* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 67.99 KB | |
| 2008-05-07 11:18:22 | |
 | |||||||
Nyilvános  705 | 3538 | Rövid leírás | Teljes leírás (7.04 KB) | Nemespátró - Ki kicsoda Zala megyében 1996 439-440old. A részlet a következő könyvből származik: Cím: Ki kicsoda Zala megyében? Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.) Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.] Kiadás jelzés: 1996 Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996] ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"] Szakjelzet: 920 Cutter: K 45 Nyelv: magyar Oldalszám: 806 p. Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864 A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: NEMESPÁTRÓ A hétszáz éves múltra visszatekintő község Zala megye déli részén található. Első írásos említésére a XIII. században került sor (1296: Patruh). A Pátroh szláv személynév minden képző és utótag nélkül vált helységnévvé, tehát magyar név. A Nemes- előtag kuriális nemes helységre utal. A század negyvenes éveinek elejéig Somogy vármegyéhez tartozott, a má-sodik világháború után Zalához csatolták. Ekörül azonban egy fölöttébb érdekes történetet találunk. A település 1952. szeptember 30-áig Nemes-pátró néven szerepelt a közigazgatásban. A községi tanács vezetői azon-ban a korszellemnek megfelelően a Nemes- előtagot az akkori politikai elvárásoknak megfelelően törölték, így 1990. december 31-ig Pátrónak hívták a települést. A név visszaszerzéséért a rendszerváltást megelőző időszakban szabályos népmozgalom bontakozott ki. Az 1990-ben választott önkormányzat végül "visszakérte" a falu nevét. Göncz Árpád köztársasági elnök 1991. január l-jén engedélyezte a régi név használatát, ezzel helyreállt a világ rendje a barát-ságos, hangulatos Nemespátrón is. A község történetét a helyi evangélikus egyházközség históriájába ágyazva Mesterházy Sándor evangélikus lelkész dolgozta fel, aki 1903-ban megjelent művében írja, hogy Nemespátrót a török idők előtt a Bebők-, a Dömötörfy-, a Győrffy- és a Szakáll-csalá-dok birtokolták. A tudós szerző arról is beszámol, hogy a török hódoltság alatti sanyar-gatás nagyon megviselte a falu lakosságát: "a pátróiak mai nap is emlegetik, hogy őseik szántani jártak a töröknek Kanizsa alá, sőt, saját szántóföldeiknek egy részét is kanizsai török földesurak számára szántották..." A hódoltság elmúltával a község nyakas nemesei tevékenyen részt vettek a megyei élet-ben. Az is igaz, hogy élenjártak a nemesi felkelésekben és a tisztújításokban. Az ehhez kapcsolódó, olykor duhajkodásba torkolló korteskedések a helyi krónikás szerint "igen káros befolyással voltak a nép erkölcseire." Mesterházy Sándor a faluban élők foglalkozásáról azt írja, hogy a többség a mezőgazdaságból, a szőlő- és gyümölcster-mesztésből élt, az asszonyoknak pedig a kender vagy a lenfonás, illetve a szövés volt téli foglalkozása. A község lakóinak többsége a reformáció megjelenésétől kezdve evangélikus vallásra tért. 1814-ben 557-en éltek Nemespátrón, 531 lakos evangéli-kus, 12 református és 14 római katolikus-nak vallotta magát. Hitüket a nemespát-róiak a gyülekezetet ért támadások elle-nére, II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete előtt, véres vallási ütközetek kö-zepette is megőrizték. Mesterházy lelkész szerint a viszálykodá-sok után az evangé-likusok szabad val- lásgyakorlását engedélyező türelmi rendelet hozott enyhülést. A rendelet értelmében torony és harangok nélkül, de mindenütt építhettek templomot, ahol legalább száz evangélikus család lakott. Alkalmazhattak lelkészt és tanítót is. A pátróiak, bár a száz család nem volt meg, kijárták a fejedelemnél, hogy engedélyezze az önálló gyülekezetalakitást. "Az evangélikusok hangyaszorgalommal gyarapították községüket - írja Mesterház)\' -, tatarozták az egyház ingat-lanjait, a katolikusokkal közös harang mellé saját harangot öntettek, új haranglábat állítottak, végül 1803-ban megszentelték új templomukat, melyet sárrekesztésből, zsuptetővel, torony nélkül állítottak". Az 1890. évi népszámlálás már 826 lakosról számol be, közülük 663 evangélikus, 148 római katolikus és 15 izraelita vallású. A XIX. század újabb építések korszaka volt a gyülekezet életében: a hívek tizenkét évre még a "korcsmáltatási jogról" is lemondtak, csakhogy az új templo-mot felépíthessék. A gyűjtések és adakozások eredményeképpen 1868-ban megkez-dődött az építkezés, 1869-ben pedig felszentelték a templomot. A községet a század ötvenes éveiben 800-an lakták. A lélekszám csökkenését az iskola-körzetesítés és a termelőszövetkezetek összevonása csak felgyorsította, noha Nemes-pátró 1970-ig önálló település volt. Ezidőtájt épült (Zala megyében az első ilyen létesít-ményként) a lakosság ivóvíz-ellátást biztosító törpevízmű. Ezután adták át a bekötőutat és a villanyhálózatot a faluban. Nemespátrót azonban 1970-ben Surdhoz csatolták. Az általános iskolát bezárták, a község fejlődése megtorpant, s az emberek csak az új önkor-mányzat megalakulása után jutottak ahhoz a lehetőséghez, hogy a saját ügyeikben, saját közösségük felelősségével újra saját maguk járjanak el. A képviselőtestület elsőként a középületek felújításáról, a közutak burkolásáról és a zártkerti utak kövezéséről gondoskodott. A régi pedagógus szolgálati lakásban az evangélikus gyülekezettel közösen imaházat és házasságkötő termet létesített. A község-ben új sportpályát avattak és az önkormányzat tervbe vette a Porrogszentpál-Nemespát-ró-Liszó összekötő út megépítését. A tanulmányterv és az építési engedély ren-delkezésre áll, de az állami támogatás hiánya és Liszó község visszalépése miatt eddig nem kezdődött el az építke-zés. Nemespátró mai lélek-száma 374 fő. Az 1990-es önkormányzati választáson Dömötörfy Jenő nyerte el a polgármesteri tisztséget. Képviselőtestületi taggá Dö-mötörfy Jánost, Berke Józse-fet, Ádám Sándort, Dömötör-fy Andrást és Szakáll Miklóst választották a polgárok. Az 1994-ben újra Dömötörfy Jenő kapott polgármesterként bizalmat, az alpolgármester Berke József. A testületbe Dö-mötörfy János, Dömötörfy Jó-zsef, Szakáll József és Szmo-dics Zoltán került. |
