* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 11.07 MB | |
| 2023-05-23 14:47:43 | |
 | |||||||
Nyilvános  0 | 4 | Rövid leírás | Teljes leírás (303.46 KB) | Zalai Közlöny 1886. 014-017. szám április Zalai Közlöny A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank”, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tisztiönsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány"-ának hivatalos lapja. Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap. 25. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KÁMZSA, 1886. Április 3-án. Rlőf izet ét, i ár: cers* "Vre . • . 5 frt. — — eTrc ■ ■ • 2 frt 50 kr uepvédevri» 1 . 25 , Egyes szam 10 kr. ¡1 I {< PÉTÉ S K K 8 hasaho* petitsorhan 1, másodszor 6 s minden invxi.hi sorért 5 kr nyiltterbeh soronk- t 10 krert vétetnek te Kincstári illeték niimleu egyes hirdetésért 30 kr tíz tendk. Huszonötödik évfolyam. A lap szellemi részét illető közle mények a szerkenztóaéghez, anyagi részét illető közlemények, pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intézendők : X a?y-K anizsán Wlassicshát Béraentetlen levelek nem fogadtatnak el A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank". 9nagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó-egylet", a „zalamegyei általános tanitó- Kézirátok, vissza nem küldetnek estidet", a „nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület8, a „nagy kanizsai tiiztiönsegélyzö szövetkezet* a , soproni kereskedelmi s iparkamara" nagy-kanizsai kűlválasztmány''-ának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Néhány szó iz ipar terén kifejlődött nagymérvű verseny- 8 iparo saink veszélyeztetett érdekeiről. Napjainkban a városi , iparosok rewéról számos oly panaazszal találkozunk, melyek kedvezőtlen világításban tüntetik fel azok helyzetét. A gyakran, felmerült panaszok szerint: Nagy Kanizsán az iparosok érdekei határozottan sírokba szoríttatnak, a helybeli fogház felügyelői aítal az ipar terén megindított ver seny következtében. XJ Hogy mennyire veszélyeztetvék iharosaink és zsenge korát élő iparunk /érdekei az emiitettem verseny által ^effue''-í megbeszélése képezendi jelen alkalommal feladatunk tárgyát. Már az Árpádok korában is akadály hátráltatta az ipar tryors és nagyobb fejlődését. A magyar nemcsak ide enkedett az álta la nemtelennek tekintett foglalkozástól. hanem üzójéi magát is ignorálta. A törvény kellő védelmet nem nyújtott, s az osztálynak politikai szerepe nem volt. Az iparost vásári adók és vámok terhe nyomta, á helyzetét a nemesség is kétségessé tette. Ámde később, midőn politikai viszonyaink át alakul tak, s a nyugoti civilizátió édességét megizlelők, iparunk is más stádiumba lépett. A jelenkorban pedig, midőn édes hazánkat, mint főldmiveló országot nyugot felöl a nemzetgazdá-szati váltság veszélyei fenyegetik: mindenki csak a hazátmentő ipar védszárnyai alá menekül. Hisz maga Trefort, a nagyméltóságú vallás és közoktatási miniszter ur is ipart pártoló nézeteinek adott ecl táns módon kifejezést akkor, a midőn ezeket mondá egyik nagyszabású országgyűlési beszédében: »Ipart, igen ipart kell minden áron teremtenünk., Az ipar emeltyűje & jólét- nek s bizositéka egy nép szellemi műveltségének. Vájjon mi tette gazdaggá a kis Belgiumot, s mi nagygyá a párt-tusákba merült Franczia-országot ? Felelet: az ipar ! Minthogy a ujabb kor azt az elvet tartja szem előtt, hogy mindennek a szabadság a lelke, így az ipar felvirágoztatásának is: csak helyeselnünk kell törvényhozásunk azon bölcs intézkedését, miszerint az iparszabadság elvét 1 «72-ben törvénybe igtatta. Ezen törvény életbe .J^ptetésé-v.e! tág kapu nyittatott a nemes versenynek, melynek értelmében még a 18 évet betöltött kiskorúaknak is megengedtetett áz ipar üzése. De valamint, minden fénynek megvan a maga árnyoldala: ugy a nagyon tágkö... |
