* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 94.26 KB | |
| 2008-01-15 11:27:08 | |
 | |||||||
Nyilvános  728 | 4972 | Rövid leírás | Teljes leírás (9.9 KB) | A cikk a következő könyvből származik (086-087. oldal): Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: CSAPI Lakosság száma: 154 fő CSAPI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8755 Csapi, Arany János út 18. Telefon/fax: (93) 358-800 Belterület: 154 ha BASIC INFORMATION Accessibility: The village of Csapi is lo-cated 14 kms north-east of Nagykanizsa. It is accessible by an access road from the 7. Characteristics: Its name was first men-tioned in a written document in 1325. It belonged to the Csap family in the Mid-dle Ages. It was destroyed during the Turkish invasion and resettled only in the 1Sf century. 238 people lived here in 1848. Viniculture has been very impor-tant. The number of residents has de-creased since World War II. The unem-ployment rate is only 3%. The munici-pality wants to create lodgings and a cy-clepath in order to develop tourism. and alsó intends to financially assist those who want to setfle here. There are ther-mal wells that can sérve as a base tor establishing a tourist center. They alsó intend to develop forestry as a branch of theeconomy. A hivatal épülete a harangtoronnyal A zalai dombság között megbújó - Nagykanizsától északkeletre, Zalakarostól délnyugatra fekvő - kisközség, a két város vonzáskörzetében él. Nagykanizsától 14 km-re, illetve az 7-es műúttól 3-4 km-re fekszik. Vasútállomása Nagykanizsán van. A Zala-újlakig vezető köves utat a domboldal közepébe vágták, oda, ahol a régi földút is volt. így a gazdák telke - országosan is egyedülálló érdekesség - az út alatt folytatódik. Ezért házaikat az úttól keletre építették a partra, míg a nyugati soron az istállók és ólak voltak. Történelem A település első írásos említése 1302-ből való Chopi néven. /1358: Chapi, 1370: Schopy./ (Egyesek szerint az első feljegyzés 1302-ből való) Alapja a magyar Csap személynév, amely a birtoklást kifejező -i képzővel azt jelzi, hogy ő volt az első birtokos a faluban. Tulajdonképpeni jelentése Csapé. Nemesi család volt a Csap, később is nemesi családok laktak itt. A 15. században kitűnt András, a nagy birtokszerző. 1469-ben oppidumként említették. 1513-ban András rokonának Bornemissza Jánosnak 7,5 portája volt itt. 1546-ban Bakónakkai és Istoccal együtt a Kerecsenyi Nagy, majd 1563-ban a Kerecsenyi Zalai család kapta adományul. 1548 és 1566 - a nagy török hadjáratok ideje, amely mindkét esetben nagy pusztítást eredményezett. Teljes megsemmisülés következett be. A község északi részén van Hollófa, a törökök a fogságba esett magyarokat itt akasztották fel, a hollók vájták szemüket. A XVIII. századig nem is települt újra. 1752-ben még mindig pusztaként említették, Niczky György kapta ajándékba. A Niczky család hamarosan grófi rangra emelkedett, és itt majorságot létesített. Búzát, rozsot termeltek, legelő, erdő, szőlő volt elegendő. Szántóföldje viszont kevés volt. A jobbágyoknak sem urbáriumuk, sem szerződésük nem volt, szabadmenetelűek voltak. 1769 körül nőtt meg a település létszáma, 1782-ben 84,1802-ben 122 lakosa van. Az 1828. évi összeíráskor II. osztályú a falu. Kétnyomásos gazdálkodás folyik még. Katonai átvonulások nem terhelték a falut. 54 adózó, 9 jobbágy, 20 zsellér alkotta a... |
