Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
1.93 MB
2008-08-13 09:35:26
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
653
3222
Zalai Közlöny 1885 023-026. szám június

Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós.

A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

a.
NAGY-KAXIZSA, 1885. Június 6-an.
33-
O f rt--------
rc ¦ i frt 50 kr
ér*n ¦ 1 . tb ,
Efyts tzte 10 kr.
II I K I) BT K S E K
p
,i , miad.-n lovait tu s..r«rt 6 kr NYILTTÉRBEM
„¦n-nk^t 10 krert vrtetaek tel uiotiri lilt-tfk minden egyes hir detésért 30 kr úz lendő
Baszonpegyedlk évfolyam.
A nagykanizsai „Kereskedelmi Iparbank-, .nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egyiet-, a „zalamegyei általános tanitó-
A Up ueUemi rt«i« illetó kóxle-
ménjwk & uerkeutőtéKhex.
M)»«i r*wét illetó ködméoyeM
pedi«akiul6kivualhos b*nnenu«J
ralMeiidők
X
aajT-li kilmíi Wlassiesha.
e levelek nem fo gadtataak el
Kézirattá vftsza mtm MUtftbHk
í- a .nagy kanizsai kisdednevelő egyesület", a ^naijy k'inizsai tiiztiönsegélyzőszövetkezet'.,a „sopronikereskedelmi s iparkamara nagy kanizsaikülválasztmány'-ának hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Egy javattat.
Talán soha nem foglalkozott • tdí s éiemény a magyar ipar ügyére! annyit mint most a budapesti általános országos kiállítás ide-jtibeQ s ugy látszik, hogy általános azon felfogás, mely szériát az ipar terén észlelhető bajok kutforráaa a szakértelem hiánya, — 8 valóban igy is vaa — miért is leirhatatlan örömmel olvastam a ,Z K • 21-ik siá-mábao azon hirt. hogy Jágócsy Pé-:erff? József ministeri biztos egy N.Kanizsái) felállítandó ipariskola létesítésének czéljaból az iskolaszé tet ülésre hivta össze, de miután ezalkslommal a biztos ar nem foglalkozott a kivitel módozatainak részletezésével is. legyen szabad nekem is ezen nagyfnntosságn kérdéshez e becses lap ha&ábjaiD másfél év elótt közzétett s.benső meggyőződésen alapult azon szerény véleményemnek újból adhatni kifejezést, bogy a gyakorlati élet követelményeinek szer-j. feze e hiányossága miatt megfelelni sem képes polgári iskolát alakítsak it kizárólag az iparügynek szentelt spwalis tanintézetté.
El vagyok készülve arra, hogy mikéní másfél évvel ezelőtt, ugy íin most is ezen közleményemért ejy személyes érdekében megsértett polgári iskolai tanár ur ellenem szól, de én azt tartom, hoiry mindent nyugodtan el tnd az túrni, a kinek véleménye meggyőződésen alapszik. —
Igaz ugyan, hogy a polgári iskola életének és történetének rövidsége iDÍatt nem lehet kedvelt és népes intézet; azonban rövid élete bőségesen elég arra, hogy hiányos és hibás szervezetét átlássak; azért én midosalt felfogásomban ott vagyok, ahol a Un férfiak egy kima H-i" alakja, aki szerint a polgári ískuU meghonosításánál csak az ezt igénylő körülmények és az ezt kő-1
vetelő okok vétettek tekintetbe és nem tanulmányoztak a hazai különleges viszonyokat és ezekhez képest akkor nem csak nem idomítottak át ezen külföldet lyára, kiket a utánzando intézményt s mintán most rit rá, hanem a kínálkozik alkalom az átidomitásra, azért az ipar érdekében kérve kérem az iskolaszéket, az elüljárósa-got, sót magát a polg. iskolai igazgatóságot is, hogy a kedvező p l'.a-natot el De szalaszszák.
Ha csak nem i karónk szemet hunyni, el nem tagadhatjak, bogy a polgári iskola sem az iparnak sem a kereskedelemnek nem neveli ifja- j inkát, sem a tudományokra nem ké-pesit, hanem az évi értesítőben szokásosan közzétett ministeri kedvezmények által, melyek szerint sok mindenféle lehet a polgári iskolás növendék — ha nem volna elég qualificálubb ember is! — s elvégezve a bat osztályt nagy igényekkel, ambíciókkal eltelve lép ki az életbe, iszonyodva minden munkától. Osak felidézi ezen iskola az ugy is aggá ztóvá vált proletárság veszélyét s csak szaporj*já" a qnalificáit proletárok különben is elég nagy számát. Ezen sajnos, de igaz tapasztalat alapján mondotta ki a legsuj-tóbb anatbemat a polgári iskolákra dr. Lutter Nándor országos hirfl tanférfiu és ez alapon emeltetett aj főváros közoktatási bizottsága kebelében egyik közelmnlt ülésében azon vád, bogy ezen institutió nálunk soha ,gyökeret nem verhet", ezért a szentirás tanácsát követve, bogy : , mindeneket próbáljatok meg, s csak a jót tartsátok meg" ; elérkezett az idő, hogy a polgári iskolát ne szüntessük meg, hanem alakítsuk át ipar-múheiyek kiegészítése áltai olyanná, melyekben a tanórákat ne- üres el-[joéletek töltsék be, hanem legyenek azok a practicas tudásnak szentelve.
értelmi niveau emeléséről és intelligens múiparosok neveléséről,
azok lépnek e pá-izegé'rség kényaze-
jobb módú szülők is gyermekeiket az iparéletnek fogják kiképeztetni, aminek a morális és phisicai hatása nagyon jótékony leend.
Ez az rövidé?, amit bátor va-
Krós hitem, kodva lesz az
hogy ha gondos-
gyok javasolni, a mihez még csak annyi a megjegyzésem, bogy nem a közvélemény hajhászása dictálja ne keni a meggyőződést, hanem a hazai ipar iránti lelkesedés..
Budavár, 1885. május 27.
Weber Pál.
Az arkNctJ •rvMüarél.
Valamint a legszebb hangszernek húrjairól eredő zene, a legkitűnőbb játszótól előadva sem birja hatását megtartani, ha azt többszörösen ismételve halljuk, ugy annál kevésbé fog oly száraz dolognak elmondása az emberi lélekben érdekeltséget kelteni, melynek gyaki rí hangoztatása Q'ár a legnyugodtabb kedély -nek türelmét is próbára teszi. De fáj, amit erezünk s enyhül a fájdalom, ha azt mással is közöljük.
Mert igazán fájó érzelmek fogják el lelkületünké;, ha kedves kis hazánk jövő állapotára gondolánk, naponként látva a megdöbbentő dimenziót, melyl jel a fekete kóranyag az erkölcsbe evödik s éles emésztő fogaival az emberiséget a következményei ben elmaradhatlan pusztulás veszélyével fenyegeti.
Naponként feltüntetve láthatjuk az újságok hasábjain mindazon szerencsétleneket, kik ÖDkezük által igyekeznek meg-zabadnlni a földi élet terheitől; hisz itt már ugy sem találnak vigasztalást megtört lelki-életük, erkölcstelenségben kimerült vágyaik orvoslására. Szabadulni
ipari foglalkozás óhajtanak e zajos élet hullámai kö-
zöl — elég helytelenül — a boldogság hónát keresve. Miért? Mert hiányzik az erkölcs! S ami kevesen itt maradnak, a természetes halál követeli annak oriasi szazaiékát és szedi áldozatait az emberiség azon osztálya közül is. mely még nem róta le ember s Isten iránt tartozó icötelesaégeit; — bordja egymásután örök hónába a kijelölteket azok ko zól is, kiknek valódi életet még csak ezután kellene kezdeni. Miért? Mert hiányzik az erkölcs!
A pusztító kóranyag egészen beevődöct szegény nemzetünkbe, ezt ma mar nem tagadhatjuk. Ennek eléggé okolt bizonyítékát matatják a jelen ujonezozás alkalmával felmerült szomoritó tapasztalatok. Mindenütt halljak a .j aj* szét. a pa-
j na&zt. de orvoslására, segítségére
'nem sietünk; a munkától, melynek égető szükségét mind jobban jobban erezzük, félve irtózunk.
i 8 mi lesz ennek következnie nye? Mi várható egy testben lélek-
: ben s erkölcsökben mindinkább alá
'szálló ifjú nemzedéktől?
| Az, hogy tudományban, haladásban bármily előre legyen is. — alakjában mégis csak korcs marad.
Mit szólnának óriásokká edzett őseink, ha sírjaikból feltekinthetnének ? Szomorúan hajtanák le fejőket s kétszeresen fednék be szemeiket, hogy a törpe utókort még távolról se lássák.
Hát meddig töprengünk még? Meddig nézzük még keresztbe font
; karokkal a fenyegető veszélyt, mely
| a nemzetet lépten-nyomon kiséri ?
1 Míg a maroknyi magyar nép az erkölcstelenség posványába egészen el-sfllyed ?
Későn lesz!
Kevés ember van, ki nagy életkorral dicsekedhetik manapság; 50—60 év rendesen » legnagyobb időkor, az ennél magasabb évszámok már csak a ritkaságok
Közé tartoznak. Nagyot véthetett a nép önmaga s hazája ellen, mert büntetését önbOnében hordozza.
lapozzuk végig valamennyi nemzet történetének lap ait, azt találjuk, hogy akárhány nemzet, mig erkölcsét megtarti. a józan ész és mértékletesség útjait követé, jólétnek örvendett; de szomoruau fájlalá bukását, midőn erkölcstelenségben kimerülve, az biztosan bekövetkezett. Ily veszélyektől ma még tán nem tarthatunk, de gátot nem vetve a féktelenül növő erkölcsi stt-lyedésnek, az bizonyára el nem maradhat.
Hát vegyük fontolóra a dolgot, ne akarjuk, hogy minket terheljen a felelősség snlyának nagy része; tegyük feladatunkká a szükségelt teendőket, mi leginkább minket, tanítókat illet. Mi. mint a népnek tanítói, nevelói, annak fejledező ! korában, — leginkább látjuk a hi-lányokat, a burjánt, mely magának a fészket már a gyermeki testben megveti, hogy a késóbbi ifjú és férfi korban azt annál nagyobb erővel | megtámadja s pusztítsa ; mit annak ! idejében egy kis jóakarattal, gond'« 1 körültekintéssel könnyen semmivé tehetnénk.
Ami tőlünk a mondottakra való tekintettel első sorban figyelmet s mély meggondolást követel, az a vallás-érzelem különös fejlesztésére irányul, I mert vallásosság nélkül erkölcsös élet nem i- gondolható; ez minden . erkölcsnek alapja. És éppen ma, | midőn erre legnagyobb szükségünk volna, surranunk át rajta érintetlenül s nyomjuk el azt — jóllehet akaratlanul — de elég meggondolatlanul is önmagnak, emberbarátaink, jólétünk és jövó boldogságunk rovására.
Ápolnunk, fejlesztenünk kell ez érzelmet a legmagasabb tőké-késségig, mely sem tűri meg maga í mellett az erkölcsromboló anyagú-
TÁRCSA.
cytcttubél.
Kr.Qy«ve Tiltunk •! egymástól, Remegve borultál r*in». A válás kiooi mámorában A jó itten vigaas canpáo.
Hogy TÍ»ontláth*tjuk-« egjiaáat, Ketsondani ki tudj* ut ? Ctik egy, hogy nem focl*k feledni, Ad nékem «njrhaU«t, TÍ[tiit.
II
Nem t«p«m el kedrM frigyünket A rátts-itnexot áh, na félj 1 Mindig Igtx, &rs5 inv«n> volt; Nem lakta nuló neuftü\j
Oh. birbt m?( jobban tnfcgaahoz Bírnilkk f&xci téged én! Hidd, boldogabbakat mtoilpak Nem l«i&» senki kóonjftdén.
E Szabó Lajo*.
Levél egy bazawttndéboz.
K*dv«e Barátom é* B«j irwm ! T*d nem fog« neh«telai, jki ÓliuUk
j Hi»i
moai már Un j « «; y e t rakottat aual a •yréooal, ki eog*m oégj év óta ciirógat : * hii.aílottel. Kettőnk állapon kiwo t aioobfta * \6nyeg" különbig a« bogy >e meg »ak a hangjai b a 1 1 o d, mily bÖTóaeo hiv, caalogH, «o pedi.; a ¦xsmliaeé markait é re t « n>. moly«kkel U»'ok.ön tart. To örömmel j 5 ¦ », én pedig orommal m e n n 4 k. HA< bi» w -*t" i
Mi vb! pMÜg és már b*un vagyok, hát oakk «ogadd m«g, bogy én a martyr, néhány wóvai fogadjalak légod, ki ödlu-diaDa) rubaoM a martjnamba. Lrra feljogosít as a tiutelet, roelylyel ieguiób*-bi.aTeledUokitlin'ettél. ^NagMágot'-nakea.Sien '-oek li-aláMÍ. N« bát kedr«t B«jur««m. rögön bebiaooyiiom nek«d bogy ieoam<t i«m tuiostál.
A keroaito* h»dj*r*t viiésait lovagokká üiöttek. Biaonyo* tekintetben »ol-Uk ia eUitáshatlao erdemeik. De kétlem, bogy boái önfeláldovái dol gáb«n K 19 stáaa<Í aiolao negysdéoek bármelyik básaanmberéo U töltettek vol na. Ai íü t uit litkör mben mindea há-taanmber keresltei r i l é i, ktiiÖD* bosvén a köiépkori k-reaiteamkiól any-oyiban, bogy Öaként fölvett ker*tstjók ¦obatam éde « tebaréa egvátalán nem lehat iteot földre jutni veit. Éppen asért ké(*a«re« minden keretstea-férjnek eVd»-me arra, hogy lovaggá ü teátok. E» ebégeti-e siemeid elölt, midfo a lovag •ággal járó .NagyaA*;o«' ciimmel meg-tústeltél, oem tudom! Neheseu.
A .Sniil1 tituluara mindenesetre ason idaali* gondolkoaia késatete't, hogy mint nyugodt verü básiaember pjnár •tukitotUm a poklokkal, ¦ ellene mood-tavt ai Ördögnek ét minden kiaértáeeiaek. Tőled, mint különben it iamert idealtatá-tól egyebet nem rárhaUam. Ds ha ccak-ugj*n igy güBdolt.d, re«sui vá)ek«dlíl. Ilyen éVialembenuemeoMedheted a«aea- k
ek
Hftaem ba ugj fogtad, volna fel a dolgoi — >miot tuUjdoDképen tel k"!) fogni, — bogy mindea férj. ki oldala bordájával négj kerek eastandÖt por-
palvar aéikdl eltöltött, «vb«ri erőt m (g haladó, tocrateai nyugalmáért már é e tében kiérdemelte a ¦ceoi ik dictkouo-roját: akkor gratulálnék neked. C*ak-bogy ekkor meg valÓuintiJeg te nem kér nél a mi&deo f«rjttent«k koaiornjából.
Kíilóoben **ér: ae ijedj meg, mert hílha o«ked máa pártié jat mint egyéb köcönt^gea b»l»udón«k. Bitonyo* tekintetből örvendettem i« neki, mikor iövendö •oraod fniol F*mt urhólgy gratiájábol érteciltesi. Annj íra aionban — megvallom fiatintén — még sem bírtam örömre gerjedni, bogy "erről a averkoHtóséget érieaiteni síüktégeanak tartottam volna. Jó barátaim part is ct cd olaját ktt-löob«*a lem oUuum tsiveaen a iapokbao.
Nem tadom : elmélkedléi-e, aíárgy-fontoaaágábo képest joto torsod felett! Aligha! Éppen asér: ^e*i kéauéggel ragadom meg a kedveió *1 kaimat, bogy oe-k<-d a biaualás világraasáló Ügy« fölött egyet-máaU elmoodjak.
Hát tudod kedvea Bajtársam, valahány ember nöaüi, »nnyi évssakot képvi sói körül-belü- Egyiknek élte Uvaaaáo. a máaikBak éhe nyarán, egy maciknak ossén, ismét egy máaikoak élte telén.... megy el ai au«. Erre a bolondaágra ni nos a terméasetnek i^rTÓoye. Asért hát mikor c*ak "gy egy húawágl ügyletrAI haltok, 6nkéo;oleDÜl ia esaembe jat — amit aa «gj«e é**aakokoan tett birtok-váaárláaokról egy gatdaaági írd mondott. HaUrosottan * nevére nem emlék«*«m. GuDdoLoao : német volt. Igy hát el is hallgathatom; mert jól todom, hogy a hásm-aulandók nem igou érdeklődnek idegen források iránt.
Eho kntffi u«riat: .ki ur
veai fekvő birtokot, arra rendesen lásaa é* kim*, ito munka vár, Aki nyáron vág vételbe, Kt legtöbbnyire ag aratáct ia megkapja anélkni, hogy stántotl vagy vetett volna. A* ő«i birtokváaárló nyerhet legtöbbet, ha oly birtokot ven, mely 5lég gyömöloatermö; bőven tsedhet oly gyÖmőlcsöt, mely nem as & gondoaáaá> n»k. táradosásának eredménye. Legkevesebb oifioyoyel jár a télen való birtok vétel, mikor is ha a vett birtok elég tfis-aoymggal rendelkezik, mindostce is csak melegedni birunk, a jó tűsnél. Ha pedig aa}4t lüsanysggal nem rendelkecünk, meg kell elégednünk ai idegto tüBsnyag gal is, melyet pénzért vagy ajtndácal lagkOselebbi baritank tüshelyünkoek ¦yajt.'
Gondolkossá! e ssaksserü vílemóoy fölött, klkalmassd minden profán isii io nélkül, abból as ideális ssempOntból, melyből én vettem e be kell ismerned, hogy igasam van. Félre ne magyarássd a tisstassándéku és nemes Toaatkotást; mert habar nem a bibliából vaió is, igen sokféle magyarásatra, adh»t alkalmaf
Máa éa világosabb siavakkal ia elmondhatnám neked, hogy mi a básafság. Mondhatnám p. o. bogy asserelem: álom, s házasság: as ébredés; bogy bimporos virág a sserelem, ¦ a sséUéss, mely a virág hímporát leráaaa: a hásasság; hogy bttvös hatalom as, mely növeasiidagaast-j ja a esi vet, még bűvösebb hatalom emes, mely iegt&bb jó férjnek növesit . .. . rvakat. És igv tovább ! '<
De aecn akarom meglevő magas iHonodat a yalóság árnyával sötétitni. Csupán arra kérlek, hogy ne feasd oly hévvel faira as ördögöt mint hoaaim irt
leveledben tetted. Párbajból beasélst. Ke fé j Bajtársam, meg módodban lessen nri passiódat kielégíteni. Leea — qaan-turjj satis! — párbajod a háaaeélet meséjén. Ha sérteni akarás, ott less a fsleaéged. Ha elégtételt kiváo a felesleged, — ott léten te. Ls habár talajdonképen a hívás joga téged illetne is, mindenkor te lésssi a kihivott. Neked be ksll érned assal, ba legelsőben egyetlensser te le-hetas asért Ő-f é 1 Asontal akárhogy áll is a dolog, már állandóan te fogss tar-toini "légvétellel; mit ba nődnek — amit hissem is — kellő lovsgiasaággal megadss, — vérre csak te fogss belefáradni. És vájjon mind érsés hatja át majdan idegeidet, ba arra gondolái, hogy volt idS, mikor még neked is másként állott!____
Ns de most már besárom soraimat Caapio arra akarlak kérni, hogy oe ne-bestelj rám majdsn, ba báiaa ember-korodban nem látogatlak agy. mint legényt voltodban! Megvallom őssiotéo: rabja vagyok annak a bölcs elméletnek, mely minden embert a nálánál okosabbho* utal.
Mind a mellett nem aiünök meg lenni réastvevő barátod
ét bajtársad: öreg.
Pflnkfedi levél.
Irta: KörmÖcmi Lajos.
„Niaoa asebb erény a sserénység-nél", est mondják a bölesek. Ép^Mn esért vagyok bátor kijelenteni, hogy a jó gondolatok hiánya, lett ta&IA *nyj* M óaHUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
;alái közlöny
JCN1U3 6-áa 1886.
kat, hanem inkább megtisztítja minden kártól s hathatósan szolgál vigasztalóul az elkeseredés órájában még akkor is, ha mar minden emberi törekvés haszontalan törekvésnek bizonyulni.
Mily sokan jutnak iora sírba olyanok, kik. ha egy jó rézár ál'al vezettetnek ai.nak idején, még ma is örülhetnének az életnek s nemcsak hogy élhetnének, hanem a társadalomnak hasznos tagjaként szerepelhetnének.
Tanitsnk meg az Űju kort már korán munkálkodni s az életnek örvendeni, ugy nem les nek sokan oljanok. kik tétlenségben, unalmukban az eriölcsrontó játékokbán, az j oly nagyon csábító korcsmai vigadó-j zásokban keresnek és találnak egye dal szórakozást, hol a szói-ló nedvének s egyéb szeszes italoknak — amint az a különböző né-] pekaél eiíg szomorúan, nagyon is észlelhető! — butitó, testet s lelket' ölö hatásának lesznek áldozatává
Mily üdvös volna — kfllönö i sen a kisebb helységekben — hol; tanító, mint a nép veze óje, lelke aj mindene, vasár- és ünnepnapokon, vagy ha erre éppen alkalom kínál-1 kozik. felhasznaira az alkalmat, maga feöré gyűjtene a helység nemcsak ifjait, de akár öregeit is s nekik( valamiféle erkkölcsuemesitó. tauulsá ; gos felolvasást tartant persze a nép nyelrén. I
Azután werezne magínak egy kis könyvgyűjteményt, mely csekély költséggel is megejthető. Nem beszélünk Eötvös, Arany müveiről. — S bocsájtaná azt a nép rendelkezés sere. Alig hiszem, hogy ne akadna rgr-setó. ki e komoly, de hasznos szórakozást netn inkább keresné S ha ezt elértük, már meg-et:ük kőt-lességüoket. csakhogy ennek folytatólagos cselekvésébe nem szabad hamar belefáradnunk, hanem ösztönözni, vezetni kell a népet mindaddig, míg az a jó utat meg nem kedveli. Szóval maradjon * ta nitó Unitója, vezetője a népnek mindvégig, ha magát az ügynek szemeié, mert csak igy tölti be hí vatásábó! folyó kötél sségeit lelkiis méretesen és igazan.
Nem mondom, bog}* ezzel minden bajon segítve volna — nem ! De annyi tény. hogy már ezzel is és hasonló cselekvéseinkkel a hazának hasznára lehetünk. Él még né-
pünknél esen kívül elég ferdeség, mely leginkább a családi nevelésben gyöceredzik; erról azonban más alkalommal akarok szólui.
Srlieh Károly taaitó.
Harntfc B«ldiz»ir tevela.*)
Horrátb Boldiasir nr aagy hasiak-
fia éa őasatlea hosslyáBkBsk a f éri ápril hó 2O-in a (elaokss resdeséee tárgyában tartott parlameoti asóaok'a'ára, a melvbos haaoaló as eJkolmány rédelme :-mm-téból 1848 uSI fogra nem readi-tette meg a kepriseio hasat, asisesrek keb"lébol ki loa rerre, a Baósatask a nap láagaugarsibos hasonló bfiroe erejével ai a aeovedó kösúay. a mely reaaa-dnlmi- faraadalmi kért, a lőrtéoelmi jogoknak egyaakéot lett feladása a eaesek-01*1] kifolyó érdek poiitika osempéaatek be lassanként sugkertéasek módjára a aem eet életkertjébe, a polgárok aaireibe ¦ aaéle* e hasában egy éraelem támadt m.nd-o hoapolgár kébelébea a asóaat naicv burdereju tsrulms és asgy fontos-aaLU iránya irán .
A asombsthelyi 'álaastó kerület ö tétlen éa független elrü polgárai ia hs-•onló éraelemtÓl reaéreltetra magukévi letek a aagyesamát. Zimboay Raaeó in-diiranyira egv politikai tartalmú • miul-egv 200-at me'ghalado siiiriasal ellátolt emlékirattal tiaetehe meg e kerfllet emll--ett polgársága Horrátb Boldisair urat, a D'.gy honatyát éa pára'laaul álló öasetleu haiaBt; dacaira aioa torlaasolt rieese-runaaoak, a melyet agy egyesek, mint több lapbsC aYatstlss toltál a QagJ basafi éru>nn»i ellen gunyoroa alakban 'et*. m<*g-j-gí lések által a polgárok kósteio.idaatek. Aa emlékirat aaerkeaaté-éral éa I--iráaaval egy asiBiAn elrhü polgár bisaloit meg. ki -sí a kns ébaj érlelmébts rolt sser»ncaés öees«éllitaBÍ. A maly emlék-¦atre Horralh Boldiaair ur a kóvetke
Nagyon tlutelt Zkmboay úr !
Hslia ko.aöna>t mosdok Önaek éa tir^aiaak asoa nagybeosü emlékiratért, a na-laet iprtl 20-áa a feleohas rendeaéee largvibaa lartolt orseagtjü éai besaéd-m-r« vinsikusóleg, botsam beküldeni rsél-
Érekeo it kénytelen rol;am tiroi mer*dai a politikai téren aa eciír ea«-r^pléalol, de aaérl folytonosan éber figyelemmel kiaértem a koeélatit és mély ha aafíui aggodalom löllé el keblemet, lit-- a, bogy asellemi fejlődjünk miodia-kabb el^ér saoa aen>"s iriBytót, a melyet aj 18-W-iki torréByhosáa a kéeobbi ¦•¦-aad'kek aaimara kijelölt. Kutatra s ba-nyatiea okait, aaoa meggyos&déare jutot-tatp, hogy a baj fútorriaa. magiban i Bemééiben rejlik.
) E köil.ménft Siomb.tbeljról vettfik aton kAréssel. hogy lapunkban t^fjök k0u«. K6«iBiegünket ufjtn n» érdekli kOsTeÜe-lenűl; d« mert aa idekflláéar* ai itetoket Un as ott*ni sajió-msonyok kinjaivritnattek, n«-lyei adtaak neki. Sserk.
Kftsjoguak nésve teljesen önállóvá tette a aemaet t és a parlamenti iorosás? forma leghatalmasabb biatositék arra, hogy a oenaMl saját akaraUt érTanyesitheaae. Ha tehát mindemellet a Uir*4*yhoU» alkotásai aem feíelaek meg >s 1848 ik. tArréay-hosás SBollem*D-k, m oda matat, hofy hogy ragy m«g» a oemaet tért el °*-f/ torvény bosas hagyomáoyaíio.. vagy pedig, hogy a maga irányadó befolyását a torvéoyhosáara és a köteUtre sem bassnálta fel ugr, hogy hű ki fej esést nyerjea a aemsei akarata. Mmdkét esetbea a rád foauiy* magát a aemaetet éri.
As alkuimánr maga osak bolt gépeset, aoBak a kössteilem sd életet és erőt Oit a h'»i -s hianysik, vagy tév uU-koa jár, a |egsi*bad*bb alkotmjány erm telel m*g a c»4ís»k. A politikai jogok hanyag, vagy helytelen keseiése megöl be i magát a polgári ssabadaágot >•¦ A lépek *solga»ágs.t saladig értelmi é* er-kóic*i sfilyedésük és a kósögyek irántj kósöoyük ttokia megeldani.
Emért *ádolum éa f. évi ápril 20-iki feUsoí*tásombao nemosak a kormányt, hanem ss östies nemsetet. Fari kormány forma mellett egy életre való nemset. a mely politikai jogaival élei akar és élői tud, előbb vagy aiobb o'j korminyt ád magának, t> mely vágyainak éi ssakségemec megfelel. De ba ieg-ssentebb politikai jogait a dós'-ó pillaaa tokbin epbamer előnyősért kÖDyelaaea áruba boosájtja, rmgy hideg köadayoyel fordal el a köxUgyektfil, akkor aínosjoga paoasskodni tors* fölött. Igen, aséri vádoltam f«ot emlit-tt bessédemben ötases miodoyájaakat, hogy kísérletet legyek felráaoi a nemsete: tsibbasstó á'mából, s m-gertetoi Tale, hogy csak magától íúgt kteélettlaknek kedveso fordulatot adm Hogy gyenge saavam itt-ott, kdiönos«a p-dig önök korébea is riiihaagra talált, bistató jele annak, bogy a aessseii Ö»-tadat koseleg f«lébredeséhes.
Da ha otaiódoám u, — a miat fajdal om, már osalod^m többavor, — *i ga*st.lia; találok annak tudatában, bogy kötelességemet teíjesi ettem Ha be eg<w bitiók vesetoéaik, agy tanácsosabb lett volna hallgatnom éa uasaom, miat aa mások, as áramlattal. De »**•* politikai páiysmon, a lecoehes^bb korill-tnéoyek kosi n meggyAs6dés«m augalosát követtem, ¦ ast amit igaanak Unotum, lyiltan kimoadtam felfelé és lefelé egy ¦ráat t as élnt alkonyat nem akarom privilégiumnak felh«asnálni arra, bogy eddigi elveimet megtagadhassam. Minden, a mire vá<y>ko»om, as: látnom, bogy a nép a ssabadtágot, melyet a kor ssstllease és s királtsagolt oastáiy neves lelko»ég« vele 1848-ban megosstott képes magbe-cnöloi és m-gvédeni.
I>méte!ve hálás köesöoa temet és kérve önt. bogy eat ks eo.'ékirst alá-iroival kösölni Hiveskedjék, hastfici ma- fldvt>slettel a»áradok
Badapeat 1885 májat 18-án bö polgártársa: Horváth BMütár s k.
hossta* hallgatásomnak De most a midfio kop»is. Bajossá ugy néae-tt ki, mintha
a asellemi morwak b«noem egy égést *al.hoon«t ugy maiegében lop'a volna el.
ifeny^rré nőttek meg, kénytelen Ytgyok miodsQ arra matatott, bogy férfiai dissét
a legújabb eszme •üteményi a tekintetes aetn ugy vetették, hanem kapa után ssá
sserk"*stfoég elé tálalni. Uokéot rakták falai ajkára. De aaért e*
Nagy dolog ar, ba -• ember egy > kevés is sokat msjtatott, mar: as orra
sserkesaióaek tálal, mert ilyenkor lamer- »;i» ugy ki*olt faggyágyertyásva. miat
ve annak gyengébb oldalát, bisvást tud -k*r «K7 P*' asapp.no. mint- K« csak
hatja, hugy egy égess kóaönségaek iá »son leltem el bámalatt*!, bogy a Mlkléa
tálalt kocaii még prossaesiteni is ind. Hat a
D« mit is akarok hát elmondani ? asájja ?L¦ kisded volt, agy állt. mintha
T*lán ast mondjam el; h«gy Ss*-nt Ab- fütyülni akarna és orra mód'.alaou] b*
tal mogjelnovén a frildön. a a meg ért gje*. égfeíé nyíló lyukakkal. Csomolgés
bűnösöknek aranyat ssóM el, bogy okot b-jai, mely balról telleayerelve álli, egy
OD-giMtaxnassa ? N-m ! Kimondom pi- pic*in caárdás ks.»p takarta. Legjobb
ros pUnkösd napi éUmenyeue . mely ssukása as, hogy napssámra egy ssót
Bioden ruT.ds«ge mellett Is elég bossau asokott besséini.
test arr* nétva, aki aseret------------------- Lajos bácsi? Erríl caak annyit irok.
aoatkoini. b<gy már a kocsira uhunkkor stuodikáll
T>s óra volt délelőtt, még p^dig és mulatságos foglalkosásábói csax akkor
oestrák értékben, ami nálunk tisenayelca ébredi tol, mikor kocsink olyan hatalma-
percscs-i többel jelent mint Prágábao, .»i «űkken'. hogy as »Q oldalbordámat
mikor piros pUnkosd napján magamat » lec«osaástól osak osipom sarka tudt^
egy aaráglyás kocsi el*ó ülés be befess- tnegmeoieni. Amint f&laMndtábdl méla
kelten. A befésskelésoél már is két nagy : ^kiatetéi reám veU, ilyen meglepő kér-
•serencsém volt, elóssör, hogy barm-d dé*t intetett hoaaáao: ^Mondja meg oe-magamma] keröltem as ttléabe, másod-! k«iD öosém, miért jó a saláu ?
asor, hogy nem két saép kisasstony kosé
Na, gondolám magamban, es fráaya
kik sa ugdirat ntriil őlt-is- egy kérdés*. Est csak agy találhatnám k ködve. biaoay caak heringgé lapított, k . le.jobben, ba és ia asssditsnék sgysl. rolss. Tebit hárman Taíáok együtt : én, D<s meat mar Lsjoa baoai bem hagyott Lajoa bátyám, m-g a Mikló* kooaia. Él a, .ogrm békében, baaem legnagyobb cao-hátao üiéabea? Ott egy boldog is«relmea! dáikosisii fajeste ki a lelett, hogy és tápár caeirgeli, ilmodoaoit a betoppanó Ji- nult ember létemre még aat sem tudom :
liért jó a aslita.
Kíváncsiságom éppen a tetÓ fokra
mikor egjsser os*.k imigy fsjté
b j é
rórol. —
Olyan téoyea rolt a nap láayérjs.
mint a parádéra kiaubicikolt buaaar cais _ _
ma, mikor eaoek a mi sagy fsluaknsk a meg a rébuat: ,bai asért jó óoeém a ea-régére ér'Uak. Mindentől jobbas féllem, Ili*, mert meghajlik; bissea ha meg Bem mist a meguerouláeio); de eltol, bőgj asl bajoloa, kibökui s aaijja padláeit.* egéaa mos eg; .tót a«m asóluak. M( | Na ea«n már magam iá nagyot ka-
jobban tartottam, aiiat a <*>( elnémulla- cagtam. a tia még torább ia kacasgok •*'• Egy darabig csak bámultam ball*.-! rala, ba fsl nem tűnik s .ath.tíroo így tag sti láraaimat, a jól me, figy.lt.m a ' ta u, malyre Mtkloa asayit isgysetl mag '
Mikléa kooiat tatoto lalp.g Fene forrni-I .Téas úr, es itt Sormás! "
ja egy emb«r i> r«lt 0 . .sag. Bemébea.j Kogtoa gonatolkodóba satem, raljoa
*t< rált sreira aéara.1 Képe b-«asakás sem aatleutus in rslami hasiak aagyja
vagy Tolt-sj már poéta, ski est a győoyörö vidéket valaha magéaekelte volt fimlé-keaó teheiaég*m cserbe hagyott s asftri megengedtem magaiunak erről a dicső faluról kadencsi ál hatni ilyen formán:
,Ób fToa(T fekvisfl Sorvaa ! Videka4 nem t raas. Imids4 s laaj forrnia; moadoai est, naa ¦áa*
L"
Ami lagjobbaa bámulatba aj>ett, a* a falu kosépen álló templomnak képselt harangláb volt, amilyennel a»k nsgy ví-r»s s«m igen dicseked be:ik.
Alig bogy elhagytuk Zalarárme-gye esen sokban aeveaete* faluját, jobb kés felül fel tűnlek Öss'örógaye tégHa ke mencseiaek busske tetői, melynek kiváló neveietaseége abban össsepontosai, a miat Lajos bácsi ssoadja: .hogy 1878-baa ef y vfilegény tarsaag estéjén kilőtt as ablakon és sieroaosétlens^gére éppen egy gyúlékony isiálóbs tslal: lőni. meiytfil a tóbbi palatetAseta hasak is lángot kaplak és egy óra múlva as égess taJu a ű« mar-Ulékávi |6a.a
Ebből én ast a tanulságot vontam le és ajánlom miadeakinek figyelmébe: hogy as ember csak lakodalom atáa és ne • JUgény korába lövöldosson, bogy sa: ber társaiban hibát ne ejtsen. —
fiovid fél Óra múlva elértüak Bécsújhelyre, — akarnsa mondani, Becse-belyre. — Ls már titán jelentőség teli város, mert itt igen jó bort és isletas ebédet lehet kapui, eÓ*. mi több, ha aa embernek jo ismerősei vasnak —-----------
iogjéru És es a fo dolog. —
Óh BeesehelT t Ók BecMbely I L«I7 magáidra borral, ujjal, S s ¦!< él, ver e keb*l. Boa', — de aoa' Ba* (elad «|. Borod jo volt, aiat akár a ates Lroaboit tCle a kar, as e>s -_____Siéped vead*fsatr« aaaw kiss
Többet is mondstek, de báiaa rám fogják, bogyaaegfisetett poéta vagyok Asért, hogy nem fiaetuksemoj.t.jéiállok,
H i r e k.
- ,aUgrar Irodalom- éa airt-
aaetpártolű egyeslllel' rorid fenaálláee ÓU aemoaak helybaa, de ridéken is nagy
egy igea kiralé és lelkes tsgot nyert {Sock Vilmosáé ursjb»o, ki a keaat helyi aoegrleinsk köstisatelelbea álló el-1 5ke. Belépését egy — ss 6 í.ukölt gon dolkosását féByaseB taBUaitó* — lerélbeB tadstjs. — Nagyon orreadünk a meleg érdeklódéanek éa k,,injuk, bogy a kitti-aolt caéiiáért laokadatiaBal küadó asép jöröjü egyesülettel aiembeo. mentül tcb-ben köresaék a Deoi urno példáját 1
— A nagy kanizsai kösségi- felső
oeatiaa 168Ö. éri janiue bóbeo. 15 én d e. 1. II leányoes-., Ili fiosat. d. a L I. u. IV. fio., P.tifiu I. fio. 16 an
d. e. III. IV. I. o., pirb. a) I. I. 0. d. u.
II. I. o. pi h. II. I. 0., Petófi u. I. I. 0. 17-éa d. e. parb. III fi 0. I. fi-o. Magyar-u. I. I. o. 18-áo d- e. II. fi o , pirb. II. fi o.. Telek;-I. I. fi-o. S. u. tlagvar-u. I. L-0, psrh. b) 1. I. o. 19 éa d. u. Torai asst. 20 ao d. a. VI. VII. kerüleibes 21 -22-én. Noi-kéaimuBka kiilli'ia d. e. 9—12 : d. u 3— 5-ig. 27 M Te Deum A sárriBagálatok d. e. 7 —éa d. n. 2 órakor kesdetnsk. Nagy Kanlaaán, 1885 máj. 28-in. Aa Igaagatóság
— A „Jhgtsr irodalOB- és míré-
ssttt pártoló aryeaOlet" ason 'sajai, kik a
e aaakoaatslyta miét keadok ki" osk felréletoi asireakedjesek bétfoo , í. bó 8-án aeti 9 órakor, esetleg baagiaereikkel Vaocsel Kesso ur, a lene asakoeatily eln6 kének lakiéin (Koloa.i utesa 13 a im) megjeleani, heliaa asorgalmi órák eaealul ké^seer, noég pedig bétjEoa ia osütörtököo esű 8-10 ig fogaak megtartsál. Zerkoi Lajoa seae aaak- oaat. jegyeo
— A n. kinlisai Ur. iskolábu
ben iogssk megtartaiiii : jun. 13-an d. torna a ke'ületi lekolib.n. 20 ia d. torsa as V. éa VI. oastilj b.n éa kea:-aka kiállítás. 21—22 éa keresk isk. 23-áa d e. I. fi o., d u. I. I. o. U én d.
e. II fi.o., d n II. III I. o 25 és d. a
III. fi-o . d. a. IV. fi-o 26-án d. e. IV. V. I. s., d. u. V. fi-o. 28-án d e. VI. I. o. éa ének, d. Q. VI. fi-o. A vlsegálat nyil-ránoa léréa, erre a. tsoQicybaratok eaea-
il tiattelettel megbiratoak. Aa igasga-tosag. -
— A BMgyei Unltói jnraakö
rökhöe! A o.-kaoiaaai Uoltűi jaráikor rilaeatmiBya f. bó 3-án ülést lartolt mely a már lapaakbaa is megpeadustl itrányt. a jelen én megyei kóigyulé alasstáaa irásti moagalom-iaditaat tárgyalta. Aa erről telrett jegyaókónyr lu-domiaré el éa egynttal a toibi járiak6-rftkbös iotéaendl felbiráa .égett bossask bekGIdetréa, egéas terjedelmébea kosdl. jak. résBÜBkrolieleljeeodaedaassI mélut-•s és belyeaaUe a — mlsdea meg; ei járáskor állal pártolásra érdemes — rati-onália moagslmat. A beküldótt jeryst-kísyr igy ásol: .Jegysíkonyr a .Z.la-
d> a rera jnaigiVt a Saentgyörcyriri aaollo taUjdoBoe jó baritom aaert-ól, aki adig aat moodja, bogy
,a So«»of*ia kirakatába
Ea? Mt*<l fomb<Sc«.C, kirak a talBB*
Da még oem vagyok a kirakatban, aaaem Beoaehtlyea. Itt, ebbea a jtrarali koaeagben, .bol eo Ab'.bI bátjim ni) moai portájin olyaB jeleaSi elrigadtam, bogy Bal Itt mar utii n.~ agy é>ee-tM in ma-amet. mist a aaraglyaa ko-oai ülécebaa barmad mtgAmmal. Mert bál Adu! bityim caak cl-elkiiltotu magit, b» Lajoa báoai el«i»aíitoU: .Mit ia moadoll a kabaj aaeaoay ?' Ilyaakor a mogorra jer^BO oraak ia kel fela vi-a«lt kibegyaott bajuBaa ¦ bomlokit rioci b« kaayartatra biaUtolag oda aeolt birfi aramnak: „Hátha inniak komim aaa-aaoay?" Bírt aram pedig laaimiiott 6«B-fOrleia oeesdesea agy ritit a balkeatrel, a jobbal pedig ajkiboe emelte apoharat: astia ittak misdaBByiaa — — — — — OBak éa Bem.
Hit meg mikor a kiaain) elkeadla batalmaaaa Petőfiből aaar.lai aat: .aiaradik Bár » penir T ------Caalt Mikr-
Akkor írott im mindegyik nagyokat -------— —-------—caak én nem.
De hagyjak s4 eat a seemom bia toriái és 'érjünk át ss aaaaOByokrs.
Hm! Egy faloat asseoay. aa ám essk s tetdtol talpig magyar asssoBy! Esdrss, nyilt és oasiate, ami a ssiréB, aa a BT"ltéa. Faatetlen kirtl.haniiaiUa aél-kOli bslttl; asm ss miat smi Bagyviroai dámiiak akiksek ssiaét a patyikua, es alakjai mag a soaaabc osiaalja! Caitt I
,A riragnak aasg-iltani nem lehet,*
De elég is less abból eaayi, majd Isgkbselebb a kaJsBdoasbb résst moadom el s tek. eearkeesió urnák kit a as-at Antal m«g aokssor áldjon ntég, sok jo -friss egeesaéggel.
megyei ált. lanitóteetolet" aagyksnim.' járiakors rálaastmányának I88Ő. juiu 3-áa tartou üléséről. Jslsnlerok: Bsj-galó Sándor (jkori elnök), Ssslay Sándor (jkori jegytó), Boronkay Károly (ji-rasktri pésstiraok), Bóasarolgyi Aoul, Béoaey György. Morgeabeaaer JiO0,i Hoffmann Mór Németh Ignács rilaui. mányi tagok. 1. Elnúk elóterjeSBti, bogy lóbb oidalró' Jövó óbaj aa, miaaariot aa Idei 1885. éri megyei kragyüléa tekistet. lel a oapireDden leró oreeigoe kiilli. táara — miután a bennünket nem ia oly kosslról érdeklő bécsi riligkiáliiiáa al. kalmáral már aa akkorra esett kösgyii. lés elbaleesutott; — tekiatettel toaább* arra, bogy aa oraaigos kiillitis miniegj kötelességaaerü megt-kiotéee réasbea a a taaitok, réeaberj pedig a tanügyi oxém. kért anyagi áldoaatok n kéasaéggel hoao koaaégek meglerbeUelríe nélkül esikösol-beli nem rolna: — a jelen é'róljoró 1886. érre halaxataasék el. A rilaaitmáoy eset, elóterjeastésbea foglalt óbsjt méltaByoa- i* jogoanltaak tslalrin, egéas terjedelmébeu magiéri teaai • határossá, misseriBt n jeles jegyxóKöoyTnek a .Zalai Tan Ugy* és .Zalai Kőilöar" ¦ trmQ lapokbaa raló kössélétele mellett a többi megyei járáakórok ia folkéreaaenek ha eonló aaellemü felterjesatésoek a köapont-hoa leendő baladéktsian Dokn'déUr-hogy aa a beérkeaeti rél»méoyek alapjás e tárgybeo stég idejéo dóntó hstároaatot bosbsssOB. K. m. f. Hajgaui Sándor m. k. jkori elnök. — Saslsy Sándor m. k. jkori jagyaó.
— Ai nmapl asertsrtáa óriási réas-rétel mallett tolyi la f. hó 4-éo. A aser-urlást inposánasi tette rolna a luaoltói aeBekar ss«p jitéks ia, ba ss s fülaér'.o bnmberdó el aem pyomta rolas az egé sset. Mir egy temetée alkaimáral fel-aaólsltunk e tárgyban, de a a a a k é r-t o karmee'er ur — ugy látásik — Bem akarja elbiani, bogy Ur.aepj*n Bem ok-retleBÜl estkeégea a n.gj dobbal kirukkolnia.
.— Ryilráios köszönet Misda-aokask, kik f-ledbeil«n fiao? temetése alkalmával atyai fájdalmamat réssTétük-kal eoyhitefli asireeek roltsk, külóoosea pedig a a. t. gymn. tsBár uraknak, a tanaid ltjaaignsk, ss elbuayt oastilytiraai-ask pedig a kegyeletéé megemlékeséeért is e helyes, lelkem mélyéból, kaesonete: moodok. — Topolioa Jósaef.
— Sajnálattal reseiOk a birt bőgj Weiaer haanál történt aaerencsétleaaég-íi hoaott köalaméByünk asoa réase mi-
asennt ss áldó. átok tente té-kSltségeire tirirati.
g 160 forintot utalná-n y 0 s o t t, — térss érieataésea; arra Bésre pedig, hogy asoksak hitrahagyoti jairol gOBdoakodni ssáadékosik. lérss 161-
ésea sispult. Aa Bem történt meg; eh-hea Binca remény. Annii ralóeainQbb atatán, hogy ss a calaetropba sQtét. atkoa emlékként fog abboa as épulethea fusod-ai; de ssért ast bisssauk : jól alaaik ott majd a lelkiiamsret.
— Kedélye, társaság gvultegyb«
lijus bo 31-én a Weiaameyer-féie aaenU gyórgyrári asolohsgyeo, bol a hisigaida : tj Weisameyer Tsadégeseretetébol aranyesÍBbeB játssö nektár melleit vig órákat töltöttek a megjolantek. A rig dalokat és tosaatokat miategy megaaeBtel-te as s jótétemény hogy s jelenroltek egy indít' ányárs a Weiser-bAanil eaerea-oaétlenülkizoa-tsk bitrabagyoitjsi réaaére rogtöBOsre 4 foriatot sdtsk oasse. Esen öaeaeg aaerkeas'oaégonknek itadatvtt Vajba mentül több tárásáig emlékesnék meg s sserenoaétlenekrö' Ogy, mist ifj Weaassasysr ur joked'ü rendégetl
— A nagy-kinliiil laaroa-aegé
dsk belerra-geljaó-ecTl-l- fo yo 1885 éri ina bó 7-én a .ZAdlfakertbes' O áh Kihály helybeli aenekara mUkodéee mai
jotéfcooycséln nyári lánoarigaimat rendes Bclépu dij 40 kr. Felülfise'éeak koaBónetlel togad Btaak a birlapilag ayugtistatoak, Ked*eeotlen ido esetés a BK.orona* veniégló nagy termében Urtav*' tik meg. Kasdete esie 8 órakor. '
— A zaia,egersi«g1 óok. Tüsolf-•gylet 1885. éri janim hó 7-éa R-seB kranca Jóaa-f keni helyiségében aaját péna-tira jarira 'ékererstByoyel egvbekötntt Urssai tancamalsuigol readei. Kcidate d. n. 4 órakor. Bslépudij tagok és cseiad-jsiask IS kr nem tagoknak 40 kr. T'ke-jegy 3 dobéara 20 kr. FelürSsatések kö-ssoaetlsl fogadtatBsk s s „Z'lamogve* csioifi lapban ayagtáststnak. Redresot-
idó esaén 14 éa tartsuk.
— TMékl ssinésuL Sümeg-v Ir-
aay B. Zsigmond társulata ilu! eioidat-tak f. éri májua 21-én , Aa IaUn kett' 23 in .Egy roasa ember* r.gy .hogy leket birsUlra és faleaégre assrt tenni?' 25-én .A lói Isiay*,25-én bérlat4.'Báni-ben: .A busariiág" osimü darabok. Ai igaagstó Igyeksaik ncjáték- éa Bépaaia-mArel éa éjreielei eelékel aaarassi* a k^ BÓBSBg aaonbao párailan köaöaynyel ol-raasa s ssinlspotéa marad oitbon. KisebB hslyskea aa igény is kisebb lehetne; egy tónkra társnlstsil as fessegessak folt-toa a biáajokat, énekesnó, diasiet nb A ki Bupspeat, Béoa ée msa sagy aaia-HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY.
JÚNIUS tj-ii 1885
hátakat nézhetett, ¦ «»tonyok kost i
vMjua h*l><» rónait, kéb«B é.kéwpé«.tartaJAok.>M3149O875 w, i«kUiM inkább a frt 82 krt, m*lj .., mit ait . ktaséi~tt utaikoaó jó akar. o:. J T»gyoo-knnui«Ui .gaaolja, t*lj**ea }•$
m»y Ireey táraola-liaái bizonyával meg tio. Ir*>T. Kr-eaoy, 8«abo car, Farkas Mariak a, mim eddig m.gakat u«T*p«ik-b«a bimutat ák, bárki tetssését megojer bnite éa méltó diCséreUt érdemelnek. A több*** p«d<g asarnp mlU4tl. elég igye-kearttel raeflak >k ügy iram. Siimeghea
g g
ba oioos esórakoaáara
rgy kia baj v
»tk»:t>m, akk»r mé< * r^géajea fekvéad Taroaka ii rgartir. karai ; ha Tan rálátni. d.oc* pártol á». N^n kiria a t déket ma-l.tutai kirioo atiaiáraatat aokat. otak
értekek bea '
telj }
A UrtaiékiA
üérTbam, a mit a bonaattó b«Wg»é( elSbbr* aalk4 Ba a baj már rigi, akkor rt*id aaáru knböíii lép fel, mtljtt kéaobb kiköp«««k kö-vetack. á kár nagyfoka «lór»baladáaáTaÍ aj falbKr piasko* baraa ntnt Olt, t
wns»wo»D ud aiueiyeare A lartaieitio-' f«[DKr piasko* baraa mnt olt, t a kleket ¦ kek ily baiáa jrrerapiiisa mellett ii. ai I lábakat hideg uP,d&f la.a^ai, bontja A maj ¦ óut abban . helyiéiben ran, hogy •! ^"^^^ÍI^TÍ"^ i*111^,..!'
, gy 315 írttal a*-fi«»te« réMréarek a tán 300
frtokot y
oastaiéka!. At i
frt aranyban fi«*t UtU:éaek folyt
baladáaát ée tarlót fejIMéeétnagy m«riék-bea e daegiü a már bírt biatotJuJ állag. A* elemi biatoeiláaM ágban jnti évekbee eatdéke. dijk6t«l-)svéD>ek 21.066 641 írt 33 krra m aa«k, u életbistoeitáai igbaa pedig 18»4. ér deeaamber 31-éa 83 174 458 frt 78 kraji ttte rolt biato
és enayí időig Süroegb ÍDte)lig«D« koBÖa-
«ége k**pn« egy tá>aula(o: fonó tartani;
az akarat eddig oein mat«,tkosiit. adjunk ,
reffléayt a következő darabok elfiadá- Egy aggauto I>v>teg8*g,
tánal. Későbbi keM'ftl a kor«tkesÓket UUn MXtály
írják: A lattá at rgy ket igoa sikerftiteo
elJ'dutt darab utáe 1M0 pártolásban réase- : Eseu t>at*f»«g >l«ot
zul. F. éri májua-30-án .Az ar«oy «m- ' k«dSdik, ba aaoobaa elb,
l^éar" k-rii
MiiuUél «16adáa- tL
[ lóban taoaoro
f[fbb twgok is ei ismerést érdemelnek trij-ta odaadáaaal á érzett tüntető ji'.ékéf'. A köaöuaég kibiria éa Upaokkal jatal maita a zzorgsJm>t. 30-án már bacsu (lapok bordának ssét, a aikerfilt e.öadáaok láf.ára többen aj bérleUt írtak alá éa a t*r»alat továbbra murád még Som^ben. Kitárta* ée igyekezetre siker kövrtkr-tik. Kritika*.
— Popp füle Anaihorin aaájrix löbb miat 40 ér óa readnltetik lüuflbb orroeok á tel, köstftk
J
l«*gki- ldU
bocj as általa naclcpett Ta kitere.
ricre a halai mecoiaoü kálijaitól. E*ea brtefaég ifea (Takraii má% betegaéf-kkel téveaxttnik Öaas«, dibiu olvasó u ailbb kOv«ika*S ,ütén -.r>t>,« akkor k«p<« lecnd , sa vajjoo azenved-a 3ílj»o ba bao Btán fjomi
meg Utooyos lomti, oyoasaató *r a4a, aJiuoí-iftólk.aérve ' Nem-e aárgáaak a «<¦-
m«iai ? Ntm-a gyüjamlik reffelre az ilreo «¦ fOí»koc gürö rafadót nyik, ro»» azáj'« kiaére-táben a nyelv b"votiT» 7 Niaca-e a jobb oldal íelfaví dva, aiútba a máj meg volna da-g»dva? Nisaa-e dacaiáa j*l«n T Neai-a atedaJnk •1. ba f*kv8bal*a^tl>dl bircelenfai«|7au*a«den.? A btfj kuválasstáa caekélv «• aet«l lnnfl-e ? t rövid ál 111 után naai « bagr Oliadeket i
Oppolcar tkoár által io. Draache laoár ia ,
ujabban nafy eredméoynyel alkalmasia 'g» után? Sem-* poahU aef ü étel *gymor-
a bécai egyetrmM kórháiban. agy asintéa ' ban nindján aa
•sájp dlás boegMgA.Dél. É< ftiért tokák •latnára a P»pp-téle Aoatberio aaájrii. melv k*pb*tó N>gT K.ao>a*a mindeo íi l'gJ«*"''tarab»u. éppen o\y ma bistoa tyófyt&r, mint nélkttlnabeiles éVóeserre len *• leaimÍDd»nkin,ek, ki alt tiaj, torok éa fr.gbiu bet-gaégében b*ai&ilta. Ejfj id'u.ttf' figyelmeztetünk e a« jvu asédél^A éa gyakra i karoB mrgh>miaitáa«ira, melyek gyakran a kezelő urroet i* megoaal-ják. Mindeo ereden p.Uctk ayikáa ott

léPc-k uiod
ladUfal eaáao- íájdalaiak álluk U. melyeknél a rw4M CJ^ftTkeaaiéa aár telj«awii siker-baj «aiéuW>tlrnBéfb<;i racyM-aa-
Uai g7ea«ea*ffbJ>l aaármazik. a»ly«t egj kia adac alkalma- iTÓCr.x-r beve^léral elbárii-tMtoak, ba ait zundjárt > kór Mléptanek kez dMán alkalmaaaak Bnn6l forva Mattíbb fon-t«a, BOC7 • baj niodjári ,rf .*t f«.J«páaekor " '_ kaaelteu^k, miutáo -kkor m«( tgy
kia adag rréffrtacr ii ol«f*odi5 a baj orrot Iáéira ¦ a*St zttSc ba már a baj b-fésakalt* [na ia maját, ¦ vzlödi heljea fT&ajazerr* méff akkor u mindadd-f fel oew kfllen- hafj ni, mif a baj l^jkuabb nvoma is al nem tllot, aiif as *t'áf j Uniít viaa>a oeai tárt, ¦ aa emiaatéai aser**s^t ian*t tflkál*t«»*>n a«ljr» mocj állítva — K**o bat*cat>f «U«d a !•«¦ bistAtabb a í"fb»( balosabb a*«r t-lviiáxbaiUaiil a „tbák«r-kivonat", aovénji kftazita-ny. maly aa alább felaor-it tjótf**nir*k miadt-cjike-b*« m«fW*r*zbelA. Cr«n kivonat a bajt alapjában támadja »•», ¦ "* X7tk«r«it51 kiirtja a tawtbil 2tl9 6—7
Oly ecy黫kD«k, kik dacalánbaa •*•..-rcrdnak a „Seifel-féie baabajté Ubdaookra" vaa aaflkaésok, a „Sblkar-kiTonattaJ- kapaco-latban A Se>K«il féle baahajtó Ubdacaok mef ryAfjitják a dn(ulijt, eltLaic a lazt é* • at| hOlikU',, mecasAbaditanak a f8fá]áatxSI a a-i fojtják aa epekiSaalaat. Lz«k a lefb ittMabt :afke>iemet«t*bb » «fjMernníod a legtSkele tet«t»b labdacaoli tDiiidec eddig kéiatt«n«k k6*»ct Aki eaeaka. caak *%j ki*érl< aa«k haamálatát aito/vára nem fogja abbao hatra. Eoyhéded.D • m.odea leckucbb fáj-dalóai elótdéa>M aelkal bat
Ára «ry palacak „Scblkar-féU k>ronat o«k'. 1 Irt 25 kr. 1 dobói „Aa4|«l-fál* haa-bajtO labdaca^knak" 50 kr ^^_ Slafjaroraiági f&raktár: Badapett, TirH MzSlf Kjirymi e tára király
atoaia
Nacr Eaniaaa : Mm Jtatf *a pógjaxertira.
Lapreaér é> k.adó: SZALAY SÁNDOR
Felelő* .ao'kentft : TA88 ÁL1O8. Laptulajaono* : WAJDfTS JÓ/SEK.
777.M.1885. ARrEJTEWl HIRDETHETI.
1. A XX-ik kerület kir. főmérnöke »ntgy-kttiizsi tapolezai '"-------- *" '" ' " ' újbóli
aVUaunuton 18—19 km. szakuzáo 21.
átér 481 frt
87 kr.
építését (. éri májiu 30-io 26 n. ».
2. A pooony Ttxtsdi ülamot 18» — 189 lm ét 193—194 km. szakaszio le tó Korlátok helyreállítását f. évi május 25-én 31. sz. slatt . , . . 139 frt. 82 kr.
3. A poisoDy vtrasd: álUmoioo 20Ö--Í10 km. szakaszán tevő 21?. sz. híd újbóli építése f. é. májas 30-án 31 ss. a. 412 frt. 57 kr
*- a Iíll-t tözepiteszeG tértiét felkelője
t Pozsony varasdi államot 181 182 kilométer Biftktszáo levó 197. sz. nagy Zilahid kijtritáaát f. évi májas 24 én
27. sx. aktt........ 550 frt. 18
kinyi összeggel engedélyezte.
Ezen munka biztosítása tekintetéből alulirt hivatal irodájában folyó- I8d5 évi jumn bé 18 án reggeli io órakor Írásbeli ajánlatok elfog dusával párosult nyilvános szóbeli ariejtés fog tartatni, melyre vállalkozni száodéko/ók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni résztvevés esetére, magukat a fent kitett összeg 5%-al mint bánatpénzzel eliássák, mely vállalkozás esetében !0*/0 biztosítékra lesz kiegészjtendó.
írásbeli ajánlatok fentebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendó, továbbá azáauul és SZtval kiirandó azon száztoli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmat ismeri és elfogadja
írásbeli aj aulátokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 10%-ja készpénz vagy elfogadható ál'am-papirokban csatolandó.
A tervezetek, műszerei vények és féltételek alulirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők.
Zala-Egerszegen, 1885. évi június hó 5-én.
Zalamegyei tn. k. építészeti hivatal.
j j
uuak"dik. L gyógjaaaf reodkivaii tok is léiyo k M »lterjed^*ook Srvead aa o*st-r*k batárokon kivúl ét <*g*»* Európában •Öt Amerikában «• Auanráliábao i* »an ¦ak caodálói , 6gj elmetteijflk továbbá P»pp J. Q c*. k. udvari fogorro*aak aaa* tnoriD fogtapaiaára ét uö«*oy fogporára. ' avelj igeo alkalmasé* biret fogtÍMtiUÍ Mer.
- Legytnk mitiif elórlgyáiók.
JfÍB4«Bok1 kik •liriivir&sk ¦ «onak ittly-Uo i)4rkiüte.ekb«o, virtorlodiwtbu— fpjrfl é* melro—, srftDj0rM bkjokbao *lb 1 •BeaTedaek, De mulu«»ik el a t»TaMÍ tuttitií kúrát, melj o*pookiDt e*»k keret ' krtjctirb* kerQl, > ¦ melj ál'al • teát fel-fri-S |a mÍDd«ii bategsé^t^l ment marad. Erre néave legjobb aaer aBrandt B. C;ócjaaer«ai féle ¦víjesi labdaoaok, ma-ljek a gyóg/Btertárakbao. 70 kr. kapha- | 'ók. Miothogy X > ( T > r D [ i i í ;-b. o Brandt H. gjógjtaereei tTijcai lab-d.caainak kulöafclo utám.Ui letotnok | arra kall goodotao figjelai, bőgj minden doboaoo cse^jegjfil 6$j tebér kereMt *ö röa me»fib«o ¦ Brandt B. néralüriaa
Közgazdaság.
— A Trieszti általános blxto-
•itó táreasAg < A-uicuratioui Qeaerall.) Lapnak hirde meoyi roratábaa közöljük, eano l83Ub«& aiapitott, oenoaak Ugre-pbb, bavaem egyMentajjod a Ugnagyobb biatotitó iatéset^khev tartozó táraatág 1884. en. immár 53 éri sántám adáaát «• uériefet. At oendij- ét illet ék-bevétel a most lefolyt évben a* öauet bitatoeitáai ágakbea, kitett 13 758 097 frt 20 krt, a tőkék kamat* fejébea pedig barételeMte-u.n 1.200 518 frt 63 kr'. Ai 1884-érbeo 42 543 káreaetb«a kifiaetett káröMaeg 8.637,596 irt 13 kr a \g7 a Geo-rah ala-pitaaa. ou &58&81 kiretetbee, 178.423 338 frt 51 krajikárléritéat adott At 1644965 frt 25 krral kimutatott bA orereaegböl elto »orb*a ia as «s irányban, igen óvatos láranaáíi atapasabályok intétkedéteiaek n«fefilelol«g, 316,296 trt 8 krnyi *rt«k-papiroyereaég as arfoljam-haiUmsások fedeaetére alakított tartalékhoz ctatolta-tott, mely eooek folytán 845'574 frt 93 krra emelkedett; tovább* 300.000 frt as lOfftlan tartalékhoz iraiutt, at«iy ezáltal 707 145 frt 65 krra gyarapodott. Habar a jegbiitoci.áai *g osak 154 244 írt 38 kroyi eyereaég*1 matatott fel, mégis kerek öMtegbeo 200.0<>0frt fordittatott jéf bistositáti tartalak aUkiláaára, melynek aa a fradolie e«e. bugv eaea igen reaaé-Ijea bistositasi ágban a roaeSAbb érek lerheaebb veaaioaé«c ellen némi fodece-tat arajtaon. Aaijtartalék 1,100,200 frt 30 krraJ saaporodott, ofT, bőgj as I8S4. éri deeiember 31-én SO.176.592 frt 39 kroyi tekintélyes Azwseget ért el- As ic-, léset ousea bistoeitéki a'apjai etek sse-' rnt. . lefo|yt é^ben 1,974.521 frt 94 kr-¦ »I gjarapodlak és kitessnett réaaréBylA-
ASSICURAVÍIOM GENERA.1^1 1884. ÉVI
Nyeréséi-- éa Teeateeéf-eiásU as k) merlerken
iadás
11 A Tlt. Ua«ÍB»-aamaUr Ta«r*ma kaawlaittaaitéaaal
a, 4 Uta*rJ>»kok arigdijpatamriaak 'H7*«*
viHamtViilaaMtk .uaÜA|a. *4 . aa i»la*at takjusak aaliá
U a] Ifunymlk HWaMa* aatmtakaa 1* a) LaMaak >iat«aiMk is kMWat traaáat 1I1 * átálfk raUfl*
Bővebb ur-, v»Umint kirkia.auti»k U tUnti S.-K.n««i fi ttgrnSki^iiíl k.phatók Igvarntt felTÍligo«itáaok kész^g.1 adatuk éi bUMitili »jinUtok . tta-, jég- é, életbixtoriU. ágatokban . legszolidabb feltetelek s^u,1^bbEl^^"ett ktaóltelnek. ' '• HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JTJTffOS '6-á» 1885
Újonnan díszesen berendezett szálló
a „VADEMBBR'-iiez Varasflon
Hotel Zum „Wilden Mann."
9
n
9
í
Van Merene^m a n e. koaonaegat, (ókép >
agyoSk urakat ét fdrdí »ood«gekel érteeiteni, hogy eiállodinat ojonnan, • miodea kiTia.alma.koak tok«eWa«o megfelelőié^ rendeltem b«, melyei alivea figyelmébe ajánlok.
KMyelnwt lakatok kitűnő ktnyha, fiit* ital*
elótékenj uolgsJat, kocsik minded irányban.
TÍMUUttcl
Wsjdits Imre
Biáió u.-jdjnoB Warwdoa, í
A RADEIM SAVA^IIVIZ.
Earópa legddsabb tartalma szikeny lavanyos savanyaviiielnek egyike
Hathatós te gyófS"*}^ alkatrészen lekuitve minden hasonló forrist jóral fSltlmil. s kiválóan lavany-tartalma által 'űmi K a mely még eddig :l\ nagy meoDyiség ben egy iíviDvTizbcn sem találtatott.
Rzért a ndeiri saian>Dvii külOnfc gjógyhaiáía mindaxoTi betegségekben és bajokban jótékonyan nytltinnl, melyet a hngyany iálságos t&l&slegén altpnlnak. mint kitz vény, epebajtktál és hugyctőtakárnál. Gazdag szénsav ,-s sziteny unalmánál fogva merem sjániaDÍ eooek használatát különösen: gyomor- és béüwrut. sápkór, szűkülés, vesebajok, hurutok, mirigydaganatok. golyva és idegbiintalmak ellen.
A radeini «avanynviz savanykás borral vagy gyü-mölcs-ntdwekkel vegyítve a legjobb 2454 i—5
¦BT ÜDITÖ 8Z9R "V* és jóval eléje teendői a mesterségesen készítetett szik vizeknek. —
A radeini savanynvitek fóraktára EhreDoleln Hermxn ar
nál vas >'ag)-Kanl/iNail Presburger féle biz és Koor-
czer Karolj ar lendéglóje mellelti boltban.
-7*17" I"í1 n'J*" " k*l«»l«f*» ono. dr. KILLICBDr**- d&tMU> - Ki * bakavrthwett uáaoa likart. •wOrt . pá-
riwi mdominyo* eftNülettftl nagy arany ér«m-.«l JwtaJ- ma-ia'oU EgjetleD nim«t orroa t«B b;rja t kitü»l*ti«t
B b;j t í.liaautni
ÜINAGY PÉNZ-SORSOLÁS!!!
5IIII ,0001 nárta
mint legnagyobb nyeremény
nyujtatik tzerenc«é« esetben
Hamburg államtól biztetitott
penz- Mittlát által, illetve:
l dij nyer. á. m. 300000
1 ny«r. a. m 2O«OOO
2 nyer. a m. 1OOOOO
1 oyer. á m 90000
1 oyer. á. m. 80000
2 oyw. á. m 70000
1 oyer. a .... 60000
2 nyer. á. m. 50000
1 nyer. á. m. 30000
5 ny«r. á; m. 20000
3 oyer. á. m 15000
26 oyar. á. m. 10000
56 nyer. á. m. 5000
106 nyer á. m. 3000
253 oyer. á. m. 2000
512 ny»r. á. m 1000
818 ¦yer. á. m. 500
31720 nyer. á. 145
16990 oyar. á. m 300
200, 15 0, 124, 100, 94. 61, 40, 20
Ezen 50500 nyeremény 5
htnap tartalma alatt ét pe-
dig 1 cttpcrtban követte
2Öleg huzatik ki.
K-M. lefujabbaa lliBÉTii állam ¦¦ fu kormányf álltai •ognééljt^f *• « Au«ei álUfflT&cjonnftl blstontott Mfy P*"-tor.oláj 100 000 Mrtjuylt tartalma*, m«-Ijekb&l 58 500 aartjafy tanát több ni&t a fsle ii id*- oldalt jeptatt oyer«n«ny«k-kel hét outájybaa foljtatóla«oaaii aortolá* alt kerül. A tar»*iás ala B«c*at«it huet **•?•¦
9.550,450-
ka.
K oagy pétiuora^lúbaa kíaoraolació nyer«mériy«k 4at Urtalsa, ˇalamiat t •••-t« aytr«a«iy-kJt™tee Iráatl tebrté kf MfyaM aaraatia a »onoláaaak nuadeuflu
•OT»oiit a tei-T hatá-o«maBTÜ ¦asrint kfl-áJul .Dtestettek Aa a* eféai vállalat aa ál-
E peaiMno'áwak 1éay«|M aláaye afc-bét ül bofy az iiiiii 50 500 iy(rMeiy
bét uutályka tátraivá botasu kisarul-tatfc.
At *U8 oHtály f5DT«remíoye 50,000 márka, «isalk«dik a ma*o4ik oaKtUyban 60,000 márkára, a harmadik 70,000 a ne-(ty.dik 80,000 u ötödik 90.000 a hatodik 100,000 * h*t»dik esetlax 500,000 éa mi.-deo«a«(r* 800.000 200,000 márka it- »tb.
letl megbinra ¦ kireUH-k nmdat >k kik ax •redeü aonje^jek megTá«Ari4«U)aJ r^ait t«obi ixiodíkoioak, hogj »ep-«üdílá«eik«t k&iT«U«oai e u^hu küldjék.
A t.itteli megrand l&k keretnek, hogy a megfelelS «aate«K «utr Btfjr fapér->«ait«« rmiy .•vé.bélyifkw koldjöt -A p*o»t pottamaiTaojnT*! n l«bet küldeni, Ta.y kirásau-a potUtitáo*6t«ll»l U anldat-
j
hnaiabos
I afétz artAttl ••ca^fj Mak f-t 3.50 o *. I W . . , ín 175 o 4.
I Mgjrttf . . . frt 0*0 o. é.
Mipdacki ax áilaacsúDcrrcl «llátott trtéttí aarajagytt kap ét 'irattal Mvttal** MTMUal tarVIL naljbSI miad»a bftv«bbi Djer«a>ínyb*o**tá«, a btisÁ* napja é* a kU-U.nbc^', oaat bet«t«t a«f tud hátúk, a hnaáa után uoaaal a m«fmdelf a hirataloa, a. aliamuimeréval ellátott t)rmr«aiMy l«J«trMMt ka ;a mely poototau a Dyti-e«4ny»k^t ilietőlf^ a kihojou tiitnokat tart lm ma
A Mym-wmtmytk kitzttéte ttrvuaria m a—taif álUal fitálléaM. t<rt*Mk Ba nn*l»n a mcgr«>d*lfi p-m voln* mepeléfedve a .ortoláii tanvel, akkor ki.»•((.: TUaaaretaiOk a »ortj•gyeket hn*i» elStí m *ÍMzafi*«tjQk aa 9HZ«g««, kiviaatra elör* ti bskuldjak \agjta a wrwliti t«rr«t batekmU* »*K»tl
Mintás eua nj Drereméoyhoaáíhoi •aámos megTend«]é«t Taraaxonk é« bocy e«k peotoaaa uljedtheiSk lagynek. kerjak a m^readslétekei M*tt« ItfAtrikau miBd<>ane>tr« a»onbao 24 2 2—2
1885. június 10 ike
el itt, u iIMM HawMlial Ir^eku korr«Je»01 tlitüdeoi
Y A LENTIM k Ca
kSalestraxse 36—38 ^ a na *> u r a<-
Mi»d.oki nilmil, »bb,o u .]5íjb«n riu>m, hoD > ¦onjerrekn k6j..t)r»al í» .,nd.„ taimid ullMi.! Ti^rolhrtj^ «uielforr« Deacuk > hir.ulol njere-«éirl>JRre«it kipU > leheti itfrO'idebb idő • >tt MaiMtáa hU luiien u m- to ¦ tervoeriee M|Utaf|Utt itm >ii lji buu tü.»ulo.«e u ,ri jomu hó IO^r. letl
aellrU
MOLL SEIDLITZPOR
Csat TaJoáJ
ba mindaa daboEOD
ét Hall aokaaoro-aitott caíj oyo-
j
lícfílíbb mU Efj eraeeti dob»
K/BatáM m»kaca ¦Y•¦•«- •>* ¦!bHrk«]«4. tpomoigtTC* «¦ r..(>eii imdét, n>^a<j nrtMWM. vu;ér ie • lefko- l» 311 er k> foljio.,..«= ns.eí-dí -li.»er*.b.o rtimetll i maaiúe^ 1 fn. H«>Wt<áaT>k ttntmjt%— UélrtttMk
f»j-, fal- é*
á ik
Franciaborszeszes'ji
Ittrt; bartfatÉSUk Bau0l«| Tinpi keT« utaailással 80 kr.
ud^nopmi a«rll.éiek *• s*b*k, gynladátok f» daganatok el fn, e, birulen betefedé«, hán/áa éa kól ika "lUn. Kfj 0t«c ponto-
8401 28—62
Valódi, MoU Tédje«7«^l éa ném
Moll A.
gjy Miszár királyi udv. azállité.
Bécs, Tucblaubeo
Baktárak ¦ Na | y - K a ¦ t z • a . H«lu> Jjmsrf nyógTWréM Knaenf-ld Ad Fuarlk»hr Jóí-.i .Barea; Dorupr s OatOnra Ooncs L. ni|T Ktpe>»«r»tl Koro.:r, Ad. KaaztMy Schl.iür fia lirmtmé : Rau Ján»>. larúall ¦ Int! Kérd. Si^etvar Sniav ).u.( Zala E|araia| Uollnj J. rio«y...,4.i
>¦¦ ¦¦¦¦»»»»¦»¦>»»¦»¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦»¦¦¦
B b Ku EK-féle orvosi iT
KÁTRÁNY-SZAPPAN i;
orvosi tnkiottílyak által aj«oi-« Ausrtria-MagyiiroraiágDaii, Francom- Jt
oruág, NámetoruaLg, Holi&ndlMn, SchveicsbaJi, Bomániában ib. T|
már tii év öia íéayt* ukerrei h»»*n»lut]t 2436 ti —12 *»j
minűennemü iD^x-lcClxeflreB: S
mint sainte u arcibor mindenfele ttsstáUluUMgal ellen kain- J
nöaeo a röb. ai idült «• pikkely •ömőr etlen, a koaa, a iÖmir reptd- ^M
wéaj, %. tej ét asakál ellea, a aaeplA, májtult, agyD*»*«eti reaeaorr, a Ti
fa^yd.aK. a labitaatiás, • a gjermnkek valameoDyi k&Ufi (¦¦; belftg»«gei ^aj
ellen. Eienfelül miodsokioek mint a bírt tiaiiitc moadóater ajáoltatik. ^L
Ám darabonklnt h*>*íuálati utasítással együtt 35 kr S
A Berber-féle kitrinj UAppsn 40*/t-a lömaoy f«kátrányt *f
tartalmas fel eltebb g iodo*»a vao kéazit*e ¦ iflayeg^ea küróaboaik ^
miad<ia egyéb, a kereakedéatKbeo előforduló kátráoy-acapp*Boktói. 11
> S dttlhok tifceralése véfett S N
J a gTógrnertárakban ^latosan Barger-Téle kátráay-tzappan í
^ kérendő s ügyelni kell a zA!d csomagolásra. *a|
% Egyedül helyettes a bel- és külföld részére ¦ "¦
S A. HELL mm. lYoppau "" '^ii';1
f iVoffV-JIaniavNin : Pragtr R4!a lyöüyaxrén
¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦«>¦»»,
BUDAI
áftóczy
KESERÜVIZy
> rr6f7>s«rtirban kapaasó.
> orroaok által ajánlva, — frias tölU.0 «• folytoaol )b katátra. aely miD-
LOSER TESTVÉREK
iayaa raatea aaatlaf
500,000 aárka.
jelentés.
Heghi"á4 a Htmburg
ai állaa által
|
nyeremény -esélyein
f» millió WNO.4AO márkán
f«!0l okví-tlf-nfll nyerelik Kién •lenyns p(^u>kitor«oláa t*r»<«e-rd]e^ Atmeállttott n^Trinenjet. npi^^k caak 100.000 noeajtfíbél áliauak a kó-Tetkeiók: t. i
500 000 mirk. 251 uy 2OU0 m
i dij aoo.ooo i
] aj. 2O0.00U í
b 3 S« 56 106
1 e|
1 fél
lOn.000 90,000 m 90.000 m. 70,000 m. 60.000™. $0,000 n. S0.000 m SO.OUU m 15,000 m 10,000 m. 5000
512 818
31720 .
S»W ,
90 .
3950 .
3960 ,
J960 .
1960 .
1OU0 n 5OC m. 30" . 100 m. 160 m. 146 m
100 m 94 m. 67 m 40 m. 20 a.
3,000 mJe^aab-n 50,500 m. mely nyeremények Dohány faóoap alatt. h«t oastálybaia okT#tl«o bnxatni fo^oak Ai ellő nyíTtsményhoiát hivataioaaii ' laitu 10-«r» állapittatoU man, aelybai •red tort caak frt 3 M V 6 ¦ ered tori. caak frt I 80 V 3 ¦ Uhj , ionj. caak kr. 90 *- l't" karút EafQ n állaa] álta' blzt»a.t«tt artéetl Mrajaiyak n-m [>r-di( :>ltoti igéfT^nyeí! az issi«| i«rai«tBt bekll «*H Mltitt Ká| a <aftavt!akb vitfékn Lt uétkildctrek Altalaai
Miad«D erdekeit, eredeti lonjí-gyek mpüeu tálam aa á:lam csi»«ie-ˇ«1 ellátott eredali jitéktar*et <iij oiikfll kapja meg, Tálain.ot busii ntán a hiraLalol cveremepjjffyuSktt mioden feltlólit** n*lkül.
A ayer«BMy klftzttéM i* tzatau-tAtt általain kfiirttltDQl «i*kö-aóltetik a réastreTfikhOt ponto«*a s a l'l'ti.onibb titoktartás mellett.
Bármi •.•'grendHea egj -gyuerQ poataatalráoyoa T*f7 ajánlott lerélJei Ub«t5.
Kordoljanak t«.iát me*bi»*.»okk»l b.aaiomteljeaen 2480 8-*
f. évi joniOB 10-éig SÁMUEL HECKSCHER ««-
Harcz mén a pfizeleeluiz!
Dciára a »ok gjaouiitájoknak * valódi horgooy Pain-Elxpoller ma mégis « Ug«!terjedtabb ii legkedveltebb háainer. Kirek tudják tájit tapa»-talataK folytán, hogy caúz, &• kö«-véoy elteo jobb *«er nem léteríik, mint a valódi Pain-Expeller. Eiert jogt"! Uoácaoljufc aoaak meicpróbi.áaát. Ar* 40 é. TO kr- K黫leibeo a -. legtöbb
^ógyssanárbao. Rlchter F. Ad. és Ursa, Bécs. - Főrak'ár Práyiban
aa ,araDj oroealáo" gyóeyeaertáro»D, Niklaipl.H 7. ' 2350 5—fi.
GUMMI ES HALHOLYAS c »k ealodi pariai. taca^iua-kéot 1 — 5 frt, r<l»«l (Bouu .ménem.) fl. 2 — LegUlapmabb párisi oratossági szivacsok (Sa-
loli Sponge.) tcatkent 2. 3 frt, le(t finomabbak 4 frt. In mell (Gum-mi-mell) párja 6 Irt. További több reDdbeU különlegeaeég. MagJ.r ár-jegyaiíkek ingyen ét berantte.
Saáliitáa a legnagjobb titoktartás mellett (utaoTénel n).
WEISZ J.
BÉCSBEN III. Löwengatte 28 a
A LEGJOBB
CZIGAEETTA-PAPIR
LE HOÜBLQN
franczia gyártmány.
Cawlty éa Henry-tol Pirlasban.
IHáezáaaMtl alaaMritl á.allt
Á e»garatU-p«pir caak akkor , ha tnicdeü egy«a lap
LE HOUBLON Wlyfegel 1 mindenik boríték aa »tl*ot álló 1 «> aláiTáaau al van lati
'$
K/M-SMIa 0« rE««aet1« IT U tnf 1 Mllf
WajSb J(féf kSnyv^omdájábíl SagyNAGYKANIZSA, 1885. Június 13-aQ.
2-4 11E
évfolyam.
fflófisetéH ár:
¦¦ erre ¦ 5 írt- — —
évre . . - 2 frt 40 kr.
E0M «*¦ M kr.
II1K nETKS E t
púuorbaa 7. Básoduo 6. < ratuden tovabti] ^orrrt 5 kr
ttYILTTÉRBEN ouk*>-t 10 krt-rt vetetnek te; -stári ültrt^k tniüdfa Vfjethir detésért SO kr fiz teadó
ZALAI IOZLOIT.
A lap iMUevi resiet ÜJetó kö*le
pedig xki»dóhiv&UJhoi
Kstira.es. vttsza
i4 nagt/feanizjai „ Kereskedelmi Iparbank-, ,nűLt/-fcantzjat Őnkéntet tűzoltó egylet", a rzalamegyei általános tanitó- „nagykanizsai kudednevelö egyesület", a nnagy kanitaai tt-atiöruegélyzö szövetkezet* a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy kaniznaiku.lv álaMÍmány" -dnak hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A magyar mezőgazdasági ipar kiegészítő agai 8 a külföldre relé kivitelük.
A magyar mezőgazdasági ter-néntekuek ar. Orosz és az Knppán kívül esd gabna szállítmányokkal vi-Tott versenyében a legíontusabb szereiét azok az iparagak játszszák, mehet a mezőgazdasági ipart egészíti* U olyformán, hogy a mezőgazdisági termények értékesítését és azoknak külföldre való kivitelét még akkor is lehetővé teszik, ha a gabnanemek kivitele más termelő országok ver-senye folytán nagy nehézségekkel Tin egybekoiíe.
A hastermelésen kívül azoknak a mezőgazdasági terményeknek a feldolgozása, melyek mint élelmiszerek, vagy mint iparczikkek; aagyobb értéket képviselnek, a leg biztosabb módját képezi a masyar .földművelés felvicágozisának. Az elv, melynek e tekiDtetben irányadóul kell szolgálni, igen egyszerű: a Dyersteroiényeknek lehetőleg nagy részét olyan kereskedelmileg nagyobb értékű árakká kell feldolgozni, melyek elb'rják a nagyobb szállítási kólisénekkel való megterhe.tetést, muital azután messzebb fekvő fo-gvasztó vidékekre is elszállíthatok lesznek. Az ilynemü magyar gyáriparban eltsó helyet foglal el a búza és a rizs gyárszerü feldolgozása, illetőleg a magyar keményítőgyártás, mely az országos kiállításon első s r-ban az ,Uoion"keméoyiió-gyár részvénytársaság álul van képviselve. K hazai vállalat ezen a téren nttő-rókéDt és miut mimagyár működött.
Az iparcsarnoknak abban az alosztályában, meíy a vegyi ipar termékeit tartalmazza, egy Ízléses kiáliitásn obelisk alakú szekrény vonja magára a figyelmet, mely ke-mén? itóvel van megtöltve. Ez a budapesti ,Union' keményítőgyár részvénytársaság kiállitáli tárgya,
mely Eay építész terve szerint Thék András moasztalos mihelyé-ben ké«zült E keményuó gvár kiállított készítményei b zonjságvt tesznek arról, bogy a modem nagyar ipar e téren az angol és íranczia gyártmányokkal teljesen egyenrangú versenyképes termékeket hcz létre. B vállalat készítményeinek jósaga nemcsak Ausztria - Magyarorazágon hanem a külföldön is teljes elismerésre talál; különösen pedig Ang liaban, Spanyolországban, Belgiumban és Francziaországban a szövé-szeti ipar terén nyilvánul e keményítő-készítmény tisztasága és jól fizető minősége iránt érdemelhet elismerést és a mint elégtétellel tapasztaljak az .Union" keményítő gyár részvény-társaság gyártmányai megbízható és kitunó mii ősegük alapján tengerentúli, illetőleg Európán kivül eső fogyasztó területet is hódítottak.
Az .Union" keményítő-gyár részvény-társaságnak három önálló gyártelepe van, melyek közOl kettő b uzkkeményi tő és cs iriz gyártásra szolgál, a harmadik pedig, mely ojoonan és egészen sajátszerA rendszerben van felszerelve, a r i z s-keméuyitó előállítását eszköz i. A két buzakeményitó-gyár 5.000,000 kilogramm búza és a rizskemény itö gyár 1.500,000 kilgrm rizs feldolgozására van berendezve. A gyárban alkalmazott munkagépek hajtását két 180 lóerejn gőzgép eszközli és a gyárhoz szükséges vízmennyiség beszerzésére egy nagy gözszivattyu szolgál, mely 500 méternyi távolságból óránként 40000 liter vizet szolgáltat Az összes berendezés úgy á gépészet, mist a mü-vegyészet szempontjából a modern technika színvonalán áll. A buza-keményitó gyárak 13 év óta Tannak forgalomban., mely idő alatt ezek tetemesen nagyítva és lényegesen javítva lettek, továbbá a legnjabb
, tapasztalatok alapjai rendeztettek
:be. -
Ki kell etneinnnk, hogy a ke-
jményitőgyártas terén >z utóbbi 15
|ev alatt szerfölött aagy haladás konstatálható és bogy e tekintetben az .Union" keményítő gyár kiállítási készítményeiben e haladást tökéletesen kifejezve találjak. Rend szeres tagozatban mutatják a kiállított készitmémek, hogy ^ fog'asztok és külföldi vevók különféle követelményei miképpen lesznek kielégítve. A háziasszony ügy minta nagykereskedő, a szövetnyomtató és a kékföstó, a takács és a papír- és kanongyai os, valamint több más iparágak mindnyájan megtalálják itt á czeljaiknak legjobban megfelelő ke ményitófajt. Különösen fontosság tu lajdoüi andó annak a körülménynek, mely arról tesz bizonyságot, hogy ebben a magyar gyárban, mely egy kitunó és Upaszialt szakember Bross-ler tanár vezetése alatt áll. mily szorgalmasan tanulmányozták a kül földi vevók ízlését és a belföldi piacz szükségleteit. A nagy haladás, mely az emiitett iparágak mindegyikében áz utolsó években érvényre jutott, a különféle szövött árak magas tökélyre vitt módozatai, azok festésé nek és nyomtatásának változatai a
' szükség által para&c&olt kéoyazera seggel követelik meg, hogy a kémé-
; nyitó miuden idegen alkatrésztói ment legyen, anynyira, hogy gyakran esak mint vegyileg tisztán előállított szén-hydrá'. jöhet alkalmazásba. A ke-ményitó gyárosoknak mindezek kö-veUeztében arra keilett törekedniök, bogy félre tegyék a múlt idők tapasztalatait és bogy azokat észszerű tudományosan tökéletesített elóállitási-módszerekkel he'yetesitsék.
A magyar „Union" keményítőgyár részvény-társaság kiállítása arról tesz tanúbizonyságot, hogy ez a gyár olyan, bnza-keményítő készítményt állít elő, melyről a ezövőipa-
rosok elismerik, hogy tökéle'esen semleges; már pedig a buzakeményitö semlegessége az előállítási módszer tökéletességét bizonyítja. A búza j keményítőgyártás első rendű oiel-| lék termékeihez tartozik az enyv (másnéven snsztercsirizj ámelyczikt-jnek a bor, illetőleg saszteripaxnál kiváló jelentősége van. Ritka tiszta előállításban találjuk e czikket az .1 niou* keményítő-gyár kiállítási ! osztályában. E t szta előállítású enyv-Dek egé&zen olyan külseje van,m;nt-1 ha schellak, vagy legfinomabb francia gelatiu volna. Egy másik mel-iékterményt képeznek a bazátokok, a ben Lük levó csirral, melyek mint elÓDyös takarmáovanyag jönnek forgalomba. Nagyszerűen kifejlett kris-táiyalákbu, szokatlan nagysággál, tisztasággal és simasággal találjuk kiállítva, e gyár rízskeményitójét, a mely gyár úttörő volt Magyarországon a mezógazdászatot kiegészítő ipar létrehozásában E magyar .Uui-on-keményitó* melynek előállítási módszere a totéletesség olyan fokát érte el, a minővel külföldi gyár uem dicsekedhetik, a vilagpiaczon való megjelenésével még a régi jó hirü angol czégekkel is győzedelmesen állottá ki a versenyt; mert mint különlegesség mindenütt tért szorított magának. Kzt a magyar gyártmányt ugyanis miuden más ezég készitmé ' nyével szemben, előnyben részesitik ott, hol á jobb minőségű czikket : kellőleg méltányolni tudják. - Ab-solut vegyi tisztaság, nagy mértékű bófizeiőjég és e mellett kifogástalan simaság és fehérség jellemzik fóképen az .Union* rizskeményitót.
A rizskeményitő gyártásánál is fordulnak elő jelentékeny mellékter-mények. A szárított rízsenyv és az 1 úgynevezett közönséges rizskeményitő kiváló táperejü takarmányt képeznek. —
Az .Union* keményítő gyár-társáság arról is gondoskodott, hogy
a keményítőgyártásnál üsszamaradt víznek az a része, mely nagymeny-nyiségfl szervetlen sót tartalmaz, fel-basználható állapotba helyeztessék. Ez a víz igyMi; nagy mennyiséget tartalmaz abból a sóból, mely a Bzántóföiűet táplálja; szükséges tehát, hogy ez a só a búza feldolgozásinál a magból kiválasztassák és a természet retdje szerint, a földnek vissza-adassék. A gazdasági vegyészet szempontjából tehát nagy fontosságú volna, ha e tápláló folyadékot a talajnak
jkönnjü és ol^só szerrel vissza le-
| hetne szolgáltatni.
! A .Correspondance de Pesth" azt irja hogy a mezőgazdasági egv-letekuek nagyon is figyelmébe ajánlható az a körülmény, bogy a termő föld ama szervetlen sóinak és tápanyagainak rendszeres és észszerű értékesítésével foglalkozzanak, melyek a keményítőgyártásnál vi-szamaradó vizekben találtatnak, mert éppen a termőföldnek ilynemu folyadékokkal való trágyázása, Angolországban tett tapasztalatok szerint oly kitűnő eredményeket szolgáltatott, hogy a mezőgazdasági ipar ezen hulladékait Angliában a mezőgazdák rendszeresen alkalmazzák.
Héwizi fUrdi-rtvél.
Keastlelj, Janiul 9.
A ^'iayok kHdeDnk (tlenkülni. n arcaok, itmoretUn • kkok jöbaek ; itemköst, > Teodftglők elfogUU* • mag-, ioduk * kkaihiáj«tH. Mm ei«k Kenib*-' Ijeo miod csak oljaa futó vendnek, kik l»ká*«3 beljoés6bn jöitek ido. C**t ti alán »i *. fullats ó poro* 1«t«>j;A el De Íja*****) ftjámber Utogatókat, mert, tni-
QtÁD ntlod^D TáaroAD&k Q1QŰ'7>1I1 t\ fl>mgá^
De eseles*ég«, miben tulitarayaija k mint várost, ugy K«» hely eln,0Ddb»tj» migíiól hogj ritkiij& a párját— t. i. & por t«kÍDl«iében, Sie*. U »i»b*du!DÍ 10 a«D miDdflDki. •saUd aki csak tebflti .... ba «f0«boek Ofltn, hál a Ba.»t»on»k, ?jgy Híwiiuek. L¦ moat aálaak as «D7büleso«k Mekkája.
Amott *Balatop üdíti hullámaiban
TÁRCSA.
A budapesti magyar dalcsarnok.
Alt mondják : a jó pap boltig tanul, m-g bőgj?: nyugta után diotérd a oapot. Kei aagy igauág, • alkalmatbaUi gok mindeür*.
íme. ém a mait beteo elmentem hatáok éd-s« iiivébe, bogy ifja *sép Ba-d.pe. íinket éa a hamar oagy hirüvé lett m»gyi,r oraftágc* kiállitiit utTem aseriDt ms^Giodaljam es misor már beült a lelkem eterftile gyÖoyÖrü»ig(-el ¦ majdnem •óbáU-Djoyá tjArnaltano magamat a »á rusiaD ét a TárotHgeti tQode> kertben Iá-tuitaküű, ekkor egy boti MÜnotlen k^bor-la« utAo kifárad tan, a tne»«s dolgokon elilmélkodva, a tok feoy i41 M mö*easettoJ Biédiiiemt álmodoiáaba ringatT* egy»^r mugalllam egy cajoi U'caa •árkán é* ott a oemre^g épQlt magyar dalcaarook iiidm oirdetéae ötlött kápriKÍ Memeoabe.
Lt aem olvaaiam mi mindwnt igér; ugy elvoltam telve nemae'i büaikea^ggel, ooénettel, bogy b&safiaa ba»gó«ágtnnb»D elég volt a tzugyar válla ai csimét olvas-nom ¦ rögiön elbatárostam, hogy meg-n?tiem.
Magyar dalcaarnoK ? — Ej mit! Pártolni keli mindnnt, a mi magy«r! Ei hasafiai kötelewég! Oly *ok kudarc* Qtáo iámét »gy lelkes kiteVUt, melynok «. í&-»áro# magyaroaitásában dórák mÍMSioja Tan: itt i»oraljon háttérbe • oagy vára-koia-, « t&Aélveso «r»ék követelőébe itt tiaa.ftoak kell leooi miodeaek fölötti így KQBdolkostam; M>emb<« jutóit a régi jé Komló-kert, meg a BeJesaay . ¦ Iiteaea
hány»»or daplástam meg itt a taktát, mikor a magyar mássá kiéhesett papjait éa papnőit ém itána-maá* vergődéseiket mej-látlam. Aztán mej nai tagadaa, rem »u-gak-« a megyei gyúi«.ekon el*g« er ba-¦«fi« dörgedelmeket a bitottm&ayi tagok b«dug U íilleb*; a otthon caatnapkor, díi»DOtoron éa má* ily basalías alkaiom-mfl nem baogottatom-e fuly vast bogy : a hasa otiadeo elől? Egy nó mint ¦sás,— rlmegyek a magyar dalcsaraokba a leg kisebb igsny nélkül csapáo jámbor, nagy loikü — hasaáaagbói!
S mrgker«ai*m a doháDy-aic»a 4. ssámu básá'., melyo-tk homlok un a dal-Caaraok kivilágított cségére jeleste, hogy jé helyeo járok. Jegyet vákoiuam é* be-léptem ss elsVJ udvarra . , , Kob>lmas, hordók, ssekerek, ¦t»rssámok ¦ . ¦ na a dalcaarnok valamelyik s^rokhs van el-dugva — baiafistfom s*giu! De ni, a* udvar végéo egy ó«s ssolga megállít e-kéri jegyemet . . . s egy vaaajtót tár tol előliem.
Ah ! ... Ah 1 ... os-khogy «1 nem állt a iélegsetem. Miftö kép!
Gyönyórd, nagy, ssellAa. caerjé* kertbe léptem, melynek kósepén óriási oaaraok festett osslopai emelkedtek, dél-csegto tartva a magyar dalcsaraok teld-é'. Körül tsokőkat. bokrok, lombo* fák kost disses ker«k aasUluk, két karosa sátorpáholy, oldalt két sor sárt páholy, pompás asiepad, bamoriastiknaan festett aséfi fOggöay. jó islés, tetasetoa alak ... ab, ab! ea igasáo kedves bely ! Ugy latsaik, «em bánom meg, hogy — basafi vagyok 1
L-f)lt<99 Fiaoman öltOsfitt iaas állt elém, aemseu kokárdával a melléa • ét-
lappal kiaáh. VéLig aésteni. Lám ....
jó és vállosatoa össieálütáa és — íelto oöea olcao árak! No, bitODyosao roast le«a minden! Di megint csalódtam. Uj*y mcgvacsuri^ltam, hogy leggurmánabb ea peres barátom astt-*laoál se lehetett volna különben. De hi«--n e« mesés! Valtam éo (sségyen bit' »i!) német ii.og«rajok ban is; da ott valósaggal njú*Qak, foss-logatn** a boruk»l, ételeiket oegy napig is inegtekssi at nmber I Itt meg samatos bort ittam, kuunö sültet <*ttem, rá jó ba sai sajtói . . . s egy garassal se keröít többe, mint bármely tiacteaséges Tondég-ióbeo.
Ei alatt a senekar a Haogiria L. Qyitáoyát játsso ta. Milyen senekar! Mi-osod* karmester ! Akármelyik Biioháaba beilleoék!
Kesdett m«-le^em lenai. Ei s Soly-mosi E ek, es a jeles művest, ú%J twtasik mégaeasért fektetett bele a disses magyar dalossxDokba tok eser furintot és 60 tagból álló •semélyiietet. magyar, fraocsis, anjol, román énokiő, előadó és táncsolö mavésseket és 18 tsghoJ álló kitüod se-oekart sem asért •ter»Ad eiett, hogy látogatóinak csak hm-fia* eloésésére, hass-6*j oagylelkútégére ssámilson.
Meg is gydsÓdlem <*o •rr51 csakhamar. De oe kívánja senki tőlem, faogv puBtrÓI pontra elmondj'Qi, mi ragadott el! Csak annyit moodnaLok. hogy egyik mgUpeiétbol a rt>i»ikba estem. Végül már •sereltem vul&a »» össses jslenlivó-k«si sorba öieVemi.
A reodkivüii váitosatosaág, a mfi-véssi e»r*adesés, •« egessco elomló egés*-aéges Mellem, — miftd aat bisonyitja, bogy Sólymosa Elek attbic«ó> és h*aa-
fi»l törekvése teljes tudatával, jeles ava-'.ottsággal és alapos ismeretekkel fogót nagyon asép feladata megoldásához.
A magyar dalcsarook siemélysait valóban kitünó!
Karmestere E dÓdy Jino*, elsőrsn gu seoei erő, aki pompásan dirigál és tnk isié***! tanitjk. be jó »enek»rá'; Bokor József, % d«rék, ssakavatott mo>e* pgyuttal igen j«íl«* komikua; DuboC^á Gyula, a vidék egyik Ugism«rteob oésse, kacsa^ta'ó kapié-énokts és as •¦erü ssáa^r ssiness ; Lengyel Jóisef ssép hangú aépd»lo8; Nagy Jakab ügyes ti-linkóió virtuóz; Jeszenszky Lajos. » ¦ ballet karmesteri;, tűssel, bájjal, kedélyeden rakja a Uociot. A női énekkar mrg-felelő Óetabanggal éoekel s gyújtó d»Uit •sl is jiUsssa. a mi még nagy sgin hasaknál U ss-*nsác*iós "üaeiiény lenn*-. És a nagáo-ssereplok mind képe«ek kielégíteni a legfólcaigtsr-ttabb várakosást is. Daily Lujsa Íge«ően idők lygó fraoceia éankesnA. igasi franc«a e]*)gsocria jel-lemsi énekét, rahii*. mosgását. V rseuy-ár«a a magyar Berssenyi Blanka, akí •gyealő k«tdvességgel és bájjal dalolja a magyar és francaié verseket. Schiff Sa-rolU, B«ke Lilla s a többiek ssini«o eme ük a ssemélyset értékét, melyet megkoronáz a mű *éss igaaga tó mávéssnfi neje, Solymosíaé, a társul st primadonnája. Esekhss csatlakosik a négy román énekes leányka, kik kösfll a legkisebbik hat éves s magyar népdalaival sajos hatást, rsndkivflli tetasést arat.
Leguioljára Irs Paine t, ss •.merikai mAlövo kapitányt említem. De már astáa ennél mesésebb esodát igasáa soha életemben sem láttam!
Ira Paine lelövi arany órájáról a diót a nélkül, hogy as c-igak baja esnék; lelő két üveggolyót, mtiynket ó maga ejiy««rr<- dob a levegőbe; iató egyetlen fegyverből — anélkül, hogy újra töltené — egymásután 16 Üveggolyót, i6 másodperc* alatt; átlövi kt élére állított papirost ; lelövi ragyogó ssépoégü nejének fejéről a diót menetkösben, stb stb- stb. Egy ásóval Ira Paine', elhomályosítja a mesék, legendák nagy bőseit, mert -ly caodás dolgot még a J->gmerestebb kép sel»t se bír alkotni, mint amit Ira Painet a valóságban íiemüok láttára megcselek-¦tik. —
Mit irjak többet V Sólymosi igaaga tó a világ mindenféle müvéasritksságtit esermostereket, büvésieket, tánctotokat és rendki'ülis geket sorra saersodteti, ki ün^ borokat, kiiüoő konyhát tart, sok oldala eióadssaivsi este 8 órától éjfélig tsak»d*tlan egymásutánban a legsaóra-koitatóbb élvesstet. mulatságot nyoj.ja. Azt mondom t«bát, ho<y nincs ssükség semmi hait.Las buscÓságra> a dalcs*rnok magamagáért megérdemli a legnagyobb pártolást Aki Budapesten jár, okvetetle-nül menjen el a magyar dal csarnokba, kellemesebben nem töltheti estéjét sehol. A budapesti magyar dalcsarnok a legkedvesebb 8 legjobb caaládi mulatóhely. Mátyá*.
Az tiefánt szereim*.
— Bumoraatk. —
Irta : Ecetfy.
Aki ast bíssi, begy egy olyanforma elefánt reerelmécŐl less itt sió, mini Bar-aum fehér elefántja — as valóssiattlegHUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALA! KÖZLÖNY.
JÚNIUS lS-áe 1885
keres erősbülést id-g«in-k, emitt a pom- tení m.gárs. Ha et igy raa. ugy kétség pásséláayok árnyékában ssirs as illető : kivül a bél legnagyobb eseménye Ke— levegőt. Ulál testéaek, lelkesek eay- hely a gaadássok eme mtilalság. vo;t huléat. I A gaadáss-bál mindig nereaetes volt
A meleg napok beálltával s Balaton-ban. ii megkesdték a fürdést t most már folyik javában, — ki tudja a jövó minő napokat rejteget, asért siet mindenki fel-hassoálni as alkalmat.
Hívvis is kead élénkülni, bár as állaadó vendégek esams még kevés, de a* vidékről snnál lobben tossnek kiráodu-lásl e kies fürdőhelybe*.
As utsk, sétányok rendbehosva, a vendégiók megnyitva, késsen várják s
vendégeket, kik ugy lálasik aaép asámmsl lógjak fe!k<
as idén e kitűnő
hatású és regényes fekvésű belyet.
arról bogy találkája a környék népeinek. Ugy volt ea at idén is. Már kora délután sagy sürgés-forgás volt láthaió. ismeretlen ¦•épségek tUBlek eió minden oldalról. Estére kelre astáa asépeo meg-
telt a tigst laacstei
A readeeóség
mosUni divatnak hódolva, fehér nyakrs-raló helyett kis vörös oyskkesdot viselt hasonló ssinu vállasslsggal. — A n.'.i táocsrendnk is igen csinosak toltak, melyek WajdiuJossefoagy-ksaiasai könyvkereskedő kaséi alól kerültek ki. A táncs esti 8 órakor vette keadeté: s a hsjoslsu-gár már átssürödött s fák lombjai kösőtt
és bámulata.
A kftiép ossUly ugy is tömegesen
i fl éki d b
Ida jöjjenek s hass tehetösbjei, karolják I midoo meg mindig bustik aat a jó talp fel világhírűvé, mert megérdemli ugy ! alá valót, mey Uiry kesdódik :. kilyukadt
riséaek páratlan gyógyhatáse által —| a selyem kesdőm'......
mely megbecaüihetlen csonttörés és köas- ! A láocsoló ssépek koasorujában ott
vény ellen — ugysiinteu üditó jó leve- I it uk: Baán nóvérek (Saabar.) Beserédy goje s pompáa fekvése miat', hogy ss le- Miklósné. E>nyei Arpádné (hiesstbely.) gyen. As as begy lehetne. — hs vérünk- Emecs Gisi (Kesslbely ) D-rvari'sné U-ben nem folyna a külföld magasstaláss' oyával (Kilimánból.) Qrobetti oóvirsk
(N.-Kaniiaáról.) Oarger Zseni (Kasa hely.)
_____, _OJ ._ ____„._._ Halássi Károlyné ssül. Antsl Mariska
keresi fel, évenkiat mindig negyobnesám-j (Bükk) H.riDy Ödönné, HanDy Kata mai jnnnek: de bol vaunak fóuraink, — I (K».sthely.) Hőbn Vilma és Táncsoa bot. kik legtöbbet lehetnének érts, bissen s (Igriciéről.) Méssároe Ilona (K -Koma-kssstssellem már is stünik, a ootleriák ' rorü.) Kiss Margit. Molinar Irma. Nyári csapatai foryoak. ! Kálmánne (Polöake.) Pe hó Lajosáé (Vál-
A fürdí ig.sgalóság Is megtess lii* ) Kummer Róia (Ke.stbo y.) Keiaehl minden lehetőt, hogy Hévris méltó helyét nővérek (Kesslhely.)Ssári Piroaks (Kessl-foglalja el többi fürdóink sora kösőtt. D» hely.) Sietaaits Mariska (R««s.) Schsdl est csak a aagy kösönsig pártolása teheti Jóssefné (Keeslhely.) Zdráry Irma (Tilr-lehetővé. je.) Vlasiis Isabella. Vertessy nóvirek,
Hérrisen e> érben is több oséleserü I Telabéi Károly né (Kesathelyról.) Somo-jsvitás történt, egy ssóval emelkedik, bárjgyi Flekné(Uj major.) stb. stb. Isssan, de fokosalossn. »»>,,, „t
Ki gyógyulást akar akár testének, ' Mtídó-V Károly.
skár lelkének— menjen Hevviare; ki idegeit ssáodékozik edseoi, mulatni, seó
rakosoi vágyik, — menjen Balaton-Füredre. Bsr est mindkettőt Hérvisen is teltaliihatja — egy réast a Balaton kö-seisége (fél ors) nsss résstregéeyee,égése-séges fekvése mindkettőre elég alkalmat nyújt.
Hévvis Füred oasilett olyan mint s most tskadó rósse; mig Hévris moat kead ssépséee öntud.társ ébredni, egy-sserü, de bájoló kellamel által hatást kelteni, addig Füred as ó ssépsége teljes ön tudatában igyekesik s tizeimet magára fordítani
A jelenleg itt idéso vendégek jobbára mind betegek, kik iparkodnak is gyógy hatását felhaasnálni. A
He
rendégek asórskostatáaára Sümegaról ran itt egy elég jól öeaseállitott osigáoy senekar, mely napjában kétaser játasik, reggel és estve legújabb sesedarabokat.
A fürdések dija ia aránylag igen olcsó. így van 4-H és 30 frtos fürdő EteokivUl van egy kiaarólagos isaap flirdó, melyben a beitg teuaés sstrint befurbatja magát néhány láboyirs is, ugy, b°gJ • legnagyobb konnyllaéggel ismét kissállhat.
A fiatalabbak kedvéért mulatságok is ásottak rógtonöstetni. így tumbol*. á é jó
g
táncs s egyéob jótékony gyön gyakoriak.
y
ulaiaágok na
As idén Héwisen a tán> gmulatss- sorát a geadá^aot: juniáiiaa alapitotu
Ast mondjak minden bélnek meg van a maga története, mely uralja, mely ¦evet ad neki, mielőtt a múlt slakját öl-
meg.
A UzfcMég kéret*.')
Zalamegyei I—ei jsráaanak belyet-tes aegedssolgabiráj* több »«p: távolié. mán hsssérketve, egy helyi oeárd*baa
mulatguoti majd alkonyig, amikor M......
ügyvéd meglehetős ittaa állapott>*n a ma 1. lók boa oaatiakoaett, nem kia diosek-éseel mondva el, hogy menpyire ussse-viusa verte réas»fc kocanat De miután a vakmerú kocáit a Terés «lien pro et.t6.ei tueréatelt, felkéri a helyettes a. asulg*bi-rót, bugy kísértemé be. H. b -lyettes se-gédaxolgabiró rögtön kiadja as «ltogatá*i paraccsot as épp jelen lei-5 firarasetocek.
As órtvezetó araai menie|r«tve ni-gát, bogy a nemrég hasaiért c*>eadörÖk igen kivannak fáradva, aem a legnagyobb örömmel bár, de mégia asoaaal teljeaité a kiadott rendeletet.
Fsjt paraoos osstogatóaak ss o«-veseto meategetódsése vagy mi: elég u abhoi, hogy essébe jutott, missennt a rajta levő hadasgyi ooiforüjis nemcsak olcsóbb a Tagat) utasáéra, b-nem ai auc-toritás fiiogtaiáara ia alkalmas. Nossa neki, rendesett astáo egy oly jelenetet, mely bisooy nem válik aem a tisitirsngoak, sem polgári állásának dissére; mert elao-nek, ha ássa) helytelen alkalommal kérkednék. e> csak árthat, utóbbinál pedig a megillet tissteletet kocikásts ja. meny-ojibea ihq aheljettes t. ssolgabiró, mint a kösreod öre vau hívatva »serep«ioi
vst alatt kSalsuert aro alaki, ie.
Nyilvánosságra hosom -nt pedig ko rántaem aaért, hogy aderék öraveseiőnek elégtételt adjak, megkereste & ast magának higgadt, Önérsetes magari-elatével ; haaem igen is asért, begy aa as*. illett} felsAbb hatóság figyelmét f»lhi»jsm as ily jelenetekre, melyek s Baolgabiróaág tekintélyét oem hogj emelik, haaem aláássak, főleg ba aegjaaámu polgárság elóK, aem jósán fővel, kihallgatás aélkftJ as elfogstás 24 órai vasra veretésMi és 48 óra: koplalutáas*. aalyo-bittatik.
As illeió helybeliek nem kis meg botránkosással wp-sat*Ják, bogy a jogta-lavn ítélet aemcaak vegrebsjtatoit. haaem mid 6a as éhség tói kimert! t kooaia gasdá-jáboa viaasatért é> »vén előtt dolgosai aem akart, attól ajra ósBsevareieU, hogy alig tadott a sserenaeéilea ujabb retuUÜtém, Ulyéré váDSiorogni, hol még 8 napig tü nAdbetik atomom igawágsculgáltatásan-koo. —
Iimerva tekiotetea ssekesstS ar igasaágaserete^éi, bísawak, hogy aem fog js a bár magába vonuló, de 4sigorasi) ítéld kösvélemétOy niol lapját n.sárm, meri osak igy remélheijúk as e nemű visasa-éléaek orvoaiását. Eav t-~ei.
k tartalmi tekintetben nem
állal felelósaetu s Hsrrk.
T5r?énysxéki esaraok.
Jegyiek
a aacT-kaBiaaai kir. irtaik bÖBtetí Mresáfá-
mkl láöö evi márcs- böbaa ¦•ftartaodó vág-
tárfvaláa • itetM lúrdeteMkroL
Juniua 17 én.
Emberölés vetoégével vádolt Ö-st-reicher Hátjáa elleai bQnflgjban vógtár gyaláa. — Súlyos testi sértés bűntettével vádolt Tömpe Gibor elleni banftgvben végtárgyalás. — Lopás bűntettével vádolt SseDyai Mihály ellem bűnügyb«D véf tárgyalás. Bal»g István elleni DQaQgy-büotetés fofanttUMÍtát. Jvnms 19-4*.
Caalárd bakás b&ote tével vadolt GOnaberger János elleai o&odgybeo tég tárgyalás. — Lopás bÖDteuevel vádoli Paufu Pál elleni bOaUgyb^a végUrgra-láj. — Lopás bűntettével vádolt Tooa-mruer M.hály és Ursa ellesi bCiailgybea végtárgyalás
Jumitu U én
Isgatás vétségére, vadolt Jónk Ferenc* a társai elleni bÜDÜgybeo végtárgyalás. — Lopás bűntettével vádolt Hor váih Pal alleni bOatgyb-^a végtárgyalás — Lopáj éa orgasdaaáktgal vádolt Riga Mari a társa elleni bttaUgybeo végiw-
Juuímm 26-d*
Sikkaastás vétaégével vádolt Sa. káct Hompo Gy&rgy elUni bAattgybeo Tégárfryaiás. — Lopá* büntetiével vádolt Kroll György elleni b&a&gyben fégtár-gyslás. — Slkkaastáa s magánukirat h«-misiiás vé<ségével vádolt Horváth György illeni bűnügyben vAgtargyeiái.
e/unúu 27-én.
Hatoasg elleni eröss>k éssniyos testi sértés bűntettével vádol- Grűnw»ldLasár ¦ társa elleni bűnügyben végtárg) alá*.
A. n.-kanissaí kir. ^rvasék bÜDteló bíróságánál 1885. évi juniu. 12-én
Kiadta:
PlaiuUr Ofirgjf kir. irvaséki trodatusl.
egy kissé oaalodni fog, mert én bisooy ma^am aem merem állítani hogy a 4 Lábú • boss.u fülű elefántok sserelmeaek 1.1 tudnak !enm, habir mégis vagyok gyo- I aMre, hogy aa elefánt könnyen lamtbató, ¦geo okos állat, s párja iránt állati oss-tonael ia viaeiUtik, de miból ismét oaak ss ko.étkeinek, hogy s mi elefántunk aligha fordul eli a terméeaelrejs amss oastályábsn amelybe a termésaetbuvárok eme jeles állatot sorosai ssokták; ami alefanlonk egy Kami<-fó gyerek, sndár-¦agas, ssépen tnláiló bajaaital, mint a aailyen Períkles barcsi sisakja, eroa u-gokksl mint Melanger, sssbalyos f-jjel osiot Adonis és ráliakk.l mint Perseos ; oségis galamb aaslid saemekkel, jóságos aairral, nevető araaosal és furfangos éas-aaal, ssiat Ulyssas - érsö lélekkel miat agy fejlődő leáayka, sok kitartás é. türelemmel mint akár a trójaiak. Saéral agy ralósAgos Don Jüan, kinek csak as roll a baja, hogy eohse fogta még l«ny kaaaSt, saerelmat aem ralloit, s bort aem itta, kárlyáani nem sseretett, amely árnyoldalai asuláa Tilágoasá tessik elj tUük ast ia, hogy nam volt a mai L.talembe-rak kősói való s igy togalms s* volt arról, hogy mi as éjjeli sane, a ¦tisdehen, a májusfs, sa udvsrláa. as ölelés és aa o -oaappa.ó osók 1 ö a sserelmel o<ak kSny rákból . plató, .Idaláról fogta f.l, , M.. rslme tárgyát aeas as detból r.tta, ha-aaas a lovagkorWI. mely .s ideált s leg-aaagaaabb foara, aa essményités egéoe halyeate; . es rolt ssegéay elefáolhösuak asagölo hataja.
Mart H. rároaksbaa aem rolt a mi Paralay harátuakaak máa aare, saial — 'Wáat. És s^ért? Magfsjt, Mt hs.y»u,
kmája, melylyel bsrátjsit >tok imá-dssában segélyesni saokta. Igái, bogy ö aaki ilyeakor s legrossaabb sserep jutott, — a mamák ¦ öregebb nővérek mu altatása, esetleg a kis caicaak dédrlgetéaaa akik s Vtlmicsa vagy ss Irmicaa óléba kivánkoatak, de sst 6 rendesen s bekéae-ssokta megoldani a ssebébsn levő t&rök, sailvák és giardmnttok fslossiásával, n>i-alatt X. és Y. urak «ai.ügyeiket readea-hették, rsgy saéralaiea l.veleik atayui táaára alkalmas pillanatod nyerlek : s ba aéba felTillaat is s háiateijes ssem, meiy eletántuakat jutalmaaá — platói saerei-mesűak megelégedett a boldogító aéaés kéjes érsetév.l.
De a aora kónyvéku más roll meg írva..elefántról — mint hogy ó folytaaoa elefáaloakodáaa mellett oaak platói esare-lambeai töltse éleiéi -lru» tavasa derült !
Midia a rora.fák Dyiladoatak, s ráesik kirinllak, a háraf.k illstoalak k.b.eoeo is egy a saekottaál batbs-lóe.bb éraelem: a legwíaebb s legreálisabb aawelem, a saaly nssssi iisinn, ha r.ánésaek, alpirnj, ha hoaaáéraek : reli erőt s eaeletáatulkel átrál-t»a alá. Aki aaalott erős volt mint agy Beroales, napról-napra reaatatt terjedal-¦ ehől, aaamei bae.uk s Tissaahuiodtok öbleikbe miit aa apály, keael kissarad iák miat a rillámverta faág; egéss kioé séae olyan lett, miat agy bujdosóé, akinek a fejére nagy dij vaa kitütre ,vogelfreia-aek vaa feelarálra és moa sasiad, fél, nem is eaaik, aahogy tldSaói valahol altoghaaaák.
Padig dehogy uHös . alafáatot aaav ki - üldosl. mag. . ^
okosai botávi, a butái oto-aá, ss erftae. gyöngévé, a gyAagét eroaeé, a caigányaot Halaoává, Plátot kékuakállá tes«l.
Sleíánt nem volt lóbbé elefáat 1 M-rl eleíaJt*. aki áaelött velem ssokou járni, es idd óts megasakitotte velem a barátságot, került a akkor éreste magát legjobban, ha sem látott — d« nem ttgy én! —
A téltekea;eég asáaasemt, aeÖrBf, a sserelmes ember pedig féltékeny. Rettentő goudolat villant át agyamon, hogy mindaketteo egvei: Terosit asen tjttk, s aiüli elrtáot bidegeégét. A «s«re.em nem iges, hogy aem ssámit, tgeaü saá-mít; » ssere.am nem igts, hogy vak, e aserelem éjjil is lát és éa latiam, hogy a efint a Teroaiók faié j*r astaai »«kfti, ott tartóskodik ast&alelea — s es s gondolat engem tettre sarkaJt; megral<ottam Taránkénak egy holdas Mte, hogy ssere tem a ha bosssoa jfi, falaaégúl vessem. A pillanat srag»di, as es e b«joa volt, Tercsiké >s ablak váakoeára tamasskudutt, ajkaink öaMurorrUk; de minő Msoay és rémület a-oretu e m«réas lépéaHnket a minó looacaaoás! Egy magas aaáras alak ugrott el a harmadik .blak alól, teher •n ogbaa, melyről oaargott » »ia, a mintha gólyalábakon járt rolaa, vetette aiagát keress öl a keritésea; a koayhaahiak telol esea asavak baagtcuak: Zsíváay tolv.jl Segna^gll
Ssegéay elafáat másnap kibékuU helyseiével s velea is. megfogadva, hogy többé saobsláajha so'hae less saaralaaea !
Ka rolt aa slstáat aserelsse 1
G31ER0K.
FrukMTterg rrtiqoiái.
Ás .Orsság-Világ* e legkitűüAbh képes hetilap, eltekintve a asokott gas- *"
dag tartalmatol, rendkivQji érd<-ke* re- Sok van, a ki otthon a aagy wrat játasssa. liqaiát is közöl a nemrég elhunyt Fran- Hasán ki*Hl pedig a legnagyobb ssolga. lunbmrg Adolf irodalmi hegyaiékftbul. E y*
reliqoia egy eddig tetjeaec íamereilea
vers-flyklas, mlj osak agy s.iporkásik Hogyha a sserelem %m8U k*sd v«e., Fraakeaborg sajátos humorától. „Ábé- Ip^kodi as éasnél meobelyet kersant. esés versek felaöttek saámira" oaime ersoek. Mindem betftre vsa egy ver* ásóinak a kóvelkesó.eg :
tkrfyaliMk i*«yzéke
alsecsríaegi kir.
Kerosmár Irsa lopással vadoit elle-ai ügrhsn régtárgyalás — Kaaeli Károly l.'pssaal vádolt ellem agyban végtár-gf'ás.
Juaiut 18-ém.
ȇdoll
^y 2-o-d bír. Íl hirdet*^. — S-.W BUts LJ;IL—ágg~ vádolt ellesi ügyben 2-<d bir. it, hirdstei. — Dttno Fereoca b*nti* e»kÜTOl vádolt elleoi Hgj b«u T*f tárgyaltu. — Horváth (Homsd) Qj tg? amb«röieMel vádolt elleai &^j ben 2-od birÓM^i it hirdales.
A. tegaspi nap, A i*4viaik po-*b»a
elj
pumpáb.i féavleti.
A nyavalyák postán saoktak mAfériesai, Es lagtobb esetbea — tasakokonelm-aai.
0.
Ab orvot hibáit s nap fényre bossa, Mig s föld ások a t stépen betakarja.
Húkial elolvad as jfrdss, a hová a »np Sugara, afitoes, a*m «gjéb, mint iaaap.
P.
isit* aorólhos huoólit.
Juntu* 24-4*
Komáromi Sándor lopással vádolt j Melyei i e>leui ilgybeo végtárgytalás. — Pál Imra . „
aalyos teati aénfasel vádolt ellem ügyben }
ˇégtárgvaláa. iTsIamiat a vasat megeaei a i_____
./wttau 26~4n. ! Ogj aa irigység í« testedet megroatja.
Moser Sándor kir. járáabirótágí ir-: L
nok elleni fegyelmi Og/heo vég tárgy alá*.
— Piros Jáooa és társai magánosok elleni Hs a sort osapáait bátor ssÍTvel ittröd, eröasakkal vádoltak eleoi ügyben vég- Idővel a sorsot magái is Ugyósód. tárgyalás. — Méssáros AnUl aalyoa testi vádolt elleni (Lgybeo véfrtárgya-láa. — Gönoi Mtkloa lopás bűntettével vá- Migleo nwlmtd oem juthat di.daira, dőlt ellesi agyoen végUrgvaUU- CgT toUsif aa idó, mintha maakóa iára*,
icgen 1885. jooius 1-én.
Mnmaik Kálmán '
unják legjobb taaitéaak: igen kevés laaitváaji vaaaak.
8*.
! Ty
I A («*kis«~»« kost legerősbes fájnsk ' Aaok, a melyek oaak ayssaaek, de n«m
Kewényen lekiat rád as apa, ha sseret; Síintén ágy caeiekasik a saerenose veled'
A.
A.uáM>ardt addig ha, migasereaosés vágj : Ha a Ml köaelget, mis. a teoske, eib*gj.
B
Láthatás taiadesfelól elég bolondtégot : Mini a nap. bejárja as egéas vuágot.
C-.
Ctomót köt a f&beoasege»y ember gondja : A jótékony álom ast iámét feloldja.
C*
Hiú estcsosMvoZ vaa a lány ékiive: Nem egyéb es. ¦«' s ««4üeaség lepe.
D.
Igaa daU4*ak osak as nevesbe ti, Kiaél pároaui as okosság é* erÓ.
Jobban ápO'gaja késő véoségedet A hiú reménynél a ho smUJUsst.
Ha aa iritm koldus öltönyben s'táigat Eaart a eeereaese neVtáa elpirulhat.: F.
Hol a féUUm órl állsal aees ssokott, A törvény sósáig ott aesn uralkodott,
ö
Minden öröm, melyben a gamiagrésseeU! A ssegény embernek köoj-mbe kerül.
ö,.
aagy kópa, faert oly
V.
Lassú rú, ftgy mosdják, partot aaokott
aaosoi: A róks is hallgat, ha bárányt megy lopni.
Z.
Zatíja Délkűl jár a ssemtaleoség ottan. Hol sa igaxsagask a ssájáa laksl vsa.
Z:
ZmptftitUk alatt nagyobb bátorság vsa. Mint s legfényesebb márránypalotákbao.
ü i r e ít.
tartj.
Faleharátját ia, a milyen maga. B.
Aki kedvet leli Uselftt Jsa.ábaa, Megerdeesli hogyha saek aaebabaa vaa.
L Qyakraa a las,saaatebh oselekvéay : ii
botrány. Péld.at as imm s gátasa bar ajkáa.
J.
A ki y<ríiís»a»-yt aseret elfogulni, írté trabadeágál ssokta odaadni.
Gy.kr.s ato.som.1 aem aaaeaaelyekaek, Haaeaa a rubáaak sael, a asit Tiaalaek.
L.
Lagysa gaadag oaak a tsUsissaerstao!, N. ba.utj, hs eaiedjárt Uras u . ssebed.
!¦»¦ Lagaagyobb aeakrsag: betöasni egy
Ifukat, S helyette aea ásni ttatánlegy asgyóbbal.
M.
Ki s mmlatrípi tBste ki os«!já6i, Mindinkább sniaatiibni lávosik .agátal
- Ai ,Angyal éa ördög" c.imti
besselykÓLetemei, melyre mártöbb oldsl-: ról megreodeléat ve'-ti-m, eisó ssándékom sserint junios bó folytán nem sdbatom ki, mivel abba függelókül .A Poklok leié" esitoü pályanyerte. beaséjyaaael is | bele akarom foglalui a aélkftl, bogy^ a megrendelési árt emelnéas. Mivel as»abaa est a .M agyar Állam" jaliuaban I fogja kosaéteoai : a kiadási joggal ré-I saensról osak asatáa. tehát augus«msba.a élhetek. Ás eddigi megrendelőknek ssivr. türelmét. . . további megrendeléseket kérem. N.gv Kantán 1885. jun 11 én. ás.lay Sál lor.
- Iskolai értealtea. A aag y ka-
bissai 6 osstálya polgári fia-iskelábaa ss 1884/85. évi rendes viaagálalok junioa bó 18-án vasaik kesdetoket és tarrtanak e bó 23-tg besarolag. A magánviasgslauik janius hó 24-én tsrta'.naK meg. Ének-, ssa-valat-as a ju-.slmak kiutalásával egybe-kóiAtt sárünn-p«ly nspjáal junios 28-ika tSsstell ki. Mmdeaekról as érdekelteket saOgy barslait liastelettel értealti N.-Kaaiasáa 1886. jaaiua hó 9-én. Aa igaagataatg.
- Iskolai ertedtéa. A aagy-k.-¦isaai polgári iskolai tantestület álla! mi-aiateri eugedélylyel, — leáayok asámára rendasstt tanfoiyam 1884 - 1885 én sár-v, sgájs f. junmt bó 21 éa reggeli fél 9 órakor iaté/etünk rejalerinében fog megtartatni, mire a t. os. sallók és Isnlgy barátok aasonel tiaatelettel meghiv.iaak. N.-Eaaiaaán 1885 június hó 9. A polg isk. tantes alst.
- A heljbell jtolgirl tekolai ifjúság f. juo os hó 27-én d. a. 7 V, órakor táacscsal egybekötött seae- és dsl-eatélyt rendes, mit s nsgyérdemü kösön-ség beoses figyelmébe ajánlani bátorkodunk. Ha valaki as erre vooatsoeó msg-hivót bármely ukból is, eddig meg aem kapta rolaa a. erre igéayt tart. ssivee-kedjék Schulta Kar»ly rajstanár arbos fordulni. Műsor I .lm." V >rd, Jl«i eliedja ssén.kkar.II. .Qraad. Faat.sia Meyerbeor-tól; két songorán előadják Weús B sa Fóliák Sa. kiaaassoayok III. a) .Csendes ss ei" Ssetieri-tol b.) ,0»a-ssel* Web-r K-tól; mindkettőt elóadj. aa áaeaksr. IV. .Álla Masurda" Graltermiaa\
ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JÚNIUS 13-áa 1886.
l) lil rardjakáo alttadjeWajdila J. VI. o „„ló. V. ,Ü0'«l<C' o«mo«lmoa el« .dia H.|*»t4 B*i. T 4— U..I6. VI , A falebradt gy»agj"rig' »"«Ter ábriad tfiller ; XI; aongoráa el6edje Pollik Ss. : . VII. .Népdal •S7»«tH* -"•** •• „..kkar VIII „Il-iém. Bb.p^dia. ko»(f »»"•¦ ^"' •*!.' aoeigoráa előadja K k. >. IX ,E lep- Ziileer íul kk
.I4.dj
•• eaekkar.
- A unkuiutl köuégi feUó
4j
t — mivel múlt
ikb
eu bi
lett kibvoeátTe — M attai ujbál A JJk kk
kötőjük- A rieegajaiok köretkeaó ráadja, .rútnak meg a bó folytában : jnniaa 15 én d. e. I. IL relao-leiayoaeláiybaa, m íoaat. d. u. L l.-oaat., IV. fioeat., Pa tJfi.u. 1 fioeel. 16-án d. e. III. IV. 1. o. „u-b a) I I. o. <l. u. II. 1 0., párb. 11 I. ~„.,b II. I. o., Petífi-u. I. 1. o. 17 én d. , pirb. III. fi-o., I. fi-o., Magyar n I. L „. l!f-án d. e. II. fi-o., párb. II. fi-o., Te-iekt-u 1. fi-o. d. a Megrar u L fi-o., p.rb b) I. I 0, 19 én d a. lorneeaai. 20-„d e. VI. VD- kerul.lben. 21-2Í «e ,{, kéaimank. kiülnie d. e. 9— 1» ; d. , 2-S-ig. 27-én Te Deuea A aárnaagá-.ok d. e 8— é-d a. 2 órakor keadelaek. - Yanaaik néyiWw körfll eaép
érdentfkel aeerea magának, mint magán-,«,b«r ia. Totb Lajoa tlgyrad nr, k.oeK gyönyörűen roodeaettéa laiéaee kerli lakockekkel diaaeekedö parkja legroe> Bobo, póaiuéját képeai raroeaaknak .— ÍJ faaok aaép réealetk öaOtt ia kira ikolt -r,y p.npáa roa.aln.ge. mely raliban érdi-,-. a megUkintéara, mert pirját raeati a (;.mneaae földön. Aa érdeklodokaek a ¦ ¦(Urero. löegyöker-e magyar modora park-iulajdonoe —
ílnial»-«t*DÍ kár to!o»,
tibb mellék-épu>t lett martalékára. A USbb miét 40 ír ó<e r.ndelletik > l«gki-
Mlaoliáe ksrttl kiTil* UTekenjeéget !•!¦ t»»4bb or.oeok által, köatak . boldo(ul<
Üllek ki a eegy-kaaiatai oakenle. 11U Oppolcer l»air álul i. Draaebe l..«r ¦•
•ltok, kik • reáljaira eebee fnláeeel Bea ujabban aaf y eredően;a;ei alkelmaata
uk • tta eeiakelyére. NeB kegjbeijuk • bécai egyeteméé kórbáab.e. ugy eaintéa
aeonbaa megro'áa aélktl • eaenimiktóai Scbeilaler laaár i< a eeáj.jijak, fogbua M lljád k
tedif iavKKfDi lat irw, aiit fyikorta lbi I li l
aluljároaágoi", kik még kocáikról eomgoa. doekodtak a réaa pillaaatauaa, bogy lua oltóink kooaia érkaeh^ttek volaa oda, nem
eeájp dlea beiegeégoieéL É< aaért aokak ¦aáaaáre a Popp-féle Aueiberia aaijria mely kapható Nagr Kameee miadee
pedi« gyalog-futra, lul.doira, kimeríti gyógyaaeriiriban, éppen uljan biatoe ua. Toribbá — am.nt érteeuiunk — a njógyaaer. mint oélkuloah..len óróeeerré bolyeag lo«if»c.k.«doj • .. oly roaogaal-- letté. leeamindankine*. • i .ni aaaj. torok poibaa roll. bogy eaálllláa köabea öeeae- éa fogbua bei'geégébea b .aaaáll.. Egylet. Miadea aautáa aem relami kedreeo ideulof n|yelmeeleluek e •eajria eaédélgn liabea iliaieli fel aa ou.nl állapotokat, éa gyekr>. kiroe m«gb>mie<liaúre, me-Aa alaé-leadTa. ál- lyek grekree a keeelí orrait i. megmal-fentanotl polgári fin-iake ják. Minden ereden p.l.cllt nyakán ott ...nérot beairt nyilrinyoa •" ¦ •*dj«iiy, mely aa rradetieégrol le. .... — . . -. ----..-j:i- i.- ------------ rendki»üii lekia
a*ij»k iltal laiíbaj eaieMte ü«Bi*|, u bj b l ó
Iában • foljó Tiasgilatot j
éret beeirt djiojo. \
15-161 20-ig b««árolag ao.kodik. E 21* l i t«lya„k «•
___ meg. Jonio. 21-én"reggeli il- '*J'"k *• -Itorjedéaoek Srreod a. oeat-l-ni tiaateletut.n a t.nér innepélyea be- rik b.tirokoo kirül éa fgéM Earopibaa aáráaa, a jutalmak éa bieoayit»áay.k .ót Amerikában «. Aua.riliáb.n .. .aa kioeetáaa. Eaen nyilrinoe ri»gilacokra »ak caodilói , filijoim.ate<ja« torabbi éa eirtnnapélyra a t. ca. aaOHk.t. tan- P»PP J O ca. k. udr.n f..gor.oan.k aaa-ttgybaritokat a .. érdeklődő aöaooaég.t' >berin fogtap-.aira éa nö.éay iogporira.
ialelettel megbirja Alaé-Lend.aa 1886 jonia. 9. Aa igmafratoeág.
Jáne* kir. .ij-íj-iő', ki janioi 1 éa érkeaett Bndapeatrol riaa--baráUi lelkeero Otiröaol-a bírói aaigorlatot eikeida >a 1-teltt. Samegben kealjegjafii kHb. mag-aaaaik . beiyetie még agy albiró fog mú-kodni, eme
mely igea alkalmaaé* bireefogtiaatiTóa
Szerketztii iKwwtek.
u,at4D _ lefBf4C-obl) WJB
aiank ilul aiat ; aaaok által aiat taaa-baj atb lett crófjkesejTe, ao^lkn , bocy eaaa kQJOnboao cTocikaaeléeak kbaol caak egr ii alkeraa 1«U voloa. Búr. allenbva a .Sbtker-kÍToaat" eaen bet«g.ft|[at minden e^rea ca«t-beo tskil-taaen albáritoua Eaenki(t«S fjlfr aaer Talaaenori alább feborolt (yógTasertir->ea megkapaató tfX i—1
°l7 rryeoeknek, kik dugnliaban aa«n. Ledbak, a Beifel-féle baabajto labdátokra U 'ac aaakaerBk, a .8Ukar-kÍTonat^al* kaaeao latban. A Seigel-fele aaakajto UDdaeaok Mag |76t7itjik a dogaliat, eloaik a lixt ia a mag bttléet Befnabaditjak a fófájiatól • elfo;tjiki aa epekiomléit. Kaak a lef biatoaabti, legkelle-1 ' ') ¦ •gy»a«raaúa«l a laft&kélateaelib ! k miodeu addig kéazitattek köaoU á 1 ki Faekk'i caak egT kiaérlcttt if teu. aaok -_ -.^.^ abbankagrai. Enrhedadrn ¦ mindéi legkia^bb fajdalom el6-ideaaaa nalkfll bal.
Ára aej palaeak .Sbiker-fila uk- 1 frt 26 kr.. 1 doboa .SakaHi kaj'. laaaaaaakaak' 50 kr
Hacrarorasáfi ffiraktir: Bodap «, Ttrik Jénaf grog?a<ertára kirilr
nteaa 11. Nagy h'aniaaa, Balai laiuf ia
— Effj sikere* i
ériaut«o*k b«boHőket
kol-i T.«»^ál.irtil
kdr«tk«aű sorok Folyó
kte-
" S L BaJatea Farán, ii . lerel, mal;et ériat, — a«ai jatett el boazáak. Po.tai poo-* aa re^ jöjjön al a te oraaagod : Lef -
Url

í érte
^aauta Boldia.ár urat, a Drfl-„iai takarékpéntlar fókönjralójét, for-riueaereiet édee-ul;jának elbaaytáral. A buldog ultnak hűlt tetamai í. bo 5 én lallék brok nyugalomra, a bely béli kalu. |
feletc | óJk
kai : ,T»k.ot*Ua S*ort««-t6 éwi májtu bó 28-án
iák ólában »l.,AkJet«m ajait a lanaló tadáksk viaagája ma^tartatTáa, mcm ¦aathaiont a. a nyilTáooaaákg aiíti al-t kifeioani a nOveodakakoitk elAhaiadáaáról. A ja. a Tolt
f jjj
otóbtt u . EfjvtérUi' Fiotaet jái
je«t*k ki a gyermakaikbaa iDleaeu kéráé-a«4re tett aaa-battM falelatekért A dioa*4-ral 4« aU>marta aaiodMoaeire DodáaSáa-dor laoitó uravt illeti, aki b*md kímélt fá-
Ftoy ¦• áray a fó-
jobbáff laanyába, es féaj íSarí ftoaak Ab apa — aUk<r « TiMo-jta.ee-todja, kiátkosxa lát; - u aa apa árijel-dala, ki korán**, foaáfc fe ftíf***- f-.aieaj»i-kadni orn tan rafj hm akart- El irt atvtáa flu meföli ax apját a. — aii többi — o-«»»; aKtitáa •liohan kadTeaáliaa:, ét — eléf nd*anaüanai ' — ijaek idajéo badBnü a báx-•*f4h Biafát A. apá-¦ e|iwwál a WiT*. —
f7 káoak. Hol
l»Uktani i
bao eoaeiae ason gyást qaartatte,
» Bépiakolai taoLeatÜl«t a raratai üock Jinoi P^lg. iakolai aaoetaaár bi Táruai orgoniita ur TeseteM mellatt Veljfli praűiutáaaal énekelt el. A temeiéi att.loitval általábao igeo it^p réaivet ayiJráault. Vigaaatalja oa legalább némi Je/a vsaaLea leikét!
l .li.«»réit
MidAü » aoruk kteMUBiatero TekiDtei aaerkeaatA arat felkéraam, maradok ig iia«telAj«: Stiftgly, Károly iakol%aa4ki • d k.-
~ BmUton FflxedeD a poaaooyi
S.mol IV. .,M. ,...tik..vok.l
.i .o.eadék. ál
Dk<ÍDtea laaollö-efylet j ¦ajat aeaek»r. a>apj* jivára t évi jaoiua j faóU eo» .Zö!dU--kert helyia«%«bea ; { SídT««óiIen idí eaeiéo kóveikesó raair- I a.pr», Tagyia jnoiu* 21 eVe balaaatattk. Kel tó. aeaekar tog mAködai, a kart he-vi**e i*U-a -a kivilágitáaáról I dotkodra Tto É el**- át italok
v****rJ
g B.-Fired«o mai
»*«ntm*rlo»i o méltó*ága, -ki
f&apát hogy
fel ti 6*ele»ok aaoobao köaaöaetial
íug diatoak ¦ hirUpilag nyugtásta>nak A jocsélu ojári mulauáfbani réaaTé<elra! lelb.»juk a t. kösöatég figyelmét • basgo pirifugáaát.
járó ttoa*pélyea togadialáaoit ¦ tóbbrao-d*a(f. tartoaó koloitor ta«f- itg^aláa* atá-Bt fáradalmainak kipibeoáse »cgeti8 napra B. Fft edra j6tt. L hó b-éo a^oaoit körünkből. Ajaj>lott.k oeki, h.jj '(?*•»-ae^i tekintetből meojeD kQifóidi fürdőre; de fl kijelsotetM, hogy 6 háti ft.r45 idáayat a már aaámoa <W«a át haaaaáh » neki jót j ta*6 B. Fftredea fogja tölteai Mi. kik 18 ér óu vagyunk aaereaoa4»ak iemarre
)»eo orsxngban mnlkodó b«t6g.*ég.
Hint YaJam*ly tolvaj, éjjal lap «t a*f beDnOaket. Ni»«lT«k mell- « oldalnjilaláabaa ¦Ijtcr d«rakfá>ájb.o i. i.-D^ed ' '
ág ea almotaát áu lepetn«k mect ttájak e rou. külfloöim refUflankint ; a fofakr-biionjCM tapadót svak rakódik 1« ; «t roaa. (josirakhaii biaoojoi aaibbaduácot ire--oak, m«lj éikmét áital al nam ouiatb boetoek, k«a**i t lábai bidegek padóaak, kú >d6r« rá köbKfé. «il b..
tak aaárax, dahány hónap máltaiaJ aaeoban
biaonyoi lOIdat aiioB kikCpeai*! p
• illeti foljtoooj bágyadt-acot ír«. i
iám hu tta meg aakí a kellí pibvtiáit-,
r-lfll idr-gaMé, ingerflitté * roixktdrtT/ ralik,
ial aejtaliaek gjntríit; ba birteUo falk-1, ••«-
ddle.t í-t, ¦ u egeas riláf kéri
He, belli aldufalnak, b*r» ¦ lykor uáraa «a
>rró lat. Tera roefSQrfldik • .»«*>l<.ik, aa«-»
héra m"f««rpBl; vi.aleta caaaétf • a«tét-
ind, ¦ hoauabr. idelf nló illái mallatt Q -
ladek ralik ki b-löi* ; tOTábbá M e el (Tlvx
ran fel böfög, ni köaben óiba id^aet, oe-»
t« keifi aorok ködeaeVa keraittlnk fel :
„A uarvaMkerii takepályáo majdaein d«*
poou [tobb fiául eftvber, kikoek nevét , -, , - - _
.eg..l...i ne. ...rom, raliban oaak í "oadbanuk. bogy B.-Fur.d a.
a<) aiórja a pén»t. Egy dobiara 10—15
kfl igaagatoja. jár köai&ok a aéutéraa, mert noha méltoaágban emalkedatt, 6 l* í megtuaradt . .!•
6 Ionok
;
6-,ür
aanj. a.ka.k ttAloi alig blrG.k betero , k.„k fel„|{ di„„ p
Wattal. Mafjo. ki** '»«•. ka • ba- I ^ ^^ loT.bbá k.«lS.Todát dj lkll od-i ,..*__. \
aard-jiiekoaokategj alkalommal a r>o
k, bogy arteeitae jöakaratnlag al il-! „ „ leto kiaaoru urak érd.kellj.it ia.
- Kilincs tolrajOk. Sajátaág aMlléakeraeeti módoi lalilt k' nebioy , »M gyerek. Ewk ugyanié éjnek idején . ret-k.pukilieoaekM ralami fsaXitö raaaai letofd-Ue. aébány garaaért értékeeitat-"ék. - RendiraégUnk eríe bajaaát indi-tou eaeo extra mi^aieraéget tlaö arfiak el-'" ea >ti«rfilt li f. bó 7 éa aa érdeme.
|B.-Furedre, eat aaayibél mondom aike-rülto.k.mert — noba c ak 61 aaaiaély Tett aaak badapaatiek, ba .gyéjébol ». Erdély
vaió-
to.v.j ur»kal Taaoer Lajoa *• WainoTÍU Vnaioa lakatoa inaaok aaemeljeb.a kaare-keriteoi. Itadattak a viaagiló biröaagoak.
— Ylínti b*les«L A ka»iaa.i il->omaaoa f. juoi.u bó lO-iol 1 l-re aimeao •ji-l vonatiola.ia alkalmiral Sa«iil Jóaael aetu kalaaa bal keae oaeaaauaódott. B "aállmato t a «iruii kó-baaba, bol ann&;at> ampu'.ilm foejak.
- SwreacíétleaUéí. An-k Qjörgj
k» k.mieai földei ea f. bo 10 »D a lor-aéucii b-gjie aaeait aaalliwtt a lerakd aáa kozbea ¦iitaái aaekarárol 0I7 eaereav •aetleoal aub.nt le, bogJ aaMaaJ aaSrayat a>l>. — Fia balra .fillitolla kaaa. Saa. Jéaj ílret mar 97 •«•• Tolt.
- TOl TOlt H*rTál-8a*.-atlkWe»n, f. bó í)-a« deluiio, melja.k 4 lakbaa ea
megaeaai mejrjar teDgerftokel é» (tr dftoket. ¦iadeonjiaa tejjea mageUgedea-a»l tivotuk
- Ttl. F. «. juiaa bó 4-ín Caab-k l kld lt
j
Readakan a templon kigvaladt, ¦ leegeit nKaaaen, elbam>adt mag bat lakhál Aat aejiik, boí7 aa oraapi koraaaaet alkalmával legények piaatoljljaj ,¦ 16dó»-tek, ea lanoe > veaaelj okosöja. — A aaeljr helyéa megjelent Sooe Poagrica asolgabiró; KoDdor Jóaaef aftasa^i Tiro. biró. a általában bün>s<hrói ttbboa te<e-k»aj reai.t loti.k aa oliaaaái. —
— OagTilkMMg lönéat iamit Ciáktur.jáa f. bó 8-ia. Egy re* aai;-gjártólegaay akaaeutu lel maga dobén. Nagy .ekeiéit aeiváaek elk. datiaége. hagy e aa>ár ogyaa uaa aaokatlan úton" kaldte leikát a mieviligre. Dri^>i kötél, piaaiol)-, tor, gyoiaoldat, caiaakil •tb . . . Ima .kornak takral' —
— P«»p ftl« Aaatkeria aaájtia
f f
»«r*f«ldáavivml k á kerflit k«-
ft. b*l*w«r>st .
oldal* ¦ d«rék
c 7 *aii e r.aaégM dráaUbaa a
kla ? ¦
t Mtét foltokai lit,
g ét — Knd «•¦>
íel, a biston falvebe"1 ¦*f«B«k ma)átieai ik
paaatalutott,
il
el(f*ú&a>^* .'K r*ju erSt. koraijuk feMIm Mpaek
lb1 tiocr ax ontir aaae«- ) fj hann»<i& expo bet*c>«l
«ink Mezben mnei. — Ti-
i iltal "gjakran felreia«>ert«*»lt; a4.
N y i I t t á r.
legjobb asztali- es iiditö ital,
kitűnő hatátuaak bizonyult köhögésnél,
gcgpl.ajoknál, lyomnr- n holyaglav
raiiul.
fl.rÜ.. rv^ú * laiUpett
Hiv. ptiai arak.
188r> jonial 10
Baaa 8 frt 50 kr 8 frt. - Roaa 7 frt 20 kr. 7 frt. — Árpa 6 frt ÍO kr 6 Irt - Z-b 7 frt 40 kr. 7 frt — Kukoricáé 6 frt 20 kr. -- Burjoey. 2 frt — Sieaa 2 frl 1 80 kr - Saaloaa 1 frt 60 kr 1 ff.
Lapv.aer «. kiadó: SZALAY SÁNUOB
F.i-16. ..»rk»,ií : TAS8 ÍL108. Laptulajao.o. : WAJDIT8 JÓZSEF.
Hlrűetésot
Relf
Béoa, 1 Peataloasi utexa 1.
K6xvetUe» ingyen. ¦BT E raakban . le« régik*
M SEIDLITZ POR
ti'A Ulííl
b. mindaa ioboíoo » ti^lW- * •« •a Hall •ok»oro-aitoit Cíéf ajo-mata látható.
ün«n ,¦>, dnrlikiaodi-.Onfilitib Bél
|eu 3(1 ét 6t* folyt ataaitáaaai lfrt.
májbai
virtahll**, aranyér át a >gka-nSvea-dó -liimeraaban raaaeanl
IMfelanak
Franciaborszeszess^
j «eáa,
¦ ladeanceto haao-fatia *¦ benalia-r«j., foi- ei íofffá-jii iiker«a y»óg*i taiilio. Mtnee
leara; baraajatáaaak mi;.JtLD*nj .«rj.o».-í E» s-».€«. ^u.* 1*»<.k eí Baatilai viaeel kerarre, birtal^n beteyedca, bai>7M ea ko. lka allao utaaiUaaal 8Ü kr
Valódi, Moll Tédjegjéiel éa nérxlalráaáTal
j a«ag pooto 1401 29 - »2
ffloU A.
Másiár királyi ndr. nállitó.
U l|) Hl III H.l.i. J4.i«f
Feuelbofar Jnaaaf Baraa. Doruer 8 Caiktaraja Gs KoroTics id. Keaztaaly Scbl.ifrr űa diranaa' Kiu 8l»jat»ar Ssala; Jóaaaf Zala-Etaruai: H .l.mj J. g,ot
Bécs, Tuchlaubeo
cs L (.«„ tapafvareti Jano<. aUrazal! : lutl r'.rd
i
S JlTV-J^IíT "ST TJYIZE
kitűnő Moigilatot team f51«g «* eméastéai _&Tarokaál a a gromornak ax idegrendner bAntaimain
-lapuló bávjaibaji. Áltaiibaui a vi* miodacon kóroknál kiváló n^yelmet érdem»?l, melyekben a
aserri él«t támogi>tiaa ét as tdegreodazer mOkodéaének folfokoxaaa kiTánatoí-
Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend.
Kizárólagos féraktár
m. ttr. BáT. aillltóiál, Bsdtptsua.
Édeskuty L.
sülten kapható minden gyógysaertárbaji, fOsserkereakedeaben és vendéglo'bco.
Az iSS4>ik évi elszállítás
1,500.000
I
: Fesnel Koffer Jtntf, Boienfetd Adolf ü Tou»er uraimdl. 2S<i »->*HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JOSI'JS 18-á» 1885.
H1BDKTÉSIK.
1 Újonnan díszesen berendezett szálló j|
a „VADEMBEÍ l"-ta fara sdoii
Hotel Zum „ Wilden Mann." 1
i 1
f \
s 1 L 1
1 a ^^^ V 1
'^ V»B MareflOftAm • n «- kfeől»4g«t, fíkíp • kar
t| UgvoSk arakat ét fürdl 'tödig .kel é>le.it..i. botj t«álli>dám>i JU
QJOalUB, » niadH kivia»loB»knak tókU«t«t«a mftgfel*
doilem b«, m«)7«l MIT" figTelmíl ,« .jáDlok 1
Kanytlawt lakiMk. kltflni ktnyha, frit s Itatok m
előzékeny szolgálat, kocsik minden irányban i
TinUletlrl 1
Wajdits tan 1
25:8 3-3 •tálló-ulajdoBM War*a4o Ml

j| ArlejtBsi
' A XX
sz.
a"aVaVJV-W
S6Í0 2—Ü J
mpnv %
ZaluiBOfli 1.1 euitészeti HíTaíaJ.
1. A XX-ik kerület kir. főmérnöke a nagy-kimasa tapolezai államuton 18—13 km. szakaszán 21. n. áteresz újbóli építését f. éri május 30-án 26 sz. ». 481 frt 87 kr.
2. A pozaony Tinsdi államit 188-189 km. és 193—194 km. szakaszán le tó korlátot helyreállításit f. éri má-
juj 25-én 31. sz. »Uu .... 139 frt 82 kr.
3. A pozsony Tarasd: államuton 209-210 km. szaksszán levő 219. sí. híd újbóli építése f. é. májas 30-án 31 sí. >. 412 frt. 57 kr
*¦ a IUI-it Uietüsszeü kertlet ferurelije
a pozsony varasdi államot 181 -182 kilométer szakaszán levő 197. sz. nagy Zaiahid kijtTitását f éti májas 24 én
27. sz. alatt........ 550 frt. 18
krnji összeggel engedélyezte.
Ezen munka biztusitása tekintetéből álolirt hivatal irodájában folyó 1885 é'i |Unws hé 18 M r-ggeli 10 ónkor irat-bed ajánlatok elfog dátáral párosalt nyilTáno* Uttoii árlejtés fog tartami, melyre vaiUUotni szándéio.ót m! hivatnak meg, hogjr az árlejtéabeni résztvevés esetére, magukat a fent kitett ötSMg 5*/,-al mint bánatpénzael ellássák, mely vállalkozás esetében 10*/, biztosítékra leu kiegészítendő.
írásbeli ajanlatok fentebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattérő Deve, lakása és polgári alláya pontosan kiteendó, továbbá tzááMMi é> tztn! kiírandó azoj száztúli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik. rtiígosaa kifejezendő régre, hogy ajánlkozó a munkálatokat éa feltételek tartalmát ismeri és elfogadja
írásbeli ajánlatokból, melyek 50 kros bélyeggel ellátat-dók a vállalati összeg 107,-ja készpém ragy elfogadható állampapírokban csatolandó.
A tervezetek, mfiszerel»énytk és féltételek alulirt hiva-ulnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Bgerszegen, 1885. éri janiui hó 5-én.
oooooooo ooooooooooooo
Ai 1885. szeptember 1-én megnyitandó
4r'«itój<, awlj •••» ojiUioos knrMkodelmi tukUkoi. saervetetét, taaUrvet ¦ . felvételi feltételeset ri..l.i<».a Ua»ruti, • Karate delail Akaarala IgaigatMágáku Pozsoajka wa-mi m
Urmmlj iráa;t>.
ooooooooooooooooocoo
,yuűDi
orvonl
MALAGA-SECT
A klosierDfubiirci M. k. állomij T<:^jf>lf<iii/«M
kitűnt, jé. vaMi
miot kitllDÓ «rA«iU-ts*r elerÓtle-
nedett brtegek, fidulók, g;er-mrliek >b >««mir. » ie>sze-
ellen i»fki BnAbti bniftau. '/t **
'/, -r d-li p.l.cikakli-O • tÖrfé
nje«en bejegrirtt isdjegj alatt
»
YISIDÖE SPASYOL BORRERESkEDÍSÜEK aícs haiburi
frt 2^0 «• 1JŰ vredati ii*k malit-tt K-pb.iík továbbt:
ia^i Idob kílfőldl bora* eredeti palacikokban - ei eredeti ar«B 2494 4-5
Nafy bálnái Ma.diHI-.8i--iorur K7ó(rnenáráb»n, Stburi á T K u b • r Te(tye»kpr«»k«<ié^b*n, lioititi Frif7«> ttod (Ujiben él fiogfnriedar I ruati TeadéfiSt-
Dl!.
Zala-Lf*r«mai . Katftrr Bis-i o r (t7Ú(7tt*rtirát>Ui AtHabioitkj Adolf inje.k.r.ik.dí>«b™.
A jeejrc TINADOB, talasnint a Tédjegjre kérjflK kfilönöttenfl-gjelni. mert csak az Ilyenekkel ellátottak a valódiak, me-Ijekért jótállást Tálaikat! nk
flarcz rWi
D c«ár» t\ sok e;>Du<i'ii< kaatk ¦ Talódi hnrgoaj P»m Expellftr mi m*-gú tv legelterjedtebb U legkedveltebb , hiiitter. Etrsk ladj*k a-ját lapui t«l»tQK folytán, bogy o*ÓZ, *• k<S««-vooY eliea jobb »er ü»-ip letesik, mint . T.,ódi P>is-Exp«ller. Ei*rt jofec-t , tanácsoljak ütik mecpróbáláséi. Ára 40 *• 10 kr Ké-«>'beo * Intőbb
KvAgy,.e«'-lfcrt)»D Bicht«r F. Ad. és táná, B**cs. — Fór.k.ár Práciban
l
23Ö0 6—6.
N>klMpl.ts 7.
bánnilv tuUjdonn lefren L U kí.OoOífD padig a A ¦ od*ai fogakat, «gy pillanat +
fid I a I k l v • ¦ a t T
Jylyrl a fáj6 f»g bakeoetik Miért ia X kiiUnd aa«n»-k agy eaaládaai fm J ibkd hiáoins- ia. l'.redati N Kamatán X
tapadB: SCHW*KCZ m HCBKR kr-T r».kede.eb*n zapbato 3j krért T
A LEGJOBB
CZIGARETTA-PAPIR
LE HÖÜBLON
gyártmány. awley «¦ Henrytöl PiriMban. UtáuiMktól Bladeaki évatik.
A cxigarvtla-papir caak , ba minden FKyoa lap
LI HOUBLON bélyeggel á, ' awnd*aik boríték az allant álló véd mi •! Tan Iáira.
IUHMI és HALH0LYA6
G« ________
c ftk >>lodi p&rm. loea^'oD-kíot 1 — ö frt. rfT.d (B"ut«
.BTic.iD.l fl 2 - Lf«l>*aaabti páriái wattmágl axincaok (>¦
len Sp...e<») icilkAnt 2 3 fti. l-c finom.bb.k 4 fn. ¦i-mell iGun-mi-m.jl) p.rj. 6 In T^ibbá .6b:. racdbel' kfiUlllfgeu^g. Migjir «r-k Í b
7 gy
S.álhiá. . tegsagjabk UUkUr
tás s«lleu (at»BT6il«l is).
WEISZ J. m..
BÉCSBEN III. Uwmgatu 28 a
¦agyar savanyuviz.
, T h-fftm
Széchenyi-forrás ^
öt<*nörő*en KitQnö asztali «iz.
-U 5? - =: _r;ii'i-?:f = ;'t-'teá
.........»»•
Vogler J6*msf tulajdonos. Kapható minden nagyobb faszerkereskedésben. ÜZZ Hnmüitdaok kiktrüUatt cs4lj<tbtíL a dugiiimik vím feli fordított rit*4 mP«tdnct' köriruttal van
Mítva.
Nagy téwut^f Tolna, a aavaDyQTix jósáj^át i^gTMQi a
, pezagéa után megítélni. Azon saTaayimiek, melyek az oly ,
nagyrabenolt ea gyogybatáaoa ia vaknak lalkalium) csak cse-
ki-ly mrooTiftégít tanálmazxák. ml álul a bor kellemetlen '
, tava kötve ét így az kellemea-edeakes ixűve válik, — rend- ,
azehnt eröaen habaanak, mvrt a kevés mennyiségi stesz lazén-' sav) majd semmi által megtartva vagy kötve nem lest és i^y ' . gyorsan pessefve elpárolog <
Ily Tizekről axt szokás moadani, hogy a bort n-' v a nyitja Azonban eftéssen megbiztuto felvüágoaitást a
> savanyuTiz értekéről oyujt a vejtytaai vizsgalat, a mikor a leg- • nagyobb «uly a legbeca^strbb rezekre ui-qsii, ssensa-
' vas Ditron, Cblornatríun ea Litbionra Imi fek>
> tétre. Aion aavanyuTiz., mely a teaoUeket legdú&ább mennyi- < Bégben tartalmazza, a 1 e g j o b b (
* A szombathelyen megjelenő .VolkKfreund" 19 száma
i „Magyar savanvnviz* cuminel a következő kóilemenyt bozza - <
. - . Nem keikedüok. bo{y rövid időn exeo hazai urmelc, ' mely Badapest, Bécs- és Berlinben tudományosan met^iz*-
¦ galta, Be«sben és Tri«tztb«a kitüntetve lett. végre ii leftyöii < hatos miaőséfű staier vetélytársait, a Helyeket tavUlmá- , ¦aJ fogra feltl is Halja; legyőzi daczára a sok viunoiag-
¦ ságnak, a mellyel nálunk minden uj vállalatnak kuzdenif kel] • Mi részOnkröl hasalíai kot^lesst-gúiiknek tartjuk: minden ha-
' «ai vállalatot, mely bennünket a külföldtől távol urtani *aa * , hivatva, felsegíteni, anoai is ii.kább. mini * jelen e»etl>ec < meg azon előnyben ib resieiúlitnk. hnfry a „Széchenyi-forrae-lfte*e»e óu fel annyi árért kapunk ftavanvumet *
ÓVÁ*, -is ujabb Idábrn noff* tármátmi fellépett ket *
,lUdken.bnrci «aianvu-kBt.-mrly azónbaa Ea4k<-mbarirt.>I i köziét; Uvol-«atrra, teh*t aed in a radkf rnburcl ke H!ethi>n l.-k-iiW.| r. kutakban prdlc kizarular oaki" r«N '•OtvJtvannak ieen hrlTtfleadl alkalmazta, melyek •xnaUta Xarvarnr^zarban a siun>u kutakna, nt rqr-tzn4-g /írtiUmii*<tk tUti-n ran.
Magyar savanyuviz.
A RADKIM SAVAWUV1Z. 1
Earópa legdasabb tartalma szikeny lavanyos <* savanyavizeinek egyike
Uarható> és gw'igy rejü alkstréhzeit tekintre min basonló furrut j<i\al föiOlmui. s kiválóan tavany-tartal-na által 'űnik ki, a mely még eddig ily Dagy mennyiségben egy ásványvízben sem találtatott.
Kiért a r»dei»i savatiyimz kalóuös gjrúgyhatlsa mindazon betpgüégekbeo és bajokban jótéVon^an nyilvánul, melyek a bngyany lulságos tö ösiegén alapuloak, mint köti vény. epftbajaknál és bugycMtakárnál. Gazdag szénsav és szikeny unalmánál fogva merem ajánlani ennek használatát kQlöo&sen: gyomor- ét bélhurtU. sápkór, szi/külés. vesebajok, hurutok, mirigydaganatok, golyva ét idegbántalmak ellen.
A radeini savanyaviz aavanykás fiorral vagy qyü-mökt-nedmekkel vegyítve a legjobb 2454 6—á
¦ar üditö 8zbr "«>)
és jóval eléje teendő a mesterségesen készítetett szikvi-teknek. —
A rsdeini savanyafizek főraktára Ehren-leln Hermnll nr
Dal vas Nagy-Kanl^an Presbarger féle báz és Knor-
cier Károly ar vendéglője melletti boltbán.
K+K+tt+X+K+X+K+K+X+K+K+X+X+K*
"" A poloska és úgynevezett sváb ^
bogár tökéletes kiirtása egye jt dQl es kizárólag +
!
!
•fX+X+X+X-f X+X«X+X4>X+X+X4-X+ X++
Zacberl poloskapora
által érhető el. A valódi gyártmány eredeti üregekben név- és védjegygyel ellátva kap-
<j> ható A valódit csak azon kereskedők árusítják, bol az err* ^ vonatkozó plakátok a kirakatban láthatók.
WajdUs JóutJ kómpmyomdájából Nagy-Kaniuán.\4GMA\IZSA, 1885. Június 20-an.
SB-llE a
Hoszouoegjedik évfolyam.
. - 5 fn-------
2 frt M kr.
itt* 10 kr.
« petiuorbsa 7, Báii-dun mrfen további torfrt 5 kr
NVILTTÉRBEN '' i lu krrrt vU-Uwk M
ill'U-k mirnifti <¦(?*¦« hír-tcrt 30 kr tíz u-adő
ZALAI lOZLMT.
lap íz elérni
t fll«tó köxlr[j
intéieadik: Sajj-Kast n
Wetek o«ib fo gadtatnak rt
Kézirata* viasza aea kaMstaak
^ *u*gy kanizsai _Kereskedelmi Iparbank-, mnagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó egylet-, a „zalamegyei általános tanító-'Hitt*, a „nagykanizsai Hsdednevelö egyesület*, a „nagy kanizsai ti vtionmgél^zó szövetkezet* . a .soproni kereskedelmi s iparkamaranagy kanizsai külválasztmámy*-ának hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A magyar erdészeti kiállítat m > kDIfoH.
1 • BEDÓ ALBERT. Magvwvrmát ftenltmetlere
A oagv kdxöuaég és a sajtó fözhangzó véleménye szerint or-i»-fm kiállításunk egyik fénypontjai t magyar állam erdőségeinek gai-d«g szép és változatos terményei-ból nagy gonddal rendé- ett erdészeti kiállítás és az eit befogadó erdei vagy vadászkastély képezi, nely az iparcsarnok déli homlozata és a királyi pavil! óntól a gépcsarnok felé tezetó nt közti területen emelkedik.
Már a kiállitái tér főbejáratának sarkait képező nemzeti színre festett és a görgényi állami erdőkből hozott óriási árborzok (elköltik a látogatók figyelmét, kik kíváncsian k»resik a hírből már agyit ismert és magasztalt .erdészeti pavillont*. mely előtt büsikén lobog és me«i-szire .hirdeti az erdészeti kultúra előrehaladt fokát a 37 méter ma gas bsrnakérgü búsfenyöszálra fel-tszött magyar erdészeti zászló, meiy-nek ötágú zöld tólgylevél csokra, fehér mezője és i iros szegélyzete a mieyn erdészek jelszavát: a bátor-sigoí. beczQletet és munkát hirdeti
Daczára annak, hogy az erdészet ai őstermelés egyik kiváló ágát képezi, története hazánkban mégis igen aj. s csak néhány évvel ezelőttre kell visszatekintenünk, bogy meg találjak azt az időpontot melytől a magyar erdészetnek öntudatra ébre aését számíthatják, s melytől kexdve »z. kiszabadítva magát az idegen befolyás alól. a kor színvonalán >llo száiférfiak vezetése me<lett tisz'a nemzeti alapra aliva, örvendetes fejlődésnek indult. Rzen ébrcdési koraiak egybeesik az alkotmányos élet vissza állításával. A magyar állam rendszeres tevékenységének és UHö
nősen az 1879. évi lonényhoiás-nak érdeme az, hogy felismervén az erdőgazdaság kiváló jelentőséget, meg alkotta az 1879. évi XXXI t ex. ben foglalt erdőtörvényt s ezzel együtt érvényre eaelvéu az államnak azerdik feletti felogye leti j gát, íj irányt szabott zi az államerdók kezelésére a azt 1880-ban a pénzugymiaisterinm tárezá jától elválasztván a foldmivelési mi-niszteriam alá helyezte.
Kiülitássnkon is az államerdé-szetet érte a (épviseitetetésnet fő-feladata, melyet hogy miként sikerolt megoldania, ált ai általános elismerés és azon látni valók tanúsítják, melyek részint az erdészeti pa-vjllonban, részint pedig körülötte a szabadban vannak elhelyezve.
N így jelentőséggel bírnak a magyar erdőgazdaság körében a faanyagok szállítására szolgáló Bokne-mü szállító eszközök, oeveze-teseu pedig a na gy fon tosságu viziszállitásnál alkalmamon különféle építmények, a. m. a tűzifa rönköfa csúsztatok, gerebek, csatornák, zsilipek, gátak s mindazon egyéb szerkezetek mintái, melyek a fának az erdőből a rákhelyekre, utakra és vízpartokra lehozatalát könnyítik és egyúttal olcsóbbá tesrik.
Ez építmények pontos kivitelű mintázatai gazdag változatosságban matatják be az erdészeti pavilonban, bogy mily sokoldalú dolguk van az erdészeknek a hegyi vizekkel s hogy nem hiában hasonlít sipkáját a tengerészekéhez. Az erdőkiacstár Í,HO0.0O0 katasteri holdat ki tevó erdóbirtokának mintegy f/10 része a bazánsat koszornzó hegységekben illetve a Kárpátokban fekszik., melyeknek egyébb közlekedési alaktól gyakran igen távol fekvő a néha szinte hozzáférhetetlen völgyei ¦ ból kell kiszállítani az erdók nehézkes termékeit mely körülményt még
terhe ebbé tesz a termetének nagysága. Az állam közvetlen tu-lajdoniba leví erdőkből évenként 2 500.000 köbméternyi famennyiség vágatik le, anly terseiét nagy ságiból éa á nállitái mitmigeiből következtethető, hogy milyen mér vflekask kell lenniök azoknak az intézkedéseknek és szerkezeteknek, melyek a fák lebozaulát könnyítik és lehetővé teszik.
A muterséges szállítási eszközök, melyek építésénél a modern technikai vívmányai minden alkalommal igénybe vétettek, a szlkségnek megfelelően leginkább a zaamóczai, beszterczebányai, liptóujvárí, soo*ári, angvári, kolozsvári és szászsebesi ál* ulában hegyes domborzati viszonyokkal biró erdőhatóságok terűié tén találnák alkalmazást s legnagyobbrészt t víznek, mint a legolcsóbb szállítási erőnek fel használását czélozzák.
Sikerüli mintáit láthatjuk a kóból épült s faszerkezetű uszógá-taknak, melyek az nsztátásboz és tutajozáshoz szükséges víz gyűjtésére S'olgálnak mig a folyókon keresztül épített gerebek a szabadon osztatott rönköket vagy hasábfát fogják fel Ritka eset azonban; bogy a fa szálfa alakjában találjon az ország hátárán tul kivitelt, hanem rendszerint, mint félgyártmány (deszia, padló, ge renda, donga, parqnette) exportáltatik. Miután a külföldre való faki-vitel a legnagyobb fontossággál bír,, a Correspondance de Pesth a fran-czia. angol és német sajtóban azáltal válhttik hasznára a magyar érdekeknek, hogy a magyar erdészet viszonyait behatóan ét szakszerűen ismerteti, mert a magyar államnak érdekében van, bogy a magyar mezőgazdaság és erdóipar viszonyai a külföldi szakemberek és érdekeltek előtt ne felületesen, hanem ki-
merítő alapossággal az igaztág jzinébett legy«»ek ismertetve.
A Mitgyar erdők fatermékei keresett czikkeket képének a világ-p'acxon A mármarMuigeti és bu-tyaházai állami fSrészmfivek által kiállított metszett és hasított árui fókiviele Franciia- tót 8panyol ország felé, részben a Kajna vidékeire irányul, mig a slavoniai állami tölgyesekből eredő dongák és butordeszkák úgyszólván kizárólag Franczia országba vitetnek t csak a nagyobb méretű, de teljesen s hibátlan hosszában ketté fűrészelt tölgyrönkök piseza van Angliában.
Nemzetgazdaságilag rendkívül fontos fakivitelonk néhány évvel ezelőtt még Triesztből irányult, de az utóbbi években ezt úgyszólván egészen magához ragadta Fiume. A fiumei tengerészeti hatóság által a kereskedelmi minisztériumhoz beterjesztett jelentés szerint Fiume tengeri kivitelének legfontosabb cikkét a fancműek tépezit. Ebből a jelenlésból idézzük a következő szá-moktt: 1884-ben kivitetett tűzifa 14,517 köbméter; tölgy, haszon- és szerszámla: 37,890 köbméter tölgy-donga: 33.936.500 darab donga parqnette: 655,600, bűkkfadonga: 5,211,000, fenyő donga: 1.713.000; összesen 41.516,000 db. Talpfa: 348.200 db., bükk- és fenyő deszka: 1.409,700 db., fatábla: 3.159.500 db., négyszögletű fa: 36,500 db., lécz: 572 600 db„ árbocz-fa 746 db., ienyószálfa: 12,400 köbméter.
A bükkfából előállított tavo-letti és testőri nevű deszkáfekák déli gyümölcs ládák gyártására Paler-moba ts Messniába vitetnek, a gesz-tenyefa-dongák pedig Spanyolországba fügehordóknak.
A tincstári erdők fenyveseiből származó rönkóriások, melyet 1eg-szélről a királyi pávillon felé ván-
nák elhelyezve, méltó bámulatra keltik a szemlélőt, nemcsak a rendkívüli mérték, hanem a (a kitflno minősége álul is, melyet, bogy a külföld kellőleg ind méltányolni, ti nnja annak azon sok ezer Bzálfa. mély a meii csatorna építésénél lett felhaaználTá.
Ezen erdők termékei az erdók helyrajzi fekvésénél fogva leginkább Németornig^fefé kerestetnek, jólle bet az ide irányait kivitel a fává ¦ok felemelése által most már csökkent. Az államérdeknek mintegy 15 százalékát a tölgyfa, 25 százalékát a fenyőfa és 60 százalékát a bükkfa képezi, melynek értékesítése Magyar országon sok gondot okoz az erdésznek. Épflletfára kevésbé alkalmas, mint tűzifának értéke aránylag csekély s nem bírja el a hosszabb szállítást, s azért legnagyobb részt sze-nesités alá kerül, s az e körüli eljárást ábrázolják a pávillon északi oldalán elhelyezett s igeu ügyesen készült szenesitési minták. A szene-sités legnagyobb mértékben űzetik & szászsebesi és ungvári királyi erdőhátóságok kerületeiben, mely utóbbi-bél 30—40 000 métermázsa faszén szállittatik t titzolezi vasművek részére.
Az államerdók íntensiv kihasználásának emelkedésével karöltve jár az egyes irvilóbb fanemeknek fokozott értékesítése finomabb áruk előállítása álul, mint bútor-, borító lemezek és a házi-ipartermékek — leginkább gazdasági termékek — bő kiállítása hasonlóan a belterje-sebb erdőgazdaságra uul.
Az államerdészet keretén belül nem mulaszthatjuk el felemlíteni a selmeczi m. kir erdőakadémia kiállítását, melynek kiváló érdeket kölcsönöz azon grafikáik matatás, mely az erdészetiszakoktatásnak fejlődését ib.-ázol jm; t aeneoak aj akadémia növendékeinek szaporodására terjed ki, hanem
TÁRCSA.
Déria
f m.tron.lai
lá ktt
L'ouu wm, é" Mi von, mi? b» ki
ibbil, wi lep*. »»dirt d
8 mig lenni érxi; látai n*»
Te v&l7' üdTÖia, Uta
Tí t^y én Tétk«B «*p •C7«ti«« : Uök c.ókrm tuttiB márránr kebl*d«n
borim, boc^d, "• *«*» T*tke-ék.
II
le? kéa a k«b««, • »kt oh ! •»o*k Te u .ojéim »»fJ- *° ¦•• * tí#d' X tl léek a*cboc
ibl mm » -ek b* kttdb. t4n*« i l*k
Or.fMOJ.k i. má ile,
Vir hu«it •¦ül bollA bAjnok k»r«l —
8 *tj ki* csAlidoo i«HUk «CT •*«'¦
Te a ieleot .oti* elf»c*<í«t«d
Alu4j«ak most mir j bfll M «« 8U U d ié^mké
Oly IQu U oly
Ob i mondua én óh I aoadttai: h(U; 8sép álm lut, eaecdet ji ájaukit.
8«* Téuk, bit — • mi fény, íraj i E t ífa d ibJ
fy p j
— H.h.uiík bár! oh! Hru • o4 ÜUp ilmokat, caesáei ji •jtrtfcá.L
Ah. miotha >siUoék fftl ftl ¦&(>¦« Ifja »ii» kíjjt, liücsa od» tib. É(6 xysA 14(7 •ojh' karolj* it - — 3»íp ilmokat eMndea jó éii
BáOey Lajos
Aki Markó Aot*Jt, • ¦»gj-k»ni««n áJloraáai főnököt kÖiaUbbrfil iiaieri, u ladhatja, a-g lehet gyl*fyÍJt>, mit jór»T»IÓ atyáukfia mftf caak qjj rá o4a-tc U elhibeti, hogy pompái ¦sAMóbit-'oka van a Balaton m«Gl*n Nem a salai o'da Ion, faaaem a aomogylo A leilei határban fekasik. Degoaou, k.ere«»tóoygjajto ¦•dv« ran ¦• ám !
Ait a kim bogy oldalt, mely »öld fBrtöt fejével oty»o barátaágM moftoly lj*l oftsi a MM*4ijfla«ii játasó BaJatoot, — ügy hirjik, hogy ,K i • h e g f. Hál >m«d kiocioek D«m éppai kieai, nagyoak md épp«a nagy, baOBm magáinak élig lóiüdÓrc nó\6. N«g7 maMtsMf be látni «l oana n a pompa*g*boáit tarmSaomogj i ét a •előtégat* bort adó tálai orasigréiMkeo. Olyan pompái ai a kilátift, begy *• j»™-bor igashitü keresitáay. ki mif u aai<-a«i»itÚBiua»al laembaa ti hiaium ai Ordö^ ^öt, — abban a vélekedáibeo Tajyok. bogy as éa ked»M narrokoa^mat — bí-eJőu a ptidókiuott kar«ut«nji4fMk
•gyik megváltójivá nsgodoit rolaa — bisonrOMo .Kwhegy'-rj *e««tte M • aátán ét mrgmaiatráa a^ki a *ilágBfck mindea 'ájait, imigyen aaoJa: •Méad, Imre barátom, aaiod«a*ket, aMÍk«t itt látai — beUeVtre a bogiári asidókat ii — aeked adok, ba engom iüádes á« — oem OtAd a Didókat!"
Ei bog? Stalay Imre meg nem *•*-dűlt ott a aagaiban, ettől a r«mek ajáa-lattól m caak aairt törtéot, mert abban a bogiári uidók U benne toltak. Mindjárt a fuki iora gondolt; eaaébe jutott WahrmaoD a* megmaradt. . . astiaeoii táaak.
Már Bátorfi barátunkban nem Tála bitorság a Sátánnal tartani. Mikor a mi oaondea kararánank Markó veaérlete mii W.\ megiodatt, — lemondott a partiéról. ó agjao aemmi kedvet i«m érés magában ai ördöggel játnaní. Ott maradt. m-gft!t a pincse árojékábkn, egj gyoké-nyeo a látrányi plébáaoctal.
Nem falába lejtett* Lajos barátank ai ördögöt, a papot estére kelre C*ak-Qjtyan ei»itieaaördög;.. ti. elmentbsaa. Annyi asoaban bnonyoe, bogy másvilágra ballagtábaa nagyon nyugodt U-hetott a.....gyomra; na meg a lelkiismerete '», mert — ámbátor sok rala — aség a légynek sem vétett.
Magunk rol kik ott maradtunk, nem mondhatom agyanr«t; ut aaooban igen, bogy *jfé.-tájbaa lektlak is ossk ki kallót* békftloi a világgal.
Éj vsa, osend éi nyugalomnak éjit" Fal-ébraa, téí-álombaa fagyok.
Ab á.omba ringat^ éjsaakki oraadst ¦em aavarja sammí.
Majd lássa, elhaló menn7 dfi g«ab«s besonló kilérteties moraj iá* hanifja ret. d&l, miaths nagy-nagy, fQlfáraseto dmss-a«*aégt>íl Jijane. Bgvn níve, egyre erAi. bfllve.
Fölkelt a Balatoi - gondolom. As ébredd babok titokaatos, Ulke' mámort tó besselgetése as. Hallgatom. Ugy kapsa-lem; mintks kb osönakoo fekfidaém «¦ a bailámok ringatnáask lágy karjaikon, csevegve, bessélgetve Ádeseo, kéjt l«he-
Ifin as el0}alt--------------------méasshe-
lekről.
Milyen régen is voltak ások 1
Évek elrepültek, evek elrepülnek és a méasi h*tefc«t a«m kossá viessa semmi, semni! Éa as áloas ? I
A hullámok viasoek Umsd, csendesen, tovább, tovább. Ssernyi osillag as égen,
A ti tOlOtt gvfingéden lebbeo pl a ssellö, aaalid, simaíokoDy, mint kibékalt •sereimé* ölelése.
Milyen édes es a ringás nekem! Ilyen 4d« lehet as ébredÓ leJkfl kisdednek a bolcaöringái .... és olyan édfl> a bölcaódai, mini nekem a sMÜd bailá-lok altató saoagása.
Hova véstek kadrM babok ?
A babok asm íelelaak, d-> visaik oaóoakoaiat tovább . . . tovább!
EfTasarra nagyot aftkkaa osonskois, sagyot looaoaaaak a bailámok; megállók ,«,-------------fölébradek.
Körültekintek. Alkoaj van. Utaai-i lagköJtóTbb raaaét bál aiva tottsaa
meg. Kssdtem boisankodni magamra. Ki látott ilyen prósawágot! Ha könyvkiadó vo!B*k, hát Iiteu neki. De én kö-söoaegeiebb földi balaodó, kinek teritett aastal beiyrit a nappal, holddal, osilla-^okkai, a aefireskei, meg ha s körülmény agy hosss, hát a kötelességtudó éjjeli bak torokkal Tálé önkéntelen frateroitas-ban kell lOlteoem legtöbb időmet, m»gis osak megrovást érdemlek, hogy a sokssor megéaokelt balatoni alkonri átaludtam.
Kedvem lett rolaa viassafordalai ; ds akkor jot essem be, bogy én aanap a posuvonatul Saáatodig jöttem • otl osó-nakot bérelve, Tibany felé eveatem . . . -jegyesemhes, a rám epedve váró Coa-•tantiáboa . .
Még figyelmesebben kürülnéaek. Hát a ballámoa: nekem jó barátaim ; el-boitak eveaÖ nélktii a tihanyi partra. Ou valtsai a tihanyi íöUloyel7BD. Fölöttem állott nallóságos képjel scaeades kolos-torá>al aa árnak saaat temploma."
Osskbogj aai jegyeséhes megy, aa avm boloadait meg, bőgj eaerévea nyomokban gyönyftrködjék. As éo lelkem «U4 rebbenése, els*5 gondolata: Constan-tia volt. As 6 karjaiba osak, asatán állhat ott a kolostor lotét, viharlátott képével, ságbat a Balaton! As ö hangja, as 6 ölelése feledtet veiéin mindent, mindeat !
Valaki abban a pillanatban befogta • saameimeL Megérintem kaséit A bár-aonjswa kaoaók oem lehetnek miséi.
Te vagy, egyetlenem!
Megfordulok. Ö as. Várt rám. Kar-jsiaiba sárom. Cairogatom selymes ftrt-jeit —
Hálunk mögött egy esetre vslami
i aaj táassd.HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
J.IKIUS 20-án 1885.
foglllj* a tanszéket S U boÍT k4rbo»«tOM«k MkiaUD<ÍS miodo
fokozó, emelkedést i,. Ezen | ^^^J^^gSZZ'!
egymástéM eiTsiasstaai, sőt egy a
ssáma a há-
Akadémia hallgatóinak
rom érfolyamban 300 növendéket
y
foglal. Figyelmet érdemel az erdészeti pavillon alaó helyiségében az .országos erdészeti egyesület", a magyarországi szakegyesfiietek ezen egyik legtevékeDyebbike — kiadfá-Dvajoik kiállításával, ott található a magyar erdészeti írók munkáinak gyümölcse, még pedig elég nagy számban és kiterjedve az erdészeti szak minden ágazatára.
Ez egyesület különben — tudomásunk ezerint — anyagilag a legerősebb erdészeti egylet Európában s tagjainak bozgósagából már 200,000 frt tökével reodelke-zik b minden évben több erdészeti irodalmi pályadijat tüz ki. Alakult 1866 végén s akkora kezdet anyagi nehézségeivel küzdve, csakhamar üdvös fejlődésnek indult.
^Folytatás követkesik.)
A2 •r*záOfts kiállitáarél.
Két esemény tölti b« ft letolj kiállítási hetet és egy harmadik, aa előbbiek hes jelentőtégére nésve hasonló esemény, ssintéo már előrevatí árnyékát agyán s hét befejeső napjára. A két előbbi alatt a kiálHtök dieslakomáját és a béosi kös-ségiaoáca testfileti látogatását, az utóbbi alatt * bécsi írok és ma véssek egy leiének, a Coacordiáatk Budapestre való le-rándulását értjak.
Ai utóbbit illetőleg a főváros minden iotétkedést megtett a régből, hogy s •sellem lorsgjaiaak e raját * iegflonepé-lyesebb fogadás érje és hogy réasök legyen mindám* meg<isstelle.tésekbeo, a melyekre méltán tarthatnak seám )t ások, a kik a BsooDizéd otstrák il\mja ssellemi életét intetik. A bécsi kösséftaoáos tagjai, hogy B«ját agaraikkal éljünk, Bdioe6 napúkat töltOtUk Bad*p'*teii.'1 A« * ssi-vélyesség és lelkesedés, e meiylyel fogadtattak, nem csekélyebb mértekben lepte meg ök» , miot » hai*lm*s kiá>litás, a melyoek kedveéri jöttek knrü(tkb« és b dl i éé
y ybe
j
gaidaságilag is egéaseége- d é l
y gy ggg gg
»eD fejiödo nemsat giadag és vallosatos alkotását ismerték mn(.
A harmadik eseméov, * melyről e sorok elején suiliunk asooban egyenesen politikai és'ársadalmi jelentOaé*>avé emel kedett stálul, h-gy as ei alkalomból Magvarorwág intésŐ államfftrfiasak ajk A ról feihangsot*. ige ünnepélyes és velős alakban kidomboritá a kiállítás hivatása és cséljait, egyatul megjelölve »mu irányt, a melyben haiáak gasdstági fej-lődéséaek haladoia. kell, la nem akarjuk, hogy hiábavalók legyenek uoo áldosa tok, a miket Magyarorsaág anyagi viaso-nyárnak megssilárdalása érdekébea bo •ott.
A kiállítók nagy dissebédjén a mi bíutere]Bök kimondta ama nagy esó*
gy gy
*sema*eJlita»i akarja é* hogy a kiállítás egyik f6érdeme éppeo abban áll, hogy miodna kéuéget kisáró móaoa kimutatta a solidantást a köagasdaaág minden egyes k
E ssavakban erély«s tiltakotát rejlik mtndama separatisticol t}r«kTés*k ellan, melyek — ideges lö.dbo'l boMtváa be oraságnnkba — nébáay érvel eselfitt erélyesebb módon, utóbbi időben igas, bogy mindiakabb gyöogfllÓ erőkkel oda iránynluk, hogy mMitraégas e!leBU'.ek«t átliuaaak fel egyrént a ftildnirelét, más-résse a kosgaadatág egyéb áfái kOsfiit, mely Utrekrések lehet ugyan, bogy jó és dioaerstea uiodékoo alapulnak, de TÓg-eredméayökbea mégis csak oda ve««thet-aeoek, hogy eiToooák macától a cséltól: Magyaroraság gasdaaági regensrácsiójá-nak oagy feladatától ason erőket, a melyeket a gasdasági téoj«s4k egymás ellen folyUtott harcsa ok-rétien &l meg-eneHKae. As agrAríoi talsók ésasegyéb nér«o oevaaeDdő separatütious töredékek biaooyárs megjegysaodik maguknak eme leoakét, raiamint félre aem értbfltik ama dÖrg< Ulkeaedést, melyet a kormány elnök eme laadflletea saarai as ösases Ünnepi ¦osAnvégbea költöttek, mely utóbbiban a kereskedelem, a« ipar és % meiőgasdaság egyaránt róluk képviselve.
Fölemlítendő továbbá Sséchenyi Pál gróf miniester felkössön tője aa or-saág iparosaira, m*ly toaast miatagy il loMirácsiója volt Ttasa Kálmán t aek, mivel asoo álUmterfiu ajkairól hang-sott, a ki a gaadatági tényoaŐk egysegének élő jelképe gyanáattekiatendó, minthogy as 6 keaébes ösas(K>ntosul a kereskedelem, as ipar és a foldmivelés legfőbb ˇesetése.
il-
bésseti asakotsUlyának elnöke, rendeseit bésseaté.yeket, melyeken ő a mébé-ssetbol érdtkea feolvaaásokat tartott. Miadjjbbe., ssaporodott a. érdeklődők ma.
Esen estélyekeo vettetett fel aa estme, egy oraságo* mébéanetí egyesftlot alapításira. S kesdetbea ki merte volna tény leni, bogy a* esen estélyesen össsegyü lek esni asokott aserényjkör. rövi Öt ér alatl helyét derekasan megállja, a baxai méhóasetnek nstti remélt lendüle-
t adjon. i
vállalkoaáa
résiesül
j
eleinte nagy btstatásbao, de bosiá fogván a munkáhot, »ikerült 1879-ben as urssá
goe, mék«sieti pgy*sfll«tet m*gal»piiaai Kesdetbtn alig rolt kéuaás Ugj koiol van tagjaÍBak eaáma a kétenetbea
Ab fgyesalet terjessté as ok»r&s méhéaset tudományait a bavaakfnt megjelenő méhéaseii Upok utján. Batdi'á hátai mébésseket - haladat felé. lováb bá a „Méhéased káté- kiada*ával vesér fonalat adott a kesdok kesébe. Majd 1882 ik svben Budapesten mehésseu kiállítási r-adesett. Nem vallo'.t vele sségvent; - kUlföldiek^által i» elismerésben ré •itteo't. Sikerftlt as egyletnek továbbá « foldmivelési miaisttenara támogatását i» ktMskíwölni. Kesdeteeo oaak as egylet ¦ oyagi segélybns való résseaitéae ál'al majd a vándorlásitól intésmény felállí tása által. A vándortaoitók bejárván kerületeiket, > méheaset tudományát minden egyesnek mintegy a helyébe vitték
Ai eredmény asoooai •¦amlátomáat mqtatkosott- Ai egyesület tagjainak ssám napról-napra asaporodott. A* 1883-ikév beo Békéa-Qyalán m^g^arioti mébésseu kiállítás '.souaitá a haladást. É* ima most as orss. kiállításon oly rendkívüli haladást, a me y«t a méhésaet tüntet «lö, ba táak egy iparága sem képea felmatatni, Borid lit év alatt majdo*m a semmiből elóvarásaoltnnk oly mébésset«t, mely hí vatva van forópai oreságok mébéaseteit tuiasárnyatni. Ma mar as a kérdés : hova
A k állítok fényes disslakomája le-hát már e nyilai kosatoknál fogva it még
soká •mlékeseto* fog maradni mind ama > tegyük aaen t>mérdek méa«t, a m«lyet a körökben, a m*lyek tsi'ükön viselik ma ' ... .,,.,»
gyár basánk gatdasági felvirolásá'.
A méhénet ax orw kiállításon.
A mébésseti osatslyt a mesőgasda-itjri Oaarnokbao, a dé syogoti kapun be-menva. a j<>hb >ldali asegletben látják elesve 320 ~ méternyi területen. - H*aankOka a mábéasel a hatvanas érek vécéig oly elaléltaágban volt, hogy
Ki as? Kijár itt?
Egy minden idego*omó.t megreeditő
•tentori hang felel:
.Nem iáitok egy kis sailvófiumot ?"
Valaki erőseo megfogta kémeimet.
Megráskódtam és fölébrediem.
A mi kedvet Uarkónk, a páratlan vendégsteretö hasi gasda állott ott hu niorot mosollyal Két kesémet meg Bá torti fogú, hogj valami gyöngéd telén Cl . Mert 6 vaia as, akit
j; ne caírógi ölelve ctirógaték. Mi a kőnek
fektettek miakei
oda abba a d a pl ára vetett jegyest «yo-•solyábal PeraM arra netn gondoltak hogy mi olyan fajból valók vagyunk, kikuek »¦ álmadáshos legkevésbé sem na&kség«e kösvsüaa hatás.
Bgy (»6ppet sem bántam meg, hogy álom volt ai egéaa. Mert fölteaeUUen, kogy Tihanybeo — ha mindjárt a je-tE7***H költői egéből, a már kerérbé ra-r íyogó, de éitotőob legfl háauéletbe bal-lott feleajgem ott lett volna is — olyan jó franaaia saahos ehettem volna, mint mi nót a mi kedvet gaadánk aransairosot'.
Hát hogy máaaal est as áliitást ne bisODyiUasa, ősapán Pfiaaoser Öábor-ra hivatkoaom.
Kérem, oekem mé^ teljes világ-életemben aem volt tuódombeji elégfiJt képo testőt látni. Pfianeaer Gabi volt as eieo, kit mosolygó képpel láttam a prosai ebéd hatása alatt. Be agy Ottsam — Markö réaaéről óriáai vivmámj, ka Teawtk: «&• ˇésseti aaempoatbol is.
A többiről fölösleges u eaóUaom. VoJt ott egy földbirtokos, aki olyanét TáC7K7al evett és ivóit, mint hat aloka-Más. Voltak ott aaarkeaatok. akik »m«as-tettek, mint a legveaMtebbti niOkodő emehkei g/omsajtot vasmUak, kik tkeB.
g
asiaie — majdoem Okas-rü mébéssaröl alig lebetoU.
A délmagyarors
g
eleoyéscett. kkor ájt hallani
mébést*Kylet
yg
tflste ki legelőbb h«sáakbao «s okss«rü méheset sáasajfct; m*jd asatáa a b«k*« mvgyeí és aradi méheneitjle'ek Leg'&bl t«vékasységet a délrnKgyarog gjl fejtett ki. Aaonban mftkodése mégis ha sánknaL osak egy kisebb réssére terjedi ki, bolot ssQkséges lett volna as egésaet felölel o i. Érett lik egy oraaígo* mébess-egylet hiányát. As öreg maroameoti m»< béss íntésett legelőbb felhiráat a hasai mébéuwkhes egy orsaágot méhéaseti egye. sQ'et alapítására. De ssevs elhaogaotl Majd Krlesob János mOttgyetemi laaár. min' as orssagot gasdaaági egyeaaletmé-
magyar mehessek termelni kép-sok. D csak legyen it mentül több. P>acsot majd Inlüok annak: oaak legyen mit eUdni. A<n de beaséljxsak a as*mok : Kiállító jel-ntkesett as állandó ki állításra 198 -gyén A 2280 dar.b kiálii tott tárgyból -aik as irodalmi és taaal mányi résare 951 drb. Kiáltottak 8*ja mű-eiker
Dómóiör Láailó: Mehessen eiÓada-aa 188if. A méhl«nyé*atei oasteiü gya
Méfaéss naptár as 1H84 ik évre. Mébéas D.pnf as 1885-ik évre. K»Ua» aserü «iéh eoyésstésben. 1885.
Karolyi, Oyala: Kósóaség*s és
két aiaaoaafárával soigostak, és .gy (
Mindenki fölött nagy mnnkábaa és
vabb. —
haladásban vall Measlén; i Bodi barátunk, aki arról Dereseiét, bogy asép a felesége és jó badaosonyi bort asokott tartani, s vendégei meg sohse ' ssják, hogy a felesége gyönyörű ts«métől »agr badacsonyi boratói UlMultak-ft? Ése'ngan jó lelkÜS leretnyagUUi körülmény lehet nemcsak Messléayi barátaskra, hanem a vendége-eve is.
Rajta uxyea es a nyugalom nem valami •rAesD lálssntt meg, mert mikor a „esti csillag baiovány fényt biategeletl," hiába integetett a mi kedvst hasi gaadánk .o, mint a legbt.-átságosabb ba as éa Bódi barátom föllodiiot síinket a ktoaira; megragadta a gyepiárt a agy vitt benőinket a bogiári állomás felé, mintha tttaael abrakolta vcl na meg básigaadáak kétssép .arába* lovát. Hjah a ssép aaasony, a tsép smsodt! Na meg a bada .... akarom mondani k Uh agyi bor !
Ássépasasony várt raánk (p-rdon!) Bodi barátunkra. Nagy sserenoséje volt Bátor ti Lajos ooll«gámnak, velem egyfti', hogy a bor eröa és aa esi sötét vsla. Nem láttak ast s két osendes-takrft Balatont melynek .mélyéből oaábos tüodérek hivo-
ben*
lőaaárt >
gatnak édes
aásvilági álomra.
Hosaaa fatty
A gyorsvonat proaakölve t a pájyaadvarra.
>bog be
Boglár, bé' peres! Beaaállaak. As ajtó besáVnl. A voaat alrobag velünk. Alom sarja ¦pilláinkat. As eirtppeAt való is álommá less.
Álmodjuk hát! Jó ijaaakát!
K'váos Ao'aJ: A menéssel
Künne Ferenc* 304 Uposl báriumát.
Kóosi Mayar Gyula terméssé'raja gyűjteménye.
Méhelyi Lajos: A méh boooataaát megvilag.tó 100 darab m:krotkopi-i preparátum.
Ssilassy Márk Gyaia 133 darabbél álló beroariwaái.
Különféle aserkesetfi méhlak k állii-.atott 135 drb, melyek oagy réssé keretes kaptár.
Lépürüo gép kiállituto t 20 da-ab KuebD méhésMti eetkdt 616 darab Més üregekb-n éa keretekben, ugy viaas 1104 drb Osasesen
és propotis, tebát X82O tárgy raa kiallitra. Ha tekintetbe vesssuk as', hogy nekünk magya rofcnak egyáltalában nem terotéesetünk al. a mink van, kérkedni, bátran eJ mdbatjuk, hogy es oaak halvány kép« annak, a mi tényleg léteaik.
Hasánkban minden kötségben vse méhéasei Vannak a kik 5—10-20 kas-sal méhéeskednek. D« *annAk sokan, i kik 70-80, aőt asás-kra aeDó nébtör seket bimak. Vasnak a kik inkább kel. ietnes időiöliés kedvéért bíbelődnek i méhekkel. De a oagy réas a méhésaelet nint rendes "aassaolhajtó iparágat folyatja; aaáaakat vesanek be abból erenként.
Hasáakban — ttnial est a kiáilitás < igaaolja — a méhtermények — més éa riaea — kitűnőek • oly mennyiségben ermeUetnek, hogy ások igen tootos kiviteli csikket fognak majd idővel képeani. - Asonaan a magyar méinek mégninos eg s jó bit*. A régi rendaser aserínti mehessek a véneket őasasel lefojtván, a lépeket a kesokbél kivagdooták a agy mindenestől, döglött méhekkel, kukacsokkal «gyatt, hordókba leosömössöUék •aen sagyvalékot kipréut^e adták el mint méaet. Termenetesen esec mét a meleg hoa<ájárulásávaj feltorr, megsava-DTod.lt, elromlik. Ilyen mesét vásárolváa a k&lfoldí kereskedők, nem csoda, na a magyar sacasiek roess hírét költötték. Most árosban már as ujabb reodsseru ssu ssxnoaéset álüianak •l^. Kaen més majd tdAvei mag fonja !«lni p<acut De ahhot idő kell és aa igres rmelókre m telette aebé* feladat. Rb-éljök isoaban, bőgj a minisatertum e téren is érváoyeenaadi hathatós támofa
Haaáak dá* virányát tekintve, bátran felvehetjük tsámitási alapul, bogy minden 10 fcat*«nrálu boldsji ffildöa 9g? torsa saéb megél. A m>ntegy 60 o><l-,í katasatralia holdayi földünkön tehát iégélne még tf>y millió torsa méh basánkban. Eteo 1 millió torst méh. 3 frtjá' al asámiiva, 3 millió frt jövedelmet ad. De tarthatnánk 6-asor ennyit éa a jövedelmünk 6-ssur ennyi — 10 —18 millió forint — lehette. Megérdemli tehát a mébéaset, hogy as mentül jobban fej!e*«e-,ök.
A taioissierium alif tehet baasno-sabb befefctetéat, miot a mit -c okai«r& mébésae*. feji.Mstéaére tordit Áldásos és oltáséra működését igaiolja asan kiálli-
A vidéki Magyar lipwwkwzték
oraiágos roogreaBoaa Bndapesten.
Aa alábbi esépcsélu felbiváat vettük: .Ai orsiag vidéki magyar lapsaar-keastóioek még nem volt alkalmuk, bogy lalálkoara, egy mással k**s«t atori' va megbesseibették volna ason fon oaokokat melyek béoitólag afit aoyagi tekiotmben nyomása Lé Wg hatnak a vidéki lapireda-lom vese tói re.
As orsságoak asámos testülete, ngy-lote, intéseié talál alkalmat, bogy meg-besaélje miodason tényesőket, orvosolja i'-on bajokat, meljek erkölcsi a anj*gi fejlődése, haladására irányadók; csak a vidéki Journal lsük* élén állóknak nem jatuti még essökbe: hogy sebjeiket gyó-gyiiaák, oyügeiktöl saabaduljanak a le-ráaaák magnkrél aaoa kénysser-holyse-te<, melylyel nyOréaskedŐ vállalkusók hátráltatják aoyagi erősbalésük ¦ haiat-mi ál áaok megismosodáaát.
Ha többet nem említenénk, maga elég volna asoo elasomoritó téoy, hogy
Fontosnak találom tehát a vidéki magyar Upsserkesstő országos cotgoast,. Sát : meftbe*z6loi bajainkar, sérelmeinké Megmutatni a aok'éle orsságos t«nie»ko-aás kön, hogy mi ia élőnk.
Habáí a congre«sua össsebiváair* felkértek is, mér is *okaig goodolkodtatj megtegystn-e? Hi«-n vannak tokkal il' le'ék'toblrfk, mint én ; a c«ak egr bentalü. tam tiastelt kedves Col légiim einíié**r( bis'-atást: bogy 21 év óta aserkeastem k .Somogy" politikai lapot, tehát ai f» lap melletti folytonosságot s időt tekintve — tud'ómra— a magyar birUpiroda um-nak lngrégibb *serkesstéje vagyok ax ur. szagban
Ss ad némi megnyugvást, bogy érdemes társaim nem *e*sik sserény nles-ségoek, ha bajaink orvosolására én kdön meg — asires lámogitáaukkal — as eltS alkalmat.
Maradván eollvgiália titstelet éa nagyrabecsülésem mellett
Tisstelt bsiátnfiának Kapó várott juniaa l2-én 1885.
sserkeas^Őtána :
RO »0I I BtT á ¦
a .Somogy0 politikai lap
tierkeestóje éa tulajdonosa
Hírek.
Közbejött technikai akadályok miatt lapunk jelen száma megké tett. melyért a t előfizetők szivet elnézését kérjük.
— Szép kitüntetés. A hiv. .Bu dapeeti K."-oen olvastak : Ö csá««án *m királyi F-taége ErmsébM királyné, a magyar tseot korona oraaágai vörőa ke
a hirdetési irodák a hirdető hasak éa ma- re*at •gyl«Kn«k legfőbb véda^stonj -. gáooaoktól öesasebaiáatsák, kunyorolják "e0 0Kr]et körül sseraef. ki»*iö érde-jrt árért a hirdetéseket s odadobják — | ™ek «hsmeré*eül leKmagasabb a-J4tk««0 mint kf-gyelem kenyeret —a aserkeeitői ! "1«ir*^Av*1 •"átnit dLS.ukmáoyokat . ir.Kiikba, melyek csak lehulló morsaák köve'keaő egyleti Ugok.ak méltóiutott « g-ad-gon teritett, halmozott asstalok j I^kegyelm-eebben adományosut: beth-ról. F-dig baegy Up magából h.rdetései- ''•"' g^* BetkUn Jótttfuinak Torokból nem tedeai legalább ia nyomdai, pa- Bécben, SUvtny BrÉ,Sbet**k remesvártt,
r, bély-g kisdsaait, — m már intőjel Bihari Sándornak Maroav^srheiy tt.
inak anyagi h.syatláta s rövid éléére! "•">'«» ftoni Darnay K«j*td*iU Bit**r E«én baknak halomra a vidéki la- Máriának Aradr,D Kun Mik»<i*ak Hód-
>k, melyekbea — ha jól v.noak v.- m-sOTáaarhelytl, ;d ssolD..ki Schsftsü
tve — a koaimvelAdáauek «gy-egy o«s- Utwinnak Ssolnokou. SpiUautr Knroíp* top. dől rorau*; mmd.g . hasa karars. »old»r6 Benedek Annának
karars.
Sem fb«'a«g, lem iroda,!mi kéasttii-aéggel a«m b.rók tanyai ütnek a paroas- Késdivaaárhetjt
ral dobáljtk ai Uouepeltekdt; ctÁgért tüsoek «mb-r-s>óllaabói; > köiügyekni deresre fektetik, a ilyeaekre — fajdalom
irod-imi osődoi mondanak a többi lapok tekimélyének rovásárai |
Több lap pedig magas politikát üt,
elhanyagolja miatta a társadalom. *os-
g»sdaaág és művelődét terén ssllkséges
teendőket. M-gaa politikát fii bittoaiték
oélküt, mmt nem politikai lap.
Íme a vérsó aebek, a aok koattl
y St«ph>mie**k Sx4U Knro'ynak Kar E &
osak néhány, melyeket leginkább as össse nem tártát, as egymást meg nem értés ÜtQ»* rajtuok !
A vidéki lapirodai ómnak majd aindsn hóban raa halottja; a temetés folyvást 'art, s siaos rajok feltámadás ? Ma már a vidéki lapirodalom fontos lé* nyeső a oemset életében.
Mi fogjuk tel — kblöaöten a h táraiéi i pontokon - - a nemtetiségek el tó t\madáaait. Mi vagyunk as őr asemex, kik jelt adunk a kótpontra, hogy as elUo-:él ssellemi fegyverekkel lám adóban ? Hogy hol van s bajok forrása ? bol n öröm és mtgelogedéa (aoyája ? Hogy áll nak a caltura. a mesŐgasdaság ? as intéselek, as iskolák ? Mint a viharra éa jó időre egyformán kitett hőmérő, jelessüka hideg köso'nyi. a lolkesedés és tet:ek bő tokát, s vihart é* esélosendst ; folytonos isgalcmban, moag-ás és barosokbao ott állunk as események kos1, hogy igas és asorgaimas munkátokat lásson bennünk a kövpooti sajtó a megbussa a nagy ha-rangot, ha baj Tan figyeimestetn:, tanácsolni, orvosolni fel éa lefelé.
Lapjaink kis folyók bár a vidéken de híreik, eseményeik forrásával mind belnömleoek s nagy tengerbe, a kösponti íjtóba, hogy ai erős, hatalmat legyen s elbírja a aemstt nagy gályáit: a kotvé-leményt ét Ítéletét.
A vdéki sajtó utat egyenget, ílots-a lelkesedett, apostola a könyrek, lapok, folyóiratoknak, hogy a nap után a nagyobb fény, a betűk világossága b«hasson még a saegéoy viskók küssöbén , Eíófiseioket gyojt a becses irodalmi termékekre, jótékony osélok oltárán mog-gyojtja as áldosatok tömjénét; a müvé-tset előhtrosoaa, as intésetek támogatója a nagy wamékoek taUjt késsit, hogy sagjsi dos kalássokat bajuanak; bQ tü-;»r, melyben a fővárosi sajtó as orsság
;épét név.
Ssóval, hiratásuok aagy, ,k-rjuk tölUai.
ha be
Épp«a esért gyengék netn leh«tnok, osak a« egyeaCÜésben vsn erőnk.
i tarvdri Ültntum Istvánnak
vKfinitwdn tab»di é* fekéaháti Ta Já f iöád-D-seo Keít Bnd» n lbB5- evi juoiua bó 8 »O TUta a. k. Örömiei]** búaik^aéggel üdvösnljük váro-ank 6an kostitsteUtben és i ben áliú d^rék, ügy butgó térfiut:
Ullmann látván nra'. bogy U kadallanbuagalmával »400 ' örÖaWereu fiókegylei kös-M a D»gj-kaDÍs*-i[ it a kitüntetettek torába emeltr, mivel as kitflnte'ése fényt augártik magára ai egyletre it I«tBa tokáig élt«sae !
- FelhÍTá*. Lapunk munkatársait fölkérem e helyen, hogy 1886. évr« kiadandó naptáram ssámára oepie* nyíren irt rövid elbesséléaeket, adumikat< gasdasági, és kóshaaanu tudnivalókat, ér deketebb é* ssGv»geselt képeket beküldeni tsiveskedjenek ! As alk*lmatnak talált dolgoiatokat ftasteleidijban rcite-titem. — Nagy-faoissán 1885. juo. Wajdiu Jóuef.
| A boldogult rabbi F»t»! H. B.
síremlékét f. hó 14>o Uplesték le helybeli irs. sírkertben megható üonepi-eat'gKoi. As ttDnepély kesdetédl as énekkar «Ry ssoltárt en°kelt. Err« dr. N«Q m a n n Ed », a jelenlegi rabbi moadot egy valóban remek es uagybatast keUe'-t emlékbetsédet, fényesen méltatva as <' hányt erdemeit Befejezésül a k*r iámé: ssoltárt atingédeseit. A. helybeli icr. hit kosaég e kegyeletet ünnepélyén orist' hallgatónál volt jelen és pedig valli* kü-lóobség nélkül.
- Nyári mulatság N -Ksni«ts
város ét vidéke uri fiatsltágánsk
ugja áhtl íolyó hó 17-éo sancikertbea rendeseit nyári-malatsá^a a leb«<ő ssebben sikerült, mert habár s ,'ava.i-hullámok' egéss nap kavarták >a a p-r este felé a étéi alább bagyott, é* at eat legssebb ssentiráai éjjé váltóson, s m^ly* bisonjtia sok 6alal ember álmodi* *r legssebb átmot. A k^rt ünuepí téovbf ragyogott a a söldgalyakkal körültoot táooahelr osakbamar rostákkal l«-t * '" Körülbelül 40pár táncsoha a uégret ott IáuuK ArTay Miokát. Beíus P*1^1 Glavins Bosaikát, GrrobMti 1* átt Málvioát és nővérét; (Móncbelyrói) Hegedűt Margiiot Lilit, H'TTátblraái. Kvacsák k.isa«osy' Lissek Ancát, Morg«nb**aeréket. «»•"' Matildo-,, Noviosska Tinciit, Rác teit*4" r«kn K,d»rék.t Somaiob Ka-inkát, S.i< Ilkái SigriU nővéreket, Tscbirti F»nD.( ¦ TietterM.rit, Vagorr Ar.nka', Viosi » riskái, s'b. tuvábbá Ar^ay 8aod.ro.HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALA
ö Z L 0 M T.
JUSTU8 20-áo 1885
Bo<v»J Öiönoit, Da , D»
*k Ferenc«D*t, Erdódj Lajocoei, Horváth I,:»áno*t, Vssakéoji Horváthnflt, Dr. Horváth Antaloét, Merki/ Antalod. Som-
sicb
Plibk
poográcsoét, Stigethiaét, SnU Gruláuét Slicknét, R.deroét, Vágnemét atb-; A reodetAség teljettn megérdemli ffcrado-sáiaiért, s kifejezett buagóságá laköte ]eiA figyelméért as elismerést, hogj «
"t Tároebao ly ssép képea tok öMsetobormaoi; ¦ wdaiB mellett ia a melylyel as itteni
ikuágok, tancosfiaUUk ét jó táncotok feitoyába. m-gküsdeoi ssoktak^: a kosos ti.iukar kuloncis.;ü kiemelendő es alkalom mai, mint akiknek a mulatság teljes sikerülte érdsmül róható. — Sajnos ugyanis, bogy a mi fiatalaágaak jó réaae ss ily bán a* termettéin mai a'tagokat épp ugy mint a bátókat kerüli, a a«q ragadja meg as alkalmat, bogy Kanisti eiúteló családjaival, oatseköttetétbe lép busaám; lót ideje* a torgó-tátor körftl s mit ily mrodeaoapi mulató helyeken tölti ; — a nemesebb élvet a táoco: pedig ide^taaégérel óttse oam egy egyesinek véli. A kősómé* pedig — ast véljük meggy Ötódott, hogy Kanistán as e tajta mulatságok a legjobbak köaé tartósnak, éa bogy egyedül Sánca at a mulatóhely, » bol teks, kártya ék láoos, ételek italok mellett, — kitttni Uvegő a iga»i magyar vendég 16 vao. Ajánljak e*t niodasoknak a figyelmébe ia, akik Laat-nakért ft* a löróldéért -ejongnak, — eii egyedüli mooopolisált mulató hely-oek tartva — botsubói táncsrt rá nésnek! — Látogsatuk meg táncsot miD«l többtsőr, egy-egy nagyobb társa-¦tg bá ran rendezhetne oda minden hé tea kirándulást. Hova megyünk — h« ¦« türdÓba, te stentgyörgy várra nem mebe ünk ¦ mi v.n koselebb bossánk ¦ bol por nincs, meleg (éa még valami nincs — bkoaak nem Sánssi viisoolá lasra ! Toobtsör! (Nemo.)
— Á „Jfenu ssent gyermekség.
mÓTe" tártmat réasére ujabban M a n-lusüú Jenő. 250 drb. elhatsnált lévé b-lyeget kQIdolt be tserkeeatotégüak-bor Kntsonjük.
Hóra játunk t t ,jó Itten tudj
bt igy b*iadunk. Megint egy ujabb eaet m«rült.fel, mely megdöbbenthet minden jó ertéaü embert F. hó 17 én reggel K.i»-Kanissán. bizonyos Reitoer J á-noa nevű 14 év*s anbanci ssedroseti A izomasédböl egy 4 éves lányka i< od* m«nt a fabot ss-dcet enni. A g*» lelkű fiu a kialánykát htsakba eaalo-gfctai — hot kivQlök egy lélek aem vot mert t hasbohek kttlto munkán voluk As egyedüllétet arra batsoáha, h< gy a láoyfát vadali a ti ötatóoének áidosatátá akarta UiQoi, t öasse-vittzs vér*St«. A romlóit ficckó ellen meg vau indítva i bűnvádi aljarát. Tagad ugy»o. • « vallja, hogy a lányka ooroaáb* ete'.i d« a jelek ellőne bitonyitaaak a meg erótitik a gaztettel. Legjobb ai ilyeo*-ket javi'ó iniésotbe küldeni.
aretképe. K o ¦ s u t h
LajotQkk elaó terméwet tttán lettéM képe, melyet Parlagi Vilma, -
küj-
toldön is nagybirü magyar feaifnő Tunn-btD fette i, Budapesten Aodrássy-ut (es-elfitt augár at) 124. is. a , > Bulyo»asky-télé oyaralóbao ki vao állitra. A hasafiu nodulat, melyet a magyar nemsét Kos-mih iránt mmdeokor értett, valóságos bucsujáró h-lylyé tette a Bulyovssky-féie remek nyaralót; a köaönaég tomegekbea tódul » sép«t megnésai. A r*rjD"kmu, melyről a tmnoí festésteti akadémia laoáraioly diosérfileg oyilatkostak, oastatlao lelaxétbeo réta«s&i a köaönség reatérfi;. A magas aristocrst iá a munkásig mindenki egyaránt elmereng a asabadságharcs apoatoIának arcsvoná-i*iq ¦ nem ritkák as oly jeleattek sem, bogy 48-as honvédek térdra borulnak olótie t Kossuth titstalíi kÖDyekre fakad-Dkk a megítólamíáslg terméssé hu kép láttkrá; ajáoljuk városunk kösontégéaek, t kik as ont. kiállításra s fővárosba rtodalnak, ne mulasstzák el a oagy honfi arctktipét megoésni, mert e kép utáo iga iáo tsivébe vésődik as agg honfi emléke mindenkinek.
— Gudasági állapot. A mólt hóban voll jóiékoiy etík némileg helyre hoiták as Lasi éa tavatti vetésekben mit a május havi hideg idíjárkí miat «sek steov«dt«k, miod a mellett is a kö-zflptserUt <5**i vetéseink mag nem halad ják sdt áluián véve a kösépea alólio »k mondható- — H^iylyel koael még is látai jó gabooákat it, melyek baamuataoi esá r.taág meg oem asoritja, — elég jó ara tájt ígérnek Takarmány különösen öreg iséna ugyan csak vékonyán takarul, m« lyet már a téli ssáras idójáráakor várai 1 »h«t«tt. Sserenctét g*tda as, a ki bttk-íöoyt sokat vetett, és tavai vetett iob«-rease ia van. mert e«k majd még it any-uyira meonyiretténában a hiány pótolni fogják, hogy a ssarvasmarhai éa lovai srtkséget oem látnak a takarmány dolgában. Skilvn, alma s egjébb gyömölot félék .sépeo kifejl&dteki ha a motUo! rekkeat íorrótág miatt majd !• asathall.
ia, kivéve at alantabb helyeken fekvd t»6llLket. melyek a oaájmi hideg idÓjáráabaa tokát tseavedtek, asepen mutatnak ¦ maglehatot tsür«i«t reméoy#]ni eogcdoek. A kukoricáik ét egyébb kapát növények asonban, ba mottaaában meg nean áahaiaak, oem igen, tok reménoyel kectegtetnak. Még idáig a konyhakerti növényeink ia ig a jól aésaek ki. ca»k a jótékony eeö ae kéeték tokáig, a konyha kerti terményekben tem íeeodiza>tégftek Háti állata élnek, már i fübea ét visbei
k kóifll, melyek a legeion n*gy hiányt érésnek a mert a forráaok kiapad-
nak : ha a ptattor ét marhát gaadái elegendő viitartó kutakról nem gondotkod-k
g
Uk, aat mott a legelőn levő karmaik fogják aiayleni.
D RomilU Zoncor* kéatuó és
lakáaát a Hunyadi-utcaába
D
güló
(kerestt urcta) Horváth Boldisaár-fél báabo lielyttttn át.
- A f. évi Péter ét Pál fl.on*pen Tagyit jnn. 28-án Schrökl G, beoti «lto utatáai io tételének hiro«vet kéj vonata indul Kaoiaaáol Fiume. Tneast éa Ve lencsébe; «i utatásnál megtekinthető s villaoynyal *ilágitott világhírt, adeltbergi barlaog. — Bórebb felvilagitást oyaj-tanak a f»lragasaok, valamim minden vasút állumason ét potta-bivaUinál >n-gyeo ayerhoiő műsorosatok.
Bérmáiás Letenyén E hó -le-
jéa ért Lebenyére H.daasy Kornél ttom-batbnlji püspök 6 méltóéig*, boi 3 n<pig tddsóu. As elaó napon a helyiek réttsaül-tik a bérmáás ttenuégébeo, at utolsó nap a környékbeliek. As esea két nap kosé eaeti UrQipon ö mélió»4g* miaéteti oégy papi tegédleit^l, tseméiyesea v«s«i-Dctéretet érdemel Freítag GMia ur, ki a helyi tartalékoeo-kat ösetegyüj é; kit oaapatja as uroapi gyakorlat után — »alob»e meglepőit mio-deakit • sikerfilt lövésekkel. Ém.iit«m e, bogy a bárom nap Letenyéakeo ritka éiéok/ég vo i ? KulÓo tea Urotpján, majd a« "gésB fára Le lényén vol'. No de es ep oly termétsetes, mint nem mindennapi. hogy at inteliigeotia ia megjeienésére méltatta as Isten hátát. Jó volna a turübb püspöki látogatás, tkkor átok is megssok -oák a templombajáritt, kiknek osak ki váió alkalmikkor jut at easökbe. Ö méltótága Uvoiáaskor többeket emlékkel tisttrh m-g, így koktseretetbeo álló mesterünket ia. — .P.iy.kua.!
- Heshlaultott ÖBgTilkoaság.
Sáfár L<na f. ho 9-éa a leteoyei kattély k*-rtbno sétálgatva, egysierrc csak a pa>-t>k felé tartott, hova elsaintaa bele ia ugrou; ds a kösellofó emberbarátok ki mentették. Okot as nogyilkuatágr* állítólag a rottt bánásmód ssolgáhaiott, maly b-o fivére hátánál rétseaült. Felittad, bogy as öngyilkossági kiaérlel minUbŐi* nöju kenyere javát megette már.
— Ranti Idők járnak Letenyén
a dissnókra, illetve >tulajduoosokra aésve, mart a 'orokgjik aagymérrb^n tasttit a sertések kost.
JáBM arodami taámadó kanáax edddi^ ci-k ts«p feleaégéról volt neretetet, kinek makact betegtege kös-tajnálat tárgyát bépeste; d» a oevesetee-tég must illeti otak meg igaaáa a uim-adÓi toItalt ve<:dégasereleteé>t. As elmalt hét 'gyík napján egy parattt tniunos állít ba ho«sá, bojtárnak adva ki magát. éjjeli atilláéi kéri, mit meg ia kapott hátai estinben. Mily nagy voltaaonbenahás-béliek codálkosesa, midóo reggelre kelve as éji vendég oem volt tebol; nagyobb ét kellemetlenebb Ittt a megiapotét asonbaa akkor, midón étmreTették, bogy a vendéggel együtt a gaadáoak stebórája, 3 trt kéttpéase, egy egétt öltöset teljiten aj
rabájs * «ct*lédek többféle holtai ja is el-
As ílleió agy megugrott, Qogy as eddig tetl erélyes nyomosatok a legoteké lyebb ere tmenyre tem vetettek.
— Tfiz volt f. hó 18-án délután Felaó-Rajkoa, mely aikalomma, 62 hát lett a láogok marta lakává, A nyomor és kéaégbeesét leirhatatlan. Temérdek oaa Iád hajléktalanul maradott. Jó volna tse-gények érdekébea valamit hatósági ntoa teaoi!
< airdatett 1
Irodaion.
rovat altit k üti Ott, v mókák kapuatók Tagj
7 bárho t e trendéi
hatSk Wajdiu JÓWtf köorvk*r«tftedea«ben Nagy Kanisaán )
VetWk as „OlT irai 2-ik köutét.
kép«a re|[énj
¦a* nacrkatáaQ reganyések f»)ytatá»át kosta. L nftaj rendkivol érdakM tartaJsta ¦ diaa«t
iiUitáM melleit még axen >« ajánlhatják 1.
iltájainknak, m*rt batat ft 0C1 erémj a ISfra- diadsiát Oli a« aabi üá
ryf f
txStte irmáoy fólDU; asj^al *al6di arköioat*-matitfi ét ttivkaptS oivatttjánr1 "jcjt Untat-y «aáB «ide«kia«k lafraa ia bérmeatvs kOldeuk ki a« iránt «t7 I-*«lttóUpon akiade-nivaulboi forral m*lj ttacaio— otcaa 51 taám 1 Budapesten).
Egy csodálatot
orrod aritét ¦ete.
tórte-
njL^yka»«t Kaaaon ar B««s-ncflkrápb*>a a#7 osodáiatra mé\XÓ orvos aehésai otOtét árdekat tndákitáaát kttldts «sf, b*1; aaelott nen rég BUIrotb profeaaor ar által )5o végrehkitva Bécsbaa; as agy csodálatra méltó mó<i»c USrteot gyoiaor-kjváfáaböl állott. b«1td6I a Kjomontak eaak-¦>4>m ag.hannad reas't kai c eltávolítani, • a ¦ i még caodáiatrs méltóbb a bfUg ismét fel-oij «s«t. malyea eddig mag aoaa aíS Beoc fordult A b*teg*«t*- atalj miatt a«ea mdtátot alkalmasai kalle, gvomorrák volt, atJy as alábbi kórUlB<rt*ktSl kisértttik:
A.m átvágj fslatt«bb rou ; s gyomorban ralami aajátságM, leirbatatlaa, falettabb grOtr* én*i Qf-alkoaik, walj-t lefiakább valami mag ío» határokbató kaibbadátsak lehetne nevetni; s fogakra különöteo ragfeUakint bixoayo* tap>d6« nyak rakódik la. mely igw kalltjaiat-len ntíist hagy maga otáa; táplálikok alve-aeta u»m látásik aac-o asjataágoa aaisbadt ér-i4st altávolitaai, adt eliankssSlaf azt inkább aiáf fokoasák : a naaiek beesnek, s magsárgal-nak, kesék és libák hideg a upadóiakká vál nsk, mint *-gj hidaf variukkel fedva & beteg foljtODoa bágvkdtkágot érek a as álo: ad saki aj erjt ; nemioktra rá a beteg idafet ' gerfilt t makkedvoTé vilik; bal aejtafaaei ItyOUik ; hs f«kv8 halvsetéből hirteUo felemai kadik, •issedol. feltárást kap ¦ me*; kall fo góania Tai»ic.S«T kogy fitsxe ne rogyjon ; bele eldugulnak, bír. lertöbbrrirtj aaáru áa forró less, vére m-gaQrtfaSU a aivadékossá ralik ne™ osirknlál rendeken. EeaSbb«n a beUf ¦* étett evak után e**kta*»».r isaét kikásrj' . malinak olykor aavkDytta pokbkdt, naha pedig edetat ise rmn; gyakran ssaaved ban ¦ azon hiasemben vao, bogy isirbsjbkr. amenved; régre azonban mar semmiféle taplá lék na a marad meg benne, miután a btksa toros nyílása vagy mái tökéletesen vagy Wg alább oagy résst egész t* vma dagulva.
De Harmilj elríatsto legyen Is esan betaftsg, mind a nellett a feati kártOn*Uk bas saeovedSk még ae caflggedjeDek el, mart etar k5»0l kileocmasái kilencsveokileDcs eset ben nem kzenvadnek gyomorraiban, poután csak eméaatetlaB^égban, oly b«.i, maly igsn köoBjen gyógyítható, ba b«-lyeaen gy^gykaseltetik. A legbístotabh a lag-jobb »ier eaen betegaéK ellso k .Shtker-ki-vontt' o&veayi kí«;un.Dy, mely as alább felaoroh cy^gyktartái-kk miadogyika ben m«g-azereshetS. Kseo ki.onst a bajt alapjába.! tánadja mag ¦ akt gyön eresen kiirtja a t*>at bSI. —
Oiy egyéneknek, kik dofalásbko ttetv vednok. a Seigal-féle basbajU labdacsokra ii ras imfikségttk, a „Bbaker kivonattal" ksp-cM>latbsD A Seigfl-féle ba*bajt« labdacsok meggyngiitják a dnguláat, elOzik a lázt ét i mtghQlett, megssabkditaak z fi fájást ól a at. fojtják sí epek löm lett. Eták a lagbittoaabb legkellemeteanbb ¦ egyaaeramind t legtökéletesebb labdacsok minden eddig kétsitattek kötött. A ki ezckfcel csak eey kiaArletei it tett átok haskoálatát bisonyára aaa fogja abkaa bagyni Enybédaden ¦ mioden lafJkisebb fáj dalost elSidéséte nalkfiJ aat.
Árt agy palacsk „Salktr-fala kivonat aak', 1 fit SS kr, 1 dobot „Seigel-fsl* aas-hajtó ttddacaoknak" 50 kr.
Magysxoraaági főraktár: Badwpeat, Török József gj&gTSMrtára hirily-
otcsa 18. UXS C-7 Nagy Ksnixta: Bei a. Jissef ás Mandák gy&STtsMtára.
uztali- és fldrtő rtaí,
Utüno aatáttaMk bizenyurt kóhóflesoét. Oeoeb»,okmál, gyomor- ót holyagk*-
MatUui Henrik,
Vasuti menetrend.
liHKaiitahL
Prsgerhof 5 óra 20 pereskor postavonat Bsret b óra 45 „ postavonat
Budapest 6 óra 28 , gjortvonai Badspest 1 óra 20 „ vegyesvon.
Bécsajhely 6 óra 36 w potUvonat.
Délbea
Badapoet 2 óra — peronkor potavotaat
Pragerhof 2 óra 45 „ pottt,vonat
Sopron 2 öra 15 . pot te vonat
Barot 2 óra 25 , poaUvoaat.
bte.
Pragerhof 11 óra 30 pereskor gyön vonat Zákány 11 óra 5 „ postavonat
Badapest 12 óra 15 . postavonat
Béoftojh. 12 óra 5 , potttvonat.
kitti Kannára.
B
Béetajh. Budapest Fiume
Pragerhof
fs
4 óra 8 pereskor postavonat
4 Óra 45 „ postavonat
5 óra 25 , potlavonet
6 óra 17 , gyorsvonat.
Délben.
Sopron 1 óra 48 pereskor pottaronat Pragerhof 1 Óra 15 , postavonat
Barot 1 ira 40 . postavonat
Budapest 1 Örs 59 „ postavonat.
EaU.
Budapest 9 óra 50 pereskor vegyeavon. Béosajh. 10 óra 26 , postavonat
Badapest 10 óra 55 . gyorsvonat
Pragerbof 11 óra 35 „ postavonat
Barcs 11 óra 25 . postavonat.
Lapvesér ea kiadó: SZÁLA V SÁNDOR FelelÓt aserkett^ : TASS ÁLMOS-Laptqlajgoeoa WAJDITM JOZHEF.
ü'.Tmó! Tinó! Terié!!!
Jóhevém, k cemeaszivfl emberbarÁt M> nallk Jáaofi árhoz, Budapest, kerppesl at U sí- I en. 7 ajtó <ntéaam jelen toraimat Írtaik *aJ<< 9tzinU ü»tal<>tam ét bálaérsetem legoaekalyabb jaléoi. — oromtól reaskato k*s-ael Írom t nyÜktkocktot, bogy legcUŐ köUlat-•egemnek mtelRbb meffalaljak. boKy Wihalik Jánoi orral aaottal lafbaláab köktonat«in«t tn-
tam ktoo aagy »serenc»é*rt. melyet as 8 azivM Mffir^cev«l. »» o b&lc* tknác» által
etMn el. Ki irUtja la örömét aKy r.Rnek, ki mig tecnaa .saffén* lé>én. ma asáltal, hogy
¦Iiallk Jáaot uritíl közSlt 1. «¦ H «á-¦okra a f. nú S-ao megejtett Brínni hu-Kánbaa te-ao ¦yeremt-nyt ért el. — Í030 frt-nyi ossieg birtokába jutott. — Nem találok oly taot, bogy örömömnek méltán adhatnak kifejetéK! N»m találok asaTakat. Mihalik Já-nof árnak kBkzOoetem«t kellően mondhatni, ki taecénrtec éa KC<'d»!mak balyébe piratian elblbázbktlaD ..ámképiev-i segitaegével jólétet Brtmet varásaolt — Bár mondi.atnám meg mindankioek. mily nagyisertt, páratlan Miba-lik nr asámfejtíki tehetség* At mily jol ca«lek-asik as, ki bitklomaitl fordul e birat Mstbt--maükaa-hoz ! — Mindenkinek táját érdekében as taaácaolnm ctakiR ¦Itakllk János utol Bsdapest, kerepesi nt 74. sí. I em. 7 ajtó kérjen aserencae fiámakat, mivel Ctaktt ő egye-dol képet balsonunkon .*git«ni, Orfimtoije* kallamea jólétet alkotni. — Aidja eb«« ót ax eg nam«i tetteiért! Él teste as IiUn még toki felejtbfteü«ti jóltevSmet'. — S»dd lágyan áluik mag aok tzegeny ember boldoggá, mini lett örökké bálát óazinte tiaztelAje
RINSOWSKI MiRU
Hntaoviu 178 ¦sám a P. BrQna (Uorva-ortság, 2525
Kikelik Jáao* nr lakik Budap^nt, ke--epesi at 74 m I f n ~- ajtó — KérdXle-¦elfkbes 3 drb 5 kroi bélyeg ciatolaadő.
Ú-HIRÜ KÉNES FÜRDŐ GS
VARASD-TEPLITZ
A «M vaspalyi ctáktamyal állcniá»át»l 2 és fél érái
távolságra. Migános közös bérkocsik a vaspályától. A 45° R. nelegúgü farraseknak és a kénes iszapnak felQlmulhatlan hatása van csúz-, kíwvény Ízület bajoknál stb. Ivó kára ¦alUwtagak száaára. A gyógyintézet a legnagyobb kényelemmel rendelkezik. Orroai felvilágosítással nolgil Dr. FODOR. A.
¦sF* Lairatt tagywi kOM a
Fűrdőigazgatóság.
jooooooooooooooooooooooo
ALAPITTATOTT 1858.
WALSER FERE\CZ
i nucrmr fép- M tfixoltóaaNk grkrm, buur « érclSntSd^ie BUDAPESTÉIT, BottenbOler utcsa
Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű izivaty-tyükban elvállal teljes Vizvezetekek berende-zéaét varosok, földbirtok sok, ipartelepek, armentesitfi tarsalatok és magansók ré-szcről modern technihai
2522 l-őo
alapon es kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- én magánfürdők felszerelésére, izagmen-tes ürszdkek felállítására és minden vizmü vi muukálatok gyors 6s pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra dijmentesen küldetnek.
Egyetlen belföldi sziYattyn-gyár.
ooocx)oooooooopooopgGeooopoooooopqpoopoppp
Femlhcflfer Jizwf Nasy-Kanizián, Göncz L gyényszarétz Cashtarnyán, KWn Jazsaf Barcson, Kika-k*r K, Kirca S. Szambathelyao ttb. ajánlják t. ez. »eYlki»ak .ZACHERL" legújabb kivaJautott porkaiöcleges-&égét, mely erőre ét, binonsagra minden eddigi aiereket fOlfllmal:
„ZACHERLIN"
mioden ártalSM* és alkahsattan rovar tál)** clpasrtitáiáírt «• kiirtására, mi lytk, leaytk, tat*, kwgyák Stk KHMoöeei arr. kell ngjelmeiMtB<» » t. ex. kötóiuéget
vesileni a káiioségesroTirpórrml! "Ztcfcarlin" u»k eredeü ÍTegekben, de sohasem beaomigolt papirosban ragy nyíltan mérlegelve leax tladTa. Ai eredeti ".regnek néviláiri»om«»al és védjegyemmel kell ellátva lenoi. not;—»
halkak, svábbagarak, aw
Zacberlin -t nem osszeté-HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
KÖZLÖNY
JUNPTS SO-4« 1885.
Árlejtés! IMetisif.
A IlII-it tőzepiíesieti terülel til feltíjelóje
1. A pozsoay-Tarasdi államnton a mura szerdahelyi kir ut mesterségben 218—226 km. szakaszán szükséges 832 db. tölgyfa kerékvetó felállítását 1885. év junins 7-én 31. sz. alatt...........906 frf 88 kr.
2. A pécsváradi államat letenyei kir utmes-terségben 161 — 162 km. szakaszán szűk
1 séges 500 db. tölgyfa kerékretó feláili-
1 tásátlS85. éri június 7 én32.sz. a. . . 545 frt - kr.
1 2. A pécstáradi államut 1S6-1S7 km.
1 Csáktornya melletti szakaszán újból épi-
1 teadó 301. sz. hid helyreállítását f évi
1 június 12-éD 33. sz. a. ..... 776 frt 47
1 krnyi összeggel engedélyezte.
1 Ezen moDka biztosítása tekintetéből alul irt hivatal iro-
1 díjában folyó 1885 évi jintos hé 30 áll reggeli 10 órakor irat 1 béli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános tzobeli árlejtés 1 fog tartatni, melyre vállalkozni szándéko/ók a'zal hivatnak meg ' hogy az árlejtésbeni résztvevés esetére, magukat á fent kitett 1 összeg 5°/,-al mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% biztosítékra lesz kiegészítendő.
írásbeli ajánlatok fentebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve. lakása és polgári ailása pontosan kiteendó, továbbá SZaUMMl és SZtMti kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkalatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a mnn-kálatokat és feltételek tarulmit ismeri és elfogadja.
írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 10'/,-ja készpénz vagy elfogadható ál am-papirokban csatolandó.
A tervezetek, műszere!tényi k és feltételek alulirt hivatalnál a szokott hivatalos óráhban megtekinthetők. Zala-Egerszegeo, 1885. évi junins hó 14-én.
• rnruburgi c-lülomA V.'gv-1-m •"«¦¦! ar-Mii1
kitüní, jé, vatodi maiaga
mint kitüDÓ erfoil^-aiT plerótle-
nedett brteg«k, üdülók. gvrr-nwkek ab. •aamára. a véraze-
ellen I-KL. ün'bb h.iatu. '.', é> Vl " d-li palaeikukli.n a törve
nyeaen bejegyieti vedjegj alatt
a
YUíADOR SPATO lOKKERESkEDtSNEK
1ÉCS HAMBUR6
írt á.iO «* 1.30 i'rctiat: irak mell tt
K»ph»irik további:
tfen Unom külföldi borok ere- . deti palánkokban - és eredeti I iron 2494 4-5
lUfly Urával: Uind.kGv.SáD'
dor ur Kyógy»iertiráb*n, Arbwarz & T a d b e r vefjekk»re>k*ti.&*-h4>o,
Kn-r txer Kr it;e. tend' ------
éa Boganrieder I vaauii xi uél.
Zala-Eftr«M»M Kiíiip
dor j(jüKT*lrrt»íab*o úflnbi Adolf vf.Cve»itoretkfdc«.>t.en.
¦atrUN-lilhlon-f.T-
**$ Széchenyi-forrás
í
íi
Kitűnő asztali wiz.
Oí-yosj kitünöMgfk álul ajáoÍTa. Tartalaa:
A jCKtre VINADOB. valamint
a védjegyre kérjük kulönÖMn •¦ gyelnl, mert csak az fljenek-kel rlUtotUk a valódlak, melyekért jótállási válalhatink
I 1 í ÍÍÉ
MOLL iBLÍTMt
Ki-u poruk tartA. gy-l^hii*. tinylAkwodá^ «v-,aar.,í. rö%»an AiiM4bb uét b«t»f«tfl«k ell«D 3i) « Zgj eredeti dobot hstuáUti mu*t
Csat TalDti
,. Hall lokiaoro-
.i:o:t ní< cyo-
auta Utbató.
iyaa«r- e* aitettftajak. gjomoigurci <¦» 1 frt HajlaltlMja* UriiqMI iMiltltaak
l«ar« barafatáaaak unlnirai tifM,-k 4i i.hak. jjotadUor í. dacaDamk i-l-n
M«t*l«f viaael koarve, birtalen betegedé*, bánjai éa kól tka ellan Y.v üvaK pontoi
iitaiiiaaial 80 kr swl 30-S2
Valódi. Kall Tédjegytrsl e. névalslrapavaa.
Moll A, 5-3, Bécs, Tuchlauben
Biktirik llMy Ii.lr,, B.liw Jó«f ^^„ré, Rn„nWd Ad >eMelbor«r Jouvf.Bvw; Dorner S CMKltnyi SSaes L. KjAev Kaptsvtrttt Horov,ci Ad. *mtfc#llr . ScU-iíw Ó» Ml m*Í - ttitt JÍO9-- HbtOuII • itiil F.rd' Szifetvtr: Sialay Jó««f Zala-E|*rtzaf H"ilo,y J. gjéfy^ri^
UMMI ts HALH0LYA6
G c »k ••lodi pAnai. k«nt 1 - 5 frt. ro »m<»ric«ín*^ ti 2 — Lpg párisi ovat(W8áít. KxlTacsob
feii Spooge*) ic*lk<»nt 2 3 f>\ 6aom«bbak 4 fri. ¦í-nell iGutn-mi-ro-il1) párja 6 tn. T-^ábt-á több r^pdbeli Itülóül^^o**!4^. M»grar ér-
b UUkUr-
l w).
tás mellett [
WEISZ J. j»i.r
BÉCSBEN II. Löwengaue 28 S
Vi>gler Jámsef tulaj dopos. ató minden aag}*übb füszerkereskedésben'
H'imintdtok kikertíUi' c*Atj<íb<il n duga$tnak tU farditott részt .Pttáncx' körirattal van
Nagy lévrdéi toIds. a savaDyutii j6s«fc*t pgyedűl a
1 után mf^itólDi. Azon MTanynrizek, melyek a* oly „.'rabecsüH w fyógyhatásOfl savaknak lalkalium) cwik csekély aeanji»egít tartaJmsxxái, mi által a bor kellemetlen sara ifűtTe é» igy az kellemM-édeikés irüté ralik. — rendszerint erőten bábunak, mert a ke\ét mennyistgü szesz (sxén-savi majd ftemmi áltál ntgUrtTa *agy k*t»e rjfm lefti e» i?y gyorsan pezsepre elpárolog.
Ily Tizekről azt szokás aoodmi, faogy a bort n-vaojitji. A ionban egészen megbízható felvilágosítást a savanyám értékéről nyújt a vegytani vizsgálat, a mikor a legnagyobb súly a legbecswebb réuekre nénsav. széosa-vas attrón, Cnlornatriun e» Lithionra lesz fektetve Azon laranyuviz. mely a .eunüeket legdúsabb mennyiségben tartalniazza. a legjobb
A szombathelyen megjelenő .VoHrefreund" 19 raáma f^ag^ar savaDyttm" czimmel a köwtkeaö közleményt boti* . - Nem kétkedünk, hogy rorid időn ezen ba*ai term.'Lu mely Budapest, Bécs- és Berlmbeo tadományosan me?nz«
Bt-esben é» Tríeaztben kitüntetve lett. végre is legjözi huoc minös^gA stáier vetélytársai,, a melyeket tarialná-nal farra ff 181 W ¦¦íja; lepozi daczara a sok viizonUg' sagnak. a mellvei nálunk minden uj »allsi*ta«k kuwienit- kill. Mi részünkről tmzaáas kolflesz.giinknt-k tartjuk minden ha-7.»i vállalatot, mely bennunkcL a kolfi.ldtüi távol tartani van hívatva., felsegíteni, annál is inkább, mivel a jelen esetbon még Mon előnyben is részetQlQnk. hogy a „Szíchenyi-forrás" Irtezéae 6U fel annyi án-rt kapunk saVanyuvizet Óvá*. Az njabb időben n«ffV Utrmárai frllrpett ket
e- u nryne.f/ett „lUdkersburiri »aian)H-knt.-melj aziinbnn RatlLerobarei.tl 4 kr»i>ec t»v»|-sárra, tehát nem N a radkershu tri ke Ulf'hrc lekttztk.) V kaiakbaa V'é\z kiia-laic r»aki» *«* tannak iiren helytclenÖI alkalniuzTa, melyek
¦; -
T I X
I!*
X 0 i T
8it
rik tUttvt
„ Magyar Savanyuviz
B«Ofl. I FestaloBsi utcsa 1. KffaFt^t/éA ingyeti
IV- E raakban a legrégibb ezec. "VB
¦¦¦¦¦¦»¦»»»¦¦»¦¦»»¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦»¦»»»»¦»¦

|{ I K(. K Kfeu orvosi
KÁTRÁNY-SZAPPAN
orvoai t<*aiaté<yflk által ajtó •* Ausatria-Ma^yarorssagbaii, Fr&ncaia-oraaág, Németonság, HoUaudban, SchveicsbaB, Romániában ab. mar lii ír ói» íioyn íikerríi h.»tn4li«t.k 24.Í6 S— 12
mlndenneraü börRüteKeK
mint siiite u avrczbór mlndenfelr li8itátajmi»«gai ellta kulö-
oöaeo a rüh. ai idült «• pilakeij adlnör elUu. a auaa, a aöm3r repsd-riuj a laj éa uakil ellen, a aaeplí, má|!oh, uk»d.t-»«ii rea-aorr, a faejda^. a lábiaaadáa, a a gjflrm»aek valameoDji attlad C«jbetega^gai alí«n. Li«DfflUi miodeokioek miut « bArt liaaiiiú moadóater ajáslutik.
Ára daratxmklnt h*«znftlatl ntasltáKsal eejOtl $5 kr.
A Berger-fele Utrin; suppu 4O» ,-a lömioj f-ki.ránji larialmat fr'nucbti gadotao 7aD k«s»*ii»e • léo_v<íg-aen kul6oboiik raind-o o,;réb a k-reakodftaokbao nlAf.rduló íalráoy-iiappanoklói.
: ! : Házi asuouj-alak flgvelmébe : '.'.
Wajdits Józtef konvv és papir kereskedésében sr
0 kapható: 2468
Valódi (pcríAninil) bólyn^papir 5"
•T gyfimOlea e)t«Té8hez. i
Valamint hozzá szflkségea k6tó zsineg — körülbelül 40 B
méter eaupin B
* ^ csak & kr;ij<;z;ir ~
Körülbelül 4O méter kötó-zslüeR csal's"kr
.
a giugT-siertirtkban világosan Berger-féle kátTaUly-tiappan
kéreBdő s OgjelDi kell * zöld csomagolásra.
Egyedül hehjetlti a bel- ét külföld rétiére ¦
A. HELL piinz. Troppau ""
aninsAn : Prager Béla

¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦»¦¦¦»¦¦¦»¦¦¦»¦¦¦¦¦»¦¦¦»¦ ¦¦¦¦
közelgő Péter és Pál innepek alkalmá-T»l vnirnap, f. jtnitis 2? és 2S-án
\
majdnem leiére leaaáilitott meaatlrak mellet'. Kaniiaáról Bécibj, md. 28.áa 12 6. 15 p. d e. torábbá Kamtaáról Fiume-, Trínat- éa ,L« bajónl V«i«neiébe indul 28 juniuaban 5 óla 20 porrjikor reggel
KuiaaarM Bicabe II oaat. 10 frt 10 kr III oaat 6 frt »ö kr
Trieaatk* ¦'i Trieeat (¦ Velaacacbe
a U.
II éa
U . 10 . III. , 10 . 90 .
-e . <u . 111. . ia . ao . rettenetei utaaáaoa) megtekiotheto
A irteM^i, oanaai w ,c,suuei uimhdu TÜlanjnyal TÍUgilott .ilajhirü adeiaDergl barlaag.
BÍT.bb«t a kimarni éa miodeDütt láthalö f.lra^aaauk to-Tibbá mioden Taamálioaiáai porUaoaJ m&aoroaatok iDg/«D kaphatók. —
IÖHX C3-.
^ L Kol
WajdUt Jóim/ kör^vnyomdájdból Nagy-Kaniuán
^mmm www^ ^aavav^ aa^^aaBja^ +* aamv—aBHi^ w * Sb^h
»¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦>¦«>¦»¦ »¦»¦¦¦«>¦¦¦¦¦¦¦¦¦«>¦«>¦¦¦»¦NAGYKANIZSA, 1885. Judíos 27-én.
26
évfolyam*
KUfi*et**i Úr:
<**re - . 5 Irt. - -
tel pvre S ftt 50 kr
^ Egyet um 14) kr.
Ü1KHKTEHEK
basal>«« petitaorhan 7. masodsxor
«, 8 minden további torttt & kr
NYlLTTÉMai
«.roDk--1 lt» krirt *.-t«o«k lel ft^k niiiden egym bir-
ZALAI IOZLOHY.
A lap uellemi réttét illetők tények a uerkeutö»é?B<
a kiadóbiraalboz b>rmrtrt»#*
O Uea Welek n*m fo (aihatsak cl
ftettratea vísms m* kiMsttek
A nagy kanizsai _ Kereskedelmi Iparbank', . nagy -kanizsai önkéntes tüzoitó egyiet-, a „zaiamegyei általános tanüó-ust'úlet*, a „nagy-kanúsai Hsd&ánevélö egyesület". a . nagy kanizsai Usztionsegélyző szövetkezet" . a »soproni kereskedelmi s iparkamaranagy kanizsai külválasttm dny* -ának hivatalos lapja*
-HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A magyar erdészeti kiállítás ét a külföld.
Irta: BEI>Ö ALBERT.
Igeu érdekes Albrecht f ő-berczeg. a rimamurányi-salgótarjáni TABtsárészTéoy társaság, toTibbá a horvát-szlavón pavillon k*rul fel-htlsMtolt erdfceraéke* kiáUitáaa, b 'éléuk képet nyújt hazánk különféle Ai országos erdészeti egyestt- j résieiben fekvő erdók mgy gazda-iet most mar nemcsak az irodalmi | sióról. De bárhoTa lépjünk be, é* gazdasági téren szolgálja az er-o0| erdeszeti tárgyak kiállítása ta-dészeti érdekeket s őrködik felette, | lálható, a termékek váitoatossága hanem az erdészeknek, azok őzve ,mtuett mindenütt ulálunk egy ha-gyeinek és árváinak is teteme* se- |8onJÓ iranyt s M tJ er(tók helerjes gél\ t nyojt. ; ^ rendszeres kezelésére vonatkozó
Az erdészeti Akadémia kísvIIí- ' törekvés.
tásánik szomszédságában találjuk az; _________
1883-ik évben felállított .Szeged
királyhalmi magyarországi Bagyarwtzag erdewete et a kU-
elsó erdóóri szakiskoládra vonatkozó $ az ottani növendékek e ló menet'¦ iéról és tanítási rendszeréről tanús kodó adatokat. Magán és elóbirtoko-saiok közül kivált K 0 b u r g és Pál ff y herczegek aradalmaik álli-lutUk ki sikerült gyűjteményeket.
A pavilloDban elhelyezett vadászati k iállitást Rudolf trónörö-
fild
Az erdészeti kiállilás azakszerű leirá&Anal a .Correspondance de Pesth * megjegyzi, bogy a haladás az észszerű gazdálkodás terén és a hazai fate> méuyek titünó és megbízható minó^ége éppen ugy magára vonta a külföld rfiváló figyelme- es éppen ugy kivívta a külföldi azafcrekinté-
kös állatgyüjteménye képezi; és en- [ iyek teljes elismerését, mint ai a nek agatics példányokat küldtek be: ¦ meglepő előmenetel, mely a mezö-eróf Szé henyi Béla, gróf Festetics g»zd»ság terén tapasztalható. Miután Tuzilló, Eszterbázy grófok ésagö-Ja magyar erdészeti- és fulermények-díUói korona uradalom va- nek Franciiaorszag a legielentéke Jiszati hivatala, mely n:óbbiakat a nyebb vevője, a franczia nagytövet
iiráiy Ó felsége ejtette.
Méltán vannak képviselve az ország minden részeiben szétszórt 102. 376 k. hold kiterjedésű köz-aiapitváoyi erdúk saját pavillonjuk-ban, s ámbár -ezek kiállítása sem gazdagság, sem pedig * méretekben az allamerdészetérel nem áilhatja ki
a versenyt, mégis szeres és ok zerfl számot.
az erdők rend-kezeléséről ad
Az árvái aradalom pavilonjában áthelyezett gyűjteményes kiálli-tisból nem igen lehet képet alkotni az ottani rendszeres erdőgazdaságról, melyet egyedül a falakon elhelyezett erdészeti térképekből sejthetni.
Toacbet de Careil gróf a kiállítás ezen része iránt is u^y, mint a mezőgazdasági osztálynál tiváló figyelmet tanúsított.
Igen jelesek, úgyszólván mintaszerűek azok az eredmények, Melyeket az erdészet, illetőleg ebbe a hatáskörbe tartuzó felsőbb vezetés elért és megérdemelik. Európa minden szakemberének osztatlan elismerését, ugy, hogy ezekoek az eredményeknek a megítélése nehézségbe ütközik, mert még a szakszerűen képzett látogató ís az elébe táraió anyag bámulatos sonoldalusagánál fogva bi-zottyos „embarras de rictaesses'-bfl jut. A fraoczia kormány éppen ezért
diplomaticai képviselőinek előterjesztéséhez képest a magyar országos kiállításnak erról a részéről kimé ritd s>aktudósitást fog kieszközöl tetsi és e óéiból egy kiváló franci* szakembert fog Magyarországba kfll-„deni. —
Az egyes részletek leírása elótt egy dolgot kell külono;en kiemelnünk, azt tndniillit. hogy a belterjes és rendszeres erdőgazdálkodás .elérésére ssolgálnak az erdórende-tén munkálatok, melyeknek szakavatott keresztülvitelénél a vezér-szerepet >z államerdészetnél találjuk, mely az élén álló Bzakférfiak , lapintatos és erélyes vezetése mellett 'ki tndta magának vívni az első helyet az országban, s támogatva az erdőtörvény rendelkezései által, buzgó követőkre talál az ország nin-
den birtokosainál.
i
Üdvözöljük a magyar erdészeti tisztikart, hogy szakavatottsága, buzgalma által s ízlésével megteremtette országos kiállításunk ezen legérdekesebb csoportját s megnsmer mertette erdeink gazdagságát, melyek-
: nek termékei nemcsan a mi. hanem a külföld figyelmét is felfogják kelteni, minélfogva erdészeti Liálli-
1 tásunk bizonyos irányban nemzetközi érdeket nyer.
Különös figyelmet érdemel a .beszterczebányai magyar királyi er-dóigizgatóság" kiállítása. Igen tanulságos a vizduzzasztó vagy viz-íogd gát miniatűré alakban.
Ez egy köépitmény, mely árrá szolgál, bogy alacsony vízállás mellet a tutajozásnál annyi vizet fogjon fel. hogy nagyobb fatömegeket is lehessen rajta szállítani. Ki van állítva még egy másik vizfogó gát is, mely a báró Kemény-féle gátat [ünteti fel.
Magára vonja továbbá figyelmünket áz .ungvári fierdőhivaul*
által kiállított gereb-utánzat, mely arra szolgál, bogv nagy fa-szállitá-soknál az egyes facsoportokat rendeltetési helyüknél tovább ne engedje a patakon leúszni. E czélból a gerebbel tetszés szerint elzárható a patak és az egyes fatömegek a kitűzött helyen szárazra vitetnek. E gereb el van látva leszerelhető vasjármokkal, a mi jégzajlás csendes lefolyását eszközli. Az eredeti gereb Ó-Kemenczén van felállítva és 550 méter hossza.
A .kolosvári erdóigazgatóság* kiállítása az óriási tutajozást tünteti fel, a midőn 50 - 60 talp lesz egymáshoz kö'.ve ugy, hogy 8 900 szálfa is szállítható.
E csoportban látható a ,tor-|dai" bakgereb utánzata; 30 ilyen bakból álló gereb zárja el az Aranyos folyót, ősszel, ha a fausztatás be van fejezve, a bakokat leeresztik és a folyó medre egészen szabad leaz. -
A kolozsvári erdóigazgatóság kiállításához tartozik még az abrad-bányaí csapókapu, nely á'tal » vízállás rendszeresen szabályozható. E csapókipnnál maga a viznyomás az, mely a fölösleges vízmennyiség ki bocsátására szolgáló kapa kinyitását illetőleg bezárását eszközli.
A .szászsebesi erdóigazgatóság' kiállítása az óriási tutajozáshoz alkalmasan szabályozott patakot mutatja be, mely kétoldalt fatalakkal van ellátva, bogy ezeknek a ruganyosaága a súrlódást ellensúlyozza. Azonkívül el v n látva a patak czélszerü zsilipekkel, melyek tavasz-szai a nagy esések alkalmával elvezetik a vizet, hogy a patak rohanása meg legyen akadályozva.
Igen szépen van továbbá itt feltüntetve a különböző fanemeknek a vizén való usztátása, úgynevezett csnszomyákon. Így láttunk ott tflzi-facsoszornyákat, szilfácsuszornyákat, stb. -
Nem kevésbé \anulságos az erdészeti kiállítás azan része, melyben szenesitési módok vannak feltüntetve. Szemein* elótt látjuk, miként szállittatik le a fa a hegyekről, bo lesz összerakva és máglyába állitra miképen veszik körül törmelékekkel és milyen különbség van a között, ha a tót szenesitésí módot alkalmazzák, t. i. ha alulról gyújtják meg a fát és fölfelé terjed a tüz, és a között, ha ola-z szenesitési mód szerint fölül gyújtják meg a fát és lefelé terjed a tüz.
A .soóviri és bustyaházi erdóigazgatóság' kerületei leginkább az ottani faipar álul vannak képviselve a kiállításon, a zágrábi erdóigazgatóság kőzet - minták, háziipar, tőlgymakkok, gobacs, és egy dús tartalmú herbárium állal vau képviselve és a .liptóvári erdóigazgatóság" ti ottani faraktár mintája által. Ilyen érdekes képet nyújt a .liptó oszodai' pisztráng tenyésztést feltüntető kiállítási minta, nemkülönben a soóvárí erdőigazgatóság fa-kirakó mintája, melynek eredetije arra szolgál, hogy az úsztatott fatömegeket egyenletesen rendezze el a parton.
Kiválóan figyelemre méltó a .zsarnóczii- csemetekert Hintája és a zsarnóczai légfűtésre berende-| zett magpergető, mely arra szolgál, bogy a fenyómagot a tobozokból mesterséges hőfejlesztés által ki lehessen szedni. A tobozok rézsodronyokon fokról-fokra melegittetnek és ennek folytán pikkelyei leválnak. A bustyaházi erdóhivatal a fentebbieken kívül jeles minőségű hangszerlát állított ki czibulya és luczfe-nyóből, a beszterczebányai igazgatóság cserzésre szolgáló kérget és a Tanin eléállitására szolgáló anyagot.
Igen tanulságosak továbbá at erdészeti pavillonban felfüggesztett dombortérképek, melyek részint a
TÁRCSA.
Ha majd meozwxkil ;u ének
Ha majd meftesdaj ix ének
Koporsón f«lett. — Ne lirwMM, d« airasMD akkor . Senki enfemet. —
y oen enyhíti tttbW A hAlott t>i*ét .... Mert ait ér a harmat a riráftak, Ilit vihar kitép!? ....
H* életem <ord o
Mag non Tetete Miért hullna ¦Írom
í bariba a
im séta.*)
Irt.: Munkácsi Kálmán.
Hid'jr; ooembori Mt »*n. A< i%po ¦ehéx olutn.itrko foilofrfc: caüngoek, me-Ijekb&i iú^úd ball «IA a hó. A oaípfe ejot^ki «M.I pajtásai jaUnk a asalliogó p^^bokk«l, > jarókolö •»--aio k6ti aaórTa uokat. A lAgassasiámpak njugialaoill njQJ^og.iják fésjoa l»ogojel»tlket, imát h» &k ia tátoaoak a tékooj ttregDaroh, »lat. K«bk-oéba í*gro» tavaioaa fat as utóikon, ccodálkto* c«liogoiéat *i*e wig-he* a tóiét ab akok ÜT^g*» kötött. A aikoa jirdáo alig j&r «oi bar; paaata, ttlbagjotl noat as egéai f&Tároa; oa.k én boJjongok ! fal « alá, bőgj el&Hem a b«m-
*)
stu téli est unalmát, habár ess hideg t legjobb unaJoműsó.
Milyen |ÓI esik iljeokor a tsemask as a fioem gót, as a vidor tóny látása, mel; ott amas ódon hát ablakaiból a píros fürffföajőköo átstfirldik, otalogatva belépésre as embert Itmereas jól e helyiséget, a hirss .Piroa banyelláris" sórhás ti. Most ia teno saól boaaa, atilaj ének, pobárcseo|Fés. láraia, rekedt korjoagalás baofrsik ki ... Brr! taJán méfis jobb ide künn ahidegbeo, mint odabaon füledt lev«^Abflo.
De most #>gr*s«rr« orüik as ajtó, -gy férfi lép ki as ivóteremMVI. Fején be Qitfit nsiliodíT, Djakáa piros tSrOkkeodo, kesében es«rajfi, bostta kaftAassera kö-peoy lóg testén, melyet ide-Wa lib*s;t«t a ssél. A táotorgó alak jobbra-tftlrt otnss-lóg t járJán mikö«b«D rekedt baogoD dddulja: .Bori ittam en boros vagvok."
Felém k&aeig; már láUsa daasadó homlokarni', viasstárga aresát, egjre job baa kiveas«iB dfilt vonásait kidQlodt, itts-beo forgó ssemeit, mikösben egésaan botsam ér.
M*gráskodom, — éa est at embert (•merem; híss es Kovács Pali.
Istenem, hátén övire kea^s ol/ rövid idó alatt aQijedoi *s ember I
Három éve lehel, hogy 1 kedlom vele. Koilifák voltunk, egjtorma oagjorak, mimstiert íog&jmaaok mind a ketuo. Saelid, jó fiu volt, koatoly terco*-ssettt, naivon aa*ratteai áraaiogat vele Egy alkalommal panasskodlasi eiótM, hogj unom eaiéakint magam*;. Asonnai uegbivott ogj kia barátsá«oa vaosorára, tas ö jstadiiwfrmáht'. au»i sbomU.
En elmentem • nagyon jól érésem a kit osalád körében magamat. Kedves este volt at, mit nálok altöllöttem, aoha sem fogom elfeledni. K>asmy. dt barátságos atobában voltunk, hol olyao agyaserfl voll minden • mégia olyan kedvet: a aagj fiókot siekrény, a vöroa bársony karaték, a ssarke kandalió, hófehér lügg&nyök, de főleg a sseode hásiaaasony a kia Marié. Jól emlékesem, lenge teher ottbookát ria«lt kék virágoa bessövésakkel. Arany ¦tiafl haja rendesellenul omlott le v ál iáira és keblére ö*taebonjolalva a kacsér kis caipke fik öt ő elasubadalt katóivei. Árosa nem volt valami különös *«ép, de csodálatos jóság, voosó •selidség tündökölt raju. A vidorao lubo^ó kandalló mellett aok mind«nröl elb«ss«lg''itünk itt: időjárásról, drága hásoérríl, JáDOsról meg Jónásról, ogr kioait a politikáról, no meg a maiuól is.
— Láss*, araaa, milyen rosssa világ; — monda többi köti Marié nekem; — nsíkor Palihot nőül mentem, mindenki megtámadott, hogy mehettem én egj >!yeo könnyelmű, korb«lj emberhat, fis higvje meg, aram, két éve már, hogy egj fitt vagyunk • nem volt egy este aem, mikor Pali' távol lett volna töl«m. Világért sem megy sehova sélk&lem, caapán »hiv*talba S képselje kérem, még ast a féJ poftár bort ia délbea nekem kell bele őrölte aem mindig olt hagyná kai ön ben.
CmuIimo oiegvaoaorá'lnnk a a, va*
mora jóaágát *>^f kis érdekes osivódás is fdaaerette. Pumpáa, pelresselymee rántott otirke kerfiii aestalra, mire Pali nagyon haragot képet akart vágai.
— Már stegtai kiráatott oairksl —
fordult Hemreháoyólag Mariehes, — mi oek caioál'atod oly gyakran, édesem ? biesen te n?m ssere^dd as'.
— De mikor te asereted, — feWt •ogeeiieló, nyájas hangon a nő, megaimo-gatva ¦ dussogó férj ossseráocsoU homlokát. —
— Látod pajtás, ilveo 06 as én feleségem. Elvon, megtagad mindent magától, csakhogy nekem kedveskedhessek. LegyAsi minden vagját, bogy as enyéimet (eljéaiiheas-i. Eltitkolja minden óhaját, nehogy a ok lejeaitéee engemet terheljen. Annyira aseret, bogy még a kia Jenőre ia féltékeny. Hidd el, éa aem tudom Ót eléggé Méretni.
Erre a biaelgő asavakra asatáo kö-vetkesett egy hoaaaaa versenygés, melyik »aereti jobban a másikat.
Vacsora atán a bátiaaatoay titok teljes mosoly lyal intett felém s a saoba egyik taögle;ébe vesetett, hot ssétvonva a kék selyem fúggoayőket, nádfonatú böloaő tant elénk, melybendagadó párnák köaött egy losi-picai emberke pihent. Arotocakája febér volt. mint a bó, saemei kékebbek, mint a nyári ég • mosolygó seája D»m nagyobb, mint egy ssem oseressny e.
— Ugy-e, égessen a férjem? — kérdé Marié as anyai boldogság hangján tű Lem.
— Nemde, ssakasstott as aajja? — siattttt kötne vágni Pali
Asatan újra elölről kesd6dött as előbbi viU.
Miat «gy pillanat múlt el ea est, ¦ mikor távosaom kellett, ágy fájt a asiveoi itt bagyai est as igasi boldogságot
És alig mú\i el pár hó, egy rSvidke év, hogy Marié fetnctéséti voltam. Két koporsót vitt a halt:u« koc4,; két egyforma kTfSSftrá'' ^Marit" *'*'^, ^JajuSu-nLk a a koosi után «gy dóit areru, rendetlen ruhása tú férfiu bandukolt főidre aaegsett ¦sernekke>. merev tekintettel, akiben alig bírtam Kovács Palit feliamerni.
— Ur isten, mi történt itt? — kérdem el rémül ve, mire astán egy barátom el monda a isomoru történetet.
Egy napon, késő este Budán volt dolga K.ováció**.. Visszatérőben hósive-tar leple meg, ugy ho^y kénytelen volt as első aórhásba, melyet útjában ért, be-menekUlni * es esetleg éppen a „Piros bugyeiláris" volt. Leült itt egy aastal mellé, hotatott, osak úgy poatta illede-lemböl, «gy kis üveg bort ¦ kesét tenyerébe hajtva, elgondolkosott. Kellemetlenül éreste magát e helyen , mert egykori kónoyeimü életmódjára emlékestedé . mikor mindennapos volt itt, másréstt, mi vnl aggódva foudolt arra, mennyire fog neje félni kimaradása miatt. De lehetetlen volt b»sa mennie, valóságoa istenkisértés lett volna as ilyen borsaastó időben.
Komor merengéséből egysserre ismerőt hang savarta fel s hátratekintve, egyik régi cimboráját, egy cégéres lumpot, pilaatotta meg.
— Sservois Pali, — esett as neki, — hál te meg élas? Ugyan mondd csak, hol vohál eddig? Híredet se hallottuk, pajtás! Bisony nem ssép tőled, hogy agy meg tudtái felsdkessi rólunk.
— És otthon voltam, — felelt Kovács kedvetlend), — nekem családom
, annál tart kOteJettéfen éa Mivsm.HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY.
JUNIU8 íl-*m 1885
sclnecii akadémiából, részint a zágrábi kir. erdóigazgatóságtól kerülcek ki. —
KivQl a pa Villonon Tan nak dtaeh ezve a hatalmas szlavo Diai tölgyfák, a kolozsrári és a már-marosszigeti fenyők, továbbá a szia voniai dohányhalmazok, a soóviri tölgyrookök. a liptónjvári farészelt fenyők és az ungriri. gödöllői, la gosi és kolozsvári csemetekertek ki csioyitett alakban.
' A magánkiállitók közül különösen figyelmet érdemelnek a F ü 1 ö p Szísz Kobrfrg góthai herceg és a grúf Andrássy herdáti uradalmának kiállítása; továbbá az esztergomi érsekség kiállitás> mezei munka eszközökben: Pálffy Miklós herczeg malaczkai nra-daliua, mely erdei terméDyektel. nt
B II. rov.l 1 -306 folyó gy allatuk. Ml
War
ától
M.lj Urgyalia at>rá» • biaottaág iU, bo(.T «'¦-, hol a ««ld.>u.«, kir, b«.H bi i°a indn-lá- ltér, r kir. b«c«l<*' biatoa feniitarlnu
osztályba torosási indokát o*m körvona-lasta, mint ilyen indnkolailan áih á* a bisoiuág tárgyalás alajpául el sem fcgad hattá.
A featsóllaláti B II. 253 folyó att-ma alatt Gutmann S. H. által tett M-asóllalás a bitotuigí iagukat a uagyobS foka esssne cserére késtnnti*. mert a kér-iésea ingat Un mint külen bekerített t«-¦ület udvarával egyttH pej-a helyiaégü hastnáitatváa, mig agy faiól «i-n lerÜÍ-i minden mit miv«léittől eUooiaa a tulajdonos által cnk. esetlegesen at asoa található füvek iekittálására batsa; unnak pedig t«mmi oyuo.*, hogy aaoo ta-kwrmány «1 hely esés m
A hely. aegéditolrahiní a korctmá H*a tafcés/ /trtTaie'őhos fordulva inrább MkAVtA mint hivta, hngy ngy c«*»dArt a koc»I* h^kiaéréiK'r- kflldjSa *kí. A derék, Kirr'dt önértet-t maca'""*1**'*'?! flT*'
eaakósől innék, a mis MOfla
Attlelhetó nesa voít így at1 •sédot tsáa'é földek usstálytuak m-gf-lő osstályáb* nely*siet»i kelii-n.
Etael kapoaoialoaaa «aok tel<-u. lioo kérdéat, hogy mi térténik a g>sda ságok vetélésébe* nogtivaataló «&r.« kert-k éa a catdaeági állatok <eoy*»t'é-
tobozokkal van képviselve; végre eére me*kiv*n ató »kl°k udvar heiyieé-gr6f Waldstein War tenburg|ité™'? Hat arott a t., t t,:bá'b* *t lteTő Ernó boros-sebesi ur»dalm». melyet é»i VII. t->rvé.y ó-.k § a « Wn g.Edt-miodeoféle erdei fák képviselnek.
burkolási czekkel,
fakoczkákkal, bükkfa lé- kátrányolaj különféle ne ő
, y
meivel, erdei fenyómaggal és tenyő van képviselve; végre
A Utasteri blzottxág mííkö-déite a Kanizsai J4rá*l>an
JagyzÜcSny
falveve a Dafj-kmusau j&rtvj kat. bisotuáfá-
aak 1885. évi májiu 20 4b ét folytatva tartott
bisottsági ottteirfil 1365. én májú 90 ¦-
I.
Jeleavollik:
Kovács Janoa bisottaági elnök; Etl !•'• ván. Séllyay Lássló, Heidon Mihály, Ta-labér Zt.gmi.nd, Talabér Kálmán, Bíeu Pál, Tóth Imre. loluár Farkas. Baáa i
n*k
tagi épüUi-khei csatolt udv rokró; nem readeikeaik miután non to ai b") pontja alatt KÍtántnCett asea tétel beépített bástelkek és at udvarok" nem értelmethe'ök máakénl, nini at t-rü ni foglal: térfogatok, mint adómentesek tekintendők, s tnmt ilyenek at adó*
• rovatba letsaek hely seadők.
K. m. t
(Folyt, követkesck.)
A közönség köréből.*)
A ,Zalai Köslöny* f. évi 24 ik
Kálmán biiotuigi tagok; Rilter Jino. «¦ j L * " m*lá!riJ.!l "" köZ-m*
Elnök a katatsteri igatgatótág 905/Só. ttámu átiratának felolvatáta mán a bisotuági tagokat fontos hivatáauk betöltésére M a higgadt, érett n,«gfooto!átt
ouiműködéare lett fijryelmea- l« i
^ j j,
jeleDt«« ./¦ alatt fuganatitva eseo h becsatoltatik.
Bátor vagyok mindenek előtt as esetet, mely a kösVméov iróiaü*k kesébe
letét után ttülétt megnyitottnak kijelen- * tolJavt adott a, igattághot hivon előadni, tettn és a leltsólalások megvitsgáiátát * J Z-amegye I —ei járásának b.a-géd-
kiküidott utasó küldöttségek j-lentótéoek j"olgabirája több napi, alispáaiíag enge-beadására felssóllitotta. delyetett távollét után hasaérketve
BaÁD Kálmáo bisottsági tag a kflJ B —czán, hova a 1 — *\ uri köson-ég n-gy evében jelentését bemutatja, rés«« « stórwkotni stokotl járói, a korcsmában — a stolgabiró és h. t> géd ssolga-birú raícd-tDnapi étkesétte helyén — va-
Minthogy pedig a jel sutét átalános- caor*lt, a mikor M . . . . Ügjvéd a korct-tagbao t««l ét annak egyes kitételei n« I mában megje.eafféo eimondá neki, h«gy veselesen ujabbi küldöttségnek a taőllő ¦ kocsisa, ki a mui' ptiakoadi üno-pek al-hegyi birtokok réttbent felül viatgálatára j kai mával bolt ré-s-g-u jóit basa elaay irányoivák és mivel éten bisnttság nem ovira, bőgj ie*ud*>it is másntk kellett érti magát feljogosítva arra nétve, bogy ! végesní, ma eng<>deiem nélkül hátulról lárgyalávoak felfúgg*tttésével ujabbi ! ismét ei-.ávosván — miutáa a tsomttédo* i ja. kösségrk hatarában kiverekedik ma^át,
kaaL ette beceipetten jóit viaasa, a m>d<'i.
küldöttaég kiküldetését lentés: tudomásul vesti ét as a ^
könyvhót ctaloltaD at igazgatósági) os öt * miau megdorgálta, neki betykén est b«torJMtste'.ui határostatik. : felelte: „Aiért én elvegtem a dolgomat."
Etuián a tárgyalát tartamára Ta- '¦ E dk ndá neki, boey • ttemtnlen magavi-labér Kálmán és BlauPál a jegy sói tM»o- ' seletéérl ót 3-asor arcxulasapta t vé^ra. dők vesetóié**! megbisattak, s essél kap- hogy a kocsit «anek kóvetkestébea ösase-csolatvtan a 76,140/83 tsámu utasiiát- ssedve holmija; h*lyét otthagyta, kéii ő. nak a most folyamatba* levő tárgyalásra ennek folytán : asi * étked jék in>é'kedai, vonatkotó tételei felolvssáta után at hogy a kocsis ttolgálatába vitasaveCet-ogyéni felaaolalások telet'i határosat kes- : tessék. detét vette ét Nagy Kaoista varos bírta- !
Régi életmódommal már rég asakitotlam, oioit )• c«ak a vihar kergeteli be ide.
— Lám lám; hát olyannyira pa-puc4 alá kerUltél, Pali. hogy még egy kis munra sem kapát engedélyt olykor-olykor? Ki hi'le volna? No de mo.: at egytser legalább kimutathatod magadat kedved Merint. lg vünk is ám pajtát eooek örömére!
Ét a jó pajtát addig unasoli Palit, u. - mig boattai vooakodát után ki oen ittak V egyliu as Üveg bort. Akkor asutáo újra ttklaloi keid te hogy még egygyel ho-taMOa, s Kovác* Pali nagy oebetan erre is rááih, hogy magasa bt dal jon a sakla-tástoL E. kömben több régi csimbora gybit köréja, a kik rábírták a harmadik üveg kiürítésére A harmadikra körelkesett a negyedik és így tovább.
A jég meg volt tfirre.
Hásaap reggel Kot ács Pali mámo ros f&v«l tért basa,
A naptói fogva uoUo keadett Pali ¦agváltotoi, a régi ambarré lenni. Most már nem dicsekodhatett Marié, bogy mindig köröiótte van térje, bogy tulfi-gjalmea iráota.
^PJre fj'kuriabbikká váluk at Mti kimaradások, Pali egyre kev-w>bbet txindol( a családjával, a mit a hö ofi b.lU galagoo. séajáa tsenvadve tűrt.
Kgy eete magint att mondU Pál, bo«t dolga akadt a hivatalban, oda kall meaniB. o*m tudja: TÍatsatérhat* rt-Oaorára.
Must M efytser asonbas felasolalt
ktajet astjs»ekkal vesette térjél
ágyban fekvő gyermekükből.
— Néad. Pali, a kia JenA beteg, nagyon roaatul van Nem mar.\dthatnál as ette mellette?
As apa rátérte kesét a lásban égfi gyermek homlokára,
— As am, lorró a komló<a| Biso-nyneao nem vigyáttal roá, mnghült valahol Jó Ims s«ki egy kis hártfat^t tdai.
agy tudod mit, elmmgyek én orvosért.
Assal megcsókolta a^jet, vette ka lapját ét etávusott.
Lnbst, hogy valóban tskndéka volt el hí tni at orvot:, mert meg nem balt ki egétseo taivéból a gyermeke iránti >zere-tet, hanem mikor a .Pirot bugyel.ari** elé ért, egytserre megfeledketett mindenről, orvosról, gyermekről, bement Walt és elkesdett inni.
Éjfélre járhatott as idő, midóo egy-tterre neje robaat be boaaá, véaooy nyári rohabsa. miadea felöltő nélkül, a hideg tói kipirult arcacsal, a tietétiol sibiló mellel ét megragadta karját.
— Pali, as istenért, jöjj h*.s* 1 A kit Jenő haldoklik. Siess, siess!
L¦ assal ráacsigálniketdUsiéKéről.
Pali fOlkelt, egy ideig bután maga >íé bámult, mm. ¦ ki mély alomból ébred, esutáo felkapu a félig kiürített pa-lactkot, démoni kaosajjal felhajtotta t télkarjával megkapva remegő ntjs derekát, elkeadé dúdolai: .Bort iuam én, boros vagyok '
Ét a gröage no. ek volt aaayi arejs
a t«ké*Aib»n a fölindult hangon * ssavak kat: .Ab T»t-arft! oínct -wberem. -* a<
¦»ty v*a rm»k — r*iautatT« a j*l*a "volt c«en(.nrr« ki ép most jAtt háta fáradtan* válassolt.
A B. t«rédtsoltr*bii>ő a esnkatlan vá ira a iilen vitt r«eadArb*s fcirdulva A hivta fel a eaeUd "Ifoeátára A ca*ndAi
nnal Ui-oantt a pontosan tMjmité tt ¦ r-á bisnttalcat.
lrábírd fírvelmestott* as ev máakor mtrh«eTá«át po
íjftlftntM'tA, }\ngy neki i*m parancanl.
FVlror « h. .-r^.^lff.Kir^. tartalA-rta hadn«rv. »;*¦*; «TT*n»Tih*K«o lévén mint katona at«'(f*(t« At r»i.*íre ¦ Vftrs- hn\ *«*>k tftrt^n mvA**tA asnnkai
MróM
•«*Hi*n. min* katnna a h
i nrí M<nh*rr*l a íUt f*Ui.ataki-
A viaámap *•*« K*rW.«*rt korain
tatv.n mintán Vii-Lntut •arlalni tt)U«. a*aK«dnn h<H Í A irabnr F napna díí^'flt'i ll órakor
min Un n
I arr A
c«*pta * a* «itón kí'Kktw.
"•ni -liirá-r. ÍUIte. — Ka a való téev*
N»m itroervén a« érintett knsleméay •tértijét eeyátalán nem pnadolbatom e1. inri indok vetethntte. midlo a tényeket, ílftnotno a helvettes t-gédssolga bírót ill tőleg oly elferdítve, arctátlauul. mert Aí lealacsooyi'óla^ adja *!fl. Mutassa be magát a m»gmsgvarásom.
Sssmtelenséggel stó] akker, midőn • h. segédsiolgabiró több napi távollétét hattá f-1 anélkül, hfgr att igasoltnak is jiiasné: asernttieoül bittel, midőn es rendes é-K*téteb"Iyét. hová e napon öt események bekövetkattx előtt ali* Vs irával érkesett, mint a csárdában aamlat-gaiót mutatja be ; meg asemtel*o«bbül midőn a határosától nem jósán tövei ho-tottnak állítja: lagascmtnlenebbül. midőn a hadnagyi uniformist, toiat at olcsóbb vasúti utalásra é* as aoetorítás fi-togtatására alkalmas eatkost állitjaanyil vánotaág elé IIvkép csak as stólhst ki, ict a képsettség tson eivan-ján. mely-'öl megítélhetné att. hogy mivel Ur'.osik latt való, felsóbbtégéaek. alsóbb ranru katona, a magasabb rangbelinek. t ki
bogy letépje magáról as ittas férj karját, hogy újra ki rohanjon a hideg éjbe, hasa tsaltdjoo, felkapj* gyarmnkétt agy utolsó csókot nyomjon a haldokló ajkaira.
Másnapra asutin ki volt terítve mind a keUÓ: egrikei megölte a lás, lásikat a nagy meghűlés ét ssivfájdalom.
Pali a nej* halála után eleinte ma gába tsái.ni láttsott; rgy ideig tísstessé-gesea élt, tartózkodott a döasöléttol. de csakhamar vistsaesett régi életmódjába. Talán le!kiitm*ret fn<-datáaaitól a*art ily módon menekülni a taerenceétlen
Különben ast mondják róla. hogy nyáron többnyire agy a hogy megbecsüli magát, iparkodik javuló-, kertii a korcsmákat, de hajon átél, mintha kiwerélsék
jöng. Ütik, dorbéaol folytonosan Isso
fu emlékeket it kelthet Isi * tél tai-
íben . . .
-------A .Piros bagyeilárís* aöld
lámpája rég elmaradt már megftitem á*
résseg ember dudolása még agyra bal .utssik. Kagyon laasaD haladhat előre. Most ogysserre •gésseo elnémul. Btonyc ata elvágta magát valahol a tikot köve-teten Ei*g jd.je Tan még feltápásskodai
A tsél hidegab súg el fülem mellett, behatom magamat felöltőm prémjéfce, ftt lig lerooom ttpkámat . . . Otyaa rosaaúi hatott reim es a találkoiás, olyao t»o-moru emlékeket keltett föl itivembeo. Fásom, usgyua tásom. Jó less hasa aietai a meleg ssobába, a kandalló vidorma pat-ogó tQMmsJItit uláa majd ajrafelTidalok'
nem tudja megitéloi, hogy «sy«t p raknak a kösreod ét kösjó érdekében mi vannak a koahivataloket
Taiolja mag oaikkiró a polgári kö-teUsségektJI s jóvóbs« — haván b*oafl laté • jó akarata — ily arcaátlaDtággal tsólni asm fog; olvasta •! a cseléd r turtást t akkor oem leesnek olj sav art fogalmai a gatda ét ose|édn«k egymáj irán'i jogai s kötélasettaégeirol s nem ke tar-g ok nélkül ttomoru igasaágssotgál-tatásunkon; kérdett* meg másoktól jelentősegét e kifejesésuek : ,Össs«viss»a-ver o, hogr alig tuúo'.t a asarenoaé'-len ujvlb readelt'-tesi helyére váasswrognt' akkor as srciulü'ést e cathegoriába nem sorstandja.
A csikkiró a kösvéleményre appel Iái midőn torai köt létét a nyilvánosság elé bocaájtani kéri, t mégit, — mig egy réett fisokat, a kiket a u*gy sösftnség elótt meghu'Csol. "léggé felismerhetoVg állat ét ne»*ik kesdőbetüioek kilé(elév< megjeíeli : add'g ő at .Egy 1—ei* alá-iráatal mutatja be magát. A* at ember, kí magái a kosvéleméoy hivatott ora-culumának tudja t egy helyi kösöntég aevébea asóloi bátorkodik: nincs jogi
lu ily lemesbeburkolódhni, kötelessége m*gál legalább ia oly felism-rbetoea bemutalni, mint a hogyan másokat bemutatott a oyilváansaágnak. Hogy miérl ? . ast hissem caikkirö in könnyen elrotrdol-hatja. — Ad<l<g is kijelentem, hagy 6 feltolakodott ái apostol a a kö«vél»mény-nek. -¦
Tetteimet, melyek mások irányá-bani eljárásomat tiüntetik elő, eltagadni f"detgetni aoha tam asoktam, mert nincs okom asokat siégyealeai t mivel ugy hittem mátok is hasonlóan goodolkosaak Qí7 vé'em nem talaágoa a nagy kötőn ¦*Í és Önmagam érdekében aaos kéretnem : mutass* b« magát csikkiró a té-en, me-yre Upntt.
Fac, et salvtwi animam mearo !
L-reaye, 188Ő. jun. bú Ití-án.
MáliU JánoM, a meajelent csikkben érintett
Hírek.
— A félév elteltével ismét
előfizetést nyitunk lapunkra és kérjük ennek barátjait, miszerint men tül szélesebb körben terjesztenie szíveskedjenek. Nagyhangú Ígéreteket tenni vagy végzett munkánkra hiatkozni tzerénytelenség volna. Úgy is jól tudja, jól ismeri a vidéki sajtónak legtÖbbnyire kincs í* kényes helyzetét minden müveit hirlapolvasó ; éppen azért országra szóló igényeket velünk szemben nem támasztanak. Elvünk ezentúl is a hivalkodás nél kuli, szerény, csendes munkálkodás leend És reméljük, hogy igy lapunk barátokat nyerni igen, de veszteni i Jog.
Réfizetisi ár: félévre 2 frt 50 kr negyedévre I frt. 25 kr.
Az előfizetési pénzeket a iap kiadóhivatalába (Wlasstcs-ház) kérjük küldeni Tisztelettel: a szerkesztőség kiadóhivatal.
— A gaidaaJgiODjkodáataii ok-•sara., életrebató, gyakorlati támlása mellett, hogy mily ssép ét meglepő eredményt lehet felmutatni, — att örömmel tapaestaltuk városnak felsÓleányitkolájá-nak f. hó lí>-éa tartott viaagálatán. Es alkalommal a növendékek talpraesett ér taimes feleieteket adtak a Teraáacsky-féle .Gardaaetaooykodástan" bo); • hogy at bbói tanultakat a gyakorlati életben is alkalmasai tudják, igasolásu! mi cd egyik aövendék agy vagy több prodactumot mutatott be. Egy pompát kia gaadaass-ssonykodási kiállítás volt at. AUnottak padig: aa I. feUŐ leánroestályboi: Dr*s*m Auna: tárót, salátái, gótban főtt oeeraesnyéi, vajat esktméayitŐt; — F*ick-(snbsr^er Bírta. keoy*ret, keményítőt, vajat, tárót, kuglófot; — Fthér Paulina : 'at. — FtCMMr Giséiia: kuglófot, keminyitöt;— GimJ Mari: kenyeret, ecsetet, csa kor-borsót, tateméay t; — Qrau Vüma: eosetet; Qruw Ewália: keményítőt, dughngymát, caukor-borsót;
— Balasy Károiin: keoyerat; — Üor váth Anna: ecsetet, tárót és »ajat; — Borvátk Fám: gősben főtt gyümölcsöt, *CMU'i, kalácsot ét késmutó-itsppitoi ; — Jólitm Mmri : ecsaiet, tasppant, ksmenyi tot et gósbei tőt gyttmölotót. — Juck Ettíka: vajat, tarol, sttteményt, keaye-ret ea teljem gabékat; - KÚf* Kata lm: tcaetet, kenyeret és sateotésiyt; — Mammámc Oisella: kenyér*!; — Marta Irma: saUaaofjyt és kaméayitÓt; — P#r-$mr Etelka: gősben fAu gyamöloaöt és kenyeret;— PUmdtr Karul 10 :k*»7er*t;
— Start. L'-alka:gosD«afdUg;am4los«t;
.-----Strasser Janka : ecsetet és túrót; _
Szabó Julcsa: kenyeret é> kuglófot; — TU>*r Stidoois : kenyeret, r^satnt, kuglófot, ^por-befotöttet és gósben főtt csereu. nyét; Wtbír Mari: túrót éa ecsetet; — a II. felső leányoes'álybót: Áct M.rí: kenyeret \ — BariíM I«a ; borecte'ot; — Dtzsgytk Aana kuglólo1; — Hoehst&d-t*r Abbí: borecsetet; — Kw>rc**r Amália : kenyerei; — Kqwm Anna kenyeret; — Lublicz Maivn: kenyeret; — Mattot Giaella: b.romti.kat: Nagy T-réz : k-ayoietés túrót: — Ratt önella: kuglófot *« befóaÖLioi; Rauehbnútr Emília: kaayeret éa kuglófot; R*in*r Mari: ke-ayer-t; — Rotéubltik Emília: ecsetei, gőtb - n tót meggy et es süteményt; — G-isella: kenyeret; — Ssakonfi Györgyike: k^rii terményeket ea tortát; Szilvágyi Eester: kenyeret: — Varga Irma: süteméoyekrt; H'süs BerU: ke-nyeret. — Eseo kiállított tárgyakat a helybeli kiadrdneveló fgr*> ület réatéről Vidor Samuní m. elnök ét Kuaut Boldi-ztárni alelnök úrnők it megtekintették siakértőí asempontból. Ugy O*nagytágaik valamint a jelen volt vendégek teljes megelégedéssel saemiélték a taépprodaatumo-kat. KosiüokfOÍ it örömmel Üdv&soljak e ssép eredményt. Ebből fényeteo kitűnik egy rétsröl, hogy Tartánczky Jázséf ur tankönyve teljét staksterüséggel é. a gyakorlati élet követelményeihes képesfelölel mindent ami % jó gasdaassaoajko-dás körébevig: mátréssröl a benfogltltés nagy gonddal kidolgosott elmélet padig a tanulóknak annyiravérökbeÍTÓdik,oly ala. possággallesatsellemi aajátjokká. hogyan-ak gyakorlati alkalmasátátssiveskéssség galmegkiaérlik ét abban txép eredményre it jutnak. Bisony nagyon kívánatos volna hogy esen valóban hésagpótló t tan-irdalmuakbao e tárgyal illetőleg mondható párat Un "ankonyvet mentül sséles tebb körben ismeraék meg és alkalmainak tauférfi&ink. Nagyon, nagyon tsép eredményt produkálhatnának általa népoktatásunknak eddig legpangóbb írányá-baa. — A felső leányiskola vesetétébeo Unitást általában életrebatóaág jeliegií. a ötért örömmel adjuk meg as niismt-r^st Rózsavölgyi Antal és Hajgató Sándor uraknak. A szépen folyt vissgálat-ból még ki kell emelnünk Kozv, Anna II felső leányott-álybeh oöveodék tsép ét átértett ssavaia'át. Pe'.ófiuek WA magyar ifjakhoz4 című költeményét oly gyönyörűn, oly nemet hévvel tsavalta el. bogy a hallfatótágot teljesen l-bilinctelte.
— A TI -fcallfftftl vörös-kerestt-egy-lef válaastmáuyak f. évi juniui hó 21-én id. Fesselbofer Jótsetoé úrnő elnöklete alatt tartott gyűlésében Ebentpanger Li pót egyesületi alelnök ur lelkes etavak kíséretében nyuj'oUa át sárvári Ullmaon István árnak, mint a n.-kanissai vörös-keresit-agylet élőikének, as egylet érdekei körül ssertett érdemeiért nyert, ó c*. kír. felsége Erssébet királyné mint as orss. vörös kereast-egylet legfőbb réd-asszonya tájátkesü aláírásával ellátott dicsérő dittokmányt. Sárvári Ullmaoa Ittváu ur átvéve a dissokmány , kiemelé mikéot a kitüntetést oeia lekinti mint
l»g a* ő ssentélyé- illetőt: oagy réssé van ebben as egylet boago válaes;-máayának, mely At tórakvéseiben támogatva, lehetővé tette bogy egyesületünk asoo kévétek kötött foglal helyet, melyek at orsságbao léteső mintegy négytsát egyesi lel kosul esu'tai kitüntetésben réss*aül-tek; miért ia köt>öoetet mond a válattt-mánynak ti egylet érdekébea tanutiiott ugybacgóságért. kéri a>t a jövőben is gyakorolni. Végül legméiyeUb hódolatá-nak adva kifejeaést, élteti aa*gyaafllet leg főbb véd^sssonyát Ö cs kir. felsége; Erssébet királynét.
— A WeteerhU épittoénél sse-
renotétleuü, kimúltak családja réasare ujabban 11 frtot küldtek be sserkesstÓ-tégünkbe, mely egy kedélyes társaságban, jótékony caélra, oaók-árból gyűlt egjba. A tsép össieffü gyűjtést e helyen nyugtássuk a egyúttal abbeli óhajunkat fejas-sQk ki: vajhs a crökok több ked'lfM társaságban it ily nemesotélra taiot áron kdlaéoek.
— NyÜTános stámadás As l-<>
janios 17 éo Sáocsban tartott [nyári mul-latságró. BflTét: 27 réssTényet után á 2 frt: 54 frt. Kiadáaaaám.ák és nyugták sse-rínt 5-4 trt 70 kr. Tiaatelettel Btbost L
— KimaUtáS a nagy-kanistai ipa-os segédek betegsegéljaA egy leiének 886. juaiut hó 7-én a Z^ldfa-kertbeB
tartott nyári mulatságáról: 240 belépti-ef7 eladás, á 40 kr : 96 frt. felül tiseté-•k 11 frt 76 kr. Öetset bevétel 107 t,t '6 kr. At ötttt kiadások pedig 75 frt 69 kr. így marad tinta jövedelem 32 ffl 07 kr. Felül fisetők : Augenfeld 'L•}* lond 60 kr. Pollák Ármin 60 kr. Ab-rabám Zaigmoad 60 kr. Csiraadia Jóiset ÍOkr. KohnfiTéVek 1 trt,Puer M. ÍK) kr. Barger latrán 10 kr. P.okl Uvtrdslistt 20 kr. Koha A. a 10 kr. Kiló On« ™ kr Koayi N. 10 kr. Atnalay Gábor 50 r. Nagy Jóaaet 20 kr. Weiaer épileWs 20 kr. Meu és Qrünoaum 20 kr. Mersitt Ed* kr. Habar Gruastáv tO kr. Klucsav N 60 kr. N. N. 6 kr. Sailág Andor h) krHUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JUHTO8 21-ém 1885.
N*«J N- 10 kr TakAct E»dre 60 kr. ifj. Hilfix k»!ipoi 40 kr. Kásstoer JUot : 1 fn 00 kr K«H*r Miiys* 40 kr. KoTác« ! jíp,« 10 kr. Hein Mibály 60 kr. S^p« B»idis>ár 60 kr. Németh Jsdos 20 kr JC.ttli Feretc* 11 kr. W.jdit. Jóuefl fri. Oitfeg 11 frtKkr.Vm •••reQcwittk » n.ér-j deaiuköi<>D.dfeD-k ugyailutelt fe'tilfiic-tökn»k báli* kö»*ÖDetünket nyilTán'taoi, ¦T»l»miot AmsUj Gábor ét Gerdeait* Ist Tia urkk fárwiwi^osker.dinit^Mért is kft-Mót»töuket oyÜTáaitjuk. — Magánkat torabbr* U a a. 4. k&söaség ssives pirto-jitsba ftjinlT*, maradtunk lissteleUel :
— A „nagr-kanligstf tanítói járáskor" ˇáUsiimáuyánik asoo íodtt-fioj». bogy as idei megyei kósgyülés #jb»las«tatváo, at arra ssáat költség ét idí íakább as orsságoa kiállítás mogie-kiutéaére fordittassék, — a stoonsaédo* asjtóbaa is vis»shangr» talált. Derék laptártank, a .Vasmegyei lapok" így ir : ,A vidéki tanítók és a kiállítás. Ili vaO a nagy tsüoidA, amikor a nemiét Bipnimoui, » aépUnMÓk is ssabadok. Mu években e két hónapban ssokták megtartani a megyei kösgy üléseket, mint éppen a vasmegyei tanítótestület as idén is június 30 án Kön rgen fog gyüléteaoi. Vájjon nem lett volna-e jobb, ba ai el-ajsrad, s « helyen a kÖsgyalesre járó napi- és fuvardíjt fólvéve, a kiállítást tekintették volna meg ? Kern akarnak levonni a kosgy trések értékéből egy hajnalarit is, de ast bissatük, bogy ¦okkal többet érne tanítóinknak a taoQgyi kiállítás tanulmány oiáss. óhajtandó, bogy tanítóink köcül minél több-o látogassák a kiállítást, © végre követendő ssép példával ment eló N. Kmisaa, Kessthely Deb-recsec sib., a mely városok tanítóikat f'lkilldlék a kiállítás tanulmányosására Kíméljük Vasvármegye nagyobb kos ¦égni is hasonlókép fognak cselekedni, i raegbossák ei áldosatot a magyar Damteti tanügy érdekébea."
- A pallini iskoUbanf. hó 22-én volt «.* évi sáfvitsgálat. mely alkalommal a tanulók ugy » vs>!iá»tanbÓi. valamint a többi cösh&ssDU ismeretekből oly talpra esett feleleteket adtak, hogy a jeleovolt ukolaaséki elnök • a ssakertök is oatintéo üdvözölték Hagasi József arat, as o'Uji ri'k« baigaloni, derék tanítót, s oda nyílalkostak, hogy iskolája a falusi iskolák mintaképe lobét. Esen elismerés »« mi is örómmuljáruluak ¦ a butgo cuiU^arat a tanügy nevében üdvosóljük.
—As országos kiálliUsrm— am
tiasteltlaptársaDk: a .ZalaiTarjügy" írja — városunk itkolasseke 6 tanítót küld ki 180 forinttal, a kessthelyi iskola-Bsékpedig4 tanítót 120 forinttal. Hát ilyen formán meg volna Kessthely és Ka oisaa köaött as arány ; csakhogy m meg ugy mdjtik, bogy Ranissáról minden tanító elmébe' a kap 10 forint rjti költséget. Es nálunk knrul-be.nl 300 forintot tea* ki. Hogy a kedvesményt a kenyér-töréskor hányan veszik igénybe, — nem tudjuk.
— A kliUiUara menők
Upimk egy tekintélyes barátja felhívja a Pohl-féli Körcsarnokra, miat s bol igeo jutányosán és jól lehet ótketni s mely méí arról is oevesetes, bogy íő piocsérje, biionios Grub«r nevű béosi, — német-tüIu dacára sem akar misként míni csak msgy»roJ bes*é!m. Ha némi ttil ssólaak ii bostá, magyarul felel- Ei a mai világ b»D eiég ritkaság arra nésve, bogy a kiállítás egyik érdekesebb individuumául t«k intessék.
— A legfiatalabb tanár ai orsság
ban. ugy irják a, budapesti lapok, Murányi Eni6, ki Győrött 1869, ssept. 1 L-én s«Ü-letett, as idén már jeles sikerrel kiáltotta h érettségi vizsgálatot s nyomban utána gjorsirástftti tanárvissgáUtr* joleotkesett
¦ est ii sikeresen letevéo a 15 évei ífju tanári oklevelet nyert. Bennünket as Ífju tanár annyival inkább érdekel, mert irodalmi téren is működik s több fővárosi lap kösölte már dolgos*t*it. Nem bisssttk hogy volna még fiatalabb tanár is s vi lágon.
— Bolt feltörések. A f. hó 25 éri
'^6-ara átmenő éjjelen ismeretlen tettetek Jick óraművé* ée Stee*el msgyar-ulcssi börnereskedó boltját feltörték; aséöól 6 aj DÍckel és 9 javításra adott esüat órát: nébol púdig 2 frt néhány krnji kéaspénsi lolvajolUk el. A Jack-féle Q*lethelyiség. aél a betörésnek volt némi nyoma, de a Stessel-félénéi semmi. BeodoVségünk ré-uérol a nyomosai teljes erélylyel foly.
— Porköpenyt talált egy iWó>
» T«leky (Soproni) utcában. A tulajdonjog beigatoláaa mellett átveheti a kapitányi bivsUlbsn.
— Balaton-ffiredl leveletóak irja
¦ A iseretetbással kapcsolatos vinctelUr képsfiben f. hó 23-áo tartatott meg a sár vi"gálát. A jeJenvoli asámos érdeklődő meggyötídött, mitseriat — dacára, hogy esafc 2 Unerfi möködik. s aafrj * oagyt» rúleta s«Mó amden maakáját a aöran dékek maguk végesik — oly ssép sikert muU'.tak f«l elméietil-g is, mely mindenkinek megelég«de*éTflt tslálkosott. A fó-érdem mindenesetre KGy-igasgatóuré.* áiQiin p«4ig ssomorú nirttl a 1
ket irja: .Sajnálattal ujtigolhitom, bogy a lilloksaét-A vidékünkön ia tvjed. Mull b^ a vátsolí MÓl-'hecy^n éss|slte'«-t."
— T*nexTÍgalmat readns.a helybeli épitész-ti angtid -gyl-t jol. 6 ia & „Zfldf* kertben" Saját egylete javára. Felhívjuk AmalaiDi vágyók figyaJmét reá.
— A nls>egeru6gl iparos IQak
öoképaA éa betflgwsgélyso így lelete toké-jak gyarapításira 1U86. évi juliua bó 5-én vaaarnap a R>&enkranct kertben •ártkórü tánctmulatságot r«nd*s. K"« dele d. q. 5 órakor. Belépti-slij: *ie-mélyjegy 40 kr. Felolfínetések kösaö-netlel fogadtattak és a aZ >iamegyea csímli lapban nyagtásta'nak. Kedveiót-leo idÖ metéo a táncsmuUtság vai^rnap, juliua hó 12 én urtatik meg.
Egy aggsaito betegség, melyben számtalan osztály iieaued.
k«ad8dik, ha iionban' elhar>YAg.,ltaíik kiterjed «éaz tettre, m«rtároadj4 a rueitat, a Kaját, a sisllmirif j'it, aaóval ajc «««» mirigy-rend-isert, elannyir*, hofj aa álula sa«s*l«pett va-obao itomorü T€^S6'¦)'*¦ Tan kit^Tft, mígnem rí ere a halai megmenti kiBJait^l Kssn b*ftec»ég gr-a gyakran mái beX"g*if-kkel téveaztetik Össte, da ha a> oUm* az alább kA*alk»«5 keidéseket inteti macahoa, akkor kep>a le«n i leg-telfaetni, ba Tujjoa acenved-* Silyan babao igj mid. — &rx*k-e én étkoséa Btás (vonor-<r«ma.t. fájdalmat ts«t \é%tétí neb*a-éfet? Nem I*p-e mef biionyoi tompa, iijoaaattó sr-iloioB«ifftólk.«*rr«? Sem-c aárgáaak a w-m ? Nem-e gjüUmlik reggelre at ilyen éi ikon iürü racadöl nyai, rou asájia kiaére-•a a dvaIt bTonva ? Ninca-« a jobb oldal fflfoT dT«, mtutba a máj meg Tolni dagad'a ? Ninca-4> dufulán j^leo 7 Nem-e azeddlnk el, ba fpkvSbalymPtl.rit birt^lt-D f« i>n«in>»edem? tiúgj kiválaviiás cackély e» »*mi iitoü-e? rövid álláB után nen. e ha(7 Ollcdéket maga ntán? N«m-» poabad mef ax étal * gyomor-5aB mipdjárt as eré* mán, * oen-* k d-t késik pnff*dii ét UlbSfBjé* ? Nioctea-P gjik^ri inTdobofiíora ? 1l««d kaiönböiö kórtöaeket jólehete nem lépock mind eg7»*err# tel, de » beteg egynáamán ts-nved aiokban. mon vbeo, a mmt ¦ borxaasto beteg«é( elSbbre baiad Ha a baj már regi. akkor rövid niru Ögét lep fel, melyet kéaóbb kiköpéaok követnek A kor nagyfoka *lórehal>dásáT»l a felbőr piaikoa barna axint ölt, ¦ s kezeket s lábakat liídeit Up*dis íetaH«ie borítja A máj <e,ék ama kóroi ÜUpninak (4Sbbre haladtává! e»ú*o« fijdaimak illnak be, melyekcél a r^ndea g7Ógjrke«eléa már U>ljeaeo iiker-telén Eieu baj enaéuteUcnkégbSl »agy «mú»* (tyengeiAfből •sármaxik. m*lj«t egy kti adag alkalma* gy&gTaZT bevételével el bari tr bataok, h« a*t miodjárt a kór felléptének kezdeten akalmatiak Ennél fo^rs f«Uttébb fon-toi, bogy a b»j mindjárt l*-g*\»& f«llép«i>-ko-ie]yt>iten kexeltcuek, mintán ekkor még egy ;ia adag g/ógf*i*-r ii el«g->i>d& a baj orrot áaára aöt wéf: ba, már a baj bofésskelte '0>iia ia magát, a valódi beljp* gy^gJ'Xerre, még akkor íb míDdadd'f fel uea kellen-* ba?y-i, míg a baj legkisebb nyuma 11 *) nem tflut, mig ax étrágy iamet Tiiai^s nem tért, • at emesstéii) •aerrex'-l nmnt (okél«teseB belyre niuc* állitvt — Exerj b«t«gié( elieD a !ef-bixto»abb ¦ kghathstósabt) «s*r tlritáihatUoul a ,.Shák«r-ki'ODSt', nóveoyi kéaziUD«nT. mely alsbb felaorojt gjógjnertirak »ind«-f/ike-i msg««er«nhet6. Eton kivonat S bajt alapjába d támadja meg, • aat gyfiksreatSl kiirtjs a Uatből 2119 6-7
Oly egjénvkoek, kik dagaláabau ts*u-D-k a ..Seigel-fé'* ba*baj:ó Ubdacsokra" van saflksécek, a „SUl«sr-kivonattal" kapseo-latban. A Setgel fé1« hashajtó labdacsok meg-{cy<i(7Ítják a da^ulaat, elOnk a lázt ét» meg* hUÍA.ét, meg*i*.badi:anak a fofájáatól » e-f.ijtják at rppkitttnláit. Kiek a iegb stotabb ,«ftke!lemete*«bb s efjnunmix'i a legtBkéie-tetebb Ub<tacaok miuden eddig keaotett»k kOsOtt Aki e«ekk«l caak egy kivérletet ia tatt ss<'k hjaináJatát bisonyára nem ^gja abban hagyni -Eny'jédsd«n * minden lejkiiebb Caj-dalom esetése Qslkfll b*t.
Ára <*t palack „Scaak«r-fel« kirónál k". ] frt 26 kr. I dobos „8«i(*!'f*U &a> kajtú labdacsoknak" 50 kr
slagjai-oruági főraktár: »udaP^st, Tlr** Jizscf DÓfy«ieiára király
atcxalS. Na*? Kíl,.h : Bsin iézttf é* IUb4U 8y
Hiv. piaezi árak.
1885. jnaitu S4-«n.
Bo«« 8 frt 50 kr. 8 trt 30 kr. Kosa 7 frt 30 kr. 7 frl 20 kr. Árf. 7 trt 60 kr. 7 frt 30 kr. Z«b 7 frt 50 kr. 7 frt 20 kr. Knkorion 6 frt 80 k-. S<4» 2 trt. Solmt 1 frt 50 kr. But(todj« 2 frl 50 kr.
V»d sjereDCSÍm a n. é. kftz$D-ttég tadomására jututni. miszerint helyben több kisebb nagyobb épület eladására, illetőleg közben járásra kéiettem föl; niiiélfo^va a birtokot Tásárolni szándékozók megkeresésére felvilágosítással szívesen szolgálok.
Értesítem egyúttal a t. közönséget, miszerint njépitkelésekre, régi épületek átalakítására és javítására, raiamint e szakba vágó miodennemt költségvetések és tervrajzok készítésére — helyben és vidéken — szolid feltételek mellett vállalkozom.
Becses megkeresések: Téth tU-hály épitó vállalkozó czim alatt N.-Kanizsára klldendők
Tisztelettel 2526 1—4 Tóth Mihály.
lüTmíüTraóüünli!!!
Tf-LUtfl.- Hihalit JánoM matkematlksi inü Badapexi, kerepeli ut 74. sí: 1 PBielet •. ajt(-. - A Bodapeiti ora«á«oi k: illíti* már axamtalan embernek t.o*Ott áldáat •a aa<T**ncset. wiv-1 s kiiHítitri. jfiT&k ltosll igeo mkati felkpr"*ik a híre. magyar matti*-matikoit Mihálik Jáaen arat, Büdapeiit, ke-r*"hí*Í st 74 uau I. emelet 7. ajt«, — hogj toU ¦¦«¦•(>cieaaámokat k«rjenek — Sokasor ctapatoo^ént aaránd oko'nek s nverni ókajték e felfilmnlnatlan uimmOTtuhu, ki mindenkit kfllftmb*«g nélkül nyájsaan foga*, és a legna gjdbb keMíéfgel aion tpnrkndik, látogató: miodegyikít ascreocaeixámai koslé*e áltál jelétbe* él ptidagtAgaoi juttatBÍ Ax ortaác>i kiállítat m«gtekiate«e végvtt hndapntí Urtos kodásom alkalmára) nekem Íi toU ixerencaém e kitfioó •iám fej tő árnak bematattatni és tőle
Irünoi basáira •xerencseixámokkal réiaesi' tetui melyek a t. hó 17-én megejtett Brttanl ku»»iu ki ix kntAttak. . mr látoKati
i csekélyebb mint ,"»100 forÍBtBTÍ őcsie J5Te4flnfzVtt nckcsi, mindjárt a roáiofik b«Ut atán — EaÜUl aaon m«»ggy«*Gd*«t oyortem, bogy e jeln férfi tudománya, kitflno ¦xelleai tehetsége éa él»< elmdaége a többi ma tbatna ti kasét miad miui* túlhaladja. — bog] Uibal.k Jáaos Úr mfinlefi telQlmalhaÜsiiok, a viUeon egyedül>»k — Bár kérne ax oraaágoi kiálliUi minden látofcstója Mibalik ortol sxe rfu^aeaaámokat. akkor mi&deQ bisonynysl t%ct meg eser embfrtáriani velem e<yűtt axt mon dana : caak egy biref tapanult mathematikua csak egyetlen egyjóltevSjp a tsefetiy etnberi-•égn»k léteiik a Tilágoa. s es Mlsaük Janói* a Budapesten, k*-reped nt 74. szám 1. ei
A fent mondottakról as adoö helyes ciim alatt miodenki barmikor meggyBaSdhetik-
Uibalik Jánoi urhot intézttt k^rdő1«ve-Ukhe* 3 drb. 5 krot. bélytg csatolandó
NESTLÉ HENRIK GYÉRNEK TÁP-LISZTJE
-«m Tlzenötévl 21 kltlaleea sittya4l
8
8 arany ért*m
SzámulaD
lli/oll>lah>k
lekiDtélyektóL
Tökéletes tápszer kis gyermekeknek.
Teljes kárpótlása as aoja-iejoek «s elvá*assiása-.: fcemnyen etvesst-
b»to «a tápláló, miért is igen alkalmas a feLnőttekoél !•, k.k gjom^r-fiíjá^bui asttDTedaek, mi Dl tápsser.
A védjegybe* — a azám>* mánsás *• bamíaitit végett — miodeo aaelencs^re s follaló, - NESTLÉ HENRI — neve M a f«Ulre a ttgyi ro
B E K 1
iratik Ösaiertntésill as eredetinek.
V A H F.
dobOz 9O
NESTLÉ HENRI stiriteít leje.
so
oo oooeeoccsssses'öoosooeso'scr
— II
u
í
lo
<0 (I 0
(I
in ;o
lo lo lo 'o
0 0 0 0
lo
í
0 0
0
o
A poloska es úgynevezett svftb
bogár tökéletes kiirtása egye
dal és kizárólag
Zacherl poloskapora
által érheti! el.
A valódi gj»rtm»Dy eredeti űte-Kékben név- és védjegynél eltitvt k»p-h»tó. A valódit csak azon kereskedők árusítják, hol az erre vonatkozó plakátok a kirakatban láthatók.
2406 4-4
Védjegy:
JOOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOO
O
Az 1885. szeptember l-én megoyit&ndó
L>pve«ér «. kiüli: 8ZALAT SÁNDOB F«1.1J. turkoili : TASS iLMOS. L.ptui.jauoo. WAJDITS JÓZSEF-
N y I I t t é r.
.iei ovilváDos kereskedelmi slftkitkoíft saervezetét,
tantervét • » felvételi feltételeket re.iUie.no iimeneti, • Kereskedelmi Akadémia Igazgatóságához Pozsonyba ciimieu megker««««ro
keiuéggel megktildetik.
KiráJd tisztelettel KL4BUNDEL H
A.I intézetet ill«l61eg felvilAgoailáwftl birmelj iriojbfto isivé-
JÖKÁS JiMOS
Kolossrar, beliS aséaa nteta 28. azim
1864-k.. EZÜST DI»Z-OKUVXIJrr mj
t««>« EZÜST ÉRMET »7~» BROXZ-ÉRMET
A ki<al 1883 éri »
A triautl 188S *r
1880 ik «ri
legjobb asztali- et iidrto ital,
krtünó hatáiunak bizonyait köbójéaiMi,
•étebajaknál, jyomor ét hólyaghu-
rutnál.
latt»ni Henrik,
kiuínő stoljfálatot tesz fóleg az emésztési aavarokrál ^ n ^vim-irnsk jí
:i-apuió bajaibac. Ált*lil»»n a viz mindason kóroknál kiváló neyelmet érdem** 1, melyekben & ¦ntervi élet támogatása és u idegrendszer lüüködi-sének föl fokozása kívánatos.
Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend.
Kizárólagos ftraktár
Úgyszintén
Édeskvity L.
minden gyógyssertirb*D, ftUierkereakedésben és
m. Ut. cd?. sUUitóDil, BadapesUa.
Az i88^..ík évi elszállítás
1,500.000
I
ttlaczk.
: fettlhoffer J*—f, Boetmfeld Adolf
Schvan L Taiiber uraknál. 2!H 10—12"S8 'Hí S
s-i i?sz
-iSxiSmsod sajsjai^aj »
|PII
An naja:joj!ui3n BJt jaszof j •8A\ saíisa^ja qqaAog
•opwjpBja jbuuozb {o puquzs 'wn.íSa ozojjbj Bzzoq c 'ZB •zs -gg8 reza^n JB.f
0Ł—Í
4*10193
QŁ .jl
J^^^E^^^B^^^f^^^K^^^F^^^f^^^f^^^F^^^fii^^^F^^^t^^^P^^^f^^^P^^^f^fl^J^^^f^^^J^^^B^^^tl^^f^^^K^^^F^^^&^^fB^^t^^f^^^BI^^B^^^B^^^J^^^J^^^J^^^B^^^J^^^J^^^K^^^t^^^J^^^
|iai^ sojnod
Kp BJOA*S !|O|B|f !|tinUl T4
.vüicivav
ooooooooooooooooooooo
Q ¦ PID1 ueASui jti-nei .JM
W 'V 'HOdOd 'JQ [?8|ozs |íssfi!so»«|iji3j isoajo ¦J|!"!tI3PII3J |3m - - - napiam qqoí»*u83| t J8Z9JU1A0 oAÍ V BJJIBBZt ^8ff8)8q||8a »jns 9*: qif ifunofwi jeiori Ausazmii -znso uea bíkj«|
U»U«(|rHIlini8j )(FudBZ«| t8U9)| < ;? l|CU)|O«eXIOi D6»*"9|8«l 'H -S* Ą |9J»i|td~«i » !(!sao!(J3q sgzgJl sou^*>p; uBe*|OA(; iuo |8; is z l«l»»euiO|(B iiAuj(}1|mo cA|c(I«ka ifep y
X I»i«j«ihj»h riBi K
ZllldBl-QSVUVA
x ^^ oaand sím ouih-p 11^3
W3qtK>&fl
»:-
a«q,ns
T
T»irn fn nspana ^mjr
, :tnuq iÍQ?m»\i(m ow^íh * I»caaiEn niun>'inm j»íí
•KI
-W"! >jnoiqin
ipm
0 'bojÚg >V* iJ^.
+ 5 1
T ¦ -ti )jo
ti'-*.' J ! S- ]
¦""W

JÜU
| qq«ípraarf[
?íl
s» öt-
II llflff ílff fi 11 (iflf
3 82 9WBBU8M01 ni N38S338
^ T ZSI3M
l p.ACJ 'UJ C —
9VA10H1VH S3
B a >
¦ t J | t ¦ X • X • i
v n°Bi|
-IC to»*
QOIuqopb
!WUi:
nád zinaiís tik
í
S88I
ír xí»«hjjoj i

»»ii»" i~? i»p»io ori •» oí-s uj
MMMVH S0?»
JIÜS3fl31STS31l?ö8 TOlKTdS JfldTSli
¦Jfarjti -q -t
I 0 Q 11A
¦ -antn « ozo^u^fB Á*Soq '3j^9a opadzaraj;^
¦ iu|«n^ip )»^o:í|«!ianm 0323 U3.(|3ai '
¦ npuBjii!) |EA(Zt se
¦ uvS|od ss «8iRt<l
5i S!

?qq?AO) 'opn*3]i- nisolaod f r« n»q^3ia íp JiKoin
oí H
(!1)A Á"[3Cn '^
qi ziq V.OI
'3.13)383 S3A3A1ZS3J IH
«8;[8|JB !|«(|Kt fonfA|U'n Jinsojfd |iAjsjp»»oj|8 -«eJ! jo!(»j9 01 n»**" « 0C »M «»wf ii3 cggi ¦oji |Ti»vq Vtpp lyqwioiíí') tsfiimiziq sinnm
'31Z3X|9p3Sad ]d!
I» wj 911 " " ' ' " "• zs ŁŁ D?-2t
sninnf
"«"1 181" 98t J»m«Ilf !P»i?iS33d y -g j^ - jjj <;tc • ¦ ízsf.gns |snian|u3c;8RHfsin
-!im»; ow1^?-19^ 'jíHisi -qp oos *»*&
-Jlflzs n«zs»!|izs nn 391 -191 n3q838J3j •SOTijn Ji!) 13.(D3}3[ )nui»in ipijfAK>»d y ;;
¦"I 88 m 906...........M«I»
•is •!Ł 03-1 raianf A3 cgsi its^iiiITI'J oisajisjs^ s;i"3|(n qp cgg »8»«^ozs nfiEi^res m 92j—gi5 aaq§9SJ3)S3ai in Jiq ií]3qTpj3zs unm 1 no)ntn«|[v ipmjba-íuorcod y 1
aDUSilJM IS] 19IV9] 032S3JIU3IQI >l-[IU y
ifljisijfíji?
•zs
I S | JL S
I H
I T T T 2