Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
10.97 MB
2023-05-23 15:53:52
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
163
298
Zalai Közlöny 1886. 023-026. szám június

Zalai Közlöny
A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank”, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tisztiönsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány"-ának hivatalos lapja.
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap.
25. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

/
mGY-KAMZSA, 1886. Jonfus 5-én
KIöfizrt és i ár
el! • év v ■ ■ •» írt--
, j • kr
lí;V.,t.vi'' . 1 fr. 2:» Kr
Egyes szam ¡0 kr
(111:1» K T f: * F. K
Sha» ■ P lit»«»rb «n''7. m* «dizor , > miio''Í- ii t .vá''-»i * -réri íi I r.
NYiLTTERBEN
„„io k«''»t k''^f1 »«t t- f I mi-.í«» nll-iék n. ii.i< ii etjrfih r Hit « r» 3<> k . tic''triiriők
23-11s: szám
Huszonötödik évfolyam.
m n
KÖZLÖNY

/V
A lap szellemi részét ill.''iJ! k3ile-m»ii>ek a s*r k s/ctfnéj»h"Z.
• uyagi r.rv*,''-: ¡|l.-:ó kíi/.l inéayek .1 kudóhr .M.-ltior. t>rr mentve int r. nd''"k :
-V rt rj f/-K a n i z s ti ti
n luiiiüiiái.
Bi''-tr.i-n''e''h''n levelek n> m fo-•c K''iit ithak
Kéziratok vissza nem küldetnek
A nagy-k nizsai „Kereskedelmi Jparbanka „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet, a „zalamegyei általános tanitó- '' testiiUta Bnagy kanizsai kisdednevelö egyesület« „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezeta „ m-roni kereskedelmi s iparkamarau nagy-kanizsai külválasztmávyának hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HEilLAP.
Magyarország pénzügyi független-sége s a takarékpénztár — ós hitelszervezet.
II.
Bizonyítékok, hogy külföldi töke jó keiekben szakértelemmel, lelkiismeretesen és teremtő eszmékkel kezelve haszonhajtó és biztos tért talál Magyarországon a gazdászati mezon mindenütt fellelhetők. Legnagyobb ténvleg ugyan más térre tartozó eleven bizonyíték erre, melynek vasér-v i Magyarország e^yik határától a kelet kezdeteig terj dnek, a jelenleg osztrák-magyar államvasút egyike a iegnag^bb és legjobban kezelt vasút társaságoknak Európában, melynek igazgatása joggal mint mintaszerű hires.
'' Itt is basonlólag külföldi, illetőleg franczia tőke jött jeles mérnökök, szakértők és hivatalnokok kezelje alatt Magyarországba, s a kül-föiűi beruházó pénzerőknek tőkében és kamatokban nevezetes és rendes hasznot hozott, és végre az egész országnak a külföldi tőke gyarma-tusitási tevékenységének utján , a beszármazott pénznek polgári kötelmeit oly jelesen teljesité, hogy eme franczia ''tőkén alapított közlekedőn vállalat ma már egy honi vállalatnak teljes polgárjogát birja.
A külföldi kezdeményezésnek és szakértelemnek behozatala Magyarországra nézve ép ugy mint minden más országra nézve is áldásdus. s megérdemli a ssjtó támogatását és elismerését; hasonlólag azonban ép oly kötelessége a sajtónak a visszaélések és a szédelgés ellen harczoln\ melyek az életbiztosítási elvnek vagyis a takarékosság eszméjének ineghamiijtására alapitvák. Eme visz-szaélések ha le nem küzdetnek, az ország kárára a közönség egy részének tudatlanságát kihasználván, oda viendik, hogy a tóke-szegény Magyarországból még pénz fog Ame-
rikaba a legnyaktöróbb üzletek és geniálisan szervezett uiilliószédelgések hazájába kivitetni.
K mellett kizárva egyáltalán nincs, hogy amerikaik, kik a Yankeek országában laknak, intézeteket találnak, melyekuél az ottani fogalmak szerint a tőke sikkasztás vagy bár mely más eltűnés által a takarék betevők illetve a hitelezők hatalma alul elvonatik. Mindennek daczára azonban ismételjük, mit a „Corres-pondance de Pesth* már rég mult évek elótt mondott, miszerint határozottan ő: ültség, és bűnös könnyel müség, ha Magyarországban egy családfő a pénzt, melyet ó magának és gyermekeinek megtakarít, egy amerikai takarékpénztárba küldi, melynek igazgatói saját hazája törvényeinek elérhetlenek, neki magának pedig teljesen ismeretlenek.
Hogy egy amerikai életbiztosító egyesület az egész világon semmi más, mint takarékpénztár, már elóbb bebizonyítottuk Ez annyira meg dönthetlen igazság, hogy közönségesen csak egyszerűsége miatt hanyagoltak el, bár azt- belátni salamoni bölcseség nem kívántatik n»eg. Erre a legkorlátoltabb ész is elegendő lévén mint oly igazságnak föl fogása ra. mely tulajdonképen az ép emberi elme a. b. c.-jébői ön-^ ként származik. Ezek okai óvakodá-sainkuak az amerikai életbiztosító társaságok ellenében, mely óvakodá-sokhoz mi uiár sok érvel ezelőtt, hosszú idővel a bécsi Japok köziemén} eit megelőzve a legeloó kezdeményezést megragadtuk. Ezen óvás az amerikai Tontina-sorsjárék, és biztosítás, vagy is ta*karékbetét ösz-szesitések ellen azért is szükséges, mert oly mértekben a mint haszontalanul (minthogy Magyarországban és Ausztriában bőven vannak a takarékpénztárak, és biztosító intézetek) MagyarorszugraV külföldre és
tengerentúlra pénz vitetik ki, Magyarország financziális és közgazdá.-szati függetlenségének korát késlel-teté. Csak ismételhetjük: hogy minden körülmények közöli megtartja erejét, és érvényes marad.
Még akkor is, ha az illető amerikai biztositó társaságok, vagy is takarékbankok még űz« tésképesek.
Még akkor is, ha azok uem vetemeduek arra, hogy a rájuk egyQgJü, tudatlan europa aktól bizott takaiékfilléreket szédelgő, Amerikában honos müveletek révén elsik-kaszszák.
Még akkor is, ha az illető, Európában ismeretlen igazgatók min-annyian becsületes emberek.
Még akkor is, ha a rájuk bizott idegen pénzt nem te?zik ki ama naponkinti veszélynek, mely a kár-koczkázatok szerfölötti, őrületes kiterjesztéséből ered, s mely egy egyetemes játék bank rendszer szédületes, kiszámithatlan nagyságával valamennyi világrészre kiterjed.
Még akkor is, ha e számos ismeretlen nagyságok elég szakérteit nimel, és jö szándékká! bírva New-Yorkban , és San-Franciscoban a magyar takarékbetéteket aképen gyümölcsöztetik hogy a tóke el ne veszszen.
Mert hiányoznak az ez idő szerinti jog szolgáltatásnál Amerikában az ott uralkodó financziális. és közgazdászati morál, s ama teljes biztousághiány mellett, mely az állami törrényhatósági S és. jelzálogos kölcsönöket burjánozva szintúgy ellepi mint a vasúti értékeket — az anyagi, közönséges biztosítékok, melyeket Európában miuden tóke elhelyezés biztosítására teljesen nélkü lözhetleneknek tekintünk. Az anyagi biztosítékok, a melyeket 8ma amerikai igazgatók jóakarata meg nem teremthet, melyekkel azouban, hibáikat fölhasználva mások rosz akarata és. üzérkedési kórsába a biztosítottak
kárára visszaélhet, ma Amerikában oly tökéletlenek, hogy minden ép eszű európai Azon meggyőződésre jut, miszerint számára tőke elhelyezés végett az amerikai biztosítékok egész lépcsőz''tén még csak egy évre sem. annál k< vesbé pedig 20, vagy 30 évre, avagy egy egész emberélet | tartamára terjedő biztosítási szerződések tekintetében ama financziális, ;és jogi biztosíték nem kínálkozik, , melyet idegeu vagyonnak minden kezelője szükségképen kell, hogy föltétlenül megkívánjon, hacsak a köteles felügyelet vétkes elhanyagolásában magát bűnössé tenni nem akarja. ''
A magyar állam nemzetgazdá-szati függetlenségét a mi illeti, csak arra hivatkozhatunk, a mit évek elótt erre vonatkozólag mondottunk; és pedig: hogy a financziális önkormányzat terén, annak kifejlesztésére az egyes polgárok, testületek, törvényhatóságok, társulatok, érdekeltek csoportozatai kell, hogy nem üres szónoklatokkal, hanem tevékeny erélylyel vegyenek részt a reformban, mig végre ama káros és kóros szokás meg fog szűnni, hogy az adózók egy része az adó terhét hordozó polgárok egyetemétől, az az: az államtol ajándékokat, vagy munkaszolgaitatásokat követel, melyek a belföldi megtakarított tóke segítségével a szabad társulás utján, sokkal job ban. >okkal olcsóbban és sokkal gyorsabban. és még önérzetes polgárok jelleméhez í 11 • bben is megszerezhetők. Ismételjük, hogy minden államnak politikai függetlensége legsarka-lato-abb alapjaiban tökéletlen mindaddig, mig a politikai állami önállóság ama financzialis, és anyagi erő által nem biztosíttatik, m<ly épen azért nélkülözhetlcn marad, minthogy minden államnak kpzgazdászati és financziális erői az "''ország véderejének s a védelem Bonyolódott
í
katonai rendszerének költséges készülékét táplálui, és fon tartan^ kénytelenek. )
Minden állam, mely( a/külföldi hiteltől nagyon is függ, és\a melynél a tóke árát a tőkepénzesek, és milliónyi belföldi takarékoskodók közötti verseuy nenl^befolyásolja, a verseny eme hiányaért is a külföldtől való függésnek — mely ép oly költséges, mint bizonyos körülmények között veszélyes is — következményeiért, kénytelen nagy áldozatokat hozni. A tökéletes függetlenség financzialis téren csak a belföld tóke-gyüjtó takarékosságának utján érhető el.
Mennyire elválaszthatlan a gaz-dászaii nevelés, és az anyagi önállóság iránti érzék az állami függetlenség politikai rendszerétől, látható leginkább abból, hogy a tókeképzés és a takarékoskodás mezején Ma-gyaro''szágon elért sikerek összege csak az alkotmany visszaállítása, vagy is 1867. óta növekedett válóban amerikai gyorsasággal.
A Marko-jubileum
Lapunk legutóbbi számában je-'' leztük már, hogy Marko Antal a nagy-kanizsai vasúti-állomás általánosan ismert, derék főnöke jubilál, . . de csak baráti körben. Azért akartunk arra, hogy „baráti körben" kiváló súlyt fektetni, mert korunkban ajubilálás, a minden áron való ünnepelés és ünepeltetés valóságos kórság. Az előtt szép időt eltöltöttek jeleseink egy-egy életpályán s eszök ágában sem volt azzal kérkedni, abból tőkét csinálni, ami kü!önben is inkább isteni kegyelem mint emberi érdem. Most már még a tízéves, tizenötéves jubileumok is divatra kaptak. A 25 éves jubileumok napi renden vannak. Hát iszen az ellen még nem lehet senkinek ^ kifogása; ha valakinek egy életpályán
T í r c z a.
„H»lj me^ h..t te butlru a*-sony''. h»lj mi-g
nyomban,
S»eretd bxeretödet & paradicsomban . .. Halj meg Lát.. . Lalj meg hát . . hűtlen gonosz asszony '' Hüuös lelkűdnek az I»ten irgalmauon!«: . .
Szép Ilka szirének rózsapiros vér« Kicaeppen a sírdomb fehér k^resetjére ... Leborul azntán kedresn nirjára... SxirrtJ szivének ez rolt balladája!
BAtintfl Bálint
Szerető szív balladája.
A t- metG felett cs''.llsgok ragyognak Xafy a búbinata a szép várass»onynak. C''Sriídes éjidöben ott jár gyászrobábau A pihenő holtak búz birodalmábau.
N*ey a 1 irodalma Tiborcz hitve»ének, Petíff gyöngyharmatja nefelejta-szemének. Mint a »zomorút''úc, szive olyau gyúró»: Szeretője airja ott az a virágos.
Zokog a búbánat szép Ilka szivébsn : ,Ob édes l»tenem ! . . . add ót vissza nt''ke *» 1 Miért is .. . miért is étek e világon ? . .. Ót «zerettem mindig, ó volt boldogságom ! /
Mrg most is csak téged szeretlek oh, édes ! Te i-rt-d hfi szírem oly keaerüsfgej. .. Megbocsátja Isten szerető szivemnek, Hogy mint asszoay is csak tégedet «eretlek I"...
Czij.ru,bokron dalát egy ualogáuy airja A tyonyortt asssony leboml a sirra . . . Csalogány s bű* a-szony ugy z.ikognak szépe:i, Af*:;yragyogású kékcsillagoa éjben.
íme ! a fáknak f«-kete árnyában Kí-zi-leg zord Tiborcz . .. éles t5r markában. .. A rémes haragtol szór szeme ssikrákat. Túndt>klik mord rénye gyilkos torraiának.
Szárnypróbálgatások.
(Klbcszcli-sek gyakorló iskolai dolgozataimból *)
Irt»: Weber Antal.
Hafrl .. te csalfa assso y . . . ilyen a húséged! ? ''ÍJ mered megcsalni bún sseretS férjed ?
szeretsz még most is. te ezudar ... te ringyó !
azt hittem : szived szfizi rózsabimbó !"
A oap és a
I
hold fsierelni«*.
(Mese.)
- Egy ismerősöm valamikor azt áili-tolta, botry köztem é« ax ¿lom kö t anti-paihiioak kellett kifejlődői. P>-dig dehogy ! A dolog ebben lelte magyarázatát: H»l az álom keresett eogem, hol meg 4n kereatem as álmát a igy megtörtént, ho^y a kölcsönös k -resgélésbeu nem tudtunk egymásra taláioi; de ba aztán ez valahogy mégia bekövetkezett, az a látszólagos ellenszenv költünk nagyon is m-g-bazudtoltatolt, — mert oly hév szeretettel aietiQok. egymás karjaiba, oly sokáig tartottuk egymáat átölelve, hogy a rond-azerml közénk tolakodott harmadik alig volt kápea öt tőlem, en^em pedig ő tőle elválasztani.
• E.y régi irott fflzotke került a napokban kezeim közé: — régi. gyakorlóiskolai dolgozataim gyűjteménye. Nem emlékszem, hogy e tárgyakat hasonló fe!d lgozásbzn már sajtó alá adtam rolna. Hanem ezek bizony csak azá''nyprób^lga ások. Sserső.
Tobbazör volt alkalmam a feulebb érintett ker?sgn ós körben tapasztalni, hogy —
1) mikor a uap lemegy, »kkor feljön a hold;
2) mikor íeljön a hold, »kkor m-g lemegy a nap;
3) mikor a uap feljön, akkor lemegy i hold, éa
4) mikor lemegy a hold, akkor pe-dig-a nap fölkel.
Kutattam, kerestem e tünemények okát, végre megtaláltam. A ki kiváncai rá, hogyan é* mennyiben, az olvassa el a következőket és megtudj*.
Abban a boldog mjtnologiai korban, mikor nemcaak az emberek hanem az istenek ¿a istennők, aőt az égi t -u''.ek is képetek voltak a szépet tenni és szerelmeskedni, élt egy igen ga«dag király, ki uem csak sok-sok péozz-l é* nagy országgal, — de két e^zméoyi szépségű leáuy-nyal is birt.
Ez a két L*ány iker teatvér volt é* annyira hasonlított egymáshoz, hogy atyjok, a király ia szQnteleo összetéveszt* őket.
De ha termetre, arezra uéivo ha-sonlito tak is egymáshoz a király l*á-nyok, gondoUozás módjuk é k«*dé!y állapotuk teljesen elü Ö:t egymástól; mert mi^ Irma majdnem a pajkostá^ig jóked''ü és csacsogó volt, addig Arsnka ábrándos éa magába vonult természettel birt. Abban megint hasonlítottak egymáshoz (•mi mai napaág már — kinek öröm, kinek fajdalom — a mesék országába tosik), hogy 17 éves koruk daczára nem tudták: mi a szerelem?
A két le4ny szépségének és gazdag-algának hire csakhamar az égési akkori
..Igen, őt szeretem, mindig 5t szerettem, Akit t* uarnok nr! megötél érettam... O''d meg hát szivem is .. öld meg te kegyetlen ! Orükrs övé less hQséges zsarelmem!''"...
sseglutea világot bejárta a messze országokbúi zarándokolt az ifjak egész serege ama világ szépségeket megcsodálni és lehetőség -aetén az egyik kezét, szivét és hozományát megnyerni. Ez utóbbit merem állítani, az egyik aets tariottaa maga részére lehetetlennek, — sót titoktartás f«lté ele mellett azt is bizalmaaan megsúgom, h<>gy volt köztük akárhány, ki egyszerre mind a két lány szivét kezét és hozományát a legnagyobb örömmel fogadta volna el.
Dd hát a kél loány szive minden ezidsig bemutató t imádó iránt érzéketlen maradt, a noha a király gyakran nagy fejcióválgatással hirdette ki a palotájá-b*n tgyb^seregle''t kérőknek a kosár kapást, titak ban mégis örült, bogy leányaitól — kikel minden ingó, ingatlan, avagy magából mozgó vagyonánál jobban szereteti — megvalnia nem kell.
Egy alkalommal a király hozsá siető leányait arról az örvendetes eseményről érteaitette, hogy a nap kérői ao-rában a Nap és Hold is meg fog jelenni.
A lányok mosolyogva fogadták e hírt s ez alkalommal érezték először, bogy as idő végtelen lassúsággal halad a . valami szokatlau izgatottság vesz erőt rajtok.
Végre elérkezett a látogatási idő, fel.árattak a szomszédos ter-m aj ó szárnyai és belépett a N-p és a Hold; az első ragyogou. fényesen, szépségének büszke tudatában, a második szerényen, szemlesütve. de annál igézőbben.
És ime itt is megtörtént az a ssám* talanszor ismétlődő eaet, hogy mind a két leány a kérők egyikébe, a Holdba lett sserelmes.
As ap* nem tudta megmagyarázni leányai ssótlanaá?ának, ábrándos merrn-
gésének okát, de a N»p «ejtve a való'', a ssomszéd terembe ké''te a királyt, hol ezeket moodá neki :
,Én Irmát szivemből, lelkemből és minden erőmből szeretem. Mig hétszer végig járok a föld felet*, addig tudtára adhatod, hogy éo őt magamnak megkérettem a elkeszithet^d házad végleges elhagyására. Ha p%dig kérésem teljesítése akár a te-, akár az ó akaratán megtörnék: országodtól féoyem és melegem adását megvonom. Akkor ám ti és alattvalóitok lássák, hogy mihez kezdenek.
Irma kétségbeesve keresett segélyt a szeretett Holdnál és ez mindig meg is tud la vigasztalni őt.
Szegény Araoka, ki néma tanuja volt a Szerelmesek boldogságának, az ő ábrándos szivével pokoli kinokat állt ki viszonzatlan szerelme miatt. Végre fájdalmában, meg abban a reményben, hogy ha Irma nem lesz jelen, a Hold őt fogja szeretni, megmondta a Napnak, hogy nővére >ersenytársával szerelmeskedik. A féltékeny Nap a rendez-vous ártatlan örömeit élvező fiatal pár között termett s Irmát hirtelen karjaiba véve, eltűnt.
És a szerelmes Hold elment kedvesét keresői; de hogy a Napnak erről sejtelme se l«gyen, éjjente folyta''ja zarándokló útját. Behatol minden szobiba, minden üregbe s ha kedverébez hasonló arcsot lát, közeliti ezt magához; ha pedig kereaéiének hasztalansága teljesen elkeseríti őt: szembe száll a Nappxl és követeli Irmája kiadatását.*)
As áruló leányt kinos büntetés érte: a Hold tekintetére sem méltatta őt. Bu*
*) Az első réssben az alvajárásra, — a másodikban a napfogyatkozásra tétetik czélzás
Mai «»á—Éúm fóliv melléklet van csatolva.
HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1886. JUNIUS ö-én
kifejtett szorgalma és tapasztalt be-csületessege elismertetik, de hogy 10—15 évi érdemért városokat, megyéket sót országokat betöltő ovatiok és oratiok történjenek, — ez már kissé túlhajtott, buzgóság az érdem méltatásában. Éppen azért Marko Antalt szépen jellemzi az a szerénység is, melylyel vasúti tisztsé gének 25 éves jubileumát ünepelte; zajtalanul, elvonultan, tisztán baráti körben. Csináltak volna pedig nagy hü-hót, csak engednie kellett volna, azon barátjai akaratának, kik azt nagy ünepélyességel szerették volna megülni, itt Nagy-Kanizsán, ö szépen megköszönte jóakaratjokat és máj. 29.-ére meghívta őket . . . leilei birtokára; de ott sem vitette őket falusi kastélyba; (ott is csak zajos lett volna az) hanem a kies fekvésű kishegyi szólóhegyre. Az az ó legkedvesebb helye; oda szokott néha elrándulni pihenőre a hivatalos gondok és fáradalmak után; ott ülte meg szerényen cseudben az emlékezésnek azt a szép ünepét, mely ment volna minden tüntetéstől. Az emberi érdemeket szigorú szemmel bíráló s a kötelesség-teljesítésben különös és magasabb érdemet nem látó tisztviselő és fónök hála-ünnepe volt az inkább a mindenek Urához, mint jubileum. Ezért vagyunk mi éppen elismeréssel; ezért rójjuk le Markó Antalnak az elismerés adóját e helyen. Ez elől legnagyobb szerénysége mellett sem zárkózhatik el; mert ez már nem is neki szól, hanem a közönségnek.
A jubiláns máj. 29 én a reggeli gyors vonaltal indult Lellére, hogy ott a délutáni vonattal érkezendő barátainák fogadására előkészületeket tegyen. Lellére a vasúti állomás: Boglár. Itt az érkező jubilánst diadal-kapu várta. A diadal-kapu közepén egy vasúti tárcsa alakú lapon a következő felirat állott: „Isten hozott! Éljen Markó Antal 1861 — 1886.«
A jubiláns erre elkészülve egy átalán nem volt s igen meglepte. Mikor egykori gyakornok tanítványa: Krizmanics, mint boglári állomási fónök őt a kilépésnél megkapó, lelkesült szavakkal üdvözölte s egy kedves kis lányka (^fe^zlényi Boldizsár ottani tiszt rokona) szintén üdvözlő szavak kíséretében gyönyörű virág-csokrot nyújtott át neki: i minden számítás
nélküli, önzetlen szeretet és ragaszkodás eme váratlan ovacziója annyira meghatotta, hogy szólni csak alig birt; könnyei kicsordultak s ót fogadó régi tanítványai nyakába borult. A gyors vonat utazó személyzete látva e valóban megható jelenetet, a coupékból kihajolva, tapsolt és „Éljen Markó Antal! Éljen a jubi4ans!" szavakkal üdvözölte Markóc Az utasok | között két igen előkelő rangú katonatiszt s mágnás is volt, kik a jubilánst személyesen üdvözölték.
Markó innen egyeneien Kishegyre ment, hova estére kelve azután barátai is megérkeztek. Ott igen kedélyesen folyt az üunepelés. A jelen volt vasúti tisztek többnyire mind tanítványai voltak a jubilansnak. Ott volt Lukács, kassza-revisor Bécsből,
— Bu sics, szombathelyi forgalmi ellenőr, a Kotzig. szentiváni állomásfőnök. Krizmanics, fónök, Messlényi vasuti-tiszt, Bozlárról — Veidinger, állomási-főnök, Szántódról - Péczely földbirtokos, Kis-Komáromból — Scherz földb., Boglárról — Hajgató, Gerhauser lovag és lapunk szerkeszr tője Nagy-Kanizsáról. Azok, kik valamely akadály miatt baráti kötelességüknek a jubilánssal szemben személyes megjelenésök által eleget nem tehettek, távirati uton üdvözölték. Egész özöne érkezett az ilyen táviratoknak, a Délivaspálya különböző irányából s több, a Délivasutnál igen tekintélyes állást elfoglaló hivatalnoktól.
Nem lehet leírni azt az őszinte ragaszkodást, melylyel jubilánst volt tanítványai az alkalommal körülvették. Annak idején talán nehezökre esett, terhökre volt az a vas-szigor, mit egykori főnökük kifejtett; de most már
— mint többnyire felelős főnökök — belátják, hogy az a szigor nem csápán a Délivasut. ügyének és érdekének lendítése, előmozdítása szempontjából, hanem az ó müködésök hozzáférhet-lensége okáért is nagyon szükséges volt. Akkor talán bal-szemmel néztek rá szigoráért, — most pedig mint érett, komoly férfiak, öröm-köuynyel áztatták, csókokkal halmozták el.
Lélekemelő volt a'' tanítványi hálának minden felől való nyilvánulása; mely a jubilánsnak is sok könyet csalt nemébe, mert nyilván arra gondolt, hogy a legridegebb pályán is terem az önzetlen jóakarat, s a nyílt szivüség számára hála-virág.
! Bukófalvi Markó Antal : 1838. éri márczius 5 én született I Mantuában (Olaszországban) hol ma gyar származású atyja mint cs. kir. tüzértiszt volt állomásozva Onnan később visszakerültek Magyarországba s itt az alig 8 éves Antal már k -tona-intézetbe került, E közben beálltak a 48-iki zajos események, majd a forradalom, mely Markó Antal atyját magával ragadta s Görgeynek hadtestében küzdötte azt végig s pedig oly vitézül, hogy a váczi csata után Görgey személyesen tűzte fel mellére a vitézség kitüntető jelvényét, az ezüst babér-koszorut Ekkor az ifiu Markó Váczott volt, mint katona-nö-| vendék. Görgey egy alkalommal meg-, látogatta a növendékeket s mindjáit ''az :fj. Markó után tudakozódott. Mikor ez eléje lépett, megveregette '' vállát s a 9 éves ifjúnak ezt mondá: ; „Fiam, iparkodjál, hogy olyan hős legyen belőled, mint ápád.u Azután egy ezüst lázsiást adóit neki
A katona-intézetből 17 éves korában került ki mint had-apród; 19 éves korában tiszt lett s mint ilyen Cseh-V Német- és Olaszországban volt állomásozva. Az 1859-iki hadjárat alkalmával részt vett az olaszországi csatákban is és Magentánál megsebesült.
A Déíívasuthoz 24 éves korában jött; s mint ^vasúti tiszt, Budán s különböző helyeken szolgált; majd 1861-ben (tehát csakhamar) főnök lett Szabad-Batthyánban. Mint ilyennek Tárnok, Bodajk, Keszthely, Siófok Boglár, Lepsény voltak állomás helyei; 16 év óta pedig Nagy-Kanizsán állomási főnök.
E valóban kritikus position ritka szigorral és páratlan erélylyel működik, anélkül, hogy valaha elismerésre gondolt volna vagy gondolna. Mind a mellett az 1878-iki mozgósítás idején kifejtett önfeláldozó tevékenységeért legmagasabb helyről elismerésül a koronás aracy-érdemkeresztet nyerte. Ezen kivül tulajdonosa egy német lovagrendi keresztnek is. A kitűntető jelvényeket azonban csak nagy ritkán és csak kiváló alkalmakkor lehet mellén látni; mert az ilyen dolgok alkalom nélküli fhogtatását léha hival-kodásnak tartja; ennek: pedig nemcsak gyűlölője, hanem határozott üldözője is. Nyílt, őszinte, egyenes jellem, ki gondolatait a leplezetlen *zót ingyért, de minden utógoudolat, minden ma-
liczia nélkül méri. Ha pénzért mért yoln*», ha jellemével összefért volna a számító diplomatai simaság, tán több és nagyobb szerencsével futotta volna meg tiszti működésének huszonötévét; de nem tekinthetett volna oly nyugodt önérzettel föl és lefelé egyaránt mint jelenleg, a becsülettel, a tiszta szándékkal, a kegy vadászattól idegenen végzett hus2onötéves munka után.
A nap fárradalmait családja körében szokta kipihenni. Övéit rajongásig szereti s tiszta boldogságot csak körükben élvez. Legidősebb fiu-gyer-meke már vasúti gyakornok s ez évben tisztté lesz. Azonkívül tehát, hogy a Délivasutnak oly sok derék és jeles hivatalnokot nevelt — kik j iránta most oly hálás elismerést tanúsítanak — még saját fiát is vasúti tiszti pályára szentelte.
Vajha illetékes vasúti körökben mozgaiom indulna meg az iránt, hogy a társulattal szemben oly szép érdemeket szerzett derék férfin huszonöt éves jubileuma alkalmából kellő mél tatásban és kitüntetésben is részesülne.
Csakhogy — fájdalom! — korunkban már az érdem, a becsülettel megtett kötelesség nagy ritkán, s inkább csak a „szolgálat* szokott nagyobb szabású babért aratni.
t
Besenyei Ernő
A szt. gróthi vál. kerületnek gyásza van.
Országgyülésü képviselője galantai Besenyei Eruő, máj 27-én este 10 órakor sümeg-mihályfai lakásán jobb létre szenderült.
• Három egymasutáni cikluson hép viselé mérs. ellenzéki programmal a szt. gróthi kerületet mindenkinek megelégedésére.
Kitűnő emberbarát, szeplőtlen jellemű férfiú, hazáját — melyet a szabad-ságharcz dicső napjaiban mint honvéd százados szolgált hősies vitézséggel — megyéjét, kerületét rajongásig szerető hazafi, éi tanügyünkön a minden jóért, szépéri, nemesért és nagyért hevülő lelkének egész melegével csnűgő tanitó-barát szállott vele a sirba. —
Nemes, egyenes és férfias jelleméért becsülte ót az ország-gyűlésnek minden tagja, pártkülömbség nélkül. — Tobb Ízben figyelmet keltő íelazóllalásai számot tevő tagjává avaták őt a m»gyar pária ''mentnek.
M''je volt ő a megyének, — köztui domésu. — A hol tenni, áldozni, fáradn-kellti a közügyén, a hasáért, a megyéért. , mindenüti ott lehete látói a csüggedést
jában meghalt szegényke de boldogtalan szerelme a sirb«n sem hagyja nyugodni. Arra utazók alii>ják, bogy csendes holdvilágos esten a romban heverő királyi p*lota faléinál egy fehér nő alak jeinnik meg és imádj« a holdat. M-gjelenése pil-Unaiaban elneiuul a cs-logany és nem zokog a z-phyr, — mintha ekek is tudnák, hogy nem szabad szegény Aaank.it háborgatni.
Ést te <r*ékeny szivü olvasóm, ha a rezgő hold világánál az egyes tárgyakat megnagyítva látod, jusson eszedbe, hogy egy egykoron boldog vőlegény keresi elrabolt aráját, — a ha szerelmes, boldogtalan szerelmes vagy: pan»szo''d el neki fájdalmaidat, — ketten megélt-hetitek egymást . . . hisz ő is szenvedő.
III. Alomkép.
— Rajz. —
Leszállt a csandes est, fekete leplével beterítve a téli vidéke'', melynek szép-égéből a magasba nyúló hegyek homályba burkolt oldalain «lő-eló csillámló gyertyafény, mint méla cflill*gsugár tekint as elhagyott, kanyargó útra le. Mennyi öröm és mennyi bánat, — minő kétségbeesés és minő boldogság csoportosulhat az egy »s lakok esti világa körül? HAny megtört remény siratja csalódott életét és hány mosolygó szerencse üli örűmuapját az elzárt falak csendes rejtekében? Ki tudja ezt megmondani,ki felelhetne erre??
A Mexikóban <alá h«<ó négy legszebb leanynyal, aiket az e''aó istennők neveire kereslteitek el, házasították ót össee. Ezekkel actan élt ó ez árnyék-világban olyan életet, hogy T«''C~lepoka a másvilágból is megingvelheite és nem is állok jót, hogy nem irigyelte meg.
Ismét elérkezett a legnagyobb ünnep.
A foglyot megfosztották ruháitól, elválasztották uej-itől és eddigi szép éltének isten hozzádott kellett mondania.
t
Egy királyi bárka átszállította''őt as obion tul álló templomhos. mely a tenger bölcsőjénél, egy óra járásnyira a várostól, emelte égnek büszke homlokát. Ide özönlött a nép is, tan uja leendő az áldozás végzésének.
Mig a menet a templomhoz ert, letépte magáról a szerencsé''len áldozat*virágköntösét a összezúzta a hangszert, mely fogságának oly sok óráját vidította fel.
Mikor felérkeztek a hegy ormára, hat áldozártól fogadtatott, kiknek őszülő hajsátora hosszú csigás fürtökben omlott le titokzatos byegroliphekke! beirt talárjuk fekete redőire.
Oda vezették az áldozó kőhöz.
Öt áldozár szorosan leköté fejér, karjait és lábait az oltárkőhöz, mig a ha. todik egy adott jelre elvégzé véres feladatát. Itztly által vulkánikus anyagból készített késével nagy gyakorlottsággal hasította fel aa áldozat keblét s kezét a vérző snbbe dugva a még vonagló szivet kitépte a mellből.
A vér áldozár el''siör magasra emelte a szivet, miközben a nép arozra borult, azután oda csapta aVszobor istenség talapzatához és széttaposta lábaival.
Az áldozás megtörtént.
\
Leánykák, lelkeim, értsétek meg! Ti is így szoktatok. áldozataitokkal bánni.
II.
A virág ko»zoru8 áldozat.
— (Törtéueti kép.) —
A mexikóiak legnagyobb ünnep* Tezcatlepoka iscen tiszteletére szenteltetett. Ugy imádták őt a buzgó hívek, mint egy igen szép férfit, aki még örök-ifjusággal is meg van áldva. Hogy az emberi nem szebbik fele szerette ól kü lonösen, no hogy h4t ő is az asszonyoknak volt inkább nagy patrónusa: azt talán meg sem kellett volna emli-lenem.
Egy alkalommal a mexikóiak egy eszményi Bzép férfit foglak el. Elhatározták, hogy őt fogják bemutatni a kedvelt istsnségnek. Külön tanítót kapott, aki abbsn oktatta őt, hogy kell szerepét hatással és fölén;nyel betölteni? A legpompásabb ruhába öltöztették, a legnagyobb tisztelettel vették körűi és a legszebb virágokkal koszorúzták meg.
Ila sétálni ment, egészsereg királyi apród kísérte ót útjában • ha eszébe jutott valahol egy dalt énekelni, a nép arezra veté magát előtte, miut az ő jó islsnének helytartója előtt.
Megtörten ül a nő karszékében ; halavány arcra: szomorúan hajija le kezeibe. Sötét szema könyökkel tel lik meg, valahányszor az előtte fjutkosófiu bo''dog-sággal folytatott játékára tekint.
Az uralgó csendet a kandalóban összeomló zsarátnak hatk nesze, a nő só haja vagy a gyermek, vidám felkiáltá sai szaki ák meg.
0» ül 5 szótlanul, mozdulatlanul, egy helyro nézve, mintha m:nden élet elhagyta volna; minden igyekezete daczára sem szabadulhat attól, ami benne mindent elfoglalt, ami köréből minden száműzött: a titkos fájdalmas előérzettél. Nem érez, nem lát. nem hall, nem gondolhat másra, mint erre; es tartja egész lényét eltöltve
A gyermek idegenkedve tekint a szoborszerű alakra. Majd hozzá megy, hízelegve simul termetéhes s félelemtől remegő hangon susogja;- „Édes anyám!" A nő alig érzi, alig hallja azt. A gyermek szótlanul leül anyja lábaihoz, — rá is átragadt a búskomor sejtelem. így ülnek hosszan, csendesen. Az őket körülvevő caend még némább, még ijesztőbb lasa. Az elhaló tüs világa hosszan raj-
zolja árnyékaikat a aZ"bi fényes padla tára s fel-fel lobban néha, mintha fajua neki a svemsugár, mely részvé''lenül barnul végvonaglásaira.
A csendbe idt-genszerü nesz, léptek zaja vegyül.
A nő figyel, felemeli fejét, elazál-lott lelke visszatérni látszik.
A léptek zaja ming közelebb, közelebb hangzik.
A nő feláll; halvány arcza -kípl-rál, szemében a visszatért remény su-gára dereng.
Halkan kopognak.
Az anya öröm sikoltva rohan az ajtóhoz, de e pillanatban visszatántorul.
Csonka hadfi lép be. Jobb karja fehér kendöve^ van felkötve, melynek alsó részét veresbarnára festé a megaludt vér.
„Hol van férjem?" mind as a mit a nő kimondani bir.
A térfi szemében köny p*reg, mely lassan végig gördül halavány arczán. B*l karjavai előbb az égre, azután a
fűidre mutat:
i •
— Ott van ő a többiekkel fenn a mennyben és lenn a sírban. — So kan, nagyon sok«n voltak. — Egy sírba tettük őket. — Én hallottam utolsó sóhaját, mely a te neved volt és én zártam le szemeit. — Itt van órája, tár-czája és gyász jelentése. — Isten veletek! —
A férfi elhagyja a szobái. A nő egy pillanatig utána bámul, a után hangtalanul összerogy. A fiu ráborul a csendes tetemre s zokogva susogja: „Édes anyám !" A lő nem érzi nem hallja azt.
A kandalló tüxe utolsót lobbant, rezgő, bizonytalan fény nyel világítva meg a kéUégbeeséatől elájultakat, — azután ő is elazenderült. Én meg felébrrd''em.
nem ismerő harezosok első soraiban, Bessenyei Ernőt.
63 éves volt a megboldogult.
A kitűnő szellemi képzettségű férfiú, a gazdag élettapasztalatu emberbarát, a mindenkit meghódító finom modorú gentleman, a törvénykezés terén jártas jogtudós egy ős, nemes magyar családnak sarja most — — ott nyugszik a mihályfai tametőben ; ott porlad az egykoron oly nemeson érző sziv, ott a néma hantok, ott — a hideg érzéketlen göröogyök köző-t, fásult testtel, néma ajkkal, örökre bezárult szemekkel, dobogni megszűnt szívvel, — — csendesen, • — csendesen I —
Május 30-án délután tették a< örök nyugalom helyére.
Választói közül igen igen sokan, tisztelői, barátai, egyházi és világi notabilitások mind, mind ott valának — a kerületből és a távol vidékekről — a végtisztelet lerovásánál, hogy végső Is. ten hozzàdot mondjanak a szeretett halottnak, hogy tanúi legyenek, mint költözik a hideg sirba az. kinek lelkét egész életén a haza és emberek iránti szeretetnek magasztos tüze hevité, — mint száll le a sötét sirba az, ki egész életén át a .világosság terjesztője, embere és barátja vala.
A gyásszertartást Sümegről Ngos Mild Mihály prépost ur végezte a gyö mörei és mihályfai plébánosok, ugy a sümegi e. lelkész segédkezéae mellett. — A vidéki, jelesen sümegi, rendeki és helybeli tanítókból alakult dalárda megható gyász éneke mellett véget érvén a bessentelés, 8 miután a szebbnél szebb koszorúk özönével boritott érczkoporsó a gyászkocsira helyeztetett, a szt.-gróthi önk. tűzoltók elismerést érdemlő rend fenntartása mellett megindult az óriási népsokaaágu gyászmenet a temető felé.
Itt, mielőtt a koporsó átadatott volna az anya-főidnek Fenyvessy Fe-renez orsz. képviselő, mint az orsz. m. ellenzéki pártnak kiköidöttje mondott körülbelül */k óráig tartó remek gyászbeszédet.
Kitűnő szónoki erővel és a fájdalomnak ki-kitörő nemes hevével ecseteié a lánglelkü szónok a megdícsőültnek tolt nélküli múltját, mindig tükör tiszta jellemét, igaz honszerelmét; — és méltatta ugy a megyei életben mint sza-badságharezunkban és a magyar törvényhozás termeiben kifejtett tevékenységét.
Kevés szem maradt a remek gyászbeszéd hatása alatt szárazan ; de nem is ctuda hiszen oly — érdemekben g.zdag férfiú, a kit életében mindenki tiszteit, mindenki szeretett és osztatlanul mindenki még politikai ellenfele is nagyrabecsŰit, — mél ó rea, hogy halálában megkönyezzük, megsirassuk.
Nyugodjál békében drága halott.
Sirod sohasem leend egymagában, ott leng majd szüntelen langy zephirkék alakjában tisztelőidnek soha nem muló emlékezete.
Nemes lelkednek porhüvelye nyugodjék háboritlan csendben, és a mi emlékenetüukkel egyesülve lebegjen sirbantod felett szakadatlanul a béke malasztoa angyalai
Szebb hazába költözött lelkednek pedig fényeskedjék az örök világ, most és örökké. — Amen 1 Isten veled!
Pox&ogár Gyula.
Vélemény.
A fögymnntium dittvittgtíjának kritikája.
A „Zalai Köslöny" f. évi máj. 29. megjelent számában —r.— aláírással közölve lett a n.-kanizaai főgymnasium diszvízagája, helyesebben a zárünnepélyének leírása, mely egyszersmind az ifjúság ének s egyéb előadásait is boocz-kés alá veszi s mondhatni szakértelmű megjegyzéseivel is kiséri, melyek az ének éa zene előadásokra nézve ezigoru bírálatot, s a mult évekbeni sikerekkel lett egybehasonlitáa által némi megjegyzés-ket foglalnak magukban.
Távolról sincs szándékom az előttem ismeretlen s —r.— betűvel jelzett czikk Írójának kritikáját vele szemben vita tárgyává tenni, mert nagyra becsülöm az ismeretlent már cs*k azért i<, hogy — meglehet — szakértői figyelmében részesítette az ifjúság müelőadá-sait, — s erre szükség ia van, — haortn eltérő nézetemnek kívánok csak kifejezést adni azon megjegyzése ellenében, amidőn elégedetlenségét nyilvánítja as éneknél az ütenyrészek helytelen beost-tása, s a zenénél a hangszerelés gyarlósága miatt.
Nem tudni, hogy czikkiró ur ez-iránti túlbuzgósága ezen müvek vezetőjét, vagy a közreműködő ifjúságot ki vánja-e leszorítani a további pályatérről; — de csikkéből némileg következtetési vonhatni, hogy as ifjúsággal ugyan meg
Folytatás a mellékle-eu.
c huszonötödik évfolyam
ahsicurazioni gene
l^vi-rrKI^ __ Nyereség-éa veiurtesér-s
.V tó tel neve
zalai közlöny
1886. Junius 6-¿n.
188». évi mkki^ícoe:
ax A. mérlechfT. (18WÍ.) _KIADÁS.
rwl''k » «-vr51 : tux'' ituwlt»*, . • ..........
J. ,x» MmáBybiztneitáa........
- T*tsl<* olv károkra. melyek ISM. deoz. 81-én
oíz fuzjrüt''.en voltuk:
T^a/iTítositás " .........
k «iUiuttiayblstorttas ........
'' Jrg!.irt.wit*»............
Drik » törtek lavenáaávsl«
a) tB*''''»«0"''1*" • ............
I ha! itmanvhiztosltáa
c; jrjtuZKWtti"............
. Cof vrovilletekek: tuxíí «•>">«»». & .x»;üuu»nyt>izt™,it«» ........
e> j*j;l4»t"Mt»»............
. tök'' Mh<lye*r*ek jr.v*l.-W: * .rfrl''Wrkrc ad»»« e.oleifek kamatai . . . V) Ali»". <"• kSz-értrtipapirok kamatai és oaz-
f\ K»l» *,''"k vi!to«*áD.itái.Í«lí. folyó''minl.i-
tol "
1 Svere^
.nletkülönt. értékesítsek folytán ■
1 Aí''«ü»"''
más «rtékpapirok többletértéke u
::i iki ánolyaai szerint .«xámitva taif if• "" a tOkfir-
svrf but»*i''axt>*n elcrt eredmenyek
OMxesen
A. tétel neve
"5t
K I * d H ■ o k
1. Viazontbiztositáai dijak;
a) tűzbiztost tAs . . .
b) azáliitinánvbirtoeitáa e) jégbiztosítás ....
t. Károk >
a) tfizbiztoaitás kMU. kárösszegek 2.641.62K.13
tart. méc ki nem fizet, károkra <19,41«I
b) azállitm.-bizt. kiftz. kártaofcek 85*1 ¿tt |
tart. witt ki sem ftzet. károkra ltOStui^
c) Jécbixtoeitáa ki fix. kár*a»zesrek 1.KS.G43J1
tart. bmc ki ama fizet, károkra 3^.57 Díjtartalék ÍM. deexember M én mef folyó biztosításokért
11 > &. 7 XI ««CBS
.1478817 S7

i
teljesen t eb ennen tas
a) tűzbiztosítás
b) szállítmánybiztosítás Az év folyamán fizetett járulekok:
a) tűzblztoaitá» ............
b) szál litmánr birtodtás .........
e) jegbiztositaa ......•••••-.
Kezelési K&ltnegek :
a) tfizblztoaitia
b) szállítuiuvb¡ztoMtáa ........
e) jégblztoeltas............
S. Adók éa lUetékek: a) tűzbiztosítás
arrantít
617*11!« atsu i i 1ÖÍK- IT
2111878,74
a) tűzbiztosítás ...........
b) szállítmánybiztosítás...........''7*2
ef Jécbixtoaitia............
?«M3<r, HI
Iioaw; >; •¿i«*?»;
«18T*I 86 .
7. A nrnrdíj és elSlec pénztár kamaUi & Kétea Követel seek leírása.....
227338 .Til .
írt kt
• • • s S s • P * .*
Ny-»r eség ••(!•** 0» •««•én . . • •
r.MüKci
. . I. 127W »77 r. S771."i2 J
l.tMíW-» SbJti*''
£l>ijurtalrk a n»nlt rvrT''l
> dijtsrtslek .IX átudntt vi»7.onbiztO»itá«okrm
I ''f»rt»!-K fú»''" károkra ........1
a halále-etre *zoló l.izto*itáiw>kr b ro<*«-l. -rr- wt-iló biztosításodra
. m«:wb7,42
l Díj!*»*1«-
I
, 2«.!Í»>ÍH
______5172 ó~¥<
ci evjaradrkra azólo bixloaitáj". . I »821,84
i EMvcavdi-ak...... • • • • • • • r
í IHitsroii-k átadott viszontbiztosításokra . . y. . tOkrk ji.vedeime :
r''.iál x knvetelwek. kamatai
178ÜM* 8H . «car. in
TZTKÜSti 4«1<7 37is»><ki .
. irizál"«: kovetelft-e« ............
h) Krtrk.-krr ad <tt .-.öl^gek kam.itai . . . Í \llatu e* uiá< íTíekp ijúrok kamatai . .
tTUfH
í Koljv HZámlák kamatai • \z lUgatlanok ti«t:a jövedelme f K>tl.izto»itáai kötvényekre adott elu
le«rk kamatai...........H »«l»»!
öaazea<n . .
^fcöl is levonva a tartalék rendes
Jntalrkat............
marad . .
t Ny*«*m. SS?™''''* küir.nf. -rt.-kcait^ek folyt. I Az á.laui n ma» rrtrk|>a;-irrtk többlet erteae ai deoz. 31 iki arfoi^am axerint azauutva
77ao®8n.
.. 178*1® ®
MN
«717 26 1171 US
"l A r.-,zvenywk bizt—itoit adóslevelei . . J
j lovatlan birtok :
a vároai tcikrk . . .. .. • • • « h földbirtokok jra/.da.vKi lrit.irr.il] •í iw. rem''..-r 31. uirt el i»*m aai
felek
i Kamat"7." i-l/ra:o¡;ili«R '' Viztoaitott töke kul r«"U"k incatl«n<4tra a
j^lzáloic >z álv'' a tartozik kivr
a folyó frt 1.C91.278-Í6
b, hit"r»lekos . S.TairtC
S K*Sk^íé^nUÍrt, illKm- éertá» értékpapírokra
K Állam- r« .na« -rl.-fc|.a|.irok A mellek.etj.....
7 Váltok a tát''-zában.......
* n; Lk » ie-iiloRoaítálynak alap«. I. cz. e pont, .
* y-;S foV° azamUa különböző bankokiúl ea U.tel
intezetrkn"l ..................I_*■•*.! _ J
H> Krazpénz kr^l.-t a trieazti <m velenc». .^Tsatoaájok pcnztárat.an • • • •••••••
•1 Ktwzpenx keazlet a ''lokok j^nztarában ......
12 Maradvánv a viazoo''"i^toaítok azámlai''«»!.....
IS MaradvánV az intrzet fl-.kiaioak azáouaiJ-M . . . . 14 Maradván«'' az A merlrR íolyo azám.a» k>1 , ... . ló a Adöaok''knlfinV.zS .-zimek alatt . . . • . • ■ ■ b Adósok jelzi!-* kün^mAre háíralekos kamatokkal
r Intetek kez««a«* r* biztoaitek p-aaánt.....
1« Díjtartalék átadott elet vi«ontói*twitáiu,kra . . . . 7 Bcwrzat e- vaaazekr.nyek a tár»a-.R -aazea hivatalaiban. . z-rtáblák. >«apir éa nyomtatvány az osazes rak* Áru; ''»ao
18, Klőlecezett .ntaiz-kok s tőrleasUndö szerveeési köluejck
ixtl72 7s 2kmtx¿7 .
1''JT.UU Sl 77SW»«
»m 12
»IB7171I 81KOr>72
I

Az 1SRE, deczrmber 31 ea a lóv» éTakw érTín^.. .n
rado dijkí.flezök erteké . ftt 2Z.4y.lU.7S

1138Ö2 M 1871906 71
47065 170107221
aftt''»
UIS91 l.ASUi 7.06
4tC070T2 22S1S8UJ £116939
atnri
l .1 1*S74Ö 7.; . (7U(\ ! 7T> »»ilít»:Ci 2717-57 iW
Utíüotbd 33777* 4"

3MKÖS22 «■»112 «7 871t»»63
772009 86 2367SS30 8K717 2b
11701862
1. Viszentbiztositáai dijak .... 8. Fizetések eaedékea bizt vitásokért:
a] halálesetre sxólo biztosításokért
b] me(élés esetre szóló
c] járadékokért........
Lev nva a viszont biztos, fejében
3. E Stvéajr-viaazaváaárlások
S .
■ipénzb.
16»*f74 7« 57»«9 24 I l«ilí« >7 s»»13 <7 17206 •>»
i
: 4. Dij es költ sectanalék az 1886. évi
í
tartalék
.] Halálocáara sz. bizt. Ulfrit*. 17
.........."" é68''.Stí-ii
11861«*» ¡jlSUSti-ií ■£,
Merries re az. biztos. Járadékbiztosítás .
folyamában kifizetve
í
összesen . 1 Levonva a kieféaziteaí részleteket Netto-járadek . . 6. Orroei tiszteletdijak f
6. Jutalékok 1 " PT
7. KiUtaétek
8. Adó és bélyec
9. Kamatok a nyereménynyel biztosítottak javára................
ia l/eiráa ketes kRveteléaekre . . L.......
Myereség . . ¡''. . . . .. . .
r
tartalfkb.
SSStfl.M 1H727R II
MBN,«S "7
:aks¡ 97
. .TJf
költségtartalék
t-wiW.''iS Zliyt <7
~ il 3HÍIÍ7^B|
íwnua?.-.
aentK'' :>> 8i
140141 .a
•¿varA i* |275orr;rd
19373177 ti tersi 47
41585 83
•v »Tu''.-.'' 57
mwí!
r
4
1722.'' 12 2fíSi''.'' •-!» 3>e :üT
«omfK?:»
2111373 71
I t
Hlt»*< -»1
91S&M rí
t
2273:^30 12761íö »77 27 •rjtr.'' -.1
141441 43
Qyögy - szappanok
. Fanta Miksától
rB*íWI gyógyszertár az egyszarvúhoz
Prágában. OrT«s>k alUl viixjúlUtva és ajáalva.
Fa»ta-féle Iehthyol-Mzappan. aresTÖrösére, borrirazo«<rr (Beaaeea. Ara»), rlixketer börnenajek ellea. Ara 75 kr. — Faata-ttlc Xápolyl aaappan (hLraay-axappan). KjrphllU e. para.ltak ellea. darab kr^ 1 «arab 80 kr. - Kanta-réle kHxivéay ém lobuM
bántalmak elleni mb--------
- Kátrány-aaappa: Kátráay4!lreerlaH « kr. — Oarbel-sss]
elleal aaappan. próbált blzUi és cjor» batata. Ára 1 frt. -nzappan rib-. korpa.. láblzsaStac >tb. ellea. 34 kr. -lyrerln-asappan. zjeazébb, aök ét írjenaekek saáaára. rbol-Msappan. fértoitelealtö. U kr. - Kén azaDDsn r.ap, ascpU éa berkit«« «»«a. Z5 kr. - T«J4ama*-»zappao. fejkorpa
<M
«Ilea és arezjarlté tier U kr. — Kpr-azsppan. hajaüTetztb é* .polo kr. — PBvéssHiiappan. az Uerreadtserre íéltöea hat. ti kr — Ulyrerin-axappan. f«zflao»»bh toilrtte-ixapp.n. a kr. - Benzoe Kzappsa. bor..»tarodat «Ilea. 40 kr. — Vaaelln-azapnan. krlleaet Moztdo-etzköz aspoakéatl haszaálatra. 40 kr. — Kéaea.kálráay. • aappaa. aiakaet börb«t«raézek «Ilea IzeMlkalaiat. ÁraSikr. - Korax-«xappan. az areztala tlistatalaasáiral. m*Jfoltok. tzrpUk éa arrzzorzök »¡¡«a. Ara 3i kr. — KAaiphor-Mxappaii. Tazf, felrrpedru-tt bor Ub eU«a. Ara ti kr. — \aphtnl-Hzsppan. ailadraaraiu borkUtrtrk rlUa ára 50 kr. ''
UapUatdk lulodrn »«cjozerturbau.
Kaptató: Pwr Béla nöíTMertárilian N.-Kanúsan.
i oi
27ü0?J 61
19773:77 4" 8ñít9i 4." 227.» U
4i:«T>8-2«ae» 25
214863 98 14Ö7414:>72 2HU''»57 41% 17072
I
i;»tíl75 91
I
10647807 122986.« 512475 13
1190B líl 512475
11)18086.48 .7346» 7S
66UM6 40 486566 99t>63tM 3718» 63
vTHcuzi it7Th«5!2b
Tőkésített nyereménytarta ek . . .
Tartalék az érték apirok árfolyam ingadozásának fede
Mtélt »ssasssssss-sssssa
Jégbiztosítás tartaléka . . .........
Infitlf tartalék ...........
Tartalékalap ketes követelések fedezésére .... Rendkívüli rendelkezés alatti nyeretneuv tartalék . .
a] Díjtartalék mej er^enyben le%-5 biztosításokra . .
az A merlegben . .. "
W a » erlegben . .
Tartalék bejelentett de decsember 31 en meg ki nem
fizetett károkra : . . ............
Az A meri* un .......
A B mérlegen .......
Osztalékalap az életbiztosításban nyereuienynyel biztosítottak javára..............
11 a) A hivatalnokok nyuKdiipenxtáránuk vagyona . . . i b A hivatalnokok ellátási pénztárának vagyona . . .
12 Jelzáloghitelexők . . ............
13 Egyealeg a viszontbiztosítok azámiáján.....
II Egyenleg az intezet fiókjainak azámiáján ...
15 ajHitelezúk kfilömbőztJ cximeken ........
b) Letetek kezesseg ea bixtoaitek gyanánt.....
16 A B merleg folyó számlájának egyenlege.....
17 Uldoni alapítvány ..............
18 Uirard alapítvány .............. . . .
A B Oaiaeien
Kelosztható nyeremény 65SÍZ3.56 267.336.44 MJ.wi. » La: Átvitel a vonat-
11 I tfv>2 6ÍI
2">7110 fiŰ| 73 :i ''•> «2 WUtt-
1U''M7''SH 4< *im -
3 lia:.
♦ On
3I.V¡35 -i
211137» 74 .

O 6319 42 .
r I
7.C61 45 . 1XM&31
CÍ ''SJ-, :c 1114674 5»>fe«l« XlSXHtf (73463 75 . 4S11 91 6148 IC .
.MnWttsi
kozo cveremeny tar talék javára
43,1«2.74_ 17.4oI.H6 613,340>.1 MU.!«3..^ 753.274.:«
A jöv5 években lejárandó tftzbixto táai dijak.........
frt 2S.4.-W. 112.70
•Jtiítin W177í. 2tj
18878177 4!»
451768 Hú
ü
243»''Ül 16X3 57 21X72 i« 3877Í6 46

23UKB5tj
J

;<£Vi»n -217127S 73
Figyelemre méltó.
Mindennemű állampapírok, sorsjegyek stb. vételére és eladására ajánlkozik egy a tózsdeszakmában tökéletesen jártas ngy mint Bécsben előnyöaen ismert Bank flgynők. Elsőrendű referencziák.
Bővebb értesítések teljes diseretio mllett készséggel adatnak.
Levelek M. K. 3477 alatt Haasengteln és Vogler Budapestre küldendők.
2811 1-4
2111373 74 1987.1477 4»
nf>nir>42 ".7
4-Mr« sr, ;;*w lí. liOO&SI
444»''. 17 25 HMU 31 TUJlltt 26 •jMOB''tí
(73153 7ó 4811 ''.M 5143 4U
753274 it-
aciaflOHP c

. >«¡j¡¡zgtf -jé•• ^T- i ttXttXXttXXttXttXtlXtttttttttt
I
i Nagy-Kanizsán Práger Béla ur gyófiry-
Bővebb zár-, valamint kárkimntatások az alanti FóQgynőkségnél kaphatók. Ugyanitt felvilágosítások legnagyobb ,, ,, e /? «■ •
- » • szertaraban, D—o gymnasium osztályt
készséggel adatnak és biztosítási ajiolatok a tttx-, jég- és életbiztosítás ágazatokban a legszolidabb feltételek és legolcsóbb ! yégzett fiatftl erabe^ gyakornokul ül-dijak mellett eszközöltetnek.
A kanizsai fóQgynökség.
Schertz és Englánder.
fogadtatik, nála megtudható feltételek mellett.
mnmmmmunmm
»♦411 111 1111
Kávéház bérbeadása.
Nagy-Kanizsán a takarékpénztár ntezában (a postahivatal átellenében, egészen közel a fóntezához) a nagy-kanizsai kereskedelmi és iparbank által építendő nj házban kQlön e czélra tervezett kávéház 1887. évi május l-jétől 6, esetleg 10 évre bérbe adandó. Vállalkozók felkéretnek, miszerint ajánlataikat 5*/# biztosíték mellett készpénzben vagy értékpapírokban legkésőbb f. évi jnnins 20-áig a »kereskedelmi és iparbank részvény társulat Nagy Kanizsán" cziméhez beküldeni szíveskedjenek, A kávéház terve és a beadási feltételek naponkint délelőtti 9—12 és délutáni 3—5 óráig az alulirt intézetnél betekinthető!;.
Kereskedelmi és iparbank részvónytársnlat Nagy-Kanizsán.


i
Rövid használat után vakitó fehér fogak
nyerhetők.
Dr. t''opp aromatlkUH foKpilKt&ja használata által /
fogak (terméssFtes) és mfllogak ápolására ¿s a fogfájás megszüntetésére. Darabja 86 kr.
Számoabizsnyitványaieoaltft Mi Érdem emlék, különböző orvosi tekintélyektől ^ kiállításokról. . Határozott óvás hamisítás ellen!
87 éven át kipribáWal V
Anatherin száj- és fogviz
Dr Popp <?„ 0. tói oi. kir. udv. fogorvos Bécsben, I. Boguergassn 2. a egkitünóbb izer csozoa fájdalmakban, Rynlsdásuknál, a foghus daganatai és sebeinél; fOlolvaaatja a létezft fogkOvot éa nsgakadályossa annak uj képsédé-aéti as iiifé fogakat a foghus srSsitése által szilárdítja; s midffn a fogakat és foghvst minden ártalmas anyagokból megtiazti^a, a asájnak kellemes frisseaéget kOlcs»nöz és már rflvid hassnálat után sltávolitja a kellemetlen slagot. 1 nagy palack 1 irt 40 kr. 1 közép 1 frt é» 1 kicsi S0 kr.
Anatnerln-lOffpaazta
dr. Popp J. O. cs. kir.udv. fogorvostól Bécsben. Ezen készítmény a lehslet friiaeségét és thstaságát fentartja, azonkívül a fogaknak hefehérséget kOlcsOofta, ások romlását msgakadályosaa és a fogbokt erSsbitl. Ara 1 frt ''22 kr.
Dr. Popp nÖTfeny-fogpora
rövid bassnilat után a fogakat vakito fehérekké tessi, anélkül, hogy azék ártalmára volna. Ára dobosonkint 63 kr.
FOG-ÓLOM, igen gyakorlati s a legbiztosabb szer a lyukas fogaknak önólmosására. Ara doboaonkint 1 frt.
Dr. Popp orvosi-ntfvóny tzappana
Már 18 év« a lsgntgyobb sikerrel használva mindenoamQ börkOtSfék, kflönöken a börviszketeg, sömör, koss, faj- és azskil-korpa, fagydag, lábizsadás és varak
ellen. Ara 80 kr.
A t. os. kftiöoaég telkéretik világosau Popp os. kir. udvari fogorvos féle késsitményeket kérni, s osak atoljaoukat fogadói el, melyek saját védjegyemmel vannak ellátva.
Na g y-K a n i a s á n : ManHák gyégjss Belus József gyógyss. Práger-gyógysz. Fesselbofer Jósief, Roseuberg F., Roseofeld A A-Lendvá n : Ki»» B gyógyis. Mar o s a I i ba n : Kiss István gyégyn. Muraszombaton : Báuócsi A gy. Ke s at b sl y e n: Biaun P. gyógvíz. Z-E g e r s s e-g • n: Hollósy gy. K ar á d o q ; Rohlits gyégysa. Tapolcsán: Sah Csippek gyögyss. BUmeghoni Utambotssky L. gy. Ferlaköfit 8lpos K. özv. gyógy»». Nagy-Atád: Pfist rer K. gyógysa. Nagy-Bajomba: Zlaczky M gyógysseréss.
2658 8-6
A legjobb
czigaretta-papir
imi ii—te
a valódi
LE HOUBLON
franosia gyártmánya.
Cawley ót Henry párizsi
Ulántánoktól óvatik.
Exen papír megvizsgáltatott I)r. JJ. Pohl Dr. E. LndTlg. Dr. E Llppmann bécsi vs-gyésaeti tanárok álul, kik a legjobb ajiánlato adták, ugy a kitUnft minőség, valamnt azt egéasgégre nem ártalma» tiszta voltáról, s hogy mint ilyen, a maga nemében egyetlen.
HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
ZLAI KÖZLÖNY
1886 J -n
TAROSA fürdőhely
Magyarhon osxtrák Stájer határon Vasmegyében Akaiik szomb» helyi és a«p*ng'' vaiuti állomásoktól 4 óra alatt eiérheiő
Vize kitűnő vss''.artalmu, fürdője kivált női betegségeknél különös jó hatású, neveze''es-n * női u-mi szervek bántalroain&I. mindkét nem idegbaj «inál, a légzésié« i-mésstési szervek idült bu«utj»inál, a hugyzervek bajainál sib. %
A vend gek ellá''A«áról az utolsó években uj épületek álul
lelt gondoskodva. — P. s h ea tavirdni állomás a fürdőben.
kezdődik.
2779 6-6
SWADLO FERENCZ
BI''UAPESTG.V
VII
alsó erdő-sor szám.
Csat Talódi
he minden dobozon * pyirjegy : a iu ó« M«U sokszorosított ezég nyomx-ta látható
Ezen jorok Uitós gyógyhatása maka«-« gyom r- altestbajok gyomorgörcs cs oyálk».sodás, ryomorégé* rögtiUt dugulás, májbaj vértsluláa, aranyér és a legkfl-lhnfólébb nöi betegsegek eilen 20 év . ta folytonosan növekedő elismerésben réizesdl Egy eredeti dobos használati utw;t ssil 1 -rt. Hamisítványok törvéayesen üldöztetnek
Köszvét.y, csúz, mindennemű haso-gatás és bénulás-, fej-, föl- és fogfájás kikeres gyógji-tásához ^dörzsölésre ; borogatásnak mindennemű fcérö''ésrk és sebek, gyulladások és daginatok elleo. Bensoleg v»zzel keverve, hirtelen betege.iés, bányás és kólika ellen. Kgy üv.g pontos utasítással SO kr. 2720 22—52
Francia borszék és só.
Valódi, Moll védjegyével ég név aláírásával.
Moll TocMauben
Raktárak: Nagy Kanizsa: Bein« József gv gyszerész Rosenfeld Adolf. FczmI-hofer Jozkef. Barcs: Dorner 8 Csáktornya: üönrz L győgy Kaposvárott: Fieiuer ^»tnn. Keszthely : Pnly János. K8r. end : Rátz János MarozaU ; Isttl Perd. Zala-Egerszeg ; Ksszter Alese gyógyszer''sa.
IIIKHITU EX ¥.
0 CHHsz m és apostoli királyi ÍVIségcuek 1885. évi december hó 19-röl
kelt legtelsfi elhatározása folytán ezennel megindittaúk a
XII-DIK MAGYAR KIR. ÁLLAMSORSJATÉK,
melynek tissta jösedelme még p^dig annak három-tisedrésze a vagyontalan magy. kir. hivatalnokok özvegyei és árvái segé''ywzésére alakitolt álap, két tizedrésze az „Asilo Clotilde* fiumei gyermekmenedékhás, két-tisedrésse a Kézdi-Vásárhely tt létesítendő kórhit alapra, végre h-írom-tizedró«»e as országos tanitói árvaházi egyesület javára fordítatni. B. sorsjáék össse*-, 6,069 b-Mi megállapított nyereményei az alább következő játékterv szerint 195,000 forllltrU rumnak ée pedig
1 fCuj er-mény . . . 60,000 frttal. \ Jf ~ - I 50 nyer. e?yenk. 100 írttal, 5000 fr.\ 1 " • ■ • • 15,0( 0 , Á 5í2 i _
1 y) ...10 000 „ fis"!» 100 •• " 50 5000
5 nyeremény . . . 5,000 . f 1
1 nyr. egyenk lOOOfrttal 5000 fr
10.
500
5000
o
''oac 1 §-£.■"
2000 sora. ny 4ö00
20 10
40000
45000
A húzás visszavonhatlanul 1886. évi juuius hó 30-án tőréoik.
Egy sorsjegy ára 2 frtlal o é. van megállapítva.
Sorsjegyek kaphatók: a lottoígazgatóságnál Budapesten (Pest, Fövámbáz, félemelet) hova a megrendelt sorsjegyek ára posta utalvány mellett előre beküldendő; valamennyi lottó-, só- él adóhivatalnál; a legtöbb postahivatalnál, és minden városban <■•• nevezetesebb helységben felállított egyébb sorsjegyáruló közegnél.
Magyar királyi Uttolgazgatósás- Freyseysen Adási/.
Budape«t, 1836. évi május hó 1-éo. magy. kir. pénzRgym. tanácsos és lottoigaig
(VttnnjoBAt nem dijastatik-) J8H
*XXXKXftftXftft*Xft*tt xxxxxxxxxxxx
X

oooooooooooooooooooooooooooo
WALSER FERENCZ
Fürdő orvos dr. Thomas Lajos. — A fürdőidény május 24-én £
X
A furdőfelügyelőség. g
_.........X
xxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxx
swinr.n ppbpmíi? n
elaó magyar gep- és tűzoltó szerek gyára. h-rang- é« é czöntődéjo
Ajáulja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szlvaty-tyukban elvállal telje« vízvezetékek berendezését varosok, földbirtokosok, ipartelepek, ar-mentesitő társulatok és magánzók részéről modern technikai alapon és
2?12 47—50
BUDAPESTEN, Rottenbiller utexa 66.
kedvező feltételek mellett njánlkozik köz és m a-irií n fürdők felszerelésére szag mentes ü r 8 z é -k e k fölállítására és minden vizmö^i munkálatok gyors pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kiváuatra díjmentesen küldetnek.
Ápolj* 87ab"dalm*TOtt. *ajt«Un, önműködő zárrtdnny<-it huliám Z0tt Hrxéllemezból; továbbá szabadalmazott B a*;cek és Brrczk»-féle töltő- é- 9iellősteténl kályháit, valamint központi fűté-bereudezétteit, saját szabadalma sze-rjnt, egy vagy több helyiség számára, mely utóbbiak különösen uj épületeknél, iskoláknál, kórházaknál s;b. »a»l-lőzietéssel, vwgy szellőateiéj nélkül
igen czélszerü«*n alkalmazbatók* Ajánlj továbbá valamennyi az építési szakmába tartozó munkáit, úgymint: épület-, roü-. és szerkeaeti lakatos tégla és vakolat felhúzó gépeit kovácsolt vasból munkáit. Mintakártyák és költségvetések Ingyen é< bérmentve.
2084 2-52
I

o
lOOOOOOOOOOSOOOOOOOOOOOOOOOOOO
Egyetlen belföldi szivattyu-gyár.
9706 az /S
Hirdetmény.
A bécs-wiedeoi cs. kir. városi kiküldőit járásbíróság részéről közhírré tétetik, miszerint 1886. január hó 29 én LailggllSfter János, az észak-nyugati vaspálya nyugdíjazott felügyelője. Bécsben (Hengasse 56. sz. a.) végrendelet hátrahagyása mellett meghalt.
A hagyatéki eljárásnaü 140 §-a értelmében felhivatnak a magyar korona területén lakó netáni örökösök és hágyományosok, hogy igényeiket f. é. junius hd 30 ig ezen bíróságnál annál bizonyosabban jelentsék be, különben a hagyaték ezen ausztriai bíróság részéről a jelentkezett érdekletekkel — jelen esetben-az elhunytnak testvérével Langgasser Erzsébet asszonynyal le fog tárgyaltatni.
A bécs wiedeni cs. kir. városi kiküldött járásbíróságnál, 1886. május hó 4-én.
A cs. kir. országos törvényszéki tanácsnok.
2802 3-3
Kiess s. k.
Horgonyzási vonal.
A magyar kir. kormánynyal való «•gye.saéic hutíiií.
A legbizt. legjobb és legol. útvonal
Fiuméből NewYorkba
Caledonia g*>*ös (20t7 tocn-.) Indulás Fiuméből jun. 15.
Egyenes szem^lyssállitasi menet-jegyek, s egyenes má.''hácás és tengeri teherszállító 1-velek Hudxpen s Magyarország m»s főbb állomásaitól. Eiuk-Amerika főbb begyeire. Ezeu tárnáig az egyfdOli mnly fe-vao jogo-ítv« ü»-gyarország főbb állomásairól < gyenes menetjegyeket árusítani el Énaskame-rikába
Rxkumányok a földközi ten g«r közbeeső kikötői számAra *l-ti>gad '' atn «k. Bővebben az Adrin Canipagui és HulTinaiin S és W. urak által Budapest és Fiaméban. Vezé»"ü?y nok Magyarország részére
llendtTHon Brothers ur (FI"r-gonyzási von»l.) 2752 8 — 52
>K
Legjobb minőségű
x Gépoliijok Szaponária gj apjumosó-por.
Szaponaria-gyökér, paraffin kocsikenó, zsák, ponyva stb.
az orsz. magy. gazd. egresilet pártfogása alatt álló termény-, mag- és tooaúji illetékei
Dudapettt, V. ker. Arany J non utrza 11 wz.
2807 2-3
BKRGEKféie orvosi
§ KÁTRÁNY-SZAPPAN

orvosi tekintélyek által ajánlva Aasstria-Kagyarorsságban, Francsia ország, Németország, Hollandban, Schveiczban, Romániában s-b. már ti* év óta féoyee sikerrel használtatik
/
mint szinte az arezbór mindenféle tisztatalansgai ellen kuiöfiöaeo a rüh, ss idült és pikkely sömör ellen, a kosz, « s<im5r repsdvény, a fej és saakál ellen, a szeplő, májtolt, ngynevesett resesorr, a fsgyda^, a Ubizsadás, a gyerm-kek valamennyi külső fejbetegaégei ellen. Ezeofslül minden kinek mint a bőrt tisztító mosdószer ajáaltatik.
Ára darabonkint használati ataslttosal együtt 35 kr.
A Berger-féle kátrány szappan 40*/o-a töméoy fakátráwyt tartalmaz felettébb gondosan van készítve s lényegesen különbösik minden egyéb, a kereskedésekben előforduló kátrány-szappanoktól, — m-rt ezen s*app«n 35°/0 glicrerin anyagot tartalmas, fiinom illatszeres ve
Gépészi állast keres
Alulírott huszonnyolez év óta okleveles gépész és háztulajdonos
a nyári cséplésre egy gépészeti állást keres egy nagyobb urodalomban.
Minden közelebbi megtudható
2-3 Czech Jakabnál
Letenyén
VÉD-JEGY.
PEZSGŐ
Eg \eotlli raktár Naey-Kaoizsán
FESSEIJIOFFR JÓZSEF urnái.

Ssalisöfe ki&erüése végett
5
a gyógyszertárakban világosan Berger-féle kátrány-szappan
kérendő s ügyelni kell a zöld csomaoglásra.
Eiősmerő okmánnyá kitűntettetett a bécsi nemzetközi kiállításon 1883 ban.
Egyedül helyettes a bel- és külföld részére •
A. HELL £M7Sz. Troppau hovt ''¿g^mJÜZ**
A agy ''Kanizsán Prager Béla gyógy szer éssnél.
2733 7—12

Wajdits József könyvnyomdájául Nagy-Kanizsán.
-—
Equltaliie
életbiztosító társaság Nev Yorkba* alapíttatott lS59-beu
Biztosítási tőle 1885. deci. 31-éa 911-212.527 «. a tárösagTagroBi,, „ „ 169.411-138 írt.
az 1885. évben kötött uj biztosításod összege 244.829,014 Jrt.
Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik szét.
Minden kötvény három év múlva megtámadhatatlanok válik.
Du''ián''uli kerüle: vesérügynöksége.
Berger és hasserinann 2771 8-* uraknál Nagy-Kanissác.
Melléklet a „Zalai Közlöny44 1886. évi 23. számához.
vau elégedve, de a vetetők nem bírták elérni a
m K — -
o Érésiemről Hit hiszem, hogy a fóg) moasiumi ifjúság ily nemű előadásai Ü'' ««lók. sem vetetőikkel iiembnn kri- '' likát orm tűrnek, a egyik ugy, mjot má-4ikról lepatun a felije d»boit megjegy-tet már csak »tért i«, inert at ifjúság e téreu *S"nge, a vetetők pedig em-rek zsenge erőkkel nagy eredmé- 1 DVeket el sem érkeznek. Ily fajía kriti- J / K*. pedig C3ak lankasztani képna a jövőre .rv ** ifjúság m''Dt a VM,et6k tetterejét r5c»ráot, és zsibb*sttani'' fogná etek jó a melyet elismerésünü. által in-^ű novt-szttni áll jól felfogott érde-
¿fóg dicséretére válik ** ifjúságnak, hog}\ óriási elfoglultatás mellett, tnelv * tanrendszerben elejbők van tűzve, küté easégik betöltése mellett még éoek ÍS zenéwVtel ¡» f«»gUlkosnak, s azáltal a gzép és ueraeseel való lörekdó*ükről ad-uait fényes bitonyi ekot.
A vetetők pedig csak halára kötelezhetik ugy magát az ifjúságot, högy ter-h-s elloglaltatásuk mellett is őket e szép ,jr<D okta-jáK, miot a szülőket is, kik permek <-ik bői egyszerre művészt teremteni nem akarnak, csak szebb értékeik nemesítését kiváDják haladásba hozni.
Nem kiváotem e steréay megjegy tót által a korábbi vezetók érdemeiből levonni, de máa részről állithaiom, hogy a (enei érték sem minden évben egyenlőé« jő elő a különböző korú s nagyon ¡•fiatal ifjúságnál. A korábbi vezeők minden tekintetben kedvetőbb körülmények kötött voltak, de nagyobb buzgal-mat atok iem fejtettek ki a mostaniaknál.
Végül ba észrevételt l»hetett tenni a főgymnásiumi ifjúság zárüonepély é-Dek mikénti sikere fölött, ugy bizonyára a disttornátás szolgáltatott arra okot, mart csak a véletlen okotta, hogy ott a mászórúd .-ltörése folytán valamelyik torn^czó ifjú szerenwétienül nem járt. s czikk tepnak mégis ez nyerte el tetszésétl
A tornaszati eszközök jósága és biztonságának megvizsgálása a jövőre nagyobb figyelmet érdemel annak réstérői a kihet tartozik.
Dr. Fámek Lásxlö.
ékkel ha-nyagot, hogy
Lapunk belmunkatársával a fentebbi Véleményt közölvén, arra a következő sorokat vettük:
Válasz
Dr. Fárnek László ur Véleményére.
A „Z. K.'' legutóbbi «tárnában a főgymn. dístvizsgájáról kötzé tett s a felmutatott eredményhez képest igen is elnéző birálatom közérdekűségénél fogva széles körben megbeszélés tárgy át képette. Több oldalról nyert értesítés alapján mondhatom, hogy az még azon köt ben is, mely általa legjobban volt érdekelve, elfogadtatott, noha a nyilvánossággal szemben még enyhébb bírálatot óhajtott volna.
Dehát én ez óhajtásnak nem tehettem eleget.
A gymn. felsőbb osztályú növendékei már olvasnak lapot, é* olvasnak különösen akkor, ha abban felőlük is van ^mlités téve Régi panast as már, hogy az iskolailag érettnek nyilvánított fiatal ember, telve nagyravágyástal és elbizakodottsággal — hagyja el at iskola falait. Ha atlán a sajtóban is — daczára, hogy önmagában tudja, érzi, mikéot as eredmény nem kielégítő (amint ennek fülu-nuja voltam,) — magát megdicsérve látja, természetes könnyelműségénél fogva, at elismerést oly olcsó, sőt megkövetelhető dolognak tartani, mely bármely tettére "lmaradbatlan következmény gyaoán: hull lábai elé.
Már e szempontból sem lehetett a kritika szükségképpeni (apodíktíkus.) A közönaég és a tanuló-ifjúig jól felfogott érdeke határozottan partikuláris, különös elbírálást kiván. Különben a bírálat, legyen as akár affirmativ, akár negatív, ha okadatolt, érvekkel támogatott, senki által nem fogásolható ki: anná kevésbé vonható kétségbe jogosultsága úgy a tanuló-ifjúság, mint ezak vezetőivel •sem-'' ben, különösen, ha atok nyilvános vizsgán matatják be egy évi tanulásuk ered. ményét.
Hogy a vezetők emberek, ast ugyan fölösleges vol''. konstatálni, mertaí'' mindenki tudja;aki pedig nem tudná, köny-nyen meggyőződhetik felőle; mégis megjegyzem, hogy férfiaknál — rendes körülmények között — minden actio reactiót kelt s így a negatív ¡bírálatnak nem hanyatlás, hanem fokozott te vékenyiég a természetes következménye. Én l-galább — már as ifjúság érdekében <is — n nézeten vagyok.
Hogy a jelenleg felmutatott ered« ményt a múlt évi eredményekkel hasonlítom egybe ? Kérem, as nem is lehet máakép. mert csak igy mondható meg, hogy az idei productum kisebb v«gy nagy obb-e ? atas haladott e as ifjúság, vagy sem ? Ha azonban as kívántatik tőlem,
hogy a jövendőbeli er sonlitsam egybe az el hát sajnálattal kell erre képtelen vagyok.
Attán, hogy az erők tseogék, vetetők pedig emberek, kik a zsenge erőkkel nagy eredményeket fölmuta''ní nem kép*sek 1 — Hát hiszen éppen et a baji — Ha at ifjúság 20 - 22 eves korában zsenge, akkor nem tudom, mikor erősödik meg. Tekintsük csak a zsídó-iskola 7—12 éves gyermekekből álló énekkarát, vagy a polgári-iskola több ked vetetlen v ¡«sonynál fogva sokkal gyengébb s ennélfogva sokkal nehe-zebben képezhető növendékeinek előadásaiba bírálat igazságos-ága xzonnal előtérbe lép. — Igaz ugyan, hogy a szülők nem akarják, hogy gyermekeikbői egyszerre művósít teremtsenek; de jó lélekkel biz-tosiihifom i-i doctor urat, hogy ily alapon sohasem is leaznÓK művészek.
Azt is mondja a Vélemény, hogy a korábbi vezetők kedvetőbb viszonyok kötött voltak. — Contra dictio in adjecto 1 Átoknak semmiből kelle t teremteni va lamit, most a meg''eretfttett valamiből lest lassankint semmi.
Én különben, mikor a Véleményben azt olvastam, hogy az csak eltérő véleméoyét nyilvánítja a* éneknél at ütenyréstek helytelen beosstása-, a zené nél s hangszerelés gyarlósága elleniben, vártam : bebizonyítja, hogy ebben nincs ¡gazam. De hát a Vélemény erről nem mond véleményt. Legyen szabad tehát nekem néhány szóval refi-tctáloom reá.
A beosztás egyike a „zenei kez-de''legesség* legegyszerűbb, de legfontosabb részének, úgyannyira, hogy nélküle a legjobb és iegiskolásottab''o hangerővel bíró énekkarok előadásai is számbavehet-lenek, sőt elitélondők, mert .kívetkőz-te''ik rhy''tnikai jellegükből as előadandó darabot;" —a hangszereles, mely oly sok gyakorlati képzettségen és theoretikus i>raereten alapuló tudomány, hogy a felső teneiskolákban is a tan''árgyak 1 gnehe-zebbikének ismertetik el. — Nem mondom, hogy caak at irjon át 6 —7 hang-sserre egyes kisebb darabot, kí elvégette at ukademiá'', de at átiró bírjon határozott aeneí érrel, tanulmányozza a dallam, a a szólamvezetés és mozgás szabályait és különösen ismerje az egyes hangszerek természetét, olyannyira, hogy az áirás alkalmával szinte hallja a*t: mikép fog az etryes szólam az összes zöngében hang-Venczel ur bírhat mindes iámere-
zam
lekkel. Kosz hangszerelésének valószínű leg az az oka, hogy az átírásnál arra kell törekednie, miszerint az egyes szólamok a játszók tehetségeit >ul ne haladják. Es pedig újra megerósití előző kritikámban mondott ama szavaimat, hogy .nincs utánpótlásról gondoskodva."
Ami pedig a tanuló-ífju«ág és a vezetők dicséretére van írva a Véleményben, megjegyzésem igen egyszerű :
Vagy van a tanuló-ifjúságnak és a vezetőknek as ének és a zene művelésére idejok, vagy nincs. — Ha van, ugy az erre fordi''ott időbeu jól is megtanulhatják ast, amit rosszul megtanulhatnak; — ha pedig nincs, akkor kár a dolgot erőltetni, mert annak kultivá lására idő kell.
Végül ki kell jelentenem, hogy én sem az ifjúságot, sem a vesetőket nem kívánom leszoritam a pályatérről • lelkemet ¡gaz örömmel töltötte volna el as eredmény fokotottsága. Előttem nem a vetetők stemélyisége, hanem at ügy le begett akkor is, midőn bírálatomat megírtam, és pedig fájdalommal írtam meg; mert én íe azt óhajtom, hogy,a művészet ápolása által a szép és nemessel mennél jobban ismerkedjenek meg a tanulók, És éppen étért a bírálatban mondottakat ujbói ismétlem ét fentartom.
É« most engedje meg, doctor ur, hogy magamat bemutassam. Nevem :
Weber Antal
A 8opromi keresk. ós iparkamara föjelentóse.
Az 18*3 , 1884. és 1885. évek melyek jel.-n főjelentésünk tárgyát képezik, nemtotgardaságí tekintetben nemcsak as atoiaó tizennyoloz év mint politikai önállóságunk idejének: hanem a kamara életbelépte óta elmúlott majd kétszer oly hosszú időszaknak is, legtanulságosabb évei közé sorolandók.
S azon tapasztalatok, melyeket a közelmúlt évekből merítünk, nem min-den -alkalommal örvendetesek is.
Kivált őstermelésünk, főkép pedig gabonatermelésünk s vele szoros Öasse-függésben ¿lló gabonakereskedésünk, as utolsó három évet teljes joggal a legközelebbi két évtized legeredménytelenebb évei közé sorolhatja.
Igas ugyan, hogy sem as 1S83, sem as J884. évben nem panasskodhat-tunk tulajdonképeni rost termésről, sőt az 1885. év termésének eredménye, as átlagos termések hozamát valamivel meg is haladá : de as üsiet menete ezen egész idő alatt oly annyira vontatott, as árhullámaások oly annyira kissámithatlanok •
önkényesek, a maguk as árak, különösen az 1884. s 1885. évi aratás megelőző s következő időben oly alacsonyak voltak, hogy ugy a termelő, mi|it a kereskedő at utolsó két évet legrosstabb évei kösé kénytelen stámitani.
Ehhez járul azon reáktíonáríus áramlat, melv nyugat és közép Európában mindinkább tért foglal s a „nemtetí munka védelmének" hangzatos jelszava alatt, a szabad kereskedelem elé mind-ujabb korlátokat emel; hazánk kereskedelmét pedig, nevezetesen a gabonakereskedést, mindinkább háttérbe ssoritja
Németországban és Fraocziaorazág-ban az 1885 év folyamán, a hosszabb idő óta tervezett gabona- és lisstvámfele-meléaek tényé váltak s habár as ujabb megterheltetés egy réssét át is lehet tán ezen országok fogyasztóira hárítani : a reánk nehezedő rész még elég súlyos ma-radand arra nézve, hogy hasai termelőink- és kereskedőinknek a versenyt meg-nehesitse, sőt egyes csikkekre nésve lehetetlené tegye.
Pedig hova-tovább Magyarország valamennyi megssoko:t fogy az tó területén erős versély nyel áll szemben; oly versenynyel, moly időnkint, támasskodva tömegtermelésére, oly árakat szab, melyek termelőinknek önköltségeit sem fedezik. És Magyarországnak számolnia kell ezen árhullámsásokkal, mert azon idő, midőn még befolyással volt Európa a gabonaárak alakulására, letűnt. Manap Amerika és Orostorsság, Indái és Ausztrália uralják nyugat Európa piacsait, s Magyarország számára nincs más menekvés : mint hogy as ezek által teremtett vissonyok-hos alkalmazkodva, kedvezőbb földrajzi fekvésének mindenoldalú kiaknázása, metőgasdasági termelőképességének foko-sása s kiszéUsbítése, s olcsó stáratföldi s visíutak létesítése által, emelje saját vei seny k épességét.
Minden egyéb essközt s módot, minők a védvámok, állami segélyesések stb. cséltalannak, mert sikerre nem vezetők-nak tartunk. — A küzdelem kitört, ast végig kell küzdenünk. Áldozatok nélkül nem fog letajlani, ez at átmeneti korzza-kok természetében fekstik, de nem reménytelen. Mi a harezot hosszú idő óta láttuk elköselgeni, jelentéseink ékesssóló tanúink reá, s nem kíméltük óvó sssvun-kat. Bennünket azért nem is lepett meg, de el sem rémitett. Magyarország mezőgazdasága még nincsen vessélyestetve, ha létele tagadhatatlanul meg is van nehezítve. A szükség kitűnő tanítómester. Mi bituuk benne. S azon biztos remenynyel tekintünk as elközelgő küzdelem elé, hogy Magyarország mezőgazdasága azi nemcsak megállani fogja, de megerősödve té-rend vissza ezen küzdelemből.
A többi meseitermények, -kereskedelmi-és takarmánynövények az 1883. évben gyenge, at 1884. évben pedig jó középteriuést adtak tnig az 1885. év, a tartós szárazság következtében, mennyiségileg ugyan kicsi, minőségileg atonban kielégítő eredményt ssolgáltatott.
At 1883. évi iiilret ugy minőség tnind menyiség tekintetében kötépnek jelezhető; míg at 1884. év ugy menyi-ségileg, mint minőségileg körülbelül egy harmaddal gyengébb volt. Kimagasló helyet foglal el ellenben, nemcsak as utol-«0 két év, hanem a legközelebbi másfél évtizeddel ssemben is at 1885. évben szüretéit termény. Hasonló, ugy mennyiség mint minőség tekintetében egyaránt ki''.ünő szüretünk 1868. óta nem volt s kamarakerületünk piaczéi jelenleg ezen, magasabb igényeknek is teljesen megfelelő áru bő tárházát képetik. — S*jna, a forgalom eten terményünk tekintetében is, a jelentésünk tárgyát képeső évek két el ejében telette lanyhának bizonyalt, minek oka egyrésst kisebb szőllősgatdá-ink gyakran panaszolt kezdetleges pin-czekezelésében, másrészt a Grotthárd alagút megnyüta óta szemlátomást növekvő olass versenyben találja magyarásatát. Az 1885. év kitűnő terménye jelenleg jobbadán még a termelők és kősvetilő kereskedők píncséiben fekszik s csak ezután válik el, valljon as uralkodó kedvezőtlen üzleti viszonyok nem hiusítják-e meg az ezen terménybe vetett reményeket is. >
(Folyt kör.)
írek.
— Mai számunkbóltérszüke miatt a „Csarnok" rovat kimaradt
As iparos ifjúság önképző ée betegsegély ső egyesülete Pünkösd napján a Polgári Egylet kertjében ének-, tene-és •savalatokkal egybekötött tancs-estélyt rendes. Előre is felhívjuk a kösönség ér deklódéset a ss''p és nemes csélrs, egyesület estély ére, mely a jótékonyságom kivül szórakozásra is alkalmat nyújt. As érdekes műsorban a többi jó nevü zaereplókön kivül as 8 éves Hajgató Béla nevevei ¡s találkozunk, ki gyermek kora daczára már is egész kis művész a cimbalmon. Az
est bizonyára élvezetet nyújt a megjelenőknek.
— A nagy-kanizsai iharos-ifjúság önképző-egylete f. évi juníus hó 13 án a .Polgári Egylet" kerti helyiségében at ifjúsági egylet alapja javára Kovács Ferencs, Qeiger Miksa urak és Hajgató Béla elemi-isk. tanuló azives közreműködésével, Wéber Antal tanár ur vezetése mellett ének-, sene és szavalattal egybekötött jótékoaycsélu zártkörű ta-vas ti tánozvigalmat rendez. Műsor: 1) Nemzeti ima Bar.ay Edétől; előadja az énekkar. 2) Lucrezia Borgía, Donizettitől; hegedűn és csímbalmon előadják Kovács Ferencs ur és Hajgató., Béla. 3) Ha én aatat tudhatnám, Bartalus litvántól; előadja as énekkar. 4) Gábor deák Vörösmartytól, szavalja Szalay M. ur. 5) Fiametta (Románcs a Boccaccíó-bói) éneklik: Mersics Ede és Samu L., urak. 6) Készlat Titnsz ctimü dalműből, Motarttól hegedűn előadják Kovács F. és Geiger M. urak. 7) Be sok falut. At én rózsám takaros. Kálay Gyulától előadja as énekkar. 8) Magyar népdalok ; csímbalmon előadja Hajgató Béla, 9) Tavaszi dal Wéber Antaltól, (szőve-gét irta Hajgató Sándor,) előadja as énekkar. — Belép''idij személyenkínt 50 kr. Fel ül fizetések köszönettel fogadtatnak s hírlap tlag nyugtát tat nak. Ket-dete 8 és fél órakor. Kedvesőtlen idő esetén as estély a Polgári Egylet emeleti termében fog megtartani.
— A nagy-kanizsai izr. iskolákban az ez évi zárvizsgálatok követkeső rendben fognak megtartatni: Jun. 12 én d. u. torna az 5. és 6. osztályb és kézimunka-kiállítás 20. és 21. d. e. keresk. iskola 22. d. e.Ifiu-osztály. d* u. I. leányosztály. 22 d. e. II fiu-osxtály. d. u. II. III leány-osztály. 24. d. e. III fiu-osztály d. u. IV. fiu-osztály. 25 d. e.IV, V leányosztály d. u. V fiu osztály. 27. d. e. VI osttály. 28. d. e. VI leány-osttály és ének. 29. d. e. isteni tisstelet és as értesitő kiosztás. A vizsgálatok nyilvánosak lévén, szókra a szülőket és tanügy-bsrátokat tisztelettel meghívja az igazgatóság.
— BekQ''detet* Ugy hiszem:nem kerülre el a tek. szerkesstó figyelmét azon szomorú esemény, mely nem régen Stij városát érte egy óriási tüsvéss követkestében. A véss nagyságát határozottan azon ezer ölfa okozta, mely a város piscsának közepén volt halomba rakva. A lapok nagyrésze erősen meg-róta az alkalommal az ottani elöljáróságot. — Nálunk, Nagy-Kanizsán ugyanazon vestélyes körülmény van,-mert a Weiter-féle raktár, a Szarvas vendéglő, a Vucskics-gyár, a Polgári Egylet és a honvéd laktanya szomszédságában szintén eser öl fa va össsehslmotva s mi több rendkivüli magasságban. Nem értjük miként kaphatott ily kritikus ponton tulajdonosa engedélyt? Mi szomsté-dok gyors intézkedést kérünk. Isten ovjon bennünket a vésztől! D<) ha mégis megtörténik, óriási felelősség nehezül azokra, kik a vészt megelőthették volna, Több stomstéd nevében : S*. K.
— A helybeli katk. fógymna Siómban a hittani vitsgálat f. hó 4-én ÍŐU Papp K. kis-komáromi esperes-ple-bános, püspöki bíttos ur jelenlétében megtartatott. A többi tantárgyakból jun. 15-kétől kezdve folynak a viszgálatok a hó végéig. 10 13-ig lesznek a szóbeli éretségiek; 25. 26. 27 kén ja magánvizsgálatok.
— Gyászhír. A derék Fesselhofer-családot ismét gyász érte u. i. vője Mél-, tóságos, Lovag Starigradi Segercs Retső cs. kir. eseredes. Badenben hosssas szenvedés után, élete 58 évében jobb létre szenderült. Vigas.ztalhatlan özvegye, három gyermeke s nsgyszámu rokonság siratja.
— Hírtelen halál. Gerócs Anna helybeli 18 éves leány í. hó 2. án reggel 4 órakor elment hazulról gyalog a Ba-ezónaki hegyre s ott délig dolgozott» Ebéd után megint munkába állott s folytatta égést 3 óráig. Ekkor hirtelen roszullett s hotátartotóinak fejszédülésről, s gyomor émelygésről psnasskodott. Később hányási inger is nagyon elővette, ugy hogy rövid idő alatt már a szava is elhalt Édes anyja s a körülállók látván a veszély nagyságát. nyomban kocsira tették, hogy hasa ssállitják.Útközben azonban. — a város végéhes kösel kilehelte lelkét A megejtett orvosrendóri vitsgálat napszúrás következtében beállott hirtelen balált konstatált.
— A .kereskedó-íQak önképző egylete" Nagy Kamssán, szombaton, 1886. junius 5-én a Polgár-egyleti kertben zártkörű tánczkoszorucskát rendez. Kezdete 9 órakor, dtemélyjegy 50 kr., családjegy 1 frt. 20 kr. A tissta jövedelem as egyleti segélyalap javára forditatik: szíves ís-lülfisetések kössönettel fogadtatnak és hirlap''lag nyugtáttatnak. Kedvesőtlen idő esetében a táncskossoraoska a követ kesó szombaton, azas junius 12-én fog megtartatni.
— A .Polgári Egylet" álul f. hó 2.-án rendezett tav&ssi mulatság fé-
nyesen sikerült. Semmit sem nagyítunk, .ha azt mondjuk, hogy az első négyest több mint 60 pár tánezolta./V4rosunk in-telligencziája és szépjei a legkiválóbbak á]tal voltak képviselve.
— Stráusz István &ngyilkos hullája — 1836-ik évi jaoina 4-én a pallini temetőben felásatoU, felbonczoltatott — a felizgat ut közönség megnyugtatására. Köaíöm a booczlelet alapján fölvett orvoai véleményt. .Vélemény. Ezen hulla bonczolá«ából kitűnik : a) hogy a törvényhatóságilag megvizsgált egyén, Stráusz István csakagyan kötél, felakaszt*« által halt meg, fuladás halál nemében; kitűnik b) hogy a hullán nem léteznek oly jelenségek, melyek kétségbe hozhatnák azt, hogy a kérdéses egyén Stráusz István sajátkezüleg akasztotta fel magát, tehát, hogy öngyilko« volt; és végre kitűnik: c) £ogy — élvén — súlyos tüdögynla-dást állt ki, melynek utókövetkezései őt munkaképtelenné tették, mely körülmény méltáa beszámítható, életuntságból végzett öngyilkossági oknak. — Nagyobb bitelére alátrtuk — Nagy-Kanirsán, 1S86. junius hó 5-én. Ter-sá ncsk y József, járási orvos. Augenfel d Fülöp, körorvos."
— Erdösy Eugenia művésznőnél tisztelgett as irodalom- és művészet pártoló egyesületnek egy négytagú küldöttsége, melynek tisztelgése mögött az a szándék lappangott, hogy a művésznőt hangversenyi föllépésre megnyerje. A művésznő igen stívélyesen fogadta a küldöttséget, de sajnálattal jelentette, hogy nem énekelhet, mivel orvosi tanács folytán szabadság idejét teljes nyugalomban kell töltenie Ebbe bele is kell nyugodni, mert a művésznőnek megérketése is már annyira familiáris jellegű volt, hogy teljesen kizárta a föltevést, mintha stűlőiöldjére egyéb szándék vetette volna a zavartalan, a minden óvatio nélküli pihenésnél.
— Xyáry Sándor, lapunk dolgo-tótársa, ki jelenleg műtörténelmí tanulmányok 8terzéso végétt Berlinben tartózkodik, — nemsokára hazánkba jő, hogy a keszthelyi ásatások - mű-emlékeit majdan dr. Lipp Vilmos régész-tudós szívességéből tanulmányozván, azokat a külföldi tudós világgal is megismertethe-se. Ez alkalomból városunkba is ellátogat s a „Magyar irodalom és művészet-pártoló egyesület vendégenként felolvasást tart Michel Angeloró. A jeles és fiatal mű''ör-ténést felolvasása elé nagy érdeklődéssel nétünk. Ugy halljuk :''20-ika körül ér hozzánk.
— Betörés és lopás- A helybeli sörház-kertnél levő szivar-bódét junnius 1-ére virradóra ismeretlen tettesek, hátulról feltörték s a stívarárusnő nem levén hon, minden ingóságot elvitték.
— Ax őrs*, vásár hétfőn, junius 7-én lesz városunkban.
— Uj orvos. Dr. Weinberger Ig-nácz orvostudor ur — mint értesülünk — Budapestről Gelsére tette át lakását.
— Egy viszontagságos élet fejeződött be Ambrus LajoB, eeztereg-nyei tanító halálával. Egykor szép tekintélynek örvendett és széles korben ismert, művelt, sokoldalú ismeretekben gazdag egyénül tisztelték... előbb, min; a veszprémi Davídícum egyik neveifijét, majd mint a pécsi főreáliskola törekvő s kiváló tehetségű tanárát, önszorgalma ból emelkedett; autodidacta volt. Elemi iskolai képtettséggel ment a tanítóképző intézetbe. Ennek elvégzése után, mint 17 —18 éves fiatal ember, tanulni kezdett s magán-szorgalom ut]án elsajátította a német- és franczianyelvet, továbbá tanári vítsgálatot tett a Gabeis-bergerféle gyorsirási rendsterből, majd a tornászatból is. Később előképzettségének pótlásául 6 gym. osztályról magánvizsgálatot, 3 a 6 osztályú bizonyítvány alapján érettségi vizsgálatot tett. Mint Pécsre kinevetett, illetőleg meghívott főreáliskolai tanár az oklevél megs»értéséért küzdött ; (j^ ez aiatt megnősülvén, a szerencsétlen házasélet viszályai oly katasitrőfába üz''.ék, mely őt elméjében majdnem teljesen megzavarta. Pécset elhagyta és sok ideig azt sem tudták: hol van. Csak sajgó sebeinek hegedtével lehetett hallani, hogy (Jelse-Szigeten, egy igen igénytelen faluban taoitóskodik. Később Német-Szt.-Miklósra, majd legutóbb Estteregnyéríe került. Mindenben még a tettet, lelket ölő mámorban is keresett feledést, ~ de ast ssegénynek jobb sorsra érdemes lelke csak f. hó 2-án éjjel 11 órakor beállott halálával érte el.''Neki valóban megnyugvás a mindent eltemető sir. — Míg a sors csapása munkakedvétel nem vette, több jeles paedagogiai dolgozattal gazdagította az irodalmat, mik szórványosanjelentek meg egyes szaklapokban. Vezérkönyve, mit a tornatasitáshoz irt, a maga nemében első és páratlan volt s máig is általánosan hasrnált taukönyv. E könyvön Szauter Antal neve is figu rál; de ez csak a hála kifolyása. — A megboldogultnak as volt végső óhaja, hogy két Nagy-Kanissán lakó barátja kik kőtől egyik ifjúkori tanítványa volt, temetésén jelen legyenek. De etek későn értesülvén, — e tégső óhaját nem tel-
jesithették. — Temetője f. hó 4 én volt Legyen ¿Ima csendes 1
— Gyászjelentés. A következő gjászjjentést vettük: Pál Sándor a maga ugy alulírottak, valamint a> Ü8z-szes rokonság nevében, milyen uomo-rodott szivv»l jelenti felejtbetlen neje, illetve anyjuk, napa, agy nagyanyjuk Pál Sándomé, szlil. Jámbor Terézia élte 57-ik évében f. hó 1-én eati 10 óra-kor( hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. Gyermekei: Pál Gyula Pá! Mari, iérj. Muraköti Lajos né, Pál Terézia, férj. Táncsoa Kálmánná, Pál Sándor. Vejei: Muraközi Lajos, Tán-czos Kálmán. Menye: Pál Gynláné, szül. Valfer Terézia. Unokái: Táncsos Kálmán, Tánczoe Lajos.
— Tüz. Légrádon, máj 31-én ismeretlen okból tűz támadt és egy pajta s egy kukoricza-góré lett a lángok martaléka. A tűzoltók buzgalma dicsé* retet érdemel, mert ló nem lévén rendelkezésükre, maguk nyargaltak uehéz fecskendőjükkel a vész színhelyére.
— Yarasd-Topliczán — e szép fürdőhelyen, a névjegyzék 4-ik száma szerint már közel 500 fürdővendég fordult meg.
— A villám által okozott szerencsétlenségek. Csütörtökön, a nagy ünne-nepec délben megérkezett a régen óhajtott eső, csakhogy földetrázó förgeteggel. Mély sajnálattal kell a következő szomorú esetet följegyeznüuk. Az emiitett időben ft. Kauzly, ihárosi plébános oktatta a bérma-jelölteket a teendőkre. Sokan'' voltak együtt a papházban, midőn egyszerre közijük sújtott a villáin, 2 leány azonnal maghalt, kettő haKlosan megbetegedett, többen megsebesültek — A leányok 12, 16 és 18 évesek voltak. Ugyanakkor az ottani uraaág takarni* nyát is fölgyújtotta s leégette a villám. Korpaváron pedig beütött egy pajtábv hol egy asszonyt és egy lovat '' sújtott agyon, a pajta meg leégett.
— Színkör Sümegen. Ami még soha nem voit, most van Süm<»g*n, ifjú Mojzer Imre vendéglős kerti helyiségé ben Irsay Zsigmond szioigargstó szín kört rögtönzött, ekként sikerült 6 "lő-adasra bérletet nyitni; szabadban élvezetesebb a művészettel való próbálgatást nézni, mint teremben. Szinrek«rül< f t> máj. 27 óta eddig ,gö é: p»nt". .Ne d meg ki anyját, v-.dd el a lánjat*. „»Sár. r.éuiu és ,Senki fia". — A« igaz a''ó annyiból igen tapintatos, hogy szinmű és vígjátékokat adat elő; másrészt ajánlhatnék, hogy jobb és több tagból álló
társulatot szervezzen, mert ilyennel alig vállalkoshatik a közönség igényeiuek kielégi térére. --Az igyekezetet tudjuk méltányolni, ha törekvést látónk, szívesen fogjuk méltatni. Kritikus.
— Gyászhír A következő gyáas-jelentést vettük: Szirmay Józsefné szül Lits Szidónia és gyermekei: Béla, S>mon Árpád, Aladár, a maguk és számos rokonság nevében megtört szivvel jelentik a felejtbetlen — hü férj s legjobb atyának Szirmay Jóssof nyug. uradalmi tisstarió-nak folyó évi május hó 30-án délután ya 3 órakor élete 56-ik évében hoessas szenvedés és as utolsó szentségek ájtatos felvétető után történt gyászos elhunytát Belatincz, 1886 évi május hó 30. Áldás és béke poraira 1
— Szerencsétlenség A légrádi molnár fiatal, 21 éves felesége a forgó malom-kerékbe valami éket akart iga-zitani, a közben jobb karját a kerék oda kapván, balkezével akarta kissa-baditani. Most ezt a karját leszaki-totta, s a szerencsétlen asszonyt elhaji-totta. Életéhez kevés a remény.
— A Pünkösdi ünepekre Kéjvonat indul Kanizsáról f. hó 13-án 12 óra 15 pereskor, a vonat érinti Bécs, Triest, Fiume és Budapestet a Triest Fiume vonaton utazók a világhirü Ad-lersbergi barlangot mely vilanyvilágitászai van elátva, szinte megtekinthetik A szállítási dij igen előnyös, mit a hirdetési rovatunkban meg lehet tekinteni. — A jegy 14 napig érvényes.
— Asilcsrazlonl Genaranl Lapunk hirdetési rovatában kdiöljtlk as említett társaság 1885. évi zárszámadásait Ezek ug-y az üzlet-torg&lom terjedelme, valamint az elért nyere-«ég nagysága, nemkülönben jelenté* «ej tartalékoknak előrelátó és gondos gyűjtése és <•1.,e!y zése által egyarárt imponáló hatást «¡yanO''oluak. Oly teásokat találnak aaokban. min k<t c«ak egynagy arányú nemzetközi rar»«sác képek kimutatói, mely a biztosi tá«i Q/lft ö<»zes ágait egyforma gonddal ét az újkor s«<r.es műszaki eszközeinek fslhasxaá-;á-áv.l üzi A dij ét illetékbevétel az feszes biztosítási ágakban 13 064 237 frt 75 kr. volt; as elhelyezett tőkék 1.196.179 frt 12 krnyi j&*«delm-1 hoztak 1885-ben kifisetett 29 576 kár 9.042.351 frt 17 krt igényelt. E szarint tehát a Generáli fennállása vagyis 1831 óta 598 156 káreaetben 187 4*5.689 frt 68 krnyi kártérítési 5ss-/eget fizetett ki, mibél csaki hazánkra 96 566 káresetben 34.376.780 frt 99 krnyi 5*«zes; esik. A tiszta nyereség 1. 344.588 frt 55 krnyi öszeget ért el. Ebb61 a tulajdonképeai bíatositási üzlet csak 577 074 frt 80 krt eredményezett vagy más szóval az ös»z«rs forgalom .oÍQtegy 4°|,-át jövedelmazte, ->ely tény szóló bizonyítékát képezi annak, hogy a Qi nerali d jtetelri igen mérsékeltek, mig kárbecslései igen kulánsak Az érint-tt túzts nyereségből 141 844 frt 68 kr. az értékpapírok árfolyam ingadozására alakított tarta-
lékhoz, 848.622 frt 75 kr. pedig az ingatlanok tartalékalapjához csatoltatott, mely javadalmazásokkal az első alap 987.419 frt 61 krra, a másod alap pedig 1.055.76S frt 40 krra emelkedett. A díjtartalékok 1.308.258 frt 84 krra szoporitotUk és 21.484.851 frt 23 krnyi tekintélyes összeget értek el. Az intéaet összes biztositékalapjai 1,788 140 frt 38 krnyi gyarapodást mutatnak és 1885. decsember 31-én 33,279.016 frt 21 krt tesznek, melyek a leggondosabban és a legjobb értékekben vannak elhelyezve, ngy hogy még a legaggodalmasabb biztosítottat is biztonsága iránt teljesen megnyugtathatok. Az összes díjtartalékok ily búsáa javadalmazása mellett mégis axou helyzetben van, hogy a 315 frtul befizetett részvényre 310 frank vagyis 124 frt osatalékot arányban fizet. Ezen körülmény, valamint a Generáli köstndomásu méltányossága, garantiát szolgáltatnak a mellett, hogy a társaságnak már is nagy arányú Qzlete még mindig fog emelkedni de ezen haladás már biztosítva is vau a tárcsájában levő a jövő években esedékes 22.438 112 frt 70 krnyi dijkötelezvényekkel a tűzbiztositási ágban, valamint a 89.330 807 frt 12 kr. tőkebiztositással az életbiztosítási ágban. A közgyűlésen a társaság tisztviselfii is nj választás alá estek és a társaság magyar igazgató tanácsai HegadQs Sándor és Koriz-mics László urak egyhangúlag újra msgvá-iasztattak.
— Testi szervezetünk titkai.
A vér egész éven át folyvást használhatóan anyagokat választ ki, a melyek ha idejében nem távolittatnak el testünkből, különféle súlyos betegségeket okozhatnak. Tavaszkor és őszszel van az arra való idó, hogy az év folytán testünkben lerakódott fölösleges és az egyes szervek működését akadályozó anyagokat s nedveket (¿pe és nyálsa) egy szabályszerű, a testet nem rongáló, tisztító gyógymóddal eltávolítsuk s ez által más snlyos bajoknak elejét vegyük. Nem csak azoknak- a kik emesztési zavarokban székrekedésben kólikában, bőrkiütések- ^ ben, vértólulásokban, szédülésekben a tagok elzsibadásában, hysteriában, aranyérben, gyomor-, máj-, bél stb. bajokban szenvednek, — hanem az egészségésesnek vagyis a magokat egészségeseknek taétoknak ép ugy sürgősen ajánlanunk kell hogy azt a drága, piros életnedvet, a mely ereinkben kering, igyekezzenek a maga teljes tisztaságában és működésének erejében, czélszerü és óvatos gyógymóddal föntartani. Erre nézve mint legjelesebb gyógyszert; a Brandt R. gyyógyszerész féle svajezi labdacso
a melyeket legtekintélyesebb orvosaink is, ugy kitűnő hatásuk ,mint teljesen ártalmatlan voltuknál fogva melegen ajánlanak, bízvást ajánljuu Kaphatók a gyógyszertárakban 70 kr egy dobozai. Megfigyelendő, hogy a dobozon rajta van-e czégjegyül: egy fehérkereszt vörös mezóben s Brandt
R. névaláírása.
— Pizczi árak 1886. jnnius 3. Bnza 7 frt 80 icr. — 7 frt 60 kr. Roza 6 frt — 5 frt 80 kr. Árp* 7 jfrt. — 6 frt 50 kr Knkoricza 5 frt 80 kr. Bnrgonya 2 frt 60 kr. Széna 3 frt. 2 frt 50 kr. Szalma 1 frt 50 kr. — 1 frt
Lapvezér és kiadó: SZALA.Y S. Felelés szerkesztő : YASS ÁLMOS Laptalajaonos: WAJDITS JÓZSEF
Xy llttór.*
V
«
300 forintnyi dij mellet jéminöségü él eszló
Iegc«él8zerüb előállítását nálam meg tanulhatni, esetleg 4 év Óta tennáió jó kezelés ée nagy vevököxönwéggel rendelkező élesztő gyáram nagyobb vála-latok átvétele végett eladó.
Tiss teletel
2006 2-2
Erdőt Ignác* élesztő gyáros Ssegede
j 2975/tk 886.
Árverési hirdetmény.
A. nagy-kanizsai kir. törvénynél tkvi. o. részérói közhírré tétetik, hor» Marvalics József n.-kanizsai lakós vég. rehajtatónak Bálint Ignácz é« neje Aon» Katalin végrehaj áat szenvedő D&gy. kanizsai lakósok elleni 151 frt. tőke 1885 évi szeptember hó 1-től járó 5» kamatok 28 ft. 28 kr. per, 5 frt. 95 kr v^! rebajtás kérelmi 9 frt. 50 kr, jelenig, s még felmerülendő költségek iri^-végrehajtási ügyében a fent nevet«, kir. tő-vszék területéhe« tartósé na^y.
récshí 496 sitvjben a f 3290 b 3294 b hrsz. a. felvett 520 frtra — nsgyrécsei 498 Síkben A f 3395—3402 hrs,. t felvett 294 fnra, 599 nsgyrécsei tjkbe8 A t 3295—3297 hrsa. a. felvett 402 frtra becsült Bálint Ignácz s neje Andi Katalin tulajdonát képező váliságkóte les ingatlanok birtok részienként külön küiön 1886 angonstUH hó 244a d e. 10 órakor Nagy-Bécsén a kói. Bég biró házánál Oroasvarj Gyula f«|. peres ügyvéd, vagy helyettese kösbejöt-tével megártandó nyilvános árveréses elada ni fognak.
Kikiáltási ara fennebb kitntt becsár.
Árverezni kivánók tartoznsk a becsár lü°/0-it készpénzben, vagv óv», ddkkép-s papírban a kiküldött kezéhet letenni.
Nagy-Kan:esán a kir. tszki tljkn osztályánál 1886-ban ápril bó 22-én.
SMHSWKJTf
legjobb asztali- és Uditő ital,
kitűnő, hatásának bizonyult köhögés-és gégebajoknál, gyomor- éa hó-lyaghnrntnál.
2711 6—80
Mattoni Henrik Karlsbad és Bpest
Cseretmyés elnök.
2811 1 — 1
EveU j«gyző
•) E rovat alatt kSslöttökért nem válal felelőséget a zzerk.
Előnyös kereset.
Minden r*ogu állandó személyek. kik a törvény ált»l iii''g-ennedett állam-ér« inagáD 8ors-j'' g> ek részletfizetés m Heti e ada-hkv''al (az 1883. évi XXXI. tórv.
cz. szerint) foglalkosni óhajtan»«,
Igen előnyős feltételek mellett mindenhol felvétetnek. Némi szorgalom esetében tőke fen koczkaz-tatán (riniro) nélkül havonta 100 égési 300 frt. könnyen kereshető 2805 1 - 6
Ajánlatok a jelen foglalkozás megnevezésével intézeodők a fővárosi váltóüxlet-társaság
Adler ós társához Budapesten.
KI tliu tettetett: A gxaczl 1880. évi or«z. kiállításon elismerési oklevéllel. A trieszti 1882. évi kiállításon bronz-éremmel.
A becsi 1883. e nemzetk gyógyszeré«*, kiállításon exftzt-éreramol. A toiöctál-megyei gazdas. kiallitaaon 1884-ben ez. díszoklevéllel. A bndaperti 1S85. évi orsz. kiällitäaon a na*y éremmel haladás- és versenyképességért. —''
A pünkösdi ünnepekre vasárnap
o o
jnnius 13-án 1886. 12 óra 15percz- Q kor reggel
Ujvonat i&ilDl
ÁGI*
ORR

hazánk egyik legszénsavdúsabb
SAV ANYUVIZE
kltünC »zolpál»tot tera föleg az emésztási «avaroknál • a gyomornak a* idegr. adtzrr bántalinain alapuló bajaiban. Általában a-víz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi . élet támogatása*éa az idegrendszer miiködösének fölfoko/áxa kivánato«.
Borral használtva kiterjedt kedveltségnek örvend.
majdnem felére leasállitott menetárak mellett Kanissáról Bécsbe, Fiume, Trieest és Budapestre.
Kanissáról Bécsbe U. oszt. 10 frt 10 kr. HL oszt. 6 frt 80 kr.
KanimsárélTriMzv. Fiumébe II. oist. 14 frt 40 kr. ül. osst. 10frt30kr.
Kanizsáról Bndspestre II. oszt. 9 frt — III. oszt. 6 frt—
mely érvényes 14 napra.
A Trieszt vagy Fiúméba utazók a világhirü adelsbergi barlangot, mely villany világítással van ellátva, megtekinthetik. Minden közelebbi értesítést adnak a vasútállomásokon levő falragaszok valamint ugyanott ingyen nyerhető müsorozatok.
2726 1 — 1
•1*6 bécii utaiAsi Irodái», I KolowrUriDg
o
Iix.:róla?*j főraktár
uty L
m. kir udY.
szállítónál Builapeslen.
Úgyszintén kapható minston .gyógyszertárban, f&szerkere«kedésb«n és Tendé«:lóben.
Az 18S5-ik évi elszállítás
1.800,000
Nagy-Kanizsán kapható: Fesselhofer J. Eosenfild Adolf. 8chwarz & Tauber, Marton & Huber Prezlmayeí <fe Deutsch, Marton Adolf, May Mátyás, Strémm & Klein és Zelinger Lajos uraknál.
ooc>ooocKX)oo^ocx)oooooncxxx>qop
C. ián ameritai li
mely egyetlen Európában
érkezik városunkba, s csak 3 napig tart előadásokat, és pedig hátfón 7-én, kedden 8-án, szerdán junius 9 én
100 személy különféle nemzetekből, körülbelül 60 lóval, elefántok, tevék stb-
Hétfőn esti 8 órakor nagy diszmegnyitási előadás, kedden és szerdán 2—2 előadás, az első kezdete 4 és fél órakor es 8 órakor.
Kedden délután 3 és 4 éra kőzött nagy díszmenet zenével a
vár08 fóutezáin
Minden bővebbit a falragaszok.
NAGY-KANIZSA, 1886. Junios 12-én
Előfizetési ár
ér.e • • & írt--
~ ° frt M) kr
,„grrdév"'' ... 1 írt-25 kr Egyes szam 10 kr
H I RD ETÉ8EK
9 hasábos pt-titsorban 7. másodszor 6 s minden továM.i serért 5 kr.
NYILTTÉRBEH toronként 10 krért vitetnek í I kincstári illeték minden eeye»li:r deten-rt 30 k-. fizetendők.
Huszonötödik évfolyam.
ÜK
A nagy-k nizsai „Kereskedelmi Iparbanka „nagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó egylet, a „zalamegyei általános tanitó-
A lap szellemi részét illeiC kBale-mJnyek a »*<■ k-*z{ő»égh»z,
anyagi renét ill»*t5 köáemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intéz-ndők : yagy-Ka nizsán Wlassicsbáz.
Bérir.entetlen levelek nem fogadtatnak el.
Kéziratok vissza nem küldetoek
UfiüUr, a „nagy kanizsai kisdednevelö egyesület«, a „nagy-kanizsai tiszti-ónsegélyzö szövetkezet'', a ,soproni kereskedelmi s iparkamara11 nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapje
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HEIILAP.
Mi tes2i tönkre az iparost?
Nem jogi fejtegetésekbe akarunk ezúttal bocsátkozni, egyedül a kisiparosok mindinkább nyomasztóbbá való helyzete, s . az e miatt napról-napra szaporodó panaszok indítanak bennünket arra, hogy kis-iparunk érd.-kébcn szól emeljünk. Nem jajveszékelni akarunk a válságos helyzet fölött s a kedélyeket fölizgatui, elkeseríteni, hanem a baj kutforrá-snt akarjuk megmutatni, és annak orvoslására irányt jelölni.
Mióta az uj ipartőrvéoy 18S4/ május 18 án szentesítést nyert, azóta mint egy láthatatlan betegség/óor-va''ztja az 50r-§ kisipárt, bár látszólsg^a szabad ipar áldásthozó védangyalaként szerepel. «Minden iparosnak joga van, ugy sajat, mint mások készítményeit nemcsak lakhelyén, hanem azonkívül az ország bármely helyén tartott országos vásárokon, akár személyesen, akár megbízottjai áltel eledatni, to vábbá jogában áll azokra bárhol és barmikor, minták elömutatásával is, megrendeléseket gyűjteni vagy gyüj tetni. megrendelt munkát teljesíteni, vagy munkasaí által teljesíttetni." így szól ez az ártatlan, mégis -hatásában kiszámíthatatlan károkat okozott
Eszünkbe juttatja e szakasz a régi példabeszédet: „Adj a tótnak szállást, kiver, •< házadból,'' mert szabad tért nyit nemcsak a honi, de a mi legtöbb baj, a külföldi iparnak is, hogy hazánk bármely vidékének iparát házalásával, tolakodásával és szédelgéseivel megmételyezze. Még fél év sem mult el aa uj ipartörvény életbelépte után, már is sűrűen érkeztek a Kérdések és felszólamlások ezen §. helyes értelmezése végett a kereskedelemügyi minisztériumhoz. Ott azouban a bajt nem ítélték meg kellően, vagy csak az
átmenet nehézségeinek tudták be: tény az, hogy a felszólamlások a törvény alapján elutas''tattak, a kérdésekre pedig azt válaszolták, hogy e törvényezikk, alkalmazkodás végett, a legtágabb értelemben veendő, magvarázandó.
ÍA reklamácziók elhallgattak, a és képzettebb iparos igyekezett/ magát ezen nem annyira szabad v. rseny, mint szabad szédelgés etyen óvni, a szegény kisiparos perig napról-napra kutatja, hogy miért is megy ó tönkre, holott a legtakarékosabban él; dolgoznék ó szívesen. de nem kap -— munkát! — Az országot pedig raj módjára ellepték a külföld kétes czégeinek utazói, mert most már szabad volt a vásár. Naponta lehetett olvasni a fővárosi lapokban, hogy: „Maison X. Y. képviselője Párisból megér-kezety s nagy választékú újdonságai megtekinthetők ebben vagy abbau a szállodában.* A fővárosi közönség pedig sictett pénzével, honi iparunk rovására, a külföldieket gazdagítani, me''t hiába, a mi párisi, vagy londoni újdonság, az közönségünkre rend kivül vonzó hatást gyakorol. Sze gén^ honi ipar!
Legilsö sorbán szenvedett a kormány által oly nagy áldozatokkal támogatott diszinüiparunk, a női és férfi divatezikkek ipara, szóval luxus iparágaink. Közönségnnk mennyit áldoz fényűzésre, azt jól tudjuk, de mily rosszul esik azf tudnunk, hogy ez áldozat nagy része külföldre vándorol ! Felesleges mindazon iparága-kat elősorolnunk, melyek ily módon többé-kevésbé meg lettek támadva, átcsap ez már az iparról a kereske delemre: ki ne ósmerné a külföldi gyarmatáru kereskedők 5 kilós küldeményekkel űzött szédelgéseit.
Honi iparosaink viselik az adók különféle nemeiben az állam súlyos terheit, a külföldiek pedig minden
megadóztatás nélkül, mert még a, behozatali vámot is a fogyasztó kö-j zöuség viseli, aratnak busásan. Vájjon nem-e a pénzügyi tárcza káro-i sittatik ez által? mert-ez üzletekre'' adó kivetve nincs, de alig is lehetne; kivetni.
A fővárosi iparosok élelmesebb jei (?) és azok, kiknek amúgy is kétes existentiája a külföldi invasio folytán még válságosabbá vált, utánozták a jó (?) példát és elözönlötték vagy személyesen, vagy utazóik által a vidéki városokat. Idényről idényre elhalászszák a vidéki közönség java szükségletének szállítását s ezzel a vidéki iparos sarokba szorult, mert ő már nem utazhat sehova, amennyiben ugyanazon famo-sus 50. §. további bekozdései a heti-vásárokat idegen iparosoknak látogatni tiltják. Tehát megvédi a nagyiparost és a falusiakat, hát a vidéki városok iparosai mit csináljanak?! Fizessék itt-ott a 35%—50°/0 köz-'' ségi adópótlékokat és nézzék miként jár nyakukra a fővárosi iparos és kereskedő, mert ma már mindez le hetséges. Nemcsak a vdéki kereskedőt ingatják meg 5 kilós küldeményekkel. hanem a fővárosi bor, szesz, termény, gyapjú és mindenféle alkusz szabadon utazgatja be az ország minden vidékét, a termelőkkel etóre csinálnak kötést, mindezt^a1 megtelepült ügyleteik után adó-fizető vidéki alkuszok rovására.
Vázoljuk e szomorú képet to-'' vább? Elmondhatnánk még azt is, hogy a vidéki iparosnak vannak ám munkásai is, kik megtelepedve, családjukat kezök keresmén\ébcl tartják fent, de mivel munkaadójuknak forgalma megakad, ók önhibájukon kivül sanyarognak. Meg kell nézni a munkás-osztályt egy vidéki városban ; szomorú állapotuk oly képet nyújt, melyen önkéntelenül is meg kell ütköznünk. De ne bolygassuk
a szocziális kéidéseket, áldjuk inkább a sorsot, hogy hazánkat,eddig e veszélytől megóvta.
E törvényezikk tehát nemcsak honi iparunk fejlődését gátolja, hanem az állami bevételeket is tetemesen csökkenti ; nem csak azért, mert a külföldről importált czikkek jövedelmi adót nem fizetnek, hanem mert a házalás által elnyomott vidéki iparos lassan bár, de biztosan a bukás szélére sodortatik, s bár neve nem fordui elő a mercantil lapok hasábjai köz< tt, az állam mégis minden egyes tönkrement iparosban egy, még pedig jó adóalanyt vészit.
Fennállása óta e törvény sok keserű tapasztalatokra szolgaitatott alkalmat, már is erősen mozognak az általa sújtott körök. A monarchia osztrák felében ugyanilyen nyomasztó viszony létezik s a linczi iparkamara volt az elsó. mely ezen állapotot behatóan tárgyalva, javaslatát a hozzá legközelebb eső pozsonyi iparkamarának küldötte meg pártolás végett. Ez lényegében már régóta foglalkozik a házalás kérdésével, de mivel a viszonyok nálunk mások, kívánatosnak mondotta ki az összes hazai iparkamarák együttes eljárását a czélból, hogy fellépésüknek sikere lenne s a megtelepült iparosok nyomasztó ''.eiyzetén végre segítve legyen. Mi tehát iparosaink érdekében vélünk felszólalni, midőn tolmácsoljuk, hogy lépjenek a cselekvés terére; .ne csak pártoljuk az eszmét hanem egy felterjesztésben a soproni iparkamara utján, melyhez mi is tartozunk, igyekezzenek a törvényezikk módosítását kivívni. Ki tudja, hogy az edd-g még háboritlanul űzött iparok már a legközelebbi jövőben e törvényezikk hatása folytán nem lesznek-e szintén megtámadva
E módosítás bar nehéznek látszik, hitünk szerint nem keresztül-vihetetlen, mert mérvadó helyen is
be kell látni a jelen állapotok tart hatatlanságát. Buzgalom a haza iparosok és iparkamarák részéről és minden nyerve lesz.
A külföldi házaló iparosokat hiába adóztatják meg, mert az adóját úgyis a fogyasztó közönségre hárítaná. Ellenben az 50. §. módosítása oly módon, hogy „iparczikkeire mindan iparos bárhol minták után rendeléseket gyűjthet, de csak ismét eladóknál, nem pedig a közvetlen fogjasztó közöuségnél", ez lenne vé-leményüuk szerint a mód, melylyel a jcleu iparügyi viszonyokat ismét a rendés mederbe lehetne terelni. A vidéki közönség azon részének, melynek igényeit csak fővárosi iparczikk elégítheti ki, annak van módja ahhoz, hogy a fővárosi iparost felkeresse, vagy rendeleteit nála minták küldése után telj. sithesse.
Ha egyszer a vidéki kisipa os meg lesz mentve a hazalástól, akkor nagyobb forgalma által, önként fog azon igyekezui, hogy dúsabb raktár és ízlésesebb munka által a nagyobb igényeket is kielégítse. De mig vevője nincs hozza, addig nem is tar.-hat olyxfinomabb czikkeket, melyekbe csak pénzét ölné, mert nem keresik nála.
Hiszszük, hogy nem eredménytelenül szólaltunk fel. Reméljük: helybeli derék iparosaink nem fogják érdekeiket szem elől téveszteni, hanem együttes fellépés által igyekezni fognak városunk virágzó iparának létkérdését biztosítani.
A soproni keresk. ós iparkamara főjelentése.
(Folj at''ás.)
Kedveróbbeo alakultak a marhatenyésztői viszonyai, a mi nem moddhatö egyúttal a marhakereskedésről is. — És e téren a gazdasági egyesületeket, fókép pedig a magas kormányt teljes elismerés illeti. Hisz lankadatlan erélylyel s tetemes
T í r e z a.
nam.
Keblemben ...
Keblemben egy emlék él még; Nem válhatok tőle . . . Te vagy az, te sajgó lelkem Hűtlen szeretője
Tavast szállott, tavasz egykor Kltem mezejére, s hervasztó ó*z: a búbánat T miattad ére
lla n^y néha találkozáuk, Tudnád : mit éreztem. A menyország üdvössége Volt az én srerelmem.
Hejh, de az csak tOndér-álom. Messze, messze tant el; Itt állok most tört hajómon Zúzott reményekkel. y
Mégis, amig bobog szivem, C»ak téged szeretlek .... KI i em muló délibábja Sivntag-élt^ranek.
Straub Pál.
Szárnypróbálgatások.
IElbeszélések, gyakorlóiskolai dolgozataimból.)
Irta: Weber Antal. (Folytatás.)
iv.
A szemuek-e. vagy aa auzonyuak?
(Uunoreizk.)
Már akkor inkább • szememnek! kiáltasz fel e kérdéien elcsodálkozva k- d-v«» olvasóm — és én e véleményedet egé«z terjedelmében nem csak elfogad-
de O''SUnám S''s, ha nem állnék neutrális alapon. De bogy bájos olvasónóink is így fognak-e gondolkodni? arra nézve garantiát annyival inkább sem vállalhatok, mert épp*n egy szép asszony moudte ki s bizonyította be, bogy nem kell mindig elhinni, amit az embrr lát. ''
Szamosay ur, kire a legnagyobb hízelgés sem foghatta, bogy szép ember, 49 éves koráig e hármat szeret''.e különösen : a bort, pipáját, meg a barátjsit. Mikor aztáo életkora azt a magas számot érte el, mely kerekes félszázat tesz ki: akkor megszeretett még egy negyedike? is, a második szomszéd 17 éve> sz^p leányát, Erzsikét.
Szamossy ur a tett embere volt. Amint megtudta keble izgatottságának okát, átbaüsgott a szomszédjához és as emberséges köszöntések kölcsönös kicserélése után meg is mondta neki ssive ssácdokát.
„Hát tudja szomszéd uram, én elveszem as Erzsikét, ha od''adja.''
— Hát édes Szamossy uram, én meg od''ndom, ha elveszi.
.Áll. Dohát mikor ?
— Hát az már ugy dukál, de jure competái, hogy kihirdettessük a tisz ele-tessel háromszor a dolgot, nehogy valakinek eszébe jusson eiózetes atyafiságot, sógorságot avugy komaságot keríteni a nyakunkba. Ebbez keli három hét. Akkor kettejük dolga meghatározni, hogy mikor?
„Hát akkor vasárnaphoz négy
bétre.«
— Jó lesz.
„Azután addig majd csak többször ellátogatok ide." *
— Az még jobb less.
„Meg egy ki* pénst, bort, majorsá-gos mifélét küldök, — tudja a lakodalomhoz."
— Az meg a leg éa legjobb lesz.
„Na hát az Isten legyen velünk!"
— Szálljon reánk ssent áldása!
Erssike te, most liopptrefíert esi
naltál, pedig a lutriba sem tettéi ! Uri asssony lesz belőled: nemes nemzetes Szamossyné asszonyom!
— Tizennyolcz kijáró tehén, gyönyörű majorság, lovak, disznók, mala-ezok ! — Haj aj * jaj a jj, te drágalátos aranyos tubicám, de szeretlek téged ! — 200 hold szántóföld egy tagban. Örökös di-nom-dánom 1 Czipp ! — Megeszlek! — Czupp ! —
Nem volt a szomszédban vége, hosssa az örömnek és Szamosay ur dicsőítésének.
Erzsike, pedig titkon ezt gondolta : Na édes Gáborom, neked is felsütött as örömnek napja.
Elmúlt a négy bét és lett hegyenvölgyön lakodalom, Erssike sokat sirt, Szamossy ur még többet ivott — vége pedig a dolognak az lett. hogy az ötven évig özvegy lak megkapta ismét asszonyát.
De Szamossy ur azért csak ép oly odaadással szerette a bort, pipiját, meg a barátjait, mint azelőtt. Nagy volt az öröme, mikor ez u''óbbiak azáma egy fiatal, vig czimborával szaporodott. Est as uj spósa szerez''e neki s Gábor lett a legbensőbb barátja. Erssike a legjobb legszeretőbb házi asszony lett; még csak gondolatban sem tért hozsá a hűtlenség vádja. Igazán szerette as urát s csak as as egy búsította nagyon szegénykét, hogy a gazda esténként sokáig elmarados a háztól. Nyitva is tartotta mindig as ajta-
ját s önmaga jött eléje bevezetni, levet káztetni, amely mu étek alatt, hogy nem hiányoz''ak a szívhez szóló leczkeadások a jó férj kötelmeiről : az nagyon természetes. Szamossy ur ilyenkor elérzékenyülve szorította magához kis feleségét és megígért, megfogadott mindent. Hogy ezek az Ígéretek, fogadások soha sem mentek teljesedésbe»: as meg még természetesebb.
Egy alkalommal szokatlan korán, meglehetős jó lábon állva érkezett haza Szamossy ur. Beakarta nyitni az ajtót, de nem tudta, mert az zárva volt. — Hahó! itt baj van, gondolá magában és benézett a kulcslyukon. Amit aztán ott ezen át látott, attól felfordult benne minden keresztyéni jóindulat.
Furcsa hatása van a férjekre, ha feleségeiknél zárt ajtók mögött férfit látnak. Az ily észrevevés a józant részeggé, a részeget józanná váltostatja. Szamossy ur részeg volt: kijózanodott. — Megfogta két kézzel az »jtó kilincsét s ennél fogra azt h.talmasan megrázta, torka szakadtából kiáltozva:
„Nyisd k| Erzsike! No, nyisd ki!"
Egy kis dörömbösés a szobában, azután elójött Erzsike s egész méltatlankodva kérdexé ?
„Ilát té,;ed mi talalt?"
— Egy férfit láttam a szobában.
„Caak képzel ed."
— Semmi képzelted! Az én szemeim jók!
„Nem kell mindig elhinni a mit az ember Iát!" pattant fel a kis menyecske a megbántott szeméremérzet s a megzavart rendes voui miatt bossuért lihegve. Meglógta a férje kesét s elvezette őt a nyitva hagyott ajtótól aa udvar közepén
álló vízzel telt dézsához; itt aztán rá tette teoyerét a fej felső paeriferiájának kopasz részere s onnan fogvást oly hatalmasat nyomintott rajta, hogy a férjem ur&m álla igen gyorsan önkénytelen érintkezésbe jótt a nyaka Ádám-csutkájával:
„Mit látsz ott a dézsában?"
— Magamat.
„Pedig benne vsgy-e?"
— Nem.
„Belátod-e, bogy nem kell mindig elhinai, amit az ember lát?"
Szamossy ur ismét érzékenyen ölelgette meg gömbölyű kis feleségét és bocsánatot kért tíle. Látott ugyan a falak mentén elsuhanni egy alakot, aki igen hasonlított az ő Gábor barátjához, no de hát nem kell mindig elhinni, amit az ember lát.
V.
A nő boszuja.
E század közepe táján Pária sálon-jaiban nagy feltűnést keltett egy esemény, melynek hősnője egy gazdag tekintélyes bankámé volt.
Monsieur Mortier, lyoni gazdag gyártulajdonos avval kecsegtetett s ámított el egy szegény, de testi szépségben minden eszményt felü baladó leánykát, hogy őt nejévé teendi. M kor aztán Ólaira neki mindenét feláldozván, megmozdulni érezte szive alatt tiltott szerelme gyümölcsét, a monsieur egy csomó bankjegynek as asz alon felejtése után ott hagyta a beteg. megcsalt leányt. A szegéuységtől, önmagának és gyermekének fenntartási ösztönétől kényszeríttetve elfogadta a leány a pénzt (az emberek elitélő véle-ménye szerint büodiját) melylyel csapodár imádója adott ssavát ós becsületét
HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1886. JUNIÜ8 12-én
költséggel fáradoznak hosszabb idő óta jó tenyészállatok terjesztésén s ezáltal nemesebb, értékesebb fajok meghonosításán. S fáradságuk meg is hozta gyümölcsét. Sopron- és Vasmegyében már túlsúlyban vannak a istállótenyészetre alkalmasabb külföldi fajok, mig Zalamegye is már két ötöd részben idegen szarvasmarhát nevel. Veszprém,Győr és Mosonmegyókelleuben, melyek aránylag tetemes osztatlan legelő-terek felett rendelkeznek, ebhez képest még mindig a kevésbé is kényes szép m agyar faj tu szarvasmarhát tenyésztik.
Az erdőgazdaság általánosságban szintén kedvezómozzanatokat tüntet fel. Igaz ugyan, hogy három év sokkal rövidebb időszak, semhogy az erdészet terén számszerű eredményeket lehessen '' felmutatni: de mindenfele észlelhetővé válik már az annak idején általunk melegen üdvözölt erdészeti törvény és az erdészeti felügyelők intézményének hatása. — S ha nem is oly mértékben, mint az erdőben gazdag felső Magyarország, kamarakerületünk, is sikeresen fáradozott azon, bogy az erdészeti üzemtervek beterjesztésével megtegye az alső törvényes lépest erdőgazdasági viszonyaink általános rendezéséhez. S ezen törekvés valamennyi gazdasági.köreinkkel közös. Mert azok sorában, kik üzemterveik számára a magas kormány jóváhagyásáért folyamodtak s azt ki is nyerték, ugy egyes községek, mint nagybirtokosuk és közbirtokosságok nevével találkozunk. A faárak, valamin'' az egész faüzlet szokott mederben mozogtak, csakhogy ez utóbbira, az 1885. év folyamán Németország részéről a fára nóive is éle beléptetett vámfelemelések állal épenséggel nem kicsinyelhető veszély háramlott, miután Cseh- és Morvaországnak, ugy Galicziának visszatorlódó fája előreláthatólag Magyarországot fogja elárasztani, minek kiszámíthatatlan árhullámzások lesznek következményei.
Kamara kerületünk gyár- és k ázni ü-ípir a tevékenység», a letűnt három év alatt czéitudatos törekvés és korszerű haladás kópét tünteti fel. — S ezen örvendetes képet nem homályosíthatja elepyes, a gyári tömegre, melés nyomása alatt fel-tarióztathatlanul m-gsemmisülő kisebb iparág veszte. Különös dicséretet érdeme, répaczukor iparunk, kamarakerületünk ezen legnagyobb s leghaialmasabb gyári iparága, mely az 1884. ¿v utolsó negye--dében kitört s az l885.év első felére kiterjedt czukorválságalatt, mety Ausztriában éa Németországban oly számos és nagy áldozatot kö
vetelt, életrevalóságának éa szoliditásának oly megdömhetlen jeleit adá, hogy róla csak elismeréssel nyilatkozhatunk. Esuj vállalatok csiráit gyümölcs-csé érleléaz utolsó három év.- Legelői e téren Győr sz. kir. városa halad, mely a jelentésünk tárgyát képező évekb-n nemcsak tervbe vett vízvezetékét fejezé be az állami tanitónőképezdéi lélesité, s egy törvénykezési palota s állami fogház fel. épültét látá : hanem egyid \jüleg egy nagyszabású szeszgyár és marh*hizlaló építésébe is kapott«* azt as l885 >év közepén be
is fejezé. Egyáltalán as épitő ipar as utolsó három évet kedvezőbb évei közzé sorolhatja, hisz, a mint a«t alább részletesen látni fogjak, kamarakerületünk egész
területén jelentékeny magán-és középit-kezések foganatosíttattak, melyek ezen iparágat tartósan foglalkoztatták.
A mi azonban a megbeszélésünk tárgyát képező időszaknak iparügyi tekintetben a legnagyobb fontosságot kölcsönzi : az as 1884. évi XVIII t.-czikk, az uj ¡partörvénynek megalkotása.
Tizenkét évi küzdelem s a maga ne mében példátlan kitartással és szenvedé-lyegaéggel folytatott agitatió u''án, az 1872. évi VIII. t.-czikk elleneinek s ezek körülbelül a kisiparos osztály összeségét kép-viselék, végre «¡került, a támadás tárgyát képező törvényt megdönteni. S ezen törvénynyel együ-.t elbukott, a kormánykörök részéről szívós kitartással védelmezett iparszabadság nagy része is. Mindazonáltal az uj ipartorvény nem elégíti ki »-z iparos körök várokozását s nem teljesiti valamennyi hangoztatott kívánalmaikat Ez igen természete», miután azuj törvény kölcsönös engedmények Szüleménye, melyen az elsenséges elvek kiengeszteletlenül vonulnak át, ki, a gyakorlati élet terére. A czéhrendszer hivei, vagy mivel ezen elnevezéstől idegenkednek, aripar minden ágára felté''Ienül kiterjeestend''J képssités-, kény szer társulás stb. előharczosai, csak hamar tudatára fognak ébredni annak, hogy as uj ípartörvéoy a hanyatlásnak indult kisipar ügyén közvetlenül keveset vagy épen mit sem segít s esen eredménytelenséget az uj törvény félrendszabályainak fogják be udni. S evvel as uj törvény elleni küzdelem már meg is kezdődött. 8 ez a réginél még nagyobb mérveket fog minden valószinüség szerint ölteni, mivei as iparszabadság barátsát is as uj törvény ellenei kösött fogja találni, esenkivül pedig az ennek alapján létesítendő ¡partos-túletek és társulatok, az agitatió f-la''.te alkalmas talaját képezendik.
(Folyt, köv.)
A kis kanizsai figy.*;
A Zala egy számában vegyes bizottság küldéséi kívánta * kis-kanizsai ügyben, P. F. ur pedig a Z. legutóbbi számában azt fejteget e, hogy a válásról fantaziálni 30 évig nemcsak absurdum, de leheletlen keresztül vinni is, mert kös igazgatási tekin''eiben megint csak Kaui-zsára kell járói a szolgabíróhoz, és még mily nehéz lesz a kamatokat felküldeni, Zal a-Egerszegre.
Ugyancsak eczikkben bozatik fel az is, hogy az elválás eszméjét is politikai agitátorok találták fel.
Mi e csikkel nem írjuk alá nemcsak azért, mivel azokat a hasznokat, a miket Kis-Kanizsa as egyeaü''ésbM hus, nem sorolja fel; s igy nem győz meg senkit az összetartosandóság szüksége felől, sőt íjessteget semmivel, 2 szór azért, mert nem ott kezdi a hol kellene: — mi az oka e mozgalomnak ?
Mielőtt mi a fejtegetésükbe alaposabban belemerülnénk kijelentjük, hogy mi, ha as urbérre nem ia megyünk visssa, — de a kis kanizsaiak kérelmeinek orvoslását és állapotaik javítását akarjuk,
* E kérdésben egyelSre állást nem foglalunk, de a tárgyilagos megvitatásnak sziveién téi t aduuk. Szerk.
vélte visszavásárol!)a*ni, de szégyenérzetétől sarkaltatva eltávozott Lyouból, hol mindenki ismerte botlását. Felutazott Páiiaba.
Multak az évek.
Monsieur Mortier egy büazke nagyravágyó, régi nemesi csaiadból származó kisasszonyt vet'' nőül, kinek kedveért oly nagy összegeket pazarolt luxus fejében el, hogy a bekövetkezett caődól egy Croesus gazdagságú üzlet- és ifjú társa Viliiere bankár segítsége nélkül alig odázhatta volna el. Meg is irta neki, hogy hálás köszönetét személyesei! átadaudó neje kíséretében felu''azik Páriaba; hanem azt már nem irta meg, hogy még egy kis pénzmagra volna szüksége s ezi is személyesen szeretné átvenni.
Néhány nap muhán csakúgynn útra kelt monsieur Mortier neje kíséretében Páris felé, & hol a legféoyesebb szállodák egyikében béreit lakást; mert még miu-dig gazdagnak kellelt látszania, de meg hitte is, hogy barátja segedelmével csakhamar ismét azzá leizen.
Már olt állt a ho''.el főbejáratának lépcsői előtt az elegáns uégyes fogatú tquipage, hogy a házas társakat a Villiers bankárnál teendő Iá ogatáshoz röpítse s ők maguk is índulbi akarlak — a fiatal úrhölgynek feladata volt, ha a szüksép ugy hozná magával, a kérésben segíteni, neki a bankár bizonyára semmit nem tagad meg — mikor bejelentetlenül a szobába lépett egy fiatal asszony, kéren vezetve körülbelül 10 éves fiit. Elképzelhető a meglepetés és ijedtség monsieur Mortier részéről, mikor e nőben C-airet, a hűtlenül elhagyott leányt i merte fel.
Ö még mindig igen szép volt, de ugy látszók, szorongatott anyagi körül mények között él; lesirt ruháiról a szegénység s gyermekének, bár tissta kabátján mindenütt szembeötlő rolt a kurtasá/r.
Madame Mortier a beálló*t zavarban ezt kérdó büszkén, lenézőleg férjétől:
„Nem ez az a lány, a kivel te egybekelésünk előtt éltél? —Mit akar őitt?«
.Madame — felelt Clairekérő ban gon és lesütött szemekkel — bocsásson meg. hogy férjét felkerestem; de nekem ehhes jogom van, m rt nem mint koldusnő, hanem mint gyermekének anyja jöttem ide. Az egész, amiért ide tolakodtam ss, hogy Emilem atyjától valami szerető jelet kapjon Teljesen meg leszek elégedve, ha Mortier ur fiát csak egy csókkal is megörvendezteti.
Daczára eme jogos kérésnek, a házas társak a legnagyobb «rélylyel utasították azt vissza: sőt monsieur Mortier olyan formán nyilatkozott, hogy ő nem tud e gyermekről semmit, nem akar róla tudni semmit és nem fogja soha~*elis-merm a magáénak.
»Mortier ur I - könyörgött Claire még bensőbben — ne taszítsa el magától oly hidegen e szegény gyerme tet. Ne vonja meg minden rokonszenvét tőle! — Asszonyom, szóljon ón is érdekében férjének. Ki tudja: nem fog-e e fiuszeretete önöknek igen nagy szolgálatot tehetni? Talán as ő kérése feiéb-reasti as önök sorsa iránt annak as embernek a szivében a könyörületet, akinek segítségét igénybe szándékoznak
venni.
„Még gúnyolódni ¡s mer 1" kiálts haragtól lángoló arczoz&l madame
Mortier.
„Nem gúnyolódom, csak intek0, válaszolá nyugodtan Claire.
„Takarodjék kii" parancsolá madame Mortier, jobb kese mutató ujját az ajtóra irányozva. „A maga jelenléte szégyen mireánk.8
Megkímélem önöket m további ssé-
anélkül, hogy az elválást kívánnánk vagy annak zászló hordozói lennénk vagy a váláshoz csak egy kis porszemmel is járulni akarnánk. Felhossuk néseteioket azért, hogy „aud''atur et alléra pára" ; felhozzuk, hogy megismerjék azok is, akik a városházánál fizetésért stidjlk és gúnyolják adószedéskor a k.-kanizsaiakat, meghallják itéietüket és m gtudjak becsmérlő szavaik következményeit és súlyát, s azt, hegy mily jó ssolgálatot tessnek — a városnak aszal, ha házsártos embereket raknak djllónak s adószedőnek, akit a nép nem szeret s akik őket a választáskor csak azért, mert kis-kaní-saaiak még a névlajstiómból is örömest kihagyatják; —felhossuk, hogy azok akik sundam-bundam keresz''ül vitték as egyesítést ugv, -hogy a kis-kanizsaiak kivánatai (egyezségi pontosatai) be nem tartattak, tudják meg. hogy ssintén rossz szolgálato* tettek az ügynek, midőn erőszakkal vonták az egyezaíg alá azokat, a kiknek küldöttei c«ak tanácskozási joggal — s nem egyezség megkötésre voltak felhatalmazva.
A válás eszméje — most nem politikai agitátorok müve többé, — de ott fakadt ki a városház földjében, ama közgyűlésen, a mely as általános helypéns alá akarta vonni as összes városi lakosságot; és habár akkor elodástatoit is — egy tapintatos csássárvágással — • legfőbb ukot mégis os ad a a válás eszméjéhez. Ezen indítvány volt az, amely megsértette Kis-Kanizsa jogait. Ugyanis tudott dolog ások elölt, akik mindent tudnak, ismernek és mindent esznek e városban, hogy Kis-Kanissának megigérietett, bogy e város közönsége as elválás előtt léte-zett jogaiban marad.
A létező jog volt; a helypéns aluli mentesség. — Itt sértette meg Nagy-Kani-zsa legelőször is vérig KisiKaniz*át, és ennek tudatában e kérdést ma sem vette le a napirendről, de vár vele — mig Kis-Kanizsát végkép elszakítja magától, csupa haszonlesésből!
Nem volt őszinte Nagy-Kanizsa Kis-Kanissához 1880. márczius 20 án sem, mert ha akkor őszíntéo fogja fel a kis-kanissaiak ama kívánságát, hogy mivel ezek a legelő-jogra jobban reá vannak szorulva — mint a nagy-kani-zsaiak, s miután ők azt továbbra is fen akarták tartani — Őket erre nézve békében hagyja, a a régi legeltetési rendszert fen tartja, vagy a két táros föld éa hás-oirtokosainak kölcsönös megállapodására bízza — iszonyú »ok reeri-minaliónak vetett volna véget; de ki látja be: müy sérelem az a földbirtokosra, bogy as aki adót fizit, ezután 1 tehenet legeltethet esetleg, as pedig kinek se háza, se rétje 1 frt 50 kr. lefi-setése mellett 5 — 6 tehenet hajt a fűre. Itt as önzés fatuma megint: a haszon 1 Van ebben sok megemészteni valói Es mind nem természetes állapot!
A ki fel tudja fogni, hogy Kis-Kanissa fóldmivelő és tnsrhatenyéss ő nép, s aki tudja, hogy s gyümölcs-se-dés, galyág, legelő s pásztorválasztás, csősz-fogadás mi a földmivelő nép «lőtt — aa nem fogj* sseszélynek tartani ama jogoktóli megfoastáat, amelyet Kis-Kanizsa épségben akart fentartani; és
ha V^^á vessszük, hogy Kis Ksníssa sérelu-oi, kis-kaniwai képviselői ajkéiról mily meghallgattatásra talált; ha figyelembe vesszük, bogy sz egyezség mily fogások kőzött h3zstott létre, s mily erőszakos módon hajtatott végre: akkor kell gondolnunk valamit, ha mást nem, de annyit minden bizonyosai, hogy vannak oly egyének, akiknek hatása — beszédje és magaviselete többet tett a válás felidézésére, mint az össses okok, melyek ast fenn hordozzák.
Hozzuk rendbe as egyességi pontosatokat, adjuk meg jogos kivánaágsi-kat, ne tekintsük őket e város mostoha gyermekeiül — hivatalos érislkesés-ben tekintsük őket is városi polgároknak; mentsük fel őket a duló-systema alól vegyük le a hely pénzkérdést a ''napirendről — s as izgatás s as elválás méregfogai kihullnak.
gyentől," felelt Ciáire keserűn a fiával elhagyta a szobát.
E szükség okozta fellépés oly iz-gatottságba hosta a hásaa társakat, hogy a Villiers bankárnál teendő látogatást más napra kellett halaastaníok. Mikor jelentették magukat, tudtukra adta a komornyik, hogy a bankár nem fogadja őket, de a hási asssony vár rájok
E határosat ugyan nem okozott örömöt Mortier urnák, de hogysem egész tervét feladja, karon fogá nejét és utána lépdelt %z előre siető ssolgá-nak, aki őket egy pazar fénynyel bútorozott boudoirb« vezette.
A dívánról egy elegánsán öltözött delnC kelt fel s jött ké: lépéssel eléjök: „Meglepi önöket, bogy engem ivt találnak — azólf ó büszkén és hidegen — engem, as elhagyott, eltassilott Claire t, kinek látogatása önöknek tegnap szégyent okozó11; de férjem, ki minden üzletiervét közli velem s előttem semmi titka nincs, tudtomra adta az önök helyzetét i», és reám bítta kérésüknek tetszésemtől függő toljesitéaét. — Fogadják tehát itt, a mit a meggyalázott Claire és a megtagadott Emil, aki férjemben as igazinál sokkal jobb apát kapott, ónőtnik másodssor is tiszta szivéből juttat. (A madonnt arci es u oltó ssavaknál lángba borult.)
Ekkor egy tömött erszényt helye-sett az asstalra és elhagyta a t-rmet
Monsieur Mortier egy pillanatig habosott, azután — •— fogta as er asényt és eltüntette őt frakkja be''só zsebében.
Monsieur, valamint madame Mortier még as nap egéss boldogan hagyták el Paris .
i re k.
— Kacy-KanisNa közkőrháza
( környékén olyan dolgok vannak, mik , egy re tűrhetetlenebbé lesznek. „Zala" laptársunk legutóbbi ssámában as illetékes köröket ismételten ssives intés-kedésre ssólí otta föl. Ml is hozsá járu lünk fölszólalásáhos. Azokat a nyilvános hás-kat bizony minden módon el J kellene a kórház környékéről távoli • tani, mert azok ott valóságos borány-kővek. Azonkívül jön a kánikula; aie* felénk a kolera. A sertéstelep azért mégis csak ssent nyugalomban van és miasmáa egykedvűséggel rakja a szellő ssárnyaira kiállhatatlan bűzét. Sőt u^y halijuk, hogy egy uj aertéikereskedő is települ: le a régi sertéstelep köselébe s azon elvnél fogva, hogy „ami szabad ¡Péternek, ssabad Palnak is« — ssintén sertéstelepet akar fölállitni. Akkor azután egy felől a ser éstelepek, másfelől a Csigleniose bacsillusai pompás lényesók lesznek arra nézve, hogy Dr. Szak eres kóihizi főorvos ur tudománya itt N.-Ka-nizsa szárazföldjét hajótörést szenvedjen.
— Bátorli Lajos a „Ztlai Tanügy" szerkesztője mint tüzvédórségí al-kapilány szép iudítványt nyújtott be a p irancsnoksághoz. Az ''indítvány igy hangzik: „Indítványozom: as általános bistositás eszméjét a) balesetre, b) halálesetre. A t. parancsnokság terjeszsze a t. választmány elé, hogy es érdemben egy ooncret dolgozatot nyújtson át s legközelebbi közgyűlésnek.« Ugy as ügyr^, valamint a tűzoltók és családjaik érdikere nésve igen nagy fontosságú dolog volna e szép indítványnak keresztülvitele. Adja isten, hogy as ige testté legyen!
— A nagy kanizaai községi népiskolákban a vizsgálatok következő na pokon tartatnak meg: Juníus 19-én d. e. I. II. felső leány osztály, HL fiúosztály. 19 én d. u. II. III. IV. £ o. torna. 21-én d. e. pb. a) I. leány- pb. b) I. leány-osstály III. I. o. 21-én d. u. IV. I. o. IL 1. o. pb IL leányosztály. 22-én d. e. IV. fi-, pb. HL fi , II. fioaatály. 22-én d. u. pb. U. fiosstály I. leány-, magyar-utc<aí I- leauyosstály. 23-án d. e. I. fi-, teleky-utcsa I. fi-, Petőfi u''czai 1 fiosstály. 23-án d. u. Petőfi-u''csai I. leány-, magyar-utcsai I. fiosstály. 25-én d. e. VI—VII. ker. fi- és leány osstály ok ban. 26 án magánvizsgálatok, 26—27-én női kézimunka. 29-én as érdemsorosatok
, kiosztása. A vissgálatok reggel 8. d. u. 2 órakor, kezdődnek. Kelt Nsgy-Kani-jrsán, 1786. év.jun. 9-én. As igasgatóság.
— Asszony mint vadállat. Meskó Ferencs helybeli lakoe, 11 éves Örssé ne»ü leányát mostoha anyja f. hó 5-ón dé''után, nádpálosával oly ke-gyetlenü elverte és töldhös vagdalta, hogy a kia leány állapota annyira aggasz tóvá vált, h»gy a házb-liek nem tudván
l ''''y gyaláza''os emberkinzást eltűrni, — jelentést tettek a rendőrségnél, mely a megkínzott zsenge korú gyermeket azonnal orvosi vizsgálat alá vétette. — A hivatalból felvett orvosi látlelet a testnek különböző részein megszámlálhat-lan, ujjnyi vastag t>o:&tésekből eredő daganatokat, fájdalmas csikókat és a két eresbimbó alatt forint nagyságú bőrkarcsolást tüntuc fel. — Hír szerint az „édes" (?) apa s*oe jobb a mostoha anyánál és igy képzelhetni: mily gyengéd ápolásbau róizeiül most a félholtra vert leányka. As űgy átadatott ugyau as illetékéé büntető bíróságnak, es azonban keveset fog enyhíteni a gyermek további kinoatatásán. Hogy t. hát es folytatást ne nyerjen, szívből ajtnl-jak a helyi gyámhatóságnak, hogy ason , kegyetlen hiénáktól, kik nom érdemlik meg, hogy as Isten óket gyermekkel áldotta meg, a gyermeket elvenni és oly gyermektelen jó lelkű hásaspárh»* I adni szíveskednék, akikben még em béri érsó« é« gyermekeseretet lakik. Hissasűk, hogy a gyámhatóság talál erre mbdot és okadatolást, és feljogosítva is (árai magát rá, mert rendkívüli dolgok rendkívüli intéskedést igényelnek. Ha árvahásuak volna, ily esatbea ott ta-
lálhatna hatósági oltalom alatt ménedé ket a serdületlen és zsenge korú gyermek a hási fegy«hro határát tullepó, szülői barbarizmus ellen. — De hát ár- "* vaházunk nincs.
— Gyáxahir. A köve kető gyász* jelentést vettük: Molnár Justina. Elek és Pál testvérek, maguk és az összes rokonság nevében s-omoiodoit szívvel jelentik íelejtbetlen fivérük — illetőleg rokonuk: Molnár Alajos ny ugalmazoit kir. törvényszéki bíró- éa húea Ügyvédnek, folyó 1886. évi juníus 2-án d. u.
3 órakor életkora 75-ik évében, hossza« betegség után tör ént gyászos elhuny, tát. Nagy-Kanizsán. 1886. június 3-án. Béke hamvaira.
— A nagy kauizsai nyilv. pulg. iskolai ifjuiág szegény tanulók segélyezésére 1886. junius hó 26-an a .Polgári Egylet- kertjében, ross idő esetén pedig ennek nagy termé''jen Hajg.tó Béla ssives közreműködése mellett s«rtkörü s táncscsai egybekötött sen*- és dal es-télyt rendes, belépti-díj 50 kr. Felül fizetések kössöuettel fogad latnak s hír lapilag nyugtázlatnak. Kezdete 7,8 ór-kor. Műsor: 1. „Szózat* Egreasy Bénitől. Előadja a polg. isk. énekkar. 2. „Tavassi da>" Abt Ferencztól. Elő adja as énekkar. 3 „A vándorlegény" Petőfi Sándortól. Szavalja Treiber J., V. oszt. tanuló. 4. „Ima« Weber K. M. tői £lőadja as énekksr. 5. „Egjw l.g.'' Csimbalmon előadja Hajgató Béla. 6. magyar népdalokból. Előadja as énekkar.
1 — Léprekfllt tolvaj. PUnk Ferencs helybeli sasvendéglós neje f. hó 8-án este 9 órakor, midőn a konyhában teljesített vasalást elvégezte, át akarta vinni a tissta fehér ruhát a lak-szobába, mely a korcsma és konyhshn-! lyiséggel átellenben, as udvar másik olds-'' láo van. — Az aj óhoz érve, a szobi '' ban sörejt hallott, mire csakhamar elő-szóllitotta & házban levő férficselédsége'', s alig hngy ezek oda fu''O''tak, — egy emb*r ugrott ki a ltkszoba ni itoit ablakán; de a mint kiug^tt, nyomban erős markok közé szorult; megkötöztek és átadták as időközben érmei e;t rendőrségnek. A rendőrök ezen ublakon át szállást kereső vendégben. Balogh József jákfai születésű, a városból veszedelme -sége miatt 3 évre ki i''toít pincrérre ''ismertek. A kezében egy véső "volt. 1 melylyel a működést már megkesdte 1 ugyan, de a v-salás és tis''ta ruha, 1 miatt rajtacsipetett. Gondatlanság volt a háziaktól, hogy a magánosan álló, bezárt ajtajú lakás ablakát tárva hagyták. — E*en ment be a gézengúz és ha a vasalás véletlenül nincs, hogy sz asszonynak át kellett menni, alighanem tissta munkát véges Balog úrfi az olt levő szekrényekben. Átadatott a vizsgáló bíróságnak, hol most szon tűnődik, hogy miért válasstotu ő éppen a vasai as napját.
— Berkei Károly exirkosza c«í-
nált ssenzácziot e héten városunkban, mely asonban megtekintés mán semmivel sem bizonyult világhírűbbnek a már itt szerepeiteknél. Mmdössse csak as teszi különösebbé, bogy két óriási jól hislalt éi betanított elefántja, meg
4 aseliditett oroszlánja is van. Mind a mellett a mi műpártoló közönségünk oly nagy ssámban jelent meg produkezioin, hogy egy-egy estei publikum bizvást elég lett volna a legtisstesebb színházi társulat réssére is «géss bérlet folyamra. As igasga''ó néhány eser forint bevétellel boldogabb.
— Panaszt vettünk as iránt, hogy a nagy-kanizsai tűzoltó-egyesület nébápy oly egyént nem vett'' föl kebelébe, kik előbb mint tisztek működtek. A vissza-utasítás okát nem tudják. Ez egy kisré furcsa dolognsk volua minősíthető, ba nem remélnők, bogy ez iránt — már csak az ügy érdekében ia — folviU-gósítási nyerünk ágy panaeslók, valamint a közönség megnyugtatására.
— Énekel-e Erdesy Eugénia Nagy-Kanizsán? Erre nésv"e a mull almunkban tett ason kijelentésünket >"* tóleg, bogy a művésznő oem fog éne. kelni — as irodalom-és mftvészetpártolo egyesületnk, — hivatalosan kialiii°:j jegyzőkönyvi kívonstot küldött bozzáok a nevezett egyesület irodalmi atak-oss álya, melyben as foglaltatik, h.''gy as egyesület őszi műkedvelői előadásán közre fog működni.
— Markó-jobileuntról műit szamunkban bővebben megemlékeztünk,, de as itteni tisztikar tisztelgéséről elkésve vévén tudósíthat, arról Caak mo-t t«,,c" tünk emlitéat. A tiaste gés máj 31-''» volt a nagy kanizsai tiss ¡kar jelenlétében, melynek nevében Vass Mátyáa vasúti tisst mondott lelkes üdvözlő besse-det • egy gyönyörű emlék-albumot nyújtott át a jubiláló főnőknek s kővetkező felirattal: „Nsgyságoa Puchói és Márton-falvi (tehát mi hibásan irtuk bukőfalának) Marko Antal urnák, a ca. kir. sz-b. délivarpálya társaság nagy-kaoissai
mása főnöke 25 évi jubileuma *lk*''®4* ból, tisztelete jeléül: a nagy-ka«ú*»'' ^0''
—HUSZONÖTÖDIK évfolyam
ZALÁI KÖZLÖNY
1886. Juníua 12-án.
m4s tisstikar»." Markó meghatottan köhint« meg a «épen jellemző megemlé-ke«A«1 8 ö»t''nte von*almáról biztosi
totu
— C''zigá»>ok harcza. Országos vi-ar Dapjáo f. Ló 7-én reggel a ki»-k»niw»i , úgynevezett malacz-banda jj gnDiMáról haza felé menve, a tíillés tt0 o»8zeve--zett, a a verekedés egész Kia-Kini"*>íí folytatódott, hol azután Hurka jg„ic* éa Horváth Ferenc* rinyák, Horváth blg''CS Jóuetet 9 helyen tuegszur-káltak. \t ügy a vizsgáló bíróságnál
folytatódik.
— Véres krónika. Erre mifelénk fgy idő Ót» egym-<Bi érik a gyilkoesá-
d emberölések, s még a hírük se , .eD terjed. A* esetek ezek: Marozius vége feló Horváth Pál és fia megölték Sieké Károly czipész legényt a szécsi gugetbi h-gyerdőben. April 9-én egy sl0|jr*|egény halt meg Lentiben, azt moodjak, hogy gázdíj» Verie meg s ez idézte elő h.lilát. Dibraföldén april bó ,lején meghalx »-gy ember, azt mondák. bogy agyonverték. Karámosban april vegén egy fiatal embirt egy idő-4-bb kapával tejbe vágott ugy, hogy másnap meghalt. R^nkóczon ez év'' májas lC án a korcsmában táncsmulstság közben egy legény s másikat késsel »gyonsturt*; május 23-án pedig a ra-mocsai csendőrvezető egy Somogy me-gyei dohanycsempészt s dobraföidi ma-|um mellett agyonlőtt.
— Gondatlanság nldozata. Po-Unetx József kis-kanizssi fóldmives a mait vasárnap templomba, felesége pedig a piaczra ment, othonn magukra hagyva két 3 l/2 évv ikertestvér gyermekeiket ; egyik fiu, másik leáoy. Mire az anya hazajött, csak a fiút találta az udvaron, a kis Örzse ieáuyka pedig az alacsony káváju kér i kútba esett, honnét már csak mint hullát búzták ki.
— A kolera Köasrgen. A kőszegi kapitányság valószínűleg Valami mulatságos desintekcsiot hajtott végre alél* taliáu gyümölcsáruson, melyet a ,Kőszeg és Vidéke- a következő élkes ■rigmusokkal deuuDCziál: „Messze mesz-sre tájról — S^ép Olaszországból — jön az ifjú taljau — kosara a karján, — czitrom. narancs benne, — ha valaki venne. — Bejárja a várost --a porost nem sárost — s oda viszi lába — a városházába, — Kapitány ur nézi — de nsm tetszik néki. — „(fagas a ka lapja — ejnje az ebadta, — szép Olaszországból — kolera hónából — onnan jMt ez ide — Cirbolt csak isibe, —
fürösszük meg kádba — nosz \ hamar-jába!" A talián reszket keresztet — de minden h ják a kádba — a isteni mossák tisztára. — órn vízzel tele mene —
— nem kell félni már lehalhatunk — szörnyű
— ÖugyilkoKáit
ager" g'', 50 óv körüli jómódú mészáros e hét elején — hirszerint — fölakasztotta magát. Tettéuek oka ismeretlen. Sej eni aem lehotett szándékát. Állítólag reggel n^je előbb fölkelt a kiment a szobából. Ez idő alatt ő az ágya folö''.t levő karika kötegére, — meiylyel mint túlságosan kövér ember fölkelését szokta könnyebbé tenni
— fölakasztotta magát Mindezt azonban csak fentsrrással közöljük s éppen azért, mert nem teljesen hiteles forrásból vettük értesülésünket. — a név teljes kiírásától is tartózkodtunk.
— A novai Öuk. tűzoltó egylet f. hó 3-an tartott ülésén az egyset ked-
j ves elnöke indi ványoz''.a, hogy nyári táncsmulstság tartassék. — Erre as alelnök hatalmas érvekkel támogatott ellen-inditványára a nyári mulatság megtartása elodáztatott. Pénztárnok indítványozta, hogy a mfiködő tagok részére Csehországból hozatott ruha min-tafcat, kérve kéri a választmányt, hogy a működő tagok részére a bemutatott mintákból — és ezen Cseh czégtől— szerezze be ruha szükségletét. Pénztáros ezen indítványára titkár tett ellen in-. ditváuyt, melyben kiemeli, bogy haza-fiatlanság volna sz egylettől, cseh czéget pártolni skkor, midőn házai iparunk is eléggé fejlett ; titkár indítványára utasitá a választmány az ellenőr'', hogy . egy budapesti czéggel tegye magát érínt-. kezesbe, és ha a honi termék még drágább volna is, ilyennel fedezze szükségletét.
— Képviselő-választási moz-galmkk. A azt. gróthi kerületnek orsz. képviselője, — mint e lapok mult etámá-ban is jeleztetett — elhalván, a leendő uj képvisaló kijeiölése czéijából t. hó 6-án délelőtt Sümegen, és ugyanaz nap délután Szt.grótbon tartatott pártszinezet nélküli értekezleten Eitner Sándór sümegi lakóé képviselőjelöltnek ki ¡álltatott. — Eitnet Sándor elérzékenyült szavakban megköszönvén a feléje hajtó b''salmat, a jelöltséget részint elfoglaltsága, részint
: egészségi szempontok miattelíogsdni egy-¡általau^nem volt hajlandó, mégis azonban , látva a személye körül össpon osult biza-; lomnak nagy mérvbeni nyílvánulás^t, több ''oldalról ismételten történt felkérésra a je-
löltséget elfogadta. Pártállását illetőleg kijelenté, mikép megválasztatás esetében szavazatát mindenkor azon irányban ir-vényesiteni, melyet a haza, a megye és a kerület javára meggyőződéae-és lelkiismeretének sugallataboz képest a leghelyesebbnek találand.
— Mohai Ágnes-forrás. Nyolcz őve a nak. a mióta a mohai Ágne.--for> ráa K-mpelen Imre ur birtokán Mohán feltedeztelet'', és ma már ezen forrásvíz mely Magyarország egyik alulában elismert legszénsavdu8»bb savanyuvize az ásványvizek közt az első helyet foglalja el és nemcsak hazánkban, de egész Európában, sőt Amerikában ia nagy elterjedtséget és népszeiüséget vivott ki magának, mely körülményt legjobban jellemezzük az által, ha felemiitjük, hogy műt évben az elszállítás 1,800.000. palaczko1 ért ei. E^en fényes eredmény valóban csakis ezen forrásvíz kitűnő tulajdonságainak tulajdonithaló, mely kitűnő szolgálatot tesz az emésztéü és i-legszervek katarrhalis bajainál, az ideg-és gyomor-betegségeknél'', ''''orvosi tekintélyektől a leghiselgőbb módon elismertetett, melynek kellemes ize bárkit ezen vis barátjává teszi ; mely a bécsi trieszti és giriesi és torontál megyei kiállításokon, vaVmint mult évben a budapesti orsz. kiállításon as első kitüntetéseket elnyerte. (Milán király Szerbiában, szálloda tulajdonoaok London New-Yorkból, szóval mindenki, a ki e^ysser ezen vizet ismerni tanulja, bő marad hozsá.) Hogy a mohsi Ágnes vis, rendkívüli elterjedését oly hir elén találts és általános népszerűségre tett szert, ss csakis e forrás kereskedelmi megbízottjának, a hírneves udv. ásvány vis szállítónak Édeskuty L. urnák első sorban kőszönhető, mert utóbbi ez által hassi kiviteli kereskedelmünknek lényeges szolgálatot tet''. Energiájának és szaka vatottságának köszönhető,továbbá, hogy a bel-és külföldön elegendő módon ezen víznek kitűnő minősegére figyelme»tetve lett, azt ismerni tanulta és ama nagy eredményeket, miket ez által elért, leg~ jobban fejezik ki a következő számok: 1880 ik évben 80 000 palaczk; 1881-ik évben 295.000 palaczk: 1882-ík évben 550.000 palaczk; 1883-ik évb-n 1,043-000 palacik; 188-1 ik évben 1,500.000 p-laczk; és 1885 ik évben 1,800.000 palaczk lett szétküldve. Sajnos, ezen viz aem kitnél-(etett meg s hamisításoktól, mert találkoznak oly lelkiismeretlen egyének kik a valódi ásványvíz helyett egy un* dórt gerjesztő utánzatot forgalomJ>a hoznak a miért is nagyon is Ijelyén van
ha a mohai ásvány visbevásárlásánál a védjegy valódiságát pontosan megvizsgáljuk.
— Szegények gyámolitása. A
betegségek mily gyakran ejtik aggasztó szükségbe az oly családokat a melyek kézi munkájokkal kénytelenül megkeresni napi kenyerüket. Ép ezért elismerésre méltó, bogy Brandt R. zürichi gyógyszerész úr már évek óta ingyen szolgáltatja ki svajezi labdacsait az oly vagyontalan betegek számára, kik gyomor-, máj és epebajokban szenvednek s e végből az illetőknek csakis egyenesen az emiitetthez kel fordulni.
Lapvezér és kiadó: SZALAY Felelős szerkesztő : TASS ÁLK0S Laptulajdonoa: WAJDIT8 JÓZSEF
134jv. 886. sz.
Árverési hirdetmény.
Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881 évi 60. t. cz. 102 §-a értelmében ezennel köshirré tesz:, hogy s Jetenyei kir. jbiróságnsk 882. 982./polg. 886. 841. és 15/kp. 886 végzései által Gsdó Mátyás légrádi, Malits János ügyvéd letenyei és Kanász J. nka >izssi lakos végrehajtatók javára Erdélyi Mihály tótszerdahelyi lskós végrehajtást szenvedett ellen 400 frt tőke, ennek 1884évi Április hó 22-től járó 6% kamatai, to vábbá 16 frt 65 kr. tőke, ennek 1886 évi február 6-tól járó 6J° kamatai, mégis 30 frt tőke, ennek 1886. évi február 3-tól járó 6J° kamatai és öss-ssesen 64 frt 85 kr. per- és végrehajtási költségek erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmából biróílag lefoglalt és 1200 frtra becsült 4. db. kéjlóból álló ingóság nyílv. árverés utján eladatni fog.
Mely árverésnek as 1069/p. 86 sz. kiküldetést tartalmazó végzés folytán a helyszínén vagyis Tótszerdahelyen alperes lakásánál leendő eszköz''éaére 1886 évi Június hó 18-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzelik, é* ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érin-tett ingóság ezen árveréaen, az 1881 évi 60. tcz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek bev-sáron alul is eladatni fog.
Az elárverezendő ingóság vételára az 1881 évi 60 t. cz. 108 §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő.
Kelt Letenyén 1886 évi junius 6-án.
Schmídt János,
kir. végrehajtó
1322/tk. 886. ,
Árverési hirdetmény.
A nagy-kanizsai kir. törvényszék tkví. o. részérői közhírré létetik, hogy Törgyekeg Rozi férj. Nagy Istvánná felső zemenyei lskós mint Vég Imre hagyatéka kezelője végrehajtatónak Zi\-kál Gyula végrehajtást szenvedő letenyei lakósok elleni 122 frt 79 kr. tőke 1884 évi april 18-tól járó 7% kamatok 7 ft. 78 kr. végrehajtás kérelmi 8 frt. árverés kírelmi, s még felmerülendő költségek ugy a csatlakozó Tamás Ferenci letenyei lakósnak 600 frt tőke, ennek 1876 szept. 19-től járó 8% kamatai 9 frt 85 kr. végrehajtás kérelmi iránti végrehsjlási ügyében a fent nevezett kir. törvszék területéhez tartozó letenyei 606 sztvjben f 414/c hrsz. a. Zakál Gyula tulajdonául felvett váltságköteles 130 frtra becsült, továbbá ugyanazon ijkvben4,f 411 hrsz. a. felvett váltságköteles 402 frtra becsült ingatlanok 1886. julius hó 1-én d. e. 10 órakor Letenye község házánál Málícs János vagy Oroszváry Gyula felperesi ügyvéd v. helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben, vagy óvadekkép s papírban a kiküldött kezéhez letenni.
Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig: az elsőt ss árverés jogerőre emelkedésétől szá-mitsndó 1 hónap alatt, a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, s harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, minden egyes részlet után az árveré napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint iefizetni.
Nagy-Kan:zsán a kir. tszki tljkvi osztályánál 1886. márc . 6 ik napján tartott ülésből. 2815 1—1
Cseresnyés Evell elnök.__jegyző.
Figyelemre méltó.
Mindennemű óllampspirok, sorsjegyek stb. vételére és eladására ajánlkozik egy a tózsdeszakmában tökéletesen jártas ugy mint Bécsben előnyösen ismert Bank ügynök. Elsőrendű referencziák.
Bővebb értesítések teljes disere-tio mellett készséggel adatnak.
Levelek M. K. 3477 alatt Haasensteln és Vogler Budapestre küldendők. 2811 2 — 4
r
n
► ► ►

Kftlintettetett: A gpr¿0*11880. évi orsz. kiállításon elismerési oklevéllel-A trieszti 1882. évi kiállításon bronz-éremmel.
A béosl 1888. á nemzetk. gyógyszerész, kiállításon ezüst-éremmoL
>z. díszoklevéllel.

hazánk egyik legszén savdúsabb
SAVANYUVIZE
kitünö szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántalmain alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet órdemsl, malyekbea a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének ftlfokozása kivénatos.
Borral használva kiterjedt kedveltsógnek örvend.
m. kir. q4v. Kiállítónál BfldiptsUn.
Kixárólages főraktár
Édeskuty Li
Úgyszintén kapkató minden gyógyszertárban, f&tzerkeraakedésben és vendéglőben.
Az 1886-fk évi elszállítás
1.800,000
H agy-K ánizs án kapható: Fesselhofer J. Rosenfeld Adolf, Schwarz & Tauber, Marton & Huber Prezlmayer & Deutsch, Marton Adolf, May Mátyás, Strémm & Klein és Zelinger Lajos uraknál.
4 4
4
4 á
V
__ 1
Gyógy - szappanok


Fanta Miksától
gyógyszertár az egyszarvúhoz
Prágában. Orvosok által vizsgáltatva és ajánlva.
Faata-réle Ichthyol-»xnpp nUsacca, lcur), tlulttrr bönxtonjrk
<M lO
O
«3 t-d
an, arcxTÖröirgr, borvlrágoiorr
.. -------. — allaa. Ar» 76 kr. - Fanta-réle
AApolyl szappan (hirany-nzappan). Sjphllli ri parasiUk »Ura. V. «arab H kr., 1 darab »0 kr. - Fanta-réle kfinzvény én lobon bántalmak elleni nzappan, próbált blatoi *> írjon kataio. Ára 1 frt. — Kátrány-azappan rak-, korpa-. Iablixadia* itb. ellen. Zi kr. — rrín-Hzappan. rjrairtbb, aök it írjn-rrnrkek iiiain.
Kátrány-Glvee
ar be"
S4 kr. — Carbol-nzappan'', rértöstelraltö, U kr."— Kén-Nzappan
" fc- — ----c-Mzappan, fc/korpa
ajBÓTfiztö éi ápolo.
eiúp, ixeplö és bőrköte; ollóm. Só kr__Tojdfimac
oUoa és arrxjarttó »sor U kr. — Fpe-nzappan. k_,______
ti kr. — FflVéas-nzappan. u Mrrrradurrrr adlturc hat. U kr. —
Glyeerln-azappan. loirflaoBabb tollette-azappaa. ti kr__Bcnzoe-
azappan. bőrtaitacodat ellra. 40 kr. - Vaselln-azappan. krllrari aoiídMulü aapoakratl kaaaaálatra. 40 kr. — KéneH-kátránj--azappan. nukari börbotozirrrk ollra trra alkalmas. Ára 36 kr. — Horax-«zappan. az arrzszla tlixtatalaa.áfral, »»Jfoltok, szoplök és arrzzörsök *Uoa. Ára S6 kr. — Kámphor-ftzappan. Tiejr. frlroprdi-zrtt bör stb. eUta. Ára S6 kr. — Xaphtol-»zappm>. miadraarna bürklitések ollrz. Ára SO kr. —
H.apbat<ik minden ty ¿¡¿^ nzertarban.
RaDbató: Prá£sr Béla oögyszertárálian K.-Kanizsán.

SzőlS eladási hirdetmény!
Alnlirt tt iQmeggondnok ezennel k&zhirré teszi miszerint a
ür. Peczek Gynla és Peczek Ida
csődtömegéhez ta»tozott és nyilvános birái árverésen a Somogy-kaposvári főldkeres-kedelmi és ipár-hitel-táriulat jelzálogos bitelezó által megvásárolt, a badacsony tomaji 262 s tkben A. f alatt felvett 106|7, 106|8 éa 106|9 hrssámu néhai Rsnolderveszprémi
püspök tulajdonát képesett
Szőlők
I
a mérnöki felmérés szerint 17911 Q 51 t*nnennyi»éeben. az összes terméssel a csőd? választmány határozata folytán szabad kézből ajánlat (offert) utján eladók
Ax ajánlatok, a megígért összeg 10*|,-ának mint bánatpénznek melléklésével f. évi jnnios hó 30-ig alnlirottho* Kaposvárra adandók be.
Az emiitett szSISk bírói becsára 8246 frt volt, s a csődtömeg mint legtöbbet igérő álUl 7700 írtért vásároltatott meg; az ezen öiazegen alul maradó ajánlatok tehát figyelembe nem vétetnek.
A szőlók, melyeken a íegkitfinSbb minőségö hires badacsonyi bor terem — gondosan megmtmkálvák éa vevő azonnal birtokba léphet.
A fizetési módozatok tekintetében S venni szándékozók, illetve vevók a választ-máoynral szabadon egyezkedhetnek és előnyös feltételekre bizton ssámithatnak, sőt erre nézve még az ajánlat megtétele előtt is megállapodás létesíthető.
A beérkező ajánlatok felett a csődválasztmány haladéktalanul határos, s az illetőket értesiti. As elfogadott ajánlat bánatpénze vissza tartatik, a többinek pedig azonnal viasaa küldetik. A bánatpénzekért a több mint 100.000 frt vagyonnal biró csődtömeg kezességet vállal. /
Szóbeli vagy levélbeli tudakozódásokra alnlirt tömmeggondnok készséggel válaszol, úgyszintén a szőlők megtekintése ls megengedtetik.
Kelt Kaposvárott, 1886. május 2á. 2816 1—1
Makfalvay Géza,
ügyvéd, tömeggondnok.
HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
:db******
Kávéház bérbeadása.
Nagy-Kanizsán a takarékpénztár utczában {* postahivatal átellenében, egészen közel a fóutczához) a nagy-kanizsai kereskedelmi és iparbank által épitendó uj házban külön e czélra tervezett kávéház 1887. évi május l-jétől 6, esetleg 10 évre bérbe adandó. Vállalkozók felkéretnek, miszerint ajánlataikat 5*/0 biztosíték mellett készpénzben vagy értékpapírokban legkésőbb f. évi jnnius 20-áig a .kereskedelmi és iparbank részvény társulat Nagy Kanizsán* cziméhez beküldeni szíveskedjenek, A kávéház terve és a beadási feltételek naponkint délelőtti 9—12 és délutáni 3—5 óráig az alulirt intézetnél betekinthetők.
2819 2-2
Kereskedelmi és iparbank részvéuytfcrstilat Nagy-Kanizsán.
i ».
♦ Hl III111111II ti 11111111
Rövid használat után vakitó fehér fogak
nyerhetők.
Dr. Popp aromatikus fogpaHtája használata által
fogak iterméixetes) éi műto^ak ápolására é« a fogfájás m«g»zünt«tésére. Darabja 35 kr.
Számos bizonyítvány a legelső orvosi tekintélyektől
Érdem emlék, különböző kiállításokról.
Határozott óvás hamisítás ellen !
37 éven it kipróbálva! ,
Anather in száj- és fogviz
Dr Popp J. G. tói cí. ''*ir. udv. fogorvos Bécsben. I. Boguerg-ss* 2. a egkitünóbb szer csozos fájdalmakban, ^uladájoknál. a foghut daganatai és iebt-iuél; fölolvasztja a létező fogkövet és megakadályozza aon*k uj képmódé--éét; az i g& fogakat a foghu& erősitéa • által szilárdítja; 8 midőn a fogakat és fűghu»t miuden áiUlma* auyAgoktól Te* tisztítja, a «zajnak k llemes fris«eséget kölcsönöz és már rövid használat után eltávolítja a kellemetlen sz>got. 1 nagy palack 1 frt 40 kr 1 közép 1 frt és 1 kicsi 50 kr.
dr Popp J. O. cs. kir.udv. fogorvostól Bécsben.
Ezen készítmény a lehelet frisseségét és tnztaságát fent»rtja. azonkívül a fogaknak hefehérséget kölcsönöz, a*«k romlását megakadálvox«a éa a foghust erSsbiti. Ara 1 frt 22 kr.
Dr. Popp nörény-fogpora
rövid használat tran a fogak»t vakito fehérekké tes*i, anélkül, hogy azok ártalmára volna. Ara doboaoitkiut 63 kr.
FOG-ÓLOM, igen gvakorlaü s a legbiztosabb szer a kukás fogaknak önúlmozására Ara doboxonkint 1 frt.
0r. Popp orvosi növény szappana
Már 18 éve a legnagyobb sikerrel használva mindenciemQ b5rküt«gek, különösen a börviszketeg. sömör, kosz, fej- és szakái-korpa, fagydag, lábizzadás és varak
ellen. Ara :-.0 kr.
A t. ps. közöo>ég tel kéretik világosat! Popp cs. kir. udvari fogorvosiéi« kéasiiményeket kérni, s csak a* olyanokat íugadni el. melyek saját védj-gyemmel vannak ellátva.
X
Nagy-Ka ni x«án: Mániák gyógysz Belus József gyógysz. Práger-B KTÓgysz. Ke-selhofer Jóisef, Rosenbarg F, Ro.enfeld A A-Lend vá n : Kiss B gyógysz M a r c x a I i ba n : Kis» István gyógy sx Muraszomba--ton: Bánócxi A gy. K• s zt h el v • n: Braun P. gyógysz. Z-E g e r s x e-g e n: Hollósy gy. K ar á d o n : Rohlits I. gyógys*. Tapolcxán: Sah Csippek gyönys» 80meghen: Stamborszky L gy. Perlakon: Sipos K öxt. gyógysz. Nagy-Atád: P6st rer K. gyógysz Nagy-Bajomba: Zlacxky M. gyógysze. ész.
2659 3—5
WHHIHIWH
ZALAI KÖZLÖNY
\
1886. JUNIÜS 12-én
harang-
ÖCX30000000000000@0000000»000000000000000000
O 4.LAPITTATOTT 1858.
8 WALSER FERENCZ
alsó magyar gép- és tűzoltó szerek gyára
Ajánlja gyártmányát, Q mint. magyar különle-Q gességet kutakban és mindennemű szivaty-tynkban elvállal teljfs vízvezetékek berein O sét varosok, földbirto-Q kosok, ipartelepek ar-q mentesítő társulatok ós Q magánzók részéről m<>-O dern technikai alapon és
éa é''czödtődéj''5 BUDAPESTEN, Kottenbiller utcza 66.
kedvező feltételek mellett 0 ajánlkozik köz és ma- J gán fürdők felszerelésére q szagmentes ü r s z é- Q k e k fölállítására és min- Q den vizműv i munkák- Q tok gyors és pontos kivirelére képes árlapok és részletes költségtervezetek q kívánatra díjmentesen kül- Q detnek. 0
o
Egyetlen belföldi szivattyú-gyár. 0
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOiOOOO^O^
2712 48 — 50
Legjobb minőségű
Gépolajok, Szaponária gjapjumosó-ior.
Szaponaria-gyökér, paraffin kocsikenö, zsák, ponyva stb. SzávOszt
az ofS2.magT. gud. egyesit pártfogása alatt álló Uraéaj-, mag- és biiowiji izlfiébei.
I)udapc*t. V. ker. Arany J ''iiO* utrxn 11 *z.
2807 3-3
Csaí yalóűi
ba minden doboxon x gyárjegy : a sas és Moll sokszorosított czég nyotna-ta látbató
Ezen j-orok tartus gyógyhatáaa maka-s gyom. r- is altestbajok gyomorgörcs és fiyálkisodáv evomoréjjés rögx5U dugulás, májbaj vert«:nláS. aranyér és a legkü-lftufélébb női betegsegek ellen 50 ér < ta folytonosan n&veke<lő elismerésben réstesfll Egy «redtti do&os használati utta^tissal 1 :rt. Hamisítványok törvényesen üldöztetnek
Köszvény, csúr, mindennemű baso-gaUii és bénulás-, fej-, fül- és fogfájás sikeres gyógy i-tásáhos I>ediirzs5-
lésre borogatásnak mindennemfl sérfl''és.k és sebrk, ryniladá«ok és d*g n.ttok ellec. Bensóleo vizzel keverre, hirtelen beU ge, és, hányás é* kóiika ellen. Kgy Qv. g pontos otaaitáaaal 80 kr. 2720 ''¿3-52
Valódi, Moll védjegyével és név aláírásával.
moll a.
Kyófcynierés*
c»á«zár kirkh ndv. Hzáliito.
Béc^, T ii c hl ¡in ben
Raktárak: Nagy Kanizsa: Belns Jozseí gy gyazwá-z Koien fel J Adolf. F-s.®-hofer Józvef. Barcs: Dorner S. Csáktortya: Ooi L gyógy Kaposvarott: F eir.er s»mu. Keaztheiy : Puly János. Mrtiend : Rátz János Marczali ; Isa. Pe.d. Zala-Egerszeg; Kaszter Alese gyógyszer» aa.
Horgonyzási vonal.
A manyar kir. koriiiánynyal való enypixné« »»«érint.
A legbizt. legjobb és legol. útvonal
Fiuméből New-Yorkba
Caledonia g^zfis (2017 io.m».) Indutá« Fiuuiéből jun.15.
Egyenes ssemél\scállitsst menetjegyek, s egyenes málházás és tengeri teherszállító l-''velek Hud*pe«t s Mvgysr-orstáe mns főbb állomásaitól Éssak-Amerika f5bb heuveire. Ezen tár>*«ig az egyedüli mely feivan jogo-itv* M«-gyarország löbb xl!omá*airól, < gyeof^ ment tjegveket árusítani el É»zak&me. rikáb»
RukumÁnyok a ió''d<5zi ten g«r közbeeső kikötni szároara -I-togad''ati)*k. Bővebben az Adrin Campat;iií óm HofTiiiaiin 8-és W. urak által Budapest és Fiaméban. V«*é-üfjn«>k M»gyarország resrére
HendtTHon Brother» ur (II r-
gonjzáiíi vonal.) 2752 9 — 52
£ q u I t a I) 1 e
életbiztonito társa/tág Nev Yorkban alapíttatott 1859-be.
Biztositisi tőke iSSő. deci. 31-« 911212.521 frt atársaságTagroüa,, „ ,, 169.411-138 frt
az 1885. évben kötött uj biztositások összege 244.829,014 Jrt.
Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik szét.
¡WWWWWtfWWWWWWW
swadl0 ferencz 5
BUOAPESTEV
___ í Minden kötvény három év muhi
i ttltlttlttXlXlllXttmtltllXXXtltttttt | megtimadhatatlanni vilik.
I Nagy-Kanizsán Práger Béla ur gyógy szertárában, 5—6 gymnásium osztálytvégzett fiatal ember 2771 9 „ gyakornokul elfogadtatik, nála megtudható fel- j 2808 2_3 tételek mellett.
tmttinxtxnmtmtxxttxtmxmtt
Da <án uli kerület vetórügynöksége.
Berger és Wansermann uraknál Nagy-K»nizsán.

1 1 1
íjtl
l-íj
iii 1 m i
g i '' 1
'' v
1 ii 1
VII ker-, alsó erdő-sor 3. szám.
Ajánlja szabadalmazott, zajtalan, önműködő xárredőnyeit hullám, sott acséllemezből; továbbá szabadalmazott Biasicek és Brecsk«. féle töltő- éa szellőzteténi kályháit, v.lamiat központi fűtés berendezéseit, sajat szabadalma sse-riot, egy vagy több helyiség számira, mely utóbbiak különösen cj épületeknél, iskolákaál,. kórházaknál slb. wal-lősteléasel, vagy szellózieiés nélkül '' igen ctélsserüen alkalmazhatók* '' Ajánlj» továbbá valamennyi as építési szakmába tartozó munkáit, úgymint: épület-, mfi-, és sserkeseii lakató« tégla és vakola'' felhozó gépeit ková-
osolt vasból munkáit. Miatakirtyik és költségvetések ingyeo és bérsisatve
m
II!

Jl 2804 3-52 V ^
- wbwwjfywwwmwwwwfr
Iliit DHIIKW
Ö caánsári és apostoli királyi ft-Iségének 1885. évi december hó 19-ról kelt legtels£ «Ib^tározása folytan ezennel meginditta''ik a
XII-DIK MAGYAR KIB. ÁLLAMSORSJÁTÉK,
moljnnk tissta jözedeim» még pedig annak három-tisedrésan a vagyootalan magy. kir. hivatalnokok ösvegyei és árvái segélyezéeére alakított alap, két-tisedrésze az .Asilo Clotilde" fiumei gyermek menedék háx, két-úzedrésze a Kézdi-Vásárhelyit lé''.esitendó kórház alapra, végre h rom tizedrésre az országos tnnitói árvaházi egyesület javára fordít atni. B. sorsjá ék össze«-, 6,069 b*i. megállapitott nyereményei az alább köveikeső játékterv szerint 195,000 forintra rumnak és pedig
1 főnyeremény . ... 60,000 frttal 1 . ... 15,0 0 .
1 „ ... 10 000 F '' 5 nyeremény . . . 5,000 . 1 nyr. egyenk. lOOOfrtul 5000 fr. 10. . . 500 . 5000 „
=
Üi -a >»
HÜ o
''o a-c 2 o.
50 nyer. e^yeak. 100 frtul, 5000 fr.) 100 ., „ 50 „ 5000 .
c
Cl
JD ■
a
''-o
2000 sors. ny 20 „ 40000
4oOO „ „ 10 „ 45000 „ A húzás vis.uayoahatlanul W 1886. ¿VÍ juitiOB hó 30-áu ''VM «Ör énik. Egy sorsjegy ára S frtfal o é. van megállapítva.
Sorsjegyek kaphatók: a lottoigazfatóságnál Budape»t«a (Pest, Fő*im''iáz, felemelet) hova a megrendelt sorsjegyek ára posta utalvány mellett előre beküldendő; valamennyi lottó-, só- és» adóhivatalnál; a legtöbb po»tahivatalnál. és tninden városban <•« nevezetestbb helységben felállított egyebb sorsjegy áruló közegnél.
Magyar királyi lottoigazgatóság. Freyseyseu Adán,
Bndape»t, 1886. évi május hó 1-én. magy. kir. pénztigym. tanácsos és lottoigazg
(UUnnjomit nem dijastatüc-) ÍS"l 4—6
Előnyös kereset.
Minden rangú ¿Uaudó személyek, kik a törvény által m-g-engedett állam-és magán 8<»rs-j'' gvek részié*fis^tés m- Unti e ad*-
-kval (.z 1883. évi XXXI t«r».
cz HZ-rinl) togUlkozni óhajlau*<( igen elöin óm feltételek mellett mindenhol felvétetnek. Némi si''>r-tjaliitn *eetéö*n töke h* koczkáz-tatán (risiro) nélkül ha\onta 100 egész 360 frt. könnyen kereshető 2805 3-6
Ajánlatok a jelen foglalkozás nK-g-n-v-zésével intézendők fővárosi váltóűzlet-tár*as&£ Adier és társához Budapesten-

PEZSGŐ
Eí>.c«l. »aktár Kary-K*BÍIf»n
FESSEL HOFER JÓZSEF ^vi -
Wajdits JózseJ könyvnyomdájáéi Nagy-Kanizsán.
NAGY-KANIZSA, 1886. Mus 19-én
l
Huszonötödik évfolyam.
El 6 fizet és i ár
egé«* ¿rre . . • » írt--
fíl e"e • • •
Egyes szia 10 kr
2 frt 50 kr l frt 25 kr.
Hl K D ÜTÉSEK gbisübos petitsorban 7. másodszor g > minden továfcbi sorért 5 kr.
NYILTTÉRBEN
Sl>rot.k :nt 10 krért vétetnek f i Kincstár i illeték minden eeyesbír <iet«-s rt 30 k-. fizetendők.
I
A lap szellemi részét illető köziemínyek a sxe-k»sztöségíi«z, anyagi részét illető közi-menyek pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intéxeodők :
Nagy-Ka nizsán Wlassicsház.
Bérmentetlen levelek uem fogadtatnak el.
Kézlratsk vissza nem küldetnek
A nagy-k nizsai „Kereskedelmi Jparbank'', ^ „nagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó-egylet, a „zalamegyei általános tanitó-istulet''. a „nagy kanizsai kisdednevelö egyesületu, a „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyzö szövetkezet11, a „soproni kereskedelmi s iparkamaraB nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Fclliivás előfizetésre
A jtd. l''ével beköczöntö 2. félévvei jólkérj ük lapunk i. t. olva-¡¿ik''ózÖnségét. hogy lapunkat szíves pártolásukkal továbfjra is megajándékozni s azt ismerőseik körében ter-jedeni szíveskedjenek! Lapunk e megyének legrégibb lapja s Isten ügyeiméből megért 25 évén át minden hűhó és sensatio-hajhászás nélkül ózon munkált, hogy megyénk és városunk jól JelJogott érdekeinek Szolgálatot tegyen s olvasóközönsége Ijizalmát jóakaratát tiszta, önzetlen i minden mellék-érdektől ment működésével valóban kiérdemelje.
Kis körlen, korlátolt hatási téren országra, világra szóló s korszakot alkotó dolgokat kirnvni, nagyszabású kérdéseketJelszinre vetni nem f is lehet • nemv is czélirányos. Annyit tettünk, amennyit a közönség szűkebb, hogy ugy mondjuk: helyi érdeke megkívánt. Ezt illetőleg a jövőben is tudni jogjuk mindenkor kötelességünket. Felszólalunk a közügy ér-(lekében -ei.inchg, ha arra szükség kendi ''de személyt nem támadunk, és személyes érdeket nem támogatunk soha. /
Ily szellemben ily föltevéssel folytatjuk pályajutásunkat s hisszük, hogy szép kort tért lapunk múltjára. 25. éve betöltése után, nyugodt önérzettel nézhetünk vissza. Minden munkánk a közügy érdekében volt.
T közönségünket még egyszer szíves pártolásra kérve, vagyunk hazafiúi tisztelettel:
a szerkesztőség és kiadóhivatal.
Hol van a baj?
Naponként önmagától gyarapodó tapasztalásunk, hogy a mi kellene az nincs elég t. i. pénz, a mi pedig nem kellene az van elég t. i. baj ; de hogy hol van a baj, illetőleg mi-
-* 1 7-
ként lehetne a bajon segíteni: erre nagyon kevesen gondolnak, a kik pedig gondolnak s esetleg gondolataikat közzéteszik, szavaik eredménytelenül hangzanak el a pusztában vagy ritkán találnak visszhangra. Kíváncsi vagyok tehát, hogy akad-e valaki, a ki tanulmánya tárgyává teszi közérdekű soraimat, a mely itt következik:
Ugyanis legutóbbi hasonczimü közleményemnek, a lapok által alighogy felemiitett azon megdöbbentő felfedezés képezte a tárgyát mely szerint Horvátországban Varazsd-megye főispánja körutat téve ,majd nem valamennyi községben konstatálta, hogy a hivatalos pénzekből sikkasztottak'' — most pedig arról értesülünk, hogy a fővárosi rendőrség jelentése szerint csak az egy február hónapban 146 sikkasztási és csalási eset foglalkoztatta a rendőrséget.
íme tehát nemcsak a Dráván tul, hanem a Dráván innen is nagy a száma a tisztesség- és kötelesség-érzetből kivetkezett piszkos lelkű eg);éneknek; de mert egy ujabb sikkasztási eset nyilvánosságra hozva nem b tt s ennek elkövetője a büntető bíróság elé nem is állíttatott; valamint a fentebb jelzett 146 bűneset közöl alig néhány százaiékot ért utol a megérdemelt büntetés, hogy jól van-e ez igy, nem vitatom, hanem pusztán arra szorítkozom, hogy helyes-e büutetótörvényköny-vünk azon rendelkezése, mely szerint legtöbb esetben csak a sértett fél indítványára indítható meg sikkasztás és csalás esetében a bűnvádi eljárás vagy pedig nem ?! És mert könnyű azt mondani, hogy valami -hibás, de annál nehezebb azt a hibát javítani, elmondoői tehát, hogy az én véleményem szerint mint le-''.etue a bajon segíteni.
Ugyanis köztudomásu, hogy azért bizatik a sikkasztás megtorlása a
károsalt félre, mert ez által inkább van valakinek am agi károsodása ősz szekötve, miut általában a jogrend érdeke érintve s ugyanezért a sikkasztás a lopásnál enyhébb cselekménynek minősíttetik; de midőn azt a szegény kolcfost, aki éhezett és kenyeret akart lopni, majdnem súlyosabb büntetéssel látjuk sújtani, mint azt, a ki nem éhezett s mégis ezreket sikkasztott el a rábízott pénzből, éveken át raffmirt gazsággal lopva meg saját intézetét, akkor alig lehet enyhébb cselekménynek tekinteni a sikkasztást, mint a lopást; de főleg, ha komoly mérlegelésünk tárgyává teszszük azt, hogy sok esetben a károsuitak, ha teljes kárpótlást nyernek, nem kívánják a sikkasztás megtorlását, sót — mint olvasom —- oly eset is gyakran fordul elő, hogy a feljelentés vissza vonásáért a károsult felek anyagi előnyökben is részesülnek s ilyet elfogadnak, nem tagadhatjuk ennek káros visszahatását az erkölcsi jogrendre ; de hogy mennyire elnézők vagyunk a demoralisatio iránt, eléggé llustrálja az, hogy a sikkasztok és csalók 80''/j 8/»-a és a vétkes bukásért elitéltek 90*60 %-a egy évnél rövidebb büntetést kap ; ilyen viszonyok között ne reméljük a cor ruptio csökkenését. De mitől várjdk azt. kérdi tán az olvasó.
Hát nézetem szerint az 1878. évi V. t. cz. azon rendelkezése, hogy legtöbb ese ben csak a sértett fél indítványára van helye a bűnvádi eljárásnak, oda volna módositaudó, hogy: a kinek tudomása van valamely sikkasztásról, feljelentést tenni köteles s továbbá: ha a károsult fél teijes kárpótlást nyer is, mégis büntetendő a sikkasztó, sőt ha anyagi előnyért a feljelentés visszavonása derülne ki, ez esetben a károsult fél is elmarasztandó, legalább is az elfogadott anyagi előny megbírságolásában.

Én ezen módosítás által agyakori sikkasztások csökkonését reményiem, mert a jogbölcsészet büntető jogi elvei szerint''is, némákkor kell a töjvénynek szigorúnak lenni, mikor valamely bűntény ritka, hanem akkor, mikor általánosan elharapod-zik egyik másik kórjeleuség, már pedig a naponként önmagától gyarapodó tapasztalásból tudjuk, hogy i sikkasztások száma hátványozva szaporodik, de a büntető javaslat indokolása szerint is. „a börtönöket a műveltség gonoszai: a csalók, a sik-kasztók, a hamisítók népesitik* a mit én annak tulajdonitok, hogy ezen bűncselekmények megtorlására nagyon enyhe módozatok lettek alkotva és hogy a büntetés alkalmazása sok esetben a károsult felek tetszésére van bizva.
Az angol nemzet elfogadott minta-nemzet s megteszi, hogy javítgatja a helytelennek bizonyult intézményt s igy végre a tökély egy fokára jut el, tehát ha a b. t. k. rendelkezéseit itt-ott hibásnak tart juk, javítsunk rajta. A kinek tehát kedve van, szóljon hozzá s mondja el: mi kifogása van az én észrevételeim ellen? mikor aztán én is elmondom még a magamét s ha e thémát illetékes helyen figyelemmel kisérnék, hát okoskodásainak még haszna is lehelne, mert ennek nem szabad igy maradni s kell, hogy ,a tisztátalan kezekkel szerzett vagyon feltétlen megvetése* — legyen jövőnk jelszava.
Budavár 1886. junius 12.
Weber PAl.
A közegészségről
A ezivilizált népeknél mindenkor nagy szerepet játszott a közegészség, s különösen nagy horderő-vel bir jelenleg; mert a mai viszonyok közt csakis azon ország bir
boldogulni, melynek erkölcsös, erős edzett és sűrű nepessége van. Hiá-ban vannak a gazdag érezbányák, hajózható folyók és a jó termőföldek, ha a lakosság gyér és satnya; az ilyen országnak előbb utóbb buknia kell, mert az emberi anyag oly kincs,-mit semmi más ki nem pótol. S mi magyarok ép ez utóbbiban vagyunk legszegényebbek. Más országokban a lakosság, a népség száma folyton növekedik és szaporodik, s nálunk majdnem megállapodást, s tag-nátiót tüntet fel az 1880 évi népszámlálás statisztikája; de meggyőződhetünk népünk satnyulásáról — abból is, ha a legutóbbi sorozatok, eredményét tekintjük, s ha figyelembe vesszük azon sajnos körülményt -— hogy az alkalmas ujonezok csekély száma miatt — a negyedik korosztályt is fel kellett állítani.
S mi ennek az oka? A felelet igen egyszerű: a gyermekek hanyag ápolása, rosz gondozása, a szülők közönye és egyes közegek indolen-tiája, melylyel a közegészség iránt viseltetnek. Mert .népünk, a magyar faj eléggé életrevaló és szapora, a születési ar&fry nem is mondható kedvezőtlennek, 8 etekintetben, bármely népfajial kiállja a versenyt; hanem igen is kedvezőtlen a nép-szaporodásra nézve a nagymérvű halálozás, mi a 7 éven aluli gyermekeknél évről évre előfordul. Nem múlik el egyetlen egy tél is, — hogy helylyel közzel járványos betegség ne dúlna a gyermekek közt, — s Isten csodája, hogy mindannyit le nem kaszabolja a kérlelhetlen halál, — mert nálunk — a földmives osztálynál — a beteg gyermek úgyszólván semmi ápolásban sem részesül, orvost csak kivételesen, ritkán hivnak a beteghez — s nagyobb részt akkor, mikor a végső vonaglásban van, s megmentéséről szó sem lehet.
Ideális közegészségügyi törvé-
T á r e x a.
Barataimhoz! {
.Hiszem és reményiem, hogy aki küzd, annak ^ 1''ártfogói mind g mag&sabb hatalmak." j
Pösa L.
Nyolcx évi küzdéitek s fáradájtok bére, S jóvC boldogsigtok kezetekbe téve ; Kedves barátaim 1
Ks most elváltok ti tólem tán örökké 1 Mert a sors szeszélyes s nem hoz bennünk ősszé Ax élet a''jain I
Xe vessétek meg mit utoljára mondok -Eli nélkül »oha sem lehettek boldogok.
Sxeressétek éde« ssép magyar hazátok Higy-tek szüksége van szegénynek rátok S szeret6 szivekbe.
Nagyságának fénye elhomályosult már. Ragyogóvá tenni most im reá''ok vxr : Hja nemzedékre.
Minden dolgotokban rögö* pályé tokon A haza szeretet lángja világítson !
Hullámzó nzgy tanger lesz földi éltetek; / Biztos kormányosra van hát szükségetek, S ez a hit világa.
Kedves barátaim, mindenben mit kezltek,
gyedül ez lehet biztos vezéretek ;
Kx ax égi lámpa !
Akinek otjain a hit nem világit,
Nrhezen éri el kitűzött czéljai*.
Itt e néiány sorban hozzátok lelkem szól,
Vigyétek emlékül ezt barátotoktól,
Ki sxeret benu-tek !
Kérem ax ég nrát : rög>s pályátokonl,
Nfhéx kílxdéitekhez e.ég erot adjon ;
S boldogok legyetek.
Jó dolgaitokban rám Is gondoljatok !.....
Must Itten veletek kedves jó barátok.
Dugovich Titusz.
\ Álomképek.
(Nyáréji tárcza )
A palermói iskola, igen jó iskola lehetett a régi időben, nemcsak azért, W? egyetek ott mély tudomáayra''
''ettek szert, hanem azért ^ is, mivel oly rendelvényeket (liecipe) bírunk tői«, amely fólér magával a régi iskola böl-cseségével, nemcsak; hanem még megrendelése és elkészítése se kerül pénzbe, amennyiben mindenki élhet vele tetszése szerint, s minden gyógyszertárban ingyón adják ;pedig sok összetételből ¿11 u. m. vidor kedély, mértékletes életmód és nyugalom, vagyis mint axt ai akkori latin világban kifejezték éi mondogatták ez a Recipe tulajdonkép igy hangzott:
Si tibi deficimunt medici, Med>ci tibi fi int, Haec tria: Mens hilaris Keqnies, moderata diaeta.
Kraft-Ebingnak hijják — azt hiszem — aki a legutóbbi időkbej különös érdemeket szerzett as idegesség természetes megakadályozását illetőleg; de én elmerem mondani, hogy minden bajnak gyógyszere csak e három — s ez nem
álom-kép.
-- *
* ♦
Állam-kep, akarom mondani, álomkép Magyarország önnállósága függetlensége, nemseti bankja, nemzeti hadserege. — Ezek álomképek a addig, mig azokat el ne i érjük, addig nincs is nyugalom!
De es egy ezredéves álom, amely még való ia lehet, azért legjobb nyugalommal nézni a jövőbe, hisz egy nagy jó ast álmodta: hogy .Magyarország nem volt hanem less 1
Aludjunk mi is tehát és álmodjunk!
* *
Álom aep! Nyugalom! Van-e most nyugodt ember — s van-e a mai életben igasi nyugalom ? Dehogy1! As ,örök zsidó" penooifioatiója as embernok. Hogy as
esikimo megmarad hazájában s Grönlandot szereti, • lapCöldi utálja a jeget s a tüz-föidön jobban érzi magát, mint amannak jéggönczei között, bogy ma már egyik világ részből a másikba nem tör be sem Dsíngiszkáo, sem Tamerlan, és forradalmak nem nyugtalanítják a világot, —a« Cisk álomkép mind! A világ egy nyugtalan gép amelyen egy pereiig pihenés nincs, a ne.p lenyugvása, álló csillagok csak álomképek hisz Arcbimedes is csak egy nyugpon(ot kért, hogy a világot kivethesse sarkaiból és talált-e? Nem 1
Nincs az egész világon pihenés, a viUg egy örök mozdony s a nyugalom egy álom kép,

*
Vagy mit is beszélek : nincs-e Kanizsán nyugalom, nem nyupszik-e ipar kereskedés, nem nyugosznak-e az ügyvédek, nyugszik minden csendesen; még a városi tanács is, daczára, bogy Ki-Kanizsa nyugtalankodik a válni akar ; de ee csak álomkép 1
Hess légy, ne szállj rám! * * *
^ És az ember e kis eget ostromló titán (bogy ne mondjam epigon!) es nyugodt tudna lenni, mikor körülötte minden ssalad, forog, változik és siet; mikor as idő az óra, a költő, mind-mind arra intik : — élj as idővel! Siess, hass, alkoes! Ott nem lehet nyugság — vagy az csak egy álomkép lehet. S az is.
Nem mondja-e Caldoron: , Az ember élte, telte, járta csak álom; király álmodja, hogy uralkodik, int, parancsol —. as pedig c ak álom, szétüzi mindazt a halál! A dus álmodja kincseit és a sse-gény, bogy rátalál, amit, keres kerget, pedig mindes csak álomlÁlmokat lát a sö-
tét gond; a gyűlölet mely átkokat mond: mind csak álom. A reménynek teljesülte s uj remény — mind álom ssülte a világon. Mi as élet? Törekvés es a valóraéb-redéshev. Minden függ mintegy hajssá-Ion. Mi as élet ? — Árny és álomi
Tehát álomkép minden. Elnyel minden''. a nagy Cocitusl S es a nyugvás, a nyugpont a halál, és ha Arcbimedes birt volna oly csudaerővel mint Jézus — C e nyugpootból ép ugy képes lett volna a pokol kapuit kivettetni mint maga a megváltói As álom és a halál — az igasi nyűg- lom.
Télen a természet burkolódsik fehér háló köntösébe s busza le magát hideg ágyába, nyáron pedig as ember piheni délutáni áimát. Az alvás az igasi nyugalom, a as alvás másolata a halálnak, e végső lenyugvásnak, as enyészetnek. Az
álom az alvás virága.
*
* *
NapoIeon lobani csatája után 2 na" pig aludt Esslingenben. Nem volt-e idő» midőn a magyar nemzet 28 évig dermedt — és nem fagyott meg?!
A nemzeteknek vannak téljeik és nyaraik ; vannak akik nem ismernek álmot sem télit sem, nyárit — de vannak olyanok is, akik nem ismerik aszentiván-éji álmot sem amely megtéveszti érséke-iket — s csalódásba riogatja óket ; es a kóros álom, amelyből nehéz felébredni A legszebb álomkép az öröknyugalom, as örökbéke, melyet a nagy bölcsész: Kant álmodott meg.
*
* *
Bölcsen rendezte ast a alkotó nagy keze, hogy e világon, a hol minden mosog s minden él — van mindenkinek egy kö-
zös birtoka is — az álom; mikor megszü-1 nünk lenni, gondolni és éresni. A költő J elfelejti gondolatát, a királynak megszün. nek gondjai, s a szegénynek nem fáj semmi I Es az igazi arcadia. Van e nagyobb boldogság, szebb álomkép a világon mint a nyugvás ? — Nincs.
Az állatok elzsibbadnak s az egész telet átalusszák — s annak, akinek rossz a lelkiismerete, nincs egy nyugodt órája — egy perese, járhat ez és kelhet, elmehet egészséges levegőt szioi Olaszországba és nem jő álom szemére. Az alvás a kimeritett erők pótlása. Hány ki-, merült ember van — a''.UBzik s nem képes életében visssapótolni erejét.
A fürdés kitűnő hatással van az alvásra s a hossza ul; de thea, puncs, fűszeres ételek, nagy fogfájás nem ringat bennünket álomba.
Legszebb álom azonban minden álom kösött az ifjúkor álma, ez az arany köd, ee az arany álom. Mily képek, mily délibábok játszanak akkor velüok csalfa játékokat, a a nyugalom hova lesz?
--Jön a csalódás s visszaáll a régi rend,
hogy nincs nyugalom a világon, as álom msga a legnagyobb nyugtalanság — és sajnos ez nem álomkép.
Boldogok lehetnek azok, kiknek álmaik teljesednek, ezek talán édesebb álmokat alussuak mint ssok, akiknek a számára nincs felébredés!
Ami azonban meg ekkor is kisegít bennünket nem egyébb, mint a vidor kedv a mérsékletes életmód — s a nyugalom.
Tuboly.
HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1886. Janim 19-én.
nyünk, ily eljárás mellett, csak irott malaszt leend örökre; mert nincs ki azt végrehajtsa és a törvény érvényesítse, a nép zöme pedig önmagától nem hallgat a kor intő szavára és nem fordul orvoshoz inkább fordul a babonához, a kuruzsoló és javas asszonyikhoz, — mert több bizalommal van ezekhez — s az ered-mény az, hogy népünk pusztul és fogy.
Népünk nagyobb része a családi élet szentségét és magasztos voltát még nem fogta fel helyesen, egybekelésénél az egyesülésnek és természeti vágyainak kielégítése vezérlik s csoda-e ha ily családnál a gyermeket nem becsülik, sőt egész teher nek tekintik és szívesen menekülnek tőle, hacsak lehet. De tehernek tekinti a nép a gyermeket azért is, mert fél a birtok felosztástól, — s mert a gyermek mig csecsemő — a szülőt a kenyérkeresetben gátolja. Népünk nagyobb része főldmivcléssel foglalkozik és nyáron a nőnemnek, az asszonyoknak is részt kell venni a mezei munkában ; ilyenkor a gyermek egész nap otthon marad -éimég annyi gondozásban sem részesül mint a barom; egész nap éhezik és sir. S mikor este az anya a mezcröl fáradtan hazajön, a gyermek az összemelegedett és megáporodott tejet, mi egész napon át az anya emlőiben összegyűlt, — mohón szivja magába, -miáltal megbetegszik — s ha meghal
a szülők egész megnyugvással mondják: „Hal Isten, de jól járt,«
Fogzás. hascsikarás stb. betegség látogatják meg a fejlődő gyermeket, s ha ilyenkor sir, — a gondos (?) anya nem a valcdi bajt kutatja, hogy orvosolhass*, hanem etetés és itatás által akarja elcsendesíteni ; a beteg gyomor tulterheltetik és ez által kisebb bajhoz még nagyobb szegődik.
Ha az ember az utczán játszadozó apró gyermekeken végig tekint, szánakozás és fájdalom fogja el szivét, mert ezen vézna gyermek sereg jó nagy része sem phisikai sem szellemi munkára nem lesz alkalmas. A fej és a has rendkívül nagy, a szemek beesettek, mig a test többi része fejletlen és gyenge ; és testálkotásárói korát is nehezzen lehetne megállapítani. Oka ennek is részben a rosz ^polás-és gondozásban kereshető, részben pedig a pálinka. bor és dohány káros hatásában. A pálinka úgyszólván napi itala a munkás embernek. — s tudva van az, — hogy az alkohol mint lassú méreg hat az ember testszervezetére, főkép a krumpliból készült pálinka, melyben legártalmasabb és legöldöklőbb méreganyag is van, mert ebben az alkoholon kivül kéksav is szokott lenni, mely az erjedés alatt fejlődik ki; és ez a pálinka fogyasz-tatik el a legnagyobb menyiségben, mert legolcsóbb — és ez a nép vérét megfertőzteti és egészségét rontja.
A kisded gyermek már az anya tejjel beszívja magába a megfertőztetett vért, — sok szülő meg itatja is a gyermekét pálinkával, — mint ifjú és férfi naponkint nagyobb és nagyobb menynyiséget fogyaszt el; hozzájárul még™az is, hogy* 12—14 éves korában az ifjúság elkezdi a dohányzást, és ha nincs pénze dohányra, — akkor rászokik a pipa-mocsokra (bagó); s igy amit még az askohol megkímélt azt a testrészt tönkre teszi a nikotin. Társul az elsatnyitáshoz a nyugoti czivilizatió számos ferde kinövése, igy például: az élvek időelőtti megkezdése, s mohó, mértékentuli kiaknázása, elanyi-ra, hogy ifjuságunk — mint a kocza-vadász — haszontalan vadakra vesztegetvén töltényét, azon veszi észre magát, hogy nemes vadra nem maradt ''tölténye, s igy és ily életmód mellett nem csoda, hogy Nubia párdueza csakugyan gyáva nyulat fog nemzeni. A fajtalan élet az erkölcsök lazulását hordja méhében, pedig ha oz erkölcsi élet sülyed, akkor : ,Róma ledől és rabigába görnyed.«
A lakások és öltözködés is mind egészségellenesek, de ezek leírását egészen mellőzöm.
Sok tekintetben az iskola is vét a közegészség elleD, mert nálunk a hat éves gyermek még fejletlen az iskolára, fókép falusi iskolára, hol gyakran 100—120 gyermek is görnyedez a czélszerQtlen padukban, magába szíván az elhasznált és szénsavval telt levegőt, mi ugy satnyitja el az emberi szervezetet — mint dér a növényt — A hosszas ülés által a gyomor tevékenysége, az emésztés gátoltatik, a hátge-rincz elgörbül, a tanulás által az agy kifárad — és a nevelésben.a szükséges összhangzat aszellemi és testi fejlesztés el nem érhető.
S még sok szülő azzal sem elégszik meg, ha gyermeke naponkint 5—6 órát tölt az iskolában 1 oda haza magán leczkéket adat a gyermeknek mert azt akarja, hogy gyermeke minél elóbb, tudós és bölcs légyen.
Hogy inként lehetne ezen sajnos helyzeten javitani és hogy mikép lehetne a közegészséget javitani,— arra szerkesztő ur szives engedelmével, jövőre visszatérek. *)
Lob Simon
A soproni keresk. ós iparkamara főjelentése.
(Folytatás.)
, És még egy másik törvény is mess szekíható fontosságot biztosit ajelentésünk tárgyát képező időszaknak, értjük az 1883. évi XII. t.-czikket. az 1885. évben Bu dapesten tartandó országos általános kiállításról. Ezen kiállítás eszméje ugyan a székesfehérvári kiállítás óta mindig na pirenden állott, mollette és ellene beláthat lan menyiségüi irtak és beszéltek, mindazonáltal tán soha sem nyert volna, semmi szia alatt pedig ily impozáns kiterjedésben megtestesülést, ha a magas kor mány nem vette volna kezébe a főrende zést. Kamaránk ezért teljes elismerésével, hazafiúi köszönetével adózik, mert a mi kamarakerületünk is a kiallitók hosszú sorával vett .-észt ezen legelső, a szó szo ros értelmében vett országos, általános kiállításon a büszke önérzet tölti el keblünket, midőn hazafiúi lelkesedéssel vissza tekintve hazai iparunk és termelésünk ezen világraszóló kiállítására, kamarakerületünk iparosainak és termelőinek azon tekintelyes számára utalunk, kik ateremtő ész és versengő munka ezen fényes küzdte-réről órdemkoszoruzotian tértek vissza.
A kereskedelem az utolsó bárom évet a legutóbbi két évtized legkedvezőtlenebb üzleti évei közé sorolja.
Kivált aterménykereskedés helyzete a mint azt különben feontebb az őstermalés tárgyalásánál már emiitettük, mind rosszabbá. A kereskedés ezen ága tudvalevőleg közvetlenül az aratás előtt és az utána következő első két hónapban éri el legnagyobb ki''eijedését a minthogy ezen időszak forgalma mérvadó az egész év forgalmának jellegére S épen az 1884. és 1885. évek ezen időszakábanjegyeztek főfogyasztó piaczaink oly hallatlan olcsó árakat, hogy velük a termelők tartózkodó s beváró magatartása mellett, semminemű nagyobb Üzlet nem volt létesíthető ; mig as 1883. évben ép ezen időtájt, kamarakerületünk különböző helyein, azantisemitismus hajtá mér
ges virágjait, elámított csőcselék veszélyeztető átkos íizelmeival zsidó polgártársaink életét és vagyonát s as uralkod-páni félelem ólomsulylyal nehezedett kereskedelem 8 forgalomra. Kamaránk azt koron kötelességének ismeré, hogy jogosult utálatának s indokolt megbotrán kozásának hangos kifejezést adjon; s a veszélyben forgó közszabadság, a megtámadott személyes biztonság, a megingatott kereskedelem és forgalom érdekében rögtöni segélyt s óvó rendszabályokat követelő szavát felemelje s mai nap csak ismételhetjük akkori követelésünket; mert jeleneteknek, minőket az 18 3. év meztelen brutálitásokban elénk tárt, nem lehet, nem szabad ismétlődniök: hacsak Magyarországnak eléggé nehezen kivívott 8 a kiállítás által ismét megszilárdított bitelét s jó hírnevét, hacsak jogállamul való elismertetését nem ''akarjuk kocská-ra tenni.
S hasonlóan a gabonakereskedéshez » borkeresk edés is felette vontatott fejlődést vőn a legközelebbi három év alatt Olaszország, mely mely hasa borkivitelünkre nézve már évekkel ezelőtt elveszett, az utóbbi évok során yiár azon helyzetbe jutó t, hogy tetemes árumennyi« sógeivel előkelő helyet loglalhatott el a kiviteli országok sorában s a testes, szin-
gazdag olasz bor, mely kivált metssésre felette alkalmas, a magyar termény veszedelmes versenytársává lőn.
Szerencsére Olaszországnak as 1884 év folyamán rossz szürete volt, ugy hogy részben maga is behozatalra szorult s régóta félbsnszakitott összeköttetéseket volt kénytelen feleleveníteni. Ennek következtében a borkereskedés az 1884. év végével némileg emelkedő irányzatot vőn s ezen élénkebb haogulat as 1885. évst is uralta, bár nagyobb, megemlítést érdemlő áremelkedést nem vont maga után, mivel a folyton növekvő kedveső szüreti kilátás a tulajdonosokat készletek eladására ősz-tönzé, a vevőket pedig nagyobb ssabásu üzletek megkötésétől visszatartá. Csak a ssüret idején, midőn as 1885. év termény é-nyének minden irányban megfelelő kitűnő minősége nyilvánvalóvá lett, fejtett ki a borkere jkedés egyszerre szinte lázas tevékenységet. Hosszú tartama azonban ennek sem volt, miután a termelők szokatlan magas, bár a termény kitűnő volta
áhalteljesen igazolt árakhos ragaszkodtak,
melyeket sem az üslelsserü borkereskedők, sem a borkereskedéstől különben távol álló, de a jÓ ssüret által ösztönözve, ezen üzletágban tőkéik számira jövedelmező elhelyezést kereső körök, nem voltak hajlandók megadni. Mindazonáltal az 1885. év utolsó hónapjaiban szokatlan nagy mennyiségű bor került eladásra, mely jelenleg jobbadán kamarakerületünk nagy pinczészeteiben, többnyire szilárd kezekben^vao elhelyezve, s ezen körül mény nem maradhat ezen üzletág jövő alakulására nézve beiolyás nélkül.
A fakereskedés a megszokott uton haladott. Kamarakerületünk déli részét még miodig asteierországi és ka--rinthiai fürészalt- és épületfa uralja, Győr- és Mosonmegvéket as erdőben és fában gazdag felső Magyarország lá''ja el: ugy bogy a kamarakerület terjedelmes faállománya, mag&ban a kamarakerületben is csak felette korlátolt fogyasztó te rületre talál. Általánosságban azonban as utolsó három évben a fakereskedés mé gis meglehető knd verőén alakult : miután a minden oldalon felébredt épitési kedv köveikestében az épületfa mindig elénk keresletre talált; a sserszámfa, különösen a kádárfa, teteme sen megszorított gyártás mellett mindig kész vevőre lelt; s par-quette- és waggoníáink valamint előbb, ngy ez idő alatt is Ausztriában és a külföldön, nevezetesen Francsiaországban könnyen valának elhelyezhetők. A vasutak egyoldalú előnyös díjszabásai, a hiányos s télviz idején legnagyobb részben járhatlan úthálózat, a másodrendű és helyiérdekű vasutak teljes hiánya, sajna, a jeleotésünk tárgyát képező években is hátráltatták fakereskedésünk teljes kifejlődését 8 a jövö dolgs leend ezen ne hézségek elhárítása.
(Folyt kör.)
*) örömmel és köszönettel veszszük.
Ssark.
A javasasszonyokról.*)
A babonás szegéoy embernek különös bajában, betegségben megrögzött bizalma van a kuruzsolók, a javasasszonyok és abábadoktorok iránt. Talán egy ország sincs a világon, a hol annyi javasassoay-féle gaz kuruzsóló megélne egy rakáson mint nálunk szép Magyarországban Egy nép sincs a világon, mely annyira bolond • ja lenne a javasasszonyoknak, mint a mi magyar népünk. Már pedig ez határozo''-tan a népértelmetlenségére, butaságára mutat, Mert csak ostoba embert lehet egy kis titkolódzással, ismeretlen hókuss pó-kuszszal bolonddá tenni Elszomorodik az embernek a lelke, midőn látja, mily rövidlátó még most is ssellemileg az emberiség nagy része. Nincs hónap, nincs hét. hogy ne olvashatnánkvva!amita ku-razsolásról egyik másik újságban. Mont itt, majd amott viszik a beteget a babonás kuruzsoló asszonyhoz, ki annyit ért a gyógyitásbez, mintí a tyúk az ábéczóhez mint a hajdú a harangöntéshez.
A kuruzsoló asszonyok nemcsak hogy gyógyítani nem tudnak, hanem még rendesen nagyobbítják a bajt. Sót Igen sok oly eset is fordult elő, bogy a javasasszonyok az oly betegeket, a kik i.rvosi segítség által könnyen meggyógyíthatok lettek volna, babonás kuruzslásaik által a más világra küldötték. Történik is ezen hitvány fajzat ellen elegendő panasz, sokszor még az újságokban is — de mind hasztalan ! Elóbb ki fogják irtani a fillok-szerát, mint ezeket a tűzre való véa banyákat.
Bizony nagyon tanulatlan ember az a ki manapság is kuruzsolók istentelen kezére bizza a maga, apja, anyja es gyermeke egészségét és életét, és a ki a dok tort, mag a patikát elkerüli.''
Lássunk csak egy megtörtént példát, ami Szénásiéknál a mult nyáro esett meg.
Szénási Ferencs .asstalos-meeternek nagyon megbetegedett r kisfia, a Lsjosks. Orvost akart hivatni, de a kedves hites-
• Mutatvány S irisaka Andor pécsi tanító s lapunk munkatársának , A babonáról'' csimfl erkölcsöt népkőnyvóböL
társaTréssi asszony, estmegnem engedte, mert sserinto a doktorok nem tudnak semmit. Jobban érti a gyógyítást Füves Má-rí ott Piripócaon. Többet tud ea szás doktornál 1
Elvitték teháta beteg Lsjoskát Fü ves asszonyhoz. Ez aztán addig gyógyította, addig etette, itatta, meg kenyegette, mig végre három hót múlva kigyógyította a — temetőbe. Volterre olyan sirás-ri-vás, hogy még a bölcsőben fekvő kis Ma riska is pityergett. Sírtak a hogyan csak bírtak. De már hasztalan volt a sok sirás. Lajos ka meghalt — eltemették.
Egy esstendős korában a kis Mariska is beteg lett. Most már nem hallgatott Ssénási uram as anyjukom tanácsára. Nem vitték ki Piropóctra, hanem hivattak egy gyermek-orvost a az, Isten segítségével, ügyessége s tudománya által szerencsésen ki is gyógyi otta a k»s Mariskát.
Azóta mindenkinek sst tanácsolja Ssénási Ferencs, hogy a beteget orvossal gyógyíttassa s ne a tanulatlan javsgaasso-njukkal.
Bisony, ha as ember elgondolja, hogy a kuruzsolók, — akik magukat a boszorkányok tanítványainak s utódainak tartják — micsoda ronda kotyvasstékot etetnek, itatnak meg a beteggel s milyen kenőcscsel kenegetik testét, a ki est tudná, aligha fordulna hozzájuk segélyért.
A hetvenes évek elején azt olvastam az újságokból, hogy a kálvinisták Rómájában, Debreosenben fölfedesett a hatóság egy híres kuruzsoló konyhát. As embernek még a gyomra is fölkeveredik, ha csak elolvassa a papirosról snnak a sok orvosságnak a nevét, a melyből as ottani vén javasasszony készitette a koíyvasz''ékot, a ^hozzáforduló betegek orvosságát.
Volt ott emberi koponya, amin még a baj is rajta volt, kiégetett emberi csontok, ssáradt kigyó, varangyos béka. gyik s egyéb undok féreg. Volt ott halott-köröm, akasztott ember msdzaga és haja, sáptojás, penészes kovász rothadt fog hagyma, avaS szalonna, tojáshéj . . . éo más mindenféle koiy vaszték, amikből a beteg ember ssámára kenegetni való és megenni, inni való gyógyszer késsül.
Jó étvágyat kiváook az ilyen ebédhez 1 Én ugyan meg nem kóstolnám as ilyen moslékot a világért aem.
Egy kuruzsoló-könyvet is találtak ott a debreezíni javasasszony kony-hájában.Ebben akőnyvbenssép száz esztendős betűkkel le van irva száz meg szás betegség és arok orvossága. Ilyen betegségek a sárgaság, nyilamlár, süly, rontás szemhílyog, pokolkelet (pokolvar) veszettség, a nehézség^szivssoritás), körömméreg, lobbanás, rüh, torokgyik, görcsök, szemverés (megigézés), a csömör s még százféle kelevóoy és egyéb baj.
E betegségek felsorolása után mindjárt az is b^nn van a könyvben, hogy miként kell egyikmásik betegségre as orvosságot elkéoz teni s milyen hókuss-pó-kusz dörmögést kell hozsá csinálni.
B -látbatjuR. tehát, hogy a javasasszonyok a legundokabb piasokkal rontják a beteg állapotát. Pedig á betegségnél is fő a tigz''aság.
Akik egy ilyen könyvet végig olvastak, ások még sokat tudnájak mondani a javasasszonyok gonoszságáról s ál-talábau a kuruzsolás mesterségéről. Én is végig Upoztam egy ilyen könyvet s legjobban ason bossankodtam, hogy a lelkiismeretlen javasaszanyok leggyors -.bb orvosi segélyt igénylő bajoknál if, mint a pokolvar, veszett ebmarás és torokgyik — olyan bünós Issusággals olyan könnyelmű módon bánnak el a beteggel, bogy tíz közül kilencz pár nap, vagy óra alatt a kezük közt bal meg.
A kinek az esze és szive helyén van, az nem viszi betegétjavasasssonyhos soha semmiféle betegség esetén. Beteget csak orvos tudhat fölgyógyí ani.
Siritaka Andor.
i r ö
— Nyáry Sándor, lapunk jeles dolgosótársa, fiatal műtörténész, Berlinből jun. 19 én tart felolvasást a „Szarvas" veudéglő disz''ormében. A felolvasás minden tekintetben sikerültnek és nagy érdekűnek igerkezik s igy hiasszük, hogy nagy látogatottságnak íb fog örvendeni.
— A nagy-kanizsai főgymnasium-ban érettségit tett ifjak néhány tagja a .Deák segélyző" egyesület javára 1886 június hó, 19 én A .Polgári-Egylet" kertjében, rossz idő esetén padig ennek termében zártkörű táncsvigalmat rendes. Belépti díj 1 irt. Családjegy 2. frt. Kes-dete ya 9 órakor.
— Iskolai értesítés. A n-kani-ssaí polgári fiúiskolában as 1885 —86. tanévi rendes visrgálatok június hó 17-én vették kezdőtöket és tartanak e hó 24-ig! A magánvizsgálatok junius 25-én fognak ! megtartatni. Ének-, szavalat- és a jutal- '' mak kiosztásával egybekötött sárünaepély '' napjául junius 26-a tüaetett ki. Mindesek-1
re a t. cs. ssülőket és tanü^ybarátoki* esennel tisztelettel moghivja : as igazga. gatóság.
— Iskolai értesítés. A n-kaní-sasi polgári iskolai tantestület által rendezett leány-tanfolyam ez évi zárvizfgá. ja junius hó 20-án reggol fél 9 órakor fog megtartatni, mire a t. szülőket és ta-nügybarátokat ezennel tistelettel mHghj7. ja as igazgatóság.
— Írói tömörülés. Ugy értesül-tünk, hogy VargaLajasúr a,Zala" azer-kesstője, városunk hírlapíróit legközelebb értekezletre ssándékosikegybehívni, hogy a szétforgácsolt erők tömörítése, egyesi-tése iránti teendőket velők megbeszélje., E szép törekvést örömmel vettük tudomásul s hiszszük, hogy kellő buzgalom meltett siker fogja koronázni. Ez nagyon kívánatos volna már csak városunk érdé kében is ; mert az tagadhatatlan, bogy a most pangó és pedig leginkább az erők szétforgárcsolodása folytán pangó sajtó állapot megszűntével és ezt illetőleg ked, vesőbb viszonyok teremtésével a város közszelleme is nagyobb, üdvösebb irányú lendületet fog nyerni. Mi tehát Varga úr nagyfontosságú törekvését teljesen osztjuk és magunkévá, teszszük. Hiszszük, hogy as minden oldalról a mienkéhez hasonló fogadtatásban résseaülend.
— Dr. Wlassics Gyula, jogtu dós városunknak, szép jövő elé nézőssü-lőttje őfelsége ¿Ital igazságügyiministerj titkárrá neveztetett ki. A fiatal jogtudó« valódi büsskesége városunknak; mert egé*z fiatalon szép nevet vivott ki magának a tudós világban. Csak nemrég választatott be a „Magyar Tud. Akadémia8 levelezőtagjává; s es ujabb kinevezéssel megint csak nagyratörő buzgalmának s kiváló tehetségének adatott tér, hogy mielőbb méltó helyére küsdhesse fel magát. Kisérje áldás mindenüvé! Nagy-Kanizsa mindenkor büsske örömmel nézi ifjan nagygyá lett fia*.
— A sertéstelepeket illetőleg legújabban arról a körülményről jöt értesülés, hogy a városi tanács elé a kapitányi hivatal — mely a sertéste epek beszüntetését tartalmazó végzés foganatosításával annak idején megbízatott — oly értelmű jelentést tett, hogy azok már be vannak ssüntetve. Mivel pedig azon jelentés a valóságnak egyátalán nem felel meg, — az annak alapján nyugton levő városi tanács szives figyelmét, a veszélyeztetettek ez úttal, itt a nyilvánosság előtt fölhívják ason, a valónak igazán megfelelő tényre, hogy a sertés-telepek ugy a Csengery- mint a Teleky-utcsában sértetlenül és teljes dissben fenállanak. Tehát első sorban a kapitánysági hivatal, másodsorban a tanács van ily ként felültetve, a markokba nem ok nélkül nevető sertéstelepes urak résséről. Megérjük hogy ily körülmények között majd ők lesznek Nagy Kanizsán a hetedik nagyhatalom.
— Állatvédő egyeaület nem létében figyelmeztetjük azokat a gazdákat, kik egyes építkezésekhez lovaikat vishordásra küldve, arok mellé szolgáikat vagy suhanezfiukat adják, — hogy néha-néha tekintsenek el a Csiglenicze tájára, honnan a vlset hordani ssokták. Itt meggyősdhetnek, arról a kegyetlen ló-hajszolásról, mit azok a lelketlen suhan-csók elkövetnek. Nemcsak as üres lajttsl vágtatnak észvessetten (amit a rendőr araknak sem ártana észrevenni) hanem-a tele lajttal is nyargaláara kéestik á szegény kihajssolt párákat. Ebből ered a ssem-halyog, a rokkaaás s egyéb olyan baj, mely ha bekövetkezett — szegény gazda agyoatöprenghet s még sem birja kitalálni: honnan eredt.
— Agyonlőtte magát véletlenül e hó 9.-én bizonyos Császár FerenCi nevű, gelsoszigeti fóldmivelő, életéne« 65. évóben. A aaerencsétleosóg onnan eredt, hogy egycsövű puskáját — mielőtt hazulról elmenc volna, szótsíedte 8 a töltött csöve'' csizmassárába rejtette. Alig ment azonban a falu ól ezer lepényi távolságra, a fegyver elsült a a tői-lés a szerencséden ember fejének W* felét teljesen szétszaggatta. A meg«jt«1{ orvosrendóri boncsoláskor a fojtás, nyolc» nyulseréttel a fejben megtaláltatott. A« illető megátalkodott orvvadász volt • fegyverét mindig rejtegetve szokt. magával vinni kirándulásai alkalmával.
— Siralomháza Potyliban * helybeli önk. lüzol tó-egylet — »®,Dl mult »zámunkban említettük — 0 hány olyan egyént utasított víss«» » tag-felvételné», kik előbbi időb.n <*•'' cséretesen müködö t tagok <o tik, de*1 egyesület kebeléből kilép''ek. Két ilye° visszautasított ogyént állítottak öné««" tökben sértett láraaivAlasztot és rogtoo-itéló bíróság elé a Potyli malomban. Csuha Illés ura sem hitte ám. bog/ lapunk tárcsáiban már eléggé h»lb»'' tatlanitott malma statárium és »,rft''°®j hássá legyen. Pcd.g ngy lón. * *> 15.-én délután a vádlók, kiket «ert»» az, hogy egykor ki''ép«tt társaik újra visssa akartak térni a tűzoltó egyesület kebelébe, valamint a két vádló« » a biróság tagjai a Potyli malom
KJtUntettotett: A gTÁczl 1880. évi orsz. kiállításon elismerési oklevéllel. A trieszti 1882. évi kiállításon bronz-éremmel. A bécsi 1883. é nemzetk- gyógyszerész, kiállításon ezüst-éremmel. " 1-megyei r&xdas.
tviorsz________
versenyképességért.
1884-ben
ez.
éremmel
nsgy
hazánk egyik legszénsavdúsabb
SAVANYUVIZE
kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántál main alapnló bajaiban. Általában a tíz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének faifokozása kívánatos.
Borral használja kiterjedt kedveltsógnek örvend.
m. kir. ndy. szállítónál Budapesten.
Úgyszintén kapható mindan- gyógyszertárban, faszerkereskedésben és vendéglőben.
Az 1886-Hc óvi elszállítás
800,000
Nagy-K.ui izbáu kapható: Fcsselhofer J. Rosenfeld Adolf Schwarz fi Tauber, Marton & .Huber Prezlmayer & Deutsch, Marion j Adolf. May Mátyás, Strémm & Klein és Zelinger Lajos araknál.
Kizárólagos főraktár
±*i 11111im 1111 ii1111ii i i4»i
i —^ m \ —>
Pályázat. t
í
! j
t +
i +
t !
A kereskedelmi és iparbarik-részvénytársulat N.-Ka&izsán a takarékpénztári utczában egy 35 30 méter hosszú emeletes házat 36,749 frt 29 kr. előirányzott árban épiteni szándékozik. Felkéretnek tehát mindazok, kik ezen építkezést átvállalni hajlandók, m szerint a kikiáltási árul szolgálandó előirányzott építési összegnek megfelelő 5% bánatpénzzel — akár készpénzben, akár óvadékképes értékpapírokban - ellátottajánlataikat 50 kros bélyegiven folyó év és hó 28. délelőtti
12 óráig a bank titkári hivatalánál benyújtani szíveskedjenek. + mert későbbi ajánlatok figyelmébe vétetni nem fognak.
A végleg megállapított épitési terv, költségelőirányzat, építési leirás és árlejtési feltételek a hivatalos órák alatt a bank helyi- ♦ ségeiben betekinthetők; megjegyeztetik, hogy az ajánlatokban + világ:san felemlítendő, miszerint a vállalkozó az árlejtési feltété- ■§■ leket ism -ri 8 azok határozmányainak magát 4 mindenben feltét lenül aláveti.
Nagy-Kanizsán, 1886. junius 18-án.
Kereskedelmi és iparbauk f
részviny társulat Nagy-Kanizsán.
Tl 1111111 1111 11 WfHHtwl
Malom bérlet. *
Kaproncza közelében, Raginja helységben a rasinjai tón egy X
X téglából épült malom négy kőre, x
X a melyiken egy keréken mindig őrleni lehet, \5
X hozza tartozó téglából épült lakás, istálló, 2 hold szántóföld, X A 2 hold rét és szarvasmarhának való legelővel — X
f é. julius hó 4-én délután 2 órakor az urodaimi ^ irodában 1887. évi január hó 1-tól 5 évre a legtöbbet Ígérőnek bérbe adatik.
Árverezni kívánók kötelesek 100 frt bánatpénzt letenni Bővebbet a* urodaimi számtartöi hivatalban. Rasiuja 1886. junius bó 11.-én
Báró Inkey Nándor
urodaimi igazgatósága Rasinján. U. p. Knproncsa (Horvátország.) ^ 2878 1 —2
huszonötödik évfolyam
. u;^eébe r-ndultak ki b ott formális ''i!riu®ot tartottak." A vádlottak el-''teltetvén,'' rájuk pokróca teríttetett. V »„tálukra szomoruu pislogó fagygyui fTertyat tettek; ételt, italt, szivart kapált Asztaluk valóságos airalomelylyé" ÍLiönöztetett. így töltöttek azigoru fcgy veres" • 6ruet mei,®u v»gy negyed
Árat- »»titán Pedi8 véSre 1ÖQ "
it4let. Az ítélet „a iéffias magatartás ellc''cfi s elasízonyoaodáai vétség" alapján '' ojyodatott ki. A jelenlevők igen jól raulattak a tragikomikus dolgon; ami mindeo esetre ártatlanabb elégtételül üiylgalt az érdekeiteknek is, miutba a tűzoltó egyesület , alhn fogcsikorgatva citáltak volna. így azutan addig szépen is nyugodhatnak a delikvens urak, ni g a múlt számunkban tett felszólalás rt » tűzoltó-egylettől hivatalos fölvilágosítást uem nyernek lapunk uján.Ré-szünkrői mar előre is abbao & véle-oéoyben vágjunk, hogy a viszatérés Álul ¿elasszonyosodási vétségbe" esett urak tol uem vétele aligha egyszerű szeszélyből tortént.
— A fe-''»ült porköpönyeg „Mi-r5i nem engett már az ének, rnsó & Unt & dud* szólV" — kezdi nagy Tompánk a< o hajlékáról szóló éneket . ; . és kezdjük mi is egy idószerütUnül vendég-izerep e rándult porköpöoyeg felsü«ó«é-ról szóló szomorú históriánkat. Hát a púukosdi ünnepekre egy keszthelyi fiatal Úr rándult el Kanizsa közelébe. Mivel ott a Balaton huiiámai szép csendesen vannak, s az ég konye nem hull a magyar tenger tündérének hullám-nyoszoíyájára: gondolta magában, hogy éppeu alkalomszerűt lesz ujon szerzett porköpönyegét megvendégszerepelletni. Porkópenyt öltve és pálczikát ragadva, vonaira ült és az ördög lova vígan prüszkölt vele városunkig. De bezzeg itt szomorúan kellett meggyőződnie, hogy a Keszthelyen állandóan szereplő porköpöoyeg könnyen felsülhet, ba Kanizsára jő vendégszerepelni. Az övé is ugy járt; mer it\ az es5 majdnem siakadat-lanui esik; az idó bűvös, a ily körül-méuyek között az előkelőbb őssikabát deuevér-csuha szerepelnek as idő-járás viszon:agságaíval daezolók színpadán Hogy is szól csak a magyar közmondás? , Télen a kenyeret, nyáron a ruhát otthon ne hagyd!" *
— Az iparos ifjak önképző körének hangversenye szépen sikerült f hó 13-án a „Polgári Egylet^ kerti helyiségében. Az ének-darabokat igen helyes felfogással és szabatosan énekelte az önképzőkört dalárda. A szívességből hegedű-due''-lev játszó Kovács és Geiger urak tetazé-t arattak; nem különben a kis ''8 éves Hajgató Béta is; ki szép czimbalom-játékaval lepte meg a közönséget. Kár, hogy a pódium szilárdabban nem volt készítve! így a czimbaiom s a talapzat himbálódzása az opera-egyveleg játszásakor kissé megzavarta a kis növendék-mű vészt. Mar a magyar darabok a a marseilles-i induló előadásakor azonban beletörődött helyzeiéb* s a hiányos és rossz világítás daczára viharos tapaol''arató prácisitással játszott. Egy éve volt alkalmunk hallani, mint asép reményekre jogosító naturalistát; s most egy é* után, mintkótis.a ragadta bámulatra a ha lg*tó ságo?. A legnehezebb ü em-beosztásáu opera-töredéket szinte prima vista játszsza le. — Szalay Mihály szavalata is tetszést araiott: szóval az egész hangversenyről az^jtolt a vélimény ihogy igy még egyszer sem sikerült az iparosifjak önképző-kö-rínék hangversenye. Midőn e véleményt örömmel regisztráljuk, elismerésünket fejezzük ki ugy.a dalárdát vezető Weber Antal urnák, valamint a mütödó tagoknak ia, kik üres óráikat ily a sép irányú k<:dvteiés4el töltik el. Kár, hogy mint egyébkor kellett ezúttal is konstatálnunk kell hogy az ily üdvös irányus a sucialis áramlatokat ellensúlyozó működést pártolni leginkább hivatott körök tüntetőleg lávoltanották magukat. Pedig minden esetre jobban és hazafiasabban mulathattak volna itt, mint Udel uram couplettjei mellett. - ''
— A Magyar írodalonj-és művészetpártoló egyesület irodalmi szakosztálya, mely tagadhatatlaoul szép tű vékenysé^et fejt ki, elhatározta, hogy nagyobb érdeklődés keltése céljából vándorgyűléseket is tart. Legköz/lebbi vándorgyűlés f-hó 20.-án lesz a kis-ka-"izssi .Olvasókör" helyiségében. Ha ezen gyűléseket esetleg egy-egy feiól-vásással is egybeköti a szakosztály, ugy még érdekesebbekké teheti azokat.
— Czlgarettáző s városunk fél— reraó hilyein • ujdoaló 10 —12 éves suhau-ezok botránykoztatják közönségünket n*p ról napra nagyobb szambán Bizony nagyon jó volaa ezekre nézve gondolni valamit.
hogy az iskoiai helyiségek elégte-1-nek volnának a tankötelesek bnfogadá-"ár«, ha azok mindnyájan szigorúan költöztetnének as iskolab« járásra D-t vaj j°n az ilyképpen terjeszk.dő erkölcsi romlottság nem roppant nagy és veszélyes ár-e as iskolák szaporítása folytán felmerülő pár eser forint megtakaritá-ért?
1886. JUNIUS 19-én
nA tanító uraz iskolában." Ezt mondta i ki a királyi tábla egy fehérmegyei tanító ellen folyó pörben. A tanitó egy gyermeket becsukott ebédre s mikor atyja érte ments vele gorombáskodott, ezt is be* zárta a délutáni előadásig. As apa panaszára a vaáli járásbíróság 20 frt birságra ítélte a tani''ót; mit ez fellebezván, a kir. tábla által fölmentétett. — Az •Országos" erkölcsnemesitő egyesület" érdekében, tagok szerzése és fiók egyesületek alakítása körüli támogatás iránt a bel- , ügymin:szter szegyes törvényhatóságokhoz körrendeletetintézett.— II. Lajos'' bajor király f. hó 14-én a atarhembergi tóba ölte magát. Orvosa, ki viszsza akarta őt tartani, a vizoe fúlt. — Jánosi Ágoston, veszprémi székesegyházi kaooaok és püspöki irodaigazgató a Szent-Bene-dekról nevezet; borobi czimzetea apátságot nyerte. — A fővárosi elfogott zavargók közöl 237 et 3—8 napi eljárásra itélt a IV.—X. ker. járásbíróság fenyítő bíróság*. — Patti, a világhírű énekesnő, lakod>lma f. hó 13-án ment végbe An-go!-országbau, a művésznő velsei birtokán.
— Esy gonosztevőt végez ek ki leg utóbb Versaillesben guilotinnal. Ezek voltak utolsó szavai: ,Ur~im, azt ak»rom - . . önöknek mondani, hogy kivégezétetésnm intő például szolgáljon a korombeli fiatal- v embereknek." — Arrasban 17 és 18 éves testvérpár megölt egy 15 éves leányt, ! (unokahugukat) amért szerelmüket az viszonozni nem volt hajlandó'' —Xépgyü f lés voli Szombathelyen, hol kimonditott,'' miszerint a képviselőház kérvényil^g megkerestess k sürgős intézkedésre az j Iránt, hogy a közös h*dsereg tagjai a b»-| gyat- alkotmányra fölesktttossenek. Ez i is a Janszky-ügy kifolyásaként tekinthető- i r^ _•__i ''
Szerkesztői Szenetek.
„Zalamegye" t"k szerkesztőséginek W—r A —1 mindez ideig netn kapott választ a*on levelére, melyet b. sorai vétele után né- i hány n pra postára ad.»tt .Posta f >rdaltával ■zives értesítést kér, h«gv a meglevő kézira- ! tokát i>sszeg<-zvén, beküldje-e vagy sem? 1
,A távozok atán* jönni fog.
Lapvezér éa kiadó: SZALAY 8. Felelős szerkesztő :- VASS ÁLMOS LaptuUjaonoa: WAJDITS JÓZSEF
— Uj nyelvmester érkezett vá-rosunba. ''Reismann Arnold tanítja: az angol, franczia és olasz nyelveket minden közelebbi Wajdiis JózBeL^könyvkereskedésében tudható meg.^^g^
— Gombamér^^nioDfoi
Horváth nevüújlaki föld^ - ^ll-én kora reggel kiment azT^^i^vargá nyázni. Jó sok vargányát hozott haza és meg csináltatta vacsorára. Alig költötték azonban el, rosszul kezdték magukat érezni s éjfél felé a nevezett föld-mivesnek két gyermeke (Ferencz ós Anna) kik azintén sokat ettek a vargányából, — nagy kinok között meghalt. Reggelre magát, Horváthot is hal-va találták. Igen tanulságos e szomorú eset azoknak, kik mindenféle gombát összevásárolnak és elkészítetnek a nélkül, hogy biztosan ismernék.
— A nagy-Kanizsai építészeti segédek által f. é. jun. 6-án tartott mu latság alkalmával felülfizettek: Ábrahám Mundi 70 ki. Kelemen István 10 kr. Szeiler Ferencz 1 frt. Tóth Mihály 1 frt. Tóth Ferencz 20 kr. Han''rik János 20 kr. Wetzer Bánátusz 40 kr. Nagy György 40 kr. Kripatzné tensaszony 50 kr. Molnár György 30 kr. Czángli István 10 kr. Sw-rcz 30 kr. Saller Lajos 1 frt 20 kr. Perkó Péter 1 frt. N. N. 40 kr. Hánrsíca Ferdinánd 10 kr. Berdm József 20 kr. Pintér Sándor 40 kr. N. N. 10 kr. N. N. 10 kr. N. N.20kr. N. N. 10 kr. Fogadják a t. felülfizetók hálás köszönetünket, — arendnzőség.
— A Varaisd topliczai jeles fürdőnek eddig 800 — látogatója volt.
— Alapitvany. Eb«nspanger Lipót, a nelyi Kereskedővilág egyik derék tagja, annak emlekére, hogy E-nő fia as érettségi vizsgálatot sikerrel kiállotta, a fógymnasiumban kétszáz forintos alapitvany t tett s azt a főgymn. igazgatójának két darab 5%-os magyar járadék kölcsónkötvényben le ia fizette. A tőke esedékes kamatjait a főgymn. kebelében fennálló gyakorló-iskolának szánta pályadíjul ; ba pídig ez valaha megszűnnék a természetrajzban legjártasabb növendék jutalmazására. Isten éltese a derék alapitót.
— Germán sódagyáros. Városunk nép3s piaczán egy festeit kocsi szaLdgál napokint fel alá, melyen a következő jó magyar felirat olvasható : „Soda wasser das beste fabricat, in Grossen Brauhause Gross-Kanizsa." — Édes sodawaser fábrikáns ur 1 nem mondaná meg hogy hol fekszik az a Gross-Kamzsa ? Hetzen-dorfbáp vagy Nürnberg táján. Vagy talán öj a szik vizet csak a német gyomrok részére gyartja ? Ily »zógyenletos germa-nizálást nem íll k ám tenni azon városban melynek m»gyar lakosaitól él.
ESvid ^iFa&e
1046/tk. 1886.
Árverési hirdetmény,
A nagy-kanizsai kir. torvaxéktkvi osztálya részéről közhirré tétetik, .hogy Lendvai Juli és Lendvai Anna végre-hajtatóknak Pin é- Anna térj. Lakatos Józsetné végrehajtást szenvedő egerara-csai lakos elleni 40 frt. tőke, 1876 Ju-n.us 29 tői járó 6% kamatok. 4 frt. 2 kr. per. 3 frt. végrehajtás kérelmi 9 frt. 50. kr. jelenlegi s m 5g felmerülendő költségek iránti végrehajtáai ügyében a fent nevezett kir. törVszék terü''e •éhez tartozó csapi 389 sz. tjkbeu A .+ 1—2 sor sz. a felvett 814 frtra becsült ingatlan a C. 5. a. Tompa Anna özv. Pmtér Vendelné javára bekeblezett szolgalmi jog épségben hagyásával 18S6 Julius Z-án d. e< 10 Órakor Csapi községbiró házánál Győrfiy Jáoos felperesi ügyvéd v. helye.tese aözbejötével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fennebD kitett becsár.
Árverezni kívánók tartoznak ! a becsár 10%-á.t készpénzben v. óvadék-kép-s papírban a kiküldött kezéhez letenni.
Vevő .köteles a vételárt három egyenlő részlo''ben még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap aiati, a másodikat ugyanettől 1 hónad alatt, haimadikat ugyanattól 2 hónap alatt mindegyes részié: után az árverési napjatói számítandó 6°/0 kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatár zott helyen és mó doza''ok sserin: leiitetni.
Nagy Kanizsán a kir. törvszék. tkkonyvi osztályánál 1886 évi február hó 20. napján tartott ülésből. 2818 l-l
Cseresnyés Evell
elnök jegyaŐ
Figyelemre méltó.
Mindennémü állampapírok, sorsjegyek stb. vételére és eladására ajánlkozik egy a tózsdeszakmában {tökéletesen jártas ugy mint- Bécsben előnyösen ismert Bank ügynök. Elsőrendű referencziák.
Bővebb értesítések teljes disere-tio mellett készséggel adatnak. .
Levelek M. K. 3477 alatt Haasi''nstein és Yogler Budapestre küldendők. 2811 2-4
HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
OOOOOOI
hévízi kénfürdö.
f #
Fekssik Zalaiuegye legr^gény <>sebo vidékéo ¿a a keszthelyi állomástól
l3/» órárs elérhető.
Magán és társaskocsi köziekedós naponkint négyszer. A türdő-iutézet május 1-éii nyittatott meg.
Ezen fürdő iszapos hévforrásának haíása fólülmulha tatl.n. Ezrek éa ezrek nyerték viasza egéssaégöket. Különös sikerrel használható cm «, köszvény, szél h üdő t • ség mirigy-daganatok és az ezekkel
rokon bajok ellen. — A fürdő-helyen, mely Kesz hely várostól fé''-órányitávolságbsn fekszik, a bitegek szórakozásáról gondoskodva van.
q Kényelmes szobák és kitünö ellátás jutányos áron. A Bűvebb ér:esitést nyújt a türdó-orvos és alulírott
o GOVOBCSIN GYÖKGY
O 2819 1 — 1 a fürdő bérlője.
O _'' O
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO 300000Q
xxxxxxxxxxxxxxxxxxmxxxxxxxxxxxxxxxx
Nagy-Kanizsán Práger Béla ur gyógyszertárában, 5—6 gymnásium osztálytvégzett fiatal ember gyakornokul el fogadtatik, nála megtudható feltételek mellett.
ZALAI KÖZLÖNY
1886 J -
-2 >06 3—3
xjnxxxxtxxxxxxxx tmttmmmmtt
•TTTTTTt
- I
Rövid használat után vakitó fehér fogak
nyerhetők.
I)r. Popp uromatikus fogpastája használata által
fogak ^természetes) és műíogak ápolására és a fogfájás m*g»züntetc»ére. Darabja 35 kr.
Számosbizonyitvány a legelső orvosi tekintelyektoi
Határozott óvás hamisítás ellen !
37 éven át kipróbálva:
Érdem emlék, különböző kiállításokról.
—---— »» ••fivvaiui
T Anatherin száj- és fogviz
A Dr Popp J. G. tói cs. -ír. udv. fogorvos Bécsben. I. Boguerg^as» 2.
~ a egkttünöbb szer rsnzos fájdalmakban, gyalad ásóknál. a fogkus daganatai ¿s sebeiuel: felolvasztja a létező fogkövet és megakadályozza annak aj képződését: az i g''j fogakat a foghas erősités>> áital szilárdítja; s midőn a fogakat és foghust mindeu ártalmai aiiv.igoktól negtisztitja, a szájnak k llemes fri»«eséget kölcsönöz és már rövid használat etán eltávolítja a kellemetlt-n sz -.got. 1 iiagtj
palack 1 frt 40 kr 1 közév 1 frt ** 1 kicsi .50 kr.
dr Popp J. G. cs. kir.udv. fogorvostól Hécsh.-a.
Ezen készítmény a lehelet frUseaégét ¿4 tisztaságát lentartja. azonkívül a fogaknaw hefehétaéget kölcsönöz, azok romlását mrgakadályosxa és a íughust erősbiti. Ára 1 frt T2 kr.
Dr- Popp növény-fogpora
rövid használat után a foaakst vakító fi hérekké tes.i, anélkül, hogy azok árt tímára volna. Ára do>>oaoakiut 63 kr.
FOG-ÓLOJL, igen gxakorlati s a legbiztosabb szer a Iy»kas fogaknak . ünólmozásara Ára d''>b»zonk:nt 1 frt.
Dr. Popp orvosi növény szappana
Már ¡8 éve a Ugntgyobb sikerrel használva mindeu»«iuU i>5. * ütegek, kttlSnö*en
a bőrríszketeg. sömör, kosz, fej- éa szakái korpa, fagydag lábizxadás és varak
elkn. Ára íO kr.
A *•. ez. közónr-ég telké.''etik vil-«go»au P<>pp cs. kir. udvari fogorvoséi« készítményeket kérni, a csak as oly au-.kat t>g«dni el, melyeit sajatVédjegyemmel v.unak eiiaiva.
Nagy-Kanizsán: Mániák gyógysz Helus József gyógy»». Práger-1'' g>''ógy»z. Fesselhofcr József, Bosenberg K. R»«e>feld A A-Lendván: Kis» B gyogysz M ar c z a l i ba 11 : Kiss István gyógysz Muiaszomba-tun; Báuóczi A gy. Kaszt h el ven: Biaun P. gyogysz. Z-Egersze-g e n: Holiósy gy. Karádun: Robliu I. gyógysz. T a p o 1 c z án: Sah Csippek gyOzysz. Sümegben: Stamborszky L. gy. P e r 1 a k n a : Sípos K. özv. gyógysz. Nagy-Atád: Pfi»t rer K. gyógy«« Nagy-Bajomba: Zlaczky M gyógyszerész
2659 4-5
I
TTTTI . ■ I rTTI TI tttttt t I 1 1 1 wt
§ SWADLO FERENCZ 5
i
HL MAPESTE*
i
TT
VII ker-. alsó erdő-sor 3. szöm
féle töltő -
Ajánlja srabsdalma/oit zajtalan, önműködő zárredönyfit hullám, zott arzélleuiezböl; továbbá szabadalmazott B.az:cek és Br-czka-é<* szellőztetés kályháit, valamint központi füté"» berendezéseit, saját szabadalma szerint, egy vagy több helyiség számára, mely utóbbiak különösen uj épületeknél, iskoláknál, kórházaknál s;b. bz -.1-lősteté&sel, vagy szellőstelés nélkül
, igen czélst«irü-n alkalmazhatók* Ajánlj» továbbá valamennyi az építési szakmába tartozó munkáit, úgymint: épület-, mfi-, és szerkezeti lakatos tégla és vakolat felhúzó gépeit kovácsolt vashói munkáit. Wstakártyák és költségvetések ingyen és bérnestve
WALSER FERENCZ
első magyar gép- és tűzoltó szerek gy
Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tyukban elvállal teljes vízvezetékek berendezc-«ét varosok, földbirtokosok, ipartelepek ar-mentesitő társalatok é3 magánzók részéről modem ti ch ni kai alapon én
ára. harang- éa érczöntódéje
2712 45 — 50
BUDAPESTEN, Rottenbiller utcza 66.
kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz és magán fürdők felszerelésére
szag mentes ürszé-k e k fölállítására és minden vizmuvi munkálatok gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek.
Egyetlen belföldi szivattyu-<?yái\
OOOOOOOOOOOOOOI

o
p
p p
o
000000008

- szappanok
¿''ant« 31 i k*ától
gyógyszertár az egyszarvúhoz
Prágában. Urvsok altal vittyáJtatva ég ajálra.
Fanta-irlr Irhlkytl-szspi
srritörö»»*», bortlráiroiorr
_____>sa, _MI_____„.
Iitutarra, Arar). «Uskstrr borssraajrk »Ilea, ira » kr. - Faata-féle Xápoljrl szsppaa (hlcany-nzsppsn). Sxpklll« rs psrailtak »11»». V..Sarah -5 kr., I darab M kr. - Kaata-tfle kSsar/ar én lob*« ImnlalmaU rllrni «Kappan, pr.balt kUUi és i).n katasa. Ára 1 frt.

íO
CO
<M
I«sappan.
--------,>pan r«b-, I _
K:ilrán> -4>ly rrrin-HKappaa. rj»a«»bb. sok »« rj»rai»k»k ssáaara. 31 kr. — Carliol «lappan. rrrloztrlralt«. ti kr. — Kfn-xxappmn
-------->/ks
,K*''pi"''H"t,PP»" <•«>"-, korpa-. Isblzsadúv itk. rll»a. U kr. —
runs
• •"•"Pl -
rs«p, ax»plo »> bork.trs Wl»a- Xi kr. - T«JámMC-«aaapaa. f.Jkir»« »ikra éa arrzjai iln .a»r Xi kr. - Epr-szappsa. hajaoiraxtö és ap«U.
ti kr. KOvé<iz-*zappaa. as IS»*rra4ss»rr» idllors kat. Zi kr. — (•lyrerin-MKappan. (raflaaaiabb toilrtte-azappaa. U kr. — Brnior-aznppSB. bör<a«tafadaa »ll»n. 40 kr. — Vaarlln-aaappan. k»lt»ai»a ai»/«t<>.r%zk«x aspaakéatl baasaalatra. 40 kr. — Késra-kátráaf-«xappaa. aiakara borb»trr«ér»k rllra l«»a alkalmsa, ára U kr. — Borai-•Kappan, az arrz«sia tk><tstalaasa«at. »»Jfoltok, asrplak éa arrsc*rsök rll»a. Ára Zi kr. — Kéaipl-or-waappaa. fsrj. frir»p»d»z»tt bor atb. rllra. Ára Zi kr. — \sphta|.«ZBpp.nn. asladraaraaá •«•rklítrark''sllra. Ára ÍO kr. -
Kaphatók minden (j «£) «zertsrbua.
Kapható: Pr2£3r Bela £?ö£yszertarábanlN.-KaDizsán.
Csak valódi
ha minden doboson
ia Moll sokszoro-«itott czig oyotia-ta látható
Ezen i:orok tartós rvógyhatisa makara gyoaor- és a.testbs,ok gjromorg&rcs is ajrálktsodá», lyamoréfés röRzött dugnlas. májoaj vérts olas, ara .jér és a lefkB-Ifttifélébb DÖi betegsegek ellen Sl) ér «ta folytonosan nfivekedS elismerésben résxesUl Ejjr eredeti duocz használati utis;tiss»i 1 irt. Haaisitvásysk törvényesen ÜdSztetssk
Köszvé y, CSÚr. mind''i.nemU ba««> gátas éa bénulás-fej- föl- éa foffá-jás sikeres gj(''tt}
tásához ''-••dCrzsö- , ,
l^aiP; borogatisoak miadennema sér&lés«k és sebek, ftyalladások és daganatok eHec. Bensó''ea Tízzel keverve, hirtelen betegedé*, hányás és kdlika ellen. Kgy Öreg pontos ntasi;ássál 8-3 kr. 2720 24-62
Moll
Valódi, Moll védjegyével és név alsirssávaL
Auvtigywfréss I c-á-zár kirah i
udv. Hzálliu».
Bécs, Tuchlauben
■ nermentve
Raktárak: Nagy Ksnlzss: Belns József gj gyazeréaz Hosenfeld Adolf. Fessel, hofer J^z.eT Bsrcs: Uorner 8 CHáktorsys: Gfti.ra L gyigj Kspssvirstt: Fleinar Samu Készt he y : Puly János. Mm esd: Ráta János Marezali ; Iszt: Peid. Zala-Egerszeg . kasiter Ales« gyójyaze.fsa.
HIRDETMÉNY.
ö esásiirl és apostoli királyi frlségéurli 1H85. ¿vi december hó 19-ről
kelt legtelaí elhaUrozása folytan ezennel mrginditta-ik a
XII-DIK MAGYAR KIR. ÁLLAMSORSJATÉK,
rarilynrk ti.-atA jözedelmn még p-d.g anaak három-tis^drészn a vagyontalan magy. kir. hivatalnokok ösvegyei és árvái sagé''yezésére alakított alap, két-tized''észn az .Asilo Clotdde" fiumei gyermek menedékház, két- izedrésze a Kézdi-Vásárhelytt lé''.esitendő kórhiz alapra, végre b rom tizedrésze as országos Unitói irvaházi egyesület javára fordit atni. B- sorsjé ék összes-. 6,669 bsb megáilapitott nyereményei as alább követkesö játékterv szerint 195,000 forintra rugriiak és pedig
- '' 50 nyer. e^yeak. 100 fttUl,
100 ^ „ 50 „
2000 sors. ny 20 „ 40000
_____ 4ö00 ., „ 10 „ 45000 „ ; js
A húzás visszavonhatl»nal 1886. éri juiiios hó 30-án ím ¿örénik.
I^cy aor^jegy éra 2 frttal o é. van me|(állapitva.
Sorsjegyek kaphatók: a lottoigaz^atóságnál Budapesten (Pest, Fövámház, felemelet) hova a megrendelt sorsjogyek á''a posu utalvány mellett előre beküldendő; valamennyi lotto-, só- éi adóhivatalnál; a legtöbb postahivatalnál, és minden városban és nsvizetesebb belységb.n fe''állitott egyébb sorsjegyámló közegnél.
■agyar királyi lottsigszgatisag Frsyseyses Adás,
|Budape»t, 18S6. évi május hó 1-én magy kir. pénzttgym. tanácsos és lott jigaxg
■fVUBajnmat nem dljaatatik ) fIM J—4
1 fßnjeremi.y . . . 60.000 frttal • • 15.0« 0 .
I » ... 10 000 .
5 nyeremény . . . 5.000 „ 1 nyr egyenk lOOOfrtUl 5000 fr 10. . . 500 . 5000 ,.
5000 fr.t 5000 „
Horgonyzási vonal.
A magyar kir. kormányával való egyAzaég azerint.
A legbist. legjobb és legol. útvonal
Fiumóbél New-Yorkba
Caledouia gfizös (2017 toana.) Indulás Fiuméből jun. 15.
Egyenes ssemélysaállitasi menetjegyek, S egyenes málházás és tsngen teberszállitó levelek Budapest s Magyarország más főbb állomásaitól. Észak-Amerika főbb begyeire. Ezen társzsAg aa egyedüli mely feivan jogo*itva Magyarország több állomásairól • gyenes menetjegyeket árusítani el Északimé-rikába
Rakományok a földrcöai tenger kösbeeső kikötői számára -I-fogadtatnak. Bővebben as Adrin Campagni én HuflTinaun 8- és W. urak által Budapest és Fiúméban. Vetérürynnk M-gvarország resrére llenderaon Brothers ur (Horgonyzási von»l.) 2752 10 — 52

Equltalile
életbixtositö társaság Nev Yorkban alapíttatott 1859-bei.
Biztosítási lóké 1885. dea. Si-éo 911-212.527 ín atirsaságTagTooa,, „ „ 169.411-138 írt
az 1885. évben kötött uj biztosítások összege 244.829,014 Jrt.
Az egész nyeremény a biztosi tett a k közt osztatik szét.
Minden kötvény három év múlva megtámadh&tatl&nná válik.
Du- lán''uli kerület veaérügyoók*é>:<».
Berger és Wasserm inn 2771 10--* uraknál Nagj-Kaniisun.
Elényto kereset.
Minden ranga állandó személyek, kik a történy által megengedett állam-én magán sorsjegyek részletfizetés melleti e ada-aával (az 1883. évi XXXi. tórv. cs. sserínt) foglalkozni óhajtan*«, Igen előnyős feltételek mellett mindenhol felvétetnek. Némi szorgalom esetében tőke éa koczkáz-tatá* (rialco) nélkül havonta
100 egész 300 frt. kOnnyen kereshető 2805 3-6
Ajánlatok a jelen foglalkozás megnevezésével intésendók a fővárosi váltóflzlet-tár«as&? Adler ós társához Budapesten-
Wajdits Józsej könyvnyomdájáéi Eagy-Karáisán.
\4(iY-KAMZSA, 1886. Jnnius 26 án
_— i *
- fiiöjizrt ési ár
. ''i, e . 5 frt--
ff *t e« f
i,Vl evr- • • ■
„„v-d*«"" .
szám 10 kr
2 frt :>() kr 1 fr: 25 kr
Egyet
IJI RI) K T £ S E K Kp tiuorbjn 7. m* <xlszor| ¡4. s mÍD''l''ii t >**»•!.i í.rtTt 5 w
NYlLTTERBEN
,,iroi 1>iiS Ki krért v^t-tnrU f |
\inc»»*"i ilMék ni.u''it ti r-
,M * rt 3<> k ~
fizetendők.
Huszonötödik évfolyam.
A nagy-k nizsai „Kereskedelmi Iparbank
A lap *r.«llemi részí-t illető köxle-
m.''nvpk a k sttő»égh-z, lovagi n»»xét 111 !o kfizl-rp^-nyok peiii^ a kiadóhivatalhoz béfmeutvo int ndők :
-Vagy-Ka nizsán
Wlaisicsbiz.
Bé: nr.rn''etlen levelek n-m fo-g<<:t.itr.ak el.
Kéziratok v''ssza nem küldetnek
, a »nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a „zalamegyei általános tanitó- | -p
illet*, " rnagy-kanizsai kisdednevelö egyesület*, a „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezet«, a „sofirwi kereskedelmi s iparkamara« nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalom lapja
hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú heiilap.
- '' ~ ~ ------- —------— ------------- -- ------- ----_---.
- »■ A . * • - -
Kelliivas elíifLetésre.
A jul. l''ével beköszöntő 2. ¡¿¿evei Jolkérjük lapunk i. t. olva-¿kÓzÖnségét, hogy lapunkat szives pártolásukkal továbbra is megaján-¿¿ktxni s azt ismerőseik körében ter-jeszteni szíveskedjenek! Lapunk e negyének legrégibb lapja • s Isten ít ''qyelméből megért 25 évén át min-^¿h hiilió és sensatio h''tjhászás n$l-h"d "ton munkált, hogy megyénk és városunk jól jeljogott érdekeinek szolgálatot tegyen s olvasóközönsége Unalmát, jóakaratát tiszta, önzetlen s mitiden mellék-érdektől ment mü-köiésécd^ valóban kiérdemelje.
Kis körben, korlátolt hatáá téren országra, világra szóló s korszakot alkotó dolgokat kivivni, nagyszabású kérdéseketJelszinre vetni nem is lehet; nem is czélirányos. Annyit | tettünk, amennyit a közönség szűkebb, hogy ugy mondjuk: helyi érdeke megkívánt. Ezt illetőleg a jövőben is tudni jogjuk mindenkor köteles-ségüw.et. Felszólalunk a közügy ér-»¡ekében ■>■ indig, ha arra sziikség leend: de személyt nem támadunk, és személyes érdeket nem támogatunk soha.
Ily szellemben ily föltevéssel folytatjuk pályajutásunkat s hisszük, hogy ■*zép kort ért lapunk múltjára. 25 ''éve betöltése után, nyugodt önérzet tel nézhetünk vissza. Minden munkánk a közügy érdekében volt.
T közönségünket még egyszer szives pártolásra kérve, vagyunk • h''izajiui tisztelettel:
a Mxerke*xtÖHég é* kiadóhivatal
.111 feszi tönkre *l Iparost? -
A c/imet elolvasva, bizonnyára arra gondol iuiudenki, hogi a Z. K. 2 4-ik számában megjelent vezérezík ben az uj ipariörvény 50. §-ának tulajdonított baj orvoslására aján-
lott azon módosításhoz fogunk hoz zászólani, a mely által aa jelen iparügyi viszonyokat ismét a rendes mederbe lehetne terelni." Eltalálta. • Ugyanis az uj ipartörvény jel-''zett pontja szerint ..minden iparosnak !joga van — készítményeire bárhol ¡minták elómutatásával is megrendeléseket gyűjteni vagy gyOjtetui.a j Ezen annyira kifogásolt § czikkiró ! szerint oda volna módosítandó, hogy: í „iparczikkeire minden iparos bárhol ''minták után rendeléseket g.üjihet, de c-ak ismét-e 1 ad óknál, nem pedig a közvetlen fogyasztó közönségnél*. Ugyan kérem meg volna ezen módosítás által mentve a vidéki iparos a házalástól s nem maradna-e szabad utja nemcsak a honi, de a mi igaz n baj. — a külföldi iparnak is a szabad házalásra? Mert eladó nemcsak kizárólag iparos lehet, de főleg azért sem fogadható el azon módositvány, mert a fogyasztó közönség közvetve azaz csak az ujra-eladóknál tehetne megrendeléseket, a mely közvetítésért az ujraeladó iparosnak jutna egy kis perczent, provisio, dividenda, természetesen a közönség rovására. Sokkal jobb vélemény nyel vagyok a magyar iparosok fel§l, semhogy feltehetnék náluk ily .furcsa* né/.eteket, mert nem a köz nség van az iparosokért, hanem az iparosok vannak a kö-1 ; zönségért.
De ha ''gaz az, hogy „a háza-ilás által elnyomott vidéki iparos lassan bár, de biztosan a bukás szélére sodortatik" akkor véleményem szerint először az 1852-ik évben kelt házaiási pátens, vagy helyesebben „a házalás" volna szabályozandó egy ujabb törvényben és pedig talán ¡oly formán, hogy a nagyobb községekben, hol a lakosság szügségletei a megtelepedett és súlyos adókkal terhelt ipa''osok és kereskedők által teljesen fedeztetuek, a házalás eltil-
. i
tandó, kivéve azokat, kik a jelzett pátens 17. §-ában fel vannak sorolva, mint: drótosok, élelmi czik keket árulók stb.
Különben az én méggyőzódésem szerint az ipar terén észlelhet? bajok kútforrása nemcsak a házalásban keresendő, hinen* a vámszerzódésen kívül sok bajnak okozója a fegyencz-ipar is, mely ellen a védelem szintén joggal kövételhetó, mert bár a fegyenezmunka erkölcsi és államháztartási szempontból nem mellőzhető, de az iparnak jogosan követelhető megvédése szempontjából olyan iparágak volnának erre választandók, melyek az illető vidéken vagy éppen nincsenek képviselve, vagy a vidék szükségletét szabad ipar ntján ki nem elégíthetik.
Yégül igen kívánatos a nemzeti ipar nemzeti védelme, mert ekkor majd nem vándorol csupán ruházati ipari tárgyakért 222 ''/i millió forint hazánkból a kültö dre, lakberendezési tárgyakért külön 23 millió, fényűzési czikkekért dedig 71 Vs millió s továbbá akkor jó hazai szappanunkat külgyártmány nem szorítja sarokba és a gyufát, mely magyar találmány, nem idegen ország szállítja nekünk stb. stb. Szóval akkor lesznek jobb napjai a magyar iparnak, ha megbecsüljük a magunk véreinek munkáját s ki-ki luxusát'' e szép hazában elégiti ki stb.
íme tehát a házalás szabályozása, a fegyencz-ipar rendezése, a haza- ipar nemzeti védelme, az iparos-szakoktatás országos rendezése s az önálló vámterület felállítása azon keliékek, amelyeknek hiánya teszi tönkre az iparost, nem pedig kizárólag az 50 i k § s addig is, mig ezek a kellékek hiányzanak, a közönséget a megrendelésekben korlátozni s az iparosokat vagy pláne az .eladókat" a közvetítéssel ftlruházui nem tarthatjuk a
baj orvoslására elfo.-adható helyes iránynak s így az ajánlott módosítással szemben inkább azt kívánjak, hogy az iparszabadság ugy a mint annak elvei az uj ipar-törvénybe le tannak fektetve, jövőre is érintetlenülmaradjon.
Budepestvár, 1886. jun. 15.
Weber Pál.
Az iskolai év végén.
Mielőtt a komor és kopott falaktól hosszabb időre bucsut vennénk, vessünk csak vissza egy futó pilan-tást, tekintsünk csak még egyszer vissza azon helyre, melyben tiz kemény hónapon keresztül törmeltük a komoly tudomány nehéz emésztetü sziklakövét az ifjú nemzedék fejletlen és fejlettebb — de alapjában még zsehge — csemetéinek lelkébe.
A búcsúvétel keltette érzelmek egyén és körülmények szerint knlön bözók lehetnek ugyan, de egyikünknél sem állhat fen nézeteltérés arra nézve, hogy a nehéz, fáradságos és küzdéssel párasult, egy időre bevégzett munka után megnyugodjunk; kipihenvén a fáradalmakat, hogy res tauralt erővel foghassunk magasztos föladatunk folytatólagos és teljes megold isához.
De minó lehet e megnyugvásunk ?
Nem kívánom mérlegbe állítani egyik-másik tehetségét, nem óhajtona tükör elé állitani egyeseknek a tanügy terén buzgósággal kivivott érdemeiker, nem czélom javítást ered-ményeró fejtegetésekbe bocsátkozni, ítéleteket hozni és következtetéseket vonni abból, a mi van s arra a mi nem létezik; ezt emberi gyarló-ságoncál fogva nem is tehetném, csak egyszerű szavakban akarok elmélkedni a helyzetről, jelen állapotunkról, mely állapotba bennüket a .megnyugvás" körülménye helyezett.
Tárcsa.
Mindéto ember saját sorsának kovácsa s ezzel szemben talán felállíthatnék e tételt: mindenki önmagának készíti megnyugvását.
Lássuk csak mennyiben?
üa nem téveszteti" p^aválasztás, ha nem kényszerűség avagy a véletlent játszó különböző események, hanem a józan és komoly ész szülte megállapodás nyitott előttünk utat a fáradságosan szerezhető tudomány ösvényében, ha tudatával szent és magasztos hivatásunknak, önként és szívesen, nem kötelességszerűen avagy csak ugy propter formám léptük át a komoly tanokat és üdvös tudást '' kiszivárgó szentély küszöbét, áthatva ''azon érzelmektől, mely egy a még \jövőben nyilvánuló s helyesen fel-: fogott missiót, már föladatunk legalsó .fokán is kedvessé tesz előttünk : úgy a fáradozás nem maradhat |eredmény nélkül és a megnyugvás nyugodt és kellemes lehet még akkor is, ha sorsunkat s helyzetünk ; ket javitó módosítások csak részben függnek is tőlünk. \
Mert hogy tőlünk független elemek, bennünket ignoráló beavatkozások intézik Segtöbb esetben .soisun-kat, az nyíltan fekszik előttünk.
A tanitó, mint a jövó nemzedék erkölcsi és szellemi erejének egyik legfóbb nevelője, leghathatósab faktorának vállaira nagy suly nehezedik. Súlyosbítja a terheket még jobban azon körülmény, hogy nem előnyünkre szolgál mindaz, nem sorsunk javítását czélzó eszközök azok, melyekkel elób-re tolatuuk. Hátráltatás mindenben, megakasztása azon viszonyoknak, melyek folytán egy állami iskolában mnködó tanitó, az úgyis egész évi elzárkózottság után, már most még inkább magába zárkózni lesz kénytelen. Nem út a haladásra, hanem gáncs, korlát az úton, melyen a tanitó előbbre haladhatna.
Irénke.*)
Ki» fejedet koblmire hajtra, — Vau-á iné^ mit a »xivern ob&jtoa?! Éiet terbrt é:z-k, kedves terhet, Szivem éddel, gyönyörről melenget.
Homlokodnak tinta derűjében, Miut csillagot a tivas^i éjben —
látom álmaid képét, Melyet a hideg szellő íem <ép izét.
llég most hozzád közeledui nem mer Sem a halál, sem a gonosz ember. Ne is jöjjön, védelmealek t ged, Odaadnék száz életet érted!
Kuigodj tovább kebelemen szentem, Bútól, gondtól fájdalomtól menten. Kit? tia téged nem, védelmeznélek? Te angyali, irtalan kis lélek.
R»ám biztak 5k, kik távol tSled, Mindig jó hirt hullanak felőled. Drágább vagy nekem, mint szemem féaye, Miut a föld, mint ax ég mindenség«.
Ki» fejeddel kebelemen fekve, Nyugi.dj tovább, nyngodj szenderegte. Majdha aztán szól beszédes ajkad: Mond el, hogy a legszebbet álmadtad.
Bátorft
/
Mutat-ány szerzőnek «ajtó alá ren-
d*t»tt legújabb költ«-ménytüxetéb5l. ElSfize-
¿ra $U krajexár.
Visszaemlékező?.
(1885. febr. 9.)
Oh szép vidék tel — Te vadregó nyes Mátra'' Képed lefestve, hü»n áll emlékezetembea. — A mikor aa arany kaláaaoa,déli bábos rónát elhagyva, lábaidnál pihentem mrg, mint asép lány előtt hm ifjú szerelmes azt. áhítattal tékintet-tem erdő koszorúzta tetődre. Nem vagy te, nem vagy oly széditŐ magas, mint a fagyos, hótakart Helvét begyek, nem, te nem vagy oly kopár, mint a Dinári alpok kopasz ormai ! Te azép »agy, asép mint aa esketőre menő atűz; könye-zel éa arezodon végig pergő köoyüid, a kristálytisz a patakok által jótékonyan üditó italt nyújtasz az eltikkadt utasnak, ki szépséged nagyszertlségét bámulva, a „Hidasnál" egy kőre telepszik.
Mily kéjjel éa elragadtatáasal legel-tetém ssemeimet rajtad. Kékea, — menynyire óhajtottam fölhágni tetődre, hogy onnét as iamert vidéken, a ringó arany-kaláazoa'' Alföldön egyszerre vé;ig tekinthessek. — Délibáboa Alföld, erdős hegyek, sugó patakocakák a ezek mellé épített paloták nem alkotnak-e »ép képet ?
Gyönyörű nyári alkony volt. Jótékonyan úditő balzsam-illatos zepbirek Iengedeatek. Kedvem kerekedett fölhatolni cser koszorúzta homlokodra te vén hegy, hogy közel legyek a« éghez, hol as ember átlépve aa anyagias világot, — képzeiote, mint a bérezi sas magaaan fölemelkedik, föl egész a csillagok kösé, | föl aa ábrándók hónába, hol kéjittasan i mulat.
- Már ormodon állok, s látom, hogy a nap miként búczuzik el a földtől, si
azáll alá az Azorok mögé. — S minő volt a nap esen utazása? — Stép volt, fenséges. — Egész fe|edeimi pompával szállott alá arany szegélyű bibor-köpenybe burkolván a láthatárt köritó bárány ,fel hőoskéket, melyek nyugoti tróoját körül hullámzák. — A sik alföldnek augár tornyai kéjesen idröasték bádog mezüket *s aranyos sugarakban, — as öreg Mátra éji köntösbe burkolózva, készült a nyugalomra, ax éneklő madarak is elfoglalták fészkeiket, s ott pihentek má-; asár-nyaik alá hajtván piczi fejecskéjüket. — Mély csend honolt mindenütt, melyet csaE a hegyoldalon nyájat legeltető pász-or fiu fuvolyájának, oly ssomoru is még is édes bus hangjai savarának meg. — Oly jól eaett hányatott keblemnek e magány; szinte éreztem oszladozni «nnak mélységes viharát.
Még mindig ott állottam a1 tetőn, gyönyörködve a természet eme pompáján Egyszerre megkondul azt esti harang. Megdöbbenve, mint bűnös omoltam térd re, szent ihlettel kapcsolva imára kezemet a mindenség teremtőjéhez. Talán •oha zem imádkostam ily igasán.
Nemsokára ragyogó sephirekkel tellett meg as ég, s egy ideig a csillagok táborának élén legtündöklőbb volt as est-hajnali csillag, végre as éj királynéja emelkedett főbb fejedelmi fenségéve], ssende világot terjesstven környezetére,
Ily fenséges látvány még a legsivárabb lelket is képes az ábrándok hónába varázsolni. — Minden iránt a mi szép, oly fogékony lelkem a különbféle érzelmek ss^riat lett most szálásadója. Egyszer kimondhatlan boldogság, más-saor a. sötét mély bánat resgé át ssivem
búrjait. Egyz^er be árult «lőttem a menny, majd m-g uj életre ébredve, uj hazában toltam, a e hon, az ábrándok hona volt
Képsetem egy gyönyörű alakot, — akkor azt a begy bájos tündérének gondolván, — varázsolta elém. Letérdelék előttejs bevallám neki láogoló szerelmemet. Ö nem hitt nekem. Ekkor kitéptem saivemet, közepén kérteié vágva nyuj-tám neki. Elvette tőlem a szive'', a e szót olvasá benne gyémánt hetükből „szeretlek." — Lázasan lestem ezután minden mozdulatát, gyorsan kitépte ő ;s szivét, s enyimet as ő, övét az enyém helyére tevé.
— Enyém volt hát szive, euyém örökre.
— — — — Mily boldog voltam, azt toU leírni nem képes. — —
Térdeplő helyzetben bámultam őt, ki azebb volt Vénusznál, kedvesebb Kbo-meó Júliájánál.. — Aztán feiém nyujtá bófehár kezeit; én lázasan ragadám meg a halmostam el forró csókjaimmal. Majd gyengéden mellém vontam azután gyönyörű azemeibe tekintettem mélyen, tüzesen, még egy heves ölelés, ajkaink összeforrlak; lényemet egy megmagya-ráahatlan kedves érrés futá végig Én alabastrom fehér vállaira csüngő gyürüs hajfürtjeivel játszottam, ő liljom karjai: foná nyakam körül s voná fejemet hullámzó keblére.
Megnyílt előttem az ég, hol örökös tavasz van, hol a filomélák bájdus zengése meg nem asümk.
Ismét egy csók, és én elszámláltam kecaeit, mert nem lehetett szebb nálánál lodooe Diana nimphája nem lehetett ékesebb Herre, nem ragyogóbb Hebrus aranyszínű homokja. — Elmon-tam tan százszor is szivem mélyéből eredott szavakkal, hogy mennyire sze-
retem, h.)gy soha se h«gyjuk el egymást, hogy, hogy ha elkellene válnunk, nem bírnám tul élni fájdalmaimat. — Még most is látom : mily szeretettel mily gyönyörrel hallgatta szavaimat, mj alatt £éi könycsepp nedvesité meg bár sonj szempilláit; azután még egyszer éreztem forró, illatos lehelletét, és elhagyott, mint egy ködfátyoi tűnt el előttem, el, el örökre. — — —
Nálam h*gyta ugyan szivét, de ő meg elvitte enyémet el azt is örökre.
Nem álmodtam többé. Mellettem egy röfögő vadkan csörtetett el. Ismét a valót Uttam magam előtt, rideg te kintetével. —
Isten veletek szép ábrándok 1 Isten veled te szép vidék! — s ki megcsalta lelkemet, te csalfa tündér kép. — — — Ax éj királynője a halvány hold ezüst köpenye alatt indultam lefelé, útközben a kedves képet mélyen vésve szivembe, hogy soha se felejtsem el többé. — Tán aiért oly Bzép vidéked nekem te vén Mátra.
X.
A távozók után.
(A föjfyinnasinm végzett ifjaihoz.)
I
Felnőttettek tehát; Kicai lett a fészek, Nem képes m&r adni Menhelyet tinéktek;
Kinőtt már tollatok, Elrepülni vágytok; Elhagyjátok egymást És el jó anyátok.
1886 Janioa 26-án
HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
Lapvezér éa kiadó: SZALAY 8.
Felelóz szerkesztő : TASS ÁLMOS
*
Laptolajaonoa: WAJDITS JÓZSEF
Röpüljetek hát csak Magasra, mind jobban, Ait látják a földön Aki magasan van.
Kinek saárnja gyenge, Nem röpülhet versenyt, Ai elhagyott terstvért, Megvetnétek itt leüt ?
Tétjetek meg gyakran As ősi fészekhez, Lelketek a világ Zajátél itt ment lesz.
Vigadjank a viggal, Sírjunk a siróval, És gyógyítsak azt meg, Kioek szivén seb van.
Meglehet, hogy kioiny Az elhagyott féssek, De azért az szégyent Nem okozhat ntktek.
MII* —T^TTi''i i ír*" -----------
legjobb asztali- és Qditő ital,
kitűnő, hatásának bizonyait köhög* és g^gebqoknfcl, gyomor- és bo-lyaghurutnkl.
27U g_29 J
Mattoni Henrik Karlsbad es Bpe st
Siereteten nyugszik A világi létei, Aki aélkQlözi, Yágyódistjl ég el.
Szeressük hát egymást, Más kérésem nincsen, Szálljatok magasra, Kisé-jen az Itten ! I
•) E rovat alatt kízlöttakért nem
felelőséget
A mostoha anyagi viszonyokról felesleges is szólanom. Hisz azt mindenki bgjobban tudja, menynyi a javadalmazása egy nagy hivatást betöltő néptanítónak. Ez törvény adta állapotánál fogva nem llhaszát, de nem is emelkedik, mig elhnben egy egyszerű hivatalnok díjazása munkája után sokszor nagyon is hedvezöleg gyarapsz''k, hogy táu valamelyik tanító meg is irigyelhetné, meghasonlásba esvén a sorssal, mely ót arra kárhoztatta, hogy négy éven keresztül koptassa a praeparandia padjait.
Vegyük tekintetbe a sok helyen tulhalmozott növendékek létszámát, hol számtalan esetben száz, meg ennél is több gyermeknek erkölcsi és szellemi nevelése követeltetik egyetlen tanítótól, a törvény szigorával, bár ez, elég okszerűen, 80-ban állapitja meg az. egy tanító által tanítható gyermekek létszámát, Lehet- e szó egy ily növendékekkel túlterhelt iskolában kedvező'' egészségi viszo- i nyokról ? Ehhez járulnak még a gyakran hiányos vagy éppen nem is j létező taneszközök, hátrányára a tanító amúgy is nehezített munkáján-'' nak.
Az iskola a család és egyház részéről egyáltalában gyenge támo gattatásban részesül, pedig hol ez megszűnik, ott nem várható jó eredmény az iskolától, lévén a gyermek a nap idejének nagy részén a család"; tagoktól környezve. Igaz, hogy errenézve a tanítónak kellene szorosabb összeköttetésben állani a szülőkkel, csakhogy erre akadályúl szolgál azon fogalom, melyet ugy neveznek hogy tekintély. Mi egy szegény néptanító egy magas állású hivatalnok szemében ?
A protekció is a legmagasabb tetőpontjára hágott :mmár, ugy hogy ha egyik másik tanító ilyennel nem dicsekedhetik, nézhet kenyér után — vagy megkell neki elégednie olynemű állomásokkal, a hova már csak a legvégső kényszerűség vagy a nyomor kergeti, blrmiut boldogul is ott.
Mindezek után jelen megnyugvásunkból uem nagy ujitó erót, nem sok és kedves vigasztaló reményt meríthetünk, hanem csak meghasonlást önmagunkkal, elégedetlenséget a helyzettel s elcsüggedést.
Quid faciendum? Az égető se- j bek. fájdalmait enyhíteni kell önmagunknak ; a küzdés és nyomor borús! képeit letakarni könyeinkkel, a fáradságot és nélkülözést elviselni nyugalommal, tűrni, várni és reményleni1 azon jobb jövőt, mely a tauitói hi-1 vatást nálunk is megismerendi; — de egy perczig sem tévedezni a meg-! kezdett pálya előtt s örömmel tel- j jesiteni azon hivatást, mely reánk i bízatott. |
Az égi jutalom nem maradhat el !
Jámbor Károly.
ZALAI KÖZLÖNY.
Hírek.
— Kérelem. Mélyen tisztelt elő-fizetőinktől midőn becses elnézést kérünk a jelev késedelemért, indokoljuk azt a nyomdai teendőknek — az iskolai értesítőkkel volt — tulhalmo-zottságával. Miután ismételten elnézést kérnénk, pontosságot igérve vagyunk kiváló tisztelettel
a szerkesztősig és kiadófeiíata!-
— A hadastyan egylet, melynek igazán nemes czélja van (elaggott vagy elszegényedett, harezosok erkölcsi és anyagi támogatása, elhalálozások esetén az egylet költségén leendő eltemettetése, visszamaradt özvegyének és árváinak segélyezése és iskolástatása) felterjesztett alapszabályait a miniszter jóvágyagyta és a bemutatási záradékkal ellátta. — Igazán örvendünk n humános egylet megalakulásán s tekintve ast hogy már is 145 tag iratkozott be bizton re méijük, hogy á''dásos működését csakhamar megkazdendi s a közönség nagy mérvű pártolással fogja támogatni Varga ezredes, eluök — és Plíhál Ferencs alelnök urak az egylet felvirágoztatására irányult ténykedését. Adja Isten, hogy ugy legyen !
— ftóikézimanka-kínllitást a helybeli népiskolánál ez évben is meg tekintette a Kisdednevelő Egyesület bizottsága a teljes megelégedésének adotí kifejezést. D.cséreitel emelték ki, hogy a kézimunkára fordított időhöz képest minden osztályban igen ssép munkát mutattak b-> a növendékek.Eszép eredményért elismerésüket fejez ék ki az ügybu«gó tanítónőknek is.
— „Irénke8 csimen ad ki Bátorfi Lajr*; a .Zalai Tanügy" szerkesztője egy költemény-füzetet, melyben nagyapai érzelmeit zengi rl a adja át emlékül azon kö öoaégnek, mely az ő irodalmi termékei elől sohasem sárkozott el. A füzet ára 60 kr. Qyüjtőknek 5 példány után tiszteletpéldányt ad. S miután könyvpiaezra e kiadvány nem bocsáttatik, inkább magán jellegű levén, az elGfisetők névsorát emlékül a füzethez csatolja. A munka f évi aug. hóban jelenik meg. Az előfizeté i pénzek mielőbb, de. f. évi július hó végéig beküHendők, bogy a nyomtatandó példányok mennyisége iránt a szerző tájékozva legyen. A munkát valami erősen ajánlgatnunk fölösleges is; mert szerzőoek, megyénkben átélt tevékeny múltja s (habár minden áron „öreg" szeretne lenni) fiatal hévvel folyó mun kában gazdag jelene eléggé méltóvá tették arra, hogy érdemei minden alkalom mai kitüotetfi méltntisb .n réizesüljen-k. Bizonyny*l e művével szemben ¡¿qtl fogja azt uyerni.
Az elemi iskolák zár vizsgálatai megtartatván, az azokon jelenvolt szakér* tók, mint elnökök, azon vélemón''yöknek adtak kifejezést, hogy minden osztályban leghelyesebb és legcélravezetőbb didac ticai elvek alkalmazását látták, s hogy az eredménynyel általában meg vmnak elégedve. — Ennek éppen ellenkezőjét constatálván a „Zsla" legutóbbi vezér-cikkje, — a tantestüht repu''-atiojának m-gvedése szempontjából ülést tar olt s a rágalmazó cikk ellenében nyilatkozni fog.
Eladó zongora. E»y jó karban levő zongora eladó. Hol? — megmondja a szerkesztőség.
Kinevezés. Aa igazaágügyminister Huesz József, nagy-kanizsai törvényszéki dijaokot a letenyei járásbirsághoz irnokk á nevezte ki. Gratulálunk.
A n.-kanizsai Izr. hatosztályu fia- és leányiskolában junius hó 20 ikától bezárólag ugyan e hő 28 ikáig osztálv sorrendben és a nagy közönség legélénkebb érdeklődése mellett megtartott én-záróvizsgálatok aa énekvizsgával ünnepélyes véget értek. Nyolca osztály é. p. 4 fiu és 4 leányosstály tanulói as iako laépület nagytermében gyűltek egybe, hol már diszes vendégkoszoru a köztiszteletben álló éa közkedvel''Bégnek örvendő fókántort, Kartschma.roff Leo tanár urat körülvette, ki ünnepélyes imával, meiyet aa ifjuaág kifogástalan össshangzatban elén »kelt, a vizsgát megnyitotta. Néhány csattanó, hazafiaa szellemű dal éneklése után következett a .Szentelt hajlék Isten hozzád" melylyel a vizsga berekesztetett. A jelen volt műértő közönség szívélyesen üdvöaölte Kartachmaroff tanár urat azép aikeréhez, mely egyedül aa ő buzgó éa önzéstelen fáradozásának eredménye. Kártschmaroff tanár ur, ki ugyanis didaktikua a zenészei terén, csupán önzéstelen ügyszeretetből vezeti az énektanítást aa izr. iskolában.
— A helybeli polgáriskolai
növendékek záró ünnepélye fyhó 26-án tartatott meg. Ugyanazon nap estéjén táncsvigalommal egybekötött hangverseny! rendeztek a .Polgári Egylet* kertjében. A hangversenyen közreműködött Weber Antal ur tanítványa: Hajgató
Béla, a kis 8 évea czimbalom művész, ki es úttal ia bámulatos ügyességgel jál-azotta le az opera- é> népdal-egyveleget a mint határozott zenei talen um mutatta be magát. Z íjos tapsokra ragadták a hallgatóságot az az énekkar által előadott darabok. Hock János énektanár nr valóban exc-llált a bemutatott eredmény-nyel. A szabatos ének''ós, a a növendékek szépen iskolázott hangja fényesen tanúskodtak Hock ur kitűnő iskolája mellett. — Igazán kár, bogy e szép sikerű hangversenyen többen nem voltak jelen. As ily megrovást érdemlő közöny, bizony nem hat bu*diiólag sem a tanári karra, sem az ifjúságra.
— Az urnapi körmenet alkalmával nagy megbo''ránkozást szült, hogy nébány kereskedő még a körmenet elvonulása alkalmára sem zárta be boltját. Nevüket ez u''tal nem emiitjük; de ia métlődéa ese én es'' is megteszszük, hogy ismerje mindsnki azokat, kik ily módon atarjak a vallási tü''elmetlenség magvát elhinteni. Kár eifeledni, hogy .aki szelet vet, vihart arat.''
— Syilváno* elszámolás a nagy kanizsai Iparos ifjúság öuképzó egyletének 1886. junins hó 13 tario-t a dal ea télylyel eg) bekötött tánczvigalmáról. Be-vétel jegyek után 138 frt. Felü fizetések 10 frt. 50 kr. Kiadás pedig 97 irt. 50 kr. Maradt tissta jövedelem 51 írt. Felülfi-zetők. Aújgenfeld Lajos 60 kr. Wencael István 50 kr. Hencaitca N 30 kr.Trébár N. 20kr. (Respecsient) Kari Semlica 50 kr. Sávay András 50 kr. Erdélyi Ferenca 10 kr. Korony ai Antal 30 kr. Tomcsányi Károly 30 Gupár Rou 40 kr. Uiltényi Sándor 50 kr. R ugbaúer Lajos 20 kr. Gsrtner Wilmos 40 Samu József 50 kr. Mátyás pinczér 5 kr Gut«ntag ""József 30 kr. TaschN. 20 kr. Műhlbofer N.20 kr Wiltner N. 20 kr Takács Endre 50 kr. Trojkó Péter 1 .C-t. Kastner N. 50 kr. Kovács M''hály 20 kr. Hild Láazló 20 kr. H.lv.x Frigyes 30 kr. Horváth Sándor 10 kr. Witttnger Antal lOjkr. Reichnitzer Szalaszre 20 kr Witt ödón 1 frt. Tomka Miklós 5 kr. Fogsdják az igen t. felülfi z tők n. re. szives közreműködők névleg Kovács Ferencz, Geigor Miksa, és Hajgató Béla urak továbbá mind azok, kik az estély sikeréhez szívesek voltak bármily utón közreműködni. Maguokat továbbra is a nagyérdemű közöuség szives pár fogásába ajanlva m radunk mély tiszteletei : a Nagy Kanizsai Iparos Ifjúság ön képzé-egyletének vigalom rendező bizottsága.
— Iskolai vizsgalat. A nagy-kanizsai felső leáuyiskola vizagálatja volt jun. 19-ón, mely alkalommal a növendékek talpca esett feleletekkel lep ék m-g a j-l-n voltakat. Igen ssép volt az a készítmény-kiállítás, melylyel a gazda-asazonykodástan gyakorlati alkalmazását mutatták bea növendékek Kenyér, szappan, g<5sölt gyümölcs, *zapp*n, sü''e-mény, eezot, kertivetemények ss»*, szerepeltek ott, min'', a uövendékek saját pro-duc''umai. A szép eredményért elismerés illeti Rózsavölgyi Antal és H-j^ató Sándor tanító urakat. Nagy tetszéabm részesült vizsgálat vógév.I Tersanszky József orvos urnák, a G-tsdaasszonykodástan jeles szorzőjóoek abbeli indítványa, hogy a gőzbtnfólt gyűrnötök a helybeli kórház betegjei szamára engedtessék át az illető kialli''ók által. M-g ia turtóo''.
— Egy minta polgár, szerény falusi magánybau. A Balaton partján Tihanynak béreztetője híján van egy kia malom, melynek lukój*éaketelőjekirály 1 Nagyot nézess tiaz elt olvasó jól tudom e szóra; és mégis ugy van. A nevezett kia malom lakója csakugyan király 1 Meg-jtgyzendő azon különbséggel: hogy es a koronát szivében és lelkének nemes érzetében hordja. Esen férfiú valóaágoagyémántja az iparosoknak.^ Szakmájában képz-t''. Társadalmi tekintetben diaaére válik az egéss iparos osztálynak. Minden ssép és jó ügy lelkes támogatóra lel benne. Páratlan c«aládapi és nevelő. A ki 6 vele, vagy gyermekeivel társalog, meglepetve távozik annak köréből; éa aat óhajtja magában: bár adaa az Ég aok ilyen iparost a hazának.
— Az Újlaki gombamér nézés Lapunk legutóbbi számában már közöltük röviden az újlaki gombamérgezésről saóló hírt; ujabban az alábbi észleletekkel egószí jük ast ki: Horváth Józaef főldmi-vea már a gombaszedés alkalmával figyelmeztetve volt, a vargánya köaött levő mérgesgombákra ; de ő azzal a kijelentéssel, hogy „máskor is evett már olyanokat". azok..t továbbra is a vargánya kőzött hagyta. Otthon, mikor nejének elkészítés végett átadta, ez ia figyelmestette ő'', hogy as nem mind jó gomba. De azután férje unzaoláaára még is csak megkészítette a vargányát savanyúan, a máa fajta (gyanús) gombát pedig édesen. Aa apa és gyermekek (a 12 éves Kati s a 7 éves Jóaka) az édesen kéazitelt (tehát a mérges) gombát ették meg ; az asszony pedig a vargányát. Nemsokára miod a négyen roaszul lettek; hányást hssmenést kaptak. Te hát a vargánya ia magihoz vette a iné--regtartalmát az alatt, mig a mérges gom-
bával v^grtt volt ; különben az aassony nem kapnatott volna bajt. A gyermekeknél annyira fokozódott a b»j, hogy ások 11 én virradóra meghaltak a a kiakomá-romi kürorvos érkeztekor kiterítve apa, anya pedig kinok között feküdtek. As orvosá gombamérgezés folytán beállott halál kétségtelen jeleit látván, a hullák elteme''éaét megengedte ; a még életben levőknek pedig KiaKomáromból ellenszert küldvén, as esetről jelentést tett a kanizsai szolgabírói hivatalnak ason határozott kijelentéssel, hogy apa és anya mentve vannak ! A szolgabírói hivatal a vett értesítésre junius lő-én Újlakra küldötte közegét, hol a nagy «kanizsai kir. törvényszék kiküldöttjeilés a megmentellnek hitt Horváth Józsefet (hatva) találta. — Aa ügyet a törvényazék fciküldötjei magukévá tevén, a szolgabírói hivatal kéuyleien volt viaaz«vonulni. Ekkor a már eltemetett hullák fölvételes(ugy ezeknek valamint a min''egy 2 órával előbb kmult Horváth Jósaefnek bonczolása elrendeltetett. A bonosolásnál résstvettek Dr. Soh''e yer Lajoa törvényszéki orvoa és Dr. Ráts Kálmán horváthsxentmiklósi (Somogy m.) körorvos, mint szakértők, továbbá Hild Láasló aa I. nagy-kanizsai temetkezési vállalat üzletveze''őj*. mint nem-aaakertő, de hiv. hulla-bonczoló. (?) — Ezek a gombamérgesési eset ujabb réaaletei, miket nem hagyhatunk minden megjegyséa nélkül. Ssabálytalsn volt a kiskomáromi kórorvos eljárása, mikor aa esetről — mielőtt a két hulla eltemetetését engedélyezte — a rsolgabirói hivatalt nem érteaitette volt; gondatlan volt pedig akkor, mikor a b >teget egyszerűen ott hagyta, holott aa ellenszer bevé elét ellen kellet volna őriznie. As apa éppen azért balt meg, mert as ellenüert nem vette be. Szomorú tapasztalatot nyajt a község lakóinak tudatlansága ia. Hát ninos tanítójuk ? Ha van, akkor neki csak tudnia kell a népiskolákra néz ve kötelesővé tett elemi egéss-aégtanből, bogy ily esetben a megtörtént hányáa után legjobb aa erős, keserű, feketekávé, a a sós víz. Ha előbb a tanító, később as orvos ily ellenszer gyors alkalmasásával álltak volna elő, tán egy sem esett volna áldozatul. — Amily egykedvű volt a község éa a körorvoa magatartása, olyan gyors és idő előtti volt asután a törvényszék beavatkozása és eljárása. Horváth József 12 orakor halt meg délben a délután 2 órakor már meg történt a hulla-boocaoláa. Ast pedig a nem-szakértőként szerepelt hulla-bonczoló (!) ia indhatja, hogy gomba-mérgezések alkalmával sok esetben tetaahalál következik be. Vájjon konfttatá''taták e Hild úrral — mielőtt a bonczkéat működésbe hos-.a — a halál beálltát?! — Véleményünk szerint leg helyesebb volt volna as elónyomosásra illetékes szolgabírói hivatal eljárását bevárni a csak ha as Ugy természete vagy nagyon kényes volta igényelte volna — lehetett s kellett volna azt tórvényBzé ki vizsgálat tárgyává tenni. — Szóval ez a szomorú gombamérgezés több oldalra igen tanulaágos eset.
öngyilkoság kísérlet Simon Irma orosztonyi születésű 20 éves bajadon cseléd jun. hó 23-án délelőtt gyuisoldattal akart véget vetni életének, as oldatot meg is itta, de midőn rosazul lett, környeaete megtudva a dolgot, kórházba szállíttat ták. A szegény szerencsé:len leány ugy adja elő cselekményének indokát, hogy foiytono betegeskedése, mely miatt mind untilan szolgálati helyét is elhagyni kénytelen, — annyira elkeaeritette, hogy őrökre meg akart válni ettől a rongy élettől.—Felgyógyuláaáhos v.n remény Jótékony intésetek volnának hivatva ily sserencsétlen páriákat, ha as életnek^sis-asaadatnak segélyesni és gondoakodni arról, hogy a viaaaaadott életnek haaanát ia vehetnék.
— Eltner Snudor sümeghi birtokos ellenjelölt hiányában a m. hó 20-án aat-Gróton megejtett valasztas alkalmával a aat.-gróthi ker. orsz. képviselőjévé egyhangúlag megválasztatott.
— Talált gyermek Megyéokbeli Véged község szomszédságában fekvő Baltavár vasmegyei község határában a legközelebb mult napok egyikén, a gabonák kösött egy ujj nszűlött kisdedet találtak. Minden jel arra mutat, hogy a Bzivtelen anya a szülés után azonnal elhagyá magsaiát. Meaitelen teate egy kék kötény darabbal volt betakarva, aaája pedig egy aaebkendő rongygyal betömve; mindaaon által mégia tudott némi hangot adni, mely as arra járókat, mielőtt meghalt voln*, nyomra vesette. Jelenleg Baltavárott ápolják. A mint értesülünk a közeli helyiségekben erélyes nyomozást fognak megindítani. Kell is 1 Vó''kea ha nyagság, '' roaz példaadás volna ennek elmulasstáaa.
— Altalanos szer Köszvényes és csúzos betegségek, sebek éa daganatok gyógyítására Moll valódi Ferenca pálinkája mint olcsó gyógysaer ajánl tátik Uve-genkint 80 krért kapható. Saétküldés naponta utánvéttel A Moll cs. kir. udv. aaállitó, gyógyaseréss álul Bécsben Tuch lauben 9. A vidéken minden gyógyszertárban és füaaerkereakedéaben, határozot-
tan Moll kéasitménye e inek gyári je). vényével és aláírásával kérendő.
— Kövessétek a természet intő szavát! Midőn a természet hosszú téli álmából fölébred és mindenütt duzzadó új élet fejlődik ki, mindenkinek arra kellene gondalni, hogy a téli idós ak alatt testűnkben fölhalmozódott, fölösleges, föl nem használható anyagoktól egy alkalmas, tisztító szer által megszabaduljon s igy elejét vegye sok súlyos betegségnek. E czéira a mindenütt elterjedt s legjobb hirbeu álló Brand R. gyógyszerész féle svájezi labdacsok (kaphatói a gyógyszertárakban 70 kr. egy dobozzal) legmelegebben ajánlhatók.
— A Popp-féle Anatherin száj-viz több mint 40 év óta rendeltetik a legkitűnőbb orvosok által, köztök a boldogult Oppolcer tanár által is. Dra-sche tanár is ujabban nagy eredméuy-nyel alkalmazta a bécsi egyetemes kórházban, ugy szintén Schnitzler tanár is a száj, nyak, fogbus és szájpadlás betegségeinél. — És ezért sokak számára a Popp-féle Anatherin szájviz, mely kapható Nagy-Kanizsa minden gyógyszertárában, épea olyan biztos gyógyszer, mint nélkű-íözhetlen óvószer lett és lesz mindeniknek, ki azt száj, torok és foghus betegségében használta. Egyidejűleg figyelmeztetünk e szájviz szédelgő és gyakran káros hamisításaira, melyek gyakran a kezelő orvost is megcsalják. Minden eredeti palaczk nyakán ott van a védjegy, mely az eredetiségről^ tanúskodik. — E gyógyszer rendkívüli tekintélynek és elterjedésnek örvend az oszrák határokon ¿ivül és egész Európában sót Amerikában és Ausztráliában is vannak csodálói. Figyelmeztetjük továbbá Popp J. G. cs. kir. udvari fogorvosnak anatherin fogtapaszára és növény-fogporára, mely igen alkalmas és híres fogtisztitó szer.
— (Az "EŰUITABLE. eíjesQit államokbeli életbiztositó-Ursaaág) e apókban küldte szét a lefolyt működésének 26-ik évéről szóló üzleti kimutatását. Biztosítási állaga a lefolyt évben 122 millió osztr. értékű forinttal 911,212.527 osztr. értékű forintra emelkedett. Az intését bevét-lei 1885-ben kitettek 41,475,132 osztr értékű forin''ot, mi az 1884. ¿wel szemben 3.966 432 osztr. értékű Tntnyi bevételi emelkedést jelent. A kisdáaok kitettek 2''),100 649 frtot éspedig: Esedékes kötvényekért és oszta''ékokért a biztosított feleknek fizettek 17,846,722 frt.; a részvényeseknek alap-szabályszerű osztaléka fejében 1,7500 frtot és végre kezelési költségek fejében — (beleszámítva az összes incassoproviziókat és az 1885. évben kötö t 244 millió foriotoyi ajbiztotitások utáni szerzéji provisiót) — 7.236 427 frt. A halandóság igen kedvesö volt a társalat vagyona 21.398,223 frttal emelkedett és igy kitett 1885. év végével 169 711.1S9 frtot. Az elóbb emiitett vagyonnövekedésből 12.532 99 frt jutott a díjtartalékok és 8.866,129 írt a nyereség tarts-léknak, mely utóbbi — a tartalékot 4°/8-nyí kamatosztás alapján kiszámítva — 1885. ev végével 36.348,710 frtot tett ki. Az Equitable, mely ez év január óta működését a msgyar korona országaira kiterjesztette. — fig;elemmel az ittsnl üzletének kielégítő menetére elhatározta, hogy letétét a magyar ált János hitelbanknál 100 ezer forintról 250 ezer forintnyi magyar Ö*U papirjáradékra felemeli és az erre vonatkozó Intézkedéseket tényleg már meg is t«Ue. Az Equitabl* Magyarországban ez időszerint má-as összes nevezetesebb vá osokban kápví-selve van : Magyarországi vtaérképviselős-ge pedig Badapet, Andrássy út 12. sz.
huszonötödik évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY
1886. JUNIUS 19-én
WWWWUWWWUWMWAVWW
SWADLO FERENCZ 5
VII ker-, alsó erdő-sor 3. szám.
Ajpn''.j* 8^b*d»lBD»«ou. zajtalan, önműködő zárredónyrit hullám ,uU arsélleniezböl; továbbá ssabadalmazott B as cek. éa Br-czka-t''éle tölt«- éit szellőstetéhi kályháit, valamint központi füté* berendezéseit, saját scabadalzna szerint, egy vagy több helyiség számára, mely utóbbiak különösen uj épületeknél, iskoláknál, kórházaknál atb. azd-lözteiéssel, vagy szellőzte és nélkül
igen czélsserüen alkalmazhatók* Ajánlj továbbá valamennyi az épitéei Bzakmába tartozó munkáit, úgymint: épület-, mü-, éa szerkezeti lakatos ■égi* és vakolat felhúzó gépeit kovácsolt va»ból munkáit. Mlatakártyák és költségvetések Ingyea éa béna est v a
2804 5-52
Az
Equltable
életbixtositö társaság Nev Yorkban alapitUtott 1859 be..
Biztosiíisi tökeid. ta. M-á 9U-20527 frt iliruMgTigjoM,, „ ;„ 169.411-138 frt
az 1886. évben kötött uj biztositások Összege 244.829,014 Jrt.
Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik szét.
Minden kötvény három év mnlva megtámadhatatlanná válik.
Du-tán''uli kerület vezérügynöksége.
Fischer Sándor i 277 1 11 — * urnái Nagy-Kannsán.
A legjobb
czigaretta-papir
»«01 »»—SS
a valódi
LE HQUBLM
franczia gyártmánya.
Cawley ós Henry párizsi
UUinmá9okt6l óva tik.
A legjobb é> leg*zehl>
harmonikák
és egyéb
seneaserrk csakis
Joh. N. Trimmelnól
BÉCS, VII. Kaiserstrasse 74. Harmonikád s egyéb zer.e-szerek árjegj.-éke ingyen és bérmentve
Ej.en papír megvizsgáltatott I>r. JJ. Pohl Dr. E. Lndvig, Dr. E. Lippmann bécsi vegyészeti tanárok álul, kik a legjobb aj ián la to adták, ugy'' a kitOnő minőség, valamnt azt egésaságre nem ártalmas tirzta voltáréi, s hogy mint ¡lyn, • ta&ga nemében egyetlen.
Horgonyzási vonal.
A magyar kir. kortnánynyal való egyezség szerint.
A legbizt. legjobb és legol. "útvonal
Fiúméból New-Yorkba
Sidonian gőzös (1382 toana.) Indulás Fiuméből jul. 15.
Egyenes saemélyszállitaai menetjegyek, s egyenes málbázás és tengeri teherszállító levelek Bud«pe«t s Magyarország mái főbb állomásaitól. Ésaak-Amerika főbb hegyeire. Ezen társaság aa egyedQli mely felvan jogosítva Magyarország tőbb állomásairól egyenes menetjegyeket árusítani el Északame-rikába
Rakományok a földközi tenger közbeeső kikötői számára «1-fogadtatnak. Bővebben as Adrin Campagni 4éa Hoffmaun S- és W. urak által Budapest ée Fiaméban. Vezérüfynök Magyaroraság részére Ilenderaon Brothers ur (Horgonyzási vonal.) 2752 11 — 52
BUDAPESTI HÍRLAP
FELHÍVÁS ELŐFIZETÉSRE!
A .Budnpesti Hírlap* VI. évfolyamát járja. E hat esztendő publicistái pályánk legszebb emlékeit egyesíti. Nehéz feladatokkal jár az ily napi közlöny megalapítása. de nekünk azokat gyönyörűség volt teljesitni. A szellemi munka értékét a siker próbálja ki. S a .Budapesti Hírlap" fokozatosan növekvő, a magyar hírlapirodalomban példátlan sikerre hivatkozhat. ^
A magyar közönség a .Budapesti Hírlap"ot mindjárt megindulásakor kiváló rokonszenvével tüntette ki. A politikai irány, melyet választottunk és következetesen fenntartánk: a magyar faji és nemzeti érdekek ápolása függetlenül minden párttól, ugy a kormánytól, mint az ellenzéktől — megnyerte Magyarország müveit osztályainak szentesítését. Pártkülöubség nélkül csatlakozott hozzánk az egész haza legmagyarabb közönsége. Mert hat éven át naponkint meggyőződött róli hogy a , Budapesti Hírlap* a magyar nemzeti ügynek él, ennek alája rendel minden személyes tekintélyt s mellékérdeket, ezért harczol összes szellemi erőivel s függetlensége megadja ueki az igazságkimondás bátorságát, mindenkor mindenkivel szemben. \
A „Budapesti Hírlap" ma a legelterjedtebb, legnépszerűbb magyar újságlap.
A közönség lelkes támogatása tekintélyt adott szavának s cselekvő befolyást blzotsitott neki ugy a politikai mint a társadalmi közéletben. S hogy a ,Budapesti Hírlap" erkölcsi tényezőkkel nemcsak a nemzeti közszellem és tetterő fel fokozásához járult, hanem hatása konkrét eseményekben is nyilvánult, —^elég, ha két mozzanatra hivatkozunk : "a c s á n g ó ü gy r^e, melyen a .Budapesti Hírlap" olvasói régebben 14000 frtot, ujabban pedig 4000 frtot megközelítő adománynyal nagyot lendítettek. _ s a közmívelódési országos mozgalomra, melyet a .Budapesti Hírlap" kezdeményezett.
A „Budapesti Hirlaí joliiai cMeit
valamint ebdig, ugy ezentúl isalegkiválóbb, legfüggetlenebb magyar publicisták irjak, akik a közkérdéseket pártatlanul, mindig a nemzeti érdekek szolgálatában tárgyalják. ^^
Politikai híreinket
ugy a közhatóságok, mint a monarkia külső képviselete köréből megbízható magánősz- \ szeköttetéseink utján szerezzük. Az országgyűlésről gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztjük a tudósításokat, melyek a tárgyalások eleven képét s a beszédekből a lényegest nyújtják. A vidéki politikai és társadalmi közéletről távirati értesítésekkel látnak el levelezőink s Magyarországon nincs város vagy nagyobb község, hol a „Budapesti Hírlap "-nak 1—2 reudes levelezője ne volna.
Tárca-rovatunk
eddig is előkelő irodaim színvonalon álluk. Jeles tollú bel- és külmunkatársak egész falanxa dolgozik e rovat számára, melyekben a komoly és mulattató elem arányosan változik. Az irodalmi dolgozatokról, uj színművekről itt közlött tanulságos kritikák a müveit közönség legkedveltebb olvasmányai. Zenészeti, történeti, természettudományi közleményeink mellett tovább is előkelő helyet tartunk fenn a szépirodalmi, főleg a humoros
tárcacikkeknek, melyek a „Budapesti Hírlap" egyek vonzó elemét tették mindig,
______ *
A hírrovatokat
a »Budapesti Hirlap''-ban a magyar zsurnalisztika legjobb erői vezetik. Széles körű levelezési összeköttetéseink biztosítanak, hogy a rovatok ezentúl is g>ors, hü és irodalmi szempontból is élvezetes olvasmányt nyújtsanak a napi események tarka világából.
Távirati tudósításai
Európa minden fővárosából: Bécsből Londonhói, Párisből, Berlinből stb., a politikai s egyéb eseményekről köz feltűnést keltenek. Ezek a .Budapesti Hirlap"-ot a leg "gyorsabban és legjobban értesült lappá tették. ^
A hányszor a hazai vagy külföldi események érdekessége, történeti fontosság» igényli, a .Budapesti Hírlap" a szerkesztőségből küld külön tudóbitókat. Az utolsó keleti válság és háború alatt az összes magyar lapok közt a Budapesti Hírlap"-nak voltak a leggyorsabb és legkimeritebb tudósításai, mert a szerkesztőség nem kiméit költséget és kitűnő tollú külön tudósítókat alkalmazott K o n s t a n t i n á p o 1 y b a n, Belgrádban s a szerb főhadiszál-; 1 á s o n, kiknek táviratai, cikkei, tárca levelei, térképrájzai a közöoséget alaposan tájé- > koztatták. Tóth Béla, a lap belsó munkatársa a válság alatt három hónapig időzött a Balkán félszigecen s cikkei az egész európai sajtót bejárták. Kelet fővárosaival most is állandó összeköttetésben vagyunk.
A törvényszéki csarnokot
a társadalmi drámák e sötét rovatát külön tudósító látja el, ki naponkint közvetlen értesüléseit jegyzi fel ugy a rendőrség, mint a büntető bíróságok elótt felmerült ügyekről. A végtárgyalásokról részletes jelentéseket ir.
A közgazdasági rovatban
fölkaroljuk mindazt a mi a gazdát, a birtokost, az iparost és a kereskedőt egyaránt érdekli és ugy önálló cikkek valamint pontos és gyors regisztrálása által annak a mi naponta történik e téren, alaposan elégítjük ki & közönség igényeit.
A regény-csarnokban
a regényirodalom legkitűnőbb termékeit mutatjuk be a közönségnek. Főtörekvésűnk hogy a lap regényei érdek feszitők, irodalmi színvonalon állók s a közönség nemesebb ízlésének megfelelők legyenek.
»
A .Budapesti Hirl<pa nyomdai kiállításában igyekezünk a nyomdai teknika minden eszközét felhasználni. Marinoai féle párisi rotáciős-gép, mely által lapunk oyomatik, biztosit róla, hogy a .B"dapegtl Hírlap mely naponkint
18,000 p é 1 d ányban
jelenik m*g mástél óra alatt kinyomatva, pontosan érkezik as olvasók keseihes. - Ajánljuk lapunkat és törekvéseinket továbbra is a mi lelkes magyar kösösségüuk rokonssenvébe támogatásába.
Az előfizetés föltételei:
Egész évre Félévre
_ — — — _ - — — — — 14 frt, — kr.
— — 7 frt — kr.
Negyedévre — * — — - — — — — — — — 3 frt. 50 kr. Egy hónt — — — — — — — — — — — 1 frt 20 kr.
Az előfizetések vidékről legcsélsserfibben postautalványnyal essközölhetők következő csim alatt :
Budapest, IV. ker. kalap-utcza 16, szám, a „BUDAPESTI HÍRLAP" kiadóhivataláD.&k,
Budapest, 1886. évi junius hóban. _ _
2821 1—3
Tiss telettel
3 T I KCI
Mutatványasámokkal ingyen szolgálunk. aserkesstői és kisdó- tulajdonosai.
Ili
HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1886 J
Hirdetés,
Letenyén a Mura hidja mellett egy 6 szobából álló 17 m. hosszú, 5-5 ra. széles és 2 5 m. magas baráka, melynek 4 fala tégla — a többi része pedig deszkából áll. julius hó 18-án délután 3 órakor a helyszinén nyilvános árverés utján a legtöbbet Ígérőnek el fog adatni
WALSER FERENCZ
A tulajdonos. 11
n
első magyar gép- és tűzoltó »«erek gyára. h»rang-
Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tyukban elvállal teljes vízvezetékek berendezőit varosok, földbirto-kosok, ipartelepek, ar-mentesitő társulatok ós magánzók részéről modern technikai alapon éa
2712 50—50
é* érclöntfdéje BUDAPESTEN, Rottenbiller uicza GG
kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz és magán fürdők felszerelé-ér« szagmenres ü r « z é-k e k fölállítására és minden vizmüvi munkálatok gyors és pontos kivifélére képt*8 űrlapok és részletes költségtervezetek kívánatra dijmentt sen küldetnek.
I
utmtutunutmttixttitnnttixt
Egyetlen belföldi szivattyu-^yár.
ŐOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXOOOOOOOOOOOODOOOOŐ
o o o o o o o o o o o
• m
o o o o o o o o o o o
2761 11 - 12
V-
Ki tu Ii tettetett: A grácsl IStO. éri om. HáriUá—c •UasMréd o kisvállal-A trlMstl IMS. éri kiállításon broaz-éremmsl
t ^^ iS*3-é ,MlMtk gjórjntrém*. kiállításon «ilit-«rtmmcl. A toróntál-aecy.i nsdu. kfibtt*—m 1884 hmm n. díszoklevéllel. A budapesti 1M5. éri eras, kiállításon ai haladás- és
N\
4
4 4 4
hazánk egyik legszénsavdúsabb
SAVANYUVIZE
kitunö szolgálatot _ t«*z főleg ax eméaxtéai zavaroknál a a gyomornak ax idegr. nd*z-r bántál main alapuló bajaiban. Általában a fiz mindazon kóroknál kiváló fi*yehn»t érdem. 1, melyekben a szervi élet támogatása ós az- idegrendszer működésének föl fokozása kivánato*.
Borral használva^kit*rjedt ked veltsógnek örvend.
Sixárélagis fírakttr
Édeskuty L.
n. kir. adT. KZáliitÓBál Budapestet.
Úgyszintén kapható miadan gyógyszertárban, faszerkereskedésben éa vendéglőben.

Az 1886-rk évi elszállítás
1.800,000
Nagy-Kanizsán kapható: Fesselhofer J. Rosenfeld Adolf Schwarz & Tauber, Marton & Huber Prezlmayer <fc Dcutsch, Marion Adolf, May Mátyás, Strémm & Klein és Zelinger I*jos uraknál



f
u 0
rí . ar
nn. a'' i
\
Gyógy - szappanok
l''anta Miksától
gyógyszertár az egyszarvúhoz Prágában-•v #nos«k altal vizsgáltatva és ajánlva.
itt
CJ
(M
Faata-I^lr Irhfhyol-mppli. «rfiiiríif«, boriiraroiorr (Katarra. Arar). íltaketrc búrxxraayea ellea. ára Ti kr. — Kants-réle \ápol>l Kiappaa (hlcnn}-oiappaa). Sjrphllls fi paratlták «Ura. ''/. darab ti kr., I darab »0 kr. — Kanta-rét? kSozvrny lobon bAnralnak ellen! aaappan. próbált blitoi rt gjon hatna. ira 1 frt. — Kátráay-aMppaa rab-, korpa*. Iáblaaa4aa«t itb. rllri. 35 kr. KátrAnj''-t.lyrrrin-Msappnn. cjrrairíhb. aök r» rjt-rnrkrk ixamara. Si kr. — Carbol-mappan. rfrlüilclnlti. ti kr. — Kén-Mxappan nap, ixrplö r» hork.tr* ell»a. ti kr. — Tojáxnac-Nzrppnn. frjkorpa rllra ri irrxjailtó airr Só kr. — Kpr-.lippaa. hajain r»xtö rt apolo. tt kr. — FSrénx-ncappiui. ax Idrcrradazrrrr adltóra bat. ti kr. --(ilyrrrln-Mxappnn. Irrfliomikb tollctte-«x»pp»n. ü kr. — Brnior-Kinpptn. boria .tarodái rllra. 40 kr. — Vanrlin-MZJtppnn. krllrmrt aiox&do*r\xk*»x aapnakratl hatxaalatra. 40 kr. — Krnru-kntrány-»tnppnn. makar« börhrtra.rgrk rllra líra alkalmat. Ára kr. - Komi-•»sappnn. ax arrxwia tlntatalaa.airal, májfoltok, wrpluk rt arracúraök rllra. Ára 35 kr. — Kámphor-txappnn. r»xj, frlrrprdrxrtt bor ttl>. rllra. Ára Si kr. — \aphtol-*xappnn. ailadraanaa börklatrtrk rllra. ára W kr. ''
KupliatOk mlnJrn ijúfj nxrrtárbaa.
Kaplutó: Prá£sr Béla £?ó£?siertárál)an N.-Kanizsán.
Csat nM\
h.i rrinden dobozon a pyárjeiry ''• a *as és Moll «oktzoro-aiiott czég nyoiia-ta látható
Eaen j.o:ok Utt.''>a cyógyhatáaa maka- a gyom r- és altestbajok gyomorgörcs és oyálk^aodás. i-yotnorégés rogz9tt dogu as máj''<aj vértó ulas. aranyér és a legkii-Inufélébb női betegsegek e''.len i.0 ér ta folytonos.n n»\«rkeüő elismerésben rétr-rsül Egy eredeti doDox basauáUti i.tist sa it 1 rt. Hitnisitványok tőrvényesen Q döztetnek
Kfiaxvé y. csúr., mindennema lia*o-gatás és bénul*«-, fej-, fit 1— es f»gfá-ás kikeres pyóg; i-tá>áhoi K«»d5rzsB-
léare b rogatásnak mindennema sérülés k éa »• i> kT ,
Benső eg vízzel keverve bittelen betege é*, háti}ás és kó.ika nt ,*i;ás»al 80 kr.
B gJK m M
rya!Ltdá«ok és dag natok el''rn.
ellen. Ov. g poptc*
27.0 25 -S-2
Moll
Valódi, MoU védjegyével és ncv alairátóval.
Tiichlaulieii
udv. aznllco. 7
Baktárak: Nagy Kanizss: Bein» Joxaef gy gyszeréaz Rosenfeld Adolf. K^sae''-bofer Joz»ef. Barcs: Dorner 8. Csáktornya: üöii<-a L gyógy Kaposvárott: Fleiner Samu. Keaztbely : Pnly Jánoa. K5m end : Rátz János Marozali ; ts. t Ferd. Za''a-Egerszeg ; Kaazter Aleae gyógyszertsa.
1 \

Malom béri et,
Kaproncza közelében, Rasinja helységben a rasinjai tón egy
téglából épült malom négy kőre,
a melyiken egy ke éken mindig őrleni lehet,
hozza tartozó téglából épült Jakás, istálló, 2 hold szántóföld, 2 hold rét és szarvasmarhának való legelővel —
f é. julius hó 4-én délután 2 órakor az nrodalmí irodában 1887. évi január hó 1-től 5 évre a legtöbbet ígérőnél- bérbe adatik.
Árverezni kívánók kötelesek 100 frt bánatpénzt Irten»i Bővebbet a* urodami mxámtartöi hivatalban. Raliuja 1886. junius hé ll-éa
B&rő Iukey Nándor
'' «irodalmi igazgatósága Rasinjan.
ü. p. Kaprooo»» (Horvátország.) 2878 2—2
: HIRDETÜEM Y.
Ö esÁMi-tri és npostoli királyi felségének 1885. évi december hó 19-röl kelt Irgtelsfi elhatározása folytán exennel meginditta ik a
XII-DIK MAGYAR KIR. ÁLLAMSORSJATÉK,
melynek tisitn jöaedelme még pedig annak három-tisedrésse a vagyontalan magy. kir. hivatalnokok özvegyei és árvái segélyesésére alakitott alap, két-tizedré«*« az .Asilo Clotilde* Soméi gyermekmenedékház, két--i*edrésse a Kéidi-Vásárhelyit létesitendö kórház alapra, végre h.:rom titedréeae az országos umlót árvahási egyesület javára fordit''atni. B. sorsjá ék ósssea-, 6,669 heb megállapított nyereményei az alább kővetkező játékterv szerint 195,000 forlutra rumnak és pedig
60 nyer. egyeak. 100 írttal, 5000 h.\ g 100 f, „ 50 „ 5000 „ 2000 sors. ny 20 „ 40000 „
4500 „ „ 10 „ 45000 „
A hozás viaasavonhatlanol w 1886. évi jaitias hó 30-án lm >ör''énik.
Kgy «or»jegy ára % írttal o é. van megállapítva.
Sorsjegyek kaphatók: a lottoigaxgatóságnái Budapesten (Pest, Fővámház, félemelet) hova a megrendelt sorsjegyek ára posta utalvány mellett előre beküldendő; valamennyi lotto-, só- ét adóhivatalnál; a legtöbb postahivatalnál, ás minden váróiban és nevfzeteaebb helységben felállított egyébb sorajegyáruló közegnél.
Magyar királyi lottoigazgatózág. Freyseysez Adám,
Budape»:,1886. évi május hó l>én. magj. kir. pénzAgym. tanácsos és lottoigazg
(TUna^omat um dijaataUk ) $801
1 főnyeremény . A . 60,000frtul 1 . ... 15,0T0 .
i „ ... 10,000 p 5 nyeremény . . 5,0o0 . 1 nyr. egyenk 1000 frttal 5000 fr.1 10 . . . 500 . 5000
o
— - *
Is-rs.-
Előnyös kereset.
Miadeo rangú állandó személyek, kik a törvény által megengedett állam-v* magán-sors-j«''gyek részletfizetés m^lieti e''nda-»ával (az 1883. évi XXXI. torv. cz. szerint) foglalkozni óhajtant c, igen előnyöd feltételek mellett mindenhol felvétetnek. Némi szorgalom esetében töke koczkáz-tatáM (ri-íco) nélkül havont» 100 en.sz 300 frt. könnyen kereshető 2805 3 —ö
Ajánlatok a jelen foglalkozás meg-nnvnzésével ínt^zeodók a fővárosi váltúQzIet-társaság
Adler és társához Budapesten.
PEZSGŐ
Eg > tcGli raktár Naey-Kaniasán
F ESSELIIOFER JÓZSEF urnái.
Wajdits Jőzsej könyvnyomdáját Nagy-Kanizsán.