Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
96.07 KB
2008-01-14 14:58:50
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
1011
4861
Rövid leírás | Teljes leírás (10.45 KB)

A cikk a következő könyvből származik (067-068. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:


Lakosság száma: 390 fő
BOCSKA
Belterület: 62 ha
BOCSKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
8776 Bocska, Bocskai út 4. Telefon: (93) 356-186

Külterület: 675 ha





A község látképe
BASIC INFORMATION
• Accessibility: The village of Bocska
is located in the southern part of
Zala county, along main road No.
74, between Nagykanizsa and
Zalaegerszeg, somé 14 km írom
Nagykanizsa.
• Municipality address:
8776 Bocska, Bocskai út 4.
Phone: (93) 356-186
Mayor: Mr. Péter Pintér
• Population: 390
• Characteristics: The name of the
village was first mentioned in
written documents in 1459. In the
15th century the village was owned
by the Csapi family. In the 17"1
century the area of the village is
referred to as desolate. The re-
population of the settlement was
very slow. In the early 19"1 century
the residents of the village were
Román Catholic Hungarians. In the
1920s there was a school, a shop,
several craftsmen and a mill in
Bocska.
• The population of the village has
been decreasing since the Second
World War. Currently, the number
of unemployed residents is 25.
Many of the residents commute to
viork in Nagykanizsa, and there is
a well-funclioning co-operative.
The village has an ice-cream parlor
and six priváté entrepreneurs,
there is a library and a church.
• Infrastructure:
Apartments with
gas: to be installed
phone: 22%
Sewage: in process

Bocska a Nagykanizsa-Zalaegerszeg felé vezető 74-es országút mellett fekszik Nagykanizsától 14 km-re. Két patak is átfolyik rajta. A helység nyugati felén van Deszics falurész, amely a török időben elpusztult falu emlékét őrzi.
Történelem
1459-ben Bocsita, 1465-ben Bochyta alakban fordul elő. A Csapiak tulajdona volt. Az oszmán pusztítás miatt csak Kanizsa felszabadítása után említik 1700-ban Szegedi Pál pusztájaként, melyet erdő vett körül. Nagyon lassan települt be. (1700: Bocska; 1786: Bocschka) 1720-ban több kisnemesnek volt e helyen birtoka, és összesen két zsellér élt itt. A falu erdők és cserjések között terült el. Ekkor jöttek a telepesek, de igás állatuk sem volt. A szerdahelyi szőlőben volt egy kevés földjük, egyéb javadalommal nem rendelkeztek.
1750-ben 22 gazdát, egy özvegyet és három zsellért írtak össze. A XVIII. század közepén ugrásszerű fejlődésnek indult, de a század végére megtorpant. 1750 körül a

községben virágzó volt a földművelés, a szőlőművelés és az állattenyésztés. Egy kádár is dolgozott, 10 Ft volt a jövedelme. 36 igás állat, 151 egyéb szarvasmarha, 41 méhkas volt a község tulajdonában. Kevés volt a szántó, 20 szekérre való rétjük volt, ezért a szomszéd földesúrtól béreltek, de sok munkát teljesítettek érte. A szántó után tizedet, a rétek után bért fizettek. A földesúr a réteket, legelőket majorsági kezelésbe vette. A jobbágyok kénytelenek voltak irtással földeket szerezni. A Mária Terézia-féle urbárium idején 4,5 jobbágytelek volt a faluban, a telekátlag 0,18-as (24 telkes jobbágy és 14 házas zsellér volt a községben). Az örökös jobbágyoknak nem volt urbáriumuk. Ekkor egy egész telekhez 20 hold szántó, 6 vagy 8 szekér rét és 6 hónapos bormérési jog is tartozott. A faizás és a makkoltatás ingyenes volt. Egyházi tizedet nem fizettek, a kilencedet termésben adták, a robotot két marhával teljesítették. A nagy majorban főleg juhászat folyt. 1772-ben Inkey Baltazár birtoka volt Bocska. A század végén több jobbágy süllyedt zsellérsorsba, sőt elveszítette házát is.

MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.



1748 után Hahót filiája lett, 349 lélek lakta. 1828-ban 91 adózót, 7 jobbágyot, 29 zsellért írtak össze. Ekkor a község földje agyagos és hegyes volt. A szűkös legeltetés! viszonyok miatt télen a jószágot alig tudják kitartani. Elhagyott vagy nemesi kézen lévő jobbágytelek nem volt.
1802-ben Szentbalázs filiája lett. Bocska lakói magyarok és katolikusok voltak . 1832-ben urasági kocsma és pálinkafőzde is üzemelt itt. A földeket két nyomásban művelték, főleg őszi gabonát termeltek. Áruikat Kanizsán értékesítették. A földesúr juhokat tenyésztett.
1847 végén 11,5 úrbéres telket és 13 zsellért írtak össze, 360 lakosa volt. A század második felében az Inkeyek túladtak itteni birtokukon. Deutsch Sándor és társa kezébe került az erdő jelentős része. 135 hold szántó és 674 hold erdő felett rendelkezett.
Az 1992-ben felújított ravatalozó, előtte I. Világháborús emlékhely kopjafáival
Volt 19 cselédje. 1920-ban a falu határában nagybirtok már nem volt. A parasztok kisebb része 5-10 kh körüli földön gazdálkodott, sok volt a nincstelen paraszt. 1925-ben Bocskának volt állami elemi népiskolája egy tanítóval, tehát osztatlan iskola volt, egy vegyeskereskedése, Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, négy kisiparosa (ács, cipész, kovács, kőműves), vízimalma négy alkalmazottal.
1935-ben Bocska területe 1259 kh, népessége 550 fő. Két tanerős elemi iskolája volt. Öt 25 hold feletti birtokosa, hat önálló kisiparosa és egy kereskedője élt a faluban. 416-an tudtak már ekkor írni és olvasni.
Szociológiai jellemzők
1945 után a népesség fokozatosan csökkent. Jelenleg 389-en laknak itt. 144 lakás van a faluban, ebből nyolc önkormányzati.

25 fő a munkanélküliek száma, többségük szakképzetlen.
A felső tagozatos tanulók 1960-tól Magyarszerdahelyre jártak tanulni. 1974-ig a négyosztályos intézményben 30-an tanultak Kapiller Zoltán tanító vezetésével. Ő a gyerekek kulturális nevelésével is foglalkozott. A kis település kultúrházzal és klubkönyvtárral is rendelkezik. A község lakossága római katolikus vallású, a hitélet helye a temploma.
Heti egy alkalommal van orvosi rendelés a faluban. A háziorvosi ellátás nagyobb részben a zalaszentbalázsi orvosi rendelőben történik. Bocskának 1958-tól van köves útja. 1969-ben útjainak egy része aszfaltburkolatot kapott. Autóbusz összeköttetése 1950 óta van. 1959-ben kapott a település áramellátást. 1988-ban bekötötték a falut az ivóvízhálózatba. A helységet bekapcsolták a telefon rendszerbe, a lakások 22%-a rendelkezik telefonnal. A falu lakossága mezőgazdasági tevékenységből él. 1965-ben a Bocskai István Tsz-nek 209 tagja volt. 1969-ben egyesült a magyarszerdahelyi, majd 1973-ban a fűzvölgyi termelőszövetkezettel. Jelenleg a fűzvölgyi Egyetértés Mgtsz-hez tartoznak. A gazdaság jól működik, a rendszerváltás nem okozott különösebb változást.
A munkaképes férfiak túl
nyomó többsége Kanizsán
az dolgozott különböző üzemek-
ben, de sokan jártak az építőiparba és a siófoki olajvezetékhez is. A lányok az Egyesült Izzóba mentek dolgozni.
Napjainkban Bocskán fagyizó, 3 kereskedelmi és 6 szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozás van.
A ravatalozó előtt (felújítása 1992-ben történt) első világháborús emlékhely látható. Fa kopjafák vannak ott. A temetőben található a II. világháborús emlékmű is.
A településfejlesztési tervben a Petőfi utca, valamint a templom felújítása szerepel és járda építése. Gázművek létesítése is a 2000-ig elvégzendő feladatok között van. Bocskának földrajzi adottságait, lehetőségeit továbbra is ki kell használnia. Olyan feltételeket teremthetnek akkor, hogy az emberek jól érzik magukat itt, és a közeli város elvonó hatása nem érvényesül. A község gazdagodhat, erősödhet, szépülhet - lakói örömére.

AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI:
Pintér Péter polgármester
Végh László alpolgármester
Gál István jegyző
A képviselő-testület tagjai: ifj. Végh László, ifj. Dávid Lajos, György István, Vercz Antal
**" PÉNZÜGYI ADATOK:
Éves költségvetés: 14 millió Ft
Állami hozzájárulás, támog.: 3 millió Ft
Egyéb helyi bevételek: 11 millió Ft
Értékpapír, portfolió: 2 millió Ft
Önk. vagyon összértéke: 2 millió Ft
Kommunális adó: 3000 Ft/év/ing
TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK:
Lakások száma: 144
Ebből önkormányzati: 8
Telefonnal ellátott lakások aránya: 22%
Burkolt (portalanított) utak: 44%
■lj|§; FEJLESZTÉSI TERVEK: |j
Gázhálózat kiépítése
INTÉZMÉNYEK: |J
1 könyvtár, 1 templom
GAZDASÁGI ADATTÁR:
Bán József víz-gáz szerelő
Ady út 23.
Tel: (93) 356-176
Czinki László kőműves
Ady út 64.
Tel: (93) 356-184
Gáspár László szobafestő, mázoló
Ady út
Tel: (93) 356-171
Halász József autószerelő
Petőfi út
Tel: (93) 356-193
Kiss Antall villanyszerelő
Bocskai út
Tel: (93) 356-190
Végh Tibor kőműves
Ady út
Tel: (93) 356-179
Vercz Antal kőműves
Ady út
Tel: (93) 356-173

MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.