* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 61.19 KB | |
| 2008-05-07 15:48:17 | |
 | |||||||
Nyilvános  533 | 2000 | Rövid leírás | Teljes leírás (6.84 KB) | Zalakaros - Ki kicsoda Zala megyében 1996 525-526old. A részlet a következő könyvből származik: Cím: Ki kicsoda Zala megyében? Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.) Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.] Kiadás jelzés: 1996 Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996] ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"] Szakjelzet: 920 Cutter: K 45 Nyelv: magyar Oldalszám: 806 p. Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864 A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: ZALAKAROS Zalakaros a Kis-Balaton nyugati peremén, Zala megye turisztikai fon-tosságú területén található. Első említése 1254-ben: Korus. A mai névalak 1908 óta használatos. A Karos személynév vált minden képző nélkül hely-névvé. A személynév lehet magyar eredetű is (a kar főnév -s képzős szár-mazéka), de szláv is (bolgár, cseh Karus, szerb-horvát Karusity stb.). A középkori források mint a zalai vár földjét említik. Egykor várjobbá-gyok és várszolgák lakták, IV. Béla felesége telepeseket is hozott a kör-nyékbe. A XIII. században a veszprémi egyház, 1355-től ismét a király, Nagy Lajos kezén van, aki különféle jövedelmekért cserébe Komárral és Galambokkal együtt az óbudai káptalannak adta. E birtokokról az áll az oklevelekben, hogy So-mogy és Zala megyében vannak, de egy 1393-ban lefolytatott birtokháborítási per tanúsága szerint kétségtelenül Zalához tartozott - noha a XV században a budai káptalan somogyi birtokaival együtt kezelte, ezért hiába is keressük az 1513. évi (zalai) adólajstromban (Holub). "Parochiális egyháza" egy 1430-ból származó adat szerint Szent László király tisz-teletére volt avatva, plébánosa a zalai apát fennhatósága alá tartozott, igaz, 1512-ben több társával együtt megtagadta az engedelmességet. Az 1540-es években a török többször felégette, 1687-ben pedig a zalavári kapitány dúl-ta, Karos népe ekkor a Kis-Balaton lápvilágába menekült. A község földjei 1690-ben egyházi tulajdonba kerültek, s megindult a nagyarányú betelepülés. AXVIII. században jelentős volt a majorsági gazdálkodás, nőtt a zsellérek száma. A ka-tolikusok lakta községben a régi templom romjaira 1715-ben építettek új egyházat. Az 1848-49-es szabadságharc idején Jellasics átvonuló serege megszállta és kifosztotta a falut. Zalakaros gazdálkodásának alapja az első világháború óta a fejlett szőlőművelés, a gyümölcstermesztés és az állattartás. Rohamos fejlődése a második világháborút követően kezdődött. 1962-ben a falu határában olajkutató fúrás során bukkantak a 96 fokos hőmérsékletű, ásványi anyagokban gazdag termálvízre. Egy évtized alatt modern fürdőtelep épült, üdülők, szállodák nyíltak. Gyógyvizének híre kelt külföldön is. A 2307 méter mélyről feltörő víz alkalmas krónikus nőgyógyászati és mozgásszervi betegségek, valamint a fogágy megbetegedéseinek gyógyítására. A fürdőt a látogatottság növekedése miatt fejlesz-tették: 1968-ban sportme-dencét és öltözőt, 1975-ben fedett fürdőt, 1991-ben vizesblokkot adtak át, 1994-re elkészült az új Gyógycentrum, 1995-ben felújították a sportmeden-cét. A fürdő 1992 óta GRÁNIT Gyógyfürdő Rt. néven üzemel, rész-vényeit Zalakaros Nagy-község Önkormányzata valamint a GRÁNIT Gyógyfürdő Vállalat Dol-gozói Alapítványa bir-tokolja. Zalakaros 1949-ben önálló tanácsú köz-ség, 1970-ben a községi közös tanács székhelye, 1984-ben nagyközségi rangú település. Kilenc éve indult a gázprog-ram, új óvodát avattak és elkészült az idősek klubja. A szennyvízcsatorna-be... |
