Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
105.35 KB
2008-05-07 11:14:33
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
781
3828
Rövid leírás | Teljes leírás (4.3 KB)

Nagyrécse - Ki kicsoda Zala megyében 1996 433-434old

A részlet a következő könyvből származik:

Cím: Ki kicsoda Zala megyében?
Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.)
Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.]
Kiadás jelzés: 1996
Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996]
ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"]
Szakjelzet: 920
Cutter: K 45
Nyelv: magyar
Oldalszám: 806 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:

NAGYRÉCSE


1264: Rethe. 1773: Nagy Récse.
Szláv eredetű helységnév, megvan
a szerb-horvátban (Rovistye), a
szlovénban (Roviscse) is, közszói
jelentése: olyan hely, ahol árok van.
A Nagy- előtag különbözteti meg a
szomszédos Kisrécsé-től.
A község Nagykanizsától észak-keletre, a Bakónaki patak mellet-ti sík és dombos területen fekszik. Nevét 1264-ben említik először Bille határjárásában. Ugyanitt a Szent kereszt tiszteletére avatott egyházáról is szó van, tehát egyházas, nagyobb falu volt - írja Holub.
Aközépkorban várjobbágyok lakták. AXVI. és a XVII. században több néven felbukkan a for-rásokban: Récsének, Egyházasrécsének, még Kurázkápolnairécsének is hívják. A XVI. században néhány nemes család birtokolja: a Récsei-, az Istvánffy- és a Bot-család. Az 1566-ot követő időszakot követően többször földig rombolta a török, de a község mindig újra települt. Később szpáhi birtok lett, majd a török kiűzése után - a XVIII. század közepén - ismét több nemes család bírta. Temp-




loma 1801-ben épült, de 1832-ben már romos épületként em-lítik a források, ennek oka nem ismeretes előt-tünk. A romos építményt a
XIX. század végén neoromán stílusban építették újjá. Ez a templom ma is a község ékessége.
A település életét évszázadokon át a növénytermesztés és az állat-tartás határozta meg, a
terményt a nagykanizsai vásárban lehetett eladni. Az elvándorlás iránya a korábbi idők-ben Nagykanizsa volt. Az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően, a víz- gáz-úthálózat kiépítése, építési telkek kialakítása következtében e folyamat időközben megállt. A fiatalok az olcsóbb telekvásárlási lehetőségeket kihasználva ismét a falut választották lakóhelyül. A további fejlesztésekkel - a MATÁV telefonhálózat, valamint a községi kábeltelevíziós-rendszer kiépítésével a bezártság és elszigeteltség megszűnt, eltűnt a falu és a város közti különbség. Az elmúlt időszakban a település lélekszáma nőtt, ma 1057-en élnek Nagyrécsén.
Az 1990-es választásokat követően Nagyrécse, Csapi, Zalaújlak, Kisrécse és Za-lasárszeg részvételével körjegyzőség alakult, ám e közigazgatási társulásból időközben Kisrécse és Zalasárszeg kivált. Jelenleg a környező községek közösen működtetik az általános iskolát, az óvodát és az orvosi rendelőt.
Az első szabad önkormányzati választásokon Hegedűs György nyerte el a polgármesteri tisztséget, alpolgármesterré dr. Pintér Jánost választották. Az önkormányzati képviselőtestületben Horváth Árpád, Medvenics Jenő, Hegedűs Zoltán, dr. Gasztonyi Ferenc, Ország László és Harangozó János képviselő tevékenykedett.
Az 1994-es

választáson is-mét Hegedűs György lett a község polgár-mestere, dr. Pin-tér Jánost a nagyrécseiek al-polgármesterré választották. Az önkormányzati képviselőtestü-letben Dávid Zoltán, Salamon László, Kiefer Károly, Hegedűs Zoltán, Küne György és Stró-ber Józsefné munkálkodik.

Insert failed. Could not insert session data.