* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 2.03 MB | |
| 2008-08-13 09:54:35 | |
 | |||||||
Nyilvános  724 | 4365 | Rövid leírás | Teljes leírás (286.17 KB) | Zalai Közlöny 1886. 014-017. szám április Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós. A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. \AGY-KAMZSA, 1886. Április 3 áo. i HnszonflfMlk évfolyam. Klitiuettti ér: *rr* ¦¦. ^ frt. — — „ J frt M kr irTTf 1 . M . Eayte acaa 10 kr. ;l IKIlETt! KK tiitkn''i sor^n 5 kr 10 krert rrtMaek ic<-«tán illeték minilpu ecjM S0 k Oí wadk tf ¦ I ZALAI IOZLOIT. A mgy-leamuai ./TeresiwWwii Iparbatik", .nagg-ianütai őníinUi lütoltótgylet", a „tála-megyei általánoi tanító- —] I A lap uelJetní részét ilUtokösl*H menjek a .uerketxtoséfbex, anyagi r*sz« illető k&xl*meavek| pedig a kiadóhivatalból bémaatraj iBtézmdök -. X af-r-Kanliiáa Wlasticsbás BermenWtien lerelek nav fogadtatnak el Kéziratot vissza ássa ktlésUck ilief a ~™$V-tanúsai Hsdednevelö egyesület' a .nagy kanizsai HiztiöntegélyzöszövtUktzet* a .soproni kereskedelmi $ iparkamara* nagy kanizsai külválasxtmdny'-ának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Keíiany ko « ipir tertn kifejti tett nagynervíi vartany- t ipara iáink veKelysztetett erdeKtiril Napjainkban a várue* iparosok reuéról aiáattt olj panairsial ta- liikozauk, melyek kedvezőtlen vilá-gitfcMa tflntetik fel azok belrieiét. A gyakran, felmerült panaszok szerint: Nagy Kan'isio az iparotok érdekei határoiotUQ sírokba szorit-urujk, a helybeli fogház felügyelői j. a, az ipar terén megiodiott ver sejv következtében. - Hggy mennyire veszélyeztették iparosunk és zsenge korát élő iparunk 4:drkei az említettem verseny által írmev megbeszélése képezeodi jelen alkalommal feladatunk Urgyát. Már az Árpádok karában is ¦ok akadály hátráltatta az ipar tyors és nagyobb fejlődését. A ma syar nemcsak ide cnkedett az illa la nemtelennek tekintett foglalkozástól, hanem üzójéi maffát is ignorálta. A törvény kellő védelmet nem nyújtott, s az osztálynak politikai szerepe nem volt. Az iparost vásári adók és vámok terhe nyomta, > heivzetét a nemeogég is kétségessé tette. Ámde később, midőn politikai viszonyaink átalakultak, s a nyugoti eivilizátió édességét megizlelők. iparúik is más stádiumba lépett. A jeleukorban pedig midőn édes hazánkat mint földmivelő országot nyugot fel'íl a nemzetKazdá-szaii tálttág veszély: fenyegetik: mindenki csak a hazármentd ipar védszirnyai alt menekíti. Hiz maga Trefurt, a nagyméltóságn vallás és közoktatási miniszter ar is ipart páitoló nézeteinek adott ecl táns módon kifejezést akkor, a midűn ezeket monda egyik nagyszabásn országgyűlési beszédében: .Ipart, igen ipart kell miodfn ároD teremtenünk.. Az ipar emeltyűje a jólét- ek i bizoaitéka egy nép szellemi műveltségének. Vaj|on mi tette gazdaggá a kn Belgiumot s mi nagygyá a párt-tasákoa merült Fraacxia-oraxafot ? Felelet: az ipar ! Minthogy a ujabb kor azt az elvet tartja szem előtt, hogy mindennek a szabadság a lelke, így az ipar felvirágoztatásának is: osak helyeselnünk kell törvényhozásunk azon bölcs intézkedését, aszerint az iparszabadság elvét 1872-ben lőrvénybe igutu. Eiea törvény életbe .léptetésévé! tág kapu nyittatott a nemes versenynek, melynek értelmében még a 18 évet betöltött kiskorúaknak is megengedtetett áz ip»r azése. De valamint minden fény- megvan a maga árnyoldala: ugy a nagyon tágiöru iparszabad-Ság sem lehetett ment a fejlődést gátló tömegtől. Így bogy tovább ne r.jnnk, felemlíthetjük azt: hogy hazai asz alos iparosiunknak, kiknek száma a legújabb Btatistikai kimu-tások szerint: 31,000, a létért való harcz nebéz kQzdelmében veszedelmes conenrrenseik támadtak, az ál-, lamilag tentartott fo... |
