Zalai Közlöny 1886 040-044sz október.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	2.24 MB
Keltezés:	2008-08-13 10:05:04

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	708
Megtekintések száma:	4306
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (354.45 KB) Zalai Közlöny 1886. 040-044. szám október Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós. A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGY-KÁMZSA, 1886. Október 2-án szám Huszonötödik évfoljam. El ifit eteti ár eai iwit . ¦ ¦ & fit — — err« . . . . 2 frt M) kr Etytt ária 10 kr IIUBETUEI hiiáboiptiuori>&s 7. aitedasor k miadt-o további aorért 5 kr NYILTTÉRBEN ,..roi.kéut 1U krért rAtMliak fi I .¦.Otifiillr-.ék miuil'n CR^.-.Lír ,!,•!..,TI 30 kr t.l-l-Md.-k p mnyek a .ír.k' yagi réssel ill^tí kO p«dig a kiaáóhtratalhM édö y ag y-K attixaám Uku-ékpéuitiri épület. Bérmemetlco levelek Kezh-itak nnn ¦« kilileteek ^4 iwyy-i múu .Kereskedelmi Iparbank', a .nagy-kanizsai önkéntes tüxMegyLl, a jzalamegyei általános tanító- ~ ", a .nagy kanizsai kúdedneveld egyesvlef, a .nagy-kanizsai tiszti-önteg&yzö szövetkezet', a .soproni kerejcalelmi s i^rkamara" nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapjt HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Aí Ixkol&l Lehetetlen megvalósítása aiért is. mert bit ti adjon loiat, kardot, nyerget stb bőgj nyargalni, livni unitsnk növendéket, mert hit i mtgftr hadsereg nemcsak bakiból, de bnszarbol is ill! — Ki Aliit minden kípióintézet mellé viróter-' met. vitómestert s oly katonatisztet, ki megunitja a képióintéieti c5ven déseset, állami paripákon loragolni ? Ki etesse a paripákat? Ki tisztítsa? Tán Magyarország jöíendóbeli tani- tói kar»?' - Hagyják azért uraim, — ismétlen mondom, e katonásait! A határozati javaslat 6. pontjára vonatkozólag kérdem: Ki tanítja itihonn? S ha az illető tanító le-An.vgyüiekezetben működik, hol nincsen leikési, s hol a tanító köteles a lelkészi teendők némelyikét végezni, mint p. o. az ág. evangélikusoknál a temetést, ki temessen ? Vagy hagyjuk tán a tanítást, a temetést? Tessék kérem Ítélni: lehetséges-e az eszme megvalósítása ily módon? Hát még kérem a 7 pont kívánalma .A katonai szolgálatra testileg alkalmatlan tanító leányiskolához soroztassék be '.' Engedj''meg :\ t. egylet, hogy e kivánsiga felelt nevethessek egyet! Ha megvizsgáltatnék Magyarország 22 Unitója, bizonyara fele, v»gy legalább is harmada alkalmatlan volna. Most hol van annyi leányiskola ? A leányiskolák rendesen tanítónőkkel vannak betöltve Hát ezeket hová küld jak? Ha .tanglich," — nemde beso-rozznk ókét is. s e pont kivánata szenut .hehhezkötött szolgálatokra, m>gbizásoüra használjak"? Hiniba! Hát azokból az iskolákból mi lesz, hol »z alkalmatlan tanító — mír katonai szolgalatra nézve — működött ? __ De meg kérem alássau: hol »an az a hatalom, mely nekem ma azt parancsolhatja, midőn hivatalommal járó kötelmeimet erómhöz képest lelkiismeretesen teljesítem, hogy jó állomásomat hagyjam itt: adjam el — tán potom áron — véres verítékkel szerzett ingatlan vagyonomat, melynek segélyével gyermekeimet akarom neveltetni, & foglaljak el egy r s«z állomást, melyen egész életemen át nyomoruságban tengődhettem, jó állomásomat meg másnak engedjem át csak azért, mivel az katonai szolgálatra alkalmas? Hol van az a hatalom, ma, mely a szabad tanitóválasztási joggai felruházna ág. erang. községnek parancsolhatja, bogy jó tanítóját, — kit szeret, tisztel s becsül, ki hivatalát hevülettel betölti — adja cserébe oly tanító helyett, ki exerczirozasra igen, de tán a tanításra, nevelésre félig sem oly {alkalmas, mint volt tanítója? Mél- [tányos, igazságos eljárás volna ily jeljárásra? Hát meg e kívánság: ,A kor miatt tényleges szolgálatra nehézkes tiszthelyettes tanító belybez kötött megbízatásokra fog felhasználtatni." Nagyon tág fogalom lehet ei a .helyhez kő őtt megbízás," s ! kötelmek teljesítésére kéayszeritni Unitot tin oly helyen is. melynek ! kimondását az ember e szavakkal 'szokta'kisérni: .tisztességgel legyen mondva" ! Köszönjük az ilyes szolgálatot, nem teljesíteném még 10 sar ; kantyas csizmáért sem ! \| A 7. pontban foglalt javaslatot szeretném kihagyni, mert: vagy-vagy ! [ A 9. poutban hozott iavaslatot nem bolondult meg senki, hi>gy tel-lesilse' Tíz havi nehéz munka után :jól esik a Unitónak is a pihenés! Ezek röviden észrevételeim az iskolai zászlóaljak' megvalósítása, il leivé meghonosítása ellen. Megengedem, hogy tévedtem, hogy nem jól fogom fel a dolgot, s azért szívesen veszem, hí valaki meggyőz — e lap hasábjain — az ellenkezőről. Ma csak azt mondom : maradjon az iskola, iskola, nevelőintézet, 8 ne alakittassék át sem „Reit* sem .Fechtschnle'-vá, a tanító maradjon Unitó, nevelő, s hiszem, hogy ha megteszi kötelességél, lesi hazánknak jeles katonája is elég. Tófűn. '.886. szept. 7. Péter Sttndor kt iparM ifjak oktatásáról. A franezía forodalom lezajlása, a polgári egyenjogositás humanisztikus elve lerombolta a chinai falakat, melyek a társadalmat elválasztották. A földmives, kereskedő és iparos ifjak elölt is megnyílt az életterén azon pálya, melyre az előtt oak a kiváltságos nemes ember juthatott. A robot, dézsma és ezéhrend-szer el'öröltctésével. mindenki szabadon rendelkezett, önmagával és va-j gyomával. De a minta kiváltságok el-' eltöröltettek, — a földbirtok felo-.zt hatóvá lett, az ipar a cébek igája alól kiszabadult, — azonnal kezdett jelentkezni ezen nj intézmények káros hatása is, mit még jobban fokozott a gőz- és villanyeróoek az ipar- és kereskedési téren történt alkalmazása. A földbirtok feldarabolása által az egyeseknek jutott kis rész nem birt annyit jövödelmczni, mint a mennyire a családnak szüksége volt; a szabadipar által a kézmivesek száma igen felszaporodott, és ezek részben az elméleti ismeretek hiánya, részben pedig a napszám és kézi erő olcsósága miatt — nem bírtak versenyezni a rohamosan tejlódó gyári iparral. S daczára annak, hogy az igények és a szükséglet nagyobbodott, az ízlés finomodott — a kis iparosok* romhamosan mentek tönkre. Ezen visszás állapotok — igen természetes — először is ott voltak érezhetők, ho! az egyenjogositás előbb megtörtént — tehát Kranczia- és Angolországbin. Jíeit minél jobban felszaporodott a napszámosok szama, annál kisebb lett a napibér, és ez soha sem állott arányban a gyárosok nyereségével. A gyárosok úgyszólván kizsákmányolák a munkás erejét ér legtöbbet dolgoztattak akkor, mikor a napszám legolcsóbb volt. A gyárosok ezen inhumánus eljárása a többi országok gyárosai közt is követőkre talált — csak az saj nos, bogy még most is ezen eljárás divik, pedig a -.ociál- és communUticus elvek terjedése álul. a muukás kérdés, egy nagy aktuális kérdéssé nőtte ki magát, mely kérdés — ha nem akarják az intéző körök a világ békéjét egy nyilt szociális forrodaiom-nak kitenni — sflrgós megoldást vár. Nálank, — minthogy az egyenjogúsítás elve csak később jutott érvényre s mert hazánkban az ipar még ma is fejletlen állapotban van — iparosaink létkérdésén és anyagi helyzetén a föatebbiek nem igen vol-Uk észlelhetők. A gyáriparral sem kellett nekik versenyezni — mert ez parlagon hever ; a napszám a lakosság gyér volu miatt drága, sőt sokkal drágább mint ez a földinive-sek és gyárosok boldogulásához ki-vánatos volna. Azonban azt nem tagadhatjuk, hogy a szabad ipar és az elméleti ismeretek biáDya a mi kézmíveseinkre is rossz hatással volt és van. A mai viszonyok mellett minden téren két domináló haUlom : a pénz és értelein játszsza a főszerepet; és a mi iparosaink leginkább ez utóbbiban szegenvek, mert az ó oktatásuk érdekében egész a legnjabb időig vajmi kevés történt. Meg is boszulta ez magát és iparosaink legnagyobb részét — kik ezen válságos idők alatt elbuktak — az vitte a jégre, mert hátra maradtak és nem bir-Uk a kor kívánalmainak megfelelni. De az ó napjok is felvirradt! Kormányunk bölcs intézkedése foly-Un az iparos ifjak okUtása is elrendeltetvén, most csak önmagákon áli. hogy saját érdekükben mindent elkövessenek — mi boldognitiartei szükséges, s hogy elméleti és gyakorlati ismereteiket annyira gyarapítsák — mint a mennyit a mos-Uni müveit közönség jogosan igényelhet, a társadalom ezen tisztességes osztályatói. Az országos kiállításunk is meg-mutatu, hogy iparnnk kellő támogatás mellett életre való, s tót, hogy iparosaink jó nagy része megértette a kor intő szarát és törekednek saját javuk és érdeküknek elómoidtti-sára. Mindazálul még igen gokan vannak, kik stoikus nyugalommal maradnak a régi mellett, — s szokásaikból mit sem hagynak el, s a helyett, hogy az ünnep- és vasárnapokat hasznos foglalkozással töltenék el — mi a szellem- és testre is üditóleg hatna,— korcsmai tivornyázással töltik el, s a vasárnap után a .blau Mon-tag" következik. Csuda-e, ha ilyenek után sem kellő pártolásban, sem tiszteletben nem részesülnek ? Az ily fajta egyének rontják meg ai egész testület becsülését — és ezek vannak leginkább ellene az iparos tanalók oktatásának, mondtán: „Én sem Unultam, még is meiszter lett belőlem.' Most midőn a téli esték és az iparos ifjak oktatása ismét megkezdődik, nem mulaszthatjuk el, Iparosaink figyelmét arra felhívni," hogy tanulóik okutása érdekében mindent elkövessenek — és azon mestert, ki tanulóját visszatartja az iskolától, érje példás büntetés. Az 5 érdekük kívánja ezt, mert mennyivel köny-nyebben boldogul a gazda, ha művelt segédje van, mint a faragatlan-éí durvával. Az egyenjognsitis szép elv és ez iparosainkra is kiterjed — Tárcsa. ¦ ilyenek a lányok? — (Klb«ucl«t 1 — Irts- Weber Antal. (Foljtatá* éa vfc.) De rftlódt retteg csak. moit kö-Yetk«i«lt b«. V]»mi líar«mi» baD<Uh»r-miüc-i 5! hiúságban folaiMlte a •ina-ket, Asért Alit meg oly hirtelen a fooat. A »é« lip íüttyÖg«t-4t« — • a fetíjadt autó cerfg Aluelen lármájába egymáat köfetö ptBiiolylöTC»ekduiToáa» »«gjült, boM»n tartó baUlorditáitóJ kiaértecre. L peresb»D feí>*ititoUik a coupeé •jtaját, egy erö«, bo«'>Dto« férfi ugrott fal lta » bekiáltott rekedt, érdoa p hasgOD: „Pányi idvore uttkelháj!" Af Öreg minta oyombao remtgfo fejő lett erre a Kora. Hideg Dyagoduágg! íráoy«um revolrerem otávnt a baasető homlokára ¦ keiben tartott táróimat ai eiAre ¦jaj-tott marokba nyomtam. A r»bió, ogyUuaik, oom toU megelégedve, mert ai uiolaó lépctfifokhoi emelte a lábát. Megvillant t c6. Mire el-oulott a fti»t, •eDkiaem állt ac ajtóban, o«ak a bfrirabukó teát börgeae ¦ tompa ¦abanáaa voli bili ható. El rolt at atolad lövet; mert a mii wiggonokoál ;itok embert vetített banda, mely valÓHioüleg nem Btámitott üy aok utakra, asetfatolt. C«ak m»t lehetett kiatillni a coa-peebfll. A ket aiolaó wggon forgAccaá »Q«4dott, tok uiaa meghall, még «>bb meg volt «b-»ule; ftteknek jajgatátit hallgatni igaaán eaiTfáió volt. Ai öreg mama oly kétségbeesetten tördelte a ke seit, mintha ő benne e»e^ volna a legna gyobb kár, a lány meg mindig elakart ájului. Én tehát, hogyha ez d»cárs minden vigasztaló ékesaa asólásonaiiak, mégis bekövetkeznék, nehogy hab termeiével a föld^t érintse: átkaroltam karcsú derekát, magam nos azoritottam öt ¦ így lépdel tönk aép lassacskán a kereastben, hoasaában fekvő sebesültekhez. Ekösjen egésen ránk esteledett. Felsegítő tam a coupeébe aa ájuldosó lánykát a az öreg, remegős fejű mamát; at utkösban magammal bosott hasallal bekötöztem a* egyik ajtót, hogy azon ne jöhessen be a-ioki, a e akartam búcsúzai. De es nem ment oly köoyen, mint gondoltam. A Lány osasetetle apró kacsóit a keb én, olyan eadeklöleg tudott nésni ásókkal a oagy, kónytól ásott tekete sse-maivel, hogy éa, kit máreldbb megzavart a karcsú darék ssoritáaáoak édeesége, hirtelen támadt elhatárolás*! odaléptem bossá, megfogtam gödrit ajakát s elfogul-tAn ké'dém : „Kagyaid, akar e nőm lanni ?" A lány egyideíg kigyult tekintettel nésett rám, asután egyet nagyot sóhajtott ét aselidoD odahajtá göodörfürtöt fajecs-kéjét a váll-mra. — As ór«g mama? az nem ssólt a dologhoa temit, ctk nagyon gondolkodni látssott; kioyujtá ressketo, asárss keséit b elhangzott ajkairól as áldás: „Legyetek boldogok!" As a remegő fej o^y inthetett minden asóbos, mint ha a ett meg akarná erAsieni, hogy a lélek kívánsága stivbói fakadó, igas Két ho«ssar élveteg csókot lehaltem a sserosaB m-gamhos Síelt lány biborpi-ros ajakára, amit 6 sehogy som akart DB«geugedui,mert — ugy monda — ilyeo- korcaak egy dukál. Asután tsótla óul leoltunk mind a hárman. Som nem nehezebb mint cók utái valami okcsat moodani. Éo hál nagy bölcsen h»ligattam, haajolókép cselak#d'tt a lány ia; hanem annál többet besséltek a szemeink. Végre as öregmama megásó lalt : „Aztáo ciak itt hagyott volna minket, ugy-e? Hát ha visszajönnek azok a csúnya uiványok ? — Én uram t én Xa-tenem ! — Na iéijea sem mit, édes asstooj-Déném, nem joaaek ások viassa. De ha mégis visszajönnének, hát ugy vágok tejbe kösőlük egyet, hagy mind elfut. Már ezt as éa kis menysstoDVOmat u<>m bagyum el tem életbea, sem haiálbn. U^y-e édes Plóniskám, maga sem eogem '? — ,Nem t ugy ok én Fióníeka," felelt nevstve a lány. — Hát mi a seve ? — .Aranka." — A B»ép leánynak szép neve v»n; agy-e kis monyasionyom ? A lány átölelte gömbölyű karjával a nyakamat és nem ssólt sémit. Hanna) a meoyaaiisouy asó szeget ü ölt a fejembe. Ez a lány ugyan mny sssaony. d* nem ai én menyas<soDyom mert mir máe völ«génye tid oeki. Igasság! Hta Boduggsl mi less? — Aranka hirtelen eleresitetle a nyakamat ét nagyot nésett, as Öregmama is igen meg volt döbbenve. „Arról egéssea elfeledkeslank." — Pedig ss bajosan feledkecett meg önökről. Legalább a bucsusójából ítélve. .Hagyja ast a Bódogot, ssölt butsa-i«n a o agy ma ma. ,Hajd rövidesen kiadjuk neki tz titlevolet.' „As ám. L'gr sem ssrrettea) tofaa-a«ni igaaán,, axólt a meayasazonyom je- lentúaegtelies pillaBtással. — P"dig est magác ka mondta — aMondtam, mondtam. Mondani eo-kat lehet. Tudja mioékünk iáajokosk. egyaserre több is tetsthetik, de azért nem sstretjQk ám mindegyiket." folyltatá kedves naivsággiil a kis csACaks. As-tán elmondta as egéss történetet, a mit én itt elhallgatok, mert ellenkező esetben indiseretiót követnék el. Különben kedves olvasóim legnagyobb réssé ngy ie tudja már, hogyan uokták a lányok at ilrea szerelmi vstonyokst elmondani , akik pedig még oem 'udnák, idí icuitán ugy i» meg fogják 'udui Bi«lniften in csak annyit suj>htok meg, bo^y ó auba-»em szerette Féiixe'.. Hát hogyao lett mégia meaywz-szonyavsí1 — „Hát tudja, as ugy történt, hogy Öreganyám ast mondta , mind egy akár Pnssökaének, akár HÁh'ibiCAekne-nak hívnak; fodoiog, bogy egézsége* am ber legyen a férjem é* ssereasen engem, meg — ami a legfőbb — tok jÖvsd»lme ingván, mert a többit menyactke koromban ugy ia megkaphatom. Hát éa azt gondoltam, ő tapasztaltabb ebben mint éj, mert átesett rajta, . ..." a csicsergő nevetés elmondta a többit. — Ér'.om, Aranka. Hüam as idő már nagyon elüre haladt s nem hUzem hogy még m ulyan állomásra érünk. hol étkesai is lehet, hit engodjek m^g, hogy ajánljak valamid — ,0, kérjük.' — Eo Trieaitben íakó bátyámnak, aéhány fiaskó valódi tokajit, — gyermekeinek meg «gy pár ladikó vanillia-ké1.- asers<et TÍsajek. Es asonbaü elmaradhat Imort elöltem kedvetebboek ugy sem adhatnám, miit önök. — Vacsorásiuuk.— Kibontottam a 1 Idákat tt vacaorás-tunk. A mama egy egéss üveg bort, meg ogy fél akaiulys kétsseradltet kapott a ei tgan megvigajstalta ót; neküok kettÓnk-osk került ugysnanoyi. Hol Ő harapott egyet, hol én ; hol o ivott egyet, hol én, a mikor megláttuk a dobosnak meg a buteüiáaak » feu«ké:. vége lett a vacsoránknak; mert tudvalnőleg mindennek van egy vég-v kivéve a hasot kolb&asi: — ennek k 11 ő van. — Utánnaegy forró ölelés, egy még forróbb csók • elmondhattuk, hogy a kir&ly Bttmétknsett jobban As éj vdendestui. békében mait el. Másnap külön vonat jött eléoks ezen ase-reocséaen megérkeztünk Triembe. — Mikor menj »ssonyom lakására felé.'-tüuk már ogés» aereg aíirgóay hevert as irÓasstalán. Felesleges ia talán említenem hogy mmd Bódognál jött. aki hirét vette a ssarencaéilemté^oek. Araoka fel som bootofa Őke'., csak a feUdó állomást néste B mivtl mlud Budapestről érkes«tt, asói-ibdu! a kandallóba dobta vUm^noTit. Most megint belépett a asobalány sürgönyoye! a kesében. „Honnan jő az a aürgöby, Verőn ?" .Budapestről, Msionyom.1 „D^bd a tüzbe." — Kúriotúmkép olvastuk el est as jgyei, Araoka. — .Kiráncai rá?" — A* én kedvemér.! -„Add ide." Feibon-ottak ésoWutuk: Édes, egyetlen Arankám! Megöl a nyug>alaiiaág éd a késég hoBasas hallgatásod miati. Ki már a Usedik iürgönyőmhoszonOtödik évfolyam ZALAI KÖZLÖNY 1886. OKTÓBER 2-ao 8 h» azt akarják, bog; a társadalomban ók is elfoglalhassák »it t helyet, melyet jogosan TiDdikálhat-Dtk magoknak, iparkodjanak — mfl Teltekké és szorgalmassá lenni. A gyáripar tönkre nem teszi, a sociáhs tanok föl nem seguik az iparos osztályt — itt csak a szorgalom, takarékosság és műveltség segíthet; — taníttassuk tehát iparos ifjúnkat! LSö Simon. Egy pilUntái a Dtizalai-takarák-pámtár paMtájára. Az élet fentartása s az és testi épség megőrzése az embernek természetszerű kötelességében 4H, és a józan gondolkodás segélyére! törekszdok elhárítani magnnktól mindent, miáltal veszélyeztetve lehetnénk. A járványos betegségek idején az egészségügyi bizottságok vállalják magokra, hogy tólflnk a járványt Pedig nagy hiba. A hírlapok hasábjai több eset ben hozzák köztndomásra. hogy majd egy majd más városboo, így itöze lebbröl Bécsben s Pesten is történt, hogy nemcsak régi. de njabb épule tek is összedőltek, s csak itteni gond viselés őrizte meg a bent lakókat, szerencsés véletlennél fogva, hogy sindnyájan a romok között nem találta halálakat. De azért egyik esetnél is, meg másiknál is történt emberhalál, és sok sérülés is. Ebb.il azt lehet és kell is kó-I vetkeztetni, hogy a mi már történt, az máskor is történhetik. Ámde ba ezen sarkigazságot el-ismerjflk. akkor oda kell irányozni minden erőnket és pedig önzetlen s teljes jó akarattal, hogy a mi történt már, az minél kcvesebb<zer is métlódjék. Kit a jóakarat, önzetlenség és tudomány segélyével ellehet érni, de meutOl távolabb tartsák, s ha a ke-1 ,, . , . , ...... .. , . . iemellett nem szabad hanyagnak, nem rn ni óhajtott vendég mégis megér- , , . .. , , - , . ,, , .... v ¦ l i1 nabad közömbösöknek lennQnt, el keznék. lelkiismeretes buzgosággal , , . , . , . . ' t, , , . „, , ; lenesetbeu a bekövetkezhető sti morn fáradoznak azon, hogy mentül kevesebb tért foglalhasson s e kis téren is mentái kevesebbel érje be. És ez így jói is van. Az emberek azért tömegűinek társaságban a T 'sm6tw ^at^kásos módon regnálhatjuk, s fölötte n.p rendre térünk. termeit, melyekbe sokan járnak. ¦ olykor tánczmnlatság is tarutic, — a midón a talaj inogni szokott. II» táncz alkalmával nem lett volna a terem talajának mgása tapasztalható ; ha a korábbi és njabbi nagyobb mérvű javítások s támogatások szüksége nem állott volna be, ha t&bbeknek aggályát nem lehetne az épftlet gyengesége miatt hallani; ha a Tarsaskör termel nem lennének fóleg a téli hónapokban zsúfolva teli; — végül ha nem oly népes helyen lenne e palota s nem volna' oly nagyszámú lakosa, talán fölösle-1 ges volna aggályom, s nem nyuliam j volna tollhoz, hogy az érdekeltek figyelmét felhívjam; de miután mindezek ugy vannak, azt hiszem i tulajdonos pénztár el fog követni mindent, s nem retten vissza semmi pénzáldozattól, miáltal palotáját ugy érték, mint biztonság tekintetében is kellő magasra emelje. Videant consoles .... Dr. Fárnek LáaUd A vidék magválloalatáaa, knlfeaoaao a ridák° alo tartíakodái aokaaor f6l-tiiao gyi - ^ bataak. 3 Qjogyiutti aienpoatUI a tej-g;og;mod vaa ajánlva. Ha kai balael tovább tarUaa a a gvarmek roaalTtl kaa-dflaa kiaéaai, lgjobb batiaa vaa a cauka-¦ ájo'ajaak; továbbá a uallaek aótalaa lailoaaával val<S bedSraaSláaa n •inkie-[«a. Taaácaoa a gvarmakakkal melagvia-.;Ab balehelietsi. Jti iddbaa D«m taabad .flk-t a aaabad Iava<t6 e'vaaalatfll megfoaa- \|uai. A oaukuaáj-olajbol alig delaíitl dalnláa egj kávaakaailra valót b«adai j<S a fótt árpa, vágj mallthea fcfiaéoak 'igraaat malletti belahaltetéaa, Bapoata • aor-B«g;acar. tersXnczky József, ÜOk-harot, szamár-hurut. gélyeuék. s ha vész éri egyik vagy másikat, akkor a tudomány fegyve- ugr. hogy senki se érezze magát bántva, s a mit mondani akarok azt uralkodik jó ideje „ . . I már városunkban ét vidéken a rverme- Hosszasan írtam és semm.t sem,k(ik k6i( , imiot UlJuk ,.pMíi,j\|lk . élni, hogy egymást kölcsönösen se- moodo""". pedig szeretnék mondani j 0^T0I1 .„j, „üiő „m „ ítílek,„T D„eí i i.. _- .t _-í. g^ajfdi^itojfej ¦ p'dig fortdavé* uljáa egyik gyermakr'l a másikra ritgtd. Jólebet: gabao véve knvéiaé vstttélyet, de kór-k3vntk«sések, utóbetegégek miatt aasá válik. Tüd&-gyuladá>, tüdd-elUg^maodét, ttoktak követkaséaei lenni, mikből igen anbés a fel^jógyuláa • ha hoaetu dtig tart, ú^v idü.t. oehsan gyógyithato betegségekre hajlamot teremt. Igát ugyan, hogy bivtot aair ellaoe iioü4; még a gycrraekórháti gy&gyki-térletek t-m er^dményettek megbitható •tért ellene, de mivel as enyhítő, köny-gyÓgykeseléanek oagy batáia van >kóvfltlcetét«k eltávulitisára, i o • teget éppen oem inácsot orvoslás oélkül hagyn.. 1. Ha a hők-hunit járv layosan lép tol, akkor a gyermeknél mulatkosó bár-mely tüdőhurutot sokkal nagyobb elovi-gyáaattal kel orvosolni ; megóvni a saeg> hulétiol t a hök-burulb«n ateovedÓtfl! elválasztani. 2. Ha a hök-hnrut tnár meg volna, ¦s abbao sseovedot — ha as idd nem ssép, derült — ttabadba ereltni egyáltalán 'm i»aác«oB. Mikor a görcsöt kehn na«g-pi. legjobu neki éd»j tejet adói tiss<áo ¦gy faleréatbeo Salter Vittal keverve. Korosabbakkal l'hot a Sel'er-viaat t>vt>~ tintúa it itatoi Enybitó a uiukrosviz it, IC ami let-. • gyermeket jél ell táplálni; mim v\é& »orba tejet, hut jáolhaioi. 9 H«ves. gorc«Ö« k»hAgé«i rohamkor révei, esetleg phisicai eróvel is egy- jóindulata figyelmeztetésnek vegye mist oltalmalmazui társadalmi Lőte- indeDki, • «<* ^ket talán a dol<« lességükDek urtjik ; közelebbről érdekel, komoly megö- - És bárha e tókiotetben a tára- »'eléfire nélt«»k Mt-dalom együtt érer, együtt cselekszik,! Köztudomású dolog, ho^y váró mindamellett véghetetlen sok « olyan 3QQkb« ¦ Délialt.-ukarékpénztár ese;, melyre « emberi figyelem vagy diszes PlotáJ» a köwlmulUttu épftlt. ki nem terjedhet eléggé, vagy oly- ~ Art is tadJnk- hoK>' ^építése kor némelyek érdekéaek megóvását utD ^»khamar nagyobb mérvQ j. urtván szem előtt, s kecsegtetve véli Yltist kelleU ^pcsozetén tenoi, inert magát, hogy talán a veszély be sem » «™yató hír nennt oem volt következik, - - er okból hallgat, s ha- eie8«é blztos- bár sejt is bekövetkezhető veszélyt,1 Csodálkozni kell azon, hogy nly azért nem avatkozik be hivatalos P"ar féoynyel késiQlt épületnél nem jogával, hanem bízza a jövőt s an- folt elé« 0Dd f^ditva az épület nak méhében levő bajnak elhárítását "lóságára. A hiba vagy a terv-a bizonytalan sorsra, vagy mint be- í0. T8>' 4 ^iviteiben volt. De ez lyesebbe'n "lehet mondani: a jó Istenre. mir elmult' ¦ ^J elhárították, az Számtalan esetben Upisztalluk ÍD8Ó részekét 'ehetóleg kijavitotUk, már, hogy csekély bajjal nem törő- s arzal °gy«bb blJ »¦ tör[éot dünk addig, mig nagjobb nem ko-' Legközelebb azonban ismét fa vetkezik utána, b csak midón ez is ragnak ezen uj palotán. Valóban beállott, akkor ütöttünk homlokunkra, meglepi az embert, hogy százezrekbe hogy bizony e nagyobb baj bekővet- került épületnél, mely korára nézve kezese jelezve volt a korábban ina-' még egészen újnak mondható, oly Uttoju kisebb baj fellépése álul, s sokszor adja Diagát elő nagyobb ha nem leltünk volna hanyagok öa-imérvü javítás, s hogy ezen jatitgatás magunk iránt, elejét lehetett volna'oszlopok emelése és vasivek beékelé-venni minden káros következésnek, lsének szüüségét követeli. De azért nem okulnuk. A ma-! Kzen palotában sokan laknak; gyár ember saját kárán szeret ta- udvara bazár, s átjáró hely. népes pasztáiul, s ez elvéből, jelleménél folyton, s a fóulczai részén varosunk fogva engedni nem szeret, jelsó társasága a Társaskör tartja Öduetell kóisal köayorgom édrt, «gy tmót, O»k egy tsót. CaÓkuijk darctáa «4jác-kád»t, meg uoktt • piou, potoikodó k»-Ca^kat. tíirig hiTed, Bódog. É» A rívok a moodoU i« egy aaót, de Mt Demttlrg6a7Öl«tBegoeki mis 5, Mm 4o.....Ai &Ms«tett kéuei köoyör- getre •¦ ogj itó Tolt: .Oilob."------- Miuup megeVkesett ¦ TÖleg^oy Mikor « oobabt lepett, ˇégteleoül elbámul tan «• a mattik peresben már egymáa karjaib»a Toltank. Servur, QjuUl Hogy jöu te ide? — ,Ueg6l, Artbar, a ojagulanaag, •• meayaaiioDjom miatt. — C«akhogj megint láthatlak, édet Araokáml asolt gjon léptekkel a iánj felé h.Udva. ,Jó napott Halabíosek url uóh Araoka hidegen : ,D* Aranka, at Iitenert, mi lelt ?* kiállton fel ijed les megrillT* Gyala. A láoy vállronitTa i olyan hideg kangialyoiáMftltiidtamoofiani: ,,SemiDi!s hogy nem állhattam meg iwJnéttkül. — D« Qjala, bjra te sem rágj Ha> lábiotak. — ,Hagyd Arihor,' miit oljao küló-•6a tekintettel, hogy m«>gij«dtem.' N^kem ¦inc* itt mit keresnem!' Éo nem ereaatelek el, Gyula — — Én megyek.' . Tudtam, hogy hiába beaseloek neki: fogtam hat a köpenyemet a elkménem. — Hogy lettél Halabica«k Bódog ? — kérdem atktel>», tímm Bem fojtható ,Ugy Arthar. hogy att hittem, bi e leány képos eogem e név al»tt mio kereskedelmi ligyDököt tseretni, annál inkább képes lest tájat nevem és állatom alatt. Stóvai: at önKetleDtégrol aksrtam megbiioojosodoi Hat megbizonyosodtam. — Gynia. Nekem temi bulondtigot ne csinálj, ma délután ót órakor látogaad meg újra mgnyaMtooyodal. A tóböi at én gondum. ,Jól van, Artbur, elmeoek; de att megmopdom, hogy vagy as enyém lesz a linj, »K7------------ A tied less ; csak csendasOJj. — Vitssa meaUm meayastsoayaakhos (mórt hát kettőnké volt) t megmondtam neki, hogy aa itt volt fiatal ember nem Halabicaek Bódog, nem it koraekedelmi ügynök, hanem Ormay Gyula, Budapest I egyik egoépaserubb ¦ Irgkereseltebb mQ« épitéase: tttán nekem inoka bátyám. .Nem bánom éa;osak te légy ai enysm, Arthar,* — At nem lehet, édes Arankám __m neretnélek öntetlen tserelemmel, ks tőled e fiatal embert, aki mellett én alig jöhetek tsóba ; alrabolnám. Aitán bátyámmal csak nem ooncarálok, mikor neki régibb jogaiit vannak mint nekem. — w Arihur, te nem tteroitél engem!* — Sseretiek ét íiereitei-k Aranka, tissia öateilen ttereiemmel, — tsoltam méy megindnltaággal csókolva meg a mérést hajtása üasta homlokot; de mondd, minfl boidogtág lenne as, ba köiftnk es ember véres áraya feküdnék t miadea. esókodaál arra kelleae goadolaom, hogy \| gyermeket f i megtámaatt- lk jkl j j g juc és aaájábol a türü nyalkát ajuokkel ki A« id^a^bb gyermekeknek Ü, h'iLj Amianyire lehet, vim»t% kohógédi ingerüket, m-rt minden ujtbb kobögési roham fo-kosxa a kehét. • mitttl bklt míg 0. Emíékess s vasúti tetemekre! „Jó! v«n Artbur, jól vao, elmehelts — Ig^rd meg Aranka, bogy jói banst vale. Ö ma délután eljön. — A lány txóiUaul lépdaste at ablak fügöny rojtjá'. — As én kedvemért Araoka. — „Jó, jó, caak menjen." — Do olílbb agy csókot. — — Ar.üka! .N«« !¦ Ki a második nem mar a megbán-lőtt urhölgy élet, eileumondaat aem tOrfi naranoabaagján volt mo .dva. A viataavetett tserelem ftrsöngÓ táj dalmával öleltem át s. gyönyörű gyermak karcu dórokat oiy forró oly aaenredé-lyet ctókkal árasstottam el nedvet korai \| piros ajkat, kigyult aremát ét tsemeit, hogy a felforró vér alig engedett öamér-téklétre jutnom. Kisiettema »sobábol. Délután felmcBtem Oynlával botsa. Alig méltató t figyelmére, de Gyulát tárt karokkal fog.dá. .Mért baaul velem oly rosttal »a délelőtt? Li«d, én agy voltam késeredve.' „Caak próbára akartalak tenni, te bohó,, felelt galamb kaosagátával a lány \|t elosattaai a csók. Éu meg kioéttem at ablakon; wivemet valami végtelen tájdalum asoriotta te 1 elgondolkodtam: .Uilyeaek a lányoki' CSARNOK >'ekrolog. Ai éie-. éa halál aráoak akarata tel-jeaalt; a isusdaahaió magáhos •söhtá Sö-msgh városának érdemekben meg6tsült pogárát: Eitner Sándor orasággyaléai képviselőnek kóttiafteletbeo állót: a'yját, a 83 érés ív mer Jóuefel. — Korü bel&l 39 év óta nem folytatta ötletét. Timáraágban lójtöit fáradbttlai mftködés atao nyugalomban, aaerelett c«alidj»Dak élt, N-m^ érs^lmskkel f^ laikosó leika 1886 atept. 16 án hosasas betagaég íolyiáo a magaaba átallott. A boldogultaak halt tetemei ecpl. 17-«n dé-la:áo &órakor tétettek Sümeghea a caa-ládi airbohba. Temetésén tsámos rokonán kivül jelen volt a a&meghi kösöoaég igen n»gy rés«e. As egy háai aaerUrtáat oagt. Mtld Mihály prépjtt-plabaoot di-aaes aegédlettal végétté. At ércs-ko porsót gyönyortt kossoruk ékesilék: .fclgyatiea jó atyánk hálát gyermekei." „ Fl - jd hete il«n n»gy atyának hál tv* ub"-kái." Elek, Aanaaatereiett oagy atyának .AtyáakBok Emília és Jó»»f." .Sssretet testverUaknek Sürling ctalád" atb. E'iaer Jóaaef egy nagy c«aláduak törn-aiyja; éió gyermekei éa unokái már azép oa-ládtai képeznek. Gyermekei: Ei Brr Karoly. Josaef és neje Gillming Emili ; Ei'nor Sándor éa neje K itter Ja-liána Eitaer Annáét férje Steotm Darn»y K-jetán, L> ner M«n» ferjo Vullhofor F. G Unokát: E tner Ztigmond, Sándor, Jenő, Anna, Volloufer Gisela férjes«<t< áporkai ICiaa Ernöaé; — Vollhuíir Fe-renos Szentmartooi Darnay Károly, Béla Jóssef, István, Gésa Kalmáa, Ktjetáo, Aona. felesett Braaner Elek né és Dar-oay Emília Jósaefa. Éten kivül sok rokon gyáasolje aok 'iastelo éa jó barát sgy.ránt kegyelettel ón ti al Öreg ur emlékét. — Ny ugalmaa napjaibao íuloli dolgokban tartott tsflnntet, de a gouilos aagyaps Qem pihent; 0 vagyonoa gyermekei jó léiének örvendett; unokái bol-dogiágáo fárodosott. JótSefnap, midón gyermekei a távolból atumélyeaaa jönnk üdvósleiéVö, Karéooo, midőn nnokai kö-réb-o újra élodt a Jésuaka hosta ajándék kioe áanál, agg n»pj tinak íepboldog>bb petetei kóté lartostak. K.!>r&loue teregio uookáit a Up-azlat b5 (aoáosávul látta el. Ámde as unokák noitón nőttek a tanul a* i idő, a pálya, távoani kétsttttn eteket U; * atertto öreg még it velük óhajtott társalogni. Táraalgott velük ¦a«llemi-leg. Üxlet ember lévén irodalommal nem olt alkalma foglalkozni é* at öregapai tseretet a jovó iránt való gond unokái iránt emlék könyvet hosoti léire. Győrött jeUnt meg 1873-ban » lémet nyelven kiadott eovékkönyv kedvelt anokái részére. Irta és kiadta as akkor 70 éves Eitner Jóiaef. Elte klkony óráit vélte ssimlálat as Öreg ar ét rwk még 13 év jutóit oastáJy-réttüj B^ tok nemet gondolatnak adott itt kifejeiést, ebben mondja: ,Br mily neotts «s igastig, még ia gzámtalauasur félre iamer-eük ; legibbbesor at lf» Ül-dötve aki bo«Uleta« snvvelmond igasat. így volt régen, eként Tan moat ia és még í* voltak, lessa-k jÖvob«a, kik at ig±-ié>t síkra asáltak, kik atigataigot kimondás i, igatat cselekedni minden áron tudnak és akartak! At igasért ftldos etéa nemes gyamtilosot terem, bár igen aokasor a fa elfáradhat vonja tnga után. Tana-oaai as egéssség featartás, életmód éa ha-s»aaerete. k6rttl fordalUk meg; példák feltörőlásábaa kifogybatlaa volt. Kitonó emlékesé tehetaéggei bírt at örae, tokát tudott beszélni a rsgi .dÖkrol jfigy^lme mindesre kiterjedi, de öreg sápjai eseményeit hamar felejtette a igy torléat, hogy kornyesoi egy éa uryasast többstór hal-gattak végig. Kóvér, nehét t«tü ember lavéa utóbbi években járni nem igen tudott; meglátogattuk, ilyenkor aioktakér-desoi : bailoiU már est v«gy aaaat; tar-méasatesea aem-mel válasaoltunk, ha mir kívülről tudjuk ia «lb«sa«lend6 tárgyat, bár vaiami régebbet mindig tadolt b<>«sá csMtolai, mi a tárgyat érdek őssé telte. Cmpaa emlékeseiből beaaé't as 1811 —1812 évi termékeny sssieadökr.; ekkor termett sok éa jó br-. 181S-baa a Bájusi fagy és aedves nyár tist,i« k bor és gfcbna irkat; es után aaayicj évek, 1816 1817-ban bat 40 frt. tOu 36 frt. méröakéot; — bor 20 frt afeója. Miot vaJlásot férfio pontosan todu asagybási aot egyéb kiváló egyének ba-lálosási idejét. 1821-bftn hU mag elaí Napol«oi. airfolirata : Napóleon, 48 owta gyos(jn, 1822-ben múlt ki Somogyi L,^ tsombatbelyi p'Uprtk : jótékooj«4ga«r. nemcsak magyar hnem Staierorsu^^at ia kftetiasteleiben állott. 1823-ban awnd-rfilt el VII. Píub pipa 1838. — Stepeay Ignács pécaí pii-pík kimúltál bosta föl, a lyceum alapi^jk, 1840-bAl: Kupícy Jóstef ^attrrg.,0, ér««k a vegyes UásiUte'eknok lemplumtwn leendő oekone^eét elül otta, mi u>i időben nagy viaasat«tst<Mt idésett \|fi. 1826-ban igán gyakori ilitu^ek voluk ; bajoa volt utatni, gyanua ac-m-mel nestek bárkire, »»ljoo asm-t cvuj-togstó?) Legnagyobb tüiveas^ly ZU Etonzegeo ötöu ki, májua 20-lói 30-ig leégett at "géss város, cak 30 hát maradt meg; leégett« tomp'.on, tornyaival egJÜlt. Ab 1837—38. tartót hó viiáradáa: eredményi tett, Bud» pesten m vácti-metá-baa 8 láo magaatága vit két nap Urlou. Élénken todla ecaeUloi a 48-ki oiemft- ny ket it. Stívesen beatélt a tumegi váiról. A várat még St. látván király adományosit a vessprémi pUapöknek s plUpokaég alt-pitasakor. A vár l&kossiapuapftkfik hű k-Uaái valának kik urokkal csatába ia mintek, HirntyespaapdkUUmlegettegr.SsecL.etTi GyörgjÖt, 6 alapította » aumegi azt. F«-reacsrendü tárdál, Bíró Márton épiieit« a aum«gi plébániai templomot; Bijrt pop6k pedig több inkolát épilteteti. — BtUskdséggel em:égett- Kiafaludy Sácdur ko»»trna kólt^aket Som«Kb •lü.ö'.'je-, Ki 18-44-b-n 74 éves korab-0 «éKetla be dinsiejet életéi. KisUlady résaére föláili'.ott itobor-bitotlsagnak at flrökáímot alvó E'tner Jósaef voit pénilároti.. Eibvatélésainek é» oktatásainak vége reodat«riat v»1!mo« tanács vo t, est kívánta 6 unokübi csop igletoi. Erkölca — vallás néiklr oioca; mnca megelégedés ; nem lehc boldogaág! Midtío látta, hogy a Mindenható életben hagyj, 1875-bea egy jó mtgyar-aággal írt öl von éves emlék füsetk ét iá kiadott magyar nyelven : nK-dves c«alá-dom éri jóakaró embertáraaimbua 1" Ebben emlékesik 50 évi Sümegen tol ött éle-éri 1. illemre -kkor voit SQm»g-o-k 50 évig polgár-. Megemlékenk )<-• akarói, rokonai éa lamnroirfll, hálál ktwto neiet mond a péc»i taoároknktk, kik úkev tanitották. Befcjftiő atavai . .Utea áldátattáll-l1- kxgyelmea kírálj ankra é# stereteti Lsánkra! Én, ki at öreg urnák tiatteloi kőió Urtostas, kinek emlékét kegyelettel őrsöm, • sorokban kívántam némileg ecsetelni: mi nemes rrtelBaeket vi t na-gával a földbe — e tsorgalom éa muo ka»ág ál'.al va<<yoooodüit h<>npn)gtr. » jó »pa a azireto éa gondm oagyatya ! Legyt-n köonyü a haot, m-ly hamvait takarja; • as órök világotaág f^njea-kedjék neki. S>rbolt fi fedi ugyan a tette, de emléke kösotiunk marad. Bán/i Alajos. Megette a dicsŐHéget. FKi Bsemviliiác T«aite : drága kiDC«t L1 nem f#,«m ax töbt* aonal' SBAKEáPKA A aziopad volt as 6 világ, ott aratta fi a dicaöaég elao babérján. Ifjú "'» még, nem umerte a nyomort, ctupán ai édes boldogaág ragyogott fulette. Boldog volt, di aem mert a »jer»a-oae ttória néki arany!', banem ¦" asive egy tsereiŐ ró.tat lelt a gr°»7ör0 Juliáb»B. Julit volt, ki ót hiveo aieretts, bi-vea. mint vadg^lamb aa édat párját Jnlia -olt tsivéuek drag assrelo", • a dicaÓeág Őavéüyére <épo ,fju Romeo. Neaa lokáig tartott saoaoan Rom«o dioaóaégo- Ssorgalmas vala at ifjú KotarÓ ¦ 1"' katlaaal Unulmányosá as 6 tserepkor-bes lartoso itmoretekat. Késó éjj«i>g "" raastott könyvei mellett i bavároha tJ emberi aaiv legnagyobb mesterét, S&"1-8' perot. Ugy akarta Ó a pályit, »«'Tr8 lépett, átfuini, mint egy féaya osillg ¦ ¦•UadOkii dioaoségben. A asép Julia is folyton butditá >tj« kedvetét t rvm-eyt ada véki, hoK' ° majd a hír ét d^osóség kostorussa ho» * Iái, akkor vesztheti At a ss»t ol-ár «1«- EgyÖ t halsduka pályaa t ekkor a« ifjút agysaerra elérte balv«gs«te. A »°K ajjalesattól, mit könyvei m«H«tt töltőt1-¦aeasviUgát alvaasité. Nem téphetttl !•¦ többé a ksiapadra.HUÍiOaZÖTÖDlK ÍVFOLYAlt A vándorló ssinlirsaiatot Bea k&-»etheté- S»üiei, rokonai bab valáaak,' korú Árvaságra jolott. Kénytelen To't tebit uob vidéki városkában, bol eam-^nalU akkoron idosött, maredtL jLgyedQl Tolt a saegénj vak isiséit kM ssobájábsn Ott feküdt parsaid, lé iekO'0 nsasettrve • ott he«rt asstaláo ,.jvoiií dic'*géaek első fecskéje, • ki-•ra>mlett babérkossoru. D« meg sem mar»dt egyedül) « társaság tovább sarándok olt aya botsat libegettegy Btt boaaá se ivének bfi s -•lm Jiilu O-t ápoíta éjjel-mppal botegkedvelt--rt e> lett as itju ftloattggedeit asivéstek vi^aasUló őrangyal. Atonb»n ersaéoyuk aem volt büvöe prstéav ; nem nyerték as< valami tQadér-t&, b«gy as soha kin ürüljön. Kit "KJ011 Tógre as utolsó fillér is w.jA ijn tevók Ügyének most? A városkában voltak agyán jó isme-rWk. kik megkónyörft véa asnvdé»ei-aea olykor-olykor némi segélylyel gyá-molitak s oyym«<rban sanyargókat. l)4 j«j I Mily keserűk voltak eme Ula-.ek ! Jatis eijárogetoit e4eeao> iameróa há •skbos rossakat és nafelej'aeket bumesai unscpi ajándéktárgyakra, ¦ a nyert os* Ka T pénaaserseményea vásárolta be a<>b»« tekvó a ssükseg** urvuaságot — a aapi kenyeret. K<muU asoabaa a karaciooy ünnepe a esutan már Juha »em kérethetett •aoyit, mist eselött, caak annyit sem, h-igy abból b«sserasbease as éteiekhes megklváaiató fussernkat. Nem v»tt egyé©b saódja, mint i ¦mos keblek könyornleiaaségébes folya raudm. Igy tudott csak anyu öewsekére-getai. ho^y eaen .kuidaa alamissnaból" teaturtbatla önmagát és fel nem gyógyuló, kea1 vasét, (J t&ale végre odahtsa a aapi eledelt as itt vu ayeri terményekből. Csütörtöki nap volt, «p« aaoa a»p gját epébe 'ele' égy Uvelba ¦ártott tintával irt aelyaek végó aor-i eaea Zalai közlöny 1886. OKTÓBER 2-a ,M«jn ff a pokol fU, annak w WW fiU O íeJfoiyamodáít iatéatek ; de a taaáa a péit Urlo Ufmea «a rn.fl.p4 ajitáeokkai kéo aaolva érrtt-érrt elUrjetebb ét ke-kapitáayaági inléakedöít (aa eagedély lepett föl, agy aBBjira, hogy aemctak aiTeltobb len. A fÖTárot Ogyai mellet ki-maftagMlAtát) bVlfi tnaonisal vette., iiaiai, de a külföldi haaoairáiiyú vállal.- ' ráló tért i.«lel • vidék éaeményeiaek, am faank ; de ' ok köat i elao helyet foglal el. Uj tselle- ' a ainca as a vároa ai oratágbaa, bol ava- aokkal köay- meaek ©• iráayáaak jobb«n megfeleloleg j tott tollú leveleaoje ae volna, »ki híy- — At .ró egyt K tordit a levélea a a kÖvetk<»so Ká iratul helyeslő taaaoiásal vette, úasei, de a kOltőldi hasonirányú vállala- ' váló tért Mentet a vidék eseményeiaak, A korcamároeokaak lehat Bam faank ; de ; ,ok kost ,¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦ a vasárnapi publikum már ayebben segített magán. Ékea naladcnuk éa ep«dő nimfák kai mennek ki Laasnakba a ti 01 köldi viaasa: „Aassonyom '. kom ki Öo akarata Máriát lé<y I«t«a öaael ! — megyek. Taláo aaiven aaak^daa B-g a fajdalomtól, hmbiaonyo»an nem tudnám k»gy a tulnldyon taUUcoxumí.' 25 frtayi bisloailékot adhat, a magyar éa nyelvel bírja, 40 frtnyi havi fiae--éa mellett alkalmastatik, bol megmondj kiadóhivatal. — Népien előadásokat kellene most tartam varosunkban a koleráról, h<-gy a járvány follép^eesalére már minden den ki lájéfcotódva volna as iránt: miként kelljen a kőtárától óvakodni • minó eodssabalyokat kelljia megtartani, hogy a aservajeiei rusab> ó bacJlusok a gyomorba na juaaanak. Erre váilelkoshai-náoak orvosi karunk jeles ssatferfiau Es minden eaelre igayugiatolag hatna a kedélyekre. Ugyaaily irányban tarthatnának előadásokat a tanárok, tanítók a tanulóifjúságnak. Mert egy biroe-vea paduai orvos tanár oda nyilatkosott. hogy a kolerát a rendsabáyok betartása mellett el lehel kerülni. E reodmbályok-Bak legfőbbje: semmit standba nem veani és gyomrunkba nem bcoaá »ot, ami a 100 foka melegen(tefaát a torráson)át nem ment. A kiviteli tanácsokat asaktér-fiak-ól a eaeib->a i éa várha'jvk. T.láa la lap III. évfolyamának eleó asámával olt- régi caimét megváltosletvs, nmestül .Ma-iani gyár Családi Lapok" caimea fog koroamában vigan balosnak ai éj»akáb» lenni, miot a .Qoadüsó1 III. évfolyama. meaő órákbaa is. Es a helv mar kivül glóttüak fxkvoelaÓasámából látjuk, bogy •aik a kaaissai kapitányság htak»réa ;' a ssépirodalmi réaa munkaláraai, miként •anek figyelmébe nem ajUlbatjuk. de eddig, agy eseaúl is hasánk a a külföld küsk6k&do magyarságnak valóságos köa- aanál njel«gebb«B ajánljak Í4rá..uk or«- legkitttnfibb irói !«sanek, kikhra mélUn ponli orgosumává teesi. A lap veaerem- lyes tösso Iga bírójának uivoa ludomáa- aorakosik a lagdistasvíbb mivéas-koaiorú, t bérei: Kiköti Jenfi, CaukáMi Jó»«f és lemmel kiséri a társadalmi és politikai mosgalmakat. Legfőbb rej« asonbaa pártatlanságában van, a abbm a jótékony és áldáaoe befolyásban, mely a társadalmát átölelő nagy aemseü mosgal-reakb o neki veséraserepvt bistoait, s a küsk6k&do magyarságnak valóságos ] Tetlr»- kiktől a legremokebb ilmntracsiókat kos- j Ka.s Ivo r báró gsrsaciát nyojlauak arra — Awaroil kereak és iparkamara á H A ,MaCvar Családi L.pok" III. évto hogy a lap valamint eddiE, ugy esutáa mo« magy«r íredet) a n«m»t batá'Oa a p taaai köasé: 1) (Jja d éh y p aaa- Ijkioáaak "laí saáma a körelkesfi érde- é j j érde •ertéthiu küldeméay kea tartalommal jelent meg: Ai elátko- ért leli ÍMam>ti.vt. «u caaiád; regíny, iru P. Saalhmáry mert amármasiai bisooyitváay. hiányo Károly. — Magyar ní; költemény, Kt-toIl A leggyakoribb hiányok a köve:- viesky Qyalától. — As atolaÖ álom; raja, kesok : hugy s nirmttiti bnonyitváay ' irta Síkor Margit. — A aciv vértanai re-a teladólói aaármazik éa aiacaen hat<feági- géay (képekkel) iria, d' Lnnary Adolf lag biteleaitve; bogy hiiojuk a hilal a faneiiaból fordította. Mártooffy Frípyea. oemot ferdüáíl; bogy hiaays>B»k a kö- — Aa elad tiaateleidij: rajs, irU S«r«dy vatkeaS uljk a elfiáliito ev Uk«aa J^. — HaUlbünteté^ek a köatfpkorban 6d é D K Kó vatkeaS g y . aa elfiáliito nevn, annak bnonyiL'aa, hogy mab«lj Uk«aa a biso p »e6deat6r éneti caevegéa Dr. K K.-tól. nyiió halöaág terü'etéu f^fciuk, hogy as — Tárcsa Madaraasy Luslótól — Mundd, el6Uiió n«m i'ogUlfcuxik amerikai eredeti bugy aaereUa ! költemény (képpel) Torkot •erlée, fter[4-,hiu éa •»aloao» foldol goaáai- Lágslótól. — Kép nagy árasatok. __ A vaJ, ilyaiekkel Ta.ó ker«akedéa««í vagy hluol. — Fövároii hirek. — Hyma es«kre vonatkosé ütietek kótvetneaévei bir-k. — Siiaháa irod»lam és mflvétaat. ea hogy a küldemények tartalma nem amerikai eredtttt aertéa«kMl áihttatik elő; végül, hogy gyakran alkalmat an marha-le* él-nyomtatvány ok haaaaái tataik bisoayitváoyok kialtitátara. MidAa esen körülményekra felhivnók as érdekelt korok figyelmét, egyúttal tudatják, hogy a aagyméltoságu lóldmiva!óir ipar , m<ty«a tsaadou B-•ójával mg- biábai i és kereskedelemügyi magy. kii — 8J évrt korában balt ••» I terium által aaerkesstet; mmia nárma-áümeghen Kitner Jóaset kóatswle- máai bisoayitváay s aoaak német fordi-leibeu állott polgár, Einer Sándor oraság i sa a rendes bivataloa órákbaa esen karnagy üéai képviaelőoek a'yja. A temetés If ránál bárki által betekinthető. 2) A nagyévi aacpt. 17-éa igea astmoa ktséret ma- ' méltóságú földmivalés, ipar és kereake-íett lúriaat. A faosaaaa beiegaég ulaa örök deiomugyi magy. kir. miaisaierinn i- évi klasik aa megboldoKalt. auguattus hó 28 án AI 66^ aaam al _JB.„,„ K> ugodjék bekében Jelen asaaunkban kait értesítése ssennt, We.tner 11. bupa. blilagyoU már miadeaM1 s oaunia \| réssietas tudóaiiást botunk ». öreg ur pe«ti (^vácsi ukcsa 27. sa.) os«g árucsik- uákouafca burgonyája volt még, amiből \| életéből, valamint a végtiasloietrAI. keinknek aj és bistos logyeasiási pi>caot — A fttttrrt elkex4éébe« mindig cserseadő, Bulgáriában áramiataraktárt — Vidéki hírek. — Külföld. — Illuaat-ráosiók: Két külön világ. A művéu jutalma. Mondd, hogy saeretas! — A borítékon pedig .Tarka világ" — .Vegyesek' — .Has éa t&zh«lyc — .Talányok" — stb. alatt a ItgküloobosÓtb, érdekesnél érdekesebb apróaágokat találjuk. — A mivolt magyar kösOnség lelkes pártfogásába ajánljuk e valóban kitüoó ké-pea ssépirodalmi betüapo:, mely ugy i bel-tartalom, mint isiéses kiállítás éa olcsóság tekintetében basánkban egyedül áll-A .Magyar C«ládi Lap k* előfísetési ára negvedévre 1 frt 50 kr. Mutatvány •samota ,Mgyar Családi Lapok- kiadó. t ebéde Ebb^i f -s >ti tahát, de oem volt gy arajcsarja, hogy asun e burgonya ffiie-lékb"S asakaéglendo fttMertra b«bértb->áaárulbaaaa. Zokogva boralt kedve Romeojáaak ágyára a igy keaeregte el ombeh syomo-ruaágokat. Kumeó figyelt «aavaira a midőn ia«g-érié, hogy af&aelékbes BÍiyeo (ttaser hi-»oy»ik, — levette aa aaatalov bevarő ü«bérkiasoru:, as ö diCaóaégéaek egye dui: emi d h rendetlenség volt Sseni-Györgyvaroti. hajlandó stsrvesni, mely raktárral kap-As idea Oaeasly Antal ur, a négy hegy-i csolatban arra alkalm* ssakegyéaek 6aa-hat hagymest«re(saolgabirói utasítás foly- I asea kivitelképe* cségemk képviseletét táa) ahgoraan meghagyta, hogy a ssüre- I elvállalva minden easkussei ödahataa, Utaaept 30-dika i^a meghalároaol kesdési hogy a magyar iparesiakek Bulgária ke-aap) előtt aeaki megee kesdje. Mindennek reskedelmében as őket megilleti helyet d.eaára a birtokosok legnagyobb réssé elfoglalják. 3) Franoaiaoraaág ér Eunsánia aiár28 ára végeaett iaa ssüreitel.Oasessly kősóit ideiglenes kereskedelmi ss«rsódés nr (saolgabirói rendelet értelmeban) a ko- köttetvén, a francaiai vámhivatalok a ran asü'eielók neveit a oaorgói saolgabi- Fraaoaiaorsaágba érkoaó magár vagy rói hivstalhos tarjeasü. Esakoek majd osztrák eredelü árukról saarmasáaí biso- ¦két sast Jutának adá, hogy ! Csonka Gy. tissolgabiró =..- fogja érsékeny nyitváoyok elómutatáaát tóbbé nem ko- emiekét ¦ aat Junán , gy y g gjy y baberfQsér leveleiből tépjeo a burgo- biraiggal tudtukra adn>, hogy a rendelet- vet^Uk. nya fóaeiékbe. Igy fŐste Júlia néháay i apig » bur- gony ll at s fuaseresle ast s bsbérkosaoru De oem takára elfogyott s burgonya i babfrkoasoru is! Hómeó d>caóa»gének mar aem volt . Meg cak egy babérlevélke sem tel pácskátni nem lehet még a barcsi a t- — Megjrleat ugyaato a .Mkgyar véru borvái-sseot-miktáai atyafiaknak Uásiaassociyolc Naptára lH»7'-re. Mi e naptár pasarféayu kiállítására oem beaaé- A ,kereakí>«elnjl todonányok' . lünk, gaadag és válogatott tariaimából kösérdekit tamereUerjesstS éa Zaehár pedig lekiatettel arra, hogy hölgyetaktŐl Gynla Uaár uerkeastéeébea Badapeslaa kik • aapUrt saját érdekÖkben sietve kcr. Aibreht úi. ü. vs. megjeienó ío- .fogják beaaeresni, aem akarjuk e disses maradt.. Saép tavasai hajnal vaia. A ˇinigoa kertecake Badarai vígan caioaeragtek a bimboa galyakun. A bap araoysugarait ¦SŰpla a beteg világtalan ssinéaa ablakara. Két víg m»dárka r-pült as ablak vrácosatjára s ott egysierre ssomoru dal mogedeaéuek. E dal a ké; haldokló halotti seneje volt. , . Ott feküdtek tégsó lehelletben, egy. más karjai köat, ajk aa ajkon, aair a Mi- ly óira l 1L fftsetét vettük. E füset íuko-¦ódott érdeklődést kelt még a laikus Kémlelőben is ¦ progratnjahos hiven 3 g w _ all, melyek elseje folytatólag a I ben Mtkssáth Kálmán. Majtbényi Flórs, könyveaetést tanítja, második a váltótjLauka Guastáv, Csáky Fanny gróf ni, V. ismerteti, harmadika pedig mint „kémek. ' Gaal Karolina atb. ily nagyhangtásu írók éa peaaugyi aternle' köaérdekü aaakdol- ' termékeivel találkosaak, 9 asakaasrs oss- ......... .....ló réetei pedig követkosők: L c.ilagáassti reaa.U. áit ertíekü réas, HL asépiiodalmi és umeretterjesstŐ réas, IV. a nő mint vea : tUm«ó éa Juha . As aaataloB «gy pohár kiarilett méreg- Hirek. nai a mondott időtől aaekrényekből esti 7 Ugn.óbb a küldeményt* ¦ igy as i vetkesŐ hivaulos éneaffést vett&k: „A f. évi októb-r dó l-iöl a városi éa pilya udvari kir. poatahiratalok kosótt b«reB d«sett esti járatrend BegváltostatUtván, figyelmektetik a ieveleaó koaÖBaóg, miaae-' ' keadve a letel-Arakor ssedeiaek iidő ataa leréltfek-enyekbe tett levelek s b. caak náaaap vétetBek ki." — A .Jénu saesit gy ¦attTe' tarsalai réaséra gseidi Da.fia iir-héígy 3000 db. albaaaaált Itvél-bélyeget ktldStt be, melyért « h«lyaa n őasiate koeaöaetet mondánk. — Elterjedi jyógysaer A gyakori kérdeaósködéa Moll valódi Ferenci pá-liekaja alán bisoayitjaaikares baasaalba-toaágát a szernek kóMtéay- ésosiubaj«k-aál, agy aiagbaléaekaél mindeakor. Kgy Öreg ars 80 kr. Ssétk&ldes aapoata utánvéttel A. Moll es. kir. udv.asáliii^gj-ógy-¦aereas fOaserkereskedésbea balárusottas Moll kéaiUBánya enaek gyár és aiairáaával kérendő. és becses könyv látása által okoaando kellemes meglepetést elvonni, caak aay-nyit árulunk el, bugy szépirodalmi réssé- gokkalfdgUlkosik. A kányTveaeiétt illaiÓ réas a leitar íelvéteü körüli el járásról a cselekvő és ssenvedó váltókról, a leltár-köajvek kOiaJakjáról, * mérleg forgalmi alakja eo alapjáról, valamiat, a lel Var és vagyoDanériog sarlatáról és approsimatió mérlegről tárgyal, míg a váltósaméi réssben a váltó lényeges és ssokáaaaerü kellékei éa ások jogi hatálya, valamiat a kUlÖofélekép«n emevesett váltók, esek ti ideje ee ennek ki aánitásai vaa- mertetve, Mindkét réesbeo a gja-korlati asokások a fennálló törvényekkel oly öessbangsó-ag vannak előadva, hogy es irányban e aaakiamer«tek magán oton — A kelvi >oatahivatnlU! ilö « •Uajatuba.ók. A Myóirat njolléklapjá- lejár Qak b.D D-. Booakor Kiről/ > Dt. G4f ü- értek«sn«k; tiUbíii m ft>l«li itrtí-Ur nj.bb k>s«l«M <• » ajsrtmimj MtU- ék batk rootk UmorlelTO U j j 14koa uurék beatek r.ootk N^ Lát 1 A kóoy rataonUbeo Láattó kcretke- A kóy j dolmi Is'elni m Ur. Ztr.r Karolj ,ke-r«akxlel°>' öDÚgyréd" maakti ,<uuk „m.n.lv«: t !•!<• faljóirsl s!6fil«4«i »r. e-ii«jj»d.iikii>l 2 ín, »ílj«t • mr-siteigbu po«ui auiTáajBjal k&ldbet- b«. — A k»p!U»yl klvaUI. l.kiotót- U\ • kolor..jlr»áojr», «aai«lt bilo-i Mm A tnpitljl. Tod»» I.t« dolag, j egyik>misik kiirbb koroaa* talaj-o«« bnoo;o« kiMbirQ bálok>l uokoli ddiDi » hilii TMár«»pi publikum Mi űk gg rkSlcek uolgilaol ogjáuju d™ Ií inak. A« iljw mal.u»i.itolu~« »éi-i« jó •••minői • kapiUojiig. <!• bn u dl «g» o«k m«f kell.it xlaia, l l ¦sert mgj dukolb.M. f mira! rali Tol- llo«i«K>üb.ll-« jirrioj dj Dü j •dr* ukn,, > e.jedélf i n«m >dji - A Mktlr* Mit Ir. Tlcee. bg/\|bOn»o.k esert x Od^.luk; oo.foril-Tid.ki TirMb.li unttal, bogy b.K>.7o«\|uk, >p^láluk Wttiöbb » UíímJio. hásiorvot, 23 gyakori betagaég orvoaU módjának leírásával, V. koDyhissati rést, VI. kertésaeti rés, VU. a aÓ a nástar-tasbao, V1I1. kóoyvvitei, réss, IX. hirdetési reas. Lsen «gy«s réasek öasaesége pedig oly tömör egésset képes, a hásiasa-ssony igényeit minden irány falé a teg-balárosotubb módon képes kielegileai. A naptár ira fusre írt. 1.— Kemény-kötésben 1.50 Dissköiétben 2-— Kapható WajdiU Jóasef kfinyvk-reskedéró-bon K-Kaoissáo és a „Magjar Hásisw ssony kiadó hivatala utján Budapesten V., n. korona utcca 20* •«. a, cy vidéki Ufiokl Egy budapesti kőnyomaios újságban, mely a vidéki lapoknak (tárca- s egjtb Oik-k«kkel való) tar Ul masa tételére va ssámvs, — csakúgy gyors bepillantásra a köveike»<5 sorokat találtak : .A vad-ssőlÓ levelét áttflsssiti a lehulló dér, as Őaai rósaa violaasin fő kötőjét ötssekatsália a tmgjoé bar asat s a vadgsaaienyefa lehulló esel* levelét Bevetve kergeti végtileo-ségbe s lábrakapott esipŐs asoÜŐ.a Megjegvieadó, hogy ea a kóayomatos Baegiii«g" ortaágosan ismert írók kÖsre~ múk6déa«vel programmos. Ssegéoy or-aaagoaan ismert irók ! Ssegény ridék lapok ! - Hogy a fcoüaaéa; ialéeének megfoleló asepirodalmi hetiUp aránylag rövid idő alatt nálunk il kóakedv)ltsé< nek • eiterjedésQek orvaadhet, ast legjob ban bisoayitjs a .Gosdüső" ssépirodaim hetilap, mely két évi feaaálláaa alatt oly disaea éa aagysaáma olvasóköaöaaéget bó- avafa résaére, hogy ,ár barma* dik évfojjamában a kor saeHeoiével lé- ia megőru politikai éa társadalmi függetlenségét, a estei igazságosságát. — L16-fiaeUsi ára félévre 7 frt., Dftgy»d«vra 3 trt 50 kr. eCy bóra 1 frt 20 kr. Sserkass-tÓsAg é< kiadóbivaUl Budapest, IV. kalap-u'csa 16. — Az olyan szer, mely ntpoo-kiot csak hirom krajcárba kerfil, bizTist »jáoIható. Badapest. Mivel én az ön híres Brandt R. gyógyszerész-féle labdacsait kitOn&en jő faa-tisuk miatt továbbra is folyvást használom : tisztelettel kérek még oéháoy csomagot, miért elóre is köszönetet mondok, annak kijelentése mellett, hogy én a svájezi labdacsokat ezután is mindenkinek ajánlani fogom, minői nagyobb elterjedése végett. Tisztelője Ebenfuhrer Oszkár, napidijas, VII. ker. Dob ntcza 8 sí. Magva-országban a Brandt R. gyógyszerész svijezi Labdacsainak sok atánozvinya lévén forgalomban, figyelni kell, hogy minden dobozon megran-e a védjegy: egy fehér kereszt vörös mezóbea 8 Braodt R. névaláírása. gy p (Budapest, VII. dob-mcaa 14. •«.) bárkinek ingyen és bérment-ve küld. — Ey evis>éai, mint poeU Á .Veasprémif1. Hírlap" V»n városunkban ogy csipésE m at^rlegény, ki nem törődik latin kosmondáaaai : .ne sutor ultra ipidam ban ám mellék foglaikosáaul a köttéasettei u fuglalkoaik. A napokban vettünk tőle egy pái enemu doldosatot, aelynek fénye* bisonyitékát nyújtják >. illető tehetségének, amely ha annak idején müveltetsu volna, móg jó veraelő válhatott volaa belőia. Olvasóink biso-ayára kiváncaiak leesnek, hogy ki lessen asas ambitioeas fiatal csipéas legény ? Bemutatjuk. Nőve : Galuska Ferenoa, amely név dacaára, hugy nem költői, mégis érdekes. Levelet is is lesett hos-sank, melyben tudatja, hogy a kÖUétsH-taot nem ismeri, de nagy hajlama van versiráshos. As érdekes versek kosai egyet bemutatónk olvasiáknak gyönyörködtetés kedvéért ¦ GUJuaka Forencs busditaaára, akit as Úristen sokáig éltessen ! A kölirmény igy aangsik; SctpktlUkor Napkeltkor ha feNúrad a hajnal, Béresek möfül bíbor piroi moolyljal. Ablakomból kinéx«k a titolb, Hasxaae távol a róiiim odvaraba Ott láto» 6t, a lugoaban letüre, Zöld lofOtbao, néha oelta neveire K«ksa«siból swsasse hatol a sagár, AranjaaÍBB less iSta a láthatár. Elö vessem éo titároat uendeaen, stacpeaiiU&i a karjait 4d«eo ti dalolom, ssépso rajta a dalosv &Uk én, a^vvüen ogj galambom. f aietuM oLrol a asallo, Azt dalolja, Timi a bú Méreti Tatásakor j6 nwi a M«p kikelet. ,8 as virágnak megtiltani nem lehat.* . Erre nekünk as a megjegysétttok. Pragerhof 5 óra 20 pereskor postavonat Barcs 5 óra 40 „ postavonat Budap«at 6 óra 2b Budapest 7 óra 20 hogy igen jól t. lap tanunk, ha ast a vadvirágot elveesni nem hagyja, hanem kehő ápolásban réesositi. Hiss a tebet-ségoek as iskols aohaem kéaÓ. Nem egy oag? unk múltja biaunyitja est, — Sxioéflxet Bslug Arpad ssintár-salata Sümegben működik. Elé ada'.ott f. év saept. 18-áa ,Rip vsa Vinkle", ope-retta; l9-én .A cstgány pnuci' bohósat 3 felvonásban, 20-án A .koldus deák operett — E három darabban a társulat igon jól mutatta be magát. — KWáiÓ tet-uéabee nyilvánult Mátray H-^roseg Zseni éa Mooon iránt. Néhai Balog Alajos tgas-gktó Sümegben mindig réesesült partto-gasban és mmt látják een pariolast fia Árpád sünién meg érdemli. Fáradhat-lan as operettek, dallamok be tamtáaában ftgyes rendesé, s mist W magát regeb-i>en ismerjük édes anyjával együtt jÓ jáissó ia. Rovtd idáig asándékosik kösöt-lüok maradni, melyre bérleteit nyit. Ba log Arpad Súmeghi hás tulajdona, Sa megb ős CMiádi helye, ide busaita eihunyi atyját, itlpibeo fiatal n«je i». Sserel 6 hoa-sánk jöm. Tegyük as itt tartóskodáaa idejét kedvessé. Kettfieen érdemli m-g — R-f. - A »B«alaa)e«4Í HlrLap, évről gj arapssik erÓbea. nyer triseségbaa, a»é»- Vasúti menetrend. IeíoI Kaiiiárél. Bécsújhely 6 óra 35 postavonat gyorsvonat vagy ea vont poetavoaat Délben Budapest 2 óra — pereskor postavonat 'ragerbof 2 óra 45 „ postavonat Sopron 2 ora 15 . postavonat Baroa 2 óra 25 . poatavoaat. Este. Pragerhof 11 óra 20 pereskor gyorsvonat likány 11 óra & „ postavonat Budapest 12 óra 15 , postavonat Bécaujb. 1^ óra b fl postavonat íitczia Kaoúara. Reggel. Bécaujb. 4 óra ) pereskor postavonat Budapest 4 Óra 45 , postavonat Fm- 5 óra 25 , posUvoaat Pragerhof 6 óra 17 . gyorsvonat Délben. Sopron 1 óra 4S pereikor postavonat Pragerbof 1 óra 15 . postavonat Barcs l óra 40 . p «t»vonal Budapest 1 óra 59 , postavoniti. L»te. Budapest 9 óra 50 pereskor vegyes onat Béosuujb. lO óra 26 . postavonat Budapest 10 óra 55 . gyorsvonat Prsgerhot 11 óra ÓÖ , p>atvouat Barcs U óra 25 , poaUvünai Lapvesér «s kiadó: SZÁLAT S. Felelős as«'keastL : TASS ÁLMOS Laptuiajaono.: WAJDITS JÓZSEF Ep oakorlott Mm ki eddig, herczegi és grófi urodtl-mtkbao hosszabb ideig tlkalm&zrft Tolt. keres. 1887. jmuár hó 1 ére ilüst Tadatozodások > lalhoz intézendók. 2684 1—ü. Mustra Wu eladás. Vasmegyében a vasvári urodalmi Tisztségnél 150 darab mustra birka vásárolható. Ured. tisztség.HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY IR86. OKTÓBER 2-áa Anatherin száj- és fogvix i Dr Popp J. G lói cr > ir ná f<>Korri»> Bérsbrii I B.f.aerg'.M- 2 ' ¦ét ; az i (<> Ingákat '* fo\|(hu» orSaitétw által nilár4itj; i nidöa a fofakai «-a foghaat minden ártalma tuiytkoktól oiegtiutitja, a axAjnak k^lleo""* frÍM»ic'-kAlnAfii! J>< siár rövid ka>ailavt utÁn eltávolít!- a h^Ufin-iim ixaL'»i ptűark 1 frl tO kr 1 k&ttv 1 frl ét l «i--a. r,O kr ¦ IIIIllllllllIIIIIIII I I t- Rövid használat után vakitó fehér fogak ¦ nyerhetők. I»r. l'opp kromatikus foiipaotAJ buznilata álttl ¦ k ápo'áaára él r fogfájw m.fMflor.'.eiére Da !ffltnMri éí Számos bizonyítvány a legelső orvosi tekinteyektbl I Érden emlék kfllonbérf • kiallitasekrol Határozott otán kiraMUa ellen '. M éittt at kipróbálta! •> i»pp J. O «. hír ad ft>r©r»oitó. Kre» kí«iim««j * le. In friaetgét é» tüsbuác^t fentért]; amnki tö] a fogaknak hefahír^Af-M kölrtöuö. iiuk romlátál ••f«,kdiljOírt • » oftn»t ar&tbiti Ara 1 frt 22 kr Dr Popp lörtir-fogpon rftrid h«M»ábt sta ¦ foc»kat r»kito f, b'rekké ie«M, UtSlkOl, hogj tcak é>ti-vára. Tolna. Ara dohomook int 63 kr. FOG-Ói.OH. ifra Rokrrl-ti ¦ t leffaistaMbb uei • lyukas fogaknak Gnólmoitara Árm dobnMinktnt 1 frt Dr Popp trvMi nivény tzipptna Uir 18 »e alfn\c7obb sikerre! haHoáN mindeDr»»mű b5»kaiijfk, kO15nÖ»»n A b&rí«tkttg •mr. koaz, f»j- ét Kakái-korpa, figjdif , libiatAít i Tar»k •Ues. Ára iO kr. A t, ci. köaooaéfr tslk^retik világotao P°pp oa. kir. adrari fogorvo* ftíe k^MÍ!3i^Dj»ket kérni, ¦ ouk ftsolyaaokat fogtdai el, m«-Ijek ajt edjgjeminel Tsoak ellátT. Joztf - Pr««r ndTéo bi Na\|7K»mn.ÍD Mániák Kji(7 B 1-T.SfTit PMelhofr Jóuaf, Koi<>hrc K . Kit* B ryofTM Mtrcill ibtn: Ria> Iitvia gjó\|ryi». Maritio tun. Bínócii A gj. K a ¦ 11 b • 1 t • a : Biaun P gjO«J-M Z-Ef'mr-r • 0 : rltllóay (7 KirUog: Sohlita I (rj-áRJ. Tipolciin: Sah CMpfM-k tyÓKT. S 0 m ef b « n : Stamboruk? L «7 P # r 1 a k o ¦ : Sipo. K Sir póirjru. N aer-A t * d P6«U-r«r K gjóc?" N 4\|t 7 8 * i « ¦ b a : Ziacxky H %j6rjv- ••/ 1-659 4 -S KI MIMIM I I I I II I II III I I I t IX iegilcsóM es iegiisze&ebh szepiroBaimi tepes Hetilap. A „Képes Családi Lapok" ;^'> október elMjéo k i i c n c e d . k értulyuoba irp Lmpuok életideje « legk^tMifogbfttóbb biton^iték arrk néire. bofrj ii hasai ci«lád<»kDÍI b«foK<tou kedvelt bftriltá le t ¦ a irgoemMrbb rtróm-mel muDdh.Ui, hjíj • ,K«pn Cnládi L.pnk- Kiríni.lá»»»»l aok katoaba-oaU •elejtot urUlmi. kUóaöMa kdlfáldi ol>uminyuk>t norilotUk In . (X>-lidok uiultiril. m«lj«k réuiil hiu ígéretekkel, raa.nl n.eJ b.Dí(«l fll kk i hi k j g ,; j Lapunk Urtklmárk neeve • kiadó «i a is^rk»astA««{ veneBjesni fugn«k a batgaiuBbaű, bog; lovábbrt iatukocott mervbeo kiérdvaeljéK a kösooBeg "li.mero tam<ie«Uait. K'.l'.lni fu< )»!«. erődíti a. lordnot kuhomíny fkrt. biaieljeket, r.jwkat, nepiimn. uepéncti, egesaaeKlaoi ciikkekxl; a rubaoó idí»el tar-tand miodon iráRyban Heti Urcaak, Kdiimak. ap'óaáeok, birrk taláB>uk • b. atb. fOíjt^ éleakiteDÍ a lap tartalmit és fttua l"aiiiak. bőgj a asdve\|;b« •;•"•« képeialegjeleaebb kü.laldi lapokban kóaMukkel kiállják a Terarnjt. A >é>M Caalatl Latét néfcritM in : E?é»z évre 6 frt. Félérm 3 frt. NeeKdérre I fn 50 kr ¦V" ElSfixctéark^t kUokuI mioden basái kftoT»krri.«k«d -. ^g Matatvanyszamokat kttld ingyen és bérmentesen. A ,KEPES CSALiDl LAPOK' ~ OV IV kvrűit-t, papoflveldB l SWADLO FERENCZ < Bll)lPI>nv frm ^ Gyára : VII ker . alsó erdő-sor 3. szám. Ajánl,. ...badalinaaolt. aajulaa, oamükodí airrr4«ajrit bullám-* " továbbá eaabaaalmaaott B álicek é« Br-trika- fé> töltű- é« agellöatetéfii kálybáit, vaUaaii brrendcaéarit, tájat atabedalma aae, női. egy Tagr tóbb belyiaeg aaámara-mnly utóbbiak kttlóDöa»n uj epületek-oíl, i.kóláknál, kórbásakDál atb. ea<l-Tagy ia«lieate:ea n«!k(il igoa AjÍBlj> továbbá vaUmesaji mm építői •ukaába ttrluti .kaakáit, o^jmíat: épület-. mA , ét Hirkaten lak.bM tégla ém TakoUt fetbaió gépeit koTÉ- osolt vaaból munkáit. ¦istaUrtyik é kdtt^nlMtk k«iy« ti 28<M 19-56 NESTLÉ HENRI GYERMEK TAP-LISZTJE Tökéletes tápsierc ciecsemötnek é« gyenge gyermekeknek. Disz ok-levél. ARANY- «g , F K M Fi K J^^^ bizonylatok kiállításból. ^ r tekintélyektől c.VÁRJ JKOT NSSTLK HKNRI SüRiTKTT TEJE ¦V~ Eljry doboz SO lcz-. fM főraktár 0 urntr Mag pn rn rimAg rramire: BERLYAK F. Maty balnál: FrMelhoffrr Jfifet ^t Ro»enf..\|d Adolf hereakedohael «¦ Mifjkromkz Bium S7ÓC7-28M 8 — 10 ueniraibM. IO Araay éraa ti iriaa letek Liebig IO Araay éraa H értté \|rle» HUS KIVONATA Csak akkor valódi, t^íTSSí^S^ Central Depot oer Compagnie Lisbig fiir Outarrticb-Unaarn: C.4KL BEKCÜ l l tol HOliftmltl. WIEXLT»UBÍ1C9. Kiphito Nigj-KiDiuán : Swenfald Adolf. Fessehofer Józief, Marton és Huber, Prezlmíyer és Dentscb, Mirton Adolf, Mándák Gy. gyógyszerész, Bclus József gyógyszerészekoél. 2871 2—6 Árverési hirdetmény. A aegj-kei«MÍ kir. uzot. t«l«k. köojvi owlil;* réaaarol kOabirce téi-t.k, bőgj N»baer Kiről; »«fr«bajUiOolt S<rkáa/ J4a»ef T«gral>ajlm«t aaao.eJJ njliki lakia e'ltai 31 frt. 48 kr toka, 1886 eri loomtw 1-élíl járó 8/, k.. matai 6 frt 20 kr. p-r. 8 frt 10 kr. Tegreb.jiáa kérelmi, 8 frt 35 kr. j.i„. légi • mog felmerQUadő koltaégek iraati vegrekajtáai Oc^ébea • feat Devese-t i kir. Uaék. Urúletábe« larluaó a eiapi 1 102. a.. tjkTbea t iT-> brei. riluágko í Ul^a •BÖlloBek Sarkáaj Jóaaetet ili«tir. i a 488 írtra beoaüh i.l. reaae 18»« ^. Uhrr ká 18-Ik aapján aVlrlott m •r«k»r Caapi kóiaeg balaráoál SaaUj Lajoc feip«rrei ligjred vagy bily. k<«. ! b«jutt«vel aieglarUadó ajilTáooa árTr- I rea#a •ladatai tog. Kikiáiláai ára feanebb kitetta«c,»r. Arvar«aai kiváaók tartosaak a becaar 10/, át kaaapdaabea '. O'adékkepea pt. pírban a kiküldött keaabet leleaai. Veti koloiea a Teleiári bárom egynli r«aalatb«D : mag padig ai eltol aa árTersi jogsrire •¦alked^ttl asáantaodó 1 kó-aapalalt,a máaodikat ucjaaaltol 2 koaap alatt, a barmadikal ngraaatlól 3 boatp alatt, miodea e^T-t reatlet nlii at tr. T^rai aapjától tsárai asdó 6a/a kamatok-kai egjtttt aa árveréai fallflielekbea maj-katiroaott balyeo ttl alddoaatok tiariat UfiaaiDi. Nagy Kaaisaia a kir. t6f*eynak lalakkti oMtályáaál 1886.<»i jtu. S taitott MMI 10.000 n, 5000a20ool6y.ll^88M6reEéBj. A magyar i««ar -egylet sorsjegy-irodája: Budapest, váezi-utcza 6. sz. MOLL SEIDLITZ POR Tavaszi gjógyitas Nyári grógritás Őszi gy<)gyitás Téli gyógyítás „, „, MOL1. A at>kan>ro>ito c«af ¦rovata látaato. bea porok %jon Kjófrkatáaa aakaa fjoanríi bél-llaHll»ii. ¦a'ui^i Dabéüecra, .'fitb^nk. CToaontBrei, ax^láa. •ájbaj. rerulalát, arma^r ém a lefklIaaHUtb aSi k.t«t»4f»« <Hea arba^rt 4u folrtoaoaaa eonkrdo dia ¦ereabea réewaaaL ~ E47 ere««ti dobos aaaa^latj auti-táaaa] 1 írt Raktárak H«(raror«.ác Bia4« airnrtMl'b K/Oftjnartá- rábaa Ci ik Moll-rét* k««itaét>jr kért>n4o ¦KL A fyalyinrtu n Ur atVarl uái>M, lm. Stílt TiaHaatia » Naponta ¦•élktidái otaarát aielUa. 2 dokoi.il krTaaakb aaa kulijuk Hlllalart MLL A. arbai Unta OH fa«l.a>nai.eaÉl bera aa M atoll fala Saialiu aarai Ifra ja aauat (yakoralaak; ivaaraai eat rtyaaar ¦ ¦iaaeakorra ¦ kiránok áru .airsij • .Iiten 6a««aa aieg' et Mak a gyoatrot joi ia f«t kAoi^nve teMJk. Ttntal.tt«l Sttlakl laa F. lelkin RonoMKblaiban MOLL-FELE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ ,csax é* minden meghűlesi betegségek ellen. Oak vaUxU,. ka auadaa Ot.j MOLL A •Ujatyii «. >láiráaál 'iaeli koisváar, caox, aúadanaeaifi leKacaffatál él b.na.áaoál; barogatáa alakjában miad.n ¦i-ralf-n «t aabail, dafaaatok gralladáiánál Balaolef rátal Teryite roctAa , —aoliÍL, »á»r... kolika <a bia»néai>l. Eo •«• ari aaaiM>atl ituitáaaal Hb.it KakUrak aa orxáf atiad.!! larrwtei (yoynartár ea aarurára kiraekeaéat^ Caak Mell-felt káaiitaray káraad. ¦M.L nriuranréai •• kir. aaVari uámi tán. Slaat, TaaWaakea a Eli ¦¦ arai MOLL L gyiijasaTeas araoa Báca. K.tl^ Moll-Fáli fraaoia kora aoja Tidáaaaiaa alkeüeall alkodik Kalajea afkeai aü «ve(f«l, aiivel al ég »^ilaeg«rake»al«tet óhajtok tartani atafáaioái Mály biatalaU«l ??to 59 M MarMf. lelkén ktickolnpban. Cteramyéé dr. Hauter ela«k. 2882 l-l jegvtí VÉDJEGY PEZSGŐ Kqultablr életbtMtomitö tárwUig Ifev Yorkban «lapílUt«tl ISá»-fc<-H EutMilititókfl& écci. 31-ei 9U-212.527 !;: iUnui\|ti\|ii«., v ,. 1.9.411-138 ír. az /H86. évben kütikí uj hutositáwk ösuege 244.829,014 frt. Az egész nyeremény a bizto-sitotltk közt MtUtik S7.é(. Minden kötvény három év muha megtátntdhautlanná vélik. L)u láauli korúi"- T-aírOgJ oóka^s. Fiacher 8ntttlor 27712b-* nroál Nag.-KaDKaau. i ¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦ ¦¦¦¦•¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦ ELÓVTÖS KKBEM1! Minden ranru ál.a, dó ai.m^lj-k kik I tirvtay által BMfaataéatt állaai tt auaM Mra)afyak mtl:Diet> aae.l< tti elaiáaa-val (u 18Sa. évi XXX lOr. « u^nt f..(laJko»i óna.tanak. laaa Miatti fali tálak aaltett aiiadaakol lrl.et.uik. Neaa: aaorgaloai aaaiéba Ittt a atatiiutú Imiéi) mUí! in m ffn: 300 frt talp itnti AiáaUlok a jalan 'jglalkoaá legjobb atztali- e» üditii ital kilüuo hatásjunak bU«»J»H tökös 2711 M-S Mattoni Henrik EJiülai ésj^NAfíf-KAMZSA, 1886. Október 9-én Elófitftési ér . rt írre . . 6 {rt — — tat *r» . - 9 frtfiu tr oiim . . 1 írt 85 kr Eayaa uéa fcr HIICDKT&SEK Htixáfcas pvfiunrbu 7. aáo<Uzor nia<t'u !iráKl'i » iréri 5 kr NYlLTTÉMa onkíut !U kr-rt »-utn«lt í. I CliriillHiék m.n.i. n«jr.-.bir d«.. ii 30 kr d.n.„dSk 41-lk -mm Hnszonőíödikévfolyam. KÖZLŐIT. A lap na)terei i*ét i)let5k&t]« lények a m k-astÖMghas, taxu-ékpéostári épület gtdtatnak «1. Kezintak yitizi mtm k A nagy-k niz&ai „Kereskedelmi Iparbank, a 9nugy-kaniz.vu Önkéntes tűzoltó-egylet, a Bzalameayei általános tanüó-Utület\ a .nagykanizsai kisdednevelő egyesület, a „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi $ iparkamara' nagy-kanitsai kühálasztmányának hivatalos lapj HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Kt ifjúiig testi képaése Ki \onhatja ké ségbe imi ősrégi létei ig«.zsi«i.t. hogy i te«ü neveiéi egvenr«ngu » szellemi neveléssel? Mir ix ókor népei > görögök és, rómaUt is alkalmazták nevelési rendszerükben » testi eré ét ügyesség fejlesztését s síi' >z ókorban belát ttt hogy szellemi tnleróltetés. csakis > lesti egészség és erő rová-jara sőrténhetik. Nálunk is eleget hangoztatják * eró fejlesztésének szükségességét s t magyar nemiét ifjúságában elég nagy hajlam mutatkozik a testképző fog-lalkoiásra, csakhogy tornászati rendszerünk viszonyainkhoz képest egyoldali t kivált t Mllök előtt népszerűtlen, A Spiesz-Kiselenféle tor-nareudszert kfllönSseu az aestae-lua szempontja jellemzi, i mennyiben c/élja: az ifjúnak helyes testtartisit elősegíteni, a tes>t arioyosságit elő mozdítani, a mozdulatokat aestheti-kailag széppé nevelői és csakis a felnélteknél hagyjnk a szépészetet figyelmen kivol s gondolánk az ed zésre és erőkifejtésre. A franczia ifjQsíg testi neveié aénél — a rómaiak mintájára — a czél az ifjnt a majdani. harezost edzeni, erősíteni, uradalmak elviselésere szót tatai, a taktikai mozdulatok ey és gjwj kivitelére Wpesttetii. Tagadhatttn, hogy a testképlés e ¦ódja i: egyoldalú s mint e becses lap ei évi 38. 39. 40. számában ,Az iskola, zászlóaljak" cziml mindenesetre alapos fejtegetésben u olvadhattuk, nálaak talán kivihetetlen. De a ki ismeri a franczia köztársaság revancbe eszméit, csakhamar beláthatja : mi czélja a köztársaságnak e katonai tornarendszerrel. Pedig mi is bábomra készülődő nemzet vagyunk Az orosz hatalmi terjeszkedés létérdekeinket fenyegeti. Nekünk az ifjúságot az oroszok el- lenni háború esetére harczképessé, ügyessé, bátorrá kell nevelni, hadd jöjjön tudatára annak, hogy nemsokára el jön ama óra, melyben a haza sorsa az ö karjaik erejére lesz A poz8onymegyei tanítók he gyentuli egyesülete is talán éppen eme szempontból inditványozá, az iskolai Uozászlóaljak alakítását, hogy azecban eme indítvány megvalósítása formai iter lehetetlenséggel határos, azt hiszem Péter Sándor urnák fent miitettem czikke után senki kétségbe nem vonhatja. De nekünk okvetlen a cselekvés terére kell lépnünk. Túlkiadásos kormányunktól e tekintetbea semmit sem várhatunk, e helyütt a városok, ntézetek és egyletek elöljáróihoz, a tornaügy hiveihez, a tornatanitókhoz s végül a szülőkhöz intézem szavalt. Működjenek a toroaunitók oly irányban, hogy az ifjnság testi képzésénél necsak az aesthetikailag szép és kerek mozdulatokat neveljék, hanem nyáron hosszabb kirándulások által az ifjnság menetképességét fokozzák, különösen pedig a katonai rendgyakorlatok iránt nagyobb figyelmet tanúsítsanak. rjMy lövöldét állítson föl a város, hol az ííjuság ha nem is díjmentes, legalább csekély fizetségért gyakorolhassa magát a céllövészetben. Különösen a lövész-egyesületek működ bemének hathatósan közre ezen eszme megralósitá«áu. Emez intézmény a mellett, hogy nem nagy áldozatokat igényel az ifjaságra erkölcsi és fizikai szempontból véghetetlen jó hatást gyakorolna, a mennyiben kellemes szórakozást n«ujt s elvonni őket a titokbani korcsmizistól és kártyázástól. Az intézetek, iskolák elüljárói pedig komolyan vegyék fontolóra a tornászat felentóségét s a mennyire lehet működjenek oly irányban, hiogy hetenként ne két órát tornázzék az ifju-ág, hanem naponként egy órát. Mert hisz nevetségeeséggel határos, hogy az ifjú heti két órai tozaáate a tán tftüleg gyarapodjék és erósbbödjék. A szülők pedig ne mentessék fel gyermekeiket a legcsekélyebb okok miatt 1 toriázás alól, fajunk ugy is satnynl s e sstnyulás ellen a gyógyszert csakis a test gyakorlásában, a tornázásban találhatjuk. A tornizis aluli fölmentő orvosi bizonyítványok kiadásinál pedig több lelkiismeretes séget ajánlhatunk az orvos uraknak. E becses lap munkatársait pedig tisztelettel fölkérem : szíveskedjenek ezen eszme életrevalóságáról e lap hasábjain nyilatkozni, netáni módo • sitásokat indítványozni, mely nyilatkozatok — tekintve tekintetű Bzer-kesztő ur általánosan ismert hazafiságát — minden bizonnyal közzé fognak tótetm. Eperjtsty Itlvón. A féket* ré«. A jellemző magyar könuyüvérü-ség bizonyos nemével vettük a ko-lerj-hireket még akkor is, mikor már Fiaméban, s később Horvátországban ütötte fel rémes fejét. Hanem ez az ázsiai vendég, ez a fekete asszony (talán megmatatandó, hogy aszszony !)egyszerre szeszélyes ugrást tett és majdnem egy időben Budapestet és Győrt szállott* meg. Most azutin mi is, kik eddig mint valami sérthetetlen szeladon, kaczérkodtunk vele: lehűlt vérrel állunk a helyzet rettenetessége előtt. A sajtó fölriadt; tudós orvosok tanácskoznak; városi és járási hatóságok óvrendszabályoznak ; zúdul a rendeletek viz-özöne ; alakulnak a bizottságok; fogy a tengernyi papiros és folr a barbolsav. Most már azután jöhet a kolera, i Majd meglássuk, hogy ó lesz-e erősebb vagy a szerte hangoztatott sok .szigora", .erélyes" hatósági M Mi — megvaltjuk — nagy aggódással nézünk e rémséges küzdelem elé. Megmondjuk : miért ? Nagyon üdvös dolognak tartjuk, hogy tudós szakférfiak. elismert jeles orvosik a sajtó utján szóijanak a közönséghez s igy adják meg az utasításokat, a megnyugtatást. Nagyon szükségesnek tartjuk a járvány-házak fölállítását s a fertőtlenítés iránti erélyes intézkedést. Ez mind igen szükséges. Jó azt tudni mindenkinek, I hogy .nyugodt, vidám kedélyhangulat, a különböző élvezetekben való szigora mértéktartás, — a tisztaság, ja fertőtlenítés, a meghűléstől való ó vakod is ; — i nyers gyümölcs, ugor- \|ka, dinnye, saláta, hal, sajt, zsíros [ételek mellőzése; — a kellő, rendes táplálkozás" azon föltételek, melyeknek szigorú betartásával a kolerát el lehet kerülni. Nagyon megnyug-tatólag hat sokakra az is, ha asaj'ó terjedelmes cziiket szentel egy dr. Brunetti (a birneves páduai egyetemi! orvostanár) fiumei előadásának, melyben a tudomány határozott biztosságával kimondja, hogy a kolera olyan vész, melytől félni, ait rattsgoi is jó, de megijedni Den kell soha; 6 legalább igy van vele s biztosítja a hallgatóságot, bogy ó bárminő betegségben meghallhat, — de a kolerát annyira ismeri (s ennél fogva az ellen oly biztosan védekezik) hogy abban nem fog meghalni. Megnyugtató dolog tőle is tudni (amit minden szaktudós kollegája hirdet;, bogy rendesen, mértékletesen és jól kell élni sat. sat. Hát mikor az ilyen mngnyugta-tásra szánt czikket a jómódban, kényelemben élők elolvassák, azoknál — ha esetleg volt kő a szitökön, — egyszerre leesik az; nappali éb-renlétok vidám, éjjeli álmuk nyugodt leszen. Ók jól táplálkoznak, hint esznek; erótitő eledeleket esznek ; badllus-öló fekete-bort isznak; nekik nem kell félni. Ezentúl legfölebb kissé nagyobb mértéket tartanak a megszokott élvezetekben, különösen pedig abban az élvezetben, mely a jó életnek, a dns táplálkozásnak eredményeként szokott jelentkezni. Jöhet a kolera! A gazdagok, a jó módban élők nyugodtan néznek a fekete rém elé. De mit szóljunk a szegények állapotáról ? Mit szóljunk azoirúl, kiknek mindennapi éJelmök a fekete kenyér, egyetlen italuk a víz; kiknek lakóházát a gazdagok még elkényeztetett ebeik számára sem acceptálnák; kiknek derék-aljot a szoba hideg göröngye, s takarójuk a napközben viselt, elnyűtt ruha; — kiknek egyetlen melegítő kályhájok a verejtéket ütő munka : kiknek elaltatójok a fagyasztó hideg lakásbin nem a lelki lyugalom, hanem az elcsigázottság, — kik máról holnapra vagy (legtöbben!) délelöttről délutánra tengetik életöket Uraim ! tudós szakértő uraim! az mondják meg nekünk, hogy ezeknek mit használnak azok a jó szívvel adott tanácsok és mit a vizözönként áradó óvrendszabályok? ! Mit hasánál a tanács, hogy: „Barátom! ha élni akarsz, egyél hőst!" — ha búshoz nem juthatok. .Élj rendesen és jól!- — ,Ne egyél hideg, csak meleg ételt!' — .Óva. kodjál a meghűléstől!" — .Ugy vidám, nyugodt kedélyt!!* De ha egyszer koplalnom kell szükségből; ha nincs pénzem fára; ninics ruhára; s ha a .mindennapi kenyér* gondja leszakítja ajkamról a mosolyt nappal s letépi szempiliámról az álmot éjjel. — Ilyen állapotban bizony nagyon keserű irónia az a jó tanács. Szegényeknek csak írott malasztul marad az. T é r c x a. október 6-iki Eauek a retteoetM, kiiörölheletleo vér-em.ékekb«o gu<Ug. itokr-biro n»p-¦»k»s e:6-«t4je rolt. VMéroúkketirlftm r.iek t oipoak eml4k4r«. Kinot, várlá-Htd jeleaiek voauluk «1 elűttem és éa irUH rMikető kéu?l, neki gjalt «re>-c»«l, köujM aumnifll. Miadea leírt MÓaál T.l.tni roUQoetea, k.moadhttalian, ft<ig fej<Ulu, félig gjUSlaMt kaiul iné* tmarrungglL Híremet ¦ borsoagutt vé-j>L amdeo idgtfil»mon. Magjelentek előttem is »r»di vir-Uosk : ¦ najit Ujil utoJsó lsheteiig g;ü lólfi D»mj»BÍcb: — » catiádjoktól vé-raL MÍvvel ba»aá Leiniogea, Li «ár, Vécte^, L.hnor ét Púltoi b I Töök • mily TllíiOMgu Kaeiicb, uéMethes biaó KUiErnő; » nejéért i g/arma-kciértrttjmgó Schwíidel; — »Tégórá-ib»n ii Horatiuukl tánalgó Aalich, » rideg m gra 4m«1 bkIó Deiiawffj ; %bit4f« Ki»tt U Öörgeji átkaó Ntgj S i a d o r. Agvtan isott, m.athft pokol min-deo lutével ielekőltösködöu »oln». Kc.ro- «, j jj oamaetjrttik, Ömió vér, hivöím mind mi(-MD^i úTÖltŐ, )»J810' kiáltotórémrobmt al el»'t«m, iukftd»tl»> végDelkllliiéggá). É< eo e TéfiMÍUi kepeit, j iltH irUPi iftAna, miiit h k »«ok. M>ad»- kuioi • wbW •SMebb börtöaböi. C»»k nagy tsiuduk, Uláo ozeredoi muitAp elmoodb«t<ik ; mikor rnijd Bommit Bm jelemének. Ajtómon hiromuor koosogaak. .Leteti- Boiép egy faaiauúkutöltóselü &l«k ; tejére kiawe ˇ«& huívm; eluk»rt atom föiiimsrbetetlea, otupio két i%y fotate-lkga tiem 'ilá^ol rám. Ilyen iteaök k ai oroctoknik rtn. FolagTom ftt irón«tl meildL A kö-Tetko5piii»u»lb»n c»k ú'j tódult be oyítrft m»r»di, jtómon t\ aok kimuát f-j ; elaiote bosüuió, kétűbb borsaimat kei'í egyformii»igb»D. Eltó gond^í»loai » veterosikk voit. C«k «s kellene még, bogy e<sk b vnd kosákuk mogtaJáljUI Iróji'.»lomboi fordulok, hogy el-rejuem. Sseolée h»Ulmu lateo! Ai október w ikr uáol vagy c*k inkább irt vesér-csikket már késetté inotU u » noukt, kki >eg«isobeD lépett •w.bAtnba. OlrMU mohón, viUogó laomekkel. Jubb kesét, Kmely tubuloa volt, Ökölre ssohtotta éa aadoftisott vele, ebi kSsbeo togmeukor-g>tu. Orúui melle bulUmsott, xihálL Ui-tor » rég« Mé köieledetl, akkCM már feob.ngoo uW»au, ÍBÍrbUllan pathoBl-•«al, mely már tomboiáb»M>pott »t. Erre aiatáo — minihaegj-rngór. jártak rolw __ TftUniflaoyi huunló módos totnbull. Hí leet •bboli'SserflMtbdlT-agjgyU-löi«bol fogoak-eesek eogemvt magosai ? ifjrt, hogy megefwek, »t biooyo»r» vatwm. NímMámitotUm ugya ily me(E tiuteid miríyrimnr suba; á» bác mar keid lem beletúrod <i * á>od • la b», bogy ai éo por»iaun»l D&gy dolga leas annak idejéo mm arkjiDgyalDak. A pillaaat itt yaa. A ie!olr»aó, ki resérnek láUmit, — a TégwuTkk eloÍTa«áa a'áa Wc««pt» iró-MiUionri a oikket ét nekem robaot. A többiek !¦ 1 N» ! lateo veled HagyarorMág ! Iatea veled Nagy-KaaÍMal Uien veled „Z»Ui Kóilöay"! Itten veled én feledhetvtlta lap'.ulajdonotom: Wajdiit Jótaef, aki áldott vagy a férfiak kösött. Megragadtak: fölkaplak ét..... .... magura emeltek. „Éljen! Éljen !Éljen a oihilittaelvtárs!" Brrrrrr! Tehát nemeitek meg. Heg 'eltok nihilratáoak. Erm bortódxo'.t egyet a há »m. Hit isién sierctni. r»juagón tiere-tem, imádom éa a asabadtágot; hirdetfije híve vgyok 1.1 egyaoloaegaek ; furatának találom, hogr as embereit milliói (okot, tudó é* Isten képére alkotott lények!) bálványouák a bíbort; több h»-aimat, több jogot kt>t»ek egyik bdloao1-böm, miat a máaikbor Do asért a oibi liiták kőié állási easnin Agábao t» volt. Tovább elmélkedj-) nem volt módomban. Letettek a padtóra ; elém állott a BihiJ)a<a-vssér. BItt a kesém Ái<B"» pajiáa. Mt, kiket itt látaa, egytöi f>gy>g orotwok vágynak, a .a.btl" hivei. Megtanultaak ao»xy.rul b eljöltöok Ide, hogy híveket neressfiak »agy etuuneiuknnk. Lt a te bal a Ima caikkedst kiayomajak ét t«rjaMijak * ocp miadea rétegében • majd meglátod, hogy miije* jó kelendősége Im» bs«db«n ig a dyaamiinak, mifi a bombának! ti r?a# iiiaü.1 ] Te hí\ pompái com-piniába juiottál! Oda állottam a körém gyöiekeiett DÍhiliaiftk elé a lehetÓ lognyájaaabb arcsot vágva, igy asolum: „De araim ! Hi les velem ? Ha meg tndjtk, bogy e»t éa írtam, mmdea teke-tória uéltöl eitétaek.- ^Vaa-e adóatágod, A noi ta.trér? „Több mmt •¦ Atwsea európai nagyhatalmaknak .....aránylag !u aAf mind ki leet fiteive, da aeked velünk kell jönnöd M'Mtkvába.' Űrre ateg Bár majdnem én emeltim fol » ¦•kilMU vesén. „Hallod e ve, nihiliita-pajtaB 1 ha nek'ek ilyen böloa elveitek fannak, h >gy minden eWUraat ei«Ab«a ia ai ad'iaaftgiól »sab»dittok meg: akkor garantirosuk, hoa;y maga Ngy-Kaűi«»« város, eót a Hagy^r-áHam ia {ás aem im » Lunkujé !) nihilialává leas. A pajtát egy nagy oaomó bankj^yut tett aasialomra. ,Iu van a péas 1 Keodelkeiré: vele 1 Do atomban kéertlj "Ura, mert velüak knll jónnödt* Zavaromban, örömömb en aaayíra mag feled kea lem magamról, hogy ka ,átoi akartam oteiélai. Nem kelleti tok »ét»ülódée. Ksyéi-me'. megÖleUem, megosókuimm. Eí lehat HoMkvaba. Koaasabb klima olt aem igea lehet, mint Nagy-fLauifaán. A nihiliaták körbe foguk. Kiindultunk Ka»a, a kapa elótt diastt fog<t várt ráak. A aibtlieu-vesér helyet mutatott a>«m iebbriH, a mellém &U. A többiek körbe 'ugták a fegatot a meglódultunk lépéabon. A Sséchenyi-téf pomptaa ki voli világiWa; valoaigoa léajárbaa staott. Egész komótosan meg lehetett látni, amiat Babon Lacii Hilton .Elvesitett paradicsomát" magyarásta egy anévmagys-roaitáj iránt érdeklődő kisaaesonykának. Hikor meglátott éa megiamert, kihajolt u ablakon. Har 6 itmerhette aa elragadó ma t, mert olyan formát geastikulált ki a aokat moadó keséivel, hogy vibetilek; ,út ae volt jó, ott se leas jó.' A Deák-:ér felé vettük utunkat. Itt ia caapa fény, mupa lobogó volt mindea hás. Ugyan mit gondoltak esek a nyo-galnas vérü polgárok, hogy a nihilisták, titst^letére világítanak! A Wajdila-bolt elÓtt várt rám a leg-érxékenyebb bucau. Hiodnyájan fohér kontöabeo vártak rám. (A chioaiakaál — gondolom — es a bánaljele ) Az én aserelmetet Uptulajaoaosom, a páratlan páro, a> egyeUoo, (több!) a ,caak egyedtt.i* Wajdiu Jdaaet ar, keséit tördelve }5tt elém, íieiid Qgy, érteimet tukrösÖ nemeiből higany-köoyek hallottak, miket valami bohbéli iseot edénybe íugott föl a .buchhalter" (A mai világban neme ük fijdalmm ts^nc imád-aágoa könyvekből, hanem fájdaimaaaaaBt kőjjekből ia él aa ember, kivált ha tit •sémámra po yogaak!) A fogok ur tekintélye egéat aulyával álloU m'g a tér kösep«B éa intet a ko-C4iank, bogy megülljoo ! Homlokaorba álluk föl mögötte ai fiaiét éi nyumda him>, o<>- ét •emleget-aembeli mankátai, aaámra oézve : ö t v e-o«d. Ahogy as én taptuihjdoaoeoin ha-taiasu alakjiban gyönyörködtem, arra gondosam, bogy volnék csak én Sámaoa! E kösben >lé~m állolt, a dtrék, aa irodalmi martyrságot ia •seaved-^tt férfiú. ,Ur»m ! Vu ar! ilmoa ar 1 As 6b1IUN0SZÖTÖ DIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. OKTÓBKK 9-4. íme! itt van az ok, amiért mi aggódással nézünk a fekete rém és a szakértői tudomány küzdelme e[é Bannenovire elismerittk is az egyes hatóságok-, bizottságok- és szaklérfiaknak, nemkülönben a sajtónak btúgólkodisit, — mi, a Telünk most már egy födél alatt lakó rész-azel szemben az eddigi intézkedéseket és vétkezést nem tartjuk elég •égcsnek. Az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kolera epidemikus jelleget mindenütt csak a szegényebb dozatkeszséget az irányadó török, a megye tekintélyesei. KözségenkiDt, járásonkint szervezzenek gyűjtő- és segélyezi bizottságokat s egy a megye székhelyén: Z -Egerszegen alakítandó bizottság álul tegyék az egész megye területére nézveáltalános jellegűvé! Szegények összeírása, nyilvántartása , segélyezés (pénzben, élelemben, rnházatban). népkonyhák fölállítása képezzék a szervezendő bizottságok első és legfontosabb teendőit. Ily irányban sokkal többet tehetünk a fekete rémmel való megküzdést il- néposztálynál öltött. Valamennyi ór-'letöleg, mint a már fölkapott iotéz-rendszabáiy. a rendeletek egész özöne, jkedésekkel. Mert minden ovrendsza-akarboi«avnak egész tengere sem voltak bálynak, minden rendeletnek érvénye képesekotta kolerát rögtőn megfojtani.'attól függ. hogy meonyibeji képesei Miért V Mert mit ér & sok szép szó.'azt végrehajtani azok. kiknek" meg- • sok jó tanács, ha ai a szegény védésére, megmentésére szánvák. földhöz tapadt nép nem bírja azokat Ha ezen a szegény nép és mind-tcljesiteni, betartani a pénztelenség njájunk érdekében tett föiszólalásunk miatt. j és javaslatunk nem marad pusztában Mi tehát nem a rendeleteket, elhangzó szó: ha illetékes körök az nem a szakértői kézből eredett óv- agy fontosságához mérten, kellő fon-rendszabályok kibocsátását tartjuk a' tossággal és komolysággal mérlegelik koiera-vé^zszel szemben való dudál s ann&k szellemét magukévá téve, a első és elengedhetlen föltételének szerint cselekesmek, hatnak : ngy (még a karboiozást sem!), hanem a megyénkben gazdag, szegény nyn-rendes, az erőt adó táplál- godt lebet; nálunk a fekete rém kuzásróls életmódról való kövér talajra nem találand s tanyát gondoskodást. Erre nézve ala- nem fog ütni. kuljanak bizottságok; erre fordítsa-1 _________l>r. \ax nan tigyelraet. gondot a hatóságok. \| Legyen a szegényebb néposztálynak Tájdaloai fogja el ssivtlnket, ha és a magyar Írók gárdája kSst^ fennáll, körül tekintfiuk e vértanuk vécével ásta- tott földön, bol a dicsők porai tyugasa-aak .... és somorosntapsst»]juk,b©gy vértanainkról csak aig-s:ig oaillan fel egy ssomoru mécse as emlék esetnek. Ngy oapJKiok elmultak, ngy férliaink amiékét eifödi as idő mestSMég'e • hoTa-tovabb már oask • türléaeiem mohos kövén él nemseti életűek legragyogóbb korssaka ; a legsötétebb emlékeket pedig meg onnan is letörli majd a Blege(so magyar emb«r' iránti nagy ét ssmte h álbód Hj újabb 1 álul. 2 Ve bocsátva, hogy a beérkesendft pálj- .ú.eket két előkelő író (kiket ké-a6bb nevesünk sieg) és aa .Orsság-Világ' felelős sserkesstoje fogják megbírálni, as alábbiakban koszijuk a pályásat föl-té teleit. Három irodalmi tárgyra hirdetünk pályásatol, mégpedig: I. El bestéié* a mai magyar társadalmi éieibŐI. Terjedelme as tárUlan bódoiat. H»] pedig lelket bora- 10-12 ha^bje. (1000-12'rf) sor). Ps-latba ejtő dolog a, mikor egy nem'- • '<i tisenöt darab cs. és kir. arany. jelen érdek-puutiKajából a feledés (K>!j .^- ,1 Tárcsa, egy kosleméoyre (300 mellé telepedik i abban altatga-ja új-lnorra terjedd, mely lehet — a tárcsa íogal-dalmat. Marciin 15-ike hova~tovább c«ei olya g^* nap lessen , mint a többi; f ll fj )->norra terjedd, mely lene—-atárcsa logai-\| mának legtágabb érteimébea — elmetui-¦k tatás valamely társadalmi kérdé rŐi, éUt- _.'i /. i-».j___¦ l'_í_«_: _!_.: ci ..¦ UXI y g p most is csupán a főváros lelkes ifjúsága s egy-egy vidéki függa'leos4gi kor ünnepel; lbb b d gyy legtöbb beljen nyugalom! O 6 yugalom p édes g Ofct. 6-án a 13 aradi vérUsnaak s kép a fővárosi, kisvárosi, faltut életből stb. Pályadíj nyolca darab c. ét kir arany. HL költemény, le^tölebb «gy hasábra terjedő, mely saintéa lehet balUdt, románc, elégi, dal stb. Pályadíj üt d»- i»gy Batthyánynkiulála napjtn legffilebb j rab cs és kir. arany. Oktéber 6-ika is reDQes, tápláló, meleg étele; erö- A megvár nem^tn-fk ragasskedása, sitó iult; meleg szobáit; szükséges bÜ4«e foj-cW-aebe. királyába,trad.cii- i . , ,, .. . . <iQk)u. Ninctea varos Magyarországon ""j j. i. ',T-P,}, ' köoíör" bul sug. l-J-ikátíFn-oocs Jósaefaaliletéi- adominjokat pénzből, élelemMI, ni- B»pjit) <, okt.3-.k.t (»<»n«pját) aanepé-házaiból ! A gazdagok, a tehetősek, l»«e i.ieoi-űaato-oitol ne alnek meg. T«-adják oda filléreiket s valamiből csak ' "° f»'u '• 'g«° »"<>»«• »»° ¦ Sít ugy wdjuk, fölöjlegttk »an Nem csupán jóté- k°7 lrÓB lrá" ' "gsaskodis •¦»' »jil-koojsigot gyakorolnak ez iltal, ha- ¦TániU" ki '" l«')^' * kjr.lj.4r. 7: , . , ' n, a»erl Erssébet-aapját le hssoalo unoe- nemrődiksajitérdekeiket, oltalmai.: p,,,..,^,, „okí, «,.g,.rt.oi. E» jól <..- saját életöket is. Mert ha a iész így. Oíua, jó».n hifiink — b.rmioí valahol a nyomor miatt epedemikus republikánus goadulkosuú legyen ia jelleget ölt. ott azután a biborbár- ~ mind»n lény elóu meg teli b.jolnií, sony sem fog senkit biztosítani ellene. '"" 'J"1 h"'J'"k »•?»'»"¦ "'"'¦ . , , . , , «©'«, bistositas. megszilárdítás v»o cie- Ahol a Tész kiüt, ott rendesen llJir,, El ida MeriII» pedig . nem.rt * az ipar, kereskedelem szünetelni, pan- fejedelem kösötti megingmdhatatiau ra-glul szokott. Most már gonduljak g**koáásra. mentül storosabb víssonyra csak meg, hogy mily óriási mérTbeo óriáíi "UkBí /«¦ Mmd.g ' ' ¦ egy-egy lelkesebb telkese, mond gyáas-misét,..... o^ttibboák. essébe aem jut. Mar lobbi<jr felsxóisltunk rai is, hogy várusuukbiu ia keUene október tj.-ikán Qanapies gvasimisét tartani , de iutuoh pusstab kialtoitssi volt. A Dauk A-gápok kivetlek; lelkesül <ségüknek halvány áruvn ¦«m igen mardt fenn. A vértanuk emlékének megssantelése íj aamzeti toutossagg«> bír, 6* soros kapCttoiatbao v>d haatHnk jövújévei éa imseiünk léteié vei. As a oemsudék, mely mindenütt é# tnindtg csak hódola-tut iá'j Tnely a ssdq. jogainkért alvérsat-tek Birjfcboi emlékeiken nemsedék egy ujsbo vihar alkalmával a tölgyfa lulajdousfcgát, hamar folC4eréli a fasiáéval. L» s hódolaihus nagyon koeJ-van s meghuayáaakodá. Hódolni p->dig már kiiünfien ludank. Sokat etnéiüofc, sokat eitürllnk, elssen-vedilnk a politikai joaauság bobóc« nyebso s l«gíó ebb akkor h>llatuult egj - ; egy jajsaót. h* a méliatlaaság fegyveré-vei a amag»sbb érdeke" fölkentjei érig vágtak bennünket. Et a jajasj végigvonul a hsán: kösbejo egy bek éhe tó isó s mi újra népen elcseadeardáak, süt noaul^ra úcriiiUnk, mmt a megnkatott gyermek, b» m-gemirogatják és csn,kor-iiés baotet'ével vádolt Vá^oer Oyorgy b. • «¦"•« gy y fogja az ,ly körülmé.iv növeld a' "S-^J" .ebit mi i., b. • «¦"•« * ,. J, . . ' ... király toiotü naxooy megeulárdiluiról, nyomort? Tehetős kereskedők, g.z- .. r.g„lkodál ,,i.,iI>i1Lrói ,.„ U dag földbirtokosok, jómódú iparosok Dseehogy »em va,gj:tiik kép eewk belátni, még csak szembe nézhetnek az ilv bőgj enelifttmán kell vágj kalleiM bitállapotul (ha mindjárt kárt, vesite- "" """"i » »«"«"i «"W emlékek teimébeD u. ínség, & biito elpasz-tuls Test élv ének néznek elé. [ TSöoek "meecitlásáról kell első sprbtn gondoskodni. Ei irányba fejt- \ senek ki tevékenységet, erélyt, fti- miüd s p y urnlkodóbás iránt; s beiflie áldás barim- llk Demi<>tr8' • haára. De ne feledkes- lüok mS kegyeletül uokrói » Bl««jobb- b.re«.Uit.- álul tönkretett ,Zajai Kőslöay- aevébeo Tubuly Viktor, megyénk koasorm alkalmi kérem: netneajea!' j köiW..... „S.jnálein kedves laptulajdono* űr, f hugy as .elválhatlanok" sserepet nem !ltbeg< nekünk osttotu ki a sori; de a „Zlai Kö»loDT'ríl oem feiedkesem meg é« ssá mars Uosskváboi is kü dók...... kossoru'.' Alig jiu 6dott 1« «¦ a buua iol i i, • \b^^ meglaijtk kocsinkat, a melietle re ir>ppuló icamasás alakok kai, kiáll, Ilit bennünket s fidvösd. •Mi v«rte fel .& Tárosnak ? Balpártost tán vagy a ,ni (Podagrim bialj* a B«iraj Vilácosia tl sseat Cyhl! il ! tt l, _ 6«apja éktelen lárma, éljen-iogas, halljuk bMa- gyei laninak! — ssóiok oda neki. Holott !- 'i"\ meg a levegőt Od tkitk ! kéŐ ( !) b j el a-m aaráodokol ikesütoi nam Unul. idegen késsel loiraio t pályamű veket, jeligés és a ssers>5 nevét tartaimasd levélke kíséretében, ,Pályamű" felirás sal 1886 ojvomb^r 30-ig besárólag, alul irt csimére (Budspast, «öldf-mcía 4í híd) küldendők. A pálvás«t eredménye as „Orsság-Világ" as éti karáoaoayi ssámábaa less kihir^e'va s ugyan e ssámbn less koÖi Te ¦ pályadíjnyertes tárcsa, etetleg ¦> költemény i as ; nlbasté.é* p^dig ai .O^saág-Világ* jóvA évi clsÓ ssamaiban A pályadíjak, a pályásat kihirdetéséi köve-ó napokban. alulirUái veheifik ftl Fálywdijat Br»m nyet t, de irodalmi sstnvDQalou álló müvek — sserso bele-egyesésével — a reude« i<stel-j dij melleit kösoltetnek. Badap<wtt 1886 október t. Benedek Elek. „as Oruáf Vilit felelő* ¦serkeaztijs W167 Tasvésa okoaás Téiaégév»l » dőlt Belső Imre ellen, bűnügyben véLUrCj. 3224 Lopás büntet éveJ vádot Be<U. Sándor• társ ellent bűnügyben »égtáigj Hatóság elleni erőasak miatt vádoh piáDder Mikó György s ¦ars, etleoi \>$u. ban végtárgjalás. Október 19-ik 3244. Mopás búaiet-tével vádolt Kremar IstTáo s társ. íl;ei; bűnügyben végtárgyalás. 3450. Lopás bűntettével vádolt Ah1. rusek Doratyiy* elieni bűntigybn Vt?. árgyalis. 3655. Sóu János s társ. ellesi böa. ügyben II b. it hirdetéa 3480. Kaafman Ignács elleoi böa-ügy ben ILI b. it. hirdetés. 3576. TekácsForencfelleai bűnügy. ban 11. b. it. hiráVét. Ostoba 22. 3417. Emberölés kisé.-leiével vádolt Horváth látván elleni búi. Ügyoea vegtárgyaláa. 3454. Lop^s bűntettével vádolt Kolompár Isiván elleni bÜDÜgyban végiargj. 2894. Lopás vets«gévéi vádolt Pr Viktor elleni bűnügyben véglárgyalás. 3564. Hanosi István elleni bütnigy-ben II. b>r. it. hird. 3563. Piovlioi János aelleui bQo'jgy. ben II. b.r. i\ bird. Október 26. 3456. GondaU.uág ái-t«l okosott súlyos testi sértéisel Ttdolt •S'ip»oGyörgy elleni bűnügy o«n vé^iárgy. 3654- Lopás réuegével Tfiduli Ko-ra»ecs Saidi elleni büaugybeo * ég tárgy. 3599. Súlyos testi sértés bűatettéTaj vádolt Hereié^ GÁbor elleni bQnügibes vegtárgyaláa Oí'ób^r 29. Lipás büBtetiévo! n-dol: Márkuvius András elleni bűotti'W. vég'ár^yalás. 3543. Lopá« bűntettével vádolt Horváth Lukaca s társa elleni bAnügybes vég tárgyalás. A kir. tsséie aint bűnt. bíróság H--K»nibln 1886. ts«pi«mber 29-«o. Kiad a PLánder György kir. uséki irodktini Jegyiek. A aagy-k»niaaj kir. )asék büul. bi- róságauál 1886 évi október hób.e tartandó végt&rgyalás s itélot birdetésakrAI. Október G-4o 3049 Súlyos testi sér- bábot mulatnak neki. Hit jó! Legyen is béke, egyeunéa! De a békét ne történelmi nagy nullánk iránti lr»d.ctióua- i pictiútuok föladásával bistositsuk, — társ elleui banügy ben véglRrgywlás. 3153 G^ujtogatás bűntettével vádolt Borkus Jósaef elleni bünügj bso vig-.árgy-lás. 1 a iángoló, vért életei áldoxó ' Okóbsr 8 áo 3126. Súlyos testi sér- tÍ4, melyet banunk és mag- \| lé* vétségével vádolt Molnár Jínoi ellen sataiokbsn a pasánkért ea isftbdsá?uii- j b'loügyben vé^targyslás. kért vértanai halált h»ilak eméke éb- 3152. Sikkasstás vétségével vádol raast, táplál és kiirhatatlaaná tttson. Horváth Liasló • társa elleni bűnügyben Emlekessi.uk meg vértanúinkról 1 végtárgyalás. Október 13-án- 3225. Lopás buniet- A» irod.mi munkakedv fólpessdité-1 3246. Sikkasatás buntotievel T«d»l ftéhis vé! jiruoi as „Orsság- Világ", mi- Bogár Jósaet elleni büofigyban végtárgy dfin snjagi ervjéhes képeat pályásatot 3l22. Ha óság ntiem nrAasak büntet hirdat kulónbóxó fajú ssepirodaluai oi- tévnl vádolt Pitri János elleni büatl^y vekre. As ,0 tiAg-Világ" ot eddig t« aj bon végtárgyalát. régibb és új»bi> irúi nemsodék legjelesebb Október 15 éo 3165. Lopás büntet- erÖi támogattak, s hiesszük, vissonj, mely as aOrsaág-v ilág' p tével vádolt Horváth Rost elleni bűnügy ben vég tárgy aláa. iá meg a levegőt. Oda tekintek a.a képvisefi (** oraá^os!) bessél va, .P.ilgári Lgylet" Máriust »áró, régi épü- bogy ugy mondjuk: ssóaoko letért, ... hát a kerület or»ságg;a<ési képviseltjei állott snnak «gyik ablakában • (Miraculum! mirculumt A 19. saássd aem meddő csodákban.) bsesélt, igasi .mérséke't, eloquentiával. Polgármesirrünk a sajra kinés abla-Un, meglátja a besaélo Inkeyt; í-jé--s kAp. „.Sseot Isten! ni vagy pftnköad napja ¦ ^a<y »x ótestamentomi csoda i«méi- ¦ < - Asntán isgatotun csapta tie -"-if: Xítn jó as ilyen bűvös levegó a -'t» «.a>éuek! Mi te nlaietlÜok a Délsalai lakarék-péoíUrfcié, melynek erkélyéről Kp^rj Hirscbe hogy Ede és Faroek Laosi aéaték. binyat ütött . fiperjosy patriciui aaolt le hoasám : . as óra! nyugalommal „Servm AJnosöcsém! Hit a Farnak „ Lacsit mért o«m v.ssi magával?-göí itt hagyom Sámaonnak; il kadd g gy ; rásaa a Déisalai-Ukaréipénstár palota janik oeslopcit, míg meg nem kopassodik. • Erre Ilinchel Ede akkorát kacagott, bogy dr. Farnek, ijedtében a 2 emelet* fntotl a fejét keresti Mi p«dig a koesia-¦ak Mbet trappot paranoaolra, meg sem iUOtk ú gy j ..... — vUi ax? mias? Ő asónokol ? Eg tett csudát vagy a pAol?! Vagy tán a íügefa ?ö — De Viktor bátyám,ott aincél&gef. ! — „Jól jó! dehát tudni illik, Hí>gj as ültkor kélaaer ayilik" . . — nIgen, igen, b» as ítéletnapja itt lesse a, ka a világnak vége les!" — .Na és öoém! bk ő besaél" . . . Viktor bátjráok elrohant; be sem vána bucsu-őíélésemet. Mi ssíntén riaaaaforditoitak a ko-oairudját s kihajtattonk a vasútra. Itt ssórnyü isgat^ttságba jöttem. A perronon ck ugy hullimaott nép • kftséje — mintha lathatatlan fólbérelt Ördögök ssórták volna — hullott as éa okiober 6-iki vesércaikkem. Mi ei lehetetlen, hogy esek a nihilisták aa ördögök kel egyenes atyafiaágban ne legyenek. Még egy órával előbb vet ték atak magukhos a kesiraiot s már a ké j D h g késa ayomutváoyt ssórstják. kil? lhl l hogy i kivel? — ast lehetatlea vott meglá:si. A sihilista vesér éssrevettc m«gUp«. téseael s amint a megváltott Tassri j«. gyet (^erméssetesen Uosskv» felé !) ke- volna inkább a föld alatt lenni, mint aétoi, hogy mint falja nubó é.Tagygvai es as aikoimáDytiestelő és tróoinúdo 'o-meg »s én „vörös csedula" alakjában ki* •dait s fejedelmi trónusokat d mtőgeii goodotataimat. Micsoda sötét daemon is Tesette tol iámat, minő átkoe varáss alté ¦eg agyamat, mikurea a csikk ternett?! Megfogtam as „elvtárs' kénét, hogy jöjjön, menjünk valamelyik terembe! tUaó volt már! Alig indultunk meg, erős marokkal ayul valaki nyakssirtemhai. Barátságos érintésnek semmi módon sem vehettem. Haragosan fordulok viasza Hát « Saako-nyi főkapitány tartott galléron. s0n a törvény nevébin, foglyon 1" .Micsoda? É* foglya? Főkapitány Úr! . . önt frl ül lepte meg a kotar} .... Ntkem utaznom kell Moaskvába]" „Miért?- HMert sisbadulni akarok a bitalasft-imtől!" .Annál ros««abb.a .De ne úgy érUe! Hanem akkor kifiietem őket • „És mit oainál MjsskTábaa?' „Dasiníectiot esskösldk," „Micsoda? Saereacsétlen! Hát nem tndja ast (dácsára, hogy 10 év óta lakja Tarosunkat) hogy koleráa időben főbenjáró veiség . . w . a desinfectto ?' ,D« kérem! . . ' .üh, mitkerevl Ügy U régea fájt a fogam egy uj«ágiror»" É«, hogy asegaatafiis: meanyira fájt a fof as újságírókra, hát ágy dobott nyakssTTtan. hogy és eniméiateaiet ress-Uti sembe ayomU, megnoritotfá keseoiet bi- — — — — — — wnU.nl. L¦ asoabu -aes;i« wreUaaa Pár peres muW* ai«amhm Urteai. Markó, a mi kedves állomási főnökünk tartott karjain . . . és ecsetért kiabált Folnyituttam sietueme; és láttam, amint Hajtató Sanyi a asenlgyórgy vár terméséből érett ecaittel rohanva, kéisel Ubbai töretett ál a tömegen s átnyújtotta Markónak. Markó mergeteo rá rivalt: ,Di ugygyan barrrátom I tesemmrai érten! Issen borecseiet kértem!" óriási kacsagás rásU mag a leget és föiebredtecn. A kia Ju'.áakm lányom állott mell-ltom és árUilao ajkk«i kérdette : aPap megirtad mára késiratot ?" - Késirat ! Octóber 6-ira veseroikk. NibilisUk 1 .... Álom! Álom ! Cl öltem volt a betaj-seil«n vesér cikk, amint valóban ir;atn s így sióit : .Októa^r 6-lkÁr« - „Vewünk fágyolt a mul ra ! Ma tép jfik fel abeh>ntalt sirocallNeidessük f«l s vibaroi idők sötét ssellemél! V»n »1 kotmáoyank! Van alkotmányos, koronás királyunk, ski asereti népét; ak m>enk s«vével, lóikévá, mind en cepp Térére); aki mtadea érdeké: alárendel baaánk, nemsetünk érdekoiaek; aki ¦ •ötét idők réres akasstófátt eltakarj, nagy sser létével és ímádkostk aaoknak aseatelt porain, kik a sa«badaágért rérA-ket oaiották, martyr halált haltak .... É* a többi! fis a többi ! Nem croda. bogy elaladtam mnlletla. Hiába: oaak áom kösbea ayifik meg igaaáa a ssít. As álmok oraságál aem politíknwk kormányosaák. Oit a végte-íim stellem (Isten) as nr; as pedig a lsg-nagyobn eUrhetetlen illám böloi, de neaa •olitiktt. Fa Hiret. - Ö hi -oli F»r idiflk tBinp'omábaa. A. rárt»ié>-liSaágok, a kös6afaada«ragb«li « é> unilói kar iMIUls ilog 'olt ktpruelTa. A miaéi .quardiáo rígoiW Waja ffid lett«l, l cburuabftn mag ¦>¦ ujj o mof-al.kuli aég;« kar énjeit bámalsua pra.«»tiiá<a>l «• h»og«r«« J Hoelc' unár ' aellait. Újból ki«»«tjak « oé-meara,lakaláaiii>k ]eloii'4a<ígé[, i, bőgj f«ltüa'a«)aU'< ioi p«>a.ilaa uraid1!!!! laauhaágol mia««riiit<>([j 18 «-r la.kia»l bíró »ároiba,n c.k oigy ugWI álló dalk&r tterepel; máaráaat ho^y aliaro»r«8a'íl aiiónuak a ku dtlkömek m v»a.i6joi.k mert iga>a, bőgj tsgj>tiaB.k aaáma. nlasj^-¦sdea caeiély, de as is ig^>, hoij ah bingaríval raadalkasik a o'.y •««<>¦ kép-tatts^gge' bír, bogy a templomi k iaAnaég leljea eliatB«r«aael hajolt míg r.lliaui productiói ttlolt. — Elfl»dtt«k : Fiihrr Pliadxr Öd.u «aWober Ao al arán áU» Saoctns I. E. WiiBioarióI «• Socil"r S-moo Beoedic uaa Hock ea S^maon urak áUi. — Kjrilvkaoa ujagtiii: Ali» hosls » a»jtó ama, TasscVyt, maiját t. 'vi ja ina bó 29-<o Sünegh l.kóial tllsr«.i Által B»-BTedtek, embnr b.iáíi aii»k ál> d<is>l k«a»«gükoek magán '.udáa U.L,.i ia, a.soooa.1 legas-bb t«BQ jalél adlak. A Tároai fUljáróiágbof k6»eílcesS Kioma-nyok erk.aiek: .) Sümegb köaeégbol ba-lolytkaupetitboii 735 frt. b) Sümafb ja-ráa terflleUo migiodilolt a4onia7 K7Qi' teaMI 274 frl. c)M»íy.teraleien(<jajl'' befejeiTe oinca) J74 frt. d) F Ijo •' •oguastus W-áo a. katilhelri ifja<áj által WM 82 frt. a) Keasthaljen to\ji •<• ««f temb«r 4-«n tar:ott tiaeamalataig i^e* delmebM 58 frt 22 kr. f) Cja-b-R^"'1 i.rwt o.iked»elf.i alo.dásMI 6 frlWkr. Kaakea kiTÜÍ aagjobb péoabaü adako-aisaal járultak: g) BelÜgjnjinni'»riQ» 300 frl. h) Sümegh, Uk»rekp<i»'«' 20" írt. i) Ö u.gJinélUieágs a, í»npr«"" Pa" pök 100 frt. j) Z -Ssaotgrótb n'ST kM: a«g • tüikir utáni napokba.0 stok rSgtím aogíly.líaíre 90 frt. k) Eitosr Sándor ¦toxgbi l»ku< asastgritbi t>1u» ö karS-lai oraságos képriaolíje 50 frt I) Ed" kuty Sildor páni Uko. &0 frt. ¦») ¦''• Hibálj .um.gbi lUo. prépost pl<bia« 30 tr . «) Biroia Liasló Ca-'R""4'11 'f' kos 25 fn. o) Bsro»a Feraocs Cs.-Ee«« lakó. 10 frt. p) K.lo«s»a>j Miklóa C»»-R.odaki lakos 5 frt. OatMMa 2440 'rt-(G.boas omü«kbwi: Caigo Iat»« UJ ' Keasi Ja,kos 3 «s fal m ntses bass 1»"-C.»goh Jósael laigUgeti malomból 4 ¦¦ mása* tun liaaL T.páo.fi FereDCi Sy"' Lak pusstáról 9 cs. misas gaboaa. Q<>-mdr.j Qáapár gogáofsi lakos % m. ntasss gsbosa. Bsreií Fer«oca Cs.-Beadeki !•-kos 8 as. miaaa g.booa. Több a aOBOgtuHÜ32OHÖTÖDK ÉVFOLYAM ZALÁI KÖZLÖHY 1886. OKTÓBER 9-e* jiráabell köatégbíl- aamugy 8 m. máaeai utá* Pitk Selaeaoi, latkiselebfc Bili.boaa. Élelmi eserek : gumegb és Saeat-1 vosi egyesületi busgo U—\|\|.J lakássá »róibi kosaccokböl asép menayieegben ee. bueea-pokeral arilettea-e-t-eLlelkesbb Obibíl Petlaaovica Mibály esperes p.é- Mkssebb toaastokbaa iaaanBBBBV'i • ti l. Kuba aimitek : Z.-Satgrótbk ös-^,,6: 60 db, Sflmegh k&seégböl 40 db. ^t itt kimaUtott kéespéai. gabona ée ruhanemű a káro* lakotok Lösott arány-le^uasa kiowtjtott.; ok áldjAk a baaafias jo:<vdket, Sunegb város eioljáróeaga p«. Jj,. \|„g»élyebb kossöseleaek .de keljen ' fc titrjuéet. Kosbor Jóteef bíró. — Ai raltü iparotok téli uo- íalyuai • budapesti álltán kotep ipartanában I.V III Síodor-léV 4 ss.) folyó evi november hó 3-dik aapjáo fog mcg-ptitlatma a beiretasok október hó 15 a'apjátó) norember bó 2 dik napjáig tartatnak. A. tanfolyam négy leli teléére terjed • éveukéot november bó elejétől aaárciius Hó végéig urt;e lantolyamou w ;iietL epitó iparosok readaseree etak-,;,ép«ileléat • annak aikere bevégaéie ¦UB ¦yit «m kfimiTesoiMtah biae- < ajornek. T.oulokul fa I vitetnek . botiiliöu hüd kómie»vio»v va6 tagtira iránti k«t ét fteaiate toMit ia volt, melj bog/1 termett, uUd moadaDuak ie kell! boly Viktor irótánuokk* a rőgtóna^it ménje; ott oaak 6 tud eredeti vadvirágokból a iMoiftlitá* egeazaegee ersekével raép ceokrot köUi. íme, • Pick b»rilu»k-oak Mtiot otokor : .Aki i.iTúit bei öltött* edslig, EltáTOcik innen, ut nb tudjak : aéddig ; Kinek bora im ittjó ¦ürfl éa nem big Ki a pohár nála még Kiv-awa telik, Amint es fgr magjar hiz«Ji]iál illik: Annak ne lajven ai útja gi">rb«, de tik : Élet* ••ercaoét ¦ «íé« vé^be rij, — Éljen még lokáit bírálunk a Pick.' — A Air néléról ai életbe. Örömmel jeltwa.uk, bogy fárouank egyik köa-ked»e.uégfi ifjft, Halit Ittráo.ki oly bir-telea éé igeo Butyos betegségbe esett, ké\ jelet orvos: dr. Siekeree ét ifj dr. Káli keseléae »Utt mir aDDjir javait. éi« , tr-);rt tegédnk, » kik toljékoojtn I bogy e n»pokb»D tvs ágyat eihgyh»tj». 11 ' Kik fidl b l WaVtD'- irai bb «.; »' f,íFíie!re jele áoyi, tüTátb ruioak sldm ü 6 » gy do»k í korlatb»« »üködt.t. ewSk erkóIcM biionyit- fóuokoikti1'. igasolvinyt .v'ai arról, b-gj mily g jakorlatbD ét me- lyik a>akb»D dolgosnak. — 4 „HaKVr irodalnm U KűIH vHW-tpárta irodalmi f. aó 7-én. Lx ssakoMiya »iklo(nnial a Pick Salamoaur Alul pályadíjul »d»« 1 dD- «- kir- »"'»ny»l pisyadijul kiiiizni h»'arostk egy Nagy-K.>uim« muhj»bol vett tunéoeti tárgyú eredeti boMé'yr«. Bíráló biaattftági taco-ku- Dr. Neumaao E4e (miot oloök) To boly Viktor és H ffmaonMór arak lettek ¦MgraUstTa. A pátyásati foltételeket majd fik fogják megállapítási s a hslyi lapok a'jáo kóHétetiBi. — Ugyo«»eo alé^bda kimoDdaiott, hsgy a telolrasá-tok-t legköxalebb megkesdi aaaakossUly. Ki alkalommal « tsako)stá!y tagjai ülés KiTáDJak a feiüdiüiaeK, hogy eseatal ag/ftl ctak • térniotisL kö vétel tr oyugtt-lom elveseidre vejjé igéeybr Oreság* vásár Imi hitíAo (f. hó 11. éo) Nfy-Kuus«áö. — LeKma«a8abb elinaicrM. — Ö csátiári ea apo«t»!i királyi felsége, f. éri neptetnber hó ü2-én kelt legfeleÖ e). hütárusátáv! l'gk. megengedni conl'Ot-Utott, hogy Kovács Kálmán igaiaágügyi mi oi* tori taoftcautsak, táját ktSrelraéfe törtté a l ny ugdija>ttatá«a alkalmából, M igntíágügyi kósi^Mgktái teréo tett tok á«í baigÓ tEo]gál'»téj-t t legm-vguabb elilm«ré« ayiNánittMaék. királyiFsitége.f. évi tttept«mbv bó 20-áa keh Ugteltó «llíatÍroláT«l, gróf Jaoko-vich Láailót, Somogy vármegye főispán ját aseo állátátoi — ujá kérelmére; — f-lm«oUDi t belytfbe Ssaogyrármegye BiipánjáváTftlliáD Biá'_ Torootál 'ár. megy •liipáojá: legk. kioevesni niltoa- uioit. — ö Feltéé « bad»p«»á iOlÖUb-1 lábos potbirirá Ssegbd Ittváa itÜMfer. KMgi törvéajnéki bírót, járá»bíróvá u %mii járáabiróágbot Melicakó Mikló* a»gy atáiiijáráábir&ttágiftlb.rót kiaerevto ! — HltbUoaiáBy. goiidaak. A ¦•gy-k.aiui kir UVr«éayt«ók, aiiat fait-iaá^STMiiU BenL megyei aiiepáat « 4 Featoiica fel« bitbitomáoy ori oro- •iaiotak godookává aeveste ki. — — A. Leregkr.lel.Mi tadomáoy«k itm eret térj out fi folyó ir»i IH-d'k fütetét vettük. A folyó irtt eUá éa máwodik ivén, » k&ayTesstéBi ét váltó iámét Unitja, mig a harmadik iv miat .kereekedelmi ét pémügyi »emlo* cteku^yan érdeket ét a kereskedelem terén mosgó ss»kem-berekaek megb«c«ölbetl«D bpróaágokst hot így Dr. Keoedi Qeu, Dr. Qoi Jó-tef érlekeséseio tul a romániai, váhó bélyeg u értékbittotitii ai íínműkMÓ Uámbólyegsó vannak iimortetvs, mig • köDyTitemlébea, a Makkftayvek kösül Dr. Sebattyéo Jeoő , k ereekedeiea itméjs Bas Olt bajósásáotk törtéavte' es a ,t»e-ged-caoográdi taksrékpéDttáriOéves tör-tóaetárdl irt könyvek vaDoaksiem léi te, ve. Ai erdeke és u öamúvelődést elfimoi-dilófolyóirat mely gyárotok, kereskedők péoiioUsetek «, esek képviaelÖi réss«re otakagysn reális 6'tékiírná ZtchárGyuls ártserkesst^sébenjeleaik (BndApssten II. Albrechtot 8 ss. s..'\| meg, ki megkt-resésremutstványttámmal ingyen éé bármentvv! tsolgál. — Sinajer én YVolfuer könyv kiadásában (Budapest, AodráMy-at 10 ss.) megjeleot Benicskyné-Kajss L«oke „Saját kesébe, csimü regénye, mely a kedvelt írónőnek egyik ujabb romok müve. Ára 50 kr disse köt^bm. Ajánljuk a mttvsit olvaad-kttaéMég figyelmébe. oóveadék, városaakból rövid idAfl Berlinbe Uvotik. Aaért akik nála mesjrei deleseket akaraak esikosoloi, baasaálják tel itWUrtóskodáta idejst. — „Dunántúli elleniek6 csimQ politikai és v«gye3 tartalmú lapot ttán dékosnak ittditani Sopronban. Felelót Mer- tuir ar által feltalált ei kizéréiai tzafeadtlMzati \|yar BIEIDINGER-KÁLYHAK előálhtiaára. HKIM 11, Döblingben Bécs melleit RAKTÁR: Budapest, Thonet-udvar. czigarctta-papir valódi BÍX3 Í0/4S. C3 KIR. PiíiBAD ktá,r BUK&KE8ZT Strada l.i(ika.ii 96. MILANO Corao Vitt I kXI kaaaUlaAu. 3lo »Fr. rüTüi \7.a ^H. íeidimber-ofen irilUinsV> íVJie. wa a>va» "iv.a«..i »-. ^r- — --- ^-------- .piai dijakkal jatalaaaiia B«ca 1873, Caaaal 1677. PáHaa 1818, S~-bakaoa I 167T, Wela 1S78. T«p il« 1819. Bío Hl, K«M- 1881, Triaat 1988 Leajonb falBlrSlmtd aaelaISve! clliua Ulvbák laktaokaaa lakóiak irodUaak ith , ecjaaa>B éa alerim kiállitaabaa KfY kaljbaTai I8bb aaoba fath'-tő birodalonlian 283 UDodiban 2295 drb. vaa a mi Xenüacsr.kilyaaiii- ___________ [.a koat 87 unodibaa . bécai karűlatbaa 567 kíljaa, 46 UDOdibas . 'kalvka a budapeati kariletbaa- A ayar ^,ij^t« ítoa letk'dVdlsUal, ».ljat a .. kiirtalak múl-daeatt kiT,.t.k. u>bb..5r»a atia^okra aduk okot. - Fi-,,.l»«t.ljCűí lel.it a 1. koasnaigat aajít érdekabeo u-aiTa crin ••diagvonara — korj ívja ~aaat miadcimei h.rne.Mi éa irmert jrirTOá«T«»k aUaaiaaitil, kabar aaok mastraaa .üridinfer kilvaák" tW p«I.J ja» Meidinjerkiijbák gjaaáot ajáíltatna* la. A mi cjixlmáayiink ajUjiaak belaS [alán pari vMjecvaek bd« vao ontva. Venta", szabályon)-, töltő- és szellöztetó-kilyha kettós köpeDjnjel Ssabadalom bejalsntva. A kSiniyek tiaititáaiiial a por altávolitésa Meljíbíl alvehitök a o.,k«l hotj a káliba .aétéva«k Zaj ntlkOü t»lt«a. Teuaés laarioti a\|ítutaűa kokl üla.léaa.l, 84 öraj .,5UfUin aim«aelé.B»). A haato éa aalak pomélkuli fltirolitaaa. „Hello", fOstemésztő k»ndaJ16 vigj kiljhi lithttó ttUeléswl. \| Saaba4alam minden államban b«j«leatve E»v kandálií vaj, kiljaa több naljiaéf fOjüetlen fatéaír. iio jalnat. Tetalía «.ri»ü <,öíarta,» koka, k! í. nilkíii altá.oliliíá. Eoaaaol fulö kandallak kijaviUatnak. KizptMtiléafDtét Máu epfllelakrí. Szarkészfllékek iparti ét mul-¦ ' «éWcr». WtggM ktiyhák. LE HOUBLON [raocaia pjirtmáoja. Cawiey et Henry párizsi lhánáoktM óvatUe. íxra paalr merríuurallateU Dr. JJ. Pakl-Ilr K. Ladili. l)r. K Llppmaia Mcai >•! ¦yeaaeri taairok által, kik a lafjubb ajánlató adták, ugy a kitünó mimiaéK, TalamiDt U tgéasaáfre Dera árlalmaa tirsta voltárAl, a boljj miat ilyeo, a mafa oemiben ecy«ü»a. gg Proapactotok éi i jafj^kak i.Ra> í! bí.-meot... Ezen sorsjegyek kaphatók a kiadóhivatalban, incsem,í Cefeirtlt fi. ca. udvari gepeas Bfca Tll. Krh«r>taMr 71H SukíliiKii lóttí-tilikit, Takurtk TOzhéljek. Kttpo i fülét. Aszalt «« izarité kéuOlékek. MinlaJeffyMikek dl/talanul. Kötött áruk gyapjúból szőve, szóve nekéz téli mijuintr -ejylel »or«j««-vrodája: Budipest,»»c2i-u1cz«6. «. Wajdits József könyvkereskedésében, j I-só számtól t legnag.rubbi«- Nói és férfi h.<rl>n)nk ét keityükel j üzletem tökéletes ftlhlujiii miatt dus rtkiiro nbin e cikkekból végeladást tartok » lehető legolcsóbb irck mellett WeiceJ Antal SltmnpWaarea Fabrik 2888 1-S Beiuín (Bíbo>«B.) kaaat<: AltaJ Boarik laaja. M«f jaiea kalao-kent h4rasaaur. A Barátkáit olleo.eki párt a lapeak arkölcai timogatáat igért. Atoa kÍTtii aaaerkeaatfiaé^ bírja gráf Appo-bji Albarloat, aetDkB16ab«a a párt többi tajrjaiaak ig«V«t«t, hogj a vállalatot pár-tolai fogják. Nagy gondot iger forditaai az áltaiáaoa politikáa kival, a Bagyei ügyekre, ta. Figjelemmel fogja raegjreköa-tgaagaUaáaak miadaa moaaaoalát kiaarai oa aaoak igaaaáfoe birálat4l adni. Ki fog lerjaaakedm gaadaaági viaaoayokra, aép-sléai ügyekre, novai miodaaon téave-aokre. meiyek a haaa ö« 8opron-megje jólétet elomoadilják. A baaaDoacn kivül leaa aBonban a aaépról ia goudoekodra amoanyibeu oda fognak torakadni, bog;,. Urcaiik jeiea tollak oó: k-rüljenek ki,' bőgj azokat viodeaki áÍT«aettel olTaaaa. Egj-ag; regóaj MÍalen mindig leaa la-lálbato a lap báaabjai koaoll. Glofisetsai ár: 1 évre 8 frl„ — f«l«»re4fn. Bogjed-ávre 2 írt Egyab fekilagoaitáat asiTeaea ad a .UanánmliEllenaek'aierkeaiatóaage Soproaban — aUi aiamaakbirdateai rovatában boaauk a f. eri 12-aa kibooaáUadó magrar baailika aorajegyek tarveaelének kivonatát. — E aorejegy-kölcaön melynek eagedalveaeae miat baljuk aa ily-ndtaü küióobea ia aabeson eagvdsiyeaett aorajegyek aorában aa Qtolao loeod — aacjon kedveafi beayoaiáat teaa. Ugy-tetaaik, még inkább bivatva van a ked-veaó talajt, melyet a kibocaátáaak ota jeleDtékaayea enaelkadelt magyar vöröa kereaat aora\|«gye< aa ogyaevetott kia aorajegyek elároailáaa eaéjjából teremtettek, még jobban kiboviteui. A baailika aorajegyek, nem tekintve a kölceoQ&ek aa allaláuoa támogaláara adnyira roaJto caaJ-ját, a gyakori baaáaok, aiolyaknak alaaja 120,000 fnoa adomeataa ayaremeayoyel már a bví aoveoibar 1-aa fog megtörteani a aok éa aagy ayareaaaay «a a kitüod allapáláa 4lta4 oly aioayokkal biraak, Dieljrek ceak aokkal magaaabb áru vagy aorajegykölcaoaök állal nyujtatoak. — Eiyetaw taoártk ée sok száz meg száz gjakorlo orvosok meg- vizsgálták már a Brandt R. 'gyógj-szerés svajczi labdiutit (egj doboz ár 70 kr. a gjógyszertirakban) • a próbák ntán kellemes, 'biztos, s ártalmatlan gjógyszernak uláitái. Ebben bízvást megnyugodhatnának mind azok, kii netalán még kételkedtek e kitünó házi- és gyógvszer legjobb hatásában : de Tigjáio- kell. hogy a Brandt K névaláírásával ellátott valódi készítményt vegyük meg. Lapvoaér ea kiadó: SZÁLAT H. Feleli. aaerkeaalA : VASS ÁL108 Laptulajaonoa: WAJUIT8 J0Z8EF Nyiltér) Előleget jelentés. EaeaBs! van aasrencsém Nagy-Ka-Biaaa viroa aa vidéke n. «. köstiaaégét erleaileai, miaaeríat helvbao WajdiU J6-aaef k5a;vkereakedéai mellett még e hó 15-éD egv a jeleskor kívánalmainak tel-jeeen megfaioK jól berendeaott pip«re-DÓI dilat és rö.ld.ra kereskedett avi-taadok, mel/bes minden e asakba vágó árucikkek nagy válaaatekban, diau ki-allltaabAn a lehető legolcsóbb arak mellett, leesnek kaphatók. F6lörekvéaem uda iránvul, bogy aj I. vevőim bizalmát jó irncaikkekkel éa pontcn kiaaolgilas áilaí kiérdomelheseein. Hivalkoava e téren auk évea it aaersett tapaastalalaimra a e varoaban éa vidéki iamffretségemra, keoeegtet a re-ajéaj, miaserint a n. é. kóaoaaég újonnan nyitandó osletecnet aaivss pártoiaaára méltatai kegyeskedik a maradtam e re-•aéayeea ayilvinitaaiTal. Kitunó tiaatetetlel Kohn Gyula 'í E rovatt alau koal5tekért nem vállal f.l.loa>ic«t a „„,« Mustra Vasmegyében a vasvári urodalmi Tisztségnél 150 darab mustra birka vásárolható. írod tisztség. SKDJKVFKJÍT legjobb asztali- és üdítő ital, klttnó hataujnaak bizonynlt köhögés M gégekaoknkl. gyomor- in hó- Ijagknrataál. 2711 2»-27 Mattoni Henrik Karlsbai es Ejcst Eü lyafcorlott ki eddig, herciegi és grófi uradalmakban hosszabb ideig alkalmazva volt, 1887. január hó 1-ére állást keres. Tudakozódások a kiadóhivatalhoz intézendók. 2HX4 2—2. SWADL0 FERENCZ BIUAPENTEV Oyára : ker-, alsó erdő-sor 3. Mám. Ajánlja saabadalmasoM. sajtalao, onmllkódA lárredr»nyrit I sott acaéllemexböl ; továbbá aaabadalmaaott Haaicek éa U féle tdltö és nellóltetéai kályháit, valamint kSiponti avrreaialexéaeit, aajat aaabadKlma aae, riat, egy vagy több belyiaeg asimára-mely utóbbiak különös** Qj épülelek-sel, iskoláknál, kórháaakBal atk. aaol. Watelessel, vagy asatlostetas nelkQI igen caélaanrQan aikalmaahatók Ajinlj, továbbá valamssayi aa épnél asakasiba tartass munkáit, ngynaiol: épület-, non-, éa saerkeseii lak«loa t«r,l. éa vakolat felbnaó gépeit ková- BBell vsakol munkáit, ¦istakartyik ia klltssívstsask laayss ea rlvs 2804 20-56 fútr. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. OKTOBEB 9-«. BAZILIKA S0R8JU.GYE. KIBOCSÁTÁSA. P II O S P E C T U S. ö M«..ári aa apoatoh kirtlri F.l^a.k l-gk-vrj.ln>«..bb en(red.lm<»el a mll... i-» kSlokt«tá»iiK) i inagy. tir Miai-ltrr álUI. 800,000 darab 5. o. «. lórimról „dlí, (8000 ,oro..t 100-100 uimml) n) rrlMníny kílUénj bosaattalik ki. «SJhá. .tb. ír^u^íá..T°f.«UrtÍrr<'é" "°'SÍl' °">'J°"k' f"W" ' B l Et«n kftlcaoo 50 é» al.tt oy.l.ánn. aoraolaiok alja. Inrl.a.t.lik kiapita... m.gy.rho.i k, ...k köaíl, . bad.i 120,000 forintos főnvereménvnvel, / - •> a • 7 továbbá W WOO frto., bir.m Md rto., bárgm .„t.nk.,.. 1000 frto., 4 «gj..k,.l 500 frto., 20 agraakiat 100 frto.. 50 •gy.okiat 50 frio., 62 «ry.aki.l 25 frto. „.„.„t,,.,.! agru »j.rta>.,,y k6t»..y k.t ranbol áll, á. pgig 1. m g.ból . Dj.r.aií.,.köt;.o,MI i. «.l...y v.."'..d.°t!k'!°Í7uvííbi "„,« ? 7">""1'" hu""k: '"'•>'-" ' k«'-X"»í™'"L'•»•'. a'l«.l«b. hat frt.1 ti. MU trrjr.i t.rlw.tó.1 ta.,.,,1 ..«UfJ., , ¦•ag. . .y.r.o...yk„.,<.T . Zl ii^..VI 7 TT,? " " r'1'lvl-1- H ' •"•°b"1 "W ''-' k«.í.yr. . ..„„na.y hu.áab.. „k n,.r.™.ay. .. . ny„.,..„y-„. ,„ ,y b.'d... .1 .., Hinaen niereuri képei, mely által a nyrrtim i"« hmttik. ér .inakUtl ¦yrreméay-iielvésjt 6t«Ll«lik ki mi< J-koUeaj (B..ilik.-»,.r«je«) K-I..I l«gk<-vR.rbk 6 frtUl 10 trti Urje.ö i.,x ^rl Lettfrik vi«i. . . -j'-nyhuií..,kb.nl n«iTéir\|i jo« biit<»itutlk. .lap, t.,ábbá UMmt^"™^' ¦ •"•"'- '-"¦»¦••-.¦ - .«.é-T,k . ¦.y.r.™.„r.K .-...l-^u: -..k„e,. » a m.ir. k,r. kéípcnti kll.mpé.,UrB1il Irtrtt . .«7».tt k. UrUtóWap kü!oVk«ttU.«,k Uru"k"'P • "«'• • »«Ua. e, kO...kt.t.,H„\| « k. ¦l.l-xt»rl>» ál,.< , i«„Url.,tt 500 000 frl, ..ly . k„u..7.. . .y.,.n...,y.k t.j« t A Buillka M a kndapeali ralamlnt béenl ki»Ulo« töi-dela\|.okbu j« .I torg.l„Mb. bo.....k . b,j.l..té«k ., .kr. „ ..4bb, W,* f. evi október 12-én A'°"J«ÍT ir. 8 IH 50 kr. d.r.boakéat. «>r.j^y« folyó ev\| "fJ °pl tí-ig .. ill.tt b-j. aruíkp.pir.kb.a, Wr.. jog<»it« . r.. lF«t.U alk.'t.i'.l d.r.bok.t a oil. tortául baj.UaA.kr. Aradon : m Ar.di k«r~ted»lm, i, ip.rb..kml BMtterciCbálljáB Bb j .cebi0J.i u»« BielitlbFO: . Bl.liti-Bi.Ui k.rMk«d-,l,n, «. i BoiPobcn : Scbw.rt E fi«. ur«ko»i. Brúnóban : A« eUÍ írdílti bmnknál. Brodjbao : Suh.o.oho a> K.lhr ur.knál Bninoben : . Mibn^b. E«iompt.-B.»kcil. H.rber L nr buk i, D.wk.re.k a«rbw Ltar juo. araál, Cíf rnotltebei: .Blko.io..r Bod.aw -dit Debrecienbe. : . D,br«c,.ui k.r»k.d,!m K.iirrgo.uban: .. E..,.^.; uk.r.k FiDluébaa: L~poldo Wio<i.p.eb ara.l Fr.Doo CoroM.c. té Figlio or.kail brartb>D : • Si«iermarknch« E»kui»p«-B.»k Noohod A. uri.1. Gjárött : .Gjiri ilulioo, biuJb.«koál p.rk..ko4\| Bejelentések olfogadtatnak: Budaar.lrD: a Magyar laaiimitolófe pioaváló baakoál, Uorotty. utczi . Peat. magj.r k.r<Kked'lmi D .nkaál, Durotty.- ulca 1 * Magyar oriágo« backuái, Nádur-atc» 4 a.. Becakni : aa U.ioa B«knál. aa U.ioo B^nk ráltóbáUoál I Orabaa 13. Győrött: Jerf; An.l él ri. ur.koii. iBDHbmcbui: Líi.w- M umil. P«;r é« Soovico urakDÜ. Ku8áa : s K»a.i kvnk-ds mi b.nk r^niiiriin.nfi.1. Klagenronban: K.th.a«r J. M. imái. KolOt»T«rott : Hi'tlui Károly útnál Krakkóbal : M'.d«i.bme Bála aroil. L.lbatbbti : Luckm.oo L 0. uriál, M«t«r J. <;. li.ál. Lea»arrgbeB . K k pn. íi.\|;„.ch ¦ Acti.. Il/P<.ih.k.o B.okn k La.dMb.uk óm Kloigrmcbjfl. O.IÍ.I.D-..1. Scb»IUobi»rL A^ot uroái. Usabea: . B.ok fflr Obv»st«r«icb uod S.liburKi,i : P^Kbe F.renc arsál. Natjiár.don : « Bih.rmegj.i t.k»r«kpéoiUmál. Nyitráo : . Njitr.i k<irakod>>mi i, hiuliiit«a.taa'. . Wurt aaim. udrar. Olmütiben : Hinob W. C. árnál. Pécsett ».-h.priof«c J. ur.ál. Poi»oaybn: • Poiaci.yi kvMkedsImi b.okaal. Ká\ Tiodv urnái. Priltában . BAbmiicbe E.compn B.ok.ál. . Bobtaiacb. Uoio.-Baokliál. . ZiTnoatsnakH-Baoka pro Cecbj . MoraTu. Sallburgbu : Splogler Károly arn«l. 8w.oi.g-r Károly írnál. SMfodei: • Sm^mIi karaak.dalaii «t ipubaoknil. 8oprOBbaa: . Sopruni épitaii •» fó:dliiu>lbuk.ál. TrmeaTárott: iT.uinl uk.-.kpáoitáraál Trle«tb«B : u U.ioa-baak fiokiataaMaaal. UjTldekrg : Kl.i.usk Jou.f urnái Záffrobkaa : • Hor»it Uumitoó ii.olaál. • Horvát k..Mkcd<iÍDii b.nk Bejelentések ezenkívül elfogadtatnak az egész osztrák magyar birodalom nagyobb városai pénzintézeteinél és váltóházainál B»ea~ l886' oklób" baráb.a. Magyar leszámítoló- és pénzváltóbank. Union-bank Bécsben. Pesti magyar kereskedelmi baok. gy b XA6T-KAIVISZAIV: a naghamizsw keres- J(ED\|U!!Lé\|PABÁ Wajdilt Jötté) könqmyondáj&bfil Nagy-KanitNAGMAMZSA, 1886. Október 16-án eteti dr em é»re . . . 5 frt — — ,1 evr« ¦ ¦ ¦ ¦ frt 50 kr ,H!M„t . . . i fn2Skr Ei;n ufca ie ar HIIÍDKTfcSEK ' hAiiboii pettuorbka 7. aiisoduoi , i rr;i>J'-n toTihhi nnrért 5 kr NYIITTÉRBEN .nrooként 10 krért T^t«tD«k M Aet, • it 90 kr fifUndSk HaszoDötödik évfolyam. ZALAI IOZLOIT. lap asalleai rétiét illetfi kfítd-Ak kb aoyagi réasét illt5 knzla-ténrek p»di( & kiadóhivacalhoa bementre édők takarékpénztári épület Bér-Gt>nt«t)eo levelek nem f"o- na^-fc n«4«t „Kereskedelmi lparbankm, a ,nagy-kanizsai Mente* tűzoltó-egylet, a „talamegyei általános tanitÓ-nUt; a „nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület, a „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző svwetkezet. a „soproni kereskMmi s iparkamara" nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Irodalmi viszonyaink. Egész Magyarországon nagy a panasz »rrl oé"e. bog? kedvezótle-Dek 12 irodalmi uszonyok. Nem ok léikül. Aí » lelkes irodalom-pártolás, mely az ötvenes es halranas í«k idejét az Írókra nézve oly ked-reziivé tette, ma már nincs meg. Síimé bamnlatra méltó, hogy ily kóralméoyek között mégis akad szerencsétlen fornkás, aki tollat vesz ;ezébe. Ma roppant nagy és valódi bivatottság kell ahhoz, bogy valaki költői munkát írjon. Az ördögnek sem kell az. Megírhatja az iró; azntán elolvashatja maga; gyönyörködhetik benne maga 8 el is temetheti maga az íróasztal Bókjába. Ez kerül legkevesebbe, ez jir legkevesebb rixi-kóval. Mert ma-napság egy Vajda Ja no 8 költói idealizmusánál többet ér a Zola-forditás. Az írónak a köl- közönség oka e minden irodalmi fattjahajtásnak , az erkölcsöket veszélyeztető irány kifejlődésének. Le hetetlen képzelni írót. ki eszméoyi-ség nélkül fogna tollat. Tele van mindenik idealizmussal s ir valódi költői becscsel biró munkalat: a rideg földi dolgokat ragyogó mezbe öltözteti képzeletével ; festi olyannak az életet, a világot, aminőnek lelke eszményiségében a való világot látni szeretné s aminó az (ha mindenki költői lélek volna) tán. lehetne is. De mire ébred? Arra, hogy kinevetik vagy sajnálkoznak rajta: mun kaja senkinek se kell; élvezhetetlen tandér mese az! Ilyen munkák mel lett fölkopbatik az álla; nem hoznak a konyhára egy Styinget se. Nem akad kiadójok, nem akad olvasójok. Mi természetesebb, minthogy az iró, a költő kénytelen a .modern' felfogás és irány rabjává lenni s t6nek, ha divatossá akar lenni, h» j 1Int4„ (nem el-etemültségból. nem azt akarja, hogy munkáiból ít. i. ai, g^oj^ból, ninem méitó elkesere-ujságok által bonorálukból) legalább i deUségében) 8zél84ségckre rlgadtatik. tengődhessék, meg kell alirndnia ajA koíöni>ég „ oka. Egyenesen a realizmussal s betakarni vele leiké- j kaz5nség & nem a munka kiadói, nek zománczát, ragyogó himporát:JA liti6í 0\|JM mnnMt adhatnak a költészetet. A költészetnek és re»- j kj ^ honorálhatnak, »m>k az oivasó lizmn«nak szerencsésebb testvéresitóje j pobliknnl izié»e szerintiek; az irók jelenleg a hírnévre kapóit irók kö-^^ olyan mankát kénytelenek irni, zöttnincsen: Mikszáthnál. Ebbőljamin<ítet a kiadók honorálnak, magyarázható csak meg, hogy ó je- jnnét ftn u ÍT0Ít\mi pifcansság lenleg főlkapottabb iró, mint nagy M)n k,pÍ9l. Lz ken mo3t , pab-Jókait^, » valédi koití. És mégis likUBlnl\ i rjgJ „gjttnk eizel nem egy .modern* gondolkozása ol-Tajsojától hallottam, hogy p. a ,Lo-hínai fd' czimO beszélyét csak azért érdemes elolvasni, mert egy „pompás" jelenet van benne; az, mikor a beszély hősnője felugrik az asztalra és térd g fölkapja a szoknyáját. Ez jellemzi most az olvasóközönség ítéletét; ez "'11 most a publikumnak! Csoda e, ha ily körűimé nyék között a reális irány túlkapásokra ragadu a toll forgatóit? Nem iránynyal, ügy mint valamikor a do- yy hányzással. Törvényhozók, okos. tn dós nrak. tirsadalommentők. írói hatalmasságok küzdenek ellene, elítélik, kárhoztatják ; tőrvényeket hoznak rá; nagyszabású czíkkeket írnak ellene; — hanem azért titokban ők magnk is dohányoznak. Egy- szer csak ez az ii-ány is acceptálva lesz, sőt elhatalmasodik, mint a dohányzás. Komoly erkölcsbirák, kik országra szóló, ragyogó dialektikával ostorozzak ezt a csaltngyao veszélyes irányt, — ha bizalmas, baráti körben vannak : igen jól mulatnak egy-egy pikáns lap mellett. Itt van a baj! Hiába sajtópöröznek az ügyészségek ; hiába itéiik el ai ily rossz irányn munkákat az esküdtszékek; az mind csak forma, külsőség ; — a lényeg, az intensiv tényező ott van a korszellemben, s azt a tör-vénybetQi, a szigorú birói ítéletek el aem tojyák, valamint hogy az esküdtszék! fölmentő ítéletek sem táplálják. Támasza, táplálója, fentar-jója ennek az iránynak ott van a közönség ízlésében; ott van a korszellemben. Az olvasóközönség ma-napság, idegeket felhangoló olvasmányodat hajhász. Ilyenekért nem sajnálja péczét. Ilyeneknek óhajtja a hírlapokat is. A komolyhangn, a magasabb költóiséggel irt cikiek (legyenek azok mulattatok vagy oktatók) nem kellenek. A mely lap ilyenekkel lép elő, azt ásitozva dobja félre az olvasók legtübbje. Szenzacziós, idegfeszitó dolgok kellenek mindenek előtt, abban a meztelenségben föltálalva, amint a közve:len való, a reális élet nyújtja azokat. így mohón falja a publikum. És — fájdalom! — ennek a gusztusnak a hatása nagyon-nagyon meglátszik, átokként fekszik íróinkon, egész irodalmunkon. A ntgaubb költói felfogásnak a göröngyök közül a képzelet ragyogó világába, az eszményiségbe emelő költészetnek lejárt órája. Ma csakugyan olyan költői dolgok kellenek .mindenek felett, hogy b i z z é k tőlük a képzelet Vastag érzékcsiklandó realizmu! Ennek az iránynak nem lehet gátot vetni paragrafusokkal, nem szigorú birói ítéletekkel, sajtófogság gal, pénzbirsággal, esnek megszüu-tetóje csupán az olvasóközönség lehet Pártolja az igazi költói becscsel valódi idealizmussal irt töl- tői munkákat s vesse meg az iroda-lomuak — sajnos! — nagyon elharapódzott fattyuhajtásait! s bizonyára kedvező fordulatot vesznek irodai mi viszonyaink. A. magyar irodalom bajnokainak idealizmusa hagyományos. Irodalmi jeleseink e tekintetben példaként ragyoghatnak akár a világ irodalomban is. De ha a közönség hidegen fordul el mindentől, mi szoros értelemben .költői", ha a vastag realizmusnak tömjénez, s mindenek fölött ezt az irányt de delgeti : akkor tán éppen legbivatot-tabb íróink szorulnak le a térről ezeknek élete marad meddőn az irodalomra nézve és kevésbé hivatottak lesznek (habár múló!) irodai i nagyságokká. Ennek meggátlása iránt kellene hatni társadalmi utón, s a nevelés minden eszközével, mert a mostani irodalmi viszonyoknak eltűrése, tét len szemlélése vagy mi több dédel-getése valóságos nemzeti öngyilkos ság.....lassan de bizton ölő méreggel. A magyar kereskedő ifjúság srtzágo szövetsége A kereskedő ifjúságnak pünkösdkor Stégeden tartott II. orsz. értekezlete alkalmával alakult meg ezen szövetség. Czélja: összetartó kapcsot lé-pezni a ker. ifjúság tagjai s már létező egyesületei között; helynélküli tagjait segélyezni; kereskedelmünk magyarosodását előmozdítani. elősegíteni ker. önképzö körök alakítását, felkarolni védeui a ker. ifjúság érdekeit stb. Van eddig a szövetségnek 8 alapító tagja, közöttük dr. Herich Károly minist, oszt. tanácsos. Rausch Ferenci, (ezég: Geitner és Rausch] Schneller Alajos G., Wollák Soma, Weiner Miksa, (Szeged.) Kanz Gnsz- táv, (N.-Várad.) Lippert Gyula (cég: I/ippert és Fay) stb. Van eddig 153 ,rendes, és 11 pártoló tagja, kik mindnyájan önként jelentkeztek. A választmány névsora a következő. Elnök: dr. Herich Károly mi-niszt. oszt. tanácsos. Alelnökök: Rausch Ferencz és Schneller Alajos G, (Bpest.) Weiner Miksa (Szeged), Polcz Albert (Kolozsvár). Titkár: Pacsu Leo (Bpest) Jegyzők : I -só: Kubek Iván, 11-od: Adler Fereucz Bpest). Pénztárnokok : I-só: Kranl Lajos, Il-od: Rausch Gyula (Bpest). Ellenőr: Veszprémi Samu (Bpest). Választmányi rendes tagok: a) Budapest: Benkó Gyula, Baumgartner Adolf. Császár Rezső, Demeter Ferencz, Feuder Béla, Grubern Károly, Héder Sándor, Kalivoda Imre, Kársai Samu, K rá ha be r Leó, Lengyel Sándor, Ivanits Miklós, Joan-novits Döme, Lippert Gyula, Makáry Geró, Mészáros Lajos, ítubleczky István, Under Ignácz. Szakáll László, Szűcs István, Steiner József, Wcisz Ei nő, Wollák Soma, Zaehár Gyula. — b) Vidékiek; Brntsy János (Esztergom). Pürst Gyula (Pécs), Grúu-hut Henrik (N.-Kaniz&a), Kálmán Ödön (B.-Gyula), Komka Kálmán (Szatmár), Kunz Gusztáv (N.-Várad), Lendvay Sándor (Arad), Müller La-j.s (U.-M.-Vásárhely), Possel Gusztáv (Tata), Puntiga'm Rezső (Győr), Schlamm.dinger Alaios (Székesfehérvár), Zidor Lajos (Debreczen) — Választmányi póttagok: a) Bpest: Drord József. Fellegi József. Droppa Gyula, Bjumerth István, Gast Ignác, b) Vidékiek. Harmat Sándor (Maros-Vásárhely), Haoker Lajos (Kecskemét), Lekly Gyula (Kassa), Bella Lajos (Sopron), Aigler (Komárom), Deutsch Andor (Temesvár). A 1. év aug. 9-én tartott \ál. ülésen uj tagok nagy számban vétettek fel; intézkedés tétetett az alapszabályoknak megerősítés czéljá- T á r c x a. Szflretkw.) Dorro\| V rvtr, i«0( a betoljál, rajt a dal-P,,lf a nfiret kSno a hecrsken mir, fauef az Mm, bOvos ital Dalinak a Jáojok, majd kia iddre JíId a exisáoj a tmól a heg*!; Járj a táacc a pioci* «Ioit, nig Piscseolében folr a nedO Ott a híre éi ott tu i kántor, Ott van a jegjÓ t bakter uram. Sxól a bírí : „Bej kántor 9»ém, mért tiii a uamed oly biotoaü T „HefTaa ai ok " — axöl biwao a kantor fl B«fp«dcrÍDti a baiuuál . ¦ . Mondana máit ia, iade a jegj«5 Köf tön fléj vágta axavát: •Hajt, íffTuk aott, édes ficaatm ! Fáira a goaáoi, fétre a bút! Jer U ciifány éa basa a flUambe I»alt, de vígat: baj, Mm asomorot:- ________ Hullám. Visszaemlékezés. (Rgy örof taaité oktaiiaai) Vérraf reményekkai bagytatn el as 1&8 . . . ik évben a b . . . í tanitókép-ss-det, bol a magyar éa német nyelvű nép-iikulákrs jő ositályiaia okleve'at nyertem. Fiatal valók ; alig kesdetl mg aj kimos • ssdr pelybediaai, és már mint dplomatikua ember ÍAptem as élet ssin-terér« ; telve idaaliamassal és remé»ynyel, a hanem is ekioiettem magamat Pesulos- arrói, bogy ea is hivatott iaailL _ ét Makit •san a térea érbetrn al boldog- V Hallá Rnlláaok* •áfom ,boo pl» ultrája;-" Stceretatte1, moadbft'oám rajoDgáMal ciQogtam a t%-niuíi palván. a mit ugyan akkor m«g el Mm értem toIl Da fiatal ph^ntattia ogÍM-aegM tea «• léUkkal, — taltatii magát as embormiodeB akadályba ét éa jÖrfira-rt> nésre a legtutobb terveket koTÍeolum. RoményeiD fellegvárai aaonban oak bamar omlaioini koadiek. mégpedig at által, mert 9. mond: kileocx pályátati k.érT-&Drem. mit ayiiráDo tako.ákbos be adtam, ason egya»erü megj-gjcÁMel «r-kfttett viMia: „ Al állomáiiBásoak adató :t" »agy: .Kérvény* figyelembe vebatfi nem Toll* ! K««ard ctalodú egy fiatal id-aili Ura! Ei míadarre o»m aftámitottam — n«ts goodolum »rrg, b»gy ai elméleti itmnret még nemeWg ajá«ló lerét és ebe gyakorlati képtéa, i-p«at.lat >¦ kell, ¦ ba már e« » m«g Tan ogjéo jó tolajdoo-¦dgokon kívül egy jó ftdftg proiekcsió ia kívántatik, merteiotóbbi Déiktll e-hogy Kfl lebatboldogalaL Mi volt tobá: bátra? A pa'-da.gogiai térről nem akarUm lelépni — »i itkolaév eisjfl u kdselgett — ott-boa mob ooáradhattam, biaa öreg, ötregy édes aDtim aaért UaitUtotl éa ildotott értvm, boRj »HES ¦»pj»ib«n én aegiUem fiiét Pályáatam tehát ¦•svelŐi ál'iwkra, ¦ firadtiágomat végre tiker koroaáaU, egj jómódú falaai oaaládaál ayerMm al-kalmasáat; • auel viMaanjertfl tsivem előbbi rag.oyoMágát, «jra kesdtea a -eménykedéB . aoodráa : Mi n«m tiket< dmi, meg ie-íjfivore." A faluai élet aotn Tolt előttem iitne-retleo. tadtam, bog.T faiu kevés ualleui töke van, » minthogy a oaalád is, bol al kalmuva roltam, nagy yagyonnal. de kionay ««ll«niawl Tolt megáldTa; ipar- kd éM éfett h ou 1U4 iotelligeaaebb emberekkel — tehát kt>>-lük elad aorban a káoturtanitoval U — mogiamerkedai. A tauiió urnagjoa iiivfj4«n fogadott, éa «a «lao találkoaiskor ogymást kőlc5-n&aen megiseretttik. fiucaaaukor eieo aa.rakat intéate boxiám. „Kaosénylem, bogy gyakran leai aserenoaém öct»4m uramboi; collegik vagyunk, egy Miméért haroiolunk é* kütdüok, én miot orog katODa ön pedig tnint ujuncs. Ai eaxme-caere Jgen etük»ége* — íikép a tani tó-pályán — áa egyoiásoak aegiU-ígérö lehetünk némely doiogbaD. Jöjjön tebát bossám caak ogéei bá'-ran, én tniodenkor aaivMnn látom.* Eien asivélyes meghívást éa öróm-ne! fog»dlitn, fdkép mikor meggyÖsdd tonl arról, bogy eieo agyam Ü faJtui mea-terben m^anyi íateni eukra lakik é« mily tudományua képzettséggel bir. Őrültem bogy üt megitmertem, mert meg v»lék arról gy6todvn, miasoriat t51o többet tanulhatok, mintaképesdaridegfaUi kOcott. Látogatiaom majdoom míodaana-pivá lett; biaalmank «• baráUág«ak ío-koeódott; könyveket kölcaAniótt — asép könyvtára rolt,—ésba egy-egy kőoyve-•lolvaatam, bes«iget^a köcbon oly até-peo Tis«gás:a.ott "elem as o!v»oU dolgokról, mint a iogképcet'ebb lanir. Be-asélgettüok paedagogtáról. k&ig-vsdaság ról §tb. stb. nam egyaaer aaóba jött » tanítók -tanyám dijma** n, mire o r«nd»-aan igy felelt: „Iga, bogy aem ai állam ibo a lánadalom ma még n-m «ellinyolja a ii fáradaágunkat — da o««J is lehet ut mott méf annyira, követelni, a éa remélem hogy rövid idő ntalva oda b eija-tuk. 8 nőm nép balwlát-« u, mit már n\| elértünk? Vaq nyMgdijintesetuuíc., a u-tanitói fisé lés megvan határosva s botsa a tanító boltig less megválasstva — caak ia igeo fontos ok mitt lebet 6t e!-mosditsvnt. As én idom ben mikor éa a tanítói pályára léptem, még mindet nem volt; egyesek ssassé!yét6i taggött a ta-nitó léte éa n»m léte, de asért: ki nem volt fónhéjasó éa kötelességét pontossn teljesítette — megélhetett éa könnyen boldoguit. Ideáliamus nélkül egy uaitó sem boldogulhat, de esen ideálismua nn &• anyagias világból legyen mentve, egy fenfobb, magasstosabb eatme legyeo a tanító vftsércaillaga. aoélkíii, hogy di-caAaigrol ábrándosna, uj-rt as abcándo-sás csak elkaseriü — midóo látja — hogy as sóba sem teljesülhet, mit 6 képaaleté-bec megalkotott. As * tanitó. Ki oum tud ason lel twodoi, hogy ő nem ct»k óom«gaaak hanem aemselének éa hátijának élt; — as minden lehet oaak jó la-nitó nem; as keeerü»égLei esai a taaitó' k-nyerei — és elkeseríti lanitváu^ait >s — • ba nem i« árt aokat — de oem ib hassaál a sépnevaléa asent Ugyéoek." As ilyen bMaéigetéaek mély hatás' nek reám — ¦ lasnacakáo é-tsre vevém, bogy as én jü b^csikám en^em kigyógyn aa ábráüdoíiabűJ, mmek aVkoribau me^ ily as<v-Meu elengedtem ma^iUDat. a én l^y biasem az abráodoiás — a tita.iát' kosos tulajdona — és enuek — ba a-m a irtjuk égésien ki — igen jó k«HÓ ba- lárl itabai. A család, mVys-é' »ik%in»sv* voU :am, rideg ssámitiS aép volt; jól dijeoit, de sokst ia követeli, a mennyiben ast jkarta, hogy gysrm^kének ne elemi, hanem academikaa képsett adjak - i ti 'jakfti tadótokki oavelj«a, — tik — h» keli ba nem; heoctegjenek assal a mike-Teaet tudaak. Eanek j<>ll«msé«ére ssaba-legyen fónökném esav»it idéani, melyeket megérkesés«mkor boisám intéaett. vLásss ?ereid ur, as éa kie tiaim már ige t aokat tudnak, tudják Petőfinek ósaiea költenék nyeit kivülrdl, caak a múltkor tana'ták j\_ meg ,As orUlta-et asavalni. 8 midőn oaJ erre asoo éasrevételt kocakástattam, bogy n% nem gyermeknek nem egy 8 évea tiunak való, — kédi volt a Sí átad áj — a minthogy fen mereven as áliitáaom mellett maradtam — aooélküi, bogy est indokolni otak.ógeaaek láttam volna — fónokném ayilt ell-jnségem lett, ki minden alkalmat felhucn&U botnantásomra, a még attó 1 »«m riadt vissi", hugy gynrmekei előtt •órusu; — a caak átért tette, mert aa ó oevdiését bibátnak moadutn. E^y ilyen coDÜktua után, mikor as anya gyertntkei « ött megeségyeni tett, as éa jó omgeaihex mentem pinagim ; türel- -^ meeeu végig hillg-ítt keaerd kitakadasai-matt a mid >u k« s '^tioosvo, aaaraima tt-sal végaem: „Iu»ábbébeo vesstsek, mint-•öin ily terhe éa báladatian pályán egy ? o HS^isélyeit is tiirpai " Csak akkor bzó1U m«g még pedig ngéawn el éneke-iiiv" : ,Terh-r, moodh«tjuk kényes a o«--loi állá — magam m voltam vagy két érig oavelű, dq ttsért tné^ia elviielhetd — Cak elangodfi tapiaUloMng kell hosaá. S mnlyik fi yán nem érheti a« embtrt ke)-iomotlootég ? Éa nem ismerek olyant ! Sokkal jobban aserefai Önt édea 6osém m nt ön gondolja. Figyelemmel kísértem minden mosdulatát, minden tattét és előre U tam, bogy végre erre tog adoog kiíyu-kadni.Ne T«gye tebát sokon, b« sMmében gmosdon, hogy jó réaibeoöa hibis."USZONÖTÓDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 6. OKTÓBER 16-4a ból mielőbbi felterjesztése; a vasárnapi munkaszfltietet tárgyaló kér-vényoe-c síé kd.dése tárgyában. KI-határozuiott az óssies fcer. ifjúsági egyesületek ne k felszóllitása arra: lépnének be a szövetségbe, stb Az országban ma létező ker. ifj. 5ntépzö körök mintegy 40U0 tagot számiálnar : .^aját erejökbóí tartják feuo magukat; köojvuruk és saját egyleti he.y.?t>gefc felett rendelkeznek; esti tanfolyamat tartanak fenn: instructiv felolvasásokat, családias Öásxejö ve teleken rendeznem : elvooják a ker. ifjúságit ledér mulatságoktól, s ösztönzik az önművelődésre stb — mindenek felett pedig hazfias irányban működnek s érdemesek a közelismerés, a ..özbecsülésre. Hogy a ker. ifjúság á.tai eddig elért üdvös eredmények foKozlassa-oak; hogy a működés egyöntetűbb, sikeresebb legyen s hogy a hely nélküli segédszemélyzet elhelyezése es segélyezése ia nagyobb arioyuktt Ölthessen: ezen exelbol alakult az országos szövetség. KvánatosT hogy az ország összes ker. ifjúsága felkarolja ezeoüd-j vos irányú szövetségiét s ugy •gve-j sek, mint a már étezú ker. ifj. I egyesületen mihamirább iagokul }t-1 lentiiezzenek j Évi tagsági díj 3 frt. - Alt-1 pitú tagok egyszer s mindenkorra legalább 30 frtot tartoznak tizetm. Jelentkezni lehet s bővebo ér- lokmtetea; tesités és alapszabály kapható: a magyar kereskedő ifjúság országos szövetségének irodájában. Budapest IV. Gizellatér 2. I. emelet. As ünnepélyt a „Hytnsaz* éneklésével nyitotta mg aa e hunyt iegkedve-tebb brÁija: Vatvári fíováct Józaef btt dapealt anuea* által rögtdst'it énekkar. E-r«r.akr»i« Jo«t., a központi Tncic«- uzoltaá^ elnöke leplezte le aiép ¦eaied kiS-iretébea a aiobrot éa átadta a«t Aűt-T.-ssé> lakóinak. U io» F. :. 11 & \ r v I j » laognyel vO aaünok tarrot: tiy megh»<ó b-téd«t. hogy Agyetleo y i-bvaltaik ^d maradt ii«o« utr.ti Besáróuí ÍAinét Vatvári Kováét vnaetése mailett, a rögtönzött dalárda s „Szásától te ei. !a mán bankett kövaikeselt, melyen . asamoa aikerúU ,elkosöntAk kö-kiaugal'>ii Eotvoa Kátolyé, melylyel a b^ldogu t Táncsics <w vegyél köszöntötte ivaobá Bokrost Jóssefe ét Ányua Tivadar, a tirczi serulet kípviael^jtfé, mikkel iC¦iivo.re, oaiat a veatp émi k»-dU; leeudú képviseltjére emeit'-k poharat. A fe:s.isou'CkeL aeas jegyeztem t igy azokat nem it bírom egyUtl egyig el-roloi. Ezek mellett a jalenvoltak kiváló nagy érdekkel halhatták azokat as anek-ai, mik^t ti láraaaág ogye tagjai as öru Taucíic Si.bályrol >basséUek. Cb-Testér a naplói fogva kétttn-iti.-utfte boly ; mert fo'idjét a nemin háiajsuak szép emuiko di«»:i, tuilyit t>i«ony»»o iéltikonyeü t.ig űrisui a falu urab'iz ugy ti')! jiirulni, o'v u;itáa- bban >> kii tluban á'lÓ tsobor p«-;j-n tmA es lelk#titó jil nagyobb Kctvk, hogy miként kelljen 1-sróui >i turtciftttaukat a nagy ok emiéice 1 '%$ peidíjok, dicsó nm'.'juk az A Táncsics-szobor leleplezése Áu-Teiiér, 1841,. oktibar 10 TekiotetM Sserkerst^ Ur! Ciodálkotiii tof. bs Itveiem kolUt li d é bb gj f j e . •ó«öőo.íg.. hoBj mi kóií ko Tátiérask Hegmoodom. At^-T»sér o«m voll eddig tem i-mw.tlen uok slAtt, kik • M.b«diá2h.r-i lki gj j L« >vtilu TáDcuci Úibá lófóldj'.U>«t mir •onyivAla bogv jel«M«fiilóuióa«k ou wubro kb ^ ftti t tidvoslattel maradtam a istö úrnak ossin: k l: CSARNOK Őrangyalként t'itot a Diatyaazélen V .Xiuokacs várnak gyonyortt rostája, Lant k val^jbeo. . ráraak aljában Xáait5.ftereL it>joog táborában. Hirunuor iiyi.i % T\|rág as^ta, HoLX eJŐMOr a v&rt uauooiulu. ud>'j« Unna a népet, j d JA agy futár, lvile! Mi vau írva a dr»a. ievéloeu? Toköliaek, férjének iráaa: .Éles hölgyem, asivem boldogság ! Á'djini m*j( az liteu ezer j^val' . . .' — A Itvot-t <,\|vltJ,aa fent«noval. — .... Áldj., miig as Itten a hú népe' Amely eddig nem hagyó.t el tég^d. A győzelem b»bréj» riritaon ! . . . Bú azftre.med enifem bátorítson.' .Caokjaitnat elkuidém a átél lel. KoQTeimet itt e Uvé.kér»\| . . . Édot hölgyem, eyóbgy virágom, kiocaem ! Hatiyutollal. vérpiros tintával Levelet ir t küldi foUrraL „Kejtekútoa rövid ovényt váUssas, itt a térjem Uvelere — válást." „Éd« Imrém, bú orosslán, lérj m! A jó Itlent ért#d i.rra kérem: A azorenute ttárnyatra végyen, Dl u^yedntik diódáim, légyen ! „H'n sseretlnk, értfíd dobog taivem. Ha kli : ért-d ctep^gjen ki vérem . Érted l>>Íyton írnsdkoxunk hárman: ,A jó Isteat wmdie arra kérjük : Sxeot ugyüoknek diad»lmát érjük. S boffT amiért kútdot. 6»m apja :') Derüljön ráok a •cabd j!* Lant a v6lgyb«'). a váraak aljában. Ai elleoaég bea>««g már j .vábu. Zeng a várb«n a n.dó kürtje. Leng aa»élbeo«iép aMsonj hajfürtj«. aHdt karácsok, caiigged^tleo uépem t ]Csatára'. . . . a ftf>badag o«vébent I Aki magyi-r, aki kuruc — rajta. ." Vitéa »a«susy oé^t így kavarja. Áll niAlte Rdic« Eod Jó *toa?im.! I Három éve i ¦ Bit uktob«r Itcp liQB-pÍ6M«ggal h Üél p pgg lepleaHk l«. Jelen vuh a ÜQOepélyeo »¦ elhníjt j-1-. féifian.k. . ?itb%iUf, ogjo«:6«)( ói i«st7«ru<g Uaelalkü b>\|-¦okáatk 90 ivm öivitgye, DemkUlöouvo fivére u. i Bmár a várat i A túnderh3lgy,.a er-jt aeni fárad. \|Kift>en vma ragyogó hAs kardja, (Jailiagt^lan éjbeo fillogualji. rN«m adoai fel, nem, soha, e várat! Majd tzéifo«ilik a Mhó: — babánál; r»a 'Ütid')kliod aranv CSillaga ttl ,S meoDTibon ?- kerdém meKijadr „Hm épen ai a oagj hiba, h<>gj oit nem luaja' Lá«u edee ücsém a tók e végesh«ti. ÖaokinSi édet óuaém ep-a a« » baj. Iwgy egymás. batri>tatjuk. K.öa»- mmal tt catadho(, tónak egytk elen\|edhetlen kelléke, b.>^i 0'¦» uiz«lm4»k lemnek ouhos, éa egy sa«rény. nyájas ét barátságot logyen, j tnal kmc<>nóaen fogják támogatni. Ke-mert esek nélkül nem bír magának te ¦ r«#í« ai igazai, a jól ét tsép-si, gyógyítsa kintélyt t sereioi: h< tenhé)sv« » c«ak ! ki magát hibáiból s duiga jó. f^ menni, egyszerűen kimondj.. «oht<k igy vagy j Nem ó« a» «laó, ki a« életbia nehéssé-enugy keil leníe, as aoha temmi koríií- gekre talali — a aem is aa aioísiV " árnagy: it: már o log Llv«nsUnk Dániel i». a régi Uú bjook; .A mondóra én U tokát bajtok, Niaccmaaekvért, oiacan^jéb mód hiira: Könyörögjünk eUtre halálra. A hői a»cony ez ive naivot doi>bs: .UcgCSaltaluk r«v»f alatLomt>a V3) Hab!.. moit látotn goaoaz gyivaiágXok' •VoMoruiM ffjeiak as á.uk ! . . . ') Eákoctf Ker.no éa Jnlu^ ', EUS Kakúcz; Pervara. 'j A» élei mi oB^rrket uándékotin clpau-rOlták. bőgj » Tede\|a» »bbÍMmyi«ir kenj ttaék t Jit meny kost meg aem 'örtonik.eot a nyíre lehet ellene dolgosoak — ét o«ei * tanítói tekiatély oaorbitUtik. Ön már tok-asor volt annak tanúja, bog> mikép turdui ' " ... déttoÚi ali at eUt é» a«m tiauad gyáván inegreterála.." Hasamsn'em'. üuodulkoatam, hogy hol ét mibn leheiafta at éa hibáim, k«- bőgj «t«.m<l,.» ..pa.ua.. ^l"í. r'11""""1 k"'"" •""¦-'" • ""»— .._ l i ,r , , itel t«i; »orao;; keroslem a jót, as igaat tem ki, koransem; én le«reskeű<l oyá- I . .., _.....'___lA____.J '• ... • lily érdekkei ballga-öket — ók is taivesén hail'atD>tk n — ha a nevelétro. vapy má-ról ue- s taaitoi lak, at istűia igen roass állapotban volt, é« én mindéit mát áltspotb* helyestettein anuélkuí, hugy valahoQnto segilséget kaptunk volna. A köztég lakói tsiveteo álu.ztak — az épitésaél vetélkedtek e^ymástal, ét ea keres aélküí ki-vitiem ast, mit parancassóra senki fiának sem tettek vo.aa m«g akkori időben, t mindezt cttk aa által, ta~.n barátságot volUoo A tanítónak soha sem ssabad elzár-kósni ason körifii, melybe végső e sodorta; annélkül, hogy valakivel fratemi-aáina, neki mindenkivel jó egy elérte í-b«n kell lenni, — a gasdtgg. ép ugy mint a stegényayel; mert a aeveiéat •a iskola üaak a o« Iád dal aryaleoibio banens » taniioaak k«U a kórultnéoytjic-hei éa az élethez simulni, s Öna^lo modor nélkül — 6ronily képtett it as a taailó sufla tem tugboldugulai. M«i;valtusláttam a uaaiadbozi viato-nyomat, iparkodtam önerőmből egy éppeo megiololÓ tnódasert alkotai — t dolgaim it lényegesen váhostak. A c>alid b.zal- mái bira. ük mindenben támoga'.tak __ t a gyermekek, kik eddig velem együtt unatkoztak as órák ala:t, aaost égést tud-vágy gy ai hallgattak, atorgalmuk napról napra növekedett ét alig folyt le pár bó, több eredményt bírtam telmutaim __ mini előbb félévig. j Midón eaen örvendeUs válUisást1 éur« Tettem; lt& dolgom voit jó öreg j barátomnak k-i»ooetet mondaai, bölcs okUtáttaért; mire ú mot<}ly»gva muods : mJ%y «itc míg mag .o>ic édes ucaém : „A. j'1 p-p — dí « jó .aniló ia hoitig t»-nu. « bőgj valaki •anulbaatoa, ahnos, nemcsak könyvek tsilktégeltataeb, hanem tziiktég^s, hogy tokai jgoodulkodjdk is — t hogy ulyaa lr»aaágba.D tnozogj^D, hol as olvasóit dolgokról eazmocierettuiy latson, mert ennéikül az olvuotlak tömkelege ia caak hamar elpárolog — mindea nyom nélkül Éa a UniUÍ-egyletekel it asért becadlóm oagyra, tnerla tanítóknak itt tágtere nyílik as etsmecserer«; a hz rajum ftllaa ezeknél mÍDden fülek eseti itiDQseiet eltürlilnéak. hias legyen as a lani:ó bár mety vallásnak híve, asért a műaodét caélj egy ét ugyao«.s: as államnak hív polgár., aa egyhunak erköl Ca&a é« valtáao* embert; a tára»>daloma«k hattaijt, st'ir^üiOJj.* éa munkia ta^ot ne telni. Lzért kuiQatok mindnyájan, tehá: bés.éü«u mi^f'rhntuDk agy ma* melleu, a igeu kár mnilekes érdekért as eró' atéi-.org.i'j»»ÍQi; de remélem rövid idó múlva is mag iesz.- Szfgéoy or^gatn o már 2 éve, h<>gy elkóktösóu -hí* ,a bul D4m fij aemmi t no3> Utjz., h így as ^gyosülés helyett iiat táva<>iak mi el oapnil-napról egy-látiol, mintha miudeb fel^kesetoek kü-lón csélja volaa; a> egjl-ti élet, mely oly tok ét asép eredményt bír a tanügylerén (elmulató, fokozatosan bhojaihk, — t ki tudja bol tess a megállás, ha es még toki Fol tehát basám dicaó néptanítói ao-rakossuok itmét a sássió ala, aseressük vistsa a régi fényi a tanitó-egyletaak. tnaokálkjUjuoz. — a hasa ét s népneve-lé* dícr6:é{é-i, mert ca»k igy teljssOJ b« igo ^_ i-bb magyar ssavs : ,Magyar-orssag nem vylt, bansm lest." Láb JHmum. Itt a várkolct!... vidd le várnagy Kndr Gyalástu k m»-g magunk kegyelemre . Iiteu veled »f m >sabadságn»p)a! . ." — Ua.lsa srnagy a kultsot átadja. — Píron bajaal vérpiroa aueára M«akAc««árn ak bútaa Ql tornyára. Hollósod fátyolát a gyástoak. Válaastjt. » bút aMiony p»láaio»k. Sírv» gondol bujdo«ó férjére, S két gyermekét tsuritj keblére „Ki léjsen «»jd ápoló aayáiok 'í RblabeB tanytvrog hutátok . . * It:)' k^aereg, sokog uánatában O -rmekivel, «ord- .1 magáuyábao: ___.....caváraak gy-iajoru rostája, Vi;«u asamony, a«ab«daág leánya. No keserxgj, n<s buauij ssép tóiaa! Virul boti asivednek bimbój* . H<m Kkóc<y Ferenci as, ki letien — A szabadság ctiCegaaségen! BálifUffy Bálint. Hírek. — Érte, t PB. A .iagy-kaoiaai gy»r irodai »m és műv«a'tpirto ó egyesület" irodalmi a»kos«il; a reaiéról ag egyesület t. tágji tiattelatlel erteait-k, bogy as Ut\ idéoy beálltával a fli kdjk é y y oyilvánOi feloivaiáaokat m'gk>tdjük ét d odalmi aiakOactaly ö-dlk fel- Ú i hírnevébe* méltóan jár iljon aa ij hes. F. bő 6-án tartuti rendkívüli kot-gyiileaéDAa egy buigulag elhataxoztatotl, hogy a jubileum attéjéa > vároe kivilt-gittaaték, fák!yatm«net rendesieaték. mely csélra a koagyüléa a ••gaagyut)Q lelkesedéssel 1500 tonntot a^avasott meg A vidéki vendégek elfogadás* a elazállá-Boláaára aiintéo megtétettek s kellő íq-léskedétek. — aTorakÖibeii oetn kelt télui K kolerától 1 A murakosieknek némi meg-nyuxtfctátuttTa tog ráü e koleru idób-o idóben tso gatni nfhm dr. MtjÜer hírét varaiadi orvos k»vetkei> nyilatk>'ta:« sHo«asaa prak'SivotB alatt, midőn a kolera ezrenkinl «sedo á dosa-ait Mumíoi körül. Murakóabeu a járvány csak kei egyént ragadott ei é pedig HodoBáDOn Ab egyik ey K.aQiSaAról beulasott itr»-hU, a másik ped g ^gg Vusskovic« nerü oltani a«ssooy volt. Ha éa — f >lyuu . komoly embír — véghes vih^tsem __ Maraköstjó levegőjéért oly gyógyhelyije aí-kitaaám, mslyenk tán a foidkerektV géo párja nem volna. Ki e nviitko«at valóaágábsn kételkedik, gyoiodjék meg asoo Unak atsvaiból, akik t járvány-éveket átéltek, v»gy pedig a járvinyr-TOnatkosó egétiaégÜgy i kimutatáabt'il. o. i. é lűi V <adui tegyébea egy uj „költeméoylap" meg. melynek entuetét: teibi többek közt igy ír aierketttú: ,Ht uia-mai mÁr ngy fci»ó tn-^^ óröm, ak;Kc>r hiúi azent9kk»l tiétek » viíiályoit eléb-, •«. lulvaaázát Dr. Fáraók LászIÚ rgy^aületí tsárDyok»n tünetek át a me^rimlou Is-ilook ur tanja f. nvi október 23-an, vpgAo. s a vihar által felkorbáco.l teo-ezulán mtudin mázodik hét azoinbatján ger huilúmain rontok a gyávákra, kti randsc«resen folytatunk. A 6-ik telol- ' utamba, kik azt- ceélom eiéréét>eo nL-vafaat Tuboly Viktor ssak««stá!yi tag ur, 'akadályozni m^réaik«do-k. Nehéz * ci«, a 7-ik fniolvasást Dr Neuman Ed« azak-! ds édaí aktiadéi, mert k-dree azép in-osstályi alelnfik ur urtzadja. As irodalmi'siaé Sosetien asivem, ttép hssia •sakoestály feloivaaásaia caak egye* ti le ti oltáráé lángoló kebelem, t boldog essek, taf>ok é< c*ládj«ik vehetnek rész', min- ha érte taenvedok! Xlyeofor«tan a ,Pul-deokor díjm^nttMea. A felolvasások at gáreréay etartis éjsakáj»" ajigasoem egyesillet hejiaégében (DélzaUi taka- le lest pípÁiva. rékpénstár épület) tarlatnak ette fél ki- I — Párbaj rllen — Lgy párbaj- lenct órakor. A stakoutály kiadványai ! eset tárgyalása alk»imáv»l •. kaszai kir. es aikalomkor a belyiségb^n kaphatók, törvényteék előtt Pakty Jóstef kir. ügyéax meiyuek párluiátára mind-nkit tiaz^- figyelemre méitó oyilalkosatokat telt. A leltei (elkérünk, hogy u tsakoextály kitfl- ' parbajosok elUn túlyoa büntetést kért a •Ott faladatának minél kívánatosabb mérr-'egyebek köz: — igen helyééin — ei-ikei boa BBbgta.elbeaseD. Nagy-Kanista ukt. nwodá: ,A mi 1H48. elfini, tehát arm-6. 18Ö6. Bátorti Lajot as irodalmi tsk- \| tokratiku- társadalmunk nskit a legko- oaztály elnöke. i tnoiyabb dolgokért hivatkozott f^g — Pályudlj-kUQsés A ,Mgyar Akkor ctakít rgy magzjaitot érseleméa irodalom- és miiresset-pártolÓ-egvetület 'tsent tulajdon mog.ériéao tnÍMtu kéiség-irodajmí ssakotstálya rézsér>'>! egy darab , beeéében lógott barát barátra, kariara ez. é* kir. arany pályadíj tüie ik ki Nagy- ! kartársra fegyvert. Hegy többet ne em-üamssa múltjából menteit kittbb tor- li-tek, Wos«lényi, korának «<y>íc legjobb ténetj b«sély- vagy balladára. Egyforma \| vívója éa lÖTŐjn, at emberi eró és bálor-loeel bíró müvek kozóit » ualla-iág valódi g'gau^ csak egytzex sértett. elsőség. Beküldési btandL 188b I>« belátta tevedeaéi és bocán«tot kéri évi deoemoer 3l-ke. Caak egyeaületünk i nyilv&ootau a ctak egy»«r provokált ék-tagjai pályishataak. A palyanyerLe \ lében, midőa ót > miatt «gy gróf gyáva-mű 1387 évi január hó végéa tarundó i*gií«' vadulta, — kit amn twcaiilet«n nyilvános felotvaaáa tárgyat képezi s a óstse-ritsBa kaszabolt. Ma azonban aaersó tulajdona marad. Az irodalmi az arisstokráctia ttúueit et azukitait maj-tsinvonalon álló pályaművek kösöl a mulÓ tárt»d»loiunkb»n elvstziti a párbaj ltgjobbeak relatív értelemben tt kiad«iik esen •rítttokratikut iovaifi»aiAg tornán-a pályadíj. Birálökul as irodalmi ttak- :Csát, ét csúnya lett, mert nem az a vég-usataty ke belé Wl három tag bisatoit meg. ; setes eszköz többé, hanem pusziin fioczéL A jaligés levéllel ellátott pályaművek » \| egyszerű \it»n, henus«(;>a v tnuai^ * jelaatt hat.ndAig hossám küldendők. — Talált cntCMtui* 0 .ls»-3zig«!ea Ni.gy-K.aa.zsa okt. S. 1886 BiiortJ Lajos ! a napokbaD egy caÍDOtat) fet ültöt te lat t é<t találtkk as irodalmi tsekowttáiy elaóae -At Mftlük ét lánczkedveUk tigyelmébe '. A vároaunkban már elonyö iamert Kemény Oyuía láucztaniió november I én kesdi m^g a tsacztamtási folyamot. Ezt nbyival it mkabb azükté-tartjuK folem iteni » tanulni óhajtó ifjuaágok, amennyiben Szom-balbelyen » „tiabáría" asáiloda termében »lkimuak vu-t meggyosodést tseresni arrói, hogy mily tsep sikert ért el nevetett táaczmaier, nagyasámu növoodéke-ivel — rövid idJ alatt, — miért is jo lélekkel ajánljuk At as 111-lik figyelmébe. — Eaer forint borravaló . Asar-bek b^kesü ktrniy«, midúu távozott Ssi.-Iváoról, eaw forintot adott ICtss Gyula ur«daimi jóeságkormáayzónák, hogy ast oaasza ki borravalóként a puastabéli cselédség kötött. A iteut-iváni bérelek o-m egyhamar feledit el a tzerb király 14-togatáaát. — He«rendjtlcs^tt &i(»Uk Hí-Ián Sserbia királya Szeai-láD >n :ar ót- kodása alk»mábó'. b%sigasdáj«, Zichy hajtották a másik elitéit fejét. A hóhér Jeni gróf tssigasseméiyseíe kőiii, Vmo 11 ib'iuaftinlta a nyaktiló kését, tt követ-János komorniko), Siabó Jánot huasán k«-só pillanatban as iuonyal kisJiáts és Vámos Jáaot, parádet-hocsitt ssnrb .dnt«t:i ki. a bavoou'áanal mai gondosan b-pélyalt egy Kaz^l tövében. A csecsem él és életerős,- egéastó^etutk IáUtik. As elüljáró-¦ág jqlentflfe' a jiríei tso.gabiróságDái. — furr«a jtyAwijeWutg'g. Eey ismert Dár.t: mú estnek aaéiütét k'ivoi-kvsiébcn meghalt a felesébe. A művéii — joggil-e v>gy m nélkül, ati nem tudó. — neje birteíen halálai egy ugyi)i%ves«'.i „barátné" lá'og* tiftoak 'uíajd mitutta, a ki asternnctéllenoek •mndeu eiötészilea dú kQl adott tudtára egy rósz bírt. A mű-véas olyannyír* m^g vuh gy6sÓdv« arról, b'tgy a gyátsj-lentéabe, melyet iemerote-mok ktiidovt, ezt irta: „Em-nnni njcgbi-vom Ónt nőm. X asszony t»m'-téíér-, t kil Y. aMiony meggyilkolt." — (I^xaraxrb a vérpadon.) Su-Dénia du-Sig algíri varosban a onaap bl i b kik balálra j g p kt tnobamedao', a kik C4lad.)i meggyi.koptak. K í élk K) K ggy elaojeo vezettek az elítélteket a uyaktÜÓ •U- Ax iiaú oéh iny pilaa t mu!va m%~ Müai élni. Htg'ön uF.án» a nyakuló ali hják k f A hóhé viael'éz. it ai ordót. — A Hercit-gPriwasjubileum. As a oa^y Dizleli, éa 6atia(eig»« rajLiMt-kodás, m«»lyly«l a keresztény M«g; aror-Zág tumor Jáoos Bibornok-Hsrcaegpr.-tnás iránt viaelietik, a báia tDelyiynl áldásos működését kiaéh,alegaagyobb arányokban kíván nyilatkozni aa 5j éret jubileumoo. A fővárosi lapok ct.knem állandó rovató, vese nek a j«beliumi késttüödé-ekrd. . - . Megyék, varosok, társulatok, intésetek, bivttalot tesiüUtok ¦sóval a kÖséUt minden tsámbavnhetfi tényesojemosog és munkál, boi^y t nap as ftnaepelt aágytagáhos méltáaa legyen megünnepalve. &asier-om városa tsmtt mindent elkftTet, . ?gj a. maga régi jó baogson minden ajkról. A kés a«°> BBt" tsette el egétien, caak bevágta Qs.k>. t a fij ott f>)tt félig levágva. A bóhé.-t«tjet erejéből r4neb«a»dttL a ké« hstárt hogy leváeja a nyakát, de katstalaa. Fö» kellett butni ujrs a bárdot, mi'" a kínosan vergódfi ts^rencsétient hirom hóhér-legénynak kellett fogni. Lrfboosi-tották a bárdot újra, do a fej'még akkor sem huliott alá " — ¦ ¦ - hóhérnak kéti toelélta el at uolsó husetutagot, mely«k a iU még a tórzthóz fíisték. fugoly a nökril. H«ond« slá a kőtárba. Végre U s t kellett elfivenni, • <#* fj gy Houx itmeri fraucna klerikális író. kit tajióvetsag miatt két érvei oselott Komában, akkori tartóskodá** bslyéa egy bari fágaágra ítéltek, B99s;irtaés ki»<i-ta:9Maprisoos ctimaafogsága keli-I1LNÜSZÓTÖD1K ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY \ kf. o»elj«t m eUreo totln inS lifW1J,kr-»m ¦• .udotaaa> ¦«,;« ax. 1886. OKTÓBER 16-áa l -,>¦., riifa t«a«reuéfel kötőit lobb ^ ,.„c.,. t.k«t a legkuJOBbfeÓob okok „,... jüUtuit »da m >L«>•••«<>¦ ff tlt..tá« :, „in«rkfd«tt ia«g • többek kuel Cia- »¦ !•»•'. k'p"»«ipalic«nii nt ., . t-crb.ib. — A báró uui goa drf.»iB>K .irá»á».vl öiloiL » brto.,-b« •¦»:jholJ >4ej«(- L fi.i»iofus és hu-^ »i..ku» t;->«<ioiatok kotu. ib« -gr * j^r-.: ..••••alHa* ok o«sa« * mai íVb. w AL>r.vh.un e. . Jk<>b id-jettelirel. Vwi'-a. b» mai aöi Lvával, va^j >á-(ár, uíj Suaaaaral htaoaí.i játok, W, m-ad-is uc7»auak találjátok ^kbai - •••. ugyaoai * leiko, «gj-^tuaB uu»el-ic ** órdOgsek, Bely i-v ..alt* fclwiil fai. - \|\|j N ^v^nci b.r.apiró a kjvetkes4 aea«> «buf<»it adta a afikaak: A oí ucioierw kurábao : •naggio; h blt i bi ruado db!; kaivaobtD: ír" "<-ll»«t- A bú 15 dik «véb«o eret; • 2U dtHbaa MOrel; a 25-d.kt>-U »«ar; • 3O-b«a k«r«a; a 3Ó-4>kb« t.-,.. » Ü'dikbeo kei-; a 45-bea könjó-r,,$, » ^U-dikiraa ö««'. - lUkak anépmoitttt. ftj-uk >(lu--»-»í»o «» »t:ph : é', bőgj a ki u-»tfor fintor bil k»kUku>. » okkor b»i >rcaa bároauK.T lordul « Dfcp ut-j4f« iit-mkoit, ai ny képftódotl mélye-déb-D "L)" bajul ioL ullai, neij tii-aén a«za BMgeg^eaik jft>«4&beli élet-prj* bajaaak Miaéval Ha a kakák uaa^ját nUaoHák — arcodjtk Norvé-^,&ko — stkur a k«kuK vén iuad a u;,r«a vágj * Ubaia. L ˇ•reepp«k ,ttk»:ók ¦ a/irt Uvsi«k Tört* foii)ibB A »*dek ag/ Öröm ét agj bú kakako »iaera«k A áaoak mir Ti^«bb goodol-niuiuk, aekik • kakák oak Oroaet ukws. vidóa bajljak bog/ aevét kiálltja k it; j g/ u kaeki — orom merik. A isa^ j i-aT i»t; p, ^} p & g liatj* vés, bog) meddig «.. — Pallik B. U, K k> mmt tMiA ulj áió muveati birw«voek orv«ad«u m Í4- ««ba«. aiat^ k«i érv. •aalóU tud- H«nbt}4 st»tt M több aéaie .uracagi •uupdoa -ikorrvl ia áoekal- L<^ujbb«a (Jimu stMo kraUiu íéuyr* áikar: a tetó u»n»ri«i l*iJik asoab»a, ial.«:l, bo^j Áa«ksi. »« Fc?t«t •« p.ii»aleú, b»aom ^•kfaa kerwi lói a taft-arlaio; kiváló ail«lk«p«ivel. — A tol a rutrvaii fir.t Ü/o-¦^oru ts«p ofMá^, CMk ««74o i» a« ti-ruaaa b«aae oifan gjacraa, BliBtptttdtdl • aa»suauuaat ktoaoR aaibarrér. Sebőt nea kéMiaak aa.jit U safrerek, taiat bl i kél iiáli aek ^ a j ui.uk bot- V'ecocMüí: péidáaJ legaapi k« taUol a ko?o^k»ó c«idu« torléaslet koaiik : A Kema é« Frascatt k6at kötUkadA ru p»ljü »qj h»rmdn«uiju sucatb 01 lo^ea^ akáüutt ü» « »¦ ul»su aók agjuké-vn miadaa árun b«at4do« akartak ele-{Tedai. Mikor tituk, bőgj a aó amób* •aai akar vei ok állási. ¦MHtalaa a«g-jagyaéMket teitak rá, miro a térfaaiMOk •J/ike bfiaTaikotutt • kim«>etsi kért a aÖk asáaiára. A logea/ek orr« miad b«-v«a«iai aéikuJ bicakftra kaptak »a t«rtiak «osU' ktttűt ioamruk • kidoblak a robogó koc«i ablakán. A többi aagv firti kft»«^b-fl»e'tc(i i-edlt magát e «ur* ali«a • ir.csULÚ EuadQteai k«sdudot , nael/aet • ifii ¦ ve^o, hugj Akel m u«as«aLurkal->ák. A kocaibao 'iiő aaasoajok miad «i-ájj.Uk. A v6reOgi««Bek ki tudj, uio'j »eg- t-beto.t voib. ba a »un»i aS ».éW-¦*• erre aMg a«a ÁU. A b.ck** gw o»«iotJ<o[ m »mo foltét le* • o»tnko t(M(«K. AB Kbi«kuu kidobott kát uim ba-iájaa Tint - OVt»fctr Ü á- niat a oiag^ar gy g ••bo <mlé«aa[ijftl Cták.ororaa i Kamaiáo itubi »f j.i Íj B»aaü«ji p g; 4-al boavéd Lig^aa<» uj)B«bí;« g/M-toét eaekoitoieii ai 1849 vkt- ö áa tmIob varlaaai üaiau •s«a«d«it L.aa-árua aftaitadaágbdaUak •• ai tigraaaaaa kpoa apaü U)épUMt mogJtt .Ut gróf «lae t«Lgg«u«a> it ik aac baulaiival l\|rboi úaá Éa « buab< aama«t kaaartt •óbai'o lAje rd6 kart!« — fíat* ToadéKlfiUa <yuiU dk ldjkl i\|I«- t a ¦aag'ty lóbaB ! killett baftk n aa örc^ boa <y a c^ boa «d«k cvaladjaikkal, kikbe* eaatlakotott több boaleáa; • ai ért«laua«g i6bb tagja, utnr* aiiDt«\|cy 35 «a. Több basafiaa fal-muadatotl. Lup«rasb«k Jówai a» «radi rértaaukról eaiék>s«iit a>«gf ajáalá faBBtartaaát . Marillái Jóiaef a 'dtétatalt áll.petbea, ko^.a aiok. Üü^wu dttoii bo> kairé* a rwméor L• a K-'Bdoa, el&rmrigjiaö «:6ljaróaác caak m mi halárotte al, hogy a bikát leköti • ralamairik ruiroi eladj. Hisonr meg-erdemelaék. bocy bulug raló peBsiót hsaeeeaak serea<.éll..B pásstoraak és c.ládjiaak - <A . . , _ , ____ KoöáD.k. eg; asép Joadoai baJeriaásak g p aja vult firowa angol bad>hajÁ b Al g k. J6ilehct ci< boavedekei él- J b-gj A ágiiéban hölgyek láa>iratáa a tet •». Mt>lB4r fc ek a m. <ir. b<»a rédaéfra, \| badtbajókija saigitruaa Ull< ¦ ni a t-a-lr iniéimésr a BfjT«ajoI->7eaa^<U.'it Ukadt ki ¦ egr jelee-kir. bneredtiest tKásavégérn itoU. M- boBvéeltiast m"gkóstöo*a 116-ai megjár társadalom poberat, MarfiUi Jó-seV M^aár ]L.<'« és Bejére, akik két bonrédet aereloek. Ziegltf KáinU a »alerL bólgyeart), Ssilágji Qrula a ce&Klurayat mt^jai tanítókra, Molaár Eífk Kollefic. MibavJjra, min: a jerátbi- rójí< egjik jle« Ugjára • ismert jó ma-I „ ___, ekoi ma~jar baCaára. Margitéi J. asjien magnleiie kV4veeét a m-eláti még ea ¦- .d. g»»d»tiíti kwra. miat amlr < gj 4-I mager.bt.e rolae, bogy • Isay m-l akar, 'Sí ' ' bajó kspittoyáiiak rangveMléeól is ron-balja maga ut^ta, Bruwro kap.táa/ mégse birl elleaállai a vágjaak, bőgj csép ked-T«a4t tBttgtWaJ rigys hajij»ra. A »sép leáaj épes • kepitáar kabisjábaa volt » mikor agjtsarre belépeti -RJ matrós é* jeJeaietia, bogr • fíparaBcsaok épea aieat leplt a bajó fedólaetéVe tanaiéi urteai, A kapitány elaápadt, de i-»B.; k. a. »«g ragadta a setét é* csak enaTi: mosdott: njugodt, én d-bj lestek sseren-(.kősója 1J Eseel •metél ;artolia Iont CakU»rorás -DJ-" Vr»Bc;ca Karoly a hasira. j.er ü. Sxirtej ü^Of^yre, amt t>«.i ia^UTMijo«na roji « un ttaaepeljjaek ~ muadott U'ikó*iai4rt. A táraaaa^fean-álifK. » ra&^j(vr hywoust «n«kcl(f • • basát életre • Kakóciv-iodaló baoejai isllettll őrekor »%itmtlott, At Ö»««^J-retelaa canp* baaeiia* íe kúaiootAt titt ha.laai a i ta.»bo a aap »¦ t bui Képtxi bxti .¦ ¦lalti'D mo^itf ai! 4t. '' mfs% T-Rjaok ^jóaódve, C«mktoraja fcasalit* erx ae« mulMitbatjak el ea aJka-orömmei kosautaai, miifteriet baaoalú D«mteü érslilet ajilváoeláaa még am fordult itt elL. — Nftgj'iaóbajtaadó, hogy ea u »i»6 lpé# e lefjea u utolsó egjrasertsiad. MaiaMuk meg, bog; «bbae em mexedtuuk ni * jobbak mö-góli. S 6r6mm«»> ea aairésen ftdTÓitVjuK s derék 48-n buevédeke. e kivaaunt ae-kik még igea sok búidig ts^et b így etm-¦« uak dioe>'< bald4aBftK aa áiU'uk ki-ift-tt asabtdaácaak nrulásá'. diadalát még boeesu erekbe »t asea iljík boldof —Vjabb (bri^lfa Herbt-rt u?t tao kiia-.M^aa, miat 11 massombAibói ¦rj«k. Égy jiráabiróaagi liectriae.fi ag/ik TeadéglúiMB r.c«ori.. .óbbeti magarái hastias [ S»ati k. m- kireiettn taagát m sblakoa a ay <11 t«Qgerb«. A bullámok rogióa etkaadetto baaaiai a jaj j jj d« kedrea a aót&et'-et. AUg bigj a esi ó 'ól gány * aótáb fölugrott agj kapuit, tái g gj ^y máatk aaata'tól rabá6ul waber ¦ A. dil & itu a- ataioi a ,jaj d« kedv«a"-L. m«rt & kofl kösua bad«atr»gD íli bada»gj. odáig aaut, b«»gj a terielékoa d kl g g gj h»da«^/ arat — a r^adóraeg kösbelepe-»irel — kireeiutk a loreaibM. A kivezetett bUl embsr, a ki iaiat aű'pitL bú j k ax-c-#aptak t>gi«B loiott. Míker aa diatrál esuiáa a .»b.at>a t«\|-eit, a ktvpi-Uoyi ttt la'álu j»i.ln nile'iilTe a pam lagua. Mikor riaiaajirer • eatmóletét, el-moedt* e aeumoru UM-t*aat«t a kia bel 1-naa ea-raloiérál — Ér4ekf. kaland Stumbat este ríj. mtellijjro 6u! emb«r éji 1) óra kurai hat^fv)'^ t«rl\«, t-^y \|«llűaAeo ér-d«kes fórtisiaitet piliaolot meg. A. kerek -ded termei, tarc-u derék, eaokatlaa já-ru ígea ir/aaasaak teteaett elótla • feléje kOaMiadeti. A kec«e« alak erre wtai kea-d»tt, bóeUak niáaa, tuoabaa u tsmeret-lea eltllBi elóle. Kis Tárakoaáa után as ismeratieo eldbakkaat ¦ a temeiL falé irsm»dott, aela«k kapujában éaekelai keadett. H&agja gjÓayörU aói b-ng rolt. Ueajek, oa menjek — topreogetl love-jruak ¦ bár Siriseke .Baboaák köBj»ét" otvaar tudta, h'gj kieert«lak Biac<a-aak, egjr ese.lf.ge temeiói k aleudiól mégiM raak megboraoa^uii a bita óa — a»m maat. Kalandját rnasoap elbessalle táraeiB>k ^m egyikkel épei k.nB.eft e teaeiA fe.é 10 t»r» kö.'ul ¦ u wmer-ti-ai caakug/Ko n.gtBl..iUk ty má«.k lérfi-tU, kik, midOa Úkot meglátták, aaaladai teadeitek ét a tem^tíb^a ^Itiialek elülök. Sser4áa már egy H tagból álló tiraaaág maai a rejiél/ea p4r ffllkereeéatire, de sem dilói Fi^yelaiíitetjal. tűrébbft Popp\| J. G. cs. kir. ndvari togorvosnak aoatherin fo^Upaszán ét DÖ'énv fogporirft, meij igen alkalnus és bi* ree fogtisiütó nar. Pipimeietek.. A bir^Mg flott El.&k (kérdmi • uaut): Al &• Tau Tragiku kOttt. Eleök : D« din m nem foglalkozás, Ef> Mátíij Frniníb. riidili áli • t«fl^rpartoa( • Ujté- bál koai hulláaiok.l báa Kf/ia«rr«r f«)4t otóválrt. — AiUa Mtaktrjik rólam albitaloi, boy «bWI oaiaáljik • pi — Papa, itt olrMoai, bőgj voltak aaalÓtl varáasiók, a kik es embereket barmukká riltoslattáü. raaemuet is ilyea 'i — Nem fiam, mert ma már föl öaleges. • Pasat igtrrt. — Ob jól tudja, tiastelt i<rasjr»tő ar, lOBByire tilfikérdet ráic otúve, hagy est a ¦xerepet megkapjam. Ha megtagadj* uSlam, tdb« IOT0« magamai! — Kedre* barátom.óa miteem adok pussla tgéraukrel Vasúti menetrend. HiU tauanil. a rtaiaasombaii uj lórvéajasá'k ˇaa aJkaimaara. a kaloaai haiiWagaái foljeieBtetU as esete:, miú aa s „jaj da kedvos'-t husaui járásbiróaági '...slv.ieló ssiatéa larialékjshadnagj. • ya^xhir Faukj A.id-r b«i«-ywa«o tamert gyógysBereait. — mtat sajasJaital ér;o»ii;iúok — iámét sagj I csapiéi ért«. A-ig pár baie, bugv éü«a anyja ctbaJt, ujabban Meg a»un stotaoru biruek keli helyt adattok, hogy éd«. atyj* i* 8avruepete,ki Palekjr Lajus, — k- a •«-arcsbaa w réestrett, e bó 11-én Keestbelytu rötd t.eoTedós atáo jobb lótra sseoderéil. — WajaiUa ajikaratka- k fiéik raskedeeébee »gj gjakoraok felvétetik. - Bó-.ilt bika «lta\| m«rgr>' otoii paastorok. Nagy Cint marba-oavrdtjftb »/ a t- ér ur^atatóí o^ra egj igee rosst kedvfl bika járt, 1-.7 bírálásának ugyaa m-gfaleli, da a ajsi ae^asukou társad]ni4a kitl «0 kookc>t »uu-.tjkabb ialáliak ssmtDiL Jib^ n, legsitvbb egj titoikaltnbo ran, meJyjJib ha as marad. — A Ptpp felé Anatberin száj-Tíz több mint 40 ér óta reaüelLelik a orvosok által, köztöt, a . boldogult Oppolcer umráluliv Dn-sche UQ4T is ujabbta nt^y eredméoy-djcí alkalmazta a bécti egyetemes kórba/bao, agy szintén Scboitzler tanár is s száj. nyak. foghu* és szájpadlás betegségeinél. — fo exért so kai számára a Popp féle Anathcrio szájrix, melj Ktpbatu Nagy-Kani-zst mioden gAúgyszerurábao, pea olyan bizios fO^g^^zer miol oé bQ-lfahetlea óvszer lett és lesz mindenkinek, Lriazta&záj, torok és foghas betegségében haszail ta. Egyidejűleg figyelmeztetünk eszapiz szédelgó és gyakran káros hamisításaira, trelyek gyaknn a kezelő orvost is megcsalják. Mindeo eredeti ptlaczk nyakán ott van a védjegy, mely az eredetiség-ról uousaodik. — K gyógyszer rendkívüli tekintélynek és elterjedésnek örvend az aurák határokon •ítQI és egész Bnrópábaa sót Amertká ; Ausztráliában is vaanak cso- — Valami kellemeset akarUm ÖD aak moadaai, kinestroar, de kimeat as imból. — Ugvea mi lehetett as ? — Hal Hm! Igaaáa — Bem •¦• lék.««m . . . — Talán jó éjaaakát akart oekem kiráaBi? • Vlo'áutlaa. — Artbur, ha mag agjtaar megc kol, tat kiáitok! — Aat ae tagja, asert aagballji papa ! — Al igaa, erre aem ia goadollam I a BáUr U»a. — i la lekil láiu, mikor a radlotl áldoaalára 16c: ? — Icea, bíró ar. — MaBBrire volt da a teti anoba Ije él 1 — Mikor a Tidlott alóaaör I.Sl, 6t Hpe.ay.ra — S a maaodik korea Blatt ? — <>.a»ai leps»B;ira. A klabbaa. — Tudad, mi •• ajaág '/ Al or-g Z kercaag fiatal ea aap leáajt »atl fajeeegfll. — KrrAl iamarak rá! Miodig aioo Tas, hoKf baritalt lek&le letae. a Iraerikaia^an. Egr cbieegoi birlapbaB akOTalxaa/ h.rd-ié. jelaal meg : „Jiia; l-l^ejam agy kittel ételit t •tltéved-., vagy megaaofcteuék. A ki 6t sekam viaM ihjaaa, aat lelövdm. Lapvaaer ea kiadó: SZÁLAT r>. Faielia aaerkeaslo : TASS ÁLMOS Uptulajaoaoa: WAJUIT8 JUZ3KF Fragerbut 5 ira 20 perctkor poetavOBBt fiarca 5 ora 45 „ poetaroBet Budapaat 6 ira 28 . g^oraToaal Iludapaet 7 ora 20 , Tagjasroat Becaujkelj tí ora 35 a poataTOBat Urlbrn Buo^H>eat 2 ora — pereskor poatavoaat Pragerbof 2 úra 45 . poata'OBat Sopron 2 óra \b . poalBToaat Baroa 2 6ra 25* . poetaroaat. E«te. Pragerbof 11 Ara 20 percakor gjonvoaat Zekár 11 óra 5 „ poataTOBat Badapeat 12 óra 15 , poataTOBat Beoaujh. 12 úre 5 . poalaTOael Érteni iuiiar.. Heggfl. Bécsujb. 4 óra K pereskor poaUTooat Budepeet 4 Óra 45 , poetaroaat Kiume 5 óra 25 , poeuroeat Lgerbof A óra 17 . grorsvoaet Délben. Soprua 1 óra 4 pereikor postaronat Fregerhuf 1 óra 15 . poeuroeat Barcs 1 óra 40 , p^ietaroaet Budapest 1 óra 59 , poetaronal. Eat«. Budapest 9 óra 50 pereikor vegjesroaat Bé4»ua\|b. lO óra 26 . postaveaet Budapest 10 óra 55 . gjonroaat Fragerbot 11 óra 36 . poeurea.t Barcs 11 óra 25 , posta raael Nyiltér) jelentés. Kaeaael raa saereacsém Nagr-Kaaíssa rárM és Ttdéke d é. ktöoeégét erteai-Laai, misseriat beljbea Wajdiu Joasef köevvkereskedéaemeileitmeg e hó 15-óa a jelstfkor kirsoaloiaiaak tnljntoa jól bereadesett plp«re-Mi elírt rAvidám kereskedést D\|ilaadok mely bea oűades e szak ba rsgó áruosikkek nagy Táiaaslékbaa, disses kiálhtásbaB a leh«tö legolcsóbb árak msllett, lestaek kaphatók. Fótörekréeem oda irányul, bőgj u\| t. vevőim bistUmat jó árucaikkekk". éa poatos kissolgálás által Kiérdsnelbeseem e téren sok érea át ater -se ti tapaestalataimrat s s vároebaa éa vidéki ianereteégamre. Kecsegtet a rméj. tat a a. é. kötöotég ujonao oji-Üsleteme. szíves pártolására má.-laiBi kegyeskedik s maraútam « ramé- kitfiao tÍMtelattel Kohn Gyula. legjobb asztali- ét üditü ital, kltüDu bálájának b.ioayull kvfaöféfl M gégelMokuaU c/omor H ké- lhtál 1ÍT11 n-27 Mattoni Henrik DrlUdl nBiest ") E rovau alatt kö.lötekért oeta rállal Aelrea a teterás boarsdakea k.Tül J eaéps«iBu iatei;i^aoi ko»0u«^ is réaat eu s aa állami .ép°eé"e B»riades.«(: K/AMdalokat adtak aió. A Ur.aoaiak tesploasbss le»jes kstaia'k ru l íelál- ( Jura Baumoruaa emK«ea.«ló ror-« «•* , mHj sseraacaéL.eo Dalol^aira. A< ¦•leai ttasUtct xaradeiuu. • •»»SJ "r •»«»»«'i bymnns éaekeKel* t, ami as 'laaep./* ktBju\|st emsté»f ragtelaiiU' kedros ba- , tást teli, mert a •Éórtf a* -adnett rt- t tietet.ooae^et. fc^j s«ép msjui u»-poa • véli lBgarKtf«taÍ asjkwlt borjupáas-túrt tstaedu m^. * kivei majd rg) tél Óra buaawi^ i&pdAtuKt s illik, ragr a«m UliK. d« bi< est uaaiirs tf>v-tk'»-e^e. U»-: a legeajt -erb* lagyvk ntiék a«. M«et meg a kösslobbi napot; egrikéo e oaurdás fiiról. > ki apja moli-tll a bi>j> tári u»ilei ••««, aaedte lo agyulej labra-r«ÍÓl s aen/tre mageafoha, bőgj baaeU kau>a» sóba sem )t>es ¦ mi lúbb: e«g ifo ¦iivatta, ; alig tud a asagénj jarui. ICaaaap a 6-.B eaait kataastrufáL suvaul sápon « C4>u.'dt»ra keruil • s<»r, % ki «a dig meg legtöbb respek.useal bírt a reasai tndait eiúti. Eaaek ¦ meDcssatját betörte; bejosaa egjik feiót bóXe-ól leba.ta, mea)%sark*ta, meggft«->ila ¦ cttak akkor bagrt utt a aaereacaótleBl, midfta a lété* pel iabravsló egy darsb reres fueslásjat sáasló gjaaáai saarrar* taih«té a assal Tiataa«>jrergalt a cavráa kosé. Mikor a »a«aede«em birétre VasriLáakal kirobat Uabehk a barcs wiekelyéra tirtek, a b ka mar arug>dlaB i^gaiéjasett, koroo- béat btUutra twmpa b»m.ilié^i, baaan ii (. i i;mii/tktf> Aa altaianotavo ias)«il, jú ttirsetuak urtradi ¦ tubb uldaluíag kituotit«a <Sa kiSS<>Béaj»ei — krlend&a4gén<. togva — • .k aUnsAanak lé«n ai otóbb. Mb» kiUre, etaatirt>aisai, kojj «o>sm estaj-crets.! ¦ótioutom • arra kk sjo* •ejái ltáiai küi»á alakját rcatvnn íöi tMjegjtntrtvú tut rajsiscsmiaé e4* SÓSBORSZESZ Nbn iratsatu, fsfyás- m- éa eUWt. , 4 kütsoftmeo * b-d»r»»0l4i nak bl» .dtuíI Veé\|eu 319 • 310 mám. • »4 i Ut»u. j •• asttévk #Jt»oJti»r»v- Ára egj "agy ftve«K»l HO kr., ©«) kii«-bb avf-mcrl V) kr. ik sismaysafttsfak beaalásek tt> ttb gik íimjét a\ clftárul k o r p. Brtoay , p#«tei>. IV k-rulrt, Mut um k^rut 23. ¦«m í, Uiitich. Mm o >^ Miber, 1 J. ü L*,•< JHUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. OITOBEB 16-ta Holott áruk gyapjúból szőve, szőve nehéz téli harisnyák 1-sú számtól a ifgnagjobbig- Nöi .'¦< fr.ii h.irl-n>í»k é« keztyüket ü/'ieir-m liiki'ielps felhlgtása miitl dus rak táró ni b a a e cikkekből vógeladást tartok a Irhotó legolcsóbb árak mellett. Weinel Antal StrampWaven Fabrik 2888 l'-3 B'umh (Bonnién.) Mustra Mrta eladás, VasniPíiyében a vasvári tirorialmi Tisztségnél i;»<> ilarali mustra birka vásárolható. l r«nl tisztség. ¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦ff ¦¦¦¦•>¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦ A 7. Ei\|ul(ablc élrtblztwtíH) tánumág Jfev Yorkbttn KlapilUloll 1S"»9 bri, ^. tm. 31-eo 911112.52. ín iüw!ií»«;«»3.. .. ,. 169.411136 íri v ai 1XX~>. (uhun klUMt nj Inztaátásuk ¦isxHje. 244.829,014 Jrt. Az egész nyeremény a biztosítottak kürt osztat it szét. Miii'ic!) kiitvÓDy három év mulra megtauiaúbat&tlanná vilik. Dr MaldiMftr tuár ír tiltsl feftiIsJt «¦ kizáréisfl uakstfsi«a»tt \|yér MEIDINGER-KÁLYHAK elSil.itáiira. HKIM H, Döblingben Béco meljett RAKTÁR: Budapest, Thonet-udvar. CS. KIK- SZABAD. ist.4 RaktArak BÉCS BUBAEE.1ZT MILANO arntnentr. 40/42. Strada Uj-akasi 9«- Corao Vitt Lmaanle a8. ,-l>6 dijakkal jatalaaaara Béta 1873. Cui>! 1877 Páriaa 1818, S~-ianaui 1877, Wela 1878. T.pi.U 1879, Bc 1880 E<er 1381, Tri.lt 188S. Lejjebb (.IHlrSIfOtí lael.lStel ellátott báljnák lakáaokaak iakolák rodákoak atb , egyaiera ea elegána kiállitáaban Kg, lálybáral több aioba fűlhető ., birodnloxban 283 tanodában 2295 drb Tan a mi Iieidini»T-káljhánk-hól hutniLathan, «Mk koat 87 tanodában d becai knrül«tb«n M7 kátjba, 48 Unodiban 31b kál;ha a budapesti karnletbao Aton merkedveltatéat, nely«t a mi kályháink min adtak d«nOtt k, többi«órö. okot- —Fi- b é -OFEK t«tiát a t. kííiöméget .ajít érd«k«b€O n c-ídj•gyflnkr« — hn(fy ótja maijai mtod-uncnifl imert ({yirt»a4cyniik aiin«4asitól, hali ár aiok eíj.ierfleo .U^diui^r kajjbik" ragy p«di\| Jiritolt Meidiofer-kiljbik gyanánt ajaulntn&k i- A ni tyirtmlnTttDk ajUjiuak beiaű f«14o g^iri rédjefjijoli bele »a« öntre „Vesta". szabályoú-, töltő- és szellőztető- kályha kettős köpenyoye, Siabadalom b'jeltntra A kö^tajek tiötitáaiaii a por •Itárolitáss caé!jáb«l alrehitök a ¦•Ikni, bo,rj a kkijhé «étret-i.ék Z-j oélkdli töití. Tt>set SscrinU A^itaíUm kokl tasaJéaMl, 2i éra ' ' ' A baaa és salak por»élkülí elUTOlitáia. ;, fQstemésztő kandalló vagy kályha látható tüzeléssel. Sabadalom taíndoo államban b.jeleutTt? K%y kmdalló vngj kályha tfibb Bely>i->g ffle(ellen fúti-mén, uolfilhat. TeUlíl fgót.rtam koki, kŐ- ej DÓlkQá elÚToliiáia. RomxqI ffli' kandallók kijatitUtnak Központi legffltM aQész epütetakre. SatártKészttiékek iparM és «ezi- gaidasági czólvkra. Waggon kályhák. Froapoctu»ok (•» i legolcsótil es leitiszeseH siepiratalnn tm Hetilap. A ..Képes Családi Lapok" loeti október el«ejen k n c d c « d i k evfolyainba 1-^p. Lapunk Alotideje a iegk»»elfoghaUbb biacnyitek »xra nésvo. hogj m bitti caaládoknil b-afofjadott kodrelt baráttá le t • a Ugaemrtebb Oröm-mel moodbatoi, bony a ,K4pM CalWi L»pok* térfog látására! tok ^étaabe-csQ aelnjtet tartalmú, k&looÖMD külföldi oiTaaminjok»t aiontottak 1« * caa-ládok aaitalairól, melyek réaiím bia igsrotnkkel. restint ogj b«aggal fulytoa ktéért«i>«k me^T«asie^«tni ibiuí kotöoaig jóbwsetoüa^^ét- Lapook tartalmára aéiTo a kiadó é« a ¦•erfceast&aég ver»enye«DÍ fognak a bqs\|; álon bán, hogy toTábbraia fokozott roérvbeD kiérdemeljék a köaöoaéit elUmsro tárjo^aUaát. 2879 3—3 Koafilni fo^j jelet eredati é« fordított k öltem én jeket, beudyektt rj«okat, Dépwmei, Mpett«ti, 6^éaa»ogtaot csikkeké: ; a robanó idővel tar-UDd miod^a irányban. Heti tárc»ák, adomák, apfóaágok, birek taláDjok •'b. atb. iOKJtk élénkit«DÍ a lap tartalmát éa abod lenünk, bogy a a»0T8gbe nyomott képei a legjelesebb külföldi Upokbao kösóltekkel küllják a r«raeayr. A.KifM CssJidl Lafrefc' «,ri7itiaj srm: Egész évre 6 írt Félévra 3 frt. Negyedévre I fn 50 kr ¦V E!Lfi>«téwk6t <lfoSad miodeo husi k&cyrkpreikeJL=. -^Sj Mutatványszámokat kQld ingyen és bórmentesen A JÉPES CSALÁDI LAPOK'1 ÜaiolUTatai. Budapesten, \|S/> IV keríÜPt, pmpndvfIde-atexa S nám alaU. ^sl SWADLO FERENCZ BVDAPESTKV VII Gyára : ker-, alsó erdő-sor 3. FiHrher l'771.'i; ;il iin,»] N.e;.-rUniílán. ¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦ ¦«¦¦•>¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦ R. gp Bri« VII. Kriwr.tusc 71 SX. SzaWIjmi túllii-Uljiiü. Takorék TOzhelyek. Köz-pnn i-fíité». Aszalt es szarito készülékek. , MliUa/ew/xékek díjtalanul. j anéllemMböl ; továbbá aiabadalmaiott Bancek éi tSltö- i" SiellöiteUxi kalfhiiit, v.Utn.m kflipuntl berendexéa«it, aajat laabadalma. ne, rmt, egy "gy lóbb kelyiaég asámára-mely atóbbmk kiilónöaen uj epületeknél, iikoláknál, kórbáuknál ilb. »'l-löatetéMal. TngJ laellfistetéi néjktil igei ciéliaerttea alkalnnbatik-Ajánlja továbbá aiamennji at épitéi •aakmába tartozó munkáit, úgymint: épület-, ma-, él iserkeaeti lakatoa '.igla él Takolát felbuió gépeit ková- oiolt vaiból mankáit. ¦latakaiiyik ét UltMintiMk ka\|yM ¦> Iva. 2804 21-56 KKKKSKT ! M.u.l.n r«.,<u ál X'.ió utm<ly»k. kik 1 türveiy attal ¦effeafetett albui-él Bafai (•rt\|»fyek r.;smlf tiT.Hií. meii-"iu t4atfau-va! nt l*i «vi \XX tör. c» tt^ittj i .jlilkozni óbsjunak. \fut tliaytl flIH t«f«fc Btllett miudaohui l^l.ét«tutk. Nemi isorgalom e««:ébea [«v ö U'ZLizUtii TISIrOl tt\íi\ 'kaTNtl 10u ntü M in tinid keniketé. Ajániatok a jelen fu(lalkt>sát ^ dó flvirtli vtltétiil«t-táruaa\| ktit is tár- MOLL SEIDLITZ POR Tavaszi gyógyítás Nyári gyógyítás Őszi gyógyítás Téli gyógyítás XXXXXXXXOOCXXXXXX^ es íirái keivel flgj«lnélie! Alulírott tisztelettel tudatja, miszerint kertészetében tSbb tij nemes gjumftlcsfi ojtrinvok 4—5 érések olcsó árért kaphatói, — és pedig: alma, körte, dii, > legnemesebb cseresznye & spanyol negygy. — továbbá 5—6 éves olasz aarMi gesztenye; — kajui és duranczi baraczk, mind ez<-k több fajban; ugy szinte 200 db. nagy SregszemB ribizke, — és nagy öregsr.ema ftfru is 200 db. Virágzó cserjék i 200 db. kétféle Veigalia. 100 db. többféle Spirea, 100 db- Tanirix Végül szomora fuz - és 3 éves spirga gyöterek' Midón ezt tudatni szerencsém van. a n. é. közönség becses rendeléseit kérve vagyok, Nagj-Kanizsán, Kisfaludi nteza. 1886. okt. bó. Kiváló tisztelettel Molnár lermc műk«rtéai. »á minden dobomon a uárjep „, j, M0LL A —k^iroit orovata látható. Exen porok fjori grógybatáii makaa (jomor- él bál-b»tegtgek, emeistMi nsbéarógek, kLteatbkjok, (jomorxBrcs, dngsláa, nájbaj, Tértolaláa, aranyér é« a l«(kfllonfelébb n5i b«t«g«égek etleo evÜMdek iu. foljto&oláa BOTekedS e)ii-meréaben réiaasOL — Kfj eredeti dobói kasuálati auii-táual 1 fn. Raktárak Uagyaronmág minden nereseteaahb gyógyuertá- rában Caak Uoll-féMe kétiitaéDy kérendő. •0U • lyátyanriai •• Ur laitri ut.Mi, ¦»> SU« THallatta 9 Napoila uétMIdii otio.ét mellet'.. 3 dobónál kernebb o.m küldetik Muiaolrat «OLL A. kWi BtatkM IÍ16 fo\|lalkoiá>«Dnil foiis u on aloll fdli Seidliti porai igen JÓ batáaí r7korot]uk; uu>«r«n ezt ecjener • mindenkorra • kívánok rte Rxir«l;^a .bten naiMii Mec'-et ea«k a gjomrot ]t,Tá éa fit konnyave Uaaik. T'itulittel Stciakl Jaa. F. lelkéat Hocnetacbl a(ban MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ Legjoto bedir zsilé szer és minden megbülési betegségek ellen. Cat raltdi, ba miLd.u nret MOLL A t»J;.L,« ei >láúáaát T.tetj. ¦bOmvinj, cswa, aiindaQnemQ leaMAffCaiás el béanliaoál; bnrofntái alakjában miad«n aerelem «¦ a«bn«l, daganatok (jnlladaaánál B«lsolec iatl vefyit.e rajton roauülKt, ainráa, koliki ia batn»néasel ' Ea)> im irt Uaiwlitl lUtitáaul aokr.it. Baatárak ál sra^f miadao iireatM (yóyaunár éa ánáayán k>r««ke4éa» Cuk I Holl-fíle kéaiitmesy kerend. MLL A. \|]lé\|»amtai II Ur M<in uálltti »««. Slilt, TniKaiin 9 Eliimaria HÓUL A. ky6(yu<réu oraoa Béea. KitaaS MoU-Hle traaoia bora aoja Tidékeau bibetleilll mlandik. EOldjon aek«m M) Ivefff^l, miral as ég i«gita«féreke>ileut öbajtok urtaa! aanál Milj tintelattel <0—51 Kornof lelkén Uicbolapbaiv NESTLÉ HENRI GYERMEK TAP-LISZTJE Tökéletes tipsrere csecsemökoelt és gyenge gyermekelcnek. 9W E»y aoboz öo kr "Wl Disz ok-levél. ARANY- «. v Számtalan) É R M E K ^^^ bizonylatok többféle QHBflHVVi «ls<^ruD\|,u orvosi kiállításból. ^ r tekintélyektől GTÁEI JEGY NISTLi HEKBI Sf ElTgTT TEJE ¦V Ssy dotoox 5O ltr. ~M Jíro/cíár 0*tr-3iagyar»rnmág ré»ére: BERLYAE F. MaiyKulzús: FeiMlbolT«r Jói»ef ** RownMd Adolf k«r-«ked4k»él é» Uatjatnr«c4( •••* ¦ Í7C" .Í8M 9-10 tx«ttáraiban. Ezen sorsjegyek kaphatók a kiadóhivatalban, incsem^ Sorsjegy ,lA magyar lo»ar ^gyltt tortjegy-irodája: BudapMt, váczMitcza 6. tz. 1 Wajdits József könyvkereskedésében. Waiélt Jáutí kőn^mgoniiájibíi\UiY-ki\IZSA. 1886. Október 23-án •43-llt Huszonötödik évfolyaD,. L(«/<•"•' r .,.. .»r« 11"-------------! . . . í 'Irt SO ki . . . l (rt»krj na. » kr iiiiditcsii katiabo.prtiuo i »>ed«e t.vikai .arert b k nirttna „.„..kiét 10 k-eit vávrtaee f ^..^n^iillatéfc Maaea e«7-«air- .!, UMfl SU kf itt ZiLM KÖZLÖNY. A lf> ¦¦•Itam IrUrl .1.M& k ftlltv A agy-Kami mm in -, lUürmt* v.iua MM tf 14-tM* A nagy-k ntzjttt „ Kereskedelmi Iparbank, a n nagy-kanizsai Ümkéníes tÜxoltó-egyUt, a nnagy-kanizsai tíi egyesület, a mnagy-kanizsai tiszti-önsegéiyzv zi':vtkezet. a „su^roni kereitke/i-2mi t iparkamara* nagy-kanizsai kűiválasztnánydnak hivatalon lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A féujüzénrol Társadalmi életünkben leplen nyomon oIjid beteges koringetekre bukianunk, melyek a gondolkodó ember AgyalaaAl e. Mm aKrtatoákv • önkéntelenül »>od kérdést teaxi fal: ,H.>rá fog ez rezeim, hol leaz a megállapodás?* A usgyrsvágyas, tuUtuég. bilisig, urbatuáaság a a usgyzáj hubonja tsrya megszallTa a társadalom jelentékeny részét. A hazai sajtó alig inti estre ezen n-szedelmes rákfenéi, mert a szsbadság mellett at alkotmáuyos jogokat Tédi, t fó törekrése abban nyilranul, hogy jnüreltté i a kelteiddel TerseoTké-pessé leije az országot. K magasztos biralas mellett azon-ban nem subád megfeledkezni a társadalom egészségeséé léteiéról tea figyelmeztetői keil a nagyközönséget azon Teuélyes ét tikanlós lejtőre, melyen jelenleg balad. A ulalt anyagi körülményekéi. ki komolyan és elfogalaü^nal tízs-gajuk a dolgok mibenlétét, leginkább t többnek latssani atarás. a fény és pompa idézi elA. mely ellen legbiztosabb ótó szer a ueréoy háziasság. De társadalmunk molocoja — s div»t — az egyszeriét nem [urbeti, Deki csak az keli, aasi ragyog éi fényük, tündökölni akar, it bolygó eaiilag - hogy maga kuié gyűjtse a bámulokst — s utio eltflaik, uematgya mást bálra, unt bút és keseiutégct. — Sok L-ulad meot löukre ai utolsó évt zedbeu, » még több raa a baká« lejtőjén A boazulo i.emezu fölemelte karját e- • h\dra karöltve jár Tele Az ai>tagi bakán az erkölcsi ka-nyatlas töreti. A jellemletea»6g szaluim >i a denwialitácuouk. A Híreit és batalmas ltomat u erkölcstelenség bu.utu meg, i a/, erkölcstelenség akkor Telte kez ét, mikor hatalmáuak tetőpontján mérhetlen gazdagság és kincs birto kába jutott. De a fekete démon — fényűzés és Tele járó srluliámiéc ekkor vette kezdetét. — s a hitaJmas nép, me!y az akkor ismert Uág jó aagy része főlou uralkodott, és mindea elleaaégét leigázta — ezen álott, — mikor külelleusegei már S minthogy a meüózletés min. le róluk gyótTe — s meg- {senkinek fáj. csoda-e ha az egjuertseg iuIó félben Tan. s bejyét — még a szegényebb osztálynál is — a fény íufjlalja el? A családapák keseregve szólnak a mostani piperes időkről — de aiaea elég erkölcsi erejők ellentállni. mert tartanak a czivakodás ördögé kórtágnak rabja lett, s hatalma és] tél, mely ílyeUor a házba száll. fénye mellett is lezuhaut a sikamlós \| felnek a családi di •.máktól, — pedig lejtón. j jói tudják, hogy a túlköltekezel áital De nemcsak . római nép bukott \| elóibb »lóbb '°nkre ¦"««'- - « el a fényűzés által, má. népek is » l«á»r rdeke ugy hozz. magárai, kik tulságig ritték azt, eltűntek, - »<? K°J-~° W< "t a történelem tanúsága szerint, — Tilág színteréről. , ... , . ^ lem sikerül — mint igen gyakran A mi Uradalmunk is közeleg »ll6rteni, _ lktor , ttegény csa--_i;^,iAh„. .. "rl1""4—'" ládspának, ki mindenét föláldozta ! elóbb ly érdeke ugy hozza magi a tárcsák így kaphat hozzá raló férjet, gazdag parthiet — ¦ ba ez demoralizatióhoz. ,z .nrhslnámsag* gj nyert, a munkátlamág gjöseret Tért, a betegei és kioaágoe alapuló benezegés és mgyrarágyái erénynek tekintetik. Mar maga a neielés is kóros. Az iíjaiból urakat,', leányokból szaloobölgyeket nete- i, nk. kik az ftltizkodés- é! pipere-ben elsők tudnak lenni, de a egyszerabb bizi dologhoz mit értetek ; kik igen jul taáják : i kell fejőket tartani, búkolai és _ neI1 mar,d „,, lüt golyóleTet inni. Ne\|I1 „dkkeblüség Tezeti tollún- mi6a e Mroklt irj(lk hlneIB életből téptünk ki egy , E cjai»di drámák, szeren- biaaigokt erkölcsi és anyagi ongni. dehogy az étel-készítés mikép történik, arról fogalmuk tincs; kik jól megtudják kritizálni msaok ru- i k lkii '•' bakások, mikkel szüntelen talál 1.0-B zuok — sajnos — eléggé igazolják keP I szavaink igaz voltát. Itt van az ideje, bog}' a társá- haj f az oTékat nem Héják, m^g azt Km tudják : ko gyan kell a tat és ollói kormányozni A .nagy pipáju, de ke?és 4o-hányu ifjúság j.. nagy réaxe az 6rd6g párnáján heTeréat s tzrgyenli a keresettel járú munkai; a helyett körű rajongja a fe<piperézett és czi-czomáwit delnóeskéket. — azon bi azembea, hogy ez jó .partié* ét a hozományból uraaan meg lehet élni. s a szerény ib->lyára rá sem bedent - ki onkéazitette és talán saját szorgalmaTal kereste egyszerű bankájában jcirmk meg g} dalom tényezői — kQiönösen a sajtó — emelje fel sújtó szaiát a családi boldogtág megbénító és Jméte-lyeió ¦rhainámság. ¦agfraTÉgyáa él pazar féuyQzés ellen; mert ba ezt idejekorán uera te«i. rőrid idó alatt an tapasztalhatjuk, de egy id fáilslbatjnk i< a káros hatást, mit ez elóidézend. Szoretkezzék az állam és a tár sadalom — a hobortnii nagyrarigyá ellen ; az iskolák pedig hassanak oda. hogy az érzéket járuljanak és az sboljenek. Hogy ily eii at rutgaljuk mi zon ne ütközzék meg erkőle ók ne fekete iiemQv a társadalmai senki sem. h.szeu nem másért rettegünk-, mint a magyar tirsadalom ért — melj az államnak képezi alapjai! Le a fényűzéssel! Le az arnat nlmsiijil, egészaéges társadalmat akarnak! Láb Simon. Az aflullgatftt bímm Mikor a helybeli .Magyar irodalompártoló egyesület* megalakult és szárnyait kezdé próbálgatni, örömtel adrötölte a sajtó és Tarosunk minden lelkes magyar lakója, mert ég idotil éreztük szükségét egy ily, az irodalom- és műrészét iránt meglehetős közönyösen rUelkeaó publikum ébrssztéaére. lelkesitéaére hira-tott egyesületnek Cdrözöltük ezen ifjo egyestletet tebát Nagy Kanizsa aostoha-gyermekei: az irodalom és műrészét nerében é9 szép reménye ket fűztünk működéséhez. A nyílt lobogóra, mely köré a minden egyéb érdeknél szentebb hazafiui érdekek toborzák a kOlönbözó társadalmi osztálybeli s a különböző felekezetit egyéneket — a nemzeti irodalom- és mnTéazetpártolása Tolt irra. Ez toll a nyílt, a kimondott, a hangoztatott issio. De mi, kik szemlélői és legtöbb esetben elborult bomloku szemlélői vagyunk és róttunk a nagykanizsai társadalmi viszonyoknak, édes reméajBjd gondoltonk arra, hogy mily egéauéges társadalmi életnek leaz majd megalapítója, megteremtője, ez az uj és a társadalmi elemeket egyesítő, egymáshoz simító egyesület! Nagy szellemi vakság kellett rolna; nem látni, nem tudni, hogy az itteni társadalom átka, sötét szelleme: a lappangó antisemitismus. Nem olyan rémes, nem olyan rad, mint a nyílt antnemitismus, de eredményeiben alig marad mögötte ennek. Nem kellett társadalmi kémül szegődni senkinek, csak higgadt, cl fogulatlan szemmel korul kellett t«' kinteni, hogy meglássa: milyen .feltett rilág" az itten- társadalmi élet. Lehetett látni ttgyeien bókoló, sima módom, s a zsidóikai kezet szoraft-gato urakat, kik nehany lépettel odább már szidtak a zsidót s kik arra alkalmas körben és társaságban átkosnak mondták a nagy-kanizsai társadalmat, mert a zsidóknak reiér-szerep jutott benne, s ami rossz ét elítélendő volt a Tárosban, azt miad a zsidóknak tulajdonították. Hist a képriselótestületnek majdnem felét zsidók teszik. Ha sok a pótlék, ha döczezen tz administratio. ők az okai. — A takarékpénztarak választmányát szintén rsidok teszik ki. lla nem szárazzak meg a Táltót ki rolna mis az oka. ba nem a zsidók, lg}' meot azután a ^öretkeztetétek egész sorozati, amikből persze az a vélemény érlelődött, hogy mégiscsak igaza ran Istcczynak: a zsidóknak legjobb lesz elmenni Palesztinába. Felületes elmével tekinre, mind csupa társadalmi humonszükum ez; de aki figyelemmel kisérte, bogy az ily bajfelfogásból származott lappangó anlisemitismus mennyire meglazította a társadalmi bizalmas együttlétet, mily átkos széthúzásnak lett •zülóanyjávi: ha e varos érdeke, jövője őszintén a szirén feküdt, — annak a lelke elborult Nem egy jó lélek gudoikono azon hogy alkétt lehetne e Táros polgárait a magasabb érdekek szempontjából egyesíteni, testréresiteai V Sok papiros tinta elfogyott, meg sok tőrekrés hajótörést szenvedeti; de a kérdésnek nem akadt Arcaimedcae Végre megalakult az irodalompártoló egyesület! S azok. kik a zsidók és keresztények közötti átkot széthúzás megszüntetésén törték fejőket, majdnem egyszerre miud _»eu rekát' kiáltottak. Megtolt az énnt kezesi poot. mely egy közös szent gyűjtötte városunk legjobb- T i v c x a. >., ni** lj ' mémr »élkmi >»j utókba ftfB<. f S ei.»•«¦•. ••f'!"•*»• fto.« MM t%4 •• ••*•¦ 8 ..g rr.J0.«i iiuu bittel U tilk, — o' «tJ U ¦¦Uml-ll f Ktjn tirtl->4re hajt*, s c-xikul. bároiT kM k«-i Mig AjkHI -JlOM»t r+hM%, Ml4 A M.r I^k0(1 & Orftkr* wiV. ¦•isi p A ;.vrt.» dob> A :uui ¦¦irmft •Hj agjit B-rag-f Mciytk k -MM, Mlpk üutákk •U mgtth, Ilii. MtMM ? ki tetlu uj . •Írr» ülvft, Hói •inati • k.áir» tfj •lf»att«a MmttetT BÁTKT LAJOS Futó képek ju életből báj«ba m bodor fú«tot •r«g«i. Kgyati* i»My • : irtsa, njaáffí kaéb«a, keasá fal) — Ppa! pp«! tr.ajw p>p«sfcá-a! — Nosai >•? Nnir • .Hirb.rx>» ? — Siad, rntti, UlkM p»piaiká-a ') ruá< lm! — FaUtraaá* ? A .ttnu-kSrUa- : N> o4. tlsojlUk I — N<m étn ip. I As irodslompar-toli «u>alta«a. — Eh ! od» OMk ¦¦ a«fu«kí'! H pp g ,A r.ljkór .Íjtól Amias Bukocsi Kleiair unja. T»! aa • BvUni •iju aaeilataat író. — Ujj.. lá«Tat .Kufkönáf!« iUrkócn Ll»mér. C<ak am akarod. kodja J B ra^r aiai roMabb: álbotsaa- Mii »kar o«k«a raagkóraagrói pi «^t B^kóosi, ea a pruriacai-aa agMkodó Dagyaa^ ! Hat a* D«m egy faja a raagkórtagaak, mikor aí<« kica-Ml kikarend.it akriblar lly.D haagaa-u» htm raaa í«l: .Barkoeu 1 — Ü. papa, aa oanaUllak t»g«d ! afiadig ti ujiágokat bajod i magiam ol raalftd, bőgj labet^l«g iparaod)ek ma* daaki jobaagiico nagj.r aaval tanai fal aa idagaa t. idagaahaagaaaa baljati? — Igaa, igaa! Ctakbogr aa aeaa a BarUcai fajáaak aasli. M.n edaa-ap> ? — Mart. . . -aert. . . aa bál mer. Barkoczi aa -aidó! Faakla-a. — Nagros dark, jal« rabár lak«t aa aaé^i. -Elail! báam ia ia : lábat f ajr a«ra lobot, tiakata kagjj t1 irwla.oaipár-I«M agjaatlataddel, falolraiiaoddal, Bar-d Efjik al/aa ata4i, aual a A lagtagi dijat oak od. vetam aakik, de ea ugyaa kotiböa nem megye, Allatomnál fogva eela teheter. — Padig ea a tagok l'gaagrobb r-aaét ataatreea a aaok miad iga* tiaalaata arí ambarak, éppen mint te, ódat apai — Igea, da taidók a .t -egote v.ló-le táreeeUlmi kerarek. T. Urat v. éaytwvlál Itlkedtteedetlrmáoakaaa. At ember oeni mind egyforma. Ha miad-lári tademáay. v.gyon v. er>lm»tea; dol-Káb.B egy t.iavoa.loa állaak ia valakivel, miadig mériegbe kell vatai a ttfilt-leat, a aaármaaatt ia. Eof.kedbetik valaki akármilyen mageer i; lőhet Qg f vad , orrot, aaiaitaleri utkár vagy eppto mi-aisaler ; >eht akár milliomoa, ^ a ualotéa, a eaáraSasáa bélyeg (a valódi alaagaa-osia hiáara) mindig rajta m.rad. — Ét baj aa? h. máakeat eaive, lelke aamea. Hiaa, apatkám, aa miad knltitog c.upáa, ami telex aaarerekelo a a megjeiaáea. a modoroa; — d* bo* mályt a j«Uemr. nem v.t, t aa árat a ta-hallatát, aa órdeneet kiaebbe aem tatai. — Igea, de a rokoaaág. a további oeraeko'tetoa?! Soha, aoka! Jó.aodjál ki a reej el e balfelfogáat! Sokaaam bir-¦áa jó álammal ooaai, vagy ildiaommal kiaorni, ha majdaa rálalitáaodal ¦a ily aaempoatból tenned. L^gy miodan. kor baaake a torotriri Toraerarr Bérre ! • (kíet boltéi koa«bba* ugyasoit. Torotváry aaoaolygó képpel tip'g loaayn asoba}. falé e al ajtóból baaaol :") — Iraaáoakám! eraayee Irmáckam I ItlhjOB vagy, galambom? — Jer papaakáml Itthon ragyok. — Uyoro oaak kie roaaa madaram, Igyon! Sfk ralaatit. — Jói? S.ep.l? Orttljek? — Nagyo* saépat. — Iit a ftlem, jobb ie, bal it. Melyik kell? — A bal! A ball Hagy alajbb a ..1 redb* joaaoB. Tártad ide! — Naaae! — Magkértek. — Aki — Te eltáppadlál. Mi bajod 1 — Sommi, aemmi apukám! oaajc. . — Caak . . oaak ? Not ? . . . nemedbe koay stivirog .... — Folrk apukám, negyoa talek. — Ne lej! derek, taép. e'Skeü. k-a-rőt, emiaót oa.k aBemad. eaád kiváa. — Mogii felek. — Irma! liayoaa! aéat elemembe! twul aajtek . . Saabed-e taived? — N.m! — Micoda?Tiidlomeakiva.l! Ki ó? N«veil Allátál! Staletóaei! Fllrg eanle-taa«. ! — Igee jó osmaai eaaládból való. C.aládftj. IV Béla korából g'tkereduk Ah es anép, nagyoasiép! Éppn t mi torvaóktiak ia abból a korból való. A neve '/ — De apukám! — Semmi p.raláa. A aevet akarom tadai. — Torayallyai Qedó Stilard. I - Mi ? M«ee ? M.c.«d.? Toray .. . G«dL ? Al a biaoayoa trodatiott ragy írnok ? i - •«••• I - A Urrooyaaakno: ? \| - At, apám ! — Aa laton manimoart. hagy teled-keahotou meg atagarol aoayir* agy Tó- ' rotlaiai Toroaráry agyatlec latVaya ? Egy I I irawk, aaj aaaami agy . , .. — Egy derék nemeei a.rj IV, Hala korából — mondanád «<;;--• bUaikea. ha például lörveuyaaoki biró roll.. — Jó, jó jó ! Ceak higgtdlao ! Neoa kell faledn^l, bogy IV. Bele korába, igea tok beváaderoll jött ide akik . . ,\. . f — Ejnye papi, bt véleüeoni a ai> oaaak ia koatlik volt, . . . vaiami aamet-kararáabaa. Milyen pompát voiaai — Igán akkor dupla nemaatóg I Né met éa magyar retar&l. — Pompáa! Kat aaoaaal tudatom Gadóvel! beetlng ó ia dupláa nemet lehat. — Üm! Cm! Vm ! Uál 1.. . .. Mag-álj ceak . . . Aat akarom mondani .... Aaaa kit aemmit at akarok moadaai. oaak aat akarom mdomáeodra adni, hogy hát . . iae . . . . Miért ia jöttem éa botsad ? Már al it felejtettem. — Akorí! A kort! kedvet apacak ám. — Igoo, igaa! Hát biaoay-biaoay aomolyaa kall venned eat a dolgot. Jó-rodet i* aoemelött tártad. Vagra ia ónáai knlonbaag úgy exieteacaialia, miB'. egyéb ateeaiaiia okokaál fogva, hogy aa ember ü-nokbot vagy lorvenytteki bi robot koa-ae-e eletet 't — Talán caak torvényatéki biró ? — Igea lrmácekám, ó tOrvoayaaéki biro ma, táblti biró l'hetholaip, —eari.i biró pár ér tlatl 1 aaatáa kóralkaaik miafijart a nuniaatari baraoayaaak. Kat erd«moa mer^oadolni egy Toróaham Torotváry leányának ia. — L1 igaaa laep, araayot atyoakáaa aagyoa aaoo. Mond hát aaréil SaüJato-aéltF»legaialetaaatl — Képcaolaki Árpád. Igea to> ao-> aor! — Hogy moaaod?— Kapoaelak Árpád? Na hát aaayit tadok róla, kedDSZONÖTÖDIK SVFOLYAM ZALÁI KÖZLÖNY 1886. OKTOBEK 23-áa jut. Hin txért nem lelkesülni, art nem pártolni, unit u alakult egje-•ftlet lobogójára irt, — négyen, megbocsathatlan búo lett volna. A kicsinyei érdekeknek ezzel nemben háttérbe kellett uorulniok. Itt ok-veüeoQl igyes&lni kellett a kttlin-boti elememéi. ; joggal lehetett tehát Tárni ei egyesülettel • társa-dalmi élet ujjateretrtését > > lappangó bog; ai ai elhallgatott uiaaio, mit az irodalompártoló egyesftlet a társadalmi elemek egyentheüecaége miatt ez idó szerint nem tolthetett be: i jobb társadalmi élet létesítése) legalább a jővó szitádban ne maradjon ......álomnak. Az u átktittt Mtoték-hátralék aoüsemitizmnsnak eltemetett. Ezt I iNajyaáfoe RadaloTica G«ű a«; nem hangoztattak, nem kttrtoltók ugyan ki, de reméltük. Ez rolt a: elhallgatott miarioja. És ment. az irodalompártold egye •Illetnek másfélévi fenállán után fajaálitul registraljnk. hogj reményeinkben csalódtank. Az égje ülés caak papiroson történt meg. A nagy kaaizsai keresztény társadalom előkelő egyénei tagjaivá lettek ugyan ecyesflletnek, de egyetlen felolvasást "fí e8jéb alkalmat fel nem használtai arra, hogy bemutatkoztak volna. Alig volt egy két kivétel. Ebból bizton következtetheti, hogy a riazonjok éppen semmit in ja-Tiluk • a lappangó antiiemiiizmn)-nak ma éppen annyi a híve, miat ezelőtt másfél évvel. Az irodalompártoló egyesületnél tapasztaluk alapján (bár sajnálattal) d>* hararozu'tan ktmuodjnk, hogy a jelenleg nral-odó elemeket egyesíteni ¦¦•¦a lehet. D- ez ne c-ftgeatue, sót kitartó uionkasságra, mentül erősebb too.örolésre burditaa, lelkesítse vá-r.i-»ii, fiatalságát. A testvésisülésre eddif h a fittslsag mutatott legtöbb bi\|l,náoN4gol miudkét részről Haladjanak t tább is e belyi-s irányban! tla várnsnnt társadalmi életében a mait nem adott, s a jelen nem ad «emmi oromét, — legalább a jövő dj ajMon reményt. Awk. kik jelenleg N«gy Kanizsa tánadalni éleiében szerepelnek. sa negyvennyolcából engedni nem tlíarnak, végre is meg- i toEfrdnek: tetterejök lanyhul élté* ^V^-Tó'L^.^l^.jv.ié.ébe. .. ** ¦ természet rendje, törvénye sze- C«k im rec e<Taat«k egyik vess n« kénueenek lesioek a közdel a.) Hogy miuu illeték, is • lé li fll bélyag-illeték, — taláa fólosleg«a magya-risnt még a legalaikuaabb olvasó előtt ia, különösen aapinndtn levő dolog pedig pedig oly Tároeáaa. mint rNagy-Kaaiaaa, ahol olyan sok a fiskális. Egy-egy lefele-dett bélyeg a beadott aktájól, vagy a véletlenül történt hiáayos bélyegkét mir •ok bélyeg-illetéket elnyeli Nagy K.aai-saán. Akire egyaser »st kivetik, aio-a ,ha-ftlom, mely megmeatae a fisetéatÓt. A kinő tárnak károsodat nem tsabad / Et as elv. Tehát a kincstár minden előtt és iindeo fölött! Ébeaba a caaiád; dider«g-het a ruhátlanéig miatt; lefoglalhatják, elkótyavetyélhetik néhány darabka ingó-tágát; hajlékUlaaaá lehet; de aa állam-[inostároak károsodni nem asshad. Ssép, ió, helyes. Ne is károaodjék ! As államnak, bogy a bonpolgárok • te mély- éa vagyon-bistoaságát megönshetae, bogy a baladó csivilisscsióval lépett tarthasson, nagy, órtáai ö. Hegeket kell kiadnia, A nemseti jóllét as állem-koriBáay uyagi erejétől függ s aseal Koros kapoaolatbea ea Nioos ia olyan honpolgár, aki agy idÓa át adóea volaa at állasai kiaoatáraak. la tdöea, kamatos is neki. Van aki előlege annak, • ily «eetbea a kiacslár ad kamatot as elAleg-s«it tokétól. T«bát megvan a tinoD'i néltáof oaaág is. Es jól v-n így ! As sdÓ, vagy a méltányosan kivet-11 egyéb illeték ellen nem egyasero levelét oj»g'eUtesUi s asntán i tttflte tárcsám. (Na tessék ám meliüosu-ki lett rá ssabva aa öttnörös (2 frt 50 kr.) san een igéaytelaa aorokra gondolái !) baatetée. Kivetették, behajtották. Saer-\| bánta meg, hanem as éa Loáas meg a i pajtásoméi. Ippen as érettséginek C-utóit ssem-féayveaaiés tortarája aiól kerültünk ki:1 — hát •** gjesgeseoebonátereastetlQak meg. ö* * ^BrodlOok vagy hrmioc»ao ¦ a „ciiíra tyert'-beo ugyan oaak raktak as Qt egeket aastalra meg esstel alá, K.ós-kösb« nem a leggyesgédebb módon f.lhos, kugliaóhos is; sót egyik maiik a ssámvelésból ajra é r e t t sé g i t t'-endó — hajlandóságot mutatott, hogy a fejéhes hatonlú fiaakákat kollegája fejével 8aese»dja,. At Órömaek erro éraékeny oyi-latkoi.v»ai «1ŐI a Loáaa meg a Ssepi pajtásommal egyetemben, mert tudtak, bogy mi agy sem esámitank sokat, eltmíordál- kesstÖnk oknlt belóle, boKy a „Magyar Ssep< pajtáso állami vaapilre direjliojától meau m«g, Éppen as Uram, miaket! * Csakhogy • dolognak folytatása, illetőleg ujrásáaa kővetkesett as idea, 1886-ben (!) fc.?yBS«r osek beállítanak a koseégi végrehajtó arak, bogy a aser-keasto uroak 2 frt 50 kr. ' " hátraléka van, még 1882 böl, tehát n ég j ót elöttríl. SserkesstÓak csak bámult; bies 4 kifisette « kérdéaes oesseget • kü-Iftnben U, bogy vártak volna 4 évig vele. AsóU sokkal kéaobbröl ered* bélyeg-illetéket ia behajtottak rajta. De bát anyugta sem volt meg ; mit rolt o»ást t»nni: meg-fisette mégegysser. As archinedoi casvar asonbaa nem állott m«g. Moat néhány hónapra rá megint beá.ittanak a végrebajio a.-ak, hogy moet meg 7 frt 50 kr illetéket Siessen aaradt fenn sok a mégik batárosottaa tnd- gy tuak. Elmaataak aatla a bajos llrofaéios, a ki veesedelmeeea batoalit a 20 akos •rdóhoi, vagyis i bos, a kit Li uDtáQ mtr l»p«létből. títerk h p J4, hojr e^jetleu úiléc ikabb a kebeldút Marpoéta osstály társunk refrainQ S6, »bí »4: ¦mi t p»tt»ol»aUf-\|< abob törtem » ftjam, tajjoo bftBjkt i.ru-lök-« al, T»\|ty »• orromul t5rÖm • be? — L¦ ulóbbitál nof jofabm rottagtem, mmt h btliltó.; m-M-t bitooj «gj eaepp k«d. vem mm rolt tvrcsomat tneo legB.gTobb ék«»égél&\ megfo»ilni, »«.Íd meg mit • tóit toIda bo «á st éo galambon). « ki-ha .fájdalom gjÖDgyai'-bAl már egj égess papirkocárra t»IÓ T«ra_t ioi«si«a., bogy ¦ egyen oeki mivel begyujuni* V D« bát leusik tudói, éo borokota ndlettem, t esert agy faasjfttt vá^tim m»g»na * t«efoetk»"»lon, hogy rögiöo felébredtem teljetea * ugj kijótaiiodtan, mintha legalább >• a Parnnwutr.il i;»i. báluk voloa le. EryneramiDd betáitaa, bogy moat már épp' oly nebftilew b«jutii a tÍMtsIetbeli tsállácra, miot amilj t>r-vtotlata* él M&kaéges Tolna as. Haiftdektalatiul neki Mtem háta (MengefyÜDek ét rángattam, ahogy c»k liteo tudnom engedte. Amint így, oly«o teljea odaadá*! gjakorultam » buraDgo-¦áat, btlbli bó .Margit, a asép kawiirleáay" refrainQ sáat, miol egy hivatalbeli barngusó: versben h>lbatet<aniiolt; mert tudvalevő- egraser caak azoo vessem éesre magam, lag a grófné — ktl 6nbeo kávébáslalajdo* bogy ralaki hátulról belekapsttkodott nos. A Marcsi, as Amerikát Iátoti esi- egyetlen éjjeli Öltóuyőanw, a olyan b»n- gány, basta^ a Loáas rakta t. i. a flórese- goa, mintha legalább is gyógy.iballan befiiettt, a 2 ír: 50 krt két»w is; mit .** lehet seakiaek kito<ua. Suiyos agy>a a ny ogiatványokai meg o b&nle'éa, de bármily ok miatt törtédt íi a molaas ás, h» már megtörtéét: as illan oiaca, ¦ nem te lehet hivatva btrá'.gatni hogy tnd«tlBság fel«dékeavség okosta-e a mulaastást agy tudatosan urtént-e así Akai-si volt as ok, a bÜnte é> egyforma Eta«l eleji vaa vat« s kibnjóediaak. Jó, i és behajtás- M ÉlllT knzdel p 'tpoae, h<gvot ké aser ak»rt>k ¦ek teréről lelépni hogy helyöket' b"Q"Í'""'""'"'¦ M" ••"¦* » »">' fi.tal.hb eríknek adják át, kik n,á. r^T^^. ^TX eUeká-el lépnek ki és más köaiel- lemet it teremteüek. A« dreg uralt-Q«k azután oen marad egyéb bátra, miot a mulukOD rigódoi éá ikáljha •nellól iiidni tz akkor Uláo mir életbe léptetett........ pol- giri háxaíeigot. A , Magyar irodalompártoló egyesület' fitui tagjai tehát hassanak oda, hogy a közérdekre oly itkosan ntó Táiaszfal raétrombolására, köztük meatül erósebb és megdöotbetleoebb wöretség jöjjön létre. Testférisülje-nek mir mo6t a jövó reményével, a hazAtseretet ueat lángjával Ulkökben vas spám, hogy Ír«B derék, kép.eit ember, de hát a le elveid ¦serml etyuskám, •¦ mind nem elég. A •ittleiés! A ssár-maaáa! — Répcelaki! Valódi aemesi név. — Ma! Eselótt 5 évvel még EUuch-fanger. fia es még osak a név. Hát . aaár-maaáa.1 — Minden aaetre eiókeló a a rokon- — A te néseteiddt) pompásaa «gy»-«k Qadd a napokban dioeérie Ót hogy •••géay sorsból mily tsép állásra kdulötu fel magát. Apja snaater vol i a ó — 6 maga pedig torTéjysséki biro. — Moal igen, de egykor tislérlegény- ˇolt.... Habiba!----Mos aty atkám mag. akadtál? Mitgoadolss! Hiaa valamenyiTó-roakása Torcaváry As megfordulás a airjá-ben. Látod, látod aranyot pap>, müyea jó '"•¦ volsa neked két bét elótt mechalIratai Ll__¦ ri.^L r i i . . ° • ,4k „„„ , „.k ,^i.., k. hogr f.i dé Bsu-kooi Eiamér kérságril. falain II. rang- I.aisá.M Jiaki. ascYblrtokos, rafjali aatájál .apai paikjabas a a kuailT •kW találkoaik as »,., Jsw koBonikkal, U mi, apját És saola-álu A koamra k Uiüi táppal ktaela,.) ^" — Jó reggelt kiváaok, aacjaágos Craas I — Jó reggelt Jocti I Akarat vala-aut awadaai ? — Moadsai ísmss aaa akank. Ha- folyam"dSs>«l lj-ne>,mflri aa er«da>ény' ben •-m irbo b>a>ak. Speoiolia eaeekr" oem hiv»tko«ba tnak .sokból, amikei agy balioitonk. D megtörtéét «* lapnnb sserkesstAjével is. Ai elsÓ eaet lt^2-bAI datálódik. U paak sserkeastóje skkor folyamodolt ¦ Magyar állami vwpálya igaagalóaágáboi te>aek«lt m^neljea{y«rt. Xem ia kérvén? rolt as taUjdonképseo, b»aem egy^zerfi levél. — IlytiB egysserü levélre a ,Ds vasat" minden alkalommal kiatalja a mérsékelt menetjegy.; s dioao „Magyar állam vasa " asoabon míndinki 4Ital mart módoo tlloyalii a mérsékelt menet-jftgyek kiadásában de borssstó módoa íoyalia a .... teleléséében. SsTkeestonk — Pareacaot Táras ulaa ? — Nem éppet, basám hát aa at a, aa a goaoaa álom ! — Boaai álmed vo>t 7 — Amiat veastflk. Éo Beái igei őralaék, ba teljesedték. — T.rttd meg hát mtgsdask. Tu dod, bogy nem vagvok barátja aa álom-fejteao.k. — Caakhogj as at álom éppea aagyaágoa aramról volt. — Ugyaa mi ? aa! — Megrálasatották köretnek. — Eagem? Et már oaftkagyaa álomnak való dolog. — Ninca abbaa kérem lehatetlaD-ség, imbár éa aam stereioéia. H"jh mert drága díosósag at, kérem alásam lyaa magaakfaju emberaek. Atéle sss jas prókátornak való tiaitaeség at. — Ne félj Jóasi mitka asa is ér oljaa külSaos dioaiaég — IsKa asolsa ki I - Ntgraá<oa Ml, da bú éo oljan foratát bal lógattam, hogy naia igea konnjO moat aikalataa kttvetet fogai, már olyant te-sék értaai, aki bírj* a diaom dáaomot. — Jó, jó, haaem bát todod: mégis iák kell oda egy kit érdem u — K&aayü est csiBáUi kérem alis-tea, kivált aaoak a taagaay agytgyn paraaatembaraak. — Na mir taíod aarám magit csak bajos rolau valaaa. aafj érdaaMt rám követelnek hál rajta? H» egyébbel, miat ayuglával aem igaaolhatjs maga', akkor Mm marad máa hátra mint est aa öease-get is még egysser aegfitetni; meri a ayog.atTáayok mogArsétére — bisv* a Ikiitaereteaséggel vesetett kÓayveJéibea — nem fektéiéit aemmi goaiot. «-« ily mágia-érdek bot tteaaflk a .s lebg elöttüak, bogy ami egyikkel, megtörténhetik a másikkal, és esotlet; még igea sok emberakik a befiíetett Öiesegról stölÓ történt befisetéet igstolni nem tudják Le gyea eseo eset tebit intő je ásóknak, kik a nyagtatváoyokat osak egykedvuen ve-sBk * léire dobják, goadolván. hogy as adó-hivBialbao ugy is könyvelve Tan s as aseatiráa. Pedig biáb.: aa sdótisst arak is caak emberek s ennél fugv gyarlók Legyen esen eaet illetdket bolyéi iaíato jel arr* nésve. bogy máa alkalommal ne bussak egy rókának két borét, • f-jtseoek ki nagyobb asigort és allenóri «ést a koayveié* poaiotaagát íllelötog Mr' bogy valahol bibáetk, poBtailanaág-nak as nm i'»tt eseibea kellett történni as bisonyoe. Egyébként aa «>gésset miai conoorel »«t«t, aja:juk KadaJovits Oerő óaagy aága ssivr-s figy-lmebe 1 CSARNOK Miktr én be vtlUn csípve. — Valóban mtgtörUot — a boldbaa — Fiatal emberek, ha mindjárt maca-Bek i» befogva, — aMaony elég gytkraa kiragaak a bavmtxSL Ast hittem, hát k. olraaoim, éppto oem fogjak a világ oyol-oaadik caodxjinok tariaai, ha fiatal em bv-r létemre kijeUuiem, hogy -gyiser éa it 6«oeiptem — • et annái kevéabé méltó a oaodalatra, m-srt Bsm ai ea Upo* gata- ¦yakal'UBk. N be- gyeimével (mert bát a feni tiestelt ordító as volt) a bruderstftot; hanem aaért mé- Nemaokára elfogyott a s i a f 1 s (már ' gia beláttam, hogy jobb Ues essél ai tiri mint as aprópéns), a mi, miat Máriások emberrel stembin, — a ki a* éjjeli h»-flliftnk Carlhago romjain — aa«s bogy ] talmat jelképesle, a kinek, mi több, jó osak duhöag.Qak é> eróaea kapacsitsltuk kora •aelindak kollegáját ia roll, mg Ta-a mi Zaáoaakat, bogy mindhármunkat la mi dárda fél" jóasag ia fityegett » vál-egysserre veseasan basa. Mámorunkban ; tao, — meghuoyagtkodoi éa ¦siaie kéri ia világosan emlékssiQak a pbisíka ason j b»ngon maodtam : ,Nem vagyok én törvényére: „Minden test ossibaió;" de Valami csavargó, mint maga joggal hi-Zsáa esi aem akarta alhinsi a ai mondja, \| hámé! Én ebbÓI a básból kerültem ide, hogy képtelenség a város három kulÖB-'amit rögtön be is biaonvimaék, bit rj-bÖó végére kísérőié benaunkit. \| ism levő ruhán saeb is volna, meijbea Bdlekapaszkodtunk hát a pbisika bugyelláríat szókéi tartani. nme ^örvényét nem respektáló Ganyme- j — Nésse as ember fia! Mvg tréfálni deeba és vi-tUk magunkkal. No, de a mer velem! — monda a bakter — ü» Gkoymedei nem hiába oiymptui eredeti!: ebből a hasból, me>y különben vendég-gondolt meréiaei és nagyot, éa egyik fogadó, kerül', ide, hat mért ilyen államunkba eeó em.et«e bás tiólt megállváa, pótban ? — Hm! Mar miért? Issen honvéd is volt nagysátfOa uram 1 — Nemsetfir! csak nemaetór — Miaáetry aal Meg leesik honvédnek. Elmondják, hogy már 1848-baa barcsolt a basáért, Térét ontot'a érte, vitás caatákat vívott. Kinyomtatják Begy, vastag beinkkel as újságba, hogy milyen ¦agy ember! menayi jót tett as eeaberekkel 1 milyen lelkes bmgó fia a hasának! nevét ismeri as egéas i&aali világ! Ssent-iráa aa aatáa kérem alásaaa, a paraaatam-beraek. — Tyuh Jósai te, ae fesd íaira aa ördögöt. Aat hissea téged is msgesálli, bogy ilyee kulöBÜa ayelvaa b«esélt. Hogj fugaáoak rám jósán elme vei éa Ussta lélekkel annyi képielenséget, mikor ogéss bonfiai vitésségsm abból áll, bogy a mura-mellék i kakoricsákat óristem bos társaimmal, ¦ aébáayssor jól is laktam belóle, ahogy pedig Nussán toregét megsejtettük, bocu ! vesd el magad I ki merre látott. Én meg te álltam PilaatsfalTájg. — Elóissem, tudom is kérem aláe-san, de hát vannak ám olyan okos, tudós emberek, akik ki tudják saépen aütai, bogy a hasaért futni ii dicsőség. (Eris koctircbogá* savarja meg a párbeesédet. A kastély lerraasór* »gj. isutáa hárem fogat vágtat s ko molyképü urak asálnak ki a hm lókból PiltaaoafaJvi Imádságoa ósagyaágáhoa sietnek.) (Folyt kev.> g a taavakkal: Iuboa vaaaak aa arak 1 — ' mwgráetotta a caeogetyQt. Ui mindenikaai íöld'»tiatet has la- > koja lavéo. — aéstUk, hogj : ejoye en-aefc a hátnak mott már két tor ablaka' — Veadégfogadó ? Asám, most ve- sea éaare, mondám savarodt^n. — Ast kérdettem: bát, hogj ke- rült ide '( — As ablakból tettem est as uta- van? S cioeronénkat mégis interpelláltuk sást lefelé. ea Ügyben, — ki asonbaa asaal vágta ki J — Bolond! mormogá piano as öreg m«gát: Hja! surak most miod-ot dapláa é» a foldssinten levA kocái Latel le vgliuak tösva é« ast h.UUk, alatt e gy e 11e b ablakát lléaegetie. — Hiaseo itt még oaak világoeeog amos, a ablak aiac nyitva 1 — Hát htssen nem ia onnan atóruk bogy a kapti nyitó oerberus orra látott bajnas is erséki caalód*, a miot ki, hanem az emeletről pottyantam le, — óai ssokás sseriat mini, otibon Mok<uk, mikósb'n ssobam nyitott ablakára műsorra ölelgettük. j láttam. A kapm jó Catomó lépeaón vesateiij — Micsoda! Egy emeletnyit estél fel baouúokel Lieo ssiotén nem flikos- , orditi aa öreg. — Fogd be a ssádat i Ittak meg: ast hmük, hogy ssioén öi •sokas sseriat e podellus elól meaekfl<onk padlásra. Pár pillaoai qiulva egy ssobában ~ ÍIlÓ kost- ára elóre ! as órssobába ! Etiö' a ss<p meg isstehetéstöl meg meoektUenda igért«m s bakteroak mindent, amit oaak ateue-ssája k»«á nt A jó borrovaló kilátása asián annyira megin- taiáltuk maga okai. tttmbe heiyeakMlve. b>kí esiQnk as ágy- J ditotta dt, bogy bogy nem c«ak s további nak. Mor pb t ii karjai aonban I kulumpolasi eagr-die meg, hanem még ast ia megígérte hugy {elkísér esobamoa. Végre a portás kidugta a f -jéi a kapaBy ilásoo, da etóbb ]ó sort dóronogoit. — Hiányaik valaki vendegeik ko-aiill kérdie a bakter a bennünket elnyelői késsttlö cerberustól. — Mr mind meg fon idhoo — f«-leié es — der loiste ia meg fon egy fél órája, hogy bassjöhe. K nyilatkosatra ,m kir. eréllsl éa tapéovattal" a< rt a dutyiba vioai bakter uram fi kegyeima, cak bogy «a nem akartak m egölelni Est nem eogidie a tütitl. mely aoagy it peesgÖ véruuke forroogáabe bosu. Éa majd elolvadtam al ágyban. Bo-iood kedvemben h-n kaptam m.g»a s ai ablakbu plántáltam agy, bogy asgyik iábomm»l kttoo, as aicsa Mól kohmpál Lam, % atátikkal pedig a ssobafalit rag-doaiam. ttofid időig olmókáttuok egjmáasa', aD-lauaotsóil.n^bbakkálettaak m.jd rákösd"Üt a taunyukalaat, (remélem k. olveeóm: ie még aem térted \) • végre elaludtuak. La aaéikdl, hogy poaiiarámun, egy oeppei ia vaho«ta:tam volna! Volt ia atbaal lftl egy óráig bortyoghattuok tár, miat egy segjed mezat looomo>iv midón én egyel bóbiskolva, at ablakra-gaasióba jól tvie vágtam ar orromat, ni tyet— iemerótoim lantukodbataak mel íetUa — ilyen tort köeuyea érbetitt. As ériaikeaét olyan erőt felébredtem tdle, s féiáli volt, hogy máJyoeao emiákesve beijsatamre ráasaa-lam magam: éa biiony belefekttea. megértattem véle, b"ey bemsnoi bim nyara láiott a portáé; de hogy en a» aO-Iákon át k-rüitam megiai aa utrsára, ar ról b.sooyára ainos tadomasa, a kériem Sít.Péter soksaorositott német kiadását, bogy veseasen abba a asobáb, buv csak egy órával előbb kísért bárom beká- vendégel. Megérkea Qok a No i&böf. A P"' tás binytlo'.ta aa ajtót, bedugta «»'' ai'áu fejét, Tégr fél testé-, ¦ kérdetw : Esen ssáJaddkom véghesviielére magam ala kaptam lábamat, de steaoséilen-csétieaaégemre ast, a mely a saobábao volt, asutaa pedig a helyett, hogy kéoyel-~ ien a asobába aaálltam volna: asálliam , de agy, mint a bomba, le aa utcaa j, g , Imosan, oe.k bo- — No mejne herrn, aaoes allé — No perese! — kiabaiiak as j Uim, kikoek as ablakon at telt kéjuu-záaoinról aoduogjok tem volt. At hi:t«4k: tre. Ó, ti bolos ntoaaaöprók, életem mer--Öi, legyelek áldva I Mert ha ti aem sdpritek a város asáttdos tsemétjét as ablak alá, aie yböl •alto-monalémat megéltem, hái es aoel a mátvilágoo iroam tag .egykoron elhunyt ifjú jelesQnk (sic!?) gyáasvt eeetét- Deú gondoakod-Utok róla, hogy a gyássrovalnak ne adjak tárgyat. Fegadjátok érte köttonete-met, «eJyaak biriap. BjkgUaáaái elrá- én it altsom »• igatak álmát. Merőkben utána it küldtek egy jókora ttálU1' ¦áajt a balképii miatjánkból (kárenoko-dáa.) Mért ti háborgatta Őket? A bakter türelmének pohara <f eltörött, • dühösen ordította: — Várj semmibási, mégia becaaptáll Hanem megállj, oem vitsrd elsaárasaa. No de mar én bonoem is dolgosolt a ••begy leve* mert láttam, bo,fy a dolg<>: caeadeeen Kiegyenlíteni k«pteleoaégi goronbatágbos fordultam. Olyaa gyorsan, amiot csak vtcaogo togaiin eogediék, stórUm a Jókaitol eltanult tulkokat s a bakiért jobbra, a lábát váltogató baktert balra lassítván, beroh&alejB a anobába barátimhoa, >k ijedte, ifráltok le as ágyról.HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM De üldözi. nyomomban róluk. iionban ruháim • birataim tolásai mellettem tanúskodtak, hajlat-dok"** mutalkostak elhittni, hogy as T»gyok, akinek magamat lenni mondtam r.^ii én én Mindjárt kotródtak ia bocsánat kére, mríiett. Aitao belevágjam magam as ágyba i ücd törődve kollegáim csipkedésével — ^ -v ttiudLam, mínt a banda, reggelig, mi-fc"'r »t:»n éo Deveit«m barátaim álaséi-Kl,<iitiD, midőn aaok a ssámlából »eg-t iak. hogy Z<án felüitetett bennünket, (j- tf isáílodaban. A költsége: egyébiránt öregeink 1 há •Ümegi ssolgabiró. A. "üm l megküldték. Haber Samu (Ari<iar»b ) Hirek. _ ti irodalompártoló rgye-.ülttiól .Zala- l.p áraim roees °é«u ZALAI KÖZLÖNY 1886. OKTOBEB «3,íb jarisbu ugyanis egy ájli oi.g Mikin Jioos aevii bgyéii a marliaaecai köseégi eltljiróeig aete alatt, hamisított pecaétü hisooyil. ványnyal, tfiskároeulea ariigye alatt kő-nyoradomenyukat gj&jiöti s megssókótt. - A „Balaton-Egylet- a jóv« ioT.mt>«r hó folyamán Keasthelyen a,_ gyűlést fog tartam. A« egylet feoalliss 6l» •• aa eset, hogy kosgyuleee Budapesten ét Balaton-Füreden kirüi másutt ia meg srtelik. Egyébkén; <-i termesaeles 6a»a«függ6sbea van uoa esereppel, melyet Keeathely varoaa a B.latoa-Egylet mttködeae körében jövfire betöltőm less hivatva. A kosgyale. királóleg a bála-lom aj góahajó liteeiteee «Ydeket>en len OeesehiVH, meiyen mir elkalmaünt a Vasaary Kom ÍSepát elnöklete alatt e lirgyban kiküldött bisottság ia jeíeateal fog tosoi. — A ko.gtuli.re — melyen F»nyeesyFereac< 'inigy. képviselő fog elnökölni. — Kessiheíy viroas elókeeaU-teteket teás. — Phe-lloxerajrteí siert Ulalt fel Moorou ifj. Wiesoer István (Usaerkeree- <«asi. bogy mért oem tesai isíjswsi -j-u Moórou jíj. W.wner Isiván füaserkecee-vonósai as irodalmi ssakoasUly által \| ksdó As irtÓM()r «.4\|[o.tó(.kölyból ál. rend^od5 feiolrsaásokat Mi is as rt ál- Be, WBtul trá-g,aai „olgái. Derék i^poB ,»r»b«iy»«kediiéiikh« nem luduok, l klá «k r deg.a ia hallgathaaaák. Teljesen betöltik .a; . t.goc ia csaladjaik. Eaeknek pedig mégia caak kell valami eUoyl és kedves njeujt Gyújtani aa évi 4 frt tagsági díjén. A nagyobD sssbaau teiolraeaaok b«-lepti dijij.l, bérelt helyiségben roadel-ttmea. Esek nyilváooeak; eseket mia-neaki látogathatja. Csakbogy egy ily al-isiumkor mar a bérelt terem (fajdalom!) osgyoo iá tsgoas bisoayult. - Dr. RotauehlM 8ami ügyvéd, irodájál aCasioOujoiiépaii palmijáoa be-fosiá.Bollue íic.i as egyedül privat- - Vasárnapi alfloel Nagy meg-lepetéatiokre aa. lg»lt bogy lejuióbbi va-aaroap deiutaojao majdnem aa öaaeea ffi-assrdaloiekat oyiUe láttuk. Hint halljuk . kesdeméoveséeesen uj inléakedeare ép ftü kél legtekintélyesebb caéglol indult ai, de kik ugy látaaik a vasirnspi ssü-se: esakségea vohárúi cliacseaet kellőleg t»jek«sva. Mert ha esen urak tekinte.be • eank. hogy a aaenieljait a vaairaap deiuuot asórakosására haaaoálván tel, ¦ must ebb«D gát.iUátik, bisoayosao a kös-napok estéit,jobban mondva: éjeit fogja erre baaapálDi B hogy hova veseles, asl a 1'űDok urak legjobban tudják. Ha a fdvá-rusi kereskedik betudják laruai a va-aáraapi aidnttet, annál inkább betartható es •<? vidéki városban. Saját érdekak-beti figyeimeate:jük tehát as hogy vad kegyetleaaéggel meg less aa- - l'gyan, milyen ebédet föziek várva a boldog páaatorórs, ki hittj volna ma t fcrjemui-k ? Hiayaaor teaaed fe! aogy Baetrebbentik a sseralsseekedS ga- magadban eat a kérdéat, nyájas olvaaó- lamb-párt. Pedig ugy történt. A mift a nom ? t* eokasor minden fejtörés dsoaára aaarelm'aek belül csirógaiták egymást, sem biiaa egy kedtéd saerint való ebédet kim aa udvaron nagy noi líivaj kelet- őaaeehoani. Valóságge jótétemény tehát, keaett. Egy éltes no majd eiró-rivó han- ha egy családanya ügyes tanácsadóval gon, majd míg a vad kétségbeesés hang- bir, ki ot aa ilyea gondoktól megaieo- jin jajveaaékelt. álkosvs a papírra le nem ti. Padig nem is olyan nebés ilyen jó teheti kifejeaéaekke! illetve aat a aae- tanácsadó: ueresni. Mert a .Magyar Há mdlvt, a ki aa ó aaeraíett fiát elcaabitotta aiasaaony" caimO háztartási, gasdaeági fejét megaavarU. Aa anya követel e a éa Baépirodalani hetilap, mely egyúttal aaoba ajtajának kioyitáaát, s miután a ' a magyar gasdaaasooyok oraaazoa egy dühöngd i-..... ' ' ' ........ — Joriuticiinm — A képviselohaa elé* legköselebb terj<;stteado igaaságaaol-giltaiási saünid-i tőrveDyjsvaalat — mint a Jogtud. KSslóay írj. — s mellett, hogy a asünid'k jelenUgi alakban aa elaó biroaá-gokra néare teljea^D megssiinteti, asoo határosminyt ia UrUlmaani fogja, aotfy a felad biróaágoknál a ssünidd esentul jú<. 1-tdl aue. 20-ig vagyia Sat.-Iatvin napig tart. — A bíróból lett miniaater ugjan-caak gyöngéden goodoskodik egykori kollegáiról ! KaaiinoTapolnan A tapolcaai dühöngd aaaajnyt lecailspitani nem lehe- téook hivatalos köalönye minden e?y« tarsaaélet régen érsett hiánya lel pótol vaaa-tett, ki is nyitották ál ajtót. A aaerelme- aaámában tartalmaa étlapot asegéss hétre álul, hogy af. hó 10-én tartott kosgyulésen aeket nagyon furcsa állspo<ban találta j a nem kell mail leaui, mint áa étlap aae I.Uernit kasaiaót alakítani. E kSzgyüiéeeo -•—"•" „ bemutatott alapsaabály terveaet elfogad tatott sa tiaatviseidi Kar kóvetkeaoleg lett „gvalessiva : Saékely Emil elnSí. Os«-- Líssln ateloök, Kováca Eeaao Dénes Sánti^r háanagy, Vaatag a legény anyja. Aa ea után kovetkeső 'rint mngfoani as ebedet. Minden gondtól jelenetet leiroi nem lehet; a ki aat nem meg vagyunk mevtve. mert esek as ét-látta, jobban mondva nem hallotta, annak lapok oly Qgyesea vanosk ösaaeállitvs, aem lehet képselme arról, hogy mi as, j hogy aa egéss évben oem Ulálni kétegy-mikor kit asssony a nyelvével pirbajos forma ebédre. AaoukivUl minden asám Mint déasából a vis, a^y sudúlt ott a I néhány ételnek kéaaiteai módját ia tártai-legealegválogatottabb kifejeaések rohanó ' miaia ea pedig oem ugy, mint a asakáoB-Írja egymee fejéro. A m.eaaégyenitett ¦ - • ¦ aaaaaoay elfutot.; aa anya fiát korholU, a háabeliek asm \ndlit neveaienek-e avagy boaasnkodjanak. - \apUr»k a. 188í-ik köoyvak, baoem tapaastalác mán, ntrt a ssorkeaitAség ast at ügye* reod»tert bonoaitotta meg, hogy minden •lőfisetŐDÓ kfistií teheü a lapban a konyha körül •értett UpatsUlatait. EeDkÍT&] a „Mt- meri bisoofoara veh-td, hogy mmdaaok, kik BeSB kapnak asaóadsagot, asük vess-nek rosgukaak sutbidsagot. — Fdolfas.B Ha, október 23-áo Dr Faroek Lássló Ogyéd úr, as !r»d íjaipartoló egyesület elnöke (miként mar lapuokbao jeleave volt ) íelolvitsást :an a neveseit egyeeHle helyia«g«ben (> Ddlaalai-ukarékpénatár palolájabao) Felolvaaaaának csime: .Háaaaalási sso kasok a kftlöobosö népeknél.* Keadeie 4 é, fél órakor eta. Aa érdekesaek ígér-k 110 fe^ol ~Fa"asaOD miodeoeaetF'^ a2op MaaflQ~ • o tessnek j-l n as egyetmet tgj»i- — (ií(röfyne Ilka sasouyrói írja a .Sí űjj d," h gy j«leaUg tétjénél : öe-'i^lv Aíid^roaii v endégase r epei, Saoan-baih-ljeo. — A .Jm* szent gyerinekBé- géO'k műve" társulat ré-isóre Gr ü n ba.ua. Márk, oyomds tulajdonos úr, Mui-at-.'-Hoaibatból 2000 db. elbsjsnáit üéWegtt volt ssires tserkesittSeégüiikbe kilideoi. Foc»dj* köesőnetüokat! — Dörgési volt t. hó 19éo a de-latáni órákban Cak nehányasor iimét-i6ddlt i utiok caand-a os^ kovetkesett. — A helybeli Casiao paiotája már elkéaiüit- A vaióbaii remek épdlet ssé-pendUtin firosuokt.A üonfpélyesmeg-D^itáaoktobsr ü4\-«o i&as társasfaosorárai. karesk'dőnk minisateri meghívás folytán f. hó 3 tói 3 áig Budapesten, spbylloxara-kmeneti áilumáaon bemautta találmányát, ott kiserleleket telt s as irtó-iser — atiat mondják — kitüoősek biionyolt Wieanar további tirgyaiások végett f. hó 10 re ismét Budapestre rendelletett. Hogy caakugy«n hassoal-e as«n irtó sser a phylloxora ellen, sat mioden ssóllós' gasda megkisérelhotimCMt, mórt még van törköly. — Elismerés nyilvánítása. A V. kir. igaaságllgyminisslitr Dr, Mangio Károly rgéességligyi taaácos éa megyei tóorvosnak asoo. t&ikalmaból, hogy ót a sala-egerssegi kir. törvtfnyaséki területén •löfurduíó tőrvéoysséki orvoai tsenúfik ellátásától sjt kérelmére felmentene, tőr vény aséki orvoai minóaégbeo több mint titeanégy évei át folyton tanúsított, kiváló siak értelemmel párosult buigö saolgálataért teljes eliimérését íejeste ki. — ElómankiUmti engedély. A kós- ika^és koaiekedési m. kir. minineriam 38,6ö8 ssám alatt id. kesstb«lyi Heischl V. vároabirónak a deli vasút késs hely-sst.-áliomasát6l Kassthely varosig ve-seteodó1 helyi érdekli vasút vonalra as előmunkálati engedélyt fél évre megadta. — Ennek kapceáo felemlítjük, hogy Imre Aurél őrsi, ttépriaeló, eddigi engodmé-¦yeaségi jogát 6000 írtért akarta, a kiépítendő vasm Tégrehajtó bisotuágán.k átadni, e napokban Öngyilkos módon m»g bt.lt, halála fölött két kesaihei^i kerea-bmsIA m kstssreg. kiket pár eser trt er»i»»lg megkarosiw>tt. — Hyinen. Blum Hugó trsntoi fiatal tekintélye. keretked, ki éveket) át varosnak bán ia mScódvéb, táraadal-mank kedvelt tevékeey u^js volt, f. hó 24-és vasáraap rsseci oítsrhoa scive vá-laMiottját, helybeli ösvegy Lobi P»ala bájos é» mQvelt leányát Jóssát. A sme roncsa caiilag- ligyeo hii kisérfijük.— ten valának egyQtt. Aa .t-g'ik térti volt, a másik meg o\ Klöbbinisk délcseg termeiét ssftk piroa aatírág ét m. kír- kék subbooy fÖdé, éle'.e kúra 21 — 22 év, a menyecske valamivel tul Van a 18 éven s ke«ésel )od> n a 60-on. De mit teás es L-bdt'4 parancsolaí a nfli ssivnek, ht-gj ne dobogjon s ne éressen sserelntet oiyan iránt, a ki -kár fia i* lehetne?' A aserelam nem ismer kor-kulöabsésjet, nsm raogfokoiaWt. as elótt akadály nincs, magmássMa a hegyeket, á útsss* a folyókat, átugorja a kó- és falkeritésekei egyaránt, állat a desska ajtón s legyúii at óriásokat. Ssép csöndé sen oaicseregtele a ssobáo, besséltek a saerelemrfil, suttogtak édesen, beesések «aendeeo, ck néha hallatsMlt ki a aio-bából egy ciuppaoás, a me yet két ajk egymáthos tapasitása b elválasstása sso-kolt elóidésni. Hej, ki is hitte volna, B — — - — _ ^ ^^ w ¦ w —__—,. .- ^ - — - — — — — n — A ¦Franklin-Táraulat" magyar iro- ' gyár Háaiaaaaony" egéaa tárbáaa a baaa- dalmi intéa^t álul küldettek be aaerkeaa "' ....... ------ toaegQoknek a kjrelke.í. koskedrelt-eégbaa réeaeaOtS, oainoaaa kiállított éa Liebig 1O AraBy éreai éa erdeai Írlak- Compan}' HÜS KIVONATA Csak akkor valódi, ^Z°Z%rJtÍL Central Depetfer CMpagnia UebtflfOr Oetterraich-Unoani: tARL berck t l flst Holiferatleii. WIEVI. WoUeile9 K»ph»t6 Nagj-K»nizs»n: Eosenfcld Adolf. Fessehofer Jóaef, Marton és Huber, Prezlmiyer é« Deotsch, Marton Adolf, Mándák ®T- gyógvszarész. Beias József gyógyszerészeknél. 2871 4—6 nagy gonddal sserkesstfttt 1837-iké nsptárak. Vaíamenyi s frildmivelés-, ipar-ás kereskedelemügyi msgjar kir. minisstenmbfcQ összeállított legújabb adatok nyomán sserkesslett orsságo* vásárok kimutatásával Tan ellátva. István bácsi o kptára vagyis családos háii-gasdákn.k és gasdavsssoayoknak, népoe-elóknek, helységi elöljáróknak, iparosoknak é* fóldmivelőknek való képe* kalendáreun. 1887-ik évre. Alapitá Major István, •serkeesti Kőhalmi KJim.tmo Jóssef. Kosleményekkel Kyulasay Antal Somogvi Gyula Horváth Zultin, Morvay, Janovjos Károly; dr. M.jer István, An-Uiócsi Imre, Maikovich Gyula. Varga M'háiy, L.oger Iatváo, J«dl>cika Pál ¦tb.-tÓ] XXXII. érfolyam. Sok képpel. Taruima: I. As erkölcsi rilág. G^sdák naptára III. Népaevelfik naptara. IV. Történeti naptár. V. István báosi a ha-sáhso és a oagy»iláj{b»n. VI. M&veaset, VII Tréfák meséje. Ára füsve — 50 kr Falusi gatda naptára 1887. évre A magyar gasdák, kertétsek, leikéssek és tanulók ssámárs. Több ssakember kosremQködéaével sserkeaaii Pál, a >Gyakorlati mesogaada" XXIII fl Sporson serkeea- y g lije. XXIII évfolyam. Saámoa ábrával. A fQ 80 k Bi j y Ara fQsve — 80 kr. Boráasati tár 1887. évre. Több saakember köare aserkesati Dr. Nyáry Fe-renca. XIV. évtolyam Tarulm.: 1. Ter-mésaMsMoaaaa^i nas. II. SiölKaaeti résa. 111. Buráaaati ráaa. IV. Kartéaaati V. HulalUtó résa. Borkorcaolyák. Sek ábrával. Ára füiva — 8a kr. A gysr nfik hasi naptára 1887. évre. Saerkusti Banioski Irma. XIX. évfolyam, tísámoa a asoveg kosé nyomot képpel disaitve a a baatartá-hoa aiiigaéges napléi jegyietekkel el álv a Ára Ittive — 60 kr. S aékely-egy leli képes naptáras 1887-ik évre. Sser-keaatA biaotuág Bocbkor Károiy, Baso-gány Áron. Deák F.rk.a, Nagy Gábor Ssaaa Károly, Sailagyi Sáodor, Turócsy Adolt, VI. évfolyam. Á esóvegbe nyomot asamoa képpel. X'i fuave — 25 kr. Honvédnaptár 1887. évre. (Ggyut tal katonai náptftr ) A magyar cép ssá mars aaerkessii Aidur Imre. XX évfolyam. Saámoa képpel. Ar. fdsve — 60 kr. Lidérca-aaptár 1887-ik évre. Tar-taimaa b&nesetek, csodálatas taneméoyek tdndérregékst, vadáas- és utikalandokat stb. A asövegbe nyomott képekkel XXVI Ará flisve — 50 kr. A ma naptára 18Í7. évre. Ké- ézfolya gyarné pe* kalendárium sokféle haafnoa és mulattató olvasmánynyal ellátva. Toldalékai Paprika Jancai ,Nevessünk* csimü tárosaja. Sierkessti ifj. Tatár Péter. XXXII. évfolyam. Képekkel. Ara flii-ve — 25 kr. nosnái haassnosabb tudaivalók. Fóbb rovatai a konyhán kivül - Társadalom. — N5k munkak&re. ~ Gyermekeink. — Oktatás. — Hástasanka. — Ruhásat. — Lakás. — Háai sserek. — Hasi állatok. Kenésset. — atb. » b. A „Muoka Után" csimü ingyenes ssépírodalmi melléklet pedig kiváló írók és i rónök tollából eredó regényekkel, Dessélyekael, költeményekkel, továbbá talányokkal stb. kitüsóen gondoskodik as olvasók ásóra kosiaáról is s így bátran mondhatjuk, hogy a „Magyar Háiiasstoay" egyike legérdekesebb és legváltosatossabb lap jainknak. A .Magyar HásiasasoDy" elÖ-Esetési ára egy évre 6 frt, tél évre 3 írt. negyed évre 1 frt 60 kr. ElóiiseibetD legcsélsserübben postautalvány által, caimeSTe a .Magyar Hásiaasrooy kiadóhivatal áhoi Budapesten, Bagy kor uiosa 19. — Mutaíványssámok iogyen küldetnek mindasoknak, kik a kiadó bivaulhos esekért — lagcsélsiorübben leveleaólapptl — fornulnak. A legújabb uám váltosatos tárulom mai jelent meg : — Ai a kiváló eredmény, melyet legutóbbi pályásat* elért, arra bus-ditatta a .Magyar Hásiassony" derék aserkesstőségét, hogy ismét ujabb pálya satot hirdessen és pedig esuttal egy hu-moreaskre, melynek tárgya a társadalmi vagy müvéssi éle.bói van merítve. El»ó díj: egy db. 20 frankos arany második díj: 10 frank, aranyban. Beküldési h»Ur m t«rba'>e titka1" fcj, g Jáoo* PD«t»'-nok. - Hogr ai aj agye- TP0!^4 k hiá ól g j gy P o«»kugy-D hiányt pótol, JBDIk Ugfényeaehb biionyit^ka, bogy a tapolc"' «ntilUg«ntia legnagyobb réue r •• beiratkoaolt. Vasúti menetrend. Ininl Kanizsáról. Pragerhof 5 órs 20 pereskor postavonat Barcs 5 óra 45 „ Budapest 6 Óra 28 Budapest 7 óra 20 „ Bécsújhely 6 óra 35 Délben Budapest 2 óra — pereskor poatavona. Pragerbof 2 6ra 45 „ postavonat Sopron 2 óra 15 , postavonat Barcs 2 óra 25 , poatavouat Este Pragerhof II óra 20 pereikor gyorsvonat Zákány U óra 5 „ posUvouat postavonat gyorsvonat vegyes ront postavonat Budapest 12 óra 15 . postavonat Bécsujh. 12 óra 5 . postavonat. Értszlt Kanizsára. Reggel. Bécsujh. 4 óra 8 pereskor postavonat Budapest 4 óra 45 „ postavonat Fiume 5 óra 25 , postavonat Pragerhof 6 óra 17 , gyorsvonat Délben. Sopron 1 óra 48 pereskor postavonat Pr»gerbt>f 1 óra 15 Bai 1 óra 40 59 Este. postavonat postarona t postavonat. Ul I » i\J II BUIaV. mi B>U J W«a41. AJ jaa.«á>IUB3Bf í !A«h»l T> t « idífoiyóévi November 30. A ptlyáa.t Budap«t 1 or. ered mén je a .Hagvar Hásiaaasoor as idei karácsou^^flTí^aban fog kossété- Budapest 9 óra 50 pereikor vegyes oaat «tni s uj^aAkor asolgáiutaak ki a pá lya duálc tt. A pályamüvek e csimen küldendők/ .Magyar Qásiaassony' sser-kessfóséíjí, Budapesten, "s^gy korona utcsé \p. — Reméljük, hogy rárosmnk-ból i ^negyénkból, hol e derék lap auy nyira\Í van terjedve, miuél többen vesa-nek résat a nemes versenyben. — tUiafiaa rabbi. Siófokról írják hogy Spítser Gésa, Spiuer Vil-fia, ki tk berlini rabbi képesde asisraeiilák két utóbbi oagy ló foton volt, ahol a híveknek letoa ée hasatíw beszédet tarol mindenki v.l.áakü-irtozik basájának. Lgy-acerfsmtnd felhívta aa israelita polgárokat, hogy adasrosxaoak b»safi.a ctélókra, gyijtsenek a# erdélyi kösmuvelídési egyesftletnek, .ásóval: járuljanak a hasa gy oltárára oeíjsak j hanem anyagi iófki ltáá , yg áldosAttal ii. MioXértesalünk, a siófoki ssidók kősótt má? meg is indult a mozgalom a gyűjtést ilet&tdg. Valóbao dicséretet érdemel s derék rabbi-növeodék, aki igasán íel tudja fogni hivatását. Spitser Qésa már több éve a külföldön Uoul, d< basáját ssereti éa aooak jólétét ssiréi hordja. Bécsoujh. 10 óra 26 Badapeat 10 Óra 55 Pragerhot 11 óra 35 Barca 11 óra 25 postavonat gyorsvonat postavonat Lapveaér «s kiadó: SZÁLAT S. Faieiőa Markeasto : TASS ÁLHOS Laptnlfcjaosios: WAJDITS JOZMKF Nyiltér) legjobb atzUli- és Üdítő ital, kitűnő hatasjnaaic bizonyult köhögés és gégebaoknkl. gyomor- i^s hó lyaghnrotnál. 2711 28-27 Mattoni Henrik Karlsbai ÉsEneií ) E roTS.ti alatt k$i!tnekért nem vállal üjfis tatált zoiprái kitűnő első raneu gjirakból aiazoíraaiottMlcsíiió.szeiert eladatnak mnkler-féle HötStt áruk gyapjnbúl Bzöve nehéz téli harlsuyit I-so íümtól a legn»g)obbi(?. Nói és férfi harisnyákés kesztyűket üzletem tökéletes felhagyása miatt dus raktáromban e cikkekből végeladást tartok * lehetó legolcsóbb írek mellett. Weigel Antal Stmmpí-Waaren Fabrik 2888 8-3 Beoau (.Bíiuneiu) Üzlet megnyitás. Ettnuel vtn szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, miszerint jól berendezett női-pipere, rövidáruk és illatszer KERESKEDÉSEMET megnyitottam, hol is mindennemű az üzletbe rigó tárgyik jó minőségben olcsó ár mellett kaphatók. Teljes tisztelettel Kötni Cajuláné. Főtér Wajdlts Jóxsef könyvkereskedése mellettHUSZONÖTÖDIK fiVTOLYAM ZALAI KÖZLÖNY !8M OKTÓBER 23ái Or HeHta-T tuár ar által feltalajt él kirarelaa uákaaaiauart lyár meidinger-kalyhak elSillitJ airt. HEIM H DSblfneben Bécs meljett RAKTÁR: Budapest, Thonet-udvar. C3 KIK c/,AtíA\|, 1W4 Raktárad BÉCS BlIK v KERZT MILANO KantMTUT. 4C 42 trad» U. ak»i »6 Corao Vitt Lman«alfl 19- A \'glU dijakkal iuuImi'. B<^« 1873, Cmn) 1877,Pí-1«T8, Sax-^-M 1877, W«l. 1878, TviU 18<9, 8«V 1880. Efr 1681, Trwal lWt. Legjobb MelrKIftlt* ..fl.lS.H «1 látott hálj bak l-.ki.ofcMiU-.oll.k-! é5i iro4ákaik »Ü> , •cj»ic« í« •>.>kd« kiállitáiban Egy kályhával mbt> noha fütl^iő Ai oMir. at.gr birodalomban 283 t>Doaáh»a 2%b drb. van a m\ M#i4isg»r-HJyMak:-fc-M ka« aaa.att.au. tMk kőit H7 tanodában a béoi kaiul otbon 5C7 kilyka, U tanodák aa 3lo Uht.. . budait. t.«rfll«b«a. aoíttMm Aioo mcfkfdT^luUkt, ¦•lyel a. mi ká jrháink a:n ,__________„_ á«ett kiTtn.k, wbbMÓrt. atáaaáaokra aduk okot —Fi \ „ . iniUCrft l7lB>w«tj(ik tcLát a i. kAfóiNAg«t -.jít «d^4'.D ii ¦LIUINOtK- >Ilf* I?4" Trdj»gTOakr« — bogy 6»ja ¦a«»»»tl-í««f-l> !__/ U U í I kiraCTtts ét umert grániaraak m_n«»Jtál, battir _»k jBS^"m •¦fal .Mnd.Df«r kilybák* »agy P^'C jaTitgtt ¦" ¦¦ ¦ ler-kalybák gjanáot »yiulut_»k i«. 1 ¦> ryartaiajank ajuji «k bel^ f«léo gyiri védjefyQok bele vas öot»« szabiijozó-, töltő- és szellóitetó-kályh* kettóa köpenynye káljba t ^k tiutitiaiaál a por •Itárolitiu coljából sivehitdk a flílkOl, hof Zaj BélkllU tBllia Tffl nariati i(&tArta kokj tüA«le«MJ, Í4 , fastemésitó kandalló Ttgy kályha látható tQxeléesel. SMbftd&laaa wiaJan illámban b«j«l«atre. V.gj knáll.r> TAfT káliba t^bb helj.s -f fOcf«tl« fatAtrfra uo'rÜMt Tfftsx .(»rioti e^urt»m koki kS tt nílkOi «ltÍTi>li'áia. Kaiuil fOlŐ kaadsllAk kij«TiU»tnx KizpMti l6gfűtM egétz epületekre. Szárkéuűlékek ifwrw ét gazdasági czéltkra. WaQgM kályhák. Proip«cta«ck «• i jefytik«k iaf.ven 4i bénneotf. ÍS MOLL SEIDLITZ POR Tavaszi gyógyítás Nyári gyógyítás Őszi gyógyítás Téli gyógyítás b ¦¦»" doboaoa a lyarjejj íj „ ^ MOLI. A „^.„m, „., njowata litbató Etea porok gyora gjogrbatiia aakaa gyovor. «¦ bel-egaifpk, »aiéazi>i n«beia«fpk, altratbajok, cjoajoriSrea, p mijbaj, T«rtololti, .raojér é> a lai>010llHI<bb női b«ta(a(«k ellen ^TÜaadak iu foljtODOMD aótrrkedi alli-neréab'D réateaSL _ Kgr eredeti doboa kaaauilau nuii-liaaal 1 In Raktárak Hagjararaaif naiad^n nTe«te»et,b f/igjasarti- rábao Caak Moll-file kétaitaan? kéraodfi. ¦OLL A iriniuanu M kk ad.ar! aálBté. »«• Sti« THVntaS Nabonta uétkfildaa utánrét nellatt. 1 dobóinál keaa«bb ti-n küldetik KluMtat IKI. A. artai Mnkaa OlS foflalkoriaotanál fnc«a ax sn H»ll ftfl* Satdliu porai igen jó hátait gyakorolnak ; iaa»»r«B eat ecyaaar a BiadeDkorra a kívánok ine aaivviy a .latén L¦•••• B>ef' rt ea«k a (TOnrot jiri i til konnTflre leeaik- Sttlaka Jaa F. Itlaeai Houuela<-blacl>ac MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ Oat raladi, ka andet I Letiotfe kSsiTéoy,csaz ét minden meghűlési be tegsegek ellen. MULL A. rádj.oét ra aláiráaál viaeli .-•taaagtatáa ea biaaláaoál. barogatái alakjábaa miadaa aeralem át aabaal, daganatok gyalladáaáoál Balaöli-g TÍazal T«-gyit.e rftg tuo roaatullet, báDyla, kMika áa baaaenéanel. E«y ivaf ara haazaa>ati ataattáaaal 80 kr a a rUktarak az onaág mirdaa nemetaa gyóyaz.rtár éa áiráovára k.r.akedélbaa Caak MLL * gyégyuKiu aa. klr aaWari azálllta »eei Siadl. TiaUaiMa < fcluaar.a HOLLA. yograzereaz arkoa Beca. Í.Hoö Holl-fále [raacaiá boraaeai áa aAja Yidekeaiaa bibetlaa.il „okodik. -"<¦ a. kant 6U areggel, atift-l az aabenaeg lagitaágárek - zletat ibajtok tarttai " H.ly túateleti.1 -M Haraaf lelkéai Uicbxlui bar. SWADLO FERENCZ BIIIAPKXTE^ Gyára VII ker-. alsó erdő-sor 3. az^m. Aéslja a<abadalmaaott. aajtalao, önmúkodó lárredóoyelt hulláro-aojt arsél leméiből ; továbbá laábadalmaaott Bíasic«k éa Br«czka. fele tölti é« s»,\|\|i,teU.I kályháit, ».l.o..ot kSiaaa Ii laté. ; berenaietéseit. aajat aaabadalma aaa, rio', egj »agy tóbb baljiaég asáoaára-malj utóbbiak kalóaöaaa sj épülatak-nél. iakolákoál, kórbásakail atb. aaal-loalelaaaal, t.\|;t aaelloateiia oelkdl igeo caélaaerüeD alkalmaabatók' Ajáalj, toTábbá Tálamana/i aa ipáéi aaaknába taxtoaó UUBkáit, ogjmiat: épület-, rsft-, éa aaarkaaati Ukatoa tégla éa Takolal felbaao gépeit koré-oaolt Taaból moakitt. éa ¦totakkrijik «a kUtaajralaai bameatVi 2804 22-56 t-aeaierek í. raakia Jo N. Trmimlnél BÉOH. VII Kaiaentraaao 74. Harmoaikák ¦ -fjab „„a-taa«rak irjetyí""1 iagjaa ea bermenrva. NESTLÉ HENRI GYERMEK TAP-USZTJE TSkélctea tápszere csecsemóknei és gvenfr cyerruekeknek. ¦V* e: »y doboz so kr. "VI Disz ok-levél. ARANY- «. , SíitnUUm ÉRMEK ^^^ bizonylatok kiállításból. &^^ \ tekintélyektől ÜTÁRI JEOV NKSTLÍ HIRBI SÖBíTKTT TEJg Főraktár 0 iilr -Mag yaro r tmág réfira: BERLYAK F. r JJwef ¦ R»M«f«U AJolf kw^keWkaél • 10-10 ii«rtirfcibii. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ A OliÖlCÉ éS Ml VfMm fi"''"1 E «4 u I t m b I e életbiuotUú tArxuág Nev Yotkban alaplltmtott i. ka. M-á 911-212.527 frt „ „ 169.411138 Irt az 1886. évben iötöU uj hatódtátok iitaege 244.829,014 frt. Az egész njereméDj * biztosítottal; ktzt oszutik uét. Minden kötvén}- három ét maltt m<gUmu!b«UU>nni rilik. Uunéatuli kwlllel raséragroókarSga. fiacher Sándor 2771 30 —10 ur.ál Nag. Kao.aaá.. n::::::::::::::::: Alulírott tisiteletUI t»d»tji, miuerint kertészetében több Uj nemes gjttmaleah ojtiányok 4—5 éieuk olaó irért ktphttók, — és pedig: •lm kfc-te, dié. • legnemesebb cMresznyt ó« (pay«l ¦•gygy. — tovibb 5—6 érés oluz narwii gesztenye : — kajszi é» ránezl banezlt, mind ewk usbb t.jb«n; ngr szinte 200 db. nigj öregszemQ ribizke. — és n»gf öregsieaü agrM is 200 db. Virágzó rnerjéki 200 db. kétféle Veigeli. 100 db. többféle SpirM, 100 db-TMUTix. Végül sxumoru flíz - éi 3 éves spírgt gyftkerek. Midón ezt tndaUi sierencsém »»n, l n. é. kSz&nség becses rendeleseit kérte iiirjok, N>g7-Kknizsán, Kisfalndi ntcza. 1886. okt. hó. . KiTilo tisztelettel S89S X—S Molnár lermcm alkartéu. oooooo KLUNVÖN KKBESKT! Ezen sorsjegyek kaphatók a kiadóhivatalban. i- 1 ! Uicdru raagu állandó iz.B.ly.k, kik a ttr«eay áltál ai\|ia\|iiitt illaa éa aaaaaa ' ••riratyak reaalvi&>rtaa Btailriu akaé val las 1S83 é.i \X1 lor. ca al' i-.«lalko>ai 6ba,uuk. k)aa a4éayti tata ; tálak .elleti ..od.aboi lel.euui«k. I Nőni aaorgaloal aae'ebea Uit a tttiluuus (riiict) kIUI IiinU 10(1 ipa M In üam kmkrli: áiáoUtok a jeUa f<glalkóaá< »^»r.a láaérrl Iat4ae«dók a nraraai »áltálilet láj-iaiág dler ¦¦ tár-_____ lábaz Baéafiit E- ci. udvari gápé,i Bér. TH. kriaeKalime 71 a. FtffiniUT késipéniben 10.000 n. 500Qft20%iiT.N?88Rinyir«iy Takarék Tflzhelyek. ¦ ni- í i i > »i Ki.fo» </.<« Wajdits József könyvkereskedésében. AfZII* M SZiritt kétzKékek ,>sMaf>«aaaaaaaaaaaaaaa^i^l>l^MBIII^I^MM Ai áltaMaoeaa iasart. j* bíraaaaak Jrreaíí ¦ több oldaloUg klltaitaaea •» boruaaz káa>iimea>aai — kelesdoaégeoál fogra — aok utámáaaak léren az atótQ idobas kiUr<-, elkátárostaav bogy aaak.oa cslaqagr«ialat a>Uo.itoB ¦ arra kák dto-Batbaa aaját báa>ai kfiláo alakját Telaeai fol benefjaatatvia azt acTtttraisiad .fd-jegykeat a badapeati iparkaawriaal. SÓSBORSZESZ tjon •a.jhitétt 319. ia M0 laia -.Itta, _ ell~a-, d. ktUSnaaca a aak bitonyult Fogti-atitO aaanil i foglalt «.í.biti inni niot ajánlstoa e aaer fajaMMáara ia . _ akaéilTOaáaira ai aunak altáTOUtáaára. ira ecr aa«y ••/••¦ol SO kr., tgy klarkb tveciel ktí kr >aaaaUaÜ Btaaitia Biag7ar v«CJ aéotet nyal.aa, bizoanác>OááJai ' " a.efbea iagyea ateJUkeltruli «1U u igaa ájánlhaté, a aeaajibea a (ocgak faárét alíaagili a a a á \| tuata, áa aaagulaa Ut ayar a asaaa elpéntlfiaá atta rala-\|a>oaáara U a baiKaaak eroaiuMre a f.jkorpa képaMéa »g FLálTAElK SáOY IAN1ZHÍN RomfaliA, Stawarri áa Taabar Slraa ea Ha.-, reaaelkofTer, Bella Jiaaaf, Máadák Qj i. Praalaa; ai Deataeb. tlártoa át Haber, Práfar & Badaaeatea, IV- k.rali-t, Maz> <i kst •r i Kapható Cnáktornyán i " I Táéar Joaaet; Strmkia taat.arek. öiatrr teatrarek aie- J. irStl W.idüi Jttaai/ htmmvmumJÁiáhái Nm-Kamuá.30-án ¦4-4-iit HuszonrtlíWik évfolyam. >.-. . ." . Ü írt., kr •¦'¦ >'•" ¦ ¦ ¦ 1 Irt 25 kr Efytt UM (0 kr H I R I> E T L S K K Jtboip-titM>rkk« 7. KÍ...d-Kn n,Ta,\|i-n \|.>TÍt-t.j a>.r«rt 5 kr ¦YILTTÉRtCN n, krul 10 klrrt A«ttR% fi IOZLORI "d.j > kÍad«Bir»,.\|boe ber»eetr< Ukafckpénttári >[>Ql«t attnaidln lerelek ¦•» fo. g«dtatuak •! Ktzlratek viiaza ¦•¦ keltetnek A nagy-k rúzsai .Kereskedelmi lparhrmk'. a ,nagt/-knnizmi öukddtt tűzoltó-egylet, a .nagykanizsai kixlednevrlú ' »"<»9SF"o"'"ot tiuti-őtuegéUyző «nrrtJkez«j', a , sor/rom keresk/nielmi s iparkamara' nagy kanizsai kü'.választmányának hivatalon lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. H»l a hiba ? Gyönyörű üivíizló beszédek tar-titta. a beljbeli Casino oj épületében, felavatása unnepélyéD. rogyik iebb s ulpra-esettebb volt. a másik. Semmi kivanni valót sem hagyott '!:'* ' összejövetel, sót arról tett :,...,.. tanúságot hogy talajdonképen .,-- 'H\|óvetel volna kívánatos mi-:.,- lubbiTjör. minél több alkalommal. >iem azért motidom ezt, h gy j.i icnLe sokszor jól mulatni, — priiig ez sen ártalmas dolog, — banem azért, hogy olyan tapaszta latra jutottam, s arról győződtem meg. amit eddig is tndtam, a tod-uk mások is, és annak daczára íoly too kürtőlik, hogy Kanizsán a társadalmi uszonyok annyira megbomlottak, bogy azoc helyreállítására gondolni sem lehet. Nem igaz. A társadalmi viszonyok ugjan megbomlottá, s ez a része a do-iognsk iat de az, bogy helyreállít-tani nem lehetne, — ez már valótlan. A Casmé felavatási ünnepélye ellenkezőt bizonyított. Az ttdviizló beszédek majd mindegyike hangnztatta. hogy egyetértés mellett nagy vívmányokat lehet elérni, s ha tekintjü. a dolgot, tóké-irtesru igazuk van. tgy állam, egy ország csak ugy tehet nagy, erús és hatalmas, ha f/én nagyságot, erős és hatalmat népeinek egyetértése szüli. Az ily aliain s ország tekintélye leié nagy , — élete hosszú, végtelen. Kp így áll a dolog a társadalmi kisebb rétegeiben is. A mely t.r-aJalnmban egyetértés uralkodik, :t az eri s nagyság önként jfejló ... s a fejlódé biztos eredménye a iiosszu elet. /-. o.-kanizsai Casino, mint városunknak egyik Icgtiszteltebb tár >a-.ag;i joggal számolhit bosszú éleire, mert ugjai egyetértésben vannak. Ezeo egyetértés tette le alapját eme palotájának is — adj városunk épület gyöngyét képezi, s melynek felavatási ünnepélye tanatott. Miként egy pompa- kertben a különféle neuiü virágokat ugy lehetett ult látni » szemlélni varosunk férfi-kitunöségeit csaknem kivétel nélkü', s ezek képezik ama társadalmi csokrot, melynek virágai egymás mellett nemcsak megfértek, banem azt siég szebbé, még nemessebbé tették. Látható volt tehát, hogy a hiba nem a férfiaknál keresendő, hanem másutt. De hát hol, kinél? {la egy város értelmi közönsége — mint említem, csaknem kivétel nélkül — oiy testvéries egyetértés ben tud egy hosszú estét eltölteni ugy, hogy azt a legjobb, legnemesebb hangulat az éj késő orajaig együtt tartja, s kedv olyan tudott leuni. s az őszinte szivélyesség oly kölcsönössé vált. mint ezt nyíltan látni lehetett, készséget sem szenved, hogy ezen intelligens férfi társaság más alkalommal hasonló módon tud együtt társalogni s mulatni is. Kunén daczára a további összejöveteleket tekintve, midőn hölgyek is voltak jelen, azt tapasztaltuk, hogy a társalgás feszes, a mulatság sem ilyen, a kedély lehangolt, az ösaze-tarUs laza volt. Itt rejl k tehát nézetem szerint a baj. s varo-uuk társadalmi viszonyának hehreállitása kérdésében itt kell orvoslást keresui. Nem akarom egyenesen kimondani, bogy az akadály. — hölgye ÍDkben kereseDdó. mert hiszen nél-külöfc társadalmi életünk még az esetben is mindenkor hiányos tolna, ha a férfiközönbég egymás között folyton jól találja magát, de azért a Casino uj palotájának felavatási ünnepélye alkalmat szolgáltatott a lentebbiek után arra. hogy a dolog ban még is kell lenni valaminek. s így ha városunii szépei az ellenök ez irányban felmerült gyanút magáktól eltávolítani kiváljak, itt van a kedvező s Tárva várt idő, — mutassak meg, hogy társadalmán; haldokló viszonyai varázs hatalmukkal még a sir szélétől is képesek [saját szükségletén kívül visszahozni s ugy magukat mintjmenuyiséget adhat át a Tarosunk jó úirnevét is e téren á további kellemetlenségektől megmen Meg lehet fejteni. A munka és tóke viszonyában, mély szociális kérdésben gyökeredzik ennek megoldása. Ulmoudjuk. Hazánknak óriási termőképessége van; kedvező időjárás, jó termelési visíoi.joí között annyi terményt pro dukál gabonában és borban, hogy a még szik és akkor zárja be, miitor kedve tartja Ét ki tehet arról, hogy a tóke. ez a boltnak láuzó (de mégis minden élű politikát egyengető, dirigáló) hátalom éppen olyankor Dem csap vásárt, olyaukor nem mozdul, mikor a termeld közönség legjobban elárasztja a piaczot: aratáskor és nagy ószszel. A szegény töldmives, birtokos teni, a lebilincselve tartott egyetértést kötelékeitől feloldani ne késedéi mezzenek. j Az elmulasztott jó aliiálom risz- 'szatérni nem szokott soha! \ nók átalau réve szellemesek é< találékonyak, ennélfogva nem két- külföldnek is. A birtokviszonyok is még «ly alig várja, hogy termését betakarit-kedvezók, hogy a földmives-gazdák \| hassa, elcsépelhesse: jobbról, balról között • okos. U V, telkesen alul álig van bír- í kitárt markok várják annak árát. tehát a föld nincs nagyon Az első és elengedhetetlen kincstári füldarabolva, legalább olyan kétség- tartozáson, az adón kezdve az utolsó beejtó módon nincs, mint azt a ,bir- suszter-kontóig meglepi minden adós-tok minimum" bivei sötét szeművé ságának gondja s ilyenkor keli és gen át látják. Az utóbbi években akar attól szabadulni. Éppen igy jó termések is voltak. És mégis azt van ószszel is. — IA1CKUIIJ •», CIJUCUU^VB UtlU »CL-\|" " hogy városunk szép hölgyei is UtJuk bo& » birtokosok viizonyai ilyenek, és nem fogják önróvásukra elmulasztani a legkedvezőbb alkalmat s találni fognak módot, mely által társadalmunk viszonya íj életre ébred, s a dicsőség akkor az övék, ellenesetben meg kell érniők az oly hiányos és kedélytelen mulatságokkal, a minők a közelmúltban őket nem valami nagyon elégítették ki. itr tarnak IAxlv Gabona ét bor-raktárakat ösue- Kánaánnak, ,tejpt-1 mézzel folyó" ors/ágnak tekintették Migyarorszagot végről nem ismerik, uiegfejtetlenül is marad előttük a kérdés: hogy ezen az isteuáldott földön miért olyan áldástalan sok tekintetben az élet? egyre aggasztóbbakká lesznei. sót De mi történik ? Tisztára rostált gabonáját és ríóst hectoliterje (ami majdnem még 'egyszer annyi) 4—6 írton. Hol van már régebb korban is; annak ismerj tűk magunk is. Most is az'. Ko/ runkban Ciak az lebet csodálatos al idegen előtt, hogy miként lehet ennek a dúsgazdag földnek a népe olyan szegény, olyan nyomorgó. Kz a körülméuy goodolKoz6ba ejt nem egyet, saját véreink kö/.öl is ... És hacsak a körüiméoyéket szegről á. terményárt illetőleg szolidaritásban ejtók. Adójokat nem birják (csak viszi, kiuálja; a kereskedő arak meg végrehajtás utján) fizetni. Esistenci- az ó szerény árszabását megmosó ájok nincs biztosítva. Adósságuk íoiy- lyogják. vállat vonogatnak és azt vast szaporodik s annak még ka- mondjak, hogy: tessék, itt van a matját sem bírják tizetni. Töke-fel- börze tudósítás; nagy a „kínálat, mondás, per. árverezés mindennapi .lanyha a kereslet, — szóval: aki dolgok. Miért? Mert a szegéuy ter- most akar eladni, adja ugy, ahogy melónek pol trón -áron kell elveszteget- veszik ; különben viheti portékáját nie verejtéke gyümölcsét, földje ál- a jó Isten hírével vis:za ! A szegény disát. termelő megvakarja fejét; eszébe jut Kz előtt 15 - 20 évvel a búzának az adóvégrehajtás; megvillan ágyá-ejét-MlWk 5 - 6 írton, — most ban a kamatfizetés; rá gondol sze-aeférniázsájit (araibe jó 2 mérő gény rongyos családjára, akit már megy/ veszik 7 — R frton. A bor csak mégis fel kell ruházni: eszébe akójl bú nélkül elkelt 5 — 6 frton. jut minden kisebb, nagyobb nyomó- T az arány ? A piaczi árt manapság teljesen k. vevők szabályozzák. A tőke erra pízve nagy ur, egységes erejű hata-nm. A kis és nagy tőkék a piaczot. Taíwak, a kis tóke szolgálja a na gyöt 6i ez támogatja azt; mindkettő pedig \öz vet ve ura a földnek. A töke akkor y vásárt, mikor neki tet- ruság ; egy fényes csepp tói várog a szemébe; azután azt mondja, hogy .vigye áz ur! adjon pénzt! .Vigye az ur ! adjon E pár keserűen oda vetett énzt !• szóban van kifejezve a munka rabszolgasága a tőkével szemben Azokkal a keserves verejtékcseppekkcl szemben csak alamizsna az az ár (jól tudja), de elfogadja, mert rá van szorulva; mert neki ma kell a pénz; holnap már későn voina- Fáj ugyan a lelke T á r c i a. Miket te szereUz. i Kmitk «g -tervtrd u erdr't tarka utó MtlT«ut a végteian «r& — ed ¦» ArdAi, »ejiik bs« ««ujit, - ho dj* a nél <drKea -iliíb. -k u &w> dér mrt'mí lomjait, .t éráit, % a kit nlviUkMk bnihetjiB pihen fandt ts«ad : ngtt.. hofT aa apust, kii aadár: „ daláMl telkek k*4 K«fc«t — ea«ttdcs ábráa okat •>! 4«t, '.J «x erdő borong bonÜ.r»t, Miat ef7 kftdfátjO-, bon js b«l.ejét; • hnjét: a ¦•!; BTOftot, pihaaMt d-i,— iíri _ báak»da — ou kmm wjkaJiai. . K3DT-ÍiMi(0sWt, tsU«M aMrt, • tokrot ¦itfiMj, » tmelyat liUouiep. fW b, — mmmjimm ? k pq g <}f "mir azokat ia .elk-.-d aeftser«t(a í . . . '' h'\ ba alja vagy kdaa táraaidsak. — '•f tt.H.-t to a«, kocj ügy i«büiacaela«k, — iok as if rrtatfl. kw t7^oant CMÜagok t . . .- Talia ott Utodablifc lelkad rokuoiaak l«»a, rabló ttse ¦ Meaen a>O»l)gf ¦ ¦ • MMrc iXJTBjaJ klk«d? ÍM»»í amÍTcd ajm5tát hol találja f Ob, hogj o«a otaUialoai né-a a ih,rö autiajod: mi leJkad ügj biotja. 8>«B«d Ba wm j l-<1t''<l, r, ifT i l nia4eo caak por ? Niéay ¦ Mm kittel ford«l»t as étf f«t TÜlaoiakAt. botnlaatto •Ufáít axOr. — lUnf-fk, nem ikoa^Uaáai toh, Hofj a e«illa<okial nsgjaa kidog löket — Ott fen jói tudják, hjjj oálad twi «lcáa : Tőled rabiák el a ki nen alr5t0set. — Ne b(^» olyao gjakran — k»4> ao asp leáafka — Ne n<« olyan tokát, a eai-ago "f* -Maj4 a IcAalkk kftat, 9U l«««t lied :¦ ; S akkor ¦ .. ob •( aaiv«d a^ka ui«g D« «Vj« — j 1—riii végtalsnit!, igaa mn; 8 tüiu be u ólot b«bim Táfjraid»t !»oai« bon láaaad: a mit moMt kereaal — Mindig egj BOtolygd, kftlüti aeajoroaáf Úicuf tM leibod, - »«l/.ek bum felaöjo Saer»«ft«d ai ««.¦(, u«-ead a oaillmgoi. Te as augjalukuak iu fdedoU gjűaffe \ — 111 Caobogo uahjaia a foto (ui/annak Hookxao aliaerangnok g>Oajorfl siomoid , Eé fotyaUi: aikoa, völgyi tores o-i., a TÜá éi Ugy tMratoal igy-o caaadoa foljaa l«li; Parqaid b«n5fe dara eseráTol ? Hú lennél boaaájok buborékot kőidre Hiatna ¦ogeoókoluid éátm nooT«\|álf\|jal Ssereud a folyit, ao«de akkor u, ka Fokatt ¦mUaaua, kallámok Lj.ulaakV Fajdaiaad rioar »h» n-t» zajung igj ? Ok aoad «wép iáorki»! tmaraia ig^ak ? Ke taja«4 ví, ofT >«U»' kársat tftkre Biaonjttja ¦«ˇ«« aiadoo érmeiméit . . ¦ t'ooakOlt a* as -triód, molj kvtolti ]«iked : fiaerele-. Ajdaloa, ¦ nuad : stt M efT>1 - Ai crdG foa7To« augai Mrakráaad, Ab <\|atk cail.aga : kit i* oJ«rtlsao4«t ; A folyam augaoa, ˇírig, dl éa nagaaj Ülwor.. aH>ad)a, k-fy : gaadag . t. l«lked Bmmánuei Qyómő [k CftUnO megnjitú klkllmkbol-) El alött tÍMoa4gv Ávrrl « vocsprioii kaih. cymuiuni 5 >>stiá!jába járt aint 16 im tabancl. M&r akkor !• nagy diralbas volt »¦ ogr DarMett ,gy»i lat-irit agjifc »((? másik Ualárgvból. A világtörtéaelmat uastklvfolöküa K'Uksi Mihllv umtolu. El kirtlg •ok gyakorlatot irauttt veltiak, bogjr kalaa éa módja lagjeo gjröBjórködi mijei afép kov«-kea«taaaéfg«l rakjuk fel «a álula, miod«D akadintai dáotvaoj ¦élkül bebosott pootot a k&aép «ea fülé, például: uirtaadia. Erra o Taglal büaaka volt éa boldogította; mi pe fküloaaa «a'.) mód dóiküi boaiaakod-it>nk mifttu. E lene bajoa volt teuoi, mert ki asokat a goaoaa poalokat föl aam rakta, iobik akirmtlyea jó vo;1 a gyakorlata, lefgkoita a kalkaliuil. aa tortéa' mg egjaa«r aa a elni>radtp>btokatam vette figjejambé a gyakorlat mexbirilatfánái; de a»árt miadea elmar dt helyre o.gy pedaateriáTBl fólraktaa pultokat akkor A nl«,tórteo.lból irluok utol fjakorlatot. Tárgya volt: a .Zaidó-nép tör le oelo é a jel lemieee." Halk. auttogó orom aahaat Tagig at ageaa oaitaiyoa. Aa éa mokáay pajuaain pl«alí« pihaatáal vakuiuk. El bát ka-p«ra jóiu Pwmpáa tétel! Moit aauUa tág tér éa alkalom kieálkuaik elmoodao , hogy a uidóaép Abr>bám idejéuaa '. OMk o.yag goooaa fajaat volt mia'. 5872 easendo utao .... miét. Láttam aat a aok kárftrTeod' aoti asmi'a oaametét, hogy gyürkóatk neki ragyogó képpel annak á „jó" lé.e aek. mar ul evBBVKrr«aE'Ui erssieic ai tanú -iák) ai irányukban taouiitott biniénxod-bo!) a míg Tetteién', a gyűlöletet, láttam: ¦in: ömlött el aremkun a tót g mim morzsolta ni e^yik máaik a aiemtb lo podivitt kóuy«t. Ke«dtem bj»ankodai tanárunkra, bogy mért adu ÍM éppeo eat « tételt, m«ly aok kai érettebo elméket kiráa, miot minőket a gymaáaium 5. oaslálja produkál A bat Jom nélkttl raló haragnak értéktelanaégé; a»ab«n már akkor ía igán jól iamarre, meghajoltam a taoári akarat «16tt é« iroi kesdtem. Ldüetetleo-•éj vjlaa ásóról uóra leíróom most 14 ét Qtán, unit akkor írtam ; de le"oJogéra em lékesom. LurUm Abrabám korát, ai egyiptomi «»uyargattaiáol, Uósm fóllépé aé>, aaerepiéoé'. é< nagy befolyásit a sai-dóaép jfiröjíre, a bírák é« királyok ural-kodáai koraxkát, aaaMtyriai fogeág id'j' a atu aseavedéaeket, ai iga* hianbes való aairóa ragaaikodáaukat, a lfakbabetuok b<'>ai üalálát, u-oUó féoye* kor«Bakuk«t a régre a kirá.yiág mgM&atetétét Titu által Kr. u. 7<j etitsad^ben. JelleméUl asutan megírtam, bogy a saidónép as egyiatenaég eaiméjének híre éa fán tar ój« olt, bogy kormány formájuk ta tbeoc-ratioi • u<y íntésményeiket, valamin rodalmukat a rallá* tMllem« lngí át Tör éo lük, bölctéstetOk a effi«i kö'téaae-tak a Tallás kaayrében: a bibliában OMapuntoaul: bogy a képsómuvétMtek írtől kitárólag ralláa»olg41aiaban álló a«net emeltek a tökély oémi fokára. Meg «mléke«tem asokásaikról é* erk&lcaeikrol. S bogy királó mÜTeltaégi áliapoluk melleit a«m maradhattak fenn, mint önálló! nemiét, annak okául revmben a töruek' ni .i 6kat kornyAo a Tolok haaooli ka-"\ adottaá^i tokoo állott oépec politikai ha- ) lalmál él erejét emiiletletn fel. — / Ai alkéiaült gyakori Orau:in miod ai<ttlek botaáoí\a Ikitf hóngott fiák. — Hit irtál öreg? — Attict a té:el kÍTint. — D» hál a j<l:emaé<? Hogy oaoit nilyeoek ! — JeiUmeatttm okit történeti té-¦yekból. Hogy moii milyenek? —anaak tlb'rilaaa Bem eabalik a föladott tétel kére ébe. — M.cd.?Há akkor m. nem jól ilUoltuk Twlna mo\|[ a lé'.eUV — Si«r Dtem oem. Míg lehel, bogy , lanar ur m-g leaa velelqk elégedve; de b« ti U(Cy j-<lleiaeata ek, aboi{y »aarai:ok-bólgondolaom lehit: »kkur nem i ilidó-aép hneu a viiá^rbaa nélaaór^dott aa dónépoek Taiamelytk dinkor aliaált a eredeti jeileeaot Taaatett aiakjál jeltemea-t'tek, taláa rlBi uaao áa aaemélyébo . Ét el aem i^aaaág. tebál nem ia történelem I — Eb, meaa o-Miéd '¦ Majd megláa-•ukl H.jd elvalik! Magam ia kÍTáncaiao TirUm á kö-Telkeao torléaeti ói át. bogy milyen leaa a tanári elfogulatlan Télenéay ? Legkoselabbi órán jon Kecakéi tanár ifa ciomó gyakorlattal a komoly képpel foglal balyet a katedrán Lgfdttl volt álén gyakorlatom: kaaébe vette, kmyilotte a >gy isólt : BA tárgyilagoa faladat targyilagoaan én titüa.'«ii tii m-eold't ' FelolTaala gyakoriatoasat, aatáa a lőbbiekbei fordalTa igy nell: /\HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALÁI KÖZLÖNY 1886. OKTÓBER 30-áa annak a szegény enbernek, tódra, hogy verejtéke gvttaölciét agy keltett elvesztegetnie; de megadással viseli sorsát, mert nem segíthet ma gáii. .Istenem, csak várhatnék, csak ne kellene neki annyira az a pénz!' — sóhajt fúl és kiQresitett zsákjait vagy huroT>il föltéve, szomorú kép pel indul haza, json törve főjét, hogj most már mit csináljon, hogyan tor diUoü sorsán aizal a néhány fillérrel, amit terménye valódi értéi e helyett kapott! Nagyobb verejvékoeppek gj öogyöznek ettől a homltAán. mint az édes aoyifóld mnnkálasatól Uiába töri fejét, hí Ab* izzaszt ja homlok szántó gond .... a nehéz kérdés megoldása: a nélkülözés, a tovább iivomorgu s régre majd a teljét el-mtTÚIén. a lŐDaTejuüw. — NagyoD tévednek »iot. ttak azt biszu hogy » föLdmireló. a ternv-ló D»p nyomon, elszegényedne és tftok-r^joua a silány t-rméxtöl van. Neai! KiíVcne^en abbto rejlik az 0% hogy terményét értékesítem nem birja s a tófce ieti<Sc szerint kell azt polt-ron áron elvesztegetnie. — R keialméoyen kell okvetlenül vgíteni ¦ pedig olyképpen, hogy gabona é-« borraktárakat kell felal-hivni -tervezni. Erre eW> sorban, m mefryén-^b-n kisárólag a .Gaz da«ág: egyesület Tolna hivatva. Az n k*r.dmMiyezé^e és ba 'goi kodáa fulyau olykéof iebetoe gabona és I borraKttrakat állitani, hogy azokban a pénzre sziirnlt termelő, termé-é-elhelyezhetné s reá bizonyos foszegfi (p. felértékben) előleget ktphitna A gazdasági egyesület azotán közvetítené a termény-el adást oly időben, m'kor annak rendes jó ára lenne. Sót m i vei nagyobb menny iségben történnék és :ninósüés szerint az eladás egyenes összeköttetésbe léphetne valamely nagyobb gabona-tőzsdével, hol tisztességes árfolyam szerint volna a termény értékesíthető. Részletezésbe nem bocsátkozunk. Ax eszmét megpendítettük s hisszOk. hogy lesznek avatott tollú egyének, kis annak részletes kivitele iránt e lap utján nyilatkozni, illetőleg javaslatot tenni fognak. Kzt melegen óhajtjuk i; mert a magyar földmiveló n^pet még csak ez utón hisszük megmeuthetónek a végső nyomortól a teljes lönkrejutastól. — A Cattloo RHavatáMl ünnepélye. A belyb«:i kereakedilmiC iain<i uJub e.pQlt palotájának f»L válási ünnepélye oktobtr 24 an tönést meg -gr minden tnkiotsib^a pitaaputa m kerüli tinuft- ceorával.melyea tagoké vendégek 160-on felftl vettek réssi. A disstercm keraeiát dieaee bSJgvkMMéf f^eitt i; » esebV B«l énebb, moealTgO virágok ragyogó eros-a»el gyönyörködtek e tesstelentl mulatósa íérfi-kósoBeegbea.. A első fogis atán asonael keadatét v«tu a tóestosáe. Pokarai emelt Ebtns-pnger L i p », a Casino elnöke : sa uralkodó királyra és eenládjár. ; Dr. Se h wars Adolf: a kör derék ét fá-radhailaa buagelmu ein<.kére: Ebenapaa-ger Lpótra; Ho fi m aa n Mér: Nagy-K.«Biasa érdemekben gesdag polgármestere: Babóchay öj ór gy re; erre a lólkóesöntdtt polgármester: » váró* ke-mi«<i«lMr'; Uaray B-n6 • törvény-as«ki elnökre: Lengr! Ignes: * v«odégekre; Riilnr * vállalkonókr-¦ a Cuioo építőmesterére ^némelUl ) Rt-poc h Uy uI , igoa ea)lem<B< bnnv>roe tóeatUlaréeavényeBekr. Esutia Bálorti L«j<i« irótársuek agy hláat kallve a követkesoaikalaii költeményt olvatia fel: . Em)ékM>rok ¦ aaiy kMBisaal CmbJm ját aj bely >•«;)• nek meg nyittat •tik-Imára. KhtJ Kaaitt. »kt íi. 1884 — »s«IUajnek fcrarávea aaaaapár, k «re w ; 4^ t crC P f Nekik >1S é, .ír.-lö >«ll«tábart 4 k Egylet élet \|Flétet»tt a y jaraa k«aaa«i i kBr-Bi k r>U k 14 m J«l»a voluk: Stmgly Karol v egyleü %laok — gel--jj, Qriinfeld Jóaanf •'gyleti jegysó sor-mási, Ferencsy Janói pénaiárnek, — kie-komaromi, Unger Alaju* langvisi, P.ndur Ferenca — OrMeg', WactoUita Adolf aa.. balásai, Dénes Béla bakónak i kÖVjegyaok^ Benedek Janót kia-komaromi "kleve ae segédjegyso •gjl-.ti readea tagok. 1) Elnök üdvasli a megjeieat agy-leli tagokat a a gyütéet snegnyitottaak jelenti ki, fe.o.Mt»tjt. jegyaó álUl 1896. éti májat bo 20-in tar'ott "" 6«lok npifm E<ib«>i. - aúkor — ikr«kk« k«ttk. — R>tkm i«-le»rf' lm e ditaea k>rb«a 6ti«fkmft-» -tállal. Talál-. a kftsérje « itj vl«i E Dftk- «•! ö» a« yi ca-isoni Kiái& trdtmt rfi'i paJottv. — Lelje benn - Aramét krmá korba ¦ — E<Tt4> «... btrá-HC t >• acfbe \| T -•»!• meg kníil irtatta! — •»•¦»• E-tUtoBi #o itt aiii.okiBk .reaáa, Aie t 6r>-a,onai a h-ly ksilá'tlaagá-i L-"ítmi e p.l-tá>al ttilá'd .«•• A maorii #rs-1 mu da ukintaitbc* T-'iití B-KiBUUtta. kolj o-B lasa. T>rti« i« f-no i <-!-: Ki,o a Hait 1 ' A I-IM élj^nséaiil fog-dott er-i"« tó«st utan poh .r«t emelt még : Hun Samo : a kersakedoi aettaiyrn. Varga Lej na * tagikra; Dr. Schrsyer: a nőkre; Kovác* Béla: a Casino föl-virágosásira: Vidnr Séma: Kovács Bélára; Síbiobb Gábor: aa let jóAjére. Esután kóvetkesett a teljes feaste-ienség. A jeUnvoIt psgovórü fiatalság neháar tagja dnputátióbs ment a kársat •sép'iért a a viüámgroraan róg'óaaött asaoad 'éfn táncsra perdült kiki a maga párjával- IM. tánc* son" és S sí tár ka-¦ siooi vnodégU* ki'.ünő bora villany osta a m»gaa t ikra hágóit jókedvet. A pé dia teatvériieaeicpel f>lyt mu-letsá.nak éjfél vet-tt véget. Mindenki ason óhajjal távosott: vajh* s itt nyíl vánult btráUágoe jó kósasellem mentül nagyobb bódítást lenne városuakbau. Mi i« sstvünk méijébúl k ivánjut! jKjy hiie)Milé«e( kéri. A j«gy^kuoTT éMraveta) aélkai Id-dom*ui vét«utett ¦ faitalaaitt«tett. 2) Claök bajdlasii, bog; Hoff«r Fe-r»aca K«aiaaa varoa J«gya6)e, DéBM Fa-r«ici as«p«to«ki, Talabér Gyula galaa-¦«ki, kfirj«<ya»k, L4po«y Kla Légrád kúa«égi jegyco a K.omíóaj J(Sa««f okl«va-l«a j^cyso e^yleti rendea tagok a kosgyü-léa«B aem jal«a tak mag a h4ruoa «1AIb«-v«Mtt at aímaradáat indokulta, nig at utoOb< két tag mag oaoi jaUaéaét igm-aolDi etanalaaatutta; további Hcffw F«-raaci Ktaiaaa viroa jegys^ja levaUbaa aég panácsképpen felbona. hogy a gy&-léare nagbivaai oem kapott • talán clUna »¦ alap^aabilyok IV. f-jaaetéaek 11. §-a alkalnaaaiatott e núk által, msly aaatbaa ^gylnii tagok •órából kil4peét jalanti, U a mech:TÓk«t miod^a egf lati tag.iak airt levélben m-^küldt, f így aDnak okit, aof7 »¦ °^* ¦>"¦>> Ark«sett naoa tadja, m* ' alapáa«bilyok Huffir tgtan allén nem alk»lmasikttk, de ások a köagyttléa k-osai járolaa. .síkftl iltala oem i. al-klmaifaaiök, a moh kosgyUléaoea pdig •• a ¦«v«s«lt kari4r». aem pedig a lobbi \| kilkoa tag ár. «\|)sn n k<Tatkvaou' lukat •Ikalni.aáabt nem jött. A kósgyülea a falbusott indokokat alapoakoak moadja kí • Huffir F-renjt, Tal.bér Oyal . Dénea Fer«nos tagok •Iniaradaaát ig»ao>ja; as elaaradá^t iga-a»lni mulMitott Lápo«y Béla t K.»m'o«y JóM-t tagok pedÍK elaök által teíhivna-dók I>««q'k m^g «em jel-oé-Ük u-óla^oa tgasoláxara, mÁgia H ff-r FertBC paaa-aaoi lor«lem mecj^grai a k&sgyQlée. bogy at al>piablyok taigora egy «ˇ hátraléka mi«ti ji^g aenki IUa aea •>-kalaasLailak é n n»«ghivi«oak «lmara-dAa> barmi okból lórleat licyea as, a panamaképpen telb"»ott»* arra indokot aem ¦suI^Altauak; »rrAl Hoffjr tagtárt jegyiőkoayvi kiouatl«l nrtOBitendo leis. 3> E-oök bomu'ntja •gykti penaiár-nuk álul ké«iilfttt pécistári aap 6 kioaa-tot • ]-»!«•• i, ho^y a tagság díj baira'ék te'em«aen felauporodou annak mikénti b«b<jtáaa>>r4BtknBgraléai katárosatot kér. A kÖ'gjulé* asm h«tá'ot»<ot bosst, hogy a Ug«á\|i d>) bilralekoaok a fise-téar* eJnök által nivaaan«k fel; amaay njibea ennek eredménye oem volnn a J6o kóigyúiecen bejelentendő, a mikor M saigorubb eljárási mód t«»g alkalmas Ütni. .A lobbi ri>g; ^ianyosas vagy aJn-pot nélküli»«ő jeliemiéasBl irU meg a Midóoép UM-.eoitéi.- Ua aián boasin jöttek n koaako lárúok. — Uratuláluak of<! A t« munkád gjöiött. — Caalódtok. N«m as én munkám es, b.aemss igasaágus történelemé Nagy ido mait \ asóls. Moat. bogy október 2l-én a nagy-ka a inai <'«ioo tölnvatáai baake'tjén m-eiaUst^m 6* ^égif; oéstem líráéinak (as htenne! kttfdfinek) ivadékát :aasemtH> játot as eu egykori gyakorlnom Ki guodoltnm, bogy iti kftnn ás életbea is m-noyiel többen követik essél, ns la-t-ntol megvert, elssórt aépp«l ssemben »« én egykori taaa'ót4rsnimat! Ha ások egyéni peesióbol vagy gyűlölőiből el ferdjthet'ek még a t<>riéoelmi lényeket iá, mennvival könnyebb amiseknek Aket ns firdr.gnél w feketébbre máaoloi oly dolgokkal, malvek még nem a ttrtene-l«mé< ! Candáa. ragyogó multa nép 1 Tt>-lésein' tele kánTattntásnal. kfisd«lmes knraa>kkaUI, Té'hullaMel, martjnum-m-l. É« enoek a k«erv«s, de nagy »alt-Bak emlék-sete as tmádsáfa, nas>i emelkedik IitoaebcB. Jehovajahos; É« eaért as imadaagért kovesi meg Aket a méltatlan gvu ol-t. aiiaden fajnál minden nem-s#<iaegné> erény •¦; oank, salak uldó-¦ead'. bua. C-odaa nivónaág »épl H"i »«n ii erA, m^ly így asétMortan W lentarja, Arisa ? ! Tlan Ogyanas »»(y i-él- aorta / Cak la'ea lehet, ki rgy U/ ánbarokrn, foeslányokra Upvtt nép- fajt niegsenamititbetlenaé lesz a népek tengerében! Caak as a mindentli'ó hatalom, kinek mindegy Ztbaoth-Iitannek. Hadúrnak, D.meek-Isit.aaek. Bsalaak, Mnbr.oak, Hadúrnak vagy Jebovinak saólitják-e ások, akik bawólni akarnak vele, csak Assisié jó •¦ívvel forduljanak hon;. — K.i előtt kösonyös dolog lehet nagyun as is, ha Ormusdnnk hívják a jobb-Kesét,amivel áld — és Ahnmaanak n bal-kezét, amivé, ver; nki bisosynyal assal •em sokat törődik, hs a teremti hs-laJmát Brahmáa.k. a töntartót Viscbaa-nak ¦ a rombolót Siiaak oe vésik ások atsegeDy balaodók, akiknek dolguk vaa ˇele. Mrt tudja, hogy es a sok-, miad •gy: '¦> i I > aa aki tehel aa tees anélkül, hofj megyarásatát ia adói. Mi lehet csélja eesal e világgá aaór"., de aehol egyetlea aemsettel mag lelje egyueaem olvasatott aeháay osillióayi eépp.l. Mert tette egykor haaélleaaá ? Meri pneeütotle al orstágát, a aaoa or-aaig b&eskeeégét. fényéi: Jerusselemet, bogy ki a kövóo a«m aaarmdt? Ha varai, eojuai. féajé', a«ret, aagyeágAteleayaaa-¦ i .karú. — aaart tattá máa oldalrttl, bőgj ea a faj adta l«gea a Tilag-aaabad-aig folkaat epoeUtlAt, legaagjobb martyr-j.i: aa IaUa-eaibart? Éa ha eaar edla, — ¦art támeeatotta appaa a aap papjait ellaafl. hogy ojeg kftvetoi»al ia eaeradekre avuló hareaS.D lagyeaak ? Mely caéllel hoata e eepfajt a aja-galmaa KeUtrol aa iegaiaaea. e rohaao Nyagal aepei k5ae? Mi caelból Tagyi-lelte aiia oly eaokat\|aaal a lelki tel.jdo-lOkmt hogy re>liamuara hajtó a gya-korlatiae guodo!kodi.a Djalle adott lelke-adlaai, ibraadut a oillvéaeet aa koltaaaat-re, Mvea, aagyoe paaaroa f I Mi a aaa miaaii>j«? Meddig tn ? mí<tor ér 'éget ? Vagy egyata'sn 4r-e véget ? Mit akart as Ur assal.hogy köséok kttldátt b-IAU Ugöbbet? Mért öaié l.l.hk-beasta büvoa ra^aaskodáal ebbes a mi 4i-datlaBfoldUnkhfttsmég áldatlanabb oem-setaokbós, bogy meg ne tudjanak lölana válni. épp"O mist cug4ayaiak, kiknek pdig egyotleo mindenük abecedujok, — a as éppen olyan jól tsói, ugy megara swtlja a asivet Cbicagóben miat N»gy-Bkaoiasáa. Ai ó begednjök — u ( va-rákabatalauk (melyre akaratlaoal táncol a világi a péas- Máeatt uláaaok-kai többen m tokkal jobban lioe&oleának reá kedvók iserint. Mért laac«o\|tat\|iak még is legssívesebben minkéi? — ^Honnan van as a valódi atye6sgo* vonás, hogy •enkndk.tlannl porUkedQnk, d« ki-dobm eohee próbáljak egymást \|mb Így, •¦> ú;y?! Hol vaa, bot gyökeredzik es a qb-mIss kötelék, a a-élyebb birnigataaba .oba aem bocaátkezé astvbea ? Mind m-g aaoyi aaegoldásra váró kérdés, miket edd g teleiét néUQl hagyott a QoBdviaeléa Proféui jövindelea beaiel .egy »kol-jól és egy páastorról " t t kell— bevárnia e népnek, hogy gy teat.é vérré i«am-i BBokkalaoemMtekkal, kiknek kebelében él VI Vagy es a eoraak, mely egy felül tele van áldás al, máateJtl tele Tea átokkal, — örök Inasén? E nagy kérdésekre labe'eitea a legel (ogul atlanabb elmév«l és bbíwoI is gyakorlatot irní. Egykor msjd est ts csak mag* Idják.....es égben. L• a manka majd at igsitágei Utené laest Sándor 4) Paaalái-auk jaleati, hogy a aiegvei aa oraaagoe koapoali jegjaoi egylet ugeigi dija 10 tag aiaa 30 irt a megyei eg/let paaetaraokáaak poéta utjia taagkuldautt. Tttdomasul Tetetett. ilaok kari, hogy aa eddif felaie- rSII a ilule (el aem aeUmitoll poeU dijak ae agyeh ae agyl>: ardekeboa :ell kiede- eei aa)egjlet paaatkrabál té' itaaeaiBak aaeg A kOagytlea, a poeu dijak a agyebb kiadáaról, — aiaókót ea4aaa4ae beadaara kivja fal, aaiiaak aa>(torUata aUa >aak aa egylet péoalaribol atalváajoaiatai fagaak 6) Elaók el&terjeaati, miaaeriat a> 1886 «>i XXII. u c. aaerial köaaagi aaabalyread«letak l«aaaak alkotaadok, aaiert ia, hogy aauk agy(>ata<ulegaaerkaaa-teaaeaak egy biaottaag kikUldéeat java-eolja. Elfogadtatott • a bieotleiga Fareocay Jáaoa, Uagar Alajoa, Wehofaica Adolf, Paadar Fareaci a Grlaf.ld jóaeef kul daluk k.. 7) Elafik, a megyei agylet elaoke által aa egyleii tagok koetleeado kioeatta vagatt megküldött \|10 db. ivkoayv ára fejebta 3 Irt 60 kr. icfiicteeet kéri. Aa e'keayekéri jero 2 frt 60 kr. korábbi bet&rotetbox kepeat aa egylet paaatirtból fedeaeado, miért ia aa oaaaag eikoideeere paaitaraok ataai látott. 8) Feraeoiv Jiooe egT1"' '•* "' adja. hogy ae 18»6 e.i XXII. '. ea. ISO. §-. aaaríet a koa^gi poi.dó a folyó évi agyeaea adó aUi e eado ki, holott a koaaagi elAiráayeelbaa a pótadó alapjáéi eaiedig a mgelöaóevhea kivetettegyeaae adók vatataek, a így a p^tadók alep-vil. ' toaaaa folviaa a törréa^batóaágilag mag-illap tott aaaaalek ia váltoaaa alá j^aoe, ˇagy aa elAiráayao.t pótadó kiaebb v igv aagyobb Aeeeegbaa volaa oa.k kivethető, aaiiat aa agyeaea »dóoeaiak esporodeee, Vftgj apadáea mntatkoaaók. Á koagvalee f..hivja elaSkt', aji-et a kivatéa eeaköaleee iráat a negyei tósaáaavavöeáget falrilágoaitáe TÓ-ge:t kareaae meg, eg'aaeraaiad kerd«et ialéaa-a. bogy e póudo-etáaalek válto-aáaa vagy a potadó óaaarg aeaporodáe* eaetleg apadáea fo yláa >redó kalóab^aal miatt a aiámedaa heljbea hagyáaa aem fog e ekadályokba btk&aai. 9) Qrsafald Jóaa.f egylaii tag ia ditviayoaa«, hogy a megjrei egylet el- j Bök* kereeteeaAk mag aairáat, iBiaaariBl \| a megyei kotgyüleaekat egy bieooyoe idóeaakra állapitaa meg, bogy a járaei agyletek gvo'aetfil, eat m«gnl6a6leg taxt-kaaeák aa ajtáa ott ta.t agyaa a aaegyai kartáraakat ia erieló iaditTáayok a aa- egylel kóagvOlóea állal Urgyaliat-haaeaa.k. At iaditvany elfvgadtelik éa a ma-gyei agylet elooktj a jgyeóköoyv egj példáoyaak altétele mellett e tárgybaa megkereeeadó leaef. 10) Krerot.ee Fareaca aa'.-baláaai okleveléé aagedjagyao magát egrleti raa-dee lagal felvé etai kari. Kaeroviea Ferea.a readaa Uggá 1887. evi jaauár 1-élól fiielaodo legtág. d.j koteleaeiteég^ mllell as agjlet kábeléba Mrelelik a a aévj-gyaékba laeadó beveae'éare péaatárook ataeitialik. 11) Elaök a Urgyaoroeat utoleó poaljára áttérve e maga a t.aatiáraei ae-vében aa eddig b^lé helyaaetl biaalotnért a koagyaléaoek köaoaatet moadva — U-moadáaát bajeleati a kari a koagvtléet aa aUpaaabárjok 4. §-a eaariat a tiealikar vilaaetaaát Dagajteat. A koagyttléa koaUlkiáltáa atjáa SliBgly Károly eddigi eleűkftt ajolag ¦¦gválaaetja — ki ia aa ojabbi iráal oyilváaitott biaalomért a köigjulétaek köeaóaetét j«leati ki éa elnöki aaékét elfoglalja. Kgri«t, jagyaivé Qrojifald Jó-¦eef, péaetaraokká Fareaciy Jáaoe egy-haagulag a»agválaaetattak. liaeUégnket a b'aelomérti koaaoa-tByiiváBilaa mellett — elfogadói jelretel ét. lgaagalé váleaatmáByi Ugokul Déaee Faraaca aae-potaeki, Webof.iu Adolt a.-eaal-balaaai a Uager Alajoe laagviei korjagyaok vá-laaetaltak meg. E eeerial aa egylet liaa'ikara k&-vetkeeól»g elakolt meg. E aók : Stingly Károly. J«gJ«í: QrOafald Jóaaaf Péaatárnok: Fereociy Jáaoa. Igaacaló válaeatmáoyi tagok: Díaoe Fereaoe. W.bolula Adolf a Dagar Alajoa. 12) Klaök a jagyaíkoayT hi alaai é eare WehoUiie Adolf tgyleti 'agot kéri fal. 13) Kieók a jivó gytlaa helyét a ideja* aaagállapitaai ké-i. A )•>« gTt'éa helyéol: Sormát ilejéül pedig 1887. évi márcaiaa II í.la »l-lapittalik aeg. M.athagy több alialéaai tald tárgy aaa volt a jagvaoköayv talolvaelatolt • baaáretott. A kösönség köréből) Alulírott beceüJetKeli kótelaaetiaa-gamaek vélek elagat leaai akkor, midoa a eorok áUal tadomáaári hosom a t ráv keltakaea,miaa.riot.alt«79.ikéviXXXI erdd torvéay alapjao, as erd^oVi esak-viaigálatra magkiváautó elókéaeflleia-ket, megyek Badó Albert ida rágó aa ál. tála kiadóit aeakköoy vébea feléiéivé vae-aak, a melyaekelolvaaáaaálUloemagaAat kiképaaai bocb tartottam elegeégeao-k, jó iemaroaaim ajáalata folytáé felkéruai Juháee Péter népiakolai teoiló arat. bogy uapuukiat legalább H — 2 óráa át U,j.„ aaitea D4a;meióadá-.tartaoi. Kéréaeiaa«k angtsl-, auguaz ua bóaap 1-élól tgfcs október hó 17-ig leljne buagalommal aa oly ér'ható magyareaeltal laaitoi'., bogy éa e bó »0 áa Saombaihalvaa aa erdUri viaagát jó alkarral latatlaaa, a kápoeiieu-»ak ayilváaittattam. Miért ie aem muleasthetom el aeva eettaek e léraa ia kóaaóaatet moodaai. A még aem kepseitatt ardoórikat pedig fijyelmastetem. hogy ba o alkéatili as idevágó eeakvieegáletra, ugy b.stoaao oda. al h«loak a ?iaagá!tS biaottaág elé. Ceak bátran olAre I N.-Kaaiaea, 1886. oki hé U éa. Jtomtow latra viaagáaatt arUar. Hirek. GrUIcliJmtí Kmf SüuU Kar-U tti U«k - A ludak éa iparotok 41U-hltelalATrtk«Ita. A Badapaiaa aiakalt „U adek éa iparoaok álulaaoe hi-leU.ove.aeaetéoek tiapaaabe.y.t raíl, aem o>ulaa>lbaijuk al. bogy ««-o miadee irkiautbea elóayoa aaovetkaaelre fal aa hívjuk t- olvaaóiak figyelaréi aaeyirel ia .akatib miutáa aa alapiaabaly. mely. aek kivoaatát jovi eaámuakbau boatak — leijeeeu araggvótótt arról ^eaaaaket, bogy eaee agyeaS.el a gaadák é. ipere-eok a»v.S bel;ae'éoek \|.v. laMt ée jelé. téaak bietoaitáaát veo bivaiva m-gáll.-pitaai. — Köaöljut egyelőre at igaageiú. -agtol kapott lOTetkeao faibiveai : .A 0>sdák éa iparoaok altaláaoa hiie!eaó>al-keseie," meijf a budapesti ker-akedelon-éa val.ótörvéoyaiék által ¦ uraaa etegct lajatromaba 1886 ik év VII. kot« 263. lapjeo 1731/1. ao^aam elet caég-b-j-jjear. lelt, a így ájialaaoa atu-veikaseittok kóiérdoktt cs éljáaek ismer elét .d.J. iá eiérkeavéo. tiaalel.tlel tu-d.j. Nagy-Kae.aaa éa vidéke miad.a karaaetéoy'vaJláat kóveio b.taoraait. bogy júléteméayu a,aködé.é: a vidékre le k.ur-jsaali; alháriuei tsáadékoavaD aaoa o;u maaatö ko.gatdaaági viesuoyukal. mo.y aser e puaaut aa oraaágbaa. B.jaiokco ceak oaaa<t«rtó erókkelaeglibetUak ! Leg-baibalóaatib eró rejlik pedig e esövetketa-ti eetmébea. Tómör'iljUak egy lealUUne oeaaee keresrtéDy eoraoaaiakkal aoy>gi ardrkeiakaek megvadelmeaéaére. Fölkér jUk etea okból Caimadel. bogy esíTetke-seiSak kötelékébe b-l'pal, a ai eaálul ó elóayökbeoi réasvét.l mellett aem a tArekvéallaket elomoiditaoi asitea-k'djék. A ba.épai eaáadétntóc »>'••-kosaluk aláírása végeit at .Eg;ie'* kerl melleit levő ,F»ec.elli'-té!e b>tb.e „Fiecher- etipées ur lakásia déleloil 8-10 óráig I. évi aovember hó 5 it nap jáig jeleaikeshelaek, hol agyese'aaned tjív-bb tájékoaát ayaraeit. Kell Bud.-peatea, 1886. évi október hó 26. eapjae. „Oaadak éa iparoaok álulaaoe hitelstó-velkeseie" igaagatóaága.* - Slmor Jaaol hercrgpri"" J"" bileume alkalmából városunkban u lar-utolt október 28-áa ünaepiee balad» isteaitisstelet, melyeo asoebao ceak a hely báli gymaaaiumée elemi iskola lanuW ¦ fjueiga vrtt rétit a taaieatuletek kiaérel-tébaa. - Felolvt.aa. N«va»ber 6-ái • .U'fJ-r irodalomp.rw ejjeaulof ¦•• lyieégébaa felolratu !•»•¦ Tergye ¦ ^Faliképek aa aUtbíi.' Irla: S»»' S.edor _ felolvaaaa: BoaaafelfilJJ" aa felolvasása keedodik aeta 8 fél ^ - Uon...-«ér».Bét F. W4 il^ Lisiaer Jóial ha;ybeli laeüo e\|a» oaaládjáTal együtt jóllakott TrSU', lavaaaal. Ebéd utáa mn-djari roaatal » ¦ tok e eaak a gyora orvo.i aagelj »«»u meg ókat e haláltól. A mirgoe s»="' a pieeaoa váeároiták. Pi.ci bittoasáí »»• alssol sa éji homály baaV - T« f44aV.aa.kl W.-H^ áajává érdemekbea geedeg ''T suek Svsstiu Bieí aevestete t k.. Vaja auakbol ajloo roo-t viasi a lissta gó' Zala-aCgarategra. É jea - KéajjknA tajlvaj. Varoaaaa" .„ araak e. a passiója, hogy «T •'' moltart. Már hoeatu üt óla WkMJ itnw rabeágit a jámbor majom; "• aapakha. agy.. go.dolt é. a ^'^ ' ty már látta volt: i •) K «vst alatti fconUttakért a- te'illlltlla 8a-rtHUSZONÖTÖDIK ÍVFOLTIM ZALAI KÖZLÖNY 1886. OKTÓBER 3O-U tttu a «oa i( kióaont. KtilöabóaA rejtek nukot aaftkdéaaelTS; trakaáosoUa, Tégr« jkrwa A««rf karsaks<éaabai jatott. M»r •o, Ur .udvaUrftlcg lftfa'óbb agy gaada -ja td.Mer«!t uatooiló oaara<>kot ayitotL ^! a cft">ot ¦•¦» k«rúiU ki Abkjob-.L« (ijjj-aliaét sem ¦ mi oh* cs-k tudta vu.Da. ü"gy ott miiyao olcsóa ét pumpába i-b-t najio;, ka-baazoka: a. a. '. eoai v nj-.ii}- fioum bori ibdi : oda miodeo l((^.uf.- aélkttl bwsokdécM.t. A boWbau isak «\|!J ••féd TOit; többi sasméiva* pMlJii vul. «iíogl»l»»- Et ti egy cgd , inat kdU«moy«ík kitH>atÁ«4vJ Uréa Tea a ¦»«ly«t lapnak bsa "3 i ia magtöriént. A ralóbaa saép goad ¦¦1 kidolgozott ¦ érdekes Urgvn felolvadt caak mm Ugy 50 ag^BLtag hall->tU t végűi lelkesen >^^^^V. ¦»•- Ijeawte. Valóban netAH^^K többi tag példailaa kósoayétT^.^^^ A ,aa;y-kat.ix«ai Polgári Egylet-846. november h» 4-éa lajii helviségé->en sártkörü tincstossorucskit rendes. 1 írt. — tn-gbiv<S másra fel na u ia «rfc«ését. A majom agy«aa»«a aa oduo cs>raokb» usoat • .aaniroaa uieti' Mulatságát aaoabaa caak hamar aa erkeso \eoi-<<eK ¦ nnkor asulan erősekéi ,a e.lutnU éa hamameut. Must Martoa ur UiaB k.»r enlcat követelne, de hit bajos „ lurumut ulaln>, hul a négykesu tol-vaioael.eu paoasst leh«t emelni. Alt a led teael ti tuitii»li«i kéaslele', mit Őmajom •aga íaj. i»-caoÉ»semé.yenek as ossonású caarBOkosu roglöutitt, M»r~- — -'---teti. h»tj veadé-jeinek B,u ,r. luyelfi képeeég és leleméayes- . A Bagy-kaaissa ui.u. j-rnKor f. évi sov ember bó 11-éu r-if->i V< urakor a Oa^y-kaaíiaai polg. ifci>.» rajttermébea rendes óesi kósgyü i»t i>r(, maljrs a kör. tagjai a as érdekel taaugybaráiok tiesteleitei n>6gbivs<Bk Trgj«.: a) fulyó ügyek Üj.aorlsti eiÓadaaok. Morgeabe»4»r Ji uix ura vegytanból. Ábrahám Gyula ui torié i bemből, c) Ne ti m ibditvá L di Ti>i>uji;as. Ke.t Nag;-&eaiaeán. ok t. H ]8tfö Hijj-aiö Sándor. - A helybeli ka k f«vM if jtuaga a tauari kar vesetese s,Ut', — ha >t idi kedves, — idea w kiónul haló ika estejés (ao». 1-éa dáiatáa 4 órakor a rom. ksth. temetőbe, bőgj oil a ke-gjearead.ftk sírból ja mellett kegyeleté lerója as elbuayiaa-, illetőleg egykor ateretetl Uaira boldogult Groesmana lg aaci irint A liasteleUdás köveikesö Ut. lekDea fog •yi.viouni; 1.) „Ki aa, k Byugtot ad D<rk«O V......„Ei&adja fúgyma. dalárda férfiasra. 2.) Alkáli beeaéd. tartja Koiriacb Károly 8. o*i lao. 3.) „A gy aauirboiinak képe Eió»djk a lOgymo. dalárda férfikara, 4.) .H.io.i.k napjiu. "Kohó) p. . C««- — Dr. Faraek Láasló fslolraaisa, l j,l«siQak. okU ób jfty i -tdetefél 9 óiftku • aoai rubixbt ú uadó. A iitita jövedeUm ki i fd j f«>rd<tutik. Eljrgjri Pbuoix , )«K5»ate «oo;l Otoriról. N.dw Jakab J>- uaitó tánaÍK tit -M»ri«k» kU»« Kadre ur S»b»d- s hangoló. Hiat ttgjM ¦oagora kaagotót éa késsi Ót ajialjak Romiltt D. arat. Uki«« EotvS^tér 16. aa. - V-raU to.ücwl Íurd5 readé-gek nám e« idéajben • hifiin eseret jóval lú'haladta. dor g ai >tt, adolog, a A p gj jpat mközb'B nega.lap«d< Rjik ciginj fe's«6gérel öaaae- i kötbee teile<oa»égre kerilUéa o/ toleeégét Ütlegelni kead'.e. Ai Qtáeek «gjike a oL karj&n leró caa- hl c>-mút érve, aa rogtoo meghalt, — Orv(rjilk08«S Kid-Kosiroa N. t»k«»reak«dö vejét orutva meggjilkoUik. — Eaajt, mit ea OMtrfil asükaBAru leve-lesoak (adat Telünk. A (ette* eddig D«m fcdesUUti tel. — Ugyaoex^a tirgjbaa gy miaik i>»elesoakt61 a kÓTotk^sá érte-aitéet ve^aaauk: Scbmiedl lUé* rac koairi kiről legkó.,Ubb jegyei vihou F.ioa , 4f f ^ ,"7_ik« «jj«l Mt 12 órakor GiseMa ktaaa-kuiiToral Alaú LKunboran. „" . mill.m . . ,a„4l,\| l .. f-ij yy AUii Du Mmd»yájokoak áldást é« aaureacttét ki-uak ! — Kiaevetcfl. A fold in ive lés-, ipw és ksresk-dalemúgyi Jaaoa Tíg«lj;a»daaf. gi laa.oesrthes < ia Ssslay igaadaaá- — AhrrriPKpria»á<talapltTáiija i emberbarát, érsüietéi ¦ ál dósat kéaaé-gét. Aldosirsagiaak félsaisadoa jubüe-ama alkalmából ugyani! as „•Mttergomi aggipuló ntétet" javára harmiaci-eser (TáDVt tett, a mi egy baratjiTal a kurcamiból baia felé menve, barátja kiaeé hiira maradt tőle. Schmiedt ot be aem Tárva, belép alt a kit ajtóo, «idóa icegy ember, ki addg elbújt el A ugrott a baltával tejbe vágta. Schvtdt elea kii.iaat hallatra oeeserugyoti, mikor ia még két vigi* méreteu tejére, mik aaoaoal kioliékéletét. Bwátja a aikoltisra \|aat hitu, ..így Scmiedt a aötétbea OMBe verekedett va!«kivel a egy karót ragadva •egitaégre aieteti; a háthot érve, hul mir ekkorra mtbdea sj elnémult, a fóldőo egy alakot litott feküdni, kiben barit ja hulUjira ismert. Zajt csapva, a asomaté- > viroa polgiraiga bilis örömmel fo- rey "jOBsettÖ'. aaaValja Gast Jósaef 8, tan b.) Végső óhaj.as „Vieth-töl, eloldja a ti'igymn. d»larda férfikar. — Véres %errke4M! HoltortéB ? Hfci hol tortéaheiett oloa eBáskol, bki K M-K.mt.tii! F>lyó hó 24 éa v-táraap cs'» 10 óra korul Kok Josel Katoer Jo-•u-tfot együtt ború g^ lak a ugyoevetet' l'reui néuí korcs májába a. midin egy-•torre oe fp Kuauer L>saló vessakedA ter-mMtetU hírhedi verekedő es miadea b«-veset>a oelkü' támadaat intés a ké> bo-rusgato elleB, (elkapva aéhaay üveget aastaiudbos vagdalta. A két egyén ki akarta krdiBi a vs»sekedasi; Ulke'tek fle távosni kft«süitek; Kuaner Laaaloaaoa b»B útjukat állva, kéat riatott eW és K.i>M JoEoef'el bl karján ea ctumbjan ve-•iriy«a-a megasaru, agy hogy a balkaron a kncuklyt>an minden eret ketté vágott. — Kusnor Josaefnek meg agy üveget v-go't a sseme kosé, miiltal es a bom-iu«cuBioB vsenvedett lulyot aértéat. Ai u»í) f lj.«taa * víMgilóbiróaái vau. . 0tober20-ifl eiti . jr.kor &«Jin(. tarkaalaki k«aias a novai aiaó begyre akart tm-aai. Uidon a li^y-gv-puhni 200 lépéaoyire voli, — .¦mtrellen lettet h.tba lőtte, A Herén* caetieo os<erogiott. Később mégn aike-rii.t neki a legfóielebbi hegyi bemiaam, hoBQan m g ason éjjel kocsin tf«ax^lljtottilt No»an la«Ó esüleihes. A máaaap reggel megejett orvosi aikaioosval a leb baláioanak tstiltstott, ¦ a iterenoeeileo ember 27-én virradóra m^K » balt 28 aoejteieitmeg a torvéay-h«i t>iocsolás A o«eod5raég "¦;) ereiylyel nyumoita. - Ritka jelftitiég MiaUi Jiaoi li-rn kosbirtokua basa elótt »)Cy teljes vragaiib«B pompisó vadgeaatenyefa alU jv a hely beit, mint a Vidéki érdeklődök ü»gj aaima Uámulja meg idonkiat -.-.ka jeienaéget. A rtigyek és virágok tel-iLJra fejlődtek és éppen oly fejlod-' ''• ,k igen k d gadt. Somberekén e bó 16-in eate 6 Órakor Kreasuca Siod'>r aserb fo dmives Stuja> novici Gicu nevii asolgáá. megasidvia as ennek toiytin kösiUk timadt asen'e-déiyes ttóviliás hevebea a asolga kést ragadrio, evvel gasdijit hasba iiuria, eaoek követkeatébea e hó ld-io óra Újba a meghalt. A gyil-koa asolga elfogatott ¦ ellene a büuúgyi visagáisi aiüukal folyamatba téie evi. — Athelyczéa. Kerees.es Jósaef csákiornyai »don»i- a kapuvári kir. adó hivatalhui belyesletett át. — köd előtlroa köd ntánaaa. Ei a mesebeli kosmuudáa laijeaedett be a múlt aapak egyik eeiején egy Sopron virusi tisiiviaelon, aki a várkerületen »é-tilgatva, egy pillanat alatt ellllnt a fold halot- l. Öreg< l belóte. — ErdÓajr Easeuia tírjára tak Qapja alkalmából koMorut fog be <sein> a helybeli irodaiompiriO'ó egje«tt •^1 irodalmi atakoettilya. Li olyképpen t'Tiéoik. hogy Miadeoazeatek napjin 4«'Utin 4 órakor •• egyeaület tagji "~ uietleft na^gjoíenoek a « airt dr. Ci ^"¦i K álma a ngyeeületi Ug, aik t>e«iéd kiaére'ében naegkoeaoruua. - A n«raoki klvaUI diceéreta. butg«imat lej'e't ki legutóbb a ciatoraik ^;i»inia • ugy eaeknek, mmt ai egj-a Ur^tóu heljeknek fertoLleaiiéeiÜa>. Iiy butgóaág «• erély oagybaa bat aa eyéat-*g&gji áiiapoiok jobbra tordaltira. l. Ai eaet ugy é lörtéat, bogJT as egyik hss elútiapincsébenjiló lyuk vsa-raoeosslst a hásbvliek ayitva (éledték • a beai<íigei«« koiijOD arra b-UdO Mttt-vieelo b-lelépett a belesubast, keséa ea libau jt.eotékeny aérüles"ket is«oved-véa. A legDagyubb furgalmu aeulóhetyea előfordult eme gondatiamiga a hisbeli-éknek köODyeo vágsetesaé va>haton volna. — Ai imákof l-rmtr Praktika hölgyök reg folfed-sték, hogy a taroftr hamu téoyá)ladékok asmleléaen kívdl egyébre ia lehithasanilm. A .tamur teltnei" csimen a legérdektesfitlbb téaeteket fugják megír hatni a« utókor toülorgaiói. A duthelyet e tönéneUék kost ketaégki^fil a(kóvetketo foglalj* el: A vasili- ositrovi oros kikötő sllomiaon a vimffllugyelo t«tarlóiutot egy Stockholmból érkesó hölgyet, ki midőn, ki-•¦illott, minden ok nélkül aébiny kopeket nyomott a kesébe. Ei asi ndokolatlao vess eg^téai kísérlet feltöltötte a vimtsl-Így elő gyspujit ¦ mikor jól megnéste bölgfét, ugy látta, hagy annak tornurji sí Európában isokáaua dimeosiókat jóval túlhaladja. Bevésetté tihit irodájába, hol feleaAgével mgviasgilta,ita • es nem kia megl«peiisére ugy találta, hogy s h&lgy turnü'jének igeQ réssegea hajlamai lehalnék, mert ht üveg svéd puaca volt belérejtve, melynek vimmentes behozatala tiloa. A hölgy 40 rubellel éa turnürje tartalmával baobödótt s komplikiitan berendeiett iaaákowigért. — GjáBahir. A követkeao gyiis-jelentéet vet dk ; .Fábiás Mária, férj. Barta Györgyné, miat leánya, Fábiin Ztigmoad-fia, eoaek gyermekei Klek, Ztigmoad Gtusti mint uaokik, valamint Barta Gj-orgy Teje. Hichel JÓZefin, ösr. Tuöoly IgBacuie sógoreausonj és ennek gyermekei: Tuboly Síidooia. öiv. Nyaly György né aaokabuga, ér. Tuboly Gyula legjebb asztali- és Uditi'í ital, kitűnő h»Usjun«i biionjnlt é Qál, gyomor- és kó 2711 Sí-27 Mattoni Henrik Kartüai a Árverési hirdetmény. hiabaa lakott, ast moi hallott kiátiis atin kösTetlenft! egy alakot litott elfutni as udvarból. A gyanú asoanal Parca J&bos fiatal »• losra irányult, ki f. bó 9-ikén taauk előtt ngj nyilatkosott a korcsmában, hogy Schm edten, kivel ekkor öaaseveaaett, bosasut fog illői. A gvaaa.itoi.nü egy haitit éa egy vérea iMbkeodÓt taliltak. A hulla lH-tkéB felboncolutott. A balta éle egésaao beleillik a fejéo tátongó sebbe A gyanúsított el fogató a éa Saadra vitte tett- Mindent tagad — Véglr(-8ités. A vallis- éa kös-J oktaiiatigyi m. kir. mioitster Kist Lajoa \| ala-«geraseg. köseégi polgári iakolsí' •egéd-ianitot jeles illsaabaa végiegesítets. — Loibert lftTÓ vadászott- SsUca Jiaoa lanouki lakosnak ?gy /t Ávea borjúja as istállóba! kissabadulvin, a fala mellett levő busavetéare tsaladL A gasda a borjú által okosan dó kár miel5bbi meg-akadilyoiiss végett a borjú utiD fa ott, •At két hisi kutyijit ii s borjúra ussi-totta, hogy ast hasa hajtsak. E kösben egyaserre három vdásé egyén köselé-boa ISLla magát, kik — as lalea tudja mi okból — Ssllca János felé löbb lövéai iaics- éo, esfk egyike S«üc ny»kiba furódutt • s«t •alyoaaame^aebeaitatte. Esulin illi-lólag még meg il akariik UÜegelai. A vad4ások egyikében Ssüca Jsnoe é« neje Pécs Iitváa. mohaoi lakost ismerlek lel. A meglót egyén neje másnap at ecetet feljelentvén a járiabirosignak, nem tudta okát adni férje megLöveiéeéaek, iejyet egyébként a megindítót wasgálst tog kideríteni. — Rabi «a.A lancjuki jegysöi Iskba-rablók éa Sey Htvio ltkástból 13' frtot, néhány aorsjcgyet és sok éksaert M-jer helyettea jegysotöl pedig GO frt késtpéost és teteméé lójarlatkes>etet raboltak el. A telítések eddig ismeretlenek, asoaban kipuhatolásukra a rendőri vissgálat meg- Swiety. Tisztelettel értesítjük t n. é. ko-zöDséget, miszerint tz tiáig K-Kanizsán síékelt . Greshim TezérOgy-nökséeéf f évi oorember l-jétől GYÖKBE helyeztük it. A ueljbeli fóagjnökségnek kezelését M»sci»Dzker és Wilheim urtk válliltik cl, kik miDdenkinck e szakba rágó felvilágosítással készségesen szol-gilDak. A The Gresham Lííe issuraice Sosiety maf jftronmif i fiökja Badap«st^B. Mindazon t. barátaim- és ismeró-seimnek. kiktől stemélyes bucsnt Dem vehettem, ez nton mondoK m Isten hozzád' ot. N.-Kanizsán, 1886. okt 27-én. lMck Salamon a . K00 1—1 A B.-kaaiaaai kir. törvénywék telekkönyvi oeztilya réaiéról köshírré tétetik. hogy Zalamegye oaaaeaitett irvatira vég-ruhaj tatónak, Kegloviu Jiaoa végrehaj-táat ¦aenvodö kerecaenyi lakoe elleni 3ií5 rt tfike, lHti^. január hó 1-eO oapjáiól járó 7% kamatok éa eteknek 7"/, kamatai frt 50 kr. jelenlegi • még fe.m«rüló költeégek triati v«^r«>hajtiat ögyéoea a ennavesatt kir. törvéaytsék területéhei artosó kerecMayi ÍÍ41. n. ljkoayv hea A f 716 hm a iagailaaok Kegíovtta Ji- illetó h48 trira becaiiit íele ingatlan 1986 éti axivfiaber bé t4-lk Bánján délelőtt 10 órakor Kereoaeny koseég Oiró biainal dr. Tuboly Gyula telptreei ügyvéd vagy helyettese kösbe-jöttével megtartandó nyilvinoa árverésen eladatni tog. ILikiiltiai ár a fenébb kitett beesir. Árverései kivinók Urtosnak a becair j-it kiMpéntb-n v«gy Óvadékképea papírban a kiküldött keséh«a latsai. Vevó kÖ<eles a vétel árt három egyenlA réetletben még pedig aa elaot ai irverée jogerűre emelkedéaétól isimitasdó 15 nap alatt a maaodikat ugyanattól két hónap alatt a harmadikat ugyanattól bóaap alatt, mioden e^y-a réaslei utio ai ár-vsréa oapjitól esimi aadó 6°/, kamatokkal együtt aa ár»eréai feltételekben neg-! határozott belyan és módosatok aserÍDt , lefiaemi. ; Nagy ICaoisain a kir. törvényetek lelekkvi ba>ú«iftnak 1886. évi aog. 9 éa ! taitetl ttléséból. erenyé* dr. Hofjaer elaok. 2896 l-l jegyao ) E raratt alau kftslstcktrt ne« tállal fl«lút«écet k iierk y ügyvéd y gy sí öseses rokon dt iv ügyéd C, gy áig nevében méiyen asemorudott isivvel jelenük felejihetlea aayja éa rokooaknak O.ai éa Tubolytsegi ösv. Fábiin Jiaosné mUI. Tuboly Kusiliárak f évi október hó l mUI. Tuy 27-éfi reggeli 4 órakor boaesaa saenvedéa u'in * ele 68-ik évében töriéat gyiasua kimaltit. Kelt Nagy-Kaaisein, 188C oöt. 27 o. Áldáj éa béke hamva, felett 1 - Ilymra bir. Kuily L.jo. nr, kósaseretetbeB álló kesstbelyí ügyvéd fia. Király Kálm»a, a msgv. kir. illamva^ uiak pénitirvistgilója, a hó 20-án tartotta esküvőjét, a semplénm»gyei Tályin, Mi kil Bocakay iodilta:olt Éjjeli bftSréa. Pénteken éjjel Bodó György raobacai korcsmáro lakábajtolva-jok betörtek, de etriasstatvin, csak egy selyem kendőt vihettek el. A ceendőrség a betörséaea lopás elkövetésével Sooe Fe-rencset éa Imrét gyanúsítván, esőket le « tsrtóststta, mert a neveiettekoé. Vartott biskutaua slkslvival több gyanús tir gyat találtak. — A nyoró gyégymóditrr (mas-tage) ujabb időben legkivilóbb orvosaink által igen jó eredmeoyDyel alkalmastalik saugorok, bénulások és oaosoe biatalmak elharitasira és laegstaBteié-sére ¦ e csélrs s legjobb hatánuBsk oyil-vinitjik a Brisay-f«le tosborsseeat. Erre vona kosólag Dr. Lórinmy Farencs ar, a k. orvosuk orsv. egyettlletének titkára tudó- és asívgyógyiss, a követkesó levelet intéi'.eBrssay Kilminhoa: vBudapeat IP tó. má/cs. 12. T. Brásay Kalaán nagykereskedő urnák Budapesten.Ctúio* (rheumaükua) bánialmsknit, aa esen betegtégek kóvetkesléoen gyakran fejlődni <tokott ssivbajok elhiriláss osél-jiool, »alamiBli«imt>s b«tegségnél, egyéb gyógy hatiny mellett igen ctélaserü at üvőjét, a sepégy y bacakay Margit kiaaaaaoaysyal, Bocakay Jgoáca tekintélyéé földbirtokot egyetlea leányával. Ai eaküvói lakoma u'án a fiául pir, tarisskodáai helyére: Budapeatre ÉTEL-ITAL. gygy bíró. növényanyigokbol készített és sok hires orvos jóváhagyása és mis jeles siemélyek számos elismerése szerint kiltnö Ihlnu váltó- és mocsirláz és emésitéshiany. bél- és gyomorgöses. epeinger, haoyas, tengeri betegség, tiieletsionilás. álmatlanság, stb ellen. — Az .ÉTEL ITAL", a mely több oldalról és a többi között a bécsi cs. kir egyetemen is elemeztetett, a Dyert bizonyítványok szerint chinát és mis káros alkatrészedet nem tartalmaz : Ara egy nagy üveggel G.1 kr.. leUebb üveggel 50 kr. Használati utasítás minden üreghez mellékeltetik. Kaph&tú: BrazaT Kaiméin NatJ-Kanizss r RoM>nfrld A., hnfer J . Brlu. .1 , Kirak F. Pr« . Hnt.ninkttrut TaDb»r. Strea é* Kl.ia, FeMfl- ftge) rú- elat.é gjógjvód (mawg) ai aa állal kóisileit kilüai 6«i«lélolü .óaboraacatt miodtQ oaMb«D ig«o jó erad-m^B^Bjrel asoklam huaail.i. a igr ast miadeakiattk ajialhatoBB. Upoxr i, kiadó: SZAL4T 8. Falalóa lawkailti : TASS ÁLIOS Laptui.jaoao. : WAJÜITS JÓZSEF MOLL SEIDLITZ POR Tavaszi gyógyítás Nyári gyógyítás Őszi gyógyítás Téli gyógyítás Kaea porok «.»<"¦ bugaiffe>- eB«ut4a> ; 4ag«la«, Blájbai, Tértol b«t««fek: ell^a évti ¦ereabra r6trea&l. _ táaaal 1 frt , „ MoLi. A »k»í< uyuixiia láth& octh.tii. ukaca fto i lb^k 6U foWtonOUD nóektd5 «<i\|- eredeti dobói baasnálati ataai- Raktárak M.gTron«i< minden n«vescte«bb (7&gTUarU- rábao C»k MoU-fale kénitmAnv kérendő. HU A. ivéfyuamz oa kir sdvari tzáilité. »ms. SUst TaeMaabaaS ri\|1lTl asétküldil utánvét mellett. 2 doboznál keieaabb aem küldetik Uuteéirst iOLL A. irttvi BeCí.fs TIK foglalkoxisonoál f»K>a az r,a Uo\\ fele Saidliu potmi ig<o i& h%titt KTftkoroloak; ifBerea est eC7«a«r • ¦iadenkorr* ¦ kivánolt arte •»iv«:j.-i ,latén &«as« meg-et f-Sak a gyomrot jívi it fit kBnnyfl»í teaük. T->tul#tt>l SttMjka Jsa F. Ulken HoBadachiafbao MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ LegjobD bedörz»öl6 szer és minden meghülési betegségek eJlw. J llai. káojii, koKka <¦ aaaiB.iiéaoel E« í.ai ara •aaia.lati ita«tiaaal ÍO kr. a t ^ kf,aÉJbra , ák a. or»á« ^'»;'J««»J^r;i'Lí'á'"r° IL A Véou«» ... kir ^ Elian.rt. MOLL A. , yótTl«.ra« urbo. B«-..USZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. OKTÓBER 3O-ta EDDIG MÉG FELŰLMULHATLAN a MAAGELi W.-félo <. kir. xzabadalniazott, vau, tiiztJ, g: C s u k a in á j-olaj Maager Vilmostól Bécsben. Ai orroi ukialéj.k alul »a{ttiiagail.loU «. könf- ¦TMSHéntkstélilC folyt Ad gTeriiaek«ka«k iá ajánlható, m.rt . kíHaaUbb. lrej..bbn.k ili.mert B»-r: m«ll- IBió liajok görvMj, datranatok, kelének, búrklttlések, mi-rlgrbaiok, sjenirMrs aib. -M-a - «>• 0"t »« 1 írt «> r.ktrb.n : Bicében, Meumarkt :t nám al.it Mtrik-tl.\|rTU birod«lom legtöbb é. jobb ae«ü gyógyeier- k.oh.'ó nMilla a. M..'0» Ad»,f karaakadí ur.kMJ. Ilr 1 - ilaach Károly-fMe A legjobb a.er ..vomor-gjeogexinekbeo. hi- i defleiéa id-2 báalalm.k fc iróbetegaé^ek e;K".v.r -- » •«• "• ¦• » • , . Dr BlkolaMh Károlyfrle Kntt.« n.u.u atoo b.i.g.éjr-kb.ii melyek ap.ovoi >er.I«e«nj.«K. v.gy roaa »--,M ...rma.o.k, ,..1.M.I-.'okl~ k». K« »"« " ' M M kr Dr Hikolaack Károly féle Reodkivíli ...r merg,. <>•(""<< "°" "r ™ aajol a»or l.«aa oiak6d««e a .a eoból aaarm.aö be- p .', a I a a a r. 'ei-'f" •"»¦ ^ «"l " > frl S0 'r- Dr Ilkolauck KírOlr Rle A Ufrbtaloa.bb a«r . gjomor n>S«6dea«re "..,„1 aeji ha>0 aaerTek felüd, ia«ttl Egy üveg <"''•¦'•' i... frt 50 ¦ Dr. «lkola«h Kroly-féle A leRJobb „er gyomor- é.b»l-k..b.rua, p,,,,,,! ; ..I.1DÍD1 egyéb betegaégek .lleo. tgy Üveg Fóraltar insztna s laifaroniaira nézte iSaliczia ts Bnlinia ü&ager Yümosaál, 8ées, 111. 3. K/cn sorsjegyek kapható.', a kiadóhivatalban l&ncsemjl Sorsjegy JL. Fönyereméiiy készpénzben ii 10.000 n. 5000n2»^lifJ\|L7 PEZSGŐ KK»KI.1IOKKK JÓZSEF un. A magyar lovar -egylet sorsjegy-irodája: Budapest, vaczi-utcza 6. sz. Wajdits József könyvkereskedésében SWADLO FERENCZ Bll»APF«TK> VII ker- alsó erdő sor 3. szám .b.d.lm.iolt. «jl.l.n. ói,i»Qk..dS i t a, írllrmrzböl ; tnrábba arabsd>la»s<>tt fe> tlWA- '" Mllöit»tr»i k«l>h»it, •¦Uro d riDi. egy "»gy tol>b helyia^^ s«ámira-tnely Ulóbbi»k külODOftnD uj rpbistek-Dél. iakolaknal. kórhiokoal •¦t> a«.l-liiieléaael, »-ny ai-li/laieí. nélkül igeo cietMKrúen alkalm»sbalók Ajánlj' további vslameunyi »¦ epiiéi aaakmib* tajTtotó moakáit, agjmtot: épület-, na-, é« acerkeaeti lakllo* légim it v.kolal felhaot (epitit korá- caoli Ta-abö! muokAit. ¦htikártyik aa ktltaefviliuk tofy> •• béaatta 2SO4 22-.r>6 ler taúr ír által feltalált t. izibtdalaaiatt MEIDINGER-KALYHAK HE1M H DObllnicben líéw mWlett RAKTÁR: Budapest, Thonet-udrar. C3. KIR ZaBai>. U-S4 RalLtaralL: BrX'3 BUKAKEAZT MILANO Kirntueriir. 40,42. Stnda Lit»kani 9d. Corao Vitt Lm»naU SS letfltá dijakkal jutalmura Hér* 18T3, Ca»i«l 1877. Parin 1818, Sí 1877, Wel* 1878. T.p iU 1879, Bíc 1880 r^,r 1801, TriMt 1H82 Letjobb felOlrőlfmS uelalúTp! ellátou bá'yhik l&ki««knak iakolik I 4a irodáknak atb , efryairfi éa •lufin kiállitáabao Kty Cíljharml több soba fötbufl Aa O«U. magr birodalomban 283 Uoailábao 2ií'» dfb t«O a mi Meidiaffr-kilyhink-bél auiálltban, Mk kőit 67 UcwUbao . b«csi k«rOl»tb«D &<7 kályha. 46 tanodában 3fb kájjba a bodapeati kertUetbaa. A(rrrtM)«. Axoa PMtktdveltetfat, «ljt a ni káljkáink •ía-d«Qrt kÍTtTtik, tobbwör«a otániaokra alUk okot — Fi t7«in«sutj&k tobát a t. k<v>öna^f«t uját irdekibea u Q'alT* fjíri Tdj«fyO«kr« — bocT ^TJ" "M^ oiúnieuncmi hiraerm éa í«oert •^árt«áaratik Dtáokáaaitöl, kabar aiok •K7»erQen .Mfidínftr kájybik' rmgj pedij j » t , t u : Meidiüfer-kilybák (r/anáot ^jiskatnak n A ni ryártmánjaok ajtajának beliS f»lío ([fari Tédje^yQik bele tid öntta. „\ent»uf szabályozó-, töltő- és szellóítetó-kiljiu ketcós köpeojDyei SsabadaJo. bcjeltotTa. A c 6r««rek Uttücia&aál a por •lUrolitiaa coljából alreaMo* • Blk«l, hogf a kaidba ¦sétT^«k Z«j nélkttli tölté T«u»a nvrinti cStarua koks t0x«léM«l M orai áfKurum »téatMmtíé»atí. A hun éa »Jak pomílküli elurolitá- vrHellos", fttuemésitó k&ndjűló v»gj kályht lithttó tüzeléssel. ÍE1DIN6ER-0FEN Egy k ddali6 Ttgy kályba tflbb helyit •( ftf^tle fdt^aéra ain'fállut. Tettiáa nariaü íj6t»rt«« knk«, kő- ?* DÓIkü.i «íUtdIÍ k\\ R>aaail flitŐ kanáálldk kijaTÍtiatnak. KizpMtilá(faté« Bfleiz epületekre. Szarkészül ékek iharos él mezé gazdasági czélokra. Waggon kálkák Pn»peetax>k a ijifjaikak iifjea íatiimealt.. U»3 3-6 Üzlet megnyitás. KzeDnel van szerencsém a n. é. közöoséget érte^iteai. miszeriot jól berendezett női-pipere, rövidáruk és illatszer KERESKEDÉSEMET megnyitóidul, hol is mindeDnemu u fizletbe rágó tárgyik jó minőségben olcsó ár mellett kaphatók. Teljes tisztelettel Holm (ájulánr. Fölir WaiAitK Jóxurt ktnyrkentlaxUme mellett. I) i\| u I I a N I r lo titrtuiH&y .»• í'orkhttu ' aU.ictlloll lS.i» b... 1 EutKilisilókelíSÜj. ha. 31-ci 911-212.521 ír; iiinuigng«in „ „ 1S9.41L138 (n az /Wtó. évben kötött nj biztosításuk összege 244.829,014 Jrt. Az égési ujeremény a bizto-sitotlak k6u oszutik szét. Minden kötréoy hárum év moiva meguuiadhatatltoná válik. Du <áDtuli kerQlet ˇ•'aé OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO i; o ORVOSI NYILATKOZAT O a valódi it Dr. POPP J. U.-féJe O ANATHEBIN SZÁJ?IZ 2 •-rej. ttflu1, . afl'ynv-oaioa .aijb.joka!, kúroa ^^ iaybua éa a toEfájuuál- ^ Koibael biaonyitfiro m .i.riat . dr POPP J 0 c« kir ud ~ »ari foeorm B-c.l.tn ABathrrio naJTil^t . .iliyna c úiua ai.jb.jok- O aál. . kúroa foghnaaál. mindaakor . l^^j.itb aik-rrnl haAiDaliam a ^ hogy ait roéfr m. iá mind-pütt rnadelem. totvnlhogy gy.knrl.iumb.u Q .DD»k ey6<Th.-.áanat voliAml aokaxoroaaa fn-ggyfao'd e-n. Q N.gy-Miklóa Dr. FetterJ. a k. Q A t c«. kötSna^K káret.k, b.larototun POPP (a. kir. udv.n O foirorvoi-fala k«aailmaoyt kérni, a cokia .a olyaal tog.doi el, «i»ly ai O én védj-gyemme! v.a elüt.. ^O II ríot,.a K.uelkof.r Jo.a.f. L,)LL f . B°"..oíél4 a"ÍZ'. a d t i l Q Kia> B cvofrii Marcial ibí« : Kia. I.t.io fjifj" Mimiialii fi ,¦. D : H..II6.J ,j Karií.o: R.HÍU I jjö^.. T , p o'l c • in síh Ö L-ipfti oirpi. Stiifrbi. ^.ülniiik; L tjr. P.rlakon: Sipoi A >ooooooooooooooooooooooooo8 Fineher Sándor 277130—40 uroil Nagr-Kioxaaa. ¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦ ¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦«>«> Gefeartb E Cl. udTsri {épKrz B»r» Tll. KrlMr.la.sr 71 n Subihoiú lillí IMíi, Takarék TQzhéijek. Köipoa ifUtét. Aszaló- •* szárito készülékek MintajeQynékek díjtalanul. 1790 a. \|ik : SC jVrverési feltételek. A aalame?ye OManailelt árv.l.ra mgreh.ji.túo^k Dodiek Tertts Kullinta »97 Irt. 16 «r lóké kliv-i-le. M i»ru-l^kai iráoii v«ir-b.jti«i UL ebfü 1. A« 1SS6 ni novrmfcer h» 86 napján d. e. 10 ór.kor O.od.ou frj>l kOia^tE hAg4Batl ^D^C14riaiDQ0 ivii* vaooa >TT«ré«-D arverea a á bwaitatoak k nagv kftuiuai kir. lorvéu^atek (a cafck-loroj«) kir járáabiró^á^) lerüíttteo léfi* a gárdioovf-csi 33 tsama '"l-kjegypS knojíbr-n A 1—9. or •¦ a felvett in-CailaaokbólDodlek Terézt iHr ó '/. r«irr 409 frib.B neaofi' me«;«li-pi ou kiki-a.ia.i arb.u 2. Li«D ArTrré«B a í-ot körülirt ioeliaook a kikiáJtiat ároo >ló) <¦ eiadatoí togok. Arreresaii •ÍDdéko»jSk Urtotoak ai frt 90 krt kt&aspéatbeo, »a«j ÓTadékáép-* értékpapirbui a kiküldőn keióhe* leleoDi. Költ CiákioroyáD, 18^6 éri mája* bó 17-ik m.pj4a. A csiklorojai kir. ji-rásbirótag mint telokkóajvi fant óság. SÉRA FKRENCZ. 2-ífrT l-l kir -r,-.r. . FI&VEIHE/TETEN Ai i,Ul»n'iM.o laaeit, jó birn«(tiek örTendó ¦ lóbb oltialalag kitflnleUU "' bonz«»x kíii mentem — k-"lend5«r>gén#l fo\|T» — aok atánsiaoak irvén »í utóbln időben k i.v., -lhatir..ia». hojy azokon ecimjofjeía.t nödoaitom ¦ arra It^ nvo-m»ti>ao ujá: há»-m koltó al»íjit véstem föl b»jffT«at#tTD axt efy.<er«m:L T'"":' je^jkeat ¦ iindapati iparkamaránál. SÓSBORSZESZ C70ra vojhitéit M.kB.61 : eaazat anajalti. «Myta. U,- ¦ fl\|fl\|<akaak, ana«\|yaalia>\|ak. kénlaaak «b . ' ell»n; <la kQlAasacn . bedr>niftl.4.keü6 BTar6-fyóg7In«><ínl. <m»a»á:ei if«n jó h»ti«u nak biaonyuil Foffti>aliU nerlll ii ifroa ^já»lh»t4, a ¦.BSTÍb«D . focg^ féayit el~.a'ffit- fofban >S.kio4k • itij tinta. é< iuiUIu i«t »;er » utn elpirol,i.« ilu vala-¦Diat ajánlatot e uer fejnoainr. ia a ka)Ma\|afc eröutéaare . f.jkorpa képsódet mfj; UWiljDutin M .ra.k altiroUtiaira. Ara «gv »agr Iveggcl 80 kr.. es» kiarbb Ivrccrl kO kr ilui atatiila .ipu tafj aaael o.»l..ii. biiumtn;ouia ne»a»r.Tal «:i«"' ¦ •!•• 0>'(he> iofttoi _ellakelvuk RA.KTAFUK SAQY KAN'IZSÁN Eoifnf.M A, Sebw»n á« Deatacn, Marton A. Hnber, P>ác«r A " I Bad.Ptaiea, IV k.rllpt. Mni.nn kSrnt » lú. Kapható Csáktornyán: JóutJ köryvnyonaájál-61 Kagy-Kanosán.

Insert failed. Could not insert session data.