* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 41.42 KB | |
| 2008-02-01 13:46:03 | |
 | |||||||
Nyilvános  1937 | 5814 | Rövid leírás | Teljes leírás (11.75 KB) | Cím: Zala megye története a középkorban Szerző: Holub József (1885-1962) Szerz. közl.: Holub József Kiadás: Pécs : Dunántúl Egyetemi Nyomda, 1929- Kötetei: 3. köt., A községek története ETO jelzet: 943.912.1 ; 908.439.121 Tárgyszó: Zala Szakjelzet: 943.9 Cutter: H 77 Nyelv: magyar RÉCSE (Kisrécse és Nagyrécse Zala m. nagykanizsai j.) Ma Nagy- és Kisrécse Nagykanizsától északkeletre. 1263-ban és 1264-ben találkozunk vele először Bille határjárásában /ÁUO. VIII. 65., 118./. 1263-ban ugyancsak föld-nek mondták, de 1264-ben már a Szent Kereszt tiszteletére avatott egyházát is említik, tehát egyházas, nagyobb falu volt. De korábbi történetét is ismerjük. IV. Bélának szüksége lévén komári földekre, Kamár fiaitól, Mihálytól és Györgytől, továbbá Sykem és Mikó fiaitól – akik zalai várjobbágyok voltak elcserélte komári birtokukat, Récsén adva nekik helyette földeket. Kamár fiainak érdemeiért azután ezeket IV. László 1275-ben a nemesek közé emelte /ÁUO. XII. 699./, Récse földjükkel együtt. 1340-ben találkozunk ismét Kamár fiaival,– ha ugyan ezek azonosak az 1275-ben szereplőkkel ? Orosszal és Mihállyal, amikor Sülyön birtokot vásároltak Sülyi Petőtől /Sopron vm. lt. Középkori okl. 16.– gyanús hitelű oklevél, mert nagyon időseknek kellett ekkor már lenniök!/. Többet nem hallunk ezekről, s 1325-ben, amikor ismét feltűnik Récse emlékeinkben, vajdai nemesek és az Osl nembeli Lőrinc mester, a Kanizsaiak őse, pereskednek Récséért, s a király a zalai konventtel megjáratta és felosztatta ezek közt e birtokot úgy, hogy az északi fele a vajdaiaknak, a déli pedig Lőrincnek jutott /ZO. I. 187-9./. Lőrinc mester királyi adomány címén jutott itt birtokhoz. T.i. a hírhedt Héder nembeli Kőszegi Henrik fia Miklós birtokát kapta meg, akihez viszont vétel útján jutott Tiborcz orvostól. Eredetileg Márk fia György zálogba adta részei birtokát Tiborcznak, később azonban eladta neki /ZO. I. 309./. 1335-ben Márk fia György fia János perrel akarta megtámadni e birtokért Lőrinc fia Jánost, azon az alapon, hogy Miklós nádor jogtalanul és hatalmasul foglalta el Tiborcz birtokát; a zalai konvent azonban megállapította; hogy Tiborcz orvos eladta azt Miklósnak. Amikor 1325-ben határt jártak a vajdai nemesek és Lőrinc mester récsei birtoka között, megemlítettek Récse közvetlen szomszédságában egy Kuráz nevű falut. Ebben egy kápolna volt, s azért Kurázkápolnairécsének is nevezték. Ezt a birtokot a harmincas években Baczonaki Nagy György kapta adományba a királytól, aki 1335 táján a keleti felét osztály és rokonság címén Baczonaki Dénes fia Mihálynak engedte át; Mihály azonban 3 márkát fizetett neki azon költségek fejében, amelyekkel e birtok megszerzése járt /Dl. 24.895./. Ez az oklevél azt is mutatja, hogy ekkor már egybeolvadt az eredetileg két falu. De nem az egész falu volt a Baczonakiaké, mert 1338-ban Kurázrécsei Tamás fia Egyed fia Kotormánról olvasunk, aki egy kaszálóját eladta Tamás mesternek, Kanizsai János tisztjének. Eredetileg ez a kaszáló, mely a két Récse közt feküdt, Récséhez tartozott, de később Kotormán ősei szerezték meg /Dl. 3196./. Kanizsai Lőrinc fia János mester, udvari ifjú, 1337-ben az atyjuknak adott királyi adomány megerősítését kérte Récsére, amit meg is kapott /Fejér: i.m. VIII/3. 219./. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy, mint láttuk, 1335-ben Récsei György fia János perrel támadta meg Lőrinc fia Jánost Récse miatt. Ez a per 1336-ban is folyt még /Dl. 3003./, s 1337-ben a nádor a budai káptalant vizsgálatra küldte ki, amelynek eredménye az volt, hogy ezt György, György fia János atyafia, úgy adta el Henrik fia Miklós fia Miklósnak, s erre Csornai János mester /Kanizsai!/ esküt is tett. A káptalan meg is becsülte e birtokot, és megállapította, hog... |
