreszté 8 magyar nemzet életét a népek hullámzó tengerében. E közelgő pillanat: a honalapitás ezredik évfordulója.
Kinek nem verne tzive gyorsabban e gondolatra ? Ki maradhatna érzéketlen azon dicső világhós fényes emléke iránt, ki a magyar államalkotás nagy müvét oly dicsőségteljesen s oly nagyszerű eredménynyel hajtá végre?
Ezredéves dicső fönnállásunk meg-ünnepeléséhez a nagy Honalkotó nevét s emlékét oly szoros s szétválaszthatlan kapocs fnzi, melyet semmi kislelkü okoskodás s érvelés meg nem lazíthat. Árpád egyénisége oly mythologiai szerű alakká fejlődött, jelleme, hadi tettei, egész történelmi szereplése oly magasra emelek őt a nemzet lelki szemei előtt, hogy nevének paszta említésére is bizonyos mardosó szégyenérzet fogja el keblünket, oly srógyonóraot, mely, mint a. roax lelkiismeret, folyton csak azt súgja füleinkbe, hogy méltatlan utódaivá sülyedénk a bonfoglaló hős nemzedéknek, annak a nemzedéknek, melynek sem hatalmát, sem függetlenségét nem vagyunk képesek többé érvényesíteni s föntartani. Igen, oly annyira elhallgatjuk s mellózzüs a Honfoglaló nevét és emlékét, hogy mai viszonyaink közt s Ausztriának alárendelt helyzetűnk mellett csaknem félünk vele foglalkozni, s minthogy ót még a kai-nemzetek is mint a magyar nagyhatalom s függetlenség személyesitőjeként képzelik,

s igy még emlékének egyszerű tárgyi megörökítésében is egyenesen a magyar állam-eszme s függetlenség provokálását látnák, épen nem csoda, ha a jelen politikai szolganemzedék s az elkorcsosult magyar nemzeti érzület tartózkodó s meghunyászkodó viseletet tanosit ezen nagy nemzeti őse emlékének a napi kérdések rovatába való fölvételével szemben. A kfilbchatás s a gennanizátio gyilkos szelleme oly súlyosan leigázta már a nemzet életerejét, hogy ma már csaknem lehetetlen a legdicsőbb magyar honszerző fejedelem emléke iránt a nemzet kebelében nagyobb mérvű propagandára az utat előkészíteni. A nagy nap maholnap beköszönt, és a Honalapító emlékszobrának ügye ez idáig még csak tervben sincs előkészítve.
Iszonya könnyelműség s hanyagság ez! Ilyet csak egy öngyilkos nemzet engedhet u.eg magának! Melyik európai nagy nemzet ignorálná ennyire legdicsobb fejedelmi őse emlékének tárgyi megörökítését ?
Sokan azt vélik, hogy még elég idő vau erre gondolni. Hiu onámitáe ! A jelen pénzügyi 8 politikai viszonyok közt oly tehetetlen s egyéni sajátságaiból annyira kivetfcőztetett nemzetnek, mint mi vagyunk, egy fél század is kevés arra, hogy oly eszméknek, mint a honalapitói emlék-szobor és a magyar űdvlelde (walhalla), életet adjon.
Sokan ismét, kik az időt s alkalmat igen is elérkezettnek gondolják, azt vélik, hogy az ügyet a főváros képviselete tartoznék fölkarolni. Ily törekvést azonban még magam is határozottan ellenzék és kárhoztatok. Részemről a főváros kép-

viselő testületének hazafisága, s ogyboi-galmában, melynek a német izinhiz kérdésénél csak a legközelebb is oly fényes bizonyságát nyujtá, soha nem kételkedem, bármit tegyen s cselekedjék azonban, csak addig s agy teszi, a meddig s a hogy azt a financiális körülmények engedik, már pedig hogy a honalapitói emlékszobor s a magyar walhalla szent ügye financiális bűnbakká alacsonyitassék, az ép oly szégyenitó lenne a főváros hazafias polgárságára, mint magára a nemzetre.
Egyedül csak a magyar nemzet s a magyar társadalom az, mely a bonalapitói emlékszobor és ezzel együtt a magyar walhalla szent ügyét a legszebb s leg-jogosultabb siker reményében karolhatja föl. Ily irányú mozgalom megindítását pedig első sorban a hazai sajtó, csak a hazai hírlapirodalom lelkes fölhívásai, buz-ditási által érhetjük el, mert az ily utón indított mozgalom, lassan bár, de mindinkább nagyobb s erőteljesebb visszhangra találna a nemzet kebelében, mig végre maga a nemzet, maga a magyar társadalom venné azt kezébe.
Az idő s alkalom erre már elérkezett. Maga a helykijelölés is oly dolog, melyet egy folytonosan fejlődő s épülő fővárosban nem igen lehet soká halogatni. Készemről e kedvező alkalommal a következő két helyet hozhatom javaslatba:
1. A vigadó előtti tért az emlékszobor számára. Előnyei: semmi kisajátítási költséggel nem járna, bár kevés élénkséggel de gyönyörű fekvéssel bir, három oldalról pompás palotacsoportok szegélyzik, mindenekfolött pedig csaknem szemben a várpalotával a sétány közepére s a Dana-

partra esik, melyen maholnap agyszólván egy egész kis szobor-társaság fog
2. A Károly-köruti Huszár-féle telek. Előnyei: rendkívül kedvező fekvése a főváros legélénkebb központjában, nemcsak az emlékszobrot, de a walhalla épületét is befogadhatja, mely utóbbi a vigadótér választása esetén külön eső helyre szorulna; hátránya fájdalom az, hogy igénybevétele igen tetemes kisajátítási költséggel járna, a min különben segíteni lehetne olyformán, ha az uj Tárosház előtti telekcsoport í szükségszerűién kisajátítására szánt összeg inkább erre fordittatnék.
Mindezeken kívül pedig az országos gyűjtés rendezése, pályázatok, építkezések stb. is oly sok fáradalmat s időt fognak igénybe venni, hogy csaknem csoda lese, ha a még hátralevő rövid időszak alatt a legfáradhatlanabb buzgalom is czélt érhet.
A hazafias magyar sajtóhoz fordulok tehát, tegye sajátjává ez ügyet, lelkesítsen, boaditson, s a hol kell, ostorozzon is szigorúan s kivételt nem ismerve; ess űgy a magyar nemzet ügye, s egyedül. csak a nemzet által nyerhet valósnláatj
Adja az ég, hogy szavam ne légyen? elhangzó szó a pusztában I
BORSODI SZILÁGYI DEZSŐ.
Komárommegye néymagyarázata.*)
Komarom — var — váró* és megye neve. Történelem aHriat a magyarok Áisiából a haaiba jővén, Kuma vités rolt az, ki • haljat a Dunánál elfoglalta és maga nevére ai itt állott romai erMöt kiépítette.
?) A Komáromi lapból jónak látjnk átvenni e közleményt, mivttl Zalában U több „Komárom" van.
S.erk.



TÁRCZA.
Tavaszkor.
Itt a UTaas, itt 4 ta»aia! Elmerengek a szabadban ; SciTem mostan gyorsabban ver, Gyorsabban es szabadabban. Oh, mily gySnyörO a taiaii Hima Itten mosolya at.
Tarka lepke ei serény meh Jár viiágröl más virágra; Hegyen, Tölgyön, sikon i erdón Szol a víg madár danája. Ob, mily gjönyörfl a tavasz : Hiszen Isten mosolya aa.
Zöld a meao, zeng a berak, Egy-egy templom mind a kéttS: Mennybe pmeli lelkemet a fnöeres Tarázs-ezellG. Oh, mily gyooyorS a tavaaz: Hiezen Isten moeolya az.
Fent a hejryeo s a Tölgyben lent
Bagyog a fa smaragd-leple ;
kagáhol venza a eshet
A virágok illattelje.
Oh, mily gyönyörű a tavasa:
Hiszea Isten mosolya ax.
Bámulom aa ékes tájat, Mely feléledt ? raegifioíott; Csak is Isten kezeiből Eredhet ily esoaadolog. Ob, mily gyöoyBrfl a tavasz: Hissen Isten mosoly\' aa.
Derült egrfil néz le a nap, Fénykoronát tfit ft földre; Kijtol reiikrtr. tSDdoklik í ridík szna leTegdje. Oh, mily gyonyoro a tavasa i.\'isa«s Uten mosolya aa.

Lant is, fent is kSros-kortl Üde élet s orom peaaeg; Majd kibiirik borebSI a\' Csermely is, úgy fnt él nevet Ob, mily gyonyorn a tavaaz : Hisaea lat«a moiolya aa.
7ÁBO8Y MIHÁLY.
KIsYárosi Intrlgnák.
(Beezíly.)
\' IrU: SeMehter József.
(Folytatás.)
Mset aaonbaa, hogy ismerem terveidet e caaládot illetve, moat namcaak baráti, de emberi kötalemegemnek is tartom téged erSuakkal aa örvény asjléríl visssa rántani, > látod, habár féltem, hógv elvonod tílem baritaágodat, mégis kimoodtam a szivemen fekvA asöb
És moat éde» oaritom, — folytat* Feri, — ismered Matkild maliját, e rfivid vállat után iamerni fogod nemtelen jellemét, — habár eat álaaenteakedese alá iparkodik ia rejteni.
Reményiem nsm fogod, — mintán e ni történetével egyetemben at enyémmel is megismertettelek, — tilem a férfiúi nevet megtagadni; nem fogod ttbbé mondani, hogy sabo-látlan nyelvemmel egy becsületes n« jóhirnevét Venélyestetem. - Nyajtad tehit kibékitóleg jobbodat.
Moat hitra van még, hogy bebiaonyitaam aHathiid válaasára néare kimondott Ítéletemet, a mennyiben a«t említem meg, misierint as idí leinosá a f6lomt»tott tisata papirríl egy ni elve-temalt lelkének tükrét — E««el ujbíl elívette ama sárgia sainü papirt s folyUtá:
Látod édea Lajosom, eaeo volt balaJos ittjtetem Irirrm; - de hogy e most tiart* papi-

roo niaca agy ároló betű sem onnan ered, — hogy Matbild vitassa megírása alkalmává], — nehogy egykori irintami vonaalmára néave írásbeli biaonyiiék lehessen keséimben, — egy kevés vegyéaaetet alkalmasott
így aaután aa idí multával, midin ajbil eüvettem levelét, hogy elairasaun rajta régi boldog, de boldogtalanná vált idomot, — látám a történteket, — a betűt elvoltak róla tiUve és én egy tiasta papirt tarték keséimben. — Ekkor ismertem még caak föl igasáa e bunöe lelket.
Valóban egy Vuassdrhos méltó tett!
Hindesekbil édea Lajosom ama követkes-tetés vunbatd, melynek egéas értelme akár e k&smondásban ia egyeaitheto:
As alma nem meassa esik Ujától í
Habár Ilonka kuaaaaony ssemeidban tiamta ia, — róla sem jót, sem roaaat oem mondhatok, mert akkor 6 még gyermek volt, — de a ferde nevelésnek a, aaemei elótt lefolyt intrigoiknak imivét kellett megmételyesai.
Te eat tagadásba vonod ? Jól van, megengedem, mert ha* tövisen terem a róaaa, — de vigyáss, ha ó rosaa leas ü, — ha hossá nyálas, a tövwek kesédet megssarják.
Sejtelmem ast sugallja oeken,hogy Ilooka még aasá fog lenni, milyenné ót atyja éa nővére akarata ssándékossák tenni.
Ne\'engedil t«hal eastelev éraelmaidet tovább birapódani, — mosdj le rüa, — még aea kési.
Tagadólag intess?
Nem a lehetetlenség körébe tartoiik e lemondás. — Igas agyán, hogy fájdalmas sebet fog es saiveden ejteni, — de tán nem meggyó-gyithatlsntr
As idí majd beuegestti sebeidet éa hidd

el könnyebben fogod e lemondás kiaait elviselni, miután est 5nmsgsd sssbtad reád.
Oyógyitbatlan lenne aaonban a seb akkor, midin átkellene ast látnod, — mikép Ostok ssarelmeddel játékot, mikép csalták mag jóhi-ssem Ősegedet és mikép áll a Varaaady ur által mondott ama arany igasság:
Semmi aem állandó a nap< alatt.
Lajos e ssavakra mintha egy mély álomból ébredt volna föl, melyben bnsó viaiók ttl-dösték, — tévetagen tekintett körül s teremben, — mígnem Feri esdi tekiatetére eaének izeméi. — Ekkor ébredt caak föl benne as öntudat, ekkor vissshangzott füleibe Feri i savai,
— fölkelt tehát dlóhelyéríl éa boasks állásba
helyeskedvén, erős lenni akaró, de akadozó
hangon asola:
Ferii amit kiviass általam teljesittotni,
— nem as én hatalmamban áll.
Kívánd ast, hogy levegő nélkül éljek, — es azonos Ilonkáróli lemondásommal.
Feri, ki további eadeklései eredméayte-
lenségét belátta, lehajtá fejét, — keseivei rejté
el arcait, melyril sürSn patakzottak alá bána
tos könyui, asután mintha e könyük szivét
megerősítették volna, — i ia fölkelt ülőhelyé
ről, és miután letorlé asokat igy aaola: j
^ajoal miadeat tidsa, mindent elmos- 1 dottam, mindea tilem kitelhetit elkövettem téged oktalan cselekvésedtől visszatartani.
Szigorúan sajt engem altegyetlen végsetl
— Nem elégszik mag asaa^hogy •nbvktam el,
de még legjobb barátom eleatál la kívánja.
(Vége következik.)

TIZEKKILEíeíSEDIK feVTOLYAM.

ZALAI KÖZLÖNY.

ÁPRILIS 29 é« 1890.



Mi*ok szerint ason népfaj, mely ascythisi magyarságot ide követte Kuraa vizétől jővén be, UOD ázsiai folyam e ralikéra itt a Duna mellett telepjét ily névvel nevezte.
Hagyomány szerint Retel TÍtéz Árpád aUtl kiküldetvén e helyre, messziről már sötét falakat látott, melyekre emWei válaszolták : „Komor-rom\', és valóban romok állván ott, meghagyták a .Komor-rom\' nevet, melyből később Komárom lett.
Tréfás adat, hogy Árpád emberei Olup-tulma vexérlete alatt ide a romok kosé ssorit-ván a szláv népet a csinos szlováfskák (asszony -nép) komaságba keveredtek velők, és Utl a romnak tréfás neve Koma rom,
A németek Komorn=Komárom, a magok nyelvén a Komm-morgen=jer holnap ssójáték-ból magyarássak, mert már as elsó századokban esea erősségre vágyván, annak egt ik sarkára kőből kifaragott szüs — nekik ajjai kost fügét mutatva, avon kérdésükre, mikor vehetik be a várat, gúnyosan azt suaogU as 6 nyelvükön „Kom ni-morgón" és csakugyan esen vár még eddig bevehetetlen volt.
fizut a Tára Komáromnak
Mint s«i?e a hazafinak ;
.j. , . . Es is, sa ii Tiha\'aÜaa,
, ?" • Mert alapja ingatlwtUn.
Esek után áttérhetünk a régibb és ujabb írók adataira. — Béla király aevt. jegyzője \'KJ ir: *L)ux Árpád subjigaU Bibi tota terra Pannóniáé, pro tidelissimn aervitio suo eidem Retnl dedit terrsm msgnam juxta Danubiam, ubi Fluviufl Wag desceodit, ubi posta* Olup-lulma filius Retet Castrum conatruxit, quod Comarum nuncupavit." Csp. 15. — Asas: Árpád vezér itt a Duna mellett, hol a Vág is befoly, Retel vitéznek adott nagy földet, melyen késdbb annak fia Oluptulma várat épített és neveste azt Komáromnak.
Bonfin (Rerum. Hung. Dec. I.»L. 1.1606) így magyarázza Komárom nevét: .Camariensin a Camtro Scytharum nppido nominatus, quod in iosula Danubii situm est. Comsri namqae juxta Saxartem Saxarum fluvium in Aniatica Scythia populi fuere celeberrimi: qaare multa Europeae Se) ihiae oppída Asiatica nomina referuot: quin et Comara fluviua in Bactris est. qui Ocum intrut. Comartqunqueibidero populi*, — azaz röviden: as Ázsiából bejövő tcytfaák az ott elhagyott Komárom folyó B a körül la kott ily nevű nép emlékére, miként ai szokás volt, e helyet el neveitek Komáromnak.
Cornides, aki a régi írókat birálat alá vette, esen állítást is valótlannak tartja. Vindi ciae Anonymi Béla* régis Nolarii czímfi miivé ben azonbfco a magyarázók nagyobb többsége a mellett van, hogy Olup tulmának Komárom építőjének atyja, ássiai Camar városból szár mázott és jött népével a camarokkal ide, kik késdbb kunoknak is neveztettek. (Pauer János .Az ősök emléke", székfoglaló beszéd 1860.)
Larius régi jró Komárom nevét, Com-mertii római város névtől származtatja.
Cbaldeai nyelven Camar-em=Komárom jelentőségű fekete főváros ; e sserint azok, kik a régi vár 6e falat Komor rom nevezték, a zsidó értelmesééből vonhatták le azt
Bombárdi (Topographia 68) szerint a kamat magyaroktól — mely rettegett nép volt, kell származtatni nevét.
Pliniua régi scyths telepnek jelöli, melynek törzsöké Bakiriában lakott és Chomárnak neveztetett (Hist. nat. Lib. VI. c. 18.)
Csucsor Gergely is Bom bárdi nézeteit osztja. —
Horváib Zsigmond ssetint Komarom= Kalmárhon, asas oly hely, hol kereskedés űzetett, B ezen szónyomosái alapját a Balaton vidékéről vette, hol most is a kereskedőt, kalmárt komám a k nevezik.
Comarin 1036-ban, Comarum 1075 ben stb rév- és vásárhely volt a Dunánál.
Fényes geogr szótárában i. 237 Isp. szintén Oluptnlma építkezésének tartja és azt részben Roma vis emlékére, részben a cumai magyarok nevére, kikkel e helyet atyja Retel, SzTatnpluk embereitél ajfogtalta — nevezte el.
Szerintem a népregék kisárásávai Béla király névtelen jegyzőjének adhatunk hitelt. ki a vár épitkesését Árpád idejére helyemi, ast Retel fia Olup-tulma. épiik*«éaének vallja és as fit követÓ írók szerint as ide telepitett nép Scythiaból kijött kumiai nép volt,
Ezekután felkérve szokat, kik helynév-magysrázatok birtokában vannak, ttokat velem közölni szíveskedj*nek. azon ígérettel válnk meg> hog7 * * szerkesstAség engedelmévei Komárom megyei községi névmagyarázatokkal is ssolgálDi fogok.
R. ENSEL SÁNDOR.
Helyi hírek.
— Bakody Lajos zeneszerző s zoa-
gora művese ha*gversenye spr. 24-én tárta tott meg a nagy casioo ttrtuéb«n gyér koson •ég elÖtt, noha mind a műsor gazdag volta, mind a művész, ugy a ssives közreműködők

melegebb pártfogást érdemeltek volna, Bakody játéka ismeretes közönségünk előtt, cftk annyit jegyzttok meg, hogy .magasba csapongó heve* leginkább a .Manche de bravoure\' saját ere-deli Menenényében tűnt fal, melyet ismételni** is kellett — Schrayer Berta kisasszony szabatos zongorajáték* tapsvihart aratott, kí Mar kall BO a » Ujából Bischitsky úrral játszott. Kohó Hedvig kisasszony songorajitéka elmaradt, dalai azonban — elfogultsága daczára ís elu-mereaben részesültek. Welisch-Welienberg Ernő urnák nagyszabású előadása fénypontja volt as estének. Érzelmes elŐsdása hatott és kitörő lelkesedést keltett. Különösen ssep és dicséretes volt tőle, bog/ Rosenberg HenriétU urnóaek lapunkban megjelent egyik ssép költeményét oly tiszta magyarsággal szavalta el. Bakody barátunk másnap a fótisxte.ondú kegyevendiek vendégsseretó asztalához hivaUloa leven, csak a délutáni vonatul utasott Budapestre. Elismeréssel adózónk a hazafi AJ érselma helybeli kegyesreodí ház kösűszteletü főnökének, hogy hazai művészeinket ittlétük alkalmával kiváló figyelemben részesíteni szíves.
— A nagyhanimsai kir. törvényszék
udvarán levő állami fegyház tetejére villám
hárítók alkalmasutnak. A főtérre szolgáló
alacsony kő fal jelentekenyen magaabra fog
emeltetni^.
— A fürdörésMvény társaság köz
gy Ülésében u jolag az határozUtott, hogy a
részvények idei szelvénye egy fürdő élveidére
ad jogot. Adóssága még mindig meghaladja a
tizenegyezer forintot.
— TüMOltó-egyletilnk Bakai Nándor
szegedi mű tani fooó szövő es kötélgyárából
100 méter bosszú tömlőt (vízvezető vászoiicaó)
hozatott. A tevékeny elnök több helyről rendelt
mustrát, élénk meglepetésül a »segedi legjobb
és legolcsóbbnak bizonyult. Örömünkre szolgál
a hasai ipar ily kitűnő emelkedése. Ezen fal Ül
4 aj kovácnolt aczélcsákány rendelte ett meg.
Pártoló tagja jelenleg 151 van. Egy lett szolga
KáJovics Farencs lett.
— Figyelmeztette a könőntéghe*.
Azon felelősséggel szemben, mely iyel minden
— pénztárkezeléssel egybekötött hivaUl felsóbb-
sége iránt tartosik. — De másrészt figyelembe
véve azon körülményt, hogy * felek néha hite
lesítés végett a hivaUlhoz szállított tárgyaikat
hónapokig is ott hagyják, miáltal oem csupán,
hogy aa amúgy is korlátolt helyiségen a gyorsabb
mákodé* gátol Ütik, d« atonfeiül a hitrlesitési
dijak be nem folyván, a haviszámadás lezárása
és a befolyó dijak beszolgáltatása Inbetlenné
tétetik. S végre tekintettel azon visszaélésekre,
midőn némely felek mintha ki lesvén * hivaUl-
nál lövő szüneteket délben és estve — legiokább
pedig az ünnepeket, midőa s hivatal zárva van,
a hivatal udvarán levő és már meghitelesitett
tárgyaikat hordáikat elhordják minden sió-
és anélkül, hogy a hitelesítési dijakat lefizették
volna.—Mtért ÍB szükségének tartottam követ
kezőkei elrendelni és a közönség tudomására
hozni. 1 ör. Minden mérleg, folyadék avagy
ssáras tárgy tnércze, súly és hosszmérték, hol a
tehírképe*»<*g, hossz és nagyság szerint a hitele
sítési dij azonnal megállapítható, a díjszabály
zatban előirt oMZfg még akkor is előre leteendő
— midőn azokat a hitelesíti hivatal másnemű
elfoglaltsága miatt nem is vehetné azonnal hite
lesítési eljárá* alá. 2. Hordóknál, hol a hitele
sítési dij — csakis azok kiknbsése után állapít
ható meg, a hordók nagyságáhos aránylag a
felezi által bizonyos ösz-sfg letéienaényiendŐ.
Ezen összegek lehetnek a)oiy hordóknál, melyek
szemmérték szerint •• meghatározhatók és körfil-
belül 100 L ígtflrjedhfltn*k25«r. b) 100-300
L. köburulomig 50 kr. c) 300-500 égési
1000 L ig 1 frt és ijey tovább — leteteménye-
zendő minden egyes hordó után, mely Összegek
rői a hitelesítő hivatal ideiglenes léritvényt
a hitelesítés meglörtéate után p^dig r*ndee bárcsá; állit ki és a Q«UB felesleg 6sss«geket visszatériti. — S-or Ezen hivatalosan kiállított bárcca kézbeaitese után a foUr tartósnak hordáikat és másféle mérAkéssaleteiknt a hivaul«s helyiségtől elvitatai, mivel azokért bistoosági szempontból a „nyitott udvaron" további felelősséget nem vállal a hitelesítő hivaUl. — 4-er Minthogy a bordóhitelesiteshes szükséges viz-huzó es segédoapezámosokat as 1875 dik évi 3826/4166. számú közzétett rendelet szerint a Mek urtoznak elAállitani illetve azokat fizetni
— eiek napdijai fejében Zala no egye területén
létező hitelesítő b.vaialoknal, a bárciáo kitün
tetett dijak felénél tóbb 5 kr./H. L. fel nem
számítható. — 5 ör. Ez«n szabályok a hitelesi-
tés foganatosítása tekiatetébea,mindenkireegy-
aránt kötelezők. Felsőbb meghagyás folyta*
kiadu Komlóssy Firrenos, 21. ss. m. k. mer
tekhitelesítő bivaUl fŐoóke
— ÁM orsnagon phylloxera bizottság
április 7 én ülést tartott a földaivelesi, ipsr- és
kereskedelmi ministeriam helyuégébeo K e -
o e a s e y K. osztály tanácsos elnöklete
alatt. Mindenekelőtt Cserháti Un ár tett
jelentest a Keszthely vidékén végrehajtott
irtásról. E szeriat Kolle? saolejebea a kilenc*

ittficiilt tőke a biztonsági Övvel egyQtt kiiita-totf, a talaj négyszögmeterenkinl 220 gr. szén-kéaeggel mérgnteteU. A Beoker-féle szőlőben im irtás nem foganatosíttatott eiuttal; míalán aa őszi megelftzA viasgálatból nem tiint ki teljes bizonysággal — haozakugyan vao-e phylloxera jelea s miután minden oknélkUli türki*Iá*\\ a miotassTü uj szőlőnek sok kárt okozna a tulaj donosnak. — A bizottság aa eljárást tudomásul rette. — Kimondatott, ho^y a többi inficíált területek irtása ápril hó közepéig halasstassék el, miután e helyeken »z irtást vizsgálatnak kell megelníQi-. Szoba jött ha vájjon nem kelten—e ss e^yes megyék álul készített phylloxera ttaiamokat, helybeobagyás előtt aa or*z. phylloxera bizottságnak kiadni vélemény adás végett?— E kérdésre Zalamegye azon szigora stmbályzaU «zolgálutott okot, mely-sxerint Messesgyörk községben, még a venyigét sem on^-ediék a szegény népnek hazu vinni tüzejjis czéijiHol. - A többség Meg Kerntler e» MMaár tbUcólaiasa uUn od* nyilatkozott; miszerint a mit minis len szabályrendelet megenged, ast egyes megyei hatóságoknak sem lehet eltiltani.
— Déli vaspálya. Mihelyt az osztrák
kormány a déli vanpálya legutóbbi közgyűlésé
nek jcgyiőköny vét jóváhagyja, azágráb károly
városi vasútvonal megvásárlásáról szóló tör
vényjavaslat elő fog terjesztetni — E törvény
javaslat elintézése után a boda zákányt illetve
buda-t pragerhofi vonaton a déli vasút igazga-
tóságávHl kötött saerzödéa értelmében egy
naponként közlekedő futárvonat fog éleibelép-
uttetni, mely ZikánynA] a Fiume felé közle
kedő és PrHgerhofoál a trieszti futárvonatokfaoz
fog csatlakozói.
— A pápa-kefmthelyi vasút végre
hajtó buottaiigáiiak Süm^ghea vasárnap tar
tott értekezlete aa össaes vidék, melyet a pápa-
keszthelyi vonal terve érint, a legnagyobb
készséggel csatlakozott ezen terv valósításához.
— Jeienvoltak közül Barcr.a Sándor, gráf D-sym
Nándor, Háczky Kálmán, Eitner Sándor és
Qyümürtjy VÍOCIP urak as ügy érdikében fel
szólaltak. — A gyűlés folyamán jelentjeit,
hogy az uUiránok gyűjtésére » vidéki fiók
bisMtaágok legnagyobb réazbea megalakultak,
és hogy az előmunkálati költségekre Kessthnly
várusából 900 frt folyt be és igy a szükségelt
otíszpg teljesen fedezve van. — Ssauter Ignácz
és Takács Gyula arak Noszlop kü<ség részérül
400 trtnyi adományról asóló kötelezvényt oyuj-
totuk be; mely áldoza: késsségert elismerés
szavaztatott. A bisultság kiegéssiteamül a bízott
ságba beválasztanak : Dr. Feoyvesay Ferencs,
Néger Ágoston, Dunszt Ferencz és Páli János
urak
— GytlkOHSágolc. U.B*\\óQibor, zala
béri lakost, p»hoki s»p>l«jében lAskr Gergely
János ssabadsagolt katoaa előbbinek szólőazom-
szédja, minta „Kési hely", beo olvassuk agyon
lőtte é* pedig mint a körülményből kivehető,
Lázár először Balút fejszével vállon ütötte, mely
ütés ai, első bordát eltörte. Balöoak az ísxoayu
ütés alatt öM>n kellé roskadaia. mire L(S*4r
Balót — ennek puskájával fejb« lőtte. E**n
borxaaztó tett után Lázár H fwluba ment, h<-jy
Cserép Pálon buszút állj»o Ext Mkölté s hivá
?ti as udvarra; de C«. ro^gpillaotvÁo a gyitk< •)
kezében a fegyvert, a szobából nem ment ki,
sőt ezt szóval ki Ís nyilvánitá. Erre Lázár az
ablakon Át b lőtt a szobába; a lövés Cs uejét
lábán Ulálu. A tenli esetek as éj leple alatt
történtek. R"gg«l a dráma — a gyilkos
megboszulásával — tovább tüsúdrttt. Ugyanis:
Bató fia Gábor több mu-.kiwal Zalavárbúi ss*
lejükh z érvén, atyját vér ben fek e, apréshásbsn
halva leli [asonyu fájdalommal telt szívvel
rcKao a fiu (ki melltsleg moa>Jva u6s a körül-
b^lu; 30 éves) be a faluba Pwhókra a községi
biróságaál j<*lcDt«ndő a m^greoditŐ es>ít«t. —
Ugyanekkor jelenté Cserép is a bírónál a nála
történt eseményt. Ez alkalommal egy m\' beszelt*,
hogy a szőlőben »*gy pajtiban aluDzik egy puskás
ember, fájása is van mellettf. Ifjú Baló, Cserép
é» m>>g mások ís a leiripuakás ember felkérésé
sere iodultíik, ki ezeket észrevevén, futai kez
dett s magán kúnnyebbitendó, a fejszét eldobta.
Baló Á« tárBMi üsóbe v«ttékafa-ót s oiidön BAó
a megtklált fejuzébeo atyjáéra ismert, a. fu\'óban
határuzulImi aty ja gyilkosat látta. A fejszét
felvéve s a fájd»lom és bo*zu:ól üave rohant f
fegyver-\'s futó után, (ki oem volt más mint
Lázár Gergnly János). Ez a szó lő kéri lés mellett
lebuzU magát s fegyverét ifj. Balóra iránysá.
Baló fejsséjévl fejbe »ágU s a gyilkos az<>on&l
élettelenül rogyutt Össze — Itju Baló ezatáo a
keszthelyi kir. járásbíróság a ál asounal bej ^ len lé,
hogy atyja gyilkosát levágta. A bíróság álul a
vizsgálat megind itta tolt.— Kfthida mellett fekvő
Barátazigeti köasegbeliek közül néhányan a n&-
iŐh-igyriM — kapál is uLán — agyik este haza
felé raenvéo, a már nappal megkezdett czivó-
dást aa utno folyUtUk. Utóbb trtlegeaségre
került a dolog s 4 sahancslegény kapával Pop
per Janó* és Gábor t esi véreket annyira össze
verték, hogy P János a bnreztéren fekve ma
radt. Gábor W aagy nebeaeo bir< h*z» vánszo-

rogni; Jánost aa útról éijel saálliták haza, meg AZ nap meg is halt, Gábor felgyógyulásához kevés remény vaa. A vétkes suhan csök fogság, baa ülnek.
— MeghivA* a „keszthelyi csónak-
egylet" f. évi május hó 1-éu tarUadó s táocz-
cwal egybekötött ünnepélyes megnyitására. As
ftanepely a Balatonnál déJutáo 4 ónkor, a
tátoca pedig aa .Amazon" szálioda nagy terűé
ben esti 9 órakor kezdetik. Belépti dij a társas-
vacsorára és táncs-eslélyre 1 frt 70 kr.; csak a
társas-vacsorára vagy tánezra e<y-egy forint.
Keszthely. 188a april hóban. A rendezőség.
— öngyUko*. A kumárvárosi indó
háznál alkalmasásban volt Unger József nevil
szolga, kit részegeskedéze miatt as állomás
ÍÓDök megdorgálta, apr. 17~eo este fÓb« lőtte
magát.
— Halál&máe folyUn aresedeabe jatt
zala szent-rothályi plébánossá Illés István sst.-
gróthi segédlelkész neveztetett ki.
— Hymen. Horvátb-Szent-Miklóeon
apr. 24 én vezette oltárhoz Krug Emma kis
asszonyt Simonyi Lajos ur Ó Onováról.
— Súrdy János csáktornyai ki r.
járásbirósági albirónak a titeli kir. járásbíró
sághoz való áthelyezését ő felsége megengedte*
— ÉrUMté*. A zalamegyei általán na
taoitó-testület központi választmánya május
havi rendes ülését kivételesen május elsején
.d, e. fogja a keszthelyi elemi fi iskola tan helyiségében megtartani, melyre et úttal a tantestület jkSri elnökei s nem különben minden tanügybarát teljes tisztelettel meghivatik. — A Untestület elnöksége.
— Ax ortxág bortermelésére vonatkozó
adatok a földmivelési minísteriumban egybe-
állíttatván, a hivatalos kimutatás sserint az
ország 6 borkerttletre s ezek 40 borvidékre
vannak felosztva. Dunántúli kerületben 7 dik
borvidék : Balatonmelléke, szőlőterület 20990
hektár, átlagn» termei 250,256, fehér 132,916,
vörüi* 117,340 hektoliter. 8 dik borvidék: Zala,
Vas és Sopron vidéke, ssŐlŐterület 16568 bek
Ur, átlagon termés 246,525, ebből fehér 74756,
vörüe 171.770 hektoliter.
— Rövid hirek- Doák Ferencz mauw-
leuma 2 év alatt késaül el. — Közlekedésügyi
múi is tor Ordódy Pál lett — Livornóban Fe-
renzona hírlapírót orozva meggyilkolUk. —
Gurcsakoff hg. jobban van. — Hohenlohe hg
a sági uradalmat megvette s ott fog lakni. —
Madridban a színpadon agyonlőnek egy Őrültei.
— József fbg. Pannoubalmán időzik. - Zubo
vics főhadnagy iávlovaglást tesz Bécsből Bposiig
és VÍBSKA. — Kossmh irataioak elaő kolete maju*
1-én jelenik meg.
KI nyert?
B^c. «pr. 24 ín: 82, 18, 65, 64, 70.
Orác<, , . 21, 88. 10, 71, 56.
T«m<»vár, . , 10, 46, 8, 53, 50.
Irodalom
(K rovat ftUtt mfgenilitfltt maaka N*gj-K«-on.áu W.jiliU lixtel kHnr«k<-r..k.d«»» ilul »ef-remlelh\'Ui |
— üj inMüni Tiborok; f» Pancb
urak D«msftti teoemü-keresked^«4b«a Buda-
p««ieD magjelüDt. Két kedvelt dal. l. Né«iek,
oéilrk, de hiába nézlek. 2. Heg; > góift»
KaD>xa»ru. Éoakhangra BODgorn kiaérnttel (vágj
t»ugurára kuliio) alkalm«ftta Huber Sándor.
Ára 60 kr.
— At .Orttdg-Vildg" tiudik ftiieta
mélió » nddigiekhe<, rtndkivikl gazdag tar
talma, szép kepei és finum kiállitiaa a diaso*
vállalatot hézagpóllövá tftsik a as egeaz euró
pai ilynemii irudMlumüaD elAkeló beidet biz |
toailan^k D-ki, E Iliiéiben bacauiik el •!\'
eddigi azerkenztő Soirogji Ede H adja át helyét
Boóthj- Ziult óamer: iróokuak.
— Kottuth Lajoé nagy hazáakfiinak
slr4laini ai emigracii<iból" czituü nag^becaü
müvének ela<\'> füze\'e Mehn«r VilmOoail diaze*
kiálliiasbuD me^jeli-at. Ára 35 kr. Melegen
ajánljuk.
— A iTava*zm, a badap«ati tavaszi
üno^pélvHk közlönye, melyet a íóvaroai gyt^r-
roek-in\'\'nheiv. gyermek-korhnz éa haaonaaenvi
kórhHx jüvár^ májua elején a gr. Károlyi palo-
tábao rendezendő ünnepély zlkklmából az
e^jeoUlt nó eg} letek ünnepi bizoltaága ad ki,
— m4jua hó 4 én jelenik meg pooipaa illtul-ratiókkal Munkácsy, Zichy Mihály, Székely, l«otz a máa jeles festdnktAI, éa malatutó rövid elbeszélésekkel J6k»i, Pul.zkj Fereoci. Ssáss Károly • máaoklól, valamint igen iikerült karikatúrákkal Jankó JánuaUil politikai vezér fér&ainkról. — A lap «zélküldéeé«éu vállaltam magamra a megrendelések, Icgczélszerübbeo postKuUlványayal, huzzám intszendók. A „Tavasz" két külftoboai kiadúbko jelenik meg; az eg^H\'TÜ ára 40 kr., postán klildvs 45 kr., a diaskiadáié 1 frt, postáz 1 frt 5 kr. Budapest, 1880. apr.RHmiuHunFrigyesköoyv-kiadó, gránátos utcia 6. >zám.

TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM

ALAI KÖZLÖNY.

ÁPRILIS ma 1880.



hirek.
— KUérUt a teletono»l (Szombathely 4a
Kősseg kösött). A ssombatheiyi fÖfryniDasimn
csórna - premontrei tanirtestülete és Gothard
testverek, a* általuk javított Siemens-Hauck*
féle telefonsa! kíserletet te ttok a nevetett távirda
vonalon. A kísérlet minden várakováaon felül
jól sikerült. A párbessédekbeo m hang jellegét
titstán lehetett érteni, s a> ismerősök egymást
hangjukról ismerhették fel. AB ének pedig a
telefontól 10 méternyi távolból még halható
voit. Scombathelven a megyés pQspfík i-« jelen
volt a kísérleten. Ugyanekkor este magnésiam-
fény általijeladissml történteksikerült kísérletek.
— Kit**dz MM jutalomdij. Németalföld
még 1611 ben tüsőtt ki 25,000 hollandi forintot
ai éssaki sark északi átjárójának jutalmául, s
est asóta vissza nem vonták: most tehát teljes
joggal állítják, hogy Nordenskjóldnek, ki most
Tért vissza meréss északsarki expedíciójáról,
tökéletes joga van ez össteget fölvenni. Minthogy
NordeoBkjöld legkőselebb Hollandiába utasik,
lesz módja tudakosódoi e di_, után.
— A sxegódi könyöradománynk ki osstá-
nátt mint a ssegedi lapok jelentik, májas 3-án
kesdík meg, ason felekre nésve, kiknek kára
jao. hó 19 dikeig fölvétetett. — A kiositási
eljárás H következő lesz: A kiosztás valamennyi
városrészre nézve egyszerre indul meg és utczán-
kint, az utcsák betűsor rendje szerint essközöl-
tetik. ? CKéltxSI három kiosztási bizottság less
működésben, és pedig a felek igazolása a város
házi közgyűlési teremben történik, as utalvá
nyozás a volt főispáni teremben és a kiűzetés a
volt fAjegyzói, most fókapit4nyi biva+aluobában
estközöltetik. Összesen 2 millió 602,000 frt
konyöradomány állrendelkezésre.KbbÓl levonva
a t> százalékra meghatározott tartalék alapot,
ténylegesen kiosztandó 2.446,000 forint. — Az
ingatlanokban szenvedett karért Szelendő leg
nagyobb könyöradomány összeg 4200 frt, az
ingókban szenvedett kárért pedig 3000 frt.
Érdekes a fölemliténre, hogy as árviz folytán
romba dőlt vagy megrongált házak összege
5586; esekbol a belvárosra esik 1494, alsó-

Tárosra 1545, felaoTárocrm 1534, Rokt.tr* 1013 ház. A föl becsült károk össsege a város területén 11 millió 136,285 forintra megy; ebból ingatlanokra 7 millió 134,896 frt, ingókra 4 millió 001,389 frt oaik; a külterületen ingatlanok b*n 614,309 frt, ingóságokban 60421 frt és igy ÖMzeMQ 674,700 frt kárösszeg vétetett fel. És igy ás össs«>fl kárbecslés Ll millió 811,015 frt értéket képvisel. Eszet szemben a könyöradományokból kiosztandó Ősszeg 2 milió 412,600 forint.
— A UtxÍMÍorU§ Boszniába — mist
Banjalnkáról írják .— mind nagyobb mérve
ket öK Jelenleg már a határun haaQO varai és
tiroli telepek léteznek, legújabban pedig fgy
sváb telep létesült. Bajor párasatok a Növi
mellett nagyobb földterületeket vásároltak,
mások ismét a Wgekt/tl bérbe vet\'ek telkeket
s már több család be is költözött uj birtokába,
míg miitegy 60 család még követendi őket. A
Svájcából is írják, hogy a Boszniába való be
vándorlásra agitácgio ind alt, több berni és
zürichi ügynök néhány nap előtt több vidéket
Boszniában be is utaztak, hogy birtokrételeket
kössenek. Licca vidékéről is jelentékeny a be
vándorlás, de as onnan jött szegényebb sorsnak
birtokot nem vásárolhatván, a bégekkel kény
telenek bérsserződéaeket Kötni. Maga a kor
mány a letelepülőkéi kedresményekbea résae-
síti s agy látszik, hogy az ország amerikai
minta szerint három kerületre osztatott, melyek
elseje az ország <*gé«s szettében délre le Ban-
jalukáig, illetve Dervent és Bjelináig terjed; a
második a Travnikig és keletre Kladanj*ig
terjedő részt ölelné fel, míg a harmadik kerület
Szerajevon át a herczegovinai határig terjedne.
A mohamedán vallásu lakosok oIfiszeretettel
adják el és engedik bérletre birtokaikat a
németeknek, s általában * belföldiek s az ide
gen letelepülők közt igen barátságos szomszéd
sági viszony fejlődik.
— A magyar lerméssetvízagálök ez évi
vándorgyűlésének Szombsthelyeo való megtar
tása körül felmerült előmunkálatuk teljesítésére
megalakult nagy választmány ujabb értekezle
tet tartott megyés püspök ur ó méltósága el-

nöklete alatt. Tárgy a 1 Utót t eJAssör a szállás-* ügy, saely szerint városunk polgárai nagy késsséggnl tagadtak el már is nagyszáma vendéget* Tekintve azonban, hogy a gyÜlésen résztvevők ssároa még ismeretlen, osélszerü-nrk mutatkozott minél több szállásról gondoskodói, nehogy esetleg lakáshiány legyen. A szállásoló biiottság tagjai tehát újólag fel fogják a lakosságút kérni, hogy a lehetőségig ki-merittessék es ügy. Ssóba jött a kirándulás kérdése, mely: a) Tárcsára, Máriafalvára, Bo rostyánkore, Lékára és Kőszegre; b) Jaak : c) Német Újvárra; d) a Ság-hegyre van tervezve. FelolvasUtott a meghívó, melyet a budapesti elnökség küld ki tagjaihoz e gyűlésre, • mely, néni változtatással, elfogadtatott Szob* jöttek az ünnepély ősségek, melyeket a város vendégeinek szórakoztatására nyújtani fog. Aug. 23-án ünnepélyes fogadtatás a vasúton ; — ugyanes ?ap ismerkedési estély ; — 24-én a nagygraléa után fényes diszebéd ; — egy estén nagy ünnepély a prateri kertben. Kítüoő szintársulatunk pedig a színház iráat érdeklődőket fogja ki-elégiteni. Amint a fentebbiekből kitűnik, * nagy választmány mindent elkövet, hogy Szombathely város vendégeit tehetségéhez mérten kielégítse.
— Ctenai hatonlatok- A ohinaiak hasonlataikban igen ssmrkasztikosok. Idézünk egy párt. As Írásban csúfolkodót papiros tigrisnek, a magát tulbecsülót: mérleg serpenyőben vesa-teg.Ő patkánynak, a túlhajtottál: púposnak, a pazarlót: rakétának, a másokért jót tevőt és családját koplaltatót: hosszú rúdon levő lámpásnak nevezik, mely messzire világit, de a tövében nem látni semmit. — Esek a chinaiak még sem — chinéserek.
Szerkesztői üzenet.
4041. Dr. P. A Bíllitinct A levél a lap írta ntáa erkaxett, a J5v8 ssamra maradt.
Felelős szerkesztő: Báttrfl UJM.

Értesítés.
Alolirott egész tisztelettel értesítem a nagyérdemű kteöotéget, hogy 9 évi gyakorló orvosi tevékenység útin, még », fogorvosi mdtadományt is elsajátítottam és helyben ezen különlegesség gyakorlásira egy műtermet nyitottam, azt a legújabb amerikai rendszer szerint berendeztem, hol mindennemű fogbajt szaktadományi-lag orvosolni és minden ezen szakmába rigó műtétet eszközölhetek. Műtermem Nagy-Kanizsán, király ntcza Babochay-féle házban Tan.
Kiváló tisztelettel
Krausz Ignácz,
gyakorló orvos és fogorvos, (51 2-*)
H
R D E T É S.
I i Aleó Leódra Nemthy urodalmak ttbérnök-h légénél egy 3V. <•?»\'? told belaóaég, 38*/, b. flaaáotófold, 62\'/, b. rét, 5>/i hold meaei, • **kivánatra teUaée •iwinli területű erdei legelőből álló gatdaaág folyó év taraaaától keidre 1890. ér régéig vagy reridebb idótartamra haaaonberbe idatik.
A bérleti feltételek •• aleó-lendrai gai-daaigi irodában megtekinthetók. — AIKS Londra, 1880. april hó 20.
Az AM-Lendv* Hempttii ffbérnökMg
(66 t-3) igazgatósága
*) E rorat alatt kSslSttért McISniget am
Tállal a Sierk.

T -Él S



Schaumann Gyula-féle
Nyajtsunk kezet a szerencsének!
400,000 márka
foiijen-inényt oyujt kedven" eaelben, » ,Sf«§aBl> Mfly BéSZlÜMr SSláS, mely a magaa tfsraSJiy Üta! jóvahM;v» éj tmtotitva vaii E*eo aj terreaet elö-.y*> abban áll, hory néhány hónap l.-fulyása alatt 7 lorauláaban 45.200 iyeresÚ*\'y«ek ukveti DMMK-solia alá kell kerUi..ia, köatUk taUikoaik 400,000 írttiyi fSoyere-meoy, résaleg pedig:
250.000
1
nyeraar
á a
150,000
24
nyerem.
i m
ÍOO.OÍXI
4
Dyerpm.
4 m
60,000
bs
ojpr.m
á m
50,000
68
»J««".
á m
40,000
214
ajerrn
i m
H0.000
531
nyáréra.
i m
25 0UO
673
nyrr.m
i m
20,000
950
nyerem
i n
15,000
25,150
njerwa. ?tb.
á m
1 nyerem, á n>. 1 nyerem, á m. 1 nyerem, a m. I „verem, á m
1 nyerenn. a n.
\'2 „yerfiB A OI.
•2 „yerpm á in.
ő nyerem. * m.
2 nyerem. A re.
l\'i ajerem. Á m
12,000 10,000 8001)
3000 SOI10 1IKIO 5O0 300
Ith.
it hivatalosan állapíttatlak meg Által biltoaitott nyeremény-
A nyej-«ményhii*Í f.k
A leftkÖEfkbbi .1.0, *% illá
a knvttkesA 3nfisfgbe keríti:
.^. b
eredeti a-ir»jegynek ara
g 1 fél
6 marka rafj 3 frtW) kr
ft3- - . 1 n 75 ^
VI, „ . — , 90 ,
VaNmennyi megbixi* as óaqseg *-lfí!egrm lipkOHps*1 v»gy pAdtanlnlvány mellett aconoal éa a legnagyobb gonddal e-xkAvlVi letik miitdeuki matfit »i állam rzimeréwl ellítolt .rrftleti aor*-ifeyc: kapván u-IUnk k>-Et<liP<.
A o.««;ri>od«)éte^b<a a m«ckivántató buatalot terves^tek aij oelkfll melltkelteiDelc, mindea buaia útin pedig felaiólitia Mrl-kill kilMjak rfastwf\'vóiDkuek a htraUloa haui.»i j^gy«-kft.
A »j«r#a»Asyek klt>aeli-a« s>u«dttiikor p«BlOaas as allmB jótílláaa melleit tíírténik n akar kfltvedeji meg-koldi\'-at- vigy ki\\ÁDatr& ói dekeltjeiuknck Auutria minden nagynbb |iiai*ain fennálló "Baaekötlet-^neiiik Által ke«be*ittpthelik.
VallaUtaakaak mindenkor k«dv«Kelt % ner^ut»«, .ok wá* tekiotélye* Dycrriaeny kfir,3tt gyakran a* clsfi flfnyeretnény«kttek Srr»iMKe« u, mn.t 2&O.UOI), 2^5,UO(>, 150,(100, 80,000, «O,O)H>. 40,000 »tb fiiet(eti«k ki.
A* ily a legaailardabb alapon nyngvrf vállalatnál. elAreNt-?atóUg raimieotm biMont4a;f;al a legélénkebb rései ételre »*ámit-•atTÉB, kéretik már n. kSieli hnxáa miatt i« mintlrn raegtwxáat »iaél elfibb, de inind«ne.etr« t « pjikts 15 Us MAit k»««et tcnill alalirott bankbáxbo* intéxni.
Kaufmann & Simon,
bank- és valta-felet Hamburgban,
aWvanárliaa és eladása mÍndaan«tnQ államkötvéoyok, vaauii réatvéojek és kblcsöosorsjegyokuek-
U. Í. küssdoel&uket fej esve ki otennel iráatuak *ddi(t Uodsitott bisalom^rt, telkÁrjuk as aj kiriorsoUsnáli n\'s*Tételre, fórörekv^«Üak eteuiat is oda Íriajul»nd, min-tteokor pontos és síÜárd stoljpilat által t>sstelt érd ekei tjeink telis* neffoMfndmet kiérdemelai. Föotebbiek.
(52 I 4-6)

Kerestetik
knilfiistea mellett 60—100 holdai tagoaitolt, jií g birtok, mel^ a snproa-kaDiasai vuulronal mellett, vagy attól 2 mértfuldoel távolabbne legyen. — KiaebbeatrQ uri lak éa gaKlttaági épületek okvetleo isükatfgesek.
EUdoi kiránók béVmeDlei Urélbea fWduljaDuk alulirott-hoi i jelexxékröviden : mennyi * birtokból as advar M kert terület? •láotófnld *• rét? mennyi 9. mily epületekkel T«n ellátva? ? mily ár aaabatik a rer/l real«re? Kenthely. april 20. 1880.
Vértessy Iván
Maria-czelli
gyomor-cseppek,
hatású gyógyimet a gyomor minden bantalmai ellen.
éa felOlmolbatatian am étvágybiány, iryo morgrengetég, roiuugu lehal let, ut-lek, ?avanyu f.-lbüfr.ges. kdlika, gyomorharot, gyomorégés, hB^ykKképiSdíft, tnlsifoi nyálkaképxő.lea. Urgaaia;, ao >or e« háayia főfáj&a (ha m a gyom úrból ered), gyomor gftrfn, tiekflsornUl, % gyomnrnak talter-htlt*ég» étel én nal állal, gtli»u. Up «« májbetrgs«g. aranyerra bánta Inak ellen fjBf- RÉJI/ flr#v*-íM- Ara hamUUati HtamtA*»al t^Mi .13 kr "N
Kapható: Práger Réla ar Ryó#y«ettiri bau Nagj-Kaniuán, ralamint as osatráfc-magyar birodalom mindfn nagyobb •xr-riárában *?* kere»k"d-miben
KSzpMtl izétklldétl raktár lafyias «?
KAo
«4 i_52 KreRUierben, lorTaorwiág.
^S iHlliil— \' MW\'i \'1\' \'\'1^ ^T * «TO***s.SSSW"^r«5\'
Pályázat.
A nag) -kaniasai kiadednevelo egyesület álul fentartott kiadta óvodánál oreaedéabe jstt éa e» évi július bó I rel elfogla landó, .ÓVÓ" állomáara, — mely 600 frt kéatpéna fiaetéa, 2 awb* «i egyéb bottá tartoaókkal, mégia egéal éven át aiakaégea lüaelóta kiasolgáltaláaáral van egybekötve, ewnnal pályául hir-
A pályáaatok kellí okmányokkal felaseielre (képedtéa, kor éa eddigi mQködéarSI) lagkéaobb f. éri junioa bó 15 ig aa alólirt elnök boa beadandók.
K\'lt Nagy Kaaiaaáa, 1880 april hó 17-én.
K0CH MIHÍLYSÉ,
sí y_s ^T«»letí e<a»k

MOf HárbetlM katátábaa a Uaayebb ?«40lí»ii yiaat karélai n^)>«s(>a emésxtbpt^ itkekre, mtaztéa. vértiiztftáa, táp
láiáa és taatortfltiirfl KxalUl a napnnkinti kétnt<>ri folytnoon hiuiaál«i útin mértékletes norül hátinál még mitkva b»t«i("t\'-K^kTii! ;?, n m ? eméutill |yiaf«e|-. »>a égrtéí-, vlítélolil a aaaflllaztáaál, veaztefKaéf a taélaél. taf gyeafetéa. aruyér izea-veaef, ailMaHUltMft gtrvéay. si\'y". fene kor. sagaug. idilt bor kütéa. IMkizI flttjáa, f« eg ét kibetei>é<tkaél. beaytlkiMdéi • acaitt Uuveayiel és a (méuiaál
Az tlványvizek lyéfyusr gyaaáatl hjuinilat n«Ilett, elSite
«p ügy mint annak haixniiau AlkU, valamint otilagos fJ&RJ-ketelésnH is kitSoS Skolc&latot teás.
Kapható annak keiiit/Sjenéi, emidiutmgl gyógyszerest Stokerauban <t at ositrik-maeyar Mlam minden
gyóeyszprtiraban, v»lamint >\'aí;y-Kanizsán Práger Béla, Zal*-E«er»iegen Hollóiy E gyógyUrukban.
nafr Meirendrliseknel l»|keTMPbb ket akatula otínrít
mellptl küldetik, -^aj 113 9 S5i
Hirdetmény.
520SO XI 1879
A nagy méltóságú magy. kir. péntügyminiaterium 1879. éri Ü5712 »»»ro alatt kelt magaa rendelete foly-! tán a nagy-kaniaaai kisoatári épület körüli járdának a l falkeritAmek helyreállítása, a knltwtgretéaileg megáll* ; pitott 3427 frt 16 kr. asax háromezer négyssái buaiun-1 hét frt 16 kr. erejéig fogaaatoaitandíj lévén, erre néare \' a nagy kaaiuai kir. adóhivatalnál magUrtandó ssabály axerik irleitéa 1880. éri májai tiaenkettedik (12-én) del •lotti 10 órára tOMtík ki.
A 3427 frt 16 kr. kikiálltáai árnak megfelelő
10% bánatpéjaael ragyb kikerskitre 350 frtta! éa 50
kroa bélyeggel ellátott, — vagyoni ? erkölcai biaoayit
ványnyal kellőleg felaserelt iráabeli, — aárt ajánlatok
v Ajánlat a a»gy-kaniaaai kincatári épületeknél eaakör>
leodS épitkeaéiekre* caimmel ellátott borítékok alatt
\' lepecaételve la árlejtéai napot megeloao délutáni 6 óráig
a nagy kaniaaai m. kir. adóhiratalsál benyujtandók,
ho) a koluégvetéai terr, ralamint a további feltételek aa
árlejtéai napig btxárólag a hirataloi örák alatt betekint-
hetik Sopron, 1880. april hó 23 65 1_s
A HAGY. KIR. PÉVZÍ\'GTIGAZGATVIS.Ü;.

TIZBNKILBMCEBDiK ÉVFOLYAM

Z/4\'L\'A.H\'

EJ T

A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság
tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-. Baranya- és Vasmegyék részére kiterjedő hatáskörrel
Nagy-Kanizsán főügynökséget
állítván fel, annak vezetését
GUTMANN S. H. ÚRRA
ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- és jégbiztositási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására is felhatalmazott.
Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága:
SOHWEIGER MOSCOVITZ.
blztosltö
igazgatóságának fentebbi k&lzétételére hivatkoaáseal alólirott tiutelattal jelenti, minerint a
Nagy-Kanizsai főügynökség
veaetését elvállalta • a fíttgynök»egi irodát megnyitotta, hol u biatosiláai ajanlatok elfogadtatnak s a bistositási ttaletre, Tagy a Unasstgra voaatkosó mindenféle felTilagooitaswk l*g-
kéasaégesebbet) megadatnak. BLzt«8lt pedig » tárS&g&g i
a) fülveHiély ét robhanán álul okoiott karok ellan; cl sí líraion iragy viira tuállitatt javak károaodaaa ellen ; J
b) jégkárok ellen d) ai ember életére minden ismert tnddoiat aaerint.
A Magyar-francnia bimtositó ré#zrény-társa*ág, melynek
20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot
tevő alaptőkéjéből a réaivényeaek által mindjárt keidetbes
10 millió frank, azaz 4 millió arany forint
kéaipeniben beniettetett, > rénint a főváros legelaí pémintéxeteinél, réaiint pedig magyar államértékekben és elsőbbségekben lett elhelyea.e, m. évi október 14 éa tartván alakuló k«igy.liléaét melyen a táraaiág ttgyTewtéaának élére kovslkesók Tálaiitattak meg:
Válaiatmány
Beek NáMer a magyar jei.iloj-banki.ak ggj
LáJiazy LM a magy. ált- földhitel reazvéoy-tira<»ás; igazgatója Builapeaten.
Ltwla Jaklb. a kereskedelmi akadémia igazgatója BudapeHten.
SerrHeiTOt 1M. sUria EfaN, a párisi Societé de l\'Union «*. ersjc Tfiírf.Klgydíj. Parisban.
Igazgatóját
Igazgatok: Dr NIIKr Alkratkt, koz. ii váltó-ugTi<-d Bic.bcn
UetssasMthar Kársjly a „Hoffmann Júzaef* DagykereakedS oa«8; fonokn Budapesten. 3Utalasil aUTtta kir. kereskedelmi Unácaoa Hudapesun Vezérigazgató : ?s)*kt>IU Li(«S Bndapestvn.
Elnök: Bitté István, 5 fela. val. belaő titkot tanácsosa, a Lipót-reod nagykerp sstese, orsz. képv. llb. Bpestea. Alelnökök : Bíró BáafcMy Béla, foldbirtoa, onx. képv. atb. Budapesten. BMtMX Jtai, • párisi Societó de ITJnion generálé elnöke ftb. Parisban.
Válamtmányi tagok. Rabért Meríl marqnia de Banneviüe, as osztrák déli vaaot igaagatósági tatja stb. Páriában.
Neaelt Arssla kir. kereskcd. Uuácaoa nagy kereskedő.
Lovag lápori Reftaaart F«r«K2, ai Albrecht-vaapálya elnöke >tb. Becsben.
Sáb Kál fldbik kéil1 b Bdl
Sváb Káraly földbirtokos, orsz. képviselő alb. Bndapealen
Báró Tlatl Kártly a. kir kamarás, as oait. deli vaaat alelnSke, aa oazt. urakbáza ugja stb. Bécsbea.
•serveiéae teljea roljamatban van íl hogy tozbiztoailáai ajánlatok a" már felállított agynokiiégrk által kéazargmen\' elfagadutnak. maradván teljes tiastelenal
Nagy-Kanizsán, 1880. januárban. A ?agyar-franczla biztosító részvény-tártatág
foügyDokttége Nagy-Kanizsán,
98913-62 GUTMANN S. H.



Családi csokoládénk
fsat akkor T«1Ó«JI, ha •JálriiiüDkon klrtl
TUI al-
Ara a jó min5.«jŰD.k
, , finom a
. , finomabb
legfi:
Raktár Nagy-Kanizsán: Rtttflfeld AlJolf és Stnm
II Klaia arak kereskedésében. :r,o \'.,-•;

Kealieny
utifú-mellczukorkák,
a tSdó és mellbajok, köhögés, fojtóköhögés, rekedtség és tfldóhurnt bittó* gyógyszerei.

A természet által a szenvedő emberise? javára teremtett megbecsülheti"!! keakeny utifS azon már eánig fel o»m derített tickot foglalja magában, muzerrnt a gége es légesS rendszer gynlladt nyakhtrtyájára való azonnali gyors és enyhítő hatás i\'yakortáflávAl az illfto beteg iser-vek gyógyulását miaden tekintetben lehetőleg elSsegiti.
Mintán gyártmánjuaknál a csu-
kor éa keskeny aüffibSl tisstx, vegyQ-
lékrfil kezeakedaok, kfilonQs figyelem-
\' ? levó
, gy
be ajánljak hatóságilag bejegfcett végegjünke^ iát. dobo«on irinnkat, BHirt ciak ezek igasolják tónak raltSdiságát.
Schmidt Victor & fiai.
cs. lir. szab. eyárosoi Bécs, Wie.ei, Alleeiasse 48.
•? 1 skatnlya ír* 30 tr. ??
Kaphatók: Práger Bíla gyógyt. Belns J. gjógyt. N -KajUHán, KáJi-
voda J. Leteoyen, Kis A. gyógysst. A.-LeDdváa, Dorner Kaj. vas- ea
fSaierkereakedesebea Bamegtien, Werli M gyógyist. Kapronciái, idSsb.
Moselt F. Vasváron, Hnllósy József E. gyógyalL Zala-Kgerazegrn. Ber
ger Mór (gomogj) Siobb Simon Ovnla Szombatbsly. (»7S 31—*)
TÁRCSA
Vsjsa^íyíb.i!, Sronbstaelv deli is nyngoti ta.oiállomáatol csak 4 Arai
távolságban as osztrák-stajei-magyar hatixsseten. Vastanalantl forrása
n8i betegségekben, kflJönOeen a nemi sservek betegségeiben, idegbajok-
bao, ngyasinte fernak es nSknpl elöfordnló v^rasegenyfeKbeo, aat. kitflad
es bebizonyult gyógybatátsal l.ir. A már létezett lakszobák tetemesen
azaporitattak. melyek eg4ss aj és dinses botorsattal lettek ellátva.
lakás es aevaayvii sieirrendolesek a flrdS igaz^ratóiágboa IntezudSk
FlrM írvac Dr TkMsU — Az illető röpirat minden könyvkereske
désben kapható. 61 2—5
?V ** i*ad mts/tM 17-én keadódtk. "VB
* &TÚGYFÚRDÖ IGAZGATÓSIG*.

/1||mm] külí>nle>«sa.|r«k A legfinomabb es legvalódibb, ijUlllllll «"" letesik, a legbiztosabb óvatossági keszaKkek 12 drb. 71) kr 1 írt 50 kr:ól "> frtig; vizbólyaf líoríés") raiddi. legfinomabb minG.ejO li drb 70 kr. 1 frt 60 krtól \'• frtig Uioden letszo czikk kapható gommihAI 12 drb. gyurú 1 frt 50 kr. Pikáns arcxképek, csak eredetiek 12 drb. z frt. 24 drb 3 frt M kr. 36 Jrb. 5 frt Pikáns atereotyp-kepék, átlátszók 12 drb. 4 frt 60 kr. 24 drb. 8 frt. Színezett természetnek, csak eredetiek 12 drb 6 frt, 24 drb. 10 frt. Hotzá raló nagyító öregek 2 frt 50 kr. 3 frt 50 kr. Vannak itt igeu eredeti trétáa tárgjak csskia arak ressere 1, 2, 3 frt, mindig 3 drb. egy dobóiban, mindez csak nálam kapbato ralódiságbaq. Slitkalde-ssk csakis aa Összeg eioleges beküldése vagy utánvet mellett történnek.
Bavéas-kt-sdlekek, a melyekkel a Isgncl.neH. b«v*a«et-k
kivihetők Hermann tanártól 50, 80 kr, 1 frt. Tftbbféle bűvésze
tek egy dobozban 2. 3, 4, 5 frt. Legújabb ördöggepek, a mely
nek segítségével meghalt személyeket, városokat, comikna alako
kat, astokoaoket életnagyságban tehet elntuntetnj; egy teljes
készülék ára 2. .1, 4, 5 frttol 20 frtig (il 3-«)
„A G R I C O L A**
réezTénytánuwis; Bidapogteii. 400.000 frt.
A társaság biatosit minden Demli fö:dtorraeaztményeket jégkár ellen a legjutányosabb dijak éa legnlonyösbfeltételek mel-| lett kártól ment maradó vetésekre kAvetkeaA díjengedményt nynjt elólegesen :
a) SO*/n ot mindennemű ssNlmásterméDyekre, olajveté
aekre, étetA füvekre, kukoricaára, kereake delmi növényekre aat.
b) BO\'/s-ot ssulóre, és dohányra.
A,-oál ax engedmény egy \'>°,,-o« kár esetében ia nyujtatik.
További felvilágosiláasal nolgálnak és biatoaitáai ftllétele xet elvállalnak a „Nortb. British and sterrantlle" Mikar-btetotritó résiTéBj-társagag minden Dgyaökel, kik egysier-smlnd aj „Aijrlrola- képTiseloi is, valamint
a« „AGRICOLA" tóQíynökftége
56 3—3 Nagy-K»uj*i>iíiit Gotdatein Teitr^rak.

minden fsoraagon fenti
még eien védjegy
kalmazTa.
?árga papírban 1 ea oO kr.
rózaaasin „ 1 „ 70 „
zöld . 1 , 80 .
fekír „ 1.1—.
Csak 8 frt •"><) kr. egy égési teljes
Slmili-ezQM asztali készQlet.
cümili-ezlat as egyeUen eres a vtlatM, mely JMállát ? rll\'U még 50 evi baitználat ntán is feber ea mint esflst marad.
— .4. keszakt a kovetk,\'sü 70 értékes e< mO.ei.ile» kesailett
darabból all, mely arasafl tákláaak ia diamére válik.
12 azé|>«a mintázol: atkezt kaUI, a bozaá ill< kálés kaaál, 12 etkui vllU .í.k.u fogatul, IJ étkni kH (fekete rog.ttal), I íz p ttjanerl, 3 kalonblt^ nagyaágil tstitiktálAU ne-
bez febír éruMI. 6 fehér érti-prtár-tariték IMzw. I nagj
stvtaaMra, nehes, I valódi SWI^litt-Caasaatyl ezQstnaagfal, eg. eUrbetlen disz mndtü terein számára, I TszaH Iliit tkM aiirí I SlmlU-uist ozaksrszaré, 2 valóban kiváló SMII-aiill ?ai all vllaarté, 2 SraW-uisI tstaa larté, I kesttály In éa •*-tarts 3 kristály iestss«rt, lasliaa
Összesen 70 <ara> csak saay 8 frt 50 kr. "VB
As ár aa első 100 SWK atist-kéaiUeitossI csak azért van oly olcsóra asállitva a gyámoktól, h0 y a SeasM-aiftt használatba jójjSn, a knaonaégea ár sokkal több, es az ár aagaeodás rdv.debb id5 alatt beáll, mert aki SMII-ailttmmk egy<zer hat.n4fa.ai veazi. aa akkor minden máa készletet, mint B lUnnia atb eldob.
- ftsaeral Des«t - Wia., S«a4t, Aatermaaes 12, I. Stsek, hová
saindeo megrendelések kBldeodilk. (24 3—6)

nyomatott a kiadó tulajdonos Wíjdits Jóxsef