Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
2.55 MB
2008-08-13 09:30:01
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
806
4256
Zalai Közlöny 1885 006-009. szám február

Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós.

A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

NAGY-KANIZSA, 1885. febraár 7-én.
I
I
Kitti,eteti ér:
ftm érre . . fi írt. _ _
fel t<rt . ! fn 60 fa.
Bre-yedé-rre . . 1 . 15 Eajrn uáa 10 kp.
iiikhetéiek
8 tutiboa petitaorbau 7. mátod-irí, i minden további torért 5 kr
HYILTTtmoi
soronk4<.t 10 krért Tétetnek tel
incstári illetek minden egyet hir-
detetért 30 kT fizetendő
e-uc
na.
ÜBSZonnégyéÉ. évfolyam.
j_
ZALAI KÖZLŐIT.
A lap Kik
nénjek
¦in tg. rvasét il!«Cö kösleményok pedig t kiadóimat* lt.o« btmentre
Bérmesutlea levelek itam fo fadtataak el
Hátirat**. v,«ua mm
A nagy-kanúuai .Kereskedelmi Iparbank-, Mnagy-kanizsai inkénUs tűzoltó-egylet-, a „taiamtgyei áltaiánot tanM-estület', a „nagy kanizsai Hsdtdnevelö egyesület", a „nagykanizsai tüztimsegélyzö szövetkezet', a .soproni kentktdeimi s iparkamara nagykaniitaikülvilasttmány'-ának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON, MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A tár«uli*r»l.
A tanulási szellem sohasem Tolt Ulin olyan uralkodó mint korunkban.
Ha jótékony etélt akarunk eMr-dí. alakítunk társulatot.
Ha mulatni akarunk, alakítunk társulatot.
Ha ájtatoskodni akarunk, alakítunk társulttot.
Ha nem akarunk házasodni, alakítunk társulatot
Akármit akarunk, ha jót, ha rosszat, mindenhez társulat, egyesület kell.
Mindet arra mutat, hogy a társnlási szellem most éli fénykorit. Gombamódra teremnek a különböző czélu társulatok és egyesületek; nagyszabásban készülnek, az alapszabály-tervezetek, s innen-onnan a belügy-ministeriumnak külön alapszabály meg-erósitó hivatalt kell felállítania a tengernyi .kör," .társulat', .azö-Tetkezet*, .egylet* ut. létrejöttének miatta.
j* Es mit tapasztalunk?
Azt, hegy a társas életnek nyo-morusága ellen napról-napra élesebb jelleget ölt ugy a sajtóban, mint magánéletben a panasz.
Hasztalac van a lázas szervez-liedés, a társadalmi osztályok nemhogy assimilálóduának, ellenkezólng mind- inkább széthuzókká leaxnek.
Oe még azt is lehetett és lehet tapasztalni, hogy ez a mondva csinált, erőltetett társulat, a társas élet legtisztább torrását: a patriarchális, a családias életet, ugy szól ván teljesen kiapasztottá, semmire tette.
Most azután ott vagyunk, hogy folytonos panaszt hallunk egyfelől a családias élet megszűnte más fe Ifll a ny.lvános jellegű társas élet zűrzavaros, békétlen állapota miatt.
Ez a valóban békétlen és ossz-hangnólkuli társas élet, mely most
jobbról, bálrói szemünkbe ötlik, önkéntelenül eszünkbe juttatja az egyszeri .tuskés borzok" meséjét.
Ennek a mesének esmntiájaez:
Két egymás közelében lakó borz fázni kezdett. Mindketten tűnődtek, hogy mi képen segíthetnének egymáson? Elsőben arra a gondolatra jöt tek, hogy összebújnak, s ugy melegszenek egymás áltál. A próba azonban nem vezetett sikerre, mert — amint összebújtak — saját tüské-jökkel sebezték egymást. A fájdalmas érintésre mindkettő felhagyott e kísérlettel. De a hideg csak tovább tartott s ez ösztökélte ókét a közeledésre. Újra közeledtek egymáshoz, de megint csak fájdalmas lóu J az érintkezés. Hosszú kísérletek után | végre megtalálták azt a közelséget, hol egymástól melegedhettek anélkül, hogy ez az érintkezés fájdalmas volt volna.
A mi társadalmunkban naponkint ez a mese ismétlődik.
A társadalomban ez idő szerint majdnem mindoyájan fázó borzok vagyunk. Érezzük, hogy nagy szükségünk van egymás melegére. Ez az oka, hogy minden áron közeledői úarunk egymáshoz; de éppen azért, mert e közelítésben nem igen találjuk el a kellő mértéket, a középutat : a közelítés első kísérlete - ha esetleg, amint ez történni szokott: fájdalommal jár — visszariaszt bennünket, megszüli a reactiot.
Innét vau azután a sok szét-hnzás, a kasztokra szakadás.
Mert — ne tagadjuk! — minden társadalmi osztálynak megvan a maga tipikus tüskéje vagy mondjuk megkülönböztető vonása, jellege, mely lehetetlenné teszi a teljes, közvetlen egymáshoz való simulásL Most már az, aki a tüskéket figyelmen kivül hagyva, teljes fesztelenséggel akar közelíteni, — igen természetes, hogy szúrásokat oszt és szúrásokat kap.
Ewk az osztott és kapott szúrások azután éppen elégségesek a teljes elidegenítésre. Mert mi a tekintetben Bár azután nem követjük a mesebeli borzok példáját, hogy a tisztes közelség elérésére és megtartására törekednénk.
A mai társadalom az egymáshoz való elvi szempontok szerint nagyon is szeret democratikus lenni.
A honoratior poharat ürít az iparossal, a földmiveasei, a munkással; le is ül vele egy asztalhoz, elbeszélget ott ügyekról, bajokról. Hát ez igen szép! Csakhogy ez az érintkezés nem bensoségteljes, nem óezinte. legalább legtöbbnyire nem az. Függ ez az időtől, a körülményektől s legtöbbször attól: vijjon az illető honoratior mellett vagy közelében nincs-e olyan magasabb vagy hasonló állású egyén, kit a társulás e módja kellemetlenül érinthet?
Más oldalról meg az iparosok, földmivesek s egyéb a honoraliorok osztályába nem tartozó egyének legnagyobb részben az őszinte szívvel közeledőket nem méltányolják. Sót azt lehet mondini, hogy a közeledés, a társulás ezen említett módja elkapatottá teszi ó.et s a helyett, hogy e rajok nézve kitüntető, fölemeló társulást illő tisztelet-adással viszonoznák, magukat egyszerre olyan urnák, olyan embernek tarják mint akárm-lyik ügyvéd, orvos, pap vagy bármely honoratior és alig-alig, hogy kalapot billentenek a velők egy társaságban élő, de tudományos pályán működő egyéneknek. Nem egyszer ez a nagyra-tartás tiszteletlenségbe is átcsap; mi azután u illető honora-tiort kijózanítván, tartózkodóbbá, nem egyszer teljeset zárkózottá teszi. Ekkor meg azután előállnak, bogy .dini, ben kevély lett egyszerre!'
Mindkét részről készen van a meghasonlás, a széthuzódás.
Miért? Mert nem találták meg azt a közép-positiot, melynek elfog-
lalása BKllett az együttlét, a társu lás állandóvá válhatott volna.
Annyi bizonyos, hogy ez idő szerint t kéimflves osztály különösen nagyon erős democratikus érzelmeket, elveket táplál, követ és nyilvánít társadalmi föllépésében. Csakhogy nem hiszszük, hogy valaki nagyon kérne az olyan democratiából, mely az észt és tudományt a közön-— habár tisztességes — kéz
Egé*z*ágügy.
A cznkor- tartalma tárgyaklak, lile. toleg a cinkor feléknek réaxtotesese
mü-iparral identificálja, különösen ha ezen identificatio még bizonyos fokú arrogantiaval is jár.
1 Nézzünk végig csak bármely
| város társas egyesületein! Nem a fent elmondottak okozzák-e a meg-hasonlást ?
j Az olyan egyesületek, melyek homogén elemekből állnak, minden
'meghasonlás nélkül szépen élnek és virágoznak; míg ellenben a heterogén elemekből szervezettekben örökös alaprizó ellenségeskedés, viszály
dúl. —
Laaisea járás orroea. (Folytatás.) Afebérczukor (Saoharsm
album.)
L oaakor tobbféia oaukortartslmu növények nedvéből ketsAI, legjobb s oiukoruádból éa a esukerrepábol gyártott Apró otukor aaemoeekboi a üveg alakban öaaseálliiott tárgy, mely más tipsse-rekkel akárminó mennyiségben elvesre aem árt aa égésééinek. A konyháasalbaa mint tápanyag, a gyogyáeaatban mint orroatág aaerepel.
A hurutoookoo kirül jótékony ha-táat gyakorol aa issákoeokre, a réseege-aekre ia, magyarán mondva: asokrs, kik a aseaset italokban mértéket nem iamer-nek, egyre máira itaaák a bort, pálinkát^ mig régre asetzmérgetésbe nem eanek.
A réeaegeeek legkWált érsik aaagu-kon, hogy étvágyukat fokonkiat vetetik, eliégre enni nem tudaak, . helyett
Nem kell példáért a Dunántúlt!** '•"*k *• ha enni akar^, peiia
beutazni, csak higgadtan körülnézni a saját házunk tájékán!
Jobbra, balra ismétlődik a borzmese.
És azt ki is lehet mondani, hogy hiába való a különböző democratikus alapokra fektetett egyletek és körök létesítése; azok tulajdon-képeni czéljoknak, feladatuknak megfelelni nem bírhatnak mindaddig, mig a polgárok legnagyobb része meg nem tanulja és be nem látja azt, mikép a .tagtárs", .polgártárs" megtisztelő fogalmak nem annyit jelentenek egészen, hogy .én: 19, te meg egy híján: 20."
Ha majd a társulás kellő mértékét ki-ki eltalálja, bizonyosan megszűnik egyes osztályok réméről a most tapaszulható, s a társas életre de.-mesztóleg ható tartózkodás s a kasztokrs osztó társulatok, körök is önmaguktól megszűnnek.
kát oateaek,étkeikre, ilyen: kevernek eaekbea, wvanyu felbufösjest, hányingert, valóságos báayáat, remegett, álom-talaaaágra kapnak.
Ily éknél a fehérosukor as eméss-téat elősegíti éa enyhiti a többi felsorolt bántaloakat, Ha a hnskinövésaket (ved-hoai) tebércaukor porral biategetjttk, eeonkép elpusstulnak, (mist as egatett timeóporlol.) A caeoaemóknsl előfordulni asokott ssebréket (Apbthee), mely a aaájurben keletkesik, jól gyógyitja. Ujjúnkat kiaaé retseldt váasonnal körül-tekerjuk, mintha kestyu-ujjbe huatuk voloa, könnyen megaedveaitj&k viaael éa relé a fehéremkor porát feleeedjtk, a txájUregben léro seebréket jól meg-döreeöljak, hogy kiaaé veressenek ia. Hqrutoa betegekkel visbea . feloldoeva, .csukna via' minóeégben itatjuk.
A fehéremkor fó tsayeseréeeét kepe,, mindason, folyó éa asáras oaakor
......patikákban,
elég méregdrágán vásárolhatók a hurut ellen éa oaak aainre, isre, alakra ktlónbösnek a felieroaukortal, de batiaukra aemmit. Megpörkölik et hogy idegen ist eaisl kipjanak, veUek ia boessvalamiféle ke-
kéaaiimtnjekiak, malyak boltokb.n, aaédelgiktfl
TiRCíA.
A végzet
S«p nlt > lány •• aaép a> ifje ; Smerették egymait Hint a nap ; — Mi kellé aéf laiTtlk MsTénai ? ás álda*: umploai ea a pap.
Ctakb0C7 i"tínj roll mind . kKtS, 8 ai bármikor nagj bokkaaS; Lff itATDok U a mit- köselben, Adót >Kl éa M~ »n|ed ö —
Illat, riráf, a bold nfára, Szaafanr, as ajk, a vonaalom — Vind ué)i a már aen énednek ; De aaarao kank keaéar aalen___
cr, ba bátran1 mond u ifjn, L¦ aitjil ektudi foodjait; L«a .lorgalooi, era karomban, 8 a manki titet, dl
L• efjbekeluk. — ik I mi Me., Boldog uOojOr Inkott ralik; Mint Xlar, riraa; eeelid patakja, ViIU, aimáa foljt 41 Kit —
A kinykéaak mi jó, mi k.dTM-8 ka taa sagatbra álmodik, aa ál u«r*aea* játiai eaok>a Ki tnd)a : bel aiaálkouk.
Nem ii aekári titkol abnk iruj raUra Tirraéott : Et7 .em raaélt klua-4aa orakaic K k napot.
S a anaie aaap, taa diri rt lett: Biaa' én kaw elelu ál| Hiaiea lapéi oikoUk avtal A aáj-riráf kíj-ÜUtát
8 U iO« (érj t — a féoj Mtabo Haltáa; maeer/aak aeae ki; — Pajlalu tea : raaail Uat aofj laola riraH .aU....
flsep rolt a lány i* laép as iíjn; Saebb l«t a aó, a féri mái j -Bobó mít! — aondak —I ott felelt rk E|7 •óhaj ti egj — darranáa,------
Sajgóid Sándor.
Cwvagé*.
Midőn aa embernek aa a ki'áló is^renoae jat outáljréasftl, bogy .dnnán-tnlinak" ¦ boaaa még .aalamegjeiaek" aattletik, biaony nem agy koanyea fog megaaokai aen a oaillagokig felkaoaon-gó Kárpátok radregényee vidakdin, aem a déiibáboa Altftld régtelen rókáin. Aa, kinek eaetleg valahol a kanjargo Tiaaa mentében ringatták böloadjot a aéf agy kii cti t il j t i ital ia elöeegiti kép-•eletet, máakéot ítélhet, mint én; tán aem ia klaaeaifikálná egymáa fölé basája vidékeit, hanem egraBeraen beérné a ktISnben eléggé bü.tke : .Kxtra Hun-gahau non eat vita* ktamondáaaal ia.
Aaouban minden a világoa hineag gal van eltelve. A bagoly aaebbaek tar-totu magát a verébnél ¦ evt nagyfejanek gaajiita; aa* ogyeaerí roogyoa töt rak-mta bttaake volt nadrágjára; a dabra-oaaai civia aaoa botránykoaott mag, hogy Pastaa a aajotaaorok eiott ninoaeaek olyaja •nép pallók kifeaaitro mint nálok ; avagr ki aem kallotu viláfkirél ajalaa veaae-kado riroeoknsk : Karoaag- éa Saolaok aak, Kiró. ié Kecakemétnek atb. melyeknek egrmáaköaii viaaájya nem egyesor agéaa oraaágréaaake'. remegtet — akarom moadani — navett«t meg ?
Mondják, hogy midőn Saolnok- éa Karoaag a jáaeberényi UlrvéMyaaék fölött akodlak a aeaaea Saxilaok rároaa
egy ujabb oraaággyülési Itesevastatás kö | vetkeateben mossarasáaával t örömuj- í joog4saival oly rút kndsresot vallott : ' ellenfele határtalan örömében .Kacseg"-ra akarta ráltotiatni nevét a még a ase-gény tsolaokiakrs it ráfogta, bogy aat aa „I" belül oaak hiúságból biggyeeslettek nerökbe épugy, mint at egyaaerí keoaka-méti ember, kiról meg a jó kónieiek ál. litják.bogy a .isivál" Peaten .eailrának* hallván említeni, midin hasaerkesett, otthon a .busát' ianagy tudákoeea .bol-aenak" neresle.
Furcsa k6retkeemén;eket iaesokolt msgs után vonói aa a versenygés, télte-kenyaég! Mig Athénben senkinek aem jutott volna eeaébe a remeképitéeaetü Ac-ropolú, vagy Kómában a koloeasalii Cir-I cos Maximat elé a várót nevét ia folje-! gyesni, nem tartván attól, bogy ast a | vetélytáraak magokénak rindikálhaaaák ; \ Kectkeméten tájat asemeimmeí láttam t TháUa Umplooii fölött nagy oregbeldkk I I felírva: .Keoakeméü esiahás", nehogy ' valami idegea véletlenül .nagykoröaiaek" | gondolja.
I Eaea mokra atyafiak — miat lát-
ják — aaerelmeaek eaját varoaukbt; miért ne lehetnék én megégess kerületembe ? Terméssetesea azt moeekataá erre bu-mely kia-kaaiasai hitellea Tamáa: ,J« dem Narren geftllt aeiae Kappe." Tyhii oaak moat vessem ésare, mü műveltéén éa ! Hiaa ea valótágoa , catua belli"; aan ak a kurnea kit-kaaissai ó-aépeek ilyee la-banosnyetvQ köamondáat adni aaaájába ! Eeer booaáaat, aat akartam mondani bogy mioden eeigtsy a maga lovát dioseri. Egyébiránt aem árt ám kiesé eseket a. mi jo teslvéreiaket <• mai.Iliinél mini, ok >
már ngyia olég kellemellanaéget saarestek qekQok. Vagy nem elég bonnaág aa, mi-dós ott font, ai ugynereaett .felao-teop-lom" moeí egeaae> aijedul áll tinta-¦ ág-hiány tekintetében. Talán asért ia ágaakodik oly nagyon, hogy meggyösodéat saaresaen magának, váljon oaakngyaJB as-e aa 6 kollegája Kia Kaai-saán, melyet egykor oly kedrteléaael leneseit ? Nem iamerri. Körüjárulj• négy nagy asemét, de csak hiába, a asélrósaa egy irányában aem talál nálánál elhagy a-tottabb ieten-háaára! Hja nem oaodt, fel-rilágoaodou korban élünk. Imposans vá-roaháa, aaép aéuterek, kényelmet mulaló-beiyek, kétemeletea börtönök, diaaM vea-déglók atb. képxsik a kor asakeéfletét; de templom? Biatun teneatia. Minek ia? Hiaa a mai kor gombamódon feiasapore-dott aok Poprádija nem találja ,chic"-aok a teplombe járást, a aaegényebb oeatály pedig köaaóaje meg aal ia, a mi van.
De hagyjak, majd laeggyégyitja aa idó rael'oga eat ia, mint a híres debreoaeai kemeaoét.
Mikortájban a kia-kaoisaai templom reotanraláta befejeséet nyert, kedves kö-tela»aégemoek ismertem magam ia a teát-vérvárot Talláaoa kegyeletének eaea fényét taaujelét megasemlalai. Lg> ik, ma ia elo arambályám vesetgeutt korfll f aaemWak bet«j»aen alán azon meftiaaleló • erdeaeel fordult boaaám, aiaoe-e valami ellen kifogáanm? .Háttndja kedvea arata-bátyá-m' — valeesolám éa — .a legna-gvctib eliamaréaael kuli adósaink aa latin nagyobb dioeieig-ete taeatalt nemet lldoaatkéaaaégokért. Hibát nem igen ve asek eaare, oaak ast aa egyet mag aem raghauam, aik«f karOlielatt aa. lalváa
királyunk asobra alá as a hajaMrantó magyartágu falirat: BSs. Sufán]a
Memcaak aaért asaratem én a Dunántúlt, mert eadlófoldsm, hanem mivel oly bfivolopiatáat gyakorol as mindenkire, mint hajdan Phidiaa remekműve, aa olym-piai ^Bs-aaobor, melynek — miatmondják — oly végtelen jdaág ömlött el ar-cián, bogy a ki látta, aoha el nem feledte, • anerenosétlnnek tartották, ki meghall . aaobor látáaa nélkül Ily ra-rásMrorel, ily hódító bataaaa) bir ám ea a mi vidékUnk ia. Van «fj igen jó barátom, ki a magyar Stihwaiabaa pillantotta meg a napvilágot a nyerte ifjúkori neveltetését. Később miat honvédűait Duaáa-talra kertit, évtisedea karsaatSl annak keblen élveste as élet gyönyöreit ¦ moet midón mint asasadot viaasahelyestetett bérosea haaájába, annak ia ason lepaebb réaaér., hol a .Miroe viae folyik osande-un", hol hajdaa a hóa Dacba! birodal-máaaa fovároaa virágsott, hol agykor a magyar veaerak legdioaobbike piheate ki fáradalmait, eaen diosó njojtuldiaaeakedj ¦ ritkatnípeaf fl megyábíl ast irja nekem, hogy - erdélyi latéra — viaasavágyídik ismét boasánk — a Ditiililril
Van ia eanek a ami karfiletttnkask aem egy érdekei nevesetassege, oaak bogy mát ember jobban ismeri a tndja meg-beostlni tulajdonunk értékét, mint ma mtgunk. Legyen aaabed erre ia agy eoU-taaa példát íelboenom. Ott vsa a mi aaep Zalánkban egy gyönyört fekvést, kitíaó gyógy batáau, de talajdonesa áltai meg-lebetóeeo elhaayagoit ftrdo, a derék kesslk-elyi pelgáreág egyik naélta baaa-ká: BávTia,HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALÁI KÖZLÖNY
FEBRUAK 7 éa 1885.
Mrt anyagot, ¦eí '" f<*tik °**k kg" _, oa'asuaknak ne tűnjenek fel a fe-hércsukorrnl. CtinálBek után csukorka kocakákat, f.l<*ifráaaák, kalönMs* ne-ret adaak neki és rájuk fogják, hogy Uti.uk bistos, gyógyít mindenfele mell-betegtégot, tudorétat, makhogy minél jobban fogyja»ak.
ikilÜM caukor {8ltk»nm ősidőm.)
A kándias órakor ftbér órakorból késstl, fonálssálekri jegecsishik Bi-gyobb jer.ecsekb«n és amikép kéartl, nyeri • Minit. Ven üreg állálazó f«-bér, — riligoeebb és sötétebb sárga,— többé kereibé barae ttinü ét n.reaik egyiket másikat: .aárgtotukornak "
A eárgacsukor nagyon kellenMs iili, még >• nehesebben olred • febér-oaukonál, hatáas aeonbaa agy, még « minthogy a fehérctukorail tokkal dri-gibb, keretbe k.leudó; pedig hurutot etetekben tokk»i alkalmatibb t ttopo gitátri • íebércaukoruál, mert toraob Urt; isejunkbe rakogeljuk tpró dlfl-bokbu, gyermekeknek meghtgyjuk, hogy se rágják lsét.
Harutot gyermekeknél, kik t pa-tikessoreket nem ikarják Tenni, finom porrá törelem.megssitiltalom ét egyenlő mennyiségű ménael, fritt- ét sótsl.n irótrtjjti jól Bstsekerertetem. iró pohárban UrUtom • tinikor kell, kenyérre keure etetem a gyermekekkel. A feketectukor (Sncím 1 i-q a i r i t i a e.)
E ciakrot mindenki nagyoa jól ismeri boltokben botoceka formikbu lebei megritárolni. Édeegyökérbíl ké-•sitik Kiéi, befSsét álul. • hogy job-ban eltartható legyen, ttokat babérlo-relek kosé bempelygetni. Ntgyon fekete, megtört ltpje fényét fekete, igen édes. még it kitté ksrctoló, mtly miatt ' • kényeiebb tsájntk nem isiik. Leg-jobbntk tartják t c t 1 t b r i t i féket*-csukrot, mert ebben legkereeebb idegen tárgytk léteinek, mert némely gysrak-btD keméayiloTel, oaerxisnye mésgáral mporitják, htmititják: máikor réi ii jut botsa, t. i. mikor t réskatlacról, melyben tósetik, t meri ti t lapáttal rét kotorunk honi. de rottot rétieket it bárból. A keményítő t oierestnye mir-gi nioct irttlmirt is egéaatégnek. de a rés megárthat ét ha megtudni ikar-jnk: Tijjoa Urt>lmtz-e keményítőt Tigy reset, kémlet ili remük.
Rés keretétre • fekete ctukrot h«-murá égetjük ét maró ittttmit-tietit ontunk hegyibe, mire résnélkuli etel-ben t htma tsine nem ráltosik, ha p«-dig reset tartalmasat, agy t hamu kék - tsint ktp.
Uiltán gyógyetélokri t bolti fe-ketectakor megtiistitás nélkül nem htts nilhetó, tsért ü meg kell ut titstittni houá nem való rétteitdl, caipós isétól ; mi t köretkesó módon eesadsólhetó i hiioíl. VetiOnk egy tdig bolti fekete-ctukrot, öst.esutsuk minél tpróbb dara-¦ bokrt, edénybe teeiiuk. bidegriiet ón-tank hegyibe, hogy feloldódjék ét le-. Tetszüró .sitin átfolyatni leheetcn. at igy megtsürt lissts ltTet még egytser filbi-
gitjnk egy-két kásáira relé hidegriaael, átaaarjtk ismét anSrasoTSUa (flanel di-I rabon), után e ssflredéket Telamely !edényben osendet elátflsaléawl be.Hr! -jOk •mist éssrereesiuk. bogy tejtftru •éget keid ktpii, esonael ittoeesttk eaaaysstól egy másik, ni.leg.ii~l telt edéaybe (risfírdoU) ét itt CMndtt alá-tUsaléssal, k.rergetéttel elpárolgatjak, hogy mássttrtaéget ktpjon, ell«Mík •séleeetájii üregbe (A regpohár bt) ét tint „tiaititott híg feket«ctu.krot' io-ábbi husnálatrt megorinflk. Vagy addig párologUtjak, mig gyárt lereetoitia keméoységet nem kap ét moet kisodorjak botootkiknak, hogy oly formát kapjanak, minire! bírnak a holtban, melaghelyen asárogatjak és yégre babér lerelak kSat eltartják. Nereutk eat: .titatitolt asáraa feketeoankornak."
Patikahtn it lehet ctinállatsi ilyesféle botooikakal jobb insel, mely caélra egyenlő nunyiaéga tiasiitott fekete- ét livt fiaotari sutáit f.hérciuk-oettekirertatank, osináltatank ar.b méaganyákkal 5-6 h&relyk hoat-iso, 1 hSrelyk rasug botooskákat.
A feketecxakor e titaitát Dióddal megts.badal rostjától, a réitol t egyébb mellék kererékei'ől, ialetaMbb és halá-6b less.
A tisuitott hig fekoosakor két-hegyeakéat, kárétkuiloaként felhasa-nálbito. CryermekeiDea- iróritfikst It-het édetileni. A bttooskákat tsebben it lehet hordotni ét apró darabokban sso-pogatjak lsét.
Esek ben Osespontositot id t cta-korféle tárgyik, esek kosnl a legkésnél forgandóbb csokrok réasletesétél táp- ét órgyógycaélokra, hogy a lég-, as emétstö- ét a hogyeterri horatot bete gek ilyek hatseálasiban Iájékoahanák magákat, teljwuteitem tehát a as.rkesi-tieégaek óhaját, kirániloa, hogy a kó-lontég haasná'. rehesse.
hát teasi a leontoaés álul tönkre, de a hogy nsm volt aikali
mikor még rendesek ís maradtak el. — ; tánososokat osakhamar kép.elennekké jét megtekinteni. A As idd pedig oly kwlveaA volt! As -i' átkosott politika ! sóhajtottak fel a reade-¦ó, illetve ressvenyes keblek — merjt hát udvariasnak vol-
a dühös patriótok eiég
tak egyik a másik kedvéért einem jdig egy másik két karját masaikénak és stt mondom, hof>y isién valed „Vadá-jönni. Ka de okos ember beleoyufssik i né*i. — ¦ snok báljt." j. mert a kösfinség ilyetén
a sors határos.tiba tehát Ak is b»ieoyu- Must még c8»k egypár siÓL A bált | pártfogása mellett, daomára annak, hogy
fodtak, «Őt csakhaniar el is feledték cse- — a vendégek kevéa ssáma dacsára elég ; jeleovoluk 5 ó>. reggelig nagyon jél mu-kély ssitiukat. Hogy ta ne, mikor Horváth i sikerDltoek lehet nevosoi sunyiban bogy j Ittuk, alig fogjak még egrsser egymást... Lacsi rásiüdítette. — A párok csatba- egyesek jól, — nagyon jllmulatuk. Nem t láeí EgT bors.
•r megalaKalltak és — de es már bor ; )• voli es valami nyilvános, — »»1 tasstó! — mintegy négy hölgy tinciot bístos, tán jótékony cselért randa
Egy Ul a vUékan.
Igft5. junár hó
Mott t.d m b&Jok Ttlágt! Kia-bH fjobb l.pok bu>bok.t iMBlolBak ¦ báli tadó*ittá»okn»k lairrtt aiok»t • do-aiaálö kedvtói a toillettok utoltó fod-
; Hát en *» *gj—«t eltérek « •«o-kiaiul él k«rc»oln .lakjáb«o ma Utók b« *tj bált, m«\j m. hó Í4-»d P«(Mán UrtttoU. Mflgii érdemli, hogy ip*>o.áli« mart miután P.caán t6rtéat —
d« halljak!
.Piciiéi vidéke' — híres, mert ott a jobbpárt meg * balpárti Hellén, még mo«t ii kiaérl. Mif mái vidékeken a veMekedéa, foljtatáaát a ráJaas-lók a megválautott képriaelAkre bírták, mig slAbb fíiattek ai érettöki, veasak«déaért amt Ök leMDek fi iwtvr.) — addig Paoaán még moit u hadilábon Kllavaak a pártok oly aosjira, hoRT egy balpárti még a kutyáját u ,jobbp4rt* névre kereutelte, hogy vele valamelyik jobbpártot, ha esetleg v«le hallási távolságban egy&tt van, bossant-hass*. Nem ssép delog, de ígas! — A dolg-ok ilyetén állápnál fogva lké
g
has ép, agy kell ssfiletni mi«t a cnárdáa-hoi Na de es mégis mmk — amiat mond ;im — ment — hanem a francmia négyes! — itt már, hogy visávis kerüljön, a jeleo leró 3 öreg ar kfttül foglak egyet. Jól fogtak, mert Grunner Rrnfi nr aopontpointjival oly méltóságos gravitás sal lépkedett, hogy aem egy ifja ar U-
Nem régiben a hivatlan Tendégok egyik lagkiAllhaUtlaoabbika látng&tott ¦osg: a rheumaticmu. Ugy lépett fej, mint akár egy párisi gourmaad, még válogatott is lagjtim kösött, baltérdemben • jobb kétcauklómban Utvéo állandó tanyát, hogy igy m ns jirhass&k, se oe Ír h*TT'^ A doctor urak jóakarata batgal-ma elien egyáltalában aem lehetett kifogásom. Annyit issasstotUk, bogy éi megijedtem, misserint 616 ooumiává usa-lódom át. Ittam és dOrssöitem ¦•auredó' tagjaimra a kdlöofélo Siioü, iiö és isaga pancsokat; koplal iám 'anoyi', mint akár a fötvéoy macskája s bajna! végre is fürdőbe atasiUKUk. Ajánlották Trancsén-Teplieset, Badeot, Balfot, Hehádiát, Lo-hátschovicsot, Varasd-Toplicaát, Budát, Harkányt, Pöstyéat, ttb. s én kaserveMn t«pelödtem hóoapokon át a felett, v»ljon a tótok, németek, horvátok, morvák vagy oláhok kösott mérgel&djem-e kwesctQl négy hetet? Végre is a pöstyéaira határoltam magamat, mídőü — kösvetlea elataaáaom előtt — atsal interpellál meg talaki, miért nam megyek éa a lalame-gyei fürdőbe, Hévvitxe, hol as ő ssámos rokona és ismerőse gySker-s gyógyulást nyert. Rögtön megvá.tostat.am utitervemet, de tségyenptrrml arcsomon. Hajd agy jártam, miot as » magyar ember. kit Emflbe küldöttek orvosai. Midin aitán as ottani orvos megvissgálla, kijelenté neki, bogy baja csakugyan komoly, melyre javuláit e fürdőtől hiába remél. Hanem ajánlhat egyet, mely bistos sikerrel kecsegtetheti, de as ionén igen mesne esik, mert as a b u d a i kénfardŐ Uagyaror-•sigon. .De uram kiálts, fttl a veglepett paúens, hks én éppea onaan jöttem < d a v a 1 ó u vsgyok!'
így vágyónk mi miadesusal, mert hát
teramtmésiyet n Tanyánk buna«k. A (OrQgök hitregéjo Deuoalioa 4s Pyrrha hátradobéit köv*boí
Útja as emberiséget; tán -sért is van annyi K ö s s i v tt ember a világon ! Plató sem táplálhatott valami nagyon hi-»elgA véleményt u ember felől, midőn ast kellába tollatlan állatnak nevesta. A brshma-vallfts még egyénid nármasásá Mm ismaci el, mert Mao a törvénykönyve sférint s brahminokp*piosstály*Brahma ssájáDÓI, a katonák (cMtrik) melléből és karjaiból, mig a fÖldmivelók ¦ kareske-dók (vaisák) nemkülöoben a késmovesak judrák) már cnak lábaiból keletkes'ek as istenségnek. A keressiénytég, a ssore-tet vallása, legméltányosabb as ember iránt s öt • teremtés remekének, koro nájának nyilatkosUtj*. Atonb«n asó-kor népei is megkülömböstették &• embert egyébbállatoktól, mert hitték, bogy halál nem mindent eltbrlö enyésaet, sót as ember épp ennek révén át köliösködik agy aj életbe. Még a bűnöst is a görögök a Tartaraiban, Brahms bivíi a vándorlás által történendő megtiestulás utján egy ssebb jfivAval kecsegtetik s ima konsellem est » vigasst is megtagadja a ssagény embertAL Nemrég olvashattuk a lapoknan, hogy egy ismert ne v& tudós, mik epén kívánná porhüvelyének elenyésstét, megsemmisül évét, lévén as isiéi ebben is különféle. Petőfit egy gondolat bániotU: áfyban, pumák kost oem sserateU volns maghulni; mig tudós Unár urnák aines más vigyi i á a tt aegy ajitott erkélyen, saabad ki látással a Wagerre letek&dai, bogy mef haljon s megfigyelje, ssint állasak meg létének gépaikatrésssi s mi módon keadódik as álom. mely átringatja fit a — sémáiba!*
Igy astán nem osodálkosbatank hs a darwiaiaták neg nem akarnak terensis remekei lenni, hanem megtérni k foapjofcaak ast a gy&ayörflsegaa állatot, melyet a tennéWettndósok -négykertek" oaatáJyáb*
a másik, ki at eloteresbeo egr pamla- | tott Most J6n a reménytali iholyáeskák gon benteregra ndu a frakkot piacáért, kotsoraj.: B»lat Ann. ér P.ala, Cle-hogy már miért nem has neki bort — ! n»nt Jaliska, Hartmann Bt lén. Hadat.,
bet A- müy idyUknsok a társadalmi visac ép karját hegedő ás vonyóaak nésve járt áthutat gyöny&rflen állott Vargt Lajo" yok Etfeaea vissonyok kö«Ö(i bál! - t-l s alá na ibolya illattól betelt teremben, ttgyvédné énének megtorditottjá. *ia«.te, Mo de megtörtént: egypár fiatal ambar Dehát es sem valami aagy dolog, habár . v«ras selyem aljat. f»hér, drá«a osipka *. paosai segéduolgabiró fáradosására as igán, hogy rendes körtllssények k6st a á'huaatul. Plibál Fertncsné mist mindig, „Paos* és vidéke fiatalság*.* csim alatt megdiosouWek as eget ssokUk bőgőnek ugy mostUssép isién és csino* kivitető öi-egy rés«Téay«s táoesv igáimat reodeaatt. nésni, aaonban mért ne lehetne egyaser ' tövekével von<a m.gára a figyelhet. Ké-Meghívók a vidék eUlbb reagu oaniád- kivételesen . p»asai báion a korákat iie- melhy AsUlnét * uerény egyaaertUég jaihos—a vidét a tekintetben g*»dag gedunek né-ni? — H»j de amennyivel as jallemse legjobban. — Osseasli Aataln* — •aétktlldettek tekintet nélkül, bogy egyik tóbbet — aanál kevesebbet látott mint mindig ngy most is jó is/est tsnusi-as a család balpárt-* v. jobbpárt. Végr« a nagy nap m. hó 34. elérkasett. A pa-omí nagy vendéglői terem isléstaljes egy. .serOségében tneglepA volt, mely agy-¦serüseg snoál inkább jóltevAleg hatott a> emoerre. miután ssokva vagyunk vidéki mulatságok alkalmával a legbisar-rabb csicsomásásokkal találkozni. Zené-ról, mely pontosan meg érkeseit i«a is saólok, hiM Horváth Ltcii volt as Kanimairól 1 — 100 Üveg peaagÓt Palia asolgálutott. Más jó borokról stb. Króm pteber — a vohkaniisai .Oroeslán*Te« déglAa, kt jeis«l«g apacsai nagyveadéf-Ifit bírja — gondoskodott. Ki At issseri tudja, bogy a tekintetben nem lehetett hiány. T«hát minden megvolt, ások a iányoslak; da végre csak is megérkestek, ss igas osekéiy snánmni, amind atonbaa nem is lehet osodálkosni.
pedig már régea markábaa tartott egj teleftreget — hát még a mi már a fejében Tolt! — Eaalatt a OBátdás egyre Hh L
járta. Horráth
N Kend: Irma, Nonaeski Leopoldia KáU Iloakt, Stoke N., íkhlickEi.l olyn oteosi fehér mbtctkakba Tolt.k, hogy ¦ meny bei i aoginók fdk
kitett magaért: menybe!i angyainAk ssivesea fogadták
majdnem egy óránál tovább busu, de! volna Aket tirsoAQl; de ast b issem, hogy nem kevésbé tettek ki magukért a Un- Ak mindannyian jobb ssefetiek akkor ide caoeok, — kik még akkor is ajrásni akar- lent a földön mul.tni • osendeaen snitál ták mikqr már a csigányok oiyannyir* gatoi as isteni csárdásbas. HegedftsMar-kivolUk (DBerúlve, hogy a saját karjaikat: git.Herteiendi L. k. a. asoppositiol képea-öaasavisssa onipkadték : vájjon otiiógnak<-e{ iék a halvány rowassinfi ruhában, a fe-
még a rállak alatt. * j bérek elli
Nem elóaaör éasleltem, hogy a ri- feltennem
ében t csakugyan ut keileat bálkirálynói koisorut ; de
déki bálokon egy nagyon-nagyon roats \ mm teesfim mert »egyik megkoaartirá aaokis kead lábra kapni :pesigósés engem,talán ellea^gének rélne. Azértott-iíici köib n. Ennek nem csak loakodjan.k ok magok a dictoaécén .Baro-aa a roat. tulíjdonaaga ran, hogy . ra- o«« Lippe olyan fürge • jó kedru rolt, hát lasj lötöéa álul töakrt de a hogy a lt kl ll
„mill.-rlmr'- halrány arcsn ll W
tessi, — mert > phisikai kimerülés csak j — • •« oeki igán jól állt __ W«icner
elósegitti as erö« ital hatását — s igy j Aránk- ba«ska lehat halvány kék toilst-esik meg asutáa, bogy mig as egyik Nére, mely elegan. magaUrtaaan*kcsak eló nem látja kesében a boros ptUacskot, ad- nvere vált 6 moat.._ ¦ most... lenvussaoi
ke-
bál, hoi a tikerültaéget ti anyagi ered<
mrny ssennt Ítélik, ntim! — es o pin
nélkül maradt. A csárdás leo^yelke
ringő még csak ment volna, asas es
utóbbi ha! — ment volna — m*rt a vi- j mulatság kedveért rendesterett, hol —
déki tánososok semmikép sem bírnak (egypár hölgyet kivéve?) — elég jól
boldogulni » Sicbnobrit.il "'
Kh
nalhatoti volna tőle SDcaolni.
A vendéglős ott
négyest
állt as alAterem-siralma
beo és a kevés vendég láttára
jártatta éneméit as érintetlen hoawu nyalta btiteria sorokra. — de íme! egy-sserre cs»k egy fénysugár déri te fa< árosát — ot jött Uandák ar egy csiginyt vomsolva, kire as'án csakhamar ráokiro-ált egyet ásókból as ott ásitoso Üvegekből — sőt maga is kocsin tolt vele. Krom-cbw ur keaeit dörsdlte — már kesdik -monda elévült mosolylya!,végig simítva gondos frisurájás. — mig keblét im*t ssioteóbaj (ölté be, hogy bár a osigá iyok m> háromasor aooyit bírnának inni nini máskor! „Tudja Pál, mit kataá^,' V»ijon teljesült-^, óhaja arroi s krónika isllgatni »k>r, annyi asosban biaonyon, hogy sem sokkal éjfél után as itju urak egyike oly álUpoiban volt, miss na; két
H i r e k.
— Á TAdási bál. Múlt hó 31-én volt alkalmunk megjelenhetni sson bájon, mely fény t» kiállításra oé%"r>tX a fáma sierint,miat egy helyettesi tője keilott vol ns, bogy legyen a régi hetedik.-balnak; de valósain!., hogy as éleimes rendesóség jő-vóre nkgyon fonto'óra veeadi as ügyet váljon nyomssson-e meghívókat e dines felirstlaj ,V i d i • i bál.0 Réssvétleo pnblicum nagy réssé s a httfekskefceti sl-lenssenv még itt sem képes magát elrejteni. Kiállitis és berendelést illetóUg a Ssarvaa" nagylermét még nem leheteti alkalmunk tán löbbssör it ily meglepően láthatni. ZoldelÓ nyövények és kitöiaött állatok ékítek a termet minden oldalról ; méltó volt a m-gtekio<é«re minden egyes darrb s mint halasból értasültünk : G-whauser Jenő vasúti hivatalnok ur tulajdonát képestek. Dtises táncsrend voil függőlegesen ai áll*tok alatt, k&svatlea a ssép kivitelű tegjversetek koaelében s miad es olyan, ismeretlea olyan s»okatlan lehetet: as ideig, h>|ry 6nké. lelenfll -¦¦¦-¦¦ ajk. ily.!
majmot. É« bármennyire titstelem is másoknak meggyosAdését: Darwin Károly nak as emberi nem ganaologiájára vonatkosó esen nesetét elfogadbktóo-k nem tartom ¦ kö*etóit nevat»é>esnek taláiom ; legfeljebb elismerem ast, hogy a mai korrumpált, sikkasatóktól hem-¦sego lársadnlomban nagy snámmal vannak, kik ftkár a .sokkesu" csimre is érdemeket aseresnek, s vajmi sekaa vaantk, kik, ha másban nem is, ds %% utáociai képessegt>e« n*gyon hason lilának állítólagos Atapjokhos. Nem olvasuk még egy majomról aem, bogy t bőrré tökéletesedett volna, de annál több embert ismerünk, ki majnmmá (deformálódott. Avagy n-m majom termésset^e as, midőn valaki elÓtt oaak annak van becse, a mi kfttföldi, megveti mindast, sai honi gyártmány; kivéve tán a gyártott bort
A kOlföldnek e túlbecsülése . minden hasainak ígnorálása már gyakran megboasulta magát. Es sem nagyon régen történt.
Egy magyar tudós Bécsben c gy4s betelni a fogadalmi templom ssép-ségeinek csodálatával. Különösen lebilincselik figyelmét a remek flvegfestmé nyék. Majd útja Insbruckon vesét ke-resstul s esalatt as ottani Qvegfesté-sseiei kívánja behatóan megtekinteni Ssives késMéggel muÚtnak meg neki mindent s midón már belefáradt a sok m>g>ssulásba, aat kérdik tőle a jó ins-bruckiak: .Hát KrsUmann gyárát nem meltósutik ismerni Pesten? Hiss A térvn európai hírnévnek örvend i fogadalmi templom ablakainak egy ré-saét is ő késsitette.a
Már htigyvn ismerte Tolna, mikor ó magyar ember, Kntwmama meg Bad-ptitea lakik ! 11 —
REK gf.i.*
mindenki.
Tunkel Mihály.
legragadta a belépók figyelmét kra catlá a Rpompáts tsót. Ai
Egy bors.
— Ai iparottegédek b-t^egé-lyesA egyloiéoek Unctmulataága a , Koron." vendégében f. hó 1-én igen kedélyesen foly. 1-. É* jó réssbea e« pótolta, a sserény -3T»ci jÖvt>dalm«t.
— KlnatmtM. A aagy-k.ni>ssi iparos segédek betegsegély-nA egylete 1885. február hó 1-én a „Korona' saál-lodáb-n tartott tánctvígalmánsk eredmeV nyér41. Előre váltott jegyek 38 darab 15 frt. 20 kr. A pénstárnál 188 d>rab 94 frt. F«ltilfis«tések 6 frt. Ruhatár utáni bevétel 9 frt. 28 kr. Őssses bevétel 134 frt. 48 kr. A kiadás pedig 65 frt 84 kr. így msrisdt as egylet pénstárának 58 tr*. 64 kr FelUiatetAk: Qasersly Ama) ur 1 frt. Aogearfeld Zsigmond 1 fr>. Petnts Ödön ar 60 kr. Beim iónéi ur 60 kr. Németh János ur 10 kr. Wsjdiu Jóm el ur 1 frt. Kováca János ur 1 frt. Hima-rer J.k»b ur 50 kr. Dávid István ur 20 kr. ÖMseg 6 frt. Melyért fogadják hála. kössönetünket a fant említett tiszteit f*-lti!fís-iAk, ugy ssioten a n. é. kösönség, mely jelenlétével sserencaélletett beaniin-k-t. A reod-sóség.
— A kereskedő IQak Snképsó
egylete múlt hó 3tén tarlotu meg ren das évi kösgyöiését. Lengyel Ignács elnök megnyitó bessédévrl kesdödött, a aagfOD stépen kidolgozott tttktn jelentéssel íolyUtUtot e* végtódAtt as ugy-nevaseit .fi*t*J-pirf gyAseimével. Meg-válas*t*tta.k egy hangulag: aUftkU Lengyel Ignáos, alelnakkéQrtinkiié Hasj-nk, igasgattWá Sommer Ignátw, titkár Weias Tivadau-.pénstárnokká Marton A-dolf, könyvtávnokká T*cbauer Feíix Ssa-vaiat tabbséggal válMStmányi tagokkká : Jaatl Mór. Oranbaum Pál. Kaster Mik* Kraoss Mór. R-icK->nte!d Sándor. Samek Lajos. Schers Emil. Scbiffer Kálmán. Schw.rcs Sándor. S*ekely Ti-v»dar. Spitser Lajos. Ungár Ltjon. —
— A helybeli önk. ttUoho-egrlet-nek f. hó 2 án, as .Arany Surru^ ssállóban tarlóit táocsvigalma kiaséross-ssul Utott ki. As el»A francsia-négyest 2i pár tánosolu. Ennek ok.felfogáauük sserint a máskori ssokástól eltérA ,»ár t-köraség" ¦ ts egyesQlet kubiében támadott vlssály volt. Valóban sajnáljuk, hogy e derék egyesQlet keblébe ismét befésakelAdÖtt as egyenetlenkedés ördöge.
„pompás" volt » terem,olyan „»litte"-nek
igérkesék a. érkesA kdsöniég. S mé!Ua
mondhatom, bogy öUösék tekintetében ki-
álija * B\adáss bil* a v*rieayt bármely
fAvárosi bállal. Volt stebbnét-tsebb és értékesnél értékesebb oAi . oiietve'-------
otakbogy Igen kévét; mert a nAk világa
igen gyéren vals népes, sAt betft*oros aér-
muutómhól még a férfiakat is hamar
feltudnsm sorolni. Épen es a kis ssám-
bani megjelenés ejtett asután csorbát as
„elitté" dicsőségén, mivel a julenlevAk
csak olyként viselkedtek mint egy meg-
ssokott oaaládi rstélyen ; mert ast kell
feltételeznünk, hogy a mpgjeleatek akár-
bánys«&r már nagyobb kórbea és nim
mai is voltak együtt, miat testi lelki jó
barátok. S es mintegy bántotta as idegenek értését, kikre miadasonálul, hogy
kevesen volUk vajmi kevés figyelem
fordult. De hagyjuk ! es a kor betegsége,
eseo as idA maga segithet csak. A bejárattal Bsemkösti MraatonBreuer ur tánes-
rendje felett, mely egesi a „e" oetfiig teljes volt.i akitömcttOerhanser-féle mn
seumtól kőrUl retten fogUlt helyet Horváth Lacsi bandája is és husta keservesen, siralmasan majd mee nagyon is vi-gnn ; mintha osak elbunyl Rács Pali emlékeselét ülte volna egéai seregével. Tán-oaoluk a ssép nAk, mint a virágról-virágra aaálló tarka lepkék. Huss párnál magasabbra nem növekedett a táncaoa* párak ssáma. Jelen voltak Clementné A nagysága (Palin ) ssép alakját «metist ssinu selyem ruha fedte, rakott fodorsst-
• fehér csipke dlssael nyakát bordeaux'évébea rövid gsenvedés után történt birsony gsllérka körilé; hajékének disiét' gyásaos el h unj tát. Kelt Nagy.K&nissán, a mester kiviieltt boglártQ képeste, mely 1885. február 2-án. Axeati Qyórgyné, drága kövének fényével m ' ' ' ~ " "
rovatunkra — melylyel jeiesssak-munkatársank: Ter-¦ ancsky Jdssef járási orvos ur, gas-dagitja lapunkat, — telhivjuk t. olvasó-kösönségünk, de kiválóan a ssttlók figyelmét.
— A „Hlld S temetkexesi rlOlav
bt* asolgáiról köbölt aion hirüok, hogy a helybeli „Sas* vandéfFlAbe láncsmulat-ságot t«rvestek l**gy«n, téves értesöJóMB alapult volt.
— Gy«öWr. A kővetkesó gyáa*-jeleatéct venuk: .Alulírottak ugy maguk, valamint a boldogult rokonai nevében, mély fájdalomtól m gtört ssivvel jelentik forrón szeretett férje, atyja- ipa és nagyatyjukaak Györgynek folyó hó 2-án ©'elének 76-ik
illetve Axenti
beragyogá. Csinot egjtaerSaégérel feltűnt Foat.lh. ff.r Jóttefné. ruhájiotk eló sséle rsrss selyem t hátuljt timi fekete bársonyból rsli, mely meglehetős ussály ysl areaaksdiittalá. Caiaoa kiriult Toll Sebes-tyékné aárfdSBa, alja dmItbm a asipka
•sül. Agosy Ró**, neje Biesyik Ilona, ss&l. Axeati. Oprisia Alexandra ssftl. Axeati, gyermekei. Bosnyák Miklós, Oprisiu Péter, vejei. Bosnyák Eugea, Wladimir, Irén, Qyftrgy, Milea, Oprisi* Aagaiia, Valerm, unokái.' Béke kamra-HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
FEBKUiR 7-& 1885
— Lapunk t. előfizetőit, tártait, valamiat velünk oaerevUaoay-baa álló t. laptánaiakat tiaatalettel kérjük, kogy Talanulj lapasim olmaradiaa eaetéo a taerkatatoaiget haladéktalanul érleaiteai taiTeakedjuek I A aaerkeatto-aegnek így módjibaa leas a lap expedii-lúa ellen löbb oldalról felmerülai jaokott panajaokat magas&otetai is által, kogy kipuhetolandja: hol íörtínik a mnlaastii vagv readotUnjeg ?
— Tirruitti halottas hinál. Ew° régi roaat taokii még Kia- Kaaisain moiliadiralbaa vja, hol aaÜD ily alkalmakkor nagyokat iauak a halott egéaaaégére. Varga Qyorgy jómódú kii kaniiaai föld-müvaa végrandeletileg meghagyta, hogy ha meghal, a virraastáahot fia a begyről 8 akó bort tartónk hasa ho.ni éa aai etapra Ütni, hogy aa ö virraastáaáuál aeaki viset ae igyék Folyó hó 2 in a végrendelkejó meghalt éa fia a végrende-letbex hÍT6D a 9 akó bort haja ia hotta 6a a Dagyiaámsial megjelenő, potyabort leaó virraastók rétaére oaapra II verte. Al eredmény ax leti, hogy a leréaaegedatt virraastók kost doroigok éa kéaek aaerep. leié mellett varakedea fejIMSU; a oaa-tából többon jöttek kiaebb aérelmekkel, de Uilei G/6rgy éj Horváth Fereaca oly Bulyot térflléMket tae&vedtek, hogy fel-gjógyuláaakhos keTéi remén jveu. Virraaa-táj ét potyabor! mikot malik elateonsi-god?
— Áz ember Tftslr ellem. Ssom-
batoD, január hó 31-én a kaoiaaai pályaudvaron tel&gjeleti asolgálatot teljeaitó rendőr a Prágarhof telol érkeső vonatról egj éltes nőt látott kiszállni, 4 fiatal lein; kíséretében. A leányokra caak imigy-a-magy rákapkodott városias öltösékalalaü-kaadikáió parasztruha eláralta, bogy esek csak agy rögtönözve megkiaaatwonyitott paraastlányok ; miből s rendőr gyanította, hofry ei mindenesetre elaaállitandó „ma teriál." Megisólitva a „veiérno"**, hogy hoDD«t)ön, a hova megy,? ssod válaast nyerte, hogy Csáktornyáról jőo éa a leányokat ZákánybasKállitja elesersés végett, mart 6 he.yasersőoó. A rendőr a-sonbao kijelentette hogy nem hagyja elír ami, tessék előbb magát a kapitányságnál igaaolni. Erre aa asszon; raegueppest ét a rendőrbös közelebb sompolyogvaj neki 2 forintot kitilt, oaak ereasseel; mire a rendőr őt asonnal laUrlóstatia i> ssál-I Hm in yával egjütt bekísérte a kapitány-sigtios, hol as esetről jegyadkODyr véle tett fel. A keritÓBÖ, ki Blsu Bettinek n«-vesk-dik éa állítólag Caákto.ayán lakik, átkisertetett a kir. ílgyésuégbes, a hol bequariélosáaárol asoonal gondolkodtak, assállitmányi képso négy Uáay pedig kihallgatás után illetőségi haiyére ataait-Ulott. A derék roüdór neve: Aodri IaV ráa. -
— Ledőlt késstej. A Stentgyörgy-vári-u.ciibaa leví KnŐpÜer-féle ház kéménye zsegitBta a hoMtu áüdogáiaat éa sok zivatar; Ütött fejét bajában a flass-ternak vágta. Saerencaére senki sem ment arra; mert ha ralakit ott ért volna, biaoDy-biaooy aligha magává, nem vitte volna aa életunt kéméoyfej, egy csendesebb hasába.
— Épül Tárosnak, Orommal ér Les(i!üafc, hogy Weiaer József ur, a .Korona" mellett leró viskót, mely al ó tu-iajdonát képesi, ledöntetni s helyére kétemeletes épületet állíttatni asándékoajk. Eseo, a városnak leépülését is aagyban elÖmotditó terv he* őstinte ssivből gratulálunk!
— Megugratott pinczefeltörök, a Gaapi Öyórhegyen f. éri január 30-ról február l-re átmtnŐ éjjel a ssollőpáaitor éppeo abban a pillanatban lepett m«g 5 egyéat, mlddn etek egy piacáét akartak teltöroi, — rajok ttUelt, — mire mind as
^x*t »itéz megugrott, TÍaaaahagyTa a hely-asioén egy I6fegjveri. Nem Uonee jó ha a csendőrök néha a •¦olohegyeken is keresztül patroiirosnának
— Gyászhir. A sala-kis komáromi eapereaaég papaága asomorudott saivvel jelenti, szeretve tiastelt aranymisés társának nagyságos és föiiastelendő
kas György urnák veMprém-tsékeaegy-hási ctimi, kanonok, kiérdf tn esőit eaperes éfl galamboki plébánosnak f. évi február bó 4-én reggeli 4 órakor, a végsientaégek ájtatos felvétele utáo korának 79 ik, áJ dosáreáganak 54. és Ielkéaskedéaének43 ' ik évében végelgyengülés követkestebeo történt cseodM elbuoytát. Kelt Zt.a-K.ie Komárom 1885. február4-éo. Aj öri>k ri lágoasig féayeskedjék aekil
— TŰ Batykon m. bó 29-én délelótt 11 óra tájban még eddig ismeretlen okból tQs támadván, 4 bás, hány kertül gabona, takarmány, gat-¦iasagi essk&sők, itt-ott a padláson volt élelmisserek lettek a lángok martaléita-rá. A Zalabérböl éa Végedről oda »iet6 mentő karokkai ér késett lasifoaknodok segélyével a meg le hetit mértékben Un gedesett ssél dacsára ia sikerült a l&aet looalisilni. A kir néhány esjer forintra ruL, ¦ssreaose asonban a isereocsétleo-•égben, kogy M ép&letek bisioaitvs voltak —
— A twnM foggjógysxerek KMt B>ÍB4cB«Mtre as eU6 sorbaa kiaae-
end6 a dr. Popp bécsi cm. kir. íogor-o.oak (BogBergasa^ 2. aa.) hii-M aoat-h«rÍD-Májviaci. Laea aaatheria asijviz már 30 év óta, mint a l«gaikerw«bb ssájgyógysser, e»«r meg e»«v UTegeklvn ssélliiUtik a világ minden réavébe. Na-gyoo ajánlható még dr. Poppoak növény-kivonata fogpora ia melynek napontai haasnilala a fogak tiastaaágát éa éppen tartiaát sikereaen elómosditja. Al aaat* berio fogpaasta &vegtég«.yben. ép u#y dr. Popp illatoe fogpaastája 35 krért ¦ legjobb s tegjatányoaabb aser a fogak éppentartáaára. As odvaa, üres fogak kilöliéaérfi legjobban ajánlhatjuk. Dr. Popp fog-plombját, melylyel mindenki maga betömheti Oree vagv odvaa fogát essél a fog fájdalmát s a rothadás terjedését meggátolja. Ki jó és ssép fogakat akar magának biaioaitaaí, haaanálja dr. Popp J. Q. anatherin-foggyógy ¦sereit. (Béoa Bognergaase 2) K-ülooÖ-sea -janiható még dr. Popp iüatos nő-véoyszappant., mely a bort puhítja s an-aak f«héraé,{et s ifjn ftdeséget kölcsönös. Dr. Popp esen kéasitmenyei
iobb orvotok tajácaáral éltem. Miután aa Aa labdaoaaiból bárom doboaaai el-fof;yaattottam, emeaatéiem aanyirarend-b« jött, bogy magán U oaodálkoitam rajta ¦ gyomrom ia annyira magarorodott, hogy iámét a legjobb elTégyam vaa. abdacaokat két hónapig caakadatla
gyivem keresnyí. Mi neved suracskadnak, mondót aegjik aif-gyuracukam, díjakocska. Óm! mondok likinak, ha sifgyura^skak azUt se ne iádnak, akor Miaa egy tr&nyissra vackor se nem agya dragalslua taiemtomka|ukir. Fogta Misa tranyista-adat, — aecko iedoo — in saak nem caahulom nikteknak. ugj te be nem eroastyák ingemel. Üdre Misu fel a tied kormot baratooskak köaibe i cigányokból. H*t — sátra oenel i— a senyim ssent pojétacskad ot ilte bi gót haton, i» b'gte magában saajtot a uip nataoakal:
„Jas csap latoaa vigeatalán vigig Mind meg kiskapuba rnaaa nyilig. Mind meg kiskapuba keti, három, Zaak jax seoyioi hervadta jas nyáron
Hat mig in haigatok ceastat, leki-actkalom a Unctaremba. Jajuj Misa, teginy, bi>am tisienkam ia mistdig a«e-retyn felil leayi kjlata«b«n, de in akor mig is oaak alul akartak leayi. Altot ae
pap-
Far
kap d
batok miDdea gTÓgytsertirbaB «a dias-mflk-ireakedaabea.
Hámor.
levelei.
Misu igirte ssip levelacskat. Bisam en tudnám sirnya, de papooskak ingem nem beeresstet.ék mulatságba. Ki meghívta Miau tiged — mondott senyim a*m papocska. Hat inmondok,
nem baot vuIna Mmu, ha labetta padimentumka. Hebebel Bisam
Tttlna drága
saracakam, aaegioj Miannak ogj ia mis-Jig vao roai kiiat.8. Akor cainyalta val-oa »ip kilata*. Így mar oaak muaiaju beiroyi Muuoak, ha caak laiott Dagyaas ¦sonykakoo, kitMuonykakoo, bogy mí-jen derík moatramkak mtgvaDoak bor-bilka, loájerka, kesstytuka, lajssterka no meg a patikarua saraoakam Zaftk
astot nekem fajta
tudok megirtenyi, kiDemlataa, mig
bogy
ia asa
•sant pojeUotka big 6, bigte, hogy mi ad kadrilleoaka megbolondult* b«le. Zegy »ser mig ii aikerülte, akor meg rendest inracakam bolondulta meg iorom«igibeD Ha aokat meg ara bigiaregosdoloE q ia meg elasalui ok senyim a«»edt Mirt it ajánlok magamat!
Alasatosagot asolg.j*:
MISU. drótot legioy.
Szerketztéi QzenetBk.
P. fiy. Véfftl k cxioitulaK érdemében meftettflk ¦ üf7eU>et>tateat. — Legjobb 1«as dirset a il«rkM«ti5»éffbe« küldeni, ..«>-«• üté* )ttU Eli*dk OiU Bdok
aeltiol
¦e-
bofj NaíjU. L«ckfis*lebb
OuioUn Brreadonk.
iimet szerencséltetett benoankoi adjak
H S.PÉps sCiidkettfit b«soroctak. T. példányt íodítottook Kérjak továbbra is ssi ankássácát.
¦- K RMZtMy. A kttltaaaaay )¦ josn fot. -
Rak Ella lUsjar-évár. Cdv6*ol1«k Uh ián emlékesei m«a; tobbaz&r rólunk ?P*í>iány iöldflk
I B. Caákt#rsy« Efrik, *áaü. kttte-
felr. t*ttflk. Velsnánvflok tmmríat prózában atagrobb sm«rs«iasevelaolgo«ik Jó volaa ^n est aovelni?!
Azsa t rnl iliintil lük mtyttrH ¦ár mim én ésitjeit sssi atftsk, ösita»ett»í fitkérjtk az Irastí irtssttésrt: v«#m •»• akanwk t ttvaMra la BkarasM
al as^dtem. Éa as
londbatom, hogy a ¦tíjosí Ubdaoaok
.st hiaaem, jogosan
(a gvógyesertárakben 70 kr. kaphatók) csupa tgéességea, erós alkatrésaekbol állanak a as egész aservesfltre oaak i ssungitólag, eróaitoleg hatnak. Én mind jó tulajdonságok felől saját magamon •serestem e tapaestaláaokat s most asért vagyok oly nagy halival eltelve, mert es elölt sok érig nagyon sokat kelie ssenvednem. Fogadja e nyila kosatommal ismételve ssnvts kössoneteaet. Oasinte tissteloje: Zamminer Lins, per Adr. Dr. Kallay. — Ügyelni kell a dobosok csimlapjára. a fehérkereastre vörös roe-soben s Brand K. névaláirássrs.
orrod ¦ete
mtUt törté-
b.sscjitékaim - a lenf 7.H6ti k i r.; ibióiil 15/b4 885 á fal1
malii lárvák- i ott bárki által
bar 2t)-*n lörtíot. E-t efjebiránt fele- ii Uvelbaa fÖlhíTOtt Ura-
Éa mórt fifyelju. uram a táuváltáara.
joniu.
8t-«D m«fj«leat iro- .......
Aa amerikai nagykot-at EaMOn ar Beei-b«n, korminyiník ncmrégibfB agj mé\té orroi .ebéisi mOUt erdekM lndó.ilá*4t kUldt* ro«g, m«.7 welOn nem rég Bilirotb profeaaor nr áJtal 16d Tégrebajtr* B4cab*o ; egy caodálitra méltó módoctOrtínt gjomor-ifísból állott, melynél a gyomornak csaknem egyharmad réaait kellé eliiTolitani, i a ii még csodálatra méltóbb a beU( iámét fel-gy^iynlt, oly etet. retyen eddig mig wlLa •IS nem fordult A betegség, m*ly miatt eseo műtétet alkalmazói kalle, gyomorrákvolt, mely alábbi kórtüDPWktSI kúertetik-.
As étvágy felettébb ro«; a gyomorbao lami aajátaágoi, leirhaUtlan, felettébb gyötrB énei uralkodik, meljet leginkább valami meg nem határoxliato uibbadátnak lehetne nevezni; a fogakra kOloDOMtt raggelankint bizooyoi Up-vdói nyák rakódik le, mely ig«n k»Uem«t-1 utóin hagy maga, ntán; táplálékok élve látik jiá
gy g ; p
látásik éten •ajitaágoi zést eltávolitasi, tót elleckes51»g k bk
atbbadt ér inkább
, g
iég fokossák: s nemek beesnek,! megvárgul-nak, kesék és lábak bidef ¦ upadóiakká vál-nak, mint egy hideg verítékkel fedve A beteg folytooo* bigy&dtaágot éret ¦ aa álom nem ad neki aj <-röt ¦ nenuokára rá a beteg idege* ingerült ¦ ronkedvtlvé Tálik: bal aejtabBek gyötrik; ha fekvS helyxetébol hin*l« felemel-kedik, stsaédfll, füLsogart kap b meg k*U fo-gúsnia valamibe, kogy Ouse ne rogyjon; belei eldugnlnak, bóre legtobbvyire náraz éa forró
ére mfgiflrüdik i ilvadékoasá válik ¦ Bem uirkalál rendesen. KAnSbbeo a beteg as ételt evét után ciakhamar ismét kiaáiiyji, malyaek olykor savaayai potaadt, néha pedig édet«« ize van; gyakran tvenved izivdobogái-
ason hiisemb«n van, bogy uivbajbas neaved ; végre azonban már ¦emmiféle táplálék D»m marad meg benne, mintán a bélcaa-
oyilása vagy mái tökéleteaen vagy legalább Mgy réMt eg*sx W vu éogaivm.
D« barmi ír elriasztó legyen is n«o betegség, mind a mellett a fenti kórtHoetak-bes asenvedók még *e caBggedjeoek el, mert ei*r kosOl kileacsasás kilencrveokilenes esetben nem uenredoek gyomorrákban, hanem pmstán caak eméastetlaaiégbei], oly betegaég-b«4, mely igen könnyen gyógyítható, ha br-~ lyeseo gy^gykeseltatik. A letbistosabb a legjobb szer eseo betegség ellen a ,Shaker-ki- é l alább
meg- jáb
gg
nCvéayi keasitméay, mely orolt gy6gysz«rtárak mindegyikébe hS t Iri bj l
bofLári lakos s általam kfi-irásba (oflalt, a általa alá is ivetkesS m«fbi«ást adta:
.Hág 1881. éri november bó 6-an al-adott Fack GedS badaesonvi lakosnak 39 hektó a 60 liter bort, litotjet ti krért. — As átvetal bolTe Visa k&saáf. Hefállapodáa ue riat a Teuiár aa átvételkor volt klfisatendS. A bor '».¦¦-• aaennyiaegébui átvétetett • Ot hecto 8t '^-.-eE kivtU el U szállíttatott, a iBftly tlnállitái if jébkínt vevő kfttoleaé(«t kepesU.Aa összes vételár 6ol frt 20 krt teván, ebbfil vevó as átvéulkor — m«ffállapodáJ ellaaere — csak 884 frt 06 krt faefstt tn ; 1883 d*esember haviban isaét azetstt a^yan 100 frtot, azonban 167 frt 14 árral maif ia adós, ralammt 5 becto s 86 li tért mais; aem száJlitott «1.
Adós először f(Jlhiiandá, bo|J a 16T írt 14 kr kitrsiéko* vétslárt, Q»7 ennek kamatait 3 aap alatt fisnie 1« éa a aéf ' ' litatlan bort fél piacx«jeb«l azonnal saállitaa el — ha S ntp alatt &tcUt a*m történik — Mvábbi b«laastas >aredélrezea« nelkfll — a per haUd*ktalanal meflcditandó.
BisonTiteko.. 1. ¦ í* 2 / alatti levela* 047 B. I. és B P. b—i lakos tasak.
Megbisás kfllöc kiállitva. Én e mefit.zíi vetel« ntáa a érulne-b«o 1884. jnnios 27-én «árt levélben felbiv-araságodat, faogj kBUl«s«ttségések 3 nap alatt eisget tenni szifeakedjék. — üra*igod erre 18Ő4 janiu 30-áfl azt felelte, hoaj >«g faljobb két bet alatt f«l«o»et a bor árára n*z-ve ki fogja eléfiteui. S ezen kijelentését araságod — valóazinfllag njonatékosaág a hite-\g okául — alá is hnzta. Uuaitáaom ha-tárosottaagánál fopvt azonban éa nem Urt váa magamnak a balaastás m«E>>lására jogo* aitottoak. 1884 julios bó 2-án 18&4,p. 884 ss. alatt 1 lengjeltoü kir járásbirósághea, mint a uersJidés teljesítési h«l7éo«l fogva iUstékes biróaághoz, araságod ellen a karatetet be-Dvujtottam Ezen keres«tr« tárgyalási ha<ár-' 1884. évi szoptember hó S-ík napja tfl-setatt ki. Uraságod asm as aláioiotUm megígér: két bét alatt, de a tárgralási napig letelt két hó alatt sem fizetett. Ellenkező atasi-iem v»vén 1884. «vi smeptemUr 3-án az ftgyet — mert uraságod oem jelent meg — egyedül betirjvaJum, ¦ az ítélet magbosaU-, Lát kértem. A 3529/p. B84. izama itáleUel uraai-god kötelezve l.tt a 167 frt U kx toké, en-nsk ¦ pedig: 267 frl 14 kr. után 1881. november 6-tól 1883 deci«mb«r 15-lf, 167 frt 14 otán pedig 1883. doczamber 15-tíl a vég-ki«légitéaig járó 6*/0 kamauiaak, továbbá í0 frt psrkflftségnek 9 Mp alatti »egfi<«tésér«, s az 5 bscto 86 litar bornak 8 nap alatti «1-ssáliitására. 1884 azsptember 2-án tehát a tárgyalás napját megel6sd Dap iru Craságod f«-l«mnek ¦ kfivetkesdket ,Ktennél szavamat adón, >g7 legkéaSbb e hó l&-e.g le&aet«m a bor árát, kárem tadó-iuák aa ílfvvéd urat, ne jelenjék meg a holoapi tárgyaláson. Az *ddigi költségeit m-fidom neki Szavamat, bs ogv-«r adom, megszoktam tartani ha tűrik, ha »kad • E l«vel«t falta saaptanbar 4-aa kelt általam szeptember 5-é*, t*Ut a tarajaiá* sUn 3-ik nap vstt aaoQ távirattal kUldks el nekem, mUzehct: „caak tessék az Qgyet saját belátása aseriat olintásni* Én — bár okost lett voloa u el«o levében foglalt Ígéret nem tartása miatt — ezen ujabb .Ígéret betartása iránt is ketstgesksdni, sundaion által as efvéb iránt — szaki égtelenOl — még epithetommal U e70 maKkotAbbi tett adott ,0 iránt mindeoha érwtt aagyomáojos tisa-
szerezhatS. tjén Iritonat a bajt alapjábao támadja mag s axt gvöaereeea kiirtja a test-
01 y ttgyéDskiiftk, kik dngDlásban uen-rednek, a Bcigel-féle haahajto labdacsokra is van smflksegBk, a ^Shlker kivonattal" kap-:solatban. A Seigel-féle baabajtó labdacsok aegrrogyitják a dagoltst, eladk a Iáit és myhQlest. megitabaditaJLk a főfájástól s • fojtják ai epekiömlést. Ezek a l»gbiztoaabb, Ugke leireti»nbb ¦ egjsaemnÍDd a legtokéleU-s«bb labdacsok minden »ddig késziuttsk ko-A ki o*.kV.l caak fj ki^rlete. is tett, azok használatát bizonyára sem >«gja ab tan hagyni Enrhéáttdsn ¦ mi&dsn lagkúebfa fáj dalom al&idézeae nélkfil hat.
Ára egy palaok „Shaker fele kivonat ", 1 frt 25 kr, 1 dobos „Seigel-fiU ba* aajto laddaesoknait" &0 kr.
Hacrarorsaági fi rak tár :
BadJaptat, Török József gyófyssaitára kLrtUy-utcn 12.
Nagy Kanizsa: Belő* Jóssef és Mandák G.
p éa kiadó: 8ZALAY SiNDOB
Felelőt ss«rkeasto : TáSS ALMOS. Laptolajaooos : W1JDITS JÓZSEF-
Nyutt 6r.*) Nyílt levéJ
TekinteUs Fach &edö nrbos
B«kűld$tett. (Olcsó, de a mellett a logjobb
Nyílra Magyarorssáf.Igen tiasUlt uram 1 A Brandt Richárd gyógytajerets arájosi labdacsaiból két dobó* küldetett hossám, engedje m«g, bofcy eajart iafkálásabb kossOB«tem kiíejessem. Éa áJtüábaa a legbáiáaabb alitmerést érsem aa öl svájoai labdaoasjoak hatiaa iriűt, mert mar 10 évig aseBTedteos amssstiti ssv kb nnask daosára, ho§j a itf-
Ueaml
Folyó bÓ SS-én kelt leveiáre — azt hl-ttem Ön is belátja — váUszolstoa, taoiuégas Hogj *3 atoa te«sem — oka, aaert akarom, miszerint válanoBB tud«Btására jászon, lévén elStum levelében fcglalx kijeleati** atáo bi-sobtos as, mikéi, t postáa ktUdott Uvelem fel boBtatlaaal jatna k«aeiah«s viwjtm.
Hogy mi jogosította araaágodat fel oly lerél irástra, a melynek .élté elbírálása a bonutfi biróság feladata Und? n«n mdom Éo arra okot nem adtam — soha; 'i ka azok-aéges volna okát keretai annak a képzelt méltatlajiságsak(jogtalanságnak— amely araságoddal — nésete sserint — megtöriáot, es aa ok semmi más, agysBeaen u/aaágod tény* lesne —
Ba elmoadoai a téayáliá«t igaaat foe adni nekess míndooki, még — araaágod is. — Mielőtt asonban est elsundanátm, ki kall j* IwiUnaa, hogy as emliU*d5 »kaaáayok — U-
*) S rovat aiattkoalStterttass alaki, mm Urtaimi »airts»b«si aess vállal felal»si>git
aágöd engem, bogy a perbaa falmerlUt !«uyis2gét kosoljesi. Ast ts kif<zeti. Még ,»«
nap válaszoltam erre, tadatváo araságoddal, hogy a keséi kfist Iev6 ;tel«t ¦ végses sserint s parkolta ég 30 frt 50 rbaa lévén biröilag ¦efállapitva — ennyit, s nem toobet kell még fizetőié. — Azt hittem, ¦ kisattem: póata-(ordnhával, legkiaAbb pár aap alatt elvégre véglegM kielégitéat nyújt ürazágod. — Ismét csalódtam, — Eltelt három hét. Már már arra az elhatárolásra léptem. hogT^a keséimben lévő 'égvét alapján a törvényes kényszer intézkedést — salgo axecatiót — i tganatositom, a midSn azon keservesen megbánt gondolatom adt: mégegysser felhivom Uraságodst, t*-gyeo már egvsser eleget kstelanettaégének, l se kénvsssfitaea engem a végt*u*aég jogával élaem. — 1885. január 90-án ily értelmfl fal-móHtáít írtam — d« zárt levélben — Urasa-godhos. — Ez volt a Uvélbee egyébb semmi ,
— hivatkozom magára as illet5 levélr«. — Ls mit válaszolt erre fo.70 ho 2!-«a Uraaágod Dekám ? (Kit válaasolt akkor a mikor as itt
— szavamra mondom — híven «15ad->tt tényállás sserint én csak kötelességemet teljMit-tet'am, s<St ast p^nikópen épen Ön iránt vaJí tekivMtbol — pe^ig nem ism-rösom, még osak nem íj láttam soha a* életben — a folytonos ˇárakosás s halogmtáaaal meg ú asegteai; a midőn — hivatkosom bárki elfogulatlan vtle-ménvére — kimábban, elnésSbben. engedéke-nyebban sljárni aligha leheu.t volna; a sű-dóa kOllaégtSl a Iebetl5t«t szerint kíméltem; a midSn ott a akkor, hol s a mikor köv^UUsm lehetett volna — írtam, kértem; a midin a mégsem tartott ígéretek dácsára is kerültem minden srosebb actust; a mikor annak, a minek utovégre történni kellett csak aram egyedül ön, igen Ön — mert nem fizetett — volt aa oka: ast válaszolta, hogj (néhányat idézet a sok közöl) tisateaaéges »mberekkel nem to-dok illendőéd bánni, bogy az egéss «1 járásom nem egyébb undort gerjesztő kOltaeg eainálás-?áJ, tridó Ulálmáoyu revolverkédesnél — más ssoval saaroláanál! ! —
Hogy ily tényállás mellett nem én vétettem a tissteseég ellen — aat hizsem meg-birálhatat-
Uraaágod lesm sxives tndomáanl venni, bogy levélben foglaltak sem alappal nem bírnak, sem tOrvényas formában magtorolatlaanl nem maradnak.
Keh Lengy el t ó ti, 1386. január hó 80-án.
Dr. BenMBji 6«rő,
h. Ogyvéd.
teletemnél fogva Tártam hanem — október 19
gyy ssaptember 15-ig tehát másfél hónapig Í ? A h
g, pg
lett a várakozás erenmÍDy* ? As, hogy a per hosa-vonáaábol keletkesff reiel&aaégea tadatában 1884. október 19-éo 3130/p. S84. aaám aUtt Uraaágod ellen a kielégítési végrehajtást kellett — mert nem fizeUtt — meg kérnem.
Ez 1884 november 8-án el is rendeltetett, s egyszersmind araaágod ellen a végrehajtás kérelmezési költség 10 frt 5# krban állapíttatott meg. A végrehajtásnak ily módon lett elrenaelésérc'l Uraaágod a bíróságtól itre is lett, est 1884. november í*-án hoz-írt levelében el U ismert*, s ugyan asen bvelében ísmát arra kér, hogy — mivel bo-rsit eladni képes aem volt, s igy eddig ezért n*m nsetett — legyek ssítm még várakozni a hátralékra; a lesUo legrövidebb idS alatt fizet La éi, umét vártam. Pedig _ beláthatja Ura ságod — jogom is, otom ii lett velna meg-exequátatlai és Uykép egy jó adag kelleiceUen pironkodás mailé — jókora öasmegC koluéget okozni. De nem tettem. — Vártam tovább egy bóaapoál. 1884- deoztmber 3l-én kelt ¦ áit>-janaár 2-án vett levele •serint végre Uraaágod a tóke s kamat tartozásának felem kesébe lea kiasetéaet jeleste.
' kifiaetéa — s levél sacrint - de-
legjobb asztali- es üdítő ital,
Uttni hatáaunak bizonyult kihőgéanél, aigabaJoluuU, gyomor- és holyaghtj-nrtnal. *
lattoni Henrik, totU a
Hirdetésen
A PalD-ExpeUer!
Tiaeoöt óv alatt eaflD r6gb«'ilt biai taorr«l oaii, köajvínv, ttb.-nél el«rt itaroDoaai gjógyinámiajií keiea ksdaak arról, hogr tgj beteg tem fogja magbánoi, ha sma figjelmet-taiat iltal sgj kiaarlst t«talira biratott. A l.gUSbb oaaládnál mar ktaaletban tarUtik a ralódi horgolj Faia-Expeller. Ára ma taigoruan aao lid aredali kiaailmtavask ig«n "*'-t«kalt, ugvania palacikoakial 40 <• 70 kr. nagvaig aaerint t a legtíbb gjogvatertarbao katalítben raa. Ha-miailváoj kiksralste va^att, toawik a tyirj'gjrii ,horgoo»"-ra Sgveloi. Bíchter j>. Ad. ét tívna Btc*. Fírakir Prágában at ,araaj oroaa-láa* rvÓKjaiertirbaa N i k I a J-platt 7. 23ÓI 2-5.
IMI SEIEITZ M
Csal'
ha minden doboson s gyárjegr : * **» és Mell sokszorosított cség nyo-¦ata látható.
im aitastlaft*, a"»°'t^a * vsrt.lsiás, ' ' - '"w
Kj, Kiadnaaail aalo. ntai »• baaoláa f.j., flű- «• fofü. a iái úkerM fjifji-S - kaMrzai.
jan kanaatáatak mindonotmO jaralijek U Jrt»k, ajaUdiaok ia dafautok elén, Baaatlaa tiuel terre, aiiules bat«t«léj, aaavit éakolika aUaa. Kfj «ac poatot otaaitiaul 80 kr. í06* *«—6
Valódi, Moll TÍdJacTéval aa náralalraaaval.
HIoU A
Bécs, Tucblnuben
ftaktirtk li|) Iilllll B^a. Jéaaaf ijífTaaarfai. Ro.aoi.Jd ki. Faaaalliofar Jónaf. tana: Dorsar 8. Caaktanra Mia L. jrö|j. lafanirttt: Q EorOTio íi. Uuttary : ScalJftf <a. Illllll : Biti linó., aairaall -. Utl K.rJ I Slaarvar Saaiav J6a~t ZalaCaaruaa Hollóa; 1. |j6ej"««u
o^iooooooooooooooooooooooiHUSZONNEatlK ÉVFOLYAM
Z1L1I BÖZLÖNT.
FBBRüiKl-** 1886.
HIRDETÉSI K.
Meghívó.
A Csáktornyái takarékpénztár részv. társulattal egyesült önsegélyző szövetkezet t ez. tagjai f. évi február 22-én d. u. 4 órakor Csáktornyán a városi elemi iskola termében tartandó
II-ik rendes közgyűlésre
tisztelettel meghivatnak.
a) az igazgátóság jelentése,
b) a felügyelő biiottsig jelentése és * felülvizsgált évi számadások feletti határozat hozatal,
c) az alapszabályok 7. 11. 12. 26. 38. 4Í. §§-«* módosi-táss, 2**8 !—>•
d) a második csoport alakulása,
e) 5 igazgatósági és a felügyeli bizottság Tálaulán,
f) esetleges indítványok megtétele.
Csáktornyán, 1884. január 31-én.
Az igazgatóság.
II I I l!l II II II
EDDIG MÉG FELÜLMÚLHATLAK
a MAAGER W.-féle
cs. klr. Kiabadalmaxolt, Vllédi iiuU,
^ Csuka m áj-olaj 35
Maager Vilmostól Bécsben.
At orvosi takioléljak álttl megvisagtlutott e> könv
njen emészthetftetie folyiie gyermekeknek i« ej.olb..ó,
ni^rt * lp(rii«»t»bb. legjobbnak elemért «B«r: mell- tfidó-
bajok, görrMy, daganatok, kelések, börkln lések, ml rtgjbajok, gyengeség •<>>. olleo — egy üveg ir. I frt. tin r»iirb»a : Bee»*en, Hetimarkt 3 mám »leit,
OuUákMiliru binxUlom legtöbb e> jobb nettt gyógyeMr-.
Péoiett fcapluvtö: Ko.ic H. e. Sipóca Iitrái .b.n Be«b Vilmo. — Spitzcr Sándor ét fiai kereekedé»ébe».
2320 7-lí
>; Árverési hirdetmény.
Atolirt kir. bir. végrehajtó ai 1881. éri LX. t ez. 102. § a értelmében ezennel kSzhirré testi, hogy az alsó-lendvai kir. járásbíróság 4667 p. 84. száma végzése által Lénk Sámuel aoproni lakos Tégrehajtató javára Balogh Gábor dobri lakos ellen 150 frt lók>>, és ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás ilkilmiTil biróilag lefoglalt és 149 frtra becsalt 16 kereszt rozs, 6 szekér takarmány, egy vastenge-lyes szekér, egy pár Skör egy 3 éves üszü, és 6 sertésből álló ingóságoknak nyihánoe árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a nejjrszinén vagyis Dobrikan alperes lakásán leendő oszközlésére 1885. éT február hó 12 ik napjának délelótt 8 órája hatándófli ki tdreük és ahhoz a Tenni száodéko-zók ezennel oly megjegyzéssel hivst-nak meg, bogy az érintett ingóságok ezec árverésen az 1881. éri LX. t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak.
Az elárverezendő ingóságok vételára at 1881. évi LX. t. ez. 108. § ában megállapított feltételek sze-nnl lesz kifizetendő.
Kelt kM-Lniwií, 18U iri f.br ki 1. ZAKÓ DÁNIEL, kit. bir .é»reluuU.
Dr. ¦ikolaseh Károlyiele A legjobb uer nyomor-gyengMégekben, hideglelés, ideg báolejmftk h utobetegeegnk
ellu >n nrez im I frt 50 kr. KnüoA baUta uon befr-gtégekben. melyek
Kíl H'ej i.. I frt 50 kr
Rendkívüli Mer mers^ee d»RWl«lok, n zjo-mor l»wa mükodeee ¦ »s ebből tsármtio betegségek eilea. Efy BTef ir* I frt S0 kr. A lerbiito>»bb uer * gyumor múkódeeere nejt he'ö skervek feladiiéeeQl Lgy Qveg
ir> I frt M kr.
A legjobb uer gyomor- ée bél-ketkerae,
Y.lnnio! eg;<b beteglégek elles. Egy üreg
in I tt 90 kr.
p
Cklutír ür. Klkolaseh Karolj féle
• p.cjol
ruU'Uln eWMkw. Dr. likolaseh Kirolr-féle
(psoTOl
Dr. Klkolaaeh Karolj fele
Dr. likoluseh Károlj-féle
p»nyol
Főraktár Ausztria s lanaroniáFa itm iGalicna és BUoriia tiTételéiel) Heager filoiosail, Bées, Hl. Heum&rkt S.
oocoooooooooooocooooooooooc^
V SZABIOUJUZOTT GOZMOZPOHT tS GlZIOZDONTGíiR
¦; C, Schrancz és G. Rödiger,
? Wien X. DampfgaMe No U
ajánlják mint kSCmkgeuiget a mtl lékelt rajuuirinti motdont/okat \',-tíl egitt 30 lóerőig Ily mozdonyok 2 év óta 100-on Jelűi vannak forgalomban s rolók több illetéket ttak-férfiaklól eredő bizonyítványok fe-kdsznek kezeink között, melyek sze rínt ezen mozdonyok az njabb kor lega&mrubb, iegolaóbb és Itqil-landóbb ütemenjü gépei, medyeknek felállítása lakhátakban > műhelyekben az 1883 évi márczins 1-én kelt határozat 68. §-» szerint, hatóságilag engedélyezve van.
Ezen mozdonyok nagy száma áll Özemben malmoknál, ctewimtgyáraknél. bányákban, ieuka fürétz gyárakban, géplakatos mühelyekben, és ttövöd&be*, paito m ány gyárakban, villámot kétaii&eknA, könyv- ét könyomdákban henteseknél, hámorokban, surrogót gyárakban, xappan jötö dékben, keményítő gyárakban, eatergáloi möheh/ekben, asz talot mühelyekben, aérna gyárakban, terfőidékben ét kalap gyárakban.
Bizonyító iratok és elismerő levelek fennti mozdonyokról és illusztrált árjegyzékek, ingjén &
oooooooooooooocxxxxxxxxxxx
J
XXKXXXXXKXX*XXXKKXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
X X
*
X 3
t
X
KfevetlM tengertuii küldés által ajánlom következő igsn ticté árakon I
Gf armatárnk, úelihlesset h\il
postán Uoen
bénMotva
kivilo finom
ott S
oemeefej. ttlMe
•sztr. ért.
írt 5 00
¦enado kiváló fíoom aegymemu. berD& Ceylon gyöngy legfioomebb. erfa
( kölönonen finom i finom
Piaatag Ceylon, nagyon «Up Plaatag. Ceylon, finom erői Csba kéktold, ue>, orie
1 kQlöaOeen finom
) fioom
Árán; J»T», ntgyuema legfiiomebb Java sárga, jóitü Cnba gyöngy, eríe, nep ¦orca gyöngy, joiifi
Jara zöld, DKgyBxemü, erőt, uép
Santo> legfinomabb, iőld, erős Camplnos, legfinomabb, kellőmet RIO valódi, erőn tiui>
¦ocea afrikai, kleuemt, bim» Rizs asztali .... irt 1 15, 1 30 «¦ Gyöngy Haco, validi keleriadiei Síitán malozsa, meg nélkül ¦arezipan-mandola, edu
6 00 500 4.60 4.30 4.75 425 4 25 4.30 4.00 4.60 400 486 400 3 75 360 346 3.35 316 150 1.60 S.30 4.36
az íttMrt szolid kiszolgálás mellett Mztr.
\ aj ureli. Dtgyuema, kilója Tömött heringek, áj kolandi 25 o». Zsirs« heringek, aj »«gy. 30 e«. Zsíros heringek, aj epri, 90 ee. DeUkates* eea heringek, legfi«. ki«i.2OO es.
ilHL illűIUll Waü > -r<> im, iád.
Laxaeiherlagek, urtoeak nagyok, 10 Iád. ÍÍdI lrÍÍí7 iQüWltt] i «• »0, í k. láda eÜDI. LUDjS. lúfnlllj > 2 k. 1.90, 4 k. I. Sardeüák vtlodi Brabaater. küonk«et Sardtnls á la Inrile '/, v.gy •/> dobos Fr. Laehs éa Hamsser •/, ko. dobx ÜT Ofhűllf ' »nk' C.bliaa / 6 kil. "1. iMjHtllll < Sobolle (teng. ay.)jlád> Családi thea, fekete, kiv. finom, kilója Családi thea, feketr finom, kiadós, kilója Jamaica Bam, valódi, 6, 4 liter Arv de ««a_ lecjobb, legfinomebb 4 li'er Cognae de Champagne, kivttd Cnom, 4 Hler Tanllle 3 tok. 90 kr., 6 tok, 54 kr.. 12 tok. Stearin-gyertyák 4, 6 vtgy 6-oe, oeomagja
ért 100 3.00 160 150 1.30 130 175 150 190 150 3.50 1.50 4.30 360
4.00 350 500 400 7.00 100 0.80
Hnrks, füstölt has. sonka, stáríUitt gyOmSles, főzelékek és gabnatartvány, kétszeraolt stb.
8CHULZ E. H. Altonban HamburgnáL Alapítva 1864-ben.
2323 6-6.
Ín-*
Kérem e cseget ualetem ll^neoivel nem fefeserélai
XXXXXXXXX4
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A LEGJOBB
CZIGAfiETTA-PAPIE
LE HOUBLON
franczia gyártmány.
CftWley ém Henry-Wl Firissban.
UtúziMktM ¦irtertl évattk.
k eugurtta-papir csak akkor valódi,
ha minden egyM lap LI HOUBLON Wlye^el ta mmdeník bontek ax sllant kiló véd- . cl na latrm.
Eg}eDlitö Esztergapad
furi«épek, gyalugépek sth.
legújabb i szer-kezetOek ráktáron vannak.
B e 11 b a b e r F. Wien
2. Nardbahntra—e 6
1. főnyeremény forint
valaaenB?; <\\i>ii-tIlüII. lotlMjíJtWít fe silTirt6isÍBllfl.
5OOO frt 3OOO frt
sorsjegy
Minden nyeremény készpénzben kifizettetik^^
-
B 0
WajdU, JóutJ könyvnyomdájából Nagy-Kamuán.N4Í.Y-KINIZSA. 1885. febnár 14-én.
7-llc
H/«/iie<eii «r-
•gé>m évre . . . 6 frt------
fel évre . . . . 1 frt 60 kr. aegredéTre . . 1 . 16 ,
EayM ult io kr.
HIRIiKTtSEK . katáboa petitaorata 7. méeod-|tor«. • mioden további torén b kr.
¦YHTTtaSEH
inroakti.t 10 krért vétttoek lel
hvioratari illetek mindeo ejjet bir-
detéaért SO kr ái-lendS.
I
_L
A Up tzellemi réuét illető kíde-tények t tierk.-ixtóiéthei, afi rétiét illető kötlemenjek
pedig a idadúbÍTatalbot bérmentfe iDtéiendök:
BermentcUen lerelek o?m fogadtatnak el
KizfriUk >lm ¦¦ UMtlMk
I A nagy-kanittai „Kereskedelmi Iparbank', ,nagy-kaniaai önkénlet tűzoltó egylet", a „zalamegyei általános tanitó-ettület', a „nagy kanúiai Htdednevelö egyetülef, a „nagy kanittai tiatíömegélyzö aövetkezet', a ,toprom keretkedeltni i iparkamara nagy kanütai külválatttmány'-ának hivatalot lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON, MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
zal a csodálatosan alkotott szívvel megáldott ember legyen-e hatekn ahhoz az édes hazához, melynek fiaira oly égető szüksége van ? — Nem, ez nem lehet magyarom! — hiszen
a te telkedből ktltó, nemzeti
olvasta ki imánknik
a nagy e sokat
A Uviaérták.
* ¦ .TM( mU art mit ír • bérei nekem?
' Bánát Uván, káéiért ver lairarn.* : EstrH 1. br.
Justinián kegyetlenségéből sze-nnrHI saeg/oaztou ósz Belizár, szaat áhítattal hallgatá u ót nyomorulttá és földön futó koldussá tett hazája felől szálló madarak danáját, és midőn lelki gyönyörűséggel szívná magába « Bosporus felöl szálldogáló tzel-lót, az őt veze ő gyermek álul imádott hóna felé fordittcrván magát, egész valójában átszellemülve s reaz-ketó karjait ölelésre tárva, rebegék ajkai: .hazám!*
Tiszták, megszentelvék legyenek ajnüd ember, midón kiejted e! hazát, hogy ott várják be szerencse szót — .haza!* csillaguknak itthon hiába remélett
mondó igéit: Itt élned, halnod kell!*
És mégis! —
Elszomorodik az ember lelke, ha elolvassa a hivatalos adatokat, melyek a mániává fajult kivándorlásokról szólván, számokban fejezik ki azon szerencsétlenek összegét, kik Amerikával cserélik fel az érezkaput döngető ősói által reánk örökül hagyott
zott váltakozott; váltottak az idók, — ma nap már 12—15 órai ne héz munka után, alig kerea meg az illetó 1 frt 30 krt.
Ha valaki tán eg feszeget a magyarországiakéhoz képest még elég magasnak találná, ne feledje, hogy az élelmi szerek meg aránytalabbnl drágábbak a mieinknél.
Sok ezerre megy — mist jelzik — ott az Óceánon túli világrészben azok száma, a kik kereset nélkül tengetik nyomorait életüket.
Ha ilyen szomorú és kétségbeejtő az párosok és gyári munkások helyzete a 19. század Eldorádójá-ban, a mezei munkásokét sem iestik
Ne puszta szólás legyen csak j feltüntet.
az, hanem a szivedben lakó legizen-! tebb érzelmek olvadjanak zengzete* harmóniává, midón eltebben ajakadról e nagy szó : — „h a z a."
.Bölcsőd ez,* az ősöknek
Szegények! —
Ám menjetek, ha egy óriási csalódásai gazdagabbak a-kartok lenni!
Amerikát a könnyű és gyors
Hálnak, itt a Dunántúlon, gyérebben fordulnak igyan elő ily kivándorlási esetek, miat pl. Migysr-orszignai felső részein, mindazonáltal a fentebb hasznait .gyér* kitétel is a hivatalos adatoknak elszomorító tényét foglalja magában, ha tudjuk, hogy magából Mos< nymegyé-ból a múlt évnek alsó felében 138 — Zemplommegye területéről pedig az utolsó négy év lefolyása alatt 11673 sdósó, munkaképes, és nagyrészt hadköteles magyar polgár vándorolt ki Amerikába.
Megdöbben minden jó érzésű honfi kebele ezeo elszomorító adatok olvasásakor, annál inkább, mert elenyészőleg
kedvezőbb színekkel. - Egy frttól:, kÍTÍndoriokMk 1 frt 20 krig terjedő csekély nap-ikeTés Sl4rliéka tér vissza, ezek is szám mellett, majdnem emberi erót: „ÍTflkbell ggy kétségbeejtő csalódás-meghaladó munkát követelnek, és ha!„j te9tj|eg p^ig clnyomorodva és figyelmen kivul nem hagyjuk, hogyifosxlinT rongyokkal; a másik rész ezeknek éven át csak mintegy 12—15 p^jg nem „abadulhatva a nyomor
vérével áztatott darab földje a nagy meggazdagodás helyéül festik a lel-ilák l ál é hkiil ökk kibiá
világnak, .mely ápol,
az életnek sulyos terhei gg
¦yedó tested nyugodni vágy, .sirodj— JÍit törődnek azután ók vele, ha
— és ha,kiismeretlen ügynökök, kiesábitván a alatt gör-! hazai viszonyokkal elégedetleneket j Í
is* mely szeretettel ölébe togad, édes nyugalmat adva, .eltakar.' Ám keresd fel Helvetiának égbe
azok a nyomorba taszított é< alta-•uk félrevezetett szerencsétlenek éhen vesznek is nj hazájukban, — ók
nyúló bérczéit; gyönyörködjél szép | megkapták a .szállítmány* után Itália myrthu- és narancs-ligeteinek Jutalékukat.
enykrtaáó árnyain; keresd fel a he- Azokhoz intézzük szerény so-
lyet, hol nincs tél, hol a természet rainkat, kiket a gazdagodás, vágy
örök zöldben, mindig ífjn erőben disz-lik ; hs ez ki nem elégít, siess hol örök hó von halotti leplet a nagy természetre: — azután gondolj hazádra, és hallgassad meg szived dob bánását, meglásd : szived azt beszéli azt dobogja: .jobb otthoni*
A tenger hulláma visszatér medrébe, visszs s fecske az fiai fészekbe, melyben életre kelt; i hold nem lehet hotelen az éjszakához, a virág a tavaszhoz, — hát az em-
volz ellenállhatlan erővel Amerika de legfóképen átokhoz, a kiket társadalmi állásuk a kivándorlás megakadályozására vagy legalább csök-Eentéaére képesít.
Ma már ott sem repül a sült galamb senki szájába is. — Pölté-telesen adjak meg a h a j d a n i Amerikának az Bldorádo nevet, a mai n a k azonban már semmi esetre sem.
Bégen volt az, midón Amerikában egy ép, erős és szorgalmas em
ber, az érzelmek das tárházával, az-' ber napi keresete 3 és 6 dollár kö-
hétig van foglalatosságuk, ha nem ^ ,"nllíg kiTj,j ko,„ii ott „,„•„}, feledjük továbbá, hogy az ezen munka- kttlljTe ,, éh-halállal, mig az ide-idó alatt szamukra fizetett csekély^ {81dnek „tszélein ki nem leheli összegből, szerencse ha napi szükségleteiket fedezhették — ugy a hogy — nem bogy bizonyos tőkét rakhattak volna félre a munka idő be-szüntére : elgondolhatjuk, hogy mily nyomor, mily leirhatlan inség honol azon szerencsétlenek nagyobb része között, kiket sorsuk átka ide Öltözött.
Szóljunk még a bányamnuká-sokról is, a kik a fentebb jelzettek között aránylag a legnagyobb nélkülözéseknek vannak oda dobva.
Mint a lapok is emlékeztek róla, a mólt hónapok egyikében egy krassö-megyei bányamunkás csoport tudakozódást intézett a nevryorki osztrák-magyar föügynökséghez az ottani viszonyok iránt. — Dicséret és elismerés a fóllgynókségnek, a miért himezés-hámozás nélkül imigyes \á-laszolt a tudakozódásra: .Ea éhen akartok veszni, akkor jöhettek!*
KatHta ét Jvlia, sIMntt aMnk, Htgy -KutMán.
Iru: TenténcMky Jémtf, Kuiiu-ji-rtd orron.
Nemrég e kit DÍ»e« lett muto-gftlva farwuakbftn, hogy •¦okát * kösdn-¦^g magbámolja, 0B«gii bámult*, mert o«o-dú kiivárek, elhimo uk, elhijoaodottik, talaáfOtto a»iro»k.
Az elmondottak után, ha tán megszállsa valakit a kivándorlási vágynak ördöge, és ignorálni kívánná az itt elmondott jóakaratu figyelmeztetéseket, jusson eszébe a newyorki fougynökségnek az ottani viszonyokat eléggé jellemző — fentebb idézett — válasza! —
.Áldjon vagy verjen sors keze,* — zúduljon bár a bajok egész özöne fejedre: — higyj, remélj, de semmi körülmény között
el ne csflggedj
és boldogulsz!
szorgalmat és takarékosságot szem elől nem tévesztve, ne feled, a költőkirálynak szavait:
.Itt élned s halnod
kell!'
Pozsogár Gyula.
K . 11 k i 26 irm, 300 fut .ebe., 8 Ub mi|u, i«.i«i>ek á;m»r6j. 61/, láb, lurikrájái 68 oemiinéter. T»»ti»r«j» olj ••gy, kogr 3 aáuái tárgyikkal ipa ii köooredéo jáusik.
Julii «li« 5 ítm, 160 foat im-héa Mmd««ltí lou.«tí», iMllemi iiclre-Tftlótágak reodee.
A litoj.ui kMu^f nemoik bogy bámulu elhiaáiaktt, haaem ai «JkiBá* mikepeojéa tfprenkedett, kivásoti volt tadni &«ek elhisás* okát, kiváooaieágát ftsuaban k ielégiteni képet Dem volt, mert t mutogató viadearól becséit, <a«k elhiiwuk reulete^aérol h«llj«tou. L• éppen • hiáaj pótlásért, • kstón •ég kiTÉHO.u«gi.»k kidégiU^ére boi-¦ ok e OMf jaráMtot, jBiDt •> elbisáj réra lelo.ó^l.
Ai elbisút, elhájoa odáat miaöig a e*lB«k Miraovaga okolta, meanyibeD a ¦atr a tat: ftgje^étseibaa, vagy at egétl te«tbeo tulaágoaaa képifidik.
A nir ai emberi teitbei ige-J nagy alarepet vit«i, él aélkalotbetleo. maradandó léoyegot rétiét képen a twuak. Ksaootéget, rendet kSrUmények küit a boralatti köutdTetbeo léteso nir a taat-rétiek ^onbölydodaegat okona ét oeve* •eteetD aoókoéla kflltoalak népté gének emeléaénél lényegéten kotrenfi-kodik.
Rendkivsli Titionyok k&tt a «it-képlet ké'Ot lertkódáMkat ¦• okolhat, lerakód bttik a ttivre, a oaepbtsre, a vetekre, belekre, máikor oly nagy mérvbea terjesikedik, hogy miatu al ec^n telt feltQno, lokvtor bámulatot terjedelmet él mlyt nyer, t mialatt jelentékeny életmfl-ködéai navarok áHoak be al emeaito. • vér- él ai idegrendiMrben, m«ly at or-.otok állal ,nit kórnak" (Adipo-tit) neveltetik, mslytól a teateHég, iu-koetág ti által kal6nbosk, hogy • itir-kór beteglég, a vatkonig, teiteatég pedig readei efémégi állapot.
tírcza.
A ViZN.
Bolognák tajkámmal a feetafi eabok
Sátornak
De «n mott
Rijok tea kalifám*!
Oda tam kallfatak.
Miat a rab maiár, ka Újra uabadda laet: . Lelkem a
IMee, fálroUa vem; Hamvai fátroláa vita.
a aedaif •aaUkai —
Érnem:
üoka ki •— ttrai Soka ki aaa tárM.
« » f
Oátja aU «lé*«, 8
Bakik le a m*ivk* ; Iák 1. t Ük
Bátky Lajo*
Zala.'
telt, ejy ideig btttéltek róla; e»ka« meg w koeyeték neTettokbe.. Astáaa.Fllg-gitlea Zala* uf»ljatv<t wrMMüaak j •Mfiaárm, ¦ mott fogg • feladd, fogaaaa.
Ehbet a foKaaradobáibos nem kel-tott agyán nigy lemonda* a t pablikam reáléról. De mar Bemete O«i.nak él nekem roppant gyáti kellene boiaá, kogy akbe ae juaaon ét ha eaittnkbe jat — pedig etajfinkbe jat! — hogy ne keo&ag-|Ut tSIStti.
Mivel pedig Mnqaan olyan apró eee- . meny, knlónOMn a tiegéay ember életé-1 bea, aminek meg oem votttt a aaft od-v<k»ég'i tanoltaja, — kát ennek » t6né-¦•tét it o«tk elmondom.
Teeaék megkallgaUil ti a kitek •rikaéga van rá, okoljon beJMe ! a-
Al miiinj iilnniiÉi ¦•iTnajtilnnoie dik eaüeodo, KrrMtnt H<ll*l«ae ntán, ir (alatiUn airaUnkkal TéysMMt. Allattt, «ab«ri tKDába aaro aÍTttirokkaL
Még a lalkuamaretea i.kake éa ka-laleaaéjcudó exeoalor arak ¦) ké>ytol*-•ek voluk ábráadokat aeiai a aaobáku. Aki pedig aeki maat a aivatarBak, annak ismlinU tairbóJ .tiereaotét « t a t" l*awu«i kiváau. Magdlyxzt ai a kg-
Ei agy balva ertletett njeig. '
Épp«a kerekei négy mnundejei -var-
te M*miaiké«t • ¦•fy-kasiiasi kirlapot-
vaie. dl meatokáa prnianmeriM t kSeíi
Mikor nwcndtak, ksgy U Wldé
- .Bt!' (M«rt kát nem mokum nagy-urakat fogadail)
— .Jó napol Sándor öcsém !• El még kivftlrei biagvMt.
A kiayiioti tjlon Bemete Q é-¦ • lépeii be.
Bégi no.er6«6k váltónk ; egy tali-baa isllsttük a boldogabb időket. Nagyon orflltank ii • laJalkoiáaaak.
Soká, nagyon toka ét toktt bénélt még Remete Oéna trrol a tengernyi bajról, mely Ntgy Ktaiiaát hova- tovább arra a tsomoru torira juttatja, (hogy . .
hog» .... hogy .
na!) hogy Tuboly Viktor meltere
At én öejia bátyám, ki —r-.^ -lén képviaalo volt két kiataljee oaikluioa át, nagyon belefáradt roll már a parlamenti Doteaadalmaaeegba; a prosai éleiben mott bevételét nélkül nereti al agyakét in'.é»L AMrt hát jo taanit még le u Olt. már it kijelanutla, kogy t újságot akar indítani itt Nagy K.eaiaaáa
Végre it abban állapodtunk meg, bogy lem lap. Cainálni fogunk eloMOr it profratnmot. Cioál egyet Remete, egyet Taboly, egyet én. Amelyik jobb leen, ai iUtiL ei. njlSitttk t itpot ét orál,
.gj.li.liili- ilyen a jo lsen balkenével jaro omiaoaoa, vaiarot idAben foganta'ott.
Hogy ki állal ?
Hát egyik «nU, ahogy pipáagatva, lagkoavetlanebbfiiiku hatat alatt a ,v *l" éa .a i a o t" nagyon u kfinnyeai megoldható léttle felett elmélkedtem, — valaki
Erre a kijelen éare kit atSaet
ál-
________j______
lott b«, . . . ét (aekem tg%n jó aejlalmea fW«im Tannak) minlba 'alaki kaomtgolt volna ká'ank mogfttt.
.Hát mit inöl hoaaá, Saador öoném ? Maga atokott at njaágokba firkáiul, job-baa tudja, hogy hát milyen forrnia le katae aet a dolgot megoainálni. M*rt bá •baditl — ez • kél ajeágoanpa nyomora •ág ebben a varoeaan ; mindegyik a haló-•ág oaaálybordoKSja. Bnthndt f lavego, kell vtlamil tenni, lanea oaak •¦ a Viktor (mir r. i. a Tttboly) ne volaa olyaa ántlat •emoiittevétbe merQ'.vc, núnd)arl kony-ayebbeo menne ám ea a dolog; an k ért valamit boitá; hárman oa^k éraénk egyet Ilaaem totone láttata olyan ember;; ielelíu a tnekedlijét oaiaáljt, déluUa
Noi'r . ..Mire bál?
polgár.
étikor Remete Gréae megyara'caai aaila mában találkomi fogunk hárman.
Pompái hirlapirodalmi oonfoderaüo ebMI 1
Nagyon jól emlékvaem, bogy milyen nagy lendülettel togtam bele ai «ü-fixeléri ,1 á Ma i t á •• atágiráaáoa . . . téloráni atalátkoaani idő at*tl.
Már a varoat korüibeifll negyven-nyoloaórával alt magelAaoleg hnettrnytltt • rémhír, bogy Taboly Viklor ét Bemite Qéaa ujtágot oainálnak; Toboly már irt it agy kétarkuaot programmol, moly igea •ok kalyt nagy b.iati kai lőtt.
Megjeleutauk a taiálkía.
Bemliének al volt itenooeéje, bogy |ollkon vt>ltt így d leketetta vámkoiáabaa
e lei. Taboly Viktonak meg aa volt anereaoaéje, bogy oaak ketten jalaatfiAk mag ¦ igy 0 nem uteltóaak jött, ka-saBiuiioaikitL
BameU akkor irta . wernodént A legkomikoaabb háromoldalú iaar»6déat
it oainálja meg aJaaBk. (Nagy dertils4r4
(Knr booaaaat, art kittem, Qéaa Ulyám orMngrytUni m iromj
hogy ilorjeit
legkomikaaabb o
Kagy Ktr*n* kerektégen 1 At voli
bogy ea ,»aerkeasteai a lapot, urtonom jo
vesar- éi tároaaoaikkekel írni vagy tarem-
taiti tkogy lehet, taegéay ember taép tae-
réval. aolgoma^ tanai, vanai, kogy a lap
élénk, tartalmat legyen. Remete ét Taboly ¦irtanak a lap kinyomatáii költségül viselni; meg ka kedvűk tartja, írhatnak egy-egy ctikket a lapba. A tissta jövedelmen antán egyealoea omonnk; ¦/> rétit kap Bemele, </i réait Taboly ét '/, ránt én. A firoiát Remete ét Taboly viielik.
Még a ttenodétoel it komiknubb volt at, bogy Tubaly Viktor • munkának éttemminek ilyképea való feloeala-¦ában aéralmet látott.
— .Hogy illotbetaé Stalayt (engem) éppen aanyi, mint ^att^nket, aiikor 6 péaanel nam járul a lanhoi!"
A replioásáat Qéaa bátyámra bia-tam Mag m lattá.
— .Ugyan Viktor, tebelSled már megint a fiakalit beanél. Mit titttnlit olyan, lAldekit, iaien oem vtgy mott targyalá-aon! Hál att tkarod, bogy a Sándor öctém neked etttaodoasámra ingyen delgoaaékt Itaan mÍAdan munka al 0 valiajra oaneafil. Te velem egyatt lutta vagy, lagtOlabb minden fertáUy-eeataadobaa areeiteaf meg agy oaikket. A« ii valami névnapi Tirtas koanoati. Hogy kiaaodjék, dopláa kall érte fiaetai a nyontdábaa ; olyan komian
awd.'
Laial alutáa kidobU taráiméból Taboly t. A uováltál egyre élaaebb lett
Végre aiatáo én » magjogyeatem illő Maréoyaéggal annyit, bogy „intett kO-nyörgom, ba aa, a mi biavnyec, ami vaa él ami iaaa: amattka, taljaatn at enyém, akkor már legalább iráibeU joaeom oaak lehal tkboa, ami agy m l«as : • jtvt-delemben.*
Erre a aaalid okoikodáera már mag
lett volna Tuboly Viklor in, í °-------
aamaag»detL
¦O ftüv MMUrt vh (MMvtv.HUSZONNSGYIDIK ÉvTOLTAM
ZALAI KÖZLÖNY
«BBUAS li-U 1885
Miük neheeoéjéeé. Ságra általán nehaaan járaak, aekik mia-ém tastateagái terhee, hamar fáradaek, aokat iaaadiak, minden legkisabb fog lalkoeéare mageeheetl a lélakaetak, fule-doenek, aeukmillaiéget, Blivdobogált, eeé-delgéat éraaaek, énen ok miatt nerelaik, ¦Ibi, jó étrágygyal birváa aaanekl amiatt folyloB biaaak, még végre egy vagy Báa-féla mó-on éi jobbári id< előtt viakór-bes, viadag.Bo okban, aaiv., érnaaéBa bea, aiivhndéabaa, tutiuléiben Begkalaak; élvéa, aokat aaesvedaek bor beiegeégaea, jeleaea bororbáaoebaa ianag-baa.
A. efféle elhieáaaek, elhájeaodáa-nak, eiaairoeodeiuik léajege* oka eddig lameretlea, a oéaatak eltérők, aaérl nem is irányadók; oaak abban oaapoatoaul as or-Toeok véleménye, hogy ee elhájoeodáe-ho. biaooyel bajiam kell, mely aélktl létra aam jöhet eolia, de hogy mi legyen aa a bajiam, árról hallgat a laaktudo-Básy. L¦ e bataroaatlaaaágol aaoB oeodái körülmény okoala, hogy eémely ember a legaegyrbb eKvigyásit, avatoaaág da-eaára ii tolhiaik, midőn a máeik akarva aem tud megbiaai. Tény aa, bogy a kór-hajlamot fcjleiiteai lebel hiaod.lma. élel-meakviéeial éi fordilvi aoványabb élet móddal kéaleltetnt aanak fejlodéaét
Eiemények teauakodoik amellett. bogy a uirkór fejIMm képei 4-5-600 foaiig, élopéldák nolgálnak biaoayivé-kal meiréilt, hogy a aairkór gyógyít katlia.
Láttak már 4 éreegyermt 0182, — agy maiikat ép oly életkorban 1S7, — egy 10é>etet 219-, iámét egy 4 ével leányt 256 fontra hiiva. Aogolbiob.e egy ember, midoa 10 évea volt, 140 foe-tot ayomott ae mire meghall 616 font aulyra nebeiedett,ugyaa egy aago)5G0.— ' egy holleadi pedig 503. fontra hájieo-dott.
Ai idéaett aiickór, bogy nem ked-vea állapot, ai magától értetik, iehaogo-lóbb pedig aaoB kóralmeey, bogy ainoa gyógymódja, gyógyiaere. tehát aem gyógyítható.
As elaairoaodáanik oaak óvmodja lévéB, legaagyobb lulyt kell fektetni a bekivaló életmódra, aaérl ia a ki éeere* . veasi, hogy aeiroeodoi, hájoetMlBi keid, ai aaoritkozaék a aoványabb, viaenyoa, ke- | veabé tápláló élelmi ositkek élreeéeére, \ leim-ilkedjek több fóaelék-, gyüeiölca | elekkel, mtet euk knasal, karfilje pedig a burgonyát, a aort, mert e kettő igee ii biaodalmaa élelmi tárgy; gyümoloe köet lecjobb a tólenoló. mert ai oorkoaav-tar-Ulmo levével tevékenyen hat a
ditaai a napi ••AUtra, «fy, Iu Tolat jaiafl budai k«atrflr.,wt kall imái Ai aik.»á* *J1m .)áa|oit ímtímjtÍ-
wktAl, jai«MH a karlthadi s-rÍMb*di, fraas*Bib*di adelbaidi gyógy vicaktAl, •¦ ébesbatd gyógymódtól, big»ytól, (ar*MÍeaai,) » jódittt, ft ü* a»araktAI m j-vatáat, aam gyógyuláit ¦•¦ »irkat«i, éa b. aiak okocaak w vtkimaii Tálloaáat, %* ofcak u rmt, &o jó épp«s ¦•¦ lakat. BiMsyité-kai uolfála.k arr« míbUUi kiiérUtak, lyk aléfaéf aaak arra, bogy u aibiaol-uk jobbal Malakaaaaak, ba a j.lwti élat< nódboi, miat • gyógymódok, gy&gytse-rak bárisaJyikéba. U .Ikalnaikudoak. La«kbÖl a Uoa. o1t«o kftsóáuág kóay- j
g y
¦yaatájékaftbatja aiagátaKa u kaéaj a-" i a albiBáaa aiagyarásatábaa.*)
•párgft. Iulol lagjobb ¦> fis, nég » l*b«t •¦t oiitromléval »*VavByit«BÍ, m»rt Matek, mag • tói»»őlő»«k, a ribiasktiaak «gj t> h»Lá** Nam áruim*** Tiseabor, • kávé, tbo4. Jót Lom • bidageQrdó, * bideg-n-b bd
eekodás, a faraealó teatgjekorlat, jele-aeo a gymeaetiki, a fáreaslókéaimnnke, Buino a aoagoráaáa, a kertimuoka, a f»fü-réiielée, a fivágáa, hegymieeaa, keveeet kall alndni. jótteu e faltéi lakéi ée mindenek Bellelt nagy gondol kell for-
Nén>tey «zi illat tMyMztétdBk ér
fakét**.
Aki országos napilapjainkat olvassa, kell hogy tudomással bírjon gazda közönségünket gabnater-meléae érdemében fenyegető veszélyről, mert láthatja, bogy Porosz-ország a gabnabeviteli vámot mily magas fokra emelte, Franezia-onzág gabnavámját ezúttal emeli; s ezzel kivitelünk ér demében mily hátrány és veszély fenyeget bennünket; kell hogy mind ezt belássa, most, midőn nálunk annyi panasz és elkeseredésre alkalmat szolgáló földadó-felemelés történt, kétségtelen elborzadás fogja el keblünket, tudva azt, hogy terme nyüak a felemelt vámok következte ben ár-értékében oly fokra száll le, bogy annak jovödelme a munka- és adókötelezettség lerovására sem lesz elegendő. Igaz, hogy ezen árhanyatlást nem tisztán a vámok felemelése idézi elő, de a sok más rósz akarat; mert nem egyszer olvastuk, bogy a külföldi, különösen az oroszországi gab-nának vasutoni szállítása az elindi-tási helyétől nem került annyiba, mint ásókkal közelebbre tőlünk szállított gabnának szállítási dijja.
Látra mindezen intriguáitat, látva g bna termelésünket, oly óriá-sian fenyegető veszélyt, nem hunyhatunk szemet; kell hogy ezen, haránk állami gazdászatát még jó eleve
— .Te hóborttá vag;, velwl 1 lehet okoaaa, higg»dtea baaaélDi, u mio-dig iljea kificaamitott okoakodátaal álli elí. Nekem ira kOlleu k péBieddiil le aoélktl! Ugv ia oaak laTart ceÍBilail elöbb-Qtobb, ha valami •ttletlea vértedet a Sáador öoeém ki aem tqaoé ai ajtigaiik-ba. Maradj oaagadaak I*
M.od megbooaáibato eeo 'olt ea Tubolraak, baaem ai a ,1 0 I e t 11 a t e r ••, aa Bár a oeoatokig haló vágá* toU. Olvaa roaaa laotái U ai esberek-bea, bog; anoliárcak mindjárt ut BK>ad-ják: I i • s t I 0 p 6.
Lz a frértéa hateroaott; kvttea ma-radtask Remetével.
— ,N« oilkhogv elvitte ae SráSf éataboloadot!*—aobaitott aa éa Qéee bátyám. - ,Hát SáadortaeéB oiisáll-e programmot ?*
N.g7 aaeréaVM eKhsitaoi. SlolvaaU; alti/áa atgnéate a magáét it. Eiaek nak aa eleje Tolt meg
— .Pompái, aegvoa pompái! Késae Oaak Soeém ! A maga programmjaaak •'«)• HT ki»^ OMDdea ; aieca beaa. ttta, lámr; aam gvajil Mert tadja, mef kell ám miadjárt ebbea no tatai, hogv mi Dem félank.hogj fDggetlenek vagjaak. Haaea asmáa itt a ktaepéa, ahol a Da Bokle^kardot emlegili, ab el már Ule Tea kóltói tdaael. Ilvea kell • kSiAaiég. aak ! Hát tudja, moat UJJ leaaek, hogy as éa programmom elejét sjrgbagvom, a magáét meg oDaaa kead'a, ahol kitSr, hoaaá oaalolom éa leai ety pompái, igaaáa pompái progrmaml Mi?l"
E. úgv 16a I
A kén programmot Titiük W.jdila-boa. Niomuii ki 300 p« dáarbae ! Ueg-eJkadmak vele a la> avomaláaára aéava ia. Tele voltnak megeUfadéeael
Nem adaám agj lyakaa buif.^eri, ha atafvoka valahol kéairalbia va(v VeeatatáaWa aa aa earopáreaaélo prof
•) á t-ik uaaiaaa a n rol boiott aaikkaatb-B aek en«]ejet aa.are ¦ )lo nib. sarait, aelyeaaek kufantáait a helyen piafla teiaen mag Natyoo aokoa ve-lua a bie*> eaaeeit, 'neve, hogy a aajtoai-bak • leférlakeeebb étikkel ia ertekleliaiKiii
iloatalaieiira kapnia aely-tt taeeek olTaani: .áloatalanaáfot kapoak," —e|7 határnak — keljeit .egyhatáeua*-,* — ceereet-nye mérge — helyeit .eeereeznre aexta," — patikihaa — helyett .patikába*,' — aif fe kacsakor — balyett .kis fekete eaakar." Él kerk elaaaeet Sasta*.
ramoa ; da elveeaett. Kgy réase agy meg-regedte lelkimet, hogy most ii emlékeae-tembee Taa. Nem ám a hangsától iaa-vakért, hanem niért a testet, lelket egéfa-eégeere ráwí keoaagáaért, ami aa egéaa lipioditáai nagy babóból legkellemooebb emlékemül maradt a írni akkoa lórt ki belólem, mikor a aajtóból kikerüli programmot olvaitam.
Még moat U jobban Srülsk aeki e eeenodéibea (Tuboly Uvoaáaa folytáé) kikötött fél tiaaujovedelemaél, hogy Bemelének engedtem át a progremu lairái oai atliB dicaóeégél. Még aa én, gyakran pedánaaa formái belliim elronthetták volaa aat a feUdhetetlea hatáat, mit el-akarok moadaol; • mit jó rémben Remete arUtokraliautan kaoaérkodó hieroglifjeinek lehel kaaaónai.
A nyomdába adott kéairat a kí-vetkenSIag nólt :
felhívás
felismerjük és e veszély ellené ben hathatósan közbelépve, más ol dalról azt pótoljak.
Blao sorban áHattenyésztéaftak elhanyagolt állapotára hívom tel a tisztelt oÍTasó figyelmét.
Aki figyelemmel kisérte az ezen ágbani hanyatlást, az megmondhatja bogy es előtt 15 évvel is mennyi Tel erőteljesebb állatok lettek országos vásárainkra kiállítva; akkor még gazdaközönségttnk de kulöoő sen nsgyobb uradalmaink tisztségei gondot fordítottak az állattenyésztésre, akkor a gályák életerősek fejlődőképesek voltak; azokból az iga-vonásra kikerült állomány 4—5 éves korában már kész, erős igavonó állat volt; de meg volt az alkalom, hogy a nehezebben mivelbető föld ben 4-es fogatul szántottak, most azonban, ha ezen urodalmak gulya-állományát tekintjük, azo< siralmas állapotára ébredünk; a most kikerülő fiatal ivadék alig tudja a jármot vinni; és sem hogy az a gazdászstba hasznot hozna és a mi telesbe segédkezet nyújtana, a gazdászatnak terhére válik. Kell tehát, bogy intéző köreink ébredjenek és e fenyegető veszélyt elhárítsák; ne várja mindenki a kormánytól a segélyt, hisz az a szüitolkMóket csak ugy és csak akkor képes segíteni, ha háta roö gött erős és vagyonos gtzdskftzön-ség áll, mely köi&nség minden körülmények közt polgári kötelességének megfelelni képes; de akar is annak megfelelni.
Mert mig a kiviteli vámok a nagyobb fogyasztást igénybevevő or szagok által fel nem emeltettek, nálunk Magyarországban a gabna-forgalom nemcsak élénk, de rohamos volt És mit tett gszda közönségünk ? A pillanatnyi haszonnak megörülve, a tós-gyókeres jöfödelmet biztosító állattenyésztést elhanya-
ert az erős gabnaforgalom | már a bajon segíteni czélul kitűzték,
tenyészmirhájátol a szükséges
golta; utt
táplálékot megvonta; és hogy hovs ju tott ezen gazdálkodás által, azt, ha mar na állományára tekint, kell, hogybeismerje, milép értékben és számban tetemesen csökkent; mert az erős gabnaíorgalom által a legjobb táp anyagot termő rétjét is feltorette, ott barát termelt, a nyert trágyát földjeinek termő képessége nö telesére fordította, Bzéna- takarmány helyett szalmával tartotta marháját; szemet
kapott ugyan a marba annyit a me ha az állat egészségügyében me. nyit s cséplőgép a kalászokba eset- alkotatta a törvényt enel, azt bul leg benhagyott Hojy pedig mattul nyitotta, hogy az állat- egészaé»>. több szemes gabnát adhasson el, a gondot fordít; de hogy minél kevéskl cséplőgépet is ehhez képért alksl- ' ""'----- - . «
mázta, hogy minél tisztábban csépelhessen, s igy annál kevesebb szemet kapott marha állománya. De a jé tápképes szénit termi rétek fel-toretlek, csak a kevésbé szép és tápanyagot nyújtó lapályos rétek termése került a marhaállomány táplálékául; mi ugy hiszem nem a legkedvezőbb a fejlődés elősegitésére és annak erőképességére; de még a rétek termőképességének (okozására is hátrányos volt az eddigi gazda sx*t, mert a rétek trágyázása is elmaradt, i igy a termőképesség is csökkent ; innét is Tan marhaállomá nyunk elhanyagolása.
Kost itt á tavasz az 1874. évi XX t. űz. értelmében amúgy is országszerte a marha állomány kihajlás elölt megvizsgálandó lészen. Ugy tudjuk, bogy az országos kiállítás érdekében az állategészség biztonsága szempontjából Nagyságos Lipthiy István miniszteri tanácsos és Klíma Miilós állami állat-orvos urak a tflrv. kónyvezés érdekében kör utat tesznek, ezek megbizandók volnának: megyeszerte minden nagyobb uradalomban a gulyaállományt még állásban megtekinteni, azok táp-álékául szolgáló tskarmányt is meg-rizsgálni és ennek alapján a talaj-Ionos gazdát a lapasztalandóiihoz lépest értewtm, szóval oly állapoot előidézni, hogy a marha állomány tenyészképessége fokoztassék, lhl
az elhanyagolt állapot virágzásba bozassék.
Hogy gazdasági egyesületeink felismerték s fenyegető veszélyt, matatja azon körülmény, mikép ezek tenyészbika knak jutányos ron a községek és egyesek részére leendő kiosztásával
j alkalmazza a törvényt, ,iutte ¦yésztésünk fenurtásá annak eró-képessege fokozkaánáJ is kell, horr közreműködjék. Oiak egy példát hozok fel. - A 70 es érékben Mun. közben, annak a csáktornyai járása bán a keleti marhavész vagy 19 községben dühöngött. Ott tapaszul-tam. hogy a jó erős állapotban leró marhaállomány, ha bár megtánud tatott is a keleti marhavész ált*! ind a mellett csak gyér áldozatot vett belőle. Selspicsins község tós szomszédságában vw Festetics grof. nak az ugy nevezett ujmajori gazdaság* ; az urodalmi istálóban, melyben 34-drb jármos ökör Tolt, abból 1 drb lebunkózutott, 2 drb elhullott de Talamennyi állat a botegaégea' átesett, mint jól táplált, érit állatok még a vészes állapottal is dacsoltak mig Selapicaínán, hol a marha táp'-láUsára gond nem fordittatott, '/« ré-aze as állományaik elhullott csak V. résxe maradt meg; — igy tehát az állatok jó táplálása még e ragilyos vészben u előnyösnek bizonyait.
vestlen
,A laabadaaj ó legeiéi kritériuma a saabad véleaéayaTilváattláa. Ki ve-eérelt beeaaeket, mMm ofv telieeea faggatlai hírlap iaditáaál tíaldk ki OlaV laako.1.'
, A TiBeoajok, állapotok tdrhetet-leaek, a tánadalmi élal paag Ea«i ae-güoa* kelll Segileai pedif épp.a . aai-toeak jutott egv réaabea feiadaláal a bajok kérlelbeteilea leleplaaaae, a aabek folláráaa állal.-
.Amelv lap • feladaUaak Bag aam falai, as aem érda-arrl pártoláit, aa aem leoet a koavélemésvaek aáaalóvivije.*
(Idáig volt a Remeta compovtióia a j«t aa éa D.mokleakerdom.}
.Ai itteai aajtí termékei ftlott Da-mokleakardj.kéat fttjrg a baulom. Eaek-tíl aaebad 'élaneavavilváaBláil e kírtl-•Ue,.éJ fogra remelai ae. |.k*t.-
.Mi leijeién függetlenek ¦agyunk1
Mt.
A dirregS-durrogé prognmm alatt olt diaaelgetl végül aa aláiráa, kueé még olTaabatlambb belükkel, hogy :
Hemete tiéia,
t. omáffyOléai kepriaeK, • ,FI«;et!aa Zala- ki.d6lol.j-doaoaa a. falelSa aBaraea.toje.
Kgj oeeh eeedi aagy verejtékeeée-eel klaiedle. Elkuldöiték Eemeléhaa, hogy oorrigáija. Amiat később megtudtam, valami dolga levéa, átadta akkori . a e g e. d e I m é a s k«, a légynek aem véts a valob.B apoatolterméeaeta A p o i t o lövi e i bioaiBik, bogy olvanes el: niaea-e b.aae hiba?
Hát per.ee hogj aem volt! Apoato-lo*ioa báoii ki vatemivel jobban, bírja a magyar-, mint a leanaakrit. ajelvet, — oeak anajit j.gjaetl meg, bogy bieoaj még i. eaak aagyon tréfái ember ea a. te-kintetea ar 1
Mikor laatáa BBjomáara WajdiiBal tai kitdaSlt 48 óra almait, Kernelével oet-rao alá fogtak a nyomdái, hogy hol Tan hát a mi álmainknak 300 ieoakéje? Hadd rtpiuukeeet.aokrt! Hirdeaaék • aagy-ka aiaaai aaabad Bajló életratámadáaának Uvaiaát!
Éppen akkor illeeelették aajloba. Pár pilliaat múlva aéhány kén példányi iiebre dugtunk él siettünk oompotire magnum áldomáa.
Menet köabaa esopa kiváaeaiaágból elővettem a eiabre dugott programmal. Eeedtem oWhbí fi kesdum keoaegiom-ben fuldokolni. A nagy gondolatok ily-kép valáaak kinyomva:
^.insetéd fiUylvás.
Zola"
olaM, vegytitartaálaw kátflani a .A eaabott aajka lagalo knberiuma a eeebou vélaneiajayUváawjaa. Ea
valamint Zalamegye gazdasági egyesülete még ezen felül a lótenyésztés előmozdítása érdemében csikó le-gelók.ől is akként gondoskodott, hogy oly gazdák, kik alkalmas csikó legelő birtokában nincsenek, hogy azért a csikónerelés élne hanyagoltassék ily tereknek kibérléséről és majdnem ingyenes használatáról gondoskodott. — Ebből lehet látni, hogy a kezdeményezés megvan, csak azt folytatni és felkarolni kell! A magas kormány
bániunkéi, midta egy tógyeeen fugétleo bimlap Tiditaaat tunOk ki bo o.dul.1
,A viaiisonyoi. allopaták túrhetet-laaek; a koraódalmft feléd koeg; eana nkiuo. kell. Sikitani pedig éppea a lejének futóit agyváasbeo télapadtrákul a bájak kartólheletlea lelepleiéie, e aaeb-k folturáaa által.'
,A mély lop e félapeeágaak meg nem fülel, ai nem érdemel puaztuláit, as nem lehel a koeivólegénynek poailó-oaiptje.'
.Ai illemi lajki türmékei fiilőtl Dámalen kontyaként f&gg a betolom. Eaektíl mbott TéleméajayilTáu'ojáit i kürUUméaynél fogv, remegni aem lehel.1
.Mi t«;seeu tOgétlenok vágyunk
(Aláírva:)
..Benegte GdiO
V. oraaifiijeléB kipreaaelt, 1
.rOfiMea Zola- ktalvetalajvoaiu
«• Hlfalal aorvaaaleja.*
Kemela ii olvaati e la&rojüiégikat' Orá Bár aae. hoBikaa oldaláról halott a dolog. Haragra lobbeal. Szidta a I e g magasabb kormáayl, akár enj el-'enaéki képviaelo a magas kormány t.
— .Sáador ocaém, tegyea valamit; menjen vleeae a ajomdába; dobaaii aiét aaegáii .Ikotmáayi! Ei mégii esorayu eég! Ei mégii boraaaiióeág!'
Magam ia keedtem belátni, bogy iily oraaágraiaólil boiráiy fajMdhetetl volna ebből . progr.mmbél; teljéi odi adáaaal fnlotum a nyomdába • már aa ajtóból megadtam a nyomdai Téeejelt, logy ,a gépet meg kell áll. a a il*
A fao or, gépmester, aa aooidsaa eaadtk felém rohantak, hogy mi törtééit
Kell tehát, hogy nagyobb goid ford.tussék állal tenyésztésünkre; kell hogy a hatóság a tenyésztés elősegítésében még h i ii tal,b ó 1 is, alkalmazandó kényszer utján beavatkozzék, figyelmeztetve ai érdekelteket a fenyegető veszélyre.
Ennyit kirántunk a helyzet meg világositása érdekében mondani. Bárhamegértettünk volui és intéző köreink a tavaszi vizsgálattal a upasztalandók-hoz képest eljárásukat a nagy közönséggel is tudatnák.
N.-Kanizsa, febr. 10. 1885. KOVÁTS. Cltrvtt
Társadalmi életünk aágának szüleaaéoyei az Erkölcsi tökély, igazi maradó jótett, valódi
t ol finomul-álerény-ek. jóság, titkoo szivneaesség, ma már nem fér meg a kor szellemével. A vallás — még a nőknél — csak az elmefuttatáaok, nem podig a kedély és a sziv tárgya. A napi sajtó oly eseményeket tár elénk, melyek valóban megrenditóen hatnak a női kedélyre és szívre, s ámulat fog el bennünket annak tadadatánál.
Matattam a fae oraak; as Bég eay yit aa tudott magyarul, mint A p o a 101 *ai. Megaéete n gépmealer. Na as Bár
eiesornyukodoit Ki>etta keaembol éa keadtea caeh atyafi orra alá reaselai a . ¦. programBot.
A tregitomni máskát anoanal kiemelték • gépből. Még 24 4ra kállait aa-oUn, bogy a uisleeaegee progrimm onaét kikerüli lágyan.
Hanem ekkor kaldtuk is ám a ka-kaaaaólái minden Irányába.
Ei tftrtéat a karáoaonyi ünnepek alatt. Sailvenatar eelojeig beérkewti 1 negyadévs. praenumarane. mi a kiadóhi-raul aiempontj.Wl l«/, egéeaéTia, lehil lieeteaaégei praaaumerane aaámoa megy.
-.Sándor Sosem, mit osiaáljaak ?'
— .Hál iatea ea aem ii megy máiként. A IfoiSDiég látni, iimerni akarja a lapot, hogy megérdemli e a párloláal. Kgy két isámol pár eaer példányban kell s-él-küldeni ingyen, matatván) al I Ciek as a kérdea : vaa-e péai ? "
-.Vaaf .. » Iuem,baai rolnal-
— .Hjah, koayorgom, péai nélkül pedig aam lehet háboral ia)ditani, aaail kévéibe folytatni. Ahhoa, hogy véleményünkéi aaebadoo nyilránithaiaak nam-oaahe r k b 1 o a i« é nbeli, daaiya-g i e r S is iBükaégis, Világkeadetélól eat igaaolja a tapaaatalái-a
— .Igeaa Tan Sáador 6oaém! Éa • iaaelépak leata.Zalai Kóalóay* legkóaalebbi laimábaa ki ia jelentem. --Eddigi fsradoaáaát kőeióaóm.*
Kaaet fogtunk, elváltnak, Igy ért Tágat, illetőleg i~ ,,. nytlváaulbitotla .Függi t le a Zale' hároméi baagen áurdeutt .na bolt véleméajnjilváatojááa.'
S valnháayaaor aaéu egy-egy ily»a .a i a b » > t TéloméajajilTin-I o j ó* ujaág bire reeaketuú ai|. >"^y Bisaa oaendea levegőjét, mindenkor .Független Zala- aeelleme kuert.HUSZONNIGYIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY.
FKBBÜAB U-fc 1885.
. átirata, habom aaetea rároeaakbw 21 •alyoa ét 200 át.onuló köeaiü tebe-_^«*l' aaámára benndeaandó betegeeálld ^illomát tárgyában; vegfll a rálataunány V~ eorrecdtterint ritaaalépett tagjai helyébe •f Ebenapenger Upótna, Hoffnann Mórié, •yt Kurtcbner Igaáoaaé, Sommer Sándorné '," Dr. Sohreyer Lajoeaé ,W«iaa Henrikaé
a.ru takáoalagéay a taoba gerendájára lelakaattotta magát ; a háabeliek aaon-baa éaareveréa, a kötelet elráglák. Al előhívott orvot életrebotta ugyan, de a rérkeringét már annyira megrolt ekedre, hogy eaaoiáletra ébreaateni nem lehetett Tette indokául alt emlegetik, hogv ó aa oraaágoe kiállitáara gyönyörű
¦rhölgyek, Blan Lajoa, Ebentpanger Li- trtTemSiperi tártját kéeatett, al ehhei
ról elemeivé, kocáira teltek él e,hajtőt-Uk vele Kit Kaniaaára. Aa eeetról jelentéi tétetett a eeolgabirotágaál.
— Necrolog Galambok anyaegy-háa ét fiök-kbeaégai híveinek gyáaaa ran, mert eaeretelt lelkipántoruk, Nagyi, ét fAt, Farkai György oaimt. eaperei-plebánoauk f. hó
Qrünbut Haarik, Karnhofer Jóaaef.
kÓ T-aUt auk
lettek
Piakar
feot-bb jelMtt botaguálló iiloináaokaak ortlifTMerto Imi.dó nerrpioM oseljibói * kóip. igasgatóaáf khldóttje t Moleoa D»D» ur riroauBkban ii megjelent e> réwt vett, a katonai htdtest par-noanok* ¦i* képTÍa«.djé>eI egyetaaiben a vilant toiovo-k L. hó 6-án tartott gjülé^boa, rnelj «1 kálómmal ti érintett tlg*r« to- nntkoió köloaóoöa megá.l.poduok jegy- *ikönjTbe foglal*.*., egj példányban a köip. igMp*t6*ijj-, Bgj példánjbao pe- dig a kösfit b-dttgymioÍMteriucnbo. t«r jeestetuk fel. LgTe.üJetftnkr« -aljoa fel-
V adat vár, de Ua-erra Táróénak kftaoD»4-' fe példás áldoaitkésaaéget, telje* bisa-
• lommal sestUk a jövő ele, tudatában tokák : miként a bekÖ>eUe»«5 tsbkaeg b Tarosunk köiönaegenek oMtat-
atOkaégaa anyagot aaonban egy helybeli ftiletDee hitelre volt kénytelen meg-á-lárolai. A hitelééi a kiállitáe befa'raatéig várni nem akerráa, oda Bent heatá a a Bár kéee munkát magárai ritte, éa igy at a kiállitáara aaB volt kaidhetó. Pént-hei tehogytem jmbatv.. aikertelaa fá-radoaáaa fölött kétaégbeetett ét öngyil-koaaágra gondolt. Hogy éten indító okból mi igei, bí nem? — — nem tud-
— Grátxhir A körelkeai gyaaa-jelenteat rettak : .Knortaer Brigyee éa leánya férj. Haokl Stidonia agy a Baguk, valamint aa öeeeea rokoaaág aevébea eeo-morodott aaivvel jelentik. Baja, illetóleg édee anyjának eaul. Lindinger Paulina aaaaonynak hoeaaae atenvedée atáa f. ho 7.én eaU 10 órakor a haldokló aaentaé-gének ájtatea fölvétele mellett életéaek
álta, mert aa agy elnyargelt, hogy kooai-, löaak ae hira te hámra. Torayoe Sándornak gyalog kellett haaa kutya-golai éa kóayea taamekkal fogadta, hogy többé iamaretlen ambart kocaijára fl Ckh bl foga-
ki
l.o aa b.tbaló. támogatáaára aaámilba !61"'* *»aba« tőrtéat gyáaaoa albujlát k A IK''1 "*8J Kaaiaaáa 1886 lbár 8á
toak.
g A Tároai Táaaitmáay.
— NtIItíiio, siámadis A a agy-
kaoiiaai ilt.láno. ipartáraa!>loak {. bó 7-éo tartott joiékoayosélu tiaosTJgalná-ról. JoTadalaa. E!aáatott 206 balépti-jrgr 60 krjáTal: 123 frt. Bakaldaialt Hraohlar taatT<r arak által Dombomról 5 1-'. FalBIfitattok: N. K. 1 frt. 50 kr. Heia Mihály 1 frt. 40 kr. Kocaia Fa rtnct 1 frt. Páll Sándor 1 frt. Saller Lajoa 80 kr. Topolita Jóaaef 40 kr.
Kell Nagy Kaaiaaán 1885. február 8-án. Aidát poraira!'
— KOTáta Etelka kietanoayuak, Koráu Jánot árraaaaki előadó ar, muré-ani lebetaeggel megáldott leányának kél featménye raa kilére a Schert-féle kira kaiban köeetemlér.. Bálok isekértok i> elumeroleg nyilatkoaatnak. Ajánljuk megteV ioléere.
— EaktTÓ. Ma,
¦a í. hó 14-én
Tóth Mihály 40 kr. Simán latrán 40 délutál 5 órakor Teteti oltárból a aten-
kr. Horváth Lajoa 40 kr. Kilik Alajoa fereneaiek templomábea a aaép éa ked-
40 kr Pintér Sándor 40 kr, Armuth retBtlutAane kiaaaaaonyt, ifj.
Nátáa 40 kr. Krietofolelli latrán 10 kr. M e r k I v A n t a 1 i. naolgabiró. Tóth Endre 40 kr. Egy béén k.reak.
gy
do 40 kr. Nagy Jáaoa 40 kr. Dr. Rátt Kálmán 40 kr. KBlar AttaJ 40 kr. N. N. 30 kr. Doh lalTáa 80 kr. Daaot
- A hclrbeU .Polgári Egj\»t«
aa tT Cebruárjáaak 2-áa ia BegSIte ala
piláai ívfordalöjU.k
lékaapját. E jövőre
Kálmán 20 kr. Miltaoberger Sándor 20 i <°1' • 49-ik évforduló; tebá kr. Hlld Látaló 20 kr. Sülig Antal 20 . "tr aa Egylet jabilálsi fog. A kr. ö<at« jövedalem 140 fn. 30 kr. | v.caorán körül balfll oaak SO-aa Kiadl> 48 frt. 64 kr Maradt 91 frt.
Edge- Sk
76 kr. Amidóo e>t a n e. köaoDaégnak tudomáaára homi asereocaóok Tan, egy-uttal báláa kQaaöDe'.aokat ia ayilTasit-juk a tárialat oartjbea a faat üatelt adakotók aaivM><geért, a a reaattevo kteöaaag pár.fogáaáérL A randaaMg.
— A pimaérkál fabraár 11-én ¦aepeo aikerOlt. A terem gyönyóraea, kifogáatalao iala^ael volt diaaitr^.. A kar-aalról köroa-aörfll őrök aoldból kéalllll koaionik caüogtek; a terem mindegyik eaögleiebaa tropikua aSvóoyekbal «t ri ragokböl oaataülitott caoportok diaae-leg'ek. Vesdógek »«íp •aámbao voltuk. Ai eUÓ sagyitl 38, a náaoditat 40 pár táncolta. O.l lát.uk — tobbrk köaítt — a hölgy koaaorabaa: Oerataeraé, Horráth Jóaaeíae, EotúakáM, S-lleroi, Saadl Gyulán* uraoket; továbbá üobiaka Berta, Paaqa'leiii Lia*. Fiaca
aia. Lanka Aaaa, KriaUMMti Mdaaároa Ilka, Zaiaka Mari ZigUr Paali. Kobn Kari, Sárai Liaa, Qartaer oííe-rek, Maaikár Kruaüna, SaiUr Viktória aal. kiaaaazonyokat, — A maUtaág Horrálh Lalii j-l«a aeaekarácak (T/ajtó aólái Ballati oaárdáaaal, virrada-tig (arto t.
- KteSnet-B7«TiiilU>. A f. bó ll-ea tartott piaeaerbál alkalmáv.l fa-I8lfi«etni ttiveaek voluk: Taroay Jólaaf (Saombatbaly)5frl. Bertáoyi Satau (Saom-bath«iy) 5 frt. 8aigrin Róbart 4 Irt. Bogeoriader Jóaaef 4 f.t. Hinchlar M Lai (njlaki) 5 trt. Heia Mihály 4 frt. Basitecs Jóaaet (Peoa) 3 frt: Baihardt Jóaaef (Keoakemat) 2 frt. Iraaioa veo-deglAa (Eíoa.) % frt. W.iaa (ttvegaa) 2 Irt. Vaoakioa Jáaot 2 frt. L. b. Pillér (Ba^Ur) 1 frt. Betartok fíproraér 1 frt. Hobinka Vilaoa 1 frt. Killar Haiorich 1 frt. Valkobolaaky Jáaoa 1 frt. Loaer Károly 1 frt. Tóth Kádra 1 frt Kriacb Mátyát 1 frt. Augaofald (fodráét) 1 frt. F.bick Gyula 1 frt. öataag
t.aa tintáit íelllfiaetckaei,
Tacaorán körül balfll oaak reaat A Bulataág oaeDdai
tártaa
Tettek katdódoli,
g toaaatok a
aiután egymáat írlék at elmeeebbnel
de caakhamar mageredtek a á íék
aliaaaebb falkötaoatok.
kaek torit
dr. Benctik Feraua, ai Egylet aek elnöke nyitotta meg ékea, á gondolt beaaeddel, atelybea találóan aaólt at Egylet beléletérol ; egyeiértéare bua-ditotia a polgárokat a óhaját fejeste ki, bo6y a tagek köaOtt agy lélek egy goa-dolat uralkodjék, akkor aaatán képee leea at Egylet még ea évben palotai épi'eoi. Poharat emeltek még: Kováta Jánoa, Simon Gábor, Remete Géaa, dr. Horváth Által, ét Wajditt Jóaeef. — Kéeíbb, ahogy Saigrita Bobért pincaé-jénak .tenetui tpiritaaa' megárayékoaá a niveket, mag aftrübbea pattogtak a moedókák, t dalra nyiluk at ajkak. A Begyéről n-uletaágnek oaak a reggeli órákban 'utktdt vége.
48 frt.
vaiasiiat
a reaatritt koeöaeágaez aairat köaaone let mond a readeaoaeg.
— Mcgfkisdt csecsem* Bboayoe
Kollaroaik nerfl, helybeli agyáa a fabr. 11-éa terűm pieeaerbáJra nejeVel együtt beállott ruhatáxoanak. Eien idóre 2 ho-napoa lánykájokat egy aagyobb leány felügyeletére b.|va, otlbo. hagyták. Mikor reggel keeaaaaatak, a gyereaeket halra teiáhák. A riaagálat folyamatban raa t ei fogja kideríteni, hogy vétkei goadallaaeác vagy egyéb eróeeac okoe-te-e halálai?
- öaarllkMstgi kísérlet F hó
11-áa reggel biaoayoa Kállai Oyergy
— HTitraMM
Anon
berátaintnik éa iimeroteinknek, kik
>nyái ieg.
feledhetetlen jó nöm, illetőleg éde f. hó 9-éo trrlott lenietéaéo ttii jelenetükkel iráatank • ta egéaa catlác iránt aagybecat réaarétoket nyilvánítani nivoeek voltak, — ea utón tejaiaük ki ótainte, mély éa háláé köasönetdukel. Knortaer Frígyaa éa leánya: Haokl Sai-dónia.
- ísgia reá»y»Tel4et fog ay
tani rároaankban Veeekéayi Horvátba) Lilla amó, k: jelenlegi A.-Leadván tar1 fean ily
— Lopás. Horvátb StJntm linap éjjel betörtek a bogaárme ké liék é h
ketonok éa 7-én fényei
legedlet ée beláthatlan aokatág kiaéreté-ben eltemeitetett. At elhnny t asaletett Zala magva Karmeot koerégbeo 1806-lk évbea ien. 19-éa nemet uaMkiól. Elemi if kóláját uolófoldjén, a koaép-iakoláibó! 4 oealályt Keeathelyeo, ai 5-ik éa 6-ik oeatályt Veaa-pramben, a 7-ik ét 8-ik oettilyt Pee tea régeite. Etek berégléte uUa 1827' ben a veatprémi egyháamegyében növendék-pappá 1831-ben lölazen telt pappá lett. a kápláai minóaégben Karádrá küldat.tl. Kivid kint mflkMéee után, topáettorr., boldogult Kopáoay Jóaaef, foliamerve beaae aa elóretörekvó akaratot, Veeeprémbea aa évenkénti 5 hóaapoa tanfolyama képeidé veeetéié vei biaeta meg, bol egyeaeramiad aa agg éa nyageJajaeott lelkéaaek eligaaga-tójárá nerettetatL Midoa fQpáeatora, bol dogalt Kopáoay Jóaaef herctegprimátaa lett, általa 3 évig apDepóki javadalmak be rételei-ée kiadáaaiaak keaelétével biaitoti lag.Haaoalómiaóaégbea keselteboldogail Balaaea refareadarioa, kéaöbb eeombat ilyi pfltpök javadalmait ia. 1842 ben Galambokra plésáaoenak, 1854-ben kia-kOBároBÍ etpereenek nereatetett ki. 1870 bea pedig caimtetot cenoook lett. Hogy mily butjrón et taeretettól áthat-ra tetjeaitelte biratalát, aat e aorok iró-ja, ki i.<<ssá 23 év fűtött — legjobban tadja, — de ennek eliimeréeél adták gandjaira biaott hirói ia akkor, anu-lóa a régtiaiteaaégen mindnyájan meg jelealek. Al örök világoeeág fényelkedjék neki I Galambok 1885. Sa L.
- A baUtoBfuredl „Pglgiri ds-
« f évi febr. 8-án aártkörü dal. ét táncsealelyt readeeett, melynek tiatu jövedelme 25 frt. — Aa érdam oroealáo-réste — mint tudósítónk irja — Nagy Áron karnagyot illeti, ki az egyas*ru polgárokból alakalt dalárdát fáradhatleu Bgybuagalma által alig egy év alatt eny-nyira vitte, hogy aa nép aaabatoaaággal éaekel. — A fenemiitett eetét a .8 a 6-
1 éneklésével aeadték; a lánoako-uflnetekben pedig a .Béka
i t a t é-, majd idónkint oaeaeaaa 10 .Népdal egyveleg- elóadátáral aratón viharot éljeaetet ét ttptokat.
— A kesithelyi jótékony nSegy-let f, bó 7-én tartotta aaokáaos mulat-aágát aiAmaton nállodi nagytermében H«
_ _ atker nem ii jutalmaaaa fá-
radtágát, de a jelenlevőknek egy kellemel eltét saenett malalaága által. Aa eltö négyei 36 pár láncul ta. A mulat-lágnak cttk t reggeli 5 óra vetett réget. Jelen voltak a ölül a köretkesókei
rolt eeerenosénk feijegyethetni: Emect Gtaella teher tárlatán ruhában. Garger Eagenia májaain atlaa derék, orém. taia ctipka dit tel. Vérteeey norérek fehér eaamir alj, atlai leattel. Király Llja, Kocaiáay Marcit, Kummer Eóaa, Hann^ KaU, Caák Irma, Nagy aorérek, Vajda nóvérek, Maroainyi Etelka, Nearirth Margit, Stalloa Önae, Somogyiné, Hanny ¦, né, Scbadl Jánoané, Vértetay Béláné Talabér Káro.yné, Horváthné, Zob La-joané, Böröndy Ilka, Geiriager Gunda, Nagy Ialránné, Kohn Zteni ét Beck nővérek.
— A Bagy-kuliMl onk. tSeoltó egylet f. évi febr. 2-iki bálján f.lulfi-settak: Guttmaaa 8. H. 1 frt. Btaa
fel nem vett. Ctakhogy e böloa dalomhoi moat már hiányaik a kooti, meg a ló.
— A eskfctormysJ toaoltó egyéio-f. hó 1-én tartá meg faraangi tánca-rigatmát, aagyaaámu intelligeaoaia reaat-vereae mellet a .Hattyu-aaáileda* fé-ayee termeiben. De aem oaak a termek Tálának feayeeek a caillogó gyertyák tagaraitól, aemcaak a diaaee hölgyek bájolo nemei aaórtanak saikráket. ha-aem a vidámkedv ia ekképeu ragyogott t. Boaaay uram búoaslato madecainájától, a tomjyeitol. Magyar aamatu bor oaak magyar oaillogáau jókedvet adhat! — Nagy orommal eaaleltok, miként Caák tornya •- teának derék toaoltói hira-táaakaak .iy tekintetben ia mindenké-pen aaépen megfeleltek, ók méltók arra, hogy a nagy kohó ée ritéa Zrínyinek btjdaai aalféaekébeo ht lokrjeíi legvenek a magyar éraelaeknek. Mert ne tagadjuk el tíluk miként oly rigal-mat rendeeének, mely bármily vidéki tóagyökerai magyar rároakának ia di-otéretére rállhatott rolaa. Mi maroknyi magyarok itt a hatánaéleo »tt annál nagyobb örömmel Tehetjük tudomá aul, mi^al eaáltal még talán — adja Itten! — tanúi lehetünk a régi ham-vedoaó milló-milliónyi magyar ttivek táplálta amat étdet reméoynek, hogy : .Magyarortaág nem volt, hanem lett]" A ért ia éijeaek erdemea luaolióinkll -b.—b.-
— TrinmTirstos. Múltkor jeleatttk a tumeghi pékek taöretkeaéaét. — Urj iátaaik a megkötött neraAdél gT«ore alapra lett fektéire; ayolct napi kitártál után a triumvirek köaött oló fordalt
leghaeonlát adröl eredménye - til krtj-Márért öt tütemény helyett ismét hatot ktp a kötönaég.
— Eyegriesek. E 0 b n e r Ármin póriaombati töldbirtokoieljegyette Kar gerGiielt kiaaaasoayt, F.-Seemeoyé rol. — Wolf Lajot caurgói rendéglót jegyet váltott Knortaer Károly, helybeli vendéglőt nevelt leányával.
— Öngyilkosság. Bocakában egy takáoa kötéllel vétett véget élete fona-
ának. Tettének okánl aemmi biaonyoatt nem tódnak; agy lejtik, hogy ceeládi aüraavarok vitték e nomorn tettra.
A paesai tanító nyugdiját illetőleg köaöll hirtakre aéere illetékéé belyról folkérettank, hogy 1 é. 5. elánunk térét érteaoléten alapuló kötle-ményét olykép rectificáljak, hogy .Péntek György paoaái kantortanitót, 54 éri •-.olgálata után hitköaaégéve! nemben teljét nyugdíj illeti meg. Sonárol tehái törréayeien Tan gondoakodrt. A magát miuialteriumtol aeki adományo-¦ott 30 trt nem éri, bánom tintán ne mélyei, kivételét tegély, melyben arra mélti t nftkaéggel koadó népunitok
— Nyíl Tán (M köajönet ét nyag' táaáa. A oaáktornyai állami tanitóka-potde nöraadakei álul f. éri február bi 7-én réaabaa a képaadei aagslyegy lat, réaaben a kiadedoTÓ-agylel javára ren-d bl bktAtt
deaett bangrenenaynyel egybekotAlt aártkíra táncamulataág alkalmáral a követkeao nélyen titatelt arak ét úrhölgyek roltak aaireaek a kettőt jótékony csálra ftlfllfiaatni: Buchberger Fülöp 1 frt. Dr. SoBWara Albert 1 frt. Kollay Lajoa 50 kr. Mayer Salamon 3 frl. Neumann Albert 1 frt. Wolák Be aaó 1 frt Ötr. Pétrrfy Mihály né 2 frt. Zrínyi Lároly 1 t't. Samu Jóaaef 1 frt. Gréaló Jánot 1 frt. Oaal Imre 1 frt. Sailágyi Gyula 2 frt. Peceek Péter 1 frl. Öar. Zoaoliaé 1 frt. Boroa litván 1 frl Luperabek Jóasef 2 frt. Sároai Láaalo 2 frt. Ziegler Kálmán 2 trt. Benedikt Annin 1 frt. Straoaa Sándor 1 frt. Lichteoiteia N. 1 frt Sobul-
lag Jáaot 3 frt. Neumann Mór 3 Gréat Alajaa 2 frt. Pethó Janó ' Boda Jóaaaf 1 frt. Ifjú Saivart
frt.
1 frl Antal
1 frt. Sebed) latrán í frt. Hinohmann Adolf 3 frt. Mándl Bobért 4 frt. Újlaki Hirachler 3 frt. Fráti Tarnál 1 frt. Molnár Elek 3 frt. öieeaeea 52 frt. 50 kr. Fogadják i aemeefelku edekoaók et utón it legforróbb köeaönetünket. Ceák-orayán 1885. febr. 11. A readeeo-
H a m o r.
Drága Zúrgeagy& Zaraotkam 1
Má rigen akarta Misa nondanyi, togy egy kioaika picéiket haragagya nagy aatBonykakra,kiaattaonykakra. Miau
gyakran rét tetőinek.*
— Koaxönet-nvOvanltás. Aa alao-
Univai polgáraág f. évi január 81-én jótékony oaéjn táaotriga mat rendeaetl, melynek tieata jövedelmét a rendeaó biiottaág a helybeli polgári fiu- Ukolá-nak adomáayoata. A joiókoay caélra felülfiaeltek; Hajóa Mihály éa Iaoó Fe renca urak 3—3 frtot, Kiét Béla ur i frt, Kalea Gyula, Caukioa Adolf, dr Király Mór, dr. Bartka Giuia, Mótet Samu urak 1 — 1 frtot, Palaky Kálmán ur 30 kr. Antaner J. ar 20 kr.Fleiech Mór ur 50 kr, tieata jövedelemként maradt 1 frt. öatmea Ifi frt, o. e. Mi-
Alajoe 2 frt. Karcaag tettvérek 10 frt. J aöa es öaueg átvételét nyiiráooaan
Saommer tettrérek 1 frt. 50 kr. Eb n-tpanger Lipót 3 frt. Hoaenberg Iarael
1 frt. Slern J. M éa fia i frl.' Jánoa 1 frt. Ullmano látván
(I.i
1 frt.
rkea
három kenyerét elvitték ét három aovéet tetiek ajujábt, hogy ki ae merjea jön ni. A veadéglóitól hut, bort ja pálinkát vittek al. Ka aagyoa lejátaágoa, hogy a lövet k otak hangaotuk, ho voiukl bát aa éji írok?
— Halott-lOBás. A Homokkomá rom falé tat, agy neveseit Ftllöpmajor-bel írják lapunknak, hagy olt egy 6fi évet aeeecay, egyik majori kooaianak napa, f. hó 6-án halálán volt már. mi-dón két Kia-Keniieáa lakó fia megér-keeett. Esek a haldoklót miodea ároa eUkarták eaállitui, okul adva, hogy ik nem eageáketik aayjokat iistuni kordéa vitetei a aoraaáti teeaettbe. L<t aaonban a körayeeók neai engedtek. Ekkor elkeedtak rímáakodni a haldoklónak, ho(y 200 frt. megtakarított pen tet nekik hagyja, — aautáa eltároatek. Aa or«g tetaooy tett ia végreadeietei, de leánya javára, ekiael tartóakodott. Est a fiák eaonbaa m*m tndták. A A végreadelkeeó d. n. 4 órakor halt meg. Fiai arról érteellrén, eete 7'/, órakor — mialatt a káli nén raotorá-aott — érte jöttek, A ballal a ravatal
Somaaioh Lóriaet 3 frt. Saoamer Jóaaaf
1 frt. Weitt 4 Ladoftaky 1 frt. Lowrn-ger Iarael 2 frt. ifjt> Featelhofer Jóaaet
2 frl. Klein Iliéi 2 frl. Lowiager Ig-aáct 5 frt. Tágner Karoly 1 frt. Wein Kmáaael 6 fi Em Lajoa 1 Iru Fai-¦er Dávid 1 frt. Ebanapangar Leo 4 frt. Hofmann ca. kir. badaagy 1 frt. Gold-ala n N. 1 frt. Baranyai Ödön Paoaáról 1 frt. Újlaki Hirachler Domborurol 6 ,f". Bein Mihály 1 frt. Boaenfald Adolf 3 frt Sönberger Károly Dombomról 1 frt. Löwenaoka S.iau DomUrwel 1 fit tjcbleainger N. DoBbsruril 1 frt. Zuner-¦>ann Fereoo Domborurol 1 frt. A fentebb feltorolt tairea felnlfiaetók, — ugy átoknak, kik a bált roegjeleaétukkel enelai aegitak, a reajdaas biaallaág eaan-Ml hálál koaaonetet ftjaa. ki —
- Elnöktetett tagai. Torayoa Sándor eaeatiráayi lakot, Booafsidríl haaa utaara, aa atofi egy Koaetjára fel Jréradtó iamaretien egyént felrett. Ut-köabaa a beaaaayói oaárda elótt mag-álltak. Itt Tornyot aram a koetit «• gyepiót aa iamarelienre bitva, betért agy harpaatiart a oaárdába. Mire kljitl, a berio-rai fofauak oaak híll helyet ta-
nyagtatráayeani aaerenoeénk ran, egy aaenmind kedvet köteletaégüoknek ia-merjak agy e rendező biiotlaágnak, miat a t adakoaóknak ativet adományukért haiaCat ót meleg koeaúaelet ncil-viaitaai. Altó Leadván, 1886. febr. 3. A polg. itk. igaagatoaága.
— Hangverseny ée tancimuiat-
aá^ A oaáktornyai állami taortóképeade növendékei f. hó 7-én rétiben a kepeidei tegély-egylet, réaaben a kiadedóró egylet jawára miad aeellemileg, aiind anyagilag igen aaépen aikerült baagver-tényt a eaae! kapciolatban aártkörQ táoo^ Bvlataágot rendeatek, mely reggeli 6 óráig fentelen, vidám hangulat mellett tartá egyQtt a jó! mulató kösönaéget. A jelenrolt hölgyek aérterát e követke-¦Skber adjuk : Bacbberger Katinka, Frid-rick Roaa, Gleimann Györgyike, Sanb-beimer Joláo 6a Giaelle, Luperabeok Lr-na, Martnat Matild, Mfanovioa Elelka éa Lina, Majhan Aato«ia, Merünoeevioi Cailiét Lim, Novak Mariaké, Saalay Stidónit, Sebvart Eigeni^. Anna ée Caeoailia, Ti*eth Cetli, Zyndel Olga, AJaaegfai Alajeanf Báláoyt Tivadamé Bora Lttránné, Ctre'kovioa Antalaé, Btbaer Károlyié, Lanbheimer Jóaaef. ne, Margitay Jóttefoé, MaUaorica Jó-aaetné. Máieiitu Jóaaefné, Nórák Fe-reaoané, Sehvari Jakab**, Vanit Vitm», Zriüyi Kánlyné.
ttja: mijén gyeoyerín megkei
intik
kitauonykakat, nagyatnonykakat nagy-araoakak, siftyuracakak; mongyák ne-kiknek ojan ja napot, hogy elejtyák, hogy elejtyák jái kalapot. Hanem aaek tornyot dttnacakak stek bilegatyák, bi-.egatyák it mm magikat, hanem aaak fejeotkat. Na in biaom ütenkam — mindig auk aaattot gondolok, hegy mondanak laractktknak btceentáiboi: ehet, lehat!
KirdesU Mita tegyik lareotkit, hogy mir bioegetyák damaotkak tornyot fejectkajet. Mondót, hogy fogadják köaeöotia.
Hát ninoa megvan nyelvecekad? mondok in.
Van, van, de n meg van francaiéi módi — mongya anraoaka.
Zaakhogy Miau nem mente falsak fejectkával.
Uhum, ggpdolok mtgamnak —• ea mar magiat ran egy módi, hogy nagy-anonykak nyelrestkaja ne ratea nt-esen, hogy jobban foroggya negiayai-grt luracakakon bikeagiet hajlikban.
Nt iaeeo etak aa magran jö, hogy aaattot iu ia tudok. ,Bi»am Zittenkám I — Miia ttak nem oeinyalja kontyot fejeoakábul, Miau aokaae megheaaaogya.
Agyon Ziatenklm ia ZoraoakaB-nak toraim atiget feleaiget fanangot. Zajanlok airnya tujtagba, hogy kik ha* taeogyák, hat aaak háaaaogyák huaha-gyó kedden. Zugyia leaa legnagyobb ainnep nekiknek jea feletigat rilágban.
Magimat faraengol kedribe sá-
jáslok.
Alaaatoaagot aaolgaja:
MISÚ. drotoa legiay.
Irodtloau
(E rovat alatt kStlott, vagT bárból k kiók dl
(
birdatett maakák kapiiatók kSk Wjdi Jöf kO
g
mefrandel* kb
bdtet aaká ap fj f
katSk Wajdita Jöaaaf kOnvvkareakeaatabaa
— „Ho88n estekre" caimea fogja Munkáoay Kálmán fiatal iró alép-irodalnú dolgoaatait kötetben koaaébo-oailani. Elöfiaetéti ára 1 frt Al elofiae-tée vagy megrendelét legkétobb márct. 20-án eaakőiland! taeraínél (Entergom, StU Tamái L) A mnnkát .PaJlaa- réaa-Ténytánaaág nyomdája fogja kiáUitani.
— ,Tlrig»k él TÍTtoek« leai a oainje Leel-Öity Albert 9—10'irre terjedó kSlteBény-foaeteaek. melyre t frttal elKteteat hirdat. A peat aaersi nevére Gyánba (Bihar m.) ktldeadó aárca. 15-eig.
— .TálpOntOB" ctimí két kötetet láriadalrni regényt irt éa booaát köa ' ra Horváth Kálmán fovireei iró. E16 fiaetéaiára: 1 frl 60 kr, mely iierashüa (Badapett I. ker. lánoakidió 1. ».) knl-dandi e bó végéig. A 28 —32 irre ter-jedfl munka máreaiaiban küldetik naeg
lófiókk
j
at elófitetókaek.
- XJj leaemii.
Partoh nemaeti aeaemt
Táboraaay ét kereakedéaébea
Budapeetea magjalent Telaky Hugótol 4^4*vika oaárdaa* aoagorare Ara; 1 feriariHUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
Z"A..L A I K-Ö.-2 L Ö H Y
1185.
a ko"tka»ó ta/talomma |ala»i kMl
mar: A
Baa Mae lakat - ilaaa.
I
l. (V ytirar Varra aat aeatt eaak lau ...... ! Taláa aráek«ee.a tjfl
Ire.e partjáé?"
M /),»,* Ábrádé t«r«« ott » „Dr4™
— A aorakoa. Kolleméay. 8>poa Somától
— Kiafaludy Károly Lágyatoké. Balogk Gyulától. — A diaarait robbaaái Loa-doobaa. - A riragok a> a rirágip»r. — Egy rabló raráboaalád. - Efjrelag. -A földreogoiekríl. — Vaaároap delutáa.
— A aaamfáoyreooUk fejedelme. - Irodalom áa mSroaoel. — KoaiataH'ek ea agylatek. - Mi ajaág ? - HaláJoaáaok.
_ Sakkjitak.- Heti naptár. - Ko-_ _________
p e k : Zriayi Mikloa. Zaná Mityái agy-L,^ • 1 frt 50 ar 1 frt. aoru reametaaate utál. — A loadoai di-
1886. ari faaraár ao ll-aa. Basa 100 kttofria. 7 írt 60 kr. 7.
___i 100 kilógtam 7 fri, 6 frt 50 kr.
Árpa 100 kilogram 7 frt 60 kr. 7 frt.
rpa 100 kilog
67 frt 6 frt 50 kr. Kak . Saaaa ü frl 60 i trt.
6
1 ai-HaJral
attarjaa
áiá
Ferdinánd. — Laoiaaaaok r*amalaaalaj
otan- __ Saamtéoy raastok fejadetme. («
ken.) — Elífiiatóai ár. negyederre i
tót, a .Politikai Ujdoaa»r.ok" kai egyStt„ ^in ^.oa, aectáaaaj.a
3 frt, — ügyaooaak a Frenklia Tana-,a aaUairifyait. "a*'"1 al K*" airifjraad-
tem-utcai 4 ia.) megrendelheti a .L*-„,,,, a*kalál aagaMti kiajahol. Eaaa brtaa>ef
pel Néplap' legolcaobb ttjaáf a megya-^. Rllnl mí, bel.,.*r-kkel taraaatatik
n<D aUmára f4lerre 1 frt. Masa, lib « olraao aa alább kO'elkeeS
_ A Joctaioaamrl KBzjJllr'ke.déeekei iotéli aaialioa, aiko- kepr. iorad
Ulommal iglent mag: Aa "raaairOíf ij^^,, (ajdalaat Tárj lenaíei eakea^fet? bodret ritárol. D. S.-'ol. — Nábioy lep Xea lep-a ae| biaoa;ol toapa, Djoaaatá ar-
" ._ « -i /a , _ Lr_il___J — \ Qr '•át* áTli»w
TÓI. ----- »Or»*alJaa)a»ea»an aakfr*—¦»- »- -— l^gjf, s BJ*IT D*TODT1 T fllfie*^ a }OOW *
rádi eljárél k»ri%61.'!>• Eótb Feraaol íai (,lfa,<d.a, m.utha a aáj ae( Tolaa i fabargywnali járáabiró«lgi •lJW«««l-jjd2?f.lkr«T.Í Í^6?iL"J<l'wLÍL
jobk ol-. uádllnk
illái otáa »•¦ <
I étatl -pOamOr-
«¦•• kvlatkuik
kanta auk
tat, a> a
, aiet • boruatto b*u>o*I «l«bbr.
B. t b.) »«r rífi akkor ro'id -ir.i
lap «al, -aiy« kMbb kikopaart ko
ki fk Ukl4ii!
_ p4r wó * w-—--------------------- -
ttgrl.Tekról. Laaiu Pál paniflgyi kSa-
iraagatáai biroairi eegódfogalmaiotól. — p ui. I N»^ p«aaad aef
Különfélék. - Mellek lel: Corial J"^)4^ '^,'^^P'
ügyi koaigaagatiai biróaág alri jalaatl L°i^°^"iépD.k**aiM .. aatároaatai. A ,Jo(rtud« m á« J i Kfiej^eUf efjaáaataB aa«a.«a 1 S o r" allfiaetaai ára falárre 6 frt, no-Webben, a aiat a borsaaato jí ífc, UaUd Ha a baj aár refi a!
gyederra í_rn- „....„ 91 ^Jkdasre^ lep ml, aelyet tkb. ...„,™~ ™-
— Vatták a ^OaVUl*" 21. aal Teuek Á kir „M,f01B darekalada^Tal a mát, a köretkeaó rálioaatoa tartalommal tir.ibar piatkoe baraa aamt oh, ¦ a keteket ¦ ^Ai oi fóiepán* ragany Toinay Lajoi [lábakat bidei up^lii laia<<aá( lontja A aáj , ' .ti ¦ l^i. —A P >t « I '*• v..ek lat kóroi allapotaaak .ISbbra ha-
tói; .A ríffciy koltameaiy U..t«.J >t-.iUj%1 ain. fáJdll_^ U1^ ^ metj*. Báoatól; .A ragiat* ragáay MargiteyQ, a r^iüM irítjk^1M mÁI „»)..„ „.„. Daaaotől; VA kiaarut' tája .Saakel; lelea Esen baj aaéMt.tlnMa«b81 rarj iába t4mad, aaékaly bánja" törtooeti ragéeylt'ei fTenfeaAfMl ¦airmaaik. aalyat rrj kia
neeierai* humoraek. „A íránálko'aajj,^ .1,,i„„aBi xm) fc,,, faietubb (oo eeeaoay" MarliU X. leggjabb. regénye jwa, borr a baj Bisdjárt l^elai Wlepaarkor fordiktfU MatonSy Frigyea. Eeeket kö balreaac kaaeltauek, alotái -kk<K .e( tfj
A magyar gaad'—ao.y. 'ag>aaak, !•„,,„ . ».,.,, . nMi h„TM „jj laayok, Uliajfajtik 6a aaarkaiatei p*a „é( akkor u amdaddif fel ne> kelleaa aaij-U A miadea »aairoap m«(jalaa( .Qoad «i, ai, a aaj lefkiaabbsybaM ir al aaa t«at,
ú « • »2i^íSí5í<Sr^S2? ^
ualéail
kr, agy böaapra 50 kr. Al aWualéail,,^ 41Ut„ _ g,,, »«H,4f .]i« , 1.,. seaaak S a e k a I y Aladir kiadó talaj-ibutoaabb r krbaikatiSlib^ aaar rlritaibatlaaiil doooehm kttldeodík Badapaataa, VII. a ^KaUwklTOaar"' aeratrl k^ttainy aal;
Dob uloaa 14. FigyalmaataljU olraaö-iakat a killaí lapra, maly Wl a kird* k tl ál
^ aeratrl k^ttainy aal;
u aUbb lalaorolt lyófraenárak alndrCTtke-bea Mafaaeraaketó. Kiaa kiroaat a bajt alapj idj ktfl kiij
p y
niodaakinek ¦aotgal matatraaraaáaamal
ingyen éa barmaolra, ki a rógre kolaá fordul.
f
jában tiaadja a«ff, • aat la taatbíl
j p kiirtja
SzerfcMztti bat«tok.
fontotok: haroatertálrbaii. Kert i bemar «rV»r ? I
Olr aryeaakaak, kik daralá.baii naa-i a „Mf^-fü. kaaaajt. abdacaokra" raa a>aka«|ok, a „Bblker-kiTOaatM.)" kapcao-latban. A Saird ttla aaaaajto Ubaacaek a«r-|ryó|yitjik a daroláet, elOsik a lixt fa a aeg-latMaat, aeraaaaaditaaak a ftfájiato! ¦ ai-.'fojtják ai .pakioalia. Eaak a l.fb anaabb *. .^keliametMbb * erjaie:
.etnk
L P karjrtan Jll aarroadolra a dol kiiai lok Udd. a jóból Egj*lSn a^ai dana eaak Mtao mellru. Oátba aerbararadaea
a kontár cifioyra A Boatát bifáiet rafatt Bár kiadtak aukert6i kesekaftk
k. «y Hak/kaa. Saját ántekừi ajáal-jak: aaradjoe e^Ji ai Bnre oezve aaakal ' ' Uaabb práiasál!
Sí. I. Lábai Beoaea Baakájet kseata. jdk. Síi.ei taaofatáaát torábbra ia tarjík.
rt_-.l|k»«« Aki aukkal aaak -p ki-erleu! 1. ta« ro-».l i><%k h,iIB»utit biasajára naa (o»a abkaa
leckiaaa* (aj-elúiaeaeae aálktl aat. Ára «i palánk „BaakeT-fele klnaat-aak". 1 frt lí kr„ I dobos .Sei|el-fál. aa. kajw .abiao.oam.k- 60 kr.
¦a«7"or«Ail nnktir • TarOl Nraaf ty.it/iaertara királx atcavlS
(aaaa Jénaf <e
Vasúti menetrend.
HU KilíürtL
;
;
Pragarbof * ira K párakor péufonal Baraa 5 Ara 45 , poataroaat
Badapaat 6 ara 38 . gyonronat Btidapaat 7 ora SO , ragyaaroa. Baaoibaly 6 óra 36 . poauraaat.
Bodapaat lin- pareikar potaroaaat Pragarhof í ora 46 , paataroaat Soproa »ora 15 . poataromat Barat S ora 25 . poaUrooat.
Bité.
Pragarbof 11 4ra JO pcroakor gjoraroaat Zakioy 11 ara 5 , poaUroaat Bndapaat IS óra 15 . poatarooal BaVMJb- ÍJ 6ra 6 , poaUroaat,
irtsál Mtin
Banaajk. 4 óra 8 paroakor poataroaat Badapaal 4 óra 45 , paauramal Finaae 5 ara Í5 . poataraaat Pragarbof 6 óra 71 • groraTavat. SMk«av
Soproa 1 óra 48 paroakor poelavoaal
Pragarbof 1 óra 15 . paalarvaal
Baroa 1 óra 40 , poaUreaat
Budapaet 1 óra 9ö . poauroaaL
SU
Bttdapatt 9 óra 00 pároskor ragyairoa.
Baotajb. 10 óra 36 . paetaroa.i
Bsdapatt 10 ora 56 . gjanTMat
Pragarkof 11 óra 36 , poaUroaat
B aroa 11 óra $b . paetaroaat.
Upraaar ea kiadó. SZÁLA Y SÁNDOR. FelaMa kawkeaatí : TiSS ÁLJaOS. Laptulajaoaoa: WAJDIT8 JÓZBEF.
Nylltt aör.«)
MWTí
^_-----t5-*^^»
legjobb asztali- m üdíti ital,
kitart hatáaunak bizonyait kihHetaU,
létrtajokJi ál, gyomor- éa) hólyagtaav
rutnal. » ¦
latteni
*) E r©T.U b
Eg}eoli(ő Esztergapad
legnjabb ntr - . • .. . .._¦
kcntflek r«k- ¦__-'.-____
táron Tannak. ": ---------------
Beltbamer P Wien
Ji.
8448.
y-K anii ia város tanácsától.
Pályázati hirdetméov.
Nagy-Kanizsa, tárba rendezett tanácsa által ezennel közhírré tétetik, hogy a 150 frt évi dijjtuassal ellátott városi állatorvosi állás megüresedvén, pályásat utján fog betöltetni.
Felhivatnak tehát mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, Jujgy képesítésük- és eddigi gyakorlatukról szóló bi-zonyitványsikkal felszerelt pályázataikat a v. tanácsnál f. évi már- -crkis hó 12-ig adják be, mert a később érkezetitek figyelembe vétetni nem fognak.
"Mégjegyeztetik, hogy a megválasztott által az állategészségügy terén elért eredményhez képest a fizetés felemelése kilátásba helyeztetik.
Kelt Nagy-Kanizsán, 1885. évi január 27.
Oooooooo
A városi tanács.
50QOOO"
HIRDETÉSEK.
OOCXXXXXXXXXXXXKXXXXXXXXXXX;*
SUBáDALKiZOTT BÚZMOZDONY tS GáZMOZOONVGVAi.
C. Schrancz és 6, Ródiger,
Wien X. Dampfgaase No IS
ajánljak mint kütőnltgeuégtt a mtl Ükeit rajutermti motdonyokat '/,-tHl egéa 30 lóerőig Ily moidonjok 2 ér óla 100-on Jtlül vannak forgalomban i rólak több illetékei uak-férfiaktól eredó biWDTltTáojok fe-kdíioek keieiok ktaöít, melyek sz« rint ezen moidonjok az ujabb kor iegctéltteriibb, Itgolctóbb ét leoál-landóbb iiemerejü gépei, meljekuek feliilitiu lakliázakban s mühelyekben az 1883 éri márczios lén kelt hatiroxal 68. §-i izerínt, hatóságilag engedélyeivé ras.
Eien motdonrok nagy tzáma áll tizemben malmoknál, aementgyáraknál, bányákban, denka fiiréu gyárakban, géplakatos mühelyekben, és szövődéiben, pástom ány gyárakban, villamos készülékeknél, könyv- és könyomdákban henteseknél, hámorokban, surrogót gyárakban, szappan Jötö díkbtn, keményítő gyárakban, esztergáló* mühelyekben, aa talos mühelyekben, aérna gyárakban, ser/űzdékben éa kalap gyárakban.
Bizonyító iratok és eliimeró letelek fennti mozdonyokról és illusztrált árjegyzékek, Ingyen és bérmeiuve.
1 ^xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxS
csat
ba aioiaa lokaaoa • ira'iatr : a bm ia aatl aotaura-litolt caa( ara-u lib
Eiea porok tartó. g/°l(7l>*!á4a m*aaca lyamer e« altaitkajolt, t7°aior(9rca a* eUTlikaaoda., rjoBoraria. 'rora<Stt aajaiáa, aájb.j rirtalalál, aranyér éa a IrfkO-leafélibb a<l Mteaaefat ellaa Sn t, 6u folrMeoun nnrak-di -li.arraibao riaaeell
Bej erWati dob >a kaaaaálati ataaltáMal 1 frt Hamlaltráarak tlrrényaaai laMztttnak
Kaeeráay , eiáa-
BlsdeBaemB baaa-
ratáa ái beaalli,
' faj-, ftl- ea lOfU-
i jáa aía«rea fjófji-
<*";***!**—* aiadeaaaaiit eeraliuk 4. ..b.k, rjuladtooa i. 4a<aaatok el ea,
(0MikM Tisael ke-arrc, hiruleo betereoá., ká.ji. 4. kollka all.a K«T i'« aoatoi
aiaaitáaaal >0 kr KUtl-bt
Valódi, XoU rádjaa^aral oa naralalraaaral
HoU A. ^»" Bécs, Tuchlaobeii
Ajáojak t. «.. niíik.-t Zseberi leyajabb klialOfatoU lrtép»r Uliolegeave^lt, naly Ulj-a eroral aa biatoaaággal miadi-n addigi talil-maayt fa'tttaaat:
,,X A C H I R L I R"
imw«I, ¦iodej' arUlapu u kstleaetlen Iw-
gir knrtátira.
U. m. Poloskák, balbák, üTabbogir, molj, l«íy teU, hangja stb.
KfllOBOaao fifjelai.tt.tik a l kösoaaéf a .ZACHEaV LlN'-t öaaaf ram l«Teut*ai máj koaSaatrea farafirta-
A „Zaccerüa* caak eradatj Qraffekb.o aratitutik el e> aoBaaen adatik pa-piraaMkabaa kiaarre.
Al eredeti üragekaak Tadjegygyal aa alairiaeal
kair aliálra loaai. ' _
aWTA«. Nacr-Kaaiaiaa: Faaulhofer Jiaaef CaaktőIaTia: Ooaei L rrofria
a: Klais J6a^. Saoabataeljes : Sikakar Eala Süb M 8ék(I4t Bran. LAjoa, Saal.j Bála
OMlrbaa a mi Paia-Ezpallar káaai -maaylk több mial 15 ar óta a k«a6a-aog által raaaesmetik, aaabadaagot ra-aaíak m.ganknak. aaokat kik « anert ¦ág im iamartk, eg» kiaérlet t&alere falbirni. Katán rage4iamart kaaiaaarn.k ninoa esSkaáge a ládámra, aa Samara álul lagjokbai ajánltatik, a mini alt ag7 próba Iraaoloi topa. A Pain El paliar ba4íraoloar. baaanálutik oe&i aa konrán; allén. Ara 40 áa 7» kr. HJ ttragaek; káaalatboa a lrgtíbb gyógyaaartárban. Hamattráeyok ejka-rttiaa. rar.tt. oaek.e .Risbtar-fole bor-(ony Paio.a5xp.ILr' karealí ¦ aemmi *wlr. ae aaáa fajta. Riekter F ' Aa
b» tana, <BiMa. — Főraktár Prága
ama aa , roay oroomlá.V gyógranar iáiban, Miklaopleta 7. 2S»? 2-0
Bizonyítvány.
kx alnürottak egj ílulnk aatkoaoK uoroa riaagilat alapjin kij«leotik. hogj a pAnai Cnat^ey é. Henry azak fraacsia ¦airaikapa-pir-gjirábűl aiirmuó „LE HOCBLOK" aairazkapapirt kitfinS nuoöeigunek, mijideii idegen allatiaeaul kUSsoata BBDdaa aa «8*»iaatnak irtaimai aniafokUl ia aaalaii lalálti :
"««*>¦¦, 1884.-Í aáju U.4m.
^- Dr. NW I. J.
WajdUt Jíoe/ könyvnyomdájábólHUSZONNEGYJaDIK ÉVJ-t)LYa\M
ZALAI KÖZLŐ S'í
FEBRUAH 14 én 1885.
B) Hitott jah: bárányok 6 háuapos korig, Őszit és anyajuhok 6 — 18 hónapos korig ét exen felül juhok (egyes példányok) tekintet nélkül a kor- és ivarra.
0) Hizott sertések: sertések 5 hónapos korig és 5 hónapon felül — 14 hónapos korig, n limnn ezen felül; mégis tenfásztésre .már használt sertések.
Ezen i!latkiál!itáa»al kapcso latbao lesz egy mez(gazdasági gépek és eszközök kiállítása, melj neanetközi jellegi, lizen kiállításhoz tartoznak a marhatartáshoz és szállításhoz, valamint a mészáros ét hentes ipar gyártásához szükséges segéd-eszközök; takarmány, különösen hizlalásra szolgáló; istállókban alkalmazásban levó eszkö zök és istálló felszerelések.
A bejelentések legkésőbb 1885. (ebroár 20-áig a kiállítási bizottsághoz ,Co mit é ftt-r die V. Mark Vieh-Austelluog in Wien, I. Herrengasse 13.* -tuldendAk b«, mely az egyedül érvényes bejelentési iveket szolgáltatja.
Kiosztatni fognak tisztelet- dijak, pénzbeli dijak és érmek. A gépkiállítás tárgyai csak érmeket nyerhetnek
A bejelentett állatok legkésőbb márczims 26-áig helyre hozandók és még eladások esetén is márczius 29-én este 7 óra előtt el nem vi-hetók.
A gépkiállítás kiállítói kötelesek kiállítandó tárgyaikat márczias 26-án felállítani és a kiállítás befejeztével azonnal elhordatoi.
A jnhok a kiállítás elótt két hóval megnyirandók.
Sopron, 1885. febr. 5.
A kmsk. i» iparkamara 63d/885\ u.
Hirdetmény.
A nagyméltófágs nugy. kir (Bldmivelés-, ipar- és keresk'slelein-ügyi ministerinm a „Kimmelbauer Anul és tárat' Stokeraui és xa-risch osztiaui gyertyagyár czégnalr Magyarország kttlön czimeréoek további használhatása irinu kérvényének teljesítését megtagadta.
Tekintettel azonban arra, hogy nevezett ezég Magyarország czime-rét hosszú idó óta jóhi-szemuleg már eddig is használta & készletei nagyobb értéket képviselnek: mél-tínyoauak tartotta a ezimzett ma-Kas minisztérium, hogy ezen ezég Magyarország kálón ezimerévd ellátott készleteit folyó 1895. év végéig szabadon használhassa.
Mi ezennel köztndomáara ho-zttik.
Sopron, 1885. febr. 7-én.
A kerenk- é» iparkamara.
-*v-
Haurd Játékot*.
A ponyvairodalom koryphensai ezelőtt pár évvel, az egész országot föllármázták ama hangzatos phrá-ziaul: teremteni fogunk egy olyan ponyvairodílmat, melynek ezélja lesz, kiragadni minden erkólesrontó irka-firkát a nép kezéből, hogy a minden borzalma iránt annyira fogékony lelkeket megírjuk az elszé-duléstíl.
Az irodalom mezétlábosai meg-
rökönyödtek eme hir hallatára, elérkezettnek látszott az
nert idó,
a romok fölött, s mi kétségbeesve tekintünk hátra, remény* vesztve elére!
Távol van tófem a gondolat, mintha én a .Jó könyvek" czimfl irodalmi vállalat matadorjait rósz ákaratnlag vádolni akarnám, hiszen én ott úgyis csak Urlózhatnék, bol ók a babért aratják. Nem is akarom provokálni figyelmüket parányiságomra, csupán csak szerzett tapasztalatomat akarom néhány halvány vonásban e lap olvasóinak bc-mlattii.
A czivilizatio elóre haladott voltának, hogy egyik faUya hajtása az írói viszketegs-ég, a melylyel a evegő minden felé (elitvé van, — talán nem is kellene mondanom — A szerkesztők, irodalmi vállalatok, valóságos hajszának vasnak kitéve naponta ezerszámra beérkező férez munkák által, agy, bogy sokszor a kevésbé elterjedet* lap tulajdonosa, kénytelen a legrosszabb munkát is acceptálni; mert az előfizetések megvonásával fenyegetik. Ilyenkor csak szegény szerkesztősek gyűl meg baja, kinek azt egészen át kell dolgozni, szebb alakba önteni, egy szófal a semmiből valimit teremteni. Pedig a ki ilyenekkel kínlódik, ansak igazán jobb lett volna vakon születni.
Hogyan ? Hát az irodalom Par-nassuiá a szellemi proletárok asy-lumávi alacsonyodon volna le? ! Hát az irodalom üzletté változott, bol hivatás és ihlet néUul minden irai és olvasni tudó ember egyformán Rongálhat?! Hit az irodalom fölszintéit templomát korcsmává alakították, liczitálnak rá, s a legtöbbet igéró viheti benn a vezér szerepet?! Ugy van! Legalább azt kell feltételeznünk, a mikor még egyik legnagyobb magyar író is hyperloytli-tásból a Habsburg dynastiat az Árpád házbői származtatja. Az írói függetlenség ma büliacaelre van verve, nekünk tehát nincs meg a kellő biztosíték arra nézve, hogy azok a pisztillák, melyeket ólt a néppel bevetetni akarnak, nem-e lassan 316 méreggel van bepáczolva.
Ismerek egy másik hírnevet czimfl élteti
factora; népies irályával már rég a közönség kedvenezévé lón.
S mi történik?
Míg laboratóriumából felmn-Utja az orvosságos üveget a népnek, az alatt az orvosságot beadja a .Pikáns Lapok* olvasóinak.
Furcsa állapotok biz esek araim. Ma vezérenkk-H írunk egy repab-likans lapban ; holnap védjük a 4u-alímzns eszméjét kórom szakadtáig ; holnapután ugjan azzal a tollal állást foglalunk a dynamit- aknák és petróleum kannák mellett. Az ilyen irodalmi erkölcsöt igaoráló eljárás után csuda-e, ha mi itt a vidéken annyit adunk az Snot szarára, mint jó Csanady bácsi Tisza Kálmán pontjaira?
Az alapot, a nemzet közvéleményét, a melyre appellálniok lehetne, régts-régen kirágták lábaik alól. A cnlissák mögött flzött bo-szorkánytáncz hajmeresztő1 produk-tióit hosszú ideje már, hogy megvetéssel szemléljük. Avagy talán azt gondolják önök, hogy nekünk kritikátoknak jól van akármit és akár hogyan írnak, csak az iróí név legyen patent? Rémsége* csalódás! A koszom- kó sem 'uii metszeni, de azért élesre feni a szántó-vető cao-rosztáját.
A visszhangot, mely ezrek aj- Her!eleedy Bél a é. KosénblOh Lajos kél tulkiabálm nem termesze I áesák b. ..imán, hogy itt lenni mar ba-csupán csak egyéni nézetemnek adok akkor e szürke betűkben nélkül
kifejezést, amikor sisak nélkül fogadva a felém röpített nyilakat kimondom : sorakozzatok az alá a kibontott zászló alá. melynek homlokára rau irva: harez az apcetatak ellen !
Jól tudom: kéayes dolog a ha zárd játékos bandák bankja ellen agitálni, vagy egy tiltott aemes esz mének propagandát csinálni; de azt is tudom, hogy az a közvélemény, melyet e lap szerencsét képviselni, ha nem is egészbea — de nagy réazben egyetért velem.
Adjon Isten jobb erkölcsöket!
Lábod, Í885 február 8.
Szabó Béla.
ho*7
p «,BenlM,Mil»nber»;.r,
(Jranhul Henrik, Sun a. * Perkó Péter, ^ URJ G-utlmma Lásalá éa e Simon Ob
Gibor
Legyenek épitö-vaeaaá'odéKu tábor. Éa ki telve vagyon sók' jó gondolánál, Vasért* lagyaa >I épilo Hena Antal. Miodnyáját agy tartsa Isteotak askaig, Ahogjr állalok majd -egyletünk virágaik, Ssálljon s Sa-eut lélek minden 'gyet tagra,
Hogy
g g
mondjon jó akaratukra.
Mo sség hát arain, végol saak ait moa-
dom;
E1 ám Wajdits Jóaaef a • kalendiriom I Hogjh. jól épvillnk, aansj laaa aa tele : Élte«aoo bánnunk a magyarok Islene!
írót, a ki a ,Jó könyvek* irodalmi vállalatnak egyik
a milor a . legMsMetfb te-mpHo-mát korbiwtlal -fogják a kuíárok szédelgó szellemét kiverni. Hangosan feldobogott erre minden magyar kebel, ¦ örömmel köszönté azt a na pot, melyen az ige testté válni igér Iwzett.
Fájdalom! az öröm nagyon is korai volt, mert ugy jártunk veit, mint az á kártyajátékot, kinek mindene egy örült blatton forog, de a hozás alkalmival mégis egy harmadik örül. A kártyavar ledőlt. Az
előlegezett bizalom csütörtökit moo-iákkor mi leszünk az elsők itt a dotL A katárok «tellene ott lebeg' határszelén a kik takarodót fúvunkl
CSABNOK.
Vertet ttatzt
á. egyleti (f.br. 2-iki) társsa vaeaoráa .rvik •gyleti tag a kOTetke.6 — as ottani h«ly.*tet
.....les jelleeuS — vétse, toaaito'
olvasta fal:
.Tiast.lt Uraim!
Éppeaaég' nem érsek vslsmi nagy kedvet Hogy Tnboly Viktcrral verseaytésrs kai
S ugró rigtnnaokkal kontárkedjam abba, Mthas csak nesi vao privát .ssbadalma; Da ha vég'g easek rosmant EgyU.üaköa, Fájdalmas avivvel kell kobosomrs ftloöm. Mert a telépitéa, jaj de régi nóta Elreketült bele három íiirea fióia. Uraim! önöknek könnyít még a soruk, Ide jönoek, — ..épen megisassák a boruk, Asután slmenoek, s nem aaorul a 'leikök, Ha e roasaat tető, niaosee már felettök. De én, ssegeny jámbor, ki ide^t vsrom : Mikor derül iiseé, bú. uslet-világom, Fájó képpel nésem, egéss nsp e hasat, Mely a sok állásban, bis' Isten elfáradt Rettegve gondolom: }aj hogyha iaasskad, (Még KOndoía.nak ia borsassió gondolati) Hol ksphatok snnyi uyemdai eegédet, A gvássos ceédulák kiasedése végeit? Nagy gond es Uraim, higyjak el énné
keni.
Sir éa keaeredik tóle as én leiken) ; 8 bár eddig titkolám, moat nyíltan megmondom :
Misét a-iolgáltattam, minden ily en napon, Hogy as itt pgybegyalt mulató seregre őrködjék as Iaten kOlöaös kegyelme! És igy vélem, moat már bárki azt mead-
batja. Hogy e bánat caakin a .mi.Ivánt* tartja.
hát lulajdonkép, nem es ss éa osélom, Hogy jeremiadoi sengjek e bsjlékoo, Hanem Egyletünknek tisstviseló-kara, Kiért pobararaues" gyöngyöket vet bora. Esaknek elsóje: Benosik Ferenos, elnök, Hej bak jé ela«knak,mert o sokat aiaytlg; SsaJid kék aaemaből, aaép lélek sugarait; Tán tóle Egyletünk sorss telvirágtik Leikében a béke saeJid aagyalával, Lengje jó aselleme ag egyletet által. Építtessen o a b é k e alapjára, Öataetartá. vasát husaasa falira,
Tastvéri steretat lagysn a tatoje, Létfonalái aa U', asássdokra ssojje! C.emits Károly, s ki van nagy
ústeeségbea,
Lágyan kotouünk is, frisí jó egétaeégbea! Kcorcser titkár, a ki dícaSeégét anva, Pihen — de hál Iatea, aaért ^anm as
UrbaM -
Keljen bihérjai isáret fakhelyéMl, Saadjen virágot a tettek maaejirol I B o t f i a péostárnok, ki nem hjíba
Pl Bit.
— Orvos ar mii gondolr Ha már egyater fejébe vette, hogy aaon a bálon ott kall lennie, nem volna a kegyetlenség attól as oromtól megfoetleaü ?
A* öreg orvos, ki ugy, mint a leg tAbb öreg Aaaculap, s békáknak aem volt barátja, ajkába harapott, a botjával mérgesen dobbantoti a padJóo:
— Már hogy én mit gondolok? -Éa aat hissera. bogy oetobaaág volna ha ast m*g«ieórlené. Torraessetesea a követ-kesméDyakérl aem lessak falol&a.
— De édes dootur or! már vsgy tisasor voltosa baja, a kóeulök bármelyik ia volt ily toka, mint e mostani s mégis —
— Éppsn e miatt kslleoe oaost job-baa óvakodnia! — No de. ajánlom magamat — j<S raguéit: —M»nls Isten ilyen
anyáktól — dörmögé .-n&gábto, s
tót aem a leggyeogedibben tette be maga után. — Még elpatkoltalja sst a lányt, astán meg parsse, hogj >ngem tog okulni. —
Paulina vánkoaokba bugyelálv^ fll as ágyon, midón anyja beléprtt Már-vány teher, h> Irány arcsit apró kosén nyugta'á, aaemei leoeukvt — miolb. aludnék; másik keséből néhány virág hullott ki, melyek a hófehér takarón eser-teaaét hevertek.
— Ah, te vagy as, mama? Ugy-e rá Tetted ast a nyákja orvosi, hogy olyasmit rendeljen, smitol lábra kaphatót* ? Olyan bágyadtnak énem magam — aa
A tsgsági dijat rö.doaeí b«h.j < i, L^yen a pén.tárá. áldáa de tugw.yi Minden kLh .irnlart k> Vrio. hev^m 3
Több tapintat, tfbb hazaísag, szilárdabb jellem és akarat nemesebb ambitíó s ne a börze- szellem váltó- nyargaláta vezess* az írót, —
orvos rendelte kevés tápsser mistt . . Remélem, s doctor oem ellensi, hogy a bálba elmegyek; mert el kell mennem élve vagy hilva — és mama, mig lami ennivalót késaitietas, kérlek add ide ruhámat hadd néuem meg: vájjon Mari odsraata e- a áiatH ¦ hova én mondtam; |mondd meg neki, hogy ne feledje el kestyümre s keskeny csipke saga>yt rá var ni, astán Janit meg küld'edel fejékemért, de mielótl élméassn, kérlek add ide a tükröt. Félek, hogy randkirfei halvány vagyok.
— Még ne — mondi ijedten ss anya — várj, mig valami teas«!.
A halvány tsépkég erre visssa hanyatlott as ágyba, éjhaja tengerébe éa lehunyta nemen, — ámLár feltette magában, hogy jól kell magát é>esnie.
A oaangelyu megsaólsll. Havány pir futotta el a betegarcaát.
— Aíyám I as Lajos. Mond meg ¦aki — mondd — és a halántékán keltül nyiislló fájdslem megasskassta
aanvát — mond meg, aokkal jobbta ér sem magamat, hola-sp eljöhet értem a add neki eat át — egy illatot levélkék busván ki vaskosa alól.
— Mari huíd falra a függönyt Pompás estén: lau I Hagytrllok a tálas. aak I Most add ide ruhánál. Mama! ea aa orvoaság valóban a*odabatasB volt Sohasem érésiem magam jobban. Tudj Iaten mivé lettem volna, ha torább la aa a vén orvon keséi. Ast hissem eaerette volna, ha egé«a éren át patiense maradok, de rajta lessek, hogy e módon ne sseresnett aa ó -Sepeeiáa leányainak hoso-én nálam le — és ka. cssgott éa vigan ssökelt aasebábsn ; mégis msgát egy
JJ P
Tóth Pista, koayvtárnok, a ki
koanyfi ssarrel
Méri a tudományt hí goaddtM, jó renddel, —
Aldaseék mag S ia. teljek a asekrénvc, SsiHjoa abból a yd miadsyájíík aaivérei Koráos Jtioi arst-t, a kaaasgy-
Kit egy kOwyw be >e« asíhWn.k a P-ok**,
foaatokat rendette a eaiaoa f.jaa. — Most erősítsd meg est aa éket agy kiaaé a bsl -faiam felett. Ugy e bár mama, igen aaép ? Itt Mari — monda, ¦ hajaaiaainu lábscakával, maga elé hulla s selyem harisnyát és bi.!i csípőt.
— Pihenj egy kissé Paulám — aaaadá ea anya » boa*¦ a4ste a leánya arcain kigyuló <ét piros foltot (nem pa : tikátxiL való piroa 'ol-wk róluk ám!) ma-
J| i ___. ^:^»J1 i_ L. Al > * L-i . * Í—.1 _
looben is tudod, hogy Katalin egyasar gyÖMdelmeakedelt már es idén Kiéltem, mssddísori gy6se!U-et lem TÍmlKettlim al AiUo smb is járasaMBH>iT«)a vanaély-ijel. Olyan ktanyea és jól énem m^mm, imélea, pompáa eatém less.
A gyémánt függőket beieekass-totts fülébe, a kínoyü illatos ruba ssép ráncMokban hnlrámtott kedvei alakján, a>«p karjtra rácsatolta as 0 sjáadékát, ¦nUi kesébe vette a oaokrot, meryoek virágai ifiu snvének reményt, gysaalmet lehaltak . , Varásamo-wlylyal kösale-ditt anyfa falé, a ki a csicináeal mag egy-pát g-ombosfnt elf»gyafstntbtt a mottdá :
— Kos, mama oaókorj mag ! — a mondd, bogy btlsske T*gy Paulán*
Astán Mari vállára borította a kit habkOpenyt éa miután stanyna rá alig figyel-9 tanyásak niaannr n elmondta, hogy óriskadjék • légvansttól, aok fagylaltot aa egyék és agyon ne táncsolja msgát: Lajossal együtt bellit a kocáiba — a elroboglak.
— K. Paula itt van — moadi ajk-bityesstve egy ifjú, halvány roaaessinbe ÍShösött, magas, királyi termetű hölgy — sst brttem, halálán van, vagy legalább ia köaei boass.
S midón Paula tánciaösben ksose-ell«begetl aielleLt>í<, mig mmden ssem ót kísérte és miadita sjkon as ó aave baagaott: Katalin elpirult — dühébeB.
Milyeo ragyogó — milyen rakité! — A betegség csak magssépitette — s aiilyaai tasakén lejt Tele vólegényol Es nem lehet igy. atm sssbad igy lennie 1 bátoraág! igy gondolkosott Katalin a isa-gan erót véve a táocsölók kosé vegyült. A felindulás és mos-gástól nem sokira egéasen neki piralt, asemai villogtak, s' ba a Paalina vólagénye oen: lett volna viasaavonhatlanul lekótelesve, a vakító asépaég as ó ssemeit is magárs vonts volna tán ... -er*
Minden ssem s saép vetély társnőkre volt íüggasstve, a a sene kellemes ac-cordjai, a gyertyák fénye, a virágok ki-bi ó illaU és a heves keringoláncs kost, minden agy és ssiv ssédült s MheVÜ-léatól.
— Istenem es ÜL. Paulai' monda as öreg orvos egy uookaocacse. — Mily órü'.taég ! Nagy bátyám ast mondta: es a bál életébe kerfllher annak s nőnek. — Igaaán, mily elragadó 1
De még mindig keringtek a tánoao-tok ; pedig s csillagok már kesdtak halványulni, n virágok ineg lekonyiták fejecskéiké', a follssstót melegben.
— Milyen tündér! stépség! - mon-dl egy öreg uregy fisra! embernek, kidek karjára támasskódott; müoB P.ula etót-te lebegett el — kioaoda?
— K. Paula — monda as ifjú gé pileg — mikoiben stemeivél követte.
— Tudod mit mondass? — kaidé ss öreg a kisérójének gyengén karjára ütött.
— Igen! K. Pa-nlWe -- falaié as ifjú. -
— Kos miért áétsat rá olyan v»-dul ? — kardé as öreg. — Asekk*.' a aefelejta aaemekbol táa CjpMUi Mtl rád ?!
— Jóságos ég ! kiáltá as Írja msgit kianabadilvin,midoD egy véssBik«ltáik*l-Islsaoti. Helyet! — sagitség— nyisaaBak ablakot 1
És Paul. fuldokolva, eatméletlenftl vilatett ki a hűvös éjbe.
Lsjoa letérdeli mellé, dörseHW a hidagttló kaosók.t, hi.tr. nmitott. aslysm haját, a kék, beesett hsláatékról, stori-totu ss Stér nélkMi kart, figyelt asive dobagsaára — ssünlelen. De sssiv eiflten-dasfilt . . . Faura halott I
És annak karjaiban, kiért Uja életét feláldD.ts, vitetett hass. A gyémánt oíillegott a fulöofBgg«kB«i, mintegy gtt-oyolódvá. hogy ninoa már an a két aesam, mely elhomssoitott.. A hsjék még ott ragyogott a puha hijlöaGtt, — dü s gías-bölyfl saép tagok mere*ak. — A s«i», mely után apadt Paula, meg volt bóaStra, a drágán megvett gy&selem, mag volt nyerve — és elvesttve örökre . ..
HABBB SAMU.
Motgstjs, jártatja telje. éJetében. I
Meg is érdemelne, ha már épp1 básnagy ,
_ Félek, hogy sokat maréanalas.
Hogy r.nJelkesbaaaék agy narjobb kát Néad mily jó ssinbeu vsgyok. Mért ne {alatt. ' mennék kit al arra a Mlrs. — Meg kü
H i r e k.
- A Bagy kanjjaal viro«-kereait agjletí. ké l-én lartotta a tagak él aak
érdaklidéae amellett évi randaa kösgyt-lésél.Elnök; Sárvári UÜmaanIslváo üd-vöslí basaéds után lelolraatatott a jelentés s lefolyt évi működésről, kapoto-latoaan as egylet aayagi állapotát fat-lOntato adatokkal. Ugyaaes alkalom-1 ualaltatott be • áiap. igaagaWaig„Melléklet i Zalai Közlöny 1885. évi 7-dik számához."
bog; t gosou tettek rugói, lewót. t boua, áMoérzeMskedés, egyszóval * nemtelen énetek * iegna gyobb mértékben unljik az emberileg szivét.
Irtózathoz hasonló énét fogja el Hitünket annak tudatánál, bogy t ni, ki ueretetn»élté«égn, gyön gedségre, jóra és szépre Tan teremt-Te, c i a p in
tal indittatTa, a gyilkosság eszközéhez nyúl; undort megvetés: kelt bea-nOk továbbá ai, bogy egy oly ni, — kinek tettében a legaljaaabb ér-lelmek nyilatkoznak, dl ctóiteeére, magasztalaiéra akadlak meberek. — K tény magiban vére nem e yébb i gyilkowag magautala-•ániL —
Cloria Hogoesnét kinek eiete
mert * gyilkosság eszméje cukii oly agyban fogasuk meg, melyben aljas goadolatok nrajlak a lelket.
A francait esküdtnek ezes ité léte mintegy tükrét képexi a fran ezia gondolkodinódnak, sely üuxik oly fejlódéasek indul, bogy aa-bolnap eaak att halljuk, hogy
,IC .«¦ »».»__francna esktdtsrik egy hangulsf
boua-értet ill felmenteti, egy rablógyilkost és ha Iáira ítélt egy becsületes embert.
Eigler Oonsttintia.
VMékl
Éltak, vagyuk Stmeghea ia, •gyík gyalée a auasikel éri, melyik boa toob beesBOt a Ureed.lomaak, naUtji joto Melyikaél kaadjem 1
A aSmagbi takerékpéaetár f. év
január 31-éa évi koagyuléel urlolt, fis-
már egy bó éu foglalkoztatja
enrópai múrelt társadalmat, ki el6re:íel, eredmény*! a mérleg fogja boni, ben.
megfontolt szándékkal egy férfin | .sokat legiakább • jítakoeyroret érde-
gyilkossáíá lön, a párisi esküdtszék a gyilkosság vádja alól felstenté.
Azt kérdjük most tisztelt olvasóim, hogy igazságos volt-e e verdikt, mely felmenté a gyilkos nót a borzasztó Tád alól ?
Tény az tisztelt olvasóim, hogy a folytonos fejlódés hathatós elómoi ditója az erkölcsi hanyatlásnak, ténj toTábbá az, hogy az az ngyneT zett tulfinomultság, mely ma már annyira el Tan terjedve, kivált a magasabb körökben, okozója számtalan bűnesetnek, s végre tény az, hogy egy nó ki teljes odaadással hódol az istentagadó bölcseletnek, ki megtagadja hi tet, átlépi a nóiesség határát, szem elől téTeszti hiTatását, megbecsteleni ti erkölcsi érzületét. Ily nót méltán megilleti a .szörny' elnevezés.
Clovú Hngses-né műveltség tekintetében megfelel korunk nslmainak, ó, midón gyilkosságát tenrezé, hideg, megfontolt szándékkal tette azt; tudatában lehetett tette borzasztóságának, következményeinek, szivében a boszn érzete küzdött a nemesebb érzelmekkel, s ezen érzelemharuban a bosznéraet lett győztes. Mily csekély értékűek lehettek e ni nemes érzelmei, melyek fölött a bosxo érzete nyerte el a diadalt?
Clons Hngues-nének az életrü igen sajátszerfl fogalmai vannak ; nagy szellemének ngyanis oiykép ad ki fejeiest, bogy felekezet nélkülinek, vagyis helyesebben istentagtdónak valtja magát. Természetes, hisz a modem finomság nem egyezik meg a hit babonáival Azt a hitet, mely felemeli a kétségbeesót, mely hit oly nagymérrbet nemesíti az erkölcsi érzületet,tékezi gonosz szenvedélye-miet.euyhili,édesül tapasztalataink ke-
kel. A ukeréknéeallr érdeead&i igeaga-
léeága, a semas kebla. roea.éayaeek, •
alkalommal ia ¦imub jótékoayaágra.
Mégpedig:
A epeayol foldremgee álul kárvallottak
••k
A .omaghi eleggaluk javára A eua»egbi borheeeek-------
A . slemi lekola ksayv ét rab* beeeereéei alapra — — At iparoe taBalokaak imimii
Aa lereelite iakoláaak —-------
A salamegyei ált. Unteotulet által keséit orma. tanítói árveháaa — alapító díj-------------------- 60
50 frt
80
60
80 10 20
340
Tudomásunkkal BaaL Alejoe, • aa-amegyei uateitalei elaöke, megkereate megyénk péeaiatéeeteit ai ora . tao. ár, aháara íeeodfi edakoaáara, — Voaimel koeSIjUkeaumeghi takaréktárnak öcséire megasaveaotl 60 frtnyi edumáoyát, bar megysakbea, bova kérréaye jatott, mia-denutt ilj MkeMl karolnák fal a Uai-tók árváinak ayujuadot, ka • t.aitó éltében fáradságának olt kerea jutalmat •baü — mélláuyoljuk legalább ama &e-m«a törekvést, mely a aaereadeétleo. arák javára gyujtetik.
MLó aa idibaa ka<atet aaól-
baiok;
Po.
ayi Vilaar agy fcha>CToa-
fjoa, kek oraTáakaal.
188. B/86. Sa. L Tótb Istráa éa) sea aaaaeaiáradr., éa a aem.aileara kast-
I Uraai lopáaaal vádoltak eliaai agybea
Grél Lajea: agy aai késimnaka —,8a. hir. itbird. kefotertét. [ 148. B/85. Sa. I, Ssokrínyöe Ietv
Friedl Karolia: egy gyóay&ru ea-; ée táraa hatoaég elleair n-oasak miatt ve-lyam anaéayl. daliak elleai ogybei. 2 od bir. itbird.
Retek Oiaelle: agy a* kéai saua- 281 B/86. La-. Kováoa Sándor lo
ka — táloaát. -_. I páaael vádolt elleii agybea. 2 ed
Baetkoasrat. ' '' "
B.leeioe Aaaa: egy Tót Joaaaf óráa: egy fali árát éa agy kia „Nolae* koayve>.
Erdódy Istráa aaatalaa: két eaá-molyt.
Beeleia Vilmoe kereskedő: tiaea-két aelyam ayakcaokrot éa 4 kis legyééit. Tolole Imre: egy asurke férfi ka-peL
Foal Sáador bádogos : egy bádog ¦0 dó edényt és egy saiaoa virág oat«ali, Ibédey Maié lakalaa: egy ,Werl aeiBa" lakatot éa egy aaái-vásiyoa bárom ella angol aart 2 kulcsosai.
Jankó Árpád: Xv pár finom lac ipaagl regatt. caipól.
Láaár Igaáos essWrgályos: agy Mayes rüggo fogait.
Téih Fereaoa: agy aag> képet. Sekmidl Ittváa : agy ajejolike e orUrtét.
Joda An'al: agy pár egyéne. •»» oaiaaa.
Holbe Jáaoa: egy pár regatU ti pá.yt
Joákimatall latráé: agy Begy kép* Basa Pál: egy pár piros aaij :yermek oaiamát.
PetbJ Károly rntfaaekaa: egy mi gyár csimarea, 10 literéé, oaiaoa, oe rep borkőnél, agy fehérceaeép liau tartöt éa egy alakoa dohánytartot.
Kaafaaaa Ignáoa: egy doboa riaa
g aa aikortk
öa képet kör tartó 4 rigalmal gyaléa
g _ _
elöata mag, id« *~igtaiooi « rfirid lairáat b; Onk*p»í korról.
„Onképuő K0r"
1886. <ri
serüségéti azt a hitet 6 megveti, ó nálunk, egy elvnek él. Tény az. tisztelt ol-vsaoim, hogy azon osztályban, mely ily elveknek él,csík romlottságot látunk
Elnök: Eilaer Sáador; oök: Paseoayi Jóaaef; titkár: Josaef; uásoegy : Joákimaull Ialráil SnyvUrsok. Károlyi Jánoa; peesUros Kaufman Beaed. Válaas'.aBáayi Ugok Darnay K.jeláa. id. Mojsor Imre. Mo aer Jóaeef, Kondor Jóaaef, Feladi (Faad!) Anial, Epateia Vilssoa, Fekeu Igaács, Jaado Feraaoa, Aatal Jáaoa, Balaavos Antal Baka Ittráa, Maag Jáaoa, Hall Jáaae, Moad ayi Ferenci, Lásár Károly, Sebei ber Lipót.
Vaa a koraak 10 aeer forial értést emeletes kása, földaaintl kalyiaége: káré-hás, hoasá tartoaó 7 teraounal ttb. faaBt ren ai Öakéi'eókór baiyiaégaköByvUrrai, 1090 kölelul. egy nagy terem iek, Ullai, mely terem a kör aetélyeire ia baea
a bonig, s érzéki életet az áUatiasságig. A társadalmi élet szenpont-jából nem lehet ugyan teljesen elitélni a hitetlenséget, ilyenek iráat, naki-, szánalmat érezhetünk de, megbotránkozásunkat kell kifejezni, ha a családi élet szempontjából tekintjük a nót, a család anyát, ki istentagaió-nak ralija saagit.
A törvény" nem számítja ugyan be azt súlyosbító kortv'aénynek, ha valaki hitetlennek ralija aaagit, vagyis önmaga dieaetszik azzal, kogy előtte sémi sem' szent s ezzel mintegy megtagadja erkölcsi érzületét,— de az esküdtszéknek, melyeknek tagjai ltlküsmeretök sugallatát követve mondják ki a nem vétkest, kik elótt aem s törvény szavsi az irányadók, hanem a leikiisaMsret szara, ezt kellett volna tekintetbe vennifik, aart az emberiség erkölcsi léte ess kis a vallásosságon alapszik , > Laz a ki vallás nélkül él, annak életczélja csakis nemtelen lehet
Nem az a valódi beesnletérxéa,
agr mailek olvaaotaraaaial agr srMkia oaiaoa gyáaako-
A ktraek esull 1884. évbea volt 117 nsetu tagja 3 frt 20 arjával; kiai bérle'jovedelem 400 frt, a könyvtár boeaaokotl 72-75 frtot.
Tiaslikara dijlalaa. Saelgája kap éri 48 frtol.
TiattogaUa éreaktat tartalik, rala mial táaoaeatély ia, aaaly aa idée vaa. 31 aonjátékkal volt egybekötve a joeadel-meaett aiadeeaeaio. levaaáe uláa 112 frtot, tieataa.
A kiaonoll tárgyakat ndoajáayaik. kel eeeperileai kagyeskadtak:
T.keoa Zaigmoadaé: egy ala>ahá ¦oaó gépet.
Stáaaboresky '.áailóae: egy raj Urtót aljjal éa fedővel.
Scbalta Fereaoaaé: agy akatsjya saieaéayt.
a«dey Beesoaé: Három fíaom ká-reaoaéaeét ajjár.l éa egy tálcaás fekér por oMlláa ti '
Mayát Jáaoaa*: agr aagy páaka*a-tortáL
ViarU Joa^laa: agy palaaak .ftkam pagaa'-it aa agy "
"
a valódi önérzet, tisztelt olvasóitt. mely rágalmakat megboizulaudó.gyil-•¦--------- outönöz; »»» l*dii l^ért>lk«»
Tétb Jóssef órásáé: agj garaitora .Biokel' léggömböt, egy melllat és piros kovaa győrit, egy esivartáresál öt aai varral.
Hernelk Uráaae: agy kartoa, rál-
: agy értékei gyoagyot
Mojsar Antal faaekaa: tiieak' oaerep tányért.
Tóth Jéaaaf bádogoa: egy faasel iaeakorasL
Baka Ialráa: egy aagy foaol aláoaot.
Láaár Károly eaajargályoa éa Jae-Fereooa magáaaó: egy négy lite-» oaulorát. pogáayránral magtSltro Igen aaep a aamegki iparoeokaak IdoaMkéaaaege, melylyel ily rigait •r agéaa kis iparkiálliláa jon létre oraoláara ejágdésoeott lakéaaitette Urakból.
Csélssert Unt jovíb oaelaaea átviagálai a aémi alismeri ay il at k oaate l aa ,ö a-képsi Kör' réesérll a asorgal-m.a ké.ellöknek kiadói.
Több gyalea tartatott ssar a terr baa leró via estiek érdekébea a aseghi vároabásoál.
Egy réasvéey 40 frt; aémalyek
már Maaaák a ba.be folyó riael, mások
kételkednek a rállalal aikaréban. Saak-
értot foguok bivatni s as aláírás, meLy
'ár siepea foganatban raa, rohasio-
aan fog aeámbaa éa Saasegben aOrekedai.
Ha a fanaag atolaó idtjébea aem
történik ralaai rogtóBaöti mulatság,
nallgetai fogok eaerkaeetó ur a — Mi
tig. Pá I J
BBo-wi tárfyaláMk jefyzéttt a aU-
Ur
1886. f.bnár 4-ea.
3438 B/84. 8i. 1. Nátrá , Oytrgy a táraa as yoa taati aartaaaal rádoltak elleni 0(j boa. Vagtárgyalaa.
3620. B/84. Sa. j. E ba Jóaaef éa Unei batoaág allaai araaaak aa aajyoa taati aeneaaal vádollak eliaai ügy bee Vegtárgyeláa.
3654. B/b4. Sa. 1. Owpregi Jáaoa ea láraa kivalaloa hataiommali v
»1 vádoltak olleai lg;ben. gyaláa.
36
Vegtar
3683. B/84 Sa. 1. Stabó Mihály lopáa bűntettére! vádolt allaai Ofybaa. Vagtárgyaláa.
3721. B/84. Sa. I. CUeplí Jáaoa 4, tária aulyoa taati aértewel vádollak allén ügyben. Tattárgraláa.
3741. B/84 Sa. 1. Novak Fareaws
alak megaertéeaval vádolt alleai «gyW Vagtárgyalaa.
3824. B/84. Sa. L Saaaati Jáaoa
injyoa leati aerlaaeel vádol; elleai ügyben.
Fabraár 5-ea.
3776. B/84 Sa,l Kaúmalle <e tanai kamit eaka bűntetteiéi
Oytrgy
ádoluk
elleu Ojrjben VégUrgyalás.
3836. B/84. Ss. 1. Horváth Hoseaa Cryotaj ambertléaeal vádalt eliaai orv-bea. Vagtárgy^ás. ^
31. B/84 Sa. 1. Kajtár Károly éa táraa lopáaaal vádollak elleni agybea. Váglárgyaláa.
138. B/85. Sa. 1. Tóth Iatváa és lársei lopéaaal vádoltak elleai ügy bea.
154. B/85. Se. I. Láaalo Jóaaef él tana aalyoa teeti aérteaMl vádollak elUeá «gykee. VegtárgyJáa.
3817. B/84. Sa. I. Májar JáDoa ... yoa taeti aeVtea btaleUevel vádolt elieai «gybem. t-á Wf. itUrá.
itkird.
Február U éa.
80. B/86. Sa. I. Lukáoa Jáasaf éa táraa lopáaaei vádoltak .Uea: ftgybea. Végtárgyalás.
114. B/85. 8a. 1. Herválh György lopáseal vádolt elleaiOgyben. VégUrgyalás. —
Február 12-én
96. B/86{Se. I. Bod.i Viuoas lopáaaal vádolt elleni Sgybea. 2 od bir. itbird.
107. B/85. Sa. I. Mertoa I.re és Uraai snagáaosok elleai eróaaak miatti Ugybea. 2-od bir. itbird.
109. B/85. Ss 1. Saabó Fareaoa •ulyoa taeti sértéaael vádolt eliaai ugybea S-ad bir. itkird.
116. B/86. Ss. I. Saabó Jiaaa éi társai ealyos és kfiaayQ teeti aerteaeel vádoltak elleai agyben. VégUrgyelea.
126. B/86. Sa. 1. Sorok Lajoa éa Uraai aalyoa teeti lín U'aaf I vádoluk elleni ügyben 2-od bir. itbira.
137. B/85. Sa. I. Kolociáeyi Jáaaa
rádoll
/ y
oaaláe ea bamia eaktt baalallóval ellen, agybea. Váglárgraláa.
162. B/86. Sa. 1. Milei Kaakó Pelar lopáa bűntettével rádoll elieai flgybea V«g tárgyalás.
166. B/86. Sa. I. Málovioa Pál i
yoa teati aerteaeel vádolt elleni agyb^e 3-ad bir. ithird.
163. B/85. Sa. I. Sipooa látván ea-lyos Uati aérteaaej rádolt elleni agyben. VégUrgyaláa.
206. B/85. Ss. 1. Paar Joasef jore-daki kibágáaaal rádolt alleai ügyben. Végséa hirdette
263. B/85. Le'. Picsák Imre éa tár aai lésadáaaal rádoltak elleni Ogybea. 3. ad bir. itkird.
Február 18.éa.
3781. B/84. Öi. I. Nénnh Gyoli halált okoeotl súlyos teeti sértéssel vádol el.eai ugybea. VégUrgyalás.
2825. B/84 8a. I. Borda Jóaaef éa ti raa auljoa teall sértéaael vádoltak ell ügyben. Véftárgyalás.
Február 19 éo.
70. B/86. Sa. I. D.-veoe-r Gyorgyaé orgaadaaág buatettérel vádolt elleai agy ben. VégUrgyelás.
69. B/85. S>. 1. Kardos Flóri a táraa magánlak megsértése ea anlyoe teali aértéaaal vádoluk eileai agyben. VégUrgyalás.
113: B/85. Sa. I. Iván Regias gon-iatlaaeág által elkovet.it embarolesaal ádolt ellesi ügyben. Végtárgyeláa.
178. B/86. Ss. I. Krámpáts Mályáa magánokirat hamieitáaeal rádolt •Hsai ugybea. 2 od bir. iibird.
227. B/85 Ss. .. Barbarioe I.lráa 'ágalmasáasal rádolt elleai ugybea. *&¦; ÚT. iibird.
280. B/86. Ss. I. Csiráki Vendel larsa lopáaaal rádoluk ellesi ttgybea i-od bir. itaird. .
Február 26 én.
164. B/ 84, 8s. L Piros Jáaoa és társai magáaoaok ellaai érdesekkel váaoluk elleai ftgybea. VégUrgyalás.
Február 26 áa.
228 B/86. Sa. 1. Measár^e Gyula ea ' lál ádlk allaai ogybeD.
/
lopáaaal vádoltak od bir. iibird.
Zala-T.erianea, lsaí jannár Sl-aa. MUZSIK KÁLMlN,
irodaigasgató.
KozautUtáf.
nálbatlaaná válva játnak kaaaiakbee. _ Ennek aeggailáaára aésve a követkeeA eljáráalajialaa: a aaáraa agyagot porra torjak óe ta olajjal folareaalva aura aartt gyaraak beldle, a» eaea agyag aárba,aei-aaeti végoknál beis nyomon galyak, bár-maly távolaágra aaáUtth .lok.
Feleslegei volea biaoayitgalaoai, mily aok kárt le.inek a kerti balhák p»-iáatáink k&aott, ¦ aokaaor a parányi állat-kák telbeietlen faláakaága okoeaa kerti aytvteyeiak vasaiét. Ea ártalmáé állatok pualitáaára aajái tepaaaleletoaból a kö. vatkeaoket ajáolotn: — porrá tört Iuq. trágyái ke.erünk aegfeleK aenayiaegs visbe, a e folyadékkal öntoaaak nabt-oéha vateaaoy ágyainkat. — Caélhoi t». set meg eeeaki'Ul • paláatákaak ori. baaeral ea apróra tort ajpeieaej »aló bébi nleae ia, es aeoabaa ailurral oaak aU-ras idibea asak6Mlke>o
SsinUa ily kártékonyaknak biaa-ydaak kerti OMtneteiakatillattlagabor. nyík aa kaagyák. — Eaek eüeaebee ki-gaay- aa bájbal álló keverékkel bekaalak egy kioamadaegot a aaael UrAl lekarjak faiakat, miael togva Hernyó ea ogyább arialma, féreg a köteléken falai nem fog hatolhatni — Némelyek a tatórwét c*ak aauppkotelékkel kötik körül melybe állítólag aaiveaes teaekeinek a hernyók, melyet — oaaaa kéaobb laaaedvén — alégataek. — A fáa aagy meanyiaegbea taayáao hernyók ellea aikereeea alkal-oaataük a kovelkeai eljáráa : — a hornyokkal lepett fa alá keadarpoaderjával laaal elaeaiaak. (teraeaaelaaeo vigyáava, aekogy a felaaáiló meleg a fáaak ártal-rnár. legyen) melynek fttatjeból álatiele-ttl hullanak le a hernyók.
Haiáak legisbb faiakolájáaak ke. riteae ma nap még nagyon ia primitív ál-lapoiban diaateleokodik, minél fogra aem laekély taos károk oaaaege, melyeket ta-laa át a ayuiek oltrányaiakban teaeoek. — A bol tékát magea kertté, által aaa> ollalmaatataak faiak a nyulak ellen, ajáa-lom a kó'etkeaö eljaráat: — porrá tort ollatlan méas M pofkapor keveréket, me-Ug viaael meghigium agyagot alegyílflnk oaeae, ¦ eaael kanjuk, ülelóleg measeljak ba gyUmölufáiiik derekát.
Köitadomásu dolog, hogy a moh aaerfelett Begy áriaimára vaa faiaknak. ig ígyreaaríl ehatayul eloaaaeréJ aaeaodik as ily mohbal lepett fa, máaréaa-r9l áfák életét megtámadó férgek aeive-aea rakják tojáaaitat, petéiket a fa moba •Iá, miért ia o-m ajánlbaui eléggé a fáknak a tswktol való aaorgalmaa tiaativáaa, Bál ia iakább, mivel ea a legagysse-rubb aaarrel éa móddal a kívetkeaóképen eaekoaOlbató: — » fáaak mokb.l lepett viaul bemesaeljuk, a a moh laveaa.
A fakéreg repedéaai kaaé baféaskii-lódStt férget pedig a koveikeso módon ülük l il
A kertéazet koréból Vegyes tartalmú járéa e b. lap, , bogy kiaártaak aem eAt jogo-.Itaak Urlom aaoa aaerény véleményt, ikapa kBagaadaaág bármely ágát Ur-rjalé kSelassény, — aaoa aess alapta-ae föltevésből kiiudulra, bogy a t. ol-raaó koeooaég megeairleJaeéval tebUko-ik, — helye, ayeraad e lapok kasáb-
Joa a Uraeal — Lauital aem meg-éoekelai akarom aai, már oaak aaérl sem, mart avatott és avetlaa tollak alul kikerült aaar ssag eaer ráriáliíban élveakel-t. olvasóim a terméuel e saép eaaká kelUsseirol irt aaép irodalmi .lave-edséaaket.-
Egyik ember passióból, a máaik isit ss életfanatanáa kovatalméayeiaak " lér-iljeeea
kaasoalalaa aaolgálatot leljeaiteai, eseo résaiBt aajat UpaaaUlaUim, réasint aaak-amberek kStléaei nyomán nyert kertéeseii Mwauanak ea uloa raló kosaéiéle-
4.-----------
Soksaor megtortaaik, bogy a Beme-i'aara asáal alté galyat maeaae vidék rí 1 .éayulea.itattak aeálülielai, misek ko-atkeatébea awk assm agy eeetbea telje-
éy
hódolva,foglalkoaik kiaabb aagyebb a tákbea a kartemwltal; aem vélek lalje
alj lik el: — oassol vagy larassasal a te-
bén trágyái éa riaelletet mess risse! rméas ris, mely mess oltás után a mess Heti bártya alakulag képaodik) éa karommal oaase«egyitjttk. a eaael moeog.tjak s fa derekát, mely eljáráa a férg-.k elöléaéa ki.dl a fák termékeny.égét i. megleka-toeao eloaegiti.
Sok gyumSIoafa larméketleaaéga okául anaak buja aovéaét és felette bí nedreaségét állítják lenni, miért i. a buja növést, illetőleg a b' oedveaséget as ugy-neveselt gyOrttséa állal igyekesaek meggátolni; ámde tudjuk, bogy esen gyfiru-aéeek laatéleűee éa Ki baa alkalmaaáaa sokssor a fa halálos megsértését ¦ igy
^aét ronja maga utáa. — Sokkal ajánlóbb tehát Jesskovioh néhai ráos-militioai pap módja, a ki 1. i. február vé gével a fának vékony gályáit abroncs alakban a fa dereka felé hajtotta é. meg-kotActe. — Ee^a mód álul némileg aain-•éa megssori tutik a U talaágoa nedv keringése, e aat tarsaéare kaaysaerlti.
Asoa kijelentés mellett, hogy oaa-latkoabatUa aem vagyok ea hódolva . .gyfaaön a jobb* fék elraek, esea valóban kevés kóltaeggel éa fáradaággal eeskö-aolheto kísérleteket ajánlom as illetők
figyelmébe.
P..
..röy,
itaaMrátai.
Hlrdetsoény.
A. bécsi cs. kir. gazdasági egylet f. é. máreiim hó 27., 28. és 29. napjaira, hízó háziállat-kiállítást rendez, melyre az érdekelt körök figyelme felhivatik, egy utlal az illetó programúiból következó lényegesebb poutozatokat közölvén:
Kiállítható valamennyi, az alábbi oeztályokhot tartozó htzo-marha-féle u. d. :
A) Hízott izarvaassarha: borink S—6 hónapos korig, ttszó-borjsk, tahenek, Okrot éa fatUk.1885. február 21-én.
Eli/ÍMcti,í ár.' s> erre . ... 6 frt. —' — érre . . . . 1 trt m kr. évre . . . 1 'i, tt . tnves aMa » kr.
lintPETÉSEK hasábos petjtsorbaa 7. másod-|sorS, s ariflteB toribbi sorért i kr.
KYM.TTtmE»
soronkéot 10 krerl vétetoek tel.
iKfacstári Hleték mtodett egyes hir-
ánéwén se kr ás tcadi
Haszonne^edlk évfolyam.
j_
A 1«P tMlleni réuétilletó kíale-i menyek 4 MerluMntŐ.éghez, . uy&g. nué% illető köxlem^nyek pcdigakiulóbivmulhoi bérmcAtre iotézendok:
BérmpjateHeB levelek nem fo-g&dUUuJc el
Kéziratok vfwza ¦«¦
A nagykanizsai .Kereskedelmi Iparbank', ,nagy-kanü>ai Snkéntu tűzoltó egylet", a „zalamegyei általános tanítótestület', a .nagykanizsai kú&dnevdö egyesület', a .nagykanizsai tisztwntegéh/zö tzövetkeitf, a .topronikmtkedelm s iparkamara nagy kaniztaikülválasztmány'-ának hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON, MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A ni mvelési rendszerünk.
' Sokan abban szenvednek, hogy az elemi iskola nem lehet meg a botrendszer .él-k»l, hogy a gyermekeket nem lehet
x
éppen a legszendébb, legjámborabb ítoM íh» BJerme'iek lógnának legtöbbet szen-^^ m vedni, mert kétséget nem szenved,
hogy a Unitot, kik miodg gyerme-
és íz állatszeliaitők azt állítják, sót bebizoayitják, bogy ai álUtok.t csak flgyes bánásmóddal, a minden em-. . . bérbe* benUkó delejes erővel, siilárd akarattal tudták megszelídíteni és hogy ez az 6 rendszerük sokkal hamarább vezetett ezélboz, mint a tú-zesitett vasrúd, a korbács és meg az éheztetés is. Saját tapasztalá-
nak, annyira elfásulnak
logy oly eset megtagadják a engedélyt, azokon a gyer-fogják boszajokat tölteni, szülők nemcsak megengedik
Épp így mondották nálunk, bog}' a hadsereget lehetetlen fegyelemben UrUni boU zás nélkül. A me-
sunkból taaultak, hogy macskák, melyeket TaUnwanyi állat kórt lég-!"*".
gye- és Tárosházaknál egykor az ut-
inkább lehet szabadság szeretőknek tartani, jó bánásmód mellett annyira megszelídültek, hogy gazdáik kívánságát ellesték szemükből és épp oly
később benn az udvarban bo a rabokat Most a botozás, a vesszőfutás a katonaságnál el van törő've és t hadsereg épp annyira fegyelmezett, mint *olt előbb. Akár
hány bakát vagy huszárt ismertünk, ki "' <*<">**¦*> *">& i""1* a" ki otIeD ^^^ ¦»*¦" 24 órai
lésre épp ugy, mint a tanításra órákat kell szentelni, az előbbit nem csak alkalmilag gyakorolni, az utób bira minél kevesebb időt pazarolni. De azorrfolül a tanításra is szükséges a változatosság.
Vannak oly nemei a tanulási tárgyaknak, melyekhez a gyermekeknek több kedve van, mint másokhoz, így jelesül a gyermek szivesebben tanul természetet, mint iskolai tanulmányokat, a legtöbb gyermek inkább tanul rajzolni, festeni, mint zenét, még inkább tánczolást, lovaglást, tivást úszást, mint rajzolást. Ez igen természetes. Az iskolai tanulmányoknál, zenézésnél, rajzolásnál ülni kell, ez a gyermek természetének nehezen esik, míg a tánczolást, lovaglást, vívást, úszást, noha mindegyike megerőlteti, mulatságnak tekinti.
hnk voltak, mint a- ebek.
Ha már állatokkal igy leket bánni, miért n: lehetje azt még, inkább gyermekeknél alkalmazni ! »"«**»"•
Azt mondják, hogy azért hinne czél- Épp ugy vannak az emberek! ben erdőbe kttldenének és azt monda-
szerü a megvesszőztetési rendszert a halálbüntetéssel is. De erről nem
és a könyveknek, melyekből tanulni! kell, gyűlölete. Azok közt az elrongyolt könyvek közt, melyeket a gyermeknek hónalja alatt pillantunk k bb lk
meg, sokkal többet melyet a gyermek,
találunk olyat, midőn őt senki
sem látta, kész akarva tép szét, mint olyat, a melyet sok forgatás álul rongyolt el.
De hogyan is szeressen a gyermek tanulni? A mi tankönyveink olyanok, hogy azokat még azok sem értik, kik azokban a tudományokban, melyekről e könyvek szólnak, eléggé jártasat.
Tgy például Mocnik betűszám-Una és méruna ugy van irva, bogy ugyancsak fejét kell aDnak az embernek törnie, aki azt megérti. Ilyea a mi természetununk, gépUnonk, csiliagászatUnnnk, vegytanunk. Ve-
tenni, azt zsarnokságnak ismerné. Ha valakit téli idó-
ujra behozni az iskolába, mert a tanítókat ugy kell tekinteni, mint a szülök képviselőit és bogy a Unitok csak a szülők meghatalmazása óján frayithetik meg a gyermete-k E
akarok s:6lani. Hazánkben azt nem
j y g
k*C Ei épp oly abaurd érv, "¦az, hogy gyermekeket nem ./'Térés nélkül nevelni.
leket
Megtörténik igen gyakran, bogy éppen a legkönnyebben kormányozható gyermekeknek vannak fásnlt szivfl szülőik, kik mindenkor hajlandók lesznek az engedelmet megadni a Unitoknak, kogy gyermekeiket megtérje Kllenben a legvásotubb, legskaratosibb. legmakacsabb és leg veszélyesebb hajlamú gyermekek szülői annyi majomszeretetéttel viseltetnek gyermekeik iránt, bogy a
lehet egyéb
tenni, valtmint széles e világ államaiban, ngy itt is annyi
a vaafejQ ember, kinek fejébe neo férnek az igazi humánus eszmék, hogy valóságos falra hányt borsó az érvelés velőt szemközt.
Általán véve a nevelési-rendszer nálunk és az egész világon, elkezdve a gyermekkortól egész addig, midőn az ember saját szárnyára Kél, a legrosszabb, legelhibázottabb, Mindenek előtt igen nagy hiba az, a
Mennyifélét tesz az ember mu-!«ye TlUki '>M schodler Bach der latságból, mit, ha parancs követkéz-! Natúrját, Flammarion könyvét Huni-lében kellenne tenni, azt zsarnok-!boldt Koimo«". ol™*» » .Jour-
nal des Debats*-ban a .Bevue sci-cutifigue'-t, a ,Daily Telegraph* tudományos czikkeit, ezeket azonnal megérti. Ez azért van, mivel a külföldi írók nemcsak tudósok, hanem a népnek és gyermekek számára is iruak.
nák neki. hogy hóban, esőben, sárban órákig járkáljon, ben nehezen
esnék ezt tenni és egy szenvi vadász mennyi élvezetet talál mind ebben.
Valainint az ember arra szokik, bogy az eféle megerőltető mulatságban gyönyörűségét találja, épp agy lehet a gyermeket arra szoktatni, hogy a Uuulásb&n találja meg azt, de ehhez kétféle dolog szuksé-
A n ránya az,
íróinknak nagy bát-hogy annyira szeretnek
absiractan (elvont) írni és beszólni. érthetetlenekké lesznek. Ezt mi a németektől vettük. fCivévén némely német tudományos ^munkát, jelesül azokat, mplyeket idéztem, a német
ges először a jó tankönyvek, másodszor ügyes és a gyermek terme-1 könyvek majd mind érthetetlenek. jszetét kiismerő Unitok. Ezenkívül | ne igyekezzünk azok nyomdokaiba
lépni, ha mulattatok,
nevelést a tanítással összevegyiteni.lpeo'g nem szabad a gyermeket tol-
' terhelni tanulással, a gyenneknekjertbetők vagyunk, akkor a gyermek
Nevelés nálunk és mindenütt majd sehol sem létezik, ellenben a Uritás nagyon is túlterhelő.
Gyermeknél, az igaz, a nevetést együttesen kell folyutni a u-
megfenyités eugedelmét mindig megjnitással, de nem szabid az egyiket fk d é
jnit 'a
vágyni kell a tudományokra, ellenszenvet érezni.
Ha a gyermek elh*g<ja a dajkaszobát és gyermekkertet, elemi iskolába jön, az el*ő érzés, mely lelkében kél, a félelem tanítójától
szenvedélynél fog Unulni, mert \ Unnlást mulatságnak fogja teiin-teni. —
Hoffmann J.
Sagédjegyző-e, vagy jegyzé Mgéd ?
Múlt évi jegyzfii gyfllés alkalmával Csáktornyán nem kis vitára adott alkalmat, hogy a halmozott jegyzői teendőket egy ember elvégezni képes nem lévén, segédjegyzői állások rendszeresítése kéressék, vagy a jegyzői fizetések javítása mellett jegyzősegédek alkalmaztassanak-e ?
A rendszeresített segédjegyzői állások mellett igy érveltek: A megválasztott egyén önálló lévén, főnöke szeszélyének kitéve nem lehet, több erélylyel s kedvvel dolgozik, állásra éveken át várakozni nem kell-vén, habár szerény fizetése mellett | is, saját otthonját élvezheti és köny-nyebben várja sorainak javulását
| Mindezek daczára, a többség azon megállapodásra jutott, hogy mégis csak a jegyzósegédek mellett maradjunk és pedig azért:
Mert a segédjegyzó — értve leginkább a falukat — megválasz-utváD, teljes függetlennek érzi magát, a jegyzőtől felsőbbaéget s tanácsot el nem fogad, a munka feldolgozását mindig egyik a másiktól [várja. A segédjegyző a jegyzőnek némileg kedvezőbb állását irigyelvén, magát annak helyére feltolni szándékozik, azt rágalmazza, a népben bizalmatlanságot kelt, s beáll az örökös czivakodás, szóval ké-dudás egy csárdában meg nem fért het. —
Mindenesetre ez utóbbi nézethez csatlakozunk, mert ha figyelemmel kísérjük a falusi életet, a hol csakis néhány kaputos ember él, s ha ezek közt a barátságos élet megbomlik, mint elütő foglalkozásnak is oly sok kellemetlenséget szereznek egymásnak, hogy bizony legtöbbször egyik-másiknak állása elvesztésével jár, a mi igen sokszor megtörtént.
Ti R CXI.
Téli Béta.
- Kutatk-képI T o r a • M »n«
t c
B«sum pedtf a*m ij ré( IKf jobb MS jiiU —
Vi(j» t«;il kelté; —
¦«;• I de uovab káastm, laimt
ai .,*•« nüfi
Hftva Utt & regi vic*áffi
*«.» ííVp"" >ou?:
A +>k 4*t»-T«ii Uibee
B&kap«tt *m Dts.
Eocénét mef oda úua
— Mit tpfcetat V6U —
10 tMuáv nt> liráaMk, -
S elvitt* a folTfc
i
mlad Tim. ; — « HMM
yftaU mUr«a kéne ! Ha (ollihf ia ldk. oe'kor Ok ák
t7 ,
Hanajt olvaa, aiot teaeton Éia.HÍ madarak.
Hiiba tM aisj a aap U; —
UOf feiaíi járaak.....
llsiTa BÍaMt Mir — ast (oaaoloti ~
Eaoek a .iláfiak.
KalOmet ¦•(, a*t7 lslra_ <aa,
>„». e kaj «M, -
Básatoast B«O* a^aM,
Dakoaj ateka «M1 -
BtmOvr.
VaTtstvány a KtaftMy-etaMtfi l<> véltiriMI. |
Stentmártoni Darnay Kaimén.
Gyűjteményemben levó Kiafalndy oaaládi levéltárból, mely 2000 drb. ok-,nyt tárta mas, as érdektódóknek egy érdekes sáloglevelel vagyok bátor bemu-islyBek nemcsak tárgya bir fon-l, de naon körftlnreny is, noyy oáinrat enépée umaloe aeegyar nyelven vaa irva, holott a vele egyidejű oi. asáayek eagvréeee, sőt a Kéaóbssk is, es akkeri hivatalos nyelven, asas latinul
As alább kősóit I asámn okirat -feitmpyáB esintáa nsegjar ayeiveB irt ayugutráay van, mely 147 évvel később l.fi.eletl 60 grác.i tallérról asól.
Én Kiaf.lodi LLássló adom tudtára mindeneknek aa kiknek illik nogi bi-Buyos esakaégeOBek okáért vettem föl Sysaonyib.n lekaso Nemes és riteatí Baias Péter Uradtól ötven grácai tallért, éa ia kötöttem a kelmének » Nagy Sitkén levő egées pussia bslomot, as kiben as elolt Vincse János i>evü jobbágy lakott, mindeo. igasaágával a'ával, Ssintó földe ivei, Lrdeivei ea baiaival, ity ookal, bogy ¦yolos aaateBdeig, sem éa sem maradikim mag Be váltnnaeák, as a nyolca aasteseíff aatelvén, tartósaik a kelme, minden por pstver nélkül nekem és Bsnradékimnek, ia Attiijm fUiaek ia, as & kelme pénsit be tévén, anoB meg neveset putsta balt via«-nss biatstatty, as kíeeWt-pénsit énis nsia* nea . . . . Itlea magamra vettess, maJy nek aagiec bi»»aigá*kk otáárt adum
ü kelmének pótaétaa levelemet kaaem iraaaáral magerAeit>SB. Dst«a Lak. de 6qbu. Anno 1618.
BLisLaladi
(p. h.) (m. p.)
Hogj as beUil jelentett Ötven Qrá-i T.llért mellvek kiteesnek SsásKbenea forintokat Nsetes ée Vialrő Arosy Jóssef Uramtól mint Nobej Kisfaludy Lássló Tereaia Láoya Férjé Ql, í« is Többi Ár-vákk Curatorátnl ea reapective Tutorátul fogyalkosia Nélkfll fölvettem. Amint bogy as belől iopignorált Seaaioit Eö kegyelmének Vigore Ientivnm remittálom aasignalom átal adom. Költ SimOQyi Die 6-ee Men. Febbr. 1767.
Hajas Tbamáa (p. h.) m. p.
KarczoUtok.
Sapnir atio ssabadon fordttoUa:
Béla.
Mara, aa a esép csillan;, aeerette Venast. Ai n« Mart ugj esarette, miként u(enek eseretoi aeoknak, a VenuaviasAnt' aseretete caak emberi volt, sa emberi ötö m6k, s bánatoktól átbatva,
Egjkor a mesmérh«ll«n vtMigar-ban eétálgeuek. m«nvéB aajjik caila|rmat-M a máaikig, s a caüln^satok fenve, a tttea Mars keblét bank aaéf[g«l telité meg.
Va«as asonbeva agv |J engeded teremiea ntia vágvMott, a. maJj Beái lángol, a«t> ég«t. Énért maerkérte Mareot, hogy a vili(4r egy kia 1'És.pihn taraistaBe
egj oaillagaatot: egy olyat, a mely a világosságot a többi oaillagoktől csak ott nyeric a bol a lég enyhe, s bol as elemek gyengéd elegye uralkodik.
L« Mars a végtelen világűrben meg* teremte egy nagy gömböt, s eluevesé est .föld nek", a Vénáénak adá násaajáu-dékul.
Venus tissts ssivbdl örvendett, mi-dón a fiatal földgolyó lábai elé fordult, de kolöoosen örvendett annak, kogy a nap eroe sugarait benne megtörve látta viassaveródni. Venus egy bájos mosoly-iyal Sdvösölle a földet, s a földón e mo-aolyra ,111111* lón ; Venus tarka ál-| taokat álmodék mennyasasonyi ajándékáról, a földről, s eme álmok virágokká lőnek és daailék s fóldet; Venus álmában bűvös-bájos esav*kat mondót, se Kerak a pacairta, a fülemile elragadó haogji,<á s eaer saioO lepkékké lettek. S midőu fftlébredett, meglátva « földet a rajt uralgó tevaasssa), annak virágai a csalogányaival, örömében eaeme isteni könynyel teli meg ... a köny a földre nntlva,egy percnyi felddelvegyttlve, meg terme u.iabnt'
As Isltjaoí ismét sétára kelt Marssal, * megruuutá neki sajátságos teremtését, aa embert, kinek illát, sáskái körité, nomloka msgaa volt, vállai ¦ is-¦ai aróeak. Mars örömeken keble mélyéből egy saikrát dobott teléje, és ea as első ember kebelébe bullolt, s belőle egy vörös, iaso forrás lett: s igy nyerte a. féf fi a I á & g o I ó a gyorssá verfi síivel*.
Venus látva art, kegy a térE miként tarelyeg oaélulanul, saját virágke-
| eaorusott náesajándékáo; egyaser pedig ésere-Telve, bogy a férfi egyedül, árván Ülve belémereog a tónak söldes esiott , tBkörébe, s keblében ama vágy támad | hogy aaját énjének árnyékát megláthassa-' Ekkor a tsép Veoas gondolkodóba esett' ' bará'ságoaao Dése'.t alá a földre, s megpil~ lantva öDtnagát a vilá^;- aetber tükrében1 aomaga képére egy gyenge, beteges, kod' vee alakot teremtett, s midőn a férfi el~ aannnyadt aa igy megalkotott kedve* bábut asépen oldala mellé fektet*. A vi~ rás^k kivánosian ae ujonnani saQletet* elvé faja fölé hajoltak, a rósaepirja, a li lioaifebérje reá tapadtak ercaáre ¦ a nefe leta kékje ssempillii alá rejtósOtt; a ae-pbir gyengéd furallata aóbajji vált kebelében ; a oaalogánybaagja vágygyá alakul taaivébeo ; as istenek reméoy t, nagy re-vágyást, türelmetlenséget, kivánosiaágot, kobortot, k«onvilt s mosolyt edánakajín-elokul as alvó bábúoak.
8 midin a bábu felébredt megvolt teremtve as elao »n4.a —
A férfi átölelte, a midón ajekáró! as elao hangot hailotta — sa elsó emberi bangót — mely as önmagáikon hasonlított ; ajka a másikét kereste és megtalálva aju — .elcaattaot aa elsó ,Bosók."' — Vénus pedig oröaittaaan kiiltá — bábainak játékában gyönyönkedve — „eaeresaétek egymástl' S a két bába «l-, kendéit eimi, nevetni, cseoaogni, durcsia-kodnt. sóbsjtan;, ábrándoani, boka dol-gekrél beesélgetni. énekelni, egymás e!6l futni, egymást felkeresni, önmagába* be. anéigetni, éa fejeiket tenyérbe hajtva, n oaalogányt ellaani; a férfi Beragadott, ha a bó tánosolt, a a bc nukeoakodott, ka a férfi éaekaiL EfyataSet hnaaaatnlKk, aHUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
riBBUÁK íl-ée 1886
Mennyivel inkább bekovetkez-ketik exen körülmény oly emberek közt. kik egy hivatalban dolgoznak, ia egymásnak hibáit szinről-sxinre láthatják.
De különben is éppen a jegy-ioí állás az, mely mellett a szorgalmas és becsületes emberek is kellemetlenséget szerezhetnek, mert hiszen minden hivatal felsőbb hatóságának tekinti magát.
Az utóbbi mellett harezol az is, hogy a segédjegyző fizetése, -tekintve a nyomasztó viszonyokat s a népnek amúgy is tulterheltetését
néki környékünk menogaadaága, rára- mat orimen még 18209 frt. 68 kr éa 21 ' ... ^" ......------' drb arany aaerenelt, sz 1884-ik éri mar-
snak iparának és kereskedelmének kény nyen hossá férhető hitel-forrást bistoait-rs, átok gyarapodását elómosditaai.
As utóbbi két éTtiaedben ia at idő-kotbon alakalt pensintéeelekkel egyeter tőleg, legfőbb lőrék résünk srrs irányait, s bensőnk helyseit bisalomesk megfelelve, e reánk bisoti lőkék bisloa elbelyené-sére kiváló gondot ferdítTs, a fokoson
öretalméayek tekiatatba Tételére! elő oyös hitelt biatoaitbatni ugy a földmüres oastályask ralamint as iparoak ée kerse-kedelamnek, '• tán elmondkstjuk s nélkül, hogy s ss-rényteienség rádja érhetne bennünket, miként nem tévosstr. esem elől intésetünk, de egyáltslán hasonló
lésetek kesgaadasági, de restben társa-
a népnek amngy is gg
- legfölebb két-háromsi*z forint,' dalm. hivatását, esen fel.d.t megoldáeá-
már 7ed.g ebből telje, szükségletet >•" »- •-*""• «>*«*•« *-C«-
fedezői, főleg családos embernek, vajmi nehéz, s aion szomorú hely-retbe juthat, hogy a kesére került h Tatalos pénzeket költi el, mely nyilvánosságra jővén, a börtönnek néz eléje, mi álul jövője s beosfl-lete egész életére megsemmisítve van.
Míg ellenben, ha az e czélra szánt összeget a jegyző nyíri el, segédjének teljes ellátást biztosit, ¦ mellette oly fizetést is ad, hogy ruházatra s egyéb szükségeseire elégséges, s az illető nyugodtan, gond s felelősség Délkül végeibe.] teendőit, s ha > kívánalmaknak megfelel, nem hogy főnöke álul elbocsát-tatnék, sót az örfll, hogy alkalmas embere van, miiyen, — sajnos — épen most még vajmi ke-
ezeo a tárén vés található.
tatattpéuttr i
belyes irányt, megtarlra a kellő mérsékletet sikerült ogy résirényeseink, ralamint a kösönség méltányos igényei éa követelményeinek egyaránt megfelel-nünk ; figyelembe réasesitre a társadalom kívánalmait is.
A lefolyt 1884-ik év üslel forgslms ss előső érit restben megbaladra, nagyon kielégítő eredményt tüntet fel,
Aa 1884-ik év, beté.üsletünk as 1883-ik érihes képest nem mutat nagyobb eltérést. As ér folytában beléteteti 293 drb. arany 2106 frank 1,053,610 trt 84 kr. riesssfitetletett 189 drb. arsay 760 frank 1.110.121 frt. 91 kr; a külonboaet 104 drb. srsny aa 1346 fraak stsporodás ellenben 56,511 frt. 07 kr. apadás.
Felmondás nélkül a lefolyt érben 530,500 frtot, vagyis 1.0,700 forinttal többet fisettüak riaese, mint as elóeó ér ben. Esen stámok eléggé feltüntetik: mily mértékben biitositkatjuk betevőinknek 'ókéjuk feletü gyors és korlátlan rendel-keshetésl.
Jelsálog kölosőneink állománya sem ssenredett a lefolyt érben lényeges
f. éri rendet 1. ivi
Tisstelt közgyűlés!
Intésetünk jelen alkalommal Begy renedik évi rendee kösgvüléaét tartjs.
Vannak a jelenlevők között még eéháayen, kik tettlegesen kösremüködre, esea intését megalapításán, s lefolyt négy éviiseden át mejd esskadatlanul réettrst-tek sónak igasgatása éa vető ¦ étében.
Ugy bitesük méltán t-.lt, el miad-
•Kk kebelét megelegedét, • midin DberÖttSt meghaledó mait
•ír
kÍDtve,felidé*ik ealékesotükbeo ¦ lokoa-kéoti Kf ftrapodátt és emelkedée'
Lrek boMSU eoráo át mtesatQnk, aiiat vároeuok egyedüli p«Dsintésete at-•tXkéat aaerepelve, > köaoaaég«t takaré-koeaágra óeatönösve, lekQadOtte e koade-méojoaé. nebéiaageit, I6bb «t, fáradoaáa titáa kierdemelre a biaalmat. aikarült
msjditmét kibéküllek, • kibékülésok al kalmával as elaő kónyüt hullatták .Se könnyűben feküdt a iserelem, ss élet örök isrsssa."
Mari látra a férfi eme sserenceéjét, Venua s nőé', mindkelton féltékenyek lettek; mert as latsnek és a csillagok kőny, sóhaj, vágy. féltékenység, s mosoly nélkül Mérették egymást. Ekkor Mars egy második saíkrái dobott s férfi kebelbe, s a ibív eikesdett hsagosan do. bogai, a vér gyorsabban kerengett, aa erek feldusisdánsk, a sóhsj — kirána-lommi, • s csók — uükseggé vált. S midőn a férfi felébredt, kebelében kihsj tott ss első — „égő étereiéin."
íme, t föld gyermekkorában férfi, BŐ. virág, madár • konyából állott; s mag mai aapság is ossk eaek képetik a rilág-történelem tárgyát, a diósára annak, kogy s nő a gyengédebb fél, mégis ő a domináló, ő as lgasgsló még a XIX. esa-tadbsn is. Nélküle a világtörténelem aem letethetnék. —
Ha est kérdeaók, mi s nő? A ráláss oaak as Ishetae: .s nő nem egyéb, ttiat egy lángoló motdooy, mely tiérfi rilágol ¦aga után ragadja, mint a tnlajdonké-peai mosdony a • aekes faló kocáikét.* Igen termetsetee, vslemiol a kocsik fiao-Blabbak, ujabbak, ¦ arul'.ebbak, agy e Bók után futó férfiak út öregebbek, ragy ifjabOek. Csakhogy agy a nőket, mint a tárnákat nem e ssén, hanem a saareleam tlss moegatjs.
Mi s sterelem? ,A sterelem a női sair kulcsa!'Csakhogy a távotó férfi gyekraa elfeledi a aói asiret maga alán beaáral,s igy artáo igen sokaknak Britre áll. -
A at erőiem ,sgs a meeayei létra; s obnol köretkesik, hogy s báaaseágeiia-tee létra; csakhogy migaselaőa mennybe felvétel k másodikon a menaybíi aláeélá-lunk.
A sserslem, sa ég virága < At et egtolíkos rirág, mely fölülről plántárra, iu alant oaak a meslsrségesea előállított a»eUg által tsayéeaik.
As ér folytában risssafisettetett 185 drb srsny, 90 frsak 155,800 forint 53 kr. ellenben kiadstott uj kólceon 34 arany 90 frank és 114,785 frt 20 kr, külöebösot 151 aranyét 41015 forint 33 krt tees.
Váltó ttaletfink forgalma as 1883-ik érit jórsi meghslsdts, s régeredmény ssonban nem matat lényeges eltérést.
Váltó tárosáak larslyhos képolt 17565 frt 15 krral gyarapodott.
A korábbi érékben vásárolt ingatlanokból es idén is esikösoltttuk eladásokat. A még eladatlaa iagatlanok et éri mérlegünk bea 9862 frt. 81 krral sserapel-nek. vagyis 3617 frt 66 kr fogystkotásl tüntetnek fel. A földbirtok értékének ugyan csekély, de éetlalbeló emelkedése folytán alig leendttnk kénytelenek ujabban ingatlanokat rásárolni: eme felteré-•üek relóssinüsege mellett seól s kint-leró ksmsutk tetemes csökkenése is.
A mait éri mérlegben kintlevő ke-
A aterelem — miat már mondám— a aói sair kaioae; de a kalcs ossk sgy-ragy másik ejtonos illik. A Bhiussg* s női tairnek álkolosa, aaely minden ssirat felnyit.
A nóisatr átért nyílik olyso köty-nyan, mirel csak kirülről ran a külbe-hstásoktól alsárre. A férfi étivel, at ogo-ísmas belülről sárje el. A férfi ssiv olyan mint a pinose- Tsraatsaal ¦ nyároa ha*, lei és lélen langyos.
A női stir kosepébeo egy pipere-asstalka áll, s eaen legelső belyet ss őnsserete I foglalj* el s öume-gánsk telssolegi- atemléli saját képét. Oldalt stásjtalan tsirbarátnók léptek be; mint a tetiitvigy, kaoaerság, nsgy-rsrágysa, stslebardiaág, s miad eorrs ielyst foglalnak , oaak eteknek uláaa'jöa a eserelem iagadotó léptekkel, lesütött ssemmel, ajka körül a fájdalom mosolyát riselvén, lsemében s vájry konya ragyog, homlokát ss örökkévalóság diasiti, srcsán a legédaeebb értelmek tetsaelge-nsk ; ¦ igy egyiserüen, úseadat n megáll ss sjtóküesoben, sanélkül, kogy s iám lisssék bea ülők aaámára helyt adaánek. S igy a női esivben a aaereiem osak .tart vendég-—
A férfi saivbeu ellaebea, atiadee ek előtt egy eegy pamlag vaa, melyen as ünnés egéas kényelemmel fekenk. A kö-rülálló támláassékekben inkább rekest-aek, miat ülaek: s hjatoaTáxy, s női erényben való hiletleaaág sin. slb. Ha s sserelem belép, mindannyian felngrálnak ¦ megekarják ót ragadni. A kaasonrágy díssét ¦ rirágát akarja elrenni; a résiig aég, leekarja itetai; s s lovagláai rágy dreeiirosni sksmá: aaért lakát a férfi kibelnek sterslme a .kiaaott sterelem."
Sokkal aserenosésebb ser «lem ai, mely a bort kívánja, mint a nők iránti sserelem. Ki egy fiatal lánykát reaseny-teleaal seeret, rigeest talál as ó (vagyis öreg) bot bea; aki aaoabaa a bort reménytel* wül tssreti, asm talál as rigaant egyetlen egy öreg láaybaa sem ! Ki egy lányt esetet ét annak raJojátál teljesen át vas klttrs, arra aéare aa egéét ri-
legken e caisssai 10861 frt 16 kr, 25 arany és 75 frankot Ulálaak; as apadás tékát 7368 frt 33 krt vess.
Al igasgstóság kirsló figyelmet fordiund srrs, hogy a jeiealagi üaletüak kiterjedésénél mérten valóban csekély kamsthátrslék Újbóli teltsaporodáaa » kövslkeaték.
Értékpapírjaink lellárosssáaál korábbi érek pejdájál köreire, s mérleg vegyes roTatabea réetletesen felsorolt 1,006,960 trt nérértékü állampapírjain kat, valamint a tartalék és nyugdíj alaptőkéinek kamatoeólag leendő elbelyeaete cséljából vásárolt 60,000 trt névértakt 5*/t'OS magyar papirjaradék kitrényt es idén ia a deoeember 31 -1ki árfolyamnál •okkal oloaóbb beseersési árral rell«k fel a mérlegben, et által javunkra oly Ütemes érték '.öbblet mutelkosik. mely ae-táni árfolyam hanyatlás ellenébe kellő fedéseiét nyújt; máarésst st olosó árfo-lyambos képest értékpspirjaisk megfelelő kamatossal bisloaitva, saon előnyt ia nyújtják, hogy a netáni itükség esetén minden uehésseg nélkül a legrövidebb idő alatt aagy oetaegeket tehetütk folyóra SB -Ikül, bogy valló vagy jelsálog ütle tünk s legcsekélyebb mogsaorilást ssea-redné.
Ugytnossk ér.ékpapirjainknál a lefolyt év bea, rétiben a isólóráluagi köt-réayek eladása és kisoreoláss, résabea> 6*/s-os magyar srsay járadékoonversiojs folytáé, jeleatáKeny nyeremény aaárma solt ét es által a különben u kedreaó üaletsredméay még csak fokosodott.
Esen kedvesó eredmény folytán sjáljuk első torban a pénsiatétetek oly lényegi kelléké: képeső tartalékalap le-kilő emelését; fordiltaesék soosk gyare-pilásárs 8156 frt 83 kr és igy eaen slap, ely 1883 deoaember bó 31-én 31,500 frt volt, st ér folytában értékpapírjai ka. stsi álUI 1343 ír: 17 krral már bt gye rapodva 41.000 forintot lsead. Ai 1884-ik évi ssaporodás e taerint 9500 tri.
A tisttriaelók nyugdíj alapja eler-re at alapeaabályokben előirt magassá, got, kttlöa JBTsdslmesásbsa aem résééiül ugyan dt tőkéje 5',',-ot magyar papír-járadék kötvényekben elhelyeare, a lefolyt évben 1083 frt 92 kr kamat gyarapodást tüntet fel, jelen mérlegünkben 22081 frl 42 krral aserepel.
As intéeeti hit értéke s mait éri lérlegben 83000 frtul rolt felvéve, ss ér folytában etskóaölt berubásások által 6:6 frl 25 krral emelkedett, ajáljuk a bás felréti értékesek csökkentesére a jeltett 615 frt 25 krl és meg eaen leiül torábbi 1000 trtot oseteteu 1616 frl 25 krt leírásba renai.
A mérleg 3 utolsó tétele saeriat, (melyekből s két első mint már egy is bea msgsdóststott, tehát sdómeates) a rendelketéare álló össseg 29.033 frl 90 kr 102 arany és 255 frank. Eaea öaateg feloestásárs aésve köretkeső elöterjesstést
lág már elressett, olyan min' a besárt rab; ki ssonbsn s borba aserelmee és an-
. valójától ran teljesen áthatra, illel-re átásrs, aa as egéss rilágot magáénak lesai gondolja.
As ember — sob'ae aBer»sftea mást. miat ÖBmagát, mert ott okrotlea aaá-mitbat vissoBtaseretatre; — csak a költők ssarenosétlenek a sserelem dolgában, ha önmsgokst ssarsjtik.
A költők igen farosán állnak ssarelem dolgában 1 Ok nem Mérethetnek anaélkül, hogy ne enekalDéaek, aem énekelhetnek, bogy ne innának, • nira előbb mit iani, míg nem énekeltek ; igy tehát nekik ssaretni, énekelni és inni igysserre kell. E'óttük mindig egy tintás üreg — egy eseflaflreg, — él •gy borosüregBek kell állni; ebból ma-gysráakato un ooafnaió, kogy megisa-ssák a seareimet, assgsaaretik aa írást és régre megémklik miadkettót.
Sokasor hallottsm már moadaai e aaarakat: — „boldogtalan eswelem." — Én ast mondom, hogy ninoa boldogtslan sserslem. A ki igaaáa ssaret, as boldog még akkor is, ha könnyeit a rissonu
relam keae nem is Utrli la, ka nae-ralmi kaagjaira aecn ia falai a rianont-
ralani kanja, ö magis botdog, avart kitörll la a roaea köayeH, ki viassbin gostatja a caalogáoydalát, ki öat vianaBt-
ralmet a ayogtalan aapraforgó kebelébe ? Senki! Ée mágia kérdeaaétak Okét; s rosaa alt feleli: .a köayak ss aa bnldogaáíomat képasik' ; a oeejogásy-. lájdalomdalom as éa öröaMsa* ; ás 1 nspraforgő: .nyugtalanságon! aa egyedüli gyógyszerem."
A boldog eaareleasnak oaak emlékei vannak, s boldogtnlaa aasreleen-a«k van reménye; és mig a boldog asereleaet elhagyják senMkai, addig a boldogtalan ssorelaas ranaénTti aaaMkak-ké laaanak. -
Éa esoakaa aat kiasem, kogy oaak agy eselbea van .boldog saars
,' — ka t. i. aserelmüak tárgyát
1 eyarjük el. —
taassflk a t. köagjülésaak : fisetteaack ki agy-agy réssréay u'áa oeatalékul nagy-venöi tnrint vagyis 600 drb réaa-résiy ntáa ST.OOO forint, lovakká aa addigi ssokáseaeriat as általunk jováhagjál végett eMtarjesst^Bdő jagyaékban felsorol vkroai kts- ée jétékeayosasokraméllávaa aék 1000 foriatot fordítani, asarau* "még eloaataUan 1033 frl 90 kr 10a arany és W5 fisak.
Jóllehet esaa Diaiig tekintve, hagy tartalék alapúak gyarapitáaárol borán goadoskodlusk, ss iatéaeti bál falréti értékéi üeokkenlettük, jótékony oaélokra 1000 frtot már ia termetbe reltüak, as aastaJékaak anuléeére volna forditkato, de ismerve a t. köagyOlés áldosatxésa-aégét, tudvs bogy ssivéa kordji rárasnuk aayagi aa asellemi fejlődése ügyét, köret' keaő javaslatot leeasaak.
A mait évi kfisgyülés 1315 frt 46 kr. agysnossk eloesutlan maradt nytre meny fölöslegből .rárosi köahasann ás köamüraledési osélu alapot* léleaitett, egyasersmind aanak lebatő emelését ke-lyssle kilálásbs: fordituasak tékát easa rendelkasesre álló 1033 frt 90 kr, 102 araoy él 225 frank, na aranyok és frankok papir értékre leendő átanámitás folytán 1723 frt 30 krt képviselő össsag teljesen a jelsett alap gyarapítására, mely alap kamatai által már is 1360 frt 17 krrs saaporodra 3083 frl 47 kn '.sead.
VsrosuBkbsn még nsgyon sok kös-lürelódee csélu ée kösbassnu intésméoy rár megrslósitáars, ¦ egyedül önerejére atalrs mioden egye. polgára áldosat-késaségat leljea mérvbaa kénytelen igénybe venai, miért is megvagyunk győsod-re arról, miként a t. köagyülés törekvésünket méltányolraaaen alÖtarjaastasflakst elfogadni kegyas leead.
Jelen éaünkben foglalt jaraalatoaat és elóterjasstéaeket elfogadás végett isme telten becses figyelmébe ajáalrs, kérjük a t. köagyaléat nekünk, ralanaiat a falü-gyalő buottságnsk is a lefolyt 1884-ik évi üaLelveastasre vonatkoaólsg a fel-meatréoyt megadni.
Felvéve s SS47- kssüsssi takarékeaestár ress-ran; lárasaáf XL-ik éri rudat kSacrUesa. r<L
Jalanlerok: Tó k Lajos igaagatá elnőklate alatt, Oeleei Gratmaan Hearik Il-od elnök. Bakookay Oyörgy. Beréayi Jóssef, Blsa Pál. Blaa Lajos, Blau N^-dor, Dr. Bettelkeim Béla, Betlelbeim Samu, Brocb Adolf.Ohinorányi Qésa Ebaa-spsager Lipó*. EbaaipaBger Leó, Liain-ger Henrik. Esgioder Lajos, Feeselho-far Jóssef, Fiaoher Joaaaf, Oar.i Benő, (relaei Cratmaaa Lásali, Gntansan S mos, Orüaknt FüKp. Hauser János, Juháss György, Kilik Fereaes, Lóviager Israal, Löviager Ignac», M^obaotkerMór, klay erbofer Sándor, Kacseos Jóssef, Plossser Ignáas, Prá<«r Béla, Rosenteld Adolf, Roaeaberg Ixrsel, Dr. Bolkachild Jakab, Ráta Antal, Dr. Sckreyer Lajos, Sokan Albert. Sokwars Samu. Samatks Lajos, Stera L M, Sommer Sándor, Sommer Icasca, Sommer Miksa, Saiv.b.r Jóasaf. Dr. Stukits Nándor, Tanber Alajo. Ullmaan latrán. Vsgner Károly. Wallenstein Frigyes, Weiee Manó. Waisa H. 1 Weiser I. C. Weiaimayer Mór,ée Walisok Lajos öassaaan 56 réesrénysa, kik 373 drb réesréay: képrúelnak.
I. Elsők s jelenlarőkaak katsranal képes ssámbani egylltlétal konstalálra. örömmel Ud.-öali sgy ujabb ér leforgása utáa ismét, a inép ssámban megjalanla-ket, a gvfilést megnyitottaak jelenti ki.
A"lefolvt Isletév eredményét kedvesőnek jelesv« s résaltlekre ronstkoaó-lag 1UI ss igsngatoságnak írásban fog lalt jeleBtésére; egyúttal falkéri a t kös-gyülést : mikéal aat figyelammal kiaarni ée ai abban sKfordaló elóurjeaatéaak és járásiatok faiéit határosatot hosni mél tóstansék. Végül jolan jagyaikonyr hite lesitéaére Naosaci Jóasaf ás öaray Beaó urakat kéri fel.
II. A tárgy soroaat 2 pánija ártalasébea felolrestatik ss igssgaUaág jalasitéee, mely egyssersmiod msgábao foglalja a esérlegeek a tárgysomaal 3 poatjábaa ériatatt elótaijeaataaét, rslsmiat as oaata-l*k sMgállspitására roaatkoao javaslatot
OlvaaUtik továbbá a felügyel -bi-soltaágnak • kösgyuléshea inléaett jalaa-téae, melyben s könyveket asabály eserO-éknek és s merleget a valód, kelynataak megfelelőnek jelentre ki, a jaraalalba hoeolt osslaléknak kiadását résnérll ia ajánlja, kéri egyúttal néki, ralamint u igasgstóeágaak ii a lefolyt 1884-it éri talelraaetéare vonatkoaólag a felment rényt magadni.
III. AligasgaUaig jelenlasaoea a méreg takar Ispjáaak 3 utolsó téteMban fog-alt rand4ksaasrs álló öassagnek u. na:
kásberjöTedeletn 5609 frt 91 kr árlApepirok kamatai M08S . M . aysr. 102 ar.3z5 frk S3»6 . 73 .
102ar.225frk 2908S . 80 7 koTetkaao képpnai faloastaW noemsik ja-rsalatba.
Besiréayenkltt 46 frt ragya 600
db retsrény után 87,000 frt CtMttaték ki
oealalékul.
At alább felioroll rárosi jótékosy
ás köahaseau csatokra o. m :
1. a gymaasiumi aautenmra 20 Irt.
2. s polgári iskola oéljaira *0 .
8. a knenági iskola eeeijtire 1*0 „
4. e köeeági iskol. asegeay
aortu nöreadékei mkáaa.
Ura....... 60 .
5. aa iar. iskols oeéljeira . 140 .
6. es isrselite iskols ttsgéty
tor n söraadékei rakása
iára.....• . 80 .
7. a ráraai kél kórbáara kl-
löe-kOlón 70 fr. oaasesen 140 ,
8. keretetáey hasi esege-
ayekaek .... 150 .
9. se israaliu hsai eeege-
ayskaek . ..... 150 .
10. as iparos-segédük belegee.
gélyeő egylete javára 20 .
11. a kiedednereló egyesület javára..... 12. at Bak. lüsoltó -grlet ja-
» .
vára ...... 60 .
13. a belegeegálytó egylet
jaráre...... 10 .
adományoataesék.
A meg tennmsradó 1083 frt 90 kr továbbá 102 aracy, 226 írk. egyenértéke .... 689 . 40 . sigy oeesetet 1723 frt 30 a r. pedig fordittaesék a múlt évi köagyü st állal létesiutt rároei kóshaesas át k5í-lüvslodési csélu alap gyarapitástT*, itly alap H áltsl 3083 frt 47 krra emel. kedlk.
A koagyulés aa ígengateeág vaU-iat felügyeLőbiaollaágjeleatasét teljss meg elegedén**: tudomásalveesi, asaaokben foc-lalt jsvsslalokst ée elóterjesstésakel ugy ssiatana fintebb jalsett fsiosstsei terveit-tel it ráltosstlanul elfogadja éa at igai-gaióságask, agy a telügyeló, bitotuágaak ia a lefolvt 1884 ik tri uilelvaeslétrt ro. nstkosólag s felmeotvényt megsdja.
IV. Köretkesréa as elspseanályek 62. §-a erielmében sorrend steriat kilepő 10 igstgatoaági tag, ralamiat a riaeae-lépő felügyelő biaottsági tagok kslyett ~ ujak ragy aaok isméli megrilaentása.
Eleök s stareaetBaedó bitottaág tagjeiul: Kbeaeneager Lipót, Fiecker Jó-saef, Otlsei Quimaan Láasló, örünbut Henrik Junses György, Löringer Ignáoa és Weue H. J. urak.l jelölréa ki, s taa-asáa tartamára a gyüléot felfSgg«stti.
A eeareaetesedo btaottság beéejea-rén m&ködését, s foly talólag megnyitott, gyűlésiek köretkető eredményt jelenti.
B«edstott östnnn 311 ssarese>. Ebből aysrtek igaagstosági leg mieőeeg-bea 3 éri idő tartamra.
1. Masehanoaker Mór 298 ssevss
2. Sokéra Albert 29*1 .
3. Somm«r Sáador 294 ,
4. Stera I. M. 290 ,
5. Sommer Miksa 278
6. Beréayi Jóetef 276 .
7. Blaa Fel 27S
8. Denaeberg Jakab 266 .
9. Vagaer Károly 226 . 10. Qatmaaa Simon 21S ,
nt igesgatosági póttagok egy ári ide tartamra
1. Kiteage Henrik 142 tanraa.
2. Taub.r Alajos 90 ,
3. Grfiakat Heorik 70
al felogyeló-biaottsági tagok agy éri idő-tartamra
1. Welisoh Lajos 276 éteren.
2. Jakáss György 275 ,
3. Eaglaader Lajos 274 . mint felügyelő bisotteági póttag:
Sommer Ignáet 60 eteree.
V. A tárgysorosat 5. pontja értelme, bea a je lealevóktt netáai indítványok le-telere kirán fel: miaikogy indítvány telein senki sem jeleatkeaett, elnök a tárgyaorotatol Kimeritattaek, • a kosgyt-lást bafejetettaek jelsati ki.
Mire jelea jegyeókösyr beeárstott és sláirsWtt
tm. f
A jegysőköayr kiteléüi: Sora* B—l m. k. Tott Jenjei aa, k. Nmmom Ji—f m. k. tleek.
A ttrfeMái ét Mttte.
köali: TerasiatasJky Jómtef, Knuas-ajá-rás orroae.
Sok Utak rejlik még a termesééi-
bea, melyek s rélellenre várták, hogy napvilágot litheaeaaek. Cryógytner ia meg anüg elég raa falfedansnaió.
Két ssjátos gyogymonol iimarie-.üuk elraaók5.6n*éguníko<, melyeknek egyike a aárgsaág, atáeika pedig s nátbn ,llen bisosyult be sikeréé hetéén Mernek.
A seVeoaSf. C betegséget mindenki iaaterkeü, esély aee!ke»ta>etesse*vesetok bentalma,erős keáélykeatelmak, májkórgirosik, a ttáj-aekltllengess,. servedáee t eeek. aaiettea évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY.
FEBRUÁR 21 -éa 1886.
epe kiuritéeosnek feaakadáse kivelkss-tében k«letkesik; ai slatt a Mr, a aaem-golyík alairgulaak, a vilelot aörbaraa, habja eárgs, a beleér es eaabiány aiett balváay él ha augaasbb fokra emelkedett, lát is osogódik hoosá, ss iissdia éa kiköpéa ia megeárgulaak, móbb nagy bor TÍaik elégség mellett áulánoa rogaml lét ii beáll.
As indokok eléggé megvárassák a feltételes gyógraliel. Leginz.bb reaél beti • gyegynlia harulos, görcsös eárgaaégbea, aert a koratoi bánuloa és a göros balyes a.gatartáas.1 k&aatea eltávolítható. KeTé., Tegr eeami liker: aem Tárhatni oly aárgasagbaa, melyeek oka s aijBak 'ultasgéee, lorradáaa, mert e két bet'gaég aem egy könnyen enged a legerélyeiibb gyógymódnak aem. —
Hogy minő aagaurtast kötetnek
aa orToeok eárg"lágb>B
bete-
geik orTosláaibao, abhoie helyen 1901011 köéüos; jól tudjik .aok t-endóik.t. Baíji résale esésbe » oaak elért booee. -koataoa, hogr aa olTaaó kösöotég enoil bb b aagiask a
rásba
.oonyíbben magy kovelaeső dolgot.
A ault bóaapbea egy lg éra föld mivelő eá-gssigba esett, laaeu fejlődéi mellett esemgoyói, boré aáfrány- aárga ¦ilnbe borultak a osea ktlksrlyájs ée s bor slá siarsakedett epe miett A fia mtt a«m torődTÓo bejiTsI. pyógyslisél a TÓIetliatél Tana, Tárt, Tsrakoeott. dolgoson kint él bent, míg Tegre ágynak eeeil. Agyában ia isten kegyelmérebists aor.ál, asradt saonban eaeilelt ágybsa fekvi beteg, aig régre egj idegea pa ralit aótil uaácaol kapott. Ígéretei tat e ni, bogy ba taoáoait kÖTetaadi, ugj biiton ée roTidesen aeg fog gyógyulni A betr-g Borja e'fogadvin a jó aaeeony UBáoaát. hosai fogolt e keayénütashee, 9 keayeret ssokott lütaí mind*B lütés-kor, asért ú aaiot kiaeedta a 9 koajeret sson forrós áfjbsrsku duayhsalá. hofj ai ágyat forrr Betegre boabsssa, átka. Tülrés aiaden ágynemű, a beleg esoa aal balefeküdt asgát ayakig befödte éa két órit töltöli beone, airt teite ágyne aüja caape tíi lett ei isssdiágiál. Aies-tée as isssdssoa, Káraiba öliöskodött sée bárom napig ágyban maradt, néhány nap maira aiat teljesen egéességei el-hsgyta a isobit és moat esmai bkja ¦ind.
A beteggel mint orroa nem érint-keitem, ass kertlméoy isolgsll alkalmai ennsk megti dieira. Aanril aaoo-ban Boaelhatok, hogy aegtörtéet.
Nea '.hetetlee, bogy tálaki a gyó gyalá.t a kenyerek boesorkáoyos hetá-aissk tuiajdoo'tja. N-m ia a iseapoa.t-ból irtsa e történetet, bssea ourioena.
üllőidről importált nagyobb h.aiaitoit, haséit s „magyar koaysk*-ról busélück - a tiesta bor, Tagy annak relódi anyagaiból késsült — törköly paliakáhos hasoaló — folyadék. Ereden állapotában — gyirUs alkalmival — kristilrtiesu, később — s hordó é> le-regőtel való érintkeséae koTstkeeléken — araayeargá aaiaA és asoa bor Tagy aayagaak — aelybel gyártetott — iáét. seaatjái magiban foglalja. Hint ilyen any.g urtalma: 56-90*/, tieitaiie.it 10-45*/, riset és s iseriot. hogy mily minőségű borból gyártatott, igei ketés — a b.rbao eaelleg előfordult — faj illatéi láma' anyagot.
Legoagyobb mennyiaégbeo fogyását |ik a gyomor és emésitéei biatalmskbea leearedók. (tengerének, kórkáaskban) torióbi peaagó gyirlaanál •lesseeedésre. Eiek elóri booU'áaa után áttérek aaun gyártási módok ismertetésére, melyeket a .Magyar borurmeiók onsigos asöTitksaete' helyben (B. Fíredeo) lOTsb bé Promoaioros (Bpest mellett), Keoake-aétes éa Pauliioo (Arad a ) felállított konyak iel.-pe.ti _ eddig kielégítő siker rel — gyskorolt
Miades egres elepea egy-egy .810U lir (kassai gasdssági vegyUasr) féle folyton makódó konyak gép* Tan Mál-litTa • enaek aegéiyÓTel illitutik elő s konjak — s aserinl. hogy minő snysg ili resdelkeseere — Tagy egy liter bor. Tagy 2 lőre (osiger), vagy 3 borespruból, a köTetkeaőleg:
1. A 11.su bornsk sonyskki Tálé
faldolgoahMtiaáhon ié k
y ktlöaSa aloké-
g
aaitéa. Tagy kasaléa nem aaDkaégaa, ha-I a gép a gélyéTal larBéaaalaa állapo-
A borsepróaek UUoegosieil .«¦ aert esnak konyak gyártásra aló elokéaaitéae 40—42 frtbe karul hek u.herénként, 1 mi — dacsára annak, hogy esen befektetett össaeg után 20— 21 frt tusts baasnot ia hoahat — olyas befektetés, a mit egyee ember aagy nsbe-fedeahet Különben, ha valakinek lenne 1 őséire slkalmei bors, esetleg lőréje éa borsapraja, aelyet hajlandó leaae fel-dolgosUtai, bátran fordulhat a Magyar bor.ermeiók om. ¦söTetkesetéaek igss-g.tóaigábos (Budapest Rudolf-rskpart 7. sb.) booBsa isiTesen aaolgilaek nemoaak kellő dót bb tolvilágotitaae.l hanem egy konyak fisde felállitáas, feluerelése éa mikénti keseléeéról ia upaaslelatokból itett o'bsigssitsit nyerhet.
Et lett volna öasseasa mindéi a mit a konyak gyártásról aluliban ólmon daai isükaégeinek uláltsa; de oaak ii sson jóreményben. hogy a t. olrseó e ne-hiny elrablót! peresének kárpótlása fe-
- ^r»d»J«m éa Mópártoló Égje
* létaaitéaéo fáradoan.k Nagr Ka-. Al alakaló értakaalatt a. maly f.
ió 2S-«a, Táiirnapon d. a." b órakor Fog aa ,Arany aaarTaa* faillé tarmében magtartatoi, -~ a maghirók Bar anét latlek kfildTa. Ka«n agyMOlat oaélja l«i-
e a mfiréHrl éa tadominy emaléaa, fejlaaaléa« kUöabSao eaakőaok éa módok által. A (.**•: lagToo aaep Tájba ajka-roJae eléri... ' ]
- A rótajlttayi Untai alloa
eróa hangn nyüt leralet kaptánk, amórt' Bagyar aaiaésaek ide joretala előtt holmi .Wiener Slágerek* Bek adotldal aatélyek readeaéaére eagodélyt. — Hit bb nem teljaeen a fSkapittnyi hirataltól fo«g ; mert abból a lelkea pirtolúW., a iluok aa anjta indigeaák írást nyil-l, m köTetkoaistbo^, b..gy ai en* gadély megugadiaa eaetén még eróaebb iltakoaáaok U>rténnénak a huounitaa it
lében nem fogja ráálltai
igénytelen
kómleményro ia aat, amit kSsooaagtak aioden jó Tagy roanak terjaaxtéaéoél i»n aaokott almnlaastani, t. i. hogy aa iá érdekből tortént Tolna. — Elleokeaó-Ug Biadea jó kazafiaak aat óbajtaBiak, Tajha minél eldbb meggyökereanék ben Bök a tinuláanak magaaitoa aatméje, a midőn komoly akarat, randithetlen kitár-tie éa beoaalelea aaorgalom alapján léte-a< boriaaati, gaadáaaatit ipar atb. egye-aaletakat alkothatnánk, nert biaaen aa oly ajomautóiag éroahBti kTagfffiflfg' bajainknak elao elrémitóje laaaégéa — terményeink órtókteleD«déaéo, oaak ia agy ienditherQ.Dk, ba ennek eloidesojével —a dinkibb eroieljoaobbé tüó riligTer-
tábu lepiroluük. E oaélra aaonbaa a j aaoynyel laemban mentalaainMaabbilyan mi bor éa kon rak áraink mallett oaaku j .greallletek illának. — Ugy legyen! —
DKAKT.
.eoa oloaóbb féle borsiakat hassnilhat jak likerrel, melyek mini ilyennek Tigy a miu.'eég, reg} a köslekedée llb. hiáBJS miatt aem értskeeithetik kellői g. így pd. tsaask basánkban boneraő Tidékek, e kai a 7—8*/, saeesurtelau kort kekh-li'erenkéet még 6—8 Inul ii alig iád-ják ér ékesíteni, holott est koayakki fel-d»lgoiva — a am aai kesdetleges irri-•aooyok mellett is — 8— IC frusl érté-keaithelai. Fókellék: hogy as e ssélra fordítandó bor leheti aseisdús (legslibb 7—f*/,) fgéaaaége. él libetőleg oly tia. . legyen, aini a 2—3 hónapos köeönoége-les késel 1 aj bor. Igen terméssetes, kogy he as, eseo kellékeken kirül valami kia fej Illat, vagy ksllemea aaasttal bir, sa ebből nyeri konyaknak értékét nagyon »aeli.
A. ily kooöaaéga bor hektoliterje ! frt gyár-isi kéltség mellett 14 — 16 li ter konyikot ad.
A iőre (oelger) feldolgosása
kép aasak bebiaoByiihatiatra. hogy még I riaaé több kSIlaaggel jár, Bért .Hbb ol ..i. .....l _..•:•..------,.-..< . . k|Hii lóé l kktl
aok titok rejlik a terméesetaoa, Balyet a Tél«tleaaek knll aapianvTa koan> aai-kép napfényre koata aa, ea eeetnél ia att, bogy ¦ haratoa, goraaoa •irgaaig»ál aeaaoe^k a aelogTiaet lehet haaaailni forditaek, Baaaa t-iaaan atll kanyérrel fdl i oaiaálh.lai; ai a koru- b
kell késiiteai a lőrét, mely kőretkeaőleg loriéaik:
Ssürst a IkalmáTkl s présből kivált egéasen fria törkölyt egy tiesU egyfanekü kádbsa ssétmorseoljuB. • aidőo a kád
atartal-
'/, résibea •>•L"'', lábbal greagén aeg-Byoeskodjuk. Esi tisslirs aosolt deatka darabokkal Tagy e eailra káraiteltfinék-desskáTtl beborítják éa erre kő-, vagy aái nebeséket rsknok aonyit, s mesyi képe. leend s törkölynek kiemelkedéséi lehetőleg megsksdályo.ai.Moal már annyi, lehetőleg 10-12*B aeleg-TÍset toltunk reá s aig sa s boriié desskikst 4—6 ia. magaasigbsa ellepi.
Mihelyt a TÍset felantii luk, ss erjedés apró buborékok feliaálláss melleit asooosl megketdődik. így hagyjak sal mindaddig, míg ai erjedéi maaalttaih.
ihes-, aál/-s-,"p.nssjt-) árpa fiaetet, v.gy.i a m.g a buborékok felanálliss .1->_B»el.g eie Ttset sasgoítalaak fal A koa- áll. Es rendel körtlaények köottt S-4 ¦ép aiadeseket háttérbe esoritia é. édea »•*•' "" >!*¦»••. • •««•' • kádateesp-aslso le«l easgol fel a legjobb liker- I <* «tT*. •bWI " "**u Wjeíékot leerseit-¦ 'jSka viess.maradt törkölyt pedig, —
loa,goro4Aa aargMigbaa igeaia haaanilkai. Aaoeban Bea lehetetlen, hogy a forró kenyér goat aaénaaT tarialaáaál fogra többet ér ai egraaerft aalag rii f&rdóaél. mert a kemeooaóból kiaaedett forró ke-ayér htléaa alatt faadag tna TiagOBt párolog ti,
A udtka.
Ka arr- harst, Bely alatt aa err, ayikkirtyája magToroaodik, telatnaad-fellaaol éa .ok nyákot Talaaat al. Aa or-Toaak »rl«( Tngéan, ayakaa (Zilia-, al- k at j) * ~~
B.-FUreden, 1885. II. 4.
HI r e k.
— A „Zalai Kltlltoy ftifi •*> 1-íl isdmn 10 sresarjdeol sússatnfiu tik kiadákitatalunUxm.
— A. nagj-k*nlB»al Unitéi jiris kör 1 kfivetkexó petitiót kaldStte » terület orszAggTOJési kép-Tiselójéhez, nsgrg. Iníty Lásiló arhoi .Nagyaágoa képviselő orl Általánossá is-aert és eliimert igsasag, hogy mennél Unultabb Talamely nemset népe, annál megelégt>dettebb as 6 annál uiTeteb ben uljeeiti honpolgár! kölej meiL A oépee-Teléa ügyéoek elÓBosd 'tásárs fordított tórekvét tehát ai Ülem-eame feanUr-táaára fordított törekTés is. Népneveié, ügyünk as utolsó ÓTtised alatt óriási sMaslsdsat wtt; a magyar Unitok ön-faláldoeo tevékenysége aaaaadok maiul téssii póllé helyre. Elismeri
Van tudoaáaooi arról .lég, hogy tnelrg tejoek felkaaanáliaa álul aár igen aok aakaoaormátka a loggyoraabban nMg-••Ont, ait raju. •aaa, liosta talajdonoá-gáaak tttlajdonilbatni, aort mikor a tís-bea, a Tiaban fö'l tbaák levéoan aindig ?aa Talarni isgaté aa/ag, akk«r a taj olyaktól bmi, oaart a kesdollegt¦ pedig nem tri el aa ingeié Maréket.
j y pg
I aely aig igen sok értékea anyagot tar-laiaaa, — ajból kipréaeíjuk, a a Bjert folyadékot M elóbbirel együtt tiaala ki forrasolt kordob* teeaaatk. A hordárnak kiferráaiea kolóníann ott aaakaéges, I bol aat reodoaoa kéaenai (einaohlag)nBak' Uk, a ai ktlooWa. ha a falfooesdA Wré-
A n«u (olT. konyak)
A keeysk gjirlae osáaUlaa aódo-
sa, igen kaftleaetlen aaagot ad na a koayaka»k ia, aáafelól a még lei
jenen ki a könnyen al A il
o>a erjedi lóról kadályossk.
erjodónében
y
Al ily módon eyert lőrét, hogy aa ll
leljem kierjedjea gjeagén, g
éa Mgmlihb mtod.n héten egyaaer f.ltö1
tSgetre tartjuk nüntegy 3—4 hétig, fia
ssuia.k réaeletas lesréséke aea booeái- sal upessuljuk, bogy ss erjedéi befeje-koeb.wa. aert knoea as ig.s Mrjraal- lodrén, Iebel4ieg aeg istisatuli, lefejtjük aes, lét l.láa sokak elolt érdoktatea, '<• a gépen »s>an.l lepárolhatjak. ui.lm.a olvasaéayal irolgilni. kan.nj, ! Éaen eijéris mellett, heossk s tör
hogy s I. olvasó köeöoaég legalább tóbb köly aint aaílő legalább 16", vosslsiban még", aegiaaarkedh mik ai bisonysri megérdemli a kos jakká i<ea utóbbi idóbea aegiaditott — bor-
g
lecmelé ko»öo»égAnkra aélTe nea os*.-kély baaeeewal járó - iparág felél : a i. aaarkeoaté uráé* h Bii engadelaÓTel, köteleeeágeoiBek Urtoa aat legalább ál taláaoeaagbaa Befiaaerletei.
Mielitt aaeabaa Bagara a gyár.
Taló feldolgosást; aert 5—6 liter kiasye-b hk édi l
kolbiatoiaa ayerbetank, saégpvdig olyat, s aaly ssa aianség, iea árrs néa-ra aaa áll hátrább a tianta borból kéasi teltnél- —
Esen aeodbalai osakély fáradtság gsl járó auakit bistoaaa ri lldoshaijak
láar. áttérnék, talán helyé. Isse tiss- aert ka a konyaknak oaak aeetaai kee-UW j.nanak aaa kérdéssel, kogy to- <. itlegee árát Teaaauk ia asáaitásuok alap-UMenk^ppan auaieayag-*kevik?,jáia, 1 U tarUrj 1 fct 60 kr - 4 írt, TaWet; m efTéh, 2nt .hraa-.W fj M. Mn 8-6 IrtttJ Otéknait-aég pWig as esetaea - aidan aea a 'nMik. -
lamneti loyalitáa 1
at n
Hanem
bel-, mint s külföld. S mégii erkölosi leg a Uraadalombaa ilig I __ mélutott-, anyagilag a legaílányabbal fiseutt nipsaémniai a nemaetnek: a u-nilók. As, ki s kös&gy legfontosabb ré-•séi, s Bépnereléat, teljeiiii, alig eali léare méltó dijasasbax, 300 írtban, ré-asesül a ha a magssstoe, dl legfárad-aagteljesebb működéé életerejét saoyira feleméiaté, hogy ovább uniuni nem bir, haoesk 40 évi oolgálsti idit fel-mnlatn' nem képes, még nyagdijbsi aem réasesüi. A nagy-kanisaai Unitói jaráakör, mely aserenoatée Nafjlágod aas nagybeoeü igéretét bírhatni, hogy a kosoktaláa fejlődését ¦ a jobban dl-jssaadi uaitók mikUéaéaek isigoru elieninését kivinni fogja, teljes bise-leaasl fordul N.gyeigoe KépTiseló Ur-hos: kegyakedjék hathatóa pártfogáiá-t.I kösremükodni, hogy as slibbi két pontban kitejeieu kérelem es állami tiaatviaolík ayagdijasUUairól isóló tör-rényiaTaaiat tárgyalása alkalmáTsl ksd-Tsső'megoldáat nyerjen. A melyen uas telt onaággyüiési képriselő-kintél es ál-Isai tisstTiselők nyugdijastatáaárél aéló torTényjaraala' lárgyaláss .Iktlmivaj ttaatelevtel kérrlmesaük: l.) Eogy tbíi aiflt a töoéSTjaveslaibaa al illsai U-airok és tanítók leajes nyugdijs 80 éri ssoigiisirs Tan alapitr.: ssosképpea alapiiua^k 30éTÍ asolgálatra s konségi, felekénél: • tir.ul.ti Uaárol és Unitok nyugdija is; további ea utóbbiak ayugdija tétessék ss sliaai nyugdíjjal uljesen egyenKvé. 2.) A Unitói nyug-djalap keaelése Le a Unitói nyugdíjalap teikére, haaem államilag, hiraUI-hól eeskdsöltesaék. Amikor a jelen kér-Tény asires tiaogstaasrs íaméulten s legmélyebb sitssttsl felkérjük Nagysá-god.i, hasaSai üdroslelÜBkBek kífeje-a«it adni el nem Balosatjak, ist,
— Kossöaetayll'ánJta*. Alulirt Issiste köasöoetet aond a n.-kssiasai ¦skarékpénsUr-résiTéliy társsáig tetus kösgyülésésak ason nagyWklaogeért, kogy a helyi fogra*, munenaát esea éVbes ii 20 frt ajándékban rasnasiuni taiTeekedett. Iiten áidsss leg/en as léset bsasaee mikö-
t se s főkapitányi hirat llól varjak sa orroslást, hsoem msgusk Isgyünk s bajsik orrossi. Ne pártoljak őket, ne snjtink inetlen osemegéért seregeién 1 érsékiség ai.ndea.nij elé ! Adhat as-Itin a főkapitányt biTaU) eogedélyt at fajú népnek, — Uvolurtjs rsgy el-iiolitja ókil iaaen • megérdemelt réai TÓtleoseg I — Ami pedig sst a hirt illeti ; hogy ide Gterőty Andor hosna esin-tánulaUt, msgrslljak: nem értjük. A .Ssin pad' fntr. 15 ikianámábas, uhál
,Zsla* ujdoaoágáTal egyidejűleg köTetkesfi bir-köslemény jelest meg — .Gerőfy Andor tsinigssgsto, irja •Bereg* mielőtt Possonyba menne, Társsunkban fog tartani előadásokat. Előadási sorossut febr 16-sa fogja meg. kesdeni. Tagjainak, néTsora. melyet s riroii hitóssgbos megküldött, Tslamint a bemuutolt érdekei ajdonságokbsn gszdsg müaoroiat, mely a budapesti nemieti népeiinhU é. TárssinhSs ki-TálÓDb darabjaiból van ossseálliiTs, bistositékot oyajlaask srra nénre, bogr a ssiabáslátogsló kösönaégüek oly mü-élvesatben fog réeseiülni, mioóben ciak ritkán rásseaülhet. űrömmel várjuk Grerőfyt él lársulsut Táróénak fslsi kosé, mitel már s ssjtó alján ii sok isé-pet hsllottuak róla, ¦ nem kételkedünk, hogy a derék ssinlánulat emlékeseteasé fogja lenni körünkben idóséeéu' —Moat már kiTánosisk rsgyunk, hogy Oerófy minket tagy a beregiekei ülutett-e fel ? Vagy ulán aindkét köaönsegei, . most inter duoe . . , . Grarőfy rideU
- A koldulM nap így ujabb keletű rendelettel péntekről oeOtortokr. tétetett át. Igen helyes. Eddig a heti Tieiroi napon a holdasokra aésTe ii kényelmetlen Tolt a nyosagő néplöme-gen át hssról-básra menni, meg—külőnó-ans as üaleukben — as slsmiana adók rs nésTO ia terhei Tolt ogyfelül a Tsaár-lókn.k isolgálni, más felül ss sjtóbi gyűlt koldusoknak slsmiasnát adni. Eien dicaéretee intéakedéasel a psnsas mindkét réssról bisonyoaan meg fog asünoi.
- Tírjel lereleiÓBk irja, hogr azon vidéken a veiéee- meglehetős jo állapotbaa Tannak ; a bornak literje 8-
-10 kron, ima máasij.: 6 frt. 26 kr - 6 frt 50 kros; — a bona
7 frt 25 — 7 frt 30 kroa, aa árpa:
8 frt 10 — 6 frt 16 kroc kel. Takar in 7 dolgában a gssdák -oasa lábon
állanak. Al egóssségugyi Tissoayok > legjobbak ott, mert a (Termékek köat TOrhéay uralkodik Még oddn oaak öt halt meg; ások ia a falgyógru-láa atáni meghaléa folytán.
— A SÍrnegW Mépbaak kösgrtlé ae f. én febr. 14-én tar atott. MegTálass-tatUk: elnöknek: Epatetn Vilmos, alelnök : hlojier Jóaaef. Scheiber Lipót, Dr. Fiact>er Ifruáes, Varga Jóaaef, Reithoffer Feren'-a, Jandó Ferenci: a fdlSgyelo bí aotlaág: Scheiber Sindor, Scheiber Jó-enl, él Varekergrr Jskab urak. Al in-léaetaak 20,000 frt réeivénytikíje rsn oeatalék 6 frt. Ai igasgatóeig aftködéae
ért aa
köanoaet
•egi
megérdemlett
aaTaaaUlolL
— Aaatterdaml utasisom nöret-kestéban minden baritom éa iamero-aömnek egy esÍTélyea iitenboaaádot mondok. Kolm Aladár.
Egy orrot kíserlete uját Bangán.
Dr. Beyer limbergt {aUó-aaaatria) gyakorló ortoa kőTelkesót irja a Brsadt É gyógysseróei iTajoii l.bdaeaaiTal teli kiaérlelérol: ,A hoesám megpróbália végett küldött rrájcsi labdaaokkal (70 kr. egy dobossal a gfógyisartárakbin) magamon tettem kiiérleteket ¦ a legjobb eredmény nyel.'
IrodtloM.
— A hssaftgjtil napok alatt — amint halljak — körfll-belSI 10 urat megisállott a pároaTlaakodáai dob. Pá-ro"kiDl pissloly-párbajt TÍTlak; annyi fraterintsaaal asoaban. hogy egyik aem eebesult meg így r .fenforgó oec.tt-letbali flgyek loragíaiso elia tós-tetrén,' boldog ölelkeséaek köeölt
sldosatkéaa pénai
Nagj-Kaamnáa,
Aflfpm.
1886. febr 14.
oompotsTerunt magnál
áldomii.
- Ég«S folytsa balt meg Légri-don, '.. hó 14-én egy '/. •"• SlL V*1>t-lenül magara buritoti 6 liteTayi térré Ti el. mely harmadfoka égéit idésTsn elő, a seerenoeéllen gyermek 3 napig tartó kinoa ringigörn uUn meghall. A hivataioa isemls megtartass .IksImáTsl kitűnt, hogy a aiülők nekiorToviiegélyl nem aduk, pedig helyben könégi nrvoi •sékal és gjógjssernár Taa Több aia< Taléesiau, kogy a asdUk e lelkeden ai .aastisért s hatóság ia tej büntetve leas
sok, amint meg is érdemlik.
- A Badt két folyamán T.pol-cii városából kaldőttség tisztelgett a Tesspréai pOapöksél. íssek kösaoae-
tet mondUk — mint kigyúrnék — s mait érben épített k.tb. iakolshos ado nsáayosott anyagokért. A klildöttaége Konkolyi Ambmi upolctsi esp. pleDinoi
Tllékéa s kanyaró erfisen urslg. Slmeghea és Rendeken már s kimló ii ilótérbe lépett ¦ nagy ssánanal esedi áidosstait e járván- j már oly erősen lábrskapott, bogy f hó 19 ikén larutni laokutt orssigos vasár Reo-dekea orToarendórileg betilUtott, Illőire eihalsssUtott.
- Dfctel UtaégbOB 1-vi, ínrssU taaag isseiét a mali beton a saolgsbi-ró basirstu, as isrseliu apák pedig oeenetéiket . kslb. iskolába ktt dőlték, hogy tanuljaask. A kath. Unkötelesek esáma 120 körül, al iiraeliu tanulóké (0—40. A Uortó asgs _eiagg«tti 0 ne-lyiiég (Untarrip) MÍk; kiriicsiak ra-gjsak ' ai tan s TéfOi*
(E rovat alatt kOalott, vaf7 birno rd'tett ntoskák k.pjltík vafjr mosTanlel. tSk Wajdiu J6K.Í klInTvkerssksassébee NiCT-Eaalaeéa )
— A Bagjnr lráal bottt nxem-leltetése ea ttemeiáséaek kérikíir" Altslánoa slapoe okUUara és gynkorlsti hssanilstrs irlaéesatographilujubiii Péter unitó. Budapest, Aiguer Lajos bisomanya. — Ara 1 frt." Nevetett munka, melyben Ja#á*ss legapróbb rénate. tskig sson aódoi mutatjs be, hogy nnok-u ő unÍTinysit irniUniuni, s miat á könyr oniaéból kőTstkeststhstő: s tani tók iiánára irra Tas. Magért-hetién az inlenlió, mely Janka magiriaárs kéastl! Eaaa minden peedsgogiábsn éa ABC ebes irt Tesérkonyvben felulálhstó régiségek el-Tsstárs Tagy ast kell hinnünk, bogy Ja-hses urnsk oly megtissteió Télesséaf* Tas s msgjar unitokról, hogy eaek még ast aem tudják, haoaek i tőle könyre atján leeskéket nem Tessnek, hogyan kell írni UDit.01; vagy pedig al leheWtt • könyv kiadásinak oseljs, bogy álula megmutatuaaék a világnak, bogy Juhási ai U Mmeri ai iris Uaitiiánakaeabilysit Érthetlen és megbocsitheUss őntelusg, hs dilemmánk első télele • könyr kiodá-•inak ok.; de még érthetlenebb. hs 0 mivMlik osélból adatott ki e könTT.mert illat aenki nem vontakétségbe Jahissaak ,bbel> iimereteit. Hacaak legpsriayibb ajitsat tadaánk felfedesni a mánkéban, mi lennénk ai ellik, kik igas jóiadulal-ul és örömmel aietsénk gratulálni aaser-sőnek, de esen — ismételjük — peode.ogiib.il ét ABC-h.i in köayrben felislálhstó régUdgek kiadásit nem értjük é. nem helyeaeljük. De lás-¦uk s könyr UrUlmitl A belük igymis-' ¦ ABC-éa kSayre
Gon'csy nevesett könyTének Tesér köaj-Téül Tolns tekintheti. De Oönoty mag* leiru s Tesér elveket és módokat ABC-és köoyre bassoileláhos, tehit Juháss kési-könj vének megjelenése ebből a sssmpoat-bél sea iadokolbaló. Juhia elveüaselo-késsivt rsnáauk.l, illetőleg nem isasri el aaok tünetei tanitiaának
utinja saoroasn a Oönoay- fele konyT Ilii idull • így Juh'
gél. Ast moodjs ugyanii: fA és értelemgyekorlslok' slipjin tenitTá-nysink a isaaléltetéi kőTeikestében n é-m i k é p p e n megismerkednek saon voaáeokkal, melyek öeaseksposoláss álul képeidnek a hangok jegyei (botü.) As iráa nem máa, mint a rajtolásnak agy nemé, — • as kell, hogy a rajnaiéi tasi-•áait terjedelmes elógyakorlatok elössék mez: annyival inkább esükiéga, hogy a sukkal fontol.bb iria tanítása elógraker-
latok alul egyrasst könnyíti résst esiisrd alapot ayerjsa. Aialókésaítő issokst tehát oaak .oéaiképea' iaaer-tetni nem oksserü, de meg Jnháes kési köoyre aserint, mey tineakilenot ónátió eaoifrábbnál-oiifribbneTÜ bettlalkstrésst külöoböetel meg, naa 1. lehet. Jubáiaril al előkéssití vonáaok olnereséae résabm U), de esek, mivel el nem fogadhatók, aji-tiinak aam tekinthetik. Igvsoliaul íme néhány példa: — .pontban végsódő jobbra dűlt hullámvosas,' - .balra domborodott Tonia," — .jobbra dűlt bajosai
Tintásai agkoatatott
Wtá»-
Toaás.' «rElönyr kojösbes oly taai-lónak, ki aeaaiféli kérni uaíel-aaol ÉVFOLYAM
ZiL i. 1 IÖZ L Ö N Y
esek Mekebea aaoabaa aagroe 4a Odrda lett rolaa, ka JvkáM gr
a. 01*.
a. irUp f«k- jafc.jaertke^.la
Világ" Kata érd.kl5fl*a ai la. *i*eerl^
tatea a. m. eff. aa»ba!/eii;
tlaitá. ki «»eg aat teaj intfjt: —*B^ T0Ba ,_„_____________—T- ^___
aokW! áll aa ibe«? bi«oayir» •««kr»j6.~aI '„, kiiaöaVaaoraaiaai, aVit caak aem faktet aulYt, aaaik pea1( egáaeeegJl. .uja, koltí. f.|.J.l.. irkát. Aa .Oruáf
ajr. keReu aroaatoi. Át .
..... aafl.pateiek 8ff*ei
A lAkeek tM
A tahkj«oik»rml tum onságkaa
Mlat t»I.b.I; tolnj, ÍJJ.l kat MilrA mii-te iM
un.ia.ak • kepaett laaitío.k la •°*l^„r.JrírrS0 k>. aj .l!fU.a»i, (tnrfleJWfártohaifOt oko^ A k»aj» »"r|p»ll». irolalai *. .Toaiai rtajrea^araatif
T» Int
, da reaireh«.jlatUe
.j Tolaei Dta
¦rirol a
h»rleraaBkal aaoa. reaeeroi, .*«. T|K4roIyiöl; „A
köajTra aallkeegsk ram, (oekbogr káieig i.p.jtók' r.
.......~l»ej«a ; ,.* ki aei

•!»»•* •U«u. l**er Antal. lUUl>r,k tt|il^ftjtjk 4, „erkeutói poiu. A
- ( A! «ra*| V»m' • l-f»M7i*» mi., ,ulm, g>ecW«mS ,Goi«rf» elí-(oudd»I luitmun • leiu.bb kép.. b«l|fa<« in .. ,^„ttm 1 fn iO kr., efr U-l.pml r.bniir l«-iH 7 lUs* i> •»? Iuii| „pr, 50 kr. Ujohím bílepeu ^íií.lík 1 tsuliDMl «• oJy l«>p ki^ikri jel«t "^'i jl ik k>i»tr* uduuí
S.ÍWIj
t kitaȒ
. Irt. Tínai Anwli - nHi^lor A. U^olok i
"»'» (Biro- kippd ) Iru S»okol«? Kor-j ¦«'! — Gordoa tiborsok Arcsktpp.L) ~
— A UJo nr J (Wrt.) - At iií l«rá«. — A iniiti knco
.,4.
, ,ifrt ko-i fordml. Táfeorrtkr é. Pftiw^
lek. „A. tltnt 5^5," operatu ^<
^1.) lm te r.j»olu
: E<
ÉUtUp Iru Jmu>. Fort.
to.léa.u. Ír-. rontok
LÍI.1Ó.*.-;A„ , f„. «, Í4. kippj ) d5 j
rm«J
wr Jm.Wé*.lM»
ti Uaauif ilu
Ui r>n, kílíao««. re««l~Uat; • fo bilODTOl Up«10t .tik r«ÍMIk 1.; ítr »»»» ki«o«J<» «ékb»4ttí««
8«aa baeanek, katei • Uluu U4«|«k • tapadtuk , ku Uire ri k«k<f*> all b., .Ii.iU aaak umi o.kitj btaap anHiTal aunbaa
r
.. UlMt folj«>.o. mi>*aj.c «c<«, u iloa »«¦ áou« ¦«« n.ki . k«U4 p; m f^ltl idcfM.^, iaferfllcti ¦ Tontk^irari vilik, b«l Mjt*lmek irotrik : bft birtei.B f.lk.1, dilin <m, ¦ u -r*>> rilif kwlDf.ii lámik t4Ií, belv >llqii>uk, Wr.iljkw uiru ~ forró ImZ- vér. ««fiOradik 1 v^ftlwk. f.ilér. arpirral ; Til.-oU cUélj ¦
.dei( ¦*l» ÜU» ¦•IUi< é>bá fcl
c, ni k6.bea
p«lir utujiu Ut tra, n
dbfi kont ; lAtiM al'tex, lunei «t8tt MM (oHok»I üt. 1 : I^hMTO** f"*' ki- te flt..nrOi~ nu nju <rit. üj m» kortla.uk Urálut lipa.k fél, I kúton W^•b«^«, kotJ •« ormif t *k ouűdma kí fj siák
siák M.1M.11
tf
, »J nI J^
k ÜU] (y^rfto Í4im.»«ruuit; ui- ilul mftjb.j uuiiat. ai»k ili.1 aiat
eateteü«o*^|, i»>4t i&feok i!u! ifiat ««•¦
btj itb lett crocrku.lre, uélkQ), bOfj mm nlo.bdM üotlkMíüo^ kerti o^ «f; U ikcrw :*tt Tal»ft, aif .llttk*. a .HklfkiT-iroBAt* éten b4Ur«*K«l Biaden fj— .c»*t-
b«B tsk.l.tM«i) WbArítotu. fut kiUUS r;or*-
uer nls««QDri Alább fewowlt
k k6
01; i(j.o«knek, kik f , . B.ii«l.Télt bubAjK l.blanokrt na nSkiécok, » .SUkv-kiTODat'Ul" kspe lb A 8ttf>M*l. bajhjju Mhda.wfc a ik > datiiat, elaaik a lAn ia aaM b4jik l#4öl tfj
4jik • l#j t. luk > tefbittoubb, l
. a(7aaarmia>a a latttkéllllula ha«.«a«> aiaaaa •iü* keaait.uek keaeet. A ki iaakk.1 caak afj kiaerletet it tett, aaok bisoarira ni (ofja abbaakacTai. > aladu lefkiMbb Sjaaloa elS-U bat.
Ára arr palásak ,Skak6r-Hl< ilmil-¦t »* kr.. 1 ioboi - ¦ • -
Mac; Eaaiaaa, talaa Maaf i* ¦lleak (
L.PT.a«r « kiads: 8ZALAT f.l.lö. aavkeaaK : TASS ALIOB. Laptaiajauoa ; KAJDIT8 4ÓZHBF.
AíUUér.*)
legjcbb asztali- é* ydrtő ital, kftünó batisunak bizonyult káhAfúnél, gégetitjoknál, gyomor- u kolyaghn-
» rátalál. {,
lattom Hcirrik.
ffirdetések,
A Palp-ExpeDerl ^
Tl..o6lér al.ll aaea r4fb«'alt bán •aerral caúi, köa.r««j. atb.-iél tlért "•'M1"* gyíj»aredi»ín».k kaia.-kadaak arról, bog/ egj b«t«g a«oi fogj. m.gbáDoi, ba eme figjrslmet tette alul egy kiuaiet Wtaiáre binton A legtöbb oaalid.aJ mit kaafktb.a taruiik a Taló4i borgsi/ Pais-E X p e 1 1 e r. i/a ftf aa aaigoraan aao lid aredsii koiiiliiféByBek igen mér->akell, ugyanié paUcskoikiot 10 te 70 kr. Dagj.ag asarilt a a legtöbb ajógt..trl.rb.o keaalalbea wa. Ha Biaiiráay kikerfiláae »*a;«tl, taaa^k a tj^j-fjn ,bx>rgOD7*-ra fioelai
Biehter F- Ad. ét tana Béc Forakáf Prágában aa .ar.oj aroat-
láa* gjigriterlarbaa K i k I . ¦-plala 7. 23Ó1 2-b
Eszto-gapad
tttv
*) I torai alattksdKtart tm alaki, aa tattalai tatdatelkaa a«a Tállal M.14u*<« a I Seark. |
lagajabb azer-keaetdek raktáron Tannak. _________________
Belthsaer 9. W l«a
«. fm ir>iifcai«l|aia»ii s
1885.
Árverési hirdetmény.
AWart kikakMO •eeTekajte lt i. ee.108. -§-a ertell aeeaaal köskirré taeai bogy a aaa> kir. jéfáabíroaég 97/866.' aaáeli Kegaew állal HereMeica Jcaiei raasisjai laŰa TefT.a»jt«i6 jarára Jankorica lí-md legradi lakó. ellej 614 frt take, en-eae lg*a. *r aoramoar kól9. Ufját&l aeáai<ia<idó 6V, k«m»taj i, eddif k» eee 33 Irt 49 kr perk<>lleef eraleir atra daU kM%>taa> Tegrakajtáa .1 almátal brfií.g lafofl.k <ta 364 frt 80 krra ke-aeatt UWerfele eaobakuunik. bor. ker dói, kwm* a aayakekkól áító ia|r<l*á-fok ajilravua árrer^a vt^áfl ejadateak.
-Malj irr»r«an.k a 97/ 1885. aa. UMhMat rnd«M rágsei loljUn a hely-WiDei, Taarfia Ufridog, BMraaitall U-káaa. Imíi Mkhlatn 1W5 i, február tó Í7. aapjáaak délaUa 4 órája ha-láridoal kHttaetik-sa abfaoi a reoni aaáo-dekoaok mm! o)t Ba(}ag7te*H< tó'at. aak n>eg bogy ai értetett i«|riSaafok este arT«réMa, ai 1881. éri LX. t. ea. 407. §aert<iriiiebeo a I.gttbbel igsr*. -«ak beoairn alul la etmdatu hfiak.
A» »lárrerei«adS ioLóaágok Tetal ára av 1881. éri LX. t. n. 108 §-ábeo eragill.f.lMl f.het»l«k aaeriat leaa kffi
176.
. 886
Veit Kagy-Kuiaaia, 1882. fabraár U ti-*..
Árverési hirdetmény. ]
AUlirt kir, bír. .éfreoajUS aa 1881. e»i LX. t. oe. 102. §-teVtehaebee koa-birra teeai. ingj aa atei-leadvai kir já-ráabiroaeg 697/p 85. eaéeia Tega «M által Laak tUaraal repróéi lakoa Tegreanj'ato jerára Bedanirik Jaaeef €Mre«eie«i laköa eUee 3060 frt 84 kr tik. e. e**ak járulekai erejéig elmd.lt Uelefjtáai Wfrakíjláa aleajBáral bnoilag lefeglelt •a 7*1 frt 90 krrm beoaalt lo*ak, eaerfaa-marhák, aerteaek, eeekerek, bordók, aso-babeli baurok, 12 aki bor, i k«l«ofele báai- éa gaadaeáfi, eaakOaOkbói illó la-gceágck DjlTVáaoa árrere. at^áe leflado •ladatáu elraedellatrea, aaeek a kalj-aaiaea Tagjit Geeranoaóoaoa ei a giedti oaárdábiQ leeodo xaakMeaera 1885- eri faVitár b6 27. oapjio.k delalotti 9 oráj. Katiridofi! kitSaetik ei akbos a T.t.»i aaáodekoaok aaeenel olj msgjegraeaael airateak m«|, hogy aa eriaieli itfiU-gok eeea árrareM" aa 1881. eri LX I. oa. 107. g a ertelméla»i a legISbbel ige-río.k beoaaraa alól iailadatei fogeak.
Aa alárrareaeadó iegoaágok fául. ára aa 1881. ári LX.l ea. 108 § ebee
megállapított TeHÍételak aeerial laet ki-fiaaleadi.
Kelt Alao-LaexlráB 1886. éri fai-nár U 14. aepjáa.
air bit. -h)11
> UH l—l
Zakó Adatai kir. kir rkajü.
HIRDETMÉNY.
A „Muraközi takarékpénztár részvény-társaság Csáktornyán
lV-it ítí min
folyó évi marczius hó 14-én délután 3 órakor saját helyiségében tartja meg, — melyre a t ez. részvényesek tisztelettel meghivatnak.
Tanácskozás tárgyai:
1 Az Igazgatóság és felügyelő bizottság Jelentése
2. A zársztmla beterjesztése — és a nyeremény mikénti felosztás*
3. öt igazgatósági tag és a felügyelő bizottság megválasztása
4 Netáni indítványok:.
5 A jegyző köay v hitelesítésére két részvényes megválasztása Kelt Csáktornyán 1885. évi február 13.
Az igazgatóság.
A Tálmtáai jog rjakorolhiUsa tekintetéből, >z tlapsabiljok 69. § t értelmiben, a tisztelt részfenyőét ezenael felkéretnek, miuenot réuTénjfiket, a kőig_vülést három nappd meg-elóifleg, u intézet pénztárába — délelútti órákbaa leteani suyestídjenek. 4332 1—3
toaOQQQQOQOOQOQOQQOOQQOOOQOOQOQOOOOQOQQQQC. /3OOOOOCXXXXXXXX3POOOOOOOOOCX3C.
8448.
k|. 84.
Nagy-K*nitio virot tan ic tát 61.
Pályázati hirdetmény.
Nagy-Éanizsa, város rendezett tanácsa áital ezennel közhírré tétetik, hogy a 150 frt évi jaijjitzással ellátott városi állatorvosi állás megüresedvén, pályásat utján fog betöltetni
Felbivatnak tehát mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy képesítésük- és eddigi gyakorlatukról szóló bi-zonyitváayaikkal felszerelt pályázataikat a v. tanácsnál f. évi már-czius hó 13-ig adják be, ni«4rt 'a később, érkezettek figyelembe vétetni nem fognak.
^egjégjeztetik, hogy á megválasztott által az állategészségügy terén elért eredményhez képest a fizetés felemelése Kilátásba helyeztetik.
Kelt Nagy-Kanizsán, ÍS&Í. évi január 37.
I ! | I
Mtt t-t
A városi tanács.
Savanyú-Kút
STEFÁNIA
Korunahtrcagní ivtttír
Siíntavdút, teméuettt, (gvénytt
ASZTALI VIZ
egyúttal gyágyvüe a lépő nervektulc, gycmjrnak t hóif/agnak.
X krondorfi m legteiinuMyeset* vefyTÍagálóink ne-ri»t aMiii7ilf«et<» a> eisí helyet fogltrjt el a birodalom ég-
MTaoíu yiiek ffilött 2481 1__20
tat- Entrillali aik I<a>aorf tárlatai »«!1.B -%« Eaktar Ka(r-Eaaiaaia : WEISS litl'imt.ií EaahaU «.<« aara>7rla kaia.k«4ail>u r4é
!?QQOOQQOCXXXXPOOOOOOOOOOCX
WájdUt'Jiiüf\A(.V-KAMZSA. 1885. február 28-áa.
az&m.
HnszowBegyedlk évfolyam.
Eltttttttti ár:
<fée« r»™ . . 6 fn.-------
lel étre . . 8 frt 60 kr
negyedéire . . 1 . SS #
íp« Mán l» to.
HlüniTÉSEK 8 hasábot petitsorben T. maaod. sorS, t auadeo torábbi torért 5 bt.
¦YILTTtMai
soronk...t in krtn retetaek tel
KiDcstiri illeték mudeu egyes hír.
oeteterl S0 kr fli tendí.
«¦
ZALAI KÖZLÖNY.
A nagykanizsai „Keretkedelmi Iparbank-, ,nagy-kaniuai ánkénies tütolió egylet", a „talamtgyei áital¬ tanító-
A Up uellea i réssel ill menjá-k . BMi-keut&éghei.
pedig
BéniwaUtlen l«T«lek &«¦. fo-(tdutnak el
Kézirtttk vissza »m
testület', a „nagy karnisai küdednevtiö sgyesiilef, a „nagy kaniitai ti-utiönsegélyzö ttövetkezet', a .soproni kereskedelmi i iparkamara nagy kanizsai kúhílasttmány'-ának kmataloi lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON, MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A szépirodalom partoláttaról.
Ha visszatekintünk a 15-20 év előtti időre, s az akkori irodalom-pártolást egybevetjük a mostanival, elborul lelkünk.
Akkor, ha egy-egy tetszést íratott munka került a könyvpiacára, rövid idó alatt négy öt kiadást, msji nagyobb időtartamban tiz tizeokét kiadást ért. Ma-nspság megjelenhet a leggyöngyebb mú nagy izó az, ha két-három kiadás elkel. Abban a ^boldogabb időben nem voltak, nem alakultak jó kedvből, rosu kedvből irodalom- és művészet gjá-molító egyesületek; pártolta az irodalmat mindenki tehetsége szerint hszafiságból, meg egyéni hajlamaiból íolyólag.
Akkor volt még szépirodalmi munkákat olvasó közönség. Ma ez sincs!
Próbálja meg, ki érdeklődik, hozza szóba valamely intelligens férfi társaságban p. Jókai valamely ujabb regényét vagy említse Mikszáthnak, ennek s nagyon-nagyon nagy nép-szerűségre kapott írónak, valami aiuneáját, — alig fog akadni egy-' két ember, aki ismeri, aki képes róla. vagy hozzá valamit szólni. |
Manapság a férfias érettséget igen sokat abban keresik és találják, ha már 2 regények s egyéb iiyfajta költői művek velük szemben érde-kességöket vesztették.
Ez éppen a legnagyobb hiba ; ez okozza azt, hogy a tulajdonképpeni szépirodalom nagyon mostoha pártolásban részesül.
A lélek korán elveszti kőltó-iségét, azt a zománczot, melytől a nemesebb, fenköltebb dolgok iránti lelkesedés sugárzik. A lélek korán ébred, korán érik; de ez az érettség asxással jár.
A mai kor legtöbb emberére mikor azt mondják, hogy teljesen érett, komoly férfi: vagy annyit
jelent, hogy már teljes materialista, vagy bogy blazirt. Az az érettség. az a komoly férfiasság, mely nem ridegségben, nem az eszményi dolgok megmosolygásában, megvetéseben, hanem a sziv- és ísf=~fensé-gében, a szépnek, jónak, igaznak átértése- és nemes átérzésében nyilvánul: manapság ritka, miül a fehér holló.
Innét van azután, hogy a s/ép-irodalom csak nagyon kevés pártolót, kevés barátot taiál, kiválóan a meglett férfiak között. A mai kor .komoly* (?!) félfia pirulásba esnék, ha valamelyik férfitársa regény- vagy költemény-olvasáson kapná. A férfi szívre szégyen, éretlen-séf, ha még ilyen dolgokban is győ nyört talál.
Legfölebb az ifjúság és nők •'észéről maradt fenn némi részben a szépirodalmi munkák iránt való érdeklődés, — habár fájdalom ujabban ez is elszomoritóan ferde irányt vett. Még ez a némi részben fennmaradott pártolás is anyagias, érzéki irányban nyilvánul.
Ez előtt mintegy 15 évvel grmnasiumi tanuló voltam. Abban a gymnasiumbau. bol iskoláimat végeztem, volt az ifjúságnak gyönyörű könyvtára. Ennek egy évig könyv tarosa voltam. Élénken emlékemben van, hogy a csütörtökönkint d. e. 8-10 óráig tartott könyvtári tdó ben milyen ostromnak volt kitéve az. A szépirodalmi munkák örven dettek legnagyobb kelendőségnek.
Néha-néha elnézett ilyenkor hozzánk a könyvtár óre, egy jeles köi-tői lelkű (most már megboldogult) kegyesrendi tanár De egyetlenszer se ütközött ám meg azon, hogy az ifjúság az ot: levó jóirányu regé nyéket olyan mohón kapdosta; sőt örült neki. A tudományos munkák bizooy többnyire érintetlenül álltak a szekrényben.
Több tanulótársra emlékezem, kik a könyvtárból kapott könyvekkel nem érték be, hanem vették jelesebb re-gétiyiróinknsk .Olcsó könyvtár" általános czim alatt, füzetes vállalatban közzéboraátott műveit. Egyiknek, másiknak saép kis köuyvtára volt ily könyvekből, miket megtakarított zsebpénzökbil szereztek össze.
Nagyon kétlem, hogy ma napság a könyvtárak olyan ostromoknak volnának kitéve; azt még job ban, hogy a tanuló-ifjúság zsebpénze irodai >m-pártolásra fordittatnék, hacsak Zolák, Boeeacciók, Stanellok és egyéb modern nagyságok munkáira nem!
Mert a mai kor meddő talaj az eszményi dolgoknak; most .reális irány" a jelszó » szülői házban, iskoláinkban, a tanulásban, az önképezésben, az életben és m nden-ben és mindenütt. Ez az irány azután nagyon könnyen vezet materiálison usra A materiális gondolko-záau ember pedig sohasem fog irodalom pártoló lenni, hacsak ferde irányban nem.
Ebben is tehát csak oda kell mutatnunk, a hol a minden bajok forrása van: * család- és iskolára!
Több költői szellemet kell az ifjúságba átCuilesrteni! Nem kell istenkáromlásnak tekinteni, ha tisztes szépirodalmi munkákat olvas ; mert az szivét, lelkét egyaránt nemesiti; kiemeli a mindennapiság rö geiból és fennköltebb, emelkedettebb gondolkodásúvá tesri, mint a folytonosan való száraz tudományfolis. Az az ifjú, ki jó tönyvek olvasása által nemesebb, költóibb lelkületet nyert, sohasem sfllyedhet, sohasem
| aljasodhatia- el; az misként, tekinti teljes életében az életet, másként az embereket, mint azok, kik .komoly
'számitókul' jutottak ki az élet
; színpadára.
Mihelyt a serdülő ifjak az egykorihoz hasonló kOltói irányban lesznek nevelve, akkor mint meglett komoly férfiak is megőrzik költői lelkületeket s igy a szépirodalom-pártolásnak mindig lelkes bajnokai leaznek.
Máig is vasnak iskolák, hol kevéssé kapott lábra a reális nevelési irány, s az onnét kikerült egié-ncien teljes életükben rajtuk is van az a jótékonyan ható, nemes, költői vonás, mely által a mai kor emberei nek önző kalmár-zajából - fényesen kimagaslanak.
Nagyban fog ez azután halni a nemzet általános erkölcsi állapotára is. Mert a nemzet erkölcsi sfl-lyedése és a szépirodalmi-pártolás hiánya szorosan összefüggnek. Valami tudvágyó statistikus könnyen Irmutathatná, hogy a mióta a szép irodalmi munkák nem kelnek s azok iránt nincs semmi érdeklődés: mily mérvben- hanyatlott az általános erkölcs.
Aki pedig a tisztes irodalom mostoha pártolását a rósz pénzviszonyoknak tulajdonítja, s ez irányból vár javulást, az hamis próféta. Mert ha rossz könyvekre van pénz, akkor jó könyvekre is volna, csak a lélek nemesség, a fenn költség hiányzik azok élvezhetéaéhez.
Ez az tehát, amit meg kell adnunk az ujabb nemzedéknek, ha azt akarjuk, hogy kellő pártolásban részesüljön s igy virágozhassék, — ez idó szerint nagyon is mostohán gyámolított szépirodalmunk.
EJ
A MjériUt, ¦* Mgwgyult anya.
Koj.i Termincmitp Jó—e/, K»oim«« já-ri* arTgw,
Egy 32 évat íarjaaett nő áldott ál-lepotbaa lévén, rumlimig* utolsó két bariban kio.ó fogfájást kapott (rieelóeok
fogfijáaa). Ai ellene felhaizniil saerak ¦iker nélkül maradtak, igy > lót tiuléax után is kinesta. Fajdalmai ayogajmától annyira megfoestották, hogy arejét kaadé veeiteai, lavert ét bágyadt lett. Ai áldott állapot véget énén, ai aoját aton Mm nrGm ert«, bogv 4p, egfataégee magmatot Mlllt. A bába, a «6rnj»«at f«lt«koDjiTe latt a gyenge aoja sfr«M«égMrt, jénafc látták a gaapuiiaról leültaoi, aa«rt iikn-d»kk«l kenjlierkö'éMket tellek as emlőkre, hogy ne tejeljenek, atáanmp as aay* hevaléaeket, agyiban valamely nyonáat ersaU, mire alkony felé helytelen maga-viaeletet im'l el, beaaedének nem volt fresetuggéte, irtelme, ee minthogy eien állapot folyton fokonódott, a onalád ket orvoat hivatott At orvosok litván aa állapotot, Cfftkbamar felre bették a keay ¦ aeer kötkendoket. jéggel bl'JStUk fajit. erJeeo hatottak a ii«kl»lro oirek. hat hajtok alul, mnstirbol ksartlt libferdót haaaniltattak aa a caacaemfit caakhawax emlőire tették. Sikeralt ia eaoa helyes ea erélye* Kag^ly ájta.1 a mulatkocó vaanélv-oek elejét veoni. mennyiben a ketag »e-rmetai eayMtleet kapott, javnlt agyre-máera, oaak fogfijáaa nem akart asttnni, mely napról napra novok«ó>4a, alvégre annyira felÍDgerelta, ifgatta ajból kedélyeit, hogy dahongő magatartáaa miatt Pestre, eeetlag a tébolydiba kallatt vinni. Pestre arkaavén, a iarj kat orroat niwtatt, hogy aaak Teleaaenyét Uval-beaaa
At egyik orvoi átviaagálu a fájoa fogkt aa aat romloitoak. •Itávolttandooak talajta; a máaia inditrinyoita : aalyaa-Utoak a labolyda m«gLgyeld oa táljába. Mindkettő aaonban abbao öaapoatoaitotta jóalatál, bogy mag mfgyó%yalk*l. Laan Cidveaő jóata\L a férjet oaje haaáhoaata-lára bírta asoa raméDrban, hogy tán tébolydin kivttl a oeaJádi körbao ia m«g-gyogyulhat. Ily neaatlol átbatva nejét nem vitus tébolydába, haDam viHsahosta oaaládja kóréba. Három béUg ktadsttak ' vele, mart elmebotagaage oly maVvra no-vekedeu, hogy őrjöagó ragádtatáaábaji reanély oélkttl továbbra magtarthato aem volt.
Viaaiavitték éa padig a lipótvárosi lébolydiba, hol három éa fél hóna pot t.ltítt el. Ittlétekor (alyton farié, V. gyarmakai, adea anyja titán aóvirgo-.t; likarttlt aaonban itt őrjOngéaai rohasaai-tól 01 magaaabádtUni a maradi kába. Látogatóba boná ment férje; todakoso-dáaa koaben a ballattak Ilin nejét a té-bolydibol kikérw. Ki ii kapta nagy kaaer-
TÁRCSA.
DaM a tofMtt csékrél.
1.
Mc, eo sgjaa porol jirtaai . ..
N.m taliloa a kalraa':
tej ki> !«.;, alvaa aagroa
Mecxá'arta a fajam'.
La caak jáná TmlaiofTan ;
Huam mái ii aMfe»en :
Ea tlle eg7 oaikot l«aUa,
S 8 ellopta lalraaiM
n.
Niat, aiat, nUt danogaa u
KU aaaú. : Bagy aan^aa«l atag alaiaasai
aUgaa> ia! Loaoai aaMart niaalilai
BaakaJ.Í ajranaramina, air aaili I haragot
Tárta at-a?
Ha aí, na téri Ue kataavaa",
«aaa váMatl Carla a Ma, aafaai tarkái
A vétakl Ma aarapaij I tiaaaaadea,
Hl. laaum Hi^j^ aaai laalak awg,
HABEB SiMD
UJtvl
Kcyik nnokaCoaéw pár évvai oa-alott a laaév Téf*fl — jaaiwb** — agy dioaakvéaMl táljai la'áibac adu tadiomra, kafj a (ysaaeiaai IV. oaalajjátxil aika- | rftlt .baada" aélkll niagmanekalnia. Naaa •nkotl ¦•(. ÖrOJta)n a hirrak, de mag-lUowaaa aaoa, tag.' a levél réfáai a ke-
Tetkaao *or ia ott volt: ,U. i. Boldog újéval kivánok.'
Mii akar at a fictko? Juaiua végén kivan boldog ajévet! Nem akarja elfre fölvenni a hur árát? Hol van még at uj-ev! Addig még att it megérhetem, hogy nem taorolok több boldog újév kívánásra.
Kéaobb jöttam o<ak re, mi raj Kk a dologban. A aelyma mát; aa évben nam irt, moet p-dig ittUS, ráfogták m iráara, hát gondolta, hogy a jó kivánet aohaaem k*e«, t egyúttal njétet ia gratulált. -
Megállj kópé I — gondoltam ma-gambaa — majd adok éa nakad olyan madietioá), melytől aaaadbe jutok újév napján aaután. LoulLm, aeagirtam lévaiéra a váJaeat. Magdioaériam, hogy nem bukott meg; örömömet fejantam ki a felett, hogy a viaelatbol tirvaajaaert-je toIl (Lakatéit volna roesaaba ii.) Uló-iratnak aantáa oda tautam, hogy Köaao-notn aa újévi jó kivéaatot ; vtakaraaat ¦apjáa menj al a Saarvaaba; a bírónk ott lean, 1 atámodra agy tónkat. ¦ agy forintot fog >iaai. — Haesuált a laoako; aaála ajév alótl agy háttal in van mát a kV eeóoic —
Et különben nem tartotik tárgyam-hoa. Caak agy praeladiamként adtam aló ét padig isárl, Bogy maggyöeaam a k. ol-vatot arról, hagy ha aaabad újév atán 6 boaaprt ujévat köaaönteni, naért na volaa aaavóad ja-am 6 hét utáa almaaélai ai ajévkor MrUalat.
8 most tárjunk a tárgyra! a
A mi kis lalnakkan ia aiegvaa aa i já anokát, hogT a nUvattar atlét vig
muU'aiggal aljuk mag. A lagutóbbin U öaasejötiunk at .extrában". Csigányunk nem volt, tahit maa mulalaágboa kellett furdalnunk. Lévén mindayijuokaak . i-a i-j o g a, ceaptuoK agy kia .seoMeti caondes.1- — Dehogy e kölhea aa ld« gyort folyáaáról ia elraéüsdkaaaünk, a porosakét éa órákat magae«BBályaailetluk olyképaa, bogy megállapítottuk : egy korty *fj peratt, egy pobar agy érát, egy liter agy napot, egy hordó (de nem a kioainyakbol) agy ével jelent. Sióata-pontáaeak tar om magmondaoi, hogy mi volt «a óramutató.
Tfintak a porosak, órák aot laaaan-kint a nspok '•. Mag kell vallanom, hogy óráokooeazabá:ycó nem állott a „Ketour* ialé, aot tán kiaaé nagyoo ia aa .A*an-oaee tálé bajtoit, nsart éanravehetolag gyereabban járt, mint a falon disaelgti iagaóra. Egy pár hát ugy tltnakben la — akarom mondani elrópfüt a vágtalaa-aag tangerébe.
Nam oaoda hát, hogy a mérnofc oraa (ki külonbao két annyi idoléit mag, mint barmelyünk) megeaett ai a dolog. .Bank ib floribua" volt, ¦ pánsori viaasa-hivái atin kijelentette: ocaém elvestlat-tad; néad, barom diasnóm van Ai ellenfél trefiaaa aal mondta aaki: Uramba lyim veaatatt; oakam négy diasaóm van. — Mo akkor « tiad, — moadi aiömg,— mart négy dúaoó ariaabb mint három. —
Mag ia haragudott anOrayaa; t ba agy ujabb télórát el aem tamat, biaoay-nyal ott ia hagy beaatakaL Így saágia oaak olt maradt, da a kártyásait abtea hngyu. —
— íj, tláf volt iaUif Ily naiadavaa
lan il Hangotlaaaunk egyet. — Saót fo-gaóiunk naki éa hangoatatluk aa 6 kad-vee nótáját, amelyik alt mondja hogy :
Stáraa ágra aaill a kit veréb, Aat a kanoaót pajlaa add idébb. Dráva, Snáva, Duna, Tiaaa Huacsfat aki ki nam iatata!
No aa öreg ogyaa uem bunotfut!
Nagyataruan tud ai öreg éaokelni (kivált ily .aithaladott idí'-ben) ka ki arattti a hatigját, amely padig inaönyu btarat, oly magaara folviaai, kogy mi még kootránai aam bírunk hotná. Hátha mag fölill a anékre, (mint moat ia)hogy fólebb bírja. Nagyra ia van a hangjával, a di-oaekaaik. bogy 0 a karban miadig gane-ralbaaauit énekalt. (Etl képaoli a legki üníbb haagnak.)
Mikor már a nóláaáiba balafárad tünk, nmet oaftndaaabb mulataágba kaad-lüok ElLeadtünk toaaioaai. Moet volt még oaak álaméba' as orag I Sirat taónok ő; mint mondani anoku: banne agy Ci-oaro veaaett sl. Akkor hallanának oaak a parlament méltóaigáitot illí betaédeket at orstághásbao. ba 6 lehetőé követ,mert nom i-t EótTo. Karthauttjában oly éket, virágot körmondatokat, mint a minőket i rorlónöaai képen. Hátba még előre mag-oaiaálja as oratiot!
Islalótfll ida igtatom et atti agyik rögtonöaott tuaastját:
Uraim I As élet kétanar aem ayiló akáoaiavirágáoak faarvadatlan isirmai tálé döagve ttéllá méhooakékiek rectét aaárnyai alá kOtve oeob mindennapi ruhába, aot inkább pompát aranypaaaomáa-toa diaarakába SlUSanatatt magválogatolt jondolaümat, aikuldsa a Sahara vágtá-
ién homokbuoakáin legaléani méla ayáj andalgo páattorsnak anyalgó fuvolyájáért ¦ aaoa suttogom el. bogy o űatteJt tirtaté-got agyenkint ét egyuttaaeo taivem örök árendiaiul fogadum, a e reánk pirkn-dandó újévnek mindaa oapjv» áMáa aoatoruita fejőkre jó kivánaüm caagta. letuleaének magvaloaodhaUaáért femekig ürítem poharamatt Sljaa I
— HallotK, olvaaott-e ilyat vala-melyikók már akadémiai tagtól ? Mi ? — kérdi boánkén u örag, — tornán kooajat-va velltok — Magvallottuk, hogy ilyat még aam hallottunk. —
Különben ei oaak agy; volt laám-talan még ékeaabb ia. így ment at körülbelül 3 óráig éjfél atán. Ekkor agyikuak hatatérétt inditványoaott. Bt iaditrany ugyan a többaég által elfofadtatott, de aa örag haUani aam akart felőle. Vágra it abban állapodtunk meg, hogy aa oraftt baaakieárjfik (tn«kaág aaatéa viatatnk) t agy kit papramorgóval nála befajasattk at alaő murit « évbaai.
— Jó leat biiony. jártak, — taólt megörülve aa öreg, — legalább meghalljátok mii) etépen, ealvbÖ. J6v6,eg kö-itöaióm eo meg at én kodvtaíalaeagatMl. Menjaak. I
Eliaetaltuk. Aa ong agaaa nta< rendaate a gondolatokat, mert moat raaja kelni akart a itóaoklatbao. Udvarába érve, aromittaaaa jalanUtU, hagy a ko-taöaló kaaa ét reaaéli, kagy halától leat, merlasive mélyéből ,'og jóaai. E'val al-keadett a konyha ajtón dörömbölni kiabálva: Zaofikátl! aaivani, araaM ba! Mi vágynak. Éa vagyak. Kia Tártava salkar-(Slt a.kalaa, t at <Sr»g mág akkor ia S-HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
2 A L 1 1 KÖZLÖNY
FEBRUÁR 8*4* 1886.
vasas mlilostég a»elU«,aialjutáaan4oaU- Bonm 8ádeey járás orvos. Makóddá helj
ssa tetés. mj HM eaaUdjs kareke érkeaatt. Kába és mfCsjat vart, gjemeeketa oatagnlt, Kf-galt, 4a aeee aem volt. Heljtelea magatartása kóvetkeslénaa • horajsaottol •ok aeidáal és UÜeget kapó t, wk férje •olt keeeá kedvet, kíméletes, regesakodé. Bgj bbdob olj aanjira növekedett fog-Cájáee, bőgj •miatt foghass, félfeje ae-Kjoa megdagadt, iagatottebbá ét njng-talaaebbá lett. A dageaat aóttoa aott, míg végre geflj-tomlővé képeódött, »a * ovvas feieeorts és sok geajt booeátott ki. mire a daganat latnanként alapadt; b lhd
Perlek.
A leleajel jaraabaa falaerllimlás
april 16-áa; a;
17. is. aa 2i. <•
g
a mart aab elhegedt. Miad emellett
aL eseteién ma-
radt, fogfájáss pedig aem mait el. Eaek uláa allokálta magái a férj, begy fájée ki is ka-or faeeitett arót ét oaak a harmadik kiaérletre sike
kihusatjs amiképp A foghuaó báron
M-am. A bráettaág tagjai: 8akau4t Emil, dr. Hajóé Sáador járás orvos. Makódén kelj Leleaje.
Z. egeresig) jaraabaa felteélemláe april 24-éa; ajoaoaoaáa 25. 27. 28 a 29. A neotiaág tagjei: Svaeliie Boaii alnpaa, dr. Maagia Karolj megvei feorvoe. Mu-ködési bal/ Z -Egerejag.
Erna bal jaraabaa a kósös kedaareg réssérol alaSk; Waraar Jáaos ce és kir. öraagj.
Köeöa hadsereg réeséríl evetótieat: Sckrott Jdaaaf oa. a kir. f&bsdaagv.
A eomeg"1 jaraabaa feleoilemlás mároaiot 16-aa; ujoaceoees mároeaoi 17. 18. 19. 20 aa 21-éa. A bisolleág tagjai : Takica Alejoe, dr. Maorin Karai/ me-""¦...... Sh
végiárgvaláe.
I felpradáltad, moa4om aa a aair egy oly
487/B 86 Bogdán Aatal allaai boa- j ieleudia ambari éneteKiol bevttltea de-b il k
Igvbea IÍL kir. it. kire.
ti.
4111/B 84 Magáalak megeé.téeérel l N Jóf i li b
j
beg-<lt, amilyent oaek as a seomora. me gjer aamaat bír oaapeitél ejáadoka K araalam oaéitori a ataraokieg bilis éló d lb
védolt Nagj Jóaeef a társai elleni bnn- jeeeit; eeetlót ragad, s eat msgsa»a lobog.
agyasa végtárgj.
; g g g
•*'•)*' Ma7*> kardot 'illagtai a bajaal ! bibb Mí b b
ggj •)' 7 g j
40/B 85. Lopaa bSataltarai vadult! biborábaa. M.día a boa r.b.gáb. gor
roít kiemelai helyéből. A fogaek egye- ' gjei fóorvot! Míködéei belj Stmegh.
d b g gj
dtU balaaja rolt odrae, többi réesbea ép-
A Upoloeai járásban felesólamláa
aak matátkoaott. A fog elu.oln4aa.af> ' oitckoi 23-án ; ojoacaoaáa 24. 26. 27. fogboa raraatt, a dagu", <»*fáj" al- 28 30. 31. *< april lso A biaottaag lag-
anyásáéit; e perontól fogve s só viaaae-ajerte lelki tahataégét t mott okot, munkás, miadea múltra emlékéét. Tehát
A atomóra eset oanét megjarás-ható, hogy a kéajeser- kötés sjá veti emlokbea a lej helyet alkalmat nem u-lálváa a feaamaradhatáara. ki.álaaatáara. saokból a tej as sgyrs rakódott.
Saareaoaés kimeaatelét aaaak Jajdoaitbetai, bőgj a folytOB fájó fog aúgakörol lebusU al agj bt tolult l» jel, mely geayedés állal a tettből ellá voaott Viaasamaradváa s fogfájás, viaa-eaamaradl aa egvbáatelom ia, és mistbogy • tog kíkosvs leit, eltávolitáaával as is-gató tárgyask, ae agy ia víasseayerte asabad makódéeét, bőgj aa örült mag. gjógyulhaseoa.
Tanulhatnak abból italosok és bábák; megérthetlek a lejei5 emlőknek káajsser- lekötéssel való keaeléee, ve esélyei követkeeétét; tartsák, meg emlé-keaetökben legkivájt asoo anyák, kik teteeeióeséguk iránti féltékenységből követnek el ilyes-mit
Az 1881 évi ujmczum mflteMéii tervezete.
N.-Kaaiseai járatban felesólsmlát marosiul 2-áB; ojoacaosás 3. 4. 6. 6. és 7-éa. A bisottaág tagjai : Svastito Baaó álitpáa, dr. Maagía Károly megyei föor-vot. Mt<6déei belj N.-Kaeitea.
Nagr-KaBisaa váro»i aorosó járásra aéave felssólaml's 9-án ; ujoaesozát 10-13-áa. A biaoilaág tagjai: SvaatiU Beaó aliapán, dr. Maegia Karolj megjei föor voa. Működési helj N. Kaaisaa.
As alsó-leadvai járáabaa feltaólam-láa márositu 16-án; ujoncsosáa 17—21 A bisottaág tagjai: Hajót Mibálj, dr. Krasoveos lgnsos megjei tiaatb. főorvos. Működési halj A.-Leadva
A osaktorajai járatban felssá'smláe maros. 23-án ; ujonczosát 24. 26. 27. é> 28-ás A biaoliaág tagjai: Erdélyi Mihály, Kraaoveos Igaáos megjai tiaatb. főorvos. Működési kelj Ceákloraya.
A perleki járáabaa falaaolamláa apr. 7-éa; ujoaesosáa apri! S. 9. 10. 11. 12 ét 13-áa. A bisoltaág tagjai: Ssabó Imre,
gyelmaateutt benaaakel, bogy jól oda vigjáaaonk rá, ne hogy agy aaat ia alaaa lsessuak a seép koraöntóból.
Kioyilt as sjui.
As öreg egyet lépett, • elkeadle ess' velői:,Sei.emnes:arany rámájába foglalt aarjalom" .... I t egj légvoaat eloltá a Zsófikájs kesében levő gjertját, t ea öi eg a Zeófikájs pepnotaoak éppea aem a enélére hágott, mit a .ssivéBek arsej rámájába foglalt aagjala* tiastesaégea Síeléssel visnoasott (s hang után Ítélve aem aa öreg kabátja ssélén) mire es öreg fcijövr s textusból így folytatta a kfieeoa-Ml: aO, hogj akaaeaeanak föl neved nep-jáa a legelső aaegre !"
Hogj asép, vágj ssivból jövó volt-e iakább s kóesöató, avval aam aaolgálha-tok ; de bogy bstáaos volt, aal merem ál-
; litaai.
B<ücmyi OyíaJ
Hmü a csillái -
HaA a aaillac. kuli a •aulai ai ajea! MIbbm atiUaf egy elTwaatt reménye* . állasén etOlat b< iiireamek i^aaja. sOmaea eaulaf remasraarea, saülital
Baraa leáaj! ok, BÜért ia aeefettek í Miért .áfTOa >>irai beteké aai.eeet? ... BSaskt taivfl baraa leány, edeaen ! Mert eem akarat mtajMteai
Hall a otillai, i ka lekaLott __ árra eeiTeai ta oláaafl mir aea T ar, Kert remenTeai aillafs, aa leesett — A bukásai tsakaeatja BBf tsiTeaiat < ..
Bataa rsfyof sec ajj csillái at egea 1 ás a eeülaj lefeulao raaeevam ... Ál a etillel . a asjealaak oeUlaaa! - -*-' • iimlanaiB \ iijaiU 1
Báiintffy BóMtU.
jai: Caigó Pál, dr. Msagio Karolj megjei főorvos. Működééi kelj Tapolcáé.
A keeatkalyi jiráaban felteolaeilás april 7 én; ajoaoaoaás 8-11-ée. A bisoltaág tagjai : Svaatita Beaó alispáa, dr. Maagia Karolj megyei f orvoa. Működén bslj Keaathely.
A paoaei járssbaa felomlasaláa apr. 13-áa ; ojonososás 14 — 18-án. A biaott-aág tagjai: Arvaj Istváa, dr. Maagia Karolj, megjei főorvos. Moködéai belj : e.
A aovai járásbea felaaélamlás april 20-áa; ojoaoaosáa 21 és 22-éa. A bieoit-aág tagjai: Árvaj Ittvás, dr. Maagia Karolj megjai főorvos.
Ea.o öt járáabaa a köaüs hadáéra, réesérol elnök: Moldelbei lovag Negrelli Oeskár os. ét kir. eleeredes. hadkiogésSHó pareaceaok.
Kótöa hadeereg résééről aratóiiaal: Sajdl Jóaaaf cs. és kir. hsdaagj.
Tomp. Karolj elles' btaSgjbaa
408/B 85. Roaeaberg Ljaac. elleai btaagybee 11 bir. it. hird.
S88/B 86. Mollaár Györgj t tárna elleai bneugjbee II. bir it bird.
Jfareaew 14.
4110/B84. Lop" bűntettével vádolt Kire Mari • lársa ellesi boaugybea végUrrjaláe
4903/B 84. Goadatlaaaág által oko eolt emberöiét vélaégéval vádolt Vránaiot Istváa elleei büoOfjbee végtárgjaláa.
4307/B 84. H atóaág alleai értések bOBteilével vádolt Saakáos Mártán elleni buaugybea végtárgjalás.
Márctnu 28.
126/B85. tta<áookiral hamiaiUasal vádolt Keoim.n Igsáca ellesi OUnOgy-bea végtárey'iiláa.
397/B 86. Lopás baaiettével vádolt Néneth Anna elleei bűnügyben végtár-gyaláa.
A kir. trvsaék, miat baeia ó bíró ság Nagy-Kaaisaáa, 1886. évi f-bruár hó26-áa.
Iladu-. JHánder OyUrgy
kir. tvaaeki irodatiast.
ajtdve BjOfC. eai-n éreelam eóhejtja aat etól: .BsaeWaáo/* Et érceiéin hartog latja: .Talpra megjarl hí a haaal . . — lm ea érlelem bevíté, dobogtatá ea. Bek a esegénj honvéde*k reméaje4a>eii aai.ít Eaen éraelam boati őt ide • mi birodelmuokba, hogj ssivét te könjörte-len&l esélmaroBaagoljad . .
A megjár aaivek esea érselmét ogj hívják hogj :
Még tovább is imígj besaélgetclt a kél hollómadár, a ea alatt aa egjik a asi-vét égessen felemeesié. Odább -épültek tebál egj máaik bullára, a ott kérdé at ifjabbik holló a maiktól:
— Testvér! Nem ismered ki vol sa, akinek éa a ssivét ae iméat meg-ettem 1
— Dehogj aem I A basának egj derék fia, a aaabada ágnak és stereiemeek srsBjsjka dalnoka. Neve: — mintásam'
' hallottam — Ptttfi Sáadoi
Báiintjíy Bálira.
•ktol volt . . .
CSARNOK.
A két
Jegyiek
(ESlteal.'oT, pnlsáaem.) .... Piros aroaosal Jött a hajnal I Piros sroaa vérsagáre Komor fényt vet a világra!...'
Petőfi
As 1848. évben feleóhejtott egj Beataat, egj olj bátor Bemaet, kisek ős
a aatr-ltaniaaai kir. maek bnatetl birésági- '.|.i Téren"sseresték a ssaal hasát, eaon
' | a Kárpátok k oeaorusta avuea éa Tiaaa
Mirtavu 4. !via« öalösle viruló völgj ölébea köael egy
3876/B 84. Lopás boairttéval vá-| esredéve, hogy birde:ője dioeóeégéaek. A dőlt Aadri Jáaoa elleni bűnügyben vég- aamnet sóhaja vaja: .Virradj titoad
H i r e k.
- Stép hagyaték. Néhai S t.
laotj Farkas, salamegyei foldbir-tokoe, 1881 máres 8-án Bud.petten kiállított végrendelete érteimébea a aagy-kaaiaaai kaik. fögymnásiumaak 10 eeer foriatot kagyomáayoaott. oly kikötésééi, bogy aaaak neje, artL Kováot Sebeatéaj Dona, halála otáB.éveBkiati kameuSss-aoayFarkas őtstóadij név alatt
eddig, kogj .ton a viaaa kaadoidikle Igj aaatáa benvolt aa ember,,ki ie maat belőle; Qooaej aeoabaa aem volt sehol. Haaem most , Ksssl bely" iaatáraaok a taaub soayaága, bogy megvan. — Aasak baaábjain jelent meg agy .Göetej bee* oaimfl bumoroa tárona, oaeljaek tréfáira qgj eőjtön úr fe'jejdalt. Nat«hét as már biBOByoe, bogy SÓjtör Qöeeejben vaa. Nem hiesatük, hogy e ayiltaaiva ureak még egy párja akadjon Goosejbes. Ép. pea asart aagjoo érdeméé volt a feljegy-liare.
— B*d»» hatot áruluk pi.ctua-koa abban a baláasatra aéave kellemel-len idAben, mikor e jégasjláa ugj a ja-gea, mind oaóoakoo való baláaaiat leba. tétlenné talle Hamvaaó saerdára aaoaban kellett hal, t igj halérnaaiak áraluk olyat, amiaó vo It. Mondják, bogy a ki álbaUtlaa blsre asámUlsn madár ssédnlt le a levegőből, oaupán as illetéket haté. ság orráig oem jutott sa.
— A DjsKj-kaaljaai kiadedBeveM agyeaalet réiséról me, febrair hó 28-ás dalaién 3 órakor a nádor-ui. caai .Kiededovoda" helyieagébaa váleast. máayi ttlét tartatik. Tárgyaorotat: a) Tombola ea élyröli jal.utée. b.) ípike-aési tgjek. c) As Effjetolet 10 é.et fenaálláaának ünnepélye d.) Köagyulés-rei elókéuolet. e.) Folyó Ogyek.
— Lapé*. A Kirely-nlosábea lakd Hoeb kováoa kásában f. hú 23-á> eau . nyitva Wadett padlásról Beek Saidi kárára tobbnema fehérruha ellopatotl. Jelentét tételvén a rendőreiről*, et mer-induolla a nvomoaáat ét 26-án aikarOlta rahatolvtjokat Törők Ferencs PtUllot Jánoa éa Leadvai látván asemélyébea kipubataJai. Át fogaek adatai aa illeié kei birós'gask.
- Tjakaarat Folyó hó 24-iként irradóra Caimmermaaa Iatváaeé kit-aniasai lakót it -Uojából 13 tyúkot eU
tárgyalás.
3877/B 84 Orgtsdaaág bsatettével
•*«>•
Végre kihaaadl a aaabadság baj-
vádoli HorvUb Mihály t "társai ellaai j nála! buaugjben végtárgjaláa. | I
4107/ B 84. Lopás bon étiével vá- nemset rabiígának roaadát bil noaei. Kor. olt HiraohlGjula elleni booogjbea vég-| lök sengedean^k, htrsgoa eöréaju p.ri-
pák ssaguldanak. t Taapalkóik ssikrákat ssóroak, mind megaooyi apró caillagokat. Peagenek a villog kardok; ragjog aa aceélpeiss, t bQsskéo lengeti a haJBali aselló s háromsaiofi lobogót
Örömébeo a magyarok Istaae s ha esár mellé egj bon védet teremtett.
tárgyaláa.
42/B 86. Parios Imre elleei bua-/en II bir. it. hirdetés.
56/B 86. Seakáll Imre elleni bün-Qgyben II. bir. ÍL hirdetée.
10Ó/B 86. Molnár Aadrás t társai elleai bttaOgjbea IL bírót ági ítélet hir-
letés.
213/A 86. Ronsa Janót elleai boa-flgjbea II. bir. it. hirdetés. Jfdresm 7. 3768/B 84 Hstóság elleni eróaaak-al vádolt Caersosel Fereaos elleai büe-Ogybea végiárgyeláa.
44W/B 84. Sikkaastáa bontanéval ádolliMibalios Már on elleni btalgybea •égiárgjaláe.
136/B 85 Ssarpák Falöp allaai boa igyben II bir. k. birdeiét.
287/B 85. Borsa Jóaeef alleni bOa-ogybeo n. bír. it. bird.
366,B 86. Preaeer Aatal elleai b«o Ogyben II. bir. it. hirdetés. Marosról 11.
3718/B 84. Sul.ot teti térié ban-lellével vádolt Sai Márton Fereaoa elleai boBÜgjbeB végtárgy a lás.
3884/B 84. Lopáa boatertével vá olt Doklee Miklót elleai büaugyben vég tárgyalás.
4320/B 84. Idegea ingé dolog meg-eemmiaiáéaéaek veUe^éveJ vádolt Pál F» aeoa elleai bosoKjbea vagtárgj.
4382/B84. Topler Jéaaef elleei bon ogjbea ül. bir. i'. hird.
217/B 86. Sándor Fereaoa a társa elleai boaagjbeB IL bir. it. hird.
389/B 9b. Kareoaár lelván t láraa laai bunugybeo III. bir. it. hird.
VoVum 14.
8979, B »4. Orgaadaaág bttatet «..! vádolt Embreoa Ferenoa a társa allesi idnagybea végtárgjalás.
4100/B 84. Lopás banleUé>el vá-lolt Graagya Bálial tlleei bOallgybea ¦égtárgjelás.
363/B 86. Pollák Dáv d alleai b«a agy bee II. bir. it. hird.
354/B 84. Ha
Ferdiaaad elleai
iooügyben CL bir it. hird.
377/B 86. Tóth Jánoa eileai bts-ugyb.e IU. bir it. kird.
282/B 86. Pollák AbUI allaai bte-Igybea IIL bir. it. hird.
iídrcaiiM II.
S969/B 84. Hatéaáci köaeg elleai eroessk boalatléval vádolt Zeidor Mihály - társai elleai b&aogyben végtárgy.
S996/B 86. Lesés boatetié.el vá-doli Mliaoríoa idám " -------- '
At eet borúja
iskedik e haros-
mesőre, s sssbádaág sst boroja. uly pí roa as eat árosa, miat amily vérpiros voli a hajnalé. Távoli ágyomorajoktól viass-baagaaaak a borát béioaak, vélnéd baj dotó mennydörgés esavsi. A otetaeikoa itt-ott egy-egy börgo paripa hever, mellelte a véroaeppektól gyoogjönő letiport ffl-aaalakoa, — a bőaök e puesta párnáj>a — aa édea gasda, a bejaok dalia vívja utoleó tutájlt: viadalmál a halállal A halálé a diadal!...
De a sóhaj loaó aemaet vértanai m ég is gyósedeimet ayariaBec, mert hies' övék lett as örokélet paradioaoma: a meany. orsságl . . .
Két hollómadár gjÖByö'kod'e oéai a gaadag ssákmásju Ott ülnek egy holt vités tetemes; keméay osóreikkel annak keblei saaggatják lel, a e kőében egymás sal madárajelvea baeaélgataek.
— Hej testvér! Néss oaak ide, ee aekaaaive még most is dobog, ügjas-oaak eróe saivfl ember lehetett!
— Már bis' öoeéot! erőt isi .a it volt es! Te meg fietal vagy a ainoa annyi tapaaalalatod, bőgj tudaád est: miért dobog még most it a asive ?
— Miért?... Hát ugj.a miért is Iáéért, miBt asért s hd tserelmea leáaj-
káért, akit at ide háromnapi repuléeojire íek.ó vidéken egy aauppfedelee hásikó mellett, a virtgoa kertbea láituok sokogai, a akinek kiairt könyei egy pihegó kebláa slhtrvadt kie nefelajttre peregnek.
— No látod, bogy eemtadod! Mis dig többet akaras lodai as öregebbakaél I
— Már miért ne lenne aa igaa ?... Naad oaak, eeaek as ifjúnak a kehelén ia al vaa rejtve egj tsál aafelejta. Abban a virágos kertben ayiló virágról lón le-esakitva s igj bisonjoa, miként est v ms bubáaatoa aaőke Isanytól sjerle a botég amlékeoJ.
— Már akármit feossgai is össse-visasa, sa igaaat még sem tslálod el.
— Hát ha aanyira vágj okoaaágod-dai: ugyaa hát moad te meg, hogj miért
loptak. Mialatt a readóraag résééről Kía-Kaaissáa a nyomosáé javábaB foljt, sd-
vellás-kAlbabeég nélkül, két kitltoóen ' dig oeStörtőköu reggel kél kia-keaitsai tanuló, jó erköloau, de asegéajeorau, I tuhaact már hebosta a tyúkokat áruiéi eelamegyai ssaletésa tanulónak adaaaék I Nagy Kauizaára a mivel köpeaytk kik, a saemlitetl óetioedijai jó taaulásuk ' alatl bosták, két Talók saemkőst :alál —lébea még az egyeiemi taoulmáayok, koaetl oeeadórnek es gysaosnak ULavéa urna alatt i> elvessék. Ital, m egájlítotlák őket és sáluk tsildug' t
— NtTmagjareíltis. Spittkopf lyukok. megu lálták. — A két tju-Viotor köajTkereakedő eegéd (W.j-1 káss, sévaaennt : Leadvai Isiváa éa Pa-diu Jóatef uraál,) nevét belogyminiasterí ' tehet Jáaoa, asoanal átadaioit a rendór-engedéljljel ,Ssék.ljg-re magjaroai-'eégaek, kol elleottk e viaagálat megiadii. toila — ' -----
- Gartxdalkodó crigsnjak F. bé 22-és éjjel 3 otiganj-legaaj a Báori-aiosábae seiálgetváa, aa egyiknek eee-mébe -ÜBt egy ablakba belyesetl aaláláa tál. — .Megtlljatok, pajtások — asólt
táraaihoa — ebben >s abíakban van egy tál, e tálban egj darab fueiölt hu.!* A jó kilátáa 'eltnaelle a Fáraók ivedékit; as ablakot oeatöuék,-a a kilopott tállal tovább iramodlak. Két éjjeli őr eaoabaa elfogta ókat ét így a bibaatok elvestielt meaoyei juaaát dmyivsl kárpótolta s földi igasságaaolgállatás.
— Erkalesl alj. Ramaaetter s'ap
ból f. évi febr. 22-én tartolt Sumegh vá-roe képviselőtestttletittlésbeB ss éveakiat kiadai aaokolt erkölos-díj : e g v ásás f o r i o t Német Jáaos ctiimadie mester leáajáosk : Mari, térjee Veoioger Latsló-né aeoyectkének, ítéltetett odt. rTaax-nálja példás előélete jutalmai egéassér,-
megijedni
— Aráajl Deaa*, vároauokb.n ie ismert jeles kosnikas-aainéss, dr. Iliét Karolj, világtalan ajng. kir. alugyéaa-axel népdrámát irt, melyet a péoai atin-pOStan Ne lesték ( basbsn hosoak előeaör atior^. Et nem negyedmilliomoB. Éti — EljegJIÍ« Gőoot Árpád poels-
nem ia as állam, baoem eaak Auapils-Siuger j igasg-tóstgi fog>lmasó elj^gjeste Fejér helybeli sereikedó-otég karára törlést. Tus kuaassoayt, Feji- Jóattf nradslmi
j g
Kaveaet oaégu.i tóbbusmag kaiméi kapott
BécaMI, meljot ta itteoi poa'.áról kelleit elhosatni. E'kQldte értők inasát; es asoabao ké'- caomagoi már nem bírt ms-gával vinni; ott bagju a ki adat; emel-Téajnal. Eaaek a két oaomagBak aaulán
j, j mérnök leánját Cokiorajá
— Baieaet A mikoedi uradalom aak Tóti puastajao a mull napok egeiken e galjás i] i
e galjás k
p ge
tsaioia.a] igen magaara tjé Ql
lament — Osak volt. — A ayomosás srélyei
g g
megrakott ások ér telajéo Qlve amint as akol kapóján be ekarl htjtaai, s kapu gerendája állal akéfil ld
dobogott?
lalaa?
- Éru meg lakát jói ta kit ok-
Aa a ariv, aaaalyaek a felét akár is
puak láriakor már arról érteealaak hojj as ellopott két oaomag a tettesekkel egyott késre kerüli. A tettetek : Siukó Jóstet ét Petri Ferenet hely belj i 14-16 évee gyerkoesök, kik már ké-estlődtek s portékát a környékbeli f.l-vakbaa e l a d o g a t n.i, f. hó 26-áa eete bőrökre kerttliek és most hfl.ó son vsnnak. Ugy lá'aaik, hogy readőr-eégaBk erélyee ajomoaéaa aáluak Bem igen ad eaabad otat aa etajta idUaÜea starkákoak.
— Ai Irodaiam és mavéatet párto-
ió egjeettlei, f-br. 2ÍU aa „Ar.aj dsar-Taa" asálló termébea t.rlott alakuló érte-keaietea annjiban megalaka.lt, hogy ott elnökké: dr. F á i aek Láaaló,jagy-so.é : T a b o I y Viktor válaaslallaa. Aaoa kiral egj héttagú bieotleeg lett álasslvs alapssabáljok kéantésére.
— így értefAULnk. hogj rárotoak állatorvoat állatára Maar Nándor belj bel, állatorvoa la páljáa. R-meljIlk, hogy a vároai képviaeló teatulel Maar Náador ur 22 évi állatorvoai gyakorlatát a 19 évi megyei állator*oei kösasolgáleta alatt ta-Buaiiott hűségét, busgoaágát ét upintatoe eljáráaá érdemeit, méltányolni a Öt elao aégbeo <é*e titeoi focja. (Bekuldetett.)
— Megvan. OÖeMJ! Ssaeadoknak kellett elvibar«aoia efölölt a főidig kaoaa^-iai6 adomákat, de sovány kenyeret, 'ab-rallaló bort termi vidék felett, mig vég re megtaláltok Gooaejl Qooaej ben. ... A geográfia megaaabta ogyaa eanek ia hatá rajt, de ha at emberfie beBne utason éa kérdésié valameljik bennlakóját, hogy ugy-e atyafi aa már Göoaej ? — as volt s válása, kogy .sem bisony kiérem alá-astostággti, kaaem ot toa a hegyea," vagy
hall helye 'gerendája állal a aaekérról lesodorUtván, - foiyt. Le-'fejjel lefelé a kemény tölgyfa padosairs eeetl. — A aseieacsétlso eeéa kövatkea-
tében a fejes életveesélyea hasadás támadt. Nem hagyhatják megemlitée né'-kol, rnikép a aaereoeeétlenul járt ember-aek ara, — Mikos Jánoa báró ar, t meglehetős távolrs oeó Sst.-Gróthról nspoa-kint oda asállitott orvos által gyógykesel-teti ss i Uetót. — Elmondhatják, hogy a ' báró or minden belagedéai eeei alkalmával aemeeea érső asi.ének augstlatát követve, a lehelő leghumánusabb gondosáéban rétseltetio*"lédeii. É'jea a derék fóur 1
- Tóth J*a»f királyi taBacaat
és Pettmrgye kir. laefelllgyoljj" f. hó 19-éa meglátogatta a bal a toa-füredi asere-tatbAsat a t napi ott léte atáa f. hó 21-én hagyta el el iotésetet. A magaastoa flgy iránti meleg érdeklődése ss érdemekben gasdag tanügyi férfiúnak folyton (nyii.á-ault; beható .itsgálat tárgyává ette as iatéset helyiséget, a növeadékek aaelltmi elóreheladot'ságát t általában as iatéset aaellemi s snyegi vissoayait. Igen
aagj tetaséasel balgstli öashangaatoa eoekét, mit ások a derék, igtsgaló veae'éte mellett kellő precsiai-tással sdták elő. Nem kévéébe érdekelu-O nagjaágát a gjermekek kési munkáj*: nevetetesAD a asalaMkalap — ét veeeso-fouáa, mely básiipar ágakat ások megfe-<elL tigyeeeécgel múvelaek. Jelesvolt ai ea alkalommal tarto't Bevelói értekeeíele" ia, melyen röTM eebány boadilo - • méltányló tsót iatéeett e Bevelói karbot. Stevei eserin: as itt tseraett benyomaaai igen taép emléket fognsk hsgjai magok alán.
— Ttl TOlt f. hé 22-és eeteSeesl Pétarmroa mely alkalommal 2 kát égetiHUSZONNBQYKDIK ÉVFOLYAM
— A eaáktenuil lekarekBaWer-tól beküldőiéit hoasáak aasak a mait évről .soló ,MU|. ée T.gjw-kwau 4 •uiou
l 1884
ZALAI KÖZLÖNY
FSBRDÁR 28-áa 1886
tese". Es mrml u
u
365.692 frL 94krt.M, ki; mely 1884-r« 7638 frt ey* reményt hoeotl.
— 1 itMBgfcl i*k*rekpaostire*k 1884. •»!, miit 15. «,|„-.ár«oek kimnte. tiair megkaptuk. A forgalmi kimmeii, 1,128,504 trt. 77 krt; - . merl.g-ssám-U 712,601 frt, 54 krt;— . ayereeég- i, Tossteesg eaámle 51,688 fri. 70 krt. lüi-let ki. Megemlítésre méltón.k unjuk, hogy a .jóKkoDyotól- saámlijáB 239 (rí. sserepel.
— Lapunk tártakor TesuUk *soa hír", t»SJ Sleraeck Zsitmood sonemq-vées, • rég óhajtott beagTereeoyét mác-csiof hó 5-én csütörtökön fogj* at.Araay Ssarvaa* atálló diestermében megtarUBi. L• alkalommá 1 a mAsor oly villos»oe, hogy • kosoiuég biiTást egy ksIleBaee estét fog eltölthetni ágnál ;¦ inkibb, mórt • baBgTer**flyt táBoskossoru-otk* fogj* követni. Ajánljak előre iá e köaöBeeg figyelmébe.
— Baromi kcdTcükBCk. A. ál-
Uikort asámoe fajokból álló elai raagi lyukásssts a legjobb hirí külföldi te-ayeestikió] ssersett paldáayokkal lett felfrisilve. Esek tojátaira megresdelétt elfogad ti igasgalósig é» kiviBatra bárhova kdld árjegyséket bérmeotTe.
— Tiieset F. hó 17-en éjj.l L-lenyén lü* "tvén ki, barom báa ée pár melléképületen a lángok martalak*. A ¦ssy síéi miatt a tfti tovább terjedését csak oeheaéo labetatl meggi*.olDÍ.
— Paetáa, f. hó 19-»n őrsi tí. •ár roll, Bal; dsosára a kedvesi idősek, gyéBgea Tolt látogatva, A isarTas mer-báoftk éppen n«m Tolt ár*, amit bisosy-syal a vidéki msrhakereskedik elmera-d»ta idócett eli. A jöt6 ons. Tasár f. éri augusstus hí 17 éa (est. ls'.via elöuioit. törtökön) urutik mag
— A nentfeteriri plebásos gssd-eaesoayáB ArttMai jelek matatkocUk -, f. hó 17-ea ssállilották el Bpestre megfigye-14. végett.
igyUtek. 8akkját*x ~" - HUfcáM *
hirek.
— -4ra»y Jánotné maghalt. — ÜV. Fúíifc rutprémmegjei fSüpio meghalt.
— Ftlakattotta m*vg»t M.-Kikindia egj lOev-igjflrmok, meri bálból baMtertan;.
j> oeki k«y«aebb oiukork-t adott, miot WtTércoek. — Dr. Villányi Emil, •** badaác-harcm«Blc ngjik umvrt bojiiokj, ebaojt Kew-Yorkban. — Hnu <vm rabló<M«r ^arásdilkodik P«:*oh.a kör-mjékéa, C*«h ^r«igb.o (A C««b-rab-I6k ugj UtMik : taltounek a mieiukea!)
— A btlUgfmi*iat*r baljbeoba^ jU a a fdrároci iftoieaoa.', a tiuetTiseldkaek adandó dríjfaaági pótlék iránti hataro*-.-tat. — Kivég»Aí*i bicoojut Lakato* Mt-hálj nevű caeodÖrt, ki«maU0vb*o Tr«it-l«tr O«0d^rtir»At b(»mb4I •gjooliit*. — Ondira J«nS, Európa leghíresebb l*<k»-jÓ*» 62 éve« koráb.o elbaajt PárUbaa.
— (Ai nffj ról ¦ M«knek kUlmkolásáréL) A Us-
regibü fdő óta, majd miodao aépaei vo-kásban Tao, begv késnél Urtanak bwo-¦jot, agyueresei básuserekei, hogj be-tegedés esetao atODoal huBsilhaaaalu O« • gjógjaaerékoek ia, meljek nemse-dékrol Demtedékre ssálloiiak, mint mto-dao egjéb dolognak, meg voli b maguk Mjái ái&l.kalási foljamatak. Ugj&oafwD artvnjb.Q. amiat példial m homAljttQ tepogatósoit orroai tndominj miodmkibb as lamerat rilágiba lépett, eltanedest«k lMwnkÍDi im náátalfts, iegoagjobb r^Mt as esetlegesség asüh« keverékekből állott aabd&caai ¦ mixtúrái a hajdaoko'* ¦ak ¦ hsljet sdt»k a tadomáaj rirmá ojai álul oyert alapos késsfllt Merekoakv /
Et atóbbisk kÖs\ kosiadomáa • «l-umerés owiat els*9 bsljeo ülaoftk a mar evek óta ismert s r«adkÍTttl kedvelt Brasdt Riobárd-feie stíjobí labdacsok, mslyekröl első rsaga ottosí tekiatél/ek biaofijiiTÍB/okat állítottak ki, hogy •sékrekedés, •énolula*, s*sdülos oMtoi-bea «pe-, máj- es aran/erss bajokbaj, ép olj kaJleaeseo ba«oálható, miai bisl katásu • ár.almat.aa gjóg/sser. Alig t immár qIj hás, a msljben es a kiltt ' Mer, melj agjéb jó tnlajdouágai mellett ¦ég oloMls4gg»l m bír (egj &0 lsbdaCMl Urtdmaao dobos ira 70 kr • majd mio-dea gjógrssortárbao kapható), fo ¦« voloa Ulálbató-, s ily módon firaadt Bi-cbárd gjógjaseréas s*ájcsi labdacs*! a isgTalódibb.lpgjobb hasisserre Tkilak, «s •4.&r'l.th.LO*g még if«B sokáig miat
ÚJ+O, föBB ÍOfB«k mATBámi.
Irodaion.
(I ror*t alatt kSslWt, vágj Bir^atett Bankák k.vp'*at4k t*cj Beff »«t«k Wajoita JftsMf kaar^karesks AasttM
* Mati Láaml«a«tol
*• mdvé****: — Köusitéaeuk
mii uj*ág ? — Halál Oatáaok. __
Hoii naptár — Képek: 3««-.er«
S. Cigány p.ni.4. S Csifiaj Ftm a •áiornii. 4. Milímá.i 5. Tbji BoreM 6
abb fényképe StrelUky.Sl. - KUrum, _ .tömi ötndáa tBriroi* éa kSrnjéke. — Barttk Lajo* „Kárpáti K«]*k,fc" csimS kBIt*-m*nyftx«él>ól. (4 kép) Spá.yi Béla er**i«ti
L>8fis«tssi ars: D«C7»4éi Ujdonaagok-'-k*! egyfiit 3
f-t, a ín. _
baa iButUp st, egyetem-ntct* 4, n ] mefr«D d«lh«tó a „Kép-i St'plap" iegolcaöbb ajaág » magyar ntp líámára, f*lé-rr« I frL
- A „J - a. fi. fia? i Kiky február 30-dtki (8-ik) uioi a kÓT«k«6 tartalomnál
meg: Yiusaatágok ab&atotÓ aljáráaban. Tóth Oáspár i«1ib«cjí OgyvAdigl — Ab igaa-itáhoa Dr V. 1. ttgyíédtíl. — A
bsd*p«.li UgyTédtil — TörT«.nyke*é«j Saeml* ; Mily b*foijáaaal bír as 1861 LX. t ct. 138
áraiméban b*k»beles«tt végrehajtási zálog.
ai i.iró hiule*4 a* OrBh&aftdtWi eljárásra.
asséky Trux Hugó kir. táblai pótbirótöl.
U ütjyMi rendtartás lQfc. K-áho*. Dr. Fa-
my Skaá- " " -----
köny* esett
tekintet «Ji m6 T*t*l __ billo*uti»i Ttigrehajtás o'ján vale D. S.-tSL - KlU&nféJAk. — Melléklet: Curiai oiatok. — TarrényJATuiAt, a UlskkSnyri betéuknck t> ftldadókÖDyr éa. u állaodó ka-adatai-al aegegyesS aurkMgtéaérfil Aa a tCjlekkOnyri rcadalauk pótlásáról a aMo-iitásár6l. Cu iai HVároaatok.
— A . JftB.fl.tyl Ktotoy" -146.eU.ii ára: íéluvie 6 Irt, uotjyedé r« 3 frt.
p*t, S Waahiafton emléket i* u alivpkr>-let*-„Onaáa;. Világ" el&i2«t«ai ár* jauár «b«rre 10 írt, jasuár—juiaart 6 Ert,
laanir—maresiriflra t tn 50 kr. As elttsatfei
péi «ck a P.1U. iiodalsti «• Byoaida. réa-éth kfl.d«n4fik, |T4náto«-«teas 6-
telek-baaonJá tárgyát kép*»<J jogok
- Wu
tsVtés«tl tevéi Htr
vái-fjruásjré. Irt* Pwty Frigy.. « Magyar tadosjányot akadémia rendet tagja. As ol-' kö«Ooi«g a uerwSt •rtbW«k i>U m.nt egyik elaCrangu t&nénatbu-árt, siót egyik mi' gaim.iabb történet- et közjogi vr6t U-i ; a ki hasink multjáoak uaaulao tömi-ljoa, balyen felderített*, a ft&ebbi munkával ¦émüeg uj Úrra lép, a tj>*nDyib*n Iegi>»W)ro-lodottabb köijogi TisM^ayaíBittu er&i politikai baagolattal fajtegeü. Kiindulási pontja a bor-Tát kérdés, a melyre siive ai 6 tanai lénye-gil*g elatnak u addigi traditioaaUi felfogástól, de mvlyalkról köany«n a«t lehet jósolni, &©gy a magyar köajog •lóadáaát fogják ráltosUtai. a aits levél, ¦ politikai we^o-nyek fonalán, a mint asek 1882 ér .-egén feltűntek, as olvasat as ntolsó napok tOrléaeUig •Ikiaéri, miivdig aa eaeményeket tBagy*ráiváii. mi ódig alokat a magyar kö*jog ncnipootjábol biril-ˇáa. miodig politikánk hibáit kimutat fán. Majd a magretZteg«tl.eUan lUlotfi történetire beacei belóitU, ki tudománya lárbáaábao ott-hoQoa;majd a sxatira oitorát •unistja a aaer-»5, ki d«b Umer más ukinUlyt. mint aat, ¦ily a hasa iráat as«n*u érdemekb6] f«l-TÍráKtvott A kik kösoffjttkkr;! foglaUotnak, •st a mánkat alig fogják aélkUlOxbctu A magyar ntutMtaek Fiuméráv t^Ió joga, a Drá-t4ji la] jogtaiaoDl k«le kesvtt tartományok, u tvsokra maáxott •loeT*aea»k hibá< Tolta, idegen csinsrek bitorlása, a kapcsolt réax«k foldraju fekkv-éte, a magyar korona onaágok fogalma, a Dr*-áa toliak k«pT Mieti módja a magyar on^aggyOléisa, a magyar áilam egy-•ége, a tigrábi tartományi gyaiiaek keUtka-tésc, a atatnt ritu jog fogain.*, a borvátkue*-Jw, a tágrábt pOapfikaég jóaaigai, a feorrát fSré'o* történeti aiaknLáaa, a f»hér lap, mint a tÖrtin-U jogíotytonoasag m»<t»akitoja, M-v-tertileténak meghatároaáaa a tör-téBethamriitok aJlenében, a politikai pirtok «• programmjatk birálata atb. »tb. mindannyi tárgy, m«ly mind«n goodolkoió figyel »ét lakő-ti, anoál >• inkább, nutiofrj wgora mdoatá-nym alapotuág mellett, aa elSadáai atilu is • U»«l«k sagy elöayéra ralik éa «*okat u radandó bseaQfc t«axi. Caak általánot óhaj tássnak felelOnk meg, mid&n uea leT«Í«ket melyek hírlapi megjel'néaflk alkalmával oly >agy MtOoist k*l;ettek, moat ujabbakkal ii rtiritra, kSnyr ajakban tarthatjuk fVu a m-gyar irodalombao, A munka SO— fb irea 8-ad retfl dias«aeit kiállított kötetben fog f. 4. má jiu b<5 el.jéa. ¦•gj«l«ni. UUxmUui ira: S frt, bolti ára a Duoka magjalenéM atáa 3 frt. — GyűjtSknek 9 p^Idiujra 1 tiasulet-példánynyal azolgalnnk. A aaegr«od«létek ui Te* e-ak«>lia«t f é. máreain* l-ig kérjak A megr«ndflea«k ily csim alatt ktUdaod&k : Bu-dap«at, 18*6 február elején. Akidamiai kSnyr-kar««kad&a Knoll Károly ét társa a Mafj-Tndo-- Akadémia épflletébva,
— Vrttik « h6M*tl* SC. wiaát, j áltoaatoa UrtaloüBal: .^s nj ÍJ iipio" r«géoy Tolnai Lajoatol ,„Ma«7*vr kBlttSk ¦seralme", f^una Tamástól ; „Obi mé-t oly kiaS?" költemény Eta J6saef-i6!, , Gond éa moaoly-'. költemény Bédei Ut.áatól; „A rég aet" ragétiy Marg>Uy Üextótdl ; „Ai araay pilla" Baláai Sándortól i „AnefCaalt aatsony" !lbe*xé>éa HentalUr Lajeatil, fatoWaatatou >et5fi társaság február lo-ki Q.«*ten; „Satikeiy támad, tsékely bánja" tSrUn-ü regény P Ssathmáry Károly-t61; „A gráoátkör*M aajasonj", Maxlitt E. lagnjabb r*jf*a.y», forditetta Mar-tonffj- FrigTM- Eaeket kStetí a boríték ér~ dekaa tartalma n. m A magyar ru^asnony, Tefya«ek, talányok, taíaayíejtik és ¦••rktMSte. poau 1 mÍD<l«D vasárnap megjeleni „Gond üsd1- elStisetéai ára: D**^edérre 1 frt 5-j kr., egy hónapra 50 kr. Aa elSfiintétji péu*.k Sse-kelj Aladár kiadó tslajdonoalwoa kflidudftk Bodapoatre, TH.. dob-mesa 14 Misdinkább ¦*ggy&*odank arról, hogy a „GoodOsS1 d«tati b«ca«! egyre BbrekeJik éa a váll kiadó kiTen ragaaskodva kiadott progTamm<á boa, Tálogatotl kömle»ény«k által f» y*áat * tartalmát. Mntatráayuaaiot
kaphat iagyen éa bérnMajtre, ki • végre boasá » legkitaaebb
p
fordul
- „Az > lap
t-ik tsátw t aaokextnal
ia ,-aadagabb tartalommal jelnt meg lek« kOsleaiéDyek torát Júkai MtVr k recényiromk „Kártya' caiaiO kitt»o bamofwskje nyiija meg. Ihartnn-ról tiomér laan Ir*^ is-
MrtetÜ cikket, több im»w kMMi O«-doné-L aeireket a bo« ti-Wr-wk atr-MlMa
T tsiáioBk egr r«*áki*tl
Uslesaeeyt. A WuUBgtoD-esmiék lalaTatáss >lkalmé>0l Benedek Klek ir sacpalkejsil esik , [¦|,itf<li*ai Wasaiactoaaas; agy mail
Pái. — LevÜ koltí-hariUmhi* B*r- I haa feajtettt areaki»ét tok Lajo.no. (K51t*mé*ij.j L4vtv Sándortól. 1 áaenkai fQcftrt eceégi ¦yilajtkoutot aláirik — Ut-iaá* iamereilea állomá. felé lg4S ápcil J b-tío** II másolatát Totavai l»uoa ,á fala
aaájM >-if. l. A iMáavAti *" • ¦ ¦ ' - - .......
tanra. - KUbáné
Beadán. élmények. - A***. M,___. Kaamaa a* környék*. — fajjulaj — _ arftko, Gö^rb.n E. i«lfl L.joetól — Jöka hatvaaadik ul ts--mapj». — Ar»ny Jánoaaé
angolMl forttttott TV«-tkép ¦ r«ut A.-ttU egy
Uirái FitméMl, egé*miuk Ki t, nagyabb köa-letaenyek váltosato* eaoportját Tan továbbá két uep költemény Erfidi Dáaialtfl é* Bíró Pál ssékel? Q-pkMtítói VéfQí Imu tároaa S*é-* r Hoaaártól éa s readaa rovatok : tadomáay irodalom, aa,D.á. éa mfretKM, ajdoe-aágok, ld hirek, nök világa, kOnjfimaa, vidéki élet, aport, hymea, gyátarovat. i-ia*M-o>nam, rtrjt-
Téa-*k aU A kép«k ko.fl.....
' vili Khartam
j L, hat finn
ke-
Hunor.
Cyny
Ekés bncauutokbol kibnvárolta:
Nem IBdj* aa ember a* 6 elte véget, Ilogv * biv*lvbika mikor doati belet.
Mist meghasadt oaspbol a borssk cs4p-
pei: Asuokep hullsoak ssemeia bús köaoitu.
e
Édes fiam Péter, ki lakea ApoeiagOB. Áidjoa meg aa Ist«B téged jc vastagoa.
Sseralmea m&gváltóai tehossád iordulok, Keskeav kopuraómbsB többet sem Btoa-
duok.
Sem el.eaeinire reá Bem mordulok, Kegvea eaÍBed előtt irgalmat koldulok.
Nagv kasasvai járó rtUBBláldeasépTagv.
Bvedvee fiam Jáaos, ki vágj csismadia, IiteB fekssik apád, meg vas balva ni a. Ai Iskolai rletMl.
Lármátok.
Nsgy Marcsi roes (lorst rajsolt.)
Kis Ceics* igu roas (evett.) Tót JaDOsi
lagroeasabt) (aladt.)
Hoet már te ia iskolás gyerek vs kis fism. Nésd I beirom a nevedet ebbe a aagy köBjvba, s majd ha olvasom be lole: Ifagjar FereBcs — miadg mondd: itt Tagvok. Ertetled?
ifrea. De ha sem leaaek itt, akkor majd aat mosdom : aem vagTok itt.
Kemde tanító ur, es sa öreg sr ka-BOBok, • ki reggel aa iskolábaB Tolt ?
Mit (OBdoIss? Hál aem látt.d hogv ssakálla veit?
As volt, ig.B, de kaja as Bea. volt.
Piaczi árjegyzék.
1886. faár. 15.
Basa 8 frl. 7 frt. 60 kr. Ross fr . 50 kr. 7 frt. Kukorios. 6 frt. 20 kr. 6 frt. Árpa 8 frt. 7 frt. 60 kr. Z«bb 7 frt. 6 frt 50 kr. Saésa 2 frt 60 kr. 2 frt. Ssalma 1 frt. 50 kr. 1 frt. — ---------------
SztrkMztéi femtak.
t. ¦ lettért — T. a Pasas Miseket-tea *C7 tirgrbaji eidlaitak fel. Enaek rask orvea.QDk Igen helvaa ! ádiatar et aJtara pen !
..Zalaaj*|Tsl Sara tirlilllf : • jaáljak, de i t>ekald«tt jegvsósöavvj
Zser* E i beklldnttet' nats Olrsn itileut ebbfl uonbu d«* mondhatnak mely további mnnkiseegira iriavsaa lebeUe
Teaaék mef próbÁlkoanL Addi( azt i* filre-tesssflk í*«aS*óstODlithataa okiért.
Ir—er Is-ás KsseUn-tlenek.
S*B I. Uke. SatjOK koisSBJIi. ! Folj-e ott aacr eseadbe* s se*»s«. Mjü elméiké dis ? . ¦. Hia vas earít ? I
Efj caodálatM orrod mítét ¦et«.
tSrtiv
Ab ameríksi Digykovat Kasaoo ur Bééiben, koraáeviiak ociarerbea efj caodilstr* mélte orvos aebeisi motel érdekes tudeutáeál klldte mef. melv ..előtt nem re, Billrolh proftaaor nr iltal lín verrebaiRs Becsben es efT caodalatra méltó »6don torlent fjomor-kivi(isb«l illou. neljsel s fTOawraak °ask-orm afvbsmad réstat kellé eltávolítani, e s mi m*f eeodálstrs méltóbb s betec ismét fel. I7ifv<üt, oly eset. m.ljen eddif auf aob» .16 aem fordult é. batec*eg, Bielv mUtt eaen mttetat alkataasLi kalla, fj»"»níl vall, mflly a. klibbi kórtoD*tektfil ktsértetik:
Áa ttvájy faUOAb ross; a ejoaiorban rsisjni eajiisis-na. ieirhsutlao, taletiebb K70tre arsie uralkodik, m.lTai lefiakább Tslami mef nem bitárcahsto saibbadáaaak lehetne nevesnl; a {alakra knloaosea rafieles.kint hú «it.i upsdee nyik rakódik U, mely i(*n kellemet-l«a aUlst bs«7 mags atin; táplilekok élvesete «»n lítrsik flSCn aajitaágoa ssiMudl ér-saat eltávolítsa!, >ot ei,eakes81eg ast inkibb • is: foko.aik : a nemek beesnek, s mecsirrnl-sak. kssek és iabtk bidef ¦ upadisakai vil-eak, miat efy kida( rsrttékkel M'e . beteg (olTtonoa biiysd tsijot érel ¦ as álom nem ad a.ki «j ertt : n.mioklra rá a beMf iaeie* iaieralt • rosakedvoré 'ilik, bal sejtelmek (votrfk; b. f'kvS helvsetebot ainslaa felesiel-kadik, aissádaL f9lsa|isl kap s laef kall fe-fosai* tsiamibe, kogr össae asrofjjee-, belei e:dnfnlnak, birs leftöbbrvire asáraa ás forre less, lére a»fsllr(ldlk • slv>aekoe>a| válik s aem esIrkBÜl reaileaea. (erfasem B tsttf aa éleit evés Min rukksmsr iaamk UBáayíi.. ..l,..k orvkor asvss^Bs peeaséM, aeaa pedif. éeases lse vaa; t7*kr»a aaaavee ssrvaobeyjiB-I aa. s aaoa ataeesabea vaa, hofr sstTbaJaa.1
•••ared; rigre aaoaeaB aiir Msmifele tipli tík nasi marad Baf benne, mintán a baleaa-tora* ojiliaa Taf7 mii t&kélet«tea vafj l*f ¦iibb nmfj retat egaat *1 t*d da|«lTa-
D« barmilT ebialiU l.neB U na betegéig, miad a malKtt a fenti kórtaaelai-bao t>enTad6k még w ufig^edjenek el, mart t%*r k&i&l kileocaisia kilenczvpnkilaDCS eaet-ben De« uen*Bdoek gjomorrakbao, banaa poaatio ca*k emeaatetlanerbaa, olv betefeeg-bej, mely ifeo kSanjen gtogTÍtaato, k* he-lyeaen g74gykaseltetik Á le«biatoa*bl> • lac-job* uer eaan betegaiK ellaD a ,Salker-ki-Tooat*' oSTeari keuiUBenj. awlj ** alibb faltorolt gjógruertarak miad.grikiben maf> ¦saresbetS. tMo kiTOD*t * bait ¦lapjiban timadja mag ¦ *st gjökeraaeo kiirtja « tect-bSl.—
Ol; agrenekiak, kik dugaliabaii taen-Tíd.ek • ¦-..f.i-f.L b*ab*jt< l.bJ.ook-» i. >*¦> ••o.--tuk, * .^Ukei-kiToutul" kip-caoUtbu. A Seicelfale ba.í>jto laboacaok iuik * dognliat elflxik a lixt és a c, magasabaaitnak * fofájiatel • al-fojtjik sí apekiomlta Ksak a lafUataaatb, lagkeilametM.bb ¦ agraseraBÜBA a Iagtok4)*te-sabb labdacsok minden addig aeasitoUak kB-sott A ki esakkal csak agy káaerletet is tett, aaek baaxailatit biaeavara aaay fogja aftaaa babjai. Eojbédadan ¦ misdan legkisebb faj-d.iom alSida^ae DftlkOt hat
Ára .o pslscsk „Sblker-feli ktranat-nak', 1 frt S5 kr, 1 dobos „SrigeMele a*a-hijtó laddteaokuk" 60 kr.
Mafyaroraaigi fSrsktir: Bua^pait, Török Joeanf grógjasarlára kiralj-
ataas 12
Nagr KaBisu: Belns Josaef éa Kandik G. fyógjsaerlin-
Lapv.sír es k.*d4: SZÁLAT SÁNDOR. FeleISs saarkeuto : TASS ÁX108. L.ptnl*jaooo»: WAJDIT8 JÓZSEF.
Nylltt ér.')
legjobb asztali- és üdítő Ital, Utlni hatáiunak bizonyult kőM|Miiel, gégeba|oknál. gyomor- m Mlyaghu-mtnal. 0
lattoni Beurik.
MOS tk 884. aaf 4.
Árverési hirdetmény,
A n.-kan.sssi kir. Ivaaek uktkkvi oastáljs resserJI koshirrel letelik, korj Bsláss SáBdor végrehejlalÓBsk ifja T«-boly Jáooeoé, ssül. Rimpű Viktória vég-rehajtást sssBTedó sst lisslói lakos ellesi 600 frt toka s essek 1873. évi mája. 15. napjától járó 6* , isoj.lok • járulékai iráat ngv Simoa Gábor Bsgv-kasiaaai lakóeaak 115 Iri s |árolskai irásti Tegre-hajtau OgyébeB a I unt seTeaeti kir. tór-véojsaek tersletekea lartoso sst. lieslói 53. ss. tjkvban A f 1 aor as. a. fölveti ia. gátlásból Rlmpfl ViktorUl illető 9 frt 50 krra, — A f 2 sor as. a. inge'laaból ugjasót illelí 53 frt 50 kra, — A f 3. eor ssámbol ugytBÓt illető 2 frt 50 krra, — A f 4. sor aaámból •gvsnot iHeU 7 frtra, — A f 5. >or asámból agyaallt il-lets 14 fnra. — A f 6 aor uámbil anyás ót ill.ii 87 frt 50 krra, — A f 7. sor saámból UJJaoJl lile.6 70 írtra, — A f 8 eor eeámbol BgTasot illaté 176 frt 50 krra beoafll* fsle réea 1886. évi assrosias ho 24-én d. e- 10 órakor Sst. Usslí koa-ség hasánál Frevler Adolf felperesi ügyvéd vagy hoiTetteee koabeiöttevel meg-tartaadó nyilvános árverésea eledatsi fog-Kikiáltási ár, a feaotebb kitett beoBár.
ArvereSBÍ kiváaók .artossak a beos ár 10% át kéaapénsbeo v.ry 6ssdék-képes papírban a kikü'ddtl kesekes le-
BL
Veri köteles a Té elért Mromegyea-12 restiéiben, még pedig a. elaeVas á've* rés jogerőre emelkedéeétíl •simítandó 1 hÓBBp alatt-, a DláBodikat agyaBattól 2 hosap slslt-, a karsudikat a^yasstlól S hóasp siatt. — miaden egyes réasietotáa as árverés napjától ssimita.dó Ö*/s kamatokkal egyfltt *. árTerési feltételek-beD megbalárosott helyeB és módosatok sserint lefisetiii.
M,-KaaisaáD á kir. torvéavisék te-lekkÓBvvi osstályáoál 1884. aorember hó 21-és.
*) L rovat alatt koslBttért leni slski, aem tsitalmi tekinletiieD nem tíUs! felelőseiét i 8eerk
Hirdetésen:.
Bár előítélet
és graDOBrésok bétriUfttjik — da Talóbao jó végre mégis atat teV. Bof7 es téay, biaonyitj* » miadiakább aöTe-kedfi kereslet s valódi horgoDJ PaÍB-Eipoüar ntás. E regbevilt kaaiasor a legtöbb cealadml t Bt hstékoBT be-doraaVSiési aser caús, koesveny, Ug-BBBkgatás «tb. ellea folftOD kesaól tartatik éa mindenki iltsl, aki már beeuálta, báliból miseknak is ajinl-tatik. Aki eBBek vslóaigiról öama-gia tett basaoilat atjin meg akar gjiaodBi, ae oeakie BRicllter-féle hor-goay Paia ExpeUert* kérjea éa b*-miaitviByt meg se vag*ea. 40 és 70 kroa erbao s legtöbb gyógyiaertárbaa kéasletbeB vsn Bichíer F Ad ét tárta, B»e». — Főraktár Prága
baa *s .srany oroaalán gyógysaer tárna, Niklaepl.t. 7. 2349 4-8
A LEGJOBB
CZIGABETTA-PAPIB
a vaíód.
LE HOUBLON
franczia grirtznajiT.
Cawley és Htsrj-tel Piriiabajl.
Utaazáeektel alaBeakl 0»sUa-
A cssvaretia-papír csak akkor Taisdi,
ha minden asves lip ,
LI HOUBLON bélyeiael és mindaaik boríték ss sUsat illő ved- ' jecpel es aláivásssi al vaa látra.
a^st-SimUe ae retl»eerte :: lm l~r» l
Egyetftő Esztergapad
(Mgémk. lyalMépak stb.
legnjabb ster-kewtüek raktáron Ttjiuk. B e 11 b a n e r F Wien
a. í/ordbatmttratte 6
Árverési
43eS is tk. 1S84.
hirdetmény.
A oUktorByai kir. járásbíróság miat telek könyTÍ hetóeág réwVóI eseaBel kSa-birré létetik, hogy Z.ká Heorik UgyTéd iltal képTiselt Pmter Borbála férj. Kropf RokuBBé kottnri Ukoen.k Obigji (Ooad-ji) Ilosa öst Kropl Jóseefoé o«J»a ot-l.oi lakos ellen 50 frt. tőke a jér. tráati egrehajtaaf'U|tr*beoati.g/-k*oÍBs«i kir. tArTéayasékbes urtuao esea kir. járáa* binWig területen léví a kotteri 2026 aajkvbeB A f 1-2 sor ssám alatt a végrehajtást ssenvedett tulajdonául (elvett 187 frtra becsalt a 2027 aatjkvbe. A t 1 aoraaáai alatt a Tegrebajtiat aasaredett ée Obsdji Katalin tu.ajdon»ul fajvett 96 frtra becaftlt, a 2028 sstjk.beo A T 1 aor asám alatt végrehajtást saenvedelt ae Obsdji Máris tulajdonául felvett 9i frtra b*catilt ÍBgatlaook egéasbea, Térre a 2029 ¦stjkvb.o A f 1—6 aor aaim alatt felveti ingatlanokból a végrehajtást se*B> Tadettat illető 219 írt. 33'!, krT* keostlt 7,-ad réeae, BgyaBeaeB oasseg kikiáltási ár ée essek megfelelő 10*/, bmMtpéu letétele köteieseltaege mailen, a kottorí kSsaég káaáBál 1885. évi aaároatu 28 ik oapján d. e- 10 órakor tartaadó árvere!-seB etádatoi fog.
A réasleteeebb árverést feltételek eiea kir. járásDÍróaág telekkönyvi oastsV Ijiail es a kottori köaség birósil be-tekmtbelík.
A c-áktorsjai kir. jalUbirÓBég, mint telekkosyvi batMág.
Caák'.orayás, 1884. évi 4» bó 18in
50M t% tk 18S4.
Árverési hirdetmény.
A osiklorsT.! kir. jiráabirosag, miat talekkösyv. hatóság réaséről ess«-ael koabirré tétetik, hogy Z*kel Hesnk ügyvéd által képviselt mureköai Ukarék-péaatár réaiTésy lársalatBak. Hab* Ist-ria ó pal«nku lakos eü.n 30 frl tóke, ¦ jár. irá»ü végrehajtási ügvébes a Bagy. kaMilssai kir. torvéa/asékbai tartoaó sasa kir. iárásbiroaág lertletéa leTÍ a nafj-kaaiseei 80aBt)kvbem A t 1 eoriBBBl alatt felrell isgatlaBbólTégr-bajtá* eaeave-dettet illeti 112 frtra beoettlt V,«d resae a 125 sstjkvbM A t 1 sor asáo alatt falrett 144 frtr. beosüll, végre a selko-Tecsi 111 aatjkvbsa At 1 "" mim »'•" felvett 203 frtre bsoettlt togatlsB birtok, agysBeses oesseg kikiáltási ir ée essek megfeleli 10*/, bina'péBS lelé'ele kőtele setuege mellett, a máoa ove«»i koeság-blró haaáBil 1888. •'¦ ¦"<»•• wik napjáB d. v, 10 órakor tartandó irTeréass. tladatsi fog. — A reesUtesebk irTers*i feltételek eaeBBel kir. jiráabiriasf telsk-kíBTTi oaalályiBál ée s máoskívecsi és MBkoveosi koaaég birÓBÍi betskmlhetim.
A kir. jiráBbiróaát; misttalakkomy-vi halasig.
CiiklorByis, 1884. éf .ots»W 26-ikés.HU8ZONHWJYIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖBLÖN T.
FEBRUÁK gfe*. 1886
HIRDETÉSEK.
Valódi, KaU ié<U«C7«m ém DmUkéml.
ffloU A. ssrig1 Bécs, TucblaobcD
Raktárak H ••* •«•¦!« la
reu.lboí« Jíu.f. Ivn Donu» 8. CMktony. Bororid 11. Utztktfy : Scklaier «• llnlll : Bán 8mi«j JiB«f. Zala-Esrai BoUmj J.
-
JUUUUULJLfcfcJfc
HIRDETMÉNY.
A „Muraközi takarékpénztár részvény-társaság Csáktornyán
If-ft M rcilt: tl
n
folyó évi marczius hó 14-én délután 3 órakor saját helyiségében tartja meg, — melyre a t ez. részvényesek tisztelettel meghi-vatóak.
Tanácskozás tárgyai:
1 Ac igazgatóság és felügyelő bizottság Jelentése
2. A záruámla beterjesztése — és a nyeremény mikénti felosztása
3. öt igazgatósági tag és a felügyelő-bizottság megválasztása
4 Netém indítványok.
5 A jegyző könyv hitelesítésére két részvényes megválasztása
Kelt Csáktornyán 1885. évi február 13.
Az igazgatóság.
A Tálaotási jog gyakoroltatása tekintetéből, az alapszabályok 69. § a értelmiben, a tisztalt részvényesek ezennel felkéretnek, miszerint részvényüket, a közgyűlést három nappal megelőzőleg, az intézet pénztárába — délelütti órákban letenni sz>»eskedjenek. 2433 2—3
ttbfttttbttbbt:
i i
ooooc
xxxxxxxxxxxxxxxxxx
xxxxS
rpocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx;
SUBADáLMAZOTT GÚZMOZDONY ÉS GiZMOZDOHíGí.R
G, Schrancz és 6, Ródig^er,
Wien X. Dampfgasse No 15
ajánljak mint külörútgeuéget a mtl-Ükeit rajtatrmli mozdonyokat '/,-töl egén 20 lóerőig. 'Ily mozdonyok 2 év óta 100-on ftlül Tannak forgalomban s róluk tSbb illetéket szak-férfiaktól eredó biionyitTányok fe-kaiznelc kexeink között, melyek sze rint ezea mozdonyok az ujabb kor Ugczélmrükb, legoloóbb és Ugái-landóbb üztmertjü gépei, melyeknek felállítása íakliátakban s mühelyekben az 1883 éri márczins lén kelt határozat 68. §-a szerint, haiótá-güag engedélyezve van.
Ezen motdonjok nagy száma áll Özemben malmoknál, ctemenigyáraknál. bányáiban, deaía fűría gyárakban, géplakatos mühelyekben, és szövödékben, p a * z o m á n y gyárakban, villamos készülékeknél, könyv- (s könyomdákban henteseknél, hámorokban, surrogat gyárakban, uappan fSzb dékben, keményítő gyárakban, esztergáloi mühelyekben, an talot mühelyekben, aérna gyárakban, serfőzdékben és kalap gyárakban. s4o e s- 12
Bizonyító iratok és elismerő levelek fennti mozdo uvokrol és illusztrált árjegyzékek, Ingyen és bér menne
pOOOOOOOOOCXXKXXXXXXXXXXXXXa ^JOOOOOOOOOOOOOOOOCOXJOOOCJOOOOGOOOOOOOOOOOOC"
o»Nn
Savanyu-Kút
STEFÁNIA
KomnahataoBÍ flrráiT
Sténtavchít, termétzetet, égoényf
ASZTALI VIZ
egyúttal gyóqj/viu a légtő nervehtek, gyi mórnak s A kdfi í lkiélbb i
?:
gyqj/ g gy fg
A krondorfi tíz legtekintélyesebb \egyrizsgaloink szerint meniiyUegesen az elsó helyet foglalja el • birodalom ég-rénye- uranyu rúek fölött 2451 2—20
¦¦r Sm.áll.lk rtk axosilorf ítiitkti Mlhtt -«¦
WBISS letv rtkntl.
8448. i Kg. 84. ^
N a g y-K a n i l s a város tanácsától.
Pályázati hirdetmény.
Nagy-Kanizsa, város rendezett tanácsa által ezennel közhírré tétetik, hogy a 150 frt évi dijjazással ellátott városi állatorvosi állás megüresedvén, pályázat utján fog betöltetni.
Felhivatnak tehát mindazok, kik őzen állást elnyerni óhajtják, hogy képesítésük- és eddigi gyakorlatukról szóló bi^ zonyitványaikkal felszerelt pályázataikat a v. tanácsnál f. évi már-czius hó 12-ig adják be, mert a k esőbb érkezettek figyelembe vétetni nem fognak.
Megjegyeztetik, hogy a megválasztott által az állategészségügy terén elért eredményhez képest a fizetés felemelése kilátásba helyeztetik. ^, s
Kelt Nagy-Kanizsán, 1885. évi január 27.
A városi tanács.
oooooooooooooooooocxxxxxxxxD ooeeoooooooooeooooooo<co<>ooooooooooooooooo<
JófJ I&wimdájdból