Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
3.58 MB
2007-07-04 10:56:50
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
769
4213
Rövid leírás | Teljes leírás (493.75 KB)

A könyvet digitalizálási gyakorlat alkalmával beszkennelte: Mihovics Péter

Cím: Zalakaros
Közreműködő: Lovász György (közrem.) ; Halász Imre (szerk.) ; Tanai Miklós (1947) (ford.) ; Berentés Tamás (fotó) ; Hajnal István (ill.) ; Zalakaros. Önkormányzat (közread.)
Szerz. közl.: [írták] Lovász György [et al.] ; [szerk. Halász Imre] ; [a német nyelvű összefoglalókat ford. Tanai Miklós] ; [fotók Berentés Tamás et al.] ; [rajz Hajnal István et al.] ; [közread. Zalakaros Város Önkormányzata]
Kiadás: Zalakaros : Zalakaros. Önkormányzat, 2000
ETO jelzet: 908.439Zalakaros
Tárgyszó: Zalakaros
Szakjelzet: 908
Cutter: Z 19
ISBN: 963-03-9449-9
Nyelv: magyar
Oldalszám: 447 p.
Megjegyzés: Összefoglalás német nyelven ; Bibliogr. a tanulmányok végén
Analitikák: Lovász György : Zalakaros természeti viszonyai
Gyulai Ferenc : Zalakaros és környékének növény- és állatvilága
Ördög Ferenc : A Karos helységnév eredete
Vándor László : Zalakaros és környékének története az ősidőktől a török kor végéig
Halász Imre : A település utolsó két évszázada
Kerecsényi Edit : Zalakaros nép értékei
Novák Ferenc : Adattár Zalakaros társadalmi- és tömegszervezeteinek, továbbá intézményeinek történetéhez

214 oldaltól
Következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismeréssel készült.

KERECSENYI EDIT
ZALAKAROS NÉPI ÉRTÉKEI
1. Bevezetés
E kötet néprajzi része Zalakaros mintegy 4 nemzedéknyi múltjába -kb. 1860-1960-ig- nyújt betekintést. Ezen idő alatt, mintegy 1900-raková-csolódott össze egy néprajzi csoporttá Zalakaros, Galambok, Komárváros, Kiskomárom, Balatonmagyaród és Garabonc népe.1 Kialakulásának főbb okai:
E települések évszázadokon át két egyházi nagybirtokhoz tartoztak. A Zalakaros nagy részét is birtokló Pesti Központi Papnevelde uradalmi központjából gyors ütemben fejlődött újjá a török kiverése után Kiskomá-rom mezőváros.2 1802-ig ennek plébániájához tartozott a felsorolt falvak többsége. Ezt követően részben a galamboki plébániához csatolta őket át a katolikus egyház. Az uradalom által elrendelt különféle munkák végzése-kor és az egyházi szertartások alkalmával időről időre itt találkozott össze a szomszédos falvak népe. Az azonos anyagi helyzetű szülők néha ilyen-kor „nézték ki" felserdült gyermekük jövendőbelijét.
E vidék földrajzilag ugyancsak zárt volt. Az Alsó Zalavölgy és a Kis-Balaton ingoványos, lapos, berkes térségéhez tartozott határuk kisebb-na-gyobb része. A lecsapolási munkálatok csak vontatottan kezdődtek el.
A legelőben, erdőben gazdag településeken a juhászat, a marha- és sertés-tartás volt a legjelentősebb, ugyanakkor a saját szőlőheggyel nem rendelke-ző balatonmagyaródiak, kiskomáriak, komárvárosiak gyakran tetemes nagy-ságú birtokot mondhattak magukénak Zalakaros és a környék szőlőhegyein.
A Budapest-Nagykanizsa vasútvonal megépülte után jócskán javult a lábasjószág, a termények és a bor értékesítési lehetősége, ami korszerűbb gazdálkodásra, egyúttal divatosabb öltözködésre ösztönözte a lakosságot, mivel a birtok gyarapítására nem volt módjuk. Közben egyre csökkent a születések száma.
Az egyre „pompásabb" női viselet elterjedésében része volt a kanizsai úri hölgyek és a textilkereskedők részére rendszeresen bérmunkát végző helyi hímzőasszonyoknak is, akiktől a nagygazdák leányai, menyecskéi is egyre több hímzett, csipkés, gyöngyös viseleti darabot rendeltek.
213
Érdemes felidéznünk, hogy Juk József, Galambok plébánosa 1896-ban miként jellemezte e települések lakosságát:3
„A földet, szőlőt és az állatokat kiválóan szeretik, nemcsak azért, mert nekik jövedelmet ad, hanem benső indulatból is, és tán ebből magyarázha-tó meg az is, hogy egy darab földért nagyobb árt adnak, mint amennyit a jövedelem számítása szerint megér...
Mindezt annyi értelemmel gyakoroljá...