* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
4.54 MB | |
2007-10-19 17:19:34 | |
Nyilvános 711 | 9095 | Rövid leírás | Teljes leírás (573.97 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1881. december - 96-104. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. «rr aeéas 10 - IMMETÉaE-B aaaanoa yMítMrba* 7, 6 i siMlca lovibei aorért t. ar XVILTT EBBEN loroakMit 10 krrrt vétetnek fel. kiL(-tt±rj ill*ték miaden égre* aird»-tt.^rt S0 kr. f NAGY-KAEIZBA; 188L deczember 1-én. ZALAI 10011. Hnssadik évfolyam. 1 ba aaelUad iW( Otaa ifiint ■yrt t»T«,j író* ÍI p«£f • K í H Y K A.V 1 /. s A B>rewuted«i lí.elrk cwk bwn kl fofadtataak rl I külíicUji-st N» ;y KanizsaTáros helyhatóságának, .nagy-kanizsai Sok. tűzoltó-egylet", i .nagy-kanizsai kereskedelmi s ipai-bank", , nagy-kanizsai takarékpénztár\', a .zaiamegyei általános taniiótestillef > , nagy-karinai kuded-oeteló egyesUet", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", i , soproni kereskedelmi i iparkamara ugy-»\'tnú*si ktlválas/.tináoya* s több megyei és város\' egyestlM hivatalos értesítője. Heteukiui kétszer, vasárnap- s csütörtökön iBegjeleuő vegyes tartalmú lap. Mit reji ma«Uw>u » JOWIt Ha szegény sorscsapások által lajtait ma;rtr hazánkban kissé körül-ttkintlsk, akaratianni egy sóhaj eró-szakolja fel ma«át tebttntrbol. a szánalom és fajdalom sóhaja, mely az igazán érzó magyar kebelben vérző wivet hagy hátra és 6n2«nylelenol kiáltja fel bárki: .Szegény magyar hazáin!" K számtalan sóhaj már rég egyesülhetett volna olyan hatalmas orkánná, mely hazánk területéről minden vészt és bajt cliujhatott voiua, — de ez épen olyan phrázi aokkil telt illusió, — mely csakis egy költói toltnak nyújthat anyagot valamely eszme fellengós megírására — és épen olysn lehetetlen, mint amily Ires illnsio bazánk függetlensé gét és önállóságát ,most* kieszkö zölni és amily lehetetlen meggátolni > csehek terjeszkedését hazánkban. Azért írtam a .most* szavat fent idézőjel közé, mert ez csakis jelenlegi hazariszonyainkra vonatkozik és meglehet, hogy ,idóTel* lehetséges lehet annak kivitele; — tndom, hogy Détn vagyuk az első. aki szegény hazánk elhagyatottságáról ir, — de rzt is tudom, még pedig na gyon jól, hogy ez .utolsó" sem va gyok, — hnlnff tiszta szítból kívá nom, bogy senkinek se jusson többé az alkalom, — hazánk szerencsétlen ségéről imi, már legalább a jelen legiről soha! — és ha mégis ir, akkor ezt csakis az mónemzedék tehesse, melynek bármely tagja a múlt és régmúltról irhaason, melynek szórnom menetéből magának tanul ságot szerelhet. Ha tui Árpád, a nagy Huuya-dyak és Rákóczyik, Zrínyiek és Fran-genán, Kossuth és Széchenyi arany korait, — mely időszakok méltón nevethetik hazánk aranykorainak. — nagyobb figyelem alá vesszük, akkor még egyrészről a hallhatatlan hősök és bangák ténykedése lelkesítve pezs-diti fel ereinkben a vért és egy édes és boldog makrói enged álutadozni, addig másrészről ketert mosoly fii ajkainkra, a gondolatnál a ttzea lelkesedés rohamosan száll a iá, ereinkben az izzó -ér fagyni készül, a lé-lekze\' megakaü egy kétségbeesett pillantást vetünk az ég felé, min\'ha onnan könyörögnénk vigaszt és ismét nem marad egyéb bitra, mint felsóhajtani: .szegény magyar hazám!\' Éi méltóan. Ha az irodalom és a történelem könyveiben lapozgatunk, akkor azitn tapasztalatra fogunk jönni, hogy ha zink történelmi Qgyében karöltve járnak. Igen sok, számtalan irodalmi mO jelent már meg, melynek majd nem mindegyike hazánkról szól, — de ez mind csak hazánk boldogtalan ságáról és szerencsét lenaégéról tud szólni, — de az ezernyi é... |