* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 29.2 KB | |
| 2008-02-01 15:16:59 | |
 | |||||||
Nyilvános  698 | 4059 | Rövid leírás | Teljes leírás (8.12 KB) | Cím: Zala megye története a középkorban Szerző: Holub József (1885-1962) Szerz. közl.: Holub József Kiadás: Pécs : Dunántúl Egyetemi Nyomda, 1929- Kötetei: 3. köt., A községek története ETO jelzet: 943.912.1 ; 908.439.121 Tárgyszó: Zala Szakjelzet: 943.9 Cutter: H 77 Nyelv: magyar OROSZTONY (Orosztony Zala m. nagykanizsai j.) Ma Orosztony falu Zalaszabartól délnyugatra és Orosztony puszta. Hiteles emlékben 1225-ben tűnik fel először, amikor már templomát, illetve papját említik /Mon. Vespr. I. 63./. 1253-ban a zágrábi káptalan előtt Hab fia Péter özvegye, Margit, Csapó comes felesége Orosztony nevű pusztáját, mely az ő ősi birtoka volt, az urának adta, aki azt saját költségén szerelte fel és hozta helyre, mert teljesen el volt pusztulva, s azonkívül ő nevelte fel első férjétől született fiát és lányát is; ugyanakkor egy Cuissevurustun /Kisebborosztony? Kövesorosztony?/ nevű pusztáját a leányának, Tamás feleségének adta, hogy 100 misét mondasson majd érte /ZO. I. 25-6./. Az urának adott pusztán a Mária Magdolna tiszteletére épült templomot említette. Volt itt részjószága Orosztonyi Sebestyén fia Lőrincnek is, aki nem lévén örököse, 1261-ben azt a zalavári apátságnak hagyta, hogy miséket mondjanak érte, – s ennek hagyta a felesége, Dominika, a hitbérét is. Rokonuk ez ajándékához beleegyezésüket adták 1269-ben a vasmegyei Lapsai Batina fia Jakab és Récsei György fia Márk, Dominika atyafiai is /ZO. I. 39-40./. Egy másik birtokosa Gerold comes volt, aki itteni birtokát atyafiára, Mutmer fia Pálra, hagyta; ez azután 1300-ban e birtokát Atyusz comesnek zálogosította el /ÁUO. X. 405./. Kell, hogy valami összefüggés legye ezek s azon Petrics comes közt, akiről 1309-ben azt olvassuk, hogy a Muthmer nemzetségből – vagy talán inkább Muthmer nemzetségéből – származott, s nem lévén örököse, orosztonyi ősi részjószágát, mely a veszprémi káptalan Merenye birtokának szomszédságában feküdt, eladta a káptalannak. Sok év múlt el azután, amikor 1309-ben megjelent a káptalan előtt Petricsnek egy rokona, Kristóf fia István s kérte, hogy hadd válthassa meg Petrics részét, mely közvetlen az övé mellett fekszik. A káptalan ebbe bele is egyezett /Veszprémi kápt. levt./. 1327-ben ennek az Istvánnak a fiáról olvasunk, aki Orosztony birtokát elzálogosította /U.o./, mégpedig újból Merenyei Sech fia Péternek és János fia Tamásnak. Lehet, hogy emiatt pereskedtek 1337-ben Lőrinc fia Miklós s másfelől Sech fia Péter és János fia Tamás /U.o./. 1344-ben Orosztonyi Zeech fia Pál fiairól olvasunk, akiket itt idéztek meg /Fejér: i.m. IX/1. 250./,– talán ez a Szécs azonos a korábban említett Sech-csel?! 1329-ben a dél felől Szegfalu szomszédságában fekvő Orosztonyról azt olvassuk, hogy az Szentjakabi Csernel fia Jakab és István, valamint Pál fia István birtoka /Dl. 36.648./. Érdekes ez a megállapítás, amely kétségtelenül helytálló, mert amiatt folyt per, hogy a szegfalui szőllőhegyekből Orosztony határjárása alkalmával ehhez hozzá vettek egy részt. De ennek az a magyarázata, hogy k é t Orosztony volt: Alsó és Felső. 1335-ben Rada határjárásában Felső-Orosztonyról beszélnek /ZO. I. 297./. 1337-ben Uzsai Domokos comesnek itteni birtokáról olvasunk. A fia Avignonban volt, a szentszék mellett, s azért ő itteni birtokát unokatestvérének /consobrinus, jelenthet általában rokont is!/, Pacsai János fia István mesterre bízta /Dl. 3049./. Volt még birtoka itt a Hermán nembeli Herbord fia Miklós fia Herbordnak és nővérének, Violának, akik azt 1340-ben eladták a veszprémi káptalannak. A birtokuk Baksa fia Péter és fiai s néhai Kristóf fia István földje közt feküdt, melyet a káptalan vett meg, mint látt... |
