Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
1.79 MB
2008-08-13 10:06:11
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
671
4087
Zalai Közlöny 1886. 045-048. szám november

Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós.

A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

XACY-ttlMHM, 1886. November 6-án
6 frt------
J HMkr 1 EnlBBr
Efjrat azam It ar
11111> E t í: a E I
6 basáaoa prliuorbaa 7. Blátodsaof liadVn további eorerl 5 kr
¦YHTTtMO
(.1
Basa.ru
Hoszonötödlk évfoham.
KÖZLÖNY.
A nagyk mziax , Kereskedelmi Iparbank', a .nagykanizsai önkéntes tüzokó-egyUt, a ,nagy-kanizsai kixkduevelö ~~
i
Nag y-K a » i m ¦ d
tgt/tsüitf, a .twjji-lrawjat túzti-önxgélyzi ttdmtkeuf, a .joprom ik«Twi««mt i iparkamara' nagykarwai küíváUatmámjának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
llalotuk estije-
Szomorú emlékek szomorú innepe — vigs'g, hivalkodás és érzéketlen lelkek csód ülése nálunk, kik csak azért mennek a holtak városába hogy lássanak és láttassanak.
Ha az elborult lélek elnereog a muita> emlékein s az arczon végig gördül a szív szenvedésének keserű g; um&cse: a köny, meghatottan vo-fájdalom-kitorés elől a
¦ul félre e jó érzelmű pmvksczaj és faragatlan megjegyzések j Teseob
embertárs; — nálunk | ^íet
Néhiay ti* i putatakarékpéu-
ttrrél.
Háromnegyed éve körülbelül, hogy a postatakarékpénztár intézménye hazánkban is — a külföld és Ausz tria példájára — életbe lépett, és ha végig tekintünk e háromnegyed évi működésen, az eredmény bizonyára nem fog bennünket teljesen kielégíteni. Nem elégít ki pedig azért, mert a mellett, hogy a be
Bint
,ak0MÍg tr4 á.
•^ , / ^¦"- ~ "¦- ¦" i m^m ¦¦ b ^n aaf a*¦>™ ^^ar^p^^ai^ BBia mu J
Urnává teszi magát, ki levett ka-! boz képeat mélUn Tirhltó T0,M lappit akar elmondani egj imát az nellel, aoaiom „ . „ztály, a mely /elköltözött kedves sirhalma fölött |legillMbb TOin, hÍT,t„ . ^^^
Igaz, a fajdalom nem virág, | Urékpé[lI[ír ,ímtaa 03xlo[Ml ieűrji ¦elvet az ablakba tesznek, hogy or-1 ^^4,^ TM itt képviselve. T. i. szic. világ iássa; de ki tehet róla,' boey jobban megkónnyebbal a fajdalom, ha az elporlott szir fölé térdelve rebegjuk el újra az elfelejthet len válás búcsúszavait ?
Pedig ezt nálunk nem lehet stég-tenni és nem is teszi meg senki. Zij. nevelés, kiabálás, tolongás és érzéketlen, profán emberek közt senki sem teszi ki magát a csódülés okozójának. Az értelmiség még 6 óra
detét veszi a tömeg néprándorláaa. hogy az .est bekósxönté^el bordélyházi üzelmekkel fertóztesse meg a aegilKsöttlés szent btrodsümit.
Erkölcsi cnlyedés tekintetében alig van hazánkban város, mely a mienket elhagyhatná s az ily pros-tituált népnek csak az ily alkalmak kellenek hogy iblnös szeovedély, mely nbigiba haj ti lelte minden jobb érzelmét, tnisnlyra jusson. Minden nagyobb városban már 6 órakor bezáratnak a sirkertek, tegye meg a rendőrség náluok is ezt. Ne enged jak a holtak és élik legkegreletesebb ünnepét profanizálni. UUz egykor mi is ott leszünk. —r.—
az iparosok és kis kereskedők osztálya. Éppen ilyen, vagy legalább majdnem ilyen csekély aráoyo a betevők osztályában a köznép; pedig ennek legtöbb alkalma és módja Tolna a takarékosságot termésxetesen kicsiben
— Ütni. Legtöbb alkalma rolna a gazdagság körali apró bevételekből egy-egy kereset félretenni, a mely-
Ukariuni. anoyi mindeneseire ösz-előfor-dnlni szokott ré let len — és szükséges
— kiadásokra, nem kellene mindjárt a takarékpénztárakra szorulni, a hol a pénz drága, mind amellett, hogy nehéz hozzájatni.
S ha az okát keressük e tftne-ménynek, legelőbb is abban akadunk meg, hogy egy jó része a fennebb emiitett osztályoknak még az egész intézményt nem ismeri. Némelyek tndomással sem biroak róla, hogy van a rilágon rálátni postatakarék-pénz*sr nerQ iotézmény, mely arra való, hogy a ki aag^ ban ¦ nem tod, kicsiben takarékoskodjék, mások tudják a létezését, de nem ismerik előnyeit ; nem tudják, hogy egy könyvre ezer forintig sokkal biztosabban le
bet elhelyezni, mint bárbal a világon, biztosabban mintha azt magunknál tartjuk, vagy bármilyen tozaentes szekrényben helyezzük el,
rt auadHÜU sMgtatálja azt a végrehajtó, e«ak a P'atatakarékpénz-tárban nem. A postaUVarékpénztárban elhelyezett töke t. i. iOOO forintig semmiféle bírói, végrehajtói végzéssel le nem foglalható, s a betevőn kivu! azt más fel nem veaeti. Nem tidják, hogy a nap bármely óra ja-
i, a mig a postahivatal nyitva vai, a takarékpénztár is a közönség rendelkezésére áll, kogy huszonöt frtig a betevinek a könyvecskét kiállító hivatal rögtön fizet rissza, hogy 50 sót 5 krajezáron elkezdheti a takarékosságot és még a postatakarékpénztár számtalan előnyeit nem ismerve.
A másik rész, az ismeri mindezt, esak kogy vagy nem akar, vagy nem tud takarékoskodni. Ha nem akar, akkor kárba veszett fáradság volna a rábeszélés, hogy mégis takarékoskodjék.
Azoknak azonban, a kik szeretnének, de nem tudnak takarékoskodni, álljon itt rövid ntmutatóul egy német újságban nemrég megjelent czik-kecske :
A postatakarékzénztár, ngj mond a czikk, nagyon czélsaerü intézmény olyanok számára, a kik csak kiesibea ülhetik a takarékosságot. — Mellett* az ember nincs a veszélynek kitéve, hogy ahhoz, a mit már egyszer félretett, 'imét hozzányúljon.
Én például — folytatja a czikk-író — mindennap, mikor a piaczra megyek, veszek két 5 kros levélbe-lyeget. Kit teszem kilencz napon egymásután, a tizediken veszek két takaréklapot. ráragasztom a tizen-uyolcz bélyeget, és viszem a postára. A bélyegeket ismét kiadni nem tudom, s így nem vagyok kitéve a kísértésnek, hogy >z egyszer meg-
takarított ösizeghez ismét hozzá nyaljak. Ha esetleg még 50 króm vagy 1 frtom van, a mit nélkülözhetek, azt a tauréklapockal együtt ¦tajárt betettem a mit kslöuben bizonyosan nem tennék. Ily módon aztán lassan-lassan csinos östzegecs-két gyűjtöttem, aaélknl, hogy azt észrevenaém, Tagj az egyátalán nehezemre esnék."
Eddig a czikk. Azt hiszem any nyira világosan van Írva, hogy magyarázói nem igen kell. A ki akarja megérti, éa én óhajtom, hogy minél többen legyenek, a kik megérteni akarják.
Kováé* Iferencs.
kir. poM4Ukkr<kpénsUrí keMld túit
i Lítenttünk hitelszövetkezeteket.
| Az isiség, mely évszázadok vé-rengzo csatái közepette is megtartotta a magyar családok számára a iüldet; az urbér, mely évszázadok csapásai és viszontagságai közepette is fentartotta és szaporította a magyar parasztságot: a modern eszmék beköszöntével bucsut vin s a történelem lapjai közé temetkezett.
Jot tette I
Nagyon rosszul tették azonban a modern eszmék megteremtői, hogy az isiség és az urbér helyet üresen hagyták és semmiféle intézmény-nyel sem biztosították a magyar birtokos számára a földet s még rosz-szabul teszik, még nigyobbbnnt kö vetnek el azok, a kik a je'énben sem fektetnek íulyt arra, hogy : kié fold ?
E mulasztás, e bün követkéz menyei — az évszázados harezok, török-tatár pusztítások következményeinél sokkal végzelazerflbbek ; vég-zetszcrübbck azért, mert e mulasztásnak, e bűnnek köszönhetjük, hogy Magyarország közép- és kisbirtokosainak a sorsa arra a pontra jutott, a mely ponton már a .lenni vagy
nem Ami* kérdésnek nincs többé jogosnlaága; mert a magyar országi föt^urtokon nyugvó jelzálogteker a legnjabb számitások szerint 1574 millió forint, vagyis olyan összes, mely — a magas adóterheket számba sem véve — valóságos hajótörést jelent a gazdásat terén.
K kétségbeejtő helyzetet nem kevésbé fokozza az, hogy ai elnyeléssel fenyegeti hullámok áldozatja nak : a magyar gazdának éle te megmentéséhez már csak egy — szalmaszála vagyon.
& szalmaszál. a bitelazöTetite zetek!
Vérzó szívvel, de a haldokló őszinteségével kiáltjuk a haza nrnden fia elé: szervezzetek míuél előbb és minél több hitelszövetkezetet, mert ha e szalmaszál is eltűnik: akkor Magvarország megszűnt mint magyar állam létezni, megdönthetetlen igazság lévén az: ,a kié a told, azé az állami*
A ki e tétel igazságában és he lyességében kételkedik; a kinek teljesen mindegy, birki bírja is a földet, csak fizesse meg az adót; a ki azt hiszi, hogy a. jólét, a boldogulás kulcsa abban a .segíts magadon és az Isten is megsegif-féle közmondásban rejlik: abból nemcsak hogy kihalt a hazaszeretet, de tökéletesen meg is vakult; az nem látja, hogy mi történik a nemzetgazdászati politika terén a szomszéd államokban ; az azt sem látja: miként lökik ki portájából a nagybirtokost a nagy uzsorások, a középbirtokost a kis-uzsorások s a kisbirtokost a pálin-kamérók, meg sz adóvégrehajtók.
Akit azonban a közöny még nem tett egészen érzéketlenné, a kinek szemei előtt nemcsak a jelen, hanem a jövő is lebeg, az bizonyára tudni fogja, hogy Magyarországnak 7 oly megyéje van már, a melyben az egyes telekkönyvi birtoktest átlagos
T á r c x t.
November S
N ¦¦L*«« *in< , kertek, »««Sk rmui, tarolva állasak Hol tkU la' kiás., .apód
l
) clU boruk a barradaa, U. kap. la- caak ifja bolt Illái fater. - ifas, tad«H : Tagmap halottak Mfya volt
Hafgató Sándor.
>irjsu..
r mondaton ntfiS által, a .Jaagvar In-
«i.-*• ai MSpáruM fcf roalK-irafelai aaakMa-
lalra ¦!«¦'¦¦'¦'". UB*. a.. !-*• )
. Caak TiaMa-naaaa ir a kaldokltauk '_-a»u hrr'adáaaak a>4p, acélul idfaik*. 0»ii köd borai % tájra, ¦ a boroogé vid»-k*o minden a BHodM kínálásra int. Fa--*el olaárgal, aOr igrfl p«rg alá a teaa->'» ar.rára. madárdal mkább leaz, *a ai **ti oapangir ardMMal iftnkaag aaaasott I 'doo. mii « baldokl<Dak nolaö, fájd tllá
p
Élpoaatal a vA^t«l«D tsep tora>4aa«t : m^Kbal as élet . . . Ob, e Dagr lemetke->«¦ feletti ott lebeg aa latelem Dekttek : ¦o-meato aiori 1
Ím aa earAaaet e bu fdejeB a leo»e-Hk aéBaaigml «t ai eltemetettek' 6HSk ^radjet feltari a ktgjelel aaeviaak rees-k«lL aaja, a baiot-aikal airatókoak foháea «°dó baifriS imadaág..
— Nekuik ia ru, kit olreaaUUOak. Caak a maap méf nún pompijábee ra-^"ftott. aiat a tiasta liliens, — oia uet-r°nbolTa, (jökoroeltl kitépve kerar ri-
riajai — kerTado baMrok — ts*t, aiiat ¦agv vibar alán a lourolt gresge fojsál.
Virágok kttaö'.t as eriotetleo virág.
Eljöitfink airod fóle. eláiratoi tegad, mi drága uep halottunk. FekéV areweleál bófehérebb a te alabáatrom esfiai tinta-•ágod. — É> a fokaié gjiaMál, mit veea-ted fölött eree a oagr viig, aOle ebb a mi báaatuik, kik felűasteletlel állnak tetemeid felett.
Halál I . . E laSrai3 goadolstról álmodtam, ea mit eeiber legijeeat^bbaek tart a fold fólóit. ea — almereagva kap -dea, — megbekiiltem el iaaoovAttal.
Eageasteli. aaelid emléked íitjl Teteit aekem a bal ejsaakábe, ea im nem falva résaet, kiaértetei, —feajloeeemek-kal látum feuTM lilomaejL Te leagtel o'.t felettem !
Mert eearaekeri ktak&dve, elfoaj-avadmiaaan muaka koabea: megnjog-váa,eg7 aagj goodolatnak g» őaedelme-ért martjr halait aaeevedai: aagy lelek-aek elégtétel ; láagolai aaáaak udreert, ¦ meg Bem bajolva öekéay előtt, Qatdae-bea bamvadni el: bueekaeeg; badban le-gjósve eaai el. midöa a halló boaoak voaagló wiréVe térdel a vad ellea: dicaó-aeg ; de elvvani L )aek bAí küedelem-bea liaaU aa»yai»eat: eafeaaeg, »i«ui. toaoláal — Ok, mi leepld'-lea balottnak, a te maliaod olj dioaO, olf aeeat, kog/ ekee logkalót ea aem tudok 11
A láiomáaj itt »aa. Lebkeaiie aeaa-telea. lekialete j<teágna, aaelid, miként aa egMI leiaáMotl áeeráfx. Korotle baaoa|rö aentSk. a müríaael geaiaaáaak rird iaiee-aói. — E- iTáa»(iijoll Dememel egy ae; bOeeken f»líO>-lt karjuk liariugárl hiúi feléje, melv glóriát roa koraiokára, keg? a vakil* feay alvilágot maaue-meeaae, el
Íd«fM 9H7 oMagb-sM^f-^MgyoiMAg-¦ak Düm*6 TÍro*ib«, 4* a jobb ér»I«m — magratra DVogif^éget. ott i* ibiUtul ctöoj 4. •« o'. halott emUke«-l«Q. . . .
A -ir mi>a«Bt óhajt, aioden Tágját ellenat. A leKilrág«L>baakalTaMt*it>e4rl te-hcuileaül jajong fólött« at, öMMkiatott mít, pjramiMá kovüihtst rajt as iga* fájdalom ... 01. d« • nagy biaatban ¦tigii ott a jóhoró »igmMt»l**, hogj mio-dost el wb njelhot as éhm temettS ; oa«rt raa, a sít idÖ, felodíkenj*^, teme-toföld •! ••!¦ t«m«Lht)l: a jóknak áldott am.4.t« m!
Raj'ed U már a aeaé* temotflföld, a halál nenjaanosja Tag/ Umár (trökr«.-Örökre . . De enlékad sl nen temették, é« jóaágot aseliemed id^nkeot feljár kö-%6ak aaelides . . . H* majd holdtílá-goa, D««tt*)leo éjtoi«n kigyálnak as égbo.-tosat Örök lingj*'. ea a tem«tilbokor al-jáo, •aomorufuiíioak lec«üogfl ágáa «ped*« oiattog a filomél*: mvgmosdal a fűid, sajtalao omlik wéjjel a ¦ rh.lom fsltáral a koportóf6del » kilép b«fil« hó-tahérea a te asel.emed,a miol homlokodon rmgfog a megdoAülea (éajm glóriája, » köfül repd-stnek aagjali aemt^k, ftléd BjajtT* a nOsek liliomkoronáját .... a biu temelS caeadjabea magsen^ül _ béaaUM ének, mit elUaaltak dalo* ajakadról dalbaa édw Urua.d, edflB •»*-ru dalosai seagö ligeteknek ....
As égÖ s«b, mit kSBjórtelea, rad kés tf.&tt asÍTeden,— mir kihalt — Mi virággal takarjuk ba ast, l*gj«a a gjó-gjali- Örök . ..
Mi drága, filejtehedM, tUtM^ssép ha lottaak, — immáron Istea reléd, Iftoa Teled! . . .
Tűbbé D«m raTftUl »», m«\jta kö-lyesfiok, pih»nt5 nyossoljája namfoJdi meojaatsoojoak.
Mert aem halt meg. Óciak édaadeden aUsik airi álma kost.
Njugalmát ne saTarja földi taibou gá», álmából ne költae fel ember. — Ob jertek, j«rt«k halkao odább : Hadonoa itt I>r C»empes» Kálmán
Htlettak j
(Kslt3i próa».)
filtk aa eajaalet felett! ingó lajka aa óoseennak wdró örvéareia. Miért jöt tétek a kalálakk eaea aaonioru váróéiba • álltok porladó eaiveknek hamvai feleli ?
Voaa teatvéretek, a mulaadoaág ; éreaed, 6 ember, hogy léajodDek ma-roknji réaae itt fug pihenni egykor asent bekében, örök nftigalombaB, ba majd érosálomba köt le törhetetlen biliaoaeivel halál.
Eljötlél,hogT<idvölöljed leatvéreidel
a halálaak el Bem haló eaíaatáral • furró
köajeiddel caókdosaad a hidegemlékeket,
>el;eket haluk főié emeli ai^élö aaeretat.
Tagy ki aa koaöttetek, hogy iilvé meg ne tebeite volaa a bajálnak aoba ki aem bekQU tíre. ¦ kön/telt aaamekkel aa tekiateae as etfaúayuk sírjára, kik eldre mealek hirt tíbbí aa égiekaek, bogr jorünk.
Asért gjnllad ma Tipegőmig aa eoyéaaet ormaia, élet a halai romjain, eséri borul a bit Tiriga, ti lest nyagvó elodeiak, öeaaeroakadt osoatjaitol fölé.
Élö, taaulj élai a halottól! Ott aju-goasik miat letört róaeebimbo a kiaded aecaemő, etfoanjedt aaeoge hajiiaa egr
|él«ter&a fának; m«llett« aiárojáa asagett reméar. bakáBT ifja sseodereg tsép iÖ—N rojéoek airi koasoruio. Hurá lett a n>s-gasstoe bér, m*lj isaó lelkedet emelte 7^ ehüot, mist a hogy a 1 véts a folyamnak árja a liv^Ugok homokteog«réb»n.
Amott egy ep-dő j»gy««; még as iméal titkolt édea éraelemmel leate ked-Teaéoek lépteit, ctaitódva a ajbol remélve dobbanl meg ¦tire miot resgd falevél, ba sse'ló jár a lombok árnja kosi; éa íme niss-koasuraját eltép'e a halálnak kér-lelhetetlea ércskese ; meanyaassonri fá-tvolábol halotti tsomfodö borul rideg tttem fölé.
SsÜlőm! sokogja olj sok árra is mécaet gyújt a eseretet aagáriaál, koaco-rnl fon a kegyelet Tirágiból, hogy lángoljon as, illatoaaél eme sem kösaapi lelkek hálaé>se'ekéDl tul a airoo ía.
V4*;re egy agg, ki végigTánasorgott as életkor toJsó meagyéjeig -. ivott a caaló* dia poharából. StJ* melleit könnyebbül! lélekkel m«gy el a vándor, „kösö* sorsa es mind n halandónak,' autiogj*, risas* riaasanéa, ¦ fájó köny csordul le arctan esetnének pilláiról.
O jaj, mindnyájan halálra ragyánk telve. Mint a felhő nyomdoka, agy ttunk et «lelQnk. Arassnyi létQok után gasdsg-aá^od airba nem kísér, bfLaike rangod, mint a köd rongyokká tosslik el, elhervad a kellom, öeaseomÜk délcseg alkatod éa aserelmedet legyösi a halál.
Ditealkur* iép» leheUégeddel éa régtelennel; hú énelemmel mérlogo-ieg érdemeidet ét a jövfit: a halál felett, gondolod, diadalt ül majd hírneved, a ki-kacsaged as eoyéstetett, O balga, aaAke-BS&, ki örök életet, soha meg nem haló jövőt igéns tetteidnek, könnyelműenÜSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
ZALÁI KÖZLÖNY
1886. NOVEMBER 6-áa
kiterjedése ma nem tesz többet, mint j másfél holdat; a mi meghalasra sem aok, annál kevésbé lehet a megélhetésre elég; — m bizonyara, tudói fogja, hogy a magyar földet ez idő szerint 12'J8 millió magános, tehát nagyobbrészt uzsorások által nyújtott jelzálogi kölcsön terheli és hogy a hitelintézetek által nyújtott bölcsön
(jelzálogi) aüg tuddi fojtja, hogy
¦2 millió; — az e 282 milliót is
10 — 1ő" '<, kamat mellett nyújtják
ratly kiaebb tAkeÖtaaeg ntegtakaTÍtbatáaa módjába ¦ legyen ét a nagyobb mint kiaebb jogot- hiteligények általa kieiégit-tetheeaeaek;
a gaaeLa-kősonaég terményeinek, ét u_y a ké>«. oaiot a nyera iparctikkek-oeit könnyebb énéketitáae caéijábói, ára-ctarnoknk felállitáaa, ugy a nagyobb iparesikkekre, miot a köaőnaéget biti atuknég^etekre nétve ;
• asoveikeseú Urtalát alapján tagjai taánára munka* lelepek ét bátépiike-séai egyetQlelek asirveié(n; váltó, kote-1 navény, vagy kéaí sálogok alapján a i k á hilt j

5.
csak birtokosainknak a takarék-pénz tárak : és a ki mindezeket tudja, az bizonyára velünk tart akkor, a mi- ««ii tagoksaa airei dón azt mondjuk: hárítsak el fe-; jüakról az u'ónor és a történelem' átkát ; lépjünk legalább az ¦tolsó ptllauatban a cselekvés t'-rére g ra-gadjaü meg azt az egyetlen egy gyakorlati módút, a mi ez irányban czélhoz vezet : létesítsünk hitelszövetkezeteket !
Az eszme érett; a szervezet ismeretes; a k'ifiddÖD sikereket aratott ; a nemzetközi gazdasági kongresszus behatóan tárgyalta; Pest-Pilis Kisíunmegye, gróf Károlyi Sándor : iitvanyara a zászlót kezébe ragadta .be. b*
i lagok atánara hitelt n j aj-tani ; ctéljára taolgálóing.llanok ss*rséae, ¦ iit a 40. §. Árlolmébtn • ssSvetke-juiott ingatlainak
s már fennen lobogtatja; a központi és a községi hitelszövetkezetek számira az alapszabályok elkészültek: ei van hantba minden akadály, le van kflzdrf minden kétely, csak a tette* emberei hiányzanak még csak a cselekvés van még hátra.
.Ádám hol vagy? — kiiltá az ur az éden bőségében döz-őló em
bérnek.
A nép szava is Isten szava! S a gazdanép azt kiáltja: hazánk megyéinek kiváló fórfiai, hol vagytok ?
Ádámnak a földet vérei verejtékkel kellé mtm-iálnia. Tőletek kevesebbet ki?án a nép. tőletek csak azt kifánja. hogy a mit vérrel szereztek meg óseioír, azt a földet védjetek meg! j
Igen védjetek meg a magyar földet; vegyétek a hitelszövetkezetek
tsovalkesel a vidéki tan ok ios kép«a<, a magyar-korona > barb"! U ftÓKtelfiptkelaiakithal. . A Maóvniiteset alaptőkéje1 ké-, : * tag»k áU»l aiair 20 trt névértékű a aseWéoyekkel e.látou retisjegyek, melyeknek ertek" egyt*err«, vagy ress-lei«j*b«n, de legt-Mjebb 2-0 bét alatt le-tor le«s;-ii dó ; a rétsbem lórleastátek eli-legiaea teíjeaiiendők a Bavonkmti Laetét nél (rétsjegy-nkéot) 40 krajcsárnal k v-<wob nem Ub«t; a réetjegyek törtestté* aei helenkint leg«|ább 10 krajcsárot b« ficetétek bon ¦¦ ie> j«aithe<Ak.
E*"B asovetkesetnek tagja 1« ly keretstény —
B-m -SO.
éi »<V »a
ga Ó**K á feti.yiU
12
iÓ a erköletileg kifogáa alá »dea ttas es»ég-a fináliáaa férfi nai kiakoruak ia, ha as >R i • •söretkeseihea irá«t>eliieg -tat aUpj*n itivétettek atb. A asövoikeaet biteli. c<ak t>goak ad. nem asove'
13 §.
Z -l reodon '
• ) h+r
¦•önt kaphat a ssóvei
*irxau váltókra, etetieg -it-m-dh* ó kotel^sv^nyskre ;
b)e^y alá>ra«u váltókra kö!c«dnt caak a Bf"nAly-hital*gy leti <agi>K élve»b»;toek
c) Koioaont ád a tso^eikeaet: érte k-kre, rétsvéoyekre é'tékpap.rokra é« ttov- krteii réasj'gyekro ;
d) íp.roaikkekre éa gasdatági termékár-.
36 § A kölcsön kamatláb* a tör vény korluai kon, as igaaga óság áltaí áll-piliatik m-c ; a kamatláb emelése viaazabató erővel a t-m b<r.
40. § A BtövtUeset igasgatótága, jai •imára u^y a kot-
szervezésél Pestm,egye példájára or-TJoa7D^n> m;ot" fiókteiepeka«4khely szágszerte a kezetekbe! .olcsó és', asukaéghes képlet kosöt árur-k:» elegendó hitelnyújtás" legyen a jel-|k»tó* szavatok és a történelem egyik leg-l»0V8tk' fényesebb lapja a tietek leend.
B. Gy.
oak. alk
Gazdák éa Iparosok
általános hitelwxövciLnet
tsabályokuak kivouttnt
2. §. A aSÖTntkNaAt C»**ij * : Ugy a kö miot ac ip«>ot oaitalr-
h
p uyujtaai arra. hogy bár-
tn-gbisol méress vágyaidban hiú reményedben : tudd meg. halváoj koaaurud kibal-oüjL kasodból,«s nevedet, gyarló nevedet e.temeli as iái, mikéat e l as örök lét hullámai.
Kgy van. a ki uralkodik idón a as örökkévalóság végieleujein : itten as, —
trónjáig a jó tettek jutalmaki*er el egre dül- Aiért .boldog at Úrban elhuoyt
»gy é
rucaartitikokat nyit, tet tagjai a legelőnyösebb árak melleit ctakit jó minótéga árucsikekke' láttatnak el.
41 §. A asöre-keset raktárai ssersmind al kaimul asolgálnak arra ia. hogy tagjainak gyártmányaikat, ip*r czikktiket, ugyatiotén a gattlak- fóldmi veaek terményeit eláruaitás végett, cs* kély keteléai dijak mellett, átvegyék, bó kívánaiukra, a asö-^etiieseti péosiar késa lr-tebei képfat acok tulajdon"tai asárac<ik kek 50 BS>salékix elie^et i* njerh-ln-k
Groszmann Iginci oirjÁnál.
As óp-rssa birodalomban a n egysserQ, terméeseti alapokon fejlőd ép-n oly asámoa. nemieteket itmo«itó ere-oyeknek volt kesdetbea követője. I jen társadalmi nrényók vala a hálaérsete, ét a görög remekírók elitm
srétael emleket-
nek meg ason etvÖkrÓI, mely aserint a j - , hálá'laoaágot a vitet óperssanép a legru-1," igy vjgatstal at *p.,alolnak atyai ubb bünok köaé sor»sta. atósaia a emel föl enyhito kezével gond-: ' ' éje.éböl njahb
Éten jói felfogutt bálaérxet vetette b
A kötpoatí, vagyeteUeg nagyobb forgalmú fióktelep áruo»*rook*iba »tejjft» vidéki tpeoÍAlit hiti-iparoaikkeibol é* ai agyea Tid^k«k tptciali* ipartermékeibftl ¦ inta-raktirakataiorTW, éa ások értéke-
,aitéaét kntvetiti.
¦ Ajfcoo atöTetkeieli tagnak, ki t a»ft-T«tk*s«tflflk már egy év óu aláirt ieg* lább 5 réacjegyél rgétiben befiaatte, a a
|ttÖfetkea«>tbfil vaió kilépéaét b« nem jelentette. Tagyoni tönkrejatátát m asját knanyelmíltége okuaU, a kit mint olyat, ki a siüvfttkntet pirtf»gá«ára
,alkalmaa, aa ille<ó fiók'.elep ketnIAaége
[ajánlaib* hoi, birtoka ha árvttréars kerül é» ba ai itlatA birtokának további kesaléa
,által, valamint a ftkroaégaek a §töv«tke-
jieti bectötök becaiéa« által, a tsöretkecet előre megállapított ki adatai biatotitva l«a»aek: aa igaagatóaág eaatröl ecetre aa aduit riaaouyokhus képe»l a megvétel iráot iotéskedik.
A asövtstketotből miadea ré^zj^gj birtokoam 3 év eltelte atan 4 heti elóleg«» felmondlMat ja^yének viaitaasármastata-melieti kilepbrl.
Mmdis«n koatég^kben, hol UgWe-
,ve«ebb 30 tag által legalább 100 ré*»jegy
I jégye*t«telt a tagok tobbtégán«k kivána-tara, aa igatgatóaág kiküldette k^sromü ködésével, fioktalep«k tserveshetik, de •ényUget ét ctagjegytatt fiákteíeph"> a hos»ác«atoW területtel együtt legalább 1000 db. ré«tj^gy jegytétetaakaégeltetik. — A fióktelep ögyeit Teteti egy aajái tagjaiból m«gTÍ!a«*iott — elnök, »gr bat tagból áÜÓ kecelő éa tgj bárom tagból álló ellenursft biiottaág.
Igatgatóaági batárotat alapján, a vidéki keteTo asemé'ysetnek legalább ]0
idarab rfl'ijegyet kell egyeokint birmok. Miodnn a«Ö*etkeseti tag, ki rétaje-
|gy*ioek legalább ]/k-rétxb'Tt< befit<*Uaé' t-i j-«iinUe, a péuttar álláaabos ét hiteiké-pejvéeehex képetaégéhet kölcaöntayerhtt. A tznvetkAaet tagjai ca«k aa altatok jegyien résttj'gyeik értékéig feielolóaok
|a >aÖTetkea«tért, esen f«lü> egyéb vagyonukat a ttövetkeaettel atembin elvállalt kot-1-i'ttaégok nem tnrbeleudi.
CSARNOS
Szent anya.
Véti éa vihar folyton, melynek borosgáaa Hint a Dyan felbfl; egyik atrját áata A maaíkoak i uj y\ L^beg ftje iele't mérgea villámival Cukat.... leüt, « mitÓi ember, állat olh.l, Élni oeiu taiiuik 6.
S miat iridOÍB a vihar átrobog a tájon, Hogy rombolni, duln> mát ujat Utáljon, Derült leai a vidék,
S moaoiygó mint a regg könye kit fft»*áloa ; Ilyen a te képed! Sí ere léted — látom — Vétsek el nem nvék.
Igen te vagy ama h'n ttereto anya. Ki asenl acivel, eltét gyeraekiért adja, S kinek asive edsett
A* átok aulyátó). m«lyet ön gyermeked Zúdít tsent fejedre; aukal-aokat »enved. De még mindig ta^ret.
Átkarolva tartod, mint ta asáras ágát, Ualy gyttmölc-Öt sem hot; hajlékodon
| Legyen hÍTt5, -vagy
' ' lbo balga, ki tntorral fuet, u>i*iuu,o*k árán, — Momoritja tsiv Éi le mégis hfi
Olt o»üngnekaiiveden,ott rágódnak ra
Oh boraalomtiólnirémüíotel h-Uja
últ ba'ottak «• éjén a helybeli kath-
idÓn ai Ur hatalmat sióta-
Vi 4 órakor vonóit ki h
esen a koso. any.föld alere ő kebelén, utl„ litkairó; eíni«.ked ek. a «sent bitiek karjai*, sötét sírotoknak r^ békérÓI t a taebb hasáról tengett a ; nem, ó nem tótét asiöbbé oektok; TiruU.rcau ifjak a-r,ge ; dal Illet
hangok tnnaiágot arról, hogy em lekésünk reád a sírban U "
Kőasonet illeti mind un sk felett Vórö* Uátyás fógrma. tanár urat, ki terhea el tnglaltMláaa mellett ia, épp»n Ugy. mint egykor elköhöiött elődje, hláidosva ödü-létre asánt órait, «s itjuaág leiké: a l«g-isebb müvéaset, as ének halalma áUal iparkodik nemeaileoi, fíaomitaoi | Dicsérnünk kell ai éa^kréttleiek t«piuta'o« megTálassiátát. 9»«knek nehéa követe1-! menyeit asem előtt tartó pon'oa, oicshaog- ' sato bo'aaitáaát, ssabatoa előadását; ét ha hotsá vesssflk. hogy eien munkát | r> 15—19 évea ifjtkkai kell vé<e>m a tta- | »»' bad ég alatt, megtelel pedig; tr-lad itának
v/t.u.uugy.a—-^"", —-»B—___.*}*--
- Oh borsalom ssólni.réníüiot.el h-Ujad —
E.köaargo átkot,
Vad h.tetlen. kéjta-cs, áruló ét gyilkos 1 '— Helyse ed mily gyáMos,milj"ngyr>iri
kínos, ' S üldö»6d mily sstiBO*.
S képt es anyának te vagy ss-^nt Efy
hasunk I SaeaiBSÍ*edbetirvakegyelmedben átus
i Hivot ét biie^Uoi:
lOyilkotaid kórul állnak ét t« köttök Miut sserelő anya. Ob oem érd-mlik ö E drága kegyelmet! —
Nésdamottec/ álko>, káromló, dühöagv Ajkain ••idalom, botiu-dühét öntve At ég Ura eilen.
Amott egy biselgA, eakttjét ssegle meg, MegCtalU tiavával, kilói a fold reutrg, Rsaikel miaden e em.
Né*d amott a tapadt, ha orany,da!tarc<j
A lélek vi teatiel 'Q»ái — vegao b»rCiot
lm' a mértékielen !
Amott egv áraló, ki honit eladta
Fóldi érdek.ért. R>Dgy, maUndó husi.
Megölóje 1-gyen!
Néni amott a gyilkost toré'e) kaséban Mim bujkál ai éjnek komor sötétjében Xldotatra )ea**,
SteméboD pokolnak lobog kárhoaalja, Vérazomjaa iiif^be boasu-indulatja Méiyea van be?éa*«.
Ilyenek hálátlan gyermeked sseot anya, Ilyenekkel kevert ai igánk nyáj*! Ilyeneket táplálaa
S he'yetadaaativedbeaé diaatelenekaek Oh de tudom^udom, aaivembúl értelek, Tadom miért » mit Tárat.
Litom látom maui« fényét am napnak Meljpek hajnalára aiáiak a etrek varak Oh de msuu van még t
yau meaaie, hogy táa ide aem ér fénye, C*k a m««ac«a«gbol .agara, reménye. Oh kéiea reménytég!-------
Demégte — o«m lehel at kelet remény tég Mennyei teraphok, hogy egy kor hirdették Virrad :át a napnak : Midőn mindnyáját egy ttent cs«l vesérl
maji,
S a asiv éni mit t*aa tagja lenni a Bagy AnyatteotegyhásBak.
Tóth Kálmán.
Hogyan Jött létre 8___ kft
H^eheu a közmOrelődéHl egylet ?
Somogjmegy egyik t«ép éa terme kény vidékén f«kvo 8......kótaég határ-., mely ma már a ttorgalinaa ntnnka »li»l egéaaeovonaó barátaágoa képet tnti
lék fölött FratoTegkelleni't v .It a költői felfogáatal ötssei'litO't egybási isereko^k idoálit ctoportosata, mely a Hattá analha-tikai élves*t mellett igasi vall-soi ér^u-rettel hatott a ss«mléiokre As asámtalan nésfit tartott sokáig egy d-t gondolatokba mélyedvs a •ymbolamok m g*t jelento-aége föl ölt.
M-g vágynak gyosodve róla, a jelen voltak mindegyike axon imával Vott bíiciút .a ¦ároaátó!.* mmt a költemény moodja,
'fj as Ur hatalmának karja ónsa holtaknak porladó cs¦»
RAÜKAY JiiZSEF.
Hajíts öJtla eiölepteteiÉre-
kkénl, hogy a hallgatókat a kivánthan-guUtba ringaija, annak érselmtit *meli,
kkor a liutoUt é. eliameré. adójú meg j E]éfk««t i-t a vám «„ nap, nem vonhatjuk a baagó tanártól. Arany csillacod ¦ kardodon a tissti b«jt
De iamertatétOínk m-o kegyeletet' fAnylik atulad. racrof nj arasyod:
fi.r-.i — *- I ()« "i0* • t*0* ¦ 'surofát Éiidtelén > Hm I grtaa&t-BrSaikonj' tündék lik «]< Boldof asfll^id i ja barátid ¦>«¦•)>«, .VÍgTáxi* difj! boDv«dh*doaf7 Hasink támaasa a Tadelm* T»|y !
t elott«4 a pálya; fiaym l.bet
Cas'. tanuló
ssavaiatát, ki C*orei Jósaef tanár nrnak es alkalomra irt költői prósáját (Hatottak . I napján'i tolmtca^lta érttleonael ét a ben-ibleiével, As egéaaaágea orgánummal
Kajud ál, Kitanáa,
rend elkéső ifjúnak drám»i hangon előadott tiavalata megmdi'á a baUgUÓ kö-1 Klrd^flrteti.^-töaaég-t éa tokák aiemeib- facaartkév kö- : Bvciaietet i«r kf>r nyötaiyrairétilet^kmegh«tóaaavalá»áv»|. jUkHb.jobb-a t. balra net D c»éret illeti a fígytnn tanuló ifja i ídé
¦ vale4 boldof a»01od; á bl
{jc7 |j f
nokátaif a hoaaá bacanlat, d. bofdofulfi, máasil ne torödj '
I Ha barátod kertaai méui 1
ságot s sirnsk isi étet feidiasiiéseért, mely es alkalommal elAasör kesilteteti hánilag. A virágdlas Jaada Károly helybeli jó birnevfl mnkertétsnek érdeme, de asoa elAkeló családok ssives ré«svéta is hálára ntegl kötelesbeti a tanuló ifjuaágot, kik ünne-pélyök fényéi koasoruk k&l lése által iparkodtak emelni. A sir mel'etri örködéal a fógymn. bárom f«!ao ossiályának tanulói teljesítették télóránkintegymátt telváltva, A rendet etli Órákban taép látványt nyújtottak és kedvsso benyomást gyakoroltak a k«délyre a valláaos uotivnmok-kni bíró diadaJi?n»k láa(vonalai asiram-
Én. ki i
merem utred ninden titkát,
joaxtra 5r*m- a baját
tivei vilautoU, terei illanod
Hit mondjak arra, bofy ki Iet7«a arád?
Á heljy. Ka magrár: eranr^a ¦ jó aassonj la«s,
F4rj« tásiaaaa, '
Ilr«m !••¦ kit !¦
sitltd párod. *ai
Elfit 9 ,tiMt«'egj*
8 kattitök legyen egy!
A .Hlckwirti cone*ntiren*-t btrból iam«ri
A macjar király sass^ar katonája,
D* e hárem odornak h6i ki'iiele
A német aófor gyakorlati tqdosiáaya.
Hit*, te hooTéd vágj ; saacyar T*r folj eredben,
N.m féltelek, ha hasánk forgand veaxelrbea
Ha siajdmo stunkát latsa,
Cask .elíre* kiálts ! 11
HAFMKB bkLA.
ta: as arra utawJoak rendesett t jó kar ban tartott ujaival, melyek mellékeio jobb ét bal oldalról pár éterre való gjft-mölcafa ctemeiéa vannak kiültetve, még e* eiótt caak Öt évvel ia egéaten mátkép ¦éaett ki, akkor még hol f«ne«"tiea (Árral, hol pedig nyakiöró visbordta gödrökkel volt b*ja at arra ulasóaak. Nohánj d*a tor né kül c«>k macától nőtt fin «• barekfanál egyébb t*t nem láthatott at tmbnr. Ma ások helyein és mmdsuüti aa aiak mellékem h*asuoi igéi eiep ^yttmölcafa oiem :ték álnak goud<ia.a nwiléjúk vert csörekek, karók ált»l védvn a marb*któl. Atuk a haeion nélkül vaió leKlólobb hbt-iagelóül hattnált lértd. gok a baiytéj kotelébon, melyek ^a»k túakét e«máahaaionta!aB gyomot terme, lek. ma már «gy rét*e f»itkolának b«u aálfa bekerítve többi réttéu, ¦ ituke ói mai ha*aoDta.aa gyomtol mega»«badiiv« a«ép sold pittitüo keretatül taép gyk-moiof—aorok vouulnak.
E«en nagy vánoiiai ily re>id id > alatt d« gooduld jámbor olvaaom, hogy a kiküldött taabáiyrendeletek vagy ható-aági er«jlyee ei járat ukoták, korauiscm'. mer: hitt a tobui kő*aegtre ia megitüdci-Uk a asigora ttabalj rendole'.ek, meg is Caak igon riiKa nsiyen latjuk aaokat fo-gaB*LO*itva. S . . . kösaég halárában iör-i«ut váltoiáanak ia c«ak kit réase v&n a taa b a lyreü deleleknek, ét b>tóatgi el járatnak, at orots án réa*t kinek tulajdo-oiuuk, att a koitéget vesató elöi |áró»tg ét erielmitég koaoti toll kareaoUuk. Kiknek nevén • bcyet hogy (negooíö*-elbaaaélema váltósat vagy atal«-kula* lünéneiét.
S.....koatégbea elhalvána taniió,
kinek launói milaodíaéi üar jo hutasu ideig toIi tauito — n«m aok tiaer koro-natta, pedig elég jó akarattal mtikodriti ea képzetséggel it bírt, d- egy hiüaja voa hogy nagyon m bdke*aereiÓ volt, ast t«r-tutta tobüal ér egy főni bélotaég •»&! tuul ggual, a nem próbált a KÖaaégbeli oep kosóny ősségé'el éa hanj agaaga tat be asami, —¦ helyébe egy aamien ké-petdét végteti iljtl l»UÍtó jutt, de • ki már ölödjeuéi aokkal ióbb oaior«ággal éa mondjuk ki as igátat: lobb tehaué^gel bírt. tlivaiatanak akart egyedül é.&i, átért legnagyobb úanepély»t«egg<tl keidi meg aa itkolai év beálltával sí i >kolát, do ruiiD lapaastaik*, bjgy tamtranyai ninctenalc c*aic aa űrét íakolábm bang-Suit viatsa lépéveinek saja. Tobu vtttaaa dolgoka'. ia ettlelt a kOaaég ke-b«léb<*o, moivek otak elato.-uornoiiak, de kedvét egé»aan el uero veitek, ilyenek voltak »a itjuaaguak a a»ilaj k,edvt«lé«ei koroamai tivurojakoao, beuretégb-^n. Att tanulta tanítónk ia Harkulf-Mel: meu-nel iöbb as ak»d«ly, annál több eró ét munka koU aonak legyótétére ia, t minél nagjobb at ellouaeg, annál nagyobb a kü*dö.om s annál több as érdeme i» a jA»6u(5k. Ű lehat a l«!ke*aatm kosóne » ogo-, ki ót tsin.én jó tauau*caa. éa eré-<M kosremukodéaa-l i*ni'>g*iui tsivea oit. LegelÓ*«ur iá a aiota6k.au kibirdeite. hogy ha a lankotale -gyermekek pontu-ud at iakoiába fel nem jamak, as igasu -atlanul muíaíiió tankoteiea gyermekek isúlüinek neveti megbtloe.ét ve^a.tat.t ¦»-oekadva a balú*agaak. De biaony enneK igmmi »ik-ire ueua leti, a két hon*p végével inbb éterre Otteoó féuap. lakoia ma-tUi letl kimuUtv» Á* m taolgabiroi vatalüo* békádra. A atolgabiró dicte- itel legjrea mundva erélyes bivaia>noa ét a népneve.éanek ügybusgó barátja éé. aaoaaai m"ga;uldo>te rendelőiben a bírónak, bogy miudeD hanyag síu-ótiJl •f y«nkini elöaaur egy forint bünie é*t isedjen ü ' a «4jou át aiyugta mdieit ti i goudnoknak, erről » nyaltai pedig 1 állomot** végeit «,& dje be bt>ssa,jo ori p«d g mmdeu igasolauan feluapi i>-ko i-muUutu 50 krr»i i««s bir«ag^lv«. 3»ak akkor gyU-l oseg a baj* a tam óuak , isúlóakel, tudón a b>ró a biraag péuat ,éoy leien kelUUon báaról h Ura menven '¦hajtani, a taüiúket a tanítóra u*si-oita; de a UuJtó a bantetes allLtvtaiárs>l m-eralten bossá menü saönoloakedó tsiiíú*-.„1 nem durván, hanem taép módjával aegértetie, bogy 6 biaony Bem foL 'áj'" am ; eauián meg ta gorubbao togja 0*8-eiteni a muíataiű gyartnikek síülüi A JilÓk pedig Uivaa, b>;gv a laoitot jeasteni, engedékenya«gre bírni netn _*k: lattan, lattan bnvelórddiek a d^K"^ menetébe a gjrermek-eiket beküduk ta itkoitbfc, de acéri nem ttiiniek m-g • u' í'ói ttldösai, agy mint öats«i vei«a«i '•* iprtiták marháikkal, kenjébóL • gja* möioaöt éa súldaég felet ellopdosiák • ba paaasat adott a biróboa esek mialt, et önnven vette a dolgot aöt örini. d«« ogy a aépet, fdojiLelte volna, hanem még ö ásította a népot a tanító ellesi bo-ináilátra.
Látván a taoi.ó a birónak tlUo" '*l0 oas akn-rtláf, aaon gondolkolkosott: Ó°-yan törje m-ig bíró uramban » tör'é'yek ¦anti koaónvóawégei. Ép«n jókor jot' tu-domáaára, hogy a bíró uram kÖaoayóM«; volt, oka annak ia, hogy a kósaági iaiskoU aniadeaideig aem volt aedD kih«-
AHÜ.-íZQJiÖTÖDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1886. NOVEMBER 6-áa
j,:Tá uffl, bekertölve, oaert a biró vala-&Aní»Z"- * b-tótág jelentett kiváat a fa-lítu'(4iroí, ő mindig jelentésében kimaia-¦,r. eoüji t eaayi gy Umöiosfacaeatetét, de , m- «-¦*•* papiroaoa volirntg, aem a v»ló-|A|,r..u mmt a oaigaay rákja. — Átéri stií,i;ii»B tudtára adta a turóaak, bogy ,i(J, : ,0 fr>. at mlene va.O áakálódtaaal, .„*,. . aéai ataal ó-tó arihat, eói ó .,o»«"<h*'J* be a bíró:. Hová lett* a fa-... ,.*; meg a tok gyumolcsta-oaeasetei, m^ ,r'>, a aaulgabirónak telt jeleméaébm ttv v»u. Vagy ugy is íeh«t gardái kodai h-^T csak papíron legyen elég léve a Uir-K-iÁtiek, v»ióságb«ü pedig nem. hiai ea v» <*e*g¦•• aíjstaaisa a törvényeknek, mely ju «[: ...éj; biró uram könnyen megíitbaii k k.,ri"-í ha.ee akarom — moadá aeki a
tiegbökkeavt a biró a taailó feaya-
.,.....' kérni katdé a t* ni lót, hugy
,.k : i o« je-entae a aetónagaak eautaa
„ ^- ,au le**.
t'^v i* a«H, — monda a taanó, — c, c-.K aioa f«tlé«l alatt fogok moti l„ í-ui, ba megígéri, bogy jóvá tesai ,Jlíi;. bauyagiagai, »s*al, bogy még .. ..íjd kibasnva a faiskolának alkai-x.b "• viatet oiiálutt tért ét aat b» is ke-- ¦.. i. t-: ás.tja éa további readelk«aésem ,i :,.-c»aij».
Mt|[ tog torténai i-as,k vá a»a«aoe .. .. ._^ .,kaimat tért, a bol legjobbaek .. m » — *ala»solá a biró.
A köstégunkbot kosai eső legeióben, , . j^ ak • beUÖ telkeken kareuiul a ,1.^-a érre ér igen alkalmas f.iskolan»k *... ne.jei lestem aiár. Majd együtt ki-mr(:íü«a b>ró úrral és kitúatUk a lérté-git a^>taog alakra
Cgj t>r ént caindeo a mint megbe-iifltea. A f-iskola meg aaoa össon körül
:- Tím jo i m.rb> vagy
nc*c«*l. m*ljea mw jÓ*«*g b«
gy jg
fol*»»» egy ré*s«t, riguliroi va taoitóaak kesoléaa ala. A b
f»i«kulia«k
r«a»eb« aa
udi ú p«<iig ;
rd.iu ttedett Y*dt»k»i: aima, köri* ét
-i-r-íiaye-v«doic»ok»t U,teleit, a mag t r^Kiuu to'd «gj ré»téb« aajat péaaéa n<i* ott magról k«lt gy UaioIc«f**cseBi«-i-iei 500 darabot t «Mk0i még aaoa ¦ áfa el i« üiteitettfl. A r«i kÖvelknA ta-Vksuaai p*d>g agy yá aagj téri k&iöatéU :\ uno Cít«-(B«gT»kk»l velelt b«. 8 &t
-liiel mfg «IQIl«ieU TadoBcaoBal p«dig u-:ra-..ielve uilAi é* pártHtl** álul, mely i i
A UDiiÓD»k >«orgftlma által a f»i»-kitlábaD annyi kiu'ie<é*re áikalmaa ae-OBMiieu gyümólcaU cteneie rolt mit kél év mul»», bngy a ttabaljread*-Í-- értelme Meríai a kösaégi koalekadéti »• re«Uékuuk Maliékait már b«tltawi jrbet«u Tóin*. A 6*al gyftatAlc>fák ki-uiteié*« már a barmadik é*éb*a a ¦ bdí óok miiaod«»éDek ketdeiet t«lic -i erenkmt toly latodoit. A»>k a »»ul6k i» 4ik olúbb ellnet^gri indulattal voltak a aai'ó i>~áoi kibékttltck a taoi óval kirátt l
aa életbehoaatala óla, de a Mennyire b«-ladotl a nép at értelmiség iolgábea, any-•Jit bátra a»eat ai arkolosre aésve. Vei-las aiaiság a törvények iráoii kötóayöetér keid mindig jobban Itfattkapai, bitó-
ai Ureaea
pi aapoa t leoaplombi a koresmftbao. boij rétieid«jé iiokiaelf
tat ve oi a népet jobberkoiwnt tér.toai toI-aa reed«ileié«e a kÖ*iDÜv~elr>dMÍ agyint-a«« L,q átért jóaak ét id'..*©rüaek talál álk k l
lom Báluak i
éai egyleUt j
gy
nagalapiiaoi, ea a épet ei által jó útra téríteni, minél «lóbb aa erkoicjt«lenaég Lerjtdétéoek gátol v«rnt. K-ws jelak ások ott a a«p kÖBott: a valláalalaotag. tata er-köc*, dulogtalantág, <tiea aJ lapot megfogj* boatulei o>agát. Étért madjart fogjaaa a kŐimüv*l.'.dÓ.i egvlet m>>galakiUaaboK Fíiiat.eiondiS \jr legyet asivea aa alap ¦sabalyokat » elkéttileni é« jóvfi vasár-»ap a aépetaa egylet aiakuáaára felbivni.
(Foljt köf.)
Hirek.
— Tttolíó baaaflt volt aa Ooas-Iáo-v6odéel4ben, okL 3l-éa, ti egyesület 15 eves feaáilaaa •¦lené-*. A b.nkeit 8 órakor keidódoti. 80 töritek voltöaaseteB A vidám haogulaital folyt VaC-ura aikal-tnával ateltA tóaxtot fCaoreterOyörgy
•ndta a tusoltok 16 éret mikodétera.
. ihmann Béla poharat emeli a ifi-toltok öeteeieriaaára ét Saller Lajos fö-paranosookra. Bátorfi Lajos ttép ke-gy*Letielemlékeje t meg aold-gult Wal baob Mórról, a t&aoltó-egyl«i mogtlkcró j*rólF egya tal poh«r*< emelt Otteuly Antalra, Orotsvary Qyalára és Lengyet L»j ars. Knorcier György fel k fosó a -tótte Salamon Györgyöt, * •aigetván tüsnliók jeleavolt főparancsnokát. Poharat emeltek még Orottvtrj Gyula B*tor6 Lajuara, Waj d i te Jó 11 - t ha-
táao* hamoroa
a tttaoltókr* ét
¦ Kkur mikor gyermekeik é
t»aiió 4ilal
kur mik gy
k ik aj*odeko*utt tcép gy Umólcafakat h.i»wi;iék aa elültették.
A M«p wedméoj uaitoakat oekibá-b**ir,iváa, aaoo gooda'kodoit, bo(j awi-ttfp büibataa télre a köaaégbea Koam'tt-v i'díii agyietet, melynek ea*rumjai «* k b t ikták lrjaas
• Uaácaot
gy
j *puk . (ioadulatait koaoln
>oí. (ioada
* ufót a lelkéatbea, kit éppea a birlapok
A
__ talált.
*e#* a taaitó nyájas kiWtÖnté ¦ i-pot l-totl*. — aaivet kéaaaontia '- tauitót leQltetie. Éjjen most olvaatam — Dundá
— bogy basánk többi halyeia uutea Üiralybágóa tal a koamürelö- *g>'«tík«t naelegea pártolják, tok eü alaauloak cgyle ek, m«ly«k fócaé- magyarnyelvnek as idtsgea ajknak
crjeeaté.ét és a népi ierkölcoség oemeaitéaét
laevelétt, ttó
tO*ték
M.jd m«gl*asUk megiermi-e nt
-t- o umÖic»ót, melyet toi« »Araak. E » tii,s«™, bogy e*s«l w ugy járunk, i-t buldog atalékasa-a Eoivoeftak nép-veiét, egyle-e.vel.ai-ly bollao aauleWtt, L*k elfttte ralami jó gtö-óle^t tar---: rolna.megssunt élai, feledétbe meal i- u agy járaak majd. Ka at elleekatfit bia»em, Fotitateleadó ito — Saabadjon tae-
— felelt a tai ' nézeteimet
elmoadsnoB
Mi adta
mely kora itttlóti, elbakik, bár- i idö nieg
iidrof legyen )t aa, mig *t k b
idö
érleli a viaaoayokai arra, hogy »eU-ae-y euaa él .tre ketjee, Tagj »•: ™»g r i^oft ,ó visaonyok taüktégeas* vagy kor •«ruvé aem teeanek vaJamelj eaamé,t ad o-ft inába keltik életre, viataa elalaaik m*-. meg aiocs míg neki a atükséfrea •"L' e > nibea megélheuen. Népaeveléai •Kj .et EötvoeQnk korában, még kotí "a >u voit, meri minden é>eiéhet stak '«cít magáimat pártolástbátyj»: a 68-a nepuevdé*. iskolai lörvéay vett igéay ^. amdeaki ettől várta a viaaoayok ja ^¦asir At 1868-iki iako!*t6fvéay Taló-t-»n nagyot leaditett a aép taivelódéaéB ""¦eimiaégáT* aésve Mgjoll baiadott a*-P'iak ukola torvénjeiak megalkoli*a:
aég többes. — A tsép maatság<ii c#u-páa néhány a iftaoitó-f^vleibA' excom-uatics.lt egyén tói ered*it otromba iaau!-tua ¦¦vuu aaeg. Nívókét aoai te említjük. Nem njiáeba való as olyan 'gyének , banem a .... re a it Őri lajstromba — A Polgnri r.cylrt által ronda-lett tátjeskosaorucaka aov 4 éa igen ute-é!y réatré nek órveadeti. Nagyon keve-,«a voltak.
ÍLrlketlea bTii«r. Sör^ny, volt aaissai r*ad*rb«vegyet gyermekei Gödörhátj István T«ieky ntcxai ká-abaa laktak. Aa ösvvgy okiob«r *égéa timeat Dióekalra^ hogy ott tevő kit péo-teeskéjét fölvéve, a haabárt kiLsetheeta. el aaoobaa aovamber l.-éo da-ig a«m m-g, a Itlkeilea hitigatda bonn le*6 a, 5 és 2 évea gyermekeit a lakásból kidobta t olt ketUtt saegényeknek dide-regaiök a f>gyatató hid^baa. A gyermekek le^id&aebb testvére, ki tiiatéa varotb«n van, ett mLg udta t aeoa-cal p«aassra meni a varo»bátára t v*l mat hivatal akkor ayiWa nem volt, panattt. A readó> ségnek aem aeik a atily dolog hatiskŐ ¦éne, d» a didergő ¦ a megfagyitoak kne:t gyarmnkek erdekeben mégis mef[-te, bt.gy Qodirhátyl a^yelm-íttelte at ünnepre s a leik*.le* te t kúvetketmé*, lyeire. A mé^ ataap megértetett ad nár bonn találta gyerm-keit és lefitette i háabért.
ilkoasáK taéref által A és Galambok kosott fekvft K.olompo* paittán, a Murva-»rtságból beköitotött sajtóénak agyetlaa 18 éves leánya «löbb k"tél általi öagyilko^ágot kiaérlett meg, d« ebben megaksdalyos-tatván, ars«iiikumol evett t igy yeteit véget életéne*. Teliének oka as volt, Mórra-orsságbaa maradt kedves* utáa tokát bánkódott t i'.t aa i«egeubea megsaokei nem birL A tserelmi bú a honvágy balálba ka'f*ll«k. agygotcsbea is sseaved^tt. A hiva a oa boactolát nov. 4-én aiieteltmag.
— A tíaxaak és isariMeik bitel-•lövrtkrirtét igen melsgea fölkaroljak vidékUnk ét váróénak erdekeltjei. Már ic wámutan írtak ala réaavenyeket. A ssép' jövó eié aétó asovetkeaetaek nagy figyelmet érdemli aUpsaabálvait lapank jetea tasaaában köaöljftk.
— Halottak tápja alkalaából a helybeli temeióbea három tiraál ¦< vo"t üia-pn* kegyelat-ayilváaitá^ mé*-saennt 3 óra atás boidogult Qrostmana taaár airjánálagymnaaiam taaalóifjusigi
-¦ ¦•' 4 órakor p«dig ¦
-------------------Aa*pokbaokét
ur beeeélgeteit egy vidéki várót dubáoy fotót idejében, bol b^tsélgftéi kötben ai t aUkulttban Uv6 regé»teti- és törté-íIcdi egylet Qgye is tzóba kerül1. At egyik ár, ki lek* pinfegója tevén ai lek njfleg stavakban emelte k> as „j - fonioasagát, s a mindig mag*vil h ird-taoit gyflj 'fi ivet : sebéből elAvonvaii a máaik urat aláirtára ssólitá fói. At illeti erre aioa kérdést iatéate a lelket gyujt^hoi, hogy tulajdonképen mi csélja e* rendeltelése *»» at egyletnek rotre r% Dagyban megörU.véa at erdekifidéanek s annak, bogy most már b;*onyara egy aláírót gyűjtött, mohó feleletet adóit hogy ; „Régitégeke-. gyűjteni uram, t adatukat •« eret ni a megye é* a város ujo-'gr*fi;jiaak megirásáhot!11 No ea iga-a saép, — így hát éo it Ugja lehetek, i mert Qnkem is «gy i^en érdakea és be-:s«s régi*«gem vsn otthon ! — S mi volna it? kérdé örómittasso a gyüjtó. Hát at -inyósom — válattola mosolygva a máaik ic. No vének titkát aaonban fon tart itta aaagúak.
— FHhlváaf A „salaaaegyei ál-
ta,láaoa taaitótastúlet süm«gbí j*ri*köre' elh»t*roata, hugy Kxn^r A'ajosés Konaj e Jóaaet sümegbi tanítók 40 évet taaitót mukddéséi f. é. Bov»muer hó 17 én Sft-megb#a uriai.'ió diatgvu'ásén megüaae->'Au\ fogia. A ueiió egylet, saely aiaes ••un helyf<ttb«n, bu^y e veteráj tagtár-iáknak 40 évi mÜcíídét^L any>gilag -legjatalntsbataá — ha «xt általában jajagi javakkal játalmttni lehetne, — e«ak mely baiáj4aak es eliameréaéatk Livaa egyti'ésin kifaj-iiéat ¦dm. T«ljet ->satelett«l felhívjuk a taaugy pártolóit. Exa-r A'ajos ét Könnye Jóstef b-rátait, kivált egykori taaitványait; kik es üu-lepélyi nemélynt meKjelenésok é.1 <a> ímelat kívánjak, bogy abbeli taándékukat iluliroitai, vagy B&nfy Altjos igaagaió-Jaaitóval SboiMgban, tadatni tsivatkedjt-nek; kik bővebb fel>ilágotitáasal kéisteg-gtl stolgilnsk. K«h C*.b-íDdek«e. Z*lt-msS7<>. 1^86- okt. hóban A saltmegyei általános taaitó testület sümegbi járiaköre. Mb Igmiea alelaök
— A perlaki taraatkör által f. ívi október 28 áo rendeseit hangverseny igy »oyagilag mini sa«Uemüeg kitünöea nkerQliQek mondható. Olt volt Perlak t vidéke értnlmiséigack legnagyobb réate. A köt^mégel stép teámmal tsaporitutta Csáktornya városa is. A btdgrertenyb«n aiúködök, miuiha csak hangveraenyetni ssüiettek volaa, oly kelemetsé tették játékukkal, éaekókkel at estélyi. Külflaö-sen kiemeleadfl Pintér Ilka arhölgy a Gólt Ferencaaé araó". miat akik Listt: ala regatia venetiana" t aMarch<* bong-roiaa da Fattat"-ial vibaro* tetttést arattak. A taraaaköri dalárda bár kis taámu
rend^lketik, s még csak moil van kitojlSdé*i siadiuatában. már is meg-__itatta élekep-nségét. Lonrsanci Vilma ttrbolgy Araay ; .Fiamnak" költeménye* vei, rokooitnn vet hangjával stép leuaéai vívott ki. — Általiban Perlak e hangversenyen megmutatta, hogy van benne életeró mind«n ttépre és jóra, — caak iKányitaoi keil att tudói. As elfikeifi ttép s kedvet hóigykri«öuségbúl a k«v.^tketó-ket •ikertilt feljegyezni: Baneliy Sáador né, dr. Bohm S dneyoé, Z ogler Kál-mánné, Caestnak Józiefné, Gucictáoect óxs-fné Gott Fereuctné, Grésc Ala-jotné, Elajdiayák Qergelyaé, K.-U György né, Kottyal Femocsné. Kovács cs Királyné ötv. Lui>k FensDCsné, M*yer Mórué, pRh'er Imréoé, Probu Ferencné Reitefaweia Aatalné, Kótaaí Móroé ötv. Sípot Károly né, So*<ar>cs P*lné Spi'ser Jóaaefné, Siogtr Sáodoroé Utaati Jó-t*efaé, ösr. Vorb.nc«ic« N*né, Weist Lásalóoé, Vukatsovict Jánosoé, Zakal Sonkáé, Angyal K-g na. Hajdiayák • loaia, Horváth Blanka Keotkés He-Kjna. K.raao*etz Anna, L*siak Emma, LoncMnot Vi!m., Maid l G»bn. Hiatér lika. Pintér Eflka. Rózsai Iraa, Sipoa Mari, S.p^e Kelii, Sipot Vü»a, Suigar Katinka. Stóger Matild. Utasai Araak*, VTeist Matild, Verbancsics Klára, Z* kál Koráéi nrhölgyak.A bevétel Múl fittetekkel egyftit 158 frt 10 kr. a tita-tajövodelem 71 írt 7 kr.volu FelQlfiietni kegr«a«k voltak: Ciuiao Jsaoa 1 trt, lm-,y Ferencs 60 kr., N. N. 50 kr.. Janko--ios Jóttef 1 írt Gré«t A!aj<>a 3frt.Fraát Tamás 1 frt, Utaasi Aoaa 1 >n, Uajdi-nyák Jaoot 1 trt, SmodiU V>ktor 1 frt, Hálek Itiváa 1 frt, Verty Ferencs 1 ff, Ö>aaeaea 12 írt 10 kr. Fogadjak érte a asmeeeeivd a dákotok a társaskör köt»o-neiét.
- T^tfcei goajdatlaa.ásj. Pátri Jóssefné balaton-magyarédi Iskot m. bó 23-in reggel 8 órakar t konybtbsn nyi .tt lütbelyen tütet rakott rs répái tóaott;
BBondott; — továbbá a H»da»tyaB-e<y let a megjoleit Isaó Sand»r elkuayt bajtárs tirjánal, bol Lene; Károly tario t telket beasédet A GrosamaaB éa E^ióay Eugénia sírjánál mondott kŐitJü bettédaket lapunk tárcsájábaa kö
y
tekintélynek és elterjedésnek örrend az oszrák határokon iiv&l és egész Edropában sót Ameriki-ban és Aasztráliábao is vannak cso-dálói. Figyelmeztetjük továbbá Popp J. G. cs. aoatheria
fogporára, mely igen alkalmas és hi-res fogtisztitó szer.
Itir. udvari fogtapaszira
iogorvosnak és növéov -
Vasúti menetrend. Inául Kanizsáról.
Reggel.
Pragerbof 5 óra 20 pereskor poatavoaat
Barcs 5 ó 45
Budapest
Budapeat
Béotajhelj 6 óra 35
Délben
Budapest 2 óra — parcskor postavoaat Phf 2 ó 45
5 ór
6 ó
7 ór
28 20
postavonat gyorsvonat vegyeavont postavonat
p
Pragerhof 2 óra 45 Soproo 2 Örs 15
Barcs 2 Óra 25
Este.
posta postavonat postavonat.
Pragerhof IL óra 2 J Zákán
11 óra 5
y
Budapeat 12 óra 15 Béoaajb. 12 óra 5
pereikor gyorsvonat „ postavonat , postavonat , postavonat.
-íiahiiaaság? Egy agglegény oiyan b^t^ gyógyszer mint néikű-
l^ZX^^T"-^^^. •«- ^ «.¦—*-¦
lan kl.<R«»iM.. A. íljegyi*. í. ii.iet kinek, ki azt a szíj, torok és foghu. kiblrdeté.e, a gr.tuláonó napj. a aira-: betegségében használta. Egridejfileg
íooobái, middn a deliqueni ki ran lére,1 figjelmeztetÍDk: e&ZAJviz. szédelgó és
.. ..karé. pedig . .„ég....... még p,-: gyakran káros hamisításaira, melyek
.A^r^r.'ir/'.tr./r %*r a kezelőorvost is mic»lJtk. stonyt ho«sákotötiek, ugy, hogy nincs *"»*en eredeti palaczk nyakán ott htulom, mely ast u'xe elvehetne, egyéb. TtD * '^jcgí, mely íz eredetiség-mint m iegfeitóbb apelláta, t. i. halál. | ról Unuskodik. — G gyógyszer reod-
At'.áa hogy v így ásnak, mondja többek köa<Stt, egy ilyen aeDyasttooyra. Ai anya tir, hogy alv.uik leányát, kit <5 18 évig nevelt ét alig bir megválni tőle és elkeseredett szívvel tesai keaeit leányt f-jo fölé, bogy me|[áldja. Pedig es csak tet-tetés. mert gróbiija meg valaki a leáoyt egy bónap mul*a vitss**dni, hugy vitsta vesti-e as anya ? Nemcsak, hogy viatta nem vesti, de átok & k«tek, melyek egy btSval aaelÓit áldást hinisttek, séiát is testnek a •iereuű»é-leo férj arctábaa. Ilyen dolgok öntudatában ajánlja mindenkinek a náaataágol.*
— Fftlakautotta magát — ki-
váDca|«ágbttl — Bécsben na^y feltűnést keit egy liaenbárom évet fia óagyil-kwsága. Siraaaberg Saigfnd reáliskolai tanuló tiülemek egyetlen fia volt t a leg-gTöngédsbbtaeretet kórnyetie. egyebektől
i lek, ni ve m*r átért ia, mert gyönge tett alkata, gondue fel ügy eleiét igéoye.t-A fiu tegnap déutáa két nA vérér el
ttboa volt. Három órakor att mondotta, hogy átmegy atyja irodájába, falada-
•it elk«atitem. M.dón négy óra a tán aa egyik nó»ér at irodába lépett, fivérét as egyik ablakaaárny kilincsére fel akatttva találta. Atonn l tsjt ütött, |
iáit koattatalbatta. A kétségbeesett apáti csak nsgvouheien le be lett vistsst ártani,
,ogy tájdalmábaa ai emeletről le ne
ease magát. Ai öngyilkos ti a lakota-tártai aat beeiélik, hogy aa nemrég att d*ua, hogy egysser megpróbálja, ahogyan itlik aa akatttát."
— Töiuértiek bagó. A kötmon-dáa csak a fátokat ábrasalának elvál-tosaaáról bottél, mikor uijártában féld dl a tsekere! ttt a néphanaor még olyan faiekatról it lud ki feldült ttekere
iell«U attal vigatatats m»git, hugy : „Sohasem láttam még enori cserepet." De arra még aem voit példa, hogy mikor a trafikot dül be e ai árukba, at-iái Tigatiialja magát bugy: .No hit, ennyi bagót még sohase láttam életemben!" Mar pedig a mtrcsalf fotrafikánt agy járt, bogy egy nagy taalliimáoy dwfaáaye beledult a kanalisba • a t*-mérdek ttivar ét dohány egysserre ba-góvá váltoio.L Ai egétt tsállitmányból,
ielyttek értéke lobb ezer torint volt, it a«m lehetet basaoálni, a trafikban,
— de annál nagyobb keleté vul: a eaptaámotok, pástiorom berek éa ceiga-nynk kötött, kik nagy kedvteléssel él
ik a bagó Eidoradót
— Hála ayilatkosat Mind asok-nak, kik boldogul; a&véríink éarukoauok Eagenis sirjánai e t. évben a halottak emlékének kegyeletet lerovásánál réttt vettek, különösen ped g a „Magyar Iru-dalu». és müvét etpárioló Egylol" — és ennek megbiBOlijs, Ctempett Kálmán urnák, a fajdalom enyhítésére t«tl réatvé-tükért nyilvánítjuk háj ás köttonetünket;
— usz'.elettel: At ErdAii (Bib-) család.
Ambir Európának legfőbb orvosi tekintélyei megvizsgálták s melegen ajánlották, és & legtöbb orvos ezt rendeli: még is akadnak kételkedők, kik nem bir lik magokat arra elhatározói, hogy sokkal költ ségesebb szerek helyett, mint Kha-barbara. ke.serünz, sulzbergi cseppek stb. tegyenek egy kísérletet Brandt Ii. gyógyszerész svájezi labdacsaival (egy doboz ára 70 kr. a gyógyszertárakba*) pedig meg vágyónk gyó-zódve, bogy azoknak kellemes, biztos és jótékony hatása miadenkit. még a legérzékenyebb természettel bírót is meg fog lepni s kielégíteni. A gyógyszertárakban mindig Brandt R. svijeri labdacsait kell kérni s figye-; lembe Teendő a doboz czimlapjáu
Fiume
Pragerhof 6 Óra 1 7 ~
Délben.
Sopron 1 óra 4S Pragerhof 1 óra 15 Baroa Budapett
Budspsfit 9 óra 50 pereskor ragjM'oaat Bécauujb 10 óra 26 , po«tavoo&t
Badapett 10 óra 55 . |rjonT0Dat
Pgerhot 11 óra 35 „ potuvonkt Barcs 11 óra 25 . pottavuoat
-ott lütbelyen tUiet rako r ép ;
9 bóaap>« Jó»et Bot a fiát a tűzhelyre * iüs mellé latette, maga p»dig a ka ra mea>, egyedül hagyva a kis gyermeket. Mire aa anya *gy negyed óra múlva vitt sutéit, a ffyersaek a tfltbós mátiott, ott a fatekt* faldöatótta t f»rró vit által magát tetjeaea leforrásU s égési sebei k6-vaikaatebeo í. bó 26-án meghall.
Érteiit Kaiimra.
Béggel-
4 ár* K p«rctkor 4 órft 45 n
0 ór* 25 „
gjonvooat
potttvontt
I óra 40 1 óra 59
Este.
Lapreter éa kiadó: HZALAY 8. F.i.15. »erkeaitj : TASS iLMOS Laptulajaouoi : WAJDM'S JOZ8EF

legjobb asztali- és üdítő ital,
kit&nó hatáflJDnak bisoajnlt köhögés
és gégebaoknal. gyomor- hs hó-
Ijaghuratuál.
Í711 2S-27
Mattoni Henrik Karlsfcat n Epeit
•) F. royal alatü k5l!5!t.kír-.
erc villái Si-rk.
levé febérkeresit Töris mezőben s BriDdt B.. névilajriií.
— A Ptpt-féle Anatbannszij-
íit löbb mint 40 éy ótt rendeltetik a legknOníbb oriosok által, köztöli a boldogult Oppolcer taniriluüs. Dr>-| sebe t»n»r is ujabban Digv eredméuy-' oyei alkalmazta a bécsi egyetemes' kórházban, ugy szintén Schmtzler ta-| nár is a száj, oyak, foghos és száj-ptdlás betegségeinél. — És ezért sokak számira a Popp-féle Anatherin szAjviz, mely kapható Na^y-Kani-na Biliden gyógjuerUrábtii, épen
KATONAI ARANY DÍSZEK. Kflhontayrr Fereirz é« tár»*
Pozsony.
Ajánlják ct. kir. Itab. gazdagoo eifltloaolt és araoyoiott fooal aod rooy ei-yeDraha diánk 25— 9bc° 6oom ercst»rtalmu ^Édeitaetb<áJ melyek a beoi vüigkiálütaBnil a 2 legnagyobb érjmmel éa a Bpeati ona. kiaíliláinál diasoklelvélel tün^etetelt ki. Kgredtlli magyar or-áiagon, mely a nyeri aoyagbol a tejel elkéaiité'éig |ty ártja.
ÁrJ«|yxák Inaytn »t béraiMtvi
Hannáit él elárult •cyen- obadUipk e'&ayút árban fogadtatnak vitisa Tafy eloereltetnek. 1904 1-5HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖK?
1986. NOVEMBER 6-í.
tuér tr által Mialatt it Uárálaf izakalaMult «*r
MEIDINGER-KÁLYHAK
eUSilíiti úri.
HE1M H Döbllnpben Bées mellett RAKTÁR: Budapest, Thonet-udvar.
03. KIÉ. SZABAD. 1884.
BÉCS BtIKAIiEMZT MILANO
EárDUicntr. 40 42. Str«4a Lipikui 96. Corso Vitt Laa» 1<*ií-W dijakkal j«t»lma»TB Bé«t 1S73, Ctntl 1877, PáK«18T8, 1877, Web 1878, Tep.iU 1«79, Uc* 1380, fcfr« 1881, Tri«*t Legjobb f«llilr8lfetJl uH«lSTel elütött bilyhák iakiaoko tk b, *r7«*<« *• •'<**¦• kiallitirta*.
Egy kaijka*al iflbb nobafatfcttő. At Q*iU. mftffr- birodalo-ban 283 UnodLb»n 2295 drb t»b & ni Mcidi*f^r a u>ua latban, «uk hSst hT tano-iibaa .t bécii kart)Utb*n 567 kilyh*. 4«
kAlfe blU klb
tt«.e M-
->«ck*ba«i
1862.
k iakolfck
f
A ion iíefkedvplt»a»t, moljftt & mi kályháink bíd-ánüti kÍTiTt*k, t*ibt>«öroi atánaaaokfa aiu* okot. — Fi-ljftl«*zteljitk tékát a t. kSsüoiéget uját érdekit-en <¦ nalva ijiti Tédj*fTÜBkr» — fcofy úrja magit niadejoeuifi hírneve* ét '•nert gyárt* anyunk nLántáaaít^l, habár mok egfazerflea .MeidÍDger káJyhik" ragy P*d'g j a t i t o 11 Meid inger-kály bak S7Mám ijámluinU i-
A ¦¦ cyirUBáarnok ijUjiakk bel»6 M*a Rf
Rf j^y bele **• ta
„* e«ta", szabályozó-, tftltó- és srellözfetó-kályh* kettós
Sxahad&lom bi>jptintve.
Ac Apcafek ü«tit4*4n4i ¦ por eltirolitiss csé)jáb6l •Wen»tök & ablkai, bop a kUybt *tetTét~».ék Z*j n^tkOli löltó* T«C»Ai M»fiuti ^urtui kokt tflsdé***1, *4 ór»i éf*u.rt«m uinUlBelésaél. A barna éi uUtk poroélkttli elUTOlitiMt.
„HellO^S fftsfcméwtó kw4&lló vAgy kilyh* látható tOseléaseL
Subadalom BiDd«n áll*nUa boj^lentTe
Efy kmdaltí rafj ki^ba tfibb b^jíi^k fün*tlen mtwérm Bo^yalhat. TetsxM ¦*»rit>ti *(5UrUm kok«, kö- ét nélkQu eltáraliiiia ttotMii fatS kaadailók kijaTÍtutn*k.
Kizpmti lágfOtn agéti épfiletskre. 3zarke»zfllekelt IparM é* aezé-gazdtt^gl czelrtra. Waggen káihák.
Prosp«ctaaok ím i>jecjBék»k U^jen tebérmeotvÉ. 288S 5—6
SWADLO FERENCZ S
BIOAPEHTE>
VII. ker-, alsó erdő-sor 8. szám.
ott, aajtalaD, tamaködo aárrtelünvt-il hullam-«o tt «cif llemf lb*l ; továbbá eeabadalmasott Baaicek *• Breoska fele I4IIÖ- é- sielli ltHr»l kályháit, v.lamin' kDipoDli fBté« brreadeaéseit, tájat siabadalma tae riot, egy vagy több helyisag aaámira-mely utóbbiak klliüoöaen aj epületeknél, iskoláknál, kórbisakaal stb. »«al-lostetesael, vagy tsell'stelsa nelkttl
igen caelaaertten alkalnasbatók-Ajánlj, továbbá valamennyi ai eptléi •aakmábk tartoso maokáit, úgymint: épülat-, mfl-, és Kerkeseli Ukatoi tégla <• vakolat felbuso gépeit ková-caolt vasból munkáit.
n MMtaaivetitak lágyai éi >nsil<l
2804 24-56
inárajiYíihi
Ezen sorsjegyek kaphatók a kiadóhivatalban,
K.incsem^ ¦•Sorsjegy^ L II80!
FóiTimiBi ' készpénzben 101 j____
50 ( l«
10.M0ft,5öö0"2ö° olef.li 4788 sí wmiíiT.
A aanvar lovar -eavlet torsíegr-ii tMiáia: Budapest, «áe zi-utcza6. tx
A legjobb
ezigaretta-papir
ÉLET-ITAL.
valódi
gvógyerÓTcl bíró, növényanyagokból készített és sok hi. w orvos jÓTáhagyi&a és más jeles személyek számos elismerése szerint
LE HOUBLON
fraocsÍB trjártmínya.
Cawley és Henry p&rízsi Uiánmátoktól óvatik
K*»b papir Mfpru-iralUUU Dr. JJ. Pobl-Or F.. I.adTÍr. nr. E tlppmaaa bécsi t« r7«ameti Uuirok álul, kik a l«cjobb ajánlatot adták, ug; a kitftaö niafiiég, Taiaaint az «gé«s«4^r« b«b ártai»aa tiixu Toltir^l, i bőgj ¦íat Ujam, h aagm nf thtn eg}«U«o.
kiüli lázisnr
J" váltó- és mocsirlaz és emésztéshiány. bél- <h gyomorgöscs.
Jal epeioger, hányas, tengeri betegség, vizeletszorulas, álmailaDság,
Jll 8tb. ellen. — Az .ÉLET ITAL", a meiy több oldalról és a
JJI többi kSzfltt a bécsi c*. kir egyetemen is elemeztetett, a nyert
^ bizonyítványok szerint cbtnát és más káros alkatrészeket nem
Jt tartalmaz:
¦/* Ara egy nagy üveggel 6S kr., kisebb aeeggel 50 kr. ¦f" Használati atasitáü minden üveghez mellékeltetik.
SK&pliató: _ 13x-A,zet,-j-r Raiman
pj" 2»)1 5—3 »ajjk.,cktdóníl, Moimnikllrnt « s>
ÍNaiy-Kanws* : RoMüfeld A„ ScLwmrti p« Ti-ober, 8tr^m i-i, Kl«in, Ff-s*-l kofer J . Balni J , Kirilv F , l',..laii;rr é> Dentaea, Matton A., Pr>gtr II

TÉD-JEGY
PEZSGŐ
iaktár Ktty-Ka»ia»4i>
FESSCLIIOFEB JÓZSEF uro.l.
E q u I t a b I e
életbittositö társaság Nev Yorkban aUpittatolt 1850-keti
BIztNiiiatAdM. .ni 31-tt 911-212.627 frt • »iínu»gTij;oa„ „ „ 169.411138 írt j
az 1886. évben kötött uj bittodtások , üMKkje 244.829,014 Jrt. !
Az egééi nyeremény a bizto- | sitottak közt oszuut széL ,
i
Minden kötvéiy három ér mnlva | megtámadhaUtlaoná válik.
üuiánluli kerület
FUeher Sándor
277131-40 aroil Nag.v-K.n.-áii.
R.
ct. udvari glpéts
BéoTlLK
TQsheljek.
*% fütit.
Aszaló- m tziritó készfllékek
anul.
Élő foglyokat,
élő Djilikil, éli fáczánokat
készpénzért vesz
Wajdits József könyvkereskedésében. EIlL ALTMAKN
2fól 6-* Í9O2 1-2
Dr«4«.
Üzlet megnyitás.
Ezennel van srerencsém a n. é. közönséget értesíteni, miszerint jól berendezett
női-pipere, rövidáruk és illatszer
KERESKEDÉSEMET
megnyitottam, bol is mindennemű az Üzletbe vágó tárgyak jó minőségben olcsó ár mellett kapb&tók.
Teljes tisztelettel 2395 3-4 Hollll Cijulállé.
Főtér Wafdltn Jóxtef künyvheretkedéite melleit
Vendéglő bérbeadás.
A Zákányi Vasúti állomásnál újonnan épült emeletes vendégfogadó és regale joji 1887. évi január hó 1-től három egymásután következő évre haszonbérbe adatik.
írás vagy szóbeli ajánlatok a zákányi uroda-
lom gazdasági felügyelőséghez november hó
30-ig Zákányba intézendők.
5905 1 3
MOLL SEIDLITZ POR
Csak valódi,
Baea porok
hí mindm dobcor a tjarjeity •¦*> aas *• MOLI. A aokatoro.iti fi'f
nyomata látoa'.ó
KTÓnjliatási aakacs í».tnor- és bt-l-i.hé»i*sck, aUe«bi.jok, (jomorjírr.. i'ijb.j, térwlulai. aranyér éi a lajküiolKlíl"1 "¦" e ellen <rti*ed«k íu folYtooosao ní«k*d<, «l>s-rénual. — Kjy eredeti dobol aaaa.áUti «••>-taaul I írt Raktárak M.ijirort.ij mindm aneMUsaab (ty4*!""""
ribau C«\k Koll-fíle ké«iitt»íoy kére»d5. ¦OLL » lyéoneréu ot klr aíysri azalllti, Beos Stsdt
TaeWutta 9 Naponta laélkflldAs utiaTét mel:«tt. 2 dobosaal krv,-»^í^
nem kOldFtik
MlztaMrat KOLL A. srb.1 Báeikn Üli fOflalkoiaaomiiil fojTa as lo Moll We Seiűni' porai i#en i6 batast gyakorolnak; ismerem eat ef J"1" iaiaaeiikorra • kiiiaok ane ..iíélj . .Után iaeMe a'.f" at«k a gyomrot jivá ó> fot koonyflve tesaia.
Tavaszi gyógyítás
Nyári gyógyítás
Őszi gyógyítás
Téli
gyógyítás
MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ES SÓ
Csak valtát, ha »ílJ.. ÜTe| MOLL A. tMJ..J*' taiaíaÍaai»
miad~. •irrtea 4i ..b.41, dajana'ok jjoll.daUaal Balaitof ««•" '•«¦«•• s roannllat, aaarii, kiliaa it bu.iöu.ll
Ety i«n »™ h««W rtaaitiaial SD kr. • * c
Raktátak a< on.i, mmd.n »«t»«». „6j«.nír é. ái.inyar. k.nakrt"""
Moll-«le ki«út~éay kírend »U * tyétyanriu ta. klr Mvarl aiáülti Biea, Sladl, TirtIMl"
Ilimili MOLL A. , JÓÍJ"-1*" url>°" Bé"'
Kieiai MoU-fél. francai, borw. - .*ja .idéke».» "kfü«,«l -«j gOldjta aaka. M> iTenei, -l»d a. ..beri-éf ..giui,.rek; l'elat ikajtok t. l Míl ll
Jaa F. lelkía. Ho»a«e<:bl aíl'M
Legjobb bedörzsiri tzer
ét minden meghülési be tegwgek •llen.
il_5t
. UU.
diti Jóm./NAGY-KÁMZSA, 1886. November 13-án
46-ik szá,m
Eléfi xrleai ár
..< irrt . . . b ín-------
ívre . . . . 1 In ."KI kr :> «-drvr« . . . ¦ 1 frt 25 kr. Eayw uá. 10 kr
II I i: I> E T EiEI
Hnszonölődlk évfolyam.
; min
*»rban 7. miiodsror
NYILTTÉRBEM
. oukt-nt 10 krrrt v^tetfiek f. 1
kincstári ilMék Biiad<>D egyp.hír
d.t.-«*-ri 30 kf öx*tendők
A lap ix*a«aii é
aojagi részei illatú közlemények pedig a kiadóbiTaialboa bementve
ukvékpéDttiri épület Bériuntetleo ieveiek nem :
Keilratsk víuzs aasi klltfetaek
A nagy-k nizsai „Kereskedelmi Iparbank*, a „nagy-kanizseá önkéntes tűzoltó-egylet, a nnagy-kanizsai kisdednevelö e<tytsiuet\ a „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezet*, a „soproni kereskedelmi s iparkaviara* nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
AllItMiuk uépkouihát!
Küszövjöd a tél fogvaczogtató hi-
<k-gévpl. A zúzmarái fákban, jégcia-
pokban Ijesztő rémet látni auDab,
' alút otthonának barátságos melege
togad. oka üídcs.
Söt sokan — mert a tél köze icbb hozza az embereket egymáshoz, ~ éléüíti-bbé, kedélyesebbé teszi a tárcsás életet — örömmel várják érkeztet. Csák kellemét ismerik, árnyoldalad eltakarja előlük a mód. Jól f öltözködve és táplálkozva oevetik a J te'.et.
Hanem bezzeg a szegény nép-osztályra elüövetkezaek a megpró' biiítat&sok sanyarú üapjai A kére' st-i juformáQ uiegázüut. nyári sem i..lt vaUmi busás; épen csak hogy a miodeunapi kennyérre valót fedez-, te Téli beszerzésekre már nem jutott. Üresen áll az éléskamra, üre sru a faszin. Tüzelőről gondoskodás ? oo aymár valóban nagy luxus volna egy szegény embertói.
Ott van a' lehullott falcvél, ott vaunak az úlszéli gyomerdü kiszáradt kórói. Olcsó tüzelő, egy darabig nyújt védelmet a megfagyas ellen .... /
Hanem azután, ha ezek is elfogytak , ... Pedig nagyon hamar bekövetkezik. Sok, igen sok a ^zegéősember .... Akkor ? . . . Irigy jégvirág kapaszkodik fel a viskó ab lakára, hogy elfogja még a nap me lengető sugarait is az otttbenn di-dt-rgó szegény családtól.
Kékülö_ arezokat látva, köny-nyikre kell hogy fakadjon a könyö-rület .... Hacsak egy meleg étel htz juthatnának, mindjárt jobban és könnyebben elviselhetnék a tél dermesztő hidegét
Ámde hetek ótá nem volt Ittz a híznál. Nincs mivel éleszteni ; de niLCi is miért? Jó szerencse ba fekete tenyér elégíti ki a gyomor kö-
veteléseit ; mert hit .— elég baj bizony ! — de ezzel a szegény embernek is számolni kell.
Az élet szeszélyes szinrendezö Teremt drámaibb helyzeteket. Ügy tréfálja meg a szegény embert, hogyha juttatja is egypár garashoz: egyék e vagy melegedjék, nem tudja ? Persze legjobb volna összeegyeztetni a dolgot úgy, hogy egy kis jó ebédet főzzön. De ennyire nem telik. Alig, hogy kenyérre — no meg .belső melegítésül, — egy kis pá-
i Unkára futja: Kéjes érzés az, midőn »z alkohol jótékony meleget áraszt szét a testben : hadd élvezze azt a csecsemő, a? iskolás gyermek, az egész család. Ki tör5dné'k azzal, ha azt a pillanatnyi jóérzést később majd erkölcsi romlásával, lelki fogyatko zásával fizeti meg?
Törődik az irgalom Istene, és törődni kell az annak lényéből kisugárzó humanizmusnak.
I Állítsunk fel népkonyhákat ! hol a magával tehetetlen ingyen, a szegény vagy nyomott ^viszonyok között élő munkások pedig csekély árért jó, meleg, ízletes, tápláló ételekhez jut-
i hatnak.
| Hasznosabb, áldásosabb és gya-
; koi latibb alkotása az újabb kor hu-manizmusána.: nincsen, mint ez intézmény, melyet nemcsak a fővárosban, hanem a vidék számos városa
I ban is meghonosított mar kr. igazi jótékonyság.
A mi társadalmunk jótékonysága ellne panaszt nem emelhetünk. Van jótékony egyesületünk szinte fölös számban is. Czéljuk dicsérendő ; de a czél felé vezető módok és eszközökben nagy a rendszertelenség, a segélyezés mikéntje czélt tévesztő. Lbból következik működésük elenyésző cse kély eredménye.
Más utakat kell választani. A pénzbeli segélyezés hiányos, nem gyakorlatias rendszerét fel kell váltani
a munkával, előleggel és természet ben való segélyezéssel.
Utóbbira kitünóbb mód a nép-
|konyha létesítésénél oiocen. Igazolja
. a tapasztalat, mutatja más városok
I példája.
j A mai iHjzet kiváltkép«n indokolná e lépést. A kolera-járvány
(ugyan ez idő szerint megszűnt; de félő. hogy a .fekete asszony nem
'. halt meg. csak alszik.' Ki tudja, a
i tavasz verófénye nem hivja-e új puiz-titásra a baczillusokat ?
A népkonyha létesítése kitűnő óvszer lenne e félelmes járvány ellen. Áldás a szegény népusztalyra!
Istentől jó minden áldás; de a humanizmus is áraszthat azt. És vájjon a tehetősebb egyesek és jótékony egyesületek közül ki ne venne őrömmel részt az isteni munkában.
• Orion.
I
Uj gazost a Balatonn.
A Balaton-egylel legutóbbi közgyűlésén, — mit füreden Fenyvesy Ferencz elnöklete alatt tartottak — a többek közt az az icditvány is tétetett: hogy a Balatonra uj gőzös építtessék. Az indítvány a tag urak j helyeslésével találkozott— s a gyü-1 lés egy bizottságot küldöttki, hogy az előmunkálatok, megtetesseoek, vagyis jobban mondva, hogy ez ügy érdekében I javaslatot dolgozzanak ki. — A ki-I küldött bizottság még e hó Jfoiya-mán fogja az uj gőzös létesítésére vonatkozó javaslatát a Keszthelyen tartandó gyűlés elé terjeszteni.
Mi. kik szívből óhajtjuk B. Füred emelkedését örömmel, üdvözöljük ezen nemes eszmét, melynek megvalósulásától igen. igen sok függ. Nem akarjuk ezen hazafias egylet eddigi dicséretes működését, — mit Füred és a falaton érdeké ben elkövetett, — itt felsorolni, is-
meretes az mindenki előtt, ki csak legkisebb figyelmet fordított erre; tudjuk, hogy a füredi fürdőt menynyire megaépesitette s emeltei.
De nem veszik tán tőlünk zokon, ha nyíltan kimondjuk, hogy a Balaton-Egylet, ezzel még nem felelt meg fontos raissiújának. mert az egyletnek első sorban nem az a ieladata. hogy évről évre oda szokott törzsvendégeket szórakoztassa és mulattassa : hanem kell. hogy programjába azt is felvegye, hogy hazánk ezen szép. regényes fekvésű beltengerét a külfölddel megismertesse 8 a hazái fürdö-közönsóggol együtt. — kiknek jó nagy része a külföldi fürdőkben keres üdülést, és szórakozást ide édesgesse és megkedveltesse ve lök a hazai fürdót, nehogy péuzünk más országba vándoroljon át olyanokért, a mit idehaza is kaphatunk.
Lehetséges-e ez a mostani viszonyok mellett? Nem! Tudjuk, hogy Füied nincsen vasattal összekapcsol-j va, s igy legtöbb vendége hajóvsl |érkezik Siófokról, Budapest és Ka nizsa felől. De tudjuk azt is. hogy [ mennyit tapasztják és foltozgatják is minden tavaszszal —- sokszor év közben is — a mostani gőzöst — az még sem lesz olyanná, hogy az igényeknek csak részben is megfelelhetne. A vész. a hullámok nagyon megviselték az öreg ,Kisfaludy' t s hiába vizsgálják meg a szakértők és mondják jtrképesnek — azért a közönség még is bizalmatlan ; benn van az már az emberi természetben — kivált ha életről vau szó — mindig tartózkodó. S erre van is elég ok, mert pár évvel ezelőtt sok baj és fönakadás volt a hajóval, s az idő óta a közönség nem bír megnyugodni,
A Balaton-Egylet és Füred tehát, igen jól teszik, ha egy uj gőzös beszerzéséről idején gondoskod nak, mert ezen uj gőzöstől függ
Füred város sorsa és jövője, s csak ennek segítségével bir a Balatou egylet fontos missiójának megfelelni, De it"t ismét az a kérdés jut előtérbe, honnan fogják az erre a czélra szükséges pénzt beszerezni?
Ez valóban nagy kérdés a mai viszonyok mellett.' S mi erre csak egy utat tudunk: részvények utján.
Igen! csakhogy a régi .Kisfaludy' gózös részvényei — mint megbízható forrásból tudjuk, — még máig sincsenek bevallva; pár éven át jövedelmet sem hoztak; ha tehát az uj gőzös beszerzésére ismét részvényei lesznek kibocsájtva, a közönség tartózkodva fogja azokat venni, mert hiába: olyan az élet, hogy a tőkepénzesek csak olyan vállalatokba szeretik pénzöke: elhelyezni, a hol legalább 5—6";o biztos jövedelemre lehet számítani.
Itt azonban erre nincs kilátás, mert az ediggi gyakorlatból kitűnik : hogy ritka esztendő ütött ki oly kedvezően, hogy a hajóra és személyzetre fordított kiadásokon kívül — a részvényeseknek is jutott volna valami a jövedelemből.
A kereskedelemre sem lehet számítani. Hisz tudjuk az ötvenes években tétetett már ez érdemben is ki-tér let, s a gőzös árnezikkek szállítása végett érintette Keszthelyt, Szántódoi, Boglárt, Badacsonyt és Kenését, de sajnos félben kel.ett eit hagyni a lanyha üzlet miatt. Bogláron is építettek egy ki gőzöst, mely Badacsony, Révfülöp és más közeli révek áruit elszállítsa, de ezt is (élbe kellett hagyni, a jövö-delcm nem volt elég fára és kőszénre, a gőzös a szárazra kerfllt: — de az actiák elcsuztak a vízen.
Mi nem vagyunk barátjai az experimentálisnak, tehát nem aján-luk, hogy ismét kísérlet tétessék — a vizi utón való kereskedés megkezdésére ; s az uj gőzösnek csak is
T á r c x a.
Futó képek az életből. (Váljunk el!)
{ISiomja* Péter, illeték?zabáti fogalmazó ur — m{u('in nt .Arany bikához* czimtett vtndfgfogtidóban kitté tág Ul-
— P«;er, Pé or, hiteién jöuél hau, hogy elvedd álmámat, urugalmailia'. ? . Nem liirök, nem tteovedek elegei iha
letted.....Néad mag ac órát :
kÍB muutú u>ár négyöt ntiUt.
— Eb törődöm ia éa i. ki. mutató- v»l ; én a P»gy mutatót retpeclAlom ; aa
i M i h
czimtett vtna+gjog'iaooan «ute tag M»- meg t;Ml milímt .... Már megin iÜj»»ere««i Mafrti meg táját bectet tte- fá ;etied » p*I.Dká< üveeet V
,i . j _ 1-.__ .¦JI..ÍL.I r °
nt ho-
ro ilyenek .... a Uter-iíl«ts'*;e< — in^oUosicJca. 6a*íít/ioZ 6e tahitiba.)
WJ«, ja ! Sokrates ! Sokratea ! Mindig mondtam én. bogy nagy bolondot tettél t?, Sokrat«s !
— (^F'le-ége odascól.)
— Mi bajod o-kod Sokrateasel ? Bitóm osasj öassevcssteiek a literek mellett
«*>"-• ?
— Ob asssonyi áHat, mily utolérhetetlen a te bölcs*ségfd . . . Hát persse ¦xereioéd tudni ugy-e, hogy miféle csods-üliat volt as a Sokrates.
- Mi lenn
__ valami bos-
— No bát nem éppen lump. hanetr aaért egyben nagyon hasonló hossám.
— Ugyan miben na?
— Abban hogy n*gy bolondj', igen nsey bolondot t#tt.
' - Mivel ? Mikor?
— Hit assal lelkem egye'.len larbé »-»ii í.T"l*mbocskája te, bogy bölts* létére ¦-gtásasodotl . . Na azért n«siraaa meg g«latnb<>ctkám! ó már feleségével együtt la, van * földi állapotokon. Szerencsijére méreg-pohárra ítélték, mert úgyis megette volna a méreg a felesége mellett
— Kosos méreg kosos átok: aassony
» neved aoit i«, eL6bb is.
volt nagy
eirekkel
— Nem látti
— Hasug ssó: aaasony bestéd. Ide aat as üveget, mart mindjárt víi megyek.
— Menj csak. menj, eredj! Old meg mag..d teljeaen ! Öld mrg jó hírnevedet ! Dobasd ki magadat a hivatalból !
— Sej baj ! Hírnév, hivatal . . . „Add<g Íhuid, mig a világ világ1 less .
. Nem türo* papucskormányt, nem ! Törjék, stakadjoü ....... - - Kerwem
a kenyeret, issadok, fáradok
ettél üelöle legtöbbet......óo meg bát
itsom belőle legtöbbet..... Ha nem
tetszik, föl is ut, le is ut......keress
jobb gasdát. Engem ne traktálj .
aludni akarok....., Most már meg
mért sirsx ? . . - N» hát csak ciftcogtasd ast a kopott ,e"-burt m*jd én bog/lsők
h«ssá......Sohasem inni.....
mindig a ssoknyán ülni . . . tarbékelni .....gondolatot lesai . . , . . lüt
basni a Cíérnába .... persse.....
kellene, ha
p ¦ Kj dioom dánom, mig
bánom . . . -
As utoUótókajra nír Stomja* Pi-í«r m betiltja igiteMt, hatalmasan horkolni kesd.) A aiegéay aa»aony vinkoiára bajija gondterbe»f'jét,mcgáaUtjakönyQ-ível . , . . s . vir&ait .... A jótetű álom elkerüli r lásaa agyát berajouák a
I gondolatok, s múlt idÓk emlékei. Megjelen előtte as egyszerű falusi lak, ahol a jövőbe néso lélek els4 álmait ss^tte . . . Oit ültek as eperfa tövében assal, aki ¦¦erelett, aszal a szegény ágról stakadt, de soha nem fol^dbeto, áldott lelkű fiúval. Ou esküdtek egymásnak szereimet, örök büs'get ... É* milyen örök büaég lett belőle! . . . Igen. h» a aaiilói nagyravágyás nem vulna. Ha ai a ssegény fíu nem jegytóseged Istt volna . . . , . H*i
ho omány.....a ssülÓk ÖMsekupor-
gaiott esrai igen nagy estietek a városi gavallér uraknak. Pompás fogás as : néhány ezer forint melté egy tudatlan, együgyü, embereket világot nem isn könyvet a.ig látutt falusi liba . . .
As eserek nem vettok, de oem hostak ss«relm«t; . . . . nem egy pillanatnyi boldogságot .... a! ii fogytak A nyomor féllabb*l már a küszöbön van Mi less ennek a vége ? . . . Less e mód a vesiűi indult férj megállítására V . Vágj hát csakugyan nem marsd egyéb bátra, mint válni . . . De édes Istenem! irtÓstató súly a leiken ennek még a gon
doUta is...... . N-gyvilág. nők, nagy
ágyban atületett dámák könnyen megteszik ; •( ar.uy, a pén«. a gazdagság, a fény, pompa betakarja a stégyen a dioom dánom Medtett a botrányt ... a csalódásokat. De as egyszerű érkötőtökben nevelkedőt lélek nem bír megbarátkozni as elválás gondolatával .... Ait tanulta, ast ssirta lelkék«, hogy as esküt férj és no tesznek egymásnak : szent, s ast megtörni, meg nem tartani : szentségtörés .... Előtte as olUinál végbe ment eskü nem forma csupán, hanem sseo', ísloldbailsn fogadalom, melynek bele kell a saivbe gyökeresbe, hogy
majd vele haljon meg, vele múljék el . . És a ssegényt e!kíséri mindenfelé a ssé-
gyen; ast mondják rá mindenütt : ei egy arahagyott. S abból, ami talán csak-ugyaa két stiv föld: nyagalmáért történ csinálnak botrányt ; filcnek bostá cxifra mesét a divatosabb fajtából ... Itt nino azután bíbor bársony vagy selyem; béta takarni a aiégyent, vagy letörölni as arc bíborát. — Mind elgondolta eit a ssegéay síró asszony, mig férje mámorát aludta ki. . . Reggel kitörla ssemeit, bogy lássa senki as átkönyesett éjszakának nyomát. Kiment a konyhába s figyelmeztette a cselédet, hogy csendesen legyen ; mert az úr sokáig irt, dolgozott s aludó kivan.)
Alig volt kön néhány pillanatig, egyik barátnőjétől levelet kapott ily tartalommal :
„Kedve* Zsófikám I
Megint 4 órakor reggel jött hasa, leírhatatlan hácsártos modorral. É» képzelt galambom : még válásról beasélt ! Türelmem pohara már ca"rdu!<ig van : bizonyosan a tied is. — Valamit okvetle-iul ki k-U gondolnunk, különben teljes kbssolgaságra játunk. A délutáni órákban jój át kérlek egy kis beatélg^létre. Marit. Juciit, Bo.két" Ssidit, Dorkát ssin-Lén magamhoz hívtam Tudod as ö férj*-k alkotják a díc«o hetek kompániája. Pá I Elvárlak ! Csókol : Siáncsid." *
(Este as .Arany bikához" esi mse tt endégfogado egyik mellék,- ugynevesett külön-Bsobájában hét mámoros uri-ember kvaterkáa. Ez a betek companiáj*. I^eg felfii ül a presidens : Ssomjas Péter . . . különös érdemeinél lógva.)
— Tebát ebben áíllapodunk meg barátaim : ma éjfélkor hasamegyünk . . . asután kövétkesnek a scaenak : erős til-takosás as aassonyi egyenjogúság ellem, — a féríi abiolutismus hasgiulyosása s a végeredmény : „Váljunk el 1"
— Éljen 1 Helyes ! Servas Peti I Pompás elma ! H .dvo»éri talentum. . . . Eliüilútt külagymiDÍssteri kapacitás 1 — hangsottak a cimborák rekedt fól-kiáltásai . . .
Asután compotareruat magaum áldomás.
*
Ssomjas Párerné as esti órákban át-mea'. bará^uŐjéhei. ö volt ai utoisö a hetedik. Marasastsonyok megálUpodáaraja tutak Itt már nagyobb diplomatiával tör-:éntasügy lebonyolítása iránti tarv meg-áDapi'ásB, miot >hugy a határosától Haragos Constantia arnö determinálta.
Nagy caeod! Alig hallható suttogása Esek aatsony réssrol igen vesiotdeime mpomák !
Siomjt»nót rögtön kórb« fogták éa teleaugdosiák a fülét mindenféle argumentummal, s ott Qom hagyták a kedves két faiét bíborba martot csábos ajkaikkal, mig as a fejét meg nem bólintottá, hogy hát „jól Tan éa Is bkleegyesem !"
— „Tehát mihoi egy hétre as ,Arasy bikában" . . . Igen] . . Servual — sugdosták egymásnak s agy sséuur-rantak, szétlebbanlek, mint as emberek sorsai védd, igasgaió haragos nemtók.
*
Éjfélkor a betek compaaiájaiselots-ott. Kesét fogtak.
— Tehát a je.sto : Váljank el 1 . . Igesl .... S«rvu*tofc ! . , . . Holnap agyán itt 1'.....USZONÖTÖDIK É VFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1886. NOVEMBER 13-án
i személyszállításra keli szórakozni, habár gyenge lenne is a jövedelem, mert Füred érdeke kívánja ezt a fürdÓ idény alatt.
De kik lesznek aj részvényesek?
Biz ilyeneket fogni nem könuyü feladat. De azért * tervet még sem szabad elejteni. A Balaton egylet, a tulajdonos 6zt. Benedek-szerzet, az érdekelt vilUtalajdoaosoknak s Zala-megye nagy birtokosainak böl-cseségétől függ, hogy a terv megvalósuljon. Igaz. hogy rengeteg sok pénz 50 — 60 ezer forint, mibe aj gőzös kerülne, de kis megerőltetéssel még is ki lehet vinoi. S mi merjük reményelni, hogy a föoti érdekelteken kívül is akadnak oly lelkes lérfiak — már olyanokat értünk, — kik nem üzérkedésből veszik a részvényeket, meghozzák hazánk oltárára ezen áldozatot s ők fognak részvényeket jegyezai hazafiságból ; mert gazdasági viszonyaink is emelkedni fognak, ha fürdő-helyeink ismertek és látogatottakká leszaek. S hogy ez lehetéges, legyen, első sor-
ban Füredet kell emelni, hol igen sok van téve arra, hogy
már bár
gyógyításról, mely tekintet lel a már-már, orsságosaá vált járványrs a nagy kösön •éget is koséiról érdekli. (Különösen figyelmet érdemel előadásának as a ré-ase, melyen Cantani nápolyi tanár uj gyógyeljirásat a esek alapján tett kísérteiét lamertette. Et uj gyógymód a folyékony orvoastereknek a belekbe vali jur.atásán alapesik, mivel a kolerái ember gyomra sem ételt sem italt sem orvo ¦ágot m-g nem Urt. E célra agy Caotan mint Ángyán különféle adatokat hassnál-tftk, míg végre Angyánnak sikerült kísérletek alapján megállapítani, bogy va-iamei>nyi költ legha'óaabb a oairis és a oaert»v unom keveréke. Etek ugyanis as aü h*tá*u béltartalmat aavaaitják. A hőméraék emelése által elhárítják, a iás mán beálló kihűlés é* megmerevedés tlá-d.umit a a bél Dyákhártyáira öastehuzó-ag hatnak. A caersav hatása C a n t a-n t n a k »sou kijelentése által lett fó-fontoaságuvt, hogy a kooubacillusok nem kotrelien előidézői a kolerának, hanem i balekben bisonyos ptomain noví 4 legyei termeleek a es tamadji
mely kttlíöldi fürdővel is versenyezhessen.
Ne ijedjen vissza a tervtói a bizottság, ha szokott közönynyel talál koznék is a közönségnél, nem vagyunk mi vállalkozó szellemitek — s csak nagy nehezen lehet bármely üdvös dolgot is keresztül unni, tehát kezdetben ne várják a nagy lelkesedést, — de kitartással és hazafias buogósággal kivibetővé leszen s talán egy két év leforgása után — s előbb is, két gőzös fogja szeldelni a mi öreg Balatonunk hullámait.
A Balaton nem két, hanem több gőzöst, is megérdemelne, s volna csak Németországban 30—40. is úszkálna rajta ; de mi ilyen dolgokba nem merőn i> belekapczá&kodni — viszari adunk a vállalatoktól, nem vagyunk összetartok;azért vagyunk ott a hol vagyunk.
Az ügy megérdemli a pártolást; — ne húzódjék tőle vissza a közönség, — az érdekeltek, — építsenek uj gőzölt a Balatonra !
Löb Simon.
A esersav kolera ellen.
— Efétuégögyi cxik. — Dr. Ángyán Béla a budapesti kolera-kórház főorvost köi-lébb a buda-pesti kir. orvosegylstbeo a legelaő orvosi tekintélyek, min Korányi, HÖgyea Babé a, Naratil egyetemi tanárok előtt nagyérdekli előadást tartott a kolera
És mentek nigyokat lépve, fújva és haragot asitva, mint; min-deii bős fé<fi. aki egy magesstoaabb pillanatban elha-t*rosv», hegy élet vagy/ de most nem enged a feleségének.
Alig telett el asonban fél-óra verejtékéé homlokkal rohantak vissra egymásután. Mindegyik egy féliv papirt gytirt, mart a kesében.
— Es botrány ! Scandslaml Árulás ! Te is kaptál ? . . . Megtörtént ? ... Lehetetlen | ... Éppsnaa, . . . Ugyanason! ssavak !" (így hangsott s különbötő bely-tól jött megjegytés és kérdés.)
A baragvó fut ék, a „viljunktl" nagy hősei ásumjts koré álltak, a megmar-cangolt papira! ketókfcen.
Ssomjas kibontotta, kisimította as övet a igy isólt:
.Brátann, kedves cioiborák! Hal) j»iok e hallatlan aatsonyi vakmerőséget. Ha«a megyek, eróselhatirosáatal, hogy "87 • papucs-kormányt pusstitom el' »»«y a feleségemet .... Benyitok ... A ssönöiődést kesdem én, ho.gy ne kesdhesie
6.......és folytatom egyrs eróaebh
bangón, bogy »nDAl nagyobb vissbangot
kapjak .... Semmi Tálaas.......Mi
es ? . . . Cauda esett-e as aassoayí nyelven vagy *u •ükeltthem-e meg ? . . . Ke sem be Tessem a lámpát .... körülnézek .,... Hát kép,eljétek 1
— Megtsokötta feleséged agj-e ? -dörgék a csimborák.
-Meg!.....
— A mienk íi !
— L« hí Ugassátok hátrahagyott le-relét! ......
. — Mi is kaptánk!
— Halljátok ai enyémet! Édes Péter! Ast mondtad; váljunk el, tehát ˇáljunk el! H. neked kedvesebb ss Amj-bika, mint a—gésy feleeéjed, le-
¦ it»s> tönkre a aservesetet. A tan belekbt jutva ugyanis a ptomain-°*l °py uj ve^jüietté, ngynevetelt taoátá 'gyeiül, a mely már nem bir annyira nérgetó h»tá*s*l ¦ nehesebben i« asiv-L.* fel, tehit útját állja a oaj továbbter-j-d^séoek. Atonban mindss aránylag jÓ-atkt-rü eljárásokkal oesa aikerült többet tennünk, mint hogy a halálosait 40%-ra szállítottuk alá. Es kétaégbevonhatalia-oul é* világosan bisotnyitja, hogy még mind'g legtontos-bb a kolera ellen aa olót©:es óvintéskedések atigoru megur* táaa, a baj kiütésének megakadályozása, meri h* már kitört, nincs bittos st«rünk -?n-k vég*-: tea lefolyását megakad á-lyosűi, Az «l<setes óvintésked esetet illetőleg pedig a ber.ini világhírű kolera or 'os kije-eoteKo, hogy a kolerái időben a gyomorr* kel fogondot forditam, hogy fes mindig tissla éa emeazlóképee legyen, as»s a te«toei jól kell táplálva lenni, hogy f<-r;őíött időben ia ellentudjon áiln a ragály hatalmának. Tudvalevő pedig, bogy e járváoyot idő éppen nem kedve* só as eméasiéai ssorvesetre; a gyomor ilyenkor c*«k lanyhán teljesíti szolgálatát és gyakran fel ia mondja ast, as étel oem isiik, üágyadaag, avetraég ve« ( rajta, a mi már magában véve is beteg-Bég, jtüsen kedvetőtlen körülményben rejlik a baj furrása. Est megakadályosn ee ellen sikra szállni legfőbb feladatunk amit könnyen éa bistossn elérhetünk, hí kóve'jük dr Koeh mondását s atanyssa-bálysiok kosé esi igtttjuk legelsőnek : C*ak rendesen jó kell élni, S kolerától nem kell félni. A jó táplálék mellett azonban igen fontot még oly terméasetes aterek haasnálata, melyek a gyomorra erÓvitőleg hatnak betegség-ellenálló képességét fo-
A néhány év előtt forgalomba hosott s ma már sséleekösbun elterjedt magyar találmány: a Hangária kávé egye siti magában a jótékoay és nagyfontos sága talaj donságokat, amennyiben vegyesei és orvosi hiteles bisonyitvásyok sserint kisárólag növényi alkatrésseinek tetemet réisét cieriti vagyis (tanio képesi. Esért van, hogy e kávénak a legcsekélyebb isgató hatása síneden, jótékonyan hat a gyomorra • ast mindég rendben tartja;arákolt asaméaztést akadályod resteket a belekből eltávolít, as emésstést és jó elvágyót előmozdítja, te-bát kolerái időbea kösegéssségügyi ssem-pon'bbl megbeceülkeUtleo prése rvstt-v u m". Lehet ugyan, hogy ise és samatja — mely különben jó éi kellemes — as ásaiai kávéhoi szokott ínyeket inljeseu oem elégíti ki, de a kinek egéaaége drágább mint a píllanatayi élveset, bíso-nyára képe* lest erről lemondani • használni f"gja a jobbat és haatnoeabbal: a Hungária kávét, S ba még tekintetbe vessasük ast a tapasztalati tényt, bogy Fiamé éa Tríeasi vidékén a tavalyi kolera alkalmával oly családok, melyek a Hungária kávét álUndóan hatsnáhák, mog voltak kímélve a járványtól, jó lelkiismerettel kimondhatjuk, bogy e tápláló ó« csersav unalmánál fogva a gyomorra rendkívül jótékonyan ható tápssernek járványos ídŐban egy b<*sbó! sem volna
isabad hiányolnia.
Dr Atskuláp.
koisák. Inén van, hogy as orvoaok kolerajárvány idején a nagy ciemr (u-nin) tartalmú vörö> bor ivását ajáJ-ják, ami ismét igasoija a fentebb iamerte-leit gyógyeljárás belvee voltát, v»gyís, hogya cieriav legaatáaoiabb el-lenssere a kolerának. S menyivel nagyobbnak kell lenni e hatásnak, ha a
gyen tied as Arany-bika. Hiodkettonk asivnyugalma kívánja, bogy szabaddá tegyelek. I-teo áldjon meg ! Hasa megyek Öregeimhez, Légy boldogabb, mint a te ¦s-gény feleséged: Ztófi'
— Szóról ásóra igy hangtik aseiiyém i'! Kiált egyik cimbora. — BAs eoyém ia! As enyém Ul — hangsott mindin felől.
— Nos barátim 1 hát célunknál vsgy -gynnk megvan as flválás.
— Es nem gí't! Nem igy akartak 1 Nekik nincs jussuk at elválásra! — bang-«ott as indigoaiódás.
Éaiasonyu Ököl-feoyegetések küsött mentek ssét a papuctkormány ellen öst-sseeaküdt férfi hősök. *
Elmúlt egy . . kél . . nap . . . . At "Arany-bika, törz*vendégei nem mutat-kuiUk .... a vendéglőben.
Eati órákban lehetett látni egy-egy aurranÓ alakot a, posta-hivatal körül, amint a levélszekrény be ctua&iAtlák gyors*a a levelet .... a elsiettek,
H gonoss nyelvű novellista volnék, elárulnám, hogy átok ősapa Mari.. Jaosi, Bőske, Siancii, Ziófi . . . nevű ornöknek st.il ak____
A isa Ima-özvegység hetedik napján rejtőzködő, bandukoló alakokat lehetett látai a vaspálya-állomás felé vívő utón.
A perronon egyik másik cimbora talál koaott.
— Servus brúder 1
— Ssrvui! Vár« velakitY . . .
— Nem .... Igen ... hát is*.....
talált te váris valakit ? . ,
— Igen ... a ... as ... an*ót . , . asas a búgomat . . . igen as anyóvom lányát. Servus pajtás ! már az én vonatom itt ru,
CSARNOK
váltásos nésetei laatao-lassan tisstultak, s nemesi! tek volna, egjsserre küiföldrö icÖloeöt'/' ssabad elv világnézettel lett eláraszt** mind a családi mint a táraadal-mi élet Ho^y ennek leasoek m«jd roas kövelkesméoyei: visssaesés a némtet életében, as bisonyos, deii ia bizonyos, bogy ily vissssaeaéseket ismét a nemsetek rendes természetes fvjlódóse és haladása ssok'a felváltani.
As ilyen elő és visszafelé (retrograd) haladások a ntmsetek történetében, mint a természetben történni asokott lengő mozgások, többször íamédiődnek, miodaddig míg a rendet, a népek termé-¦setevel ö*taeegyeső állapot nioc* megta-I Iva. Asért én bisom népünk jósán fel-fogáaában, hogy nem fo^ azélaőiégekre mínt a Francna oemset, ragadtatni ; h»-oem megfogja taláini nemzeti fejlódéné-ben a leghelyesebb utat. A kösmüvelódésl egyletnek én is barátja vagyok és fogom ia as Ügyet pártolói, hogy létre jöhssaeo. Epsn asért tanácilom, hogy ne mi legyünk a kezdeményezők, hanem a nép közül valakit asemeljünk ki s eszel iamertes-teasQk meg as egyletnek cséljait a kedveltestük m»g veié, s engedjük ennek át a kezdeményezel dicsőségét. H'gyje el tanító ur több aikere l^sx a dolognak, ha a népből Uiálkoiik, ki(«s alakítói ve-ér-sserepre vállal kötik, mint ba mi teo-oók ast, én vagy taoító ur. A nép mindig jobban h»llga; egy maga stórü emberre, mint a kaputoara. Erre a ste-repre legalkalmasabbnak találom Balogh Jánost, ki nem rég jött meg a katonai asolgáiatból, s ott is alkalmas ember volt; őrmesteri rangig felvitte. De legnagyobb hogy as itjuaág előtt tekintélye van, köztük o hangadó, ha vaU-
Hogyan jött
SégbCD a közművelődési egylet?^ m' társas mulatságot rendeaoek, a fóve-
s«n aterepet miodig ő oéki engedik Olt hol kell meg is tudja mulatni, hogy legény a talpán a nem ijed míg a vMiély-tői. T»passtaltam e t a nanl'kori lüseset alkalmával, midőn Kovicsék istállója valami gonoss kés által meggyajtatott éjjel s as ialáílóban megvadult marhákat még gaadájok aem merte as égő hajlékból kiverni, Balogh vállakoaottt erre, mitt a legnagyobb életvessély
i Folyt* tA*)
Kedves taoi'.ó ur! — válassolá a lel-késa — mind a mellett, hogy sok igassá-goi mondott mógu t<4ved, éa p«dig nagyon ba *st hiasi, hogy közművelődési egy-le ével mindjártorvoaoloi fogja a bajokat. Én aem vagyok ellensége es estmének sót rajta leriek, hagy as egylet létre jöjjön, de ne higyje, hogy ezsel eleje less véve a bajnak.
Ha a keresztény vallás, melynek isteni eredé lé legjobban igazolja kÖtel 2 esred éves fönálláaa — nem tette a ae*
kösött mébe.
ggy y
meg íb tett. kivetette a marhákat A as istálóból. Asé<t ajánlom fil fil j
aeg elég jóvá, ha
kor. anyaaeentegyhát, melynek kOtÖaiá lai as emberi asiv világába vannak gyŐ keresve, nem birta a nagy tömeget egj-máa iránti kölciönös egyetértésben tartani, bogy bírná » kÖttniivelídéai egylet, mely csak idóaiTÜ. évek multával s vitzonyok vá.toatával túlélni fogja magát. A most uralkodó vHllíataíaaaág, l»sult erköicaök csak a dolgok termelteti folyásának köve-kesm^nyei. Ugyanit a magyar nép a boiisaa elnyomatás, biboruk miatt a dominyukban, as erkolcii nevelésben gyon hátra m-r»dt,-mig a német, francsia angol néhány évtlseddel olŐbbre járt, asert a magyar oemset ébredésével roha-ma«an sietett a többi netns^tek^t utolérni a tudományoi mÍTstUégb>n, minek előtte a nep a termés etet uu>n elérte volna as a miveltaéget melyre néki, mint önálló nemsetnek ssuksége volt, minek előtte
— Ssrvua brúder! Hahaha! Tiss-telem as anyósod ianyá:. Hahaha!
Majdnem mindegyik vonathoz lop-kedott egy-egy iasaerAs alak a hsték társaságából . . - Mindegyik tefatyolotott nővel aielott a kijárat felé
A csacaka ssellő el-elkapott egyet-egyet a auttogó hangokból.
— „Megkap-ad leveleimet Z*áú-kám ?a
— Meg ám te rosss ember 1 Majd oeglálom : megtar'od-e ígéretedet 1
— Meg, a airi^ hüeo caak élne >*KJj • • ¦ • A*t9ony nélkül pu**ta a
A párokkal elrobogott a fi^kker . . Hejh otthon, cs*k otthon lehetett ,m édes a béke twókja I ....
No nelegyeu oly i«igoru erkolcs-biró — vágott kösbea leikéss, — bátor vagyok, Balog Jánoa mellett ismét • tótemelni. Ö talpig beoaületes derék fi*tal emb«r, engedjük vagy nézzük elneki ast a hibáját, ha iNgéoykedésből, nogf ft tö^ bi legéoyaég ki ne szólja, bébe korba ellátogat ért, mei
hanem a társaság, különöaen a teae és tánci kedviért. De nésse meg 6l a munkában, kaasálás faragás vagy bárminő polgári munkában, ott látja meg, hngp Balogh kiosods, vagy oétsea el bázáboi beteg ör^
gyengéden _
egyetér:é«bec a legboldogabb háli8-éie. tet é;, atóva( ő a családi életben még tok mivelt embernek is példái adhatna.
Tiss élendő ur erősen neki meleg->sik a dicsérésbe, jó éa aem bánom legye a Ő ki kire ai egylet alakításánál a h«ot;.dó vesér-aserepe: bitauk, de agy hogy Ti*i-leiendő ur legyen mégis as egéss ügvopk as egyletnek lelke,, as*lleini ru^új*. Au-bár nem tagadom hogy jobb itentt-im volna ha a veaératerf-pet Tt«teleadő ur vállalta volna magára.
korcsmába nem a bor kedvi-hisa azt othon ia meetaláli*
any j«val mi!y sseliden és bánik nejévei pedig ítéo
Nyugodjék bjk ki
benne tnoití
ygj
aem bxgyjuk ki magunkat aem a n bö' csak a k.Qtd-méay»%éé dicsőségét engedjük át másnak, aha siker dl : a belső megelégedéssel ei egyedül bisjuyos ju'a-l elégedjünk meg. Átért mihelyt rá-
éréte engedi, laiogaaaa meg Balogékat •
iont ön is hívja meg ót aaját lakiíi-é* mélUeta bizalmára és barátiágira
y vei* többasór taláikosva mmtha véletlenül tört innék veseaae reá a öesséd fonalát, di Ugy hogy ne láttasaék mintha kéasakarva lörte'anék, és ne at q>&A >i.al-
ezen derék fiatal embert figyel jegysó úrral már beszéltem, bogy a legközelebb törtéorndő biró--választásnál ajánlja őt a választóknak a megválass-tásra, a mit a jegysó ur meg ia ígért, velem egy véleményen van ő is. Ha bírónak megválasstják, annál könnyebb lest neki at egylet alakítása, de ha meg nem vá lasstják is a mi szintén megtörténhetik, mert a jelenlegi bírónknak ís nagy parija van, akkor ia őt ajánlom az egylel-alaki-<ási szerepre ; agy vigyük szonbso a dol got, hogy mi se maradjunk ki a dolgok vetéléséből.
Igazat beesel. Tisztelendő ur, csakugyan jobb less as ügyre nézve, ha a ve tér aserepet valami alkalmas embernek a polg rok kötőit átengedjük, de aem B*-logh Jáoo<nak, kit én többször már lál-tam a korcsmából ia jönni, meglebetóa ittas állapotban, oem réssegeD ugyan, de [bestéinek a népnek
kosásoál, hanem késŐob, bogy nem i* aej-diise hogy mi már «i ügyet m-gbettéltük y a kesdeményezés szerepébe önként ;y bele. nekünk csak okot módot kall mutálni. Igy vittem ki én mar vele, hogy községünkben a tüstlló egyletet megalakítottam, melynek fi a parancsnoka, é* pedig erélyes, Tigye tehát minél előbb nagát érinlkesésben Baloggal, én pedig dd>g at alapszabályukat késaitem el ; melyet majd essmecie végett kótÖíni igok tanító úrral, a ha megállapodtunk at alapszabályok miként ¦serkesstésébeo. mint kéatei adhatjuk .át at egyletnek elfogadásra, de »ickor se látssassék mint-ba ct mikösőttüuk kicainált dologvoloa, nj-rl eszel rootanáok as Ügyön. UtfJ kell a dolgott intézoünk, hogy as érdemet as
g gy
illető vesérek maguknak tudhassák be: is a dolognak fa bibéje; megértette-9 ked-'ee tanitó ur gondoittomat ?
„Értem! Caalc hogy kicaiot bi« ny éoyesd^l.'g ily^n kerü.ő utón a cséitalér-ni. Sokkal egysserübóbnek t»lákam volna ha egy vasárnapi nap-alicalmával as isteni tintelet véges le u án megmarasstjuk a haligaióaágat a templomban, ott tisztelendő ur egyjkenetee bestédben elmondja as onság ¦ hasa bajait s orvoslásául mint egyedül mentő atert ajanUni fogj* « kőt-müvelódéai egylet megalakítását. Én pedig tolditani fogom tiasteleadő ur beaséd-jé'. Én már körülbelül kórvonslóslam mit
meglátssot: rajta Jobb less talán, ha as éltesebbek köaül valakit ssemelüak..,
Futóképek az életből.
Folytatás a 43. uimbu megjelent II- Fotó kep kei
Karcsolja: Mefitsto
Délban a teritett a«sta.oál derülten mosolyganak as arcsok. Legfelrll ül Pil-lancéíaivi Imádaágos Joakim Őnagyaága, már mint ünnepelt férfia ; tőle jobbra, balra a vendég**, sokkal kevesebb komolysággal, mint megérkesésűkor. Hogy mit akarnak, — asoDoai megtadjuk, mert éppen most kel fel Rémitó Gedeon (aki ül as urnák jobbj* felül) és ssól :
— Urun.oram I Turóosdőogi Vasul uram 1 ssállok as urhoa !
— Állok elébe 1
— Ha semmi ej nem árulná e nap fontosságát, elárulja as égen ragyogó fölaéges n»p, mely derült képpel adja áldását váiasstáaunkra. Urain 1 v *
) as as Iateni ssem látja egyu'-tal ast is, hogy fölkeltétói lees<éig enoyii inad, mennyit verejiékezik et a szegény nép, mely görnyed, >yóg az adó alatt. Att meg tudja meu 6* a világ-aorsáoak jobbá tételére ily férfiak kellenek, mint nagvságoi Pillancafalví Imádságot Joakim ur, most már pártunk jelöltje . . .
— Éjen ! Éljen ! Abcsug Fal-keaateÍB 1
— As 6 élete, múltja, nagy tettekre hivatott ereje, garaacsiát nyújt nekünk arra nétv, hogy válásatásunk álldásoa leejd. Emelem tékát poharamat ónagyságára, mint pártunk dic*ő jalölijére 1
— Éljen ! Éljen! P.Uanctlalvi Joakim I Éjen a balpárt 1 Abcsug Falkeo-stein !
Még alig csendesült le eljeoriada-iom, Turóctdöngi Vasal : igant baju-ssán és ¦sekizungizékosigerjén éi imigy %dja a rigmust :
.D.oso hatánk dioso fia ; . . Ki ne tudui, hogy hát: ki a ? Pillaacsfalvi Imádaágot ! Negyvennyolcias, vérvirágos,
Nagy ősöknek legnagyobbja . . . Soh»em állott még i .jobbra" Szabadságért harcolt mindig; Honvéd marad 6 a sing.
Negyvennyolcában vérét ontá . - . Falkeuttein mi óhossá ? . . É jin hát a nagy hazafi: Imádaágos .. . Pillsnosfalvi!
— Éljen ! É jen követünk 1
Jósai komornik, aki „áll és fütÓsik vala" a boros kancsók mellett, nagyokat kShime és bólinta s iok boloodigot megért tel fejével, hogy hát iné osak iga-
(Folyt, köv.)
sa volt őneki ; mekkora, nagy embtrt ceí-náiuk a nagyságba úrból c<«k igy atóval is; hát mégha majdat ujaigbau rágyuj taank! Hüvelyk Matyi Imi akkor mellette mé* Tissa Kálmán is! H,o«m hát atl ia elgondolta a sokat tspaattal elméjével, hogy bii es majd igen drága nagyság lest!
Eb^d végeitévei mindig urán és aton a borsas Rémiiő Gedeon nevű pártveté-ren függött a neme, bogy mikor ketdődte már at a vessedelmea magáa-besséd. melyben megáll*pitatnak a hadviselt) mossaoataik . , . E* csakugyan! Rémit'' Gedeon egyater caak papirt, iróot v-sc elő, nag) tontoaágú képpel jegyes, síim >-kai ír, öasnad, soknor^i, osst . ,Tyüb.F sok baokó megsiratja asokat a asarkt-lábaka;.
De hat mit meg nem tess as embr e basa boldogitásaért!
E»te, mikor a vendégek, a balpirti deputiciio sltárosolt, Pillancsfalvi Imád* ságos őnagyiága magábos híva Jóssit*
— Te Jósai! késsülj el, bogy reggel jókor be méhest Nagy-Kontóra.
— Valami sürgős dologbao, nagy iagos aram ?
— Ig«n a takarékpéasiárba keli neonod.
— Bateoai?
— Kivenni néhány eser forintot . . Tudod es a komédia még aem j*r
égessen költsés nélkül.
— Hát bisony égessen nem, mert agy 20-30 es-r fonnt beleri.
— Ugyan ne beesel}! Rémitó Ga-deon ur kiasámitotta; hát ugy hat es«r forint less mindósate.
— Elfogy as nagyaágos uras sasi-lókra, meg egypár kórlee-Detiéd mellett. Majd mikor bebosaák a népet, ea 1 . , as!HUSZONÖTÖDIK fiVTOLTA.ll
Hírek.
— Boriatztó Mereaetéüraa-ig F.
hó J-M «67 M*«7»r *r6 ""dkoliátamaij tóldtnivea asOrossláa vendégióMJ jirt ki fcpo-val.meljeamég feloség* Qit. A lovak egy eidolt kéményseprólétrálól megbok-roíodvt. vadai rohantak ki ai ntcsár* a * kanyarulatnál a kocáit ai emelt jár dábui vágtak robautukban A n4t ko-onDol kidob**va, a íalboa rágódott * p«-4* „ly ?r6vel, hogy ssoroyet halt. A terűt egy darabig voassolták e megetila-jnit lovak afejón eröa sérülésekeltt-sove-dett. de életben maradt.
— Felolvasás vjlt a M«gy«r írod. it njuvéeiei-párioló *g/eaÜlet helyiaégé-ben oovember tí áo. Ruseafeld Lajos ar-oirtso-i föl S**iay Sándortól : „Fu'óké-pek as elelbÖÍ" címen. A rövid óráig t»r. tttt: talolvaaáal 30 — 40-eo hal Uallák.
— EljegVíé*. Erd&ei Bálint helybe^ ;»dii6 jegyet vallott a kedves Novak Lujta fcitassooysyel, a helybeli k$ss. nk->i* tanítónőjével. Áldási kívánunk frígekre.
— Hjm**n. L»robert Jóaeef oroatto-Iji körjegyső f. hó 8-áo veié le oltárho* ötr. Za'abay Kateho ttrsAt. As oeküv& a heybeiisseni-Ferencsiek lamploiaábas ¦eo. r^gbe. É j»nek boldogul !
— KÚMXénre bukkantak Z*ls-H-reny'éo. Mioós-égétés mennyiségé^ il-lrt*"í«g nagyon kétes hűek keringenek : di b> csak fele igát >• at örv«ndete« t.mek, — már így u nagy kmceaket érj ssereaos*. A kAssénlelep állitóUg a kaptál ni birtokon ¦ a ktw birtokosok fo d ébeo van.
— A régi vásártér, betásitása »á i-cgank lakóinak agy wól'án k6sóhaja. ÁlulÁDuaao kedvesó hangulatot keltene tehát, ba a stép, enyhe időjárást fiihaas-lÁiva. városi hatóságunk e« iránt in-éa-kf-dni ¦»i*es volna. A dapaiam moit már igénolcsó; kévéi koit*ógge> meglehetne tenni.
— Gyilkosság. Egy liaaói luhaoci ki garáida ÖMteférhellen magaviaeleté-rí-i álialanoaan iámért, — oapoko^n egy ¦ utói tö.dmivet emberrel taaieveeseU ¦ annak haaát ké*f«i folhaaitotta, mire t\ rögtön meghalt. Sem at áldoiat. iem « tettei oevét nem sikerült megtudnunk
— Bolygó örült. Bisonyo* Hilc* Jánot nevű német-»*nt miklóai jómódú Rjt«da-exber már régtől savart «lméjü ; cU »em 6ré\ sem a köitég nem (ondoakod-nak gyógy nUtáaáró1. Stabadon bolyg erre, arra. Legutóbb Sárioger Károly Qj«gyar-r**rdaboly.,Uoitó urboi toppant be elfiadia alatta tanulók Qera kn rémületére. Vigre ebofil n»gy ve«ély \» 1-be-. >iéri fő,k*-jtU a kaon-ai jJirá* iiolg*. bírói hivatalát Siíve* iotéskedéare.
— Sliby F-rCDCl őm«ltó*ág«. pécai nk^yprépost éa rai. puip^k, váro-
Eljöit a válaaitáa sápja.
Két nappai előbb lóhaülában b«jta--Atott Piliancsfalvára egy koca-kertes, levelet hoiva a 'nagy-vésér^-tól: Réjnitó Qidától,
Talán csak valami gonoas h r ? Talán rosst kilátások ? Nagymérvű átpárta-.a*! Bitloi kilátása veró*égre !
Ijgfctottao bon'jafel a leveleUolvasaa
•Nagyságos Úr !
A bateaer torint utolsó kraju«árig eifogyott. Itt van a válasatások legfooto-»«bö motaanata: a vilassto*nep Bkieme> léee." A* •Ilecp4rtleirbfc»t)an erővel dol-g>«ik. Egy-egy ember ifO-30 foristjáTal kel.
Hallatlan emb-:r-drága«ig ! így még
Ulio .ehol sem keltek a buodáeok. T>-
teDiiteter fonal vagy .... bukáa. Mm-
d-n Nagyaágod iiirert ha*kfí*ágatÓl függ:
A ásatos ssolgija:
j KémitŐ.
CiÜKgetea Itette le a levdlel.
— Jóaei! Jómi !
ZALAI KÖZLÖNY
— A Ukarékpsastárba
— Ja...abas« boldog tására
v.gyok.
— Em«1 C4*"k vega lest.
— Még nem, Nagy«ágot ur. Fenm«-ai^'Bdtiak BDég ai utóUgoa mmitk ki-«8yealitaM. L)o bát m*jd ast i»c*ak mig-teatuuk a basa boldogiiaáért.
*
A válaMtáa gyöi^leramíl vegtódótt. Piil»uc*í«lvi ImádiagtxGedeon fioagy»á-g« föl jutott a ba:bat»U.Biág tlaógrádusár*.
Még alig pibestn ki a vál«Mta* )f-g*lmait. jöttek as QdvAalA tralok . . . M - - ¦ n*b*ny éter forintot éro .... •támla.
A tokát U c*ak kifiwiUk. hogy boi-i"g l^yea a ba*a.
Mikor asQtáo miadea elcseadoattlt, akkor m^g i«m áLbatta mag as öreg Jóm; od*ál!l,t( ara ele:
• N* hát oagyaá^o* aram, moit tnár e-oi«ihe'.uai *t urasiggyaiéare; ott Jehe-^•t bárum álló eastesd-ig; aiuiáa m.jd '*'aos«jyik oagyacája Q)*kg«Ó megírja ho6J mi bárom easteadeig a b«táert m«o
a'T|t------hallgatunk . . «¦ hogy e hall-
K«ú ^ppeo kerekei 30.000 fonalba kerttlt.
1886. NOVEMBER 13-*.
tettekben
v6iié^rr Mi i. lelkünk" mélyéWI k.-**«jak, hogy egyhá«ok, basánk ¦ ai •mhenaég boldogi-áaára a misdeaható még i^en igen tokiig élteéee — TMtóigjaléB. A •sai járás tanítói koré f. bó 1 l^n UrtQtta ő«. rendé* gyüléaét a heiybeli polgári-iskola rajatermében. A tagok aaép tsám-b»n Toltak jeUn; veodégekti! : Knauw BoldiMir, isaolaaséki gunduok ur, B4-orfi L»jo., a ,Z*lai Tanttgj iserkMCtój • Bihaffy Baliet vettek rwt. A gyftl* l*goe-resele«ebb moss«nata a tiestjuitás »oi H^válaatiatott elnökül: H Mór, alelnökül: Sohmd: Jósse^ Récaéról) iegyaÓQI: W-ber Antal] ámokul : Váry Jó.aef. A gyQlés 1 órakor trt véget ¦ utána a t.gok a .Polgári Egyet"-be meotek tára.s ebédre, mely Tor mm Imre ki-üoí konyh&ja és Oláh Hiaka jele* senek»ráeak a lelk«t édes ábrándokba ringató gyönyört* jáiéka mellett aaép ke-délye-wéggel folyt le.
— A „Zftlamegrei általános tani-ló-etiület- • ume,;hí járásköre folyó évi
övem be r bó 1 7-én Sümegben, as elemi •kula helyiségében déUlÓuj 10 órakor :isigyUlé*t tart. melyen a járáakür Eiotr Alajus és Könye Jóstef tagtársak 40 évi mtikódéeét megQanepelendi. Tárgyak : I. Elnöki megnyitó besséd. II. A múlt ülés jegysókóny vének hiielesiiése. HL Jelentés a lefolyt egyleti ér maködé»érÓ>. VI. A járáskör üd-röslete a jubilanaokhos. V. Exner Alajos é* Eönye Jóasef élelrajaá-nak felolvasása IV.A • ümegbi Uat« stüUi UdvösUte a jubiláló kartái-aokhos. VII. Ne tani itiditTáoyok.
— A kerrakrM IQak Anképió-
iete f. bó 6 án bankettel lyitotta. meg a Casiao palotájában bérelt uj helyitégét. A társas vacsorán mintegy 80-ao vettek résst s ritka kedélyes fesstelen-»ég^el mnlatofag. LeheUtt hallani
gen síép, talpraesett tósstokat. Lengyel l^nác* elnök pobarát emelt al egylet JÖ-víjore, Weisa Tivadar, titkár : Lengyel lgnácsra éa Grünhut Henrik alelnökre; — Grünbnt Henrik : a vendégekre. — Huff-04DD ^ór: as egylet tagjaira; — Wsias: Ssommer Ignácara ; Milfaufor Kálmáu : Weis Tivadarra; — Dr. Farnek L«sslÓ s két elnökre : — Qünsberger: a vátasti-mányira; — Licbtstem: asöesaet tagokra: Lengyel Ignáca: Ebesapaager Ligóira ; Easter Miksa : Ssétely Tivadarra; Biaoh aa egybegyűltekre; Slicwarsa oemaeti ke-reakedlemre; Varga Lajosát egy esül'tre é< elnókére; R'nonfeld Lmjos. a keroak«dú ifjakra: Hoffmann: abasára; Ssalay S*d-dur: a társadalmi óiéi jövfijéro Valamennyi
óstitot ide jegyeznünk lébe etl-n. A pel dáa kedélyeaségü malaUág e. yik legtaebb moisanata volt. midón lángra gyűlt ked vü lelkes fiatalság a kör d«rék elnökét : La ügy el Ign ácsot vájlra kapva, folyto* nos éljen*éi közt körülhordosta a teremben. — A testvéri-* mulatságnak oaak a hajnal vetett végé'.
— A kÖTetkraögyáasjeUntést vet tük: .Tóth látván a maga, valaKÍo gyermekei : Ida, ösr. Waissenböck Já-oosné, ugy eoD*k gyermaksi Irma é-Gyula, TÓtb István M Mária, édes aiyj Hayden Mihály, mégis osv. Ca.ma Já Doané fljdalomtelt ssivrel jelenti felejt-hetet|«n hitvese HletAleg anyjak é* leánya Tóihiat'ánoéssQl. Hayden Júliának 1886. évi november bó 6-áa délután fél 3 órakor hoesiaassenvedésa balolti ssest-•tugnk ájutus íeivétele után életének 51 évében törtéét gyávsos elbanytát. A boldogaltnak hQlt tetemei f. é. november hó S-ás délután 4 órakor fognak a nagyré-oaei sirker ben örök nyugalomra tétetni, As cngeest-iló asent-mise áldosat pedig f. bó 9-éo tog a n.-récaei templomban a Mindenhatónak bemutaitatai. Kelt N. RWa 1886. november 6-án. Áldás és béke poraira !
— Kitüntetés. A király Ssabó Sámuel nyugalmason curiai tan«c*eloök-nek a biröi ptly&o ssersett érdemei elismerésül a 5ieot-I«tTJ.o rend kis-keresst-jét adomáoyosts.
— Keghivás. A .guáák és iparosok átalanos hi'WasAvetk'tsete* folyó bó U-én asas vasársap délQtáa 3 órakor as tOro«sián* vendéglő elsó emelet 5. aaáma ssobájáóan alakuió kősgyülést urt. — Felhívjak rá ai érdekeltek figyelmét, m rt valóban kivánatoa, hogy e k&sérdekü ügyel mentői töm-*ge-ebben pártolják.
— Mrgyés püspök ar 3 excelles iája Modrovich Jáoos golsei plébános
arat a kanissai knrülat esperesévé ki-seTesle.
— A honvM haaxársyát építteti társa.ág Kestthelyen a mnít hetes tartá zárüléaét. Es alkalommal átvétetvén Hencs épitéestól a kést kaszárnya, Heocs épitéasnek elismerés sssvaitatott a pontos é* belyes épiréaért , a kaasársya épitéa kSrttl fáradotó tagoknak aévsse-
iat Gálba Karolj mérnöknek 600 frt.
Hoffmaau Miksa köiyrslönek 120 fVs. Saabó Jáaoa péastárnok 120 írt. Ceirtt Irán jagyitnek 120 frt. tissteletdij aaa raiUtott meg
— TtU. Sármelléken f hó 1-éa i. e. 10 éa 11 óra költ — ép midoa a Dép aa Onaepi isi. misét hallgatta — a falnfelaö réstéii egy istaló, melybeo több darab saarraamarhá rolt besárra, beialról ki-gynladt A hátiak és isomaaédok mindmind templomba lérén, a tai sasbados gasdálkodott. Legelőbb uu«ok rohantak | a réasbelyre, feltörlek as égó istállókat,! de a benlero barmok már égtek. A tQa- ' mely két íakháaat, több melléképületei' és takarmányt hamrssitotc el, megjelentek Qrohmaa urod. ispán, ai urodalom f«oske>dójé'el, Günaberger L. Pshokról a köaség faokendojével és a ksssthe-lyi tusoltok egy f-C'keadórel a a tas tovaterjedésé meggátolták.
— OniyilkoMág. Sobápringrr Gjala előnyösen osmert tiaial óráa f. bó 12-éa este 7 4.8 óra kötitt pis.iolyla-réssel retev* réget ifja életének. Öngyilkosságának ok* eddig ismeretlen, éa még gyanítani aem Ubet, ámenoyiben .reode-sett anyagi rissonyok kott élt. Némelyek családi risaályt, emlegetnek, mások' saerelmi drámát.
— A kerokedö-lQak önképso egyletében Hufmwno Mór taoár ur rasár-nap, f. hó 14-éo esti 9 órakor Sbakea-pearenek w a Teleocsei kalmár ctimö. rigji'ékáról feloirasáit tart. melyen rendégek is stireten láttatnak. A nere-•ett egylet helyisége október 20-ka óla as uj C*ssinó épületben, foléssiut ran.
— B&caánjri Emléke. Csak múlt alkalommal említettük lapunkban, bogy Tapoloaán kaslinó slakult s már arról értesülünk, bogy a kaslinó működését egy ssép haiárotatta) meg is keadette. Elhatárolták, hogy Becsányi jeles kől-
6nek arcsképét élatnagyaágbsn lefeste-'ik a kásnoó saámárs. Bscsáayi költi tudralaróleg Tapoicsán iiületest. Hiút értesülünk, mosgalom indult m»g aa iránt is, bogy Bacsányi ssülőbáia emléktáblával jelölteasék meg, de mirel már a •iftlóhás élromboltatott — ettfil elállot-trk és el határolták egyhangúlag, bugy a kastioó slámára étetnagyságu arcské-pet festetnek.
— Ai aj királyi palotának, ugy s mint alt Ybl terreste, és ó felsége el it fogadta, sikerült rajtát mutatja be as .Orsság-Vilsg" legújabb, okt30-áe meg-
íjeient ssáma, esael egyidejaleg egykorú rétmelsaetek után a Mátyás király kora* béli és a jelen laáaad elejéről rsló királyt palota rajsát, Réiby Det-6 Bagy gonddal irt csikké kiséretéoen, mely a palota történetét IV. "Béla korától a mai napig meg-lamerteti relünk. A lap élén Vajda Zsigmondnak aa össi tárlat elsó sorosalán n»gy te'ssést aratott Tiasa Paula arci-képe rao s e kép ötletéből Májustól ss-l-lemes eiikk s aSsép, ssi'<ke a*aaonyok-ró,'. Eit követi J.kao Ödönnek a Ki.f.-ludy-társaságban •. hét«o felolrasott saép költeméoye. „Kéao találkesás", további aBasaroíf* Turgeayer regénye. .Bulgáriából* (ót képpei) Strauss Ado f.ól. .Al Vangyal" csinos bestélyke Tormaasy Gisellától. .Uju Werner dala* a ,Sic-kmgeni trombitása-bol Bitky Lajos for-tilásábao, .Al eihagyatot' sírnál* költemény (képpel) Gaal Mósestol, ,Ssiné*s-vér* Bródy Biodor regénye, Beust Frigyei grófról (arcakeppei) gsokolay Kornéltól „Germioál'-ról —.-ól, A héiró. Ssékely husaártól, ,A meilósöt; Lore-iei" Elemértdl i végül a gasdsg roratok. A már emiitett képesen kívül emlité*re-méltó még Csordák Lajos muvéssoöven-dék „A pssttorleáuy" rajia. El'fisetési feltételek : január—júniusra b, frt, július —inepumberre2frt 50 kr., júl—deciemberre 5 írt. Al „Egyetérlea'-sel rgydtt: egéas érre 28 irt, félévre 14 frt, negyedérre 7 frt, egy hóra 2 fr; 60 kr. As eló fisetéli pénsek a Pallaa irodalmi 6* nyomdai réasTéuytársasághos küldendők, kecskeméti ú csa 6. ssáai.
— Ha mindenkit nem elé-f;llene ki, már ré^öta nem is lét teine. Sümeg-Csehi, Zala negye. Tisi-telt aram! Valólaa reodkivali 8 bámslatra méltó gvógybatasuk no az ön készítette Brandt R, Rogy szerész féle srájezi labdacsoknak. Hogy azonban azok elterjedése a szenvedő emberiség javára általam is nyomatékosabban eszközöltethessék, tisztelettel kérem a svájcii labdacsokrul irt legujaba röpiratát szíveskedjék, megküldeni. Tisztelettel Mokor Pál. Mirel Magyarországban a Brandt E. gyógyszerész STájczi labdacsainak sokféle utánzatai léteznek, gondosan
meg kell nézni, hogy minden dobozon megvan-e a rédöjegy. egy fehér kérésit vörös mezóben s Braűd K. néraláirása.
Vasúti menetrend. IbéhI Kaiiiurol.
Pragsrbof 5 ón 20 percekor po«taroD»t
B»rC4 5 óra -45
Budapest 6 Ór» 28
Budftp»«t 7 óc» 20 a Tepyetvoot
Béctajhelj 6 óra 35 . poaUvoa»t
po«tft-7oo».
gjurivon*.
Büdftp**t 2 óra — p*roikor poilavoaar
Pragerhof 2 óra *4Ö „ po«t«Tonat
Sopron 2 í>r« 15 . po«taroa»t
B>r<M 2 óra 25 „ po«t«TOoat.
Este.
PragArbof 1 1 óra 21' pereikor gjorsvooat Z«káaj 11 óra 5 „ p-M-tronat
Badapeat 12 óra 15 , poataroaal
Béoaajb. 12 óra 5 . poauvonat.
ímnl Kanizsára.
Kgel.
Bócaojh. 4 óra 8 porcakor poataTooat
Budapost 4 óra 45 , poaiavoaat
Fiume 5 óra 25 . poaUTooat
Pragerhof 6 óra 17 , gjoraTOoat
Délben.
Sopron 1 óra 48 paroikor povtavooat
Pr»gerbuf 1 Óra 15 , poatavoDat
B-irc* 1 óra 40 . p-jaUTooal
BudapMt 1 Óra. 59 » P<ML*roDal
Este.
Bodapaet 9 Óra 50 pereskor regjM-ooat BVisaajh. <0 óra 26 , poatarooat
Buáapeat 10 Óra 55 . gjonroiiat
Pra^erbot 11 óra 35 „ potUrom.1
Barca 11 óra 25 , po»tavooat
UpTesór é« kiadó: SZALAY S. FalelA* ¦«erk»ití : VAHS ÁLMOS LaptuUjaonoí: WAJDIT8 JÓZSEF
Árverési hirdetmény.
A d. kaaittai kir. i»*4k. tkkri. oh* táljr* rémw&rtl kö«b.rré ívelik, bőgj Cai-riki Jíbm fetsór-jki lakót -réfrebajtató-aak, Cairáki Itt re végrobajtiai aseovedö ofyaDotuoi lakó* elleni 1878 in jaaa*r. 24 tÓl asimitott éreokiot 13 frt. eJrost baasoo, 56 frt. 30 kr. per. 8 frt -egrebaj-láa kérelmi. 11 frt. árveróai, 1 tri. 50 kr jel«ol«ft> ¦ még folmerolooda kó t^ek iráoti T«greh*jiaii úfrynb*n a feont oa-r«u(t kr. ••%ék. taraletéhes 'ar<o*ó a feUA-r.jki 20 m ijíb-m.Al. 32/a. 32/b. br»». a. f--iveit íoea'Uoból Csiráki Imre 'al-jdooi' kópecŐ 208 tr»ra b-oadlt b.t.-n r«i« 18S6 derif-mbrrhíí 10 fen 14éMdtt 10 or*k«r * Mtóiajki. — u Uü^j-kübíai 57 -kb«n A t )6Ű/t brs>, *s ugjaoutt «e<bsb«n illaté 220 f ra be-attli váltaikká el-w ioK*tl>D 1886 drfmbí-r hö ll-«u délelőtt 10 órakor a diótkali ko-^gb.nj baBaoa! Dr. Tbl G
hely. közbejöttével wegtort.odó nyilvános ár»eré*eo e'ad*iai tog.
Kikiáltási ár a f-nneob kitett beosár.
ArvAr^toi kiváoók tartóinak a bactár 10°/t*át kéaspéotDeo vagy Óva-dákíépes papírban a kiküldött keséhes le-eam.
Vev-3 köteles a vételárt három sgyenlŐ ré**leibeo. még p<«dig at elsőt ! as árverés jogerőre eme>kedéséiÓl a»ámit-va ló - a má«odikat agyaaatiól 30-, a harmadikat ugyanattól 60 nap alatt, minden egyes réstlet után, at árverés napjttól ssámitaodó Q°/t kamatokkal együtt as árveréti teltételekben megha-tárotott helyen és módosatok sserint le-fisetni.
gy-Kanitsáo 1886. ssep. hó 1 1 éa Kir tkvi. h .tóság
Evell
elnök. iervaL.

legjobb asztali- ei üdítii ital,
kitüno batásjunak bizonynlt köhögés és gégebajoknál, gjromor és bó- rútnál.
Í711 SS-27
Mattoni Henrik Karls.ai és Epeit
*) L rovat al*tó
Katonai arany díszek.
Kühummyrr Ferescz é* társa
F>ozaony.
Ajioijik c*. kir. »«ab. gazdagon eiüitösott és araayotott fooal ind rooj egyenruha diasek 25 — 95B* űaota ércKt>rtalmu (Édelmetbiá) melyek a bécai viligkiálüiáaDil a 2 legnagyobb éremmel ó* a Bpeati om. kitlliiiaoi! dinoklelrélel t&neletott ki Egyedüli magyar or-sságon, mely a ojera anyagból a telje* elkótiitóiri'g gyártja. ÁrJ*|yzék l^yii éa bérawtve
HanuáU ét cavult ^reo.abadúiek elSnyöi árbtn togidiAtoak fihu vifj elc»ereltetüek. S9O4 2-6
Hxm már a jövő h
Ezen sorsjegyek jkaphatók *a kiadóhivatalba a,
10.000 n, 5()(K)ii20%Hi.iU?88iiiiiroiiiif.
magyar lovar -egylet sorsjegy-irodája: Budapest, váczi-uteza 6. u.
Wajdits József könyvkereskedésében.
2881 7-*HUiZONÖTŐDIX ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1886. NOV EMBER 13-ta
Vendéglő bérbeadás.
A Zákányi Vasúti állomásnál újonnan épült emeletes vendégfogadó és regale jog 1887. évi január hó l-töl három egymásután következő évre haszonbérbe adatik.
írás vagy szóbeli ajánlatok a zákányi uroda-
lom gazdasági felügyelőséghez november hó
30-ig Zákányba intézendők.
Cefturtt B.
cs. udvari gépéss Bé<« VII. KeiaersUsse 71 n.
ÉLET-ITAL,
'9**am********************mw***
gyógyerövel biró. növényanyagokból készített és sok hires orvos jóváhagyása és mis jeles személyek számos elismerése szériát
kitűnő báziszer
f váltó- és mocsirláz és emésztéshiány. bél- és gyomorgöscs.
.,¦ epeinger, hányás, tengeri betegség, vizeletszorolás, álmatlanság,
f stb. elleo. — Az .ÉLET-ITAL", a mely több oldalról és a
aa" többi iötOffí bécsi cs. kir. egyetemen is elemeztetett, a nyert
^ bizonyítványok szerint cbinát és más káros alkatrészeket Dem
^ tartalmaz :
at* Ara egy nagy üveggel 6.7 kr.. kitebb üveggé] 50 kr.
* Használati oLasuás minden üveghez mellékeltetik.
t K»pb«tí
\ Brázay B&lman
aj™ 2901 3—3 oagjkereskedónól, Muanrakírut 23 «i m
aj* Nafy-FiaDiisa. Roaenfeld A., Schwarts és Tanber, Strem él Kleio, Feasel- •¦•.
I hofer J., Bein. J, Kírilj F, Presimaj.r éa Deutich. Marton A., Pr«|tr B. I
****************************
tí-.alibik. Takarék Tűzhelyek.
Közpouifutéi.
Aszaló >s szárító készülékek. MintajegytékeU dijUiUinul.
mm:mm::m:
E <| ii I t a b I e
életbiztosítótárzandg XevYorlcban ¦lapitUtolt lS.il> be.
Eiziűsiiisiiilflsüi. ím. Jl-á 911-212.527 ín alirsuifi»f;wi......189.111138 írt
az 1885. évben kötött uj biztositások összege 244.H29.014 frt.
Az egész nyeremény & biztosítottak közt oszutik szét.
Minden kötvéoy három év múlva megtámadhatatlinní vilik.
Diriánluü kerület T'iérügjnöksAge.
Fischer Sándor
'277132-40 urDil Kaf r-Eanlwin.
EDDIG MÉG FELÜLMULHATLAN
a MAAGER AV.-félc
ct>- klr. szabuduiuazott, valódi, tiszta,
C s u k a ni á j-olaj
Maager Vilmostól Bécsben.
At orvriHÍ tekintélyek álul roegvii#gi:t«tott ée. kÖDJ-
nyeneméazthetósí'Ke folytáo gjermekekoBk is ajánlható,
m«rt a Ir^tiattább. legjobbnak elismert szer: mell- tüdü
bajok, cöní'Ij-. datnnatob, kelések, bőrkiütések, iní-rigybajok, gyea^ese^ stb. **lleo — egy övet; *ra 1 frt — kapbaió gyiri r«táró»n : Bécsben, Heumarkt 3. szám -Un
v» amml ai Oíitrak-Mftgyar birodalom Ifgióbb ét jobb nevű gyógyízer-'.áraibau.
lO'ei&sr-.Kcuilzs^hia. icaiDtiat-ö: R<n9nf«ld Adotf
¦¦» M.i oü Adolf kereakedÓ uraknál. 2899 2-12
I>r. Mfkoiasch Károly-f&Ie A legjobb iier gyomor-gyengeségekben, hi-spanyol deglelós, ideg báotalmitk t uió betegségek
S ellen Efj öreg ára 1 frt 90 kr.
KittloŐ hatású aioű betegségekben, melyek vérszegénység, v»gy rost vértfil esármasnak, Egy üreg ars I frt 50 kr i aser mérges daganatok, a gyo->r laasu müködó*e a as ebből asármaxó be-tegslgok ellen. Egy Qt»k ára 1 frt 50 kr.
py Ch,-¦••r
Dr. likolasch Károly-féle
•p»Dyol vaa<irtaJMi eh ím bt r.
Dr Xlbolasch Károly-féle
¦paoyol pepsi ¦ btr.
Dr. MlkolfUich Károly fMe A legbisiostbb aser a gyumor működésére
•panyol pepttibtr
gy
oe.n ha'ó nervek feiüdi'és^ül Egy ára 1 frt 50 kr.
Dr. Mikoláscfa Kroly féle .¦ A legjobb sier gyomor- és bél-katbsras,
paoyol ! ˇ tlatnint egyéb betegségek sllen. Egy üveg
rhibirbtn b«r árai frt. 50 kr.
Förattar iosztria és lanarormjja Uin (Galicna és BeIdtíis
Yümosail, Bécs, III. H&umar&t 3.
PEZSGŐ
Egj«c(J]i i.ktir Nsey-Kmii.il, FKSSKI.IIOFKR JÓZ<EF urnol
Élő foglyokat,
élő Nyulakat, élő
fác/inokat
készpénzért vesz
EMIL ALTIAM
íu Drezden.
2902 2-2
Üzlet megnyitás.
Ezenoe> ^an szereocsem a n. é. kőzöo>.éget értesíteni, miszehQt jól berendezett
női-pipere, rövidáruk és illatszer
KERESKEDÉSEMET
megnyitottam, hol is mindennemű az üzletbe rigó tárgyak jó mi-DÓeégben olcsó ár mellett kaphatók.
Teljes tisitelettel 2395 -4 Holui 6>uláné.
főtér Wajdit* József Mnyvkereekedése mellett.
j Averési hirdetmény.
! A 0- kanissti kir. törvsiék tkkri.
; ocitálya réniéről köxbirré '.etetik, hogy I Fölöp Cfika L4iiló éa neje Polai Katalin kis-kanií»ai lakos v<igrebajtatókcak Pin-t<r JÓi»"f «í» nej« Magyar Jali végreh»j* lkét sxeorsdS kia-kftoissai lakósok el.eoi 78 frt. lóké, aonek 1884 évi október hú 15-töl jiro 6% kamaui, 26 frt. 35 kr. , per ó« végrehijtÁs kérelmi, 9 írt. 50-^r. i jelenlegi a még felmeruleudÖ kólUégek - iránti végrebajtási ügyében a fest neveseit kir. tör* Biek területébe* tartoió a D.-k.mm, 4947 at.tkben f8.l27 brax. felvett 846 frira beciQ t egé^i io|;a'i»D ugy a paiiai 159. •« ']kb-u f ^'l(} ^rsi. a. foUeiv T»Ua*gköt<lea idK- Unnak 332 tttra becxtiit foleréime ; m<>g pedig a n.
kaniHki ingatlan i$86. decxeoiber hó
4 én d. e. 10 ór*kor esen kir. trvtsék Caengeri-mcsai tk?. b-Íji«Agébeii Hett'-s-hax, a paiiní ingatiaa pedig, agy»na*on nap áé utma 3 órakor a n.-kaaiwtvi kir. irTiiák. tkv;. bató#>>gaDÁ> illetve P a 1 i d koziég báxánii Tuboly Vicwr falperssi ügyvéd v. beleueae kótbfjöué-völ nyilvtinoa árvuréaen eLd*tni íog.
K.kiáitiai ár a fenébb kitett becair Árveresoi kívánók tarlóinak a becaar iü°/o-4t kéatpénzbea vigy óvadékképes p.pirbaa » kiküldütt kexébac letenni.
Vevi köteles a véte!árt hirom egyeolő réasíetben mé< pedig at eladt aa árverés jogerőre emelkedéeét>5.Bsáini.>iidó 1 bú-nap alatt a masodikat ugyanattól két hó-nap a)»tte. harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, míndeu e^yev réaxlet útin as ár verés napjától ssámttaodó 6% kamatokkal együtt ai árverést feketétekben meg-hatirovott bolyon és módosatok a**nal lefiieini.
Nagy Kaoiuin a kir. törvényszék telekkviha'óságaak 1836. éri aug.30án taitott Üléséből.
Cseresnyés dr- JHasuer
eínök. 2906 1—1 j«g it5.
MOLL SEIDUTZ POR
Tavaszi
gyógyítás
Nyári gyógyítás
Őszi gyógyítás
Téli gyógyítás
b* ¦¦«*"« iot>o««» » t7«iee> '? , ,„ é, moli. A •oktnjro.iló ni
oyoDifttA lithktó
Ezea porok g70n íyógjh* ti«« m»k&cs gyomor- és le betegségek, enéutesi aehézaégek, altestbkjok, gyomors^rc dugalii. májbkj, rértolulál, &rftnj'ér é« a lejkalönféli'bti n belogs«gt:k ellea éTtisedek 6t* folytonns&n nöreked" eii mere«bfn réifesaL — Egy eredeti dobos haasuilatt utis UmsJ 1 frt. Rkkiárak MagyarorBiig minddn oevecfteiebb gyógyiztrt
MOLI A. |y«ly«iK-eti ci klr Mviri uilllti. Beüt. St Taowubn 9
NspcQti ssétküldít utioTét mellett. 1 dobosn&l kevese
nem küldetik Kiuiiiirat IOLL A. arbei BMtkn.
ClS foglalkozásomnál fog»» «z 5a Moll fele «eidli porai ig<>u jó hatást gyakorolnak; iBmerem est e^y^zer ra'.nteokorra a kivárjok" érte asivé'7 a .latén fisesse me|{'-i esek a gyomrot jóvá éa f4t kCnarUvé tesaik-Tiattelrttel
MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ
Steiaka Jar, F. l.-lkías Hoinelacl.la,l,ar
Legjobb bedörzsölő szer
&.5s?.véay, csíz
és minden meghülési be tegsegek ellen.
Ctak valódi, ba outdeu üveg MOLL A. védjegyét é> .lairisát 'isrli KoasTenr. cauz, D)ind«QnfmU .eaUzaggatas ve bénnlisaal; borogatás ali mioden aérelem ét aebnéL dagauatok gjulladtsioál. 3els51i>g Tisiel Tejyit.ö roaaaallét, bacyla, k&lika éa aasmeoéaDél.
E|y «»•! ira aasiaalati atasilátwl 80 kr. s « Raktárak az orscag minden neTesetaa gyóyazertir éa áSTányárn kereakedésbe
Moll-fele ké'aaitnénj kereod. MLL A. tyéayaMretl cs. klr. atyari aiillita Becs Slidt, Taoolaaseo
Elismaréa KOLL A. yégjsieréaz arboi Béca.
Sitflnő Moll-féle franeaia borasesz és lója vidékemen bibetlenul re
Süldjöa nekem 50 flvegge], mivel as embsriaeg segttaégéreki.zletet óhajtok
magamoál (Jély tiiztelett»l
27SO lí-52 Hariof lílké.z Mirh.ln
kjibar. rogt un
Dr. MeldiBier tanár ar által feltalajt ei kizaralan. szábsda!aia2att fiyar
MEIDINGER-KÁLYHÁK
HEIM H, Döbllüel>eu Bécs mellett, RAKTÁR: Budapest, Thonet-udvar.
MILANO
o Vitt Emsnoale SS
MEIDIN6ER-0FEN
CS. KIR. FZABAD. 1ÖS4. R. CL lt t &i X" CL
BÉCS BÚKARESZT
Karntnentr. 40,42. Strada Lij-tkani 96. Coi
A If([pli6 dijakkal jutalmazva Hect 1873, Caisel 1877, Piriiil878, Sarluhaui 1877, Weli 1878. Top itt 1879, Bícm 1880, Kger 1881, Triest 1882
Legjobb felfllrSlfOtő nelélővel ellátott küyhák lakánokoak iako'.ák éa irodikDtk sth , egysieifl éi ekgin« ktiilitésbas.
Egy káij-hával tfibb acoba ffithetS. Az Otztr. (Blgj. birod»lorob»n 28^ tauodib.in 2293 drb van a mi Meídinger kílyhink-hól hnatuailatban, -»*k kött 87 tanodában a béctí kertll«th«n 567 kályha, 46 UDod"* L» 319 kályha a budapeiti kerületben Agrlr^wt:
Aion oiegkedrelutAit, melyet a mi kályháink min- __
űenfltt kivirt.lt. tóbbitörö* utánuUokra aduk okot. —Fi ^yelneztetjOk tel.it a t. köiöDtéget saját érdekehen if utalya pj*ri védjegyünkre — hogy óvja magát miudeuDen.fi hirDevei éa innen gyártmanyánk oúniisaitát, habár axok egTazerQeu .Ueiáinger kilyhik' r»pf pedig jav ttt Mvidtacer-kályhak gymiat »jiu!t.itn«k )•
A mi Kjarimánjunk ajUjijak belső felírj g7Íri vtidjeg'yL.Dk b-le. vvv öntre.
, szabályozó-, töltő- és szellÓ2tető-bilyha kettős köpenynye\
Szabadalom bcjeliotTe.
A: tj.wyek tiutitásiaü a por ekárolitisa exéljából eWeh«tők a n4;kill, hogy a étréU-t-ék. Zaj nélköli tökíi Teft.H sserinti égótart»m koks tdtel黫l, V4 <ír»: ¦sinttUeléJDéL A barna és salak pornélküli elt»Tolitá*a.
füstemésztÓ kaodalío vagy k&lyha látható tüzeléssel.
Siabaii&lom minden álUmbac bejeieotre
Egy k.odalló vagy kilyba tflbb helyís4g független fat^iére izo:?iib»t. Tets/-:i 'szerinti ég6Urt*m koks, k5- «a oétkfl-i eltlvolííili. ÜOlilil {&:', kandallók kíj»ritt»tuak
'Központi légfűtés egész épületekre. Szárkészülekek iparos ét mezőgazdasági czelókra. Wagg on kálhak.
ProB[>e< tti>oK es s jegviékec ing.-fn és bérmentve. '2S83 ¦'>—'i
y********** *****************l
SWADL0 FERENCZ
Aj
¦**badalma*ott. mjtalan. ön mii kod 5 xárredönf^il huiiám-sott ariéllemezből ; továbbá sttabadaimaxott Bmiicek és Brpezk--íle töltő én ssellültetési kályháit, valamint kdzponti rutr-berendeléseit, saját stabadalma. sae.
rint, t?gy vagy több helyiség siámára-mely atóbbiak különösen uj épületeknél, ukolákoil, kórbázakoál alb. s« ¦,-lAiietéasel, v»gy sxelifiitetés Délkül
igeo csélax«írüea alkalmaxbatók' Ajánlj> továbbá valamennyi ax épitéi sxakmába tartoió műnkái 1, úgymint: épület-, mi-, és sserkeseü lakatus Úgl« éa vakolat felható gépeit kovácsolt vasból munkáit.
MMtakártyák éa kftt««f. vetitek f*ty«« éa ' »tvr
2804 25 — 56
tlGY-KAMZSA, 1886. November20-án
Hoszonöíödlk évfolyam.
téti ár
rg • éwr* . . 5 írt — __
«i . *r«- . . 2 frt« kr.
l frt 25 kr
Eiyea ax aa 10 kr
II I R I> K Tf.SKK
, , tlilB'i'>f) t-t* ahhi • >rrrt ft ír
NYitTTEftBEN
¦..rockot 1<> k rírt v-l-tTiefc f.r hír

ZALAI KÖZLŐIT.
A lap »«*ll-m, reaclt >lW8kSaU-
anjagi réeaét ilWS knzUuénrrkl pedig a kiadóhi*aialho*j»er»ei
Xapp-KaniMaán
fcéziratefc vism ¦
nagyik- .nitsai „Kereskedelmi Jparbank*, a wnagy-kanizsai ömkénles tűzoltó-egylet, a .nagykanizsai kúdednevelö rgtfesülef, a „nagykanizsai tiszti-önsegélyző szi'tetkezet', a .aoprom kere*k#skími $ iparkamara' nagy-kanizsai külválasztmányáuak kivaialoit lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
varos tht/.lelgése
* -uj
V.fí éve elmúlt, hogy Zalavir-mrgj'ében a fóispini állas mcgOrOlt A >ok rtrvezgetes között osztatlan kicánalma vult e szép muItu megyének h"(iy e díszes állásra oly léifiu ucveztessék ki. akiben a '.ely és \ iszonyok ismerete tökéletes, aki muakaszeretetének mellével hatni lu-i; ily férfiú tolt megyénk kőz-nszitlei-és kozsieretetbi n réíze-t>üll ali-panja Svastics Beoó ur. a oagynevil g költői lelkületű Svastics János fia és hírneves csa-; Iád sarja, ót óhajtotta a megye kö zönsége 8 inic kurm :nv-e)nökünk bo'cs upintatával inegkoszomzva mvleg kívánalmaikat 6 felsége elé terjeszté s az áitalános örömet kelló legmagaiib kiuevezés a hh&t&los lap Dor. ltí-ki szamában megjelent.
Nagy- Kanizsa városa, mint Zal«-megjének legnépesebb s cnlturalis uj;j kereskedelmi fejlettségével in-ponáló varosa nem tehetett máskép mint első legyen örömtisztelgéséuek ószinte nyilvánításival. Másnap reggel kalöa vonatoa 92 tsgból álló s önként jelentkező küldöttség sietett a megye székhelyére 8í*stics Beoó fóispáo ur ö méltóságát üdrózleudó. A litféAUftég tagjai az inteltigentia és. polgári elem mindeu osztályából alakult.
, Örvendetes volt a tisztelgés e nyilváoulata, festői látványt nyújtott a kocsik hujizu soraa at történt bevonulás Zala- Rgerszeg városába.
Midón egybegyültüok a füi-pioi lakosztály ösi termében a kő/eok lépő főispán szűnni nem akaró éljen-léssel üdvözölt tett. Ennek lecsilla-pultavíl a küldrtttség vezetője Bv bócbay Gjörgy polgármetter ur sziv-böl eredő következő szavakkal öd lözlé:
öd-
Nem hivatalos küldöttség hanem X.-Kanien város köiönsésjéoek Méltóságod iránti legmélyebb tisztelet és szeretet veretett bcoünnket ide. .de vjzetete. hogy Méltóságodnak méltán kiérdemelt maga* kitünteté séhez nemcsak üilvö/.ietanket kife-jeriuk. de egyúttal biztwitsot, hogy aznn ragasz kodá?, tisztelet és szeretet, melyet pártatlan vezérlete eddig is szivünkbe varázsolt mindig hűen fog fentnaradai és azon óhajunkat nyilváníthassuk, bogy a mindenhaló Méltóságúdat hazánk, megyénk és varosunk javára soka ellesse. K mindnyájunk által átérzett fidvözló iza vakat hosszantartó éljenzés kisérte.
Ö Méltósága egész meghatotlan körülbelül a következő szép beszéd del válaszolt:
- .Lelkem érzetével mondok ko-Hzönetet nraim. szívesükért, melyet irányomban tanúsítani méltói.tatuk. A f<'lettem történt kegyes rendeUe-zés változtat ugyan hivauli állásomon, de ezen változás tényleg sem emelt ki — lelkileg pedig egyáltalán semmiféle változás sem emelhetne ki engem azon kedves korból, melyhez eddigi létem összes tevékenysége. — kflzdéseimcek s vágya imoak legfőbb czélja elválastthatla nul ftUve van, s a me>yben szeretett megyénk közügyeinek, — érdekeinek szentelt fáradozásaim lehetd sikerpsitéséhez — Ö ok tuíg- hazafias Itámogatását kinyerni, valamint személyem iránt mindenkor taDusitott szíves jóindulitukat é< nagybeciü rokonszenvüket birni szerencsés vol tam. Étinek örö<bí!C-iU emlélíót én bárminemű, viszonyok kdiött is födi I létem végső határáig szivem mélyében hiten megőrizni fogom. De engedjék meg , hogy arra most még nagyobb és fontosságában az egyéni csekélységemen nem messze talrer-jedó súlyt helyeízek. Erre késztet fóispáni tisztemből fuho felada-
ttimnak ép oly komoly, mint magasztos volia, me.lylyel szemben én, Ki csak teljes odaadásnak és nem a féliuuokának tudok eenbere lenni s ki állagom méltóságát egyedül a kötelesség hu teljesítésében és fela
dataimoak sikeres és dásában találhatom :
ikivös nie mindettól
át
hjtott ieklizgúbb igyekezeteimnek érvényesitbelését miben keresem és mitől várjam, mint azon tényezők szites közreműködésétől, kik a kö zös czélra egyesülen, annak elérését biztosítani képesek és készek. S ez az, mit önöktől kérek, uraim, azoo
ség mindegyikével kezet s változatlan érzelméről b ztosita mindenkit, többszörösen köszönve a nem remélt nagyszámú küldöttség megjelenését.
A n«gy kanizsaiak első tisztelgése után a szombathely- és veszprém-megyei főt. IWkészi kar küldöttsége ti ztelgett, melynek nevében Dr. Horváth Károly kanonok s esp plébános ur üdvözölte ó Méltóságát ismert szónoki velős beszéddel, melyet főispán ur szinte alkalonszerfl vá-laszszal köszönt meg.
Szép figyelem volt Zila-Egerszeg városától, bogy amint meghallották
biztosítással, hogy városuk jogos és Nagy Kauizsavárosának imposat'S kül-bclyes érdekeit mindenkor szivemen döttsége megjelenését, az így nyíl hordva, azok lehető sikeres elómoz jvánuló közörömet fokozni kívánta ditásara minden tőlem telhetőt meg az által, hugy a házakat nemzeti fenni fogok; s ez iránt kell, bogy zászlókkal díszítette fel s mint egy tisztában legyünk Önmagunkkal, egy- jelezni akarta, hogy az Általánosan mással é< mindenkivel, mert a Haza óhajtott megyei közélet boldogsá-Ogye, a Haza érdeke nem ismer és gának hajnala viradt fel. midőn nam tűrhet meg elválasztó vonalat Srastics Honó alispánunknak főispánná hely és hely, polgár és polgár kö történt leguagasb kinevezése tény-zöit, kik mindauyian ugyanazon nyé vált.
egveujógu részeit kép^ziL azon egye- : Adja Isten, hogy munkás élete temiségne^, mely kőzö* jóietttt egvüt- valóban számos évig terjedve Z .la tes éselidegenithetlenfeUdatát képezi, megye közéletében egyetértő szent Ezen testvén kötelék egyesítsen törekvésbei a közjólétet fejleszsze és mindnyájunkat uraim, aznn nagy biztosítsa.
maukában, melyet kell, hogy a ba-zafijágnaK tiszta és éber szelleme ¦s a bon polgári hivatásnak dicsósége vezéreljeo é* tegyen áidoso«á me-gyéDkDe'^ és városuknak Mvirágoz-Utásábao.
Ezen legbóbb óha};isommal uji-
Bátorfl*)
tom szivem mélyéből köszönetemet j tapasztaltam, bogy ezen kivándorlók s nagybecsü hajlamukat továbbra is'nagyobb része, — különösen Vas,-
kérve kívánom hogy az ég mind- j -------------
nyájokat igen számos és boldog évek ] «)Lipom m. tisztelt olvasó közőa-során át a legszerencsésebben éltesse ! j gégének ezennel j lenthetem, h»gy Leirhatlau lelkesedést kclutt e ,támos>k óhajtására, Bátorfi Lajos fóiípáni válasz, melyet számos helyen!_ e)obb 15 évig lapomnál mú*o lelkes éljeuzés és helyeslés kísért;:<jötl - uj évtől keidve e lap felelős örnmérzet ült miudenkiuek arczárai szerkesztését átveszi.
Wajdits JózteJ
s a legszivélyenebb nyájassággal barátságos bajiammal fogott a küldött-
T i r c z t.
Deli Judit.
AUj
i-tro» rtllmá —
Uúu n*«y gondja -ályo» rowiolMjfc.
A(utoi «ip luját TálUra ere.tté,
BirMD/M kii ker^i kulc.olU kwwtrf,
K.dci Tontflán*l boviokirk nyomt* :
.Nem, D«lCut4 Sándor! &lJB«(i kiW»tmd»
Racnc Cmtó;. Én-*? *» a\)^tk tépi?
í* fCC7»«, »*p «>»onj, fwri P»ro« »érU ?.
S k«jre «MnT«4i'7re kArjait kiUrt*. K*i ktict koríté Judit derekirt Tír p.roi *ikir» ¦.jftkát uputtá, S*eP .rrmft b-botit rtókjÍTal Wuili VuulAké JUit CJtaf k«t kíM»«l 9íHéfm reá né* villiml6 (Minév*l,
«J. kit bal mi xibü harao*^1 ¦ ¦ . .iíob a«f »* itok téged Uató Sándor. D«tek nip ormitól i-v le ertbit-xUl, (>jaJ»nto* útoo fjaláia-lba dobtái, Meftérdeléd Téfi« •tj. aiuonji kiowtin -Haj ! Cwió l*lor Tag j m« « !««»
l
y bor«»<lá»a :
.UtfhalnéV ol7 Mbii- Énik: ohl 17a int:!* t »«iov.lt riguój* fénye* acxélt litut — Simp rátapadra, atiréb-n a Tér t»«j V k.alt Jadit. ,Néid «t!" k*«af Cfcaií !Mép »»«"
r«, naaét a.
6 iIi
kit kariit c ¦• «jkad,
<t oem mi*
Ajakán a w, Caf7, aa««fit>r« tM ^í 4b jtLa
C>*k *ny sóhaj, <fy né % ast-derjei NKain v*tj, Kain rag/ g*Hko» Judit k Zog odakmn BÚf >ÚR aivattroi ijféi (iyar* Jolit ít-jtad el bűnS'iet m* éjnél ' S ki-ki a setéibe, *it»i*to» éjbe. Deli JuJíi fut. (at iuotijodva féKe.
gj f«etöo barma* bariaftaival, Deli Jadit airjaj> bu wrató -aóíal : F«b»t« talárban Bigj-oo Örog p*pja, Krtidnlő Moltárral buaan bucsus »ija : Vfj találták !>(.;•»•. Ü.% a fogialaij^ —'
Báticy Lajos.
(Báj.)
S»Ap Tolt A nagj od. A t*rmi»»«t niiath> C«ak b^oon » Sc^p«^g péiiiujké p ét ak>ria volna magteaioaiteai. L-Rt»la-lóbbau *%ói uépa^ge mállóit, h^gy mto-d«okiD«k ír ég irigjeittok í* LeUte'-l. D<» ba arvaoiubbao u leakarom írni h^aoó-met, mi*<s! «s érd^keaobb^ i«*zi. — Ssép •riojo* torniQt, baroa »re»bŐr, gjöojörü pírral uiöut'e; r»fjogó sieop r, I»ket4bb aa éjatakint ; pora pia- eabmtaoya *jk«k, k&rö'ötlttk. dareogŐ m(»olylya|, at^p bax-•» baj; «s*k Toluk baj*ioak( »lkmr*ai»i.
A láoj tudta, hogy Dtgj<>B nÁp, U-bát nagj-un kkoaer fűit. A m** m6k n.gv f**ae kacaér.
Fiatal ^mb«rtb-h41ó»tii, «agj-< B kal-leiBM togUlkosáa, »sookirtl pika.nB vilo ¦•toná^oiboi » BtJodeDO>pi élet Kgyh.a-, ju, kopott élveentet k4*4. Tű bit oapirea-d«DV»gr b9]jetebb«n divatban T*onak a ák AbiÓ n»
j
k4t**onUi,
.latensó * wiUvónlal
érdekében.
Több éren át figyelemmel kisérem a dunáotnli kivándorlásokat, s
Zala- és SomogT-megréböl, — fc kik fiköltöznek — SzlaróniábáD keresik a boldogság Bldorádóját. A kivándorlók náma évről-évre nagyobbodik, mert miodtzok, kik idehaza is darab földból, mi nekik o»x Ulyrés/.Ql jutott megélői nem tud nak: azok ráadorbotot Tesznek ke-zökbe, eladják itthon minden ingó és íDgiLlao jószágakat elköltötoek Szlavóaiába, hogy ,ott kérés péa-zeo — mit hazairól velőt Titt*k, házat é-i földbirtokot Tegyenek; • alig van a magyar földmiTes egykét évig ott. már szép házikója szántóföldje és marhája \an; szóva.1 könyebbeo boldogul mint nálunk. S miért.
A szlavóniai föld úgyszólván még szflzföld, a folytonos mtgtermelés által d ttcs kizsarolva, erdő, rét és legelőben elég gtzdags aföldmivelés-re igen alkalmas. Mindamellett a &zláv oép nem bir boldogulni, nem tnd megélői, mert rest és tnnya népség. A földet nem munkálják leg rendesen, ősszel agy fölületesen felt aratják aztán héz<gos*n btvenk ; de áz áldott föld — noha vetés után a szláv gazda soha meg oem nézi egész aratásig. — azért csak terem annyit ami kenyérnek elegendő és még magnak is marad. Ruházatra nem kell nekik, mert ez igeo egyszerű ; az adót csak ritkáé fizetik meg végrehajtás nélköl, sőt legtöbb esetben a birtokra ir&ttk. s midőn már több nem fer rá. aksor dobra Ütik, s ezt ismét a magyarok veszik meg. még ped g olcsó pénzért' A mely községből egy caalád elköltözött, azt rendesen több is szokta követni, mert &z illető látogatóba hazajön a rokooofchoz, velttk is közli az Ő torsát; kedvet kapnak többen is és elköltöznek oda, a hol könnyebb & megélés Tudok Somogy-megyében olyan községet, honnan egy tét év leforgása alatt 10 — 12
*d*v.-.uu ea.vak, nieijeasek rej elmét 1loob>-o ki l«bet uláioi. Miadea addi^ jtrja, míg a férti pi>rb»n a*m b ver, ¦ <érdencautva könyörög irgalumert éa m<-ghall|eata»éft. D* mar ekkor végt - a jáiék. Qunyoi kac*aj fi^yetmeatet férfit, hogy mly eaaLweaaéff aat ko i'>lynek gondulei, ami eiak traf*, an»-lomüiée.
A «>í meaéaek aaoraora a vé^^. Hi-atlao v*Dd*gként beolierem a koponya baa egy ki« tekete gi'yó éa a h*lilra ieb-aaiv Bi«tg»aQnt aaenvedoi. A nö pedig rnil goadol, mit éréi ? ,Q 'mbhu, h* leeiakad, leea roaa" H&an6nkb«n ia mrgvoh «ten tulaj-donaig oaakh'iKy knrérbé fnjlett állapot-b>o, mert aség 6 .lal voit.
Vele egytiivban i*kott ^gy oaino* fi iUl jogcjn^Orook, éá'm anyjával, ki< eifaalmoBott fiai aserntetévQl a kin-sk t> Jen Óröine volt.
A 6*ta.l ember a a leány »apoakiat iáCUk ejíjmaat. A leány reggel virágai'. öntött", a mindig kijött ax -rké^yre, oaá-bitO reggeli toiletib-n, 6* agyiakkor t .votoll el hasúiról a fia'al ember, agy hogy okvetlen kelUtt agym&at látaiok. Történt, hogy egy gyönyőrö kame-fo l'^aett aterkéljrftl. A fi »'al ember talál'* • pompi* virágút oaei-ron-O"olv«, avirágcaerép p d ( a«JÍm:alna da-d»r«bra iialtrwn h-v«rt » f«i ifm. fi>f a kerliaihea ai«tett, királa*a va a leg-•aeob kannaliát, f-lk&ldte itt¦»!, erAeen me^h*f,
!d6 n«vé\ ' Magáto*! ér:« edrk bftgy a saobaleAny moadók*j u avval kisd a ; N. N. ur. ki a bub.n lakik alo, Loy » utoktarlaa \ 1
A fi»Ui ember bko kevéeaé caodal-koaott, midőn délután • kuapban ulál-kosoit a taép leányayal, a e« boaaá lép'e éd^a b-biael|;d b*t.g>n megköasöote a kel lemne megl^pttéet. Aauk a aötét aiemek oly bíitoeeo aéatek rá, mdío felkérte atogatnámegaBponkint, a kam^lía bogy iu felöl 'ud.koxódni.
A fi*tai eosb«r Ki volt forgatva lé-oyébíl, aaivében hat&lmaa éra elem fog lal' helyet. A Ie4ay te'jae-n elbódiiotta nem b>r<a.lobbé eivonoi róla g'>ndulat«i
Mindeanap'M vendég lett a hám ált
A I^Any aiÜl(Sta^gd<l»lommai gon< :ak a gyakori laláikoaáara, de midfin aa *nya leánya elfitt caélaiat tatt, «a nev«tva vAlaaaolt : ,Ugya« édea anyám, apa-lumdaAnek 6 iá jó !
Nem egyéb A, árUtlaO D^varlónil.
N pról, napra kedveeebb, bájolóbb lett a iaaay: napról, n>pr* mélyebb gyökeret vert a fiatal rmOer aaivébeo a aaea-vedéiy. Nem >a tudta a ieoy ; mily gyetlea játéko. &a agy aaenvedélylyel leli aaivvel.
Folytak a napok, a fi ital embtr aai-ve egéaaeo <al*r.d-. •« ératlamklól, i p napin megvallott* aanreliaéL A 1-áoy r« meg •eekia-BB taóHolt a aa«r«lcm eyelvén, aavarat eir^jteadA, aaobájáb* >»aunt.
*
Neháoy hé Hmalt A leánynak B.Dd>K aikerak a 6*ul emb-rt kikerdlni pedig aa <Ot á'lott ór«kbr>«a*án aa ab »k kai Btemköat. hog; ha 'aláa aikeroloi ai ,m>dot alakot látn-, vBgy talán hallhat. eá k dvee hangját
Így mait el néha*? nap midAahiral vee»i bwfj, iniíd'jttj* el van y gyeave, E<
végkép m*gfoagtá fiaaralmatól; átkoata at IiteDt, majd oaeg a porcáét, mel^boojnag-lamertek «gymátt. Cg} darabka papiros „u'oleó" taialkát kért delatán oégy órára. A Mobal^áay asegi^érta, hogy ai iráat rendeltetéae helyére fogja 'juttatni. E jötl a délatáai négy óra, de at imiduit l^ay oaak nem jelent meg ha-oem egy id^en fi»'-«l ember, ki aa 6 aaü-lAinek a lakáaiból jött ki. H&eQnk rögtön aajiatta, bog-y «¦ a bo!d»g j-gyea Félté-keoya^g maroiaogoluazirét, egyik p-rea-bon átkoaott miodent, & mivik pereiben egé«sen eíiigyn't, végre tá aaóiag meg-nynft«>dott, kiment a kapa alá ¦ várt.
Kotdott aOtétedm. A köroyéken c«*nd aralkodo-.t, caak a tivond j-gy«a léptei bsngsottak. majj meg a bátmea-
•r caotS"gáaa, ki a lépofibáaban n*g-jyajti a lámpát, Axatan iámé o*«nd lelt.
K gyai-dt a« ^400 a cailiagok mili-árdj* , a b->ld ii kiatttdttjbflionve mindant •sQatöa fénynye!. Qyrtnyörö Aasi eat voh; kimoodhatUnol édea bot bangalat ural-uralkodott at egeaa terméas*tea. Elgyaser-re c+ak nyílik aa emele ob *a ajtó. A tí*t*l emb-r röglrto feiumarle lépéaiiríi a
eiayt, figyelt mig a lépések aa erkélyen a<Hataaouak, Ekkor felrohaat a lépcaó-kAn ¦ kilépvén aa erkélyie Jafemkóat állt do tjaval. A leány ij-dt«n akart ma-n»kQlai. da a fiital embar » kij*r*t elé 4il\ a kéró haDgOD a«ó)ná :
— Cak nag ecyaur hallganaoa eg -
yNem, iss Leket, boctáaaoa kér**!*
— Ab égre kérem, térdemé* c*a -va köaynrgök, mondja oaak agyaser, hogy
¦aU —HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
SALAI KÖZLÖNY
1886. NOVEMBER 20 U
c-alád UliSrött el SliToniábs. Etek nek kiában mondaná bárki itj: .Amj világon e kívül ninewn sUraodra hAy . ók aiért elmennek, mirt »et mk oda, b.>l konnyebb|a tnegéléa. S uioudbatom ¦ szlavóniai magvarolt nak anyagilag díiics rossz dolgot és ojt-f; 13 gazdagodnak.
De a mily mértékben gazdagodnak, «p oly mértékbt-D vesztik el nemzeti jWlegöket ¦?, mert a magyar családok alig laknak ott egypár évig. már törik a horvát nyelvet; s a gyermeke*, kik a horvát gyermekekkel jatflzaoak amijira elsajátítják aio« nyelvét, hogy ép
által enetaéges, ha a egylet minél elóbb
megslaknl ; ¦
ezen egylet oda, ahol nagyobb szám-ban Tannak a magyarok, megtele-pepve, huafiai unitokat küldeoe, ai ukolákát támogatDá. aépkönyU rakat és olvasó-egyleteket alakítana, raiáltai a kirándorlotiak, nemcsak folytonosan érintkeznének a hazai magyarokkai, de az éies anyanyelv által örökre honink lennének lán-czolva, s végre egész Szlavóniában a magyar nyelv volna haliható és mindenütt magyar és magyar-érzel-mtt polgárok laknának!
Ezreket költünk a különféle nem
ugy besséiik a horvátot, mint anya- Izetek magyarosítására 9 ez nagyon tiydvókel. Most jön az iskoláztatás'jól van is így. — nem szabad sa-íúejc, ott kizárólag ezen a nyelven ját testvéreinkről sem megfeledkezni te*zueií oktatva és az anyanyelv mind-: kik szívesen megmaradnak az édes inktbli hattérbe lesz sioritva. mert magyar kötelékben — csak némileg a «idió is. hogy gyermeke kő:inyeb támogassak ókét. ben tanaljon és jobb előmenetelt te- Közművelődési egyletet tehát a gyen, boriiul társalog vele, miáltil, Daaántulnai! a gyermekek egébzen elhorvatosod-. un, gimon.
uak; s könnyen feltehető, hogy a második-harmadik geoerátió nemcsak nyelvileg, hanem szellemileg is horvát leeud.
A nemzetiségi barezok ezen tömkelegében — nem szabad ezen reánk nézve káros kivándorlásokról feledteznünk. Hisz mi ma^yar keve^en vagyunk, hogy u: és tehetségünket nemze! lésére kellene fordítana
durlások pedig nemcsak, hogy gyen- i A 'm, w.ro<l-f«l. ( gitenek bennfluket, de mindeu egyes ; v«raiMk korttib«ittl 16 év csal..d, mely kiköltözik egy nenizi dókét »««««ai«t iu ¦ U( taulabti idók»> visz az ' elleniég táborába, »ét •¦"» " "i »*"'""»' voUioak okv.i-
laaa. poU«.dók. A térdéi immu ok »t:
BWUaMt. 1888. MVtattw 12.
Ai ismétlő fegyverek bebosatala a magyar deiegtcsió hadügyi »lbis<oeitt-•áganak taoácakoaásaibaa már legkösa-i«bb igeu komoiy és behe'u >¦ egvitatáa meK* targyáúi fog asolgálai. A b.diigyi kor-i uly raáoytat-a .Coreapoodaace d« Pes:ha ér-laindeu erűnk teealesa iseriat-e tárgyalások folyamán ;etQnk erosbi • köveiket veaérelvekrt fogja kifejteni
uak ; . k.u.-'S.:^-^-"* h"'fitti -*-
l-g,
4
exeo kal
elhorvátosodott magyarok idővel még jobban meg-
gyül bet a bajuuk, tunya, rest szláv
mint a taostaai elemmel, mert azok uorgalmas és munkás nép le-endeaek.
KőzmüTelódési egyletet tehát a Dánáotulnak! Oiy egyletet, mely programjába azt is felveszi, hogy a szlavóniai hoofiainkat a magyarságnak és magyar állami esxméaek megmenti. Hogy melyik Tárást illeti ¦; tekintet b d az elsőség, azt bajos volna eldönteni. Péca már teu
kísérletet — méoynyel —
aem tudom miaOered-aiegalakult-e a köz
művelődési egylet v*gy aem — de nintán Péca alszik, vegye át Kanizsa a v ezerszer epet, íQtelhgentiáb&u év páratlan vezérférfiakban, — kiknek szava után szívesen indul a kO-zöoség, itt aiDC-rx hiAay — s ezzel igea jó szolgálatot tesznek a haxa-oak és a magyarságnak.
Hódit&a meg a társadalom szla-Tuniát a magyarságnak, i csak ez
8Ött lehetetlent kivaa, »«"
A fi»ui embtr mogkt éi. •
,Öo Óríllt,
•eo t»okit 1
,J»j Ilt«B«DI
Ke l d
áa;
A hold
vet döfdait al « 06mm légb«n.
; ifjú léi«k
ˇéfig » dr&mál,
Tsaetéara taól a karáig, viasik ki a mép ié*ji, pompa* t usiauae, nin taiu wk koaao.u; ifjú b*raioéi í^bdrba 41tó>«* Ttaaik két oldalról . a«béa »«: Ijen MtUagokaL. Követik « kopor»oi » megtört caülök k«Mr& báaaijoakal, ée u ifjii je^jas megiort T*m*ujujo,.
Temetésre «aoi ¦ h»r>\ag. E^jsaerü a gjratmvaetj as ifjút lesietik. Ce*k aé haa/ itarátj. kt»«rL 1 kop«rao aiáa lep aa Aei »ay., «Mnébol kilógjon a köaj. lelke megioröu, e(ja.lea Tigmasat, dráfa grarmekéi fuik öök l
g
grarmekéi R
örök ¦y«8aloar». k
y8 Rabnlotuk mar a a.ké« foroag/ok
ü k lá f
j
l»tt a Kmel6, osak «a Ami mE>t«lka f>k k6-
b>raiuk.
g
•oiL, fölkap vgj osonó aaarai megforgaij. M „•*, owpj. « wr« ¦ lékek-a*k, ¦ otl leballaa.k.
Ou a Ugaj.bb airh^mon fokraik ¦ég aa &*• aa\ja aöt*it gyiaabaa.
E«U leu. A air&aó oda megj, Bbö| b«M4, d«uu;i maraem hallja. Ég/et-l«a ei««MUtl Arftaie airjaa, BafMakUt i fájdláb
fájdalmába*
vs.jjoa as a fegyver, amelyet gyalogaá gaak keaéba adat káesaiaak, a régi agy-toltéstt fegyver logyna-*, avagy kosaá
alkaimaakodjaak-e mi is a ayagati államok legtöbbje által immár •Uegadou u-mé'IŐ rsndseerbes.
A sajté és ktiiónteea a magyar sajití, i«n késett as latnéilÓ fagy verek bárányait • t--rv feuüalekor laeglehaió*) haagsuiy-ly*! illiu.ráia:. L hátraayok kéiaégkivül taegvannak. b»ü*r egéa. bisoayo**a tá-vo.ról aem o.y mértékbon, miat wt némelyek l«lidnt«;ni akarták. E fan a forgó háráByokkal iefe-d asefBbe alliuai agy
Ijek a» ismeuő. r«ad*e«r adoptálását e>n-Lh*ib*tlan kötrléeéggé teaaik. A mily kötelesség *• ily toa oasága kérdések eidóo-téeéaél aa uj reodasei nyújtotta hálrá-ayukba.k ee aloayekaek lelkuamerates mér.egeee, ep o y eima*ilha.l*lla,a ko-vstsiméoye a basa fia* eJ halár ásásnak as, bogy s mérlegelés* JegUrgyil*gu«ebb
g ;g;g
. Uir snoeta i«gaUaloaasabb modj> » aérlefelé«uek as, bőgj faltees-•SÜk i«he-6»«f*l egy oíj badjarata.k, a malyMn a mi gyt'ugaaguak a mag« ¦jj-laitétii togy Terével kéay t«lea voioa asa)m-b« saállaai oiy freggal, a mely ismétlő fegyverekkel vaa ellátva. M> l6r éaék es eeetboB? As etleoaég aa 6 ismétlő fegyvere által aa o, b. kaiáJyostOs határaia belAl batiroaoiUB ol6oybea volaa mi hos-aáak képest. Lilenbea a mi hadioregüuk. l kímélve ama vesaéljiöl, hogy té db
¦udiamáb>a m4r a
gya
gy kori lUaeié* alial issóvá lett fegyverrel •a eroaee magfugjod toiéBykéeileael érj* be, a mely vessé.yBek aa eiloaség tsmétlA fegyverének lermeaseU íolyua kéuégte-leatlí kivolaa t«ve. As agyiOlioaQ fagy
as ellenség osatái láocaába, snnál tf»Hb as esélye annak, bogy a» elleafél emberei ttekké tétataek.
Ha~ már most előbbi I vu saiéVaok éa suppoeáljuk ast, hogy a mi egy t oltása (Vgyverttok ssembe jrtnaf egy laaaétiÓ fegyverrel ellátóit ellenféllé' miképeo állan. akkor as esély a b-rci l.'gtoa oasbb f*ai«*b*e: es eid<»aléeaél '/ K«laéa$ialeaQl ugy, hogy aa «<leafélbe kep-stmi ea*kélyebb esáma golyót tud nánk a mtaik c«*tárláncib* átküldőm ttUflak kevésbbe rolo> hatályos aa rllea-ség laaéeél.
Es >s egy tekiotet mérvadó * kérdés •idÓBiéeéael. As oa«trák tsagyar h*d reg nem lehe-i k< in»g*t annak, hogy eldöntés pe'Oséb-io as "lleasé^ oly hatálya. iü<oi leiteeo ki, a m.re m. k aem vagyunk. E uU»iib»tUo ko: vult t*hál ts.ismetlö f.-gyver beho D* asért nnm hunyhatunk noiaet a reod-aser bátrsuyati leinti sem Ai ver gyorsabb tűseibe. e-*koaol. Ennek tolytáu módjel kel ejteni annak, bogy s
Erre aéave figyelembe vét*t«it a, kisebb kaliber kardé**. H. mi « moa'ani I 1 milliaiétarM k*libér heiyett nyoics*s ka< libert boshUuánk be, ugy gyalogaágUBh 130 lölteuyt v.heiue m«gáv*| a kel taská-baa — tüháVl tetemééin többet miat meg p">dig 'uaéikul h >gy • taoelai heroéi többel kailran a gysJogoeo* eoloie. E« iráut asátnoa kísérlet té eleit a a, melyek eredményi as vult, bogy a kisebb kalibert n m huiliatjuk b» unudad-dig, á míg a mostani loporvá< h*t*iyo*abb aoyag a-m sll readtlkoséaiiukre. A kaliber megkieebbitéee ál.ál ugyao s, a mostaai lőporral a töltény oly hoeetuvi Tárnék, bogy *st semmiféle fegyvert bovaaetai nem lehaine.. — Ninoa ugyai feladva as a. romeny, hogy he>iaiyoe*bb lőpor fog valamikor találtatni éa es trávnt aaakadaUanul totynek is a kísérletek, de egyelőre a mouda.: Okból a kaliber oaok-kenlésére gondolni nem lehet ée így n 11 es kalibert kelltt as uj fegyvernél iá alkalmasai, a miaek meg van •a as előnye, bogy as ot oiéoyea Car>0-aoh-*-ok kifogyi* eaaiéu, a ré<i Wernd< löltéayeke u tehet as uj tegyv«rbe« ali-k«im*sni. — A kisebb kaliber nem la vén e* tdő sserint boboab«ió éa a gya'agoa nagy vb b megierhelletéa séiktt> eaettogva lobb toLéoynyel nem levéo falsa <reibelŐ, maa módon ke lati guüdoekodai rói-, bogy tngy ToreK gy onaobb -Ua«ló képeesegéBek kovetkesiebea luliéayhiaay talán épaD a doulő aia,diumbaB bo*iifoa. E Oávélboí már *s idei b.d. budgedbe vsn egy ÖMsog tol»éve, ¦ may a aassio aijak muaioaiM aaekereioek etaponta**r« tug :ordiiiaiai. A <ya,logoi több terhet aem hordhatván, miarésst enonban több tol-taayre lév*v aiilkaége, e tobolelet » m^g-ss.porr.ott utmu asek^rekea lógják hordani A hadtgyi kormln; Sat a még e»ni aem er.s b*. Eu moal folynak ugyáttii lanulmkn) uaaaok as iráni, bogy * toiiéoykessiei ne oaak i
l0alj»4kea ,
tsáaadukté-il, kiilón
kUion ssekerekea vilea*es a oaapat után. E saekerek asu. a. Gofeohuiram"/: harci saeiérvoaal:/ reeseu képeiaek éa esi as aíŐayt aynj.anák, hogy a loneoy kiege-eaitaet aa Uikosal aialt aem kelleae a aaétssoVt haro*modor mellen meglehetős távol fekvő rásatoalji kosiatokból elő-kosai.
Ls újításnak megvolaáa»k kétsag-teleBtil a maga kátrányai ú, a meaytbea miadee gyalog erred oealopal 16 kooai-val hoasiabb* itiBdt «• így a taar amútry la Behéakes négy sásuó ajaa esredek ?wbililáaal még iakább osokk«aUaé. Ki iránt a. iaBalmá«yok még aiaoeeaek be-fejesre és további folytmakbtn mindea
•lönya a ttttifegyelmi könyebb betartha- ***** lelkiismeretes mai legeiésee tog ta-
tása, ás dres paffjgatás elkérnie** a tól-téay kéaaleUel v»ié lakarékoekodáa l»h»-y éa esseiegyiiu bisos smodja annak, hogy as etdoa'.eanéi megnem fogyóit L*5i-léBykéesl-t ée még isaova ¦•¦ leu fagy. var áii ri-Bdelkaaaare. As ismétlő f«gy ver hairáaya as, hogy aem bír misd es e 6-ayöfckei; mára harca eiejéa srötea igéaybe vmsi • fegyvert és a Mltéay késsletet a gyors liiseiea lehatAség* ; egyssarra 6 lól-téav kerUi'éo a LO.ió Béasdiékbe, o.gyoa b>joa megakadá'yosBi » UlealegeK tdaat«st ás így gyorsitU tug tamadui mar ott is a hol meg osak egyes OMtároknak elvétve kellene lóalók. Da mind-a hktráayokkal fé agy eiöay. Abu«a * eiádimmbaa, a melybea *s eldoataaaak keli bskOvetkaa-aie, u isméilö fegyvar aaa^ndaüaa go-haji aa elles anrwh«; ha a.óbb •eleget töltény teoser«iwt*tt u el, itt kol a kat oaatáriáaoa a h«t*Jyo* lóláv-ál l k
Ijosáport haji sok feleslege*
áll
agy mással asnsakoat,
egy osapier* elóayok-
gyors-
lálai ama kardé*, vajoa es ojiiás előnyei folé>B«k-e a háiráByaivni ?
Mi ad énebből látható, hogy a had-»iyi kormáayaal aa ismHiő f«gyf«-.k
k«rd*eét a legaagyobb guadéel és lelkiismeretiéi igyakaiik megoldani.
A kosvéleméay min<tao esetre meg-ayagvast t >g ehbaa uiálm, aaembea aaoa Uj.bu íjéayekkei, a melyeket . bavdügyi kormanya.1 a. naonaroBia
iráni tamass .
ké váltoaa.k át. K
hagy a Maaliohar iamétlA fafyvnréve. gyakorloa lÓvées parosaakéat 96 ldvéai iád aslai, akkor midoa a haro* aa aldoa-tés idejéhes drt, aa őldokJÓ gyoritOs agy-raaat ameli a tájit haroaoaaiaaK oatoda-Ut, másrésst hathnos pusstitaaokal végas aa ellaatéi s*KSjh»n. ai<aéi tóba golyóját
A .Zt.a" iegaióbbi iubi aagyoa mag»sivl«ioadd o*ie*si hoioti fosu ősim aleil. K.i vult abban aagyga asép^B tejiTv, miaó riasojjba* kellene m fán ók ne c a segéddal lenni. Mag Vagyuk asoabaa gyö-sódve, bogy eaen aaep as»»»k, épp
Hogy
gy
bar sok nu, .tUat Uiea're taláil. mcggyAsódésem bonaé. ered
uuiott dolog as,' magmondom. A kerMkedó ifjak dok. a '" ' idóói
>ete idórói-i«iore> tsao<«aki gyfttt feiol*a*u eetéjyt readea át iiyen ajkjj. makkor, miat már tébh írbea tsp«astai-laam, a felolvaaá* hefajesiével mi ad ások, kik .eiőkaJöbbaek" i«njak magákat a tohbeágBél, ajoaaal távosuk , de aem ám ha*., bog/ a baÜolt U oivnaás toleit
elméik ed jenek, korántsem haaem felsaáll-aakaitMt ^sabhregiokbaés — Uaaao'aak. Aailye fjárás p-*dig a következő visssa hatást eaflli
Egy kevéssé jómódú különb** nagyon tisstasséges aaalád, meffjeUaik ily felolvaaéeetéljen. A sori oly mostohán báni val', hogy bi két felnőtt leaay is isrtosik hoeaá, kik Qgy*a nagyon erkölcsös te-remtésak, da édta Iateaem, egy a agy vét kftk van i. i. — kési manka által, öoma-maguk keresik meg nemcsak ast, ami saját magukaak astUBeg'S, hanem as egé«s o ja Iád tiáiteeégea fóaurlájirt életkérdés. Lássuk o«ak :m>bea uytl*áoui ötért as elismerés. A felpiperésett bábuk as előkelő *ayáv»l afelulvaaáa U'áu ason-aal olhagyjAk a termet, hátha ériotkeaés-be jönnének a, b^ittlitee moakával, — a becset** munka p«dig, páriáj* a társadalomnak, eih*gy »tva lakálja magát. Mmdoakur.h* v»,aki aa B«lókelrtbb*«.bfH* lávosik, *ér ssőkik a becsUle"* seorgal-m»a Inaoyuak arocába. E pereiben isé-gyooérsii fogj * ^1, mert — ss^géoy; pedig a atAgényaég nem negyén. Ssnreuy otthonában oom ér>i 6 a *eegéoyaé^ átka ; ú fi-gelégede t«ng«ay«égéb->a ia, a maa-ka ie.kesi:! a mais.* édeaiti eeie'. C**-kia akknr kesd tugoiódoi a tor* el<eo. ¦kkor érsi a eapgéoyaég koj«rüi^gé;, h« Istj*, bogy as ariAkelóboek' á „jobbak" félve »ouuio«k rím-, btlha énn ke»é«bo taUlBanak vele jouoi .
P«d>g ne áint *uk m*i;U'ik«it aem miadig ai a gyAsiet, ki l*ta*Ó'-g egy lóíejjil előbbrn van, nem mindig előkelőbbek a „jbbftk" nem min<d>K jobbak .előkelőbből."
i&gj n»gykereek*dí, ha kösuestelet-bes áll it előkelőnek lekiatetik, nsi bi-sonyo«aa aem masoak miut saorgalmá oak kúaaöah^ii; d» leánya, dacaavra, h gy mindig kesyüben bordoaá kaseoakéit, réas-^aa eaen előkelő- tiiradvuek. C»udáJ-ó-e tehát, ha as ilyea alőkelőaégtk (Usstalet a kivé élnek,) nem tudják a mankát és így a muakáet b osttiai? Nem éráik ők jól magukat ilyen koaooaégee miadeaapi lársaaágaeo ; — o«khamar a terem bő, hátha — Iaten mánia egy lissteeeges segéd tánesra kértté őkeu Mt-lyea aségyen lenae eereájok nésve, p«dig meggoadvihataak, hogy apjok sem mat Bagy kereekedó jött a világra.
As apáa«k aoieas-voleaa lávosní kell leányával, különben megheragsaik a mama ; már pedig legyen inkább siláit a tárta* élet m>Bt a h*s*s éUt. liyen kö rtllméoyek kömön ue osudáljak, ha a *&¦ w>k mindig osak saolgajáo»k tikiati ae-l^éde1! oem asivhat vele egy levegői, noha asiveeen tenné i>, mert kir»o téve aaoak aagy veeaélynek, hogy faioáior.laaá esáita,! segédét: legki»el<»bbi táociestély atkaimával a mama jeleatébea a kwaaa-aaoaytáhos kÖvetkesőképa>ó.h*la>: ,»**-bed kérni aagysám?" — S>jaálom .... De igy van.
Jt. L.
CSAENOK
Hogyan Jött létre »-... k négbou a közmQvelődé»l egylet?
Nem veaaeit k»rb» s műnk*.ja tmauó ur, elmoodbaija kiosiaili beszedje-aUatnlÓ gytlléatiu, d« pagyuu hoassura oe-
saDj* am besaédjé.;, é* » »ép érteimé bes as*bja ám aat és bugy megerisek, eo pedig majd oltese fogok leiiBia gyüW»eD; • dolog ¦ikarflltóo, Ka>Ónoaao imú, hogy a népünknél es kinbelő legyen kélel-kedoaamet fogom kiftsjeaui; a jó oldalát aj egylet ósdijának «aoaO»u 1 adatni fogasa. Kimondom majd bojjy bar ki*a-IS dolog vo.ua as egylet felálltát*, ds a mi néptiak aem éie t meg m g aouyír* vagy aem érte el még a müreiueg *>soa fokát, hogy megeruai kéuos legyoc, as as üdvös oséljtl, meeese m»ra,di még m mi nép&nk as erdely ssékeJységtől mivolt
ágbtta. Ltsel m«}d sarka\ini oaatokéiai fogomöket, hogy aanal jibnso bele menjenek dk magok ¦ majd mkor Unkadut kes4ea«k, akaor is így íogok sséim: lud-t»m éa esi előre, ludiem bogy c4< ss«l-
n*-tHs^ volt * kegyeimetek iaitesedée'.
Elfogyott * puskapor, kialudt á itaiuia
CU.) stb. ily as«v*iL osak ol>j le*a • tflsro i búsuljon Uailó ur, majd raju lessüaa.; sikeruiat tog kedveaoa oasméja. L«>«< st aaoritváa a taató n laiaésaMel, baoeutvett ¦ tAvoswtt.
A. IabiIÓ s p*pj* ttl*siiá*s aserioi
lelkerdBtM Btiugoi Aa\**Jlti; ti 01 i<en as-vélyeaéa íogadiaagésa b»smepé»el egyUu a UDiUl pedig maghívLaasiDLéa B*.iog Já i, bogy tuiuuuiu látogatását, au Balog Janoeuoc mog gérvéa, a^m u aokáig ba>ilaaatoll, a kövelkeao ^áaaraap eat*e-
éa oiátoge,toit at^niiébos, ki ül sata-on a Kellő ssivesayajaseaggal to^nd a immiáa eeykwra«li volt vela, megkötötte »«Ji * b*rátaágot, boaatsket aem(é>dekala«tár-aaigasBKat &gyelemmel kisérni; osak aaoa réasét fogom i«iro., midÓB már alkalmas-
ask uiajt* a kosmuvelödéai eajlei eaa-
mejét megpeoditooi ¦ braséd tárgyivá enni.
Balogh bsráiom ! moadá a tani tő, te hussár korodban sokhelyen m«gturdalm jártái-e ss éo kedveoci vidékemben,hol éo oly k<-dres róeséi töltöttem ifjú karom-aak a kies Erdély beo mid6u Nagy-Lnye-den és tColosvá*olt ••koláim»t vegestew.
B-iodq aem jártam, haaem kóselvol-nm bossá, midőn az altoldöo Bih.r-nr. gyébea és Ssüágyaágban tartóskodtuBk, ahkirályhágó m*g> bércaeil láttam meaa-ssirőt, arra is nm'ékssftm, mikor h>dé'y béresei telől a a»é,, mit olt Nemerének o«véstek — elkesdett túli, ugyancsak kitol tot te akodvét, aammi kivánságoio oem támadt beot járói, hoauét olyan hidng aaeUk fnjd'-gált.k.
lg*>s, hogy a Kirilyhágin úi ré*M Matgyatrorssagask mag** fikvéso miatt Bem val mi kitüoo ermékeoy, hanem a mi elmulass! á irrmékeü) tA^ben kipótolj* msi regéoyeaasép iáj»i*al, ércs-gtts-d»K hegyeivel, ved*ki»l bövelked1; erdeivel, aavauy os viseivol, tnégia a mi K'uély l elÓtieia oly k*dv<r»*é Örökre feledheiellen-oé tessi, oetm annyira regéuy'oa ridék, lmot asereletre meitó la.kea n<tpe: in*. keiysog. Ida, esek kosé k-llene a minél püukuek meoai me^tnouÍBi tŐlök * itor* g*lm«t Áé a hasát bogyau kell sseretoi. E kedve* oép b>vr M*gyaxorsságuak ler-¦oekoUeaebb réiséu lakik, m^g is 0 voi őre *i egé's hasánsk, i* as anya orsság is»badaág*ert «kár * liT>)K »Kar ¦ uéme. elieo io>Ddig f> vikl e n»t*g Emékessuok Cí»i Bocskay Be bleo, B* on e* ü >kocty-ak >:atti h«djira okr*. L g*o*elebu 18i8 -49-uen axab-dság h«rcmukb*n u mid-'>ti na a<iy>i>ra(ag nagy réssé aa
aLyi k.ül 04 b-1-ÜBBoég d*C«*ra ia fen : tudt* magit taviaai. d« meg i« fogyott a, ho^SA* h*rcKok aUit. Még is m»;is midőn :a magyart a bavs*ba\a «« a. ssfiDB^db*a ; élő tnav* niiasetiségek akarják ul-ssár-sy*lni, ipirbaD tsorgalomban, éa mivelt-'>égbeu, ond-'n toumaradasuok és onslla-[tiiut k«rdé>e, nem egyedül • fegyvert,e . üanem at iparra fo diaiveléere éa miveh-aegr^ ia ssamit, midóu a h*s^t uem oaik , kaiddal, púikéval. h*uem eke»as<»4 és maa ip.ri e*skiisukkel ia Ktil védeai ifl mél-« derék n^p kosou indul l meg rgy mosgalom, mely már >¦ oraaág egyéb
éaaeil ia, hol Iwikeaaebb magyarság
»kiK, m»sg*lombat hosia.
Erdély ben Kolua*airott jött létra as első kosmuvolődéai egylet, mely oaétjáal tUste, a mxgyar nynlvet terjeestnni «s H*gyor«sag érdekeit elő mosdit*m, ellen-suiyosm a mai uonise.éknek eUnUnkban
odr-ott kuhur-hau'Csa'. Teb*t um >l e derék n4p: a aisékelység vette fel a, kasatyai, t as idegen namaeliaégek a aagy ál>alanos európai ifit egéas világra 8«ttló létem harcabaa teléak dob *k A ki. Erdélyben megindult raoagslom mórra o<ak basát saaretó magyarság Uk|k, saiv<« fogadtatásra és kovet&kre talál. ErdefM* •s említésre Erdélyben egy kis, stékely lakta, kósvégoek bu.óságai a kóamftve-lőúési Agyért. Ugyiauiai e kos ég népe utak hogy as erdélyi kosmtivelöd^si egy-l»f. slapóikéjéhes ő i* j-iruibasaoo, egy íoldna uriói kolCatöaoitek 400 foriBtol mit oda *d ak *i agyiéi pénatáraDa, a a mit ók kéai munkájok alul akarsak annak a jó urnák .essoltrtloi illetvo, tor-loaaleoi. Dj nyea lelkes a dusai-kéaaegre cs«k s »sés:ely nép képes, ilyet ne várjunk a, magyar kosoeptől, ki csak a tele
kaocaó melíett iád tesniteai, milyeu a mi k>saégtlak fiatalaiga i«, klka^k Csak a bor, • taaoa, és a kártya a kedvencs fog-Uikosása ( tasteei a kivémlaek, ki oem btinóe ne vegye magár*.) ,Eju>e mil<om teremveite, — de leoésad a mi ifjiuagun-K>t pedtg kostüc akár hány Ma* gy*r Miaka taUlkoiaék,, ki ovagoá a maga sáaaát as eileoségbói éa nem futna meg *a eliooaég eiÓl. -Volt aéaem már lUuaia lamerai a asékeiyt, magyart, miat kauaát, hadgyakorlatok alk>tma-
al, de valami kaioubaégel nem Uláltsál magyar fiait o.ym jók voltak, mi itt a saokeiy fiák, aőt .a »ltoldi kuosa^i nak sokkal kits.riobuakcd<.eiiebD v«lt»K miBl a ssékelyek oeiu «rtou eseknek aa melog •n bidtg se kop:*lásiaég »..se. Aduasa-mli megyékből v*ió fiákat még hjwá irhet •samiUai, n*va;> reasbou a kuutág1* akhJS éa a ío'dmkh**, Aa >g*«at meg»dvs i asékalynek, egy küOubrtget meg i» «•*•
ellem, »sl bugy bnoallees és eso'gaJmas Vajmi, riik- hogy a aaékely logény »•¦ lami kihágásén Dünietve vola*, hogy sst val.mikor lopásért ba.i elaék a,* m*t h«l-latUa, és a hauy asésely kaiou* annyi késs kuváoa, hugsar aas^«.1<m samde-'U keiére áll n saésalyuek eaayit (odoi rOiuk mondoni. De hat hála l*ten atacs Béküsk lükségttak arra a(a*»4g«* nagy ¦*<M>" gaiwmra, mire való akováos, boga *r kádár, anért v«aaé«k el » kenyerüké h*dd éje-aak asvk ia. Haaem beeséld e> aek>m •* m^y arasd meg jé: mi * osiéija • koasaa-votodési egyletnek, maakáaságáa*! •' • kori, melyek aa eUp*a»bályei t — kérdd B*log. (Folyt, kov.)USZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
18)6. SO7g!í3Ea 23.l,
K i refc.
j,cllt
— Titztelgés az uj
y-Kaaizí* Táros polgáni, mi- » uriró Svaitlt* Bsnéaek not történendő kineveiteléiét »dt», — rftgtöo elhataruztik.
bog) »
kioerezés hnatalos köixété-
Uiribb] buagó képaíaarí, arkólcai 4a Hallani fajIMaaaaaa: atfaoaditiaara aa ha-aafiaa jailaueaak kialakítására lalkaa aaa-Takfcal aarkaatatta. — buzgó apoitola Í4 a ¦« keb ti barátja i roaatlal aaékhelyira P<
kaaiMot
*• aúrayaaok pi
meg
utáo azonnal külön vonaton men-„ej Zila-Kgerszegre tiaztelgéi ciél-abjl. A hivatalos lap f. hó 16-iii meghozván az örömhírnek ma-helyról jött megerősítését, reggel 8 órakor mar váro-1, mintegy 92-en mdaluk el vonatoo- A zala szentiváni itói »agy 40—50 kocsi szál-j1""
tóbo- m
UMMou, . borougóa Mtsi aoaaau *)•«» kik arra igaa iít.ij>u>t. F.ljó hó 16-ó 17
_ ...jó hó „
árói 17-re a.tataó éjjel i ára korul a readóri őrjárat a Kiraly-utosAa agy «nt-bari látott ax ul fc.osep.aa ludakat terelni. Alig, hogy rsasultak, es ul1. hagyva a lu-dakat, tukAaaak. eredi. A reudórok utáaa. A bajcss ftsoaiiaa uemsokajg un halott, cnert m.% éjjeli #ludá*s* aebeeen tatra • egy a Kiraly-mcsa végén rá Tárakoao ko-teiugjrv*, e.h»juMt. A kocaio töb-ls voitak. A viaesahagyou ludak o mogterUlLek, de ugyanesan ko-nálliitaatt&k el Kotia Regina iű hisó eis^ kiocsia gyönyörű nemzeti 1000-: mdj4i m iL„-4íy-iiLcsábí.i, m«r.es a moa-
R'Qgett. Így TODültak be teljes d<m éjjoi viradora tafcamrájil leitórve, a
ünuepiwséggei * farosba W negyed J liid.*.^ «.« hulyt^iyet taiáluk. A
.m
17 e uu
gy [ elfogadó te- j w™J«
W-ior már a fóiapia hol áras
. fogadta öiceu B a b ó Gy 6 rgy városok pol-- nála szokásom Telós de emelkedett hangú be-we-itíeu fejezte ki Nagy-Kanizsa íar-n polgárainak óüiinte Őrömét a k-meveztetés Jíölött. A. lelltea éljen-ressei fogadott beszédre főispán liiuéaosága remek- beszédben válaszúit, hangsúlyozván, hogy uj ál-la,j. semmit sem változtat szirén s X*gv-Kanizsa polgárai iránt minden-koi őszinte szerelettel fog viseltetni s „méltóságod csaii papíron, egyébként ezental is jóakaró baratjoií le-eud. A ragyogó beszédet szűnni Dem akaró éljenzés követte. Ómél-tu&aga minde^yiti tisztelgóvei kezet uunlott miközben megható jeleuet volt, midőn Dolmányos György uyug. kegyesrendi tanár, miot egykori tanára sziotén üdvözölte őt me-ieg szavakban, mire óméltosága teljesen áuzeilemülteo szólott arról a
l*k..tak. A aj—oais
„. bjr4. A hűriit.
a*aaimLk.lóei hiró egeasea goadtalanuj bol-ltguu hasafele f. hó 17 an. Ej/»ar oleji b
ogeml korról, mikor a kanizsai o_ _iua8ÍQm oöveudéke volt. — Tiaz-lelgéa atán par óra muWa a tidztelgók ! bacsut vettek Egerszegtói s a különvonat mar delutao 3 órakor itthon volt velóK.
— Királynénk aersu .pji t. hó
19-éa áuuep«jo« wieo -t:»«ieioi itriaujtl a balybeli aa«ai-f?reocsifk Lnmplomábau tép»!••!ˇ« rolbak : a kaluuaj tuiukax, ki «gy«a balÓaAgok. k tioán ét taait^K unulö-ifjtuág. Ai a^jui-
ú kwlvét,hug/ ptuk.iL v«t*. b«iok«A«- ide-'Xl> ö*r*Dgüt — a T*^yoo-6« «lei-iioui^^ asm ki* hátriuj^r*. A bíró tHfí*6iitj* : ,H.or» raé4Us Jóit* ?* Hasa!" — toIi * doisawr t«Ulolfl G^jrore moat relém og^ kic«i(!* — hÓU Oiro. A lag^oj hwobu t• íó*«inüiag }^«oj<eue birü-ur*m súadékát «• Q»*g ^*di* »¦ eu^fdaim i»*é^ot. A birú etkwr
t>ir6 ltbf.b*
. A djlog birokra kerü u»t* elaulvéa, * i6lié« ödéii. A
ˇ«s»4tyM. A daiap O
ost ^trai/tMan* tius. & o
— Á fóváravi Z.L-
b nem
k«r«kttt oldott
„Baiatoarideki kör' fi é. aor ember hó 9 éa tartor.a meg IV. éri reades közgyűlését tagjaioak eiéuk réssvéieiö maliéit. — A tiasmaeidk jeleatései után. >ij-1 évben törik asámot —
m«l/«k m kóruek
Ti'.kar : \dutD-.gl V.10104 K S
TiM»a,i»rLoU, kik eg^4bkor •* ily pi<M i«:a»i-t ul«l«t«D jalea «tokiak
ros Náador kir. tk ttr.
f. hó
.$-»d a>ke>att raru
ti*4g* »l*tu k»tb. tág «iotfc»o« biTt>iftlo« láiug
jj itt » b»-uiombaD • aaikómölje. ria
'.vili. Tobbssorótan megiáiugatU as agyas ^•siáyokst, meghallgatta a tanulok tsia-etea *•* taoirok ei6»dáaái, réait veit a fc7»kurió ukola Illésén «a jelen Tolt aa *o k- éa aenepróbako*. Ssemügyrs Tette »• iDléaati konjT- és ¦sartárakai, ¦ í. hó IT-ca a lajári leatiüeuel ta.BÍC4koamáiijt Ur ott, laeljr alkalomraa] aa ÍBi * Upkiiialt rend *• fegjelem, a Q.úmQiietela éaiUe4elme« naegjeles om.oi a m&aaekbeo «as«aebaa tanuittott «''<baladáM ugj aamUa a gy»korlő ia-k'j!ábaa bemutatott Havaiatok 6* 1»;:r, öomaakáMág fölött megelagedé-MdeK ekei asarakbao adott kifejeae^t, -* Uuari inaiillsiei a h»x« reményem
Tálaaaiinaojt «• uailvtaelfii kari Lsiották mag k&Tetkeso1 are4méor- : Eloófc : Zilahv Simoo ok. : Keiaiu ítidur. P6a«i4ro« : . Kieoór : Meodl Grata : agysd : Bók
arra* Sand tr. Vál*aaimáaji tagokká •tXvalaa«iaU&k:Botlaaaak7 Br.ch a &6-dog, K.aiaer J.k-b, Korda Q/uia, Miist Mor, Moodl Emi, Sternberg Heans, Wouifaid Jonö a* Ullmana Mibálj LagukiLá: Darru Jouef. iLéa ^aaia kndur Pál. — A keaíthelyt ker««ked6->fjak
g táa aom
um*tte,
jói
untio miot jó itmer6»«: fogja (idrösól-hotai Sjiocbol. Hogy dac«ir»» aacj to-loagi^aak, a read egy ptrcire len boa-lott U\ K»ater M kaa aa Licbiacbeio Pal rendesAk eVdetne. — A telolvaaaa a 4b áncsra p-rdüil »l ifjuaag.
— .\BgjmérvA tOpa« törtéét a ielybali Taaat-áliomáaoo, laelyaek aaoa-baa maguk a gjaouaiiott ma akácok t* aa érdekeit bir*ta)aokok tapÍDtalua é* ügjea eljárása eyomc* ˇeset«U, • iftj a tettet ralaaiiat at egyik urgud* — mivel ugy átaxik t6bb i« «an — már a höröflöo el Kémkedik ai en/im é« tied, — fogalma ttiöit.
— l'j taafolyaia./Scbaaidnr Z«u«a
g
¦ttrirág d
ni-** Öchóafeld bál baa a -.a.afnljamot ayit, f. i tj aelram.
l id
g
en dac*. 1 aa » Uaitaai gj báraoay, batínt, oioal é* p.pírból ieandó doafel« rirágutt t«rme«s-*ihll Btaasá-aát, — malyekból a leg*iabb oaokruk, ko •aorak virágkoaarak ea bihrub* ekite •akat ké«aii. — Ajtaljuit. »¦ érdak^iek gléb
— Katalin bál. A sagj-kaoiaasi
iparog fjtuig Ouképio e^jleta f. 6 bot. Jf8-in a .Korosa' reodéflo'b n tartja «• en Üa .lm bálja'. — Ha r.Miaoaléke-¦flak es egjlet által utóbb rende»et ma Utaágokra, mtlTek oij aaépao aikerOUek
j j ,
paroa ea fóldmiraa o«atálj
- Dr. ftaiticska Káin a a m«
k
iig«. aj kern«M némileg git*. vet a pro- . r_______________ ___
fáa ftsaíaekaek, de a CiatorttfM eaaiiUMá {aére ét Tagjoailaíle-üdö
még txSbaasoála'aak örvasd., »«.tofe.fc*-i *«¦
bofo4á<ára a templumba jáHÍ ___g
nak. Feia.rjuk ubát a taaiéaot aa raa-dóraéget • bwlráajofl belríit aiag«a&ata-
téaéra. A oialii kitiaatiiáia éa keritéM<*l a.íáia«a aJig keraiaa aéháBT- fonalba ¦ áliaia aa Iitaa báaáaak elAeaarouka Uh-tittataék Biftg.
A ker^krdő iQak Aaképsö o. Taaároap t. bó. 14-«o Hoff-ataaa Mór t*aár múlt asámBakbaB jal-aett feiolTuáaáiaagyBsáinukoaóaBég el itt tartotta meg Aki iámén H ífiaanil taaár képsatuéget ai mdbatia, búgj éJrotettal tollbat nff órát, — b« a le.olvaaáaoa megjeleli, a ralóboD nem o**16dott leaki-
•m. Sobtwpiare, reJeoc**' kalmAf eaimü
égjálékáoak egrik foa-akjat Svlocbot jel lem** te a feiolraaó, • aikerfllt aeki esea alakot ugv beatutatai, bogy. aki vddig
•# 1 7 órakor u „AiUmo* acáilod* a»gy-terméoea fótiaat. dr. L>pp Vilmos, fögjm-BJi igazgató ttr ,Gladialor állatvia* dal a poEDp-ji-i areoábaa" cbicbíI kttltar-tórtéaelmi faioUaaáaa 4llai aa Ur-ja ll-ik éri rendes kói __ l'argyturuaat : 1. Futtáit, dr. L>pp Vil-¦9i ur te.oiTa*a«a- 2. liioő*i j^leaiés. 3. Joteule* aa egylet os»se# mlÍKodéséról. 4 A rálasktmaoy lekÍMitiaese. Ö. Aa uj uis ikar magváÍMitaaa. 6. Ketáai ia-di váoyok.
— A 70-ea évek k6sspd táján-agy •aojgaimat fejtett ki a vároei ta-áős as u Csák é* terek bjtáaitáaibaa, ¦ ¦aorgalaiaissép siker koroaáaiai* a meoyi-nyiboo oébáoy é* multáa só ide-4 lomb aá or alatt *é;álba; a aetiai akaró. C«ak-bogy a legjobb iaftadákaak ia raBftak f«ireértAi. As aat ké^ drl.b.o e Ugeikek fetboms,lyát baca Aduaiaok éa déaaahól gyaoskék asoralati idyltak eljátaraaára biaaaalják f«l, bogy máa :* tásrol ae mgjtluk emlité*'. A a»pp«i o,r rdus loTeíö astáa c«*khamar
aia profaai.Ut>>kkalf«rto«t«4t«rtréa aiog, alifalkik haaaBilaufhoTa-torább kiimagy a diratbol, a«t legatbb áluiáftioa magbot-riakosáa Urgrai latiak. Ai E^traa-tar. U j k
baa »i admiaiatratK)
«*ját
lakbelTtaégét díjtalan ul faujáolotta, Adj» I»t*B, bogy meatöl tágasabb körben nyerje elierjedéat esea, kiválóai
aaeretatt tBafaJUgTelÓja — amint ériesOiU&k — aioBgaliBat indít a* iráa., bogy as új fóispáaaál a salsraegyei taai-tóasg testületileg tiaslelegjea. A motga-lom hira Udíói körökbea lelke* őróm-mt-1 lett tógádra, — mivel Sraatita Beafi új fúispAouok teljes életébea, de kiválóan a legutóbb tartott magyei tanítói gyűlés alkalmával a taoiigybarátok pél-dáaykópeú! mutatta be m>gát.
Bátorít LajOS, irótirsuak, a Taaogy' •¦ vtesttóje, úi-e>k&r iapank sserk»aitéaé s így bisváat remeibe jtik, hogv k«séboaa megyei sajtó ugye e ! ,p B'-jáa is erősebb leadüietet nyer. Már eiöbb is 15 éven át aserkeas-itle a Zalai Kó*lönyt ¦ es ido alatt ritka Lpiotaiavai ¦ a magyai élet lökteto éré-Bea ébressté*ével é* passgéabea urtiaá-val vív., ki a köaeltsmeréit. Adja laien, bogy új küzdelmében it mentül élénkebb t ás inéitáayláai nyerjeo !
I vesaasuk a kö»eike»ó aagyérdekeaségu levelet : .Tekintő* Sser-kosatö Ur! Folyó hó 14-ea Legrid városa unnepot ü>t; es pedig •Kisded ne-eló ogyesUlet, megalakulásának diavdal-dnnepét. Nagy horderej ii eaoak lét-sülé*s oemcaak Légridra. de a magyarságra nésve is általábaa. B caójd ai e városban a magyar nyelv sseliem ffljlódéséoek. — asoo városb Deiyuek lakosat a ssom»séd Horvitorsság lépeivel tolytoaosénoiketésben, könnyen horvát ssellemet aaivbaioánsk magukba. A k«sdeméoy ecér dic»oaége Tekintetes GyÓrff/ Jaaos városi
aredmény aem fog e!nart>dBt. Adja IiUa ugylegyeo !
— Tabe>r«xky es Parsch aemaati leaeaiu-k«reskedeaé't>9B Badapestaa, vá-iii) fttcza 30 saám megjeleni : 4A vata-áaok" Bercsik Árpád Í6rirmi éietképé-aek Ösases kedvelt dalai. Kaskbaogr . sonkoráklaérlettel vagy aoagorára kalö« alkalmaBta Acsel Kálaaia. Ára 2 frt. A dalok a kevetke«ók: l Hogyba saaratas. {sBeraé lUroaesiHcger J.) 2 Hajjá róaaa, tubarÓM*. 3. Hutól fehér 4 tiayakadí aaiisgeatkeadom. 5 Hasaivemet 6. Ssáil madár. 7. Tina partjaa saálldogál a fposke. 8. Kh pinttgó falu végén. 9. Tűllkaiap fejébe. 10, Nem lássak éa aa.s-dig árva. (sseraé Sellei.)
— Tlsezer dobozná) többet küldtek szét az elmúlt évben, ingyen a szegényeknek. Mily gyakran hoznak magukkal a betegségek nyomasztó goodot és szükséget az olyan családokba a melyek kézi munkájo-kal kénytelenek mindennapi élelmö-ket megkeresni, Ez érért elismerésre méltó, hogy Brandt B. zarichi gyógyszerész úr már évek óta ingyen adja az ő legjobb hi< rü BTásczi labdacsait, az oly szegény betegek számira, a kik gyomor-, maj-,epe-, s araoyeres bajoknál stb. szenvednek, e labdacsok megnyerése végett a megnevezetthez kell fordulni.
Szerkesztői üzenetek.
E- 6y bolyba*, a beküldött etinos raj«, asi-beiyt a wr reá keiül — jini fon, B ¦ Sár-azt| Kúítönjük- SzireaCD rirjuk. NafS Ha-é«iavtts 6arj inuk Jel-n ¦fáauiikra kei&a
' ' ' Ok.
urat illeti
Ügyemébe, éa párfogAsába, mit e jóra ikvó egylet méj; is érdemel.,
— Hymca.. N->o Jóaáaf a"helybsíi l es Grüubaum cség lagj* sstrtiaa, f.
bó 17-én vee>lieoiké\rl.o*Falee(.burgMai)ó Bseabatbefji aagy koreaked'i bájoa loá-ayát: BermÍBát.FollegtelaaWdogtág ki-sérjé fngyöfcet.
— Leégett góxmalom Koha Gáspár orossluuyi to doiriukos fosma.ma leit. A tü* viiöasiaaleg úgykelet késett,
hogy a ma mot »alati bel ti i ró 1 fe'gyuj-toti- buesiúból. A kar lüOOO frtot teás ki. Sem «s épület, aem a gépek &Í*lo<iira i Toiu.lt.
— A .gaidák éa Iparosok átalá-bilelssoíetkesetének* áuaáoUili fó-
Üg/Böte: Ttmöaváry li^áu. t. bó U-én dfl.atáni 3 órára hivu egybe as itteni ré«*jegytulajdonosokat aiaiuiíó kösgyü-lésre, mely alkaiocnbau a min egy 50-eo. egjelent rés*jegy:al»jdoous-jk kimondó -tak, hjgy aa orssagus bitelssoveikeset köbeidben, aainL fiiíkteleu sserveakednek. Elaokiil rgybanguUg Varga Lajos ugy-'éd arai, a aLaU' tó*aerk ess tőjét válaas-tották meg, ki igen asép, emelkedett be-saedben kÖisoole m^g a kósbn*ímat, A*utáa aka»el3 éd ellenőr;«í biaoruágok jait vaiasstották m«g. A kese.öbisot-ságba titkárul és j>gi tanácsosa : B *b ° • [ Lássló oxyvéd ur lett bsralasstv* As iiteai fi-jktolop jo»6j« elo s:ép remeay-oyal oésheiünk. meri llgyouigó térfiak kesében van a* latéve. V«rga L»joi Úr miodjirt as elaő pill&oa t>»n ténynaen bamautta onsaiben jóakara'át, amennyí-
a ki nemcsak •savakban, de tettlegeséi is bebisoayitött*, hogy e város jólléte a '— fqtviragsaaa ssivén fekssik, akkor, m.dóo e nemes csélra, egy 500 frt. éró h*s*t adományosU. F^^adja.saird m Irgbeuadbb báláját aemea tettére-. A. alakuló gyűlése a adományoxóa és a város iaeligeflUáj 4b ki*&l, a aiadeo nemes csélo iatésméoyak iránt lelkestllfi B*uk-fi L joa or is ré**t v-stl, ssi'im k6ét*é%%il nyújtván fel világosii ás t és ii.b* ig*sitást. As e gyűlésen megejtett vilassiás er-ni -i menye a követkesfi : I Elnök : Ósv. Weu-'stoger ' J*nosné II. L.poay Béláaé III. , Freid eld lliksáné, pénUrnok: Gadó Má-I tyas; gtmdaok : Sailvágyi öyuia, titkár : Kai oiu Fereacs, és Antman Jáoca, Vi-] la»ita,*.oy : Siilvágyi Gyuláaé, Q-ildíoh mid Fúiopué, Aa^mann JAootné. Freid-eld Vilmooé, Mossgai M*n, tl^i-r I.i-Tánué K*4iil Jtuusae, Mitay L okáé, Goldsbmied Jówefoé. Hercteroe, Horvát Jsji'wné, Ug/esi (Ijórffy Jauo* orvos | II rachi HermtDD, A kiadódok Ügye JÓ ' ker*kb- tbc Ir'.évQ. Knunt. bo^v a jó
Lapveaér éa kiadó: SZÍ LAT 8 Feleli, taerkeaeta : TASS 1LI08 Laptalajaoaoa : W1JUITS

legjobb atztali- es üd.tŐ ital,
(Urnó h»U«jonak bizonyult kfihög és gégebajokoal, t-jomor és hó-
2711 2S -27
Mattoni Henrik íarWii és Epés!
*) K ravat aUtti koslfiUakart i
AntwerpenbBn
riU.Uretn,
Zürichben
Nizzáttan és Kremlben
diuokle*«l. 1881. araajérenusl kitflutatTa.
Zenélő művek
4—200 dar*bot jaiazra; fxpressióv.l vagy anélk&l, maodolin-, dob-, b>raog-, caatagnát, m«uDjei hangok- és bárfabangokkal itb.
ZEXCLŐ SZELEXCZÉk
2__i6 dsrabüt jatseva; továbbá oecessairok, ssivarállvány, ivftjt^i háss>cs-
kák, ténykép albumok, iróe«sk(isók, keesíyü.ariók, leveinehítuók, virágtartók, asiv«rké«sletek, dohányssnlíncsék, dolgosó asst*Jok, paUcskok, seres poharak, ernények, >ékek stb. Mad sseoével. A legújabb ilynnma gyán-
mányokat ajánla S-l UIT.T.TT1FI J. •»=**- ^»rJX- (íkhWflt.)
C«ak kosveüeo howial bli'.iait valódiságot; idegen gyárimáay min-din mii. sn«ly aeoi tibbíi nevemet. Gyár saját básambasi.
A flvera .ByaKok értékének o«ökkeaése folytán tudaton, b .*y eddigi árjef!,v kékembAl 20*/v engedaaéKft adok és a legosekélyebb readelést is isam^lyosen te j«s>t-m — miért is c«ak a a*lam rendelt tárgyakári vállalok
* árjegjtéket díjtalanul
Malom-eladási hirdetmény.
A SKumbatb -lyi püspök ő méltóságának ke^ry-urasigába álló Kala-egersae^i prebánia talajdunát köpesd /Cala-Egerszeg város lertileién a Zala folyó d épült '¦! egyenkint S kerékre járó vizi-malom az úgynevezett „Gömböa-malom" és „Kis-maltim* az asukboz tartozó épületek éa földekkel együtt, irökáron eladat-in fognak. Veuni saáodékozók ajánlataikat 1886 deciember 20-igtel>. Majer Ákos püspöki urodal-mi RialBtartö urhos Seombatbely, püspöki vár, cci-mezve nynjrgák be, kinél a bc^obb felvilágosítások i« megtudhatek. 29307 1 — 3
i\apoala frissen füstöli kiéli halacskák (Sprotten.)
1 rekeszke200drb. 1 fr.30kr.
2 rekesz 2 frt, 4 rekesz 3 frt, 70 kr, 6 rekesz 5 frt, 60 kréft
ajánl bérmentve.
8CHIIDT Grbrader S6U81-1 alltu b Hanharg.
K q u i t a b I e
életbttt'teild tánmtág Nett Yorkban •Upiltalolt IS.'.a br„
. .ea. 31-ti 911-211521 frt íg,, „ „ 169.411138 Irt
az ISSö. évben kötött uj Imtoútdmk ösxege 244.^9,014 frt.
Az égés* uyereai^iiy a butu-iiti.üak kőze outaiik uéL
Miudeo köLvén) b&rum év múlva megtÁmadbaUtl;.nná vahlc.
D.i 14a a 1 hortli^t y .*efügyifik**í^
Fijaher Stindur
2771 32 --10 ttrnál N-«--t.ni^.»HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1886 NOVEMBER 20 in.
Üzlet megnyitás.
Ezennel r»n s-erencsém a n. é. közönséget értesíteni, miszerint jól berendezett
női-pipere, rövidáruk és illatszer
KERESKEDÉSEMET
nvgmitoltam, hol is mindennemű az üzletbe vágó tárgyak jó mi-DÓslgben olcsó ár mellett kaphatók^
Teljes tisztelettel 3895 0-5 Hóim (¦) lllállé.
Föli'-r Wajtllt* Jlíínf/ kliiujil;ere*keib-e mt'tlt
aJaartaj « o«áa ellen ¦ H.,rr..,v.|'aili-I!TpüI.T a • ^ lefjabfc. K* qwb uttw-v A taljnn
>
•qi.agiuu! iuulluu.. Hop- » ]'am-Ej|« Miea bizuaat .-!jvm.-l. l.->yoí.l*u U:imk abból, bog> «A I-t. ,;. i ki na^v (vn* t.-[Ji.~-r m*s p.<«-!a.Tvkc: ,-rutuJt iii.-g, aifat caak ¦
' réj Jtiü hiaiytt Piw-Expeilerte
t«rt vtMZa, Kj.h a* -«MPha-..L!;t.1v itlt.-iJ jj.-.í
fl ... "uuut a ft-, f*fl- u tatfiájáa,
oM«Uytalu*fc ,-tb a Pain-Expellonvl wzkuiylt Utl'>rz*oÍ.-ttr»; álul .<¦LL>¦ orsa^ban MunteÜutűk .•ncp. A 4U kros. 7ü kros « 1.20 olcsó kr & uegüyebbeknek i* hattAfirhatóre t«*». nu^ násTéfest a toániu* siker a felől keceakedik. hogy a {•«« Dinc* kidobva. A káros utániatoktól azonban óvakodni kdl. ¦< csak • „k«a—y"'r*W eltátOtt P;un-Ksp.;i*'rt f.>p»djuk cl mint vaJodit. K .i!->:it:-r^.t GyifyUVtá u arany or»tzt»h>z Práfiku, l : K itítb
liertárbti/
inai* a jifíj b
Ezen sorsjegyek kaphatók a kiadóhivatalban,
Kincsem/ Sorsjegy t l« 1 jsuryejS 11 «ak ián
1 FiireniBi f készpénzben 1
50 ( MN h
10.000 tt, 5000 ft20°. -levJI 4788 dbeze
A magyar lovar -egylet sorsjegy-irodája: íudapest, váczi-utcza 6. sz.
MOLL SEIDL1TZ POR
Tavaszi gyógyítás
Nyári gyógyítás
Őszi gyógyítás
Téli gyógyítás
Eteu porok gjorf íyó|[Tii«
>!>>¦ A aokuoroflito oií'f lyomata látható ta'makacs íym«-*) h,.\-a te«thfcjok, gytiTioraiBrr*, du^olá*T tnájbaj, vértoluláa, aranyér v a legkülönfélébb ni, bet«t>éfc«>k ellen «Ttimed«k Ata folytonosan nAvekfd''- «!.«-nereibii rémre»Hi. — Kjy eredeti d'>boi liinuilati un,i. taaaal 1 frt Raktárak Magyarosiig mioddD nfvi'ntc»e>.b gjógj *7.crt&.
rában Ciik Üoll-fíle ké»itn>*»r kéreodó. ¦OLL A |y*|yBZ«rctz Cl kfc* «tfvari tzáttlt*. Bmi St.d
THUtikn9 Nnpouta «étkfll<Íí» utánvét mfivtt 2 (.oboutil keroavhS
natn küldetik
Kiazé*«irtt MOLL A. irhaz Btetkes
ClŐ foglalkoiatomníl fngva « .. . Moll MP Seidln, porai ig«n jó hatást gyakorolnak , ismerőm etl t^yiser *
eitk a gyomrot j«$va én ftt könnyűvé tpasiic
Steiika lu F. l-íki.i Ho ni.i.,
MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ
Legjobb bedörzsölő szer
vttdódi. h»a.--a«n
inden térelem éi ¦«bnél, rt*g»i,»'ok gju
CMnullét. hioy.t, kdlika *• bumauéanel-
E|y i*»| árt k*tzul«tt
és minden meghüíesi betegségek ellen.
MuLL A. vMljaft-fe c aláiráaát »iteli
«¦ bánaláailÁI, burog*ti« alikjabAr .•Ia5leg *i««l *-gyit.fc rA]{tu;
l 80 kr. • ¦
MOLL A fy«iyMvr«tz Cl kfr idvarl kziilltá Bée*. $ aöt TiohliBbei 9
Khimtr«i MOLL A. vigj-wer.w urhoi B^c«.
Ki'.dnő Hol) falp fr*m-»ia bn;U"U A« iój* vidékem-D hiáoilenill tnuk ftji c-k*™ 60 ttvf[g<-l, mt''l «X ewbjri^g *»giuniti»re< ¦ zle«t Ah^jtok i.
Htropf
ti-«tc!ett -1 iz Mn-h-.|U| !.»
^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^
Szamos bizonyítvány a leg első oj-tqsí tekintélyektől.
Erdennmek kaltnbSzó k i-á I li tásokrol
Wajdits József könyvkereskedésében.
2881 8-*
SWADLO FERENCZ

Gyára ker-. alsó erdő-sor 3 szám
Ajánlj * Mftbadai osaaott, »ajtálas, óomükodi iárrr*Íünyt-i( 6uh4hi-toti Mtirlleiurzböl ; tovább.*, anabadalmaautt B ai-cek é.-> Br-rrk« ¦ éle tOltő- e» Htelluttetéoi bályh-tit, valamiut központi füté«
bt-reudeaéaeit, aaj*t icttoadaima na,
not, egy T*gJ 'obb beljtaeg
Ajioij- loribbá Tfcl*mt3uo>-i m* épi
kiilon.ii arany
Pozsony.
Ajiaijált c. kir. tcab. fr»\zd»fon «íliitömött Ps »r»nyo»olt fonal »'KÍ rooy rgyeorab* d'*»ek 25 —95O" finom éret tartalma (Édelmeth á) melyek a bécai vilá^kiálnánDál a V legnagyobb 4rjmm«I éa a RpMti ont. kiállítását diacoklelrélel ttiD'eteteuki LgieJilli magjar or-3iigoor mely a 0J9T* *aj»gbó\ a trljej oiké«íne»é'g gyárija. Árft|yzék iagyti •¦ Mranrive
H»«ü*:t >¦» elavult rgjraiubftdi «,ek eldavui árban íngadutoak u*fia va^y ele^rel^tiiek S9O4 B-ö
Vendéglő bérbeadás.
A Zákányi Vasúti állomásnál újonnan épült emeletes vendégfogadó és regale jog 1887. évi január hó 1-től három egymásután következő évre haszonbérbe adatik.
írás vagy szóbeli ajánlatok a zákányi uroda-lom gazdasági felügyelőséghez november hó 30-ig Zákányba intézendő k. /
A legjobb
czigaretta-papir
a vaiódi
LE HOUBLON
fruacti* pyárm \ora
wiey és Henry párizsi
ViónmáMO kiél óva tik
?p fflAU Dr. JJ. Pokl-
tír K. LoÍTl|k-, Dr. E LippMMB txksi r«t
(jéneti tanárok ilul, kik a lafjobb ajáotato
adtak, ugj ¦ knüűő min6*-«i, »«iavmint ax
•gé»MÍ(fr-« aem áitalsia* titl* voltáról, ¦ k«g7
ihíbe ilyen, • mafa a«BÍb«n egyetlen.
barmincz éven Lt jónak bizonyult
ANATHEK IN SZÁJVÍZ.
Dr. POPP J. G.-iS.S..'-,-,!^^
a legjelesebb n»r e»a»o» foRfáji*. a foffbai fjalladisa, d*s* «¦• pO6edéa elten
fogakat * foghii erft*ii->« által, • mi i tan * fo^ait»t *i a fogHu.t m;nd#n kxrot aajagt^l megtisctitja, a itája%k kell-m»i uJe é^»c kólcsóuóz • eliá-olit abból miudeo ketlenotlen (xa^Ot legrAviJebb hawááUí. utál. Jótah bi anyuit mim ob-l'ígetö *U u ÍDilolt torokcbajokitfcl «¦ Ujphr-ttANtml. Muikóaa*iti a foyü>*é«t c/enaakeknel 4* oiJkű 6«b«tle<i ac á*vá.yrii irAuak. — i n*gy palaci 1 frt 50 kr. 1 kö.éu 1 frt é< 1 kicü 5> kr.
, Nivélyi ftipara rJrid hanaála: uii a fi^***' aial«o irta-em míl-
lka- T»kitű («airr« uui. rt.r4 doboioskiat 6l kr.
i AMthtrla faulttá- t frt 92 kro* ttTBpioboiokb <a E kéjmitméiy fea
Urtjaju .elcjaat Ln»*«*4{<i( *i tniU»iíát s *aei<iTil *rri it uo'[U, aoy a
i fogakuak raníto feaerféjst adjoa, itogr azokat a roia>a*cól ¦•fórja H a
'¦ fofbutt eróiiuék.
i Illatai f«ff«»t>. Röri l ha.X'iilat utia rákit i fohír faga^. (T«rmé«ie-
I toa m mű) fi><ak p kirovó tartatnál it a fogadalmak tárol tártainak
|U rabOkkint 35 kr.
¦ F«| • Mi {ratorluí éi le^biitaíibb is«r * fogak oanijútojjottatátára
; ! Dobozoaaiat ara 2 frt 13 kr.

A dr. POPP orvtti növényszappana:
~ í kii8o5 pi^srwaar a »öi»Jr, köteg, a májfolt it asepl .; arc* *lőmMdita<a él feoniaii*,*, az atka, pö:*ou«i, U ? ' iit-k elieu. Darabja S i kr.
é falni-étik r.lág»ao P)pp cián kir od»*ri fo;o ké f k lak fdi cl lk
ellaa a tiiatt, &>i ^Un arcibOr, ke
ü K)«-f«le ke«xit«éoy»kci kérni, t c^ak olyanokat fog«dni cl. aatyek ¦*]*: O. rédjCfy«m«el Tannak aUat*» Hícabej, Ba lapesUa é< iona%ruckban l<cUtóbb k ; is iőbt> irtániO ét elármitó Í(«o «r»ékeoj péaabiraágra lett a tArvéay Által ° euU.ve.
: Na|7-K iqí ¦¦ á o Mániák g/ífy« Béla* Jói-taf frdcyas. Práter
B c/^j-.i KoMeiboíef Jó.iel, &o»nbarA F. R»«Dfeld A A-LfödTin
[ Kia* B fTOfju Mareial i ba u : Kiaa I*t*án gyógy s« Mmtnombi
j toa: BájQÓcai A, gy K« i at b «1 y •*•. Biauo P %/^njtX. Z-E|enie
! $ • o: Uollöajr f7 Kiriduo; íioaliu 1 íjó|/«i í a u o 1 c ¦ áa S*h ^
: C.ippek gyogjM SflB«(hen: itnabirjik? L gy Poriakon: Sí['">* W
1 K 5*» gyógy •*. K *f/-A t á d : Pflu r»r K. trífft* Nagy-Baj o a t> »: /\
Zlacxkr iá trigjixt.étí «69 5-5 }(
X
cxxxxxxxxxx ocxx ocxxxxxxxx x^
1O
Anay érta 4i érám |tia*
LieMg
Araay eroa
l'oiupan)
HÜS KIVONATA
koc»oi a
Cent-al Depot aerCompaflnie Lisbigfar-CAKL BEKC'H [. \. ösL Hllliterai'i.1 WIE* I. f illeile 9
Kapható Nagy-Kaaiisin: BxeaMd Adolf. Fwsehofer József, Starton fa Hober, Preilmayír és Deattch, Marton Adolf, Mioittk Gy. «y6gy«eré8i, Bclas Jótsef gyógysieróweknél. 2871 6—6
Wajáíi J&utf kö»yvr>ymdíjáb4iNAGY-KÁMZSA, 1886. November 27 én
48-llL
Huszonötödik évfolyam.
H I K I> t T f: 8 K K
S hasábon pt-tilnorbatt! 7. Stá.uduor
t mibUfii tovsM>i ¦.»rér( -j ki
NYÍLTTÉRIEM
¦robként 1U krért v.-t*»ti..k f. 1
ZALAI IOZLOIY.
A lap ¦¦•llen)' részét HetS k3tl«-m-Ínyok * -rae k>*utő»íjh-»«.
ragi réaz-j: illftó kozl-mcnj j-eilift a lűad-ihivaislhijm b^rtvteui
H.'i-icrnvii-ii levrlttk i g-dt fiiak ->]
Kszirats*. v.ssia ¦«¦ kilátta**
*4 nagy-k nizsai 9 Kereskedelmi Iparbank*, a tnagy-kaniz.ini önkéntes tűzoltó-egylet, a „nagy-kanizsai hUdednevelü |~-----------™-------------------
egyesület", a „ntugy-kanizsai tiszti-önsegélyző szuvetkezet*, a wk>itohí kért*k*"l&nii s iparkamara' nagy kanizmi küloálasztmánydnak hivatala.* fajna
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Huiuauus cél-Nem merjük nyiluo még kimondani de azt véljük, bogy aj társadalmi vissta -hala*, amely aUu áilunk. nemcsak az egvének m<-ggyóLÓdé«ében, de « iö/przOletben is eonstatalbatc.
Sót azt his**íU, h u>'eí & mindég oldalról jöíö reactió Advöá hitá*u ma-(á'a a társadalomra 19, meit min. den társadalmi mozgalmat éppen jelentőségében ><ell megbecsülni.
Iiyeunagy társadalmi jelentőségű, nek tartjuk mi ama mozgalmat. melyt*t társadalmi visszahatás, reactió név. Tel jelöli Bak : de a mely aiáx hogy tagadjuk is kisért, és az egyéni nipgR_\ózódésbeti ngy. mint a kőie-érzületben helyet kér.
TuiijuK valamennyien. — ki tje tudni — bogy 1386 február 2-ám a Polgári Egylet egy ünnepély. iiek véli tanuja, mely kevés egyletnek jitott szerencséjéül, feiiillátia ,r><) éves jubileumának.
A kiábrándulás és a közérzület — ünnepe volt ez. Emelte ez üa-uepély jelentőségét ai is, hogy megismertetve lön az egylet története,
got — mondja a szentirás — né- ja lehetetlennek s elérhetetlennek melyik a jó földbe, a másik a kó-: bizonyult az az midóo- a társadalmi sziklára esik. Az az eszme az az | viszonyoktól időközben elmaradt és
azokkal ellentétbe helyezkedett, be kellett illni a visszahatásnak is. mely pótol hktlanságat és uakségéi kérdés alá veszi.
És ez az idü, ez a visszahatás a jelen, djjpIy oda gravitál. hogy a műveltebb elemek — ismét adassanak vissza annak a társadalomnak, amelvbíl egyszer kiv&ni kényszerültek ; és pedig annálinkább, mert már megszűntek azok az okok. melyek kiválásukat indokolták, és le-
ige se talált mindenütt jóföldre: hogyegyenlijognait ragyánk; — az se.
Térjünk azonban a dologra. Körülbelül 10 évvil ezelőtt az „intel-ligenczia* ezége alatt, kivált egy tábor a társadalomból, a testvéries elemek Lözelhozása é°, a müveit elemek egyesítése miatt ;s egy uri kört hozott létre .társas kor* név alatt.
Az idó az alakulásra kedvező volt; s alapkő letétele a lehető legjobban meg volt választva, hisz ki ne szeretné magát .müveit* elemnek .jobbnak' tartant, kinek ne hizelegne <• gondolat: .elsők* — és máskép is ké*z volt a talaj, mert a polgári egylet álmát aludta, az a kártyázó hely pedig, melyet
börze nem
akart tndni nem Széchenyi Istvánról a legnagyobb magyarról, <ie arról
helyett casinónak neveztek,
hetetlenné lettek
ezélok is.
amelyekre egyesültek; u m. a testvéries
joggal bir közöttünk. és igazi erős társadalmat teremthet — a .jobbakkal* kezet fogva — csak ez egyesület lehet.
Társadalmi szükségletnek mutatkozik ezért a jelenben — a társadalmi egészséges állapotok ineg-teremtéiére, — hogy a kivált elemek adassanak vissza ; a leieló leghumánusabb eszme a jelenben csak az lehet, hogy a társadalmi erők egyesittessenek a magasabb czél, az egyetértés, az egyenlőség a testvériség szempontjából.
Mi megvaljus nem találunk kelló buzditó szókat arra hogy ez eszmét terjeszszük.éí elég erőt magunkban nem
ál az
elemek közclhozása — mert ezek I érzünk arra, hogy foganatosíthassuk, de
másutt találtak maguknat támpontot, s a választófalak következetes bontogatása is, amelyek egy redoutte által magasabbra emelődtek és az egylettel vastagabbra, mint létre jötte pillanatában.
fél volt még a társadalmi szak-
annak célja és feladata, s kilyo
mondva az — a mi oly kevéssé nyert j centrálta is, meri kiválasztá az ak eddig kifejezést itt a társadalom tere n. kori társadalmi viszonyok, és a fo-
fokozótUbb szellemi igények indo
sem, aki a casinók létesítését, alségletek szemaul tarlisa is; a hn
manuá eszmék mellett a buzdítás iá júl tudjuk — és a iránti telkesítés
köz- és nem a magánérdek szempontjából kívánta.
Az aciio ott nyilvánult, hogy a társaskör a müveit elemeket cun-
a közérzülelre hivatkozva kérjük azokat, kik még egy jobb társadalmi jövő ben bízni tudnak, s alacsony önérdeket, gőgös kaszt széliemet vagy féltett am-bitickat, s középkori reminiscentiákat nem szolgálnak, és nem táplálnak. hogy adják vissza a társadalomnak. ami a társadalomé .s mint müveitek és .jobbak* ueálljanak utjaba czeljuk-
Nem állítjuk — juk. hogy ha edd'g
— hogy a polgári egylet az, a mely az egyenlő'jogok és kötelezettségek «sl-veire volt mindig fektetve — az az a deniokratius alapokra, a melyben niá' ke/det óta szépen megfértek a fi'ur a köznemessel, iparos a kereskedővel, honoratior a kézművesei, így kimondva, ünnepélyesen felállítva ezen alapelv, a társadalmi rétegzetekben okvetlen jelentőségteljes kellett, hogy legyen, mert a i-e actio csakhamar mutatkozva, éi a kozérzűlet is hehet hogy
egyéni meggyözödésloen — hittük is mindenült; á.m
log'.tt általában
de c=a. egyes jó emberek kebelében. Amint a magvető elszórja a ma-
koltáz ; éi kétségtelet, hogy ezért a társaskörnek és alapítóinak — kik az idók jelét felfogták és megértették, teljes elismeréssel kell, hogy adózzunk, mert kétségbevonhatatlan az. hogy azon időben oly szükséget pótolt, oly egyetértést és táras életet hozott létre, hogy az mindig elévulbetlen babérokkal lesz megjelölve a város belélelében.
A társaskör létoka azonban valamint nem rejlett mélyebben, ugy csupán C6ak hézagpótló intézmény, nek vált be, és. mihelyt elvesztek amaz éfemer közállapotok, melyek miatt keletkezett — él mihelyt cél-
e czéljaira súlyt nem fektetett is — most ezeket betöltheti ; sót a test veries elemeket közelhozhatja ? így régi feladatat most alegszebben kiviheti. Hangoztattuk fent, hogy a Polgári Egylet 50-es lenállásának ünnepével restaurálta magát s ren-issacce — korát éli ; de ezt bizonyítja vagyona, kényelmes helyisége, emelkedett társas élete, tagjainak nagy száuia, felvett nemes iránya, sót legújabban módosított jeles alkotmánya; tudjuk, hogy a társadalmi élet és szellem fokozásával nj életre ébredt s eldobva eddigi vázát, viszasze-rezte fai jogait, s érezzük, hogy e re-actio más viszonyokat és nézeteket kíván s az intézmény, mely polgári-
közdolgok ' nak a testvéries elemek közeihozásának, hanem kibékulve azzal az esz-
de azt vei-
ével, hogy jó társadalmi életet, az in
társas körItelligensés testvéries elemeknek nem
elkülönülése, de egyesülése adhut csak a polgári elemmel, ne utasítsák el maguktól az igazi czélt, az igazi nemes irány, a mielőbbi egyesülést!
Az alföld tefásltáta.
Ha kies hazánkon végig tekintünk, szomorodott szívvel latjuk, hogy a nagy alföld mily fatálán. Itt ott egyes községek, varosok vitték any-nyira hogy útjaikat befásitották. Pedig hazánkban, sziute ugy lehetne — mint Németországban a — hot egy csapás sincs, a hol gyümölcs fák nem diszlenének.
Bátor vagyok felvetni ezek után ama kérdést —. hát náulnk miért nincs ugy?
Hisz a külföldet mindenben ntá nozzuk és ebben maraduuk hátra-
Erre t. olvasó következőket itt lelem mely az intézó-köroknek is szól.
Mig Kémetor.zágban és egy talán a német alföldön megvau a jó szokás, hogy a nép a fiatal fákat nem bántja, addig uáluuk a béresnek az ostornyél nem is jó. ha csak valami fiaial gyümölcsfából nincs, az meg éppen privát mulatság : a ficskákat kitördelni vagy hát megvagdalni, sót ha birokra kerül a dolog, bát tövestól kirángatni és így érvelni meg nézeteinket. ^
Tőrvenjünk az ilyesmit tilt ugyau, de nincs ani megtartsa és így holt malaszt.
-De hát ez Volna, még ugy szólván a legkisebb baj, azért mondom a legkisebb, mert ezen egy kis erély-lyel még lehetne segíteni. De a fő az. bogy nálunk nem is történik egy általán semmise, mely e fontom nemzet, ügyet — zöld ágra ver gódtitné.
Kzclótt pár évvel a magyar minisztérium útnak indított egy rendeletet, mely szerint a községek, városok, fairak alapítsanak faiskoiát, melynél az utak oefasithatdk. de a rendelet ~ maradt annak, a mi a neve.
Egyes községek megfogadták ugyan a tanácsot és alapítottak fa iskolát, de a kiültetés nem ment ugy mégse, hogy annak látszatja lett volna. E végre is a faiskoia-! alapításhoz pénz kell, már pedig hazánkban igen sok az a község, mely a tanítóját papját stb. alig bírja eltartani, annál kevésbé ,képes a fent említett rendeletnek eleget tenni. A földbirtokos-osztály pedig nem veri az ilyesmibe a kis kését, (nem csoda, nem képviselő választás) És így ama rendelet maradt a ta:iács ládafiában s végre pipa-gyuj-tónak is csak keil valami^ papirféle.
T i r e x a.
ae Iguaagról.
leDt &> ör.'i* boljgő, .rt. . 'lUgot :
t'alkbol meglelni
Fáradt lg k «•«•(•, H»jh, de mind hiába I Nyomát emW«k kost
Sehol nem i*lál a.
Betér utoijáD a Cd éb
C
Sí kerstatt MeuUég lm, itt lép tl-ftbe ....
Fóldöo itt htsája; Itt 1«» »«le egJKJ* Gotdag *• a koldut Egyaráot, Őrökké. —
Eajgnió Sándor.
A lük egyszerre halnak meg.
tüaja)
Egy k a külUrméssel, a máaik eg fiatal saép leáoy.
EfTjM t sorvsdosuak a körft! b«lQl agyiMmUmulaak ki.
As őaa aarga p.ros faleveUkkfri be •••ci aa aiaka . a aftrfi köd táiyUt Uett a ˇ ona*ló termáasel fölé ; a aesét sokogva
, tÖrdeió aoys édea • tavakat rebes; egjet-I lea Isányábos, s mindkeuót körül övedti 1 aa a oe&des as a tUkos sémaság,
De Istenem, m.aö foMocleges kö-ayek !
Ilikor olyan »«ép meghalni!
Végig élni egy életet, keresst&l járni
ásóknak oromét, bán utat, — a aau áo
aacpeo, caoDdbsen, fájdalom nélkal meg-
baloi, elmúlni, «lenyéstai ....
L ssilyen ssép a mogbal! terméssel! A kiasaott földre reggel s e-i te reá
b-wul a »ürü köd. a el tojt ja a haidokló-Jaak utolsó nrbésleleksetvételét, — a fák j sárga tejét megiagtatja a hűvös Aati ssél, j — a vidék borongó nénrtaaágival játé~-I kot üi as erőtlen m»giŐrt tényü napsugár:
negannyi c*alók» képei egy elveasteit {kedves halottnak!
i S mtfgit esek íáuára miért ssökik
; köoj a saemftnkbe, miért nem engedi ! meg erfink, bogy örömmel szemléljük as
elmulaat, as elenyéasést ?
T*!án as hat reánk, hogy egykor
aai is igy fogunk járói, nekünk is fog
tttai as óra ntoiaót, — nekünk ia fognak
sírt áani egykor ?
Talán es, talán a«m et: mindegy ; mi kőayes aaemmel tekiü link amj
fa sorsa elö, mely a kös«lgd ossaael tömb ijá;, dis&ét veastendi, — mi elfogult ke-! bellei álljak körül a ravatalt, mely i«g7 L*'»' • m*í ^'*l* virágában letfi
aaép ieáay hideg léteméit tárja köorwÖ
•aemeÍQk elé.
0 •
Falu *«%éD, uyomoruU nádfedelü kis viakóban laklak, m-iyei a felette rohanó sivaUr osak asért kiméit meg a felforditáatol, m«rt tudu ast, bőgj mi
Ijeo áldott ké jó lélek Ukj* : as öreg; anya és fiatal leánya : Ilona.
Uárom éve már, bogy as aoja kere-aet'keptelenoé vált s asóta Ilona kéii-iQBkájával a Táro«b*n a a raráaaal kereste otthon a asáras keoyerat betege* »njj» ¦ an»ga isámára mely as egydüli vult, mii tő]5 a rideg tort meg nem teg»dh»tuti.
Hanem egjarer aztaa eaQfk ia vég* lett.
A tett. m-iv aooyi munka mellett
em kapta m«g * aiúktég-s t-ipanyagot :
daaseatelt:! a iéíek nia-{tört ason auly
,latt,melynt a kemény tora a gyönge
alkotáau lÓre helyeselt.
Agyban fekvő beteg lett ; kiassott, ¦árga kesiet c**»k alig bírta mosdiiani takarója alatt; üvegea aaemei folyton felfelé Tolt •segeiTe : ugy látásik onnan várta könyebbfÜéW-.
Ét esea könoyebüié»ért nem bíábs várt !
Egyik reggelen Ilonka sfenvrdéoei elmulUk, jobb hasába tért.
As **g, mely* >f »gí anyát aaoyi Örömiől fuestá meg életében, — még ktt a pob«rat i« odaoyujtá neki, telve a l»g-nagyabb •teovedéfiael, melv fit as él-it-bea érheti.
Pedig folyton ott ült Ilona ágya tuti lett, tirt, fohi««kokodott as egb.es, bogy hagyja meg tc-dvci leánya életé', — önmagát ajánl ia fel cserébe, mindbiáb* volt : sikereknek betelt .uttogolt. —
Majd örületet módon f Jkacsegot' : es hát-e ai élet, es as amit léinek n«vt-s D«k — es a kin, es a íolj loeos sa*a védés ?
Aiután Ucneadealilt.
Mikor Hoq» még életben volt o is t*tte, kéfdte : aayias hallgaaa el térlek,
ne törj panaasoddal az égnek ellen. — hanem astáa mikor as a ssem lecaukó-do-t, as a kei hideg lett, as as áll leeaett, akaur astán elbal^ttoit mindakettű e a kU asobábaa oly én :jesst<5, olyan félós caend uralkodott, minót csak a kripták •üríl világában találás.
At anya némáa kóvetle a menetel a temetőbe, nem tudott airni, ugy el volt telve veasteségget; agy •sorolté voloa, ha omlottak volna kobyei, de hiába a nagy tájdalom mcg'.cmpHá értéktit.
Nem lá'otl, aem érsett aemmit, on caak as egyet érette oly erősen : hugy 6 neki már leánya ainosen.
Ssomaiédai asomorodoti ssivv<-i ki aért-fk, hasa a tetnew'tbÓi, a csak nagy nr-hesen Sikerült mt>gnyug aia.uk. lioott* fr'M airját pedig behinté SArga lalevell-íl a már be*'h óas, s a beatede« esti aaelio •¦Idudoiia tirja telelt :
.Nyugodj rövid, muuká« élted után
I't a beké a oyunalom tanyáján." —
* *
á pár n«pp*i esutáo meghalt « máaik haldukló i» : a külterméatet.
Egy reggel a sárga-piros falevelek, helyé: eltogá a vaai»g hói epei, a ki« patak ctobogó hullámait bilincabe verle t. reánehesedó jégkárog, s a|tájoa megiaüui minden élet.
A teveieiktólm-^rfoat'ou iák némán rasugatták f<jeik«t a utána súgták a lá-Totöoak : latén veled. Is en veled. *
Elmúlt, eleayéasett micdaket'í ; emlékükkel jáusik a képselet, a emléküket órti • hit, mely as eívesstn fájdalmas •sava mellett ast aagja nekünk : n«m vesstek el Ak e^é«sen, örökre, majd egykor viassa fognak nség térpi.
Oh vajba ne vtss'ek volna el '.
Oh vajba még egysse rviasutérnének!
Emmanuel Oyő»Ö
ÖsíI kép.
Smgy mÜTfíti az Isten' Hrateri ee-eti-1
8*éji araojnsinúre featé a videk«t-
Keblemet áthatja az ihlet tarassa
-í bimolva Cdodáloui a fE78oy3rű kt-^et.
Mert grÖOjftrú ttékeia. a boldoftalaoaak,
Akinek •airéb*n
Rlberradt remények é* fájdalom vannak.
Karmauin es *Arga itinú lombosat kőit Nem seDf«<lf-Enrk m<'(t a búi caalogánrok A cfregó ciermelj partjain Dtn nvUaak Nem tirimak k kin nefelejta-TÍrátok, km azért «n mégia kxereiem e kép*-:, Mert ulyau hasonló Szomorúja* eg«i természet!
Pirosróztabokor virait ott a kertbeu.
Piro«r6aia, éde* aui-elets, viráfa!
Ott ill a bokor, moit pntztio, leUrolUa,
Bánattal integet f-lém náraz áfa . . .
IIj- lóuabokor Tolt ax en ¦nvem: ten&att
Szép rózaavirágot,
A acivDck vi'áfát . . . racjogó i*er»l-«i»t !
Sterett*» a lánykát óriüt asarelemmel!
Bser«tum . . . d« hOtiea l«tt « caalfa lélek .
Misek is elek meg i-x*c a Tüágon ' >
Nem ér egj rótt fillért már nekem ss élet '
A ráukbokornak ketprC tortára
Jatott árra ssítmd
Elhervaiott réjco aaereiemviráfa
Sirattam mTemDrk boldi gtalansáfát. Art hittem, SrBkkú Urt «i a víiáfOD írattam a hűtlent .le taár nem kertiek ! A« a rii-uabukor lei: »if .»ataJá«om ateftaaultasi télé. hagy rotid aa elet M a fekete oirbao Felem*»atfi*k nyÜLgú, t-hes
Bálintffy Bálint.HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÓN?
1886. NOVEMBER 27-4.
így aztán az alföld se lesz betanítva, no de regényességcból nem veszít semmit sem. ott marad a déliláb, mulat az erdót az utas azon -ban nem leli azt sehol, gyönyörködhetik benne, ha enybclye: nem ta lila rekkenó melegben.
Szerintem az alföld befáaitasa agy oldható mrg legjobban, ha az oly falvakban, községben, városokban a bol faiskola nem létezik és a község maga kertészt nem tarthat, ha bár az egész faiskola évi költsége mindenféle kiadátsal SOO — 1500 fn. közt ingadoz; de ha eme költséget az illető község nem bírja meg, ágy a t. lelkész, néptanító és jegyzónrak vihetnék ki-resztül. Mert e t. urak ugy privatim ngy is ker-téazkednek. s ha pár hold földdel a község többet ad, agy bátran lehet
4 At ujon rendtteraaitett IV-ik el-álléaaak válaattáa utjáai betoiiéeo-
5 Ai 187R IV ik I. cl 4-ik g-a ér. teltaébea a kóaigaaga'áei biiottaág vá-laaatott tagjai eorából kilépő 6 tag név-aaerial H.caky Kálmán. Dr. Horváth Káro'j, Knler I.iván Slnblica Oyula ét Sknblic. Jeni urak helyére nj tagok
i viiaattaee.
6 At 1874-ik évi XXX1I1 .k tírv. otikk 17 ée 20-ik eiakeaaai alkpjáa, a migjei köapoati váiaatlmáByaak 1887 1889. évekre történendő újbóli m.jela-
kitáee.
S Ai 1886, évi XXI ik iött. cikk 43. éa 96 •i.kwui alapján, u állaedo bíráló vala.rraáo;nak 1887 — 18X9.évek-re le«adí újbóli válat laee.
9 At IS86-k évi XXLik tltrv. nikk 36. *• 96 rBkuni, ea igaaoló váleeel-menyaak 1887 — 1889. évekre lóriéosado újbóli megelakitáea.
10 Al 18S7. évi magjai kötmuoka, u'epiiétieú tervétet ét káltaégveiée mag állap-láea, eteoi kepcaoleibaa • ktamuake
faiskolát alapítani S fa^akolában éven-! UrSTáb" -gy-ek é. koaa^ak ált.) beadott foljaa>od'áayok.
kint minimálisan számítva 1000 15OO-20OM gyümölcsfát lehet el6-mutatni, melynek ha n gyedé Qltette-tik is ki pár év mnlvi mégis észre vehető a haladás.
Ha már most az iakolai növen-
S gy
adott foljaa>od'áayok.
ll A na. m. kir. belügymiaietleri-la f. é, ÖŐ729. taám eleit Kelt rendelete, aelyly«| a folyú évi oklob'r ttó 1-én tartott biaoluági kotgyulétaek Stoal-Gróib •aékbalylyel ag; 12-ik tzolgebirói járáa letolnia tárgyában 16630 ula alalt kall határoe*t<t jóváhagyja. 2 A k b
dékek az ojtés műveletébe szintén j iTa om. ö"kír" balügym.nla.teri-betesznek avatva, akkor az illető t. uuörjfcnek igen megvan könyitve munka.
M I. 4. 60577 ti 63820. at. a. kelt reo
a dtUtai a t. é okióbrr hó 1-én tartou kő>-
erkölcsi haszna az, hon-'íjUtóto-B a bitotu4gi kótgyoléeek n.-a népfia megkedveli a f.-nemesiteTt' "*" ~ ¦d"i<rS'' * k«¦*.""*- "'*•'¦ és a kertészkedést, üres óráiban, sa-
ját szerény lakhelyét iparkodik gyümölcsfákkal benépesíteni.
Czéluerfl. ha e nézeten levők, a faiskola alapítás ntán szövetkezetet s egyesületet alakítanak s így lelehet reményit, hogy a kormány is
némi részesitendi.
8 ha meggondoljuk azt, hogy az utak befaeitasa gyümölcsfákkal, mily hasznot hoz, — ugy például vehetjük egyes németországi Tárotokat, falvakat, a hol a gyumölcs-szuretból az illető helység saját pénztárát nevezetes suml.-kal tölti meg A gyümölcs tenyésztésnél legfölyebb 2—3 fajt szaporítsunk el nagyban, mert akkur igen nagy quantummal rendelkezvén, a kereskedők is szívesebben veszik meg.
Az illetők saiát ismereteik gyarapítása végett jól teszik, ha egy néhány e szakba vágó müvet szereznek be, mely kitűnő tanácscsal szolgál s ismeretik a tapasztalattal noveked vén, a gyakorlat terén is szép si ker koronázza majdan művöket. Az e fajta mDvekNJereczky Máté gyu-möícsészete. Villásy Pál és Bíró Pál müve. Tudtommal több ilyes mü nem létezik a fent elsoroltakon kívül •
Kívánom, hogy eme szerény czik kecském követőkre találjon.
Ha szobrot .hálát nemzetök' nem is emel. de az utódok mindig kegyelettel fognak rólok megemlékezni
láation Qíw.
kertet!
Z*lavarmet:yp tArrényhatótiigl
hlzottnága 1*86. évi december
hú lén tartandó rendes köz
S)ülésében felveendő
tárgyak. ae)roaal«:
1 Ü ceááeán éa apoatoü királyi Fel aégének folyó 1886 evi november hé 9 én kelt legfeltóbb határoarányáTal ZdaTár megye foiapáDjává kÍBeveaett Svaatita Beaí ur Oaelloaágaaak t*ékfoglaláaa miTégbíl a köagyuléa d. e. S1/, órakor a megje fojagyt'je által megsyittatik éa a koagvSIéa áital Tilaaatou küldötuég a k6ecyu.ee ugjaiaak ki^r-léb.u fíi.p ar Ömélloeágát a tala-egeraaegi plébánia templomban a Saeatlélek aegitaegll hi Táaa mellett 9 órakor tartandó Uaepélyee iatini 'iatteletra éa a aaékfoglaló kotgytt létre meghívja. At itleai tiastelet véget-Uvel a megye termébe raattatérve, a foiapáni hivataloa eakü letétel ét megayi-ló beeeéd uian Ómélióaágil a ktagyuléa aevébaa a megye fdjegyaóje udvötli.
S A foiapáai kmeveséa folytán meg-
aliapáai álláaaak válaaaiia a já*i bettltéae.
3 At ujoa felállított seealgróthi ko-tlgaagatáai járáabaa a foasolfabirsi ájla-ák i já l bWS
i köagyM
ookléerői éa a kózgTüiéa taaáecikoaaai ügyrendjéről alkotott megyei Mabályrea-dalnt lárgyibaB.
13 At 1879. évi XXXVII-ik törv. otíkk al.pjáa aa 1887-ik évre laükBégee meg)ei katoaa Baaaálláaatáai potedó meg-állapi I4aa.
14 A megyei igaacló TálaeatmáaT ie>a. mely mellett a megyei legtöbb
Zilt-Egeniogeo 1886 aovember 10 Kiváló lieitelelem ayilváai'iae mai-lelt, maradik a tekintete. e.erkoetto úr-Bak eláaatoe tlolgaja.
Raáuűumúi G»rő.
Ur. p^eniri leoeetol «• aaMelaaT«>» Al adófelugyelo ú- által ériaia<t oikk BévtaleaQI j.lan..e meg. aa abban foglal „ty.aú* er.dett e éterként toaégtól éa nem Stalty Sáador triói. — am.nt a levél Btoadjt. Ei eaetb-Mi u elmondja aciotét a ei«rkeea óeég.
Afeati levél . necy-kaaialei adóhiva-Ulrepntatiójaérdnkébenletiirva Nekttok etetek áfában lem voltait megeér eoi Aat aaoabaa oeeintéo meávalljnk Bem bírjuk meg rteai hogy aailleték-hahajtatBak aaoe i-xoertrikae elve bol, mtban gyókeredaik éeleli magyeráaetát, hogv al 188 4-80 évekb-n kivételi elíl'gol alóbb bajijak be miBl at 188l-b<SI eredőiteket? Att i. ¦aereluk voIb. m'g'udai a aagyeagoe edotellgyeló ur Mivea telvilágoailó ior.-. iból. hogy a. . kérdéett 7 In. 50 kr illeték hoaaanered?— de aem tudlak meg t igy még miauig tele 'agyunk bi-
g gy g
toBjulaaaággal, kAjSl
g lapaak ˇ. ater-
tjgg, fy p keaatAj*: Saalay Saodor, oem fiietttl-e roll már aat be, Tagy agyátaláa vaa-e alapja aaoak a kivetéaaik ? Mert laaea kérjük eaepea. meg eddig aem aa illeiek-aem aa adóbivaalok aiacaeBek a ptpai csalbatatlaoaág itarayai alatt. Emüer^k vetetik: tévedhetnek.
E b»lye t megtudtak, hogy t. ater' ketttlnkaek hány illatét e toIi a»ar Tilag életébea, I bogy et a 7 frt 5 0 kr lll->«k aemmi öeearfaggeabee iie«s a többi befitf-teaekke^ Étert a Bagy megajagtatáaért aeaian a .hiraUlból* kü dou la«élr« 6-líllüek 10 0. e. krajcárokat. Sai'« megtetlQk aa adóbivaul repatatioja é' de-ebaa.
i m kotmttvaló- ' lye KoIoavárOB. vea itt vaa at igaagaló-a. Éo é> a Fi táe melynek makodéei lére égéit lfigy.r-JSttelendá ur támof alai fognak tanáoa- oraság. :«al éa pártfogáiuokkal ai alapetabályo-1 Itt a ml vidékaaköa tudtommal még
.at ia kifugjuk dulgot.i. oaak muködó ily fUk egylet uiac«en, előttük mar. ¦ I i-gyeaek. I loboi kaatégek iljatáVat ha roei birüa.
„ At lolem tolakodáa volaa, bogy éa ket költőitek aa irigyek, heeodioljuk ai( Tiellele.do ur e:ébe lépoék, éa le elődbe okel a^aklUunk ily egy letel már, higyja-a dolgok éa agy v»aeiéeéb>*ii. de eonvit' tek el. atee kívül hogy hetanmi kotele*-aaiveaea teatek, hogy at ifjueagot réibe- téguok laljeeitette által nyugodt ónér-aaélem ai egyletbe lépeWe, caak a ketda aetat tierauak maguokaak — máa koa-¦ e lagyen mag, a többi majd meem fog; eégek ifjuaag&t meg.lóive, jó hirttakat oaak meg di lankadjunk. Éa P'dig ne emeljük.
-— _j:.í . Ai aa;agi áldoaatok ; mert e aélkftl
Iftt fene cam alhat, ne t»riaoa aeakit iáé aem fog ai aenkit .aefrényebbé
. —B—. __ . _ . ni a Bytroa egy dQIÓ ('.áblt) untát t
idea oem a eaokotl b lyen: a korcamibaa, bérlőnek réaeéböl barátnak, vagy egy laoem tájit báaamBál fogom megtartani, dulA bükköayi fos;uok lekattálai ée fel. Irts aene, bor in, ki enai ia akar aa h*- gyujieBÍ, a munkadij vagy eratáai ré«a latnnil kikerül e keoyérrel. Erre a oapra árát elküldjük aa oreaág-* koamovele-meghivlak mindjárt léged ii ea ,a titale- diai egylet igaagatótagáoak, de egy réait leadó arat ia, ha a Unct meg keadódik; aajái egyletnek báii-agyeire femartuak, iák aók ia. Ai ifjúságot majd a aau- bogy at egylet aevének ia m^arleleljen, módon érleer.eoif ogum, é* at élteeeb- hit maguekal ia aevelai fogjak ; e végre bek kotüi u me^b vak oéháByai, atokar aaűkaégank leaa egy konyrtirra, melyikről tudom hogy *s ügyet pártolni fog- ben gaedaeagi, batai töftéo.>lmi iamare-iik. Muet Inea veled a vitaontUtaeig A ekat larlalmaaó jó kóoyvek áljának a
j j
bagyjuk meaaaire aa casme megpeadité- ; At aayagi ildoi
aét. Neai aokára taaa aat. Jásoa aapja, eat' egylet ieaa cem tUktj
esetleg jutalomban j'oóiDietí bitoiuági tagoknak 1887 ik
évre megiliepitott aévjegytékél bamu-
15 At évea caelédek falmondáii ét ttegódéti idejének megállapítana tárgyá-
g j
atáaaak vtantit
f ralo beUWteSae.
alkolaadó Lrrveta'.a.
Kelt Z«la-Eg»»aeg?B >er hó 20-áa.
igyei nabilyreadeíet 1886. aivea-
GáaoBj Lásale) a k.
•eajai fijairai.
.Az az átktzttt illetékhátralék-
Üy címen jelent mag l»puokb*n egy ikk, melyre TonatkostSIftg m ¦valn.m«^y«. m. kir. ftdófeltigy* ölöl • követkes«5 levelet Tettük :
31M3,S86
Vm» Álma. uroak
Tekintete HerkeMlö ar 1 S«nJ»y SiBdor úr Bkgy-ktaiM*. I--ko# • „Zftifti-ktalöo;- f. in oklóbt 23-ikí námábftan *• u átkosott iletek h.tr»Uk" csimd eiikkébes m nagy-kkDÍMtu na. kir. kd6hirtUlt oly irtelmü gytanTftl illeti, minth*. +gj «• agysaaso tliet4k kétater véutettTolak meg r*j.». Miolhogy éten kösiMBÁey • rendel állti hÍl
g
ig>iíiá.t igéoyel; f«lke>om g tekiolele* tserkeM'.Ö arat,
Bt alábbi éwoféielelmnek bso»«« a, % n«v^y-kftai»>e,i m. kir. »d<4hi- reputitiójft érdekibea is helyt .d ai •BÍTMkedjék. Saa.ay S-»dor uraak IHtii. evWI BKárm»mó bitrmMka B*a Tolt. hanem igeau 1881, l^Hi et 1886 érek' rói é« pedig két iiben - magyar állam tuu *kboi asabed jegy a>dom4nyo«4aáéV' bj Wli kéé kj
benyújtott 77 M
ktM-Ténye.ért a kj kj 168/85
yj yg y j
7 l/M, t. a. két forint a kj. 168/85 t*. bb éél jÍ
pe<lig, mivel é
j
kéMS«mély j*TÍra i l ó
pg, y j
kéretett a Mabtwljegy 4 fntai lett magróva, • oem miat 6 hatarosotlan tudj* éa álliij. 2 tn. 50 kral, haaern a 2 ín 50 kr. a kj. ft-a/Ötíl U alatt p«r«Bág;«b4i a«ar iIIké fi b é di
j
maiott bélj*giIIelekére l lli
;
b«, éf p«dig dé b
ktért, mivel anl ai illető ugyvédjéiól be-hljtani nem lehetett.
A jelenleg követe.t 7 frt. 50 kr ill ték a kj. 588/881 tétel alatt van elíir éa a vaauti jegyekért b'edett kérvényeivel aemmi oaaaefuggéibea Bem éjlváa, a kj. 771/884 ét kj. 168/80 léteinkre r.lé enea i frt 50 letórleatlvi nintáa aa ké*óbb aam fiint álján hajtandó be.
nam lett é* teutt b«,
Etek tterinl Saalay Sándor úrtól lobb rendbeli bélyagiilaiék kovetaltsuu ugyan, de aaok kUlóe jogotiman al.pol-uk ¦ ebhaa kapáit kuloa elóiráti lé elek állattak nyilvánurtátoan a kir. adóhivat ttlnal, oly bélyegillelék pedig, mely tóle iovaialtet«ti én kóveulvetik, aam kélaaer koTatalvn tagv laiuttTa aoba snam
CSARNOK
Hogyan Jött létre ív... köz ségben a közművelődéi*! egylet?
iFol jutás)
A k&atniaV-*lM«ai «>gj.et ctvAlj* oem aaj ttgi jólétéaek el&mouiit tUa, CBuak.ÍMágáa.k köre, . magyar oj«>7
mát oyelvü n«m*eu»»ég«k köa&tt, a tadomiaj, jó srkOlca, w lom me^kadreltel^te a ma^/arral, • a a»*gy*r»iger5ibuíte. Fí> »l.p#iab4lj-i hogy egyei kötsÁgekb-a megalalult kö» ÜTelöda.. egyl«l«k tag>é>i drj.kból agy lóiét (.Upiijavokk, molynek k*m»i»i k3iBtt*«líd<ii CMlokra dt'-tMaBak, •* p'dig egyré»»« a fiókegylei kebelét«n h.aaaof könyTek b«v-»árlá*4-ra, m(U reite .g erdélyi ffi k6*nBQT«16-dén Agyiét péoa-áráoak ktild«ia«k msg. aiolybai oly k&M«LekbeD, hol k«*ert idagso djo.tÜ Ukoaaág raa. u itkolai oIvmó M taoköoyrok togy oaiUloak ki . t.oulók kösóf. Egy riné-bíl, a befulyó öMt«g«kbfilr oly.n alapit ráoyok ttttatoéaek, hogy a u^géay, d< ügy*«ebb ifjak,de o*ak átok, kik m.gy* ral betaAln«k ipw ia wakukolákb..B ifl gyea képastea»ea«k. Oly kt>MagbflOt bt » magyar ayflWü i.kolaa kiTül mi* ay«l ű ukola U f.ri, » magyar ukolib* jár<S •ttegéay aiülök gyermskoi iogyon ittD táabnvo i» mii *Dy»gi lagélyiwo i> ré «k. Rjridin el mond Um: m bi .tllB.k alaptts.báij-»i, de ea«k » köiaége b«l*A Ti»»ooy-J M«riBtmódoaith»tók ii. bol m.r mftgaUkuiuk . ktt«mü»e.6d*-i egyletek mÍDdeBÜtt, a f6dolgokb»o *jy« •ileg, cvlkottak alaptaabilyokat »»jit b«-Utáaokaaeriat.
Saip igyak«N«t, oekam it tks k*d T«m boasá, próbálják mag, tittt«l«adA é« ta uólliuátok f«l a köaaag nepót, aa rajU la»«k, bogy u agy lei UtrejAjjAa Be legyen okod pftattar.. t oepQak gy*lá látáaara, majd meglátod, hogy iiu.li tawyirt gyttátou fi«t»ltág, ntily j<J kedv vei tog Uom . koaj6er. oatk báaoi k«l
tudni al a o4pp«i, de a te él«a. oiiadea éiláre álntai modorod, aem ige a képes ¦jegoyorm tv ocpat, kUlöaö>ea ifjaságo iméot u itiotáguakrál ¦ 4h»láb»a » mi gyár kóaaépről, igy oem togwd megnyeri BApiiake. .* ugyofik. Megboc^iM Aasio Dyilakos.tomér', da ki mnnava, hogy bár aiitmeri a m-p jó igyekaaeiftdet, ügfb gtW*god»t a taaitáá.bkQi kep-aaégedet taorgklmtvdkt tn«g -ew» tud rel«d egéai kib«ktiia>, hogy dket büate.tod e» töb ísboa ócaárolod Ókét, aaeket igaa a«he<a tadj- foledü., aa*-«j kevéa aépasertUége Byertél meg kötfetank. H. i«a it áJltá Tolna b« ^mimboráaak kötibéok, «té> mégtam kelleti v*lo. fiatal ember leud re aaeyira távoj tartaai tói6ak. O yaa taMatetkedá elet ti embert, mint te vagy Beán igee szeret a nép. Látd éo it titato-leai poriLáo fadhet«ilea .erk<xAdet, d< waamb« jatTm k«ab«-kö«ba •lret«L, oiag jag7«aa«id ét aloaeid á« aaaa tagadom, aem tudtam mág »«íad vaJavai aagyoi •aimpatiaálai, mint egjkon b»da«gyom aaoku moadaai a Bafyoa fatiaa gyere-Ajért UaáoéO.0K, bogy a dolog
*• • «-->-« " *'.'i». * W.»""i ^.Ta^mt'M ~"^«
kal iat^an bírja * nép Mereteiét. K-. w Balogh barátom — mefbo- i megjegyaé
j gy
ajka Ukoaság lakik, esek kAsdtt ó kki slat ki
^Vj^T'r-S "^^bi m^:._,1..ak idegené, megunulnak mag/., iegyaéeema '*"*"
pedig f
n>pot ai ifjuaig mmdig^gy kia dándó-al asukta megiartaui. Est a Bttpot »»
mondott napon elvárlak.
taoulm akaró egyleti tagok taámára.
Kaié' kenet aaoriiTa Balog a teaitó-' Átéri addig i', míg alóbb mondott utaa al— távototi. A ki tiiöu nap uiegérki^-1 lökéi taeretbetaok elólng ii velnmellyei vée, a fi.la.aig, koaó.tnk korotabbak u péaaald.iaai'al keil ju-uai agyletlak toka-kendetmk öaaa^anregleoi Balug hanánál; jehetittagaigi dijj.t vélaménjam izariat aem .oká váratott magára a leikéit ét tejrakiat agy egy foriatban m-gállafi-tamtó it. Ai ÓMtegydlekeaett iljuaag na-' tani. A melyik e nyári munkában nam gyöt nétett erre; gondolkodott mi aka-'akar réjtt veaai, aonak minden napot a rodtik abböl a dologból kijönni, h»gy ily báoy nap egj egy ugra aeik, forintjával aagy Mámmtl gjüleketBek, de megayii- , fog meghallani. A tdbbi alapaatbiijokat goduk abban, hiaa Jánot napját tartják, majd a TitataleodS ur vagy Tanító nr
arra mefrjeleoni; liaatességes iártaságban a lobbival együtt vigadni aenki.uk sem
A lké é éi
less asÍTes elmevgjaráioi. A péoafteli ál-donattdl ne tarta.iok, aem léanttak aast>|
ealaao telt. L lelkéai egy stép névnapi | negenyrbbek, mert aai Ukarékoaaággal kóeaöntóvel odvóaolte a háti gatdil t fogjuk viatn. pótolni eiu .in oem korcn-antan aa oaaaeeereg.etteket. Mire Balogh i mábaa fogjuk óatiejovetelemket tartani, a háai-g.ede fékeit, eloatör ii megkoitöo- hanem a kóiaég háaáoá; olt re .dotauk te a lelkéaanek éa a laoitóoak iránta la-1 mul.uág.iokat i>. Akarjátok — hogy jó aatuott figyelmét, éa . kíván.tokát vi- hírünket megalapil.uk bt akarjatok, eeoi-¦aoaoeta, aautáa a többibe, fordulva kó- íjatok, ét iraikoata ok, kit körttlmé.yei vetketokból állott beaaédje: akadályainak at maradjoe kaira eroltn-
Kedvia barátaim! ivó . mulató oaim.| tétéi uioct. Éo magamat bairont elno-boráim. Siokatlao elóttetek, hogy aam ' nek, ti mindenkor hlloair.bor4.rn vol'.a-a saokott balyiaéguakooa: • koroemábaa, ' lok ugy hia.em ma tem hagylak oaerbes
hanem hasamnál gyüli&ok egybe. N«gy és fontos a dolog, melyért oaasebtvtalak,
Folyt köv.)
iely ssentagT báftb. rias emlékeaeteiekbei k«ráoeony
llenék. Még k a asép
predikácsió épQletae saavai
éa taoaliágai;anért legcsélsaerübbnek tar-
Hirek.
w.lam aajatbi.aámban ejelon alkalommal | _ A ».-k«a.iul IparM IfjajMK
gyaíést meftartaaL Kedves barátim ü önL egylete t évi nov.mber bó 28-áa mindjájan beosQlet asereio ifjak vagytok,; » Korona veadéglA helyidében aeveMU ha aseratitak Ma osalaUágut abban semmi j egylet alepjavár- jó'ékonyctélu sarlköru ruMniBcs, debeosteltnaegregarasdaságra,1 Katalin bállrendes. Belépti-díj: esemé-egy.tek sem vetemedett, olyat meg «m ; |y80kint 60 kr. F«löl6»-lé.ek köasönei-
t-lraénk k&eöUank, (kösbessólláMk : Bngyvana) Nagy baj van 6ak, beosoMe-tunk jo hirtjnk nevttak van * érdét boa, a miért pedig tudom, mint kéassek volnátok, kardot rántani, he volna kardotok e> életre halaira megverkednétek ass.l ki boCittletetek kérdésbe venne. Ugy hissem aauak it meggyűlne baja v#lunk, a ki benn&okei a basaöailanaaggal vagy hasa-
árniAssal: merne vádolni bennünket pedig ajaal vagyunk vádol
hogy
a hantnak nem vágynak ha fiai, t nem .aduul l.lleaüle. a haaa S^yeérl. (Ki ai, ki aa ki ellenünk att állítja, had aeesSak a aaenie koae) Laiaaa ] mag aam á.litotta tan ki, de ailubatja. h^ meg maradnak a kerékTagáabaa K.lljá.ok ca«k 1 Ai or-aaagbajl miadenflu a hol lelket haaaüaa
eraelema mtgyenág gnJom indult, meg.
lakik ; agy lelyaek oaélja.
magyar nyelvet a Magyaronaagban lakó ma. ny.lvüek köeólt larjeaauai, vagy ia ókét eimagyaroaitaui, bogy De legyeo aa-uyi idegen elem a magyarhoo lakoaiága kötött, hogy arra aa idóre; midón egy kor e,(V hntalmaa ktlelleaaégunkkal vaiói eaaamolaara karttl a dolog ne legyen idegen, a magyarral együtt nem tartó, aól e.iiaiégüakboi atitó lakaaaag M^yM-or-•tagban. L nagv dolog kiviuléra val.al* aotnak hlagyaroratagoak nagy rétnében a mag/arok, maiik caelja a moagalom-aak, hogy Megvarortaag a tudomány norgalom ét lekarékoeig által jóllétre vergódjóa, a. által megeróeódve, e magyar nemaet laámhan, g.ad Magban haaafini éreelamben; bátran néahetnea aaeaM a johetó ellenaéggnl. K tatéiból varotokban nag/obb falnkbaa agjlaiek alakulnak, mallyek kóulaeaéfíkké le •aik ma^ukaac, pénatókél alapítani mallyból a feaubb Beveteti ónéira, aa agjetulel Inaankhalyaa levó fípéniiarba bitoajoe óaaegg I jarulheMog, e pániul
tel fogadtatnak éa hirlapilag nyngtáalat. k. Kaadete 8 órakor.
— Jnbilraw Sttmeghaa f év nor 17-éa • t.nitói járáai kór Kö.oya Jeeaet j. k. elaók ée Exasr A ajo. könyvtámok ¦amaghi reai- i.Dilík 40 évi működé-•ükei emlék-o.ppal u>te meg. Ajubnáa-aok.t Qdvöiólie: a járáákór. • lümagi tanteaialet, a reál lanánkar, a aal.megyei altaliaoa unilóteatülel kfttpoati elaókt: lirgöayileg a kir. larfelllgyeloeég — "»-moa tMilTá.y Mirju én Erdély onaága
mot tanilTáay Mny y
bol. A Keealhely-Sttinegh eaaeTetaegi k t.nicó egjlel, a kapoavári afl. »k»l» taateaifilete; Süm.gh váró. aluljáróeág-ét iakolaaaéke m»g itán oe»o. BaBkettea a talkoaaontokbea biáay nrm volt, vala-miat ette a jnbiiáaaok l.kiaáa tartott ee-.elyea aem Meeemlék..e;t a veteráa lat-térfiakró : IIoffmaB Mór ela«k a.^—¦•»*' aeveben etb. — A jukilánaok kkkal
•tép emlék-kóoyvnl, virig-otokrokkal loilnk megtiaatelve. Adjon Inea nekik javabbra ia eríi kitartani aa elitm«rénel kuMorntott pályán.
— ílomból halálba. No..mbar íi éa reggel Keltái LajOa aevü novr aanulot, béraaet Lentibe köldte '" ' ért, Mtvel aa a ttokott idíboa nam háta, a gaada ugy »ntiS-Sóra tájban •léje ment Nováól negyedorn»yira ¦*" i.iill.a.arokbi dók a.akeret • állaoíoU ökreit; kereele béreaét it, de liléi !•»••, •eboliem' tnJáll.i Elkeadett kiabálti. dl
valaaii aaai kapott. Ekkor gyufái gy°lu van rémitö laiváay tarait eléje. A bém . feldóit terhet .teker alatt fakadt, a aarj mennyiéért deaaka állal UljaaM óeana-lapitva. Haaalról kellett aegitaégel hoiam, hogy a aanreaoiéilen hulléjál alovahatee-A bérm eleve: Var,a Fereeet; kiaMegell illetoaégO, 21 é.ea ifjú Tolt. Steríacrtt-laaaeye oaaaa eredeti volt, hogy uikof bea nlalldtja dA éit nem vnttn ¦*»»„ HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1836. NOVEMBER 274a
igy almából e^yutMo a halál karjába jutott. In tó pálda lobot asukaak, kilc szekéren vagy ki«csia. ayuga.oo.ma] szoktak aludni..
— A Habay P«z>p«rféle nemrég alakult vonós négyes vzaáraap várcuunk-bu is bMgveraeayez. Bővebb értesítés bogaink nem küldetett; • >,zt %¦ utcai plakátok adják mag Városunk intelligens és y) részben müérto közönségét ezen érdeket hangverseny pártolására buzdila-Bank — vélemény ank sz^nnt — teljesen
fólÓSÖges.
— A heljbeli tűzoltók december
8-ia az Oreszlan-veDdéglőb-sn bankettet fognak tartam. As érdeklődök tudomásai a bozmk.
— A nagy-Lanixuü „Polgári Egy-le." 1886 évi aovember bó 28-án d. a. 3 órakor Saját helyiségében rendkívüli közgyűlést urt. Tárgy : As ftWpasabályok módosítása. A módosított alap szabály •tervezet a* ogj"'ot olvasó-lermébea b*-tflkia'bstfi.
— A „Bclatonvizlék. kAr* f. A. december bó elsejétől fogva ai Andrátty út iő. számú bás /: ot^nuí úiea zar-
ó
— Gfáashir. Horváth József és neje született : NeusiedJer Rozália, valamint gyermekei Klára, Lajos, József, Há-
ia ét Janka novébea mélyen szomorodott szívvel jelentik felejthetlea gyermekük,
Uetoleg testvérük .«k AhUUb S&roltá-
¦ak e bó 19-én, éli hosssas et fajdal maa történt gyáazo* elbsaj nak hűlt Ütemei Hild V __ tem. vállalata álul fogaak az .Oroszlán* szállodából a helybeli rom. katb tirkeitbee hó 21-én d. a. 4 órakor örök nyugalomra tétetni. Kelt Nagy-Kanizsán,
1886. évi november hó 19-én. Áldás és
béke hamvaira!
— Vendéglö.n
te saa" vendégi 6 ismét uj bérlőt nyert
káa : / L eanelaHéosk ajtó m
alatt külön
vidékröl ét aeveseteaen Veaaprém varmegy^bál,
helyiségét bérel ki. - Kódjában less tehát e sáptól fogva 4gy tagtársai minden igényét kielégíteni, mint akár a Somogy-Zala
. -__r_. _, feljövő, akár
budapesti vendégei réasére találkozási helyet nynjiani s kényelmes ottbonnt teremleni. — Mindenkit gsivesea é» Örömmel lát körében 8 minden telhetőt meglett 'aeágaik kielégetésére. — Aa aj he-,föl, frjbo T*!ó költőié* napjao, 1886. de-Xwibw bó elsején, szerdán esti 8 — l/, 9 órakor réstint a saját helyisége birtokba vételén»k örömére, ré«aint % eddigi s«o-kasnak is megfeíÓeo ismerkedési esiéi tar-lalik, melyen mindenkit szívesen lát.
— .fcgy kedélyes dé.mán" oima igen mulattató könyv joUnt meg a oiulai-
Jáaos. L
lüotu
u___ _ _. okinak az a célja,
hogy a magyar fiatalságnak ho«sxu és unalmas óráit felvidítae különféle s válogatót igen mulattató tár*aajáiékkal, zálogkivaltások neveivel, tréfts feladványok, kártya-toriélyok és humoros adomákkal. Kapható a sser tőnél, Ujpnston (Károlyi mcu 32-ik s»am ) Gjujtonnek 10 példány uián *»gy tisztelet-példányt ad a munka öaifeáil^ója.
— tj zentmövrk. a Budapesti, oépsinhác-utcza 'ZŐ sz. alatti zenemű kiadóhivatal ( értesítése szennt kiadásában f. é. deciember hóban egy „Budapesti ráncz-Albam" jelenik meg to ugor ára, melyaek ára 1 frt 20 kr. Esen mű rend-jlcaó ára mellett ----- ^-<~-*^~
sgnyitás. A ,feke b
Búzás Lajosban, ki ezúttal az egész helyiséget egészen ujooan és csinosan rendeste be, melynek megnyitását decaem be elsején tartja. Kívánjuk as iparkodó uj vendéglősnek, hjgy sztreacaéiebb 1« gyen elódeiaél.
— A kfivetkezö gyaAZjeJeatést kap'ük: Öivegy Ssentmihá.yi Istvánná, •zületetl Baáa Julianna. Baao László és Baáa Kálmán Mai vérek, • esek gyerms-
sartéstolvajokat elijesssze ¦ Uvo.Urtsa.t esésen elért időket jelenvalósit: a magáay-Att hiszik, bogy a börtöoort megijesztő nak bü társalgója, előmozdítja a hosssu, lövések is tőle ereduk. lati zsték kedélyezaégét a hizi kÖrb'O. stb.
— Óriási tflz volt a legutóbbi szél ! Még különösen kiemelendő ama vendégviharosnapok egyikén Alaó-Domboran,' ló* és czakrász uraknak dioséretes gon-inely alkalommal mintegy &0 épület a ! dolatja, akik ily müvet vendégeik matat a láagek martaléka latL A t&i | Utasára megtserestek — A '' '
oly gyorsan terjedt, hogy aí állatok kt>-sül csak ke vezet lehetett megmeatta; Három gyermek is áldozatul esett. A kO
mist több beiyrol értesülünk nem bánUk ezek meg. — ebbÓi kitűnik ozélszerü basznak is a tagadhatlaasagig és minden
a«li városok tusollói gyorsan a véss he | vendéglős urnák, aki eddig eimalaaatoUa, lyén termettek s amit lehetett, megmen- tanácsol a ók, hogy agy ilyen seae marét tottek. Városaak tíUo.tói kttlös vonaton | késedelsm nélkül bessereásea. Hegjegyementek ¦ majdnem legelőben ér keitek a ~' ' ' ........
leirhatatlan boraaai¦ ósigu tftsvéas saia-
helyére.
— Krmen. Erdozy Biliat helybeli kóss tanító ar november 21-én esküdött örök hűséget Novak Lujza kisasszonynak Zamáníibsn. — Schweíczer Kálmán perlaki áll. iskolai tani ló f. bó 21-én vezette oliárhoz Ibi Amán lótszt-mártoni kassnár ar müveit • kedves leányát : Mariskát.
— Tizenhárom eves én gyilkos.________.„6 „„,
Mayerh»ff*r J. murassombati arod. főva J löoó* baogolaira dáss Román nevű 13 éves fia szíven Lőtte, mely már egy kú magát, saeiy rögtöni halaiét okozta a fia
kei, ugy Toborfi Aladái mint öcscse ¦ j Ul életnek. Tettének indokára aésr* több nagyszáma rokoniig tevében meghatott í félő birek keringenek; a Ieg*zl6sainübb éraéssel jelontik szeretett testvérük, Üle- ; as, hagy büntetéstol való félelmében ko-töleg nagyaénjik öfegy Nyali György- : vette el a Sorsasitó tettet. né, született Baán Klára asszonyságnak — Hym^n Vesekényi Horváth LtUa,
élete 81-ik évében f. bó 17-én déiatan 2 , városunk kós-.iasteletbtn áUó nÓaövelde
¦ük még, bogy aa egyesjdarabok választéka aagyon finoman van kidondolva; a leg ojabb valamint a legkedveltebb régibb operák, operettek, ts-oezdarabok éa dalok vidám és komoly modoraak legszebb rendben találtatnak egyesitvsa Heller féie művekben. — Ugyanennek van szerencséje több udvarnak éz nagyságoknak szállítója lenni éa ennélfogva több kiállr.ajandíjazta to:i. Egy e télen Urt*ndójuUlomssétos«-tás alkalmával 100 senélomu 10,000 frk. értékben fog tsétoszt*Ui, mely ason kü-' oös baogolaira talált mert miadea vbtó ,ely már egy kisebb mü birtokában van ai Alta) egy nagyobb mttaok is birtokosa lehet, minden 25 frankra egy jutalom díj jár. Duatartalma képe* árjegyzékek mindenkinek kívánatra bementve küldetnek. Mindenkinek ajánljak, bogy z legkisebb zenéli sseleacsénél is egyenesen a gyárhoz forduljon, miatbogy sokféle müvek-
azeaaélyétól tétessék függővé', az azt hí-imd elég aj vaUmi, s így aam leat érdektelen ez aj unicaairól néhány azot szóllani.
Saflletézamkor atyám Henrik névvel ruházott tel atyai jogánál és akaratánál fogra ; e néven %aiert engem szol óvárosomban mindenki, —mart gyérnek éveimet ott töltöttem. Caaládank én én nagyban bámultunk, hogy — mikor a katonasághoz k«rü!tecn — a zala-eger-zzegi rabbi Engelmaun Jakab ar, engem Henrik Lipót kettős név alatt jelentett be hivatalosan a sorozó bíróságnak. L kettős, vagyis aj név ellen nem szólaltam fel, m*rt a katonaaághos történt besorosta-tásomíg a azülöi háznál mar radtam, a igy as iskolai biaonyitvásyo-moa kivül más oly bizonyitrinyom nem volt, mely jö vömre nésre dönt A befolyás-aaj lehetett volaa, másrészt pedig e kettős névben aaért Íz nyugodtam meg*, mert születésemkor e kettős névnek történt bejelentése esetleg, talftn nem volt kizárTz. csakhogy éa e naptól fogva minden polgári éa katonai okiratban Henrik Lipót aév alatt aaerapelea és igy a rab bi hivatalos jelen lése folytán aa is vagyok. A jele* év nyarán azonban Béos-böl Aradra tettem át lakásomat, a at-közbeQZala-Egertcegen személyesen kar-
órakor tudd azélbüdéabea történt gyászos tulajdooosaőjéoefc i>ija» 04 atelemdat leá- Heller félének adatnak ki, melyek nem
tem ki születési rabbi azoaban azt
bizonyítványomat; a tudatta vejem, hogy
nekem sem Henrik, sem Henrik L i-
tlhnoyiát. Afbaldogult hűlt tetemei f. hó 19-éadé!utá«H3 órakor fognak a saabari
sírkertben
nyugalomra elhelyeztet- l
ni. zz eogesttsno szent mise áldotat pedig ugyan f.hó 22 én délei6 ti 10 órakor asabari templomban fog as Urnák bemutat ütni. Béke hamvaira.
— Praktikus vállalat Mint lapunknak Budapetiról írják, a fővárosban „Árjegyzékek minták é* csimek raktára" cség alatt egy intését alakult, mely hivatva van úgy a &agy közönségnek, mint a kereskedőknek iparosoknak, gyárosoknak stb. egy*r*nt lényeges szolgálatot tenni. Et ín tétet ugyanis raktáron Urt a tekintélyesebb ezégektoi minden szakmába vágó árjegyzéket, czimei mintát és üaUttervat és ezeket btrkiaek egyszerű megkeresésre díjmentesen megküldi. As a n*gy térdé.: ,Hoi vásároljunk ?** míg lese tehát körülbelül oldva, mielőtt a venni ssándékolt tárgyst megvásároljuk, — aí árjegyzékek, minták éz csimek raktárához (Budapest Révai uicsa 8.) fordulunk.
— Hirschler(8sarv»»i) Arnoldtól egy muoka jelent meg, ily csímeo: ,Mi ért éz hogyan kall népizertiübé tenni basánkban ai iskolai takarékpénztárak io-
lyát Lillit, t. bó 20-ts jegyeste el Sí lyi, a kóaóshad*er»g 8-ik gyalogezredbeli
hadaagya. AlUadó és sing tartó Doldog-
Ságot kívánunk e frigyre.
— Lopás. Miu-asiombat egyik vendéglojéban egy borkereskedj szállt
éjjeli zzál iáara, hogy majd másnap reggel sort vásárol a kornyéken. D« mily nagy volt azonban rém&lete, midin másnap reggel feikelve, 190 Mtal ferheh tárcsája nemvolt meg A vizsgálat megtarU-tott.dea tettest kipuhotelni miodesideig mégaem lehetett, ö (ihat bátran elmondhatja: ase péoz, *e positó !"
— Lélekemelő kegyelet. Boldogalt müvéttnŐnk : Erdósi Eagenia airiára, november 18-án névnapja alkalmából Ham-merttein báró egy babér alapon kame-liakból, ét fehér óssi rózaákból font é!6-virág- kossornt küldött.
— (Beküldetett) Eí7 nic**, melynek •« járdája, se lámpája ntnesea. A Kisfaludy vagy g5*fürd<S utcza azoa elhagyatott utcza, melynek végén egyetlen pislogó lámpa van, járdája pedig
nak a> éjszaki oldzloo v*n, aí is c*ak íeíig Megjegyseudö, hogy n»o oldalon
g gjgy
egyetlen Ukhil
llk ldl
Vedeii tán^att.rabat Urtalma. B*t,ff , I tésményét? - AFiscbel Fdlöpjnagy-kani. Berkes, Iv-novits. Waldteofel, R*c», R.»- \ ia*i nyomdájából k.körúlt csinos kialb-
aerstbsktol. A .Budapesti Tánci Album' k köojű és víg zene kedvelóioéi annál is inkább fog tsuzésre találni, mert anoak tartalma valamint kivitele teljesen meg-f«ldi táacssene követelményeinek, z miért ii réssUakrfil melegen ajánlhatjuk a „Budapesti Táaci-Album* ot a roÖveit sagy küSÖBség figyelmébe. M*grendelésflk köBvetienUl a kiadóhivatalhoz, Budapest, «éostÍDház-nteza25 •aám.zlá iatézeodók. — A fSldmiTeles, iparés .vm-- kedelaműgyi m. kir. Miaiazteriumakk CZ1W92/1886 •¦ reodolete folytán alulirt ;a'osá|;nák van ssereocséje as érd-s-~^t gasda-kózönséget a kovetkeiókröl ssiteni. A kálitrágyák alkalmazása al-elért kedv szó eredmények, esen trá-ik miaét elterjedtebb használatát ié-4a kívánatossá mmélfogra m^K^oged-etett, bogy amennyiben ások 2*/B-náll * Öbb kotyka sót nem Unalmasnak, a \ -fcültöldr*. következd módosatok mellett behozhatok : Ai ily rtágyakra reftecú lok ziulirtigazgalóságbos járatnak eréss-bea írásbeli megkeresésükkel, mely meg-gyisodsstsseresvén magának arról váljon ¦ kárt kálitrágyát az illető valóbao trá-gyásasi czélokra kívánja éa képes-e t«l-hsssaáini. igazoló bizonyítványt áliitki megkereső részére. Eteo igazoló bizony it-vá»y* alayjáa az ígasgatóaág a trágya 1 "" megjegynz-iegreodeléat
kérő telek nemcsak ai anyag értékét és ssállitásidijakat tartoznak as aoyag megérkezése ntán a vasutsak asonni.1 kifi-•stni, hanem miad«B már ezsal Öszeko-tütt egyéb kiadások esetleg koc*Í alb. írást is ök feleióark.
~ Tűitől tiszt«lgé« ss uj fo«pán-aál. A d«osiab*rhó e sejéa urtaadó^üne pélyes fóiafáai beiktató alkalmából, kir.
tásu a hat ívre terjedő fiiietbea igen tok saép éz Unulaágoa dolgot lehet találni. Kár bogy a nép jótéteért buzogó aiersot hely-lyel-kÖsael kissé terjea^öve telte a lelkes jóakarat. Ha szigorúbb kével kezet eléggel ragsaskodik a tárgy leoyegéhes, kisebb keretbe szoriihattta volna tuitult :öro, öiilló gondolkozásra valló irányelveit e így kevesebb költséggel világgá bocsáthaiván, olcaóbb^n ja ihat Uk volna munkáiábos azok, kik ai iskolai takarék-penttár eaiméjéaqk fölkarolására elsó sorban hivatvák. K ül Önben hiszasük, hogy ^lenlagi terjedelmébeo és minden tan férfiú és taoligybarát habozás nélkül meg-zzirsi, aoná) inkább ia mert t isit a jövó-delme a tanítók országos árvabása alap-
zteg' readeTéaét magaeazkosli, ?ée asonbao, h >gy
y p
afelQgyeió úr által vezetendő aégbea, a kir. tanfelügvelöségen, é ké
Z.U-
égbea, a k gg,
¦gerazeg város tantestaietéo rt képezdéa
kiv&l amegyeözaz'
lítói ts képviselve
leasaek. L* pedig oly formán, hogy a kö ¦égek nagy távolságára éz Z*la-Égeraze g*a e aapoa rendkívül nagy aaáabaa jl^ i kööé ló tekin
pa gy
sieajalaa^ a&agyei köaöaaé^re való tekin tatból — tomzgea részvét helyett legalább tgyea vidékak át Un leat Ül etek kőidének kábelükből egyket tagot A tia«telg6, k&Laotuég, deosember ho elaejea déli 12 ónkor fog a sala-egerzsegi polgári fittit-
jáboz
szánva. Ara: 60 kr Kapható
gy g g
elleakesó oldftl regig tieiteeiég Ukbásak-ka! Tfro beépítve, és épm eseo oldaloo járda helyett egy jó mély árok roaul régig, melyben a lakucok a fíietett oagy adó ea bálbér fejébta Tehetnek bide|r :Urd&t, eeetleg kitörhetik nyakakat vagy ábnkaL Aat tadjat, hogy e»«n atcsiban legalább még két lámpának felillitaaa a rároe köteleaaége, de aat, hogy a járda kéjsitéee a rároa, Y*gj a háatulajdbnuauk k6telea«ége-e nem tudjuk. Aaoyi aaonban tény, hogy ha a hástulajdoaoaoa tartósnak ii e járdát elkéanteioi, ffe a várót hatöaágának hirataloi k<iteleaaé;e Sket erre erélyoasn asoriuoi. Bír m.lyik eaflt álljun ia, tissteletlel kérjük a raroai hatóságot, et ügybeo hova eiöbb iatéakedni kegyeakedjék addig, míg *gy igen kóoy-nyen eloforduibató aKerna<»étleaaég oem történik, A goafördo-utcaai lakóaok. jlá E bh
mindenik kCnyvkeraikedéaben.
— GynSlblr. jtbrahám Mária ugy g», vaUmint ösaae« testvérei: továbbá fiai: Wucskovica L«j« gépéitmérank, ennek neje és gyermeke, valamint Molnár Húzalía. enaak gyaimnkai; Molloá-Borblla, ennek gyermekei; Mollaáé Mária s nevezetüknek férjei, uookái mély fájdalom telt sfeivvel jelentik a fel ejt bet les á é
kala unáakoaási urmábsa
férj. illetve atya, nagyatya, testvér ez sógor-rokonnak: Moll sár Györgynek folyó 1S86 évi nov. hó 20-aa d. a. Sorakor élete 54 ík évében hosszas B*attjtá9a kö-sepette ssiv-asélhüdéib^n toriént gyássos elhunytát A bnldogultoak bűit te tea-*-" f. hó 21-én délután 4 órakor fognak
kanissai rom. kaih. sírkertben Hild S. 1. aagy-kanizsai tanu;kezési vállalat* álul oröK nyugalom helyére tétetni; ai engesztelő s**nt mise áldozat padig a Szí. Ferenczreadiek temloaábao e hó 23 án fog a Mindenhatónak betnatatai. As örök világosság féneyeskedjék neki! Áldás és béke porain!
— Két lÖvés ijesztett meg a mai napok egyik éjjelén egy hazatérő börtön-ón. H^satoenobsa volt • gondtalanul haladt a Magyar-utasát), midón egyszerre két tövé* nuKtotu meg. Ijedten futott vissza as illatai fogházba r as esetet j«-leotet'e a íoghásfelflgyeiónek. Ál utólag egy ellenségét gyanuiitj* a rálövéssel; <*e mások meg abban a véleményben vannak, hogy wmiaifrvilkoeaági szándék sem forog fenn ezen esetnél. Bizonyos Huszár ne*dUakatos i. i. éjente -.öbboor kimegy -d varára ¦ olt állitól*f náhiay lóvéit tess hogy «i esstleg arra óiaJkod/
gy
et * góstVdo, míg Ubk
g Ajnnlkozág.
megbitható, b kl
íb M>k-
meljr.
pót t aeTem, hsflem
ouk
™>J°* "•« pbt a Miuden valódi mu M zenélő sse- I L i p o t.
« nyomatott nev«l viseli I El M önkényes névmásiUsnak íme
ÓoÖten vigyázandó. A cség ibol sem raktárt. Ha valaki Bernbe jú, ne muíasssa el esen
jóssnéletü, s minden tekintetben erköl-csöa m agaviselelü ifj családapa ajánlko-sik mint hivaU sxoíga, pénaínlésetek, kereskedések, avagy mavgáa ur*ságok hoz szolgai állásra, esatleg bismASternek. A magyar iras olvasás és asámoUaban teljesen jártas, jó bizonyítványokkal bír. — Bővebbet — Mi«asségbo|— kiadóbjvaU-tuakaál loh-ít megtudni.
— Pánil j árt. A napokban egy helybeli dandy olyan btlysa .próbált
gyárt megtekinteni, mely saivaaea meg-eagedtetik.
— Korunk T&lódi szttlOtte, mely kávés pénzért sokat oyajt, s igy egy nagy bajon kőonyü szerrel segít. Népány kn-czir oapi kiadásul testünknek gyökeres kitisztítását eszközölhetjük, s er által egész sereg betedségnek elejét vehetjük, a melyek az emésztési s táplálkozási zavarokból erednek (p o. székrekedét, gyomor, máj-, epebajok, art nyerés bánul ma k. vértorlódas, étrágyhiioy Btb.) Brandt H. gy-ógyszer^z svájezi labdacsainak használatit, értjük itt, a mely labdacsokból egy dobozzal 70 krért vehetni a gyógyszertárakban. Vigyázni kell a dobos védőjére : egy fehér keresztre vörös mezőben s Brandt R. névaláírására.
— A Pepp fele Anathann íUj tíz több mint 40 év óta rendeltek a-legkitüoóbb orvosok által, köztok a boldogult Oppolcer tanár által is. Dra-sche tanár is ujabb ia nagy eredmény-nyel alkalmazta a bécsi egyetemi-kórházban, agy szintén Schnitzier tanár is a száj, nyak, foghas és szájpadlás betegségeinéi. — Éa ezért sokak számára a Popp féle Anatherin szájvíz, mely kapható Nagy-Kapn ist minden gyógyszertárában, éeni olyan biztos gyógyszer mint nélkü-ldzhetlen óvszer lett és lesz mindenkinek, ki azt a száj, torok és fogba* betegjégében használta. Egyidejűleg figyelmeztetünk eszájvíz szédelgó és gyakran károa hamisításaira, melyek gyakran a kezelő orvost is megcsalják;. Minden eredeti palaczk nyakán ott van a védjegy, mely az eredetiség-ról tanúskodik. — & gyógyszer rendkívüli tekintélynek és elterjedésnek örvend az oazrák határokon »ivQl és egész Európában sőt Amerikában és Ausztráliában is vannak cso-
tlj
dálói. Figyelmeztetjük továbbá Popp J. G. cs. kir. udvari fogorvosnak fogtapaszára és növény
irjrsnosét," hol semmi kerecete sem let }lna s a nemesi , erAs férfikezekben levó husáng képében olyan köz*li érint ke-
i rak rá, Las«i a kalaadjaval .lig- ] res fogtisztító txer.
fog dicsekedni.
— Heller-féle zeaéló müvek deo ©'ben esen idAbes hirdettetnt
nemsokára mint féoypOQtal -F^rnyi ka< rácionyi aa«uion a legszebb e* legér eks aebb tárgyak ragyofrbaMaeaz:. Lapnak hirdetési rovatában feltalálják tisztelt olv«. sóink és bájos olvasoa&ak a világhírű zenemüvek ajánlatait Htller F. EL anól Berobea. Ai oly általános kedvelt mü-veket bázaulatoa tökéleteaaégbea ssntgál-Útja; ezért mindenkinek a legm«l«gebben ajánlhatják egy-egy seaelo mű bMaer«é tel s erre a közeled* k riosooyi ido a leg-•zaob ai ka imát nyujij>; egy Urgy sem pó.Oihat — ha megölj beeaes U — egy ilyen mftvet Már mit ajáadékothatae a férj nőjének, a vfilegéay jegjeeeaek, bará-barátjáoöh aaebbet s zziveaebban látottat: A ¦ a«ov«ddnek bategaak nyobb U
A közönség köréből*) A zala-egertzegi rabbi vitelt dolgai.
Tiaatelt aaftrke^sld ur 1 íamerve igaaaágMereteiéi
""ÍJ
jagoa ee igaa ttgyoek ssiveaeo ad l»irll be-c es Upjabaa, arra k*rem: bocnáMa ayil-vánozsagra következő soraimat :
Hogy as emberek jővÓjt meg < irva a Burz köayvébeo, ait mar etÓt mások eldöntötték, ¦ az emberiaég már ebben mag ia nyugodott; bogy «aon-ban valakinek beesAletes i«ti évről, évre meg változzék, a as egjea saiberak
«) B revatalau kfeUtoekárt ne* vállal
dik variátiója, s. ezt a nevet yitváoyaimban elófordalók-
kal ellenkezik, nem fogadtam el,skijelso-tettem, s bogy a batóságoál fogok esen önkényellen orvoslást ase-rezni. A rabbi — tekintetül a mosUaí stocfiális viszonyokra — megzseppest, kért, hogy est ne tegyem, majd Ó eleget tesz jogos kérelmemnek ¦ a bizonyítványt Aradra utáanam fogja küldeni. S mi történi? A rabbi csakugyan küldött nekem Aradra síületéai bizonyítványt, melyben önkényes eljárásának harmadik variátiója fordul elő, — a Lipót név egyedül, • csak a .névjegyzés" rovatában lesi mellesleg, hogy gyermekkoromban Henriknek ia neveztek. —
Ha már most az egyik vagy má-lik hatóságnál bizonyítványaimmal kell fellépnem, — akkor az fog kitűnni, hogy bizonyítványaim egyréezrol, misréssro-pedig születési bizonyítványom két kül oq egyénre tzóllantk, • valamennyinek reám aézre érvénye nim loh-st.
Újból levelet írtam a rabbi urnák, fejtegettem előtte ezan nézetemet, • figyel-iél fefhivia'Q eaen Kel lom ellenségekre, >elyek reám nézve as ő eljárásából há< \ ramolhato*k, ¦ máaréas ígérete beválta* L aárs kértem tel. Persze most mestzv vagyok Egeresedtől, ¦ a rabbi úr jónak látU igaorálm. — Önmzgamaak azonban tartozom atzal, hogy jogos érdekeimet minden törvényesen s megengedhető sss-köasel védelmezzem, ¦ ha a jelen falszó-Islás sem fog hassnálai, akkor kénytelen lessek a kui tor miniszter tói viszgá-ztot és orvoslást kérni. Ha kideríti a viztgálat, hogy a rabbinak igaza van: nekem jó ; — nem lesi ellene kifogásom, — de ekkor katonai okiraUim megváltoztatása miatt fogok a hadügy-miaiasterhez folyamodói, s as o dolga • rabbit felelőségre vonni azért, hogy a katonai natóságnak miért jelentett be a Henrik Lipót ketlós név alatt iiniiluiiD, halott zs ujabb hivs-alos bizonyítványa sssriat, nekem sess as a nevem, s igy a katonai hatóságot falra vezetu. —
S még eg>et I
Atyám mindig Szóm mar név alatt éit s igy éa is többi fivéreimmel együtt A rabbi as uj bizonyítványban "l, betű kihagyásával a germán hangzása Sommert hasznai ja ; hosjy no jugoa ? ast ó tudja legjobban. Lten eljárásával már Kyári SássW Öosémaek névmagyarosítása elótt aayiban aott keilem»tlenség»t, hogy iskolai bizonyítványban és stUletéai bizonyit-ásyaibaa a B«v«k egyzaástól eltérswk, igy a bécsi művészi akadémián assn egy kellemetlen incidens ts érült fel Öoaémre bézve, mikor még annak hallgatója volt. Nem ulthaiotm el a DÓsSAt azármasáau zsidó pap g^rmámzáló kaj-— de onkéuyes eljfcraazban e pontban som nyugszom meg, mert vétkesnek tartom a családi nevek öohaUl-nn váltóitatáaát. —
Ha a jó sióra nem hajol m*e; ax igazságos ügy elŐu, majd lesz törvényes iu, ma yen hallsdui kéoysteriteai f«g-jak! -
Igen tisztelt sserkesstfi ar kétahivá:
Szommer Henrik Lipót
Aradon, Z'jttán-utoaa fi.
Lapvoér éa kiadó: 8ZAHÍ 8. Felelőé antrkeasto : VA.88 ÁLtOS
L«pt<tlaj«ono.;V7iJDIT8 J0Z8SFHUSZONÖTÖDIK EVTOLYAH
ZALAI KÖZLÖNY
1886 NOVEMBER 27-ái.
jsryilttór
Nyilttór.
Boldogult férjemnek e hó 22 éo Urtott temetésin oly szép számmal jelent mep a mélyen tisztelt kfizonség, hogy nem mulaszthatom el mindnyájuknak, de különösen a testületileg ktTODult érdemes ipar- tüz-ollo- és htdiFtyán-egyesüle'nek leg forróbb köszönt-temet nyilvánítani.
• Ckv. Molnár (h)'ántfnf.. 2915 1 — 1
liilünó hataajnnak biionyult kohoges
ra gígebajoknal, gyomor- fcs hó-
lyaghnrntnál.
Mattoni Henrik Karlstad es Epést-
tel enj eovaicru bázia29r is efegendó arra, ::-: « litszullí Sío9yitt«t|t« bete»«|
:trfm-~*ii cltántta^ ¦-. Ha a tet.'KDek a
atdvos baj es..-ten i> -
eMtb
h>gy i
ÜL álkor mrá
¦ « ra okból
gy p
dflését elmulasztani segélyével sokkal L : úk ó
y . ¦v:atja m.^ a
költségébe nem kartl.
tus:::::::::::::::
,"¦(.;¦ ruVit alatti
már a jöfi hí
Ezen sorsjegyek kaphatók a kiadóhivatalban.
PEZSGŐ
FtSSKMIOFKR JÓZ-EF urin
incsenr
Sorsjegy
50000
ft
10-090
-.4 ma]/ir lovar -egylet sorsjegy-irodája: Budapest, váczi-uteza 6. sz.
Wajdits József könyvkereskedésében.
2SS1 9-*
Katonai arany díszek.
Kflhiiniaycr Kereorz ét támn
Pozsony.
- Ajánlják c*. kir. axab. eatdagoo oiÜBtömtt és anoyotolt fonal i<>d rony egyeordha áiiiek 25—95O° tinóm ércztartalma (Édelmethiá) melyek a béc*i ri\éf kiáilitásDál a 2 legMgyobb •'rjmrae! ó» a Bp«sti ortt. ktállitásnal diazo k U Ív él el t&oi«teteu ici Kgyediili magyar or-s«»goD, msly a ay*r» aoyágból a teljna elkeazitéséig gyártja. Árjegyzék lafyM •• bérantve Huxoált és elATult cgyeumlndi-i-V clüeyül árban fogadtatnak viagu vi^y llk Í905 ir>
SWADLO FERENCZ *
BIDAFESTEV
VII. ker-. alsó erdő-sor
AjÍDlj#vi«abadi*i maaott. tajtalao, önaiiikodő zárredönyt-it bulíám-cott «riéllem^zfcöl : továbbá atabadalmaiott Blai'cek és Br«ctka fe!e (Oltó- «•* Riellöitetf-i kalyhnlt, riUmiot közpoalj berendeléseit. »aj»t a»abadalm» soe, nol, egy ^»gj" több belyiaeg Bsimira-m«ly utóbbiak különÖe«o aj épüíetek-nél, iakoliknál. kórhazakcil aib. ie-U lAstetéMel, T»gy aieüfittetéa neikül
igen csélaaerüeD alkalmasbatÓk-Ajan)j> továbbá valameonyi at épitei siakmáb* tartuwi mnokáit, ugymiot: épület-, m&-, éa aierkeaeti lakatos t*gl» ea vakoiat felhaaó gépeit kovi-
Caolt vaiból munkáit.
Htottkirtytk «¦ k«ltM|vatátek iatyn es
btrmstvi.
2804 27—Ó6
Antwerpenbsn
Zürichben
díszoklevél.
Nizzában
lSRí. araiijér
Krenuben
Zenélő művek
4—200 darabot játszva ; exprotaiÓTal vagy anélkQl, maodolio-.dob-, harang-, caatagnát. motiDyei hangok- 6» hárfahaogokkal itb.
ZEXÉLŐ SZELENCZÉK
2—16 darabot játatra; további oeceuiirok, ••irarillviDy, •Tájuii káxftca-kik, f*ovkép aibamok, írÓMtkÖsŐk, kesitjutanók, levélaehaiitÖk, virágtartók, »irark«Mslet«kt dobiDjualeocsék, dolgowS »»«i*jok, palactkok, >eroa poharak, er«»ényok, ttfkek atb. Míüd sieaévei. A legajakb ilynamü gyárt-
máDjokat ajánla ¦-1 uir.T.-nm j. ^. Berxiu (Schwelx.)
Ciak k&aretlaD hosatal bíitoait valódiságot: idegen gyirtnaioy mio-d«n mű. mely ném riteli ooramet. Gyár iáját hitambaD.
A ayart aaya^ok iriékÍDok caökk«oe«0 folytán t ad atom, hogy eddigi árjeKytéksmbo1! 20*/, engodmfenj-t »dok ét a legcsekélyebb reodetóst ii ssfloiélyeuD teljeaiOm — miért ii oa»k a oélam rendelt tárgyakért vállalok fslelLa»éf«t.
K q II I I a I) I r
életbixtoHitö tártuiMu/ Xev Yorkban alapilUlolt ISöü-bru
S. in. 3I-.H 911-212.527 írt
lisujrtijtüi., „ .. 169.411138 írt
az 1886. évben kötött nj biztositások összege 244.S29.O14 Jrt.
Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztttik szét.
Minden kötvény harum év molva megtamadhatatltnní válik.
DiiúD'u 'i kerület vtxérügf nók t^pe
Ft^cher Sándor
277133-40 nraál KaK;-K>nl<iáD.
¦¦^¦¦¦¦¦¦¦¦¦
Védelem átél ellen!
Szép ! meleg ! csinos 1 olcsó !
A hideg é» nedvrMé'g Öl átbtt]»Qok
«i éD clw Meti uri ki bit gyáramban kíjiitetí
öri téli íaitaii
wé% fddig nem léteid ol-C«ij irbao
1 frt 80 kr
As éa urí léli k»bátaino ' a legmelegebb ét leg egéataégeaebb, felöltök, mi vei ai egéss taatet meleg«n tartják, a bi-ui-ghm .édelroesoek, roiodeo lestbes ai-muln.k én reodkival. o.aaóaiguk ilt»l
általános feitüoeat okosUk. EddiK 20 000 db. már eUdatott
Micdenkí a ki egy sí ép. ;ó mtler kabitotl kitin reudeljen axonoal, «JÍT«l t*m«fei r%nde-Us«k -rkMDek « a kt.-let rörid H6 alatt már elfogj. Kitárólinotaa reodelhrtE :
Wiener Jacken-Export-GesrhArt
A. Oaos. Wieo, III. Kolonitsg»ase Nr. g E. A, r«od«l«cii«l ei*K»ndó a je'xés: aa<T, kürépiaerü T»«y kicsi. Pottival ?al4 küldet minden iriaybao 24 Óra ilttt. poitaatánvét ragy as &••*»« ítőlöje* b*knlié»* mellett e»k&xcl tétnek. 2013 1—4
MOLL SEIDUTZ POR
* minden doboaon a lyár
, „, éi mou- a oksioroi
"T^au látható
Exen porok gyors (,t6rjIi» tisa'makaca fryomo éi ébéi^éftck a te«tbkjok gyan
V'Síl
gyógyítás
k, ftBétzteai cébéi^éftck. a te«tbk.jok, gyatTcly dugolaj, májbaj, rértolnláí, aranyér éa a lejkalönfélí-bü azl b«t«g»agok ellen éTtisedak óta folytonosan növekedő (;,v merésb-n réareaQt. — Rfj eredni dobói has»üíl»n u>.„_
Raktárak M»gyaror««ág minden nevereteaehb gyí-gy«erti-
rábaa C»jJc Moll-^le késeitmioy kérend.j '
HOLL A. fytfytzeresz es ktr wlvsri azstlité, Becs Stad
T.oW..b.. 9
S.ponU .létkOld«i glinrét melUtt. 2 dobotníl kswirbb
°*IU kllldet'k
KílH.«,rlt B0LL ». lrt» B«»bN
(US fogUlkozáftoinnil fog*K u »Q Moll fele Saidliu porai igeu jú hfctiat ([T*kOrolnak ; Í8ffier«m eií e(fK»r B
ti»k » gyomrot jóvá é* fot kOncytlTé tetsik.
ítu.i.
Slei*. !•• F.
MOLL-FELE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ
Legjobb bedörzMld *zer
| és minden meghülési be tegségek ellen.
li
l; bn'o(>ti> Tiszai Te^fi
Cta* valódi h» mioden uieg MOLL A. YÍdj«jy4i
K6MTÍS7. cut. »icá-uii-mu em>i[|uil és binni mind«D B4r*lem ^* Mbail. dagtuatok i/nlUdlsilail B«U3g roMsuIl^t. bicyás, kólikk éa htamvnéinel.
E|y i>t| ari ktuaalatl atuilúul 80 kr. » I R&ktirak u artaáf minden neTe>«t«i gj-óyizertir éa áiTiorirn k«r«akedóibe
¦•U A. fyttyutrra u. klr i^vari aiállltt Sm. SiUt, TMtlaakn
Eliimerea MOLL A. yógTSzeréaz urttos Béci. Moll-félf frftoeaia bonxpaz éa lója vidékemdD btbctleDQ. SO Bl, mtTvl ftc ombehaég legitaAgérek t zle'et öhajtok
Mily ti,.telett-l
Ukjib>n e rogtoo
Kaldjöa n ma(;,»DÍi 2720 44—
Mol
EDDIG MÉG FELÖLMULHATLAN
a MAAGKll AV.-félc
cs klr. siilt.idaiuaott, valúdi tiszta.
!f ( s ii k a ma j-olaj
Maager Vilmostól Bécsben
As orvo»i h
ill.l megviíagilLtott « tiinj--, gyermckekDak i» «j-ulh»o, ¦'""TTii..lib'b"l^iobbn.k eliam-r:«»r: mell-tüdi
ZÜk, görvlly. d.«n.to«. Le.é.el, borklü^t .... rieybkiok gyeneeni'e «'l> '»" - '«? üveí 4r* ' t,rí
tt«^'-s-t;:*; ü.«.r biro....... .-^b*.^ ....«.««-¦
* M.. on Aduit k«"«l">d8 ur.knjkl.____
D, «Ik.l«.li K.r.,^.e A^b,^ ZZ^iT^^
C»'P."»°.r -'» f" ""* "* ' 'rt S° kr '
¦^ mw ¦.'•••I. Kírolr »le KilttBÍ h«U»u •«>» bítfgiégokowi. n>»lv»k
Dr. **<*»* ™* —^•-^•^ir"'""k
apaDjol De.n h«<ó siervek felfi(ii<é«Ai p«»t •¦ t*r ára 1 frt Sí kr.
Dr. SikOluch KrOly félf A legjakb tsor cjomor- é> bél-kaiban.
piDyol Tftlkmint «ft;^b betefraégek elUo. Kgy ÜTt tbiUrblribir. arai frt 50 kr.
Főraktár insztria és latiaromaira itiu iSaiczlia es BatoTiia tirtelcrel Kt«ger Yito©sail, Bécs, III. ~ * " "
Malom-elndási hirdetmény.
A szombathelyi püspök ő méltóságának ketí>-nrasígába álló zala-egerszeK' plébánia tulajdonát képez0 Zala-Egerszeg város területén a Zala íolyó n épült 2 egyenkint 8 kerékre járó vizi-malom az úgynevezett ,Gömbös-malom" és „Kis-malom1' az azokhoz Urtozó épületek és földekkel együtt, örök árou eladatni fognak. Venni szándékozók ajánlataikat 1886 de-czember 20-ig tek. Majer Ákos püspöki urodal-mi számtartó úrhoz Szombathely, püspöki vár, czi-inezve nyuj:sák be, kinél a bővebb felvilágosítások is megtudhatok. 29307 2 — 3